BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 1

Elektronika füzetek VI.

M veleti er sít k
A 276/91 munkaszámú, 1991-ben készült segédlet kib vített, átszerkesztett változata

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 2

A füzet - bármely egyéni tanulást segítend célkit zéssel - els sorban

a KKVMF SZGTI hallgatói számára készült.

Minden egyéb felhasználása csak hivatkozás megjelölésével, el zetes

egyeztetés után történhet!

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 3

1. A M VELETI ER SÍT KR L ÁLTALÁBAN

Az integrált m veleti er sít ideális esetben (és jó közelítésként a gyakorlatban)

szimmetrikus jelekre vonatkozóan végtelen nagy feszültséger sítéssel, szimmetrikus
bemenetekkel (invertáló és nem invertáló), és igen kicsi - közel nulla ohmos - kimeneti
ellenállással jellemezhet . A bemeneti impedancia végtelennek tekinthet . Ezen
tulajdonságai miatt sok célra használható univerzális áramköri elem. Frekvencia
karakterisztikája alulátereszt jelleg , azonban a korszer technológia a fels
frekvenciahatárt egyre magasabbra emeli, ily módon is közelítve az "ideális" m veleti
er sít t.
Lényeges jellemz je, hogy egyenfeszültségek er sítésére is alkalmas, akár több
fokozat lánckapcsolásával megvalósítottan is.
Általában kett s tápfeszültség ellátást (Ucc, Ubb) igényelnek, ekkor az er sítend
jelek földpotenciálon lehetnek, galvanikus csatolással az egyes fokozatok között.
A m veleti er sít t és feszültségviszonyait az 1.1 ábra mutatja be.

U KI
AUOS =
u bes
U KI
AUOK = 0
u bek

ubes = U + U
ubes uki=AU0Subes
U +U
ubek = +
2

1.1. ábra. A m veleti er sít

Amint a fentiekb l látható, a m veleti er sít egy ideális feszültségvezérelt

feszültséggenerátorral egyenérték .
Az AUOS szimmetrikus bemen jelre vonatkoztatott feszültséger sítés nagy értéke
miatt negatív visszacsatolással ellátott esetben az er sítés értékét és a
frekvenciamenetet a passzív visszacsatoló hálózat szabja csak meg. Ez nagy stabilitást
és egyszer kapcsolást eredményez, mentesít az aktív elemek egyébként szinte mindig
meglév , kellemetlen tulajdonságától. (pl. h fokfüggés, munkapont vándorlás, stb.)

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 4

2. A M VELETI ER SÍT K ALAPKAPCSOLÁSAI

Az egyszer áttekintés érdekében a legfontosabb alapkapcsolásokat vizsgáljuk, és

a m veleti er sít t még ideálisnak tekintjük. A következ szakaszban elemezzük az
ett l eltér eseteket.

2.1 Az invertáló alapkapcsolás

u bes 0;.....és....Z be = ;
U 1 (s ) U ki (s )
= ;
Z1 Z2

Z2
AUV ( s ) = ;
Z1
Z BE 0
Z BEV = = Z 1;
(1 + H )
Z
Z KIV = KI 0 0;
1+ H

2.1. ábra. Az invertáló er sít

Az AUOS feltétel (gyakorlatban szinte mindig jó közelítéssel igaz, hiszen 100 –

120 dB a szokásos érték) miatt u bes 0 ; azaz igen kis bemen jel (<<1mV) kell a
kivezérléshez. Következésképpen az U_ bemenet értékének közel "azonosnak" kell
lennie az U+=0 bemenet potenciáljával. (Arról, hogy ez így is legyen, a negatív
visszacsatolás gondoskodik.)
Az invertáló bemenet ily módon "virtuális földpotenciálon" van. (Természetesen az
áramkörnek normális módon, a lineáris tartományban kell üzemelnie.) Ez egyben azt
is jelenti, hogy az er sítés értéke származtatható ebb l a feltételb l; ugyanis UKI(s) a
Z2-n tart egyensúlyt U1(s)/Z1-el.
(Úgy is értelmezhet , hogy a befolyó áramok összege zérust kell hogy adjon,
hiszen a Z BES miatt a vezérléshez nem szükséges áram.)
A virtuális földpotenciál, vagy másképpen a párhuzamos negatív feszültség-
visszacsatolás miatt a kapcsolás bemeneti impedanciája: ZBEV=Z1. Az egyébként is
igen kis kimeneti ellenállást a feszültség-visszacsatolás tovább csökkenti, így az
zérusnak tekinthet .
Természetesen a Z1 és Z2 impedanciák a visszacsatolt invertáló er sít
frekvenciamenetét is megszabják, figyelembe véve a visszacsatolatlan er sít

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 5

alulátereszt jellegéb l k vetkez megszorításokat, amit a 3.8. fejezetben vizsgálunk.

Nézzük meg egy egyszer példán keresztül az invertáló kapcsolást
váltakozófeszültség er sít ként!

1 1 + sR1C1
Z1 = R1 + =
sC1 sC1
1 R2
Z 2 = R1× =
sC1 1 + sR 2C 2
R2
Z2
AUV ( s ) = = 1 + sR 2C 2 =
Z1 1 + sR1C1
sC1
sR 2C1
= ;
(1 + sR1C1)(1 + sR2C 2)
Z BEV = Z1;
Z KIV 0;

1 1
AUV ( j ) = j R 2C1 ;
(1 + j R1C1) (1 + j R2C 2) 2.2. ábra. Váltakozófeszültség er sít

R1=10k R2=100k
C1=470nF
C2=100pF

R2/R1=10 20 dB

Zt=(4,7-j159)kohm

T1=4,7*10-2 [s]
1/R1C1 1/R2C2 fa=31 [Hz]

1/R2C1 T2=10-4 [s]

ff=15,9 [kHz]

2.3. ábra. A kapcsolás BODE amplitúdó-jelleggörbéje

Amint megfigyelhet , az alsó törésponti frekvenciát az R1C1=T1 id állandó, a

fels t az R2C2=T2 határozza meg. Sávközépen, - ahol sem T1, sem T2 nem játszik
szerepet, mivel XC1=1/j C1 már rövidzárnak, az XC2=1/j C2 pedig még szakadásnak
tekinthet - az R2/R1 viszony szabja meg az üzemi feszültségátviteli tényez , AUV
értékét. Hasonló módon tetsz leges impedanciák által megszabott frekvencia
jelleggörbe analízise elvégezhet , és láthatóan a frekvenciamenet ideális esetben csak a

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 6

passzív elemek függvénye. A valóságban a pontos érték számításához figyelembe kell

venni az itt most elhanyagolt tényez ket, úgymint:
• a véges er sítés hatását,
• a nyílthurkú er sítés frekvenciamenetét,
• a bemeneti impedancia véges voltát, és így tovább.
Megjegyezzük, hogy észrevehet eltérést csak a m veleti er sít alulátereszt
jellege okoz esetleg a fels határfrekvencia környezetében és efölött.
Az invertáló er sít bemenetének virtuális földpotenciálja lehet vé teszi több
bemen jel egymásrahatás nélküli összegzési pontként való használatát. Vizsgáljuk
az úgynevezett összegz er sít t!

