MAGYARORSZÁG
z IInió aiózni a .ar - A paksi Atomeromd még a kilencvene
A szovjet rendszer alatt egyszer sem hallottunk olyanról, mint
ami nemrégiben megtörtént Amerikában és Nyugat-Európá-
ban is, hogy óriási áramkimaradás volt Medgyessyék min-
dent megígértek 2002 előtt A tömegnek az olcsó áramot, a
nagyto"kénekPedig a liberalizációt, ami viszont folyamatosan
az árdrágítás irányába hat Azonban a Reális Zöldek Klub
a
biztos abban, hogy ez a neoliberális gazdasági felfogás villa-
mosenergia-iparágban is meg fog bukni. Az más kérdés, hogy
ellenük egyelőre nem lehet semmit tenni, mert óriási erővel
dühöng a globalizációs akarat hazánkban is - nyilatkozta a
Demokratának Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke..
46 fotó: Agg Károly
évek elején is a világ húsz legbiztonságosabl
nukleáris eromdve közé tMtnzott. Mi volt a
oka a súlyos paksi iJzemzavarnak?
- A Paksi Atomerőműben .bekövetkezet
súlyos üzemzavart a Reális Zöldek Klub egy
értelműen a magyar politikum nyakába van
ja, ha szabad így fogahnaznom.
-Miért?
- Mert 1992 óta a politikai beavatkozásol
következtében folyamatosan csökkent a nuk
leáris biztonság Pakson. Abekövetkezet
vészhelyzet tulajdonképpen már csak hal
volt a tortán. Még azt sem tartom teljesen ki
zárhatónak ebben az üzemzavarhoz vezeti
folyamatban, hogy azok anémet techniku
sok, akik a balesetet okozó fűtőelem-moso
gató fazekat műszakilag kezelték, esetleg ala
csonyan képzett szakemberek voltak. Hom
miért gondolom ezt? Egyszeruen azért, men
Németországban a zöldek és a szociálde
mokraták hatalomra kerülésükkor kijelentet
ték, hogy 2022-ig le kell állftani az ottan
atomerőműveket Nos, ahhoz, hogy a meglé
vő erőművék még elvárható biztonsággal
működni tudjanak, évente 200 mérnököí
vagy technikust kellene kibocsátaniuk az ot
tani egyetemeknek, főiskoláknak. Ezzel
szemben négyet képeznek ki évente.
- Miként tud beavatkozni a magyar politi
ka az atomeromd életébe? Pakson a biztonsá
.gos mdködés lenne az els&11eges, s nem ~
pártok ilyerHJlyan érdekei.
- Tévedés ne essék, nem vitatom a politi
kának azt a jogát, hogy a mindenkori hata
lom nevezze ki az erőmű első emberét Álla
mi cégről van szó, ez végső soron még ter
mészetesnek is mondható. De az ma már jól
látható, hogy nemcsak csúcsvezetői cserék
zajlottak Pakson, hanem egy virtuális megfé
lemlítési folyamat kezdődött el a rendszerval
tás után. Ennek pedig az a nagy hátránya,
hogy percemberekké váltak az ott dolgom
szakemberek is, akik tudják, illetve akikkel
tudatták, hogy csak akkor tarthatják meg az
állásukat, ha lemondanak az álláspontjukról.
Márpedig egy paksi állás nagyon nagy dolog,
különös tekintettel az ottani kiugróan magas
fizetésre. Pónya József, az .atomerőmú első
igazgatója, az MSZMP KB tagjaként mindig
kikövetelte a magas bért a paksiak és persze
önmaga részre is. Ez a hazai átlaghoz viszo.
nyított látványosan magas bérszint hagyo-
mány lett Pakson. Hadd tegyem hozzá, senki
sem irigyli az ott dolgozóktói ezt a kiemelt fi-
zetést, mert mindenki tudja, mennyire veszé-
lyes helyen dolgoznak, s hogy a nap minden
percében mekkora felelősség van a vállukon.
Azonban a megfélemlített emberek még ve-
szélyesetén sem memek a dolgok menetébe
szólni, szakmai kritikát gyakorolni, ami külö-
Demokrata 200415

nösen nagy kockázatot jelent e~ atomerő-
műben, Ehhez hozzátartozik még, hogy saj-
nálatos módon a felügyelőbizottságokban és
az igazgatótanácsokban jószerivel nincsenek
már valóban független szakemberek. Kiszo-
rították őket a pártok haveri társaságai, a
.Brudermanschaftok' .
- Ezt bizonyítja Kocsis István kinevezé-
seis?
- Kocsis István sem rosszabb vagy jobb,
mint az előtte lévők voltak. Tulajdonképpen
nincs igazán jelentősége az őszemélyének
ebben a játékban. Inkább úgy fogalmaznék
vele kapcsolatban is, folytatva az előbbiek-
ben elkezdett és a politika felelősséget tagla-
ló gondolatot, hogy szerintem az egész reál-
értelmiség is felelőssé tehető a baleset bekö-
vetkeztéért Egyszeruen azért, mert ez a fo-
lyamat, ahogy mondtam, 1992-től·indult el,
és tulajdonképpen csak idő kérdése volt, mí-
kor következik be egy súlyosabb esemény.
