Geoinformatika a környezetvédelemben 1

6. Internetes adatbázisok használata

A gyakorlat keretében változástérképet fogunk készíteni Zamárdi környéknek

felszínborítás-változásáról.

Ebben a gyakorlatban:

 megtanuljuk a Google rétegek használatát a GGIS-en belül,

 megtanuljuk a WMS szerverek használatát,
 megismerünk néhány fontosabb ingyenesen hozzáférhető, letölthető
adatbázist.

A gyakorlat első részében olvassuk be a zamardi.tif állományt. Ezután hozzunk

létre egy poligon fedvényt, melynek neve legyen landuse2000.shp.

Első lépésként nagyítsunk rá Zamárdi területére és győződjünk meg arról, hogy a

vetületi rendszer (HD72/EOV) be van állítva. Ez amiatt fontos, mert a Google
rétegeket interneten keresztül kell letöltenünk és az adatátvitel csökkentése
érdekében egy menetben koncentráljunk a közvetlen területre. Ha túl nagy területet
állítunk be, akkor egyrészt sokáig tart a letöltés, másrészt nehézkessé válhat a
program kezelése is.

A Plugins – Fetch Python Plugins paranccsal lépjünk be a QGIS Python Plugin

Installer alprogramba (mivel korábban már használtuk ezt a modult, a
Repositories-ben már beállítottuk, hogy a „harmadik féltől” származó
bővítményeket is telepíteni tudjunk). Itt Filter fülecske alatt írjuk be az „open” szót,
majd válasszuk ki az OpenLayers Plugint és installáljuk.
Geoinformatika a környezetvédelemben 2

6-1. ábra. Az OpenLayers Plugin telepítése

A bővítményt a Plugins – OpenLayers plugin menüpontból érhető el. Számos

lehetőség közül választhatunk (6-2. ábra):
- Google Physical layer: domborzati viszonyok, utak, utcák rétege;
- Google Streets layer: utak, utcák, városok rétege;
- Google Hybrid layer: utak, utcák, műholdfelvételek rétege;
- Google Satellite layer: műholdfelvételek rétege;
- Yahoo Streets layer: utcák, utak, városok rétege;
- Yahoo Hybrid layer: utak, utcák, műholdfelvételek rétege;
- Yahoo Satellite layer: műholdfelvételek rétege (kb. M=1:37000 léptékig);
- Bing Road layer: utak, utcák, városok rétege;
- Bing Aerial layer: műholdfelvételek rétege (2 féle megjelenítéssel:
nagyítással részletesebb tölt be);
- Bing Aerial layer with labels: utak, utcák, műholdfelvételek rétege.

A geoinformatikai feladatmegoldásban mindenki el tudja dönteni, hogy melyik cég

terméke a szimpatikusabb. A Google műholdfelvételeknek az az előnye, hogy a
GoogleEarth-szel együtt meg tudjuk mondani, hogy mikori felvételről van szó.
Ugyanez persze megállapítható a Bing esetében is, de csak igen bonyolult módon
(nem árt, ha tudunk Java scripteket írni).

Bármi is volt eredetileg a koordináta rendszerünk, most már – on the fly – Google
Mercatorban dolgozunk tovább (ezért is fontos az elején helyesen definiálni a
projekt vetületét, különben nem lesz helyes az átszámítás). Ezt a vetületet használja
a program minden ilyen jellegű fedvény megjelenítéséhez, melyhez nekünk nem
kell tennünk semmit, ez a lépés automatikus.

Most fedvényünkön digitalizáljuk be az utcákat és a település határait. Ha készen

vagyunk, akkor vessük össze a korábbi fedvényeink adataival.
Geoinformatika a környezetvédelemben 3

6-2. ábra. Az OpenLayers plugin

Ezektől a rétegektől ne várjunk méteres pontosságot. Az, hogy a térképünk nincs

tökéletes fedésben a több okból adódhat:
- hibásan georeferáltuk a raszteres térképet (ez elkerülhetetlen, lásd a
későbbi fejezetekben);
- a QGIS EOV vetületi rendszere kissé pontatlan;
- az internetes műholdfelvételeket is kellett georeferálni, amit szintén
terhelhet hiba (átlagban a 20 m-es hiba nem meglepő; ).
Geoinformatika a környezetvédelemben 4

További lehetőség WMS (Web Map Service) rétegek használata. Hasonlóan az

előzőkhöz, ezeket a rétegeket sem tudjuk letölteni, csak nézegetni, vagy
felüldigitalizálni. Előnye, hogy nem nekünk kell tárolni az adatokat, csak egy képet
kérünk le a szerverről, hátránya, hogy térbeli elemzéseket nem tudunk így
végrehajtani.