2.4.ábra. Összegz er sít

Mivel az U- pont virtuális földpotenciál, - a nagy nyílthurkú er sítés és a negatív

visszacsatolás miatt - minden bemenetre írható:

Z2 Z2 Z2
U KI 1 = U 1 ;.....U KI 2 = U 2 ;........U KIn = Un
R11 R12 R1n

Lineáris az er sít , tehát érvényes a szuperpozíció tétel:

Z2
U KI = U KI 1 + U KI 2 + ....U KIn = Un;
n R1n

Megfigyelhet , hogy az sszegz er sít a Z2/R1n súlytényez vel szorzottan az Un-

jelek összegét állítja el . (Természetesen az invertálás miatt el jelfordítással, azaz 180°-
os fázisfordítással.)

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 7

2.2 A nem invertáló alapkapcsolás

ubes 0
Z1
U = U + = U 1 = U KI
Z1 + Z 2
Z1 + Z 2 Z2
AUV ( s ) = =1+
Z1 Z1
Z BEV = Z BE 0 (1 + H )
Z KI 0
Z KIV = 0;
1+ H

2.5. ábra Nem invertáló er sít

AUOS nagy értéke és a negatív visszacsatolás miatt itt is igaz, hogy Ubes~0, azaz
U+=U-=U1. Ezt fígyelembe véve és felírva az ábra szerint az U_ bemenet feszültségét, a
feszültségosztás eredményeként adódik, hogy:

Z2
AUV ( s ) = 1 +
Z1

A bemeneti impedancia most a soros negatív feszültség-visszacsatolás miatt

igen nagy érték , az egyébként is nagy Z BES érték többszöröse. Ezt használja ki
egy gyakran használt kapcsolás - a követ er sít - amely nem más, mint egy
impedancia konverter .

2.3. ábra. A követ er sít

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 8

Amint az elvi kapcsolásból látszik, az egységnyi, "merev" visszacsatolás

eredményeképpen a feszültség-átviteli tényez :

Z2 0
AUV ( s ) = 1 + = 1+ = 1
Z1

Impedancia illesztésre kiválóan használható, hiszen Zbe igen nagy érték , Zki
pedig zérushoz tart.

2.3. A differencia er sít

2.7. ábra. Differencia er sít kapcsolások

Az ábrákon szerepl differenciaer sít k különbségjelek er sítésére alkalmasak.

Ennek belátásához el bb a baloldali áramkör pozitív, majd a negatív bemenetének
feszültségeit írjuk fel!

Z2 Z2 Z1
U+ = U 2 ;..........U = U 1 U KI ;
Z1 + Z 2 Z1 + Z 2 Z1 + Z 2
ubes = 0,........... .......U = U +

Z 2 Z1 + Z 2 Z2 Z2 Z2
U KI = U 2 U1 = (U 2 U 1) = U BES
Z 1 + Z 2 Z1 Z1 Z1 Z1

Láthatóan az impedanciák azonossága, a szimmetria fontos a m ködés

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 9

szempontjából!
A jobboldali rajzon egyfel l a bemenet szokásos szimmetrikus/közös módusú
jeleket adó generátor elrendezéssel lett meghajtva, másfel l az er sítés könnyebb
beállítása érdekében a kimenetr l egy ellenállás osztón keresztül csatoltuk vissza a
jelet. Egyszer számítással meggy z dhetünk arról, hogy az UBEK generátor jele nem jut
át a kimenetre!

Z 2 Z1 + Z 2 Z2
U KIBEK = U BEK U BEK =0
Z1 + Z 2 Z1 Z1

2.4. A komparátor

A negatívan nem visszacsatolt, vagy pozitívan visszacsatolt m veleti er sít -

szintén igen nagy nyílthurkú er sítése miatt - az Ubes - feszültség el jele függvényében
kimenetét vagy a maximális:

UH=UKIMAX=aUCC, vagy a minimális UL=UKIMIN=aUBB,

értéken határoltan tartja. Úgy is mondjuk: „kiül” valamelyik tápfeszültségre a

kimenet. Az UH és UL értékei általában az alkalmazott tápfeszültség értékeinél egy-két
volttal - az er sít végfokozatának maradékfeszültségével – térnek el. (Megjegyezzük,
hogy „a” értéke az u.n. „rail-to-rail” er sít típusoknál 1 érték !)

UCC
UH=aUCC

ubes

U 2 > U 1.... U KI = U H
U 2 < U 1.... U KI = U L ULL
Ubb

2.8. ábra. A komparátor

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 10

Az ábrán látható egyszer komparátor kapcsolásra felírható reláció:

U KI = AU 0 S (U 2 U 1) U H * SGN {U bes } 1

Úgy is értelmezhetjük, hogy mondjuk az U2=UREF referenciának tekintett

feszültséggel hasonlítja össze az U1 bemeneti jelet, és az UH konstanssal szorzott
el jelfüggvényt adja válaszként a kimeneten. Az Ube=UREF, és ennek egy-két mV-os
környezetében érzékelhet a komparátorként használt valós m veleti er sít véges
er sítéséb l és más jellemz ib l (offset) származó, - az ideálistól eltér - viselkedése. Ez
itt például az ekvivalencia környékén egy lineáris er sít jellegzetességeiben nyilvánul
meg. A jelenséget legjobban az Uki=f(Ubes) transzfer karakterisztikák szemléltetik:

a.) b.)
UKI
UH UH

ubes=U2-U1 AU0S< ubes

AU0S
nullponthiba

UL UL

a.) Ideális m veleti er sít nem invertáló komparátorként

b.) a véges er sítés hatása és offset jelenléte, invertáló kapcsolásban

2.9. ábra. Transzfer karakterisztikák

(A komparátor invertáló, illetve nem invertáló megnevezése attól függ, hogy melyik
bemenetét tekintjük referencia jelnek. Nem invertáló komparátor esetében az invertáló
bemenetre a referencia feszültség, a pozitív bemenetre pedig a bemeneti jel kerül.
Szokásos még megkülömböztetni az ú.n. null komparátort. Ekkor a referencia értéke
nulla.)

