Államvizsga kérdések 2010. 06. 04.

Környezet-egészségtan:
Globális környezeti problémák
 globális felmelegedés:
 oka az üvegházhatás (CO2; CH4; klórozott-fluorozott szénvegyületek; N2O),
 következménye
o klímaváltozás
o ózonréteg elvékonyodik
o népegészségügyi problémák
 járványok,
 fertőzések,
 árvizek,
 többlethalálozás;
 demográfiai robbanás
 környezeti szennyeződés
 energia felhasználás
Londoni szmog
 fő összetevői:
 kén-monoxid,
 kén-dioxid;
 kén-trioxid;
 szén-monoxid,
 szén-dioxid,
 szív és légzőszervi megbetegedésben szenvedőkre volt a legveszélyesebb
 ezt elősegítő tényezők:
 légnyomás változások hiánya,
 szélcsend,
 hőmérsékleti inverzió

Levegőszennyeződés
 többlethalálozás,
 krónikus népbetegségek
 szennyező forrás:
  lehet természetes (kozmikus por, talajok pora, elhalt szervezetek
bomlástermékei stb..);
 lehet mesterséges (közlekedés, ipar)
 szuszpendált/lebegő részecskék:
 a levegőben keletkeznek fizikai-kémiai reakciók során
 akut hatásai:
 légzőszervi tünetek,
 légzésfunkció csökkenése,
 asthma,
 cardiovascularis betegségek,
 szívelégtelenség,
 ritmuszavarok súlyosbodása,
 akut miokardinális infarktus indukciója nő  többlethalálozás
 krónikus hatásai:
 növekedés a KALB incidenciájában, és a kardiovaszkuláris betegségek
incidenciájában
 nő az összhalálozás, tüdőrák miatti halálozásban… stb.
 a születéskori várható élettartam csökken
Az élelmiszerekben lévő mérgezőanyagok
 rákkeltő anyagok forrásai:
 grillezés, füstölés, sütés, csomagolás, hűtés
 heveny károsodással járó megbetegedés:
 fertőzés, mérgezés
 krónikus ártalmak:
 ételmérgezés,(toxikus reakció)
 allergia (nem toxikus)
Az ivóvíz szennyeződései
 szennyező források:
 ipari (vegyipar, fémipar, bányászat, atomerőművek)
 mezőgazdasági (műtrágyák, növény védőszerek, szerves anyagok
bomlástermékek
 kommunális hulladék
 veszélyes hulladék lerakat
  betegségek:
 tífusz,
 colera,
 hepatitis
 szennyező anyagok:
 arzén,
o hólyag-,colon-,rectum tumorok
 fluoridok
o gastro, ovárium, emlő tumorok
 nitrátok
Település-egészségtan
 közművesített lakás
 városi zaj
 környezeti zaj
 közlekedési zaj
 ipari zaj
 városi légszennyezés
 beltéri légszennyezők
 azbeszt,
 radon,
 szerves porok,
 formaldehid,
 szén-monoxid
 hulladék, szennyvíz
 az EU-s szabványoknak megfelelés
Ételmérgezések
 élelmiszerekben természetes tartalomként előforduló mérgező anyagok
 mérgező gombák (gyilkos galóca, légyölő galóca, stb.)
 mikotoxinok (alfatoxin, ergotamin)
 csonthéjás gyümölcsök magja (cianidok)
 paraj, sóska, rebarbara (oxálsav)
 brassica félék (strumigén anyagok)
 saláta, kínai kel, karalábé (nitrát)
  burgonya (szoalin)
 lóbab (vicin, konvicin)… stb.
 élelmiszerek termelése, feldolgozása, tárolása, csomagolása közben történő
szennyeződések
 technológiai eredetű szennyeződések
 szermaradékok
 környezetszennyezésből származó anyagok
 anyagok lehetnek:
o fémek,
o műtrágyák,
o detergensek,
o peszticidek,
o rákkeltő anyagok,
o hormonok,
o antibiotikumok
 élelmiszer adalék anyagok nem megfelelő mennyiségben

