NYELVTAN TÉMAKÖRÖK - ÉRETTSÉGI 2021 – KIDOLGOZÁSA

KOMMUNIKÁCIÓ

1. Téma: Kommunikációs folyamat és tényezői/ funkciói

A kommunikáció* bármely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása az emberi
érintkezésben információ átadása céljából.

Folyamata:
● adó​ : (feladó, közlő) közölni szándékozik valamit
● kód​ : jelrendszer segítségével üzenetté formál (érzékszervekkel felfogható formába
önti)
● csatorna​: az üzenet egy fizikai közegen halad át (ez létesít kapcsolatot a két fél között
pl. levegő, telefon)
● vevő​: befogadó, ő az, akinek a feladó átadja az üzenetét
● dekódolás​: értelmeznie, megértenie kell a befogadónak a küldött jeleket (ehhez
közös előismeretekkel kell rendelkezniük az őket körülvevő valóságról)

Ez a közlésfolyamat mindig beszédhelyzetben, azaz egy kontextusban történik.

A közlésfolyamatnak a beszélő szándékától függően különböző céljai, funkciói vannak.

Funkciói:
● Tájékoztatás​​pl. Esik.
● Érzelemkifejezés​​pl. Utálom, hogy már megint esik.​
● Felhívás​​pl. Csukd be az ablakot, hisz bevág az eső!
● Kapcsolatfenntartás​​pl. Ugye?, Figyelsz?, Szia!, Hogy vagy?
● Metanyelvi​(értelmező) ​pl. Az „esik” alatt azt érted, hogy az eső esik?
● Esztétikai funkció​​pl. „Az én szemem sűrű felhő, onnan ver engem az eső.”
Módja szerint lehet:
● Közvetlen​: ha a közlésfolyamat során mindkét fél személyesen jelen van ​
pl.
beszélgetés

1
 ● Közvetett​: ha a kommunikáció valamilyen közvetítő eszközön keresztül zajlik ​
pl.
rádióműsor
Visszajelzés lehetősége szerint lehet:
● Kétirányú​: ha lehetőséget biztosít azonnali visszajelzésre ​pl. telefonálás
● Egyirányú​: ha azonnali visszajelzésre rendszerint nincs lehetőség ​pl. színházi előadás
Használt kód szerint lehet:
● Nyelvi​: azaz verbális kommunikáció. Ez történhet szóban és írásban is ​pl. önéletrajz
írása
● Nem nyelvi​: azaz nonverbális kommunikáció ​pl. testbeszéd, külső megjelenés
Kommunikáló felek szerint lehet:
● Én-kommunikáció​: önmagunkkal kommunikálunk ​pl. gondolkodunk
● Személyközi​: (személyes kommunikáció) résztvevője két ember ​pl. vita
● Tömegkommunikáció​: egyidejűleg nagyszámú befogadót is megszólít egy technikai
közvetítő eszköz által ​pl. újságcikk, tévéadás
● Csoportos, nyilvános kommunikáció​: meghatározott kommunikációs színtereken
történik​pl. ünnepi beszéd

2. Téma: Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái és eszközei

 ​
Kommunikációnak nevezzük a teljes közlésrendszert 

● verbális kommunikációnak​ ​a szóhoz kötött kifejezést

A nem verbális kommunikációt, mely magában foglal minden olyan üzenetet, amely
analógiás kódok által fejezhető ki. Ide tartozik a gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz, az
öltözködés stb. (Napjainkban egyre több tudományág foglalkozik ennek a csatornának a
feltárásával, leírásával.)

● metakommunikációnak​ ​(testbeszédnek) a szavakon túli, illetve azokkal párhuzamosan

ható egyéb megnyilatkozásokat:
o Öltözködés
o Testtartás
o Arcjáték (mimika)
o Szemjáték,
o Tekintet
o Gesztusok
o Távolságtartás (zónatávolság)
▪ intim zóna (testünktől kb. 45 cm-ig tart)
▪ személyes zóna (kb.1,2 méterig)

2
 ▪ nyilvános zóna (kb.3,6 méterig)

