1.

B
A társasági adó. Az osztalékadó

Társasági adó és osztalékadó (1996. évi LXXXI. tv.)

Alapelvek
 Jövedelem és vagyonszerzésre irányuló tevékenység után
 Versenysemleges
 Közvetlen adóalany az aki fizet
 Számviteli tv-től a valós összkép miatti eltérés nem eredményezhet adókötelezettség csökkenést
 Egyfajta előnyt csak egyszer lehet alkalmazni
 Adóelőny alkalmazható, ha a jogalkotó céljával egybeesik bizonyítási teher az érdekeltnél

Adókötelezettség
 Korlátlan (belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó
jövedelmére egyaránt kiterjed
 Korlátozott (külföldi csak belföldi telephelyen végzett vállalkozási jövedelmére)

Adókötelezettség: az adózó jövedelem és vagyonszerzésre irányuló, vagy az eredményező

tevékenysége után áll fenn
 kezdő napja: első kötelezettségvállalás napja (kiv.előtársaság)
 vége:
 jogutód nélküli megszűnés
 átalakulás napja

Adókötelezettség elemei ART szerint

Alanya
 Belföldi illetékességű
 gazdasági társaság, egyesülés, európai rt és európai szövetkezet,
 szövetkezet,
 állami vállalat, tröszt
 ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi, közjegyző iroda, erdőbirtokossági
társulat
 MRP
 Kht.
 Alapítvány, közalapítvány, tásadalmi szervezet, köztestület, egyház,
laksászövetkezet, önkéntes, kölcsönös biztosító pénztár
 Külföldi illetékességű
 Belföldi telephely
Nem alanya
 MNB
 Büntetés végrehajtási intézet
 Felszámolás alatt álló cégek
 MTI
 ÁPV Rt.
 Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna TV
Adóalap
I. adózás előtti eredmény (levezetése)
II. „+–„ módosító tételek
 Csökkentő
 Elhatárolt veszteség a korábbi évekből (adózó döntése szerinti összeg)
 A (várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre) képzett céltartalék
felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg.
/egyszerűbben céltartalék felhasználása v. visszaírása/
 Értékcsökkenési leírásként a Tao tv. Szerint megállapított összeg
 Kapott osztalék és részesedés
 Szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzése és továbbfoglalkoztatása
utáni kedvezmény
 Képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, max az éves
beruházások 1%-a
 Helyi iparűzési adó összege, max. adózás előtti nyereség összegéig, és
csak ha nincs adótartozása
 Növelő
 Költségként elszámolt értékcsökkenési leírás (Számviteli tv. szerinti)
 Céltartalék következtében elszámolt ráfodítás /céltartalék képzése/
 Birság ráfordításként elszámolt összege
 Behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés
 Az a költségként, ráfordításként elszámolt összeg, amely nincs
összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel. (pl.
vesztegetés költségei, bíróság előtt nem érvényesíthető követelés
ráfordításként elszámolt összege)

Kapcsolt vállalkozások: min. piaci ár 90%-a kötelező

Piaci ár meghatározásának módszereit tudni !!!!!!!!?
A szokásos piaci ár meghatározására használt legfőbb eszközök az összehasonlítható árak, a
viszonteladási árak, és az összehasonlítható költségek (a magyar adótörvény fogalma szerint: költség-
haszon módszer) módszere. Az USA-ban van az összehasonlítható profitok módszere is.

Tao tv. 18.§

(2) A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független
felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag
összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak
független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a
viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos
haszonnal növelt értékében kell meghatározni;
d) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem
határozható meg.

Fizetendő adó
Számított adó – adókedvezmény – külföldön megfizetett adó = fizetendő adó
Adókedvezmények
 Átmeneti szabály alapján nyújtott kedvezmények (meghatározott nagyságrendű külföldi
beruházások)
 Hátrányos helyzetű térségekben történő beruházások kedvezménye
 Kis és középvállalkozások kedvezménye
 Beruházási hitelekből megvalósuló beruházások kedvezménye

Adókedvezmény nem = adóalapot csökkentő kedvezmény!!!!

 Fejlesztési tartalék képzésére elhatárolt összeg (max.
eredmény ¼-e)
 Kis és középvállalkozások 40 milliós beruházási
kedvezménye

A társasági adó mértéke = 16%

De minimis támogatás: 10%, 5 millió Ft adóalapig, ha legalább egy fő alkalmazott és az átlagbér eléri
a minimálbér 150%-át.

Osztalékadó
Adóalap: kapott osztalék
Mértéke 25% - most változott
Adózott eredmény felhasználása
 Osztalék
 Eredmény tartalék
Mentes az osztalék alól
 Belföldi illetékességű osztalékban részesülő ( SZJA szerint adózik)
 Külföldi illetékességű, ha belföldön befekteti

Meg kell fizetni

 Ha a tőkét csökkenti a külföldi
 Ha a társaság megszűnik
 Ha a cégbíróság a bejegyzést elutasítja
 Ha a tagsági viszony megszűnik
Igazolást kell kiadni a megfizetett osztalékról, ha a Te országodban kevesebb, igényeld magad vissza
 2.B
Az Adókötelezettség tartalma az Árt. szerint

Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése érdekében köteles:

a. bejelentésre, nyilatkozattételre
b. adómegállapításra
c. bevallásra
d. adófizetésre és adóelőleg-fizetésre
e. bizonylat kiállítására és megőrzésére
f. nyilvántartás vezetésére (könyvvezetés)
g. adatszolgáltatásra
h. adólevonásra, adóbeszedésre
Az a – h pontok együtt: adókötelezettség.
A g és h pontok nem terjednek ki a magánszemély adózóra, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető
vagy adóbeszedésre kötelezett.

Az ügyvéd, a közjegyző és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése alatt az

adókötelezettségek teljesítése alól, ide értve a bankszámla – fenntartási kötelezettséget is.

A törvényt alkalmazni kell:

a. gazdasági társaság
b. egyesülés
c. szövetkezet
d. erdőbirtokossági társulat
e. közhasznú társaság
f. vízgazdálkodási társulat
előtársaságára is

Az adózó személy jogait és kötelezettségeit nem érinti, hogy az adóból származó bevétel, ill.
költségvetési támogatás a központi költségvetést, vagy valamely elkülönített állami pénzalapot,
önkormányzat költségvetését illeti, illetőleg terheli.

A BEJELENTÉS
Adóköteles tevékenységet csak adószámmal lehet folytatni. Az adózó az adószám megállapítása végett
köteles az adóhatóságnál bejelentkezni. Be kell jelenteni:
1. nevet (elnevezést), rövidített cégnevet
2. címét, székhelyét, telephelyét, vagy telephelyeit
3. létesítő okiratának (alapító okirat, társasági sz.) keltét, számát, képviselőjének,
könyvvizsgálójának nevét (elnevezését)
4. gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását
5. jogi személy nélküli gazdasági társaság, kft, egyesülés, közös vállalat tulajdonosának
(tulajainak) cégnevét (nevét), székhelyét, telephelyét (lakóhelyét), adószámát
6. magánszemély adózó levelezési címét, ha nem azonos a székhellyel
7. iratok őrzési helyét, ha nem azonos a székhellyel, telephellyel
8. jogelődjét és annak adóazonosító számát
9. önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását és annak körülményeit
( fő,- mellék,- foglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység, stb.)
10. átalányadó választását
11. ha azt választja, akkor a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulóját

Általános forgalmi adó - kötelezettség bejelentése:

Az általános forgalmi adó alanya köteles a tevékenység megkezdésének bejelentésével nyilatkozni
arról, hogy
1. kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez
 2. adókötelezettség teljesítését választja
3. alanyi adómentesítést választ
4. adómegállapítás különleges módját választja
5. csoportos áfa alanyiságot választja

Változás bejelentése:
15 napon belül az előírt nyomtatványokon a fenti adatok változtatását, + bankszámlaszám változást is.

Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót. A bejelentés alapján adószámot

állapít meg.

AZ ADÓMEGÁLLAPTÁS
Az adót és költségvetési támogatást
1. Az adózó: önadózással
2. A kifizető és munkáltató: adólevonással
3. Az adószedésre kötelezett: adóbeszedéssel
4. Az adóhatóság bevallás alapján: kivetéssel, kiszabással
5. Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján: adómegállapítással
Állapítja meg.

Önadózás
Az adót, ha a törvény előírja, az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás). A
jogi személy és egyéb szervezet az adóját (kivéve: építményadó, telekadó, gépjárműadó, stb.)
önadózással állapítja meg.
Magánszemély akkor, ha:
- vállalkozó
- áfa alanya
- személyi jövedelemadóját nem az adóhatóság állapítja meg

Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása

Az adózó, ha személyi jövedelemadóját nem kívánja önadózással megállapítani, akkor erről február
15-ig az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet az adóhatóságnak. Aki február 15-ig nem
nyilatkozik az a kötelezettségét önadózással teljesíti. A nyilatkozónak az adót június 20-ig kell
megfizetni.

AZ ADÓBEVALLÁS
Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó alapja
és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított
adóról az erre rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóbevallás benyújtásában
akadályozott adózó az akadályozás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást, a
késedelmet igazolni kell. Akkor is bevallást kell készíteni, ha nem jelentkezett adófizetési
kötelezettség. Az adó megfizetése a bevallást nem pótolja. A be nem nyújtott bevallás nem pótolható.
Az adóbevallást adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti, ekkor az esetleges mulasztási bírságot az
adóhatóság az ő terhükre állapítja meg.
Az adóbevallás helyességét az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és elírásokat kijavítja, ha ez
az adó összegét érinti, akkor 30 napon belül az adózót értesíti. Ha ezzel az adózó nem ért egyet 15
napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat, ha ez eredménytelen, akkor az adót az
adóhatóság határozattal állapítja meg.

AZ ADÓ MEGFIZETÉSE
Az adót az köteles megfizetni akit a e törvény vagy más jogszabály arra kötelez. A levont adót,
előleget annak kell megfizetni aki azt levonta. A beszedett adót a beszedésre kötelezett fizeti meg.
Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, akkor az adó
megfizetésére határozattal kötelezhető:
- az adózó örököse az örökrész erejéig, több örökös az örökrész arányában
 - a megajándékozott, az adókötelezettség keletkezése után okirattal juttatott ajándék erejéig,
kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett
- az adózó jogutódja
- kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló
- az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője
- gazdasági társaság, polgárjogi társaság helytállni köteles tagja, vezető tisztségviselője,
felelősségvállalója, továbbá az a személy, aki a vállalkozás kötelezettségeiért a törvény
alapján felel
- társasház, építőközösség – tulajdonostársak
- vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében
- a szülői felügyelet alatt álló kiskorú adótartozásaiért – kivéve a kiskorú munkából származó
adótartozását – a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig
Az adóhatóság adófizetési határozatának hiánya nem zárja ki a peres vagy nem peres eljárásban
történő érvényesítést.
A fizetési kötelezettséget az adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi
számlával nem rendelkező adózónak postai készpénz átutalási megbízással kell teljesíteni. A fizetési
kötelezettség forintban teljesítendő. Az adót adónként a megfelelő számlaszámra kell teljesíteni.
Az adóelőleget az adózó önadózás útján teljesíti. Törvény az adóelőleg fizetési kötelezettség fizetési
meghagyás útján történő megállapítását is előírhatja. Az adózó az előleg módosítását is kérheti az
adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti és számításai
szerint az adója nem éri el az előző időszakét. Ha az adóelőleget egyenlő részletekben kell fizetni, az
adózó indokolt esetben kérheti, hogy eltérő összegekben fizethessen.

BIZONYLATOK, KÖNYVVEZETÉS, NYILVÁNTARTÁS

A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – gépi adathordozón rögzített adatokat is –
úgy kell kiállítani, hogy az adó alapjának, ősszegének, mentességnek, kedvezménynek,
megfizetésének megállapítására alkalmas legyen. Ezeket úgy kell vezetni, hogy a számvitel rendjére
vonatkozó és egyéb jogszabályban előírt bizonylatokon alapuljanak. Azokból kitűnjék a bevallott adó,
ill. támogatás alapja. Az ellenőrzést lehetővé tegyék.
Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot
(számla, kp.számla, nyugta) állít ki, ide értve a pénztárgépi nyugtát is. Ezt szigorú számadás alá vont
nyomtatványként kell kezelni.
A kifizető és munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a
magánszemély bevételének teljes összege, jogcíme, az adó alapjául szolgáló összeg, a levont
adóelőleg, és az adó összege.
Az adózó az iratokat az adóhatóságnak bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés,
feldolgozás időtartamára más helyre is lehet továbbítani, de azokat az adóhatóság felhívására 3
munkanapon belül be kell mutatni. Az iratokat az adózónak az adó megállapításhoz való jog
elévüléséig, halasztott adó esetén az a halasztott adó esedékességének utolsó napjától számított 5 évig
kell megőrizni.

ADATSZOLGÁLTATÁS
Az adóhatóság az adózót – a vele szerződésben álló (állt) adózók ellenőrzése végett – felhívásban
nyilatkozattételre kötelezheti, az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről,
körülményről. Magánszemély ugyan ezekről az adóhatóság felhívására köteles tanúvallomást tenni. A
nyilatkozattétel megtagadható, ha az adózó, vagy a magánszemély az eljárásban nem lenne tanúként
meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná. Az adózót illetve a magánszemélyt ki kell
oktatni a jogairól és kötelezettségeiről, figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel, illetve a tanúvallomás
tétel megtagadásának következményeire. Az adóhatóság az adózó illetve magánszemély szóbeli
nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. Ez tartalmazza az adóhatóság megnevezését, készítésének
helyét, idejét, nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat, a jogokra és kötelezettségekre való
kioktatást, a nyilatkozatot, tanú és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
 3. B
A hatáskör és az illetékesség szabályai, az Árt. szerint

Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e

kötelezettségének nem tesz eleget a felettes szerve utasíthatja.
Ha ezután a felettes szerv által meghatározott időn belül sem tesz eleget az utasításnak, a felettes szerv
az ügyet magához vonhatja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy elsőfokú eljárásra a
mulasztóval azonos hatáskörű adóhatóságot jelöl ki. Ha nincs felettes szerv, vagy eljárási
kötelezettségének az sem tesz eleget, a megyei (fővárosi) bíróság az adózó kérelmére nem peres
eljárásban kötelezi az adóhatóságot az eljárás lefolytatására. Az adóhatóságtól ezt az esetet kivéve ügy
nem vonható el. Ezt az eljárást a jogorvoslatra is alkalmazni kell.

AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁG HATÁSKÖRE

Az állami adóhatóság jár el minden:
- adó, költségvetési támogatás
- adó visszaigénylés, visszatérítés
- az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése
- adók módjára behajtható köztartozás végrehajtása
ügyében, ha a törvény nem utalja más hatóság, vagy adóhatóság hatáskörébe.
Az állami adóhatóság látja el a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban az
ellenőrzési, az utólagos adómegállapítási és végrehajtási feladatokat. Csődeljárásban, felszámolási
eljárásban, végelszámolásban és végrehajtási eljárásban a központi költségvetést megillető követelések
tekintetében, a vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében, az ingó és ingatlan
végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az e törvény „végrehajtás megkeresésre”
szabályai alapján az állami adóhatóság jár el.
A lakáscélú állami támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódiságát, a támogatások
igénybevételének jogszerűségét hitelintézeti megkeresésre az állami adóhatóság ellenőrzi.
Az állami adóhatóság hatáskörét első fokon a területi szervei útján gyakorolja.
Az állami adóhatóság területi szervei:
1. A fővárosban
- Észak-budapesti Igazgatóság (I, II, IV, V, XIII ker.)
- Kelet-budapesti Igazgatóság (VI, VII, VIII, X, XIV, XV, XVI, XVII ker.)
- Dél-budapesti Igazgatóság (IX, XI, XII, XVIII, XIX, XX, XXI, XXII, XXIII ker.)
2. A megyékben a megyei igazgatóságok
3. E törvényben, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján kiadott pénzügyminiszteri rendeletben
meghatározott Pest megyei, fővárosi székhelyű jogi személyiséggel rendelkező adózókkal
kapcsolatos adóztatási feladatok tekintetében a Pest megyei és fővárosi kiemelt adózók
igazgatósága.

AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁG ÁLTALÁNOS ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI

Az eljárásra, ha a tv. másképp nem rendelkezik
- magánszemély állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, tartózkodási helye
- jogi személyiség nélküli vállalkozó (vállalkozó magánszemély is) székhelye, ennek hiányában
telephelye
- jogi személy, egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (tevékenység
gyakorlásának helye)
szerinti adóhatóság illetékes

AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁG KÜLÖNÖS ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI

A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg levonással kapcsolatos vitában a
munkáltató adóügyében illetékes területi szerv dönt.
Ha a vállalkozónak több telephelye van, akkor az elsőként bejelentett telephely szerinti illetékes
területi szerv folytatja le az eljárást. A később bejelentett telephely szerint illetékes területi szerv is
jogosult ellenőrzés lefolytatására.
Adó, jövedelem és illetőségigazolás ügyében az adózó kérelmére – az Észak-budapesti Igazgatóság
kizárólagos illetékessége alá tartozó adózók kivételével – az állami adóhatóság bármelyik elsőfokú
szerve eljárhat.
A fővárosi területi szerv helyszíni eljárási cselekményt a főváros egész területén folytathat.

AZ ÁLLAMI ADÓHATÓSÁG KIZÁRÓLAGOS ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI

Kizárólag az Észak-budapesti Igazgatóság jár el:
- külföldön bejegyzett vállalkozás áfa visszatérítésének elbírálásában
- diplomáciai és konzuli képviseletek és ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és
tagjaik áfa és jövedéki adó visszatérítésének elbírálásában
- Magyar Közt. területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel,
tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy ügyében
- Fióktelephelynek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi
vállalkozás ügyében
- Fegyveres erők és rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok, ezek hivatásos és
szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői és közalkalmazottai adóügyében
- A honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az általa alapított és
a Honvédelmi Minisztérium kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági és közhasznú társaságok
adóügyeiben
- Az állami adóhatóság alkalmazottai adóügyében
- A Központi Hivatal és a területi szervek, az Oktatási Igazgatóság valamint a
Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet adóügyeiben

A kiemelt adózók igazgatósága látja el a Pest megyei és fővárosi székhelyű

- Rt formában működő hitelintézetek és biztosítók
- A költségvetési szervek kivételével, a jogi személyiséggel rendelkező és a pénzügyminiszter
rendeletében meghatározott adóteljesítmény feltételeket elérő, csődeljárás, felszámolás,
végelszámolás alatt nem álló adózó adóztatási feladatait.
Ha egy adózó a kiemelt adózók igazgatóságához került, akkor három évig ott marad, akkor is ha nem
éri el az előírt értékhatárokat.

