3 1 EC2 2010 Abrak

Dr.
habil JANKÓ LÁSZLÓ
VASBETON SZILÁRDSÁGTAN
az
EUROCODE 2
szerint (magasépítés)
Az EC és az MSZ összehasonlítása is
TANKÖNYV
I. AZ ÁBRÁK
NEd
MEdo (alapérték,
elsőrendű elmélet)
Mekkora az
NRd határerő? l = lcol
A helyettesítő
rugalmas kihajlási hossz: lo.
befogás hajlításra
BUDAPEST
2010
1
ELŐSZÓ
Hazánkban mintegy 2 évtizede bevált szabványok(MSZ) szabályozásával folyik a

magasépítési vasbetonszerkezetek tervezése, építése.
Az utóbbi időkben, az Európai Uniós csatlakozásunk következtében, elkezdték

nálunk is bevezetni az új európai tartószerkezeti szabványokat. Ezek összefoglaló
neve EUROCODE(EC). A különböző ágazati szabványok további jelölésekkel
vannak ellátva. Így pl. az általunk is tárgyalt vasbetonszerkezeti(betonszerkezeti)
szabvány az EUROCODE 2, röviden az EC2 jelzést viseli. A pontosabb adatokat l.
a FÜGGELÉK-beli IRODALOM-ban(MSZ EN az EC szabványok hazai
megnevezése). Külön IRODALOM van az 1. FEJEZEThez a 20. oldalon.
Az EUROCODE szabványrendszer értékelésénél az alábbi szempontokat tartjuk a

legfontosabbaknak:
■ a) Tartalmazza-e a legújabb szakmai ismereteket?
■ b) Áttekinthető, világos, tömör, szemléletes, felhasználóbarát,
könnyen kezelhető-e?
■ c) A szabvány használatával csökken-e a tervező mérnökök már ma is igen
nagy munkája?
■ d) A szabvány hozzásegíti-e a tervező mérnököket gazdaságosabb szerke-
zetek tervezéséhez?
Eddigi ismereteink és tapasztalataink alapján a b)-d) kérdésekre egyértelműen nem

a válaszunk.
Jelen tankönyv megírásakor arra is kitértünk, hogy az EC2-t az MSZ-szel

összehasonlítva mutassuk be.
A számítási eljárások algoritmusait igyekszünk a legegyszerűbben megfogalmazni.

Az eljárások minél áttekinthetőbb szemléltetésére törekedtünk: ábrák,
táblázatok. A tankönyv szerves részét alkotják a SZÁMPÉLDÁK (44 oldal).
Feltételezzük, hogy a kapcsolódó más szaktárgyak tudnivalói ismeretesek az olvasó

előtt: Szilárdságtan, Mechanika, Statika, Építőanyag-ismeret (beton, betonacél
stb.) stb.
Teljességre mi sem törekedhettünk, de bízunk abban, hogy könyvünk eleget fog

tenni a hallgatók jogos igényeinek.
FIGYELEM! A könyvet úgy szerkesztettük meg,
hogy az összes ábra egymás után a könyv elején van!
BUDAPEST, 2010. december A szerző
2
TARTALOM
FIGYELEM! A könyv elején van az összes ábra: 5.–96. oldal.
TARTALOM 98
1. FEJEZET: A VASBETONRÓL ÁLTALÁBAN 100
1.1. DEFINÍCIÓ 100

1.2. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 100
1.3. A VASBETON ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI 102
1.4. A VASBETON ÉPÍTŐANYAGAI.
ANYAGMODELLEK 103
1.5. A BETON ÉS AZ ACÉLBETÉT EGYÜTTDOLGOZÁSA.
FESZÜLTSÉGI ÁLLAPOTOK.
KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK 105
1.6. VASALTSÁGI SZINTEK(normálisan vasalt, gyengén vasalt,
alulvasalt, túlvasalt) 106
1.7. A BIZTONSÁGRÓL. MÉRETEZÉSI ELVEK(röviden) 108
2. FEJEZET: EUROCODE(EC) ALAPISMERETEK 110
2.1. Ellenőrzési/méretezési elvek. A biztonság szintje.

Határállapotok. Hatáskombinációk 110
2.2. Terhelő hatások 112
2.3. Anyagjellemzők(beton, betonacél, feszítőacél) 112
2.4. Vegyes adatok/segédletek 112
3
3. FEJEZET:
TEHERBÍRÁSI HATÁRÁLLAPOTOK 113
3.1. HAJLÍTÁS(tiszta) 113

3.1.1. ELLENŐRZÉS 114
3.1.2. MÉRETEZÉS 114
3.2. NYÍRÁS(tiszta) 115
3.3. CSAVARÁS(tiszta csavarás és csavarás + nyírás) 117
3.4. KÜLPONTOS NYOMÁS(ÉS KÖZPONTOS NYOMÁS) 120
4. FEJEZET:
HASZNÁLHATÓSÁGI HATÁRÁLLAPOTOK 124
4.1. REPEDÉSKORLÁTOZÁS 124
4.2. FESZÜLTSÉGKORLÁTOZÁS 126
4.3. AZ ALAKVÁLTOZÁSOK KORLÁTOZÁSA(lehajlás) 128
FÜGGELÉK 129
SZÁMPÉLDÁK 157
Az utolsó oldal: a 200. oldal.
4
c, c: concrete=beton
f, f, f: failure=törő; szilárdság
beton t: tensile=húzó
σc nyomás
u: ultimate=végső, határ
[Nmm-2] k: characteristic=minősítési
σcf σcf :törőszilárdság fck
tanγco ≈ Ecm
2.3. 1. ábra −I. táblázat
II. táblázat
εcf ≈ 2,5−3,5 εcu εc[‰]
σct : húzószilárdság fctd, fctm
σs torzított ábra
[Nmm ] σsf : szakítószilárdság
-2
ftk
s: steel=acél
t: tensile=húzó
betonacél k: characteristic=minősítési
σsy : folyási határ húzás f, f: failure=törő; szilárdság
y: yield=folyási
u: ultimate=végső, határ
S500
tanγs = Es = 200−206 kNmm σsy
-2
fyk
2.3. 2. ábra-II. táblázat
εsyk ≈ 1,2−2,5 εsf ≈ 150−200 εs[‰]
εuk
Megjegyzések:
1.) Nyomásra hasonló a diagram (de vb.-nél εs ≤ εcf ≈ 2,5−3,5 ‰ ).
2.) Ha a σsy folyási határ elmosódik, akkor ún. egyezményes
folyási határt definiálunk: σs,0.2 az a feszültség, amelyhez
εmaradó = 0,2% maradó nyúlás
tartozik leterhelés után.
3.) Feszítőacéloknál: σs,0.1 az a feszültség, amelyhez
εmaradó = 0,1% (leterhelve).
FIGYELEM! A jelölések, indexek angolok, de a mechanikai/fizikai tartalom

általános érvényű. Érvényes mind az EC-re, mind az MSZ-re. De a 2.3. 1.−3.
ábrák szerinti szabványos szilárdsági jellemzők eltérőek a két szabványban.
1.4. 1. ábra
A beton és a betonacél valóságos alakhelyes σ–ε diagramja
5
2.3. I. táblázat
εc a zsugorodási tényező végértéke
zsugorodás(sh):εc,sh = εc,sh(t) = εc,sh∞f(t)
εc∞
időfüggvény
εc,sh
kúszás(c): εc,c = φεco
εc(t) εc,c φ = φ(t) = φ∞f(t)
εco a kúszási tényező végértéke
2.3. I. táblázat
εco
kezdeti(o) t t: idő
rugalmas
alakváltozás kúszásnál:
(megterheléskor) t: a megterheléstől eltelt
idő (to = τ),
zsugorodásnál:
betonozás t: a betonozástól eltelt idő
A fenti ábrán a kétféle kezdőidő-

pontot nem különböztettük meg.
εc = εc(t) = εco + εc,c + εc,sh = εco(1+φ) + εc,sh
c: concrete=beton c: creep=kúszás
sh: shrinkage=zsugorodás
1.4. 2. ábra
A beton tartós alakváltozásai
6
a
Ha nem tapadna az
∆ P ∆
acélbetét a betonhoz,
akkor a tartóvégeken
∆ mértékű eltolódás
állna elő az acélbetét
nem tapadó acélbetét vége és a tartóvég
között.
l
a betonra átadódó
tapadófeszültségek A τ tapadófeszültségek
révén ∆ = 0 alakul ki.
−τ A τ tapadófeszültségek
közvetítésével az acél-
betét húzást kap: Ns1.
jól tapadó acélbetét
τ
Az acélbetétekben a nyomatéki teherbírás M
lévő erőt le kell hor- Nc lb M2
gonyozni. Ez azt z MRd = Ns1z M1 lb
jelenti, hogy az acél-
acélbetétek Ø
betétek Ns1erejét
Ns1
átadjuk a betonnak.
A tapadófeszültsé- lb ≈ (25−35)Ø
gek révén. lehorgonyzási hossz
P
b Nc Kis tapadásnál a tartó
ívként működne teher-
z bírási határállapotban.
Ez azonban túl nagy
repedések repedésekkel járna.
Ns1 vonórúdként működő húzott vasalás
l
erős lehorgonyzás
(kampó, hurok)
felülnézet
Megjegyzés: a jól tapadó acélbetét bordás felületi kialakítású.
1.5. 1. ábra
A beton és az acélbetét együttdolgozása
Általános vasbeton szilárdságtan! Nem szabályzati előírások! De az lb nagyságát

az EC-ből kell venni.
7
felhajlítás
nyírásra h
nyírási kengyelek l húzott hajlí− b
tási vasalás
repedésmentes: I. feszültségi állapot fyd
húzás
fcd
xiI MserI nyomás
εc εs
VserI fctmhúzás
nyomás
fyd
berepedt: II. feszültségi állapot
fyd
xiII MserII húzás
fcd
nyomás
τ-repedések a hajlítás dominál VserII εc εs
repedésmentes σ-repedések repedésmentes
hajlításra hajlításra nyomás
fyd
képlékeny: III. feszültségi állapot
fyd
xIII = xc húzás
fcd nyomás
MEd
εc εs
a hajlítás dominál
τ-repedések σ-repedések VEd εcu
nyomás
MserI VserI fyd
MserII VserII
MEd VEd (előjel)
M hajlítás V nyírás
1.5. 2. ábra
Feszültségi állapotok. A repedezettség növekedése
a teher növekedésével (tiszta hajlítás, tiszta nyírás)
Általános vasbeton szilárdságtan! Nem szabályzati előírások!
8
a Hajlítási repedések és
hajlítási törés
betonösszemorzsolódás
σc M
Rossz tapadás esetén nagy koncentrált

hajlítási repedés és hajlítási törés.
Megjegyzés: pl. régi típusú utófeszített szerkezetben(nincs kiinjektálva).
Jó tapadás esetén több kisebb

hajlítási repedés.
b Nyírási repedések és
nyírási törés
betonösszemorzsolódás fiktív vonal(rajzi hiba)
Nagy ferde repedés, nyírási törés.

Az erős lehorgonyzás(kampó, hurok) itt is fontos.
V felülnézet
Megjegyzés: a jól tapadó acélbetét bordás felületi kialakítású.
1.5. 3. ábra
Hajlítási törés. Nyírási törés
9
Mindkét szabvány jelének feltüntetésével (EC, MSZ) arra utalunk, hogy nincs elvi
különbség a két szabvány között.
σcI,u u: upper=felső
EC MSZ
nyomott d2
σs2,I h/2 xiI

h d= d1 As2 xiI tengely
As1 d−xiI
σs1,I Mser
húzott a a
σcI,l xiI − b I: I. feszültségi állapot
s: steel=acél l: lower=alsó c: concrete=beton
Az ideális/idealizált(i) keresztmetszeti terület:

AiI = bh + (αe−1)As2 + (αe−1)As1 .
Statikai nyomaték a felső(u) [nyomott] szélső szálra:

SiI,u = + (αe−1)As2d2 + (αe−1)As1d.
A semleges tengely xiI helyzete:
xiI = .
A tehetetlenségi nyomaték az xiI semleges tengelyre:

2 2
IiI = + bh(xiI − ) + (αe−1)As2[xiI – d2] +
2
+ (αe−1)As1[ d − xiI ] .
A fentiekben: αe = = . Itt φ a kúszási tényező:

2.3. I. táblázat.
1.5. 4a). ábra

Keresztmetszeti jellemzők I. feszültségi állapotban (repedésmentes).
Derékszögű négyszög alakú keresztmetszet
10
Mindkét szabvány jelének feltüntetésével (EC, MSZ) arra utalunk, hogy
nincs elvi különbség a két szabvány között.
σcI,u u: upper=felső beff
EC MSZ
nyomott d2
t xiI
σs2,I h/2
h d= d1 As2 xiI tengely
As1 d−xiI
σs1,I Mser
húzott a a
σcI,l xiI b I: I. feszültségi állapot

AiI = bh + (beff – b)t + (αe−1)As2 + (αe−1)As1.
Statikai nyomaték a felső(u) [nyomott] szélső szálra:

SiI,u = + (beff – b) + (αe−1)As2d2 + (αe−1)As1d.
A semleges tengely xiI helyzete:

Ha x < t, akkor is érvé-
iI
xiI = ≥ t. nyesek a képletek.
A tehetetlenségi nyomaték az xiI semleges tengelyre:

IiI = + bh( xiI)2 + (beff – b) + (beff – b)t(xiI – ) +
2
2 2
+ (αe−1)As2[xiI – d2] + (αe−1)As1[d−xiI ] .
A fentiekben: αe = = . Itt φ a kúszási tényező:

2.3. I. táblázat.
FIGYELEM! T-alakú keresztmetszetbe nyomott acélbetéteket általában

nem teszünk (As2=0). Nem gazdaságosak. Általában csak szerelő/szerkezeti
acélbetéteket alkalmazunk a nyomott övben.
1.5. 4b). ábra

Keresztmetszeti jellemzők I. feszültségi állapotban (repedésmentes).
T– alakú keresztmetszet
11
σcII,u u: upper=felső
EC MSZ
nyomott d2
σs2,II xiII
h/2
h d= d1 As2 xiII tengely
As1 d−xiII
σs1,II ≡ σsII Mser
húzott a a
b II: II. feszültségi állapot
Statikai nyomaték az xiII semleges tengelyre:

SxiII = + (αe −1)As2(xiII – d2) − αeAs1(d − xiII) = 0,
SxiII = xiII2 + BxiII + C = 0.

B = [αeAs1 + (αe−1)As2] C = –[αeAs1d + (αe−1)As2d2] .
A semleges tengely xiII helyzete:
√
xiII = .

AiII = bxiII + (αe−1)As2 + αeAs1.
A tehetetlenségi nyomaték az xiII tengelyre:

2 2
IiII = + (αe−1)As2[xiII – d2] + αeAs1[d − xiII] .
A fentiekben:
αe = = . Itt φ a kúszási tényező:
2.3. I. táblázat.
1.5. 5a). ábra

Keresztmetszeti jellemzők II. feszültségi állapotban (berepedt).
Derékszögű négyszög alakú keresztmetszet
12
σcII,u u: upper=felső beff
EC MSZ
nyomott d2
t xiII
σs2,II
h d= d1 As2 xiII tengely
As1 d−xiII
σs1,II ≡ σsII Mser
húzott a a
b II: II. feszültségi állapot
Statikai nyomaték az xiII semleges tengelyre:

SxiII = + (beff – b)t(xiII – ) + (αe−1)As2(xiII – d2) − αeAs1(d – xiII) = 0,
SxiII = xiII2 + BxiII + C = 0.
B = [(beff – b)t + αeAs1 + (αe−1)As2 ]
C = –[(beff – b) + αeAs1d + (αe−1)As2d2] .

Ha xiII < t,
A semleges tengely xiII √ akkor az előző
helyzete: xiII = ≥ t. ábra érvényes,
de b = beff .
AiII = bxiII + (beff – b)t + (αe−1)As2 + αeAs1.
A tehetetlenségi nyomaték az xiII tengelyre:
2
IiII = + (beff – b) + (beff – b)t(xiII – ) +
2 2
+ (αe−1)As2[xiII − d2] + αeAs1[d − xiII] .
A fentiekben: αe = = . Itt φ a kúszási tényező: 2.3. I. táblázat.
FIGYELEM! T-alakú keresztmetszetbe nyomott acélbetéteket általában nem

teszünk. Nem gazdaságosak. Általában csak szerelő/szerkezeti acélbetéteket
alkalmazunk a nyomott övben.
1.5. 5b). ábra

Keresztmetszeti jellemzők II. feszültségi állapotban (berepedt).
T – alakú keresztmetszet
13
Az x tengely helyzetének változása az M hajlítónyomaték függvényében:
1a alulvasalt tartó: 3 túlvasalt tartó (ridegen

■ az acélbetétek a repedések törik):
megjelenésekor (Mcr) azonnal ■ az acélbetétek nem folynak
elszakadnak (εs > εuk ); meg (σs < fyd );
■ a II. feszültségi állapot sem ■ a beton szélső szálában létrejön
alakul ki. az εcu törési összenyomódás
[tervezési értéke].
x xtúlvasalt
xcI
xiI xiII xIII = xc
repesztőnyomaték: Mcr MRd M

I. feszültségi állapot II. feszültségi állapot
vasalás nélkül III. feszültségi állapot
2 normálisan vasalt tartó:
1b gyengén vasalt tartó: ■ az acélbetétek megfolynak
■ az acélbetétek a repedések
(σs1 = fyd );
megjelenése után még működ-
■ a beton szélső szálában
nek, meg is folynak (σs = fyd ),
létrejön az εcu törési
de az εcu elérése előtt elszakad- összenyomódás [tervezési
nak (εs > εuk ); értéke]; kialakul a III.
■ a II. feszültségi állapot feszültségi állapot, azaz a
kialakul ugyan, de a III. nem. teherbírási határállapot.
εcu= 3,5‰ 2.3. 1. ábra fcd As2
xIII = xc xiII
εs ≤ εuk [ 2 ] 2.3. 2. ábra
c: concrete=beton s: steel=acél σs1 = fyd σs1 As1 b
1.6. 1. ábra
A vasbeton keresztmetszet viselkedése a tönkremenetel pil-
lanatában, különböző vasaltsági szinteken( 1a , 1b , 2 , 3 )
14
Értelemszerűen más igénybevételekre is.
MSZ
HAJLÍTÁS KÖZPONTOS NYOMÁS
MRd NRd
MEd NEd
ΣAs = As1+As2
vasbeton NRd,vb
vasbeton MRd,vb b
vb gyengén vasalt As2

gyengén vasalt h
MRd,gyv = NRd,c NRd,gyv = As1
beton beton
MRd,c mMRd,vb mNRd,vb
μmin = 0,30% μ = 100 Σμmin = 0,60% Σμ = 100
mMSZ = 0,67 + 0,33 ≤1 MSZ mI = ≤ 1; szakirodalom
Minimális acélbetét százalékok(a teljes betonkeresztmetszetre):

