1916. október26.,csütörtök.
PESTI HÍRLAP
A háborús Németország.
Stein tábornok az uj porosz
hadügyminiszter.
Berlin, okt. 29.
A Wolff-ügynökség jelenti a nagy főhadi-
szállásról: A császár Wild v. Hohenborn altá-
bornagy, hadügyminisztert megbízta egy nyugati
hadtest vezetésével ós Stein altábornagyot, a 14.
tartaJékhadtest parancsnokló tábornokát, porosz
királyi hadügyminiszterré és államminiszterró
nevezte tó. Ez a változás azért vált szükségessé,
mert az otthoni katonai rendelkezésekben döntő
miniszternek a hadbaszállt hadsereg fokozódó
szükségleteiről mint csapatvezetőnek magának is
kall tájékozódnia.
(Stein tábornok a háború kitörésekor főha-
disaállásmester volt, ő jegyezte a német nagyve-
zérkar hivatalos jelentéseit. A marnei csata után
Vilmos császár a 14. tartalókhadtest parancs-
nokságával bizta meg, amely legutóbb a Somme-
fronton kfizAött. A Stein tábornok hadseregének
teljesítményeit a Ludendorff jelentése több izben
kiemelte. A szerk.)
Vilmos császár tanácskozása Berlinben
Hindenburggal és a kancellárral.
Berlin, okt 30.
— A Pesti Hirlap tudósítójától. —
Vilmos császár a Bellevue-kastélyban fo-
gadta Hindenburg tábornagyot, a vezérkar fő-
nokét és meghallgatta előadását Később a csá-
szár reggelit adott, melyre hivatalos volt Hin-
denburg tábornagy a feleségével ée leányával.
Tegnap délután a császár az u j palotában meg-
hallgatta a birodalmi kancellár hosszabb elő-
adását
Berlin, okt 30.
A Wolff-ügynökség jelenti: Vilmos csá-
szár Pc/ídamból jövet ma délelőtt a birodalmi
kancellárhoz ment
A kancellár följelentése Keventlow ellen.
Berlinből jelentik, hogy — mint a Morgen-
post irja — a birodalmi kancellár az állam-
ügyészségen feljelentést tett gróf Reventlow
Ernő iró ellen. Revmtloir a független német bé-
kebizottság utolsó ülésén a képzelhető legélesebb
politikai és személyi támadásokat intézte a kan-
cellár ellen e többek között art állította róla,
hogy háborús politikája végrehajtása érdekében
kannis eszközök felhasználásától sem riad visem.
A béke kérdése*
A z orosz nanisztsrtaiiács cáfolata.
Pétervár, okt. 30.
As orosz és acmleges lapokban ismételten
felbukkanó békehírek cáfolatául a Stürmer el-
nöklete alatt tartott orosz minisztertanács után
a Pétervári Távirati ügynökség a következő
hivatalos kommünikét adta ki:
— Fél vagyunk hatalmazva arra., hogy
kategorikusan megcáfoljuk a sajtó néhány or-
gánuma által Oroszország és Németország kü-
lönbékéjének lehetőségéről terjesztett hirt. Az
erről ezóló jelentések minden izükben tiszta
koholmányok. Ezeket itt és a semleges álla-
mokban ügynökök terjesztik, hogy megingassák
szövetségeseinknek Oroszországban való bizal-
mát Protopopov belügyminiszternek a kormány
megbízásából a főhadiszálláson tott ünnepélyes
nyilatkozata megerősítette a császári orosz kor-
mánynak azt a megingathatatlanul szilárd elha-
tározását, hogy a háborút végig kell folytatni.
A berni német és orosz követek cáfolata.
Bern, okt. 30.
