18.

tétel: Konfliktusrendszer Katona József: Bánk bán című drámájában

Háttérismeretként: Magyar színjátszás a reformkorban

A reformkor
 Korszakolása, kezdete: 2 elmélet
o 1820: a Kisfaludy Társaság megerősödése
o 1825: országgyűlés  Zalán futása – Vörösmarty Mihály szerepe  erősíti a
nemzeti identitástudatot
o 1848-as forradalom és szabadságharc kitörése, leveréséig
 Fő jellemzői:
o A nemzeti nyelv hivatalossá tétele, megerősítése
o Fölerősödik a népiesség szerepe
 Népdalgyűjtemények
 Vörösmarty Mihály, Arany János, Kodály Zoltán, Kriza János
o A magyar irodalom megerősítése által tervezték a nyelv fejlesztését
o A magyar színjátszás területén a fordítások mellett fokozatosan kezdett
elterjedni az eredeti magyar drámák színpadi előadása (pl.: Shakespeare
fordítások, Kisfaludy: A tatárok Magyarországban)
Színjátszás a reformkorban
 Első magyar színtársulat Budán jött létre 1790-ben
o Alapító: Kelemen László
o Hazafias értelmiség és Pesten tanuló diákok látogatták az előadásokat
o Állami támogatást nem kaptak  1796-ban feloszlott
 Második magyar színésztársaság
o 1807-1815
o A tagok a Kolozsváron létrejött színész társulatból alakultak meg
o Vendégjátékokat vállaltak Debrecenben és Szegeden is, majd később kerültek
Pestre a Rondellába
o Kb. 15-20 fős tagból állt
A színtársulati előadások nagyrészt fordítások, átdolgozások, magyarításokból állt.
 Shakespeare műveket dolgoztak át magyar változatra
o Pl.: Lear király Szabolcs vezér; III. Richárd  Tongor, vagy Komárom
állapotja
o Vidéki városokban: Kassán, Kolozsváron, Miskolcon és Székesfehérváron is
jelentős szerepet kap a színjátszás Balogh István vezetésével

Életrajz
 1791-ben született Kecskeméten
 Tanulmányait a Pesti Piarista Gimnáziumban kezdte, de később visszajött
szülővárosába, és az itteni Piarista Gimnáziumban érettségizett
 Utána jogot tanult  jogászként tevékenykedett később Kecskeméten
 Egyetemi tanulmányok ideje alatt került kapcsolatba a színjátszással: színműveket
kezdett írni illetve dramatizált műveket
 Egyik tanulmányában fogalmazta meg a magyar színház fő problémáit; címe: „Mi az
oka annak, hogy a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kelni?”

 Fő okok:
o Megfelelő kritika hiánya
 o Jutalmazás elmaradásra
o Kevés színház
o Cenzúra
 Megismerkedett és szerelmes levelet írt Széppataki Rózának
o De később Róza más férfihoz ment feleségül
o A házasság után Katona József megírta: A rózsa, vagyis a tapasztalatlan légy a
pókok között  Déryné Széppataki Rózsa ellen irányul
 Élete utolsó évtizedét Kecskeméten töltötte
 1830-ban munkahelyére indulva váratlanul szívrohamot kapott
 Fő műve: Bánk bán

Bánk bán
I. Keletkezés
 1815-ben írta, az Erdélyi Múzeum pályázatára
 Nem ért el eredményt
 1819-ben egy színtársulat érkezett Pestre  célja: előadatni a színtársulattal
 Katona József halála után többször is előadták a színházakban, operaváltozatot is
készítettek belőle 1848. március 13-án a Nemzeti Színházban játszották, nagy
hatással volt a március 15-i forradalomra
II. Címértelmezés
 Főszereplő-centrikus
o Bánk bánt középpontba helyezi
III. Témája és szerkezete
 II. Endre/András idejében játszódik, de a kor aktuális politikai helyzetét tükrözi: az
idegen elnyomás ellen szólal meg
 A cselekmény fő tartalmi elemei és szerkezete
o Bánk bán országjáró körútjáról tér haza; kiderül, hogy Petúr bán és a nemesek
lázadnak a merániak ellen; Petúr bán elmondja Bán bánnak a sérelmeket 
expozíció : elindul a bonyodalom is
o Közben Melindát aljas módon megkörnyékezi Ottó  fokozódik a konfliktus
o Bánk bán találkozik Tiborccal  paraszti réteg képviselője
 Tiborc megerősíti azt a gondolatot, hogy valamit tenni kell a merániak
zsarnoksága ellen, ezáltal fokozódik a konfliktus
o Bánk bán találkozik Melindával (felesége)
 Bánk bán úgy látja, hogy Melinda megcsalta őt Ottóval ezért eltaszítja
magától  fokozódik a konfliktus
o Bánk bán a királynéhoz, Gertrudishoz megy, hogy számon kérje a zsarnoki
cselekedet okát:
 Bánk  Gertrudis  gőgös  fokozza a konfliktust  tetőpont:
Bánk leszúrja Gertrudist
o Melinda is meghal  létrejön a tragikum
o Bánk bán nemzeti hős, de lelki halott
 Endre király kimondja, hogy Bánk bán cselekedete igazságos volt
 „Magyarok előbb, mint sem magyar Hazánk méltán esett el a királyné”
 katarzis élmény

