TÖRTÉNELEM 5.

Tanmenetjavaslat
2
 Teljes Kerettantervi
Új tananyag Összefoglalás,
Témák óraszám órakeret
feldolgozása gyakorlás, ellenőrzés
74 óra 65 óra
A történet kezdete 9 4 13 12

Hellász földjén 10 3 13
23
Várostól a birodalomig – az ókori Róma 15 4 19

A középkor ezer éve 10 3 13 14

Árpád népe 13 3 16 16

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata:

F: fogalmak, szakkifejezések
É: évszámok
N: nevek
T: topográfiai ismeretek
ÉK: értelmező kulcsfogalmak
TK: tartalmi kulcsfogalmak

A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
A TÖRTÉNET KEZDETE
1. Bevezető óra Ismerkedés a tanulócsoporttal.
2. 1. Kő, papirusz, A történelem forrásait egy
pergamen. A történelem csomópontban mutatjuk be, Mátyás
forrásai királyt használva példaként.
A mese, a krónika, a levél és a tárgyak
forrásértékének összehasonlítása.
Különbségtétel a mesebeli és a
történelmi személyiség között.
A pénz mint forrás: hozzanak be régi
aprópénzeket, hasonlítsák össze a
címereket, és rendezzék el az érméket
a rajtuk található dátum szerint!
Keressenek még angol eredetű
szavakat! Mire használjuk őket?
3. 2. Őskori őseink A bibliai teremtéstörténet felidézése. A
hat nap alatt és az évmilliók alatt
időfogalmak összehasonlítása.
Időfogalom, a múlt időbeli
távolságának gyakoroltatása.
Mi a különbség a négy forrásanyag
között? Melyik mire jó?
Az emberi és állati kommunikáció
összehasonlítása. A beszéd szerepe az
emberré válásban.
Témák Az óra témája Célok, feladatok
Fejlesztési terület
3. Kommunikáció
A) Események, történetek elbeszélése
Egy hallott vagy olvasott történet
rövid összefoglalása.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok
A földrajzi és történeti térképek
közötti különbségek megfigyelése; a
feladatnak megfelelő térkép
kiválasztása.
1. Ismeretszerzés, tanulás
Tankönyvi szövegek tanulmányozása
(a régészet szerepe a múlt
megismerésében)
4. Tájékozódás térben-időben
D) Topográfiai feladatok
Események, információk bemutatása
térkép vagy térképvázlat segítségével.
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
F: papirusz, krónika, oklevél,
kódex, pergamen
N: Mátyás király
É: –
T: Zengg, Buda, Visegrád
ÉK: történelmi idő, történelmi
forrás, tény és bizonyíték
TK: társadalom, kultúra
F: őskor, régészet, Biblia, Homo
sapiens
N: –
É: –
T: Afrika, Európa, Ázsia
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi forrás
TK: életmód, társadalom
Ismeretanyag
 órákra (tankönyvi lecke) vagy
bontása funkciója
4. 3. Bölények a falon. Az A térkép értelmezése.
őskori kultúra Miért nem szállítanak a Mecsekbe
bakonyi kovát?
Mit bizonyít a willendorfi Vénusz
kőanyaga? Értelmezzék a víz alatti
barlang titkát! Miért volt szárazon az
őskorban a bejárata? Miért láthattak az
ősemberek pingvint a Földközi-
tengerben? Mi történt a sarki jéggel a
jégkorszak után? Mit bizonyít az
őskori síp?
5. 4. Barlangokból a Az emberi lakóhelyek típusai. Ki
falvakba milyen házban lakik? Miben laknak
Afrika őserdejében? Honnan
származik az élelmiszer? Ma lehet
találni élelmiszert az erdőben? Eszünk
ma még gyűjtögetett élelmiszert? A
legfontosabb újdonság, hogy nem a
neolit forradalom miatt telepedtek le az
emberek, hanem élelmiszerben (pl.
vadászzsákmány, hal) bővelkedő
területeken épültek az első állandó
települések. Az élelem fogytán kezdtek
a termesztésbe! Amikor már kialakult
az élelemtermelés, az újabb falvak
ezért jöttek létre művelhető
területeken.
1. Ismeretszerzés, tanulás
A) Kérdések és feltevések önálló
megfogalmazása.
Feltételezések megfogalmazása régi
tárgyak céljára, használatára
vonatkozóan.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Az emberek hajdani és mai
életmódjának összehasonlítása saját
tapasztalatok, leírások és képek
alapján.
2. Kritikai gondolkodás
E) A földrajzi tényezők szerepének
felismerése az emberek életében
Példák gyűjtése és bemutatása arról,
hogy a földrajzi környezet milyen
jelentős hatással volt az ott élő
emberek életére.
F: szerszámkészítés, kovakő
N: willendorfi Vénusz, Aphrodité
É:
T: Mecsek, Földközi-tenger
ÉK: történelmi idő, történelmi
forrás
TK: életmód, kereskedelem,
gazdaság, társadalom, kultúra,
vallás, többistenhit
F: letelepült életmód,
élelemtermelés
N: –
É: –
T: magyarországi régészeti
lelőhelyek (Istállós-kői barlang)
ÉK: ok és következmény, tény és
bizonyíték
TK: életmód, gazdaság,
társadalom
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
6. 5. Holdévektől a Időmérő eszközök gyűjtése (füzetben). 4. Tájékozódás térben-időben F: Krisztus előtt, Krisztus után,
napévekig Mire használható a napóra, a vízóra, a A) Kronológiai feladatok évtized, évszázad, emberöltő,
homokóra, és mik a korlátaik? Miért Az évtized, évszázad, évezred, fáraó, csillagászat,
készültek toronyórák? Ma miért nem Krisztus előtt, Krisztus után, illetve a napfogyatkozás
fontos ilyeneket építeni? közelmúlt és régmúlt fogalmának N: Jézus Krisztus, Tutanhamon,
Milyen időszámítási rendszereket ismerete és helyes használata. Augustus
ismertünk meg, és melyiknek mik a A nagy történelmi korszakok neveinek É: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 753,
korlátai? Miért előnyös az, amit ma megismerése és helyes sorrendbe Kr. e. 776
használunk? állítása. T: Egyiptom, Nílus
Számítások végzése évszámokkal.
ÉK: történelmi idő, tény és
bizonyíték
TK: életmód, gazdaság,
társadalom, kultúra, vallás
7. 6. Az első városok Miért kell az öntözéshez sok embernek 1. Ismeretszerzés, tanulás F: ókor, öntözéses földművelés,
összefognia? Miért emelkedtek ki B) A források áttekintése és értékelése ékírás, város, állam, adó, király,
királyok a társadalom Az ismeretforrások előzetes hadsereg, városfal, zikkurat,
megszervezéséhez? áttekintése abból a szempontból, hogy aszfalt
Gilgames valóban létezett, de tényleg milyen kérdésekre adhatnak választ. N: Gilgames
megszerezhette-e az örök élet füvét? E) Az információk rendszerezése és É: –
Párhuzam Mátyás királlyal: a mese és értelmezése. T: Mezopotámia, Babilon, Uruk,
a történelem különbsége. Miért Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, Tigris, Eufrátesz
mesélnek híres királyokról vázlatok) készítése.
történeteket? ÉK: ok és következmény,
történelmi forrás
TK: életmód, gazdaság,
társadalom, kultúra
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
8. 7. A Nílus völgyében. Hérodotosz nem azt írja, hogy
Hétköznapok és Egyiptom a Nílus ajándéka, hanem azt,
ünnepek hogy a Delta (!) a folyó ajándéka.
Mit jelent a túlvilág? Mi történik az
emberrel, amikor meghal? Mit
gondoltak erről az egyiptomiak?
Hogyan gondoskodtak halottaikról?
Ma mit gondolunk a túlvilágról?
Hogyan határozza meg a halottakról
való gondoskodást a mindenkori
vallás?
9. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.
10. 8. Történetek a Bibliából Mi a különbség az egyistenhit és a
sokistenhit között? Melyik kategóriába
sorolható be a kereszténység?
Mi a Biblia, miért fontos a zsidóknak
és a keresztényeknek is?
Miben különbözött a föníciai és a
zsidó betűírás az ékírástól és a
hieroglifáktól?
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák,
vázlatok) készítése.
2. Kritikai gondolkodás
E) A földrajzi tényezők szerepének
felismerése az emberek életében.
Példák gyűjtése arról, hogy a földrajzi
környezet milyen jelentős hatással
volt az ott élő emberek életére.
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák,
vázlatok) készítése.
2. Kritikai gondolkodás
F) Történelmi problémák felismerése
és elemzése.
Egy állam létrejöttének megismerése
és értelmezése az okok és
következmények szempontjából.
Ismeretanyag
F: piramis, hieroglifa, múmia,
csatorna, gémeskút, salétrom
N: Amon-Ré, Ozirisz, Ízisz, Ápisz
É: Kr. e. 3000 körül
T: Egyiptom, Nílus, Théba
ÉK: történelmi idő, történelmi
forrás
TK: életmód, állam,
egyeduralom, gazdaság,
társadalom, kultúra, vallás,
többistenhit
F: Ószövetség, zsidó nép és
vallás, héber, betűírás,
Újszövetség, Paradicsom,
özönvíz, tízparancsolat,
filiszteusok, parittya
N: Ádám, Éva, Noé, Mózes,
Dávid, Salamon, József, Góliát
É: –
T: Jeruzsálem, Palesztina,
Fönícia, Izrael
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi forrás
TK: életmód, város, állam,

Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
11. 9. A nagy fal mögött Miben hasonlít és miben különbözik a
rizs- és a gabonatermelés? Mennyiben
határozza ez meg Kína fejlődését? Mi
a közös Kőműves Kelemen és Vang
történetében? Miben különbözik a
kínai írásrendszer minden eddig
megismert írástól? Vannak-e a mi
írásunkban fogalomjelek? (Például: 2
lehet kettő, Zwei, two, deux stb.) Pl.
@, =, +, –.
A mi betűírásunk is őriz
fogalomjeleket.
Kiktől vettük át a számok jelölését?
Miért nagyon fontos találmány a nulla?
12–13. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott
szempontok szerint.
A munkafüzet feladatainak
feldolgoztatása.
Számonkérés.
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása.
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák,
vázlatok) készítése.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
A történelmi térképekről leolvasható
információk azonosítása és
értelmezése.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
A történelmi korszakok vizsgálatához
és összehasonlításához használható
szempontok (pl. a politikai hatalom
jellege és gyakorlásának módja,
gazdasági élet, társadalmi rétegek,
mindennapi élet, kultúra, vallás)
ismerete és használata.
4. Tájékozódás térben-időben
A) Kronológiai feladatok.
kultúra, vallás, egyistenhit
Ismeretanyag
F: buddhizmus, Selyemút, kínai
nagy fal
N: Csin császár, Buddha
É: Kr. e. 2200 körül
T: Kína, Sárga-folyó, Indus,
India
ÉK: történelmi idő, történelmi
forrás, tény és bizonyíték
TK: életmód, állam,
egyeduralom, gazdaság,
társadalom, kultúra, vallás,
többistenhit
F: őskor, ókor, régészet,
szerszámkészítés, öntözéses
földművelés, Kr. e., Kr. u.,
évtized, évszázad, emberöltő,
fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás,
betűírás, múmia, Biblia,
Ószövetség, héber, zsidó vallás
N: Ádám, Éva, Noé, Mózes,
Dávid, Salamon
É: Kr. e. 3000 körül (az
Egyiptomi Birodalom egyesítése)
T: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus,

Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
HELLÁSZ FÖLDJÉN
14. 10. Miről mesélnek az A lecke célja a mitikus gondolkodás
ókori görög mítoszok? bemutatása a trójai háború és a
Minótaurosz történet alapján. El kell
különíteni a mesét, a mítoszt és a
történelmet. A mítoszokban istenek is
szerepelnek.
Bizonyíték-e a trójai vár vagy a
knósszoszi palota megtalálása a
mítoszok valóságtartalmára?
Melyik volt előbb, Trója vára, vagy a
róla szóló mítosz? Melyik lehetett
előbb, Déva vára vagy Kőműves
Kelemen története?
15. 11. Olümposztól A lecke célja a görög istenvilág,
Olümpiáig valamint az istenek kultuszának
bemutatása. Az istenek és a szentélyek
„specializációja”.
A hűtőszekrény előtti világban az
állatáldozatok komoly
közösségteremtő funkcióval
Egyszerű időszalag készítése.
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
A) A források kritikus kezelése-
A fikció megkülönböztetése az igaz
történettől.
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése-
A történelmi hősök tulajdonságainak
és tetteinek összehasonlítása.
Vizuális rendezők (táblázatok,
vázlatok) készítése.
1. Ismeretszerzés, tanulás
B) A források áttekintése és
értékelése.
Az ismeretforrások előzetes
áttekintése abból a szempontból, hogy
milyen kérdésekre adhatnak választ.
Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, történelmi forrás,
TK: életmód, kereskedelem,
város, állam, egyeduralom,
gazdaság, társadalom, kultúra,
vallás, egy- és többistenhit
Ismeretanyag
F: mítosz, mitológia, labirintus,
trójai faló
N: Zeusz, Minótaurosz, Ariadné,
Heléné, Homérosz
É:
T: Knósszosz, Trója, Kréta
ÉK: ok és következmény,
jelentőség
TK: társadalom, vallás
F: olimpia, szentély, áldozat,
jósda, öttusa
N: –
É: Kr. e. 776.
T: Hellász, Olümposz, Delphoi
ÉK: történelmi idő, változás és
 rendelkeztek. A tyúkot a Kr. e. 6.
században ismerték meg, ezért még
nem volt elterjedt. Egy családnak egy
birka sok lett volna egy napra. Ezért a
közösség vágott birkát.
A lecke második része bemutatja az
ókori olümpiákat, lehetőséget adva a
maiakkal való összehasonlításra. A
versenyszellem bemutatása (drámai
versenyek is voltak).
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
16. Az ég, a tenger és az A cél az egyes istenek bemutatása.
alvilág urai Miért volt ilyen sok istenük a
(Olvasmány) görögöknek? Melyik isten mivel
foglalkozott? Miért volt külön
istennője a szerelemnek, és miért nő
volt? Hogyan fejezi ki Athéné
születése, hogy ő lesz a bölcsesség
istennője? Mire volt jó egy jósda?
Vannak-e ma jósok? Hihetünk-e
nekik?
17. 12. Hétköznapok A cél a görög társadalom főbb rétegei,
Athénban és Spártában a gazdag és szegény polgárok,
valamint a rabszolgák és a helóták
rétegeinek bemutatása. Két fontos
információt ki kell emelni. Az egyik
az, hogy soha sem létezett vagyoni
egyenlőség, még Spártában sem: ezt
bizonyítják a gazdag versenyistálló-
tulajdonosok. A közös étkezésekről
szóló forrás (Xenophón) is utal a
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
A szereplők tulajdonságainak,
döntéseinek, tetteinek bemutatása és
jellemzése.
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Egy adott kérdés megválaszolása
szempontjából lényeges információk
felismerése és kiválogatása a
forrásokból.
F) A történelmi kulcsfogalmak
ismerete és alkalmazása.
A tanult történelmi fogalmak
folytonosság, jelentőség
TK: társadalom, életmód, vallás
Ismeretanyag
F: múzsák
N: Zeusz, Héra, Athéné, Apollón,
Aphrodité, Dionüszosz
É: –
T: Athén, Délosz
ÉK: jelentőség
TK: életmód, vallás
F: városállam, népgyűlés,
(rab)szolga, polgár, polgárjog,
agóra, vének tanácsa, népgyűlés
N: –
É: –
T: Balkán-félsziget, Athén, Spárta
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, jelentőség
TK: társadalom, társadalmi
 gazdagokra. A másik különbség az,
hogy a helóta nem rabszolga, nem
lehetett eladni vagy megvenni. A
birtokkal lehetett örökölni, mint a
röghöz kötött jobbágyokat. A helóták a
szabadok és a rabszolgák között álltak.
Az athéni szegények a sakktábla
alaprajzú kikötői városrészben,
egyenlő telkeken épült házakban
laktak.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
18. 13. Családban vagy A lecke célja a görög gyermek- és
csapatban? Nevelés az ifjúkor bemutatása, utalva a fiúk és
ókori Hellászban lányok nevelésének, valamint az athéni
és spártai szokások különbségének
bemutatására.
Fontos az írástanulás ábécé-
mondogatós formája. A görögök ezzel
a módszerrel néhány nap alatt
megtanultak írni-olvasni.
Athénban nem létezett államilag
szervezett oktatás, Spártában igen.
19. 14. A görög–perzsa A fejezet célja, hogy képet adjon a
háborúk hősei görög–perzsa háborúk két szakaszáról.
Újdonság a marathóni csata
bemutatásában, hogy a perzsa lovasság
nem volt távol. Miltiadészék hosszú
értelmezése a konkrét példák alapján csoportok, életmód, városállam,
és segítségével. gazdaság, termelés, királyság
Fejlesztési terület Ismeretanyag
2. Kritikai gondolkodás F: hozomány, olajfa koszorú,
C) A történelmi változások nyomon papirusz
követése. N: –
Az emberek hajdani és mai É: –
életmódjának összehasonlítása saját T: –
tapasztalatok, elbeszélések, leírások és
képek alapján. ÉK: változás és folytonosság,
jelentőség
TK: társadalom, társadalmi
csoportok, életmód
2. Kritikai gondolkodás F: perzsa nagykirály,
B) Emberi magatartások és döntések nehézfegyverzetű, flotta
megfigyelése N: Miltiadész, Themisztoklész
Egyes történelmi szereplők É: Kr. e. 490
döntéseinek elemzése: célok, T: Perzsa Birodalom, Marathón,
 rohamát csak az magyarázhatja meg,
hogy a lovasság oldaltámadását csak
így tudták elkerülni. A perzsa nyilak
200 méternél nem lőttek messzebbre, a
nyilak miatt nem kellett volna 1,5 km-t
futni.
Fontos a marathóni futó legenda
voltának beláttatása. A görögök
győzelmeinek egyik oka volt a
korszerűbb fegyverzet, a begyakorolt
hadmozdulatok és az egységes
parancsnoki nyelv.
A perzsa oldalon harcoló népek
fegyverzete eltérő volt, és egymás
nyelvét sem értették, így a parancsokat
sem.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
20. Barátok és ellenségek Az olvasmány célja annak bemutatása,
(Olvasmány) hogy ellenfelek (pl. Athén és Spárta) is
köthetnek szövetséget, támogathatják
egymást, ha kívülről közös veszély
(perzsák) fenyegeti őket.
Tudni kell, hogy a perzsák oldalán is
harcoltak görögök, akiknek a városait
a perzsák korábban elfoglalták.
Vitassák meg, mit érezhetett egy ilyen
görög a szalamiszi csatában!
21. 15. Athén virágkora A lecke célja a demokrácia
működésének bemutatása Periklész
rendelkezésre álló információk, Attika, Thermopülai-szoros,
megfontolások, feltételezések, Szalamisz
személyes motívumok.
4. Tájékozódás térben-időben ÉK: történelmi idő, ok és
B) Topográfiai feladatok következmény, jelentőség
A történelmi térképekről leolvasható TK: városállam, birodalom,
információk azonosítása és háborúk
értelmezése.
Fejlesztési terület Ismeretanyag
2. Kritikai gondolkodás F: szövetség, egyezmény,
F) Történelmi problémák felismerése békekötés
és elemzése. N: –
Információk gyűjtése és mérlegelése É: –
egy-egy történelmi esemény vagy T: –
döntés hátterének megismeréséhez.
ÉK: ok és következmény,
jelentőség
TK: társadalom, életmód,
városállamok
2. Kritikai gondolkodás F: Akropolisz, Parthenón,
B) Emberi magatartások és döntések cserépszavazás, napidíj, démosz,
 korában. Fontos Athén és Spárta
szövetségi rendszerének különbsége
(tengeri, illetve szárazföldi). Miért
nem szeretett Spárta hosszú távú
hadjáratokat vezetni?
Fontos, hogy a cserépszavazást
Themisztoklész vezette be Kr. e. 487-
ben, és célja nem a türanniszra törők,
hanem Themisztoklész politikai
ellenfeleinek vértelen eltávolítása volt.
A cserépszavazás preventív intézkedés
volt, nem büntetés. Miért nem
sorsolták a hadvezéreket?
A baglyos pénz mint a kor dollárja.
Fontos bemutatni, miért volt szükség a
szegényekre Athén háborúiban, és ez
hogyan vezetett a demokráciához!
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
22. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.
23. 16. Költők, szobrászok, A lecke célja a görög művészet és
tudósok tudomány néhány eredményének
bemutatása, hangsúlyozva, mennyiben
szolgálnak alapjául mai
művészetünknek és tudományunknak.
Thalész és a Thalész-tétel (nem
Thálesz!). Fontos bemutatni, hogy a
görög vallás semmiben sem korlátozta
a tudományos kutatást, ezért
fejlődhettek gyorsan a tudományok.A
megfigyelése.
Önálló vélemény megfogalmazása
eseményekről, jelenségekről és
személyekről.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
A történelmi térképekről leolvasható
információk azonosítása és
értelmezése.
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
A) Kérdések és feltevések önálló
megfogalmazása.
Személyes érdeklődésen alapuló
kérdések megfogalmazása.
B) A források áttekintése és
értékelése.
Az ismeretforrások előzetes
áttekintése abból a szempontból, hogy
milyen kérdésekre adhatnak választ.
arisztokrata
N: Periklész, Athéné
É: Kr. e. 5. század közepe
T: Peloponnészosz, Égei-tenger
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, jelentőség
TK: társadalom, társadalmi
csoportok, életmód, gazdaság,
termelés, városállam, demokrácia
Ismeretanyag
F: rekonstrukció
N: Homérosz, Dionüszosz,
Thalész, Pheidiasz, Platón,
Hérodotosz, Hippokratész
É: –
T: –
ÉK: változás és folytonosság,
jelentőség
TK: társadalom, életmód, vallás,
 történettudomány és a mítoszok
különbsége Hérodotosz példáján.
24. 17. A világhódító Philipposz és Nagy Sándor hódításai
eleinte zsákmányszerzésre irányultak.
A hirtelen létrejött birodalom nem volt
egységes, ezért darabjaira hullott. A
perzsa kincsekből új civilizáció, a
hellenisztikus világ épült ki.
A keleti és nyugati kultúra
összeolvadása, a görög nyelv
közvetítőként való elterjedése egészen
Indiáig a tudományok soha nem ismert
fejlődését tette lehetővé. Kialakultak a
hatalmas könyvtárak és az államilag
finanszírozott kutatóközpontok
(Alexandria: Muszeion, Pergamon).
Azt, hogy ma ismerjük Homérosz és
Szophoklész műveit, e könyvtárak
kutatóinak, filológusainak köszönhető.
Ez a folyamat tette lehetővé, hogy
évszázadokkal később a görög nyelvű
zsidók között kialakulhatott a
kereszténység.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
25–26. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott
szempontok szerint.
A munkafüzet feladatainak
feldolgoztatása.
Számonkérés.
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Egyes történelmi szereplők
döntéseinek elemzése: célok,
rendelkezésre álló információk,
megfontolások, feltételezések,
személyes motívumok.
3. Kommunikáció
F) Beszélgetés és vita.
A történelmi hősök tulajdonságainak
és tetteinek értékelése.
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
A történelmi korszakok vizsgálatához
és összehasonlításához használható
szempontok (pl. a politikai hatalom
jellege és gyakorlásának módja,
gazdasági élet, társadalmi rétegek, a
mindennapi élet (kultúra, vallás)
kultúra
F: makedón, falanx
N: II. Philipposz, Nagy Sándor,
Arisztotelész
É: –
T: Nagy Sándor hódításai
(Szíriától Indiáig, Perzsiától
Egyiptomig)
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, jelentőség
TK: állam, birodalom
Ismeretanyag
F: mítosz, városállam, olimpia,
népgyűlés, Akropolisz
N: Zeusz, Periklész, Nagy Sándor
É: Kr. e. 776 (az első feljegyzett
olimpiai játékok), Kr. e. 490 (a
marathóni csata), Kr. e. 5. század
közepe (Athén fénykora)
T: Balkán-félsziget, Olümposz,
Athén, Spárta, Perzsa Birodalom,

