Az ipari forradalom és következményei

Leckevázlat X. C, D.

Az 1780 – as években Angliában kibontakozó gazdsági fellendülést, melyben korszakalkotó

iparszervezési és technikai újjitások születtek, illetve folytonossá vált a gazdaság bővülése, ipari
forradalomnak nevezzük.

A MEZŐGAZDASÁG KAPITALIZÁLÓDÁSA

Angliában már a XVI – XVII – ik században megindult a tőkés viszonyok térhóditása, a fejlődő
kereskedelem melett a mezőgazdaság is fontos átalakulásokon megy keresztül. A XVIII században a
falvak által közösen használt földeket is bekeritették, igy a földek döntő többsége a bérmunkát
alkalmazó birtokosok (arisztokraták, gentryk, gazdag parasztok) tulajdonába került, ez egyrészt a
mezőgazdasági termelés fejlődését jelentette, másrészt viszont tömegek maradtak megélhetés nélkül,
ezek kénytelenek voltak a városokba költözni és ott munkát válalni.

AZ IPARI FELLENDÜLÉS KIBONTAKOZÁSA

A XVII században Angliában a bérmunkásokat foglalkoztató manufaktúrák voltak az ipari termelés

motorjai.

A gyarmati piacok bővülésével párhuzamosan a legnagyobb hasznot ebben a periódusban a textilipar

hozta. Emiatt ezen a területen volt a leggyorsabb a technikai fejlesztés a termelés növelése érdekében.

A szövés és fonás folyamatát végző egyszerű szövő és fonógépeknek egyre fejletteb és nagyobb
teljesitményű változatai jelennek meg. Az újitásokat egyszerű mesteremberek találták ki , akik maguk is
az iparágban dolgoztak. A kor legfontosabb erőforrása pedig a viz volt.

A SZÉN ÉS A GŐZ ALKALMAZÁSA ÉS HATÁSAI

A szén felhasználása a 18. ik században terjed el széleskörben Angliában. A felszinhez közeli rétegeket
hamar kitermelték, a mélyebb rétegekhez azonban csak a bányaviz kiszivatyúzása után férhettek hozzá.

A viz kiemelésére már a XVII ik század elejétől gőzzel hajtott szivattyúkat alkalmaztak, ls ezeket
fokozatosan fejlesztették. A gőzgépet James Watt 1769, fejelesztette a gazdaság minden ágazatában
alkalmazható gépi erőforrásá. Ő a gőzzel hajtott dugattyú egyenes vonalú mozgását forgó mozgássá
alakitotta át, s ezzel a gőzgépet alkalmassá tette ipari munkgépek meghajtására.

A KÖZLEKEDÉS FORRADALMA

Az ipari termelés bővülésével párhuzamosan Nyugat – Európában napirendre került a közlekedés

fejlesztése.

A gőzgépet elősször a hajózásban alkalmazták (Fulton 1807) majd megjelennek az első mozdonyok
(Stephenson 1814) és az első vasútvonal 1825.

1
Angliában majd rővidesen a kontinensen is óriási lendületet vesz a vasútépites, a vasút nemcsak ujabb es
ujabb teruleteket kapcsolt be a kereskedelem körforgásába , de óriási beruházásigénye miatt a gazdaság
húzóágazata lett.

A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS

Angliában a mezőgazdaság fejlődésének hatására a népességszám rohamos ütemben növekedett, s a

övekedés az ipari forradalom alatt tovább gyorsult. A folyamatot demográfiai robbanásnak nevezzük.
Oka az életkörülmények (élelmezés, lakás) és a higiéniai viszonyok javulása, valamint az orvostudomány
fejlődése(oltások). A folyamat részben elősegitette az ipari forradalmat részben következménye volt
annak.

A VÁROSIASODÁS

Néhány évtized alatt százezres, milliós nagyvárosok jönnek létre a gazdaságilag fejlődő területeken.

A hatalmas embertömeg ellátását, közlekedési feltételeit és higiéniai viszonyait meg kellett teremteni.
Lakások ezreit kellett felépiteni, tiszta ivóvizzel ellátni, majd csatornázni, és el kellett szállitani a tömegek
által termelt szemetet.

Ez nem ment egyik napról a másikra. Emiatt kezdetben szegények tömegei a mindennapi higiéniát
nélkülöző nyomornegyedekbe kényszerültek.

A városok lakossága vagyoni helyzetüknek megfelelően elkülönült, a leggazdagabbak (burzsoázia)

villanegyedekben és bérpalotákban, a középrétegek kertvárosokban a szegények – munkások
(proletárok) pedig zsúfolt bérházakban éltek.

Létrejön egy új társadalmi osztály az ipari munkásság- proletariátus.