Dieter Baumann - Elektrotechnikai Táblázatok

ELEKTROTECHNIKAI
TÁBLÁZATOK
Szerkesztették:
Klaus Beuth
Eugen Huber VDE
Szerzők:
Dieter Baumann
Klaus Beuth
Hans Bruderreck
Rudolf Glass
Richard Hanebuth
Eugen Huber VDE
Peter Jordan
Roland Poppe
Wolfgang Schmidt
Herbert Werner
Werner Wölfle
Alfred Wunderlin
B·~V Lap- és Könyvkiadó

li:I Szakkiadó
1.........- _
Nur für den Vertrieb in Ungarn zugelassene Lizenzausgabe des Werkes Oieter Baumann, Klaus Beuth, Hans Bruderreck,
Rudolf Glass, Richard Hanebuth, Eugen Huber VOE, Peter Jordan, Roland Poppe, Wolfgang Schmidt, Herbert Werner,
Werner Wölfle, Alfred Wunderlin - TABELLENBUCH ELEKTROTECHNIK (HT 3661) mit Genehmigung des Verlages
Handwerk und Technik GmbH., Lademannbogen 135; 0-22339 Hamburg.
Fordította: Novotny Lászlóné, okI. villamosmérnök

Lektorálta: Kuhn Richárd, vili. üzemmérnök, műszaki tanár
A szabványokat ellenőrizte: Vincze Árpád okI. mérnök, főtanácsos
Felelős szerkesztő: dr. Szalai Pálné
Készült a Munkaügyi Minisztérium Szakképzési Főosztálya megbízásából. Bevezetését és használatát a munkaügyi

miniszter az 1774/96.111.23. sz. alatt engedélyezte.
Raktári szám: 590161/K
Hungarian edition © B + V Lap- és Könyvkiadó Kft., Magyar Mediprint Szakkiadó Kft. 1996
Felelős vezető: dr. Kolosi Tamás ügyvezető igazgató
A magyar nyelvű kézirat elkészítésében közreműködött a Sík Kiadó Kft.
Szedés, tördelés: Omigraf Kft.

Felelős vezető: Rusznák János ügyvezető igazgató
A nyomás aGyomai Kner Nyomda Rt.-ben készült 17,16 (A5) ív terjedelemben, az alapítás 114. esztendejében
Felelős vezető: Papp Lajos vezérigazgató
Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit a kiadók engedélye nélkül tilos reprodukálni, adatrögzítő
rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel közölni.
Előszó
E rövid, tömör táblázatgyűjtemény a tanítás és a gyakorlat korszerű segédeszköze, amely megkönnyíti a
keresett fogalom gyors, egyszerű megtalálását. A táblázatok és képletek ezért áttekinthetők, és a fő fogal-
mak szerint tagozódnak. A kétszínű kivitel segíti a fontosabb fogalmak kiemelését. A választott anyag felöleli
a mai energetika ipari és kisipari szakterületeit és a híradástechnika különböző ágazatainak alapjait is. Cé-
lunk, hogy könyvünk tantermi foglalkozásokon és vizsgákon is használható legyen.
A szerzók
Előszó a magyar kiadáshoz

Jelenlegi társadalmi, gazdasági átalakulásunk következményeként oktatásunk, szakképzésünk is az átala-
kulás idejét éli. A képzés tartalmának és formájának alakításakor keressük a fejlett nyugati országok kép-
zéséből a számunkra hasznosítható elemeket.
Úgy tűnik, e célnak azok a tankönyvek, segédkönyvek felelnek meg, amelyek biztos anyagi bázisra építve
a piaci versenyhelyzet kihívásai nak is megfelelnek. Közülük válogatva találtuk magyarországi kiadásra al-
kalmasnak ezt a kötetet.
Bár tartalmilag nem követi teljes mértékben a hazai oktatási szokásokat, mégis szükségesnek és nagyon
hasznosnak ítéljük megjelentetését. Jól kiegészíti az "Elektrotechnikai alapismeretek" (5901/1.), az "Elektro-
technikai szakismeretek - Híradástechnika 1. és II." (59016/11. és 59016/111.) tankönyveket. Az összefoglaló
fogalom- és adatgyűjtemény a német DIN és VDE előírásokra épül, ezeket a hivatkozásokat meghagytuk,
illetve a magyar megfelelőket - ha vannak - zárójelben közöljük.
A könyvvel való munkához sok sikert kívánunk.
Az elektrotechnikában gyakrabban alkalmazott szabványok, rövidítések
ANSI Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet ISOlTR Az ISO által kiadott műszaki jelentés
BS Brit Szabvány KGST SZT KGST szabvány
CEE Az Elektrotechnikai Gyártmányok ME Műszaki Előírás (az egyes minisztériumok

Minősítésszabályozásának Nemzetközi kiadványai 1993 óta)
Bizottsága, Hollandia
MSZ Magyar Nemzeti Szabvány
CEl Az IEC franciaországi rövidítése
MSZ EN Az európai szabványt címoldalas
CEN Európai Szabványügyi Bizottság fordítással bevezető magyar szabvány
CENELEC Európai Elektrotechnikai Szabványügyi MSZ ENV Az európai előszabványt címoldalas

Bizottság fordítással bevezető magyar szabvány
CIE Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság MSZ ETS Az európai távközlési szabványt címoldalas
fordítással bevezető magyar szabvány
CR A CEN által kiadott műszaki jelentés
MSZ I-ETS Az európai távközlési előszabványt
CSA Kanadai Szabványügyi Szövetség
címoldalas fordítással bevezető magyar
DIN Német Szabvány szabvány
DKE ANémet Szabványügyi Egyesületek és MSZ IEC Az IEC szabványt azonos megegyezőségi
az Elektrotechnikusok Egyesületének fokon bevezető magyar szabvány
Elektrotechnikai Bizottsága
MSZ ISO Az ISO szabványt azonos megegyezőségi
EN A CEN és CENELEC által kiadott európai fokon bevezető magyar szabvány
szabvány. A nemzetközi szabvány
MSZ KGST A KGST-szabványt 1977 és 1983 között
tervezetei esetenként CMC (C. O.) CMC
bevezető magyar szabvány
(Secr.) vagy ICC (Secr.) jelet is kaphatnak
NEC National Elektricai Code (USA-ban)
ENV A CEN és a CENELEC által kiadott európai
előszabvány NEMA Nemzetközi Elektrotechnikai Ipar és
Gyártók Egyesülete New Yorkban
ETS Az ETSI által kiad ott európai szabvány
NEN Holland Szabvány
ETSI Európai Távközlési Szabványosítási Intézet
ÖNORM Osztrák Szabvány
GOST Az Orosz Minisztertanács Szabvány- és
Mérésügyi Bizottsága (Állami Szabvány ÖVE Osztrák Elektrotechnikai Szövetség
rövidítése is)
prEN A CEN és a CENELEC által kiadott
GSG Készülékbiztonsági Törvény (korábban GtA) európai szabvány tervezet
HD A CENELEC Egyeztető Okirata prENV A CEN és a CENELEC által kiadott

európai előszabvány-tervezet
HEA A Villamosenergia-felhasználók
Egyesületének Főtanácsadó Hivatala prETS Az ETSI által kiadott szabvány tervezet
I-ETS Az ETSI által kiadott európai előszabvány prl-ETS Az ETSI által kiadott európai előszabvány-
tervezet
IEC Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság
(Genf) által kiadott nemzetközi szabvány PRS Lengyel Bejegyzett Szabvány
IECQC Az IEC elektronikai alkatrészek RKW Német Gazdasági Racionalizálási

minőségtanúsítási rendszere keretében Bizottság
kiadott nemzetközi szabvány
TAB Műszaki csatlakozási feltételek
lEE Villamosmérnökök Társasága (London) (kisfeszültségű hálózatokban)
IEEE Villamos- és Elektronikai Mérnökök TÜV Műszaki Ellenőrzési Szövetség

Társasága (New York)
VDE Német Elektrotechnikusok Szövetsége
lES Műszaki Világítástechnikai Társaság
VDEW Egyesült Német Villamos Művek
(London)
VDI Német Mérnöki Egyesületek Szövetsége
ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
(Genf) által kiadott nemzetközi szabvány VdTÜV Műszaki Ellenőrzési Szövetségek
Egyesülete
ISO/IEC Az ISO és az IEC által közösen kiadott
nemzetközi szabvány ZVEH Német Elektrotechnikai Kisiparosok
Központi Szövetsége
ISO/IEC Az ISO és az IEC által közösen kiadott
Guide nemzetközi irányelv ZVEI Elektrotechnikai Ipari Központi Szövetség
ISO/R Az ISO által korábban kiadott műszaki

ajánlás
1. Mennyiségek és mértékegységek
2. Matematikai útmutató
3. Hosszúságok, tekercsek, területek, térfogatok és tömegek számítása
4. A fizika alapjai
5. Az elektrotechnika alapösszefüggései
6. Villamos gépek és transzformátorok
7. Fény- és világítástechnika és a fontosabb összefüggései
8. Háztartási készülékek és fontosabb jellemzőik
9. Helyiségek hőszükségletének számítása
10. Antennák
11. Rádió-zavarszűrés
12. Villamos méréstechnika
13. Villamos építőelemek és vezetékek
14. Elektronika
15. Analóg elektronika
16. Digitális technika
17. DIN VDE előírások
18. Vezérlés- és szabályozástechnika
19. Anyagok és anyagszabványok
20. Műszaki rajzok
21. Az elektrotechnikai rajzokról általában

TARTALOM
1. Mennyiségek és mértékegységek 5 Energiaátalakítás, hatásfok 28
Feszültségforrás .. . _. . . . . . . 29
SI·alapmennyiségek, alapegységek, jelölések, A terhelő-ellenállás illesztése a íeszűltségforráshoz 29
az egységek jele . . . . . 5 Feszültségforrások összekapcsolása elepeld<é. 29
Fontos fizikai állandók . 6 A villamos tér . . ................. 30
Az SI·alapmértékegységekből származtatott Erőhatás a villamos térben __ . . . . 30
nemzetközi egységrendszer . 6 A villamos térerősség. . ........... 30
Töltés, fluxussűrűség, energia. ............ .. 30
Kapacitás, kondenzátor 30
2. Matematikai útmutató 7
Soros kapcsolás . . ....•...•.. ... 30
Párhuzamos kapcsolás 30
Jelölések és fogalmak .... 7
A mágneses tér. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 31
Pitagorasz-tétel, Thalesz-kör, párhuzamos szelők, A mágneses kör. . . . . . . . . 31
szögmérés. 9 A légréses mágneses kör 31
Trigonometria .... 10 Mágneses kör: példa a mágnesezési görbére 32
A hatványozás és a gyökvonás szabályai . 11
A mágneses pólusok közötti erőhatás . . . . 33
Logaritmusszámítás, egyenletek megoldóképlete . 12 Két párhuzamos, áramát járta vezető közötti
Vektorok és a váltakozó áram vektora .. 13 erőhatás . . . . ' .. 33
Számrendszerek, a számok átalakítása 14 A mágneses mezőben elhelyezkedő, áramát járta
vezetőre ható erő ... 33
Az indukció törvénye . 33
3. Hosszúságok, tekercsek, területek,
térfogatok és tömegek számítása Egyenes vezető mozgása mágneses térben .... 33
15
Induktivitás, önindukció . 34
Területszámítások ... 16 A tekercs induktivitása 34
Területek, térfogatok és tömegek számítása 17
Induktivitások soros kapcsolása 34
Térfogatszámítások . 18 Induktivitások párhuzamos kapcsolása 34
A mágneses tér energiája 34
Az önindukció . 34
4. A fizika alapjai . 18 Kapcsolási jelenségek . . . . . 35
Kapacitás és ohmos ellenállás. . . . 35
Egyenletes mozgás . 18 Induktivitás és ohmos ellenállás . 35
Gyorsuló mozgás - súrlódás - energia . 20 Váltakozó áramú technika . 35
Nyomatékok (emelők) és erők . 20 Ellenállások a váltakozó áramú áramkörökben 36
Áttételek. . .. ' . 21 Rezonancia 37,38
A hőmérséklet . 22 Kondenzátor, tekercs, jósági tényező 38
Szilárd testek hőtágulása . . 22 Ellenállások a váltakozó áramú áramkörben,
Hőtechnika . 23 szúrők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
A tüzelőanyagok fűtőértéke (tájékoztató értékek) .. 23 Alulátereszt6, felülátereszt6, sávszűr6, sávzáró . 39
A nyomás és a folyadékok fizikája . 24 Váltakozó áramú és háromfázisú technika 40
A háromfázisú váltakozó áram 40
A csillagkapcsolás . 40
5. Az elektrotechnika alapösszefüggései ..... 25 A háromszögkapcsolás . . 40
Csatlakozó- (kapocs-) jelölések 40
Egyenáramú technika .......••...•..•.•.•... 25 Vezetékek méretezése feszültségesésre 41
Töltés, áram, feszültség . 25 Áramsűrűség . 41
Vezetőhuzal ellenállása .................•.. 25 Egyenáramú vezetékek méretezése
Lapos vezető ellenállása ............•••. 25 feszültségesésre 41
Vezetés . 25 A DINNDE által megengedett feszültségesés .. 41
Az ellenállás hőmérsékletfüggése . 25 Váltakozó áramú és háromfázisú vezetékek,
Ohm törvénye . 26 a vezetékek méretezése . 42
Ellenállások soros kapcsolása . 26 Vezeték egy fogyasztóval . 42
Ellenállások párhuzamos kapcsolása .. 26 Vezeték több fogyasztóval . 42
Terheletlen feszültségosztó . 27 Kett6s betáplálás ú vezeték . 42
Terhelt feszültségosztó . 27 Egyszeres betáplálású körvezeték . 42
Hídkapcsolások .. 27 Megszakított körvezeték . 42
Kiegyenlített hídkapcsolás . 27 A teljesítmény tényező javítása . 43
Háromszög-csillag és csillag-háromszög Fázisjavítás kondenzátorral, forgó fázistolóval,
átalakítás . 28 a hatásos teljesítmény hozzákapcsolásával 43
Energia, munka, teljesítmény . 28 A kondenzátoros kiegyenlítés módjai .. 43
6. Villamos gépek és transzformátorok 44 7. Fény- és vílágítástechnika és a fontosabb
összefüggései 60
Villamos gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 44
A V, spektrális fényérzékenység. ........ 60
Hatásfok, éves hatásfok .... . . . . . . . . . . . . . . .. 44
Forgatónyomaték . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 44 Fény technikai mennyiségek és egységek 60
Belső terek megvilágítási követelményei .. 61
Egyfázisú váltakozó áramú gépek 44
A hatásfokeljárás ................ 62
Generátorok .......................••.... 44
Motorok.. 44 Az E'N megvilágítás irányadó értékei 62
Háromfázisú villamos gépek. ..... ...... ... . 45 Szabadtéri világítóberendezések számítása:
Generátorok . . . .. 45 pontszerű fényforrás 63
Motorok. ... . 45 Egy fényforrás kisugárzási tartománya. .... .. 63
Szinkronmotorok .........••.•..•..••.... 45 Lámpák jellemző adatai 64
Aszinkronmotorok ..• • • • . • • • • • • . . . • • . . .. 45 Általánosan használt izzólámpák 64
Fénycsövek (válogatás) . . . . . . . . . . . . . . .. 64
Egyenáramú gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 45
Generátorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 45 U és gyűrű alakú fénycsövek ...•...•........ 64
Kompakt fénycsövek ................ 64
Főáramkörű (soros) generátor 46
Mellékáramkörű (sönt) generátor 46 Fémgőzlámpák (válogatás) 65
Vegyes gerjesztésű (kompund) generátor 46 Fénycsövek kapcsolása ..........••........ 66

Főáramkörű (soros) motor. 46 Fémgőzlámpák kapcsolása . . . . . . . . . . . 66
Mellékáramkörű (sönt) motor 46 Elektronikus előtét két lámpához . 66
Vegyes gerjesztésű (kompund) motor 46 Mennyezetre szerelt csoportos fényforrások 67
Halogén izzólámpák, kondenzátorok fénycsövekhez 68
Egyfázisú transzformátor 46
ADIN 42961/6.80 szerinti teljesítményadattábla . 47 A fontosabb lámpafajták adatai . . . . . . . . . . . . . .. 68
A gépek szavatolt értékeinek megengedett tűrése
aDIN 57530 1. rész szerint ... . . . . . . . . . . . . .. 47 8. Háztartási készülékek és fontosabb jellemzőik 69
Felépítési formák a DIN lEG 34T 7/4.83 szerint. 48
Villamos gépek és transzformátorok Villamos vízmelegítő készülékek. . . . • . . • . . . . . • .. 69
szigetelőanyag osztályai, VDE 0530 .. 49 Szabad kifolyású készülékek 69
Léghűtéses gépek túlmelegedési határértéke Zárt rendszerű készülékek 69
a német szabvány szerint. . . . . 50 Háztartási alkalmazás . . . . . . . . . .. 69
Villamos készülékek érintés-, idegentest Melegvíz-igény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • • .. 70
behatolása elleni és vízbehatolás elleni védelme Háztartás .. . . . . . . .... ... ... 70
aDIN 40050 (MSZ lEG 34) szerint .. 50 Ipar. . . . . . ..... . ... 70
Forgó gépek üzemmódjai aDIN VDE 0530 szerint 51 Fürdők és zuhanyozók ........ .. 70
Villamos hajtómotorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Kórházak és szállások, otthonok. . . . . . . . . . . . .. 70
1. Háromfázisú motorok. . . . . . . . . . . . . . 52 Mezőgazdaság ............. .... . 70
1. Aszinkron indukcíós motorok 52 A meleqvlz-ellátás méretezésének alapjai 71
2. Szinkronmotorok ... 52 Háztartási villamos készülékek teljesítményigénye 72
3. Kommutátoros motorok. . . . . . . . . . . . . . . . . .. 53
II. Egyfázisú motorok 53
1. Aszinkron indukciós motorok . . . . . . . . .. 53 9. Helyiségek hőszükségletének számftása .... 73
Ill. Egyenáramú motorok. . . ............. 55
Helyiségek szabványos hőszükséglete 73
1. Öngerjesztésű motorok. . . . . . . . . . . . . . . . . .. 55
Egy épületrész hóáramsűrűsége ..... 73
2. Külső gerjesztésű motorok . . . . . . . . . . . . . . .. 55
Épületrészek hőátbocsátási ellenállása 73
Transzformátorok ..................... 56
Épületrészek hőátbocsátási tényezője .... 73
A valós transzformátor 56
Épületek hőszükségletének számítása. .. 74
A háromfázisú transzformátor ............ 56
Szellőztetési hővesztéség . ..... .. ... 74
A takaréktranszformátor 56
Különféle anyagok 1hővezetése 75
A transzformátorok párhuzamos kapcsolása 56
Kapcsolási rajzok a kapocsjelölésekkel 57
Hűtésfajták (a hűtőközeg: levegő vagy víz) ... 57 10. Antennák 76
Elosztótranszformátorok .. 57
Az egy- és háromfázisú transzformátorok felépítése 58 Frekvencia, hullám hossz, csatorna, antennafajták . 76
A háromfázisú transzformátorok kapcsolásai és Antennajellemzők 77
kapcsolási csoportjai . . . . . . . . . . . . 58 Méretezés a szélterhelésre .. 77
A fontosabb kapcsolási csoportok kapcsolási A legkisebb távolságok . . . . 78
rajza és csatlakozóinak jelölése . . . . . . . . . . . . 58 Szintek . . . . .............. . .. 78
Réztekercselésű olajtranszformátorok megengedett Antennavezetékek .... . . . . . . . . . . .. 78
rövidzárási időtartama. . . . . . . . . . . . . . .. 59 A csillapítás és az erösítés mértéke . . . . . . . . . . . .. 78
A kistranszformátorok magalakjainak áttekintése. 59 Egyéni antennaberendezések . . . . . . . . . . . . . . . . .. 79
Példák a kistranszformátorok jellemző adataira . 59 Közösségi antennaberendezések . .. 80
--
11. Rádió-zavarszűrés ................ ..... 81 Értékjelzés rányomtatott betűvel és számmal
(kiválasztott példák) . . . . 87
Rádiózavarási fokozat . 81 Felhasználási osztályok (három betűjelre
Megengedett határértékek a frekvencia függvényében 81 korlátozott kivonat) . .. 87
Rádió-zavarszűrő eszközök (alkalmazási példák) 81 Az ellenállás mint építőelem .............. 88
Kapcsolási példák a rádió zavarszűrésre 81 Állandó értékű ellenállások (példák
a rétegellenállásokra) . 88
Potenciométer (példák a potenciométerekre) 88
12. Villamos méréstechnika . 82
Hőmérsékletfüggő ellenállások (példák) 88
Kondenzátorok jellemzőinek megadása 89
Skálajelölések .....••..•.•••••••..•.•...... 82
Tűrések jelölése . . . . . . . . . . . . 89
Mérőműszerek. . . 82
Kondenzátorok névleges feszültségének jelölése 89
Áramnem . . 82
A kiviteli formák jelölése (fóliakondenzátorok) .. 89
Névleges helyzet . 82
Különböző kondenzátortokozások (válogatás) .. 89
A mérőműszerek pontossági osztálya 82
Mágneskapcsolók . 90
Mérőműszerek érzékenysége, kijelzése és hibái .. 82
Főáramköri mágneskapcsolók . 90
Váltakozó mennyiségek mérése . 82
Segédáramköri mágneskapcsolók . 90
Ellenállás meghatározása . 83
Mágneses működtetések csatlakozóinak jelölése
Áram- és feszültségméréssel . 83
(kisfeszültségű kapcsolókészülékek) 90
Wheatstone-híd 83
Az érintkezők csatlakozóinak jelölése .. . . . . . . . 90
Kis ellenállások mérése Thompson-híddal 83
Segédérintkezős mágneskapcsolók szám- és
Feszültségméréskiegyenlítéssel . 83 91
betűjeizései .
A látszólagos ellenállás mérése 83
Mágneskapcsolók felhasználás szerinti
Mérőhídkapcsolások különféle mérésekhez 83
osztályozása . . 91
Kapacitás . 83
Jelfogók (relék) . 92
Induktivitás . 83 92
Érintkezőoldal . .. . .
Frekvencia . 83
Működtetőoldal .. . . 92
Wien-híd 83
Közelítéskapcsolók . 93
Maxwelf-Wien-híd 83
A reedérintkezős közelítéskapcsoló ... 93
Wien-Robinson-híd . 83
Az induktív közelítéskapcsoló . 93
Mérésekelektronsugár-oszcilloszkóppal .. 84
A kapacitív közelítéskapcsoló . 93
Feszültségmérés . 84
Csatlakozási módok . 93
Differenciafeszültség mérése . 84
Tokozási módok . 93
Idő és frekvencia mérése . 84
Beépítési változatok 93
Frekvencia-összehasonlítás . 84
Elsődleges elemek - korrózió . 94
Fázismérés 84
Galvánelemek - elsődleges elemek 94
Jelleggörbék ábrázolása . 84
A cink-szén és az alkáli-mangán elemek
Kapcsolások a teljesítmény és a munka mérésére 85
elnevezése, méretei és kapacitása . 94
A hatásos teljesítmény mérése 85
A fémek feszültségsora (elektródpotenciál-sor) .. 94
A meddő teljesítmény mérése ... 85
A korrózió. . . . . 94
Villamos fogyasztásmérő számjelei, díjszabási
Másodiagos elemek . 95
kapcsolóórák, vivőfrekvenciás vevők 85
Ólom- és acélakkumulátorok . 95
Váltakozó áramú hatásosfogyasztás-mérő 85
A töltési folyamat .. . . 95
Háromvezetékes háromfázisú hatásosfogyasztás-
Hengeres Ni-Cd-cellák, gázzáró, 1,5 V 95
mérő . 85
Rögzített fektetésű vezetékek . 96
Négyvezetékes háromfázisú hatásosfogyasztás-
Szigetelt erősáramú vezetékek jelmagyarázata 96
mé~ . 85
A vezetékerek jelölése . 97
Híradástechnikai mérések. . . . 86
Jelző- és távközlő kábelek és vezetékek 97
Négypólus be- és ki meneti ellenállásának
Mozgatható készülékek szigetelt vezetékei - flexibilis
meghatározása egy erősítő példáján 86
vezetékek . 98
A torzftási tényező mérése . 86
Kábelek (válogatás) . 98
Az üzemi csillapítás mérése 86
Vezetékvédő biztosítók 99
Az áthalláscsillapítás mérése . 86
Vezeték- és készülékvédő kapcsolók . 99
A vezetékvédő kapcso ló működési elve 99
13. Villamos építőelemek és vezetékek . 87 Vezetékvédő kapcsoló, L, B és C kioldási
jelleggörbéje . . . . 99
Ellenállások és kondenzátorok névleges értéke. 87 Készülékvédelmi biztosítók 99
Az IEC szabvány számsor (épftöelemek névleges
értékének alapelvei, kivonat) . 87 14. Elektronika . 100
A nemzetközi színkód (két vagy három
számjegyre, kivonat) . 87 Diódák és triggerdiódák ... 100
Dióda . 100 VAGY normál alak, Karnaugh-tábla ... 117
Z-dióda . 100 Flipflopok . . . . . . 118
Kapacitásdióda . 100 Bináris kód, számláló, osztó, léptetőregiszter . 119
Tirisztordióda . . . . . . 100
Kétirányú dióda . 100
Kétirányú tirisztortrióda 100 17. DIN VDE előírások 120
Tirisztorok, triac, tokozási módok . 101
Tirisztor (p-vezérlésű tipus) ........•........ 101 A VDE-előírásrendszer felépítése . 120
Tirisztor (n-vezérlésű típus) ....••............ 101 ADIN VDE 0100 felépítése 120
Tirisztortetróda . 101 A veszélyes testáramok elleni védőintézkedések
Triac . 101 áttekintése. ..... ...... . . . . . . . . . . . . . .. 121
Félvezető eszközök tokozás a .. . . 101 Hálózattajták 121
Térvezérlésű tranzisztorok (FET) . 102 Védelem lekapcsolással 122
N-csatornájú záróréteges FET ...........•. 102 Közvetett érintésvédelem ... ......... 124
P-csatornájú záróréteges FET 102 Védelmi rnódok, védelmi osztályok, érintési
N-MOS-FET . . 102 távolságok . .......... 125
P-MOS-FET . 102 Vezetékek és kábelek méretezése és védelme 126
N-MOS-FET önvezető . 102 A VDE szerinti vizsgálatok 132
P-MOS-FET önvezető . 102 Fürdőkáddal vagy zuhanyzóval felszerelt helyiségek 135
Kettős vezérlésű MOS-FET 102 Különleges üzemek, terek és berendezések 136
Bipoláris tranzisztorok . 103 Villámvédelem, földelőberendezések méretezése 137
NPN-tranzisztor .......... . . 103 Dugaszolószerelvények ........... 138
PNP-tranzisztor . 103 Elektrotechnikai rajzjelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
Egyesített jelleggörbék, jelátviteli jellemzők 103
Műveleti erősítők . 104
Fényelektromos építőelemek . 105 18. Vezérlés- és szabályozástechnika 140
Fényelem . . . 105
Fotodióda .. . . 105 Általános jelölések . ..•.•.... ...... . 140
Fototranzisztor . 105 A vezérlés sajátosságai ... ...... .... ..... 140
Fototirisztor . 105 A szabályozás sajátosságai 140
Fototirisztor-tetróda . 105 Fogalmak és jelölések . . . . . . . . . . . . . . . . .. 140
Világítódióda, LED . 105 A vezérlés- és szabályozástechnika rajzjelei 14'1
Fotoellenállás . 105 A szabályozó-, állító- és kezelőkészülékek
Fénycsatolók . 106 rajzjelei 142
Világttó kijelzők . 106 Szakaszok időbeni viselkedése vezérlésnél és
szabályozásnál 143
Szabályozók és működésük . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 144
15. Analóg elektronika 107 A szabályozók fajtái: sajátosságok, beállítások 145
Tárolt programú vezérlések 146
Egyenirányítók. . 107
Egyenirányítók simttókondenzátorai 108
Feszültségsokszorozók. ............. 108 19. Anyagok és anyagszabvályok 148
Bipoláris tranzisztorok alapkapcsolásai (NPN-tipus) 109
Térvezérlésű tranzisztorok alapkapcsolásai Az elemek periódusos rendszere . 148
(N-csatornájú) ... ........... 109 Az elemek neve, jele, rendszáma, relatív
Műveleti erősítők alapkapcsolásai 110 atomtömege . 148
Tirisztoros kapcsolások ................. 111 Anyagjellemzők . . . . . .. . . 149
Tirisztoros teljesítményvezérlés 111 Vegyszerek, amelyeket egy villamos szakembernek
Tirisztoros kapcsolások 112 ismernie kell . 149
Vezéreltegyenirányítók . . . .. . . .. . 112 Anyagjellemzők: szilárd anyagok . 149
Fázishatás-vezérlés/teljeshullámú vezérlés 112 Anyagjellemzők: folyadékok . 150
Anyagjellemzők: gázok . 150
Vezetéksodronyok tartós áramterhelhetősége 150
16. Digitális technika 113 Szerkezeti anyagok igénybevétele - szilárdság . 151
Acélok anyagszabványai . . . 152
Kapcsolóelemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 113 Nemvasfémek anyagszabványai . 152
Állandó, változó, kapcsolási algebra 114 Anyagszámok . 153
A de Morgan-szabályok ............ 114 Nemvasfémek . 154
Igazságtáblázat, logikai kapcsolások, kapcsolási Vasöntvények . 154
analízis, szint. . . ..... ..... 115 Acélfajták . . . 154
Pozitiv és negativ logika, kapcsolóáramköri családok 116 Rézfajták . . .. . . .. . . . 155
Rézötvözetek _ . t55 Tűrések megadása 167
Ellenállásanyagok . 155 Különféle alapanyagok jelölése vonalkázással 168
Fűtóhuzalok . 155 Rajzok tárolási méretre hajtogatása 168
Hóbimetallok . 156 Grafikus ábrázolások koordináta-rendszerben 168
Lágyforraszok . 156
Keményforraszok. . . 156
Forrasztózsírok . 156 21. Az elektrotechnikai rajzokr61 általában .... 169
Szabadvezetékek vezetékanyagai . 156
Menetféleségek. .... . . 157 Elektromos dokumentációk, fogalmak. . . . . . . . . .. 169
Mágneses anyagok . 158 Villamos üzemű eszközök jelölései ..•...••.. 169
Állandómágneses anyagok . 158 Általános célú betűjelek . . . . . . . . . . . . .. 169
Lágymágneses anyagok .. 158 Üzemi eszközök jelölései . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 169
A nemfémes ipari alapanyagok áttekintése 159 Kapcsolási rajzjelek . . . . . .......... ...••. 170
A műanyagok rövid jelölései . 159 A kapcsolások grafikus szimbólumai . . . . . . . . . . .. 170
Prespán - csillám - szigetelófóliák . 160 Antennák kapcsolási rajzjelei . . . . . . . . . . . . . . .. 170
T ermoplasztok (plasztomerek) 161 Vészjelzó készülékek kapcsolási rajzjelei 170
Duroplasztok (duromerek) 162 Kiegészftó kapcsolási rajzjelek . . . . . . . . . . . . . . 170
Kerámiai anyagok 163 Jelzókészülékek kapcsolási rajzjelei ...•.•.•. 170
Elektroakusztikai átalakítók 170
Vezetékek és összekötók rajzjelei . . . . . . . . . . . 171
20. Műszaki rajzok 164 Változtathatóság, beállíthatóság, ellenállások
és kondenzátorok jelölése . . . . . . . . . . . . . . . . .. 171
Rajzméretek .. . . 164 Kapcsolókészülékek, működtetések és kioldók
A műszaki rajzok feliratozása . 164 kapcsolási rajzjelei . . . . . 171
Görög betűs írás . 164 Transzformátorok és fojtótekercsek kapcsolási
Vonalfajták és vonalvastagságok 164 rajzjelei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 172
Méretarányok . 164 Villamosenergia-fejlesztók és -átalakítók
Geometriai alapszerkesztések . 165 kapcsolási rajzjelei . . . . . . . . . 172
Izometrikus szerkesztés . 166 Mérőműszerek, mérókészülékek, számlálók
Dimetrikus szerkesztés ... . . 166 kapcsolási rajzjelei . . . . . . . . . . . . . . . . .. 172
Ábrázolás műszaki rajzokon . 166 Félvezetó épftóelemek kapcsolási rajzjelei 173
Metszetek 166 Bináris elemek kapcsolási rajzjelei 173
Menetek ábrázolása . . 166 Villamos szerelések kapcsolási rajzjelei .. 174
Méretmegadás rajzokon . 167 Villanyszerelési kapcsolások - alapkapcsolások .. 175
Méretvonalak határolása . 167 Készülékkapcsolók . 175
Méretvonalak ...... . . 167 Beszéló-, hívó- és betörés ellen védó berendezések 176
km~.......... . . 167 Relékapcsolások ... . . . . . . . . . . . . . . . . .. 178
Négyzetes alakzatok . 167
Hornyok . . . . . . 167
Törésvonalak . 167 Tárgymutató o. 180
1. Mennyiségek és mértékegységek (1. az MSZ 4900 szabványsorozatot is)
511 alap mennyiségek, alapegységek, jelölések, az egységek jele
Az alapegységek meghatározása
SI-mennyiségek SI·egységek A meghatározások alapja Fizikai meghatározás (év)
Tömeg kilogramm Önkényesen elfogadott, A tömegetalon egy 39 mm átmérőjű, 39 mm

m kg ún. párizsi őskilogramm magasságú platina-irídium henger, ennek tömegét
1 kg tömegnek nevezzük (1899)
Hosszúság méter Fénysebesség 1 méter annak az útszakasz nak a 299 792458-ad

/ m Co= 299 792 458 mis része, amelyet a fény 1 másodperc alatt megtesz
(1984)
Idő másodperc Egy atom 1 másodperc a cézium-133 atom centiméteres

t s sugárzása hullámsávú sugárzása 9192631770 periódusá-
nak időtartama (1967)
Áramerősség amper' Két áramát járta vezető 1 amper az az áramerősség, amely két párhu-
(villamos) A közötti erőhatás zamos, egymástól 1 m távolságban lévő áramát járta
1 vezető között méterenként 0,2 j.1N erőhatást hoz
létre (1948)
Hőmérséklet kelvin" Egy anyag olvadási, 1 kelvin az abszolút nullapont és az olvadó jég
T, EJ K illetve párolgási hőmérséklete közötti hőmérséklet-különbség
hőmérséklete (víz) 273, 16-ad része
Fényerősség kandela' Pontosan meghatározott Az 555 nm hullámhosszú (sárgászöld) és 1/683 watt

/ v cd hullámhosszú fényforrás teljesítményű fényforrás sugárzásának lényereje
sugárzása szteradiánonként (térszög) 1 kandela
Anyag- mól Atomok, molekulák, A 12 gramm tömegű "C szén izotóp atom-
mennyiség mol ionok mennyisége jainak szám ával megegyező anyagmennyiség. Az
n atomtömeg, illetve a molekulatömeg grammban
(1971)
Többszörösök és törtrész ek I az SI-egységek szokásos prefixumai (előtagok)
Prefi· Jelek Hatvá- Példák Prefi- Jelek Hatvá- Példák

xumok nyok xumok nyok
hekto- h 10' Hordók, 10 hl-ig deci- d 10-1 Radarhullámok, 1 dm

kilo- k 103 Nagyfeszültség, 20 kV centi- c 10-' Centiméter, cm
mega- M 10' Erőmű, 500 MW milli- m 10-3 Erősítők árama, mA
giga- G 10' Záróréteg, 5 GQ mikro- j.1 10'" Antennaleszültség, 200 j.1V
tera- T 10" Fény, sárga: 500 THz nano- n 10-9 A lény hullámhossza,
peta- P 10" UV-közeli: 1 PHz 400 ... 700 nm
ex a- E 10" Holdtömeg: 73.103 Eg pi ko- P 10-" Kapacitás, 5 pF
lemto- f 10-15 A 1Z"-mezonélettartama: 0,1 ls
atto- a 10-1• A hemoglobin tömege: 0,1 ag
1 Systéme International d'Unités (nemzetközi mértékegységrendszer) Magyarországon a 8/1976. IV. 27. MT rendelet szerint,
alkalmazása 1979. 1. 1. óta kötelező.
a Amper: André Ampére francia fizikus.
3 Kelvin: Lord William, Thomson (1824-1907) angol fizikus.
4 Candela: latin szó, jelentése gyertya.
5
Fontos fizikai állandók
Megnevezések Jelek Számértékek Megnevezések Jelek Számértékek
és egységek és egységek
Vákuumpermittivitása Co 8,865 - 10-12 A - s Nehézségigyorsulás 9 9,80665 mis'

Vákuumpermeabilitása }Ja 1,257 10-<V-m Boltzmann-féleállandó k 1,380 - 10-23 W - siK
Fénysebesség Co 2,99792 - 10' mis A termodinamikaihőmérséklet To -273,16 -c: O K
Elektronelemitöltése e 1,6021 - 10-19 A - s abszolútnullapontja
Az SI-alapmértékegységekből származtatott nemzetközi egységrendszer

A fontosabb származtatott SI-mennyiségek és egységek
1. Tömeggel kapcsolatos mennyiségek és egységek 2. A mozgástan mennyiségei és egységei
Nevek Jelek Egységek Nevek Jelek Egységek
Sűrűség p ~ kilogramm per Frekvencia f, n -

1 egy per
(fajlagos tömeg) m3 köbméter Fordulatszám s másodperc, hertz
Moláris M ~ Kilogramm Sebesség v ~ méter

tömeg mol per mol s per másodperc
Tehetetlenségi J kg - m' kilogramm - Gyorsulás a m méter per másod-

nyomaték négyzetméter s' perc a négyzeten
Fajlagos v m3
-
köbméter per Szögsebesség lV,n rad radián per
térlogat kg kilogramm s másodperc
3. A mechanika mennyiségei és egységei 4. Az elektrotechnika mennyiségei és egységei
Nevek Jelek Egységek Nevek_ Jelek Egységek
Erő F ~ a = 1 N (newton)
Villamos Q A- s = 1 C (coulomb)
Súlyerő G s töltés amper - szekundum
Forgató- M N-m newton - méter Villamos U W

71..= 1 V (volt)
nyomaték feszültség
Nyomás p N Villamos R 'i= 1 fl (ohm)

m' = 1 Pa (pascal)
ellenállás A
Munka W,A 1 N - m = 1 J (ioule) Fajlagos p V

m=1 fl m (ohm - méter)
Energia E, W lW- s =1 J (watt - szekundum) ellenállás A
Teljesítmény P Villamos C A-s

1=1
s
W (watt)
kapacitás
V = 1 F (farad)
5. A hőátadás, a hőtan és a fénytan mennyiségei és egységei
Nevek Jelek Egységek Nevek Jelek Egységek
Fajlagos hőka- c J joule per Fényáram rp cd - sr = 1 Im (lumen)

pacitás (fajhő) kg - K kilogramm - kelvin candela - szteradián
Hővezetési A W watt per kelvin - méter Fénykibocsátás 17 Im lumen per watt

tényező K-m W
Hőellenállás Rth W Megvilágítás E Im = llx lumen per

watt per kelvin
K m' négyzetméter (lux)
6
2. MATEMATIKAI ÚTMUTATÓ
Jelölések és fogalmak (1.még az MSZ 4899 szabványsorozatot is)
Jelek Kiejtés Megjegyzések Jelek Kiejtés Megjegyzések
+ plusz a+ b a plusz b () kerek, A zárójelek összefoglalnak

a és b összege n szögletes, és ezáltal előírják a számítás
II kapcsos sorrendiségét, pl.
- ínusz a-b amínusz b zárójel
a és b különbsége (a- b) {M[ co~ [x-~)+ 19 +k}
-szor a· b vagy ab = a-szor b; ff pi ff= 3,1415926535897932 ...

(x) (zsebszámológépeknél) Ludolf-féle szám'
a és b szorzata
e e e = 2,718281828459045 ...
- per, Euler-féle szám"
/ ill. tia vagy a/b vagy a: b
a! a faktoriális pl. a=3;3!=1·2·3=6
vagy osztva a osztva b-vel; a és b hányadosa
a per b a=5;5!=1·2·3·4·5=120
(zsebszámológépeknél) a természetes szám. O! = det 1
(+)
= végtelen pl. x-> ee

= egyenlő e+b a egyenlő b-vel
x tart a végtelenhez
nem a*b a nem egyenlő b-vel
* egyenlő a és b különbözők L szumma n
L Xi == Xl + X2 + o •• + Xn_1 + Xn
i~ 1
=def. definíció a = del. b a definíció szerint szumma x.összeqe,
szerint egyenlő b-vel
i egyenlő 1-től n-ig
egyenlő
n
< kisebb mint ac b a kisebb mint b TI produktum

Il Xi == X, . X2"'Xn_1 . Xn
i= 1
sokkal a" b a sokkal kisebb mint b x" i egyenlő

" kisebb
produktum t-től n-ig
!!. delta, ill. két mennyiség különbsége

> nagyobb a>b a nagyobb mint b különbség pl. !!.R= R2- R,
mint
lal a abszolút pl. 1- 3 1= 3; 1 + 3 1 = 3
» sokkal s e-b a sokkal nagyobb mint b értéke az abszolút érték az előjel
nagyobb nélküli érték
s kisebb vagy as b a kisebb vagy egyenlő m, számtani

egyenlő b-vel 2 mennyiségre: m, = a; b
(aritmetikai)
középérték n mennyiségre:
2: nagyobb a2:b a nagyobb vagy egyenlő
a,+82+ .. ·+an
vagy egyenlő b-vel m=a
n
= megfelel a;b a megfelel b-nek
mg mértani 2 mennyiségre: mg =.Ja.Ii
- arányos a- b a arányos b-vel (geometriai)
középérték
n mennyiségre:
mg:::: n"a,· e, . ... ·an_,·an
= közel a=b a közel egyenlő b-vel
egyenlő an a az n-edik a-t az n-edik hatványra emeljük
hatványon
O" és így tovább a ... b a és így tovább b-ig
a. a és így tovább végtelenül -ra a négy-
-ra = a2 t
pl. 1 zetgyöke
3= 0,333 ...
m-ra a m-edik m.j8=a;
% százalék . . x gyöke
x % jelentése: 100
század rész
e' x e' = exp x
%0 ezrelék ill. exponenciális
x%ojelentése: 10~0
ezredrész exp x függvénye
, Ludolf van Ceulen (1540-1610) holland matematikus.

2 Euler, Leonhard (1707-1783) svájci matematikus.
7
Jelölések és fogalmak (1.még az MSZ 4899 szabványsorozatot is)
Jelek Kiejtés Megjegyzések Jelek Kiejtés Megjegyzések
In a természetes In a= log, a= n; 8=en

tex) t (x) függvény t az x változ é függvénye
alapú
logaritmus a ---7 ... hozzá- ---7.
rendeljük .. X---7 tex) X---7 y

10gb a b alapú log" a= n; a= b"
logaritmus a x-hez hozzáren- x-hez hozzá-
deljük t(x)-et rendeljük y-t
19a tizes alapú 19a= log" a= n; a= 10"
logaritmus a ,
X---7 y x-hez t függvény-
lb a kettes alapú 19a = log, a = n; a= 2" nyel hozzáren-
logaritmus a deljük y-t
sin x szinusz x x helyén állhat egy aszög o-ban ... tart ... xn~ a az x; sorozat tart
vagy radiánban, ill. x= ca t, az a határértékhez
sin x= "1 - eos' x
IH delta x t.x=x, - x,
eos x koszinusz x M delta t M=t(x,) - t(x,)
eos x= "1 - sin' x
t.y delta y t.y=y,- y,
tg x tangens x t x= sin x két mennyiség különbsége
g eos x
etg x kotangens x <Il a függvény függvény grafikus ábrázolása

etg x= _1_
tg x grafikonja ponthalmazzallP (x,y)
arc árkusz Az x ívet radián ban, vagy (a, b) egymáshoz a-t és b-t egymáshoz
sin x szinusz x az aszöget o-ban kell megadni: rendelt rendeljük
2Jrrad értékpárok
x= 3600 . aO;
360° 1 merőleges 9 1h 9 merőleges a h
a=-- . x rad
2Jrrad egyenesre
A sin x inverz függvénye
zsebszámolégépeknél sirr ' x, pl. II párhuzamos gil h 9 párhuzamos h-val
arc sin 0,5 = 30° ~ 0,5235 rad
ti azonos gti h 9 és h azonos
arc árkusz A eos x inverz függvénye értelmúen értelmúen párhuzamos
eos x koszi nusz x zsebszámológépeknél eos:' x, párhuzamos
pl. arc eos 0,707 = 45° = 0,7853 rad
il- ellenkező gil-h 9 és h ellenkező
arc árkusz A tg x inverz függvényét zsebszá-
értelmúen értelmúen párhuzamos
tg x tangens x mológépeknél tan" x-szel jelölik,
pl. arc tg 1,732 = 60° = 1,0471 rad párhuzamos
arc árkusz 1= ... közötti 1= (g, h) a 9 és h közötti szög

ctq:' x = ~ A etg x inverz függ-
etg x kotangens x g- x szög (nem irányított)
vényét zsebszámolégéppel
a taw' x-bőllehet kiszámítani: ~ szög 1: (g, h) a g-től h-ig tartó szög
... tél (irányított)
arc etg x= __ 1_
aretg x ... ig
pl. arc etg 0,2679 = 75° ~ 1,3089 rad -
PO PO szakasz P-től Q-ig tartó szakasz
t függvény Változó mennyiség, nagysága
egy másik mennyiségtől függ d távolság d(P, O) a P és O közötti távolság
t: inverz A függvény inverze
6. háromszög (P, O, R) 6. a POR háromszög
függvény pl. x' inverze {x
yx inverze y~ = Ty O ... kör «.» O a P középpontú,
In a= x inverze ex = a (sugarú kör
lOx= b inverze 19 b = x
sin x= c inverze arc sin c= x
-
= egybevágó pl. ABC ;OEF
8
Pitagorasz-tétel, Thalész-kör, párhuzamos szelők, szögmérés
Pitagorasz1 tétele Thalész-kör2

Minden derékszögü háromszögben a befogók négyzetének A kör átmérőjére rajzolt kerületi szögek derékszögek.
összege egyenlő az átfogó négyzetével.
c2=a2+b2 c=Va2+b2
a2=c2-b2 a=v c2-b2
b =c -a
2 2 2
b=v c2-a2
Szögmérés (MSZ 4900-1)

A szögmérés egységei
Egységek Az egysé- Teljes L Atszámítások

gek jele kör
radián rad 2 Jrrad 1 rad ~ 57,2957 ... 0
~ rad
2 ; 63,6619 gon
fok 3600 900
° 10; O,01745 ... rad
~ 1.1111 gon
gon gon 400 gon 100 gon
1 gon; 0,01570 . .rad
a befogó b befogó c átfogó (a l1/100-ad
~ 0,90
része)
Az elektrotechnikában a háromszögek és a szögfüggvények
számításához a fokmértéket használjuk, a fokok törtrészeit
tizedestörtként írjuk.
A periodikus függvények ábrázolásához a fokmérték mellett
az ívmérték (rad) is használatos. Az x ívet az elektrotech-
Párhuzamos szelők tétele nikában változó áramok ábrázolásakor áll időfüggvénnyel
írjuk le:
Közös pontból kiinduló félegyeneseket párhuzamos szelők-
kel metszve a félegyeneseken kapott szakaszok aránya:
w=21t=21tf
SA SC T
S8- SD'
és a párhuzamos szakaszok aránya megegyezik a félegye-
neseken kapott szakaszok arányával
AC SA
80- S8 ca a szögsebesség vagy körfrekvencia, ~ = S-1
S
I az ív megtételéhez szükséges idő, s
T egy periódus megtételéhez szükséges idő, s
a frekvencia, ~ = S-1
S
a a szög, o
x az ív (árkusz).
radián
5
3600
1 Püthagorász (Szamosz szigetéről) görög tudós, i. e. 580-500. Egységsugarú kör

2 Thalész (Milétosz szigetéről) görög tudós, i. e. 624-546.
9
Trigonometria'
Szögtüggvények Szögtüggvények az 1.síknegyedben
(Az árkuszfüggvényeket 1.a 8. old.)
A derékszögű háromszög oldalainak aránya az a és fl
hegyesszögek függvénye, ezért ezeket szögfüggvények·
+ 1. síknegyed
nek nevezzük.
~etg a,
B B
(3 I a (3 = 90° I
---<>--~-:::- - - -
a,
+ (J ~ tg a,
AtÚJgó aafJ szög
a az a szöggel melletti befogó
szemköztibefogó
sin a,
A '------'~[
baz a szög ba fJ szöggel
melJetti befogó szemközti befogó ~ (OS a,
A derékszögű háromszög
A szögfüggvények közötti összefüggések
Az oldalak arányának Matematikai

elnevezése írásmódja
szöggel szemközti befogó a sin fJ=!!

(OS a
szinusz = sin a=-
átfogó e e
szög melJetti befogó b
koszi nusz = eos a=- cosfJ=~ l' = sin' a+ eos' a t a= sin a
átfogó e e
g eos a
szöggel szemközti befogó sin a= ,j, ~eos' a
tangens = tg a=~ tg fJ=!!
szög melJetti befogó b a eos a= "1 ~ sin' a etg a= eos a
k ~ szög melJetti befogó Sin a
etg a=!! etgfJ= ~
otangens ~ szöggel szemközti befogó a b
A szögfüggvények grafikonjai
Nevezetes szögek közelítő
a négy síknegyedben
szögfüggvényértékei
1,73 . I
a. 0° 30° 45° 600 900 l
.' tg IX
v
sin a O L = O 5000 -.1...= O 7071 .l ..J3= O 8660 1
1,0 o
V <, ,.-
2 ' ..[2' 2 ' i/ ",-sin IX / /
0,5 o
eos a 1 .l ..J3= O 8660

2 '
-.1...=O 7071
..[2'
.1. = O 5000
2 '
O
a 0,00
-0,50
I"- "\
\
i_
\
I -, /
/~
/
-<'eos IX
./.
/
-.1...=05773 -1,00
tg a O ..J3' 1 = 1,0000 ..J3= 1,7320 ~ I
I
I
-1,73 I ;
0° 45° 90° 135° 180° 225° 270° 315° 360°

-.1...=05773
etg a co ..J3= 1,7320 1 = 1,000 ..J3' O a_
II II 7
7; "2 II 7;lIrad211
, A trigonometria görög eredetű szó, Jelentése: háromszögmé-
rés.
Szög ---
10
A hatványozás és a gyökvonás szabályai
A hatványozás szabályai
I a_"_=_~_n_~_z_e:_·_·-_-_b ~
25=2.2.2.2.2=32
r+" Kitevó
~ 2~=32 ~ hatvány értéke
Hatvány- _
kifejezes Alap
A gyökvonás szabályai
Előjelszabályok
(_a)2O+'=_b
c'an±d'an= (c±d) -e"
YÖkkifejeZéS
Gyökkitevó
an'bn=(a'b)" an: bn= :: =(i)" = (a: b)n '-----3
......
~
(I2Z=3--"
A gyök értéke
___ .• gyo"kal ap
Gyökjel
a'=a I Múveleti jel
Előjelszabályok
Vb= ±a nEN Második (négyzet-)gyök

c
_=c-a-n 2Vb=±a Páros gyökkitevö
an
2n + 1,r.-;:
V +b= +a Páratlan gyökkitevö
2n+1~
V -b=-a Képzetes szám i = ,f-f
2~r-;:
V -b=a'í=a-j (az elektrotechnikában j)
A kéttagú kifejezések hatványai (a ± b)"
(a+b)2=a2+2ab+b2
(a +b)3 =a3 +3a2 b + 3ab2 +b3 stb.
(a +b)4=a4 +4a3 b+6a2 b2+4ab3+b4
Vb'b=bn
(a-b)2=a2-2ab+b2
(a-b)3=a3-3a2b+ 3ab2-b3 stb.
(a_b)4=a4 _4a3 b + 6a2 b2_4ab3+b4 c· Vb+d Vb=(c+d) vb
Az együttható kat a Pascal-háromszögből'

Vb'VC=Vb-C
állapít juk meg.
Vb-C=Vb·VC
n=O . "
n=1 1 1 cVb=0
'-->--'
n=2 1 2
'-->--' '-->--'
1
n=3 1 3 3
'-->--' '-->--' '-->--'
1 vbb: VCc= Vb:C
b:c= ~ li
n=4 1 4 6
'-->--' '-->--' '-->--' '-->--'
4 1
n=5 5 10 10 5
~ -=-=vb VbVC
b. c
stb. cVC
(a+b) (a-b) =a2_b2 ~ bm=( vbb)m=bnm
, Blaise Pascal (1623-1662)

filozófus.
francia matematikus, fizikus és VVb=VV'b= nVE
11
Logaritmusszámítás, egyenletek megoldóképlete
A logaritmus számítása Megoldóképletek exponenciális egyenletekhez
Példák:
an=b-. log, b=n
52 = 25 log525 = 2 _ Inn-Inno
n=no e':1.·~
/
->
\ -------- A logaritmus értéke
1. = x
a
Logantmus \
Alap
~zám
2. i=íoe -,, = t=t'(lnio-ln/)
(olvasd: az ő-ös alapú logaritmus 25 egyenlő 2-vel) t
3. u=uo' (1 -e-') = t=t'ln(~)
uo-u
A műszaki életben a tízes alapú, a természetes alapú és a
kettes (bináris) alapú loqarítrnust használják.
Alap , Rövidítés Megnevezés

4.
'n'
1= -
c = x=---
Igi
Igu-Igc
2(lgi-lgk)
10 Igb=loglOb Tízes alapú vagy 5. i=k'y,; = x
Igu
Briggs-féle'
logaritmus
Kétismeretlenes lineáris egyenletrendszer
e=2,718 ... In b= log, b Természetes alapú
megoldása megoldóképlettel
vagy Napier-féle'
logaritmus A többismeretlenes egyenletrendszert legalább annyi
egyeniettel kell megadni, amennyi az ismeretlenek szá-
2 lb b= log, b
ma. Az egyenleteknek függetleneknek kell lenniük, azaz nem
származtatható ak egymásból összeadással, kivonással, szor-
log, a= 1 19 10 = 1 In e= 1 Ilb 2 = 1
zással vagy osztással. A gyakorlatban többnyire kétismeret-
a =a1 10' = 10 e' =e 2'=2
lenes egyenletrendszerek fordulnak elő.
A logaritmusszámítás azonosságai 1. egyenlet:

II. egyenlet: a, x+b, y=c,
aElR ": c, d, ElR ": m, nECQ a2x+b2 y=C2
Szorzat
log, (c' CI) = log, c+ log, d
Az 1. egyenletet x-re vagy y-ra rendezzük, és behelyettesltjűk
a II. egyenletbe:
Hányados 109,(~)=109, c-log, a
b, c2-b2 C, y a, e2-82 C,
log, cn=n'log, c x 82 b, -8, . b2 8, b2-82 b;

Hatvány
.!!. n A kapott x vagy y értéket behelyettesítjük az 1. vagy a II.

log, cm=m'log, c egyenletbe, és a hiányzó számértéket kiszámít juk.
Gyök log, 'vc 1

c=m log, c Másodfokú
helyettesítő
egyenlet
taggal
megoldóképlete
A megoldáshoz először is rendezzük az egyenletet csökkenő

A logaritmusokkal végzett számítási műveleteket a tízes
hatvány szerint.
alapú logaritmusra vezetjük vissza.
ax'+bx+c=O
Az a alapú logaritmus n átszámítása q alapú logaritmus m-
mé a tízes alapú logaritmussal: x' + 12 x + .f ~ O
a a
.-- --, Átszámítási
~ = p és ~ = q helyettesítések után
együtthatók
19b=0,43429 'In b
Igb=0,30103Ibb a következő ún. normálalakot kapjuk:
In b = 2,30258 19b
I
In b=O,69314·lb b
lb b=3,32193 19 b __ x_2+_P_x_+_q_=_oI ebből az ismeretlen:
Im=nlga Ibb=1,44269Inb
19 q
, Henry Briggs (1561-1630), angol matematikus.

, John Napier (1550-1617), skót matematikus.
12
Vektorok és a váltakozó áram vektora
Vektorok A váltakozó áram vektora

A műszaki életben vannak olyan mennyiségek, A váltakozó feszültség vektorábrája és idődiagramja
amelyeket nem elegendő nagyságukkal, értékükkel u
és egységükkel megadni, mert hatásuk az iránytól
is függ. Ezeket a mennyiségeket vektoroknak, vek-
tormennyiségeknek nevezzük. Ilyenek pl. az F
erő, a v sebesség, az a gyorsulás, a aJszőgsebes-
ség, az M forgatónyomaték, az E villamos térerős-
ség, a H mágneses térerősség stb.
Vektor előállítása ali Vetítési tengely u =ü· sinwf

Hatásvonal, irány
./ A vektorok hatás-
vonalukon eltolha- il j\ 11."
\
Irány, tók. A vektor' hosz- Q vektor az Y..II effektív érték vektora
vektornyíl szúsága arányos a
vektor értékével- a Az il vektor a szinuszos váltakozó feszültséq ábrázolásának az adott
feltételekkel egyszerűsített formája.
választott méret-
Tovább egyszerűsfthetjük, ha a feszültségvektort a választott méret-
arány szerint.
arányban az ld., = 0,707 Q effektív értékkel ábrázoljuk.
a vektormennyiség értéke Különböző fázisú feszültségek és összeadásuk

Méretarány fM
'hossza
Hosszúság ,= a vektormennyiség értéke

fM
Vektor felbontása összetevőire
I
I
-1
a
~X~~
x
wt
Vektorok összeadása
A V, összegvektor a V, és V,
uy, .r>
összetevő vektorok vektoriális
wt;270·
összeadásával, azaz egymás-
hoz illesztésévei képezzük. A
sorrend tetszőleges: V, + V, =
= V, + V, . Az összegvektort ere-
y,/!
dővektornak is nevezzük. j/Y'
Vektorábra
Yl
Vektorok kivonása
A L'i V különbségvektort úgy __ -~ Összefoglalás
4
kapjuk, hogya V, kivonandó _, ~" -,
,1'
vektort 180°-kal elforgat juk, - V2 ,-,;; A vektorábrában minden szinuszosan változó mennyiség vektorként
állítható elő.
és a V, vektorral összead-
A vektor hossza a választott méretarányban aszinuszgörbe csúcs-
juk. értéke.
A csúcsérték helyett választható a váltakozó mennyiség effektív ér-
Kettőnél tőbb vektor összeadása
téke is. A váltakozó mennyiség egy ar szögsebességgel körbefordu-
ló ún. forgóvektorral is ábrázolható. Az f = 50 Hz másodpercenként
50 körbefordulást jelent.
A vektor forgásiránya a matematikában haszná/atos pozitív forgás-
irány, azaz az óramutató járásával ellentétes.
Váltakozó mennyiségek vektorait a vektoriális műveletek szabályai
szerint összeadhatjuk, ill. kivonhatjuk egymásból (mértani összeg-
zés).
13
-'- Számrendszerek cn
~ N
Ol,
Rendszer Kettes (bináris) Nyolcas (oktál) Tízes (decimális) Tizenhalas (hexadecimális)
Alap 2 8 10 16
..•
3
(1)
::::1
Q.
Szükséges kettő nyolc tíz tizenhat
1/)
számjegyek 0,1 O, 1,2,3,4,5,6,7 0,1,2, ... , 8, 9, 10 O, 1, 2, ... , 8, 9, A, B, C, D, E, F N
Számjegyek hatványalakban .27.26.25.24'23.22.2'.2°. . 83'82'8"8°. . 103. 102 . 1O' . 10° . . 163 .162 '1,6' .160 .
..•
(1)
(1)
helyiértéke
tízes
. 128 64 32 16 8 4 2 1 .512 64 8 1 .. 1000 100 10 1 .4096256 16 1
r
számrendszerben 1/)
N
Számpélda Ol,
~H i O~2~1l".- ,
3
o
t, ~f!ii~ "~
;II;"
'EO~]
~"25= 32 ~5'8'= 40
-
Ol,
ol
ji)
0.26=
1.27=
O
128
2'82=
0·83=-.!l
128 '"
;:;;
Ol,
1/)
Értéke: 169 Értéke: 169 Értéke: 169 Értéke: 169 ol
Megjegyzések Felhasználása a digitális technikában, Felhasználása Szokásos számrendszer A betúk tízes számrendszerbeli értéke
mikroprocesszoroknál, mikroprocesszoroknál, A = 10, B = 11, C = 12,
mikroszámítágépeknél számitógépeknél 0=13, E= 14, F= 15
Felhasználása mikroprocesszoroknál,
számtóqépeknél
Számok átalakítása
Tízes <:> kelles Tízes <:> nyolcas Tízes <:> tizenhatos Kettes <=> tizenhatos
169 2 = 84 maradék 1 169 :8 = 21 maradék 1 --- 169: 16 = 10 maradék 9 -- 1 O 1 O 1 O 01

-_=====-=--=--=-~~ °
III
84 2 = 42 maradéko '--v---' '--v---'
42 2 = 21 maradék O 21 :8 = 2 maradék 5 -- 10 : 16 = maradék A -
A 9
°
=i"l II
:;l:::~=~; 2 :8 = maradekg
l
101010012=A9'6
5:2 = 2 maradék,
2:2 = 1 maradéko
1 :2 = °
maradék, II Mindig négyes csoportokban kell a tizenhatos
számrendszer jegyeit meghatározni.
A
.j-
9
.j-
169'0=101010012
1 O 1 O 1
O O 1, 169'0=251.
2 5 1
169,o=A9'6
A9 I O 1
A9'6=101010012
° 1 O O 1
A maradékot a tizenhatos Minden tizenhatos számrendszerbeli jegyet

A maradékot a kettes számrendszer A maradékot a nyolcas számrendszer számrendszer jegyeivel, azaz négyjegyű kettes számrendszerbeli számmá
jegyeivel, azaz O-val és l-gyel írjuk. jegyeivel, azaz 0, 1, ... , 6, 7-tel írjuk 0, 1, ... ,8,9, A, B, C, O, E, F-tel írjuk alakítunk.
3. HOSSZÚSÁGOK,TEKERCSEK,TERÜLETEK,TÉRFOGATOK
ÉS TÖMEGEK sZÁMíTÁSA
Megnevezések Képletek Mennyiségek, egységek és jelmagyarázatok
Osztások: Végdarabok 1 a teljes hossz, mm
kapocsléc
/,
/
/1 /l I
nélkül
Végdarabok
GE] n+1
1, és 13 a végtávolságok, mm
1,
t
n
a felosztandó
az osztásköz, mm
szakasz, mm
az osztások száma (furatok)

I I I beszární- t
f- u, +f 3)
1- ..• +- -+- -f"+-$- --+ n+1

tásával
JtL
Kör Kerület d a kör átmérője, mm
K=d ffvagy r a kör sugara, mm
K=2-r-ff K a kerület, mm
$1
d, a gyűrű külső átmérője, mm
A körgyűrű Kk = dk - ff d, a gyűrű belső átmérője, mm
közepes dk a gyűrű közepes átmérője, mm
hossza d _ a, + d,
k- 2 T(~314~22
' 7
,1/\\
Körcikk ívhossz
d a körcikk átmérője, mm
r a körcikk sugara, mm
j= ff-
aO aO a körcikk szöge, °
d36QO j az ivhossz, mm
- n « 314 = 22
aO ' 7
~ I i= 7[-
r18QO A teljes kör 360 °
I
Hengeres tekercs d, a tekercstest belső átmérője, mm
Menetszárn/réteg NF~ d, a tekercstest külső átmérője, mm
dSl
.~ES-
dk a tekercstest közepes átmérője, mm
Tekercsmagasságh= d2;dl
diz a szigetelt huzal átmérője, mm
h
A rétegek száma z=- S a tekercstest szélessége, mm
dsz
h a tekercsmagaság, mm
Menetszám N=z-N, Z a rétegek száma
dk= d, + d2 N amenetszám
Közepes 0
2 1 a huzalhossz, mm
A vezeték hossza 1= N- ff- dk (Gyakorlati tapasztalatok szerint N és II O%-kal
is kisebb lehet a számítottnál, ezért a számításo-
Rézkitöltési tényező kat a kitöltési tényezővel is el kell véqezni.)
fc, a rézkitöltési tényező
feu= qeu =!:!.:.!I
qc, a rézkeresztmetszet
q, soh
q, a tekercskeresztmetszet
Lapos tekercs Menetszáml a tekercstest belső szélessége, mm
E!J
S
rétegek N,= d" d a tekercstest külső szélessége, rnrn
I a tekercstest belső hossza, mm
a tekercstest mélysége, mm
~f~H
5,
A réte-
gek
száma
I Z=~;h=d;S
I
h
a;
Z
a tekercs magasság, mm
a szigetelt huzal átmérője, mm
a rétegek száma
.- ss--.'ia -. I
Menetszám
N amenetszám
IN=ZN, I 1, a közepes huzalhossz, mm
1 a huzalhossz, mm
Huzalhossz
I
1,=2a+2s+ff- h
I=N-/k-10""
15
Területszámítások
Négyzet - kör Négyzet T a terület, mm'

d az átmérő, mm
T=a' a
·rW
az oldal hosszúság, mm
I I
Kör
!!.
T= d'·
4
= d'· 0,785
Téglalap - ellipszis Téglalap T a terület, mm'

a a téglalap hossza, ill. az ellipszis
a T=a· b
I I b
nagy tengelye, mm
a téglalap szélessége, ill. az ellipszis
Ellipszis kistengelye
I/' I ~
-<l I---t-~ T=a· b· -
ff
1"'-- I ./
4
T=a· b 0,785
Paralelogramma
a
I T=a· m,
I
T
a
a terület, mm'
a paralelogramma egyik oldala, mm
m, a paralelogramma a oldalra merőlegesen
ED
mért magassága, mm
Trapéz T a terület, mm'

T=a,+a,. a, és a,a párhuzamos oldalak hossza, mm
a, m
2 m a trapéz a" ill. a, oldalakra merőlegesen
I I mért magassága, mm
1/ E
\ T=ak• m ak a közepes hossz, mm
t
1-
r---
ak
a, _.~
-
Háromszög T a terület, mm'
T= a· m, a a háromszög egyik oldala
a
I 2
I m, a háromszög valamelyik (esetünkben al
oldalára merőlegesen mért magasság
{~
Körgyűrű T a terület, mm'
T=!!.(di-d~) d, a körgyűrű külső átmérője, mm
4
d, a körgyűrű belső átmérője, mm
T = 0,785 (di - di)
S a körgyűrű vastagsága, mm
T' a terület, mm'
"~ T'= d,:- d,.

2
1t·S Közel ítő képlet, csak kicsi ny falvastagságoknál
alkalmazható.
16
Területek, térfogatok és tömegek számítása
Körcikk T a terület, mm'

trd' . rpo
ep
I T=4.360o
I d
rpo
a kör átmérője, mm
a körcikk szöge
.@
Körszelet T a terület, mm'
h=d· sin~ d a kör átmérője, mm
.I±!t
2 h a körszelethez tartozó húr, mm
m=d· sin'~ m a körszelet magassága, mm
4 rpo a húrhoz tartozó középponti szög
T-_d'(~_'
8 1800 Sin rp)
I
(=-
d
2
i
Hatszög T a terület, mm'
-Im
0= 2d d oldaltávolság, mm
-J3 O csúcstávolság, mm
T=-J3. d'
2
Térfogat, tömeg, súlyerö Térfogat T az alapterület, dm'

V a térfogat, drn"
I
.: ~
I
V= T m
Tömeg
m=p V
I
I
p
m
G
h
a sűrűség, kg . drrr"
a tömeg, kg
a súlyerő, kg ~m = N
s
a magasság, dm
9 a nehézségi gyorsulás, m . s-,
Tjj y Talapterület
Súlyerő g=9,81 m· s-'= 10 m· s-'
1/
I G=m· 9 I
Gúla, kúp T a terület, dm'
~,r I
V= T.!!!. m a magasság, dm
I
G
3 V a térfogat, drn"
~
T T T
Csonka gúla, T, az alapterület, dm'
csonka kúp V=!f(T, + T,+..JT,. T,) T, a fedőlap területe, dm'

V a térfogat, ern"
m a magasság, dm
,~,~1!"
/-t +-- .
ha nagyon karcsú
V= Tk' m
T, + T,
Tk a közepes keresztmetszet, dm'
Ha tömeget kg-ban és a súlyerőt N-ban adják

meg, célszerű a drn" egységet alkalmazni.
T, lj 7;=-2-
17
E
Térfogatszámítások
Gömb Térfogat Felszín A a felszín, rnm"
I V a térfogat, mm"
$ V=.::· d? 2
A=1/" d d a gömb átmérője, mm
6 A = 4" r2 r a gömb sugara, mm
V= 41/". r3
3
Gömbszelet V a gömbszelet térfogata, rnrn"

A, a felszín az alapterület nélkül, mrn"
V=1/"m2(r-~)
fj
r a gömb sugara, mm
m a gömbszelet magassága, mm
A, = !C. r m 2 h a gömbszelet alapterületének átmérője, mm
~ .
A, = lE (h2 _ 4m2)
4
Gömbréteg V a gömbréteg térfogata, rnm"

tr- m ~ a gömbréteg felülete az alap-
V= -6- (3r; + 3r~ + m')í Ak
és a fedólap területe nélkül, mm'
r a gömb sugara, mm
Ak = 2· !C. r m
~-- r, és r, az alap- és fedólap sugara, mm
m a gömbréteg magassága
~
4. A FIZIKA ALAPJAI
Egyenletes mozgás (a sebesség állandó)
v I~ CTlI
:Lfu I I Mozgásfajták
~I v a sebesség, pl. mis

I v vk a közepes sebesség, mis
I ,1. v a sebességváltozás, rn/s
I t az idő, s
M az időváltozás, s
s a meg tett út m
I ,1.$ az útnövekedés, ill. -csökkenés, m
s I I A ,1.-val jelölt értékek a lehetó legkisebbek
I I I I legyenek.
~
I ~I
I I
I
I
i
I
I
I ~ I ~ Ils=v"1 : t
Megnevezések Képletek Mennyiségek, egységek és jelmagyarázat
Egyenletes mozgás
~kf
$
v=- v a sebesség, mis
t
I I $
t
a megtett út, m
a mozgás időtartama, s
Egyen-
letes
forgó-
mozgás
Szög-
:V' y; .~ w
v=d·
v=O)·r
10)=2.".n
rr·n
I
v= 0).
d
2
v
d
r
o)
o)
a kerületi sebesség,
a körpálya átmérője,
a körpálya sugara, m
a szögsebesség,
szögsebesség, Ils
Ils
rn/s
m
a forgási frekvencia (fordulatszám), Ils
sebes-
r=1
I n forgási frekvencia (fordulatszám), Ils
ség
18
Gyorsuló mozgás - súrlódás - energia
Gyorsuló, (lassuló) v a t időhöz tartozó sebesség, mis

ÖV
a=- v, az átlagsebesség, mis
egyenes vonalú mozgás M
a, t S a t idő alatt megtett út, m
v= a, (; vk=T ( a gyorsulás időtartama, s
a a gyorsulás, rn/s"
S= vk' (
1='~"
F a gyorsítóerő, N
v' a' (,
S=-' S=-
2a' 2
t t F=m,a
Gyorsuló (lassuló) ú) a szögsebesség, 1/s

öw a a szöggyorsulás, 1/s'
forgómozgás a=-
a szögelfordulás, rad
M ff
v=re-t=rco r a sugár, mm (r, külső, r, belső)
0
a.' (2 os-t J a tehetetlenségi nyomaték (tömeg nyomaték),
'1'=-=- kg, m'
2 2
M=J'a m a tömeg, kg
Tömör henger
Üreges henger
I J=t m .,2
J=t m (,~-?,)
M a forgatónyomaték, N .m
Centrifugális erő Fo a centrifugális erő, N

v= ú). r a centripetális erő <=> Fct centrifugális erő
Fct= F"p F",
ú) a szögsebesség, 1/s
Fct = m· r· ÚJ'
r a forgó mozgás sugara, m
m. v2 m a tömeg, kg
Fct=-r-
~F" v a kerületi sebesség, rn/s
Súrlódóerő F, a súrlódóerő. N
F, = Ji' FN FN a normálerő (merőleges a súrlódási felületre), N
F,~A
I M,=F,' r
I Ji a súrlódási tényező
M, a súrlódónyomaték, N.m
r a sugár, m
Fh a húzóerő, N
Súrlódási tényezők Csúszó súrlódás Tapadási súrlódás Gördülési

FN ellenállás
Anyagok párosítása Szárazon Kenve Szárazon Kenve
A felületnek nincs jelentősége
acél- acél 0,12 0,08 0,15 0,12 0,005
FN acél- szürkeöntvény, CuSn-ötv. 0,18 0,06 0,2 0,1 -
acél-fa 0,5 0,1 0,6 0,12 -
M'IÍ .r ~W acél- poliamid (PA) 0,35 - - - -
/
acél- poliacetát (POM) 0,3 - - - -
_~I' acél - polietilén (PE) 0,25 - - - -
F, ///7/ acél- PTFE 0,04 ... 0,22 0,04 ... 0,22
acél-gumi 0,5 1- - 1- -
Mechanikai munka A helyzeti energia a tömegvonzás ellenében
W=F's végzett munka tárolása, pl. víztározók.
(energia) és teljesítmény A mozgási energia a mozgó tömegben
p=~=öW felhalmozódó energia.
t M W a munka-energia, N . m, W· s vagy J
~ P a teljesítmény, W (1 W = 1 J/s = N . mis)
W=~mv2 m a tömeg, kg
2
~ v
( az energiaátalakulás ideje, nem állandó erő-
hatásnál, ill. gyorsulásnál a rendkívül kicsiny
Teljesítmény
M=F·, M-t kell figyelembe venni
forgó- M a forgatónyomaték, N .m
P=M·w ú) a szögsebesség, 1/s
mozgásnáf ~F n a forgási frekvencia (fordulatszám), 1/s
P=M·2"n
Ill. co . rp lJ hatásfok
.r W" W, a befektetett, ill. a leadott munka, N . m
W2 P2 P" P, a befektetett, ill. a leadott teljesítmény,
Hatásfok I '1=- W,
I
'/=-
P,
I N· mis
19
.,
Nyomatékok (emelők) és erők
Forgatónyomaték
Emelőtörtj'"' F~· IM."
vagy
M= F'.,
M
r. ill.,'
F ill. F'
a forgatónyomaték,
az erő, N
N .m
az erő (emelő) karja, m
Az emelő karja az erő irányára merőlegesen, a

forgástengelyig mért távolság. Értelmezhető még
r'
F M,=F,·f, az erőnek a tkp.-i emelőkarra merőleges ösz-
szetevője is.
M2=F2·'2 Az emelő egyensúlyban van, ha a nyomatékok
Tengelykerék ~
M,=M2 kölcsönösen kiegyenlítík egymást.
A tengelykerék példájából kitűnik, hogy kis erővel
F,~
F,·" =F2·'2 nagyerőhatás érhető el. Ennek ára azonban az,
hogy az elmozduláskor meg tett út viszonylag nagy.
Egyensúlyi helyzet, ha:
Emelő
F" F2' F3' F. az erők, N
Fl'" +F2"2
+ F3·f3 + F.· f. =O r, '2' '3' '. a sugarak, m
f,
L:M=O
fl M, a bemeneti forgatónyomaték
(motor felől), N . m
Hajtásban fellépő erők
M2 a kimeneti forgatónyomaték (a hajtott gép
(erőáttétel)
ellenállása), N .m
M, =F, ·f, =F2·'2
M2=F3·f3=F.·,.
F2=F3
r, '2' '3'" a tárcsák, ill. fogaskerekek sugara. VÖ.
áttételekkel (1. még 21. old.)
Egy egyenesbe eső erők összegzése Több erő eredőjének szerkesztése

erősokszöggel
F, Fl Fe=F,+F2
Az F" F2, F3 ... Fn erők eredő
cl-+ o • o ~I ~ segéderőjének meghatározása
FR mértani összegzéssei
o .,
F,
a......,.
.--..,
Fe
-Fl a) Megoldás az erőparalelo-
gramma módszerrel
+o Fe=F,-F,
••SzükSéges
Párhuzamos erők (párhuzamos hatásvonalak)
ellenerő
••
F, r;
t::ir:r~l:;:t.:::;:~·~
F= L (F, ... F,,)
b) Az erősokszöget úgy
Tetszőleges hatásvonalú erők képezzük, hogy
az összetevő
mértani összegzése erőket folytonos
~~F, nyílfolyammal
egymás után felrajzoljuk.
Az F eredő erő zárja
az erősokszöget.
c) Az erők összege
Megjegyzés: az ellenerővel : 'iF = O F,~
A test nyugalomban marad, ha az eredővel megegyező ha-
tásvonalú és nagyságú, de ellenkező irányú erő hat rá. Ha
az erők nem egyenlítik ki egymást, akkor az erőtöbblet gyor- ~F
Ellenero 1
sulást hoz létre, amelyellenerőt eredményez.
20
L _
Áttételek
Egyszeres áttétel v a kerületi sebesség, ill. a hajtószíj

V, =V2 sebessége, mis
7t'd,'n, =n'd2'n2 n, n, a fordulatszám, Ils
Dörzshajtás
d,'n,=d2'n2 i az áttétel, lapos szíjnál korlátozott -1 : 5
Ó Lapos szíjnál n, 2 ... 5%-kal kisebb (csúszás).
i=n,:n2
i=d2:d, Ékszíjnál a dp jellemző tárcsaátmérőt kell
, n helyettesíteni.
+- 2
~. n1
~
A forgásirány
megfordul
n" n" n 3 a forgási frekvencia, 1ls

i, t, i, az áttétel
d, dp d" d3, o, a tárcsaátmérő. mm
. n, d2
Lapos szíjnál n, mért értéke kisebb
',=-=-
n d, 2 a számítottnál - szíjcsúszás.
Ékszíjnál a dp jellemző tárcsaátmérőt kell
i=~=~=~ behelyettesíteni. A tárcsa nem elegendő
2 n4 n4 d3
átfogása bizonytalanná teszi az átvitelt,
. d2'd4 (Az ékszíj nem fekszik fel kellő hosszúságban.)
1=--
d, 'd3
Egyenes áttétel v az osztókőr kerületi sebessége, mis

fo!)a.skerék- csigahaj!ásnál
nil n2 a fordulatszám, 1ls
hajtásnal z, fogszámú Z" Z2 a fogaskerekek fogainak száma
csigakerék
i az áttétel
a a tengely távolság, mm
i=~ d a fogaskerék-átmérő, mm
n2 m modul, mm (m . Ir fogosztás)
. Z2
t=r=
Z,
d,+d2
a=--
2
Z, menetszámú
csiga d=z-m
Többszörös
n, =n4';
n" n" n 3 a fordulatszám, Ils
ip i2, i3 az áttétel
fogaskerék-áttétel
Z,' Z2' Z3' Z, a fogaskerekek fogainak száma
il=!!.!=~ A fogaskerék-hajtásokat gyakran a
n2 z,
hajtómotorral össze építve hozzák forgalomba,
n?+A~
. . \1
.. ZYi~
f-+- i2=~=~=~
n4 n4 Z3
a felhasználó szempontjából csak a kimeneti
fordulatszám fontos.
"---1--;/'. zJ' n4 A kerékpárok közötti áttételt a fogak alakja
Fogaskerék- . z, n2 nj
korlátozza.
hajtás i, '2 . Z2'Z4

1=--
Z, 'Z3
Forgatónyomaték - teljesítmény Ml' M2 a forgatónyomaték, N .m

M =F·c!..l M =F·'!.2 F az átvételi pontban ható erő, N
, . 2 2 2 d, d,. . a fogaskerekek átmérője, m
Z" Z2 a fogaskerekek fogszáma
Ml=~=~ . M2 i az áttétel
1=-
M2 d2 Z2 M, P az átvitt teljesítmény
(veszteség mentes), N . rn/s vagy W
n,
z,
F P'=P2 M,'n,=M2'n2
21
A hőmérséklet
A hőmérséklet Mennyiségek, egységek, jelmagyarázatok, átszámitások

egységei T a hőmérséklet, K (kelvin)
az abszolút nulla fokra
Növekvő (}F=(~-460)oF
hőmérséklet vonatkoztatva rank
8 a hőmérséklet, oC (Celsius-fok)
11T vagy 118 a hőmérséklet- e -) oF
A viz for- 8F= 9-·-+32
ráspontja kü lönbség, K vagy oC ( 5 -c
Az angolszász területeken:
Ajég olva-
daspontja
a TR hőmérséklet rank'-ben
az abszolút nullapontra
vonatkoztatva
TR = U; + 460 }ank ()=- 9((}F
5
-+32
oF
')°e
a 8F hőmérséklet oF-ban
(Fahrenheit-fok).
, William Rankine (1820--1872),

skót mérnök.
Hőmérséklet Izzási színek a hőmérsék-

let durva becsléséhez
Hőmérsékletmérő Hőmérséklet-tartomány, A szilárd test Hőmérséklet
műszerek oC szine oC
Folyadék- pentános -200 ... 20 sötétbarna 550