1
Szimmetrikus tápfeszültségeket feltételezve. A gyakorlati esetek többségében a kimenet „TTL, vagy HCMOS”
logikai szint7, azaz UL=0, és UH=5 V körüli érték. Ebben az esetben a szignum függvény más konstansokat vonz.

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 11

Amennyiben pozitív visszacsatolást alkalmazunk, akkor egy hiszterézises

komparátort kapunk:

2.10. ábra. Hiszterézises komparátor

A felírható egyenletek, ha figyelembe vesszük a bemeneti ellenállás igen nagy

értékét:

a 1 U H ...ha.. u bes > 0

U + = U1 + U KI ;...........U KI =
1+ a 1+ a U L ...ha.. u bes < 0
u bes = U + U2

Ebb l, és az átbillenést közvetlenül megel z kimeneti jel értékének figyelembe

vételével:

1 a
u bes = U 1 + U KI U 2;
1+ a 1+ a

a 1
U1 +UL > U 2;..... .......U KI = U H
1+ a 1+ a
a 1
U1 +UH < U 2;..... .......U KI = U L
1+ a 1+ a

Id függvényként ábrázolva, egy U1=UREF=2V és U2=5sin( t) jelre vonatkozóan,

a=4 ellenállás arány esetén:

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 12

U2

H U1

2.11. ábra. A hiszterézis hatása komparált színuszjelen

Látható, hogy egy UL UH átbillenéshez, - Ubes el jelváltásához - az U1 feszültség

leosztott részének H=UH2/(1+a) értékekkel meg kell haladni a megel z billenési
küszöbszintet. ( UH = UL )
Ebb l adódik az érzéketlenségi sáv, amit hiszterézisnek nevezünk. A transzfer
karakterisztikán is jól követhet a jelenség:

UKI
UH

U1 (UBE)
U2

UL
H

2.12. ábra. Hiszterézises komparátor transzfer karakterisztikája

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 13

A szaggatott vonallal berajzolt "Z" karakterisztika egy másik, igen szemléletes

képet ad a különböz en visszacsatolt komparátorok m ködési mechanizmusáról. Ezzel
kapcsolatban itt az irodalomra [1] utalunk.

2.5 A negatívan visszacsatolt m veleti er sít , mint az analóg

számítógép m veletvégz eleme

2.5.1 Az integrátor
Z2 1 1
AUV ( s) = = = ;
Z1 sRC sT

1 1
AUV ( j ) = = j ;
j T T
1
AUV ( j ) = ;....... ( ) = + = áll.
T 2

1
u KI (t ) = u KI (t )dt + K
RC

2.13. ábra Az integrátor

Az integrátort az invertáló alapkapcsolásból az ábrán látható visszacsatoló

elemekkel alakíthatjuk ki.

u1(t)

2.14. ábra Az integrátor id tartományban

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 14

Az operátoros impedanciákkal felírt komplex er sítési tényez b l a frekvencia

karakterisztika: (R=10k, C=33nF, TL072)

érték7 fázistolás

2.15.ábra. Valós integrátor BODE amplitúdó- és fázis- jelleggörbéje

Láthatóan az integrátor ott lesz 0-dB-es, azaz egységnyi átvitel , ahol \T=1, tehát
az \E=l/RC körfrekvencián. Eltér frekvenciákon fordítottan arányos az összefüggés az
üzemi feszültségátviteli tényszó és az \ bemen jel frekvencia között. Pontos észrevétel,
az átviteli tényez tisztán képzetes: minden frekvencián 90 fok! Valós integrátor esetén
ez jelzi a korrekt integrátorként való alkalmazás tartományát.
Ez a tulajdonság - ha egy szinuszosan változó bemen jelre adott kimenetre
gondolunk - önmagában is jelzi, hogy a kapcsolás id tartományban a bemeneti jel
integrálját állítja el .

1 1 1
u KI (t ) = u BE (t )dt = sin( t )dt = cos( t )
T T T

Ez teremti az analóg számítógépek használatának alapját. (Megjegyezzük, hogy a

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 15

"m veleti er sít " elnevezés is az analóg számítógéppel kapcsolatban keletkezett.)

Ha egy n-ed rend differenciálegyenlet modellezéssel történ megoldása a cél,
akkor az integrátorokkal és összegz er sít kkel megépített áramkörrel - az analóg
számítógéppel - megoldható. A módszer a következ feladat kapcsán jól szemléltethet .
Legyen a feladat a csillapított rezg mozgás:

4 x K'' + kx K' + x K = 2 x B

másodrend differenciálegyenlettel leírható modellezése. xK meghatározásához

rendezzük az alábbi alakra:

4 x K'' = 2 x B kx K' xK

A megfelel kapcsolás:

0,25
10 4xK’’ -xK’ xK
0,2
-1

-1
N1
N2 N3

N4
-1
k

2.16. ábra. A csillapított rezg mozgás analóg számítógépes modellje

A rajzon az N2 és N3 integrátorok, N1 összegz er sít , N4 pedig inverter, azaz -1

átviteli tényez j összegz er sít . A körrel ábrázolt potenciométerekkel konstans
értékkel való szorzást, a "súlyozást" lehet elvégezni. Láthatóan N1 kimenete - ami
azonos a 4xK"-vel - összegezve el állítja az egyenlet jobb oldalát, következésképpen N2
a súlyozás miatt már az

1 d 2 x K (t ) dx K (t )
4 dt = jelenik meg.
4 dt 2 dt

Ismételt integrálás után az N3 kimenetén az xK(t) jelenik meg, ami a tetsz leges
xB(t) bemenetre adott rendszerválaszt jelenti.
Visszatérve az integráló alapkapcsoláshoz, vizsgáljuk a t=0 id pillanatban
bekapcsolt UBE=Uállandó, egyenfeszültség hatására bekövetkez jelenségeket!

