Professional Documents
Culture Documents
Elektronika Füzetek VI. Műveleti Erősítők
Elektronika Füzetek VI. Műveleti Erősítők
M veleti er sít k
A 276/91 munkaszámú, 1991-ben készült segédlet kib vített, átszerkesztett változata
U KI
AUOS =
u bes
U KI
AUOK = 0
u bek
ubes = U + U
ubes uki=AU0Subes
U +U
ubek = +
2
u bes 0;.....és....Z be = ;
U 1 (s ) U ki (s )
= ;
Z1 Z2
Z2
AUV ( s ) = ;
Z1
Z BE 0
Z BEV = = Z 1;
(1 + H )
Z
Z KIV = KI 0 0;
1+ H
1 1 + sR1C1
Z1 = R1 + =
sC1 sC1
1 R2
Z 2 = R1× =
sC1 1 + sR 2C 2
R2
Z2
AUV ( s ) = = 1 + sR 2C 2 =
Z1 1 + sR1C1
sC1
sR 2C1
= ;
(1 + sR1C1)(1 + sR2C 2)
Z BEV = Z1;
Z KIV 0;
1 1
AUV ( j ) = j R 2C1 ;
(1 + j R1C1) (1 + j R2C 2) 2.2. ábra. Váltakozófeszültség er sít
R1=10k R2=100k
C1=470nF
C2=100pF
R2/R1=10 20 dB
Zt=(4,7-j159)kohm
T1=4,7*10-2 [s]
1/R1C1 1/R2C2 fa=31 [Hz]
Z2 Z2 Z2
U KI 1 = U 1 ;.....U KI 2 = U 2 ;........U KIn = Un
R11 R12 R1n
Z2
U KI = U KI 1 + U KI 2 + ....U KIn = Un;
n R1n
ubes 0
Z1
U = U + = U 1 = U KI
Z1 + Z 2
Z1 + Z 2 Z2
AUV ( s ) = =1+
Z1 Z1
Z BEV = Z BE 0 (1 + H )
Z KI 0
Z KIV = 0;
1+ H
AUOS nagy értéke és a negatív visszacsatolás miatt itt is igaz, hogy Ubes~0, azaz
U+=U-=U1. Ezt fígyelembe véve és felírva az ábra szerint az U_ bemenet feszültségét, a
feszültségosztás eredményeként adódik, hogy:
Z2
AUV ( s ) = 1 +
Z1
Z2 0
AUV ( s ) = 1 + = 1+ = 1
Z1
Impedancia illesztésre kiválóan használható, hiszen Zbe igen nagy érték , Zki
pedig zérushoz tart.
Z2 Z2 Z1
U+ = U 2 ;..........U = U 1 U KI ;
Z1 + Z 2 Z1 + Z 2 Z1 + Z 2
ubes = 0,........... .......U = U +
Z 2 Z1 + Z 2 Z2 Z2 Z2
U KI = U 2 U1 = (U 2 U 1) = U BES
Z 1 + Z 2 Z1 Z1 Z1 Z1
szempontjából!
A jobboldali rajzon egyfel l a bemenet szokásos szimmetrikus/közös módusú
jeleket adó generátor elrendezéssel lett meghajtva, másfel l az er sítés könnyebb
beállítása érdekében a kimenetr l egy ellenállás osztón keresztül csatoltuk vissza a
jelet. Egyszer számítással meggy z dhetünk arról, hogy az UBEK generátor jele nem jut
át a kimenetre!
Z 2 Z1 + Z 2 Z2
U KIBEK = U BEK U BEK =0
Z1 + Z 2 Z1 Z1
2.4. A komparátor
UCC
UH=aUCC
ubes
U 2 > U 1.... U KI = U H
U 2 < U 1.... U KI = U L ULL
Ubb
U KI = AU 0 S (U 2 U 1) U H * SGN {U bes } 1
a.) b.)
UKI
UH UH
AU0S
nullponthiba
UL UL
(A komparátor invertáló, illetve nem invertáló megnevezése attól függ, hogy melyik
bemenetét tekintjük referencia jelnek. Nem invertáló komparátor esetében az invertáló
bemenetre a referencia feszültség, a pozitív bemenetre pedig a bemeneti jel kerül.
Szokásos még megkülömböztetni az ú.n. null komparátort. Ekkor a referencia értéke
nulla.)
