PE-Energia Akadémia 292

Áramkimaradások - Felelőtlen mellébeszélés

Azokban az országokban, ahol felelőtlenül túlzásba viszik a szél- és naperőművek
kiépítését, és a tetejében még csökkentik az atomerőművi és hagyományos erőművi
kapacitásokat, ott egyre gyakoribbá válnak az áramkiesések, és egyre nő a
rendszerösszeomlás (Black-Out) bekövetkezésének a valószínűsége. Röviden: csökken a
villamosenergia-ellátás biztonsága. A hivatalos értékelésekben pedig folyik a
mellébeszélés.
A Reális Zöldek Klub közleményéből
1953-ban Budapesten, a Margit hídon és Körúton leálltak a villamosok, mert nem volt
villany.
A gazdaságért és energetikáért felelős miniszter Czottner elvtárs volt.
Politikai szintjén a gazdaság és energia felügyeletét Gerő Ernő elvtárs látta el.
Gerő magához rendelte a minisztert és az vitte magával a stábját, köztük Geszti P. Ottót.
Gerő elmarasztaló bevezető mondatait követően megadta a szót a Miniszternek.
A Miniszter néhány rövid mondat elmondását követően, engedélyt kért, szakértőjének
Geszti P. Ottó megszólalásához.
Gerő az engedélyt megadta.
Geszti P. Ottó elővett egy zöld színű dossziét és olvasni kezdte a dossziéban lévő első
feljegyzéseket.
A feljegyzések Gerő Ernő elvtársnak voltak címezve és aláírója a Miniszter volt.
A feljegyzések tartalma pedig arról szólt, hogy a Miniszter felhívja Gerő Ernő elvtárs
figyelmét, ha nem épül erőmű, a villamos energia iparág nem kap erőműépítésre pénzt,
megállnak a villamosok a Körúton.
A Gerő elvtárs lezárta az ülést. Mindenkit távozásra szólított fel, csupán Czottner elvtársat
kérte maradásra.
Mikor mindenki elment Gerő elvtárs mondta:
Czottner elvtárs, ha én magát ismét ide hívom, Gesztit ne hozza magával!
Geszti P. Ottót a tárcától áthelyezték az akkor épült Mátrai Erőműbe (HATVAN mellett)
igazgatónak. Geszti P. Ottó megtanulta az erőművek tudományát. A BME Villamos Művek
tanszékvezető professzora lett a Kádár rendszerben.
2021. február 4., csütörtök 08:13

Gerő elvtárs nem akarta többet látni azt, aki szembesíti a valósággal. Tanulság: az egyik
felelőtlen hatalmi magatartás, amikor a képviselői elszigetelődnek a realitásoktól. Az utca
népét is már csak a kocsiból látják. És ha már így is zavarja őket, akkor lefüggönyözik az
ablakot.

Mindig megragadom az alkalmat, hogy a korrajzot is érzékeltessem. Ezért valamit

hozzátennék a Geszti P. Ottó múltjával kapcsolatban. Dr. Lévai András professzor úr (a
rendszerváltozás után kézhez kapott) személyzeti anyagából kiderült, hogy a háború után
együtt dolgoztak a Nehézipari Központban azzal a feladattal, hogy minél előbb talpra álljon
a hazai energiaellátás (amelyet Lévai András irányított az Energiaosztály vezetőjeként).
Akkor többek között Geszti P. Ottó is készített róla politikai jellemzéseket. Idézet ebből1:
1
Emlékszobor állítás a Műegyetemen, Lévai professzor születésének 100. évfordulóján. Itt a honlapon a
2018. dec. 19. keltezésű írás.
„Magyarország egyik legjobb műszaki praxisával rendelkező mérnöke, amely praxis
hőerőművek tervezése és üzeme, vízerőművek tervezése és építése, valamint kohászati
üzemek tervezésére és építésére is kiterjed. Műszakilag rendkívül képzett. Igen jófejű, nagy
munkabírású kitűnő szervező készséggel. A kérdésekhez reálisan nyúl hozzá. Véleményére
építeni lehet, igen reális. Egyik legkitűnőbb erő a Villamosenergia szakma területén.
Egyetlen hibájának hozható fel klerikális beállítottsága, amely azonban csak erős
vallásosságában jelentkezik, de politikailag igen pozitívan a mi oldalunkhoz áll és ez
munkájában is megnyilvánul. Politikailag és filozófiailag is rendkívül képzett.
Vallásosságát filozófiailag is megalapozottnak véli.
Az utánpótlással erősen foglalkozik. 1951. augusztus 27.” Geszti P. Ottó aláírásával.

