DIJLOVAGLASBEVEZETES ' dijlovaglas, mint minden lovas kiké aga. Eppen ezért remélj xvakorlati kérdéseit térgyalja, Segitségére le leveksztink vala sre 2 mennyi kérdés lényegé; z ; gere rémutatni emi i valaszt adni és értel i dination jae % megertetni lovasainkkal és edz6inkkel, hogy a lovaglas an iztkai sport, hi z elméle j aa re janem az elmélet alapos ismeretét is megkéveteli a lovastel. me lovassport Vi as ee egyik legfontosabb feladat az, hogy a lovas és a 16 ki onboz6 alkat és akarat, ; cota olyan osszhangha keriilién, é ; a h 2 eriiljon, és egysés alkosson, amelyben mindig a lovas akarata érvényesiil, i ate fee vestit 2és alapja, a lovaglas egvik legnehezebh tuk, hogy e kényviinkkel, amely a dijlovaglas elméleti és ‘henink lovasainknak és edz6inknek. Ennek a nehéz Seladanak a megoldasa sok gondot &é és ‘tségére van azonban a lovasoknak és e dos gyakorlata, amely ‘Anck az ismerete feltétleniil s lovasok legyiink 8 problémét okoz a dzbknek a lovassport tébb nagyszerti mesterek tapasztalatain alapszik, ats : z iszik, “Aseges akhoz, hogy a sz6 teljes értelmében lovasnak. Segi evszd 7 JO Konyvtink célja ezeknek az elveknek ravid 6 unnvira, hogy az megkénnyitse, eeysége idomités kérdéseiben és uvakork ind pedis ; luhan, mind pedig a lovaghis elméleti kérdéscibon Ber onkber bg ra ha ntsetdnkben még ré kell mutatnunk arra, hoxy a lovaglis é ¢ idomitis nem hizhato kaptafira, a lovas noes oie tudiisa amely nem at foglalisa, értheté megvilagitisa ise lovasaink és edz6ink felfogdséit ¢ ’s edz Selfogasét az alapja legyen tovabbi Sejlédéstinknek mind en behil az rt, s gvakorlousdga, alapos elméleti nélkiilizheti a 16 mozgasmechanizmusénak ismeres Aullonbiz6 idész : ; testi felpiteuségénck és — dnti el, hogy lovanak az idomitis en munkéit adjon célja eléréséhez Konywiinket abban a reményben ‘akaiban mily adjuk lovasaink és edzéi Nph demokricié eRVE i 3, lak falda ee ctink exye izmosodé, lovassportiénak feilédévé ree e20n belil a dijlovaglas iigyét szol ilitaaialas Igdiljuk I. FEJEZET A DiJLOVAGLAS TORTENETE A dijlovaglas a lovaglasmiivészet legrégibb aga. A 16 idomitasa tulajdonképpen akkor kezdédétt, amikor az emberek megkisérelték a lovat hatasloként hasznalni. Aligha a kedvtelés inditotta dket e kisérletre, inkabb a létfenntartas, amely a legrégibb kortél kezdve Alland6 harcot jelentett az ember szamara. Ez cleinte csupan énvédelem volt. Az emberiség fejlédésével azonban a csalad, majd a haza védelmére vezetett. Mindaddig, mig ez a harc csak a kézvetlen kérnyezet megvédésére szoritkozott, nem volt sziikség segitétarsra. Mihelyt azonban tébb csaldd kézés célért szallt harcba és tavolabbi ellenséggel is Usszetitkézésbe keriilt, az ember igyekezett segitétarsat keresni. Ez a térekvése hozta déssze a loval. Kezdetben csupan szallit ‘k6zként hasznalta, amely kevesebb faradsaggal, gyorsabban vitte dt végcéljhoz. S$ csak joval késibb hasznalta fel harci eszkézként is. Ezt az 6j harcostarsat aztén nemcsak jl lartotta, hanem a tokéletesitésére is torekedett. ‘A beallé hosszabb haresziinetek idét és alkalmat adtak arra, hogy a harcosok tébbet foglalkozzanak lovaikkal, hasznalhatoségukat az elkévetkez6 harcra lokozzik, mas sz6val, erre idomitsak, vagyis belovagoljdk. Ez a lovag: lasmiivészet kezdete. A loval valé komoly munka, a behato foglalkozas vele, arra késztette az embert, hogy mindent, amit a 16 idomitasa il tapasztalt, rendszerbe foglalja és a tébbi hasonlé térekvésti embertarsa hasznara megérdkitse. igy sziiletett_ meg idével a lovas irodalom. Mar az okorban srabalyokba foglaltak a 16 idomitésénak (belovaglisinak) médszerét, amely az évszazadok folyaman valtakozo fellendiiléseken és hanyatlasokon, tévedéseken és tjabb felismeréseken keresztiil mindjobban fejlédétt. Az elsé megmaradt irott mii, amely a 16 idomitasaval foglalkozik, i. e. 300-bol srirmazik és szerz6je Xenophon, az dgérégdk tudés hadvezére. Xenophon a miivében egy Simon nevi ismert lovas és szobrasz tanaira hivatkozik. Xcnophontél Griso-ig (1540) nem ismeriink lovaglissal foglalkoz6 irott miiveket. Ezenkiviil a régick kéziil Pluvinel (olvasd: Pluvinel) (1574) francia, New-Castle (olvasd: Nyukesztl) (1675) angol és Guérinlére (olvasd: Gerinier) (1751) francia szerz6k miivei a legismertebbek s kényveik egyben a lovaglasmiivészet fejlddésének is hatarkévei. :Citing, Plavinel és. New-Castle kenyszert és erészakot alkalmazzik a 16 kiképzésenel és o Yes testrésceivel kiil6n-kiilén foglalkoznak. Guériniére, akit a lovaglismivészét nagymesterének tartanak. a Puha, elengedett, atengedé, hatbél Hugalmas jaras és az egész 16 cgylittes kiképzésének a hive. © tért at az addig seokasos villa”-tiléstél a mais klasszikusnak elfogadott ,iskola”-ii CGucriniére ismerte fel az oldaljarasokat, mint kivalo eszkzt a merevségek felol- fasara. © alkalmazta eldszor az altala elgondolt ..vallat be” oldaljarast lovai kikepzésénél. Ezzel ij iranyt adott az akkori lovaglasmiivészetnek s kezdemé- nyezje lett a mai lovaglasi médszernek sre. Mig Xenophon foleg a lovas harcra idomitja lovait Griso mar a kifinomodott izlésre, az akkori paridés és cereménids életre ix tekintettel van, Ez UMtobbit gyakran el6térbe is helyezi a természetesség rovisara Guérinigre pedig mar arra térekszik, hogy a 16 természetének jobban megfelelé médon idomitsa lovait és tékéletesitse ségeit, azok természet-adta képes- Mi nem értiink idomitasukkal egyet, mert a régieknél sok a mesterkéltség mind a kévetelményeikben, mind Pedig ezek elérésében. Tekintetbe kell azonban venniink az akkori idék mentalitasat és a seampaune (vagy -hasznilati”) -iskola” rovasira — azt majdnem teljesen mel- lézve — tatek. Az elsé magyar nyelven irott é a lovaglis mivészetével komolyan oglalkoz6 kényv:Mattyus Janos 1845-ben Pesten kiadott "L6tudomany”-a Az allandé hadseregek feldllitésdval az eddigitl eltérd kiképzési modszer feilédik ki — a katonai lovaglas —, amely ugyan a régi mesterek alapelvein nyugszik, de sajdtos céljainak megfelelien médosul. A léval szemben témasztott kévetelmények megvaltoztak A katonai lovaglis kezdetben a lovaglasmivészet hanyatlasahoz vezetett, Pnnek természetes folyomanya lett, hogy eayesck visszatéréste torekedtek a régi iskolihoz. A régi mesterek tanait azonban helyteleniil értelmezték és a lovag- lisnak olyan iranyt adtak, amely nem sok JOt eredményezett s ekképpen az iskola lovaglisnak tébbet artott, mint hasznalt. Ez vezetett ahhoz az adaz harchoz, amelyet az akkori, igynevezett “tereplovasok”, a magukat "iskola- lovasoknak" nevezék ellen évtizedeken at vivtak. Ennek a hosszti éveken at tarto onatirozdsnak mégis volt eredménye, mert a lovaglas té 4 Uigynevezett campagne’ életesedett és létrejétt iskola (haszndlati iskola). A hasznilati iskola arra Wrekwzik, hogy az.,,iskola-l6” elénycit a wlerep-16” iigyességével egyesitse, A kdzépkor lovagi tornait @ pompat kifejté karusszelek és egyéb 8 i atOsan a ore lovasjatékok valtottak fel, majd ezekbél fejlédtek ki inca : a : i es vett lovas mérkézések. A lovaglasmiivészet tovabbfejlidéset az ¢ ember s siiletek” vették at. célra alakult ,,lovas egyesiiletek” vettél / ; Nalunk az elsé dijlovaglast 1872-ben kezdemenyerték, i A. kévetelmények eleinte kérillbelil a "kénnydosztilyt kovetelményein: leltek meg. Néhany évi mikédés utan, amely id “ Vv ek fel Néhany ae dijlovaglin é a ként fokozva ae eciaaie ie ldateaas el, mar két dijlovaglasai kategéridt, az "A" éy 7 ee A "B" kategéridban kotelezd volt a perdiilés bemutatasa mindkét irtal 1 sen, : ae alate 1894. majus 1 1-én volt = i teen de 19240 Az elsé vilaghabort egy idére megszakitotta a joo hee i A fll syalakult a "Magyar Lovassport Egyesiiletek Orszigos Széve séze". He ae a az OTSB lovassport osztalya iranyitésaval az Orszagos Tarsadalm padulas uté s ét és sztéset. Lovas Szévetség vette at a magyar lovassport vezetését és fejlesz yjetunid 8: etve, az O lovassport osztilya A Szovjetunié tapasztalatait kévetv ‘SB 0 : vzalatott a lovassport tomegsportta alakitasahoz és népszertisitéséhez, Mi W4 hozzila 4 i i Seeeeateeee eeteeatae rt szakosztaly miikidik és nytt orszag teriiletén kériilbeliil 40 lovasspot sfgnak art, lchetéséget és tamogatast a lovassportot kedveld ee i: ee hogy magat a lovaglasban kiképeztethesse és a lovas mérkézéseken nag) hogy ma i mn ie = 16 kiképzésénél sziikségessé valt az egydntetii rendazer lovas és s alt az egy! imeyteremtése és ez hozta Iétre a pa — ‘soit vilightbort i , Stkényi iskola, amely ghd Magyarorszagon a volt Orl : aaiy § : 7 kor nea bécsi és schlosshofi iskolak utédaként Pen eee a4 - 4 - lili ? i iilt, majd 1930 6ta a masodik vilaghabori 1944. évéig Orkény-tibo Jctesiilt, eae lovaglis iranyitésira a lovaglisi iskolék hivatottak, kiképsdsl noe A s kiképzésére oma a modszeriik természetszerlileg az egész. orszag es kiképrésre “= _ ar a lovaglasmiivészet alapelvei egyértelmiick, még belycgét. Bar a lovaghismiivészet a i or Ea felfoga é itelben idével hatérozotta suytorma felfogasuk ellenére a kivit tan fe ieee eltérések mutatkoztok a bécsi, budapesti, hannoveri és saumuri iskolik jegzetes efolya lat allo lovasoknal. i E ae ae iskolak eltérései abbdl keletkeztek, hogy a lovaglis mivéssete szabalyainak egyes részleteit "tébbé” vagy is ee a francia sa i isk dsuilyt a konnyedségre, s A francia saumuri iskola a fost L alee ie a é égre fektette. Tetszetés kiillemi, jd i ezekhez szlikséges elengedettségre et Hem, jo ieee maguknak és a jaras kidolgozasaval nem igen aaa a ni it kveteitek e tekintetben a 16t6l, amennyit az iészintl) a . Mi 5 SHANA kal sem bibelédtek. Lovasaik tetszetésen és simulékony) Az olda s 9~ tillek, kOnnyeden vezettek, Ekképpen a szemnek kellemes, nyugodt dss ‘képet HyitOllak, Id6vel azonban bizonyos foki pongyolasig és pontatlansag lopédzott he 04 epyes pyakorlatok kivitelébe és ezért az egész médszert, bar igen tetszetés Volt, inkabb a francia kénnyedség, mint a szabatoss, ig jellemezte. A Hannoveri inkoliban viszont a minden meghatarozott keretekbe foglalé tilzott és rideg nemet alapossag jutott kifejezésre. 12 ugyan pontos kivitelt, de emellett nem kivanatos feszességet, merevséget és bizonyos fokig darabosségot eredményezett, A magyar lovas iskola egybe- k6t6tte a saumuri iskola kénnyedségét a hannoveri iskola alapossagaval és arra lorekedett, hogy kidolgozza a 16 helyes puha és lendiiletes jarasat, a gya- korlatok pontos végrehajtisat és eziltal megteremtse a lovas és 16 teljes harmé- niajat. A lovaglas nagy miivésze, James Fillis 1896-161 1913-ig Szentpétervaron mikédott. O rakta le az orosz lovaglasi irany alapjat s annak hagyomanyait Kovetik a hires lovas generalis, Bugyonnij marsall nevét viselé lovas iskolaban A "Bugyonnij lovasiskola" természetesen a nemzetkizi lovas mérkézések versenyszdmaival is behatéan foglalkozik. Ennek az iskolanak a jeles iranyitas Spitette fel és fejlesztette ki a Szovjetunié magas szinvonalon all6, széleskori lovassportjat. Il, FEJEZET A LO JARMODJAI A 16 altaléban valamennyi jérmédjét egyik hatulsé labaval kezdi meg. A labak tevékenysége mozgés kézben négy mozzanatra tazozddik: |. azemelés, 2. az eldrelendité 3. a lab foldre érése, 4. atorzs alatamasztisa, eléretolisa, illetve ellokése. A mozgdsban mind a négy lib egyszerre, de kulénbdz6 mozzanattal vesz részt Minden jérmédban mas a labak sorrendje. A 16 libmozgasa sorrendjének, az cleje és hatulja k6z6tt, folyékonynak, egyenletesnek és szabalyosnak kell lente, A dijlovaglisnal kilindsen megkiveteljiik a "tiscta” labsorrendet vala- mennyi jarmédban. A lo jarmédjai: a lépés, az iigetés és a vagta. Megemlitjiik, hogy a minden ugrisra végrehajtott ugrasvaltas-sorozat, kiln jarméd jellegget biré mutatvany, 10 Ebben a fejezetben a 16 haszndlati jarmédjait targyaljuk, az iskola i ésébbi fej en tériink ki. ivmodokra egy késdbbi fejezetben tériin = ioe : Az alabbiakban vizsgaljuk meg az egyes jérmédokban a 16 helyes lab: wrrendjét, ae as [ Lépés. A labmozgas sorrendje azonos oldalu, de nem egyidejit. | # bal hatulsé labat kéveti a bal els6, ezt kiveti a pate hatulso lab, ae Jol : wld. Tehat helyes lépésnél négy egyforma patadobbanas hallatszik. (1. abra a, b, a 4b lép egyszerre, de csak a masik Libpar 2. Ugetés. A két harantellenes ollikese utan ér a foldre. A két hardntatellenes libpar fOldre érése kéz6tt a 16 lobe. Helyes tigetésnél két patadobbanast hallunk.A rividitett rivid-vagta, vagy iskola-vagta labsorrendje netted, ami lvkozottabb dsszeszedetiséy kOvetkezménye, A masodik és harmadik pata do huanisazonban olyan rovid idokOzben koveti egymést, heey naire cpybefolynak. Ha a két patadobbands hatarozottan megkiilénbéztethets, nem elég lendiiletes az iskola-vagta. 3. Vagta. A mozgas az egyik hatulsé labbol indul ki, ezt kéveti a masik hatulso lébbal egyidejiileg a harantellenes eliilsé lab majd a masik elllsé lab, végiil a mozzanatot a lebegés fejezi be. Példaul bal hatulsd, ezt kéveti a jobb hatuls6 bal elUls6 egy idoben, majd jobb elilsé lab s az erre kévetkexd lebegeés utan isméit a kulsé hatuls6 lab kezdi a vgtaugrast. A helyes vigta és révid vagia hérom patadobbandsrél ismerhet6 fel. (3. abra a, b,c, d.) A versenyvagtinal szintén négy, de élesen megkiilinboztethetd pata- dobbands hallhats, (5. abra a, b, ¢, de.) 12 4Ill. FEJEZET oN E 0 EGYENSULYA : dard A LOVAS ES LO EGYE = Minden testnek megvan az egyenstilyi helyzete, egy vagy t6bb ei inasztasi ponttal. Ha tébb alatamasztasi pontja van a testnek, a stly megosz! im ft a vpyes alatamasztasi pontokon. A stilypontbél bocsatott merOlegest ee noversiik, Ha a 16 testét téglaalakti négyzettel abrazoljuk, akkor a silypont ne " owik ennek a geometriai abrézolasnak kézepére, hanem a fej- és nyak sily: lolytin kézelebb az eliilsé ldbakhoz. (6. abra.) Az iskolavagtinal négy patadobbanas hallatszik, iskola lovasaink tehat Glesen el kell, hogy valasszak a tévid-vagtat az iskola-vagtatol, mert ez utébbi, a magasabb Osszeszedettség eredménye és mint ilyennek csak a magasabb dij- lovagkisi szémokban van létjogosultsaga. A kénnyebb dijlovaglasi szamokban a rovidvagta helyett bemutatott négy iitemé vagta (ami ebben az iitemben lendii- let hidny kGvetkezménye), eltéré labsorrendje miatt, hibaként lesz minden esetben elbiralva. A jarmédokkal és azokon beliil a labsorrendek helyes: égével az idomité lovasnak teljesen tisztaban kell lennie, mert a 16 helyes lal rrendje az egyes yirmodokban a lendiilet biztositéka, a lendiilet pedig az idomitas alapja.A lovaglis és idomités sorin kell eldentink, hogy a #ilypant mind hatrabb tolédjak, a hatulso labak mind bb éy (bb terhet vewyenel AL (Mint a 7 Abra mutatja a hatulsé labaknak kettés a szerepe, Heyeniit fold és hendoee,) Mi az oka annak; hogy az egyensitly kérdésdvel behatoan foglatkozunk? A 16 szilletését6l fogva egyenstilyban van, amit imaeal # agabadon moz26 16 harmonikus, szép, lendiiletes mozgasa, amely enupa termnengetenndy, Minden megvaltozik azonban, amikor a lovat a lovas siilya megterhell, A 16 természetes szép mozgasa lendiiletéi vesziti, tartisa mogviliozik, egyenes Yonalat esak nehézségek Aran lehet vele lovagolni, a fordulatokban bigonylalannd valik és tamolyog. Mindezek a jelenségek, a 16 egyenstilyi helyzetének elvensidaével maya razhatok és megsziinnek, amint a lovas és 16 megtalilja KOAe epyensilyat vagyis kézel keriil egymashoz a lovas és a 16 stilyvonal, lire bukgtt folsd testtel il lovas a7 a cee eee meghiizott derékkal ailé fovas Amint latjuk tehat, igy valik az egyenstily kérdése a lovaglas egyik leg- fontosabb problémajava. Meg kell teremteni tehat azt az allapotot, amelyben a lovas és 16, kézés egyensilyi helyzete Iétrején és ezaltal a 16, lovasa sulyat kénnyedén, kellemesen hordozza, mozgésa Ujbdl lendilletes, tetszetés lesz és megérett