A ,,Bund" hasábjain a berni orosz követ
Jiazugságnak jalenti az orosz különbekéről
terjesztett hirt. Azt irja, hogy itt a vágy szülte
a gondolatot és megfizetett ügynökök terjesztik
a hazug jelentéseket Németország érdekében. A
berni német követ erre ugyancsak a „Bund"
hasábjain kijelentette, hogy miután a semleges
sajtó Oroszországból kapta, a különbékéről
7
szóló híreket, ebből a körülményből egymagá- nem gyújtották a házat. Ugyanezt tette Veres
ból mindenki megtudhatja, hogy kínok áll érde-
kében ilyen híreket terjeszteni, — a győztes
Sámuelnél, ahol a csűr égett el. Meggyújtották
a vasúti állomást is. Magukkal hoztak degc-
Németországnak-e, vagy pedig Oroszországnak. nyeget, kátrányt azzal gyújtogattak. A hidat a
mi katonáink robbantották fel. Az oláhok meg
A társadalom és a háború. akarták építeni, hoztak Udvarhelyről deszkát
nyolc ezekérrel, de meg sem kezdték a munkát,
A Pesti Hírlap szerkesztőségéhez a kővetkező már jöttek vissza a mieink. A vasúti állomáson
adományot érkeztek:
Szegőfy Ágostoimé részére: Rú'h Irén Szabad- kivül egy ház ós tizenegy csűr égett le. A töb-
bit sikerült megmenteni. A 76 éves Tóth György
ka 5 K.
A tüdőbeteg joghallgató részére: HeOer Zsig- elpanaszolja, hogy elvitték a szénáját, szalmá-
mond Krechowic 50 K. ját, kivágták a kertjéből a meggyfát, a vissza-
A rokkant katonáinak: Pápai Béla Palánta 1 K vonuláskor több román katona berohant a szo-
A Vörös Kereszt részére: Dr Nánássy Ödön Bu" bájába, szalmával a kézban és meggyújtotta
dapest mindszenti koszorumegváltás'15 K. több helyen. Elégett az ágy, az ajtó. Az egész
Az elesett katonák családjainak: Dr K. J. Nagy-
idö alatt egy kapitány, egy hadnagy és nyolc
szalonta 25 K.
A Kopár Ferenc alapra: Ringé. József, tr. 410 közlegény lakott a Tóth György házában.' A.
20 K. kapitány sohasem evett-ivott semmit amit Tóth
A megvakult katonáknak: Csáktornyai templom Györgynó előbb meg nem kóstolt. A hadnagy
perselypénze 50 K, özv. Huszth Lajosné Dorog 10 K. igen érdeklődött Budapest ós különösen a bu-
Az erdélyi menekülteknek: özv. Huszth Lajosaé
mindszenti koszorumegváliás 10 K, Laczay Lajos Ti-
dapesti opera iránt. Erről Tóth György jó fel-
szafüred 2 K. világosítást adhatott mivel huszonöt év ©lőtt
gróf Zichy Géza mint híres táncost felvitte az
Operába, ahol öt hétig táncolta a verbunkost, a
A bocskoros fekete lovagok. csárdást a lassút, a németest és az oláhost
— A hadseregparancsnokság engedélyével. — Bikafalca. Megálltam az első ház előtt,
Gh/ergyó-Bélbor, október. ahol élö lényt láttam. Két asszony jött ki az
u t ó r a . Az egyik bikafalvai volt, a másik a dé-
A világháború megtanított arra, hogy lebbre fekvő Miklósfalváról való. A bikafalvai
egyetlen ellenség sem tiszteli a megszállott terü- asszony szerint: Mindent kiraboltak, a laká-
let polgári lakosságának jogait. Láttam a kozá- sokban összeromboltak mindent, a ruhaneműt
kok pusztításait a szerencsétlen. Galíciában, is mind szerte hasogatták. Lovat, szekeret há-
mot, gyeplőt összeszedtek, irást nem adtak.
láttam a szerbek pünkösdi királyságának nyo- Szűk udvaromon kilenc lándzsás volt amelyik-
mait Zimony körül, ismerem az olaszok garáz- nek- olyan hosszú szuronya van. Feletették a
dálkodását a „felszabadított" területeken, mégis szénámat, a zabot, megfejték a tehenemet, leöl-
most, miután autón, kocsin és lóháton bejártam ték 15 darab majorságomat. (A baromfit neve-
Szakelyudvarhely és Csikmegvók több községét, zik majorságnak). Szilvából lekvárt főztem,
nyers káposztát feltettem, mind elvették, de még
közvetlen tapasztalataim alapján azt állítom, nemcsak nem fizettek, hanem saját megtakarí-
hogy a románnál hitványabb ellenségünk nines tott kis pénzünket ie elrabolták. Elvitteli kést,
egy sem. Az oroszok többet gyújtogattak és ollót elvitték még a változónkat is. cserén (me-
nagyobb vagyoni kárt okoztak, de még ők is zítelenül)- hagytak, egy rongy ingben. Sátoros
cigányok voltak, olyanok, kiket jobb időben be
emberségesebbek voltak, mint az oláhok, kik kü- eem eresztünk a faluba hanem kint kell éjjelez-
lönösen a székelyek lakta vidéken gyáva cigá- zenek a mezőn. A faluban nánce román; szín-
nyok módjára öltek és gyaláztak meg aggas- tiszta református magyar község vagyunk.