A lényeg, hogy az ERŐTERV (Lévai professzor irányításával való) megalakulása után sorra
épültek a hazai tervezésű nagy kondenzációs erőművek, kiépült a magas feszültségű
hálózat, és ezzel létrejött az egységes országos villamosenergia-rendszer. Ennek
eredményeként Magyarországon gyakorlatilag megvalósult a biztonságos áramellátás,
nagyobb áramkimaradások nélkül.

Teller Ede önéletrajzi könyvéből2:

1964-ben a kanadai Ontario állambeli hálózati üzemzavar miatt az USA nyolc államában is
áramkimaradások következtek be. Ennek következményeként New-York áramellátásának
javítására egy tározós vízerőművet terveztek építeni a közeli Storm King hegységben. Teller
Ede két barátjával, Nelson Rockefeller kormányzó támogatásaként bekapcsolódott a
lakóssági tájékoztatásba, a környezetvédők ugyanis erőteljesen támadták az erőmű
létesítését. Végül győztek is, így a Storm King-erőmű nem épülhetett meg.
Az idézet: „Ezek a korai környezetvédelmi tapasztalatok csekély ízelítőt adtak abból, ami
aztán nagyszabású nemzetközi üggyé fejlődött. Negyedszázaddal ezelőtt olyasvalakiből, aki
szívvel-lélekkel támogatott majdnem minden erőfeszítést a környezet javítására,
olyasvalakivé váltam, aki némi gyanakvással hallgatja a környezetvédők érveit.”
Lábjegyzetként a következő szerepel: „Szerencsére ennek az áramszünetnek a
következményei nem voltak túl súlyosak. Néhány évvel később egy második áramszünet
zavargásokba és garázda rombolásba torkollott.”

Azóta a „zöldek” iszonyú kárt okoztak az emberiségnek azzal, hogy a környezetvédelem

nemes törekvései mögé bújva politikai eszközökké váltak. Ezért nem épült meg
Magyarországon a rendszerváltozás politikai légkörében a Nagymarosi Vízerőmű és a
Prédikátorszéki Szivattyús Tározós Vízerőmű, noha most mindkettőnek nagy hasznát
vennénk. Érdekes, hogy a zöldek semmilyen erőművet sem pártolnak építeni (a megújuló
energiák hívei, a széltornyokat mégis támadják különböző okok miatt), de villamos energiát
korlátlanul fogyasztanak. Külön réteget képviselnek azok a klímavédők és klímaalarmisták,
akik nem hajlandók a kapcsolatos szakirodalmat sem olvasni és tanulmányozni. Ezért csak
hisznek a klímavédelmi tanokban és így nem is lehetnek a klímatudományok birtokosai. A
tudás megszerzéséhez ugyanis kemény munkára és kitartásra van szükség. Hinni és tudni,
viszont nagy különbség! A tudomány az igazságról szól, az igaz tények ezért igen
kellemetlen azoknak, akik csak hisznek a klímavédelmi tanokban és célkitűzésekben. Ilyen
tények az egyre gyakoribbá váló áramkiesések.

2
Teller Ede: Huszadik századi utazás tudományban és politikában. Huszadik Századi Intézet, 2002. (476 o.)
Kaliforniai áramkimaradások 2020-ban3