a dijlovaglis magasfokt kévetelményeinek bemutatasara. (8. abra.) Harom egyenstlyi helyzetet ismeriink: a nyers, a vizszintes, vagy hasz- nalati (a tovabbiakban réviden: egyensiily) és az iskola egyenstilyt Nyers egyenstilynal a 16 stilypontja kézvetleniil az eliilsé labak mogé esik. (9. Abra.) 1710 dona Az iskola egyensuly, mar magasfokt idomilotinig eredménye es a stlypont hatdérozottam eltolodik a két hitulnd lib felé, amely a lovas es lo stlyanak tébbletét hordozza. (11. bra.) A lovas és 16 egyenstilyanak megteremtése a tOkéletes harméniit jelenti a mikéd6 erdhatasokban és a maximalis erdkifejtés lehotOadget A 10 ds lovas rész érl; ez tehat mar a tartalma és célja annak, amit belovaglianak nevestink Tiirelmes, rendszeres munkaval Iehet csak az egyenstlyl helyzetbil, a magasabb dijlovaglasi feladatoknal_megkévetelt iskolasegyenallyl helyzctbe 18 CICICSCHCK LUE KOT MEBKOVEICIESC TIZIKaLlag 1S megoldhatatlan feladat elé llitand a lovat, mert a hatuls6 labak a tébbletstilyt nem képesek hordani mindaddig, ameddig alapos tomasztatés utan a 16 megfelelé izomzattal nem rendelkezik és az. iziiletek nem eléggé hajlithatok, rugalmasak Az egyenstily kérdésének helyes felismerése nélkiil az idomitas lehe- tetlen, mert az egyenstilyon alapszanak tébbi k6z6tt a teststily-segitségek is. Teststily-segitség alkalmazasanal a lovas az egyensiilyi helyzetének megval- toztatasaval készteti a lovai valamely feladat megoldasara, igy az oldalarasoknal, amikor a lovas testsiilyat a haladas iranyaba helyezi, ezaltal megkéveteli, hogy a 16, lovasénak teststilya ali lépve teremtse meg ujbél az egyenstlyi Allapotot, amelyet a 16 dsztinszertien is keres és oldallépésekkel ér el. Ugyanosak teststily-segitség alkalmazasaval tud a lovas eldrehajté vagy felvevé-segitséget alkalmazni. Elbbi esetben meghtizott derékkal, csizmaival elorehajté-segitséget alkalmaz, iilécsontjaival elérelendité nyomast gyakorol, a szrakon pedig kénnyit. Milyen valtozas All be erre a lo és lovas egyensiilyi helyzetében? A 16 jobban alalép, lépései meghosszabbodnak (jobban meghajlitja a kone és csank izilleteit), mozgasa lenditletesebbe, tért nyerébbé valik. Hasonlé a helyzet a parade-ok (felvételek) lovaglasanal, csakhogy ebben az esetben a szarak hatésa is érvényesiil, az eldrehajte csizma segitség pedig mérsékelt, vagy egyaltalaban nem hat, a csizmak csak rugalmasan fekszenek a lo oldalin és érkédnek azon, hogy a 16 egyenes maradjon. (12. abra.) 4 A loa derekgnak,scorepe a parade lavaglisnal 12. dbra Felvetédhet a kérdés, miként lehetséges, hogy hasonlé teststily segitséget 19kell alkalmazni az eldrehajtasnal és a felvételnél in? Erre az a valasz, hogy mind a két ovetben a 1Otdl fokozott Oynzeszedett- ilya ala lépé erdteljes hatulad labakat hOvetellink, Az clorehaj- tasndl ezt a fokozott lendiletet clisegiti a lovan elirehajtO enizma-sepitscee, tovabba az, hogy ennek az cléretird lendiletnek a sedrahhal wat enged, mayd a lendiiletesebb mozgas megkezdeése utin (iléve a 16 mogganival jOl vele megy esa tovabbiakban passzivan igyekszik tilni séget, a lovas A felvevé-segitségnél ugyanenak fokosotl Oangengedetingy szikseges, azzal az eltéréssel, hogy abban a pillanatban, amit & 1 enpedelmesen, ket hatuls6 labaval, a lovas stlya iranydban ali lop, a ONlANAIK elOreha}to sepitscge megsziinik (a ldbszdrak azonban tovdbbra ii drlitkeg@aben maridnak a 16 oldalaval), a szdrak ismételt felvevd seylivdge Vinson Watdwonni valik és mindaddig érvényesiil, ameddig a 16 a felvevd segitndy Allal megkivant tempo- réviditést, jarméd valtoztatast, vagy esetleg a miegillint yegrehajtjia, Minden felvevé segitség befejezd mozzanata a sairwk kinnyiiéne, amivel modot adunk arra, hogy a ket hatuls6 lab megtalalja helyét gy, hogy # lovay Oy 16 wilyvonala Ssszeessék és a 16 egyenes maradjon, Az epyennily Os janie rendezescre, valamint fordulatok és Atmenetek eldkészitdsdre Ih alkulmaghatjuk a fent ismertetett felvevé-segitséget (szikség sverinti mérékben), amelyet ilyen esetben "félfelvételnek" (félparade) neveriink én lényege a4, hogy epymast tibb- szér kévetve is alkalmazhatjuk, de nem fokozzuk 4 megalliidaiy, hanem mepsza- kitjuk, hogy a lovas kézben lovat mérsékelten eldrehaj thaw, A felsorolt esetekben a lovas céltudatonan valioetatatt az epyensilyi helyzetén, valamely feladat megoldasa érdekében, de elifordilhat, flop fatal, lovagolatlan lovaknal, hogy a 16 vesziti el egyensilyit, aml elaletdadbon, merev, szar elleni térésben nyilvanul meg, ilyen esetben a lavas befolyAmival kézbelép, hogy ujra rendezze egyensuilyi helyzetiiket, Valamennyi lovas, aki idomitissal foglalkogik, eyetlen perere se feledkezzék meg arra térekedni, hogy mindennapl MunkAjAL A 16 Idomitousagi fokanak, izomzatanak megfeleld egyenstilyban vegenee Magiwabb, vagyis az iskola-egyenstlyt a 16 helyes belovaglisin keronstil wkarja elérni Az egyes dijlovaglasi programokat, mint tudjuk, #16 belovagolinigi foka- nak figyelembeveételével allitjak dssze, A fentiek iamerete alapjin most mar tovabb is kévetkeztethetiink és megallapithatjuk, hogy e# Hem egyeb, mint a lovas és 16 egyensulyi helyzeténck mérlegeléve alapjan (amansiolt kivetelmeny, ami a potlé-dijlovaglasnél megkévetelt vizazinios egyensily! helyzetl a nehézdijlovaglas perdiiléseihez sziikséges inkola-euyensilyly veret 20 IV. FEJEZET A LOVAS ULESE A j6 lovaglis és a Ira valé helyes befolyas alapja a nyugodt, a 16 mozgasit minden helyzetben puhan kovetd, attél figgetlen, biztos iilés. ' Al lovas helyes tilése 13. dbra A megkivant ilés elérhetd, ha: a lovas j6l szétnyitott tleppel, elengedett izmokkal, mindkét iilécsont- jara egyenletesen, mélyen a nyereg kézepén oly médon iil, hogy a nyereggel, illetve a loval a leheté legnagyobb feliileten érintkezik, a csizmak és térdek széles belsé feliilettikkel, laposan a nyereghez simulnak, anélkiil, hogy oda lennének szoritva, a csizmak leengedett sarokkal, puha bokaval, feszteleniil és laposan lognak (tapadnak) s a 16 testével Alland6 rugalmas érintkezésiben vannak. a lab a 16 testétdl kissé kifelé alléan dgy nyugszik a kengyelben, hogy a talp kézepe érinti a biirit. a lovas felséteste, a nyeregbél merdlegesen emelkedik ki, gy, hogy vallai és csipdi egy sikban merdlegesek a 16 gerincére, csipéit egyik oldalon se hiizza be, a fej és a tekintet a 16 feje felett eldre-iranyul, a felsékarok kénnyen zarva a felsétesthez, puhan estingjenek, az alsokarok legyenek a szarak meghosszabbitasdban, kezeit tartsa hiivelyk-ujjaival felfelé, puhin Skélbe zarva, kiilsé Feliiletiikkel az alsékar_meghosz- 21szabbitasanak vonalaban, ugy, hogy kériilbeliil egy tenyérrel legyenck a 16 marja felett és, ugyanannyira egymastol, a lovas lovaglis kézben rendesen, szabilyonan vezyen Wélegzetet, azaltal elkeriili felsétestének merevseget ¢ biztositja ti czyenstily megteremlenel, A lovas helyes i a lovas és 16 ké; a 16 barmely mozgasa mellett az egyensiily| AllApot megtartinat es velen, akadalytalan alkalmazinat ira "tandigetésben" és inkolaeUléaben véprehajtott vagtaban térténik, mert az iskolaiilés biztowitja @ Jovan legnagyobb befolyasat a lora. Természetesen az idomitas kezdeti Allapotiban évé fatal lovat mindaddig kénnyii igetésben és vadaszvagtiban dire vett felsdtesttel, konnyen Ulve a nyeregben kell lovagolni, ameddig, megerdsddik, sepitndpekre érzdkeny lesz és bizonyos fokig elengedetté vilik. Céltalan és helytelen lenne, ha a lovas merev, hatat nem hasznal6, lomha mozgast lovon rizatnd magal, AML Megokadalyozna a lovat abban, hogy hatat kissé megemelve, hétulnd labaival @ lovay sulypontja iranyaba lépve, annak silyat hordozva, lendilletes, rt nyerd mozyisa kitej- lédjon. ‘A lovas szabja mindig iilésének hatdwit, & 10 lovayoltnigt fokahoz, azonban soha se engedjen meg magénak olyan (ilést, aimely a 16 moz asinak kitér (példaul behizott has, hatrafelé lengd gering stb), mert amint az abran lathaté, a 16 ilyen iilés mellett elbtijik a szir én a Jovan Gléwe moye, (14, dbra.) Szdr és lds mogortt (6, 14, dbra ‘Az idomité lovas iilése kévesse a lovat mozgasdban tigy, hogy stlypontjaik ne tavolodjanak el egymastOl, a lovas teste legyen vakmend és tartsa fenn a 16 lendilletes mozgasat. Teljes Osszhang legyen a felsdtest, a kezek Os a csizmak munkaja kdzétt, ami csak tkéletesen biztox (lds mellett érhetd el. 22 mar gyakorlott lovasok se vonakodjanak, foleg a téli munka alatt, iilésiiket futo- szarazassal és kengyelnélkiili lovaglassal javitani. Ezt ajdnlatos végrehajtani nagyobb versenyek elétt is, amikor a fokozott idomité munka feltétleniil ront a lovas iilésének szépségén és helyességén, Amikor a lovas-futoszéron vagy ken- gyel nélkiil lovagol, iilését ellenériztesse valakivel, aki hibdira figyelmet felhivja. Valamennyien tapasztaltuk mar, hogy vannak feltiinden szépen iilé lov- asok és ennek ellenére még sem képesek eredményt elémi. Ennek az a magyarazata, hogy szép iilésiik nem parosult aktivitassal, nines "aktiv iilésiik" Aktiv iilésii az a lovas, aki megfelelé lovas-érzéssel és tapintattal adott segit- ségekkel készteti lovat akaratanak engedelmes teljesitésére. A lovas iilésérél elmondottakat dsszefoglalva, véssiik jol emlékezetiinkbe: csak a helyes, szabalyos és aktiv iilés biztositéka az idomité munkanak, igy a dijlovaglas eredményes gyakorlasanak is Vv. FEJEZET A LOVAS BEFOLYASA A LORA - SEGITSEGEK A lovas akaratat a lovon a szar, a csizma (ldbszar), a teststily, a sarkantyu, a palea és a hang segitségével érvényesiti Valamennyi felsorolt segitségnek csak akkor van eredménye, ha azokat hatarozottan, kellé idében, a sziikséges mértékben, és elengedett izmokkal adjuk. Hangsegitséget csak az idomités elején alkalmazzunk, mert kiilénben a fiatal 16 igen konnyen raszokhat, de a lovas rossz szokasava is valhat. * Szdr-segitségnek nevezziik a kéznek, a szarak itjan a 16 egész testén (tark6tél a hatulsé csiiddkbe) végig halado hatasat. A szarsegitség lehet engeds, kitartd, vagy felvevé, de barmelyik célbol hasznaljuk, minden esetben vele egyiitt kell, hogy hasson az iilés- és csizma- segitség. A szarsegitségeket tulajdonképpen a lovas iilésével, illetve derekaval es7kizli, a kéznek csupan az a kozvetitd szerepe, hogy a kivant hatast megfelelé szarmérték felvételével kivaltsa. A tovabbiakban, ha a kézr6l vagy annak hatasar6l lesz sz, mindig ebben az Ssszefliggésben értelmezziik azt. A kéz mindig fesztelen legyen és vegyen rugalmasan részt a 16 mozga- siban — még akkor is, ha tétlen (passziv). Megkiilénbéztetiink tétlen (passziv) és tevékeny (aktiv) kezet. BA tétlen kéz nem kévetel a 16t6l semmit. Megszakitas nélkiil allandoan ru- galmas, minden hatast6l mentes érintkezésben van a 16 szdjaval. Ez az érint- kezés, a 16 egyensulyi helyzetének (belovagoltsaganak) megfeleléen kinnyebb vagy nehezebb érzést ad a lovas kezének, A tétlen kézre tartosan akkor van sziikség, ha valamely jarmodban a 16 a megkivant tempot és iitemet tartva végzi feladatat. Lovasaink valdszinileg mar tapasztalatb6l tudjak, hogy ezt az dllapotot megteremteni, egyike a legnehezebb feladatoknak, de még, nehezebb azt fenn- tartani, még pedig azért, mert a tétlen kézzel vald lovay a gyakorlott nagy gondot, mert sok felesleges faradsagtél kimeélhetik meg magukat, ha a tétlen kezet a megkivant idében alkalmazni tudjak. A tevékeny kéz viszont kétféle hatast gyakorol: a kitarté és a felvevo, segitséget. A kitarté kez, illetve szarhatds, esak pillanatokra alkalmazhato, foleg akkor, ha atengedé-lénal fokozni akarjuk az dswzeszedettséget, vagyis, ha a hatuls6 labakat fokozottabb alaléptetésre keésztetjiik, A kitrto szarhata: al a ének iskola-lovasnal is nehézséget okoz. Lovasaink erre a kérdésre forditss lovasok vigyazzanak, hogy a ki tarté kéz hatra ne hiizzon, mert a 16 lendiil elveszitéséhez, merevségehez vezet és knnyen kerlilhet yonal, vagy szar mégé. (15. abra.) Ennél a kérdésnél meg kell dllanunk; sziikséget titjuk a "vonal” és a "16 helyes megitélésének elbirdldsat leszegezni, mert cnnek meg- . (Vonal mdgétt van a 1d, ha orrhita a figgdleges és mégott van. 16, Abra.) Mi az, ami élesen elvalasztja a vonal mbgOtti lovat a sir mogottt lotol? A “vonal mégétti" 16 ninesen minden esetben a Jovan Glése mégétt, tehat egyensiilya Iehet megkdzelitéen helyes, viszont a "szdr méyérti" 16, minden esetben iilés mégatt is van. vagyis nem jar egyenstilyban, vonal mégétti 16 végezhet feladatokat megkizelitéen helyesen, a szar mogitti lénak — mivel nincsen egyenstilyban — minden bemutatasa helytelen. A felve- V6 szar-segitséggel (félfelvételek) érjiik el vonal mégétti [6 16. dbra a 16 mozgasaban a lassitast, a révidebb tempokat, a jarmod csdkkentését és végiil a megallitast. Barmely szindékkal alkalmazzuk a szarsegitségeket, azok minden esetben csak révid ideig hassanak és pedig vagy felfelé a lovas gyomorszaja iranyéba, vagy oldaliranyba. A két szarhatdst alkalmazhatjuk cgyidejiileg, is. Ha felvevi-szarsegit éget alkalmazunk, az mindig egy idében. hasson mindkét szarral és legyen ésszekapesolva a zart tiléssel, a meghuzott derékkal. A "kéz" kiilén feladata a puha, dlland6 érintkezés fenntartésa a I6 széjval, hogy clisegitse és lehetévé tegye a lonak olyan tamaszkodas felvételét, amely 25“Jovagoltsagi" fokénak a legjobban megfele! A kézre harul a 16 vallainak vezetés kissé felfelé hat, Az oldalhatast a nyakél hatarolja, mert a 16 nyakéle f6l6t atemelt kézzel végrehajtott szarsegitség hatasa megakad a nyakban, tehét céltalan és helytelen. Ha csak az egyik szarral hatunk erdsebben és a masikkal az érintkezés megtartisa mellett engediink, akkor a lovat forditisra késztetjiik. amikor a szarakkal oldalt és esetleg Leggyakrabban eléforduld hiba, hogy a lovasok szarsegitségeket alkalmaznak a csizma- és teststlysegitségek hasznalata szar hatésat amikor a 16 mar engedett. Ennek eredménye a vonal és a szar mégatt mozgé, lendiiletét vesztett 16. Jol jegyezziik meg és a mindennapi munkinal egyetlen pillanatra tévessziik szem eldl, hogy kézzel — legyen az barmilyen ligyes — még nem lovagoltak be lovat. A lovas Ulése eldtt, rugalmasan, lendiiletesen mozgo elenge- dett és atengedé lovat csak az iilés, csizma monikus alkalmazasaval lehet elérni. élkiil és még akkor sem sziintetik be a szarsegitségek Osszehangolt, har- A csizma-segitséget a terdek szétnyitésa, vagy felhiizasa nelkiil, a heve- deren vagy kézvetlen mégétte adjuk, gy, hogy a esizmat — a 16 érzékeny- ségéhez. mérten — erdsebben vagy gyengébben nyomjuk a hoz, vagy tteme- sen megiitjiik vele, ‘A csizma-segitségek a szar- és teststily segitsegekkel Osszhangban, azokat kiegészitve hassanak, A biztos, szilard Ulés teszi Iehetove, hogy a lovas a csizma-segitségeket testének tbbi részétél fuggetlentl tud alkalmazni A. csizma-segitségek erejének széles skildja van, amely egészen a fenyitésig fokozhaté. Ha mind a két csizmaval egyenléen nyomjuk a lovat, az elore hajtolag hat. A csizma-segitség ereje (valamint a mod foko: s_ bes: iestsiily és szarsegitségek ét t akarjuk-e elémi. sat, a tempo névelé: egyidejii alkalmazasa) atl fiigg, hogy a ja Kkkenését, esetleg a mo: iintet ‘Alkalmazhaté valamely oldalu ldbszér segitsége egymaga is, ez esetben a 16 hatulja az ellenkez6 oldalra tér ki, Ha mind a ket csizmaval egy idében, de kiilénbdz6 erével és helyen segitiink a 16 elére és oldalt lép. A fent felsorolt, élesen hatarolt eseteken kiviil a csizma-segitségek alkal- mazasanak szamtalan lehetdsége van, ilyenek az apro gek, ami- kor a 16 valamely oldali merevségét, vagy ferdeségét akarjuk kikiisz6béIni (oldaljarasok). ae ‘A szarak hatasahoz hasonléan a csizmak is miikédhetnek tétleniil és tevé- kenyen. Tétleniil akkor, amikor érintkezésiikben csak tapadnak a 16 oldalahoz, zmak viszont a mar ismertetett mo- de nem kévetelnek semmit. A