1
Szimmetrikus tápfeszültségeket feltételezve. A gyakorlati esetek többségében a kimenet „TTL, vagy HCMOS”
logikai szint7, azaz UL=0, és UH=5 V körüli érték. Ebben az esetben a szignum függvény más konstansokat vonz.
1 a
u bes = U 1 + U KI U 2;
1+ a 1+ a
a 1
U1 +UL > U 2;..... .......U KI = U H
1+ a 1+ a
a 1
U1 +UH < U 2;..... .......U KI = U L
1+ a 1+ a
U2
H U1
UKI
UH
U1 (UBE)
U2
UL
H
2.5.1 Az integrátor
Z2 1 1
AUV ( s) = = = ;
Z1 sRC sT
1 1
AUV ( j ) = = j ;
j T T
1
AUV ( j ) = ;....... ( ) = + = áll.
T 2
1
u KI (t ) = u KI (t )dt + K
RC
u1(t)
érték7 fázistolás
Láthatóan az integrátor ott lesz 0-dB-es, azaz egységnyi átvitel , ahol \T=1, tehát
az \E=l/RC körfrekvencián. Eltér frekvenciákon fordítottan arányos az összefüggés az
üzemi feszültségátviteli tényszó és az \ bemen jel frekvencia között. Pontos észrevétel,
az átviteli tényez tisztán képzetes: minden frekvencián 90 fok! Valós integrátor esetén
ez jelzi a korrekt integrátorként való alkalmazás tartományát.
Ez a tulajdonság - ha egy szinuszosan változó bemen jelre adott kimenetre
gondolunk - önmagában is jelzi, hogy a kapcsolás id tartományban a bemeneti jel
integrálját állítja el .
1 1 1
u KI (t ) = u BE (t )dt = sin( t )dt = cos( t )
T T T
4 x K'' + kx K' + x K = 2 x B
4 x K'' = 2 x B kx K' xK
A megfelel kapcsolás:
0,25
10 4xK’’ -xK’ xK
0,2
-1
-1
N1
N2 N3
N4
-1
k
1 d 2 x K (t ) dx K (t )
4 dt = jelenik meg.
4 dt 2 dt
Ismételt integrálás után az N3 kimenetén az xK(t) jelenik meg, ami a tetsz leges
xB(t) bemenetre adott rendszerválaszt jelenti.
Visszatérve az integráló alapkapcsoláshoz, vizsgáljuk a t=0 id pillanatban
bekapcsolt UBE=Uállandó, egyenfeszültség hatására bekövetkez jelenségeket!
UBE
t
uKI(t)= - tUBE/T
UKIMIN=UL~UBB
UBB
K1 K2 Üzemmód:
1 1 Integrálás RUN
2 1 Értéktartás HOLD
2 2 Kezdeti érték megadás SET
2.5.2. A differenciátor
Z2 R
AUV ( s) = = = sRC ;
Z1 1
sC
AUV ( j ) = j RC ;
Megjegyezzük, hogy ez nem mindig cél. Például egy AC csatolt er sít nél általában
erre nincs szükség, nem zavaró a néhány mV-os DC szint, viszont egy integrátornál
alapvet fontosságú lehet.
3.3. A drift (Input offset voltage drift, input offset current drift)
Az offset csak egy adott környezeti feltétel, egy munkapont esetén állandó,
meghatározott érték. Változó h mérséklet, vagy más tápfeszültség érték esetén az
addig kiegyenlített offset ismét megjelenik. Ezt nevezzük nullpont vándorlásnak,
driftnek.
Definíciószer en: a nullpont vándorlás a nullponthiba bármilyen okból történ
megváltozása. Például a h mérsékletváltozás hatására megjelen áramdrift:
dI B 0
I D0 =
dT
Sajnos nincs egyértelm módszer az egyébként kis érték nullpont vándorlás (pl.
5aV/C°) kompenzálására. Rendszerint meg kell elégedni eleve kis drift áramkör
választásával és egy optimális offsetet biztosító munkapont beállítással .
-Ubb<UBEK<+Ucc feltétel,
Definíciószer en:
AUOS
CMRR = 20 lg ;
AUOK
Az N3 „b” er sítés differencia er sít t két 1+2a er sítési tényez j nem invertáló
er sít (N1, N2) hajtja meg. Az ered CMRR ezért nem a differencia er sít saját értéke,
hanem 1+2a-szor nagyobb lehet megfelel ellenállás tolarencia betartása esetén.
Alapvet en, feszültséggenerátoros jelleg , néhány ohm, vagy kisebb érték bels
ellenállással jellemezhet .
