Egyváltozós függvények határértéke.

Többváltozós függvények határértéke

Felhasználjuk a következő nevezetes határértékeket:

 x  x
sin x 1 1 1
lim = 1; lim 1 + = e; lim (1 + x) x = e; lim 1+ = e;
x→0 x x→∞ x x→0 x→−∞ x
ln(1 + x) ax − 1 (1 + x)r − 1
lim = 1; lim = ln a, a > 0; lim = r, r ∈ R.
x→0 x x→0 x x→0 x
1. Gyakorlat. Számítsuk ki:
3x
1 √
1+x−1
a) lim 1−cos
x sin x
; b) lim cos x x2
cos 2x
; c) lim x
;
x→0 √ x→0 √ √ x→0
n 2
1+x−1 1+x sin x− cos 2x
d) lim x
; e) lim x
tg2 2
; f ) lim (1 + x2 )ctg x ;
x→0 x→0 x→0
2
√ 1 sin x
sin x

x−sin
g) lim (1 + tg x) ;
2x h) lim x
x
.
x→0 x→0

Megoldás. a) Írható, hogy

1 − cos3 x 1 − cos x 1 − cos x
lim = lim · lim (1 + cos x + cos2 x) = 3 lim =
x→0 x sin x x→0 x sin x x→0 x→0 x sin x
2 sin2 x2 2 sin2 x2 x 3
= 3 lim = 3 lim 2 · =
x→0 x sin x x→0 4 x sin x 2


2
sin x
(felhasználtuk a lim x
= 1 határértéket).
x→0
b) Az "e" számra való visszavezetést használjuk (lásd a lim (1 + x)1/x = e határértéket):
x→0

 cos x  12
"  cos 2x # cos x−cos
x2
2x
· cos12x
x cos x − cos 2x cos x−cos 2x
lim = lim 1+ =
x→0 cos 2x x→0 cos 2x
lim cos x−cos
x2
2x 3 √
= ex→0 = e 2 = e e,
mert a L’Hospital-szabály alapján
cos x − cos 2x − sin x + 2 sin 2x − cos x + 4 cos 2x 3
lim 2
= lim = lim =
x→0 x x→0 2x x→0 2 2
sin x
vagy a lim x
= 1 alaphatárérték alapján
x→0

2 sin x2 sin 3x sin x2 sin 3x

 
cos x − cos 2x 2 2 3 3
lim 2
= lim 2
= 2 lim x · 3x · = .
x→0 x x→0 x x→0
2 2
4 2
c) A konjugálttal való bővítést használjuk:
√
1+x−1 (1 + x) − 1 1 1
lim = lim √ = lim √ = .
x→0 x x→0 x( 1 + x + 1) x→0 1+x+1 2

1
 2

d) Figyelembe vesszük, hogy an − bn = (a − b)(an−1 + an−2 b + . . . + abn−2 + bn−1 ). Ekkor

√
n
1+x−1 (1 + x) − 1
lim = lim p p √ =
x→0 x x→0 x( n (1 + x)n−1 + n (1 + x)n−2 + . . . + n 1 + x + 1)

1 1
= lim p p √ = .
x→0 n (1 + x)n−1 + n (1 + x)n−2 + . . . + n 1 + x + 1 n

e) Írható, hogy
√ √
1 + x sin x − cos 2x 1 + x sin x − cos 2x
lim 2 x = lim 2 x √ √
x→0 tg 2 x→0 tg
2
( 1 + x sin x + cos 2x)
x sin x+2 sin2 x
2 sin x sin2 x
1 x sin x + 2 sin x 1 x2
4
1 4· x
+8· x2
= lim 2x
= lim tg2 x2
= lim tg2 x2
=
2 x→0 tg 2 2 x→0 2 x→0
x2 x2
4 4
sin x