VÁROSTÓL A BIRODALOMIG – AZ ÓKORI RÓMA
27. 18. Történetek Róma A mítosz és a valóság Róma
alapításáról és harcairól alapításában. Mi a közös Romulus és
Mózes történetében? Nevelhetett-e
farkas embergyereket (Maugli igaz
történeten alapul-e)? Bizonyíthatja-e F) Történelmi problémák felismerése
Maugli Romulus történetiségét? Miért és elemzése
szűnt meg a királyság Rómában, és
miért nem egy konzult választottak?
Fontos a gyomor elleni lázadás
értelmezése. Miben hasonlítanak a
patríciusok a gyomorhoz? Miért volt
szükség a szegényekre? Miért csak
köztársaság alakult ki Rómában, és
nem demokrácia, mint Athénban?
Miért voltak érdekeltek a hódításban a
szegények?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
28. 19. A római sas A pun háborúk és következményeik
szárnyalni kezd bemutatása.
Új jelenség az első provincia
megalapítása. Miben különbözött egy
provincia helyzete egy itáliai
városétól?
ismerete.
4. Tájékozódás térben-időben
A) Kronológiai feladatok.
Egyszerű időszalag készítése.
2. Kritikai gondolkodás
A) A források kritikus kezelése.
A fikció megkülönböztetése az igaz
történettől.
Az első (város)államok létrejöttének
megismerése és értelmezése az okok
és következmények szempontjából.
Fejlesztési terület
3. Kommunikáció
A) Események, történetek elbeszélése.
Egy történelmi eseménysorozat
bemutatása az események közötti
összefüggések, az okok és
következmények bemutatásával
Marathón
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, jelentőség
TK: társadalom, társadalmi
csoportok, életmód, városállam,
gazdaság, termelés, birodalom,
demokrácia, királyság, vallás,
kultúra
F: legio, senatus, consul,
köztársaság
N: Romulus, Remus, Mucius
Scaevola
É: Kr. e. 753
T: Itáliai félsziget, Róma, Tiberis
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, jelentőség
TK: társadalom, társadalmi
csoportok, életmód, városállam,
királyság, köztársaság
Ismeretanyag
F: provincia, punok, csapóhíd,
hadisarc
N: Hannibál, Dido, Aeneas,
Scipio
É: Kr. e.202
T: Karthágó, Szicília, Hispánia,
 Miért törekedtek a római hadvezérek
újabb hódításokra? Ismételjük át, miért
örültek a szegények a hódításoknak!
Hannibál zseniális katona volt, 16 évig
nem tudták Itáliából kiverni, mégis
biztos bukásra volt ítélve. Miért? Hogy
lehet, hogy a rómaiak is nagy
hadvezérnek nevezik Hannibált? Jogos
volt-e Karthágó elpusztítása a rómaiak
részéről?
29. 20. A polgárháborúk A lecke célja annak bemutatása, miért
kora kellett átállni a zsoldoshadseregre
(elfogytak a parasztkatonák a hosszú
hadjáratok alatt tönkrement birtokaik
miatt), és ez miért eredményezte azt,
hogy a hadsereg nem az államot,
hanem az egymással rivális
hadvezéreket szolgálta.
Mi volt Caesar célja, és hogyan tudta
ezt elérni? Jogosan vádolták-e meg
Brutusék, hogy király akart lenni?
Lehetőség van bemutatni a Julianus és
a Gergely-naptárat.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
30. 21. Császárok a Augustus katonai diktatúrát épített ki,
birodalom élén mint ahogy már Caesar is ezt tette. A
császárkor végig katonai diktatúra volt,
eleinte több, később kevesebb
együtt.
C) Rajzok, modellek, makettek és
tárgyak készítése.
Rajzos illusztrációk készítése
történetekhez.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
Az események helyszíneinek
megkeresése térképen.
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Egy társadalmi vagy politikai
reformer életének megismerése és
bemutatása abból a szempontból, hogy
mit és miért akart megreformálni, és
mennyire sikerült a reformjait
megvalósítani.
3. Kommunikáció
F) Beszélgetés és vita.
Koherens érvelés, bizonyítás és
cáfolás a különböző bizonyítékokból
szerzett információk alapján.
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
A történelmi hősök tetteinek
Alpok, Zama
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény
TK: gazdaság, birodalom
F: germán, gladiátor, konzul,
polgárháború
N: Iulius Caesar, Spartacus,
Pompeius, Kleopátra, Brutus,
Octavianus
É: Kr. e. 1. század, Kr. e. 44.
március idusa
T: Római Birodalom, Capua,
Rubicon folyó, Gallia
ÉK: ok és következmény,
jelentőség
TK: birodalom, egyeduralom,
köztársaság
Ismeretanyag
F: császár
N: Augustus, Antonius, Tiberius,
Caligula, Nero, Trajanus,
Marcus Aurelius, Horatius
 köztársasági látszattal (senatus, megbeszélése abból a szempontból, É: –
népgyűlés, consulok). hogy milyen feladatokkal és T: Pannonia, Dacia
Nem volt jó hadvezér, mint Caesar, de problémákkal kellett szembenézniük,
jól választotta meg hadvezéreit és azokat hogyan oldották meg, ÉK: történelmi idő, változás és
(Agrippa, Tiberius). A tartós béke, a illetve, hogy a tetteik milyen hatással folytonosság, jelentőség
virágzó gazdaság édesítette meg a voltak a többi ember életére. TK: életmód, birodalom,
szabadság elvesztését. Népszerűségét A tanulságok levonása történelmi egyeduralom, császárság
gladiátorjátékokkal, pénz- és személyek tettei alapján.
gabonaosztásokkal is növelte. Ezeket 4. Tájékozódás térben-időben
mind felsorolta végrendeletében, ami B) Topográfiai feladatok.
alapján úgy tűnik, felvásárolta a Történelmi változások azonosítása és
polgárok szabadságát. bemutatása térképek segítségével.
Olyan szilárd rendszert hozott létre,
amelyet Caligula és Nero ámokfutása
sem tudott összeomlasztani. Ennek az
is az oka, hogy Rómában vezettek be
rémuralmat, de ebből pl.
Alexandriában mit sem érzékeltek.
Traianus példáján be lehet mutatni,
hogy Mezopotámia meghódítása
fölösleges volt, mert megtartása többe
került, mint a befolyó adók. A
birodalmaknak van „ideális” méretük,
ha azt meghaladják (mint pl. Nagy
Sándor vagy Attila birodalma),
széthullanak, összeomlanak.
31. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.