Foglalkozás-egészségtan:
Foglalkozással összefüggő megbetegedés:
 komplex etiológiájú
 multifaktoriális
 munka hatásai és egyéb tényezők együtt alakítják ki
Nyolc órás expozíciós határérték képlete (kifejtős):
 c1*t1+c2*t2+cn*tn / 8 óra
Teljesítmény előfeltételei:
 teljesítőképesség
 teljesítési készség
 tárgyi feltételek
Öt db foglalkozási zoonozis (kifejtős):
 anthrax
 Lyme-kór
 rabies
 salmonellozis
  kullancs ecephalitis
Rákkeltő anyagok expozíciós határértékeinek kiszámítása (kifejtős):
 (C1/MK1)+ (C2/MK2)+ (Cn/MKn) ≤1
Foglakozás egészségtan fogalma:
 munka és egészség kapcsolata
 multidiszciplináris
 foglalkozási betegségek megelőzése
 már létező betegség munka miatti súlyosbodásának megakadályozása
Foglalkozási betegedés definíciója:
 ok-okozati összefüggés a foglalkozással
 egy oki tényezőhöz kötött és ez alapján felismerhető
Mely gázok okoznak tüdőödémát:
 foszgén (COCl2)
 ózon
 NOx
Munkalégtér átlagos koncentráció képlete:
 (C1/ÁK1)+ (C2/ÁK2)+ (Cn/ÁKn)≤1

Epidemiológia alapjai:
Abszolút számok:
 belőlük sohasem szabad gyakorisági következtetéseket levonni
Kohorsz:
 a megbetegedés bekövetkezése előtt indul
 a betegség kialakulása és a feltételezett kockázati tényező összefüggéseit vizsgálja
 a vizsgált betegségtől mentes egyének exponált és nem exponált csoportjaiból indul ki
és minden egyénnél vizsgálja a megbetegedést
 évekig, évtizedekig tartó rendszeres követést igényel
 belőle közvetlenül mérhető incidencia és kockázati mutatók, ellentétben az eset-
kontroll vizsgálattal
 kevesebb benne a szisztematikus hiba
 nagy munka, időigényes és költséges
 ritka betegségek és hosszú indukciós periódusú betegségek etiológiai vizsgálatára nem
alkalmas
  különösen hasznos, ha
 az időbeli kapcsolat vizsgálata a cél
 az expozíció ritka
 az expozíció többféle hatásának a vizsgálata a cél
 csökkenthetőek a költségei, ha
 a vizsgált betegség monitorozására már meglévő rendszert használunk
(rákregiszter)
 retrospektív a vizsgálat (a kutató a rendelkezésre álló expozíciós adatok
alapján definiálja a kohorszokat, majd azonosítja az egyes csoportokban
előforduló eseteket)
 használunk beágyazott eset-kontroll vizsgálatot
 a nem exponált kohorszt helyettesítjük az általános populációbó származó
adatokkal

Eset-kontroll:
 már kialakult megbetegedés előzményeit elemzi
 összehasonlítja a feltételezett befolyásoló tényezők a megbetegedettek körében észlelt
előfordulását a nem megbetegedettek körében észlelhető gyakoriságával
 egyéneket figyel meg
 egy eset és egy kontroll csoportból indul ki és mindkét csoportban, minden egyénnél
vizsgálja a kockázati tényezők jelenlétét
 a megfigyelés lapvető feladata az exponáltak és a nem exponáltak azonosítása, számuk
meghatározása
 a megfigyelt időtartam hosszát a vizsgált probléma jellege határozza meg (pl.: tüdőrák
esetén a régmúlti dohányzás érdekes, míg, AMI esetén a közelmúltbeli vizsgálandó
 az elemzésnek viszonylag kisebb a költség- és időigénye
 számos hiba zavarhatja: kiválasztási hiba, megfigyelési hiba, visszaemlékezési torzítás
 a torzítási hibák kiküszöbölésére:
 vak vizsgálat, mikor a megfigyelést végző nem tudja ki a kontroll és ki az eset
 kettős vak vizsgálat, ha a vizsgáltak sem tudják
 hármas vak vizsgálat, ha az elemzést végzők sem tudják
  a megfigyelés adataiból sem incidenciát, sem kumulatív incidenciát, sem
incidencia sűrűséget nem lehet közvetlenül mérni, kivéve, ha a mintavételezési
arány ismert, de ez általában ismeretlen marad
 a betegség és a kockázati tényező közötti kapcsolatot a kockázati tényezőnek való
kitettség esélyhányadosával lehet meghatározni 2x2-es kontingencia táblával
megfigyelt személyek száma
eset kontroll
exponált a b
nem exponált c d

