A felettesén stabilizalédasa sokféle kivetkezményt von maga gyerck viselkedésében, mind pedig erkolesi itéleteiben. A ketté ner de igen sok ponthan talélkozik. Az utebbival Piaget fogl evkilesistélet kialakulasa cimndt kbnyvében (1932). A Piaget altal leirt morilis, tonémia nemesak idében esik egybe a felettesén megszilarduldsival. Ugyan- arr6l a jelenségrol van s26, kiilénbdz6 funkeidban Ez a moralis autondmia a gyerek tarsas kapesolataiban is megnyilvanul Répesck igazi egyiitimtikodésre, masok jogainak tiszteletben tart k alkotta szabalyok megtartasara, illetve kélesonds megegyezés alapj is informalis kiscsoportok tudnak_kialaku \etdséget aclunk a gyerekeknek ilyenek létrehorssi 1 koopericiot érvényesit6 esapatokban igen erések az Itségi viszonyok. Stabil hicrarchia uralkodik. Osterrieth belga ps is hiyja fel a figyelmet arra, hogy ebben az életkorban a gyerekeket al- m érdeklikaz.ala- és folérendelési relaciok az emberi kapcsolatok- nek tartorik engedelmességgel. Erdeklik Gket a katonai kozik egyfeldl a feletiesén svigora, masfel6] az a szabilykedvel cben ~ szemben az el626 korszakokkal ~ szigo Ivek érvényestilnek. felettesén utasitasai sz IAN A gyermek lel fjldése cimiti 1946-ban megjelent Imre gondolatm; A prepubertas egybefoglal hogy ebben az idészakban valik igazan bels6vé a gyerekekben a sziilejktdl és {61 kapott ériékrendszer, a kils6 eredeti tilalom vagy szabaly ekkor m76 fejldési funkcidkat tehat a kévetkezskben oA rendezést n nagy er6feszitéscket tesz.az egyre hevesebben jelentkeré ‘ek tvoltartisara, ‘sara; tre, megkezddik az. eltivolodis, az Szvetleniil adott dolgoktsl, a konkrét ‘Sen megélt szabiilyok és paran- ~ igen erds érdeklGdés alakul kia valdsig eddig ismeretlen tartomanyai inane Mindezek egyiitt jelentik a gyermekkor végének jellegzctes fejlédési kon- stellaci A prepubertisban az elharités még jobbara sikeres: az. én még fi i a harcot a bels6 késztetésekkel, ezért mondhaté ez a korszak A kovetkex6 életszakaszra, a pubertisra ez mir 86 5. OLDAS ES KOTES: A KORAI SERDULOKOR FOLYAMATAI ES HELYSZINEI B, Kinde Juprt HOL A HATAR? asok, szociolégusok, kulttirantropolégusok elészeretettel jellem- then a hatdrok menten Ieteés horvakakent. A contayjak. a serdi ban eéré felnott teriletén, és az érzelmi-indulati életé zavarok. A gy elutasitasa ett intellige sgzetesen infantilis miikodések é szabalyo svociolégusok a tarsadalmi értékek és szabalyok elfogadisa x 8 bal kutatjak a serdiilok gyakran cs6ppet sen zavartalan kapesolatat a felnéttek viligaval. Az antropolégusok behaté elemzésckben vizsgiliék a kulturalis kézvetit6 folyamatokat ~ ritusokat, cereméniskat ~, lét hatirat kilnbd76 korokban kilénbéz6 hogy a kamaszkornak I6 kdzkeletti meghatarozisa a letkor nem. a gyermek- Iehets legsemmitmondébb defini ftmenet két_masik életkor vagy a sztiletés és a nigrt éppen a se clemtdséget 2 ellentmondsokon 2 gyerekesen sirget Epességen és az ‘lot rita vagy rajongas zivaba ejts megnyvanulasain aka akir Gnmagival kapcsolatban. Erzel r hheviilés és rémiszt6 egoizmus, mély érzések és fjeszt6 durvasig, és kétséghoesés viltakozik a szemink lattira néha percek alatt, A ig nem’ viliga. ae ‘Vajon csak minket, szemléloket esap be e7 a kilénds hatwany, sa magunk &i, bogarai és hajmeresaté aka pattandsokkal em ldnkiviliségnek egy semmi_ mashoz nem serdiles Koraban, ylamikor 12-14 és 1820 Gres kor kér6t® A valasz igen. Igaz az i, hogy becsapjuk magunkat, és igaz az is, hogy a serdilékori hatarmezsgye valban