tyánokat, öregasszonyokat ós gyermekeket AB Nem akadt fehérnép, aki összeállott volna a
embernek sir a lelke, ha látja ée hallja az értel- gyalá.zatosoi: ka 1, de megszégyenítettek, erőszak-
kal bántottak hót idős asszonyt Mind hatvan
mes, dolgos, tisztességtudó székely népet, éven felül van. Az erdőben voltak velük fiatal
amint beszédes szavakban elmondja, hogy tiszta, lányok, kiket magukkal hoztak Gsikböl. Sebe-
szép otthonát hogyan dúlta fel, hogyan mocs- sültjeiket az erdőből a jegyzői irodába hozták.
kolta be a galádul betört oláh, Reggel enkint vittem nekik tejet.
A Székelykereszturról Székclyudvarhely- A másik asszony szerint Miklósfalván
nek vivő utón Betfaloa az első falu, hol már jár- még szemérmetlenebbül garázdálkodtak. Itt le-
tak „a báránybőrsipkás fekete lovagosok". lőttek egy derék, ügyes szántó-vetö embert, Ke-
Nagygalambfalván már gyalogság is volt. resztes Ferencet. Ötvennyolc éves volt Mikor a
— Itt maradt a faJtu jobb része — mon- románok vasárnap bejöttek a faluba, Keresztes,
dotta az egyik idős gazda. — Elszántuk magun- a patak partján állott Neki estek, verték, csupa
kat életre-halálra. El is vittek innen tiz embert kék folt az egész teste, azután a falu végén a
Laknak ugyan velünk oláhok is a községben, patak mellett lelőtték. Az asszonyok nem marad-
de olyanok, hogy nem tudnak egy szót sem ro- tak a házakban, hanem éjszakára nyolcan-
mánul, kivéve azokat, kik oláii vidéken szolgál- tizen együtt aludtak valamelyik eldugott pincé-
tak. Szerencsénk, hogy csak néhány napig tar- ben, vagy padláson. Egyszer este elrendelték,
tott a román uralom. Eljött a vasúti síneken a hogy minden asszony jöjjön el az irodába és
mi páncélvonatunk, közibök lőtt erősen ée erre csóréra vetkőzzek le a fezt előtt Kértük, ne
elszaladtak. szégyenitsen meg, mire való ez, azt felölte,
hogy női rókában találtak egy német tisztet,
A körülöttem állók között van két agyag- ezért kell ezt a rendeletet szigorúan végrehaj-
fabi asszony. tani. Végro könyörgésünkre megengedte, hogy
— Nálunk — mondja az egyik — tiszte esak a mellűnket mutassuk meg. Mikor ez meg-
feketo volt az utca töhik. annyi volt az olálieág. történt az asszonyok, lányok esoportonkint el-
A rományok irodája a ,. hogyan" volt Gránáttal bújtak. Az én lányom másik két loánynyal a
lőttek a templom tornyára. Később kibetzóltók, pincében bujt el. Nemsokára eljött hozzám a
azért tették, mert azt hitték, hogy géppuska kapitány és kérdezte, hol vannak a leányok. Azt
van a toronyban. Bementek a templomba és az feleltem, nem tudom, hová bújtak cL Én tudom,
orgona mellett táncoltak, muzsikáltak. Elvették hogy hol vannak, válaszolta. Nem rabolni jö-
a disznókat, tyúkokat, szalonnát ée minden fe- vök magához, csak három paplant hozok a há-
hérneműt. Kergették a fehérnépet mezítelenre rom lányának. Négyszer törtek be éjjel a pin-
levetkőztették és leginkáibb a pénzért kutattak. cébe. Az egyik leány, a tanitó feleségének a
Az asszonyok legnagyobb részo a pincékben testvére, a kútba ugrott bele és meghalt. Tizen-
bujt el, de a fákon is aludtak lányok, meg a nyolc éves volt szegény, Háromszókbői, Orosz-
bábaoszemy is, hogy meg no találhassák őket telekről menekült ide a bátyjával. A tanitót és
Az egyik'házat megtették román csendőrlakta- feleségét már nem találta honn, azok előbb el-
uyának ós kitűzték a fehér lobogót A bírónak menekültek már. Igy érte itt a nagy szeren-
elvitték két ökrét két tehenét a két borjúval. csétlenség.
