Fiatalkorúak ügyeinek szakjogászi

képzéséhez

Gyermekvédelem I.
Jegyzet

I. fejezet: Dr. Judiné dr. Vida Angéla

II. fejezet.: dr. Bonomi Nóra Katalin
III. fejezet: Tóthné dr. Rácz Ágnes
 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Alaptörvény – Magyarország Alaptörvénye

Ar. – a gyámhivatalok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok gyermekjóléti szolgálatok és a

személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.)
Korm. rendelet

Cst. – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

Egyezmény – Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezmény, melyet az 1991. évi LXIV.
törvénnyel hirdettek ki Magyarországon

EMMI – Emberi Erőforrások Minisztériuma

Gyár. – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhivatal

szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

Gyer. – a gyámhivatalokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.

10.) Korm. rendelet

Gyvt. – a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Képzr. – a helyettes szülők, nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és

vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról
szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet

Nyr. – a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági

nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet

Szjr. - az Országos Gyermekvédelmi Szakértő Névjegyzékről és az Országos Szociálpolitikai

Szakértői Névjegyzékről szóló 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet

Szr. – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint

személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

Sztv. – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

WHO – Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization)

 Gyermekvédelem I.

I. Fejezet
1) A gyermekvédelem története

„Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyermekeket kezeli, nemcsak törődésének és

együttműködésének fokát jelzi, hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövő
iránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontos számára az eljövendő generációk
emberi feltételeinek javítása.”
Pérez de Cuéllar

Magyarországon az intézményi szintű gyermekvédelem a XVIII. században jelent meg,

Nemcsón 1741-ben, majd Kőszegen 1749-ben létesült árvaház. Az olyan intézmények,
amelyekben a dolgozó szülők napközben elhelyezhették kisgyermekeiket, a XIX. században
jöttek létre. A Brunszvik Teréz által alapított, elsőként létrejött, krisztinavárosi óvoda 1828-
ban nyílt meg, amely intézmény inkább „kisgyermek-iskolaként” működött, a képzésben
helyet kapott az ún. beszéd és értelemgyakorlat is. Az óvoda elsősorban azoknak a
gyermekeknek biztosított ellátást, akiknek szülei a napközbeni munkájuk miatt nem tudták
ellátni gyermekeik gondozását, nevelését. Az óvoda működésének sikerei hatására
országszerte jöttek létre hasonló intézmények, melyek közül a falusi kisdedóvók az uradalmi
cselédek gyermekeinek napközbeni ellátását, nevelését oldották meg. Az első magyarországi
bölcsődét 1852-ben nyitották meg Pesten, amelynek létesítését az iparosodó Magyarországon
a női munka elterjedése tette szükségessé.
Az iparosodó társadalmakban azonban nemcsak a női munka, hanem a gyermekmunka is
egyre nagyobb méreteket öltött, így a munkásmozgalmak követeléseinek eredményeként
Angliában 1833-ban törvényt fogadtak el, amely tiltotta a 9 évesnél fiatalabb gyermekek
foglalkoztatását és az idősebb gyermekek munkaidejét is korlátozta.
Magyarországon az 1844-es ún. ipari törvényben korlátozták először a gyermekmunkát és a
12 évnél fiatalabb gyermekek foglalkoztatását megtiltották.
Az intézményes, átfogó állami gyermekvédelem a Széll Kálmán nevéhez fűződő 1901-es
törvények hatályba lépésével jött létre. Az 1901. évi VIII. törvénycikk az állami
gyermekmenhelyek (korabeli köznyelven: lelencintézetek) felállításáról rendelkezett. A
hatóságilag elhagyottnak nyilvánított 7 éven aluli gyermekek védelmére Budapesten és az
ország különböző vidékein állították fel ezeket az intézményeket. A törvényben
megfogalmazott kívánalom szerint, olyan helyeken, ahol bábaintézet van, és ahol a
gyermekmenhely életképes működését a helyi társadalom emberbaráti tevékenysége
megfelelően biztosítja. A gyermekmenhelyeken belül csupán a beteg, gyenge fejlettségű,
ápolást és orvosi gondozást igénylő gyermekek voltak elhelyezhetők. Az 1901. évi XXI.
törvénycikk elismerte az árvák befogadását magánárvaházakba, vagy más jótékony célú
intézetekbe és egyesületnél is, melyek működését a költségvetésből támogatta az állam. Az
állami gyermekmenhelyek kötelékébe tartozó 7-15 éves gyermekek a lehetőségekhez képest
az intézmény kötelékébe maradhattak, és a kivételes tehetségű gyermekek továbbképzésére,
az állami tanintézeteknél ingyenes ellátási helyeket is biztosítottak. A törvények jószándékú
megfogalmazói szerint a 7 éven túli gyermekek, akik a „viszonyokhoz képest” a menhelyen
nem maradhattak, megbízható gondviselőknél, elsősorban gazdáknál és iparosoknál voltak
elhelyezhetők. Ez azonban a valóságban ellátás fejében gyermekmunkát biztosított a
gondviselőknek. 1908-ig kiépült a gyermekmenhelyek országos hálózata, összesen 18
intézményt hoztak létre.
A II. világháború után megszűntek a gyermekmenhelyek, helyüket és szerepüket a
nevelőotthonok vették át, a csecsemőket pedig csecsemőotthonokban helyezték el. Az első
gyermekvárost Hajdúhadházán alapították, 1957-ben pedig létrehozták a Fóti gyermekvárost,
amely a szocialista gyermekvédelemnek a szimbólumává vált. A gyermekek itt 3-18 éves
koruk között testvéreikkel együtt lakhattak.
Az elhagyottnak nyilvánított gyermek fogalma helyett az 1952. évi IV. törvény (a Csjt.) az
állami gondozott gyermek fogalmát vezette be és az állami gondoskodást a gyermek 18 éves
koráig tette lehetővé.
Kiépült a nevelési tanácsadó intézmények hálózata is, azzal az indokkal, hogy a nevelési
szempontból problémás gyermeket nem kell feltétlenül intézeti nevelésbe venni, hanem a
lehetőségekhez képest a családban maradásának biztosítása mellett, meg kell keresni a
megfelelő preventív intézkedési formákat. Elterjedt az iskolapszichológusok foglakoztatása is.
1984-ben adták át az első S.O.S. gyermekfalut, mely nem állami intézményként a nemzetközi
S.O.S. szervezet tagjaként, külföldi támogatással épült fel Battonyán. A nemzetközi szervezet
támogatásával később Kecskeméten és Kőszegen is épült gyermekfalu. Az itteni gondozási
forma sajátossága, hogy családi házakban, családszerű közösségben nevelődnek a gyermekek.
A vegyes életkorú és koedukált gyermekcsoportokat egy-egy házanya gondozza, akinek
vállalnia kell az alapító Gmeiner professzor eredeti szándékának megfelelően azt, hogy nem
köt házasságot és nem szül gyermeket.
A hivatásos nevelőszülők alkalmazására 1986-tól kerül sor. A legalább 5 gyermeket –
fogyatékos, vagy súlyos magatartási problémák esetén hármat – vállaló családokban az anya
főállású, az apa vagy más segítő családtag pedig mellékállású dolgozójává vált a területi
szinten szervezett Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézeteknek. Ugyanebben az évben kezdték
meg működésüket a Családsegítő Központok. Feladatuk volt a családgondozás, a helyi
szociális helyzet és a segélyezés lehetőségeinek feltérképezése, megteremtése, továbbá a
családtámogató, segítő szaktanácsadás.
A gyermekvédelem átfogó és teljességre törekvő szabályozására hazánkban a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálybalépésével került sor.
E tantárgy keretei között ismerkedhetünk meg a gyermekvédelem hazánkban kiépült mai
rendszerével.

2) A gyermeki jogok szabályozása

Az emberi jogok nemzetközi védelmének legfontosabb dokumentuma a Polgári és Politikai

Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, továbbá a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok
Egyezségokmánya (amely a második generációs alapjogok elismerése) nemzetközi szintű
keretet adtak a gyermekek jogainak védelmét megteremtő szabályozáshoz.
A gyermekek jogaival és védelmével foglalkozó átfogó nemzetközi dokumentum az 1989-ben
létrejött Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény),
amelyet Magyarországon az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdettek ki. Az Egyezmény célja,
hogy a gyermekeknek különleges védelmet és támogatást biztosítson fejlődésük és az önálló
életvitelre való felkészülésük érdekében. Az Egyezmény a gyermeki jogok biztosítása
tekintetében három pillérre épít: a gondoskodás-ellátás, a védelem és a részvétel jogára.

a) A Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezmény hatása Magyarországon

Magyarországnak Egyezményhez való csatlakozása és annak törvényi kihirdetése érintette a

különböző jogágakhoz tartozó jogszabályokat.
Mivel a szükséges változások legjelentősebb mértékben a közigazgatás területét érintették,
ezért hatályba lépett a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), mely a gyermekek esélyegyenlőségének érdekében
kinyilvánította, hogy az állam, a helyi önkormányzatok és a feladatokra vállalkozó
természetes és jogi személyek segítik a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítését,
továbbá gondoskodnak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és
megszüntetéséről. A törvény meghatározta a gyermekek védelmét biztosító pénzbeni,
természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó alap-, és szakellátásokat, a gyermekvédelmi
gondoskodás szabályait, továbbá a gyámügyi igazgatás szervezetét. Olyan ellátó rendszer
épült ki, amelynek feladata a család támogatása a gyermek felnevelése érdekében, a gyermek
veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, illetve a családjából kikerült gyermek,
helyettesítő védelmének biztosítása.
A Gyvt. 2002. évi módosítása a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység
engedélyezését, a családból kiemelt gyermek speciális ellátását biztosító intézményrendszert
változtatta meg.
A 2003. évi módosítás a rendszeres gyermekvédelmi támogatás szabályain változtatott,
továbbá a bántalmazott gyermek hatékonyabb védelmét kívánta biztosítani.
A Gyvt. hatálya 2004. óta terjed ki a letelepedési, bevándorlási engedéllyel rendelkező,
menekültként elismert gyermekekre és szüleikre is, továbbá a munkavállalók szabad
mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendeletben meghatározott jogosulti körre is.
A Gyvt. 2005. évi módosítása a testi fenyítés tilalma körében, valamint az ingyenes
gyermekétkeztetés kiszélesítése érdekében és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
bevezetése tárgyában hozott kedvező változásokat.
A jogszabályi módosításokat a fentiekben csak példálózóan ismertettem, annak érzékeltetése
érdekében, hogy a folyamatos változtatások évről-évre mind szélesebb körben igyekezték
garantálni a gyermekek védelmét szolgáló intézkedéseket.
Meg kell jegyezni végezetül, hogy a közigazgatást érintő változtatásokon túl, jelentős hatása
volt az Egyezménynek a büntetőjogra, a családjogra, a közoktatási és az egészségügyi
jogszabályokra, továbbá az eljárásjogokra is.

b) Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának szerepe

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága nemzetközi független szakértőkből álló testület, mely az
Egyezményhez csatlakozó államok kormányainak kötelezően benyújtott jelentéseit vizsgálja
meg annak érdekében, hogy véleményével, ajánlások formájában elősegítse az Egyezmény
elvárásainak és céljának megvalósulását.
Magyarország az első jelentését 1996-ban nyújtotta be, a legfrissebb jelentés pedig 2012.
évben készült el. A Gyermekjogi Bizottság 2014. szeptember 19-én megtartott ülésén
tárgyalta meg Magyarország legutóbbi időszakos jelentését, majd 2014. október 14-én
(CRC/C/HUN/CO/3-5 számon) tette közzé zárómegjegyzéseit és ajánlásait. Az ajánlások
szerint - többek között - hiányzik a gyermekjogi stratégia és cselekvési terv kialakítása,
továbbá a gyermek "mindenekfelett álló" érdekeinek következetes érvényesülése. A testi
fenyítés tilalmát és az erőszakmentes nevelést népszerűsíteni szükséges, továbbá kifogásolta a
bizottság a tankötelezettségi korhatár, illetve a büntethetőségi korhatár leszállítását, a
gyermekszegénységet és a diszkriminációt.
A következő időszaki jelentés benyújtási határideje: 2019. november 5.
Az Egyezmény szerint a csatlakozó államok kormányainak kötelezettsége, hogy időszakos
jelentéseit, írásbeli válaszait, valamint a bizottság ajánlásait és észrevételeit elérhetővé tegye
civil szerveztek és gyermekek számára is, hogy párbeszédet váltsanak ki az Egyezmény
alkalmazásával kapcsolatosan.

c) A gyermek érdeke

Az Egyezmény 3. cikke az egész dokumentumot átható alapelvet tartalmaz, amit jogalkotási

és eljárásjogi szempontból is követelményként fogalmaz meg a csatlakozó államok részére.
Ez az alapelv a gyermek mindenekfelett álló érdekét (the child’s best interest) az 1996. évi
Strasbourgi Európai Egyezmény pedig a gyermek legjobb (legfőbb) érdekét említi. Az
Egyezmény magyar fordításának szóhasználata a gyermek mindenekfelett álló érdekét rögzíti
és a Gyvt. is ezt a fogalmat használja. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának az Egyezmény 3.
cikkéhez fűzött, 2006-ban megjelent 8. számú átfogó kommentárja szerint: „A legfőbb érdek
figyelembevételekor tekintettel kell lennünk a gyermeket érintő rövid és hosszú távú
szempontokra egyaránt. A legfőbb érdek bárminemű értelmezésének összhangban kell lennie
a teljes Egyezmény szellemiségével – különösen annak a gyermeket saját véleménnyel és
érzésekkel rendelkező emberi lényként, valamint a gyermeket a polgári és politikai jogok
alanyaként és speciális védelemre jogosultként felismerő hozzáállásával. A részes államok
nem értelmezhetik a legfőbb érdeket túlságosan relatív, kultúraspecifikus módon, valamint
nem használhatják a legfőbb érdek saját értelmezését oly módon, amely a gyermektől
megtagadja az Egyezmény által számukra biztosított jogokat, például a gyermek egészségére
káros hagyományos szokásoktól és az erőszakos büntetésektől való védelmet.”

