Le visage 

: altérité & représentations

Az arc misztériuma – másság & reprezentáció

AZ ARC MISZTÉRIUMA – MÁSSÁG ÉS REPREZENTÁCIÓ

A PPKE BTK Francia Kapcsolat kutatócsoportjának nemzetközi interdiszciplináris konferenciája a

Brazíliaváros Egyetem Művészeti Intézetével és a RETINA.International (Paris 8) kutatócsoporttal
közös szervezésben

2019. április 11–12. PPKE BTK – Sophianum

1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.

tündökletes epifánia:
arc, mert van világ, van világ, mert van arc (András Sándor)

Az arc az emberi fizikum legsajátosabb, legösszetettebb egysége: az érzékelés, a megismerés, a tudás szerve, az „én”
és a test metonímiája, a személyiség misztériumnak hordozója. Sorsszerű egyediségével, szépségével vagy rútságával,
folyamatos, idő irányította metamorfózis kísérte állandóságával az önazonosság lakhelye. Az arc
mindemellett a megmutatkozás, az önfeltárás letéteményese, s a tekintet, a (be)látás, a meghallgatás révén a
kommunikáció, a mással folytatott interakció beszéd előtti (vagy azon túli) eszköze. Az arc esztétikája és etikája (az
antikvitástól kezdve a jóságot és szabadságot ígérő arc levinasi fogalmáig) a művészet és a filozófiai diskurzus témája:
a halandó évezredek óta a valódi arcot keresi, az őt saját képére és hasonlatosságára megalkotó Istenét, s e közben
profán epifániák során fedezi fel a sajátját és a másikét. A konferencia teológusokat, pszichológusokat, filozófusokat,
esztétákat, történészeket, művészettörténészeket, irodalmárokat stb. megszólítva azt kutatja, milyen képekben és
narratívákban ragadható meg az arc lényegisége, s hogyan viszonyul ezen eredetiséghez az álarc, a tükörben látott
képmás, a portré, az önarckép másolatjellege, fikcionalitása. Milyen feltáró, leleplező erővel bír, ha önmagunkról
beszélünk, ha önmagunkról mesélünk, ha megmutatjuk arcunkat egy képen, egy fotográfián, vagy egy szövegben?

A magyar és francia nyelvű konferencia ezekre a kérdésekre keresi a választ, hogy rámutasson arra a komplex,
antropológiai, teológiai, történeti, filozófiai, esztétikai, pszichológiai, irodalmi stb. viszonyra, amely az arcot
önmagához, illetve a másságához és a róla szóló vizuális és verbális ábrázolásokhoz köti. 

A tervezett (20 perces) előadások címét és absztraktjait (max. 300 szó) legkésőbb 2019. március 15-ig kérjük
elküldeni az arc.konferencia@gmail.com e-mail címre. Egyúttal kérjük, tüntessék fel munkahelyük (egyetem és
tanszék, kutatóközpont, szervezet stb.) nevét is. Az előadás javaslatok elfogadásáról március végén értesítjük a
jelentkezőket. Részvételi díj nincs, az útiköltség és a szállás fedezetéről a résztvevők maguk gondoskodnak.

A tudományos bizottság tagjai:

Ádám Anikó (PPKE)
Radvánszky Anikó (PPKE)
Pataki Elvira (PPKE)
Biagio d’Angelo (UnB)
François Soulages (Paris 8, Retina International)

CFP: **Research Methods in Film Studies: Challenges and Opportunities* 18-19 October 2019, Ghent, Belgium//
Keynote speakers:Catherine Grant (Birkbeck, University of London) Barbara Flueckiger (Zurich University)

The academic study of film has involved looking at generic conventions, authorial features, and the use and function
of different aspects of film language, including mise-en-scène, narrative, editing and sound. Film Studies has also
examined the relationship between film and society, by contemplating issues such as race and gender, the on- and
off-screen construction of stardom, the association between cinema, ideology and propaganda, and the way in which
films mirror and shape national and transnational identities. The industrial features of film, film policy and legislation,
as well as matters of film reception, distribution and exhibition, venues and audiences (cf. the New Cinema History
Movement) have also been extensively considered by scholars, within and beyond the discipline.
Research questions and methodologies from the humanities and social sciences have often been used in conjunction
in the analysis of this multitude of topics. The history of Film Studies is thus one of
transdisciplinarity. As the discipline moves forward, and its future is called into question – both in relation to debates
about the post-cinematic era (Denson and Leyda 2016) and the changingacademic context (Fairfax 2017) –
methodological considerations have been given greater attention in academic discussions. This is at least partly
connected to the rise of the Digital Humanities, which has afforded the study of film with a variety of new digital
sources, tools and methods, as well as a growing interest in quantitative data, which allows for new forms of analysis
of film texts, industries, audiences and cultures. At the same time, more traditional methods, such as the multiple
approaches to textual analysis, the use of interviews and surveys, as well as archival research, retain their important
place within Film Studies. The wide variety of methodologies adopted by researchers of film across the globe have
meant the discipline is now faced with a series of challengesand opportunities.

Aiming to explore a wide range of approaches, this conference invites contributions that engage with current
methodological challenges and opportunities in Film Studies. We welcome theoretical contributions on methodological
issues in Film Studies, papers or workshop sessions on specific methods, as well as research papers paying
considerable attention to the methodological framework at stake.

Abstracts are invited on topics related to research methods in Film Studies, including but not limited to:

*Statistical methods for textual analysis

*Film Studies and big data
*Text mining in Film Studies
*CAQDAS and Film Studies
*Cinema and social network analysis
*Audience research
* Methods in New Cinema History
*Production analysis and film policy research
*Film and video as methodological tools
*Narrative analysis
*Archival research
*Methodological issues in specific schools of film analysis (e.g. feminism, phenomenology, neoformalism, auteurism,
post-structuralism, critical theory, cultural studies, political economy …)
*Neurocinematics and neuroscience of film

The conference will also host a special panel organized by the ECREA Television Studies section. The section invites
paper proposals devoted to new methodologies in the research of television fiction and
non-fiction content. The section welcomes submissions that explore comparisons, international approaches and
examples of concrete and innovative case studies, in order to shed light on the future of TV Studies in the new digital
context.

Please submit your abstract (max 300 words) along with key references, institutional affiliation and a short bio (max
150 words) or a panel proposal, including a panel presentation (max 300 words) along with minimum 3, maximum 4
individual abstracts.

Submission deadline: 12 May 2019. Proposal acceptance notification: 21 June  2019.

Please send your abstract/panel proposals to the conference email address: filmstudiesecrea@gmail.com 

ECREA membership is not required to participate in the conference. The conference fee will not exceed 70 EUR and
will include coffee breaks, lunches and receptions.

The conference takes place in Ghent and is hosted by Ghent University and the University of Antwerp. The
conference is organised by the ECREA Film Studies Section in co-operation with DICIS (Digital Cinema Studies
network), the Research Center for Visual Poetics at the University of Antwerp, the Centre for Cinema and Media
Studies at Ghent University, theVisual and Digital Cultures Research Center at the University of Antwerp, and the
Popular Communication division of NeFCA.

Conference organisers: Gertjan Willems (University of Antwerp/Ghent

University), Sergio Villanueva Baselga (Universitat de Barcelona),
Mariana Liz (University of Lisbon)

Conference website: https://ecreafilmstudies2019.wordpress.com/