See discussions, stats, and author profiles for this publication at: https://www.researchgate.

net/publication/339658482

Nyelvhasználat és nyelvi zavarok idős korban

Article  in  Psychiatria Hungarica: A Magyar Pszichiatriai Tarsasag tudomanyos folyoirata · March 2020

CITATIONS READS

0 94

1 author:

Csaba Pléh
Central European University
298 PUBLICATIONS   2,124 CITATIONS   

SEE PROFILE

Some of the authors of this publication are also working on these related projects:

A new history of modern psychology View project

Cognitive Function, Neurodegenerative Diseases View project

All content following this page was uploaded by Csaba Pléh on 03 March 2020.

The user has requested enhancement of the downloaded file.

 Ψ
Nyelvhasználat és nyelvi zavarok idôs korban 1

Pléh Csaba

CEU Kognitív Tudományi Tanszéke, Budapest 97

Összefoglalás: A rövid irodalmi áttekintés szervezô kerete az a gondolat, hogy az életút során klasszikus versengés van
az élet során összegzôdô tapasztalat és növekvô metakognitív reflexiós lehetôségek – mint pozitív oldal – és a gyors
mentális folyamatok megkopása, az életkori mentális lelassulás – mint negatív oldal – között. Ezt nem triviális módon
keresztezi, hogy a nyelvben a mentálisan korán stabilizálódó procedurális rendszernek a nyelvtan, míg a deklaratív
rendszernek az elsajátításában az egész életen át nyitott szókincs rendszere felel meg, mely ugyanakkor hozzáférésé-
ben a deklaratív rendszer érzékenysége miatt életkori romlásnak van kitéve. A nyelv és a beszéd ebben a tekintetben is
sokrétû meghatározottságú: más érvényes elsajátításának és használatának életkori paramétereire. Bemutatok né-
hány összefoglalót a nyelvtan, a szókincs és az artikuláció változásairól az életkor függvényében. Külön kitérek arra,
hogyan befolyásolják a fiziológiás öregedés során az emlékezet és végrehajtó mûködések változásai a nyelvi mûködé-
seket. Új mozzanatot jelent e téren is az új technológiák környezeti és kutatási szerepe.
Kulcsszavak: életkor; nyelvtan; szókincs; életkori lassulás; munkaemlékezet; végrehajtó mûködések

Summary: The short literature overview is organized around the idea that during our life course there is a classic com-
petition between accumulated experience and the increased metacognitive reflection possibilities as the positive side,
and the rusting of fast mental processes, mental slowdown with age as a negative side. This is non trivially crossed by
the issue that in language, grammar corresponds to the early stabilizing procedural system, while vocabulary is a system
that remains open during all our life regarding its acquisition, but shows signs of access problems due to the age
sensitivity of the declarative memory system. Language and speech in this regard as well are subject to multiple deter-
mination: different age parameters characterize its acquisition and usage. I show some summaries of age related
changes in grammar, vocabulary, and articulation. The review specifically discusses the possible role of age related in
memory and executive functions during physiological ageing. In this domain as well, the new IT system brought in
new environmental and research method challenges.
Keywords: age; grammar; vocabulary; age related slow down; working memory; executive functions

Elôadásom fôképp szakirodalmi összefoglaló az artikulációban, a szókincsben és a nyelvtan-

próbált lenni. Egyik kiindulópontom az, hogy
az élet során klasszikus versengés van az idôsö-
déssel bekövetkezô elkorhadás vagy elkopás, va-
lamint a tapasztalat és önreflexió növekedô sze-
repe között. A másik kiinduló mozzanat, hogy a
nyelvnek és beszédnek sokrétû meghatározott-
sága van, a beszélôszervek fizikai állapotától
kezdve, a végrehajtó mûködésnek a beszédter-
vezéssel való együttmûködésig. Megpróbálom
összefoglalni, hogy az életkorral milyen válto-
zások vannak a nyelv alapvetô építôköveiben,
ban, illetve milyen egyéb változások jelentkez-
nek a nyelvben nagy szerepet játszó emlékezeti,
fôleg a munkaemlékezeti folyamatokban és a
végrehajtó mûködésekben.
Az ember tanulékonyságáról és hajlékonysá-
gáról két egymással versengô felfogás alakult ki
az utóbbi évszázadban, melyeket az 1. táblázat
foglal össze.
Az életkori változásokkal kapcsolatban az
egyik alapkérdés az automatikus és szándékos
folyamatok viszonya az életkorral, s a Kahne-