A VÁMHATÓSÁG HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE

Vámhatóság hatáskörébe tartozik:
- regisztrációs adó
- a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adója
- a jövedéki adó
- adójeggyel ellátott dohánytermékek általános forgalmi adója
- az energiaadó
- az áfát kivéve a termékimportot terhelő adó
- nem áfa-alany, alanyi adómentes adóalany, tárgyi adómentes adóalany, vámhatóság
engedélyével nem rendelkező áfa-alany, EVA alany termékimportja esetén az ezt terhelő áfa
- Új szgk, regisztráció köteles motorkerékpár, az EU más tagállamából történő beszerzése, ha a
vevő áfa alanynak nem minősülő magánszemély, egyéb szervezet, nem áfa alany jogi
személy, alanyi adómentes adóalany, EVA alany áfával kapcsolatos ügyei
Az áfa tv. szerint adómentes termékimport esetén az EU más tagállamában illetőséggel bíró áfa alany
erre a célra szolgáló nyomtatványon nyilatkozik az adómentes termék azon értékesítéséről, mely után
másik tagállamban közösségen belülről történő termékbeszerzés címén adófizetési kötelezettsége
keletkezik. A termékimport adómentességét a vámhivatal határozattal állapítja meg.

AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁG HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE

Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon:
- helyi adók
- belföldi rendszámú gk. adó
- termőföld bérbeadásából származó jövedelem (földjáradék is)
 - tv.-ben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő, adók módjára behajtható
köztartozások
Helyi adó ügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek az önkormányzata a helyi adót
bevezette. Belföldi rendszámú gk. adó ügyében az az önkormányzati adóhatóság (fővárosban a
kerületi adóhatóság) az illetékes, amelynek területén a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett
adóalany lakóhelye, székhelye, telephelye található. Termőföld bérbeadása esetében, a föld fekvése
szerinti önkormányzat adóhatósága az illetékes.

AZ ILLETÉKHIVATAL HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE

Az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az eljárási illeték fizetés rendjének
ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben első fokon a fővárosban Fővárosi Illetékhivatal elnevezéssel a
fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyékben megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei
önkormányzat főjegyzője jár el.
Az öröklési illeték kiszabásában az az illetékhivatal az illetékes, amelyiknek illetékességi területén
- a hagyatékot átadó közjegyző van
- ha közjegyző nem tárgyalta, az örökhagyó utolsó állandó belföldi lakhelye volt
Ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabására az az illetékhivatal az illetékes,
melynek illetékességi területén
- az ingatlan található
- ha a szerződés több illetékhivatal illetékességi területén lévő ingatlanra vonatkozik, amelynek
a területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik.
Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes
vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén illeték kiszabására az az illetékhivatal illetékes,
amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakik. A kiszabással
pénzben fizethető eljárási illeték megállapítására az az illetékhivatal illetékes, amelynek illetékességi
területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésre kötelezett lakóhelye (székhelye) van. Az
érdekelt fél indokolt kérelme alapján vagy kizárási okból a törvényben megállapított illetékességtől
eltérően a Pénzügyminisztérium az illeték kiszabására más illetékhivatalt is kijelölhet.
 4. B
Az általános forgalmi adó hatálya (területi, személyi, tárgyi) jellemzői, adómentességek fajtái, az
adó alapja

TERÜLETI HATÁLY
A tv. rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába
beletartozik a vámszabad és a tranzit terület is.

SZEMÉLYI HATÁLY
Adóalany: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, amely (aki)
saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági
tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére.
Nem adóalany:
- Minisztériumok, közp. költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű
szervek, más fejezeti jogosítványokkal felruházott szervek (pl. MTA)
- Helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok
- Elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői
- Tb. Pénzügyi alapjai és tb. Költségvetési szervek
- Országos kisebbségi önkormányzatok
- Szervezeti formától függetlenül a közhatalom gyakorlására jogosult egyéb szervek

TÁRGYI HATÁLY
Általános forgalmi adót kell fizetni:
- adóalany belföldön teljesített termékértékesítése és szolgáltatás nyújtása
- Európai Közösségen belülről történő termékbeszerzés
- Termékimport
után.

AZ ADÓ ALAPJA
Az adó alapja értékesítésnél és szolgáltatásnál a teljesítés ellenértéke. Ebbe bele kell számolni mindent
amit az adóalany a megrendelőtől vagy harmadik személytől kap, vagy kapnia kell (árkiegészítések, az
árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatások).
Az adó alapjába beletartoznak:
- az adók és más, az árat közvetlenül befolyásoló kötelező befizetések, kivéve maga az áfa.
- Az értékesítéshez, szolgáltatáshoz kapcsolódó járulékos költségek, akkor is ha külön
megállapodáson alapulnak (ügynöki, bizományi, biztosítási, közlekedési költségek)
Az adó alapjába nem tartozik bele:
- árleszállítás, engedmény címén elengedett összeg
- más nevében, más javára beszedett összeg, ami nyilvántartásban elszámolási kötelezettségként
szerepel
Az adó alapját csökkentheti:
- árcsökkentés, árengedmény címen visszatérített összeg
- visszavett göngyöleg betétdíja
- az az összeg, amely az ellenérték részbeni visszatérítéséből származik

AZ ADÓ MÉRTÉKE
A felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 20, 15, 5 %-a.
AZ ÁFA JELLEMZŐI
- Többfázisú – megjelenik a termeléstől a fogyasztásig minden értékesítési fázisban
- Nettó – minden fázisban csak az új értékre rakódik rá
- Forgalmi – csak az értékesítést (forgalmat) terheli
 - Általános – versenysemlegesség, minden termékre és fogyasztásra vonatkozik
- Fogyasztói – a végső fogyasztót terheli, a többiek számára csak átmenő tétel
- Közvetett – az eladó szedi be, vallja be és fizeti be. Ezzel az adó fizetője és az adóteher
viselője elválik egymástól. A fogyasztót terheli, de a boltos fizeti be.
- Semleges – minden terméket és szolgáltatást egyformán terhel, attól is független, hogy ki
végzi a tevékenységet – szektorsemlegesség
- Könnyen áttekinthető – egyszerű kiszámolni
- Stabil költségvetési bevétel – nemzetgazdasági szinten a fogyasztás jól tervezhető, így az
abból származó bevétel könnyen megállapítható. Kevéssé függ a gazdasági konjunktúrától
- Számlázásra kényszerít – ha továbbértékesítési céllal szerezték be a terméket vagy
szolgáltatást, csak számla alapján igényelheti vissza

ADÓMENTESSÉGEK
- tárgyi
- alanyi

Tárgyi:
Mentesek az általános forgalmi adó alól a következő termékek és szolgáltatások
- földterület értékesítése, bérbe, haszonbérbe adása
- lakóingatlan értékesítése, kivéve új építésű ingatlan első értékesítése
- oktatást szolgáló taneszközök
- diákotthoni, kollégiumi ellátás
- postai szolgáltatás
- pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai
- árutőzsde által végzett tőzsdei tevékenység
- hitelezői valamint tagsági jogviszonyt kifejező vagyoni értékű jog átengedése
- lakóingatlan bérbeadása
- földterület és lakóingatlanon kívül, más ingatlan bérbeadása
- engedményezés és tartozásátvállalás
- zárjegy értékesítése a vámhatóság és a zárjegyfelhasználó között
- kereskedő által a külföldi utas számára, külön jogszabály szerint végzett áfa visszatérítés
- fogtechnikusok termékértékesítései (fogsor, korona, stb.)
- emberi szerv, szövet, vér humán egészségügyi felhasználása
- oktatás
- humán egészségügyi ellátás
- szociális ellátás
- szabadidős és amatőrsport-szolgáltatás
- szerencsejáték szolgáltatás
- egyedi iparművészeti, népi iparművészeti, népművészeti termékek értékesítése

Alanyi:
Az az adóalany, akinek, gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakóhelye belföldön
van, jogosult az adóév elején alanyi adómentességet választani ha:
- a bejelentést megelőző adóévben az általa nyújtott termékértékesítések és szolgáltatások
ellenértéke
- bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele nem haladja
meg a következő összeghatárt:
a. családi gazdálkodó, mezőgazdasági kistermelő 6.000.000.-
b. egyéb esetekben 4.000.000.-
Az adóalany a bejelentkezéskor is választhatja az alanyi adómentességet, ekkor ezeket az összegeket
valószínűsíteni kell. Ha ekkor nem élt az adóalany ezzel a lehetőséggel, akkor a legkorábban a
bejelentést követő adóévre választhatja az alanyi adómentességet.
Ha az adóalany tárgyi adómentes tevékenységet is folytat, az abból származó bevételét nem kell a fenti
összeghatárba beleszámítani, kivéve: adómentes ingatlan értékesítést, pénzügyi és biztosítási
tevékenységből származó ellenértéket. A fenti összegbe nem számít bele az adózó befektetett
eszközeinek (immateriális javak, tárgyi eszközök), valamint EU-ból származó új közlekedési eszköz
értékesítéséből származó bevétel.
Az alanyi adómentességet választó adózó áfa fizetésre nem kötelezett, viszont áfa levonási jogát sem
gyakorolhatja. Nem terheli áfa nyilvántartási, megállapítási, bevallási és elszámolási kötelezettség.
Megilleti az áfa mentesség választásának joga akkor is, ha EU- tagállamból származó
termékbeszerzésének összege a tárgyévben nem éri el a 10.000 € -ot.
Az adómentességet az adóév végéig kell választani. Az alanyi adómentesség megszűnik, ha bevétele
meghaladja a fenti összeghatárokat. Az alanyi adómentesség arra a termékre és szolgáltatásra már nem
vonatkozik, amivel az adóalany először átlépi a fenti összeghatárokat. Ha a több árbevétel miatt szűnt
meg az alanyi áfa mentessége, akkor ezt a megszűnést követő második adóév végéig nem választhatja
újra. Az alanyi adómentesség időszakára később sem lehet adólevonási jogot megállapítani.
 5. B
Az adóigazgatási eljárás alapelvei

2003. évi 92. tv. Art alapelvei

A törvény célja az adózók és adóhatóságok jogainak, kötelezettségeinek egységes szabályozása

Alapelvek:
Prioritás elve: ha az Art. nem szabályoz valamit, akkor más jogágak értelmezését kell alkalmazni. A
pénzügyi jog a Közigazgatási jog része, pl. Adóhatóság nem reagál – Ket. Államigazgatási hatósági
hallgatás elve – 30 napon belül nem válaszol: beleegyezés. SZJA nem rendelkezik a család fogalmáról
– Ptk. Mi a család.

Mérlegelés elve: egyesével, egyenként kell minden kérdésben eljárni, mérlegelni kell az enyhítő és
súlyosbító körülményeket – Egyedi elbírálás. Pl. ha valaki nem ad nyugtát, mérlegelni kell a
körülményeket – sokan voltak, stb.

Megkülönböztetés nélküli eljárás elve ► (kivéve ha a törvényből más következik)

Megkülönböztetés vallásra, nemzetiségre, stb. sem előnyt, sem hátrányt nem jelenthet. Ez az alapelv a
2. alapelv miatt minden adóhatósági elbírálásnál jelen van.
Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelõen köteles eljárni és
intézkedni. (4) Ha nemzetközi szerzõdés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben
tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni.”

Tájékoztatási kötelezettség ( jóhiszemű magatartás): Az adóhatóságnak a változásokról (törvényi

változás) értesítenie kell az adózókat. Pl. az adóhatóság határozatának rendelkező részében közölni
kell a fellebbezési lehetőségeket.
A jóhiszemű magatartás csak az adózókra vonatkozik, az adózó köteles elősegíteni az adóhivatal
munkáját. Az adóhivatal nem.

Méltányos eljárás elve: Ha az adózási eljárási törvény lehetővé teszi a kedvezményeket (pl.
részletfizetés), akkor az adóhatóság köteles azt biztosítani. A kedvezmény nem terjedhet túl a törvényi
lehetőségeken, és nem lehet több, mint amit az adózó kért.

A szerződéseket és más hasonló cselekményeket mindenkor valós tartalmuk szerint, és nem

elnevezésük szerint kell elbírálni ► „1. § (7) A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket
valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás
szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.” ► Az
egyik legnagyobb jelentőségű alapelv.
A semmis és érvénytelen szerződésekhez is joghatást kell fűzni, ha ahhoz anyagi jogszabály
kapcsolódik.

Az Art. Megköveteli az adózótól a jóhiszemű eljárást, de az adóhatóságtól nem.

Kapcsolt vállalkozások: Ha a különböző gazdasági társaságok tulajdonosai között legalább 25+1%

azonos. Vagy az igazgatótanácsi tagok között van azonos. Vagy azonos a tisztségviselője. Erre a
csődbe jutott cégek közötti számlázások, vagyonmentések miatt van szükség. Ha kapcsolt
vállalkozások állnak egymással szemben, közömbös a szerződési összeg, az adózás miatt a piaci
értéket kell figyelembe venni.
Adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy a jövedelmet hogyan szerezte: Az adókötelezettséget nem
befolyásolja, hogy a cselekmény jogi, etikai, jó erkölcsi normát sért. A feketén, vállalkozási engedély
nélkül végzett tevékenység is adókötelezett. Pl. orvosi hálapénz is adóköteles, a borravaló is.

Rendeltetésszerű joggyakorlás: A jogokat és kötelezettségeket a törvények szerint kell gyakorolni. A

törvények kijátszására irányuló gyakorlat semmis.
Az összes körülmény figyelembe vétele: Ha nincs meg minden dokumentáció, az adóhatóság a becslés
intézményét alkalmazhatja. Szakértőt kell felkérni, aki kiválaszt hasonló jogi, piaci, földrajzi
környezetben lévő vállalkozást és ez alapján becslést tesz. Az életvitelt is figyelembe kell venni. A
becslést meg lehet támadni.

Az adóhatóság az adót az összes körülmény figyelembe vételével állapítja meg és ha szükséges,

becslési eljárást alkalmaz „1/A. § (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az
összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési
kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg.”
 6. B
Az adóigazgatási ellenőrzés, jogorvoslati fórumrendszer

Az ellenőrzés célszerűségi és gazdaságossági szempontok alapján.

Az adóhatóságok vezetői kötelesek vizsgálati irányelveket készíteni és azt minden évben
nyilvánosságra hozni. Vizsgálati ütemtervet kell készíteni, és vizsgálati naplót kell vezetni, az alapján,
hogy milyen cégeknél milyen vizsgálatot folytattak le.
Az ellenőrzések fajtái:
- Bevallás utólagos vizsgálata
- Állami garanciavállalás megvalósulása
- Adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése
- Illeték kötelezettségek teljesítése
- Lezárt ellenőrzések ismételt vizsgálata
- Adatok gyűjtését célzó ellenőrzés
Az Apeh revizorok munkaidejének bizonyos százalékát szabadon kell hagyni a soron kívüli
vizsgálatok elvégzésére.
Számítógépes kijelölés, számítógépes mintavétel.

Kötelező vizsgálat:
- Felszámolás
- ÁSZ elnöke elrendeli
- PM utasítására
- Önkormányzati képviselőtestület kérésére

A vizsgálat lehet:
- Iratok bekérése
- Helyszíni vizsgálat

A vizsgálati idő 30 nap, ez a főszabály. Kiemelt adózónál 120 nap. A vizsgálatot 60 napra meg lehet
szakítani. Felügyeleti szerv újabb 60 napra megszakíthatja.

Az ellenőrzés feladata a tényállás maradéktalan tisztázása, a rendelkezésre álló bizonyítékok

felhasználásával, ezek lehetnek: eredeti bizonylat, másolat, fénykép, szemle, stb.
Ha a bizonyítékok nem elégségesek a tényállás tisztázására, akkor adóbecslésre kerül sor.

Az ellenőrzés eredménye:
- Nincs hiba. Nincs érdemi megállapítás. Az adózónak erről igazolást kell kapnia
- Csak kisebb hibák. Az adóhivatal megteheti azt, hogy ezeket a hibákat az adózó
önellenőrzésének keretein belül javítatja ki.
- Súlyos hibák. Adóhatósági határozatot kell kiadni, de mellette más intézkedések is lehetnek.
Rendőrség, ügyészség felé feljelentés is lehet indokolt esetben. De akkor a bizonyító erejű
okmányokat csatolni kell. Jegyzőkönyv, adóhatósági eljárás. Szigorúan felépített lépések és
jogorvoslati lehetőségek.
Jegyzőkönyv – záradék.

A vizsgálatot követően, ha a vizsgálat eredményes, az adóhatóság jegyzőkönyvet vesz fel.

Megkérdezik az adózót, hogy kívánja-e zárótárgyalás megtartását, vagy azt kéri, hogy a
jegyzőkönyvet adják át. Ha utóbbi, az adóhatóság záradékkal látja el a jegyzőkönyvet (kitanítási
kötelezettség: „felhívom az adózó figyelmét, hogy 15 napon belül írásban v. szóban észrevételt
tehet”). Ha az adózó észrevételt tesz, egyszerűsített adóhatósági határozat nem adható ki, csak
indoklással ellátott határozat.
Tehát zárótárgyalási záradék, vagy zárótárgyalás!
A zárótárgyaláson az adózó + képviselője van jelen. Az adóhatóság ismerteti a jegyzőkönyvet, az
adózó + képviselője észrevételt tehet. Ha észrevételük van, az adóhatóság köteles azt megvizsgálni. Ha
az észrevétel jogos, akkor kiegészítő vizsgálat és módosított jegyzőkönyv következik. Ez az elsőfokú
adóhatósági határozat, amit 30 napon belül kell kiadni.
A határozat négy fő része:
- Fejrész
- Rendelkező rész
- Indoklási rész
- Kiadmányozási rész

Fellebbezés
Fellebbezés esetén az első fokon eljáró adóhatóság eldönti, hogy módosítja-e saját határozatát vagy
nem módosítja, és véleményes javaslattal tovább adja másod fokra.
A másodfokú adóhatóság dönt és kiadja a másodfokú határozatot:
- kijavítja az elsőfokú határozatot
- részben helybenhagyja
- új eljárásra utasítja az első fokú adóhatóságot
A másodfokú határozat után két jogorvoslati út van:
1. Államigazgatási út – felülvizsgálati kérelem az Apeh elnökéhez
2. Bírói út – csak jogerős másodfokú adóhatósági határozat után lehet.