Témák Az óra témája

órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
32. 22. Séta a császárkori Róma városának, a római polgárok 1. Ismeretszerzés, tanulás F: vízvezeték, diadalív,
Rómában életének bemutatása. Róma híres antik B) A források áttekintése és Capitolium, Forum Romanum,
 emlékei. A feliratok forrásértéke. értékelése. Colosseum, Circus Maximus,
A rómaiak kettős (görög-latin) A rendelkezésre álló ismeretforrások Pantheon
könyvtárai. csoportosítása tartalmuk és típusuk N: Jupiter, Suetonius, Vergilius,
Róma a görög műveltséget terjeszti el szerint. Marcus Agrippa, Livius, Plinius
nyugaton. 3. Kommunikáció É: –
E) IKT-használat. T: –
Információk és adatok gyűjtése az
interneten elérhető forrásokból. ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, jelentőség
TK: társadalom, életmód, város,
kultúra
33. Bérházak, villák és A rómaiak lakókörülményei 2. Kritikai gondolkodás F: bérház, villa, közfürdő
lakóik szélsőségesen különböztek egymástól. D) Történeti események és jelenségek N: –
(Olvasmány) A császárok, az előkelők megfigyelése és összehasonlítása. É: –
luxuspalotákban, az egyszerű emberek Egymástól jelentős mértékben eltérő T: –
nyomorúságos, emeletes bérházakban életmódot folytató közösségek életét
laktak. A szegény emberek is bemutató képek összehasonlítása. ÉK: változás és folytonosság, ok
kifőzdékben ettek, mert lakásaikban és következmény, jelentőség
nem tudtak főzni. Tisztálkodni TK: társadalom, társadalmi
közfürdőkbe jártak ingyen. csoportok, életmód, város

Témák Az óra témája

órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
34. 23. Élet a Római A Római Birodalom városok
Birodalomban hálózatából állt. A városok korlátozott
önkormányzattal rendelkeztek, és
irányították a körülöttük elterülő
vidéket.
A városokat a provinciák
központjából, a provinciákat Rómából
irányították. Ehhez a rendszerhez
meglepően kevés állami hivatalnokra
volt szükség, hiszen a helyi ügyekben
helyi szinten döntöttek.
A vízvezetékeket és az úthálózatot
Róma segítségével építették ki. A
provinciák lakói romanizálódtak, ami a
latin nyelv és a latin által közvetített
görög kultúra átvételét jelentette.
Ugyanakkor a rómaiak is átvettek a
meghódított népektől alapvető
szokásokat, ilyen a görög kultúra, a
keleti vallások és maga a
kereszténység. A romanizáció
kölcsönös folyamat volt.
35. 24. Római emlékek A lecke célja Pannonia római
hazánk területén örökségének bemutatása. Ez egyrészt
földrajzi nevekben (Duna, Dráva,
Rába), másrészt épített és tárgyi
emlékekben nyilvánul meg. Szerencsés
lenne egy római kiállítással rendelkező
múzeum felkeresése, feldolgozása. A
Duna stratégiai szerepe a szállításban.
A Borostyánkő út. A víziorgona. A
pécsi keresztény sírkamrák. A
téglabélyegek feliratainak forrásértéke
(legiók mozgásának emléke).
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Az emberek hajdani és mai
életmódjának összehasonlítása saját
tapasztalatok, elbeszélések, leírások és
képek alapján.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
A történelmi térképekről leolvasható
információk azonosítása és
értelmezése.
1. Ismeretszerzés, tanulás
C) Ismeretszerzés elsődleges
forrásokból. Múzeumlátogatás.
2. Kritikai gondolkodás
D) Történeti események és jelenségek
megfigyelése. Példák alapján annak
bemutatása, hogy milyen szempontok
és tényezők játszanak szerepet abban,
hogy az emberi közösségek és népek
hol települnek le tartósan.
4. Tájékozódás térben-időben
B) A történelmi térképekről
leolvasható információk azonosítása
F: helytartó, barbár, őrtorony,
közkút, romanizáció,
kereszténység
N: –
É: –
T: a Római Birodalom a
császárkorban
ÉK: változás és folytonosság, ok
és következmény, jelentőség
TK: társadalom, életmód, város,
gazdaság, termelés, birodalom,
császárság, vallás
F: amfiteátrum, Borostyánkő út,
kelták
N: –
É: –
T: Aquincum, Pannonia, Savaria
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, jelentőség
TK: társadalom, társadalmi
csoportok, életmód, város,
gazdaság

Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
36. Tábori élet a római Minden római katonai tábor egyforma
hadseregben mintára készült, így a katonák bárhol
(Olvasmány) kiismerték magukat. A katonáskodás
mint a polgárjoghoz vezető út. A
katonáskodás lehetősége a szegény
emberek számára. A katonaság szerepe
a latin nyelv elterjedésében.
37. Oktatás az ókori A római gyermekkor és iskola.
Rómában A görög és a római oktatás
(Olvasmány) összehasonlítása: miben különbözött a
mai oktatástól? Római
gyermekjátékok. Fontos hangsúlyozni,
hogy a lányok is tanulhattak, akár
orvosnők is lehettek (sok orvosnő-
feliratot ismerünk).
Miért adták korán férjhez a lányokat?
38. 25. Betlehemi történet Jézus története és a kereszténység
kialakulása. Ószövetség és
Újszövetség.
Jézus tanításai. A szeretet vallása. A
főpapok meg akarják védeni Jézus
tanításaitól saját hagyományukat.
A nagytanács elítélte, a rómaiak
keresztre feszítették Jézust. A kereszt
rabszolgák és bűnözők megalázó
kivégzési módja volt. A korai
és értelmezése.
Fejlesztési terület Ismeretanyag
1. Ismeretszerzés, tanulás F: veterán, zsold
D) Ismeretszerzés másodlagos N: –
forrásokból. Történelmi ismertető É: –
vagy magyarázó szöveg lényegének T: –
összefoglalása; kérdések
megválaszolása, események ÉK: ok és következmény,
bemutatása. jelentőség
TK: társadalmi csoportok,
életmód
1. Ismeretszerzés, tanulás F: írótábla, íróvessző, stílus
D) Ismeretszerzés másodlagos N: –
forrásokból. Médiahasználat É: –
(könyvtár): információk gyűjtése T: –
megadott témákról.
2. Kritikai gondolkodás ÉK: változás és folytonosság,
D) Történeti események és jelenségek jelentőség
megfigyelése és összehasonlítása. TK: társadalom, társadalmi
Történelmi korok és kultúrák közötti csoportok, életmód
hasonlóságok és különbségek
keresése.
2. Kritikai gondolkodás F: Újszövetség, evangélium,
B) Emberi magatartások és döntések népszámlálás, napkeleti bölcsek,
megfigyelése. apostolok
A történelmi hősök tetteinek N: Jézus, Mária, József, Heródes,
megbeszélése abból a szempontból, Pilátus, Keresztelő Szent János
hogy milyen feladatokkal és É: –
problémákkal kellett szembenézniük T: Júdea, Betlehem, Názáret
és azokat hogyan oldották meg,
illetve, hogy a tetteik milyen hatással ÉK: változás és folytonosság, ok
voltak a többi ember életére. és következmény, jelentőség
 keresztények számára nem a kereszt
volt szimbólum, hanem a hal, mert a
görög hal (ikhthüsz) szót adják ki a
„Jézus Krisztus Isten fia, megváltó”
kezdőbetűi. Csak az 5. században
kezdik használni a keresztet, mint
jelképet. A keresztény szó Krisztus
nevéből, nem a keresztből származik.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
39. 26. A keresztény Pál apostol a pogányok között terjeszti
vértanúktól a keresztény a kereszténységet, ami elindul a
császárokig világvallássá válás útján.
Nero (nem Néró, hanem Nero!)
keresztényüldözésétől Diocletianusig
kisebb-nagyobb szünetekkel üldözték a
kereszténységet. A vallások iránt
toleráns rómaiak haragját az váltotta
ki, hogy a keresztények nem fogadták
el más vallások, pl. a római kultusz
létét, és nem mutattak be áldozatot a
császárszobrok előtt. A megváltás hite
azonban gyorsan terjedt eleinte a görög
nyelvű szegények (az Újszövetség
nyelve görög), majd a nagyobb
városok lakói között.
A pogány szó (paganus) eredetileg
falusit jelentett, mert a kis falvakba
később jutott csak el a kereszténység.
Konstantin engedélyezi, utódai
államvallássá teszik a kereszténységet,
és betiltják, majd üldözni kezdik a
többi vallást.
40. Világvallások Sokféle vallás van a Földön, de
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
Események, információk bemutatása
térkép vagy térképvázlat segítségével.
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
B) A források áttekintése és
értékelése.
Az ismeretforrások előzetes
áttekintése abból a szempontból, hogy
milyen kérdésekre adhatnak választ.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
A változások okainak és
következményeinek számbavétele és
kiértékelése.
4. Tájékozódás térben-időben
A) Kronológiai feladatok.
Egy történet eseményeinek helyes
sorrendbe állítása.
2. Kritikai gondolkodás
TK: társadalom, birodalom, vallás
Ismeretanyag
F: mártír, pogány, püspök, pápa
N: Pál apostol, Péter, Nagy
Konstantin
É: –
T: –
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, jelentőség
TK: társadalmi csoportok,
életmód, birodalom, császárság,
vallás, vallásüldözés
F: világvallás, kereszténység,
 (Olvasmány) néhányat világvallásnak nevezünk.
Ezeket több nép tekinti sajátjának, és a
világ legtöbb országában
megtalálhatók. A legnagyobb
világvallás a kereszténység.
A vallásüldözések ritkulnak, de nem
tűntek el a világból.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
41. 27. Birodalmak A birodalmak több ország
egyesítésével jönnek létre. Vannak
lassan kialakuló és sokáig fennálló
birodalmak (pl. a Római Birodalom),
és vannak gyorsan létrejövő, de hamar
összeomló birodalmak is (Nagy
Sándor birodalma, Hun Birodalom).
Ezek okait vizsgálja a lecke.
A birodalmak fennmaradásában fontos
szerepet játszik a területek közötti
szervezett kommunikáció, az utak
építése. A belső meggyengülés
lehetővé teszi új hódítók számára a
birodalom megdöntését.
42. 28. A Római Birodalom Róma bukásában a birodalom
bukása irányításának nehézségei (két részre
osztás, a két részbirodalom ellentétes
érdekei, egymás elleni harcai) és a
népvándorlás népmozgalmai játszottak
meghatározó szerepet.
A Római Birodalom végig befogadó
volt, újabb és újabb népek váltak a
D) Történeti események és jelenségek iszlám, hinduizmus, zsidó vallás,
megfigyelése és összehasonlítása. vallásháború, minaret
Az információk elhelyezése nagyobb N: Jézus, Mohamed, Buddha
összefüggésrendszerben azokra az É: –
ismeretekre támaszkodva, amelyekkel T: –
már az adott eseményre, korszakra,
illetve a hasonló történelmi ÉK: történelmi idő, változás és
szituációkra vonatkozóan folytonosság, jelentőség
rendelkezünk. TK: társadalom, életmód, vallás,
vallásüldözés
Fejlesztési terület Ismeretanyag
2. Kritikai gondolkodás F: fáklyatávíró
C) A történelmi változások nyomon N: –
követése. É: –
Különböző korokban és földrajzi T: –
területeken lejátszódó történelmi
változások összehasonlítása. ÉK: történelmi idő, változás és
4. Tájékozódás térben-időben folytonosság, ok és
A) Kronológiai feladatok. következmény, jelentőség
Példák gyűjtése és összehasonlítása a TK: birodalom
múlt eseményeinek korszakolására
(pl. a birodalmak felemelkedésének
kora).
2. Kritikai gondolkodás F: népvándorlás, vandálok
C) A történelmi változások nyomon N: Attila, Romulus Augustulus
követése. É: Kr. u. 476
A változások okainak és T: Konstantinápoly
következményeinek számbavétele és
kiértékelése. ÉK: történelmi idő, változás és
3. Kommunikáció folytonosság, ok és
A) Események, történetek elbeszélése. következmény
 provinciákban rómaivá. A germánokat
azonban olyan gyorsan és olyan
tömegesen fogadták be, hogy
megtartották saját szokásaikat,
törvényeiket, a birodalmat nem
tekintették hazájuknak. Szükség volt
rájuk a hadseregben, pl. a hunok ellen,
de hadvezér-királyaik rendre Róma
ellen fordultak, míg végül egyszerűen
letették a trónról Róma utolsó
császárát.
Fontos kiemelni a római források
elfogult és ellenséges Attila-képét.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
43. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.
44–45. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott
szempontok szerint.
A munkafüzet feladatainak
feldolgoztatása.
Számonkérés.
Egy történelmi esemény vagy
eseménysorozat bemutatása az
események közötti összefüggések, az
okok és következmények
bemutatásával együtt.
F) Beszélgetés és vita.
Egymástól eltérő tartalmú történelmi
interpretációk megvitatása:
nézőpontok, felhasznált források.
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
A történelmi korszakok vizsgálatához
és összehasonlításához használható
szempontok (pl. a politikai hatalom
jellege és gyakorlásának módja,
gazdasági élet, társadalmi rétegek,
mindennapi élet, kultúra, vallás)
ismerete és használata.
4. Tájékozódás térben-időben
A) Kronológiai feladatok.
Egyszerű időszalag készítése.
TK: társadalmi csoportok, város,
birodalom
Ismeretanyag
F: legio, rabszolga, provincia,
jeruzsálemi szentély,
Újszövetség, diaszpóra,
népvándorlás
N: Romulus, Hannibál, Iulius
Caesar, Augustus, Jézus, Mária,
József, Attila
É: Kr. e. 753 (Róma alapítása),
Kr. u. 476 (a Nyugatrómai
Birodalom bukása, az ókor vége)
T: Itáliai félsziget, Róma,
Karthágó, Szicília, Római
Birodalom, Pannonia, Aquincum,
Iudea, Betlehem, Jeruzsálem
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, jelentőség

Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
A KÖZÉPKOR EZER ÉVE
46. 29. Európa a középkor A Nyugatrómai Birodalom bukása az
kezdetén ókor végét és a középkor kezdetét
jelöli.
Ismételjük át az eddig tanult nagy
történelmi korszakokat és
korszakhatárokat! Európa kétpólusúvá
vált, nyugaton barbár germán államok
jöttek létre, keleten azonban
fennmaradt a Keletrómai Birodalom,
amit a modern történettudomány
Bizánci Császárságnak nevez. Fontos,
hogy ez egy modern elnevezés, a
bizánciak a középkorban magukat
rómaiaknak nevezték. Bizáncnál
emeljük ki a kontinuitást:
Konstantinápoly a „második Róma”, a
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
A fejlődő és a válságos periódusok
megkülönböztetése egymástól; a
fejlődésben és a válságban közrejátszó
okok és tényezők azonosítása; ezek
ok-okozati összefüggésbe állítása.
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
Történelmi változások azonosítása és
bemutatása térképek segítségével.
TK: társadalom, társadalmi
csoportok, életmód, város,
gazdaság, termelés, állam,
birodalom, egyeduralom,
demokrácia, királyság,
köztársaság, császárság, vallás,
vallásüldözés
Ismeretanyag
F: középkor, eretnek, vallási
intolerancia, frankok, szászok,
Hagia Sophia, zsinat, arany
solidus
N: Justinianus
É: –
T: Bizánci Császárság
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, történelmi forrás
TK: társadalmi csoportok,
életmód, császárság, birodalom,
vallás, politika, város, kultúra
 bizánci császár pedig az ókori római
császárok örököse, emiatt a
középkorban a bizánci császárok
tekintélyben mindig a többi uralkodó
felett álltak. Hasonlítsuk össze a barbár
germán államokat a Bizánci
Császársággal! Fókuszáljunk
elsősorban a különbségekre, de
hangsúlyozzuk ki, hogy a
kereszténység összekötötte Európa
nyugati és keleti részeit, hisz a barbár
uralkodók is kereszténnyé váltak.
Milyen különbségek voltak a
középkori és a mai véleményalkotási
szabadság között? Miért voltak
akkoriban vitathatatlanok a zsinati
döntések? Miért számítottak bűnösnek
az eretnekek? Vannak-e a modern
korban vitathatatlannak kikiáltott
kérdések?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
47. 30. A frankok királya Miért lehetett császár egy frank 1. Ismeretszerzés, tanulás F: hűbérúr, hűbéres, hűbéri lánc,
császár lesz (germán) uralkodó, Nagy Károly? F) A történelmi kulcsfogalmak hűbéreskü, grófság, gróf, hét
Sikeres hadjárataival birodalmat hozott ismerete és alkalmazása. választófejedelem.
létre és elterjesztette a keresztény hitet A történelmi fogalmak helyes N: Nagy Károly
a még pogány törzsek között, továbbá használata. É: Kr. u. 800
a pápának is a legfontosabb 2. Kritikai gondolkodás T: Frank Birodalom, Aachen.
szövetségesévé vált. (Bizánc hatalma C) A történelmi változások nyomon Francia Királyság, Német-római
ekkoriban lehanyatlott, trónján egy nő követése. Császárság
ült.) Egy korszakon belül lezajlott
A frank államszervezet felépítésének változások bemutatása különböző ÉK: történelmi idő, változás és
megismerése segíti majd Szent István szempontok szerint (politikai, folytonosság, ok és
államalapításának könnyebb gazdasági, társadalmi, kulturális; következmény, történelmi forrás
 megértését is (grófságok-vármegyék, helyi, regionális, globális; gyors, TK: társadalmi csoportok,
grófok-ispánok, püspökségek lassú, rövid távú, hosszú távú). életmód, politika, államforma,
alapítása). birodalom, kultúra
A hűbéri lánc fogalma megtanítja a
középkori társadalom hierarchikus
felépítését, és megérteti működésének
mozgatórugóit, valamint hangsúlyozza
a föld fontosságát a középkori
világban.
A lecke tárgyalja, miként alakultak ki a
mai Nyugat-Európa két legfontosabb
államának (Németországnak és
Franciaországnak) középkori
előzményei.