Ami fólésen, rettegésen keresztül kellett menni, Mivel azt hallottam, hogy Farcádon fel-
nem maradnék máskor, ha a világ va gyónja, itt gyújtották az egész falut letértem a főútról és
mind az enyém volna.
nem Boldogasszonyfalván, hanem Hodgyán és
Bögöz. Megint többen viszik a szót, töb- Farcádon keresztül folytattam utam Udvar-
ben mondják el a történeteket. helynek.
— Sok katonaság volt, gyalogos és tüzér. Hodgya. Agyonlőtték az oláhok Pálffy
Annyian voltak, mint a csillag az égen, csak Sándort. A biró testvro volt. Hatvanöt óves em-
rongyosak, olyanok, mint a sár és mocsok. Bocs- ber. Ment a csűrbe, enni akart adni a marhák-
korra JcötHc a sarkantyút és asszonyember cipő- nak. Ép akkor vittek erre az oláhok a farcádi
jében, lopott fehér menyasszonyi cipőkben is embereket. Eldöglődött utánuk, hogy megnézze,
jártak. Egy nyergük se volt a mocskoknak, hová viszik őket Szó nélkül rálüttek. Csak
ringy-rongyot raktak a lovakra, ugy ültek rá. annyit mondott, mikor hozzá futottunk: meg-
Keresték az étkezést, elvittek minden ennivalót lövónek. Tizenkét óráig kínlódott, azután
és fehérneműt ós gyújtogattak. Azt akarták, meghalt.
hogy égjen a falu. Megállott a tiszt a Fekete — Nálam — mondja egy asszony — egy
Lajos kapujában és nem ment cl, aioig meg iKtgyhaeu oláh tréntíszt lakott. Polieskát kid.-
 8 PESTI
lett főzzek és hét darab tojást meg kellett, hogy
rántsak egy csomó szilvaizpel. Bocskorban járt,
de volt sarkantyúja, lova és lagénye. Elvittok
mindent: három kiló cukrot, gyulái, az uram-
nak az ingóit, a kenderkötelet, testvéremnek a
tizenöt öles islrángáját. Nagyon leutaltak a leö-
lel után. Tenger gabonát, zabot, szalonnát, tú-
rót elvittek. Semmit sem fizettek! a pénzt is el-
rabolták ós irást sím adtak. A fehérnép elbújt,
do ogy helyen rájuk törtek. A templomba beron-
tottak, kiszaggatták a/, orgona sípjait és mu-
zsikáltak, táncoltak. Eisö kérdésük az volt:
unde magyar? Magyar alatt katonát értettek.
Katonáinktól .nagyon féltek. Nem harcolni jöt-
tek Erdélybe, luuiom rabolni.
Farcád. Vajda Ferenc idevaló születésű
és lakásu. nyugdíjazott jegyzőt lelőtték. Fia is,
unokája is katona, egyik fia esperes Udvarhe-
lyen. Nem akarta megmondani, merro vannak a
katonáink, ezért lelőtték a lakása mellett, a
hídnál.
Agyonlőttek két fiatal leányt is. Testvérek
voltak. A nagyapjuknál lakták. Az apjuk: Sán-
dor Mózes Bálint nem volt otthon. Káj»k ron-
tottak az oláhok, ök felmásztak a liijura (a
padlást hiju-nak hivják), a katonák utánuk és
mert eemmikép sem akarták magukat odaadni,
hát puskával lelőtték őket. A nagyobbik a saját
lábán jött még le a padlásról és lefeküdt az
ágyba, a kisebbiket ugy hozták le a szomszédok
és ágyba fektették, de azután az oláhok elhaj-
tottak erőszakkal mindenkit, alágyujtották a
házat és mindkét leány benne égett.
A községben a legtöbb ház tövig égett le.
Csak a kémény és tűzhely maradt meg a füs-
tölgő romhalmaz közepén. Másutt állnak még
a falak. Mint a koldus kalap nélkül. A tetőzet
egészen eltűnt, a fekete gerendák a földön he-
vernek.
Körém sereglenek az emberek. Lőrincz
József elmondja, hogy a lándzsás lovasok nem
románok, hanem cserkeszek, kozákok voltak.