üveg- alkoholos -110 ... 50 vörösesbarna 630
hőmérő hiqanvos - 30 ... 280 sötétpiros 680
Bimetallhőmérők - 30 ... 400 sÖI. cseresznyepiros 740
Szálhőmérők 0... 1000 cseresznyepiros 780
Villamos réz - 50 ... 150 viI. cseresznyepiros 810
ellenállás- tekercs - 60 ... 180 világospiros 't 850
A 900
hőméró platina -220 ... 550 élénkpiros
Hőelemek réz/konstantán -200 ... 400 sárgáspiros 950
vas/konstantán -200 ... 700 világos sárgáspiros 1000 \
krómnikkel/nikkel 0... 1000 . sárga 1100
Sugárpirométer 600 ... korlátlanul magas vilácossárqa 1200 1
hómérsékletia sárqásíehér 1300

Hőszín és hófény 60 ... 6000 fehér 1500
Séger-kúp 600 ... 2000 200--400-05
fokozatokkal
zöldes
kékes
2000
3000
"
Szilárd testek hőtágulása
Fajta Mennyiségek, egységek, jelmagyarázatok Képletek
Hosszirányú (lineáris) hőtágulás " a tárgy hosszúsága hideg állapotban, m
" a tárgy hosszúsága melegített állapotban, 14/= 12'-/j'II!1fJ= 62 - 8, 1
hideg 1, /1: m
1
melegített
Felületi
;
1=:="===1 T _1_
==3= 2
111
8,
8,
118
ct
a
a
a
a
a
megnyúlás, m
hőmérséklet hideg állapotban, oC
hőmérséklet melegített állapotban, oC
hőmérséklet-különbség, oC
lineáris hőtágulási együttható, °C-"
1_11_1=_,_',_ct_I1_8 1
hőtágu- 8, a felület hideg állapotban, m'

lás A, a felület melegített állapotban, m'
V, a térfogat hideg állapotban, m3
Térfogati hőtágulás r a köbös hőtágulási együttható, °C-"
íiiiJij"g"" . Az anyagokra jellemző értékeket 1.a 149-150,

old.
Ir",3ct, .
(folyadékoknál is)
22
L
Hőtechnika
Hőmennyiség Mennyiségek, egységek, jelmagyarázatok Képletek
Fűtés Hőmérő A hőmennyiség a testben felhalmozott (ill.

felvett vagy leadott) hőenergia. lo=c.m.68
O a hőenergia, W . s vagy J
Szigetett edény c a fajlagos hőkapacitás, J/(kg . K) vagy c számértékeit
Felmelegftendő J/(kg .oCr 1.a 149-150. old.
tömeg m a tömeg, kg
68 a hőmérséklet-különbség, K vagy oC
Olvadás- és Az La olvadáshő az a hőenergia, amely 1 kg

anyag szilárd halmazállapotúbói folyékony IO=LO·m
párolgáshő
halmazállapotúvá alakulásához szükséges.
fl Vízre: O az olvadási energia, J vagy W . s La a víz esetében
-c La az olvadáshő, Jlkg 33,3·10' W· s/kg
100
gáz m a tömeg, kg
Az Lp párolgáshő az a hőenergia, amely

10= Lp' m
o 1 kg anyag folyékony halmazállapotúból gáz- L; a víz esetében
halmazállapotúvá alakulásához szükséges. 2,26 . 10' W . s/kg
Lp a párolgáshő, J/kg
Energiafelvétel
KeveredéSihŐrnérséklet----iltAUk~e~v~e~ré~S~e~I05t-t1;tihh~ő~en~e~r~gi~ákk6Ö;sS~z~e~g~e~e~g~ye~n~lo6-~~::::::::::::::::::~
a keverés utáni energiák összegével LO •• " = LO",""
(veszteség mentes esetben)
81 az első anyag keverés előtti
cl·ml·B.+c,· m,·8,
hőmérséklete, oC ~= -"'c- .--:mC:--I-+-':c-,.--:mCC-,-
rn, az első anyag tömege, kg I
CI az első anyag fajlagos hőkapacitása, _
J/(kg Kr B , = ml 81 + m2• (}2
kev
8, a második anyag keverés előtti m1,m2
hőmérséklete, oC
m, a második anyag tömege, kg
Azonos,de c, a második anyag fajlagos
kUlönbözö
hőkapacitása, J/(kg . Kr
hémérsékletű
8""". a keverési hőmérséklet, oC
anyagok
keverése
• Az anyagokra jellemző értéket 1.a 149-150.old.
A gázok
állapotegyenlete
általános A gáz állapotát a térfogat, a hőmérséklet és
a nyomás határozza meg. VI =A . 51 I I V, = A . S,
A a dugattyúfelület, m'
1. állapot Heng r 51 a belső tér hossza az 1. állapotban, m
Szi etelés
5, a belső tér hossza a 2. állapotban, m
PI' VI_p" V,
TI - T,
VI a térfogat az 1. állapotban, m3
Nyomásmérő V, a térfogat a 2. állapotban, m3
Állandó hőmérsékleten:
TI a hőmérséklet az 1. állapotban, K
T,
PI
a
a
hőmérséklet a 2. állapotban, K
nyomás az 1. állapotban, Pa
Ip· V= állandó
p, a nyomás a 2. állapotban, Pa Boyle-Mariotte-törvény
A tüzelőanyagok fűtőértéke (tájékoztató értékek)
Szilárd anyagok kJ/kg Folyékony anyagok kJ/kg Gáznemű anyagok kJ/kg kJ/m3
Fa 19000 Motorbenzin 42000 Hidrogén 120000 11000

Tőzeg 22000 Petróleum 42000 Acetilén 49000 57000
Barnaszén 26500 Dízelolaj 41000 Propán 46000 90000
Kőszén 32500 Benzol 42000 Bután 45800 119000
Kokszolható szén 35000 Fűtőolaj 40500 Földgáz 35000
Antracit 36000 Etanol 27000 OOC-on és 1010 mbar-on
23
A nyomás és a folyadékok fizikája
Nyomás Mennyiségek, egységek, jelmagyarázatok Képletek

Nyomáson azt az erőt értjük, amely 1N
egységnyi felületre hat.
F
A
p
az erő, N (newton)
a hatásos felület, m'
a nyomás, Pa (pascal)
8J _ F
P--
A
[pl =
1 bar=10000Pa=10'Pa
1IT]2 = 1 pascal (Pa)
1 bar = 1,02 techno atmoszféra (at)

Hatásos felület 1 mbar = 0,001 bar = 1 hektopascal
Hidraulikus berendezések (működési elv) A dugattyú által a nyugvó folyadékra

gyakorolt nyomás a folyadék F, F,
p,=- p,=-
belsejében minden pontban egyenlő A, A,
nagy.
1. 2. erő F, az 1, dugattyú ra gyakorolt erő, N P,=P2
F, a 2. dugattyú ra gyakorolt erő, N
A, az 1. dugattyú felülete, m' F, _F2
2. dugattyú A, a 2, dugattyú felülete, m' A, A2
2. felület p, az 1. dugattyú nyomása, Pa
p, a 2. dugattyú nyomása, Pa F2=A2'F,
Olaj Olaj A,
- Nyomásmérő
A felületre ható hidrosztatikus nyomás
a folyadékoszlop magasságától és
sűrűségétől függ.
I p=h'(!'g
p a nyomás, Pa Viz esetén közelitőleg:

Folyadék h a folyadékoszlop magassága, m a nyomás méterenként 100 mbar-ral
(! a folyadék sűrűsége, kg 1m3 növekszik
9 a nehézségi gyorsulás, mis'
Nyomásszonda
(membrán)
Réteges (lamináris)
áramlás
A térfogatáram (a folyadékáramlás
erőssége, hasonlóan a villamos
áramhoz) a keresztmetszet bármely
IIi = A- v= állandó
helyén ugyanaz. Minél kisebb a keresztmetszet,

annál nagyobb az áramlási
li a térfogatáram, m3/s
sebesség.
A a cső keresztmetszete, m'
(! a sűrűség, kg/m3
p a nyomás, Pa
Minél nagyobb a sebesség, annál

kisebb a nyomás.
Áramlási ellenállás Gázokban (pl. levegőben) haladó

testre (pl. autóra) súrlódóerő hat.
I F« = -21. Cs . A . /1 . v2
Áramlás F, a súrlódóerő, N .
c, az ellenállási tényező --------------'
e az áramló gáz sűrűsége, kg/m3
v a sebesség, mIs c, tábla 1,12
A a homlokfelület (az áramlásra c, golyó 0,45
merőlegesen), m' c, sportkocsi 0,25
c, szárny (hordfelület) 0,06
A folyadék felhajtóereje A felhajtóerő egyenlő a test által

kiszorított folyadék súlyerejével. FF=/1,· g. V
G a súlyerő, N
Folyadék FF a felhajtóerő, N G=Q,' g. V
eF!. a folyadék sűrűsége, kg/m3
Test eK a test sűrűsége, kg/m3 G> FF a test lesüllyed
9 a nehézségi gyorsulás, mis' G= FF a test lebeg
V a térfogat, m3 G< FF a test úszik
24
5. AZ ELEKTROTECHNIKA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI
Eg~enáramú technika
S
Megnevezések Képletek Mennyiségek, egységek és jeimagyarázatok
Töltés, Ellenállás
O=n-e [a] =1 As=1 C
o a töltés, A - s, vagy C (coulomb)
LIO a töltésváltozás. A - s, vagy C
áram,
feszültség R 1 I=flO O
e az elemi töltés, A - s vagy C
1,=( n a töltéshordozök száma (elektronok)
M
BL- -:- ·,~."

felesleg Generátor hiány
u=~
a
1
1,
t
M
az áramerősség, A
a közepes áramerősség, A
az idő, s
az időváltozás, s (a flO -hoz tartozik
1 As=6,24-10'8_e U a feszültség, V
~~~tiv iöft~~iv W az energia, munka, amely a töltés-
1 e =1,602-10-'9As
Negativ Pozitiv áramlást lehetővé teszi, W - s
pólus pólus
Vezetőhuzal
ellenállása
I R=_I_=g2 1 1
R
I
a vezető ellenállása, Q
a vezetékdarab hossza, m
"-q
Vezeték
q
I e=-
"
%=-
Szigetelőanyag
li
I II a fajlagos ellenállás,
f -1 -
Q - mm'
m
m
Som
K a aj agos vezetes, Q mm' = mm'
~ 1 Q-mm'
= 10-4 Q -cm q a vezeték keresztmetszete, mm'
q ~ m
Lapos vezető ellenállása R=I}-b=r.!....

R a vezető szalag ellenállása,
Q (pl. nyomtatott
q dob huzalozásnál) pl. ha
q=d-b 1 d a rétegvastagság,
d=0,1 [Im
mm
~'-' b
I
a réteg szélessége,
mm
a vezető szalag
Ro
Ag 0,160Q
Cu 0,180Q
R=Ro- 1 hossza, mm Au 0,230 Q
b a négyzetes
Ro Al 0,280 Q
ellenállás, Q
G a vezetés, S (siemens)
Vezetés Kis értékú vezetés
R az ellenállás, Q
Nagy értékú vezetés
[G]=1 S=1!..
Q
Az R hőmérséklet-függése fl8= 8-20 =c fl8 a hőmérséklet-különbség, oC

8 az ellenállás hőmérséklete, oC
20 oC a névleges allenállásértékek
Nyersanyag PZO, flR= R20 - a- fl8
20 'c-en vonatkoztatási hőmérséklete
Q--
mm" R" az ellenállás névleges értéke
m Re=R20+flR
20 OC-on, Q
Alumínium 3,77 10-3 0.03 R e= R20(1 + a-fl8) a az ellenállás hőmérsékleti
Ólom 4,2 10-3 0.22 együtthatója, 1/ =c
Vas (4,5, .. 6,2)·10--.3 0,10
Pe=P20 (1 + a-fl8) flR az ellenállás-változás, Q
Arany 4,0 10-3 0,024 R. a 9 hőmérsékleten mért
Vörösréz 3,93 10-3 0,01786 ellenállás, Q
Sárgaréz 1,5 10-3 0,75 p" a fajlagos ellenállás 20 OC-on,
3,8 10--.'l
n.mm2
Ezüst 0,0163
Volfrám 4,1 10-3 0,055
Szén -0,8 10-3 21 35 m
P. a fajlagos ellenállás a 8 üzemi
CuNi 44 (Konstantán) - 0,04· 10--3 0,49 hőmérsékleten, Q _ mm'
CuMn 12 Ni (Manganin) ± 0,01 .10-3 0,43 m
CuNi 30 M1 (Nickelin) + 0,15 10-3 0,40
erAI 205 (A1udlrom) + 0,05 . 10-3 1,37
NiCr 80 20 (Cronix) + 0,075 . 10-.3 1,12
25
Egyenáramú technika
Ohm törvénye 1 az áramerősség, A

I=~ U a feszültség, V
R R az ellenállás, Q
U Ha az U -1 jelleggörbe ismert:
- [
U2
/ }ÓU=
U=I·R ",U a feszültségváltozás, V
!J.I az áramerősség-változás, A
C€B Ul
1. I,
M
Iz-/.
[z
Ur Ul
[
R=~
I
I I
R="'U =U2-U,
M 12-/,
Ellenállások soros R. az eredő ellenállás, Q

n n
kapcsolása R" R" R3 ... Rn az egyes ellenállások,
R. =R, + R2 +R3 + ...+ Rn= L, Ri
1=1
U" U" U3 ... Un az egyes ellenállások
i: o- u= U, + U2+ U3+ ...+Un=L,Ui
m
1
feszüftsége, V
az áramerősség, A, vonatkoztatási
1=1 mennyiség, minden ellenálláson egyenlő
IUI
~ RI nagyságú
Kirchhoff törvénye (huroktörvény)
6 R2 lUz Re ,
KÖ~I~
larasl
y R3 IUl u-"L
n
Ui=O Körüljárási irány
Kirchhoff második törvénye
irany ~ U, R,
Zárt áram körben (hurokban) az egyes
Re Rn IU n U, = R,
U,_ R,
U3 - R3
ellenállások feszültségének összege
megegyezik a generátor feszültségévei.
o- Vagy: ... a feszültségek összege nulla.
U3_ R3 Un n,
Uo - Rn u= Re stb.
Ellenállások G. az eredő vezetés, S

G. = G, + G, + G3 ..• Gn G" G" G3 ... Gn az egyes vezetések
párhuzamos kapcsolása értéke,S
1 1 1 1 1 R. az eredő ellenállás, Q
(j:-somópontok -=-+-+-+ ...+-
R" R" R3'" Rn az egyes ellenállások
6
U
t/l tIz
RI R2 R3 .....
wt, Tt
Rn ~
R
:fn
Re R, R,
1
Ge= R.
R3
Re= G.
1
Rn
U
értéke, Q
a feszültség, V, vonatkoztatási
mennyiség, amely valamennyi
ellenálláson egyenlő nagyságú
Re 61 62 63 1 16n Ge
1 az eredő (összes) áramerősség, A
Ge j/ ~ 1,,1,,/3'" In az ágáramok, A
I=~ I,=~
R. R,
Kirchhoff első törvénye
Valamely áramelágazási pontban
I,=~ 13=~ (csomópontban) a befolyó áramok
R, R3
összege egyenlő a kifolyó áramok
összegével. Vagy: ... az összes áramok
1 =~ összege nulla.
o Ro
i.\ n számú és R nagyságú ellenállásra:
1=1, +1,+/3+ ... +/n=IJn R=B. és
1 = Ji. n
e n R
Kirchhoff törvénye (csomóponti)

n
l-íjn=O
L , Két párhuzamos ellenállás ra:
III
uj Re RI R2
II, Re
~ !2=R2 12_R3 R = R,· R,
12 R, 13 R2 e R, + R2
Ge G1 62 ~Ge
~=Ro ~=Rg stb.
I Rn
R _ R2· R.
,---- I R,----- R, Re
In R3 R,-Re .R,-Re
26
Terheletlen uBe a bemeneti feszültség, V

u Be U, U, UKi a kimeneti feszültség, V
feszültségosztó ! = R, + R, = Fr; = R, Up U, a részfeszültségek, V
Előtét-ellenállás
e; R, a részellenállások, Q
fll
R,+R,
UBe=UKi'~ I a feszültségosztón átfolyó
áramerősség, A
R1 ~Ul Use - VKi
R, =R, '---U;;- Megjegyzés: a megadott képletek alkal-
u"'''U~E}" R,= R,
UKi
. U•• - UKi
masak az előtét-ellenállással
számítások
kapcsolatos
elvégzésére is, ha az Re és
R2 = Rtem. helyettesítésekkel.
UKi = UBe· + R ;1 U,
R ,R, , = UKi
Terhelt feszültségosztó uBe a bemeneti feszültség, V

1 = lk + Iterh. I a bemeneti áramerősség, A
lk a keresztirányú áramerősség, A
,..= ] v.: =/ terh.· Rterh. =!« R, Ilerh. a terhelőáram erőssége, A
U1erh a terhelőfeszültség, kimeneti feszültség, V
U _ R,· R,e,h. U" U, a részfeszültségek, V
terh. - R2 + Rterh.
R1 jU1 R" R, a részellenállások, Q
~ UBe = Ul + U2 = Ul + Uterh.
«:
m
a terhelő-ellenállás, Q
az áramtényező
U••
fI,
UBe=!· [1R,+~ R R ) Megjegyzés: az Utem. feszültség ingadozó
R2 IU2 Ut"",. Rterh. «<«: ftem. áram esetén annál kevésbé változik, mi-
nél kisebb ellenállásértékekből áll a feszült-
lk
m=- ségosztó, azaz minél nagyobbra választ juk
/IOO!. mértékét (szokásosan m $ 10)
Hídkapcsolások Kiegyenlített ilU a hídág feszültsége, V

Kimeneti kapcsolás hídkapcsolás Up u, U" U, a hídellenállások feszültsége, V
e; R" R" R, a hídellenállások, V
U
»:
-~
Rl RJ~
IlU=O
U,_ U,
Ilerh.
R, _ R,
=O
Megjegyzés: ha ilU negatív, a feszültség
G A
iránya 180°-kal megfordul.
U, - U, R, - R,
~2WR~ 4
2
U ""'- U
Terheletlen, kiegyenlített
hidkapcsolás Ut••••. a hídellenállás feszültsége, V
L [terh. a hídellenállás áramerőssége, A
,1 II, llu=u,-U,=U2-U4 R,..". a hídellenállás, Q
Rl lu, RJ lU, R,o, R,o, R30'Ro, a helyettesítő ellenállások, Q
IlU=U(~-~)
GU ~6Ü<>- R,+R2 R3+R.
R2 lu, R4 lU, Háromszög-csillag' átalakítás
IlU=U(~-~)
R3+R4 R, +R2
R _ R,· R,
-,
1 ~I_ RI + R3 + Rterh.
II, II, Uo!
, Terhelt, kiegyenlítetlen
hídkapcsolás
10 -
Rl0 R _ R,· R~'h.

Rl ~u, R3 ju, ,........ R04 20- R, + R,+ Rt",.
u
..~
'f..tem. R20 Rlo Uo, = R,o + R04 R,· «:
G 2~
3
R", = R, + R, + Rt"'h.
~u'" 2~e1h I _ U~1h.
th tI, erh. terh.- Room. (R20 + R,) . (R,o + R,)
R2 tUz Rt. lu, R2 R, R04
R20 + R, + R3Q + R,
Ro,
L!- U,,,,. = U· R,o+ Ro, .
>--'-------'
Fontos: R2 ~ R4
R, R3 ·r~-~lR,o + R, R20 + R,
, (L. a 28. old.)
27
.
Háromszög csillag és R12, R23, R31 a háromszög-ellenállások, n

R12'R31 RlO, R20, R30 a csillag-ellenállások, n
csillag-háromszög e.; •
R'2+R23+R3'
átalakítás
6~
R'2'R23 I
1 1 R20 -
R'2+R23+R3' Megjegyzés: az 1, 2 és 3 csomópon-
tok potenciálja ezen átalakítás során
R12 R31 <:=> R10 R30

R23'R3,
R,2+R23+R3,
állandó marad.
- - - - -- ~ - I
R20 R30
2 R23 3 2 3 R,o' R2o+ R2o' R30 + R30 R,o

R'2
R30
R23
s.; R20 + R2o' R30 + R30 e.:
s.;
R,o R2o+ R2o' R30 + R3o' s.;
R3'
R20
Energia, munka, teljesítm ény W a villamos energia, villamos

W=U·Q munka, W· s
Az egységek átszárnftása Q a töltés, A . s vagy C
m
W=U·/·t U a feszültség, V
1W·s=1J=1N·
3600 W . s = 1 W . h I az áramerősség, A
W=p·t 1 az idő, s
3,6.10'.W,S=1000W.h=1 kW h
P a teljesítmény, W
J joule R az ellenállás, n
W· s watt . szekundu m p=~ p=u·/ W. a leadott villamos energia, kW ·h
W· h watt· óra t
P. a leadott teljesítmény, kW
w«, h kilówatt . óra
n a számlálótárcsa 10idő alatt
MW· h megawatt . óra U2
p=- P=/2·R megtett körülfordulásainak száma
N· m newton . méter R
10 az n szám ú körforduláshoz
1W·s=1V·A·s
I
szükséges idő, h
1 mW=10'" W=10"'kW
w,,= ;y I
Ple=-_n-
G" a mérőórára jellemző állandó, amely
megadja az 1 kW . h-hoz tartozó
1 kW= 10' W=10'mW
1 MW . h = 10' W . h = 10' kW . h
Gu' 10
I körülfordulások számát. Nagyságát
feltüntetik a mérőóra adattábláján.
I
Energiaátalakítások, Wo. a bevezetett energia, J, W . s vagy
kW· h
hatásfok W",=W,,+W y
W. a leadott hasznos energia, J, W . s

Bevezetett Leadott W. W. vagy kW· h
17=-vagy 17=-' 100%
energia energia W a veszteségi en'ergia, J, W . s vagy
W'" Wo. y
Woo I Energia- I W. kW· h

I átalakító r ~ Energiatárolás nélküli
17 a hatásfok [17]= 1 vagy %
P", a bevezetett teljes~mény, W vagy kW
energiaátalakításnál:
kiv P. a leadott teljesítmény, W vagy kW
Kémiai
- - -----
Mechanikai
-
Villamos
- -Fény
P" P.
17" 172,
.. ·170a sorba kapcsolt energia-
energia energia energia enera
17=Pb' vagy 17=-' 100% átalakítók hatásfoka
" Po.
Benzin- Gene- Izzó- 17, az összes hatásfok
motor rálor lampa
I ; Energiaátalakítók soros kapcsolásnál:
i....._.!!.! v~~.~.v~~.~ . .!.eszt es "
~~v~en-
[enerqia
_.-
1. hasznos
enerca
--. .
I
I 17,= 17,. 172' 173' ... '17,
I
teve-
t.enercu- Energiaátalak~ók párhuzamos
atalakitó
etert A basznos kapcsolásnál:
nergiák 'veszt en ergiák
sszeae
2. energia-
atalaki1ó 2 hasznos 1.
öss ",e
I 2. bevezetett EP.,
l.e~o~_ _ .-2~e~e~
energJa
EW.o vagy
'ló= Wbe1
W!el+ Wle2
+ Wbe2'
ill.
!Ja
P., +
= Pbel + Po.,
r: 17,= EWbe, 17,= IP""
I A hatásfok mindig kisebb 1-nél vagy

100%-nál.
1
28
::il
j
Feszültségforrás Uo a torrásteszültséq, V
Működés: Ub=l· Rb e, a belső ellenállás, Q
I--I~ Ub a belső feszültségesés, V
U = Uo- Ub= Uo-1 . Rb
Rt a terhelő-ellenállás, Q
I R, az összes ellenállás, Q
iluo,r I URt
Rö= Rb+ Rt
Uo Uo
U
1
a kapocsteszültséq, V
III UbR I
1=-=---
Rö Rb+ Rt 1, a rövidzárási áramerősség, A
!lU a feszültségkülönbség, V
L._~U Üresjárásban: 1= O I U= Uo /',/ az áramkülönbség, A, amely kiolvasható
a terhelési jelleggörbéből, vagy méréssel
Rövidre
zárva: U=O is megállapftható
to~ öU
Uo
1 = 1, = Rb I Rb= Uo
1,
M A terhelési
O jelleg-
R _!lU
O 1, J
görbéből:
I b- M
I
A terhelő-eltenállás Rt a terhelő-ellenállás O Q -; rövidre zárás
illesztése U2 a terhelő-ellenállás eo Q -; üresjárás

P=U·I=/2. Rt=7'f P a terhelő-ellenállás teljesftménye, W
fff
a feszültségforráshoz t
Po a feszültségforrás összes teljesítménye,
U2
Po= Uo' [= 12. (Rb+Rtl=R OR W
s+ t
'7 a hatásfok
P"." a terhelő-ellenállás legnagyobb
P Rt
Ub= 1
uo) R
":»;" Rb+Rt teljesftménye. W
~b
I Teljesítményillesztés: I Rt= e, Megjegyzés: az energiaellátó hálóza-

tok az állandó hálózati feszültség és a
nagy hatásfok követelménye miatt fe-
Ub;""; P;I U= Uo [=~ szültségillesztéssel működnek. A hír-
I 2 2 adástechnikában a teljesítmény és
100
áramillesztés a szokásos. Feszültség-
% Uö források összekapcsolása telepekké
'7=0.5
50
~~' P-= 4. Rb
I n,« n;
I 1 Áramillesztés:
00 1 2 3 4 Rt U-;O '7-0 ... 0,5
1· -1- --- Fl
áram- feszültség- b
teljesítmény- Feszü Itség illesztés: IRt> e,

illesztés
[-;0 '7=0.5 ... 1
Feszültségforrások m darab teszült- Uo egyetlen feszültségforrás

1· Rt forrásfeszültsége, V
összekapcsolása ség forrás soros m=
Uo-I· Rb 1 az összekapcsolt feszültségforrások
kapcsolása:
telepekké 1 összes áramerőssége. A
C:~~=-=~~=1~
Rb Rb
n darab teszült-
ségforrás n=
1· Rb
Rb az egyes feszültségforrások belső
ellenállása, Q
Rt a terhelő-ellenállás. Q
Uo-I· Rt
ui . , --+-':0
'.ui- Rt ,
:-;
I
n
I Uo 1
párhuzamos
kapcsolása:
m a sorosan kapcson feszültségforrások
száma
R~ Rb I : : m -szer n darab 1· Rt n a párhuzamosan kapcsolt teszültséq-
feszültségforrás m=--- források száma
össze- Uo-I Rb
ui: : : ui ( kapcsolása:
n
Megjegyzés: minden egyes feszültség-
Rbtr -O :Rb O- t
t ' t
forrás jellemezhető Uo, Rb és a megenge-
m
. ,--n-.
ó ___
I
-:---:---9 m Rt
I__
:
n
1· m Rb
dettterhelőáram nagyságával. Ezekből az
~.l.-: : : U~t m·Uo-I·Rt
ismert adatokból m és n értéke az első
u~T': ,
Rb I
'l~
: R
számításoknál már megbecsülhető.
29
A villamos tér
Megnevezések Képletek Mennyiségek, egységek és jelmagyarázalok
Erőhatás a villamos F az erő, N

A 0, és O, pontszerű töltések E a villamos térerősség, Vim
térben
T közötti erőhatás
F= KO, ',0,1 K=9. 10' N . m'

~
O a villamos töltés, A . s vagy C
1 coulomb = 1 C = 1 A . s
+ F+-@ Q -
K állandó
I a töltések középpontjának távolsága.
A. O töltésr? h~mogén 1 F= E . O
terben hato ero m
E
IF] .s m
vi.«
A ·s=--=--=N
m
N·m
m
A villamos térerősség
U U a feszültség, V
y
E=~ a a távolság, m
a Az Edátütési szilárdság az a villamos
Villamos
tér térerősség, amelynél a szigetelőanyag
E=é elektromos vezetővé válik.
I Q
I Megjegyzés: a levegő normállégnyomá-
son mért átütési szilárdsága 30 kW/cm.
~~ N
IEj=-=-=--=-
N·m W·s V
1. a
.1 C C·m A·s·m m
Töltés, fluxussürüség, I a közepes töltőáram-erősség, A

Q=j·t=C·U C=9. t a töltési idő, s
energia 1
Q
I U O a villamos töltéssűrűség, C/m' vagy
A· sim'
Eo = 8,85 . 10-12 A . s/( V . m)
D=A=eo'e"E
~"'.~ ter
W=O·E·V
E,
a vákuum permittivitása
a szigetelőanyagtói függő relatív
w=Q~U=C'2U21 permittivitás
2
Kapacitás, kondenzátor A a felület, m'

C=8o-er·A V a villamos tér térfogata, m3
rf7'lűlet
I a
I w
C
az energia, W . s vagy J
a kapacitás, F
/ [Cj=1
AS
=1 F=1 Farad
C. a kapcsolás összes kapacitása,
C C" C3 ..• az
F
v egyes kapacitások, F
o--- f--o "
O. az összes töltés, A . s vagy C
- 1 mikrofarad = 1 ~F = 10"; F O" O" O, ... 00 az egyes töltések, A . s
1 nanofarad = 1 nF = 10-9 F vagy C
---==k 1 pikofarad = 1 pF = 10-12 F U, az összes feszültség, V
-lll- U" U" U3 •.. az egyes feszültségek, V
Soros kapcsolás
o O.= 0, = O, = 03 = O, = ... = 00
(1 :=k~Ul U= U,+ U,+ U,+ .. + Uo
U ~~Ul (2 ~~
1 1 1 1
C, = C, + C, + C3 +
...
1
+ Cn
U3 (3
C,'
C,= C, + C,
C,
IC1= C,, C.
C,- c,
Néhány szigetelőanyag
permittivitása
E, relatív
o T Levegő =1
E,
Párhuzamos kapcsolás Polisztirol 2,5

Oó= 0, + 0,+ 03+ ... + 00
Csillám 7
U = U, = U, = U3 = ... = Uo
Keménypapír 8
ULID
~3
I C, = C, + C, + C3 + ... + C o
I Tiszta víz
Bárium-titanát
80,4
1000 ... 2000
30
A mágneses tér
A mágneses kör A mágnesesgerjesztés 61 a gerjesztés, A

1 az áramerősség, A
I e=I·N N
H
amenetszám
a mágneses térerősség, Alm
" a közepes erővonalhossz, m
A mágneses térerősség <P a mágneses fluxus, V . s vagy Wb
[<P] = 1 V . s = 1 Wb = 1 weber
A a felület, m2
B a mágneses fluxussúrúség, V . s/rn"
vagyT
V·s
A mágneses fluxus [B] =1 --;rT
= 1 T = 1 tesla
I <P=B'A
Jio a vákuum mágneses permeabilitása,
V· s/(A· rn)
Ji, a relatív permeabilitás (viszonyszám)
A mágneses fluxussürüség
(indukció) Ji, < 1 diamágneses,
Ji, = 1 paramágneses és
Ji, > 1 ferromágneses anyag
A a mágneses vezetés, V . s/A vagy H
V·s
A légmagos tekercs: Ji, = 1 [A] = 1 A= 1 H = 1 henry
(az induktivitást 1. a 34. old.)

Rm a mágneses ellenállás, A/(V . s)
610 az összes gerjesztés, A
61Fo gerjesztés a vasban, A
Jlo=1,257'1O-6~ 61l gerjesztés a légrésben, A
A'm
HFO mágneses térerősség a vasban, Alm
L Rm
O-------C:::J-- A mágneses vezetés
Hl mágneses térerősség a légrésben,
Alm
I ® .1 I 1.'
'Fo az eróvonalak közepes hossza
A = Jio A
'l avasban, m
az eróvonalak közepes hossza
a légrésben, m
A mágneses ellenállás RmFo a vas mágneses ellenállása, A/(V . s)
t Rml a légrés mágneses ellenállása,
8
IR 'k __ .1 A/(V· s)
m Jio' Ji, . A A BFO a mágneses fluxussúrúség avasban,
V· s/m2
Levegő Bl a mágneses fluxussúrúség
I A mágneses kör Ohm- a légrésben, V . s/m2
törvénye
H- LH Fon' 'Fon a gerjesztések összege
1
Mágnesezési görbe
a vasban, A
A légréses mágneses L H,m . 'Im a gerjesztések összege
kör a légrésben, A
Megjegyzés: egy mágneses körben a

légrés mágnesezéséhez szükséges a
61 mágneses gerjesztés mintegy 95-
BFO Bl 99%-a.
61.=-- "FO+- "L
Jio . Ji, Jio
Ha a mágneses kör több vasmagos

és több légréses körből tevődik
össze, akkor: .
31
A mágneses tér
Mágneses kör: példa a mágnesezési görbére
Hidegen hengerelt transzformátorlemez,1 A csoport után izzított, 300--50 A termék; CIN 46400
(3)
1 2,0 300 - 50A

B
T
1,8
(2)
300 - 50A
1,6
1,4
(1)
1,2
1,0
300- 50A A transzformátorlemez-termékek
jelölése
Ezen belül:
0,8 Az első számjegycsoport az átmágnesezési
veszteség 100-szorosát jelenti, Wlkg, ha
B 1,0 T és f 50 Hz
A második számjegycsoport a lemezvastag-
ság 1Oü-szorosa, mm.
0,6
A transzformátorlemez betűjele a gyártás
módjára utal, például A jelentése hidegen
hengerelt.
A hidegen hengerelt, szilikonozott
0,4 transzformátorlemez, utánizzított
SG hidegen hengerelt, nem szilikonozott
transzformátorlemez, utánizzított
D hidegen hengerelt, nem szilikonozott
transzformátorlemez, nem utánizzított
0,2 HF hidegen hengerelt, szilikonozott
transzformátorlemez, magasabb
frekvenciákra
F hidegen hengerelt acél dinamólemez
O
O 100 200 300 (1)
O 1000 2000 3000 (2)
O 10000 20000 30000 (3)
H
Alm
32
h
A mágneses tér
A mágneses pólusok F az erő, N (1 N = 1 W· SJ

közötti erőhatás
e; a légrés má~neses fIU~S úrúsége,
T vagy V . sim'
A a pólusok közötti hatásos
keresztmetszet, m'
V·s
Ji, = 1,257 . 10-6 A. m a mágneses
permeabilitás
Két párhuzamos, I a párhuzamos vezetők hossza, m

áramát járta vezető a a párhuzamos vezetők távolsága, m
t; /2 a két vezetőben folyó
közötti erőhatás áramerősség, A
ff =3,14159
Megjegyzés: azonos irányú áramok

hatására a vezetékek vonzzák, ellenté-
tes irányú áramok hatására pedig ta-
szítják egymást.
A mágneses mezőben Egy vezetőre: F az erő, N

B a mágneses fluxussúrúség, T vagy V . s/m2
elhelyezkedő, áramát járta
vezetőre ható erő
I F=B·/·[ /
z
a pólusok között elhelyezett vezetők
(A motor elve) Több vezetőre: száma
N amenetszám
F=B·/·[·z I a vezeték hossza a mágneses mezőben,
m
z=2·N M a forgatónyomaték, N.m
az elfordulás sugara, m
F=BI[·2·N
Megjegyzés: az Ferő mindig a kisebb

M=F·( térerősség felé irányul.
Az indukció törvénye U, az indukált feszültség, V

ó tP a mágneses fluxus változása, V . s
(+ ótPesetén a fluxus növekszik)
M az íoöváltozás, s
v a vezeték sebessége, mis
Egyenes vezető mozgása Egy vezetőre:
mágneses térben I Uo=B·[·v

(A generátor elve) x x x x x x ~o
Több vezetőre:
x Uo=B·[·v·z IOv
I ",1:>
x-
~
x Uo=B·[·v·2·N
I
x I
x
,8
I
33
Induktivitás, önindukció
A tekercs induktivitása L=N2·A L az induktivitás, H (1 H = 1 V~ s)

A körgyürűtekercs (to ro id) - légmagos
N amenetszám
A a mágneses vezetés, H
lk V·s
Jio = 1,257 . 10-<>A. m a vákuum
Légmagos tekercs permeabilitása

8
----7:r-
I L= N2
JiO
' A
1,
Ji, =
flo'
=1
flr~vegó
Fe
a relatív permeabilitás;
8F, a mágneses fluxussűrűség avasban,

Hengeres tekercs - légmagos tekercs Zárt vasmagos V· slm2
tekercs HF• a mágneses térerősség avasban, Nm
I L = N' Po Ji, . A
1",.
A a felület, m2
lk a közepes erővonalhossz, m
1>Fe a közepes erővonalhossz avasban, m
II a közepes erővonalhossz a légrésben, m
Vasmagos tekercs légréssei
Megjegyzés: a hengeres tekercs L ér-

1•••. L=N2~ tékének becsléséhez az lk = 8/7 ftek.
II
közepes erővonalhosszt helyettesítjük
be. A légréssei ellátott vasmagos te-
keresnél lk értéke az IL légréshossz. A
vasmagos tekercs L induktivitása függ
az lü üzemi áramerősségtől [pr = f(fü)].
Induktivitások soros Lo az összes induktivitás, H, mágneses

csatolás nélkül (k = O)
kapcsolása
L" L2, ..• L; az egyes induktivitások, H
81
K a csatolási tényező
M a kölcsönös induktivitás, H
~ L, Lz
Párhuzamos
kapcsolás 1.te~ercs
a)~
L2
Szórt fluxus Hasznos fluxus Szórt fluxus
L3 K__ M_
Lő -~
~O<K<1
A mágneses tér b)~

Két tekercs csatolása
energiája W a tárolt energia, W . s vagy J
A V térfogat zárt vasmagoknál H a mágneses térerősség, Nm
a vas mágneses körének térfogata. A tekercs tere 8 a mágneses fluxussúrúség, V . s/m2
V a mágneses tér térfogata, m'
L az induktivitás, H
1 a tekercs áramerőssége, A
Az önindukció U. az önindukciós feszültség, V

U.=-L M 61 = 12-1, az áramváltozás, A
o !l.·f M= t2 - t, az áramváltozás ideje, s
Az önindukciós feszültség növekvő
áramnál az áram irányával ellenté-
tes, csökkenő áramnál pedig az
áram irányával megegyező irány-
ban hat (Lenz törvénye).
34
Kapcsolási jelenségek
Kapacitás és ohmos ellenállás Mennyiségek, egységek, jeimagyarázatok

lj
T". = R· C a villamos időállandó, s
~-uc
~-,c
(~ lj~U( U
Uc
az egyenfeszü~ség, V
a kondenzátor feszültsége, V
-+++-t-FT-t-t-++€'*'"+-I--+-: ic a kondenzátor áramerőssége, A
.- ljK_ls_u_tés ~oltes t az idő, s
R az ellenállás, Q
ó---'-----
C a kapacitás, F
t
- 1 2 3 4 5
T
t
--
Kisütés e r 0,37 0,13 0,05 0.D18 0,007
Töltés
t
Induktivitás és ohmos ellenállás 1-e r

0,63 0,87 0,95 0,982 0,993
u UL az induktívítás feszültsége, V
L iL az induktivitás áramerőssége, A
~-Ul
~-/l L az induktivitás, H
t. - i. a mágneses időállandó. s
R
t ST OT ST t
3T mágn. -
Lebontás IlFeléPítes O T 3T
Ul
lj - Felépítés A rnáqneses tér e = 2,718 .. az Euler-féle szám
megszunese
Megjegyzés: a be- és kikapcsolási
~ jelenségek általában t~ 5 T idő eltel-
tévellezárulnak. A C és L áramkörök-
~ ben T = 2 . T"•. = 2 . Tm •• n. nagyságú
Felépítés Lebontás időállandókkal számolhatunk.
Váltakozó áramú technika Váltakozó áramú mennyiségek
Megnevezése Képletek Mennyiségek, egységek, jelmagyaráz'atok
u, i a pillanatértékek, V, ill. A
lj= O· sin tot O, i a csúcsértékek, ill. maximum-
értékek, V, ill. A
ÚJ a körfrekvencia, 1/s
i= f· sin (úJt- ep)
ep a fázisszög
T a periódusidő, s
f a frekvencia, Hz (1 Hz = 1/s)
p a vilI. gép póluspár-száma
n a forgómező fordulatszáma, 1/s
21t U, I az effektív érték, V, ill. A
ai- t=b= 3600' a f=p' n
,f2 a csúcstényező
U,,~, i,,~ a csúcstól-csúcsig érték,
f __ V,ilI.A
U=~=0707.
..,[Z' O 1= ..,[Z=0,707 .
lul, lil, az egyenirányfiott érték, V, ill. A
A a hullámhossz, m
ics-cs = 2·1 Go= 299 792·10' mis = 300 000 km/s
a fénysebesség
(1= 50 Hz; A = 6000 m;
f= 5 MHz; A= 6 cm)
Fg az alaktényező (szinuszos
rezgés nél = 1 ,11 ) F«
k az árambehatolási tényező
R- a váltakozó áramú ellenállás, Q
R. az egyenáramú ellenállás, Q
ő a behatolási mélység, m
K a vezetés, Sim
x-ix Po a vákuum permeabilitása,
ix :::io·e-S k=!!:. lk,r 1 V· s/( A· rn)
Áramkiszoritás R. V 1t. f, K' PoP, P, a relatív permeabilitás
(szkinhatás)
35
Váltakozó áramú technika
Ellenállások a váltakozó áramú áramkörökben
Megnevezések Vektorábrák Képletek Mennyiségek, egységek, jeimagyarázatok
U a feszültség, V
P Uh a hatásos feszültség, V
\w U
~ u
I=-R
I U=I·R
I R=~1 Umeakapacitív
meddő feszültség, V
R a hatásos ellenállás, Q
j )~=o P=U. 1 =12. R= if' Xc a kapacitív meddő
------:----t-----------t~=========~ R
Xl
ellenállás
az
(reaktancia).
induktív meddő
Q
ellenállás (reaktancia). Q
1
x; 1 Z a látszólagos ellenállás
Ol'C 2,,,, f· C (impedancia), Q
(J) a körfrekvencia, 1/s
U f a frekvencia, Hz
1=-=U· Ol' C C a kapacitás, F
Xc L az induktivitás, H
Qc=U.l=12.Xc I az áramerősség, A
=U2OlC Ih a határos áramerősség, A
________ -j -j~~~~~~~~~~~ Ime aáramerősség,
kapacitiv meddő
A
I ml az induktív meddő
XL=Ol· L=2·" ·f· L áramerősség, A
P a hatásos teljesítmény, W
u Oc a kapacitív meddő
teljesítmény, W vagy var
Ol az induktív meddő
teljesítmény, W vagy var
S a látszólagos teljesítmény,
------;;----1--=-::-:::-=-~----_:_-1~=========~
p tS
W vagy V· A
rp aa fázisszög
veszteségi szög
-1
h
Ric
( /1 Xc m
'
V r l' (_l'
IfJ
lŐl
Ih U
\ w ~
IfJ mC
Z~ 1 U
I
eos rp a teljesítmény tényező
sin rp a meddő tényező
tg rp a vesztes égi tényező
A J;;; (~Oc
rrr=Jlu-
zs ~ 14~:'a,
~
1
1J/h
P
;+,;:,,~
S=U.I=I'.Z=~
~ +t+C
ro';~T:R:~
=::
Ih Z
Xc =5
P
li
p
R
xo /h
mL '
1~ 1 I
- -1
s 1=1l=..J/~+/~
Z
. Iml Z Ol
~ Sin rp=-=- =-
I Xl S
U'
S= U.I=Z=..JFi2+Cif
Uh R P
eos rp=IJ=-Z=S
U=..JU~+ U~e
36
Megnevezések Vektorábrák Képletek Mennyiségek, egységek, jelmagyarázalok
1
II UhR
-U-----:-
p
I UmlL
xí
al 1Jml
~ 'P Uh
~:
1
kJu., 'PUh
Z=,JR'+X~=Y.
I
U a feszültség, V
Uml az induktív meddő
feszültség, V
Umc a kapacitív meddő
feszü Itség, V
Uh • a hatásos feszültség, V
V=,JV~+V",,=I. Z
IICtJ %;}~~}
I az áramerősség, A
Iml az induktív meddő áram
V' erőssége, A
p= U; ·1=1'· R=~
R Imc a kapacitív meddő áram
'PR 'PP erőssége, A
V'mL Ih a határos áramerősség, A
O, = Vm'· 1=1'· X, = X
Ih P
Ime < f mt.
I ImL < Ime t,
Z a látszólagos ellenállás, Q
Xl az induktív meddő
ellenállás, Q
R S=,JP'+O~=V. I Xc a kapacitív meddő
ellenállás, Q
~ Xl
~ Imll
Ime ~ o,R P R a határos ellenállás, Q
L al COS rp=(j=-Z=S 1
Ime a látszólagos vezetés, S
I~ Z
IIXC Ih ~ . Vm' X, O, 1
(1 aC az induktív vezetés, S
1 ! U .
~U
mct -/:'- --
Iml
'P U Sin rp=U=-Z=S Xl
1
Xe
a kapacitív vezetés, S
1 1
D =S 'P Ih a hatásos vezetés, S
1
tI
Z
U J ~'.c-'.' 1.+' ZV
V
(~J+(~-~J
Rx; X,
R
S
Ol
a látszólagos teljesítmény,
W vagy V·A
az induktív meddő
~ '"""-~" ;" llH 1+,

,'ml t/m~ Imc-/ml - teljesítmény, W vagy var
I Oc a kapacitív meddő
ep R Ih teljesítmény, W vagy var
V=I·Z=/h· R P a hatásos teliesitmény, W
1 ~ rp a fázisszög, vagy rad
A I íl Z 1 1 Z 1 1
V=/ml· Xmc . Xc eos rp a teljesítmény tényező
tp
r ., \ 1,,, •
}~'" x;IXc% xc"X. 1= lJ. I-IJ.
sin rp a meddő tényező
úJrez. a rezonancia-
-«' ',,' 7/:: ~r:J1 ~

Z h- R körfrekvencia, 1/s
90' p 1
R 'rez. a rezonanciafrekvencia, Hz
60' 2 I
30' V O a rezgőkör jósági tényezőj e
O Iml = X, lme=~
- 30' ~,
-60'
so '"1''' Hz
112.6 H, al ac S a -o
Xc
-900 c,o;nduk:lv ep (L X, = 0). L = 2 " . f· L Ih Z P
P eos rp=[=Fi=s
X __ 1____ 1_
Megjegyzés: A pár- Rezo- 1 c- 0). C- 2,,· f· C
fCOL Im,-/me O,-Oc
huzamos kapcsolás- nancia 2· Jr . .JL:-c sin rp=--I-=--S-
nál a vonatkoztatási V'
P=/h• V=/~.R=R
mennyiség az V fe-
. Xc-X,
. szültség. A párhuza- sin rp=---·Z
mos rezgőkör, a zá- Iml = Ime V' X,·Xc
/ = Ih 0,=1 ••.· V=/~· X,=-
rókör és az áram re- X,
zonancia összetarto-
. zó fogalmak.
, Imc Iml
Ih
Oc=/me· V=I'!.:; Xc=-
V'
O)"L=,JL. C
1
~ 'P=O 1 Xc f _ 1
"L - 2 " . .JL:-C
S=I·V=I'·Z
R =Z 1 X X
~' Rel
S-,JP'+(O, Oc>'
0= Iml = Ime =_1_
I I tg"
iJ
DIN 40110 (MSZ lEG 617)
ac =al Za Q
Látszólagosellenállásvagy impedancia
P »S C l Hatásosellenállásvagy rezisztencia
Meddő ellenállásvagy reaktancia
P Hatásosvezetés vagy konduktancia
'P=O S Meddő vezetésvagy szuszceptancia
Látszólagosvezetés vagy admittancia
37
Megnevezések Vektorábrák Képletek Mennyiségek,

egységek,
jeimagyarázatok
U a feszültség, V
Uh a feszültség, V
U, a hatásos feszültség, V
UmL az induktív meddő
feszültség, V
Us«: a kapacitív meddő
feszültség, V
[ az áramerősség, A
([) a körfrekvencia, 1/5
, a frekvencia, Hz
Unt. = XL . [ U"" = Xc' [
L az induktivitás, H
C a kapacitás, F
[= Ji. = Uh P a hatásos teljesitmény, W
Z R OL az induktív meddő
teljesitmény, W vagy var
Oc a kapacitív meddő
teljesitmény, W vagy var
S a látszólagos teljesítmény,
W vagy V· A
XL·= (j). L = 2 . 1t . f· L rp a feszültség és az áram
közölti fázisszög, o vagy
rad
CS a veszteségi szög
eos rp a teljesítmény tényező
sin rp a meddőtényező
P = [ . Uh = [2. R = U~ ',ez. a rezonanciafrekvencia, Hz
R {()rez. a rezonancia-
körfrekvencia, 1/5
tg CS a veszteségi tényező
O a rezgókörök, tekercsek
és kondenzátorok jósági
tényezője
2 U~ [vaveszteségi áramerősség,
OC=[· UmC= [ . Xc=~ A
I Fe avasveszteségi
Megjegyzés: Rezo- f = 1 áramerősség, A
U2
A soros kapcsolás naneia rez. 2·1t·~ S=J· U=[2.Z=-Z UFe a vasveszteségi feszültség,
vonatkoztatási V
mennyisége U'éz a rézveszteségi feszültség,
V
az {áram.
Rv a dielektrikum és
A soros rezgőkör, a vezetékek veszteségi
szívókör és Uh R P ellenállása, Q
eos rp=(j=-Z=s
feszültség- Pv a veszteségi teljesítmény,
rezonancia W
összetartozó Pvréza rézveszteség, W
Pvh a hiszterézisveszteség, W
fogalmak. Pvö az örvényáram ú veszteség,
W
Rezonancia Jósági tényező
1
(j) =--
'''.~
f = 1 0=_1_
rez. 21t~ tg o
Veszteséges kondenzátorok és tekercsek
Kondenzátor Tekercs
tgo= Pv =~= __ 1_ Pv
Oc Ime Rv' ar- C \go=-
OL
Pv= Pvré, + P.., + P.,.
0=_1_
19 o
38
Ellenállások a váltakozó áramú áramkörben, szűrők
A frekvencia- és fázismenet Menny., egységek és jelmagy.
fh a határfrekvencia, Hz
Aluláteresztö Felüláteresztö Sávszűrö f a frekvencia, Hz
U,~U2 R az ellenállás, n
U,~U2 U,~U2 U,
C a kapacitás, F
a bemeneti feszültség, V
'.0
U
1.0 U2 -
'.0
U, \ U, a kimeneti feszültség, V
U,
U2f-:::- ~;I_ U, it1/1
2
1
lAn
u, AteresztöI 0.7
.V Áteresztő a feszültségviszony,
.I ..jf tartomány ti;
0.7 r-- tartomany
I I
0.7
'tartom'
I
y
0.4
0.2-
o fQ~ f
U, U,·nél
= 1
0.4 '\1 1 0.4

1/ 0.0' O.' lj IlO f r.; a frekvenciaviszony,
~I I '0
-m .•
0.2f-· , 0,2 f= fh·náll
o fg ../ L!9 'rez.
0.0' O.,
-----1
, '0 '00 f
o
0.01 0.1 1 10 100 f
Sávzáró 1 .
0,7 = -J2 az atereszto
.
, Ul~U2 tartomány határait

meghatározó szorzótényező
O"
!P=450
';
45° - -
!p= 45°
U,
1.0
ul -
ÁI
L
M
az induktivitás, H
a sávszélesség, Hz
a felső határfrekvencia, Hz
5" - -',
, 0.7
0.4
\---
. -ff Át~t~s~tő
ll, tartpmany
fh'
fha az alsó határfrekvencia, Hz
O ---' O 0.2
b a relatív sávszélesség
0.01 0.1 1 10 100 f 0.01 0.1 1 10 100 >5 Q a rezgőkör jós ági tényezője
r.; t:
f O
0.01 0.,-.1..J1O '00 f rp az U, U,
és
fáziseltolás
közötti
frez.
Kapcsolások Képletek Kapcsolások Képletek
u,~I
(il
fh = 1
I
fh= 1
o = 2 tr· R· C j ( U2 1 tt- R· C
u,~ R U2 o
R~
o f= fh -7 rp= 450~ II
f= fh-7 q.>=450~ II 4
4 RC lelü láteresztó
RC aluláteresztó
Ul~U2
fh= 2 tr· L
R
U 1
[? L~ IU2
fh=2tr.L
f = fh -7 q.>=450 ~ II
f= fh -7 q.>=450~!l 4
4 RL felüláteresztó
RL-aluláteresztó
t. _ 1
h-2tr~
f =
h 2tr~
1 uTtSJuz
u,L.r3JUZ rr-felüláteresztó
f=fh-7 q.>=450~ II
4
f= fh -7 q.>=45° ~ II
4
rr aluláteresztó f _ 1
Ul!rl~~
C~C tz h-2tr~
fh= 1
2trvL'C f = fh -7 q>=45° ~ '.'.
Ul~UZ T felüláteresztó 4
f= fh -7 q>=450 ~ II
4
fYlu;
b=..!..
T-aluláteresztó
Q
"Eg} f
te
=
ó.f= fhl- fha

2tr~
1
uli
o
o
1
o
o
IU 2
f= f. -7 q.>=+ 450 ~ !l
f= f", -7 q>=-450~
4
II
U,~~
j L (lUz b= M CI
4
o
Sávszűró
o
i: o
Sávzáró
o
39
Váltakozó áramú és háromfázisú technika
A háromfázisú váltakozó áram
Idődiagram és vektorábra Magyarázatok
A háromfázisú váltakozó feszültség három azonos

frekvenciájú, azonos csúcsértékű, de egymáshoz
képest 120o-kal vagy~ rad-nal irányettottfázishelyzetű
feszültség.
A háromfázisú áram pittanatértékeinek összege mindig
nulla.
A háromfázisú áramot létrehozhatja egy térben körben
forg6 mágneses mező, amelyet forg6mezőnek neve-
zünk.
Kapcsolások Vektorábrák Képletek Menny, egységek és jelmagy.
A csillagkapcsolás (Y) Ll
U a vonali feszültség, V
(U'2, U23, U31)
L1
»: Ul 1=/,
UI a fázisfeszültség, V
(U'N, U2N, U3N)
v3 = 1,732 szorzótényező
L3
Vl,!V'2-Il 5 = v3 U I = -.f152+Q2 (lánctényező)
a vonali áram erőssége,
W1~ p= V3. U·I· eos rp
A (i" 12, 13)
V 23 t 12
VlN
Q = V3. U· I . sin rp
'Ia fázis áramerőssége, A
L2 I -
Szimmetrikus
terhelés,
IN =0
W
1
' Il
L2
12
eos rp=
p
S
5 a látszólagos teljesítmény,
W vagy V· A
p a hatásos teljesítmény, W
Q a meddő teljesítmény,
W vagy var
Feszültségláncolódás eos rp a teljesítmény1ényező
sín rp a meddő tényező
Nem szimmet- ~ rp a fázisszög
rikus terhelés, 1 1
IN nullveze-, 2
tékáram Megjegyzés: a esillagkapesolásnál a feszültségek, a
folyik Il IN háromszög-kapesolásnál az áramok alkotnak zárt láncot.
A háromszögkapcsolás (L'.) Ll a vonali áram erőssége, A

(i" l z, '3)
t.: W2 Ul U=U,
'I a fázís áramerőssége, A
(i '2, 123, 131)
L1
Il~ U a vonali feszültség, V (U'2,
Vl,! ~Wl
L3
U23, U3')
v3 szorzótényező
L3
V'2 V2
f12 P= V3. U·I· eos rp (lánctényező)
V1l 1 !J... 123 Q = V3. U· I . sín rp
5 a látszólagos teljesítmény,
W vagy V· A
L2
V1 U2 P a hatásos teljesítmény, W
Az azonos U feszültségeknél Q a meddő teljesítmény, W
No--------- a Y -I:!. összefüggés: vagy var
eos rp a teljesítmény1ényező
Áramláncolás
15.=3'5 y
sín rp a fázístényező
Csatlakozó- (kapocs-) jelölések: Y-kapcsolás - jobbraforgás - L'.-kapcsolás

Átkötés Átkötés
Ll
nr lIt m" {~fi'

rO.J:O-,~
<}"'
W2 U2 V2·
W1 W2 IU1 Vl Wl1
L3 . U1 V1 W1
L3
V2 U2
U1 Vl Wl Ul Vl W1
V1 L2
Ll L2 L3 Ll L2 L3 L1 L2 LJ L1 L2 L3
A Y- és I:!.-kapcsolásoknál két külső vezeték felcserélésével változtathat juk meg a forgásirányt.
40
Vezetékek méretezése feszültségesésre
Áramsűrűség
Megjelenési módok A J áramsűrűség Képletek Menny., egységek, jelmagy.
Cu szerelési huzalok q=1 mm' q= 70 mm'

J az áramsűrűség, A/mm'
J=!...
(A környezeti 1. csoport: 11 A/mm' 2,25 A/mm' I a vezeték áramerőssége, A
15 A/mm' 2,95 A/mm' q q a vezeték keresztmetszete,
hőmérséklet 2. csoport:
Bk = 30 oc) 3. csoport: 19 A/mm' 3,5 A/mm' mm'
Léghűtéses réztekercsek: A Jegységei:

álló tekercs 2 ... 3,5 A/mm'
3,5 ... 5 A/mm' 1 ~= 1O-2~= 10-4~=10-s~
forgó tekercs
m2 dm2 cm2 mm2
kiegészttő ventilátorhűtéssel 4 ... 9 A/mm'
1 ~=102~=104~=106~
Áramátmenet a csúszógyűrű, ill. kollektor és a szénkefe között: mm2 cm2 dm2 m2
kemény szénre 4 ... 6 Alcm'
Jelfogótekercsek, mágneskapcsolók, transz-
grafitszénre 8 ... 12 A/cm'
formátorok és villamos gépek, valamint elekt-
fémgrafitszénre 10 ... 25 A/cm2
rolitikus eljárások méretezésénél az árarnsű-
Villamos d elektróda, d elektróda, rűséget úgy kell megválasztani, hogya meg-
hegesztés mm A/mm' mm A/mm' engedett üzemi hőmérsékletet (1. a táblázatot)
3 4,9 ... 6,4 5 2,0 ... 2,5 ne lépjük túl. Ha az üzemi hőmérsékletet még-
4 2,7 ... 3,6 6 1,4 ... 1,8 is túllépnénk, úgy számolni kell azzal, hogya
vezeték szigetelése tönkremegy, vagy élettar-
ívfény 500 .. 10 000 A/cm' tama erősen csökken. A vezeték anyaga is ki-
Galvánfürdő 0,8 ... 6 A/dm' lágyulhat, sőt környezetére nézve tűz- és bal-
Eloxálás 1 ... 2 A/dm' esetveszélyes lehel.
Elektrolitos cinkkiválasztás 300 .. 1200A/m'

Elektrolitos ezüst kiválasztás 300 ... 500 A/m'
Elektrolitos arany kiválasztás kb. 1000 A/m'
Egyenáramú vezetékek méretezése Képletek Menny., egységek, jelmagy.

feszültségesésre
R =1...:...i 1, az üzemi áramerősség, A
f1V a túláramvédő szerkezet
1"
T ' K·q névleges áramerőssége, A
10 1~ In
/ \
10
I1U=R
2· '·1,
·1 =--
1,
,
a vezeték
áramterhelhetősége, A
jV1 R"q,x
\
,v
/
Iz
/
!Vz R'QP
'o
2· '·1.
K' q az egyszeres vezetékhossz,
m
q a vezeték keresztmetszete,
f1V q= KI1U
mm'
'2
, I1U=U,-U, K
R,
a fajlagos vezetés,
S· m/mm'
a vezeték ellenállása, Q
f1u= I1U. 100
Vezeték helyettesítő képe R, a terhelő-ellenállás
U,
(fogyasztó), Q
Az erősáramú vezetékeket mechanikai és hőhatásokra, 2 . '/~ n, a hurokellenállás, Q
P =I1U·I=--
valamint a megengedett feszültség esés re méretezik. v o K. q U, a feszültség a vezeték
Az erősáramú vezetékek méretezésénél kiindulási adat elején, V
a Bk = 30 oC környezeti hőmérséklet. Híradástechnikai és vezér- U, a feszültség a vezeték
léstechnikai vezetékekre végén, V
A hfradástechnikai és egyéb vezetékek szokásos
f1 U a feszü Itségesés, V
kiindulási értéke Bk = 20 oC. A 0,6-0,8 m mélyen, földbe Rh= R,+ R, su a százalékos
fektetett hiradástechnikai vezetékek környezeti hórnér- feszüitségesés, %
séklete Bk = 8 oC lo=~ P, a vezeték veszteségi
R,+R, teljesítménye, W
A DINIVDE által megengedett feszültségesés u,
Á/\ R, =1;- R, x a betáplálási helytől
l~ '<.y
2· '·1.u
a mérőhelyig (DIN 18015)
: KWh ,i q= ___ S, kVA l1u%
I
'
i---v--'
, ,,
,
I E
K· R,
... 100 0,5
: x u I,
, 1. a táblázatot
, su = 3% DIN 18015 }
Mindig teljesülnie kell: 100 .. 250 1,0
250 .. 400 1,25
v
öu= 4% DIN 57100 VDE 0100520. rész I lu~.In~.1z
I 400 .. 1,5
41
Váltakozó áramú és háromfázisú vezetékek, a vezetékek méretezése
Megjegyzés: a vezetékeket a terhelési táblázatból (/. a 41. old.) kell kiválasztani. Megengedett feszültségesésre esak
1> 10m hosszúságú
C adatait a képletek nem veszik figyelembe.

váltakozó áramú és 1> 20 m hosszúságú
Fővezetékek
háromfázisú vezetékeket
méretezése során a E~~ kell méretez ni. A vezetékek
s 1 1. ún. egyidejúségi tényezőt

L és
is figyelembe kell venni. ahol "LP az összes mért teljesftmény. "LP, pedig az összes csatlakoztatott névleges teljesftmény
összege.
Megnevezés Váltakozó áramú képletek Háromfázisú képletek
Vezeték egy fogyasztóval

ilU= 2·1·/· eos tp ilU = 1.73· 1. / . eos tp
fiU K·q K·q
q=2.1./.eostp _ 1.73· I·/.- eos tp

U~I--------'{"-----~~(OS~
K·ilU q- K·ilU
ilu= !J.U. 100% t . eos tp=!:... Uk P

!J.U= 100·!J.u 1.73· / eos tp= Uk
o, u,
Vezeték több fogyasztóval !J.U= 1.73·"L (/./. eos pl

ilU= 2·"L(/ /. eos tp)
llV K· q
K· q
\ 1 Z 3
Uk~I,.P,.(OS'P, II,.P,,(OS~y,.'P,.(OS~, q= 2·"L (1./ eos p) q = 1.73 . "L (/ /. eos p)

K·!J.U K·!J.U
1,
n= 1. 2. 3 •...
"L (1. / . eos tp)
=1, ./,. eos tp, +1,·/,· eos tp,+
!J.U=Uk-U,
+ I, . /J . eos tpJ+ ...
A kettős betáplálású vezetékeknél először is azt a feszültségminimum

Kettős betáplálású vezeték
u,
.\A~ 1
hP,.coslP, .t::
'1 ~B
h~,(oslPz
IB'
v,=v,
helyet kell megtalálni. amelyhez az áram. ill. teljesítmény az A és B
betáplálási pontokból folyik. A megtalált pontban a vezeték meqszakitható,
így két olyan ág jön létre. amelyeken egy vagy több fogyasztó van. és az
előzőekben megadottak szerint méretezhetők. Az árammegoszlás és ezzel
IB' a feszültségminimum a következő állítás szerint számítható:
lB2·12+1B,·I, =>
1 "2 2
Egyszeres <, . / lAB
- 1- { 'I;P,.(oS~, I,.~.(OS~'
bet ap a- A' {23
lA,·I, +IA2·12 =>
- - k··
.1asu or- \ VA {lA
13.P3.(o;.~,
<, lA6
lA, = (1, +12) -162
vezeték A Megszaknva '

n A körvezetéket az A pontban (vagyis a betáplálási pontban) felvágva egy
Megszakított körvezeték kettős betáplálású vezetéket kapunk. amely az előzőekben megadottak
szerint méretezhető.
A {Al' In 7. 113 1 {3A.' I"'A'I----------------------------I
'.....
0..j- ft",-h ,llAl-Il-Iz 11~h+h-b.1UA
Mennyiségek és egységek
lA, ~ l1, Pl, (osCP1~h,P2, (osCP1~hP3,COS IP)
u; a feszültség a vezeték 1 a vezeték hossza. m

elején. V q a vezeték keresztmetszete. mm'
U, a feszültség a vezeték végén. V K a fajlagos vezetés. S .m/rnrn"
!J.U a feszültségesés. V P a hatásos teljesítmény. W
!J.u a feszültségesés. % eos tpa teljesítmény1ényező
/ az áramerősség. A
lA, ·1, + (lA' +1,2) .12
IAJ=---~-+-(~I~A,~+~I,~2-+~1~2J~)-·~IJ e. oC 8 20 30
LAl +L,2+l23+f3A'
Kcu. S· mlmm' = 59 56 =54
(elfogadott: a 3 jelü kímenet a feszültségminimum-pont)
K".S . m/rnm" = 37 35 =34
42
l~ __ ~ _
A teljesítmény tényező javítása (kompenzálás)
A eos (jJ < 1 teljesítmény tényező okai Mennyiségek és egységek

Az 1,O-nél kisebb teljesítmény tényezőt a fojtótekercsek, mo-
torok, transzformátorok, mágneskapcsolók és jelfogók mú- P a hatásos teljesítmény, W P, a betáplált látszólagos
ködéséhez szükséges mágneses tér okozza. (A nagyobb S a látszólagos teljssftmény, teljesítmény, W vagy V . A
WvagyV·A G a kapacitás, F
kábel hálózatok kapacitása is az okok közé sorolható, de ez
al az induktív meddő Gv a csillagkapcsolás
esetben ettől eltekinthetünk.)
teljes~mény, W vagy var kapacitása, ~ F
ac a kapacitív meddő G. a háromszögkapcsolás
Néhány villamos gép és készülék teljesítménytényezője teljes~mény, W vagy var kapacitása, ilF
9', a fázisszög a kiegyenl~és t1P a hatásos teljes~mény
előtt növekedése, W
A villamos gép, ill. készülék cos tp=
9'2 a fázisszög a kiegyenl ités !!.S a látszólagos teljesítmény
után növekedése, W vagy V . A
Terheletlen transzformátor 0,2 0,4
Fojtótekercs 0,2 0,5
Mágneskapcsoló, meghúzott 0,2 0,4
Jelfogó, meghúzott 0,2 0,5
2. Fázisjavítás forgó fázistolóval
Villamos fénycső 0,2 0,7 A forgó fázistolók, pl. szinkrongépek (1. a 45. old.) túlger-
Villamos motor, alul- vagy túlterhelt 0,4 0,8 jesztésnél kapacitív meddő teljesitményt adnak le a háló-
Motor, névleges üzemű 0,78 0,93 zatnak; ezeket még a nagyfeszültségű oldalon, kiterjedt
Fűtőellenállás 1,0 hurokhálózatok teljesítménytényezőjének javítására alkal-
mazzák.
1. Kondenzátoros fázisjavítás A kiegyenlítésnek ezt a módját az energiaellátó beren-
dezéseknél és helyi energiaellátó vállalatoknál már nem
al = P . tg 9" tg 9', = sin 9" alkalmazzák.
eos 9',
al - ac
= P . tg 'p2
t _ sin 9'2 3. Fázisjavítás a P hatásos
g 'p2 - COS9'2
teljesítmény hozzákapcsolásával
Különleges díjszabással gazdaságos lehet a vízmelegi-
ac = P (tg tp, - tg tp,) tök, épületek és hőtárolós kályhák fűtőellenállásainak
(CoS tp = 1) be kapcso-
lása, és az így keletke- t1P=52' COS'P2- 5, . eos 9',
k= tg tp, - tg tp, zett t1P hatásos telje- =52 ·cos 'P2-P
sítménnyel a teljesít-
ménytényező javítása. OL = 5, . sin 9',; OL = 52' sin 9'2
oc= k· P
A szükséges al med-
5,=...E..L; 5 =...E..L
dő teljesítmény ez eset- 2
A kiegyenlítéssei megtakarított t1S látszólagos teljesítmény ben állandó marad. Sin ({J, Sin 'P2
I t1S=S,-S,=_P_-_P-
eos tp, eos tp,
p t:,p t15=5 -5,
2
=...E..L-~
Sin 9'2 Sin 'P,
A szükséges kiegyenlítő kapacitás nagysága t1P °L'COS'P2 OL'COS9',

sin 9'2 sin 'P,
váltakozó áramnál háromfázisú vált. áramnál
t1p=OL(_1 ___ 1_)
I C=~ I IC=~I
tan 9'2 tan 'P,
Váltakozó áram Háromfázisú vált. áram A kondenzátoros kiegyenlítés módjai

U=220V, 50 Hz 380 V/220 V, 50 Hz Egyedi kiegyenlítés
I C",66'Oc I C,~F
ac, kW
IC y= 22 . aC C =C6 3
y
Előnye: a vezeték és a kapcsolók tehermentesítése,
szükség kondenzátorkapcsolóra
valamint kisütő ellenállásra.
níncs
vagy mágneskapcsolóra,
Csoportos kiegyenlítés
U= 230 V, 50 Hz 400 V/230 V, 50 Hz Előnye: a vezetéket és a csoportkapcsolót a meddő áram
I C",600c I
nem terheli; az egyidejűségi tényező figyelembevételével
kiegyenlítési teljesítmény csökkenhet.
Központi kiegyenlítés
A főgyűjtősínre kapcsolt összes fogyasztást különböző be-
a
3 3
kapcsolási idővel központilag egyenlíti ki. A kondenzátor tel-
~~" J)'~
n~1
jesítményfokozatait kézzel vagy a meddőteljesítmény-sza-
Akiegyenlítőkondenzátor
Fa;
2 3
1
3"
nagysága
bályozóval lehet be- és kikapcsolni.
Előnye: a meddőteljesítmény-szabályozóval
Az előírt teljesítmény tényező betartható.

a kondenzátor-
teljesítmény és a szükséges meddő teljesítmény illesztése.
43
6. VILLAMOS GÉPEK ÉS TRANSZFORMÁTOROK
Villamos gépek
Hatásfok P. a leadott teljesijmény, W
ji!:_P'
P. P. Po. a bevezetett teljesijmény, W
'7=p •• =p •• +P, P, a veszteségi teljesijmény, W
PF. avasveszteség, W
p,=po.-p. r; a rézveszteség, W
Pv=PFe+Pcu+Ps Ps a súrlódási veszteség, W
'7 az összes hatásfok
t
Pbe
'1='1, .'12' '13
'1<1 '7" '7" 17, a részhatásfokok
Hasznos A hatásfok függvénye: A hatásfoknévlegesteljesítménynél: 17

veszteségek teljesítmény
-:
7) Motorok 0,2 kW-ig 0,6
1 0,8 .. t1 kW 0,74 .. 0,86
I'~ ,ó 20 ... 250 kW 0,88 .. 0,92
/. 0,8
Transzformátorok 1 kW-ig 0,92
0,6 2 .. 5kW 0,93 .. 0,94
10 .. 30 kW 0,95 .. 0,96
0,4 50 ... 100 kW 0,96 .. 0,97
160 ... 400kW 0,975 .. 0,98
0,2
Pbe
~I 0,25 0,5 0,75 1 1,25 P

P,.
~
Je '1
SN
SN'COSqJ
cosqJ+PFe+Pc,
SN a látszólagos névleges teljesítmény,
W vagy V· A
eos tp a teljesítmény tényező
Éves hatásfok 17. az éves hatásfok

w" W. a leadott vili. munka, kW· h
17 = WF, a vasveszteségi munka, kW . h
a W1e+ WFe+ Weu
$
Wc, a rézveszteségi munka, kW h
Január December
W.=p •. f, f, a terhelés időtartama, h
1 31 fb a bekapesolás időtartama, h
WFe= PFe· fb
L hét 52. hét
Wc, = Pc,' f,
Forgatónyomaték F a forgatóerő, N
d
az emelő karja, a forgáspont és az erő tá-
M=F'~ 2
/d 2
M
madáspontja közötti merőleges távolság, m
a forgatónyomaték, N .m
M=9,55'P =2".M'n n a fordulatszám, limin
n
~ F P a hatásos teljesítmény, W
Egyfázisú váltakozó S a leadott látszólagos teljesitmény, W

s= U·[ vagy V· A
áramú gépek U a feszültség, V
Generátorok Pb' = U· [ . eos rp [ az áramerősség, A
17 P•• a bevezetett teljesitmény, W
Motorok
® P" = U··[· eos tp
Pb' = U· [ . eos tp
eos tp a teljesítmény tényező
'7 a hatásfok
Pio a leadott hatásos teljesítmény, W
eID P,,=U·[·eostp· '7
44
Villamos gépek
~bc~
Háromfázisú villamos gépek .,f3·U·I·COSf{J
.,f3 szorzótényező
P... 17 19 a gerjesztőáram
Generátorok
P.= S· eos rp 'gN 19
A generátor üresjárási jelleggörbéje
eos ep
Motorok 11
pee =.,f3. U·I·cos rp 1,
n
P. =.,f3. U· 1· eos rp. 17
I n=7
Szinkronmotorok
$
Aszinkronmotorok
Az aszinkronmotor
1,
rp
n
az állórész árama
eos rp a teljesítmény-
tényező
a hatásfok
üzemi jelleggörbéi
a szinkron fordulatszám, 1/min

n
P
PN
a fordulatszám
a leadott teljesftmény
a névleges
teljes~mény
f a frekvencia, Hz
p a póluspárok száma
s= n 1- n2• 1000/0 60 az átszárntásí tényező, s/min
n, n, a szlip, 1lmin
n, az állórész forgómezejének fordulatszáma, 1/min
f2 = 5· t, n2 a forgórész fordulatszáma, 1/min
5 a szlip, %
U, =5· U2 f2 a forgórész frekvenciája, Hz
t, a hálózati frekvencia, Hz
U, a forgórész feszültsége, V
U2 a forgórész nyugalmi teszűltséqe, V
P. a leadott teljes~mény, W
Egyenáramú gépek
Generátorok
z) v
U
I
a feszültség, V
POe a bevezetett teljesítmény, W
17 a hatásfok
Uo az üresjárási feszültség (indukált), V
N
Uo= 8·/· v z 8 a mágneses fluxussúrúség, T
/ a vezeték hossza, m
z=2· N v a kerületi sebesség, mis
z a vezetékek száma
N amenetszám
d a forgórészátmérő, m
n a fordulatszám, 1/min
1 1 1
min = 60· S
Kerületi sebesség
45
.....-.........-
Villamos gépek
Egyenáramú Képletek Egyenáramú Képletek

gépek gépek
Főáramkörü (soros) generátor Főáramkörü (soros) motor

U=Uo-I,' Rb L' 'r' L- P2
L. L- 77=-
U,I 1/=1,=1,
Al 1, = 1, RA.--t V
U= Uo+1 (R, + Rp+ Rg + R,)
R, Q Rb = R, + Rp + R, Al
81
A2
~ P= U,I R, M
-
D2~D1
1= U
Rp 82 A2 Rg , R,+Rp+R,+R,
Bl
Rp B2
MellékáramkDrü (sont) generátor.l U
a) külsőgerjesztésű I = Ug Mellékáramkörü (sönt) motor
R,=/,- (R,+ n, + Rg)
s R,
Al UL- L'~
U= Uo-I,(R,+ Rp) P,
f-v- RA 77= U,
R, Q
,~
A2 Rg
1,+ U ,1,
Rp
81
82
1=1,-1, ~~,~
R, !:1.
A2 Rg
El 1,=1-1, II , .sRg
b) őngerjesztésű
L- U
Al
U= Uo-I,' (R,+Rp) ~~' 82 E2 1= U +-
' R,+ R,+ Rp R,
Vegyes gerjesztésü
R, Q
~' A2
El
Rg
E2 I =~
, R,
• L (kompound)mot~r_ U
R,=--(R,+
1,
Rp)
81
e;
Vegyes gerjesztésü
(kompound)generátor
82
L' L-
1=1,+1"
1,=1"
~P
<
1=1"-1,,
U= Uo+ 1, (R, + R,)
I 1, = 1"
+ 1, (Rg, + R,)
~fj.or;:
R ,G
-A2 Rg,
El
Rg2
D,
U= Uo-I, (R,+ Rp+ R,,)
I,=~
9 Rgl
R, M A"~IEl
-A2
81
Rg,
E2
Dl
;,~
02 Rb= R,+ Rp+ RI!'
1, = _U_ + __ U_
R:' 82 Rp Rb+ R, R" + R,
82
Mennyiségek, egységek és ielmagyarázatok Mennyiségek, egységek és ielmagyarázalok
U a kapocsfeszültség, V 1, a gerjesztőtekercs áramerőssége, A

Uo az indukált feszültség, V P a leadott teljesítmény, W
1, a forgórész áramerőssége, A R, a mellékáramkörü tekercs előtét-ellenállása, Q
Rb a belső ellenállás, Q R" a mellékáramkörú tekercs ellenállása, Q
R, a forgórész ellenállása, Q R" a főáramkörú tekercs ellenállása, Q
Rp a pólusváltó tekercs ellenállása, Q R, az indítóellenállás, Q
R, a qerjesztőtekercs-ellenállása, Q U a feszültség, V 1, az indítási áramerősség, A
U, a gerjesztőtekercs feszültsége, V I az áramerősség, A 77 a hatásfok
Egyfázisú transzformátor Képletek Mennyiségek, egységek és ielmagyarázatok
.u: a primer feszültség, V
om
U,
~ Feszültségáttétel
U, a szekunder feszültség, V
U,_N, ű= U, 1, a primer áramerősség, A
I U, - N,
I
U2
I 12
ű
a szekunder áramerősség, A
az áttételi arány
Áramáttétel N, a primer menetszám
N2 a szekunder menetszám
-co-
Ideális
1, _ N2 ű=!!.
transzformátor
I 1;- N, I 1,
I Z,
Z2
a primer oldal látszólagos ellenállása, Q
a szekunder oldal látszólagos ellenállása, Q
Impedancia-áttétel
Z, "2
I »:": ?
ű~f~
I
46
.
Villamos gépek
ADIN 42961/6.80 szerinti tejesítmény adattábla Mező Adat
ol 1 10 7 Névleges feszültség
ITyp 2 I 8 Névleges áram
I 3 4 \1Nr 5 I 9 Névleges teljesftmény
10 A teljesítmény egysége
I 6 1 VII 8 A I
11 Névleges üzemmód (az SI = tartós üzemnél
I 9 10 Ils 11 II (os'I' 12 I níncs megjegyzés) és névleges üzemidő. ill.
I 13 14 lmin II 15 Hz I relatív bekapcsolási időtartam
I 16 11 18 V II 19 Al 12 Névleges teljesftménytényező
IISOI.-KI. 20 1I:!C}j]1 22 ti A szinkron gépeknél az u (alulgerjesztett) jelet fel
kell tüntetni. ha előfordulhat meddő teljesítmény
O I 23 10 felvétele is
13 Forgásirány (hajtásoldalon nézve)
....•jobbra forgás
Mező Adat
<- balra forgás
1 Gyártó vagy cégjelzés 14 Névleges fordulatszám
2 A gép típusa vagy jelölése. kiegészítve 15 Névleges frekvencia
a méretekkel és a kivitellel
16 .Errequnq" (gerjesztés) vagy röviden Err.
3 Az üzemeltetési áramfajta egyenáramú és szinkron gépeknél
.Lauter" (forgórész) vagy röviden Ur.
előállítása Kapcsolási jele
Egyenáram - csúszógyűrűs motoroknál
Egyfázisú váltakozó áram 1- 17 A forgórész-tekercselés kapcsolási módja,
Kétfázisú váltakozó áram 2- ha nem háromfázisú kapcsolásról van szó
Háromfázisú váltakozó áram 3- 18 Egyenáramú gépek: gerjesztőfeszüttség
4 Működési elv Rövidítése Szinkron gépek: gerjesztőfeszültség
Generátor Gen. Csúszógyűrűs forgórész
Motor Mot. nyugalmi feszültsége
Átalakftó U 19 Egyenáramú gépek: névleges gerjesztőáram
Fázisjavító gép BI.M Szinkron gépek: névleges gerjesztőáram
5 A gép gyártási száma Csúszógyűrűs forgórész: névleges forgórészáram
6 A váltakozó áramú gépek tekercseinek kapcsolási 20 Szigetelőanyag osztálya vagy túlmelegedési
módjai határérték. Különböző osztályú tekercseléseknél
Fázisszám és kapcsolás Jelölése először az állórész, utána a forgórész osztályát
Egyfázisú váltakozó áramú. segédfázis nélkül adják meg.
1
Egyfázisú váltakozó áramú, segédfázissal .1 21 A gép DIN 40050 (MSZ IEC 529) szerinti védelmi
fajtája
Kétfázisú váltakozó áramú, nem láncott l' 22 A tömeg közelítő nagysága t-ban,
Kétfázisú váltakozó áramú, láncolt L
az 1 t-nál kisebb tömegű gépek adatát nem adják
Háromfázisú váltakozó áramú, nem láncolt I11 meg
Háromfázisú váltakozó áramú, láncolt
23 Kigészítő VDE adatok az évszám,
Csillagkapcsolás Y
t::, a hűtőanyag-mennyiség, a méretek és a kivitel
Háromszögkapcsolás
megadásával
Kivezetett csillagpontú csillagkapcsolás +
n-fázisú váltakozó áram, nem láncolt l'
A gépek szavatolt értékeinek megengedett tűrése aDIN 57530 1. rész szerint

A hatásfok Tűrés A fordulatszám értékei
értékei Egyenáramú motorok: Mellékáram- Főáramkörű
Indirekt megadással P,~50 kW -0,15 (1- 17) körű motor motor
P, > 50 kW -0,1 (1- 17) P,·1000 ±15% ±20%
Direkt megadással -0,15 (1- 17) --n--<0,67
P, az összes veszteség +0,1· P,
P,>50 kW Po> kW > 0,67 - < 2,5 ±10% ±15%
Teljesítménytényező 1 -cos ff 1 = ± 7,5 ±10%

6
n, min> 2,5 -< 10
Sszlip ±0,2· S > 10 ±5% ±7,5%
Vegyes áram körű motorok tűrését 1. a főáramkörű
motoroknál.
47
-------------------------~ ...
Villamos gépek
3_ táblázat
Felépítési formák a DlN lEe 34 7. rész/4.83 szerint
Az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság) a villamos 4. számjegy A tengelyvég kialakítása
gépek felépítési formáját jelölő rövidítésre két kód rendszert
O Tengelyvég nélkül
dolgozott ki.
1 Egy hengeres tengelyvéggel
I.IEC-kódrendszer a pajzscsapágyas és szabad tengelyvé-
2 Két hengeres tengelyvéggel
gű gépekre vonatkozik.
3 Egy kúpos tengelyvéggel
Rövidítés IM B 3 4 Két kúpos tengelyvéggel
Nemzetközi mounting t
Felépítési forma (1. az 1 _ táblázatot)
-------~~~~~~~~--_I I 5
6
Egy tengelyvég
Két tengelyvég
kovácsolt peremmel
kovácsolt peremmel
I
7 A meghajtó oldalon peremes, a nem meg-
A csapágyazás és a rögzítés meg-
hajtó oldalon hengeres tengelyvéggel
adása, a tengelyvég kialakítása stb.
9 Minden más tengelyvég-kialakítás
Felépí-
1_ táblázat tési Kép 1. kód 11_
kód Magyarázal
forma
Betű Magyarázat
A1 - IM5205 Csapagyéstalp nélkül,
peremes tengely, rögzítve
A Csapágy nélküli gépek a csatlakozó gépre
B Vízszintes elhelyezésű, pajzscsapágyazott ~
gépek
C Pajzs- és támasztócsapággyal ellátott gépek 83 IM83 IM1001 Kélcsapáqypaizs, talpas,
egyszabadtengelyvég
D T ámasztócsapággyal ellátott gépek ~
E Függőleges elhelyezésű gépek 85 IM85 IM300t Kétcsapápypaizs, talp nélkül,
F Függőleges elhelyezésű, csapágypajzs nélküli
$ rögzítöperem,
tengelyvég
egy szabad
•
gépek
G Gépcsoport közös alaplapon 86 IM86 IM1051 Kétcsapágypajzs,
talpas,
H Rövid kétperemes tengely támasztócsapágyban falra szerelve, egy szabad
tengelyvég
II. IEC kód rendszer minden általános és különleges fel-

használási területű villamos forgógépre: 814 IM814 1M3601 Kétcsapágypajzs.talpnélkül,
rögzítóperem, egy szabad
Rövidítés IM 1 O O 1 ~ tengelyvég
m
Nemzetközi mounting t I
Felépítési forma (1. a 2_ táblázatot) -------'
C3 - IM6211 Egycsapágypajzs,egytámaszto
- - csapágy, talpas. egy szabad
tengelyvég
Beépítési mód
,
13t
A felállítás módja 01 - IM7005 Egy támasztó csapágy, talpas,
peremes tengely
A tengelyvégek száma és
kivitele (1. a 3_ táblázatot)
V1 IMV1 IM3011 Kétcsapáqypaizs,talp nélkül,

rőgzítöperem, egy szabad
2. táblázat tengelyvég
1. szám- Felépítési forma V5 IMV5 IM1011 Kétcsapáqypalzs, talpas,

jegy
1 Talpas kivitelű, csak pajzscsapágyazott gép

$f falraszerelve,egyszabad
tengelyvég
2 Talpas kivitelű, felerősítő peremmel és csak

V21 IMV21 IM3015 Kétcsapágypajzs,talp
pajzscsapággyal ellátott gép nélkül,peremtoldalék,
peremes tengely
3 A csapágypajzson felerősítő peremmel, ~
csak pajzscsapággyal ellátott gép
4 Felerősítő peremmel a házon, csak W1 - IMB015 Hosszanti csapágy nélkül,
keresztcsapágy felül,
pajzscsapággyal ellátott gép
~ csatlakozóperem alul
5 Csapágy nélküli gép, kivéve 1 __.4
6
7
8
Pajzs- és támasztócsapággyal
Csak támasztócsapággyal
Függőleges
ellátott gép
ellátott gép
tengelyű gép, kivéve 1 __.4
H
T - - Rövid kettóspereműtengely,álló
házban
9 Különleges elhelyezésű gépek Rövidítés G (B3 + B3)

Gépcsoport
I Mounting: angol szó, jelentése felállítás, rögzítés, elhelyezés
stb.
48
Villamos gépek
Villamos gépek és transzformátorok szigetelőanyag-osztályai, VDE 0530 (MSZ 148)
Osztá- Megenge- Szigetelőanyagok Kőtőanyagok, telitő- Telitőanyagok
lyok dett max. vagy bevonóanyagok a beépített
hőmérsék- szigetelőanyagok szigetelőanyagok
letek előállításához kezelésére
y Pamut, természetes selyem, cellulózpamut, Nincs Nem szükséges

múselyem, poliamidszál, papír és papírtermé-
kek, prespán, vulkánfíber, la, anilin-formalde-
hid-múgyanta, karbamid-formaldehid-múgyan-
ta, polisztirol, poli(vinil-klorid) fehérijővel vagy
anélkül, vulkanizált természetes gumi
A 105 OC Pamut, természetes selyem, cellulózgyapot, Nines Aszfaltlakkok,
múselyem, poliamidszál, papír és papírter- Száradóolajos száradóolajos
mékek, prespán, vulkánfíber, pamut, termé- természetes- vagy természetes vagy
szetes selyem, cellulóz, pamut, múselyem vagy múgyantalakkok múgyantalakkok
poliamidszál alapú, lakkal kezelt textfliák, lakkal Fenol-formaldehid- Sellakk, kopál,
kezelt papír, rétegelt fa gyanta szigetelőolaj és
Cellulóz-acetát-fólia, térhálósított poliészter- Nincs szintetikus dielektromos
gyanták, olajgyanta alapú huzallakk folyadékok
Polikloroprén elasztomer, butadién-akrilnitril Nincs
elasztomer Nem szükséges
E Poli(vinil-acetát), poli metán, epoxi- vagy poli- Nines Múgyantalakkok,

amidgyanta alapú huzallakkok, térhálósftott poli- Melamin-formaldehid- olajos is.
észtergyanták, acetobutirátfólia, polikarbonát- gyanták, fenol-formal- Térhálós'tott
fólia, cellulóz-triacetát-fólia, préselt részek cel- dehid-gyanták, fenol- poliésztergyanták,
lulóz töltőanyaggal, pamutréteg· és kötőanyag furiural-gyanták, epoxigyanták
Kezelt textfliák múgyantalakkok,
Etílén-vinil-acetát-kopolimer olajos is
Nines Nem szükséges
B 1300C Üvegszál, azbeszt Nincs Múgyantalakkok,
Lakkal kezelt üvegszálas textfliák és azbeszt Múgyantalakkok, olajos is.
Csillámtermékek hordozóanyaggal vagy anélkül olajos is T érbáíósított
politereftalát alapú huzallakkok Sellak, aszfalt- vagy poliésztergyanták,
Poli(etilénglikol-terettalát) alapú lóliák, szövet bitumen massza, epoxigyanták
vagy vatta poli(etilénglikol-terettalát) alapú szál- múgyantalakkok,
ból olajos is
Kristályos polikarbonát alapú lólia T érnálós'tott
Rétegelt üvegszál, rétegelt azbeszt, poli(etilén- poliésztergyanták, Múgyantalakkok,
glikol-terettalát) alap ú fóliázott rétegelt forgács, epoxigyanták, olajos is.
préselt részek ásványi töltőanyag okkal alkidgyanták, melamin- Térhálósftott
formaldehid-gyanták, poliésztergyanták,
formaldehidgyanták, epoxigyanták
hálósított poliészter-
gyanták, epoxigyanták
F 155 OC Üvegszál, azbeszt Alkidgyanták, Alkidgyanták,
Lakkal kezelt üvegszálas textfiák, lakkal kezelt epoxigyanták, hálósfott epoxigyanták,
azbeszt, csillámtermékek poliészter- és hálóstort poliészter-
Imid-poliészter, észterimid, ill. imid-terettálsav poliuretángyanták, és poliuretángyanták,
alapú huzallakok, poli(monoklór-trifluor-etilén) szilikon-alkid-gyanták szilikonalkid-gyanták
alapú fóliák
H Üvegszál, azbeszt Nincs Szilikonkaucsuk
Lakkal kezelt üvegszálas textüiák, lakkal kezelt Szilikongyanták,
azbeszt, esillámtermékek. Aromás poliamid szilikonkauesuk
alapú szálas szigetelőanyag, políamid alapú Nincs
fólia, polí(tetrafluor-etilén), szilikonkauesuk, tisz-
ta políamid alapú huzallakkok
c 180 OC Csillám, porcelán és más keramikus anyagok, Nines Nincs, vagy szervetlen
fölött üveg, kvarc kötőanyag, pl. üveg
vagy cement
Kezelt üvegszálas textiliák, kezelt azbeszt, csil- Nagy hőállóságú Nagyobb hőállóságú
lámtermékek szilikongyanták szilikongyanta
Poli(tetralluor-etilén) Nines Nem szükséges
49
Villamos gépek
Léghűtéses gépek túlmelegedési határértéke a német szabvány szerint
A határhőmérséklet az a megengedett legnagyobb hőmérséklet, amellyel egy sZigetelőanyag vagy gépalkatrész terhelhető.
A határ-túlmelegedés a megengedett legnagyobb túlmelegedés, azaz a határhőmérséklet és a hűtóközeg meghatározott
legmagasabb hőmérséklete (levegőnél s 40 OC) közötti különbség, csökkentve egyelőírt biztonsági értékkel. Ha a túlmele-
gedés ellenállásos mérésén kívül a legmelegebb elérhető pontot hómérsékletméróvel vagy a valószínűleg legmelegebb pon-
tot hőérzékelóvel is meg kell mérni, akkor a következó határ-túlmelegedések nem léphetók túl:
A szigetelóanyag osztálya Y A E B F H T a hőmérsékletmérós eljárás

W az ellenállásos eljárás
Határ-túlmelegedés, K 50 65 80 90 110 135 ETF a beépftett hőérzékeló
Szám A gép alkotórészei Szigetelőanyag-osztályok A E B F H

Mérési eljárások T W ETF T W ETF T W ETF T W ETF T W ETF
Határ-túlmelegedések K K K K K K K K K K K K K K K
1 Gépek váltakozó áramú tekercse " 5000 kW-nál vagy ha - 60 60 - 70 70 - 8080 - 100 100 - 125 125
a maghosszúság " 1 m
2 Gépek váltakozó áramú tekercse < 5000 kW-nál vagy ha 5060 - 6575 - 7080 - 85 100 - 105 125 -
a mag hosszúság < 1 m
Egyenárammal gerjesztett váltakozó áramú és
egyenáramú gépek gerjesztőtekercse, kivéve a 3. és 4. szárnút
Kommunátortekercsek
3 Egyenárammal gerjesztett tömörpólusú forgórész gerjesztő- - 90 - - 110-
tekercse
4 Egynél több csapágyú és kiegyenlítő tekercselésü, kis 60 60 - 75 75 - 80 80 - 100 100 - 125 125 -
ellenállású gerjesztőtekercs
Szabadon álló szigeteletlen vagy lakkozott fémfelületü 6565- 8080- 9090- 110110- 135135-
egyrétegü tekercs
5 Tartósan rövidre zárt szigetelt tekercsek 60 - - 75 - - 80 - - 100 - - 125 - -
6 Tartósan rövidre zárt szigeteletlen tekercsek A túlmelegedés semmi esetre sem érheti el ezeket az értékeket, mert
7 Vasmagok és egyéb részek, amelyek nem érintkeznek a szigetelés vagy a szomszédos részek tönkremehetnek.
a tekercseléssei
8 Vasmagok és egyéb részek, amelyek érintkeznek 60 -- 75 -- 80 - - 1100 - - 1125 - -
a tekercseléssei
9 Nyitott vagy tokozott kommunátorok és csúszógyürük 60 -- 70 -- 80 - - 90 - - 100 - -
1OCsúszócsapágy 50 -- 50 -- Külön megállapodás szerint
Gördülócsapágy 60 -- 60 -- Külön megállapodás szerint
Villamos készülékek érintés, idegentest behatolása elleni és vízbehatolás elleni védelme

aDIN 40050 (MSZ IEC 34) szerint
Betűjelzés: IP Érintés, idegentest és vízbehatolás elleni Példák a védelmi módok megadására:
védelem (International Protection)
Első számjegy: 0 ... 6 Érintés és idegentest behatolása ellen) védelem Betűjelzés Ir 5, 41
Második számjegy: O .. 8 Vízbehatolás elleni védelem Első számjegy . .

Villamos gépek rövidítését további betűk is kiegészíthetik. Jelentésük: Második számjegy----------
gjll
R csó köteg es gép } A betűk az IP és a hét
W időjárásálló gép számjegy között állnak IP W 2 3 S
S vízbehatolás elleni védelemre nyugalmi ) A betűk Betűjelzés

helyzetben vizsgált gép a két szám- Kie~ész.ítŐ betű
M vízbehatolás elleni védelemre üzem jegy után
Elso szarnjaqy
közben vizsgált gép állnak
Az S vagy M betűk hiánya azt jelenti, hogy a gépet vízvédelemre Második számjegy
nyugalmi és működó helyzetben is vizsgálták. Kiegészítő betű
50
l _
Villamos gépek
Forgó gépek üzemmódjai aDIN VDE 0530 szerint P tc
r----
Az alkalmazott jelölések jelentése S6
P a teliesftmény t, a terhelési idő Szakaszos terhelésű
Pv a veszteség t, a fékezési idő folyamatos űzem
n a fordulatszám to az üresjárási idő Egymást követő azonos ciklusokból álló t, to
(l a hőmérséklet t, a relatív bekapcsolási idő üzem, amelyben az 'egyes ciklusok az P,
(lma. a legnagyobb hőmérséklet állandó terhelésű időből és az üresjárás-
t, a ciklus időtartama
t az idő toy a nyugalmi helyzet ból tevődnek össze.
t'e a felfutási idő időtartama A relatív bekapcsolási tartam:
~
O tl/"-I/,<:"
S1
t, = ~+ 1;, . 100% t
Tartós üzem Pl
1
Egyenletes terhelésú üzem, amelynek
tartama elegendő a vég hőmérséklet Pvt~. S7 P
~t,
eléréséhez.
O LO:ax Folyamatos periodikus
üzem, felfutással
és villamos fékezéssei
1-
f Egymást követő azonos ciklusokból
PL
P,t tf
álló üzem, amelyben az egyes ciklu- ~
S2 sok a felfutási időből, az állandó ter-
J;!övid idejű üzem - f- f-
-, -,
helésú időből és a villamos fékezés
Allandó terhelésű üzem, amelynek tar, idejéből tevődnek össze. A folyamat O Om
lama elegendő az állandósult hőmér- szünetmentes.
sékleti állapot elérésére, és az utána kö-
vetkező üzemszünet olyan időtartamú, P,to t
hogy a gép hőmérséklete és a hútőkö- S8
zeg hőmérséklete közötti eltérés nem Folyamatos periodikus tc
O~
több, mint 2 K. üzem, fordulatszám- /,12
Az időtartam 10,30,60 vagy 90 min. {l' -
t változtatással
Egymást követő azonos cik-
Pt r-r-
~ f-- r-
fo-
lusokból álló üzem, amely- 1" tf2 tf

S3
P,t
Szakaszos üzem, amelyre nincs
hatással a bekapcsolási folyamat
Egymást követő azonos ciklusokból álló PtffJL t, ~ny
ben az egyes ciklusok a
meghatározott fordulatszá-
mú állandó terhelésú időből B
Itfu
r-
1'--. r-;
.- fo-
O
üzem, amelyben az egyes ciklusok egy és egy vagy több, az előzőtől 1'\ 1'\ r'
eltérő fordulatszámú és ter-
állandó terhelésű időből és üzemszü-
n
netből tevődnek össze.
A relatív bekapcsolási időtartam:
P,t
o O . helésű időből tevődnek ösz-
sze. A folyamat szünetmen-
1--
-
f-
tes.
~ ~
t=_I_,-. O~ax
100% I
r tt+ tny
A relatív bekapcsolási tartam:
Ajánlott értékek: 15, 25, 40, 60% t t'e+ til
t" = ·100%
t'e + t, + til + t, + t12 + t13
S4 til + t(2
Szakaszos üzem, amelyre P Ic t",= ·100%
hatással van a bekapcsolási t'e + tn + til + t(2 + t12 + t13
folyamat t(2+ t13
Egymást követö azonos cik- t-- t-- te= ·100%
t'e + tn + til + t(2 + tf2 + t",
lusokból álló üzem, amelyben R, 1, IllY
az egyes ciklusok a felfutási S9
időből, az állandó terhelésú
Folyamatos üzem, nem PIlL ,
időből és üzemszünetből tevöd-
nek össze.
A relatív bekapcsolási időtartam:
O
,/~ "--1/,,= Omax periodikus terhelés-
és fordulatszám- .r=
t =
r
t,,+ t,
t'e+ tt+ tny
·100%
t
változtatással
Olyan üzemmód, amelyben RI n, L
nem periodikus a terhelés és
S5
Villamos fékezésű,
szakaszos üzem
P
~
Ic
~
a fordulatszám
Ezen üzemmódban
változása.
gyako-
riak a névleges teljesítményt
~~ Ir r---.. r=: -,
Egymást követő azonos ciklu-
sokból álló üzem, amelyben az R,
f- - messze meghaladó teljesít-
ménycsúcsok. Megjegyzés:
egyes ciklusok a íeltutási időből, lfe If
az állandó terhelésú időből, a
ebben az üzemmódban a nl
terhelési ciklus vonatkozta- I.f-
gyors villamos fékezés idejéből f--
- tási alapját egy jól megvá-
és szünetből tevödnek össze.
O
<, -, ~max <;
- lasztott tartós terhelésnek
kell képeznie.
tf t.ll c; I
If
51
Villamos gépek
Villamos hajtómotorok
1.Háromfázisú motorok
1. Aszinkron indukciós motorok
Szám Fajlák üzemi jellemzíik Üzemi jelleggörbék Fordulatszám-szabályozásOk Kapcsolási rajzok
1 Rövidre A fordulatszám növekvő forgatónyomaték- H Általában nem szabályozha-
U=ffi=
L2
'N'
zárt kal csak kevéssé csökken. Nagyon egyszerű H. tó. A pólusszám változásával
forgórész telépítésű, ezért üzembiztos és olcsó. Nagy
35 1
2-4 fokozatban szabályoz- L3
a hatásfoka. jó a teljesítménytényezője, a H ható, pólusszámváltós rno-
bekapcsolási áram lökés igen nagy, ezt 2 4 tor. Különleges frekvenciaát-
'm
áramkiszorftó forgórésszel enyhítik. 11 alakítók alkalmazásával lehet
szabályozhatóvá tenni.
n
3-
Csúszó- A fordulatszám növekvő forgatónyoma- A forgórészközi ellenállás
2
LI
12~ L3
gyűrűs tékkal csak kevéssé csökken. Felfutása növelése által az lndítö-el-
forgórész enyhébb, hatásfoka és teljesítmény ténye-
zője csekélyebb, mint az 1. motoré. A be-
lenállással szabályozható. A
szabályozás nagyon gazda-
L1==tfr=
kapcsolasi áram lndltó-ellenállással esők- ságtalan, mert a veszteségek >v - .
uvw
kenthető. a szlippel egyenes arányban 3-6
nőnek. Emiatt csak ritka ve-
H zérlésekre, szükebb körben
,-
H
alkalmazható. K L M r
R
2. Szinkronmotorok
Szinkron-
motor
indítóte-
kerccsel
Mindig állandó fordulatszám. Túlterhelés-
nél a motor leáll, "kiesik a szinkronból". A
teljesítménytényező a gerjesztés beállítá-
sával javitható. Az inditás körülményes, ha
nincs külön inditótekercs.
cosl{)
l.n.~.
n
1
cosl{J
A fordulatszám szabályozása
frekvenciaváltás nélkül nem
lehetséges. ~]
Ul U2
1-
~-
. M
H
Fl (h,~ ré'
Pólus- A fordulatszám és a forgatónyomaték Szabályozás két vagy több
váltós illesztése a hajtott géphez. Nagy lendítő- I.H~'p,1. külön tekerecsel l\lU l{ZU
motorok tömegű hajtások gyorsitásánál a forgÓrész- Dahlander kapcsolás egyet-
ben keletkező veszteségi hő pólusváltással
csökkenthető.
HfP~--1--1 len tekerecsei, 1 : 2 arányú
pólusváltással. A PAMI. te-
1~
l3 lZ
~v
l3 lZ
Pólusváltás Dahlander-kapcsolással: kercseléssel egyetlen te-
nN6
A 614 pósulú, egyenletes

nNI. n
kerccsel több tetszőleges pó- ~~J3l

L€l_€l...§>j
íe-®-el
Jtl..P..PJ
lusváltás lehetséges. A 3000
névleges nyomatékú mo- II lZ l3
Üzemi Alacsony Magas Fel- l/min-nál magasabb fordu-
tor forgatónyomaték-for- Pólusváltás két fordu-
visel- fordulat fordulat- hasz- latszámok a frekvenciaátala-
szárnú dulatszám jelleggörbéje. kítókkal létrehozott frekven- latszámra, két különálló
kedés számú nálás
kapcso-
lás
kapcso-
lás .H~'~'l.hPOI. cianöveléssei érhetők el. y lY tekercselésseI.
II l1
A
V U
h.. !1~~t
tv
Csök- Venti- lW lV lW
kenő láterek HN~---- ,- 1\\1

~
1\1 2V lU 2 .••••
y ra zu 1,2 tz t3
forga- yy
r~
~ 1.
tónyo-
maték
A 814 pólusú tJYy ~..J0...J3J
l1 t2 lJ
Egyen- szer- Dahlander-kapcsolású,
letes szám- egyenletes névleges nyo- 1 : 2 arányú pólusváltás
forgató- yy gépek matékú motor forgató- két fordulatszáma, egy
nyoma-
nyomaték-fordulatszám tJYY Danlander-kapcso-
ték lású tekercselésseI.
jelleggörbéje.
Egyen- Ernelö-
letes yy gépek
telje- 1. PAM: Pólus - Amp-
sítmény
litúdó - Moduláció
52
Villamos gépek
1. Háromfázisú motorok
3. Kommutátoros motorok
Szám Fa~ák Üzemi jellemzők Üzemi jelleg görbék Fordulatszám·szabályozások Kapcsolási rajzok
5 Föáram·
körű
(soros)
motor
A fordulatszám függ a forgatónyo·
rnatéktól,növekvőnyomatékkalerő-
sen csökken a fordulatszám. Nagy
indítónyomaték. jó hatásfok és
teljesítménytényező.
,.~-
A kommutátor keféinek eltolásavai
folyamatos és veszteségmentes
fordulatszám-szabaJyozás. U=Hf=
L2
L3
3-
11 M
'lz:
6 Mellék- A fordulatszám független a forga- A kefék eltolásával folyamatos és
L2
aramkörű tónyomatéktól. növekvő terheléssei veszteségmentesfordulatszám-sza- U~
L3
0/1
(sönt) csekély mértékben csökken. Na- bályozás.Rendkivül tág határok kö-
motor gyobb hatásfok és teljesitményté- zött szabályozható.Az összes villa-
nyező.
11
mos motorfajták közül a legszéle-
sebb körben szabályozható. 1
II. Egyfázisú motorok
~tt?'\
Konden- Növekvő forgatónyomatékkal csök- Csak a csúszógyürüs forgórészü
zátoros kenő fordulatszám, nem nagy indi- szabályozható.A szabályozás gaz-
segéd- tónyomaték, nagy bekapcsolási 1.5 I daságtalan, mivel a veszteségek
fázis áram. Megfelelő inditó-, ill. üzemi egyenesenarányosaka sztppet
1,0 2
kondenzátor választásávalaz indi-
0,5
tónyomaték növelhető.
n
a motor indftó-
kondenzátorral
2 a motor üzemi
kondenzátorral
Léptetíi-
motor
Ezeka motorok a digitális villamos I
jeleket átalakitjáka jelekkel arányos IEletes,
I A forgórész mozgása nem egyen-
~~i.2~~~===~C:lj
hanemlépegetőforgómozgás,
a) A forgó-
rész és
elmozdulássá. a forgásszögeszigorúan rögzitett. a mező
A szabályozáshoz egyenfeszültség A változtathatóimpulzusszám befo- elvi elren-
és mechanikusan vagy elektroni- lyásolja a müködést. Az egyszerű dezése
kusan előállított impulzusfrekvencia start/stop üzemmódtói a nagy tel-
szükséqes. ,.,,,",,, jesitményü és nagy sebességűmű-
A motort az indulási tartományban Forgatónyomaték- ködésig, azaz 5000 impulzus/s és b) Az N, és
kell inditani, hogya gyorsitótarto- impulzusfrekvencia 200 N· cm forgatónyomaték érté- N2 tekercsek
rnánybanműködjék.Az N, és N, te- jelleggőrbe kekig terjedhet a felhasználási te- kapcsolása
kercsekbe tázisban eltolt impulzus- rülete. és árama; a felrajzolt
áramot vezetnek,igy forgómozgást A tekercsekgerjesztéséneksorrend- esetben a forgórész hely-
hoznak létre. jét a torqáslrány határozzameg. zete 2700-os kapcsolóál-
lásnak felel meg.
'.,: 7'·"'··M·ttl<\"I';"~~
~l:\~~.=
,"': ~- d) Az N, és N2 tekercsek
c) A kapcso ló múkődte- árama; a négyszőgáram
tése a forgórész balra helyett kétfázisú áram
forgásánál; a gyakorlat- (szaggatott jel) is alkal-
ban kapcsoló helyett mazható.
tranzintert használnak.
53
Villamos gépek
II. Egyfázisú motorok
Szám Fajták üzemi jellemzíik Üzemi jelleggörbék fordulatszám-szabályozások Kapcsolási rajzok
9 lineáris A ge~esztőmágnes egy vaslemez A gerjesztőmágnesben mágneses Rövid állórész

motor köteg, amelynekhornyaiban három- rnozqórnezö keletkezik, ez a mozgó vaSlet::~(~:~á~~~~léssel-
elmozdul
fázisú tekercsek helyezkednek el. részben örvényáramokat kelt,

A mozgórész egy réz- vagy alumini- '~ amelynek következtében mezőirá- ,~ F Sin
i
I
umsín. A légrés és a sín ellenállása nyú, egyenes vonalú elmozdulás jön I
nagy, ezért nyugalmi állapotban létre. Hosszú állórész
v Állórész
nagy az indítóerő. Eró-sebesség A lineáris motorokat vasúti ha~á-
A teljesitrnénytényező és a hatásfok jelleggörbe sokhoz és szállítóberendezésekhez ~~~
rosszabb, mint a rövidre zárt forgó- használják.
részű háromfázisú aszinkronmoto-
roknál. Vaslemezköteg a háromhuisú tekercse-
léssel-áI
Poliszolenoid
Poiszolenoid
____ ~M:.F Mozg6rész
~
10 Három- Az inditónyomaték bizonyos rnér- Szabályozás csak szűk határok kö- Ll N
fázisú tékben függa választott kondenzátor zött, a csúszógyűrűs forgórészűnél
tekerese-
fésű
nagyságától. A fordulatszám kevés-
sé csökken. Csillag kapcsolású is '"~ lehetséges.
motor. lehetséges.
konden-
zátor,
~
U w
Steinmetz-
kapcsolás
f1
0
2. Szinkron motorok
11 Szinkron- Mindig állandó fordulatszám. Túlter- A trekverciaváltozás nélküli fordu-

motor helésnél a motor leáll, "kiesik a (oslp
l.n,~ 1n latszám-szabályozás nem lehetsé-
indító- szinkronból". A teljesítmény tényező (osep ges.
tekereesel a gerjesztés beállitásával javitható.
Az indítás körülményes, ha nincs
külön indítótekercs.
M
3. Kommutátorosmotorok
12 föáram-
körű
(soros)
univerzális
motor
A fordulatszám függ a forgatónyo-
matéktól, az egyen- és váltakozá
áramú univerzális motoroknál kü-
lönböző mértékben. Egyfázisú vas-
úti motor, magas inditányomaték
--
-
'"K n
-, -,
váltakozó
egyenáram
-,
-n
1
áramra
ra
M
Fordulatszám-szabályozás csak a
vasúti motoroknál, a kapocsfeszült-
ség változtatásával. ~==rr==
Univerzális ' '®r 1-
M
motor: Al és D2 csatlakozók
~!F
t
13 Repufziós A fordulatszám függ a forgatá- Fordulatszám-szabályozás a kom-
motor nyomatéktál, já inditányomaték, a mutátor szénkeféinek eltolásával. A
teljesitménytényező és a hatásfok forgásirány függ a kefeeltolás irá-
nem olyan magas, mint a három- nyátóI.
fázisú kommutátoros motoroknál. kr -
Ul UI
M
M
54
Villamos gépek
Ill. Egyenáramú motorok
1. Öngerjesztésű motorok
Szám Fajták Üzemi jellemzők Üzemi jelleggörbék Fordulatszám-szabályozások Kapcsolási rajzok
L1=rr:=
14 Hasílott Az indításhoz rövidre zárt segéd- Aterhelt motora névlegesfeszültség
pólusú tekercs. csökkentésével szabályozható. N
motor A forgásirány a főpólusnál a hasított
pólus felé mutal
Villamos iell.: forgásirány-változta-
"\1 ~ H
A szinkron fordulatszám érdekében
a forgórészt felerészben rövidre
zártnak és felerészben fogazottnak
U1
tás nem lehetséges. Különleges ki- képezik ki, amikor is a fogak száma
vitel: átkapcsolható hasított pólus.
Mechaníkaí jell.: a forgórész kivehe-
tő és fordítva beépíthető.
A névleges teljesítmény max.
250W-íg.
'El határozza meg a szinkron fordu-
latszámol
A nagyobb motorok indítási tarto-
mányában a nyomatéki görbe nye-
reg alakú, kisebb hasiton pólusú
®
ulf>
A hatásfok 0.5 alatt. motorok indítónyomatéka a billenő-

nyomatékig nönet
15 Mellék- A fordulatszám független a forga- A fordulatszám növelése mező-

áramkörű tónyomatéktói, közelítőleg állandó. gyengítéssei, egészen az 1 : 3 ara-
lz
(sönt) Az áramfelvétel hozzávetőlegesen nyig veszteségmentesen lehetsé-
motor egyenesen arányos a leadott for- ges. A fordulatszám csökkentése
gatónyomatékkal. feszültségváltoztatással gazdaság-
talan.
16 Főáram- A fordulatszárn függ a forgatónyo- A fordulatszám egy indítószabá-

körű maték mértékétől, igen nagy inditó- Iyozóval bekapcsolt előtét-ellenál-
(soros) nyomaték. Terhelés nélkül nem mű- lással csökkenthető.
motor ködtethető.
17 Vegyes Különböző terhelésnél majdnem Fordulatszám-szabályozás rnezö- l+

gerjesz- egyenletes fordulatszám. Nagyobb gyengítéssei, mint a mellékáram- ~
lz~
l-
tésű motor az indítónyomaték, mint a mellék- körű rnotornál.
áramkörű motornál.
,ot:
2. Külső gerjesztésű motorok
18 Egyedi Fordulatszárn és forgatónyomaték, A fordulatszám mezőgyengítéssei

1l +
motor mint a mellékáramkörű motornál, veszteségmentesen növelhető, a
1L-
fordulatszám feszültségcsökkentés-
2L+
sei csökkenthető, de gazdaságtalan. 2l -
f1
55
Transzformátorok

Rövidzárási veszteségek 'o az üresjárási áramerősség, A
A valós transzformátor
»: (tekercsveszteségek) 'F. az üresjárási áramerősség hatásos része
'" az üresjárási áramerősség meddő része
Xm a fő meddő ellenállás, n
Vo az induktív feszültség, V
B a mágneses fluxussürüség csúcsértéke,
V . sim' vagy T (tesla)
Üresjárási helyettesítő kapcsolás
AFe a hatásos vaskeresztmetszet, m2
~ Rövidzárási feszültség
f a frekvencia
X'" P, az összes tekercsveszteség, W,
Ui=O rövidzárnál mérve
Z,
Peu a tekercs (réz) vesztesége, W
Rövidzárási áram U, a rövidzárási feszültség, V
Rövidzárási helyettesítő u, a relatív rövidzárási feszültség, %
kapcsolás
'" a tartós rövidzárási áramerősség, A
F Y1J
Ul
j
l
l R,
-
UR
Xo. Ii
Ux
-z'
Ui
"
Z,
R,
a rövidzárási áramlökés áramerőssége, A
a látszólagos ellenállás, n, rövidzárnál
mérve
az összes ohmos tekercsellenállás
Feszültségváltozás xo, az összes induktív szórási meddő
Q ~
A terhelt transzformátor ellenállás
U.= UR' cos rp+ u,' sin rp
helyettesítő kapcsolása U. a feszültségváltozás, %
rp az " terhelőáram és az U2 feszültség
Képletek közötti fázisszög, o
UR a feszültségváltozás valós (ohmos) része, %
Üresjárási veszteségek (vasveszteségek)
Ux a feszültségváltozás induktív része, %
I Po=p.. I eos ~=S;=".
P, P,
U,
rp, a fáziseltolás szöge rövidzárnál
U. a feszültségváltozás, V
A transzformátor föegyenlele S a látszólagos teljesítmény, W vagy V . A
..!!.--
I Vo=4,44·!3·A.e·f·N I V -U
.- 20'100
P a hatásos teljesítmény, W
A háromfázisú transzformátor U, a nagyfeszültségű oldal kapocsfeszültsége

a=- u"
o, _ N,
U2 a kisfeszültségű oldal kapocsfeszültsége
9~u' ~
II =
Ua
S= U·'·
1
,[3;
U
UI=T3
,[3
I U" - N2 N amenetszám
a
I
az áttétel
P=v·[·{3·cosrp I
"'~
A takaréktranszformátor S. az átmenő teljesítmény,
S, az építési vagy típusteljesítmény, W
r:t=1Il 1
U
2 y
~
A transzformátorok Egyenlő S" S2'" a transzformátor leadott

párhuzamos kapcsolása rövidzárási ls =Ls~ teljesítménye, V . A
feszültségekre ' L Sn 1:S az összes teljesítmény, V . A
Sol' S02'" a névleges teljesítmények, V . A
Nem egyenlő 1: So a névleges teljesítmények összege
rövidzárási feszültségekre kV ·A
U,,, ua a rövidzárási feszültségek, %
u, a közepes rövidzárási feszültség
L s;
--=-+-+
Snl s, párhuzamos kapcsolásnál
Ur Url Ur2 ...
S'=SN'·.!!.!5...·~
l:S;u, Ur= Sn2 Snl UK, LSN
-+-+ ...
Url Ur2 hasonlóan fu, 5:3 ... stb.-re
(Feltételeket 1. az 57. old.)
56
Transzformátorok
Kapcsolási rajzok a kapocsjelölésekkel
Kapcsolási csoport YNanO lIIaaaO IIlyn lIIiiiO
Kapcsolási rajz
N 2Ul 2Wl lUl lVl lWl lUl lVl lWl lUl 1Vl lW2
2~1
~ ~
'"ll"'l
lU311V311W31
1U11 lVl~ lWl< lUJ lVJ1WJ lU2 lV2 lW2
2N r 2Ul( 2Vl( 2Wl~

2Ul12Vl12Wl1
2U3 2V3 2W3
U2 V2 W2
2U2 2V2 2W2
2U2 2V2~ 2W2(
Felhasználás Takaréktranszformátor Takaréktranszformátor Kettős csillag- Nyitott tekercselés

nyitott kapcsolással egyenirányító megcsapolásokkal
kapcsoláshoz (M6)
A párhuzamos üzemmód
feltételei
1. A kis- és nagyfeszültségű oldal

azonos névleges feszültsége
2. A feszültségek azonos fázishelyzete,
Hűtésfajtak (a hűtőközeg: levegő vagy víz) vagyis azonos vagy illeszkedő
kapcsolási csoport
Hűtésfajták A veszteségi hő elvezetésének módjai Jelölések 3. Azonos fázissorrend, azaz a forgó mezők
azonos forgásiránya
Természetes Természetes hőáramlás (konvekció) és 8
hűtés hősugárzás 4. Azonos rővidzárási feszültség
Külső hűtés A hűtő levegő mozgatása a transzformátorhoz F 5. A névleges teljesftmények között nem túl
tartozó ventilátorral nagy különbség ( < 3 : 1)
Részleges termé- 60%-ban természetes hűtés, azon túl külső F8
szetes hűtés léghűtés A kapcsolási csoport meg változtatása
Kiegészítő külső Teljes terhelésig természetes hű1és, azon túl kb. 8F pl. a Dy5 a Dyll szerint
léghűtés 125%-ig külső léghűtés
Természetes Mint az 8-nél, de kiegészítve a hűtőkörben 8U
és olajhűtés szivattyúval keringtetett olaj hútőhatásával lL1~
Külső léghűtés A tartályon kívül léghűtés, a transzformátor FU
és olajhűtés és a hóátadó között az olaj keringtetése
~~~r - ~
szivattyúval
Vízhútés és A tartályon kívül vízhútés; a transzformátor és a WU Dy5 I lUl 1Vl lWl I
olalárarnlás hóátadó között az olai kerinqtetése szivattvúvai i 2U2 2V2 2W2 i
~i;~
ZL3
Elosztótranszformátorok, DIN 42500/9.84 (:o; 24 kV)
Névleges Rövidzárá· Üresjárási Hangtel- Rövidzárási Gyűjtősínek:

