a) Laminárís r

tározott és egyik l
b) Turbulens r
lalanok-, egymást kt
Az alapvető t(
8. Graviációs vízmozgás eldönti, hogy me11,
dolguók, Reynolds !
(ld. 70. ábrát). A
8. l Talajok vízáteresztőképessége, Darcy-törvény alap ján-nre§ETTapítl
sebesség és a graC:
Nagyon sok műszaki probléma megoldásában játszik fon- ségnyi hosszra eső
tos szerepet az a körülmény, hogy a víz könnyen vagy nehe- teség - között kül(
zen tud-e mozogni - szivárogni - a pórusokban. A talajnak vényszerűséget körlt
ezL a tulajdonságát vízáteresztóképességnek nevezzük, ami határolhatók el. A
egyike a legfontosabb talaj jellemzőknek. velésétő1, ílletve
E fejezetben a vízmozgásnak azzal az alapesetével fog- tol- tuggoen narom
meg (Id. I., 1I.,
I

lalkozunk, amikor azt egyetlen erő, a gravitácíós erő hozza

létre. A víz felületi feszültsége és a szemcsék felszínén A vízmozgás 1:
fel}épő erők hatása elhanyagolható. Feltételezzik, hogy a turbulens szakaszá,
talaj vízzel teljesen telített (S.=1), a szilárd szemcsék sebessécr (v, ) hatá:
vízmozgás hatására nem mozduJnak e1, hanem szilárd vázszer- Amennyiben a 1,'íZrnc:
kezetet alkotnak ge ennél kisebb, a
I1yen jellegű vízmozgást számos körülmény létrehozhat. lamináris. Reynoli
Két t,ipikus példát a 69.'ábra szemléltet. hogy

vk d'9r,
4l

ahol +l .- a dinanl.
átmérő j e .
A (73) képlec
lajban fellépő v.íz:
jokban is - jóva1 i

a szivárgási kéroé
gást tételezünk fe
o) b) A 69. ábra al,
meg, ha-E-TT7Gner,
69. ábra 69. a) ábra talajt,
Vízmozgás talajokban; a - síkbeli víz- aéTinTm;Ejuk a s
mozgás b - lineáris vízmozgás fogalmakat (ld. 71
A vizsgált ta
A ta}ajban a különböző alakú és nagysá9ú szemcsék
között a pórusok egy teljesen rendszertelen hálózatot határolják le. Teh
|váLLozó átmérőjű, érdességű, zegzuqQs csőrendszert) al- ben beköveLkező sz
kotnak. arilefyen mozgás kÖz.
EzérL a talajban 1ejátszódó folyamatok tárgyalása előt-t halad, áramlási vo
vizsgáljuk meg egy d átmérőjű, áIlandó keresztmetszetű, A vízrészecskeútj
egyenes csőben áramló víz törvényszerűségeít. A fizikából törésmentes e!r),ene
ismert, hogy ez a mozgás kétféle lehet: telemben azorlban e
zeqzugos útvonal (

124
 a) Lamináris mozqás, ahol a részecskékpályája megha-
-::ozott és egyik sem metszi a másik útját.
b) Turbulens mozqás, ahol a részecskékpályái szabály-
,=lanok.r@ezik.
Az alapvető törvényt, amely
._dönti, hogy mely esettel van
::lgunk, Reynolds határozta meg
-d. 70. ábrát). a kísérletei
:_apján .ln6§állapítható, hogy_ a
-.:besség és a gradiens. -- egy- o
.égnyi Áosszra eső nlzomásvesz- ,U) -(l,
u)

-,eség - között különböző tör- 0J

"ényszerűséget követő szakaszok -oóo

_atárolhatók el. A sebessé9 nö-
"elésétől, illetve csökkentésé-
--5l fü99ően három szakasz adható
.9 (1d. I., Ií., TII.) .
A vízmozgás lamináris és
--,,rbulens szakaszát a kritikus 0 Hidroutikr,rs grodiens,
i

sebessé9 (vo) határolja el.

70. ábra
.:.rennyiben a r,'ízmoz9ás sebessé- A vízmc.lzgás módja
;e ennél kisebb, a vízmozgás I. lamináris mozgási
-amináris. Reynolds kimut,atta., 1I-11I. átmeneti, illetve
-]9y tiszta turbulens mozgás
vk'd'9,,, (73)
4l = konstans l

ahol +l - a dinamikai víszkozitás (Nsec/m2), d - a csó

átmérője.
A (73) képlet felhasználásával igazolható, hogy,a ta-
tala_
iajban ieríepo'v.ízmozgás sebessége _ *9g durvaszemcsés
Ezért
j;k;;" ls _ joval alaÉta marad a kritikus értéknek.
á-="i"a.gási kérdések elemzésében mindig }amínáris vízmoz-
gást tételezünk f e1 . -1
indul
A 69. ábra alapján látható, hogy vízmozgás_akkor
*.g, r,.-;-.rfr-.r.rgiái. a különböző pontokban eltérő. A
69]'a) ábra talajt6me9ének egy elemi szakaszát kiernelve
aárTnIET6áEjuk a szivárgás elrrréletében alkalmazott alap-
ffiH#};..." a,,1 es Tfi áramvonalak
f"9"1l"}1i"J}Í;
,'cs(í-
határotják 1e. Tehát a ]]:_ábt-?. két áramvonal közötti
Azt a vonalat,
1- t." Ú"xÓ"etkező szivárgáE-EéE§t szemlélteti.
a talajban vé9i9
á.urv." mozgás k8zben Őgy vízrészecske
h;i;á, ar.*Ía=i vonalnaÉ, .,agy folyási vonalnak, nevezzük,
lő -,: folytonos
Á iiirar"ecske útját mikroszkópikus értelemben
e

31 törésment"= .95".,ás vonalnat téXint3ü],.' M3|,9szkopikus ér-

telemben azorrban ez a vonal a részeóskék között "kanyargó"
útvonal ira- lz. u) an,át), Az áramlási vonalakra
"éórig",
125
 A,B_
lt
és A.B"
zZ
tot,
áramlás i és ek,,,:
szivárg§si hálóz
:es elemzésére a
esetben az A po:.
szőleges x,x víz
á11:

zB= !§- p
"A -h --A + ?
tv
ahol az első tag
magasság és a ha
gasságot azonbal
vató tekintette]
A és B pontok ti
gotás figyelenbe
/E _ F
A
^2

l (75) e9j'i
71. ábra a vízmozgást Ié,
§zivárgási
- alapfogalmak; 1 - áramlási vonal; fogalmat szokta:
i -ekvipotenciálisvonal - hidraul:j
- áramlás:
mclrőleges vona 1at _ ekvipoten, i11 i : . I::"}i?: _::::í ":T;,:i}?; A hídraul::
mely eKVrP(JLerlur@l!p ;á;;i-r::;
il:í;':i;inl?iiiii,;; vv..9^ .----i*áitedik
i::l::^
l i}'::í'?i:
fet (rd.
n;i
71.:"?Í::'
4bra
ciá1 kiilönbsé9e:
a ií, azonos magasságig r _:^_^aÁlar ncÁtran
""g6""
-,
_\h
tlra,ir,r"i.,t *.g.sságát pedig .a víz,':li""^"l;,n}*1:
m"9. A 7,1 . ábra
helr,- _-i
;il: :;";;;;;=T-;;;;;i;;",:,Ááta,o",a A (76) eg:,
nagyobb eséséne
AzAésB
hatására a szi,.-
dás révénemész
át. Ezért, ene:
fogatra jutó á:
]_

xl
o) aho1 az i p di_.,:
72. ábra (1 - a A szivárc,é
A szivárgó víz útja; a - _hosszmetszet - avíz úrgy def in iál j ul,
víz útja ^.Xror"Í,ápii<usértelemben,2 keresztmetsze+-:
rltia rnikroszkopikul é,t"t"*len); b - x-x met-
"'i;;;;'-i-----=,iia,d Ennek a dimenz:
;;3;, víz és tevegő arány
a metszetben)

126
 ;r1 es era, roWási csatornájában említett végtelen számú
áramlásí és ekvipotenciális vonal lehetséges. E.zL az €brát
szivárgási hálózatnak, vagy áramképnek nevezzük. A részle-
tes elemzésérea 8.5 fejezetben visszatérünk. A vizsgált
esetben az A pontban ].evő vízrészecske energiája egy tet-
szőleges x-x vízszintes síkhoz viszonyítva három részbőL
á1]_:

v2
Ea = ha * ro* (74|
*
ahol az eJ_ső tag a geodéziai magasság, a második a nyomási
magasság és a harmadik a sebesség magasság. A sebesség ma-
gasságot azonban a talajban előforduló kicsiny sebességekre
va]-ó tekintette1 elhanyagolhatjuk. A vizsgált esetben az
A és B pontok teljes energiájának a küIönbsége, az elhanya-
golás figyelembevétele után
/F - F
"A - F \h (75)

A (75) egyenlet azt a potenciáI kütönbséget adja, ami

a vízmozgást létrehozza. A vízmozgással kapcsolatban két-
fogalmat szoktak definiálni:
- hidraulikus gradiens,
* áramlási erő.
Vala- A hidraulikus gradiens az egységnyi hosszra jutó poten-
ornéte: ciá1 különbséget (vágy potenciáléiasi) jelenti
ábra
sőben
- }ra {16)

A (16\ egyenletben az i vektor a potenciál felü]_et leg-

nagyobb esésénekaz i.rányát és nagyságát határozza meg.
Az A és B pontok között a Áh potenciál különbség
hatására a szivárgő víz jh.'l'v energiája viszkózus súrlÓ-
dás révénemésztődj-k fet és a szilárd, vázszerkezetre adódik
át. Ezért, energia alapon, c]efiniálhatjuk az egyséqnyi tér-
fogatra jutó áramlási erűt:
Lh
TT '\,v =r , (17

l
p '
V )

aho1 az i di;r,ienz iói a ktt/m3 .

A szivárgási kérdésekleírásához a vízmozgás sebességét

úgy definiáljuk, ntint az áramvonalakra merőleges egységnyj_
keresztmetszeten az időeqység alatt átfolyt vízr",cnnyiséget.
Ennek a dimenziója m/sec.