Beszelt velük oláhul, do nem értették. Ugy gyúj-
togattak, hogy valamivél „bepreckelték", be-
spriccelték az alsó gerendákat. Tisztek, legé-
nyek egyképen viselkedtek a fehérnéppel. Sze-
rencse, hogy asszonyaink elmenekültek. Csak az
öregek és a serdületlen lányok maradtak.
— Az én házamba — szólal meg egy asz-
ezony — betoppant egy román tiszt azzal, hogy
adjam oda a lcis lányomat. Gyalogos volt. Velő
volt egy káplár és egy közlegény. Azt mondám:
olcsó a golyó ós a halál sem drága, löjjenck
agyon, nem bánom, de ezt nem tehetem. Jó va-
csorát főztem nekik, erre megkegyelmeztek lá-
nyomnak.
— Édes anyámat — szól közbe hangos
zokogással egy asszony — egy hetven éves
üreg asszonyt, ki nem tudott elszaladni, a tolvaj
sipkások magukkal hurcolták a csűrbe.
— Engem csak az mentett meg — mondja
egy sántító asszony, — hogy nyitott seb volt a
lábomou. Meg kellett mutassam nekik a sebet,
csak akkor eresztettek el. Két éve sok fájdalmat
szenvedtem el a lábam miatt, de most hálát
adok az Istennek, hogy ezt a betegséget rám
küldte.
A megvetés hangján, az utalat, az undor
érzésével beszélnek a sipkás tolvajokról ezek
az egyszerű emberek, kik napok óta alig győzik
tisztítani a mocskot, súrolni a pallót, szellőztetni
a szobákat..., az oláhok után.
Dr Cfonda Henrik.
Tudomány.
• (Az Akadémia ftléM.) A Magyar Tudományos
r
ALuiéruia Berzeviczy Albert tit. tanácsos clnőklésével
igon látogatott ülést tartott, amelyen Karútsonyi Já-
nos felolvasta Bunyitay Vincéről, az Akadémia levelí-
zűtagjáról, a kiváló történetíróról, Kóló emlékbeszédét.
Utána Heinrich Gusztáv főtitkár bemutatta a Keleti Bi-
zottság Ogyrciuljét, amit az Akadémia elfogadott. A
íolyö ügyek tárgyalási során a főtitkár bemulatta a
bécsi akadémiának; átiratát, amelyben azt kéri,, hogy a
Magyar Tudományos Akadémia küldje mog kiadványait
ás ausztriai egyetemek könyvtárainak, amint a bécsi
akadémia is megküldi könyvkiadványait a magyaror-
szági egyetemek könyvtárainak. Az összes ülés ily cr-
tolembexi határozott. A Balkán-bizottság bejelentette,
fcngy előadóvá gróf Teleki Fáit riasztották meg. Az
osztályok és a szótári bizottság jelentőse után az üMs
vwjict ért.
* (A Sseat István Akadémia közjjyídáao.) A
f z e n t litván Akadémia, Giesswein Sándor prelátus-
kanonök elnöklésével a Szent István Társulat díszlet-
Kében együttes ülést tartott. Az elnöki megnyitó után
Reincr János egyetemi tanár, főtitkár előterjesztette
a napirend pontjait. Ennek során bejelentette, hogy aas
akadémia tagjai közül Zemplén Győző inint tüzérló-
hadnagy juníus 20-én az olas-z harctéren hősi halált
halt, Urtvay Tivadar pedig június 8-án, Concilia Emil
szeptember 28-án elhunyt. Ai. Akadémia elhatározta,
hogy jegyzőkönyvben fejezi ki részvétét. Shakespeare
és Cervantes halála háromszázadik évfordulójának
megünncplésére az Aadémia ugy határozott, hogy
ünnepi ülés keretében les a világirodalom két nagy
HÍRLAP 1916. október 28., szombat.