tevékeny cs 26 don lehetnek: 1. elérehajtok és 2. oldalt léptetok. Ne engedjiik, hogy a cs ma-segitség Allandé, megszakités nélkiili szoritassa vagy folytonos kalapalassa legyen, mert a 16 igy kézmbéssé valik, a lovas viszont kénytelen lesz fokozni a csizma-segitséget, tigy, hogy az végiil is ae hatastalan marad. A "kalapalé csizma" sok lovas megrégzitt hibaja, amelyet a lovasok éppiigy mint az edzOk igyekezzenck minden eszkézzel megsziintetni és a hiba eredé okat kikiiszébdIni. E rossz szokast minden esetben a lov: ének merev- sége, kisebb mértékben pedig a lo elengedettségének (lengdhat) hianya okozza. Helyes a lovas csizmajanak fekvése, ha elengedett (dtengedd) lovon a csizman keresztiil érzi a 16 mellkasanak emelkedését és siillyedését s ha az iilécsontok és labszarak olyan zart egységet alkotnak, amely a 16 hatulso laba- inak arnyalatnyi mozdulatait, vagy a legkisebb eltérést a helyes mozgas lendiiletété! is megérzi. A csizmak (az iiléssel egyiitt) orkédnek azon, hogy a lé a feladatanak megfelelden egyenes, vagy hajlitott legyen, rugalmasan egyen- stilyban lendiiletesen mozogjon, stilypont iranyaba lépve dlljon meg és induljon, vagyis a lovaglis minden mozzanataban a lovas iilése clétt maradjon. A csizma hasznalatanak technikaja, szorosan ésszefiigg a lovas "érzé- sével", amit a gyakorlat és akarat biztosit. (A lovas sObbi fejezetben lesz 26.) és6r61" részletesen ké- A tesistily-segitségrdl mar a lovas és 16 egyenstlyi helyzeténél_meg- emlékeztiink, az alabbiakban csak dsszefoglaljuk és kiegészitjiik a mondottakat Lovasaink (edzéink) a segitségnek ezzel a fajtajaval foglalkoznak — tudatosan — a legkevesebbet, pedig a 16 a teststily-segitséget érti meg legha- marabb. A helyes idomitas csak gy képzelhetd el, ha a teststily-segitségek nydjtotta Iehetdségeket messzemenden kihaszndljuk. Tudnunk kell, hogy a lovas a teststily-segitségeket 1. tétleniil és 2. tevé- kenyen is haszndlhatja. Tétlen iilés esetén testével olyan tartast vesz fel, amelyben siilypontja a 16 siilypontjaval megegyezik, tehat egyenstilyban vannak; a 16 mozga f (ka it a_lovas elmesen koveti és igyekszik a meglévé Allapotot zart ilésével biztositani. az allapotot szoktak gy is nevezni, hogy a lovas "viteti" magat a lovaval.) Tevékenyen teststilyat akkor hasznalja fel jl, ha stlypontjanak meg- valtoztatasaval lovat valamely fel-adat megoldasara készteti. A lovas testsulyanak athelyezésével, hatrabb, oldalt, vagy elébbre, kivalt- ja lovabél a lendiiletesebb mozgast, a réviditéseket, a megillitasokat, vagy az oldal eltolédasokat. A teststily-segitséget ugyaniigy, mint barmely més segitséget, nem alkal- mazhatjuk elkiilénitve, hanem csak azokkal ésszhangban. A. sarkantyii- és pélca-segitségek kisegito, de nem alapvetéen 2ae bizonyos fokig ezzel képes a lovas a segitségeinek szamtalan finom amyalatat alkalmazni. A sarkantyt viselése a dijlovaglasi versenyszamokban éppen ezért kotelezi, alkalmazhaté segitségek. A sarkantyiival fokozzuk a csizma-segitség hata A lovaglopalcdval ugyancsak a csizma-segitség erejét fokozhatjuk, oly médon, hogy a csizma mégétt, iitemes, a 16 mozgasdval dsszehangolt, apré itéseiket mériink a 16 oldalara. Az idomité lovas lovaglé-paleaja legyen oly hosszu és rugalmas, hogy dklének alaphelyzetében a lovaglovessz6 végével a 16 oldalat, a csizmak elérje. Felhivjuk lovasaink és edz6ink figyelmét, hogy csak biztos Ulésti lovasoknal engedjék meg, az idomitopalca haszndlatat, mert a gyakorlat azt igazolja, hogy bizonytalanul wld lovasok, valahdnyszor a paleat hasznaljak, belerantanak a 16 szajaba, amely ebben az esetben — amikor éppen elérehajté segitséget alkalmaznanak —, felvevi-szarhatast valt ki. (Egybevagé segitség.) A segitségek alkalmazasanak ésszefoglaléjaban rimutatunk még arra, hogy amint a neve is jelzi, a fent ismertetett szar, csizma-, teststily sarkantyu- és palcahatasok arra szolgalnak, hogy igénybevételiikkel a lovas megértesse magat lovaval, akaratat lova akarataval szemben minden kényszer és erészak nélkill érvényesitse. Valamennyi segitség helyes dsszehangolasa, és a ktilénbbz6 hatdst segitségek egymastol elvalasztott alkalmazasa a 16 belovagolisdgdhoz vezetnek. Rendszertelen, meggondolatlan, érzés nélkiili, egy idében alkalmazott kilon- b6z6 hatasu segitségeiktéI viszont a 16 merev, lendilletnelkili, s6t végsé fokon. csdkényés lesz. Mit jelent a segitségek elvalasztésa egymastol? Erre v alabbi példa Tehat egy idében alkalmazott erdhatas két ellenkez6 iranybél legjobb esetben nyugalmi, de fesziilt helyzetet teremthet és semmi esetre sem tud a test helyzetén valtoztatni. (17. abra.) Ennek a példanak az alapjan, ha a lovas erételjesen elérehajt és ugyanakkor 28 hasonlé erdvel a szarakkal felvesz, elképzelheté a l6 helyzete. Zavaraban, mivel mind a két segitségnek engedelmeskedni akar, egyebet nem tehet, mint hatat feldomboritja, izmait megmereviti, labai pedig, mint a cévek, szegezbdnek a fOldhdz (vagy Agaskodik 18. abra) A kéros kévetkezmény nem maradhat el; t8bb napi munka eredménye valik pillanatok alatt semmivé. Mindaz, amit a lovas faradsagos, tiirelmes mun- kaval tanitott lovanak —, hogy a csizmak hatasara batran lépjen elére, a szarak felvevé segitségére pedig puhdn, a lendiilet fenntartasa mellett roviditsen ee halomra d6lt, mert az egy idében alkalmazott két killénbéz6 jellegi segitség fajdalmat okozott a I6nak, mely megzavarodik és bizalmatlanna valik lovasa irant Ezeket az egy iddben alkalmazott, de killénbéz6 jellegii segitségeket nevezziik — egybevagd segitségeknek Az elorehajté és felvevd segitségeket egymastél elvilasztva kell alkalmazni, a két segitség kéz0tti idé fligg a 16 lovagoltsagi fokatol; ez fiatal londl hosszabb idomitott londl révidebb, iskola-egyensiilyban mozg6 lonal a masodpercek tizedrésze, de minden esetben legyen meg a két segitséget egymastél elvalaszt6 idokiz A megallitast fiatal lovaknal ta b izben, elosztva, egymAst kévetéleg, félfelvételekkel lovagolja a lovas, csak idomitott, “atengedé" lovaknal lehet exész felvételt hasznalni, azonban a felvételek alkalmazésénal gondoljon mindig arra, hogy a csénkok igénybevétele igen ers. Az a 16, amely a felvételre még nem tudja a kone és a esank iztiletét puhn meghailitani (vagyis nem Atenged6), annal a felvétel eréhatasa megakad a csankjaban, fajdalmat okoz és hamarosan a esink-iziiletének elhasznalédasahoz (csankpok) vezet. A segitségek haszndlatanal dontéen fontos még a lovas derekinak 29helyzete. A teststily-segitség, szar- és csizmahatas ereje attél is fligg, hogy a lovas derekat meghizza-e, azzal kitart, vagy tétlen marad? A lovas a dereka helyzetét, vagyis iilése erejét és befolyasét mindig az alkalmazni szindékozott segitség erejéhez kell szabnia Az egyes segitségek — testsily, derék, csizma, szar — aszerint és olyan mértékben mikkédnek egyiitt, amilyen célt szolgalnak. Segitségeink erejét_méretezziik mindig a 16 érzékenységéhez, belova- goltsagahoz és igyekezziink a segitségadds technikajat olyan magas fokiiva fejleszteni, hogy azok szinte észrevehetetlenek, lathatatlanok, de hatésosak legyenek. VI. FEJEZET MIKOR VAN A LO SZARON? A lovas legyen mindig ura a lovanak, ezt pedig csak akkor éri el, ha lova, akar allohelyben, akar pedig mozgasban, megszakitas nélkiil szaron van. "Szdron lét” alatt egy, az egész lora vonatkoz6 dllapotot értiink, nem csu- pan azt a tényt, hogy a 16 tbbé kevésbé a szarakra tamaszkodik. A 16 csak akkor van "szaron", ha hatbél egyenletes iitemben, egyenletes tempéval lendiiletesen jar. A szarhoz lovaghist mar a fiatal 16 kiképzésénél, mint elérendé célt tiizziik ki, de a lovagolt lénal is legytink mindig figyelemmel arra, hogy egyenle- tesen maradjon széron. A 6 szarhoz allitasa — lényegében — a lora skor, a 16 szajaval felvett érintkezéssel kezdédik. Az érintkezés felvétele azt jelenti, hogy a lovas helyes iilés mellett, a szarral és a zabbival megteremti az dlland6, rugalmas, kénnyii dsszekGuetést a 16 szajaval. Az igy felvett érintkezés mellett a lovas a szarhoz lovagolja lovat (elfogadtatja vele a zablat). Természetes, hogy mas érzést ad egy fiatal, "egyenstilyban" mozgé 16, ha szaron van, mint egy "iskola-egyenstilyban" lévé 16. Mig az elébb emlitett egyes gyakorlatok végrehajtésanal még erdsebb tamaszkodast keres a kézen, az, utobbinal szinte csak a szar siilyat érzi a kéz. Ez a kénnyéi tamaszkodas (szdronlét) a 16 belovagoltsigdnak eredménye és esak akkor érheté el, ha a 16 egyenstilyban, elengedetten, atengedéen hordozza lovasa és sajat stllyat, igy a lovas ilése elétt mozog és all meg. A 16 akkor van széron, ha allhelyben a lovas legkisebb segitségére a mozgast, barmely iranyban és jarmédban, helyesen tudja megkezdeni. Ennek feltétele, hogy allé helyzetben mind a négy labén aranyosan elosztott sllyal, egyenesen, mindkét szdron egyenletesen tamaszkodva alljon. Mozgasban pedig a hatuls6 labak a 16 egyen- siilyi helyzetének megfelelé hajlékony konc-, csdnk- és csiidiziiletekkel 30 lendiiletesen, egyenletesen és rugalmasan lépnek. Ha a 16 nem szaron all meg, akkor a lovas meghuzott derékkal, mindkét csizmaval hajtsa lovat apré léptekkel elére a zablahoz, mindaddig, amig csak egyenesen meg nem all és a zablat nem ragja Felhivjuk a lovasok figyelmét arra, hogy alléhelyben nem lehet a lovat szarhoz lovagolni; a szaronlét a belovaglas eredménye. Ha tehat egy 16 szdron van, akkor a megallitasnal is szaron marad. Az clébb ismertetett eljarast tehat féleg fiatal lovaiknal alkalmazzuk. Az idomitas folyaman, mint azt minden lovas tapasztalhatta gyakran eléfordul, hogy a 16 hatuls6 labai nem lendilletesen, nem a kellé mértékben lépnek, ilyenkor a 16 felfelé vagy lefelé kitér a szar ell, fejét tl magasan, vagy tal mélyen, nyakat erésen behajlitva (hamis tartés) tartja, az elérehajté — segitséget nem veszi fel, visszatart és "szdr mégétt" van. Ezt a hibait egyetlen médon lehet javitani, mégpedig erélyes elérelovaglassal Tapasztalhattak a lovasok még azt is. hogyha a 16 labakkal lép, elengedettsége hianyos, ennek kivetkeztében a szarsegitségek eldl kitér, azok ellen védekezik, "szdr ellen megy.” Ezt a hibat felvételekkel kisért (paradok, félparadok) elére-lovaglassal sziintetheti meg a lovas. (19. abra.) énk, de merev hatulsé — Szdr mégotei 6 31Az elobbiekben mar sz6 volt a "tamaszkodés"-rol. A helyes szarra-Allitas dményezi a tamaszkodast, amely a 16 engedelmes, rugalmas szarhozlépésbél keletkezik, Helyes a tamaszkodas, ha a 16 egyensiily helyzetéhez mért nyak- és fejtartas mellett a zablan alland6, gyenge tamaszt keres. Az idomitashoz. sziik- séges, hogy a tamaszkodast allandéan fenntartsuk. De sziikséges a dijlovaglasi feladatok lendiiletes bemutatésahoz is, amit a lovas helyes elérehajté és puha, vezeté-befolyasaval ér el Beszélniink kell még a szdrmértékrél, mert err6l kiilnbéz6k a nézetek: pontosabban az tigynevezett hosszii és révidebb szarr6l. Vannak, akik a hosszit és rovid szimértéket a kézben tartott szar valésigos, lemérheté mennyiségével hatarozzak meg. Ez az allaspont helytelen, mert Iehet a lovas kezében barmilyen hosszi szardarab, azért révid szdron (esetleg til révid), vagy révid és azért mégis hosszii széron lovagol. A szar mértékét a kéznek a 16 nyaktartésabél adéd6 helye szabja meg, ahonnan a kéz a puha, rugalmas érintkezést a 16 sza- javal allandéan fen tudja tartani. Leszégezhetjiik: ti-, vagy révid-, hanem csak helyes szar- mérték van, amellyel a lovas a helyzetének megvaltoztatasa nélkiil felvenni, vagy utana engedni tud. nincsen hoss VII. FEJEZET A LO TARTASA ES LENDOLETE Minden idomité lovas vagya a szép tartasban lendilletesen eléremend, kényelmes és kellemes dijlovaglé 16. Sajnos, azonban az it, amit vagyuk elérés¢hez valasztanak, nem mindig célravezetd. Sok idomit6 lovas abba a hibdba esik, hogy a dijlovaglis lényegét lova tartasiban keresi, holott a 16 tartésa mindig a belovaglis eredménye. Itt jutottunk el a lendiilet kérdéséhez. A 16 belovaglasanak, az idomitasnak és a dijlovaglasnak nyitja: a lendiilet. Lendiiletesen jaronak a feltétleniil engedelmes, a segitségeket elfogad6, a szirhoz készségesen élénken lépé, hatulsé labaival (egyensillyi helyzetének megfeleléen) kelldképpen rigoz6, hatat hasznald, elengedett és atenged6 lovat nevezziik. A lendiiletesen mozgé 16 ezt a tartésat magatél veszi fel, a lovasnak ezzel ninesen gondja. Ne is igyekezzék a 16 nyakat formalni, inkabb tornasztassa a 16 egész testét, igyekezzék feltétlen eléretérésre Ssztdkélni és az igy elérelendiilé lovat formalja meg felvételekkel. Az eldre- menési kedvnek és lendiiletnek csekély hanyadat kelt az iiléssel és szarakkal felvenni és maris megvan a 16 helyes tartasa. A lovat nem lehet erre kényszeriteni, mert erdltetése megéli a lendiiletét; a 16 a lovas Ulése mdgé keral, sét legtibb esetben szarmégétti lovat eredményez. Minden idomité lovasnak ez legyen a jelszava: "lovagolj hatulrél eldre és 32 igazitsd lovadat egyenesre". Ha ezt betartja, akkor lendiiletesen jaré, helyes tartasit lova lesz. VIII. FEJEZET ELENGEDETTSEG ES ATENGEDOSEG —A LOVAS ERZESE Az eddigickben mér tbbszér esett sz6 az clengedettség és az atengeddség fogalmarél. Vizsgiljuk meg mit jelentenek ezek a fogaknak és mi a jelentdségiik. A l6 belovaglasaval a lovas azt akarja cléri, hogy lova engedelmes, kel- lemes és kényelmes legyen, készségesen hajtsa végre azt a feladatot, amit vele végeztetni akar, Eddigi ismereteink birtokaban mar tudjuk, miért kell a 16 és lovas egyen- sulyét megteremteni, milyen célt szolgalnak a segitségek, miért kell a lonak a tamaszkodasban szaron lennic, most pedig megismerkediink ezeknek a kéve- telményeknek eredményeivel. Ahhoz, hogy megkezdhes , alapfeltételként a lonak llandé rugalmas timaszkodasban, tehat szaron, hatat hasznalva, az elérehajte segitségekre és félfelvételekre (félparid) engedelmesnek, mind a két oldalara egyarant athajlithatonak, vagyis elengedetmek kell lennie. A 16 akkor elengedeti, ha minden nem kivant fesziiltségtél mentes Az idomitas tovabbi soran, a dijlovaglisi kovetelmények fokozasanal az elengedettség mar nem elegend. A magasabb kévetelmény a 16t6] is tébbet kivan, mert az elengedett 16 még nem képes az iskola-egyensilyra, Ehhez tobb iiltetettség (stily-aldlépés), nagyobb lendiilet, kénnyebb tamaszkodas, a segitségeknek teljes dtengedése, egészen a két hétulso lab csiidiziiletéig sziikséges. $ csak, ha ez az dllapotot elérte, akkor valik a 16 drengedéve. az iskola jarmédokra. Atengedé a 16, ha a legkisebb segitség a kivant hatast a 1d egész testében, hossz- és oldaliranyban, régtén puhan és rugalmasan kivaltja, az iskola-idomi akkor van iskola-egyensiilyban és érett meg * Fejezeteken keresztiil. arr6l volt sz, hogy mi a helyes és mi a helytelen a lo idomitaséban, de még nem meriilt fel az a kérdés, hogyan dllapithatja meg a lovas, hogy jé vagy rossz munkat végez-e? Mi mutatja meg a lovasnak helytelen, vagy helyes iranya munkajat? Elsésorban az edz6, vagy az idésebb, tapasztaltabb lovas az, aki erre figyelmezteti. Ez azonban nem minden, mert a lovaglis sajatossagdb6l adédik, hogy mindazt, amit az oktaté a foldré! magya- 33raz, a lovasnak még at kell vinnie lovara Helyes és célravezeté, ha az oktaté feliil a tanitvany lovara és meg- mutatja, hogyan kell végrehajtani a megkivant feladatot. A lovat hosszabb ideig is lovagolhatja, majd ismét a tanitvanyt iilteti a l6ra, hogy a most mar helyesen mozg6 16 nyujtotta "érzést" dtvegye. Eljutottunk tehat a /ovasérzéshez, amely valasz a feltett kérdésre, hogyan és miként Allapithatja meg a lovas, helyes vagy helytelen munkajat. Szorgalommal és akarattal minden lovas magasfoki tudasra tehet szert a lovaglasban, ha lovas érzését neveli. A lovas érzést nevelni kell elébb kénnyebb feladatok megoldasaval és csak