2. A közlésrendszernek
● kb. 7%-a verbális, 38%-a vokális (hangszín, hangsúly, hanglejtés stb.), 55%-a nem
verbális jelzés.
● A nem-verbális jelzések egy része velünk született, öröklött, más részük szerzett, tanult.
o lehet direkt (célzott, tudatos – pl. kacsintás) és indirekt (önkéntelen)
o befolyásolja az emberek társadalmi helyzete is
o részben nemzetközi (pl. mosolygás), részben csak egy adott népre,
embercsoportra, egyénre jellemző (pl. a bólintás jelentése)

3. A nem verbális kommunikáció 

● tudatos alkalmazását mindenkinek el kell sajátítania. Ebben segít a beleélő megértés

képessége, az empátia.
● A metakommunikációban sokszor a rejtett, néha a lényegi mondanivaló fejeződik ki.
● Gyakran előfordul, hogy a verbális közlésnek az ellentétjét fejezi ki a vele párhuzamos
metakommunikációs jelzés.

3. Téma: A tömegkommunikáció jellegzetes hatásai és eszközei

A tömegkommunikáció* szervezett, intézményes formákban működtetett társadalmi
közlésfolyamat, melynek során valamilyen technikai eszköz (médium) közvetítésével
nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg lehet átadni.

● Feladók: (újságok, rádiók, televíziók) A befogadók az üzenetet az ​újságíró​któl és

műsorszerkesztő​ktől kapják.
Közszolgálati média ​(Nálunk M1, M2, Duna Televízió, Magyar Rádió) – biztosítsa a
befogadók számára a közérdekű, tárgyilagos, pártatlan információkhoz való
hozzájutás jogát, a nemzeti értékek és hagyományok közvetítését, a kisebbségek
nyilvános megszólalási lehetőségét.
Kereskedelmi média ​– üzleti vállalkozásként működik, azaz a kereskedelmi tévék,
rádiók és a sajtótermékek magántulajdonban vannak.

Ezeket az internet fejlődése átalakította.

● Befogadók: ​célközönség (meghatározott csoportoknak szólnak ezek a
közlésfolyamatok)

3
Ez általában ​egyirányú​és ​közvetett​.
● Csatorna: ​Technikai közvetítő eszközök​ön keresztül /​nyomtatott​/​elektronikus​/
nyomtatott pl. nyomtatott sajtó, plakát
elektronikus p. rádió, televízió, internet
● Kód: Legalapvetőbb kódja a ​nyelvi kód, ez sok esetben ​képi (vizuális) és/vagy ​zenei
(auditív)
● Üzenet: a tömegkommunikáció feladói válogatják és szerkesztik az információkat

Funkciói:
〉 Tájékoztat​: információkat közöl a társadalmat érintő fontos és kevésbé fontos
kérdésekkel kapcsolatban
〉 Véleményt formál​: magyaráz, segít eligazodni az információk között ​(politikai
döntéseket elemez, megjegyzést tesz hozzá, vitára serkenti a társadalmat)
〉 Segíti a társadalmi beilleszkedést, növeli a társadalom összetartó erejét,
közösséget épít: ​segít, hogy mindenki megismerhessen mindenkit, segít az
egymástól eltérő nézetek helyes megítélését, az egymás iránti tolerancia
kialakulását.
〉 Oktat; tudományos, kulturális, művészeti ismereteket terjeszt, értékeket követ
〉 Szórakoztat

Hatása:
● A médiahatást nem lehet elválasztani más médiai tényezőktől​, azok is hatással
vannak ránk ​pl. iskola, család
● A médiahatás csak korlátozottan és közvetett módon érvényesülhet​, a befogadók
köre nem egységes ​pl. megbeszélik a tapasztalatokat a családtagokkal vagy
osztálytársakkal
● A befogadó passzív nézőből egyre inkább aktív, a médiumok kínálatából ​tudatosan
válogató felhasználóvá ​(„médiahasználó”)​​válik
● A médiahasználó maga is alakíthatja a tömegmédiumok tartalmi kínálatát
A nyelvben:
● A színvonalassajtószöveg előnyös hatással pontosságra és közérthetőségre igyekszik
● Színes, változatos és gyakoriak az érzelmi töltésű szavak, mondatok
● Hatáskeltő elemek
● Bizonyos szavakkal, kifejezések használatával kedvezőtlenül befolyásolhatja a
köznyelv szóhasználatát
● Divatszavak, közhelyek, terjengős kifejezések, képzavarok

Eszközei: nyomtatott sajtó, televízió, rádió, internet stb.

4
5