létezik. Becsapjuk magunkat, amikor a qmai fatalokon" szornydikédiink, s KGzben a magunk vikégara gon- 87 akast |. antérvénytiIk, esak réjuk vetitjak mindazt, ami dihit vagy lehangol bel Becsapjuk magunkat, amikor sopinkodunk miattuk, pedig mi vagyunk ban, s akkor kor a marciustifjak vagy az 56-0s pesti sricok batorsigat és dest kerjik ratuk szdmon, hiszen A megint cs tottsiga cllenére megtestesit. Ellentmondisos vigyaink és esalédasaink, szere- tetiink é agresszidnk képei tehat rajuk vetiilnek, masrészt azonban az.is igai kor legs hetdséget ai tarsadalom projekcids ernyéként hasz A felndit tchat, aki a nemzedékek kévzti szakac panaszkodik, é a masz, aki dithésen kifakad, hogy ,az apuék vigysem értenck meg’, épptig résavevdje, mint szenvedsje a nemzedékek re} |, hogy ha az egyik oldalrél nézetn, az akkor meg az ottaniak a serdiilékor pszichol6giai irodalménak 2 amos arra, hogy a korszak meghatrozisiban a gyermek- iatira6ndjanak vagy csak az egyik, vagy csak a masik ol igyelembe, Az olyan fejl6idési feladatleltérok, amilyen pél val6jaban az érett fel ndm erkolesi gondolkodas dicsfényébe vonja a Toket (INHELDER, PIAGET 1984). A klasszikus pszichoan: 1905; 1917, ANNa FREUD 1994 fell — a7 innensé ol fontossigii esem bontakozisinak kovetkeztében a_serdi dipalis konfliktu ember korok, ké: nézve ~ fogalmazzak meg ¢ korszak kules és pubertiskori is kézéppontjaban az git megoldasa all. Ax usa, ERIKSON Rétirénytt 88 sbliat, Havighurst fjléidés feladatleltira a serduldkorr6t (Vikir 1980, 142) sgadkisa és hatékony mikédtetése érfi vagy néi szerep elfogadisa u érettebb kapcsolatok kialakitésa a bairmely nemé kortdrsakkal 1g a sziilokt6l és mas felndttcktal a guzdasigi érvényesiilésre inyit6 értékek és etikai rendlszer elfogadsa, ideol6giai elkotelezettség megkizclitést javasol. Elmélete szerint a serdtilokori krizishen ajra felszinre és kielezsidik az identitas kiépiilésének dsszes korabbi konfliktusa, ered- a, vagyis tjra napirendre keriilnek a bizalom, az autondmia, ménye és ku ssaig érzéscher, Masrésrt a szocil hogyan teljesitia serdiil6 a korszak - a pszichoszocial Kanak — végére a scim ielezettségek és a pszichoszocialis onde Kialakitasinak és szilird elvallalésénak feladatat. Takin meglep6, hogy mig a serdiilokor valtozatos irnyzatokhor. tartoz6 teoretikusai egészen a legutobbi id@kig egyetértettek abban, hogy a serdiilés egyik Tegfontorabh torekvését a szil6lt6l vl6 elvakadés jeteni, Erikson jem 2sid6 Eee kerilé szorongé anyat , akikkel uk ambivalens természetét rajzol} Jantécidlt ecalddhépet vazol. A gyermek és a serdiil6 ~ s6t a neurotikus felndtt (Gs kapesolatok bels6 reprezentacidival, valamint az azokra iranyul 6s szorongisaival viaskodik. Tudattalan fantazidk é ‘a sremélyiség leg- személyck ~ a valésigos salad — int halvany drnyalakok ezen az erds srinekkel meg- festett bels6 tablén, Nem szerepl6i, hanem targyai az érzelmi energidk ki- és Athelyerési folyamatainak, sot inkabb e targyak modelljei csupan, Mig Erikson nem allitia a serdiilékor eseményeinek k6zéppontjaba a jkr val6 levis feladatat, Freud ugyanezt a legjelentGsebb lépésnek te- évei alatt... az érzékiség habozis nélkiil K6veti a mar tus megakadalyozaséra emelt korléitba; e targyakt6l tehat nagy erGfeszitésse! 