Kalifornia is azon USA-államok közé tartozik, ahol a demokraták „uralkodása” alatt nagy
lendületet vett a szél- és naperőművek építése, és ahol 2020 augusztus közepén az egész
államra kiterjedő áramkimaradás következett be. A hivatalos bejelentés szerint e szombati
esten (amikor már csökkenni szokott a fogyasztói igény) váratlanul kiesett egy 400 MW-os
erőmű, és mintegy 1000 MW-al csökkent a szélerőművi termelés. Pechükre az ég is
beborult, és a sivatagba telepített nagy naperőművek termelése is jelentősen visszaesett. A
tetejében még nagy hőség is volt, így az áramkiesés miatt a klímaberendezések sem
működtek, „milliók izzadtak a sötétben.”
És folyt a mellébeszélés. A rendszerüzemeltető (CAISO) a napsütés csökkenése mellett,
okként az emberek egoista viselkedését említi, a klímaberendezések határtalan üzemeltetése
miatt. Arról nem esik szó, hogy a klímavédelem keretében leállítottak megbízható
hagyományos erőműveket, és így nincsen a rendszerben elegendő forgó tartalék egy 400
MW-os erőmű kiesésének kivédésére. Hiszen - a tájékoztatás szerint - a naperőművi
teljesítmény meredekebben csökkent, amint számították, a fogyasztói igény viszont
lassabban csökkent a klímaberendezések használata miatt. Nahát! Mintha ismeretlen lenne a
szél- és naperőművek termelésének a kiszámíthatatlansága, és emiatt a kellő forgótartalékok
szükségessége. „A klímavédelem érdekében” a tartalékok 80 %-át megszüntették. Most
utólag fognak modellvizsgálatokat végezni, ahelyett, hogy helyettesítő erőműveket
építenének. Majd rájönnek (a politikusok, hiszen a szakemberek régóta figyelmeztetnek),
hogy nincsen más kiút. Nincsen annál kockázatosabb és drágább megoldás, mint nem kellő
ellátásbiztonsággal rendelkező rendszert létesíteni és üzemeltetni.
A később készült jelentés (2021. jan.) már részletesebben fogalmaz:
- 14.00 és 15.00 óra között (aug. 15-ére értendő) a naperőművi teljesítmény 1 900 MW-
al csökkent egy viharfelhőzet kialakulása következtében. A hagyományos erőművek
felterheltek, aminek következtében a forgó tartalék az előírt minimális értéke alá
csökkent.
- 17.12 és 18.12 óra között a szélerőművi teljesítmény további 1 200 MW-al csökkent.
Igy összesen 3 100 MW hiányzott a rendszerből, és vezethetett a 400 MW-os erőmű kiesése
áramkimaradáshoz.

A jelentés szerzőjének magyarázata: „A kaliforniai rendszer nem tudta elviselni a nagy

hőséget, amely a klímaváltozás következménye. Ennél nagyobb csúsztatás alig olvasható.
Tehát nem az a baj, hogy a rendszerben nincsen elég tartalék. A szerző szerint az
energiakrízis három tényezőre vezethető vissza:
 Első helyen a klímaváltozás okozta extrém hőség
 A második tényező inkább egy véletlen, a CASIO üzemeltető szerint „a megbízható
tiszta energiaforrások eltünése. A megújuló energiaforrások ugyanis nem tartottak
lépést az energiafogyasztással az esti órákban. Délután a megújuló termelés
gyorsabban csökkent, mint a fogyasztás.
 A harmadik tényező az árampiaccal van összefüggésben. „A klímaváltozás
felgyorsulása miatt az energiatervezésen belül alátervezték a fogyasztási igények
várható alakulását, az energiakereskedelem viszont csak az árak alakulása szerint
folyik.”

3
www.eike-klima-energie.eu/2021/02/10/eine-unbequeme-wahrheit-kaliforniens-black-out-ist-folge-von-
wind-sonne/
Az energiaszövetség elnöknője szerint a klímaváltozás felgyorsulása miatt az
energiatervezést és a piaci praktikákat a lehetőségeknek megfelelően rugalmasabbá és
átfogóbbá kell tenni.
A CASIO üzemeltető cég elnöke írásos nyilatkozatában tanulságul írja: „minden állami
szervnek és intézménynek együtt kell dolgoznia, hogy több energiát tervezzenek, és
biztosítsanak, és az állami peremfeltételeket modernizálni kell.”

Így folyik a mellébeszélés! Csak azt nem vállalja senki kimondani, hogy elbaltázták a
villamosenergia-rendszerüket, a szél- és naperőművek gyors kiépítése mellett kevés a
hagyományos erőművi tartalék. A hőségre, a klímaberendezések „egoista használatára” és a
váratlan felhősödésre hivatkozni gyerekes dolog, az állampolgárok, mint energiafogyasztók
megtévesztése. És hogy a szél- és naperőművek nem tartottak lépést a fogyasztókkal? Hát
éppen ez a legnagyobb probléma velük, hiszen kényszer menetrenddel üzemelnek,
termelésük kizárólag az időjárástól függ, tehát egyáltalán nem képesek „lépést tartani” a
fogyasztókkal.