A mindenekfelett álló érdek érthető úgy is, hogy ez az érdek mások jogaival szemben
érvényesül, a gyakorlatban azonban legtöbbször pusztán az adott helyzetben a gyermek
szempontjából legjobb körülmények biztosítását jelenti, ami nem feltétlenül áll más
személyek érdekével ellentétben. A jelző nélküli gyermeki érdek megjelenése a
jogszabályokban (pl. Ptk.) ugyan úgy a gyermeket megillető jog megfelelő érvényesülésének
elvárását jeleníti meg, mint az Egyezmény szóhasználatát átemelő jogszabály szövegek. A
gyermek érdekét jogágtól, jogterülettől függetlenül minden eljárásban és a döntés
meghozatalakor kötelező figyelembe venni, s ez a követelmény természetesen irányadó a
jogalkotóval szemben is.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának állásfoglalása szerint a legfőbb érdek elvének

végrehajtása során: „Minden törvényhozó, közigazgatási és bírói testület, vagy intézmény
köteles alkalmazni a legfőbb érdek elvét oly módon, hogy döntéseinek és intézkedéseinek a
gyermekek jogait és érdekeit érintő jelen vagy jövőbeni hatását szisztematikusan számításba
veszi. Többek között ide tartoznak javasolt vagy létező törvények, szakpolitikák,
közigazgatási intézkedések vagy bírósági döntések, beleértve azokat, amelyek közvetlenül
nem érintenek gyermekeket, de közvetetten befolyással vannak rájuk.” (CRC/GC/2003/5. 12.
bekezdés)

d) Gyermekvédelem

Gyermekvédelem alatt általánosságban minden olyan tevékenység értendő, amely a gyermek

harmonikus fejlődése, fejlődőképességeinek kibontakoztatása érdekében a család, az oktatás,
az egészségügy és minden más ágazat, illetve bármely intézmény vagy szolgáltató és
szakember tesz.

A szűkebb értelemben vett gyermekvédelem azt az állami felelősséget jelenti, amely a

különleges és a fokozott védelemre szoruló gyermekek jogait és érdekeit óvja hatósági
eszközökkel. Az állam különleges védelmét olyan veszélyeztetettség alapozza meg, amely a
gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A gyermekek védelme alatt a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítésére,

veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, helyettesítő védelmének
biztosítására irányuló tevékenységet értjük.

A speciális gyermekvédelem a bármely okból veszélyeztetett, árva, elhagyott, bűnelkövető,

továbbá a speciális szükségletű, halmozottan hátrányos helyzetű, menekült vagy más okból
fokozattan védelemre szoruló gyermek támogatását és védelmét szolgálja. A vérszerinti
családjából átmenetileg vagy tartósan kikerülő vagy családjából kiemelt gyermek teljes körű
ellátását is biztosítja.

e) A gyermek részvétele a jogait érintő eljárásokban

A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon

jogairól, továbbá ahhoz, hogy személyét és vagyonát érintő kérdésekben közvetlenül vagy
más módon meghallgassák és a véleményét korára, egészségi állapotára, fejlettségi szintjére
tekintettel figyelembe vegyék. [Gyvt. 8. § (1) bek.]
A szabad véleménynyilvánítási jog érvényre juttatása érdekében alapvető jogként szükséges
tehát rögzíteni a gyermek meghallgatásának lehetőségét az őt érintő eljárásokban. Az
Egyezmény 9. cikkének 2. pontja eljárási alapelvként rögzíti, hogy: „Valamennyi érdekelt
félnek lehetőséget kell adni az eljárásban való részvételre.” Az ítélőképességének birtokában
lévő gyermek részvételének biztosítása az eljárásban az Egyezmény egyik legfontosabb
alapelve, hiszen befolyásolja a gyermek személyét érintő ügyeket. A gyermek eljárásban való
részvételének, meghallgatásának biztosítása azonban nem lehet automatizmus, az a
jogalkalmazótól figyelmet és megfontolást igényel, ugyanis az Egyezmény nem írja elő a
gyermek eljárásban való közvetlen és kötelező részvételét, mivel a gyermek véleményének
kikényszerítése nem kívánatos. A jogalkotónak tehát az Egyezményből fakadó
kötelezettségéből adódóan a lehetőségét kell megteremtenie a gyermek eljárásban való
részvételének. A jogalkalmazónak pedig indokolt esetben kötelessége biztosítani –
közvetlenül vagy szakértő útján közvetetten – a gyermek meghallgatását az őt érintő kérdések
eldöntése iránt indult eljárásokban. Amennyiben a gyermeket a kora akadályozza az önálló
véleménynyilvánításban, a törvényes képviselőnek kell eljárnia a gyermek jogainak megóvása
érdekében. A gyermeket akkor indokolt meghallgatni, ha ez valóban érdekében áll, a
megalapozott döntéshez feltétlenül szükséges, továbbá akkor, ha a gyermek maga igényli az
eljárásban való részvételét. Utóbbi feltétel nyilvánvalóan abban az esetben következik be, ha a
gyermek megfelelő szellemi érettséggel rendelkezik.

Az Egyezmény az eljárásban való részvétel biztosítása körében nem határozza meg a gyermek
életkorát, hanem az ítélőképességének birtokában levő gyermekről, illetve a gyermek
érettségének fokáról rendelkezik. Ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek tekintjük azt a
kiskorút, aki életkorának, értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes a meghallgatása
során az őt érintő tények és döntések lényegét megérteni és a várható következményeket
belátni.

Az Egyezmény meghallgatáshoz való alapelve hazai jogunkban, általánosságban úgy

érvényesül, hogy az eljárásban akkor nem mellőzhető a gyermek közvetlen vagy szakértő
útján való közvetett meghallgatása, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek maga
kéri, vagy azt jogszabály rendeli el. A gyermek meghallgatása abban az esetben mellőzhető,
ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan veszéllyel vagy kárral járna, vagyis
azonnali döntéshozatal szükséges.

A bíróság vagy hatóság előtti meghallgatás komoly lelki terhet jelent a kiskorú gyermek
számára. A szakembereknek nagy a felelőssége abban, hogy a meghallgatásnak a közvetlen
vagy a közvetett módját választják-e. Mind a bírósági, mind pedig a közigazgatási eljárásban
lehetőség van arra, hogy a gyermeket a törvényes képviselője nélkül meghallgathassák, hogy
ha az az ügy körülményeire figyelemmel a gyermek érdekében áll. A gyermek
meghallgatásának fontos feltétele, hogy az eljáró személy felkészült legyen, tudjon a gyermek
számára érthető módon kérdezni és meghallgatás során legyen elegendő idő arra, hogy a
gyermek kifejthesse véleményét. Szakértő bevonásával nem csak verbális, hanem rajzos,
játékos formában is történhet a meghallgatás.
A gyermeknek joga van ahhoz is, hogy az őt érintő ügyekben panasszal éljen és alapvető jogai
megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott szerveknél eljárást
kezdeményezhessen. [Gyvt. 8. § (2) és (3) bek.] A panasztételhez való jogot az Egyezmény
12. cikkéből vezethetjük le, amely a gyermek véleményének tiszteletben tartására vonatkozik.
A gyermeknek nem csak arra van joga, hogy a már megindult bírósági vagy közigazgatási
eljárásban érdekeltként meghallgassák, hanem arra is, hogy panaszt tehessen, kiváltva ezzel
ügyének kivizsgálását.

f) Gyermeki jogok a Gyvt.-ben

A Gyvt. hatálya kiterjed Magyarország területén a magyar állampolgárságú, valamint a

letelepedett, bevándorolt, illetve a befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által
menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és
szüleire. Kiterjed továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot
meghaladó tartózkodási jogát hazánk területén gyakorolja az ellátás igénylésének
időpontjában, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szerint a Gyvt. hatálya kiterjed arra a 18.
életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki a
felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a
belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg a felügyeletéért felelős személy
felügyelete alá kerül, feltéve, hogy a gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság
megállapította.

A 2007. évi LXXX. törvény 2017. március 28.-tól hatályos módosítása (a törvény új IX/A.
fejezete) úgy rendelkezik, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a kísérő
nélküli kiskorúk közül csak a 14 év alattiakat illeti meg a gyermekekre irányadó – kedvező –
általános szabályok szerinti menedékjogi eljárás. Ilyen esetben is haladéktalanul gondoskodik
tehát a menekültügyi hatóság a 14 év alatti gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és
egyidejűleg a megkeresi a gyámhatóságot is a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi
gyám kirendelése iránt. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején azonban ezek az
általános szabályok a 14 és 18 év közötti kiskorúakra nem vonatkoznak, nekik a felnőttekre
irányadó rendelkezések szerint menedékjogi kérelmük elbírálásáig (kiskorúságuk
megállapításáig) a tranzitzónában kell tartózkodniuk.

A Gyvt. szerint kell eljárni a Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárságú

gyermek védelmének érdekében is, ha ideiglenes hatályú elhelyezésének, a nevelési
felügyelet elrendelésének, vagy gyám kirendelésének van helye és az intézkedés elmulasztása
a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében a
Gyvt. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkezők esetében, ha a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó
eljárásokban az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK
tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. A Magyarország
területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt esetén, valamint
a szülők ügyében a Gyvt.-t akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály
szerint az eljárásban a személyes joguk az irányadó.

fa) A családban nevelkedés joga

Az Egyezmény 18. cikke szerint a gyermek neveléséért, fejlődésének biztosításáért való

felelősség elsősorban a szülőkre hárul. Az Egyezményhez csatlakozó államoknak megfelelő
segítséget kell nyújtaniuk a szülők számára a feladatuk/kötelességük végrehajtásához, továbbá
gyermekjóléti intézmények létrehozásáról is gondoskodniuk kell.

A Gyvt. a gyermeki jogok felsorolásakor első helyen a gyermek családban történő

felneveléséhez fűződő jogát rögzíti. A gyermekvédelem feladata, hogy a gyermek családban
való nevelését elősegítse, veszélyeztetettségét megelőzze, illetve megszüntesse. A családjából
kikerült gyermek esetén pedig helyettesítő védelemről gondoskodjon.

fb) A fogyatékos gyermek fokozott védelme

A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és a személyisége

kibontakoztatását segítő különleges ellátáshoz [Gyvt. 6. § (3) bek.].

Az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti
gyermek otthoni ápolásának költségeihez az állam ápolási díjat folyósít, ha a gyermeket a
hozzátartozója otthon ápolja. Lehetséges azonban, hogy a gyermek betegségének,
fogyatékosságának mértéke lehetővé teszi, hogy óvodába, iskolába járjon, illetve nappali
ellátást biztosító intézmény szolgáltatását vegye igénybe. Ebben az esetben az ápolási díj
akkor állapítható meg, ha a gyermek intézményekbe való eljuttatását csak az ápolást végző
személy segítségével lehet megoldani, illetve a gyermek iskolában való tartózkodása csak a
kötelező tanórai foglalkozásokra korlátozódik, vagy ha az óvodai, illetve a nappali ellátást
nyújtó intézményben való tartózkodás időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg.

