A külkerben alkalmazott fizetési módok

Nyitvaszállítás

Megbízható vevők esetén alkalmazható. A vevő az árut fizetés előtt átveheti és ellenőrizheti,
akár tovább is adhatja, mely bevételből fizethet az eladónak.
Folyamata:
Az eladó közvetlenül elküldi az árut és az okmányokat a vevőnek, kérve őt a megjelölt
időpontban (későbbi) az ellenérték megfizetésére.

Az eladó birtokon kívül kerülésének kockázata igen magas, egyetlen biztosítéka a vevő
szerződésben vállalt kötelezettsége

Inkasszó vagy beszedvény

Def: Beszedvénynek valamely tartozás bank útján történő érvényesítését tekintjük.

A bank szerepe az, hogy felszólítja a kötelezettet a fizetésre, de felelőssége nincs a fizetésre.
A bankok 1996.01.01 óta a ICC 522. kiadvány egységes szabálya ( UNIFORM RULES
for COLLECTIONS=URC) szerint járnak el a beszedés során.
Az URC egy szokvány, mely a beszedések során használt kifejezéseket és eljárásokat írja le.
Eszerint a beszedés célja:
 Fizetést és/vagy elfogadást eszközöljön
 Okmányokat szolgáltasson ki fizetés és/vagy elfogadás ellenében
 Okmányokat szolgáltasson ki más kikötések és feltételek szerint

 Tiszta beszedvény: olyan fizetési okmányok beszedése, melyhez kereskedelmi okmányokat

nem mellékeltek. ( saját váltó, csekk, stb.)
 Okmányos beszedvény: kereskedelmi okmányokkal felszerelt fizetési okmányok vagy csak
kereskedelmi okmányok beszedése történik. ( áruokmányok ellenében csatolt váltó
elfogadtatása)

Speditőr inkasszó: itt a beszedést nem bank végzi, hanem egy szállítmányozó. ( ezt a ICC
szokványa nem szabályozza)

A beszedés szereplői:
 Megbízó: bankok az ő költségére és veszélyére járnak el a teljesítés érdekében.
(eladó)
 Küldő bank: akit a megbízó a közvetlenül megbíz
 Beszedő bank:a megbízó által kijelölt bank ( bank is kijelölheti), akit a küldő bank
bevon a beszedés teljesítése érdekében
 Bemutató bank: az a beszedő bank mely a címzettnek bemutatja az okmányokat
 Címzett: például a vevő, akinél az okmányokat a beszedési megbízás szerint be kell
mutatni.

A bankoknak csupán annyi a feladatuk, hogy az okmányokat ellenőrizzék, majd tovább
küldjék azokat bemutatásra a címzetthez. A bankok nem kötelezhetőek semmilyen
tevékenységre az árukkal kapcsolatban.

a beszedési megbízásban egyértelmű utasítás van arra vonatkozóan, hogy:

  kinek és hol kell az okmányokat bemutatni
 melyik a bemutató bank, ahol be kel mutatni az okmányokat a címzettnek
 mennyit és milyen pénznemben kell fizetni
 milyen okmányokat mutasson be a címzettnél
 fizetés vagy elfogadás-e a cél
 az okmányok kiszolgáltatásának feltételei
 milyen költségeket és kamatokat kell beszedni a címzettől
 milyen intézkedéseket kell tenni megtagadás vagy el nem-fizetés esetén

fajtái az URC szerint:

i) látra szóló beszedvény ( D/P = Documents against Paiment): a bank az
okmányokat csak fizetés ellenében adhatja ki. A vevő azonnali fizetése esetén
alkalmazandó.
ii) halasztott fizetésű beszedvény (D/A = Documents against acceptance):
(a) későbbi időpontra szóló váltó elfogadásával, az okmányok
kiszolgáltathatóak még a fizetés előtt, ha a vevő a váltót elfogadta.
(b) Későbbi időpontra szóló váltó elfogadásával, de az okmányok csak a váltó
lejáratakor, annak kifizetése esetén szolgáltathatóak ki a címzettnek.

