A városok belső szerkezete 2.

Népesség- és településföldrajz gyakorlat

Szegregáció:
A (városi) társadalom egyes rétegeinek,
csoportjainak térbeli elkülönülése.

• Feudális város:
 foglalkozás, etnikai-vallási hovatartozás szerint
• Kapitalizmus új ipari városai:
 látszólag szabálytalan elrendeződés
• XIX. század 2.felének nagyvárosai:
 erőteljes térbeli szegregáció

• faji-etnikai → nagyon erős

• szociális helyzet → gyengébb
• demográfiai jellemzők → enyhe
 Városökológiai modellek:

• Amerikai városszociológia
 szociálökológiai irányzat
• Biológiai/ökológiai fogalomtár használata:
invázió, szegregáció, szukcesszió
• Városok belső térbeli rendjének megfigyelése
„Urban laboratory”
• Első képviselői nyomán: „chicagói iskola”
(1925-1945)
• Konkrét vizsgálatok amerikai városokra
más világrészek városainak vizsgálatára is hatott
Chicagói iskola – Miért épp Chicago?
Chicago lakosainak száma évtizedenként
Rangsor
Évtized Lakosság
(USA városai)
1840 4470 92.
1850 29 963 24.
1860 112 172 9.
1870 298 977 5.
1880 503 185 4.
1890 1 099 850 2.
1900 1 698 575 2.
1910 2 185 283 2.
1920 2 701 705 2.
1930 3 376 438 2.
1940 3 396 808 2.
1950 3 620 962 2.
Chicago
(1931)
Burgess – Park
modell (1925)
(koncentrikus
modell)
Burgess – Park
modell (1925)
(koncentrikus
modell)
Burgess – Park
modell (1925)
(koncentrikus
modell)
Burgess – Park
modell (1925)
(koncentrikus
modell)
Burgess – Park
modell (1925)
(koncentrikus
modell)
 Burgess – Park modell (1925)
(koncentrikus modell)

• CBD (Loop)
• Átmeneti övezet
(ipari zónák + slumosodó lakónegyedek)
• Ipari munkásság lakóöve
(19. sz. végén épült jobb állagú kétlakásos bérházak)
• Felsőbb osztályok lakóterülete
(középosztály, vegyes családi- és társasházak)
• Ingázótelepülések
(a modell megalkotásakor korlátozott, azóta felduzzadt)
A bevándorló népesség
generációinak mozgása

Ábra: Farkas Gy.

 Városökológiai
alapfogalmak és SZEGGREGÁCIÓ
folyamatok

SZUKCESSZIÓ

INVÁZIÓ

Ábra: Farkas Gy.

 Hoyt modell (1939):
szektoriális modell

• 64 amerikai város vizsgálata:

Hol élnek a gazdagok?  lakbérek alapján
• Megfigyelések:
– koncentrikus körök helyett szektorok;
– közlekedési tengelyek szerepe;
– a szektorok tolódnak a városperem felé
(=szuburbanizáció kezdete)
 Hoyt modell (1939):
szektoriális modell

• Később uezt.
megvizsgálta iparra,
kereskedelemre stb.

 szintén szektorokat
figyelt meg
 Harris – Ulmann
modell (1945):
többmagvú modell

• Funkcionálisan speciali-
zálódott magterületek
– Bevásárló-, ipar-, raktár-,
kertvárosi negyed stb.
– Több mag körül nő tovább a
város.
 Városszerkezeti modellek összehasonlítása

Tsd. szegregáció  Közlek. + szegregáció  Funkciók elkülönülése

(Burgess – Park) (Hoyt) (Harris – Ulmann)
 Városökológiai modellek kritikája:

• megjelenésük pillanatától fogva…

• általános érvényességüket kérdőjelezik meg.
• (egyébként NEM általános modellnek készültek!)

• Érdemük:
 annak felismerése, hogy a város belső
szerkezete nem véletlenszerűen formálódik
 A városi népesség szegregációja

Forrás:
http://patadata.org/maparacial/
A városi népesség szegregációja

São Paulo
Disszimilaritási index:
• Segítségével két társadalmi csoport földrajzi
»távolságát« határozzuk meg
 a megoszlásukban fellelhető különbségeket.
0 < D < 100 ; ΣAi=100; ΣBi=100
n

A
Ai= „A” csoport részaránya
i  Bi „i” területegységben [%]
D i 1 Bi= „B” csoport részaránya
2 „i” területegységben [%]
n = a területegységek száma
• „Megmutatja, hogy az egyik csoport hány százalékát
kellene átcsoportosítani a területegységek között
ahhoz, hogy a területi megoszlása azonos legyen a
vele összehasonlított csoportéval.” (Ez elvi szinten értendő!)
 Példa
n

A i  Bi
D i 1

2
Nyenyec Ai Zulu Bi Egyéb l Ai-Bi l
Alsóváros 100 100 46,0
4,0 1500 50,0
Felsőváros 400 200 6,0
16,0 300 10,0
Újváros 1200 0 41,3
48,0 200 6,7
Kertváros 800 200 1,3
32,0 1000 33,3
Összesen 2500 3000 500 94,7
/2
DAB
AB= 47,3
Szegregációs index:
• Egy adott társadalmi csoportnak az összes többihez
viszonyított elkülönülését adja meg.
Kiszámítása:
 Az adott társadalmi csoport és az össznépesség
disszimilaritási indexe.
az index osztva a csoport és az össznépesség
1-ből kivont hányadosával
DSa = az adott társadalmi [„a”] csoport
DSa és az össznép. disszimilaritási
S
  xai 
indexe