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 16

UBE

t
uKI(t)= - tUBE/T

UKIMIN=UL~UBB
UBB

2.17. ábra. Egyenfeszültség integrálásánál bekövetkez határolás

Amint az ábrán látható, a kimenet feszültsége ideális esetben: UKI(t)=-UBEt/T

függvény szerint lineárisan csökken a kezd értékr l, azonban ez csak addig tarthat
amíg "ki nem ül" az er sít kimenete a negatív tápfeszültség által megszabott minimális
UL értékre. Ugyanezt a jelenséget, - a kimeneti egyenszint csúszását – a 2.14. ábrán is
észrevehetjük. Gyakorlati szempontból is fontos következtetést vonhatunk le: mivel az
UBE=0 feltétel soha nem tartható - mindig kell számolnunk nem nulla érték bemeneti
áramokkal, feszültségekkel, egyszóval az offsettel - stabil m ködést a lineáris
tartományban segédeszközök nélkül nem lehet elérni. Egy lehetséges megoldás, ami az
eddig figyelembe nem vett integrálási állandó - a kezdeti érték megadását is biztosítja,
a következ :

2.18. ábra. Integrátorkapcsolás

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 17

A két kapcsoló a következ üzemállapotokat jelöli ki:

K1 K2 Üzemmód:
1 1 Integrálás RUN
2 1 Értéktartás HOLD
2 2 Kezdeti érték megadás SET

A kapcsolókkal vezérelten el ször "SET" funkcióállásban beállítható a kezdeti

érték (potenciométerrel), hiszen ekkor egy egyszer invertáló kapcsolásról van szó.
Ezután "RUN" üzemmódban a bemen jelek súlyozott összegét integrálja a kapcsolás,
végül "HOLD" állapotban az integrálás eredményeképpen létrejött Uki(t) értéke
viszonylag hosszú id n keresztül megmarad a leolvashatóság érdekében. A
kimen feszültség csak a m veleti er sít kis munkaponti bemen árama miatti
töltésveszteség miatt csökken, tehát az id állandó igen nagy érték is lehet.

2.5.2. A differenciátor

Az integrátorból származtatható kapcsolás a Z2 és Z1 impedanciák cseréjével.

Jellemz i:

Z2 R
AUV ( s) = = = sRC ;
Z1 1
sC
AUV ( j ) = j RC ;

AUV ( j ) = T ;....... ( ) = = áll.

2
dx B (t )
u KI (t ) = T
dt

2. 19. ábra. A differenciátor

M ködése értelemszer en követhet az integrátor ismeretében; a bemen jel id

szerinti deriváltját állítja el , de csak olyan frekvenciatartományban, ahol az alkal-
mazott m veleti er sít fels határfrekvenciája még nem csökkenti jelent sen Auos
értékét. Kevéssé használatos, a viszonylag sz k használható frekvenciasáv és a
frekvenciakarakterisztikából kivehet en a nagyfrekvenciás komponenseket (zajok is!)
kiemel tulajdonsága miatt.

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 18

3. A M VELETI ER SÍT A GYAKORLATBAN

Bár a modern technológiának köszönhet en egyre inkább hasonlítanak a

forgalomban lév m veleti er sít k az el z fejezetekben leírt ideálishoz, a valóságban
tekintettel kell lenni néhány más jellemz jére, úgymint:
• bemeneti áramok,
• offset feszültség és áram,
• drift,
• közösmódusú jeltartomány,
• a szimmetrikus er sítés és a közös módusú jel-elnyomási tényez véges
értéke,
• a véges bemeneti impedanciák hatása,
• a korlátozott sávszélesség, vagy másképpen a kimeneti jelmeredekség
értéke.
• tápfeszültség-tartomány, disszipáció, -zajjellemz k.

A következ kben ezekb l tekintünk át néhányat.

3.1. Bemeneti áramok (Input bias current)

A m veleti er sít bemeneti fokozata mindig valamilyen differenciaer sít .

(Darlington, komplementer, vékonybázisú tranzisztorokkal felépített, FET-es, ...) A
differencia er sít tranzisztorainak munkaponti bázisáramát a kapcsolás küls
elemeinek kell biztosítani, még akkor is, ha ez az áram esetleg csak néhány pikoamper.
(Pl. JFET-es bemenet). A már bemutatott kapcsolások ezt a feltételt automatikusan
kielégítik, mivel biztosított a bemenetek egyenáramú útja vagy a földpotenciál, vagy a
kimenet felé. Ezen feltétel kielégítése a munkapont beállítás. A bemeneti áram a küls
ellenálláson feszültséget ejt, ez pedig korlátot szab az alkalmazható küls ellenállás
értékének, és szándékunktól független vezérl feszültséget eredményezhet. (Járulékos
offset)

3.1 ábra. Munkapontbeállítások

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 19

Katalógus adatként az IB=(IB++IB-)/2 középarányos értéket adják meg az esetleges

aszimmetria miatt. Értékhatárok: l pA <IB<1 mA

3.2. Nullponthiba (Input offset voltage, input offset current)

Az ideális m veleti er sít kimenete Uki=0 V-os ha a bemenetek is nulla

potenciálon vannak. (Ubes=0) Azonban a bels aszimmetriák (küls is lehet, lásd a 3.1.
ábrát!) miatt általában néhány mV-ot mérhetünk a vezéreletlen er sít kimenetén. Ezt
a jelenséget nevezzük nullponthibának, más néven offsetnek. Definíció szerint a
nullponthiba értéke:

az UKI=0 visszaállításához szükséges IBO=IB+-IB-.

(a kimenet zérus értékének beállításához szükséges bemeneti áram kompenzáló

munkaponti áaramkülönbség), vagy

az UKI=0 visszaállításához szükséges UBO=UB+-UB-.

azaz a kimenet zérus értékének beállításához szükséges szimmetrikus bemeneti

feszültség.
Az UKI=0 feltételhez szükséges nullától eltér bemeneti jel több ok miatt is
szükséges:
• a bemeneti differencia er sít két tranzisztora nem teljesen azonos
geometriájú, így offset feszültséget produkál, pl. az áramer sítési tényez k
aszimmetriái miatt,
• azonos okból a két bemenet munkaponti bázisárama árama sem teljesen
azonos.
• Az eltér áram azonos ellenállásokon eltér feszültséget ejt, így ez az
áramoffset is kimen feszültség eltolódást okoz.
• küls elemek is okozhatnak járulékos offsetet, ha például azonos IB+=IB-
áramok különböz ellenállásokon ejtenek feszültséget. Ezért kell a
munkapont beállításnál figyelni arra, hogy a nem invertáló és az invertáló
bemenetek egyenáramúlag azonos értékkel legyenek lezárva.

Az offset kiegyenlítése: járulékos árammal (IBO) vagy feszültséggel (UBO) történik a

bemeneten:
• például a következ ábra szerint. Ezzel a megoldással egyébként mindig
célt érhetünk el, bármilyen okból származó offset kiegyenlíthet .