Témák Az óra témája

órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
48. 31. Az iszlám: új vallás Eddig két egyistenhívő vallásról
és birodalom születik tanultak a gyerekek (zsidóság és
kereszténység), a lecke a legfiatalabb
monoteista világvallást, az iszlámot
mutatja be, amelyet Mohamed próféta
hozott létre, és amely egy hatalmas
birodalom szellemi alapjává vált.
Milyen mitikus és milyen valós elemek
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
E) Az információk rendszerezése és
értelmezése.
Az információk csoportosítása az
esemény, tevékenység vagy jelenség
típusa szerint: társadalmi, politikai,
gazdasági, tudományos, kulturális,
vallási.
Ismeretanyag
F: iszlám, Korán, kalifa, legenda,
mecset, minaret, müezzin,
Alhambra, muszlim,, Kába-kő
N: Mohamed, Gábriel arkangyal,
Allah
É: 622 (Mohamed „futása”)
T: Mekka, Arab Birodalom
 vannak Mohamed próféta 2. Kritikai gondolkodás ÉK: változás és folytonosság,
történetében? Milyen indíttatásból B) Emberi magatartások és döntések történelmi forrás
alapított új vallást? megfigyelése. TK: társadalom, életmód, város,
Emeljük ki a lecke feldolgozása Egy társadalmi, vallási reformer vallás, birodalom, kultúra
közben a hasonlóságokat és a életének megismerése és bemutatása
különbségeket is a keresztény és az abból a szempontból, hogy mit és
iszlám vallás között! miért akart megreformálni, mennyire
A muszlimok hite mellett a sikerült a reformjait megvalósítani.
kultúrájukról is leírást ad a lecke.
Különösen nagy jelentőséggel bírnak
az európai kultúrtörténet nézőpontjából
a valójában indiai eredetű, ám
Európába iszlám közvetítéssel eljutó
„arab számok”, valamint a muszlim
szerzők által lefordított és az utókorra
hagyományozott ókori görög munkák.

Témák Az óra témája

órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
49. 32. Földesurak és A középkor két legfontosabb 2. Kritikai gondolkodás F: uradalom, vár, jobbágy, robot,
jobbágyok társadalmi rétegének, a jobbágyságnak D) Történeti események és jelenségek majorság, járvány, földesúr. falu,
és a nemességnek, valamint a megfigyelése és összehasonlítása. lovagi torna, pallosjog
középkori társadalom hierarchiára Egymástól jelentős mértékben eltérő N: –
épülő világának bemutatása. életmódot folytató közösségek életét É: –
Hasonlítsuk össze a két társadalmi bemutató képek összehasonlítása. T: –
 réteget! A lecke segít átismételni
fogalmakat is, mint amilyen a hűbérúr,
a hűbéres vagy a hűbéri lánc.
50. 33. Hiszek az Úrban Ahogy a középkori társadalom, úgy a
keresztény egyház is hierarchikusan
épült fel. A pápa Jézus Krisztus földi
helytartójaként (és Róma városának
püspökeként) vezette a híveket, s a
legmagasabb rangú főpapok, a
bíborosok választották. A püspökök
mindig egy-egy város és a hozzá
tartozó területek élén álltak. A
falvakban a plébánosok hirdették az
igét a templomokban.
A világtól elvonultan, kolostorokban
élő egyházi személyek a szerzetesek.
Az apát Krisztus helyetteseként
irányította őket. A középkor
hiedelemvilágának alapjait nemcsak a
bibliai történetek jelentették, hanem
fontosak voltak a szentekről szóló
mesés történetek, a legendák is.
Beszéljük meg, hogy milyen valóságos
és milyen kitalált elemei vannak a
legendáknak!
Mit nevezünk ereklyének? Melyek
Európa és Magyarország legfontosabb,
nagy tiszteletben tartott ereklyéi?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
51. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.
52. 34. A lovagok világa A lecke a középkori nemesek életét
1. Ismeretszerzés, tanulás
B) A források áttekintése és
értékelése.
Az ismeretforrások előzetes
áttekintése abból a szempontból, hogy glória, Szent Grál, Szent Jobb,
milyen kérdésekre adhatnak választ.
F) A történelmi kulcsfogalmak
ismerete és alkalmazása.
A történelmi kulcsfogalmakkal
kapcsolatban tanultak folyamatos
felhasználása és bővítése.
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
ÉK: változás és folytonosság, ok
és következmény, történelmi
forrás
TK: társadalmi csoportok,
életmód, falu, gazdaság
F: pápa, szerzetes, kolostor,
kódex, plébános, szerzetesrend,
bencés rend, regula, gregorián,
apáca, szent, ereklye, amulett,
legenda
N: Szent Benedek, Ferenc pápa,
Assisi Szent Ferenc
É: –
T: –
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, történelmi forrás
TK: társadalmi csoportok,
életmód, állam, vallás, kultúra
Ismeretanyag
F: lovag, apród, trubadúr,
 mutatja be gyermekkoruktól egészen
felnőtté válásukig. A nemesifjak
lovaggá válása mellett a nemeslányok
neveltetésével és a várakkal, mint
lakóhelyekkel is foglalkozik a lecke.
Össze lehet hasonlítani egy mai fiatal,
valamint egy középkori nemes
gyermek neveltetését és
mindennapjait.
Ugyanígy érdekes lehet egy vár és egy
mai otthon összevetése is.
A lecke tárgyalja a középkor
legnagyobb hadi vállalkozásait, a
keresztes hadjáratokat, amelyek
elsősorban kulturális haszonnal jártak
Európa számára.
53. Középkori ostromgépek A várak és erődök bevétele másfajta
(Olvasmány) harcászati ismereteket igényelt, mint
egy nyílt síkon megvívott ütközet. Az
ágyúk késő középkori megjelenéséig a
fallal körbevett erődítmények
elfoglalása nagyon komoly feladatot
jelentett még a legjobb hadvezéreknek
is, sokszor hónapokig vagy akár
évekig is elhúzódhatott egy-egy
ostrom.
Az olvasmány bemutatja a középkor
(és egyben az ókor) legfontosabb
ostromeszközeit, így mélyebben is
bepillanthatunk a keresztes hadjáratok
világába.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
54. 35. A városi levegő A városi életforma a középkor kezdeti
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
A történelmi hősök tulajdonságainak
és tetteinek megbeszélése abból a
szempontból, hogy milyen
feladatokkal és problémákkal kellett
szembenézniük, és azokat hogyan
oldották meg, illetve, hogy a tetteik
milyen hatással voltak a többi ember
életére.
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Történelmi ismertető vagy magyarázó
szöveg lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása, események
bemutatása e szöveg segítségével.
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
keresztes hadjárat
N: –
É: –
T: Jeruzsálem
ÉK: történelmi idő, ok és
következmény, történelmi forrás
TK: társadalmi csoportok,
életmód, politika, vallás
F: ostromgép, ostromlétra,
ballista, katapult, aknász
N: –
É: –
T: –
ÉK: történelmi idő, történelmi
forrás
TK: politika, birodalom
Ismeretanyag
F: középkori város, távolsági
 szabaddá tesz századaiban lehanyatlott. Az ókorban C) A történelmi változások nyomon kereskedelem, céh, polgár,
még az egymillió ember által lakott követése. vásártartási jog, katedrális,
Rómában, a középkor kezdeti Az emberek hajdani és mai mester, inas, legény
századaiban például már csak alig pár életmódjának összehasonlítása saját N: –
tízezer ember élt. A virágzó tapasztalatok, elbeszélések, leírások és É: –
középkorban azonban megnőtt mind a képek alapján. (letelepedés, termelés). T: –
városok, mind a polgárok, vagyis a 4. Tájékozódás térben-időben
teljes jogú városlakók száma B) Topográfiai feladatok. ÉK: történelmi idő, változás és
Európában. A történelmi térképekről leolvasható folytonosság, ok és
A polgári lét sok kiváltsággal járt információk azonosítása és következmény
együtt: a városlakók életét nem értelmezése. TK: társadalom, életmód, város,
keserítette a földesúr, mert csak a gazdaság, kereskedelem, piac,
király állt fölöttük, egy összegben kultúra
adóztak, és megválaszthatták még a
saját vezetőiket is.
A várost körbevevő falak támadás
ellen is védelmet nyújtottak.
Miért akartak vajon a jobbágyok a
városokba szökni? Miben volt más egy
jobbágy és egy polgár élete? A céhek
mint hierarchiára (mester-legény-inas)
épülő jellegzetes középkori
szerveződések ugyanakkor
megmutatják azt is, hogy a városokban
sem volt egyenlőség a lakosok között.