Napközbeni ellátást különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek állandó
felügyeletre, gondoskodásra van szüksége fejlődése érdekében és a gyermeket egyedülálló
vagy időkorú személy neveli, illetve a szülőknek három, vagy több gyermekről kell
gondoskodnia (kivéve, ha az eltartó gyermekgondozási díjban részesül) vagy a szülő a
szociális helyzete miatt a gyermek napközbeni ellátásáról nem tud gondoskodni.
A három éven aluli gyermek napközbeni ellátását, gondozását és nevelését biztosító
intézmény a bölcsőde. A bölcsőde fogyatékos gyermek nevelését is végezheti a gyermek 6
éves koráig. A sajátos nevelési igényű gyermeket a bölcsődébe próbaidővel lehet felvenni,
melynek legrövidebb időtartama egy hónap. A próbaidő leteltével a bölcsőde orvosából,
gyógypedagógusából, bölcsődei nevelőiből és a bölcsőde vezetőjéből álló szakmai csoport
véleményétől függően kell dönteni a gyermek további neveléséről. A családi napközi, mint
szolgáltatási forma is lehetőséget ad a fogyatékos gyermek számára, hogy sajátos
szükségleteit biztosítsák. A fogyatékos, tartósan beteg gyermek napközbeni ellátása házi
gyermekfelügyelet keretében is megoldható.

A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges

csoportja a szakellátás keretében a tartósan beteg vagy fogyatékos és kettős szükségletű
gyermek számára állapotához, illetve korához igazodóan különleges ellátást biztosít. Otthont
nyújtó ellátást biztosít a fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve a
fogyatékosok vagy pszichiátria betegek otthona is.

fc) A gyermekek védelme a bántalmazás és elhanyagolás ellen

Az Egyezmény 19. cikke a csatlakozó államok kötelezettségévé tette a gyermek különleges

védelmét a bántalmazás és elhanyagolás bármi formája ellen.

Az Európa Tanács helytelen bánásmóddal szembeni ajánlásai között javasolja az államok felé
a gyermekbántalmazás visszaszorítása érdekében az orvosok titoktartás alóli felmentését,
továbbá a gyermeket bántalmazó családok rendszeres hatósági ellenőrzését, a gyermekek
rendszeres orvosi vizsgálatát. Javasolja továbbá a tagállamoknak a speciális büntetőjogi
tényállások megfogalmazását a családon belül erőszak megfékezésére.

A gyermekek a családon belül erőszak legvédetlenebb áldozatai, ezért az ellenük irányuló

erőszak megelőzése és megszüntetése a hatóságok fontos feladata. A magyar jogrend 2004. év
óta a zérótolerencia elvét vallja, kimondva a gyermek testi fenyítésének teljes tilalmát. A
gyermek tehát nem vethető alá testi és érzelmi fenyítésnek, fenyegetettségnek, kínzásnak
megalázó bánásmódnak. A Gyvt. azt az értékrendet közvetíti, hogy nem csak a kegyetlen,
megalázó testi fenyítés tilalmazott, hanem önmagában a testi fenyítés is.

fd) Helyettesítő védelem

A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben

meghatározott esetekben és módon választható el. Kizárólag anyagi okból fennálló
veszélyeztetettség esetén a gyermeket nem szabad a családjától elválasztani.

A családból kiemelt/elválasztott gyermeknek joga van örökbe fogadó családban, vagy más
családot pótló ellátás formájában helyettesítő védelemhez. A helyettesítő védelem során
tiszteletben kell tartani a gyermek lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel
kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.
A helyettesítő védelem legmegfelelőbb módja a befogadó szülőnél biztosítható. A 12 év alatti
gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását ezért főszabályként befogadó
szülőnél kell megoldani. A befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában
nyújt ellátást az általa befogadott gyermeknek. Befogadó a helyettes szülő, a nevelőszülő, a
speciális nevelőszülő és a különleges nevelőszülő.

fe) Gyermekvédelmi gyám

Gyermekvédelmi gyámság alá tartozik különösen az a gyermek

- akit nevelésbe vettek,

- akit ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy
más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet
megszüntetése iránt per indult, vagy
- akinek a szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához. [Ptk. 4:230. § (1)
bekezdés]

A gyámhatóság a gyermek részére a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján

gyermekvédelmi gyámot rendel. A gyermek gondozási helyének megváltozásakor a
gyámhatóság kizárólag akkor rendelhet ki másik gyermekvédelmi gyámot, ha az új gondozási
helyen a gyámság ellátása másképpen nem biztosítható. A gyermekvédelmi gyám a feladatait
közszolgálati jogviszonyban, önálló munkakörben látja el.

fg) Gyermekjogi képviselő

A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek

törvényben meghatározott védelmét, segíti a gyermeket jogai megismerésében és jogai
érvényesítésében. Kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő
gyermekek védelmére. Figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai
szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet. Indokolt
esetben megkeresi a felsorolt intézmények fenntartóját, szükség esetén a gyermek érdekében a
gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. [Gyvt. 11/A. § (1)-(7) bekezdés] Jogsértések észlelése
esetén a gyermekjogi képviselő javaslatot tehet gyermekvédelmi igazgatási bírság
kiszabására.

A gyermekjogi képviselő tevékenységét az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról szóló 381/2016.

(XII. 2) Korm. rendelet szabályozza.

g) A gyermek jogai az egészségügyben

Az Egyezmény 24. cikke kimondja, hogy a gyermeknek joga van a legmagasabb szintű
egészségi állapothoz, betegségének gyógyításához és rehabilitációjához. Az ENSZ tagállamai
kötelesek garantálni, hogy egyetlen gyermeket sem fosztanak meg egészségügyi ellátásához
való jogaitól.

Az Egyezmény ismertetett rendelkezése képezi az alapját az Orvosok Világszövetsége 50.

világkonferenciáján 1998 októberében elfogadott Ottawai Deklarációnak, amelynek főbb
alapelvei:

1) Minden gyermeknek alapvető joga van az élethez és ahhoz, hogy elérhetőek legyenek
számukra az egészségmegőrzéshez, a betegségek megelőzéséhez, a kezelésekhez és
rehabilitációhoz szükséges feltételek.
2) Minden lehetséges módon biztosítani kell a gyermek életben maradásának és
fejlődésének feltételeit, melyen a szülőnek és a törvényes képviselőnek van elsősorban
felelőssége.
3) Az egészségügyi ellátásban is érvényesülni kell a gyermek mindenek felett álló
érdekének.
4) Tilos a gyermek hátrányos megkülönböztetése az egészségügyi ellátás során,
különösen a gyermek vagy törvényes képviselője életkora, neme, betegsége, vagy
rokkantsága, vallása, etnikai, faji hovatartozása, nemzetisége, politikai nézetei, nemi
beállítottsága, szociális helyzete miatt.

Magyarországon az egészségbiztosítás ellátásaira jogosult minden hazánk területén

lakóhellyel rendelkező kiskorú személy.

A WHO egyik kiemelt programja az Egészségmegőrző Kórház Mozgalom (Egészségfejlesztő

Gyermekkórházak) melynek munkacsoportja kitüntetett figyelmet fordít a gyermekek kórházi
ápolásának módjára. A kórházban ápolt gyermekek elhelyezése alapvető szempontjainak
ismertetését, elfogadtatását és érvényesítését tekinti feladatának.

A szempontok, röviden összefoglalva:

1) Kiskorú személy kórházi kezelése csak akkor indokolt, ha egészségügyi ellátása,

ápolása nem oldható meg otthon vagy járóbetegként.
2) A gyermeket olyan kórházi kórteremben kell elhelyezni, melynek bútorozása és
felszerelése megfelel korának és egészségi állapotának. Gyermeket nem szabad
felvenni felnőtt osztályra, csak akkor, ha ezt különleges körülmények indokolják. (pl.:
terhesség/szülés)
3) Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a kiskorú gyermekkel jelen
lehessen a szülő (vagy helyettesítő személy) a kórházban, vagy pedig közel a
kórházhoz térítésmentesen illetve kevés költséggel. Jogi lehetőséget kell adni a
szülőnek arra, hogy ilyen esetben a munkahelyéről a nélkül hiányozhasson, hogy
emiatt bármilyen hátrányt szenvedne.
4) A kórházban ápolt gyermeknek biztosítani kell a külvilággal való kapcsolatot, a
látogatást, amennyiben ez a betegségével és ellátásával orvosi szempontból
összeegyeztethető.
5) Az anyától nem tagadható meg a szoptatás lehetősége, kivéve, ha ennek orvosi kontra-
indikációja van.
 6) A kórházban ápolt gyermeknek lehetőséget kell nyújtani a játékhoz, a pihenéshez és
tanulmányai folytatásához. (Utóbbit speciális tanár biztosításával, vagy távoktató
programhoz való hozzáféréssel.)

Az ismertetett elvárások és kívánalmak teljesítése összefügg az adott ország gazdasági

fejlettségi szintjével és az egészségügyre fordított kiadásaival. Az elvek gyakorlati
megvalósítása – különösen a szükséges személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt –
világszerte, de még hazánkban is sok kívánnivalót hagy maga után.

h) A gyermekek oktatáshoz való joga

A gyermek oktatáshoz való jogának biztosítása rendkívüli jelentőséggel bír a társadalom

fejlődésének fenntarthatósága szempontjából. A társadalom szempontjából központi kérdés a
kiművelt emberfők minél nagyobb hányadának biztosítása, e nélkül ugyanis a XXI. század
globalizált gazdaságának korában a gazdasági növekedés nem valósítható meg, továbbá
evidencia, hogy az alacsony műveltség, a nem kielégítő iskolázottság jelentékeny mértékben
járul hozzá az elégtelen egzisztencia, az inaktív státusz (munkanélküliség) kialakulásához,
fennmaradásához és adott esetben a generációk közötti „átörökítéséhez” is.

Az Egyezmény célkitűzésként fogalmazza meg a gyermek képességeihez mért

személyiségének minél teljesebb kibontakoztatását, a felnőtt, önálló életre való felkészítését, a
társadalomba történő sikeres integrációjának elősegítését. Az oktatás céljaként nevesíti az
alapvető emberi jogok iránti érzékenység, valamint a toleranciaképesség kifejlesztését, a
környezettudatos szemlélet erősítését, illetve a gyermek szülei, nyelve, kultúrája iránti
tisztelettudásra nevelését.

A gyermekek oktatáshoz való jogai az ezzel összefüggő kötelezettségekkel együtt alkot

egészet. A gyermek oktatási jogainak biztosításakor a pedagógia, szociológia, és
oktatáspolitika által kimunkált módszerek és intézményi struktúrák kidolgozása és
alkalmazása éppúgy nélkülözhetetlen, mint a gyermek tekintetében a szülői felügyeletet
gyakorlóinak aktív közreműködése, illetve ennek hiányában a jogi szabályozás útján a szülők
közreműködésre bírása, valamint a gyermeknek az együttműködésre bírása, véleményének
kikérése és figyelembe vétele.

Az Egyezmény rögzíti a gyermek mindkét szülőjének közös felelősségét a gyermek

nevelésének és fejlődésének biztosítása körében, kimondva egyidejűleg a szülők elsődleges
felelősségét e körben azzal, hogy e szülői kötelezettségek teljesítése érdekében az államnak
megfelelő segítséget kell nyújtania. Az Egyezmény értelmében a szülőket a nevelés során
megilleti az a jog, hogy a helyi szokásoknak megfelelően a gyermeküknek a képességeire,
fejlettségére is tekintettel iránymutatást, tanácsot kapjanak (nevelési, valamint pályaválasztási
tanácsadás).

Az Egyezmény szellemében, a tudásalapú társadalom célkitűzése felé történő törekvés

érdekében elengedhetetlen az állam, az egyház és a civil szervezetek által működtetett oktatási
struktúrák, oktatási módszertan kidolgozása és érvényesítése. Az Egyezmény nevesíti azon
állami kompetenciát jelentő feltételek megteremtését, melyek alapját képezik a gyermekek
esélyegyenlőségen alapuló oktatási jogainak érvényesüléséhez. Ebben szerepel a mindenki
számára kötelező és hozzáférhető alapfokú oktatás biztosítása, a középfokú oktatás általános
és szakirányú kereteinek kiépítése és hozzáférhetővé tétele ingyenes oktatás, vagy fizetős
oktatás esetén az állam által kiépített pénzügyi támogatási rendszer segítségével. Biztosítani
szükséges továbbá, hogy képességei függvényében az arra alkalmas egyén a felsőoktatásba
bejuthasson. A megteremtendő feltételek között szerepel továbbá az iskolai és pályaválasztás
hozzáférhetővé tétele, az iskolábajárás rendszerességének biztosítása, a korai iskolaelhagyók
számának csökkentése is.