Kész.
 7. B
Az adóigazgatási eljárás szankciórendszere

Az adóhivatali eljárás jogkövetkezménye alapvetően kétféle lehet:

- intézkedések
- pénzbeli szankciók

Intézkedések
- Az adóhatóság vállalkozói igazolvány, vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység
eszközét, eredményét (az árukészletet) a kiszabott bírság mértékéig biztosítékul lefoglalhatja.
- Az adóhatóság a lefoglalt ingóságokat értékesítheti a végrehajtásra vonatkozó szabályok
szerint, ha az adózó a bírságot határidőre nem fizette meg.
- Az adóhatóság a tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 napra lezárja, az adóköteles
tevékenység gyakorlását felfüggeszti, ha
a. nem bejelentett alkalmazottat foglalkoztatnak
b. igazolatlan eredetű árut forgalmaznak
c. egy éven belül második számla vagy nyugta adási kötelezettség elmulasztása

- ismételt előfordulás esetén 30 nap bezárás

- minden további esetben 60 nap
- a lezárásról az adóhatóság a fellebbezésre tekintet nélkül határozatot hoz

Pénzbeli szankciók

Késedelmi pótlék
Adó késedelmes megfizetése esetén az esedékességtől. Mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.
Kivételes, méltányolható körülmény esetén meg lehet későbbi kezdő időpontot is állapítani.
Késedelmi pótlék max. 3 évig számítható fel. A késedelmi pótlék alapja nem csökkenthető, ha más
adónemből túlfizetés van. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni, ha az adózó a késedelmét igazolta,
elháríthatatlan külső ok esetében. A késedelmi pótlék alapját adónemenként kell figyelembe venni.

Önellenőrzési pótlék
Ha az adózó az adót az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési
pótlékot kell fizetni. Ezt adónként, a bevallott és helyesbített adó különbözete után az adózó állapítja
meg. Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék 50%-a. Az adózó az önellenőrzéssel megállapított
helyesbített adóalap mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, az önellenőrzési pótlék
megfizetésével a késedelmi pótlék alól.

Adóbírság
Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Mértéke az adóhiány 50%-a. Adóbírság a jogosulatlan
visszaigénylések miatt is. Az adóbírság mértéke kivételes vagy méltánylást érdemlő esetben
hivatalból, vagy kérelemre mérsékelhető, mellőzhető. Ekkor az eset összes körülményét mérlegelni
kell. Nem lehet az adóbírságot mérlegelni, ha a bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek,
nyilvántartások meghamisításával függ össze. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi
pótlék megállapítását.
Mulasztási bírság
Magánszemély 100.000 Ft-ig, más adózó 200.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható
- bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes, hibás, valótlan tartalom, hiányos
- bevallási kötelezettségét késedelmesen teljesíti
- bejelentési kötelezettségét nem teljesíti
- engedélyköteles tevékenységet adószám nélkül folytat
- számlát, nyugtát nem a tényleges értékről bocsát ki
 - kötelező bizonylatokat, nyilvántartásokat nem az előírásoknak megfelelően vezeti
- nem bejelentett alkalmazottat foglalkoztat
- igazolatlan eredetű árut forgalmaz
- iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget
- nyilatkozattételt, tanúvallomást elmulasztja

Hibásan benyújtott bevallás esetén magánszemély 10.000Ft, más adózó 100.000Ft mulasztási
bírsággal sújtható. Ha esedékességig az adó összegét nem fizette meg legalább 90%-ig, a fennmaradó
rész 20%-áig terjedő mulasztási bírság.
A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét.
 8.B
Egyszerűsített vállalkozói adó
1) 2002. évi XLIII. tv.
2) Módosításai 2003-ban, 2004-ben.

Általános kérdések
- az EVA-ból származó bevételek a központi költségvetést illetik meg,
- hatáskörrel az APEH rendelkezik,
- az adózó az EVA-val összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az Art. szerint
teljesíti + köteles a más törvényekben foglaltakat is betartani (szakképzési hozzájárulással,
iparűzéssel kapcsolatos szabályozás).
Az adó alanya
- aki, ami megfelel az EVA-ról szóló tv. feltételeinek, és az APEH-nál bejelenti, hogy az
adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései értelmében teljesíti (december 20-áig
kell bejelenteni, most már csak egyszer, jogvesztő határidő),
- 2006-tól december 20-ig lehet kijelentkezni (ugyanúgy jogvesztő, mint a bejelentkezésénél).

Az EVA alanyai
- egyéni vállalkozó,
- közkereseti társaság,
- betéti társaság,
- korlátolt felelősségű társaság,
- szövetkezet (2006-tól önálló jogon a lakásszövetkezet),
- erdőbirtokossági társulat,
- végrehajtó iroda,
- ügyvédi iroda (2006. január 1-től közjegyzői iroda),
- szabadalmi ügyvivői iroda.

Az adóalanyiság feltételei
1) A magánszemély egyéni vállalkozóként a megelőző két évben tevékenységet végzett és
bevételt számolt el
2) A jogi személy és a jogi személy nélküli társulás, ha a megelőző két évben nem alakult át és új
tag nem szerzett 50%-nál nagyobb szavazati jogot biztosító részesedést
3) Az APEH ismételt számla vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt két éven belül
nem szabott ki mulasztási bírságot (az utolsó két évben max. egyszer büntette meg az APEH
mulasztási bírsággal)
4) Az áfa-t nem a különleges szabályok szerint fizette, ide értve 2004. január 1-jétől csak a
különbözetek szerinti adózási módot, az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó
szabályozást és a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozót (az első évben mind az 5 mód
kizáró volt, 2004-től csak ez a három)
5) Nem állt végelszámolás vagy jogerős felszámolás hatálya alatt
6) Ha az éves bevétele a 25.000.000 forintot nem haladta meg (beleértve az előtársaság működési
ideje alatt szerzett jövedelmet is
7) 2004-2005. évben nem rendelkezett közösségi adószámmal (2006. január 1-jétől ez a tiltás
megszűnik)
8) Ha bejelentett bankszámlával rendelkezik
9) Nincs köztartozása (nyilvántartott adótartozása 2006-tól)
10) Ha nem folytat az adóévben jövedéki adóról, ill. fogyasztási adóról szóló törvény hatálya alá
tartozó tevékenységet vagy a vámtörvényben meghatározott közvetett képviselői
tevékenységet nem végez olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye szükséges. (2004. január 1-jétől
kisebb enyhítések (mentesülnek az ékszerészek, ill. bélyeg értékesítés végzők, totólottó árusok
stb.)
Az adóalanyiság megszűnik
Ez előzőek fordítottja
1) Ha változás következtében nem felel meg az 1-9. pontokban felsoroltaknak
- Átlépi a 25.000.000 forintos értékhatárt
- másodszor mulasztási bírságot szabnak ki,
- a magánszemélyi vállalkozói jogállása megszűnik,
- megkezdődik a végelszámolási eljárás,
- megszűnik az adóalany (felszámolják),
- valaki 50%-nál nagyobb részesedést szerez.

Ha megszűnik, vagy eléri ezt a határt 4 évig nem választhatja újból. Aki az értékhatárt 2003-ban
átlépte, 2004-től mentesült ez alól és ugyanez vonatkozik 2006. január 1-jétől azokra, akik közösségi
adószámot váltottak (aki közösségi adószámot váltott nem záródik ki a rendszerből 2006. január 1-től,
és ha ezért zárták ki 2004-ben vagy 2005-ben 2006. január 1-jétől visszajelentkezhet).
Ez azért van, hogy ne sújtsa a törvény 4 évig azokat, akik korábban az alacsonyabb összeg elérése
miatt estek ki a eva-körből, vagy már korábban lett közösségi számlájuk.

Az áfa törvény úgy változik, hogy ha a közösségen belül valaki áfa-s terméket importál, áfa-alannyá
válik és a bevallás általános szabályai szerint az áfa-t be kell vallania, vagyis az eva-s az import után
átmegy áfa-körbe.

Nyilvántartás
2006. január 1-től kiegészül a közjegyzői irodával és a lakásszövetkezettel
- kkt. bt. választhat
- egyéni vállalkozó – pénztárkönyvet vezet, kivéve az, aki úgy döntött, hogy a számviteli tv. hatálya
alá tartozik,

Ez a törvény nem mentesítheti azokat az analitikus nyilvántartás vezetése alól, akik vonatkozásában
ezt más törvények írják elő.
Az adóalap az adóévben szerzett összes korrigált bevétel. A korrekció lehet
- adóalapot vagy bevételt növelő vagy
- bevételt csökkentő tétel.

Bevétel (az SZJA törvényből van egy szigorlati tétel, amely a bevétel, jövedelem, költség fogalmát
kérdezi)
Különböztetünk aszerint, hogy pénzforgalmi szemléletű vagy a számviteli törvény hatálya alá tartozik
az adóalany.

A bevétel a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a bármely jogcímen és
bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték*, beleértve az áthárított áfa-e is; a
számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében a számviteli törvény rendelkezései
szerint elszámolt árbevételt (nettó árbevétel + áfa). Az áfa-t azoknak is érvényesíteniük kell, akik
korábban alanyi mentesek voltak (vagyis most azok is felszámolhatnak áfa-t, akik eddig nem
számolhattak fel).

*Vagyoni érték és melyik év adóalapja

- pénz – amikor megkaptam azévi, bankszámla esetén, amikor a jóváírás megjelent,
- dolgok,
- értékpapír,
- az igénybe vett szolgáltatás,
- az értékkel bíró vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevétel,
- az elengedett kötelezettség4 – amikortól szabadultam,
- az elévült kötelezettség1,
1
A kettő közötti különbség: tartozik valaki és elengedem, vagy eltelt az objektív elévülési idő és nem szedhetem
be (az elévültet megkaphatom, mert az adós kifizetheti, csak én nem követelhetem).
 - az átvállalt tartozás.

Ezután a bevétel után kell fizetni az EVA-t, aminek a mértéke 25%.

Nem bevétel
- az a vagyoni érték, amit az adóalany köteles visszaszolgáltatni,
- elszámolási kötelezettséggel átvett értékek,
- kapott kölcsön,
- kapott hitel stb.

A bevételt forintban kell meghatározni, a nem pénzben megszerezetteket pedig piaci áron.

Időpontok – a bevétel megszerzésének időpontja (realizált bevétel) - melyik év adóalapja

- pénz esetében, amikor átvettem vagy a bankszámlán jóváírták (átvétel napja vagy jóváírás
napja),
- dolog, értékpapír, váltó, csekk esetében az átvétel napja az irányadó,
- értékpapír esetén az értékpapír számlán való jóváírásának napja, rt. esetén a részvénykönyvbe
való bejegyzés napja,
- igénybevett szolgáltatás esetén a teljesítés napja,
- vagyoni értékű jog esetében az a nap, amelytől kezdődően a jogot gyakorolhatja vagy a jogot
elveszítette,
- elengedett, elévült kötelezettségek, valamint átvállalt tartozás esetén az a nap, amelyen a
kötelezettsége, tartozása megszűnt,
- módosító számla esetében, amelyik napon megtörténik a módosító számla kiállítása (nem
visszamenőleges a hatálya),

Az adó mértéke a pozitív adóalap 25%-a, tehát az eva ugyanúgy viselkedik, mint a társasági adó,
veszteség esetén nincs fizetési kötelezettségem.

Bejelentési kötelezettség
- 2003-ban az adózó adóévenként (minden évben meg kellett ismételni),
- 2004-től csak az első alkalommal, az adóévet megelőző december 20-áig az e célra
rendszeresített nyomtatványon,
- ugyanezen a nyomtatványon december 20-áig lehet kijelentkezni.

Akik az áfa-törvény szerinti különbözetek szerint fizetendő áfa-módszert választják, ugyanezen a

nyomtatványon, ugyanezen az időpontban lesznek kötelesek bejelentkezni.

Késedelmes bejelentkezés esetében igazolási kérelem nem lehetséges, jogorvosolni nem lehet, ha
elmulasztotta, vagyis a december 20-a jogvesztő határidő.

Bejelentkezési feltételeknél kéne megemlíteni: nincs köztartozása. A törvény kimondja, hogy a

köztartozás helyett a négyféle adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás nem lehet (leszűkítették ezt a
korlátot).

Az adómegállapítás módja: az önadózás szabályai vonatkoznak rá.

Az adóév naptári év, majdnem megegyezik az SZJA-val, egy kicsi eltérés, hogy az SZJA-hoz
hozzátesszük, hogy azon munkabérek, amelyek január 15-ig kifizetésre kerülnek.

Az éves bevallás benyújtásának határideje a követő év február 15. Az adóalany az első három
Az előleg alapja az időarány alapján teljesített bevétel. 2006. január 1-jétől akik közösségen belli
országból vásárolnak, importálnak árut és ezért áfa-kötelesek lesznek, ¼ évenként áfa-bevallást is
kötelesek benyújtani (2006. évi változás).
Bizonylatkiállítási és megőrzési kötelezettség: 2004-től az áfa-törvényből kikerült 2 a számlát
helyettesítő okmány. Hogy a két tv. között összhang legyen, az eva-ból is kivette a törvényalkotó a
számlát helyettesítő okmányt.
Számlát, egyszerűsített számlát, bizonylatot köteles kiállítani.

Lényeges: milyen adókat váltott ki az eva

- társasági adó 16%-át, akik ide tartoznak (kft., bt., kkt.),
- az áfa-t mindenkinél, akár áfa-s akár nem rá kell tenni,
- cégautó adó (ha a cég cégpénzből vesz autót és magáncélra is használja, akkor kimeríti a nem
cég érdekében történő hasznosítást és természetbeni juttatásnak minősül és adófizetési
kötelezettség terheli – meg kell nézni, hogy hogy lehet kiváltani, ha ezt havonta fizeti, nincs
természetbeni juttatás),
- osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó (25%-35% adó),
- egyéni vállalkozó esetén ugyanazt a 16%-os adót, amit a társasági törvény ír elő.

16%
cégautó mindezt megússza 15%-kal
25% áfa
nincs osztalékadó

Az eva-s nem minősül áfa-alanynak, de az áfa-törvény rendelkezéseit köteles betartani (köteles

bizonylatot kiállítani és a teljesítés időpontját feltüntetni). Az eva-s adószámában megtalálható a 3-as
számjegy. Ez azt jelenti, hogy mentes az adó alól, de aki a számlát befogadja az megfizeti az árban az
áfa-t, ezért ő az előzetesen felszámított áfa-t visszaigényelheti.
A számlán fel kell tüntetni, hogy áfa-körön kívüli, de a számlát ki kell állítani.

Az adózó az eva-választással egyidejűleg dec. 30-án megszűnik áfa-alany lenni.

Helyi iparűzési adó esetén

- egyszerűsített (50%) – az eva alanya egyszerűsített módon állapíthatja meg az iparűzési adó
alapját, azaz az eva-alap 50%-át kell az iparűzési adó alapjának tekinteni, ha nem ezt választja
az általános szabályok szerint kell eljárnia;
- a számítási mód évenként megváltoztatható, ha az eva-alanyiság évközben megszűnik elveszti
a egyszerűsített számítási mód alkalmazásának lehetőségét és ki kell számolni az általános
szabályok szerint az iparűzési adót.

TB járulék fizetési kötelezettség megmarad – Társas vállalkozások esetében személyes

közreműködés után az eva-t választó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a minimálbér után minimum
köteles tb-járulékot fizetni.

Szakképzési hozzájárulás
A munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozók után szakképzési hozzájárulást kell fizetni, a
minimálbér kétszeresének a 1,5%-át. A 2006-os változások kihangsúlyozzák, hogy negyedéves
bevallási kötelezettség van.

Negyedévenként kel megállapítani, negyedévenkénti befizetési kötelezettséggel.

Vállalkozói járulék
A 4%-os vállalkozói járulékot is meg kell fizetni a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.

Az évközi megszűnés esetében bevallást kell benyújtani a megadott határidőben. Annyi változás van
január 1-jétől, hogy ez az időpont, vagyis a 45 nap, 30 napra lecsökken.

2
2004- számla, számlát helyettesítő okmány stb.
150 napon belül, mulasztási bírság esetén az APEH becsléssel, jogosulatlan választás esetén is
ugyanez a szabály van. Mindkét esetben az APEH állapítja meg az adóalapot, becsléssel.
 9/B. tétel
Személyi jövedelemadó (alapelvei, hatálya, alanyai, önadózás szabályai, értelmező
rendelkezések)
1995. évi CXVII. törvény A személyi jövedelemadóról

 Jellemzői:
o Személyi jellegű (Az adók jellegűk szerint lehetnek: Egyéni, családi, vegyes jellegűek
– eredetileg Magánszemélyek SZJA-jának hívták, azért nevezték át, mert a másik
oldalon munkáltatók állnak és őket is érinti)
o Általános (mert általában mindenkire és mindenféle jövedelemre kiterjed – de vannak
kivételek)
o Progresszív (bizonyos jövedelmek esetén lineáris)
o Több csatornán kedvezményez (pld. nem bevétel, adómentes, adókedvezmény)
A kedvezmények 4 nagy csoportja:
1) Bevételek, melyet az szja nem tekint bevételnek (pl. 15 évnél régebbi ingatlan
eladása, ingóértékesítés 200e Ft-ig, hitel)
2) Jövedelmek, melyeket a tv mentesít az adózás aláól (150 ilyen van, néháhy:
természetbeni étkezés, üdülési csekk, Nobel-díj, segély, árvaellátás,
gyógyszerkísérletért díjazás, fizető-vendég-szolgáltatásból bevétel bizonyos
összegig)
3) Adóalapot csökkentő bevételek (adójóváírás = bér 18%-a, egyéni vállalkozások
kedvezményei, 30 millió Ft-os befektetési kedvezmény)
4) Adókedvezmények
 Lakással kapcsolatos,
 Felvett hitel után,
 Biztosítással kapcsolatos,
 Oktatással,
 Gyermekkedvezmények,
 Kötelező biztosítások,
 Önkéntes biztosítások,
 Tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények (pl. mg, szerzői jogvédelem)
o Közvetlen adó (én vagyok az adóalany és én is vallom be – nem különül el az adó
viselője és az adóalany)

Alapelvek (I. fejezet)

A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való

hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, és
figyelembe veszik az Art-t.
E törvény célja az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen
egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.
o méltányosság ►ne legyen teljesítmény visszatartó,
o arányosság
o A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérően csak törvény
rendelkezhet. Adókedvezmény csak akkor alkalmazható, ha az annak alapjául
szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az
adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot annak kell bizonyítania, akinek az
érdekében áll.
o – Naptári év (egybeesik az adóévvel, de – az EVA-tól eltérően – január 15-ig kell
értelmezni) Az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani
és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell
fizetni.
 A törvény hatálya kiterjed:
o magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gt-okra
o bizonyos jövedelmekre, (pl. közös helyiségek bérbeadásából)
o adókötelezettségekre
o a tv-ben meghatározott esetekben a kifizetőre is

 Alanyai:

Adóalany

Belföldi illetőségű Külföldi illetőségű

magánszemély magánszemély

Korlátlan adókötelezettség Korlátozott adókötelezettség

Ha állandó lakhelye Mo-on van,
ha tööb országban, akkor a
létérdek központja dönt
Belföldről Külföldről
származó jövedelem

Ez kell???:
 Az adókötelezettség a belföldi illetőségű magánszemélyt az összes jövedelme, a külföldi illetőségű
magánszemélyt a belföldről származó jövedelme után terheli.
 Belföld: a Magyar Köztársaság területe, beleértve a vámszabadterületet is.
 Belföldi illetőségűnek kell tekinteni a magánszemélyt, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási
helye Magyarországon van.
 Belföldről származik a jövedelem, ha belföldi illetőségű munkáltatóval, megbízóval létesített
jogviszonyból, vagy - a munkáltató illetőségétől függetlenül - belföldön végzett tevékenységből vagy
belföldön lévő vagyonból keletkezik.
 Külföldről származik a jövedelem, ha az külföldi illetőségű munkáltatóval, megbízóval létesített jogviszony
alapján külföldön végzett tevékenységből vagy a külföldön lévő vagyonból keletkezik. Külföldön végzett
tevékenység esetén a jogviszonyt az adott külföldi állam joga szerint kell minősíteni.

