A mutatványos-bódé árnyékában

Miskolczitól – Országhig
avagy:
dekarbonizációs léböjt-kúra kontra VÍZGAZDA

I.) Lehet-e értéke a nemlegességnek?

„Nem lehet minden pofon mellé egy közlekedési-rendőrt állítani” – szabadkozott Fülig Jimmy,
az alul-értékelt hajópincér (fűtői másodállásából fakadóan fél-álomban még) a Honululu Star luxus-
gőzöst mutatványával megvizitáló maláj erőművész felé, aki a hirigre kihívás utáni másodpercben a
padlóról pihegve vádolta Jimmyt, hogy ütése a nem-várt irányból érkezett.
Nagyjából ugyanígy vagyunk a Klíma-badarságok szakadatlan áradatával is. Képtelenség
minden-egyes értelmetlen hadova mellé rakni egy kiveséző-letaglózó érvelést. A riogatás ugyanis
mára ipari-méretűvé vált, a fizetetlen felvilágosítók hada pedig a szigorodó média-hatósági szájzárral
küszködik. Ebből fakadóan, magam itt nem fogok kitérni egyetlen badarság piedesztálra-tolt
szószólójának a zagyvaságára sem, hasonlatosan ahhoz a kívánalomhoz, hogy a takarítótól sem az az
elvárás hogy az összesöpört szeméthegy mutogatásával kérkedjen, hanem hogy tiszta szobát hagyjon
a munkája után hátra. Amint ebből a látószögből vizsgálná bárki is újra Miskolczi Ferenc
elhallgatottan is nagy port kavart dolgozatát1, észlelnie kellene: egyértelmű útjelző az – legalábbis
arra nézve, hogy merre NEM-érdemes haladni.
Egy negatív-értelmű állítás bizonyítása (s ilyen M.F.-é is) nemcsak sokkalta nagyobb-hatású
lehet (hiszen jellegénél fogva lehatároló) mint egy-egy újszerű apróság pozitívnak tekintett be-
adalékolása a tudományos-ismeretek feneketlen zsákjába, de kivitelezése is jóval nagyobb kihívást
jelent. Az ilyen teljesítmények nemcsak jóval ritkábbak, de magas rangot is hordoznak. Néhány, már
tudománytörténeti-státuszba rögzült példa jobban rávilágíthat ezekre:
1.) Annak bizonyítása, hogy negyed-fokúnál magasabb algebrai-egyenletre nem-létezik megoldó-
képlet2, felszabadította az energiákat: nem ezt a hiábavalóságot kutatgatták a matematikusok
tovább.
2.) Annak a régóta húzódó (és praktikus hozadék-nélküli) csekélységnek a bizonyítása, miszerint n>2
esetén an+bn=cn egyenletnek nincs a pozitív egész számok közt megoldása, a probléma-felvetést
követően bő 300 évvel végre igazolást nyert3, s megérdemelt fényárba vonta a sejtés igazolóját.
De, a „papír mindent kibír” vádjával időnként illetett matematika területét elhagyva, a kísérletes-
tudományokra is igaz, hogy a negációba-torkolló állítások tényszerű igazolása szolgáltatta a
legnagyobb áttöréseket.
3.) NEM a Föld a Világegyetem központja – tették folyamatosan mind nyilvánvalóbbá a
heliocentrikus-rendszer részleteit feltáró Kopernikusz, Kepler, Newton. Mely tény
visszafordíthatatlanságából fakadóan összegyűlt megannyi további tudás leszüremlett
alkalmazásai nélkül mai életünk elképzelhetetlen lenne.
4.) NEM állhatott tovább a vis vitalis elmélete sem Wöhler 1828. évi elhíresült kísérlete után4, mely
során a szervetlen ammónium-cianátot alakította át (igen egyszerűen) szerves karbamiddá. A gátló
elmélet elhárultával kibontakozhatott az osztatlan-kémia.
5.) NEM nyerhetett értelmezést a feketetestek hőmérsékleti-sugárzása a klasszikus-fizika keretein
belül. Ezen aprócska kísérletes-részlet magyarázhatatlansága a bukását hozta, de egyben új irányt
is mutatott: a kvantált-állapotokon5 nyugvó, átfogóbb-jellegű fizika előtt nyitotta ki az utat.
6.) Az arany-csinálás reményeinek a végleges összeomlását hozták az atomok szerkezeti-
felépítéséből adódó tényszerűségek. Az alkimista próbálkozások által alkalmazott kémiai-
átalakítások (melyek természete elektron-átmenetekben áll, tehát ezek energia-szintjén zajlanak)
soha NEM eredményezhetnek atommag-átalakulásokat, lévén a változásra bírandó mag-erők
nagyságrendekkel nagyobbak mint az elektron-állapotokban változást előidézni képes erők.