ha mar ezek teljes biztonsaggal sikeriiInek nehezebb kévetelményekkel Ilyen kGnnyebb feladat: megkévetelni, hogy a lovas megallitas utan érez- ze meg, négy lébon allott-e meg a lova, vagy pedig pihenteti valamelyik hatuls6 labat? (20. abra.) Vagy példaul érezze meg, helyes ldbra ugrott-e be vagtaba? Fel lehetne sorolni még szdmtalan hasonlé, kénnyebb feladatot, amelynél érzés nélkiil sohasem tudhatja meg, hatbél jar-e a lova, iiteme elég élénk-e, vagy mint alapveté kévetelményt, hogy a lova a lovas iilése elétt van-e vagy sem? Amit a lovas mg Rell érezzen 20. ébra Van azonban a lovasnak egy nagyszerii segitdje, amely majdnem mindig kivétel nélkiil megmutatja, j6-e a munkaja, vagy hibés és ez — a lova. Farad- hatatlanul "megmondja" lovasénak, mit tett helyesen és mit rosszul. Termé- szetesen meg kell érteni ezt a beszédet a lovas érzésen keresztiil. Sok lovas, idomitas alatt gyorsan kimondja a "buta dog" jelzét és nem érzi meg, hogy lova merev hattal mind jobban és jobban szérellen mozogva, mar jéval elébb "megmondja”: "rossz amit velem csinalsz". A lovas tompa, csiszolatlan érzése azonban ezt nem veszi tudomasul Néhany példa, amikor a 16 jelzi, hogy valami ninesen rendben: Fejesap- kodas, — "ne rants allandéan a szamba”, kinigds a hatulsé lébbal, — "ne csik- landozz a sarkantyival”, elnehezed6 tamaszkodas a szérakon, — "tilsagosan kitartasz a kezeddel" és még rengeteg példa, amit minden gondolkod6 lovas fel 34 tudna sorolni, sajat tapasztalatai alapjan. A lovas érzése szabja meg példaul a segitségek erejét is, tovabbé azt, hogy a magasabb dijlovaglasi kvetelményeknél —, milyen kifinomodott lovas ér- zést kovetel meg a piaffe-b6l val6 atmenet lovaglisa passage-ba, ahol egy arnya- lattal erésebb szarhatas, vagy az iilés gondolatnyi elmarada In meg. Az iskola-munka, valamint a dijlovaglas kivan, hogy szimtalan helyes megérzés j6 dssz: godt, harmonikus egységgé a lovast és lovat. a pssage lendiiletet sok lovas érz t és tapintatot ével alakithassa, nyu- A legtdbb lovas az hiszi, hogy egyediil a ke: elsésorban az Ulés veszi fel és régziti maradandéan. helyesen iilé lovasnak van j6 lovasérzése ével érez, pedig az érzéseket :z annyit jelent, hogy csak IX. FEJEZET LOVAK KIVAASZTASA — A FIATAL LO IDOMIASA A I6 helyes kivalasztisa déntén befolydsolja a lovas késébbi munkajat és éppen ezért figyelmet érdemel. A lovak kivalaszt kévetkezékben foglaljuk dssze. Tisztaban kell lenniink azzal, hogy milyen célra akarjuk kivalasztani a lovat, ennek megfelelden fajta szerint itéljak meg elsésorban. Megkiilénbéztetiink meleg- és hidegvéritlovakat. A melegvériiek szerve- zete szilard, a hidegvériieké petyhiidt és dltalaban sok takarmanyt kivannak. A melegvériiek jarésa kénnyii és gyors, a hidegvériieké nehézkes és lassi A lovassport céljainak a melegvérit lovak felelnek meg. Vérmérsékletiik élénk és éppen ezért j6 kiképzés mellett a lovassport céljaira hasznalhatok Melegvérii lovak kéziil hataslé hati és "JO kotésii" tert nyerd” sara mérvad6 szempontokat a nak megfelelnek a nemes szirmazasit, j6 rast lovak. Kivalasztésakor meg kell vizsgaltatni a 16 szemét, iziileteit, hogy épek-e, tovabba nincs-e csontkindvése és lése. Ugyeljiink még a helyes laballasra is A hataslé j6 vérmerséklete, szép tértnyeré mozgasa és egészséges izilletei sokszor megtévesztik a szakembert is és elnéz olyan hibakat, mint: gyengébb hosszabb hat, esetleg kissé helytelen laballas, rovid és nem tékéletesen ztett nyak. Ugyeljiink még a 16 magassagara, 6vméretére és szirméretére is. Ha a mondottak szerint a lovakat helyesen valasztottuk ki, az idomitas feladata lesz, hogy a hasznalati 4gakban a teljesit képességének hatarat a helyes lovaglas képességet kifejlessze. A I6 teljesité szabja meg. Karos volna tudatlansdghél, konnyelmiiségbél, vagy hamis beesvagybél megerdlteté teljesitményeket kévetelni, amikor ilyenekre sziikség még nines, 35A kézvagyon ellen vé1, aki ily médon a lovak erejét és eg legesen kockdztatja vagy elfecsérli A melegvérii lovak idomitasa kériilményes és nehéz, csak tiirelmes, megfontolt, kévetkezetes banasméddal érhetjiik el a végsé célt. Mindezeket azért bocsatjuk elére — még az idomitas részletes targyalasa clétt, — hogy fogalmat alkothassunk arrél a felelésségrél, amellyel minden lékivalasztas jar. eget fls- A 6 kivalasztésa utan megkezdédik a fiatal 16 idomitésa. Ennek négy idészakat killonbéztetjiik meg. Az elsé idészakban az erdallapotot fejlesztjtk ki, a csik6t istallézzuk, j6 bandsméddal kezessé tessziik és szoktatjuk a felsze- reléshez, A masodik idészak szoktatas a lovashoz és a stilyhordas gyakorlésénak ideje. A harmadik idészakban a csikézablan, a negyedikben pedig a feszité- zablan idomitjuk Az els6 idészakra altalaban egy hénapot szamitunk, a masodikra 2 h6napot, a harmadikra 6 hénapot, a negyedik id a 6 kiképzés céljanak megfeleléen szabhatjuk meg. A fiatal 16 kiképzésének elsé idészakaban a magyar 16 kifejlédéséhez kell alkalmazkodnunk és éppen ezért mondhatjuk, hogy a belovaglast négy és fél éves korban kezdhetjtik meg. Kériilbelill két esztenddt vesz igénybe a potlovak belovaglasa. Ennek a kétéves munkanak a felépitését, beosztisat ismertetjiik a kovetkezkben, kiilénds tekintettel a banasmédra és az edz belovaglas folyaman A csikételeprél bevonult csikék kiképzése kériilbeliil 3—4 hetes istal- Iohoz-szoktatassal kezdddik. Kilén erre a célra kivalasztott, lovat szereté Isapolok gondos ellendrzésével igyekezziink az uj viszonyok kézétt a fiatal 16 bizalmat megnyerni. A katofék nyugodt feltevése, kantérozas, az apolashoz szoktatas, kivezetés, bevezetés, lab- és patadpolas azok a kis, lényegtelennek sz aprésigok, amelyekkel mar kezdetben végleg megnyerhetjiik a fiatal 16 bizalmat, vagy hosszit idére elveszithetjiik azt. Meg kell ismerni a fiatal Ié ter- mészetét, mondhatnank jellemét, tovabba az esetleges alkati hibait, Az elsé napokon a csik6k naponta 3—4 érat legeljenek, vagy ha erre Iehetéség nines, karamban mozogjanak. Iyenkor j6, ha a l6apolok egy marék zabbal a zsebiikben vonulnak ki és tobbszér megkindlva a csik6kat Allandéan 3 ak hatar: fontossagéra a barétkoznak veliik. Ennek az lesz az eredménye, hogy kévetve a zabot, kezesen fognak az apol6k utan menni. Természetesen igy a léapolds és az istalléban elfordulé mindennapi munka is konnyen és zdkkenésmentesen folyik majd le. A csikoknak ezalatt az idé alatt a napi legelésen kivill 3 kg zabot és 5 kg szénat 36 adjunk, A nyereghez szoktatast is meg kell kezdeni mindjart az elsé napokban Elészér az dllasban a lovat kifelé forditva, megszagoltatjuk vele a nyerget, majd zabot adunk neki s amig a zabbal van elfoglalva, észrevétleniil hatara tessziik a nyerget. Egy-két nap mulva megprobalhatjuk a heveder becsatolasat is. A csik6 kantarhoz-szoktatasat is ebben az idében kezdjiik. Médszer: orrféket kicsatoljuk, majd mikézben a markunkban zabot tartunk, a csikézablat a 16 szajaba he- lyezziik. A fillekre kiln is vigyézzunk! Ezt az eljarast naponta tiirelmesen meg- ismételjiik. Az elsé harom hét munkajahoz szamit az els6 lora-szallas is. Ezt a kévetkezéképpen hajtsuk végre. Az elsé napokban a délutani léapolas kézben kivezetjiik a csikét, majd az apoldja zabbal varva ot, ugorjon fel ra. Nem szabad nagy siirgés-forgas kézepette, harom-négy ember segédkezésével csindlni ezt, mert megzavarja a lovat. A loraszallas utan — vezetve — régtén jarjon a csiké egy kért a lovas alatt. A tovabbiakban mdr a nyergelt csikéra iiltetjiik fel Apoldjat. Ezek utan a csikok naponta nyereg és lovas alatt fokozatosan tobbet és tébbet mozognak és igy lassan megszokjak a lovas silyat s mar az els6 hét végén elérhetjiik, hogy egy rat is sétalnak és kocogé tigetésben mozognak. Ezt a nyugodt el évatosan fokozzuk azaltal, hogy, mind tébbet és tébbet mozgatjuk a csikékat s ezzel elérjiik, hogy egy-két hét mtilva megkezdhetjiik az edzést. A munka menete: féldras 1épés-munka a terepen, majd amikor az oktaté latja a teljes nyugalmat, eleinte csoportban egy nyugodt 16 és lovas vezetésével kocogé iigetésnek indulnak. Az els6 napon 500 m-es iigetés utén nyugodt lépésben vonulnak be a csikok. a munka egy-két napon at tart, mialatt mind az oktat6, mind a lovasok megis- merkednek lovaikkal. A kévetkezé napokban a fenti munkdhoz hozzavesziink még kériilbeliil 500 m iigetés-munkat. Hogy mindezt helyesen hajthassuk végre, saiikséges, hogy a lovas a kénnyed illésén, valamint a 16 nyakhosszdnak meg- armértéken és a lovas kénnyii kezén kiviil még a csizmaszara is érint- kezésbe keriiljén a csiké oldalaval. Ezt fokozatosan ugy érhetjiik el, hogy mar az elsé "lépés-munkanal" gyakran llunk és indulunk meg. Ezzel elérjiik, hogy minden megallitas és meginditasnal a csizmaszar Allandoan érintkezik a 16 oldalaval s igy valésaggal odaszivédik. A fenti munkakkal szorosan kapcsolatos-a szerszamzat helyes illesztése és ennek ellenérzése loraszallas elétt, valamint munka kézben. A j6 oktaté lovasaival, csikoival és azok apoldival nemcsak munka kézben él egyiitt, hanem azutin is és igy csodalatos élmény lesz szamara a fiatal csikOk fejlédésének megfigyelése. Kialakul elétte egy élesoport, a jo mozgasé csikék csoportja, egy 37 ZzKozépesoport amelyb6l néhany reményt nydjt arra, hogy az élcsoportba keriil, port, ahol a fejlédés lassibb. Megfigyelhetdk a fiatal lovak tulaj- i, lesznek élénk, de rossz mozgasti, lomha, de j6 mozgast, élénk és j6 su, valamint lusta és rossz mozgasé lovak. Vigyéznunk keli a kévetel- ményekkel, mert meggondolatlan, hirtelen munkaval drékre elronthatjuk a csi- kot, vagy helyes munkabeosztassal, kemény, edzett lovat nyerhetiink. Az edzés megkezdésével az etetést is fokozzuk: mégpedig 5 kg zab és széna adagolasaval. Ameddig lehetséges, legeltessiink is. A legeltetést a tél folyaman répaszelet etetésével potoljuk. A csikét, hogy j6l fejlédjék, etessiik loherével és lucernaval. Az allatorvos tanacsdéra adhatunk pekket és fitort is (csontképz6 tapszer), amelyek a csik6 csontozatat fejlesztik. Az elmondottakban a csikdidotmitas elsé idészakat ismertettik Ha a csik6k ezeket a kezdetleges munkékat nyugodtan végezték, megkezdjiik a mdsodik idészakot, a lovas alatti iskolazdst. A csik6k lovag- lasahoz feltétleniil j6 lovasokat kell kivalasztanunk, akik kénnyedén iilnek, a csizmaszarukat puhan és allandoan érintkezésben tartj4k a 16 oldalaval, s igy fokozatosan ravezetik a lovat a csizma-, illetve a szir segitségekre. Eleinte vezeté 16 mégétt lovagoltassunk Iépésben, majd iigetésben, mindig szem elétt tartva a csik6k erdallapotat. A segitségekre a legnagyobb elévigyazattal tanitsuk a lovat s annak érzékenységéhez mérten adjuk azokat, gondosan kertilve mindent, ami a fiatal lovat feszessé tehetné. A szarsegitségek mélyen tartott kézzel révid ideig tarto s tébbszér meg- ismétl6d6 szarhatasokbol alljanak. A labszar-segitséget ugy adjuk, hogy a lab- szérnyomassal egyidejtileg a lovaglépalcaval megérintjiik a vallat. Mar ekkor készitsiik elé a csikot a csizmaszarak oldalt lépteté hatasara. Ezt elérjiik, ha Allohelyb6l egyszerii oldal léptetést probalunk. Tehat probalunk és nem kéve- teliink! Ebben az idében a meginduldst, a megallast és az egyszerii fordulatokat gyakoroljuk Iépésben. A fordulatokndl a belsé csizmaszarral serkentsiik a lovat és a lovarda sarkokat j61 kerekitsiik le. E gyakorlatok alatt a potlé fokozatosan megismerkedik a segitségekkel és bizonyos fokti tamaszkodashoz szokik. Vi- gyazzunk, hogy a megfelelé szarmértéket a fiatal 16 nyers tartésdhoz alkal- mazzuk. A potld eleinte a lovas stilya kvetkeztében elveszti jarasat, ez azonban csak atmeneti allapot, mert az egyenstlyi helyzet megteremtése utan az isimét vissza fog téni. Nyugodt, egyforma és tért nyeré lépések jelzik, hogy az elsé célt elértik. Ebben az idében dvakodjunk a til hosszan tarté tigetéstél, vagy a tulfokozott munkatél, hogy a lovat meg ne erdltessiik. Legjobb hatasa a lovas nyugodt, simulékony iilésének és velemend puha kezének van. Tehat nem az eldrebuké ulésen van a hangsiily, hanem a hozzasimuld, fokozatosan meghiizott derékkal iilé lovason 38 Ha a csik6 az iigetésben mar elengedett, egyenletes lépésekkel hordja lovasat, megkezdhetjiik a vagtat. Az dtmenet iigetésbél fokozott eldrehajtassal trténik. Eleinte gy ugrassuk be vagtéba, hogy fokozzuk az iigetést mindaddig, amig beugrik. Ha a csiké kedvet mutat ra, engedjiik egy ideig vagtazni, viszont erdtlenségb6l iigetésbe visszaesé fiatal lovat ne kényszeritsiink tovabb vagtazni, hanem rendezziik az iigetést és azutan ujra ugrassuk be. A fokozatos atmenetek a fontosak. Minden jarmédban a csikékat hagyjuk az 6 egyéni tempdjukba menni. Ha megfelelé terep van, lovagoljunk idésebb 16 utan, nyitott csoportban, sik terepén. A terepen is a nyugodt atmenetek gyakorlasa lépésbil iigetésbe, abbél és vagtaba, vagtébdl iigetésbe és iigetésbdl lépésbe, igen fontos és nagyon megnyugtatja a fiatal lovakat. Az oktaté iigy lovagoljon, hogy ellenérizni tudja a lovasok helyes tilését, helyes kéztartasat és a jarmédok valtoztatasanal a nyugodt atmeneteket. Ha lovardéban gyakoroljuk a jarmédokat, nagyobb méretii lovardat valasszunk. Az elmondottakkal be is fejeztik az idomitas masodik idészakat. Elértiik, hogy a csiké teljes erédllapotba keriilt, hozzdszokott a felszereléshez és a lovashoz. Ezek utan kvetkezhetik a harmadik idészak. Az idomitas e legfontosabb idészakdban az oktatonak és. a lovasoknak egyarant tisztéban kell lenniGk a jarmédokkal, a helyes jarassal, a tempoval, iitemmel, lendiilettel, a szdron-léttel és az Gntartassal. A harmadik idészak célja, hogy a 16 lendiiletes tiszta mozgasat és vizszintes egyensiilyat elérjiik. Hogy a fiatal lovat tal ne eréltessiik, csak lassan fokozzuk a kévetelményeket. Ebben az idészakban a csik6 fejlédése erdsen fligg az oktaté és a lovas helyes érzését6]. Ha a mendkedvét fokozatosan fejlesztjiik, a csiko mindinkabb enged feszességébél és tamaszkodasa biztosabb lesz. Az elére-hajto segitségeket készségesen elfogadia és elengedetten, egyenletes, élénk, térnyeré lépésekkel, vonalon megy elére. A lovas mar meghuzott derékkal iiljén a nye- regben, hogy a 16 hatulsé labait rugalmas hajlitasra és ellékésre késztesse. Az igy elért lendiiletnek az lesz az eredménye, hogy a 6 hata és nyaka jobban eldre- nyulik és a hatuls6 labak helyes mozgasabél létre jon a lengé hatmozgas. A tervszerti tornasztatas kivetkeztében lassan a 16 elején lév6 tulsily egyforman closztédik mind a négy ldbra és ez meghozza az egyenstil: A menékedvet a pétld eddigi labsorrendjének élénkitésével fokozzuk és a “nyers tempo"-bol fejlessziik ki a "munkatempo'’-t. Ez a lonak az egyéni tem- poja, amelyben labhosszanak megfelelé élénk iitemmel a legk6nnyebben mozog. Bi nek elérésére eleinte a 16 nyers, egyéni tempéjaban iigetiink. A tempé foko- zasa kézben eléfordulhat, hogy a jarasa nem tiszta, a tempo nem rendezett és a 16 Ontartésa romlik. Ebben az esetben a munkaiigetésbél térjlink vissza a nyers 39egyéni iigetésbe. Ha a fiatal 16 munka iigetésben mar “hordja magat", attér- hetiink a nyers egyéni vagta tempéjanak fokozaséra. Az élénk munkatempé clsajatitasa utan a lovas még hatarozottabb iilésével és félfelvételekkel késztesse lovat hatuls6 izilleteinek erdsebb hajlitasdra, Ennek rugalmasabb jaras és kny- nyebb timaszkodas lesz az eredménye. A fiatal 16 sokszor gyengeségbél, bizalmatlanségbél, vagy a lovas rossz befolyasa miatt megfesziti izmait és igy hamis mozgassal és tartassal jar. Ezt a merevséget a napi idomité munkdban fokozatosan fel kell oldanunk azaltal, hogy addig jaratjuk lépésben és iigetésben felajanlott tartésdban és tempdban, mig izmainak elengedettségét nem érezziik. Az idomitas folyaman ezt a részbeni clengedettséget tékéletesitjiik a késGbbiekben leirt