Kompetenciafejlesztésre

alkalmas gyakorlatok
(a hulladékkezelés és -
analízis területén)
Avagy – hogyan tegyük
„munkaerőpiac-képessé” tanulóinkat?
 Mit értünk kompetencia alatt?
 „Hagyományos értelmezés” = illetékesség,
jogosultság, szakértelem.
 Pedagógiai értelmezés = azok a készségek,
képességek, ismeretek, amelyek birtokában
alkalmasak leszünk egy feladat elvégzésére,
vagy egy probléma megoldására.
Arra való képesség, hogy az élet különböző
szituációiban, változatos körülmények között
is, alkalmazni tudjuk tudásunkat,
tapasztalatainkat, személyes adottságainkat.
2
 Mi a kompetencia fejlesztésének
célja?
 A diákok hozzásegítse az életen át tartó tanulás
megalapozásához, és
a munkaerő-piac igényeihez való rugalmas
alkalmazkodáshoz.
 Egyszerűen fogalmazva: képességek, készségek
kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek, hogy
ismereteiket, tudásukat alkalmazni tudják a
mindennapokban, a folytonosan változó
világban.
3
 A kompetencia hármas egysége
 Ismeretek, tudás – az egyén által megszerzett
ismeretek összessége az élet különböző
területeiről
 Képességek – a szerzett ismeretek alkalmazása
a gyakorlatban
 Attitűdök - az ismereteket alkalmazni,
átalakítani, transzformálni képes
magatartásforma kialakítására való törekvés

4
 A modern gazdaság igénye
 Olyan munkaerőt igényel, aki minden olyan ismeret,
képesség birtokában van, melyek az adott feladat
elvégzéséhez szükségesek.
 Minél kevesebbet szeretne azzal foglalkozni, és
anyagi forrásokat ráfordítani, hogy az alkalmazott
munkaerő saját céljainak megfeleljen.
 Ezért, azokat a munkaerőket részesítik előnyben, akik
eleget tudnak tenni azoknak az elvárásoknak,
melyeket a munkáltató velük szemben támaszt.

5
 A gazdaság által igényelt
kompetenciák
 Rugalmasság és alkalmazkodóképesség
 Az önálló és társas tanulásra való képesség
 Problémamegoldó képesség, kreativitás
 A bizonytalanság kezelésének képessége
 Megbízhatóság és kiszámíthatóság
 Együttműködési és kommunikációs képességek
(szociális kompetenciák)
 Az írott kommunikáció alkalmazásának képessége
 Idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti
 kommunikáció
 Az információs és telekommunikációs technológia
alkalmazásának képessége
6
A műszaki szakemberképzéshez
tartozó kompetenciák
meghatározásának problémái
VÁLLALAT KÉPZŐ
„műveleti, cselekvő, INTÉZMÉNY
tevékenységben és „értékelhető,
eredményben meghatározott szakmai
megjelenő referenciakeretbe
tudás” illeszkedő tudás”
7
 A probléma megoldásának kulcsa
A képző intézmény folyamatos kapcsolattartása a
„megrendelővel”, azaz a gazdaság képviselőivel:

 a gazdaság képviselőinek közvetíteniük kell az

alkalmazandó szakemberekkel szemben támasztott
követelményeiket az oktatási intézmények felé
 az oktatási intézményeknek ezeket az igényeket be kell
építeni a képzés kompetenciái közé.