1
 II.) A búvópatak nyomában
Ha most e sor végére illesztjük M.F. dolgozatát, mondandóját ekként tömörítve: „ A légköri
CO2 [~60 év alatti ~30%-os emelkedésű] koncentráció-változása NEM befolyásolja a Föld sugárzási
energiamérlegét”, akkor – az előbbiek tükrében – két dolog alapvetően számon-kérhető:
a) Miért nem épít erre az alapvető felfedezésre a továbbhaladni szándékozó civilizáció?
b) Hol marad a felvilágosodás után 200 évvel a joggal elvárható tisztesség, hogy az alkotója
közmegbecsülésben részesüljön?
Tombol ezek helyett M.F. eredményének a semmibevétele, felülírása, esztelen és
megalapozatlan irányok követése, valamint azok kötelezővé tett követésének a jogi-eszközökkel
történő erőltetése. Mintha permanenssé vált volna a zavar akörül is, hogy vajon a ló vontatja-e a
szekeret vagy fordítva, netán a farok csóválja-e a kutyát? – Politikusok tudják a tutit, s hirdetik
képzelgéseiket hatalmi mega-szócsövein át.6 Miközben a tudósoknak bőven vannak kételyeik.
Nekem például kifejezett kételyeim vannak azok tudósságában, akik mindössze szimulálnak7: hol
valósághű adatok helyett kitalációs betápokkal etetgetve elv-hibás szoftvereiket, hol pedig a
hozzáértésük nagybani villogtatásával téve ugyanezt.8
Ezek a megnyilvánulások és retorikák – harsonázzanak bármilyen regiszterben is – kezdeti
kakofóniájuk ellenére is barátságosan összesimulnak végkicsengésükben, melynek dörgő basszusa a
dekarbonizáció követelése. Amiből azután csenevész próbálkozások születnek, melynek egyik
fenyegető torz-szülötte az energiaszolgáltatás talpáról-fejtetőre állítását tűzte maga elé célul. Az
eddig szelídnek hitt zöld-energia vad bevörösödésének lehetünk tanui, mely folyamatban primer
tényezővé lett előléptetve az utca népének a hangulata, a hergelések és tüntetések erőszakosságára
alapító többségi „konszenzus”.9 Akiket – ha fülükkel egy-időben az értelmüket is nyitottá tennék egy
röpke pillanatra – egyetlen érvvel visszalépésre, de legalábbis elgondolkodásra lehetne késztetni. Ezt
az érvet Szarka László Csaba geofizikus írásából10 idézem: „A szél- és naperőművek energiájával
még egyetlenegy szél- és egyetlenegy naperőművet sem állítottak elő, és ez a jövőben sem fog menni.”
[A hátulsó klauza ugyan nem tekinthető bizonyítottnak, de a jelzett kimenetel eléggé plauzibilis.] Magam nem is
vesztegetnék a dekarbonizációs energia-átalakítás csődje megvilágítására több szót, hiszen – ha mégis
muszáj lenne – vannak nálam a téren jóval hozzáértőbbek is.
Amiről viszont szólni kívánok, az a TOVÁBBLÉPÉS* iránya.
* A legnagyobb bűne ennek a megvezetett klímarögeszmés CO2 elleni hadakozásnak az, hogy minden létező,
reális (és akár kezelhető) probléma elől elvonja a figyelmet és a forrásokat.
M.F. munkája, mint már említettem, praktikus-értelemben egy vektoriális-mérföldkő: Mutatja, merre
NEM kell tovább keresgélni. Problémák ugyanakkor, mint észleljük, igenis léteznek körülöttünk. S
(ha a népesség-robbanáson, valamint a hozzá így vagy úgy de köthető ész-nélküli túltermelésen és mértéktelen erőforrás-
kiaknázáson, mint szinte kontrollálhatatlan társadalmi-inerciákon, az egyszerűsítés kedvéért most túllépünk) legtöbbjük
a vízhez és a talajminőséghez köthető. Lehet persze ezek láttán is klímaválságot kiabálni, bár ennek
a specifikussága körülbelül ugyanakkora, mintha ugyanezzel a váddal hozakodna elő az akit
megharapott a szomszéd kutyája, vagy aki amiatt lamentálna hogy belilult a papagája a ráfújt lila-
festéktől. Sokkalta helyénvalóbb lenne ha klímaválság helyett víz- és talaj-problémákról esne szó, s
ezek kiváltó-okait feszegethetnénk – aholis valóban vastagon megtalálható az antropogén-eredetű
hatás. S láss csodát! Valami elgurult józan mag, vagy vétkes oda-nemfigyelés okán hazánk harmadik
vízgazdálkodási terve (VGT3) megalkotása elé intézett közfelhívás11 ekként fogalmaz: „Miután a
klímaváltozás hatásainak kb. NYOLCVAN SZÁZALÉKA vízzel, vízen keresztül és víz által manifesztálódik, a
fenntartható vízgazdálkodás, vizeink védelme az emberiség és életfenntartó ökoszisztémái fenntarthatóságának
kulcskérdése…”