hajlitasokkal. Ebben az idé- szakban a lépés csak elengedtetésre és pihenésre szolgal, de az élénk léb- sorrendet kGveteljiik meg. Az atmeneteket eleinte fokozatosan és csak ritkan gyakoroljuk. Helybél csak lépésben induljunk el és csak Iépésbél alljunk meg. Ugetésbe csak Iépésbél. vagtaba csak iigetésbél menjiink at és forditva. A jarméd fokozaséhoz mindkét csizmaszar hajtson eldre, a kéz és a felsétest pedig, "j6l menjen" a 16 mozgasaval. Kevésbé érzékeny lovaknal a labszarsegitségeket tamogassuk kézvetlen a csizmaszir mégétt hat6 palcasegitségekkel. A beugra- tast nagy kérén, késébb egyenes vonalon is gyakoroljuk. A jarmédok csékken- tését és a megallast a felsdtest kitartasaval és tébbszéri puha szarhatassal hajt- juk végre, de gy, hogy e miiveletnél az utolsé mozzanat mindig a szar engedése legyen. Ugyanekkor a labszdrak a 16 torzsével erésebb érintkezésben vannak. Arra kell térekedniink, hogy a potlé minden atmenetet hatarozottan, kénnyedén és lendiiletesen hajtson végre A fordulatokat a potld idomitottsagi fokahoz kell szabni és mindig j kell késziteni. Ez az elékészités abbol ll, hogy a lovat felvételekkel, a fordulat korivéhez allitjuk. Ha a lo a belsé szarnak enged, a kiils6n pedig kissé tamasz- kodik, de a vallaval nem tér ki, a fordulatra valé elékészités megtértént. A belsé labszar és kiils6 szar fokozottabb kézremiikidésével vezetjlk a lovat a fordulat ivén, Ennek megfeleléen fokozatosan lovagoljuk kia szégleteket is. A fordulatoknak helyes Allitasban és helyes iitemben tértént lovaglasa utan kezdjiik meg az idomitast a nagy kérdn. Ezzel fokozatosan tornasztatjuk a fiatal lovakat. A tovabbiakban egyenes vonallal és kordkkel valtakozva folytassuk az idomitast. Nagy kérén a lovas igy vezesse lovat, hogy annak a teste, meg- feleléen hajlitva mindig a kériv vonalat kévesse és ekézben vigyazzon a helyes iitemre. Az egyszerti fordulatok utén attériink a "kiskér" gyakorlasdra. Ezt cleinte a nagykér csigavonalszerti kisebbitésével kezdjiik. Minden fordulatnal,, kGléndsen a kiskOrnél Ugyeljiink a ferdeség elkeriilésére, illetve a 16 megfelelé allitasara. Majdnem minden 16 hajlamos a ferdeségre, mert amikor az egyik hatulsé labaval a vonalr6l letér, az dtellenes valléra dél. Az elferdiilt lonak 40 elészér a vonalrél letért hatuls6 labat vigyik a vonalra, a domboru vallat azutan igazitsuk meg. A 16 vallat mindkét szarral oldalra vezetjiik, gy, hogy a két szar a letért hatulsé lab oldala felé, de ugyanakkor a masik oldali szar kissé felfelé is hasson. A vonalrol letért hatuls6 labat az azonos oldali csizma erélyes elére- hajtassal az azonos oldali szarhoz hajtja és egyittal a vonalra is Allitja, mig a masik, a heveder mégé helyezett csizma az azon az oldali hatulsé labat serkenti fokozottabb eldrelépésre. A fiatal 16 tékéletes egyenesre igazitasat oldal-jara- sokkal érjiik el. Ameddig a fiatal 16 erre még nem érett, a ferdeségeket az elmon- dottak szerint igyeksziink mérsékelni. Késébb mar a lendiilet és a vallvezetés akadalyozza meg a ferdeségeket. A “labszar iranti engedékenység" gyakorlasanal a belsé labszar 6sz- téndzze a bels6 hatuls6 labat fokozottabb elére lépésre és a belsé szar inyed hatasat éreztetve, késztesse a 16 hatuljat a kitérésre, dgy, hogy a belsé hatulsé lab a kiils6 eliilsé iranyaba lépjen. Ezaltal a belsé hatulsé lab a 16 stly- vonalahoz kézelebb jut és az egész teststily nagyobb részét alatamasztja. Ezzel elokészitjiik a lovat az atmenethez a nyers egyensiilybél a haszndlati egyen- sulyba. A labszérnak igy fokozottabban engedelmeskedé 16, az egyensily elérése utan a lovas csizmaihoz simul és azok hatasara érzékenyebb lesz. Ilyen- kor mondjuk azt, hogy csizma kézétt van a lo. A potlo hatulso labainak hatarozottabb mozgatasat (percenként 200 méteres) iigetéssel érjlik el. Az Atmenet iigetésbe fokozatos eldre hajtassal térténik. Ha a potlé mar hosszabb ideig Gn-tartasban tud iigetni, idénként ré- videbb munkaiigetésre térjiink vissza. A két tempé ismételt valtoztatasa a 16 Alland6bb tartasat és nagyobb elengedettségét eredményezi. Az tigetést foleg egyenes vonalon, a rvid igetést kordn gyakoroljuk. A lovas felséteste a 16 fokozott elengedettsége kévetkeztében mind jobban eléri a merdlegest, a 16 mozgasaval j6l vele megy és az alalépé hatuls6 labakat ezaltal még fokozottabb hajlitasra készteti. A fiatal 16 haladasa a réviditett munkaiigetésben magaval hozza, hogy munka-vagtaja is rendezettebb, egyenletesebb és révidebb lesz. Ezutan meg- kezdhetjiik a beugratas gyakorlisdt lépésbél. A lovat a helyes Allitottsaga és a vallvezetése (bels6) tartsa a vonalon. Fokozottabb elengedettségét az az érzés mutatja, hogy a 16 "hordja magat" és a vagtaugrasok nyugodtak. Ha a vagta kénnyen, til koran megrovid ik a potlovat ismét eldremenésre és élénk vagtaugrasokra. A vagta ugrasainak meghosszabbitasara tagabb keretet kell adnunk, amelyet a szarak utana engedésével és a felsé test velemenésével ériink el: Vigyazzunk azonban arra, hogy a 1d "ne essen szét", hanem hatbél rugalmasan vagtazzon tovabb. A révid vagtat ne erészakoljuk ki kézvetlen felvételekkel, hanem sokszori dtmenetek, fordulatok és kérdk lovaglasaval igye- kezziink azt elémni. Ha igy jarunk el, tapasztalhatjuk majd, hogy a 16 maga 41ajantja fOl a révid vagtat. A révid vagta percenként 250 méter. Az atmenetek syakorlisaval a fiatal 16 kiegyenstilyozédik, a tbbi gyakorlat pedig elengedetté teszi. Mindezek utan elérkezett a 16 .Osszeszedhetéségének” idészaka. Az osszeszedést munkaiigetésben azzal kezdjiik meg, hogy a mozgas lendiiletének fenntartasaval a munkaiigetés tempojat fél felvételekkel réviditjiik. A fiatal 16 jarjon tisztan, rugalmasan s az eddiginél valamivel kerekdedebben ligessen. Amikor a lovas azt érzi, hogy a lendiilet csdkken, azonnal fokozza ti- gabb keretben az iigetést. Ezek a gyakorlatok megerdlteték, ezért eleinte csak rovid ideig alkalmazzuk. Helytelen az elsé dsszeszedési gyakorlatokndl a fiatal lovat sziikebb keretbe erészakolni, mivel a hosszabb ideig tarto bsszeszedéshez a saiikséges lendillet és dtengedéség még hidnyzik. Az erdszak feszességet és helytelen mozgast idézne eld. Tehat az dsszeszedéshez sziikséges rovid tempét a szabad tempéval valtakozva gyakoroljuk. Helyes megillit fokozhato. A fiatal 16 kiképzésének mar ebben az idészakéban gyakoroljuk a 16 testénck révid fordulatait az eleje és a hatulja k6riil. Az elébbi a labszar iranti engedékenységet fokozza, az utébbi pedig az dsszeszedést. A hdtralépést csak akkor kezdhetjiik gyakorolni, ha a. fiatal 16 tamasz- kodasa allandosult és helyesen meg tud dllni. Eleinte elégeditink meg egy-egy hatralépéssel. A sorozatos hatraléptetést csak az eldbbick tébbszéri gyakorlasa utan kezdhetjiik meg. Az oldaljardsokat a fiatal 16 elengedettségi foka szerint kezdjiik gyako- rolni. Az dsszeszedettség és a hajlitottsag csak olyan mérvii lehet, hogy a hatulsé labiak fokozottan a stilypont felé aliléphessenek. Az oldaljarasokat éppen ezért mindig csak rdvid ideig és a kévetkez6 sorrendben gyakoroljuk: ,,vallat ki", ~vallat be”, .farat be” és ,,féloldalzas”. A ,.vallat ki? és a vallat be” egymas uténi lovaglasaval értetjik meg a fiatal léval a szar- és csizma segitségek Osszmikédését a legtisztabban. A ,,vallat ki” gyakorlattal a vonalrél eltéré hatul- 86 lébat, a ,,vallat be” gyakorlattal a tilterhelt vallat igazitjuk helyre. A \,farat be” gyakorlasanal a hosszhajlités” helyességén legyen a fostily. Az oldaljaras gyakorlasanal a lendiilet fenntartasa a legfontosabb. Fiatal lovakkal a ,. dalzas” gyakorlasa eleinte hosszi vonalakon megszakitasokkal térténjék és vigyaz- zunk a vallak vezetésére. A harmadik idészakban a lovasok legyenek tekintettel az alabbi fontos tényezokre: A révid iigetés fokozza a fiatal 16 hatuljénak rugalmasségat és erre felfelvételekkel késztessiik. A tempo révidithetéségét mindig a pdt, j lendiilete szabja meg, de a révid tigetés sohase tartson hosszii ideig, A sebes-iigetés a hétulsé libak lékéerejének legnagyobb fokii kifej- lesztését szolgalja. Az atmenet sebes iigetésbe lassi fokozassal torténjék Egyenes vonalon, adjuk meg a sziikséges tigabb keretet, de vigyézzunk arra, 42 hogy a 16 megérizze ntartasat. A legnagyobb erdkifejtés pillanatéban jutalmul menjiink at ismét tigetésbe.. A lépésmunkat is ellendrizziik az idomitottsdg foka en, tért_nyerdén élénken, folyékonyan, tisztan és folyaman, mind az iigetés, mind a vagta len- szerint. A 16 jarjon lép helyes tartasban, A kiképzé: diiletének fejlesztésébél fejlédik ki a helyes lépés. E fokozott jarmédokban clért elengedettségt6l a lépés nemcsak rendezetté, de dsszeszedetté is valik. Az eddig elmondott munkakat az idomita parhuzamosan médszeres kiképzéssel egészitsiik ki a terepen és az ugratassal is. A médszeres terepkiképzést jellemzi, hogy a 16 szabad, térnyeré lépésben jar, nyugodt, egyenletes, élénk iigetést mutat és lendiiletes, iitemes vagtaban halad. A terepen zart csoportban, nyitott csoport- ban és egyenként lovagoljunk. A sik terepet valtsa fel hullamos, majd dombos terep. Lejt6n lefelé és felfelé lépés-, iigetés- és vagta-munka iigyesiti és edzi a lovat. Az athatolist terepakaddlyokon mindig a legkisebbeken kezdjiik. Ne feledjiik, hogy a dijlovaglasnal is igen fontos szerepet jatszik a tereplovaglas és mindig a helyes belovaglas ellenrzés¢t szolgalja. Lendiilet, titem és nyugodtsag a terepen kivaldan ellendrizhetd. Az igy elvégzett munkak utén megkezdhetjiik az idomitas negyedik akat. A fiatal 16 csak akkor késziilt el az idomitasra a feszité zablan, ha mar egyensiilyban jar. A negyedik idomitdsi idoszak az eddig atvett anyag ismétlése feszité zablan. Kezdetben a gyakorlatok a feszité zablahoz szoktatast szolgaljak. Eppen ezért fOleg a csikézabla-szarakat "Allitjuk" és csak fokozatosan vessziik a feszitézabla szarakat is megosztva és enyhén allitva — keziinkbe. Engedjiik a nak. Eleinte csak a rakat oly hossziira, hogy a lovak szabad tartésban jarh: legegyszeriibb gyakorlatokat kéveteljiik meg. Ha a fiatal 16 megszokta az dj ¢ lovagoljunk hosszi, egyenes kantarozast, a feszité zablan tamaszkodas elér vonatakon, Vezessiink killéndsen puhan, velemené kézzel, mert a feszité zabla igen finom kezelést kivan. Ezutan kezdjiik a nagy kérén az oktatast, egyszerii fordulatokkal. Kés6bb attériink a fokozottabb hajlitasra és az dsszeszedést kiva no gyakorlatokra. A negyedik idészakban arra vigyazzunk, hogy az elébbi harom idészak munkajat végtelen tiirelemmel, nyugalommal és fokozatossaggal ismételjtik at. Ebben a munkaban iigyeljiink a velemend kéz szerepére, a lendiiletesség megtartasara, amely minden jarmédban parosuljon az iitemmel Az elmondottakban irdnyelveket adtunk, hogyan készitsiik elé a lovat az egyensiilyban jarasra, Ezzel alapot teremtiink a magasabb lovas kiképzéshez és megkezdhetjiik a tulajdonképpeni iskola-lovaglast. 43X. FEJEZET AZ ISKOLALOVAGLAS — ISKOLA JARMODOK Lovagolni mindenki tanulhat, akinek kellé akarata és Ugyessége van, a lovaghist azonban miivészetté is fejleszthetjuk. Ennek feltétele, hogy a lovas ne erészak- kal, hanem érzéssel, lova természetének, test- alkatanak és képességeinek alapos ismeretével, tokéletes dsszhangba keriilj6n a lovaval s ezaltal a szemlélében azt az érzést keltsék, hogy teljesitményiik sem a lovasnak, sem a lénak nehéz- ségeket nem okoz és nem megerdltet6. A lovaglas miivészetté fokozasét az idomitason, vagyis az iskola- lovaglison keresztiil érhetjiik el és az elért eredményeket a dijlovaglasokon, — ahol a néz6k gyénydrkédtetését is szolgaljak, — értékesithetjiik. Az iskolalovaglist nem szabad tigy megitélniink, mint "valami éncéhi, az altalanos lovaglastél elvonatkoztatout dolgot, ez helytelen lenne. Az iskola- lovaghis sem mas, mint a 16 belovaglisa, kényelmessé tétele, de olyan magasabb fokon, ahol a jarmédokat tetszetésebb formaban, a 16 természetes mozdulatait utanz6 gyakorlatokkal tarkitva, dsszeftiggden, folyamatosan, ha keli zart feladat keretében (dijlovaglisi versenyszdm) be tudja mutatni. Az iskolalovaglas tehat a 16 tékéletesebb idomitasra szolgal és iskola- egyenstlyban mozg6 lovat kévetel. Az iskolalovaglasra lovasnak és lonak meg kell émie. Ez mar magasabb lovas kiképzést jelent. A "konnyii" vagy "konnyebb kézép" osztilyd dijlovagkisi feladatokat minden térekvé lovas meg tudja oldani, de az ennél magasabb dijlovaglasi szamokban, eredményes szereplésre csak azok az idomité lovasok szamithatnak, akik faradsagot nem kimélve névelik gyakorlati és elméleti tudasukat. Az iskolalovaglasnak két fokozatat ismerjiik, az alacsonyabb és a maga- sabb iskolat. Az alacsonyabb iskola az iskola jarmodokkal és az ezekben végrehajtott oldaljarasokbol; a magas iskola, a magasiskola jarasmédjaibél és a féldfeletti iskolabél (levade és iskolaugratasokbol) all. A tovabbiakban az alacsonyabb iskolalovaglassal részletesen, a magas- iskolaval pedig réviden foglalkozunk. Az egyszeriiséy kedvéért az alacsonyabb iskolalovaglast, "iskolalovaglés"-nak mondjuk. * Az iskolalovaglassal, mint megallapitottuk, a 16 tékéletesebb idomitasat Kivanjuk elérni, ami nagyobb egyenstlyi helyzetet, iiltetettebb lovat, dssze- 44 szedettebb, lendiiletesebb és révidebb jarmédokat kévetel. Az iskola-egyenstily lehetévé teszi, hogy a 16 az iskolalovaghisnal megkivant fokozottabb iiltetettséget, a feltétlen eléremenést, a fokozott dssze- szedettséget és az ebbél eredé lendilletes, de révidebb iskola Jarmodokat is be- mutathassa. A 16 és lovas stilya hatdrozottan eltolddik a 16 két hatuls6 laba felé, ami annyit jelent, hogy a 16 elél megné, tartasa magasabb, jarisa konnyeddé és tetszetdssé valik. Mindezek a kévetelmények azonban csak atengedé léval érhetdk el, ezek a feladatok azonban a csupan elengedett loval mar nem oldhatok meg, Miert nem elegendé az iskolalovaglashoz az elengedett 16? Az iskola- lovaglashoz mar a 16 magasfoku dsszeszedettsége és i tetettsége sziikséges, amit csak akkor érhetiink el, ha a 16 teljesen felveszi a segitségeket s azok hatasat a t6rzsén, minden feszesség nélkiil atengedi. Minél nagyobb fordulékonysdgot, tébb és siiribben egymast kévetd harmonikus —— temp6- és jérméd valtoztatést kivanunk a létol, annal jobban clotérbe lép a két hatuls6 lab irdnyitésanak problémaja. A hatulsé libak szerepe alapjaban megvaltozik az iskola lénal, mert mig a fiatal léndl a hatulsé labak inkabb toldhatast fejtenck ki, az iskola lénal a sly hordozasa is a hatuls6 labak 21. dbra feladata. Azt a miveletet, amellyel a lovas eléri, hogy a 16 a nagyobb siilyt hatulsé labain hordozza, "sszeszedés"-nek, vagyis a siily dsszeszedésének hatulsé Labaikra és a 16 "iiltetés" -nek nevezziik. (21. abra.) Az dsszeszedésre az oldaljarasok, valamint a lovaglas kézben alkalmagolt félfelvételek szolgdlnak. Ezekkel a gyakorlatokkal érjiik el, hogy a 1d hitulid labai mind jobban és jobban elére Igpnek, a kone és csink iziiletek KONE hajlithatékka valnak, ami dltal a hatuls labak mind erélyesebben & iranyaban alélépnek 45A 16 a lovasa valamennyi segitségére nemesak figyelmesebb lesz, hanem tetszetdsebb, lendiiletesebb be-nyomast is tesz. Magatél értetédik, hogy amint az, iltetetiségben a 16 hatulja siillyed, gy magasodik annak eleje. A labak ezért emelkedettebben, de érthetéen révidebben lépnek. Lehet emellett a kezeket akti- van, rugalmasan kitartani (abszolut felizgatas), de ilyenkor rendkiviil erélyesen kell alkalmaznunk a csizma és tilés eldrehajt6 segitségeit, hogy a nyak és a fej magasabb tartasahoz a fokozott iiltetést el is érjiik. A feligaz nak ezt a médjat Altaléban nem ajanlatos alkalmaznunk, csupan igen tapasztalt lovas vegye igénybe és akkor is csak révid ideig és ritkan, mert szinte elkeriilhetetlen a mar ismert — egybevago segitség — amely tibet art, mint