HAJLÍTÁS NYÍRÁS KÜLPONTOS NYOMÁS
húzott : μmin = 0,30% μminT = 0,10% húzott : μmin = 0,30%
ρmin = 0,15% ρminV = 0,10% ρmin = 0,15%
nyomott: μ2min = 0,10% nyomott: μ2min = 0,30%
(csak gerendában) Σμmin = 0,60% (húzott is)
Σρmin = 0,30%
ρ: EC/MSZ EN, 2.4. II.−IV. táblázat
Megjegyezzük, hogy ez a táblázat tájékoztató jellegű, mert a minimális vasalás mennyisé-
gét a fenti számokon kívül képletszerűen is meg kell vizsgálni az EC/MSZ EN szerint.
●Az EC2-nek megfelelő MSZ EN 1992-1-1/2010 szabvány nem ad meg az m-re gyengén
vasaltsági redukciós képletet(betonnak tekinti a gyengén vasalt keresztmetszeteket).
Ezért az elméleti szempontból is helyes mMSZ tényező képletét itt megadjuk. Továbbá –
jobb híján − a fenti mI képletet is bemutatjuk. A mérnök dönthet, hogy a ritka gyengén
vasaltsági esetekben melyiket tartja helyesebbnek. Mi az mMSZ tényezőt javasoljuk.
●A vasalt keresztmetszet teherbírásának(R) tervezési értéke nem lehet kisebb, mint a
vasalatlan betonkeresztmetszet(c) határteherbírása(MRd,c, NRd,c).
1.6. 2. ábra
A gyengén vasalt keresztmetszetek teherbírása(R).
Minimális acélbetét százalékok
15
A statikus mérnöki gyakorlat foglalkozik
■ új szerkezetek tervezésével (méretezés, ellenőrzés),
■ meglévő szerkezetek szakértésével, megerősítésével.
átalakításával.
ALAPKÉRDÉS:
képes-e a szerkezet törés nélkül, továbbá túlzottan nagy alakváltozá-
sok nélkül viselni a terheit?
Ezen kérdés megválaszolása során 3 alapegyenlet-típust használunk:
► egyensúlyi egyenleteket,
► geometriai (összeférhetőségi) egyenleteket,
► anyagegyenleteket [σ(ε), σ(ε) egyenleteket; 2.3. 1.-3. ábra].
Teherbírási
ELLENŐRZÉSI
és
MÉRETEZÉSI
ELJÁRÁSOK
Egyetlen biztonsági Osztott biztonsági Biztonsági tényező
tényezős eljárás: tényezős eljárás: nélküli eljárás
γeng >1 γteher >1, γanyag >1
●σeng megengedett ● Törési biztonságon ● Teljes valószínű-
feszültségekkel alapuló 2. eljárás ségi eljárás
(valószínűség-
σeng = σH = számítás, mate-
matikai statisz-
●Törési biztonságon EM = γteherE tika stb.)
alapuló 1. eljárás E: teher vagy
Eeng = γengE igénybevétel
E: teher vagy ● Félvalószínűségi el-

igénybevétel járás. Ezt használjuk!
1.7. 2.−4. ábra!
FIGYELEM!
●Az EC is hasonló elvi alapokon áll (általános, nemzetközi alapelvek).
●De a biztonság szintje az EC -ben jóval nagyobb.
2.1. I. táblázat(γG, γQ)
MSZ
EC
1.7. 1. ábra
A szokásos ELLENŐRZÉSI/MÉRETEZÉSI eljárások vázlata
16
f: relatív gyakorisági függvény; 1.7. 3. ábra
EM = γMEa
MSZ
Ea
5% a valószínűsége, hogy
ennél nagyobb teher vagy
igénybevétel előfordul
rendkívüli érték
(földrengés stb.)
99%
50% 95%
Ev, Eh EM Er teher vagy
várható érték szélső- igénybevétel
alapérték érték M: mértékadó, szélső
Eh = Ea = Ev: az Eh használati teher vagy igénybevétel a teher

vagy az igénybevétel Ea alapértékével egyenlő.
Használati határállapotokhoz (repedéskorlátozás,
lehajlások korlátozása).
Ev :várható érték, átlagérték (mérések, statisztika),

Ea = Ev: alapérték.
EM = γM Ea: a teher vagy az igénybevétel szélsőértéke (M),

γM = γteher: a teher vagy az igénybevétel biztonsági tényezője
1.7. 1. ábra (γM = 1,2–1,4 ).
Törési határállapothoz.
FIGYELEM !
MSZ
EC
1.7. 2. ábra
Az osztott biztonsági tényezős(félvalószínűségi )
ELLENŐRZÉSI/MÉRETEZÉSI eljárás szerinti tervezési
terhek vagy igénybevételek(Eh, EM)
17
f: relatív gyakorisági függvény
Rbk a beton nyomó határfeszültsége; 2.3. 1. ábra
σbH
f:relatív gyakorisági függvény
~s ~2s vagy sűrűségfüggvény.
Eltörünk N db beton próbahen-

gert/kockát. Pl. a σbi =19
Nmm-2 beton törőszilárdság
ki = 27-szer fordult elő. A ki
fi szám a σbi törőszilárdság gya-
minősítési/alap− korisága.
érték Az fi = ki/N arányt relatív
gyakoriságnak nevezzük.
2.1. 1. ábra
MSZ
1‰ 5% 50%
σbH Rbk σbv σbi betonszilárdság
szélsőérték várható érték
s: a szórás, ami azt fejezi ki, hogy milyen mértékben ingadozik a mért beton-
szilárdság, –mint minőségi jellemző– a σbv várható érték/átlagérték körül.
Az Rbk minősítési érték (pl. C20-nál: 20):

5% a valószínűsége, hogy ennél kisebb betonszilárdság előfordul.
σbv: várható érték, átlagérték (mérések, statisztika),
σba = Rbk : alapérték, minősítési érték. 1.7. 1. ábra
σbH = Itt γb = γanyag: a beton biztonsági tényezője

MSZ törési határállapothoz.
V.ö. 2.3. 1. ábra: αR = 0,75–0,95 ;(a hajl.-nyom. szilárdság/hengerszil.); γb=1,3.
FIGYELEM!
MSZ
EC
1.7. 3. ábra
Az osztott biztonsági tényezős(félvalószínűségi ) eljárás szerinti
beton nyomó határfeszültség(σbH) az MSZ felfogásában.
EC: beton nyomószilárdság tervezési értéke
18
Vizsgáljuk pl. a tiszta hajlítást. MM
Megfelel, ha
MH ≥ MM.
MH: határnyomaték/teherbírás, MM: mértékadó nyomaték.
f: relatív gyakorisági függvény
fM mértékadó(M) fH határ(H)
MM MH M
szélsőérték szélsőérték
1.7. 2. ábra 1.7. 3. ábra
MSZ túllépési valószínűségek: 5% 1‰
A tönkremenetel bekövetkezési valószínűsége, azaz a kockázat:

● Használati határállapotban: 10-2 –10-3,
tehát minden 100., 1000. szerkezet erősen berepedhet, nagy
lehajlásokat végezhet.
●Teherbírási határállapotban: 10-4 –10-5(5%*1‰ = 5*10-5),
tehát minden 10 000., 100 000. szerkezet súlyosan károsodhat,
összeomolhat.
FIGYELEM!
MSZ
EC
1.7. 4. ábra
Az osztott biztonsági tényezős(félvalószínűségi) eljárással elvégzett MSZ
szerinti ELLENŐRZÉS/MÉRETEZÉS szemléltetése
19
IRODALOM
FIGYELEM! Itt az általános vasbeton szilárdságtannal kapcsolatos fontosabb
könyveket foglaltuk össze. Az EC-vel kapcsolatos IRODALOM: l.a FÜGGELÉK-ben.
[1] Bölcskei, E.- Statikusok könyve.
-Dulácska, E.: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974
[2] Massányi, T.- Statikusok könyve.

-Dulácska, E.: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989
[3] Bölcskei, E.- Vasbetonszerkezetek. Feszített tartók.

-Tassi, G.: Tankönyvkiadó, Budapest, 1970
[4] Franz, G.: Konstruktionslehre des Stahlbetons.

Springer-Verlag, Berlin, 1983
[5] Jankó, L.: Hídépítés. Hídszerkezetek számítása.

Tankönyvkiadó, Budapest, 1980
[6] Jankó, L.: Vasbeton hídszerkezetek.

Műegyetemi Kiadó, 1998
[7] Jankó, L.: Vasbeton hídszerkezetek.

Győr, 2009 drjankolaszlo.uw.hu
[8] Jankó, L.: Vasbetonszerkezetek.

Győr, 2009 drjankolaszlo.uw.hu
[9] Leonhardt, F.: Vorlesungen über Massivbau. Teil.3.

Grundlagen zum Bewehren im
Stahlbetonbau.
Springer-Verlag, Berlin–New York,1977

Nachweis der Gebrauchsfähigkeit.
Springer-Verlag, Berlin–New York, 1978

Spannbeton.

Grundlagen des Massivbrückenbaues.
[13] Palotás, L.- A beton. Mérnöki kézikönyv.1.kötet., 376-436.

-Balázs, Gy.: (Palotás L. szerk.), Műszaki Könyvkiadó,
Budapest, 1981
20
A tartószerkezetekkel szemben támasztott 3 alapkövetelmény:
1.■ ellenállóképesség(R) a hatásokkal/terhekkel szemben:
megfelelés a teherbírási határállapotokban.
2.■ használhatóság:
megfelelés a használhatósági határállapotokban.
3.■ tartósság(e 2 határállapoton belül).
Határállapotban a tartószerkezet még éppen
megfelel a tervezési(d) követelményeknek.
a teherbírás/ellenállás(R)
gyakoriság 1.7. 3. ábra sűrűségfüggvénye
[%] az igénybevétel(E)
sűrűségfüggvénye
Rd = Rk/γc,s
karakterisztikus(k) érték
Ed = EkγG,Q
d: tervezési érték Ek Ed Rd Rk E, R
2.1. 1. ábra
Az ELLENŐRZÉS alapelve a teherbírási határállapotokban: Ed ≤ Rd
Q tervezési(d) γQQk
ritka/karakterisztikus(k) Qk
η = 1% gyakori ψ1Qk
η = 50% ψ2Qk
kvázi-állandó
η = 100% (tartós)
idő
η: előfordulási gyakoriság az élettartamon belül
2.1. 2. ábra
Az esetleges terhek (Q) teherszintjei EC
21
A teher jellege A teher hatása: kedvező kedvezőtlen
Állandó teher Teherbírási vizsgálathoz

Gk (STR). γG,inf = 1,0 γG,sup = 1.35,
[Tartós vagy ideiglenes tervezési
helyzet]
γG,sup = ξ1,35
strength = 1,1475
Állandó teher Helyzeti állékonysági vizsgá-
Gk lathoz(EQU) γG,inf = 0,9 γG,sup = 1,1
equilibrium
Feszítőerő ez a gyakori ritka (stabilitás)

Pk γp,fav = 1,0 γp,unfav = 1,3
(0,9)
(1,2)
Esetleges
teher: hasznos teher, szélteher, 0 γQ = 1,5
Qk hóteher
ξ = 0,85
EC
2.1. I. táblázat
A terhek biztonsági/parciális tényezői
22
hasznos teher egyidejűségi tényező
qk [kNm-2] Qk [kN] ψo ψ1 ψ2
Lakóépületek
lakások 2,0 2,0
lépcsők 3,0 2,0 0,7 0,5 0,3
erkélyek 4,0 4,0
Irodák 3,0 2,0 0,7 0,5 0,3
Középületek
beép. bútorokkal 5,0 4,0 0,7 0,7 0,6
sportlétesít- 5,0 7,0
mények
Áruházak
5,0 7,0 0,7 0,7 0,6
Raktárak
5,0 7,0 1,0 0,9 0,8
Hóteher 0,6 0,2 0

(Magyarországon)
Szélteher 0,6 0,2 0

(Magyarországon)
Hőhatás 0,6 0,5 0

(nem tűz)
EC
2.1. II. táblázat
Egyidejűségi/teherszint tényezők
23
Az EC szerint Az MSZ szerint Megjegyzés
TH1. Tartós és ideiglenes [építési stb.] γgj = 1,2÷1,4

tervezési helyzet
Ed1 = ∑γGjGkj + i≠ 1
qM = ∑γgjgj + γp1p1 + γgj= 0,7÷0,8
+ ∑γpiαipi helyzeti állé-
+γQ1ψo1Qk1 + ∑γQiψoiQki konysági vizsg.
és ξ = 0,85 i≠ 1 γpi = 1,2÷1,4
Ed1 = ∑ ξγGjGkj + i≠ 1
αi = 0,6÷0,8
+γQ1Qk1 + ∑γQiψoiQki egyidejűségi
Megjegyzések: tényező.
■ A Pk feszítőerő állandó teherként A pi –ben
kezelendő, saját γp –vel. dinamikus
■ A Qki –ben dinamikus hatás is lehet! hatás is lehet
(1,0÷1,3)!
TH2. Rendkívüli tervez. helyzet (tűz stb.)
Ed2 = ∑Gkj + Ad + ψr1Qk1 + ∑ψ2iQki
ψr1: ψ11 vagy ψ21 i≠ 1
TH3. Szeizmikus tervezési helyzet

Ed3 = ∑Gkj + AEd + ∑ψ2i Qki
Gki : az állandó teher karakterisztikus(k) értéke(várható értéke, alapértéke),

Qk1 : a kiemelt esetleges teher karakterisztikus(k) értéke(várható értéke, alapért.),
Qki : a többi esetleges teher karakterisztikus(k) értéke(várható értéke, alapért.),
Ad : a rendkívüli teher tervezési(d) értéke, 1.7. 2. ábra
AEd : a földrengési teher tervezési(d) értéke,

γGj : az állandó teher biztonsági/parciális tényezője (1,35÷0,90), 2.1. I. tábl.
γQi : az esetleges teher biztonsági/parciális tényezője (1,35), 2.1. I. tábl.
ψ : egyidejűségi tényező (0,0÷1,0). 2.1. II. tábl.
2.1. III. táblázat

Hatáskombinációk (tehercsoportosítások/teherkombinációk)
teherbírási(R) határállapotban (TH)
24
Az EC szerint Az MSZ szerint Megjegyzés
kvázi-állandó quasi-permanent qa = ∑ gj + ζ1p1 i≠ 1

(ez a leggyakoribb)
+ ∑αiζi pi αi = 0,6÷0,8
Eser,qp = ∑Gkj + ∑ψ2iQki i≥ 1 egyidejűségi
tényező.
Használata: Használata: ζi = 0,5÷1,0
● vb. kerm. repedéskorlátozás, ● repedéskorlátozás, a tartós teher-
● beton nyomófesz. korlátozás, ● alakváltozás (lehaj- hányad
● alakváltozás (lehajlás) korlá- lás) korlátozás.
tozás.
gyakori frequent
a σc fesz. korlátozása is
Eser,fr = ∑Gkj + ψ11Qk1 + ∑ψ2iQki
(a
kúszás hatásának csökkentése). i≠ 1
Használata:
● fesz. vb. repedéskorlátozás,
● épületek eltolódásainak,
lengéseinek a korlátozása.
ritka/karakterisztikus characteristic
Eser,char = ∑Gkj + Qk1 +∑ψoiQki i≠ 1

Használata:
● repedésmentesség,
● a hosszirányú repedések korláto-
zása [a σc betonfesz. korlátozásával],
●a maradó alakv. korlátozása [a σs
és a σp acélfesz. korlátozása révén],
● fesz. vb.: dekompresszió (σc ≤ 0).
A fenti képletekben: 1.7. 2. ábra

Gki : az állandó teher karakterisztikus(k) értéke (várható értéke, alapért.),
Qk1 : a kiemelt esetleges teher karakteriszt.(k) értéke (várható értéke, alapért.),
Qki : a többi esetleges teher karakteriszt.(k) értéke (várható értéke, alapért.),
ψ : egyidejűségi tényező (0,0÷1,0). 2.1. II. táblázat
2.1. IV. táblázat

használhatósági(ser) határállapotokban
25
G: állandó teher; Q: esetleges teher. Lakóházat vizsgálunk.
A biztonsági tényezők a 2.1. I. táblázatból: Az egyidejűségi tényezők értékei
γG = 1,35; ξγG = 0,85*1,35 =1,1475, a 2.1. II. táblázatból:
γQ = 1,50. ψo = 0,7 ψ1 = 0,5 ψ2 = 0,3
A terhek karakterisztikus(k) értékei: NQ1k = 350 kN

(szimmetrikus vasalású négyszögkerm.)
NQ2k = 150 kN
NGk = 200 kN
HQ1k =5 kN HQ2k = 35 kN
Hatáskombinációk teherbírási határállapothoz:
1.) Először az NQ1k = 350 kN és a HQ1k = 5 kN terhet emeljük ki: l = 4,0 m

NEd = 1,35*200 + 1,5*0,7*350 + 1,5*0,7*150 = 795,0 kN,
MEd = [1,35*0 + 1,5*0,7*5 + 1,5*0,7*35]4,0 = 168,0 kNm.
NEd = 1,1475*200 + 1,5*350 + 1,5*0,7*150 = 912,0 kN,

MEd = [1,1475*0 + 1,5*5 + 1,5*0,7*35]4,0 = 177,0 kNm.
2.) Majd az NQ2k = 150 kN és a HQ2k = 35 kN terhet emeljük ki:
NEd = 1,35*200 + 1,5*0,7*150 + 1,5*0,7*350 = 795,0 kN,

MEd = [1,35*0 + 1,5*0,7*35 + 1,5*0,7*5]4,0 = 168,0 kNm.
NEd = 1,1475*200 + 1,5*150 + 1,5*0,7*350 = 822,0 kN,