1 Elôadás a Magyar Pszichiátriai Társaság XXII. Vándorgyûlésén. Széchenyi Egyetem, Gyôr, 2019. január 25.
Sandoz Szimpózium: Idôsödô agy – Idôsödô elme – Az idôsek nyelve. Ezúton is köszönöm Kálmán János meg-
elôlegezett bizalmát.

Hungarica Psychiat Hung 2020, 35 (2):97-101

 Eredeti közlemények
1. táblázat
Két felfogás az ember tanulékonysága és az életkor kapcsolatáról (Pléh, 2015)
Nyitottság
Az életen át való tanulás az emberi elme újdonságra
való nyitottságától függ.
Elménk egész életünk során nyitva van.
Az életkor elôrehaladtával különösen jók vagyunk
98
a stratégiai tanulásban és az önkontrollban.
Az új IKT mind a tanulást, mind a tanítást
megváltoztatja.
man-i értelemben vett gyors és lassú folyama-
tok viszonya egymáshoz különbözô korokban.
Daniel Kahneman (10) a döntéskutatás sok év-
tizedes tapasztalatait összegezve mutatta meg,
hogy az embernek valójában két irányító rend-
szere van, s számos gondunk épp a két irányító-
rendszer közti küzdelemmel kapcsolatos. Az
intuitív rendszer rendkívül gyors. Sokszor jól
mûködik, ugyanakkor nehezen tud megküzdeni
azokkal a helyzetekkel, ahol nagy adathalmazo-
kat kell ténylegesen összehasonlítanunk. A má-
sik rendszer lassúbb, leszámlálóbb, mérlege-
lôbb. A gyors rendszer érzelmi heurisztikákat
mûködtet. Ugyanakkor az ezzel szembeállított
lassabb, mérlegelôbb rendszer sem hibátlan,
sokszor félrevezet minket. Sokszor hisszük ma-
gunkat túl hozzáértônek, vagy vétünk a kis szá-
mok törvényével kapcsolatos hibákat. Kahne-
man jellegzetes példája erre, hogy még a II. vi-
lágháborús londoni bombázásoknál sem tudták
az emberek elkerülni a kis számok törvényét,
vagyis nem tudták elhinni, hogy a bombatalála-
tok becsapódásai valóban véletlen folyamatok
eredményei, s gyanakodtak, hogy a kimaradt
háztömbök valójában német kémeket rejtettek
volna. Viszonylag kevés szisztematikus életkori
kutatás vizsgálja e kettôségeket. Peters és mtsai
(14, 17) összefoglalója szerint „az idôsebb fel-
nôttek döntéseikhez kevesebb információt dol-
goznak fel és lassabban, s ítéleteik és döntéseik
a fiatalokéinál rosszabbak, mikor összetett vagy
változó szabályokat kell megtanulni. Ugyanak-
kor a döntéseket három módon is befolyásolják
életkorfüggô folyamatok. Elôször is, az idôseb-
bek motivációjuktól függôen használják döntési
képességeiket, vagyis a döntés életkori eltérései
Korlátok
Az emberi elme nem teljesen hajlékony,
számos korlátja van.
Csak bizonyos életkorban nyitott az elme és az agy.
Folyamatosan lassulunk és emlékeink is
elhalványulnak.
Az új IKT felszínes feldolgozást képvisel,
s felületes pásztázással váltja fel a tartalmat.
csökkennek, amikor a döntések relevánsabbak
vagy értelmesebbek. Másrészt, az idôsebbek a
fiataloknál jobban összpontosítanak döntése-
ikben az érzelmi (néha a pozitív érzelmi) tarta-
lomra [...] Végül az idôsebbek összegzett ta-
pasztalata és tudása néha kiegyenlíti az életko-
ri hanyatlást”.
Ami a nyelvben is fontos értelmi képessége-
ket illeti, a paradox általános eredmény szerint
a fluid intelligencia hamarabb romlik, mint a
kikristályodott intelligencia (5). Általában az
öregedéssel az eljárási, hajlékony folyamatok
romlanak (6, 7, 16 – jó összefoglalók ennek
klasszikus irodalmára). Ennek sugallata a nyelvi
folyamatokra, hogy a tudásfüggô folyamatok
jobban megôrzöttek, míg a gyors hozzáférés
nehezített. Szókincsünk megmarad például, de
nehezen találjuk a szavakat.
Ehhez is kapcsolódó alapvetô kérdés, mely a
nyelvelmélet mozzanatait is érinti, a nyitottság
a nyelvtanban és a szókincsben. Ez azért érinti a
nyelvelméletet, mert nyelvelméleti megfonto-
lásaink szerint, fôként az állandó új kulturális
objektumok megjelenése miatt, a szókincs egész
életünk során nyitott rendszer, míg az artikulá-
ció és a nyelvtani szervezôdés viszonylag korán,
egy érzékeny periódusban stabilizálódó eljárá-
sok (15 – bemutatja az irodalmat).
Induljunk ki Abrams és Farrell (1) a normál
öregedés nyelvi hatásairól készített összefogla-
ló mûvébôl! Mint a 2. táblázat mutatja, a szerzôk
szerint, az észlelési változások általában a las-
sulás felé mutatnak. A gyors folyamatok folya-
matos romlásának számos következménye van
a megértésre és a produkcióra. Általában a pro-
dukcióban erôteljesebbek a gondok. A produk-
Psychiatria

