Ahol a legtöbb pénzt Védjük erdeinket a tűzkártól

az állattenyésztés hozta Elérkeztünk ahhoz az időszakhoz,

amikor minden jó gazda kimegy főid-
jére, s az évi kenyér biz os fása erde*
által telkapott tűzszikrák repülését
megakadályozni nem lehet,
Ennél is veszélyesebb a futótűz-
A napokban be­ kében hozzákezd a munkához. Ilyen- szerű talajtakarítás, mert ennek tér­
jártuk az erdővidé­ kor szokásos a n ezőrek a száraz gaz* jedését a legnagyobb felügyelet mél­
ket és egyik állo­ tói, növényi maradványoktól való lett sem képes egy. vagy két ember
másunk a nemrég
megtiszt tása. felégetése. Ekkor vagy megakadályozni.
szocialista faluvá
i csomókba gyűjtik, vagy pedig „lábon Az erdeinkben előforduló tüzesete-
vált Olasztelek
állva“ égetik el a különböző gyomo* kért valakit mindig terhel a felelős-
volt. Hosszú lenne
most a gazdaság kat. Ez utóbbi esetben a tűz a leve- s^8< kivéve, ha azokat a termesze*
minden eredményé­
re — hatalmas tarolja a földeket. Mindkét módszer datosan< vagy gondatlanságból ke'ei-
gazdasági udvar, eredményes, azonban a tűzbiztonság kezett tűzeseteket, azokból igen nagy
az új épületek
szempontjából könnyen veszélyessé károk származhatnak. A leégett fiatal
egész sora népes
állatállomány — válhat. A csomókba hordott gaz fel- sarjban lévő faállományt vagy a i
kitérni, inkább az ügyelet nélküli égetese tűzveszéllyel ‘P ^ a n már felhasználható famennu-
. . .- .. .. se8e* nagyon nehezen tehet potoini.
állattenyésztéssel, jar. ha a közelben gyúlékony anyago Ezért védjük erdeinket a tűzveszély­
az ezzel kapcsola­ vannak. Erdő kőzetben ez az eljá-
tos néhány kér­ ras is megengedhetetlen, mivel a szel COFARIU EUGEN
déssel szeretnénk
foglalkozni, an­
nál is inkább, mi­
vel a gazdaság
mérlege az állatte­ I k o lle k tiv g a z d a s á g is tá lló ja
Homan neveiül a napos csittnél*
A lakosság jobb ellátása és ba- rákból keveréket, melybe 2—3 szá-
nyésztés jöví'deU
mezöségéről beszél. Csak a gazda- s egyúttal hasonlítsuk össze az 1956 hogy a gazdaság állatállományát sa- romíiállományunk nemesítése, felja- zalék takarmánymeszet is teszünk,
ság 1957 évi pénzforgalmát nézzük éviveL vitása érdekében fontos feladatnak Adhatunk csibéink keveréktakarmá-
ját szaporulatából igyekszik pótolni, kell tekintenünk a csibék szakszerű nyához egy kis konyhahulladékot,
azonban nagyobb súlyt kellene fek­ nevelését és takarmányozását. Erre vagy főtt burgonyát. Nagyon meg
1956/lej 1957/lej tetnie a növendékek nevelésére, a
Évi összbevétel 484 695 719.605 jó előre fel kell készülnünk. hálálják a főtt húst hulladékot, vagy
— ebből az állattenyésztésre esik: 233.179 375.620 helyesebb takarmányozásra. Ajánla­ Első feladat a nevelőházak rend- fött vért- A takarmányból azonban
a m ib ő l: a szarvasmarhatenyésztés tos lenne, ba az állatokat a 141-es behozása kijavítása. A termet fér- nera hagyhatjuk ki a zöldtakarma-
hozamát " 112 204 173.016 határozat normáinak lalapján gon­ tőtlenítsük és melegítsük ki Az ete- ny°ka‘ sem. Ilyenek a lucerna, ló-
— a sertéstenyésztés hozamai 41 668 81.723 tő és itatóedényeket szintén készít-» ”ere* skác és csalán levél stb. E te k
doznák. Ez sokat lendítene a terme­
— a Juhtenyésztés hozama: 79.307_____ 118 651 sük elő és fertőtlenítsük. Fontos. aPróra vagdalva, a keverék-takar-
lésen! hogy a helyiségben, ahova naposcsi- ízletesebbé teszik. A szüksé-
A táblázat szerint 1956-ban a béinket visszük, az első tíz napban 8 « vitaminokat ezeken kívül még a
gazdaság évi pénziővedelmének a 28—30 C fok hőmérséklet legyen. A nyers reszelt marok adagolásával is
48 százalékát, mig 1957-ben már az csirkék növekedésével azonban csők- biztosíthatjuk.