„Megfagyott” szélerőművek Texasban 2021-ben

2021 február 15-én áramkiesésekre, ill. korlátozásokra került sor Texasban, amint az alábbi
ábra szemlélteti. A piros szín a kiesések, a halványabb színek a különböző mértékű
fogyasztói korlátozások területeit szemlélteti.

Áramkiesések és -korlátozások Texasban (2021. 02. 15.)

Az állami hálózatüzemeltető (ERCOT) tájékoztatása szerint kritikus állapot alakult ki. E

hétfői napon harmadik fokozatú energia-szükségállapotot hirdettek ki. A fogyasztóktól azt
kérték, hogy csökkentsék a fogyasztásukat:
„A világitás és más infrastruktúrák átmenetileg áram nélkül vannak. Nyomatékkal kérjük a
texasiakat, hogy ebben a helyzetben a biztonságot helyezzék az első helyre.”
A megelőző napon alacsony (-25 fokos) hőmérséklet mellett az egész államot egy viharos
jeges eső érte, aminek következtében a szélerőművek mintegy fele kiesett, és egyúttal a
fogyasztás rekord magasságra emelkedett. Az ERCORT pontosabb tájékoztatása szerint a
Texasban üzemelő 25 000 MW szélerőművi kapacitásból vasárnap reggel a jeges vihar
miatt 12 000 MW vált üzemképtelenné. Az üzemeltető igazgatója szerint egy egyedülálló
téli viharról van szó, amely egész Nyugat-Texas területén jelentős nedvességtartalommal
párosult, ahol egyébként a páratartalom általában alacsony. „Biztos, hogy keményebb volt,
mint ami normális esetben lenni szokott.” Az Austin Energy jelentésében még tippek is
szerepelnek, hogy miképpen lehet ilyenkor energiát spórolni (pl. a mosás kihagyása, a
termosztát alacsonyabb értékre állítása – hát fantasztikus).
Itt is folyik a mellébeszélés. Alacsony hőmérséklet, jeges eső, magas páratartalom, és a
felelőtlen fogyasztók a tetejében itt is túlfogyasztanak. Pedig egyszerűen csak tél van,
amikor kevésnek bizonyult a hagyományos erőművek kapacitása, noha még túlsúlyban
vannak. A Villamosenergia-termelésben az egyes erőműtípusok részaránya: földgáz 46 %,
szén 18 %, atom 11 %, nap 2 % és szél 23 %. Ez önmagában rendben is lenne, de mivel a
texasi rendszer önálló, és nem támaszkodhat a szomszédos rendszerekre, ezért kevés a
tartalék kapacitás.
S mind ez bő egy hónapja, hogy beiktatták Joe Bident az Egyesült Államok 46. elnöki
hivatalába, és a tomboló koronavírus-járvány mellett máris újabb krízissel kell
szembenéznie. A szélsőséges időjárásnak már halálos áldozatai is vannak, illetve milliók
maradtak áram- és ivóvízellátás nélkül. Biden - a meghirdetett klímapolitikája keretében -
pedig tovább akarja bővíteni a megújuló erőművi parkokat és vissza kívánja szorítani a
hagyományos erőműveket.

A későbbi értékelésekből is célszerű idézni:

Az ítéletidő számos területen éreztette a hatását: kártyavárként omlott össze az
energiaellátás, amelynek következtében több millió háztartás maradt áram nélkül, továbbá
több tucat ember vesztette életét a szélsőséges időjárás miatt.

 Ráadásul, mivel a hidegtől a vízvezetékek is szétrepedtek, az ivóvízellátásban is

fennakadások voltak tapasztalhatók. Sok háztartás egyáltalán nem jutott vízhez,
ahol volt, ott pedig azt tanácsolták, hogy kizárólag forralás után használják a
csapvizet.