2. táblázat
A fiziológiás öregedés néhány pszicholingvisztikai mutatója (Abrams L. és Farrell MT nyomán)
Észlelési változások
Lassulás
A gyors folyamatok gyengülése akusztikus feldolgozásban
Szemantikai hatások jók
Mondatnehézségek
WM-hez kapcsolódó nehézségek: bonyolult nyelvtan nehéz
ció részletes elemzései szerint, az életkorral a
fonetikai forma viszonylag gyengül, míg a sze-
mantikai integrációk továbbra is jól megma-
radnak.
Az életkor elôrehaladtával, számos folyamat a
munkamemória beszûküléséhez kapcsolódó
nehézségekkel kapcsolatos. A bonyolult nyelv-
tan kerülése, illetve a bonyolult nyelvi szerkeze-
tekkel kapcsolatos megértési problémák, java-
részt a munkamemória gyengülésébôl fakadnak
(A fiú, akit becsapott a barátnôje, miután elje-
gyezte, bevonult katonának.). Eközben a gátlási
folyamatok gyengülése az életkorral azt ered-
ményezi, hogy nagyobb lesz bennünk a zajér-
zékenység a megértés során, a produkció során
pedig, épp a gátlás gyengülése miatt jellemzô
lesz az öreg emberekre a locsogás.
Az életkorral elôálló motoros gondokat értel-
metlen szótagkiolvasásakor szokták vizsgálni.
Olyan szótagokat kell személyeknek igen gyor-
san kiolvasni, mint tyú, bon, kaz, vak, tav stb.
Az eredmények szerint, az életkorral megnô a
hibázások száma és lelassul a teljesítmény,
vagyis, az új artikulációs minták integrálása ne-
hézzé válik (18). A szándékos beszéd tervezésé-
ben általában az derül ki, hogy 60 és 80 évesek
beszédét összehasonlítva, a munkamemória be-
szûkülésébôl fakadóan idôseknél gyakoribbak
az egyeztetési hibák és gyakoribb a névmás ki-
hagyás. Olyan mondatokra kell gondolni, mint
A lány odaadta a fiúnak. Megköszönte és elvitte.
Gósy (9) magyar mondatismétlési anyagon
mutatta ki, 20, 40 és 70 körüli személyek cso-
portjainál, hogy idôs korban a visszaadás lelas-
sul. Különösen megnô a szókeresésre utaló
csendes szünetek aránya, ugyanakkor megnô a
többnyire helyes szemantikai parafrázisok ará-
nya is. Az idôsek lassabban beszélnek, ami mö-
Hungarica
Nyelvhasználat és nyelvi zavarok idôs korban
Produkcióban több gond
Nyelvem hegyén van: fonetikai forma gyengül a korral
Gyengülô gátlás: nagyobb zajérzékenység, locsogás
Habozási jelek
Ugyanakkor jobb történetmondók
99
Sztereotip mondatok
gött állhat részben a lassulás, de részben a mun-
kaemlékezet romlását kiegyenlítô monitorozó,
ellenôrzô funkciók is.
Nikolaev és mtsai (12) a magyarhoz hasonló-
an összetett nyelvtani morfológiájú finn nyelv-
ben kimutatták az Alzheimer szindrómával élô
betegek sérült szemantikai folyamatairól – s
emiatt növekvô forma alapú szó feldolgozásá-
ról – , hogy a megfigyelt jelenség nem a beteg-
séggel függ össze, hanem az életkorral. Az öre-
gedéssel általában megnôtt a formai tényezôk
szerepe a szavak feldolgozásában. Például ka-
