Új jegyzet: Kontribúció fogalma!

Konklózió: az embernek princípiumnak kell lennie! (!!!)

Nem elég, hogy pusztán oksági szereppel bír (ch. 7.)
Persze ez is jobb, minthogyha teljesen inaktív lenne okságikal (ch. 4.)
Ch.1.
 (1) Minden keletkező, és minden létező dolognak vagy van oka, vagy nincs, vagy
közülük némelyeknek van, némelyeknek nincs; különféle kombinációk
o Az örökké való dolgok közül: az elsőknek nincs oka; a többit az elsőkre kell
visszavezetni; a tevékenységeiket pedig a lényegükre, mivel ez a kettő
egybeesik.
o A keletkező, és az örök, de változó tevékenységű (megtestesült emberi
lelkek) dolgoknak egytől egyig van okuk;
 (! Itt a változó tevékenység okát keressük!)
o Az ok nélküliséget elkell vetnünk:
 Elhajlások, testek „hírtelen” mozgása
 (!) a lélek szeszélyes késztetése, úgy, hogy semmi sem mozdította őt
egy olyan cselekvésre, melyet korábban nem csinált (!)
 Érv: (1) így még nagyobb lenne a kényszer, amennyiben nem
önmaga ura, hanem szándéktalanul/akaratlatnul (abulétosz), és
ok nélkül sodródik. Ugyanis: a cselekvés esetén, a racionális
kívánság vagy a vágy tárgya mozgatja a lelket. Ha semmi
ilyesmi, akkor nem is mozdul.
o (Itt lehet végső soron az az érv, hogy a cselekvés
fogalmában benne van az, hogy szándék mozgatja)
 (2) Közeli és végső okok;
o A cselekvésnek valamilyen cél; vagy hogy ez és ez tűnik jónak a számunkra;
o Van, aminek a mesterség: a gyógyulásnak az orvoslás és az orvos
o A meggazdagodásnak a talált kincs, valakitől érkező adomány, vagy a
munkából vagy mesterségből történő pénzszerzés;
o A gyermeknek az apa, és más egyéb tényezők a fogantatásnál.

Ch. 2.
 Akik nem mennem tovább a közvetlen okoknál, azok lusták, és nem hallgatnak azokra
akik felemelkedtek az első, és azokon túli okokhoz. (a platonistákra…)
 (1) Jelenségek, melyeket nem lehet pusztán a közvetlen okokkal magyarázni.
o Ugyanazok a körülmények (a közvetlen okok?), de más és más dolgok
történnek
 Amikor a hold világlott, az egyik lopott, a másik meg nem?
 Ugyanazok a környezeti hatások, de az egyik megbetegedett, a másik
nem.
 Ugyanazokkal a munkákkal/tevékenységekkel az egyik gazdag, a
másik szegény lett
 Különböző viselkedések és jellemek (tropoi kai éthé)
  Véletlenek (tükhai)
 (arról van szó, hogy ahhoz, hogy számot tudjunk adni arról,
hogy mindennek van oka, kell egy elmélet a princípiumokról,
amelyekre visszavezetve (legalább elvben) minden/bármi
megmagyarázható)
 (2) A külöböző elméletek felsorolása
o (1) testi princípiumok (Atomizmus, vagy egyéb)
 testi princípimokat pl. atomokat tételeznek;
 ezek mozgása, ütközései, és összekapcsolódásai hozznak létre
mindent, és tesznek olyanná, amilyen.
 A mi késztetéseink és diszpozícióink is olyanok, amilyenné
ezek teszik
 Az atomokból származó kényszert/szükségszerűséget (ananké)
vezetnek be a létezők számára.
o Ha valaki más testi princípiumokat feltételez, akkor az
ezekből származó szükségszerűségnek szolgálnak a
létezők.
o (2) A mindenség princípiumából vezetnek le mindent; amely mindent átjár és
nemcsak mozgat, hanem létre is hoz minden egyes dolgot
 Ezt mind fátumot és legfőbb okot vezetik be, amely ő maga azonos a
dolgok összességével (autén uszan ta panta)
 Nem csak minden más, de a mi gondolataink (dianoészeisz) is annak a
mozgásaiból jönnek; mint ahogy egy élőlény részei nem önmaguktól
mozognak, hanem az egyes élőlény irányító részé által.
