Elméleti háttér

A matematikai inga (más néven fonálinga) olyan inga, melynek elhanyagolható tömegű fonalára
pontszerű test van felfüggesztve.

Lengésidő vagy periódus (T) : Az az idő, melynek elteltével a test kitérése és sebessége újra a kezdeti
értékkel egyezik meg.

Frekvencia (f): Az egységnyi idő alatt lejátszódó lengések száma.

1
f= T

Az ingatestre két erő hat : a nehézségi erő (G) és a fonálerő ( F k). Érintő irányú összetevője csak a
nehézségi erőnek van : G t =mg∙sinα . Ez az erőkomponens téríti az ingatestet vissza az egyensúlyi
helyzet felé .

A lengések periódusának meghatározása érdekében felhasználjuk a G t =m∙ at mozgásegyenletet ,

amelybe behelyettesítjük a G t fenti értékét és a következő összefüggést kapjuk:

dv d2 s
mg∙sinα=-m∙ dt =>mg∙sinα=-m∙
dt 2
A negatív előjel kifejezi hogy az s kitérés , és a súly erintőleges összetevőjének irányítása ellentétes.
Mivel a szög és a körív hossza között létezik az s=Rx reláció , az előző összefüggés átírható , mint :

d2 x
g¿sinα=-l∙ 2
dt
,ahol l=R az inga hossza.

Ha a kitérés (α) kisebb , mint 5° , akkor sinα α . Tehát

d2 x g
+ α= 0
dt 2 l
Ez az egyenlet hasonló a harmónikus osszcillátor másodrendű differenciálegyenletre:

d2 x 2
2 + ω o =0
dt
Ennek megfelelően a fonálinga körfrekvenciája

g
ωo =
√ l
és a lengések periódusa :

l
T = 2π
√ g
Tehát kis kitérések esetén a lengés idő csak az inga hosszától és a nehézségi gyorsulás értékétől függ.
Ennek a következtetésnek eleget téve felírhatjuk a matematikai inga 3 törvényét:
1. Az izokronizmus törvénye : minden5° -nál kisebb szögben kitérített , azonos hosszúságú
matematikai inga izokron lengéseket végez, vagyis periódusuk azonos.
2. A tömegek törvénye : a matematikai inga periódusa nem függ az ingatest tömegétől és az
amplitúdótól.
l
3. Az állandó arányok törvénye : egyazon földrajzi ponton az arány állandó.
T2