Lézerek

A lézerek története
Bár EINSTEIN 1917-es felfedezése az indukált emisszióról elvileg lehetővé tette a
koherens fényhullámforrások létrehozását, az egyéb kísérleti feltételek hiányában az
csak fél évszázaddal később valósult meg. Ehhez a két világháború között
elsősorban a spektroszkópia, a második világháború után a mikrohullámú
spektroszkópia adott nagy segítséget. Végül is indukált emisszión alapuló koherens
hullámforrást, "maser"-t GORDON,ZEIGER és TOWNES, valamint PROKHOROV és
BÁSZOV készített először 1954-ben (maser = microwave amplification by stimulared
emission of radiation). TOWNES és SCHAWLOV 1958-ban dolgozta ki az "optikai
maser" elvi alapjait, melynek megvalósulása után átadta helyét a maser elnevezés a
laser elnevezésnek (microwave helyett light, azaz mikrohullámú emisszió helyett
fényemisszió).
Az első működő lézert 1960-ban MAIMAN készítette. Ennek aktív közege
rubinkristály volt, mely erős villanólámpával pumpálva rövid, vörös színű
fényimpulzusokban működő lézersugárzást hozott létre. Ezt követően néhány éven
belül felfedezték a legtöbb, ma is használt lézerfajtát.1960-ban történt felfedezésük
óta a lézerek exponenciális fejlődést
mutatnak. A legújabb berendezések a régi telefonfülke méretűekhez képest
miniatűrök, töltőtoll nagyságúak. Ezzel párhuzamosan a szinte megfizethetetlen
luxusautók árkategoriájától a lézerek ára ma már szinte minden felhasználó részére
elérhetővé vált. A lézerből a különleges tudományos eszközből, köznapi jól
használható műszer fejlődött ki.
A lézerfény tulajdonságai

 A létrejött fény időben és térben koherens, a lézer által kibocsátott hullámok

fázisa a sugár minden keresztmetszeténél azonos.
 A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb. A lézerfény
nagyrészt párhuzamos fénysugarakból áll, nagyon kis szóródási szöggel.
Ezzel nagy energiasűrűség érhető el szűk sugárban, nagy távolságokban is.
 A lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, a lézerfény
teljesítménysűrűsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet.
 A lézer által kibocsátott hullámok mágneses mezejének iránya állandó.
 A lézerek fénye egyszínű. A lézersugár egy olyan elektromágneses hullám,
amely közel egyetlen hullámhosszú összetevőből áll.

A lézerberendezésekben lejátszódó folyamatok, jelenségek

A legtöbb lézerberendezés működésében legalább 10 alapfogalom, illetve jelenség

játszik szerepet, melyek a következők lehetnek:
Metastabil állapotok, Optikai pumpálás, Fluoreszkálás, Populációinverzió,
Rezonancia, Indukált emisszió, Koherencia,Polarizáció,
Fabry-Perot-interferometria, Üregrezgések.