127
 A vízsgált talajban - izotróp, por,ózus arryagban - vala- A szemcsék kö
mely síkmetszetben a hézagrok.és a szilárd részek áftal e1- tiszta laminárrs
foglalt terület aránya statisztikailag a hézaclLérfogattal durvaszemcsés t-a
eqyenlő (Id. 72. bl ábra x-x metszetét|. A 72. b) ébrénA következő felté:
a teljes kereEZErrretszetet, n,A pedig a szabad hézagok ke-
resztmetszeLét jelöli. (Ha a mintába levegőbuborékok záród-
nak be, azok az átfolyási keresztmetszet szempontjából pon-
1-5§'
+1
Ll l

tosan ú9y viselkednek, mintha szilárd szemcsék lennének.)

y

e iárai porózus tulajdonságamiatt két sebességet ér- aho1 d. az áLLac,c:

telrnezünk: A kötötL tal:
v - a teljes A keresztmetszetre vonatkozó sebességet; az áLfolyási kere:
(a Darcy-törvényben szereplő sebességet),
= v/n - a hézagokban moz<ló víz sebességét(vagy a mozgást akadál1,:
's szivárgási sebességet) . ték fötött indul :

Mind a két sebesség (v, v") nagyobb tatajtömegre - át- séq-törvénynek ké

folyási keresztmetszetre - értendő és a feszültsé9 fogalmá- (rá. 73. ábrát).
hoz hasonlóan statisztikai átlaqként számítható.
Ha a víz finom, vízzel teljesen telített homokon, va9y
más finomszemcséjű talajon áramlik keresztül, anélkül, hogy
a talaj szerkezetét megbontaná, a sebésségjó közel.ítéssel
kifejezhető a köveLkező egyenlette1
K ( 78 )
In
L

ahol K a talajra jellemző empirikus állandó, értékefügget-

Ien a-folyadék térfogatsúlyától ( }"rr) és viszkozitásátó1
(,l ) .
A mérnöki gyakorlatban a legtöbbször állarrdó hőmérsék-
]-etű talajvíz áramlási kérdéseiveIfoglalkozunk, így
V
és fir, 9vakorlatilag állanclónak tekinthető, ezérL a
Da:
K T.,
('79)
nj-=k
,
mennyiséget is állandóként szokás bevezetni. A (78) egyenlet Kicsiny oral
ezek után í9y ítható: vány függvény a:
sebesség ismét -
v = k . i, (80) diens iszapokban
értéket is eIér:,
ahol k arányosságri tényezőL a vízátere-sztőképesség együtt- A talajok
ható játtak szokásnevezni. Dimenzió ja n7'sec. A (80) alatti tág határok közö "---
képletet pedi9 Darcy-törvénynek nevezzük. értékeit a 19.
A Darcy-féle törvény szerint a sebesség a nehézségi Az áLeresz-,
erővel egyenésen, a súrlódási ellenállással fordítottan ará- sára három lehe:
nyos. (EJ-hanyagoljuk a tehetetlenségbő1 származó ellenálIá- - laborató:
sokat.) EzérL a törvény érvényesséqétsok kutató vitatja. - helyszí:._
A tapasztalatok szerint a törvény érvényességénekvan egy - elméIet-
felső és egl, alsó határa.

128
 tiszta
A szernc sél
-T:":;'i
laminárrs
l:j"ir;-;indadr itiiiiiiíTlii:i;§ ::iB?#'ii;"
iEí:?iZ;t' ?:i.:t;i, i,r i " "tir :

zP- --, "

<

^.. _4J 4 fj ; : -
--\ - -
<:<']L
a- : ! " 1,
-
:é:.ek .

"
I

ift z,
n
'
:. qáűe-- i" r*,i: -i * :: ""' c sak ;}- ffi * :::;lltT,:i?: i *
:i"5;i;; a sebes -
;

i' -:;;?:';' ";:;;- =:ff .

( 1.,a91'
-_ék f ölöt. 1*"l'.t"T:::*l:*n:;i"i3'"ffi;t:an
---^ - 4-- =áo-törvényneK
]

: iogaI:r,á-
lia. 13- ábráL|,
:kcn , vag L
j,
!rgt_
-K.1 l l
^^._

^, í+Áccer
=_lL9JJv_

(78}

áke függet-
:-,á sától
j hőmérsék- 0 |o
73, ábr
-.. 960)
,"1;r_.i:;:li :,üt;;;r1
;
-a

(79)

-S ) egyen}e-,
::;:
j:!;***t1*i1ri*ü,-;,"?ii4i=1',#-,:,|-{*'
(80)
2i?:;.i=iii?i?lr:Z.::,:':=::l-uiii;ii,."u,i:i:!:i"i?
A tala]oK
j;i:iH;:'
sé; együtt- .ao nl.áiái,'xo""tt
váItozik, itu

:,) atatti !?ierái;,"2oW"i?.:;iit.i=...e"szám=zerőmeqhatározá-

Az áLeresz
,,i :.ehéz sé9i tli,ám lehetősé9 van;
1-,ottan ara- =ar.
- laboratóriumi "}1=?1}u'"k,
:j eLlenállá-
:j ,,,itat] a, - h;l;;,íni -vizsgár?'?llo
tapasztaIat]-
_ kép}etek,
-.e< van egy - elmé}eti
1rq

i
 1 9. táblázat szitaszöveten áli,
edénybe áIrítjuk,
Néhány ta]-ai k értéke iandósíigát folyar,,
biztosítjuk.
Eredet Talai neve k (n/sec
Budapest homokos kavics 10-2 1 0-4
Győr folyami homok 10-2- 1 0-4
t5
J|_
Vecsé s alföldi futóhomok 10 -q 1 0-6
10 J
r
_L

Dunaújváros 1ösz 1 0-6

-
Dunaúj város 1ösz 10 1 0-8
Rakac za-völgy iszap 10-o, ^l
t_
Budapest kiscelli agyag 10-8 -1 0-
-q

tiszai öntésagyag -o
Szolnok 10 -1 0-'l 0

Szeged tisza1 kövér a9ya9 10 -1,> 10-13

Áteres z--,
8.2 Vízáteresztőképesség meghatározása ví znyor,á
8.2. 1 Laboratóriumi vizsgálatok
A kísérle':
Az áteresztőképességi együttható meg}ratározására a víznyomás melle--
következő módszerek alkalmasak id.ő atatt átfo},r,
A mérésia:
:

permeabiméterek : felírható, hog!,

- állandó víznyomás és
- váLLozó víznyomás alkalmazásáva1;
kapiltáris kísérlet; O=Avt=A
kompressziós kísérlet.
ahonnar. az áLere
Itt csak az állandó és a váLtozó víznyomással működő
permeabimétereket ismertetjük (a készütékek elvi vázlatát a
7 4. ábra szemtélteti) .
,K= 01
At6
e talaj áteresztőképességi együtthatójának a meghatá-
-mivel az atermészetes
rozásához állapotú zavartalan mintát ke]-l venni, b) Vá}tozó
szerkezetté1I és a tömörségtől is függ. Kis áteres:
készülékethasz:
a) Állandó víznyomásos kísérlet akkor alkalrnazz"
az készülékeL kízáróIag a párolgás is ::,
nagy áteresztőképessé9ű talajok vizsgálatára al'l,ialmazzuk. f o}yó i,í zmenni-,
A készüléketa 74. a) ábra mutatja. A zavartalan mintát.egy
fémhengerbe heJ yezztlk, a:elynek az .l}só sík ja egy durva
,l30
 ::--aszöveten á11, A mintá!
t1,:ó fémhengertavízzeL te:.E
víz,szinL áL,
á}lítjukl'A; ;i;; és felső edényben trl}f oIyókkat
=:.vbe mellett
. :ósí,igát tory,*,t3"*ii""iá"pótiás
,:--osítjuk.
t=t1

H-
-.t-t]

f
hl

1_

A !.'--Tto A

o) b)

--,álrc,aa víznyomásos
őkéoesség'li"t!ái"", -.áIlandó
,rí",ryomaliE"iáááír,-,\
-"',.r>á"rr, tr - talajminta)
alaPul. EgY h konstans
mintán t
A kísérlet a Darcy-törvényen
,.,íznvomás mettett megmér jük _a7 .A"k;;!'="l^"táietű
áÍ'á;§i fe lha s zná 1á s áva }
;!l;ln.3_Íáí-:"By"::;1i:;"ény
.

:etírható, hogy
(B1)
Q = Avt = Akit = OX t',
ahonnar, az áLeresztőképessé9i együttható
( 82)
0t
AtF ,
l-
-

,lkis "íi!9!q=*í2É::É3;;
áteresz tÍi*;:ffiul Yá1:::ó^víznyomásos
a módszert
E?L
készü}éket nasznáiHi"iíá:
),- i*r';niátl
a,aSffii-vi,es _|evés,
és mé9
az áL-
akkor a}kalmazz,ii;-ii; u *á,e"L, ]t}en esetben
a oáro}gá= i= mér j ük meg ,
-1v
^"qia*l,itana "yáii,"artázást
toiyó "ízmenn}ri-;Z;;;i";;á.yo,

131
 A vizsgálatra előkészíLelL mintát és a hozzá csatla- a 1§rrér, víz
kozó Ao állandó keresztmetszetű beosztással és csappal el- sérleti eszköz t:i
ere sztőképessé9 l
látott üvegcsöveL a 74l b)_é!I4 szemlélteti. letből vagy igel:
Ha a iázolt berEnEEZEEE-TTzzel feLLöltjük, a csapot kísérletből (pl.
megnyitjuk, akkor megindul a vízszivárgás. A vázolL készü-
lékben a víz a mintán alufról fölfelé áram]-ik és az állandó
szintet a minta fölötti túlfolyó biztosítja. 8.2.2 Hel}-s:
A vízszívárgás megindulása után az Ao keresztmetszetű
csőben a vízszínL és ezze1 együtt a nyomása fokozatosan A vízáteres:
csökken. A csőből eltávozó víz azonban az t hosszúságúA kenyen reagáI a
keresztmetszetű mintán szivárog át. heterogenitások r
Az Ao keresztmetszetű csőben t.', időpontban h.,' és L, is nagy lehet az
szemcséj ű rétege
időpontban h, nyomást mérhetünk. Egy tetszőleges közbenső dezett a szerkez
t időhöz LarLozó h nyomásmagasság dt idő alatt dh értékkel áLszőtt, likacsc
változik meg. A nyomásváltozás sebessége -dh/dt és az A egy talajminta á
keresztmetszetű csóbő1 kifolyt vízmennyiség: vastagabb réLec_
miatt a laboratj
(fll
Á},
(83)
vábbí hiba]_ehető
VY = -^"o
^rt Ct letesen zavarLa.
alatt pedig ner,
A (83) összefüggésben a negatív elője1 azL 3elenti, venni. A tórryleg
hogy időben a nyomás csökken helr,színi vizsqí
Ugyanezen idő alatt a talalmintán átfolyt vízmennyisé9 számos megoIdás:
a Darclz-törvény alapján: legismertebb és
Lyúzás.
h A próbasz i"
dQ = l]< 7 (84)