89sn hamar csak Iehet, tj térgyal in és 1910, 181), lok és serdiilok k6zti Konfliktus ,a esakidok legnagyobb az id6 egy részében, a csaladok egy részénél viszont az id6 legna- olyik(Mowrenvon 1988): al val6 egytittlét sorain. A kutatok 1 wrtok megnovekedlett, serdi ‘pes azonosulni kortarsaival, szarmaznak hallanank, amint azt 1 k; WA te Korodban mar tibb eszed leheme!” é man hit az igazsig? Vajon a regresszié vagy a progresszié folyamatai serdiilokor “titvonalit? Az elszakadkison vagy a kapesolatok én at vezet az vit a felndtté valés kalandjéban? Azt javaslom, kr erre az titra, s olvassunk el egy torténetet. Egy serdhilékbél all6 Onismereti csoport els6 takalkozsa zajlik. A réset- vewsk 14-18 évesck, kissé megilletédétien aldigéInek, é nagyokat hallgat- nak, Egyszeresak megérkezik Gabor, a kisnovésti, gyerekes arcti, pattansos 8, aki hatalmas kartondobozt cipel. »Bocs' a késésért ~ mond - fam.” A kartondobozrdl kideril, hogy egy méregdraga gitir fgy végigmenni az celmiilik, a esopor és végén havaindulninak, Am a dobor. véletlenil dea tobbiek odaugranak, hogy segitsenck ncki, s ett61 a miivelet 4n egy 6vatlan pillanatban mégis megtorténik a baj,s ekkor kideril, iddigényes fe- ladatotj Mindannyian megéltink mir hasonl6 nehérségeket. A leghétkéznapib- ikai feladvanyok, Hogyan esinaljunk nyole gyufaszalbd izet? Hogyan kassiink dssze kilenc, négyzetes min- (5.1 bra) (N “mcqotddrok a cikk regen aldthtsk) ka feladatok els lavisra ‘olyan egyszertinek tinnek, dobor becsukisa. Olyan jél eee ert wig a sino 6 dobozok, az megoldisnak, e7ért aztan még dith- sebbek Ie jszen nem lehetiink ennyire butik, tehetetenek, hogy n_nevelséges kis semmiségek kifogjanak rajtunk. Mintha egy reggel anyuért kellene kiltanunk, hogy segitsen bekdtni a PK ‘ibacezcket itt az orra el6tt egyszeriien nem lehet. A szomszédasszony azt mond 6 meg elvéros6dik, mert a szomszéd csinos harmincas né, vagy éppen nem esinos dtvenes. Most mondja azt, hogy csékolom? Na, nem, akkor mar it, vagy rrati/eejtit hogy tanulaiatkenc; ‘de men ‘a tanulishoz. Ténfereg. Bekapest de mit vegyen f61? Es sebben nem is menne el, inkabb elbiijna ezekkel az. idétl (vagy rovid és tomzsi) végtagokkal, nagy (vagy kis) fenékkel Kicsi) mellekkel, pattandsos, til sziraz (til zsfros) arccal. s bar az els6 tiz perc utén fogalma sincs, mirél beszélge meg azért, hogy De Devigia maga magott a szobaja 3 fol6tt azon tiinddik, hogy amikor felelte, a7. 6 Sem frta meg! Egyébként nem é gyis eresvanyja egesz KozelrOl tot mar egyet. Ha selene szimitogépet, majd ir egy progra bk vagy gonosvak a szindékaik, esetleg Ok sbbszr beszéInak, hogy fekiidjén mar |, féllomban eszébe jut a magyar lecke meg a nagyt rapja temettek, hol lehet most, é latjare 6t onnan. Regge! kialva ésegy negint nedves valamit6l az. igynemije. Flrejtené, de m: nincs ideje bevetni az égyat, tigyhogy sebtében rédobal egy esom whan az iskolaba. Nem mosakszik (nincs ra ideje), és nem veszi fe arcan a pattanasok. tandcsadisra vilig felé fordulunk, és és konfliktusokat o! tudésit. Kevéshé igaz ez atta, testhatarunk mesterséges meghosszab- 92 \lalmi konvencidk és csoportnormak tesén miikédéseket mu wha ~ a svoros értelmében baj van, § ¢7 a gon ermészetesen nem all mega bérnél, a visclkedés szaimos n ra bekapcsol. A_korai serdiilékor tizenéves ncpontos probléma megoldéja ~ megto cqyszerdt kihivasok, mint a Koszdnés, a leckei nka, vagy cs apes . pedig nem sokkal korabban igy ment s. Olyan helyzetekkel és elvarasokk: Keril szembe, amelyck megoldaséra eddig j6l bevalt médszerei kevéssé alkal potaban & maga is kevéssé alkalmas. Az én és vavara tigyszélvin a bérére van frva". Ahhor, érdt kell tenniink, hogy megnézzitk, arta serdiilokor lege a Ktils6 tapasztalatok hi adia