A fizetési kötelezettségvállalás tehát történhet:

 Az okmányok bemutatásakor
 Az okmányok bemutatása után bizonyos idővel

Mely kötelezettségvállalást kifejezésre kerülhet:

 Saját váltó kiállításával ( D/P) és az eladó rendelkezhet a beszedő banknál a beszedési

megbízásban további kötelezettségvállalásokról a váltóval kapcsolatban:
o Avalálás (kezesség)
o A lejáratig tartsa magánál, és mutassa be azt fizetésre
o Ovatoltassa azt nem-fizetés vagy megtagadás esetén
 Idegen váltó elfogadásával (D/A)
 Egyéb úton, elismervény, kötelezettségvállalás

 sima beszedvény : a tengeri fuvarozást kivéve minden esetben ( mert itt a fuvarlevél
nem értékpapír és a fuvarozó kötelessége az áru kiszállítása) a vevő az árut átveheti
akár az okmányok honorálása nélkül is. Közel áll a nyitvaszállításhoz, de azért nem
minden feltétel nélkül veheti át az árut a vevő .Ennek feltételei:
 A bankhoz benyújtott okmányok közt ne legyen árut megtestesítő értékpapír
 Az eladó közvetlenül a vevő címére adja fel az árut

 vinkulált beszedvény: bizalmi kéz ( speditőr vagy bank) bekapcsolása esetén kerül
sor, akiknek az a feladata, hogy a rájuk bízott árut csak akkor szolgáltassa ki, ha a
vevő eleget tett a beszedvény feltételeinek.
 Indirekt okmányos beszedvény: ha az árut a vevő országában lévő
speditőrnek adja fel, az okmányokat pedig a banknak adja át beszedésre.
Ha a vevő fizet, a bank felszabadítja vevő számára az árut.
  Direkt okmányos beszedvény: ha az árut és az okmányokat is a beszedési
banknak adják fel, melyet a vevő csak fizetési kötelezettségvállalás esetén
kaphat meg
 Speditőr beszedvény: ebben az esetben az áru ellenértékének a beszedését
nem a bank, hanem egy speditőr végzi. Ilyenkor az árut és az okmányokat
is a speditőr címére adják fel.

Megkülönböztethetünk még az ügylet iránya szerint: (nézőpont kérdése)

 Import beszedvényt: exportált áru esetén a hazai bank az okmányokat a külföldi
banknak küldi el beszedésre
 Export beszedvényt: az importált áru esetén, a hazai bank feladata, hogy a külföldi
banktól kapott okmányokat szolgáltassa ki a vevőnek fizetési kötelezettség ellenében.

Akkreditív vagy okmányos meghitelezés (dokumentary credit)

Szabályait az ICC dolgozta ki ( 1993-ban a legújabbat) a 500. kiadványában ( UCP=

Uniform Customs and Practice for Documentary Credits avagy „Regles”). Ez nem
jogszabály és nem is nemzetközi érvényű, hanem az akkreditív szokványa, de világszerte
egységes gyakorlatáról beszélhetünk.

Def: minden olyan megállapodás, mely során valamely bank ( nyitó bank), az ügyfél
( megbízó) kérésére és utasításai szerint
 Köteles egy 3. fél (kedvezményezett) javára vagy rendeletére fizetést teljesíteni vagy
a kedvezményezett által kibocsátott idegen váltókat elfogadni vagy kifizetni.
 Felhatalmaz egy másik bankot, hogy egy 3. fél javára fizessen vagy a
kedvezményezett által kibocsátott váltót kifizesse vagy elfogadja.
 Felhatalmaz egy másik bankot a negociálásra az előírt okmányok ellenében

(feltéve hogy a meghitelezés kikötéseit teljesítették)

A negociálás (okmányvásárlás) nem azonos a fizetéssel, a negociáló bank ugyanis

megelőlegezi az eladónak az akkreditív összegét arra az időre, míg az okmányok ellenében a
nyitó bank fizet.

A bank a kötelezettségei teljesítését csak a feltételekre és kikötésekre hivatkozva

utasíthatja vissza, az alapügyletre vonatkozóan nem.

Az akkreditív előnye a kedvezményezettnek (eladó) éppen ez az absztrakt banki

kötelezettségvállalás. A vevő számára pedig az, hogy a bank csak akkor fizet, ha a vevő által
előírt feltételek és kikötések maradéktalanul teljesülnek, azaz az okmányok kellő
bizonyosságot adnak az eladó teljesítéséről.

Az akkreditív veszélye lehet az eladó számára, hogy megkérdőjelezhető lehet az akkreditív

hitelessége, a nyitó bank megbízhatósága (bonitása).