Hazai szinten a https://teir.vati.hu/wms/ oldalról tudunk elérni több ilyen térképet.

Az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervének mellékleteit tölthetjük le
innen. Az adatbázis M=1:500 000 léptékig tekinthető hitelesnek (részletes leírás:
https://teir.vati.hu/wms/WMS_qgis_v1.pdf). Az elérhető adatbázisok a következők:
- országos ökológiai hálózat övezete;
- kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete;
- kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete;
- országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete;
- országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete;
- kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete;
- felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete;
- ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete;
- együtt tervezhető térségek övezete;
- kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete;
- az ország szerkezeti terve.

Válasszuk a Layer – Add WMS layer menüpontot, vagy a gombot. A

párbeszédablakban nyomjuk meg a New gombot. A példa kedvéért adjuk hozzá a
projektünkhöz az ökológiai övezeteket, másoljuk be az URL után a
http://arcgis.vati.hu:81/ArcGIS/services/OTrT/otrt_oko/MapServer/WMSServer
sort, a Name után pedig írjuk be azt, hogy VÁTI Ökológiai övezetek (6-3. ábra).
Ezután meg kell nyomni a Connect gombot és válasszuk ki a „0” ID-jű réteget (ami
magában foglalja az alatta lévőket is), sok réteg esetén külön is beolvashatjuk a
térképeket a jobb áttekinthetőség végett. Végül állítsuk be a WGS84 helyett a
vetületet EOV-ra (Change) és az Add gombbal adjuk hozzá az adatbázist a
projekthez.
Geoinformatika a környezetvédelemben 5

6-3. ábra. Szerver hozzáadása a WMS rétegekhez

Európa, vagy világ szinten többféle, rendszerint kisléptékű adatbázis áll

rendelkezésünkre. Az Add Default Servers gomb lenyomásával kb. 5 szerver
adható hozzá a listához, amit ki tudunk egészíteni a Server Search fülecske
megnyomása után valamilyen keresőszó alapján (pl. Europe, NASA stb.).

Most a példa kedvéért keressünk rá a „Europe” szóval az elérhető rétegekre, majd

válasszuk ki a BGR Groundwater IHME1500 nevű adatbázist és adjuk hozzá a
szerverlistához. Töltsük be a projektbe a réteget (6-4. ábra). Ez a térkép csak egy
szkennelt állomány, ennek megfelelően nincsenek azonosítható objektumai.
Geoinformatika a környezetvédelemben 6

6-4. ábra. A BGR grundwasser réteg a QGIS-ben

További ingyenes, rendszerint kisléptékű adatok letöltési lehetőségei

1. Hazai természetvédelmi fedvények: http://geo.kvvm.hu/tir/

Innen tölthetők le *.kml (Google Earth) formátumban a Natura 2000 területek
SPA és SCI fedvényei. Részletes tartalmú fedvények, parcella szinten is
megállják a helyüket. A fedvények közvetlenül megnyithatók a QGIS-ben
(vektoros rétegként). Innen továbblépve (A térkép megnyitása …
http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm) eljutunk egy interaktív térképhez, ahonnan
vizuálisan tudunk információt szerezni a kérdéses területekről, de szintén
Google Earth formátumban képernyő jobb felső sarkából le is tölthető ezek egy
része. Leginkább pontszerű információkat tudunk így letölteni (ami pl. egy
tájvédelmi körzet esetében legfeljebb csak tájékoztató jellegű). A letölthető
állomány egy tömörített *.kml fájl, azaz *.kmz, amit a QGIS nem tud kezelni.
Nyissuk meg Google Earth-ben (6-5/a ábra), majd a „TIR Közönségszolgálati
Modul”-t kibontva jobb egérgombbal kattintsunk arra a rétegre, amit be
szeretnénk olvasni a QGIS-be. Fontos, hogy csak egyedi sorra (pl.
Tanösvények) kattintsunk, ne a gyűjtő könyvtárra (pl. Védett terület leírások),
mert a QGIS nem tudja értelmezni, csak egyenként. Most válasszuk ki a
Tanösvényeket és kattaintsunk jobb gombbal a Hely mentése másként
parancsra és mentsük le tanosveny.kml-ként. Ezt már be tudjuk olvasni a
QGIS-be (vetületi rendszere WGS84) és le tudjuk menteni *.shp-ként. Mivel
az alapbeállítás szerinti karakterkészlet (System) nem tartalmaz ékezetes
betűket, állítsuk a kódolást UTF-8-ra, így nem esik szét a táblázatos, szöveges
leírásunk sem (6-5/b ábra).
Geoinformatika a környezetvédelemben 7

