Elsősegélynyújtás - Első Ellátás

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ
1056 Budapest, Váci utca 47.

ugyfelszolgalat@pannonkincstar.hu
+36 1 577-8322
Elsősegélynyújtás
Tartalom
Bevezetés, életjelenségek vizsgálata ..................................................................................................... 2
Mentőhívás ............................................................................................................................................. 3
A súlyos sérült ellátása ........................................................................................................................... 3
Sebek, sérülések ..................................................................................................................................... 6
A vérzés fajtái.......................................................................................................................................... 7
Sérülések ................................................................................................................................................. 9
Égés ....................................................................................................................................................... 14
Fagyás .................................................................................................................................................... 18
Heveny rosszullétek, belgyógyászati balesetek ................................................................................... 19
Mérgezések ........................................................................................................................................... 27
Légúti idegentest okozta fulladás ........................................................................................................ 31
Újraélesztés ........................................................................................................................................... 33
Felnőtt alapszintű újraélesztés .......................................................................................................... 34
Gyermek elsősegélynyújtása ................................................................................................................ 38
Vízbefulladás ......................................................................................................................................... 40
Felhasznált irodalom ............................................................................................................................ 42
Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre
vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint
jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba.
1
Bevezetés, életjelenségek vizsgálata

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás, vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére
vagy hirtelen egészségkárosodása miatt a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt.
Elsősegélynyújtó az, aki elvégzett egy elméleti és gyakorlati képzést adó tanfolyamot, és szakmailag
ellenőrzött vizsgát tett annak anyagából. Az elméleti és gyakorlati naprakészség miatt 2-3 évenként
újabb oktatáson és vizsgán szükséges részt venni.
Az elsősegély-nyújtási kötelezettség
• Az elsősegélynyújtási kötelezettséget törvény szabályozza, az 1997. Évi CLIV tv. az
egészségügyről külön rendelkezik az egyén szerepéről és megkülönbözteti a laikus és az
egészségügyi szakdolgozót illetve ennek megfelelő döntési helyzetet teremt.
• „Az egyén szerepe 5.§ (3) e) („mindenkinek”) kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget
nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben
sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, vagy arról tudomást szerez.” A
szakdolgozóknál, már a véleményezési jog is bekerült a szabályozásba. „VI. fejezet: Az
egészségügyi dolgozók jogai és kötelességei - Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettségei
125. § Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az
adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésre álló eszközöktől függően
az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést
haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.”
A túlélési lánc elemei és jelentőségük:
Egy elméleti folyamatábra, amely a hirtelen egészségkárosodott ember útját jelenti az ellátási
rendszerben. A beteg vagy sérült észleléstől a kórházig zajló folyamatait jelöli. A túlélési lánc előtérbe
került az elsősegélynyújtásban, a mentő és sürgősségi ellátásban is.
Konstantin-kereszt
A túlélési lánc és a sürgősségi ellátás jelképeként önállósult Konstantin-kereszt is a sürgősségi ellátás
jelképe lett. A kék, hatágú, ún. „Konstantin-kereszt” az élet csillaga. A mentés hat alapvető
követelményét szimbolizálja: felismerés, segélykérés, elsősegély, mentőellátás, szállítás alatti
kontroll, definitív ellátás. A kígyós bot (Aesculap pálca) az orvoslás-gyógyítás eszméjét fejezi ki.
Elsősegélynyújtásra van szükség azokban az esetekben, amikor hirtelen egészségkárosodás történik.
Baleset, vagy hirtelen kialakuló súlyos betegség, rosszullét kapcsán.
2
Az elsősegélynyújtás alapszabályai:
• Az elsősegélynyújtásnak alapszabályai annak, amelyeket igyekezzünk betartani, a
szükségeseket alkalmazni.
• Tájékozódjon, biztosítsa a helyszínt, nyújtson elsősegélyt és kérjen segítséget.
• Uralkodjék az érzésein, adjon magának pillanatnyi időt átgondolnia történteket.
• Ne veszélyeztesse önmaga épségét, annyit tegyen, amennyit elbír.
• A segélynyújtó fellépése legyen biztos és határozott, a tanultakat magabiztosan alkalmazza.
• Szeretettel, emberségesen bánjon a beteggel.
• Gyorsan tájékozódjon a történtekről.
• Gondoskodjon újabb baleset elhárításáról.
• A beteget ellátás előtt fektesse, vagy ültesse le.
• Az összeverődött kíváncsi tömeget távolítsa el.
• A beteg ruházatát csak a legszükségesebb mértékben a távolítsa el.
• A beteget csak feltétlenül szükséges esetben mozgassa.
• A helyszínt csak a betegellátás érdekében, csak a szükséges mértékben változtassa meg.
• A segítségnyújtás megkezdésével egy időben gondoskodni kell a végleges ellátás biztosításáról.
Mentőhívás
Mentőt hívhatunk minden olyan esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul:
• ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos
vérzés stb.).
• baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén.
• megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt.
• ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés,
nehézlégzés, végtagbénulás stb.).
• ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét
veszélyezteti.
A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról): 104
• 1999-től egységes sürgősségi hívószám bevezetésére kerül sor Magyarország területén is
(112). Ezt elsősorban akkor hívjuk, ha egyidejűleg a mentőkre és/vagy a tűzoltókra és/vagy a
rendőrségre is szükség van.
Mentőhívás esetén az alábbi kérdésekre válaszolva történjen meg a bejelentés: Hol történt? (pontos
cím, a helyszín megközelíthetősége); Mi történt?; Hány sérült, beteg van?; Milyen sérülés, panasz,
tünet észlelhető?; A bejelentő neve és telefonszáma.
A súlyos sérült ellátása

A fejezet az Országos Mentőszolgálat Módszertani útmutatója alapján /Dr. Márton Erzsébet, Dr.
Gorove László/ készült
A helyszíni ellátás során arra kell törekednünk, hogy a helyszíni biztonság és a baleset körülményeinek
gyors felmérése után a közvetlen (ABCD) életveszélyt és a potenciálisan életveszélyes sérüléseket
lehetőleg 2 percen belül felismerjük, a szükséges életmentő beavatkozásokat haladéktalanul
3
elvégezzük. A helyszín felmérése a veszély felmérésével kezdődik. A baleseti helyszínen gyakran

veszélyeztetett az ellátók biztonsága. A helyszínt csak akkor közelítsük meg, ha biztonságosnak ítéljük
meg.
A helyszínek fontos szerepe van az ellátás során. Lehet:
• Biztonságos például: lakáson belül, udvar, iskola, munkahely, ismerős terep…
• Veszélyes például: közlekedési baleset, robbanás, elektromos baleset helyszíne, mély és magas
helyszínek, ismeretlen terep, mély víz, bányák és barlangok…
– Az ellátót fenyegethetik egyéb veszélyek is például: ittas sérült, agresszív beteg, vér,
hányadék és egyéb fertőzőanyagok…
A sérülési mechanizmus fontos információt ad arról, hogy nagy erejű, az egész testet érintő
erőbehatásról van-e szó (pl. gázolás, magasból esés, frontális ütközés, kocsiból kirepülés stb.), vagy
egy-egy testtájék izolált sérüléséről (pl. mellkason szúrás, comblövés stb.), azaz utal a sérült
veszélyeztetettségének mértékére. Meghatározza azt, hogy a sérült vizsgálatot hogyan vezessük. Az
egész testet érintő nagy erőbehatás esetén a kezdő felmérést az életveszélyes sérülések, a potenciális
veszélyeztetettség megítélése érdekében a sérülések gyors áttekintő vizsgálatával folytatjuk Egy
testtájék súlyos sérülése esetén a kezdő felmérést célzott vizsgálat követheti. Alkoholos
állapotú/gyógyszerhatás alatt álló sérülteknél a sérülési mechanizmus ismerete különösen fontos
útbaigazító tényező; mindaddig sérültnek tekintendők, míg ennek ellenkezője nem igazolódik.
A sérülési mechanizmus súlyos sérülésre utal, ha
• gyalogost vagy kerékpárost elgázoltak,
• nagy sebességű motorkerékpár-, gépkocsibaleset történt,
• a gépjárműből kirepült, kiesett a sérült,
• az utastérben valaki meghalt,
• magasból esés (> 3m),
• robbanásos sérülés történt,
• beszorult sérültről van szó.
A biztonságos helyszínen a helyszíni körülmények felmérését követik a sérültvizsgálat lépései.
A felmérés magában foglalja az időveszteséget nem okozó „első, általános benyomást” a betegről,
másrészt az életveszély gyors felismerését segítő ABCDE vizsgálatot.
Általános benyomás a betegről

Á általános felmérés: a sérült életkora? (nagyon fiatal, nagyon öreg?), neme? (nőknél:
terhesség felmerülhet?), testsúlya? (betegség rizikó)
L látható súlyos vérzés?
L látható súlyos sérülés, betegség jelei?
A aktivitás, magatartás?
PO pozíció a feltaláláskor?
T több sérült?
A közvetlen életveszély felismerése
4
Az ABCDE séma szerint végzett betegvizsgálati és beavatkozási sort az eszmélet-tudat tájékozódó

felmérésével kezdjük.
D Eszmélet? Tudat?
A É = éber?
V B = beszédre/szólításra ébred?
P E = elhárít/mozog fájdalomra?
U R = reakció nincs
Glasgow Coma Scale, vércukorszint ellenőrzése
A – átjárható légutak, elzáródott? Fejet hátra, állat előre hajtani

B – a légzés megítélése „Látom, hallom, érzem, miközben egyik kezem a mellkasfalon fekszik” módon
történik (10sec). Van légzése a sérültnek? Nehézlégzés fennáll? Légzésszáma. Szimmetrikus a mellkas
kitérése? Cianózist tapasztal?
C – a keringés megítélése A látható súlyos külső vérzés azonnali beavatkozást sürget. A
vérzéscsillapítás módjai: nyomókötés. Pulzus, vérnyomás, bőrszín.
A keringés vizsgálata a radialis pulzus tapintásával kezdődik. Kórjelző, ha lassú vagy gyors (a frekvencia
<60/min és > 120/min), ha gyenge, elnyomható, vagy szabálytalan. A pulzustapintás alatt a perifériás
keringési elégtelenség (shock) látható jeleire is figyeljünk: sápadt, hűvös, nyirkos bőr, romló eszmélet-
, tudatállapot. Eszméletlen sérültnél is a radialis pulzuson kezdjük a keringés vizsgálatát, és csak annak
hiányában ellenőrizzük a carotist.
Az ABCD vizsgálat során bármelyik funkció instabilitása közvetlen életveszélyt jelent.
E – esemény (mi történt?), gyors áttekintés (a sérült és környezete), egész test vizsgálata,
testhőmérséklet, bőr, sérülés, panaszok
Fej külsérelmi nyom: látható, tapintható? Pupillák: méret, szimmetria, fényreakció?
Eszméletzavar esetén a koponyaűri nyomásfokozódás jeleit keressük: pupilla: aszimmetria, a
fényreakció hiánya, extenziós mozgásválasz. Ellenőrizni kell a vércukorszintet.
Nyak külsérelmi nyom, vérzés: látható, tapintható?
Mellkas Szimmetrikusan kitér? Külsérelmi nyom, seb, vérzés? Tapintással nyomásérzékenység?
Aszimmetrikus mellkas kitérés és paradox mozgás ablakos bordatörésre utal. A mellkasfali sebet
műanyag fóliával fedjük (pl. steril kesztyűből megfelelő méretű vágható) úgy, hogy 3 oldalon
ragtapasszal a bőrhöz rögzítjük (szabad széle biztosítja belégzéskor a fólia sebre tapadását, ezzel
akadályozza a levegő pleura térbe jutását, kilégzéskor ugyanakkor utat ad a kiáramló levegőnek).
Has Külsérelmi nyom? Puha, betapintható, vagy feszes, elődomborodó, puffadt? Tapintási
érzékenység, fájdalom?
A cél a hasűri vérzés gyanújának felismerése.
Medence krepitáció, instabilitás, érzékenység, fájdalom? Az instabilitás kismedencei vérzésre utalhat.
Végtagok duzzanat, deformitás, krepitáció, instabilitás, fájdalom. A végtag megtekintése, a kültakarón
látható nyomok, bullák, sebek, a duzzanat, deformitás szemrevételezése (leglényegesebb a rotációs
eltérés) után a végtag aktív (van-e funkcióvesztés), majd passzív mozgatásával vizsgáljuk, hogy van-e
rugalmas rögzítettség (ficam), kóros mozgathatóság és crepitatio (törés).
5
A kéz, láb, az ujjak aktív mozgattatásával győződünk meg a motorium, ill. inak épségéről. A perifériás
pulzusok tapintásával ellenőrizzük a végtagkeringést, és megvizsgáljuk az érzőideg-működést a bőr
megtapintására adott válasz alapján.
Gerincoszlop vizsgálata
A gyors áttekintő vizsgálat alatt a kooperáló sérült anamnézisét kell felvenni, illetve a környezettől
információt szükséges gyűjteni az alábbiakról
Allergia?
• paNasz?
− Alkohol, drog fogyasztás?
− Mi TÖRTÉNT?
• paNasz?
− Előző betegségek?
− Szedett gyógyszerek?
− Ivott/evett? Mikor?
− Szimptómák a sérülés előtt/óta?
Az ABCDE újraértékelése kritikus állapotú sérült esetében 5’-ként, stabil állapotú sérülteknél 15’-ként
végzendő vizsgálati sor, célja az állapotváltozás (állapotrosszabbodás!) korai felismerése. Az
állapotfelmérés elvégzése után a beteg életjelenségeit, légzését folyamatos megfigyelés alatt kell
tartani, és a beteget nem szabad magára hagyni.
A beteg állapotát újra kell értékelni, ha:
• A beteg tudatállapota, eszmélete változik.
• A beteg légzése változik.
• A beteg bőrszíne változik (sápadtság, cianózis).
• A betegnek új panasza, fájdalma jelentkezik.
• Az alkalmazott terápia, beavatkozás hatékonyságát szeretnénk ellenőrizni a betegen.
• Elhúzódó elsősegélynyújtás, késlekedő segítők/mentők.
• Az eszméletlen betegen az átjárható légutakat és a légzést gyakran, néhány percenként
ellenőrizzük.
• Eszméleténél lévő beteg szóbeli kérdéseinkre válaszolva könnyebben kontrolálható a panasza,
tudatállapota.
Sebek, sérülések
Sebek
A bőr (hámréteg) folytonosságának megszakadását nevezzük sebzésnek, tágabb értelemben a belső
szervek szöveteinek sérülései is ide tartoznak. A sebzéseket általában vérzés kíséri, melynek jellege,
erőssége függ a seb egyéb jellemzőitől, pl. nagyság, mélység, keletkezés formája). A sebzés két
legfontosabb problémája a vérvesztés, valamint a fertőzés.
Sebek típusai:
6
• Szúrt seb
Sokszor jelentéktelennek tűnik, de életveszélyes állapotot is jelenthet, ha testüregek - hasüreg,
mellüreg - felett keletkezett, vagy vastag, mély izomzatot érinthetett. A bőrfelszínen
jelentéktelennek tűnő, 1-2 cm-es sebzés mellett a mélyben nagy erek, belső szervek sérülhetnek,
továbbá komoly gyulladás keletkezhet a szövetek között a szúrcsatornában. Minden szúrt seb
orvosi, sokszor kórházi ellátást igényel.
• Metszett, vágott seb
Valamilyen éles tárgy okozza a sérülést. A sebszélek egyenes lefutásúak, a seb alapjáig terjednek,
szűkülő a sebzug, a sebalapig minden szövet élesen átmetszett. Rendszerint erős vérzéssel jár,
fontos képletek, idegek, inak is sérülhetnek.
• Zúzott seb
A bőr károsodását egy tompa erőbehatás, pl. zuhanás okozza. A sebszélek szakadnak,
egyenetlenek, tépettek, a sebalap is szabálytalan, sokszor erősen szennyeződik. Ütés
következtében keletkezhet csontsérülés.
• Harapott seb
A nyállal való kontaktus miatt a fertőzésre leginkább hajlamos sérülésnek. Minden állati eredetű
marás, harapás esetén fertőzésre is gondolnunk kell. Arról, hogy az állat korábban be lett-e oltva
a tulajdonos ad információt.
Az ellátás során fontos a veszettség elleni védekezés, és a seb elfertőződésének megakadályozása.
Az állati támadásnál az ellátottat is fenyegetheti veszély.
• Lőtt seb
Függ a lövedék jellegétől, a lövés irányától és a lőtávolságtól. Bemeneti nyílás ismerhető fel,
ugyanakkor, kimeneti nyílást is találhatunk. A lövedék útja és iránya a szövetkárosítás mértékét
befolyásolja.
• Amputáció-csonkolás
egy testrész részleges vagy teljes elvesztése. A csonk ellátásánál fontos a nyugalomba helyezés,
vérzéscsillapítás és a sebellátás. Az amputátum ellátása fertőtlenítéssel, steril fedőkötéssel, dupla
zacskóba helyezéssel, külsőben jeges vízzel történjen.
A vérzés fajtái
Hajszáleres vérzés enyhén szivárgó, kis intenzitású gyöngyöző vérzés, horzsolásokra jellemző vérzés.
Ellátása: A sebellátást tisztára mosott, fertőtlenített kézzel, gumikesztyű használatával végezzük.
A sebet letisztítását követően fertőtleníteni szükséges antisepticummal (PVP-jód vizes oldata:
Betadine®, Braunol®), amelyet a sebszéltől kifelé történő mozdulatokkal végezzünk. Laza, steril
fedőkötést helyezzünk fel. Fedésként mullapot és mullpólyát használjunk. A kötés biztosítja a további
fertőzés megakadályozását és fájdalomcsillapító hatású is.
7
Vénás vérzés sötétpiros, egyenletesen folyó, a megsérült ér nagyságától függ a vérzés intenzitása.
Ellátása: A sérültet ültessük, vagy fektessük le. A sérült testrészt emeljük szív fölé. A seb környékét
tisztítsuk meg, fertőtlenítsük. Steril nyomókötést helyezzünk fel: a sebre steril gézlapot fektetünk,
nyomópárnát helyezünk rá, majd szoros pólyamenetekkel rögzítjük. A sérült végtagot nyugalomba
helyezzük. Nyaki véna sérülésekor nem tehető fel nyomókötés!
Artériás (ütőeres) vérzés a sérült artériából a szív ritmusának megfelelő ütemben, élénkpiros színű vér
nagy nyomással, lüktetve távozik. Rövid idő alatt nagy lehet a vérveszteség, ezért gyorsan ellátásra kell
törekedni! Ellátása: a sérültet ültessük, vagy fektessük le. A sérült testrészt emeljük a szív fölé. Az
artériát a seb és a szív közötti szakaszon található nyomóponton a szorítsuk a csonthoz. Helyezzünk fel
nyomókötést. Az intenzív vérzés miatt itt elhagyhatjuk az egyébként fontos tisztítást, fertőtlenítést, de
törekedjünk steril nyomókötés biztosítására. Nyaki sérülés esetén itt sem helyezhetünk fel
nyomókötést, a sebbe nyomott géztekerccsel csillapíthatjuk a vérzést. Nyomókötést nem távolítunk el,
ha átvérzett területre újabb nyomópárnát helyezünk, és újra átkötjük!
Artériás nyomópontok
Az ujjnyomással történő vérzéscsillapítás életmentő eljárás.
A csont felett futó eret a vérzés helye és a szív közötti területen a csonthoz nyomjuk, ezzel
megszüntetjük a vér áramlását a sérült érben. Artériás nyomópontok: halántéki artéria, felkar artériája,
comb artériája, állkapocs alatti artéria, közös nyaki artéria, kulcscsont alatti artéria.
8
Orrvérzés ellátása: A fej legyen normál tartásban kissé előredöntve. Az orrcimpákat nyomjuk össze 15
percig.
• Fülvérzés ellátása: A fejet billentsük a sérült oldal irányába, majd fedjük steril kötéssel.
• Szájvérzés ellátása: A fejet billentsük kissé előre és helyezzünk gézpárnát a vérzésre.
Speciális kötések
• Kompressziós kötések: A végtagokon alkalmazva a vért a felületes vénák felől a mélyvénák felé
terelik és ott az áramlási sebességet akár 5—8-szorosára is képesek megemelni. Alkalmazzuk:
thrombosis prophylaxisra , thrombophlebitis, phlebothrombosis, lábszár fekély és krónikus
vénás keringési zavar esetén is.
• A nyomókötés ideiglenes vérzéscsillapításra alkalmas módszer. Kisebb artériák, kapillárisok és
vénák összenyomására alkalmasak.
• A szorítókötés közepes és nagy artériák vérzéscsillapítására szolgáló eljárás. Fontos a
vérveszteség megakadályozása a beteg kórházi, sebészi ellátásig. 2 órán túl fenntartani nem
szabad, a nyomás mértéke haladja meg az aktuális artériás vérnyomást. Hosszabb ideig
fenntartó szorítókötés esetén időszakonkénti felengedése javasolt. A combon és a felkaron
alkalmazzuk.
Sérülések
Ficam
Az ízületeket az ízületi tok és az ízületi szalagok erősítik. Baleset következtében a tok és a szalagok is
sérülhetnek, ennek következményeként alakul ki a ficam. Ficamról akkor beszélünk, ha az ízületi
porcfelszínek (vápa és a fej) elmozdulnak egymástól. Teljes ficam(luxatio) esetén a vápa és a fej
teljesen eltávolodik egymástól, míg a részleges ficamnál (subluxatio) az ízületi felszínek (a fej és a vápa)
távolodnak el, az ízületi rés megnagyobbodik, az ízületi tok és a szalagok megnyúlnak, de a fej még az
ízületen belül marad. A leggyakoribb ficamok: a vállficam, könyökficam, ujjízületi ficamok,
térdkalácsficam és a bokatörésekhez társuló felső ugróízületi ficamok. Részleges ficamok a
9
bokaízületben (felső ugróízületben) és a vállízületben jönnek létre leggyakrabban.