MEd = [1,1475*0 + 1,5*35 + 1,5*0,7*5]4,0 = 231,0 kNm.
Még több hatáskombináció is vizsgálható. Most szemlélet alapján is belátható, hogy

a 2.) hatáskombináció a mértékadó(822, 231>>177). Általában teherbírási
vonallal(3.4. 9. ábra) történő vagy egyéb ellenőrzéssel lehet csak megállapítani
azt, hogy melyik kombináció a mértékadó.
EC
2.1. 3. ábra/1
teherbírási(R) határállapothoz(tartós tervezési helyzethez)
26
Az egyidejűségi tényezők értékei
a 2.1. II. táblázatból:
ψo = 0,7 ψ1 = 0,5 ψ2 = 0,3

NQ2k = 150 kN
NGk = 200 kN
Kvázi-állandó hatáskombináció:
l = 4,0 m
Nser,qp = 200 + 0,3*350 + 0,3*150 = 350,0 kN,
Mser,qp = [0 + 0,3*5 + 0,3*35]4,0 = 48,0 kNm.
Gyakori hatáskombinációk:
1.) Először az NQ1k = 350 kN és a HQ1k = 5 kN terhet emeljük ki:
Nser,fr = 200 + 0,5*350 + 0,3*150 = 420,0 kN,

Mser,fr = [0 + 0,5*5 + 0,3*35]4,0 = 52,0 kNm.
Nser,fr = 200 + 0,5*150 + 0,3*350 = 380,0 kN,

Mser,fr = [0 + 0,5*35 + 0,3*5]4,0 = 76,0 kNm.
Még több hatáskombináció is vizsgálható. Néha szemlélet alapján is, de általában

szilárdsági ellenőrzéssel lehet csak megállapítani azt, hogy melyik kombináció a
mértékadó. Esetünkben a 2.) hatáskombináció a mértékadó (380, 76>>52).
EC
2.1. 3. ábra/2
használhatósági(ser) határállapotokhoz
27
Az egyidejűségi tényezők értékei
a 2.1. II. táblázatból:
ψo = 0,7 ψ1 = 0,5 ψ2 = 0,3

NQ2k = 150 kN
NGk = 200 kN
l = 4,0 m
Ritka/karakterisztikus hatáskombináció:
1.) Először az NQ1k = 350 kN és a HQ1k = 5 kN terhet emeljük ki:
Nser,char = 200 + 350 + 0,7*150 = 655,0 kN,

Mser,char = [0 +5 + 0,7*35]4,0 = 118,0 kNm.
Nser,char = 200 + 150 + 0,7*350 = 595,0 kN,

Mser,char = [0 + 35 + 0,7*5]4,0 = 154,0 kNm.
Még több hatáskombináció is vizsgálható. Néha szemlélet alapján is, de általában

szilárdsági ellenőrzéssel lehet csak megállapítani azt, hogy melyik kombináció a
mértékadó. Esetünkben a 2.) hatáskombináció a mértékadó (595, 154>>118).
EC
2.1. 3. ábra/3
használhatósági(ser) határállapotokhoz
28
JEL C12/15 C16/20 C20/25 C25/30 C30/37 C35/45 C40/50 C45/55 C50/67
H/K
fck 12 16 20 25 30 35 40 45 50
fcd 8,0 10,7 13,3 16,7 20,0 23,3 26,7 30,0 33,3
fctd 0,73 0,89 1,0 1,2 1,4 1,5 1,6 1,8 1,9
fctm 1,6 1,9 2,2 2,6 2,9 3,2 3,5 3,8 4,1
fctk0.05 1,12 1,33 1,54 1,82 2,03 2,24 2,45 2,66 2,87
fbd 1,6 2,0 2,3 2,7 3,0 3,4 3,7 4,0 4,3
φ 3,02 2,76 2,55 2,35 2,13 1,92 1,76 1,63 1,53
Ecm 27,0 29,0 30,0 31,0 33,0 34,0 35,0 36,0 37,0
Ecd 18,0 19,3 20,0 20,6 22,0 22,6 23,3 24,0 24,6
Ec,eff 6,7 7,7 8,5 9,3 10,5 11,6 12,7 13,7 14,6
αt a beton hőtágulási együtthatója: 1,0*10-5 1/oC
fck, fcd, fctd, fctm, fctk0.05, fbd [Nmm-2]
: a beton(c) nyomószilárdságának(c) tervezési(d) értéke.

fcd =
Itt αcc = 1,0 épületeknél(magasépítés). Ez a táblázat így készült.
Hidaknál αcc = 0,85! A biztonsági tényező: γc = 1,5.

fctk0.05 = 0,7fctm
fctd = fctk0.05/γc: a beton(c) húzószilárdságának(t) tervezési(d) értéke.
fbd : a kapcsolati(b) nyírószilárdság az acélbetét és a beton között, jó

tapadás esetére.
Ecm, Ecd, Ec,eff [kNmm-2] Ecd = Ecm/γc Ec,eff = Ecm/(1+φ)
Itt φ = φ∞ = φ(∞ ,28) a kúszási tényező átlagos végértéke, továbbá
εc,sh = εc,sh∞ = 0,4 ‰ a zsugorodási tényező végértéke az alábbi
feltételek mellett:
■állandó/tartós terhelés; ■képlékeny konzisztencia betonozáskor;
■70% relatív páratartalom; ■100 mm hatékony/helyettesítő vastagság.
■28 napos szilárdság megterheléskor;
2.3. I. táblázat EC
A betonok(c) anyagjellemzői. Híd esetén αcc = 0,85! L. a 2.3. 1. ábrát.
29
MSZ 15022/1 γb = 1,3 αR = 0,75-0,95
ÚT 2-3.414 γb = 1,3 αR = 0,75-0,95
(hídszabvány)
σb 1,2σbH
Rbk minősítési(k)
σbH határ(H)
2 1 σbH =
σhH εbp= 0,5‰ εbH= 2,5‰ εb
FIGYELEM! A táblázat αcc = 1,0-val készült!
EC2 γc = 1,5 αcc = 1,0 épületeknél (magasépítés)

αcc = 0,85 hidaknál
σc fck ≤ 50 Nmm-2
fck karakterisztikus(k)
fcd tervezési(d)
1 2 fcd =
fctm εcp= εcp2= εcu= εc

fctd =0,70‰ =1,75‰ = 3,5‰
c, c: concrete=beton f, f: failure=törő; szilárdság t: tensile=húzó

k: characteristic=minősítési d, d: design=tervezési u: ultimate=határ
2.3. 1. ábra
A betonok anyagmodellje az MSZ és az EC szerint
30
BHS 55.50 S500A
JEL B 38.24= B 50.36= B 60.50= hidegen az EC
húzott szerinti,
= S240 = S360 = S500
(EC jelölés) (EC jelölés) (EC jelölés) C15 = normál
= S500 duktilitású
(EC jelölés) (szívósságú,
nyújthatósá-
gú)
ftk 380 500 600 550 550
fyk 240 360 500 500 500
fyd 209 313 435 435 435
εuk[‰] 25 25 25 10 25
ξco 0,616 0,553 0,493 0,493 0,493
ξco' 1,14 1,45 2,11 2,11 2,11
ftk [Nmm-2] : a betonacél(s) húzószilárdságának(t) karakterisztikus(k) értéke,

fyk [Nmm-2]: a betonacél(s) folyáshatárának(y) karakterisztikus(k) értéke,
: a betonacél(s) folyáshatárának(y) tervezési(d)értéke;
fyd =
[Nmm ]
-2
γs = 1,15
Es = 200 [kNmm-2]: a betonacél(s) rugalmassági tényezője,

ξco, ξco': mint ξo, ξo' az MSZ-ben, de itt a betonra utaló c index-szel ellátva,
εuk: a betonacél(s) szakadónyúlásának(u) karakterisztikus(k) értéke.
s: steel=acél t: tensile=húzó f, f: failure=törő; szilárdság y: yield=folyási

k: characteristic=minősítési d: design=tervezési u: ultimate=határ
2.3. II. táblázat EC

A betonacélok anyagjellemzői. L. a 2.3. 2. ábrát.
31
MSZ 15022/1 γs = 1,15 –1,19
ÚT 2-3.414 γs = 1,15 –1,19
σs (hídszabvány)
Rsyk minősítési(k)
σsH határ(H)
húzott–nyomott σsH =
εsy εsH = 15–25‰ εs

Es = 206 kNmm-2 (MSZ), Es = 200 kNmm-2 (ÚT 2-3.414)
1.) A betonacél felkeményedő σs – εs diagramjával nem dolgozunk:
εud Ekkor εud = 0,9εuk!

A betonacél szakadónyúlásának tervezési értéke: εud.
2.) A lenti ábra szerinti esetben (nincs felkeményedés): εud = ζεuk.
„A” duktilitási/szívóssági osztálynál ζ = 1.
„B” és „C” duktilitási osztálynál ζ > 1 is lehetne.
σs EC2 γs = 1,15 εuk ≥ 50-75‰
fyk karakterisztikus(k)
fyd tervezési(d)
húzott–nyomott fyd =
εsy εud = εuk= 25‰ εs

Es = 200 kNmm-2 ”A” duktilitási/szívóssági osztályú betonacél
s: steel=acél f: failure=törő; szilárdság y: yield=folyási
2.3. 2. ábra
A betonacélok anyagmodellje az MSZ és az EC szerint
32
Megne- feszítőpászma feszítőhuzal feszítőrúd
vezés:
jel Økülső fp0.1,k Ø fp0.1,k Ønévleges fp0.1,k
[mm] [mm] [mm]
-2 -2 -2
[Nmm ] [Nmm ] [Nmm ]
fpd fpd fpd
-2 -2 -2
[Nmm ] [Nmm ] [Nmm ]
Fp100 12,9 1500 4 1520 20 830
1304 1321 721
Fp150 15,7 1500 6 1520 25 830
1304 1321 721
Fp139 15,2 1580 5 1435 32 1080
1374 1247 939
Fp150 15,7 1580 6 1435 40 1080
1374 1247 939
fpt,k Ha fpt,k ≥ 1,1fp,0.1,k,

akkor a feszítőacél(p, p) duktilitás/szívósság szempontjából megfelelő.
εuk[‰] 25
2
Megjegyzés: az Fp jel mögötti szám a keresztmetszeti terület [mm ] –ben.
fpt,k [Nmm-2] : a feszítőacél(p, p) húzószilárdságának(t) karakterisztikus(k) értéke,

fp0.1,k: a feszítőacél(p) folyáshatárának(y) karakterisztikus(k) értéke
(0,1% maradó nyúláshoz),
: a feszítőacél folyáshatárának(y) tervezési(d) értéke;

fpd =
γs = 1,15
Ep = 195–205 [kNmm-2]: a feszítőacél(p) rugalmassági tényezője
(pászma-huzal, rúd),
εuk: a feszítőacél(p) szakadónyúlásának(u) karakterisztikus(k) értéke.
2.3. III. táblázat EC

A feszítőacélok(p) anyagjellemzői. L. a 2.3. 3. ábrát.
33
MSZ 15022/1 γs = 1,33 –1,44
ÚT 2-3.414 γs = 1,36
σp (hídszabvány)
Rpfk minősítési(k) Rpfk:szakítószilárdság
σpH határ(H)
húzott–nyomott
σpH =
-2
Ep=195–200 kNmm
εpy εpH= 25‰ εp

A σpH az Rp0.1k egyezményes folyási határ minősítési értékéből is képezhető
(γs = 1,15).
1.) A feszítőacél felkeményedő σp – εp diagramjával nem dolgozunk:
εud Ekkor εud = 0,9εuk!
A feszítőacél szakadónyúlásának tervezési értéke: εud.

2.) A lenti ábra szerinti esetben (nincs felkeményedés): εud = ζεuk.
A szokásos duktilitási/szívóssági osztályoknál ζ = 1.
[ζ > 1 is lehetne.]
fpt,k: a húzószilárdság karakterisztikus(k) értéke.
σp EC2 γs = 1,15 fp0.1,k ≈ 0.9fpt,k
fp0.1,k karakterisztikus(k)
fpd tervezési(d)
fpd =
húzott–nyomott
Ep=195–205 kNmm-2
εpy εud = εuk= 25‰ εp
p, p: prestressing steel=feszítőacél
t: tensile=húzó f, f: failure=törő; szilárdság y: yield=folyási
2.3. 3. ábra
A feszítőacélok anyagmodellje az MSZ és az EC szerint
34
A környezeti feltételek osztályai (MSZ EN 206-1) cmin,dur
[mm]
Jel Környezeti feltételek Példák betonacél
feszítőac.
X0 (Nagyon)Száraz környezet. Belső száraz tér; ≤ 35% lég- 10
nedvességtartalom. 10
XC1, Száraz vagy állandóan/tar- Csekély–közepes légnedvesség 15
C:karboná- tósan nedves környezetben. tartalmú belső terek; víz alatti 25
tosodás* építmények.
XC2, Nedves, ritkán száraz Víztározók; alapozási szerkezetek; 25
környezetben, illetve illetve nyitott csarnokok; gépkocsi 35
XC3 mérsékelt nedvesség- tárolók; mérsékelt–magas
tartalom mellett. légnedvesség tartalmú belső terek.
XD1 Mérsékelt nedvesség mellett. Légköri klórszennyeződésnek 35
D: kloridos kitett felületek; jégolvasztó 45
korrózió anyagok nincsenek.
XD2 Nedves, ritkán száraz Szigeteletlen úszómedence víz
környezetben. felőli oldala; kloridtartalmú ipari
víz hatásának kitett építmények;
40
talajon fekvő szerelőbetonra öntött 50
vasbeton szerkezet (a szerelő-
betonnal együtt) .
XD3 Váltakozóan nedves, illetve Kloridtartalmú szerekkel kezelt 45
száraz térben. hídszerkezetek; járdák; parkoló- 55
födémek.
XF3, F: Nagymérvű víztelítettség Esőnek és fagynak kitett 30
fagyási/olva- jégolvasztó anyag nélkül. vízszintes betonfelületek. 40
dási korrózió
A megfelelő betonfedés célja: a tartóssági követelmények kielégítése, az
acélbetét korrózió és tűzhatás elleni védelme, továbbá a
lehorgonyzás biztosítása (a kapcsolati nyírófeszültségek átadása). A cnom névleges
betonfedés értéke mind a hosszacélbetétekre, mind a kengyelekre:
cmin,b ≈ Ø (az acélbetét átmérője)
cnom ≥ Δcdev + max cmin,dur Δcdev=10 mm (elhelyezési pontatlanság)
10 mm
■ 100 éves tervezett élettartam, továbbá koptató hatás esetén (gépjármű, targonca stb.)
10 mm-rel növelendő;
■ C25/30 beton szilárdsági osztály fölött, és különleges minőségellenőrzésnél (pl.
előregyártás), továbbá lemez- és falszerkezetek esetén 5 mm-rel csökkenthető.
*Karbonátosodás: a megszilárdult portlandcement kő pH értékének csökkenése
(13 →9) a környező levegő széndioxid tartalmának hatására. A lúgos kémhatás
csökkenése a korrózió megkezdődéséhez vezethet.
I. táblázat EC
2.4.
Betonacélok és feszítőacélok cnom névleges betonfedései
35
1.6. 2. ábra
A vasbeton keresztmetszet húzott betonzónájában alkalmazandó hosszirányú, As1
jelű húzott betonacél mennyiség teherbírási minimális értéke:
NEd d
As,min = ρminbtd = 0,26 btd ≥ 0,0015btd. MEd h
As1 ≥ As,min
Itt(ρmin = 0,150% − 0,444%): b=bt
-2
fctm [Nmm ]:a beton húzószilárdságának(t) várható értéke (m: átlagértéke); 2.3.I. tábl.,
fyk [Nmm-2]: a betonacél folyáshatárának karakterisztikus(k) értéke; 2.3.II. tábl.,
bt: a húzott betonzóna(átlagos) szélessége,

d: a hatásos/dolgozó magasság.
Az így kapott As,min nem lehet kisebb, mint a 2.4. III. táblázatbeli As,minr!
Amennyiben As1 < As,min, akkor a szerkezet gyengén vasalt. Ez esetben az

As1 –nek megfelelő teherbírást (pl. MRd) lecsökkentve −az m = As1/As,min
hányadossal− adódik a gyengén vasalt szerkezet teherbírása (pl. MRd,red ):
1.6. 2. ábra. Ugyanúgy kell csökkenteni a teherbírást hajlításnál(MRd),
nyírásnál(VRd), csavarásnál(TRd) és külpontos nyomásnál(NRd) stb.
A vasbeton szerkezetek keresztmetszeteiben alkalmazandó minimális nyírási

betonacél mennyiség (ρw,min = 0,100% − 0,236%): 1.6. 2. ábra
√
Asw,min = ρw,minAcw = 0,08 Acw ≥ 0,0010Acw.
t = ssinα
Itt VEd α
Acw = bwt = bwssinα, ≥ Asw,min
bw: a gerincszélesség(legkisebb), b=bw s
s: a nyírási acélbetétek távolsága a gerenda hossztengelye mentén mérve,
α: a nyírási acélbetétek tengelye és a gerendatengely által bezárt szög,
fck [Nmm-2]: a beton nyomószilárdságának karakterisztikus(k) értéke; 2.3. I. tábl.,
fyk [Nmm-2]: a betonacél folyáshatárának karakterisztikus(k) értéke; 2.3. II. tábl.
L. még a 2.4. III. táblázatot és a 2.4. IV. táblázatot is!
EC
2.4. II. táblázat
Minimális húzási és nyírási betonacél mennyiségek
teherbírási(R) határállapotban
36
A vasbeton keresztmetszet húzott betonzónájában alkalmazandó hosszirányú, As1
jelű húzott betonacél mennyiség repedéskorlátozási (r) minimális értéke:
Mser
As,minr = kckAct . d h
As1 ≥ As,minr
Itt b=bt
kc: a keresztmetszeten belüli feszültségeloszlás jellegét figyelembe vevő tényező,
melynek értéke:
■ tiszta húzás esetén: kc = 1.0,
■ tiszta hajlítás esetén: kc = 0.4;
A belső erők karja repedéskori megváltozásának a hatását is
tartalmazza ez a tényező.
k: a gátolt alakváltozásokat leépítő sajátfeszültségek hatását figyelembe vevő
tényező, melynek értéke:
■ ha h ≤ 300 mm vagy b ≤ 300 mm, akkor: k = 1.0,
■ ha h ≥ 800 mm vagy b ≥ 800 mm, akkor: k = 0.65;
h: a keresztmetszet teljes magassága;

h
b = bt: a húzott betonzóna (átlagos) szélessége; As1 ≥ As,min
b=bt
2
Act [mm ]: az első repedés megjelenése előtti húzott betonzóna keresztmetszeti
területe (I. fesz. állapot);
fct,eff ≈ fctm [Nmm-2]: a beton húzószilárdságának(t) várható értéke (m: átlagértéke);