lehetdségek és korkitok figyelembevételével és a felettesennek, amely a sz tisok intern: , normikat kézvel ki felettesén srigort tiltésainak s paranesainak hareaban kézvet kevesebb sikerr engedményeket téve egyik vagy masik oldalnak, Tebat val6- iszik, még ha szabilyoz6 mUikédéseinek zme éppoly tu ‘int az dsct6nén és a felettesén csatdrozasa, Ebben a te- roppant séralékeny, ezért pontosan olyan mennyiségit smussal) szereli fol magét, amely az :mpulzusokat éppen egyenstilyban tudja tartan agos erdsségii felettesén befolyassal szemben. Erv6l a gyedi mintézatrél mondja Anna Freud, hogy «Az én mérték Freud kisebb hangwillyal ugyan, cle megemliti is, Ezek egyike a kiililiggal val6 kapcsolattartis, a kils6 inform: volisa. Az énnek ez az érzékelést, gondolkod tobbnyire a tu de nem nehéz ja nem Kevés apesolattartis es7k6 98,sa felettesén beépiilése a .kinkertiléssel” flgg Ossze, addig ralkalmazkod6 tevékenysége sorin a ,realitaselv” tiszteletben ia el. Az én utols6 fontos jellemzéje, hogy nemesak a realitisely érvényesitésén firadozik, nemesak sorompéja és szabilyordja az dsztnénbdl Iiinduls imputzso EbbsL a szempontbél a két mis ny mellett onmagaval is kapesol: detileg erdteljes erot at fedett (meg kell tudni, hogyan késziiinek és hogyan nclok kistestvérck, hogy legkézelebb ilyen ne ford is Ichetséges, hogy a kisiskolis srabalytudata gyoke- :icids impulzusok Bszor és legté- kent a sajat test Ki amagunk pean egynégének 6 dnl mn mepleps, bey sa mint az én anem 61 harmadseor is Kozel itozisok jitszédnak le a kézponti melyek akér @nmagukban is indokolhamak a kognitiv 12 éves kor kozdtt meredeken idegsejtek apkorbeni modo igyobb mértékben csbkken az adoles yen évhen dsszesen xa veszély? ‘asszcomlisa, A gyermekkor utols fakad. A pubertis hi len emelkedeése olyan ti unatkozissal t6ltik, vagyis 6nmagukl iva. A gyermeki médon szervezett ~ és éppen szétesé jodernizalisa” valoban iddigényes Fela nics a teljesitményben, sot akir a koncentr a fesriliséget lomra dénuik a rég meg- minden arra vet6a6 ig lvezetének adjak 5 lts76 szerkezetét regressziv 526 nani fits. EIN. HARTA gondolkodist kivinnak a kiskamaszoktol, s hogy a vétcli rendszere fenyegeti a pszichoanal ig agodtak sem 2 rovi oss ta " ogy az én megismers és alkalmazkod6 funkci6i s20\ 3. tstséina vitoxisai a hamasckor els scakaszdban ~ az énkep eavarai, Ax idelkerik olyan Konfliktusmentes teriiletekKél (a pri melyek ar duatonénelettesén csatérordsokt6l fogge Konfliktuskezel6 tevékenysége, azaz. a 6 kapta tokba vehethanem tavolabbi célpontokat keres. A szomszéd ni tandrait, a padtarsit, a bardtait, Ha minden j 65 figyességét vagy csinos arcocskajat, s7ép ruhjat és re \em is megy minden tkéletesen, a matektudis hidnyaért magat barkécsolisbeli tigyességével vagy focituclo- ményéval, Kompetenciajval ~ ahogy Erikson mondand -, azaz sajét testének is mik6désével és képességével arra, hogy megfeleléen haszndlja é yertas kora $ a rakovetkezs idészak ebbél a seemponthdl is dra- mai vallozisokkal terhes. A nemi és rekedési_ hormonok mennyiségé- jelen megyaltozisa felboritja lestsémat, vagyis azt vonatkoztatisi keret mek énképének és ‘ak mindeddig biztonsigos sarokkéve volt. Az. 5.2. abra j6l szem- Iyen sebességii valtozisok Anél6 és szemlélé szimara egy- nt zavarba ejtdek. A_végtagok amarabb nytilnak meg, mint a térzs, svélesebb, a linyok esipoje st, amikor a karok még latok sutik, $ az arc Lassan kialakulnak mar a masodlagos nemi in még mindig gyerekes marad, vagy éppen m isul a kinyok testi és szellemi érésc, névekedése fiiké. Az. 5: Al 5.2. ara. A kétrajtot ugyanaz a Tiny Késitetie bamagarol,egyiket 12 éves koran, masikat hat honappal késobb, 'Kérhen megjot els6 menstruscigja (Ciange Stewane, A.