EH= (a/c)/(b/d)=ad/bc
 hatékony és relatíve olcsó
 ritka betegségek esetében az egyetlen használható vizsgálati típus
 ha az expozíció ritka, kevésbé alkalmazható jól
 alkalmas etiológiai kutatásokra, ha a hitelességet zavaró tényezőket minimalizáljuk
Zavaró hatás kiküszöbölése:
 randomizáció
 korlátozás
 illesztés

Részletes epidemiológia:
Dohányfüst alkotórészei mit okoznak:
 nikotin
 szív- és érrendszeri megbetegedések,
 halvaszülés,
 kis súlyú újszülött
 gázok, kátrány
 malignus daganatok,
 krónikus tüdőbetegség,
 csontritkulás
A testmozgás milyen betegségek kialakulását csökkenti:
 cardiovascularis megbetegedések,
 diabetes mellitus,
  osteoporosis,
 depresszió,
 malignus daganatok
Cigaretta alkotói közül mi okoz malignus daganatot:
 szén-monoxid és a kátrány
Többlethalálozás:
 a vizsgált népesség körében észlelt halálesetek tényleges számának (T) és a várható
halálesetek számának (V) különbsége
 TH=T-V
Mivel helyettesíthető a zárt kohorsz vizsgálat:
 eset-referencia
Zootaxisok:
 fokozottan veszélyeztetettek az állatokkal foglalkozásuk révén gyakran kontaktusba
kerülő egyének, állatorvosok, állatgondozók
 tularaemia  rágcsálók  erdészek, vadászok
 kullancs encephalitis
 Lyme kór  kullancs  favágók, erdészek
 Typhus  tetű
 malária  szúnyog
 pediculosis  tetű  hajléktalanok
Megbetegedési arány (AR):
 KI típusú mutató
 egy adott járvány időtartama alatt észlelt új esetek számát viszonyítja a fertőzés
kockázatának kitett populáció mértékéhez
 nem tájékoztat a fertőzés terjedéséről a gazdaszervezetek között
 kis járványokra használatos
Másodlagos megbetegedési arány (20AR):
 KI típusú mutató
 kor, nem és egyéb releváns jellemzők szerint rétegezve kell megadni
 kontaktfelderítés szerepe a hiteles becslés érdekében
 leginkább akut fertőzések esetén használandó
 összefüggés a fertőzés kialakulásakor betöltött átlagos életkorral (A)
Alap reprodukciós arányszám (R0):
 azon másodlagos esetek számát adja meg egy teljesen fogékony populációban, akik
fertőző betegségüket ugyanazon személytől kapták
 az átviteli képesség és a populáció sűrűségének függvénye
 R0 a városi lakosság körében magasabb, mint vidéken
 olyan megbetegedések esetében használatos, melyek életre szóló immunitást
eredményeznek
Eset reprodukciós arányszám (R):
 azon másodlagos esetek száma egy adott populációban, akik fertőző betegségüket
ugyanazon személytől kapták
 az alap reprodukciós arányszám és az adott fertőző betegségre nézve fogékony
személyek arányának szorzata
 R=R0*X
 az átviteli képesség a populáció sűrűségének és a populációban lévő immunis
személyek arányának függvénye
 három féle értéket vehet fel:
 R>1  járvány
 R=0  endémia
 R<1  elimináció vagy eradikáció felé tartó folyamat

Emberi prion:
 kuru
 CJD
 GSS
 FFI
Anthraxot terjeszti:
 szarvasmarha
 juh
 ló
A mozgás hatásos:
 cardiovascularis megbetegedések
 DM
  osteoporosis
 depresszió
 malignus daganatok