A (83) és (8+1 egyenlősé9bő1 felírható, hogy

, dh -h_
l. _- A (85)
ooEL
'-:-., _:_
-A = l

A (85)egyenletbő]- a vá]tozókat szétválasztva felírható, _f-

hogy: l

L)
I

h.)
.l
^oJnr, dh_,_ T
-Al--Ja / dt, (86} "l
"',,,
ht l

l
I

és innen az integrálás elvégzéseés a határok behelyettesí-

tése után az áteresztőképességi együttható kifejezhető: L
,k=- A1
o" ,l - h'^,l
(87) Próbas z i,.-
"A t^-t_
lh
n^
Ll - vízzáró r
vattyú z á s
kavicsszj
l )z
 A kö\/ér ,
vízzáró talajokná' ? ffi|*í*"x:i"}; :i_
, . ; iá_Ei3::árt':;;,riif;
.t:-uxiáíá."uá" = "áriáác ió s k í sér_
.':őtvagy,n"";;á;";;;;á=;"r*rxoááállandóvíznyomásos
=

_.=:1etbő} (pl. i;iá";ái;,*,"irar""l határozhatjuk meg,

8.2.2 Helvszíni vizsgálatok

A vízáLeresztőképessé9i együttható értékelgen érzé-
-, . n . 9 a r . t. i ] i " i i i. i á. ; :
u
;lzl r=',?',|"^1Z' :§: rl il
; ;;i; ] t ái""arl
"" -
: :;?'l :ÍÍi"l;' ;.:?'" ia*Éí.:3:;:]=',j;
=
^

=i
, .Áeiű rétegek,';:;;í;;il"::á:il_í:,
;;iu ]o =líií3i!i":"T:§' ;; " ;i :illi:_::":l; ^|iui"t"l?3l:i"ffi:í-
:.?{:T"'"*ou'
zőLL, likacsos. i-i;i! _

.; _l:x:t,:l:;:l,;1;i:á,"?:3:.i]"o
Az. eredeti,
-:'?li;"'iiX?3=?i;""ljiiiui";;;éi-;arhetik,
. --agarn réLeg ,ili3áii}tq?::íi? l:, :*lá::i,.t?ili:í:,;:
To-
i árántőse:_.1:é,h.t.
s
:];?n:oi^;:::?.?;;íi=íi;:;ái?iiii
-:i hibalehetőség, hogy " },"T:1:_i:+;;l*:i.,?;n:;;l.i3uu-
talaj:í., ="intje
_=:.l,::i:?;:í=,, o"!7,"*l=a.-lái.luól, mintát
tudunk
_.,-t pedi9 nem,-",ny csak igen [8,Úi*e"vesen
máqrízrrató eredményeket a
-:t_. A tór,ytegel';Í";;;;"ki;Í
e.r.r"ii=,i"i vizsgálatoknak is
---_"színi vlzs9ai"'"X""á"ár,, xe"ái,, "1glál . nzóknek az egyík
. ,1nos mego}dása i;;;.;-"iiá. próbaszivaty-
,.lismertebb és ráqj'"bb""-n""árt módszere a
'"i'próbaszivattyúzás vázlatát a 't5. ábra mutatja,
-a-l^

15. ábra 2-
Próbasziv aLLyúzási 1- - vízvezeLő réteg i
4 - szi-
vízzáró réteg, l-L eredeti vízszínL;
j.=u',"á"2"Z2:'r"3.ioo
,:t:,;,1i12"_l:álr_":::r'"?!i
kavicsszuroi l - t,EL!v!?-".1^_l
9 ] megfigyelőcső 133
 A mérés,.,,
Vizsgáljuk meg, hogy mílyen változás következik be a ábrán vázolt s
talajrlízbÓ., ár.r.oi,' nu u"Zrtiro-t<6tnor állandó (q) mennyiségű peiforált vasc
vizeL szivattyúzunk el- A vizsgálatot a következő felLevé- engedjük a sz:,
sekkel végezzü}l el: Elkezdjük a sz
depressziós fe.
- a talajvíz vízszintes irányban végtelen ki|erjeclésŰ;
vastagságú, víz- egymástó1 12rC.
- a vízvezeLő réLeg homogén, állandó ljttink le a tai:
sz inte s; ban 2-2 pontba:
_ a szűrőkút az alsó vízszintes vízzáró rétegig nyúlik ezek alapján a
úrr. iel jes kút, a béléscső a talajvíz tel jes nré:lysé- mítható.
gében perforált;
- iyugvó- tala;vízről van szó, nincs hozzá fí,'yás és
más-elszíváé; a szivattyúzott víz a végte,err kiter- 8.3 Vízáteresz
jedés folytán pótlódik.
Ha a szivattyúzást megindítjuk, a v.íz12+nY idővel le-ki A talaj ái
süllyed és a 7s. 3brán vázótt depressziós fetület a}akulaz - a szemc!
}ia feltéteÍez?Er; hogy igaz a Darcy-törvény , .akkor:_ - a pórus<
x sugarú z magasságú hengáipatá"t felületén az időegysé9 koz itási
alatt átfolyó vízmennyiség . - a tala;
q = VA = kí2T.xz. (fjs) - szemcsé..
tula j do:
Ez a vízmennyisdlg azonos az r sugiarú h magasságú kútpalás- - a pórus,,
ton bes zivár|qó .,i"mennyiséggel és az elszívattyúzcLL víz- telítetl
mennyiséggel. - a tala3
Az i hídraulikus gradiens most pontról pontraadódik váliozik s zemc s é-,

és a depressziós görbe ciif ferenc iálhányadosaként :

A durvasze
.dz (89)
a legforitosabb
'=,]* ' irodalomban szj
és íqy képessé9iegyü:
vényébenpróbá1
Áry
(90} től származik:
2T xz.k ft
9
a változókat szétválasztva és integrálva: k=Cd2e
n
2q Inx+C, (91) ahoI c a szemcs
" ]i k
sé9 a korábbi i
ajrol a C állanCó a kör,,etkcző kerületi f el,téLelekből hatá- egy szabáIytala
meg
törvényszerű sé9
rozl-ra r <';, :
foglalja az áLe
x = r, akkor z - h, r,.agyis A képlet r
}ra
felhas ználható
(k1 ) adott héza
._ .2
í'= q
h - -,, ltrr. lq)l
ket más (er) ér
A (9_: )-L ],.e_,he1\;ettesítve (9i ) -bc és rendezve:
mítsuk, mi.le1

!|!ja:i
 A mérésvégrehajtása a következő- Elkészítjük_? 75,
.-:án vázolL szúrőkuiat, amely egy drótszövettel ellátott
_=:Eorált vascsó és körülötte kavicsszűró. A szűrőkútba le-
::9edjük a szivattyű szívócsövétl va9y a búvárszivattyút,
r-iezáltit< a szivatlyúzást és mindaddig folytatjuk, amíg a
_::reséziós felület kí nem alakul. A kúttól sugárirányba-
.;!,mástól ]2no-os szöget bezáróan, két-két megfígyelő csövet
-._rrX re a talajba. A megfigyelő csövek alapján három irány-
-=l 2-2 pontban (93)mérhető a depressziós görbe felülete és
!a* =zek ala}ján a képlet féIhasználásával a k értékeszá-
1 tható .

8.3 Vízáteresztőképességet befolyásoló tényezők

a- talaj áteresztőképessége nagyon sok tényezőLőL fü99:

a szemcse átmérőjétól (dm, d.)
3$
a pórusokban mozgó folyadék sűrűségétől ( o .r) , v Lsz-
kozitásától ( "l ) , hőmérsékletétől(T) ;
a talaj tömörségétől (e);
szemcsék alakjál-ó1, elrendeződéséLőL és felületi
tulaj donságaitól ;
- a pórusvízben levő oldaELan gáz mennyisé9étő1, a
telítettségLőIi
- a talaj szerkezetétőL, a lekötött kationoktól, a
s zemc sék adszorpc iós -komplexumától .

A durvaszemcsés talajokban a felsoro]-t változók közül

a legforltosabb.a szemcse mérete és a talaj tömörsége. Az
:rodalomban szánios o1yan kóp_l et van, amely az áLereszLő-
<épességiegyüttható értékéta talajfizikai jellemzők függ-
,;ényébenpróuarla megadni. A legálatlánosabb képlet KoZeny-
tő1 származik:
o3
JV e
k=Cd2e (9 4\
T TJE,
ahol C a szemcsék alakjátóJ- fü99ő Lényező, a többi mennyi-
sé9 a korábbi definíciókbó1 ismerL. Az összefü99és, arnely
egy szabálytalan keresztmetszetű csőben áramló folyadék
törvényszerűsége al-apján került levezetésre, igen jó1 össze-
fog1alja az áterc:sztőképességet befotyásoló tényezőket.
A képlet igen jól tükrözi a hézagtényező hatí-sát. EzérL
felhasználható arra, hogy valamely homok áterssztőképsségét
(k1) adott hézaEtényezőnéI(e., ) meghatározva, a kapott értí:-
ket más (er) értékre, pl tömörítés utáni állapotra átszá-
mítsuk, mi.,re}

1jj

ill|i
 ,3e) (1+e.,)
o2-o1-3-' (95)
ei (1 +ez)

közelítő számítások céljára számos képlet ismeretes,

(Id. 20. táblázatot). (A képletekbe a szemcseátmérő méter-
ben írandó be.)

20 - LábLázaL 16. áb,:

R.elatív átere s z
( Pclubarinova -í i
Közelítő képletek
ffl - levegő re-
Szerző k (m/sec )
eresztőképessé9
Allen Hazen 116 d,2 relatív áteresz,
e
Jáky 100 d2
m
))
Terzaghi 200 d-e , e- 8.4 Rétegzett t

A építmén1
A képletekkel kapcsolatban erő,sen hangsúlyozzuk, hogy á11. ílyenkor sl
csak durva becs]-ésre a]-kalmasak. Megbízható eredményt csak átla9értékeinek
a laboratóriumi és helyszíni vizsgálatoktól várhatunk. De párhuzamosan. és
ezzel kapcsolatban is meg keJ-l jegyezni, hogy valamely talaj végezni.
fizikai tulajdonsága tekintetében nem tekinthető "merev
egyensúIyi rendszernek". A talajmechanikai állapot_jellemzők Ah /Ax = konsic,
meghatározása ugyanis mé9 nem ad lehetőséget a talaj késiíb-
bi tehetséges tulajdonságainak a megíte<J_ésére(pl . az áL-
eresztőképességi együttható időbeli változására) .
A talajok, áteresztőképessége a telítettség függvénye
(1d. 76. ábráL) A 76. ábra a víz és levegő relatív át-
ereszŰRé!éEE6§étnüEáEJT. a relatív áteresztőképesség alatt
a háromfázisú talaj áteresztőképességétértjük a kétfázisú
állapothoz képest; levegő esetén az S, = 0l és víz esetén
azS r 1 állapothoz képest. A kísérletek szerint homoknál
S
rm]-n
z a,2-0,3 értékalatt vízmozgás nem indul meg, az
c
rmax
0,85 értékesetén légmozgás nem jön }étre. rmln
környékén van a talajnak a 1egnagyobb 1átszólagos kohéz ió-
ia, míq - S._____
rmax
gyakorlatiIag a telített állapotot jelent-i;
a Proctor-görbe tetőpontja ebben az á}lapotban alakul ki