hasznal. Az sszeszedett 16 felismerheté: energikus, lendiiletes elére- menésérél, fegyelmezetiségérdl, elevenen és. élénken végrehajtott gyakorlata- irl, amelyeket azonban teljes nyugalommal, lovasdval harméniaban észrevehe- tetlen segitségekre hajt végre. Az dsszeszedettséget szimtalan tényez6 alapjan biralhatjuk el. Csupan a nyak- és a fejtartasbél nem lehet és nem is itéljiik meg a 16 Gsszeszedettséget. Edzdink és lovasaink évakodjanak a 16 helyes dsszesze- dettséget ennek alapjan elbiralni. De nem lehet itéletet alkotni a 16 hatuljanak, az iltetettség folytan bekivetkezett siillyedésébél sem (lasd 22. sz. abra), mert olyan minimilis ez, hogy csak a "piaffe"-ban, amelynél legnagyobb fokt az iiltetettség, vehet6 Iényegében észre. Tehat véleményt csak a 16 alapos meg-fi- uyelésével, lovaglis kézben Iehet megnyugtatéan alkotni. Tisztaznunk kell még ennél a kérdésnél a 16 hatuls6 ldbainak szerepét is. Akadnak olyanok, akik a két hatuls6 lib témyerésébél vonnak le messzemend kévetkeztetéseket a 16 bsszeszedettségére és iiltetettségére vonatkozdlag. Ennek a téves llaspontnak felszdmolasira tanulmanyozzuk a 23. sz. abrat. Egy jol felépitet 16 normiélis Iépésben kériilbeliil 20 cm-rel willépi az 46 eliilsé patanyomokat. Ezt megfigyelhetjiik, amikor a 16 egydltaléban nincsen »Osszeszedve”. Az dsszeszedettség kivetkeztében magasabbra emeli a labait, tehat mar nem tud az eliilsé patanyomon tullépni. A 23. sz. abran lathato, hogy mennél jobban né az iiltetettsége és a felizgatottsaga, anndl kevésbé kézeliti meg az eliilsé patanyomokat (Gsszeszedett révid tigetésben). Nem Allithatjuk azon- ban, hogy az a 16 jl iiltetett és dsszeszedett, amely nem lép az eliilsé pata- nyomok kézelébe, mert a lendiilet és a hat hasznalata nélkiil mozgo 16 ugyan- csak nem lép kelléen maga ala. Valamennyi felhozott példabél lathato tehat, hogy nem szabad pusztan egymastdl elvonatkoztatva, egy-egy jelenségbél megitélni a 16 Ssszeszedettséget és iiltetettségét, hanem csak valamennyi tényezd egyiittes elbiralésa és mérlegelése utan itélhetiink helyesen. Ezzel a kérdéssel azért foglalkoztunk behatébban, mert az iskolalovaglas alapfeltétele: a 16 atengeddsége, iiltetettsége és dsszeszedettsége. A tovabbiak- ban ezeket az alapveté tényezoket eleve feltételezziik és nem foglalkozunk veliik minden esetben kiilén. AR$ hitulss libszdrainak tevékenystye az dsszeszedéshilonbizd mozcanataiban 23 dbraA 16 helves tartasa az iiltetetttség és az Osszeszedettség eredménye Az ryenstilyban mozg6 16 tartasat: iskolatartisnak nevezziik. Ez a megje- zonban relativ, mert nem fllggetlenithets a 16 felépitettségétsl, lovagolt- sagatol és dsszeszedettségétsl. Sajnos a lovasok j6 része azonban az dsszesze- dettséget nem vonatkoztatja az egész léra, annak lltetettségére, a tiszta jarasra és a Iendiletre, hanem a “tartést" kizarélag a nyak helyzetébél itélik meg. Nem térekednek a helyes "iskolatartésra" a 16 egész testében, csupan a nyakat igye- keznek formalni. iskola lélés Meg kell emlékezniink az tigynevezett éntart I is. (24. dbra.) Az iilés elotti lo a szar-, az iilés- és a csizma segitségek helyes hasznalataval révidesen ntartasba" keriil, ami annyit jelent, hogy egyenstilyba hordja sajat és lovasa sulyat, ennek erre iranyulé befolydsa nélkiil is. Vigyaznunk kell azonban, hogy meg ne tévesszen minket a vonal, vagy a szér mégétt levé 16, mert bar az is lartisban, de hamis tartasban jar. Ennek a hibanak felfedése aranylag kénnyti, mert ha a lovas szarengedésére a 16 nyakaval nem nyil utana a zablanak, akkor a tartasa hamis. Az iskolalovaglas, vagyis a 16 idomitasa, formalasa: elére lovagl felvételekkel térténik. Megismerkedtiink mar a felvételek két fajtajaval, az egész- és fél- felvétellel. Az egész felvétel a 16 megallit sl és at barmely jarmédbol, a félfelvétel valamely jarmédon beliili tempé- vagy jarméd csdkkentést szolgal. A félfel- 48 vételt azonban a 16 dsszeszedettségének és iiltetettségének fokozasara_ is alkalmazzuk. A felvétel hasznalata ilyen értelemben a lo idomitasanak egyik alapja. Amennyit hasznal a j6l lovagolt parade, legalabb annyit art a helyteleniil lovagolt. A lovas az elérelovaglas és a helyes idében tudatosan alkalmazott fél felvételekkel dsszeszedi, iilteti és egyidejiileg feligazitja lovat. Amint ebbél lathato, a 16 feligazitisa csak az dsszeszedésnek és iiltetésnek az eredménye. Minden esetben félfelvételt lovagolunk, ha valami tijat kéveteliink a 1étél, mint példaul irany- vagy tempévaltoztatiskor. Ebben az esetben a felvétellel figyel- meztetjiik a lovat, hogy késziiljén fel valamely feladat megoldasara, 1 Ne | DG A G6 osszeszedése és iiltetése levade-ig 25, dbra 49Az idomitas nem mindig egyenes vonalon folyik, hanem_ kériven, kigyovonalakon, sziikebb és tagabb fordulatokkal tarkitva. Természetes, hogy amikor a loval letériink az egyenes vonalrél, a 16 sem maradhat egyenes, hanem — részben — fel kell, hogy vegye a hajlitott vonal alakjat. A tékéletes iskola- lovaglashoz ez elengedhetetlen. Ahhoz, hogy a lovat valamely kérivhez "Allitani" lehessen, hosszaban kell meghajlitani, Ezt hosszhajlitasnak, réviden, lovas nyelven "Allité vezziik. (26. abra.) nak" ne- Alb hosszhajltdsa 26. dbra A hosszhajlitas az iziiletek hajlékonysgat néveli, ami a lovat a helyes fordulatokra, a hajlitott vonalak pontos kévetésére és az oldaljarasokra képesiti, A hosszhajlités akkor helyes, ha a 16 valamely oldatra hatgerincében, tark6jatél farktvéig egyenletesen és meérsékelten ivelt és ezt a hajlitottsagat a lovas befolydsara készségesen egyik oldalrél a masikra valtani tudja. A 16 helyes allitasa nem egyszerii feladat, mert a lovas egyidejiileg alkalmazza a teststily, a derék, mindkét csizma és mindkét szar segitségét, mindezt jobb- és baloldalra és mas formaban A 16 oldalhajlitését a hevederen fekvé belsé csizma kérill a heveder miyott tev6 kills6 csizma végzi, a fokozottabban Allit6 belsé és az engedé ki scar segitségevel. A nyak oldalt iveltsége a test egyenletes hajlitottsaganak meg- hosszabbitasa legyen. mas A hosszhajlitas harom mozzanatat a 27. sz. abra tiinteti fel: 50 A hosszhajlitas fdrom mozzanata 27, dbra 1. mozzanat: a lovat a lovasa egy félfelvétellel felveszi, majd 2; mozzanat: a bels6 esizma kéril a kills6 csizmaval meghajlitja, a test- sulyat a belsé oldalra helyezi; a bels6 szar kissé erésebben hat, a kiilsé szar pe- dig amennyire sziikséges, utana enged. 3. mozzanat: amint a megkivant allitast elérte a lovas, a I6 allitottsagat a kiils6 szarral korlatozza, dereka, teststilya, mindkét csizmaja és a belsé szar valtozatlanul ugyaniigy hatnak, mint eddig. A legfontosabb segitség a hosszhajlit soknal a teststily athelyezése a bel- 86 oldalra. Ennek elmulasztasa, a harmonikus végrehajtas rovasdra menne. Ko- rabbiakban mar sz6 volt a lovas és a 16 sulypontjanak sszehangolasardl, ennél a gyakorlatndl éppen erre van sziikség, mert ha a 16t6l megkdvetelem, hogy a belsé csizmam kériil hajlitott legyen, érthets, ha stilypontja is eltolédik befelé. Nehéz meghatérozni, hogy a szarhatasok kéziil melyik a fontosabb: a belsé szar Allitésa-e, vagy a kiilsé szar uténa engedése? Azt azonban minden- esetre megallapithatjuk, hogy a belsé szar tilzott hatasa — ami abban nyilvanul meg, hogy feszesen kitart — karos, mert a belsé hatuls6 kibat megakadalyozza, hogy a silypont iranyaba lépjen s ezaltal a 16 ellenkezesébe iitkizik és fes: ségre, merevségre vezet. A megkivant hajlitas elérése utan a nagyobb feladat a kiilsé szarra harul, 51ert vezet6 hatdsanak érvényesitinie kell, mig a belsé széron — rugalmas crintkezésben maradasa mellett — a tamaszkodas hatarozottan kénnyebbé lesz. Ha a 16 a hosszhajlitas folyaman elferdiil, tartasdban mélyiil, lendiiletéb6! veszit, igazitsuk egyenesre és lovagoljunk batran elére. A lovas vigyazzon Ulésére és kUlsé vallit a 16 hajlitotsaganak meérté- keben vegye eldbbre, vaillai pedig legyenek a 16 vallaival parhuzamosak, A hosszhajlitassal azért foglalkoztunk ilyen behatdan, mert kényegében ez az alapja az idomités minden tovabbi feladaténak, ugyanis abszolit értelemben csak az a 16 lehet "egvenes", amely mindkét oldalara hajlithaté. Ennek a magya- razata az, hogy csak eldrelovaglassal és hajlitésokkal Iehet a ferdeséget javitani, tehat a 16 csak akkor igazithato egyenesre, ha egyuttal hajlithato is. Meg kell emlékezniink az "ellendllitésrél”, mint az idomitasnal hatasossa valt gyakorlatrél. A 16 akkor van ellenallitasban, ha balkézen lovagolva, jobbra allitott. Ugyanez az ellenkezé iranyokra is érvényes. Ha a lovas tudatosan hajtja végre ezt a gyakorlatot, lova mindkét kézre tékéletesen hajlithaté lesz. Célra- vezet6 a lovat nagy kérén lovagolva, mind lgetésben, mind pedig révid vagta- ban tébbszér, egyik kézrél a masikra athajlitani s abban a pillanatban, amikor az aAthaj itas alatt egyenes, lendiletesen eldre lovagolni, * » Fordulatokat allhelyben" mind a 16 eleje, mind pedig a hétulja kéril végezhetiink. Kényviinknek ebben a részében csak a 16 forditasat a hatulja kériil (roviden hétra arc) térgyaljuk, mint olyan feladatot, amely mar magasabb ido- mitottsagot kivan. A 6 forditésa a hatulja kériil a\6 elejének elforditasaval térténik mikoz- ben a hatuls labak majdnem helyben lépkednek. A fordulatot mindig a 16 alli- tasa a megfelelé kézre (a fordulat iranydba) vezesse be. A lovas meghizott de- rékkal mozditsa lovat egy gondolatnyit elére, majd ezt a mozgast felhaszndlva forditsa lépésr6l-lépésre a belsé hatulsd lab, mint k6zép-pont kériil. Alkalmazand6 segitségek. |. mozzanat: A lovas gondolatnyit Iéptesse lovat elére és a lonak ezt az elore iranyulé megmozduldsi szandékat felhasznalva (azért nevezziik csupan szandéknak, mert amikor a 16 megmozdul, mar forditanunk kell), kezdje meg a 16 forditasat. 2. mozzanat: a forditas bevezetésekor azonnal hajlitsa a lovat a belsé oldalra, testsilyat pedig helyezze a belsé iilécsontra, ugyanakkor kiilsé csizma- jat fektesse a heveder mégé. Mindkét szar fordit, a killsé szar emellett még Orkédik is a 16 allitottsagdn. A belsé szar puhan érintkezésben marad a 16 szaja- val és — uténa engedéen — egyiitt mikédik a belsé lébszar Iépteté hatésaval, 52 3. mozzanat: Meghiizott derékkal, a kiilsé labszir hatdrozot alkalmazasaval forditsa lovat Iépésrél Iépéste, ‘igy, hogy az majdnem helybe! lepkedjen. R6viden hadtra arc 28. dbra Bels6 labszara a 16 lépéseit korlétozza és vigyazzon arra, hogy a ld belad) hatulso léba hétra ne lépjen. Tehat a 16 oldaléhoz tapadva rugalmasan hasson, ugyanakkor Osszhangban legyen a killsé csizmaval és a belsé sz uti engedésével. Mind az oldalt lépteté kiilsé, mind pedig az oldal lépéseket hativold bels6 esizma hatasa Iényegében dllandéan elérehajté legyen. A lovas iigyeljen arra, hogy a 16 maradjon mindig az. dlése elt, mort lit az Ulése mogé hiiz6dik, elkeriilhetetlen, hogy a "réviden hatra arc'"-nél Ith AM lepjen, vagy ne siessen el a fordulatban. A rdviden hatra are akkor jo, biti tovan a fordulat barmely pillanatéban minden nehézség nélkiil eldre tud lovagoln), abra.) 7 53Ha fordulat alatt a 16 hibazik, lovagoljuk feltétleniil erélyesen eldre, abba az iranyba, amelybe éppen néz. Ha menetbél kell a réviden hatra arc-ot végrehajtanunk (vagta, iigetés, lepésbol), eldszor Allitsuk meg a lovat és esak mikor megaillott, hajtsuk végre a fordulatot a mar ismertetett médon. Annak befejezése utin pedig induljunk meg abban a jarmédban, amelyben a fordulat elétt haladtunk. A réviden hatra are nem tartozik a koénnyd feladatok kézé, tehat soha ne syakoroljuk elsietve, elokészités nélkil, mert fSleg elélovaglisok alatt ennél a gyakorlatnal keriil a 16 legkdnnyebben iilés mégé. Ezt aztan mar nehéz kija- vitani, Ggy, hogy a bemutatas tovabbi folyamén a lova és a 16 is hibat hibara halmoz. A réviden hatra arc-hoz hasonléan a hdtra léptetést is kénnyi feladatnak itehik altalaban lovasaink, pedig a dijlovaglisi versenyeken, ugyanigy, mint a roviden hatra arc lovaglasanal, a legtébb hiba a hatra lépésnél fordul eld. A hatralépési gyakorlatok elétt a lovas, soha ne bizza a léra, hogy hanyat Iépjen hatra, hanem maga hatérozza azt meg, mert ha ezt elmulasztja, eldrehajté segitségekkel nem szab hatart a hatralépéseknek, csak a szdrakat hizza Ha a 16 a hatra lépteté segitségre nem lép készségesen hatra: nincs a lovas iilése elétt, nines szdron, tehat feltétleniil eldre kell lovagolni. A hatralépés gyakorlasanal nagyon hasznos, ha az utolsé hatralépésnél mar alkalmazzuk az elorehajte segitséget (szdrakon j6l utana engedve). A hatralépést a 16 az Ugetés labsorrendjében hajtja végre. A 16 lépésrdl lépésre, egyenes vonalban lépjen hatra. Ne akadozzon, ne n, hatuljaval ol- dalt ne térjen ki. A lovasnak legyen meg mindig az az érzése, hogy barmely pillanatban meg tud allni, vagy elére tud lovagolni, A hatra lépés segitségét elérehajtas elézze meg, mindkét csizma, a derék clorehajt6 segitségével léptessen elére, amint a 16 eloremozgasat, meg akarja kezdeni, a szarakkal és derekaval tartson ki a lovas mindaddig, amig a 16 hatra- felé nem mozdul. Ebben a pillanatban engedjen a kéz. Mindannyiszor Ujitsuk meg a segitséget, ahany hatralépést kivanunk. Mindkét csizma maradjon allandé érintkezésben a 16 oldalaval és iigyel- Jen, hogy a I6 egyenes vonalon lépkedjen, vagy ha sietne, vagy a mozgast magé- ol akarna befejezni, hogy idejében adhasson eldrehajt6 segitséget. Hatraléptetést csak akkor gyakoroljanak lovasaink, ha mar megtanultak a felvételek helyes lovaglisat, mert a hatra léptetésnél az, elérehajts segitséget a kitarto szar és derék hatasaval hatarozottan dssze kell hangolnunk. 34 Az oldaljérdsok azok a gyakorlatok, amelyeket a l6 teljes hosszhajlitasban végez. Mivel az oldaljérésokban a 16 két pata-nyomon halad: az oldaljarasban végzett gyakorlatokat két patanyomon valé lovaglasnak nevezik. Az oldaljarasok célja, hogy a 16 hajlithatéségait néveljék (mindkét kézre), merevségét feloldjak, a kone és a csank hajlitasat fokozzak, vagyis jobban Osszeszedhetévé tegyék a lovat. Hiba lenne azonban ezt hinni, hogy oldal- Jarasokkal elérhetjiik egy 16 dsszeszedettségét, ha az még nem érett meg az dsszeszedésére. Egy ilyen 16 még jobban elferdiilne, tartasat és labsorrendjénck tisztasagat pedig elveszitené. Oldaljarast esak j61 szaron lévé l6val szabad gyakorolnunk. Valamennyi Oldaljarésnal a 16 eleje elézze meg a 16 hatuljat. Soha ne kényszeritsiik a lovat erds segitségekkel az oldaljarasokra, mert csak a kénnyed, lendiiletes oldal-jard- sok hasznosak. Az oldaljardsok nem szolgalhatnak éncélt, hanem csak az idomitasnak, a magasabb foku athajlitottsagnak, dsszeszedettségnek és a 16 sanak. A lovas az oldaljarasok lovaglasandl a 16 elejét a szarak- egyenesre igaz kal vezesse, mig hatuljat a csizmakkal iranyitsa. A kiils6 csizma a heveder migé helyezve oldalt Iéptet, a hevederen fekv6 belsé megakadalyozza az elsictést oldalra és eldre hajtia a lovat, ha visszatartana. A lovas felséteste kévesse a 1d mozgasat és az Atlép labakat, kénnyedén, a menetiranyba helyezett testsiily- lyal. Az oldaljarésok: " vallat be", "vallat ki", "farat be" és a "féloldalzisok", tovabba "renvers" és "redopp". Az oldaljérasok alapgyakorlata a véllat be! Ezt eldszir egyenes vonalon gyakoroljuk, kés6bb nagy kérén. Mindig a bels6 labak Iépnek at és a belsé hatuls6 lib halad a kilsé elils6 lib patanyoma iranyaba.Segitsége: 1, mozzanat: a lovas fél felvétellel vegye fel lovat, fokozza a 16 allitasat és mindkét szdrral vezesse be a 16 elejét kérilbelil fél lépésre. 