Ellátása: Az ízületet helyezzük nyugalomba, borogassuk be és a sérültet azonnal szállítsuk
szakorvoshoz. A ficamot laikusnak helyretenni tilos, mert ezzel az ízületi vápa vagy fej törését,
szalagszakadást, ideg- és érkárosodás okozhat.
Rándulás
Ellátása a végtag nyugalomba helyezése, a kar felkötése, a láb felpolcolása, valamint a sérült ízület
hűtése, majd rugalmas pólyával való rögzítése. Ha a ránduláshoz szalagszakadás társul, akkor a
végtagot gipszelni vagy operálni kell.
Törés
Törésre gyanús, ha a testrész fájdalmas, duzzadt, mozgása beszűkült, esetleg nem mozdítható. Biztos
jele a törésnek, ha a testrész deformált, illetve a nyílt törés, ahol látszik a törtvég. Nyílt törés esetén a
sérülést a sebellátásnak megfelelően lássuk el. Húzzunk gumikesztyűt, fertőtlenítsük, majd helyezzünk
rá óvatosan fedőkötést és rögzítsük a végtagot.
Felső végtagi törések

Lapocka-, kulccsontörés- háromszögletű kendőt helyezzünk fel.
Felkarcsont törés helye a proximális részén-ún. sebészi nyak. Nagyfokú vérvesztés, érzés- és
mozgászavar jellemezheti. Háromszögletű kendő kórházi ellátás szükséges.
Alkarcsont törés leggyakrabban a középső, illetve az alsó harmadban törik el, legtöbbször elesési
védekezési sérülése következtében. Háromszögletű kendőt helyezzünk fel és kórházi ellátás szükséges.
Kéztő-, kézközépcsontok és ujjak törései. Anatómiai középállásban pólyázás és háromszögletű kendő
felhelyezése szükséges.
A sérült óvatosan hajlítsa be könyökét (feltéve, ha nem könyöksérülése van) úgy, hogy alkarja a
mellkasa elé kerüljön. Rögzítsük az alkarját úgy, hogy csuklója kissé följebb legyen, mint a könyöke,
azaz alkarja ne vízszintes, hanem enyhén ferde pozícióban legyen.
10
Alsó végtagi törések, sérülések

• A lábtörések, ficamok, rándulások esetében fontos, hogy lehetőleg hagyjuk nyugalomban a
sérült testrészt. Nem javasolt a sínhez rögzítés. A végtag megtámasztható oldalról például
ruhaneművel, pokróccal. A sérült mozgatását lehetőleg bízzuk szakemberre. Lábsérülések
esetén a szakszerű mozgatás érdekében indokolt a mentők értesítése.
• Combcsonttörés, combnyaktörés. Tünetei: duzzanat, fájdalom, bevérzések, végtag
megrövidülése, kifelé rotációja, alsó végtag mozgásában korlátozott, járásképtelenség állhat
fenn. Nagy mennyiségű vérzés juthat a szövetek közé, ér és idegsérülések is társulhatnak a
töréshez. Tilos a beteget mozgatni és stabil oldalfekvésbe tenni! Támasszuk meg a sérültet és
ellenőrizzük a vitális paramétereket.
• Csípőficam esetén a combfej elhagyja az ízületi vápát és a vápán kívül rögzül. Tünetei: a végtag
megrövidül, fájdalmas, rotált helyzetben van, deformitás tapintható, ér- és idegi sérülések,
lágyrész sérülések előfordulhatnak. Helyre tenni tilos! Talált helyzetben rögzítjük és mentőt
hívunk.
• Térdsérülések: térdkalácsficam-kóros helyzetben rögzült patella, fájdalom,
mozgáskorlátozottság áll fenn. Fontos a nyugalomba helyezés és a mentőhívás. Térdkalács
törését is ezen módon látjuk el.
• A térdízület szalagsérüléseinek tünetei: duzzanat, mozgáskorlátozottság, kóros
mozgathatóság, terhelés/járási instabilitás, fájdalom. Sérültet orvoshoz kell vinni. Nyugalomba
helyezés, rögzítés, hűtőborogatás, jegelés képezi az ellátást.
• Lábszártörés esetén az ellátás: nyugalomba helyezés, talált helyzetben rögzítés. Nyílttörésnél
fedőkötés. Kórházi ellátás. A lábtő-, és a lábközépcsontok törései esetén tehermentesítés,
rögzítés, és hűtőborogatás szükséges.
A fej sérülései-koponya sérülései

A koponyatető törése lehet: vonalas törés (elmozduló, benyomuló darabok nincsenek), impressziós
törés (a koponya egy helyen betörik, de a tört rész nem szakad le, csak befelé nyomódik, depressziós
törés (a koponya egy darabja kitörik és az agyállomány felé mozdul), lyuktörés (depressziós t. egy
fajtája, körkörös darab tör ki)
Haematóma kísérheti a sérülés felett. A vonalas törésen kívül a többi típusnál a hiányzó rész felett
bemélyedés tapintható. Ellátás: az eszméletén lévő beteg fejét és felsőtestét 15-20 fokos szögben
megemeljük, így fektetjük, és történjen sebellátás. Az eszméletlen beteget stabil oldalfektetésbe
helyezzük és mentőt hívunk.
Koponyaalapi törés három formája fordulhat elő:
1. Az elülső koponyaalap törése az orrüreg és/vagy szemüreg, valamint a koponyaüreg között
összeköttetés keletkezik, emiatt az orrból agyvíz távozik kis vérrel keveredve. Szemkörüli bevérzés-
pápaszem haematóma alakulhat ki.
2. A középső koponyaalap törésekor a koponyaüreg és a külső hallójárat, a dobüreg között
keletkezhet törés. A fülből távozhat vérrel keveredett liquor.
11
3. A hátsó koponyaalap törésekor a vérzés a garatfalat előredomborítja és az a szájon át látható,