 Az élelmiszer-ellátás tekintetében sem volt jobb a helyzet, ugyanis a legtöbb

élelmiszerüzlet vagy bezárt, vagy pedig a vásárlók már rég kiürítették a polcokat.
Emellett az időjárási körülmények miatt a koronavírus elleni vakcina-
szállítmányok is késnek.
 Bár a szélsőséges időjárásért nem lehet senkit sem okolni, a kapcsolódó
áramkimaradásokat több tényező együtt állasa okozta. A Guardian elemzése
alapján normális körülmények között Texas állam villamosenergia-hálózata képes
lett volna ellátni a lakosság energiaigényét, de ahogy csökkent a hőmérséklet, úgy
növekedett párhuzamosan rekordszintre az energiakereslet, amelyet az ERCOT
nevű állami villamosenergia-szolgáltató már nem tudott lekövetni.

Elsősorban azért nem tudták növelni a kínálatot, mert az extrém hideg következtében több
földgázkút és vezeték is befagyott, valamint a használhatatlanná váltak egyes szén- és
atomerőművek, a szélerőművek turbináinak lapátjai pedig lefagytak.

Mivel fennállt a veszélye annak, hogy az elektromos hálózat túlterhelődése miatt az egész
állam sötétbe borul, az ERCOT megelőző jelleggel időszakosan lekapcsolta az áramot
Texas egyes részein. Az intézkedés következtében sok háztartás napokra áramszolgáltatás
nélkül maradt.

A másik tényező, ami szerepet játszhatott az ellátórendszer összeomlásában, az a texasi

energiapiac sajátos pozíciója az Egyesült Államok többi államáéhoz képest. Texas
energiahálózata ugyanis független az ország többi részétől és csak kevés ponton
csatlakozik rá az ország többi államát behálózó két nagy energiaszolgáltatási rendszerre.
Ennek köszönhetően Texas függetleníteni tudta energiapiacát több szövetségi
szabályozás alól, ez azonban a jelenlegi helyzetben épphogy a rendszer összeomlásához
vezetett. A közel 700 ezer lakosú el El Paso például jórészt azért tudta elkerülni a
nagyobb áramkimaradásokat, mert nem a texasi ERCOT hálózatára kapcsolódik.

Nem meglepő módon az áram iránti hatalmas kereslet az árakon is éreztette a hatását, így
az áram nagykereskedelmi ára több mint 10 ezer százalékkal emelkedett. Az Egyesült
Államok olajtermelése, amelynek pont Texas az egyik legfontosabb helyszíne, pedig napi
3 millió hordónyi kiesést könyvelhetett el.

Egy fontos megjegyzés: a szomszédos államokban is hasonló volt az időjárás, megsem

volt probléma az áramellátással!

A helyzet olyan szinten kezelhetetlenné vált, hogy Joe Biden amerikai elnök szombaton
(2021. 02. 20-án) katasztrófahelyzetet hirdetett Texas államban.
Minden esetre megállapítható, hogy az egyre későbbi értékelések egyre árnyaltabbak.

Az értékelésekben hiányzik annak beismerése, hogy a szél- és naperőművi kapacitások

egyre növekvő kiépítésével, és ezzel párhuzamosan a hagyományos erőművi kapacitások
csökkentésével egyre csökken a rendszerben a forgótartalék nagysága, és ezzel
fokozatosan romlik az ellátás biztonsága. Ezért a jövőben egyre gyakrabban újabb és újabb
áramkimaradásokra kell számítani. Már korábban megfogalmaztuk, hogy éppen az
energiaellátás biztonságának romlása fog megállást parancsolni a tévútra vezényelt
klímavédelmi politikának.

A témánál maradva ne felejtkezzünk meg az EU egyesített villamosenergia-

rendszerében, 2021. január 8-án bekövetkezett hálózati üzemzavarról, amelynek
során a hálózati frekvencia percek alatt 49.8 Hz-re zuhant. Az eseményt komoly
figyelmeztetésként kell Európának értékelnie, elsősorban Németországnak, a kiépített
hatalmas (116 GW) szél-és naperőművi kapacitás további bővítése, és ezzel párhuzamosan
az atomkiszállás és a szénkiszállás programjának végrehajtása miatt. A német rendszer
ellátásbiztonságának fokozatos romlása veszélyt jelent egész Európára nézve.
Vigyázat, mert e téren Európában is sok mellébeszélés folyik! Még meddig?

(Petz Ernő, 2021. 03. 01.)