8
A fejlesztendő kompetenciák, melyek
egymással is kapcsolódnak
 Személyes kompetenciák: adottságok és
személyiségjellemzők, amelyek meghatározzák és
befolyásolják az egyén teljesítményét,
hatékonyságát.
 Társas kompetenciák: olyan személyes
tulajdonságok, készségek és képességek, amelyek
jellemzően társas helyzetben nyilvánulnak meg.
 Módszer kompetenciák: jellemző cselekvési módok
rutinja, amely az önálló döntésekhez és operatív
megoldások megtalálásához alkalmazhatók.
9
A kompetencia alapú oktatás lényege
 A pedagógiai folyamat középpontjában nem
a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll
(a tanulni tudás képességének fejlesztése).
 Hangsúlyozottabbá válik a tudatos egyéni
fejlesztési folyamat.
 Nem köthető tantárgyi területekhez.
 Erősen épít a hozott tudásra, képességekre
és az iskola keretein kívül megszerezhető
ismeretekre.
10
 Milyen kulcsképességek,
kompetenciák fejlesztését célozzuk
meg a gyakorlatokon?

11
 Kulcsképességek (1)
 A) Általános mentális képességek:
pl. logikus gondolkodás, kombinációs készség,
tanulási képesség
 B) Kreatív képességek
pl. képzelőerő, alkotóképesség/tervezés,
improvizálás
 C) Kommunikációs képességek:
pl. figyelem-összpontosító képesség, érvelési
képesség, mások megértésének képessége
12
 Kulcsképességek (2)
 D) Munkavégzési, műszaki képességek:
pl. munkaszervezés, rendszerszemlélet,
gyakorlatias feladatértelmezés
 E) „Cselekvőképességek”
pl. állóképesség, pontosság, megbízhatóság
 F) A munkavégzés minőségét befolyásoló
képességek:
pl. precizitás, áttekintőképesség,
elővigyázatosság
13
 Kulcsképességek (3)
 G) Társas (közösségi) képességek:
pl. alkalmazkodóképesség, felelősségvállalás,
objektivitás önmagunkkal és másokkal
szemben
 H) Az önértékeléssel összefüggő képességek:
pl. önfegyelem, önkritika

14
 Hogyan állítsuk össze a
gyakorlatokat?
 Változatosak legyenek a fejlesztendő területek, és
az ezekhez kapcsolódó ismeretek.
 Az ismeretekhez kapcsolódó gyakorlatok
életszerűek legyenek.
 A gyakorlatok elvégzéséből eredő tanulságok
feleljenek meg az alapcélkitűzésnek.
 A tanulságok eredményeként a tanuló
univerzálisan alkalmazható képességek birtokába
jusson (pl. tudjon javaslatot tenni adott
hulladékkezelési probléma megoldására, ill.
választani a kevésbé környezet-szennyező, illetve
gazdaságosabb alternatívák közül).
15
 Milyen típusú gyakorlatok
szolgálják a kompetencia fejlesztést?
 Változatos helyszíneken, változatos
körülmények mellett elvégzendő
gyakorlatok:
- Terepi gyakorlatok
- Klasszikus laboratóriumi gyakorlatok
- Műszeres laboratóriumi gyakorlatok
- Számítási gyakorlatok
- Informatikai feladatok
16
 Terepi gyakorlatok 1.
Szelektív hulladékgyűjtés
 hulladékgyűjtő  hulladékudvarokban
szigeteken

17
 Terepi gyakorlatok 2.
Hulladék előkezelő műveletek

18
 Terepi gyakorlatok 3.
A települési szilárd hulladék
termikus ártalmatlanítása

19
 Terepi gyakorlatok 4.
A települési szilárd hulladék
rendezett lerakása

20
 Terepi gyakorlatok 5.
Biológiai hulladékkezelés
komposztálással

21
 A terepi gyakorlatok által
fejleszthető készségek, képességek,
attitűdök
 Emlékezet, figyelem, megfigyelés ismeretalkalmazás
 Problémaelemzés
 Komplex látásmód
 Írásbeli és szóbeli szövegalkotás
 Rendszerező képesség
 A társas viselkedés, közlekedés szabályai
 Önkontroll igénye
 És még… 22
 …és még
 Kezdeményezőkészség, nyitottság
 Kíváncsiság

Ennek nyomán tanári közreműködés nélkül

terepi gyakorlatot szervezett egy esti tagozatos
osztály az „élőgépekkel” működő
szennyvíztisztító-műbe (akkori neve Körte-
Organica) →
→ ötlet: ÖKOTECH szakkiállítás (szintén
terepi gyakorlat volt)
23
24
25
A tanulság
Szép látvány!