2
1 4· x
+ 8 · sinx x
= lim  x 2 = 6.
2 x→0 tg 2
x
2

f ) Az "e" számra való visszavezetést használjuk:

h ix2 ·ctg2 x lim x2 ·ctg2 x
2
lim x2 · cos x
2 ctg2 x 2 x12
lim (1 + x ) = lim (1 + x ) = ex→0 = ex→0 sin2 x =
x→0 x→0
x2 2
lim lim ( sinx x )
= ex→0 sin2 x = ex→0 = e1 = e.
2. Gyakorlat. Számítsuk ki:
sin x+sin 2x+...+sin nx sin3 x+sin3 2x+...+sin3 nx ln(1+kx)
a) lim x
; b) lim x3
; c) lim x
, k > 0;
x→0 x→0 x→0
x 2 ctgx x a
d) lim e −cos
x2
x
; e) lim 2 π−2 ; f) lim x −a , a > 0;
x→0 x→ π x− 4
4
x→a x−a
 2 x2
sin x cos x−sin x
g) lim x2
; h) limπ x− π4
; i) lim x2 +1 ;
x→π 1− π 2 x→ 4 x→∞ x −1
1 x a
ax −xa aa −aa
j) lim (ln x) x2 −3ex+2e2 ; k) lim , a > 0; l) lim , a > 0.
x→e x→a x−a x→a x−a

sin x
Megoldás. a) A lim x
= 1 alaphatárérték alapján
x→0
 
sin x + sin 2x + . . . + sin nx sin x sin 2x sin nx
lim = lim +2 + ... + n =
x→0 x x→0 x 2x nx
n(n + 1)
= 1 + 2 + ... + n = .
2
ln(1+x)
c) A lim x
= 1 alaphatárérték alapján
x→0
 
ln(1 + kx) ln(1 + kx)
lim = lim k · = k.
x→0 x x→0 kx
ax −1 ex −1
d) A lim x
= ln a alaphatárérték alapján lim x
= 1. Ezért
x→0 x→0

2 2 2
!
ex − cos x ex − 1 + 1 − cos x ex − 1 1 − cos x
lim = lim = lim + =
x→0 x2 x→0 x2 x→0 x2 x2
2 sin2 x
sin2 x2 sin x2 2 3
 
2 1 1
= 1 + lim = 1 + lim x2 = 1 + lim x = .
x→0 x2 2 x→0 4 2 x→0 2
2
 3

ax −1
f ) A lim x
= ln a alaphatárérték alapján
x→0

x x − aa x x − x a + x a − aa
 x
x − x a x a − aa

l = lim = lim = lim + =
x→a x − a x→a x−a x→a x−a x−a
 a x−a
− 1) xa − aa xx−a − 1 x a − aa

x (x
= lim + = aa lim + lim =: l1 + l2 .
x→a x−a x−a x→a x − a x→a x − a

Így az l1 és l2 határértékeket kell kiszámítani. Jelölje y := x − a. Ekkor

a (y + a)y − 1 a (ay − 1)(1 + ay )y + (1 + ay )y − 1

l1 = a lim = a lim =
y→0 y y→0 y
(1 + ay )y − 1
 y 
a −1  y y
= aa lim · 1+ a
+ a lim =
y→0 y a y→0 y
y y y
eln(1+ a ) − 1 ey ln(1+ a ) − 1 y ln(1 + ay )
= aa a
ln a + a lim a a
= a ln a + a lim y · =
y→0 y y→0 y ln(1 + )
a
y
= aa ln a + aa · 1 · 0 = aa ln a.
Továbbá, jelölje y := xa . Ekkor
x a − aa aa (( xa )a − 1) a−1 ya − 1 a−1 ay a−1
l2 = lim = lim = a lim = a lim = aa−1 · a = aa .
x→a x − a x→a a( xa − 1) y→1 y − 1 y→1 1
Következésképp l = l1 + l2 = aa ln a + aa = aa (ln a + 1).
h) Legyen y := x − π4 . Ekkor
cos x − sin x cos(y + π4 ) − sin(y + π4 )
limπ = lim =
x→ 4 x − π4 y→0 y
√
2 (cos y − sin y) − (sin y + cos y) √ sin y √
= lim = − 2 lim = − 2.
2 y→0 y y→0 y

j) Írható, hogy
i 2 ln x−1 2
lim ln x−ln e − 1 lim ln x−ln e
1
h 1 x −3ex+2e
lim (ln x) x2 −3ex+2e2 = lim (1 + ln x − 1) ln x−1 = ex→e (x−e)(x−2e) = e e x→e x−e .
x→e x→e