A rendszerváltás óta egyre csak süllyedt a
szakmaiság színvonala, míg a súlyos üzem-
zavarral, mondhatni, mélypontra jutott.
Egyébként nem feladatom Kocsis István vé-
delme, de szerintem csak akkor kell öt levál-
tani, mondjuk 1-1,5éven belül, ha ezt a biz-
tonságot veszélyeztető hanyatlást nem tudja
megállítani Pakson. Pedig az alapok jók vol-
tak, hiszen korábban a trösztben erős szak-
mai csoport dolgozott, Közöttük jómagam,
aki az elsők között figyelhettem a Paksi
Atomerőmű építését Pónya József vezér-
igazgató lehívott, lakást adott, és csak azt
kérte, gyere, kritizáld a munkánkat. ..
- Erert tették ki önt az MDF-kormány ide-
jén a szakérn5k közi11?
- Biztos, hogy ez is benne volt a döntés-
ben, hiszen mindig kritikusan szemléltem a
dolgokat Végül is ez volt a feladata az akkori
Villamos Energia Ipari Törsztnek, Ha üzem-
zavar volt, lementünk, segítettünk szakmai
értelemben, mert azért akkor is voltak párt-
katonák az erőműben.
- Egyesek szerint a nukleáris biztonság
háttérbe szonr1ásának Pakson az is oka le-
het, hogy a feli1gyelet sem egységes.
- Egy atomerőmű és egy hagyományos
erőmű közé soha nem tehető egyenlőségjel,
mert a nukleáris biztonság mindennél előbb-
re való. A biztonság betartásáért pedig vala-
kinek felelnie kell. A szocíalízmusban a
tröszt volt a tulajdonos és folyamatosan gya-
korolta a felügyeleti jogát De az új gazdasági
törvény szerint, mondjuk egy cipógyár tulaj-
donosának nem kell értenie a cipógyártás-
hoz. Ezt a logikát követve az MVM-nek nem
kell értenie a nukleáris biztonsághoz.
Ugyanakkor Magyarország nem mondhat le
a villamos energia nukleáris erőműból töre
nő békés felhasználásáról. Azt pedig egyene-
sen nemzetellenesnek tartom, amit illés Zol-
tán az egyik plenáris ülésen mondott, hogy
bármilyen kormány is jön a 2002-es választás
után, annak ki kell váltania a Paksi Atomerő-
művet gázturbinás erőművékkel. Óriási bu-
taság! Különben az is a politika felelőssége,
hogy a magyar választó nem tudhatja meg a
négyévenkénti szavazás előtt világosan,
hogy egy a választásokon induló párt támo-
Demokrata 200415
gátia-e a nukleáris energiát, vagy nem. Te-
gyük hozzá, sok másról sem kap felvilágosí-
tást, de ez különösen fontos lenne. Most azt
tapasztalhatjuk, hogy mindegyik párt látvá-
nyosan háttérbe szorítja a nukleáris energiát,
a termelést a többletszavazatok retnényé-
ben. Nem úgy, mint például Németország-
ban a CDU-CSU-koalíció. Kohl kancellár
egyértelműerr kijelentette, Németország
nem mondhat le a nukleáris energia felhasz-
nálásáról, mert annak békés felhasználása
nagyban hozzájárul a légköri szén-dioxid-
szennyezés csökkentéséhez, az egyik legna-
gyobb globális környezetvédelmi probléma
enyhítéséhez.
- Schröderék meg bezáratják...
- Pedig tudják nagyon jól, hogy a jelen Eu-
rópája rendkívül sérülékeny energetikailag.
- A németeknek azért volt annyi sUtniva-
16juk, hogy jelenMs mennyiségtI szenet tar-
taJékoltak maguknak, s nem verték szét a
széntiJzelésr1 eromr1veiket ...
- Ez igaz, ráadásul a szélenergia hasznosí-
tását is szorgalrnazzák, Németországban 13
ezer megawattnyi szélenergia-kapacitást épí-
tettek ki, természetesen tárolós erőmáveik
vannak. Olyanok, amelyekkel Magyarország
nem rendelkezik, ezért a mi villamosenergia-
rendszerünkbe igazából még a szélerőművé-
ket sem lehet beépíteni. A lényeg, amit hang-
súlyozni szeretnék, hogy a pártoknak a társa-
dalom előtt színt kellene vallaniuk, és nem
ígérgetniük. Elveket kellene megfogalmaz-
niuk, de ez a fajta magatartás még nem része
a politikai kultúrának.
~ látjuk, ·hogy akkor kezd6dtek a
problémák Pakson, amikor megindult a
gazdaságos tevékenységek kiszervezése
kf1lönbliz6 kft.-kbe. Szabad-e ezek után pri-
vatizálni az atomeromr1vet, vagy maradjon
áIJ.amikézben?