2. mozzanat: a killso szar hatérozza meg az dllitis mértékét, a bels6 szar maradjon alland6 érintkezésben a 16 szajaval. A hevederen nyugvo belsé csizmaval Iép- tessilk a lovat eldre és oldalt, a heveder mogotti kiilsé esizma akadélyozza mega 16 hatuljainak kitérését és ugyanesak hajtson elére. Testsiilyat helyezze a menet- iranyban fekvé kiils6 iilécsontra. Ha a "vallat be" gyakorkisa kézben a 16 elveszitené lendiiletét, vagy lab- Sorrendiének tisztasagat, Allitsuk egyenesre (vallainak az eredeti patanyomra vezetésével) és lovagoljunk lendiiletesen élére. Amennyiben lovardaban gyakorolunk, a szégletek Atlovaglisainal foko- Zottan vegyiik fel a lovat, az allitis névelésével vezesstik at a sarkon, ivy Konnyebb lesz a “vallat be" helyzet_megteremtése. Célszeriibb azonban a szogleteken egy patanyomon athaladni s ezutan a "vallai be "eyakorlatot foly- tatni. A "vallat ki" gyakorlatot nagy kérén tanitsuk. Vaillat Ry. 30. dbra Segitsége: 1. mozzanat: a lovas készitse el6 lovat fél felvételeikkel, majd allitsa az eddigi kills6 oldalra. 2. mozzanat: fektesse az eldbbi belsé csizmajat a heveder mégé, mig az ellenkez — belsé — csizma maradjon a hevederen, 3 mozzanat: ezeknek megtérténte utén vezesse a 16 elejét mindkét szér sepit- Ségével kérillbelil fl Iépésnyire a patak nyomvonalardl kifelé. A Kills6 csiz- mival a heveder mégétt akadalyozzuk meg, hogy a 16 a hatuljival-a kelleténél Jobban kitérjen oldalra. A belsé csizma a killsé csizma elérehajtisa mellett éptessen oldalt. Testsulyat a lovas a menetirényban a kiilsé tlécsontra helyezze 56 at. A lendiilet elveszitésénél ugyantigy jarjanak cl a lovasok, mint a “vallat be! gyakorlatnal. : A "farat be" gyakorlatnal a 16 farat Allitsuk be annyira, hogy a kil hatulso és a belsé eltils6 lab egy vonalon haladion. 995 Farat be ! 31. dbra Segitsége: 1. mozzanat: a lovas fokozza a 16 oldalhajlitasat és kissé tartwon ki a kills6 szarral. A kiilsé csizmaval végezze az oldalt léptetést, a belsé szarnil vezesse — folyamatosan — a l0 elejét, a belsé csizmaval tamogassa e7t 6s kite dalyozza meg, hogy a I6 a farat a kelleténél beljebb dllitsa. Ennél a gyakorlatnal kiiléndsen fontos, szerep jut a belsé szar és a belsé csizma hatasdnak. Teste silyaval a belsé (menetiranyban fekv6) iilécsontot terhelje meg. Gyakori hibi hogy a lo a farat erdsebben bedllitja, ezért a killsé hatulsé lab nem tud cldgue sulypontja iralyaba lépni s igy a 16 elvesziti tartésat. Iyenkor dllitsuk egyene) lovagoljunk elére, majd ismételjiik meg a gyakorlatot A renvers-t és a redopp-ot, mint magasabb kévetelményt, az inkOlMe jarmédoknal targyaljuk. * A “vallat be" gyakorlat az alapja és elégyakorlata a "féloldalzdsok" snk, A "féloldalzasok"-ndl a kiils6 labak \épnek at oldalt és elére a belsd labakon, A féloldalzésokat valamennyi jarmodban_ kell gyakorolnunk, fontos, Nowy. fokozottabb dsszeszedettség mellett, tartasban, lendiiletben hajtsuk azokitt A féloldalzas megkezdése elétt minden esetben ellendrizze a lovas lov és addig ne kezdjen féloldalzas gyakorlasaba, amig a lovanak a jArini 1eith élénk. Annal is indokoltabb ez, mert a féloldalzas megkezdéndnek mozzanata — egy félfelvétel (foleg akkor, ha dgetésben, Vijly féloldalaz a ld). 57A féloldalzasokat lehet egy iranyba, két pont kézétt lovagolni, vagy a “hossaiifal mentén", ami annyit jelent, hogy egy iranyba befejezve, azonnal at kell témiink féloldalzasra a masik iranyba. A féloldalzas gyakorlasanak tébb modja lehetséges, ilyenek: a révidfal kézepe elétt beforditani, 3. méter egyenes lovaglasa utan fokozni a belsé allitast, majd iranyt venni a hosszifal kozepére s a féloldalzast megkezdeni; egyenes vonalon lovagolva, "vallat be" allitasbél néhany féloldalzé lépést kévetelni, ezutan ujbél egyenesre allitani a lovat és lendiiletesen elére lovagolni. Ezt a gyakorlatot mindkét kézre tébbszér megismételhetjuk (foleg olyan lovaknal érhetiink el eredményt, amelyek féloldalzas kézben elferdiilnek). at: a Féloldalzds kizépbal Idal 32. dbra zis kezdetekor a lovas mindkét szar segitségével forditsa a belsé kéz iranyaba lovat, gy, hogy annak eleje kézelebb essék az elérendd ponthoz. 2. mozzanat: czen a rézsiitos vonalon vezesse azutén lovat olymédon, hogy a belsé szdrral kissé fokozottabb Allitast kéveteljen, a kiilsé csizma a heveder MOgott szténdzze a lovat oldalt lépésre, a rugalmasan kitarté kiilsé szar tamogatasaval. A belsé csizma serkentse a lovat eléremozgasra és vigyazzon arra, hogy a 16 fara el ne siessen. 3. mozzanat: ha a féloldalzas csak egy iranyt volt, a kitiizott ponthoz érve (hosszifal) Allitsa lovat egyenesre. Ha a féloldalzast a “hosszufal crintésével" hajtja végre a lovas; a hossziifal kdzepe elétt, miel6tt még a felez6 Ponthoz eljuina, allitsa lovat egye-nesre, néhany hatarozott Iépést (vagtaugrast) tegyen clore, egyidejiileg allitsa at lovat és folytassa a féloldalzast a mésik iranyba. Még néhany sz6 a lovas testsiilydnak elhelyezkedésérél, valamint félol- dalzas kézben a kiils6 szar szerepérél. A lovas tesistilyat helyezze at a haladas iranyaba, ezzel is arra készteti a 58 lovat, hogy a lovas siilypontja iranyaba lépjen, vagyis lépjen at a belsé labakon Hasznos erre a test stilysegitségre megtanitani az iskolalovat, mert a nehezebb dijlovaglasi_ szamokban eldirt féloldalzasok bemutatasanal, a k6zépvonal mentén, amikor megkététt lépés-szammal (vagtaugrassal) kell jobbra, majd balra eltolddni, kénnyebb lesz a lovas helyzete és harmonikusabb a bemutatds, ha a l6 a teststily athelyezésére megkezdi a féloldalzast az ellenkezd iranyba. A csizmak és szarak csak tamogatjak ebben a térekvésében a lovat. A kils irnak, a mar ismertetett hatasan kiviil feladata lehet még a tempot és a 16 tartasat apré felvételekkel szabalyozni. Ezek a félfelvételek nem fajulhatnak Alland6 hizogatass, hanem kovessék a 16 ritmikus mozgasat, Féloldalzasoknal rendkiviil fontos, hogy a lovas fejlett titemérzékkel éle- sen elhatarolja a vontatott labsorrendet az elsietéstél. Leggyakoribb hiba a len- diilet csdkkenése, vagy a 16 fardnak elsietése a haladas iranyaban. Ez a hiba len- diiletes elérelovaglassal orvosolhato. A féloldalzasokat_a lovasok gyakoroljak megfontoltjan. Meggondo- latlanul, elékészités nélkiil semmilyen jarmodban ne lovagoljanak féloldalzast, mert a helytelen érzés beidegzédése ‘lovasra, lora egyarant veszélyes, A helyesen gyakorolt féloldalzasokkal a lovas névelheti a lova érzékenységét a teststily és a csizma segitségekre, tovabba fokozhatja dsszeszedettséget és elengedettségét. Az eddigiek soran igyekeztiink olvasdinkat megismertetni mindazokkal a fogalmakkal és gyakorlatokkal, amelyek a lovast és lovat clvezctik az iskolalovaglas lenyegéhez, az iskolajarmédokhoz. Az iskolajarmédok alapja az iskola egyensiily és a nagyobb foku dsszeszedhetdség. A hasznalati jirmédoktél eltérnek a fokozott lendiiletben, a mozgas emeltségében, a kisebb témyerésben és hatarozott iitemben. A legtébb nehézséget az okozza a lovasoknak, hogy nem tudjak helyesen megillapitani, érett-e lovuk az iskolajarmédokra, vagy sem? Ennek elbi ugyanis nem egyszerii feladat, tbb tényez6bél tevddik dssze és eléfordul, hogy egyiknek vagy masiknak figyelmen kivil hagyasa miatt a 16 ilyen irinya fejlesztését abba kell hagynunk és hasznalati jarmodban tovabb lovagolnunk. Az elbiralas fontosabb tényezéi, a biztos szaronlét, a puha, rugalmas tamaszkodas, tovabba az atengedéség, az iskolatartas allandosulasa iz OSsz szedhetéség. Az elengedettségrél, Athajlitottsagr6] mar nem emlékeziink meg, mert a felsorolt kévetelmények ezek meglétét mar eleve feltételezik. Ha a felso- rolt feltételek maradéktalanul megvannak, fokozatosan attérhetiink az iskola- Jarmédok kidolgozasara, amit behat6bb torndsztatdssal, a hatulso libak 59fokozottabb megterhelésével, rugalmasabbé tett hatuls6 iziiletekkel ériink el A munka menete legyen tervszeriien felépitett. Téves azt hinni, hogy a Jérmod egyszeri lerdviditése azonos az iskolajérméddal. Ennél a kérdésnél 6vatosan Jarjunk el, mert a hibak forrasat itt kell keresniink. Eleinte igen révid ideig lovagoljunk lerdviditett iskolajarmédban, azt valtsa fel siriin a lendiiletes hasznalati Jarméd. Az iskolajarméd lovaglasa elott fokozzuk a haszndlati jarmod lendiiletét, majd elaprézott félfelvételekkel térjiink at a leréviditett jarmodba. Ezt a gyakorlatot_minden esetben egyenes Idval hajtsuk végre 6s csak, ha a lerdviditet fempoban is megtartja lendiiletét, végez- vagy féloldalasokat. A. fenti gyakorlatot legcélra- vezetobben iigetésben, majd vagtaban és legutolsésorban lépésben gyakoroljuk Amikor a lovas a Jjarmédot lerviditette, — amit félfelvételekkel kisért teststilysegitségekkel ért el — megkivant tempérdvidités utn azonnal k6nnyitsen a szér hatasan és alkalmazzon ebben a réviditett Jarmodban, tapado csizmak mellett elérehajlé Segitséget, anélkill, hogy a 16 erre elsietne. Az eld- rehajté Segitség, valamint az temesen kitarté és uténa enged6 szar hatasara a 16 Osszeszedettsége fokozédik, mozgasa emeltebb, tartisa magasabb lesz, a lovas llését teljesen Kitélti, hatlengé: ritmikus, Osszbenyomasban, lovas és 16 tokéletesen egybe-forrott képet nyujt. A magasabb dijlovaglas kévetelményeket Jorészt iskolajarmédban kell. bemutatnunk, Ezért arra kell t6rekedniink, hogy a Ionak olyan hatalmas eldre- menési kedve legyen, amely az eld lovaglas egész -tartamara (kériilbelil 20—25 Perc) megmarad, Az iskolajérmédok: iskolalépés, iskolaiigetés és iskolavagta, A felsoroltak labsorrendje ugyanaz, mint a haszndlati jarmédoké, etd] csupan ez iskolavagtaé kiilénbézik, amely a fokozott liltetettség kévetkeztében négyiitemiivé lesz. A hasznalati_ iskola eddig targyalt oldal Jarasait iskolajarmédban_ is ugyanigy kell lovagolnunk, csak nagyobb lendiilettel, tébb Osszeszedettséggel Az oldal jarasoknal megemlitettiik, de nem targyaltuk Meg a renvers-t és redopp-ot. A "renversviigta” ellenvagta "farat ki” Allitasban, iskola Osszeszedett- ségben. A renvers végrehajtaséhoz annyira vezes farat, hogy a killsé hatulso és belsé eliilsé lab eg) tamogassa eben. A kiils6 csizma a I6 hatuljanak kitérését szabélyozza, Sarkok atlovagolasénal, fordulatoknal, kord hatuljat elérevivo tevékenysége. Ellenvagta lovaglasanal iigyeljen a lovas arra, hogy, a 16 vagtaja ugrasszerti és kerekded maradjon. Célszeri gyakorlasanak cayik médja, hogy révid vagtiban Atlovaltast hajtunk végre s anélkiil, hogy kezet valtanank, folytatjuk atvagtat. Eleinte néhany, ellenvagtaban Megtett vag- ‘augras utan, vegyiik a lovat iigetésbe és jutalmazzuk meg. Ha a 16 ellen- vagtaban mar helyesen jar, lovagoljunk abban kiilénbéz6 ivelt vonalakat. Célravezeté gyakorlat még, ha a nagy kérén ellenvagtaba (kulsé kézre) beugratjuk a lovat, majd jarméd esikkentés, vagy megillitas utén ijb6l beug- ratjuk a bels6 kézre. Ezt a gyakorlatot egy kir lovaglisa kézben tébbszér ismée- teljuk meg. A gyakorlat egyben elégyakorlata az ugrasvaltasoknak is, ha a két kézvaltas kézétti idétartamot csékkentjiik. Az ellenvagta gyakorlasaval, ha a 16 azt lendiiletesen, kerekdeden végzi, Osszeszedését és iltetettségét is fokozzuk. A "redopp” iskolavagta, farit be Allitésban Iényege: a hatgerinc egyen- letes hosszhajlitasa. A belsé hatulsé lab fokozottabb aldugrasa a stlypont felé, vagyis a kiils6 eltilsé lab megkézelitése. A redopp a perdiilés a "pirouette" elégyakorlata, * Az iskolalépés nehezen kidolgozhato jarméd, amelyre ezért kiilén is kitériink. Lépésben a 16 lendiilete a legkisebb, tchat a hibik lehetéségei — mint amilyenek a lomba libsorrend, vonal vagy szar mégé hiiz das, elferdiilés — a legnagyobbak. Fokozédik ez a veszély lerdviditett lgpésben, mert a lendiilet itt még kisebb. Amikor a lovas a munkijaban odaig jut, hogy a 16 dsszeszedését lepésben fokozhatja, éberen drkédjén afelett, hogy lova labsorrendjének élénk- sége ne csdkkenjen, tartésa ne legyen mélyebb, eeyik vallét se terhelje meg Jobban (maradjon egyenes). Ha a felsorolt hibak valamelyikét elkéveti, térjen at azonnal a hasznélati lépés, vagy fokozottabb jarméd lovaglasara. Altalaban Jegyezziik meg, hogy a lépésmunkaval csinjén banjunk, tarkitsuk mindig a fokozottabb jarmédok lovaglasaval. A kiképzésnek ebben a szakaszaban, amikor a lovas lovaval a jarmédok rOviditett formait — az iskolajérmédokat — gyakorolja, igen hasznos, ha hetenként egyszer terepre lovagol; hosszi egyenes vonalakon, sik és dombos terepen liget, vagtazik és lépésben maszat. Amikor a 16 elengedett a lovas valasszon kint a terepen egy alkalmas teriiletet és kezdje meg a 16 fokozottabb Osszeszedését és réviden ismételje a mar gyakorolt feladatokat. Mit tapasztal ilyen elékészités utan a lovas? Tova a gyakorlatokat nagy kedvvel, lendiiletiel — j6 érzést nydjtva — 61hajtja végre. Figyelmes lesz a segitségekre, tartisa minden kényszeredettségtl mentes lesz és egész magatartasdval sok Srémet szerez lovasinak. Az ilyen modon folytatott edzésnek megvan még az a nagy el6nye is, hogy a 16 meg- Seokja a komnyezetvaltozast és versenyek alkalmaval nem okoz nehézségeket, Helytelen, felfogas, hogy az iskolalé rabja a lovardénak. Az olyan Ié sok esetben unottd, fasulttd vélik, ami veszélyes jelenség és az idomitas tovabbi céljainak elérésében sok gondot okozhat lovasanak. * Az idomitas menetének iitemét az szabja meg, hogy mennyire Sajatitja el a l6 a feladtatok megoldasat iskolajarmédokban. Képes-e tartésan, erésebb Osz- szeszedettségben valamennyi jérmodban mozogni és azokbé! megillani, Csak akkor gondolhat a lovas arra, hogy munkaja tovabb haladhat és megkezdje a perdiilés, ugrdsvaltas, sorozatos ugrisvaltés és a minden ugrasra valé ugras- viltasok, majd pedig a magasiskola jarmodjainak, a piaffe-nak és a passage-nak @ gyakorlisit, ha a 16 ezeknek a kévetelményeknek megfelel. * A perdiilés a legrégibb gyakorlatok egyike, mar a 15. szézadban ismerte Griso. A 16 magasfoki hosszhajlitasa_ iskola vagtdban (réviditett révid- vagtéban), lendiiletének teljes fenntartasa és az atengedésée — biztositékai a perdiilés helyes végrehajtasinak. A "perdiilés” nem egyéb, mint egy, a Id faroktovetdl képzelt figgOleges vonal — mint tengely kériil iskolavagtaban végzett 360 fokos fordulat, amelynél a kills6 hatuls6 lab majdnem helyben mozog. A 16 ellilsé labai nagyabb kériven vagtéznak, mint a hatulsé labak. A hatulsé labak altal leirt koriv annal kisebb, minél dsszeszedhetobb, atengedébb a 16. A 360 fokos fordulat kérivét legalabb négy, de lehetleg tobb (6—7) vagtaugrassal hajtsuk végre. A. helyesen lovagolt perdiilésné] minden egyes vagtaugrist élesen elhatarolhatjuk és megszamolhatjuk. A perdiilés gyakorlasat akkor kezdheti meg ha lova kérén redopp-ban mér helyesen jar. A kér csigavonalszerti ¢ eldsegiti a perdiilés gyakorlasat. A perdiilés lovaglasa elétt az atengedé hatulsé lébak lendiiletesen és eroteljesen ugorjanak. A perdiilést félfelvétel elézze meg, majd a belsé szar Ulemes felfelé- és oldalirényt hatésaval egy idében mindkét szir, de fleg a kuls6 szar vezet. A bels6 csizma a vagtaugrasok iitemében serkentse ugrasokra a belsé hatuls6 labat, a belsé szar felemelkedésének pillanataban. A kiilsé csizma 62 biztositsa a fordulat folyamatossagat és akaddlyozza meg a 16 hatuljanak leté- rését. A helyes perdiilésnél a lovas a fordulatbél barmely pillanatban tetszés szerint elérelovagolhat, vagy besziintetheti a mozgast. A lovas vigyazzon arra, hogy kiilsé valla ne maradjon el, iilése simulékonyan kévesse a 16 vagtaugrasait, a szarak hatasai ésszhangban legyenek a csizmak és testsuily felvevé és elérehajte geivel. Testsiilya a killsé tlé- csonton nyugodjon, hogy ezéiltal biztositsa a killsé hatulsé lab leheté leg- csekélyebb téryerését. Eleinte a lovasok csak negyed- & lovuk ezeknek a kivitelezésében mar biztos, térjenck at a teljes perdiilés isko- félperdiiléseket gyakoroljanak s csak miutin lazasara. Mielétt lovunk a perdilésre megérett volna, meg lehet kezdeni az egyes ugrasvaltdsok gyakorlasat. Az ugrasvaltist csak dtenged6 és az i ellenvagtaban biztosan mené léval gyakorolhatjuk. Az ugrasvaltas elégyakorlatai: egyenes vonalon felvdltva ugrassuk be a lovat mindkét kézre; nagykérén, ellenvdgtéban hajlitsuk at a lovai az iitemes roviditett révidvagta fenntartasa mellett a kiilsé kézre és néhany vagtaugrast ban, Ezt a nagykérén gyakoroljuk tobb- tegyiink meg ellenvagtéban, ellenallit szor. Az ugrasvaltds segitségének mozzanatai: 1. felvételekkel szedjtik jobban 6ssze a lovat. 