Hazánkban a jogszabályok szintjén az Egyezményben megfogalmazott feltételek

maradéktalanul leképeződnek.

Az Alaptörvény kimondja minden magyar állampolgár művelődéshez való jogát, rögzíti az

ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és hozzáférhető középfokú, továbbá a képességei
alapján hozzáférhető felsőfokú oktatás biztosítását. Az oktatási joggyakorlás körében is
megkövetelt a diszkrimináció mentesség, ugyanakkor az Alaptörvény biztosítja a különböző
kultúrák, hagyományok tiszteletben tartásának általános érvényesülése érdekében a
magyarországi nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát.

Magyarországon a jelenlegi szabályozás értelmében a tankötelezettség a gyermek 6 éves

korától 16 éves koráig – sajátos nevelési igényű gyermek esetében 23 éves koráig
meghosszabbíthatóan – áll fenn.

Az esélyegyenlőséget és felzárkóztatást szolgáló programokról:

A korai iskolaelhagyás csökkentését szolgálja – mintegy reintegrációs pedagógiai

programként – a köznevelési hídprogramok intézménye. Az állam által finanszírozott program
kétszintű.

Első szintjén – Híd I. program - azok a tankötelezett korú, 8 általános iskolai osztályt
elvégzett gyermekek vesznek részt a képzésben, akik feltehetően nem kielégítő alapszintű
felkészültségük miatt a középfokú oktatásba nem kerülhettek be. Cél a felzárkóztatás, a
tudásbeli hiányosságok felszámolása, amelynek eredményeként a gyermek valamely általa
választott középfokú oktatási intézménybe bekerülhet. Erre tekintettel a program a középfokú
oktatási intézménybe történő felvételi vizsgával zárul.

A Híd II. program azoknak a 15. életévüket betöltött, tanköteles korú gyermekeknek nyitott,
akik az általános iskola 6 évfolyamát végezték el. A programon belüli foglalkozások célja a
tanulásra motiválás, pályaorientáció, az egyes szakmák elsajátításának megkezdéséhez
szükséges képességek kifejlesztése. A program vizsga letételével zárul, mely lehetővé teheti
valamely szakiskolai tanulmányok elkezdését.

A Szakképzési Hídprogram azoknak a fiataloknak ad esélyt és lehetőséget, akik az általános

iskolát sem tudták befejezni, vagy az általános iskola után nem jutottak be a középiskolába. A
személyre szabott – illetve kiscsoportos – fejlesztő oktatás lehetővé teszi, hogy a
szakképzésbe való bekapcsolódást lehetővé tévő ismereteket megszerezzék. A cél, hogy az
adott tanuló továbblépését támogassa a szakképzésben való részvételhez szükséges
kompetenciák megszerzése érdekében, hogy minél kevesebben legyenek, akiknek nincs
befejezett alapfokú és középfokú végzettsége.

Ugyancsak az állam által finanszírozott az Integrációs Pedagógia Rendszer, amelyet – 2003.

évi bevezetése óta – a magyarországi általános iskolák negyede alkalmazza, de a rendszerhez
óvodák és középiskolák is csatlakoztak. A módszertan célja a gyermekek között meglévő
szociális különbségekből adódó hátrányoknak, továbbá a hátrányos, halmozottan hátrányos
helyzettel összefüggésben kialakult esélykülönbségek felszámolása.

A tanoda program az Európai Unió által finanszírozott, mely programot pályázat keretében
szétosztott forrásokból civil szervezetek valósítanak meg. A program célja a felzárkóztatás, az
iskolai lemorzsolódás csökkentése, a továbbtanulási esélyek növelése. Alapvetően a
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit igyekszik javítani, nem formális iskolai
keretek közötti oktatással. E tanodák jelentősége az iskolakudarccal küszködő gyermekekkel
való foglalkozás, mely gyermekek körében a formalizált iskolai keretek közötti tanulás
ellenállást vált ki.

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja - szintén állami

finanszírozásban – arra törekszik, hogy minél nagyobb számba vonja be az érettségit nyújtó
nappali tagozatos középiskolai képzésbe a mélyszegénységben élő, alacsony iskolai
végzettséggel rendelkező szülők gyermekeit. A programban való részvétel „nulladik” évvel
indul, mely előkészítő tanév keretében a meglévő ismereti hiányosságok pótlása a cél. E
program tehát az alapvetően a jó képességekkel rendelkező gyermekekre fókuszál, akik
számára a szociális hátrányukból adódó tanulmányi elmaradásuk pótolhatóvá válik és
kifejezetten magas színvonalú oktatást nyújtó középiskolában folytathatják tanulmányaikat,
majd ezt követően cél a felsőoktatásba történő bejutás.

A Roma Oktatási Alap roma gyermekek felsőfokú tanulmányait segíti ösztöndíjjal. Az

ösztöndíj azok számára nyerhető el pályázattal, akik államilag elismert felsőoktatási
intézményben alap, mester vagy doktori képzésben folytatnak tanulmányokat. Az ösztöndíj
program célja a roma és nem roma diákok közötti esélyegyenlőség biztosítása a felsőoktatási
tanulmányok során.

Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatala 1993. október 23. napja óta működik
Magyarországon. A Hivatal a tanulónak – miután a biztos tevékenysége a felsőoktatásra is
kiterjed – a hallgatónak, pedagógusnak, oktatónak, kutatónak, szülőnek (ezek szervezeteinek)
az oktatással kapcsolatosan fennálló állampolgári jogaik érvényre juttatása érdekében lát el
alapvetően jogvédő, jogsértést feltáró, annak kiküszöbölésére figyelmet felhívó
tevékenységet. A biztos eljárása kérelemre, vagy hivatalból folytatható le. Kérelemre induló
eljárás esetén a beadványt a sérelmezett intézkedéstől vagy a határozat jogerőre emelkedésétől
számított 1 éven belül lehet előterjeszteni. A kérelem határidő nélkül előterjeszthető, ha a
beadvány tárgya valamely oktatási jogot/kötelezettséget érintő jogszabályi, állami
szervezetszabályozási eszközben foglalt rendelkezés. Az oktatási jogok biztosát az oktatásért
felelős miniszter nevezi ki, menti fel. A biztos működése körében a kinevezést gyakorló
szakminiszternek tartozik felelősséggel.
 II. fejezet

1) A gyermekvédelem rendszere Magyarországon

A gyermek fejlődési szükségleteinek figyelembe vételével a hazai gyermekvédelmi

szabályozás elsődlegesen a szülő felelősségéből és kötelezettségeiből indul ki, indokolt
esetben a szülőt az állam vagy az önkormányzat támogatással, pénzbeli vagy személyes
szolgáltatással segíti gondozási, nevelési feladataiban, illetőleg szükséges esetben a
gyámhatóság hatósági úton korlátozó, beavatkozó intézkedések alkalmazásával jár el. A
gyermekek családban történő nevelése mindenekelőtt a legfontosabb cél, ennek támogatására,
a veszélyeztetettség megelőzése érdekében különböző ellátási lehetőségeket nyújt a
gyermekek védelmének rendszere, a kialakult veszélyeztetettséget pedig minden esetben a
család közreműködésével kívánatos megszüntetni. Mindezzel megelőzhető a családból történő
kiemelés, ehhez azonban szükséges a szülő önkéntes és tudatos együttműködése. Ekkor a
legkisebb mértékű beavatkozás alkalmazásával eredményesen és hatékonyan járhat el a
gyermekvédelem hatósági vagy ellátó szerve. Amennyiben nem oldható meg a gyermek
veszélyeztetettségének megszüntetése ily módon, gyermekvédelmi hatósági intézkedésre
kerül sor.

Családból történő kiemelés esetében a gyermek mindenek felett való érdekeinek szem előtt
tartásával, lehetőleg végleges elhelyezéséről kell dönteni a korábbi szülői, családi kapcsolatok
megtartásával, amennyiben ez nem ellentétes a gyermek érdekeivel. Családias elhelyezésről
vagy örökbefogadásról kell elsődlegesen dönteni, illetőleg mérlegelni a családba történő
visszahelyezés megvalósíthatóságát. A gyermek gondozási folyamatát nyilvántartási rendszer
kíséri végig, amely országos, egységes és áttekinthető.

A Gyvt. alapvetően minden gyermek védelmét, jólétének biztosítását szabályozza, ezen

túlmenően a rászoruló gyermek védelmének rendszerét határozza meg. Törvényi szinten
állapítja meg:

- az állam, az önkormányzatok, a gyermek védelmét ellátó természetes és jogi személyek,

egyéb szervezetek feladatait az ellátások, intézkedések módozatait a gyermeki jogok
érvényesítésére vonatkozóan,
- a szülői jogokat és kötelezettségeket, a szülői gondoskodás hiányának pótlását,
- a veszélyeztetettség megelőzésének, megszüntetésének feladatait,
- a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésének
segítését.

A gyermeki jogok felsorolása mellett azok érvényesítésének garanciáit, a gyermekvédelem

rendszerét és alrendszereit, azok eljárási szabályait is meghatározza törvény.

A Gyvt. területi és személyi hatályát a 4. § állapítja meg, mely szerint a törvény kiterjed
- a Magyarország területén tartózkodó magyar állampolgárságú, a letelepedett, bevándorolt,
továbbá befogadott jogállású és a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, vagy
hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás

igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát
Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

- a menedékjogi kérelmet benyújtó kísérő nélküli kiskorúakra,

- ezen személyeken kívül a Magyarország területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú

gyermekre, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy
a gyám kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan
kárral járna,

- Magyarország területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt,

valamint szülei gyámügyében a törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy
más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.

A Gyvt. megfogalmazása szerint a gyermek védelme olyan tevékenység, amely a

- gyermek családban történő nevelésének elősegítésére,

- veszélyeztetettségének megelőzésére, megszüntetésére,
- szülői (hozzátartozói) gondoskodás helyettesítésének biztosítására irányul,
gyermekjóléti alapellátások, vagy szakellátások nyújtásával, illetőleg hatósági
intézkedések megtételével. Mindezen feladatok működtetése állami és önkormányzati
hatáskörbe tartozik.
A gyermekvédelmi rendszer része továbbá a bűnelkövető gyermek- illetőleg fiatalkorú
javítóintézeti nevelésbe utalása bíróság által, amelyekről külön törvények rendelkeznek,
továbbá a megelőző pártfogás jogintézménye.

A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó szolgáltatások lehetnek mind pénzbeli vagy

természetbeni, mind személyes gondoskodást nyújtó ellátások.

Pénzbeli és természetbeni alapellátás:

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

- a gyermekétkeztetés,
- gyermektartásdíj megelőlegezése,
- otthonteremtési támogatás,
- a Gyvt. hatályán kívüli pénzügyi ellátások.
Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

- gyermekjóléti szolgáltatás,
- gyermekek napközbeni ellátása,
- gyermekek átmeneti gondozása,
- Biztos Kezdet Gyerekház.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások Gyvt. szerinti csoportjai:

- az otthont nyújtó ellátások köre,

- az utógondozói ellátás,
- a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

A gyermekvédelmi gondoskodás körébe a Gyvt.-ben meghatározottak szerint elrendelt

hatósági intézkedésen alapuló ellátások és védelem fajták tartoznak, e hatósági intézkedések
az alábbiak:

- hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása,

- védelembe vétel,
- családbafogadás,
- az ideiglenes hatályú elhelyezés,
- a nevelésbe vétel,
- a nevelési felügyelet elrendelése,
- az utógondozás elrendelése,
- az utógondozói ellátás elrendelése
- a megelőző pártfogás elrendelése.

A gyermekvédelem alrendszereinek összevetéséből látható tehát, hogy amíg a gyermekjóléti

alapellátások elsődleges célja a családban történő nevelés segítése a veszélyeztetés szintjének
csökkentésével, a szakellátás a családban nem nevelhető, kiemelt gyermekek ellátását jelenti,
lehetőleg családi környezethez hasonló körülmények között. A veszélyeztetés csökkenthető
pénzbeli vagy természetbeni ellátással, míg a szakellátások teljesebb körűek, az ellátáson, a
gondozáson és lakhatáson kívül biztosítaniuk kell a családi kapcsolatok fenntartását,
eshetőlegesen a visszahelyezést, továbbá a felnőtti életkezdést segítő utógondozást.