teljesítmény, si vesztesé- veszteség, jesítmény- feszültség,
ILl lL2 lL2 2Ll 2L2 2L3
gek 75 "C-on, szint,
SN,kV· A Pr,W Po,W LWA, dB Ur, %
A választott kapcsolási mód
50 1100 190 55 4 csatlakoztatása
100 1750 320 59 4
tui lWl lVI 2W2 2V2 2U2
160 2350 460 62 4
250 3250 650 65 4 vagy
400 4600 930 68 4
lWl lVI lUl 2V2 2U2 2W2
630 6500 1300 70 4
1000 10500 1700 73 6 vagy
1600 17000 2600 76 6
2500 26500 3800 81 6 lVI lUl lWl 2U2 2W2 2V2
57
Transzformátorok
Az egy- és háromfázisú transzformátorok felépítése
Magtranszformátor Háromfázisú
a) Térben szétválasztott pri- magtranszformátor
mer és szekunder tekercs, teljesítmény-
laza íeszültsépcsatolás vagy transzformátorok
rövidzárási feszültség
b) A teljes tekercselés kb. Háromfázisú
fele-fele arányban megosz- ötoszlopos
lik a primer és a szekunder transzformátor
tekercs között, szoros fe- a fél járommagasság
szültségcsatolás, kis rövid- miatt alacsony lelépítésú
zárási feszültség
Köpenytranszformátor Háromfázisú köpeny transz-
szoros feszültségcsatolás formátor
A háromfázisú transzformátorok kapcsolásai és kapcsolási csoportjai

Három- A tekercs Vektor- A számjegyek meghatározása Kapcsolási csoportok
fázisú szim- DdO
nagyfeszültsé- kisfeszültségű
tekercselés bólum O YyO
gű oldala, NO oldala, KO
lV DzO
Háromszög D d 12 Dy 5
6 --E... 5 Yd5
11 1 Yz5
Csillag Y y Dd 6
Y 6 Yy 6
/~o.'U
Dz 6
Cikcakk
Nyitott
Z
III
z
iii
:r .1
10 ~'
3
11
Dyll
Yd 11
YZ 11
J
Kivezetett N n
III
lU8~
\\
,:#4 2V
" lW
Dyn 5
YNy O
Yzn 5
csillagpontú 7 5
6 1111 d 5
Csatlakozók a III yn O
megcsapolás- pl. Dy 5 kapcsolási csoport YNanO
ként az 1 V jelű nagyfesz. vektor O h-t mutat
Számjegyek: a számjegy megadja, hogya KO-vektor a 2 V jelű kisfesz. vektor 5 h-t mutat III aaaO
hányszor 300-ot késik a NO vektorához képest A szög: 5.30°= 150° stb.
A fontosabb kapcsolási csoportok kapcsolási rajza és csatlakozóinak jelölése
Kapcsolásicsoportok VNyO Dyn5 Vd5 Vzn5
tN tUt tvt tWt tUt 1Vt tWt tUt 1Vt tWt lUl 1Vl lWl
w
Kapcsolási rajz
o
NO
KO
1 J J J
2Ut 2Vt 2Wt
d1d ~ [ [
W 1
2N
1 1
2U2 2V2
J
2W2 2U2
WP 2V2 2W2
2NrfTP
2U2 2V2 2W2
Vektorszimbólum
NO KO
uAw u""w uQw ~~ uAwwL!v uAw ~~
Áttétel -./3. N,
VNo: VKo
~ N, 2· N,
N, -'/3' N, N, -'/3' N,
Szokásos A nagy és igen nagy Lakóterületek elosztó- Eróművek Mint a Dyn 5, de
felhasználás feszültségű hálózatok transzformátora, fótranszformátora nagyobb egyenlótlen
csillagpont ja szigorúan a kisfeszültségű oldalon a generátor után terheléseknél
földelt. négyvezetékes
háromfázisú hálózat
58
Transzformátorok
Réztekercselésű olajtranszformátorok megengedett rövidzárási időtartama
Rövidzárási feszültség, % 3,5 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1,I1,=u,/100 28,5 25 20 16,7 14,3 12,5 11 10 9 8,3 7,7 7,2
A megengedett rövidzárási időtartam, s 1,4 1,8 2,8 4,0 5,5 7,2 9 11 13 16 19 22
A kistranszformátorok magalakjainak áttekinté~e

A mag jelölését az "a"méret határozza meg. A szokásos magelemek és tekercstestek adatait aDIN 41300 .. .41309
tartalmazza.
n:sD
Nyomtatott
{ill]] {~~
M tipus EJ tipus UJ tipus
EJ
1 .•
L tipus
·1
r:]
áramköri kis-
transzformátorok
E, ED, EE, EF
és EK típu sok
M20-M 102-ig EJ42-EJ231-ig UJ30-UJ21 O-ig (nem szabványos) a = 8-tói a = 40-ig
-[00 -ID
I I
{]~
~
rmJ pl. EE tipus
~
3UJ típus
3UJ30-3UJ240-ig
SM és SE típus
SM30-SM102-ig
SE130-SE231-ig
SU tipus
SU30-SU21 O-ig
S3U típus
S3U30-S3U210-ig
[?~
pl. EF tipus
Példák a kistranszformátorok jellemző adataira (DIN 41300-1 ... 4)
MagIe- Kimeneti Mágneses Vasmag- Volton- Feszült- Áramsű- Áram- Hatásfok,

meztipu- teljesit- indukció, kereszt- kénti me- ségté- rűség, tényezö,
sok mény, metszet~ netszám, nyezö,
PN, V·A BN, T AFe, cm Nv,1N fu J, Almm2 fi '7w
V130-35B trafólemezból (erősen ötvözött: 3,9% Si; veszteség: 1,3 Wlkg; lemezvastagság 0,35 mm)
EJ 42 2,5 1,39 1,67 19,4 2 9,2 1,41 0,405

EJ 48 5,4 1,4 2,21 14,6 1,61 7,6 1,335 0,53
EJ 54 9,4 1,41 2,81 11,3 1,432 6,6 1,299 0,62
EJ 60 15 1,42 3,52 9,03 1,326 5,9 1,275 0,68
EJ 66a 22 1,43 4,24 7,42 1,26 5,3 1,258 0,72
EJ 78 47 1,45 6,1 5,1 1,163 4,33 1,228 0,8
EJ 84a 63 1,46 6,9 4,46 1,141 3,99 1,218 0,82
EJ 96a 110 1,47 9,6 3,2 1,099 3,45 1,2 0,86
EJ 120a 220 1,47 14,2 2,16 1,067 2,88 1,18 0,89
EJ 150a 455 1,47 21,3 1,44 1,048 2,46 1,162 0,91
VM 111-35 koruorientált hidegen hengerelttrafólemezből (veszteség 1,11 Wlkg; d = 0,35 mm)
UJ30a 3,31 1,65 0,92 29,8 2,15 9,3 1,331 0,395

UJ 39a 12,2 1,67 1,58 17,1 1,52 7 1,247 0,6
UJ48a 27,5 1,69 2,24 11,9 1,34 5,7 1,216 0,69
UJ 60a 75 1,73 3,53 7,4 1,189 4,43 1,186 0,8
UJ 75a 178 1,75 5,5 4,67 1,121 3,62 1,169 0,86
UJ 90a 348 1,77 7,9 3,22 1,081 3,04 1,158 0,9
UJ 114a 820 1,78 12,6 2,0 1,051 2,42 1,143 0,93
SM42 5,3 1,75 1,52 29 1,68 7 1,157 0,55
SM55 21,1 1,76 3,09 8,29 1,277 5,3 1,114 0,75
SM65 45,7 1,78 4,7 5,38 1,175 4,4 1,104 0,82
SM74 84 1,79 5,6 4,49 1,122 3,83 1,096 0,87
SM85a 115 1,78 8,2 3,09 1,102 3,8 1,091 0,88
SM 1Ű2a 206 1,79 10,5 2,4 1,076 3,28 1,086 0,91
59
7. FÉNY- ÉS VILÁGíTÁSTECHNIKA és a fontosabb összefüggései
Mennyiségek, egységek és magyarázatok Mennyiségek, egységek és magyarázatok
A VA. spektrális fényérzékenység A fényeloszlási görbe (FEG)

az emberi szem recehártyájának csapocskáiban és pálcikáiban A lámpa- és vi-
130° 150° 170°180°170° 150° 130° lágfiótest-gyártók
A csapocskák legnagyobb fényérzé- megadják a fény-
VA
kenysége A = 555 mm-nél van, színe erősség-eloszlást,
1,0
sárgászöld, a pálcikák amely a tPv =
maximuma A = 507 nrn- = 1000 Im = 1 kim
hez tartozik, és a kék fényáram eloszlá-
felé tolódik. Ezért éjsza- sát mutatja a kü-
0,5 lönböző vonatkoz-
ka a kék, nappal pedig
tatási síkokon, a r
a sárgászöld színt sugárzási szög
látjuk különösen jól. függvényében. Az
O~~~-L~~~~~~ 0 300 500 ábra egy szab-
300 700 800 A 50° 30° 10° 00 10 ványos izzólámpa
nm (1. a 64. old.) fényeloszlási görbéjét mutatja.
Fénytechnikai mennyiségek és egységek Az Ev megvilágítás

A tPv fényáram Az egységnyi felületre
A térben minden irányba sugárzó fényforrás teljesítményt ad
le. <pv fényáramnak nevezzük a minden irányban kisugárzott
vagy egy felületen fellépő és a látható tartományba eső
I Ev= ~ I eső fényáramot
megvilágításnak nevezzük.
sugárzási teljesítményt. A fényáram egysége a lumen Egysége:

Természetes Ev, Ix
(Im): [tPJ = Im 1 lumen = 1 lux világítás
1 m2
A 17fényhasznosítás Napfény
[E]=lx=~ nyáron ... 100000
Egy villamos fényforrás által kisugárzott m2 télen ... 10000
~ tPv fényáram és a bevezetett P teljesít- Szürkület 100 ... 3000
Telihold ... 0,2
~ mény arányát '1 fényhasznosításnak
Csi"a~os ég, ... 0,001
nevezzük. holdfeny nélkül
Egysége: [77J = Im
Műfény
A fényforrás 17f hatásfoka Mútők ... 5000
Egy lámpa <Pv fényáramot hoz létre. A Sportstadionok,
'1 = tPf lámpákat világítótestekben helyezik el. A vi- tv-felvételekre aik. ... 2000
f <pv lágítótestek anyaga vezeti meg a tPv fény- Belső terek 50 ... 2000
~ Utcák 1 ... 50
áramot. A világítótestet tPf fényáram hagyja
Egysége: el, amely kisebb, mint tPv, mert a keletke- Az E, közepes megvilágítás,
['1 J = Im = 1 zett fényáram egy része elvész. A tPf és az E'N névleges megvilágítás
f Im <Pv arányát a világítótest 1/f hatásfokának
üzemi hőmérsékletre
nevezzük. A világítótestek gyártói megad-
ják a világítótest '1fü hatásfokát, amely egy meghatározott
vonatkozik. (DIN VDE 0710 : kívül:
80 = 15 =c. belül 8ü = 30 oC, általában: 8ü = 25 Oc ± 2 K)
i~l
Egy lámpa vagy világítótest fényárama az A sík felület
egyes részeit különböző hosszúságú útvonalon éri el, ezért
A Ov fénymennyiség mindig az Ev közepes megvilágítással kell számolni.
A tPv fényáram és a t idő szorzatát Ov ADIN 5035 megkülönbözteti még az EvN névleges megvi-
I Ov = tPv . t
l fénymennyiségnek nevezzük. Villanófé-
nyes fényképfelvételeknél, fotokémiai
lágítást is, amely a világítóberendezések
duló mennyisége.
tervezésének kiin-
[OJ = Im· h és biológiai eljárásoknál a Ov fény-

= 3600 Im . s mennyiség fontos szerepet tölt be. A négyzetes távolság törvénye
Az t; fényerősség
Az t, fényerősség alapmennyiség ,
Pontszeru fényforrás
~--""-..,
egysége a candela (cd), alapegység.
A pontszerú, minden irányba egyen-
letesen sugárzó fényforrás fény- Állandó tPv fényáram-
erőssége: nál az Ev közepes
fla térszög, megvilágítás fordítot-
szteradián (sr) tan arányos az r tá-
Egysége: [flJ = sr volság négyzetével.
60
Fény- és világítástechnika
Mennyiségek, egységek és magyarázatok Mennyiségek, egységek és magyarázatok
Az L fénysürüség Visszaverődés, áteresztés, elnyelés, szórás
I L = _'_v_
A'COSE
[LJ=Cd'~=lO-4~
= <pv
A·.Q·COSE ~ =?lA~
-
I <I-E=~_-~
Szem
- -
A látott felület
Ee
~~M
fény-
aram
',
.
';
(/)." visszaveródés
tP.... - AA a
elnyelés - Y 9
Ha egy fényáteresztő
anyag felületét <!>vofényá-
ram éri, akkor annak <Pvp
része visszaverődik róla,
<pv r része áthalad rajta, a
rn" m2 ern" ~ "'_Ol'. <Pv" része pedig elnyelődik
Az L fénysűrűség függ a szem és a felület helyzetétől, az" meg-

I
r/Jv<J= (/J"!>+ t/J.,+ tPm
I' eresztes az anyagban.
világítástói és a sugárzó vagy besugárzott A felülettől.
Az L fénysűrűség meghatározza egy tárgy részleteinek

I (/JyO = f/J'IP + C/Jvr + (/Jva
I
megfigyelhetőségét és nagy fénysúrúség-különbségeknél
a káprázást. Visszaverődési tP,p Áteresztési tP"
A túl erős káprázás a szemet átmenetileg megvakíthat- tényező a= tP"" tényező T= tP",
ja, ezáltal balesetveszéfyt idézhet elő. Enyhébb káprá-
zás a szem korai kifáradásához vezet. Elnyelési tPa p+ 1'+ a= 1
tényező a= tP"
Világítási módok
I Az L fénysürüség
Anyagféleségek Visszaverő- Áteresztési
Müfénnyel világított felületek dési tényező, p tényező, T
mennyezet és falak 1,0 .. 300 cd!m'
utcák 0,2 .. 5 cd!m' átlátszó üveg 0,06 ... 0,10 0,85 . .0,92
homályos (matt) üveg 0,08 ... 0,20 0,70 . .0,90
Müsz. lámpák és világítótestek lámpaernyőszövet 0,35 ... 0,40 0,15 .. 0,30
fénycsövek 0,1 .. 1,4 cd/cm'
nagynyomású lámpák 300 .. 1000 cd/cm'
izzólámpák 200 .. 2000 cd/cm' Anyagféleségek Visszaverődési tényező, T
xenon lámpák 20000 ..300000 cd/cm'
fehér fal 0,70 ... 0,85
sárga fal 0,50 ... 0,70
Természetes fényforrások
déli napfény 10000 .. 150000 cd/cm' vörös fal 0,30 ... 0,50
telihold 0,25 ..0,35 cd/cm' szürke vagy barna fal 0,25 ... 0,50
tiszta égbolt 0,30 .. 0,70 cd/cm' zöld vagy kék fal 0,15 ... 0,45
felhős égbolt 0,01 ..0,10 cd/cm' tüköriényes eloxált alumínium 0,85 ... 0,90
Belsö terek megvilágítási A lámpák fényének színe (FSZ)

követelményei (DIN 5036)
Rövidítések A fény színe (FSZ Hasonló színek
Megvilágítási szintek
színhőmérsékfete
A munkahelyek megvilágítási erősségének névleges értéke mf melegfehér 3300 Kalatt
nem lehet kisebb, mint 0,8 E'N; és a 0,6 . E •• értéknél sem- If semleges fehér 3500 ... 5000 K
milyen körülmények között nem lehet alacsonyabb. nf napfényfehér 5000 K felett
A világítás egyenletessége
Az Ra színvisszaadási index (DIN 6173 - MSZ 9619 és
Megengedett A munka tárgya A munka tárgya C. 1. E. 13.2)
fénysürüség- és a közvetlen és egy kiterjedt
különbségek környezet felület között
között L, : L, Fokozat 1 2 3 4
Ra :>85 :>70 ~ 85 :>40 ~ 70 < 40
Nem nagyobb mint 1 :3 1: 10
Nem kisebb mint 1 :0,3 1 : 0,1 Színvissza- nagyonjó jó kevésbéjó -

adás (SZV)
A káp rázás hatása: a 6 m-en vagy annál magasabban el-
helyezkedő fénypont mindig okozhat káprázást (1. a 63.
old.). A káprázás korlátozásának jósági osztályai (JO)
Fényirány és árnyékosság: a testformák és felületi rnintá-
Jósági osztály (JO) A megvilágítás
zatok biztos felismeréséhez a világítóberendezésnek mér-
követelménye
hető árnyékosságot kell létrehoznia.
1 magas
A fény színe (FSZ) és a színvisszaadás (SZV): ha egy
lámpa fényében a vörös szín van túlsúlyban, akkor meleg, 2 közepes
ha a kék szín, akkor hideg színnek nevezzük (1. a 64. old.) 3 csekély
61
Képletek Mennyiségek, egységek Magyarázatok
A hatásfokeljárás <Pv a beépftett fényforrások összes A v csökkentő és a p tervezési tényező

fényárama, Im
Ev a közepes megvilágítás, Ix Átlagos Meg- Erős
E = <Pv' 7v Evn a szükséges megvilágítás, Ix növelt
v A 77v a berendezés megvílágftási A csökkentő ténvező, v 0,8 0,7 0,6
hatásfoka öregedés után
tP = EVN" , A 1,25 1,43 1,67
770 a fényforrás üzemi hatásfoka A tervezési tényező, p = l
v 770 a gyártó által megadott üzemi v
hőmérsékleten (1.a 68, old.)
77v= 77,' 77,' v 77t a térbeli hatásfok, amely figyelembe A 77t térbeli hatásfok áttekintése
veszi a tér geometriai nézeteit és ap
1 visszaverődési tényezőt k A tér visszaverődési tényezője '7,~
v=- (1. a táblázatot)
p 5 mennyezet p=0,8 0,9
v a tér, a lámpák, ill. a világftótestek
a·b elszennyezódését és öregedését falak p=0,5 jó
k=--- 0,6 padló p=0,3 0,3
tite « b) tekintetbe vevő csökkentő tényező
p a tervezési tényező 5 mennyezet p=O 0,3
<Pv
n= <P
vL
k a térindex
a, b, h a hosszúság, a szélesség és
0,6
falak
padló
p=
p=O
°
rossz
0,1
a magasság, amelyek a térnek
Ezzel a számítási a hasznos magasság (0,85 m)
eljárással a belső feletti méretei, m Az EVN biztonsági világításnál, Ix
terek világítóberende- n a szükséges fényforrások száma
tPvL egyetlen lámpa fényárama, Ix 1
zései méretezhetők biztonsági világítás 0,~5 m-rel a padló felett
altalaban merve
Belső terek összes fénytorrása P teljesítményének gyülekezőhelyeken 0,2 m-rel a padló felett
és a fényforrások n számának hozzávetőleges számítása. szálláshelyen a menekülési útvonal
A tapasztalati Watt-szabály.
tengelyében mérve
A télben Evn = 100 Ix rneqviláqftás eléréséhez a padló felületén magasházakban
izzólámpánál kb. 15 W/m2 nagy garázsban,
fénycsőnél kb. 5,5 W1m2 áruházakban,
Kisebb vagy nagyobb E,,-nél a többszörössei vagy törtrésszel üzletekben,
számolunk. Az A felület szorozva a m'-enkénti teljesftménnyel a kórházakban
szükséges Pteljesitményt adja. A fényforrások n száma: színpadon 3 az üres játéktéren
1 a függöny mögött, kijáratoknál
sportpályákon 15 a küzdőtéren
In = piahol
Po
Po a választott fényforrás teljesítménye 1 az állóhelyeken
Az EvN megvilágítás irányadó értékei (kivonat aDIN 5035/2 szabványból) (1. a 64. old. is)
A tér EvN, FSZ SzV JO Megjegyzések Atér EvN, F SzV JO Megjegyzések

megnevezése Ix megnevezése Ix SZ
Általános terek Fémfeldolgozás

raktárak 50 mf 3 - díszítőbeton hegesztés 300 mf
szociális 100 ti világítása, tf 3,4 2
helyiségek ti 2 1 pl. izzólámpa finom gépi munka 500 ti 3 1
mérőhelyek 750 ti 2 1 kiegészítő egyedi
Épületeken belüli , készülékgyártás 1000 ti 2 1 megvilágítás
közlekedési utak
személyek és 100 mf 3 3 Evn1 közlekedési út Villamosipar
járművek számára ti Evn2 szomszédos szerelés 500 ti 3 1 a stroboszkóp-
tér hatást el kell
Evn1 ;, 0,1 Evn2 műszerészmunka 1000 tf 3 1 kerülni, kiegészítő
készülékek irányított fény
Irodahelyiségek vizsgálata az egyes
műszakirajz- 750 mf 2 1 preciziós szerelés 1500 mf munkahelyek
terem If szerelése tf 2 1 megvilágítására
iroda 500 ti 2 1
Szabadtéri
munkahelyek A biztonsági
Vegyipar üzemi 20 mf színeknek tökéle-
folyamatosan 200 mf közlekedési ti tesen felismerhe-
használt munka- If 3,4 3 útvonalak 15 ti 4 tőknek kell lenniük
helyek a gyártó- 1000 tf tárolók 20 If Evmin: Ev max ;::: 1 : 5
berendezéseknél nf 1 1 a visszaverő felü- építési terület If (egyéb megadások
színvizsgálat letek kerülendők nf szerint 120 Ix)
62
Megnevezések Képletek Menny., egységek és jelmagy.
l(jJ a fényerősség, cd, a

Szabadtéri világítóberendezések E - IJy) . eos rp FEG·ből (1. a 60. old.)
számítása: pontszerű fényforrás vh - (2
y a kisugárzási szög
r a fényforrásig mért
távolság, m
h a fénypont magassága, m
E'h a közepes
LE'h" megvilágítás, Ix
E vh---'-- n n a megvilágítandó terület
mérendő mezőinek száma
Az EvN névleges megvilágítás fokozatai

Megjegyzés: az alkalmazott számítási eljárásnál a megvilágftandó te-
(DIN 5035/1)
lületet n darab szabályos mérési mezőre osztjuk (behálózzuk). Minden
egyes mező meg világítását külön számítjuk. Ha több fényforrásról van
Az Ev N Látási feladatok
szó, akkor az egyes megvilágftási értékeket mezőnként összegezzük. tokoza-
tal, Ix
A káprázás korlátozása (1.a 61. old.) 20 Tájékozódás; csak futólagos
50 tartózkodás
Egy fényforrás kisugárzási tartorna- A visszaverődési kaprázás. a 100 Könnyű látási feladat; nagyobb
nya, amelyen belül a fénysűrűségre vo' megfigyelő )2 látószöge rneq- 200 részletek, erős kontraszt (tény/árnyék)
natkozó korlátozásokat be kell tartani egyeZik a y, beesési szóggel
300 Szokásos látási feladat; közepes
(y= 450 - 85°·ig)
500 részletek, közeoes kontraszt
750 Nehéz látási feladat; kis részletek,
1000 csekélv kontraszt
1500 Igen nehéz látási feladat; rendkívül
2000 kicsiny részletek, nagyon csekély
kontraszt •
Az E'N megvilágítás növekedését az emberi szem

A kisugárzási szög csak akkor észleli, ha a növekedési tényező 1,5 ... 2
kritikus tartománya
között van.
Az E,N névleges megvilágitás a padló felett 0,85 m ma-

Fényforrások fényáramának felosztása gasságú vízszintes hasznos felületre vonatkozik, épü-
letek közlekedési útvonalain ugyanez a középvonalon
mért 0,2 m magasság hoz tartozik.
A belső terek fényforrásait aDIN 5040 Betűjelek
a következők szerint osztályozza: Ahhoz, hogy egy helyiség megvilágitását kelle-
rpva:
A 0,9 ~ v;~1,0
B mesnek találjuk, a hideg fényforráshoz nagyobb
0,6 ~ rp" < 0,9
a fényforrás fényáramának a tér alsó EvN megvilágítást kell választani, mint a meleg
felére eső része
C 0,4 ~ »;< 0,6
fényforráshoz.
D 0,1 ~ rp" < 0,4
rpvsza: E
a szabványos térben, szabványosan 0,0 ~ rp" < 0,1 Az emberek pihenését és kikapcsolódását szolgáló te-
elhelyezett fényforrás fényáramának a 1. számjegy rp,~, reket melegfényű fényforrásokkal kell megvilágítani. Az
tér alsó felére eső, kőzvetlen hasznos -1---'-=-+-'-='------- E", ez esetben kicsi is lehet.
része 2 0,0 < rp,~,~ 0,3
m .
v-vszt- 3 ~<~~~ A világítóberendezés felújí~sa általában akkor vá-
a szabványos térben, szabványosan 4 0,4 < rp,= ~ 0,5 lik szükségessé, amikor az E, = 0,8 . E'N 0,64
Z Z
elhelyezett fényforrás fényáramának a 5 0,5 < rp,~,~ 0,6 z E'úi értékre csökken.
tér felső felére eső, kőzvetlen, rneny- 6 0,6 < rp,~,~ 0,7
nyezeti része. 0,7 < rp,~, ~ 1,O
A fényforrásokat a mellékelt táblázat 2. számjegy rpvszf A fényelosztási görbe (FEG) síkjai
szerint betűvel és két számjeggyel
jelölik. 1 0,0 < rp,~f~ 0,5 C90-C27osík Co-C,Bosík
2 0,5 < rp,~f~ 0,7
Fényforrás
3 0,7 < rp,~f~ 0,9
4 0,9 < rp,~f~ 1,0
Megjegyzés: a fényelosztási görbénél (FEG) a Co - C 180 síkhoz tartozó

görbét általában folyamatos, a C90 - C"o síkhoz tartozó görbét pedig
~::,O~
szaggatott vonal jelöli. C sikokés a
r sugárzási szóg
63
Lámpák jellemző adatai
Általánosan használt izzólámpák U és gyűrű alakú fénycsövek

Névle- Fény- Át- Hosszú- Fog- Alak A fény
ges tel- áram, mérő, ság, lalat színének
jesít-
mény,
'"
O)
o>
~Q)
'"
;0'
,~
számjele
Osram ui'
d,mm I,mm E
Pn,W tP" Im
belül opálosított vagy átlátszó

.~ ~
c..,
OlE
-<ó
~Ci
'0-<0
te E
~
':euz.°*
o>
~~ ""'"
~O fJ ~
'Ol
'Ol
>-
25 230 60 105 E 27 ~~ "'o>
aca 'o
ul
c
,O) ""ol
40 430 60 105 E 27 «.$ :..:E o LI. ct
60
75
730
960
60
60
105
105
E
E
27
27
e; D,I" d, tP••
W mm mm Im
100 1380 60 105 E 27
118 E 27 16 L370 26 900 2 25 Univ.-fehér' U alakú
150 2220 65
200 3150 80 160 E 27 16 L370 26 1050 3 30 Melegfényú fénycsövek
20 L310 38 950 2 25 Univ.-fehér'

átlátszó
40 L607 38 2400 2 25 Univ.-fehér'
40 L570 38 2400 2 25 Univ.-fehé(
300 5000 90 189 E 40
40 L607 38 2700 3 -
508 8400 110 240 E 40
40 L570 38 3000 1 21 Fehér
1000 18800 130 274 E 40
40 L607 38 2700 3 30 Melegfényú
40 L607 38 2900 1 41 Interna
40 L570 38 3000 1 31 Melegfényú
Fénycsövek (válogatás)
65 L570 38 3500 2 25 Univ.-fehér'
65 L765 38 3900 2 25 Univ.-fehér'
Osram
'"
o)
o> (ozmium- 65 L570 38 4500 1 21 Fehér
ar
JI! volfrám) 65 L570 38 4500 1 31 Melegfényú
~~
c
ci 65 L765 38 4800 1 41 Interna
,O) 'Ol
E
ol
'" >ó
E e '::l 22 0216 29 1000 2 25 Univ.-fehér' Gyűrű
~"" ~ >-
~~ 'o'"" ,«
N 'Ol
32 0311 32 1700 2 25 Univ-fehér' atakú
<1:.$ J:
s c ,O)
LI.
""ol
ct 32 0311 32 2150 1 21 Fehér fénycsövek
32 0311 32 2000 3 30 Melegfényú

e; 1, d, tP•• 32 0311 32 2050 1 41 Interna
W mm mIT Im 40 0413 32 2300 2 25 Univ.-fehér'
18 590 26 1000 1 22 Fehér 40 0413 32 2800 3 -

2 25 Univ.-fehér' 40 0413 32 3000 1 21 Fehér
18 590 26 1050
26 20 Fényes-fehér 40 0413 32 2900 1 41 Interna
18 590 1150 3
20 590 38 1150 3 20 Fényes-fehér
, Univerzális-fehér
18 590 26 1300 1 11 Napfény
18' 590 26 1450 1 21 Fehér
Kompakt fénycsövek (válogatás)
18 590 26 1000 1 32 Melegfényú
18 590 26 1150 3 30 Melegfényú
Névle- Át- Szv A fény Jelölés Alak
20 590 38 1150 3 30 Melegfényú
ges mérö, színé-
18' 590 26 1450 1 31 Melegfényú
teljesít- nek
18' 590 26 1300 1 41 Interna
mény, szám-
36 1200 26 2350 1 22 Fehér jele
36 1200 26 2500 2 25 Univ.-fehér'
Pn,W I,mm d,mm d,mm
36 1200 26 3000 3 20 Fényes-fehér
36 1200 26 3250 1 11 Napfény 9 148 72 425 1 41 Interna
36' 1200 26 3450 1 21 Fehér 13 158 72 600 1 41 Interna
18 168 72 900 1 41 Interna
36 1200 26 2350 1 32 Melegfényú
25 178 72 1200 1 41 Interna
36 1200 26 3000 3 30 Melegfényú
12 100 165 700 1 41 Interna
40 1200 38 3000 3 30 Melegfényú
18 100 165 1000 1 41 Interna
36' 1200 26 3450 1 31 Melegfényú
24 100 216 1450 1 41 Interna
36' 1200 26 3250 1 41 Interna
5 82 27 250 1 41 Interna
58 1500 26 4000 2 25 Univ.-fehér' 7 27 400 1 41 Interna
114
58 1500 26 4800 3 20 Fényes-fehér 41 Interna
9 145 27 600 1
65 1500 38 4800 3 20 Fényes-fehér 1 41 Interna
11 214 27 900
5a- 1500 26 5400 1 21 Fehér
16 126 126 1050 1 - meleg-
58 1500 26 3750 1 32 Melegfényú 28 178 178 2050 1 - fényúlfehé
65 1500 38 4800 3 30 Melegfényú 2-/4-csa-
58' 1500 26 5400 1 31 Melegfényú I DOS foolala
64
Lámpák jellemző adatai
Fémgőzlámpák (válogatás)
Lámpatípus Névleges Fényáram, SzV Fog- 1Megjegyzés: az 1000 W feletti lámpákat 380 V-ról
teljesítmény/ <Pv,lm lalat működtetik
előtéttel, P, W
Kevert 100 Előtét 3100 1 E27 Lámpaformák

fényű lámpa 250 nélkül 5600 és E27/ kevert fényű lámpa
500 14000 2 E40 nagynyomású nátriumgőzlámpa
1000 32000 E40 halogén-fémgőz lámpa
nagynyomású higanygőzlámpa
Nagynyomású SO/59 1800 ...2000 1 E27
G
higanygőz- 80/89 3800 ...4000 2 E27 ~~~nn:gOŐ~áSÚ
1 ~I
lámpa, 125/137 6300 6500 és E27 lámpa
fluoreszkáló 250/266 13000 14000 3 E40
bevonattai 400/425 22000 24000 E40 "1:J halogén- "1:J
700/735 40000 E40 fémgőz lámpa is
Osram 1000/1045 58000 E40
kevert fényű lámpa
Alacsony 18/25 1800 4 BY Alacsony nyomású nátriumgőzlámpa

nyomású 35/56 4800 22 I
nátriumgőzlámpa 55/76 8000
Philips 90/113 13000
135/175 22000
180/220 33000
Nagynyomású 50/62 3300 3 E27 Nagynyomású nátriumgőzlámpa,

nátriumgőzlámpa 70/83 5800 és E27 R7s és Fc2 foglalattai is
lil §BS iili EJ .~

100/115 9500 ... 10000 4 E27/ I
Philips
150/170 13500 .. 16000
250/275 25000 ...27000
400/450 47000
1000/1090 120000 ...
125000
Halogén-
~=.I=*ti,m~;;,d~
250/275 17000 19000 1 E40 / Halogén-
fémgőz lámpa 360/385 24000 26000 és E40
1000/1050 80000 2 E40
Rádium 2000/2080 170000 ... E40
190000
3500/3650 300000 E40
Foglalatkiképzések
~
E10
fEX 10
EG70 Ó4-2
~
EP10
lEG7004-30
DIN 49701
,
és jelölések
E14
(válogatás)
lEG7004-23
DIN 49615
~
E 27
lEG7004-21
DIN 49620
iB
E40
lEG7004-24
DIN 49625
@
O
8A 9 s
lEG7004-14
DIN 49715
~
O
815 d
lEG7004-11
DIN 49721
O
8A15d
lEG7004-11 A ~
DIN 49720
~
DIN49610 MSZ 1056-2 MSZ 1056-2 MSZ 1056-2 MSZ 1056-2 MSZ 1056-4 MSZ 1056-3 MSZ 1056-4
MSZ 1056-2
Fa6 8Y 22 d
lEG7004-17
~ lEG7004-55
~ U DIN49657
A lámpák izzószál-elhelyezésének
~~i
jelölése
G13 G10g G23 megengedetto nem megengedett ~
lEG7004-51 lEG7004-54 lEG348 @
D1N49653 81att1 DIN 49633 (SEG)243 O
MSZ 1056-6 MSZ 1056-6 MSZ 1056-6
g
G5
~
G4 GY6,35
o
P13,5s Fa4 R7s-15
ij
@
W 2,1 x 9,5 d
..
lEG7004-52 lEG7004-72 lEG7004-59 lEG7004-40 lEG7004-58 lEG7004-92 lEG7004-91 -So
DIN 49752 DIN 49757 DIN 49729 DIN 49753 DIN 49750 DIN 49632
MSZ 1056-6 MSZ 1056-6 MSZ 1056-5 MSZ 1056-5 p60 h45 hs30
65
Fénycsövek kapcsolása (a rádió-zavarszűrés! 1.a 81. old.)
Uh Uh A a külső gyújtószalag
D a fojtótekercs
DD a kettős fojtótekercs
K K
E~
L_
o lJ Er - el
'O 1,
L _ eJ
F
K
a fűtőtrafó
akiegyenlítőkondenzátor
(ha szükséges)
K, a soros kondenzátor
K, a kondenzátor
Kz a zavarszűrő kondenzátor, 10 nF
L a fénycső
Gy a gyújtó
Egyedi kapcsolás Két fénycső soros kapcsolása 4 W, 6 W, Gy, a gyújtó'
8 W, 15 W, 18 W, 20 Wls és 22 W, Uh a hálózati feszültség
220 V --on csak St ISI-es gyújtóval
E az előtét
Kivezetett középpontú hálózatnál az áram korlátozó előtétet (fojtót) a fázisvezetékbe kap- R nagy értékű ellenállás
csolják.
(a foglalatba beépítve)
, Ha alacsonyabb feszültségeknél hosszabb gyújtási idők lépnek föl, akkor a két gyújtó közül az GY'k a kapacitív segédgyújtó
egyiknél a pólusokat fel kell cserélni (a gyújtót 180°-kal elfordítani).
Ikerkapcsolás RS-kapcsolás, induktív RD-kapcsolás

(gyújtó nélküli üzem) (gyújtó nélküli üzem)
L... Sa-fénycső
Induktív ág Kapacitív ág
Fémgőzlámpák kapcsolása Elektronikus előtét két
71 o GY4
lámpához
~ oU_h_K-<:~>-':_""'--fe GlI
2
L L
H a hálózat
B a biztosító 6 A, lomha
D a fojtótekercs
3 4
D, a fojtótekercs megcsapolással
K akiegyenlítőkondenzátor
K, a kiegyenlítő- és gyújtókondenzátor,
511F
p + V a pillanatkapcsoló és védő
L a lámpa
6 l., a nagyfeszültségű csatlakozás
K a kapcso ló
Lámpatípusok A hozzá tartozó T a takaréktranszformátor
kapcsolás száma Uh a hálózati feszültség 220 V -
(2000 W-nál és 3500 W-nál = 380 V -)
Nagynyomású higanygőzlámpa
Gy a gyújtó, a lámpá közelében szerelve
Alacsony nyomású nátriumgőzlámpa' 5 és 6 GyV a gyújtó segédvezetéke a lámpa
elektródjához csatlakoztatva
Nagynyomású nátriumgőzlámpa 1,2 és 3
Halogén-fémgőz lámpa' 1,2,3 és 4 A kivezetett középpontú hálózatoknál az áram-

korlátozást szolgáló fojtótekercset a fázisveze-
• Ügyeljünk a mindenkori lámpatípus izzószálhelyzetére. tékbe kell kötni.
66
Mennyezetre szerelt csoportos fényforrások
'71a térbeli hatásfok, n« a fényforrás üzemi hatásfoka, a p szerelt teljesítmény, W ' ha Ev N= 100 Ix, L36 W vagy L58 W
m2
fénycsövekkel szerelve, a p visszaverődési fényerőtől és a k = ha. bb térindextől függő előtéttel.
. (a+ )
Szerel- 2x 2x rp" 1,00 FEG Szélesen sugárzó terelőrácsos világítótestek

vény L36W L58W A50
Mennyezet 0,7 0,5 0,3
n« 0,57 0,55
'PI/sza 0,65
Fal p 0,5 p 0,3 p 0,1 P °°
'f,s,1 ° Hasznos
felület
0,2 0,1 0,1
°
W W W W
k l/l P, m2 l/l P'm2 1/, P'm2 III P, m2
L36W L58W L36W L58W L36W L58W L36W L58W
0,6 0,53 5,40 5,48 0,44 6,50 6,60 0,40 7,15 7,26 0,38 7,53 7,64
1,0 0,73 3,92 3,98 0,64 4,47 4,54 0,59 4,85 4,92 0,57 5,02 5,09
2,0 0,93 3,08 3,12 0,84 3,41 3,46 0,80 3,58 3,63 0,78 3,67 3,72
3,0 1,01 2,83 2,88 0,91 3,14 3,19 0,88 3,25 3,30 0,86 3,33 3,38
5,0 1,07 2,67 2,71 0,97 2,95 2,99 0,94 3,04 3,09 0,92 3,11 3,16
Fényvetős (reflektoros) világítótestek

Szerel- 2x 2x rp" 1,00 FEG
vény L36W L58W A40
Mennyezet
0,78 0,74
f/Jvsza 0,53 Fal p
0,7
0,5 p
0,5
0,3 p
0,3
0,1 P °°
'70
Szerel- 3x 3x
<Pvszl O
Hasznos
felület
0,2 0,1 0,1
°
W W W W
vény L36W L58W k l/l P, m2 III P, m2 III P'm2 l/l P, m2
1/, 0,76 0,72 L36W L58W L36W L58W L36W L58W L36W L58W
0,6 0,45 4,65 4,80 0,36 5,81 6,00 0,31 6,74 6,96 0,29 7,21 7,44
1,0 0,63 3,32 3,43 0,53 3,94 4,07 0,47 4,45 4,59 0,45 4,65 4,80
2,0 0,85 2,46 2,54 0,74 2,82 2,92 0,69 3,03 3,13 0,67 3,12 3,22
3,0 0,95 2,20 2,27 0,84 2,49 2,57 0,80 2,61 2,70 0,77 2,71 2,80
~ 5,0 1,08 2,03 2,10 0,92 2,27 2,35 0,88 2,38 2,45 0,86 2,43 2,51
Lamellás világítótestek
Mennyezet
Szerel-
vény
2x
L36W
2x
L58W
rp" 0,45 FEG
C43
Fal
Hasznos
p
0,7
0,5
0,2
P
0,5
0,3
0,1
p
0,3
0,1
0,1
P °°
1/, 0,86 0,85
~sza 0,53 felület °
W W W W
9'vszIO,72 k 1/, P, m2 l/l P'm2 l/l P'm2 ", P, m2
L36W L58W L36W L58W L36W L58W L36W L58W
0,6 0,37 5,12 5,08 0,26 7,29 7,23 0,19 9,98 9,89 0,14 13,54 13,42
1,0 0,52 3,64 3,61 0,38 4,99 4,94 0,29 6,54 6,48 0,21 9,06 8,95
2,0 0,70 2,71 2,68 0,52 3,64 3,61 0,41 4,62 4,58 0,29 6,54 6,48
3,0 0,77 2,46 2,44 0,59 3,21 3,18 0,47 4,03 4,00 0,34 5,57 5,53
5,0 0,84 2,26 2,24 0,65 2,92 2,89 0,52 3,64 3,61 0,37 5,12 5,08
Szabadon sugárzó világítótestek

