Forrás: http://www.doksi.

hu

A szenzualista empirizmus gondolati következményei az angol

polgári filozófiában

Szenzualizmus: hívei csak az érzékszerveket tartják képesnek a világ megismerésére.

Ismereteink egyedüli forrása az érzékelés.

Empirizmus: az empiristák a tapasztalást tartják a megismerés egyetlen útjának.

1) Bacon: Legfőbb tanácsa- Járjunk nyitott szemmel a világban! A valóság

megszerzésének a tapasztalatból kell kiindulnia.

2) Hobbes: Átveszi Bacon szenzualizmusát. Ha az érzékelés nyújt az embernek

minden tudást, akkor következetlenség az általános fogalmak feltételezése. Az igazság
feltárásában döntő út a gondolkodás, bár nem veti el az érzékelést. Nem tudja megoldani
a kettő közti átmenetet. Megoldás a nominalizmus felújítása, vagyis az általános
fogalmakat neveknek mondja, tehát nincs más általános létező, csak a név.

3) Locke: Azt vizsgálja, hogy honnan erednek az emberi ismeretek. Az általa

megfogalmazott válasz kifejtése a tapasztalaton alapuló ismeretelméletnek, a
szenzualizmusnak. A velünk született eszmék tanát cáfolja; minden ismeretünk forrása a
tapasztalatból származik. Az újszülött tudata„üres helyiség” (empty cabinet), „tiszta
tábla” (tabula rasa), s csak a mindenekelőtt érzetekből álló tapasztalat tölti meg
tartalommal. Tehát ismereteink az érzékelésből és ezen az alapon működő tudatból
származnak.
Az elme kétféle működése: érzékelés és reflexió. A külső érzékelés a tárgyi világról
szolgáltat adatokat, a reflexió pedig az érzékeléssel szerzett tudattartalmakkal
foglalkozik, és belőlük hoz létre ismereteket. A megismerés folyamatában az ember
csupán passzív befogadója a tapasztalatoknak.
Forrás: http://www.doksi.hu

4) Berkeley: Locke filozófiáját fejleszti tovább. Az anyag (szubsztancia) nem is

létezik. Tudatunkon kívül nem léteznek dolgok, létük abban áll, hogy érzékeljük őket. A
dolgok csupán mint az észlelés tárgyai léteznek. A dolgok képzeteit nem a dolgoknak
köszönhetjük, hanem Istennek, mivel a tudatra csak a másik tudat gyakorolhat hatást.

5) Hume: Locke és Berkeley filozófiájához csatlakozik. Ismereteink egyedüli forrása

az érzés vagy észlelés. Ismereteinket érzetek, benyomások, benyomások hasonmásai
vagy utánzatai, az ideák vagy képzetek alkotják. A fogalmak az ideák benyomásainak
másolatai. A képzeteknek a t árgyakkal való kapcsolatát sohasem tapasztalhatjuk meg.
Hume filozófiája a bizonyíték arra, hogy az érzékelés önmagában képtelen a valóság
megközelítésére. A tapasztalat első elemei az eszmék. Az anyagi dolgok létezését puszta
illúziónak mondja. A tapasztalatban, az érzékelésben semmiféle szükségszerű nincs.