—Peaorre, M.~ FRIEDMAN, S. 1988) vagy szerelmetes agresszivitisaval (Idny osztalytarsak). A nemi hormonok mikédésénck beindulisa, illetve fokozddisa szinte perere pont loli a pubert menstruici6 vagy poll orunkban is inkabb zavaral 6 szorongésal \ény. A pisrkossig érzése kény= kapesol6dik hozaa, mint az érettségé. Ezt az érzést mel ejtck- és fageyimirigyek miikddésének fokozSdasa éppiigy, mint a puber- szinte térvenyszertien jellemz6 autoerotikus ténykedések, é az azokat 5 erotikus és agressziv tartalmi fantizidk A testkep megrendiilése és a testi folyamatok (8 elbizonytalanodésa kézvetleniil ves ti az. énkép, az egés7séges elés biztons z én harmadik funkeidjaban is veszélybe sod 96 Belsé és kiils6 apacitasa esd meggyengiilnek, integrativ ereje és konfliktusmegoldé ‘omiajanak tere vészesen beszaikil. sa estikke Lisi és viselkedési problémdi miatt kertilt a Nevelési ‘c1626 évben valtak el, 61 és dccsét édesanyja neveli. A i fini sajat elmondasa szerint fOleg azért nem tud a tanulissal 'mert nem alussza ki magit. Kjjelente a legkisebb neszre is felriad, hetardk motoznak az. ac6nal. Korabban testvérével osztotta meg a mostandban azonban egyediil van éjszakanként, mivel 6vodas kis 's 6ta anyjukkal alszik a masik szobaban a sril6k franciaégyan. Apja “list megel6z6 honapokban mindig kés6 éjszaka érkezett hava ~ altaaban fan részegen, hogy nem is tudott bejénni, ilyenkor Dani és édesanyja timo- gatta be és fektette agyba a magatehetetlen férfit. Akkor sem volt azonban jet, amikor az apa j6zan volt, mivel erdszakos, kétcked6 természetit eget és a fait, ‘pja biztonsagi or volt, de alkoholizmusa miatt elkiildték az isibél. A fii elmondja, nagyon szeretne karatézni, de anyja nem enge mort ,mnar igy is tilsagosan hasonlitok az apura”. Anyja val6ban kisebb bajynak romi6 tanulmanyi eredményeit, inkabb azt panaszolja, hogy Dat clkedik vele szemben. Sz6fogadatlan, anyja kéréseit pimasz hangon utasitja vissza, egyedil kisoceséher, Kedves, pedig az folyton hyaggatja. Alig van otthon, Kés6 estig .a haverjaival csavarog valahol, mar oi dik is volt" (kisebb bolti lopas). Szokatlan indulatossaga és is tobb figyelmeztetés érkezett, ,még a végén kiriigjAk’. Az els6 karatefogésokat egyébként Dani apja mutatia meg a fidnak, aki killsleg tényleg nagyon hasonlit ri ‘A késobbi alkalmak egyikén Dani borzongés izgalommal mesél egy film- amelyben hatalmas valtsigdij reményében elraboltak egy kisgyereket majdnem meglték, mivel gazdagnak hitt sziileirél kiderilt, ik miatt képtelenek fizemni. A gyermekrablOk ~ egy fiatal ferfi és ol eivodtak, hol egymasba szerettek, végiil a nd egy tijabb veszekedés ‘avonban tigy fonédnak dssze a kiskamaszlélek jellegzetes prob- logy azt mondhatjuk, az akut trauma hatésa éppen azértilyen sti- ‘kiclezi és felnagyitja az életkorban eleve bene rejl6 fesziltségeket. Vegviik sximba ¢ nehézségeket, s figyeljik meg, milyen eszk6z6kkel ren- delkerik ~ még nagyon nehéz helyzetben is ~ egy serdiil6 abhor, hogy lektizd- = szembeatlé, milyen sokréti és mély problémit okoz Daninak a hatérok nehezen kezelhet6 atjathatdsdga. Fijel veszélyes idegenck srhetik at kintrél a bejdratot, nappal veszélyes indulatok torhetik at belulr6l a viselkedési normakat, Maguk a napszakok is elveszitették megszokott 97