III.) Quo vadis, tévelygő emberiség?

Jó lenne hát kissé komolyabban venni magunkat. Ha a pince alapozásánál áll elő a baj, akkor
kár minden erőfeszítésért a padlás aerodinamikai meliorációja körül. Ezer s egy alkalomból mutattam
már rá egy létező és működőképes koncepció hasznosságára, víz, talaj, de időnként még a klíma
tekintetében is, melyet mindenkinek meg kellene ismerni, de legfőképpen azoknak, akik az
antropogén-eredetű víz- és talaj-problémák körül óhajtanak kajtatni. A VÍZGAZDA-rendszerről12 van

2
szó. Melyet a tudományos közeg a mai napig képtelen befogadni. Hogy segítsek oldani ezen a
görcsön, kínálnék néhány kötést fogódzónak.
A józan gondolkodás egyik ismérve, hogy nem kételkedik efelől: „fából nem lesz vaskarika”.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a megítélés csal. Ilyenkor ezek – amíg csak valaki
megoldásukat nem leli – lehetetlenségként vannak elkönyvelve. (Ha netán megoldatnak, még mindig ott
sötétlik az elfogadásuk kérdése.)
1.) Híres eset a kör négyszögesítésének a problémája. Annyi régóta ismert, hogy nem szerkeszthető
meg a körrel azonos területű négyszög. Azt viszont a magyar Laczkovich Miklósnak sikerült
bebizonyítania (1989-ben), hogy a két idom egymásba átdarabolható.13 Ami azért egy kisebbfajta
világszenzáció.
Mivel a dolog kuriózum-jellegű érdekessége csupán igen szűk, a szellemiségben lubickoló kört érint,
a befogadásnak semmi akadálya.
2.) Régi a vágy szintén, a gázkromatográfia (mely elválasztás-technikai módszer lényegéből-fakadóan egy-
dimenziós, lineáris-technika) két-dimenzióssá tételének a kieszközlésére – a szeparációs-teljesítmény
kívánatos növeléséhez. Az ehhez szolgáló kulcs-elrendezést demonstráló cikket (öt év intenzív
14
kutatási-munkájának a sűrítményét) 1989-ben sikerült publikálnom. [Az elrendezés azóta is elvi-alapokon
maradt, bár nemcsak 2, hanem akár multi-dimenzionalitást is kínál. A jelenlegi-gyakorlat végzetes behatároltságát
15
éppen az alkalmazóik rögzítették, nem is oly rég. ]
A „semmiből-érkezett” dolgozat és megoldás antagonisztikus volt a kor meghatározó-múlttal bíró
kromatográfusainak erőtlen próbálkozásaival, mely a sorsára is kihatott. A módszer azóta is
kiaknázatlan mementóként áll [eltekintve egy partikuláris részletétől, amely hallatlan-mérvű dúsítást tesz lehetővé
nyomelemzésekhez (s melyet észlelve, az élelmesebbek szabadalomba is foglaltak)], míg az áterőltetett-verzió csődje
ma is aktív kutatások tárgya. Mivel a módszer a globális jólétre nincs hatással, a veszteség
társadalmilag érdektelen.