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 20

3.2. ábra. A nullponthiba kiegyenlítése

• kapcsolástechnikai megoldással minimálissá tehetjük, és erre törekszünk,

de az integrált áramkör saját offsetjét nem tudjuk ilyen módon
megszüntetni. Az optimális küls feltétel: a két bemenet egyenáramú
szempontból legyen azonos értékkel lezárva.
• áramkört l függ en - az adatlapon jelzetten – használható a küls offset
kiegyenlít potenciométer, (ha van ilyen lehet ség) és ezzel az offset egy
munkapontban maradéktalanul kiegyenlíthet .

Megjegyezzük, hogy ez nem mindig cél. Például egy AC csatolt er sít nél általában
erre nincs szükség, nem zavaró a néhány mV-os DC szint, viszont egy integrátornál
alapvet fontosságú lehet.

3.3. A drift (Input offset voltage drift, input offset current drift)

Az offset csak egy adott környezeti feltétel, egy munkapont esetén állandó,
meghatározott érték. Változó h mérséklet, vagy más tápfeszültség érték esetén az
addig kiegyenlített offset ismét megjelenik. Ezt nevezzük nullpont vándorlásnak,
driftnek.
Definíciószer en: a nullpont vándorlás a nullponthiba bármilyen okból történ
megváltozása. Például a h mérsékletváltozás hatására megjelen áramdrift:

dI B 0
I D0 =
dT

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 21

Sajnos nincs egyértelm módszer az egyébként kis érték nullpont vándorlás (pl.
5aV/C°) kompenzálására. Rendszerint meg kell elégedni eleve kis drift áramkör
választásával és egy optimális offsetet biztosító munkapont beállítással .

3.4. A köz s módusú jeltartomány (input common mode voltage

range)

A mindkét bemeneten köz s feszültség értékére rendszerint az

-Ubb<UBEK<+Ucc feltétel,

mint maximális határérték betartása szükséges, vagy ennél kisebb tartományt

írnak el az adatlapok. A határérték túllépése az eszköz károsodását okozhatja. A
megadott tartomány használható - elvileg egyáltalán nem - a valóságban is igen kis
mértékben jut át a kimenetre a közösmódusú jel az

UKI=AUKUBEK összefüggés szerint, mivel AUK 0.

Szeretnénk kiemelni, hogy ez a jellemz üzemi körülményekre vonatkozó adat! Az

érték függ a m veleti er sít bels felépítését l, ezt a bemeneti differencia er sít
emitterköri áramgenerátora és a kollektorköri aktív munkaellenállás/fázisösszegz
felépítése határozza meg.

3.5. A szimmetrikus (kisjel ) feszültséger sítési tényez (Large signal

voltage gain)

Értéke (sajnos) nem végtelen. Szokásos nagyságrendje:

AU0S=Uki/ubes=60 - 130 dB az elsö törésponti frekvencia alatt.

3.6. Közösjel elnyomási tényez

(Common mode rejection ratio: CMRR)

Definíciószer en:

AUOS
CMRR = 20 lg ;
AUOK

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 22

Szokásos értéke 80-130 dB [dB] ez speciális kapcsolástechnikával növelhet .

Illusztrációként egy u.n. m szer er sít rajzát adjuk meg.

3.6. ábra. Javított tulajdonságú differenciaer sít

Az N3 „b” er sítés differencia er sít t két 1+2a er sítési tényez j nem invertáló
er sít (N1, N2) hajtja meg. Az ered CMRR ezért nem a differencia er sít saját értéke,
hanem 1+2a-szor nagyobb lehet megfelel ellenállás tolarencia betartása esetén.

3.7. A kimenet jellemz i

Alapvet en, feszültséggenerátoros jelleg , néhány ohm, vagy kisebb érték bels
ellenállással jellemezhet .

UKI0
RKIO

Zt UKI

3.7. ábra. A m veleti er sít kimenete

Az alkalmazott negatív feszültségvisszacsotolás ezt mindig csökkenti, így igen jó

gyakorlati közelítés az RKIV=RKI0/(1+H)=0. (Gyakorlatban néhány µohm!)
Következésképpen a Zt terhelés értéke nem befolyásolja a kimen feszültség értékét, az
mindig az UKI0 üresjárási feszültséggel azonos. Rt értékének tehát nem ez a feltétel szab

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 23

határt, hanem a disszipáció. A túldisszipálást viszont az áramkörök túlnyomó részében

bels védelemmel akadályozzák meg. A védelem olyan jelleg , hogy a maximális
kimen áram értékét bels áramhatároló kapcsolással IKIMAX < 20-25 mA-re
korlátozzák. Az adatlapok közlik ezt az értéket és esetleg megjegyzik, hogy az áramkör
tartós rövidzár hatására sem megy tönkre. Rt minimális értékét tehát:

U KIMAX
Rt
I KIMAX

összefüggés adja, ekkor még nem lesz a kimen jel áramhatárolt, torzított.

3.8. Kisjel sávszélesség (Large signal bandwith)

Mint a bevezet definíció is jelezte, alapvet en alulátereszt jelleg

frekvenciakarakterisztikával jellemezhet k a m veleti er sít k, bár a technológia 50-
120 MHz határfrekvenciával rendelkez ezk zöket is produkál (AD7533, AD8041) - és
ez még nem is a fels határ - a leginkább jellemz azonban az alábbi amplitúdó
karakterisztika:

3.8.1 ábra. LF442 nyitott hurkú er sítésének amplitúdó-

jelleggörbéje
Az ábrán láthatóan az LF442 - mint tipikus bels leg kompenzált m veleti er sít

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 24

esetén - a 0 dB-es tengelyt még a -20 dB/dekád szakaszon metszi az amplitúdó-

jelleggörbe. Következésképpen minden esetben stabil lesz a frekvenciafüggetlenül
negatívan visszacsatolt er sít . Látható azonban az alulátereszt jelleg, és az a tény,
hogy az er sítés-sávszélesség szorzat állandó marad.
Elemezzük ez utóbbi kijelentést!
Ha nem alkalmaznánk visszacsatolást, az er sítés azonos lenne a fels ábráról
leolvasható - nyilthurkú er sítésre vonatkozó - 108 dB-es értékkel. A sávszélesség
ugyaninnen a -3 dB-es ponton leolvasva: ~6 Hz. Invertáló kapcsolásban csatoljuk
vissza az er sít t!