Mennyezet 0,7
Szerel-
vény
1x
L36W
1x
L58W
rp" 0,66 FEG
821
Fal
Hasznos
p 0,5
0,2
P
0,5
0,3 P
0,3
0,1 P °°
'7ü 0,96 0,96
rp"" 0,37 felület
W
0,1
W
0,1
W
°
W
rp",10,37 k ll, P'm' 1/, P'm2 1/, ll,
P'm' P'm2
Szerel- 2x 2x
vény L36W L58W L36W L58W L36W L58W L36W L58W L36W L58W
I \
". , ". 0,6 0,33 5,15 5,04 0,23 7,38 7,23 0,16 10,06 10,40 0,12 i4,15 13,86
1/, 0,94 0,94
b<l'
,)O
"400, 1,0 0,48 3,54 3,47 0,35 4,85 4,75 0,26 6,53 6,40 0,20 8,49 8,32
2,0 0,68 2,50 2,45 0,52 3,27 3,20 0,42 4,04 3,96 0,33 5,15 5,04
3,0 0,77 2,21 2,16 0,60 2,83 2,77 0,50 3,40 3,33 0,40 4,25 4,1(;
5,0 0,88 1,97 1,93 0,69 2,46 2,41 0,58 2,93 2,87 0,48 3,54 3,47
A fényeloszlási görbék <Pv= 1000 Im-re vonatkoznak. Csak a gyártók táblázatai alapján végzett méretezések szavatolhatók!
67
Halogén izzó lámpák, kondenzátorok fénycsövekhez
A fontosabb lámpafajták adatai
Halogén izzólámpák - R7s foglalat Kondenzátorokfénycsövekhez
A lámpa névlegeS ~ény- Hosszú- Megje~yzés: A lámpa névleges Kondenzátor Soros (iker)
teljesítménye aram, ság, az izzoszál teljesítménye Párhuzamos kiegyenlítés kapcsolás
állása Kapacitás, Kapacitás,
PN,W (/Jv,lm I,m p15 PN,W C,~F C,~F
300 5000 117,6 Némely 4; 6; 7; 8; 9; 2,0 - -
500 9500 117,6 lámpafajtánál 10; 11; 13 2,0 - -
500 9500 189,1 az izzószál 15 4,5 Uh= 220 V - - Uh=
750 16500 189,1 elhelyez- 16 2,5 - -
1000 22000 189,1 kedése 18;20 4,5 2,9 440 V
1000 22000 254,1 tetszőleges. 22 5,0 3,2 440 V
1500 33000 254,1 30 4,5 3,0 420 V
2000 44000 331,0 32 5,0 3,6 420 V
36;38;40 4,5 3,6 420 V
58;65 7,0 5,7 420 V
65 U alakú - rövid 9,0 6,8 440 V
A fontosabb lámpafajták adatai

Lámpa- IJzólámpák Fénycsövek Nagynyomású Alacsony nyomású Nagynyomású
fajta Altalános higanygözlámpák nátriumgözlámpák nátnumgözlámpák
célú lámpák.
Felhasználási Általános külső- Általános külső- Közlekedési útvona Közlekedési Utcai és ipari
terület és belsőtéri és belsőtéri lak, sportpályák csomópontok világítás stb.
világításra világításra világítására, maqas világítása, alagutak,
ipari csarnokokban raktárak stb.
A szlnvissza- melegfehér, vörös melegfehér semleges fehér sárgás narancs melegfehér színek
adás (SzV) és sárga színek semleges fehér napfényfehér színek nem csak korlátozottan
fokozatai hangsúlyosak napfényfehér SzV 1... 3' ismerhetők fel ismerhetők fel
1,2,3 és 4 SzV 1 SzV 1 ... 3' SzV 4 SzV 4
Fényvisszaadás 8 ... 20 30 ... 94' 34 ... 92' 72 ... 150' 53 ... 120'
tP, Im
q=p, W
Az élettartam, UN-nél kb. kb. kb. kb.

t, h t= 1000 h t= (7000 t= (8000 t~ 10000 h t~ 10000 h
UN a névleges 0,9· UN-nél ... 8000) h ... 15000) h
feszültség t= 4000 h
Bekapcsolási IB = (12 ... 15) ·1N Az előfútéstől a IB=·I,7·/N IB = IN IB ~ (1,2 ... 1,4) . IN
áram: bekapcsolás gyújtásig A tP'N névleges A teljes tP'N A teljes tP'N
IB = n . IN után teljes IB= ·2·/N fényáram csak fényáramot csak fényáramot
A tP, fényáram tP'N fényáram A gyújtás után 1... 5 min kb. 5 ... 20 min csak 5 ... 7 min
alakulása majdnem teljes elteltével, elteltével éri el. elteltével éri el.
1Na névleges tP'N fényáram. ki kapcsolást
áram A névleges üzemi követően csak
hőmérséklettől a lámpa lehúlése
való eltérés a tP, után gyújtható újra
csökkenésévei jár. (~5 ... 10 min).
A lámpafajták Hősugárzás Fénysugárzás Kisülés a higany- A kisülés a neon- Nagynyomású

működése Izzószál ~ 2750 oC A gázkiSü lés és gőz és halogén, gázban viszonylag nátriumgőzkisülés
A töltőgázok, mint a higanygőz által ill. argon keverék- alacsony, 0,133 Pa (30 ...33) . 103 Pa
pl. nitrogén, argon, létrehozott UV- ben, mintegy nyomáson kezdődik, nyomáson egy
kripton és sugárzás az üveg- (200 ...300) . 103 Pa mert a nátrium kerámiaégőben,
halogén növelik cső belső felületére nyomáson. ekkor még szilárd. amely kb.
n
a fényvissza- felhordott fényport Az SzV szín- A kisülési csőben 1200 OC-on
adást és a t fénykibocsátásra visszaadást a nátriumgőz fényáteresztő.
élettartamot. készteti, és ezzel a különféle fény- = 350 oC hőmérsék-
meghatározza porkombinációk letű, ezért külső
a mindenkori szín- befolyásolják. ballon nal veszik
visszaadást (SzV) körül,
t a lampafajtatol fugg a
-.
elotettel
68
8. HÁZTARTÁSI KÉSZÜLÉKEK ÉS A FONTOSABB JELLEMZŐIK
Villamos vízmelegítő készülékek
Szabad kifolyású készülékek Zárt rendszerű készülékek
(csak egyetlen leágazási lehetóséggel) (több leágazási lehetóséggel)
Melegvíz-tárolók Melegvíz-tárolók
fali készülékek Asztal alattiMletti készülékek Fali készülékek (15 literig Álló készülékek
űrtartalma 30-t 50 liter űrtartalma 5-15 liter asztal alatti/feletti kivítel)
fútóteljesítménye 1-6 kW fűtóteljesítménye 2-4 kW űrtartalom 5-150 liter űrtartalom 200-1000 liter
220/380 V 220 V fútőteljesitmény 1-21 kW fűtőteljesítmény 2-27 kW
220/380 V 220/380 V
Asztal alatti rész Asztal feletti rész
Melegvíz-tároló (bojler) Forróvíz-tároló készülék Melegvíz-hószivattyú Átfolyós rendszerű vízmelegítő

úrtartalma 15-80 liter űrtartalma 5-60 liter űrtartalom 200-400 liter elektronikusan szabályozott
fűtőteljesítménye 2-6 kW fűtőteljesítménye 2-9 kW fútóteljesítmény 1-3 kW termikusan szabályozott
220/380 V 220/380 V 220 V hidraulikusan szabályozott
fútóteljesítmény 12-24 kW
380 V
WII
Háztartási alkalmazás
I
I
Szabad átfolyású készülékek Zárt rendszerű készülékek
forró-
vizes
Melegvíz-tároló,
nyitott
Átfolyós rendszerű
Hidrau- Termi-
Melegvíz-tároló,
zárt
Átfolyós
tároló
Villamos
álló
Meleg-
víz-
I
készülék tárofó hószi-
likus kus
vattyú
vezérlésű vezérlésű
Névleges úrtarlalom, 3/5 5 10/12 15 30/50 80/100 18121124 18121124 1015 30/50 80/100 120/150 30 80/100 200 ... 600 200 ... 300
ill. névleges l l l l l l kW kW l l l l l l l l l
teIjesítmény
Mosogató
Mosdó
Zuhanyozó
Fürdőkád
Mosdó,
zuhanyozó
Mosdó.
zuhanyozó, fürdőkád
Minden leágazási
hely
Vízve- Csatla- Töltö- és 10 I feletti űrtartalomnál 10 I feletti ürtartalornnál biztonsági
zeték- kozásra ürítősze- visszafolyásgátló szelep visszafolyásgátlóval
szerel- relvénnyel
Különleges ürítószerelvény Minden üritószerelvény, mint pl. egy- és kétkarú keverőcsapok. hőérzékelős csapok
vények Vizvételre együtt
szabad kifolyású melegvizes és egyéb egykezes keverőcsapok, hőérzékelős csapok a hidraulikus szabályozású átfolyós
készülékekhez rendszerű melegitőknél korlátozottan.
69
Melegvíz-igény
A háztartás összes igénye Felhasználás Liter/nap Vonatkozási

(átlagértékek a VOI 2067--4 szerint) alap
Melegvíz-igény Jellemző hő- d) Vendéglátó üzemek

liter/nap· személy felhasználás, mosdó 15 vendég
melegvíz-hőmérséklet watt órai teljes fürdő 90 vendég
nap személy zuhanyozás 50 vendég
600c vagy 45 oC szobák takarítása 5 szoba
konyha, mosogatás nélkül 5 étkezés
csekély igény 10. .20 15.. 30 600 ..1200 (főzés és takarítás)
közepes igény 20 ..40 30 .. 60 1200 ..2400
nagyobb igény 40 ..80 60 .. 120 2400 ..4800 e) Szállodák
szoba fürdővel vagy zuhanyozóval 120 ..280 vendég
Egyes felhasználási területek melegvíz-igénye
szoba fürdővel 95 .. 138 vendég
szoba zuhanyozóval 50.. 95 vendég
Az igény fajtája A melegvíz-igény Melegvíz-mennyi-
egyéb szállodák, panziók, üdülők 25.. 50 vendég
és a víz ség 60 oC-os
hőmérséklete meleg, ill.
10 =c-os
hideg víznél
Konyha/házlartás: Fürdők és zuhanyozók

6 csésze forró ital- 11 100 =c
hoz szükséges víz Jellemző mennyiségi igény 60 oC-os melegvíz-
mosogatás, meden- 10 ... 15 I 50 -c kb. 8 ... 12 I hőmérsékleten
ce feltöltésenként
kézmosás 10 I 37 =c kb. 51 uszodák
(erősen szennyezett) nyilvános 40 felhasználónként
lakás takarítása, 10 I 50 =c kb. 81 magán 20 felhasználónként
egy vödör vízhez szaunák
nyilvános 100 felhasználónként
Fürdő/zuhanyozó, magán 50 felhasználónként
WC: közösségi mosdók,
kézmosás 2,5 .. 51/37 -c kb. 2 .. 31 iskolák, sportpályák 40 felhasználónként
zuhanyozás 30 501/37 -c kb. 16.. 27 I szállás ok, otthonok 60 ágyanként
fürdés 150 ... 1801/37 oC kb. 80 .. 100 I kórházak 60 .. 120 ágyanként
ipar 30 dolgozónként
Ipar
Jellemző mennyiségi igény 60 oC melegvíz-hőmérsékleten Kórházak és szállások, otthonok
Jellemző mennyiségi igény 60 oC-os melegvíz-
Felhasználás Liter/ Vonatkozásí alap hőmérsékleten
nap
kórházak 200 ágyanként
a) Sütödék
szállások, otthonok, 75 ágyanként
tésztakészítés, gépek és 50 1 rrr fűtőfelület
pl. öregek otthona
készülékek tisztítása, az üzem
diákszállók
takarítása
gyermekotthonok
tisztálkodás (zuhanyozás és 0,5 1 rrr üzemi terület
kézmosás) 30 a foglalkoztatottak
b) Húsfeldolgozók
gépek és készülékek tisztítása 80' 1 sertés/hét
üzemi területek takarítása 1 1 m' üzemi terület Mezőgazdaság
tisztálkodás (zuhanyozás
Jellemző mennyiségi igény 60 oC melegvíz-
és kézmosás) 30 foglalkoztatottak
hőmérsékleten
, Ez az érték egy 300 literes főzőüst egyszeri töltését tartal-
mazza. Naponta több töltéshez vagy további főzőüstök haszná- borjúhizlalás és -nevelés
latához a megnövelt igénynek megfelelő pótlékkal kell számolni. borjúitatás előkészítése
A teljes felfútés 70-80 oC-ra már a főzőüstben történik. szállítóberendezések tisztítása 8 borjú
istállók fertőtlenítése 50 .. 100 hely
el Fodrászat fejő- és tejközpont 10 ..20
férfi fodrászat 40 mosóhely tőgyzuhanyozás 3 tehén
női fodrászat 8 mosóhelyig 100 mosóhely fejőberendezés tisztítása 1 .. 2 1 m vezeték
9-14 mosóhelyig 80 mosóhely tejgyűjtő edények tisztítása 5 .. 10 100 I űrtartalom
több mint 14 mosóhely 60 mosóhely a tejgyújtő helyiség tisztítása 1 1 rrr alapterület
az üzlet takarítása 0,5 1 m' üzemi terület kézmosó 10
70
A melegvíz-ellátás méretezésének alapjai
Megnevezések, képletek Mennyiségek, egységek, jelmagyarázatok
Hőmennyiség o a viz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség, kJ vagy kW

a viz felmelegítéséhez m a felmelegítendő víz tömege, kg (1 liter víz = 1 kg helyettesítéssei)
I 0= m· c·!J.B
c a fajlagos hőkapacitás, kJ/(kg . K) vagy kW/ekg K)
[vízre; c = 4,1868 kJ/(kg . K)]
!J.B a hőmérséklet-különbség, oC vagy K
Energiaigény W a vízmelegítő készülék energiaigénye. kW . h'
Wh" a hőszivattyús vízmelegítő készülék energiaigénye, kW . h'
O '1 a vízmelegítő készülék hatásfoka (pl. az átfolyós rendszerű villamos vízmelegítőé;
I W= 3,6. 103.
'1
P
'1= 0,99, a villamos melegvíz-tárolóé; '1= 0,9)
a hőszivattyús vízmelegítő készülék bekapcsolási
p= 2,3)
gyakorisága (pl. háztartásban;
A melegvíz-elosztó O, a melegvíz-elosztó Keringtetövezetékek höleadása

berendezések veszteség berendezés
okozta energiaigénye vesztesége, kW . h Rézcső Névle- Teljes 1 m csővezeték hőleadása 60 vc
W, a vízmelegítő készülék- külső ges külső meleqvíz-hömérséktet és 20 =c
nek a melegvíz-elosztó átmé- távol- át- környezeti hőmérséklet mellett
veszteségének rö x ság, mérő,
fedezésére fordított fal vas- Vakolat feletti Vakolat alatti
energiaigénye, kW . h tagság elhelyezés elhelyezés
W'h" a hőszivattyús vízme-
legítő készüléknek
a meleg víz-elosztó
mmx
mm mm mm Wim
I~kWhl
(m éV)2 Wim
II kWhl
(m éV)2
veszteségének
fedezésére fordított Rézcső, hőszigetelés nélkül
energiaigénye, kW . h
12x 1 10 12 15,4 135 65,1 570
Leágazó vezetékek hőleadása 15x 1 15 15 18,2 159 69,1 605
lakóépületben (60 Oc melegvíz-hőmérséklet és 20 Oc 18 x 1 15 18 21,0 184 72,8 638
környezeti hőmérséklet mellett):
rossz szigetelésnél: kb. 80 - 100 kW . h/(m . év)2 Rézcső, 2 cm vastag hőszigeteléssei
jó szigetelésnél: kb. 40 - 50 kW· h/(m . éV)2
12 x 1 10 52 5,5 48
15 x 1 15 55 6,2 54
, 1 kW h = 3,6 103 kJ
18 x 1 15 58 6,8 60
'kW h/(m· év) ~ kW· h csőméterenként és évenként
Megnevezések Képletek Mennyiségek, egységek, jelmagyarázatok
A melegvíz-ellátás W, a meleoviz-ellátás összes energiaigénye,

összes energiaigénye I WÖ= W+ Wv
I W
kW·h
a víz felmelegítésének energíaígénye, kW . h
Melegvíz-tároló felfűtési W, a melegvíz-elosztó berendezés
ffiB
ideje és fűtőteljesítménye Felfűtési idő veszteségeít fedező energíaígény, kW . h
t a felfűtésí idő, h
W a szükséges energia, kW . h
Fűtőteljesítmény p=- p a vízmelegítő készülék tűtőteljesitrnénye, kW
t
A hideg és a meleg A kevert

Im,. (B,- B,) 9, a hideg viz hőmérséklete, Oc
víz keverése víz
tömege
m3=
(B3-B,) I 92
93
a meleg víz hőmérséklete, Oc
a kevert víz hőmérséklete, Oc
A kevert
víz bőrnér- Im,.
B3=
B, +m«
m.+m2 B'I
m,
m,
a hideg víz tömege, hőmérséklete kg'
a meleg víz tömege, kg'
a kevert víz tömege, kg'
séklete m3
Wm az átfolyós rendszerű vízmelegítő
Átfolyós rendszerű vízmelegítők p. melegvíz-teljesitménye, kg/min
'1
melegvíz-teljesítménye IWm (82-8,)· 60 1,163· 10""
I 1/ az átfolyós rendszerű vízmelegítő hatásfoka
(pl. hidraulikusan vezérelt átfolyós rendszerű
vízmelegítőre: 1/= 0,99)
ED
Tapasztalati képlet
40 oC hőmérsékletű m 2
meleg vízre: , 1 liter viz = 1 kg helyettesítéssei
71
Háztartási villamos készülékek teljesítményigénye
A készülék Teljesítmény- Teljesítmény-

A készülék megnevezése
megnevezése igény, W igény, W
Sütő 3000 ... 5000 Főzőedény 2000 ... 10000
Vasaló 800 ... 1200 Főzőlap 1000 ... 2000
Vasalógép 1400 .. 3500 Hűtőszekrény, pl. mélyhűtőrekesszel 60 ... 250
Páraelszívó 140 .. 250 Mikrohullámú sütő 800 ... 1500
Tojásfőző 300 ... 400 Vasútmodell-transzformátorral 10 ... 40
Villanytúzhely 3300 ... 12000 Borotva 8 ... 15
Televízió 60 .. 200 Rádió 10 ... 50
Hajszárító 300 .. 1300 Porszívó 500 .. 1200
Burgonyasütő 1600 .. 2000 Centrifuga 140 .. 400
Fagyasztó 80 .. 280 Szárítógép 2000 ... 3300
Mosogatógép 2400 ... 5100 Mosógép 2200 .. 6200
Kávéfőző 500 .. 1200 A háztartási készülékek kapcsolási szimbólumait 1.a 174. old.
Villamos fűtés éves energiaigénye
Megnevezések, képletek Mennyiségek, egységek Táblázatok
A fútés éves BiN egy fútőberendezés éves A teljes használati idő pl. Düsseldorfban
energiaigénye energiaigénye (pl. villamos és hasonló klímájú környékén (kivonat
(rövidített számítás hötárolós fútés), kW . h a VDI 2067-2 szabványból)
a VDI 2067-2 szerint) B". hsz egy hőszivattyús
fútőberendezés éves b~,
Épületfajta
energiaigénye, kW· h h/év
B _ b••· 0" b•• a fűtés teljes használati Családi ház, központi fútés 1553
év - 1Jév· 7Je
ideje, h/év Társasház, központi fútés 1560
Q" a szabványos hőigényl, Társasház, emeletenkénti fűtés 1468
B _b.,· 0" kW Társasház, emeletenkénti fűtés, de a tűtő-
eY,hsZ-~
n; a hőfejlesztő éves üzemi berendezés elhelyezése a szobákban 1318
hatásfoka (pl. villamos Irodaház 1508
központi tároló: '1= 0,94)
'1, az elosztási hatásfok Átszámítási tényező a Düsseldorftól eltérő városok
(pl. hőfejlesztők a lakásban: teljes használati óráinak számításához
1/, = 0,98, hőfejlesztők (kivonat a VDI 2067-2 szabványból)
a pincében 1/, = 0,96)
/3 egy villamos hőszivattyú Város Átszámítási Város Átszámítási
éves múködési száma tényező tényező
(pl. termálvíz mint hőforrás: Berlin 1,06 Kiel 1,05
/3= 2,8)
Bonn 1,00 Mainz 1,09
Bremen 1,02 München 1,04
Düsseldorf 1,00 Saarbrücken 0,96
Hamburg 1,03 Stuttgart 0,95
Hannover 1,05 Wiesbaden 1,06

1 Q" 1.a 74. old.
72
9. HELYISÉGEK HŐSZÜKSÉGLETÉNEK sZÁMíTÁSA
Belső hőmérsékleti szabvány, 00
Megnevezések, képletek Mennyiségek, egységek
Q~ a helyiségek szabványos A tér fajtája Belső hö-

Helyiségek szabványos hőszükséglete, W mérsékleti
hőszükséglete a j-edik épületrész felülete, m' szabvány, =c
A,
q a j -edik épületrész Lakóházak, teljes fűtésű
Osz=I: Aj' Oj
I 1
I hőáramsűrűsége (pl. egy fal),
Wim'
épületek
lakó- és hálóhelyiségek + 20
fürdők + 24
q egy épületrész hőáramsűrű- konyhák + 20
Egy épületrész sége (pl. egy fal), Wim' WC + 20
hőáramsűrűsége k épü letrészek hőátbocsátási fűtött mellékhelyiségek (folyosók) + 15
tényezője, W/(m' . Kl
q=k·t.(j lépcsőházak +10
il8 a 8b szabványos belsőtéri
I I hőmérséklet és a 8,
szabványos külsőtéri
hőmérséklet különbsége Rb; Rk hőátbocsátási ellenállások
Vonatkoztatás Rb R,
R épületrészek hőátbocsátási m'·K/W m'·K/W
Épületrészek hőát- ellenállása (pl. egy fal), zárt terek belső
bocsátási ellenállása m'· K/W oldalán, a falak és az
Rb zárt tér belső oldalának
R= Rb+ I,RJ.j+ n; hőátbocsátási ellenállása,
ablakok mentén
j természetes
d
m'·K/W légmozgásnál 0,130
=Rb+I,f·+Rk R, épületek külső oldalának
j J padló és mennyezet, -
hőátbocsátási ellenállása,
alulról felfelé irányuló
m'· K/W
hóármlásnál 0,130 -
R'J az épületrész egy j-edik
"
I :~ rétegének hőátbocsátási az épületek külső
tb ./- i I s ellenállása, m' . K/W oldalán, közepes
~!""-J dj az épületrész j-edik szélsebességnél - 0,040
Rb ~ e;
~;
1" ,/ rétegének vastagsága, m
,. 'it- tk ,ti az épületrész j-edik
1 ,.". rétegének hővezetési té- Külső és belső ajtók k hőátbocsátási tényezői
Belül: 1 "\
<
Kívül
nyezője, W/(m'·Kl (2. rész ból)
~.
1 .~
.. Ajtók ke
d1 dl dJ W/(m'· Kl
U.,J (,:\'ll U. Jl Külső ajtók'
fa, műanyag 3.5
fém, hőszigetelt 4,0
k épületrészek hőátbocsátási fém, szigeteletlen 5,5
Épületrészek tényezője (pl. egy fal),
Belső ajtók 2,0
hőátbocsátási W/(m2. Kl
tényezője R épületrészek hőátbocsátási
, 50%-nál nagyobb üvegfelületekre az ablakoknál
ellenállása, m' . K/W
megadott értékek érvényesek
Ik=~
I
Ablakok és üvegezett ajtók ka hőátbocsátási
tényezői
pl. fa és műanyag kereteknél (kivonat a 4. részből)
Külső hőmérsékleti szabvány

(kivonat aDIN 4701-2 szabványból, az adatok könnyűszerkezetes Üvegezés k.
építési módra vonatkoznak) W/(m2. Kl
8,oC 8,oC Egyszerű üvegezés 5,2

Város Város
Szigetelő üvegezés;
Berlin -14 Kiel -10 6-8 mm-es légréssei 2,9
Bonn -10 Mainz -12 Szigetelő üvegezés,
Bremen -12 München -16
> 10-16 mm-es légréssei 2,1
Düsseldorf -10 Saarbrücken -12
Hamburg -12 Stuttgart -12 Kettős üvegezés
Hannover -14 Wiesbaden -10 20-100 mm üvegtábla távolság gal 2,8
73
Épületek hőszükségletének számítása
Épületrészek hőátadási ellenállása
Megnevezések, képletek Mennyiségek, egységek
(kivonat a 2. részből)
Szellőltetési hőveslteség Ol a szellőztetési hőveszteség

emeletes típusú épületeknél Megnevezések Jellemzők A hőát-
(nyitott szellőztetésnél' és
emeletes épületeknél') és nyitott szellőztetésnél, W adási
Cm a magassági korrekciós ellenállás,
Q=cm·r.t./ tényező (az ablak 10 m ll; m3;'
föld feletti magasságáig (m h Pa)
: H· r (8b- 8k)
cm= 1)
Ablak
a hézaghossztényező,
nyitható szabványos,
m3/(m· h . Pa)
a tényleges 8 m épület-
Szél hézaghosszúság,m magasságig 0,6
H a ház jellemzője, nem nyitható szokványos 0,1
W . h . Pa/trn" . K)
r a térjellemző Külső ajtók
8. a szabványos belső forgó- és nagyon szoros,
hőmérséklet, oC tolóajtók körben szoros
Kívül ütközővel 1
Belül 8, a szabványos külső
hőmérséklet, oC szokványos,
küszöbbel vagy
alsó tömítő-
0" a helyiségek szabványos
Helyiségek szabványos szegéllyel 2
hőszükséglete, W
hőszükséglete OT a helyiségek szabványos lengőajtók szokványos 20
transzmissziós Belső ajtók szoros,
hővesztesége, W küszöbbel 3
Ol a helyiségek szabványos
szellőztetési hővesztesége, szokványos,
W (erneletesttpusú küszöb nélkül 9
épületeknél 0" = Od
az épület szabványos
Épületek szabványos Emeletes típusú épületek" r térjellemzője
hőszükséglete, W
hőszükséglete a fedik helyiség szabványos (kivonat a 2. részből)
U helyiségből álló transzmissziós
hővesztesége, W Belső ajtók A homlokzat Tér-
épületek)
a fedik helyiség szabványos r-J-e-lI-e-m-z~ő-k--rM-e-n-n-y~i_
hővesrtesége jellem-
szellőztetési hővesztesége, r. t. / ző,
Osz = I OT.i+ rp. r. oc, W ségek m3 I (h .' Pa) r
i i az egyidejűleg ható
szokványos, ~30 0,9
szellőztetési hőveszteség
(10 m épületmagasságig: küszöb >30 0,7
rp= 0,5) nélkül 2 ~60 0,9
>60 0,7
A H épület jellemző egyedül álló típusú házak-

ra, ha a hosszúság/szélesség <5
(kivonat a 2. részből)
Környék Az épület A Hépület-

elhelyez- jellemző,
kedése W·h-Pal
m3·K
Szélárnyéko beépített 0,72
környék szabadon álló 1,8
Erős szeles beépített 1,8
környék szabadon álló 3,1
, Nyitott szellőztetés: ablakon és ajtón át történő szellőztetés (ventilátor nélkül)

a Emeletes típusú épületek: épületek, egymástól légmentesen elválasztott szintekkel (pl. többemeletes lakóépületek)
74
Különféle anyagok A hövezetése (kivonat aDIN 4108 4. részéből)
Anyagok Sűrűség A hővezetési Anyagok Sűrűség A hővezetési

vagy sűrűsé- tényező, vagy sűrűsé- tényező,
gi osztály,' A, gi osztály,' A,
kg/m' W/(m·K) kg/m' W/(m·K)
Gázbeton falazóblokk 500 0,22

1. Vakolat, burkolóhabarcs (esztrich) aDIN 4165 szerint 600 0,24
és egyéb habarcsrétegek 700 0,27
800 0,29
Mészhabarcs, meszes
cementhabarcs, vízben
kötő meszes habarcs (1800) 0,87
5. Hőszigetelő anyagok
Cementhabarcs (2000) 1,4 Ásványi és növényi ros-

tos szigetelőanyagok a
DIN 18165 1. rész szerint
Cementes burkolóhabarcs (2000) 1,4
Hővezetési csoport:
035 0,035
2. Nagyméretű épületelemek 040 (8 ...500) 0,040
045 0,045
050 0,050
Normálbeton aDIN 1045
szerint (zárt szerkezetű
kavics- vagy zúzottkő Polisztirol-(pS)-
beton, vasalt is) (2400) 2,1 keményhab
Hővezetési csoport:
0,47 025 0,025
Zárt szerkezetű könnyű- 1000
030 0,030
beton és könnyűvasbeton 1200 0,59
035 0,035
aDIN 42191. és 2. rész 1400 0,72
040 0,040
szerint előállítva, 1600 0,87
aDIN 4226-2 szerint 1800 0,99
porózus szerkezetekhez 2000 1,2 6. Fák és fa építőanyagok
adalékanyagok
felhasználásával
Lucfenyő, erdei fenyő,
jegenyefenyő (600) 0,13
3. Falazólapok
Kemény farostlemez I
I
Könnyűbeton falazólapok 800 0,29 aDIN 68750 és a
aDIN 18162 szerint 900 0,32 DIN 58754 1. rész
1000 0,37 szerint (1000) 0,17
1200 0,47
1400 0,58
7. Burkolóanyagok
Gipsz falazólapok 600 0,29
Linóleum aDIN 18171
aDIN 18163 szerint, 750 0,35
szerint (1000) 0,17
likacsokkal, üregekkel,
töltö- és adalék-
anyagokkai is Műanyag burkolók,
pl. PVC is (1500) 0,23
4. Falazat a falazó hézaggal

8. Egyéb felhasznált anyagok
Tömör tégla, lyukacsos 1200 0,50
tégla, nagy szilárdságú 1400 0,58 Burkolólapok (2000) 1,0
tégla 1600 0,68
1800 0,81 Kristályos metamorf
2000 0,96 kőzetek (gránit, bazalt,
márvány) (2800) 3,5
Könnyű soklyukú tégla 700 0,30
aDIN 105 2. rész 800 0,33 Acél 60
szerint, W, típusú 900 0,36
1000 0,39 Réz 380
, A zárójelben megadott értékek a felületre vonatkozó tömegek kiszámítására szolgálnak, pl. a nyári hővédelem kimutatására
75
10. ANTENNÁK
Frekvencia, hullám hossz, csatorna, antennafajták
Frekvencia és hullám hossz Televíziócsatornák (CCIR)
1. sáv Ill. sáv
8J A
A= 7 Co
a hullámhossz
a fény terjedési sebessége
ee 300 000 km/s
VHF 47 ... 68 MHz
6,4 .. .4,4 m
VHF 174 .. 230 MHz
1,7 .. 1,3 m
a frekvencia Csatorna I f, MHz Csatorna f, MHz
A következő táblázat a szokásos hullámsávokat mutatja:

; I ~~"'~i
...
~
7
~~i:::~~~
188 195
Hullámhossz Frekvencia, f
4 61...68 8 195 202
Leghosszabb hullámok 10000 m 2000 m 30 kHz ... 150 kHz 9 202 209
Hosszúhullámok 2000 m 1000 m 150 kHz... 300 kHz lI.sáv 10 209 216
Középhullámok KH (MF) 600 m 200 m 500 kHz ... 1500 kHz VHF-rádió 11 216 223
Rövidhullámok RH (HF) 100m .. 10m 3 MHz... 20 MHz 87,5 104 MHz 12 223 230
Ultrarövidhullámok 10m... 1m 30 MHz ... 300 Hz 3,4 2,9 m
URH (VHF) V. sáv
Oeciméteres 1 m ... 0,1 m 300 MHz .. 3000 MHz UHF 622 . .790 MHz
hullámok (UHF) IV. sáv
48 .. 38 cm
Centiméteres hullámok 10 cm... cm 3 GHz ... 30 GHz UHF 470 .. 622 MHz
64 . .48 cm
Milliméteres hullámok 10 mm... mm 30 GHz.. 300 GHz Csatorna f, MHz
Csatorna f, MHz 40 622 630
Antennafajták 21 470 ...478 41 630 638
22 478 ...486 42 638 646
23 486 ...494 43 646 654
44 654 662
24 494 502
45 662 670
25 502 510
46 670 678
Rúdantenna Hosszú- 26 510 518
huzal- 47 678 686
27 518 526
(szál-) 48 686 694
28 526 534
antenna 49 694 702
29 534 542
50 702 710
30 542 550
51 710 718
31 550 558
52 718 726
32 558 566
53 726 734
Hangolatlan vevőantennák 33 566 574
54 734...742
34 574...582
55 742 750
35 582 590
56 750 758
Vevő- 36 590 598
57 758 766
~ Ferritrúd tekercs;;= 37 598 606
58 766 774
38 606 614
3~~
Mágneses
erővonalak
U
Rúdantenna
a hosszú-, közép-
és rövidhullámra,
39
VI. sáv
SHF
614 622
59
60
VHF,
high
774
782
angolul:
frequency,
782
790
very
na-
keresztdipóllal gyon nagy frekvencia
Ferritantenna 11,7 12,5GHz UHF, angolul: ultra
a VHF sávra,
2,56 2,4 cm high frequency, ultra
az antennarúd
40 csatorna, nagy frekvencia
végén zaj-
egyenként 19,18 MHz SHF, angolul: super
A csökkentő high frequency, külö-
Fő vételi gömbbel
irány nösen nagy frekvencia
A ~2"
4 4 uU .
i
Oirek-
torok
}
Egyenes
~ Vevő
dipól A B dipólok ~K~~
Rs=75 n
Reflek-
II J. } torok
~~ c)
2 fl fl
Hátra d) e~2160~
a) esatornaantenna, b) sávantenna, e) sávantenna,

Haila~ d) nagynyereségű csatornacsoport-antenna,
dipól R« = 300 n
e) nagynyereségű sávantenna
Dipól antennák Yagi-antenna Yagi-antennák, K-csatornák
76
Antennajellemzők, méretezés szélterhelésre
Antennajellemzők 45·
30·
Hangolt antennák Az antenna többnyire lényegesen
A meghatározott külső méretű anten- rövidebb, mint A/4. A hangolatlan
na egy meghatározott frekvencián vil- antennák nem mutatnak rezgőköri
lamos szempontból különösen jól rnú- tulajdonságokat. A vett villamos
ködik. Ez a rezonanciafrekvencia. Az energia jóval kisebb, mint a hangolt
antennarúd hosszában egy kapacitás- antennáknál. A rúd- és szálanten-
sal és egy induktivitással helyettesít- nák hangolatlan antennák.
hető, amelyek nyitott rezgőkörként
Az irányított antenna a Do-os
foghatók fel. Az antenna rezonancia-
irányból kiemelkedően jól vesz.
frekvenciáját L és C értékéből lehet
meghatározni. A más irányból beeső elektro- 3300
mágneses hullámokat az anten- Uo =13mV
Hangolt antennáknak nevezzük azo- U160= 3mV
na kisebb hatásfokkal veszi.
Antennakarakterisztika
kat az antennákat, amelyeknek a re-
(cr a nyílásszög)
zonanciafrekvenciájukkal megegye-
ző vagy ahhoz közeli frekvenciákat
Nyílásszög U'80 a 1800-hoz tartozó vételi
kell venniük.
teszültséq
Az ábrázolt iránykarakterisztika az irá-
A hangolt antennáknak, éppúgy, mint 19 a tizes alap ú logaritmus jelölése
nyított antenna működési irányfüggé-
a rezgőköröknek, van egy bizonyos
sét mutatja. Az iránykarakterisztikából
sávszélességük. Az ebbe a sávszéles- Antennanyereség
kiolvasható az cr nyílásszög.
ségbe eső frekvenciákon működhet- Az irányított antenna az egyszerű dipól-
nek. Megkülönböztelünk széles és hoz képest nyereséget hoz. Az antenna-
keskeny sávú antennákat. nyereség az irányított antenna és az egy-
Előre-hátra viszony
URH- és televízióadók vételére több- szerű dipól Do-os irányához tartozó vételi
nyire hangolt, dipólokból felépített an- Az irányított antennáknál megadják az teszütséqek aránya. Ezt többnyire szin-
tennákat használnak. A dipól lehet ún. előre-hátra viszonyt. Ez a 00 és a tén decibelben adják meg.
egyenes és hajlított dipól. A dipól 1800 vételi irányhoz tartozó vételi fe-
hossza meghatározza a rezonancia- szültségek aránya. Általában logarit-
frekvenciát, ill. a rezonancia-hullám- mikus értékét adják meg decibelben
hosszt. (dB).
Az egyenes dipólt a" hullám hosszra G a nyereség

hangolják, ha az egyik dipól hossza U, az irányított antenna Do-os
Uo
A/ 4, akkor a teljes dipól hossza A/2. EH=20· Ig U ' dB
180 vételi feszültsége
Hangolatlan antennák Ud. az egyszerű dipól Do-os vételi
EH az előre-hátra viszony feszültsége
A hangolatlan antennák a rezonan-
Uo a DO-hoz tartozó Egyszerű dipólnak nevezzük a reflekto-
ciafrekvenciájukon kívül széles sáv-
rok és direktorok nélküli hajlított dipólt.
ban működnek. feszültség
Méretezés szélterhelésre Mwg a teljes széIter- Ha az árboc szabad magassága a 6 m-t meg-
helési nyomaték haladja, akkor külön statikai szilárdsági szá-
Mw~, az árbocra meg- mításokra és építési engedélyre van szükség.
engedett legna- Az Mw szélterhelési nyomatékon az Fw széIter-
helés és az 1 árboc hossz szorzatát értjük.
F w szélterhelés gyobb széIter-
helési nyomaték
Mw = Fw . 1, N . m
Szélterhelési M. a ~",fogási
nyomaték Példa:
N nyomaték Az ábrázolt antenna és árboc széIterheléssei
IM w =FI!w
(j)
(j) 1. a befogási hossz szembeni elegendő szilárdságát méretezéssei
o'
s: igazoljuk.
u
o
.o
Mwl,=.60.N 4m=240N m
Az 1. antenna szélterhelési nyomatéka (kereszt-
.n; dipól és HH-, KH-, RH- és URH-vételre alkal-
mas rúdantenna) :
Mwl = Fwl . 1, = 60 N . 4 m = 240 N . m
A 2. antenna szélterhelési nyomatéka
(tv-antenna a IV. sávra):
Mw2=Fw2·/2=65N·3m =195N·m
A 3. antenna szélterhelési nyomatéka
(tv-antenna a Ill. sávra):
Egy antenna szélterhelési nyo-
matékának meghatározása
Mw3 = Fw3 . 13 = 80 N . 2 m = 160 N . m
MwlNx = 800 N m A teljes szélterhelési nyomaték: 595 N . m
A gyártók minden antennára
megadják a jellemző Fw
Mwo=M.=595N·m --- Az árbocra megengedett legnagyobb
szélterhelést. A széIterhe-
M,=F.·f szélterhelési nyomaték: 800 N . m
lési nyomaték az antenna-
árbocra nézve a legnagyobb. Méretezés szélterhelésre Tehát a szilárdság megfelelő.
77
Legkisebb távolságok, antennavezetékek, szint, a csillapítás
és az erősítés mértéke
A legkisebb távolságok Antennavezetékek
Antennavezetékként legtöbbször 75 Q hullám-ellenállású koaxiális ká-
belt használnak.
Az illesztett vezeték hullámellenállását bármely pontban a feszültség

és az áram aránya adja.
A nagyfrekvenciás vezetékek hullámellenállását, nagyságát mindig a

-..... vezeték méterenkénti induktivitása és kapacitása határozza meg.
~
-------< a hullámellenállás,
I ff' I
Q
~ '" Za= -; L'

Za a vezeték hosszegységre eső induktivitása, H/m
G G'
~ a vezeték hosszegységre eső kapacitása, F/m
-<:-~
'" A koaxiális kábelnek frekvenciafüggő csillapítása van. A csillapí-
tás 100 m vezetékhosszra vonatkoztatva 5 és 25 dB közé esik. Egyes
~~ esetekben lapos szalagvezetéket használnak. Ezek hullámellenállása
240 ... 300 Q. Ezeket csak távtartó bilincsekkel lehet felszerelni, ezért
-e: "== ~(sebb
~ a=80cm
távolság csak kisebb antennákhoz használhatók.
"'1 \ \
f
·rI
Antennák; legkisebb távolság egymáshoz és

a tetöhöz képest 80 cm (a ~ x)
Az antennák egymás alatti legkisebb x távolsága,

m (DIN VDE 0855 T t)
7-
TV I UHR TV III TV IV TVV
TV I 2,50 1,40 0,40 0,80 0,80

A koaxiális kábel
URH 1,40 1,10 0,80 0,80 0,80 1 belső vezető, Cu, 2 szigetelés tiszta PE-ből, 3 külső vezető réz sza-
lag,4 külső köpeny, 5 páncélzat, 6 védőháló, 7 tartósodrony; fektetési
TV III 1,40 0,80 0,80 0,80 0,80 hőmérséklet - 20 ... + 5 oC
TV IV 0,80 0,80 0,80 0,60 0,50
TV V 0,80 0,80 0,80 0,50 0,50
Szintek
Az antennatechnikában a szinteket dB uv-ban
adják meg a következő egyenlet szerint:
U
L= 20· 19 TilV' dB ~V
I A csillapítás és az erősítés mértéke
Az antenna által felvett teljesítményt a vevőhöz kell továbbítani. Eköz-
L a szintérték, dB ~V ben a teljesítmény egy része elvész. A vezetékeknek, az illesztőtagok-
U a feszűltséq nak és az ún. antennaváltónak csillapítása van. A csillapítást decibel-
19 a tizes alapú logaritmus jele ben (dB) mérik. A csillapítást és az erősítést a következő egyeniettel
számítjuk:
Szint,
dB uv
O
Feszült-
séo, U
1 ~V
Szint,
dBuV
70
Feszült-
séa. U
3,16 mV
I a=20 19~, dB
I ~:
a
a
a
csillapítás és az erősfes mértéke, dB
kimeneti feszültség
bemeneti feszü~ség
10 3,16 ~V 80 10mV 19 a tizes alapú logaritmus jele
20 10 ~V 90 31,6 mv
A csillapítás negatív, az erősítés pozitiv dB-értékekkel fejezhető ki.
30 31,6 ~V 100 100 mV
40 100 ~V 110 316 mV
50 316 ~V 120 1V Kimenet
60 1 mV
A szintek dB u V-ban és a hozzájuk tartozó fe-

szültségérték A négypólus mint csillapító- vagy erösítökapcsolás
78
Egyéni és közösségi antennaberendezések
Egyéniantennaberendezések m A berendezés csillapítása

FS III A 80. oldalon látható társasházat 5 db törzsvezetékkel lát-
Az egyéni antennaberendezés ~ ták el.
csak egyetlen lakást vagy csa- Az egyes törzsvezetékek a törzsvezeték-elosztóból kapják
ládi házat lát el. a feszültséget. A törzsvezeték-elosztókat az erősítőblokkhoz
tartozó váltóból táplálják. Az egyes erősítők szükséges erősí-
tési mértékét a berendezés csillapítása határozza meg.
A közösségi antennarendszer vezetékhálózatában a leg-

kedvezőtlenebb vevőcsatlakozásig keletkező feszültség-
veszteséget rendszercsillapításnak nevezik.
A rendszercsillapítást a következő egyedi csillapítások al-

kotják:
Válté
75 Q-os koaxiális kábel Jelőlések és a szokásos

értékek
A váltócsillapítás: a,~-2 dB
az antennaváltó
IIlesztő- veszteségeit tartalmazza
átvivő
300 Q 175 Q Az elosztócsillapítás: a" ~ - 8 dB (3 törzs)
a törzsvezeték-elosztók
Egyéni antennaberendezés veszteségeit tartalmazza
A kábelcsillapítás: ak ~ -16 dB/100 m
A vezetékhálózat felépítése a koaxiális kábel (URH/1. sáv)
A vezetékhálózat megtervezéséhez szükség van az építé- veszteségeit tartalmazza. (Ill. sáv)
szeti tervekre. Az antennacsatlakozók mennyiségét és elhe- Minél nagyobb ~ - 20 dB/100 m
lyezését ez alapján kell megállapítani. a frekvencia, annál (IV. sáv)
nagyobb a kábelcsillapítás. ee - 25 dB/1 00 m
(V. sáv)
Mindig a legrövidebb vezetékfektetésre kell törekedni.
Átmenetí csillapítás: a,,~-2dB
az antennacsatlakozó
A csöve ket és a csatlakozódobozokat a vonalvezetésnek bemenete és a továbbvezete
megfelelően kell elhelyezni (1. a 80. old.) kimenet közötti veszteség.
Valamennyi átmenő
A függőleges elrendezésű vezetéket és a hozzá tartozó dobozt tekintetbe kell venni.
antennacsatlakozó dobozokat törzsvezetéknek nevezik.
Csatlakozási csillapítás: a" ~ -12dB
az antennacsatlakozó
bemenete és kimenete,
valamint a vevő
Közösségi antennaberendezések
bemenete és a csatlako-
zókábel közötti veszteség.
A közösségi antennaberendezések több lakást látnak el
rádió- és televízióvételi feszültséggel. A 80. oldalon látható társasház esetében a 20-as csatlako-
zódoboznál van a legkedvezőtlenebb vevőcsatlakozási
pont. Ez azonnal észrevehető, hiszen a II. elosztó csatlako-
zóvezetéke hosszabb, mint az 1. elosztóé, és a 20-as elosz-
Szintek a vevő-csatlakozókábel kimenetén, tóhoz tartozó jobb oldali törzsvezeték a leghosszabb.
dB uV A rendszercsillapítás méretezése
HH,KH 94 -> Csillapítás a 20-as szárnú csatlakozásra:
URH 80 40 az elégtelen
Szereo 80 x 50 mértékig A csillapítás fajtája URH/ IV. sáv V. sáv
c:
TV 1.sáv 84 <ll
52 1. sáv/
TV Ill. sáv 84
E E
54 Ill. sáv
TV IVN. sáv 84 57
Váltócsillapítás, av - 2 dB - 2dB - 2 dB
Elosztócsillapftás,ael - 8 dB - 8dB - 8 dB
Egyéni széles sávú berendezések Kábelcsillapítás, ak (45 m) - 7,2 dB - 9 dB -11,3 dB
Átmeneti
Szintek a vevő-csatlakozókábel kimen etén dB - 6dB - 6
csillapítás, a;! (3 csatlakozó) - 6 dB
HH,KH 80 dBuV 40 dBuV Csatlakozási -12 dB
URH 80 dBuV ~ 50 dBuV c: csillapítás. a" -12 dB -12 dB
TV 1. sáv 84 dBuV E 60 dBuV E
TV Ill. sáv, TV IVN. sáv 84 dBuV 60 dBuV Rendszercsillapítás -35.2 dB -37 dB - 39,3 dB
79
Aszintszámítás és erösítö
alkalmazása
~;
U
L=20 .Ig~, dB ~V
s.JREr0sítÓ 15m
~osztó 10m Elosztó
6m rl;!:;J 10m nr;:!::)
L a szint, dB ~V
Váltó ~
U a feszültséq
~4m
19 a tízes alapú logaritmus jele 1 ~4; ( 9 13 ( 17
Példa:
Egy törzsvezeték-elosztó kimenetén 20 mV
3m
2 ~: (
gm
3m
10
3m
( 14
~
3m
18
t-r-
feszültséget mérnek. Mekkora szintérték
tartozik ehhez a feszültséghez? (
3m
3
g; 11
3m
( 15
3m
( 19
U
L=20 Ig~,
20 mV
dB~V
(
3m
4 ~; ~m 12
3m
D 16 (
3m
2(
L=20 .Ig~, dB~V
Közösségi antennaberendezés vázlatos rajza
L = 20 . Ig 20 000 dB ~ V
L = 20 . 4,3 dB ~V Amennyiben a vételi szintekhez hozzáadjuk a (negatív)

berendezéscsillapitásokat, ahhoz a szinthez jutunk, amely
L=86,OdB~V a legkedvezőtlenebb csatlakozódoboz csatlakozókábelé-
nek kimenetén erősités nélkül megjelenne.
Ezeket a szinteket erősítéssei az előírt minimumszintre, cél-

szerűen 60 dB uv-ra meg kell növeini.
A kifogástalan kép- és hangvétel meghatá rozott minimális
szinteket követel meg a televízió- és rádióké szülékek beme-
netén .: Példa:
Ha a szintek kisebbek az adott minimális szi ntnél, a kép .ká-
sás" (életlen, fekete és fehér pontokkal tarkí tott), a hang pe- URH Ill. sáv IV. sáv V.sáv
dig zajos lesz. 8. csa- 25. csa 54. csa-
torna torna torna
A szintek azonban nem lehetnek túl nagyok sem, mert a be-
meneti erősítőfokozatok az erősítőt túlvezér lik. Vételi szint, dB ~V 59 70 68 64
Ezért a VDE 0855 2. rész a következő minim ális és maximá- Berendezéscsilla- -35,2 -35,2 -37 -39,3
lis szinteket írja elő: pítás, dB ~V
A leg kedvezőtlenebb 23,8 34,8 31 24,7

Hullámsáv Minimális szint Ma ximális szint
szint erősítés
a vevő bemene- a v evő beme-
nélkül, dB ~V
tén, dB ~V net én, dB ~V
A választott erősítési 30 30 40 40
URH (mono) 40
tényező, dB
URH (sztereo) 50 80
1. sáv 52 84 A leg kedvezőtlenebb 53,8 64,8 71 64,4
Ill. sáv 54 84 szint erősítéssei,
IV/V. sáv 57 84 dB ~V
A HH/KH/RH sávokban nincs előírt minimumszint. A válasz-

A minimális szintnél kisebb szint a leg kedv ezőtlenebb an-
tett erősítő nek a berendezéscsillapítást hozzávetőlegesen ki
tennacsatlakozó csatlakozókábelének kime netén sem for-
kell egyenlítenie. Példánkban kb. 25-30 dB erősítésre lenne
dulhat elő.
szükség.
Az erősítővel felszerelt közösségi antennab erendezéseket URH Ill. sáv IV. sáv V. sáv
az illetékes távközlési hatósággal engedély eztetni kell.
A példában szereplő
ket kell mérni:
Vételi szint, dB ~V
társasház
URH
59
Ill. sáv
8. csa-
torna
70
..
esetén a ko vetkező szinte-
IV. sáv
25. csa-
torn a
68
V. sáv
54. csa-
torna
64
220V
-
=
1. kimenet
~~i30
dB
30
dB
B9 100 108 104
dB~J dB~J dB~ dB~V
y
40
dB
40
dB
IL kimenet
Az erösítöblokk
80
11. RÁDIÓ-ZAVARSZŰRÉS DIN VDE 0875 (6.77)
Rádiózavarási fokozat
Zavarási fokozat üurva zavarast fokozat Normális zavarási fokozat Kis zavarási fokozat Zavarmentesség
Betűjel G N K O
-
Zavarvédelmi jel ~ ~
~ ~~) ~
~ó)
Megengedett határértékek a frekvencia függvényében
Rádió-zavarfeszültség (0,15 ...30 MHz) Rádió-zavaró térerősség (30...300 MHz) Rádió-zavarteljesítmény (30 ... 300 MHz)
_a_ a _a_
Us, 10m távolságban Es, dBlpW)
dBI>LV) dBI>LV/m)
mV >LV/m
Lo G
lS
10 80
1 80
--
c
4
s t 10'
t --- ---G ---

_ ]4.-
'§
r»
70
6
~ f-- 2 1 .~
c
70
c
70 "
~
c» 103,[ 'N
~
.c>
60 1 '0)
~ '0)
c»
60
G \00 '"
c-,
c
60
2 ___ - -r-»
/-- --- .-5-
N 9.\ 'O
~ so 0,3 .c>
N
''e" so
4
li; .0)
E
\0
r=;;
=
't:
ro 1'- '"
o)
't:
ro
i!'
el'!
o N 100 102
.li;
:e 'v;
o) 40
7~
K' f.- ~ 47
~ 40 0.1
>
s
40
ro ID nl--
·6
:.o 30
"1'-. 0.02\
·6
'0
ro> 30
II K 40
N
>
ro to:
ro
> 30
'ro 8 '6 ro ro
cr: 'ro N N
20
0.1\ 0,01 cr: 20
10' 20
0,10,2 0,\ 1 2 \610 30 30\0 100 150 200 250 300 3050 100 1\0 200 250 300
f f
Frekvencia ---- Frekvencia- Frekvencia - ~z
MHz MHz
- A folyamatos vonallal húzott görbék a villamos háztartási készülékekre, villamos kéziszerszámokra stb, vonatkoznak.
-- - A szaggatott vonallal húzott görbék az összes egyéb készülékekre vonatkoznak.
Rádió-zavarszürő eszközök (alkalmazási példák)

Zavarszűrő X-kondenzátor V-kondenzátor X, V-kondenzátor Fojtó (ferrit- Szűrő
X, > 1200 V, gyűrűmag)
X2~ 1200 V
Felhasználási Áramellátó A fázis és a ház A szimmetrikus és A nem szimmetrikus Magasabb fokozatú

terület hálózatokban, között fellépő nem szimmetrikus zavarok elnyomása zavaroktól való
nagy feszü Itség- nem szimmetrikus zavarösszetevők a kisfrekvenciás, kis mentesítés; finom
csúcsokra zavarófeszü!tségek kiszűrése látszólagos eltenal- zavarszűrés
megszüntetése lású készülékeknél a K szerint
Felhasználási Villamos Háztartási Iroda- és konyhai Tirisztoros csillag- Mosógépek,

példák szerszámok, készülékek, gépek, porszívók, kapcsolások, mosogatógépek,
fénycsövek, villamos szárítók motorfordulatszám- keverőgépek,
dimmerek szerszámok szabályozók irodagépek stb.
Kapcsolási példák a rádió-zavarszürésre

Fénycső Tirisztoros szabályozó
Kétpólus-XV-kondenzátor Négypólus-XY-kondenzátor
---_I~
+ +:-""
~c-SzabáIYOZÓ
:'r=~:'~
@ Hádó-zavarási fokozat: N @Rádió-zavarási fokozat: K
I ~
L.___._---.J
Ararnkorn-
penzált fojtó
C
XY-konden-
zátor
Hálózat
o
81
12. VILLAMOS MÉRÉSTECHNIKA
~~~I~jelölésekDIN 43 802 (kivonat)

o
Meromuszerek
U U
cl
Forgótekercses állandó
mágnesű műszer
c::!!:::,
~
Elektrodinamikus
mérőműszer
Áramnem
r"J
Egyenáram
Váltakozó áram
Névleges helyzet
Függáleges névleges
helyzet
Kiegészrrés: Vízszintes névleges

beépített helyzet
~
$ Zártvasmagú
*
s:
egyenirányrróval
Beépftett
hőátalaküóval
elektr°d!namikus
meromuszer
Egyen- és
váltakozó áram Ferde névleges
L60· helyzet, pl. so-cs
hajlásszög
Vizsgálófeszültségek Háromfázisú müszer,
egyetlen mérómúszerrel Utalások
{ Lágyvasas
mérőműszer D Vizsgálófeszűltség
500 V
Háromfázisú műszer,
Figyelem!
A használati útrnutatóI
betartani'
,..
két mérómúszerrel
J.. Vizsgálófeszűttség
Elektrosztatikus
mérőműszer W >500 V,
pl. 2 kV
Háromfázisú műszer,
három mérómúszerrel
A mérőműszerek pontossági osztálya

A méréshatár-végkitéréshez tartozó ~----=-----------,----------------,
kijelzőhiba ± százalékban megadja Finom mérőműszerek Üzemi mérőműszerek
a pontossági osztályt. 0,1 0,2 0,5 1,5 2,5 5
Példák:
Figyelem! A használati útmutatót be kell tartani! Forgótekercses mérőműszer hö-
LG02S
CY--O
átalakítóval, pontossági osztálya 2,5, egyen- és váltakozó áram, vízszintes névle-
ges helyzetű, vizsgálófeszültsége 500 V
Mérőműszerek érzékenysége, kijelzése és hibái

É' 'k '_ kitérésváltozás C' 'II d' _ méréshatár végkitérési értéke
erze enyseg - mért mennyiség változása muszera an o - skála végkitérési értéke
Mért mennyiség = akitérés . C műszerállandó
H hiba = Kkijelzett érték - Vvalóságos érték h relatív hiba = K - V = li = li Korrekció = - H= V- K

V V K
Hibahatár:
Hmax. = ± E~ooG, ahol EM a mérés végkitérési értéke, Ga pontossági osztály
EM' G EM' G
hmax. = ± V· 100 = K· 100
Váltakozó mennyiségek mérése

A forgótekercses műszerek kitérése arányos az U, ill. 7 számtani középértékkel.
Az egyenirányitóval kiegészített forgótekercses műszer kitérése arányos az ill. fUi, lTl egyenirányított értékkel.
A lágyvasas műszerek kitérése arányos az U'ff' ill. / ee. effektfv értékkel (négyzetes középértékkel).
Alaktényező: F.= U'ff, ill. ~ Csúcstényező (crestfaktor):,;= ua .u _/1

lul I1I ,ff en
u a számtani középérték O
u~
.
U~
0,318 u
2
"R=h
O
U~
O
V"t
T~
jUf az egyenirányított érték 0,637 a 0,318 a 1,0 a 0,5 a

Ueff. az U effektív értéke 0,707 a 0,5 ~ 1,0 a 0,577 a
F. az alaktényező 1,11 1,57 1,0 1,15
,; a csúcstényezö 1,41 2,0 1,0 1,73
82
Villamos méréstechnika
Ellenállás meghatározása
áram- és feszültségméréssel Wheatstone-híd Kis ellenállások mérése
1 1 Thomson-híddal
r--_--IA - -
Ri
Rx
Feszűltséghiba- Áramhiba- G
kapcsolás kapcsolás
I R'=~/~U-I· R; U
R,= I-U/R,
Az. R, » R; nagyellenállásokra és az R, « R, kis ellenállások-

.. R IU
ra egyarant Igaz: x ~
I I
Feszültségmérés A látszólagos ellenállás mérése
kiegyenlítéssei
UN Ux
Egyszerű kiegyenlítő kapcsolás Kettős kiegyenlítő kapcsolás A látszólagos ellenállás mérése mérőhíddal
Az 1 = ° kiegyenlítésnél
az 1. kapcsolóállásban: 1H = ~: ha U12 = 0, akkor:
a 2. kapcsolóállásban: U, = IH" r
U,= u '=-'-
N
R+R,
Z, . Z, = Z2 . Z3 és fjJ, + fjJ, = fjJ2 + fjJ3
Méröhíd-kapcsolások különféle mérésekhez:

Kapacitás Induktivitás Frekvencia
G G
R2
R2 R2
rz
Wien-híd Maxwell-Wien-híd Wien-Robinson-híd

R, R3
C, ~ R3' C2 L,= R2R3C,
R'=2
R3 R3 R3 = R, = R; C, = C2 = C
R""=Fr', R2 R,= R,' R2
1 f= __ 1_
tg J,= úJC2 R2 tgJ'=-CR
ÚJ , , x 2;r·R·C
83
Mérések elektronsugár-oszcilloszkóppal
Feszültségmérés A mért feszültség által okozott y kitérést osz- Differenciafeszültség
tásokban olvashatjuk le a képernyő mérö-
mérése
1 II raszterén, majd a beállított k, eltérítési ténye-
zővel szorozzuk. A kétsugaras oszcillosz-
1\ \ U""",,,=k,' Y .--. __ y kóp lehetővé teszi az
/ 1/ \ '" Példa: y= 5,8 osztás; k, = 2 _V_._

1 összegzést, ezáltal az
U'2 földmentes feszültség
osztas
mérését. Ennek érdeké-
\ -'-~>--Yl ben mindkét csatornán
U""",,, = 5,8 osztás· 2 _V_._ = 11,6 V
osztas azonos eltérítési tényezőt
Figyelem! A kitérés méréséhez a függőleges állítunk be, és az egyik
eröstö finombeállítóját hitelesített állásba kell csatornát invertáljuk.
állítani. U2 = U, H+ (- U2H)
'
Idő és frekvencia mérése Frekvencia-összehasonlítás n érintési pont
->
/ :'-,/\ r--:/ 1\
\. /'\.
m
1\ I
érintési
V V 1 pont
1\ 1\
1/
'\/ '\/
I\. ",/'- V'\.
x
A mért feszültség x vízszintes kitérését Frekvencia-összehasonlítás Lissajous-görbével
a képernyő mérőraszterén leolvassuk, Az t, és f, frekvenciájú U, és U, feszültségeket az oszcilloszkóp X- és V-
és a k; eltérítési tényezővel szorozzuk. bemeneteire adjuk. A belső időeltérítést ki kell kapcsolni! Amennyiben a két
Ügyeljünk a hitelesített beállítás ra! frekvencia aránya (m: n) egész szám, álló görbéket kapunk. m az oldalélek
érintési pontjainak száma, n az alsó és felső élek érintési pontjainak száma.
T= k,' x f=l
T
p.:I x= 63, osz t·as k x =~osztás I f, = !ii- . f, I f, ismeretében f, meghatározható.
T=6,3 osztás 1 ~=6,3 ms

osztas
Fázismérés
A feszültségeket az X-V beme-
netre kapcsoljuk. Ekkor ellip-
1\ v szis keletkezik.
'71'-- j -1
~l'"
qJ:3600=a:b
1\
/
I
\
I'\:
1\
/ I qJ=;'360° I II v-
V
- -
Kivételek:
-./
rp= O, ill. 1800 -7 egyenes
a rp= 90° -7 araszterrel
párhuzamos
b
tengelyű ellipszis
Kétsugaras oszcilloszkóppal Lissajous-görbével vagy kör
Jelleggörbék ha Rb« RN akkor

Egy kétpólus árama I = f (UJ
r---~r-<-x U,= U
ábrázolása Az X bemenetre adott feszültség meg-
x felel az áramköri elem feszültségének, Az egyenfeszültségű feszült-
ul Áram-
köri
az Y bemenet feszültsége pedig
arányos az i árammal
y ségforrás lehetővé teszi az U fe-
szültség A munkapont körüli szim-
. URN
elem
/=Fr; metrikus kivezérlését.
URN I RN
~i
RN értéke lehetőleg kicsi legyen, és
Y 1 Q, 10 Q 100 Q többszöröseiból álljon.
Kapcsolás a dióda
Hátránya: földmentes feszültségforrás-
jelleggörbéjének
Kapcsolás földmentes ra van szükség. Az UAN feszültség felvételéhez, földelt
feszültségforrással irányát meg kell fordítani. feszültségforrással.
84
Kapcsolások a teljesítmény és a munka mérésére
A hatásos teljesítmény rnéerese A meddő teljesítmény
~ ü
A
mérés1e
L1
ll\
L1
-Iif 1 1 30, \0
6 769
L1
123 5
N L2 L2--"+1---'
L3 '-- L3-+j------' L1
N N
Egyen- és váltakozó Háramvezetékes három- Négyvezetékes három- Váltakozó áram
áram fázisú áram tetszőleges fázisú áram tetszőleges
terheléssei : Aran-kapcsolás terheléssei
Villamos fogyasztásmérő számjelei, díjszabási kapcsolóórák, vivőfrekvenciás vevők

DIN 43856 Példa 4 1 O 1-01----------------------,
I
I
I
I I , I
Szám- A mérőóra Kiegészítések Külső A kiegészítők Szám-
jel fajtája csatlakozás kancsnlása iel
O kettős díj- közvetlen Díjszabási kapcsolóórák:
1 Egypólusú váltakozó szabás nélkül áramváltó egypólusú belső 01 napi kapcsolóval
áramú hatásos- csatlakozás 02 maximumkapcsolóval
fogyasztás-mérő 03 napi- és maximum-
2 Kétpólusú váltakozó maximum áram- és fe- külső csatlakozás: ket- kapcsolóval
áramú hatásos- szültségváltó tös díjszabás és/vagy 04 napi és heti
fogyasztás-mérő maximum visszaállítas kapcsolóval
3 Haromvezetékes kettős belső csatlakozás: 05 maximum- és
háromfázisú hatásos- díjszabás maximum kioldó, sza- heti kapcsolóval
fogyasztás-mérő és maximum kadáskapcsolásban
4 Négyvezetékes maximum belső csatlakozás: 06 napi maximum-
háromfázisú hatásos- villamos visz- maximum kioldó, rövid- 07 és heti kapcsolóval
fogyasztás-mérő szaállítással zárkapcsolásban heti kapcsolóval
5 Haromvezetékes kettős díj- külső csatlakozás: Vivőfrekvenciás
háromfázisú meddő szabás es vevők:
fogyasztásmérő maximum, maximum kioldó, sza- 11 egy átkapcsolóval
60' -os kiegyenlítéssei villamos visz- kadáskapcsolásban 12 két átkapcsolóval
szaállítással 13 három átkapcsolóval
6 Háromvezetékes 14 négy átkapcsolóval
háromfázisú meddő külső csatlakozás:
fogyasztásmérő maximum kioldó, rövid-
90' -os kiegyenlítéssei zárkapcsolásban
7 Négyvezetekes
háromfázisú meddő
fogyasztásmérő
Váltakozó áramú _
'--11-1 í-I
I
ha~á.~oSfOgyasztás-1
mero .
L
123456
I z ,i@, ~1234561
~Ll(L21
N L L2(L31
Kapcsolás: 1000 N 1102-01 2000
Háromvezetékes háromfázisú hatásosfogyasztás- Négyvezetékes háromfázisú hatásosfogyasztás-mérő

mérő
V kapcsolású
feszültségváltó
Kapcsolás
4010 ~~~~~~~~~
~~~.~ ~. ~
L1
L1 L2 ---4ift------l
L2 L3--~---------"
L3 N
85
Híradástechnikai mérések
Négypólus be- és kimeneti ellenállásának meghatározása egy erősítő példáján
A bemeneti ellenállás: (be = lJ.Ube Kimeneti ellenállás:

~/be
1. mérés: R, = O; Uo. = U,; U., = A U, 1. mérés: Rt = =:
2. mérés: R, > O; Uo. = U'b.; UkJ2 = A· U'"" 2. mérés: Rt > O;
A torzítási tényező mérése
AK kapcso ló t-es állásban: a híd kiegyenlítése az

LG-körrel az alapfrekvencián, azaz UkJ = Uo beállí-
tása minimumra.
A K kapcsoló 2-es állásban: az UkJ feszültség beál-

lítása az UkJ = =
k· U Uo értékre, ekkor az RN skálá-
Hídkapcsolás a torzításí tényező mérésére ján a k értéke közvetlenül leolvasható.
Az üzemi csillapítás mérése

Állítás: egy Z hullám-ellenállású Z,-vel lezárt négypólus
a, üzemi csillapítása:
r.: Uo z,
a, = 10 19 P = 20 19 W - 10 19 Z
2 , ,
Z1
Táplálás normáladóval (Z, = Z), mérés nagyellenállású Összehasonlító módszer, csillapításszekrénnyel. Mindkét
szintméróvel kapcsolóállásban azonos kitérést beállítva az üzemi
~ ~ ~ csillapítás a csillapításszekrény állásán közvetlenül leol-
a, = 20 19 Uo - 10 19 Z. = Lu, - LU2 - 10 19 z;
vasható.
U, U2
Lu, = 20 19 Uo' dB; LU2 = 20 19 Uo' dB
I I
Az áthalláscsillapítás mérése
r---'---o- - ---- -
Áthalláscsillapítás az adótávoli vonalvégen:
zavaró vezeték
z,
Áthalláscsillapítás az adótávoli vonalvégen:

zavart vezeték 12
'----+---<:>--- - - - - - - --+------'
adóközeli adótávoli
vonalvég vonalvég
86
13. VillAMOS ÉpíTŐELEMEK ÉS VEZETÉKEK
Ellenállások és kondenzátorok névleges értéke
Az lEe-szabvány számsor (építőelemek névleges értékének alapelvei, kivonat) DIN IEC 63
E 6 1,0 1,5 2,2 3,3 4,7 6,8
E 12 1,0 1,2 1,5 1,8 2,2 2,7 3,3 3,9 4,7 5,6 6,8 8,2
E 24
A nemzetközi színkód (két vagy három számjegyre, kivonat) DIN 41429 (11.79)
Szín 1. számjegy 2. vagy 3. Szorzó Tűrés Példák

számjegy
Fekete - O 100 - Ellenállásoknál (értéke, Q):

Olvadási irány: a vé~éh.ez legközelebb eső gyűrűtől
Barna 1 1 10' ±1% _ / zust
Vörös 2 2 102 ±2% =9 laIIII II F 2200 Qv!g~O %

/ , \ \. 2,2kQ±10%
Narancs 3 3 .:;03 -
2 2 .102 ±10%
Sárga 4 4 104 -
Olvadási irány: a szélesebb gyűrűvel ellentétes végétől
Zöld 5 5 105 ±0,5%
Kék 6 6 106 - =ilIIII}= 20 Q ± 2 %

I I I\ \
2 O O .102 ±2%
Ibolya 7 7 107 -
Szürke 8 8 108 -
Kerámiakondenzátoroknál (értéke, pF):
Fehér 9 9 9 - Olvadási irány: a tok felöl
10
Arany - - 10-1 ±5%

~ 2000 pF ±20 %
Ezüst - - 10-2 ±10%
I I \ \ vagy
2 O *102 ±20% 2 nF ± 20 %
Színtelen - - - ±20%
Értékjelzés rányomtatott betűvel és számmal

(kiválasztott példák) DIN 40825 (4.73)
Betűk Prefixumok Névleges értékek jelölése Betűk Prefixumok Névleges értékek jelölése
(kondenzátorok) (ellenállások)
n nano 2,2 nF: 2n2 R 2,2 Q: 2R2

220 nF: 220 n vagy ~22 220 Q: 220R vagy K22
~ mikro 2,2 ~F: 2~2 K kilo 2,2 kQ: 2K2
220 ilF: 220 ~ vagy m22 220 kQ: 220K vagy M22
m milli 2200 ilF: 2m2 M mega 2,2 MQ: 2M2
Felhasználási osztályok (három betűjelre korlátozott kivonat) DIN IEC 62
Betűjelek A B C O E F G H J K l M N P Q R
az alsó határhőmérséktet, - - - - -B5 -55 -40 -25 -10 O +5 - - - - -
t helyen -c
a felso határhűmérséklet, 400 350 300 250 200 180 170 155 140 125 110 100 90 85 80 75
2. helyen -c
a Nedvesség· Évesközépérték ~ 100 - 595 580 ~75 ~75 ~65 ~50 ~50 - - - - - - ~90
3. helyen igény
a relativ Legnagyobbért. - 100 100 95 95 85 75 50 - - - - - - 100
nedvesség,%
Párásodás nedves - igen igen ritkán nem nem nem nem - - - - - - igen
87
Az ellenállás mint építőelem
Állandó értékű ellenállások (példák a rétegellenállásokra)
Tengelyes kivitel (válogatás) Ellenállás-hálózatok a vastagréteg-technikában (válogatás)
Tokozás 6.4
~
Kód-
szám mm
1, d,
mm
Ji
PH'
W (70 'C-on)
SIL
(Single-in-Line)
DlL
(Dual-in-Line)
T
KI ~]~R2,54
1
:;.--~
-._-
~I
~
;:j
- 254
. I
---
~
~ Ll
7.6... 8.25
0103 2,5 0,7 0,125 II Lábak sz~-I 8 ~I 9) 110 IILábak SZál-1 14 I 16 I

ma, f, mm 20,4 23,0 25,5 ma, f, mm 19.6 22,1
d
0207 7,5 2,6 0,25
Kapcsolási rajz 1161141312 11 10 9 8 191
SMD-kivitel (válogatás) 9
(a lábak kiosztása) ,',
R R R R R :R:
1fed 1~~~~~~~l~t::
~rJ
SMD: .e
surface ", R R R R R R R :R:
mounted device 1 2 J 4 5 6 7 8 9 10 ~6'
(angol), jelentése: 1 2 J 4 5 6 7181
felületre
szerelhető R(az E6-sor szerint) 47 Q .. 1 MQ±2% 22 Q .. 1 MQ±2%
építőelem
B(üzemi), -c - 40 .. + 125 - 55. .+ 125
1, d, h, PH'
mm mm mm Po (70 OC-on) 150 mW/1,O .. 1,3W 125 mW/1,6 .. 1,8W
W(70 'C-on)
ellenállásonkénV
3,2 1,6 0,55 0,125 hálózatonként
Potenciométer (példák a rétegpotenciométerekre)

A jelleg görbe menete általában Terhelhetöség feszültségosztó ként Kiviteli formák (válogatás)
Az RI RN függ az aforgásszögtől Jellemzök: Terhelésfüggő Homloklapra szerelhető:

PN; RN
1.0 ebből következően I 1.0
I
1 0.8
-log
LO.8
Um~x ~'"; _. - . . ~
::t:
R/RN Uma.=VPN·RN
0.6 0.6 ~
RN
0.4
Un Imax=
~ 0.4
üzemi
tartomátf- Alaplapra szerelhető (trimmer):
1/ .Iog 2.54
0.2 Imal 0.2
"l4i
-A
Ic
o 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0 uj R. S - r"l~ 0.01 1 100
~
tlqR(
____ T : R, E-+<" ~
(X/amaK--
4>1,3
E RN - ASE
Hőmérsékletfüggő ellenállások (példák)

OH 011
Melegvezetök (NTK-ellenállások) ~ Hidegvezetök (PTK-ellenálláSOk)~
Jelleggörbe (példa) Az NTK-ellenállások áramkörei Jelleggörbe (példa) Méretezése. szintén a gyártók

~~r~7~óhkei~~eggÖrbéi atapján ~ 1~~fÍ~1 adatai alapján
=1}$ 100
10_
100 200 300 Ou

OC 0.10 20 40 60 80 100 O,
Környezeti hőmérséklet Kiviteli formák (válogatás) Környezeti hőmérséklet OC Kiviteli formák (válogatás)
88
Kondenzátorok jellemzőinek megadása
Tűrések jelölése Jelölés nélkül: - 20% .. 100%
Betűjel o G H K M W Q R y T s u z v
Érték, tói ±O,l ±O,3 ±0,5 ±1 ±2 ±2,5 ±5 ±10 ±20 +20 -10 -20 -10 -20 -20 -10
% ig + 30 + 30 + 50 + 50 + 50 + 80 + 80 + 100
Megjegyzés ha CN< 10 pF,akkor% helyettpF túlnyomóan az elektrolltkondenzátoroknál szokásos
Kondenzátorok névleges feszültségének jelölése

Un' Betűjelek Un. ínkódok Un. A tantálkondenzá- Un. A KS-kondenzáto-
V V rsc 62-74 V torok színkódjai V rok színkódjai
50 a 100 barna 4 fekete 25 kék

125 b 200 vörös 6,3 barna 63 sárga
160 c 300 narancs 10 vörös 160 vörös
250 d 400 sárga 16 narancs 250 zöld
350 e 500 zöld 20 sárga 400 ibolya
500 f 600 kék 25 zöld 630 fekete
700 g 700 ibolya 35 kék 1000 barna
1000 h 800 szürke 50 ibolya
-
250 u
900
1000
fehér
ezüst
350 v 2000 arany
500 w 500 színtelen
A kiviteli formák jelölése (fóliakondenzátorok)

A fegyverzet felépítése Jelö- Az alkalmazott dielektrikumok Kiegészítő Szokásos
lések betújelek kivitelek
kémiai elnevezése kereskedelmi elnevezése
Aluminiumfegyverzet K iPolikarbonát Makrofol C KC

múanyag dielektrikummal KP
KS
Fémezen műanyagfólia MK Polipropilén Hostalen P KT
fegyverzet
Fémezett különleges MP Polisztirol Styroflex S MKC
papírfegyverzet MKP
Fémezett műanyagfólia MKV Poli(etilén-tereftalát) Hostaphan T MKS
fegyverzet, műanyag- MKT
fólia dielektrikummal MKU
(rendkívül kis veszteségű) Cellulóz-acetát Trolit U
MP
MKV
Különböző kondenzátortokozások (válogatás)

Fólia- Fémezettpapír- Kerámia- Elektrolitkondenzátorok
kondenzátorok kondenzátorok kondenzátorok
Alumínium-elko Tantál-elko
--1L _12_ ~
100n5 cn
r-, ::f~0_.~ 32V -
0,01 c>
r---
--- :=-
m
100-
N
g cn
c> ~
~L{J+
-c- 5,0 -.j'
'- l2!l
~ -~ Tipus: MP 250 -
XY-rádió-zavar-
~
szúró kondenzátor Tárcsakondenzátor Példa:
Tipus: MKC Példa: Példa: 33 ~F±20% 16V-
Példa: C.
~
~----O C, 100 nF (+50/-20)%, 470 ~F(-10/50)%, Felhasználási
10 nF± 20% 100 V- 0.27 ~F 2~27 nF 32 V- 16 V- osztály: FPE
89
Mágneskapcsolók DIN EN 50005 (7.77), 50011 (5.78),50012 (5.78)
Főáramköri mágneskapcsolók Segédáramköri mágneskapcsolók

A főáramköri mágneskapcsolókat terhelő áramok kap- A segédáramköri mágneskapcsolók a vezérlőáramkörök
csolására alkalmazzák. kapcsolási folyamataiban vesznek részt.
A szokásos hárompólusú főáramköri mágneskapcsolót
A segédáramköri mágneskapcsolók számos különféle érint-
nem szabad feszültségmentesítésre használni. Ajánlatos kezőfajtája sokoldalú felhasználást tesz lehetővé.
kiegészíteni zárlatvédelemmel.
A főáramköri mágneskapcsoló kiépíthető segédérintkezők- Érintkezőcsoportok utólagos felszerelésével univerzálisan
kel is. bővíthető.
Mágneses működtetések csatlakozóinak jelölése (kisfeszültségű kapcsolókészülékek)

Betű- Működtetési Szám- A csatlakozás módjai Kapcsolási rajzjelek - példák
jelek módok jelek
A
B
mágnestekeres
kettős mágnes-
tekercs (billenő)
1 mágnestekeres
mágnestekeres
kezdete
vége cfut A2 --
11 13 15
-1; 1: l6
~ 113\23133
A2 A3- -1~41;~34
C munkaáramú 3 tekercsmegcsapolás
\ti:~--~:j:~
kioldó
E
feszültség-
csökkenési
terheléskioldás
kioldó ci?r\-{:tl_~:1:~
13
U
X
motorhajtás
fényjelző
~
U~2 ---114 ~4 113 ~
~ -]14
U2
1 rl13~'
" "l
. 14
i
x~
Az érintkezők csatlakozóinak jelölése
1";W
Főérintkezők és túlterhelésvédők (egyjegyű szám)
Számjelpár Kapcsolási rajzjelek - példák
1 - 2
3 - 4 1 3
5
7
-
-
6
8
'1 15
9 - O
Hálózati Terhelési
oldal oldal
::f,}
A2
I I I
-j-Yl
Hárompólusú főáramköri
~=~
96 2
Termikus túlterhelés-
4 6
95
96
Főáramköri mágnes-
2 4 6
mágneskapcsoló védő (hőkioldó) kapcsoló (hőkioldóval)
Segédérintkezők (kétjegyű szám)
Sorszám !ízes helyiértékkel A funkció számjele, egyes helyiértékkel
Számjelek Jelentése Számjelek Működés Kapcsolási jelek
1. Az összetartozó érintkezők csatlakozói .1-.2 Bontó

2. azonos sorszámot kapnak.
f
- - 22 \13
t-
3. .3-.4 Záró
4.
5.
6.
7.
Számsorrend: balról jobbra, hátulnézetben
(a szerelőlapon).
Hőkioldó segédérintkezői a 9. és o.
.5-.6
.7-.8
Bontó, késleltetett
Záró, késleltetett
-f f 56
-7
56
l14
8. sorszámot kapják. 157 157

9ós o. -El58 -7158
90
Mágneskapcsolók DIN EN 50005 (7.77), 50011 (5.78), 50012 (5.78)
Segédérintkezős mágneskapcsolók szám- és betűjeizései

Számjelek Betűjelek Kapcsolási rajzjelek - példák
Példa: Az érintkezök helyzete rögzített.
I
kétszámjegyes
elsö számjegy:
44
T'L-.,
számjel'
második számjegy:
E
A sorszám megfelel a készü-
léken belüli elhelyezkedésnek. q?,_I"\,124IJ~44S2627282
A2
1" 1" I"!nt 44E
a záróérint- a nyitóérint-
kezök száma kezők száma Az érintkezők számozása azo-
pl. 4 pl. 4
ADIN 500t t szerint rögzített számjelek