rakán szó helyett a karate szót ismerik fel.
Kavé és Knafo-Noam (11) a kognitív pszicho-
lógiában és a neuropszichológiában is sokat al-
kalmazott formai alapú betûfluencia (Mondjon
B-vel kezdôdô szavakat!) és kategóriafluencia
(Mondjon növény neveket!) feladat segítségével
elemezték a formai és szemantikai szótári hoz-
záférés alakulását az életkor függvényében.
Gyermekeknél 5 és 14 év között mindkét fela-
datban nagy a fejlôdés az életkorral, a feldolgo-
zási sebesség növekedése s ezzel a keresés
gyorsulása miatt. Idôs korban, 65–85 év között
viszont a szemantikai fluencia hamarabb rom-
lik, mint a formai alapú.
Gordon és Garcia (8) ennek magyarázatát ke-
resve igen nagy életkori terjedelemben vizsgál-
ták a produkciós idôket és az esetleges csopor-
tos elôhívásokat (pl. gyorsan sok virágnév) a
fluencia feladatokban. Ôk is azt találták, hogy az
életkorra érzékenyebb a szemantikai fluencia.
Ennek oka a lassulás lehet. A szemantikai fluen-
ciát ugyanis a gyorsan elôhívott csoportok (pl.
fák, háziállatok stb.) facilitálják. A korlátozott idô
mellett a lassulás miatt ez a hatás nem érvénye-
sül. A betûfluencia viszont inkább szókincs füg-
gô, s mint ilyen jobban megôrzôdik az életkorral.
 Eredeti közlemények
A munkaemlékezeti rendszer, mint már több-
ször említett gond, sok részletes vizsgálat tár-
gya. Cavallini, Cornoldi és Vecchi (3) az életkor
hatását 30 és 75 éves kor között vizsgálták
együtt a szakmai tapasztalatokkal. Mind az élet-
kor, mind a tevékenység szerepet játszik a telje-
100 sítményben. Vizsgálataikban használtak egy vi-
zuális munkaemlékezeti tesztet, a Corsi-tesztet,
és egy verbális tesztet, a számemlékezeti tesz-
tet. Építészek és szokvány értelmiségiek telje-
sítményét összehasonlítva az derült ki, hogy bár
az életkorral a vizuális munkaemlékezet foko-
zatosan csökken, az építészek még 75 éves ko-
rukban is jobb teljesítményt nyújtanak, mint az
átlagos értelmiségiek. Ugyanakkor, a számem-
lékezetben az átlagos, nem építész értelmiségi-
ek teljesítménye 60 éves kortól kezdve felül-
múlja az építészekét. Vagyis, úgy tûnik, hogy a
biológiailag meghatározottnak tetszô verbális
és vizuális munkaemlékezeti rendszerek meg-
lehetôsen tapasztalatfüggôek is.
Egy nagy összehasonlító vizsgálatban az is ki-
derült, hogy az iskolázottságnak elsôsorban az
emlékezeti kontroll-folyamatokban van szere-
pe. Ostrosky-Solis és Lozeno (13) sok tízezer sze-
mélyt vizsgált különbözô kultúrákból különbö-
zô iskolázottsági szintekrôl a számemlékezeti
helyzetben. A szokvány számemlékezet (add
vissza: 2, 4, 9, 6, 5) és a visszafelé visszaadás (add
vissza fordítva: 8, 5, 9, 1, 2, 6) eredményei sze-
rint, miközben fiataloknál az iskolázottságnak
nagy hatása van a munkaemlékezetre, 75 éves
korra ez a hatás kiegyenlítôdik. Ugyanakkor a