illetve a tarkótájékon lévő duzzanatból következtethetünk rá.
Ellátás: Ha a sérült orrából, füléből vér szivárog fedőkötéssel ellátjuk. Orr és fül tamponálása tilos!
Eszméletén lévő beteg fejét és felsőtestét 15-20 fokos szögben emeljük meg.
Eszméletlen beteget stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük, úgy, hogy a liquor távozni tudjon.
Mentőhívás!
Arckoponya sérülései:
• Orrcsonttörésnél az orrgyök fájdalmas, duzzadt, deform, az orrlégzés nehezített, gyakran
orrvérzéssel társul. Ellátás: parittyakötés, orvosi ellátás, társuló sérülésekre gondolni kell.
• Felső és alsó állcsont törésénél a tünetek: duzzanat, haematoma, nyomásérzékenység,
fájdalom. Csontok széleit, fogsorát, fogínyt vizsgálhatjuk. Fájdalmas a mozgatás és a harapás.
Ellátás: állra parittyakötés felhelyezése és a mentő hívása. Arc területéről, szájból történő
vérzésnél arccal lefelé kell fektetni.
• Állkapocs-ficam esetén az állkapocs csont (mandibula) feje elhagyja a vápát és az alsó állcsont
ficama jön létre. A sérültnek erős fájdalma van és a száját nem tudja becsukni. Ellátás: a
sérültet parittyakötéssel látjuk el.
• Az agykoponya sérülése esetén az agyvelő is sérülhet, amely a sérülés súlyosságától függően
lehet agyrázkódás vagy agyzúzódás.
Agyrázkódás (commotio cerebri) tünetei: rövid eszméletvesztés, emlékezetkiesés, fejfájás,
aluszékonyság, bágyadtság, hányinger, hányás, szédülés, látászavar.
Agyzúzódás (contusio cerebri), kimutatható idegi károsodás van. A tünetek az erőbehatás helyétől
függenek. Agyduzzanat, vérzés, nyomás gyakorlása az agyállományra, vérzés az agyhártyák vagy az
agyállományba törhetnek. Tünetei: eszméletzavar, tudatzavar, hányás, sugárhányás, súlyosbodó
fejfájás, epileptiform jellegű görcsök, érzékszervi és mozgásszervi károsodások, pupillaeltérések, súlyos
esetben beékelődés léphet fel vegetatív tünetekkel (bradycardia, alacsony légzésszám,
megemelkedett vérnyomás érték). Ellátása: Eszméletén lévő beteg fejét és felsőtestét 15-20 fokos
szögben emeljük meg. Eszméletlen beteget stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük, mentőt hívunk és
figyeljük a vitális paramétereket.
A sapkakötést fejsérüléseknél alkalmazzuk. Kivitelezéséhez egy mull-lapra és két tekercs mullpólyára
van szükség. A fertőtlenítés után a sérült területet steril mull-lappal fedjük le. Az egyik mullpólyával
három körkörös menetet teszünk a fej körül a homlok és a tarkó vonalában, majd a másik pólya végét
a körkörös pólyával rögzítjük. A fejtetőt előre-hátra irányuló menetekkel fedjük a mullpólyával úgy,
hogy elől ismét rögzítse a körbefutó pólya. A fej kötözését a körkörös és a fedő pólyával addig
folytatjuk, amíg az egész fejtetőt be nem kötöttük. A fej kötését körkörös menetekkel fejezzük be. A
kötözés befejeztével igazítsuk meg a kötést a fülek és a szemöldök körül.
12
A nyak sérülései
Nyaki gerincsérülés gyanújakor a fej mozgatása tilos! Erre utalhat a fej/nyak rendellenes állása, nyaki
gerinc tapintásakor érezhető duzzanat, a bőr elszíneződése, haematoma és lépcsőképződés. A fejet az
ellátó a gerincoszlop hossztengelyével megegyező irányba enyhén húzza, és ezáltal stabilizálja a
mentők megérkezéséig.
A gerinc sérülés
Tünetei: fájdalom, fájdalmas mozgás a gerinc mellett, illetve az idegek mentén kisugározva. Deformitás
és idegrendszeri tünetek mozgásszervi – és érzészavar, illetve vegetatív zavarok általában akkor
alakulnak ki, ha a gerincvelő, illetve a kilépő gerincvelői idegek károsodnak.
Felső nyaki gerinc sérülés hatására a rekeszizom és bordaközti izmok beidegzése, ezáltal a légzés
leállhat. Nyaki gerinc alsóbb szakaszának sérülésekor tetraparesis, a háti, illetve az ágyéki szakasz
sérülésekor paraparesis alakulhat ki. Előfordulhatnak mozgás- és érzészavarok, vegetatív zavarok
(vizelet-, széklettartási problémák). Ellátás: a sérültet nem szabad mozgatni! Szükség esetén légút
biztosítás, illetve befúvásos lélegeztetés válhat szükségessé. Mozgatáshoz minimum 3 ember
szükséges. Tálcafogást alkalmazzunk. Nyaki gerincet talált helyzetben két kézzel pozícionálni, tartani
szükséges folyamatosan.
A bukósisakot csak akkor távolítsuk el, ha azt helyettesíteni tudjuk más mentéstechnikai eszközzel,
vagy veszélyezteti a beteg állapotát pl. nehézlégzés.
Medencetörés
Tünetei: a medence instabilitása, medence csontjain kitapintható érzett egyenetlenség duzzanat.
Bevérzések a medence környékén és fájdalmassága. Súlyos sérülésnek tekinthető, gyakran belső
sérülés is kíséri. Fontos a sérült nyugalomba helyezése és a mozgatásának kerülése. Támasszuk ki
medencéjét oldalról. Hívjunk mentőt! Stabil oldalfekvő helyzetbe hozni tilos! Ha lehetőség van rá a
13
medencét körkörösen nyomjuk össze, pl. egy törölköző, lepedő medence köré tekerésével, így
csökkenthető az elmozdulás és a vérzés veszélye. A vitális paraméterek és shock tüneteit folyamatosan
figyeljük.
Mellkasi sérülések
Bordatörés tünete a belégzésre fokozódó, szúró mellkasi fájdalom. A mellkas mozgásaiban korlátoltan
vesz részt. A sérült területen duzzanat, haematoma látható. A sérült légzése felületes és szapora.
Cianózist észlelhetünk. A törött borda megsértheti a belső szerveket is. Speciális esete az ún. ablakos
törés, ekkor egy-egy borda több helyen is törik, és mint egy ablak benyomható. A kitört rész a mellkas
egészével ellentétesen mozog a légzés során.
A sérültet helyezzük ún. féligülő helyzetbe. és szólítsuk fel nyugodt légzésre. Hívjunk mentőt!
Légmell, vérmell ha a mellüregbe levegő kerül légmellről (ptx, pneumothorax) beszélünk. Zárt légmell
a mellhártya lemezei közé került levegő mennyisége nem növekszik, általában spontán felszívódik.
Nyílt légmell esetén- a levegő hatására a mellhártyák közti felületi feszültség megszűnik, és a tüdő
összeesik. Szelepes légmellnél a mellüregbe csak beáramolni tud a levegő, de kiáramolni nem (feszülő
ptx). Tünetek: bordatörés jelei, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, hiányzó mellkasi mozgások, felületes
légzés, légzési elégtelenség, cianózis, csökkenő vérnyomás, szapora pulzus, keringésmegállás, feszülő
ptx-nél gége diszlokációja, telt, tág nyaki vénák. Vérmellnél vér gyülemlik fel a mellhártya lemezei
között. Shock tünetei is felléphetnek.
Légmell ellátásakor félig ülő helyzet biztosítása szükséges. Nyílt légmellnél a sérülés helyét zárni kell
nem légáteresztő anyaggal. Pl. nejlondarabbal. Súlyos mellkasi sérülésnél a szív szívritmuszavar,
keringésmegállás léphet fel, ekkor újraélesztést kezdünk.
Hasi sérülés tünetei: hasi fájdalom, akaratlan hasi védekezés (défense), a has bőrének lilás
elszíneződése, nagy mértékű belső vérzés, shock tünetei.
Ellátás: nyugalomba helyezés, fájdalom csillapítása a hátán fekvő beteg térdeinek behajlításával.
Szájon át nem kaphat folyadékot! Nyílt hasi sérülésnél, steril fedés, kiszáradástól való védelem.
Égés
Égés okai: A napégés a leggyakoribb égési sérülés, és noha felületes, rendkívül fájdalmas.
A láng gyakran igen mély sérülést okoz, különösen, ha égő ruha közvetíti a hőt. Bár a forró
folyadékok általában a bőr felső rétegeit károsítják, a forrázás is okozhat mély égési sérülést: a forró
víz másodfokú, a nagyobb sűrűségű folyadékok, mint a leves vagy a szósz, harmadfokú égést is
produkálhatnak. Az égés foka a forró tárgyak esetében az azokkal való érintkezés időtartamától és a
tárgy hőmérsékletétől függ. A robbanás okozta égési sérülés általában az arcot és a kezeket érinti, és
súlyosságát a sérült Kémiai ártalom: Amikor a bőr erős savval vagy lúggal érintkezik, a kémiai energia
hőenergiává alakul, amely égési sérülést okoz. Az égés foka a kontamináció időtartamától függ.
Elektromos sérülés: Az elektromos áram szintén hővé alakul a testben, amely elsősorban a bőrön okoz
égési sérülést. A bőrrel történő kontaktus, a be- és kilépés helyén gyakran láthatunk úgynevezett
áramjegyet vagy "bikaszem" sérülést: a centrális elszenesedett részt egy száraz, szürke gyűrű veszi
körül, amelyet egy vörös zóna övez.
14
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_A_belgyogyaszat_alapjai_2/c
h06s06.html
„Az elektromos áram okozta sérülések súlyossága az áramerősségtől, a feszültség és az ellenállás

nagyságától, az áram útjától és az érintkezési időtől (t) függ. A nagy ellenállású szövetekben jelentős
hő termelődik, amely koagulációs necrosist, elektromos égést okoz. A kis ellenállású szövetek (ideg,
vér) jól vezetik az elektromosságot, a keletkező hő mennyisége lényegesen kisebb. A bőr ellenállása
széles tartományon belül változhat. A száraz bőr ellenállása nagy, ezért áramütés esetén kiterjedt
felszínes károsodásra számíthatunk, a mélyebben fekvő szövetek azonban bizonyos mértékben
védettek. Nedves bőr esetén a felszín kevésbé károsodik, ám kevésbé véd, ezért a belső szerveket az
áram könnyebben eléri.
A kis feszültségű (beleértve a háztartási áramot is) áramütés sokféle bőrsérülést okozhat. A károsodás
oka döntően a hővé átalakuló elektromos energia. Az elektromos égés okozhat helyi bőrpírt és a bőrt
teljes vastagságban érő, illetve a subcutan szöveteket is érintő elhalást. Elsőfokú égés legkevesebb 20
másodpercig tartó 20 mA/mm2 feletti áramsűrűség esetén alakul ki. Másod-, illetve harmadfokú
égéskor az áramsűrűség meghaladja a 75 mA/mm2-t, amely már a kamrafibrilláció kiváltásának
küszöbértéke feletti, így a szívmegállás miatt sok esetben nem alakul ki jelentősebb égési sérülés.
Elektromos égés esetén a koagulációs necrosis kialakulása az érintett szövetek ellenállásától függ. Ha
a bőr ellenállása kisebb, akkor a necrosis elsősorban a mélyebben fekvő szöveteket, a csontok körüli
szerkezeteket érinti, ezért a károsodott bőrfelület nagyságából nem lehet következtetni az égési
sérülés súlyosságára.
A magasfeszültség okozta ívfény súlyosabb égési sérülésekkel jár. A károsodás mértéke az ívfény
hőmérsékletétől és energiájától függ. Az előbbi közvetlen módon, az utóbbi hővé átalakulva okoz
elhalást, és még a ruházat meggyulladásával is számolnunk kell.
A villámcsapás óriási energiája, magas hőmérséklete ellenére a rövid behatási idő miatt csak az
áldozatok 5%-ában okoz égési sérülést. Leggyakoribb formái a lineáris (többnyire nagy
verejtéktartalom mentén), a bőr teljes vastagságát el nem érő pontszerű (csoportokban elhelyezkedő
kicsi, körkörös, mély) és a közvetlen hő okozta (ruha meggyulladása, forró fém érintése) égés, valamint
a Lichtenburg-jel. Bár ritkán látható, a Lichtenburg-jel jellegzetes bőrtünet. A páfrányszerű rajzolatot a
rosszul vezető felületen gyorsan szétszóródó töltés okozza. Az epidermis és a mélyebb rétegek tartósan
nem károsodnak, a rajzolat két nap alatt eltűnik.
Gyermekeken gyakran láthatunk nyálkahártya-sérüléseket. A szájba vett és elrágott elektromos
vezeték okozta égés mélyre terjed, a mucosán és a submucosán kívül izmokat, ereket, idegeket is
érinthet. A sérült rész hegesedéssel gyógyul. Veszélyes az arteria labialisból eredő vérzés, amely az
égés okozta pörk leválásakor jelentkezhet, olykor két-három héttel a sérülést követően.
Szív- és érrendszer. Az áramütés ritmuszavart, vezetési zavart és szívizom-károsodást okozhat. A
szívizom károsodásának mértéke elsősorban a feszültségtől és az áram típusától függ. Magasfeszültség
és váltóáram esetén a necrosis nagyobb területeket érint. A szívizom sérülése közvetett úton,
ischaemia talaján is kialakulhat. A ritmuszavart a szívizom károsodása, a szívizom-ischaemia, a
koszorúerek összehúzódása, a hypoxia és a katecholaminok fokozott felszabadulása okozza.
15
Ritmuszavar. Ritmuszavar viszonylag gyenge áramerősség esetén is kialakulhat. 100 mA (vagyis alig
fele a háztartási balesetekben előforduló áramerősségnek) kamrafibrillációt válthat ki, ha az áram útja
a szívet érinti (kéz-kéz, kéz-láb). Magasfeszültség, illetve alacsony feszültségű egyenáram asystoliát
okozhat. Villámcsapáskor is asystolia jelentkezik, a szív saját szabályozása azonban magához térhet, így
a keringés spontán is helyreállhat.
Elektromos balesetet túlélt egyénekben gyakori a ritmuszavar (10–46%). Leggyakoribb forma a sinus
tachycardia és a kamrai extrasystolia, de kamrai tachycardia és pitvarfibrilláció is felléphet. A
ritmuszavarok nagy része már a kórházi felvételkor megfigyelhető, de késői (12 órán túl) kialakulásáról
is beszámoltak már. Nem halálos áramütést szenvedett egyének EKG-ján az ST-szakasz és a T-hullám
eltérései gyakoriak, legtöbbször spontán rendeződnek. Ha a felvételi EKG nem mutat eltérést, az életet
veszélyeztető ritmuszavar kialakulásának csekély a valószínűsége.
Az elektromos baleset során gyakran többen is megsérülnek egyszerre. Hagyományos osztályozás
szerint a klinikai halál állapotában lévő betegek kapnak legkevésbé elsőbbséget. A villámcsapás
áldozatai az említett szabály alól kivételnek számítanak. Az első ellátó gyakran a légzőközpont bénulása
miatt apnoét, dilatált, nem reagáló pupillákat (autonóm kóros működés) és keringésmegállást észlel.
A szív, a veleszületett szabályozása miatt később újraindulhat. A betegek többnyire fiatalok, nincs
társult betegségük, ezért szabályos kezdeti ellátás esetén sikeres lehet az újraélesztés. Mivel a
keringésmegállással, illetve légzésmegállással nem járó villámcsapást a betegek nagy része túléli, az
első ellátónak a halottnak tűnő áldozatokkal kell foglalkoznia. Legfontosabb teendő a szabad légút
biztosítása, oxigén adása, illetve lélegeztetés. A mellkasi kompresszió elkezdése elhalasztható, ha a
veszélyes helyről történő kimentés kiemelt fontosságú.
A sérülések súlyossága az áram testen belül megtett útjától is függ, ezért a baleset körülményeinek
tisztázása áramütés esetén is fontos. Egyenáram esetén a belépési és a kilépési pontok klasszikus égési
sérülései megfigyelhetők, a váltóáram azonban nem mindig hoz létre jól elkülöníthető rajzolatot,
úgynevezett áramjegyeket. A nedves bőr ellenállása nagyon kicsi, ezért a csekély felszíni sérülés
ellenére a mélyebb szövetek kiterjedt károsodása is előfordulhat. A heves izom-összehúzódások okozta
csonttörések sem járnak felszíni sérüléssel. Magasfeszültségű elektromos baleset esetén a
gerincsérülés gyanúja fennáll, ezért fontos a fej és a nyak rögzítése.
A helyszínen a fizikális vizsgálaton túl a ritmuszavar felismeréséhez kiemelt jelentőségű az EKG-
monitorozás, valamint a felszíni égés kiterjedésének és súlyosságának becslése. A szállítás alatt a súlyos
sérültekre előírt általános ellenőrzési elveket kell alkalmaznunk.
Folyadékkezelés. Az infúziós kezelést a helyszíni ellátás során meg kell kezdenünk, Kiterjedt égésnél és
gyermekeknél nagyobb adag (napi 4–7 ml/kg * égett felület %) is indokolt lehet. A megfelelő
folyadékbevitel a keringés stabilizálása, és rhabdomyolysisnél a vizeletelválasztás fenntartása céljából
is fontos. Villámcsapás sérültjénél meglehetősen ritka a kiterjedt égés és a súlyos szövetkárosodás,
ezért nagy mennyiségű folyadék bevitele nem szükséges.
Égési sérülések ellátása. Kiterjedt égés és szövetelhalás elsősorban magasfeszültség okozta
elektromos balesetekben fordul elő. Az égett felület hideg vízzel öblítése csillapítja a fájdalmat,
megakadályozza az égés további terjedését, de az áldozat kihűlését okozhatja. Kisebb felületeket
16
legfeljebb tíz percig szabad öblíteni, 30% feletti égés, illetve intubált, lélegeztetett beteg esetén nem
indokolt a hűtés.”1
Mechanikus ártalom: Ebben az esetben általában súrlódás útján jön létre az égés, Nem ritka sportolás
közben, amikor kötél vagy szőnyeg okozza a sérülést.
Az elsőfokú égésben csak a bőr legfelső rétege, a felhám - az epidermisz - károsodik. Az égett terület
vörös, a bőr feszes, sima és igen fájdalmas. A leggyakoribb elsőfokú égésnek a Nap és a szolárium által
okozott égési sérülések számítanak.
A másodfokú égés az epidermisz minden rétegét és az irha - a dermisz - több rétegét is károsítja.
A felületes másodfokú égések a dermisz felső rétegéig hatolnak, felszínük nedves, hólyagos és
kifejezetten fájdalmas. Küllemére jellemző a vöröses-rózsaszín márványozottság, amely nyomás
hatására elfehéredik.
A másodfokú égések mély formája a dermisz mindkét rétegét érinti. A sebfelszín általában fehér és
hólyagos. Ha képződött hólyagok megrepednek, a belőlük kiáramló vérplazma - amely befertőződhet,
begennyesedhet - nedvessé teszi az égett területet. A fájdalom igen erős.
A harmadfokú égés az epidermisz és a dermisz teljes károsítása mellett a bőr alatti kötőszövetet is
eléri. A felszín piszkosszürke vagy nagyon halvány, szenes, pergamenszerű, a képet a szövetelhalás
uralja. A seb fájdalmatlan, mert a terület idegvégződései elhaltak.
A negyedfokú égés a szövetek elszenesedése, amely magában fogalja a bőr alatti kötőszövet, az
izomszövet és a csontszövet égését. Felszíne nem különbözik a harmadfokú égésétől.
Ellátása: A sérült testrészt hideg - nem jeges -, lehetőleg folyó víz alá kell helyezni 15-30 percig, ez
megakadályozza a hőhatás szöveteken belüli terjedését. Nagyobb testfelületen, több végtagon történő
égés esetén a hideg vizes zuhanyozás vagy kádfürdő a hatékony. A hűtést minél előbb, lehetőleg
azonnal meg kell kezdeni. Az égéstől számított kb. 20 percen túl a hűtés már nem enyhíti az égés
súlyosságát, de a fájdalmat csillapíthatja. Az érintett területet fedő ruházatot lehetőség szerint el kell
1
Tulassay Zsolt (2011): A belgyógyászat alapjai 2., Letöltés: 2019.12.13.,
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_A_belgyogyaszat_alapjai_2/ch06s06.ht
ml
17
távolítanunk, hiszen egyrészt akadályozza a hűtést, másrészt, ha forró folyadék került a ruházatra, az
a továbbiakban is károsít. Abban az esetben, ha a ruha a bőrbe égett vagy nagy és nehézkes eltávolítása
természetesen ne próbáljuk azt meg, kezdjük el a hűtést ruhán keresztül és ha a későbbiekben
megoldható csak akkor vegyük le. Nagyon fontos, hogy a köztudatban szereplő zsiradék, tejföl stb.
égett területre történő kenését mellőzzük: ez tárolja a hőt és komoly fertőzési forrást
jelent. Mindenképp kérjünk orvosi segítséget az alábbi esetekben: Ha gyermek a sérült, légúti égés
gyanújában, arcot, kezet, lábat vagy nemi szervet érte. Elsőfokú égés esetén, ha kiterjedése a bőrfelület
5%-nál nagyobb (öttenyérnyi). Másodfokú égés esetén, ha a bőrfelület nagyobb, mint 1%-ra terjed ki
(tenyérnyi). Harmad-, negyedfokú égés esetén. Ha nem biztos az égés súlyosságának (mélységének)
megítélése. Légúti égés gyanújában, ha a körülmények ezt felvetik: az arc, orrnyílások korommal
szennyezettek.
A nyelv, a szájüreg piros, fájdalmas. Rekedtség alakul ki. Fulladás jelentkezik. A beteg állapota gyorsan
romlik.
Fagyás
Elsőfokú fagyás: A bőr felszínét érinti, elfehéredéssel, zsibbadással jár együtt. Az ujjak végén, a füleken,
az orron, az állon, az orcákon lép fel gyakran. A felmelegedést követően égő fájdalom jelentkezik, és
élénkpiros gyulladásos, viszonylag kis kiterjedésű folt vagy foltok láthatók a bőrön. A bőr
regenerálódásával magától és jól gyógyul. Néhány nap elteltével hámló foltok emlékeztetnek a fagyás
helyére.
Másodfokú fagyás: A bőrnél mélyebb szövetrétegeket nem érint. Az érgörcs miatt kékes színű lehet a
terület. Jellegzetes jelei a bőrpír, a vizenyő és a mintegy fél nap múltán kialakuló hólyagok, melyek két-
három hét alatt száradnak le. Harmadfokú fagyás: A bőr teljes mélységig roncsolódik, így a bőralja is
károsodhat. A fagyott területen a bőr viaszos színű, vérzéses hólyagok képződnek rajta. Idővel a
mélyebb szöveti sérülés jeleiként fekete, kemény és száraz pörkök alakulnak ki rajta, a bőr
kifekélyesedik. Lüktető, éles fájdalommal jár.
Negyedfokú fagyás: Mély szövetelhalást jelent, egészen az izomszövetekig és csontokig hatol. A terület
kemény, felmelegítés után márványozott, kék, majd bíborszínű lesz, és igen érzékennyé válik,
üszkösödni kezd.
Ellátása: A fagyási sérült ellátásának első lépéseként meg kell akadályozni a további lehűlést. Lehetőleg
vigyük a sérültet meleg helyre, vagy legalább takarjuk be. Az esetleg vizes ruhadarabokat távolítsuk el,
cseréljük őket szárazra. A legfontosabb teendő a sérült szöveti területen a vérkeringés helyreállítása.
Ennek feltétele, hogy ha szorító, szűk ruhadarab akadályozza ezt, akkor azt a lehető leggyorsabban el
kell távolítani. Ugyancsak el kell távolítani a testékszereket (gyűrű, karkötő stb.). A fagyott felszínt
lassan, fokozatosan kell fölmelegíteni, de csak akkor, ha nem áll fönn az újrafagyás veszélye. Ehhez a
fájdalmas és érzéketlen hideg területet egyáltalán nem szabad dörzsölni, különösen hideg, piszkos
hóval nem, nehogy még nagyobb területen fagyást és mechanikai sérülést, sőt tetanuszos fertőzést
okozzunk. A lehűlt testrészeket testmeleggel vagy langyos, fokozatosan testhőmérsékletűre melegített
vízfürdővel kell felmelegíteni. A sérültet meg kell kérni, hogy végtagjait mozgassa. A fagyott embernek
adjunk - alkoholmentes! - meleg italt.
18
Elsőfokú fagyásnál elegendő egy steril kötés felhelyezése. Magasabb fokú fagyás esetén a felengedés
és felmelegedés erős fájdalommal is járhat, ezért súlyosabb esetben mindenképpen orvosi segítségre
van szükség. A pulzust és a légzést figyelni kell. Az eszméletlen fagyott embernek légutat kell
biztosítani.
Mit NE csináljunk a fagyási sérüléssel:
TILOS a sérülést dörzsölni, meleg víz alá tenni! TILOS a gyors, hirtelen felmelegítés! TILOS az
alkoholfogyasztás!
Heveny rosszullétek, belgyógyászati balesetek

Fejfájás mellett lehet tünet továbbá: hányinger, hányás, kezdetben szapora pulzus, majd alacsony
pulzusszám, szapora légzésszám, görcsrohamok, kitágult pupillák. Fejfájás okai lehetnek: agyrázódás,
agyzúzódás, intracranialis vérzés, koponya boltozati-, és alapi törés, arckoponyatörések, napszúrás,
áramütés, mérgezések közül a szénmonoxid okoz jellegzetes fejfájást. Leesett vércukorszint miatti
lüktető fejfájás. Vérzéses stroke (agyvérzés) következménye a koponyaűri nyomásfokozódás.
Meningitisz, encephalitis, meningoencephalitis
A többnyire állandósuló, feszítő jellegű fejfájás mellett hányinger, hányás, láz, fokozatosan kialakuló
tudatzavar, tarkókötöttség a jellemző tünet. Hívjon mentőt, addig végezzen lázcsillapítást,
folyamatosan figyelje a beteget. A glaukómás fejfájás féloldali, szem körüli, gyorsan kifejlődő,
folyamatos, heves fájdalom jellemzi, amely a szemüreg felől kezdődve a homlok-félbe, állkapocsba,
tarkóba sugározhat ki. Feltűnő a tág pupilla, a vérbő conjunctiva. Rövid idő alatt látásromlás léphet fel,
mielőbb szakorvoshoz a beteget vinni. Vasomotoros fejfájás a szem-, homlok-, halántéktájra
lokalizálódó lüktető fejfájás, amelyet hányinger, illetve hányás kísérhet. A migrén estében
szemkáprázás, látótérkiesés után akár napokig is tartó heves, lüktető fájdalom kísérhet.
Rövid időtartamú eszméletvesztések

A beteg hamar visszanyeri eszméletét.
Ájulás az eszméletvesztéssel járó rosszullétek leggyakoribb formája. Ha a vérnyomás átmeneti hirtelen
csökkenése miatt az agy vérellátása romlik, akkor bekövetkezik. Oka lehet például pszichés trauma
hatására, tartós álldogálás, magas láz, hőség, menstruáció, terhesség első szakasza, só-és vízvesztés:
hányás, hasmenés, fokozott verejtékezés, tartós egyhelyben való álldogálás nagy melegben, rossz
levegőjű helységben, vérzés látványa stb. Megelőző tünetek: gyengeség, szédülés, homályosuló látás,
hányinger, hányás, fülzúgás-, csengés, verejtékezés, elhalkulnak a környező hangok, az izomzat
elernyed, a beteg elsápad, falfehér lesz. Előfordulhat súlyos kórfolyamat tüneteként is. Pl. belső vérzés
Ellátása: védeni kell az eséstől, ruházatát meg kell lazítani. Szellőztetés-friss levegő szükséges. Lapos
fejjel fektetni kell, lábait combtól fel kell polcolni. Fejre, mellkasra alkalmazott hideg vizes borogatás
fizikai ingerként segíti az eszméletre térést. A beteg eszmélete 1-2 perc alatt rendszerint visszatér, de
a magához tért beteget 8-10 percig hagyjuk feküdni. Először üljön fel, majd néhány perces ülés után
felállhat.
Ha újra jelentkezik a rosszullét mentőt, orvost hívunk.
19
Tartós eszméletzavarok néhány percnél tovább tartó, elhúzódó eszméletvesztések súlyos elváltozásra
utalnak. Leggyakoribb okai:
1. A központi idegrendszert érintő folyamatok például: súlyos koponyasérülés, agyi vérkeringés
zavarai, központi idegrendszeri fertőzések (meningitisek, encephalitisek).
2. A keringési szervrendszer összeomlása következtében kialakult eszméletzavarok például:
szívritmuszavarok, tüdőembólia, súlyos vérvesztés.
3. Anyagcserekómák: hypoglykaemia (a vércukorszint kritikus lecsökkenése), a só-vízháztartás súlyos
zavarai.
4. Légzési elégtelenség miatt: nehézlégzés tartós fennállásakor az oxigénhiány következtében
eszméletlenség alakul ki.
5. Mérgezések: számos méreg, drog okozhat eszméletvesztést.
6. Belgyógyászati balesetek: áramütés, vízbefúlás, a test lehűlése.
Eszméletlenség
Ha a beteg nem ébreszthető, a külvilág ingereire nem reagál, először állapítsuk meg, lélegzik-e a beteg!
Ha nem, kezdjük meg az újraélesztést. Nézzük meg alaposan a száját, van-e benne a légzést akadályozó
idegentest (hányadék, protézis stb.)!
Ha lélegzik, de légzése hörgő vagy sípoló, lazítsuk meg a ruházatát és ellenőrizzük még egyszer a
légutakat (idegen test), majd hozzuk a beteget stabil oldalfekvés helyzetbe.
Ha lehetséges, tegyünk alá takarót, és takarjuk is be, hogy a lehűlését megakadályozzuk. Ne hagyjuk
őrizetlenül, amíg az orvos megérkezik.
Stabil oldalfekvés
A stabil oldalfekvés biztonságos testhelyzet eszméletlen betegek számára, amely lehetővé teszi a
szabad légzést, továbbá megakadályozza a vér vagy hányadék légutakba jutását.
20
Stabil oldalfekvés kontraindikációi: combcsonttörés, medencetörés, súlyos mellkasi sérülés, nyílt hasi
sérülés, gerincsérülés.
Ekkor a szabad felső légutak biztosításának legegyszerűbb módja a fej hátrahajtása. A hátán fekvő
beteg fejét enyhén hátraszegjük és felhúzzuk az állát. Ha a sérült hány, akkor fejét oldalra kell fordítani.
Sérült nyaki gerinc esetén csak akkor hajtsuk hátra a fejet, ha a szabad légutat más módon nem tudjuk
biztosítani és az elzáródás a beteg életét fenyegeti!
Esmark féle műfogás az állkapocs előrehúzásával jobban átjárhatóvá teszi a felső légutakat. Használjuk
eszméletlen betegnél, vagy a száj-garatűr megvizsgálása és a váladék, vér, hányadék, vagy idegentest
eltávolítása érdekében.
Kivitelezés: a beteg feje mögül a mindkét oldali állkapocsszögletre helyezett ujjainkkal és
hüvelykujjainkkal az állat szükséges körülfogni. Ujjainkkal az állkapcsot előretoljuk, hüvelykujjainkkal
nyissuk ki a szájat.
Egyik kezünkkel ezt a helyzetet rögzítsük, a másikkal a száj-garatüreget tisztítsuk ki, ha szükséges.
Agyi vérellátási zavarok

Stroke-ról beszélünk, ha az agyműködés globális vagy fokális zavarát észleljük. Gyorsan kialakuló
tünetegyüttes, az agy vérkeringésében alakul ki kóros eltérés. Két fajtája: a vérzés nélküli (ischaemias)
és a vérzéssel járó (haemorrhagias) forma.
A stroke tünetei: beszédzavar, féloldali végtaggyengeség, hirtelen kialakuló és súlyosbodó zavartság,
látászavarok, fejfájás, szédülés, megváltozott horkoló, pipáló légzés. Ellátása: a beteget
megnyugtatjuk, ha kontaktust tudunk vele teremteni. Megemelt felsőtesttel való fektetés során
ügyelnünk kell a bénult végtagok elhelyezésére, hogy ne okozzunk sérüléseket. Folyamatos felügyelet
és mentőhívás szükséges mivel életveszélyes állapot.
A cukorbetegség (diabetes mellitus)

A szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése. A betegség oka a hasnyálmirigy által termelt
inzulin nevű hormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia,
relatív inzulinhiány) vagy mindkettő. Az abszolút vagy relatív inzulinhiány következtében, mivel a sejtek
inzulin hiányában nem képesek a glükóz felvételére, a vércukorszint megemelkedik, és ez okozza a
betegség fő tüneit. A vércukor normális tartománya 4,40-4,95 mmol/l érték között változik. Étkezés
után elfogadható a 6,5-7,7mmol/l, de az étkezést követő 2 óra múlva a normális tartományba vissza
kell térnie.
Alacsony a vércukorszint (hypoglickaemia), ha az érték 3,5 mmol/l érték alá süllyedt.
Hypoglyckaemia kialakulásának oka lehet például, ha a beteg az inzulin beadása után nem étkezett,
későn étkezett, túl sok inzulint adott magának véletlenül, kimerítő testmozgást végzett, rossz helyre,
pl. izomba adta az inzulint, ahonnan gyorsabban szívódik fel, alkoholt fogyasztott, gyógyszereket vett
be, hormonzavarok éhezés.
Hypoglicaemia tünetei: hideg verejtékezés, sápadtság, remegés, zsibbadás, fejfájás, szédülés,
fáradtság, gyengeség, heves éhségérzet, szapora pulzus, izgatottság, látászavarok, tágabb pupilla,
21
hányinger, hányás, görcsroham, tudatzavar. Az idegrendszeri tünetek 2,2-2,7 mmol/l vércukorértéknél

jelentkeznek.
Ellátása: az eszméletén lévő betegnek adjunk szájon át szőlőcukor, vagy más gyorsan felszívódó
szénhidrátot tartalmazó ételt pl.: gyümölcslé, kenyér, keksz. Ha javul a beteg állapota 15-20 perccel
később újra adhatunk hosszabban felszívódó szénhidrátot tartalmazó ételt. Ha a beteg eszméletlen
(hyper és hypoglickaemia esetén is) akkor helyezzük stabil oldalt fekvő helyzetbe, biztosítsunk szabad
légutat. Hívjunk mentőt és figyeljük a beteg állapotát. Ritkán glucagon injekciót kell beadni a felkar,
vagy a comb izomzatába hypoglickaemia esetén.
Hyperglicaemia tünetei tartósan magas tartományban (10mmol/l) marad a vércukorérték akkor magas
vércukorszintről beszélünk. Tünetei: nagyfokú fáradtság, levertség, olthatatlan szomjúságérzet,
jelentős mennyiségű vizeletürítés, émelygés, hányás, acetonos lehelet, megváltozott légzéstípus
(Kussmaul légzés) alacsony vérnyomás, szapora pulzus, ketoacidotikus kóma. Extrém magas értéknél
(20 mmol/l) felett bő vizelet ürítés, kiszáradás, zavartság, eszméletlenség.
A görcsrohammal járó eszméletvesztések

Okai: általános keringési zavar, hirtelen perctérfogat-csökkenés, keringési zavar az agy vérellátásában,
koponyatrauma, koponyaűri nyomásfokozódás, lázgörcs, epilepszia, a központi idegrendszer
fertőzéses megbetegedései: meningitisek, encephalitisek, elektromos áramütés, hőártalmak:
napszúrás, hőkimerülés, hőguta, mérgezések okozta görcsrohamok ( CO, CO2, hypoxiát okozó egyéb
gázok; alkohol, metilalkohol, foszforsavészter, nikotin, cián, sztrichnin; ólom-tetraetil, szén-
tetraklorid), gyógyszerek: aminophenason(!), lidocain, atropine, stb., hypoglykaemia, hypoxia és/vagy
hypercapnia súlyos foka, alkoholmegvonás, kábítószer-megvonás.
Epilepsziás nagyroham: a beteg egyik pillanatról a másikra eszméletét veszti és elvágódik. A teljes
vázizomzatban kb. fél percig tartó merevgörcs keletkezik. Sikolyszerű hangot hallat, a merevgörcsöt
rángógörcs váltja fel. Az egész testre kiterjedő rángatózás 1-2 percig eltarthat. A rángó nyelv habossá
túrja a nyálat, harapás miatt véres-habos nyál ürül. Vizeletét, székletét maga alá bocsájthatja. A roham
után eszméletlen állapotban lehet a beteg, amely 5-15 perc alatt oldódik. Ellátása: a roham alatt
igyekezzünk megvédeni a sérülésektől párnával, takaróval csökkenteni lehet a rángó végtagok
ütődését. A roham alatt lefogni nem szabad, mert súlyos izom- és csontsérüléseket okozhatunk. A
beteg feje alá helyezzük a két kezünket összekulcsolva, így a fej sérüléseit védhetjük ki. A sérülést
okozható tárgyakat vigyük el a környezetéből. A beteg szájába nem szabad dugni semmit! A roham
után tisztítsuk ki a beteg száj és garat üregét. Ellenőrizzük a beteg légzését, illetve vizsgáljuk meg, hogy
a beteg nem szenvedett-e sérülést. Felügyeljük a sérültet, amíg a tudata fel nem tisztul. Ha nem volt
még rohama orvosi megfigyelés alá kerüljön. Ha volt már rohama és ez egyike a szokványosoknak
szabadon elmehet, ha nincs sérülése.
Status epilepticusról beszélünk, ha a rohamok sorozatban követik egymást, úgy, hogy két roham között
a sérült tudata nem tér vissza. Ekkor a beteg életveszélyes állapotában van, azonnal hívjunk mentőt.
A lázgörcsök a láz idején 3 hónapostól 5 éves korig jelentkeznek. A gyermekek 4%-ában fordulnak elő,
és családi halmozódást mutatnak. A legtöbb gyermeknek csak egyetlen lázgörcse lép fel, és a legtöbb
görcs kevesebb mint 15 percig tart (általában 5-10 perc). Tónusos-klónusos görcsökkel,
eszméletvesztéssel jár. Tünetei: láz, a gyermek tekintete egyik oldalra fixált, légzése szabálytalan,
22
felületes, cianózis alakulhat ki. A lezajlása után ugyan éber lesz, de dezorientált, a légzése rendeződik.
Ellátása, mint az epilepsziánál. Lázmérést követően csillapítsuk a lázat, hűtőborogatás, hűtőfürdő,
zuhany. Feltisztult tudatnál gyógyszeres lázcsillapítás. Mentőket értesítsük.
Mellkasi fájdalom, szívizom elhalás.