52 százalékát az állattenyésztés biz­ kentem kella hőmérsékletet. úgy.Egyszerre csak annyi takarmányt
tosította. Mindkét évben a legna­ hogy 10-20 napos korukban 25—20 adjunk csibéinknek, amennyit 10—15
gyobb bevétel a szarvasmarhate« C fok legyen ezután pedig fokozato- Perc akaM mohón és jóízűen elfo-
nyésztésből származott Ez így Is san 16 C fokra is lemehetünk. gyasztanak. Amennyiben a csibék
van rendjén. Kollektív gazdaságaink­ Felnevelhetjük a csibéket úgy is. bármilyen okból megromlik,
nak oda kell hatniok, hogy az állat- hogy elkerített helyre egy 25-30 cm c*okk*nJ ^
tenyésztés sóba nem tapasztalt szín­ magas ládát teszünk be melynek g e t í t kt VeSe^ f í
vonalra emelkedjék, s az ebből szár­ tetején nyílásokat hagyunk és egyik * Z Ut6bb' ' ddben .,S,kerreI pr° bá!'
mazó jövedelemmel biztosítani lehes­ oldalát kinyithatóra készítjük. A nyi- J “ "«k • ,,m,éiy?línf , J OTf
sen a rendszeres pénzosztást. tolt oldalán járnak be összebújni és 1“^ '
A gazdaság állatállománya 164 melegedni a kiscsibék. Hidegebb he- ^ *
szarvasmarhából. (ebből 73 tehén) lyiségben a láda egvik sarkába ál- ^
96 lóból, 36 sertésből és 430 juh- litsunk be petróleumlámpát (bádog- W előnye h o p ,
ból áll. A földterülethez viszonyítva borítással tesszük tűzmentessé). C°“ ' dlozlB vef f l“ eí. " “ n* b*"“
ez nem sok, sőt kevés, mert 100 hek­ esetleg nagyobb üveget, vagy bádog cikken. Ezenlbvttl kitűnő hőtermelő
tár mezőgazdasági területre csak 12 tartályt, melybe időnként forró vi- “ bMZ'geteto. Pe Idául a 25 cm-es
zet öntünk. A melegítőköré 15-20 ldtrá^ 3 27 C fokot biztosít. A m g y .
szarvasmarha, ebből nem egészen 6
im-re tegyünk dróthálót. al™ z4s a^ aImazásáva' a névé őha-
lejőstehét stb jut, vagyis kevesebb, Ha van tyúk. vagy pulykakotMnk. zak kaPacltasa maximálisan kihasz-
mint amennyit a 6-os számú állatte* V á g já k a b á r á n y o k a t akkor éjjel elhelyezhetünk alája 8 0 - nálható est . V?tyanf kk1?
*nn ecihét is munkamegtakarítással jár.
nyésztésl törvény előír bizonyítják, hogy még ezen a vona- . . . ...' . , . Az utóbbi két évben igen elter-
A hevenyében készített idei terme­ A kiscsibék felnevelese főképp a jedt a kiscslbéknek ketre-
A termelési számadatok pedig azt Ion is sok a tennivaló.
lési terv hézagos, nem irányozza elő íelyes takarmányozástól függ. Kike- cekben va!ó nevelése E1őnye az.