A lézerberendezések működési elve

A lézerberendezések működése három elven alapul, a stimulált emisszió, az inverz

populáció és az optikai rezonátor elvén.
A lézerberendezés működésében az anyag és az elektromágneses sugárzás közötti
kölcsönhatás három formája játszik szerepet:
az abszorpció, a spontán emisszió és a stimulált emisszió.
A stimulált emisszió (más szóval indukált emisszió) során a gerjesztett molekula
fotonnal ütközik, gerjesztési energiáját
elveszíti, miközben egy másik foton keletkezik. A keletkező fotonnak, azaz az
indukált fotonnak pontosan ugyanaz lesz a
frekvenciája, iránya és polarizációja, mint az elsődleges fotonnak (térbeli
koherencia), és fázisa és sebessége is (időbeli koherencia) megegyezik a
stimulálóéval.
A lézerberendezésekben a fény erősítése stimulált emisszióval történik. Olyan
rendszert alakítanak ki, amelyben stimulált emisszióval több foton keletkezik, mint
amennyi abszorbeálódik.
Az abszorpció során a molekula fotont nyel el, miközben nagyobb energiájú
elektron-, rezgési és/vagy forgási állapotba kerül, egy szóval gerjesztődik.
Ahhoz, hogy lézersugárzást állítsunk elő, párhuzamosítanunk kell az indukált
emisszióval keletkezett sugárzást, amit egy megfelelően tervezett üreggel érhetünk
el. Az üregben a hullámokat újra és újra felhasználhatjuk. Az optikában a Fabry-
Perot-interferométer elveit alkalmazzuk.
A lézerforrás működéséhez szükség van arra, hogy az emisszió során energiát
vesztő molekulákat visszavigyük a magasabb energiaszintre, más szóval a
lézerforrást pumpálni kell (3. ábra). A pumpáláshoz felhasználhatunk fényenergiát
(villanólámpa fénye vagy egy másik lézerforrás fénye), elektromos energiát, amellyel
gázkisülést hozunk létre, vagy kémiai
energiát, kémiai reakcióban gerjesztett állapotú molekulákat állítva elő.
Az optikai rezonátor két egymással szemben álló tükör (End és Coupling mirror),
amelyek között a fénysugár ide-oda verődik.
Ipari gyártórendszerekhez használható lézerek
Az elmúlt évtizedben a lézersugár a gyártórendszerek egyik legfontosabb
szerszámává vált. A technológia szempontjából az egyik legfontosabb paraméter a
hullámhossz és a munkadarab felületén létrehozható teljesítménysűrűség.
A CO 2 -lézerek legnagyobb előnye a nagy teljesítmény és a jó sugárminőség.
Rendszerépítés szempontjából a mérete és a bonyolult sugárvezetés okoz
nehézséget.
A lámpapumpált Nd:YAG-lézerek (Flash Lamp-Pumped Solid-State Laser – FPSS)
sugárvezetése a robotos integrálás szempontjából előnyös, hátránya viszont a nagy
energiaigény és a lámpa kis élettartama. A lámpa 500–1000 üzemóra között cserére
szorul, és ez jelentős állásidőt jelenthet.
A DPSS lézerek (Diode-Pumped Solid-State Laser) sugárminősége kb. kétszeres,
hatásfoka négyszeres faktorral, míg szervizigénye akár nagyságrenddel is
kedvezőbb lehet. Ezen jellemzők alapján rendszerbe építése egyértelműen
előnyösebb. Alacsony üzemeltetési költségei miatt a magasabb beruházási költség
ellenére is gazdaságosabb a rendszerbe építése.
Az elmúlt években jelentősen megemelkedett a diódalézerekkel elérhető
teljesítmény, így a felhasználási lehetőségek is kiszélesedtek. A sugárminőség
nagyfokú javulása jobb sugárvezetést és fókuszálhatóságot eredményezett.
Megjelentek a vágásban való alkalmazások. A jó hatásfok, a kis méret kedvezőbb
rendszerbe építési lehetőséget teremtett, emellé társult a diódalézerek árának
folyamatos csökkenése is, segítve ezzel széleskörű elterjedésüket.
A 2000-es évek közepétől DPSS lézerek új generációja jelent meg, a diszklézer (7.1.
ábra). Mind a pumpálás alapelve, mind a rezonátor felépítése igen fontos újítás a
iparban.A diszklézer zseniális kombinációja a szilárdtest- és diódalézereknek.
Lézerek diagnosztikai alkalmazása
Egy beteg gyógyításának első, s az egyik legfontosabb eleme annak felderítése,
megállapítása, hogy mi is az a betegség, amelyben szenved, mi okozza a tüneteket.
A hatékony kezeléshez elengedhetetlenül szükséges a helyes, minden részletre
kiterjedő diagnózis. Ennek hiánya, vagy hibája minden jó szándék ellenére nemcsak
megakadályozhatja a gyógyulást, hanem akár maradandó károsodásokat, sőt
legrosszabb esetben halált is okozhat. Tehát kezelés előtt szükség van a pontos