(érintkező számozások) az E betűjelzés
Z
nos az E jelúvel, elhelyezkedé-
sük azonban attól eltérő.
q?,_I"!+t1t'
tstl,tB2
A2
t '"
mellett:
Az érintkezők jelölése és a ké-
10 01
szüléken belüli elhelyezkedése
20 11 02
is eltér az E-től.
30
40
50
21 12 30
31 22 13 04
41 32 23 14 05
X ~ A2 -1~l'llJJrr'2J:44tl j,~82 44X
51 42' 33
~_"ll~l'~i
60 Utólag beépített érintkezökkel I
80 71 62 53 44 bővíthetö. Számjelzései általá-
(100) 91 82 73 64 55 ban: IS~t~t'f.'
JJ'l.'1 t 627282
y 42 43 44 45
44Y
, kivételesen kiegészülhet egy 3. (váltó- A2 \"
érintkezók) és egy 4. (speciális érintkezók) N + 1J =
számieaavel is.
Mágneskapcsolók felhasználás szerinti osztályozása VDE 0660102. rész (09.82)
AC: váltakozó áramú üzem A táblázat értékei Bekapcsolás Kikapcsolás

DC: egyenáramú üzem általános igénybevételre vonatkoznak
FeIhaszná- Példák a kapcsolt eos rp, eos rp,

-I U
ill. To -I U
lási osztály teljesítményféleségekre h. Ub. 1. Ub. ill. To
ms ms
AC-1 Nem induktív vagy enyhén 1 1 0,95 1 1 0,95

induktív terhelés, fútőellenállások
AC-2 Csúszógyürüs forgórész: 2,5 1 0,65 2,5 1 0,65

indítás, ellenáramú fékezés, irányváltás
AC-3 Kalickás forgórész: 1ee ~17A 6 1 0,65 1 0,17 0,65

indítás, ellenáramú fékezés, 1ee >17A 6 1 0,35 1 0,17 0,35
irányváltás
AC-4 Kalickás forgórész: 1be ~17A 6 1 0,65 6 1 0,65

indítás, kikapcsolás üzem közben 1be >17A 6 1 0,35 6 1 0,35
DC-1 Nem induktív vagy enyhén induktív terhelés, 1 1 1 1 1 1

fútöellenállások
DC-2 Mellékáramkörű motorok: 2,5 1 2 1 0,10 7,5

indítás, kikapcsolás üzem közben
DC-3 Mellékáramkörű motorok: indítás, pillanat- 2,5 1 2 2,5 1 2

kapcsolás, ellenáramú fékezés, irányváltás
DC-4 Főáramkörű motorok: 2,5 1 7,5 1 0,30 10

indítás, kikapcsolás üzem közben
DC-5 Főáramkörü motorok: 2,5 1 7,5 2,5 1 7,5

indítás, ellenáramú fékezés, irányváltás
91
Jelfogók (relék)
Érintkezőoldal Reedrelék
A kapcsolásl teljesítmény
hiperbolafüggvénye 7'J
max. 19,6 6,6
1 // / / A DlL reedjelfog6
A üzemi tartománya
1,0 ~ """" Az SIL reedjellog6

~
\ üzemi tartománya
0,8 ~ \ Max. kapcso- ~0,25
~
o,!~ lási áram Max, kapcsolás; 14 9 a
l~!
~:~~. j,e\5ZűItSé9
O)~
///1
1 2 6 7
020 60 100 140 160U
V
SIL-tokba DIL-tokba Fémtokba

szerelt kivitel szerelt kivitel szerelt kivitel
földeló csatlakozóval
max, kapcsolási teljesftmény W 10 20 100
max, kapcsolási feszültség V 100 150 250
max, kapcsolási áram A 0,5 1,0 8,0
max, tartós áram A 1,0 1,5 3,0
Névleges tekercsfeszültség V 5/12/15/24 5/12/15/24 3/5/9/12/15/24
Tekercsellenállás ±10% Q 380/530/2000/2000 200/500/850/2150 94/320/730/1400/
(200C-on) 2150/3600
Érintkezőelrendezés 1 záró 1 váltó 1 váltó
Üzemi hőmérséklet-tartomány -45 0C",+ 85 =c -55 °C",+ 90 oC
Működtetőoldal Miniatűr jelfogó Nyomtatott Fésűs jelfogó

áramköri jelfogó
Elvi áramgörbe max. 15,5 max. , , ,5 max. 24,0
1 4
Tartósáramú
~~ '*'
I o
191
g 5 9 8
~~ I
ro
1•••, ~
IN
~~om~~
Név1egesár m
_
fl .~~
2,54 10,16
t.t t t ~ Alulnézet
~ ~
h~
n
• u '-----;n 7 6 10
10 9
lAN _. : 4 --!~"'
lAS
l
'AN'
~
Meghúzás
- - -
Csökkentett
léqrés
-. - - -: -
l'AB'
~
Elengedés
I
~\
J 5 1
~
2
~~"~I
~ o::::
.,;
o
í1"
A foglalat
bekötése
1 2
Bekapcsolás Kikapcsolás
max. kapcsolási teljesítmény W 30

max, kapcsolási feszültség V 240 250 125
max, kapcsolási áram A 1,0 10,0 2,0
Névleges tekercsfeszültség V 1,5/3/5/6/9/12/24 6/12/24 6/12/24/60
Tekercsellenállás ±10% Q 5/20/56/80/180/ 80/330/1200 110/220/890/7600
(200C-on) 320/1280
Érintkezőelrendezés 1 váltó 1 bontó 2 váltó
1 záró (4 váltóérintkezőig
(6 váltóérintkezőig kiépithető) kiépithetó)
Beépítési mód Nyomtatott huzalozású Nyomtatott huzalozású Szilárd beépítésú
lap rasztermérete: lap rasztermérete: vagy aljzatba
2,54 mm 2,54 mm dugaszolható
Minden méret mm-ben
92
Közelítéskapcsolók
Jellemzök (válogatás) Kivitel (válogatás)
A reedérintkezős közelítéskapcs oló 28,6 6,35
Lapos kivitelű, egyen- és váltakozó feszült ségre. Oldalsó

mágneses közelítésérzékelö
Érintkezóe !rendezés
záró váltó
A kapcsolt teljesftmény-, W 10 3
A kapcsolt teljesítmény -, V·A 12 5 2,38
A kapcsolt feszültség-, V 200 28 . 4J
A kapcsolt feszültség - , V 240 120
15,87 6,35
A kapcsolt áramerősség, A 0,5 0,25 ~
Átütési feszültség, V 400 200 Kapcsolórész a reedérintkezővel
Állandó mágnes az oldalsó közelítésérzéke léshez:
N
Kapcsolási távolság 9 ... 18mm 7 16mm
Ejtési távolság 12 ... 25mm 10 18mm
R1,58 J'] [~
Az induktív közelítéskapcsoló 15,87 6,35
Állandó mágneses rész
28,6
Az S, névleges kapcsolástávolság: a né vleges kapcso- (az északi pólus jelölve)
lástávolságot az 1 mm vastag St 37 an yagú mérő lap
közelftésével és a méretek nek megfelelő ka pcsolóátmérővel Csatlakozási módok
határozzák meg. Egyéb anyagféleségek re vonatkozó
korrekciós tényezők:
St 37 szerkezeti acél 1,0 xS

L' L.J L1~A1T
---~~
króm-nikkel - 0,9 xS ~ A
sárgaréz
aluminium
vörösréz
-0,5
- 0,45
-0,4
xS
x S
xS
~ N ----- A2 ~
~
Szokásos értékek: Kivitel
2 5 10 15mm
Tokozási módok
egyen- váltakozó-
20 25 30 35mm
áramú áramú
Üzemi feszültség, V 10 ... 65 20 ... 250
Kapcsolt áram (terhelöáram), mA min. 5 Aktív felület·
álíftható
max. 200 max. 500
előre
Kapcsolási hiszterézis, % 5 ... 20 5... 20 fölfelé
Kapcsolási frekvencia, Hz 100 ... 150 20 lefelé
-25 .. -25 jobbra
Megengedett környezeti balra
hőmérséklet, oC + 70 + 70
A kapacitív közelítéskapcsoló
Az S, névleges kapcsolástávolság: folyad ékoknál a víz-
i~~'
felületre, szilárd anyagoknál az üvegre, ill. a PVC-re vonat-
kozik. Egyes kiviteleknél a névleges kapcsolá si távolság be- ~TÖmö,
állítható.
Példa: Kivitel
S, = 5 ...50 mm víz
egyen- váltakozó
S, = 0 ...15 mm üveg/PVC
áramú áramú
UN névleges feszültség, V 10 ... 30 20 ... 250

Terhelőáram, mA max. 200 max. 500
Kimenőszint aktív 3V ... UN 500 mA ~ a minimális távolság ( > Sn)
Kimenószint inaktiv $0,3 V ~2,5 mA Nem tömör
b minimális távolság
Kapcsolási frekvencia, Hz 10 10 a fémrészektől
Megengedett környezeti Beépítési változatok e minimális középvonal-
hőmérséklet, oC -25 .. + 7 0-25 .. +70 távolság
93
Elsődleges elemek - korrózió
Galvánelemek - elsődleges elemek
Az elemfajták neve Anód - Elektrolit Névleges Megjegyzések Alkalmazások

Katód + feszültség
Leclanché-cink Cink Szalmiák 1,5 V Legolcsóbb
szén-MnO, Szén és MnO, cella
Cink-klorid- Cink Cink-klorid 1,5 V Közepes ár

cella-MnO, Mangán-dioxid
Cink--jevegő- Cink Mangán- 1,4 V Rendkívül Hallókészülékek,
oxigén-elem Poliizobutilén' klorid hosszú élettartam villanypásztor
aktívszén
Alkalikus mangán- Cinkpor Kálilúg 1,4 V Nagy terhelés, Általános fel haszn .
dioxid-elem Mangán-dioxid alacsony fényképészet, órák,
hőmérséklet számológépek
Magnézium- Cink Magnézium- 1,5 V Jól tárolható
klorid-elem Szén klorid
Magnézium- Magnézium MgCIO, 1,7 V Trópusi fel haszn., Nagy áramterhelés
mangán-dioxid Mangán-dioxid katonai célokra
Higany-oxid-elem Cinkamalgám Kálium- 1,35 V Nagy Fényképészet, órák,
Higany-oxid hidroxid energiasűrűség hallókészülékek
Ezüst-oxid- Cink Kálilúg 1,6 V Nagy Fényképészet, órák,
cink-elem Ezüst-oxid, AgO energiasűrűség számológépek
Litiumelem Litium liBr aceto- 3,5 V Legnagyobb Készülékek
SO, nitrátban energiasűrűség (katonai)
A clnk-szén- és az alkáli-mangán-elemek elnevezése,

méretei és kapacitása
Kereskedelmi elnevezés lEe Méretek Névle- Közepes Terhe- Kapacitás az
szab- (Összehasonlításul gesfe- üzemi lőáram adott terhelőáram
vány 1.a 95. old. szült- teszült-' mellett
jelölés a nikkel-kadmium ség ség Cink- Alkáli-
akkumulátorok méreteit) szén mangán
d, t, b, h, Un Uk, 1,
mm mm mm mm V V mA mA·h mA·h
Lady R1 12 - - 30 1,5 1,2 kb. 4 400 600
Mikro R03 10,5 - - 40,5 1,5 1,2 kb. 4 370 760
Ceruza (mignon) R6 14,5 - - 50,5 1,5 1,2 kb. 30 1000 1600
Bébi (baby) R14 26 - - 50 1,5 1,2 kb. 30 2600 4800
Góliát (mono) R20 34 - - 61,5 1,5 1,2 kb. 60 5800 9800
Lapos (normál) 3R12 - 62 22 67 4,5 3,6 kb. 50 1600 -
9 V-os (energiablokk) E-blokk 6F22 - 26,5 17,5 48,5 9 7,5 kb. 9 380 480
A fémek feszültségsora A korrózió

(elektródpotenciál-sor) A korrózió kémiai vagy elektrokémiai oldási folyamat, amelynek során az
anyag tulajdonságai megváltoznak (az anyag "tönkremegy").
Az elektrokémiai korrózió fajtái:
litium -3,045 V nikkel -0,23 V
kálium -2,92V ón -0,14 V Érintkezési korrózió: különböző alapanyagú építőelemek érintkezése so-
kalcium -2,76 V ólom -0,12V rán, nedvesség (elektrolit) hatására a negatívabb fém tönkremegy.
nátrium -2,71 V oxigén ±O,OO V • Kristályközi korrózió: különböző kristályszerkezetú fémek között lép fel.
magnézium -2,34 V réz + 0,35 V A korróziót elősegíti a mechanikai feszültség. [Feszültségkorrózió egy-
alumínium -1,67V szén + 0,74 V máson súrlódó felületeknél (pl. reszelórozsda)].
mangán -1,07V ezüst + 0,80 V Az elektrolitok eltérő sűrűsége, pl. földbe fektetve ugyanaz az anyagfé-
cink -0,76 V higany + 0,80 V leség gyorsabban korrodál,
króm -0,56 V platina + 1,20 V • Szóródási áramok okozta korrózió.
vas -0,44 V arany + 1,40 V Segítségül: anyagválasztás, fémes vagy nemfémes felületi védelem, aktív
kadmium -0,40 V anód (vízmelegítőkben) .
Ellenfeszültség rákapcsolása (pl. a talajban elhelyezett fémtartályoknál).
94
MásodIagos elemek
Ólom- és acélakkumulátorok
Alkotóelemek - Ólomakkumulátor Acéllemezes akkumuláto Betűjelek
tulajdonságok
Edény műanyag, pl. pp műanyag vagy acél o helyhez kötött
Pozitív lemezek ólom, ólom-dioxiddal (Pb02) nikkel-hidroxid [Ni(OHhl F járműakkumulátor
Negatív lemezek ólom, ólom-szulfáttal (PbSO,) kadmium E szorosan beépített
Lemezszigetelő műanyag műanyag Gro nagy felületű lemez
Elektrolit hígított kénsav hígított kálilúg G, rácsos lemez
(H2SO,) KOH P, páncéllemez
sűrűség 1,12 ... 1,28g/cm3 sűrűség 1,17 .. 1,19g/cm3 S szinterlemez
Cellafeszültség, V 1,9 ... 2,2, sűrűségtől függő 1,3 1,5 C kapacitás, A . h
Maximális töltőteszültséq 2,8 V 1,4 1,8 C5; ClO; C20; 5, 10,20
Töltőáram, szokásos C/10 A-rel 10 h C/10 a mindenkori órás kisütés
Töltőáram, gyors C/A-rel 1h 2 X 110 töltési előírásokat CN a névleges kapacitás, A . h
Töltőáram-fenntartás C/500 A-rel tartós C/100 figyelembe kell venni 1 az áramerősség, A
Gázfejlódési feszültség, V 2,4 1,6 ... 1,7 1kk a közepes kisütőáram-
A . h-hatásfok 0,85 0,75 erősség, A
TÖltési tényező 1,2 1,4 1. a közepes töltőáram-erősség, A
W· h-hatásfok 0,72 0,56 U a feszültség, V
Fajlagos energia 50 Whlkg 75 W . hlkg qAh az amperóra hatásfok
Fajlagos teljesítmény 7,5 Wlkg 15 W/kg qWh az wattóra hatásfok
t, a töltési tényező
a, = 1. t I qAA = %= ~ 1__ I__

1J_Wh_=_~..;.:_......•. Z_,_=_g_N_--,
Z,
a,
W
a töltési állapot
a töltés, A . h
az energia, W . h
A töltési folyamat
W jelleggörbe
pl. töltés gépjárművekben
Töltés
utru'I~
pl. töltés töltőberendezéssei
n-----~~~\,;
lU jelleggörbe
1
Töltés
- - - - t
Ólomakkumulátorokat nem szabad töltetlen állapotban tárolni, mert szulfátosodás következik be. Az ólomakkumulátorok
töltési állapotáról a savsűrűség tájékoztat. A nikkel-kadmium-akkumulátorok tetszőleges töltési állapotban tárolhatók.
A töltési állapot a kisütés végén csak terhelés alatti feszültségméréssel érzékelhető, a lúgsűrűség nem változik. A
karbantartási utasítások betartása meghosszabbítja az akkumulátorok élettartamát.
Ólomakkumulátor; 6 V, 84 A· h 27 OC-on Nikkel-kadmium-akkumulátor

TÖltési és kisülési jelleg görbék Kisülési jelleggörbék
20 órás állandó áramerősségnél
tp u.
kgdmJ Töltési jelleggörbe V
1,300 1,4
1,25 1,2
-...
-.......
1,200 1,0
<, --- <, <, r-,
\
1,150 0,8 Kisütóáram - 20xl 10_ 15x110.10x1101-2ylO
1,100 I I I I I
Kapacitás 40 50 60 70 80 90% 100
1,050
iL.100
h aN
Hengeres Ni-ed-cellák gázzáró, 1,5 V
Megjegyzések:
A Ni-Fe-akkumulátorokjelentősége manapság csekély,
Megfelelője d,mm h,mm Kapacitás ezért adataikat mellőzlük.
A gázzáró (karbantartást nem igénylő) akkumulátorokat
Lady 12 29 150mAh ólom- és Ni-Cd kivitelben kínálják.
Ceruza 14,5 49,5 500 mAh
Rekombinációs adalék (katalizátorral) vegy. H202 a
Bébi 25,3 25 1200 mAh
2 H20-hoz és az akkumulátor karbantartást nem igényel
Góliát 33,5 61 4000 mAh
a továbbiakban.
95
Rögzített fektetésű vezetékek DIN VDE 0250, DIN VDE 0281, DIN VDE 0282
Jelölések Fajták, névleges Az erek felépítése és Felhasználás

feszültségek keresztmetszete, mm2
H05V-U PVC huzalozó- tömör, PVC Csak száraz helyiségekben, készülékek

H05V-K vezeték 300/500 V 0,5-1 huzalozására, viláqitótestekhez
hajlékony, PVC védetten. Jelzőberendezésekhez.
H07V-U PVC huzalvezeték tömör, PVC Száraz helyiségekben vakolat felett vagy vakolatban
H07V-R 450/750 V sodrott, PVC elhelyezve, védőcsőbe húzva. Szállodák, lakások
H07V-K különösen hajlékony, PVC fürdő- és zuhanyozóhelyiségeiben csak
1,5 .. .400 múanyag csőben. Huzalozás: készülékek, kapcsoló-
berendezések, elosztók, világftótestek. EPH-
vezetékként is, közvetlenül vakolat felett, alatt és
vakolatban.
NYIF Gerincvezeték 2- és 3-erű 1,5 .. .4 Száraz helyiségekben vakolatban, ill. vakolat alatt,
nem illesztett 220/380 V 4- és 5-erű 1,5 és 2,5 üreges helyen, ha nem éghető, de faházakban nem.
A falazat hornyolása kerülendő.
NYM Kiskábel 1-erú 1,5 ... 16 Mindenféle helyiségben megengedett, vakolat felett,
nem illesztett 300/500 V 1-,3-, 4-erú 1,5 .. 35 alatt és vakolatban. Erősen igénybe vett területeken is
PVC szigetelés 7-erú csak 1,5 megfelelő, például mezőgazdaság, tejüzemek,
mosodák, ipari üzemek.
NYMZ Kiskábel, tehermentesftő 1,5 ... 16 Önhordó felfüggesztés szabadban.
teszítósodronnval
H05SJ-K Hőálló szilikon burkolatú 1-erú 0,75 ... 16 Védőcsőben vakolat felett, ill. alatt, világitótesteken.
H05SJ-K vezeték 1-erű 25 ... 95
300/500 V üvecszálas fonattai
Szigetelt erősáramú vezetékek jelmagyarázata

1. rész 2. rész 3. rész Nem illesztett
vezetékek
r
I I I I jelölései:
A rendeltetés jele
illesztett rendeltetés H A ér
nemzetközileg elismert tipus A C árnyékolás
Uol U névleges feszültség I gerincvezeték
300/300 V 03 J védővezetővel
-
300/500 V 05 - M kiskábel
450/750 V 07 - O védő vezető
Szigetelőanyag nélkül
PVC V Y műanyag
természetes- és/vagy sztirof-butadién-kaucsuk R vezeték
szilikonkaucsuk S
A köpenyszigetelés anyaga
PVC V
természetes- és sztirol-butaidén-kaucsuk R
polikloroprénkaucsuk N
üvegszálas fonat J
textilfonat T
textilfonat lángvédő masszával T2
Szerkezeti különlegességek
lapos, szétválasztható vezetékek H
lapos, nem szétválasztható vezetékek H2
magburkolat (nem teherhordó elem) D5
A vezető szerkezete
tömfu ~
sodrott -R
hajlékony huzalú, rögzitett vezetékeknél -K
hajlékony huzalú, flexibilis vezetékeknél -F
különlegesen hajlékony huzalú, flexibilis vezetékeknél -H
hengerelt litze -V
Érszárn
védővezető
védővezető nélkül X
védővezetővel G
A vezető névleges keresztmetszete
96
A vezetékerek jelölése
BetGjelek (DIN 42400)

Színek
váltakozó áram
1 külső vezető LI
Érszámok Védővezetővel Védővezeték nélkül 2 külső vezető L2
(jele "J", ill. "G") (jele"O", ill. "X") 3 külső vezető L3
nullavezető N
egyenáram
Höqzftett fektetés pozitiv L+
negativ L-
1 zs/vklmás színek fk semleges vezető M
2 - fklvk föld E
3 zslfklvk fklvkJb föld, idegen feszültségben
4 zs/fklvkJb fklvkJb/fk szegény TE
5 zslfklvkJb/fk fklvkJb/fkllk
test MM
Hordozható eszközök (készülékek) csatlakoztatására Egyenpotenciál CC
Sz ínek rövid ítése 1
a VOE 0293 aDIN IEC 7571
1 - fk
szerint HD 457 szerint
2 - b/vk
zslblvk fklvkJb gnge zöld-sárga GNYE
3
fklvkJb/fk (zs)
4 zslfklvkJb
fklvkJb/fkllk hbl (vk) világoskék
5 zslfklvkJb/fk
A fekete erek rányomtatott gr (sz) szürke GY
6 és több zs/a további erek feketén
sw (lk) fekete BK
rányomott számjelzéssel, számjelzéssel, belülről
br (b) barna BN
belülről kezdve l·gyel l·gyel kezdve
zs a külsö rétegben folyamatosan rt (v) vörös RO
bl (k) kék BU
Zárójelben a magyar rövidítés
Jelző- és távközlő kábelek és vezetékek

(DIN VDE 0812, 0813, 0814, 0815, 0817, 0881)
Jelölések Felépítések A keresztmetszet, Felhasználás
mm2 és az érszám
Y Szerelőhuzal Cu, 0,8 ... 1 Beszéd· és jelzővezetékek, távbeszélő készülékek

PVC-szigeteléssel szabadon vagy csőben fektetve.
J-YYuJ-Y (St) Szerelőkábelek 0,6 és 0,8 Száraz és nedves helyiségekben, vakolatban
2x2 ... 80x2 és vakolat alatt (pl. házitelefon berendezések).
A2Y (St)2Y Külső műanyag 0,6 és 0,8 Föld feletti és föld alatti fektetés (pl. kaputelefon
kábel 2 x 2 ... 100 x 2 berendezések).
L-YCY Árnyékolt 0,5 és 0,75 Gyakran elmozduló összekötő vezetékek
tömlővezeték erenként vagy a helyüket változtató sávjelző berendezésekhez.
páronként össz.
YV Kapcsolóhuzal 0,3; 0,4; 0,5; 0,8; Állványok és készülékek összekapcsolása.
1,0; 1,4; 1,8 Többerú nyitott sodrású.
7Y Kapcsolóhuzalok, 0,25; 0,4; 0,5; Állványok és készülékek összehuzalozása;
kiterjesztett 0,8; 1,0 üzemi hőmérséklet 150 °C·ig.
hőmérséklet-
tartományra
LiY Kapcsoló litzehuzal 0,14; 0,25; 0,5; Állványok és készülékek összehuzalozása;
(sodrott) 0,75; 1,0; 1,5 összeköttetés mozgó alkatrészekkel.
YV(St)Y Kapcsolókábel 0,6 Állványok közötti összeköttetés; adatok
és vezérlőjelek átvitele.
Típusjel·rövidítések: Bd sodrott nyaláb; C rézhuzalszövet árnyékolás; J szerelési kábel; JE ipari elektronikához;

L vezeték; Li litzehuzal; S kapcsolókábel; (St) vili. fémszalag árnyékolás; V cinezett.
97
Mozgatható készülékek szigetelt vezetékei - flexibilis vezetékek
Jelölések Felépítés Az érszerkezet és az Felhasználások

Névleges feszültség érkeresztmetszet, mm3
H03 VH-H Ikervezeték 2-erú 0,5 és 0,75 Száraz helyiségekben (háztartás, konyha, iroda)
300/300 V fekete, elefántcsont, barna csak mérsékelt mechanikai igénybevételre. Osztható
HOR VH-Y 2-erú,O,1 vezeték. Hőfejlesztő készülékekhez nem, -Y csak
fekete, elefántcsont, szürke könnyú kézi készülékekhez, pl. borotvakészülék,
legfeljebb 1 A áramfelvételig.
H03 VV-F Tömlővezeték, 2-, 3-, 4-erú 0,5 és 0,75 Száraz helyiségekben, mint pl. háztartás, irodák
kör keresztmetszelű fekete és fehér 0,75 mrn", főző- és fútő- készülékeknél, ha a forró
300/300 V alkatrészekkel való érintkezés kizárt. Az iparban és
H03 VV H2-F lapos 2-erú - 0,5 és 0,75 mezőgazdaságban nem.
H05 VV-F Tömlővezeték, 2-,3-,4-,5-erú Mint a H03 VV-F és H03 VV H2-F, közepes
kör keresztmetszelű 0,75,1,1,5,2,5 mechanikai igénybevételre, pl. moségépek.
300/500 fekete és fehér Allandó fektetésre bútorzaton, állványfalakon,
H05 VV H2-F lapos csak 2-erú, 0,75 állványburkolatokban.
H03 RT-F Gumibeszövés 3-erú 0,75 Mérsékelt mechanikai igénybevételre, pl. vasaló,
300/300 V kék és fehér száraz, nem üzemi vagy mezőgazdasági
fonattai védett gumi helyiségekben.
H05 RR-F Gumitömlő-vezeték 2- és 5-erú 0,75 ... 2,5 Mérsékelt mechanikai igénybevételre, száraz
300/500 V 3- és 4-erú 0,75 ... 6 helyiségekben, de üzemben, mezőgazdaságban
Köpeny: nem, pl. porszívó, vasaló, konyhai készülékek,
természetes kaucsuk állandó elhelyezés re bútorokban.
H05 RN-F Színe: fekete kloroprénkaucsuk Száraz, nyirkos, nedves helyiségekben és

1-erú 0,75 ... 1,5 szabadban. Olaj- és zsírálló, egyébként mint
2- és 3-erú 0,75 és 1 a H05 RR-F. Villamos készülékek és szerszámok,
4- és 5-erú 0,75 konyhai gépek stb.
H07 RN-F Gumitömlő-vezeték 1- erú 1,5 ... 500 Közepes mechanikai igénybevételnél, üzemi
450/750 V 2- és 5-erú 1.. .25 használatú villamos készülékek és szerszámok,
Színe: fekete 3- és 4-erú 1 ... 300 pl. fútőlapok, körfúrész, hordozható motorok,
7 ... 18-erú 1,5 .. .4 építőgépek, rögzített fektetés, pl. ideiglenes
19 ... 36-erú 1,5 és 2,5 építményeken.
NSS HÖU Gumitömlő-vezeték 1- erú 2,5 ... 400 Erős mechanikai igénybevételnél, pl. nehézgépek,
0,6/1 kV 2-, 3-, 4-erú 1,5 ... 185 építőgépek, ipar, kőfejtők, bányászat. Bármely
Színe: sárga 5-erú 1,5 ... 70 belső térben és a szabadban.
7 ... 36-erú 1,5 ... 4
NYSLYÖ Vezérlővezeték 3 ... 60-erú 0,5 ... 2,5 Közepes mechanikai igénybevételre,
300/500 V hajlékony erú vezérlőkészülékekhez és gyártósorokhoz.
H05 VVH-2F Lapos PVC-vezeték 3 ... 24-erú 0,75 és 1 Száraz, nyirkos, nedves helyiségekben,
300/500 V de szabadban nem.
NSLFFÖU Kézi hegesztő 1-erú 25 ... 70 Igen erős mechanikai igénybevétel.

vezeték fekete, sárga jelzöcsíkkal
Kábelek (válogatás)
NYY, ill: NAYV Erőátviteli kábel 1...5-erú Belső terek, kábelcsatornák, földelés, helyi
A - alumínium- 0,6/1 kV 1,5 ... 240 ... hálózatok, ha nem kell károsodással számolni.
vezető
NYCY Erőátviteli kábel 1...6-efÚ Mint az NYV, de erősebb mechanikai

0,6/1 kV 1,5 ... 240 ... igénybevételre.
NYY-J Vezérlőkábel 7.. .40-efÚ Mint NYV
Megjegyzés: a gumiszigetelésú vezetékek cinezettek.
98
gg
Vezetékvédő biztosítók Készülékvédelmi biztosítók
NH-biztositó Neozed-biztositó Diazed-biztositó G-olvadóbetét 250

(D-rendszerű) (DO-rendszerű) cserél- nem cserélhető
hető
1 biztosítóbetét-fej 4 érintésvédó
5 x 20 5 x 30 5 x 25 5 x 20
Olvadó- Késérint- Szigetelt 2 olvadó szál 5 illesztóbetét
betét kező tartólap
3 biztositóbetét 6 biztosítóalizat 0,032... 0,035 ... 0,08... 0,8 ...
Méret Az alj- Biztosító- Az iIIesztőbetét és kijelző jele 6A 0,06 A 0,6A 4A
zat betétek Kioldási fajták
Diazed- lIIesztőbetét, Neozed-
névle- FF szupergyors F gyors TT szuper-
betét biztosító betét
ges M közepesen lomha T lomha lomha
menet- menet-
árama Áram- Jelző-
méret méret
erősség szín Feladat szerinti osztályozás: 9 és a
In> A 1, 1, g: teljes körű biztosító, kioldás rövidzár
00 125 s 6 . .160 Dll 2A rózsaszín 001 és vezetéktúlterhelés esetén.
O 160 s 6 . .160 E27 4A barna E14 a: korlátozott felhasználású biztosító,
1 250 s 35. .250 25A 6A zöld 16A rövidzár ellen véd, koldás csak igen
2 400 :o; 86 .. .400 10A vörös nagy túlterhelésnél.
3 630 ~ 315 ... 630 16A szürke Üzemi osztályozás:
4a 1250 ~ 500 ... 250 20A kék 002 gL: kábel- és vezetékvédelem
25 A sárga E18 aM: korlátozott - kapcsolókészülékek
0111 35A fekete 63A védelme
E33 50 A fehér aR: korlátozott - félvezetó védelem
63A 63 A réz gR: teljes körű - félvezetó védelem
gB: teljes körű - bányászat
Elsósorban NH-bíztosító OIVH 80 A ezüst 002
R 1/4 100A vörös M20· 2
100A
Vezetékvédő kapcsoló L, B
és C kioldási jelleg görbéje
Vezeték- és készülékvédő kapcsolók
A vezetékvédő kapcsoló működési elve
Mágneses kioldó Idő Rövid-
zárnál
Nem Nem
JJ~~~ '0
0123Áram :2 1
'Ui
Hőkioldó Túlterhe- '<Il
'o
(5
"10
lésnél
'" 10
~~iŐbi-
-{) Fűtés F~tall
lC 2
cll
T·,j;I~ I~~
-g
~
::;;
0.6
O.'r
0.1
0.1
tttrttr
+-H-H-H-lf
+-+,++++-~
1 1.21,1. 1,82 2.S 3 3,54 S 6 8 tO 1214 18
1.3 1.6 1-6-+-( --l 16
0123 Áram r-L-i

in névleges áram ---
99
14. Elektronika
Diódák és triggerdiódák
Kapcsolási rajzjelek Működési tulajdonságok Jelleggörbék Jellemző- és határértékek, alkalmazások
~j
A diódák áteresztő irány- Ge-dióda Si-dióda
Dióda~ ban a küszöbfeszültség s, Szilicium- U, küszöbfeszültség =3V 0,6 ... 0,7 V
*K
felett kis ellenállásúak. dióda mA
30 RF áteresztő irányú 5Q 0,5Q
Az IF áteresztőáram a Si
Germánt- ellenállás 100Q 20Q
dióda típusától függően umdióda 20 Ge
RR záró irányú 0,1 MQ 1 MQ
-IR-- több A is lehet. Az IR
10
ellenállás 10MQ 4000 MQ
áram közelítő leg O. A dió- ~v so
URm maximális
da záró irányú ellenállása I
zárófeszültség 200 V-ig 5000 V-ig
0.7
nagy. Egyenirányító ha- 100.3 I!!.
tás. ~ v
~ maximális záró-
~ réteg-hőmérséklet 900c 200 -c
~A
Váltakozó áramok egyenirányítására, kapcso-
lódiódaként és feszültségkorlátozásra alkal-
mazzák.
Z-dióda
A-t7l- K A Z-dióda záróirányban

egy meghatározott
zárófeszültség-értéken
UZK
kisohmossá válik (Zen er-

letörés). Az áramot feltét-
lenül korlátozni kell. Ha
u,
v
u"
8
r:
50
-'
!.t.
mA
0.1 I!!.
AZ-dióda
Zvdiódák).
Uzx feszültsége 1 V-tói 300 V-ig
terjedhet. A legnagyobb megengedett Izm", a
Z-dióda típusától függően
Feszültségstabilizálásra
néhány mA-től
néhány A-ig terjed (kis Z-diódák, teljesítmény
és túlfeszültségvédő
v; < UZK teljesül, a Z- 'U5~
'Q.l,C13
v diódaként alkalmazzák, az UZK feszültség hő-
dióda ismét nagyohmos ;gE mérsékletfüggő. A referenciadiódák nagyon ke-
lesz. Az áteresztő tarto- -"'0
':>-e véssé hőmérsékletfüggő Z -diódák.
::;;;~
mányban Si-diódaként vi-
-t- /z~I' Iz
selkedik.
zá-
~~K
A kapacitásdiódákat Határértékek: UAmax' 1Fmax' 8;nax
Kapacitásdióda róirányban működtetik.
[
PF Jellemző értékek: a kapacitástartomány
Minél nagyobb az UR zá- (pl. 5 pF-tói 65 pF-ig)
rófeszültség, annál széle- 50 Alkalmazás: a rádió- és televízió-
sebb a záróréteg, és annál technikában rezgőkörök
<«: kisebb a kapacitás.
Az áteresztő irányban nor-
hangolására, a vezérlés- és
mális Si-diódaként visel- ~ szabályozástechnikában

10
utóhangolásra.
kedik. UR 20
U,
lj
Négyrétegű félvezető esz- I Határértékek: az 1pmax max. impulzusáram

Tirisztord ióda, köz, az UBo feszültség a PIO' max. veszteségi
négyrétegű dióda
mAL
elérésekor kisohmossá teljes hmény
válik. A tirisztordióda ismét IH - --:.J az UR~ max. záróteszültséq
-Bt+- nagyohmos lesz, ha az

áram az 1H tartóáram érté-
ke alá csökken.
í 35
veov
U Jellemző értékek: az Ueo letörési feszültség
Alkalmazás:
az IH tartóáram, az IR záróára m
kapcsolódióda, küszöbérték-
kaocsoló
Háromrétegű félvezető 1 Határértékek: az 1",,,,,,max. impulzusáram
Kétirányú dióda eszköz,. egy meghatáro- mA a P 101 max. veszteségi teljesít-
(1. típusú diac) zott UBa billenési feszült- 15 mény
diac: diode alternating
current switch
ségnél a polaritástói füg-
gő irányban átütés követ- -30 j~ a 6\ max. záróréteg-
hőmérséklet
-it- kezik be, tipikus küszöb-

érték-kapcsoló
V-tói 40 V-ig
UBO = 20
'\ lj
H
30
Ur.o V
U
Jellemző étékek:
Alkalmazás:
az UBO billenési feszültség
az UH tartófeszültség
triac és tirisztorok vezérlése
1
Kétirányú Ölrétegű félvezető eszköz A jellemző értékek és a határértékek a tirisztor-
tirisztordióda (ellenpárhuzamos kap- mAl diódáéval azonosak.

csolású négyrétegű dió- Alkalmazás: triac és tirisztorok vezérlése
(2. típusú diac) da).
-35
IH - --J Kétirányú tirisztordiódákat csak kisebb
Az UBO billenési feszült·
*
U teljesítményekre gyártanak.
ségnél a polartástól függő L- 35
v
irányban átütés követke-
zik be. 1 u"
100
Tirisztorok, triac, tokozási módok
Kapcsolási rajzjelek Működési tulajdonságok Jelleggörbék Jellemző értékek és alkalmazások

Kapcsolóeszköz, nagy ára- Határértékek: a csúcs-zárófeszültség
Tirisztor (p-ve-
zérlésű tipus)
Hátrafelé záró
mokat tud kapcsoini
szonylag csekély vezérlő-
ví-
teljesítménnyel, az energe-
1
A j a tartós határáram
a tartós egyenáram
a vezérlőteljesítmény
tirisztortrióda tika legfontosabb építőele- csúcsértéke
me, a vezérlőimpulzussal IH - 7..g;-7~7...s',: 1" a kritikus feszültség-
K kisohmos állapotba vezé- " .~ meredekség
relhető. a max. veszteségi teljesítmény
~
1
IGl G !
U
GK Ap-vezérlésű tirisztor po-
100 UKO UAK
V
Jellemző
értékek:
a névleges áram
a tartóáram
-----------1 zilívvezérlőimpulzussal,az f--'--------'---1 a nulla billenési feszültség
Tirisztor (n-ve-
zérlésű típus)
n-vezérlésű tirisztor nega-
lív vezérlőimpulzussal
zérelhető. Ha az áram az
ve- A
1
j a bekapcsolási idő
a kikapcsolási idő
a záróáram
Hátrafelé záró IH tartóáram értéke alá A tirisztorokat főként érintkezőmentes kap-
tirisztortrióda csökken, a tirisztor nagy- IH - T~7'1-7'1-ll,
csolóként és vezérelhető egyenirányítóként
K oh mossá válik. J: .~ alkalmazzák. Egyenirányító kapcsolások-
juAG ---i==1===-=~==~-=--1 ban és váltóirányító kapcsolásokban, vala-

G 100 UKO UAK mint motorvezérlésekben is megtaláljuk.
~~ II
A tirisztorhoz hasonló esz- A jellemző és határértékek a tirisztoroké-
Tirisztortetróda köz. Kisohmos állapotba
1
választhatóan G, -val vagy
A hoz hasonlóak, de a tirisztortetróda egy-
szerűbben kapcsolható. Napjainkban csak
Gb-vel vezérelhető. Nagy- kis áramok ra és teljesítményekre alkalmas
ohmos állapotba a G,-ra
vagy a Gb-re adott ellenke-
ző irányú vezérlőimpul-
IH --------r
I ~ I
I
típusokat állítanak elő.
zussai vezérelhető.
Elvileg két ellenpárhuza- Kis és közepes teljesítmények

Triac mos kapcsolású, egyetlen vezérlésére használt eszköz.
Kétirányú tirisztor- kristályban létrehozott ti- Egyszerű és olcsó vezérlőkap-
trióda risztor. Mindkét irányban csolásokhoz alkalmas. Széles
vezérlőimpulzussal kap- körben alkalmazzák a háztartá-
csolható át a kisohmos ál- si világítástechnikai vezérlések-
lapotba, ha a vezérlőáram ben (dimmer) és fúrógépek
az 1H érték alá csökken, ak- vezérlésében.
kor nagyohmossá válik.
Félvezető eszközök tokozása

Diódatokok
C E B
00.5
./
&t Teljesitménytranzisztor-tok
Vastagság 1,8 010,5 ~~2~i4~~~~~ly

PVC
6,3-1
EK'
A katód
jelölése ~ 2,5~
..
OO~ 04.6
1! [J0
max4>3,OS maXH,a
~v; .
i[
maxcü.S
lfl
~-
'E
maxcJI5,8
maxq.O,5
Tirisz-
Tranzisztortokok tortok Menetes tirisztor
101
Térvezérlésű tranzisztorok (FET)
Kapcsolási rajzjelek Je"eggörbék MűszakitUlajdonságok,alkalmazások,jellemzö értékek
N-csatornájú VGS A kisjelű erősítők értékes eszköze a záróréteges FET.
1
10 ov
záróréteges FET Az S-től (source, magyarul: forrás) a O felé (drain, ma-
If
-1V gyarul: nyelő) folyó áramot a G (gate, magyarul:.kapu)
(N-JFET) és S közötti feszültséggel gyakorlatilag teljesítmény nél-
-2V
kül vezérelhetjük.
-lV
G-t=~ UGS
-4V
Vos
Jellemző értékek:
le
a bemeneti ellenállás: rGS=--~=
"'uGS
"'h
P-csatornájú UGS a kimeneti ellenállás: ros = "'Uos
záróréteges FET ov Mo
(P-JFET)
IV
a meredekség: s= Mo
2V "'UGS
sv Határértékek: a max. dramáram. IOm~
G----1=~ 4V
a max. veszteségi teljesítmény
a max. zárófeszültségek
UGS -Vos
N-MOS-FET
önzáró
(N-csatornájú növek-
ményes tipus)
[Ll,( UGS
6V
5V
4V
lV
MOS: metal oxid semiconductor, magyarul: fém-oxid-fél-
vezető, nevét a Si-kristály-chip felépítése után kapta. El-
őállítása viszonylag
csolóáramkörökben
egyszerű, erősítőkben
digitális technikában). A kisméretű MOS-FET-ekkel

és kap-
egyaránt használják (elsősorban a
szítenek nagy beépítési sűrűségű integrált áramköröket

ké-
G~I-O::== S
-VGS
2V
Vos
(IC) is.
A MOS-FET-ek érzékenyek az elektrosztatikus teltöltö-

désre. Beépítéskor be kell tartani a különleges elővigyá-
P-MOS-FET zatossági szabályokat (pl. a munkahely megfelelő földe-
önzáró UGS
-6V lése).
(P-csatornájú növek- ( -5V
ményes tipus) Az önzáró MOS-FET-ek csak UGs> 2 V feszültségnél
-4V
••
válnak vezetővé. (Az S és O között töltéshordozókban
-.Jf---O -lV gazdag híd nak kell lennie.)
G t::: S
-UGS
-2V
-Vos
r"~
N-MOS-FET VGS
Az önvezető MOS-FET-nél az S és O között beépített
önvezető 2V vezető híd van. Ezért akkor is folyhat áram az S és a O
(N-csatornájú IV
között, ha a UGS = O. A híd vezetőképessége csök-
kiürítésestipus) kenthető (kevesebb töltéshordozó).
ov
A teljesítmény MOS-FET-eket több kisebb FET pár-
-IV huzamos kapcsolásával alakítják ki. Ezeket V-MOS-
G~E~ VGS
-2V
Uos
FET-nek, U-MOS-FET-nek
zik.
és SIPMOS-FET-nek neve-
l'
P-MOS-FET VGS
-2V
önvezető (
(P-csatornájú -IV
kiürítésestipus) ov
.IV
G--.J~~ -uGS
.2V
-vos
A kettős vezérlésű MOS-FET-nek két, egymástól függet-

Kettősvezérlésű MOS-FEl lenül működő gate-je van (G l' G2)· Az ID kettős vezérlése
(dual-gate MOS-FET) önvezető
G 1-----..J
G -----..J
2
e= O
S Gl--l~D
G2-----..J S
A jelleggörbék
azonosak a MOS-FET-ek
görbéivel
lehetséges. A jellemző értékek és a határértékek meg-
egyeznek a záróréteges FET értékeivel.
N-csatornájú típus P-csatornájú típus
102
Bipoláris tranzisztorok
Kapcsolási rajzjelek, feszültségek, áramok Jelleggörbék, jellemző értékek, határértékek
NPN-tranzisztor Egyesített jelleggörbék, jelátviteli jellemzők

C
II
11,1
mA
[B~ 120~A
100~A
E
V 80~A
60~A
40~A
c: kollektor 20~A
------------1 B: bázis
120 100 80 60 40 20 16 20 Wul
PNP-tranzisztor E: emitter
V
C
j-l
,1-1 [ IUBEI
V
E
rBE= I'!.~:E; a differenciális bemeneti ellenállás
rCE = I'!.UCE; a differenciális kimeneti ellenállás

Működési elv Mc Minden P munkaponthoz
Az Ic kollektoráramot a sokkal kisebb ls /3= lic; a differenciális áramerősítési tényező tmrtásjeklátviteli jellemző
bázisáram és az UBEfeszültség vezérli.
Ms a OZI
A C-E kristályátmenet vezérelhető D = I'!.UUSE; a differenciális feszültség-visszahatási tényező

ellenállásként működik. I'!. CE
A határértékek azok a jellemző mennyiségek, amelyeket nem

Erősítő üzemmód szabad túllépni, mert az eszköz tönkremegy.
Az USEés ls kicsiny változása nagy Példák (BC 414)
Ic-változást eredményez. Kollektor-bázis feszültség Ucso 50V
Amennyiben 1c egy ellenálláson folyik Kollektor-emitter feszültség UCEo 45V
keresztül, viszonylag nagy UCE-változás Emitter-bázis feszültség UEBo 5V
adódik. Kollektoráram Ic 100 mA
M Bázisáram IB 20 mA
Ai = M c; az áram erősítés
S
Veszteségi teljesítmény 25 'C-on PID' 300mW
Zárőréteg-hőmérséklet Tj 150°C
A, = I'!.UUCE; a feszültségerősítés Üzem hőmérséklet-tartomány T, -65 oC ... 150 oC
I'!. SE
Kapcsolóüzem A jellemző értékek az eszköz tulajdonságait írják le.

A lezárt és a vezetési állapot közötti Kollektoráram-bázisáram arány B 150
vezérlés Differenciális bemeneti ellenállás rSE 4,5 kQ
Differenciális feszültség-visszahatás D 2 . 10-'
Lezárt állapot: Ic ~ O mA Differenciális áramerősftési tényező /3 330
ls = O ~A Differenciális kimeneti ellenállás rCE 33 kQ
Vezetési állapot: Ic = 10 mA Kollektor-bázis maradékáram I ceo 15 nA
(pl.) ls = 50 ~A Kollektor-bázis telítési teszültséq UCE~' 0,3 V
-"""--'------"------'---------1 Tranzitfrekvencia fT 250 MHz
H paraméterek Zajtényező F 2,5 dB
A harmadik O index azt jelenti, hogya harmadik, meg nem nevezett
kivezetés nyitott.
Fontos összefüggések
B=~ l e=l c+I e P,o,~ UcE·/c
ls
103
Műveleti erősítők
A műveleti erősítő eredetileg analóg számítási műveletek Invertáló 1>00
elvégzésére szolgált. Az integrált áramköri megvalósítása bemenet
azonban annyira lecsökkentette az előállítási költségeket, Kimenet
hogy általánosan használt erősítővé vált.
Neminvertáló
Felépítése: két erősítőből összekapcsolt bemenet
differenciálerősítő, kiegészítve még további
erősítőfokozatokkal. +UB (+4V ... +18VI Kapcsolási rajzjelek
A tápfeszültséget és a földpontot gyakran nem jelzik
UN az invertáló bemenet bemeneti feszültsége

Up a neminvertáló bemenet bemeneti feszüttsége
U", a kimeneti feszültség
R a kiegyenl~ő ellenállás (ofszeíkieqyenlfés)
Ofszeíkieqyenhtés 1 ~oo 8
_ Bemenet 2 - + 7 + UB
+ Bemenet 3 + 6 Kimenet
-UB (-4V-18VI _ UB 450fszetkiegyenlítés
A TSA 221-es műveleti erősítő kapcsolása A TSA 221 csatlakozó kivezetései
Fogalmak:
Határértékek TBA221 LF 355
Max. üzemi feszüttség U.""" ± 18 V ±22 V t, rövidzárási a kimenet rövidre zárására megenge-
Max. bemeneti teszültséq U'm",±15V ± 18 V időtartam: dett leghosszabb idő, rövidzárbiztos
Max. kimenőáram (rövidre zárva) lkirn<lJ( 20 mA 5mA kivitelnél t, = ee
A rövidzárás időtartama tk = ee
/ B üzemi nyugalmi áram: kivezérlés nélküli áramfelvétel
Üzemihőmérséklet-tartomány e, -55 ... -65 ..
1, bemenőáram: egy bemenet áramfelvétele
+ 125 =c + 1500C
Záróréteg-hőmérséklet ej 150 -c 1500C UlO bemeneti nulla kirneneti feszültség esetén a be-
ofszetfeszültség: meneti feszültségek különbsége
Jellemző értékek (válogatás) TBA221 LF 355 /'0 bemenő ofszetáram: nulla kimeneti feszültség esetén a be-
Min. üzemi feszültség Us min ±4V ±5V menőáramok különbsége
Üzemi nyugalmi áram 1. 1,7mA 4,0 mA Auo feszültségerősítés: negatív visszacsatolás nélküli feszült-
Bemenőáram 1, 80 nA 0,2 nA ségerősítés, üresjárási feszültség-
Bemeneti ofszetfeszültség u.; ±6mV ± 10 mV erősítés is
Bemenő ofszetáram . 110 ±20 nA ± 0,05 nA kCMR közös módusú az erősítő szimmetriájának a mértéke.
Feszültségerősítés AU) 100000 50000 elnyomás: Minél nagyobb kcMR, annál szimmetri-
Közös módusú elnyomás kCMR 90 dB 100dB kusabb a műveleti erősítő.
A kimeneti feszültség
05~ 5~ t; felső határfrekvencia: ezen a frekvencián csökken az
max. meredeksége ' ~s us egyenfeszültségre vonatkozó üresjá-
Kimeneti ellenállás r. 75Q 100 Q
rási teszültségerősttés, Auo az ~ed
Tranzitfrekvencia fT 0,5MHz 2,5 MHz
részére
t; tranzitfrekvencia: az a frekvencia, amelynél az egyenfe-
szültségű üresjárási feszültségerősí-
tés, Auo az 1 értékre csökken
aUlO hőmérsékleti drift: az U,o bemeneti ofszetfeszültség hő-
mérsékletfüggő. A hőmérsékleti drift
megadja, hogy U,o milyen feszül-
tségértékkel változik, ha a hőmérsék-
let 1 oC-kal (ill. 1 K-nel) változik
Ideális műveleti erősítő (megvalósíthatatlan)

Bemeneti ellenállás: rbe co Q (teljesítmény nélküli vezérlés)
Kimeneti ellenállás: r. OQ (a kimenet tetszőlegesen terhelhető)
Feszültségerősítés: AU) (végtelen nagy feszültségerősítés, negativ visszacsatolás nélkül)
Közös módusú elnyomás: keMR (100%-ig szimmetrikus)
Felső határfrekvencia: t, cc Hz (alkalmazható egyen- és változó feszültségeknél, függetlenül
Alsó határfrekvencia: t, O Hz } a frekvenciától)
104
Fényelektronikus építőelemek
Kapcsolási rajzjelek Jelleggörbék Tulajdonságok, jellemzö értékek, alkalmazások
A napenergiát villamos energiává alakítja, a Si-fény-

Fényelem ~ elem üresjárási feszültsége < 0,6 V, a keletkező áram-
:p
mV --
(solarcella) erősség a cella méretétől (felület) és a megvilágítás
500 Si-fényelem
400 értékétől függ. Fényelemeket összekapcsolva napge-
300 nerátorokat hoznak létre (soros és párhuzamos kap-
200 Ge-fényelem csolással). 5-100 W, sőt ennél nagyobb teljesítményt
~~ 100
--- Uo O 5 10 Ev
is le tudnak adni. A spektrális érzékenység különböző
lehet.
klx
Záróirányban működik. A beeső fény hatására a záró-
Fotodióda IR rétegben töltéshordozók szabadulnak fel (belső fény-
/.LA elektromos jelenség). A beeső fény hatására növek-
/
szik a záróirányú áram. Az IR záróirányú áram és az
[>1
"
500
400 Ev megvilágítás között egyenes arányosság áll fenn,
- IR
300
200
100
működési sebessége nagy, kb. 500 MHz-ig alkal-
mazható. Alkalmazzák fénycsatolókban, gyors fényso-
rompókban, optikai távközlésben, fényvezetés-tech-
1 2 3 4 Ev ni kában.
klx
Elve: fotodióda tranzisztoros erősítővel, a bázis-emitter
Fototranzisztor Ic dióda fotodióda. A fototranzisztor érzékenyebb a
E
/.LA
10000lx fotodiódánál, az érzékenységek aránya egyenlő a tran-
<' r:
104 zisztor B paraméteréveI. A fototranzisztor működési
1000lx sebessége kisebb, kb. 100 MHz-ig használható. AI-
~'~ lDl V kalmazzák fénycsatolókban, fénysorompókhoz, optikai
.,,- 100lx távközlésben, fényvezetés-technikában.
~<'
101
~ 101x
ID'
5 10 15 20 UCE
IBt
V
1 Fény hatására és/vagy a gate-áram hatására a kis-

Foto- ohmos állapotba billen. Ha az áram az IH tartóáram alá
mA
tirisztor
Foto-
tirisztor-
tetróda
1jI
,
100
IH
50 !~ --~~7'J
IG =0
xxxx
öoo;:;
00"'--11
csökken, ismét nagyohmossá válik. A működési se-
bessége kicsi, kb. 20 kHz-ig használható. A totott-
risztorokkal erősítők takaríthatók meg. A fototirisz-
torokat kis és közepes teljesítményekre
impulzussal a nagyohmos állapotba

állitják elő
(napjainkban kb. 5 W-ig). A fototirisztor-tetróda gate-
vezérelhető.
~ I 120 UAK Alkalmazási területe azonos a fototranzisztoréval.
V
I'lL~
Led: light emitting diode, magyarul: fénykibocsátó
Világítódióda, LED dióda. Minél nagyobb az IF áteresztő irányú áram,
mA mcd
annál nagyobb a leadott fény teljesítmény. A kisugárzott
40 3
fény hullámhossza függ a kristályszerkezet anyagától.
II 30
20
2 A kibocsátott fény színe: infravörös, vörös, sárga, zöld,
kék. Működési sebessége nagy (max. 20 MHz).
~
-h 10
1 1,5 UF
1
10 20 30 IF
Alkalmazása: fényadók (pl. távkapcsolók,
tolók, fényvezetés-technika).
fénycsa-
jelző- és kijelzőlámpák.
lj mA
Polikristályos félvezető ellenállás, amelyben a beeső
Fotoellenállás R
Q \ fény hatására töltéshordozók szabadulnak fel. Jellem-
zője a tehetetlenségi hatás, csekély a működési sebes-
~ 104 -, \
sége. Különböző spektrális érzékenységű típusai van-
~ " " ,, nak. Alkatmazása: fűtőberendezésekben lángőrként,
'=
világításszabályozókban és fénysorompókhoz.
3
10 ',~~
~~
101 -se
100 ID' 101 lDl E

IX
105
Fénycsatolók, kijelzők
Fénycsatolók (optocsatolók)
Kapcsolási rajzjelek Tulajdonságok, határértékek, jellemző értékek, alkalmazások
Egy fénykibocsátó dióda adóként múködik. A kisugárzott fény a bemenőáram változását

követi. Vevőként fotodióda, fototranzisztor (báziskivezetéssei vagy anélkül), Darlington-
fototranzisztor vagy fototirisztor szolgálhat. A vevő a fényt kimeneti feszültséggé vagy kime-
nőárammá alakitja.
Határérték: az adó ra és a vevőre a szokásos határértékek érvényesek.
A----fiA-C A teljes fénycsatolóra
A szigetelés vizsqálóteszüítséqe:
kiegészitő határértékeket
Szokásos értékek
UlO 5 kV
adnak meg.
Űzernihőrnérséklet-tartornány: Bs - 40 oC ... 150 oC

K~E Forrasztási hőmérséklet (max. 10 s) BL 260 oC
A=b0:
Jellemző értékek: az adóra és vevő re a szokásos határértékek érvényesek.
A teljes fénycsatolóra kísqészftö határértékeket adnak meg.
c Szokásos értékek
K E
B
Áramátviteli arány:
Csatolókapacitás:
Bekapcsolási idő:
kb. 150 (0,1 ... 300)
0,3 pF
3/Js
K CTR = 1 I 0.1/
a beme~~áram
t , /, a kímenöáram
AD~---~-~----~
1 - 1
C
Kikapcsolási idő:
Felső határirekvencia:
2,5 fis
250 kHz
Alkalmazás:
8.7 >< 7,8
"5 ::};:{ ';~~'F:0.

1 E villamos áramkörök,
K B 055 035 .~ ;;:-~ ?,
L --.J 1d, l,d .U, elektronikus építőele- 0'45" 0'25 .. ~- So Vo I
~
, . RaSztJrm~ret 6,5
mek visszahatásmen-
AD'------b[--' A~
11
1
_
-
11
1
~v
~47íl
tes, galvanikusan elvá-
lasztott csatolása, biz-
tonságtechnikai levá-
~
B2~4 E
6 ,
6J
Raszter 7,62
lasztás, zavarelnyo- ~ Szokásos

K ~ 1 ~~ Szokásos üzemi kapcsolás más. ~ Kl tokozás
Világító kijelzők Tulajdonságok és alkalmazások
Számkijelző (7·szegmensű kijelző) Alfanumerikus kijelzők
1 4-'
1
2
3
4
1
1
1
~:; dol /a i _,
1'1-2
I
I
1S-a
17-A
5 1 :::
,-, C~llb f-31 16-j
•
7 8-dp e dp
A-4
Q,-S
e-61
I
I
lS-b
14-!h
lJ-A
m -7 I 12-dp
K = közös katód
d-8 t 11-(
K", = d, katód 1-9 I 10-k
A 7·szegmensű kijelző
11,8
Minden szegmens egy m A ts-szernqensü kijelző
világítódiódából áll. I I
I
A világítószínek:
I A 15- és 17-szegmensú kijelzők betúk, számok és egyéb je-
vörös
"1,,
~jo I I
narancs I I lek megjelenítésére szolgálnak (alfanumerikus kijelzés). Fel~

I I
sárga I I építésük, jellemző és határértékeik azonosak a 7-szegmensú

I I
zöld kijelzővel. Egy- és többjegyú kijelzésre állitják elő,
kék
A szimbólum magassága: h
4,3 mm, 7 mm, 10 mm, 445 typ
13,5 mm, 18 mm, 24 mm

A 7-szegmensú kijelzővel betúket és számokat
jelenítenek meg. A 7-szemgensú kijelzők egy~ és több-
jegyúek lehetnek.
~~,,--, .,., ,-- ~~ r:
Ü.'
~-,-, . c· , j] c. t) t
, ,
.--, ,, '._'
, ,-,
sr
,, ,"", ,,' '.) ,-.
Példa a betúk
,-. ,-~ ~,~, , '" 17,53
kijelzésére ,c:' r_~ :=2 ~=r , L' " v. l'
17-szegmensú =: ,, ,, ~, 17-szegmensű kijelző, négyjegyű,

kijelzővel
)( ", c: J
" szimbólummagasság 2,8 mm
1 06
15. ANALÓG ELEKTRONIKA
Egyenirányítók
U a váltakozó feszültség effektív értéke / a váltakozó áram effektív értéke
U", a csillagponti feszültség /, az egyenáram számtani középértéke
f az üzemi frekvencia
U. a vonali feszültség
fo az átvitt váltakozó feszültség frekvenciája
u; az egyenfeszültség számtani középértéke
U,
i
a kevert feszültség váltakozó része (effektív érték)
az ideális (veszteség mentes) jele az indexben
A Whullámosság: I W= Uo
U"
I
Megnevezések Kapcsolási rajzok Képletek Feszültségmenet Hullámosság
Frenvencia
-
u:~
1
Együtemű
[)I
~ U,; = 0,318 D" W=1,21
középponti = 0,318·.[2 U =121 %
kapcsolás
M1U
lu lUdi
[,
= 0,450· U
= 0,637 ./
fo = f
Kétütemű
középponti -"
1 s: U~=0,637 . o, W=0,482
kapcsolás 1;'- lUd,

= 0,637 -.[2-
= 0,900- U
U
UU~
di - r:
.,.. =48,2%
M2U
) IU2
/, = 1,27·[ ,1
,/
\ t
fo= 2 - f
u:~
Kétütemű Id
U,;=O,637 - Údi W=0,482
hídkapcsolás = 0,637 . .[2.
ID
U =48,2 %
B2U = 0,900· U
fo = 2 - f
t , = 0,900 -/
Háromütemű
középponti
kapcsolás
M3U
~~-:
L1 1
N
IT jUdi
U" = 0,827 - D,;
/,
= 0,827 -.[2-
=1,17-U",
= 0,58·/
U'"
~~
W=0,183
=18,3%
fo=3· f
Hatütemű Id U
hídkapcsolás
u" = 0,955 - D,; W=0,042
= 0,955·.[2· U. Udi =4,2%
B6U
L2!
Udi
= 1,35 - U.
XXXr- fo= 6 - f
J\JJX:
L3 [, = 0,82·[
107
Egyenirányítók simítókondenzátorral
U a váltakozó feszültség effektiv értéke a simftókondenzátor nagysága
u, az egyenfeszültség számtani középértéke W=5%-nál
Uo abrummfeszültség (effektiv érték)

fo abrummfeszültség alapfrekvenciája Ha f = 50 Hz, akkor:
1d az egyenáram számtani középértéke

U.
k 11:
W a hullámosság, W= U" Együtemú egyenirányító 4,8 . tO"" sIo, 1 s
d
az ideális (veszteségmentes) jele az indexben Kétütemú egyenirányító 1,8 . 10"" s 1 0,05 s
Megnevezések Kapcsolási rajzok Képletek Feszültségmenet
M1U
simítókon-
denzátorral
Ill. I Uú=k~
I
U
Sirnitás. ill. szűrés
a C kondenzátorral
L11d' k-t 1. fent!
I t>U= 2·12 Uo
I
82U
o.. .1.2 su
41f}
Ud,=
(vagy M2U)
simítókon- =12 U-1t>U

2
denzátorral
I
I Umio= O~-t>U
=12 U-t>U
Feszültségsokszorozók
Együtemű
m1
U••"f2· o
kétszerező
$2 12 U
01
lu c U,
fo = f
A feszültségsokszorozó kimeneti
rel
Kétütemű
U~"f2· O feszültsége nagymértékben függ
kétszerező "f2.12. a terheléstóI. Ezért célszerú kis
U
terhelóárammal múködtetni.
ts= 2· f
02
Együtemű -;-l
u ••"f2· O
sokszorozó c IC
I $2· n· 12u
VI ULf:. 7~
I
I
.1t ts=: f
I
I
"
I c I
n=2 "
C
+
Ud;
108
Bipoláris tranzisztorok alapkapcsolásai (NPN-típus)
Alapkapcsolás Földelt emitterű kapcsolás Földelt kollektorú kapcsolás Földelt bázisú kapcsolás
Jellemzöje Az emitteren Akollektoron A bázison
nincs ietteszültséc nincs ielfeszültséq nincs ielfeszültséa
Kapcsolási rajz +UT
+UT 0 UT
ri~
-R1>-r- +
Rl R,Q
Rl R,Q
-,-j~ ----1-2~ -1 --r-t~ c3
I~~I
--t--.--
U~ Ube
R2 REQilu~
---1
ICl CL
f""R2 rR,
-_>-'e-'-
Uki
Erősítés I A,=-J1,
rBE
(Rc II rCE)
I I A,~ 1, hajJ, RE > rBE
I I A,~L,
rBE
Rc
I
Ap=A,' A; I A;~ jJ rp=180°
I I A;~jJ rp=O
I I A;~l rp=O
I
I
I 7i
BE
Bemeneti ellenállás r'oe = (R, II R211 rBE)
I I rbe=jJ· RE+rBE
I
rbe= (r II RE ]
I
Kimeneti ellenállás I rkl = (Rc II rCE)
I I rkl = (r; II RE]
I I rkl = (Rc II rCB)
I
Általános felhasználású, Impedanciaváltó Nagyfrekvenciás erősítők
Alkalmazás
kis teljesítményű Emitterkövetőnek
erősítők is nevezik
Térvezérlésű tranzisztorok alapkapcsolásai (N-csatornájú)
Alapkapcsolás Földelt source-ú kapcsolás Földelt drainű kapcsolás Földelt gate-ű kapcsolás
.rr·
Jellemzöje A seure-on A drainen A gate-en
nincs jelfeszültség nincs jelfeszültséa nincs ielfeszültséa
Kapcsolási rajz , UT u UT
Rl:'" i
Tur t~~}-
Ro
y ' R1 :: Ro
r tű
;' HI-:- ,. HI
R2 C2 J R2 _ U~
U""
R2 C~ u. U"" Rs U~
u"" CL
__ '00---
Erősítés
A,=- S, Ro A, ~ 1, ha R,Y
1
S lA."A;~ 1
5 R.
rp=O
Ai ---t OQ rp= 1800 Ai~OQ rp=O
I
Bemeneti ellenállás
I
rbe = (R, II R2)
I I
rbe = (R, II R2)
I I rbe=(~ II R,]
I
I
1
Kimeneti ellenállás rkl ~ Ro
I I
rki=811 R,
I I rkl~ Ro
I
Alkalmazás Általános felhasználású, Rendkívül nagy Nagyfrekvenciás erősítők
kis teljesítményű bemeneti ellenállású
erősítők impedanciaváltó
109
Műveleti erősítők alapkapcsolásai
Uo. a bemeneti íeszűfséq, V R, az elótét-ellenállás, Q Awaz üresjárási feszültségerősítési tényező
U. a kimeneti feszültség, V R, az elótét-ellenállás, Q
Uo., a bemeneti teszütséq, V Au = ~: a feszúitséqerősftási tényező
R a visszacsatoló ellenállás, Q
Uo., a bemeneti teszütséq, V ree a bemeneti ellenállás, Q
1, a terheló- (kimenó-) áram eróssége, A r. a kimeneti ellenállás, Q A, = .2 az áramerösjtési tényező
Po. a bernenőteliesjtmény, W 1••
P, a kirnenőteliesftrnény, (terhelésen), W Ap = ~ a teljesitrnényerősftési tényező
rp az Ube és U. közötti fázisszög Pbe
Invertáló erősítő Neminvertáló erősítő
~Coco
,.-------i+
U". =.!!..-. u;
R,
rbe ~ R, R
A'=-R ,
rp=o
Számlálóerósító, az A csak Rés R, értékétói függ. Ha R, ~ =, akkor A ~ 1, impedanciaváltó, elektronikus

teszűltséornérők erösftöie
Összeadó erősítő
RKl
~
be
I_U. =---""- (R_~- U_ , +_:, ----""Uo.,
) __ ----'1 I Feltételek:
RK, = n- R,
RK, = n· R,
U. = n - (U"., - Ube,)
I
Számlálóerősító
Integrálókapcsolás Differenciálókapcsolás
U"j
lu"
R I~~
I~ jUk;
Alkalmazás:
analóg számológépek,
szabályozók
m
u.p,
~
lu.. ~+
Coco
Alkalmazás:
lu.
analóg számológépek,
szabályozók
u,p,
~
I Uk;= R~ C f Ubedt
I ~b-==. I
U.=-R- C
dUbe
dt
I
I "'Uk;~-~
R·C
o;
I I U.~-R- C"'Ube
M
I
110
Tirisztoros kapcsolások
p-gate-ű tirisztor Lekapcsolható tirisztor Kétirányú tirisztor (triac)
Aj: GTO-tirisztor
A~1: A~:
Gyújtás: pozitív gate-árammal Gyújtás: pozitív gate-árammal Gyújtás: pozitív vagy negatív
Kioltás: az IH tartó áram alá csökkenő Kioltás: az IH tartóáram alá csökkenő gate-árammal
árammal árammal, vagy negatív gate-árammal Kioltás: az IH tartóáram alá
Fő felhasználási területe: Fő felhasználási területe: egyenáramú csökkenő árammal
egyen- és váltakozó áramú körök körök teljesítményvezérlése Fő felhasználási területe: váltakozó ára-
teljesítményvezérlése mú körök teljesítményvezérlése « 5 kW)
Elvi mú'ködés Jelleggörbék Védökapcsolás/Zavarszűrés
Tirisztor Triac
tor
$}C"'''~c"}
++-
nr.
,\~ '" ju_ U, Terhelés
G
=j=c"c,,=j=
Gy R!
~
Tirisztor (tri ac) : terhelést kapcsol
Gyújtó: a gate-áramot állítja be
U, r IH U
LEl
CEl-CE4, LE" LE, zavarszúrők

Cs, Rs védi a tirisztort a túl nagy feszültség
UG a generátorieszültség meredekségtől, a túlzott töltéshordozó-fe
U, a terhelés feszültsége lesi eg kialakulásától és az indukciós feszült
U,e, a vezérlőfeszültséq séoektöl.
Tirisztoros teljesítményvezérlés
<D Egyenáramú kapcsoló @ Fázishatás-vezérlés
Vezérlés gyújtó- és Vezérlés gyújtó-
Be kioltóimpulzusokkal impulzussai
U'&~
A tirisztor az UG (!Gl
, , ., I t Kikapcsolható nullaátmenetében
Ki: : I J
tirisztor vagy kiolt.
t '1 I I I I I
UG : I 1 I I I I I kioltókapcsolás A terhelés
teljesítménye függ
A terhelés T -1
aTto
teljesítménye - ~
Alkalmazás:
váltakozó áramú
Alkalmazás: teljesítményvezérlés
kapcsolóhálózatok, Különlegessége:
egyenáramú nemszinuszos
hajtások terhelőfeszültség
<v Vezérelt egyenirányító @ Teljeshullámú vezérlés (impulzuscsomag-vezérlés)

Vezérlés Vezérlés a T tartam ú
gyújtóimpulzussal impulzussal vagy
a váltakozó feszültség
A tirisztor az UG (1Gl nullaátmenetévei
nullaátmenetében (nullafeszültség
kiolt kapcsoló).
A terhelés
A terhelés teljesítménye függ
T _
teljesítménye függ
I : ~ : t T _ a Ttol.
I 1 I I
ar-t?1 Különlegesség:
Ul~ t ~ ~ ~ ~ Alkalmazás:
U,
zavarmentes,
de felhasználása csak
töltóáramkörök, .vivőtrekvenciás"
t hajtások rendszereknél.
111
Tirisztoros kapcsolások
Egyenfeszültség-kapcsoló, Egyenfeeszültség-kapcsoló
kikapcsol ható tirisztorral kikapcsoló tirisztorral
A terhelöfeszültséget A terhelő-
1.a 111. old.
az CD ábrán.
RI ter-
helés
feszültséget
1. a 111. old.
az CD ábrán. l .
I
'R1ter-
helés
~~,~J
Az R-en átfolyó
max. áram < IH
Vezérelt egyenirányítók
Az M1C együtemű középponti kapcsolás A 82C kétütemű hídkapcsolás
A terhelöfeszültséget A terhelö-
1. a 111. old. feszültséget
a@ ábrán (egy- 1. a 111. old.
utas kapcsolás). az Q) ábrán.
csak kis teljesít- Teljesítmények
ményekre 10 kW-ig.
Alkalmazás:
vasutaknál.
Az M3C háromütemű középponti kapcsolás A 86C hatütemű hídkapcsolás
L1
L2
L3 L1
L2 RI ter-
helés
L3
u,~ Feszültség- és áram- Csekély hullámosság ú

megszakítások a terhelésen, U, T egyenfeszültséget állít elő.
2 T Feszültség- és árammeg-
~ ha r<:3 T
t szakítások, ha t « ~ T
Nagy teljesítmények
kapcsolására alkalmas.
Fázishasítás-vezérlés/teljeshullámú vezérlés
Megoldás ellenpárhuzamos kapcsolású tirisztorokkal Megoldás triac-kal
A terhelöfeszültséget 1.a 111. old. a @, ill. @) ábrán. A terhelöfeszültséget 1.a 111. old. a @, ill. @) ábrán.
Nagy teljesítményekre is alkalmas. 10 kW-nál kisebb teljesítményre alkalmas.
112
16. DIGITÁLIS TECHNIKA
Kapcsolóelemek Alapelemek
Működés Kapcsolási rajzok Érintkezővázlatok - egyenletek Igazság'

táblázatok
ÉS A B Eset 8 A X
'~ :j}--, ---X

I
X=A/\8
az ÉS kap-··
I 1
2
O
O
O
1
O
O
csolat jele 3 1 O O
B SZabv~nYOS)AU;x (régi jele e) 4 1 1 1
B (USA)
A Eset B A X
VAGY
'=Ll;;,; : 1)-, -G}-x

I X=Av8
a VAGY kap-
I 1
2
O
O
O
1
O
1
csolat jele 3 1 O 1
B (SZab~ánYOS)A ~X (régi jele +) 4 1 1 1
B (USA)
NEM
A ---LJ= X
A-{)-X
(szabványos) A ~X
'9f,
A ------c-X
I X=A
a tagadás
jele
(negáció)
I
EsetiAIX
21
0
1 1 1O
1
(USA) A
Összetett elemek
Működés Kapcsolási rajzok Érintkezővázlatok - egyenletek Igazság-

táblázatok
KIZÁRÓ- ~----...::..-. B Eset 8 A Z
VAGY, '~ :jV-z A

Z
!Z=(A/\ S) v(A/\ 8)1
1
2
O
O
O
1
O
1
antivalencia
B (SZa~ányOS) A jD:z 3
4
1
1
O
1
1
O
B (USA)
NEM-ÉS A Eset B A Z
'=:['1;;; : j)--z -GJ-z !

Z=A/\8
I 1
2
O
O
O
1
1
1
B ~z
(SZab~ányOS) A
Z=A,B= ii.vEi
3
4
1
1
O
1
1
O
B (USA)
NEM-VAGY
'~ ::::v--z A Ei
I
Eset 8 A Z
~Z Z=Av8
I 1 O O 1
Z=AvB = ii.,Ei 2 O 1 O
3 1 O O
4 1 1 O
B (SZa~ánYOS)A ~Z
=v--
B (USA)
EKVIVA- - I Eset 8 A Z
LENCIA A ALJB IZ= (A/\ 8) V (A/\ S)
1 O O 1
An B =: Z
2 O 1 O
B (SZa~VánYOS)A :=)D:z 3
4
1
1
O
1
O
1
B (USA)
113
Állandók, változók, kapcsolási algebra
Állandó 1 ~ igaz, helyes
Változók A változók a O vagy az 1 értéket
vehetik fel.
Csak két állandót használnak,

O ~ nem igaz, hamis
I Megvalósításuk kapcsolóval
(záró) történik.
(
-A
1O 1
Kapcsoló nyitva: A =O
a O-t és az 1-et. A Kapcsoló zárva: A = 1
A O szakadásként, A változó neg~!tja bontókapcsolóval
az 1 rövidzárként fog ható fel. állítható elő (1. A ).
r A változót betűvel jelölik. A bemeneti változókat az ábécé első

betűivel, a kimeneti változókat az ábécé utolsó betűivel
nevezik el.
Posztulátumok Állandók kapcsolata Tételek Egy változó és egy

1\az ÉS kapcsolat jele állandó kapcsolata
va VAGY kapcsolat jele
Kommutativitás (felcserélhetőségi szabály) Asszociativitás (zárójelbe foglalás szabálya)
Z=AI\BI\C=CI\AI\B Z=AI\ (BI\C)= (A 1\ B) I\C
Z=AvBvC=CvAvB Z=Av (BvC)= (Av B) vC
Az ÉS és a VAGY kapcsolat változói nak A változók egymáshoz rendelésének sorrendje

sorrendje tetszőleges. tetszőleges.
Disztributivitás (zárójelek felbontásának szabálya) ~ I

Z=Av (B 1\ C) = (Av B) 1\ (Av C)
Z=AI\ (B v C) = (A B) (A C)
A~ __Ai ~ ~
By By
1\ V 1\
Nevezetes változatok:
AI\(AvB)=A
Av(AI\B)=A
A Oe Morgan-szabályok (a negált kifejezés feloldásának szabálya)
Y=AI\B=AvB
Y=AvB=AI\B
A kötődési szabály Az ÉS kapcsolat mindig erősebb kötődést jelent, Z=AvBI\C=Av(BI\C)

mint a VAGY kapcsolat
114
Igazságtáblázatok, logikai kapcsolások, kapcsolási analízis, szintek
Igazságtáblázatok Két bemenet lehetséges logikai kapcsolata

2 változó, pl. NEM-VAGY Tükrözési tengely
Eset
1
BAZ
O O 1
A =l}--1 Z Eset B A Z, Z2 Z3 Z. Z. Z. Z7 Zs z; ZlOlZ,l Z'2Z'3Z'4tz,slZ'6
2 O 1 O B
1 O O O 1 O 1 O 1 O 1 O 1 O 1 O 1 O 1
3 1 O O
2 O 1 O O 1 1 O O 1 1 O O 1 1 O O 1 1
4 1 1 O
3 1 O O O O O 1 1 1 1 O O O O 1 1 1 1
4 1 1 O O O O O O O O 1 1 1 1 1 1 1 1
3 változó, pl. ÉS
« -c
A=U-
<ll
Eset C B A Z ...,« ...,-c Ü Ü <1:
>
<ll '>"
CD <ll
>- <ll '0 <ll ·0 Z Z :0" :0'
1
2
O
O
O
O
O
1
O
O
B
C
Z o
'0
"o
<!l
I
:0 Ü
:; .o:Q .«
o
Ü w
:Q .« --'
.c o -c
:c w :c w >= >
:5'
cn
·W
I
w
--'
-c
>
ol
'm<Il ~
o a.
'u
'<ll
ol
'<ll
<Il
o
~ >-
<Il a.
'<ll
'u
-
'0
"o
3 O 1 O O c: ::; .S ::; s c: c: o c:
-
.!!! z .S z z o o .~ .!!!
.« w w CI) .~
:;
4 O 1 1 O Z co co -c « « z ·W '"
W
N
<ll -c N
<ll « .:;;:
5 1 ru- \) O 17M
6 1 O 1 O
7 1 1 O O
....L Li
8 1 1 ~
4 változó, pl. NEM-ÉS
EsetDCBAZ
1 O O
200010
300100
4 O O
501000
O
1 1
1
O
An-
B
C
O
Szabályok:
Z
I I
Nem minden lehetséges logikai kapcsolat értelmezhető.

A tükrözés tengelyétől jobbra a baloldali logikai kifejezések negáltjai
helyezkednek el.
I
I
6 O 1 O 1 O Minden további
7 O 1 1 O O változó Kapcsolási analízis
8 O 1 1 1 O megkétszerezi Összefüggés a digitális kapcsolóáramkörök, az igazságtáblázat
a variációk számát. és az egyenletek között
Amennyiben a sorokat
bináris számként A
olvassuk,
13 1 1 O O O a bemutatott
14 1 1 O 1 O példában növekvő
B
15
16
1
1
1
1
1
1
O
1
O
O
számsort kapunk. z
Logikai szint
Z=XI\Y
A lehetséges bináris szinttartományok Co-----~
Z = (A v B v C) 1\ B 1\ C
Digitális kapcsolóáramkör
ll.
V I I I I
15 I ~. Eset C B A A B X=AvBvC Y=BI\C Y Z
10
I I"~ !
1
2
3
O
O
O
O
O
1
O
1
O
1
O
1
1
1
O
1
1
1
O
O
O
1
1
1
1
1
1
4 O 1 1 O O O O 1 O
". I. H L
I I
5
6
7
1
1
1
O
O
1
O
1
O
1
O
1
1
1
O
1
1
1
O
O
1
1
1
O
1
1
O
L L 0,8 8 1 1 1 O O 1 1 O O
Az áramkörhöz tartozó igazságtáblázat
-5 Az L és H nem logikai
Eset B A Z
állandók, hanem L (Iow) - alacsonyabb feszültségszint
-10
I LszintmeghatározásOk. 1
2
L
L
L
H
L
H
Az L és H szinteket A mínusz végtelenhez közelebbi szint
~ 3 H L H
-15
l
I
. tartalmazó tábláza-
tokat szinttábláza-
toknak nevezzük.
4
Szinttáblázat
H H H
I H (high) - magasabb feszültségszint
I A plusz végtelenhez közelebbi szint
115
Pozitív és negatív logika, kapcsolóáramköri családok
Pozitív és negatív logika L=O L=1

Az l és H bináris szintekhez a O és 1 logikai állandókat kétféle módon H=1 H=O
rendelhetjük hozzá:
A kapcsolóáramkörök kapcsolási tulajdonságait megváltoztatja a pozitiv
logikából a negativ logikába való átmenet.
A pozitiv logikájú ÉS a negativ logikában VAGY.
A pozitiv logikájú VAGY a ne~ativ logikában ÉS.
Ennek megfelelően a NEM-ES kapcsolatból NEM-VAGY, a NEM-VAGY
kapcsolatból NEM-ÉS lesz.
Kapcsolóáramköri családok
TIL:
DTL: dióda-tranzisztor logika r---------~---------.------ous=+SV
tranzisztor-
Eset B A Z tranzisztor
1 L L L logika
2 L H H
3 H L H
4 H H H
A "-"'---.../ ~---oZ
EsetBAZ Bo-+ ....•...--'
* pozitiv 1 LLL co+-+-~
logikánál 2 L H L
Ao-----l<'Ii--, 3 H L L
Z 4 H H H
Bo-----l<'Ii----'
Jellegzetes TIL-kapu, pozitiv logikájú NEM-ÉS
C 4lttt- 1
2
A
L
H
Z set
H
L
ECL:
emitter-
csatolt
us=+ SV
N:=-)
A logika
MOS-logika
P-MOS: P-csatornás FET felhasználásával
N-MOS: N-csatornás FET felhasználásával
C-MOS: P-csatornás és N-csatornás FET (emitter coupled logic)
felhasználásával .----- ..•....
---0 OV
lJf'5V Eset B
1
2
3
L
L
H
A
L
H
L
Z
H
L
L
ECl-kapu, pozitiv logikájú NEM-VAGYNAGY
Kapcsoló ák. család DTL TIL ECL N-MOS C-MOS
oz 4 H H L Üzemi feszültség +5V ..