1955 1956 1957 a növekedést az állatok termelését és után legkorábban 12 óra eltelte- hogy ,gy 3_ 4.szer t5M) tehet
Egy takarmányozott tehén Illetőleg. Pedig nem hinném, hogy az ^5 ..et??sunk eloszcr^amlkor az ete- fe^ y ein j ugyanazon a helyen mint
tejhozama H90 t 1664 L 1534 L olasztelekiek nem szeretnének még tovályuba. vagy papírlapra kavicsos rendesen Lényegesen csökkennek az
Gyapjúhozam juhonként 1.15 kg 1.50 kg 1,34 kg lomokot. faszéndarabkákat szórunk, épitlsezési költségek, valamint jobb.
szebb eredményeket elérni, még gaz­ Legyen előttük áUndoan á-lőtt v.z. higién,ikusabb k5rűjményeket bizto-
Egy anyakoca évi szaporulata 9 db 14 db 18 db dagabbakká válni,
vagy aludttej. Az eteteseket vegez- áthatunk a csibéknek, csekélyebb az
Amint számok is mutatják, ha- szarvasmarha és juhtenyésztés, az KOZMA ÖDÖN zuk pontos időközökben. Az első ne- elhullás
sár jelentős jövedelmet biztosított a átlageredmények nem kielégitöek. Jó, mérnök ten két, a másodikon három órán- Ez utóbbj kéf módszer főképp a
ként és a 6-lk héttől kezdődőig nagyüzemi gazdaságoknak ajánlható
már elegendő négy óránként etetni. Alkalmazásukkal, valamint a barora-

Őszi vetések tavaszi gondozása A csibék legmegfelelőbb takarmá- fiállománynak a többi

nya a kukoricadara. búzadara árpa-, hasonló gondozásával jövedelmezővé
Tabdara. héjatlan köles. búzakorpa tehetjük a nagyüzemi
állatokéhoz

baromfit«-
A* vetések a vetés Idejétől, » magvakat — vessük felül. Ha pe- sát minden esetben el kell végez- stb. A dara eleinte legyen finom, nyésztést
rnotjától, a téli s főleg a kora ta- dig nem rendelkezünk ilyen magvak Künk. de csak miután kiszórtuk a ■najd. fokozatosan durvább 4—5 he- VARGA TIBOR
vaszí időjárástól stb. függően fej- kai, akkor használjunk tavaszi bó- műtrágyát, a talaj is felszáradt s •es kortól adhatunk a különféle da- mérnök
lödnek, illetve károsodnak. zát, amit minél korábban vessünk nem tapad az eszközhöz. A gyengén
A jó gazda állandóan figyeli vető- el és boronáljunk vagy gereblyéz- telelt vetéseket csak akkor boro
sét. és amint észreveszi, azonnal zür.k be a talajba. náljuk meg, amikor a műtrágya ha
Be®lí 3 ^ J oü- Esetenként, ha felfagyást tapasz- túsára a növények erőteljes fejlődés-
B e v e ze th e tn é k m á sh o l is!
Az első és legfontosabb teendő fiiunk, hengert is használnunk kell. nek indulnak. A boronálást a sorok
a vetéseken megállt vizek levezetése. A hengerezést azonban csak akkor ra keresztirányban végezzük és min- A kollektív gazdaságokban a mun- Ennek elkerüléséért a gazdaság
ezt levezető árkokkal, vagy más végezhetjük, amikor a talaj jól fel- dig könnyű boroná.al. Így jó mun- ka nyilvántartásával majd minden mérnöke, Petres Károly, mindenlk
le.ietőség hiányában ün. emésztő ku- száradt. Ezzel az eljárással a növő- kát végez a csillagborona, mely a hol baj van. Papiron hol több, hol br;gád részére nyilvántartást készi-
tak ásásával oldhatjuk meg. Ha a nyék gyökerei újra a földhöz kerül- pó;h a m , tás melL-tt kissé tömörít is. pedig kevesebb területet dolgoz- . . , ,
H,5 , „ tett. A nvilvantartóban valamennyi
velés a kelleténél gyengébbnek rau- „ek és tovább fejlődhetnek. HOSSU IOAN nak meg, mtnt amennyit a valóság- , J 7
ban. Ezt tapasztalták a felsőrákost ní\énynek külön táblázata van, me
ta.kozik, szükséges a nitroginmütrá- Az őszi vetések tavaszi boronálá- mérnök
gyávái való felül trágyázása. A mű- - ----- --— kollektiv gazdaságban is. ahol a bri- ben sorra feltüntetett minden ese-
trágyából (ammonium nitrát) 80—100 rm r m ■ # W r • grídosok (összesen 8 brigád van) dékes munkát. A szükséges bejegy-i
kgo t adunk hektáronként és a gyen J j I e i i e S Z e k t l i r a d O j a kimutatása és a valóság között nem Z£Seket havonta kétszer a munka­
gébb vetesekre 120 k g o t is szór- ° volt meg a teljes összhang Meg- , .. . ,,
történt példátal. hogyapapiroh szerep- ^pnyüvántartó tvek alapján végzik,
halunk hektáronként. Az idejében A M é h é s z e k E g y e s ü le té n e k m a ro s- k é p p e n m o s t f o ly n a k — a z e g é s z
felültrágyázásban részesített gyenge v á s á r h e ly i fió k ja a lig n éh á n y hó- s é g ü g y i k o lle k tív a v e z e t é s é v e l — a
iő 240 hektár búza helyett 260 Például:
vetés gyors fejlődésnek, bokrosodás- n a p ja a la k u lt, s m á ris s z é p e r e d m i- m é h c s a lá d o k e lle n ő r z é s e i. A b e te g hektárt arattak. 1. brigád.