3.8.2 ábra. Frekvencíafüggetlenül visszacsatolt erösít

Nyilvánvaló, hogy a visszacsatolt er sítést kis frekvencián csak a értéke – a

visszacsatoló hálózat átviteli tényez je - szabja meg. Az alulátereszt jelleg megmarad
ugyan, de az id állandó 1/(1+H)-ad részére cs kken.

1 1
AU 0 S ( s ) = AU 0 S .........T0 = ;...[ s ]..................és..legyen...... (s ) =
1 + sT0 2 6
1
AU 0 S
1 + sT0 AU 0 S AU 0 S 1
AUV ( s ) = = =
1 1 + sT0 + AU 0 S ( s ) 1 + AU 0 S T0
1 + AU 0 S ( s) 1+ s
1 + sT0 1 + AU 0 S
T0 AU 0 S 1
TV = ;.......... AUV = ,........ha...... AU 0 S
AU 0 S 1 + AU 0 S

A nyilthurkú szimmetrikus er sítés összefüggésében csak az els töréspontot

vettük figyelembe, a visszacsatoló hálózatot frekvencia függetlennek tekintettük.
Grafikusan szemléltetve, ha el ször 1=0,01, majd 2=0, 1 érték . Megfigyelhet , hogy
AUV1*f1=AUV2*f2.

KKVMF SZGTI 2006 FJ

 BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 25

AUV1

AUV2

f1 f2

3.8.3. ábra. Az er sítés-sávszélesség szorzat

3.9. A m veleti er sít k kompenzálása

Néhány estben (p1. uA709, uA748) az integrált áramkört nnmagában nem

kompenzálják - például azért, hogy így magasabb fels határfrekvenciát is el lehessen
érni - ekkor küls kompenzálás szükséges. Kompenzálásra szükség lehet továbbá bels
kompenzálású eszk z használatánál is, ha a küls hálózat frekvenciafüggése a
huroker sítés frekvenciamenetét az instabilitás irányába tolja. Vizsgáljuk a stabilitás
feltételét általában!

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 26

Uv( s) = uki (s )
Z1
(s ) =
Z1 + Z 2
uki ( s) = AUOS ( s )ubes
AUOS ( s)
AUV ( s) =
1 + AUOS ( s ) (s )
AUOS ( s ) (s ) = H ( s )

AUOS ( s) Z1
H ( s) =
Z1 + Z 2

3.9.9. ábra. A visszacsatolás hatása

A visszacsatolás típusa: negatív soros feszültség visszacsatolás. A visszacsatolt

er sítési tényez re megadott összefüggés jelzi, hogy amennyiben a hurokátviteli
függvény, - H(s) - valamely s1=j 1. körfrekvencián 180 fokos fázistolást szenved, úgy a
nevez ben el jelet váltó H(s) miatt az 1-H(j 1)=0 értéknél a visszacsatolt er sítés értéke
végtelenné, ezáltal az er sít maga instabillá válik, és az 1 körfrekvencián "gerjedni"
fog. (Csillapítatlan rezgés keletkezik.)
A kritikus pont a H(j 1)=-1+j0 értéken lesz, itt válik a visszacsatolás pozitívvá. Ez
a stabilitás NYQUIST kritériuma, amely hangsúlyozzuk, a felnyitott körre
H(s)=AUOS(s)* (s)-re vonatkozik. Ismeretes, hogy a - radián fázistolást (minimálfázisú2
hálózat esetén) csak a -40 dB/dekád meredekségü szakasszal jellemezhet BODE
amplitúdó-jelleggörbéj hurokátviteli függvény adhat.
Amennyiben ezt a tényt kihasználjuk, szemléletes módszert kapunk a stabilitás
ellen rzésére és a kompenzálásra. Nem kell mást tenni, mint ismerni és BODE
jelleggörbékkel ábrázolni a H(j ) függvényt, és megvizsgálni, hogy a 0-dB-hez tartozó
|H(j )|=1 er sítés milyen meredekség - azaz fázistolású - szakaszra kerül.
Amennyiben a –20 dB-es szakasz metszi a 0 dB-es tengelyt, a hálózat stabil,
hiszen ha a következ töréspont igen közel is lenne, a teljes fázistolás akkor is kisebb
mint -135°. (Ekkor a fázistartalék legalább 45°, ami megfelel dinamikájú rendszert
jellemez. Lásd.: Automatika tárgy)
Egy -40 dB/dekád, vagy nagyobb meredekség szakaszra kerül tengelymetszék
esetén kompenzálás szükséges. Nyilvánvaló, hogy ha egy esetleges harmadik töréspont
igen távol van, akkor a fázistartalék csak 0 és 45° közötti. Ekkor az er sít még lehet
stabil, de a tranziens sokáig tart, lassan csillapodó rezgéseken keresztül áll be az

2
minimálfázisú hálózat esetén az amplitúdó-jelleggörbe és a fázismenet egymással egyértelm
kapcsolatban van.

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 27

álladósult állapot. Ebben az esetben a feladat jellege dönt a kompenzálás

szükségességét illet en, de gyakorlatban ez legtöbbször nem fogadható el, nem beszélve
az instabilitás esetér l harmadik pólus megjelenésekor.
Mivel ez két tényez ; AU0S(j ) és (j ) szorzata, a logaritmikus amplitúdó
jelleggörbén a kül n-külön vett és ismert amplitúdó jelleggörbék összege adja a
keresett H(j ) függvényt.

3.9. ábra. H(j ) szerkesztése

Az 3.9. ábrán a szerkesztésre látunk példát, és arra, hogy a visszacsatolt er sít

önmagában instabil lenne, de a (j ) karakterisztikával együtt (kompenzálás) stabil
lett.
H(j ) instabil jellege esetén tehát kompenzálás szükséges. Ennek lehetséges
módja: kompenzáló hálózat beiktatása a hurokba, bárhol - tehát kompenzálhatjuk az
er sít t magát, és ezzel AU0S(j )-t befolyásoljuk - (ez a szokásos PI) - de lehet a
kompenzáló tag a visszacsatoló hálózatban, az er sít bemenetén, stb. A
kompenzálásnak három módja terjedt el, ennek részletezését az irodalom tartalmazza.
A gyakorlatban legtöbbször PI típusú kompenzációt használnak, ezt leginkább az
integrált áramkör nyilthurkú frekvencia-függvényének egy kompenzáló kapacitással
való módosításával érik el.
A "bels leg" kompenzált áramkörtípusok – például a aA741 is - ilyen módon
vannak kompenzálva, egy plusz technológiai lépésben kialakított MOS kapacitással. A
aA748 típus esetén ezt a kompenzáló kapacitást szükség szerint küls elemként kell
hozzáépíteni, kapcsolástól függ en így magasabb határfrekvencia érhet el. A
kompenzálás típusonkénti célszer kialakításához az adatlapok adnak felvilágosítást.

