Az emberi szív, keringési rendszer

 A keringési szervrendszer egy csőrendszer, amely vérerekből áll

 Ezt vér tölti ki
 A vér mindig egy irányba, a magasabb nyomású hely felől az alacsonyabb nyomású felé
 Az egyirányú áramlást a szívbillentyűk segítik elő
 A szívből kivezető verőerek az artériák
 A verőerek egyre kisebb artériákra égaznak szét, amelyek hajszálerekre ágaznak
 A hajszálerek vékony falán keresztül cserélődnek ki a légzési gázok, anyagcseretermékek
 A vért a hajszálerekből a vénák vezetik el, más néven gyűjtőerek
 A vénák fala tágulékony, kevés simaizmot, és kötőszöveti rostot tertalmaz
 A gyűjtőerek egyre nagyobb átmérőjű, de kevesebb érbe egyesülnek, majd a nagyvénák a szívbe
torkollanak
 Két vérkörre tagolható vérkeringésünk: Kisvérkör, Nagyvérkör

Kis vérkör

 A szív és a tüdő közt található

 Feladata, hogy a szén-dioxid dús vért a tüdőartéria a tüdőbe vezesse, itt egyre kisebb erekre ágazik
 A kisvérkör hajszálérhálózata körülveszi a léghólyagocskákat, itt történik a gázcsere
 A szén-dioxid kilép az erekből a léghólyagocskákba, az oxigén, pedig a hajszálérhálózatba lévő
vérbe jut, az oxigéndús vér, pedig a tüdővénákon keresztül jut vissza a szívbe.

A nagyvérkör

 A szív és az összes szerv körül, egész testünkben áramoltatja a vért

 A szívből a főverőér vezet ki, amely egyre kisebb artériákra ágazik szét, a szervekbe lépő verőerek
hozzák létre a hajszálérhálózatot, amelyben a tápanyag, légzési gázok anyagcserevégtermékek, és
más anyagok cserélődnek ki
 A hajszálerekből a vért a vénák vezetik a szív felé, a vénák, pedig a fővénába torkollanak

A szív

 A szív a keringési rendszer központja

 Nyugalomban 70-75-ször húzódik össze
 . Alkalmanként a kamra 70 cm3 vért lök ki
 A mellüregben a két tüdőfal közt helyezkedik el
 A szívben 4 üreg található, a bal pitvar, a jobb pitvar, a bal kamra és a jobb kamra
 A pitvarok fala vékonyabb, még a kamráké vastagabb
 A szívnek a jobb üregeiben található a szén-dioxidban gazdag vér
 Test felőli véna→Jobb pitvar→Jobb kamra→Tüdő
 A jobb pivarba a test felőli véna fut, melyben a vér már oxigéndúsból szén-dioxid dús lesz
 A jobb pitvar izomzata a vért a jobb kamrába nyomja
 . Amikor a kamra összehúzódik az, pedig a tüdő felé továbbítja

 Tüdővéna→Bal pitvar→Bal kamra→Test

 A baloldali üregekben oxigéndús vér található
 A bal pitvarba oxigéndús vér jut be a tüdővénán keresztül
 Innen a vér a bal kamrába ömlik, ami továbbítja a test felé az oxigéndús vért

 A szívbillentyűk a vért csak egy irányba engedik át

 Nyitásukat, zárásukat a vér áramlása szabályozza, amikor a szív összehúzódik, a növekvő nyomás
miatt kinyílik a billentyű és a kamrába folyik
 Mikor a kamrák összehúzódnak a pitvar és kamra a pitvar és kamra közti billentyű becsukódik, a
nagy erek kilépésénél, pedig a billentyűkön keresztül a vér a verőerekbe kerül

 A pitvarok és a kamrák ütemesen húzódnak össze

 Még a pitvarok összehúzódnak, így a pitvarból érkező vért könnyebben befogadják
 Amikor a kamrák húzódnak össze, a pitvarok ernyednek el, és a vért a verőerekbe nyomják

 A szívnek önálló ritmuskeltő központja van, ez a jobb pitvar falában egy kicsiny sejtcsoport
 A szívműködést az idegrendszer is szabályozza, csak úgy, mint a ritmusérzékelőközpontot

A vérnyomás

 A vér érfalakra gyakorolt nyomása

 Átlagos értéke 120/80 Hgmm
 A vérnyomás ingadozását a kamra összehúzódása és elernyedése okozza
 Amikor a bal kamra a fő artériába löki a vért, a hirtelen megemelkedő vérmennyiség miatt a
vérnyomás nő, az érfal simaizomzata tovább nyomja a vért, ekkor a vérnyomás az adott helyen
csökken
 A ritmikus összehúzódás és elernyedés miatt nyomáshullám szalad végig a verőereken

Gyakori betegségek

 Érelmeszesedés:Ez a betegség úgy alakul ki, hogy bizonyos anyagok lerakódnak az ütőerek
(artériák) falának belő oldalán, vagyis azokban az erekben, amelyek a vért a szívből az izmokba és
szervekbe szállítják.
 Érelzáródás (embólia): az embólia során az eret az érpálya egy másik pontjáról leszakadt és
elszállított vérrög, egy lesodródott plakk, egy véráramba került szövetdarabka (például tumorból),
véráramba került magzatvíz vagy egy levegőbuborék (légembólia) zárja el. Az érfal sérülése, a
 csökkent véráramlási sebesség, a vér összetételének megváltozása könnyen vezethet embólia
kialakulásához.

 Érgyulladás: Ennek következtében kialakuló keringési zavarok viszonylag ritkák, ha az

érelmeszesedés okozta keringési zavaroknak vagy magának az embóliának a gyakoriságával
hasonlítjuk össze. Az érgyulladás hátterében általában autoimmun folyamatok húzódnak meg,
amikor is a saját immunrendszer a szervezet ellen fordul.

 Érszűkületről akkor beszélünk, amikor az adott ér átmérője az eredeti érték alá csökken, az ér belső
átmérője lecsökken, és emiatt a benne áramló vér mennyisége is a szokottnál kevesebb lesz. A
folyamat egyaránt érintheti a kisebb és nagyobb artériákat és természetesen a vénákat is.