diagnózisra. Ma már lézereket alkalmaznak diagnosztikai célokra is. Legtöbb
esetben ugyan még csak laborkörülmények között, de azért vannak már olyan
módszerek is, melyeket a gyakorlati gyógyításba is bevezettek. Ebben a fejezetben
áttekintjük a lézereken alapuló főbb diagnosztikai lehetőségeket, módszereket,
eljárásokat.
Lézersebészet
A klasszikus sebészeti lézerek (CO 2, rubin, Nd:Yag, Ar-ion) alkalmazása során a cél
az élő szövetekben irreverzibilis változások létrehozása. Ezek makroszkopikus
megjelenési formái: véralvadás, párolgás, kivágás. Mint korábban már tárgyaltuk, a
szövetekben abszorbeálódott magas lézerenergia hővé alakul, s ott a szövetek gyors
és nagyarányú felmelegedése révén fejti ki sebészeti hatását.
Mint minden eljárásnak, a lézerek alkalmazásának egyaránt vannak előnyei és
hátrányai is:
- Előnyök
-tökéletes irányíthatóság, nagy találati biztonság: ezt biztosítják a magas színvonalú
technikai ismereteket alkalmazva készített kézidarabok, endoszkópok, optikai elemek
és a gyakran alkalmazott számítógépes kontrol.
-éles sebszélek, szövetkímélő technika, minimális hegszövet, minimális műtét utáni
fájdalom, kedvező sebgyógyulás: ez annak az eredménye, hogy a vágás nem
mechanikai nyíró („fűrészelés”) vagy szétfeszítő erő következménye.
-vérzéscsillapító hatás: a sebészeti lézerek hő-, koagulációs hatásának köszönhető,
melynek révén a nem túl nagy erek a vágás során, azzal egyidejűleg egyúttal be is
záródnak.
-érintésmentes, fertőzés nélküli alkalmazás: mivel a beavatkozást egy fénynyaláb
végzi, így gyakorlatilag eszköz nem ér a műtéti területhez, ami egyúttal azt is jelenti,
hogy nem történhet meg közvetlen kórokozó-átadás.
-transzparens rétegek mögötti műtét lehetősége: ez a lézeres beavatkozások egyik
legnagyobb újdonsága a hagyományos eljárásokkal szemben, ez teszi lehetővé
például olyan szemészeti műtétek elvégzését, melyre a lézerek megjelenése előtt
nem volt lehetőség. Több területen is kihasználják a fény azon tulajdonságát, hogy
elnyelődése függ az alkalmazott hullámhossztól és a közegtől.
-széleskörű alkalmazási lehetőség: a kutatások kimutatták, hogy a lézerszike szinte
minden olyan területen kiválóan, sőt előnyösebben alkalmazható, ahol a
hagyományos, sőt olyan esetekben is bevethető, melynek megoldására a
hagyományos módszerek nem voltak alkalmasak.
 - Hátrányok
-nehézkes a steril körülmények biztosítása: mindenki számára nyilvánvaló, hogy két
műtét között például egy CO2 lézerrendszer és kézidarabok, tükrök, optikai elemek
fertőtlenítése sokkal nehézkesebb, mint a hagyományos sebészeti eszközöké.
-száraz sebfelszín biztosítása, keletkezett gázok, gőzök elszívása: ahhoz, hogy a
lézernyaláb energiája a megfelelő céltérfogatban nyelődjön el, tiszta, víz-,
folyadékmentes műtéti felszínt kell biztosítani. Arra is ügyelni kell, hogy a műtét során
keletkező gázokat, gőzöket (amelyek elnyelő, szóró közeget képeznek) a műtéti
területről hatékonyan eltávolítsák.
-néha nehézkes alkalmazhatóság: természetesen több olyan beavatkozás is van,
melyet egy szike vágással sokkal egyszerűbben, kevesebb problémával,
nekikészülődéssel meg lehet oldani, mint ha egy orvosi lézerberendezést
használnánk.
-biztonsági rendszabályok betartása: nagyon kell vigyázni a megfelelő
energiasűrűség beállítására. A rosszul megválasztott lézerparaméterek azt
eredményezhetik, hogy az alkalmazott energiasűrűség elégtelen lehet a kóros
szövetek eltávolításához, vagy pedig éppen ellenkezőleg, a besugárzott szövet
elszenesedhet, miközben a környező szövetek hőkárosodhatnak. Az is
bekövetkezhet, hogy a célzott szövetek hirtelen átvágása után a lézersugár
továbbhalad és a mögöttes szerveket károsíthatja. A fényes műszerekről vagy a fém
fogpótlásokról visszaverődő sugár is okozhat közvetve sérülést.
A továbbiakban különböző sebészeti területeken alkalmazott lézeres eljárásokat
mutatunk be. Természetesen a példákkal messze nem merítettük ki a lézerek
sebészeti alkalmazási lehetőségeit. Ha egy terület kimaradt az általunk felsorolt
példák közül, nem jelenti azt, hogy ott nem alkalmaznának lézereket, vagy nem
vizsgálnák alkalmazási lehetőségeiket.

Forrás: http://titan.physx.u-szeged.hu/
http://www.mogi.bme.hu/
orvosilezer.hu
lasertanacsado.hu
Wikipédia

Készítette: Bajkó Norbert