o (3) Asztrológia; a mindenség mozgása/körforgása mindent körbefog, és ez
csinál mindent a mozgásával, és bolygók és állócsillagok helyzetével, és
egymáshoz képesti alakzataival
 Eztekből történő jóslásból kiindulva úgy gondolják, hogy minden
egyes dolog innen származik.
o (4) Az okok összefonódása; a felülről induló láncolat, és hogy a korrábbiakat
mindig a későbbiek követik, és azokra mennek vissza; úgy hogy azok miatt
lesznek, és azok nélkül nem lennének; A későbbiek a korábbiaknak
szolgálnak;
 egy másik módon vezetik be a fátumot
 (3) Záró megjegyzések
o Az előbbieket ketté lehet osztani;
 Van aki egy princípiumra vezet vissza mindent; ők tévednek
 A többiek nem tévednek annyira;

Ch. 3. (atomism)
 (1) A testi jellegű princípiumokat tételező elméletek nem tudnak számot adni:
o A világban megnyilvánuló rendezettségről
 Hogyan jön ez létre rendezetlen mozgásokból?
o Az (irányító) lélek működéseiről
  (itt egyrészt általában az életműködésekre is utalhat, másrészt viszont
az autonóm cselekvésre is)
 (2) Az ilyen princípiumok tételezéséből nem következik, hogy minden szükségszerű,
sem valami másféle fátum;
o (ezek előfeltételeznek valamiféle szabályszerűséget)
 (3) nem lesz rend a világban, és nem lesz lehetséges a jóslás sem
 A princípiumok rendezetlenek, a létrejövő kozmosz viszont rendezett.
o A princípiumok nem magyarázzák a kozmoszban megnyilvánuló rendet
 Nem lesz jóslás sem: sem a mesterségen, sem az isteni sugallaton alapuló fajtája
o (előfeltételezik a rendet)
 (4) A lélek mozgásai és állapotai (kinészeisz kai pathé)
o A testek hatásszenvedéseiről számot lehet adni az atomok ütközésinek
terminusaiban:
 Azt szenvedik el, ami az atomok becsapódásaiból származik
o A lélek működésiről és állapotairól viszont nem; (tevékenységek és állapotok
(erga kai pathémata))
 (1) Milyen atomi becsapódások eredményeznek
 Ilyen és ilyen gondolatokat és késztetéseket.
 Általában gondolatokat és késztetéseket.
 (2) Mi a helyzet akkor, amikor a lélek ellenáll a testet ért
behatásoknak/a test állapotainak/szenvedélyeinek (pathémata)?
 (3) Milyen atomi mozgások eredményezik a különböző
ismereteke/tudományokat (geométerség; számtantudósság;
asztronómia, bölcsesség…)
 (5) Általában nem tud az elmélet számot adni a lelki jelenségekről
(életműködésekről):
o (1) a mi ergon-unk
 Ez a későbbi fejezetekből lesz világos
o (2) élőlényi mivoltunkról sem ad számot
 Ugyanúgy sodródunk, mint az élettelen testek
o (3) Ez a többi testi princípiumokat tételező elméletre is áll:
 A testi behatásokról számot ad
 A lélek működéseiről viszont nem

Ch. 4.
 (1) egyetlen lélek, amely átjárj mindent visz végbe minden dolgot; a dolgok mint
részek (a mindenség részei) úgy mozognak, ahogyan az egész vezeti őket.
o Innen származnak a rákövetkező okok; ezeknek a folytonos
összekapcsolódását és összefonódását fátumnak kell neveznünk.
o Mintha egy növényben, amelynek a gyökerében van a princípiuma, az innen
valamennyi részre kiterjedő igazgatást, és ezen részek összefonódását,
hatásaikat és elszenvedéseiket, egységes igazgatásnak, és mintegy a növény
fátumának neveznénk…..(analógiás ellenérv)
  (2) a kényszernek/szükségszerűségnek ez a foka, illetve az így értelmezett fátum
kizárja az okok összefonódásaként értelmezett fátumot.
o Analógia: Amikor a mi tagjaink a vezérlő résznek megfelelően mozognak,
értelmetlen azt mondani, hogy a fátum szerint mozognak.
 nem valami más adja, és kapja/veszi át a mozgást, és kapja tőle a
késztetést.