+ 15V
+5V +5V
(-5 v)
+5V +3V ..
+5V
N-MOS-kapu, Kapunkénti 10.. 10mW 60mW 2mW =5nW
teljesitményfelvétel 20mW
:j~ pozitiv logikájú

NEM-VAGY A jelátfutási idő
Legnagyobb
kapcsolási frekvencia
Jellemző
30ns
16MHz
3... 10ms
50 MHz
2 V...3 V 1 V
1 ns
500 MHz
0,3 V
5... 15ns
kb.
30 MHz
2V
6... 20 ns
kb.
25 MHz
1 V...2V
zavartávolság
A Z A tp jeiátfutási idő megadja, hogya bemeneti jel változása mennyi idő eltel-
A~------, tével jelenik meg a kapu kimenetén. Megkülönböztetjük a tpLH-t, ami alatt a
L H
H L kimeneti jel l-ről a H szintre változik, és a tpHL-Í, ami alatt a kimeneti jel aH-rói
L L az l szintre változik. A tp jelátfutási idő a tpLH és a tPHLközépértéke.
Bo-I---..-,
H L A legnagyobb kapcsolási frekvencia megadja, hogy az adott elemekből álló
kapcsolás milyen maximális kapcsolási frekvenciával működtethető bizton-
ságosan.
rl---+--<>Z C-MOS-kapu,
A jellemző zavartávolság a sztatikus és a dinamikus zavarbiztonság közép-
pozitiv logikájú értéke . A sztatikus zavarbiztonság megadja azt a bemeneti feszültségválto-
NEM-VAGY zást, amely az elem kimeneti állapotát még éppen nem változtatja meg.
A dinamikus zavarbiztonság megadja annak a rövid idejű bemeneti zavarim-
pulzusnak a feszültségét, amely az elem kimeneti állapotát még éppen nem
változtatja meg.
116
VAGY normálalak, Karnaugh-tábla
VAGY normálalak (diszjunktív normálalak)
Kapcsolási szintézis: a kapcsolás megvalósítása az igazságtáblázat alapján.
Az igazságtáblázat átalakítása a VAGY normálalakra
Eset BAZ Eset BAZ Minden, a kimeneti oszlopban (Z-oszlop) található 1 állapot
1000 1001 ~A"B teljes konjunkcióhoz vezet.
2010 2011 ~A"B A teljes konjunkció az összes előforduló változó ÉS
3100 3101 ~A"B kapcsolatát jelenti.
4 1 1 1 ~A" B 4 1 1 1 ~A"B A teljes konjunkció képzése ebben az esetben: amennyiben
a változó értéke O, a negáltját, egyébként a nem negáltját
Példa: Eset C B A Q kapjuk.
1 O O O O Többszöri teljes konjunkciónál az összes konjunkció
2 O O 1 1 ~A"B"C VAGY kapcsolatával VAGY normálalak adódik.
3 O 1 O O A baloldali igazságtáblázat VAGY normálalakja:
4 O 1 1 O
Q~(A" B "C) v (A" B" C) v (A" B"C)
5 1 O O 1
6 1 O 1 O A VAGY normálalak az igazság táblázat tartaimát
7 1 1 O O
egyenletekben adja meg.
8 1 1 1 1
Igazságtáblázat
A Karnaugh-Veitch-tábla (KV-táblának is nevezik)

A 2-változós (A, B) Karnaugh-tábla VAGY normálalak:
:EE .
A A A A
Z~ (A" B) v (A" B)
B A"B A"B A VAGY normálalak egyszerűsítése
szomszédos teljes konjunkciókból
'~o;:::j/A A Ef álló blokkok kialakításával.
B A"B A"B
Z~B
Tábla A teljes konjunkció A megvalósított VAGY
mezői normálalak Azok a változók, amelyek egy
blokkban negálva és nem
negálva is szerepelnek, kiesnek.
3-változós (A, B, C) Karnaugh-tábla

~
A A A
B A"B"C A"B"C A"B"C A"B"C

B A"B"C A"B"C A/\B/\C A/\B/\C
/~( -'- E f
C C C
~ f f f
C
A tejes konjunkció A tényleges A Karnaugh-táblába beírt VAGY norrnálalak:
mezői tábla henger
alakú
Z~ (A"B /\C) v (A"B " C)v (A/\B " C)
v (A /\ B /\ C) v (A" B " c) v A /\ B /\ C
Az egyszerűsített egyenlet:
A 4-változós (A, B, C, O) Karnaugh-tábla EsetOC8AZ Példa:

1 O O O O 1 =;.)\"ll"c"o
A A, Z O O O 1 1 ~A"ll"c"o
3 O O 1 O 1 ~)\"8"C,,O
4 O O 1 1 1 ~A/\8"C/\il
A"8,,C/\il A"8"C,,il )("8,,c/\il)("8/\c,,ilil 5 O 1 O O O
8 6 O 1 O 1 O
7 O 11 O O
A"8"C,,O A"8"C,,O A,,,8,,C,,OA,,,8,,C,,O 8 O 11 1 O
9 1 O O O O
II
A" II"C" ° A"ll/\C"o Ip; " ll"C /\° )("ll"c"o ° 10
11
lZ
1 O O 1
1 O 1 O
1 O 11
1
O
1
~A/\ll"c"o
~A"8"C,,O
13 11 O O O
A"ll"C"il A"ll"c"o )("ll"c"il )("ll"C"il il 14 11 O 1 O
15 11 1 O O Az egyszerűsftett egyenlet:
C C C 16 11 1 1 O Z ~ (A" C) v (C" lS)
117
Flipflopok
Áttekintés Dinamikus bemenet
Flipflop: bistabil Sztatikus bemenet

billenőfokozat E'--l1- 0'
\ 1)
O,
2~02
Aszinkron Szintvezérelt Élvezérelt

flipflop flipflop flipflop
A dinamikus bemenetek jelölése:
E-f :~ O t, f
E-+ ~~ O f, f
t, a bekapcsolási időpont
Felfutó élre (O ---7 1) működő Lefutó élre (1 ---7 O) működő

Kéttárolós
flipflopok dinamikus bemenet dinamikus bemenet
Tároló Egytárolós
flipflopok dinamikus ábrázolása ábrázolása
flipflopok
(Iatehek) közbenső
A statikus bemenetet a bemenet állapota működteti.
tárolóval
A dinamikus bemenetet a bemeneti állapotváltozás működteti.
Az idők:
to a meghatározott impulzus előtti, to +' az impulzus utáni időpont
SR-flipflop tn tn+ 1 tn tn+1

Kapcsolási rajzjel Eset R S O, Eset R S O, O,
~ 1R O,O'5*ft=
5 15 O,
~=i[f-O,(
R~02
5~5 R 1R(1
(
R* R
(1
O2 3
4
1
2
O
O
1
1
O o.,
1
O
1
1
O
=
1
2
3
4
O
O
O
O
O
O
1
1
O
1
O
1
n
~}
Tárolás
Beállftás
Ábrázolás Abrázolás Az egy éllel vezérelt Egyszerűsített
5 1 O O
a függőség a függőség SR-flipflop rajzjele, igazságtáblázat 6 1 O 1 g} Törlés
jelölése nélkül jelölésévei az impulzustói független
7 1 1 O
S' beállító- és R*
törlőbemenetek
8 1 1 1 :} Tiltás
feltüntetésével Részletes igazságtáblázat

T-flipflop
--EJ= -UO,
Kapcsolási rajzjel
Eset O, O,
0,
T T T T O 1
O2 O2 2 1 O
A T-flipflop minden vezérlő impulzusélre átbillen Igazságtáblázat
D-flipflop
Kapcsolási rajzjel Eset D O,
1D O, ~1D O, 1 O O
( (1 ( (1 2 1 1
~ O2 O2 Igazságtáblázat
A D-flipflop a vezérlő impulzusél hatására tárolja és
a O, kimeneten továbbadja a D bemenet állapotát
JK-flipflop Egy éllel vezérelt Egyszerű-

tn ln+ 1
JK-flipflop kapcsolási sífett
Kapcsolási rajzjel rajza, 3 J és Eset K J O, igazság-
tablázat
3 K bemenettel,
egy órajeltói független
1 O O o.,
2 O 1 1
beállító- (S) és egy órajeltói 3 1 O
)~) O, független törtö- (R) O
( (1
K 1K O2 bemeneltel.
4 1 1 Li
118
Bináris kódok, számláló, osztó, léptetőregiszter
Négy bites kódok Gray-kód Decimális G R A Y
(minimálkódok) számjegy
BeD-kód 3-különb- Aiken-kód O O O O O

ségi kód 1 O O O 1
Decimális 23 2' 2' 2° D C B A @@@(j) 2 O O 1 1
számjegy 842 1 D C B A 3 O O 1 O
O O O O O O O 1 1 O O O O y 4 O 1 1 O
1 O O O 1 O 1 O O O O O 1 5 O 1 1. 1
A
2 O O 1 O O 1 O 1 O O 1 O 6 O 1 O 1
3 O O 1 1 O 1 1 O O O 1 1 R 7 O 1 O O
4 O 1 O O O 1 1 1 O 1 O O G 8 1 1 O O
5 O 1 O 1 1 O O O 1 O 1 1 9 1 1 O 1
6 O 1 1 O 1 O O 1 1 1 O O 10 1 1 1 1
7 O 1 1 1 1 O 1 O 1 1 O 1 11 1 1 1 O
8 1 O O O 1 O 1 1 1 1 1 O 12 1 O 1 O
9 1 O O 1 1 1 O O 1 1 1 1 13 1 O 1 1
A bővitett Gray-kód szerinti 14 1 O O 1
szög kódoló tárcsa 15 1 O O O
Ötből-kettő kód (hibafelismerő kód) Hamming-kód

Lexikogra- Walking- 7-4-2-1-0 8--4-2-1-0 (hibajavitó kód)
tikus kód kód kód kód 1 2 3 4 5 6 7
Bitsorszám
Bitsorszám 514131211 514131211 514131211 514131211 Érték Ko K, 23 K, 2' 2' 2°

Nincs Nincs Decimális O O O O O O O O
Érték 7141211 10 8141211 10 számjegy 1 1 1 O 1 O O 1
Decimális
2 O 1 O 1 O 1 O
szá~jegy
O O O 1 1 O O O 1 1 1 1 O O O 1 O 1 O O 3 1 O O O O 1 1
1 1 1 O O O O O 1 O 1 O O O 1 1 O O O 1 1 4 1 O O 1 1 O O
2 1 O 1 O O O O 1 1 O O O 1 O 1 O O 1 O 1 5 O 1 O O 1 O 1
3 1 O O 1 O O 1 O 1 O O O 1 1 O O O 1 1 O 6 1 1 O O 1 1 O
4 1 O O O 1 O 1 1 O O O 1 O O 1 O 1 O O 1 7 O O O 1 1 1 1
8 1 1 1 O O O O
5 O 1 1 O O 1 O 1 O O O 1 O 1 O O 1 O 1 O 9 O O 1 1 O O 1
6 O 1 O 1 O 1 1 O O O O 1 1 O O O 1 1 O O
Ko, K, és K, ellenőrző bitek
7 O 1 O O 1 O 1 O O 1 1 O O O 1 1 1 O O O
8 O O 1 1 O 1 O O O 1 1 O O 1 O 1 O O O 1
9 O O 1 O 1 1 O O 1 O 1 O 1 O O 1 O O 1 O
Szinkron 3-bites bináris előre számláló Aszinkron 3-bites bináris előre számláló
(modul 8) ®o, 00, (Da'
,;r;r;r
t.RtRt.h
~::~~
E\ ru /lj 13] I4Jftl.mlllJH].. a1 ' " ' . , , , , t
a1 : : : : : : : :t
A,i'
dbHc
I ' I I ,
~:::n: A
a,! : :
:
0--llJ:l
: ; : : :
I
: :
:
I ®
0'1 j :: t ~:::
H ri 0
. t=j h : f
0
\LI
a, 1 ,: '
i
:l
, I
0,\ , 1---
0--- 0;0
I
f 0
4 bites léptetőregiszter Frekvenciaosztó
(előre irányú) osztásarány 3: 1
119
17. DIN VDE ELŐíRÁSOK
A VDE-előírásrendszer felépítése
A VDE-előírások a DIN-szabványok részét képezik. Ennek 4. csoport: mérés, vezérlés, vizsgálat
megfelelően egy DIN jelölést és egy VDE-számot is viselnek, pl. A 4. csoport mérőkészülékek, mérőváltók, számlálók stb. előirá-
DIN 57100 VDE 0100, rövidítve DIN VDE 0100. A VDE-elő- sait tartalmazza, pl. VDE 0413 a készülékek védelmére vonatko-
írásrendszer 9 csoportból áll. zó vizsaálati előírásokat.
O. csoport: általános szabályok 5. csoport: gépek, átalakítók
Az O. csoport tartalmazza egyebek között a tárgymutatót, és Az 5. csoport egyebek között az akkumulátorok, villamos forgó-
azokat a legfontosabb szabályokat, amelyek alapján az előíráso- gépek, transzformátorok, fojtók, egyenirányítók és kondenzáto-
kat kidolgozzák és beillesztik a VDE 0050 sz. energiagazdáI- rak előírásait tartalmazza.
kodási törvénvbe.
1. csoport: energiaipari berendezések 6. csoport: szerelési anyagok, kapcsolókészülékek
Az 1. csoport legfontosabb előírásai a VDE 0100 (erősáramú be- A szerelési anyagokra vonatkozóan rendkívül fontos a VDE 0636
rendezések létesítése) és a VDE 0105 (ezen berendezések üze- 1. rész (olvadóbiztosítók) és a VDE 0641 (világításkapcsolók).
meltetésel.
2. csoport: erősáramú vezetékek 7. csoport: használati és munkaeszközök
A 2. csoport az erősáramú vezetékek és a kábelek előírásait Használati készülékek, pl. világítók, villamos melegítők, villamos
tartalmazza, pl. VD 0298 3. rész a vezetékek határhőmérséklete. háztartási készüléke~(~illamos sijerSZámok javítására vonatkozó
előírásokat tartalmaz VDE 0701 .
3. csoport: szigetelőanyag ok 8. csoport: informatika
Ez a csoport a szigetelőanyag ok, szigetelőszalagok, bevonó- Ez a csoport tartalmazza egyebek között a VDE 0800 (távközlés-
masszák, szigetelőlakkok, szigetelőolajok és szigetelőgázok technikai berendezések létesítése és üzemeltetése) és a VDE
(kén-hexafluorid) követelményeit tartalmazza. 0855 (antennaberendezések létesítése és üzerneltetése) elő-
írásait.
Az új DIN VDE 0100 felosztása

Rész Tartalom Rész Tartalom
100 Általános követelmények 600. rész ... - vizsaálatok

200 Általános érvénvű foaalmak 600 Elővizsgálatok
700. rész ... - kűlönleges helyiségekrel
300. rész ... - általános utasítások
berendezésekre vonatkozó előírások
300 Villamos berendezések tervezésére, 701 Fürdőkáddal vagy zuhanyozóval felszerelt
hálózatfajtákra vonatkozó általános utasítások helyiségek
(korábban 310. rész) 702 Uszodák
320 Külső villamos hatások 703 Szaunák
330 Kompatíbilitás' 704 Építési területek
340 Karbantarthatóság 705 Mezőgazdasági üzemek
350 Az áramellátás biztonságtechnikai 706 Korlátozottan vezetőképes padlójú, ill. környezetú helyiségek
osztálvozása 707 Adatfeldolgozó berendezések földelése
400. rész ... - védelmi intézkedések 720 Tűzveszélyes üzemek
410 Veszélyes testáramok elleni védelem 721 Lakóautók, csónakok, jacht ok , táborhelyek. hálóhelyek
420 Hőhatás elleni védelem 722 Mozgó építmények, kocsik, mutatványos lakókocsik
430 Vezetékek és kábelek túláramvédelme 723 Oktatóhelyiségek, kísérleti állásokkal
440 Túlfeszültség elleni védelem 724 Villamos berendezések bútorzatban
450 Káros feszültségcsökkenés elleni védelem 725 Segédáramkörök
460 Védelem leválasztással és kapcsolással 726 Emelőgépek
482 Védőintézkedések kiválasztása, 727 Hajtások és hajtáscsoportok
tűzvédelem 728 Pót-áramellátó berendezések
500. rész ... - villamos üzemi eszközök 729 Kapcsolóberendezések és
kiválasztása és létesítése elosztók
510 Általános szabályok 730 Vezetékek üreges falazatban és túlnyomóan
520 Vezetékek és kábelek fektetése éghető anyagú épületekben
523 Vezetékek és kábelek méretezése 731 Villamos üzemek, zárt villamos üzemek
530 Kapcsoló- és vezérlőkészülékek 732 Épületbevezetések
733
537 Leválasztó- és kapcsolókészülékek Új az 520. részben
734
540 Földelés, védővezető, egyenpotenciálra 735 Hordozható áramfejlesztő
hozó (EPH) vezeték berendezések
550 Egyéb villamos üzemi eszközök 736 Kisfeszültségű áramkörök a nagyfeszültségű
558 Szerelési eszközök 737 kapcso ló mezőben
559 Világítás és világítóberendezések 738 Nyirkos és nedves területek és helyiségek,
560 Biztonsági célú vili. üzemi eszközök szabadtéri berendezések
, Komoatibilitás fr.-anaol itt illeszthetőséa

A szürke tónussal jelzetl részeket szabványként még nem vezetlék be.
120
A veszélyes testáramok elleni védőintézkedések áttekintése DIN VDE 0100 410. rész
Közvetlen érintés elleni Közvetett érintés elleni Védelem mind közvetlen,

védelem védelem mind közvetett érintés ellen
1. Feszültség alatti részek 1. Védelem lekapcsolással (6.1) 1. Védelem
védelme szigeteléssei (5.1)' 2. Védelem jelzéssel (6.1) törpefeszültséggel (4.1)
2. Védelem lefedéssel vagy 3. Kettős szigetelés 2. Védelem csökkentett üzemi
burkolattal (5.2) (védőszigetelés) (6.2) feszültséggel (4.3)
3. Védelem elkerítéssel (5.3) 4. Védőelválasztás (6.5) a) biztonsági elválasztással
4. Védelem távolság a) egy fogyasztó esetén b) biztonsági elválasztás
tartásával (5.4) b) több fogyasztó es etén nélkül
5. Kiegészítő védelem 5. Védelem nem vezető padlójú, 3. Védelem a kisütési energia
hibaáram-védő szigetelt helyiségekkel (6.3) korlátozásával (4.2)
berendezéssel 6. Védelem földfüggetlen helyi
potenciálkieavenlítéssel 16.41
, ADIN VDE 0100 410. rész szakaszainak jelölése
Hálózatfajták - védőintézkedések közvetett érintésnél DlN VDE 0100 300. rész

A szokásos háromfázisú hálózatok földelésfajtáinak jele
Példa T N-C-S
1. betű További betűk a TN-hálózatnál
I
Az áramforrások
I A villamos berendezések
2. betű I
A nullavezető és a védővezető
földelése földelési fajtái elrendezése
T földelt csillagpontú T a test közvetlenül földeit, függetlenül Sanullavezető és a védővezető
hálózatok az áramforrás csillagpont jának külön vezetéken
szigetelt, vagy impedancián esetlegesen már meglévő földelésétől C a nullavezető és a védóvezetó
keresztül közvetve földelt N a test közvetlenül össze van kötve kombináltan, egy vezetékben (NEF-
hálózatok az üzemi földeléssei vezeték)
A hálózat ábrázolása: I NEF NEF-vezeték 7 PE Védővezeték I N Nullavezeték
TN-C-hálózat túláramvédelemmel
rn~~~----~------------------Ll
~~~-----r~---------------L2
~~~~---r-4--~-----------L3
t----7TL----4--+--+--~--------NEF
T'
~ \
Nincs f-
összekötés
RB Fl
.,...".- Test -= Test 4
TN-S-hálózat túláram- és hibaáram-védelemmel IT-hálózat szigetelésfigyelövei

~ Ll rvVV'.....,..--~-------------------L 1
L2 ~~~---4~~---------------L2
~ L3
r~ r L3
r r---+---~-r-r~--+---~-----PE
N
t~.~,.
r
PE
'-
RB
-=
-- .f-
....•
''':>
Fl
...t-
•....•Test
RA 3
-=
klegyenl~éssel
TN-C-S-hálózat ~~~4r-----------------,~--------------~-----------------Ll
~~~~~--------------~r--------------+~---------------L2
túláram- és ~~~~~~------------~~--------~---+4-r--------------L3
hibaáram- r-~r+~------r----+4-~-------------N
t--7~-r-r~--~------~-r~4-r---~~---4~++~-----------PE
védelemmel
RB
Test
121
Védelem lekapcsolással
Az alábbi kapcsolókészülékek alkalmazhatók:
TN-hálózat túláramvédő készülék (pl. vezetékvédő kisautomata, olvadékbiztosítók ... ) és hibaáram-védőkapcsolók
TT-hálózat túláram- és hibaáram-védőkapcsolók, továbbá hibafeszültség-védőkapcsolók
IT-hálózat túláram- és hibaáram-védőkapcsolók, továbbá hibafeszültség-védőkapcsolók és szigetelésfigyelő
Lekapcsolási feltételek
0,2 soon belül le kell kapcsolni:
- a hálózatra max. 35 A terhelhetőségű csatlakozóval csatlakoztatott,
- az 1. védelmi osztályba tartozó, hordozható, üzem közben rendeltetésszerűen kézben tartott vagy használt
készülékek áram köreit.
Minden más áramkörben 5 soon belül kelllekapcsolni.
Lekapcsolási feltételek TN-hálózatokban

.Uo a feszültség a földhöz képest
> Uo va Z < Uo Z, a hurokimpedancia (korábban hurokellenállás)
1. - Z. gy,-
_ 1,. 1,. a lekapcsolási áram. A lekapcsolási áram kiolvasható a védőberendezés jellemző adataiból
ID' 10'
\ I
l
\\ \\
,,' II 1
10'
\
\ \
l 1\\ II \ 1\ \ 1
\\ \
ID' \
10'
\
\ \\\ \ \ \ 1\ \ \ \ \ \! \ 1\ \ \ \
H' 4
\\
2032
\
\0 o
\ \
llS 200
\ \ \
15500 800125
H' l
\
l
,\
•
\ \1\
1625 4063
\1\
'100 160250
\
1) 630
" "- 10'
..-- ~
~l~O
~5
S l \' \ \ \ .\ \ \
ID·
I ~
S l
10·
\
,
, \ 1\
l
ID·
1.·10'
,
,
2'\0
, 5 10 2
, 5
\\
,
10
'\
"\. 1"\.
5 10
,
"
\ \
,1\
tO
, 2
\
5 10s
4'10'
l
10·
,
,
2-tO . ,
10 2
\
5 10
, 2
'\
5
\
10
\1\
-, , -,
2
,
10 1
\
\
I 10s
~ Ip
A A
A gL karakterisztikájú NH-biztosítóbetétek A gL karakterisztikájú NH-biztosítóbetétek

áram-idő jelleggörbéje áram-idő jelleggörbéje
Uo' = gL karakterisztikájú kisfeszültségű biztoitó Vezetékvédő kisautomaták 1••és Zs értékei

220 V
L karakterisztikával U és G karakterisztikával
In' 1" Z, zs,n, 1. Z, Zs,Q, 1. Zs Zs, Q, 1•• Zs zs,n,

A (Ss) (Ss) 30% (0,2 s) (0,2 s) 30% (5 x/n) (~0,2s) 30% (10x/n) (~0,2 s) 30%
A n hibánál A n hibánál A n hibánál A n hibánál
2 9,21 23,9 18,4 20 11,0 8,5 10 22 16,9 20 11 8,5

4 19,2 11,5 8,8 40 5,5 4,2 20 11 8,5 40 5,5 4,2
6 28 7,9 6,1 60 3,7 2,8 30 7,3 5,6 60 3,65 2,8
10 47 4,7 3,6 100 2,2 1,7 50 4,4 3,4 100 2,2 1,7
16 72 3,1 2,4 148 1,5 1,15 80 2,8 2,15 160 1,4 1,1
20 88 2,5 1,9 191 1,2 0,92 100 2,2 1,7 200 1,1 0,85
25 120 1,8 1,4 270 0,8 0,61 125 1,8 1,4 250 0,9 0,69
32 156 1,4 1,1 332 0,7 0,54 160 1,4 1,1 320 0,7 0,54
35 173 1,3 1,0 367 0,6 0,46 175 1,3 1,0 350 0,65 0,5
40 200 1,1 0,85 410 0,5 0,38 200 1,1 0,85 400 0,55 0,42
50 260 0,8 0,61 578 0,4 0,31 250 0,9 0,69 500 0,45 0,35
63 351 0,6 0,46 750 0,3 0,23 315 0,7 0,54 630 0,35 0,27
TN-hálózatok. Az he lekapcsolási áram 5 s-nál és 0,2 s-nál, továbbá a maximális megengedett hurokimpedancia értéke.
1 Uo a névleges feszültség a földelt vezetóhöz képest

2 A biztosító vagyakisautomata névleges árama
122
Védelem lekapcsolással
Lekapcsolási feltételek TI-hálózatokban
RA a test földelési ellenállása (védőföldelés) A legnagyobb megengedett földelési ellenállás

UL a tartósan megengedett érintési feszültség TI-hálózatoknál, hibaáram-védőkapcsoló
megállapított határértéke alkalmazása esetén
1. a lekapcsolási áram Névleges A berendezés földelése,
hibaáram, 1., RA (védőföldelés)
Hibaáram-védőkapcsolók esetén úgy aTT-hálózatokban,
mint a TN-hálózatokban az [.Iekapcsolási áram egyenlő UL=50 V-nál U~=25 V-nál
az [60 névleges hibaárammal
30 mA 1667n 833 n
100 mA 500 n 250 n
300 mA 167 n 83 n
a szelektív hibaáram-védőkapcsoló esetén
0,5 A 100n 50 n
Védő- és földelővezetékek keresztmetszete Védővezetőként alkalmazható:

DIN VDE 0100 540. rész
- többerű vezetékek és kábelek vezetői
- szigetelt vagy csupasz fázisvezetékekkel közös
Fázis- PE vagy PEN Külön fektetett védővezető
védőcsőben, vezetékcsatornákban vagy hasonlókban
vezető erősáramú
védett nem védett, - rögzített csupasz vagy szigetelt vezetékek
vezetékekben,
- bizonyos kábelek fémburkolata, mint pl. köpeny
és árnyékolás
mm' mm' mm'Cu mm'AI mm'Cu
- fémcsövek és egyéb fémburkolatok
O,5-ig 0,5 2,5 4 4 - meghatározott feltételekkel más vezető anyag ú
0,75 0,75 2,5 4 4 szerkezeti elemek, pl. daruállványok
1,5 1,5 2,5 4 4
2,5 2,5 2,5 4 4 A védővezető számítása
4 4 4 4 4
6 6 6 6 6 A = ..J[~. t max. 5 s lekapcsolási idő esetén
10 10 10 10 10
16 16 16 16 16 A a minimális keresztmetszet, mm'
25 16 16 16 16 [ a hibaáram erőssége teljes rövidzárnál, A
35 16 16 16 16 t a védelem feléledési ideje, s
50 25 25 25 25
70 35 35 35 35 K az anyagtényező, pl. 115 A~ PVG szigetelésű
mm
95 50 50 50 50 rézvezetőnél
120 70 50 50 50
További anyagtényezők a VDE 0100540. részben
150 70 50 50 50
találhatók.
185 95 50 50 50
Potenciálkiegyenlítő (EPH) vezetők keresztmetszete A földelések minimális

DIN VDE 0100 540. rész földelővezeték keresztmetszete
A potenciál- A potenciálkiegyenlítés - szigetelt, mechanikailag védett

kiegyenHtés mellékágai mint az átlagos védővezető
fővezetéke - szigetelt, mechanikailag nem
Minimális 6 mm' Gu vagy mechanikai 2,5 mm' Gu védett 16 mm' Gu, 16 mm' Fe,
kereszt- azonos vezető- védelemmel 4mm'AI Al nem megengedett
metszet képességű vezeték mechanikai 4 mm' Gu - csupasz 25 mm' Gu, 50 mm'
védelem nélkül Fe tűzihorganyzott, Al nem
A minimális 0,5 x a fő védő- két test között 1 x a kisebb megengedett
kereszt- vezető PE kereszt-
metszetnél keresztmetszete metszete
nagyobb a test és egy külső, 0,5 x a PE
vezetőképes kereszt-
szerkezet között metszete
A potenciálkiegyenlités fővezetéke 25 mm' Cu-re korlátozható
123
Közvetett érintésvédelem
Védelem törpefeszültséggel Védelem csökkentett üzemi feszültséggel

a) biztonsági transzformátorral b) galvánelemmel a) biztonsági elválasztással b) biztonsági elválasztás nélkül
N Ll--~----------~--~----------
N ---+----.-------+---+-_----
[I-'-Il
PE---+---+~--~~--+_--~r_----
II
~ / U~120V
U~ SOV
Földelés nélkül
Feszültséghatárok: Nem megengedett,

50 V vagy 25 li váltakozó feszültség ha védelemként törpefeszültséget
120 Yvagy 60 Vegyenfeszültség írnak elő
Védelem védőelválasztással, Védelem védőelválasztással,

egy fogyasztóval több fogyasztóval
Elválasztó-
Ll--------1 Elválasztó-
PE --,---1'----1
vagy @J
Je
transztormátor
Csak
~yetlen
keszülék
Földeletlen
Ll
N
PE Je
transzformátor~
VDE-jelölés O IO
Potenciálkieqyenlüő
vezeték
Nem megengedett, ha' védelemként védő-

elválasztást írnak elő
Védelem szigetelt helyiségekkel Védelem földfüggetlen helyi

potenciálkiegyenlítésnél
11---.---------~--------- 11----~------~~---------
Ll----~--------~--------- L2----~--------~---------
Ll----++.-------rr~------- Ll----++.-------rr~-------
N----+++---~--rr~~~--- N----++~Po=te=nc=ia~·,.--rrt---~---
--\'.
Szigetelö
bontás kiegyenlítő
vezető Vezető
fal tal
Vezető padló
•. Az érintési távolságokat 1. a 125. old. (2,5 m)
A padló és a falak minimális ellenállása: A potenciálkiegyenlító vezeték hiba esetén

megakadályozza az érintési feszültség kialakulását (EPH)
- 50 kO 500 V névleges teszüüséqú váltakozó vagy
750 V egyenfeszültségig
- 100 kO 500 V fölötti névleges feszültségú váltakozó és
750 V fölötti egyenfeszültségnél
124
Védelmi módok, védettségi osztályok, érintési távolságok
Védelmi módok jelölése aDIN 4005017.80 szerint (MSZ lEe 34-5)
J
Példa
IP
J
5 5
A védettség betújele
Por elleni védelem, teljes érintésvédelem
Fröccsenó víz elleni védelem
T
------------
--------------------
JC
Kiegészító betű: üzem alatti gép vízbehatolás elleni védelmének vizsgálata ------------
<
1. szám- Idegen test és por behatolása Szim- 2. szám- Víz behatolása Szim-
jegy elleni és érintésvédelmi bólum jegy elleni védettség bólum
védettség
IP OX Védettség nélkül IPXO Védettség nélkül
IP 1X Idegen test elleni védettség, IPX1 Függólegesen csepegó
IP 2X
ha d » 50 mm, nagy testfelületek
távol tartásával
Idegen test elleni védettség, IPX2

víz elleni védettség
Csepegó víz elleni védettség,

•
ha d>12 mm, az ujjak ha az üzemi eszköz 15°-ra
IP 3X
távol tartásával
Idegen test elleni védettség, IPX3

kibillen
Permetezó víz elleni

•
ha o» 2,5 mm, huzalok távol
tartása, ha d » 2,5 mm
védettség, 600-os esési
szögig.
[j]
IP4X Idegen test elleni védettség, IPX4 Freccsenó víz elleni
ha d>1 mm, huzalok távol tartása,
ha d>1 mm
védettség, minden irányból
LL
IP 5X Por elleni védettség, IPX5 Vízsugár elleni védettség
teljes érintésvédelem
+ minden irányból
&&
IP 6X Por elleni védettség (pormentes),
teljes érintésvédelem
A kiegészító betűk jelentése:

Wídójárásálló (közvetlenül az
SVízbehatolás elleni vizsgálat
IP után)
nyugalmi helyzetben
• IPX6
IPX7
Védettség erős hullámzás
vagy erős vizsugár ellen
Vízbe merítés elleni

védettség
•• Vízálló
Mvízbehatolás elleni vizsgálat működó gépeknél
Xjelentése: a védettség nincs megadva IPX8 Víz alá merítés elleni
védettség
•• ... bar
nyomásig
vízálló
Villamos üzemi eszközök érintésvédelmi Érintési távolságok DIN VDE 0100 200. rész
osztályai OIN VOE 0710 (MSZ 4851)
Kézzel nem elérhető terület
1. védelmi osztály Jelölés
Készülékek védóvezető csatlakozással, pl. villamos
motor
II. védelmi osztály Jelölés
Készülékek kettós szigeteléssei, pl. kézi lámpák
Ill. védelmi osztály Jelölés
Készülékek törpefeszültséggel, pl. játék
villanyvasút U ,;; 25 V
Névleges feszültségek
50 V és 25 V váltakozó feszültség
120 V és 60 Vegyenfeszültség
A járófelűlet alatt
hátrafelé 75 cm
125
Vezetékek és kábelek méretezése és védelme
A vezeték-keresztmetszet és Vezetékek minimális keresztmetszete
a védőberendezések meghatározása DIN VDE 0100 520. rész
1. lépés Az érintett áramkör 10 üzemi ára- +--

Minimális Feltételes méd
mának meghatározása
keresztmet-
1 szet, mm 2
2. lépés A védőberendezés kiválasztása

A biztosító vagy vezetékvédő I 1,5 eu 2,5 Al Rögzített, védett fektetés
Kapcsolóberendezésekben és elosztókban:
kisautomata 1 N névleges áramá- ,+--
nak, vagy a megszakító beállítá- 0,5 eu 1"'" 2,5 A
si áramának meghatározása 0,75 eu 2,5 A < 1 "'" 16 A
1,0 eu 1> 16 A
1 Nyitott fektetés (szigetelőkön)
3. lépés A vezeték· keresztmetszet rneq- Felerősítópontok távolsága:
határozása (fázisvezető, nulla-
vezető, NEF·vezető, védőveze-
tő) a minimális keresztmetszet
figyelembevételével
-- 4 eu
6 eu
0,1 eu
16 Al
16 Al'
20 m·ig
20-45 m·ig
Mozgatható vezetékek könnyű, hordozható

készülékek csatlakoztatására, 1 A áramfelvételig
1 0,5 eu
és 2 m csatlakozóvezeték·hosszig
2,5 A áramfelvételig és 2 m csatlakozó-
--
4. lépés Az érintésvédelmi lekapcsolási vezeték·hosszig
feltételek betartásának ellenőr- Nem
0,75 eu Készülékek 10 A·ig, a dugaszolóvilla és
zése az aljzat 10 A névleges áramig
DIN VDE 0100410. rész 1,0 eu Készülékek 10 A·nél nagyobb áramfelvételig,
J
többpólusú dugaszolóaljzat, készülékek
llgen
duqaszoló- és csatlakozóaljzata 10-16 A
5. lépés A túláram és a rövidzár elleni vé· névleges áramerősségig
delem teljesülésének telülvizs- Nem
0,75 eu Foglalathoz
gálata I
DIN VDE 0100430. rész 0,75 eu Fénysor és a dugaszoló között
0,5 eu A fénysor lámpái között (belső térben)
llgen
, sodrott
6. lépés A feszültségesés felülvizsgálata
Nem
IlU= 4 % ---+
DIN 18015 su« 3 %
TABIlU=0,5 ... 1,5%
1 Igen ;
Hajtások és hajtáscsoportok minimális
7. lépés I A.v~dŐberendezé~ek szelektivi'l Nem
tasanak íelülvizsqálata vezetékkeresztmetszete DIN VDE 0100 727. rész
DIN VDE 0636, 0641 ...
Minimális Összekötő vezetékek
keresztmet-
szet, mm2 i
Vezérlőszekrényeken kívül, helyiségekben

stb.:
1 egyerű, hajlékony
1,5 egyerű, tömör vagy többerű, tömör
0,75 többerű, hajlékony
Ha a készülék az adott keresztmetszet

szabályszerű csatlakozását lehetővé teszi:
0,5' z-erü vezetékeknél
0,3' z-erü árnyéko It, vagy 3·, esetleg többerű
vezetékeknél
Vezérlőszekrényekben, belső terekben stb.:

0,75' egy· vagy többerű, hajlékony
A vezeték általában védettnek tekinthető, ha az elő·
1,5* egy· vagy többerű, tömör
írt minimális keresztmetszetet figyelembe vették, a 0,2* Ha a készülék az adott keresztmetszet
megengedett feszültség esést nem lépték túl és a szabályszerű csatlakoztatását lehetővé teszi.
túláramvédelmi berendezést aDIN VDE 0100 430.
rész (1. a 131. old.) alapján választották. Áramterhelhetőség aDIN VDE 0891 1. rész szerint
126
Vezetékek és kábelek felosztása a terhelhetőség figyelembe vételévei VDE 298 4. rész
Fektetési feltételek (korábban 1. csoport, 2. csoport, 3. csoport a VDE 0100 523. rész szerint)
A fektetési mód - elhelyezés hőszigetelt falakban
@2 terhelt ér
Egyerú vezetékek Többerú vezetékek Falban vezetett többerú @3 terhelt ér

védőcsőben védócsőben vezeték
A zárt padlócsatornában elhelyezett védőcsövekre is érvényes
8 1 fektetési mód - fektetés falra szerelt vagy falazat ban elhelyezett védőcsőben, ill. vezetékcsatornában
T~ ~J
~J
Egyerú vezeték Egyerú vezeték Egyerú vezetékek Egyerú kábelszerú
falra szerelt falra szerelt falazatban elhelyezett vezetékek és többerú
védőcsőben vezetékcsatornában védőcsóben vezetékek falazatban
elhelyezett védőcsőben
82 fektetési mód - többerú vezetékek fektetése falra szerelt védócsőben vagy falon, ill. padlózaton elhelyezett vezetékcsatornában
. . ~~ .'. Többerú vezetékek /~ ~ TöbbefÚ vezetékek

a falon .. ] :. ] a falon
~ vagy padlón elhelyezett vagy padlón elhelyezett
védőcsóben vezetékcsatornában
C fektetési mód kábelszerú és szalag vezetékek falon vagy falba fektetve
~ •• ~'" Egyerú
kábelszerú 'i~
/.. ~'/
'/ /'"
,,!, '/ .Á Többerú vezeték,
szalagvezeték
Szalag-
vezeték
vezetékek, a falban vagy a falban vagy
~ többerú vezeté- vakolat alatt vakolat alatt
kek falon
vagy a padlón
F fektetési mód fektetés szabadon; akadálytalan hőleadással
d a vezetékátméró
/: 00 ~/, &
~ ~O 3d ~ o 3d
Rögzitett elhelyezésú vezetékek! z terhelhetősége az A, B 1, B 2, C és E fektetési módoknál30 oC környezeti hőmérsékleten
Fektetési mód A 81 82 C E
A terhelt erek 2 3 2 3 2 3 2 3 2 3
száma
Keresztmetszet, 1, terhelhetőség, A
mm2Cu vagy!, méretezett érték, A
1,5 15,5 13 17,5 15,5 15,5 14 19,5 17,5 20 18,5

2,5 19,5 18 24 21 21 19 26 24 27 25
4 26 24 32 28 28 26 35 32 37 34
6 34 31 41 36 37 33 46 41 48 43
10 246 42 57 50 50 46 63 57 66 60
16 61 56 76 68 68 61 85 76 89 80
25 80 73 101 89 90 77 112 96 118 101
35 99 89 125 111 110 95 138 119 145 126
50 119 108 151 134 - - - - - -
70 151 136 192 171 - - - - - -
95 182 164 232 207 - - - - - -
120 210 188 269 239 - - - - - -
-
127
Néhány flexibilis vezeték terhelhetősége 30 OC környezeti hőmérsékleten

Szigetelőanyag PVC-NR/SR' NR/SR' PVC' EPR'
Típusjel A05RN-F H07RN-F H03VH-Y NT ..
H07RN-F A07RN-F H03VH-H NSSHÖU
H05V-U H05RND5-F H03VV-F 0,6 kV-tói
H05V-K H05RT2D5-F H03VVH2-F 6/10 kV-ig
H07V-R H07RND5-F H05VV-F
H07V-K H07RT2D5-F H05VVH2-F
NPL' H03VV-F
NIFLÖU' H05VV-F
NMHVÖU
NGFLGÖU
NSHCÖU
NSHTÖUJ
Fektetési mód
és terhelt
erek száma
8"
"
»~ ~ /: ~// % ~ /: ~ /:
~
8
~ ~
Névleges Terhelhetőség, A
keresztmetszet
mm- cu
0,5 - - 3 3 -
0,75 15 12 6 6 -
1 19 15 10 10 -
1,5 24 18 16 16 -
2,5 32 26 25 20 30
4 42 34 - - 41
6 54 44 - - 53
10 73 61 - - 74
16 98 82 - - 99
25 129 108 - - 131
35 158 135 - - 162
50 198 168 - - 202
70 245 207 - - 250
Eltérő környezeti hőmérsékletek korrekciós A megnövelt hőállósági vezetékek áramterhelhetőségé-

tényezői nek csökkentése
Környezeti Gumi- PVC EPR Környezeti hömérséklet, "c t,

hőmérséklet, szigetelés szigetelés szigetelés megengedett vezeték-hőmérséklet csökkentése
·C
Átszámítási tényezők 100 "C-ig 180°C-lg
10 1,29 1,22 1,18 65-ig 145-ig 100%

15 1,22 1,17 1,14 65-tói 70-ig 145-tóI150-ig 92%
20 1,15 1,12 1,10 70-tói 75-ig 150-tól 155-ig 85%
25 1,08 1,06 1,05 75-tói 80-ig 155-tól 160-ig 75%
80-tói 85-ig 160-tóI165-ig 65%
30 1,0 1,0 1,0 85-tói 90-ig 165-tól 170-ig 53%
90-tói 95-ig 170-tóI175-ig 38%
35 0,91 0,94 0,95
40 0,82 0,87 0,89
a VDE 0100 533. rész szerint
45 0,71 0,79 0,84
50 0,58 0,71 0,77
55 0,41 0,61 0,71
60 - 0,50 0,63
65 - - 0,55
70 - - 0,45
, PVC poli(vinil-klorid) SR szintetikus kaucsuk

NR természetes kaucsuk EPR etilén-propilén-kaucsuk
128
Flexibilis vezetékek kötegelt elhelyezésének az A, 81, 82 és C fektetési módokra vonat-
kozó átszámítási tényezője:
Vezetékek elrendezése A többerű vezetékek száma, vagy az egyerű
a O szimbólum egy egyerű vagy többerű vezetékekböl álló váltakozó áramú, ill. háromfázisú
vezetéket jelent áramkörök száma
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Kötegekben, közvetlenül
a falon, padlón, védő-
csőben vagy vezeték- 1,00 0,80 0,70 0,65 0,60 0,57 0,54 0,52 0,50 0,48
csatornában a falon,
vagy a falban ~~~~
Egy rétegben
fektetve a falon 1,00 0,85 0,79 0,75 0,73 0,72 0,72 0,71 0,70
vagy védőcsőben ;~,
a padlón ~
;979»I' ~
Egy rétegben fektetve a
falon vagy a padlón, egymástól
a.o ~ 1,00 0,94 0,90 0,90 0,90 0,90 0,90 0,90 0,90 0,90
a vezetékátmérővel
megegyező távolságra
Mennyezetre egy
rétegben fektetve (fHffljf 0,95 0,81 0,72 0,68 0,66 0,64 0,63 0,62 0,61
Mennyezetre egy rétegben,

egymástól a vezetékátmérővel
megegyező távolságra fektetve
/6][6/6
d dl
0,95 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85 0,85
Kötegelt elhelyezésű vezetékek E fektetési módra vonatkozó átszámítási tényezője:

A vezetékek száma
1FJo
A vezetékek A tartók
elrendezése száma
1 2 3 4 6 9
Perforálatlan kábeltálcán 1 0,97 0,84 0,78 0,75 0,71 0,68

ann !
/; :..'.: .. '. :. ::l 2 0,97 0,83 0,76 0,72 0,68 0,63
3 0,97 0,82 0,75 0,71 0,66 0,61
1 ::J
_ _~20mm
Perforált kábeltálcán 1 1,0 0,87 0,81 0,78 0,75 0,73

E
E
. . . . ,-.
........ g
r;:: 2 1,0 0,86 0,79 0,76 0,72 0,68
Kábellétrán
-- e Zümm 3 1,0 0,85 0,78 0,75 0,70 0,66
1 1,0 0,88 0,83 0,81 0,79 0,78
~i "
2 1,0 0,86 0,81 0,78 0,75 0,73
I > 20mm 3 1,0 0,85 0,79 0,76 0,73 0,70
Feltekercselt vezetékek Sokerű vezetékek átszámítási tényezője

átszámítási tényezője: (a q vezeték-keresztmetszet 10 rnm--tq)
A terhelt erek száma Átszámítási tényező
A rétegek 1 2 3 4
száma 5 0,75
Átszámítási 0,49 0,42 7 0,65
0,80 0,61
tényező
10 0,55
14 0,50
19 0,45
24 0,40
40 0,35
61 030
129
A túláramvédelem érdekében a következő feltételeknek kellteljesülniük:
A túláramvédelem alapja az 10 üzemi áram
A vezetékek megengedettterhelhetősége DIN VDE 0298 4. rész
(30 Oc felett csökkentett)
1,45· Iz (45% tartalék)
Biztonsági követelmény:
A biztosító nagy 1,vizsgálóárama (vagy
a kisautomatáé) kisebb legyen, mint az
lz 145%-a (1,45· Iz)
A blztosftó 12
nagy vizsgálóárama
A túláramvédő IN névleges áramának nagyobbnak kell lennie az fo üzemi áramnál és kisebbnek az Iz-nél
A biztosítók (g L) és a kísautomaták (L) 1, nagy vizsgálóáramának értéke DIN VDE0636
Az IN névleges áramerősség, A 4 6 10 16 20 25 35 50 63 80 100
Az /, nagy vizsgálóáram erőssége, A 8,4 11,4 19 28 35 43,75 56 80 100,8 128 160
IN szorzója 2,1 1,9 1,75 1,6
A vezeték lz min értéke, A 5,8 7,9 13,1 19,3 24,1 30,2 38,6 55 70 88 110
A B és C kioldási karakterisztikájú vezetékvédő kapcso ló

1, nagy vizsgálóárama 1,45 . IN. ol 160
.~ 150
.~ 140
~ 130
Zárlatvédelem ..c: E: 120
~ 110
A túláramvédő (kisautomata, megszakító, olvadóbiztosító stb.), 'g"> 100
amely a DIN VDE 0100 430. rész szerinti túláramvédelmet ~ 90
megvalósítja, egyben biztosítja a zárlatvédelmet is. Követelmény: a ~ 80
kikapcsolási képesség feleljen meg a teljes zárlati áram nak a .o
.o 70
beépítés helyén, és teljesüljenek a szokásos fektetési feltételek. o
o-, 60
ol
ro 50
c:
ol
aJ
-.J
40
A zárlatvédelemre megengedett kikapcsolási idő 30
(55-ig) számítása: 20
10
t a zárlatvédelemre megengedett kikapcsolási idő, s O
A a vezeték keresztmetszete, mm"
I a zárlati áramerősség, A
100
k az anyagállandó, A .~
mm
A zárlati áramot megegyezés szerint a vezeték végén fellépő egysar-
kú rövidzárra számítják 700 mri
(A zárlati áram számítását 1.aDIN VDE 102-ben) 600 mri
SOam\!
• A VDE-elóírásokban a keresztmetszetet $-sel jelölik.
A k anyagállandó
Vezetékfajta
kA'-fS
, mrn" 600
PVC-szigetelésú rézvezető A legnagyobb megengedett vezetékhosszak aDIN

115
PVC-szigetelésú alumíniumvezető VDE 0660 szerinti megszakítóra és PVC-szigetelé-
74
sú rézvezetőre a 380/220 V -os hálózatokban fellépő
gumiszigetelésú rézvezető 135 fáziszárlat esetén
gumiszigetelésú alum íniumvezető 87 Példa: 1= 200 A, Z, a megszakítón = 0,5 n,
rézvezetők lágyforrasztású kötéseinél 115
A = 100 mrn", /m" = 84 m
130
DIN VDE 0100 430. rész 160
150
Jelleggörbe·sereg a legnagyobb megengedett vezetékhosszak ~
"o 140
meghatározására aDIN VDE 0636 szerinti, csak zárlat ellen vé· <l>
o> 130
delmet nyújtó biztosítókra és a 16 mrn" Gu PVG·szigetelésú veze- c:
<l>
tókre a 380/220 v-oe hálózatokban fellépó fáziszárlat esetén. o> E 120
<l>
E 110
Példa: Ll 100
Ll
A biztosító névleges árameróssége IN = 63 A 00> 90
A vezetékkeresztmetszet A = 16 rnrn" ~'rn 80
~'~
o> ul 70
<l>Ul
-o 60
ct:.r::
50
40
A biztosító névleges árama 30

A
10
Megoldás:
125 100 BO 63 50 35 25 16 6
Az áramforrás és
a biztosító közötti
hurokimpedancia: 00
Z,=400 mQ 200
1mm2
700míl
300
6 Omí!
1,5mm2
400 500m(l
500 .00 mil

A legnagyobb
megengedett
vezetékhossz :
Im",. = 74 m
Jelleggörbe-sereg a legnagyobb megengedett vezetékhosszak ~ 300

meghatározására aDIN VDE 0641 szerinti, csak zárlat ellen vé-
delmet nyújtó kisautomatára és a 16 rnrn" Gu PVG-szigetelésű ve-
zetőkre a 380/220 V-os hálózatokban fellépő fáziszárlat esetén.
Példa:
IN = 25 A
A=4 rnrn"
iElm
Ll
Ll
~.g>
200
180
160
~'~N
o> ul 140
~ ~ 120
ct:.r:: 100
80
A kismegszakító névleges 60
Megoldás: árama A 40
Az áramforrás és 63 50 40 3532 25 2016 10
a kismegszakító közötti
hurokimpedancia:
40
Z,= 500 mQ 60
BO
100
120
140
160
180
A legnagyobb
200
:! ~l
megadott vezetékhossz:
'm",. = 105 m
~
m 280
N -300
131
A túláramvédő készülékhez hozzárendelt ajánlott értékek
A lakóépületekben szokásos szerelvényekre (kisautomatákra /, s 1,45 . 10) tartós üzem és 25 Oc környezeti hőmérséklet
esetén. Ezeket az értékeket a VDEW (Német Villamos Múvek Egyesülete) és a ZVEH (Német Villamosipari Kisiparosok Köz-
ponti Szövetsége) ajánlja.
PVC-szigetelésű Típusjel
kábel- és NYY, NYCWY, NYKY, NYM,NYBUY, NHYRUZY
vezeté.kfajták NYIF, NYIFY, H07V-U, H07V-R, H07V-K, NYMT, NYMZ
A fektetés módja A csoport 81 csoport 82 csoport C csoport E csoport
A terhelt erek száma 2 3 2 3 2 3 2 3 2 3
A névleges keresztmetszet, mm' Cu A védőberendezés névleges áramerőssége, A, 25 oC környezeti hőmérsékleten
1,5 16 10 16 16 16 10 16 16 20 20
2,5 20 16 25 20 20 20 25 25 25 25
4 25 25 25 25 25 25 35 35 35 35
6 35 25 40 35 35 35 40 40 50 40
10 40 40 50 50 50 50 63 63 63 63
16 63 50 80 63 63 63 80 80 80 80
25 63 80 80 100 100
35 80 100 100 125 125
50 100 125 125 160 160
70 125 160 160 200 200
A VOE szerinti vizsgálatok

Az elvégzendő vizsgálatok áttekintése
Vizsgálatok a berendezés A meglevő berendezés Villamos készülékek átalakítás

telepítése után (első átvizsgálás) rendszeresen ismétlődő felülvizsgálata vagy javítás utáni felülvizsgálata
VDE 0100 600. rész (MSZ 8880) VDE 0105 (V BG 4) (MSZ 10900) VDE 0701 (MSZ 8880)
Minden vizsgálat megtekintésből, kikapcsolásból és mérésból áll
A meglevő berendezések rendszeres tetülvlzsqálata'

VDE 0105 (VBG 4) (MSZ 10900)
Villamos berendezések és üzemi eszközök rendszeres vizsgálatának gyakorisága (VBG 4)
Időköz A vizsgálni kivánt villamos berendezés és üzemi eszköz A vizsgálatot elvégezheti
nem állandó telepítésú berendezések, pl. építkezések

munka-
hibaáram-kapcsolóinak próbája a vizsgáló nyomógomb bármely dolgozó
naponként
megnyomásával
havonta nem állandó telepítésú berendezések, pl. építkezések,

megbízott személy
egyszer a hibaáram-védőkapcsoló hatásosságvizsgálata
nem helyhez kötött villamos üzemi eszközök megbízott személy
dugaszolóval ellátott csatlakozóvezetékek megbízott személy

hat-
dugaszolóval ellátott hosszabbító- és készülékcsatlakozó
havonta megbízott személy
vezetékek
állandó berendezésekben, pl. gyárakban, betongyártó

üzemekben, a hibaáram-védőkapcsoló múködtetése bármely dolgozó
a vizsgáló nyomógomb megnyomásával
villamos berendezések és helyhez kötött villamos

négyévente villamos szakember
üzemi eszközök
1 Lakásokban elhelyezett villamos berendezésekre nem érvényes
132
A VDE szerinti vizsgálatok
A legfeljebb 1000 V névleges feszültségű berendezések szigetelési ellenállása
VDE 0105 (MSZ 8880)
Az IT -hálózatok szigetelési ellenállása

A szigetelési ellenállás
50 QJV névleges feszültség.
A mérés módja Az 1. érintésvédelmi osztályú üzemi
nedves
helyiségekben és eszközök szigetelési ellenállása
száraz helyiségben
szabadban
1000 rl.N névleges feszültség.
A II. érintésvédelmi osztályú üzemi
Csatlakoztatott és bekapcsolt 300 rl.N névleges 150 QJV névleges eszközök szigetelési ellenállása 2 Mri..
fogyasztókkal vagy feszültség feszültség
Csatlakoztatott vagy bekapcsolt 1000 rl.N névleges 500 QJV névleges

fogyasztók nélkül feszültség feszültség
Villamos készülékek javítás vagy átalakítás utáni vizsgálata VDE 0701 1. rész (MSZ 8880)
Az elvégzendő vizsgálatok áttekintése:
Érintésvédelmi Vizsgálat a VDE 0701 1. rész szerint (MSZ 8860)

osztály
Vizsgálat A védővezető Szigetelési ellenállás Kiegészítő
megtekintéssei ellenállásának mérése mérése szivárgóáram-mérés
1. RS1r1.(1.ábra)
R S 0,3 ri. (2. ábra) R~ 0,5 Mri. -
fűtőtest nélkül
5 m vezeték hossz ig
Minden biztonságot
1. szolgáló résznek R~0,5 Mri. vagy IS 7 mA P< 6 kW-nál
hibátlan nak és - IS 15 mA P~ 6 kW-nál
fútőtesttel
a készülék
szempontjából R ~ 2 Mri. érinthető
II. - -
alkalmasnak kell lennie fémrészeknél
Ill. és telepről
- R~ 1000 rl./V -
táplált készülékek
A védő vezető ellenállásának mérése Kiegészítő Szigetelési

szivárgóáram- ellenállás
mérés mérése
L1~~~---------1
L
2--E3t-~----1
L3--E3+--I-_---1
l~.~
ij
NEF
I 4, i
1 3
l~l5
i l~yi
L._."::..J
a mérőkészülék és 5 m-nél nagyobb 1 a mérőkészülék és a vizsgál ni kívánt
a védővezető közötti vezetékhossznál készülék közöttí összekötés
összekötés RSO,1 ri. a védővezető 2 belső kapcsolás
2 a mérőkészülék és ellenállása 3 a mérőkészülék és a védőkészülék, ill.
a test közötti összekötés az érinthető fém rész közöttí összekötés
3 mérőkészülék 4 kondenzátorok
5 mérőkészülék
133
A VDE 0100 600. rész (MSZ 8880) (első vizsgálat) szerinti mérések áttekintése
Védöintézkedések vizsgálata valamennyi Védöintézkedések vizsgálata IT-hálózatoknál;
hálózatfajtára szigetelés-elienörzö berendezések alkalmazása:
Mérési feladat Mérési eljárás Mérési feladat Mérési eljárás
A szigetelési ellenállás: Szigetelési ellenállás A PE teljes földelési Földelési ellenállás

a) a fázisvezetók és mérése ellenállásának mérése mérése
a védóvezetók között R" = 500 kQ
RA Ul a berendezés
b) a nullavezetó és 500 V-os t,
a védővezető között mérófeszültségnél levezetési árama
c) a tázisvezetők között
d) a fázisvezetők és A kigészítő potenciál- R$ Ul
a nullavezetők között kiegyenlítés (EPH) i,
felülvizsgálata f. a lekapcsolási áram
Felcserélési vizsgálat Fázisvizsgálat vagy
védóvezető - fázisvezető a földhöz viszonyított
Az IT-hálózatokban a lekapcsolásos védelemre vonatkozó
feszültség mérése
eljárás azonos a TN-hálózatokra előírtakkal.
Felcserélési vizsgálat Kisohmos
védővezető - nullavezető ellenállásmérés A hálózat fajtájától független védöintézkedés-
A fő potenciál- Kisohmos vizsgálat: kettös szigetelés
kiegyenlítés (EPH) ellenállásmérés
ellenőrzése Mérési feladat Mérési eljárás
A szigetelés villamos Feszültségvizsgálat

TN-hálózatok védöintézkedés-vizsgálata (fogyasztói be- átütési szilárdságának U, = 500 V--ig
rendezés): felülvizsgálata (csak ha igénybe véte I
kétséges a hatásossága) U= 4000 V -, 1 min-ig
Mérési feladat Mérési eljárás
Törpefeszültség és csökkentett üzemi feszültség
. . Uo Hurokimpedancia mérése
Hurokimpedancia Z, $- (biztonsági elválasztással):
t; (a zárlati áramerősség
rnérése)
a fázisvezető és a védő-,
ill. NEF-vezeték között Ertékeit 1. a táblázatban Mérési feladat Mérési eljárás
(f,. a védőberendezés (122. old.).
A feszültséghatárok Feszültségmérés
lekapcsolási árama)
Uo feszültség
ellenőrzése 50 V/25 V - fesz.
a földhöz képest
Szigetelési ellenállás: 120 V/60 V - fesz.
Hibaáram-védőkapcsoló Kisohmos vezetők a földhöz képest Szigetelési ellenállás
alkalmazásánál. Meg kell ellenállásmérés mérése R" ~ 250 kQ
győződni arról, hogy
minden test össze van
Védöelválasztás:
kötve a földdel.
Mérési feladat Mérési eljárás

TT -hálózatok védöérintkezés-vizsgálata
(fogyasztói berendezések) Szigetelési ellenállás Szigetelési ellenállás
hibaáram-védöberendezésekalkalmazása: R,,~ MQ mérése
A biztonsági elválasztás Feszültségvizsgálat
Mérési feladat Mérési eljárás felülvizsgálata U, = 500 V--ig
Mérés mesterséges (csak hiányzó igazolás igénybevétel
UH $ Ul és f. s f 60
hibánál: esetén) U= 4000 V -,1 min-ig
UHa hibafeszültség
- hibafeszültség és kioldó-
Ula megengedett Több fogyasztó esetén Hurokimpedancia mérése
áram vagy
hibafeszültség a lekapcsolásos védelem Ertékeket 1. a 122. old.
- az f6O-re vonatkozó
ha hibaáram felülvizsgálata
hibafeszültség, továbbá
(kioldóáram)
annak a megállapítása,
f Ma névleges hibaáram Védelem szigetelöhelyiségek alkalmazásával:
hogy a védőberendezés
legkésőbb a névleges
hibaáram fellépésekor Mérési feladat Mérési eljárás
kiold
Szivárgási áramerősség A szivárgási áram mérése
vagy a földelési ellenállás Földelési $1 mA 2 kV -vval
meghatározása ellenállás mérése
Ul Értékeket 1. A padló és R~ 50 kQ
RA s T.: a táblázatban (122. old.) a falak átmeneti
ellenállásának
U $ 500 V ACf750 V DC'
R$100 kQ
Meggyőződni arról, Kisohmos mérése U> 500 VACf750 V DC
hogy minden test ellenállásmérés
össze van kötve Egyenaram, angolul: diract current, DC
a védővezetővel Váltakozóáram, angolul: alternating current, AC
134
Fürdőkáddal vagy zuhanyozóval felszerelt helyiségek
Területbeosztás DIN VDE 0100701. rész (védőterületek)
Helyiség fürdőkáddal Helyiség zuhanyozóval
._'-------
Méretek, m
--o Méretek, m
'v"
\
\
1
Helyiség fürdőkáddal és elválasztófal/al Helyiség zuhanyozótálcával és elválasztófal/al
A fürdőkáddal vagy zuhanyozóval fel szerelt helyiségekre vonatkozó előírások DIN VDE 0100701. rész
A védőterületek a padló felső szintjénél kezdődnek, magasságuk 2,25 m és 5 cm mélységben
(6 cm az 1. és 2. területen) a falba is benyúlnak.
A védőterületen belül a következő előírásokat kel/ betartani:
1. A O. területen belül csak törpefeszültség alkalmazható 7. A O, 1 és 2 területeken belül a villamos berendezé-

12 V névleges feszültségig. A védelem módja IP X7. sek csak rögzítetten helyezhetők el. Szerelvénykap-
2. Az 1. területen belül csak helyhez kötött vízmelegítők csolók, dugaszolóaljzatok és kötődobozok elhelye-
és elszívókészülékek, továbbá hívó- és jelzőberendezé- zése tilos.
sek 25 V AC vagy 60 V DC-ig üzemeltethetők. A védelmi 8. q ~ 4 mm' Cu - vezetővel vagy 2,5 mm x 20 mm-es tú-
mód IP X4, vízsugárnál és nyilvános fürdőkben legalább zihorganyzott acélszalaggal pótlólag potenciálkiegyen-
IP X5. litést (EPH) kell végezni. Az EPH-vezetőhöz csatlakoz-
3. A 2. területen belül az 1. területnél megadott felszere- tatni kell a fürdő- és zuhanyozószerelvényeket, vala-
léseken kívül világítás is alkalmazható. A védelmi mód mint a csővezetékrendszert.
IP X4, nyilvános fürdőkben IP X5. 9. Az EPH-vezetőt központi helyen össze kell kötni a vé-
4. A 3. területen belül kiegészítésül kapcsolók, duga- dővezetővel (EPH csomópont). A fő EPH-vezetőhöz a
szolóaljzatok és egyéb villamos üzemi eszközök üze- vízvezetékcsöveken keresztül is lehet csatlakozni.
meltethetők. A dugaszolóaljzatokra előírt védelem: hiba- 10. Csak múanyag szigetelésú kábelek, pl. NYV, kiskábe-
áram-védelem (Fl) a TI- vagy TN-hálózatokban, ahol lek, pl. NYM, múanyag szigetelésú, egyerú vezetékek
1"" s 30 mA, törpefeszültség vagy védő el választás. A védőcsőben, és a 3. területen belüllaposvezetékek al-
kötő- és készülékdobozoknak szigetelőanyagból kell kalmazhatók.
lenniük. Védelmi mód IP X1, lámpákra IP XO, nyilvános 11. Az 1. és 2. területeket határoló falak hátoldalán elhelye-
fürdőkben legarább IP X5. zett kábelek vagy vezetékek - beszámítva a falba be-
5. A védelmi mód valamennyi területre legalább IP 2X. épített dobozokat is - és a fürdő- vagy zuhanyozóhe-
6. Egyetlen védett területen sem szabad más helyiségek lyiség falának burkolófelülete között legalább 6 cm fal-
áramellátó kábeleit átvezetni. vastagságnak kell maradnia.
135
Különleges üzemek, terek és berendezések
Fontos előírások (nem teljes felsorolás)
Úszó medence, uszodai berendezések a csatlakozóvezeték H07RN-F3G2,5 vagy ezzel egyenér-
DIN VDE 0100 702. rész tékű, hossza min. 20 m, max. 25 m.
Mozgó építmények DIN VDE 0100 722. rész
Védőterület: felfelé 2,5 m, a medence peremétől oldal-
ra 2 m, lefelé a medence aljától1m. A védőterületen belül Áramellátó önálló betáplálási pontokon át, Fl (hibaáram)-
csak törpefeszültséget vagy a TT- és TN-hálózatokban Fl védelemmel, 1"" ,s;0,5 A (Tl-hálózatnál RA,s; 30Q). A bstáp-
(hibaáram)-védelmet, I"",s; 30 mA-ral lehet alkalmazni. Az lálási pontok: a) kétsarkú védőérintkezős dugaszolóaljzat
U? 50 V feszültségű dugaszolóaljzatnak a medence pere- csak egy áramkörre, b) CEE-dugaszolóaljzat 220 V-240
métől min. 1,25 m távolságra kell lennie. A potenciálkie- V/16 A-ig, freccsenő víz ellen védett, kis automatával 16 A-ig
gyenlítés és potenciálvezérlés a medence körül követel- biztosított, c) házcsatlakozó doboz, kapcsolóberendezések,
mény. felvonulási elosztó.
Oktatóhelyiségek kísérleti állásokkal

Szaunaberendezések DIN VDE 0100 703. rész DIN VDE 0100 723. rész
Az 1. érintésvédelmi osztályú készülékekhez csak törpefe- Elsősorban törpefeszültséget kell alkalmazni. Magasabb fe-
szültség vagy Fl-védelem I"",s; 30 mA alkalmazható (TT- szültségeknél vészkapcsoló-berendezés és Fl (hibaáram)-
hálózat vagy TN-hálózat) védelem I.,,s; 30 mA-rel a követelmény. Az Fl-védelem ki-
vételes esetekben el is maradhat.
Építkezések DIN VDE 0100 704. rész

Villamos berendezések bútorzatban és hasonló beren-
Felvonulási elosztóberendezések a következő védelmi in- dezési tárgyakban DIN VDE 0100 724. rész
tézkedések mellett alkalmazhatók: Fl (hibaáram)-védelem a
Vezetékek rögzített fektetése: NYM, H07V-U, vezetékek
TT- és TN-S-hálóhatokban, I"",s; 0,5 A feltétellel, 16 A-es
rögzitett és mozgatható fektetése: legalább H05RR-F,
egyfázisú dugaszolóaljzatok I"",s; 30 mA feltétellel, kettős
H05VV-F keresztmetszet: 10m-ig 0,75 mm' Cu, egyébként
szigetelő, törpefeszültség, védőelválasztás. Mozgatható ve-
legalább 1,5 mm' Cu. Rögített vezetékfektetés vagy megfe-
zetékek legalább H07RN-F vagy ezzel egyenértékű ek le-
lelő üreges térben, könnyen elérhető hálózati csatlakozéhe-
gyenek. A háromfázisú csatlakozóknál csak CEE-dugaszo-
lyekkel, szerelvények elhelyezése az üreges falazatban.
lók használhatók. A kézi lámpák legalább vízsugár ellen vé-
dettek legyenek.
Vezetékek fektetése üreges falazatban, továbbá túlnyo-

Mezőgazdasági üzemek DIN VDE 0100 705. rész móan éghető épitőanyagokból készült épületekben
(kész házak) DIN VDE 0100 730. rész
A megengedett érintési feszültség UL ,s; 25 V AC (60 V DC).
Rögzített szerelés csak TT-hálózatoknál, Fl (hibaáram)-vé- Előírás a süllyesztett falidoboz. A süllyesztett falidobozok és
delemmel ha I"",s; 0,5 A (dugaszolóaljzatok áramköreinél kiselosztók a jelet viselik, kiegészítésül 12 rnrn-es fiberszi-
I"",s; 0,03 A). Állatok tartózkodási területén teljes potenciál- likát vagy 100 mrn-es kőzetgyapot; a védőcső jel: "ACF". A
kiegyenlítés potenciálvezérlésseI. A készülékek árarnkörei- nem rögzitett fektetésű vezetékeket húzásra tehermentesí-
be nem szabad olvadóbiztosítót beépíteni. Rögzített fekte- teni kell; laposvezeték használata tilos!
tés csak az NYM, vagy azzal egyenértékű vezeték vagy ká-
bel esetén megengedett. Udvari átfeszítéseknél min. 5 m
magasság szükséges. Kapcsolóberendezések, elosztók, vi- Nyirkos és nedves helyiségek DIN VDE 0100 737. rész
lágítóberendezések csak IP 54 vagy ennél magasabb vé-
Nedves helyiségekben alkalmazható vezetékek, kábelek
dettségűek lehetnek. Gépekre legalább IP 44 védettség vo-
H07RN-F vagy ezzel egyenértékű, az üzemi eszközök vé-
natkozik.
dettsége legalább IP X1, kézi lámpáké legalább IP X5 le-
gyen. A külső dugaszolóaljzatokhoz I"",s; 30 mA-es hibaá-
ram-védőkapcsolót írnak elő.
Tűzveszélyes üzemek DIN \IDE 0100 720. rész
A TN-hálózat csak TN-S-hálózati formában megengedett. Gyógyászati rendeltetésű helyiségek DIN VDE 0107
Szigetelési hibánál lúzvédelmi előírás pl. a berendezés fel-
ügyelete hibaáram-védőkapcsolóval, 1"" ,s; 0,5 A. Amennyiben a beteg villamos orvosi műszerrel vagy készü-
lékkel közvetlen érintkezésbe kerülhet, különleges előíráso-
kat kell tekintetbe venni. A helyiségeket 1 (pl. kórtermek),
1E (pl. szülőszoba) és 2E (pl. műtők) alkalmazási csopor-
tokra osztják. A következő védelmi intézkedéseket engedé-
Táborhelyek (kempingek) DIN VDE 0100 721. rész
lyezik: kettős szigetelés, törpefeszültség u« 25 V AC, IT-
Áramellátás csak CEE dugaszolóaljzattal, háromsarkú 220 hálózatok szigetelésfigyelővel és TI-hálózatok 1"" ,s; 0,03 A-
V-240 V/16 A-ig csepegővíz ellen védett, Fl (hibaáram)-vé- rel, max. érintési feszültség UL,s; 25 V. A 2E alkalmazási
delemmel, I"",s; 30 mA; dugaszolóaljzatok a sátorhelyek 20 csoporthoz tartozó helyiségekben a hibaáram-védőberen-
m-es körzetében; max. 6 dugaszolóaljzat Fl kapcsolóként; dezés csak nagy készülékekre megengedett. Orvosi és ál-
talános célú helyiségekhez önálló elosztókat kell telepíteni.
136
VillámvédeJem, föJdeJöberendezések méretezése
Villámvédő berendezés Egy szívócsúcs védelmi hatóköre

DIN VDE 0185 (MSZ EN 50164)
Felfogóvezető
hS20m--------..
Fémkeret
Szívócsúcs
Fém
Levezető
IDDI
Földelő
Egyenpotenciálra hozás
(EPH) csomópont ja
Csak akkor megengedett védelmi mód, ha a teljes

magasság 20 m alatt marad
Betartandó feltételek (kivonat)

1. A tetőfelület egyetlen pontja sem lehet a felfogó be- 5. A villámvédő potenciálkiegyenlítő minimálls ke-
rendezéstől 5 m-nél távolabb. A felfo,góvezetékek resztmetszete: 10 mm' eu, 16 mm' Al, 50 mm'
legnagyobb hálómérete 10 x 20 m-re korlátozódik. acél.
2. Minden olyan tárgyat, amely min. 0,3 m-rel túlnyúlik
a felfogóháló síkján, vagy 2 m-nél hosszabb, ill. 1 m'- 6. Villámvédő potenciálkiegyenlítő nélkül a földelési el-
lenállásnak R $ 5D kell lennie. Da villámvédő vezető
nél nagyobb felületű, saját felfogóval kell felszerelni,
vagy csatlakoztatni kell a villámvédőelemhez. és nagyobb fémrészek vagy az erősáramú berende-
zés távolsága.
3. Amennyiben az erősáramú szabadvezeték tetőtartó-
ja a villámvédő közelében helyezkedik el (kevesebb, 7. A villámvédő berendezés részeinek egyéb fémsze-
mint 0,5 m), gondoskodni kell egy tokozott szikraköz- relvényekhez való közelségét becsülni kell, vagy
höz való csatlakoztatásáról. meg kell szüntetni (tkp, védő szikraközön keresztül
4. A levezetés ek száma: a tetőszegély mentén 20 m- csatlakoztatni) .
enként egy levezető. Ha a kapott szám nem egész,
akkor eggyel több levezető szükséges - a hosszú- 8. A levezetők és felfogóvezetők legkisebb átmérője
ság vagy szélesség 12 m-ig csökkenthető. 8 mm, anyaga acél, réz vagyalumíniumötvözet.
Főldelőberendezések méretezése DIN VDE 0100 §20, 0100 540. rész, 0141, 0800 2. rész (MSZ 274)
Tapasztalati képlet a felszíni, vízszintes földelők
Talajféleség A fajlagos földellenállás, p számítására
R a földelési ellenállás, Q
láptalaj
homokos agyag, agyag,
5-40Q·m
R= 5f p a fajlagos földelési ellenállás, Q . m
I a földelő hossza, m
humusz 20-200 Q. m ~
GJ
homok 200-2500 Q . m
kavics, mállott kőzet többnyire 1000 Q . m-nél Tapasztalati képlet a függőleges, rúdföldelők számítására
kevesebb I a rúd hossza a földben
gránit, szürke kavics 2000-3000 Q . m
A leggyakoribb földelő alapanyag a horganyzott acél, a cinkbevonat minimális vastagsága 70 um.

A minimális keresztmetszet: lapos és profilrudaknál100 rnrn", köracélnál78 mm' (010 mm).
A minimális vastagság: lapos és profilrudaknál 3 mm.
A földelővezetők minimális keresztmetszetét 1.a 123. old.
137
Dugaszolószerelvények
CEE-CECON dugaszolószerelvények Az érintkezőhüvelyek
DIN 49 462, DIN 49 463 (MSZ lEG 998)
képe a dugaszolóaljzat
Pólus- Frekvencia, Feszültség, A védőérintkezők I Szín elölnézetében
szám Hz V helyzete 2P+@
A PE óramutató-állás h=6;/=16!.32A
2P+@ 50 .. 60 110 vagy 130 sárga U = 220 vagy 240 V
@ 4h
220 vagy 240 6 h kék
380 vagy 420

0 vörös
PE (föld)
2P+@
c) 9h h = 6; / = 63/125 A
U = 220 vagy 240 V
P = megvezetócsap
Egyenáram 50 ... 250 kék
G
3 h
3P+@ 50 ... 60 220 vagy 240 kék
O
9 h
3P+@
h=9;/=16!.32A
U = 220 vagy 240 V
380 vagy 420 6h vörös
100 ... 300 50 ... 750

O 10 h zöld
3P+N+ 50 ... 60 127/220

© ••
9h kék
3P+N+@
h=6;/= 16!.32A
@ vagy
N© U = 220 vagy 380 V
•
138/240
220/380 vörös ~'

vagy
240/415 @
•• N
6h
",.
-+
PE
N
PE (föld)
500 fekete
©N
7 h
100 ... 300 50 ... 750 zöld Perilex dugaszol ható
N©
10 h
összekötő
DIN 49 400
DugaszolÓaljzat
!
' Dugaszolóvilla
A ram- /
forrás ~. Hajlékony vezeték
/
Dugaszolószerelvény
Vezetékesatlakozó i - Csatlakozóaljzat
Dugaszolóvilla
220 V/380 V 16A 3P+N+@
Készülék
dugaszolóvilla
.-----A------
Hajlékony vezeték
Készülék dugaszolóaljzat 220 V/380 V 25 A 3P+ N +@
138
Elektrotechnikai rajzjelek
Rajzjelek Villamos készűlékek Rajzjelek Villamos készűlékek
Világítótestek gázkisülési lámpák részére, Játéktranszformátorok aDIN VDE 0551

beépített vagy különálló gyújtóval, szerint; gyermek főzőkészülék
\c7 berendezési tárgyakban vagy azokon Ó és gyermekvasaló aDIN VDE 0720
5. rész szerint
való szerelésre (bútorvilágítás):
Orvosi készülékek transzformátora
aDIN VDE 0551 szerint
Világítótestek izzó- és gázkisülési ~
lámpákhoz, beépített vagy különálló
W"Y gyújtóval, berendezési tárgyakban
vagy azokon való szerelésre
Szerelödobozok és kiselosztók
(bútorvilágítás): DIN VDE 0100 559. rész

Világítótestek gázkisülési lámpákhoz,
W Beépítés üreges falazatban/bútorokban
Betonba öntve
W beépített gyújtóval, átlagosan vagy

enyhén éghető építőanyagokba való
W (betonba ágyazható doboz)
közvetlen szerelésre Vakolatban
Portói és szálasanyagtól W (vakolatba építhető doboz)
WW túzveszélyessé váló üzemi világítótestek,

védettség IP 5X; aDIN VDE 0100 720.
rész szerint
\fl Vakolaton
(vakolatra szerelhető doboz)
®
A gyújtót aDIN VDE 0712 2. rész szerint
a világítótesten kívül helyezik el.
Meghibásodásnál a felerősítő felületek
W Vakolat alatt
(vakolat alatt elhelyezhető doboz)
nincsenek túzveszélynek kitéve
Gázkisülési lámpák kondenzátorai

W Szerelőcsatorna
(szerelőcsatorna-doboz)
0 aDIN VDE 0560 6. rész szerint; lángálló

CD Szigetelt kötőelem
® Gázkisülési lámpák kondenzátorai

aDIN VDE 0560 6. rész szerint; láng álló
Lámpák sújtólég- és robbanásbiztos Bútorokbabeépithetö,1000V üzemi A szerelési mód ideje
W világítótestekhez
szerint
aDIN 49810 4. rész leszüHségalattivilágftótesteka OIN
VDE 071014. részszerint
Helyes Helytelen
Szerelés
Dugaszoló- és csatlakozóaljzat zord
körülményekre aDIN 49440 41. rész 1. mennyezeten
~ szerint ("durva üzem"); DIN VDE
07104. rész
'rt ~
~ Hibaáram-védőkapcsoló (Fl)
váltakozó áram ra és lüktető egyenáramra
2. falon
ps
IB ~ lk(
$ 6
aDIN VDE 0664 1. rész szerint;
- 25 oC hőmérsékletig
Elválasztótranszformátor aDIN VDE 0550
3. vizszintesen
a falon p ~
<;5 3. rész szerint
9 Elválasztótranszformátor aDIN VDE 0550

1. rész szerint, feltételesen zárlatálló
4. függőlegesen
a falon
IB lB::
:ca) Zárlatálló kistranszformátorok
aDIN VDE 0550 1. rész szerint
5. mennyezeten és
vizszintesen a falon V P ~ ~
& Szabályozótranszformátorok
aDIN VDE 0550 3. rész szerint
6. mennyezeten
függőlegesen
és
a falon
7. vizszintes sarokban,
11 lB ~ lk(
@ Takaréktranszformátor
aDIN VDE 0550 1. rész szerint a lámpa oldalra
~ ~
(BJ Biztonsági transzfomátor;
tokozott 8. függőleges sarokban,
a lámpa lefelé
~ ~
92 Csengőtranszformátor aDIN VDE 0551 szerint 9. vizszintes sarokban,
a lámpa oldalra
~ ~
0=& Olvasztótranszformátor és lefelé
tn
SD Kézilámpa-transzformátor
szerint
aDIN VDE 0551
10. U-profilban
rrt1 "
139
18. VEZÉRLÉS- ÉS SZABÁLYOZÁSTECHNIKA DIN 19226, 19227, 19229 (MSZ EN 60439, 60947)
Általános jelölések
A bemeneti mennyiségek befolyásolják a kimeneti mennyiségeket.
A rendszer feltételhez köti a befolyásolás módját.
A folyamat összetevői: mérni a rendszer kimenetén meglévő értéket,
összehasonlítani a meglévő értéket a kívánt értékkel,
megváltoztatni a rendszert befolyásoló mennyiségeket oly módon, hogy beálljon a kívánt érték.
A vezérlés sajátosságai
A hatáskör nyitott. Az ember beavatkozik legalább egy részfeladatba.
A szabályozás sajátosságai
A hatáskör zárt. A mérés - összehasonlítás - vezérlés egymást követő műveletekből álló, önműködő folyamat. A szabályo-
zókör önmagát vezérli. A kézi szabályozás mindig vezérlést jelent.
Vezérlés, nyitott hatáskör és vezérlési lánc

A nyilak a hatás irányát jelzik.
A mennyiségek jelei megfelelnek aDIN 19226/19229-nek.
A be- és kimeneti üres blokkaljzatok a belső és külső mennyiségek
összefüggéseit jelenítik meg.
~abáIYozó:-- Szabályozás, az egyszeres

, berendezés
szabályozó kör zárt hatásköre
~.~e --()--1 A nyilak a hatás irányát jelzik. A felirat nélküli blok-
vag~. kok a további felhasználásra átalakított mennyisé-
I x geket jelentik. Maga az x szabályozó mennyiség,
vagy az abból elvezetett mennyiség zárhatja a ha-
2. ábra L..=-------+j------' táskört, és visszacsatolható.
Fogalmak és jelölések'
Fogalmak Magyarázatok Jelek DIN
Vezérelt szakasz A vezérlés, illetve szabályozás azon része, amelyet befolyásolni kell. A szakasz - 19226
Szabályozott szakasz olyan rendszert jelenít meg, amely a befolyásoló mennyiségre válaszol.
Vezérlőberendezés A vezérlés, illetve szabályozás azon része, amely a szakaszt befolyásolja. - 19226
Szabályozó berendezés Egy szabályozó berendezés felépítése a 2. ábrán látható.
Bemeneti mennyiség Előre megadott mennyiség, amely anélkül hat a rendszerre, hogy önmaga U; 19229
megváltozna.
Kimeneti mennyiség A rendszer kimenetén mérhető befolyásolt mennyiség. V; 19229
Állapotmennyiség A rendszer meghatározott pontjain lévő mennyiségek pillanatértéke, pl. x; 19229
x; = a szabályozott mennyiség értéke, xA = kívánt mennyiség.
Vezető mennyiség A rendszer egyik bemeneti mennyiségéből képezik. A rendszerhez illeszkedik w 19226
oly módon, hogy belső feldolgozásra alkalmas legyen (1. és 2. ábra).
A szabályozott Szabályozandó mennyiség. Belső kimeneti mennyiség. x 19226
mennyiség
Összehasonlító jel A vezető mennyiség és a szabályozott mennyiség, ill. a visszacsatolt mennyiség e 19226
különbsége, amelyet az összehasonlitóban képeznek e= w- x vagy e = w- r
Beavatkozó A vezérlö-, illetve szabályozóberendezés kimeneti jele. Ez a mennyiség Y 19226
mennyiség betolyásolja a szakaszt.
Kívánt mennyiség A legvégső szabályozandó mennyiség, pl. x; = a tér hőmérséklete, x; 19226
míg a fűtés folyamán a hőmérséklet x.
Visszacsatolt A szabályozott x mennyiségből visszacsatolt, w-vel összehasonlított t, 19226
mennyiség mennyiség, pl. egy gép fordulatszámából képzett feszültség.
Zavaró mennyiség Kívülről ható mennyiség, amely a rendszert zavarhatja és a szabályozást Z; 19226
szükségesséteszi.
Beavatkozási tartomány A kiegészítő ..tartomány" megadja azokat a határokat, amelyek közé Yh 19226
vezetési tartomány a megadott mennyiségeket be lehet, illetve be szabad állítani. wh
Megjegyzés: 1 VÖ. az 1. és 2. ábrákkal

2 az i index azt jelenti, hogy több ilyen mennyiség is lehet egy rendszerben
140
Vezérlés- és szabályozástechnika
A vezérlés- és szabályozástechnika rajzjelei DIN 19227 (MSZ iec 617)
Az érzékelő, az illesztő és az adó betű jelei táblázatban
Betű- A mért bemeneti A feldolgozás Betű- A mért bemeneti A feldolgozás

jelek mennyiségek módjai jelek mennyiségek módjai
A - határérték, vészjelzés O - jelzés,
C szabályozás, ellenőrzés igen/nem
D sűrűség - P nyomás -
E villamos mennyiség vevő, érzékelő Q minőség, analízis -
F átfolyás, áthaladás - R sugárzás mértéke regisztrálás
G hossz, távolság, állítás - S frekvencia, sebesség kapcsolás (switch)
H kézi beavatkozás - T hőmérséklet mérőátalakító
I - kijelzés U összetett mennyiségek
K idő - V viszkozitás állítási feladatok
L helyzet - W súlyerő, tömeg
M - X egyéb mennyiségek egyéb feladat
y - számítási feladat
Z - kényszerbeavatkozás
Egyéb jelölések
+ felső határérték - alsó határérték / köztes érték
n analóg jel # digitális jel
_1- bináris jel
A pneumatikus egységjel (0,2-1,0 bar)
E villamos egységjel
Az érzékelő rajzjelei Alap: 2 : 1 oldalirányú téglalap a mért mennyiség betűjelével

és kiegészítő ábrákkal
D Az érzékelő
alap rajzjele
1 -=-TI Példa: hőmérséklet-érzékelő
ellenállás-hőmérővel
Hőmérséklet-választó Az alap rajzjel kiegészíthető más szabványos rajzjelekkel pl.

(DIN 19228) DIN 40712, 40716, 30600 stb.
Az iIIesztők rajzjele
Alap rajzjel: négyzet betűjellel/jelek vagy rajzelemek más szabványokból
a) [Z] A kimeneti nyomásjel átalakítása

a kimeneten pneumatikus bemeneti
~.,4. Villamos egységjel átalakítása
egységjellé
pneumatikus
.,4. jellé (1. fenn)
b) [B Erősítő
rnint
illesztő
c) ~.E
A=~
1
Középérték képzése
számítóáramkörrel
mint illesztővel
d)0 Tároló mint analóg
mennyiségek
illesztője
Az adó rajzjelei Alap rajzjel 2 : 1 oldalirányú téglalap
Határértékek megadása
\7 balra: alsó határérték ~
A kijelzett tartomány
és a jeltartomány
I~ L
\71 Számláló
határjeladóval
\7 jobbra: felső határérték O... 10bar megadása A helyiértékek számát csak
ha a jelkép 900-ra a jelábrán kívül a nullák számával szabad jelölni
el van fordítva:
Regisztrálókészülék
\7 felül: felső határérték
\7 alul: alsó határérték D általában
Számkijelző
általában
~
Kijelző
határjeladóval
tSL.:::::...SZJ
az alsó és felső
IT] Analóg író Kijelzőlámpa
határértékekre I~ I
@
Számjegynyomtató Az ábrázolás egyszerűsítése
érdekében a téglalap el is maradhat
Lyukasztó ~ Kijelzőlámpa,
Képernyős
~ hatszoros
kijelző
141
r
A szabályozó-, állító- és kezelőkészülékek rajzjelei DIN 19227 (MSZ lEe 617)
A szabályozók rajzjelei. Az alap rajzjel téglalap aDIN 19228 szerint (MSZ IEC 617-2)
~ Szabályozóáltalában ~j PI-szabályozó, ~ PD kétpontos szabályozó,
~ lLiJJ növekvő jelleggörbéjű ~ kapcsolókimenettel
analóg villamos
PID-szabályozó
PI arányos átalakító
egységjel-kimenettel ~
PI
"_=1
PI hárompontos szabályozó,
kapcsolókimenettel, a szabályozott
az integráló
szabályozóhoz
~lPI-szabályozó, T, mennyiség kijelzésévei és külső
T, -állítással
lL1JJ csökkenő jelleggörbéjű
D differenciáló analóg pneumatikus ~ PI-szabályozó,
szabályozó egységjel-kimenettel ~ vezérelhetőfélvezető-teljesítménykimenettel
Állítókészülékek rajzjele (állító hajtás, állítómű) Kezelőkészülék rajzjelei, az alap rajzjel négyzet
? Állító hajtás, <f Motoros Állítókészülék Beállító, Beállító szám
l'
általában
Kézi állító --t?-
állító hajtás
Mágneses
állitó hajtás
~
általában
Csappantyú
Ú általában
{ifj kijelzővel és
digitális
kimenettel
hajtás motoros
1"
mT
Membrános
állító hajtás
Dugattyús
állító hajtás
f
'v
Rugós
állító hajtás
Állítómű
általában
rtl hajtással
Armatúra
membrános
hajtással
1$]
t: ... 20 mA
Jelbeállító
a villamos
egységjelhez
4 ... 20 mA,
kijelzővel
0
Állítókapcsoló
kézi
állításhoz
A szabályozó be- és kimenetének jelformái DIN 18225

A szabályozó bemeneti és kimeneti jelét magának 1) folytonos értékű - folytonos idejű (1. ábra)
a szabályozónak a felépitése és viselkedése, valamint 2) folytonos értékű - nem folytonos idejű (diszkrét) (2. ábra)
a csatlakoztatott készülék határozza meg. 3) nem folytonos értékű - folytonos idejű (3. ábra)
Négy jelalakot különböztetünk meg: 4) nem folytonos értékű - nem folytonos idejű (4. ábra)
A folytonos jel az 1. alakú analóg jel.

01 01!011 0:0011: A nem folytonos jel a 3. alakú analóg jel.
: : A digitális jel egy 3. vagy 4. alakú nem foly-
~"JL,~:3=.~- tonos értékű jel.
Folytonos jel Impulzusjel (változó Impulzusjel (vál- Bináris
amplitúdójú) tozó időtartamú) jelsorozat
1. jelalak 2. jelalak 3. jelalak 4. jelalak
táblázat A szabályozók felosztása és megnevezése DIN 19225 (MSZ IEC 617-7)
Analóg szabályozók Digitális szabályozók
1 2 3 4 5 6 7 8 9
A szaba- Folyamatos Nemfolya- Folyamatoshoz Analóg leta- Digitális Digitális Digitális Digitális
Iyozó szabályozók matos szaba- hasonló szabá- pogató növekményes párbuza- sorosan letapogató
megne- Iyozók Iyozás(nem szabályozók szabályozók mosan kódoIt szabályozók;
vezése (visszacsatolás folyamatos kódoIt szabályozók számláló-
nélkül) szabályozóvisz- szabályozók szabályozók
szacsatolássall IDDC)-
A bemeneti Folytonos Folytonos Folytonos Folytonosérté- Nem Nem Nem Folytonos
mennyiség értékű és értékű és értékű és kű és folytonos folytonos folytonos folytonos értékű és
jelalakja folytonos folytonos folytonos idejű, folytonos értékű és értékű értékű és folytonos
idejű idejű idejű értékű és nem folytonos és folytonos nem idejű, egyéb
folytonos idejű idejű idejű folytonos jelalakok is
is ideiű
A kimeneti Folytonos Nem folytonos Nem folytonos Nem folytonos
mennyiség értékű és értékű és értékű és értékű és nem Folytonos ) A szabálvozó "'::';":""')
jelalakja folytonos folytonos folytonos folytonos idejű, értékű és pl. értékű és pl.
idejű idejű idejű folytonos érté- folytonos egyenáram nem motorállítás
kű és nem foly- idejű is folytonos
tonos idejű is ideiű
Az átvivő P- és 2-pontos szab. 2-pontos Végesszab. P-szabályozó í-szabályozó A szabályozó PID-szab.-
visel- I-szabályozók 3-pontos szab. PO-szab. idejű letapogató I-szabályozó algoritmusa algoritmus
kedése PI-szabályozók többpontos 2-pontos szabályozó szerint PID-
PO-szabályozók szab. PID-szab. sebesség-
PID-szabályozók 3-pontos algoritmus
léptetőszab.
142
Szakaszok időbeni viselkedése vezérlésnél és szabályozásnál
Próbafüggvények
Egy szakasz időbeni viselkedése a szakasz bemenetére A bemeneti jel elnevezése "függvény", a hatására
adott négy próbafüggvényre adott válasszal írható le. megjelenő kimeneti jel neve válaszfüggvény ,
Ezek a bemeneti jelek: pl. ugrásválasz-függvény
Az ugrásfüggvény: Az impulzusfüggvény: A sebességfüggvény: Aszinuszfüggvény:
'·u
"o
1",0
---=;;'"" '-------
x.==ál.
,.~
1==0
~=á1l
ol
áI=2 'K-'
A próbafüggvényre adott válasz

. . . A szakaszt többnyire
""'f~
2oomv30wW
X"X.
" ~:~;ri:;;:~"
ugrásfüggvénnyel vizsgálják.
Az ugrásfüggvényre adott
100mV1SW,
'--;'",00.----------,- válasz széles körű
felvilágosítást nyújt
Kisfrekvenciás erősítő Xkl Egy szakasz xbe Az xbe sebességfüggvény a szakasz viselkedéséről.
ugrásválasza, ha a bemeneti impulzusfüggvényére és az Xkl sebességválasz
jel 100 mV-ról 200 mY-ra nő adott Xkl impulzusválasza
Kiegyenlítődő szabályozott szakasz, ugrásválasz (P és P- T szakaszok)

A bemeneti Xbe ugrást "egységugrásnak" nevezik, pl. 1 V. Az Xkl kimeneti mennyiséget is erre vonatkoztatják.
'·lL_ 1==0
Kiskésleltetésű sza-
f
A kimeneti jel csekély késleltetéssei
követi a bemeneti jelet. Az erősítési
tényezőt a
Kp = ~
Xb,
képletből számítjuk.
'~'I~
~ 1= Ö
TI holtidejű szakasz
P - TI szakasz
'~T, f
A holtidő a bemeneti jel
megjelenése és a kimeneti
válasz megjelenése közötti
idő, pl. egy szalag futási
ideje.
kasz (P-szakasz) Kp arányossági tényező
A holtidővel rendelkező szakasz rendkívül
A kimeneti jel az e-függvényt körülményesen szabályozható.
követi. Az ilyen szakasz hoz 1. és magasabb rendű szakaszok
A '[ időállandó csatolhatók.
Xkl = 0,63 x._-nek felel meg.
Egytárolós szakasz.
1. rendű szakasz:
A kimeneti jelnek késleltetési
P - T, szakasz.
és kiegyenlítődési ideje van.
Az Xbe ugrásfüggvény és
az Xkl ugrásválasz, villamos A szakasz két tárolóból és
helyettesítő kapcsolás
T. t egy időzítőtagból áll.
A magasabb rendű
Tu a késleltetési idő szakaszok késleltetési
•• ',~/\o voc
Amennyiben a szakasz belengésre Tg a kiegyenlítődési idő
alkalmas elemeket is tartalmaz, és kiegyenlítődési ideje
x, 2. rendű szakasz:
az Xbe ugrásfüggvény belengési hosszabb.
------,- P - T2 szakasz
folyamatot idézhet elő. Xbe ugrásfüggvény és Xk; ug-
2. rendű szakasz A szakasznak legalább rásválasz, vIIramos helyettesí-
belengési folyamattal 2. rendűnek kell lennie. tő kép
A kétállapotú szabályozó időbeni viselkedése

A kétállapotú szabályozó egyszerű és robusztus felépítésű. Egy felső szabályozott értéken bekapcsol, egy alsó szabályo-
zott értéken kikapcsol. Közben a kapcsolási differencia értékét (hullámosság) veszi fel.
" _---_" A hőmérséklet Xo és Xc I A visszacsatolással nő
("" I Ile ~:e~~I:i~i
érték között ingadozik. /i':""';;"0>:11"'1I2'i:112'i:,=4 ~t:e:l:i~ia kapcsolási frekvencia,
:: :: : A vizet vagy a vasalót : :::::::::: a kapcsolási differencia
al
Yh: h: h: 1 I II I
f
melegítővillamosenergiát
be- és kikapcsolják. Be Y
bJjJL" : :::;.::1::-;------;-
I I II. I I
pedig csökken.
b)~ Ki f
f a)vlsszacsatolásnélküI1b)VlSSzacsatoliissal
a) a kimeneti mennyiség viselkedése Kétállapotú szabályozó időbeni

X (hőmérséklet) viselkedésének vizsgálata
b) az y állított mennyiség viselkedése (be-ki) a) visszacsatolás nélkül
Egy kétállapotú szabályozó időbeni viselkedése b) visszacsatolással
143
Szabályozók és működésük
P-szabályozók, arányszabályozók
Az arányszabályozó y beavatkozó mennyiséget állít elő, amely
'YIJlK>", arányos az e szabályozó differenciával.

Az arányossági tényező a Kp.
y- yo= Kp' e.
YO
~ I A Kp tényező és az Xp arányossági tartomány
P-szabályozó, az e P-szabályozó, az y K =Y-Yo=Ql'. X =.2..-=_e_
ugrásfüggvény és kimeneti jel változása p e óe' p Kp Y - Yo
az y ugrásválasz arányos az e bemeneti
A szabályozó differenciát (hullámosságot) a P-szabályozóval
különböző Kp értékeknél jellel
sohasem lehet teljesen kiegyenlíteni.
I-szabályozók, integrálszabályozók
Az integrálszabályozó Y beavatkozó jelet állít elő, amely arányos az e szabályozó

:__ /_ '\ K,llOYekszik
'f~. differencia tartalmával. Az arányossági tényező a KI'
Y- Yo = KI' e· t
YO •
K =Y- Yo. K =..!.
~ f
I e.M' I TI
[-szabályozó, az e ugrásfüggvény A TI integrálid6 az az idő, amely alatt a beavatkozó jel a szabályozó
és az Y ugrásválasz különböző differencia értékét eléri. Az [-szabályozóknál az e = O szabályozó
KI értékére differenciaérték is elérhető.
O-szabályozók, differenciálszabályozók
A differenciálszabályozó Y beavatkozó mennyiséget állít elő, amely megfelel
l~
10
a) e ugrásfüggvény
Y ugrásválasz
T
és
a változó sebesség e szabályozó differenciájának.
Y- YO= Ko' M
óe
K - Y- YO - Ql'. ót
0- óe - ce
Az arányossági tényező a Ko.
,.f1 M
b)
ro E'~
e sebességfüggvény
I
és
Minél nagyobb Ko értéke, annál erőteljesebben változik a beavatkozó
mennyiség a szabályozó differencia azonos változási sebessége mellett.
A O-szabályozók csak P-, ill. I-szabályozókkal együtt fordulnak elő.
Y sebességválasz
O-szabályozó
PI-, PO- és PID szabályozók kombinációi

•.r
'.Y~Vji",
;::l,L-- --_. Vji",
"1 i; k:?V'."
IH'"
I-resz
PI-szabályozók
Kp -
ro ' .•..
- -.
T... I
a)
YO h
e ugrásfüggvény
I
ro. T.
b) az e sebesség-
I
I
roLt=====-
PIO-szabályozó
P-rész
e ugrásfüggvény és Y és Y ugrásválasz függvény és e ugrásfüggvény és

ugrásválasz Y sebességválasz Y ugrásválasz, működési
T", a követési idő Tk a késleltetési idő tartományok
PI-szabályozó: PO-szabályozó: PIO-szabályozó

e óe
Y.- YO = Kp . e + KI . e· t Y-Yo=Kp' e+Ko' M Y-Yo=Kp·e+KI·e·t=Ko· ót
A T...,
követési idő mindig A tk késleltetési idő mindig a sebességfüggvényre A O-rész követi a változásokat.
az ugrásfüggvényre vonatkozik. vonatkozik. Megadja, hogy egy PO-tag A P-rész egyenletes mértékű
«, esetén mennyi idővel korábban változik beavatkozást hoz létre.
Tkö'=K; a beavatkozó mennyiség, mint egyetlen P-tag Az t-rész hatása hosszan tartó.
esetén. Kp-nek, Tkö,-nek és Tk-nak
beállíthatónak ~
kell lennie. ~
144
A szabályozók fajtái: jellemzők, beállítások
Szabályozók alkalmazásánál ügyelni kell arra, hoqy a x; T"'" és Tk jellemzőket úgy válasszuk meg, hogy azok a berendezés
jellemzőivel összhangban legyenek.
A P-részt a K, tényezővel vagy az X, = ; arányossági tartomán nyal állít juk be.

p
A PI- vagy PID-szabályozó í-részét a Tkö~= i, követési idővel állít juk be.
A PID- vagy a PID-szabályozó D-részét a Tk = ~: késleltetési idővel határozzuk meg.
Minden mennyiségnek hitelesített beállítási lehetőséggel kell rendelkeznie.

Figyelem: a K, megváltozása T kö. és Tk megváltozását eredményezi. Az optimális beállítást csak ismételt vizsgálattal végez-
hetjük el.
Szabályozók jellemzői és alkalmazási területeik
A szabályo- Jellemzők Alkalmazási Különlegességek

zók fajtái területek
P Nagy K, tényezőre: nagy erősítés, Bármilyen szabályozási feladat, Kedvező ár, maradandó
kis szabályozási eltérés, amelynél maradandó szabályozási szabályozási eltérés, nagy
szabályozási lengések veszélye eltérés megengedett K,-értékeknél belengési veszély
PI A szabályozási eltérés Kis tehetetienségű berendezések, Viszonylag egyszerűen beállítható;

hosszabb idő elteltével pl. átfolyásszabályozás, többnyire de: kis Tk.., és nagy K, esetén
kiegyenlíthető: Xw = O folyamatszabályozó berendezések erős belengés van
ben széles körú az alkalmazása
PID Viselkedése mint a PI-nél, de gyors Nagy tehetetlenség ú berendezé- A beállítása körülményes.
szabályozás ra alkalmas; rövid idő sek, pl. hőmérséklet-szabályozás, Belengésre hajlamos; de: csekély
alatt megakadályozza a nagyobb ahol D-rész nélkül a szabályozási szabályozási eltérés, erős, hirtelen
szabályozási eltéréseket eltérés túl nagy lehetne fellépő zavaroknál
PD Viselkedése mint aP-nél, de Mint aP-szabályozók Mint aP-szabályozók, de vala-
azonnali erős szabályozó hatás melyest nehezebben beállítható
Eljárások a szabályozás javítására
Jeh;mségek Lehetséges Okok Eljár~sok

szabályozások
Hosszabb ideig túl nagy P K, túl kicsi A szabályozás K, jellemzőjét növelni,
szabályozási eltérés marad PD vagy X,-t csökkenteni: vigyázat, belengési
veszély! Tkp. I-szabályozót hozzáilleszteni
A kiegyenlítődés csak hosszabb PI Tkö.-t csökkenteni;
Tk'" túl nagy
idő után következik be: =O x; PID I-rész túl kicsi . T kO. nagy: kis í-rész
. TkÖ.kicsi: nagy í-rész
Belátható időn belül elérhető PI Tk túl kicsi Csak a gyors zavarokat kell csillapítani:
a teljes kiegyenlítés: Xw=O,. PID D-résszel ellátni, ill. növel ni, azaz Tk-t növeini
de zavar esetén a szabályozási Tk nagy: nagy D-rész
eltérés túl nagy Tk kicsi: kis D-rész
A szabályozott mennyiség P K, túl nagy és/vagy K,-t csökkenteni, továbbá minden

a középértéke körül leng PI Tkö~túl kicsi vagy beállítható jellemzőt váltakozva óvatosan
PID, PD Tk túl nagy beállítani.
A szabályozó beállítása. Egy berendezés üzembe helyezése
Ziegler-Nichols szerint
A határérték-jelentő és a bekapcsolás vizsgálata: Szabá- P-érték, Késlelteté- Követési X,=-'-
a szabályozó 1- és D-részét lekapcsolni; Iyozók K, si idő, T~ idő, TkfJv K,
Tk"'==, Tk=O.
P 0,5 K,. - -
A K, értékét O-tói kezdve növelni, míg
a szabályozott mennyiség éppen csillapítás nélkül leng. PI 0,45 KO' - 0,85 T,
A K, értékét ez esetben Kps-nek nevezzük.
A Ts a szabályozott mennyiség lengési tartama. PD 1,25 KO' 0,12 T, -
Ezekből a szabályozás jellemzői meghatározhatók
PID 0,6 KO' 0,12 T, 0,85 T,
(1. a 146. old. fent):
145
TáraIt programú vezérlések (TPV)
A szakasz ugrásválaszából (1. a 145. old. lent):
Egy szakasz ugrásválasza ki-
egyenlitéssel, a szabályozó be-
állitási adatainak meghatározá- Szabá- xp Késleltetési Követési idő,
sa a görbe jellemzőiből. Iyozó idő, Tk TkOv
Az ugrásválasz függvény felvé-
P 1 ... 1,5 XR -
tele: a mellékelt táblázatból a
beállitási adatok meghatáro- PI 1,1 XR - 2,5 ... 3eT, + T,)
zása.
PID 0,8 XR 0,5 (T,+ Tol 2(T, + Tol
x ; J.... Xp ; arányossági tartomány
p Kp
Tárait programú vezérlés (TPV)

A funkcióvázlat (FUV) logikai rajzjelekkel való ábrázolása
Kontaktusvázlat (KOV) az elvi kapcsolási rajzhoz hasonló
ábrázolás, különleges jelekkel
Utasitáslista (UTl) a funkcióvázlat vagy kontaktusvázlat
átvitele a TPV programnyelvére
Az elvi kapcsolási rajz szokásos ábrázolás különleges

TPV jelek nélkül, ezt itt nem mutatjuk be.
A TPV feladatai és ábrázolása

Egy rendelkezés felépitése a TPV -ben
Egy TPV síkjai
Beviteli Összekapcsolási síkok a Kiadási Programtároló-címtartalom

sík TPV-ben, dokumentációs sík (utasitás)
I (szenzor) lehetőséaael I (akter)
I----~
Se1, a) az utasitáslistában (UTl)
-------
Se2,
b) a funkció- I Parancs I
~- vázlatban "2~
Se3 a Kll
Se3 ~ (FUV)
~-
j
'ol
c) a kon-
taktus-
vázlatban
~;U~>1
Bel Be2 KI1
Példa
uta-
0001
(KOV) ••3 sításra
°
Parancsok (műveletek)
. A jelfeldolgozás múveletei (parancsok (1. táblázat)
Sor- Megne- Ábrázolási módok Sor- Megne- Ábrázolási módok

szám vezések szám vezések
jellel szimbólummal iellel szimbólummal
1. jel 2. lel FUP KOP 1. iel 2. iel FUP KOP
1 ÉS U .., 5 Kijelölés
~~~rl
; ;
& Be2B~l H'~HH ._ .. --()-- ~,