visszafelé számemlékezetekben még aggastyá-
noknál is az iskoláztatás hatására megmarad a
különbség. Kontrollfunciókban az iskolázatlan
emberek már 16 éves korukban is sokkal gyen-
gébb teljesítményt mutatnak, mint az iskolázot-
tak. Ezen a téren az életkorral nem megy végbe
kiegyenlítôdés. A visszafelé számemlékezeti tel-
jesítményben, a prefrontális területek tervezési
és ellenôrzési szerepében világosan megmarad
az iskolázottság hatása idôskorban is.
Ami az emlékezeti szervezôdési folyamatokat
illeti, az is kiderült, hogy az öregedéssel a kon-
textuális mozzanatok fontosabbá válnak, mint
a logikai mozzanatok. Belacchi és Artuso (2) a
taxonómiai (puli-kutya) és a tematikus (kutya-
póráz) viszonyok jelentôségét vizsgálták a fel-
idézésben. Érett felnôttkorban 40 év táján a
taxonómiai viszonyok dominálnak, míg 70–80
éves korra felerôsödnek a tapasztalatból szár-
mazó viszonyok. Egyenletesen romlik huszon-
évesektôl kezdve az önkényes kapcsolatok (ku-
tya-füzet) felidézési értéke.
A kategorikus emlékezeti integráció nehézsé-
gei számos habozási nehézséget magyaráznak
idôseknél a beszédprodukció során, ugyanak-
kor, az idôs emberek poénosabbak és jobb tör-
ténetmondók, mint a fiatalok, talán éppen a te-
matikus-tapasztalati viszonyok elôtérbe kerü-
lése miatt.
Az életkorral a pragmatika is megváltozik. Ha-
sonlítsunk össze olyan mondatokat, hogy Irén!
Nincs idôm levinni a kutyát. Nem baj, leviszem
én. Illetve: Nincs idôm levinni a kutyát. Nem baj,
úgysem kell ma reggel bemennem. A második
esetben a második személy reakciója közvetett.
Mivel ma nem kell bemennie, ezért ma le tudja
vinni a kutyát. Kiderült, hogy a fiatalok a közve-
tettséget nehezebben kezelik, nehezebb nekik
közvetett relevanciát teremteniük. 70 éves sze-
mélyeknél a közvetlen és közvetett megértésére
a reakcióidô gyakorlatilag ugyanakkora, míg
fiataloknál a közvetett megértése sokkal las-
sabb (4).
Számos olyan vizsgálat is van, amely nem la-
boratóriumi helyzetekben, hanem spontán
szövegelemzésekbôl próbálja azonosítani az
idôskori nyelvi változások korai tüneteit. Enyhe
demenciánál sok hezitáció figyelhetô meg, sze-
gényesebbé válik a szókincs és sokkal kevésbé
lesz változatos. A szövegben pedig – a szókincs
beszûkülése miatt – a nyelvtani szavak, az, mi,
volt, de stb. aránya megnô (17).
Nyilván akkor fogjuk pontosabban feltárni
ezeket a mozzanatokat, ha több spontán beszé-
delemzési kutatás jön létre. Ha pontosabban
megértjük a tervezési és munkaemlékezeti
kompenzációs mechanizmusok jelentôségét,
valamint azt, hogy az új környezeti technikák-
nak milyen szerepe lehet az életkori kompenzá-
cióban. Egy további visszatérô kérdés, hogy a
képesség-fogyatkozásokat hogyan vagyunk ké-
pesek ellensúlyozni emlékezeti kontroll-folya-
matokkal.
Psychiatria