Témák Az óra témája

órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
55. 36. Ókori és középkori A város nem egy nagyra nőtt falu. A
városok városnak központi, irányító szerepe
van, fontos intézmények (kórház,
egyetem) városokban működnek. Ipari
és közlekedési, valamint politikai
központ.
A körgrafikonok elemzése. A jövő
valószínűsége. Miért jelent nehézséget
a megapoliszok fenntartása? Mi tette
lehetővé, hogy sok ember vidékről a
városba költözhetett?
56. 37. Az újjászülető A reneszánsz, vagyis az ókor
Európa emberközpontú gondolkodásmódjának
újjászületését és tündöklését elhozó
korszak lezárta a középkor ezer évét.
Az egyetemek megjelenését, valamint
a humanista eszmeiség újrafelfedezését
betetőzte a könyvnyomtatás
forradalma.
Miben tért el a középkori és a
reneszánsz világkép egymástól?
Miért volt Gutenbergé a középkor
legfontosabb találmánya?
Hasonlítsunk össze egy szerzetesek
által készített kódexet egy nyomtatott
könyvvel!
2. Kritikai gondolkodás F: város
C) A történelmi változások nyomon N: –
követése. É: –
A változások okainak és T: –
következményeinek számbavétele és
kiértékelése. ÉK: történelmi idő, változás és
Egyes történelmi változások folytonosság, ok és
jelentőségének megítélése. következmény
TK: társadalom, életmód, város,
gazdaság
1. Ismeretszerzés, tanulás F: könyvnyomtatás, egyetem, hét
E) Az információk rendszerezése és szabad művészet, reneszánsz,
értelmezése. humanizmus
A történelmi események, korszakok N: Gutenberg, Leonardo da
bemutatása többféle szempontból és Vinci, Michelangelo
különböző jellegű források alapján. É: 15. század (könyvnyomtatás)
T: –
ÉK: történelmi idő, történelmi
forrás
TK: társadalmi csoportok,
életmód, kultúra
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület
bontása funkciója
57–58. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott 2. Kritikai gondolkodás
szempontok szerint. C) A történelmi változások nyomon
A munkafüzet feladatainak követése.
feldolgoztatása. A történelmi korszakok vizsgálatához
Számonkérés. és összehasonlításához használható
szempontok (pl. a politikai hatalom
jellege és gyakorlásának módja,
gazdasági élet, társadalmi rétegek,
mindennapi élet, kultúra, vallás)
ismerete és használata.
4. Tájékozódás térben-időben
A) Kronológiai feladatok.
Egyszerű időszalag készítése.
Ismeretanyag
F: középkor, uradalom, hűbérúr,
hűbéres, vár, jobbágy, robot,
majorság, iszlám, pápa, szerzetes,
eretnek, vallási intolerancia,
kolostor, kódex, lovag, középkori
város, céh, járvány, távolsági
kereskedelem, könyvnyomtatás
N: Nagy Károly, Mohamed, Szent
Benedek, Gutenberg
É: 622 (Mohamed „futása”), 800
(Nagy Károly császár), 15. század
(könyvnyomtatás)
T: Bizánci Császárság, Frank
Birodalom, Mekka, Arab
Birodalom, Német-római
Császárság
ÉK: történelmi idő, változás és
folytonosság, ok és
következmény, történelmi forrás
TK: társadalom, társadalmi
csoportok, életmód, város, falu,
gazdaság, kereskedelem, piac,
politika, állam, birodalom, vallás,
kultúra
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
ÁRPÁD NÉPE
59. 38. Hunor s Magor, két A magyarok eredetének elméletei. A
dalia krónikák, a nyelvtudomány, a biológia
ellentmondásai. Miért hittek minket
töröknek? Sajnovics felfedezését a hun
és török eredet képviselői nem akarták
elfogadni.
A honfoglaló magyarok
csontleleteinek mitokondriális DNS-
elemzése bizonyította, hogy a
honfoglalók nem voltak keleti
eredetűek, és nem álltak genetikai
rokonságban a török népekkel.
Ugyanakkor öt törzs és Árpád neve is
török eredetű, ami a hosszú együttélés
következménye.
60. 39. A puszták vándorai A magyarság vándorlásai. Együttélés a
török népekkel. A török szavak
fejlettebb civilizációs réteget
képviselnek, mint a finnugor eredetű
szavaink, így bizonyos, hogy finnugor
szókincsünk ősibb.
Emese álma a testéből fakadó folyóval
Hérodotosznál is olvasható, a méd
király, Asztüagész lányának
történetében. Lehet, hogy a művelt
Anonymus az antik történetírásból és
nem a magyar őshagyományból
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
B) A források áttekintése és
értékelése.
Az ismeretforrások előzetes
áttekintése abból a szempontból, hogy
milyen kérdésekre adhatnak választ.
2. Kritikai gondolkodás
D) Történeti események és jelenségek
megfigyelése és összehasonlítása.
Példák alapján annak bemutatása,
hogy milyen szempontok és tényezők
játszanak szerepet abban, hogy az
emberi közösségek és népek hol
települnek le tartósan.
2. Kritikai gondolkodás
A) A források kritikus kezelése.
A tények, bizonyítékok
megkülönböztetése a feltételezésektől
és véleményektől.
E) A földrajzi tényezők szerepének
felismerése az emberek életében.
Példák gyűjtése és bemutatása arról,
hogy a földrajzi környezet milyen
jelentős hatással volt az ott élő
emberek életére.
Ismeretanyag
F: hun, finnugor, europid,
visszacsapó íj
N: Attila
É: –
T: –
ÉK: történelmi forrás, tény és
bizonyíték, értelmezés
TK: társadalom, felemelkedés,
életmód
F: félnomád életmód, törzs,
nemzetség, nagycsalád, őshaza,
jurta, nemez, hét magyar törzs,
vérszerződés
N: Álmos, Anonymus, Emese
É: 9. század (Etelköz)
T: Urál, Levédia, Etelköz
ÉK: történelmi forrás, tény és
bizonyíték, értelmezés, történelmi
nézőpont
TK: társadalom, felemelkedés,
 merítette ezt a motívumot?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
61. Táltos, életfa, A honfoglaló magyarok hitvilága a
turulmadár sztyeppei lovas népek
(Olvasmány) sámánizmusához hasonlatos. Őseink
hittek egy mindenható, teremtő
istenségben, akit az éggel
azonosítottak.
A táltos feladata nemcsak a
szellemekkel való kapcsolattartás,
tehát a rítusok elvégzése volt, hanem a
gyógyítás is. A turulmadár a
magyarság totemállata, valószínűleg
kerecsensólyom vagy vadászsólyom.
Hasonlítsuk össze a kereszténységet és
az ősmagyarok vallását!
62. 40. Őseink lakhelye, a Az emberek nem mindig házakban,
jurta vagy lakásokban éltek. Bizonyos távoli
helyeken még ma is kezdetleges
lakóhelyek szolgálnak hajlékul sokak
számára.
A lecke középpontjában a honfoglaló
magyarok jurtája áll. Miért volt ideális
a jurta építőanyaga, a nemez? Hogyan
osztották fel lakóhelyük belsejét
őseink? A jurta melyik oldalán tárolták
a fegyvereket, a házi isteneket vagy az
edényeket, és miért?
Mi lehetett a tűz szerepe? Őseink
jurtája mellett a lecke röviden bemutat
életmód, termelés
Fejlesztési terület Ismeretanyag
1. Ismeretszerzés, tanulás F: táltos, sámánizmus,
D) Ismeretszerzés másodlagos szellemvilág, életfa, folklór,
forrásokból. totem, turulmadár
A szereplők tulajdonságainak, N: Árpád, Emese
döntéseinek, tetteinek bemutatása és É: –
jellemzése.. T: –
ÉK: történelmi forrás, értelmezés
TK: életmód, vallás, kultúra
1. Ismeretszerzés, tanulás F: jurta, családfő
D) Ismeretszerzés másodlagos N: –
forrásokból. É: –
Következtetések és feltételezések T: –
megfogalmazása rekonstrukciós képek
és magyarázó ábrák alapján. ÉK: változás és folytonosság,
2. Kritikai gondolkodás tény és bizonyíték
C) A történelmi változások nyomon TK: társadalom, életmód
követése.
Az emberek hajdani és mai
életmódjának összehasonlítása saját
tapasztalatok, leírások és képek
alapján.
 olyan kultúrtörténeti érdekességnek
számító lakóhelytípusokat is, mint
amilyen az indiánsátor, a
cölöpépítmény, a kunyhó vagy az iglu.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
63. 41. A fehér ló története A honfoglalás a Képes krónikában, és
a valóságban. A krónika mesés
története a fehér lóról.
Mit bizonyít a magyar törzsnevek
elhelyezkedése a mai Magyarország
területén? Miért hívta be Szvatopluk a
magyarokat? Miért kényszerültek a
magyarok átkelni a Kárpátokon?
Miben hasonlít az Őrség és a
székelyek szerepe?
64. Az ősi magyar Honfoglaló őseink harcmodora
harcmodor (Olvasmány) ismeretlen volt a 9–10. századi
Európában. Vajon hogyan érhettek el
jelentős hadi sikereket a kalandozó
magyarok? Az olvasmány a kérdés
megválaszolása mellett ábrákon is
szemlélteti őseink harcmodorát,
továbbá megismerkedhetünk a
honfoglalók fegyverzetével is.
Érdemes összehasonlítani a szöveg
feldolgozása során a magyar harcost a
nyugat-európai lovaggal.
Fejlesztési terület
1. Ismeretszerzés, tanulás
C) Ismeretszerzés elsődleges
forrásokból.
Szöveges történelmi forrás
felhasználása a történelmi események
megismeréséhez.
1. Ismeretszerzés, tanulás
D) Ismeretszerzés másodlagos
forrásokból.
Történelmi ismertető vagy magyarázó É: –
szöveg lényegének összefoglalása;
kérdések megválaszolása, események
bemutatása e szöveg segítségével.
Ismeretanyag
F: fejedelem, honfoglalás, Képes
krónika, gyepű, besenyő, székely
N: Kálti Márk, Szvatopluk
É: 895–900 (a honfoglalás)
T: Vereckei-hágó, Kárpát-
medence, Erdély, Alföld, Őrség
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, tény és
bizonyíték, értelmezés
TK: társadalmi csoport,
felemelkedés, életmód, politika
F: visszacsapó íj, szablya, kopja,
fokos, kengyel
N: –
T: –
ÉK: történelmi forrás, tény és
bizonyíték
TK: társadalmi csoportok,
életmód, politika
 Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag
bontása funkciója
65. 42. Amikor a magyarok A három irányba (Itália, Nyugat- 2. Kritikai gondolkodás F: kalandozás, Botond-monda,
nyilait rettegte Európa Európa, Bizánci Császárság) C) A történelmi változások nyomon portya, Lehel kürtje
meginduló kalandozó hadjáratokat a követése. N: Géza fejedelem, Bulcsú,
zsákmányszerzés motiválta és a A fejlődő és a válságos periódusok Lehel, Gizella, Vajk, I. Ottó
fejedelmek katonai kísérete igényelte. megkülönböztetése egymástól; a É: 955, 962, 972, 973
Összesen negyvenhét hadjáratról fejlődésben és a válságban közrejátszó T: Augsburg
tudunk. okok és tényezők azonosítása; ezek
A zsákmányszerző portyák sokáig a ok-okozati összefüggésbe állítása. ÉK: változás és folytonosság,
magyarok szokatlan harcmodora miatt 4. Tájékozódás térben-időben történelmi forrás, tény és
sikeresek voltak. B) Topográfiai feladatok. bizonyíték
Az Atlanti-óceán partjára és A történelmi térképekről leolvasható TK: társadalom, életmód,
Hispániába is eljutottak őseink, információk azonosítása és politika, vallás
legendássá vált a „A magyarok értelmezése.
nyilaitól ments meg, Uram, minket!”
mondat. Az évtizedek múlásával
azonban kiismerték a magyarok
harcmodorát, és az augsburgi csatában
jelentős vereséget mértek őseinkre.
Géza fejedelem leállította a portyákat,
kiegyezett az európai uralkodókkal, és
felvette a kereszténységet.
Milyen mondákat ismerünk a
kalandozások korából?
Miért volt szükséges a magyarság
számára, hogy Géza fejedelem
változtasson az addigi politikán?
66. Ismétlés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
67. 43. István a mi urunk! A lecke célja Szent István királynak, a
magyar történelem egyik
legjelentősebb személyiségének és
tetteinek a bemutatása. Szent István
királyunk alapította meg a keresztény
magyar államot. Kiépítette az
egyházszervezetet: két érsekséget és
nyolc püspökséget hozott létre,
bevezette az egyházi tized fizetését,
valamint tíz falvat kötelezett egy
templom felépítésére, és elrendelte a
kötelező vasárnapi templomba járást
is.
István vármegyékre osztotta az
országot, élükre ispánokat állított.
Tetteivel és szellemiségével irányt
mutatott a magyar népnek, halála után
közel ötven évvel szentté avatták
életművéért.
Vitassuk meg Szent István és Koppány
nézőpontjából is az ország korabeli
helyzetét! Milyen érveket
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
B) Emberi magatartások és döntések
megfigyelése.
Egy társadalmi vagy politikai
reformer életének megismerése és
bemutatása abból a szempontból, hogy
mit és miért akart megreformálni,
mennyire sikerült a reformjait
megvalósítani.
3. Kommunikáció
F) Beszélgetés és vita.
Egymástól eltérő tartalmú történelmi
interpretációk megvitatása:
nézőpontok, felhasznált források,
érvek és ellenérvek stb.
Ismeretanyag
F: Szent Korona, vármegye, tized,
ispán, érsekség, püspökség,
Intelmek könyve
N: Szent István, Gellért püspök,
Koppány, Imre herceg, Vászoly,
Orseolo Péter
É: 997–(1000)–1038
T: Esztergom, (Székes)fehérvár,
Veszprém
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, tény és
bizonyíték, történelmi nézőpont
TK: társadalom, életmód,
politika, állam, királyság,
törvény, vallás
 sorakoztathatunk fel a pogányok és
milyeneket a keresztények igaza
mellett?
Miért volt István a legjelentősebb
magyar király? Kik voltak azok a
személyek, akik első királyunk mellett
álltak uralkodása folyamán?