2. Allitsuk at a masik kézre. 3. Az atallitast kdveté pillanatban a az Uj belsé csizmat (régi kiils6) a 16 régi belsé csizma cstisszon a heveder mégé, oldalahoz tapadva vegylk elére a hevederre a testsiily elérehajtd segitségétdl kisérve. Ebben a pillanatban az eldbbi kills, most mar Gj belsé szar konnyitsen, az uj killsé szar pedig vegye At hatdrozottabban a vezetés szerepét. Hogy az ugrisvaltés a vonalon tisztin sikeriiljén, a segitséget a harant atellenes kib-par (kulsé diagonilis) fldre érésekor kell megkezdeniink s a lebegés eldtt be kell fejezniink. Atallitasnal az dj kiilsé esizma feladata, hogy megakadalyozza a kills6 hatulso lab kiesését, — a bels6 csizma pedig biztositsa az azonos hatuls6 lab fokozott aldugrasat, ami tulajdonképpen nem mas, mint a beugrato segitségek alkalmazasa. Ha a lovas lovaval az elékészité gyakorlatokban és az ellenvagtaban helyesen foglalkozott, akkor — jl alkalmazott segitségére — a 16 els6 kisérletre hibatlanul atvalt. Amennyiben a 16 a szabalyos segitségre nem valtana at, 63nyugtassuk meg, ismételtessiik meg a gyakorlatot, de semmi segitség erejét fokozni, mert sarkantyG, vagy palca haszndlatéra a 16 megme- revedik, hatat megfeszitené, lendiiletes vagta ugrasait elsietné és az ekként kierészakolt atvaltast nyugtalanul és nem a megkévetelt iitemben és lendiiletben hajtana végre. setre sem szabad a Tovabbi veszedelme a sarkantyti 4s palca haszndlaténak, hogy a loban a segitséggel kapesolatosan rossz emlékek régzédnek. Valahanyszor az ugras- valtas segitségét adn a lovas, lova ezzel egyidejiileg a sarkantya és a palca beavatkozasat varnd, félelmében megmerevitené magat és elsietne, ami a sorozatos ugrasvaltasok késébbi tanitasat megnehezitené. Az ugras-valtas mindig elérefelé lendiiletesen és folyamatosan térténjék. Az ugrasvaltés gyakorlasara kilénbéz6 "médszereket" ajanlanak, de célravezetd csupan a sz6 szoros értelmében vett — egyen Lovagoljon a lovas egyenes vonalon (atlévaltés) fokozza a 16 Gsszeszedését, tartsa fenn a lendilletét, allitsa mérsékelten at az Uj belsé oldala és alkalmazza a mar ismertetett segitséget. Sulyos hiba lenne, ha arra tanitanék a lovat, hogy — egyik oldalrol a masikra atdobva magat — valtson. Az ugrasvaltasra ilyen médon megtanitott 16 a sorozatos ugrasvallt letér a vonalrdl. ut. soknal mindig Az ugrasvaltas elékészits mozzanataban. — az dsszeszedésnél — a 16 6rizze meg nyugalmat. Ha idegessé, nyugtalannd valik, az ugrasvaltasi ne gyakoroljuk. Fontos, hogy a 16 az ugrasvaltas segitségét j6l megértse, mert a sorozatos ugrasvaltas gyakorlasanak ez egyik alapja. Ha a 16 az egyszeri ugrasvaltast (nyugodtan, feltétler lendiilettel végrehajtja, a sorozatos ugrasval il egyenes vonalon, érett. Amennyiben az ugrasvaltésnal_minden negyedik, harmadik, vagy masodik vagtaugrésra nehézségeik mutatkozndnak, vissza kell térniink az egyszeri ugrasvaltas gyakorlasara, A sorozatos ugrasvaltésokat is mindig egyenes vonalon gyakorolja a lovas, mert csak igy tud arrél meggyézédni, hogy lova valoban egyenes vonalon, elére-felé, lendiiletesen hajtja végre az ugrasvaltésokat. A sorozatos ugrasvaltésoknal nagy szerepe van a lovas jo iitemérzékének amelyet nevelniink kell. A segitségeknek idejében, a megkivant pillanatban kell hatniuk. A lovat, az ij kézre a lebegés pillanata elétt dllitsuk at. A sorozatos ugrasvaltasoknal még nagyobb szerepe van a testsiily nek, az tj kiilsé oldal felé esd (kiils6) dlécsont fokozottabb megter- helésével Ker segitsé s -lo kiképzésénél jutunk el az ugrasvaltds minden ugrasra beta- E gyakorlat_kivitele akkor helyes, ha téretlen egyenes vonalon, 64 lendiiletesen elére-felé, minden ugrasnal tisztan felismerheté atallitassal torténik. Az ugrasvaltas minden ugrasra kiilén jarmod jelleggel bir mutatvany, mert a rendes vagta labsorrendjét6l eltér, Lényege az, hogy egy idében a I6 hatarozott atallitasaval az ugrasvaltas-segitséget. minden egyes vagtaugris lebegési pillanata elétt alkalmazzuk. Gyakori hiba, hogy a lovas az "ugrasvaltés minden ugrasra” a segit- ségeket a nyeregbél kiemelkedve adja, az ilyen segitség eredménye a farat jobb- ra-balra dobalé 16. Ebben az esetben a lovas nem hasznilja fel a gyakorlat helyes lefolytatasihoz elengedhetetleniil sziikséges teststily-segitséget. Gyakorlasat a beugratds ellenvagtaba és abbél azonnal atvaltott egy, majd ketté stb. valtakoz6 vagtaugrasok végrehajtésaval végezziik. A folytatélagosan atvaltott: ugris- valtasok szamat lassan néveljiik. Az dtugra segitsége az elébbi belsé felvevé segitségéb5l, az aj kiils6 itlécsont erdsebb megterhelésébdl s az tj kiilsé csizmaval végrehajtott serkentésbdl all. A belsé csizma tartja a lovat a vonalon és Orkidik az ugrasvaltés egy mozzanatban valé végrehajtisa felett (eliilsé és hatuls6 lab egyszerre valtson). Amikor a -l6 a perdiilés, a sorozatos ugrasvaltas gyakorlataiban mar biztos és visszaesések az edzésben nem mutatkoznak, atengedésége pedig minden jarmodban allandé — gondolhat a lovas a piaffe és a passage megkezdésére. A piaffe és passage, a magasiskola jarmédjai. Ehhez a feladathoz igen jol felépitett, j6 vérmérsékleti éges és végrehajtasara csak lovasérzéssel és nagy tapintattal bird lovas vallalkozzék. A piaffe az iskola-iigetés lbsorrendjében vegzett iigetés helyben. A piaffe a magasiskola alapja. (Kényviinkben azért foglalkozunk a magasiskola jarmédjaivaJ, mert a magasabb fokti dijlovaglasi_ verseny-s okban a "piaffe" és a "passage" bemutatasa kételez6). Idésebb lovasaink mar érettek arra, hogy e két gyakorlattal foglalkozhassanak. fiatalabb lovasaink pedig elméletileg baratkozzanak meg a két jarmod kivitelezésével. A piaffe gyakor- lasara csak akkor keriilhet sor, ha a lovas iilésével, vezetésével ritmikusan kéve- tni tudja a lénak ezt a miivészi mozgasat. Egy ilyen lovas nemesak kivaltani, hanem fenntartani is tudja a mozgas ritmusat. Ulésében nyoma sem lehet a merevségnek és darabossdgnak, valamint a nehéz feladat folytan fellép6 kény- szeredettségnek. A lovas iitése legyen kiiléndsen nyugodt, elengedett, vezetése pedig kinnya. A lovas kezei ritmikusan, a mozgas iitemében engedjenek. A test- sily-segitség biztositsa az iskola-egyenstilyt, a csizma az erélyes- labsor-rendet, az iilés teljes "velemenése" pedig a jarméd rugalmassagat. Nem véletlen, hogy a piaffendl elébb a lovasrél beszéliink és csak ezutén 65 acélos szervezetii, tanulékony 16 szi am-tériink ra a lora. Ezt azért tessziik, mert elsésorban lovasainknak kell arra megér- nitik, hogy a piaffe-ot tanithassak. Piaffe kézben a 16 hatulsé labait olyannyira behajlitja, hogy ellilsé labai alig tamasztjak ala a silyt s igy az alkar vallb6l és konyékb6l szabadon mozog- hat és megkézelitheti a vizszintes vonalat. A hatulsé labak tulterhelésiik kévet- keztében csak csiid -iziiletig tudnak emelkedni. A 16 mélyen iiltetett hatulja lendiiletes lépéseivel biztositja testének és a rendesnél kissé jobban meghizott hatanak rugalmassagat és egyben néveli eléremenési kedvét. A 16 térzse minél kevesebbet mozogjon (ellenkezdleg, mint a cirkuszi piaffendl, ahol a 16 egyik hardntatellenes lab parrél atdobja magat a masikra és mind a lovas, mind a I6 teste nagy mozdulatokat végez). A piaffe-ot kétféle médon tanitjuk: kézen és lovas alatt. A kézben idomitas inkabb a magasiskola eszkéze; a hasznalati iskola szivesebben a lovas alatti idomitast hasznlja. Kézen csak ritkan piaffeirozatassuk a lovat, addig, ameddig megérti, hogy mit kivanunk tle. A piaffe legjobb elégyakorlata lovas alatt, ha a lovat iskolatigetésbél helyesen végrehajtott megallit: utan isimét meginditjuk iskola-iigetésbe. Ezt lbbszér egymasutin megismételjiik. A megillitas és meginditas kézétti idd fokozatos réviditésével arra késztethetjiik a helyesen tornasztatott lovat (teljes dtengedéség mellett), hogy egy — j6l sikeriilt — megallas utan meghajlitott hatuls6 iziiletekkel néhany, csaknem helyben végzett iigetélépést tegyen. Ez a piaffe kezdete, amelyet a fenti gyakorlat lendiiletes ismétlésével tovabb- fejlesztiink és patanyomnyi témnyerést engedve, addig csiszolunk, ameddig a 16 ezt helyes tartasiban és Gsszeallitasban titemesen végrehajtja. Ha a 16 a sir megillitas és megindulds gyakorlasa kovetkeztében a piaffe-ot megertette, akkor az atmenetet fokozott serkentéssel, majd az ezt kéve- t6 félfelvételekkel iskola lépésbél kisérelhetjik meg. Az elsé Iépéseket ebben az esetben is egy, majd félpatanyomnyi témyeréssel koveteljiik. A piaffe-ot tékéletesen bemutaté 16 helyben végzi a gyakorlatot, dgy, hogy ugyanabba a patanyomba lép. Kezdetben mindig fal mellett gyakoroljuk, majd tavolabb, de mindig rovid ideig. A piaffe titeme azonos az iskola iigetésével, a piaffe bemutatasanak leggyakoribb hibaja: a lendiilet elveszitése, a feldomboritott hat, a fldhéz raga- d6 hatuls6 és az elsieté, tipegd eltilsé Labaik. A piaffe valamennyi hibajat len- diiletes iskola iigetéssel vagy kézepes iigetéssel javitjuk, de sohasem gyakorlat kézben. A szép piaffe donté feltétele a harantattellenes labak egyiittmikédése, amelyek egyszerre lékédnek el és érnek foldet. Meg kell emlékezniink a kézen valé idomitasrél is. A lovat kikété-szarral és kényszerkitofékkel szereljik fel. Az idomité vegye a vezetd-szarat a belsd, a 66 kériilbelil 120—130 cm hosszi és nem tilsdgosan hajlékony lovaglépalcat pedig a kitlsé kezébe, maradjon a 16 mellett egészen kézel, vallaval, egy magassagban, arccal feléje fordulva. Az els6 feladat, hogy -a 16 a fal mellett tiszta és egyenletes lépésbél rviditett figetésben meginduljon és kériilbeliil 8—10 Iépés utdn helyesen meg- lljon. A megillitésnal fontos, hogy a hatulsé libak élénken és puhdn tevékeny- kedjenek s erre hanggal, majd mérsékelten palcaval dszt6kéljtik. A megillitas eldtt rovidiiljenek le az iigetés-Igpések annyira, hogy az utols6 lépéseknél csupan patanyomnyi tért nyerjenck. A 16 felfog6 képessége és vérmeérséklete szerint ezt naponta, miutan az idomitést a nyeregbdl befejeztiik 10—15 percet gyakoroltatjuk. A legkisebb haladast is jutalmazzuk meg. Megillas utdn alljunk a 16 elé, hogy megszokja a nyugodt, egyhelyben allast. Vigyézzunk arra, hogy a 16 egyenes maradjon, mert a ferdeségbél tisztatlan mozgas fejlédhetik ki. Az idomité keze legyen puha és kénnyii. Ha felvételekkel iigetésbdl -a hatulsé ldbak tortaztatésat_annyira fokoztuk, hogy mar piaffe-szerti rovid lépéseket értiink el, elhagyhatjuk a neki lendalést Ugetésbél. Ezutén a gyakorlatot lépésbol végeztetjik. Ez a gyakorlat alaposan meghajlitja az. iziileteiket, éppen ezért a 16 tartasa javul, iigetdlépései emeltebbek és iitemesebbek lesznek. Hogy a 16 ne szokja meg a piaffe utan a megillast, ne mindig csak Alléhelyben jutalmazzuk, hanem felvaltva, lépésben is. Az idomitisnak kézen egyéb hatranyai mellett egy alapvetd hidnyossaga, hogy a 16 nem tanulja meg piaffe kézben a -lovas siilyat hordani, tovabba nem ismerkedik meg a lovas segitségével és nem utols6 sorban még az is, hogy a fiatal (de erre a gyakorlatra mar érett) lovas nem kapja meg a piaffe érzését. * A passage az iigetés ldbsorrendjében végrehajtott, a talajtol ugrasszertien elpattané tagolt lebegé mozgds, amely a hatulsé labak lékéerejének fokozasara szolgal. A passage alapjai: lendiilet, item és egyenesre Allitottsdg. A j6l lovagolt passage-ban, teljes atengedéség mellett, a 16 vala- mennyi izma mikédik. A lépések legyenek erélyesek, ugrasszeriik és foko- zottabban titemesek. A hat puha lengése a lendiiletes itembél szarmazik. A 16 térzse, mint a piaffe-ndl, keveset mozogjon. 4 passage a piaffe-bol és az iskolaiigetésb6l fejlesztheté ki. A kevésbé élénk vérmeérsékletii lovaknal cél- szeriibb az iskolaiigetésb6I megtanitani a passage-t, célravezetébb azonban a piaffe-bdl tovabb fejleszteni A lovas azzal tartja fenn a jarmodot jellemz6 ugrasszerit lengését, hogy ez elsé passage lépés utan felsdteste és keze jl velemegy, majd felvesz és ujra 67enged. A v lemenést — mint minden digetésszerii jarmédnal — a hatuls6 lab felvételt kdzvetleniil a fldre érés pillanata elott alkalmazzuk. Ha a 16 passage-ban egyenes vonalon helyesen jar, attérhetiink az. ivelt és- kérvonalakra, végiil az oldal jarasokra. Még csak annyit a passage-rél, hogy iiteme valamivel lasstbb, mini a A lovat Iehetdleg elébb piaiffeirozni tanitsuk meg s aztin passage- emelésekor, piaffe irozni A tkéletes idomitottsignak probakive az atmenetek lovaglisa, piafle-bél Passage-ba és megforditva; tovabba dtmenetek piaffe-bél és passage-bél_iskola ligetésbe, vagy iigetésibe. Az tmenetek helyes lovaglésanak nyitja a lendiilet és a lébsorrend Utemének megérzése. Killéndsen nagy atengeddséget és lendilletet kivannak az dtmenetek a passage-bl piaffe-ba és iigetésbe. * A magasiskola jarmédjaindl kiiléndsen fontos szerepet jatszik a lovas se és vezetése. Az ezeknél a jarmédoknal sziikséges — kiiléndsen finom és titemes segitségeket csak a tkéletes iilésit lovas tudja adni. Nagy vonalakban megemlékeziink a foldfeletti magasiskolarél is, A magasiskola’ klasszikus miiveldje a bécsi spanyol-iskola, ahol erre a célra legjobban megfelelé lipicai lovakat idomitjak A foldfeletti magasiskolahoz az atmenet a levad. Az egyes iskolaugrasok: @ mézer, kruppad, kurbett, ballotad és kapriol. Ezeknek az iskolaugrésoknak miivészi kivitelezéséhez a lovakat nyeregbél és kézen idomitva készitik eld, XI. FEJEZET DIJLOVAGLASI VERSENYSZAMOK KOVET LMENYEI Minden sportignak megvannak a maga versenyszimai, amelyek évek hosszui tapasztalatai alapjan fejlédtek ki. Ezeket a versenyszamokat valamennyi Sportnal tigy épitették fel, hogy a versenyzé fokozatos fejlédési lehetWségét biz- tositsak. Nem kivétel ez aldl a szabaly al6l a lova sport sem, azzal az eltéréssel, hogy itt tekintetbe kell venniink a lovas és a 16 fejlédését kiilén-kiilén és egyiitt A dijlovaglésok versenyszerti lebonyolitasa az ugynevezett "eldlovag- lasokon” térténik, ahol a lovas megszabott feladatokat program keretében mutat be. A dijlovaglas! versenyek programjai tigy vannak dsszedllitva, hogy barmely kiképzesi fokot elért 16 szamara legyen versenyzési lehetdség Altalaban_ megkiilénbéztetiink hazai és nemzetkizi programokat. Az 68 elébbieket a hazai lovassport fejlettségének figyelembevételével allitidk Ossz0, az utobbiakat pedig a Nemzetkézi Lovassport Szévetség (F. E. J.) nemzetkial versenyek dijlovaglasi szamai részére adja ki. A nalunk jelenleg érvényben lévé dijlovaglasi szamok a kivetkezdk} potlo, konnyé osztalyu, kénnyebb Kézép, kézép és nehéz osztilyd dijlovaglisok, A nemzetkézi versenyeik szimai: nemzetkizi kézéposztalyt dijlovaglas és olimplal nagy dij Nemzetkéz dijlovaglasi versenyeken a fenti két szamon kiviil méy kis irhatnak egyéb versenyszamokat is a rendezé orszag "hazai" programja szerint, A nemzetkézi dijlovaglasi szamok programjat vezénysz6 nélkiil lovagolj Eddig a dijlovaglas alapjait ismertettiik részletesen. Az alabbiakban @ dijlovaglisi szamok k6zill a potld, kénnyti és kénnyebb kdzéposztilyti dij- lovaglasokat targyaljuk. A dijlovaglasi versenyszamok részletezésével azt alkat> juk elémni, hogy lovasaink ismerjék fel a program egyes feladatainak lényegdt § eziltal jobban késziiljenek az eldlovaglasokra és szebben, folyamatosabban\ tudjanak elélovagolni. Birdlobizottsag <—\— 100 m, ———_—_> 1-7-8-9 = Ris négyszog 3-5-8-9 = nagy négyszig 37. dbra 69