Irodalom
1. ABRAMS L, FARRELL MT:
Language processing in normal aging. In:
Guendouzi J, Loncke F, Williams MJ (eds.):
The handbook of psycholinguistic and
cognitive processes: Perspectives
in communication disorders. New York:
Psychology Press, 2011; 49–73.
2. BELACCHI C, ARTUSO C:
How taxonomic and thematic associations
in semantic memory modulate recall in young
through old-old adults. Psychology and Aging,
33, 2018;1060–1069.
3. CAVALLINI E, CORNOLDI C,
VECCHI T:
The effects of age and professional expertise
on working memory performance. Applied
Cognitive Psychology, 23,2009; 382–395.
4. CHAMPAGNE M, SEENDY JL, YVES J:
Effet du viellisement sur le traitement
du langage non-littéral. Cand. J. of Aging,
2006; 25, 55–64.
5. CRAIK FIM, BIALYSTOK E:
On structure and process in lifespan cognitive
development. In: E. Bialystok & FIM Craik
(eds.): Lifespan cognition: Mechanisms of
change NewYork, NY: Oxford University Press,
2006; 3–14.
6. CZIGLER ISTVÁN:
Megismerési folyamatok változása
idôskorban. In: Czigler István (szerk.):
Túl a fiatalságon. Budapest: Akadémiai, 2000;
11–130.
PLÉH CSABA
Hungarica
View publication stats
Nyelvhasználat és nyelvi zavarok idôs korban
7. CZIGLER ISTVÁN:
Idôskori kognitív változások:
Pszichofiziológiai megközelítés. In: Pléh Cs,
Kovács Gy, Gulyás B (szerk.): Kognitív
idegtudomány. Budapest: Osiris, 2003;
343–355.
8. GORDON JK, YOUNG M, GARCIA C:
Why do older adults have difficulty with
semantic fluency? Aging, Neuropsychology,
and Cognition, 25, 2018;803–828.
doi: 10.1080/13825585.2017.1374328
9. GÓSY M:
Az életkor hatása a feldolgozási és a tervezési
folyamatokra mondatismétléskor.
In: Gósy M (szerk.): Beszédkutatás. Budapest:
MTA Nyelvtudományi Intézete, 2016; 21–42.
10. KAHNEMAN D:
Gyors és lassú gondolkodás. Budapest:
HVG Könyvek, 2013.
11. KAVÉ G, KNAFO-NOAM A:
Lifespan development of phonemic
and semantic fluency: Universal increase,
differential decrease. J of Clinical and
Experimental Neuropsychology, 2015; 37,
751–763.
12. NIKOLAEV A, ASHAIE S, HALLIKAINEN M,
HANNINEN T, HIGBY E, HYUN J,
LEHTONEN M, SOININEN H:
Effects of morphological family on word
recognition in normal aging, mild cognitive
impairment, and Alzheimer's disease. Cortex,
2019; 116, 91–103.
13. OSTROSKY-SOLIS, F, LOZENO A:
Digit span: Effect of education and culture.
International Journal of Psychology, 2006;41,
333–341.
14. PETERS E, HESS TM, VÄSTFJÄLL D,
AUMAN C:
Adult age differences in dual information
processes: Implications for the role of affective
and deliberative processes in older adults' 101
decision making. Perspectives on
Psychological Science, 2, 2007; 1–23.
15. PLÉH CS:
A tanulás és gondolkodás keretei. A népi
pszichológiától a gépi pszichológiáig.
Budapest: Typotex, 2015.
16. SZENDI I, KISS G, RACSMÁNY M, PLÉH CS,
JANKA Z:
A kognitív mûködések neuropszichológiai
vizsgálata In: Tariska P (szerk.): Kortünet vagy
kórtünet? Mentális zavarok az idôskorban.
Budapest: Medicina, 2002;114–160.
17. TOTH L, HOFFMANN I, GOSZTOLYA G,
VINCZE V, SZATLOCZKI G, BANRETI Z,
PAKASKI M, KALMAN J:
A Speech Recognition-based Solution for
the Automatic Detection of Mild Cognitive
Impairment from Spontaneous Speech.
Current Alzheimer Research, 2018; 15,
130–138.
18. TREMBLAY P ET AL:
Aging of speech production, from
articulatory accuracy to motor timing.
Psychology and Aging, 2018;33, 1022–1034.
doi: 10.1037/pag0000306
e-mail: vispleh@ceu.edu