szelleme emlékének áldozni. Több megkeresés é9 be-lentőségét lebecsülni. A magyar paraszt
jelentés előterjesztése után az együttes ülés bz:eje-
gazdasági /megerősödése Ausztriának is
zŐdütt
nagy érdeke, hisz ez az osztrák ipari terme-
Ausztria — 1916-ban. lés fogyasztó közönségének jelentékeny
megerősödésével egyenértelmü. Csakhogy
— rA Pesti Hirlap kiküldött munkatársától — gróf Tisza István gazdasági politikája nem
Bécs, október 2'). szolgálja ezt a célt. Mig az ipari termékek
Fényes palota ragyogó termeiben elő- ugy Németországban, mint Ausztriában és
kelő osztrák politikusok társasága. Főléjj az Magyarországon a korábbi ár négyszeresét
urakháza van képviselve, a képviselők kö- és ötszörösét érték el, addig a magyar föld-
zül manapság kevesen vihetnek szerepet. birtokos és a. szegény magyar paraszt alig
Értekezletek és megbeszélések folynak ál- 30—38 százalékkal magasabban értékesiti
landóan, a telefon szünetlenül csilingel: azt terményeit. Micsoda nyomorúság! Főleg,
mondják itt, hogy igy van ez mindig, £ mi- ha tekintetbe vesszük, hogy a monarchiá-
kor kormányválság vau, vagy épen volt, ban minden szervezetlen, csak az élelmiszer-
avagy nemsokára lesz. uzsora van kitűnően szervezve. A magyar
Nagy előkelőségek ajánlataival pár hadi termény-társaság — megengedem, tel-
napra ebbe az cxlusiv, nehezen megküzjlit- jes jóhiszeműséggel — alacsony, ugynevt-,
hető s még elfogadás esetén is zárkózott zett maximális áron megveszi, recjuirálja at
körbe jutottam. Meghivtak: legyek kezöt- szegény magyar zabját, valamivel maga-
tük, beszéljek szabadon és halljak mindent, sabb áron tovább adja és azok közül, akik
amiről ők fesztelenül maguk között szól jak. tőlo kapják, nagyon sokan ötgzörös ós hat-
Szerezzek benyomásokat ós értesüléseket, szoros áron árulják a zabot Ausztriába njf
alkossak magamnak képet Ausztria ííine- Csak azt ismételhetem: nyomorúság! M
mességének sajátságos politikai világáról, haszna van az osztrák iparnak e közvetítő
amely oly szivesen segitene a rossz közálla- uzsorás meggazdagodásából? Inkább nél-
potokon, rámutatna a fonákságokra, amik külöznők a maximális árakat! Akkor leg-
itt minden percben kisérőtársaink, mindez alább volna szabadverseny és — mindenek-
azonban tiltott cselekmény az osztrák her- felett — volna áru, amennyire csak szüksé-
cegek, grófok, bárók, volt és leendő minisz- günk van. Mert buza, árpa, rozs, zab, ten-
terek szalonjaiban. Az osztrák arisztokra- geri bőségesen van Magyarországon — a
ták jobban visszafojtják politikai ámula- siafean. El van ásva, s csak akkor fog fel-
taikat, mint a mieink. Fürstenberg Miksa támadni, ha a maximális árak őrült rend-
Egon herceg, a Herrenbaus alelnöke, nem- szere el fog tűnni. Gróf Tisza István —<
régiben kihallgatást kért őfelségétől, hogy egyéniségéhez és politikai elveihez hiven —•
titkos tanácsosi minőségében elmoidja visszament a középkorba és régi annalesek-
aggodalmait a Stürgkh-kormány a .kot- ből eTőkeresgélte a maximális árak tartha-
mányellenes magatartása tekintetében. A tatlan elméletét. A téli és tavaszi gabona-
felséges ur nagyon kegyesen fogadta az felkutatások magyar-országi eredményei
osztrák főúri világnak ezt az előkelőságét, amellett tanúskodnak, hogy lenn a sírban,
de a kihallgatás során politikai véleményt azaz a magyar haditermény-társaság elől
nyilvánítani nem engedett. Akik évtizedek elrejtve, sok millió métermázsa rejlik. A
óta járják a Hofburg és a schönbrunni villa magyar birtokos és paraszt jogosan védi
parkettáit, osztrák főurak állítják, liogy érdekeit és az osztrák birtokos, vagy akár
őfelsége a régebbi kormányok iránt nza- az osztrák fogyasztó nem is veheti ezt tőle
lommal vagy nagyfokú bizalommal viselte- zokon, Ausztria iparos világa pedig csak'
tett, de ezén a mértéken nem ment túl soha-, örömmel nézhetne a magyar birtokos osz-
sem. A háború legnagyobb államgondjai- tályok gazdasági megerősödése elé. Növe-
nak részeseit, a magyar és osztrák kor- kednék fogyasztó képességük és ennek az
mányt azonban tiszteli és bizonyos bajtársi osztrák ipar nagy hasznát látná. Nem hiz-
viszonyban lévőnek tartja magát Tiszával lalná a magyar paraszt búzával a disznait,
és tekintette felséges személyét a tragikus de most sok helyütt megteszi, mert a buza
sorsú gróf Stürgkh Károlylyal. ára maximálva van, az élő sertésé ellenben
— nincs.
