Hangtan

tüdő → légcső → gége (hangszálak) → garat → szájüreg (ajkak, fogak, nyelv, szájpadlás)
→ orrüreg (ínyvitorla)

 39 hang – 40 betű (J/LY)

 magánhangzók és mássalhangzók
 a hangokat a hangképző szervekkel hozzuk létre

 magánhangzók képzése:
 hangszalagok rezegnek
 szájüregen keresztül távozik a levegő
 akadálymentesen

 mássalhangzók képzése:
 a levegő akadályba ütközik
 a hangszalagok hol rezegnek (zöngés), hol nem (zöngétlen)
 a levegő vagy a szájüregen, vagy az orrüregen át távozik

 zöngétlen: p, t, k, f, sz, s, h, c, cs, ty (feszes patak, kecses tyúk + cs)

 zöngés: b, d, g, v – m, n, ny (orrhang)

 magánhangzók jellemzői:
 önmagukban is ki tudjuk ejteni őket
 önmagukban alkothatnak szótagot
 messzebbre hangzanak
 zönge hangok

 mássalhangzók jellemzői
 önmagukban nem tudjuk kiejteni őket
 önmagukban nem alkotnak szótagot
 nem hangzanak olyan messzire
 lehetnek zöngék és zöngétlenek is

 magánhangzók csoportosítása
a) időtartam szerint
 rövid
 hosszú

b) ajakműködés szerint
 ajakkerekítés
 ajakrés

c) a nyelv függőleges mozgása szerint

 alsó
 felső
 középső
 d) a nyelv vízszintes mozgása szerint
 magas magánhangzó (elől) – teniszütő
 mély magánhangzó (hátul) – autó

 mássalhangzók csoportosítása
a) időtartam szerint
 rövid
 hosszú

b) hangszalagok működése szerint

 zöngés
 zöngétlen

c) képzés módja szerint

 zár
 rés

d) képzés helye szerint

 orrhang
 gégehang → h

Hangtörvények
 magánhangzó-törvények
 Hangrend: A magánhangzók szabályos elhelyezkedése a szavakban.
 mély
 magas vegyes (főleg kölcsönszavak)

 Illeszkedés: A toldalék hangrendje illeszkedik a szótő hangrendjéhez.

 Hiátus: Ha egy szóban két magánhangzó áll egymás mellett, akkor közöttük
hangűr (hiátus) keletkezik. Ezt a magyar nyelv nem „szereti”, így megpróbálja
megszűntetni.
 ejtéskönnyítő „j”
 egy magánhangzót ejtünk ki a kettő helyett

 mássalhangzó törvények
 Összeolvadás: Két egymás mellett álló mássalhangzó helyett egy harmadikat
ejtünk (szabadság)

 Kiesés: Három egymás mellett álló mássalhangzó helyett csak 2-t ejtünk
(lombtalan)

 Nyúlás: A két magánhangzó közötti rövid mássalhangzót hosszan ejtjük

(egyes)

 Rövidülés: Ha egy szóban egy rövid és egy hosszú mássalhangzó áll

egymás mellett, akkor a hosszút röviden ejtjük (otthon)
 Teljes hasonulás: Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik
teljesen hasonlóvá válik a másikhoz
 írásban jelölt teljes hasonulás (kosárral)
 írásban nem jelölt teljes hasonulás (egészség)

 Részleges hasonulás: Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik

részben hasonlóvá válik a másikhoz
 zöngésség szerinti részleges hasonulás (patakban)
 képzés helye szerinti részleges hasonulás → N+B, N+ P, N+TY,
N+GY