Az UCP kizárja a bankok felelősségét az okmányok valódisága és az általuk képviselt áruk

tekintetében.

Az UCP szerint az akkreditívben a felek nem áruval, hanem okmányokkal foglalkoznak.

Az akkreditív tehát esetén tehát:
 A fizetés a banktól követelhető, nem függ a vevő likviditásától vagy akaratától
 Az eladó számára biztos a fizetés, ha eleget tett a meghitelezés feltételeinek
 A fizetés nem az árun alapul, hanem az azt megtestesítő okmányokon

Az akkreditív lehet
 Visszavonható : a nyitó bank bármikor módosíthatja, megszüntetheti
 Visszavonhatatlan: a kedvezményezett ( esetleg igazoló bank) beleegyezése bélkül
nem vonhatja vissza, szüntetheti meg.

Akkreditív igénybe vétele, teljesítési és lebonyolítási formái

A nyitó bank kötelezettsége vonatkozhat

 Azonnali fizetésre – látra szóló akkreditív
 Halasztott fizetésre – halasztott fizetésű akkreditív
 Váltóelfogadásra - váltóelfogadási akkreditív/ rembours (akcept) meghitelezés
 Negociálásra – negociálási akkreditív

Az akkreditív alkalmas lehet mind készpénzügyletek, mind hitelügyletek fizetési

biztonságának megteremtésére.

Az akkreditív szereplői:
 Megbízó: vevő, a bank megbízója. Felkéri a bankot a az akkreditív kibocsátására
és meghatározza a feltételeket, melyek az eladónak teljesíteni kell, illetve melyre a
nyitó bank kötelezettséget vállal. Rendelkezik a bankok bekapcsolásáról. A
vevőnek viselnie kell minden bank költségét és jutalékát, illetve fedezetet kell
biztosítania.

 Nyitó bank: vevő bankja, ígéretet tesz a kedvezményezettnek (eladónak)

teljesítésre ( fizetés, elfogadás, negociálás)

 Eladó bankja: rendszerint az eladó bankja, és külföldön van

 Avizáló (értesítő) bank: megvizsgálja az akkreditív hitelességét
kötelezettségvállalás nélkül és értesítse az eladót az akkreditívről.

 Igazoló ( megerősítő) bank: avizáló bank+ kötelezettségvállalás.

 Teljesítő bank: a nyitó bank felhatalmaz más bankot, általában az eladó bankját a
teljesítésre. Ha a kijelölt teljesítő bank ebbe beleegyezik, és ezt közli a
kedvezményezettel, akkor a megfelelő okmányok ellenében köteles lesz:

 Fizetésre: fizető bank fizet vagy halasztott fizetési kötelezettséget vállal a

kedvezményezett javára.
 Intézvények elfogadására: váltóelfogadó bank a neki címzett váltót
elfogadja, azaz kötelezettséget vállal a fizetésre az eladó javára.
 Negociálásra: negociáló bank kifizeti a kedvezményezett által kibocsátott
intézvényt vagy/és akkreditív alapján benyújtott okmányokat.
  Kedvezményezett: az eladó, neki az akkreditív kötelezettségektől mentes. Nyitó
bank az ő számára bocsátja ki az akkreditívet, mely megszűnik ha a vevő a benne
lévő feltételeket nem teljesíti. Érvényességi időn belül.

Az akkreditív folyamata:

 Akkreditív nyitás
 Áruszállítás
 Akkreditív igénybevétel ( okmánybenyújtás)

1) Akkreditív nyitás: vevő teszi meg, az áruszállítás előtt. Szokásos tartalma:

 Vevő
 Eladó
 Akkreditív összege és pénzneme
 Akkreditív jellege: visszahívható vagy visszahívhatatlan (igazolt vagy
igazolatlan)
 Hogyan és mely banknál vehető igénybe: azaz hogyan és hol fizethet
(teljesíthet) a teljesítő bank
 Ha kedvezményezett váltót nyújt be, kire kell címezni és milyen
esedékességgel
 Akkreditív lejáratának ideje és helye (bank): okmánybenyújtás határideje
 Áru rövid leírása, mennyisége, egységára
 A benyújtandó okmányok és a velük kapcsolatos követelmények.