3.) A modern szanitáció által létrejött szennyvíz nyomán előálló új-problémák és a szanitáció-nélküli
ürítések higiéniai-kockázatai közt felmerülő áthidalhatatlannak vélt dilemmát a VÍZGAZDA-
rendszer az un. Alomszék-megoldással küszöböli mindenestül ki. A megteremtett harmónián túl, a
rendszer mindkét előző elrendezéssel szemben számos egyéb előnnyel is bír. Túl ezen, további
áthidalhatatlannak vélt ütköző-tevékenységek újszerű megoldásai a VÍZGAZDA-rendszer azon
alapelveiből16 potyognak szinte automatikusan ki, amelyek fogalmilag is annyira egyszerűek hogy
mindenki számára közérthetőek. Olyannyira azok, hogy tényleg nehéz fellelni bennük a magas-
tudomány nyomait. Mindez azonban távolról sem ekvivalens azzal hogy tudománytalan lenne.
Hanem inkább abból fakad, hogy a rendszer a Természet leg-alapvetőbb folyamataira épít,
amelyek vagy már a tudomány ismert és bejáratott „axiómái”, vagy pedig a vonatkozó precíz
feltárásuk olyannyira távoli/reménytelen, hogy azok erőltetése helyett megfelelően bizonyító-erejű
a demonstrálható gyakorlat.17
A koncepció ezernyi magas-profittal dolgozó érdeket nemcsak sért, de borít is. Társadalmi-
hasznossága messze túlmutat a tudományos-megítélés változó szempontjain. Sorsa emiatt duplán is
bizonytalan.
A VÍZGAZDA-rendszer horderejét tekintve nem bocsátkoznék itt semmiféle magasztaló
részletezésbe. Helyette két mozaik-szerű részletet villantanék fel.
A) Rettenetes nagy előrelépésnek tűnhet fel, hogy a Limnológiai Intézet is képes már kimutatni
mintegy 69 féle gyógyszer maradékát a Balaton vizében – drága és bődületesen komplex
analitikai-módszer bevetésével.18 Kérdés: visz-e ez jottányival is közelebb ezen xenobiotikumok
környezeti-eliminálásához? Merthogy, ugye, ez kellene legyen a végső cél. A VÍZGAZDAI-
elrendezés (a könnyedén keresztülvihető Alomszék-termés komposztálása) ugyanakkor rendkívüli
hatékonyságot mutat a xenobiotikumok lebontásában. S ha valaki nem alhatik míg ehhez
tudományos publikációkon nyugvó igazolást nem lát, annak ajánlom az erről szóló feltárásomat.19
Ha pedig ez az elimináció valós, akkor a VÍZGAZDA-elv ezen részlete is már rengeteg folyó,
tervezett (és meddő) erőlködést tesz feleslegessé.
B) Szarka László Csaba már idézett írásában Széchenyi szavait emeli be annak illusztrálásául, miért
is lenne előnyben a szén a fával szemben, ha energia-termelésről van szó: „’Hadd éljenek a fák,
hadd jöjjön napvilágra a kőszén!’ Széchenyi a nagy energiasűrűségű energiafajták
természetkímélő szerepére mutatott rá.” Ugyanezt a részletet a VÍZGAZDA-rendszer ekként világítja