ÖNADÓZÁS
o A magánszemély az összevont adóalapját és a külön adózó egyes jövedelmeit
bevallja, adóját megállapítja, az adót befizeti.
o A magánszemély az adóévben megszerzett jövedelméből összevont adóalapot képez,
és ez után jövedelemsávonként növekvő adómértékek szerint adózik.
o Nem kell bevallani:
 azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni
 a vagyonátruházásból származó bevételt akkor, ha abból jövedelem nem
keletkezik
 kamatból származó jövedelmet
 osztalékból, árfolyamnyereségből, vállalkozásból kivont jövedelmet, ha azok
együttesen nem érik el az 50e Ft-ot és az adót a kifizető levonta
 az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak
összege kevesebb évi 200 ezer forintnál
 van több is, de ennyi szerintem elég
o Az egyéni vállalkozónak minden adóévről, beleértve az egyéni vállalkozói
tevékenység megszüntetésének évét is, adóbevallást kell adnia akkor is, ha nincs
adóköteles bevétele, az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek csak akkor,
ha e tevékenységéből adóköteles bevétele van.
 o Nem kell adóbevallást benyújtania, ha nincs jövedelme, vagy csak az alábbi
jövedelmei vannak:
 Jövedelem, melyet nem kell bevallani
 Adóterhet nem viselő járandóság,
 Magánnyugdíjpénztár kedvezményezett részére teljesített,
nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő jövedelem
o Nem kell adóbevallást adnia annak a magánszemélynek, akinek kizárólag
magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként van az adóévben jövedelme ►
magánnyugdíjpénztár a nyilatkozatokról adatot szolgáltat az adóhatóságnak.
A magánszemély az adókötelezettségének a törvényben meghat. esetekben a kifizető (munkáltató)
közreműködésével tesz eleget.

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK

o Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári
év, az e törvényben meghatározott kivételekkel.
o Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a
bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a
bizonylat kiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt
szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az
adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége.
o Munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll.
o Egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján
vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási
tevékenysége tekintetében, továbbá ettől függetlenül is orvos, magánkereskedőn, ügyvéd
és az egyéni szabadalmi ügyvivő, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó.
o Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó
magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek
előállítására irányuló tevékenységet folytat és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal
rendelkezik, kizárólag e tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.
o Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek ezen tevékenységéből
az adóévben elért bevétele a 4 millió forintot nem haladja meg.
o Bér: a munkaviszonyból származó jövedelem
 10/B
Az adójogi alapfogalmak (adó fogalma, kialakulása, adótárgy, adóalany, adóhatóságok,
helytállásra kötelezettek)

Az adó kialakulása

Fejadók →tárgyi adók (házadó, földadó) → hozadéki adórendszer (termelési, kereseti adók→
jövedelemadók (személyi, társasági 1799 Anglia, 1891 Németo, 1913 USA, 1914 Franciao.), →
forgalmi adók (XX. sz. közepe), ökoadók (XX: sz. vége)

Magyarország:
- 1848-ig alapvetően A Szt István által bevezetett adórendszer élt tovább
- 1848 – Első adóreform kisérlet
- 1850 – osztrák adórendszer adaptálása
- 1868 Első Magyar adórendszer (földadó, házadó, jövedelemadó)
- 1909 – Második adóreform kisérlet
- 1945-tól Harmadik adóreform – szocialista irány – Magánvállalkozások terhének növelése az
Állammal szemben, disztribúciós szerep
- 1968 Új gazdasági mechanizmus (direkt tervutasítás helyett pénzügyi szabályozás)
- 1988 Negyedik adórefrom –közeledés a Ny-Európai rendszerekhez

Az adó az államhoz köthető, az állam kialakulásával egyidős, aminek oka, hogy az állami feladatok
ellátást finanszírozni kellett. Ezt kezdetben nem az adók tejesítették, de a fejlődés során az adók lettek
az állam legfőbb bevételi forrásai. Először
- a fejadók,
- vagyonadók alakultak ki,
- megjelentek a hozadéki adók.

Az Áht. azt mondjak i, hogy az állami bevételek az adókból, illetékekből, járulékokból, díjakból,
bírságokból és vámokból áll. Ezek a bevételek adók, ill. egyéb adó jellegű bevételek, a névhasználat
tradicionális okokra vezethető vissza, az összes fenti bevétel adónak minősül.

Az államnak alapvetően kétfajta módon szerzett bevételei vannak

- közhatalmi alapon szerzett bevételek – ide tartoznak az adók és adó jellegű bevételek,
- magánjogi (polgári jogi) alapon szerzett bevételek.

A kettő közti alapvető különbség, hogy míg a közhatalmi bevétel alá-fölérendeltségi viszonyt
feltételez; állam és az állam által feljogosított szervek a közhatalom erejénél fogva vonnak el
jövedelmet anélkül, hogy ezért közvetlen ellenszolgáltatást nyújtanának; addig a magánjogi bevételek
egy polgári jogi aktusra vezethetők vissza (egy polgári jogi jogügyletre), amikor az állam egyenjogú
partnerként lép fel és szerződéses viszony alapján tesz szert bevételre (pl. a Budapest Airport
tekintetében az állam egy bérleti szerződéssel tett szert bevételre 3).

A közhatalmi bevételek az előbb felsorolt, Áht.-ban meghatározott bevételek.

Az adó fogalma

Az adó fogalma tekintetében több meghatározás van.

Montesquieu: az adó csere az állam és polgár között, az állampolgár adót fizet, az állam pedig ezért
szolgáltatást nyújt. Eszerint a polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik
felét nyugodtan élvezhessék.
Samuelson szerint a haszon arányában és fizetőképesség szerint kell adóztatni.
Colber: adót szedni annyi, mint a lehető legkevesebb gágogás árán megkopasztani egy libát.

3
Enélkül az államháztartási hiány magas lett volna, ez szorította vissza 6,1 körüli %-ra.
Az adó (def): az állami bevételek legfontosabb formája, a legfőbb bevételek forrása, amelyet az állam
egyoldalúan szed be az adófelségjoga területén élő természetes és jogi személyektől. Az adó legfőbb
feladata közfeladatok, közfunkciók ellátása és finanszírozása, de emellett egyéb gazdaságpolitikai és
szociálpolitikai funkciókat is ellát anélkül, hogy az adófizetés ellenében közvetlen ellenszolgáltatást
nyújtana az állam, de önkéntes teljesítés hiányában kényszer útján is behajtható.

Az adó állami bevétel. Modern államokban adókivetési joga kizárólag az államnak van. Az egyéb
szervezetek általában önkéntes befizetéseket teljesítenek (pl. egyházak, akiknek legális adókivetési
joga nincs). Az önkormányzati adókivetés is az államtól derivált (származtatott) jog, az önkormányzat
az államszervezet része („helyi kis államhatalom”). Az helyi adók mértéke törvényben meghatározott,
az önkormányzat nem találhat ki adókat.

Az állam legfontosabb bevétele, tavaly az állam a nemzeti jövedelemnek 44,3%-át centralizálta (a

GDP 21000 milliárd fölött volt)
- ennek 90% adó, ill. adó jellegű bevételekből származnak 4,
- a fennmaradó 10% a magánjogi privatizációból származó bevételek (koncesszió, egyéb
szerződések).

Az államháztartás adóbevételek nélkül nem működnek. A centralizáció és a kiadás között különbséget

kell tenni. Az állam a GDP 50%-a körüli összeget költ el. A kettő közötti különbség (centralizált
összeg és kiadás) az eladósodás mértéke, amit az állam hitelből finanszíroz, amiből viszont hatalmas
kamatteher származik (13000 milliárd forint az ország adóssága, ami az egy éves nemzeti jövedelem
felénél több). Az eladósodás foka visszatért majdnem arra a szintre, amikor a Bokros-csomagot
bevezették (akkor 70% körüli volt az eladósodás szintje – ma is 60% fölött lennénk a kreatív
könyvelési trükkök nélkül5).

Ebből az következik, hogy vagy a kiadásokat kell drasztikusan csökkenteni, vagy a bevételeket
drasztikusan növelni. Pénzügyileg más racionális lehetőség nincs. 1995 és 2001. III. negyedévéig
Magyarországon nagyon reskriptív pénzügyi politika folyt, viszont 2006-ra a hiányt meghatszoroztuk
(fizetésemelések, a közalkalmazotti létszám magas).
Az adók mérséklésére és csökkentésére addig csekély a valószínűség, amíg az államháztartás kiadásait
nem csökkentik (esetleges megoldás lehet az egykulcsos adó bevezetése).

Az adó hatálya

Az adó kivethető az adóalanyokra, akik az adófelségjog területén élő, lévő természetes és jogi
személyek.

Az adófelségjog területi hatálya: általában megegyezik az állam területével némi megszorítással,

ugyanis vannak olyan részek, amelyekre nem terjed ki az adó adóztatási felségjoga
- vámszabadterületek6,
- nemzetközi szerződés vagy diplomácia mentesség hatálya alá tartozó területek,
- kedvezményes gazdasági övezetek (a fejlődő országok jelölnek ki ilyen területeket).

Személyi hatálya
- természetes személyek [állandó tartózkodás (183 napot meghaladó tartózkodás)],
- az állam területén tevékenységet folytató jogi személy.

Időbeli hatálya
4
Ebben a helyi adók is benne vannak.
5
60% fölé nem mehetünk.
6
Az uniós csatlakozásig nagy számban volt Magyarországon (100 fölötti), ezért – mivel az unióban ezek
töredéke volt – nagy részét meg kellett szüntetni. A vámszabadterületek kizárólag raktározási célú területek,
Magyarországon kb. 7-10 maradt.
Közfeladat: ezt a feladatot hármas tevékenységgel látja el
- redisztribúció,
- allokáció,
- stabilizáció.

Emellett egyéb funkciók is vannak

- fedezeti funkció,
- gazdaságpolitikai funkció (versenyképesség fenntartása, foglalkoztatási szint, infláció),
- szociálpolitikai funkció (gyermekvállalás, fogyatékosok munkába állásának segítése).

Az adó fontos eleme, hogy nincs közvetlen ellenszolgáltatás az adó fizetése ellenében. Ettől
közhatalmi funkció az adóztatás. Közvetett ellentételezés természetesen van, ugyais ebből
finanszírozódik a közfeladat ellátása.

Az egyoldalúság mint fogalmi elem fontos

Az egyoldalúság viszonylag relatív, hiszen van némi ráhatásunk, de csak négyévente tudjuk
gyakorolni. Ez a ráhatás annyiban kimerül, hogy megválasztjuk a képviselőket, az ezt követő 4 évben
viszont nincs beleszólás, nincs visszahívás7.

Állami kényszer
Ha nem teljesítünk megfelelő eljárási rendben egyoldalúan is behajtható. Az adórendszer akkor jó, ha
az általános az önkéntes teljesítés. Az az adórendszer, amikor tömeges az adóelkerülés, - kikerülés
rosszul működik. A cél, hogy önkéntes teljesítés legyen, olyan adórendszert kell kiépíteni, hogy ez
legyen a tipikus.

Miért adóztathat az állam?

Két elmélet köré lehet csoportosítani a felfogásokat
1) Ekvivalencia elmélet
Eszerint az adó nem más mint egy csereügylet amikor is (először ezt Montesquieu fejtette ki) az állam
és a polgár között csereügylet valósul meg – a polgár az állami szolgáltatás ellenértékeként fizeti az
adót.
2) Áldozatelmélet
Eszerint (Stuart …, Heller Farkas) a társadalom tagjainak áldozatot kell hozni a társadalom működése
érdekében. Kezdetben az áldozat egyenlő volt (fejadó).
3) Arányos és méltányos közteherviselés elve (köztes elmélet) – Franz Wagner
A kettőből lett. Ezt az Alkotmány is megfogalmazza: mindenkinek a jövedelmi, vagyoni viszonyaihoz
mérten kell hozzájárulnia a társadalmilag közös kiadásokhoz. A közteherviselés elve szerint.

Az Áht. által megfogalmazott bevételek

a) Illetékek
- vagyonszerzési illetékek: vagyon megszerzésekor kell fizetni,
- eljárási illetékek: bírósági és államigazgatási eljárás során kell fizetni.
Az illetékek egy része az államhoz, másik része az önkormányzatokhoz folyik be. Vagyonszerzési
illetéknél (házat veszünk, öröklünk) nem kapunk közvetlen ellenszolgáltatás, de kényszer útján
behajtják, ha önkéntesen nem fizetjük be.
Eljárási illetéknél tulajdonképpen kapunk valamit, folyik egy eljárás. Tehát az illetékekről
elmondhatjuk, hogy azért hívják így, mert 200 éve így hívják (tradicionális), Európában
mindenhol adónak hívják8.
b) Járulékok9
- társadalombiztosítási járulék,
7
A hatalomra kerülő kormányok mindig adóreformot ígérnek, ebből talán csak ’95-ben valósult meg valami,
egyébként csak az adórendszer tódozása-fódozása történt).
8
Mindenhol van, a mértékről lehet vitatkozni.
9
Pántlikázott pénz, vagyis nem a központi költségvetéshez kerül, hanem a tb-hez.
 - egészségügyi hozzájárulás: kórházi és orvosi ellátást kapunk érte, de nincs arányban,
mert van aki nagyon sokat fizet, de nem veszi igénybe a szolgáltatást, és van olyan,
aki nem fizet be, de olyan egészségi állapotban van, hogy a szolgáltatást sokszor
igénybe kell vennie,
- nyugdíj.
Ezek az államháztartás egyik alrendszerébe folynak be (társadalombiztosítás). A befizetés és a
közvetlen kifizetés között nincs egyensúly, ha többet kell kifizetni, a költségvetésből vagy
hitelekből finanszírozza az állam.
c) Díjak
- tandíj: az egyetemet sem lehetne fenntartani a nappali tagozatosok után járó állami
hozzájárulásból, persze ezért szolgáltatás jár,
- egyéb díjak.
d) Vámok
A vámbevételek az unió központi költségvetésébe folynak be. 20% a beszedő országokban marad
(ha jól csináljuk komoly összeg marad itt10). A 10 csatlakozó ország közül csak nálunk omlott
össze a vámrendszer a csatlakozáskor.
e) Bírságok (büntetés)

Adójogi alapfogalmak

Adóalany: az a természetes vagy jogi személy [jogi személyiség nélküli társaság (bt., kkt.)], akit az
állam adó fizetésére kötelez. Különbséget kell tenni az adófizető és adóviselő között, ez nem biztos,
hogy egybe esik
- közvetlen adóknál az adó viselő és adófizető személye egybe esik,
- közvetett adóknál viszont eltér, ugyanis az adót az fizeti be, aki beszedi, viszont a vásárló
fizeti meg, tehát az adó viselője a vásárló).

Az adó tárgya: az a dolog, tevékenység, jog, jogosultság, jövedelem, ami miatt az adót fizetni kell.
Jövedelem: amit megkeresünk az után fizetni kell (szja.)
Tevékenység: áfa.
Jog: tulajdonjog.
Jogosultság: haszonélvezet.

Az adóalap: valamilyen természeti egységében (pl. ház vagy föld alapterülete) vagy pénzben
kifejezett egység (pl. szja-nál az éves jövedelem), amelyre az adó kulcsát, az adótarifa-rendszert
vetíteni kell.

Adókulcs
- lineáris adókulcs: áfa esetében nálunk két kulcs van, ezt kell alkalmazni 11,
- progresszív adókulcs: szja esetében a jövedelemmel együtt nő a progresszív kulcs, ami lehet
o sávosan progresszív: nálunk ezt alkalmazzák (most 2 sáv van), csak a határnál
magasabb jövedelem után fizetjük a magasabb kulcsot;
o lépcsősen progresszív: adott jövedelemhatárhoz adott kulcs tartozik, a
jövedelemhatár átlépésekor magasabb adót kell fizetni.
- regresszív adókulcs: társasági adó esetében bizonyos jövedelemhatár után csökken az adó (a
jövedelem elér egy szintet addig mondjuk 40% az adó, után már csökken csak 30%) – ebben
az a logika, hogy ne csökkentse az adóalany a jövedelemtermelő hajlandóságot.

Örökösödési, ajándékozási illeték esetén nemcsak kulcsok vannak, hanem meg van jelölve a rokonsági
fok és az öröklés tárgya.
Tételes adó

10
Viszont ha kevés marad a vámrendszert akkor is fenn kell tartani, nem mindegy mennyit szedünk be.
11
Az unióban nálunk volt a legmagasabb az áfa-kulcs.
Adókedvezmények
- adómentesség: jogszabály valamilyen szempontrendszer szerint mentességet nyújthat
o tárgyi mentesség: valamiféle tevékenységre szól a mentesség (áfa esetén bizonyos
tevékenység, szolgáltatás),
o személyt mentesít;
- adókedvezmény: valamilyen szempontrendszer szerint bizonyos mértékben mentesít az állam
az adófizetés alól [szja-ban kedvezmények biztosítása (pl. tandíj)]

Adóelhárítás: bizonyos jövedelem után abbahagyja a tevékenységet.