 Hanem közvetlenül a vezérlő rész mozgatja a lábat.
o A mindenség esetében:
 Ha mindenség egyetlen dolog ami cselekszik és elszenved;
 És nem egyik dolog jön a másiktól, úgy, hogy a dolgokat okságilag
mindig valami másra vezetjük vissza;
o Még erősebb konklúzió:
 Nem igaz, hogy minden okok szerint történik;
 Hanem minden egy lesz.
 (3) Mi sem leszünk mi magunk, és nem lesz saját ergonunk!
o nem mi gondolkozunk/végzünk megfontolást, hanem valaki másnak a
gondolatai a mi megfontosaink.
o Nem mi cselekszünk, ahogy nem is a lábak rúgnak, hanem mi a mi
részeinkkel.
 (4) Követelmények:
o Az egyes embernek egyes embernek kell lennie/ az egyes dolognak egyes
dolognak
o kell hogy legyenek cselekvéseink és gondolataink;
o a nemes és hitvány cselekedeteknek tőlünk kell jönniük;
 nem pedig a mindenségnek tulajdonítani a hitvány cselekedeteket.

Cb. 5. kemény asztrológia

 Vizsgált elmélet: az égbolt körforgása és a csillagok mozgásai visznek végbe és
irányítanak mindent; Ebből jósolják meg ami a mindenségben, illetve az
individuumokban fog történni: nem utolsósorban a gondolataikat (dianoia);
o érvek:
 az állatok és a növények is a fentiekkel összhangban növekszenek és
sorvadnak és szenvednek hatásokat;
 a különböző tájak az ezekhez való viszonyukban különböznek;
 a tájakhoz igazodnak nem csak a növények és az állatok,
 hanem az emberek kinézete, termete, indulatai, vágyai,
foglalatosságai és jellemei
o Fő tézis: Mindenen a mindenség körforása uralkodik. (küria)
 Probléma az elmélettel: a mi dolgainkat (szándékok, affekciók, hitványságok,
késztetések), azoknak tulajdonítja;
o mi magunk „sodródó kövek” leszünk
o nem pedig emberek, akiknek van saját magunkból, és saját természetünkből
eredő tevékenységünk (ergon)
  Követelmény:
o különbséget kell tennünk aközött, ami a mienk, és ami a mindenségből jön
o meg kell különböztetni, hogy mit teszünk/fejtünk ki mi; és az amit külső
kényszerből szenvedünk el;
 Az emberi dolgait meghatározó különböző faktorok árnyaltabb felosztására tett
javaslat
o a táj; környezet; lehűlések és felmelegedések a temperamentumunkban;
o a szülők; testi adottságok; a lélek értelem nélküli affekciói!
o Valami további princípium:
 az azonos helyen élők között is nagy különbség van a jellemben és a
gondolatokban: ez arra utal, hogy ezek valamely más forrásból
származnak
 Ide tartozik a testi temperamentummal és a vágyakkal történő
szembeszegülés is
 Az égitestek talán jeleznek, de nem okoznak
o Akkor a madarak, stb. is okoznának
o Amikor a gyermek horoszkóojából mondanak valamit a szülők helyzetéről
 Időben visszafelé ható okozás lenne
o Ha a szülőkéből a gyerekét; +egyéb rokoni viszonyok
 Túldetermináció
 Nem okozhatnak mindent az égitestek, hanem az „öröklődés”-nek is szerepe van
o A hasonlóság a szülőkhöz: a szépség és csúnyaság nem az égitestektől jön
o Egyidőben különböző lények, emberek, és állatok egyaránt születnek
 Ha minden a csillagálláson múlna, egyszerre csak egyféle születhetne.