Rétegzett tala
tőképe s ség
11L
 1,0
1,0
Kv
?<1

76. ábra
_atív áLereszLőképessé9_
: l 932\
^.
i
,i.rir".i""va-Kocsina át-
,-]-i"""ső relatív
ásztőképesség, ffi, - víz
latív áLereszLőképesség)

8.4 Rétegzett talaiok vízáteresztőképessége

különböző rétegekből
A építményekaltalaja rendszerint együttható
_L. Ilyenkor ",ük:;;*i"áát- az _áLeresztőképességi
A számítást a rétegekkel
--Iaqértékeinek "^*iór,"']:á"1=^:_^,
vízáramlás esetén kelt el-
árhúzamo.san-,és ""'*"Oleges
égezni
v= konstons
i: Ah/Ax= konstons
1

kT
t\
,I
lAh
:,,l l

l-
'!.' i
1

l
...j

k,l. ].,
iah,q _t
':_

b)
o)
áteresz-
-- .{l.*l

áLereszLőXápessé9ej a - ví_zszintes
l l. d')Lu

Réteqzett talaj
Lőt<épesség; ;":- ;;;;ái"g"=
áLeresztőképesség
1)1
l)l
 A vizsgált talajrétegződést (r1, zr...z| és az át-
eresztőképessé9i egyuttható
együttható értékeit
ért (kl, Matematik;
áb;;-;;|;;j;:="J- k2..-k4) a 77. rendszerben kr.
A rétegekkel párhuzamos áramlásnál a hidraulikus Ha valamel
diens konstans, tetrát ." gra- gyon kicsi, akk
9vv""-rétegek álta]- szá1]-ított
vízmennyiséq eqvenro a ieiiáJ"" vező nagyságát,
k, értékker-száfritott, ,r-stagságban, az átlagos
A legkevésbé át
"óvá;iu;." sebességge1 átfoJ_yó víz
mennyisé9éve1. E fe]-tétel is, döntóen kih
alapján relirrraiO. hogy sé9 nagyságára.
i(ktzt * k2'2 +,.+knzn) = i kr,z,
(95)
8,5 Szivárgási jt
ahonnan egryszerűsítés
képessé9iegyütthaió: és rendezés után az átlagos áteresztő-
n 8.5. 1 Potel
k, _1
-;
\-
L_ k,z, A geotechn:
J-1 (9 6)
i=1 kérdésekelmélet
(p1. homogén, iz
sen vízzáró, teJ
lí.3:rÍ.."T1.1:.i^:ítegekremerőleges, akkor az áramlás
j::í:::";:í3?"o:";::::::*:^;-"-,;;;á:§;,-ff§§
-9;"; iá.$;li A vízáramlé
Í í "l3i:
Az egyes"
":2{::^ i
rétegek l:9:l:_. lu; " i;; ;;;i Ker]-
q,raaiense-i";;;;';',':";^
"'
iiáíi=ij,
r2t ",Ini
íE; ;íi::
Valtoznía.
a nyomás-
durvaszemcsés va
meghatározó 1ehe
esése Ah1
acÁc^ ^L , Ahz. ,
/,hr. é"
'1'
a tel;es nyomásesés rási - módszerek
oka annak, hogy
Az ismertetett feltételek alapján a sebesség: leges állapot kö
sekre hivatkozva
Ah krr koznánk, akkor t
z = kt i.l = kziz = =kí: vízáramlási kérc
n n' (97 )
désekhez hasonló
a nyomásvesztesé9 rétegenként: sőértékekre, mer
A 8.1 feiez
VZ,> atapfogalmak Áa".
L "1 _=-2 "' ..h _ vz n
"1 , _h_' használtuk fel.';
^
^r1 = -o =
' k2 ' '"n - T;' (98)
ve potenciális á:
eS a teljes nyomásveszteség: A gyakorlat:
zíós. Ha az áran.
vagy ha vízszinte
szivárgás, és a i
-\h="[F
lol
t''1
-#-
o2
L1
-_!J.
k.,,
Z \
Jesen azonos, ak}
{9 9) dolgunk (pr. víz<
töltés alatti szi
A (97t és (98) egyenletek alapján: Itt a síkbel
f eltéte]_e zzúk, hc
ú-L nogY egy adott fe
ll n
){ z, ' (100) haladó vízmennvis
.-_ K.
hogy az áteresztő
l- l I teljesen telített
vizsgárt e
ábra szemléítetr
különbség hozza
138

]
 Matematikai rlton kimutatható, hogy minden rétegzett
:::idszerben k, ) krr
Ha valamelyik réteg áteresztőképessége
viszonylag na-
." ;i.;;;:;iá;""- i ió ó r képletbe:..lr .h?!1,:Tíi_:::^?_l:;
.=:: ;]§lánitl"i='.iiá,' u3iá=t-á-io!|: ::n_:::::,3z?::i'o,
i =
Í:ni:3á="f;3';i";:"i$'.eiáö, ;:ll:, _i9:_n?:i:?I:".,y:*:ll
f 3§ilZ!i=o;fi;=;,;át.ó"áÉt rendszerón átfolyó vízmennyi_
nagyságára.
--

-J

8.5 Szivárgási jelenségek vizsgálata

1 Potenciáláramlás tö,rvénve
8 .5 .

A geotechnika többi területéhez hasonlóan, a szLvárgási

t,rtatelezésekkel élünk
.:érdésekelméleti tárgyalásánál_ i" tökélete-
,pI. homogén, irát.3i]'aia;;; elhatárolt rétegek,
telített stb, ) ,
=Z;' "'i;;ái&,'t.rl.sen
A vízáramraÉi-Xeraésekelemzésétrenréteg már egy-két vékony
éppen finomszemcsés jelenléte is
:urvaszemcsés vagy i,iiási - f eltá-
:,eqhatározó renei,'. r'ieteger nemu i,"gyÓ*a"yo=
iá-deríthetők fel, Ez az
:ási - módszerekkel sokszór kérdZsek megoládása és a _tény-
cka annak, hogy az-aia*rasi tótret, Ha az eltéré-
ieges állapot xolátl-:ái""ig,.,fiá,e= vizsgálatával nem foqlal_
sekre hivatkozv.-"-r.eiaes elméleii
véletlenre bíinánk maounkat, A
koznánk, akkor t"il,"á" a ";ii;k;"v"aói-e"- stabílitási kér-
.; ízáramLási r<oraE's3;;;; ;,
lj
désekhez r,aso,]rjJil"xúio"o" ri_gyáiámmár t.tr lenni a széL_
sőértékekre, mert szerepük döntó lehet, kapcsolatos
A 8.1 rejezJtnen a'szivárgási kérdésekke}
és 71, álre vázLaLáL
atapfögal*"x *.giJrá^i"Ía,á §.l,-al
'í- 3
használtuk f et . lováubiaxbaílá-Eivár§á§í-ffi-Iózat
elemezzük, ' illet-
l a; ve potenciális a."*ia= törvényszerűségeit háromdimen-
A 9yakor1";i;;;["X- ttilriegében _áz_ í,:T11:
radiálisan szimmetrikus,
zLós. Ha az a..*iep'ágy tengeryie a
vagy ha vízszi";;;;"-áóvi-r Íráivlu" "egt:]:i
párhúzamos I}'"rjedésű
síkokban tel-
szivárgás, és a';áÍZ";Í' egymássát áramlással van
iesen azonos,, "xi.á-."lixuáíí, kétdiirenziós
-""aat.r alatti szivárgás,
(99) á:i;'J";"i;;. ";;i;i"elái kútűól,
tOrÉésatátti szivárgás) ,
áramlás esetét elemezzük és
Itt a "íkb;ii-;3i"Í-,,iar azL ie}enti,
feltétele zziik, Á"Őv'á"- aramlás permanens, Ez alatt áL-
hogy egy adott teíüreteremen, "fi-§;i;"i,aOágy,e9
Feltételezzük továbbá,
(100) haladó vízmennyiség válto zaLlani.' konstans, a talaj
hogy az ateresriátÉp"=,ágl_együttható mozdulatlan,
teljesen teliteii á-="iiára íiázszerkezet pedig izivárgást, a 78,
A vizsgart Js!t;t;-;-szaarai-alatti a h potenciál
ábra szemlértetil a-="áat.r .r.iii- iízmozgást
FET6nbsé9 hozza létre,

139

ili
 Egy tets:
AE folytonos :
energia viszk<
vonal a szádft
Az áramlási v<
tetszőlege§ p!
vonalat (FL, ]
(1d. 78. a) áL
rerő TeFureti
áramvonalakat
a 78. b)_ ábrát
A 8,.1 fe;
1_1 f
^u
ga l l , L

d^a Z-J t J-
Ezek a sz
lentik. Az ára
hogy a szivárc
A továbbr,
ismert definíc
szivárqási jelt
Emeljük ki a 7l
nak a körni,g2!
N= 4 d_, d,, élhossz,_
n=8
és vizsgáljuk:
(ld . 79 " ábrár
L
Áh=-.!L
n
lási §§Fség
)

összetevőjét r,.
:,:

graCiens érLéké
i;-sze1 i ezzeL
ban v"-vel és :
Az i* és:
következő össze

a = ?h
x }x
A vizsgá}t
ba az idő egysé9
78. ábra
Árarnkép s zerkes z tés e ; dó t, á-;,
a - elemj_ áramkép; b - az áramkép finomítása
=
x

és a kiá::ar

dQ' = v dzc
x
|{[/

I
 Egy tetszólegesen kiválasztol-L vízrészecskeÚt,1áL az
:: fctytor.o= oo,'Jí-;ile _1., 9*9}v *9"tí1.1,_h.!?"Xcié!is
,-_=rgia viszkózus-=,liíOaa" révén-emésztődíkfe1,
AZ AE
:::a1 a szádfal két folyási,csatornára osztja,
"r"ili-i"ret
: áramlási vonal-mántén a nyomáseséi folytonos (pl. az AB
..;;ei;;;; pontiai kázött ez Ah), Három ekvipotencíális
_:_alat (FL, 1,1H, 3G) leraj zolva egy elemi a
áramképet kapunk
iníciónak meqf e_
_3. 78. a) ábrátil' e ""x íregraj"oí-á=. def
iffiitét"t.t teliesitesével történik, l,a az
:=nvonalakat és uX"ip"t.nciális vonalakat sűrítjük, akkor
=lá
l8. b) ábrát kapjuk.
-- "A -E-j-:--
-T,TeTezeL--ffi iníció ja szerint:
def '65
az 1-1,_2:2, 5=5"ekvipotenciális vonalak;
a 7-!,'7:T, 6]6- áramlási vonalak, feltéte}eit 1e_
Ezek a =zivárqás rriarautikai kerüteti
_=:tik. Az áramráp'!ánili-"o"iratO} csak abban különböznek
..;;-; szlvárgásí teret ezek határolják le,
A továbbiakban elemezzük az
srert" definíciók szerint felvázolt
:ívárgási je}enséget, áramképet, N x
_erjüÉ xi á u g. l) álra I nontjá-
! 1J
_cl N -clx
:< a környezetéből e9:/ elemi dxi, ro|rJ .olrJ