Adóáthárítás: jogszerű – az általános forgalmi adónál áthárítják az adót (elválik az adófizető és
adóviselő).
Adókikerülés: büntetőjogi kategória (adócsalásként van nevesítve a Btk.-ban).

Adótervezés: tudatos adóelkerülés, ami nem jár a tevékenység abbahagyásával, hanem pl. átteszik a
jövedelmet a másik cégbe, vagy másik országba helyezi a székhelyét (multinacionális cégek
alkalmazzák vagy iparűzési adó lekerülés aszerint, hogy melyik településen van a székhely).
Adójog: az adókra vonatkozó anyagi, eljárásjogi és számviteli normák összessége.
Anyagi jogi normák
- Szja. törvény,
- Áfa. törvény
Eljárásjogi normák
- Art.
- vámeljárásról szóló törvény.

A tartalom az anyagi, a formai az eljárásjogi.

A számviteli arra vonatkozik, hogy

Adórendszer: az adott államban, adott időben hatályban és érvényben lévő adójogi normák összessége,
tehát az adórendszerbe az adófajták tartoznak (szja, áfa, …).
Nem elég, hogy érvényes a jogszabály, hatályban is kell lenni (pl. az Áfa. törvény már érvényes volt
tavaly év végén, de csak januárban lépett hatályba.

Adójogi norma (hármas felépítés)

- hipotézis:
- diszpozíció:
- szankció:

A pénzügyi jog norma, speciális jogi norma

- a költségvetési normának nincs hipotézise és nincs szankciója sem („a szankció, hogy a
kormány mindig megbukik”).
- az Szja. és Áfa. törvényben a diszpozíció és hipotézis egybe van, a szankció pedig az Art.-ben
került szabályozásra.

Helytállásra kötelezettek (kik, kérdés lehet)

a) Örökösök kötelesek helyt állni az örökhagyó tartozásaiért, ebből következően adott esetben az
élve született magzat is helytállásra kötelezett lehet
b) Megajándékozott személyek az ajándék erejéig kötelesek helytállni, kivéve akkor, ha
önhibájukon kívül az ajándéktól elestek
c) szakértő, felbujtó,
d) adós jogutódja,
e) a kiskorú gyermek gyámja,
f) kezesség vállalás: a régi erről és a következőről még nem tett említést, ennek értelmében
bármikor előfordulhat az a helyzet, hogy valaki el akarja hagyni az országot a kitelepedés
végleges szándékával, azonban olyan személy, akinek adótartozása van nem távozhat az
 országból, ha az adóhatóság megadja a hozzájárulást a tartozás átvállalásához más fizetheti
helyette,
adótartozás átvállalása: ugyanaz mint az előző.
 11. B tétel
Személyi jövedelemadó (egyéni vállalkozók adózása, ingatlan, ingó értékesítés szabályai,
tőkejövedelmek adója, természetbeni juttatások)

Egyéni vállalkozók adózása

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalapja után
 vállalkozói személyi jövedelemadót,
 vállalkozói osztalékalapja után az osztalékból származó jövedelemből e törvény szerint előírt
adót fizet,
 vagy az e tv-ben és az ART-ben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből
származó vállalkozói bevételét, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből a vállalkozói
költség levonásával határozza meg.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév

egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat:
Egyéni vállalkozó és mg kistermelő átalányadózása:
 (50.§ (1)) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói
bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg vagy mg kistermelő
 és nem áll munkaviszonyban,
 az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 8 millió forintot.
 csak a tevékenysége egészére lehet
+ fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása:
A tevékenységet csak saját lakásában vagy üdülőjében folytatja (ha több van, csak egyben lehet -
ugye nem kellenek ennek a részletes szabályai?!

Ingó értékesítés szabályai ►

 Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek
tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt.
 Az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek az eladásról szóló szerződésben rögzített
összeget kell tekinteni. Az elcserélt ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített
összeg, ennek hiányában az ingó vagyontárgy szokásos piaci értéke számít bevételnek. Az ingó
vagyontárgy gazdasági társaságba történő, tulajdonosváltozást eredményező bevitele (apport)
esetében bevételnek a gazdasági társaság által e címen jóváírt összeget kell tekinteni
 Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a
bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt:
o megszerzésre ford. összeget, és ezzel összefüggő más kiadásokatkat
o az értéknövelő beruházásokat
o az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
 Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, a bevétel 25%-a számít jövedelemnek.
 Az adó mértéke: 25%
 Nem kell megfizetni az ingók átruházásából egy év során keletkező jövedelem adójának az 50e Ft-
ot meg nem haladó részét.
 Fentiek nem alkalmazhatók, ha üzletszerűen történi, ekkor az önálló tevékenységből származó
jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
 Ingatlanértékesítés szabályai ► (Gárván előadásból)
Értékesítési bevétel
- beszerzéskor megfizetett érték
- akkor megfizetett illeték
- értéknövelő beruházás
- vám
- értékesítéskor felmerült költség (pl.ügyvéd, ingatlanközvetítő)
= bevétel

Meg kell nézni, hány éve birtoklom, a 6. évtől kezdődően a jövedelmet 10%-al lehet csökkenteni
Ha nem tudom bizonyítani, hogy mennyiért vettem, akkor az eladási ár 25%-át kell számított
jövedelemnek tekinteni, és ugyanúgy évente 10%-ot levonni.

Tőkejövedelmek adója

o A kamatból származó jövedelem

 a takarékbetét, a takaréklevél, a devizabetét kamata
 a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír hozadéka
 a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegynek a befektetési alapokról
szóló tv. szerinti hozama
 a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy a
jegybanki alapkamatot max. 5%-al haladja meg
 az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén, vagy zárt forgalmazása
során elért kamata
A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke = 0

o Az osztalékból származó jövedelem

► magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem ► adója 25% ( a
cég értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéjének 30%-ig)
efelett 35 %
► osztaléknak minősül:
 társas vállalkozás adózott eredményéből magánszemély tagja (részvényese,
alapítója), tulajdonosa részesedése
 a társas vállalkozás tagja, tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével
értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas
vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik;
 külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem
 magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói
üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas
vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik.

o Árfolyamnyereségből származó jövedelem Az értékpapír elidegenítéséért kapott

bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó része
(kivéve ha a tv. azt kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősíti), csökkentve a
járulékos ügyleti költségekkel ► megszerzésre fordított összegnek (értéknek) - ha
törvény másként nem rendelkezik - az értékpapír megszerzését igazoló bizonylatban
(számlában, elismervényben, alapító okiratban stb.) feltüntetett összeget kell tekinteni,
öröklés, valamint ajándékozás esetén az értékpapír megszerzésére fordított összeg
nulla. ► megállapított jövedelem után az adó mértéke 25 %
o Vállalkozásból kivont jövedelem ► magánszemély ha társas vállalkozásba
adózatlanul befektetett jövedelmét kivonja, akkor adófizetési kötelezettségét az
árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie
Természetbeni juttatások
 a kifizető által a magánszemélynek adott meg nem térítendő dolog, szolgáltatás, termény,
értékpapír, illetményföld juttatás ► Az adó 44 %, amelyet a kifizető a juttatás időpontját követően
az adózás rendjéről szóló törvénynek rendelkezései szerint fizet meg ► Természetbeni
juttatásnak minősül:
o Kifizető által 3. személlyel kötött lízingszerződés alapján megszerzett vagyontárgy, ha
maradványértéken történt megvásárlása
o Kifizető által magánszemélynek nyújtott reprezentáció és ajándék
o Adóköteles biztosítási díj
o A kifizető szgk-ja magánhasználatra
o Kedvezményes hitel, kölcsön
Nem minősül természetbeni juttatásnak:
o Természetben adott munkabér
o Önálló tevékenység természetben adott ellenértéke
o Ingatlan,ingó átruházása során adott,ellenértékbe beszámított vagyontárgy, adóköteles
tárgynyeremény
 12. B tétel
Személyi jövedelemadó (összevont adóalap tartalma, adó meghatározásának szabályai,
kedvezmények, adóelőleg fizetés szabályai)
1995. évi CXVII. törvény A személyi jövedelemadóról

 Összevont adóalap ► Három része van:

o Önálló tevékenységből származó jövedelem
o Nem önálló tevékenységből származó jövedelem
o Egyéb jövedelem
1. Önálló tevékenység ► minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély
bevételhez jut,
- az egyéni vállalkozó,
- a mezőgazdasági őstermelő,
- a bérbeadó,
- a választott könyvvizsgáló tevékenysége,
- a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás
► bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható:
- az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig
az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú
melléklet rendelkezései szerint elismert - költség (tételes költségelszámolás), vagy
- az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad)
- mezőgazdasági őstermelőkre speciális szabályok: ha az e tevékenységéből származó bevétele max.
évi 600 ezer forint, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha viszont
meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia.
2. Nem önálló tevékenység
 a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
 az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység,
 a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak
ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el,
 a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége,
 továbbá a segítő családtag tevékenysége

►Bevétel: pénzbeli formában vagy természetben kapott munkabér (rendszeresen vagy esetenként,
mindegy). A felszolgálási díj nem!
►Nem bevétel pl. munkábajárás saját gépkocsival – 9 Ft/km, bérlet, jegy ára
►Adóalapot csökkentő kedvezmények: adójóváírás, vagyis a mindenkori minimálbér 18%-a (max
9e Ft/hó, éves 1.500.000 Ft/év jövedelemig)
►Adókedvezmények:
- lakáselőtakarékossághoz
- felvett hitel törlesztéséhez
- biztosítások után
- oktatással kapcsolatos
- gyermekkedvezmények
- kötelező biztosítások
- önkéntes biztosítások
- tevékenységhez kapcsolódó (mg tev, szerzői jogvédelem), max 100 e Ft-ig.

3. Egyéb jövedelem ► az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevétel körébe nem
sorolható minden olyan bevétel, amelynek adózására e törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Pl. a
nyugdíj, a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, stb.
 Az adó meghatározásának szabályai ► Az adót az adótábla szerint kell meghatározni az
adóalap után. Az adóalap meghatározása, adó kiszámítása az adótálba alapján történik ► Az
 összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló
tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege.
o Adótábla ► Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:
 0-1.550.000 Ft 18%
 1.550.001 Ft-tól 279.000Ft + 1.550.000 Ft-on felüli rész 36%-a
 Adóelőleg fizetés szabályai ► adóbevételek folyamatosságának elve
o A kifizetőnek:
o Az általa kifizetett összevont adóalapot képező jövedelemből - kivéve, ha e törvény másként
rendelkezik - 36 % adóelőleget kell levonnia akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik.
Önálló tevékenység esetén lehet nyilatkozni a költséghányadról előre, de legalább a kifizetés 50
százalékát a kifizetőnek figyelembe kell vennie. Ha nincs nyilatkozat, akkor a kifiz. teljes
összegének 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.
o A munkáltatónak ► Az általa havonta kifizetett munkaviszonyból származó rendszeres
jövedelemből az adott havi rendszeres jövedelem tizenkétszerese szerint várható számított adó
egytizenketted részét kell adóelőlegként figyelembe vennie ► Ha a magánszemély
munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelmet szerez, akkor a munkáltatónak az
adóelõleg-megállapításához az ilyen jövedelem felvételét megelőző egész havi
munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem 12szereséhez hozzá kell adnia a nem
rendszeres jövedelmet, majd az így kapott összeg szerint várható számított adót csökkentenie
kell a munkaviszonyból származó rendszeres havi jövedelem tizenkétszerese szerint várható
számított adó összegével.
 Bér
 Havi bér x 12 ► Éves jövedelem
 Éves adó megállapítása (progresszív adókulcsokkal)
 Le ► adójóváírás (éves adó /12)
o Le ► Adókedvezmény (járulékok 25 – 30 %-a)

LEVONANDÓ HAVI SZJA ELŐLEG

 13. B
A bankrendszer története, fejlődése

I. Előzmények
 A pénzforgalom lebonyolításának, a szervezett hitelezési tevékenységnek a csírái föllelhetőek
az ókori Babilonban, Egyiptomban, Indiában, Kínában, a görög városállamokban
 Római Birodalom ► a “pénzintézeteiben” már megjelent a váltók használata, egyfajta
bankszerű könyvelés, a bizományi ügyletek köre
 XII. század ► az itáliai államokban egyre bonyolultabb, egyre fejlettebb pénzügyi
intézmények és eszközök jelennek meg.
o Pld. Genova - bankárok – bank elnevezés
o bankon keresztül bonyolódnak az ügyletek
o váltók, csekkek kiállítása
 XII-XV. század ► spanyol bankrendszer virágzása, jelentős firenzei, genovai, velencei
bankrendszerek.
 XVI-XVII. század ► Észak-európai városokban kialakuló pénzpiacok. Ekkor kezdődik el
az a folyamat, amelynek során a pénzintézetek közül kiemelkedik a bankjegykibocsátás
monopóliumával felruházott jegybank, az állam központi bankja. A földrajzi felfedezésekkel ezek
a bankok háttérbe szorulnak és előtérbe került Németalföld, Hansa-városok, Anglia. Ezek vették át
a vezető szerepet gazdasági és pénzügyi téren is. Itt alakult ki két jelentős értékpapír:
o Részvény (tulajdonosi viszonyt is megtestesít)
o Kötvény (pénzkölcsön nyújtása fix vagy változó kamatozásra)
 E kettő kialakulása (1595) a Kelet-Indiai Társaság megalakulásához kapcsolódik:
Amsterdamban. Ez nem saját pénzből jött létre, hanem mások pénzéből, ezért részvényeket
állítanak ki, ezeket az utcán adják-veszik. Később a tőzsdére viszik (árutőzsde), és itt forgatják
ezeket a részvényeket.
 1622 Nyugat-Indiai Társaság
 1609. Amsterdamsche Wisselbank ► a hagyományos bankműveletek mellett a többi bank
pénzforgalmának befolyásolása és az érmeviszonyok szabályozása is megfigyelhető.
 1656. Sveriges Riksbank ► az első kizárólagos bankjegy-kibocsátási joggal felruházott
jegybank Európában.

I. Klasszikus bankfejlődés

 Bank of England (1694)

o Alapításának kiváltó oka: III. Vilmos és II. Jakab háborúskodásai során
felhalmozódott adósság finanszírozása. A bank alaptőkéje az államnak kölcsönadott
összeg volt, melyért cserébe jogot kapott a bankjegykibocsátásra.
o A XVIII. század közepétől kezdődően a BoE egyre inkább kiszorult a hagyományos
pénzpiacokról, a kereskedelmi banki tevékenységekből. Ugyanakkor folyamatosan
erősödött központi banki szerepe az államadósság kezelésében, a hitelnyújtás
felügyeletében, a katráták megállapításában, illetve a nyíltpiaci műveletekben.
o 1921-től egyedüli bankjegykibocsátóvá vált
o A bank helyzete 1946-ban lényegesen megváltozott, miután államosították. Az 1946.
évi tv. nem határoz meg kötelező célokat a monetáris politika terén. A BoE általános
működési céljai között ugyanakkor megtalálhatjuk a valuta értékének és
integritásának megőrzését, a pénzügyi rsz. stabilitásának fenntartását, a pénzügyi
szolgáltatások hatékonyságának biztosítását, a bankrendszer felügyeletét és a
betétesek érdekeinek védelmét.
o A bank fő feladata
 monetáris politikára vonatkozó tanácsok kialakítása, a monetáris politika
végrehajtása, a bankjegykibocsátás, a hivatalos tartalékok menedzselése,
 a bankok felügyelete,
  a fizetési és elszámolási rendszer hatékonyságának és
kiegyensúlyozottságának előmozdítása.
o 1998 reform ► cél az árstabilitás fenntartása

 Banque de France (1800)

o A forradalom idején dúló pénzügyi káoszra reagálva Napóleon támogatásával jött
létre 1800. január 18-án a BdF, a harmadik központi bank Európában.
o A BoE-hez hasonlóan a francia jegybank is magán-részvénytársaságként alakult.
1806-tól kezdve a kormány nevezte ki a bank kormányzóját és két helyettesét.
o Teljes kör bankjegy-kibocsátási monopólium 1848-ban.
o A korai önállóságot követően a XIX. század közepétől fokozatosan erősödött az
állami ellenőrzés a BdF fölött. Régensi Tanácsban két hatalmi centrum ütközött:
egyfelől a kormányzó és a két alkormányzó, akiket a pénzügyminiszter nevezett ki
köztisztviselőként, valamint három régens, akik a pénzügyminisztérium
köztisztviselői voltak, másfelől a további kilenc régens, akiket a bankélet és a
nemzetközi kereskedelem területéről választott a kétszáz legnagyobb részvényes.
o A függetlenség körüli viták az I. VH-t követ időszakban
o 1936 bank által követett monetáris politika is megváltozott, a gazdasági növekedés
prioritást élvezett az árstabilitáshoz képest, s a kormány hitelkérelmei is kedvező
elbírálásban részesültek.
o 1945-ben államosították a négy legnagyobb magánbankot és a BdF-ot. A tv.
létrehozta a Nemzeti Hiteltanácsot, amely a jegybanktól függetlenül végezte a
hitelpolitika szabályozását, tovább csorbítva ezzel a bank amúgy is korlátozott
önállóságát.
o 1993 Az Európai Monetáris Unióhoz történő csatlakozás előkészítése azonban
elkerülhetetlenné tette a BdF megreformálását, amelyre az 1993. évi 93-980. számú
tv. elfogadásával került sor. A tv. szerint a bankot a kormányzó irányítja, a monetáris
politikáért pedig a Monetáris Politikai Tanács tartozik felelősséggel. A fõtanács
hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlen kormányzati befolyás is érvényesülhet a
gazdasági és pénzügyminiszter által kijelölt cenzor személyén keresztül, aki részt
vehet a főtanács ülésén, javaslatokat tehet.