- Kétségtelen, hogy beindult ugyan a pri-
vatizáció, de ami eddig lezajlott a villamos-
energia-iparágban, az nagyon távol áll az iga-
zi privatizációtól. Nem magánosítás történt,
hanem a magyar állami vagyon nagy része
átment német, francia és más vállalatok tu-
lajdonába. Ez nem privatizáció, hanem a tu-
lajdonjog átadása egy másik ország, illetve
valamelyik külföldi vállalat részére. Ez is
1992-ben kezdődött, amikor az akkori kor-
mány megbontotta az egységes villamos
energiai iparágat, melynek része volt Paks
is. Sajnos Antall József miniszterelnök mögé
sem sorakozott fel az a szakmai agytröszt,
amelyik valóban szakszerűen irányíthatta
volna ennek a privatizációnak a folyamatát.
így történhetett meg, hogy az álprivatizáció
keretében kétszintú holdinggá alakították át
az iparágat, ahol felül volt az irányító MVM
és alul az erőművék. De már a pártállamban
is mindenki tisztában volt azzal, hogy egy
erőmű nem olyan vállalat, amit piaci körül-
mények közé lehet helyezni. Ugyanis, ha a
különböző erőművék termelését egy köz-
pontnak kell irányítania - a pártállami idők-
ben a tröszt mindig tudta, hogy milyen ener-
giagazdálkodást kell folytatnia az ellátás ér-
dekében -, akkor elvész az egységes rend-
szerben meglévő lehetőség a különböző
MAGYARORSZÁG
egyenlőtlenségek kiegyensúlyozására. Pak-
sot nyilván azért szervezték részvénytársa-
sággá, hogy az állam minél többet kasszíroz-
zon, lehessen adót fizetni.
- Mi a véleménye atTÓl, hogy az állampol-
gárok nem ismerhetik meg azt a szerz6dést,
amelyben szerepel a kártérftés összege?
- Amikor Kocsis István leült a Framatome
képviselőivel tárgyalni, azt mondták neki a
külföldi cég képviselői, hogy vezérigazgató
úr, ami itt elhangzik, amit szerződésbe fogla-
lunk, az legyen titok. Erre rábólintott. De a
szerződés titkosságának feloldását nem az
erőmű igazgatóján kellene számon kémi,
mert az képletesen szólva olyan lenne, mint-
ha valakit a felesége megcsalna és az illetőaz
asszony gyóntató papjától szeretné megtud-
ni, mi is történt valójában. Ehelyett fel kell fo-
gadni egy magánnyomozót és vállalni a har-
cot Ez történhet a szerződés esetében is, hi-
szen bekerültek a Cégbíróságra az adatok,
és körülbelül májusban már meglesz a mér-
lege Paksnak. A Reális Zöldek Klubnak lesz
szakembere, aki ebből könnyedén ki tudja
kalkulálni a számokat Mindjárt elveszíti a tit-
kosságát az a szerződés. Nem kell ezért or-
szággyűlési bizottságot létrehozni, hanem ki
kell várni a májust és utána nyugodtan tár-
gyalhatunk arról, hogy mennyit is adott kár-
térítésként a Framatome. Mi egyébként üd-
vözöltük a peren kívüli megegyezést, mert
Bős-Nagymaros példáját említve, Magyaror-
szágnak csak a villanyáramban keletkezett
vesztesége is eléri az 500 milliárd forintot
Vagyis a jelenlegi költségvetési hiányunk fe-
lét! A hágai perben a nemzetközi ügyvédek,
jogászok magas dijazása miatt csak kiadása
volt az országnak. Néhány nemzetközi jo-
gász milliókat keresett Bős-Nagymaros
ügyén, hogy aztán csodapalotákat vegyenek
belőle a Temze partján. A peren kívüli válto-
zat sokkal jobb és főleg gyorsabb, a pénzre.
pedig most van szükség. Egyébként ez már
nem is Paks ügye, hanem a felügyeleti ható-
ság feladata, hogy ebben határozottan foglal-
janak állást
- Újraindftható a paksi 2-es blokk reak-
tora?
- Atomreaktor-mémökként az,a vélemé-
nyem, hogy maga a reaktor nem sérült meg,
újra lehet indítani.
- Most már a lakosság is f1Jpaszta1hatja,
hogy egyre drágább a Medgyessyék által
olcs6nak igért áram. Milyen szerepe van
ebben annak, hogy j6szerivel csak import-
áramot használunk?
- Magyarország áramimport;ja 2003-ban
az előző évihez képest 63 százalékkal nőtt.
Ez valóban nagyon jelentős változás, és rész-
ben ez is magyarázata annak, hogy a hazai
termelés visszaesett, drágább lett az áram.
Csakhogy a hálózati kapacitás is véges. És az
is nagy probléma, hogy amig régen a tröszt
hozott be áramot, most már tíz kereskedő
akar beférkőzni a piacra, és természetesen
meggazdagodni az áramimportból. Mivel a
kereskedő nem kap külföldi áramot csak
nappal - ez nyilván sokkal drágább, mintha
éjszaka jönne -, ezért természetes, hogy drá-
ga a külföldről behozott áram. Igaz, más :>
47