Ha az alapellátás nem volt eredményes, és ez a későbbiekben sem várható, gyermekvédelmi

gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedés kezdeményezhető. Ha tehát a gyermek
fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható, és a helyzet
veszélyezteti a gyermek fejlődését, a veszélyeztetés mértékétől függő intézkedést tesz a
gyámhatóság.

A gyermekvédelem hatékonyságát és átláthatóságát egy, országosan egységes nyilvántartási

rendszer kívánja biztosítani, amelyben az ellátások, intézkedések, személyes adatok és egyéb
információk is megtalálhatók. Ez a nyilvántartás követi a gyermekek és fiatalkorúak
gondozási folyamatát. A nyilvántartást a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és
személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján
kell vezetni, és amennyiben az adatokban, intézkedésekben változás következik be, azt fel kell
tüntetni.

A gyermekvédelmi rendszerben fontos szerepe van még a gyermekjogi képviselőnek, a

gyermekvédelmi gyámnak és a gyermekvédelmi jelzőrendszernek, ez utóbbiban a
gyermekvédelemben eljáró szervek, és személyek együttműködni kötelesek.

Gyermekvédelmi gyámot a gyámhatóság rendel ki a Gyvt.-ben meghatározott esetekben, így

például az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett, a kísérő nélküli kiskorú gyermek
érdekének képviselete céljából. Aki elősegíti a gyermek jogainak gyakorlását, a gyermek
véleményének ismeretében intézményi, hatósági ügyekben törvényes képviseletet lát el, és
további jogszabályban meghatározott ügyekben eljárásokat kezdeményez. [Gyvt. 84. §(1)]

A gyermekjogi képviselő a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak

védelmét látja el, megismerteti a gyermeket jogaival, kötelezettségeivel, kiemelt feladata a
különleges és a speciális ellátást igénylő gyermekek védelme.

A Gyvt. részletes szabályozást ad feladatairól, elsősorban a gyámhivatali vagy gyermekjóléti

szolgálat eljárásai során segíti a gyermeket, érdekeit képviseli, lehetőségeiről tájékoztatja,
eljárásokat kezdeményezhet. Adatokhoz, információkhoz hozzájuthat. A gyermekjogi
képviselő tevékenységét, jogállását az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról szóló 381/2016. (XII.
2.) Korm. rendelet határozza meg. A gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvodák,
iskolák, kollégiumok gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, kifogás esetén
megkeresi a fenntartót vagy gyámhatósági eljárást is kezdeményezhet. Az intézmények,
szolgálatok vezetői, illetőleg a testületek érdemben kötelesek megtárgyalni a gyermekjogi
képviselő észrevételeit, és ennek eredményéről tájékoztatást kell adniuk a gyermekjogi
képviselő számára.

A gyermekvédelemhez kapcsolódó feladatokat alaptevékenységük vonatkozó ágazati

törvények alapján igen sok intézmény, szervezet, hatóság, igazságszolgáltatási szerv,
szolgáltató és személy lát el. A gyermekvédelmi jelzőrendszer résztvevői kötelesek a Gyvt.
alapján együttműködni és jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti
szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, illetőleg hatósági eljárást kezdeményezni súlyosabb ok,
bántalmazás, elhanyagolás, önveszélyeztető magatartás fennállásakor.

Az együttműködési és a jelzési kötelezettség kiterjed a Gyvt. alapján az egészségügyi és a

személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatókra, köznevelési intézményekre, rendőrségre,
ügyészségre, bíróságra, pártfogó felügyeleti szolgálatra, áldozatsegítést és kárenyhítést ellátó
szervezetekre, menekültekkel foglalkozó intézményekre, egyházakra, egyesületekre,
alapítványokra, munkaügyi hatóságra, javító intézetekre és a gyermekjogi képviselőre, a
gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra, az
állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervre.

Ezen túlmenően jelezhet szükséges esetben bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit

képviselő társadalmi szervezet.

A jelzés elmulasztása szankciót von maga után: a gyámhatóság többirányú intézkedéssel

élhet, javaslatot tehet fegyelmi eljárás megindítására, gyermek sérelmére elkövetett
bűncselekmény esetében büntetőeljárást kezdeményez, gyermekjóléti szolgálatnál egyeztetést
tart.

A Gyvt. meghatározza a gyermekvédelmi feladatok ellátása és irányítása körében a települési

önkormányzatok és az állam feladatait. Az önkormányzatok a helyi ellátó rendszereket építik
ki és működtetik, elsősorban a gyermekjóléti alapellátásokra vonatkozóan, gyermekjóléti
szolgálatok és gyermekjóléti központok kiépítésével, míg az állam feladata az otthont nyújtó
ellátások, az utógondozói ellátás és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítása,
vagyis a szakellátások fenntartása.

(Gyvt. 1-3. §; 11. § ; 11/A. §, 11/B.§, 14-17. §, 94-95. §)

2) Pénzbeli és természetbeni alapellátások

A gyermekek Alaptörvényben és a Gyvt.-ben is megfogalmazott alapjoga, hogy saját családi

környezetükben nevelkedjenek fel és megkapják a legmegfelelőbb segítséget ahhoz, hogy
testi, érzelmi, értelmi fejlődésük családi körben valósulhasson meg. A Gyvt. elutasítja a
gyermek családi környezetből való kiemelését, ha ezt kizárólag az anyagi okok indokolnák.
Amennyiben a család szociális helyzete megkívánja, a gyermek fejlődését biztosító
ellátásokkal szükséges a családban történő felnevelkedést elősegíteni, amely történhet pénzzel
vagy természetbeni támogatással. A gyermek alapvető szükségleteinek kielégítésében így az
állam vagy az önkormányzat anyagi javak, szolgáltatások kifizetésével, nyújtásával vesz részt.

Az ellátási típusokat csoportosíthatjuk a pénzbeli vagy természetbeni szolgáltatás alapján; a

pénzbeli formákon belül vannak rászorultsági alapon vagy normatív módon nyújtott ellátások;
rendszerezhetünk továbbá az ellátó szervek vagy az ellátásokat meghatározó jogágak szerint.
Az áttekinthetőség érdekében azonban legcélszerűbb kiindulni a Gyvt. keretszabályai és a
végrehajtási módokat rögzítő Gyer. előírásaiból, továbbá a Gyvt.-n kívüli legfontosabb
ellátásokat szabályozó Cst. rendelkezéseiből.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása szociális helyzet

alapján történő kedvezményekre jogosít.
Így a gyermek ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésben,
meghatározott esetben szünidei gyermekétkeztetésben, és természetbeni támogatásban
részesül, illetőleg jogosult a Gyvt.-ben vagy más jogszabályokban meghatározott egyéb
kedvezmények igénybevételére.

A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultnak évente kettő

alkalommal természetbeni támogatást nyújt, amelyet utalvány formájában kap meg és ruházat,
tanszer, készétel vásárlására fordíthatja, összegéről pedig az Országgyűlés a költségvetés
elfogadásával egyidejűleg dönt.

Továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek

családbafogadó gyámjául kirendelt, a gyermek tartására köteles hozzátartozó pénzbeli
ellátásra jogosult, ha a gyermek tartására köteles és nyugellátásban vagy nyugdíjszerű
rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó ellátásban
részesül. A családbafogadó gyámnak járó pénzbeli ellátás havi összege az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének meghatározott százaléka (jelenleg:22 %). A pénzbeli ellátás
mellett a gyámhatóság évente két alkalommal pótlékot is folyósít.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti

kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme
szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál
terjesztheti elő.

A kedvezményre való jogosultság megállapításához a gyámhatóság vizsgálja a gyermeket

gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelmet, továbbá a vagyoni helyzetet a közös
háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelme, vagyona figyelembevételével. Amennyiben
szükséges, a feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy éves időtartamra állapítja meg a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, a gyermek nagykorúvá válása
esetén ez az időpont kitolódik a tanulmányok folytatásának idejére.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem

benyújtásának napja. A jogosultság ismételt megállapításához újabb kérelmet kell benyújtani,
amely megtörténhet már a korábbi jogosultság időtartama alatt, a jogosultság megszűnése
előtti három hónapban. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság
megszűnését követő naptól kell megállapítani.

Ha a jogosultsági feltételekben változás következett be, a gyámhatóság – kérelemre, vagy

hivatalból – felülvizsgálja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény fenntartását. Megszűnik
a jogosultság az időtartam leteltével, illetőleg, ha már nem állnak fenn a jogosultsági
feltételek, vagy a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.

Gyermekétkeztetés

Intézményes gyermekétkeztetés: A Gyvt. meghatározza azon szociális, valamint nevelési-

oktatási intézmények körét, amelyekben a gyermekek számára természetbeni ellátásként
életkoruknak megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a szülő, törvényes képviselő vagy
a nevelésbe vett gyermek esetén a nevelőszülő, vagy az intézmény vezetőjének kérelmére.

Szünidei gyermekétkeztetés: A települési önkormányzat, a szülő, törvényes képviselő

kérelmére a bölcsőde, a mini bölcsőde, az óvoda zárva tartása idejére, valamint az iskolai
nyári és tanítási szünetek tartamára köteles megszervezni az arra jogosult gyermek ingyenes
étkeztetését (egy meleg főétkezés).

Rögzíti a Gyvt. az intézményi gyermekétkeztetés keretében nyújtandó ellátás pontos tartalmát

(reggeli főétkezés, déli meleg főétkezés, tízórai és uzsonna formájában kisétkezés).

Meghatározza továbbá az ingyenes, a kedvezményes és a szünidei gyermekétkeztetésre való

jogosultság feltételrendszerét.

Gyermektartásdíj megelőlegezése

A Ptk. családjogi rendelkezései szerint a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a

különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti, ez a gyermektartásdíj. A gyermektartás
elsődlegesen a szülők felelőssége, amennyiben a szülői státusz megállapítható, ebből tartási
kötelezettség is ered. A gyermektartásdíj összegéről a szülők megegyezésének hiányában a
bíróság dönt. A kiskorú gyermek tartása a családjogban a legtipikusabb rokontartás, a szülői
felelősséget hangsúlyozza a szabályozás, amely szerint a szülő saját szükséges tartásának
rovására is köteles megosztani azt, ami közös eltartásukra rendelkezésére áll.

Ha a különélő szülő elmulasztja tartási kötelezettségét, a gyermek védelmében a gyámhatóság

rendelkezik a gyermektartásdíj állam által történő megelőlegezéséről.

A gyermektartásdíj megelőlegezésének együttes feltételei:

- bíróság jogerős határozattal a tartásdíjat megállapította (külföldi bíróság, más hatóság

döntéseit is figyelembe kell venni, amely a Magyarországon élő gyermek javára
nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján végrehajtandó),
- átmenetileg behajthatatlan a tartásdíj,
- nem képes a szükséges tartást biztosítani a gondozó személy,
- a gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi
nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

A jövedelemszámításra, illetőleg a közös háztartásban élők körére vonatkozó szabályozás

megegyezik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás szabályozásánál meghatározottakkal. A
gyermektartásdíj behajthatatlanságát a kötelezett jövedelmére, vagyonára indult
eredménytelen végrehajtás alapján állapítja meg a gyámhatóság.

A gyámhatóság a bíróság által megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az

alapösszeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem
haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.
Az állam nem veszi át a gyermektartásdíj fizetés kötelezettségét, az átmenetiség azt jelenti,
hogy a megelőlegezett összeget a jogosultság fennállásáig, de legfeljebb három évig
folyósítják, mely egy alkalommal legfeljebb további három évre továbbfolyósítható, vagy
ismételten elrendelhető.

A későbbiekben a kötelezett késedelmi kamattal együtt köteles azt visszafizetni. Csak szűk
körben van lehetőség méltányosság gyakorlására csökkentett összegű visszafizetésre
vonatkozóan, illetve részletfizetés engedélyezésére.

A gyámhatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Kifizetését a központi

költségvetés biztosítja.

A gyermek, a kérelmező vagy a kötelezett körülményeiben bekövetkező változások esetében

a folyósítás felfüggeszthető, a későbbiekben újra elrendelhető a továbbfolyósítás.
Megszüntetheti az előlegezést a gyámhatóság, ha a gyermek a külön élő másik szülő vagy
más személy gondozásába kerül; nagykorúvá válik, és a nappali oktatás munkarendje szerint
tanulmányokat nem folytat; ha a gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi; ha a kötelezett
meghal.