2.3. I. táblázat,
σs [Nmm ]: az első repedés fellépte után a betonacélban megengedett maximális
-2
húzófeszültség, melynek értéke általában fyk ,

-2
fyk [Nmm ]: a betonacél folyáshatárának karakterisztikus(k) értéke; 2.3. II. tábl.
Megjegyzés: ha a fenti összefüggésbe a kc = 0.65, k = 0.8, Act ≈ 0,5btd, fct,eff ≈ fctm

és σs = fyk értékeket behelyettesítjük, akkor ezt kapjuk:
As,minr = 0,65*0,8(0,5btd) = 0,26 btd.
Látható, hogy ez az összefüggés a 2.4. II. táblázatban szereplő As,min –nel megegyezik.
EC
2.4. III. táblázat
Minimális húzott betonacél mennyiség repedezettségi határállapotban
37
1.6. 2. ábra
Az oszlop megengedett minimális hosszirányú betonacél mennyisége:
As,min = 0,1 ≥ 0,003Ac. d h
Itt
NEd : a normálerő tervezési(d) értéke, b
Ac [mm]: a teljes betonkeresztmetszet (bh derékszögű négyszög keresztm.-nél),
fyd [Nmm-2]: a betonacél folyáshatárának tervezési (d) értéke;
NEd 2.3. II. táblázat. As = ΣAsi ≥ As,min
Az oszlopban az összesített As =ΣAsi hosszirányú betonacél megengedett

maximális mennyisége:
As,max = 0,040Ac.
Átfogásos toldásoknál ennek a 2-szerese megengedett.
Az oszlopban a kengyelek(s) megengedett maximális távolsága a következő

Megjegyzés: a fenti maximum természetesen minden vasbeton szerkezeti elemre
vonatkozik (pl. a gerendákra is). NEd 3 érték minimuma:
(12−20)Ømin (!),
d h ss,max = min hmin = min(h,b),
ss,max 400 mm.
b kihajlás
Itt Ømin a nyomott acélbetétek

b legkisebb átmérője.
EC
2.4. IV. táblázat
Oszlop minimális és maximális betonacél mennyisége
teherbírási(R) határállapotban
38
EC MSZ
d2 As2 h' EC
xc = ξcd=ξc'd2 x= ξh=ξ'h' As'
h d1 =d As1 As h ht
b b
εcu=3,5‰ σs2 = fyd εbH=2,5‰

d2 1,25xc fcd σbH 1,25x
h'
1,25xco xc x 1,25xo
α MRd σs'= σsH MH α
εsy fyd σsH εsF
εs1 ≥ εsy xco ≥ xc ≥ xco' xo ≥ x ≥ xo' εs ≥ εsF
1 Mind a húzott, mind a nyomott acélbetétek megfolynak
A semleges tengelynek a húzott acélbetétek megfolyása szempontjából

értelmezett xco, ill. xo határhelyzete:
xco=ξcod, tgα = = , xo= ξoh, tgα = = ,
ξco = = < 1. ξo = < 1.

[ ] [ ]
Ha Ha
xc ≤ xco, azaz ξc= xc/d ≤ ξco, x ≤ xo, azaz ξ= x/h ≤ ξo,
akkor megfolynak a húzott acélbetétek. akkor megfolynak a húzott acélbetétek.
EC MSZ
EC
s: steel=acél c: concrete=beton 1.6. 1. ábra
3.1. 1. ábra/1
A semleges tengely xco, illetve xo határhelyzete. Normálisan vasalt
tartó, azaz megfolynak a húzott acélbetétek: σs1 = fyd, σs = σsH
39
EC MSZ
d2 As2 h' EC
h d1 =d As1 As h ht
b b
gyakori eset
εcu=3,5‰ fyd > εs2Es= σs2 nem folyik meg εbH=2,5‰
εs2 < εsy 1,25xc fcd σbH εs'< εsF
1,25x h'
tgβ= d2 1,25xco' xc x 1,25xo'
β nem folyik meg MRd σs'< σsH MH β σs'= εs'Es

ritka eset
fyd σsH
εs1 > εsy xc < xco' x < xo' εs > εsF
2 A nyomott acélbetétek nem folynak meg

A semleges tengelynek a nyomott acélbetétek megfolyása szempontjából
értelmezett xco', ill. xo' határhelyzete:
– –
xco'=ξco'd2, tgβ = = , xo'= ξo'h', tgβ = = ,
ξco' = = > 1. ξo' = = > 1.

[ – ] [ – ]
Ha Ha
xc ≥ xco', azaz ξc'= xc/d2 ≥ ξco', x ≥ xo', azaz ξ'= x/h' ≥ ξo',
akkor megfolynak a nyomott acélbetétek. Ha az egyenlőtlenség nem teljesül,
akkor az alábbi redukciós képletek alkalmazandók.
Redukciós képletek:
σs2= –700 ≤ 0 nyomás σs'= –515 ≤ 0 nyomás
σs2 [Nmm-2] Es = 2,0*105 [Nmm ]

-2 σs' [Nmm-2] Es = 2,06*105 [Nmm ]
-2
EC MSZ
s: steel=acél c: concrete=beton EC
3.1. 1. ábra/2
A semleges tengely xco', illetve xo' határhelyzete. A σs2, σs'
nyomó acélfeszültség redukciója
40
EC MSZ
d2 As2 h' EC
h d1=d As1 As h ht
b b
εcu=3,5‰ σs2 = fyd εbH=2,5‰

d2 1,25xc fcd σbH
h'
εsy 1,25xco xc x 1,25xo
α MRd σs'= σsH MH εsF α 1,25x
σs1 σs
εs1 < εsy εs < εsF
xc ≥ xco x ≥ xo
3 A húzott acélbetétek nem folynak meg
A semleges tengelynek a húzott acélbetétek megfolyása szempontjából

értelmezett xco, ill. xo határhelyzete:
xco= ξcod, tgα = = , xo= ξoh, tgα = = ,
ξco = = < 1. ξo = = < 1.

[ ] [ ]
Ha Ha
xc ≤ xco, azaz ξc= xc/d ≤ ξco, x ≤ xo, azaz ξ= x/h ≤ ξo,
akkor megfolynak a húzott acélbetétek. Ha az egyenlőtlenség nem teljesül,
akkor az alábbi redukciós képletek alkalmazandók.
Redukciós képletek:
σs1 = –700 ≥ 0 húzás σs = –515 ≥ 0 húzás
σs1[Nmm-2] Es = 2,0*105 [Nmm ]

-2 σs[Nmm-2] Es = 2,06*105[Nmm ]
-2
EC MSZ
s: steel=acél c: concrete=beton EC 1.6. 1. ábra
3.1. 1. ábra/3
A semleges tengely xco, illetve xo határhelyzete. Túlvasalt tartó: a húzott
acélbetétek nem folynak meg. A σs1, σs húzó acélfeszültségek redukciója
41
Ebben a könyvben az MRd nyomatéki teherbírást csak a beton szélső szála
εcu = 3,5‰ mértékű összemorzsolódásának a feltételezésével határozzuk meg
[ 3.1. 1. ábra/(1-3) ]. A húzott betonacélok nyúlásáról l. a 2.3. 2. ábrát.
1. eset: Mind a nyomott, mind a húzott acélbetétek megfolynak
[3.1. 1. ábra/1]
N = Nc +Ns2 = Ns1 xc = ξcd = ? (M1)

Nc = bxcfcd Ns2 = As2fyd Ns1 = As1fyd
zc = d − xc/2
MRd = Nczc + Ns2zs ≥ MEd. (M2)
2. eset: A nyomott acélbetétek nem folynak meg(az EC-nél ritka ez)

Ha az (M1) vetületi egyenletből xc = ξcd < xco' adódik, akkor Ns2 =
As2|σs2|, azaz a nyomott acélbetétek feszültségének a redukcióját is el kell
végezni: 3.1. 1. ábra/2, σs2. Ez a σs2 redukciós képlet alkalmazásával 2. fokú
egyenletre vezet. Azt megoldva xc = ξcd −re, az MRd nyomatéki teherbírás
tervezési(d) értékét értelemszerűen az (M2) nyomatéki egyenlet szolgáltatja.
3. eset: A húzott acélbetétek nem folynak meg

Ha az (M1) egyenletből az adódik, hogy xc = ξcd > xco = ξod , akkor az Ns1
húzóerő képlete az (M1)-ben így módosul: Ns1 = As1σs1. Itt σs1 helyébe a
3.1. 1. ábra/3 szerinti σs = σs1 redukciós képletet kell behelyettesíteni. Íly
módon 2. fokú egyenlet adódik. Azt megoldva xc = ξcd−re, az MRd nyomatéki
teherbírás tervezési(d) értékét értelemszerűen az (M2) képlet szolgáltatja.
d2 xc/2 Ns2
xc=ξcd Nc
h d= d1 zs zc As2
As1 MRd
a a Ns1
EC b
s: steel=acél c: concrete=beton
3.1. 2. ábra/EC
Teherbírási(R) határállapot(III. fesz. áll.). Derékszögű négyszög kereszt-
metszet HAJLÍTÁSI TEHERBÍRÁSÁNAK MRd tervezési(d) értéke.
ELLENŐRZÉS
42
Ebben a könyvben az MH határnyomatékokat csak a beton szélső szála
εbH = 2,5‰ mértékű összemorzsolódásának a feltételezésével határozzuk meg
[3.1. 1. ábra/(1–3)]. A húzott betonacélok nyúlásával nem foglalkozunk.
1. eset: Mind a nyomott, mind a húzott acélbetétek megfolynak
[3.1. 1. ábra/1]
N = Nb + Ns = H x = ξh = ? (M1)
Nb = bxσbH Ns = As'σsH H = AsσsH
zb = h − x/2
MH = Nbzb + Nszs ≥ MM. (M2)
2. eset: A nyomott acélbetétek nem folynak meg
Ha az (M1) egyenletből x = ξh < xo' adódik, akkor Ns = As'|σs'|, azaz a
nyomott acélbetétek feszültségének a redukcióját is el kell
végezni: 3.1. 1. ábra/2, σs'. Ez a σs' redukciós képlet alkalmazásával
2. fokú egyenletre vezet. Azt megoldva x = ξh−ra, az MH határnyomaték
értékét értelemszerűen az (M2) képlet szolgáltatja. Tekintettel kell lenni arra is,
hogy Ns ≤ Nb legyen.
3. eset: A húzott acélbetétek nem folynak meg
Ha az (M1) egyenletből az adódik, hogy x = ξh > xo = ξoh, akkor a H húzóerő
képlete az (M1)-ben így módosul: H = Asσs. Itt σs helyébe a 3.1. 1. ábra/3
szerinti σs összefüggést kell behelyettesíteni. Íly módon 2. fokú egyenlet adódik.
Azt megoldva x = ξh-ra, az MH határnyomaték értékét értelemszerűen az (M2)
képlet szolgáltatja. Tekintettel kell lenni arra is, hogy Ns ≤ Nb legyen.
b
a' x/2 Ns
0 x = ξh Nb
ht h zs zb As' MH
As
MSZ a a H
EC
3.1. 2. ábra/MSZ
Teherbírási(R) határállapot(III. fesz. áll.). Derékszögű négyszög kereszt-
metszet MH HAJLÍTÁSI HATÁRNYOMATÉKA. ELLENŐRZÉS
43
1.) A nyomott betonkeresztmetszet teljes kihasználtságához tartozó
MoT nyomaték(xc = xco)
Ncbo = bxcofcd beff Ncl = (beff –b)tfcd

t/2 xco/2
t xco
Ncl/2 Ncl/2
h zcl = d–t/2 Ncbo zcbo = d–xco/2
EC T-alakú kereszt-
As1o metszetben a
MSZ a a nyomott vasalás
MoEC
= Ncbozcbo ΔMo = Ncl zcl b gazdaságtalan.
MoT = Mo + ΔMo, (MT1) As2 = 0

Mo = bxcofcd(d –xco/2) = bd2fcdξco(1 – ξco/2), (MT2) .
ΔMo = Ml = (beff – b)tfcd(d – t/2). (MT3)
A fenti összefüggéseket a bordába metsző xco esetére írtuk fel:
xc = xco ≥ t. Amennyiben xco < t, azaz az xco a fejlemezen belül marad, akkor a
fentiekben b = beff helyettesítendő(derékszögű négyszög).
MoT nagyságú nyomatéki ellenállást képes gyakorolni –nyomott vasalás
nélkül– a keresztmetszet az Ns1o = As1ofyd nagyságú húzóerő támadáspontjára,
ha a húzott vasalás éppen megfolyik(σs1 = fyd).
A következő feladatokat már nem tárgyaljuk az MSZ szerint, mert az
előzőekben már mindent leírtunk az MSZ szerinti eltérések lényegéről.
beff
As2 = 0
Nc
súlypont fiktív vonal xc=ξcd

h d= d1 zc
EC As1 MRd = Nczc
MSZ a a Ns1
b s: steel=acél c: concrete=beton
EC
3.1. 3. ábra/I
Teherbírási(R) határállapot(III. fesz. áll.). T– alakú keresztmetszet HAJ-
LÍTÁSI TEHERBÍRÁSÁNAK MRd tervezési(d) értéke. ELLENŐRZÉS
44
2.) Jók-e a betonméretek?
Mivel nyomott vasalást nem alkalmazunk(As2 = 0), a keresztmetszet által
felvehető nyomaték felső korlátja az MoT érték. Meg kell tehát vizsgálni az
alábbi egyenlőtlenség teljesülését:
MEd ≤ MoT? (MT4)
Itt MEd a külső hajlítónyomaték tervezési(d) értéke(teherbírási

határállapothoz). Ha MoT ≥ MEd, akkor a keresztmetszet betonméretei jók,
illetve a beton minősége megfelelő. Ekkor a keresztmetszet hajlítónyomatéki
teherbírásának MRd tervezési(d) értéke nagyobb lehet, mint a külső
hajlítónyomaték MEd tervezési(d) értéke.
3.) T-alakú-e a ténylegesen működő keresztmetszet?

A kérdés megválaszolása előtt meg kell határozni azt az Mlö nyomatékot, ami a
beff széles fejlemez teljes kihasználtságához tartozik:
Mlö = Nlözcl = befftfcd(d–t/2 ). (MT5)
Meg kell tehát vizsgálni az alábbi egyenlőtlenség teljesülését:
MEd ≤ Mlö? (MT6)
I. Nézzük most először azt az esetet, amikor MEd ≤ Mlö . Ekkor xc ≤ t. Tehát
ez esetben nem T-alakú a ténylegesen működő keresztmetszet. Az xc feszültségi
semleges tengely a fejlemezbe metsz, a fejlemez dolgozó része beffxc méretű
széles derékszögű négyszög.
zcl = d–t/2 beff xc=ξcd Nc= beffxcfcd
t
fiktív vonal
d= d1 Mlö > MEd Nlö = befftfcd MEd
h zcl
Ns1ö = Nlö Ns1 = Nc
As1ö As1
a a
As2 = 0
s: steel=acél c: concrete=beton b b
EC MSZ
3.1. 3.ábra/II
EC
45
4a.) A feszültségi semleges tengely xc helyzetének a meghatározása
Megfolyás(ξc ≤ ξco) esetén az As1 mértékű vasalásban fellépő Ns1 húzóerő
nagysága: Ns1 = As1fyd = N = Nc = beffxcfcd. Ebből a feszültségi semleges
tengely xc helyzete:
xc = ξcd = ≤ ξcod. (MT7a)
A) Ha ξc ≤ ξco, akkor a feltételezettnek megfelelően valóban megfolyik a (húzott)

vasalás(σs1 = fyd).
B) Ha viszont ξc > ξco, akkor a 3.1. 1. ábra/3 segítségével kell elvégezni a
számítást, mégpedig az σs1-re vonatkozó redukciós képlet felhasználásával.
Ekkor Ns1 = As1σs1 = As1[560/ξc ─ 700] = Nc = ξcbeffdfcd. Ez azonos a
3.1. 3. ábra/V 2. fokú egyenletével ha b = beff.
Az acélbetétek súlyponti nyúlása tegyen eleget az alábbi korlátozásnak:
εs1 = [d–1,25xc] ≤ εuk . (MT8) (MT8a)
Ha ez nem teljesül, akkor –kis nyúlóképességű acélbetétek esetén– az acélbetétek

εs1=εuk nyúlási korlátjával más algoritmust lehetne készíteni(2.3. 2. ábra).
tgα1= As2 = 0 beff
εcu = 3,5‰ Nc = beffxcfcd xc=ξcd Nc
1,25xc t
α1 MRd fiktív vonal MEd
d= d1 z = zc = d–xc/2
h d–1,25xc
Ns1 As1 EC
a a
MSZ
εs1 Ns1 = Nc = N b
EC
5.) A hajlítónyomatéki teherbírás MRd tervezési(d) értéke. ELLENŐRZÉS
Az N = Nc = beffxcfcd beton nyomóerő karja: z = zc = d − xc/2.
A megfelelés feltétele:
MRd = Nz ≥ MEd kell legyen. (MT9a)
3.1. 3. ábra/III
Teherbírási(R) határállapot(III. fesz. áll.). T–alakú keresztmetszet HAJ-
46
II. A 3.1. 3. ábra/II 3.) pontjában lévő (MT6) kérdésre a másik válasz
az, hogy ténylegesen T-alakú a keresztmetszet. Innen folytatjuk a számítást:
Tehát most MEd > Mlö . Ekkor valóban T-alakú a ténylegesen működő
keresztmetszet. Az xc feszültségi semleges tengely a bordába metsz: xc > t .
zcl = d−t/2 beff Ncl = (beff –b)tfcd

As2 = 0
t Nc
xc=ξcd
Ncl/2 Ncl/2
d= d1
h zc Ncb= bxcfcd
EC As1 MRd = Nczc
Ns1
MSZ a Ns1 = Nc = Ncl + Ncb
zcb = d−xc/2 b s: steel=acél c: concrete=beton
EC
4b.) A feszültségi semleges tengely xc helyzetének a meghatározása

A) Megfolyás esetén(ξc ≤ ξco) az As1 mértékű vasalásban fellépő Ns1 húzóerő
nagysága: Ns1 = As1fyd = N = Nc. A fejlemez által felvehető nyomóerő
nagysága: Ncl = (beff –b)tfcd. A feszültségi semleges tengely xc helyzetét a
bordára jutó Ncb = Ns1 – Ncl = bxcfcd nyomóerőből tudjuk meghatározni:
xc = ξcd = = ≤ xco = ξcod. (MT7b)
A 3.1. 3. ábra/I-IV-en mindkét szabvány jelének feltüntetésével (EC,