1   xai = „a” társadalmi csoport részaránya

x  „i” területegységben
 öi  xöi = az össznépesség részaránya
„i” területegységben
 DSa
S
  xai 
1  
x 
 öi 

Nyenyec Ai Zulu Bi Egyéb l Ai-Bi l Összesen Öi l Ai-Öi l

Alsóváros 100 100 46,0 1700 28,3 24,3

4,0 1500 50,0
Felsőváros 400 200 6,0 900 15,0 1,0
16,0 300 10,0
Újváros 1200 0 41,3 1400 23,3 24,7
48,0 200 6,7
Kertváros 800 200 1,3 2000 33,3 1,3
32,0 1000 33,3

Összesen 2500 3000 500 94,7 6000 51,3

/2 /2

DAB= 47,3 DAÖ= 25,7

/1-(2500/6000)

S= 44,0
 A disszimilaritási index szélsőértékei
és a szegregáció területi modelljei

D ~ 100 D ~ 30 - 50 D~0
erősen szegregált  vegyes sáv  teljes keveredés

A
A -B
B

Ábra: Farkas Gy.

 n

A i  Bi
D i 1

2
DSa
S
  xai 
1  
x 
 öi 
 2001
Catholic Ai Protestant Bi Other l Ai - Bi l ALL Öi l Ai - Öi l
Beechmount 4773 19,9 105 0,6 624 19,3 5502 11,4 8,5
Clonard 3890 16,2 0,2 490 16,0
39 4419 9,1 7,1
Crumlin 69 0,3 3598 19,6 708 19,4 4375 9,0 8,8
Falls 4341 18,1 0,2 674 17,9
33 5048 10,4 7,6
Glencairn 442 1,8 2994 16,3 589 14,5 4025 8,3 6,5
Highfield 152 0,6 24,5 665 23,9
4494 5311 11,0 10,3
Shankill 22 0,1 3151 17,2 609 17,1 3782 7,8 7,7
Upper
Springfield 5168 21,5 28 0,2 701 21,4 5897 12,2 9,3
Whiterock 5135 21,4 0,1 276 21,3
13 5424 11,2 10,2
Woodvale 0,1 21,1 706 21,0
26 3862 4594 9,5 9,4

All 24018 18317 6042 191,7 48377 85,4

D(AÖ)= 42,7
D(AB)= 95,8 S= 84,8
 2001

Catholic Ai Protestant Bi Other l Ai-Bi l All Öi l Ai-Öi l

Blackstaff 66 825 15,8 3964 7,9 7,6

0,3 3073 16,2
Botanic 5338 2706 19,0 9572 19,2 7,9
27,1 1528 8,0
Malone 2881 1118 5,7 5694 11,4 3,2
14,6 1695 8,9
Musgrave 2924 702 6,1 5277 10,6 4,3
14,8 1651 8,7
Shaftesbury 1791 1202 5,6 5785 11,6 2,5
9,1 2792 14,7
Stranmillis 3235 1711 2,2 7635 15,3 1,1
16,4 2689 14,2
Upper
1062 940 10,0 4926 9,9 4,5
Malone 5,4 2924 15,4
Windsor 2021 1,6 7087 14,2 1,9
2428 12,3 2638 13,9

All 19725 18990 11225 66,1 49940 32,9

D(AÖ)= 16,5

D(AB)= 33,1 S= 27,2

Belfast
Slum, [slumosodás / szlömösödés]:
1. A városnövekedés során a külső városrészek jobb
életkörülményeket biztosítanak, aki teheti odaköltözik.
2. A belső városrészek megüresedő, alacsonyabb árú
lakásaiba szegényebb rétegek költöznek,
 nincs mód a lakások/épületek karbantartására,
 elindul a fizikai (építészeti) leromlás.
3. Ezt hamarosan társadalmi leromlás is követi.
(Ez még nem azonos a gettóval, gettósodással!)

Charles Booth „Szegénységtérképe”

(Old Nichol, London East End)
(Life and Labour of the People in London, 1889).
Piros: középosztály
Halványkék: szegények
Sötétkék: nagyon szegény alkalmi munkások
Fekete: legalacsonyabb státuszúak, kriminalitás
 „Gettó” jelentései
• Zsidók lakta városrész (ghetto – eredetileg semleges…)
• Később a hatalom által kijelölt (kényszer)lakónegyed
„Gettó” jelentései
• Egyértelműen negatív jelentéstartalom
 I. munkaerőpiaci diszkrimináció
faji megkülönböztetés
alacsony képzettség
alacsony jövedelem
 III. lakáspiaci diszkrimináció
alacsony jövedelem
szegénység
SLUM
 V. épített környezet leromlása
állagmegóvás hiánya
eltűnő közszolgáltatások
KRIMINALITÁS
„GETTÓ”
• Más kisebbségek által lakott városrészek
 II. városrész leértékelődése
képzett rétegek elköltözése
ipari üzemek elköltözése
munkahelyek megszűnése
 IV. diszkrimináció a közjavakban
zuhanó ingatlanárak
csökkenő kommunális bevételek
romló közszolgáltatások
 VI. „védekező szubkultúra”
védekező attitűd
szubkultúrák burjánzása
BEZÁRKÓZÁS
Forrás: Cséfalvay Z. (1994)
98. ábra, 260. o.
„Gettó”
 Ózd, Hétes telep régen … és ma

Kazincbarcika, Hámán Kató u. régen … és ma

Magyarországi szegregátumok (gettók?)…

Magyarországi
szegregátumok
(gettók?)…
Beregszász, „tábor”
Köszönöm a figyelmet!