Ch. 6. Plótinosz saját nézete az égitestek szerepével kapcsolatban
 Az élőlények a saját természetünknek megfelelően jönnek létre
o Ló a lótól,
o Ember az embertől
 Az égi körforgás kisebb részben hozzájárul:
o A testi dolgokhoz;
 Fizikai hatások által (hideg, meleg)
 Az ezekhez igazodó temperamentum
 Mi a helyzet a jellemvonásokkal és a foglalatosságokkal, főleg amelyek nem
látszanak a testi temperamentumot követni:
o Grammatikus, geométer, kockajátékos, ennek és ennek a feltalálója?
 A hitványság
o Hogyan adhatnának az istenek jellembéli hitványságot?
o További kritika:
 Miért lennének más állapotban, amikor lenyugszanak vagy feljönnek a
csillagok;
 Ha mindig ugyanazon a pályán mennek körbe, és a földhöz
képest megtartják a pozíciójukat
 Azt se mondjuk, hogy egymással találkozva jobb és rosszabb
állapotokba kerülnek, és máshogy viszonyulnak hozzánk.
  Plótinosz véleménye
o A mindenség fenntartása végett végzik a körforgást;
o Olyanok mint a betűk: aki tudja olvasni, analógia alapján tud jósolni.

Ch. 7.
 (1) princípum, amely összefonja és összeköti egymással a dolgok összességét, és
mindent olyanná tesz, amilyen, és mindent szpermatikosz logoszokon keresztül visz
végbe.
o Közel áll a ch. 4. elméletéhez (amely az összes állapotunkat és mozgásunkat a
mindenség lelkétől származtatta),
 (!) még akkor is, ha jelen elmélet szeretné nekünk juttatni valamit
abban a tekintetben, hogy mi is csináljunk valamit
 (különbség ch. 4.-hez képest) (a kompatibilizmura utal)
o Ha minden okot beveszünk, akkor minden szükségszerűen történik. (ha
minden benne van a fátumban)
 (2) Ha az okok ilyenek (mindent szükségszerűvé tesznek) és egyetlen princípiumból
indulnak, akkor nekünk semmi sem marad, hanem arra sodródunk amerre löknek.
o (egy princípium; az összes ok együtt mindent meghatároz)
o A phantasiák a megelőző dolgok szerint, a késztetések pedig a phantasiák
szerint lesznek;
 Az eph’hemin csak szó lesz
 (Itt úgy tűnik, hogy nem veszi figyelembe a saját, belső kontribúciót,
de ez talán nem igaz. Hanem azt mondja, hogy ahogy azt a sztoikusok
elképzelik, úgy nem elégséges.)
 Attól, hogy mienk a késztetés, még nem lesz inkább valós az
eph’hemin, ha a késztetés megelőző okok szerint történik
 (Itt végül is azt mondja, hogy a megelőző okok felosztása
külsőre és belsőre végső soron irreleváns, ha ezek egyazon
princípiumtól származnak)
 (3) a „mienk” az olyan lesz, mint a többi állatnak és a csecsemőknek, és az
őrülteknek, akiket vak késztetések irányítanak;
o (P. szerint a sztoikus elmélet valójában nem alapozza meg ezt a különbséget)
o Sőt, a tűznek is van késztetése, és mindennek, ami a saját felépítésének szolgál
 (Kulcs-megfogalmazás)
o Tehát, ahhoz, hogy számot adjunk az emberi késztetésekről, további okokat
kell bevezetnünk.
 Kritérium: autonóm ágencia
 Másik arkhéra van szükség: miért elégtelen az elmélet, még a külső-
belső okok megkülönböztetésével is
Ch. 8.
 (1) Milyen további okot kell bevezetnünk, hogy a következők teljesüljenek?
o Semmi nem marad ok nélkül
 Tehát nem vezetünk be ok nélküli mozgásokat
o Az egymásra következés és a rend megmarad
  Nem jó az epikureus elmélet
o Mi is lehetünk valamik;
 Ch. 4.; és ch. 7.
o Megmarad a jóslás;
 Ez a rendhez kapcsolódik
 (Mi a helyzet a ch. 5-6. asztrológiai elméletével? Az pontosan
hol bukik el ezek közül?)
 (2)Az egyéni lelkeket is bekell vezetnünk mint princípiumokat
o Nem „magokból” lesznek, hanem elsődlegesen ható okok!