MSZ) arra utalunk, hogy nincs elvi különbség a két szabvány között.
3.1. 3. ábra/IV
Teherbírási(R) határállapot(III. fesz. áll.). T–alakú keresztmetszet HAJ-
47
B) Legyen most ξc > ξco, azaz a feltételezettel ellentétben nem folyik meg a
húzott vasalás (σs1 < fyd). Ezért most az Ns1 = As1σs1 = Nc = Ncl + Ncb vetületi
egyenletet úgy írjuk fel, hogy σs1 < fyd (3.1. 1. ábra/3, σs1 redukciós képlet):
As1(560/ξc−700) − (beff – b)tfcd – ξcbdfcd = 0.
A fenti ξc-ben 2. fokú egyenlet megoldásával megkapjuk a ξc = xc/d paramétert,

amellyel a redukciós képlet felhasználásával a σs1 = 560/ξc−700 acél
húzófeszültség is megvan.
Az acél húzóerő: Ns1 = As1σs1.
Az acélbetétek súlyponti nyúlása tegyen eleget az (MT8) szerinti

korlátozásnak.
A beton nyomóerő: Nc = Ns1.
zcl = d−t/2 beff Ncl = (beff –b)tfcd

As2 = 0
t Nc
xc=ξcd
Ncl/2 Ncl/2
d= d1
h zcl zcb zcb Ncb= bxcfcd
EC As1 MRd = Nczc

Ns1
MSZ a Ns1 = Nc = Ncl + Ncb
zcb = d−xc/2 b s: steel=acél c: concrete=beton
EC
5.) A hajlítónyomatéki teherbírás MRd tervezési értéke. ELLENŐRZÉS
Az Ncl = (beff –b)tfcd nagyságú fejlemez beton nyomóerő karja: zcl = d−t/2. Az
Ncb = bxc fcd értékű borda beton nyomóerő karja: zcb = d−xc/2.
A megfelelés feltétele:
MRd = Ncl zcl + Ncbzcb = Nz ≥ MEd. (MT9b)
3.1. 3. ábra/V
48
A kötött méretezés azt jelenti, hogy a keresztmetszet betonméretei adottak, és
a külső hajlítónyomaték MEd tervezési(d) értékének felvételéhez szükséges
vasalást keressük.
Mo nyomaték(xc = xco)
Mo = bxcofcd(d – xco/2) = bd2fcdξco(1 – ξco/2). (KM1)
Mo nagyságú nyomatéki ellenállást képes gyakorolni –nyomott vasalás nélkül–

a keresztmetszet az Ns1 = Ns1o= As1ofyd nagyságú acél húzóerő
támadáspontjára, ha a húzott vasalás éppen megfolyik(σs1 = fyd). Az Mo
nyomaték felvételéhez szükséges Ns1o húzóerő nagysága:
Ns1o = Nco = bxcofcd = bdfcdξco. (KM2)
Ebből az Mo-nak megfelelő szükséges húzott acélbetét mennyiség:
As1o = . (KM3)
N = Nco + Ns2 = Ns1

As2 > 0 d2 xco/2 Ns2 = ΔNs2= ΔNs1
xco=ξcod Nco
h d= d1 zs zco As2 = ΔAs1

As1 MEd > Mo
a a Ns1
EC
b
zco = d – xco/2 Nco= bxcofcd Mo = Ncoxco
MSZ s: steel=acél c: concrete=beton
EC
As2 > 0
3.1. 4. ábra/I
Teherbírási(R) határállapot(III. fesz. áll.). Derékszögű
négyszög keresztmetszet KÖTÖTT MÉRETEZÉSE

49
N= Nco + Ns2 = Ns1
As2 > 0 d2 xco/2 Ns2 = ΔNs2= ΔNs1
xco=ξcod Nco
h d= d1 zs zco As2 = ΔAs1

As1 MEd > Mo
EC
a a Ns1
MSZ b s: steel=acél c: concrete=beton
zco = d – xco/2 Nco= bxcofcd Mo = Ncozco
EC
2.) Kell-e nyomott vasalás?
Ha MEd > Mo, akkor kell nyomott vasalás(As2 > 0). Ez esetben a
ΔM = MEd – Mo (KM4)
nagyságú nyomatékot acélbetétekből álló, Ns2 = ΔNs2 = ΔNs1 = ΔM/zs

nagyságú erőpárral kell felvenni. Az ehhez szükséges acélbetét mennyiség:
ΔAs1 = ΔAs2 = . (KM5)
Ehhez xc = xco tartozik.

A fentiek alapján az összesített húzott és nyomott acélbetét mennyiség:
As1,szüks = As1o + ΔAs1 As1,alk, (KM6)

As2,szüks = ΔAs2 As2,alk.
Itt As1,szüks és As2,szüks az elméleti úton meghatározott szükséges acélbetét
mennyiségek. Ennél egy kicsivel több acélbetétet kell alkalmaznunk, mert a
ténylegesen beépíthető acélbetéteknek meghatározott átmérőik vannak(Ø12 mm,
Ø14 mm stb.). A ténylegesen alkalmazott acélbetét mennyiségek: As1,alk és
As2,alk.
3.) ELLENŐRZÉS
As2 > 0
Az As1,alk és As2,alk acélbetét mennyiségekhez tartozó teherbírás

megfelelőségét mindig le kell ellenőrizni! Az ellenőrzést a 3.1. 2.ábra/EC–n
láthatók szerint kell elvégezni.
3.1. 4. ábra/II
50
A kötött méretezés azt jelenti, hogy a keresztmetszet betonméretei adottak, és a külső
hajlítónyomaték MEd tervezési(d) értékének felvételéhez szükséges vasalást
keressük.
Mo nyomaték(xc = xco)
L. a 3.1. 4. ábra/I–n: (KM1).
As2 = 0 xc/2
xc=ξcd Nc
h d= d1 zc
As1 MEd < Mo
a a Ns1
EC b
zc = d – xc/2 Nc= bxcfcd Mc = Nczc
MSZ
EC
2.) Kell-e nyomott vasalás?
Ha MEd ≤ Mo, akkor nem kell nyomott vasalás(As2 = 0). Ez esetben az alábbi
egyszerű nyomatéki egyenlőséget írhatjuk fel:
MEd = Nczc = bxcfcd(d – xc/2) = bd2fcdξc(1 – ξc/2). (KM7)

Ebből egy szokásos
ξc2 + Bξc + C = 0
alakú 2. fokú egyenlet adódik. Itt B < 0 és C > 0. Ennek megoldása:
√
ξc = = ≤ ξco. (KM8)
As2 = 0
3.1. 4. ábra/III

51
As2 = 0 xc/2
xc=ξcd Nc
h d= d1 zc
As1 MEd < Mo
EC a a Ns1
b
MSZ zc = d – xc/2 Nc= bxcfcd Mc = Nczc
EC
Ezek után már ismeretes a semleges tengely xc = ξcd nagysága is. Ennek
felhasználásával az Nc beton nyomóerő értéke is adott, továbbá az Nc nyomóerő
egyenlő az Ns1 acél húzóerővel:
Nc = bxcfcd = Ns1.
A fentiek alapján a szükséges húzott acélbetét mennyiség egyszerűen adódik:
As1,szüks = As1,alk. (KM9)
Itt As1,szüks az elméleti úton meghatározott szükséges húzott acélbetét

mennyiség. Ennél egy kicsivel több acélbetétet kell alkalmaznunk, mert a
ténylegesen beépíthető acélbetéteknek meghatározott átmérőik
vannak(Ø12 mm, Ø14 mm stb.). A ténylegesen alkalmazott acélbetét
mennyiség: As1,alk.
3.) ELLENŐRZÉS
Az As1,alk acélbetét mennyiséghez tartozó teherbírás megfelelőségét

mindig le kell ellenőrizni! Az ellenőrzést a 3.1. 2.ábra/EC–n láthatók szerint
kell elvégezni.
As2 = 0
3.1. 4. ábra/IV

52
A kötött méretezés azt jelenti, hogy a keresztmetszet betonméretei adottak, és
a külső hajlítónyomaték MEd tervezési(d) értékének felvételéhez szükséges
vasalást keressük.
MoT nyomaték(xc = xco)
A nyomott zónában csak szerelő/szerkezeti acélbetéteket alkalmazunk.
Ncbo = bxcofcd beff Ncl = (beff –b)tfcd
t/2 xco/2
t xco
Ncl/2 Ncl/2
h zcl = d–t/2 Ncbo zcbo = d–xco/2
EC T-alakú kereszt-
As1o metszetben a
MSZ a a nyomott vasalás
MoEC
= Ncbozcbo ΔMo = Ncl zcl b gazdaságtalan.
MoT = Mo + ΔMo, (KMT1) As2 = 0

Mo = bxcofcd(d – xco/2) = bd fcdξco(1 – ξco/2), (KMT2)
2 .
ΔMo = Ml = (beff – b)tfcd(d – t/2). (KMT3)
A fenti összefüggéseket a bordába metsző xco esetére írtuk fel:
xc = xco ≥ t. Amennyiben xco < t, azaz az xco a fejlemezen belül marad, akkor a
fentiekben b = beff helyettesítendő(széles derékszögű négyszög).
MoT nagyságú nyomatéki ellenállást képes gyakorolni –nyomott vasalás
nélkül– a keresztmetszet az Ns1 = Ns1o= As1ofyd húzóerő támadáspontjára, ha a
húzott vasalás éppen megfolyik(σs1 = fyd).
beff
As2 = 0
Nc
súlypont fiktív vonal xc=ξcd

d= d1
h zc
EC As1 MEd
a a Ns1
MSZ
b s: steel=acél c: concrete=beton
EC
3.1. 5. ábra/I
Teherbírási(R) határállapot(III. fesz. áll.). T-alakú As2 = 0
keresztmetszet KÖTÖTT MÉRETEZÉSE
53
2.) Jók-e a betonméretek?
Mivel nyomott vasalást nem alkalmazunk(As2 = 0), a keresztmetszet által

felvehető nyomaték felső korlátja az MoT érték. Meg kell tehát vizsgálni az
alábbi egyenlőtlenség teljesülését:
MEd < MoT? (KMT4) (KMT4)

ahol MEd a külső hajlítónyomaték tervezési(d) értéke. Ha MoT ≥ MEd, akkor
a keresztmetszet betonméretei jók, illetve a beton minősége megfelelő. Ekkor a
keresztmetszet hajlítónyomatéki teherbírásának MRd tervezési(d) értéke
nagyobb lehet, mint a külső hajlítónyomaték MEd tervezési(d) értéke, azaz a
keresztmetszet bevasalható.

Mlö = Nlözcl = befftfcd(d–t/2 ). (KMT5)

MEd ≤ Mlö? (KMT6)
I. Nézzük most először azt az esetet, amikor MEd ≤ Mlö . Ekkor xc ≤ t. Tehát
ez esetben nem T-alakú a ténylegesen működő keresztmetszet. Az xc feszültségi
semleges tengely a fejlemezbe metsz, a fejlemez dolgozó része beffxc méretű
széles derékszögű négyszög.
As2 = 0
t
fiktív vonal
d= d1 Mlö >MEd Nlö = befftfcd MEd< Mlö
h zcl
Ns1ö = Nlö Ns1 = Nc
As1ö As1
a a
EC b b MSZ
3.1. 5. ábra/II
EC

54
4a.) A feszültségi semleges tengely xc helyzetének a meghatározása
MEd = Nczc = beffxcfcd(d – xc/2) = beffd2fcdξc(1 – ξc/2). (KMT7a)

ξc2 + Bξc + C = 0
√
ξc = = ≤ ξco. (KMT8a)
Mivel a 2.) pont szerint MoT ≥ MEd, a vasalás megfolyik(ξc ≤ ξco). Ekkor az
As1 mértékű vasalásban fellépő Ns1 húzóerő nagysága: Ns1 = As1fyd = Nc
= beffxcfcd.
Egyébként ha ξc > ξco adódnék, akkor a betonméretek növelendők. Az előbbiek
szerint azonban ez nem fordulhat elő (MoT ≥ MEd).
t
fiktív vonal
d= d1 Mlö >MEd Nlö = befftfcd MEd < Mlö
h zcl zc
Ns1ö= Nlö Ns1 = Nc
As1ö As1
a a
b b
EC MSZ MEd = Nczc zc = d – xc/2
EC
As2 = 0
3.1. 5. ábra/III
Teherbírási(R) határállapot(III. fesz. áll.). T-alakú

55
Ezek után már ismeretes a semleges tengely xc = ξcd nagysága is. Ennek
felhasználásával az Nc beton nyomóerő értéke is adott, továbbá az N = Nc
nyomóerő egyenlő a Ns1 acél húzóerővel:
N = Nc = beffxcfcd = Ns1.
As1,szüks = As1,alk. (KMT9)
Itt As1,szüks az elméleti úton meghatározott szükséges húzott acélbetét

mennyiség. Ennél egy kicsivel több acélbetétet kell alkalmaznunk, mert a
ténylegesen beépíthető acélbetéteknek meghatározott átmérőik
t
fiktív vonal MEd <
d= d1 Mlö > MEd Nlö = befftfcd Mlö
h zcl
Ns1ö= Nlö Ns1 = Nc
As1ö As1
a a
b b
EC MSZ
EC
5.) ELLENŐRZÉS

mindig le kell ellenőrizni! Az ellenőrzést a 3.1. 3. ábrán láthatók szerint
kell elvégezni.
As2 = 0
3.1. 5. ábra/IV
56
Mlö = Nlözcl = befftfcd(d–t/2 ). (KMT5)
MEd ≤ Mlö? (KMT6)
II. A 3.1. 5. ábra/II 3.) pontjában lévő (KMT6) kérdésre a másik válasz
az, hogy MEd > Mlö , tehát ténylegesen T-alakú a keresztmetszet. Az xc
feszültségi semleges tengely ekkor a bordába metsz: xc > t .
zcl = d–t/2 beff Ncl = (beff – b)tfcd

As2 = 0
t Nc
xc=ξcd
Ncl/2 Ncl/2
d= d1 zcl
h zcb Ncb= bxcfcd
EC As1 MEd > Mlö
Ns1
MSZ a Ns1 = N = Nc = Ncl + Ncb
zcb = d–xc/2 b s: steel=acél c: concrete=beton
EC
zcl = d–t/2 beff
d= d1 zcl Mlö Nlö = befftfcd MEd > Mlö,

h tehát T-alakú a
Ns1ö= Nlö keresztmetszet.
a As1 As1ö
b Mlö = Nlözcl As2 = 0
EC MSZ
EC
3.1. 5. ábra/V

57
4b.) A feszültségi semleges tengely xc helyzetének a meghatározása
A bordára jutó nyomaték:
ΔMcb = MEd ─ Mcl.
Itt Mcl = Nclzcl = (beff – b)tfcd(d – t/2), azaz a fejlemez két oldalsó, bordán
kívüli részének megfelelő nyomatéki teherbírás .
Ennek ismeretében az alábbi egyszerű nyomatéki egyenlőséget írhatjuk fel:
ΔMcb = Ncbzcb = bxcfcd(d – xc/2) = bd2fcdξc(1 – ξc/2). (KMT7b)

ξc 2 + Bξc + C = 0
√
ξc = = ≤ ξco. (KMT8b)
Az xc = ξcd-hez tartozó, a bordában fellépő Ncb beton nyomóerő, és a fejlemez
két oldalsó részében fellépő Ncl beton nyomóerő:
Ncb = bxcfcd, Ncl = (beff ─ b)tfcd.
Az eredő Nc beton nyomóerő egyezik az Ns1 acél húzóerővel:
N = Nc = Ncb + Ncl = Ns1.

Mivel ξc ≤ ξco (2.) pont: MoT ≥ MEd), akkor σs1 = fyd, és így ez a végeredmény.
As1,szüks = As1,alk. (KMT9)
Itt As1,szüks az elméleti úton meghatározott szükséges acélbetét mennyiség.

Ennél egy kicsivel több acélbetétet kell alkalmaznunk, mert a ténylegesen
beépíthető acélbetéteknek meghatározott átmérőik vannak(Ø12 mm, Ø14 mm stb.).
A ténylegesen alkalmazott acélbetét mennyiség: As1,alk.
5.) ELLENŐRZÉS As2 = 0
Az As1,alk acélbetét mennyiséghez tartozó teherbírás megfelelőségét mindig

le kell ellenőrizni! Az ellenőrzést a 3.1. 3. ábrán láthatók szerint kell
elvégezni.
3.1. 5. ábra/VI
58
1.) Alapösszefüggések
Szabad méretezés esetén olyan betonméreteket keresünk, hogy a nyomott

betonzónát teljes mértékben kihasználjuk(xc = xco) és nyomott
acélbetéteket ne alkalmazzunk: As2 = 0.
A megfelelő alapegyenlet azt fejezi ki, hogy az Nc beton nyomóerőnek az
Ns1 acél húzóerő támadáspontjára vonatkozó nyomatéka ─mint
ellenállás─ azonos a külső hajlítónyomaték MEd tervezési értékével:
MEd = Ncozco . (SZM1)
Itt zco = d─xco/2 a belső erők karja.
xco = ξcod,
Nco = bxcofcd = bdξcofcd,
zco = d─xco/2 = d(1─ ξco/2),
MEd = Ncozco = bd2ξco(1─ ξco/2)fcd. (SZM2)
xco/2
As2 = 0 xco= ξcod Nco
h d= d1 zco zco
As1o MEd
EC
a a Ns1o
MSZ b
EC
As2 = 0
3.1. 6. ábra/I
négyszög keresztmetszet SZABAD MÉRETEZÉSE
59
2.) A d dolgozó magasság nagysága
Az (SZM2) összefüggés alapján felírhatjuk, hogy
d=√ . (SZM3)
Ebből a d értéke egyszerű gyökvonással adódik.