3
 meg: A Föld méhében elfekvő fosszilis szénvagyon passzív, a Bioszféra körforgásából hosszú-
időre kivont szenet jelent. Ennek az aktívvá tétele (azaz: felszínre hozását követő elégetése CO2-
vé) módot kínál a (különféle beavatkozásainktól legyengített) Bioszféra felerősítésére.*
* A Bioszféra felerősítésének a VÍZGAZDAI menete nem pusztán azon a primitív és passzív elképzelésen
nyugszik, hogy az égetésekkel megnövekedett légköri CO2 folytán úgyis megnövekszik az
asszimiláció. Hanem aktívan segíti a teljes Földi biomassza mennyiségének a növekedését. Ami
pedig nem korlátozódik a felszín-feletti asszimiláló vegetációra, hanem magában foglalja a felszín-
alatti komponenseket is. Azaz: a talajban lakó mikroorganizmusok hallatlan tömegét, a
talajtermelékenységért primeren felelős humusz-tartalommal együtt. Melyek együttes tömege
(egészséges talajviszonyok mellett) nagyobb a felszín fölötti vegetációénál. S melyek együttesen
felelősek és meghatározóak mindazon folyamatokban, amelyek eredőjeként életerős és egészséges
vegetáció áll elő nagyobb tömegben, vagy pedig satnya és beteges utódok képződnek ritkásan.
S a VÍZGAZDA aktív lépése nem más, mint a már megtermelődött biomassza minél
tökéletesebb visszavezetése a talajba. Amely tehát az említett módon és ágensekkel szolgálja a
földfeletti vegetáció létrejöttét, amely azután az asszimilációs tevékenységével továbbpörgeti azt a
megkezdett folyamatot, ami által az elfekvő, passzív ásványi-szénvagyon ismét aktív, szabályozó-
szereppel bíróvá válik, a Bioszféra élő részeként.
A tudatos biomassza visszavezetés központi eleme a legkomplexebb (és emiatt a legértékesebb)
ilyen anyagok sajátos kezelése: az emberi (és állati) ürülék olyan elrendezésű komposztálása, amely
egyebek (jelenleg jobbára kellemetlen/eltakarítandó hulladékok) hozzáadagolásával nemcsak a
nyert komposzt mennyiségét szaporítja, de amely egyben méregtelenítést is eredményez.
A tömegében és vitalitásában is felerősített Bioszféra megnövekedet puffer-kapacitása pedig
tompítólag képes hatni a nagyobb eseti klíma-kilengésekre. Ekként – ha már égetni bizonyos-
mértékig muszáj – feltétlen prioritása kell legyen a szénnek a fával (valójában: mindennemű
biomasszával) szemben. S persze, nélkülözhetetlen a párhuzamosan zajló helyes menedzselése
azon folyamatoknak, amelyek lecserélni hivatottak a mai legfőbb természet-károsítókat, a
környezeti-ártalmakért felelőseket.
Így teszi jóval kerekebbé a VÍZGAZDA Széchenyi régebbi meglátását; s mint korábban már
jeleztem, nem tagadható el hogy ennek több köze van a klíma realitásokkal is bíró alakításához,
míg az unásig szajkózott vészforgatókönyvek összes tudása a riogatásban merül ki.
Ezzel bocsátanám el az Olvasó figyelmét, aki ha megoldás-centrikus, talán nem kell többször
mondanom: hova is forduljon, merre is figyeljen.
2020. október 1. Fuggerth Endre Kutató-vegyész, ELTE TTK 1970-75;
https://szennyviztisztitas.blogspot.hu , https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com , https://hitelesseg-szakmaisag.blogspot.com