 Princípiumok: úgy járulnak hozzá az oksági hálóhoz, hogy ők
magukat nem határozzák meg további okok (a hálón belülről)
 Nem a világlélektől függnek, egyik módon sem;
o Organizmus
o „sperm. log”
o (csak külső hatások…ezt korábban is elvetettük, talán
benne foglaltatik a ch. 4. elmélet cáfolatában)
 (3) Amikor a testen kívül van: teljességgel ura magának; szabad, és kívül van a
kozmosz oksági hálóján;
 (4) amikor a testben van, nem mindennek ura, mivel más dolgok mellé rendelődik
o Mindazt, ami körülötte van, többnyire tükhék irányítják;
o Bizonyos dolgokat ezek miatt csinál, más esetekben viszont ő kerekedik felül
és arra vezeti ezeket, amerre akaraja;
 Attól, hogy princípium, nem mindennek az ura.
o A jobb lélek több mindent képes iránítani, mint a rosszabb.
 (5) kifejtés
o a rosszabb lélek pl. a testi temperamentumnak engedve, vágyakozni, vagy
haragudni kényszerül (késztetések); vagy a szegénységben nyomorult; a
gazdagságban kevély, a hatalomban pedig türannosz lesz;
 További megkülönböztetés: van, hogy a lélekre hatnak a körülmények
 Ez több annál, mint hogy nem mindennek az ura
 A princípium fogalmát is árnyalja; nem minden
tevékenységét/aspektusát tekintve princípium.
o A jó lélek ugyanezekben a dolgokban ellenáll;
 Inkább ő változtatja meg a körülményeket, mint hogy maga
megváltozna;
 Más esetekben hitványság nélkül enged nekik
o Hogy viszonyul ez a 2-s energeia elgondoláshoz: a
befogadón is múlik a hatás; de ez őt nem érinti ez jó!
Mindig a lehető legjobbat hozza ki;
Ch. 9.
 (1) mindennek van ok, van rend
o Ami a prohaireszisz és a tükhék keveredéséből lesz az szükségszerű; mi más
(ok) lenne még? Ha minden okot egybeveszünk, minden szükségszerűen
történik;
  Az égi mozgások a külső okok közé tartoznak, ha valami jön tőlük.
 (2) Szándékos és nem szándékos cselekvés/rajtunk múlik (hekuszion, eph’ hemin)
o Amikor a külső körülmények által befolyásolva cselekszik; és mintegy vak
késztetéssel; nem kell hekuszionnak mondanunk a cselekvést vagy
diszpozíciót
 Akkor sem, amikor önmagát alulmúlva nem teljesen helyes és nem
irányító késztetései vannak;
o Amikor a késztetés a saját, tiszta és zavartalan logoszából származik;
 Ez az eph’ hemin és hekuszion
 Ez a mi ergonunk
 Nem máshonnan jött, hanem belülről, a lélek tiszta részéből;
o Elsődleges és legfőbb/uralkodó vezérlő ok
 Nem pedig:
o Tudatlanságból fakadó tévelygés vagy a vágyaktól való
legyőzettetés által
o Amelyek vezetik a leket
 ! és már nem ergonunk, hanem pathémáink lesznek
Ch. 10.
 Összefoglalás
 Minden jelezve van (jóslás ok)
 Minden okkal történik
 Kétféle ok: a lélek és azt azt körülvevő okok;
o Amikor cselekszik:
 Amikor a helyes logosz szerint cselekszenek önmaguktól
cselekszenek;
 Máskor akadályozva vannak abban, hogy a sajátjukat tegyék és inkább
elszenvednek, mint cselekszenek;
 (az aktív cselekvés azonosítva van a helyes logosz szerinti
cselekvéssel)
 A nem gondolkodásnak (mé fronein) más dolgok az okai!
 Akik a fátumot külső dolognak gondolják, és mondhatják, hogy ezek a fátum szerint
vannak;
 A legjobb dolgok tőlünk magunktól jönnek
o Ilyen ugyanis a természetünk, amikor egyedül vagyunk
 (vö. I.1.9.)
o Az bölcsek cselekszenek, és rajtuk áll a jó dolgok cselekvése;
o A többiek akkor cselekszenek jól, amikor a külső körülmények ezt
megengedik/nem akadályozzák meg őket ebben!