Viszont a L’Hospital-szabály alapján

1
ln x − ln e x 1
lim = lim = ,
x→e x−e x→e 1 e
ezért 1 1
1 1
lim (ln x) x2 −3ex+2e2 = e− e · e = e− e2 .
x→e

A többváltozós függvények határérték számításához a következőket használjuk fel: az f :

A → R függvény, A ⊆ R2 és (x0 , y0 ) ∈ A0 esetén jelölje
l12 = lim lim f (x, y) és l21 = lim lim f (x, y)
y→y0 x→x0 x→x0 y→y0

az f függvény iterált határértékeit, míg

l= lim f (x, y)
(x,y)→(x0 ,y0 )

az f függvény globális határértékét. Ekkor érvényesek a következők:

 4

1) ha léteznek az l12 és l21 iterált határértékek úgy, hogy l12 6= l21 , akkor nem létezik az
l globális határérték;
2) ha léteznek az l12 és l21 iterált határértékek úgy, hogy l12 = l21 , akkor vagy létezik az
l globális határérték vagy nem létezik az l globális határérték. Abban az esetben,
amikor létezik az l globális határérték, akkor l = l12 = l21 .
3. Gyakorlat. Határozzuk meg a következő függvények értelmezési halmazát:
 xy
x2 +y 2
, ha (x, y) 6= (0, 0)
a) f (x, y) = b) f (x, y) = ln(1 − x2 − y 2 );
0, ha (x, y) = (0, 0); √ p
c) f (x, y) = x + arccos y; d) f (x, y) = xp 2−4+ 4 − y2;
√ √ √
e) f (x, y, z) = x + y + z; f ) f (x, y, z) = 1 − x2 − y 2 − z 2 .
Megoldás. Jelölje A az adott f függvény értelmezési halmazát. Ekkor
a) A = R2 ;
b) A = {(x, y) ∈ R2 | x2 + y 2 ≤ 1};
c) A = {(x, y) ∈ R2 | x ∈ R, y ∈ [−1, 1]};
d) A = {(x, y) ∈ R2 | x ∈ (−∞, −2] ∪ [2, ∞), y ∈ [−2, 2]};
e) A = {(x, y, z) ∈ R3 | x ≥ 0, y ≥ 0, z ≥ 0};
f) A = {(x, y, z) ∈ R3 | x2 + y 2 + z 2 ≤ 1}.
4. Gyakorlat. Tanulmányozzuk a következő függvények iterált határértékeit és globális ha-
tárértékét a (0, 0) pontban:
2 2
a) f (x, y) = x−y+xx+y
+y
, x + y 6= 0; b) f (x, y) = x sin y1 , y 6= 0;
x+y
c) f (x, y) = (x + y) sin x1 sin y1 ; d) f (x, y) = x−y , x − y 6= 0;
2 −y 2
e) f (x, y) = xx2 +y 2 , (x, y) 6= (0, 0);
xy
f ) f (x, y) = x2 +y2 (x, y) 6= (0, 0).