Otthonteremtési támogatás

A fiatal felnőtt (24. életévét még be nem töltött nagykorú személy) kikerülve a nevelésbe
vételből, gyakran küzd egzisztenciális gondokkal, megoldatlan lakhatással. Ezért a Gyvt.
otthonteremtési támogatást határoz meg számára, feltételek azonban a három éves folyamatos
nevelésbe vétel a nagykorúság elérése előtt (három évnél rövidebb nevelésbe vételnél is
jogosult erre, ha valamely okból nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője), és a vagyona nem
érheti el a Gyvt.-ben megállapított mértéket, amelybe az árvaellátásból, keresetből származó
jövedelem nem számít.

Csak Magyarországon belül használható fel ez a fajta ellátás lakás, ingatlan vásárlására,
lakhatóvá tételére, felújítására vagy bérleti díj fizetésére.

A kérelmező nagykorúvá válását követően 30. életéve betöltéséig igényelheti e támogatást, a

gyámhatóság 6 hónappal a nagykorúvá válása előtt tájékoztatja erről a jogosultságról.
Kérelmezés esetében a feltételeket dokumentálni és az utógondozói ellátással való
együttműködést vállalni kell.

Bérleti díj fizetést részletekben is folyósíthatja a gyámhatóság, a felhasznált összeggel el kell

számolnia a kérelmezőnek. A megszerzett ingatlanra a gyámhatóság elidegenítési tilalmat
jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba 5 éves időtartamra.

(Gyvt. 18-27. §, Gyer. 65-81. §)

3) Családtámogatási ellátások a Cst. alapján

A Gyvt.-n alapuló pénzbeli és természetbeni ellátási formákon kívül a legszélesebb

családtámogatási rendszert a Cst. állapítja meg. Az állam által nyújtott támogatások a
családok szociális biztonságát kívánják elősegíteni a gyermeknevelés anyagi terheinek
csökkentésével. E törvény állapítja meg a gyermeket nevelő szülőt megillető, jövedelmi
helyzettől független támogatásokat.

A törvény személyi hatályának köre a Magyarországon élő magyar állampolgárokon kívül a

bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a menekült és a hontalan személyekre
vonatkozik. Ezen túlmenően a Cst.-ben az Európai Uniós és a nemzetközi jogszabályok
alapján is lehetőséget teremt a törvény a személyi hatály bővítésére.

A családtámogatási ellátások az alábbiak:

a) családi pótlék

aa) nevelési ellátás

ab) iskoláztatási támogatás

b) gyermekgondozási támogatás

ba) gyermekgondozást segítő ellátás

bb) gyermeknevelési támogatás

c) anyasági támogatás

a) családi pótlék

A gyermek nevelésének, iskoláztatásának megkönnyítésére az állam havonta nevelési ellátást

vagy iskoláztatási támogatást nyújt. E két támogatás a családi pótlék, amelyet szükséges
esetben, a gyámhatóság döntése alapján természetben is szolgáltathatnak.

aa) Nevelési ellátás

Elsődlegesen a szülő jogosult ezen ellátási formára, természetesen a vér szerinti szülő mellett
az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, az örökbe fogadni
kívánó, aki a saját háztartásában neveli a gyermeket és az eljárás folyamatban van,
meghatározott feltételek esetén a szülővel együtt élő élettárs, a nevelőszülő, a gyám, a
gyermekotthon vagy szociális intézmény vezetője a még nem tanköteles gyermekre tekintettel
a tankötelessé válása évének október 31. napjáig.

Saját jogon a tartósan beteg vagy fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való
jogosultság megszűnése után is jogosult nevelési ellátásra.

A sajátos nevelési igényű gyermekek szülei, ellátói az iskoláztatási támogatást követően is

jogosultak nevelési ellátásra.

A gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének

időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig nevelési ellátás jár
a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igényű, középsúlyosan vagy súlyosan
értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő
nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
c) az a) és b) pontban meghatározottakon túl a tizenhatodik életévét betöltött azon
gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy
fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége
hiányzik.

ab) Iskolázatási támogatás

A jogosultak köre megegyezik a nevelési ellátásra jogosultak körével; ezen túlmenően

jogosult a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt
személy.

Időtartama: a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes

időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben
tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig,
amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a sajátos nevelési igényű tanuló esetében
huszonharmadik - életévét betölti.

Súlyos, halmozottan fogyatékos gyermek szülője a tankötelezettség végéig igényelheti az

iskoláztatási támogatást.

Meghatározott esetkörben saját jogon is jár. Így például saját jogán jogosult iskoláztatási
támogatásra az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően
tanulmányokat folytató személy, aki árva lesz, aki kikerült a nevelésbe vétel alól, akinek a
gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, aki szülőjével, örökbefogadó szülőjével stb.
nem él egy háztartásban.

A tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szüneteltetése idején is folyósítani kell

az iskoláztatási támogatást.
Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. A nevelési
ellátásban részesülő gyermek iskoláztatási támogatást nem kaphat. A családi pótlékot teljes
hónapra állapítják meg és folyósítják. Az összegszerűségét több körülmény
figyelembevételével – a gyermekek száma a családban, egyedülálló szülő, betegség,
fogyatékosság - a Cst. állapítja meg.

Ha az óvodai nevelésben részt vevő, a tanköteles korú, vagy a tankötelezettség megszűnését

követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányait folytató gyermek igazolatlanul
mulaszt, annak időtartamától függően a gyámhatóság felhívja a jogosultat, illetőleg
szünetelteti a családi pótlék folyósítását a Cst. 15. §-ának megfelelően.

b) Gyermekgondozási támogatás

A gyermeket nevelő szülő, gyám havonta gyermekgondozást segítő ellátásra,

gyermeknevelési támogatásra jogosult. Gyermekgondozást segítő ellátást a nagyszülő a szülő
jogán kaphat.

ba) Gyermekgondozást segítő ellátás

A korábbi gyermekgondozási segélyt felváltó jogintézmény.

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, a gyám

a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,

Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a
legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

A Cst.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén a szülő egyetértésével jogosult továbbá

a nagyszülő (vér szerinti, örökbe fogadó, együtt élő házastársa) a gyermek első életévének
betöltése után.

bb) Gyermeknevelési támogatás

Az a szülő, gyám jogosult e támogatásra, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú
gyermeket nevel, e támogatás a legfiatalabb gyermek három éves korától nyolcadik
életévének betöltéséig jár. A támogatott kereső tevékenységet heti maximum 30 órában
folytathat, vagy otthonában időkorlátozás nélkül.

A gyermekgondozási támogatási formákat bármely, a gyermekkel közös háztartásban élő

szülő igényelheti.
A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.
A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén
300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén
600%-ával.

c) Anyasági támogatás

A szülést követően e támogatásra jogosult az a nő, aki terhessége alatt legalább négy
alkalommal várandós-gondozáson vett részt, akinek a gyermeke halva született, az örökbe
fogadó szülők, a gyám, ha a születést követő hat hónapon belül jogosultságot szereznek.

A támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 225%-val.

A Cst. támogatási rendszerén kívül számos egyéb lehetőség, anyagi juttatás is segíti a
gyermekek ellátásának anyagi teherviselését, így az adókedvezmények, a Start-számla, az
oktatásról szóló jogszabályok egyes rendelkezései, és az önkormányzati rendeletek is.

(Cst. 1-34. §)

4) Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

A Mötv. szerint a helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a helyi

önkormányzás és a lakossággal való együttműködés feltételeinek megteremtéséhez
kapcsolódnak. A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa
önként vállalt feladat- és hatásköreit. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható
közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen az óvodai ellátás, a
gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, valamint a szociális szolgáltatások és ellátások.

Az önkormányzatok feladatait e tárgykörben az un. hatásköri törvény is szabályozza, e szerint

az 1991. évi XX tv. kimondja, hogy a helyi önkormányzat képviselő testülete szociális
hatáskörében évente megállapítja a tulajdonában lévő gyermek- és ifjúságvédelmi, és a
gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjak csökkentését,
elengedését lehetővé tevő előirányzatot.

A Gyvt. meghatározza a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység fogalmát,

amelybe a gyermekvédelmi alapellátások mellett a szakellátások körét is beemeli,
tevékenységük legfontosabb célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi
fejlődésének, személyi és vagyoni jogainak biztosítása.

A gyermekjóléti alapellátások körén belül a személyes gondoskodást nyújtó ellátások

megteremtése az önkormányzatok feladata, a Gyvt. széles körben ad lehetőséget az
önkormányzatok számára a helyi ellátórendszer kialakítására.
Az alapellátások elsődleges célja, hogy a gyermek a családjában fejlődhessen megfelelően, a
veszélyeztetettségét megelőzzék, vagy ha az kialakult, megszüntessék, és ezzel megelőzzék a
gyermek családból történő kiemelését. Ugyanakkor az alapellátás a hátrányos helyzet
feltárását és leküzdését is elősegíti.

A személyes gondoskodást nyújtó szakellátások állami feladatként a családból kiemelt

gyermek ellátását, védelmét és a családja pótlását szolgálják.

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző fenntartójának

kötelezettsége, hogy az általa fenntartott szolgáltató, intézmény, hálózat a szolgáltatói
nyilvántartásba be legyen jegyezve. A fenntartó önkormányzat rendeletében szabályozza az
általa biztosított személyes gondoskodás formáit, az ellátás igénybevételének módjára és
megszűnésére vonatkozó körülményeket, a fizetendő díjak mértékét, az intézményvezető által
biztosítható ellátásokat. Az igénybevevő önkéntes kérelem vagy a gyámhatóság elrendelése
alapján részesül személyes gondoskodásban. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra
irányuló jogviszony keletkezését

- helyi önkormányzat képviselő testületének határozata,

- gyámhatóság határozata,
- átmeneti gondozást nyújtó intézmény vezetőjének intézkedése (települési
önkormányzati fenntartó esetében),
- fenntartó önkormányzat rendelete,
- állami fenntartású intézmény vezetőjének intézkedése, és
- az e kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg.

A gyermekjóléti alapellátások igénybevétele előtt, illetőleg az utógondozói ellátás

igénybevételének megkezdésekor a kérelmezővel vagy törvényes képviselőjével
megállapodást kell kötni az ellátás tartalmára vonatkozóan.

Tájékoztatni kell a kérelmezőt a személyes gondoskodás feltételeiről, az ellátás formájáról,

tartalmi elemeiről, a kapcsolattartásról, a házirendről, a panaszjogról, a térítési díjról.

A kapcsolattartás meghatározott formájának megállapításakor folyamatos vagy időszakos

megoldásról kell dönteni, amely a levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat,
ajándék- és csomagküldés lehetőségét is tartalmazza. A gyámhatóság mérlegelése során
figyelembe veszi az alapellátás vagy szakellátás igénybevételének okát és a jogosult
magatartását.

A fenntartónak meg kell határoznia az ellátásban részesülők érdekvédelmét, érdekképviseleti

fórum megalakításával és szabályozásával. Kivéve a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatást, a
gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátásának formáit, ahol a fenntartónak
érdekképviseleti fórumot nem kell működtetnie.

A bentlakásos intézményben gyermekönkormányzat hozható létre, vagy a gyermekjogi

képviselőhöz fordulhatnak a bentlakó ellátottak.
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnnek az időtartam leteltével illetőleg a
jogosultsági feltételek megszűnésével.

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami

intézmény valamint a javítóintézeti ellátást nyújtó állami intézmény fenntartójának feladat- és
jogköreit, az intézmények működtetésének szabályozását, a szakmai munka
eredményességének ellenőrzését, információs kötelezettségét a Gyvt. 104. §-a állapítja meg.

A települési önkormányzat az általa biztosított alapellátásokról tájékoztatja a gyámhatóságot

és a lakosságot. A jogosult lakó-vagy tartózkodási helyéhez legközelebb eső személynél vagy
intézményben kell biztosítani lehetőleg az alapellátást.

Biztos Kezdet Gyerekház

A Biztos Kezdet Gyerekház célja a szociokulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban a

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek egészséges fejlődésének
biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a
szülő és az óvodába még nem járó gyermek számára együttesen nyújtott társadalmi
felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása.

A Gyerekház a gyermekek és a szülők érdekében együttműködik a család- és gyermekjóléti

szolgálattal, a család és gyermekjóléti központtal, a védőnői szolgálattal, az óvodával és a
jelzőrendszer egyéb tagjaival.

A Gyermekház képesség-kibontakoztató foglalkozásokkal, állapotfelméréssel, fejlesztéssel,

étkeztetéssel látja el a gyermeket, a szülők számára a gyermekkel közös személyiség- és
kompetenciafejlesztő programokat tart.