Ch. 8. Saját elmélet I.
 Milyen további okra van szükség, hogy elméletünk megfeleljen e következő
követelményeknek?
o (1) semmi nem marad ok nélkül
o (2) megmarad az egymásra következés és a rend; (?)
 o (3) mi és leszünk valamik
o (4) a jóslás sem lesz lehetetlen;
 Elmélet kifejtése
o A világlélek mellett az egyéni lelkeket is be kell vezetni mint princípiumokat
 Ezek nem „magokból” jönnek létre, hanem elsődleges okok.
o Amikor testen kívül van, teljességgel önmaga ura, és kívül van a mindenség
oksági hálózatán;
o A testben már nem mindennek az ura, mivel más dolgokkal egy rendbe kerül
o Bizonyos dolgokat a külső körülmények miatt tesz, más esetekben viszont ő
kerekedik felül, és irányítja a külső dolgokat;
 A morális kvalitás és az autonómia kapcsolata
o A jó lélek több mindennek az ura, mint a hitvány
o A hitvány lélek a test temperamentumának, illetve a külső körülményeknek
engedve szenvedélyek kényszerébe kerül;
o A jó lélek ugyanezen körülmények között ellenáll, és inkább megváltoztatja
ezeket, mint megváltozik, vagy hitványság nélkül enged meg bizonyos
dolgokat.
Akkor mi a helyzet a determinizmussal most?
Ch. 9. Saját elmélet II.
 Ami a tükhék és a proairesziszek keverékéből kijön, az szükségszerű.
o Ha minden okok beszámítunk, akkor minden szükségszerűen úgy lesz ahogy;
o Ha valami jön az égi körförgásból, az a külső okokhoz számíttatik.
 A lélek két működési módja
o (1) külső hatásnak engedve
 Amikor a külső dolgoktól afficiálva cselekszik, mintegy vakon
sodródva, akkor nem mondhatjuk szándékosnak sem a cselekvést, sem
a diszpizíciót.
 Amikor önmagánál rosszabbb állapotban van, és késztetései nem
egészen helyesek, illetve nincsenek egészen az uralma alatt (??)
o (2) önmagából eredő törekvés
 Amikor a saját vezérlő és zavartalan logoszát birtokolva jön létre
késztetés,
 Csak ez a késztetés múlik rajtunk és szándékolt;
 Ez a mi ergon-unk;
 Nem máshonnan jön, hanem a lélek tiszta részéből, amely elődleges és
vezérlő/legfőbb princípium
 Nem pedig: tudatlanságból tévelyegve, vagy legyőzetve a vágyak
erőszakja által.
 Amelyek odajönnek, és vonszolják, és nem hagyják, hogy
cselekvéseink legyenek, hanem inkább elszenvedések.
Ch. 10. Záró megjegyzések
 Minden előrejelezhető/előr van jelezve
 Minden okkal történik
 Kétféle ok:
o (1) a lélek okozza
o (2) a körülmények
 a lélek
o amit a helyes logosz szerint cselekszenek, azt önmaguktól cselekszik.
 A legkiválóbb cselekedetek tőlünk jönnek.
 Ugyanis ilyen a természetünk, amikor „egyedül” vagyunk.
o A többi esetben akadályoztatva vannak abban, hogy a sajátjukat cselekedjék,
és inkább elszenvednek, mint cselekszenek,
 Annak tehát, hogy nem végeznek bölcs megfontolást (fronein), más,
tőle különböző okai vannak.
 Ezekre mondhatjuk, hogy a fátum szerinti cselekszik, ha a fátumot
mint külső okot határozzuk meg;
o A bölcsek cselekszenek és a nemes dolgok cselekvése rajtuk múlik;
o A hitványak akkor cselekszenek nemesen, ha épp hagyják őket, és fel tudnak
lélegezni.
 Nem máshonnan veszik ilyenkor a bölcsességet, csak nincsenek
akadályoztatva éppen,
 Ez fontos!