2 VAGY O I
:Oil q~H
'"
Ki1 6 Beállítás
(start)
S
or: ~s}---- ..
3 NEMI
negáció
N
-~~C:Ir--*---
bemenet
7 Törlés R
+:: "'--(R>--i
Megjegyzések
kimenet 8 Előre- ESz
Számlálás (+ 1)
~~-_rl ---~>--i
számlálá
{~: a jel "O"-ról ,,1"-re
változásánál
4 Kizáró XO .., Bel Be2 Kfl Hátra- HSZ
+-
VAGY
aeBi1 ~1rH 9
szám-
lálás
Számlálás (-1)
ajel .O"-ról ,,1"-re
változásánál
146
Tárait programú vezérlések (TPV)
A programszervezés műveletei Az 1. adathely műveleteinek jele
E Meg-
-as
Ábrázolások
N neve- Meg- Ábrázolások
Jelek' FUP Meg- E
eo zé- E
neve-
Jelek'
Meg-
-as neve-
ul sek 1. jel 2. jel .'"
N
jegy-
zé-
N
f! zé-
Jelek' Szimbólumok
eo zé-
sek
1. 2. o
ul sek 1. 2. S1 I zések
Megjegy-
ul jel jel sek
10 Össze- ADO jel jel
adás
+
li 1 1 Állandó K
Nulla- NOP
11 Kivonás SUB művelet 2 Bemenet
fl 2 Töltés L I Az első 3 Kimenet
E
A
12 Szorzás MUL x művelet 4 Ór M
fl készen- 5 Időzítő T x) A táblázat
szerinti idóvi-
létbe
13 Osztás OIV
fl helye-
zése
szonyok·
jelölése
14 Nagyobb GR >
fl a követ-
kező
műve-
B-
GRG
15 Nagyobb
egyenlő
>=
II lethez
és a fel-
6 Számláló Z x) A be- és kime-
netek 1. táblá-
16 Egyenlő GL =? D- haszná-
lási sor-
zat szerinti
funkciójának
jelölése
rend
17 Kisebb KL <
li kezde-
tének =iD-
" II xl
18 Kisebb KLG <= jelölése

egyenlő B 3 Záró- nyitva ( (
7 Program-
elem
P x) A be- és kime-
netek 1. táblá-
19 Átkódolás OEB jelek zárva ) ) zat szerinti funk-
decimális!
bináris
-8 4 Feltétel SP Az ugrás
ciójának jelölése
Egy program-
nélküli épfiőelemet
célját
további betűkkel
ugrás (címét)
és/vagy számok-
20 Átkódolás BIO meg- kal jelölnek
bináris!
decimális H 5 Feltételes SPB
adják
Az ugrás
Ez az 1. táblázat
szerinti vezérlési
utas ításokból áll
ugrás célját
(címét) ,
meg- "
lll)
Példák: adják
"
10 s-mal késleltetett kimenet 8 Funkció- F x) A be- és kime-
6 Építő- BA Az építő- netek funkció-
építőelem
elem- elem jának jelölése
~~~ felhívás jelét
meg-
~lfl
'" .
KT TW
Q TIV 7 Építő- BAB
adják
Az építő-
G
" lIll!
"
elem- elem mü-
A 2. adathely műveleti jeleinek
Se1 a beállító felhívás ködési
kiegészítése
bemenet feltétellel készség,
amelyet
B2 a törlő , az építő-
E
.'"
Meg-
neve-
Ábrázolások
bemenet N Jelek' Szimbólumok
KT az állandó
elem-
o
e zé-
felhívás sek 1. 2. 1. szím- Megjegy-
idóelóny ul
aktivizál, jel jel bólum zések
Q a kimenet és a
TIV a késleltetett hardver 1 Impul- I
idejű
impulzus
vagy
a szoftver
valósít 2
zus
Bekapcso- E
B
8 Építő- BE
meg lási kés-
leltetés 19-
elem végE 3 Kikapcso- A
, német rövidítések
9 Program
vége
PE
lási kés-
leltetés 19-
147
19. ANYAGOK ÉS ANYAGSZABVÁNYOK
Az elemek periódus rendszere

I II ( Föcsoportok ) III IV V VI VII Vili
1. periódus H He
1 2
2. periódus Li Be B C N O F Ne
3 4 5 6 7 8 9 10
3. periódus Na Mg Al si P S CI Ar
11 12 Illa ( Mellékcsoportok ) IVa Va Via Villa la 112 13 14 15 16 17 18
,----"--..
4. periódus K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36
5. periódus Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te J Xe
37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 44
6. periódus Ritkaföl dfémek (tanta n id ák)
Cs Ba La Ce Pr Nd Ho Er Tm Yb Lu Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Ti Tb Bi Pu At Rm
55 56 57 58 59 60 pttulGdlThlDY
61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86
7. periódus Uránfémek (aktinidák)
Fr Ra Ac Th Pa Md No Lr Világosszürke háttér: félfémek

U M~I:~I~~lc~IB~ICf
87 88 89 90 91 92 E~lrn 101 02 O
93 94 95 96 97 98 99100 Vörös háttér: fémek
Az elemek neve, jele, rendszáma, relatívatomtömege (kerekítve)

Név Jel Rend- Rel. Név Jel Rend- Rel. Név Jel Rend- Rel.
szám atom- szám atom- szám atom-
tömeg tömeg tömeg
Aktínium Ac 89 227 Indium In 49 115 Ozmium Os 76 190

Alumínium Al 13 27 Irídium Ir 77 192 Palládium Pd 46 106
Amerícium Am 95 243 Iterbium Yb 70 173 Platina Pt 78 195
Antimon Sb 51 121 Ittrium Y 30 89 Plutónium PU 94 244
Arany Au 79 197 Jód I 53 127 Polónium Po 84 210
Argon Ar 18 40 Kadmium Cd 48 112 Prazeodímium Pr 59 141
Arzén As 33 75 Kalcium Ca 20 40 Prométium Pm 61 145
Asztácium At 85 210 Kalifornium Cf 98 251 Protaktínium Pa 91 231
Bárium Ba 56 137 Kálium K 19 39 Rádium Ra 88 226
Berillium Be 4 9 Kén S 16 32 Radon· Rn 86 222
Berkélium Bk 97 247 Klór CI 17 35 Rénium Re 75 186
Bizmut Bi 83 209 Kobalt Co 27 59 Réz Cu 29 64
Bór B 5 11 Kripton Kr 36 84 Ródium Rh 45 103
Bróm Br 35 80 Króm Cr 24 52 Rubídium Rb 37 85
Cézium Cs 55 133 Kürium Cm 96 247 Ruténium Ru 44 101
Cink Zn 30 65 Lantán La 57 139 Stroncium Sr 38 88
Cirkónium Zr 40 91 Laurencium La 103 257 Szamárium Sm 62 150
Diszprózium Dy 66 163 Litium Li 3 7 Szelén Se 34 79
Einsteinium Es 99 254 Luténium Lu 71 175 Szén C 6 12
Erbium Er 68 167 Magnézium Mg 12 24 Szilicium Si 14 28
Európium Eu 63 152 Mangán Mn 25 55 Szkandium Sc 21 45
Ezüst Ag 47 108 Mendelénium Md 101 256 Tallium TI 81 204
Fermium Fm 180 253 Molibdén Mo 42 96 Tantál Ta 73 181
Fluor F 9 19 Nátrium Na 11 23 Technécium Tc 43 97
Foszfor P 15 31 Neodínium Nd 60 144 Tellúr Te 52 128
Francium Fr 87 223 Neon Ne 10 20 Terbium Tb 65 159
Gadolinium Gd 64 157 Neptúnium Np 93 237 Titán Ti 22 48
Gallium Ga 31 70 Nikkel Ni 28 59 Tórium Th 90 232
Germánium Ge 32 73 Nióbium Nb 41 93 Túlium Tm 69 169
Hafnium HI 72 178 Nitrogén N 7 14 Urán U 92 238
Hélium He 2 4 Nobélium No 102 256 Vanádium V 23 51
Hidrogén H 1 1 Ólom Pb 82 207 Vas Fe 26 56
Higany Hg 80 201 Ón Sn 50 119 Volfrám W 74 184
Holmium Ho 67 165 Oxigén O 8 16 Xenon Xe 54 131
148
Anyagjellemzők
Vegyszerek, amelyeket egy villamos szakembernek ismernie kell
Elnevezések Képletek Elnevezések Képletek Elnevezések Képlelek
8arnakő: mangán-dioxid MnO, Minium: ólom-oxid Pb30~ Szénsav H,GO,
86rax: dinátrium-tetraborát Na,B,O, 10H,O Nátronlúg: nátrium-hidroxid NaOH Szóda: nátrium-karbonát Na,CO,· 10H,O
Faszesz: metanol, Pokolkő: ezüst-nitrát AgNo, Tri: triklór-etilén C,HCh
metil-alkohol CH,OH Rézgálic: réz-szulfát CuSO., 5 H,D
Gipsz: kalcium-szulfát CaSO, 10H,O Salétromsav HNO, Építőanyagok:
Kálilúg: kálium-hidroxid KOH Sósav Hel 8eton: cementhabarcs + kavics
Karbid: kalcium-karbid CaC, Spiritusz: etil-alkohol, etanol Üveg: alkáli-kalcium-szilikát
Kénsav H,SO, (denaturált szesz) C,H50H Habarcs: kalcium-hidroxid Ca(OHj,
Konyhasó: nátrium-klorid NaCl Szalmiákszesz: vizes NH3+H,O Cement: kalcium-aluminium-szilikát
Mész, égetett: kalcium-oxid eae ammóniaoldat Cementhabarcs: cement + homok + viz
Anyagjellemzők: szilárd anyagok

Anyagok Sűrű- Olvadási Forrás- Fajlagos Lineáris Fajlagos Ellenállás
ség,p, hőmér- pont, hőkapa- hőtágulási villamos hőmér-
séklet, citás, együt!- vezetés, sékleti
ható, tényezője,
.!lL kJ lQ-6 m 10-"
dm'
oC oC
c, ka. K a,K Ko---
'Q·mm'
a,-
K
Acél 7,9 1460 2500 0,49 12 - -
Alumínium, hengerelt 2,7 660 2200 0,88 23,8 37 4,6
Antimon 6,67 630 1635 0,2 11 - 5,1
Arany 19,3 106,3 2700 0,13 14,2 45,7 4,0
Azbeszt -2,5 -1300 - 0,8 - - -
Beton -2 - - 0,88 - - -
Bizmut 9,8 271 1560 0,13 13,5 0,94 4,5
Bronz 8,8 910 2300 0,37 17,1 - -
Cink, hengerelt 7,15 419 906 0,4 30 16 3,7
Csillám -2,8 - - 0,87 - - -
Ezüst 10,5 960 2170 0,23 19,7 60 4,3
Fa, nyár 0,5 - - 1,4 - - -
Fa, tölgy 0,85 - - 2,4 - - -
Gipsz 2,3 1200 - 1,1 - - -
Grafit 2,24 3800 4200 0,71 - -0,1 -
Homok, száraz -1,5 -1550 2230 0,8 - - -
Jég 0,92 O 100 -2 - - -
Keménygumi -1,4 - - 1,42 - - -
Kobalt 8,8 1490 -3100 0,44 12,6 16,1 6
Kolofónium -1,1 -100 ... 300 - 1,3 - - -
Konstantán CuNi 44 8,89 1600 2400 0,41 15,2 - 0,004
Króm 7,1 1800 2700 0,45 6,6 6,7 3,1
Magnézium 1,745 657 1100 1,1 26 22,7 4,1
Mangán 7,4 1220 2150 0,46 23 0,54 6,3
Molibdén 10,2 2600 5500 0,27 5,2 21 4,3
Nikkel 8,9 1450 2730 0,46 13 10,5 6,9
Ólom 11,3 327 1740 0,13 29 4,8 4,2
Ón, öntött 7,2 232 2500 0,24 23 8,7 4,2
Papír 0,7 ... 1,1 - - 1,34 - - -
Parafa -0,3 - - -2 - - -
Platina 21,5 1770 4400 0,13 9 10,2 3,9
Porcelán -2,4 1650 - -1 4 - -
Réz, tiszta 8,9 1083 -2500 0,39 16,5 56 4,3
Sárgaréz 8,4 900 -1100 0,39 18,5 - 1,5
Sze lén 4,4 220 688 0,33 50 - -
Szilícium 2,33 1420 2600 0,75 2,5 0,001 -
Szürkeöntvény 7,3 1200 2500 0,53 30 - -
Titán 4,5 1670 3200 0,47 8,2 1,25 5,4
Újezüst CuNi 12Z24 8,7 1020 - 0,4 18 - -
Urán 19,1 1133 -3800 0,12 15,3 - 2,8
Üveg -2,5 700 - 0,84 11 - -
Vanádium 6,1 1890 -3300 0,5 8,3 4,7 3,9
Vas, tiszta 7,86 1530 3070 0,46 11,5 10 6,2
Volfrám 19.2 3410 5900 0,13 4,5 18,2 4,1
149
Anyagjellemzők
Anyagjellemzők: folyadékok (p = 1,01 bar) Anyagjellemzők: gázok (p = 1,01 bar)
Anyag Sűrű- Olvadási Forrás- Fajlagos Térlogati Anyag Sűrű- OIvadási Forrás-
ség, hőmér- pont, hóka- hőtágu- ség, híimér- ponl,
séklet, pacitás, lási séklet,
együttható
kg
Oc Oc kJ kJ kg
Oc Oc
P, dm' c'knIC c'kn.IC p, dm'
Aceton 0,8 - 95 56 2,22 - Acetilén 1,17 - 83 - 81
Benzin -0,73 - 30 ..50 25 ... 210 1,7 1 Ammónia 0,77 - 78 - 33
Benzol 0,88 6 80 1,7 1,2 Bután -135 - 0,5
2,7
Dízelolaj -0,83 - 30 150 .. 300 2 - Hélium 0,18 -270 -269
Etanol 0,79 -110 78 2,38 1,1 Hidrogén 0,09 -259 -253
Fűtőolaj -0,83 - 10 175. .300 2 - Kén-dioxid 2,92 - 76 - 10
Higany' 13,6 - 39 357 0,14 1 Levegő, száraz 1,3 -213 -192
Kénsav,tömény 1,83 - 10 338 1,42 - Metán 0,72 -183 -162
Metanol 0,8 - 98 66 2,5 - Nitrogén 1,25 -211 -196
Petróleum 0,81 - 70 >150 2,16 - Oxigén 1,43 -219 -183
Salétromsav, törnénv 1,5 - 41 84 1,72 0,18 Propán 2 -188 - 42
Sósav, 40%-os 1,2 - 20 >360 2,1 - Szén-dioxid 1,97 - 78 - 57
Transzformáto rolaj 0,88 - 30 170 1,88 - Szén-monoxid 1,25 -205 -192
Víz 1 O 100 4,187 0,18 Torokgáz 1,28 -210 -170
Vízgőz (100 'C) 0,77 O 100
, A higany fajI. vilI. vezetése K= 1 ~ Xenon -112 -108
Q·mm 5,86
Vezetéksodronyok tartós áramterhelhetősége DIN 48201-1 és 5/4.65; DIN 48204/4.84
Rézsodrony Alumíniumsodrony Alumínium-acélsodrony

Névleges Tartós Névleges Tartós Névleges Névleges Névleges Névleges
kereszt- áramter- kereszt- áramter- kereszt- kereszt- kereszt- kereszt-
metszet, helhetőséq, metszet, helhetőség, metszet, metszet, metszet, metszet,
mm' A mm' A mm' A mm' A
10 90 16 110 25/4 140 550/70 1020
16 125 25 145 35/6 170 570/40 1050
25 160 35 180 50/8 210 680/85 1150
35 200 50 225 70/12 290 1045/45 1580
50 250 70 270 95/15 350
70 310 95 340 120/20 410 A tartós áramterhelhetőség
95 380 120 390 150/25 470 60 Hz-ig érvényes,
120 440 150 455 185/30 535 0,6 mIs szélsebesség,
150 510 185 520 210/35 590 35 =c környezeti
185 585 240 625 240/40 645 hőmérsékletet előidéző
240 700 300 710 300/50 740 napsugárzás és 80 oC
300 800 400 855 340/30 790 sodronyhőmérséklet esetén
400 960 500 990 380/50 840
500 1110 625 1140 450/40 920
Szerkezeti anyagok igénybevétele - szilárdság

Feszültség-megnyúlásidiagram R. a folyási határ (as), Nlmm'
H, L felso (H), alsó (L)
a Rm szakítószilárdság (Oll), N/mm'
----......
Rm Rp feszültség a folyás kezdetén, Nlmm'
'b RpO,l RpD., feszültség a folyás kezdetén (0,2%-os fajlagos nyúlásnál) N/mm'
r ~~~t,
Szakadás
E 0,2%
Szakadási nyúlás
E
-+ ~
9t+, I
i!,
_1 .1' Gyakran különbözö ter-
p@heléseklépnekfelegy-
,? idejűleg. A terhelés
a) jellegzetes folyásí határ b) szabvány által rögzített sztatikus vagy dinami-
alakváltozási határok Húzás Nyomás Nyirás Hajlítás Csavarás kus lehet.
150
Szerkezeti anyagok igénybevétele - szllárdsáq
Megnevezések Képletek Mennyiségek, egységek, jelmagyarázatok
Csak F - 61 esetén igaz -

Hook-törvénye
a=-q,;
F
&=, !!,/ a
q,
az egységnyi keresztmetszetre eső
erő, N/mm'
a keresztmetszet az igénybevétel előtt,
F~/O M F b!!
e mm'
+-- -+ F;E·c·qo F az erő, N
I & a fajlagos megnyúlás
E a rugalmassági modulus, N/mm'
(minél nagyobb, annál alaktartóbb
IM-Fl Ft~ /1w a szerkezeti anyag)
W az energiafelvétel, J vagy N . m
-~é-=s~n:y~o=m=-o~'
~H~u:::-'z=o:Z' t=e~r:;:h~e:-:I~é-=s----l[-;:==F==========;-l
a; _
S a biztonsági tényező, pl. 3...5 megadja,
hogya normális terhelés hányszor
Érintkező darabok q; kisebb az Rm értéknél
F~eÜle.FnYOmáS n;
a;S e; a szakftószilárdsáq, N/mm'
!!,/ a megnyúlás terhelésnél, mm
_ a Amennyiben alkalmazható a Hook-tör- I a hosszúság, rnm
a
\__ qo vény:
F 1mm1
!!'/;!!:..!.
E
Mb a hajl~ónyomaték, N1mm
Hajlítószilárdság Wb a keresztmetszeti tényező, rnm",
Mb= Oh· Wb
~tu"EV ,,~
minél nagyobb, annál nagyobb lehet
a hajlftásra való igénybevétele
ab a hajl~ófeszültség, N/mm'
b, d és h a hajlított rúd méretei, mm
f a lehajlás, mm
b h' n d' Wb= n(dl- d~)
F a hailítóerö, N
Wb=-6- Wb=32' 32· d,
~
Belső- f= 4· F·" 64 F·" f= 64·F·"
f=--
feszültség o h'· E n· ef' n(dl- d~)
1 a nyírófeszültség, N/mm'
Nyírás S a biztonsági tényező pl. 3 ... 5
az Rm-re vonatkoztatva
F 1.... a választott megengedett feszültség,
N/mm'
F anyíróerő, N
Rm a szakítószilárdsáq, N/mm'
Nyíróerő q a keresztmetszet, mm'
~ a csavarófeszültség, N/mm'
Csavarószilárdság MI a csavarónyomaték, N . mm pl.
(torzió) a tengely forgatónyomatéka
Wp a poláris keresztmetszeti tényező, mm'
d, o, d, a tengely átmérői, mm
S. a biztonsági tényező
Rm a szaktószilárdsáq, N
tui? n(d~ - d~)
W;- Wp
p 16 16· a,
151
Acélok anyagszabványai DIN 17006 (MSZ 10027)
Ötvözöttacélok jelölése Ötvözetlen szerkezeti acélok jelölése

A jelrendszer három csoportból áll: A jelrendszer két csoportból áll: Minőség Követelmény
1 Általános
rn ITIIIIJ rn
Előállítás Kémiai összetétel Feldolgozás
ITIIJ-O
Húzószilárdság Minőség
2
követelmények
Magasabb
követelmények
Minőség N/mm' 3 Különleges
Szavatosság (a számértéket 10-zel követelmények
szorozni kell)
Ötvözött acélok jelölésének magyarázata

Előállítás Kémiai összetétel Feldolgozás, minöség
A öregedésgálló Gyengén ötvözött acélok A a megeresztett (lágy)

B Bessemer-acél 1. számjegy: széntartalom a C rövidítés megnevezés B legjobban feldolgozható
E elektroacél nélkül E betétedzett
F lángkemence A következő betűk az ötvözőanyagok rövidítései. G kilágyított
G öntött A következő számok az ötvözőanyagok %-os arányát H edzett
GS acélöntvény jelentik. HF lángedzett
H félig csillapított Hiányzó számjel : igen csekély ötvöző rész. Fl indukciós edzésű
1 elektroacél A számjeleket a következő tényezők egészítik ki: K hidegen alakított
(indukciós kemence) N normálisan lágyított
szén alumínium, bór kobalt
LE elektroacél NT nitridált
cézium berrilium, réz króm
(ívfénykemence) 5 feszültségmentesítő
nitrogén molibdén, nióbium mangán
M Siemens-Martin acél lágyítás
foszfor ólom, tantál, titán nikkel
R csillapítva öntött SHkérgesített
kén vanádium szilicium
RR erősen csillapítva öntött U kezeletlen
cirkónium volfrám V nemesített
S ömlesztve hegeszthető
T Thomas-acél W ötvözetlen szerszámacél
U csillapítás nélkül öntött g sima
y oxigénnel felfújt acél r durva
Z zúzható Erősen ötvözött acélok: az X betűjelzés utáni szám ·1 szavatosság
a széntartalomra utal. 2 speciális
·3 technológiai vizsgálat
a DIN szerint
Példák az acélok jelölésére

St 70-2 20 MnCr5 X75WCrV184U
Szerkezeti acél, 700 N/mm' Nemesacél 0,2% széntartalommal, Erősen ötvözött acél, 0,75% szén-
húzószilárdsággal, magasabb 1,25% mangán- és meg nem nevezett tartalommal, 18% volfrám és 4%
követelményekre mennviséaű krómtartalommal vanádium ötvözővel. kezeletlen
Nemvasfémek anyagszabványai DIN 17007 (MSZ 12608)

..
··~~
.IÖI~~ir
. Felosztás Kezelés
A jelrendszer három csoportból áll Az első betűjel az előállítás

H kohóötvözet
betűje után: a fő ötvöző
R legfinomabb ötvözet
rn-ITIIIIIJ
Előállítás, Kémiai
DD
Kezelés
rövidítése.
Az első számjegy: a fő
ötvöző, %*
(elmaradhat, ha más ötvöző-
F szilárdságot jellemző
szám, pl. F45 jelentése:
legalább 450 N/mm'
húzószilárdság
felhasz- összetétel elemek %-át megadják). HV Vickers-keménység
nálás A következő betűk és
a kilágyított
számok az ötvözőelemek ka hidegen kikeményített
Az előállításra és a felhasználásra vonatkozó rövidítését és %-át adják meg.
ielmaavarázatok
wa melegen kikeményített
ta részben kikeményített
G öntvény, általában GL siklófémek (csapágyfémek)
g lágyított
GO nyomásos öntvény L forrasz
ho homogenizált
GK kokillaöntvény E villamosvezeték
p préselt
GZ centrifugálöntvény alapanyagok
GC folyamatos öntvény Lg csapágyfémek pL lemezelt
* vagy a fajlagos vezetés
V segéd- és hígított R redukciós ötvözet w hengerelt
m/(Q· mm')
ötvözet S hegeszthető ötvözet zh zúzott
KE katód réz
152
Anyagszámok (jelölési rendszer) DIN 17007 1/4.59 lap
Példák a nemvasfémek jelölésére

E-Cu 57 CuZn39 Pb2 AL 99,98 Rzh L-Sn 60 PbCu2
Villamos vezetékanyag, Sárgaréz, Tiszta alumínium Lágyforrasz
99,9%Cu, 39% cink és 2% ólom, 99,98% Al-tartalommal elektronikához, 60% ón,
K= 57 m/Q . mm' a maradék: réz R tiszta ötvözet 2% réz, a maradék ólom
zh zúzott
Anyagszámok felépítése
A számrendszer az elektronikus adatfeldolgozáshoz Anyagszám, 1. számjegy
nyújt segítséget.
x·x x x x x X O nyersvas és vasötvözet
1 acél és ötvözetei, amelyeknél a Fe-tartalom
Anyagszám, 1. számjegy: alapfém ~ a legnagyobb alkotórész
2 nemvasfémek: nehézfémek
Anyagszám, 2 ... 5 számjegy:
3 nemvasfémek: könnyűfémek
ötvözőadalék a csökkenő
4
tömeg % sorrendjében
nemfémes anyagok
Kapcsolódó szám, 6 ... 7 számjegy:
a feldolgozási állapotra utal 8
9 tetszőleges belső felhasználásra
Acélok anyagszámai DIN 170072/9.61 lap (MSZ EN 10027)
1. számjegy: acélok és acélöntvények Kapcsolódó szám: a 7. számjegy a kezelésre utal
Acél: vas, amelynek szerkezete nem tartalmaz O nem, vagy tetsző- 5 nemesített
vas-szén eutektikumot, széntartalma 2,0%-nál legesen kezelt 6 keményen nemesített
kisebb, magas hőmérsékleten és 1 normális lágyítású 7 hidegen alakított
szobahőmérsékleten képlékenyen alakítható. 2 gyengén lágyított 8 rugókemény hidegen
Vas: minden anyag, ami legnagyobb mennyiségben 3 a könnyebb forgá- alakított
vasat tartalmaz csolhatóság érdekében 9 külön előírás szerint
hőkezelt kezelt
Anyagszám: 2 ... 5 számjegy 4 szívósan nemesített
A 2. és 3. számjegy A 4. és 5. számjegy Minőségi osztályok
a minőségi osztály, meghatározott
pl. tömegacélok anyagok számjele 00 ... 09 általános minőség, pl. nem ötvözött szerkezeti acélok
minőségi acélok pi. St37 10 ... 19 nem ötvözött nemesacélok
nemesacélok 20 ... 29 Szerszámacélok
30 ... 39 gyors- és gördülőcsapágy acélok
Kapcsolódó szám: a 6. számjegy az előállítási 40 .. .49 ötvözött kémiailag ellenálló acélok
eljárásra utal
50 ... 59 nemes-
O nem meghatározott 60 ... 69 acélok Szerkezeti acél ok
5 nem csillapított Siemens-
1 nem csillapított Thomas- Martin acél 70 ... 79
acél 6 csillapított Siemens- 80 ... 89
2 csillapított Thomas-acél Martin acél Különleges minőség
90 ... 99
3 nem csillapított acél, 7 nem csillapított, oxigénnel
egyéb beolvasztási mód felfújt acél Példa: 1· O 1 1 2· 6 1
pl. szélfrissítéses 8 csillapított, oxigénnel 1. számjegy: 1 acél
különleges acél felfújt acél elektroacél
4 csillapított acél egyéb 2 ... 5. számjegy: áll. szerkezeti acél,
olvasztási eljárással, pi. nem ötvözött, aDIN 17100 szerint
szélfrissítéses különleges 6 ... 7. számjegy: aDIN 1700 szerint
acél
megállapított St 37-2-re csillapított ~
Siemens-Martin acél, normális lágyítású
153
Anyagszámok DIN 17007 1/4.59 lap
Nemvasfémek anyagszámai (válogatás) DIN 17007
1. számjegy: 2 és 3 az alapfém minösége szerint Kapcsolódó szám: a 6. számjegy a kezelésre utal

2 ... 5 számjegy: az ötvözők jelölése
2.0000 ... 2.1799 réz O kezeletlen

2.1800 ... 2.1999 tartalék 1 lágy
2.2000 ... 2.2499 cink, kadmium 2 hidegen kikeményítve, közbenső keménységre
2.2500 ... 2.2999 tartalék 3 hidegen kikeményítve, kemény
2.3000 ... 2.3499 ólom 4 oldatba vivő izzítás, mechanikai utómegmunkálás nélkül
2.3500 ... 2.3999 ón 5 oldatba vivő izzítás, hidegen utómegmunkálva
2.4000 ... 2.4999 nikkel, kobalt 6 melegen kikeményítve, mechanikai
2.5000 ... 2.5999 nemesfémek utómegmunkálás nélkül
2.6000 ... 2.6999 magas olvadáspontú fémek 7 melegen kikeményítve, hidegen utómegmunkálva
2.7000 ... 2.9999 tartalék 8 feszültségtelenítve, előzetes hidegkeményítés nélkül
3.0000 ... 3.4999 alumínium 9 különleges kezelés
3.5000 ... 3.5999 magnézium
Kapcsolódó szám: 7. számjegy
3.6000 ... 3.6999 tartalék
3.7000 ... 3.7999 titán Azt a munkafolyamatot jelöli, amellyel
3.8000 ... 3.9999 tartalék a megfelelő kezelés elvégezhető
Vasöntvények (válogatás) Válogatás aDIN 1681, 1691 és 1693·ból
Fajta Rövid Anyag- Húzó- Folyási Szaka- Alkalmazás

jel szám szilárdság, határ, dási nyúlás
2 2 As, %
Rm, N/mm RpO,2, N/mm
Acélöntvény G&-38 1.0416 375 185 25 Közepesen igénybe vett

bonyolult munkadarabok
Acélöntvény G&-70 1.0554 685 410 12 Erősen igénybe vett gépalkat-
Acélöntvény, GG-10 0.6010 98 - - részek, jól önthető és hegeszthető
lemezes grafittal Öntvények különleges jósági
Vasöntvény, GGG-40 0.7040 410 245 12 előírások nélkül
qömbqraüttal Foqaskerekek, csőidomok
Acélfajták (válogatás) Válogatás aDIN 17100, 17200, 17210, 17350, 17440-ből
Fajta Rövid Anyag- Húzó- Folyási Szakadási Alkalmazás

jel szám szilárdság, határ, nyúlás,
Rm, N/mm2 RpO, 2, N/mm2 As,o/.
Szerkezeti St33 1.0033 310 .. 540 185 18 Egyszerű acélszerkezetek

acél USt 37-2 1.0036 340 .. 510 235 26 Magasabb követelményű
St 70-2 1.0070 670 .. 900 365 11 szerkezetek
Rácsos tartók nagy terhelésű
részei
Betétedzett Ck 10 1.1121 490 ... 630 295 16 Villamos motorok tengelye

acél 25 MaCr4 1.7325 980 ... 1270 685 8 Bütykök, fogaskerekek
Nemesített 28 Mn6 1.1170 690 ... 830 490 15 Általános gépgyártás

acél 24 CrMo4 1.7218 780 ... 930 590 14 Turbinák alkotórészei
Szerszám- C80W1 1.1525 Vésők, vágószerszámok,

acél C75W3 1.1750 pontozók, csavarhúzók,
100 Cr6 1.2067 fúrók, marók,
X165CrV12 1.2201 fémfűrészek
Gyorsacél S10-4-3-10 1.3207 Nagy teljesítményű

esztergakések
Nem rozsdá- X5CrNiMo1 1.4401 450 ... 800 175 ... 300 40 .. 50 Erős kémiai igénybevétel
sodó acél 810 1.4028 650 ... 950 450 ... 600 14 .. 18 Turbinalapátok
X30Cr13
154
Anyagszámok
Rézfajták (válogatás) DIN 1708/1.73
Fajta Rövid jel Anyag- Kémiai összetétel Tulajdonságok és alkalmazás

szám
Katódréz Ke-Cu 2.0050 Cu ~99,9% VilI. vezetés K? 58 m/(Q . mm)'
katódhoz
Oxigéntartalmú E1-Cu58 2.0061 Cu? 99,9% K?58 m/(Q· rnrn)" Hegeszthetőség és
réz E2-Cu58 2.0062 oxigEln 0,005 ... 0,04 K? 57 m/(Q· mm)' keményforraszthatóság
E-Cu57 2.0060 követelmények nélkül,
félqyártmányokhoz
Oxigénmentes OF-Cu 2.0040 Cu ~ 99,95 K? 58 m/(Q . rnm)" Hidrogénálló,
réz, jól hegeszthető
nem dezoxidált és keményforrasztható
Oxigénmentes SE-Cu 2.0070 Cu ? 99,9, P - 0,003% K?57 Jól hegeszthető
réz, foszforral SW-Cu 2.0076 Cu ~ 99,9, P 0,014%-ig K?52 és keményforrasztható,
dezoxidált SF-Cu 2.0090 Cu ~ 99,9, P 0,04%-ig jól és igen jól hegeszthető
és keményforrasztható
Rézötvözetek (válogatás) Válogatás
Fajta Rövid jel Anyag- Húzó- Folyási Szakadási Tulajdonságok és

szám szilárdsáo határ nvúlás alkalmazás
Sárgaréz CuZn30 2.0265 300 ... 530 110 .. .490 67 ... 14 Igen jól alakítható hidegen
Csövek és villamos
szerelési anvaook
Ónbronz CuSn6 2.1010 350 ... 620 260 ... 520 55 ... 7 Áramvezető rugókhoz
Újezüst CuNi10Zn42Pb 2.0770.30 ?590 ?440 5 Finommechanikai
alkatrészekhez
Alumíniumbronz CuAI5As 2.0918 350 ... 500 280 30 ... 12 Rövidre zárt forgórészek pálcái
Ellenállásanyagok (válogatás) Válogatás aDIN 17471/4.83-ból
Márkanév Rövid jel Anyag- Ellenállás Fajlagos A eu-hez Tulajdonságok

szám hőm., együtt ellenállás, képesti és
hatója p, termikus alkalmazás
20 ... 105 OC, Q·mm'/m, tesz.
Q\ 10-<;/K 20 OC-on 20°C-on,
llV/K
Nickelin CuNi30Mn 2.0890 +80 ... + 13 0,4 ±5% -25 Korrózióálló, légforraszt-
Hawe 40 ható, indítóellenállásokhoz
Manganin CuMn12Ni 2.1362 -10 .. + 10 0,43±5% -0,6 Preciziós-, méró- és
Cumanic normál ellenállásokhoz
Konstantan CuNi44 2.0842 -80 .. + 40 0,49±5% -40 Fűtőhuzalok,
Hawe 50 potenciométerek
Isotan, Rheothan CuMn12NiAI 2.1365 - 50 ... + 50 0,5 ±5% -2 Lágyforrasztható, vili.
Isa 50 ellenállásokhoz
Cronix, Hawe 105 NiCr80/20 2.4869 +50 ... +150 1,08 ± 5% +4 Nem ferromágneses,
Nikrothal 86 nagyohmos vilI. ellenállásokhoz
Fűtőhuzalok (válogatás) DIN 17470/7.63 és 17442/2.83
Márkajelzés Rövid Anyag- sc-c- Max. Fajlagos Kemény- Lineáris hötá- Alkalmazás
(válogatás) jel szám ség, hőm., ellen- ség, gulási együtt-
p, leve- állás, P20, n; ható, a
kg/dm' gőn, Q·mm2/ N/mm' (200... 800 OC),
oC m, 1~/K
Cronifer II NiCr6015 2.4867 8,2 1150 1,13 1760 16 Villamos kályhák
Nikrothal 40 NiCr3020 1.4860 7,9 1100 1,04 1760 18 Háztartási készü-
Söding 100 CrNi2025 1.4843 7,8 1050 0,95 1760 18 lékek
Aluchrom O CrAI255 1.4765 7,1 1200 1,44 2250 14 Edzőkemencék
I
Megapyr II CrAI205 1.4767 7,2 1200 1,37 2110 14 Nagy hőmérsékletű
kályhák
Sugárzó fűtőtestek
155
Hőbimetallok DIN 1715 7.36 és 11.83
Példa a TB rövid Kom- Rövid Anyag- Line- Fel- a, pro, Max,

ielölésre jelölés biná- jelölés szám áris hasz- 1()-'/K Q·mm'/m hajlító-
Hó-(termo) a fajlagos ció tarto- nálási .~~~: feszült-
bimetall hókihajlás, mány, határ, ség,
10"/K oc oc
1
T B
-L
1 477 TB 1577 A NiMn20.6 1.3932 -20 .. 400 15,5 0,77
N/mm2
200
T B X60NiMn147 1.3930 + 200
P20, a fajlagos TB 1477 20 .. 400 14 0,77
A NiMn206 1.3932 200
vilI. ellenállás 250
B X50Ni25 1.3901
(20 OC), 20 ... 450 11,5 0,7
Q. mm'/m TB 1170 A NiMn206 1.3932 300
380
B X60NiMn147 1.3930
Lágyforraszok (válogatás) DIN 1707/2.81 Keményforraszok (válogatás)

DIN 8313 2. rész 10.79, 4. rész 2.81
Olvadási For- Alkalmazás
tartománv rasz- Olvadási Alkalmazás
Szeli- Likvi- tási
eljárás Szoli- Likvi-
dusz dusz
dusz dusz
L-PbSn30(Sb 183 =c 242 =c FL Kábelköpeny
L-AISí7,5 575 =c 595 =c Résforrasztás ráhelyezett
L-Sn63Pb 183 -c 183 -c La, KO Nyomtatott
vagy belefektetet! forrasszal
FL, IL árnyékolás
II
L-Ag12Cd alumíniumnál
L-Sn50Pb 183 =c 215 =c La Merítéses
620 -c 825 -c Acél, temperöntvény,
forrasztás réz, nikkel forrasztása
L-PbAg3 270 =c 380 =c FL, KO Villamos motorok
L-SnZn40 200 =c 340 =c FL, KO Alumínium
kábelköpeny
Forrasztózsírok (válogatás) DIN 8511 3. rész
FL lángforrasztás Jelölések Módok Alkalmazás

La forrasztás ónfürdóben F-SW31 Nehézfémek lágyforrasztása Elektronika
KO forrasztás forrasztópákával
F-SW32 Üledék nem korrodáló Forrasztófürdó
IL indukciós forrasztás
F.LH1 Könnyúfémek keményforrasztása Üledéket
F-LW2 Könnyúfémek lágyforrasztása eltávolítani
Szabadvezetékek vezetékanyaga (válogatás) DIN VDE 0211/12.85
Vezetékanyagok Kereszt Huza- A szabad- Lineáris Gyakorlati Legnagyobb Tartós húzö-

rnet- lok vezeték hötágulá- rugalmas- megeng, feszültség,
szet- száma súly- si együtt- sági feszültség,
arány ereje, haló, modulus,
N/(m· mm' 10-<;/K E kN/mm' N/mm2 N/mm2
Réz 7 113
aDIN 48201 1. rész szerint - 0,0906 17,0 175 300
19 105
Acé"-'V 1160 320

7 180
aDIN 48201 3. rész szerint 11280 560
-
0,0792 11,0 St
111450
19 175 900
IV 550 1100
Alumínium 7 60
aDIN 48201 5. rész szerint - 0,0275 23 70 120
19 57
Szigetelt szabad-
vezeték sodrony
1 x 35 mrn-
1 x50 rnrns
4x70 rnrrr
7
19
19
0,0437
0,ü372 23
60
57
70 120
r
aDIN VDE 0274 szerint 0,0380 57
AUSt E-ALMgSVStAUSt E-AUMgSVSt
Alumínium-acél 1,4 14/7 0,0491 15,0 110 240 270 401 464
aDIN 48204 szerint 1,7 12/7 0,0466 15,3 107 220 255 368 435
E-AIMgSi/St
aDIN 48206 szerint 6 611 19,2 81
c--- 0,0350 120 175 208 300
2617 18,9 77
7,7 2417 0,0336 19,6 74 110 165 189 284
156
Menetféleségek
A metrikus Menet· Menet· Közép- Magát· Menet· Mag· Hat-
150-menet jelölés emel· áto mérő mélvséc lyuk 0, szögű
kedés, mérő, Orsó, Anya, Orsó, Anya, kulcs-
(métermenet) O, H, nyílás
d=O P d2=02 d3 h3 d-P
1 0,25 0,838 0,693 0,729 0,153 0,135 0,75 -
2 0,4 1,740 1,509 1,567 0,245 0,217 1,6 4,5
3 0,5 2,675 2,387 2,459 0,307 0,271 2,5 5,5
4 0,7 3,545 3,141 3,242 0,429 0,379 3,3 7
5 0,8 4,480 4,019 4,134 0,491 0,433 4,2 8
6 1 5,350 4,773 4,917 0,613 0,541 5 10
8 1,25 7,188 6,466 6,647 0,767 0,677 6,75 13
10 1,5 9,026 8,160 8,376 0,920 0,812 8,5 17
Jelölési példa
12 1,75 10,863 9,853 10,106 1,074 0,947 10,25 19
a szabályos menetre
16 2 14,701 13,546 13,835 1,227 1,083 14 24
d= 0= 12 mm
20 2,5 18,378 16,933 17,294 1,534 1,353 17,5 30
M12
24 3 22,051 20,319 20,752 1,840 1,624 21 36
30 3,5 27,727 25,706 26,211 2,147 1,894 26,5 46
36 4 33,402 31,093 31,670 2,454 2,165 32 55
42 4,5 39,077 36,479 37,129 2,760 2,436 37,5 65
48 5 44,752 41,866 42,587 3,067 2,706 43 75
56 5,5 52,428 49,252 50,046 3,374 2,977 50,5 85
64 6 60,103 56,639 57,505 3,681 3,248 58 95
Páncélmenet Rövid· Külső Kőzép- Magát· Menet· Menet· Menet· Lekere-

Minden méret jelölés átmérő, átmérő, mérő, emel· szám, mélység, kítés,
mm-ben kedés,
P= 25,4 d-O do-Do d,-O, P z H r
z Pg 7 12,5 11,89 11,28 1,27 20 0,61 0,14
Pg 9 15,2 14,53 13,86 1,41 18 0,67 0,15
Pg 11 18,6 17,93 17,26 1,41 18 0,67 0,15
Pg 13,5 20,4 19,73 19,06 1,41 18 0,67 0,15
Pg 16 22,5 21,83 21,16 1,41 18 0,67 0,15
Pg 21 28,3 27,54 26,78 1,588 16 0,76 0,17
Pg 29 37 36,24 35,48 1,588 16 0,76 0,17
Pg 36 47 46,24 45,48 1,588 16 0,76 0,17
Egy PG 16-os menetű
Pg 42 54 53,24 52,48 1,588 16 0,76 0,17
acélpáncélcsó jelölése:
Pa 48 59,3 58,54 57,78 1,588 16 0,76 0,17
Menet Pg16 DIN 40430
Villamos menet Rövid Orsó Anya Menet· Menet· Leke-

D-biztosítókhoz Külső Mag· Külső Külső szám emel- rekí·
DIN 40406/12.81 jelö- 25,4 kedés, tés,
átmérő, átmérő, átmérő, átmérő,
Minden méret mm-ben lés mm-ként,
z p r
d a, O O,
r---~0: Anya
'-, max. min. max. min. max. min. max. min.
E 14 13,89 13,7 12,29 12,1 13,97 14,16 12,37 12.56 9 2,822 0,822
E 16 15,97 15,75 14,47 14,25 16,03 16,25 14,53 14,75 -10 2,5 0,708
E 18 18,5 18,25 16,8 16,55 18,6 18,85 16,9 17,15 -8,5 3 0,875
E 27 26,45 26,05 24,26 23,96 26,55 26,85 24,36 24,66 7 3,629 1,025
D-biztosító menetábrázolása
E 33 33,05 32,65 30,45 30,05 33,15 33,55 30,55 30,95 6 4,233 1,187
Menet: DIN 40400·E18
Lámpafoglalatok és ernyőfelerősítő gyűrű villamos menete DIN 49 689/3.66

Belső menet ae- Belső menet Külső menet ~enet Lekerekítés Lárnpa-
'<~ vid- emel- fogla·
[elő- Külső Mag· Külső Mag· kedés, lathoz
lés átmérő, áto áto átmérő, belső
mérő, mérő, manet-
h
max.
d d, O O, '1 '2 tel,DIN
40400
min. max. min. min. max.
Egy d= 28 mm-es és h= 2 szerint
menetemelkedésű menet
ábrázolása 28 x 2 28,0 27,7 26,6 28,1 26,7 27,0 2 0,58 0,45 E 14
Menet: 28 x 2 DIN 49689 40x2,5 40,0 39,6 38,2 40,1 38,3 38,7 2.5 0,7 0,7 E 27
157
Mágneses anyagok
Mágnesezésigörbe Mennyiségek, egységek, jelmagyarázatok
(hiszterézisgörbe) Ji. 8 a mágneses indukció, V . sim' = T
mT <P a mágneses fluxus, V . s = Wb
e, h a mágneses térerősség, Alm
8, a remanencia, V . sim' = T
(BH)max
H, a koercitív erő, Alm
(8· 1-1)""" a maximális elérhető légrésenergia, J/m3
)10 a vákuum permeabilitása, V . si (A . rn)
500 500 H
P, az átmágnesezési veszteség, W/kg (50 Hz, 1 T)
kA/m
P'.5 az átmágnesezési veszteség, W/kg (50 Hz, 1,5 T)
Lágymágneses anyagok mágnesezési görbeserege
1 tisztavas 4 Nl-Zn-Ferrit 7 szerkezeti acél
278 NiFe 550 Co Fe 8 öntöttvas
(permalloy) 6 V360~50A 9 Fe-porvasmag
Állandó mágnesek 336 NiFe (transzformátorlemez)
I ,
lemágnesezési görbéi
1 AINiCo 52/6
,::! o> o>
T
'-f 1 ~V-
-
-
2 AINiCo 60/11 1000 'm .'" I 1
3
4
SECo'112/l00
AINiCo 30/1 o 800 ':J
'2
<Il
<Il
:~ 0,
, "3
4//1
í
'/
/ /
5~6n ~--/9
5 SECo 70/70p 600 !il <Il
1 (/1
::J
6 PICo 60/40
7 MnAI
><
4002
~
~ 0,0
0.00 5
, /
//
8 keményferrit 200 ol I ff .// /
25/25
0.00
0.00 l ./ ,,~ ""
:-kA:-/-:-m'---c~
6.L -----''--L.-'----'---'-L---''---'----'o o 0,10,20,51 10
OO 'o 10 10 10 10
Alm
- H térerősség H térerősség _
T
Állandómágneses anyagok (válogatás)

Rövid- Anyagszám Sűrűség, (B· I-I)max. Remanen- Koercitív Megjegyzések
jelölés g/cm3 kJ/cm3 eia, mT erő, He, kAlm
DIN IEC
AINiCo 9/5 1.3728 R1-Q-3 6,8 9,0 550 44 Izotrop Al, Co, Cu, Ni, Fe
AINiCO 60/11 1.3763 R1-1-6 7,2 52 1250 52 Anizotrop Al, Co, Cu, Ni, Fe
Keményferrit 7/21 1.3641 81-0-1 4,9 6,5 190 125 Izotrop Curie-hörn. 723 oC
Ke~~nyferrit 25/25 1.3651 81-1-5 4,8 25,0 370 230 Anizotrop Curie-hőrn. 723 oC
Lágymágneses anyagok - hidegen hengerelt transzformátorlemez, után izzított

DIN 46400 (válogatás) (M8Z 8628)
Cso- Jó- Nev/. Átmágnesezési Anizot- Mágneses indukció - adott Kitöl- Hajlítás-
port ság vastag- veszteség (max.) rop térerősségnél, Alm (min.) tési szám
ság veszt. tényező (min.)
Rövid P1,0 P1,5 (max.) 2500 5000 10000 30000 (min.)
elne- (825) (B 50) (8100) (B 300)
vezés mm W/ka W/ka % T T T T - -
2A 200-50A 0,50 2,0 4,7 ±12 1,52 1,62 1,73 (1,94) 0,97 10'
3A 135-50A 0,50 1,35 3,3 ±14 1,49 1,60 1,71 (1,89) 0,97 3
4A 115-50A 0,50 1,15 2,85 ±16 1,49 1,60 1,71 (1,89) 0,97 2
5A 110-35A 0,35 1,10 2,70 ±14 1,49 1,60 1,71 (1,89) 0,95 2
Rövid DIN Vastagság, Sűrűség, Fajlagos ellenállás, He Bmax. Megjegyzések

elnevezés mm g/cm3 p,n· mm2/m A/m T
A2 1.3852 0,35 7,63 0,55 60 2,0 Transzformátorokhoz

E3 (Mumetál) 2.4591 0,05 ... 0,35 8,6 0,5 2 - Transzformátorokhoz
RNi8 1.3927 - 8,3 0,45 8 - Egyenáramú jelfogók
8int-D02 (tömörített) - 6,8 .. 7,2 - 160 1,2 Lágymágneses építőelemek
W2 Lágymágn. ferritek kezdeti permeabilitás 1000 ... 3000, Cune-hőrnérséklet > 180 oC
158
A nemfémes ipari alapanyagok áttekintése
Felhasználás: építőanyagok - szigetelőanyagok - ragasztóanyagok - töltőanyagok - kenőanyagok - csiszolóanyagok
Ásványi anyagok Azbeszt (szálasanyag) - csillám (fólia) - kvarc (tőltőanyaq) - gyémánt (csiszolóanyag) -
-cb~o "" (szervetlen) korund-szilícium-karbid (csiszolóanyag)
§ Gí gc Növényi Fa (enyvezett) - pamut - juta - gyanta - kaucsuk - bór - ásványi olaj - bitumen
~~~., és állati anyagok
(szerves)
=~~
.2Gío
Ásványi
anvaookból
Üveg - üvegkerámia - kerámia - kötőanyag (gipsz, cement)
~.i1g Cellulózból Papír - prespán - cellulóz-észter: CA cellulóz-acetát, CAB cellulóz-aceto-butirát

a;E~
.:i sas (válogatás)
ol Duroplasztok PF fenoplasztok, aminoplasztok: MF melaningyanta, UF karbamidgyanta,

> (duromerek)
'0_ UP teirretlen poliészter, EP epoxigyanta
'u ~ (válogatás) Formázóanyag - rétecelt műanyag - kemény habanyag
""'O
~·o
<1>'-
Termoplasztok Poliolefin: PE-HD nagy sűrűségű, PE-LD kis sűrűségű
'tJ'tJ (plasztomerek) Vinil-klorid-polimerizátumok: PVC-U lágyítómentes, kemény PVC, PVC-P lágyítóval
C:'tJ
0.!1! (válogatás) Sztirol-polimerizátum: PS polisztirol, SB sztirol-butaidén (módosított polisztirol, ütésálló); SAN.
.:<:-
.-o
oc. Megerősítés: sztirol-akrilnitril-kopolimer; ABS akrilnitril-butaidén-sztirol-polimerizátum
C.I aramid-szállal, Metil-metakrilát-polimerizátum: PMMA poli(metilén-metakrilát) (akrilüveg)
":":"(ij üvegszállal, Poliamid: PA poliamid
"'> szénszállal, Poliacetát: POM poli(oxi-metilén)
~:2
~U
<1> •., bórszállal Lineáris poliészter: PETP poli(etilén-terettalát)
N N
~~
"'.-
",,<»
Polikarbonát: PC-poli(fenilén-oxid) (módosított) PPO
Fluortartalmú polimerizátum: PTFE poli(tetrafluor~tilén), ETFE etilén-tetrafluor-etilén
oE Csak rnaoas hőmérsékletekre: PSU poliszulfon, PI poliimid
Ol=
010
>-c. Elasztomerek NK természetes kaucsuk. GR-I butilkaucsuk; UR metilkaucsuk; SR szilikongumi
c: 1
ol (kaucsukfélék)
o
:iE
A műanyagok rövid jelölései (DIN 7728) (válogatás)
ABR Akrilkaucsuk PC Polikarbonát

ABS Akril-butaidén-sztirol-kopolimer PCTFE Poli(klór-trifluor-etilén)
ASA Akrilnitril-sztirol-akrilészter PE Polietilén
BS Butaidén-sztirol-kopolimer PETP Poli(etilén-terettalát)
CA Cellulóz-acetát PF Fenol-formaldehid-gyanta
CAB Cellulóz-aceto-butirát PFEP Poli(tetrafluor-etilén)-(perfluor-propilén)
CN Cellulóz-nitrát PI Poliimid
CR Kloroprén-polimerizátum PMMA POli(metil-metakrilát)
CTA Cellulóz-triacetát PO Poliolefin
EC EtiI-cellulóz POM Poli(oxi-metilén) (poliacetát)
EP Epoxigyanta PP Polipropilén
ETFE Eötilén-tetrafluor-etilén-kopolimer PS Polisztirol
GEP LJvegszál-erősftésű epoxigyanta PSB Sztirof-butaidén-kaucsuk
GFK LJvegszál-erősftésű műanyag PSi -j Si Szilikonkaucsuk
GUP Uvegszál-erősftésű poliészter PTFE -.TFE Poli(tetrafluor-etilén)
HDPE Polietilén, nagy sűrűségű PUR -.PU Poliuretán
HF Karbamidl-formaldehid-gyanta PVC Poli(vinil-klorid)
HGW Keményszövet RF Rezorzin-formaldehid-gyanta
HM Préselt rétegelt műanyag SAN S.ztirof-akrilnitril-kopolimer
HP Keménypapír SB Utésálló PS (polisztirol)
KGF Műgyantával itatott üveggyapot SBR Sztirof-butaidén-kaucsuk
LDPE Polietilén, kis sűrűségű Si -jPSi Szilikonkaucsuk
MDPE Polietilén, közepes sűrűségű SI Szilikon
MF Melamin-formaldehid-gyanta UF Karbamidgyanta
NBR Nitrilkaucsuk UP Telftetlen poliészter
NKv.NR Természetes kaucsuk UR Uretánkaucsuk
PA Poliamid
PAN Poliakrilnitril Megjegyzés: kereskedelmi elnevezésekre adott
PBTB Poli(butilén-terettalát) példáktói itt el kellett tekintenünk.
159
Prespán - csillám - szigetelőfóliák
Prespán
Prespán (PSP), típusválasztás a sajátosságok alapján (cellulóz), DIN 7733
PSP Nyers Húzószilárdság, N/mm2, Nem hajtogatott Átülési AIkaI-
tipus sűrűség, egyedi értékek ~ megnyúlása szilárdság, mazási
kg/dm3 szakadásnál kV/mm példák
hajtogatás nélkül hajtogatott,
hossza- kereszt- hossza- hosszá- kereszt- nem hajto- hajto-

ban ben ban ban, 0/0 ben, 0/0 gatott gatott
3010 1,2 ... 1,3 60 ... 70 30 - 5,5 8,0 10 6,5 Gépi prespán
3020 1,0 ... 1,2 65 35 35 2,5 6,5 8 6 Tekercstestek
3030 1,2 ... 1,35 85 ... 90 40 60 7 12 11 8 Horonyprespán
3050 1,2 ... 1,3 70 ... 80 50 - 6 8 10,5 - Transzformátor-

3055 1,2 ... 1,25 70 50 - 6 8 9,5 - prespán
3060 1,25 .. 1,35 80 ... 85 40 - 6 8 10,5 6,5 Kondenzátor -

PSP
Csillám és csillámtermékek
Anyag Sűrű- Fajlagos Átütési Premit- Veszteségi tényező, Megjegyzések, ill.
ség, szigete- szilárd- ti vitás I s 10-4
lési ság, 50 Hz-en húzós zi-
ellenállás, lárdság,
kg/dm3 Q·cm kV/mm 50 Hz 1 MHz N/mm2
Természetes csillám 2,5 ... 3,2 10" 30 ... 70 6 ... 8 2 ... 15 1...3
Mikanit 2 ... 2,6 10' ... 1012 20 ... 30 5 100
Mykalex 2,8 ... 3,3 10" 15 8 10 10 ... 18
Mikafolium 2 10' ... 10" 30 ... 32 4 300
Szigetelőfóliák (vastagság 0,003...-tól)

Cellulóz-aceto-butirát CAB 1015 230 4,1 110 24 80 25 120
Polisztirol PS 10" 200 2,5 <2 70 4 90
Polipropilén PS 10" 300 2,3 7 150 75 105
Polikarbonát normális PC 10" 240 3,1 25 87 90 110 130
kiegyenlített 10" 280 2,8 12 80 250 35 130
Poliészter UP 10'3 300 2,5 50 100 80 -
Poliimid PI 1017 270 3,5 20 180 70 >180
Poli(fenilén-oxid) PPO 10" 300 2,7 15 65 25 110
Poliszulfon PSU 5 ·10" - 3,1 12 80 65 165 ... 170
. Poliamid-imid SP 3,5 1017 200 4,2 9 180 45 -
Poli(tetrafluor-etilén) PTFE 1017 100 2,1 <3 17 350 < 80
Öntapadó szigetelőfóliák (DIN VDE 0340 - MSZ 148)

K10 PVC lágy Szerelési munkák K11 hideghajlékonyság - 20 OC-ig 10 80
K20 PE Szerelés 10 80
K40 PC Tekercsszigetelés 30 115
K50 PETP Tekercsszigetelés 50 130
W20 CA Nyomtatható tekercsszigetelés, tekercsek védelme 2,5
W60 Üvegszövet Tekercsek, közbenső szigetelés, rögzítés, védelem 2,5
G2 MűovaDotszövet Felületi bevonás, hajlékony 3
VDE 0530 H oszt. 12. szám Szilikonkaucsuk alap 14
Betűjeizések: Fszigetelőfólia, K öntapadó műanyag szalag, G öntapadó szövött szalag,

W ragasztószalag hőre keményedő ragasztóval, TL szigetelólakk, átitatólakk
Szigetelőolajok (DIN 47370 - MSZ 153) Szigetelőgázok Levegő Kén-hexafluorid SF6
Fajlaqos szigetelési ellenállás 10'° ... 10"Q. cm Villamos szilárdság 3,2 kV/mm 7,36 ... 8 kV/mm
Alütési szilárdság 8 ... 20 kV/mm Relatív premittivitás, c, (1-szeres) (2,3 ... 2,5-szörös)
Relatív premiltivitás, c, 2 ... 24 (1,013 bar-on) 1,00059 1,0019
Dielektromos veszteséoi ténvező to s0,01...0,05
160
Anyagok PE· PE PP PVC PS PS SB SAN ASA ABS CA CAB PA6 PA6 POM PC PETP P1f~ PUR
c;}
..•
LD HD 30% GF 30% G
3
O
Szigetelési ellenállás, > 1017 10'6 1016 >16 >16 > 10'6 10'6 1014 10'4 10'4 10'5 10'2 .. 10'6 10'5 10'7 10' 10'8 10'4 oa
il cm
iii"
UI
Kúszóellenállás, il 10'4 >10'4 >1014 10'3 10'4 10'4 10'4
1014 10'3 > 10'3 10'3 10'3 1010 .. 1013 1013 10'5 10'1 1012
!:t
O
-
Villamos szilárdság, 150 100 50 135 100 155 95 80 130 35 38 60 .. 80 . .70 120 30 24 70 27
o'"a
kV/mm 100
iii"
-
Kúszószilárdság KB KB> 600 KB, KC KB, KC KB 175 KB 500 KB 200 225 600 300 3a,3b 3b,3c 600 450 600 140 400 600 600
KC KC > 600 > 600 > 600 KC500 KC > 600 KC 550 375 600 > 600 >600 > 600 60 550 600 280 500 600 600 UI
N
Relatív 50 Hz 2,3 2,35 2,3 4 2,5 2,5 2,5 3,1 3,7 3,5 5 ... 6 4 4,1 4,1 3,8 3 4 2,1 5 O
penniHivitás 1 Hz
1 MHz
2,3
2,3
2,35
2,34
2,3 3,5 2,5 2,5 2,5 3,0
2,7
3,4
3,4
3,2 3,9 4,0 3,8 3
2,3 3 2,5 2,5 2,5 2,9 3,3 3,8 3,8 (1)
-;; ~
Dielektromos
veszteségi tényező,
tg J·10"
50 Hz
1 kHz
1 MHz
2
2
2
1
0,3
0,3
0,7
2
2
150
200
250
0,9
0,6
0,7
28
5
5
1...3
0,8 ... 2,5
0,4 ... 4
40
60
70
90
100
250
90
90
120
100 60 100
180
300
100
150
250
10
15
25
6 ... 15 20 0,5 400
3
o
=
or
li
,..
-'"
Lineáris hőtágulási 23 15 15 7 8 3,5 8 ... 10 7 8 ... 11 8 ... 11 10 12 7 ... 10 2 ... 3 11 60 7 ... 8 11 20
~
tényező 1/K 11r' gl
.:l
Hővezető képesség, 0,34 0,34 0.17 0,15 0,17 0,19 0,17 0,17 0,17 0,16 0,22 0,21 0,23 0,23 0,25 0,21 0,24 0,25 0,19 .lll
W/(m· K) ~
Üzemihőmérsé~et· 80 90 100 60 80 85 75 85 85 80 70 60 .. 90 105 100 135 100 ... 250 80 '"
határok oC 115 120 ~
2!
Alaktartósság az ISO 75 41 75 60 70 88 100 78 ... 88 98 88 97 60 70 90 210 110 150 170 110 - ...
c
,g
szerinti hőmérsékleten oC 101 98 99 90 120 204 220 150 140 90 50 -
Beljárás
~
Folyáshatár, N/mm2 9 27 35 55 56 70 30 .. .40 75 56 47 25 ... 58 17 ... 57 60 120 70 65 47 30 40
Rugalmassági 200 1000 1500 3000 3500 1Ü' 2100 ... 3700 2600 2300 1400 .. 800 .. 1700 6000 3000 2300 3000 600 700
modulus, N/mm2 2800 3000 2300
Szakadási 600 600 500 20 .. .40 3 1,5 15 .. .40 3 15 20 2,9 .. 3,9 3,5 .. 4,9 150 6 40 100 25 400 500
megnyúlás, %
Fajlagos ütőszilárdság, KBrlKBr 4/2 3 2 2,5 4,5 ... 8 3 7 11 2,0 ... 2,5 25 ... 3 KBr - KBr 25 4 14 K.B.
KJ/m'
Sürüség, 23 oC-on, g/cm3 0,92 0,95 0,908 1,38 1,05 1,25 1,05 1,08 1,07 1,05 1,28 1,17 .. 1,14 1,35 1.41 1,22 1,73 2,17 K.B.
1,21
Megjegyzések: Az anyagok és anyagj~lemzők teljesség nélküli válogatások.