Megoldás. a) Az f függvény értelmezési halmaza: A = R2 \ {(x, y) ∈ R2 | x + y = 0}. Ez

geometriailag azt jelenti, hogy a síkból kivesszük a második szögfelezőt jelentő egyenest. Az
iterált határértékek a következők:
x − y + x2 + y 2 −y + y 2
l12 = lim lim f (x, y) = lim lim = lim = lim (−1 + y) = −1
y→0 x→0 y→0 x→0 x+y y→0 y y→0

és
x − y + x2 + y 2 x + x2
l21 = lim lim f (x, y) = lim lim = lim = lim (1 + x) = 1.
x→0 y→0 x→0 y→0 x+y x→0 x x→0

Mivel l12 6= l21 , ezért nincs l globális határérték.

b) Az f függvény értelmezési halmaza: A = R2 \ {(x, y) ∈ R2 | y = 0} = R2 \ {(x, 0) | x ∈ R}.
Ez geometriailag azt jelenti, hogy a síkból kivesszük az Ox-tengelyt. Az iterált határértékek
a következők:
1
l12 = lim lim f (x, y) = lim lim x sin = lim 0 = 0
y→0 x→0 y→0 x→0 y y→0
és
1
l21 = lim lim f (x, y) = lim lim x sin ,
x→0 y→0 x→0 y→0 y
ami nem létezik, mert lim sin y1 nem létezik. Így annyi következtetést tudunk levonni, hogy
y→0
ha létezik a globális határérték, akkor ez zéró. Ezt a majorálási kritériummal tudjuk igazolni:
 1 
|f (x, y) − 0| = x sin ≤ |x| → 0, ha (x, y) → (0, 0).

y
 5

Innen kapjuk, hogy l = 0.

c) Az f függvény értelmezési halmaza: A = R2 \ ({(x, y) ∈ R2 | x = 0} ∪ {(x, y) ∈ R2 | y =
0}) = R2 \ ({(0, y) | y ∈ R} ∪ {(x, 0) | x ∈ R}). Ez geometriailag azt jelenti, hogy a síkból
kivesszük az Oy-tengelyt és az Ox-tengelyt. Az iterált határértékek a következők:
1 1
l12 = lim lim f (x, y) = lim lim (x + y) sin sin
y→0 x→0 y→0 x→0 x y
és
1 1
l21 = lim lim f (x, y) = lim lim (x + y) sin sin ,
x→0 y→0 x→0 y→0 x y
1
amelyek nem léteznek, mert a lim sin x
és lim sin y1 határértékek nem léteznek. Viszont a
x→0 y→0
globális határérték mégis létezik:
 1 1 
|f (x, y) − 0| = (x + y) sin sin ≤ |x + y| ≤ |x| + |y| → 0, ha (x, y) → (0, 0).

x y
Innen kapjuk, hogy l = 0.
f ) Az f függvény értelmezési halmaza: A = R2 \ {(0, 0)}. Ez geometriailag azt jelenti, hogy
a síkból kivesszük az origót. Az iterált határértékek a következők:
xy
l12 = lim lim f (x, y) = lim lim 2 =0
y→0 x→0 y→0 x→0 x + y 2

és
xy
l21 = lim lim f (x, y) = lim lim = 0.
x→0 y→0 x→0 y→0 x2 + y2
Így az iterált határértékek egyenlőek, de ebből még nem következik feltétlenül a globális
határérték létezése. Ugyanis ha tekintjük az origón áthaladó egyenest és ennek mentén
számítjuk ki a függvény határértéket, akkor
xy x · mx m
lim f (x, y) = lim 2 2
= lim 2 2
= 6= 0,
(x,y)→(0,0) (x,y)→(0,0) x + y x→0 x + (m x) 1 + m2
y=m x y=m x

ha m 6= 0. Következésképp az l globális határérték nem létezik.