A vérkeringés motorjaként a szív percenként 60-80 közötti összehúzódással keringeti a szervezetben
lévő vért. A szív saját izomzatának vérellátását külön érrendszer biztosítja, melyet koszorúsereknek
neveznek. Az erek megbetegedései (általában szűkületi vagy elzáródásai) vérellátási zavart okoznak a
szívizomban, mely csökkent oxigén- és tápanyagellátással jár. Ha elégtelenné a szív oxigénellátása,
tünetek jelennek meg. Angina pectoris tünetei: a mellkasi fájdalom, szegycsont mögött hirtelen
jelentkező szúró, szorító, markoló fájdalom, mely kisugározhat a bal vállba, felkarba, alkarba, egészen
a gyűrűsujjig. A beteg halálfélelmet, megsemmisítő fájdalmat érezhet. A betegnek légszomja,
verejtékezése, böfögésszerű érzése lehet.
Akut myocardialis infarctus, ha szívizom vérellátása koszorúsér-elzáródás következtében súlyos
mértékben lecsökken, oxigénhiányos állapot lép fel, mely a szívizom elhalásához vezet. Életveszélyes
állapot, a kiterjedéstől függően a beteg halálához is vezethet. A fájdalom nagyfokú, és 30 percen túl is
fennállnak. A tünetek ugyan azok, mint az angina pectorisnál. Ellátása: a beteg szorító ruházatát oldjuk
meg, nyissunk ablakot. Hozzuk a beteget féligülő helyzetbe és kérjük meg, hogy ne erőlködjön és
keveset beszéljen. Figyeljük, mérjük légzését, vérnyomását, pulzusát, hívjunk mentőt. Ha
eszméletlenné válik ellenőrizzük az átjárható légutakat, a légzés meglétét. A nem tapasztalunk légzést
és keringést kezdjük meg az újraélesztést.
Szívasztma (asthma cardiale) a szív bal kamrájának hirtelen gyengülése. Oka: krónikus szívbetegség,
magasvérnyomás betegség, szívizom infarktus következménye. Tünetei gyakran éjjel jelentkeznek:
fulladás, szürkéssápadt arc, ajkak, fülek szederjesek. A beteg bőre hűvös, nyirkosan verejtékes.
Hátratámasztott kezekkel ül. A levegő a tüdőben folyadékot bugyborékoltat. Segítség hiányában a
tüdőt elönti a vizenyő, légutakban, szájban is megjelenik. Légzés gyérül, felületessé válik, szederjesség
fokozódik, légzés megáll. Heveny életveszélyes állapot, lefektetni tilos, lábait, ha lógatja előnyös, mert
így kevesebb vér folyik vissza. Gyors hatású értágító pl. Nitrát készítmény, diuretikum, légzési munka
csökkentésére morfin adása. Mentő hívása történjen. A beteg pulzusát, légzését és vérnyomását
észleljük.
Túlérzékenységi reakciók:
Ha az immunrendszer „betolakodó” anyagot (allergént) azonosít, akkor erre immunválaszt ad. Sok
allergizáló anyag van pl. fehérje, élelmiszerek, rovarcsípés, latex, virágpor, toxin, gyógyszerek,
kórokozók, adalékanyagok stb. Allergiás reakciók lehetnek súlyosak, amelyek hiperakut zajlása során
akár 2 percen belül (2-30 perc) is anafilaxiás shock alakulhat ki. Az allergia tünetei: helyi reakciók:
viszketés, bőrpír, csalánkiütés, könnyezés, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, fejfájás, súlyosabb esetben:
hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, gégeödéma, légszomj, halálfélelem, tudatzavar. A beteg
vérnyomása eshet, hörgőgörcs (bronchospasmus), szívritmuszavar léphet fel. Kialakulhat az egész
szervezetre kiterjedő súlyos folyamat, de a reakció bőrtüneteknél is megállhat. Ellátása: Tud-e a beteg
23
az allergiájáról?, Injekciós készítménnyel rendelkezik-e? Segítsünk a beadásban (Epipen, Adreject,

Anapen-adrenalin injekciós készítmények). Az allergizáló anyag bejutását szüntessük meg,
rovarfullánkot távolítsuk el. Ha a bőrtünet nem haladja meg a 10 cm-es átmérőt hűtést és borogatást
alkalmazzunk. Legalább 1 órás megfigyelés szükséges (légzés, pulzus, vérnyomás, tudatállapot).
Szükség szerint történjen a mentő hívása. A beteg ruházatát lazítsuk meg, fektessük megemelt alsó
végtaggal. Légzésleállás esetén kezdjünk meg a beteg újraélesztését.
Gégevizenyő kialakulásában leggyakrabban allergia szerepel, de okozhatja sérülés, tumor, a gége
gyulladása, illetve gége környéki tályog is. A beteg kezdetben dagadtnak érzi a torkát, majd a hangja
rekedtté válik, utána afóniássá válik. Ezzel párhuzamosan súlyosbodó, stridoros nehézlégzés
jelentkezhet. Zavartság, eszméletvesztés után a beteg rövid időn belül meghalhat. A kórképet gyors
súlyosbodás jellemzi. A gyermek jellegzetes testtartást vesz fel a légúti átmérő növelése érdekében.
Előrehajolva ül, kezeivel elöl támaszkodik, nyakát hátrafeszítve tartja. A tartáshoz légzési sípolás,
beszédképtelenség, légzési nehezítettség, nyálfolyás, nyugtalanság, erős torokfájás társulhat.
Figyelemfelhívó lehet a gyerekek furcsa „nyeldeklése”. Előrehaladott esetben fulladás, eszméletzavar,
a bőr kékes elszíneződése észlelhető. Az esetleges sírás gyorsítja a terület duzzadását, a légutak
elzáródását.
Tüdőasztma (athma bronchiale)

nagyfokú légszomj, nehezített, elnyújtott kilégzéssel, amit a hörgőrendszer és a nyálkahártya-
duzzanata okoz. A beteg üveges, nyúlós, sűrű köpetet ürít. Tünetek: nyugtalanság, félig ülő helyzet. A
légzés során nehezen veszi/fújja ki a levegőt, légzési segédizmait is erőteljesen használja. Bőre szürkés-
sápadt, hideg, verejtékes, nyaki vénái teltek, jól látszanak. A légzése során sípoló, búgó hang hallható.
Pulzusa szapora.
Ellátás: megnyugtatás, félig ülő helyzet, ruházat meglazítása, pumpás aerosol adása.
Tüdőembólia
Esetében az elzáródás pillanatában ütésszerű, heves retrosternalis fájdalom mellett, nagyfokú
nehézlégzés jelentkezik. A bőr hűvös, verejtékes, szürkés sápadt. A nyaki vénák teltek, panganak. A
beteg eszméletét veszítheti, teljes elzáródás fennállásakor azonnal meghalhat. Az embolus többnyire
a nagyvérkör vénák trombusaból származik. A trombus leszakadását váratlan mozdulat, esetleg
erőltetett hasprés idézheti elő. Ellátás: Klinikai halál esetén komplex újraélesztés. Ha az állapota
megengedi, félig-ülő helyzetben kell a beteget elhelyezni, ruházatát meglazítani, friss levegőt
biztosítani szükséges. Mentőhívásról mihamarabb gondoskodjunk.
A shock
Folyamata során a szervezetet érő külső és belső károsító hatások eredményeként életveszélyes
állapot alakulhat ki, mely a keringés és a légzés működési zavarát idézi elő. A beteg állapotának
fokozatos, néha azonban gyors romláshoz vezet. Progresszív-súlyosbodó, időben gyorsan előrehaladó
folyamat, mely a keringés és légzés jelentős romlását eredményezi. A szövetek vérellátása csökken,
súlyos oxigénhiányos állapot léphet fel.
A shock felosztása (Hinshaw és Cox nyomán)
24
Shock tünetei: kezdetben a pulzusszám nő, szapora pulzus mellett a vérnyomás csökken. Izgatottság,
nyugtalanság, tudatállapot változás, aluszékonyság, eszméletlenség, hűvös bőr, gyors, felületes légzés,
testhőmérséklet csökkenés, szomjúság, szájszárazság, hideg tapintatú bőrön márványozottság,
septicus shockban láz, meleg, nedves bőr, túlérzékenységi reakciónál helyi, vagy egész testre kiterjedő
vizenyő, köhögés, fulladás.
Ellátása: segítséghívás és a kiváltó ok megszűntetése a cél. Pl. vérzéscsillapítás, alsó végtagok
megemelése, shock fektetés, folyamatos észlelés, légzésbiztosítás.
A belső vérzés gyakoribb okai: a hasat érő tompa erőhatás belső vérzést okozhat. Megrepedhet a máj
vagy a lép. A lépet körülvevő feszes tok a vérzést egy ideig gátolja. Megrepedhet a tok és a vér a
hasüregbe tör. Gyomor, nyombél vérzés oka a fekélybetegség, daganat. Kis fokú vérzés, néhány óra
esetleg nap múlva jelentkező véres széklet. Koromfekete, kenőcsös „szurokszéklet”. A nagyobb vérzés
vérhányáshoz vezet. A hányadék kávéalj szerű, sötétbarna, darabos, morzsalékos. Méhen kívüli
terhesség – Tuba ruptura, a megtermékenyített petesejt a méhkürtben tapad meg. Életveszélyes
állapotot okoz. Ellátás: vízszintes fektetés, felpolcolt lábakkal, mentőhívás, életjelenségek
monitorizálása.
25
Forrás: Akut szakasz Hasi kórkörkép 2019. július 31. 12.51.
Hasi fájdalmak
Appendicitis acuta A tompa, görcsös fájdalom epigastrialisan kezdődik, majd a McBurney-ponton
folytatódik a hullámzó intenzitású fájdalom. Hányinger, hányás, hőemelkedés, tachycardia a társult
tünetek. A has kezdetben puha, később défense érezhető.
• Veseköves roham Az érintett oldali vesetáj görcsös, a hasba, lágyéktájba sugárzó fájdalma
mellett hányinger, hányás, haspuffadás jelentkezik. A görcsroham alatt a beteg bőre
26
szürkéssápadt, verejtékes. Görnyedt kényszertartással igyekszik a terület fájdalmát oldani.

Ennek az oka lehet az uréterbe jutott vesekő, esetenként megtört uréter.
• Epeköves görcsroham A görcsös fájdalom a jobb bordaív alatt jelentkezik, az azonos oldali
lapocka felé sugározva. Hányinger, hányás, bevont nyelv, haspuffadás jellemzi. A tünetek
epekőre utalnak. A görcsös fájdalmat zsíros, kiadós étkezés válthatja ki. Ellátás: A köves
görcsroham az esetek egy részében szájon át bevett fájdalomcsillapítóval (Algopyrin) és
görcsoldóval (No-Spa) csillapítható. Ellenkező esetben a segélynyújtó hívjon segítséget.
• Retentio urinae Szúró, görcsös hasi fájdalom, kínzó vizelési inger, tapintható nagy hólyag a
jellemző tünet.
Mérgezések
Méregnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek szervezetünkbe bekerülve már kis mennyiségben is
károsodást okoznak. A méreg bejuthat a szervezetbe szájon át, a levegőből belélegezve, a bőrön,
nyálkahártyákon keresztül felszívódva és az érrendszeren keresztül.
A mérgezések lehetnek véletlenek vagy szándékosak. Legfontosabb a további károsodás megelőzése,
a méreg további felszívódásának a megakadályozása. A bőrön, nyálkahártyákon át felszívódó mérgek
esetén a szennyezett ruházatot el kell távolítani, az érintett területeket, bő, folyó, szappanos vízzel le
kell mosni.
Legyünk óvatosak, ha lehet használjunk gumikesztyűt, mert mi is mérgezést szenvedhetünk. A
légutakon bekerült mérgek esetén a legfontosabb a mérgezett személy gáztérből való eltávolítása.
Szájon át a gyomorba jutott mérgeknél általában a méreg kiürítése a legfontosabb a beteg
meghánytatásával.
Tilos a mérgezettet hánytatni:
• Két éves kor alatt
• Ha zavart, vagy eszméletlen
• Ha marószert ivott (sav, lúg)
• Ha szerves oldószert (pl. benzint) ivott
• Ha mosó-tisztítószert ivott.
Jellemző heveny mérgezési tünetek

Eszméletzavar, eszméletlenség: leggyakrabban nyugtató és altató hatású gyógyszerek, kábítószerek,
szén-monoxid, oldószerek, alkohol okozza.
Görcsroham (rángógörcs): okozhatják különféle gyógyszerek, vegyszerek, szénmonoxid. Tudatzavar,
hallucinációk: kábítószerek, alkohol, atropin, atropinszerű anyagot tartalmazó növények, oldószerek
okozhatják.
Rendszertelen, gyors vagy lassú szívverés (szívritmuszavar): gyógyszerek, vegyszerek, egyes mérgező
növények válthatják ki.
Nehézlégzés: különféle gázok, füst belégzése válthatja ki.
Hányás, hasmenés, hasi fájdalom: vegyszerek lenyelése, étel- vagy gombamérgezés, egyes gyógyszerek
okozhatják.
Felmaródások a szájban: maró szerek lenyelése válthatja ki.
27
Szűk pupillák: egyes kábítószerek (morfin, heroin), növényvédőszerek (alkilfoszfátok) okozhatják.