2) Akkreditív nyitási értesítés: a nyitó bank értesíti a kedvezményezettet (eladót) az

akkreditív megnyitásáról, miután megvizsgálta az akkreditív külső, formai hitelességét.
3) Akkreditív vizsgálata: a kedvezményezett, eladó megvizsgálja az akkreditívet, hogy
összhangban van-e az alapügylettel (hitelességét), és hogy az okmányok benyújtása
teljesíthető-e.
4) Akkreditív elfogadása: az eladó jó esetben elfogadja az akkreditívet, így az áruszállítást
úgy kezdheti, hogy nem kell szembe néznie a nem-fizetés kockázatával.
5) Okmánybenyújtás: az eladó beszerzi és benyújtja a szükséges okmányokat ( ker.
számlák. Fuvarokmányok, biztosítási kötvények) a teljesítő bankhoz, ahol az akkreditív az
okmányok ellenében igénybe vehető (fizetés)
6) Okmányvizsgálat: a bank „ésszerű gondossággal” megvizsgálja az okmányokat, hogy
megfelelnek-e az akkreditív feltételeinek és kikötéseinek.
7) Döntés: a kijelölt bank (eladó bankja)
 Átveszi és honorálja őket, ha rendben vannak
 Hiba esetén visszautasítja őket, okmányokat a benyújtónak visszaküldi.
 Kisebb eltérés esetén, jogfenntartással átveszi és továbbküldi a nyitó banknak
és rábízza a döntést. Tovább honorálja az okmányokat, de esetleges nem
megfelelés esetén nem fizet a nyitóbanknak, így a kijelölt bank nem kap
megtérítést. (bankgarancia)

Ha a teljesítő bank rendben találta az okmányokat, tovább küldi a nyitó banknak (igazoló
bank). Ha az okmányok rendben vannak, honorálja őket az eladó bankjának ( kijelölt bank),
kiegyenlíti a már teljesített fizétés összegetét esettől függően.
8) Okmányok kiadása és elszámolás: a nyitó bank kiszolgáltatja az okmányokat a vevőnek
és elszámol vele a fedezettel ( akkreditív költségeiről + vételár)

Az akkreditív fajtái és típusai

Fajtái:

A nyitó bank kötelezettségvállalása és teljesítési kötelezettsége szerint lehet:

 Visszahívható (revocable)
 Visszahívhatatlan (irrevocable)
 Igazolt (confirmed)
 Igazolatlan (unconfirmed)
Típusai:
bármely ügylet esetén használhatóak:
Fizetési akkreditívek:(D/P)
 Látra szóló (sight credit)
 Halasztott fizetésű (defeerd payment credit)

Elfogadási akkreditívek: ( D/A)

 Elfogadási (akcept, rembours, acceptnace credit)  nem kell fedezet

Negociálási akkreditív:
 Negociálási akkreditív ( negotiation credit)

Hazai vagy külföldi kifizetésű:

 A nyitó banknál igénybe veheteő: hazai kifizetésű
 A második banknál igénybevehető: külföldi kifizetésű

 Kereskedelmi hitellevelek ( L/C): Bármely banknál igénybevehetőek, és

fizetést ígér a nyitó bank bármely jóhiszemű intézvény vagy dokumentum
birtokosának.

Bizonyos esetben használható, különleges akkreditívek:

Átruházható akkreditív: több kedvezményezettje van, átruházható, de csak egyszer ( re-

export, közvetítőkereskedelem)

Back-to-back akreditív: egy másik banknál már megnyílt akkreditív fedezeteként szereplő
akkreditív. Hasonló az átruházható akkreditívhez. Tulajdonképpen két külön akkreditív, a
második az első fedezeteként szolgál. Csak akkor lehetséges ha az első akkreditív
visszavonhatatlan és igazolt. almeghitelezés

Feltöltődő akkreditív ( rulirozó): ha folyamatos üzleti kapcsolat van a eladó és vevő közt.
Az eladó rendszeresen szállít a vevőnek, az akkreditív minden szállítás és igénybevétel után
feltöltődik.

Red-clause credit: ezzel a záradékkal bíró akkreditív esetén, az eladó még az okmányok előtt
lehetőséget kap az akkreditív összegének bizony részének lehívására, azaz előleget kap. ( ez
lehet feltételhez kötött). Saját felelősségre adott előleg
Omnibusz meghitelezés: a szállításra kész áruért már kap pénzt az eladó

Local-meghitelezés: a nyitó bank országának nem konvertibilis valutájában

Clean–meghitelezés: okmányok nélkül igénybevehető