Ráadásul hasznos is!

Természetes úton is
tisztítható a
kommunális
szennyvíz (kisebb
volumenben).
26
 Klasszikus laboratóriumi
gyakorlatok
 Hulladékok fizikai vizsgálata (pl. mechanikai
összetétel, nedvességtartalom)
 Hulladékok kémiai vizsgálata (pl. hamutartalom,
illószervessavtartalom)

Fontos!
 Csak az egészségre veszélytelen mintákat
vizsgáljunk!
 A célnak legmegfelelőbben a tanulók által
behozott (tanári irányításnak megfelelő
összetételű) hulladékkal dolgozzunk!
27
 Műszeres laboratóriumi
gyakorlatok
Hulladékoldatok, hulladékkivonatok
összetételének vizsgálata
 Molekulaspektroszkópiai módszerekkel
(fotometria, spektrofotometria)
 Atomspektroszkópiai módszerekkel
(lángfotometria, atomabszorpció)
és
 Kromatográfiás módszerekkel (folyadék-
kromatográfia, gázkromatográfia)
28
 A laboratóriumi gyakorlatok által
fejleszthető készségek, képességek,
attitűdök
 Manuális (laboratóriumi) műveletek elvégzése
önállóan és csoportmunkában.
 Szabványok alapján a munka megtervezése
 Kooperativitás, segítőkészség.
 Önállóság, önszabályozás: érzelmi és indulati
kontroll.
 Számolás mérési adatok felhasználásával.
29
 Számítási gyakorlatok
A szakterülethez kapcsolódó, a mindennapi
életből vett problémák, számítási
feladatok:
 A hulladékkezeléssel összefüggő
számítások.
 A hulladékok elemzésével-vizsgálatával
összefüggő számolási feladatok.
30
 A számítási gyakorlatok által
fejleszthető készségek, képességek,
attitűdök
 Matematikai szövegértő-képesség
 Mérés és összehasonlítás képessége
 Adatokkal (információkkal) való műveleti
képességek – válogató, osztályozó,
rendszerező képesség, és kiszámítás
 A várható eredmény becslésének képessége
 Döntéshozatal – a mérés eredményének
ismeretében 31
 Informatikai feladatok
 A gyakorlati feladatok feldolgozása egyénileg
számítógéppel készített jegyzőkönyv
formájában.
 Prezentáció készítése kiscsoportosan az elvégzett
terepi és laboratóriumi gyakorlatokból.
 A prezentációk bemutatása a tanulótársaknak az
osztály előtt, a gyakorlatokon szerzett ismeretek
tapasztalatok közös feldolgozása összefoglalása,
elmélyítése.
32
 Az informatikai feladatok által
fejleszthető készségek, képességek,
attitűdök
 Emlékezet
 Adatgyűjtés megadott szempontok alapján
 Problémaelemzés, értékelés
 Kooperativitás, alkalmazkodás
 Önbemutatás, önkifejezés
 Szövegalkotás írásban
 Számítógép-használat (hardver- és szoftverhasználat,
elektronikus kommunikáció
33
 Felhasznált források:
 Dr. Kelemen Gyula: A kompetencia alapú képzés
bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései (2009.
február 09.) – Internetes forrás
 Kerekasztalvita a kompetenciafejlesztésről és a
kompetencia alapú oktatásról (A vita résztvevői: Pála Károly,
Radó Péter, Szebedy Tas és Visi Judit. A moderátor: Schüttler Tamás.) –
Internetes forrás
 Szilágyi Ildikó: A kompetencia alapú oktatás lényege
(2008. május 13.) – Internetes forrás
 Mitykó János: Kompetencia (prezentáció)

34
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

35