Témák Az óra témája

órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
68. 44. A lovagkirály rendje A lecke célja Szent László király
rendeleteinek és tetteinek a
bemutatása. Ő volt az első uralkodónk,
aki igazán méltónak bizonyult Szent
István trónjára. A kettejük közötti
kontinuitást mi sem szemléltethetné
jobban, mint a tény, hogy 1083-ban
László uralma alatt avatták szentté
István királyt.
Egy külső támadásoktól,
pogánylázadásoktól, trónharcoktól
feldúlt országot vett át a lovagkirály,
és szűk két évtizedes uralma alatt
rendet teremtett benne. Fellépett az
útonállókkal és a földjükről elkóborolt
parasztokat szemben is. Hasonlítsuk
össze László és Kálmán törvényeit és
uralkodásukat! A lovagkirály uralma
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
A) A források kritikus kezelése.
A források kritikai értékelése
különböző szempontokból:
megközelítésmód, elfogultság,
pontosság és megbízhatóság.
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Egyes történelmi változások
jelentőségének megítélése.
Ismeretanyag
F: kun, mártírhalál,
pogánylázadás, boszorkány,
herma
N: Szent László, Könyves
Kálmán, Búvár Kund, Vata
É: 1077
T: Gellért-hegy, Ménfő,
Horvátország, Dalmácia
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, tény és
bizonyíték, történelmi nézőpont
TK: társadalom, életmód,
politika, törvény, vallás, kultúra
 alatt az országra törő sztyeppei nomád
népet ugyan a krónikások kunoknak
nevezik, ám valójában nem kunok
voltak a támadók.
69. 45. Támad a tatár! A tatárjárás a magyar történelem egyik
legtragikusabb eseménye volt, az
országot feldúlták, a lakosság felét
pedig megölte az ellenség. A lecke
célja, hogy bemutassa a magyar
történelem e szomorú fejezetét. Milyen
külső és milyen belső okok játszottak
szerepet az ország pusztulásában?
Milyen hasonlóságok voltak a
honfoglaló magyarok, a kunok és a
tatárok harcmodorában? A Mongol
Birodalom nagyságát érdemes
összehasonlítani az eddig tanult nagy
birodalmakkal.
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
70. 46. Az ország újjáépítése A lecke célja bemutatni IV. Béla király
a tatárjárás után tatárjárás utáni intézkedéseit, a
„második honalapítást”.
Miért kezdett el IV. Béla földeket
adományozni? Miért volt fontos a több
mint hatvan új kővár az ország
védelme szempontjából?
Kik voltak a telepesek és miért volt
szükség rájuk?
Mi lett az eredménye a második
tatárjárásnak? Miért számít
korszakhatárnak az 1301. esztendő a
magyar történelemben?
71. 47. Mi őrzünk az Árpád- A lecke az Árpád-kor legfontosabb
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
A válságban közrejátszó okok és
tényezők azonosítása; ezek ok-okozati
összefüggésbe állítása.
A változások okainak és
következményeinek számbavétele és
kiértékelése.
Fejlesztési terület
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
Egy korszakon belül lezajlott
változások bemutatása különböző
szempontok szerint (politikai,
gazdasági, társadalmi, kulturális;
helyi, regionális, globális; gyors,
lassú, rövid távú, hosszú távú).
4. Tájékozódás térben-időben
B) Topográfiai feladatok.
Események bemutatása térkép
segítségével.
1. Ismeretszerzés, tanulás
F: tatár, szekérvár
N: IV. Béla, Kötöny, Dzsingisz
kán, Batu kán
É: 1241–1242
T: Muhi, Trau, Esztergom
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, értelmezés
TK: társadalom, politika,
tatárjárás
Ismeretanyag
F: kővár, báró, telepes, jászok,
második honalapító
N: III. András
É: 1301
T: –
ÉK: változás és folytonosság,
tény és bizonyíték
TK: társadalom, társadalmi
csoport, életmód, politika
F: Szent Korona, koronázási
 korból? építészeti, tárgyi és írásos emlékeiről
szól. Szerencsés lenne egy Árpád-kori
kiállítással rendelkező múzeum vagy
egy korabeli magyar vár felkeresése és
a látottak feldolgozása, megbeszélése.
A korszak legfontosabb várai,
templomai, valamint oklevelei mellett
a koronaékszereket és a korszak
numizmatikai leletanyagát, az
ezüstdénárokat is tárgyalja a lecke.
Miért olyan fontosak ezek az
építmények, tárgyak, írásos emlékek a
magyar ember és a magyar kultúrkincs
számára? Miért számít a magyarság
talán legfontosabb ereklyéjének még a
21. században is a Szent Korona?
Témák Az óra témája
órákra (tankönyvi lecke) vagy Célok, feladatok
bontása funkciója
72. Királynék és Az Árpád-kor legjelentősebb
királykisasszonyok az nőalakjai. Mi volt a szerepük a nőknek
Árpád-korban és a férfiaknak a középkorban? Milyen
(Olvasmány) tulajdonságokkal tudott kitűnni a
tömegből egy nő és egy férfi? Miért
lett szent Margit és Erzsébet?
73–74. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott
szempontok szerint.
A munkafüzet feladatainak
feldolgoztatása.
Számonkérés.
C) Ismeretszerzés elsődleges
forrásokból.
Korabeli tárgyak, épületek, történelmi
helyszínek és emlékhelyek
felhasználása a történelmi események,
korszakok és jelenségek
megismeréséhez.
Fejlesztési terület
3. Kommunikáció
A) Események, történetek elbeszélése.
Híres emberek életútjának bemutatása
különböző szöveges és képi források
felhasználásával.
2. Kritikai gondolkodás
C) A történelmi változások nyomon
követése.
A történelmi korszakok vizsgálatához
és összehasonlításához használható
szempontok (pl. a politikai hatalom
jellege és gyakorlásának módja,
gazdasági élet, társadalmi rétegek,
palást, királyi jogar, országalma,
koronázási kard, ezüstdénár,
oklevél, Gesta Hungarorum
N: –
É: –
T: Pannonhalma, Buda
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, tény és
bizonyíték
TK: életmód, politika, királyság,
kultúra, vallás
Ismeretanyag
N: Szent Margit, Sarolt, Gizella,
Szent Erzsébet, Gertrúd
T: Veszprém
ÉK: tény és bizonyíték,
értelmezés
TK: életmód, vallás, kultúra
F: hun, finnugor, félnomád
életmód, törzs, nemzetség,
nagycsalád, fejedelem, táltos,
honfoglalás, kalandozás, Szent
Korona, vármegye, tized, ispán,
tatár, kun
N: Attila, Álmos, Árpád, Géza
fejedelem, Szent István, Gellért
mindennapi élet, kultúra, vallás)
ismerete és használata.
3. Kommunikáció
B) Beszámoló készítése.
A történelmi személyekről,
eseményekről és korszakokról gyűjtött
információk összerendezése megadott
szempontok szerint.
püspök, Szent László, Könyves
Kálmán, IV. Béla, Szent Margit
É: 9. század (Etelköz), 895–900
(a honfoglalás), 997–(1000)–1038
(I. /Szent/ István uralkodása),
1077 (I. /Szent/ László trónra
lépése), 1241–1242 (a tatárjárás),
1301 (az Árpád-ház kihalása)
T: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó,
Kárpát-medence, Erdély,
Esztergom, Pannonhalma,
Székesfehérvár, Buda, Muhi
ÉK: változás és folytonosság,
történelmi forrás, tény és
bizonyíték, értelmezés
TK: társadalom, társadalmi
csoport, felemelkedés,
lesüllyedés, életmód, gazdaság,
politika, királyság, törvény, adó,
vallás, kultúra