1 Development in Earth Science Vol.2, (2014) 31-52pp

2 Niels Henrik Abel (1802-1829) és Évariste Galois (1811-1832) munkái nyomán.
Bővebb információ a http://www.math.u-szeged.hu/~klukovit/Hallgatoknak/AlgTort/egyen4.pdf oldalon.
Ahonnan érdekességként az is hazaköszön, hogy Gauss nem csak Bolyai hozzá-küldött munkájával szemben mutatott
elfogultságot, de Abel sem kapott tőle dolgozatára választ (p3).
3 1994-ben, Adrew Wiles által. [Elismerésül 2016-ba Abel-díjat kapott. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Abel-d%C3%ADj )]
4 https://hu.wikipedia.org/wiki/Vis_vitalis
5 https://hu.wikipedia.org/wiki/Max_Planck
6 Hazai (kis)pályán maradva itt van ez az „Élőbolygónk” kampány. Értem is és támogatom is Áder János érzékenységét
a környezetünket fenyegető problémákra. Mert ezek helyénvaló motivációk. Szerencsétlenné teszi azonban a
vállalkozást az, hogy azt egy hamis, globalista-internacionalista idolhoz láncolja ahelyett, hogy az orrunk előtt levő
hazai problémák mibenlétével foglalkozna.
7 Központi-fontosságú az a részlet, hogy M.F. dolgozata előzőleg mások által már mért objektív adathalmaz szakszerű
kiértékelésén nyugszik. Emiatt az kísérlettel alátámasztottnak is tekinthető. Szemben az összes többi, ellenkező-
értelmű papír-képződménnyel, ahol vagy minden a virtuális kitaláció szintjén mozog (szimulációk hada), vagy a saját
adataikat alakítják képlékenyen a szerzők a célirányzott végeredményhez.
8 https://hitelesseg-szakmaisag.blogspot.com/p/tisztazandok.html
9 Akár első-kézből is beszámolhatnék e globálisan-szervezett folyamatos-hergelés részleteiről, ha lenne erre ingerenciám.
Ugyanis volt egy korábbi, útbaigazítónak szánt levél-küldeményem évekkel ezelőtt az RLA* segédletével a semmiből
kinőtt 350.org** szervezet (https://350.org/ ) felé, ahonnan azóta is kapom az aktivitásra buzdító felhívásokat.
* RLA=Right Livelihood Award. „Alternatív Nobel-díj”-ként jött szokásba hivatkozni rá, és díjazottaira. Eredeti
szándéka: kitüntetésben részesíteni és támogatni azokat, akik gyakorlati és példaértékű válaszokkal bírnak korunk

4
 sürgető kihívásaira ("honour and support those offering practical and exemplary answers to the most urgent
challenges facing us today.").
N.B.: A díjazottak közt lenne hát a helye akár a légköri CO2 indifferens sugárzás-egyenlegi szerepét bizonyító
Miskolczi Ferencnek, akár a VÍZGAZDÁT megalkotó Országh Józsefnek. – Azonban, mikor utóbbi jelölésére
hivatalos indítványt tettem (M.F. munkássága csak később került a látóterembe), az RLA bizottsága még csak
fel sem kereste az illetőt.
** Alapítója Bill McKibben, képzettségére nézve újságíró. Az RLA díját 2014-ben kapta, „felvilágosító-jellegű”
publicisztikájáért és mozgósító-tevékenységéért (https://www.rightlivelihoodaward.org/laureates/bill-mckibben-350-org/ )
10 https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200909-melyebben-megismerni-a-termeszetet
11 http://vizeink.hu/
12 Eautarcie Országh József: A Víz és Gazdája (2019, Ekvilibrium) [https://www.omikk.bme.hu/ 388.420]
13 https://hu.wikipedia.org/wiki/Laczkovich-t%C3%A9tel
14 Zone gas chromatography Analytical Chemistry 1989, 61, 1478-1485pp https://doi.org/10.1021/ac00189a003
15 Leonid M. Blumberg; Frank David; Matthew S. Klee; Pat Sandra: Comparison of one-dimensional and comprehensive
two-dimensional separations by gas chromatography, J.Chromatogr. A, 2008, 1188, 2–16
https://doi.org/10.1016/j.chroma.2008.02.044
16 A VÍZGAZDA tudományának a hat főtétele http://www.eautarcie.org/hu/02c.html
17 Mint pl. aminek az ellenőrző elemzési-mérésekkel alátámasztott bemutatása része egy tanulságos összehasonlításnak:
TREND (https://szennyviztisztitas.blogspot.com/p/trend.html )
18 Gabor Maasz, Matyas Mayer, Zita Zrinyi, Eva Molnar, Monika Kuzma, Istvan Fodor, Zsolt Pirger, Péter Takács:
Spatiotemporal variations of pharmacologically active compounds in surface waters of a summer holiday destination
Science of the Total Environment 677 (2019) 545–555 (https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2019.04.286)
19 https://utazasokavizgazdakorul.blogspot.com/p/drogok-artalmatlanitas.html