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 28

3.10. A kimen feszültség maximális változásí sebessége (Slew-rate)

dU KI (t )
S= [V/µs]
dt MAX .

A korlátozott sávszélesség id tartománybeli megnyilvánulása - a slew-rate - véges

értéke. Tulajdonképpen ugyanazon jelenség két, eltér néz pontú megjelenése. Értékét
t bb tényez befolyásolja - alapvet en az áramkör és a kapcsolástechnika - továbbá:
• a parazita kapacitások, igy a nyomtatott áramk r huzalvezetésí módja is,
• tápfesz ltség sz rés jósága.

Mérése legegyszerübb módon az ábra szerint történhet, célszer en - a legrosszabb

esetet adó kapcsolásban - követ er sít ként használva.

uBE

!U KI !t
S= !uKI
!t

3.10. ábra. A slew-rate mérése

Szokásos definiálni egy maximális amplitúdójú (Upmax), körfrekvenciájú

színuszjel frekvencia értékével is, amelynek maximális nullátmeneti meredeksége -
Up - éppen kisebb mint S értéke. (tehát még nem torzul a kimeneti jel).

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 29

4. M VELETI ER SÍT S KAPCSOLÁSOK

4.1. Nem invertáló AC er sít TL072 FET bemenet , vagy LM108 kompenzált,
kis bemen áramú m veleti er sít kkel.

Z2 R2
AUV (s ) = 1 + = 1+ ;
Z1 R1
R3 sT 3
Y3 ( s ) = =
1 1 + sT 3 AU0S(j )
R3 +
sC 3
AUV ' ( s) = AUV ( s)Y3 ( s);....és....T 3 = R3C 3

4.2. Hanglemez el er sít RIAA korrektorral

R 21 R 22
Z2 = + =
1 + sT 21 1 + sT 22
1 + sTz
= (R 21 + R 22 ) ;
(1 + sT 21)(1 + sT 22)
Z2
AUV ( s ) = 1 + ;.....(C1....rövidzár )
R1
Tz = ( R 22 xR21)(C 22 + C 21) = 3,71 * 10 4

T 21 = R 21C 21 = 3,6 *10 3

T 22 = R 22C 22 = 7,5 * 10 5

Az áramkör számításának menete a következ : a visszacsatoló impedancia kijelöli

a két pólus és a zérus helyét, amelyek a RIAA szabvány szerint az id állandókkal
megadottak. Amennyiben invertáló alapkapcsolásban használnánk az áramkört, úgy
ezzel a végeredmény már készen is lenne. Azonban itt nem invertáló alapkapcsolásról

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 30

van szó.Ennek kiszámítása kissé bonyolultabb ugyan, de csak a zérus helyére van
kismérték hatással. Az ered átviteli függvényben a zérushelyet a másodfokú
számláló egyik gyöke adja. A szimulációból láthatóan igen közel esik a már
kiszámolthoz.

1 + sTz
R1 + (R 21 + R 22 )
AUV ( s ) =
(1 + sT 21)(1 + sT 22 ) = R1(1 + sT 21)(1 + sT 22) + (R 21 + R 22 )(1 + sTz ) =
R1 R1(1 + sT 21)(1 + sT 22 )
R1 + (R 21 + R 22 ) (1 + sTA )(1 + sTB )
=
R1 (1 + sT 21)(1 + sT 22 )

f21

f22

~fz

4.3. Teljesítményer sít (Power Booster)

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 31

4.4. Feszültség-áram konverter

U REF
Io = A
R1

A kapcsolást figyelve észrevehet , hogy a Q1 tranzisztor h fokfüggését a negatív

visszacsatolás eltünteti, tehát igen nagy stabilitású (csak UREF stabilitásától függ )
áramgenerátort lehet kialakítani széles Io áramtartományban. Io alsó értékét csak a
tranzisztor vísszárama, fels értékét a tranzisztor disszipációja, vagy ICMAX árama
korlátozza. Természetesen nagyáramú esetekben Q1 darlington fokozattal
helyettesítend .
R2, R3 szerepe a bemenetek esetleges védelme Q1 tönkremenetele esetén, hatása
nincs a normál m ködésre. Az áramkör m ködése az UBES=0 feltételb l kiindulva,
végtelen bemeneti impedanciát feltételezve triviálisan következtethet .

4.5. Preciziós kétutas egyenirányító

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 32

4.6. Aktív RC sz r sávátereszt karakterisztikával (TL084, fo=10kHz)

sA0 R1
A0 =
Q 0 2R2
AUV ( s ) =
s s2 1 1
1+ + 2 0 = ;.....és.....Q = ;....ha...C1 = C 2
Q 0 0 C R1( R3 xR 2) 2 ( R3xR 2) / R1

4.7. Precíziós m szer er sít (instrumentation amplifier) TL054 JFET bemenet

QUAD m veleti er sít vel, offset kompenzálási lehet séggel

R 2 + R3
AUV ( s) = 1 +
R1 + P

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 33

4.8. Kétfázisú színuszjelgenerátor TL072 típusú m veleti er sít vel, 100kHz

frekvenciára

1 ' 1 $
% "
Y X 1 ( s) = sC 4 %1 + sC 2 " =
1 % R1 "
R5 + % "
sC 4 & #
1 1 + sT 1
= =
1 + sT sT sT

T = R5C 4 = R1C 2

A két er sít mindegyike egy-egy integrátort valósít meg. X1 köre a hurok

munkaponti egyenfeszültség jelei számára egy nem invertáló alapkapcsolás. Ezzel
stabil munkapont adódik. R5, C4-el ered ben tiszta integrátor – a begerjedéshez
szükséges fázistolás – nyerhet . (Lásd az ered átviteli függvényt!)
D1, D2 az amplitúdó meghatározott értékének beállítására szolgál. A diódák adott
feszültségnél történ kinyitása csillapítást jelent, ezért állandósul az amlitúdó.