A gerenda teljes h magassága: h = d+a.
Ismeretes a feszültségi semleges tengely xco = ξcod nagysága is. Ennek

felhasználásával az Nco beton nyomóerő értéke is adott, továbbá az N = Nco
beton nyomóerő egyenlő az Ns1 acél húzóerővel:
N = Nco = bxcofcd = Ns1o = Ns1.
As1,szüks = As1,alk. (SZM4)

beépíthető acélbetéteknek meghatározott átmérőik
3.) ELLENŐRZÉS

mindig le kell ellenőrizni! Az ellenőrzést a 3.1. 2. ábra/EC –n láthatók
szerint kell
E elvégezni.
Megjegyzés: szabad méretezésnél elvileg a gerenda b szélességét is
L A megoldás értelemszerűen a fentiek szerint történhet.
kereshetjük.
L As2 = 0
3.1. 6. ábra/II
ETeherbírási(R) határállapot(III. fesz. áll.). Derékszögű
négyszög keresztmetszet SZABAD MÉRETEZÉSE
N
Ő
60
R
1.) Alapösszefüggések
Szabad méretezés esetén olyan betonméreteket keresünk, hogy a nyomott
betonzónát teljes mértékben kihasználjuk( xc = xco) és nyomott
acélbetéteket ne alkalmazzunk: As2 = 0.
A megfelelő alapegyenlet azt fejezi ki, hogy az Nc beton nyomóerőnek az
Ns1 acél húzóerő támadáspontjára vonatkozó nyomatéka ─mint ellenállás─
azonos a külső hajlítónyomaték MEd tervezési(d) értékével:
MEd = Nczc. (SZTM1)
Itt zc a belső erők karja. Most csak az xco ≥ t esettel foglalkozunk.

As2 = 0
t Nc
xco=ξcod
Ncl/2 Ncl/2
d= d1 zcl
h zcbo Ncbo= bxcofcd
EC As1 MEd > Mlö
Ns1
MSZ a Ns1 = Nc = Ncl + Ncbo
EC zcbo = d–xco/2 b s: steel=acél c: concrete=beton
A nyomatéki egyenletben figyelembe kell vennünk, hogy az Nc = Ncl + Ncbo
nyomóerő 2 részből áll (v.ö. 3.1. 5. ábra/V):
Ncbo = bxcofcd és Ncl = (beff −b)tfcd,
MEd = MoT = Ncbozcbo +Nclzcl = bxcofcd(d − xco/2) + (beff − b)tfcd(d − t/2),
MEd = d2bξco(1−ξco/2)fcd + d(beff − b)tfcd − (beff − b)(t2/2)fcd. (SZTM2)
2.) A d dolgozó magasság nagysága As2 = 0

Az (SZTM2) egyenletből az alábbi általános alakú 2. fokú egyenlet vezethető le:
d2+ Bd + C = 0. Itt B > 0 és C < 0. Ennek megoldása:
√
d= . (SZTM3)
Ehhez xc = xco tartozik.
3.1. 7. ábra/I
keresztmetszet SZABAD MÉRETEZÉSE

61
As2 = 0
t Nc
xco=ξcod
Ncl/2 Ncl/2
d= d1 zcl
h zcbo Ncbo= bxcofcd
EC As1 MEd > Mlö

Ns1
MSZ a Ns1 = Nc = Ncl + Ncbo
zcbo = d–xco/2 b s: steel=acél c: concrete=beton
EC
Ebből a 2. fokú egyenletből d értékét kiszámítva a gerenda teljes h magassága így
számítható: h = d + a.
Ismeretes a feszültségi semleges tengely nagysága is: xco = ξcod. Ennek

felhasználásával az N = Nc = Ncbo + Ncl = bxcofcd + (beff −b)tfcd nyomóerő
értéke is adott, továbbá az N = Nc beton nyomóerő egyenlő az Ns1 acél
húzóerővel:
N = Nc = Ns1.
As1,szüks = As1,alk. (SZTM4)

beépíthető acélbetéteknek meghatározott átmérőik vannak (Ø12 mm,
Ø14 mm stb.). A ténylegesen alkalmazott acélbetét mennyiség: As1,alk.
3.) ELLENŐRZÉS
Az As1,alk acélbetét mennyiséghez tartozó teherbírás megfelelőségét mindig

le kell ellenőrizni! L. a 3.1. 3. ábrát.
Megjegyzés: szabad méretezésnél elvileg a gerenda b szélességét, vagy a
E
fejlemez beff szélességét is kereshetjük. A megoldás értelemszerűen a fentiek
szerint történhet.
L
3.1. 7. ábra/II
LTeherbírási(R) határállapot(III. fesz. áll.). T-alakú As2 = 0
keresztmetszet SZABAD MÉRETEZÉSE
MindkétE szabvány jelének feltüntetésével (EC, MSZ) arra utalunk, hogy
N
62
Magassági rajzi torzítás.
h Adott egy egyszerű

kéttámaszú gerenda.
l
p
a
A gerendát fel-
nyomás h h
bontjuk 2 részre
húzás x ∆
nyomás y Mivel a húzott öv hosszabb
σ húzás lesz és a nyomott öv rövidebb,
∆ eltolódás-különbség lép fel.
τyx h/2 b
nyomás A ∆ eltolódás-
különbség eltün-
h/2
tetésére τyx csúsz-
τyx tatófeszültségek
σ húzás lépnek fel.
Sokkal kisebb σ feszültségek, mint az a esetben.

dx
Maxwell
τxy = τyx Egyensúlyi követelmény. dy τxy
τyx
σ= y τ = τxy =
Grashof
az elcsúszó keresztmetszet
Grashof súlypontja
V a kerm. súlypontja h/2 h/4
M τ τmax = = 1,5 τ h
dM/dx = V. Az M mindig V-vel jár együtt! átlag: V/(bh) b
3.2. 1. ábra
Nyírófeszültségek(τ) rugalmas, repedésmentes gerendában
Általános szilárdságtan! Nem szabvány előírások!
63
Síkbeli feszültségi állapot.
Síkbeli feszültségi állapot.
Esetünkben: σ = 0.
Esetünkben: σy y= 0.
σ2
σo = (σx+σy)/2 σx/2 σ1 σy
σoo = (σx─σy)/2 σx/2 α τyx
tan2α =
σx σx
Főfeszültségek: τxy τxy
σ1,2 = σo ± √ τyx
√
σ2 σy σ1
A főfeszültségek merőlegesek
σ1,2 = egymásra.
húzótrajektóriák (a σ1 főfeszültségek görbéje):

nyomótrajektóriák (a σ2 főfeszültségek görbéje):
Berepedt állapotban (σx = 0) a húzó-
trajektóriák ferde egyenesek!
Repedésmentes gerenda(I.fesz.áll.). Berepedt gerenda(II.fesz.áll.)
α=45o σ1 σ2 σ2
1 x
y σ1 α=45o
2
σy = 0 kivágottnak képzelt σ1 = τ σ2 = ─ τ
A elemi kocka α=45o B
τxy 1 σx = 0 1
τyx=τxy=τ σ2 σ1
σy = 0 σ1 σ2
α<45o
σx τxy 2 σx 2
τyx=τxy=τ σ2 σ1
Általános és vasbeton szilárdságtan!

3.2. 2. ábra Nem szabvány előírások!
Nyírófeszültségek(τ) rugalmas állapotokban[I. és II.
feszültségi állapot]. Főfeszültségek (σ1, σ2)
Általános és vasbeton(II.f.á.) szilárdságtan! Nem szabvány előírások!
64
dx
Maxwell
τxy = τyx Egyensúlyi követelmény. dy τxy
τyx
σ = σx = y τ = τxy =
Grashof
Sx' = Axkx; Ax: az elcsúszó keresztmetszet területe

Grashof
Ax Sl σ τ elcsúszásra vizsgált síkok σ τ
y y
kx
Sfl
SG M V
M V
b nyomott(beton, fa, acél) b

húzott (beton, fa, acél)
VASBETON
VVASBETON
σ τ σ τ
xiI xiII
V
SiII M V
SiI M
b b
As1 As1 kísérleti
I. fesz. állapot(repedésmentes) II. fesz. állapot(berepedt kerm.)
S: súlypont A berepedt vasbeton keresztmetszetben

i: ideális/idealizált az xiII semleges tengely alatt elméletileg
G: gerenda
l: lemez állandó a τ nyírófeszültség (Sx'= const.).
fl: fejlemezes gerenda Ennek megfelelően a húzótrajektóriák
ferde egyenesek (3.2. 2. ábra).
3.2. 3. ábra
Nyírófeszültségek(τ) és normálfeszültségek(σ) rugalmas
állapotokban[I. és II. feszültségi állapot]. ]; egyszerű esetekben
Általános és vasbeton szilárdságtan! Nem szabvány előírások!
65
EC MSZ
3.2. 2. ábra 3.2. 2. ábra
Főnyomófeszültségek? Főnyomófeszültségek?
(betonméretek, betonszilárdság) (betonméretek, betonszilárdság)
d h ht h
ferde acélbetétek ferde acélbetétek
3.2. 6. ábra 3.2. 6. ábra
kengyelek b, bw b kengyelek
felső korlát: 3.2. 5. ábra felső korlát : 3.2. 5. ábra
VRd,max ≥ VEd (V1) THf ≥ TM (T1)
alsó korlát: 3.2. 5. ábra
vasalandó vasalandó
VRd,c THa
VEd TM
VRd : redukció : redukció TH
VRd,max Határnyíróerőábra THf
VRd = max(VRd,c; VRd,s) TH = max(THa; [THs+THb])
A nyíróerőábra(VEd, TM ) burkolása(VRd, TH)
L. a 3.2. 6. ábrát!
összesített acélkerm. egy kerm.-ben összesített acélkerm. egy kerm.-ben
VRd,s = z fywd(1+cotα)sinα THs = 0,85h σsH(sinα+cosα)

A vasalás teherbírása (V2) A vasalás teherbírása (T2)
z ≈ 0,9d θ = 45o a nyírási repe-

désnek a tartótg.-lyel bezárt szöge
ss ≤ 0,75d; min(h,bw); 400 mm tk ≤ ht,1,5b; min(ht,b); 400 mm
ss ≤ (12–20)Ømin sb ≤ 1,2d tk ≤ 12Ømin tf ≤ 2h
ss αs =90 αb
o
sb tk α tf
θ = 45o Asw,s Asw,b Asw,k Asw,f

3.2. 6. ábra 3.2. 6. ábra
s: stirrup=kengyel b: inclined bar=ferde acélbetét
3.2. 4. ábra/I
NYÍRÁS. Az ELLENŐRZÉS lépései I.
66
EC MSZ
A nyírásra vasalt keresztmetszet A nyírásra vasalt keresztmetszet

által felvehető nyíróerő. által felvehető nyíróerő.
A nyírási
teherbírás tervezési (d) értéke: A határnyíróerő:
VRd = max(VRd,c;VRd,s). (V3) TH = THb + THs. (T3)
VRd,c ≤ VRd ≤ VRd,max. (V4) THa ≤ TH ≤ THf. ((T3

T4))
ELLENŐRZÉS. ELLENŐRZÉS.
A megfelelés feltétele: A megfelelés feltétele:
VRd ≥ VEd. (V5) TH ≥ TM . (T5)
A VRd,c és a VRd,max mennyiség A THa és a THf mennyiség

definícióját l. a 3.2. 5. ábrán. definícióját l. a 3.2. 5. ábrán.
EC MSZ
felső THf
korlát
THb
THa THs
alsó
korlát THs =THf
A vasalás THs
által felvehető
határnyíróerő rész.
A keresztmetszet betonrészeire
hárítható határnyíróerő rész:
THb = (1 – )THa ≥ 0.
3.2. 4. ábra/II
NYÍRÁS. Az ELLENŐRZÉS lépései II.
67
EC MSZ
A nyír. teherb. felső korlátja a nyo- A nyírási teherbírás felső korlátja
mott ferde rácsrudak teherbírása: a főnyomófeszültségekből:
VRd,max = bwzζ(υfcd), (V6) THf = 0,25bhσbH + nfNM, (T6)
ahol ahol
ζ = 0,50 kengyelek esetén; nf = 0,15 ha
ζ = 1,0 ferde acélbetéteknél; NM < 0, azaz nyomás.
ζ = 0,75 kengyelek + ferde
acélbetétek esetén. nf = 0 ha esetén
z ≈ 0,9d, a belső erők karja, NM > 0, azaz húzás.
υ = 0,6(1 – ).
■A VRd,max és a VRd,c képletébe NM < 0
nem vettük be az NM normálerő
hatását (terjedelmi okokból).
■A VRd,s vasalási teherbírás lega-
lább 50%-át kengyelek kell adják!
Ha VEd ≤ Vrd,c, akkor elvileg nem Ha TM ≤ THa, akkor elvileg nem

kell méretezett nyírási vasalás (de: kell méretezett nyírási vasalás (de:
1.6. 2. ábra, ρminV). 1.6. 2. ábra, μminT)
A „beton” nyírási teherbírása, azaz A nyírási teherbírás alsó korlátja:
a nyírási teherbírás alsó korlátja:
VRd,c = cVbwd, (V7) THa = 0,5bhσhH − naNM, (T7)
ahol THa ≤ 0,6bhσhH,
cV = 0,12k(100ρlfck)1/3, [Nmm-2] ahol
cV ≥ υmin, na = 0,1
ha NM < 0, azaz nyomás,
k = [1+√ ] ≤ 2,0 d[mm]
na = 0,2
ρl = ≤ 0,02, ha NM > 0, azaz húzás.
Asl: a vizsgált keresztmetszetben a

húzott vasalásnak az a része, amely
megfelelően le van horgonyozva. NM < 0
A szélső támasznál ez 0 is lehet!
υmin = 0,035k3/2fck1/2 [Nmm-2].
3.2. 5. ábra
A betonkeresztmetszet által felvehető nyíróerők
meghatározása. A nyírási teherbírás alsó korlátja és
felső korlátja
68
A j= 2. részszakasz. Itt egy keresztmetszetben
ks = 4 db kengyel (itt 4 szár!) és
qEd kb = 2db ferde acélbetét van.
ss1o αb Asw,b Asw,s

ss1 ss1 ss1 ss1 ss1n ss2 ss2 ss2 ss2n ss3 ss3
h d
45o
a
sb1 sb2 sb3
tartótengely
A
d minimális kengyelezés
VRd,c
VEd
VRd VRd,4
VEd,red
A VRd,2 VRd,3
VRd,1 4 szárú kengyel
tny: a nyírásra vasalandó tartószakasz

hossza
VEd,red :a csökkentés csak a vasaláshoz megengedett!
VRd,max b: inclined bar=ferde acélbetét
s: stirrup=kengyel; s: steel=acél
VRd,c ≤ VRd ≤ VRd,max . (V4) VRd ≥ VEd . (V5)

VRd,f = (V4)
= (V4)
VRd,c,VRd,max: 3.2. 5. ábra; VRd,s, VRd: 3.2. 4. ábra
VRd,c = (V1) VRd,c = (V1)
3.2.
3.2. 6. 6. ábra
ábra
nyíróerőábra(V
A nyíróerőábra (VEdEd) )burkolása
burkolása(V(Rd
VRd) teherbírási(R)
) teherbírási
határállapothoz[III.
határállapothoz [III.feszültségi
feszültségiállapot]
állapot]
69
fajlagos elcsavarodás: ω: fajlagos tartótengelyirá-
elcsavarodás: φ =∫ υdx nyú(x) öblösödés/eltolódás,
φ' = υ = σω = Eωφ'': tartótengelyirá-
nyú(x) feszültség,
= (…)' G = ≈ 0,417E w = υω: tartótengelyirányú(x)
öblösödés/eltolódás.
It : 3.3. 2. ábra
A támasznál a csavarás
a villás megtámasztás felvétele a reakcióerők
φ = 0 φ'' = 0 egy részével történik.
σx ≡ σω: tartótengelyirányú(x)
feszültség. saru
A villás megtámasztás felveszi a T-t,
de a keresztmetszet x irányban szaba-
= Rt T Rt
don öblösödhet (w):
σx ≡ σω = 0. b
σω= 0
T x, w = υω
φ
befogási nyomaték
terhelő
nyomaték
T
(t, t, T, T) torsion(al) = csavarás(i)
TV: csavarási/nyírási középpont szokásos jelölés ez is(vektor)
b merev befogás
φ = 0 φ' = 0
φ
befogási nyomaték
T
TV
T
terhelő nyomaték
3.3. 1. ábra
Rugalmasságtani csavarási(t,T,T) alapfogalmak.
Csavarási megtámasztási fajták
70
I.) Nyitott keresztmetszet
be = h1
A τt feszültségek valójában nem lineáris eloszlásúak: 3.3. 3. ábra.
i=1 ve = v1
csavarási
nyíró-
feszültségek i=2
h WtSi ≈ τtSi = hg= h2
bg = v2
i=3 va = v3
S: de Saint−Venant ba= h3 (t, t, T, T) torsion(al) =

= csavarás(i)
ItS =ΣItSi ItSi = ρi hi v i ≤ hi εi = ≤1
ρi = [1−0,63 + 0,052 ] 1/3
II.) Zárt keresztmetszet

h1
v1
h4= h2 v4 τtBi = WtBi = 2Aovi v2 hg
v3
B: Bredt h3 = h1
τtBivi = const.; nyírófolyam 3.3. 6. ábra
It =ItB = 2Aoψ εi = ≤1 Ao= Ak = h1h2 ψ =
3.3. 2. ábra
Rugalmasságtani, tiszta csavarási(t,t,T,T) keresztmetszeti
jellemzők
71
Az I. feszültségi állapotban a csavart gerenda repedésmentes. A
húzásokat is, és a nyomásokat is túlnyomórészt a beton veszi fel. Mint pl.
tiszta hajlításnál (1.5. 2. ábra; 1.5. 4a)-4b). ábra). Összehasonlításul l. a
hajlítási–nyírási főfeszültségi trajektóriákat a 3.2. 2. ábrán.
A terhelést fokozatosan növelve, az első repedések a hosszabbik oldal
közepén lépnek fel. Ha a gerendában van kellő mértékű csavarási vasalás,
akkor kialakulhat csavarásra is a II. feszültségi állapot. A gerenda a
húzótrajektóriáknak megfelelően össszerepedezik.
húzott elem, húzótrajektória (σ1)
T T
o
45
τt
nyomott elem, nyomótrajektória (σ2) az első repedések
A csavarási(t) vasalás jellegzetessége, hogy hálót alkot. A hálóvasalás

alkalmas a felső ábrán vázolt ferde húzó főfeszültségek felvételére.
A hosszvasalást a kerület mentén egyenletesen kell kiosztani.
hosszvasalás hajlítási, külpontos nyomási vasalás 3.3. 5.-6. ábra
kengyelezés sts sts sts sts sts sts sts sts sts sts sts sts
Øts/sts
s: stirrup=
Ha továbbkengyel
növeljük a terhelést, akkor az első repedésből kiindulva
A csavarási kengyeleket meg kell különböztetni a nyírásiaktól: 3.2. 6. ábra.
kialakul a jellegzetes csavarási torzfelület, a gerenda csavarási
teherbírási határállapotba kerül (III. feszültségi állapot).
beton nyomóerők
ny Nnn0yomot
csavarási töréskép
TEd kengyel húzóerők
A hosszvasalás
húzóerőit nem repedés
ábrázoltuk.
3.3. 3. ábra
Tiszta csavarási (nyírás: V = 0) viselkedés rugalmas állapotok-
ban [I. és II. feszültségi állapot].
Csavarási(t,T,T) főfeszültségi trajektóriák. Csavarási teher-
bírási(R) határállapot [III. feszültségi állapot].
72
e
qEd [kNm-1] mtEd = qEde [kNm/m]
fajlagos csavarónyomaték
konzollemez qEd
mtEd
villás l villás
megtámasztás megtámasztás
0,5mtEdl =
= TEd,m csavarás TEd [kNm]
TEd,1 TEd,2
0,5qEdl =
= VEd,m nyírás VEd [kN]
VEd,1 VEd,2
qEd = MEd,m
hajlítás MEd [kNm]
MEd,1 MEd,2
A támaszok közelében: 1
csavarási–nyírási töréskép
beton
nyomóerők
Közbenső tartomány: 2
hajlítási – csavarási töréskép
TEd,1 kengyel húzóerők MEd,2+VEd,2, TEd,2