Gyermekjóléti szolgáltatás

A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. által meghatározott gyűjtőfogalom, a gyermek érdekeit

védő speciális, a szociális munka módszereivel és eszközeivel nyújtott szolgáltatás, amely a
gyermekek testi, lelki egészségét, családban való nevelését, veszélyeztetettségének
megelőzését vagy annak megszüntetését, a családból kiemelt gyermek visszahelyezését
szolgálja. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szolgáltatás észlelő és
jelző rendszert működtet, feltárja az okokat, megoldási javaslatokat tesz, együttműködést,
tájékoztatást szervez.

A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében családgondozás keretében szociális

munkát és konfliktuskezelést végez, kezdeményezi a különböző alap- és egészségügyi
ellátások igénybevételét, természetbeni ellátások nyújtását javasolja, veszélyeztetettség esetén
védelembe vételt, ideiglenes hatályú elhelyezést, nevelésbe vételt javasol. Együttműködik a
pártfogói felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel bűnismétlés elkerülése
érdekében.

A gyermek családba történő visszahelyezése érdekében a szülő és gyermek kapcsolatának

javítása és utógondozás biztosítása érdekében jár el.

A gyermekjóléti szolgáltatást az ellátások teljesítésével, vagyis gondozással, közvetítéssel

vagy szervező tevékenységgel kell biztosítania.

Család- és gyermekjóléti szolgálat

A gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti

szolgálat - keretében működtethető, amely ellátja a Gyvt.-ben meghatározott gyermekjóléti
szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Sztv. szerinti feladatait. A települési
önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot önálló intézményként, szolgáltatóként vagy más
intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeként működteti.

A család- és gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez,

így például folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét,
veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében
megteszi a szükséges intézkedést, önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, vagy helyettes
szülői hálózatot működtethet, nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről, felkérésre
környezettanulmányt készít.

Család- és gyermekjóléti központ

Család- és gyermekjóléti központnak az a járásszékhely településen működő család- és

gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai
szempontból önálló intézményegységként működik.

A család- és gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatási általános feladatokon túl a

gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése
érdekében utcai lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális
munkát, gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot, jogi tájékoztatásnyújtást és
pszichológiai tanácsadást, valamint családkonzultációt biztosít.

A család- és gyermekvédelmi központ ellátja továbbá a hatósági intézkedésekkel kapcsolatos

feladatokat, így
- kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség
esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,
- javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe
vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek
családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására,
 - védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet.

A gyermekek napközbeni ellátása

Ez az ellátási szolgáltatás a családban élő gyermekeket segíti nappali felügyelet, gondozás,

nevelés, foglalkoztatás, étkeztetés biztosításával, akiknek a szülei, vagy gondozói
munkavégzés, képzés, betegség miatt erről nem tudnak gondosodni. Kiemelten el kell látni az
egész napos ellátást igénylő gyermekeket, az időskorú, vagy az egyedülálló személy által
nevelt, vagy a rossz szociális körülmények között élő gyermekeket.

A napközbeni ellátások formái, az életkornak megfelelően:

- bölcsőde,
- mini bölcsőde,
- munkahelyi bölcsőde,
- családi bölcsőde,
- napközbeni gyermekfelügyelet,
- alternatív napközbeni ellátás.

Bölcsődei ellátás

A családban nevelkedő három év alatti gyermekek napközbeni ellátását, gondozását,

nevelését biztosítja húszhetes kortól. Továbbá, ha a gyermek még nem érett az óvodai
ellátásra, negyedik életéve betöltését követő augusztus 31-ig gondozható itt. Fogyatékos
gyermekek hat éves korukig részesülhetnek bölcsődei ellátásban. Az alapellátáson túl
speciális szolgáltatásokkal, tanácsadással, gyermekfelügyelettel, gyermekhotel
működtetésével vagy egyéb szolgáltatással segítheti a bölcsőde a családokat.

Bölcsőde

A bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek napközbeni

ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint,
jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több
csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni a rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményre jogosult gyermeket, a három vagy több gyermeket nevelő családban élő
gyermeket, az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, és a védelembe vett gyermeket, ha
szülője igazoltan munkaviszonyban áll.

Mini bölcsőde

A mini bölcsőde a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint,

jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által akár több, a
bölcsődei intézményhez képest kisebb létszámú csoportban, valamint egyszerűbb személyi,
tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

Munkahelyi bölcsőde

A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató

tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei
ellátásának biztosítására.

Családi bölcsőde

A családi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a szolgáltatás nyújtója
a saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben biztosít.

Napközbeni gyermekfelügyelet

A napközbeni gyermekfelügyelet keretében nem nevelési-oktatási céllal a szolgáltatás

nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít bölcsődés korú gyermekektől
egészen iskolás korú gyermekekig.

Napközbeni gyermekfelügyelet keretében legfeljebb hét gyermek napközbeni ellátása

biztosítható. Amennyiben sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is végzik, a létszám az
Szr.-ben meghatározottak szerint kevesebb.

A napközbeni gyermekfelügyelet megszervezhető a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, a

foglalkoztató által biztosított helyiségben, más e célra kialakított helyiségben, vagy a
törvényben meghatározott esetben a szülő, törvényes képviselő otthonában.
Napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást az a nagykorú, cselekvőképességet
érintő gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló, büntetlen előéletű
személy biztosíthat, aki az Szr.-ben meghatározott feltételek teljesítése alapján alkalmas a
gyermek napközbeni ellátására, és az előírt tanfolyamon eredményesen részt vett.

Alternatív napközbeni ellátás

Játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott ellátás az alternatív

napközbeni ellátás, a szülő és gyermeke kapcsolatának erősítésére, szocializációt, prevenciót
céloz, illetőleg a csellengő, veszélyeztetett gyermekek foglalkoztatását biztosító szolgáltatás.

A helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően szervezhető a célcsoportok életkori

sajátosságainak figyelembe vételével, szakemberek közreműködésével, leginkább az óvodai,
iskolai gondozási, tanítási szünetekben.

A gyermekek átmeneti gondozása

A gyermekek átmeneti gondozásba vétele a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a

törvényes képviselő kérelmére illetőleg a beleegyezésükkel történik, ha nem tudja megoldani
a gyermek nevelését, egészségi állapota, vagy más indokolt körülmény miatt. Ez a gondozási
forma ideiglenes jellegű, a fogyatékos gyermek számára pedig körülményeihez igazodó
ellátást nyújt. A gondozási helyen az otthontalanná váló szülő is elhelyezhető, egyébként
gyermeke ellátásában munkaidejéhez igazodóan részt kell vennie. (A tizennegyedik életévét
be nem töltött gyermeket a szülőtől elválasztani csak kivételesen lehet.) Az átmeneti
gondozásba vételt lehetőleg iskolaváltás nélkül kell megoldani. A gondozás megkezdéséről a
gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell, harminc napot meghaladó időtartamra pedig egyéni
gondozási, nevelési tervet kell készíteni.

Az átmeneti gondozás megszűnik az alapul szolgáló ok elhárulásával, egyébként tizenkét

hónapig tarthat, kivéve, ha a szülő utógondozói ellátásban részesül és a gyermekével együtt
veszi igénybe az átmeneti gondozást.

A lakóhelyükről önkényesen eltávozó gyermekek számára átmeneti gondozásban ideiglenes

jellegű ellátást, éjszakai bentlakást kell biztosítani. Minderről értesíteni kell a szülőt vagy a
törvényes képviselőt és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyámhatóságot akkor kell értesíteni, ha
az érintett szülő, törvényes képviselő három napon belül nem gondoskodik gyermekéről, nem
járul hozzá az átmeneti gondozáshoz, vagy a gyermek visszakerülése a szülőhöz ellentétes a
gyermek érdekeivel.

A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek

átmeneti otthonában vagy a családok átmeneti otthonában is. Az átmeneti gondozás
megszűnése és megszüntetése esetén a gyermeket a szülőjének, a törvényes képviselőjének,
vagy a gyámhivatal határozatában megjelölt személynek kell átadni.

Befogadó szülők, helyettes szülő

A befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt ellátást az általa
befogadott gyermekeknek és fiatal felnőtteknek. Befogadó szülő a helyettes szülő, a
nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a különleges nevelőszülő.

A helyettes szülő a saját háztartásában biztosítja a családban élő gyermek átmeneti

gondozását. A helyettes szülő tevékenységét helyettes szülői jogviszonyban végzi, ezért
díjazásban részesül. A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a helyettes szülő
értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Egyidejűleg a helyettes szülő saját gyermekeit is
beszámítva legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti, ettől indokolt esetben, különösen
testvérek elhelyezésénél el lehet térni.

A nevelő szülői és a helyettes szülői tevékenység szakmai program alapján folyik, a nevelő
szülői hálózatban, a helyettes szülők hálózatban vagy önálló helyettes szülőként folytatnak
ellátást.

Gyermekek, családok átmeneti otthona

Az ellátási formák körében az átmeneti gondozás megvalósulhat a gyermekek vagy a

családok átmeneti otthonában is.
A gyermekek átmeneti otthona a családban élő, tizenkét évét betöltött vagy be nem töltött,
nem helyettes szülőnél elhelyezett gyermekeknek az elhelyezésére alkalmas, akik átmenetileg
ellátás, felügyelet nélkül vannak, vagy a család életvezetése miatt veszélyeztetettek. Ez az
otthon a visszatérést segíti elő. A gyermekek átmeneti otthonában teljes körű ellátást
biztosítanak 12 és 40 közötti létszámú gyermeknek, az átmeneti lakásotthon pedig olyan
otthon, ahol legfeljebb 12 gyermek helyezhető el átmenetileg.

Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együtt helyezhető el a

gyermek és a szülő, és huszonegy éves (továbbtanulása esetén huszonnégy éves) koráig a
nagykorú testvér is, ha nincs lakhatásuk, és a gyermeket egyébként el kellene választani
szülőjétől. Az otthonszerű elhelyezés biztosítása a cél.

A krízishelyzetben lévő szülőt gyermekével fogadja be az átmeneti otthon által működtetett

krízisközpont, továbbá a válsághelyzetben lévő bántalmazott anyát vagy várandós nőt,
segítséget nyújtva ellátásukhoz, gondozásukhoz. Biztosítja a szülő számára a gyermekével
való együttlakást, és az ellátásukat, segítséget nyújt jogi és egyéb problémáik megoldásában.

A krízisközpont a hozzátartozók közötti erőszak miatti krízishelyzetbe kerülő családokon

illetőleg családtagokon kíván segíteni, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható
távoltartásról szóló törvény figyelembe vételével. A társadalmi reintegráció érdekében un.
félutasház szolgáltatást nyújthatnak 5 éves időtartamra, lakhatási és életvezetési segítséggel.

(Gyvt. 29-51. §, 96-100. §, 104. §, Nyr., Szr.)

5) Otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátások

Az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a

fiatal felnőtt utógondozói ellátását, továbbá az egyéb okból szakellátást igénylő gyermek
teljes körű ellátását szakellátással kell megteremteni.

Az állami fenntartó feladatai közé sorolja a Gyvt. az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói
ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás fenntartását.

Kiemelten fontos a nevelőszülői ellátás elsődlegessége az intézményi elhelyezés helyett, a

családban való felnevelkedés pozitív hatása miatt.

Otthont nyújtó ellátás

Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek számára az otthont nyújtó ellátás
keretében biztosítani kell:

- a teljes ellátását,
- családgondozást (a visszahelyezés érdekében) vagy az örökbefogadás előkészítését,
- utógondozást (a visszailleszkedéshez, önálló életkezdéshez).
Különleges ellátást kell biztosítani:

- a tartósan beteg, fogyatékos és

- a három év alatti gyermek számára,
Speciális ellátást kell biztosítani:

- súlyos pszichés tüneteket,

- súlyos disszociális tüneteket mutató gyermek,
- pszichoaktív szert használó gyermek számára.

A különleges és speciális ellátást együttesen kell biztosítani a különleges és speciális

szükségletet együttesen mutató, kettős szükségletű gyermek számára.

Ezen utóbbi ellátások kiterjednek a gyermek állapotához, szükségleteihez igazodó ápolásra,

oktatásra, kezelésre is. A gyermek helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, továbbá a
gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye, vagy gyermekvédelmi gyám kérelmére azt
felül kell vizsgálni.

Otthont nyújtó ellátást biztosít a nevelőszülő a működtető közreműködésével, ha ez nem

lehetséges, a gyermekotthon valamint a fogyatékosok és a pszichiátriai betegek otthona a
területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával.