Tág pupillák: egyes kábítószerek (kokain, amfetamin), atropin, atropinszerű anyagot tartalmazó
növények változtatják el.
A hánytatás kivitelezése: ha tudjuk, szólítsuk fel a beteget, hogy ujjával a hátsó garatfalat ingerelje.
Másik módja, hogy sós, langyos vizet itatunk a mérgezettel (1 ek. Sót elkeverünk 2-3 dl. Vízben) Ha
nem hajlandó meginni, akkor minél több tiszta vizet kell itatni vele, mert ez is a mérgező anyag
koncentrációját csökkenti, és a felszívódást késleletei.
Szén-monoxid (CO) mérgezés

A levegőnél könnyebb, tiszta formában színtelen, szagtalan gáz. Könnyen áthatol falakon, földrétegen,
mennyezeten. Keletkezik a földgáz tökéletlen égésekor (pl. szakszerűtlenül szerelt kazánok, bojlerok,
eldugult kémények esetén), de tartalmaz CO-t a kipufogógáz. Bármilyen koncentrációban belélegezve
mérgezést okoz, mert 250-300-szor jobban kötődik a haemoglobinhoz, mint az oxigén. Tünetek:
halánték táji lüktető fejfájás, fülzúgás, szédülés, hányinger, hányás, alsó végtagon kezdődő
izomgyengeség, eszméletvesztés, göcsök, légzésbénulás, halál. Ellátás: ki kell vinni a gáztérből, ügyelve
arra, hogy ne lélegezzük be a gáztér levegőjét.
Széndioxid mérgezés A levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan gáz. Borospincékben, aknákban,
emésztőgödörben található. Lehajolva a segítő is belélegezheti a gázt. Tünetek: légzőközpontot izgatja,
fulladásérzés, köhögés, légzésbénulás, tömény gáz belégzése azonnali halált okoz. Égő gyertya a
gáztérben elalszik. Ellátás: a beteg kimentése a gáztérből, ha egy légvételnyi levegővel ki tudjuk
menteni, egyéb esetben csak légzőkészülékkel.
Széndioxid mérgezés
A levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan gáz. Borospincékben, aknákban, emésztőgödörben
található. Lehajolva a segítő is belélegezheti a gázt.
Tünetek: légzőközpontot izgatja, fulladásérzés, köhögés, légzésbénulás, tömény gáz belégzése azonnali
halált okoz. Égő gyertya a gáztérben elalszik.
Ellátás: a beteg kimentése a gáztérből, ha egy légvételnyi levegővel ki tudjuk menteni, egyéb esetben
csak légzőkészülékkel.
Gyógyszermérgezés
Nagyon sok féle különböző hatású gyógyszer létezik, különféle mérgezési tüneteket okozhatnak. Vagy
a hatása érvényesül fokozottan, vagy a kívánt hatással ellentétes tünetek jelentkeznek fokozottan,
vagy a mellékhatások. Többféle különböző hatású gyógyszer által okozott mérgezéseknél a mérgezés
kevésbé lesz súlyos, mint az egyfajtából beszedett nagyobb mennyiségeknél. Gyakoriak
kisgyermekeknél, ezért elzárva kell tartani. Felnőtteknél az öngyilkossági kísérlet a gyakori. Főleg altató
és nyugtatószereket szoktak bevenni. Alkoholt is ha fogyaszt nehéz a részegségtől elkülöníteni.
Nyugtató és altatószer-mérgezés – öngyilkossági kísérletekben. Járása bizonytalanná válik,
aluszékonnyá válik, eszméletlenség alakulhat ki. Légzőközpont bénulása, vagy fulladás vezethet a halál
beálltához. Tünetek: aluszékonyság, szédülés, zavartság, elkent beszéd, eszméletlenség, a halált
legtöbbször az eszméletlen beteg hányása miatti fulladás okozza. Ellátás: az eszméletén lévő, nem
28
zavart beteget hánytatni kell. Eszméletlen betegnél légút biztosítás a feladat. Feleslegesen ne
mozgassuk.
Benzinmérgezés
A bejutás helyétől függetlenül a benzin a tüdőn keresztül ürül ki, ezért ott okoz elváltozásokat.
Tünetek: szédülés, fejfájás, köhögési inger, sápadtság, verejtékezés, zavartság, nyugtalanság,
nehézlégzés, görcsök. Később hörgőgyulladás, tüdőgyulladás. A szájon történő bejutás esetén a
mérgezés ritka, mert rendszerint heves hányást okoz. Ellátás: a szennyezett ruházat eltávolítása, a bőr
szappanos, vizes lemosása. Belélegzett benzin esetén a beteget friss levegőre kell vinni. A szájon át
bejutott benzin ellen parffin olajat kell itatni (kis mennyiség esetén 1 ek, nagyobbnál akár 2 dl-t is). Ez
oldódik a benzinben és megakadályozza a felszívódást.
Alkoholmérgezésnél
Az alapanyag az etanol (etilalkohol), ami színtelen, szagtalan folyadék. Mérgezést a mindennapi
életben az alkoholtartalmú sör, bor, pálinka stb. túlzott mértékű fogyasztása okozhatja. Tünetek
alapján 3 fokozatát különböztetjük meg (a véralkoholszinttől függően):
1. Ittasság alkohol szagú lehelet, kipirult arc, nedves csillogó szem, verejtékezés, emelkedett hangulat,
bőbeszédűség.
2. Részegség: sápadtság, hányinger, hányás, akadozó beszéd, egyensúlyzavar, bizonytalan járás,
agresszivitás, durva beszéd, aluszékonyság. Gyakori a sérülés, fagyás, fulladás hányás miatt.
3. Alkoholmérgezés: a beteg nem ébreszthető, eszméletlen, székletét, vizeletét maga alá bocsájtja.
Gyerekeknél kis mennyiségű alkohol is okozhatja.
Ellátása: ne hagyjuk magára, ügyeljünk a szabad légutakra. Ha gyerekről van szó és nincs kizáró ok
hánytassuk meg.
Metilalkoholmérgezés:
A vegyiparban használt oldószer. Rendszerint üdítős, borosüvegben tárolt metilalkohol, üdítőnek,
bornak vélt fogyasztása okoz mérgezést. Tünetek: 1-2 napos panaszmentes nap után is jelentkezhetnek
tünetek, súlyos esetben néhány óra múlva. Fejfájás, szédülés, izomgyengeség, homályos, ködös látás.
Vakság, zavartság, görcsök, légzésbénulás, halál. Ellátás: Gyanúja esetén fél-1 dl. 40-50%-os szeszes
italt, likőrt, konyakot, pálinkát kell itatni a beteggel, mert az etilalkohol gátolja a metilalkohol
lebomlását. A szemeket fedőkötéssel kell ellátni, mert a fény fokozza a szemelváltozásokat.
Permetszerek okozta mérgezések:

Frissen permetezett gyümölcs fogyasztásakor, illetve megfelelő védőfelszerelés nélkül történt
permetezés után következhet be. Az alkifoszfát a növényvédő szerek közül a leggyakrabban használt
rovarölő szer. Az acetilkolin-eszteráz enzimet bénítja; a paraszimpatikus idegvégződésekben és a
központi idegrendszerben az acetil-kolin felszaporodik, és paraszimpatikus izgalom tünetei alakulnak
ki. Az alkilfoszfátok lenyelve, belélegezve, illetve a bőrön keresztül is jól felszívódnak. Öngyilkossági
szándékkal is.
29
Tünetek: szűk pupillák, nyálfolyás, hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, lassú pulzusfrekvencia,
eszméletlenség, görcsroham. Ellátás: szennyezett ruházatot el kell távolítani, bő, szappanos vízzel a
testet le kell mosni. A szájon át bejutott permetszer esetén a beteget meg kell hánytatni!
Ételmérgezés:
Az ételek, élelmiszerek helytelen tárolása közben bekerült kórokozók a számukra kedvező
környezetben elszaporodnak. Optimális táptalaj: tojásos ételek, húsok, felbontott konzervek, főzött
fagylaltok, tészták stb. Nyáron, nagy melegben gyakrabban fordul elő. A helytelenül tárolt egyébként
ehető gombákból készült ételek is ételmérgezést okoznak és nem gombamérgezést! Tünetek:
lappangás után émelygés, hányinger, hányás, hasi görcsös fájdalom, hasmenés, fejfájás, szédülés, láz.
Kiszáradáshoz vezethetnek. Ellátás: diéta, majd sós vízben főtt burgonya, rizs, kétszersült, keksz.
Néhány napig kerülni kell a zsíros, fűszeres ételeket. Sze. Lázcsillapítás, görcsoldó, B6 vitamin.
Gombamérgezés:
A mérgező gombák fogyasztásakor különböző súlyosságú gombamérgezés jöhet létre. Minél hamarabb
jelentkeznek a tünetek, annál enyhébb a mérgezés. A hosszabb lappangási (12-24 óra) idejű
mérgezéseket okozó gombák (pl. gyilkos galóca) estén a tünetek megjelenésekor a betegek már súlyos
májkárosodást szenvednek el. Tünetek: nagyrészt megegyeznek az ételmérgezésnél felsoroltakkal.
Ellátás: Orvoshoz kell fordulni a legkisebb gyanú esetén is. Ha a beteg nem hányna, hánytassuk meg!
Kábítószerek okozta mérgezések: fogyasztásuk könnyen hozzászokást, pszichés és testi tüneteket
válthatnak ki. Halálos mérgezést is okozhatnak. Tünetek: bódultság, hallucinációk, zavartság, görcsök,
eszméletlenség, légzési és keringési zavarok, légzésbénulás. Szúrásnyomok a vénák környékén-
eldobott fecskendők. Ellátás: fertőző betegségek a körükben jóval gyakoribb pl. AIDS, hepatitis.
Marószerek okozta mérgezések: marószerek: különböző savak és lúgok. A lúgok súlyosabb, a mélyebb
szövetekre is ráterjedő elhalást válthatnak ki. A marószer bejuthat a szervezetbe szájon át: lúgok közül
30
leggyakoribb a háztartási hypo megivás okozta mérgezés. Öngyilkossági szándékkal nagy mennyiségűt
is megisznak. Savak közül a háztartási sósav megivása okoz mérgezést. Tünetek: heves nyelőcső,
gyomorfájdalom keletkezik, hányingerrel, hányással, nyálfolyással. Lúgok ivásakor az ajak-, a száj-, a
garatnyálkahártya duzzadt, fájdalmas, a hányadék nyúlós, sikamlós tapintatú, vörösesbarna. A sósavtól
fehér színű pörkök keletkeznek, a nyálkahártya duzzanat kisebb mértékű. Erős fulladás, nehézlégzés
kíséri, shock gyorsan kialakul. Ellátás: TILOS HÁNYTATNI! A marószert kell higítani. Ha tud nyelni a
beteg, minél nagyobb mennyiségű vizet itatunk vele.
A marószer kerülhet a testfelszínre marásos sérülést okozva. A szennyezett ruházatot el kell távolítani,
a bőrön lévő anyagot fel kell itatni, majd az érintett területet bő, folyóvízzel le kell mosni. Száraz, steril
fedőkötéssel fedjük a területet. Szembe került marószer esetén a szemkörnyékén lévő marószert
felitatjuk, majd edényből óvatosan vízzel kiöblítjük a szemet. Pislogás és könnyezés hatására tovább
tisztul a szem.
Háztartási vegyszereket, mosogató szereket, rovarírtó-szereket, tisztálkodási szereket lehetőleg
zárható helyen tároljuk. Gyógyszerek, cigaretta és alkohol fogyasztása is komoly veszélyt jelenthet.
Veszélyes háztartási anyagok: Fénycsövek, izzók, elemek akkumulátorok, kertápoló szerek, kártevő-
írtó szerek, tisztítószerek, gyógyszerek, egészségügyi termékek, mosószerek, festékek, hígítók,
gépjármű ápolásához, illetve üzemeltetéséhez használatos szerek, grillező folyadék… Fontos, hogy
betartsuk a tárolási szabályokat, ne keverjük és ne öntsük át másik flakonba a folyadékot.
Sósav és hypo reakciójából mérgező klórgáz képződik. Lehetőleg környezetbarát szereket használjunk
pl. mosószóda, ecet, szódabikarbóna, citromlé, konyhasó. Hulladékkezelésre fordítsunk figyelmet.
Veszélyes anyag begyűjtésére udvarok, elemek begyűjtésére kijelölt tárolók kihelyezve. Mérgezési
gyermekbalesetek leginkább az 1-4 éves korú gyermekeket veszélyezteti. Lefolyótisztító, hideg
zsíroldó, Hypo, Domestos, gélkapszula, permetező szer, rágcsáló írtó. Az autók fagyálló folyadékában
és a téli szélvédőmosó folyadékban az etilénglikol vagy mono-etilénglikol (etán-1,2-diol) színtelen,
sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadék. Az etilénglikol közepesen mérgező, embernél a minimális
halálos dózis 1400 mg/testsúlykg, vagyis egy felnőtt esetében 75 ml, kb. fél pohárnyi. Veszélyességét
az okozza, hogy édes ízű, ezért fennáll a nagyobb mennyiség elfogyasztásának veszélye. A mérgezés
első tünetei (30 perc-12 óra között) a központi idegrendszer működészavara, depressziója, ami
szédülés, fejfájás, izomrángás formájában jelentkezik. A második fázisra (12-36 óra) felgyorsult légzés
és szívdobogás jellemző. A harmadik fázisban (24-72 óra) vesetájéki fájdalom, véres vizelet, eleinte sok,
aztán kevés vizelet jelzi a vese károsodását, ami kómához és halálhoz vezet.
Légúti idegentest okozta fulladás

Esetén azonnal elsősegély és mentő hívás! (lehetőleg két különböző személy egy időben). A szájüregbe
bekerült táplálék vagy egyéb anyag (pl. kitört fog, műfogsor, gyerekeknél játék, étel) részleges vagy
teljes légúti elzáródást okozhat. Ez szerencsére ritka, de potenciálisan kezelhető oka a hirtelen
halálnak.
Amennyiben az elzáródás részleges, a be- és kilégzés során az idegen test mellett levegő áramlik el és
ez jellegzetes sípoló-búgó hangot ad, köhögési rohamot vált ki.
Ha az elzáródás teljes, azonnal légzési lehetetlenséget okoz. A balesetes a torkához kap, tekintete
rémült, kétségbeesve küzd a levegőért. Arca kezdetben kipirul, majd szederjes lesz, a nyaki vénák
31
kidagadnak. Majd zavarttá válik, összeesik, elveszíti az eszméletét, és rövid idő múlva meghal. Ellátása:
ha a sérültnek enyhe tünetei vannak, csupán biztatni kell a köhögés folytatására. Ha nem oldódik meg,
be kell avatkozni. Ha a súlyosan fuldokló beteg eszméletén van, 5 erőteljes ütést mérünk a lapockák
közé a beteg hátára (kilégzési fázisban). A hatást fokozza, ha a felsőtestet előre hajlítjuk. Minden ütés
után ellenőrizzük, hogy megoldódott-e a szűkület és csak szükség esetén ismételjünk.
Eredménytelenség estén alkalmazunk 5 hasi lökést, ez a Heimlich-féle műfogás.
Heimlich-féle műfogás kivitelezése: Az álló vagy ülő fuldoklót a két hónalja alatt átnyúlva átkaroljuk.
Egyik kezünket ökölbe szorítva a bordaívek találkozása és a köldök közti területre helyezzük. Majd a
másik kezünkkel átfogjuk az öklünket. Befelé-felfelé, a rekeszizom irányába ható erővel magunk felé
rántjuk az öklünket (ha van légzőmozgás, kilégzési fázisban). Ez a hirtelen rántás felnyomja a
rekeszizmot, és a keletkező pozitív mellűri nyomás következtében a tüdőből kiáramló levegő kilökheti
az idegen testet. Ezt a műfogást legfeljebb 5 alkalommal ismételhetjük meg. Ha nem szűnt meg az
elzáródás, váltogatni kell az öt háti ütést és az öt hasi lökést.
Ha a beteg bármikor eszméletlenné válik, óvatosan le kell fektetni. Ha eddig nem hívtunk hívjunk
segítséget, majd haladéktalanul 30 mellkas kompresszióval el kell kezdeni az újraélesztést, akkor is, ha
a betegnek tapintható pulzusa van. A műfogás fekvő emberen is elvégezhető. Ilyenkor a beteg mellé
térdelve, fordítsuk a hátára. Megkeressük a nyomás helyét, és egymást keresztezett kézzel nyomás
gyakorlunk. Ha sikerült eltávolítani az idegen testet és nem okoztunk szövődményt nem kell, minden
egyéb esetben pedig kell segítséget hívni.
A műfogás nem alkalmazható csecsemőknél (1 éves kor alatt, a kisebb anatómiai képletek miatt),
előrehaladt terhes nőknél (a magzat védelme miatt) és olyan kövér embereknél, akiket nem érünk át.
32
Nagyobb idegentest a szemben okai lehetnek: Figyelmetlen barkácsolás, szélhordta nagyobb