. C élhossz(tságú- talaj-prizmát öv-

.s vi_-zsgáljuk meg a víz áranlását
-f
v.'5f dz
ic]. zs] ábrát}. Jelöljük az áram-
_ásl senesség x irányú vízszintes JJ+
:sszetevő jéL v*-sze1, a hidraulikus
ur.SO,
:radiens értékétLlgyanezen iránlzban lu,
- x -szel l ezzel analÓg módon z irány- la* l
ban v z -vel és i z :vel
Az i xZés i_ definíció szerint a 79. ábra
<övet-kező összefü99ésekbő1 kapható : Az elemi prizmába be-
szívárgó ,és eltávozó
vízmennyiség

, h
.1 2h (101)
i=x ---; ,
.|
ll i
'z. =
.) 2
^
esetén az elemi prizmá-
-

A vizsgált kétdimenziós áramlás

vízmennyiség:
ba az idő-áóv=ag "latL beáramló
(102)
dQ = v*clzdy + v"dxcly l

és a kiáramló vízmennyíg$g;
1v (i03}
- - -:!'x
.]n, = vxdzdv <ixclzdy * -;- '.\ a
clzdxdy "*

141
 Ha a vizet összenyomhatatlannak tételezzük fel, és a A megolCá
rendszer telített, akkor a prizmában levő vízmennyiség lek egyszerűek
tozatlan. Tehát a prizmába beáramló (dQ) és eltávórO iao_,) vál- nego}dás is ;ó
vízmennyiség azonoi . A ( 1 02) és (.l 03 ) 69yen:.osá9ből az Ögi,- nódszereket, i]
szerűsítés után felírható, hogy közelító grafi
sérleteket vé9
2v
"x Iv_
T-x + --x--3
,oz = 0. (1 04 ) 8.5.2 Ára
_A, 04) egyenlet az áramlás folytonosságának a feltéte-
('l Az áramké
lét fejezi ki. Felhasználva a Oarcy-iörvénytl be. Az áramkép
kerületi felté
, ih )
-K-l
elégítésefokc
.1 x A hidrau]_
r.
l
t
( 105) nár d,efiniáltu]
, ?h A (107) e(
-K-|
]x o1dása azt jeJ_i
1

)
vonal és ekv,i:l
(105) képletben a negatív előjel a gradiens csökke- kielégíti u. L,
néséneka folyamatát fejezi ki. rlai feltétete.
A ( 105) -öt a ( 104) -be behe.lyettesítve: A 9reometr
az ortogonális
l)
jn!j
,,
ségek érvényes
-'---T------a=U.
h
(106)
x ^Z
,) z
(106) egyenletet az áramlás Laplace-féle egyenleté*
nek nevezzük. A törvény azt jelenti, Áogy térfogatállandósác
esetén a gradienstrek az x irányban berovátkezetÉ vartozásái-
a z irányban fellépő ellenkező előjelű gradiensvá}tozásnak
ke11 el-lensúlyoznia. Ha bevezetjük az áiamlás potenciálját,
a 0 = kh függvényt, akkor a difierenciál egyeniet í9y iirraio:
}2g 12a
-|--2 - -;-
üx
= v2a = O. (i07)
Jz
fenti egyenlet a potenciáIelméletbőr jó1 ismert.
adott talajvízáramlási feladat megoldása a (ÍOZ) egyenletEgy
megoldását kívánja meg. Azok a függvények, rnellze;. áz egyen-
letnek eleget tesznek, harmonixus-itiggvények. úegoiciá=ái tet Az áramké
egymást derékszög alatt metsző görbeéóreg}el ábrázolhatók kenés tör
(0{x,zl , ^tt (x,z|. Az egyik sereq az áramráái, a másik
ekvipotenciá]-is vonalakat adja. Valamely P pontban a az sebes-
ség, .il]etve gradiens változás irányát áz áiamvonal adott 1. ígaz a
pontjához tart_ozó érintője határozzá meg (rd. 78. ábrát). nési feltétel,
árarnkép ismeretében a ta]-ajtöme§ben feTTE§ETeszült- ban, bármely ál
ségek, tömegerők, átfolyó vízmennyiség áeghatározhatók. ciális fe}üIe--e.
Adott esetben az a megoldás ad helyes-ereáményt, amely a 2. Az orLc
hidraulikai kerületi feltételeket is kielégíti. négyszögeket a]-,
(ld. 80. b) áb:
142
 A megoldás módja többféle 1ehet. Ha a kerületi feltéte_
_=< egyszórűek (pl. 78. ábla esete), akkor az elméleti egzakt
-=;oráás is jó1 irt.Tfr."E;T6. Bonyolultabb esetben közelítő
{
_::szereket, nagyon bonyolult kerületi feltételek esetén
_zeLíLő grafikú-s eljárást alkalmazhatunk, va9y modellkí_

il
.=:leteket végezhetünk.

.2 Áramkép 4eghatáiozása
8 .5

Az áramkép szerkeszLéséLa 78- ábra kapcsán mutatjuk

-=, Az áramkép szerkesztéséneka iényege az ismertetett
.=rületi feltételeknek és a (107) alatti egyenletnek a kí-
,-égítésefokozatos közelítéssel.
A hidraulikai kerületi feltételeket a 8.5.1 fejezetben
-ár definiáltuk.
A (107) egynelet fokozatosan közelítő grafikus meg-
,-dása azt jelénti, hogy egy olyan egymásra merőleges áram-
,:nal és ekvipotenciális vonalsereget szerkesztünk, amely
.::elé9íti az említett kerületi feltételek mellett a geQmet-
"{,f-€ -
::ai feltételeket is.
A geometriai feltételek teljesítése azt jelenti, hogy
:z ortogonális hálózaton belül a következő Lörvényszerű-
ségek érvényesülnek:

za::

l_

- =--
-,-:
o) b)
_-c -
80. ábra
-: j ",-
,- : Az áramkép törvényszerűségei; a - a nyomáscsök-
kenés törvénye; b - az ortogonális hálózat érin-
-
1t-Ók
tőköre i
\z
;ebe s - 1 . Igaz a B0. a) ábrán vázolt helyzeti energia-csökke-
nési feltétet. Ez -dzt-íérenti, ho91r egy szivárglási hálózat-
;^+ +

í+\
ban, bármely áramvonal mentén az egymást követő ekvipoten-
(. ciális felületek között, a nyomás csökkenése azonos (Ah).
2. Az ortogonális görbesereg olyan szabályos görbült
négyszögeket alkot, amellzekbe érintőkörök rajzolhatók
(rd. 80. b) áb_rát) . E szabály aló1 csak a szivárgási tér
n1
^laJ

ili
 ;"#il*íía,ir§"ll;iiui3_r":.,rk*a kivételt,j(]_d. 81 . ábrát) .
:" ;;i"3iit#"§íil**" ;^:::Í::::§giÉi,
-:!;;á;:;-;Yí;li;:*"il:
;";,#.+H#} i.u=,
:; fi;"i::,!r::*;^_,iF:x.
=^*#}:íÍ
szinguláris pontok .-ró: ;;"9;:=^ c'J-dKulna}< ki, A vázolL-uu- 8.6 Szivárg<
sonlóképp"" !;l;"" l árTE--EE]],-T--;ábrá]<og
=""r8r.epp;; i"i"jurá.fffu*;d'raKon
találhatóx meg.
találhatók n,uó. Ha
gőr-eges^!ii;";;;i
íkok tJi' i"
iíl ir:csatorna.
1ási
-e
=
jáoi,#if#iá
i.á es i.xr,-;3+#* á;""u
balra ? .2-6 'i" á;á
1-o-rtig- _ ze
Ha eqv <
srinxre ái t
:. i "
"ff ái:; kusr akár
együttható moi
"
is,
mer nyomán a
A szivárl
:enciálesés ki
randó legyen.
. Vizs9á1 - _
.sztuárgó vízi.e
hálózatát.
csatornában ahc]-e
l l Ha a te]-
\ ez
_n számú néá
emés;tődik
o) fo í
b) c) haladva u nyJ:._-.
szingulári= pontoi';"r?i3rrási
térben _\h = h
= A szerkesztés.végrehajtása,ezek n'
szerű (ld. után már nagyon egy-
'S. +++4i:'-i;;;1ylk
nallal tet EoTrra§i-E§Eornat'ix=_zt esyetren-ararnrási vo- , ., ,. Hu az ele_*_
rr coen azonosa)
riai feltéteteiet teriesi18-ui..ripot..,.íarí"
: Me9|3jzoljuk a geomet- esés értéke:
MH, 3G). Ez a l"r.,"to-i.ÓáJr"I;ia;; vánararat (Fi,
folyási csatornáb,- h;i;;;i; #:]. egy-egy
" uí.áát-="u*.ezn=4-, a nyomás csökkené-
se elenenként Ah=h/n=ó,]i;.'ű. i -_ j.h
l
-:
1átszik, akkor minden rá|-r"ivisi a hálózát totétetesnek a
-

potenciális vonal vonai*;J-ii-ná"n

r.ti"e,ii"tiiri";"or,rnX iia.'-)Ö3n.g két ekvi_ -

zatát), Itt háló- _ nrVénve,shé;

,9.yt,
bi arányos osztissar'tolvtaiii.iO, h. Ez a háTozat továb-
"=o: '''=P, _ +f,=i;7;=ó ,:25amint tenát -^')'-
(B.FG) elemi négyszö9né1' a 78. a) ábra
i;ii;;;;.. Elvitegazvegteten-§z=mr szetesse]:
T9|"l vízmennyis.
áramvonal és ekúipotá".iaii="i"".' irlyó.
rajzolható.
A természetes teleptilésri'ti1.1"r.'h;;;;ö;"itása t sec) a]_att:'
az áramkép szerkesztasaie*-J-""er.ó"ér;;';i#i?.r=. niatt
tosságot lénvecresen nem toxoziá. a pon-
a.pontos és **i,t
a közelítő
#:ilfɧ^§:":';j.::*;l§:g.;!Íá3"".r;t r-i].in, a pontos
3."*1!."1oás N szá
vargó ,rir*unnyi.e
;ü*:. f #É#;i;:;.:í líi*$.*jir; r f í,3,i }í.. ;; iH.. -
Q = N.g = ki