VEd,1 hajlítási acél húzóerők
+MEd,1 A csavarási hosszvasalás húzóerőit nem ábrázoltuk.
3.3. 4. ábra
Csavart(TEd), nyírt(VEd) és hajlított(MEd) gerenda törésképei
teherbírási(R) határállapotban[III. feszültségi állapot]
73
A csavarási(t,T,T) vasalás
minden egyéb vasaláson felüli TEd
(nyírás, külpontos nyomás)!
3.3. 3. ábra at: a kengyeltengelyig

Asl,t: az összesített csavarási(t) hosszvasalás(l)
keresztmetszeti területe.
Asw,s,t: 1 szár(!) csavarási(t) kengyel(s)
keresztmetszeti területe.
sts : a csavarási(t) kengyelek(s)
távolsága a gerenda hossztengelye h Øts
mentén. 3.3. 3. ábra
csavarási(t) kengyel(s), Øts/sts

b = bw
TEd: a csavarónyomaték tervezési(d) értéke.
TRd,c: alsó korlát csavarásra(a „beton” csavarási teherbírása)

3.3. 7. ábra.
TRd: a csavarási teherbírás(R) tervezési(d) értéke(acél).
3.3. 8. ábra.
TRd,max: felső korlát csavarásra(a ferde nyomott beton
rácsrudak teherbírása)
3.3. 7. ábra.
(t,T,T) torsion(al) = csavarás(i),

s: steel = acél, vasalás; s: stirrup = kengyel,
l: longitudinal = hosszirányú; csavarási(t) hosszvasalás(l).
Megjegyzés: az acélbetéteket/vasalást általában kékkel jelöljük.

Most azonban −annak érdekében, hogy a csavarási kengyeleket
a nyírási kengyelektől minél jobban megkülönböztessük−
alkalmazzuk a narancssárga jelölést is.
A csavarási hosszvasalást is hasonlóképpen megkülönböztetjük
a hajlítási, külpontos nyomási hosszvasalástól.
EC
3.3. 5. ábra
Csavarási(t,T,T) alapfogalmak az EC-nek megfelelően
74
nyírási kengyelek (α=90o)
α
ss sts csavarási(t,T,T) kengyelek(s) (α=90o)
bw
sb ferde nyírási acélbetétek
Ez a rajz a hajlítás−külp. nyomás + nyírás

+ csavarás(t,T,T) vasalását szemlélteti.
h
Asw,s,t : 1 szár csavarási kengyel Øts/sts
keresztmetszeti területe
Asl,t : a csavarási(t,T,T) hosszvasalás(l)

összesített keresztmetszeti területe
hajlítási–külpontos nyomási –
(nyírási) hosszvasalás
at: a kengyeltengelyig
Keresztmetszeti jellemzők:
tef tef
tef
A = hbw,
hk= u = 2(h+bw),
= h−tef helyettesítő t = A/u,
keresztmet- h tef = max(t; 2at),
szet Ak = bkhk,
uk = 2(hk+bk).
bk=bw−tef középvonalak
b,bw Ak = Ao: 3.3. 2. ábra
EC MSZ
3.3. 6. ábra
Csavarási(t,T,T) keresztmetszeti jellemzők
75
A „beton” csavarási(t,T,T) teherbírása(R); alsó korlát:
TRd,c = 2Akfctdtef . (Tt1)
Itt
Ak és tef : 3.3. 6. ábra,
fctd : 2.3. I. táblázat.
Ha TEd < Trd,c, akkor elvileg nem kell méretezett csavarási vasalás.
De minimális nyírási-csavarási vasalás szükséges: 1.6. 2. ábra;
2.4. II. táblázat.
A ferde nyomott rácsrudak csavarási teherbírása; felső korlát:

TRd,max = 2νfcdAktef sinθcosθ. (Tt2)
Ugyanúgy, mint a nyírásnál a ferde repedés, illetve a nyomott rácsrudak
hajlásszögét a vízszinteshez θ = 45o –ra vesszük fel. Tehát sinθcosθ =0,5.
Itt ν a beton hatékonysági tényező:
ν = 0,6(1 − ),
és
fcd, fck: 2.3. I. táblázat.
Ha
TRd,max > TEd , (Tt3)
akkor a keresztmetszet betonméretei megfelelnek és a betonminőség is
megfelel. A keresztmetszet csavarásra bevasalható.
EC
3.3. 7. ábra
A csavarási(t,T,T) teherbírás(R) alsó
korlátja és felső korlátja(beton teherbírások)
az EC szerint
76
A csavarási(t,T,T) vasalás(s) teherbírásának(R) tervezési(d) értéke
kengyelezésből(s: steel, s: stirrup) 1, θ=45o
TRd,s,s = 2Ak cotθ, (Tt4s)
a hosszvasalásból(l: longitudinal): EC MSZ
TRd,s,l = 2Ak . (Tt4l)
Itt
Asw,s,t ,Asl,t, sts, továbbá Ak és uk: 3.3. 6. ábra,
fywd: 2.3. II. táblázat(mint fyd, de nyírásra, csavarásra),
A tényleges csavarási(t, T, T) vasalási(s) teherbírás(R) a

kettő közül a kisebbik:
TRd,s = min(TRd,s,s ; TRd,s,l). (Tt4)
A csavarási(t,T,T) teherbírás(R) TRd tervezési(d) értéke:

TRd = max(TRd,c;TRd,s) . (Tt5)
Ki kell elégülnie az alábbi egyenlőtlenségnek is:
TRd,c ≤ TRd ≤ TRd,max. (Tt6)
ELLENŐRZÉS
A keresztmetszet megfelel tiszta csavarásra(V=0; nincs
nyírás), ha teljesül az alábbi egyenlőtlenség:
TRd ≥ TEd . (Tt7)
Itt TEd a (külső) csavarónyomaték tervezési(d) értéke.
3.3. 8. ábra
A csavarási(t, T, T) teherbírás(R) TRd tervezési(d)
értéke az EC szerint. ELLENŐRZÉS
77
NYÍRÁS(V) + CSAVARÁS(T)
VEd TEd
Az előzőekből ismertek a következő teherbírások:

VEd: a nyíróerő tervezési(d) értéke.
VRd,c: alsó korlát nyírásra; a „beton” nyírási teherbírása
3.2. 5. ábra.
VRd: a nyírási teherbírás(R) tervezési(d) értéke (acél)
3.2. 4. ábra.
VRd,max: felső korlát nyírásra; a ferde nyomott beton
rácsrudak teherbírása
3.2. 5. ábra. .
TEd: a csavarónyomaték tervezési(d) értéke.
TRd,c: alsó korlát csavarásra; a „beton” csavarási teherbírása

3.3. 7. ábra.
TRd: a csavarási teherbírás(R) tervezési(d) értéke (acél)
3.3. 8. ábra.
TRd,max: felső korlát csavarásra; a ferde nyomott beton
rácsrudak teherbírása
3.3. 7. ábra.
Csavarás és nyírás együttessége esetén méretezett vasalás

nélkül megfelel a keresztmetszet, ha teljesül az alábbi
feltétel (minimális vasalás szükséges):
+ ≤ 1. (TV I)
Minimális vasalás: 1.6. 2. ábra, 2.4. II. táblázat.

VRd,c, TRd,c: l. itt fenn.
3.3. 9. ábra
Egyidejű csavarás(t, T, T) és nyírás(V) az EC szerint I.
EC
78
TEd
VEd
ELLENŐRZÉS
Megfelel a keresztmetszet csavarás és nyírás együttességére, ha
teljesül az alábbi 2 egyenlőtlenség külön-külön (EC: semmi
együttdolgozás a kengyelek között! Nagyon gazdaságtalan!):
VRd ≥ VEd, (TV IIa)
TRd ≥ TEd. (TV IIb)
Ezen kívül teljesülnie kell az alábbi egyenlőtlenségnek

is(főnyomófeszültségek):
+ ≤ 1. (TV III )
A (TV I) és a (TV III) feltétel ferde egyenessel ábrázolható.

Az MSZ jelölései
VEd =TM TEd = MtM
VEd=TM
valószínű törési diagram
MSZ
EC
A VB86/2002 TH,MtH + ≤ 1.
24 éve megfelel.
TEd = MtM
Az EC előírás abszurd voltát kiemeli az a tény is, hogy az ábrán
vázolt ferde egyenes szerint sem szabad ellenőrizni. A ferde egyenes
megfelel az MSZ 15022/1−86 előírásának (de ott külön-külön csavarási
és nyírási kengyelekkel).
Rámutatunk arra, hogy a VB86/2002 programcsomagunkban –saját
felelősségünkre− a csavarási kengyelt a nyírási teherbírásnál is
figyelembe vettük( diagram).
Abból a megfontolásból, hogy a kétféle kengyel együttdolgozik, a
keresztmetszet valószínű határállapotbeli törési feltétele az ábra szerinti
ferde egyenesnél kedvezőbb görbe. Ennek az egyenlete nem ismert még.
EC
3.3. 10. ábra
Egyidejű csavarás(t,T,T) és nyírás(V) az EC szerint II.
79
a
szimmetrikus stabilis elágazás
geometriailag tökéletes alak P Pm
kihajlás/ elágazás
P P l=lineáris 2
Pkr,l
1
elfor-
dulási Pm nem
rugó: létezik
cα geometriai
tökéletlenség
yk yk (alakhiba)
y y yk1 yk2 y yk
b
szimmetrikus labilis elágazás
eltolódási P Pm
rugó: rugalmas ágyazás kihajlás/ elágazás
cy P P cy Pkr,l l=lineáris Pkr,l
Pm 2
1 Pm
geometriai rugalmas
tökéletlenség (acél, fa)
(alakhiba)
yk yk σ
y y
geometriailag tökéletes alak yk1 yk2 y yk1
1 : elsődleges egyensúlyi út(P−y)
2 : másodlagos/posztkritikus egyensúlyi út(P−y)
stabilis labilis
3.4. 1. ábra
Külpontos nyomás(yk) és központos nyomás rugalmas
anyagoknál(acél, fa).
Jellegzetes egyensúlyi utak(P−y) és kritikus pontok(Pkr,l , Pm)
Általános stabilitáselmélet. Nem szabvány előírások!
80
a szimmetrikus
P
stabilis elágazás/kihajlás
2 2a
Pkr = az I aszimptotája
= Pkr,l l=lineáris
rugalmas I
σ acél, fa
y = ψy k
Southwell
1
ψ=
Az anyag kihasználása nélkül. x

F és T a labilis ágon. yk
stabilitási törés P
vb. II. fesz. áll.

II
vasbeton
Pkr,vb
III
F folyás lo
T törés
szilárdsági törés
vb. III. fesz. áll.

törési T σ F folyás P
határfesz.: σbH σsH
y
beton törési εbH εsF εsH ε
határösszemorzsolódás σsH
yk: geometriai tökéletlenség; kezdeti külpontosság y
stabilis egyensúlyi helyzet 1 elsődleges egyensúlyi út(P−y)
labilis egyensúlyi helyzet 2 másodlagos/posztkr. egyens. út
3.4. 2. ábra
Külpontos nyomás és központos nyomás. A Southwell-féle ψ
külpontosságnövelő tényező(rugalmas). Egyensúlyi utak(P−y)
különböző anyagmodellekkel(rugalmas, rugalmas−képlékeny)
Általános szilárdságtan és stabilitáselmélet. Nem szabvány előírások!
81
Δy
= , = αk
P
inflexióspont
Mki =
y k
x cy Hki
lo lo = νl
l
inflexióspont
z A KIHAJLÓ RÚD
MODELLJE
i
Mik = Hik = Hki = H
P
αi
inflexióspontok
1 4 5 6
P P P P P P
lo
lo p
3a 3b
2 lo l lo
lo lo
lo
ν=2 ν=1 ν=0,7 ν=0,7 ν=0,5 ν=1 ν=1,12
EC MSZ
3.4. 3. ábra
A síkbeli rúdkihajlás alapesetei. Az lo (helyettesítő)
kihajlási hosszak ν tényezői
Általános stabilitáselméleti ismeretek. A szabványok is átvették ezeket.
82
A nagyon kis eEd külpontosságok tartománya:
ún. elvi központos nyomás
NEd As2 d2
d = d1 y
Ac = bh eEd 0 d1 h
A NRd teherbírás
As1 az x és az y
geometriai középpont irányú teherbírás
b x közül a kisebb.
N
lo: a kihajlási hossz; x és y irányban külön-külön.
NRd,o = Nud = Acfcd + ΣAsσs σs ≤ 400 Nmm-2 3.4. 7. ábra
NRd = NRd,központos,MSZ = φMSZNRd,o
NRd,külp
α teherbírási vonal
cotα = eEd
M
NRd,külp: az eEd –vel számolt külpontos nyomási teherbírás.
Az ún. elvi központos nyomásra az EC−ben nem található olyan közelítő

képlet, mint amilyen az MSZ15022/1- ben volt:
φMSZ = , θ= . MSZ
Ha θ > 2.5, akkor pontosabb eljárásra van szükség.
Az EC szerint –a valósággal összhangban− csak külpontos nyomás

létezik. Ettől függetlenül, a kézi számítások megkönnyítésére, elvileg
létrehozhattak volna egy a fentihez hasonló, egyszerű összefüggést is. Az
általunk ismert –EC-n kívüli− ilyen próbálkozások bonyolultak. Egy
kezelhető táblázatos segédletet tudunk ajánlani a FÜGGELÉK-beli [I2]
Irodalom-ban.
Megjegyzés: az EC bizonyos karcsúsági(lo/d, ill. λ = lo/i) feltételek

teljesülése esetén megengedi, hogy a másodrendű hatásoktól(kihajlás)
eltekintsünk.
MSZ
3.4. 4. ábra
Elvi központos nyomás
83
B Q C
MMo
NM A rúd modellje x
eo
M eo = alapkülpontosság NM
A D az 1. rendű elmélet szerint
A CD rúd legjobban igénybevett C jelű
keresztmetszetében az ábra szerint kell meg-
határozni az eM mértékadó külpontosságot.
lo
terhelt alak
terv szerinti alak
véletlen eltérés
Az ek kezdeti külpontosság a szokásos statikai

számításból kiadódó eo alapkülpontosság,
továbbá a Δeo véletlen jellegű geometriai NM
külpontosság[növekmény] összege: ΔetΔeoeo
Δeo = (0,06 + )h, Δet ek

MSZ eM
ek = eo + Δeo,
θ=
ahol h a keresztmetszet dolgozó magassága, h NM
és lo a (helyettesítő) kihajlási hossz.
Az eM mértékadó külpontosság az ek kezdeti külpontosság és
a Δet 2. rendű/másodrendű elmélet szerinti külpontosság
[növekmény] összege:
eM = ek + Δet,
MSZ
ahol Δet = (0,04θ2)h.
Δ
σ
törési határállapot T F folyás e
σbH σsH t
beton törési εbH εsF εsH ε

határösszemorzsolódás σsH =
3.4. 5. ábra
A Δeo és a Δet külpontosság[növekmény], továbbá
( az eM
mértékadó külpontosság számítása az MSZ szerint
0
.
0
84
4
B Q C
MEdo
NEd A rúd modellje x
eo
M eo = alapkülpontosság NEd
A D az 1. rendű elmélet szerint
A CD rúd legjobban igénybevett C jelű
keresztmetszetében az ábra szerint kell
meghatározni a külpontosság eEd terve-
zési értékét.
lo
terhelt alak
terv szerinti alak
véletlen eltérés
Az ek kezdeti külpontosság a szokásos statikai

számításból kiadódó eo alapkülpontosság,
továbbá az ea véletlen jellegű geometriai külpon- NEd
tosság[növekmény] összege: e2 ea eo
kissé változik
az l függvényében β= , ha 4m < l < 9m, e2 ek
√
eM
EC ea = ,
e k = e o + e a,
d NEd
ahol d a keresztmetszet dolgozó magassága, és lo a (helyettesítő)
kihajlási hossz, továbbá l = lcol a rúd tényleges hossza (m-ben).
A külpontosság eEd tervezési értéke az ek kezdeti
külpontosság és az e2 2. rendű/másodrendű elmélet szerinti
külpontosság[növekmény] összege:
h
eEd = ek + e2 ≥ (20 mm; h/30),
ahol e2 = . 3.4. 7. ábra

EC
teherbírási határállapot σ Y folyás

fcd fyd
=
εcu εsy εuk ε

(
3.4. 6. ábra
0
Az ea és az e2 külpontosság[növekmény] , továbbá a külpontos-
ság eEd tervezési értékének számítása
. az EC szerint
0
85 4
z
MSZ
A 2. rendű elmélet szerinti Δet Δet
külpontosság[-növekmény]az MSZ alapján:
NM
A ρ görbület:
= Δet =ρ= = .
Az εs = 1,448 ‰ közelítéssel:
y = Δetsin z lo εbH=2,5‰
Δet = 0,04 [ ]2h. εs

h
y NM
A 2. rendű elmélet szerinti külpontosság[-növekmény] az EC alapján:

Itt =K a görbület. b
e2 = [ ]2
. σs EC
= , ahol εyd = . εyd εs εcu=3,5‰
A K= KrKφ mennyiség számítása az egyszerűsített teherbírási vonal

jellegzetes értékei segítségével: d
Nbal ≈ b(ξcod)fcd, Nud = Acfcd +Asσs. 3.4. 4. ábra h
Ac = bh
KA = Nud – NEd, KB = Nud – Nbal , N Nmm-2
Kr = < 1. KA Nud σs ≤ 400