idegentest stb. Tünetei: könnyezés, piros szem, fájdalom, szemhéj lezáródása, fényérzékenység.
Ellátása: Nagyobb idegentestet ne próbáljon meg eltávolítani!
1. Nyugtassa meg a sérültet, majd ültesse le!
2. Kösse be mindkét szemet, hogy csökkentse a nyomást, illetve, hogy csökkentse a
szemmozgásokat!
3. Hívjon mentőt, vagy forduljon szakorvoshoz!
Újraélesztés
A keringés és a légzés
Élettani helyzetben egy felnőtt ember szíve percen¬ként 60-80, a gyermeké 100-120 esetben húzódik
össze és juttatja a vért a sejtekhez.
Élettani helyzetben egy felnőtt ember 14-16, a gyermek 20-25 esetben vesz levegőt percenként.
Mi a halál, mikor és miért tud beavatkozni?
A halál a légzés és keringés megszűnésével egy időben kezdődik el. Nem egy pillanatnyi történés,
hanem folyamat. Van egy kitüntetett szakasza, ahol az esetek egy bizonyos részében eredményesen
tud beavatkozni. Megfelelő technikával képes megállítani, és visszafordítani a folyamatot.
Klinikai halál: Az egyszerű vizsgálati eszközökkel - megfigyelés, tapintás - megállapított légzés és
keringéshiány esetén, ha a biológiai halál jeleit nem észleljük, a beteget klinikai halottnak tekintjük. A
zajlás ismeretében, biológiailag megalapozott esély van a folyamat lassítására és visszafordítására.
Ahogy megszűnik a szervezet oxigén-utánpótlása, a sejtek az erekben maradt tartalékot kezdik el
használni. Az agysejtek gyors anyagcseréjük miatt ezt hamarosan felélik és elpusztulnak. Ez időben is
meghatározható, kb. 3-5 perc. Azonban nem lehet minden esetben konkrét beavatkozási időnek
tekinteni. A maradandó károsodások kialakulásának gyorsasága függ az életkortól, a test aktuális
33
állapotától, a hőmérséklettől. Ebből is látszik, hogy a beteg sorsa annak a kezében van, aki a helyszínen
felismeri és felvállalja a klinikai halál diagnózisának felállítását és elkezdi az újraélesztés folyamatát.
A klinikai halál, fenyegető közelségére utaló jeleket összességében értékelje:
• a légzés kifejezett romlása vagy jellegének megváltozása, fuldoklás;
• a bőrszín hirtelen megváltozása: sápadtság/szederjesség;
• kifejezett verejtékezés megjelenése;
• a bőr hirtelen hűvössé válása;
• a pulzus gyengévé válása;
• nagy (erős) mellkasi fájdalom;
• hirtelen halálfélelem, megsemmisülés érzése, gyengeségérzés görcsroham;
Biológiai halál: Az alapvető életműködések hiányoznak, és nincs megalapozott remény a folyamat
visszafordítására. A biológiai halál egyértelmű jelei: az élettel összeegyeztethetetlen sérülés. Pl.
hiányzik a fej, vagy oly mértékben sérült, hogy láthatóan durva agysérülés is van. Ha a törzs darabokban
van. Figyelem! A végtagok elvesztése nem ebbe a kategóriába tartozik! Élettel összeegyeztethetetlen
állapot: a test bomlásnak indult.
Bizonyossági haláljelnek kell tekinteni a hullamerevséget, hullafoltot.
Felnőtt alapszintű újraélesztés

(BLS) Laikus ellátók számára
Az Országos Mentőszolgálat Rakamazi Mentőállomásának Munkatársainak munkája alapján készült
http://www.rakamazmentok.eoldal.hu/cikkek/ujraelesztes.html
BLS-Basic Life Support (Alapszintű újraélesztés)
xBLS-Extended Basic Life Support (Kiterjesztett alapszintű újraélesztés)
A BLS elsődleges célja, bárminemű keringés- és légzésleállás esetén az életfontosságú szervek
oxigénellátásának biztosítása befújásos lélegeztetéssel és a mellkasra gyakorolt külső nyomás
(kompresszió) segítségével, mesterségesen fenntartott keringéssel. Minden olyan esetben meg kell
kísérelni az alap szintű újraélesztést, amikor az nem veszélyezteti a segítő(k) testi épségét, vagy életét,
ha nincs a sérültnek az élettel összeegyeztethetetlen sérülése, ha nem végstádiumos, halálhoz vezető
betegségben szenvedő egyén, valamint, ha nincs lemondó (DNAR) nyilatkozata
xBLS
0. Helyszín biztonsága.
Az ellátásra szorulót csak akkor közelítsük meg, ha nem áll fenn (aránytalanul) súlyos veszély az
ellátó(k)ra; szükség esetén megfelelő segítség hívása (pl. tűzoltók). Ha segítségnyújtás közben
megsérülünk, legrosszabb esetben életünket vesztjük, azzal sem a segítségre szoruló(k)nak nem
használunk, de magunknak sem! Ha a helyszín biztonságos közelítsük meg, ám mindig fokozott
figyelemmel legyünk a környezetünkre (pl. útszélen, építkezés stb.)
1. Reakcióképesség vizsgálata.
Ellenőrizzük a beteg reakcióképességét. Hangosan szólítsuk meg: Hogy van?! - majd eközben vállainál
fogjuk meg és rázzuk meg, mindig oldalról közelítsük meg a beteget, sérültet!
1.1 Reakcióképes a beteg? IGEN!
34
Ha válaszol a beteg és helyzete alkalmas a további tájékozódásra (nem áll fenn járulékos veszély;
hozzáférhető), hagyjuk a feltalálási helyzetében, csak szükség esetén mozgassuk! Szükség szerinti
vizsgálatot és ellátást végezzünk, ha segítséget kell hívnunk a beteget legfeljebb a hívás ideje alatt
hagyjuk magára (ha nincs közvetlen közelünkben erre alkalmas eszköz: pl. mobiltelefon), a mentők
kiérkezéséig maradjunk a sérült/beteg mellett és folyamatosan figyeljük az állapotát!
1.2 Reakcióképes a beteg? NEM!
Ha a beteg nem reagál, eszméletlennek tekintendő. Kiáltsunk segítségért! Ha járókelők is vannak
legjobb, ha "kijelölünk" valakit a tömegből, aki - a következőkben leírtak esetén - szükség esetén hívja
a mentőket.
2. Légútfelszabadítás és stabilizálás.
2.1 Szükség esetén fordítsuk a beteget a hátára, kemény alapra (ez fontos, mivel rugalmas felületen pl.
ágymatracon végzett mellkaskompresszió nem megfelelő hatásfokú). Csak nyilvánvalóan indokolt
esetben nézzünk be a légutakba, ha szükséges távolítsuk el a légzést esetlegesen akadályozó
idegenteste(ke)t (hányadék, vér, ételmaradék, műfogsor), majd helyezkedjünk el kb. a vállak
magasságában, úgy, hogy kényelmesen elérjük a mellkast, illetve a fejet. Ha fennáll a gerincsérülés
lehetősége (pl. magasból esés, autóbaleset) különös figyelemmel járjunk el a beteg fejének és testének
mozgatása esetén.
3. Keringés és légzés meglétének vizsgálata
A beteg vállánál helyezkedünk el (jelen esetben BAL oldalon), a fejét hátraszegjük, majd jobb kezünkkel
a feje felett, hátul átnyúlunk, majd 3 ujjunkkal megtámasztjuk az állát. Jobb fülünkkel a beteg orra és
szája felé hajolunk (ekkor halljuk és érezzük, ha a beteg levegőt vesz) és ezzel párhuzamosan figyeljük
a mellkasát (látjuk a mellkas emelkedését és süllyedését, ha a beteg lélegzik). Laikusként a centrális
pulzust nem kell tudnunk tapintani, így annak vizsgálatát elhagyhatjuk, azonban a beteg keringéséről
és légzéséről teljes képet ezen 3 megfigyelés együttesen ad, ezzel a "látom - hallom - érzem" hármassal
biztosan megállapíthatjuk, hogy van-e keringés- és/vagy légzés. Egyik a másik nélkül nincs! Feltűnően
kóros légzést ezért terminálisnak, tehát a keringésleállás jelének kell értékelni! A vizsgálatot 10
másodpercig folytassuk, majd, amennyiben nem észlelünk életjeleket a 3.2-es pont alapján járjunk el.
A módszer ebben a formában csak akkor alkalmazható, ha nincs gyanú nyaki gerincsérülésre.
3.1 Keringés- és légzés megléte? IGEN!
Ha hatásos légzést észlelünk (légzőmozgás észlelhető légáramlás mellett), az eszméletlen beteg légzése
kielégítő, a fulladásveszély kivédéséhez azonban a légutak átjárhatóságáról továbbra is
gondoskodnunk kell. Folyamatosan ellenőrizzük a légzés meglétét; mérjük fel a beteg állapotát. Ha
eddig még nem történt segélykérés, haladéktalanul tegyük meg. Ha a segélyhíváshoz a beteget
időlegesen magára kell hagynunk, a légutak szabad átjárhatóságának, valamin az aspirációnak
elkerülése érdekében alkalmazzuk a stabil oldalfektetést.
3.2 Keringés- és légzés megléte? NEM!

Ha a 10 másodperces vizsgálat ideje alatt nem észlelünk életjeleket, a már korábban kijelölt személyt
szólítsuk fel a mentő hívásra (104 v. 112), ha ezt korábban nem tettük meg, hívjunk magunk segítséget.
A hívás alatt érthetően mondjuk el, hol vagyunk, mi történt, hány sérült, beteg van, mi a sérülés és
jelen esetben kérjünk mentőt újraélesztéshez.
35
Ez után haladéktalanul kezdjük meg a 30 mellkaskompresszió végrehajtását. A mellkaskompressziók

mielőbbi megkezdésének és minél folyamatosabb végzésének abszolút prioritása van.
A megfelelő kompressziós hely a mellkas középvonalában, a szegycsont alsó felén, a kardnyúlványtól
(proc. xiphoideus) kellő távolságban (kb. 4 harántujjal a fölött) van. Figyelem! A kompressziós hely
meghatározásakor két harántujjnyit mérünk a proc. xiphoideustól a fej irányába, és közvetlenül e fölé
helyezzük a kompressziót végző kezünket. A mellkaskompresszió alatt ügyeljünk a meghatározott
egységes kéztartásra, a mellkasra merőleges nyújtott karokkal, a csípőizületben előre-dőlve, a mellkast
egyenletes tempóban, kb. 100/min-es sebességgel kb. 4-5 cm mélyre lenyomni és utána teljesen
felengedni. A kompresszió során a megfelelő módú és tempójú, hangos számlálás javasolt.
Utána 2 befújás (látható mellkas kitérésig) szükséges. Ez kb. 500-600mL legyen, ritmusa a normális
légzésünk alapján történjen. A fejet mindig szegjük hátra ezzel biztosítva a levegő tüdőbe való
áramlását. Befújás után mindig nézzünk a mellkasra ezzel meggyőződve arról, hogy a levegő a tüdőbe
és nem a gyomorba került. Javasolt a szájból-orrba módszer. A kisebb térfogatú, gyorsabban
végrehajtható lélegezetés rövidebb kompressziós szünetet tesz lehetővé.
Ezután a mellkaskompresszió folytatandó egészen a keringés egyértelmű visszatéréséig -
pl.: eszméletre térés, normális légzés megindulása - vagy a szaksegítség megérkezéséig. Egyedül
történő újraélesztésben hamar ki lehet fáradni. Az életjelenségek újraellenőrzése csak is indokolt
esetben történjen, ez lehet a keringés egyértelmű visszatérése (pl. akaratlagos mozdulatok, köhögés,
sóhaj, beszédhangok, szemnyitás, elhárító reakció), vagy az AED utasítása esetén.
Nyilvános helyre (pl. bevásárlóközpontok, idősek otthona, sportcsarnokok stb.) kerülnek ki a laikusok
által is használható félautomata defibrillátorok (AED –Automated External Defibrillator = Automata
külső defibrillátor).
AED- minden újraélesztés során ajánlott, könnyen hordozható, alkalmazása egyszerű, könnyedén
elsajátítható. A készülék hangos utasításokkal irányítja az újraélesztést és lehetőséget nyújt az azonnali
defibrillálásra.
Újraélesztés az AED segítségével: Reakcióképesség vizsgálata, Légzés vizsgálata (+ Mentőhívás!), az
AED elektródáinak felhelyezése, a készülék bekapcsolása. Először utasítást ad a mellkasi elektródok
csatlakoztatására. Az elektródokon rajzok mutatják a felragasztás pontos helyét. Az analízis közben ne
érjünk a beteghez!
A szív elégtelen működése (kamrai fibrilláció) során utasítást ad az elektrosokk leadására, melyet a
sokk-gomb megnyomásával érhetünk el.
Ha a sokk leadása nem javasolt, folytassuk az újraélesztést (mellkas kompressziók és befúvás, 30:2),
majd 2 perc múlva újra analizál a gép.
Sokk leadása után: kövesd az AED utasításait. Sokk nem indokolt: kövesd az AED utasításait.
Ha a beteg normálisan lélegezni kezd helyezd stabil oldalfekvésbe.
36
Az újraélesztés szövődményei
Ezek szabályos újraélesztési eljárás során is kialakulhatnak. A fej túlzott hátrahajtása vagy elfordítása
— az a. carotis, basilaris, ill. vertebralis keringését ronthatja. Törött nyakcsigolya esetén elmozdulásos
gerincvelő-sérülés léphet fel. Felfújódhat a gyomor levegővel, ami önmagában is az aspiratio
veszélyével jár, de leírtak gyomorrupturát is. Leggyakoribb szövődmény — főleg merev mellkasú idős
betegeken — 1—3 borda egy- vagy kétoldali eltörése, ami a hatékony külső szívkompressziók
elvégzésekor néha szinte elkerülhetetlen. Ilyen betegen ismételten mindkét mellkasfelet meg kell
hallgatni (ptx vagy vérzés veszélye). Sérülhet maga a szívizomzat is (nyílt mellkasú szívmasszázs esetén
perforáció is bekövetkezhet), de a máj, lép, tüdő stb. rupturája is bekövetkezhet. Az intracardialis
injekció necrosisokat, a defibrillátor égési sérüléseket, a defibrillatiós shockot kísérő izomösszehúzódás
csonttöréseket is eredményezhet.
Mindent meg kell tenni a szövődmények megelőzése érdekében (helyes technika!), azokat lehetőség
szerint időben fel kell ismerni (tudatosan kell kutatni utánuk), végül elhárításuk (gyógyításuk)
érdekében minden tőlünk telhetőt el kell követnünk.
Amit tudnunk kell: az egészségügyi dolgozók által kivitelezett kiterjesztett alapszintű újraélesztés
(XBLS) tevékenységei:
37
Az egészségügyi dolgozó az XBLS során:

• a légzés vizsgálatával egy időben keringést is vizsgál
• mellkaskompressziót végez
• öntelődő lélegeztető ballont használ
• oxigént ad
• egyszerű légútbiztosítási eszközöket használ (OPA –Oro-pharyngealis tubus- MAYO tubus-
Guedel pipa: a megfelelő méret a fülcimpa és a szájzug között, fordított irányú behelyezés,
majd 180 fokban elfordítani; NPA- Naso-pharyngealis tubus- Orr-garat tubus-Wendl-tubus: 8
óránként át kell helyezni a másik orrlyukba, megfelelő méret az orrnyílástól az állcsontig.
• supraglotticus légútbiztosítási eszközöket használ (LMA-laryngeális maszk: ellipszis alakú cuff,
amely a gégebemenetre fekszik, tartós légút biztosításra nem alkalmas, i-gel: egyedi, egyszer
használatos eszköz, amely egy puha gélszerű anyagból készült, nincs szükség a cuff felfújására,
szakdolgozó is képes alkalmazni, sürgősségi helyzetekben a leghatékonyabb)
• nyaki gerinc sérülésének lehetősége esetén a neutrális fejhelyzetet biztosító technikákat
alkalmaz (pl. állkapocs előretolás, manuális in-line axiális stabililzáció)
• AED-t használ.
Gyermek elsősegélynyújtása
Mikor hívjunk mentőt a gyermekhez
Ha a gyermek:
• nem lélegzik, fullad
• ébreszthetetlen (eszméletlen), zavart
• görcsöl (rángatózik)
• feltehetően mérgezett
• közlekedési vagy sport balesetet szenvedett
• magasból esett
• égést, forrázást szenvedett
• erős fájdalomról panaszkodik
• vérzik
• láza nagyon magas és csillapíthatatlan
• többször hányt, hasmenése van, folyadékot nem fogyaszt, vagy az nem marad benne
• hány, fejfájásra panaszkodik, nyaka merev
• szívbeteg és rosszul van
• súlyos magatartászavart mutat (ön és közveszélyes, öngyilkossági szándéka van stb.)
Újraélesztés csecsemő- és gyermekkorban