Az őszszel ezeket mondotta a felséges
ur egy nála volt osztrák grófnak: •— A maximálás — ha nem párosul
— Mein Arbeitszimmer ist jetzt eine mindent felderíteni tudó, valóságos rendőri
Kamerate und der Gráf Tisza ist mein eszközökkel dolgozó requirálásokkal — nem
guter Kamerad. segítség a háborús világban. Bécsben pél-
dául nincs tej, mert legmagasabb árát böl-
. . . . H a majd vége lesz a háborúnak, csen megállapították, Alsó-Ausztriában
szánon kéri majd Magyarország Tisza azonban tejjel, teljes tejjel hizlalja a pa-
Istvántól, hogyan sáfárkodott a schön- raszt a sertéseket. Vérszegény bécsi gyer-
brunni Kamerateban. mekek nem kaphatnak vajaskenyeret, de —
*
ugyancsak Alsó-Ausztriában — a szekerek
A fényes hercegi palotákban dr Kör- küllőit vajjal kenegetik, mert az megvan
b o r ' E r n ő kormányprograminja körül esik és mert ennek maximált ára alacsonyabb a
a legtöbb szó. Abban a tekintetben, hogy dr kocsikenőcs maximálatlan áránál. Mi Ausz-
Körber nem vállalja elődje kiegyezését, triában és Magyarországon bőségben élhet-
kétség már szerdán sem volt. Azok a tanács- nénk, hisz talán több élemiszerünk van,
kozások, amelyek ezen a napon folytak, kü- mint az ententenak, csak észszerű gazdasági
lönös súlyt nyertek a német Eeiehstag több politikát kellene folytatnunk. Ausztria —
illusztris tagjának jelenvoltával.
hála óriási gazdasági hatalmának és az
Az elhangzott osztrák álláspontot a ententoénál nagyobb fogyasztó erejének —
következőkben foglalhatom össze: elegendő mennyiségbon kaphatna élelmisze-
Ausztria nem engedheti meg, hogy reket Magyarországtól, egyikünk so volna
Magyarországgal oly gazdasági kiegyezés arra szorulva, hogy a rec/uirálások befeje:.-
köttessék, amely az osztrák népnek ujabb téig Németországgal közös forrásból merit-
terheket jelentene, illetőleg, amely az osz- sünJc, csak Németországtól kérjünk kölcsön
trák nép s főleg ennek alsó í'ótegei számára 100.000 ivaggunt. Magyarország pedig
ujabb megélhetési gondokat hozna. Ausztria ipari megrendelésekben rögtön visszaadná
olyan vámtarifát követel kormányától, nekünk mezőgazdasági jövedelemtöbbletét
amelyben a legfontosabb élelmezési cikkek- s pénzünk a magyar paraszt zsebébe vándo-
vámtételei nincsenek a mostani állapotok- rolna és nem a magyar kormány által ala-
hoz képest emelkedő vonalban. Nem volna pított különféle gyanús központok tré-
példáiul megengedhető a ' hus behozatali sorjaiba.
vámjának ket koronával leendő emelése, —
Egy volt osztrák miniszter vette át a
mert ennek terheit az osztrák munkásosz-
tály nem birná el. szót:
Az alkotmányliü nagybirtokosok párt- — Gróf Tisza István zsandárral dol-
jának egyik előkelőségü közbevetőleg meg- gozik, ahelyett, hogy a sziv és nemes lélek
•segítségéhez folyamodnék. Mi ideát nagyon
jegyezte: .
— Távol van tőlünk u szándék, Ma- jól tadjuk, hogy mit szenvedett ebben a
gyarország mezőgazdasági érdekeinek ár- borzasztó liárom esztendőben a magyar pa-
tani, avagy a monarchia általános mezőgaz- jaszt, a monarchiának cz a megdönthetetlen
dasági szempontjainak áliamlenturtó jc- erősségű pillére, Elsőnek elment a fia, aki