Kφ = 1 + βφ > 1, ahol KB NEd
β = 0,35 + – ; Nbal
λ = , i: tehetetlenségi sugár: √ balance(d)
K = Kr Kφ. M
3.4. 7. ábra
Az e2 és a Δet 2. rendű/másodrendű elmélet szerinti
külpontosság[növekmény] elemzése EC MSZ
86
Keresett a teherbírási(R) külpontos- Keresett az eH határkülpontosság:
ság eRd tervezési értéke: NEd (adott) NM (adott)
−a eRd = ? −a eH = ?
xc x
a 0 a 0
Ns1 Nc Ns2 H Nb Ns
zc 0:geometriai zb 0:geomet-
ds középpont hs riai közép-
pont
As1 d As2 As h As'
h ht
NEd = Nc + Ns2 − Ns1, xc (N1) NM = Nb + Ns – H, x (N1)

NEd(eRd +[ )= (N2) NM(eH + [ − a]) = (N2)
= Nczc + Ns2ds, eRd = Nbzb + Nshs, eH
MRd = NEdeRd ≥ MEd = MH = NMeH ≥ MM =
= NEdeEd. (N3) = NMeM. (N3)
Nc = bxcfcd, zc = d − xc/2, Nb = bxσbH, zb = h − x/2,

Ns1 = As1σs1, Ns2 = As2fyd. H = Asσs, Ns = As'σsH ≤ Nb.
A nyomott acélbetétek megfolyásával most nem foglalkozunk (l. alul).
σs1 = –700 ≥ 0 σs = –515 ≥ 0
σs1[Nmm-2] húzás EC σs[Nmm-2] húzás MSZ

3.1. 1. ábra/3
EC
σs NRd NH σs
fyd 1 σsH
teherbírási vonal
σs1 húzás N2 2 σs húzás
3
e2 eRd 4 M2 MRd e2 eH
σs2 nyomás MH nyomás
– fyd e2 = −σsH
a nyomott acélbetétek esetenként nem folynak meg
3.4. 8. ábra
Külpontos nyomás. A nyomatéki teherbírás(R) MRd tervezési(d)
értékének a meghatározása: EC . Az MH határnyomaték: MSZ
87
3.4. 9. ábra
Teherbírási vonalak
88
Az Ac,eff = hc,effb hatékony húzott betonkeresztmetszet értelmezése:
2,5(h−d)
hc,eff = min
Gerenda: x ε2 = 0
h d ε
Ac,eff = hc,effb
Az x = xiII, azaz ε1 hc,eff
berepedt állapotban. a
húzott betonzóna b As
a húzott acélbetétek összege,
és súlypontja
Lemez: h d x ε2 = 0
hc,eff ε
a b ε1
Ac,eff = hc,effb
húzott betonzóna As
a húzott acélbetétek összege,
és súlypontja
A keresztmetszeten belüli feszültségeloszlást figyelembe vevő

k2 tényező:
hajlítás központos húzás
k2 = 0,5 k2 = 1,0
EC
4.1. 1. ábra
Repedéskorlátozás. Az EC néhány segédmennyisége
89
EC merevítő hatás: ζ ,ψ MSZ
σs bebetonozott betonacél σs bebetonozott betonacél
εsII = εsII =
εsm ≈ εsIIζ εsm ≈ εsIIψ
σsII σsII
csupasz betonacél csupasz betonacél
σscr berepedés σsr berepedés
-2 -2
τ tgτ = Es = 200 kNmm τ tgτ = Es= 206 kNmm
εs εs
Az εsm mennyiség a húzott acélbetét átlagos nyúlása a repedések között;
a berepedt, húzott betonzóna merevítő hatását is figyelembe véve (ζ, ψ).
I: repedésmentes állapot (I. fesz. állapot)
II: berepedt állapot (II. fesz. állapot)
2
0 ≤ ζ = 1 − β[ ] < 1, 1≥ψ=1− ≥ 0.5,
β = 1,0 egyszeri, rövididejű terhelés- δ= ≥ 1.

nél,
β = 0,5 tartós, vagy ismétlődő ter- α = 2 bordás(periodikus) acélbetétnél,
helésnél. α = 1 sima acélbetétnél;
σscr : a húzott acélbetétekben kelet- σ : a szélső, húzott betonszálban
bI
kező feszültség az Mcr repesztő- az I. fesz. állapot alapján szá-
nyomaték hatására (II. fesz. állapot), mítható fiktív húzófeszültség.
σs = σsII: a húzott acélbetétekben [a terhek alapértékéből];
fellépő feszültség(II. fesz. állapot)
[a kvázi-állandó teherkombinációból].
A merevítő hatást repedéskorlátozási

számításoknál nem a ζ csökkentő
tényezővel kell számítani, hanem a
4.1. 3. ábrán látható módon:
εsm = ktfctm .
4.1. 2. ábra
Repedéskorlátozás. A berepedt, húzott betonzóna merevítő hatása
(„tension stiffening”)
90
repedéstágasság a vastengelyben repedéstágasság a vastengelyben
Mcr Ø As Mcr Mr M D As Mr
sr,max EC MSZ sr,max

wk aM
σs σsI ≈ 0
σscr σsr σsII
τ ασhH ασbI
kapcsolati nyírófeszültségek a paláston (S): (D2π/4)σsr = (Dπsr,max/2)ασhH,
wk = sr,maxεsc,m , (A) aM = sr,maxεsm,
εsc,m = εsm εcm, 4.1. 1. ábra 4.1. 2. ábra
εsm = ktfctm , εsm ≈ εsIIψ = ψ,
kt = 0,6 rövididejű tehernél, M = Mser σsr σsr = σsII

= 0,4 tartós tehernél;
fctm: a beton húzószilárdságának(t) σhH σhH = σbI
várható értéke(átlagértéke); (S): sr,max = 0,5 D,
εcm = , 2.3. I. tábl., (kúszás).
Ø
sr,max = 3,4c + 0,425k1k2 , sr,max = 0,5Ar ,
ahol l. még SZÁMPÉLDÁK R6.o. ahol

c: a betonfedés a húzott acélbeté- Ar = D,
teken, 2.4. I. táblázat;
k1 = 0,8 bordás acélbetétnél, α = 2 bordás(periodikus) acélbetétnél,
k1 = 1,6 sima acélbetétnél; α = 1 sima acélbetétnél;
σsII: a húzott szélső acélbetétekben
k2= 1,0 – 0,5; 4.1. 1. ábra;
fellépő feszültség(II. fesz. áll.),
Ø: a húzott acélbetétek átmérője; [a terhek alapértékéből];
ρeff = , Ac,eff: 4.1. 1. ábra, σbI: 4.1. 2. ábra.
As=As1: a húzott acélbetétek össze-

sített keresztmetszeti területe; ψ: 4.1. 2. ábra
A repedéstág. karakt. (k) értéke: A mértékadó(M) repedéstágasság:
wk = sr,max(εsm – εcm). EC MSZ aM = 0,5Arψ.
4.1. 3. ábra
Repedéskorlátozás. A repedéstágasság meghatározása
91
Környezeti osz- Vasbeton szerkezetek és Tapadásos feszítőacélokat
tály (2.4. I. tapadásmentes feszítő- tartalmazó feszített vasbeton
táblázat) acélokat tartalmazó szerkezetek
feszített vb. szerkezetek
Kvázi-állandó Gyakori teherkombináció
teherkombináció
X0, XC1 wkl = 0,40 mm wkl = 0,20 mm
XC2, wkl = 0,20 mm,

XC3, XC4 wkl = 0,30 mm továbbá kvázi-állandó teher-
kombin.-ból dekompr. állapot
XD1, XD2
wkl = 0,30 mm dekompressziós állapot
XS1, XS2, XS3
Dekompressziós állapot: azt kell számítással igazolni, hogy a feszítőacélok körül
legalább 25 mm távolságban tengelyirányú húzófeszültségek nem lépnek fel.
feszítőacél σc: nyomás
≥ 25 mm FÜGGELÉK, [I5] irodalom.
4.1. I. táblázat
Repedéskorlátozás. A repedéstágasság wkl határértékének a
meghatározása
Acélfeszültség Az acélbetét maximális Ømax [mm] átmérője

σs [Nmm -2
] wkl = 0,40 mm wkl = 0,30 mm wkl = 0,20 mm
160 40 32 25
200 32 25 16
240 20 16 12
280 16 12 8
320 12 10 6
360 10 8 5
400 8 6 4
450 6 5 −
4.1. II. táblázat

Repedéskorlátozás. A wk repedéstágasság (k: karakterisztikus)
korlátozása részletes számítás nélkül, a Ømax maximális acélbetét
átmérő meghatározásával. Megfelel, ha Ø ≤ Ømax. Ekkor wk ≤ wkl .
FÜGGELÉK, [I2] irodalom.
92
A használhatósági teherkombinációk definícióit l. a
2.1. IV. táblázatban:
■kvázi-állandó,
■gyakori,
■ritka/karakterisztikus.
Ezekből a terhekből kell az Mser nyomatékokat meghatározni.
A feszültségkorlátozás definíciója Megjegyzések
fck: a beton(c) nyomó-

Kvázi−állandó teherkombinációból szilárdságának(c)
(ez a leggyakoribb): karakterisztikus(k)
értéke.
1.)A nyomott beton szélső szálfeszültsé- 2.3. I. táblázat
gének a korlátozása(ρ=0,45):
σc ≤ 0,45fck. Az 1.) célja:
σc = σcII,u: a szélső, nyomott betonszálban a kúszás hatásának a
fellépő feszültség (II. fesz. állapot): csökkentése, elsősorban
a lehajlások (alakválto-
σcII,u = xiII. zások) korlátozása
érdekében.
Ha σcII,u
xiII
σcII,u ≤ 0,45fck, akkor megfelel. Mser
Gyakori teherkombinációból:
Nincs feszültségkorlátozás.
c: concrete=beton f: fracture=törő; szilárdság

k: characteristic=minősítési u: upper=felső
4.2. 1. ábra
Feszültségkorlátozás I.
93
A feszültségkorlátozás definíciója Megjegyzések
fck: a beton(c) nyomó-

Ritka/karakterisztikus teherkombinációból: szilárdságának(c)
karakterisztikus(k)
1.) A nyomott beton szélső szál- értéke.
feszültségének a korlátozása(ρ=0,60): 2.3. I. táblázat
σc ≤ 0,60fck. Az 1.) célja:

a nyomott betonzóna nagy
σc = σcII,u: a szélső, nyomott betonszálban nyomófeszültségei által
fellépő feszültség(II. fesz. állapot): előidézett keresztirányú
σcII,u = xiII. húzásokból származó
hosszirányú mikrorepedé-
sek korlátozása.
Ha
σcII,u
σcII,u ≤ 0,60fck akkor megfelel. Mser
xiII
2.) A húzott acélbetétekben lévő fe-
szültség korlátozása(λ=0,80) : d
σs ≤ 0,80fyk.
σsII
σs = σsII: a szélső, húzott acélbetétekben
fellépő feszültség (II. fesz. állapot):
σsII = αe (d−xiII). A 2.) célja:
Ha a nagy maradó(képlékeny)
alakváltozások, repedések
σsII ≤ 0,80fyk , akkor megfelel. korlátozása.
fyk: a betonacél(s) folyásha-
s: steel=acél y: yield=folyási tárának(y) karakteriszti-
f: fracture=törő; szilárdság
kus(k) értéke. 2.3. II. tábl.
k: characteristic=minősítési
Megjegyzések:
I.) A repedések korlátozását vasbeton szerkezetek esetén a kvázi-állandó
teherkombinációra kell elvégezni. Tapadásos feszített (előfeszített) vasbeton
szerkezetek esetén azonban a gyakori teherkombinációval kell számolni.
II.) A lehajlásokat vasbeton szerkezetekre és feszített vasbeton szerkezetekre

is a kvázi-állandó teherkombinációra kell leellenőrizni.
4.2. 2. ábra
Feszültségkorlátozás II.
94
f = (1− ζ)fI + ζfII
4.1. 2. ábra
fI : lehajlás repedésmentes keresztmetszettel számítva (I. fesz. állapot),

fII : lehajlás berepedt keresztmetszettel számítva (II. fesz. állapot).
kvázi – állandó teher
Fser
leff
(1− ζ)fI
f ζfII
A lehajlás korlátozása:
f = fk ≤ fkl = .
a lehajlás határértéke
L. még a 4.3. 2. ábrát: közelítő számítás.

Pontosabb közelítő számítás: FÜGGELÉK, [I2] irodalom.
4.3. 1. ábra
A lehajlás meghatározása. A lehajlás korlátozása
95
Statikai rendszer Karcsúsági Karcsúsági Megjegy-
határok: határok: zések
a) gerenda b) lemez leff/d leff/d
erősen enyhén
d igénybevett igénybevett d: a hatásos/
keresztmet- keresztmet- hatékony
szet szet magasság
As
b ρ= = ρ= = σs = 250
Ac = bd -2
= 1,5% = 0,5% [Nmm ]
1a 1b = bd)
(Ac 2 = bd)
(Ac 3 4
leff : a
l1 hatékony
1 18 25 fesztávolság
leff l2
leff = l1 < l2
l1 bbefogás
2 23 32 leff = l1 < l2
leff l2
l1
3 25 35 leff = l1 < l2
leff l2
síklemez
(gombafödém)
4 l1 21 30 leff = l2 > l1
l2
l1
5 7 10
leff l2
szabadon felfekvő perem (csuklós): merev befogás:

FÜGGELÉK, [I10] irodalom alapján.
4.3. 2. ábra
Egyszerűsített lehajlási ellenőrzés az leff/d
karcsúsági határok betartásával
96

3 1 EC2 2010 Abrak

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

3 1 EC2 2010 Abrak

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Dr.

habil JANKÓ LÁSZLÓ

Hazánkban mintegy 2 évtizede bevált szabványok(MSZ) szabályozásával folyik a

Az utóbbi időkben, az Európai Uniós csatlakozásunk következtében, elkezdték

Az EUROCODE szabványrendszer értékelésénél az alábbi szempontokat tartjuk a

Eddigi ismereteink és tapasztalataink alapján a b)-d) kérdésekre egyértelműen nem

Jelen tankönyv megírásakor arra is kitértünk, hogy az EC2-t az MSZ-szel

A számítási eljárások algoritmusait igyekszünk a legegyszerűbben megfogalmazni.

Feltételezzük, hogy a kapcsolódó más szaktárgyak tudnivalói ismeretesek az olvasó

Teljességre mi sem törekedhettünk, de bízunk abban, hogy könyvünk eleget fog

BUDAPEST, 2010. december A szerző

FIGYELEM! A könyv elején van az összes ábra: 5.–96. oldal.

1. FEJEZET: A VASBETONRÓL ÁLTALÁBAN 100

1.1. DEFINÍCIÓ 100

1.7. A BIZTONSÁGRÓL. MÉRETEZÉSI ELVEK(röviden) 108

2. FEJEZET: EUROCODE(EC) ALAPISMERETEK 110

2.1. Ellenőrzési/méretezési elvek. A biztonság szintje.

2.2. Terhelő hatások 112

2.3. Anyagjellemzők(beton, betonacél, feszítőacél) 112

2.4. Vegyes adatok/segédletek 112

3.1. HAJLÍTÁS(tiszta) 113

3.2. NYÍRÁS(tiszta) 115

3.3. CSAVARÁS(tiszta csavarás és csavarás + nyírás) 117

3.4. KÜLPONTOS NYOMÁS(ÉS KÖZPONTOS NYOMÁS) 120

4.1. REPEDÉSKORLÁTOZÁS 124

4.2. FESZÜLTSÉGKORLÁTOZÁS 126

4.3. AZ ALAKVÁLTOZÁSOK KORLÁTOZÁSA(lehajlás) 128

Az utolsó oldal: a 200. oldal.

σsy : folyási határ húzás f, f: failure=törő; szilárdság

FIGYELEM! A jelölések, indexek angolok, de a mechanikai/fizikai tartalom

A fenti ábrán a kétféle kezdőidő-

εc = εc(t) = εco + εc,c + εc,sh = εco(1+φ) + εc,sh

Megjegyzés: a jól tapadó acélbetét bordás felületi kialakítású.

Általános vasbeton szilárdságtan! Nem szabályzati előírások! De az lb nagyságát

Rossz tapadás esetén nagy koncentrált

Jó tapadás esetén több kisebb

betonösszemorzsolódás fiktív vonal(rajzi hiba)

Nagy ferde repedés, nyírási törés.

Megjegyzés: a jól tapadó acélbetét bordás felületi kialakítású.

Általános vasbeton szilárdságtan! Nem szabályzati előírások!

σs2,I h/2 xiI

Az ideális/idealizált(i) keresztmetszeti terület:

Statikai nyomaték a felső(u) [nyomott] szélső szálra:

A semleges tengely xiI helyzete:

A tehetetlenségi nyomaték az xiI semleges tengelyre:

A fentiekben: αe = = . Itt φ a kúszási tényező:

1.5. 4a). ábra

Az ideális/idealizált(i) keresztmetszeti terület:

Statikai nyomaték a felső(u) [nyomott] szélső szálra:

A semleges tengely xiI helyzete:

A tehetetlenségi nyomaték az xiI semleges tengelyre:

A fentiekben: αe = = . Itt φ a kúszási tényező:

FIGYELEM! T-alakú keresztmetszetbe nyomott acélbetéteket általában

1.5. 4b). ábra

Statikai nyomaték az xiII semleges tengelyre:

SxiII = xiII2 + BxiII + C = 0.

A semleges tengely xiII helyzete:

Az ideális/idealizált(i) keresztmetszeti terület:

A tehetetlenségi nyomaték az xiII tengelyre:

1.5. 5a). ábra

Statikai nyomaték az xiII semleges tengelyre:

C = –[(beff – b) + αeAs1d + (αe−1)As2d2] .

A fentiekben: αe = = . Itt φ a kúszási tényező: 2.3. I. táblázat.

NEd = 1,1475200 + 1,5350 + 1,50,7150 = 912,0 kN,

NEd = 1,35200 + 1,50,7150 + 1,50,7*350 = 795,0 kN,

NEd = 1,1475200 + 1,5150 + 1,50,7350 = 822,0 kN,

Nser,fr = 200 + 0,5350 + 0,3150 = 420,0 kN,

Nser,fr = 200 + 0,5150 + 0,3350 = 380,0 kN,