 Schweizerische Nationalbank (1905)

o A kantonális rendszerből fakadó decentralizáció miatt a szövetségi központi bank
létrehozására csak 1905-ben került sor. Az 1848-ban elfogadott, majd 1874-ben és
azt követően több mint 80 alkalommal módosított alkotmány kimondja, hogy a
pénzverési monopóliumban foglalt valamennyi jog gyakorlása a szövetséget illeti
meg.
o Fő feladatai:
 szabályozza az ország pénzforgalmát,
 megkönnyítse a fizetési forgalmat
 szövetségi törvényhozás keretei között az ország érdekét szolgáló hitel- és
valutapolitikát folytasson.
o 1953 nemzeti adósságkezelés, fizetési rendszer felügyelete, ügynöki teendők
o Az 1978-ban módosított jegybanktörvény egyéb feladatokat is ró a Svájci Nemzeti
Bankra: a nemzeti adósság kezelését, a fizetési rendszer felügyeletét, ügynöki teendők
ellátását a szövetségi kötvénykibocsátásoknál.
o A jegybankot felügyelő és ellenőrző testületek a közgyűlés, a banktanács, a
bankbizottság, a helyi bizottságok, valamint a felügyelő bizottság.
o A bank közvetlen irányítása a kormányzótanács feladata.

III. A “porosz utas” fejlődés

 A bankrsz-ek kialakulásának másik típusát a “ porosz utas” fejlődés jelenti, melynek modelljét a
német bankrendszer szolgáltatta. A német nemzeti jegybankrendszer története a Porosz Bank
1765-ben történt megalapításával kezdődött. A porosz modellben a központi bank a politikai
vezetés felülről jövő utasításait volt köteles végrehajtani. A bankrendszer központi irányítása ezért
itt volt a leghatékonyabb, az egész pénzgazdálkodás, s maga a bankrsz. is lényegében a központi
politikai irányítás eszköze volt valamely politikai, katonai vagy gazdasági cél elérése érdekében.
 Az 1875. Március 14-én elfogadott banktörvény elrendelte egy központi bank létrehozását. A
Birodalom által “átvett”, korábban német központi bankként működő berlini Porosz Bank vált
1875. Jan. 1-jén a Birod Bankká.
o A központi bank alapvető feladatai:
 a pénzforgalom szabályozása,
 a fizetési rsz. működtetése,
 a rendelkezésre álló pénzeszközök hasznosítása.
o Fő feladatai:
 a kereskedelem és az ipar támogatása,
 a kamatok emelkedésének megakadályozása.
 “autonómmá” vált az 1922. május 26-án elfogadott tv. szerint.
 A náci hatalomátvétel idején a Birodalmi Bank önállóságát az 1937. évi
törvénymódosítással lényegében megszüntették.
 A Német Birodalmi Bankot a II. VH-t követõen, jogilag az 1961. augusztus 2-i
tv. szüntette meg és létrejött az új jegybank, a “Bank deutscher Länder”.
 A nyugatnémet központi bankrsz. kétszintű szövetségi struktúrája hasonló volt az
USA-ban kialakított Federal Reserve Systemhez. A jegybanktörvény a bank fő funkciójaként a
valuta védelmét, a belföldi és külföldi fizetések bonyolítását határozta meg. Független a
szövetségi kormány utasításaitól.

 Orosz bankrendszer (1768)

o Az első hitelintézeteket az uzsorakamat letörésére alapított Anna, majd Erzsébet cárnő
o az első jegybankszerű intézményt pedig II. Katalin hozta létre 1768-ban, az
úgynevezett assignaták kibocsátására.

 Olasz jegybank (1893)

o Az új valuta, a líra bevezetésekor elkerülhetetlenné vált a korábbi bankrendszer
átszervezése (a bankrendszer rendkívül szétaprózott és alapvetően szabályozatlan
volt). A jegykibocsátó bankok közötti verseny egyre inkább veszélyeztette a pénzügyi
rsz. épségét.
o 1893-ban két toszkánai bankból és a Banca Nazionel-ből megalakult Banca d’Italia a
kormány bankja lett.

 Magyar bankrendszer
o A bankrsz fejlődésének kezdete a kiegyezést követő évtizedekben
o 1878-ban létrejön az Osztrák-Magyar Bank (jegybank), melynek budai épülete a
mai jegybank.
o Az első hazai takarékpénztár létrehozója Fáy András.
o Az első bankcsőd, amely a magyar pénzintézeteket megtizedelte. Az állam ezek után a
nagyberuházásokra kötvényeket bocsát ki. Pl.: Tisza helyreállítása, Millenium
o 1920-as évek: Az I. VH után megindul a megcsonkított ország gazdasági
konszolidációja. (Bethlen konszolidáció)
o 1924. Népszövetségi kölcsön
o 1924-ig nem volt Mo-nak jegybankja, az osztrák bankot szét kellett választani,
létrejön a JEGYBANK, amelynek főbb feladatai:
 kölcsön
 emisszió
 kereskedelmi bankok monetáris eszközökkel való irányítása
  kereskedelmi banki funkciók ellátása
o Az 1924-et követő években megtörténik az adórendszer, a vámrendszer és az
illetékrendszer módosítása.
 adórendszer átfogó módosítás: 1922-1924
 vámrendszer: a korábbi gazdasági kapcsolatok megakadnak, 1924-ben
védővámrendszer kialakítása
o illetékrendszer: kialakul a hármas tagozódás:
 vagyonszerzési illeték
 törvénykezési (eljárási) illeték
 okirati illeték
o 1945. után új fejlődési szakasz: 1945-1949: kettős pénzügyi jog időszaka, még
hatályosak az előző rendszabályok, fokozatosan építik ki előbb a polgári demokrácia,
majd a szocializmus megfelelő szabályait
o 1946. megjelenik a Forint (’26. előtt Korona, ’27-’46-ig Pengő)
o 1949. Alkotmány
o létrejön a tanácsrendszer
o államosítják az ipart, a kereskedelmet és a pénzintézeteket
o létrejön az ennek megfelelő egyszintű bankrsz. A kereskedelmi bankokat beolvasztják
a Magyar Nemzeti Bankba. Ez jegybanki és kereskedelmi banki funkciókat is ellát.
Létrejön az OTP.
o 1949. : Politikai rszváltás, a szocializmus alapjainak lerakása. Megindul az erőltetett
iparosítás, amely azonban az ország sajátosságainak egyáltalán nem felel meg. A mg-
ban az eddigi kisbirtokos rsz-t az erőltetett szövetkezetesítés váltja fel.
o 1949-1968.: Direkt gazdaságirányítási rendszer, az irányítás tervutasításokkal történik.
o 1956-ban Nagy Imre megpróbált bizonyos szempontból lazítani a rsz-en.
o 1969. Megindul a visszarendeződés, de a ’70-es évek elején a reform megtorpan.
o 1968. Új Gazdasági Mechanizmus Megpróbálták a beruházásokat háromszintűvé
tenni. Nem direkt tervutasításokkal irányít, hanem pénzügyi szabályozással.
o 1974. Begyűrűzik az olajválság. Az első eladósodási ütem az olajválsággal indult
meg, noha azt mondták, hogy az a határnál megállt.
o Az 1980-81-es második olajválság nyugaton fordulatot hozott: bevezették a monetáris
politikát (USA, Anglia) drasztikus lépések
o ’82-ben már Mo. is fizetésképtelen, mert egyáltalán nincs valutatartaléka
o 1982-ben először nyílt lehetőség a kitörésre és az IMF-nek (Valutalap és Világban)
tagjává válni. Az ország így hozzájutott ugyan egy készenléti hitelpiachoz, ami
megoldotta a likviditási gondokat, de nagyon magas kamatokat kellett fizetni.
o 1987.: Az ország nem volt tovább finanszírozható, változtatásra volt szükség, de ezt a
szocializmus keretein belül akarták megoldani. A rszváltás így a pénzügyi joggal
kezdődik.
o 1985. Nemzeti Bank: megtörténik a kétszintű bankrendszer létrehozása.
o 1987. jan. 1. A kétszintű bankrendszer deklarálása.
 Ipari Főosztály ► Magyar Hitelbank
 Mezőgazdasági Főosztály ► Orsz. Keresk. és Hitelbank
 Energetikai Főosztály ► Budapest Bank
 Külkereskedelmi Bank
 OTP
 Nemzeti Bank Off-shore bankjai = kereskedelmi bankok
 a helyzet ’88-’89-ig fennált.
 A rendszerváltással ’89-’90-ben a gazdaság padlón volt, a szocialista piac
megszűnt, a belső piac szűkült ► nagy veszteségek ► Az ország 25 milliárdos adóssága ’91-re 31
milliárd dollárra gyarapodott.

A központi bankok alapvető feladata:

  nemzeti fizetőeszköz értékállandóságának fenntartása
 a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan működtetésének megőrzése
 a likviditási zavarok elhárítása
 bankfelügyelet
 emissziós tevékenység (bankjegy- és érmekibocsátás)
elszámolási és fizetési rendszer fenntartása
 14. B
Az áfa működése, az előzetesen felszámított forgalmi adó

AZ ÁFA JELLEMZŐI
- Többfázisú – megjelenik a termeléstől a fogyasztásig minden értékesítési fázisban
- Nettó – minden fázisban csak az új értékre rakódik rá
- Forgalmi – csak az értékesítést (forgalmat) terheli
- Általános – versenysemlegesség, minden termékre és fogyasztásra vonatkozik
- Fogyasztói – a végső fogyasztót terheli, a többiek számára csak átmenő tétel
- Közvetett – az eladó szedi be, vallja be és fizeti be. Ezzel az adó fizetője és az adóteher
viselője elválik egymástól. A fogyasztót terheli, de a boltos fizeti be.
- Semleges – minden terméket és szolgáltatást egyformán terhel, attól is független, hogy ki
végzi a tevékenységet – szektorsemlegesség
- Könnyen áttekinthető – egyszerű kiszámolni
- Stabil költségvetési bevétel – nemzetgazdasági szinten a fogyasztás jól tervezhető, így az
abból származó bevétel könnyen megállapítható. Kevéssé függ a gazdasági konjunktúrától
- Számlázásra kényszerít – ha továbbértékesítési céllal szerezték be a terméket vagy
szolgáltatást, csak számla alapján igényelheti vissza

AZ ELŐZETESEN FELSZÁMTOTT FORGALMI ADÓ

Az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő áfából levonja azt az összeget, amelyet egy
más adóalany vásárolt termékértékesítés, vagy szolgáltatás esetén rá áthárított.
Az adólevonást csak az gyakorolhatja, aki egyszeres vagy kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti a
nyilvántartását.
Nem vonhatja le az adót olyan termékbeszerzés és szolgáltatás után az áfát, amire nem a tételes
költségelszámolás szabályait alkalmazza.
Az adólevonási jog csak hitelt érdemlő dokumentum birtokában gyakorolható. Ilyen dokumentum az
adóalany nevére szóló:
- számla, egyszerűsített számla
Az előzetesen felszámított adó összege nem haladhatja meg az e dokumentumokban adóként szereplő,
vagy az abból adóként kiszámítható összeget.
Az adólevonási jog gyakorlásának időpontja: a számlában, feltüntetett teljesítés időpontja.
 15. B tétel
Hitelintézeti rendszer, hitelintézeti tevékenység

I. Hitelintézeti rendszer

 A pénzügyi intézmények típusai

A pénzügyi szolgáltatások végzésére – az ügynöki tevékenység kivételével – kizárólag pénzügyi

intézmények kaphatnak engedélyt. A törvény a pénzügyi
intézményeket két csoportba sorolja:
1.hitelintézetek
2.pénzügyi vállalkozások

1. Hitelintézet ► az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyűjt, és egyéb pénzügyi szolgáltatási

tevékenységet végez. Kizárólag a hitelintézet jogosult betétgyűjtésre, más visszafizetendő pénzeszköz
nyilvánosságtól való elfogadására, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz kibocsátására és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása. A hitelintézet:
- Bank
- Szakosított hitelintézet
- Szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetve hitelszövetkezet) lehet.

 A bank olyan részvénytársasági formában működő hitelintézet, amely legalább

kétmilliárd forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik.

o Üzletszerűen végzi:
 Pénzkölcsön nyújtása
 Betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő
elfogadása
 Pénzügyi lízing
 Pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása

Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének

végzésére!

o További tevékenységek
 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, szolgáltatás nyújtása
 Kezesség és bankgarancia vállalás
 Valutával, devizával, váltóval, csekkel, saját számlára vagy bizományosként
történő kereskedelmi tevékenység
 Pénzügyi szolgáltatás közvetítése
 Befektetési alap, letétkezelés
 Letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás
 Önkéntes, kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés

 A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényben meghatározott tőkével alakult

részvénytársaság, amely e külön tv. szabályozásának megfelelően jogosult
tevékenységének végzésére azzal a megszorítással, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi
szolgáltatások teljes körének végzésére.

 A szövetkezeti hitelintézet takarékszövetkezetként vagy hitelszövetkezetként működhet.

Takarékszövetkezet legalább százmillió forint pénzben fizetett jegyzett tőkével
szövetkezeti formában alapítható.
 o Takarékszövetkezet
 Betétet gyűjt és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő
elfogadása
 Pénzkölcsön nyújtása
 Pénzügyi lízing
 Pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása
 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, szolgáltatás nyújtása
 Pénzügyi szolgáltatás közvetítése
 Letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás
 Pénzváltás
 Valutával, devizával, váltóval, csekkel, saját számlára vagy bizományosként
történő kereskedelmi tevékenység

o Hitelszövetkezet ► a takarékszövetkezethez hasonló tevékenységet végez a
pénzváltás kivételével, de tevékenységét csak tagja körében végezheti.

2. Pénzügyi vállalkozások ► A pénzügyi vállalkozás olyan pénzügyi intézmény, amely egy vagy
több pénzügyi szolgáltatást végez. Legalább 20 millió forint jegyzett tőkével alapítható.
Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működhet.

 Nem nyújthat ► Pénzforgalmi szolgáltatást

 Nem gyűjthet ► Betétet
 Nem jogosult ► Saját tõkéjét meghaladó mértékben visszafizetendő pénzeszközöknek a
nyilvánosságtól történő üzletszerű gyűjtésére

 Kizárólag pénzügyi vállalkozás végezhet:

o Bankközi piacon végzett pénzügyi ügynöki tevékenységet ► bankközi piaci
résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza adásvétel
közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci
résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék.

 A pénzügyi intézmények – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a pénzügyi

szolgáltatásokon kívül üzletszerűen kizárólag: - kiegészítő pénzügyi szolgáltatást
o aranykereskedelmi ügyletet
o részvénykönyvvezetést
o biztosítási ügynöki tevékenységet (1995. évi XCVI. tv. alapján)
o árutőzsde-ügynöki tevékenységet (1994. évi XXXIX. tv alapján)
o befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet (Épt. erre
vonatkozó feltételei mellett) folytathatnak ► Az ügynöki, a bizományosi, a
kereskedelmi tevékenység, a portfoliókezelés, valamint a jegyzési garanciavállalás
üzletszerű végzése, ha annak tárgya a törvényben meghatározott befektetési eszköz.
Ilyen befektetési eszköznek minősül pld. az átruházási értékpapír. ►Kiegészítõ
befektetési szolgáltatásnak minősül (Épt.):például az értékpapír-letéti őrzés,
befektetési tanácsadás.

II. A hitelintézeti tevékenység

A törvény az alapvetően releváns, EU-direktívákra támaszkodva a pénzügyi szolgáltatások és a

kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körét határozza meg.

 A Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatások:

a) betétgyűjtés, és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tõkét meg nem haladó
mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása
 b) pénzkölcsön nyújtása
c) pénzügyi lízing
d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása
e) készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezzel kapcsolatos
szolgáltatás nyújtása
f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása
g) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet - ,váltóval, illetve
csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység
h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység)
i) befektetési alap letétkezelés
j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás
k) hitelreferencia-szolgáltatás
l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magán nyugdíjpénztár részére történő
vagyonkezelés
m) készpénzátutalás

Kiegészítő szolgáltatások

n) pénzváltási tevékenység
o) az elszámolás forgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerek működtetése
(elszámolás-forgalmi ügylet)
p) pénzfeldolgozási tevékenység
q) a bankközi piacon végzett pénzügyi ügynöki tevékenység

E tevékenységek csak az PSZÁF, illetve egyes esetekben az MNB engedélyével végezhetőek

üzletszerűen.
 16. B
Öröklési és ajándékozási illeték

Az illeték története:
Szt László – törvénykezésiilleték
1405 – pervesztes fél fizeti az eljárási illetéket
1850 – első átfogó szabályozás – császári nyilt parancs.
1900 évi 11. tc – az illetékek egyik legalaposabb törvénye
I. VH alatt – született illetéktörvények a bevételi igények jegyében
1920 –tv módosította és rendszerezte az illetékeket 1. okirati, 2. közigazdasági és 3. törvénykezési
1945 – PM rendeletben kerül újraszabályozásra az illeték kódex
1986-ban lett törvényi szabályozás
Jelenleg 1990 évi XCIII. Tv.

Az illeték fogalma:
 Az állami bevételek egyik fajtája. Jellegzetességei nem különböznek az adókétól, fogalma is
megyegyezik az adóéval:
 Az illeték olyan állami bevétel, amelynek mértékét és a fizetésre kötelezetteket az állam
egyoldalúan állapítja meg, az iletékből befolyt bevétel a közkiadások fedezetére szolgál,
közvetlen ellenszolgáltatás az eljárási illetékek kivételével nem mutatható ki, és önkéntes
teljesítés hiányában kéyszer útján is beszedhető.
 Az adóktól eltérően az eljárási illeték esetpben ugyan közvetle ellenszolgáltatás kimutatható,
de ez nem igazodik a tényleges költségekhez, az eljáró szervek konkrét tevékenységével nem
kapcsolható össze.
 A másik fő eltérés az adókkal szemben az eseti jellegben mutatható ki, hiszen az adókat
áltaálában folyamatosan fizetik, míg az illetékek fizetése nem rendszeres, hanem eseti jellegű.
 A vagyonátruházási illeték azonban mindenben megegyezik az adók jellegzetességeivel, csak
elnevezésbeli különbség van.

Az illetékrendszer:
- Vagyonszerzési illeték: öröklés, ajándékozás vagy visszterhes vagyonátruházás esetén
- Eljárási illeték: államigazgatási vagy bírósági eljárásért

Díjak:
Tartalmilag nem sokban különböznek az illetéktől azok a díjak melyeket államigazgatási és bírósági
eljárásokért kell fizetni. Az elvi kölünbség, hogy az illetékekkel ellentétben a díjaknál elméletileg
megállapítható a közszolgáltatás költsége.