nak indul. n y e k k e l b ü s z k é lk e d h e t. E d d ig 180 é s m e g e r ő s íté s r e s z o r u ló c sa lá d o k
Burgonya
Fahamut, pórtrágyát is használ- t a 8 I a v o n A k e z d ő m é h é s z e k r é s z é r e r é s z é r e a s z ü k s é g e s o e n ic illin é s cu-
hatunk 300—400 kg ot hektáronként a M a r o s v á s á r h e ly r a jo m fió k k a l e g y e - k o r a z e g y e s ü le t r e n d e lk e z é s é r e á ll. Elvégzés Kimúl Kihordott Elrakoft Trágya- Stb. mig valamennvl
Jó a trágyáié is,vízzel való 3-4 t e m b en ro m á n é s m a g y a r n y e lv e n A m é h é s z e k m é h é s z e ti f e ls z e r e lé s - ideje száma trágya trágya terítés munkát fel nem tüntetünk.
szeres hígításban, amiből 1500—’000 ^ ö z ö s ta n f o ly a m o t s z e r v e z e t t . A 15 se i v a ló e llá tá s a é r d e k é b e n a v á ro si
i.'ter sztik-Zoíx heWirnni/ínt " n a p o s ta n fo ly a m o n ö s s z e s e n 52 h all- k e r e s k e d e lm i o s z tá l y m é h é s z e ti s z a k - Január 5 1020 q 459 q 167 q Stb.
1—15
„“ I S u t o U , ,pi “ “ “ « ~ '*«• *“ » « " * «>•
■i* miatti a v e t é s rí -Ka iá Km é n n y e l. n e ly m in d a s z o c i a l is ta s z e k to r n a k .
. u la m v ir á tt . pUSZ* A z e g y e s ü le t m in d e n h éten s z e r - m in d a m a g á n s z e m é ly e k n e k k a p tá ra - Ezzel a nyilvántartási módszerrel pán a nyilvántartás felfektetése igé
„ a u 1 - ._. , ba . ®rre d á n a t a p a s z t a l t m é h é s z e k b e v o n á s i - k á t. m é z p e r g e t ő t . m ü lé p e t s l b áru- a gazdaság egyúttal, kiszámíthatja nye, több idöt De ha a felsőrákos!
de.ében gondoltunk és elökészitettüK v a j e lő a d á s o k a t s z e r v e z , á t l a g 100 s í t . A s z a k ü z le t ú tjá n k e d v e z ő á ro n
a K ~ -------- —----------------------- v. m é h é s z r é s z v é t e l é v e l. v á s á r o lh a tó k é s é r té k e s íth e tő k m éh- Ä Ä S S Ä Ä . ^ •— « • 8 '>•'«“ *
&%(WbraSZaSlla) ^
m a r o s v á s á r h e ly l m é h é s z e k ké- c s a lá d o k , r a jo k . V id é k r e , —- a o á s 'r - szére
el tudta készíteni, akkor a ki-
s z ü ln e k a v á n d o r o lta tá s r a ^ H a s o n ló - ló k ö lts é g é r e , «*■ i s szá llít a z ü z l e t Egyszbval nem nehéz munka, zsu ■ sebb gazdaságok még könnycblen.