A (111) ké^l.
v ízszi;íí::"f:i:
otran
s zf ormarÁ i'"ic-
lylr Tusrlatározr.:
vrzszintes
l{4 átuiu=.

l
 8.6 Szivárgó vízmennyiségmeghatározása

Ha egy konkrét esetben a szívárgási háIózat rendelke_

::;:nkre áir - akár grafikus szerkesz+_ésből, akár analiti-
] ., akár modellkíséilet rltján _ az áLexesztóképességi_
..-. -tth.tó ismeretében az áLszívárgó vízmennyiség Forchhe1_
_

-=: nyomán a következőképpen határozható meg,

Á szivárgási háIózatot ú9y szerkesztettük, hogy a po-
__:::ciálesés két szomszédos ekvipotenciális vonal között ál-
=::3Ó legyen.
vizá}ariuk meg elóször egy f,olyási csatornában az áL-
_

=,,-várqó Íízúennyióéget.vegyúk alapuI a _78. ábra szivárgási

.=,_ózaíát, ahol i.r a ioryási ósatornák száma, n egy folyási
:satornában levő elemi négyszögek száma.
Ha a teljes nyomásveszteség h, és
=_ n számú négyzeten keresztül haladva
= és:tődik fel, akkor egy négyzeten át-
,:_adva a nyomásesés (ld. 82. 4b4!t) :
1r
_\n = -n . (108)
\/q
Ha az elemi négyszög oldalai köze- \o
_1tően azonosak (a), akkor a fajlagos
:sés értéke: O\.,

. h (109)
,/',,,
^h
a
na
q

82. ábra
Érvényesnektekintjük a Darcy-tör- Az elemi folyási
,,ényt, tehát az a oldalhosszúságú és egy csatornán átszi-
:étár szélessé9ű folyási csatornán át-' várgó vízmennyi-
:oIyó
- vízmennyiségegységnyi idő (pl. Ség
sec) alatt:
L
Q = v,a =K- (110)
. l1
n

Az átfolyás N számú csatornán zajlik, tehát a teljes átszi-

,tárgó vízmennyisé9:
N
Q = N,q =Kn_ n (1,i1)

A (111i képletben a Q d,imenzLó)a *37*.."".

Nagyon gyakran a talaj áLeresztőképessége nem ugyanaz
vízszintesen, mint függőlegesen. Ilyen esetben az áramképet
transzformá]-ni ke1l és a vízhozamot ezek figyelembevét,elével
ke1l meghatározni (ld. Kézdi: 1969). Ha a függőleges és
vízszintes áteresztőképességben - a talajok tulajdonságai-
a l:
 ban - nincsen nagyon nagy eltérés, akkor a (111} káplei 8.7 §en:rleges {e
következő módon alkalmazható: =
vízrnozgás ,

o=*n (1i, =

ahol k" a vízszintes, k, a függőleges irányú átereszt-óké:=

áo í.i
ségi együtthat,ót jelenti. _
^ UJ.
J1
'í 1

Ha (111) képletet alkalmazzuk a 78. ábrán vázolt ese-- a- 1Tl;rfi:\c écAra

--=síthető. A i,:
f€, akkor Q = kl"r. (N/n) = kh/2 .:emléli,eti.
Az átfolyó vízme:.:.
fr.
---!
sé9 meghatározását mos:
egy egyszerű Iineáris -.,_
mczgás esetére nézzik :
/l\
_2 (1d. 83. ábrát,) . (A 83.
ábrán-íá26Tt eset anala:
\ a 74. a) ábra ál}andó-,,_
nyomásos modelljéve1.
T A 8.5 .2 fejezeL
)

szerint szerkesszük mec r

l
Ion=*
szivárgási hálózatot
(N=2, n=4). Az egyszerű-
sé9 érdekébena mintát
tartó cső legyen négyze:
keresztmetszetű, tehá-u
a felülete A = d2.
A (111) képletet a_-
l kalmazzuk, és írjuk fel
n
a t idő alatt d széles-
-1 sé9ű sávon átfolyó víz- A,1ineáris
mennyi sé9et
\ vlzmazgas
O= Xr,§t l_

, d=ll? l J}rr Lq/ 4

Ha a fenti képlet-
83. ábra benN=d/aés n = 1"/a za íneg a f,esziii
Áramkép 1ineáris vízmozgás esetén helyettesítést elvégez- anyag téríogatá
zük, akkor a teljes fü9gő1
tozlk ezen belü
I1 h _2 t
- v - .l
yJr1.' = A\rt, A változá§t az
ezért: a 84" ábr
kony fes7ülTEég
és ez az összefüggés azonos a (81) alatti képlettel. !:_LCsZCr a
Vagyis 1ineáris vízmozgás esetén egyetlén folyási csa- vá::gást vizsgá-
torna egyetlen elemével is pontos eredményt kapunk-. A példa l\ v.L7, sga 1--
a két módszer kapcsolatára kívánt rárnutatiri. metsze-Lben a p]
ben a 85" a) ír

,1]6

l
 és törnegenő váltc:írsa
ú.7 §enrleges fesu.ültség
vízrrlozgás hatására

e- ziit_teÉsr
3 _? .,j r, ineá{, :_ yjjll!.+_#!ar*q4eges*5]
!9§j-9:9
-
l,e, _._lu-l:, é §--? i+=+9* i T ; _: : l ; ),1, L^,\"iZ'^,: i' [: i i :.' -
- . :3a,
- .isete
9
:Ú"c*n g,ok'1:_?_-i;";;Iis esetái*_ a,84:_EJe
"

.r..ióiá. ,1 1inca,:s r,;zí,oz$as ;,

- :,,.ó I r;t,- L i

sL* --1 {
!-=-]
{
;l i
i ]

l
i
1

.,l i
I

É
t

}
-t-
-t
n1
H.-
1
iil
t
---) \
l,
cJ
;:)

-- ]_< _E- 4 , iibra

; a - függő ie9e
8 s
-_,; , _-:-- ;r i:i,-,,.ir:.s ,/i1'i],,_:'"* ,i;11',Jíit.ale,**escLe föltere:
i;.-' i..'"_"Tuóqi'i"gi,* T ízmoz9ás
_ =4=r9-
a :,_ ,i; eI']|r:'.
i, lZr,.._,;'ja:; ^i:,f .,ir,rn1"i", i,.izrr,ozgáS
(

3.i A és 8"5 ;e3ezet :9:1:lli;rl3?,=."iáí:i"}3i"i:::tt-

j,ál,i_s €DCl]-;1a V i szkts"l: =
";_i'.;iili:"l |::"i
ri''á;"; láco,ril ?. ='.1T:.-';1'- =i; a-,"á=u"iasi erő i5Írr.r_
_. ,_,,_,ten;
_. _,

_
,,.1^1 ai -
:_e-!9,
)
;,;;:: :i_!:ijl,i i;i.:'F#i3;li:il,i;.;4;t!??í!!; [:::i:t:
i
1^
._ = Lld -:un-:?I:i;
-,őaez, ,';l:l. ::,iii3l;tl;; ao'ser,ii'iS::"i, :.1i :;;,Íái::Í,t":;g;
n .
- ^ =
._az ik ezen oe-'-ul *99. .:]. ir"t.i_a"rolr"aU l|P::-^_
:; i xT, ?'
konv feszültseg
E: H3!,
ü " i, §i?'; li
-

." iÉ;,:z, l l ::; ;fi ;

í_Lőslal a fü99ő}egg:9^
-_a-.
-',-iei CSa-
ua,qa!i-'i:::+lltil;fil;ffiry\.fü99őle9u=-^..
A vizsgarL
=r =

:",.. A pélCa metszeLl;ena8.,")"-;;;;;k,tíz=";;i-;;;háromlehc-.ségeSesef-

ja:
r.!""" *r " e) ,1rr-a nrr,llat-
 no29ás nincs (A);
irányú mozgás 1efelé
|ü99őle9es irányú (B) :-1Ietve
tuggőleges mor|á, fölfelé (C)
;

= z(

aho1
r_jn"_q_jg_l1r_ ; fr,
0-
ziN, zi,
= =
a hatékony térf<
írjuk fel t
,fr feszültségválto:
P

\ V9,\

q)
illetve
o
b)
aho1
85. ábra
:":u5";í"í:, :;*: :n:: _ :" :+ !;!Í' ir1.o z á sa v í zmozg á s ha tá s ára
,io"n3.fiT":íi:3"í: j:
T":ní;_:.1lr:::i:+i i^-: ;;1i;:ii=di:j
gőleges t*:#:: :^ ;. :l:i;iá;; ;-;i i$;,; {7j i:i:: 3"1.i
;ái3;:T,"""*:igí:"!:,::i:ii,l":"^:ráil;;;';"'3ffii:;":
;":,
un - a hatékony térfc
szültség változása . rJ;;;"á"Jin"i A hatékon1,
ségnyi térfogatl
-áJ.i.i',ir.=iáiá;;ii":
f e s z ü} tsé9 változását. A 7. ?] a íelhajtóerőner
u,:.
l_r.T.:_1,:l^
^: =-'-A
|_ |tlvvOr.9"
*,*_...1";:::::.,],":
"
a
.
(oA .? "y"gul*i
__ -_,
feszÜltségek eredóje. A hatér.:
_

|"^, * uA) változását u 8s-..á-égie*f;i;;",-,"s

:3r9ya]-ta, folytonos
vorra]ai
von számítását" a 21
mutatják. A hatékony feszültsé9 részt A hatékony :
,

tük ki. sraffozássa1 eme1- tagsá9rú rétegben

VÍzsqáliuk 6eg
fel a resitiriségeket:a 1efelé irányuló vízmozgást és írjuk =ü
;a

,l
B -- ''A = z J L,
.i'
(112) A tala j törne9
tömegerő
"B ' ,]-'., = (z - ',z)
UB = ,i __, (,113) F V . T.
=
;-
A (120) és
I

B*B -a,t
t súlyt a 21. táblá
{

meghatároZá-sa-T t:
i
l
z| !L +
.l'r, ) , (114) a felhajtó erő és
nala azonos.
148
 ,_ -etve (115)
6_ * in) = rT
"( T].
,
D
=

'0 - U1 , - 0v
-l T'a * 'p
fogalmát j919_.1i; vízmozgás okozta
I '**ii;"t térfogat9úlY
:- ha+,ékony
t,r ezután a felfelé irányurc
: eszült-sé9változást (116)
pC!
v^
^=U A
zff-,
(117)
u - L^ = {z+ ,\ z ) f,'.,
Uv ll-,
(118)
c -i] !l^
''. - -,Z
ucL = Z ^,\
. 1'
, =
",(
T't-i 0v) ,
-