Táplálkozás egészségtan:
Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése:
 dohányzás mellőzése
 magas vérnyomás kezelése
 rendszeres testmozgás
 optimális testsúly
 alacsony zsírtartalmú diéta (↓ telített és transz zsírsav, ↓ többszörösen telítetlen
zsírsav,
↓ koleszterin, ↑ egyszeresen telítetlen zsírsav bevitele)
 magas komplex szénhidrát tartalmú diéta
 alkoholfogyasztás csökkentése
 só bevitel csökkentése (<5g/nap)
Gyomorrák kockázati tényezői:
 helocobacter pylori
 magas sótartalmú táplálkozás
 sóval tartósított ételek
 grillezett ételek
 vörös húsok
 tartósított húskészítmények
Májrák kockázati tényezői:
 HBV, HCV
 aflatoxinnal szennyezett élelmiszer
 túlzott alkoholfogyasztás
 elhízás
Szájüreg, garat és gége daganat kockázati tényezői:
 dohányzás
 alkoholfogyasztás
Nyelőcső daganat kockázati tényezői:
  dohányzás
 alkoholfogyasztás
 elhízás
 maté tea forró fogyasztása
 vörös húsok
 tartósított húskészítmények
Colorectalis daganatok kockázati tényezői:
 dohányzás
 colitis ulcerosa
 APC mutáció
 Shistosoma sinensis fertőzés
 túlzott alkoholfogyasztás
 vörös húsok
 tartósított húskészítmények
 elhízás
 finomított cukrok fokozott bevitele
 magas zsírtartalmú (telített zsírsavak) étrend
Pancreas rák kockázati tényezői:
 dohányzás
 elhízás
 vörös húsok
Emlőrák kockázat tényezői:
 nullipara, késői terhesség, késői menopausa
 ionizáló sugárzás
 BRCA-1, BRCA-2, ATM mutáció
 elhízás
 túlzott alkoholfogyasztás
 magas zsírtartalmú étrend
Prosztatarák kockázati tényezői:
 magas kalcium tartalmú táplálkozás
 vörös húsok
 tejtermékek
Tüdőrák kockázati tényezői:
 dohányzás
 azbeszt
 foglalkozási expozíciók
 magas arzéntartalmú ivóvíz
 béta karotin suppl.
 magas zsírtartalmú étrend
 vörös húsok
 tartósított húskészítmények
Milyen megbetegedéseket okoz az elhízás:
 keringési megbetegedések (hypertonia, szívelégtelenség, trombózis)
 anyagcsere betegségek (DM, magas koleszterin szint)
 daganatok (pancreas, emlő, máj, colorectalis, nyelőcső)
 légzőszervi megbetegedések (garatszűkület, alvási apnoe)
 mozgásszervi megbetegedések (arthrosis)
 idegrendszeri megbetegedések (depresszió, fokozott izzadás)
 gombás bőrfertőzések
Daganatokkal szembeni protektív hatású táplálékok:
 antioxidánsok
 folsav
 probiotikumok
 élelmi rostok
 egyes telítetlen zsírsavak
 fitokemikáliák  izoflavonoidok, lignin, flavonoidok, szaponinok, szulfidok, indol,
karotinoidok
Napi ajánlott só bevitel:
 <5g/nap
Biztonságos élelmiszerkezelés:
 tisztán tartás
 nyers és főtt élelmiszerek elkülönítése
 ételek teljes hőkezelése
 ételek biztonságos hőmérsékleten tartása
 tiszta ivóvíz
  biztonságos nyersanyag felhasználás