a b
6-5. ábra. A *kml fájlok QGIS-be importálásának néhány fontos lépése (a:
könyvtárszerkezet a GoogleEarth-ben; b: karakterkódolás beállítása a QGIS-ben)

2. Atlas of the Biosphere: http://www.sage.wisc.edu/atlas/maps.php

Az adatok WGS84 vetületben tölthetők le, raszteres, esetenként vektoros
formátumban emberi hatások, területhasználat, ökoszisztémák, vizek
témakörökben. Felbontásuk kicsi, csak legalább kontinentális méretű
ábrázoláshoz alkalmasak (6-6. ábra).

6-6. ábra. Európa talajainak nedvességtartalma az Atlas of Biosphere alapján

(Wilmott et al. 2001)
Geoinformatika a környezetvédelemben 8

3. Natural Earth: http://www.naturalearthdata.com/

Az adatok WGS84 vetületben tölthetők le vektoros formátumban, M=1:10
millió, 1:50 millió és 1:110 millió. A léptéknek megfelelően szintén ne várjunk
nagy pontosságot és részletességet az adatoktól pl. nincs rajta a Tisza és a
Duna teljes szakaszában, de rajta van a Sebes-Körös. A folyók helyenként
érthetetlen helyen futnak (pl. Balaton, de azért van, mert a tavak
középvonalában is húztak vonalat …). A városi területek (urban areas)
fedvényen a foltok túlhangsúlyozottak, nincs sok közük a valós méretekhez (6-
7. ábra).

6-7. ábra. A Natural Earth 1:10 milliós léptékű folyók és városi területek
fedvénye

4. MODIS műholdfelvételek:
http://lance-modis.eosdis.nasa.gov/imagery/subsets/?area=eu
A MODIS Terra és Aqua műholdjainak a felvételeit tudjuk letölteni napi
kompozitokként (több csatorna sávjából képzett valós, illetve hamisszínes
felvételek) 2 km, 1 km, 500 m és 250 m felbontásban. Gondoljuk végig, hogy
mire akarjuk használni e felvételeket, mert a méretük nő a felbontás
javulásával (2 km: 1,1 Mb ↔ 250 m: 71,8 Mb). Nagy előnye, hogy már az
előző napi felvételek is elérhetők, viszont tudomásul kell vennünk, hogy a
szenzorok nem képesek keresztül látni a felhőzeten, azaz a valóban elérhető
állományok száma így évi 40-50-re szűkül az ország egészére nézve. Mivel
még a 250 m-es felbontás sem teszi lehetővé kis területek vizsgálatát, ezek a
felvételek leginkább regionális, vagy országos léptében használhatók. A 6-8.
ábrán együtt láthatjuk a MODIS kompozitot és az OSM fedvényt. Ha ettől
(M=1:300 000) jobban belenagyítunk a nézetbe, megkezdődik a kép
pixelesedése, szétesése.
Geoinformatika a környezetvédelemben 9

6-8. ábra. MODIS 250 m-es felbontású hamisszínes kompozit (7, 2, 1 csatornák) az
OSM poligonos fedvénnyel

Willmott, Cort J., and Matsuura Kenji (2001): Terrestrial Water Budget
Data Archive: Monthly Time Series (1950-1999),
http://climate.geog.udel.edu/~climate/html_pages/README.wb_ts2.html

GYAKORLATOK

1. Fejezzük be a gyakorlaton megkezdett területhasználat digitalizálását!