\
''- -Iletve (119)
5. = -'n) = za ,
je "(,'.'1
ahol
t = t. - itv = i,:'t - ip
^ -: - 4r=
_aiq-u!9
.

ahatékonytérfogatsriIyfo,ga}mátielöli.
t"riá="" általánosan az egy-
-
:^-
':\^_
Iu9
A hatékony "'é'ir;;19t,,liv
-i""a unu,n",-i;i;"9;;;i Láclós erőnek,
;éqnvi térf ogatbu" és az áramtáslái";"á;;"'ó erőnek (ip) az
. ierr,aitóerőne}<l gyakorlati eseteit és a
eredóje. A hatékony térfoo:::Yly
.J.J

számításá L a ?j- liVtazat

foglatia össze
icrra la i Ahatékonyffi.rrv,"r"i:ánegytetsző}e9eszvas-
ri:ggZieges-teszüItsé9
::.e r -
tagsá9ú rétegben ;';;i;k;;v' (120)
§U=u . ,
, r riuk -r'
V térfogatára ható eredő
A talajtÖmeg egy tetszőleges
( 112) tömegerő (12,1)
r = V 'T.
(113) LérfogaL-
A ( 120) és (21| képIetben .szere?:LŐ,hi:ÍTo"y
aLározni, A tömegero
erő,
súlyt ^ ?]_,.}í\L,,:'":;' "i;;jil_k,li-;;;i,n'áit a gravitáci-ós
meqhatáro ra"u ,#Öért éÍlysz",il iomegerő hatásvo_
a ielhaj Ló erő éZ ;;"Z;"*íá=lor'ur,i|rÁá,Á
(114) nala azonos,
1 49
-
j i. 1-al j_aZat az eredő c,
Hatél.,ony i. é rf coo,-r súly
P=:
Sorsz iratékcny té ri r:ii;r t sú i "", :

i (t i{r,n3 i a vízszinte
ezáraz (kétfázjsú) :d = (s ,'"!9
rieövel -a
{lráronfázis:ú) !,:." "; l ic;
S V'
ielí.r+it ikétfázi sú)
,v
í zá:._ai,niás rrinc s
4" i..e,l_ícei,i:
r,í zá i:.l riilás ief e_'.é
r)
" te]_ í tc l_t
-]-
r, -i z aj: ra:;: _r:á s f () l ., ,: ] .': z,' I

I
I
l\ B4. c)*naiérony
ábrán vázcLc,tízsz: tl'i-e3 i::ánlzú á::a;n],,is esetén ir
]

a füqqőlcaes feszült:óq a i120i képlet sze::int

\ i.j.: ]
l
--r-
.,.l'.j J_
' ,: i vz
t
a " l-ábiázaL 3 " so::sr;jm ..1.1,:li-i.i ti.rj--ilk-,.:" iJz i].il -: ]-,,,,:.'ll-,,,.alj,
hiizer,
2':.
;,
-Tlavltaciós erő es a tt_i.iri.iiJ.,],-;"iU.',-, _l ii],._j-.] " .7.::,
ái:ar,,],ási cr:ő pedig v izszj.i_r,-r,ell Hatékc
.,i íi-iqgőieEes íeslll' j-i..e,_l !}: s:láIilí-l.ísái.a c,;y l...,a;<l]l]:l .1i- q-c
a:setÉ.j-1-, ;.|]5, áb::a .nui;: l=,. It'-, ec .i.,-zzí-ró y.ii7,:.r€-t.. K.jiaj|.i:-l-
1
L-!]

-;,.as;s , .ii::en- -l:'zl.::1-1 i:,,s, :.i....,i_ j.s -.,,í:n,: -....,i :!.] ]\

,1:/
víz n'1 r:i';,J,sát a Pie zonoi-el:el-, inura,_-jál.,, l\ f,-ir:c;il 1,,,,;+:: f::s::i:..:.i_-
sé,;*:t., -;í:,.t-.ozá::ál a, 86 " i:i ;i:;re_ szr:r, ié] t-r.:.tr. - B.7 .2 3
Jrz e] ncnc]oLta"k,Cái- aiilr-,,;cit,l:ez i:r, h,:,qy a_ ii:,i;,:9e::á iúg* =
-:-
gőleqes k_onlpor:ense
Ha a 8.:
r -
\
rozzuk az ári
'L'
17
i"]?1, pont,jának a .
1

feszültség é:
a vízsz i ntes konrponens Vj_zsoá1-
hat_ó töme{e:-
Tl
'tT = \/. i
"'p , ( 1z:,i} színéio tpl í-
e]em oldalla:
ábra mutatla.
réE7rit t séqá.
aKKor az -j = "1

l:]l
n- r

3z e]:edő t-ömegerő nagysága

,I' r (125)
F-í' - _T I
' ,-V "H

a vízszintessel bezárt hajlásszöge

F., (126)
d=arct9
'H

a===--- 1
d-
őz=zlla.rz'lt'rl'ln
b)
o)
86. ábra
esetén;
Hatékony eszüli-séq-
f vízszitltes áram}ás
b - füqgőleges
a - a vizsgáLL '"iá"ZtZq,aaau; változása
hatékony eu "i,ÍlÓ,!-iá="iirtség

8.1 .2 Síkbeli áramlás semIe es feszülts

tömeqerO
tá-
_*!
Ha a 8.5 fejezet szeri"._:?1"l:?l1é|o?=?:?:;.T:3::
8,5 te]ezeL "'i{raiqási tér tet,szőleges
'LvL '"- ,.:;;-;;ámítható
rozzuk az
,orrui az áramKepec, akkor
áramképet,_ a^^ul "i_:i-^_ _]l_íthat_ó
5zdl|tl Lrrq uv a semleges
pá"tlá:rak a .ki,=:lI^:?,_xyu""eDell
i;;;Üi.;é9 és a k:;":'
r,_-a
tömeqerő,
;:g rí ;"í
yií3;:izt-.TE:
+: ;E:
::l
:; ::,, _:i: 1 i: :.; io""i, i,* i ut?:T, i, ;:
n^.u "3,"ií tit
g=#*#; F;"i:á:l":.5íilu iu?,§}; *
: ? : í. : ;T: í ií: .?' í ; í, l
:"ffi
u n
l, ö, i l i "
""

:í:*u :?.:il l;;j :i"' it *.#-#ffi

zl :ió
i 124) fi:
i:""-:::1iJ'Ti;?':,;:i#;;"li!J
"lt? .:
l :li:;í:?: i"mraq"=
:l:: ;l*i}i: 1l-,^11-\ö,l 1,éqpn .=!i.o.""iir', iia, UL_ bL_éEÉrl
(rd, 87, b) á
**"Tt:Éffi;.i3lqj:íf;:?;:.:;":=:;;;ál)ui,
felületen
;kk;; ur 14
l)l
t-
,1 = (h4-h31 [v (hl-h2) T'r, (1 2- : é: fogatra
' .: eredmén1,
ésa 3-4 felületen ::ő és az;
V ízsgá
-_:=egben ví
.2 = (h3-h2) Tr, = (h4-h1) P
{1 28 :bi:a szeri
:é te le zé sek
!

-aze

V:163
..,.":;,,..I
I

l
ó.

4,

o) b) c)
87. ábra
Az elemi kockára ható erők síkbeli ál}apotban
(Kézdi: 1969|i a - a kocka felületén mriiOaO
víznyornás; b - szemben 1evő felületeken
erők eredője; c - az eredő tömeqerő működő
Ha a kocka élhosszúsága egységnlzi, akkor az Az ele
1eten működő víznyomás felü- a-a
ben ]e
Ft = u]' Az egys
leges feszü1
a 3:Z' felületen működő víznyomás oIdalakon mű.
(]d. 88. b)
F2 = u2.
ul = (i^.

Az eredő tömegerőt megkaojuk, ha az egységnyi térfoga-

l

tú kocka telített iértogatérirvát ^Ít) va].arnint az Fl és és a 3lZ oli:

F2 erőket vektoriá]_isan össze|ezzük (]-c].
(

Azt- az eredményt kapjuk, hogy 87. c) ábrát) .

ulz = (h]
t
f_

tl (129) Az ereci
tú kocka tel:
anol táblázat 3. sorszám alatti hatékony térf ogar_-
!
)1
t a valamj-nt az !
súly értéke A " egyszerű kiszámítása egyben az egyséqnyi (ld. 88. c) j
a
l)/
 ,ér:fogatra ható tömegerő meghatározásrtak egy másik mód ja,
,.: eródmény magától értetődő, hiszen csak a gravitációs
::ő és az Arkhj,méd,észi felhajtóerő működik.
Vizsgáljuk meg ezek után azt az esetet, amikor talaj-
--:regben iízáramS-ás van, mert a nyomá.sviszonyok a 89.,3)_
1.ra szerint megváltoznak. Az elemzésben a következő feL-
-ét-elezéseket tesszük :

- az áramlás folytong§i
- az glemi négyszög 24 és 1'I oldalai folyási vonalak,
az 117 és 3=T oldalak ekvipotenciális vonalak.

V=lm3

ip

/
r1 iri
o) b) c)

Az elemi kockára n"i3'"Í!Í"rrrrr^ ozclás hatására;

íe iu- a - a felületen működő víznyomások; b - a szem-
ben levő felületek eredői i c - eredő tömegerő
az egységnyi térfogatú elen oldallapjain működő sem-
leges feszültséget a 88. a) ábra mutatja. Ha a szembenlevő
oldalakon működő semleges feszültségeket összegezzük
(rd. 88. b) ábrát), akkor az 1-4 oldalon
ui -(hi-há)Tv = (hi - hi) T ., = Fí , (130)

:é r f oga- és a JlT oldalon

. es
i-\
i -] . ui = (há - há) _i'v = (hi - hi) *,, = Fá," (131)

(129) Az eredő tömegerőt megkapjuk, ha az egységnyi térfoga-

tú kocka telített térfogatsúryábóJ- szárnított tömegerőt ( ] t)
:é r íogar_- valamint az F\ és r)_ erőket vektoriálisan összegezzük
;.,séonyi (1d. 88. c) ábrát):
1l?

fr
 r: ttt, ri, r)7 (13- szerűsége alapjál
elosztásnak a tál
iontos szerepe.
ugyanerre az eredményre jutunk akkor i-s, ha az erők össze:-
zéséta következőképpen végezzük.
( 133

Ez _a tömegeró meghatározásnak egy másik módja.

iránya azonos az áramrronal irányával. " Itt az i_P
A kerületi fe}tételek, az áramkép és semleges feszüli-
sé9 kiszámítására egyszerű qyakorlati
gyakorlati péIdákat mutatunk
mutatl]nk be,
hp
hogy kiemeljük a probléma jelentőségét.
-