1 éves korig (mozdulatlan, csöndben lévő, elkékült, vagy rendellenes testhelyzetű csecsemő).
fejet egyenes állásba hozzuk, és nem hajtjuk hátra, mert összenyomódhatnak a légutak). A légzés
vizsgálata ugyanúgy történik, mint felnőtteknél (10 másodperc!).
Mentőhívás
38
Befúvás!
• Csecsemők újraélesztése során először 5 befúvást alkalmazunk. A mesterséges lélegeztetés
során továbbiakban 2 befúvás a csecsemő szájába és orrába egyidejűleg történik.
− Mellkaskompressziók kivitelezése- 30 Mellkaskompresszió
• Csecsemők, vagy újszülöttek esetében a mellkas kompressziókat a mutató és középső
ujjunkkal végezzük.
• Két elsősegélynyújtó esetén, illetve, ha két kezünk átéri a csecsemőt, akkor két kezünkkel
átölelve, egymásra helyezett nagyujjainkkal is végezhetjük a kompressziókat.
Gyermek újraélesztése: (1-8 éves korig)
• Reakcióképesség vizsgálata
• Légzés vizsgálata
• Mentőhívás
• Befúvás (2 befúvás szájból orrba)
Mellkaskompressziók kivitelezése (Gyermekek esetében a mellkas kompressziókat egy kézzel
végezzük, a beteg fejétől távolabb eső kezünkkel, tenyér éllel vagy tenyérrel lefelé és a fej felé
kinyújtott ujjakkal. A mellkas kompressziók és a lélegeztetés arány gyermekek esetében: 30:2).
Félrenyelésről akkor beszélünk, ha idegentest (étel, játékdarabka, folyadék stb.) kerül a légutakba.
Jellemző, hogy ilyen esetekben gyermekünk hirtelen kezd fulladni, köhögni. A tünetek az idegentest
elhelyezkedésétől függően különbözőek lehetnek.
Teendők:
A köhögés erősségének megítélése
Ha a csecsemő, vagy gyermek erőteljesen köhög, bíztassuk, hogy folytassa és ellenőrizzük állapotát.
Az eszmélet megítélése
Ha a csecsemő vagy gyermek eszméletlen, helyezzük kemény alapra (földre, asztalra) és kezdjük meg
az újraélesztést.
Szájüreg megtekintése
Amennyiben a szájüregben egy mozdulattal kimozdítható ételt vagy tárgyat látunk, távolítsuk el.
Idegentest eltávolítási manőverek
Ha a csecsemő, vagy gyermek erőtlenül köhög, de eszméletén van, műfogásokat kell alkalmazni az
idegentest eltávolítására.
Csecsemők (1 éves korig)
Fektessük a babát arcával lefelé alkarunkra, tenyerünkkel támasszuk meg mellkasát úgy, hogy feje kissé
lefelé lógjon. Összezárt ujjainkkal mérjünk néhány határozott, de nem túl erős ütést a hátára, a
lapockái között.
Kisgyerekek (1-9 évesek)
Üljünk le, és hasaltassuk a gyereket térdünkre. Tenyerünkkel mérjünk néhány határozott ütést a
hátára, a lapockái között. Az ütések ne legyenek túl erősek. Ha szükséges, ismételjük meg. Az álló
gyereket hátulról átkarolva emeljük fel úgy, hogy egyik öklünket gyomorkapuja alá elhelyezve, másik
kezünkkel fel- és magunk felé húzzuk. Ha szükséges, ismételjük.
Ha az idegen tárgy eltávolítása után a légzés nem tér vissza, kezdjük el a szájból orrba- (szájba)
lélegeztetést.
39
A croup (krupp) egy vírusok által okozott felső légúti (gége) szűkülettel járó gyermekbetegség. A
betegség arra hajlamos csecsemőknél és gyermekeknél (leggyakrabban fél évestől 5 éves korig) fordul
elő és általában többször visszatér. Fő tünete a száraz, ugató jellegű köhögés és a rohamokban
jelentkező (elsősorban éjszakai, hajnali órákban) mellkasi behúzódásokkal, szapora, hangos légzéssel
járó erős fulladás. A nehézlégzésessel járó rohamot jellemzően pár napos hurutos, hőemelkedéssel
járó állapot előzi meg. Típusosan a betegség inkább az őszi, téli hónapokban fordul elő. Ellátása: súlyos
esetben hívjon mentőt és vigye a gyermeket hideg levegőre, téli időszakban öltöztessük fel a
gyermeket és nyissuk ki az ablakot, vagy vigyük ki a beteget a szabadba. Melegebb hónapokban a
hűtőszekrény hűvös levegője is segíthet. Párásításunk. Gyógyszeres kezelés szteroid kúp (Rectodelt
30mg, 100 mg) adása segíthet akkor, ha a fulladás nagyon kifejezett és az előbbi ténykedések (hideg
levegő, párásítás) nem jártak eredménnyel. Ez azokban az esetekben hasznos, ha már ismert crouppos
beteggel állunk szemben és tartunk otthonunkban ilyen receptköteles készítményt. Figyeljünk arra,
hogy a tünetek a kezelést követően (hideg, pára, gyógyszer) 1-2 órával visszatérhetnek!
Kullancs hazánkban átlagosan minden ezredik kullancs fertőzött az agyhártya-, agyvelőgyulladást

(enkefalitiszt) okozó vírussal. Gyakoribb a Lyme-kórt előidéző baktérium. Száz kullancs közül tízben
megtalálható Európában.
Az enkefalitisz ellen van hatékony védőoltás. Ez három menetből áll. Az első oltást 1-3 hónapon belül
kell követnie a másodiknak. A harmadik oltást pedig 1 évvel a második után szükséges elvégezni.
Három évig nyújt védelmet a szervezetnek. Ajánlatos télen elkezdeni a védőoltást. Ajánlatos zártan
öltözködni! Felnőttek esetében az alsó testrészt kell védeni. a kullancs az alsó régióban tanyázik és
irtózik a napfénytől! Gyermekeknél természetesen a felső testrész is védendő. Mindenkinek ajánlatos
a sapka viselése. Pihenéskor, főleg leüléskor és leheveredésnél legyünk óvatosak. A kullancsot fogjuk
meg csipesszel minél közelebb a bőrhöz és enyhe folyamatos húzással távolítsuk el. (A
gyógyszertárakban kapható kullancs eltávolító kanál is, amely kiváló eszköz erre a célra.) fertőtlenítsük
a csípés helyét (jódtinktúra, betadin, alkohol,). Jegyezzük fel a csípés helyszínét és időpontját. Figyeljük
testünkön a csípés helyét 5-6 héten. Az esetlegesen bennmaradó feji részek néhány nap múlva
kilökődnek, mint egy közönséges szálka.
Vízbefulladás
Fokozott a vízbefulladás veszélye abban az esetben, ha valaki nem tud úszni, ha a vízbiztonság nem
megfelelő, ha a vízben úszó kimerül vagy úszást nehezítő körülmények (ruházat, lehűlés,
alkoholfogyasztás) állnak a háttérben. Ilyenkor a felszínen maradásért küzdő fuldokló kezdetben
akaratlagosan visszatartja a légzését, amíg a felszaporodott széndioxidszint – akaratlan légzést kiváltva
– az apnoet áttöri. A légutakba és a tüdőbe is víz kerül. A kapkodó légzés közben a fuldokló vizet nyel,
hány, eszméletét veszíti, elmerül.
Az eszméletlenséget előidéző hatások is fulladást idézhetnek elő a vízben tartózkodó személynél. A
hideg víz, életet veszélyeztető reflexek kiváltója lehet. Ismert az ún. „búvárreflex”, mely az arcot,
homlokot ért hideg víz hatására asystoliát vagy kamrafibrillációt okoz.
40
A Kratschmer-reflex a gégebemenet felöl glottisgörcsöt és apnoet eredményez. Eszméletlenséget

okozhat a vízben elszenvedett trauma (koponya, nyaki gerincsérülés), allergiás reakciók, vagy a vízben
hirtelen fellépő betegségek (pl. epilepsziás roham).
A fuldokló, megfulladt kimentésére csak jól úszó, ilyen irányú képzettséggel rendelkező személy
vállalkozzon. Több személy hatékonyabban tudja elvégezni a kimentést. Ügyelni kell az esetlegesen
vízben elszenvedett sérülésekre.
• A légutakat szabaddá kell tenni, a vízbe fulladt személy légútjaiban iszap, hínár jelenlétére is
fel kell készülni, ami a légút-felszabadítást jelentősen megnehezítheti.
• A tüdőből a víz nem távolítható el. – Szükség szerint a mesterséges lélegeztetést mielőbb meg
kell kezdeni. – Klinikai halott esetében komplex újraélesztést kell kezdeni, és mielőbb
segítséget kell kérni.
• A lehűléstől megóvandó, a vizes ruházatot el kell távolítani, szárazra törlés után be kell takarni.
• Jól légző eszméletlen beteget stabil oldalfektetésben kell elhelyezni, célszerű a paramétereit
rendszeresen ellenőrizni.
Tömeges balesetek, tömegkatasztrófák

Olyan káresemények, amelyek ugyanazon okból kifolyólag egyszerre több embernél, közel azonos
időben és helyen okoz hirtelen egészségkárosodást.
OMSZ definíciója alapján öt vagy annál több sérülttel járó káresemény a tömeges baleset.
0-200 sérült egy kárhelyen tömegszerencsétlenség, ennél nagyobb létszámú kárhely katasztrófának
számít.
Ellátás estén a sérülteket osztályozni kell. A szakemberek színkóddal és rövid írásos jellemzéssel
(többnyire x-elés) látják el a sérülteket, hogy gyorsabban ellátáshoz juttathatók legyenek.
Osztályozókártyát használnak ehhez.
Az ellátók feladata a kárhely felderítése, a sérültek számának, sérülés súlyosságának megítélése,

különleges kimentést veszélyeztető helyzet tisztázása és az összegyűjtött információk továbbítása.
A helyszínen az egészségügyi ellátás irányításáért a kárhelyparancsnok felel. Feladatai:
A sérültgyűjtő és osztályozóhely kijelölése.
A sérültek egy helyre való eljuttatásának megszervezése.
Az osztályozás és ellátás megszervezése.
41
A folyamatos kapcsolattartás a mentésben résztvevőkkel, intézetekkel, társszervezettekkel.

A halottgyűjtésre alkalmas hely kijelölése.
A dokumentálás és adminisztráció megszervezése.
A kárhely kiürítésének irányítás.
A kárhely felmérése:
1. Mi történt, történhetett? Milyen jellegű az esemény (közlekedési, munkahelyi, robbanás stb.)?
2. Mennyire veszélyes a helyszín? Várható-e újabb baleset? Kell-e óvnia és hogyan a segélynyújtónak
saját testi épségét?
3. Hol történt az esemény?
4. Hány sérült lehet?
5. Milyen jellegűek a sérülések (égések, zúzódások, eszméletvesztés stb.)?
6. Milyen műszaki segítségre lehet szükség? Tűzoltók, vegyvédelem, honvédség.
7. El lehet-e kezdeni a helyszínen az ellátást, vagy ki kell menekíteni a sérülteket (pl. tűzvész,
robbanásveszély). Utóbbi esetben ún. sebesült gyűjtőhelyet kell kialakítani, ennek kiválasztása
komolyabb szakmai ismereteket igényel.
Felhasznált irodalom
– Sönke Müller: Sürgős esetek ellátása Memorix Semmelweis Kiadó, Budapest 2013.
– Dr. Márton Erzsébet, Dr. Gorove László: A súlyos sérült kórházon kívüli ellátása Az Országos
Mentőszolgálat Módszertani útmutatója
– Hornyák István: Elsősegélynyújtás Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest, 2016.
– Gaál Csaba: Sebészet Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest. 2012.
– https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_A_belgyogyaszat_alapjai_
2/ch06s06.html
– http://www.rakamazmentok.eoldal.hu/cikkek/ujraelesztes.html
– https://www.reanimatio.hu/themes/reanimatio/img/ERC_MRT_Ujraelesztes_Ajanlas_2015_10_
14_v5
– https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Oxiologia/ch02.html
– https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.TV
42

Elsősegélynyújtás - Első Ellátás

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Elsősegélynyújtás - Első Ellátás

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ

1056 Budapest, Váci utca 47.

Bevezetés, életjelenségek vizsgálata

A súlyos sérült ellátása

elvégezzük. A helyszín felmérése a veszély felmérésével kezdődik. A baleseti helyszínen gyakran

Általános benyomás a betegről

A közvetlen életveszély felismerése

Az ABCDE séma szerint végzett betegvizsgálati és beavatkozási sort az eszmélet-tudat tájékozódó

Glasgow Coma Scale, vércukorszint ellenőrzése

A – átjárható légutak, elzáródott? Fejet hátra, állat előre hajtani

bokaízületben (felső ugróízületben) és a vállízületben jönnek létre leggyakrabban.

Felső végtagi törések

Alsó végtagi törések, sérülések

A fej sérülései-koponya sérülései

3. A hátsó koponyaalap törésekor a vérzés a garatfalat előredomborítja és az a szájon át látható,

„Az elektromos áram okozta sérülések súlyossága az áramerősségtől, a feszültség és az ellenállás

Heveny rosszullétek, belgyógyászati balesetek

Rövid időtartamú eszméletvesztések

Agyi vérellátási zavarok

A cukorbetegség (diabetes mellitus)

hányinger, hányás, görcsroham, tudatzavar. Az idegrendszeri tünetek 2,2-2,7 mmol/l vércukorértéknél

A görcsrohammal járó eszméletvesztések

Mellkasi fájdalom, szívizom elhalás.

az allergiájáról?, Injekciós készítménnyel rendelkezik-e? Segítsünk a beadásban (Epipen, Adreject,

Tüdőasztma (athma bronchiale)

Forrás: Akut szakasz Hasi kórkörkép 2019. július 31. 12.51.

szürkéssápadt, verejtékes. Görnyedt kényszertartással igyekszik a terület fájdalmát oldani.

Jellemző heveny mérgezési tünetek

Szűk pupillák: egyes kábítószerek (morfin, heroin), növényvédőszerek (alkilfoszfátok) okozhatják.

Szén-monoxid (CO) mérgezés

Permetszerek okozta mérgezések:

Légúti idegentest okozta fulladás

Nagyobb idegentest a szemben okai lehetnek: Figyelmetlen barkácsolás, szélhordta nagyobb

Felnőtt alapszintű újraélesztés

3.2 Keringés- és légzés megléte? NEM!

Ez után haladéktalanul kezdjük meg a 30 mellkaskompresszió végrehajtását. A mellkaskompressziók

Az egészségügyi dolgozó az XBLS során:

Újraélesztés csecsemő- és gyermekkorban

Kullancs hazánkban átlagosan minden ezredik kullancs fertőzött az agyhártya-, agyvelőgyulladást

A Kratschmer-reflex a gégebemenet felöl glottisgörcsöt és apnoet eredményez. Eszméletlenséget

Tömeges balesetek, tömegkatasztrófák

Az ellátók feladata a kárhely felderítése, a sérültek számának, sérülés súlyosságának megítélése,

A folyamatos kapcsolattartás a mentésben résztvevőkkel, intézetekkel, társszervezettekkel.

You might also like