IV. Műfaj
  Tragédia
o Főszereplő pozitív eszmét képvisel
o Nagyobb hatalom ellen fellép, de ebben a harcban az ő élete is sérül,
felesége, Melinda ártatlanul hal meg ezért tragikusam jön létre
 A befogadó könnyen együtt érez Bánk bánnal és
Melindával
 Felépítése alapján: kétszíntű dráma
o A cselekmény és a konfliktus két szinten jelenik meg
 Közéleti
 Magánéleti
 Mind kettő megoldása a merániakhoz vezet
 Középpontos dráma: - a középponthoz való viszony határozza meg és minősíti
az emberi viselkedést (5. felv.); a középpont lehet egy eszme vagy egy szereplő
is; a drámavilágon belül mindenkire rákészteti a hozzá való viszonyulást;
V. A szereplők ábrázolása
Arany János elmélete szerint a szereplőket csoportosíthatjuk, hogy ki melyik oldalt képviseli

Gertrudis  Bánk bán - II. Endre

Ottó Melinda,Soma Solom
Izidóra Simon, Michál Myska bán
Biberach Tiborc
Petur bán
- az idegenek köre - a magyar nemzet képviselői - kívülállóként
alkotnak véleményt a konfliktus eseményéről

Bánk bán
 Kettős feladat nehezedik vállára
o Haza megmentése
o Magánélete
 A mű elején nem látja át a konfliktus mögött helyzetet, ezért először hivatalbeli
kötelességének akar eleget tenni  vissza szorítja Peturék lázadását
 Később, amikor magánélete is veszélybe kerül, rájön arra, hogy a zsarnokságot csak
erőszakkal lehet visszafojtani
 Melinda eltaszításával hibát követ el, mert nem ismeri fel a helyzetet illetve Melinda
ártatlanságát
 Két jelképes cselekedet:
o Melinda eltaszítása, átok (fiára is)  a családi kötelékektől szakad el
o A király elé dobja jelvényét  ezzel lemond a tisztségről
 Melina halála számára az összeomlást jelenti
Gertrudis
 Zsarnoki jellem
 Magyarokkal szemben túlzottan kemény, de Ottóval és a merániakkal túl engedékeny
 Hatalma megőrzése érdekében képes minden eszközt bevetni, értékrendszerében a
haszonelvűség dominál
 Gőgös magatartás
Tiborc
 A magyar irodalomtörténetben Katona József történetében fordul elő, hogy valamelyik
szereplő a parasztságot képviseli
  Panasza megerősíti Bánk bánban azt az elképzelést miszerint a merániakon számon
kell kérni a zsarnokságot
 Rezonőr szerep: „író szócsöve”  ő közvetíti a gondolatait, mondanivalóját
 Bánk bán és Tibor között úr-szolga viszony érezhető, de Bánk bán figyelembe veszi
Tiborc gondolatait
 A mű végén szinte egyedül benne bízik: rábízza feleségét és gyermekét (korábban már
nyújtott hasonló segítséget Bánk bán családjának)
Melinda
 Ártatlanként kell szenvednie
 Tiszta lelkű, hűséges férjéhez
 Házasságuk igaz szerelemre épül: szereti Bánk bánt, büszke rá
Petúr bán
 A magyar nemesség képviselője
 A mű elején királyellenes lázadóként jelenik meg, cselekedeteit főleg a lázadó érzelem
irányítja