5. Gyakorlat. Számítsuk ki a következő határértékeket:
2 sin(xy 2 )
a) lim √ x y ; b) lim ; c) lim x+y ;
x→0 xy+1−1 x→0 x x→∞ x2 +y 2
y→0 y→2 y→∞
tg(x2 +y 2 )

x 2
d) lim 1 + xy
x→∞
; e) lim √ ; f) lim x2x+yy 2 ;
x→0 x2 +y 2 x→0
y→1 y→0 y→0
3 3 3 +y 3 )
g) lim xx2 −y
+y 2; h) lim ln(1+xy)
; i) lim sin(x2 +y 2 .
x→0 x→0 sin(xy) x→0 x
y→0 y→0 y→0

Megoldás. A határérték kiszámítását visszavezetjük egyváltozós függvény határérték szá-

mítására:
a) A konjugálttal bővítünk:
√
x2 y x2 y( xy + 1 + 1) p
lim √ = lim = lim x( xy + 1 + 1) = 0 · 2 = 0.
x→0
y→0
xy + 1 − 1 x→0y→0
xy + 1 − 1 x→0
y→0

b) A lim sint t = 1 alaphatárértékre vezetjük vissza a határértékünket:

t→0

sin(xy 2 ) sin(xy 2 ) 2
 
lim = lim ·y .
x→0
y→2
x x→0
y→2
xy 2
 6

A t := xy 2 jelöléssel látható, hogy

sin(xy 2 ) sin(xy 2 )
lim = lim 2
· lim y 2 = 1 · 22 = 4.
x→0
y→2
x x→0
y→2
xy x→0
y→2

c) A majorálási kritériumot használjuk fel:

 x+y   x y  |x| |y| |x| |y| 1 1
= + ≤ + ≤ + = + → 0,
   
 2
x + y2 x2 + y 2 x2 + y 2 x2 + y 2 x2 + y 2 x2 y2 |x| |y|
  

lim xx+y
ha (x, y) → (∞, ∞). Következésképp: x→∞ 2 +y 2 = 0.
y→∞
d) Könnyen látható, hogy ha (x, y) → (∞, 1), akkor xy → 0. Ezért a határérték kiszámítását
1
a lim(1 + t) t = e alaphatárértékre vezetjük vissza:
t→0
y
y  xy lim y

 y x (x,y)→(∞,1)
lim 1 +
x→∞
= x→∞
lim 1+ =e = e1 = e.
y→1
x y→1
x

f ) Az iterált határértékek a következők:

x2 y
l12 = lim lim f (x, y) = lim lim =0
y→0 x→0 y→0 x→0 x2 + y 2

és
x2 y
l21 = lim lim f (x, y) = lim lim = 0.
x→0 y→0 x→0 y→0 x2 + y 2

Tehát azt kell igazolni, hogy a globális határérték zéró. Valóban, a majorálási kritérium
alapján kapjuk, hogy
 x2 y   xy  1
− 0 = |x|· ≤ · |x| → 0, ha (x, y) → (0, 0),
   
 2 2
 2 2
x +y x +y 2


mert
|xy| 1
≤ ⇐⇒ x2 + y 2 ≥ 2|x||y| ⇐⇒ (|x| − |y|)2 ≥ 0,
x2 +y 2 2
ami nyilván teljesül.
g) Írható, hogy
x3 − y 3 (x − y)(x2 + xy + y 2 ) x2 + xy + y 2
 
xy
= = (x − y) · = (x − y) · 1 + 2 .
x2 + y 2 x2 + y 2 x2 + y 2 x + y2
A h) pontban láttuk, hogy x2|xy|
+y 2
≤ 21 . Következésképp
 x3 − y 3   xy 

|x||y|

 = |x − y|·  1 + 2 ≤ |x − y| · 1 + 2 ≤
  
 2
x + y2 x + y2 x + y2
 
1 3
≤ |x − y| · 1 + = · |x − y| → 0,
2 2
x3 −y 3
ha (x, y) → (0, 0). Következésképp: lim 2 2 = 0.
x→0 x +y
y→0
h) A lim ln(1+t)
t
= 1 és lim sint t = 1 alaphatárértékeket használjuk fel:
t→0 t→0
ln(1+xy)
ln(1+xy)
lim xy
x→0
ln(1 + xy) xy y→0 1
lim = lim = = = 1.
x→0 sin(xy) x→0 sin(xy) lim sin(xy) 1
y→0 y→0 xy x→0 xy
y→0