Az üvegszál-erösítés (GF) hatása a PS-nél és PA-nál észrevehető. A PA értékei légnedves állapotra vonatkoznak.
Az anyagj~lemzőknek pl. a feldolgozás hatása miatt szóródásuk van.
--o.
o)
--o.
)U Átme- Kúszó- Átütési Relatív DieléktriJ- Lineáris Üzemi- Nyomó- Rugal- Sűrű- c
.....•. Anyagok
neli ellen- szilárd- permít- mos vesz- hőtágulá- homár- szilárd- massági ség,
c::
...•
Duroplasztok: kHöltóanYagok ., tekercselőanyagok
(j) etíen- állás, ság, tivitás teségi si együH- séklet- ság, modulus, O
Feldolgozás: sa~olás, fröccSsajtolás, ,öntés
ro állás, 1 kH-en, tényező ható, határok,
"o
Ed, 1 kHz-en, l/K .10', N/mm' x p, iii'

Q tg S 'C III
Q·cm kV/cm I?, a N/mm' g/cm'
lD'
!::I.
-
-a
Gyanta- Tö"öanyag, ill. Tip. DlN ISO- DlN DlN DlN DlN DlN 25000 H DIN DlN DlN O
alapú gyanta- 7708 lokozatok 53482 53482 53481 53483 53483 53454 53457 53479 ~
hordozó 16911 a.
c::
Kitöllöanyagok DIN 7708 1. rész
3
.g::? ...•
(1)
fenol- Csillám - > 1012 > 1010 120 .. 200 4 ... 6 < 0,1 1,5 .. 3 > 120 7 .. 12 1,9
-
13
(1)
forrnal- Csillám 13,5 Pf2El > 1012 >1011 120 .. 200 4 .. 6 < 0,03 1,5 .. 3 110 > 120 7 .. 12 1,9
dehid- 31 Pf2Al > 1010 >1Q8 50 .. 100 6 .. 9 < 0,3 3 ... 5 > 200 6 .. 8 1,4
o; ~
faliszt
6..8 1,4
!i
gyanta faliszt 31,5 > 1011 >1Q8 80 .. 150 6 ... 9 < 0,1 3 ... 5 > 200
Cellulóz 51 Pf2D2 > 106 >107 50 .. 100 5 .. 8 < 0,5 1,5 .. 3 > 140 4 .. 8 1,4 ~
s;
Pamutszövet hulladék 74 Pf2D4 > 106 >107 50 .. 100 6 .. 10 <0,4 1,5 .. 3 110 > 140 7 .. 10 1,4
1,4
~
Uf Cellulóz 131,5 UfAl0 >1011 >1010 80 .. 150 6 .. 7 <0,1 4 ... 5 - > 200 6 .. 10 1,4 i~
Oh
or
Mf faliszt 150 MfB20 >1010 >1010 50 .. 140 6 .. 12 <0,3 5 ... 6 - > 170 6 . .7 1,5 ~
UP Üvegszál és ásványi liszt 802 - > 10 12 >1012 100 .. 150 4 .. 6 <0,03 2 .. .4 150 > 230 9 .. 11 2,0
~
~
Tekercseit-préselt anyagok DIN 7735
1
~
iD
Pf Papír HP2061 - > 1010 >10' 5 - 2 .. .4 120 150 7 1,3 .. 1,4
2 .. .4 - 7 1,3 .. 1,4
il
Papír HP2063 5 0,045 120 !:!
~
,g
Mf Paplr HP2262 - - - 6 0,3 2 .. .4 90 150 5 1,3 .. 1,4
~
EP Papír HP2361 - - - 5 0,045 2 .. .4 130 120 6 1,3 .. 1,4 n:
Pf Pamutszövet, durva Hgw2072 - > 1012 >1012 5 0,1 1 ... 2 130 150 14 1,6 .. 1,8
Pamutszövet, finom Hgw2082 5 - 2 .. .4 110 170 7 1,3 .. 1,4
Pamutszövet, legfinomabb Hgw2083 5 0,3 2 .. .4 110 170 7 1,3 .. 1,4
Mf Üvegszálszövedék Hgw2272 - > 1011 > 106 7 0,1 2 .. .4 130 180 14 1,8 .. 2,0
Pamutszövet, finom Hgw2282 6 0,3 2 .. .4 120 200 5 1,3 .. 1,4
EP Üvegszálszövedék Hgw2370.4 - >1014 > 1012 5 0,05 1 ... 2 130 180 16 1,7 .. 1,9
Üvegszá~zövedék Hgw2372,4 5 0,05 1 ... 2 155 150 180 1,7 .. 1,9
SI Üvegszálszövedék Hgw2572 - > 1013 > 1012 5 0,05 1,5 .. 3 180 50 13 1,6 .. 1,7
UP Üvegszálszövedék Hm2472 - - - 5 0,05 1,5 .. 3 150 150 10 1,6 .. 1,8
,..- - - ~~-'
Anyagok Sűrűség,
:;m3
Nyomó-
szilárdság,
Rugal-
massági
modulus!
Fajlagos ellenállás, p,
ll/cm
Relallv
permlt-
tivllás,
Dlel. veszt. tény.,
tg 0·10"
E.,
50 Hl,
KV/cm
Alkalmazási példák
és sajátosságok
..
~
Ol,
RdBI
N/mm' E, N/mm 3
Csoport Tip. KER Név (Példák) 20 "c 400 "c 1000 'C E,
50 Hl 10' Hl
~:
ol
100 110 Porcelán 2,2.. 2,6 400 .. 550 50 10' 1011 1IJ' - 6 17 ..25 6 ..12 300 ..350 Porcelán
111 Porcelán 2,3 .. 2,5 250 .. 400 50.10' 10' 105 - - - - - Nagy- és kisfeszültségü szipetelök ::::J
120 Kóanyag 2,5 250 .. 350 55 10' - - - - - - - Szigetelórészek, nagyméretúek is '<
ol
CC
200 120 2,7 800 .. 900 - - - - - - - - Szteatit O
220 Szteatit 2,6 850 .. 950 80 10' 1012 10' - 6 3,0 0,3 ..0,5 - Nagy-és kisfeszültségúszigetelók ~
221 SteaJan 2,7 900.. 1000 110 ·10' 1012 10' HJ' 6 1,5 300 ..450 Szigetelórészek.pl: kapcsolófoglalatok,
240 S.Pyrostat 1,9 100... 200 - - 10' HJ' 4,5 0,5 0,2 ..0,4 - érintkezótartók.fútóvezeték-tartók. ~
- - - - - ~
250 2,8 - - 6 termosztáttokok.lámpafoglalatok
Vékonyfalú csövekfútótestekhez
(merülőforralók)
.,
~
~
300 310 3,5.. 30 .. 90 - 101\ .. 1012 109_1010 105 •. 10' 60 .. 100 - 0.3 ..1,0 100 ..200 Kerámiakondenzátorok i
311 Kondensa 3,9 30 ..90 1011 •• 1012 109_1010 105 •. 10' 40.. 60 0,3 ..6,5 100 ..200 Kondenzátorok, ~
320 TempaS 3,1 50 ..60 10" .. 1012 109_1010 105 •. 10' 12.. 25 0,32.0 100.. 200 a nagyfrekvenciás
330 TempaT 4,0.. 5,0 - 1011 •• 1012 109_1010 HJ' .. 10' 30.. 50 0,2 ..2.0 100 ..200 technikában is ~
331 TempaX 4,8.. 5,3 - 1011 •• 10
12
109_1010 105 •. 10' 30.. 60 2.5 ..7.0 100 ..200 ~
340 KondensaT 4 - 1011 •• 10
12 109_1010 105 •. 10' 180 .. 350 0.3 ..5.0 50 .. 100
Epsilan - '"
i
350 4 ..6 1011 •. 10
12
109_1010 105 •. 10' 350... 3000 2,5 ..25 30 .. 50
351 Epsilan 4 ..6 - 1011 •. 10
12
109_1010 105 •. 10' >3000 2,5 ..25 30 .. 50
~'
400 410 Cordierit 2,1 300 70 10' 1011 10' - 5 20 4.. .7 100 ..200 Hőmérséklet·ingadozásttúró .,
szigetelőrészek
500 510
511 Pyrostat 1,9
200
200..
-
-
-
-
10'
10'
10'
10'
Finompórusos; az 512-es durvap6rusos
Nagyhőmérséklet-ingadozásállóság
i
~
512 ourosalt - 2500 - - 10' 10' Fútővezeték·tartókstb.
520 FÜlőtestmassza - 250 .. 350 80 10' - 10' 10' Villamosme'gltőkészülékek
~
el
530 - 250 .. 300 10' 10' Fútőveleték-tartókötvözeteivelszemben -a
indifferens1000... 1300 'c .•.
Z
600 610 Silimon, 2,6 .. 3,3 300 100 ·10' - 10' 250... 350 Nagyhővezetőképesség- vedöcsövek '"cn
10'
termoetemekhez
~
700 706 3.3 ..3.6 - 220 ·10' - 10' 10' 8.. 9 - - - Nagyhőmérsékletűkályhak
708 3.5 .. 3,8 - 300 ·10' - 1010 10' 9 - - Vákuumcsövek
710 3,7 .. 3,9 700 .. 1500 350 ·10' - 1012 10' 9... 10 0,2 0,2 Gyújt6gyertyák
720 2.5 750 .. 2200 - - - - 10 - 0.6
730 5,4 - - - - - 24 -
Megjegyzések: formázás öntéssei, esztergálással, foly. öntéssei az építés előtt. A húzószilárdsága mintegy lila-ed része a nyomószilárdságnak,
a nagyfeszültségű rúdszigetelők húzásra vannak igénybe véve. A massza az 500-as csoportot kivéve sürü, pórusmentes.
Üvegkerámia: kristályos tartományú üveg, csekély hőkiterjedés. Hőmérséklet-ingadozásnak ellenáll.
Piezokerámia: (főként titán és cirkonát): a villamos töltés a mechanikai alakváltozást elősegíti, vi lIamos térben elektrostrikció lép fel.
--'
o')
co
'ca
20. MŰSZAKI RAJZOK
Rajzméretek DIN 823/5.80 (MSZ ISO 5457)
!r;'-' Eredeti rajzpapír

vagy fénymásolat
Rajzlapméretek A rajzpapír vagy
A sorozat a fénymásolat kész mérete
kész mérete
I Smm AO 841 x 1189
Rajzfelület A1 594x 841
A2
r
420 x 594
Nyers méret A3 297 x 420
I r-:~~
. Szöveg mező
A4
A5
210x
148x
297
210
~- ._._._~ A rajzlap hossz-, ill. keresztirányban

ható. A szövegmezőt
is használ-
mindig a jobb alsó
sarokban kell elhelyezni.
A műszaki rajzok feliratozása DIN 6671 1. rész (MSZ ISO 3098)
~Ök~~~~~::ine~'~ashatóSá9
2. egységesség
.~ B (O EF G H IJK L M N OP o. R S T U V W XYZ
3. mikrofilmezésre alkalmas legyen ""
Méretek: d abcdefghi jklmnopqrs tuvwxyz

{~~ktr<I3 12345671890 IV~?:;~=+x.:v'% &)](/)
A szöveg elhelyezhető
függólegesen vagy jobbra Jellemző A alak (d = h/14) B alak (d = h/10)
15°-os dólésszöggel is. méret, h 25 2,5 5 7 10 14 20 2,5 3,5 5 7 10 14 20
a 0,35 0,5 0,7 1 1,4 2 2,8 0,5 0,7 1 1,4 2 2,8 4
A· írásala
- k : d= 14
h b 3,5 5 7 10 14 20 28 3,5 5 7 10 14 20 28
c - 2,5 3,5 5 7 10 14 - 2,5 3,5 5 7 10 14
d 0,18 0,25 0,35 0,5 0,7 1 1,4 0,25 0,35 0,5 0,7 1 1,4 2
Bírásalak: d= 1~ e 1,05 1,5 2,1 3 4,2 6 8,4 1,5 2,1 3 4,2 6 8,4 12
Görög betűs írás DIN 1453/8.53 (MSZ ISO 3098)
Képletekhez !:13GL ~ E~;" ~,,~ ~ •• !,,, ~. ~~"'~, ~ 200m ~ RI',,~~ T.. s:~~~ o~
!X~~ ÓE Sll~8LK AI1VSOTIr;JGTV<P\flX4JW

Alfa Séta Gamma Oelta Epszilon Zéta tra Théla lóta ~a lambda MIi Nú Kul ()nikron pi Rhó Szigma Tau Úpsziloo li Chí Psz; Ómega
Vonalfajták és vonalvastagságok DIN 15 1. rész és 2. rész 6.84 Méretarányok

DIN ISO 5455 (MSZ ISO 5455)
Vonalfajták Megnevezések Vonalvastagság, mm Alkalmazások
A Folyamatos vonal 0,25 0,35 0,5 0,7 1 1,4 2 Látható élek és Fajta Ajánloatt méretarányok
(vastag) körvonalak
Kicsi- 1 :2 1: 5 1 : 10
B Folyamatos vonal Méret- és méret- nyité- 1 : 20 1 : 50 1 : 100
(vékony) segéd-vonalak, sek 1 : 200 1 : 500 1 : 1000
0,13 0,18 0,25 0,35 0,5 0,7 1 vonalkázás 1 : 2000 1 : 5000 1 : 10 000
C~ Szabadkézi vagy Megszakított Na- 50: 1 20: 1 10' 1
~ cikcakk vonal nézetek gyí- 5: 1 2: 1
(vékonv) tások
határvonala
E---- Szaggatott (vastag) 0,25 0,35 0,5 0,7 1 1,4 2 Nem látható élek
Természetesnagyság 1 :1
G _._-- Pontvonal 0,13 0,18 0,25 0,35 0,5 0,7 1 Középvonalak,
(keskeny) szimmetriavonalak A rajzon alkalmazott méretarány!
a rajz szövegmezöjébenfel kell
1--_-- Pontvonal 0,25 0,35 0,5 0,7 1 1,4 2 Különleges tüntetni.
(vastag) megmunkálású
o K -
'-"-
Kétpontvonal 0,13 0,18 0,25 0,35 0,5 0,7
területek ielölése
Egymással
(vékony) határos, csatlakozó
alkatrészek ielölése
164
Geometriai alapszerkesztések
1. Az AB szakasz felezése 7. Ellipszis szerkesztése

1- 1-
• A és B körül (sugarú kört 5, ~ • r, = 2" AB és (2 = 2" CD
húzunk
sugarakkal kört húzunk
·
(~AB
• az M ponton át
• az S, és S2 metszés- A~ 8 több egyenest rajzolunk
pontokat összekötjük a kisebbik körrel való
egy egyenessei
------------------'---------1
2. Merőleges szerkesztése
51
J metszéspontokból
vízszintes egyeneseket
rajzolunk
• a nagyobbik körrel való
metszéspontokból
függőleges egyeneseket rajzolunk
a P pontba, ill. P ponton • az egyenesek metszéspontjai az ellipszis pontjai
át húzott merőleges
8. A háromszögbe írható kör [
• a P körül tetszőleges r,
• (sugárral az A pont
sugarú kört húzunk
köré kört húzunk
• (2 kört húzunk S, és • S, és S, pontokból (SU-
S2 körül «(2 > (,) garú köröket húzunk
• az S, és S2 metszés- • a körök metszéspont ja A B
pontokat összekötjük S3 az a szögfelezőjén '~:::....:.-+,,--.p.---''-t--~
egy egyenessei fekszik
• két szögfelező metszés-
pontja a háromszögbe írható kör M középpontja
3. Az AB szakasz n darab egyenlő részre osztása 9. A háromszög köré írt kör

• az A pontból hegyes szögben egy félegyenest húzunk • megszerkesztjük
• a félegyenesre n darab A~8 a háromszög két oldalfelező
egyenlő (tetszőleges S. merőlegesét az 1. szerkesztés
hosszú) szakaszt mérünk fel 'SZ szerint
• S; és B között egyenest rajzolunk • a két oldalfelező merőleges
• ezzel az egyenessei párhuzamos s" metszéspont ja a háromszög
egyeneseket húzunk az S, ... S~, pontokon át köré írt kör M középpontja
4. A kör középpontjának 10. Külső P pontból a körhöz húzott érintő

megkeresése • a P pontból a kör
• két tetszőleges szelőt M középpont jához egyenest
rajzolunk rajzolunk
• az S, és S2, ill. S3 és • ezt az egyenest az
S, metszéspontok segítsé- 1. szerkesztés szerint
gével felező merőlegeseket felezzük
szerkesztünk (1. szerkesztés) • az S, pontból az M és P pontokon átmenő kört húzunk
• a két egyenes T metszéspont ja • a T és P pontokon át húzott egyenes a keresett érintő
a keresett körközéppont
5. Hatszög szerkesztése 11. Szöget bezáró egyenesek lekerekítése

• az e oldalhosszúsággal • a szögön belül, a szög
mint sugárral kört húzunk száraival párhuzamos
• a P, tetszőleges pontból (távolságú egyeneseket
kiindulva egymás után rajzolunk
felmérjük az r suqarat • a két párhuzamos metszés-
• a metszéspontokat pontja a keresett lekerekítés
összekötjük M középpontja
5= 0,866· e
12. Két egyenest összekötő körív

• az r suoár adott
• meg húzzuk az r, sugarú kört
• az egyenesektől (távol-
• A körül (2 = AB sugarú ságban párhuzamos okat
kört húzunk húzunk
• az AB szakaszt a 3. • az 1. párhuzamosra az
szerkesztés szerint A pontból merőlegest állítunk
n = 5 részre osztjuk • a 2( sugarú, M középpontú
• C és D pontokat A kör a 2. párhuzamossal az
összekötjük a 0, 2, 4 vagy az 1, 3, 5 pontokkal S metszéspontot képezi 11,
165
Izometrikus (azonos méretű) szerkesztés Dimetrikus (kétméretű) szerkesztés
DIN 5 1. rész 12.70 DIN 52. rész 12.70
Olyan ábrázolásokra. amelyeknél három lényeges Olyan ábrázolásokra. amelyeknél egyetlen lényeges
méretet kell megmutatni nézetet kell megmutatni
Raszter(hálózat) megadása rajzgépek és Raszter megadása:
számítógépvezérelt rajzgép működtetéséhez:
A függőleges A függőleges
8 aszög alatt (-30° a vízszinteshez) 8 a szög alatt (_7° a vízszinteshez)
C pszög alatt (+30° a vízszinteshez) C p szög alatt (+42° a vízszinteshez)
Oldalirány: a : b : c = 1 : 1 : 1 Oldalirány: a: b: c= 1 : 1 : '12
Ábrázolás műszaki rajzokon DIN 6 1. rész. 2. rész 12.86
Nézetek:
Alulnézet
Bölnézet
Felülnézet
(alapterület)
Metszetek DIN 6 1. rész. 2. rész 12.86 Menetek ábrázolása

A metszet egy tárgy képzeletbeli feldarabolása egy DIN ISO 6410/8.82
olyan sjkkal, amely egy nézeti rajz síkjára merőleges
Látható menetek
A metszett felületet 450-os vonalkázással jelöljük
-$ -Ef-}
Metszetben
~ ij;t11@mil-
Teljes metszet
Nem látható (fedett) menetek
-C:S::SJ
Metszetben
Félmetszet
Látható meneteknél:
menetcsúcs: vastag folyamatos vonal
menet kezdete: vékony folyamatos vonal
Nem látható meneteknél :
A keskeny metszett
felületeket feketí-
téssei jelöljük
I menetcsúcs és a menet kezdete: vastag szaggatott
Tengelyírányú nézeteknél:
a menetet 3/4 körrel ábrázoljuk
vonal
166
Méretmegadás rajzokon DIN 406 1. rész 2/8.81 (MSZ ISO 129)
Méretvonalak határolása Méretvonalak
F"ii{ff~OO~".~
Méretvonal
Fajtái: ~
Méretnyíl rn~1--+--I
__ --
(kitöltés
nélkül is)
Ferde vonal
~.~-------
'~9.
Nyitott nyíl ",;.. _""" _
A méretvonalak testélek Megnyújtott Furatok
a» 15-900-ig
~ vagy méretsegédvonalak hosszúság
közé rajzolhatók
Pontok ~
(kitöltés ------
nélkül is) "'1,Sd Egy rajzon belül valamennyi méretet azonos
mértékegységben adunk meg, általában mm-ben.
d a vastag vonal vonal vastagsága Ettől eltérő egységeket fel kell tüntetni.
Minden méretet, szimbólumot és szöveg et úgy kell megadni,
hogy azok alulról vagy jobb oldalról legyenek olvashatók
Átmérő Négyzetes alakzatok
o átmérőjel
•
o négyzet jel
átlós irányú
kereszt sík
felületet jelent
R sugár
ugr. '.
18
. ~ Méretezés,
ha az alakzat
felismerhető
Kis sugár megadása
Hornyok
Nagy sugár megadása
~
Kny
u
Kny 17
Türések megadása
Kulcsnyílás
A túréseket minden méretre számokkal kell

megadni.
Átmenő hornyoknál Metszetben a nem

átmenő hornyoknál
Törésvonalak DIN 6
Általános túrések aDIN 7186 szerint (MSZ ISO 8015)

Lapos Hengeres
Csöveknél Fánál ISO túrésmegadás a rövid jelöléssei
testeknél testeknél
167
Különféle alapanyagok jelölése vonalkázással DIN 201/2.53x
Rendkivüli esetekben a metszeteket Márvány ~Fa

a következő vonalkázásokkal jelölhetjük: "'-"-"-'-'-'-' porcelán
W7/7///1 !emper- V//// ,} Ón, ólom, ~ Tömítő- és szi- ~Téglafal
~ ontveny 1..:/ L,' LI cink ~ getelőanyagok
W~ACél ~~LágygUmi Beton
C:Z'Z:2 Réz
~ Keménygumi
~
Tűzálló kö
E!Z21 Bronz EHHEE±!E

EE::HHE:HE
Huzaltekercsek,
tekercsek
I~~~~~I
t:
Rétegelt pré-
se It anyag
t//lf/N/j Talaj
.....--...,---, Üveg
t- -- -- q
--
-- ------
Folyadékok
Rajzok tárolási méretre hajtogatása DIN 824/3.81
A szokásos tárolási méret A4 DIN AD rajz 841 x 1189

Az élet hátrafelé hajtani
• a lyukasztható befűzőszél
a baloldalon
• a szöveg mezőnek a hajtogatás
után is teljesen láthatónak
kell lennie
• a rajznak befűzött állapotban
is nyithatónak kell lennie
Példarajz:
aDIN 824-A4 hajtogatása
Szövegmezö
Grafikus ábrázolások koordináta-rendszerben DIN 461/3.73
1 6
t mA I
1 4
2
I
O
lj A tengelyek
különböző mérték-
u- egységekkel
1 -2
is skálázhatók.
3. negyed 4. negyed -4
Jelleg szerinti ábrázolás -6
-10 -8 -6 -4 -2 O V 2
A koordináta-tengelyeken nincsenek osztásvonalak
A jellegzetes pontok megadhatók
u-
A nyilak és a betűjelek a tengelyek végén, ill. a tengelyek
mellett helyezkednek el és a növekvő mennyiségek
Léptékhelyes ábrázolás
irányába mutatnak.
A tengelyeken számozott osztásvonalakat (skála) veszünk
fel.
Logaritmikus skála, polárkoordináták A vonalhálózat ne terjedjen túl a vizsgált tartományon (kivé-
tel: a kereskedelemben kapható milliméterpapirok).
Az egységek jelei a skála két utolsó száma között helyez-
kednek el.
További lehetséges skálajelölések.
10 10 10 10 u U, v
Logaritmikus skála li
168
21. AZ ELEKTROTECHNIKAI RAJZOK RÓL ÁLTALÁBAN
Elektromos dokumentációk, fogalmak

Elektromos dokumentációk: rajzok Villamos üzemi eszközök jelölése
diagramok Az elektromos dokumentációban és a berendezések-
táblázatok ben az egyes üzemi eszközöket kóddal (egymás után ál-
leírások ló betűk, számok továbbá előjelek) azonosítják
villamos készülékekről és berendezésekről
Kódszó:
(üzemi eszkrö_zO_'k..:.) ----.
Al elektromos
dokumentáció
1. blokk 2. blokk 4. blokk

Berendezés pl. figyelő pl. csatlakozás,
A gyártáshozés pl. 110 kV ill. teszűltséqmérü
üzembe helyezéshez berendezés
szűkséqes rajzok
Az előjel a blokkot jelöli. A blokkon belüli jelölések rögzített

- készűlékhuzalozási rajz sorrendű betűk és/vagy számok.
- kábelezési rajz
- bekötési rajz
Példa: = 1 T5 -M3
az 5. sz. turbina
1. szivattyúja a 3. sz. motor
Általános célú betűjelek

(3. blokk)
A segédműveletek p arányos
B mozgásirány Q állapot (start, stop,
DIN 40719 1. rész/6. 73 C számlálás határolás)
O differenciálás R törlés, visszaáütás
Blokkvázlat Egyszerűsített ábrázolás. A E BE művelet S tárolás, feljegyzés
lényeges áramköri részeket F védelem T időmérés, késleltetés
blokkokba (tömbökbe) foglal- G vizsgálat U -
va, áttekinthetően mutatja H jelzés V sebesség
meg a működésüket. I integ rálás W összeadás
Elvi kapcsolási rajz Részletes kapcsolási rajz. A K nyomógombos üzem X szorzás
vilI. berendezés működését L vezetékjelölés V analóg
mutatja meg. M főművelet Z digitális
N mérés
Kiegészftö kapcsolási rajz Magyarázó kapcsolási rajz
az áramköri sajátosságok Üzemi eszközök jelölései
elemzéséhez és méretezé-
séhez. (4. blokk)
Táblázatok, diagramok Megkönnyitik a kapcsolási A építőcsoportok R ellenállások
rajzok tanulmányozását, fej- rész-építőcsoportok kapcsolók
lesztését, és további adato- B nem vilI. mennyiségek választók
kat közölnek. átalakítása vilI. T transzformátorok
Működési diagram A működési folyamatokat mennyiségekké U modulátorok
rögzített sorrendben mutatja. és fordítva átalakitók
C kondenzátorok V csövek
Jelek idődlagramja Az egymás után következő O bináris elemek, félvezetők
működési folyamatok időbe-
késleltetők, tárolók W átviteli utak
ni lefolyását mutatja meg,
E különfélék, pl. világítás hullámvezetők
Huzalozási rajz Az egyes üzemi eszközök F védelmi berendezések antennák
közötti vezeték-összeköté- G generátorok, áramellátás X szorítók
seket mutatja meg. H jelzőberendezések dugaszolók
Kábelezésl rajz A berendezés különböző ké- K jelfogók, dugaszolóaljzatok
szülékei közötti összekötte- mágneskapcsolók V villamos állítású
téseket mutatja meg. L induktivitások mechanikai berendezések
M motorok Z csatlakozók
Bekötési rajz A villamos berendezés csat-
N erősítők, szabályozók elágazások
lakozópontjait mutatja meg. szúrők
p mérőkészülékek
Elrendezési rajz A villamos üzemi eszközök vizsgálóberendezések zavarmentesitők
térbeni elhelyezését mutatja Q erősáramú határolók
meg. kapcsolókészülékek
169
Kapcsolási rajzjelek
A kapcsolások grafikus szimbólumai (válogatás) DIN 40900 6. rész 3.88 (MSZ IEC 617)
D
Kapcsolóelem, áll. Erósító Hídkapcsolású
választható négyzet
vagy téglalap [B általában
~
egyenírányító
0 fJ
Egyenirányító Nem forgó Távbeszéló,
[z] készülék generátor,

általában
általában
Antennák kapcsolási rajzjelei
-a--(
r Antenna,
általában
II
Vészjelző készülékek kapcsolási rajzjelei (válogatás)

Dipólantenna
(rövid dipól)
Parabolaantenna, ábrázolása
négyszög keresztmetszelú
hullámvezetó csatlakozás sal
DIN 40900 8. rész 3.88
[2}- Rendórségi
jelzó
-§-
0-1
Tűzjelzó
QTI- Bimetall
önműködő
hómérsékletjelzó
Kiegészítő kapcsolási rajzjelek (válogatás) DIN 40900 2. rész 3.88
- Mozgásirány
Egyenes vonalú jobbra
---E- -- Késleltetés
mozgásnál
jobbra -"--- Határolóvonal
Elválasztóvonal
- Egyenes vonalú mindkét
irányba
Meghajtás emberi
eróvel
,---,
I I
Árnyékolás,
tetszóleges
....---... Balra forgás ~------ I I
I formában
Kézi hajtás általában I
~ Mindkét irányú
forgás E- ---- Kézi hajtás, működtetés O-- Gépi hajtás
nyomással általában
T
Különféle hatások } - - --. Működtetés
O-- Kézi felhúzással
? Hóhatás
5-----
húzással
Működtetés ---..r-- Retesz
?
Elektromágneses
hatás
forgatással
Működtetés
..---.
__ J L_ Tengelykapcsoló
~--- nyitva
Mágneses tér hatása közelítéssel
X vagyfüggóség Működtetés __rti:' __ Tengelykapcsoló
~--- zárva
érintéssel
....fL.. Működtetés
-u-
Pozitiv impulzus
Negativ impulzus
&--- kulccsal _D._
I
Fék, általában
Zárva
/vv Fűrészfog I
D LJ
1. alak 2. alak
Üzemi eszköz
Készülék
Működó egység ---
6
---
Nyitva
----~ Egyik irányba lezárt
c=::>
mozgás
_..,-::1_1:"'-. Mindkét irányba lezárt
mozgás
O
1. alak 2. alak
Burkolat
Bura
Csóballon
/"-L __
\
---',-)
'><"
I Meghajtás
Jelzőkészülékek kapcsolási rajzjelei (válogatás) Elektroakusztikai átalakítók

DIN 40900 8. rész 3.88 DIN 40900 9. rész 3.88
Jelzólámpa
'ff
Zümmer ==o Mikrofon,
általában
~ ==CI Hallgató,
iT Jelzöcsengó ==0:::::\ Duda

==OJ
általában
Hangszóró,
általában
If Berregö fr Sziréna
~
Hangszedó,
sztereo
170
Vezetékek és összekötők rajzjelei (válogatás) DIN 40900 3. rész 3.88
+
Vezető /' Sodrott
2 Vezetékek
Vezető csoport \7 vezeték
összekötés nélküli
Vezeték
Koaxiláis keresztezése
Kábel
Áramút O vezeték
-L Egysarkú
------ Tervezett vezeték Csatlakozópontra
kivezetett koaxiális Vezetékek vilI.
~ Mozgatható vezeték
~ összekötése
vezeték
Három vezető
/h' (1. ábrázolási módj ('1 Árnyékolt vezeték ~ nem oldható
•o
_/
kötés
{3 Vezetők kábelben,
I Három vezető oldható kötés
három vezető
(2. ábrázolási módj ~ ábrázolása
Kapocssáv,
-110V Példa:
2x120mml Al
110 V-os egyenáramú -O Dugaszolható
csatlakozóaljzat ~
sorozatkapcsok,
pl. a sor első
áramkör, két 120 mm2_
es alumíniumvezető ---o Dugaszolható
csatlakozóvilla
négy kapcsa
) Nem csatlakoztatott
vezeték vagy kábel -m- Dugaszolható
csatlakozó ~
oldható
összekötéssei
Változtathatóság, beállíthatóság, ellenállások és kondenzátorok jelölése (válogatás)

DIN 40900 2 ., 4 ., 6 rész 3 88
Változtathatóság, Változtathatóság, Az állíthatóság

/ nem inherens (velejáró)
~ nem inherens (velejáró)
nem lineáris / jele
Változtathatóság,
-: /"
Változtathatóság,
folyamatos
Fokozatos
állíthatóság / inherens
-D-
---vvv-
Ellenállás általában,
szokásos alak 4- U
Feszültségfüggő
ellenállás
Ellenállás-változtatás
--H- Kondenzátor,
általában
Polarizált konden-
Másik alak ellenkező értelmű
-1~ zátor, pl. elektrolit-
-c5= Csúszóérintkezővel
~
feszültségváltozással
Tekercs, induktivitás
---:1P:-
kondenzátor
Másik alak
~ használatos alakja
--
Tisztán ohmos
4- ~ Állandó mágnes
t+
Változtatható
ellenállás ---
II
Másik, nem szab-
ványos alak
-1r- Primer elemek,
akkumulátor, elem
~Feszültsé9fÜ99Ő ellenállás
Vasmagos tekercs --L Földelés, általában
az ellenállás-változás
vasmaggal és
--
ellenkező értelmű
a feszültségváltozással
II légréssei rh Test, ház
Kapcsolókészülékek, működtetések és kioldók kapcsolási rajzjelei (válogatás) DIN 40900 3., 7. rész 3.88
I
) ~
Záró ~ Dugaszolható
csatlakozódugó '-l Nyomégombos kapcso ló záróérintkezővel,
kézi rnúködtetésű, általában
y Dugaszolóvilla IIII
f--~ Kézi működtetésú kapcsoló
T ~
Bontó Dugaszaljzat
Csatlakozás dugaszoló- IIii
4 kapcsolóállással
II \9 Váltó meg-
szakftóvaí
+ villával és -aljzattal
Dugaszolt összekötő a
védővezető jelölésévei Háromsarkú reteszkap-
9
csoló elektotermikus es
Múk. tekercs,
általában, pl. jeffogó
~ elektromágneses
túláramkioldóval és
~ feszültséqminirnorn-
~ Biztostó
9 Múk. tekercs
ejtéskésleltetéssei >f!!~
~-
kioldóval, pl. motorvédő
kapcsoló
~ Túlfeszültség- L_ 1> > >

Hőrelé levezető
~
171
Transzformátorok és fojtótekercsek kapcsolási rajzjelei (válogatás) DIN 40900 6. rész 3.88
Kapcsolási rajzjelek Megnevezés Kapcsolási rajzjelek Megnevezés

1. alak 2. alak 1. alak 2. alak
,,.
Forgótekercs Háromfázisú
ct;
W
rV-V"V'\
transzformátor
csillag/háromszög
kapcsolás
@ U
II
Transzformátor
qqq
Takarék-
ci>* Árarnváltó
.-
6 ~
transzformátor
t= Impulzus-
transzformátor
Villamosenergia-fejlesztők és átalakítók kapcsolási rajzjelei DIN 40900 6. rész 3.88
Kapcsolási Kapcsolási Kapcsolási

leírások leírások leírások
rajzjelek rajzjelek rajzjelek
A' helyére
ld)
Egyenáramú Háromfázisú
8 a következő
W
főáramkörú főáramkörú motor
jeleket kell írni (soros) motor
C átalakító
G generátor
G Szinkronmotor,
@
S szinkron- Egyenáramú
generátor mellékáramkörű egyfázisú
(sönt) motor 1~
M motor
~
MG generátarként
vagy motorként
R
használható Egyenáramú vegyes Háromfázisú
8
gerjesztésű generátor aszinkronmotor kalickás
MS szinkronmotor csatlakozókkal forgórésszel
és kefékkel
~
•......•
Q
Egyenáramú átalakác
együttforgás a közös ál- Háromfázisú
landó mágnesű gerjesz-
0 Lineáris motor ~ téssel
aszinkronmotor
csúszógyűrűs
forgórésszel
aJ
Váltakozó áranú Háromfázisú
® Léptetőmotor
lej főáramkörú motor,
egyfázisú
aszinkronmotor,
csillagkapcsolású és
ind~ótekerccsel ellátott
fora6résszel
Mérőműszerek, mérő készülékek, számlálók kapcsolási rajzjelei (válogatás)DIN 40900 8. rész 3 88
Kapcsolási Kapcsolásl Kapcsolási

Megnevezések Megnevezések Megnevezések
rajzjelek rajzjelek rajzjelek
Mérőműszer, Mérőmű összeg Mérőműszer,

8 általában
A csillagot
a mérendő ::@: vagy különbség
képzésére
6) általában
mennyiség
C:J Regisztráló jelével
helyettesftik -$- Szorzat képzése
0
Árammérő
az amperegység
Integráló, pl. megadásával
8 számláló
X Hányados képzése Háromvezetékes
-,
I
Mérőmű háromfázisú
tr feszültségúttal
Kijelző, általában
fogyasztásmérő
-e- Mérőmű
áramútlal ~ Kijelző, digitális
172
Félvezető építőelemek kapcsolási rajzjelei (válogatás)
-r
DIN 40900 5. rész 3.88
Tirisztor,
általában
Yr PNP-tranzisztor
(A kör elhagyható,
integrált áramkörnél
yy PNP-
fototranzisztor
fr
Kétirányú el kell hagyni)
tirisztortrióda N-csatornájú
(TRIAC)
Yr NPN-transzisztor
h ~
záróréteges
térvezérlésű
tranzisztor
Bináris elemek kapcsolási rajzjelei (válogatás) DIN 40900 12. rész 3.88
A szimbólum Az általános A be- és kimenetek közötti kapcsolat

felépftése mŰkÖdési~1
kitüntetett elye
A kap- Be- A be- és kimenetre gyakorolt hatás,
Körvonal ~ ha a vezérlő bemenet a kővetkező logikai
csolat tű(k)
Bemeneti {_.
.. - ._}
. Kimeneti
módja állapotban van:
vonalak - . . ' . . .- vonalak 1 állapot O állapot .

CíMEK A M~engedi a művele- Ti~ja a műveletet
Az általános tet cím kiválasztva) (nem kiválasztott cím)
működési jel
választható helye VEZÉRLÉS C Megengedi a műveletet Tiltja a műveletet
D Az elem körvonala
A vezérlőblokk
ENGEDÉ-
LYEZÉS
EN Megengedi
a műveletet
- Tiltja a vezérelt bemenetek
rrűveleteit
O körvonala - Külső nagyohmos állapotot

eredményez a nyitott és
3-state (állapotú) kimenete-
I l ken; a 3-state kimenetek
belső logikai állapotát nem
A kimeneti blokk
LJ
befolyásolja
körvonala
- A passzív pulldown kimenete
-{=
--}-
Negáció
abemeneten
akimeneten
ken nagyohmos L-szintet és
a passzív pullup kimenete-
ken nagyohmos H-szintet
eredményez
- A többi kimeneten
O állapotot hoz létre
~= Logikai polaritás
polaritásindikátor
ÉS
MODE
G
M
Megengedi
a műveletet
Megengedi a művele-
O állapotot hoz létre
Ti~ja a műveletet
-+- Dinamikus
bemenet
NEGÁCIÓ N
tet (kiválasztott módj
Kiegészíti
(nem kiválasztott módj
Nincs hatása
--f- Belső
összekötés
(tagadás)
VISSZA- R
az állapotot
A vezérelt kimenet úgy Nincs hatása
---E ÁLlÍTÁS reagál, mint az

S = O, R = 1-nél
~=
R-bemenet
BEÁLlÍTÁS S A vezérelt kimenet úgy Nincs hatása

S-bemenet
reagál, mint az
Jf
S=1,R=0-nél
. m1 VAGY V 1 állapotot eredményez Megengedi a műveletet

Multibit-
bemenet ÓSSZE- Z 1 állapotot eredményez O állapotot eredményez
. m,
KÓTÉS
173
Villamos szerelések kapcsolási rajzjelei (válogatás) DIN 40900 11. rész 3.88
Kapcsolási rajzjelek Megnevezések Kapcsolási rajzjelek
Fektetési módok Dugaszolóaljzatok Fűtés, kllma

-
= Vezetők talajban Egyszerű dugaszoló-
~
~
Szabadvezeték A aljzat,1 fázisú
WID Helyiségek
általában
fűtése,
Vezeték szigetelőn Védőérintkezős

'r' ~ dugaszolóaljzat,
3 fázisú
~ Hötárolós
fűtőkészülék
Vezeték vakolaton
rT7
r-r-7
íT7
Vezeték vakolatban n Távközlési
dugaszolóaljzat k Infravörös sugárzó
Vezeték vakolat alatt Antenna

O Vezeték védőcsőben
~ dugaszolóaljzat ([j Szellőztető
Világítás
---1
Betáplálások
(9 Világítás, általában W Klimaberendezés
---,
Felül vezetett
vezeték
Alul vezetett
~ Fényszóró Ej Mélyhűtő készülék
-1
vezeték
Alul és felül
((9~ Pontszerű világítás ~ Fagyasztókészülék
-r Vezeték-összekötés
Fénycső
r
f----I
Leágazó doboz Csengő
6
f----I
Fényerő armatúra, ~
m
6 fénycsővel
ep Ház
csatlakozódoboz
~
Előtét készülék,
általában
Hívó- és
kapcsolótábla
~
Elosztó,
kapcsolóberendezés -ö- Gyújtó,
általában
~ Ajtónyitó
Kapcsoló-
szerelvények E) Villamos óra
Ó Háztartási készülékek
Egysarkú
Villamos készülékek,
ef kapcsoló
0 általában rn Hőmérséklet jelző
Kétsarkú
tr kapcso ló
~
Villamos tűzhely
[§] Fénysorompó
Csillárkapcsoló,
SI egysarkú
~ Mikrohullámú sütő
Váltókapcsoló,
Híradástechnika
A egysarkú (alternatív)
Keresztkapcsoló,
~ Sütőkályha Rádiókészülék
ot egysarkú
Időzítőkapcsoló, & Forróvíztároló
~
© egysarkú
Vízmelegítő készülék,
[SI] Televíziókészülék
Nyomógomb ~ általában Távbeszélő-készülék,

@
0
Világító nyomógomb
~ Mosógép il általában
Áramlökés-kapcsoló Hangosító
Szárítógép
~
KP Érintéshatás, általában
~ berendezés
Mosogatógép
~ Közelitéskapcsoló ~
ri' Világításszabályozó
1m Kézszárító,
hajszárító
174
.....-
/'
Villanyszerelési kapcsolások - alapkapcsolások
Készülékkapcsolók
Áramútterv, különálló Áttekintő

ábrá zol' sal ka si' si terv
L1-r- L1PE
N
-
'-'-'-'==:-l
i
r "1 pl. vendégszoba

~v I
._ • ...J
N-- ...•..
--- 1/1 kapcsoló -
L1-y-- L1
PEN
'Fv Tv
._._._-~ 4
'0
ciIII
U
Q.
i
ol 2x100W
~ 1 x 60W
~
'üi
U
r '1
pl. nappali
•.=...Ji
N 5/1 kapcsoló
L1 L1
PEN
~ 4
roc: 'v-
2
~
-e
cicll
o
Q.
...
ol
:g
y-l"
:ca pl. gyerekszoba

> ·tv
L _
N 6/1 kapcsoló
L1
4
'0
cicll
U
Q.
...N
ol
III
e
II>
:.:
pl. hálószoba
7/1 6/1
N kapcsoló kapcso ló
175
Beszélő-, hívó- és betörés ellen védő berendezések
d------r-~ Helyi távbeszélő

I • berendezés
"1
1. beszé-
lőhely
~------tJP~
GU
RT \
,(
_ _ _ _ _ _ _
id
~-------
(,
d:
RT GU 2, beszé-
lőhely
GU villás átkapcsoló
RT nfvó nyomógomb
Házi távbeszélő berendezés Helyi távbeszélő berendezés
r--------O- - - - - - - - - -O~----..,
"",,-,---0- - - - - - - - -
6ér
TY
'---+---0- - -- - - - - - -0---+-+-+----'
f ~o--- -o--~+-~===Q
TT
Kapuállomás,
ajtonyitóval GU villás átkapcsoló
RT hfvó nyomógomb
TI ajtónyító nyomógomb
Lakásállomás
Kaputelefon berendezés
~------------------,
4. emelet
3. emelet
I
I
_l"=-=' -=-_~=-~_-=-=-- ~ =-_---.--

2. emelet
1. emelet
I
I
i =-_ -=- -=-=- -=-_--=- -=-_~ =-=- -=- _-= ~ -

Földszint
I
+j
>-- BV I
I
bovl: I I
<9:
LJ
>--
Házi felcsengetőberendezés kapunyitóval
176
Beszélő-, hívó- és be kötés ellen védő berendezések .
Hívóállomás 1. hívótábla 2. hívótábla 3. hívótábla

(központ)
~- 1_+--+--i--.,
Személyhívó berendezés (fényjelzős)
Ablak- és ajtóérintkező
> ~
Nyugalmi áramhurok
RT hívó nyomógomb Zl szobai lámpa

AT kioldó nyomógomb R hívóvezeték
Bl visszajelző lámpa l lámpavezeték
Egyszerű kórházi hívóberendezés Egyszerű betörésvédő nyugalmi áramhurokkal
Z1\
~VésZjeIZÓ
220V áramkör
Betörésvédö berendezés kiegyenlített hídkapcsolással
177
Relékapcsolások
Háromfázisú motorok csillag-háromszög indítása (automatikus)
L1--~-------------- L1---,~-----------------
LZ---+~~----------
L3---+--~~--------
-F1 ... 3 -F4
-K1 -K1
-F4
-K4T -K2
-K2
-KZ
N--~~----~--~~~~H7fu~om-s-zög
-KZ'C±j Csillagrelé Időrelé relé
Forgásirányváltó relékapcsolás (váltórelé)
L1 --~~---------------- L1-----r------------------
L2 --~~~--------------
L3----~+_~------------
- F 1 ... 3 -F4
N1----~----------~~-----
Dahlander-kapcsolás, egyetlen forgásirány két különböző fordulatszámmal

L1------~-------------------
-Q2
l-'-W-- -Q1L~---
III ,r
~
,
,,
LM L 1> > > L 1> > 1>
rIl
-K 3 - - -K1 -K2 - -
N--~~~~----~--------+--
Magas
Csillag relé fordulatszám
178
Relékapcsolások
Motorvédő kapcsoló, áramútterv Öntartó kapcsolású relé
A betújelzések magyarázatát 1.a 155. old.
Ll Ll----..---------- Ll--__._-----
L2 3N/PE L2----+-~-------
L3 =--::.c.....:.....- __
L3----t--r~-----
N •
PE T
-F5
-F4
1 5
\ 3
-Q 1-$- - - -K
I
I -Q -511-4
I--i -F4
L-il> 1> 1>
4
2 6
-521--4 Kl
U V
/--......,
w
M
-M~~ 3",
-M -M
3", -Kl
N ---+---
Összefüggő ábrázolás Egyvonalas ábrázolás Motor-teljesítmény- Vezérlőkapcsolás
(áttekintő kapcsolási kapcsolás
rajz) (primer)
Az 1. motor bekapcsolása a 2. motor késleltetett hozzákapcsolásával
Ll-----.----------------- Ll-----.--------------------
L2-----+~~-------------
L3-----+--~~-----------
- Fl .. 3 -F4
-Kl
-521-4- -Kl
u V w _K3ffil-u V: W:
-Ml -M2 M
3", - K1 - K2T
N---~-----_+--~~
Motor-teljesítménykapcsolás(primer) Vezérlőkapcsolás (szekunder)
21
179
Tárgymutató
acélakkumulátorok 95 csillag-háromszög átalakítás 28 elektród potenciál-sor 94

acélfajták 154 csillagkapcsolás 40 elektromos dokumentációk 169
acél ok anyagszabványai 152 csillám 160 elektron elemi töltése 6
admittancia 37 csillapítás 78 elektronika 100
alapkapcsolások 109 csoportos kiegyenlítés 43 elektronikus előtét két lámpához 66
- bipoláris tranzisztorok elektronsugár-oszcilloszkóp 84
(NPN-típus) 109 Oe Morgan-szabályok 114 elektrotechnika
- műveleti erősítők 110 differenciafeszültség mérése 84 - alapösszefüggései 25
- térvezérlésű tranzisztorok digitális technika 113 - rajzjelek 139
(N-csatornájú) 109 dijszabási kapcsolóórák 85 - rajzok 169
alkáli-mangán elemek 94 dimetrikus szerkesztés 166 elemek 148
állandók, digitális technika 14 DIN VDE 0100 telépítése 120 elemi töltés 6
állandómágneses anyagok 158 DIN VDE előírások 120 ellenállásanyagok 155
állítókészülékek rajzjelei 142 DIN/VDE által megengedett ellenállások
aluláteresztő szürö 39 feszültségesés 41 - állandó értékű 88
analóg elektronika 107 diódák 100 - fajlagos 6
antennaberendezések 79 - kapacitásdióda 100 - hatásos 37
- egyéni 79 - kétirányú dióda 100 - hőmérsékletfüggése 25
- közösségi 79 - kétirányú tirisztordióda 100 - hőmérsékletfüggő 88
antennafajták 76 - tirisztordióda 100 - jelölése 171
antennajellemzők - triggerdiódák 100 - lapos vezető 25
- méretezés szélterhelésre 77 - Z-dióda 100 - látszólagos 37
antennák 76 dugaszolóaljzatok 174 - meddő 37
- kapcsolási rajzjelei 170 dugaszolószerelvények 138 - meghatározása áram- és
antennavezetékek 78 duromerek 162 feszültségméréssel 83
anyagjeflemzők 149 duroplasztok 162 - mint építőelem 88
anyagmennyiség 5 - névleges értéke 87
anyagok 146 egyedi kiegyenlítés 43 - ohmos 35
anyag szabványok 148 egyenáramú - párhuzamos kapcsolása 26
anyag számok 153,154,155,156 - motorok 55 - soros kapcsolása 26
áram 25 - technika 25 - váltakozó áramú áramkörökben
áramerősség 5 egyenáramú gépek 45 36
áramillesztés 29 - főáramkörű (soros) generátor - vezetőhuzal 25
áramsűrűség 41 46 elosztótranszformátorok 57
aszinkron indukciós motorok --- motor 46 elsődleges elemek 94
52, 53 - generátorok 45 emelők 20
áthalláscsillapítás 86 - mellékáramkörű (sönt) generátor energia 6, 19, 28, 30
átmérő 167 46 energiaátalakítás 28
áttételek 21 ---motor 46 épületek hőszükségletének
- vegyes gerjesztésű (kompund) számítása 74
beállíthatóság 171 generátor 46 épületrészek
beépítési változatok 93 ---- motor 46 - hőáramsűrűsége 73
belső terek megvilágítási egyenáramú vezetékek méretezése - hőátbocsátási ellenállása 73
követelményei 61 feszültségesésre 41 - hőátbocsátási tényezője 73
beszélőberendezések 176 egyenes vezető mozgása mágneses érintési távolságok 125
betáplálás ok 174 térben 33 érintésvédelem 50
betörés ellen védő berendezések egyéni antennaberendezések 79 érintkezök csatlakozóinak jelölése
176 egyenirányítók 107 90
bináris - simítókondenzátorai 108 érintkezőoldal 92
- elemek kapcsolási rajzjelei 173 egyenletek megoldóképlete 12 erő 6,20
- kódok 119 egyenletes mozgás 18 erőhatás a villamos térben 30
bipoláris tranzisztorok 103 egyesített jelleggörbék 103 erősítés 78
- alapkapcsolásai (NPN-típus) 109 egyfázisú értékjelzés rányomtatott betűvel
- motorok 53 és számmal 87
cink-szén elemek 94 - transzformátorok 46
egyfázisú váltakozó áramú gépek fajlagos
csatlakozási módok 93 44 - ellenállás 6
csatlakozók jelölése 40, 58, 90 - generátorok 44 - hőkapacitás 6
- érintkezők 90 - motorok 44 - térfogat 6
- mágneses működtetések 90 egyszeres betáplálású fázishatás-vezérlés 112
csatorna 76 körvezeték 41 fázisjavítás
csavarószilárdság 151 elektroakusztikai átalakítók 170 - forgó fázistolóval 43
180
Tárgymutató
- hatásos teljesítmény fotodióda 105 - szabványos hőszükséglete 73

hozzákapcsolás ával 43 fotoellenállás 105 hengeres tekercs 34
- kondenzátor ral 43 fototirisztor 105 hídkapcsolások 27
iázismérés 84 fototirisztor-tetróda 105 híradástechnika 174
etési módok 174 fototranzisztor 105 - mérések 86
'elépitési formák 48 földelőberendezések méretezése hívóberendezések 176
felhasználási osztályok 87 137 Hook törvénye 151
íelüláteresztő szűrö 39 frekvencia 6, 76, 83 hornyok 167
félvezető építőelemek - mérése 84 hosszúság 5
kapcsolási rajzjelei 173 - - összehasonlítás 84 hőátbocsátási
- - tokozása 101 fűtés 174 - ellenállás 73
fémek feszültségsora 94 fűtőérték 23 - tényező 73
íémgőzlámpák 65 fűtőhuzalok 155 hőbimetallok 156
- kapcsolása 66 hőellenállás 6
lényáram 6, 60 galvánelemek 94 hőkapacitás, fajlagos 6
lénycsatclók 106 gázok 150 hőmérséklet 5, 22
fénycsövek 64 generátorelv 34 - termodinamikai 6
- gyűrű alakú 64 generátorok 44, 45 hőtágulás, szilárd testeké 22
- kapcsolása 66 - főáramkörű (soros) 46 hőtechnika 23
- kompakt 64 - mellékáramkörű (sönt) 46 hővezetési tényezők 6, 75
- U alakú 64 - vegyes gerjesztésű (kompund) 46 hullám hossz 76
fényelektromos építőelemek 105 geometriai alapszerkesztések 165 húzóterhelés 151
fényelem 105 görög betűs írás 164 hűtésfajták 57
fényeloszlási görbe (FEG) 60 grafikus ábrázolások
fényerősség 5 koordináta-rendszerben 168 idegentest behatolása elleni
fényforrás védelem 50
- hatásfoka 60 gyorsulás 6 idő 5
- kisugárzási tartománya 63 gyorsuló mozgás 19 - mérése 84
fényhasznosítás 60 gyökvonás 11 idődiagram 40
fénykibocsátás 6 lEG szabvány számsor 87
fénymennyiség 60 hajlítószilárdság 151 igazságtáblázatok 115
fénysebesség 6 halogén izzólámpák fénycsövekhez jrnpedancia 37
fénysűrűség 61 68 indukció törvénye 33
fény technika 60 hálózatfajták 121 induktivitások 34, 35, 83
fény technikai háromfázisú - párhuzamos kapcsolása 34
- egységek 60 - motorok 52 - soros kapcsolása 34
- mennyiségek 60 - technika 40 induktív közelítéskapcsoló 93
feszültség 25 - transzformátor 56 izometrikus szerkesztés 166
feszültségforrások 29 - - felépítése 58 izzólámpák 64
- összekapcsolása telepekké 29 - - kapcsolásai 58
feszültségillesztés 29 - - kapcsolási csoportjai 58 jelátviteli jellemzők 103
feszültségmérés 84 - váltakozó áram 40 jelfogók (relék) 92
- kiegyenlítéssei 83 - vezetékek 42 jelleggörbék ábrázolása 84
feszültségosztó 27 - villamos gépek 45 jelzőkábelek és vezetékek 97
- terheletlen 27 háromszög-csillag átalakítás 28 jelzőkészülékek kapcsolási rajzjelei
- terhelt 27 háromszög kapcsolás 40 170
feszültségsokszorozók 108 hatásfok 28, 44 jósági tényező 38
fizika alapjai 18 - éves 44
fizikai állandók 6 hatásfokeljárás 62 kábelek 97, 98
flexibilis vezetékek 98 hatásos - jelző- és távközlő 97
flipflopok 118 - ellenállás 37 - méretezése 126
fluxussűrűség 30 - teljesítmény mérése 85 - védelme 126
fojtótekercsek kapcsolási rajzjelei - vezetés 37 kapacitás 30, 35, 83
172 hatásosfogyasztás-mérő 85 kapacitásdióda 100
folyadékok 150 - háromvezetékes háromfázisú 85 kapacitív közelítéskapcsoló 93
- fizikája 24 - négyvezetékes háromfázisú 85 kapcsolási
fordulatszám 6 - váltakozó áramú 85 - algebra 114
forgónyomaték 6, 44 hatványozás 17 - analízis 115
forgó háztartási készülékek 69, 174 - csoportok kapcsolási rajza 58
- fázistoló 43 - teljesítményigénye 72 - jelenségek 35
- gépek üzemmódjai 51 helyiségek - rajzjelek 170, 171, 172, 173, 174
forrasztózsírok 156 - hőszükségletének számítása 73 - rajzok a kapocsjelölésekkel 57
181
Tárgymutató
kapcsolások - kapacitív 93 mennyezetre szerelt csoportos

- grafikus szimbólumai 170 - reedérintkezős 93 fényforrások 67
- a teljesítmény és a munka közösségi antennaberendezések 79 mennyiségek 5
mérésére 85 központi kiegyenlítés 43 méretarányok 164
kapcsolóáramköri családok 116 közvetett érintésvédelem 124 méretezés szélterhelésre,
kapcsolóelemek 113 különleges üzemek, terek és antennák 77
kapcsolókészülékek rajzjelei 171 berendezések 136 méretmegadás rajzokon 167
kapcsolószerelvények 174 külső gerjesztésű motorok 55 méretvonalak 167
kapocsjelölések 40 - határolása 167
káprázás korlátozása 63 lágyforraszok 156 mérőhídkapcsolások 83
Karnaugh-tábla 117 lágymágneses anyagok 158 mérőkészülékek kapcsolási
keményforraszok 156 lámpák adatai 64, 68 rajzjelei 172
kerámiai anyagok 163 lapos vezető ellenállása 25 mérőműszerek 82
készülékkapcsolók 175 látszólagos ellenállás 37 - kapcsolási rajzjelei 172
készülékvédő - mérése 83 - pontossági osztálya 82
- biztosítók 99 látszólagos vezetés 37 mértékegységek 5
- kapcsolók 99 legkisebb távolságok 78 metszetek 166
két párhuzamos, áramátjárta vezető légmagos tekercs 34 moláris tömeg 6
közötti erőhatás 33 légrések mágneses kör 31 motorok 44, 45
kétirányú Lenz törvénye 34 - aszinkronmotorok 45
- dióda 100 léptetőregiszter 119 - aszinkron indukciós motorok 52,
- tirisztortrióda 100 loqaritrnusszámftás 12 53
kettős logikai kapcsolások 115 - egyenáramú motorok 55
- betáplálású vezeték 41 - egyfázisú motorok 53
- vezérlésű MOS-FET 102 mágneses - háromfázisú motorok 53
kezelőkészülékek rajzjelei 142 - anyagok 158 - külső gerjesztésű motorok 55
kiegészítő kapcsolási rajzjelek 170 - ellenállás 31 - öngerjesztésű motorok 55
kiegyenlítés - gerjesztés 31 - szinkronmotorok 45, 52
- csoportos 43 - kör 31 mozgatható készülékek szigetelt
- egyedi 43 - - légréses 31 vezetékei 98
- központi 43 - - Ohm törvénye 31 munka 6,28
kiegyenlített hídkapcsolás 27 - működtetések csatlakozóinak műanyagok rövid jelölései 159
kijelzők 106 jelölése 90 működtetések rajzjelei 171
- viláqító 106 - pólusok közötti erőhatás 33 működtetőoldal 92
kioldók rajzjelei 171 - térerősség 31 műszaki rajzok 164
Kirchhoff törvényei 26 mágnesezési görbe 32, 158 - feliratozása 164
kistranszformátbrok magalakjai 59 mágneskapcsolók 90 - rajzméretek 164
kitöltőanyagok 162 - felhasználás szerinti osztályozás műveleti erősítők 104
kiviteli forma jelölése, 91 - alapkapcsolásai 110
kondenzátorok 89 másodiagos elemek 95
klíma 174 matematikai N-csatornájú záróréteges FET
kommutátoros motorok 53 - jelölések 7 102
kompakt fénycsövek 64 - fogalmak 7 N-MOS-FET 102
kondenzátor 38 Maxwell-Wien-híd 83 - önvezető 102
- fénycsövekhez 68 meddő negatív logika 116
- jellemzői 89 - ellenállás 37 négypólus be- és kimeneti
- jelölése 171 - teljesttmény mérése 85 ellenállásának meghatározása
- kapacitása 30 - vezetés 37 86
- kiviteli forma jelölése 89 megszakított körvezeték 41 négyvezetékes háromfázisú
- névleges feszültségének jelölése megvilágítás 6,60 hatásosfogyasztás-mérő 85
89 - irányadó értékei 62 négyzetes
- párhuzamos kapcsolása 30 melegvíz-ellátás méretezésének - alakzatok 167
- soros kapcsolása 30 alapjai 71 - távolság törvénye 60
- tokozások 89 melegvíz-igény 70 nehézségi gyorsulás 6
konduktancia 37 - fürdők és zuhanyozók 70 nemfémes ipari alapanyagok 159
korrózió 94 - háztartás 70 nemvasfémek 154
körgyűrűtekercs 34 - ipar 70 - anyagszabványai 152
körvezeték 41 - kórházak és szállások, otthonok nemzetközi
- egyszeres betáplálású 41 70 - egységrendszer 6
- megszakított 41 - mezőgazdaság 70 - színkód 87
közelítéskapcsolók 93 menetek ábrázolása 166 Ni-ed-cellák, hengeres 95
- induktív 93 menetféleségek 157 NPN-tranzisztor 103
182
Tárgymutató
nyírás 151 81 alapegységek és - zárt vasmagos 34

nyomás 24 alapmennyiségek 5 tekercseit-préselt anyagok 162
nyomás 6 simftókondenzátorok 108 teljeshullámú vezérlés 112
nyomatékok 20 skálajelölések 82 teljesftmény 6, 28
nyomóterhelés 151 soros kapcsolás - adattábla 47
- ellenállások 26 teljesftményillesztés 29
Ohm törvénye 26 - kondenzátorok 30 teljesftménytényező javítása 43
-, mágneses kör 31 spektrális fényérzékenység 60 térfogat
ohmos ellenállás 35 súlyerő 6 - fajlagos 6
ólomakkumulátorok 95 súrlódás 19 - számítása 17,18
osztó 119 sűrűség 6 terheletlen feszültségosztó 27
terhelő-ellenállás illesztése a
öngerjesztésű motorok 55 szabadtéri világítóberendezések feszültségforráshoz 29
önindukció 34 számítása 63 terhelt feszültségosztó 27
összekörök rajzjelei 171 szabadvezetékek vezetékanyagai termodinamikai hőmérséklet 6
156 termoplasztok 161
P-csatornájú záróréteges FET szabályozástechnika 140 területek számítása 16, 17
102 - rajzjelei 141 térvezérlésű tranzisztorok (FET)
P-M08-FET 102 szabályozók 144 102
- önvezető 102 - fajtái 145 - alapkapcsolásai (N-csatornájú)
párhuzamos kapcsolás - működésük 144 109
- ellenállás ok 26 szabályozókészülékek rajzjelei - kettős vezérlésű M08-FET 102
- kondenzátorok 30 142 - N-csatornájú záróréteges 102
párhuzamos szelők 9 szakaszok időbeni viselkedése - N-M08-FET 102
periódusos rendszer 148 vezérlésnél és szabályozásnál - - önvezető 102
permeabilitás, vákuum 6 143 - P-csatornájú záróréteges 102
permittivitás, vákuum 6 számlálók 119 - P-M08-FET 102
Pitagorasz-tétel 9 - kapcsolási rajzjelei 172 - - önvezető 102
plasztomerek 161 számok átalakítása 14 Thalész-kör 9
PNP-tranzisztor 103 számrendszerek 14 Thompson-híd 83
pontszerű fényforrás 63 szellőztetési hőveszteség 74 tirisztordióda 100
potenciométer 88 szerkezeti anyagok 151 tirisztorok 101
pozitiv logika 116 szigetelőanyagok 49 - n-vezérlésű típus 101
prefixumok 6 szigetelőfóliák 160 - p-vezérlésű tipus 101
prespán 160 szigetelt erősáramú vezetékek tirísztoros
96 - kapcsolások 112
rádió-zavarszűrés 81 szilárd - teljesftményvezérlés 111
rádló-zavarszűrő eszközök 81 - anyagok 149 tirisztortetróda 101
rádiózavarási fokozat 81 - testek hótágulása 22 tokozási módok 93, 101
- megengedett határértékek szilárdság 151 toroid 34
81 szinkronmotorok 45, 52 torzításí tényező mérése 86
rajzok szintek 78 töltés 25, 30
- elektrotechnikai 168 - digitális technika 115 töltési folyamat 95
- tárolási méretre hajtogatása szögmérés 9 tömeg 5
168 szögsebesség 6 - rnoláris 6
reaktancia 37 szuszceptancia 37 - számítása 17
reedérintkezős közelftéskapcsoló szúrők 39 törésvonalak 167
93 - aluláteresztő 39 transzformátorlemez-termékek 31
relékapcsolások 1 78 - felüláteresztő 39 transzformátorok 44, 56
rézfajták 155 - sávszúrő 39 - egyfázisú transzformátor 58
rezisztencia 37 - sávzáró 39 - elosztótranszformátor 57
rezonancia 37, 38 - háromfázisú transzformátor 56
rézötvözetek 155 takaréktranszformátor 56 - kapcsolási rajzjelei 172
rögzített fektetésű vezetékek 96 tárolt prog ram ú vezérlések 146 - kistranszformátor 59
rövidzárási időtartam, megengedett távközlő kábelek és vezetékek 97 - olajtranszformátor 59
59 tekercs 38 - párhuzamos kapcsolása 56
- induktivitása 34 - takaréktranszformátor 56
sávszürö 39 - körgyűrűtekercs 34 - valós transzformátor 56
sávzáró 39 - légmagos 34 triac 101
sebesség 6 - számítása 15 triggerdiódák 100
segédérintkezős mágneskapcsolók - toroid 34 trigonometria 10
szám- és betűjeizései 91 - vasmagos légréssei 34 túlmelegedési határértékek 50
183
Tárgymutató
!űrések vészjelző készülékek kapcsolási villamos

- jelölése 89 rajzjelei 170 - ellenállás 6
- megadása 167 vezérelt egyenirányftók 112 - épftőelemek 87
- megengedett 47 vezérléstechnika 140 - feszültség 6
tüzelőanyagok fútőértéke 22 - rajzjelei 141 - fogyasztásmérő számjelei 85
vezetékek 87 - gépek 44
üzemi - egyfogyas~óval 41 - hajtómotorok 52
- csillapítás mérése 86 - flexibilis 98 - kapacitás 6
- eszközök jelölései 169 - jelző- és távközlő 97 - méréstechnika 82
- kapcsolási rajzjelei 171 - szerelésekkapcsolásirajzjelei 174
VAGY normálalak 117 - kettős betáplálású 41 - tér 30
valós transzformátor 56 - méretezése 41, 42, 126 - térerősség 30
váltakozó áramú - rögzített fektetésú 96 - töltés 6
- hatásosfogyasztás-mérő 85 - szigetelt erősáramú 96 - vízmelegítő készülékek 69
- technika 35, 40 - szigetelt, mozgatható készülékek villamosenergia-fejlesztők és
- vezetékek 42 98 -átalakítók kapcsolási rajzjelei
váltakozó mennyiségek mérése 82 - több fogyasztóval 41 172
változók, digitális technika 114 - védelme 126 villámvédelem 137
változtathatóság 171 vezetékerek jelölése 97 villanyszerelési kapcsolások 175
vasmagos tekercs légréssei 34 vezetéksodronyok tartós visszaverődési káprázás 63
vasöntvények 154 áramterhelhetősége 150 vivőfrekvenciás vevők 85
VDE szerinti vizsgálatok 132 vezetékvédő vízbehatolás elleni védelem 50
VDE-előírásrendszer felépítése 120 - biztosítók 99 vonalfajták 164
védelem lekapcsolással 122 - kapcsolók 99 vonalkázás 168
védelmi módok 125 vezetés 25 vonalvastagságok 164
védettségi osztályok 125 - hatásos 37
vegyszerek 149 - látszólagos 37 Wheatstone-híd 83
vektorábrák 40 - meddő 37 Wien-Robinson-híd 83
vektorok 13 vezetőhuzal ellenállása 25 Wien-híd 83
- váltakozó áramé 13 világítás 174
veszélyes testáramok elleni világítástechnika 60 Z-dióda 100
védőintézkedések 121 világítódióda, LED 105 zárt vasmagos tekercs 34
184

Dieter Baumann - Elektrotechnikai Táblázatok

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Dieter Baumann - Elektrotechnikai Táblázatok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ELEKTROTECHNIKAI

B·~V Lap- és Könyvkiadó

Fordította: Novotny Lászlóné, okI. villamosmérnök

Készült a Munkaügyi Minisztérium Szakképzési Főosztálya megbízásából. Bevezetését és használatát a munkaügyi

Raktári szám: 590161/K

A magyar nyelvű kézirat elkészítésében közreműködött a Sík Kiadó Kft.

Szedés, tördelés: Omigraf Kft.

Előszó a magyar kiadáshoz

BS Brit Szabvány KGST SZT KGST szabvány

CEE Az Elektrotechnikai Gyártmányok ME Műszaki Előírás (az egyes minisztériumok

CENELEC Európai Elektrotechnikai Szabványügyi MSZ ENV Az európai előszabványt címoldalas

HD A CENELEC Egyeztető Okirata prENV A CEN és a CENELEC által kiadott

IECQC Az IEC elektronikai alkatrészek RKW Német Gazdasági Racionalizálási

IEEE Villamos- és Elektronikai Mérnökök TÜV Műszaki Ellenőrzési Szövetség

ISO/R Az ISO által korábban kiadott műszaki

3. Hosszúságok, tekercsek, területek, térfogatok és tömegek számítása

6. Villamos gépek és transzformátorok

7. Fény- és világítástechnika és a fontosabb összefüggései

8. Háztartási készülékek és fontosabb jellemzőik

9. Helyiségek hőszükségletének számítása

12. Villamos méréstechnika

13. Villamos építőelemek és vezetékek

15. Analóg elektronika

16. Digitális technika

17. DIN VDE előírások

18. Vezérlés- és szabályozástechnika

19. Anyagok és anyagszabványok

20. Műszaki rajzok

21. Az elektrotechnikai rajzokról általában

Vegyes gerjesztésű (kompund) generátor 46 Fénycsövek kapcsolása ..........••........ 66

SI-mennyiségek SI·egységek A meghatározások alapja Fizikai meghatározás (év)

Tömeg kilogramm Önkényesen elfogadott, A tömegetalon egy 39 mm átmérőjű, 39 mm

Hosszúság méter Fénysebesség 1 méter annak az útszakasz nak a 299 792458-ad

Idő másodperc Egy atom 1 másodperc a cézium-133 atom centiméteres

Fényerősség kandela' Pontosan meghatározott Az 555 nm hullámhosszú (sárgászöld) és 1/683 watt

Többszörösök és törtrész ek I az SI-egységek szokásos prefixumai (előtagok)

Prefi· Jelek Hatvá- Példák Prefi- Jelek Hatvá- Példák

hekto- h 10' Hordók, 10 hl-ig deci- d 10-1 Radarhullámok, 1 dm

Vákuumpermittivitása Co 8,865 - 10-12 A - s Nehézségigyorsulás 9 9,80665 mis'

Az SI-alapmértékegységekből származtatott nemzetközi egységrendszer

1. Tömeggel kapcsolatos mennyiségek és egységek 2. A mozgástan mennyiségei és egységei

Nevek Jelek Egységek Nevek Jelek Egységek

Sűrűség p ~ kilogramm per Frekvencia f, n -

Moláris M ~ Kilogramm Sebesség v ~ méter

Tehetetlenségi J kg - m' kilogramm - Gyorsulás a m méter per másod-

3. A mechanika mennyiségei és egységei 4. Az elektrotechnika mennyiségei és egységei

Nevek Jelek Egységek Nevek_ Jelek Egységek

Forgató- M N-m newton - méter Villamos U W

Nyomás p N Villamos R 'i= 1 fl (ohm)

Munka W,A 1 N - m = 1 J (ioule) Fajlagos p V

Teljesítmény P Villamos C A-s

5. A hőátadás, a hőtan és a fénytan mennyiségei és egységei

Nevek Jelek Egységek Nevek Jelek Egységek

Fajlagos hőka- c J joule per Fényáram rp cd - sr = 1 Im (lumen)

Hővezetési A W watt per kelvin - méter Fénykibocsátás 17 Im lumen per watt

Hőellenállás Rth W Megvilágítás E Im = llx lumen per

+ plusz a+ b a plusz b () kerek, A zárójelek összefoglalnak

-szor a· b vagy ab = a-szor b; ff pi ff= 3,1415926535897932 ...

= végtelen pl. x-> ee

< kisebb mint ac b a kisebb mint b TI produktum

sokkal a" b a sokkal kisebb mint b x" i egyenlő

!!. delta, ill. két mennyiség különbsége

s kisebb vagy as b a kisebb vagy egyenlő m, számtani

, Ludolf van Ceulen (1540-1610) holland matematikus.