. A §9._ég.90.
mutatnak példát
ábrák a támfal mOgOtti szivárgás esetére

1-|-]-+_
+_+ -1-+

, u=h./v J
o) b)
Egy te:
89. ábra (1 - telítet1
Támfalra ható víznyomási a - nyugalmi állapotban;
b - áramlás hatására (1 - támfir-, 2 - vízvezeLő
telített,réteg, 3 - vízzáró réteg, 4 -, zápor, A 91. ábra t
5 - szivárgó, 6 - áramlási vonal,7 - ekvipotenci- ez áramFé$-Tffii;
ális vona1) működő semleges !
az eloszlását. A:
A 89 a) ábra azt az esetet szemlélteti, amikor a víz zásának az építme
a támfaT-m6ffi-iém tud elszivárogni. Az eset nagyon veszé- repe.
lyes, ilyen terhelésre tervezni iendkívtir gazaaá3gtalan A 92. ábra t
lenne. követkeZíTT?Eir
A 89. b) áhra azt az esetet szemlélteti, egy fer- si felüIete, a X
de sziváT§BE-TéEZTtünk, és a tatajba szivárgá amikor
v:-zet az ábra egy homogén
kép szerinti mozgásra kényszerítjük (6 - áránrvonal, 7 - á-ram- felüIetén folyik
vipotenciá]_is vonal) . Tlyen esetben a támfa1 hátlapján ek- egyensúlyát. Ez e

mögötte levő háttöltésben a semleges feszültsé9 zérus. és letve a (d) szerj

A 90. ábra egy olyan esetet izemléltet, várgási teret kec
várgó a-TaT-merlett van. A semleges feszültséq.áiko.
., ae
a szi-
ekkor is zérus. A vízszintessel ].: = 4So-ot Yá)aro síkon
=ik;,.,
semleqes feszültsé9 e}oszlását az áramkép ismert törvény-a

,l]1

l
 A semleges feszültség
::rűsége alapján 1ehet meghatározni lesz
r;;i.á3;"t .' La*r,lakra ható terhek számításában
:rtos Szerepe.,
:l'.

;;

j€

90. ábra
Egy tetszőleges 9Ík|? ható víznyomás;
telítet;"í;;;:;;r2-,;1|^?órer2 - víLzáxó
réLeg'
(1 -
szemlélteti,
A 9'l. ábra egy 9át alatti szivárgás,esetét
és Ql pontjában
az áramEép-áláplii'l:i"...i"r ",áái-tíl r")aral és .az_ alsó síkon
működő semleges il=;üj.;;eq-*.gnuiá
az eloszlását. o'"="í"á-.ii"" fruxoáo-i"="tiitsé9 .meghatáro_
felúszásában van sze_
zásának u, epiaZ";;i"=iiliiilá"áu"",
repe. gátjaig_keresztül be-
a, 92. ábra vízépíLési 19i9*ű"ek p,z,ÁE a víz bel.épé-
következő vízsztvZrgásokat ,",_*i3il,tÍ, Az (a)
si felütete, a se-páalg,.r,gre.i!Z-á"Í"a,gási_vonal,
,i;i ;-;i"-á tora*ű rézsűs
ábra egy homoqén gátat-mutat,
ii;-;"^'O;igi,,
töltés
felületén folyiii
|]
á
^áit-*"gUontja,a (b) , (c) i1-
egyensúly áL. Ezt"iiá"-,igv _veaex"ii,r,-,-Úágv azzaL a szi-
letve a (d) ="",iiii"sJiiar9OX"i-án?i:iáÉ-e=
várgási teret r"á","O"" *"gúálto,tatják,

155

il,
 A 93 " ábra
,
§

":=rtileE]i*T6F
.
":
=: Vonal ., -LjL
.Á ö b : - :be vona1 lilea.
_ - je}tételek
"}
h'/u a
1
u' = Uo o '2
N:14
A= l+
/ EÉ _-___Y--
t Áh,=fh l,

91. ábra
Gát alatti szivárgás; (1 - vízvezeLő réteg; 2 - víz-
záró réte9r,3-vízzáróqátj
U=0
:emleges feszÜ_
=zó}eqes felüje

U>0
-|a -
7-

Vec€
el l€
varc
A 94. ábra
Koz Iekedés1 VaC-.
d) gó paplannar 9_'l
ábra Ló szivárgási el
" 92
Vízszivárqás földqátakon tegge1 ellensúli
(i - vízáLeresztő töltés,2keresztül
- szí-
; dál_vozzuk.
várgó, 3 - vízzáró altalaj)
,i56
-'_.-..d
A 93" ábra egy példát mutat az áramkép meghatározására,
"l r...üráfi ffiétáiei: Ág ekvipotenciáIis vonal, AD szivár_
,a"i-"á""i,-Bc aiá*rari vonal lu=0) " Egy tetszőleges DGE
etoszlását a koráb-
:örbe vonal nrentén a sem}eges feszÜltség
.i r*rtetelek alapján határozhatjuk meg,

93. ábra
meghatározása az áramkép alapján tet-
Semleges feszültség 'ii'-
szőleges f elül,eten; ví)vezető töltés, 2 - szivárgó,
3 - vízz,áró altalaj)

94. ábra
Védekezés a szivárgás káros hatása
2 - szi-
erren; t - vízvezelO rotOmti;altalaj)
vargá'"Ditplan"; 3 - vízzáró
A 94. ábra egy olyan szivárgási esetet mutat, amikor
to,r"tnffiyv?zépítésíréz'sinátszivárgóvízeLszivár.
A felületi talajszemcsékre ha-
;;-;;i;;"ár gy?iltix b=""e, ia ,irátureszt,ő szemcsé:,; ré_
Ló szivárgási ".#il ;";;;;",; me'aka_
teggel ellensúlyái"iv, és a réázű tönkrer,,renetelét
dál_vozztik.

l> l
 8.7. 3 TBlz aen§__j€_1_en§é99k a trii,ikus sebes

Durvaszemcsés talajokban fellépő szivárgás esetén a ,krit = (0,

talaj szemcséinek vagy a talaj egy részénekaz egyensrityát
a r;ravitációs erő, a felhajtó erő és az áramlási erő hatá- §z azt je}e
rozza meg. Az első kettő mindig függőleges, azonos hatás- vízmozqás átlagc
vonalri, ellentett erő. Az áramlásból szárnazó erő valamely ladja a k értéké
pontban a potenciál felületre merőleges, és a kisebb poten- kez ik .
ciáIú hely felé mutaL. }ia ez az erő függőleges irányÜ, A szivárgás
akkor a végtelen féltér valamely z nélységűsíkjában a füg- azonnal felismer
gőleges hatékony feszültség a lirgl képleÉszerint: védeni, pl. a pc
módon.
a \ .
=r14'-i1-\
t
_ l
V, ,
(134) A vízszívál
durva vázszerkez
és az egységnyi térfogatú talajkockára ható eredó tömegerő hatására szemcs(
a (133) szerint: szuffózíó. kolme
mérnöki gyakor1;
F = V(,tY)'_ - í^). (135) velük (ld. Kézdi
Hidraulikus
is, amikor a 1eJ
Ha a három erőhatás eredménye az, hogy piezometrikus n1
'=)= 0i ra szemléltet, at
§éznek. Az egyel
Tr=ö
|, (1 36 ) következik be, }

- ")
Hr"
akkor labilis egyensúIyi áIlapot,következik be és a talaj
"megfolyósodik'l . EzL a jelenséget hidraulikus ta}aj törésnek
szoktuk nevezni. A 1142\ képlet :

. A (134) illetve (135) képletből kifejezhető a kritikus Iító szilárdsági

gradiens:
lt
ik.ia _
-' --l.-
,,\-
| (137)
!\/

vagy a kritikus áramlásí erő:

'pkrit
i
-
- ,l'
t (138)

Ha a kritikus állapot határig érvénye§nek tekintjük a

Darcy-törvényt, akkor a kritikus áramlási sebesség:
i, t
k (139) Hi
'krit=ikrit'k= !v (1 - h
Ha figyelembe vesszük, hogy a homok hézaqLérfogata
n - 25-502, j= = 2,65 t/m3, akkor 1lyen tala_
is bekövetkezhe
ik.it = 0,8-1 ,25, (140) szivárgási hoss
m,j-att hazánkban
kal,as z tróf ákat
1tra
 : tr:-i,ikus sebessé9
(141)
v,Kr-Ic = (0,8-1 ,25),k
_=_
i ;2-'j-
j.
= -
í,z azt jelenti, hogyha függőleges szivárgás esetén a
:a-,áS - .:ízmozgás átlagos-"áü.áége eréii, .r.gy kismértékben megha_
!-c.,,g-. :;ál';-á-k Jrter.ei,-akkor á hidrautikus alaptörés bekövet-
.<e z ik
li'!, ki _kell
: é :::-_
-_- azonnal felismeri"loár., le}tövéÉkezéséLmindenképpen vagy
..lédeni, Pl. p"i"""iáítúro"u"é9 csökkentésével más
nódon. "
A vízszivárgássat együttjáró jelensés u? i,, három hogy a
i l,J
r.oátitt áz ismeitetett erő
__

durva vázszerkerá|-ie""gái (külső, il1,_belső erózió,

hatására "".*.="*tzgás indul meg
c:egerő szuffózíó, torm"l!.Íi, i""garkéfződés slb,), A jelen9Év " .
nérnöki gyakortailá, .r.gyoi to"to=, de itt nem foglalkozunk
(13:l velük (tá-. xézai: 1975| . azL az esetet
Hidraulikus talajtörésnek szokás nevezni rétegben uralkodó
iS, amikor . :"i.i!á;át-;á1;*arv-i"é*.iés
ki, Egy tipikus példát a 95, áb-
piezometrirus nyomis-váltja roraxiemeTEEt-íé_
ra szemléltet, ahol az építmény ihid.á,rlikus
"í;ír.;;;árro" talajtörés" akkor
Ö";;k:-Á" "dv""",:rvrr"="ta=,
be,
(136) következik ha

-- \ 1 rr r,'v
Hn, (1 42\
I1
t taIaj
, '-öré snek A (142} képtet természetesen elhanyagolja az agyagréteg haj-
k-r itikus lító szilárdságát.

(137)

(138)
ill{lli .l"
ka

95. ábra
(139} Hidraulikus talajtörés vizs9álata
(1 - homok, 2 - a9ya9, 3 - föIdkiemelés)
1lyentalajtörésekárvédelmitöltésekmentettoldalain
is bekövetkezhetnek, hasonló rétegződés, kellő nyonrás.és a_
szivárgási hossz lecsökkenése miatt (p}, ehhez hasonló okok
(140)
nr.j_att úazánkban is szakadtak már át, árvédelmi töltések és
katasztrófákat okoztak)
1j)