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 34

4.9. Astabil multivibrátor (TL072)

UKI

U+

UC1

Láthatóan egy pozitív visszacsatolással ellátott komparátor képezi a kapcsolás

alapját. (D0, D1 szerepe: kimeneti szintmegfogás.) R1 és C1 az invertáló bemenet
potenciálját határozza meg. Mivel a kimenet aktuális állapotához tartozó feszültség tölti
át a kondenzátort - és ehhez id re van szükség – a kapcsolás az átbillenés után
mintegy el készíti újabb késleltetett állapotváltását. Az átváltás természetesen ubes
el jelváltásához kötött. A késleltet elem az RC szorzattal arányos áttöltési id t, és
ezzel m ködési frekvenciát határoz meg.

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 35

4.10. Függvénygenerátor

4.11. Videojel multiplexer AD8041 típusú 160 MHz-es „rail-rail” feszültség-

visszacsatolt m veleti er sít kkel

Az Analog Devices XFBT technológiája a határfrekvencia jelent s növelését tette

lehet vé, miközben a tápáram felvétel alacsony maradt. Továbbá a speciális bels
kapcsolástechnika eredményeképpen az egy tápfeszültség használata mellett is
megjelenik az u.n. „rail-rail” tulajdonság, – azaz a tápfeszültség sinek
feszültségértékeit mV tartományban megközelít bemeneti jelek fogadására képes, és

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 36

ugyanebben a tartományban torzításmentes a kimeneti jel. A kapcsolásban 5V-os

tápfeszültséggel m ködtetve mind a két fokozat egy-egy nem invertáló alapkapcsolás,
AUV=2 feszültség er sítéssel. A bemeneti impedancia – videojeleknél megszokott – 50
ohmos lezárással megoldott, a kimeneten szintén egy 50 ohmos ellenállás állítja be. Az
eszköz jellegzetessége: küls vezérl jellel az er sítés AUV=0-ra állítható. Az 5 V-os
környezetben ez azt jelenti, hogy logikai jellel választható, melyik csatorna videojele
jelenjen meg a kimeneten, ered ben most már egységnyi átviteli tényez vel.

4.12. ADSL adó-vev AD815, AD816 er sít kkel

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 37

5. A M VELETI ER SÍT K FELÉPÍTÉSE

Az egyik korai, de már fejlett integrált áramköri technológiával megvalósított

m veleti er sít a FAIRCHILD µA741 típusú áramköre. Újdonságát a bels leg
megoldott frekvencia kompenzáció jelentette, amit egy kiegészít technológiai lépéssel
létrehozott kapacitással tettek lehet vé. Használata PI kompenzálást jelent az
áramkörben, szükségtelenné vált a küls elemek felhasználásával kialakított
kompenzáció. Az áramkör ma is használatos, rendkivül népszer .

Az áramkör szinte minden – tipikusan a m veleti er sít kre jellemz –

kapcsolástechnikát már tartalmaz. Ezért egy jelent sen egyszer sített rajz alapján
ezzel demonstráljuk a m veleti er sít k felépítését, és m ködését.

6.1. ábra. A µA741 egyszer sített kapcsolási rajza

A Q1 és Q2 PNP tranzisztorok láthatóan egy differencia er sít t alkotnak,

munkaponti áramukat a T10 áramgenerátor biztosítja. T3 és T4 áramtükör alkotja az
aktív munkaellenállást a kollektorkörben, egyben megoldva a két kollektor áram
differenciáinak összegzését is. (Fázis összegz fokozat.) Emitterükben lév ellenállások

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 38

kismérték arányváltoztatásával a meglév aszimmetriát lehet kiküszöbölni. (Offset

nullázási lehet ség) Q2 kollektora a kimeneti pont, az itt megjelen vezérl áram a T5
és T6 darlington fokozatot hajtja meg. Az aktív munkaellenállás itt a T9 tranzisztorral
megvalósított áramgenerátor. Az áram generátorok munkapontját a D1-en megjelen
referencia feszültség állítja be. D2 és D3 a végfokozat számára biztosítja a megfelel –
AB osztályú - beállítást. (Szinteltoló áramkör.) A kompenzáló kapacitás a darlinton
fokozattal kialakított FE er sít re hat, annak fels határfrekvenciáját csökkenti.

T7 és T8 alkotja az AB osztályú végfokozatot.

A tényleges áramkör sokkal több tranzisztort tartalmaz, de csak néhány többlet

funkciót takar. A fenti egyszer sített rajzon nem szerepelt például a a kimeneti áram
korlátozását végz Q18, Q19, Q13, Q14 sem. Q15 és Q16, R10 a végfokozat
tranzisztorainak pontos munkapontbeállítását biztosítja a diódás szinteltoló fokozat
helyett. Q8, Q9, Q2, Q10, R6 az áramgenerátor egy alternatív megoldása. Q5 az
áramtükör tulajdonságait javítja. Leglényegesebb különbség látszólag a differencia
er sít kialakításában van. A PNP tranzisztoros differencia er sít t ténylegesen egy
kaszkód áramkör ered je alkotja. (Q3, Q4, Q1 …)

6.2. ábra. A µA741 bels felépítése. (MC8 szimuláció)

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 39

Egy szintén népszer áramkör: egy JFET bemenet m veleti er sít típus – a
TEXAS gyártmányú TL072 – lesz a második példa. Láthatóan a P csatornás J1 és J2
FET-ek alkotják a differencia er sít t. Q10-12 a fázisösszegz ként és aktív
munkaellenállásként használt áramtükör. Q13, Q9 a darlinton fokozattal felépített FE
er sít , Q2 munkaellenállással. A végfokozatot most is az AB osztályú munkapontba
állított Q4 és Q5 képezi. A kimeneti áramkorlátozást ellenállásokkal oldották meg. J3,
Q6, Q3 a precíz áramgenerátort alkotja.

6.3. ábra. A TL072 (duál) egyik m veleti er sít je

KKVMF SZGTI 2006 FJ

BMF KKVMF SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI INTÉZET M VELETI ER SÍT K 40

Irodalomjegyzék:

[1.]Dr. Gallai Sándor: Számítógépek áramkörei I. MK. 1986

[2.]Herpy Miklós: Analóg integrált áramkörök MK. 1973

[3.]Signetics C.: Signetics Data Manual, 1985

[4.]Analog Devices: Linear Products Databook, 1991

[5.] Analog Devices: New Product Application, 1996

[6.] Texas: Linear Circuits, Operational Amplifiers Data Book I. 1992

A füzet alapjául szolgáló 276/91 sz. segédletet összeállította:

Fellegi József, Fiedler József (Hardver Team) 1991
Ellen rizte: Dr. Nagy Józsefné

Jelen segédletet készítette: Fellegi József

Székesfehérvár, 2006. 03. 09.

KKVMF SZGTI 2006 FJ