A kötelezettség keletkezése:
Öröklés – örökhagyó halála napján
Ajándékozás – ingatlannál a szerződés megkötése napján, ingónál szerződésről kiállított okirat aláírása
napján, ha nincs okirat, akkor vagyonszerzéskor
Visszterhes vagyonátruházási illeték – szerződés megkötése vagy árverés napján, bírósági határozat
jogerőre emelkedésekor, vagy vagyonszerzéskor
Eljárás – eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor

Illetékmentesség:
Személyi és Tárgyi
Tárgyi illetékmentesség esetén senkinek sem kell illetéket fizetni
Személyi: - az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége
Teljes személyes mentességet élvez tv szerint:
- magyar állam
- helyi önkormányzat
- kv szerv
- ÁPV Rt.
 - Társadalmi szervezet
- Köztestület
- Kht
- Egyház
- Alapítávany (köz-)
- Vizgazdálkodási társulat
- OEP
- ONYP
- MNB
- MTI
- NATO

 Állam és a helyi önkormányzat esetén a mentesség feltétlen, a többieknél csak attól függően,
hogy előző évben volt-e társasági adó fizetési kötelezettsége.
 Az illeték alapja a forgalmi érték, melyet az a pénzben kifejezett érték, mely az
illetékkötelezettség keletkezésekor általában elérhető.
 Haszonélvezetnél egy évi értékként a aforgalmi érték 1/20-adát kell figyelembe venni.
 A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezett (az illeték alanya) a szerző fél.

Öröklési illeték:
Tárgya: haláleset folytán történt vagyonszerzés.
Adótárgy: örökség, hagyomány, meghagyás alapján történt vagyonszerzés, kötles rész szerzése,
valamint halál esetére szóló ajándékozás. Tárgya a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott összeg is, de
a szolgalom és a haszonélvezet nem.

Ha visszautasítja vagy ingyenesen átengedi – nem kötelezhető illetékfizetésre.

Ha az átengedés ellenérték fejében történik – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.

Ajándékozási illeték:
Tárgya: az ajándékozással történt vagyonszerzés.
Adótárgy: ingó vagy ingatlan ajándékozása, vagyin értékű jog ingyenes alapítása, ingyenes
átengedése, ilyen jogról ellenszolgáltatás nélküli lemondás.
Csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratotállítottak ki, vagy ingó esetén okirat kiálítása
ugyan nem történt meg, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150.000 Ft-ot
meghaladja.
Számítás
Az illeték számításának az alapja (mindkét esetben): a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell
vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és egyéb teher egy főre jutó
értékét.
A haszonélvezeti joggal terhelten szerzett vagyon esetében az illeték alapja a teljes forgalmi érték és a
haszonélvezet különbözete.

Öröklési illetékmentesség:
- hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség
- értékpapír, takarékbetét, gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét
- magánnyugdíjpénztári egyéni számlán lévő összeg, feltéve, ha nem veszi ki
- az egy örökösnek jutó ingóörökség 300.000 Ft-ot meg nem haladó része
- lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése
- kiskorú örökség amit a szülő örököl
- lakóépület építésére alkalmas telek, ha az örökös 4 éven belül lakóházat épít
- örökös tulajdonszerzése, ha termőföldre, ill. annak hányadára az örököstársak által tett nyilatkozat
alapján ingyenesen szerez tualjdonjogot
Ajándékozási illetékmentesség
- hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék
- lakóépület építésére alkalmas telek, ha a megajándékozott 4 éven belül lakóházat épít
- olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót – természetbeni juttatás címén – szja fizetés
kötelezettség terheli
- lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése
- értékpapír, takarékbetét, gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét…

Az öröklési és ajándékozási illeték mértéke

a) Öröklés esetén:
Lakástulajdon-szerzés illetékének
Csoport Az illeték általános mértéke
mértéke
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa,
szülője, valamint a háztartásában eltartott
szülő nélküli unokája terhére 18 millió forintig 11% 18 millió forintig 2,5%
(Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt 18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után
gyermek a vér szerinti gyermekkel, az 35 millió forintig 15% 35 millió forintig 6%
örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő 35 millió forint feletti rész után 21% 35 millió forint feletti rész után 11%
a vér szerinti szülővel egy tekintet alá
esik)
18 millió forintig 15% 18 millió forintig 6%
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó 18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után
unokája, nagyszülője, testvére terhére 35 millió forintig 21% 35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 30% 35 millió forint feletti rész 15%
18 millió forintig 21% 18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után
III. Minden más örökös terhére
35 millió forintig 30% 35 millió forintig 12%
35 millió forint feletti rész után 40% 35 millió forint feletti rész után 21%
b) Ajándékozás esetén:
Lakástulajdon-szerzés illetékének
Csoport Az illeték általános mértéke
mértéke
I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa,
szülője, valamint a háztartásában eltartott
szülő nélküli unokája terhére 18 millió forintig 11% 18 millió forintig 5%
(Az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt 18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után
gyermek a vér szerinti gyermekkel, az 35 millió forintig 18% 35 millió forintig 8%
örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő 35 millió forint feletti rész után 21% 35 millió forint feletti rész után 12%
a vér szerinti szülővel egy tekintet alá
esik)
18 millió forintig 15% 18 millió forintig 8%
II. Az ajándékozó I. csoportba nem
18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után
tartozó unokája, nagyszülője, testvére
35 millió forintig 21% 35 millió forintig 10%
terhére
35 millió forint feletti rész után 30% 35 millió forint feletti rész után 16%
18 millió forintig 21% 18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után 18 millió forint feletti rész után
III. Minden más megajándékozott terhére
35 millió forintig 30% 35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 40% 35 millió forint feletti rész után 30%
 17.B tétel
Személyi jövedelemadó (jövedelem, bevétel, költség fogalma, adókötelezettség tartalma,
önadózás szabályai
1995. évi CXVII. törvény A személyi jövedelemadóról

 Jövedelem ► a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett

bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e
törvényben meghatározott hányada.
 Jövedelem típusok
o Összevont adóalapba számító jövedelmek
 önálló tevékenységből származó jövedelem
 nem önálló tevékenységből származó jövedelem
 összevonás alá tartozó egyéb jövedelem
o Vállalkozói jövedelem
o Az átalányadózás szabályai szerint adózó magánszemély jövedelme
o A tételes átalányadózás szabályai szerint adózó magánszemély jövedelme
o Vagyonátruházásból származó jövedelem
 Ingó
 Ingatlan
 Vagyoni értékű jog
 Tartási életjáradék
 öröklés
o Tőkejövedelmek
 Kamatból
 Osztalékból
 Árfolyamnyereségből
 Vállalkozásból kivont
o Természetbeni juttatások
o Vegyes jövedelmek

Bevétel ► a magánszemély által bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett

vagyoni érték, különösen pénz, kereskedelmi utalvány, dolog, értékpapír, elengedett tartozás,
magánszemély érdekében teljeseített kiadás.

Költség ► csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel

megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett,
szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve, ha e törvény a kiadás tényleges kifizetésétől
függetlenül minősít költségnek valamely tételt.
► Nem számít költségnek azon kiadás, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletet
részben vagy egészen, kielégítő termék vagy szolgáltatás megszerzése érdekében merül fel. Bármely
kiadás csak egyszeresen, egy alkalommal és legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe
költségként.
► A jövedelem megszerzésének időpontja:
 Készpénz: átvétel napja
 Jóváírás: óváírás napja
 Váltó: birtokbavétel napja
 Ingyenes értékpapír: elidegenítés időpontja
 Átvállalt kiadás: bizonylaton lévő időpont
 Adókötelezettség tartalma:
1. Bejelentési kötelezettség
2. Nyilatkozattételi kötelezettség
3. Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség
4. adóalap, adómegállapítási kötelezettség
5. adóbevallási kötelezettség
6. adóelőleg, adófizetés
7. nyilvántartás végzése
8. bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség
9. Könyvvezetési kötelezettség
10. Adatszolgáltatási kötelezettség

ÖNADÓZÁS (ld. 9/B tétel)

 18b. tétel
Az Európai Monetáris Unió. Európai Központi Bank.

A Nyugat-Európai pénzügyi együttműködés kezdetei

 1948. Európán belüli fizetésekről egyezmény kerül aláírásra
 1950. Európai Fizetési Unió (EPU): lehetővé tette a kereskedelem és a
tagországok közötti fizetések multilateriális elszámolását
 1957. Európai Közösség létrejötte (Római szerződés)
 1958. Monetáris Bizottság létrehozása. A gazd-i és pénzügyi
folyamatok elemzését végzi
 1964. Jegybankelnökök Bizottsága
 1970. Werner12-terv
- a monetáris unió 3 szakaszban történő megvalósítása 1980-ra. A terv
nem valósult meg, csak egyes elemei:
- árfolyamokat szűk sávban lebegni engedő „valutakígyó” (1972)
- tagországok átmeneti fizetésimérleg-problémák áthidalását elősegítő
Európai Monetáris Együttműködési Alap (1973)
 1979. Európai Monetáris Rendszer (EMS)
ECU-kizárólag számlapénzként létezett, az összes EK valuta adott mennyiségének súlyozott
kosara
A rendszer együttműködésre épült, stabil árfolyam rendszert alakított ki.
 1988. EK csúcsértekezlet a Gazd-i és Monetáris Unió (EMU)
megvalósítására vonatkozó ütemterv elkészítésével Jaques Delors-t bízta meg.
Delors-jelentés 3 fontos tényezőt emelt ki:
 a résztvevő valuták teljes konvertibilitása
 a pénzügyi piacok integrációja
 a keresztárfolyamok visszafordíthatatlan rögzítése
 1992. Maastrichti csúcsértekezleten elfogadták az Európai Unióról
szóló egyezményt
Az EMU létrejöttének szakaszai
 1. szakasz 1990 – 1993.: tőkeműveletek liberalizálása és a pénzügyi
konvergencia kritériumok (= EMU-ba való belépés feltételei) megállapítása (Maastrichti
konvergenciakritériumok)
1. a belépést megelőző egy évben az inflációs ráta legfeljebb 1,5 %
ponttal lehet magasabb az EU legalacsonyabb inflációs rátát
felmutató 3 országának számtani átlagánál
2. a belépést megelőző egy évben az államháztartás folyó hiánya
nem haladhatja meg a GDP 3 %-át,
3. a bruttó államadósság nem lehet több a GDP 60 %-ánál
4. a tagországok valutája árfolyamának egy rögzített sávon belül
kell maradnia, s a belépést megelőző két évben nem kerülhet sor
a valuta leértékelésére, ill. a többi tagország valutájával
szemben megállapított középárfolyam hivatalos kiigazítására
5. a referencia-kamatláb legfeljebb 2 %ponttal lehet magasabb a
három legalacsonyabb inflációjú országban érvényes hasonló
kamatok számtani közepénél
 2. szakasz 1994 – 98
a. célja a konvergencia kritériumok teljesítése,

12
Pierre Werner luxembrugi miniszterelnük
 b. a nemzeti jegybank törvényeknek a központi bank autonómiáját biztosító módosítása,
Európai Monetáris Intézet megalapítása (feladata a Központi Bankok Európai
Rendszere (ESCB) létrehozásának előkészítése.
 3. szakasz 1999. jan. 1-től
- Európai Központi Bank (ECB) felállítása,
- ESCB működésének megkezdése,
- az árfolyamok rögzítése,
- Euro bevezetése (2002. január 1-i forgalomba hozatal, 2002. július 1-i teljes pénzcsere
bevezetése)

Európai Központi Bank (ECB)

- Az EMU egyik központi eleme az ESCB és az ECB. Az ESCB a tagállamok központi
bankjaiból és az önálló jogi személyiséggel bíró ECB-ből áll.
- Döntési jogosítvánnyal az ECB rendelkezik, az általa kiadott szabályok jogilag kötelezőek
és közvetlenül alkalmazandók a tagállamokban.
- Fő célja az árstabilitás fenntartása
- 1999. jan. 1-jén került felállításra.

Az ESCB feladatai
- a közösség monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása
- devizaműveletek végzése
- a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése
- a fizetési rendszer akadálytalan működésének előmozdítása
- a hitelintézetek felügyeletéért felelős hatóságok működésének elősegítése

Az ECB
o Illetékes minden, a hatáskörébe tartozó területet érintő ügyben hozott közösségi, v.
nemzeti hatósági törvény, tv.javaslat véleményezésében
o Jogosult tudatni véleményét a közösségi és nemzeti intézményekkel az illetékességi
körét érintő ügyekben
o Jogosult statisztikai információt kérni a nemzeti hatóságoktól, gazdasági szereplőktől

o Rendeleteket alkot ► általános érvényűek, mindenkit köteleznek és közvetlenül

alkalmazni kell
o Döntéseket hozhat ► kötelezőek, de nem általános érvénnyel, hanem csak azok
számára, akikre vonatkozik
o Ajánlásokat, véleményeket fogalmazhat meg ► nincs kötelező erejük

o Az ECB fontos fa.: az euró kibocsátása, célja: a tagállamokban történő

bevezetése. (Mo-n reálisan a cél 2010)
o Bankjegykibocsátás engedélyezésére kizárólag az ECB kormányzó-tanácsa
jogosult

o ECB monetáris funkcióinak és műveleteinek alapvető szabályait a Statútum rögzíti,

részletes szabályok meghatározása azonban az ECB feladata
A monetáris eszköztár legfontosabb elemei a nyíltpiaci műveletek.
o Nyíltpiaci műveletei
 Azonnali és határidős péü-i piaci eladások és vételek
 Értékpapír-visszavásárlási megállapodások (repo ügyletek)
 Követelések és forgatható eszközök vétele, kölcsönadása
o Deviza ellenében nyújtott refinanszírozás (swap) Lényege ugyanaz, mint a repo-
ügyleté, különbség: fedezetül nem értékpapír, hanem deviza szolgál.
o Az EU-n belül jegyzett hitelintézetek és más pénzügyi intézmények számára
minimális kötelező tartalék képzését írja elő, az ECB-nél vagy a nemzeti jegybankoknál
nyitott számlán.
o Az ECB illetve a nemzeti jegybankok nem nyújthatnak hitelt
 Közösségi intézményeknek és testületeknek
 Nemzeti kormányoknak
 Regionális, helyi vagy más közhatóságoknak
 Egyéb közjogi testületeknek
 Állami tulajdonban lévő vállalkozásoknak
 (nem vonatkozik az állami tulajdonban lévő hitelintézetekre)
o Az ECB illetve a nemzeti jegybankok függetlenek ► nem kérhet és nem fogadhat el
utasításokat sem a közösségtől vagy annak testületétől, sem bármely tagország kormányától,
sem bármely egyéb személytől
 19b. tétel
A Magyar Nemzeti Bank jogállása és feladatai

I. A Magyar Nemzeti Bank jogállása

 Alapnormaként az Alkotmány 32/D §-a rögzíti az MNB feladatait:

o törvényes fizetőeszköz kibocsátása
o a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme
o a pénzforgalom szabályozása
 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi
bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.
 Az MNB elnökét a KE nevezi ki 6 évre, az elnök a bank tevékenységérõl évente beszámol az
OGY-nek.
 Az MNB mint jegybank, a róla szóló külön tv. (2001. évi LVIII. tv) keretein belül – a
kormány gazdaságpolitikájával összhangban – önállóan alakítja ki a pénz- és hitelpolitikát és
annak eszközeit.
 (2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik
végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el
utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől
és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől.
 2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
 3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
 (2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris
politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.

II. Az MNB szervezete

 Az MNB jogi formája:

o 54. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy.
o (2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság
elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.
o (3) Az MNB alapszabályát a közgyűlés állapítja meg, amelyet be kell mutatni az
Országgyűlésnek.
o (4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint
részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli.
 47. § Az MNB szervei: a közgyűlés, a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelő
bizottság.
 Az MNB élén az elnök áll. Az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács az
alapfeladatokkal, az árfolyamrendszerrel, illetve a szükséghelyzetben lévő hitelintézeteknek
történő rendkívüli hitelnyújtással kapcsolatos feladatokban.
 MNB szabályozási jogosultsága:
60. § (1) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint
rendeletben szabályozza
a) az alapkamat mértékét,
b) a kötelező tartalékráta mértékét,
c) a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, illetve képzésének és elhelyezésének módját,
d) a bankjegyek és az érmék (ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is) kibocsátását,
címletét, külső kiállítását, bevonását,
e) a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a 31/A.
§ (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat,
f) a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének vagy készíttetésének
engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és
megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket,
 g) a forgalomban lévő euró fizetőeszközökről utánzat készítésével vagy készíttetésével kapcsolatos
követelményeket

III. Az MNB feladatai

A hitelintézeteknek a monetáris politikai eszközökkel történő jegybanki irányítása révén befolyásolja a
pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. A monetáris politika alapvető célja a
nemzeti valuta vásárlóerejének megőrzése, amely egyben monetáris egyensúly megőrzését is
feltételezi. E cél elérése érdekében az MNB befolyásolja az általa kibocsátott pénz, az úgynevezett
jegybankpénz mennyiségét, kínálatát.

Az MNB alapvető feladatai

4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott
bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes
fizetőeszköze.
(3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.
(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban
devizaműveleteket végez.
(5) Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket és
figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése,
továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében.
(6) Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.
(7) Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális
felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.
(8) Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján - csak
elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

A monetáris politika eszközei

7. § Monetáris politikáját az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg:

a) számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a 16. §-ban
foglalt korlátozással,
b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, elad és
közvetít az azonnali és származtatott piacokon,
c) saját értékpapírokat bocsát ki,
d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz,
e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),
f) szabályozza a kötelező tartalékot,
g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.