UKI0
RKIO
Zt UKI
U KIMAX
Rt
I KIMAX
összefüggés adja, ekkor még nem lesz a kimen jel áramhatárolt, torzított.
1 1
AU 0 S ( s ) = AU 0 S .........T0 = ;...[ s ]..................és..legyen...... (s ) =
1 + sT0 2 6
1
AU 0 S
1 + sT0 AU 0 S AU 0 S 1
AUV ( s ) = = =
1 1 + sT0 + AU 0 S ( s ) 1 + AU 0 S T0
1 + AU 0 S ( s) 1+ s
1 + sT0 1 + AU 0 S
T0 AU 0 S 1
TV = ;.......... AUV = ,........ha...... AU 0 S
AU 0 S 1 + AU 0 S
AUV1
AUV2
f1 f2
Uv( s) = uki (s )
Z1
(s ) =
Z1 + Z 2
uki ( s) = AUOS ( s )ubes
AUOS ( s)
AUV ( s) =
1 + AUOS ( s ) (s )
AUOS ( s ) (s ) = H ( s )
AUOS ( s) Z1
H ( s) =
Z1 + Z 2
2
minimálfázisú hálózat esetén az amplitúdó-jelleggörbe és a fázismenet egymással egyértelm
kapcsolatban van.
dU KI (t )
S= [V/µs]
dt MAX .
uBE
!U KI !t
S= !uKI
!t
4.1. Nem invertáló AC er sít TL072 FET bemenet , vagy LM108 kompenzált,
kis bemen áramú m veleti er sít kkel.
Z2 R2
AUV (s ) = 1 + = 1+ ;
Z1 R1
R3 sT 3
Y3 ( s ) = =
1 1 + sT 3 AU0S(j )
R3 +
sC 3
AUV ' ( s) = AUV ( s)Y3 ( s);....és....T 3 = R3C 3
R 21 R 22
Z2 = + =
1 + sT 21 1 + sT 22
1 + sTz
= (R 21 + R 22 ) ;
(1 + sT 21)(1 + sT 22)
Z2
AUV ( s ) = 1 + ;.....(C1....rövidzár )
R1
Tz = ( R 22 xR21)(C 22 + C 21) = 3,71 * 10 4
T 22 = R 22C 22 = 7,5 * 10 5
van szó.Ennek kiszámítása kissé bonyolultabb ugyan, de csak a zérus helyére van
kismérték hatással. Az ered átviteli függvényben a zérushelyet a másodfokú
számláló egyik gyöke adja. A szimulációból láthatóan igen közel esik a már
kiszámolthoz.
1 + sTz
R1 + (R 21 + R 22 )
AUV ( s ) =
(1 + sT 21)(1 + sT 22 ) = R1(1 + sT 21)(1 + sT 22) + (R 21 + R 22 )(1 + sTz ) =
R1 R1(1 + sT 21)(1 + sT 22 )
R1 + (R 21 + R 22 ) (1 + sTA )(1 + sTB )
=
R1 (1 + sT 21)(1 + sT 22 )
f21
f22
~fz
U REF
Io = A
R1
sA0 R1
A0 =
Q 0 2R2
AUV ( s ) =
s s2 1 1
1+ + 2 0 = ;.....és.....Q = ;....ha...C1 = C 2
Q 0 0 C R1( R3 xR 2) 2 ( R3xR 2) / R1
R 2 + R3
AUV ( s) = 1 +
R1 + P
1 ' 1 $
% "
Y X 1 ( s) = sC 4 %1 + sC 2 " =
1 % R1 "
R5 + % "
sC 4 & #
1 1 + sT 1
= =
1 + sT sT sT
T = R5C 4 = R1C 2
UKI
U+
UC1
4.10. Függvénygenerátor
Egy szintén népszer áramkör: egy JFET bemenet m veleti er sít típus – a
TEXAS gyártmányú TL072 – lesz a második példa. Láthatóan a P csatornás J1 és J2
FET-ek alkotják a differencia er sít t. Q10-12 a fázisösszegz ként és aktív
munkaellenállásként használt áramtükör. Q13, Q9 a darlinton fokozattal felépített FE
er sít , Q2 munkaellenállással. A végfokozatot most is az AB osztályú munkapontba
állított Q4 és Q5 képezi. A kimeneti áramkorlátozást ellenállásokkal oldották meg. J3,
Q6, Q3 a precíz áramgenerátort alkotja.
Irodalomjegyzék: