Az alépítmények teherbírása

The carrying capacity of substructions

ing. URSU Ivett1, ing. Nagy Andor1, Prof.dr.ing. KÖLLŐ Gábor1
1
Kolozsvári Műszaki Egyetem, Kolozsvár, Constantin Daicoviciu út 15, tel. 0264 401250, fax. 0264 594967, email:
ursuivett@gmail.com, kollo_g@yahoo.com , honlap: http://constructii.utcluj.ro

Abstract

To design the railway substruction, we have to determinate the stress, which appears on the
bottom of the sleepers. This study presents calculus methods of these forces. Using these methods, we
determinate the stress and the vertical component of σzp force for mono and bi block sleepers.

Összefoglaló

Az alépítmény méretezéséhez a keresztaljak talpán áthaladó nyomást kell meghatározzuk. Jelen

tanulmány ezen erők kiszámítására alkalmas módszereket mutat be. Ezen módszereket alkalmazva,
vizsgáljuk meg a keresztaljak talpán átadódó nyomást és a függőleges feszültség σzp értékét z mélységben
két keresztalj típus, a mono- és kétblokkos betonalj esetén.

Kulcsszavak

alépítmény, keresztalj, nyomófeszültség, merevségi hossz, ágyazási tényező

• BEVEZETÉS
Az alépítmény méretei, szerkezete, alkotó anyagai, és az építés minősége szükségesek a
biztonságos vasúti üzemhez. A következő szempontokat kell figyelembe venni az alépítmény
kialakításánál:
• a teherviselő rétegszerkezet megfelelő működése (sebességi, tengelyterhelési és
teherismétlődési megfelelősség)
• vasúti forgalom problémamentes műkédésének biztosítása
• szavatolja az időjárás, a felszíni/felszín alatti vizek kedvezőtlen hatásainak megelőzését
• az üzembe helyezés után kevés javítási tevékenységet igényeljen
• környezetvédelmi és esztétikai szempontból megfelelően illeszkedjen a környező tájba
A teherviselő rétegrendszer. A vasúti járművek kerekeiről származó erők a sínekről a keresztalja
jutnak. A keresztaljak talpán adódnak át azok az erők, amelyeket a teherviselő rétegrendszernek
károsodás nélkül kell kibírni. A teherviselő rétegrendszer szerkezete (1. ábra):
• zúzottkő alsó ágyazat
• védőréteg
• alépítmény
• altalaj
 • ábra

A vasúti teherviselő rétegrendszer és tehereloszlás elve

• A KERESZTALJAS FELÉPÍTMÉNY HELYETTESÍTÉSE

HOSSZALJAS FELÉPÍTMÉNNYEL
A keresztalj talpán átadódó függőleges nyomófeszültséget a helyettesítő hosszaljas számítással
állapíthatjuk meg. Ez a módszer a keresztaljas vágányt végtelen hosszúságú, rugalmas alátámasztott
sínként kezeli. A számítás alapja, hogy a keresztaljak ágyazaton felfekvő felületeinek összege
megegyezzen a helyettesítő hosszalj felfekvési felületével.

• Ábra

A keresztaljas felépítmény helyettesítése hosszaljas felépíménnyel

 (1)

• Ábra

A helyettesítő hosszaljas számítási modell

A tartó merevségi hossza:

(3)

a sín rugalmassági modulusa

Is a sín inerciája (mm4)
Eb a keresztalj rugalmassági modulusa
Ib a keresztalj inerciája (mm4)

(4)
ahol hb a keresztalj magassága
C ágyazási tényező (N/mm3)
Az ágyazási tényező az alápítmény anyaga és állapota függvényében változik, és az alábbi
értékek felvétele javasolható:
rendkivül rossz alépítmény (pl. kövér anyag)
rossz alépítmény (pl. agyag, iszap)
jó alépítmény (pl. homokos kavics)
nagyon jó alépítmény (pl. sziklás altalaj)
A keresztalj alatti nyomás a következő képlettel számítható ki:

(5)
z a vasúti jármű kerékterhe, N
t=3
ahol φ a sebességi tényező (Eisenmann tényező)
s helyettesítő hosszalj szélessége, mm
L merevségi hossz, mm.

• A KÉTRÉTEGŰ MODELL
Adott mélységben keletkezik a függőleges feszültség. Burmister elméleten alapuló eljárás
kétrétegű rendszerrel dolgozik, ahol az ágyazat és a védőréteg alkotja a merevebb réteget, az alépítmény a
lágyabbat. A rétegzettséget κs korrekciós tényezővel lehet jellemezni:
a réteghatáron és a lágyabb rétegben
a merevebb rétegekben
z mélység az alj alsó síkja alatt
h a merev réteg vastagsága
értéke 4. ábra görbéiből vehető ki.

• ábra.

A korrekciós tényező

(6)

F a keresztalj teljes felfekvési felülete, mm2

E1 a merevebb, az E2 a lágyabb réteg modulusa
A függőleges feszültség értéke z mélységben:

(7)

• ábra
Az i hatásérték meghatározására szolgáló grafikon

Az alépítmény adott mélységben lévő függőleges feszültség teljes értékét úgy kapjuk meg, ha a
értékéhez még hozzáadjuk az abban a mélységben számított önsúlyfeszültséget is .
A következőkben a keresztalj alatti nyomást és a σzp függőleges feszültséget a tanulmányban
bemutatott módszerekkel számítottuk ki, két keresztalj típusra: mono-és kétblokkos betonalj esetén.
Az 1. táblázatban közöljük a keresztaljak alatt keletkező nyomást és függőleges feszültséget,
abban az esetben ha vasúti jármű kerékterhe 125kN, és az ágyazási tényező értéke 5daN/cm3.

Keresztalj
Jellemző
Monoblokk Kétblokk
a (cm) 50 42
b (cm) 27.8 29
k (cm) 60 60
h (cm) 20.3 22
s (cm) 46.34 40.6
C (daN/cm3) 5 5
z (kN) 125 125
L (mm) 1313.43 1381.46
p (daN/cm2) 1951 2117
F(mm2) 56434 63800
R 94.772 100.767
 κs 0.907 0.917
i 0.2 0.2
σzp (daN/cm2) 0.354 0.388

• táblázat

A 2. táblázatban ugyanazt a két betonalj típust vizsgáltuk meg, viszont az ágyazási tényező 10daN/cm3.

Keresztalj
Jellemző
Monoblokk Kétblokk
a (cm) 50 42
b (cm) 27.8 29
k (cm) 60 60
h (cm) 20.3 22
s (cm) 46.34 40.6
C (daN/cm3) 10 10
z (kN) 125 125
L (mm) 1104.46 1161.67
p (daN/cm2) 2321 2518
F(mm2) 56434 63800
R 94.772 100.767
κs 0.907 0.917
i 0.2 0.2
σzp (daN/cm2) 0.421 0.462

• táblázat

Mindkét esetben a merevebb réteg modulusa E1=80MPa, a lágyabb rétegé E2=40MPa. Az első és második
réteg magassága 30 cm, és mindkét táblázat esetén a σzp feszültséget z=10 cm mélységben számítottuk ki.

Következtetés

Ha összehasonlítjuk a két táblázatban kapott eredményeket, akkor megállapíhatjuk, hogy a

merevségi hossz csökkent ha az ágyazási tényező értéke nőtt, ugyanakkor a keresztalj alatti
nyomás, és a függőleges feszültség is enyhe növekedést mutatott.

Felhasznált irodalom

• Megyeri Jenő: Vasútépítéstan, MÁV szakkönyv, Közlekedési Dokumentációs Vállalat Budapest, 1951
• Gajári József: Vasútépítéstan I., Tankönyvkiadó, Budapest, 1983
• C. Esveld: Modern Railway Track, MRT-Productions, Duisburg, 1989