Egészségpolitika:
Betegek jogai:
 egészségügyi ellátáshoz való jog: egyenlő elbánás elve, szabad orvosválasztás joga
 emberi méltósághoz való jog: személyes szabadsághoz való jog, illetve korlátozása
 kapcsolattartás joga: beteg, gyermek, szülőnő, vallásszabadság
 gyógyintézet elhagyásának joga
 tájékoztatáshoz való jog
 önrendelkezéshez való jog: beleegyezés
 ellátás visszautasításának joga
 egészségügyi dokumentáció megismerésének joga: beteg  adat birtokosa, szolgáltató
 dokumentáció birtokosa
 orvosi titoktartáshoz való jog
Az egészségügyi ellátórendszer szintjei:
 megelőző ellátás
 környezeti expozíciók kontrollálása
 járványmegelőzés
 egészségügyi jogszabályok betartatása
 gyógyító ellátás
 alapellátás
o háziorvosi szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat
o védőnői ellátás
o otthoni házi ápolás
o iskola egészségügy
o sport egészségügy
o foglalkozás egészségügy
o fogászati ellátás
 szakellátás
o járóbeteg szakellátás
o kórházi ellátás
 gondozó intézetek
o család- és nővédelem
 o ifjúság-egészségügy
o sportegészségügyi ellátás
o tüdőgondozók
o bőr-és nemi beteg gondozók
o pszichiátriai gondozó hálózat
o addiktológiai gondozó hálózat
o gyermek- és ifjúsági ideggondozók
o általános beteggondozás:
 speciális ellátások
o vérellátás
o mentés
o rehabilitáció
 gyógyszerellátás
Egészségi állapot és a GDP kapcsolata
 minél alacsonyabb a GDP, annál rosszabb a populáció egészségi állapota
 minél alacsonyabb a GDP, annál kevesebbet tudnak egészségügyre fordítani
 a GDP lassan emelkedik, mint az eü. kiadások/szolgáltatások iránti igény
 orvosilag maximálisan lehetséges- gazdaságilag megengedhető
 milyen területeken korlátozható a szolidaritás, ki jogosult a döntésre
Az egészségpolitikát befolyásoló tényezők
 célkitűzések:
 csecsemőhalandóság csökkentése
 születéskor várható élettartam növelése
 demográfiai tényezők:
 természetes fogyás:
o tartósan alacsony termelékenység
o magas halandóság, társadalom elöregedése
Egészségügyi finanszírozás
 résztvevő
 Eü. Minisztérium
 OEP
 Pénzügyi minisztérium
 Önkormányzatok
  Szolgáltatók
 Egyéb minisztérium
 Magán finanszírozás
 finanszírozás típusai:
 Magánbiztosítás
 TB
 Költségvetés
 Co-payment
 finanszírozási technikák
 tételes elszámolás
 eset alapú elszámolás
 fejkvótás térítés
 költségvetés meghatározása
 napidíj
 vegyes finanszírozási technikák

Egészségfejlesztés:
Az egészség biomedikális modellje:
 egészség = betegség hiánya
 egészség árucikk
 egészség mérhető
 az emberi test szerkezet
 betegség kezelése = a szerkezet alkotóelemeinek javítása
 orvoslás ~ mérnöki tevékenység
Az egészséget befolyásoló tényezők:
 egyéni tényezők
o táplálkozás
o testmozgás
o pszichoaktív szerek fogyasztása
o szexuális magatartás
strukturális tényezők (környezet/társadalom)
 jövedelem
 iskolázottság
  foglalkozás
 társadalmi osztály
 egyenlőtlenségek
 minél magasabb az abszolút jövedelem, annál jobbak az egészség mérőszámai
 magasabb iskolázottságú rétegeknek általában jobbak az egészséget jellemző
mérőszámai
 a foglalkozás összefügg a mortalitással és a morbiditással
 a társadalomban elfoglalt pozíció összefügg az egészségi állapottal
 Barker-hipotézis: az anyák egészségi állapota alapvető hatással van a születendő
gyermek egészségére hosszú távon
Az egészség bio-pszicho-szociális modellje (FNO):
 funkcióképesség és fogyatékosság
 testi funkciók és struktúrák  biológiai szint
 tevékenységek  egyéni szint
 részvétel  társas szint
kontextuális tényezők
 környezeti tényezők
 személyes tényezők
Ottawa, 1986. november 17-21.
 egészséget szolgáló politika
 egészséget támogató környezet
 közösségi tevékenység fejlesztése
 egyéni képességek fejlesztése
 az egészségügyi ellátás áthangolása