A törvény szerint a jegybank monetáris politikáját refinanszírozással, a hitelintézetek kötelező

jegybanki tartalékának szabályozásával, árfolyamok és kamatok befolyásolásával vagy
meghatározásával, nyíltpiaci műveletekkel és más jegybanki eszközökkel valósítja meg.
 A refinanszírozás ► A refinanszírozás a hitelintézetek jegybank által történő finanszírozását
jelenti
o értékpapírokat számítol le (visszleszámítol ► A közvetlen hitelezés helyett
meghatározott feltételek mellett értékpapírokat, a hitelintézetek által benyújtott
váltókat számítol le)
o refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezete mellett vagy anélkül
o értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással (repoügyletek). A
visszavásárlási megállapodáshoz hasonló forrásbiztosítási mód az ún. swapügylet,
melynek során a jegybank egy azonnali (spot) ügylet keretében megvásárolja a
devizát a hitelintézettől, majd határidőre eladja azt.
Refinanszírozási hitel fedezetéül nem fogadható el a hitelintézet saját kibocsátású értékpapírja.
 Tartalékráta ► A jegybanktörvény szerint az MNB előírhatja, hogy a hitelintézetek és a
befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában tartalékot (tartalékráta)
helyezzenek el az MNB-nél. A különböző típusú forrásokra eltérő tartalékrátát írhat elő, az MNB
a tartalék után kamatot fizethet. A tartalékrátára vonatkozó jegybanki előírásokat legalább 15
nappal azok hatálybalépése előtt kell meghirdetni. Az MNB az 1/1996. (PK 1.) MNB
rendelkezésben szabályozza a kötelező tartalékot. A tartalék mértéke 5%.
 Kamatelőírások ► Az MNB rögzített és mozgó kamatokat, ezen belül jegybanki
alapkamatot, napi pénzpiaci kamatokat, kedvezményes kamatokat és büntető kamatokat
alkalmazott. Az MNB korábban jogosult volt a hitelintézetek által kötelezően alkalmazandó egyes
kamatlábak mértékét meghatározni, ide értve az alkalmazható legmagasabb kamatláb mértékét.
Durva beavatkozásnak számított. Ma már csak a jegybanki alapkamat maradt, a banki kamatok
(min, max) direkt meghatározása megszűnt
 Nyíltpiaci műveletek ► A nyíltpiaci műveletek során a jegybank a piacon forgalomban lévő
értékpapírokat, gyakorlatilag állampapírokat vásárol a hitelintézetektől, illetve a saját
portfóliójában lévő értékpapírokat ad el a hitelintézetek részére. Ez az eszköz illeszkedik
leginkább a pénzmennyiség piaci módon történő befolyásolásához, s az ún. “finom szabályozásra”
is alkalmas eszközként használható. Jelenleg ez a legfontosabb monetáris politikai eszköz.
 Bankjegy- és érmekibocsátás ► A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külsõ
kiállítását, valamint bevonását az MNB a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé. A
jegybankok klasszikus feladata a bankjegy- és érmekibocsátás, amelyre Magyarországon a
jegybanktörvény rendelkezése szerint kizárólagosan az MNB jogosult. A pénzkibocsátási
nyereséget az államadósság csökkentésére kell fordítani.
 Pénzforgalmi feladatok ► Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert,
szabályozza a pénzforgalmat, a készpénz-helyettesítõ fizetési eszközök kibocsátásának és az ezzel
kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, továbbá a pénzváltási és pénzfeldolgozási
tevékenység végzésének engedélyezése.
 Devizagazdálkodási feladatok ►Ma már nem jelentős, ezen a területen mindent
liberalizáltak.
 A jegybanki ellenőrzés ► A jegybanki ellenőrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi
intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a
befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében e törvény, a pénzforgalomról és a
devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására
terjed ki. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és
vizsgálati anyagok bekérésére. (2) Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is
jogosult.
 A jegybank mint az állam bankja: Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Pénzforgalmi számláját, az MNB az államháztartással
finanszírozási kapcsolatot kizárólag központi költségvetésen keresztül tarthat. Az MNB az
államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, vagy
az állam ill. a helyi önk. Befolyásoló irányítása alatt működő szervezetnek hitelt nem nyújthat, az
államtól közvetlenül állampapírt nem vásárolhat. Az MNB az állam (ÁKK) megbízása alapján az
állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.
 A jegybank mint a bankok bankja: Központi bankként az MNB “végső hitelezőként” áll a
hitelintézetek rendelkezésére.
 Pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzését engedélyezi
 Jegybanki információ rendszert működtet
 Jegybanki ellenőrzést végezhet
Rendkívüli hitelnyújtás hitelintézet szükséghelyzetében
14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a
pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek rendkívüli hitelt
nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől, valamint a Felügyelet által
kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé
teheti.
 20b.
Számviteli ismeretek

Számviteli tv. 2000. évi C. tv.

Számviteli jog alapjai

I. Jogforrási rendszer
 Hatályos szabályozás alapja a 2000. Évi C tv.
 Tv felhatalmazás alapján kb. 20 kormányrendelet szabályozza a számvitelnél a
speciális beszámolási kötelezettségeket
 MNB
 ÁPV Rt.
 Biztosítók
 Felszámolás és csőd alatt álló gazdálkodók
 Államháztartás szervei, közhasznú szervek stb.
 A magyar számviteli jogalkotást 3 nagy nemzetközi szabályrendszer befolyásolja
 EU számviteli irányelvek
 Nemzetközi számviteli standardok (40-nél több) (IAS)
 USA-ban alkalmazott számviteli standardok (US GAAP)
II. Hatálya
 Személyi: gazdálkodókra terjed ki nevezetesen:
 Vállalkozók (Rt, szövetkezet, kft, stb; kkt, bt választhat Sztv és EVA között)
 MNB
 Államháztartási szervek
 Társasházak
 Lakásszövetkezetek
 Ügyvédi irodák
 Nem terjed ki
 Egyéni vállalkozók
 polgári jogi társaság
 Építőközösségek
 Külföldi székhelyű vállalatok Magyarországi képviseletére
 Tárgyi
 Könyvvezetési kötelezettség
 Beszámolási
 Nyilvánosságra hozatali
 Könyvvizsgálati kötelezettség
A számviteli tv szabályai diszpozitív jellegűek, azoktól több esetben el lehet térni. Gyakori a választási
lehetőség

III. Számviteli politika

A számviteli politika a számviteli tv. keretein belül a gazdálkodó sajátos helyzetére vonatkozó
belső szabályzat, testre szabott, egyediesített számviteli tv.
Rögzíteni kell
 Választási lehetőségek esetében melyiket választotta és milyen indok alapján
 A lényeges és nem lényeges események forinthatárait
 Az alapelveket és összeütközésének prioritását
 Beszámoló készítés időpontját
  Értékelési módokat
 Beszámoló készítésre vonatkozó eljárásokat
 Nyilvánosságra hozatal tényét

Számviteli politika részét képezi

 Leltárkészítési, leltározási szabályozás
 Értékelési szabályzat
 Pénzkezelési szabályzat
 Önköltség számítási szabályzat

Alapelvek
 Az alapelvek = általános érvényű vállalkozási magatartási szabályok, kötelezettségek, melyek
között szoros összefüggés, kapcsolat áll fenn
 Az alapelvek időnként összeütköznek, ellentmondanak
 Az ésszerű gazdálkodás esetenként megköveteli, hogy az alapelvektől eltérjen a gazdálkodó. Ezt
minden esetben meg kell indokolni

Fajtái funkcionális szempontok szerint

 Valódiság elve a könyvvitelben rögzített tételeknek a valóságban is
megtalálhatónak, bizonyíthatónak kell lenniük
 Teljesség elve: minden olyan gazdasági eseménynek szerepelnie kell a
nyilvántartásokban, amely hatással van a gazdálkodó pénzügyi, vagyoni,
jövedelmi helyzetére
 Óvatosság elve: beszámolónak nem szabad alaptalanul bizakodó optimista képet
adni
 Összemérés elve: bevétel-költség ahhoz az időszakhoz kell kapcsolni, amikor
azok ténylegesen felmerültek, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől
 Időbeni elhatárolás elve: olyan gazdasági események határait, amely 2 vagy több
üzleti évet érint, az adott időszak bevétel-költség között időarányosan kell osztani
 Bruttó elszámolás elve: nem lehet kötelezettséget és követelést, ill. bevételt,
kiadást összevontan egyenlegükben elszámolni
 Tartalom elsődlegessége a formával szemben a gazdasági eseményeket,
ügyleteket tényleges közgazdasági tartalmuknak megfelelően kell szerepeltetni
 Egyedi értékelés elve az eszközöket és kötelezettségeket külön-külön, egyedileg
kell rögzíteni és értékelni
 Lényegesség elve a lényegesnek nem számító információknak nem kell egyedileg
megjelenniük a beszámolóban
 Költség-haszon összevetésének elve a beszámolóban nyilvánosságra hozott
információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának
költségével
 Következetesség elve a beszámoló tartalma, formája és a könyvvezetés
tekintetében biztosítani kell az állandóságot és az összehasonlíthatóságot
 Világosság elve a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, Sztv-nek
megfelelő formában kell elkészíteni
 Folytonosság elve: előző záró= tárgyévi nyitó
 Vállalkozás folytonosságának elve a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés
során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja
tartani működését, így az eredmény meghatározása az elsődleges cél.

Beszámolási kötelezettség
Megbízható hiteles valós naprakész terjedelmes nyilvántartások alapján készül.
A beszámoló célja a gazdálkodás működéséről az érdekeltek és érdeklődők részére megbízható valós
tájékoztatás
Beszámoló = összefoglaló kimutatás a gazdasági a pénzügyi, jövedelmi vagyoni viszonyairól, egy
meghatározott időpontra vonatkozólag
Tartalma szerint áll
 Mérleg
 Eredménykimutatás
 Kiegészítő melléklet
Nem része a beszámolónak de azzal összefüggésben és egyidejűleg a gazdálkodó üzleti
jelentést is köteles készíteni, melynek adatai összhangban vannak a beszámolóval
A mérleg: olyan kimutatás mely adott időszakra vonatkozóan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás
rendelkezésre álló vagy tulajdonában lévő anyagi és nem anyagi javait összetétel (eszköz) és eredet
(forrás) szerint.
Statikus jellegű, 2 oldala van
 Eszközök (aktívák)
 Befektetett eszközök
 Forgóeszközök
 Aktív időbeni elhatárolások
 Források (passzívák)
 Saját tőke
 Jegyzett tőke
 Jegyzett tőke de be nem fizetett
 Tőke tartalék
 Eredmény tartalék
 Lekötött tartalék
 Értékelési tartalék
 Mérleg szerinti eredmény
 Céltartalék
 Kötelezettségek
 Passzív időbeni elhatárolások

Eredménykimutatás: az a számviteli okmány, amely egy adott időszakra előre meghatározott

szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait
összegét, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt.
Kiegészítő melléklet: a mérlegben és eredménykimutatásban nem szereplő infokat tartalmazza
részletesen pl. munkavállalók statisztikai létszáma, cash-flow, menedzserek járandóságai
Üzleti jelentés: szöveges elemzés, mely kiegészíti a beszámolót. Beszámolóval együtt kell
elfogadtatni és leadni. Nem nyilvános, csak a vállalkozó székhelyén ismerhetik meg az érintettek

Beszámoló formája
Éves nettó árbevétel nagyságától, vállalkozás vagyonától (mérlegfőösszeg) és a foglalkoztatottak
számától függ
1. Éves beszámoló
2. Egyszerűsített éves beszámoló
3. Összevont (konszolidált) beszámoló (kapcsolt vállalkozások 1 beszámoló)
4. Egyszerűsített beszámoló
5. Speciális (közbeeső) beszámoló
Könyvvezetési kötelezettség: az a tevékenység amelynek keretében a gazdálkodó tevékenysége során
előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan
nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.
Egyszeres könyvvitel: pénzforgalmi szemléletű
Kettős könyvvitel: eredményszemléletű
A könyvvezetés alapja a bizonylat
Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által készített, kiállított okmány, melyet a gazdasági
esemény számviteli nyilvántartása céljából készítettek és megfelel a Sztv alaki és tartalmi
követelményeinek
Könyvvizsgálói tevékenység
Célja: társaság ügyvezetésétől, tulajdonosaitól független szakértő személyek ellenőrizzék a
beszámolókat, biztosítva azok hitelességét.
A könyvvizsgáló a következő záradékokkal láthatja el a beszámolót: (letétbe kell helyezni a
beszámolóval együtt)
 Tiszta záradék (hitelesítő)
 Korlátozott záradék
 Elutasító záradék
Nyilvánosságra hozatal, közzététel
Információt könnyen olcsón hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozni.
Formái
 Vállalkozás székhelyén biztosított nyilvánosság
 Letétbe helyezés
 Közzététel
 Cégközlönybe való
 Speciális szabályok szerint

Számviteli szolgáltatás: megbízás alapján végzett tevékenység, csak képesített személy 5 millió Ft
felett bejegyzett képesített mérlegképes könyvelő
 21b. tétel
Az Európai Unió költségvetési rendszere

 EU ► integráció ► jogrendje a harmonizációs kötelezettségeinkre tekintettel több

vonatkozásban is része lett a magyar pénzügyi jognak. A kötségvetési jog a tagálokra nézve
jogokat és kötelezettségeket álapít meg.
 Vámunió:
 1968-ban közös külső vámtarifa
 tilos a behozatali vagy kiviteli vámok, illetve ezekkel egyenlő hatású díjak
alkalmazása a tagállamok között
 Adóunió: (részleges) jogi alapelv ► egyetlen tagállam sem vethet ki a más tagállamból
származó árukra semmiféle olyan adót, amely magasabb, mint a hasonló jellegű hazai árukra
kivetett adó.
 EU költségvetési rendszer ► tagságunk esetén a magyar költségvetéshez is kapcsolódik
 Az EU költségvetésében kötelezően alkalmazandó elvek:
 Egységesség
 Bruttó elszámolás elve
 Fedezeti elv
 Nyilvánosság
 Gazdaságosság és eredményesség
 Kiegyenlített (deficit nélküli) költségvetés
 Költségvetési prioritások kijelölése
 Tagállamok befizetése:
 Vámbevételek és az agrárár-lefölözések bevételeiből 25 % levonásával
 Forgalmi adó (VAT) bevételükből 2004-ben 0,50 %-ot
 Adóalap:
 Ha egy tagállam GNP-jének 50 %-ánál nagyobb az adóalap, akkor ez az 50 % -os
összeg tekintendő adóalapnak
 Ha pedig a forgalmi adó bevétel ennél kevesebb, akkor ezt kell adóalapnak tekinteni
 Befizetnek egy államonként eltérő összeget, amely arányos az egész EU GNP-jének
és az egyes államok GNP-jének egymáshoz viszonyított arányával

 Költségvetés megállapítása: kiszámítják az összes tagállam GNP-jének együttes összegét ►

ennek 1,27 %-a lehet az EU költségvetési kiadásának kerete
 Euróban fogadják el
 Jogi intézményrendszere és a végrehajtás a Tanács, a Bizottság és a Parlament által
1998-ban kialakított intézményközi megállapodás szerint működik, a másik fontos
szabály a pénzügyi rendelet (Financial Regulation)
 Költségvetés fejezetei
1. Közös mezőgazdasági politika
2. Strukturális műveletek (Strukturális Alap, Kohéziós Alap, Szociális Alap,...)
3. Belső intézmények és feladatok (oktatás, foglalkoztatás, statisztika,…)
4. Külső műveletek (élelmiszer segélyezés, Európai Fejlesztési Alap…)
5. Igazgatási kiadások (bizottságok, bíróságok, Parlament,…)
6. Tartalékok (garanciális tartalék, segítés szükséghelyzetben)
+ az AGENDA 2000 tanácsi program szerint két fejezettel bővült:
7. Tagságra pályázó államok részére meghatározzák az agrár, strukturális és
PHARE-program támogatását (2000-2006 ► évente)
8. Bővítési keretek (agrár, igazgatási, strukturális műveletek céljára)
Meghatározzák még:
 a naptári évben vállalható kötelezettségek felső határát
 a kifizetendő összegeket
 Kötelező és nem kötelező kiadásokra tagolva (kötelezőek: az agrár célú kiadások,
alkalmazotti nyugdíjak, más külső kiadások)
 Strukturális alap: egy állam akkor részesül ebből, ha az egy főre jutó GDP alacsonyabb EU
átlag 75 %-ánál
 Kohéziós alap: a fejletlenebb államok segítése
 Költségvetés elfogadása:
 A Bizottság, a Tanács és a Parlament együttműködésén keresztül valósul meg
 Bizottság előkészítő ► Tanács és Parlament döntéshozó szerepet tölt be
 Parlament nélkül nem lehet elfogadni

 Költségvetési eljárás
 Bizottság: minden évben az Európai Tanács által több évre meghatározott
költségvetési keretcsomagok irányszáma alapján ► előzetes költségvetési javaslatot
készít ► szeptember 1-ig beterjeszti a Tanácsnak
 Tanács: minősített többséggel ennek alapján költségvetési tervezetet fogad el ►
továbbítja a Parlamentnek október 5-ig
 Parlament: vagy jóváhagyja első olvasatban, vagy módosításokat tesz a kötelező
kiadások területén, változtatásokat a nem kötelezőek esetén ► visszaküldi a
Tanácsnak
 Tanács: végleges döntést hoz a kötelezőekre, a nem kötelezőkre egyaránt ►
százalékban meghatározott korlátok között módosíthatja az elfogadott tételeket a
Parlament
 Parlament: elnöke kihirdeti
Amennyiben a Parlament számára nem elfogadható megoldás született, az eljárás lezárása előtt teljes
egészében elutasíthatja a költségvetés tervezetét (1979, 1984)
 Költségvetés végrehajtása ►Bizottság felel érte
 Végrehajtás ellenőrzése ► a Számvevőszék felelős
 Belső ellenőrzés szervezete►Pénzügyi Ellenőrzési Főigazgatóság
 Külső ellenőrzés szervezete►Európai Számvevőszék (Court of Auditors) 1977-től
 Minden szerv, amely uniós pénzekhez jut, köteles adatokat és dokumentumokat
rendelkezésre bocsátani
 Az EU minden döntéshozó szerve tárgyalja az Európai Számvevőszék jelentését
 Kialakulási folyamat fontosabb állomásai:
 1951 ► Európai Közösség (bizonyos szén-acél bevételekre)
 1960 ► Rendszeres évi befizetések-kiadások ► költségvetési egyensúly
megteremtése
 1970 ► Alanyi jogon járó bevételek – befizetések
 1975 ► ÁFA 1 %-ának befizetése a közösségi költségvetésbe
 1980 ► Vámbevételek 80 %-ának befizetése a közösségi költségvetésbe
 Európai Központi Bank ► kidolgozzák az alapelveket, de nem szólnak bele az adott ország
inflációs szabályozásába
 Költségvetés ► a GDP-k kis részére terjed ki (kb. 2 %-ot oszt újra), mert
 Tagállamok nem mondanak le adórendszerük szuverenitásáról
 Az EU nem foglalkozik oktatással, stb., ezért nem kell normális állami költségvetési
struktúra
 Legnagyobb befizetők ►Anglia, Franciaország, Németország
 Stabil támogatott országok ►Spanyolország, Görögország, Portugália (Olaszország köztes)
 Legnagyobb kiadási tétel ► mezőgazdaság