Nevelőszülők

Nevelőszülő az a huszonnegyedik életévét betöltött személy lehet, aki nem áll

cselekvőképességét érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt, büntetlen
előéletű, a gondozásába helyezett gyermeknél tizennyolc, legfeljebb ötven évvel idősebb,
valamint személyisége, körülményei, képzettsége megfelelő.

A korkülönbségre vonatkozó előírásoktól a gyermek érdekében el lehet térni. A speciális és a

különleges nevelőszülői státusz csak abban az esetben szerezhető meg, ha jogszabályban
foglalt követelményeknek megfelelve, biztosítani tudja a nevelőszülő a speciális és a
különleges nevelési igényű gyermekek ellátását, nevelését.

A nevelőszülő saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb hat gyermeket és fiatal

felnőttet gondozhat. Speciális és különleges igényű gyermek esetében csökkentendő ez a
létszám. Testvérek együttes elhelyezésénél el lehet térni a meghatározott létszámtól.

A nevelőszülő saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett,
a nevelésbe vett gyermekeknek, az ellátás pedig egyéni gondozási-nevelési terv segítségével
történik.

Biztosítania kell az általa nevelt gyermek kapcsolattartását családjával, ha a gyámhatóság

határozatában ezt előírja. Az ellátás mellett elő kell segítenie a gyermek visszailleszkedését
eredeti családjába, vagy az örökbefogadását.
Speciális és különleges ellátási igényű gyermekek gondozását is elláthatja a működtető
hozzájárulásával, elláthat helyettes szülői feladatokat is, valamint a saját háztartásában
utógondozást nyújthat.

Tevékenységét nevelési díj segíti, amelynek legalacsonyabb összege ellátottanként az

öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a. Ezt az összeget az ellátott élelmezésére,
ruházkodására, tanulásához, munkavégzéséhez szükséges eszközökre, költőpénzre,
egészségügyi ellátására lehet fordítani a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt.
Külön ellátmányban is részesül a fenti célokra fordíthatóan. A nevelési díj emelt összegű a
speciális vagy különleges ellátást igénylő gyermekek, fiatal felnőttek esetében.

Gyermekotthon

A gyermekotthonok otthont nyújtó ellátást biztosítanak az ideiglenes hatállyal elhelyezett

vagy nevelésbe vett gyermek számára, akit nem nevelőszülőnél helyeztek el. Ez az ellátás
folyamatos bentlakást nyújt, az egyéni elhelyezési terv és az egyéni gondozási-nevelési terv
szerint. Fiatal felnőtt számára utógondozást biztosít, szükség esetén külső férőhelyeket is
teremt. A gyermekotthon legfeljebb három napra befogadja átmeneti gondozásra a
lakóhelyéről önkényesen eltávozott gyermeket, vagy akit ellátás, felügyelet nélkül hagytak,
számukra ideiglenes gondozást biztosít.

A gyermekotthonokban legalább tizenkét, legfeljebb negyvennyolc fő helyezhető el. A kettős

valamint a speciális vagy különleges szükségletű gyermekek száma a tizenkét fős csoportban
a törvény által meghatározott lehet.

A lakásotthon olyan gyermekotthon, ahol önálló lakásban vagy családi házban legfeljebb
tizenkét gyermek vagy fiatal felnőtt helyezhető el. A speciális gyermekotthon, speciális
lakásotthon és a gyermekotthon speciális csoportja a szakellátás keretében a speciális vagy
különleges, illetőleg mindkettő ellátást együttesen igénylő gyermekek gondozását, ápolását,
nevelését látja el.

A saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsító

gyermeket – pszichés, egészségi állapota alapján – az intézmény vezetője e speciális
intézményekben azonnali, zárt körülmények közötti felügyelettel vagy biztonsági
elkülönítéssel óvja meg.

A személyes szabadság korlátozásának ideje alatt az orvosi vizsgálatról, egészségügyi

ellátásról gondoskodni kell. Negyvennyolc órát meghaladóan a gyámhatóságnál
kezdeményezi az intézményvezető a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését.

A központi speciális gyermekotthonok ellátási területe országos kiterjedésű, amelyekben a

tizenkét,- indokolt esetben tízedik - életévüket betöltött speciális, valamint különleges ellátást
igénylő gyermekeket látják el az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság véleménye
és a gyámhivatal kijelölése alapján.

A különleges gyermekotthon, lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportjának

létszáma a fokozottabb ellátási igények miatt alacsonyabb létszámú.
Az utógondozói otthon a gyermekvédelmi szakellátás körében fiatal felnőtt számára nyújt
utógondozói ellátást, aki előzetesen nyilatkozatban vállalta a befogadását, továbbá
gyámhivatal rendelte el ellátását.

(Gyvt. 52-60. §, Szr. 52-155. §, Nyr.)

6) Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás és a Szociális és Gyermekvédelmi

Főigazgatóság

Állami fenntartású feladatként jelöli meg a Gytv. 95. §-a az otthont nyújtó ellátást, az
utógondozói ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.

A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (TEGYESZ) feladatait az alábbi módon

csoportosíthatjuk: szolgáltatás, szervezés, szakértői munka, tanácsadás. A Gyvt. és az Szr.
szerint a TEGYESZ legfontosabb feladatai, amelyeket a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekvédelmi szakellátás területén végez:

- gondozási hely meghatározása,

- ideiglenes elhelyezési feladatkört ellátók kijelölése és működtetése,
- örökbefogadás szakmai előkészítése,
- ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek gyámságával kapcsolatos
feladatok,
- szaktanácsadás,
- nyilvántartások vezetése,
- megyei bizottság működtetése,
- támogatott közvetítői eljárás feladatai.

A gondozási hely ideiglenes vagy otthont nyújtó ellátást biztosító jellegű lehet, amelyre a
TEGYESZ tesz javaslatot az ideiglenes hatályú elhelyezés, vagy a nevelésbe vétel során. Az
elhelyezés történhet befogadó nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban.

Ennek meghatározása érdekében a gyámhatóság megkeresésére a TEGYESZ szakmai

véleményt készít, a gyermek egészségét és személyiségét vizsgálja, melyek alapján
elhelyezési javaslatot, és egyéni elhelyezési tervet készít elő. A szakszolgáltatás nevelőszülői
hálózatot és gyermekotthont működtethet.

A TEGYESZ javaslatot tehet a gyermek örökbefogadására a gyámhivatal számára, ha a

gyermekvédelmi gyám ezt nem kérelmezte, ennek során vizsgálja a gyermek érdekei mellett
az örökbefogadó körülményeit is. A titkos és nyílt örökbefogadás előkészítésének széleskörű
feladatait a Gyvt. mellett a Szr. is szabályozza. A szakszolgáltatás egységes örökbefogadási
nyilvántartást vezet az örökbefogadható gyermekekről. Az örökbefogadni szándékozó
személyek alkalmasságát megvizsgálja és számukra tanácsadást, felkészítő tanfolyamokat
szervez, a megfelelő személyeket pedig felveszi az örökbefogadni szándékozók
nyilvántartásába.
A nevelésbe vett gyermek vagy a más státuszú gyermek örökbefogadásának előkészítése
során a nyilvántartásból örökbefogadó szülőt javasol a szakszolgálat. Ha a gyámhivatal az
örökbefogadást engedélyezi, az örökbefogadást utánköveti a szakszolgálat - amennyiben ő
készítette elő -, közhasznú szervezet által előkészített nyílt örökbefogadás esetében pedig a
szülő kérelmére végzi az utánkövetést. Ennek során figyelemmel kíséri a gyermek
beilleszkedését az örökbefogadó családjába.

Gyámhatósági eljárásban közvetítőt biztosít a szakszolgálat a szülők, gyermekek egymás

közötti kapcsolatában a családjában élő vagy nevelésbe vett gyermek érdekében.

A TEGYESZ gyermekvédelmi gyámi vagy eseti gyámi feladatok ellátását nyújtja ideiglenes
hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek számára törvényes képviselete érdekében.
Figyelemmel kíséri a szülő, a gondozó és az intézetben elhelyezett gyermek kapcsolattartását
a gyermekvédelmi gyám jelzésére. Nyilvántartást vezet továbbá a szakellátásokban részesülők
gondozási napjainak számáról és az üres férőhelyekről.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság jogállását, hatásköreit a Főigazgatóságról

szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet állapítja meg. Elsődlegesen, a korábbiakban
önkormányzati fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények, illetőleg a szociális és
gyermekvédelmi tevékenységet végző alapítványok, közalapítványok, gazdasági társaságok,
szakellátási intézmények átvételét és állami fenntartását végzi. Saját hatáskörben a
Főigazgatóság Központi Szerve tartja fenn közvetlenül a Korm. rendelet mellékletében
felsorolt javítóintézeteket, speciális gyermekotthonokat, megyékben, fővárosban pedig a
kirendeltségek végzik a fenntartói munkát. A Főigazgatóság működteti az Országos
Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságot.

[Gyvt. 60-66. §; Szr. 136-155. §; 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet]

III. fejezet

Hatósági intézkedések a gyermekvédelemben

A gyermekvédelem fokozatosságra épülő eszközrendszerének speciális alrendszerét jelentik a

hatósági intézkedések. Amennyiben a gyermek védelme a pénzbeli és természetbeni ellátások,
illetőleg a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások önkéntes
igénybevételével nem biztosítható, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági
intézkedések alkalmazása indokolt. [Gyvt.14-15. §]

Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő

beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a
gyámhatóság a veszélyeztetettség mértékétől függően a 15. § (4) bekezdésében felsorolt
intézkedések valamelyikét megteszi. [Gyvt. 67. (1)] Az idézett jogszabályhely rögzíti azt a
követelményt, hogy a hatósági intézkedések megválasztásánál igazodni kell a
veszélyeztetettség mértékéhez, törekedni kell továbbá a gyermek megsegítését leginkább
szolgáló intézkedés alkalmazására.
1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása

A hátrányos, illetőleg a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására két

esetkörben kerülhet sor:
- a gyámhatóság kérelemre a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete
fennállásának megállapítását a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
megállapításával egyidejűleg, vagy azt követően, a jogosultság időtartamára állapítja meg,
- gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói
ellátásának igénybevételét elrendelő határozatban hivatalból megállapítja a halmozottan
hátrányos helyzet fennállását.

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és

nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
- a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, /legfeljebb alapfokú
iskolai végzettség/
- a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, /a gyermeket nevelő
szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Sztv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására
jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző
16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy/
- a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei.

Halmozottan hátrányos helyzetű

- az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált
gyermek, aki esetében a hátrányos helyzet megállapítását megalapozó fentebb felsorolt
körülmények közül legalább kettő fennáll,
- a nevelésbe vett gyermek,
- az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal
felnőtt. [Gyvt. 67/A. §]

2) Védelembe vétel

A védelembe vétel jogintézményének célja, hogy a gyermek illetve a család komplex

problémáit családgondozással párosuló hatósági felelősségvállalással próbálja meg kezelni.

Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások

önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan
feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis
biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. [Gyvt. 68. §] A védelembe vételre
akkor kerül tehát sor, amikor az önkéntesen igénybe vehető alapellátások nem vezettek célra,
szükség van a szülő, illetőleg a gyermek gyámhatóság által történő kötelezésére,
figyelmeztetésére, annak érdekében, hogy a gyermek családból való kiemelése elkerülhető
legyen. A védelembe vétel a szülői felügyeleti jogot nem érinti.
A védelembe vétellel egyidejűleg a gyámhatóság felhívja a gyermekjóléti központot
gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására és a veszélyeztetettség
okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz.

A család- és gyermekjóléti központ munkatársának feladata,

- hogy a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon
belül egyéni gondozási-nevelési tervet készítsen,
- továbbá a gyermek gondozását folyamatosan segítse, közreműködjön ellátásának
megszervezésében.

A védelembe vételről rendelkező határozatban a gyámhatóság kötelezettségeket ír elő, így

például
- kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a
gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást,
illetve kollégiumi ellátást;
- gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet;
- kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.
A gyámhatóság kezdeményezi a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében
állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más
hozzátartozó orvosi vizsgálatát.
Magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás
megszüntetése érdekében.
Figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és
felszólítja annak megváltoztatására.

Ezek a határozatban foglalt kötelezések, figyelmeztetések szükséges, hogy a család

problémájához igazodóan konkrét felszólítások legyenek. Pl. A szülő vigye el a gyermeket a
gyermekorvoshoz, engedje be a védőnőt. A gyermek járjon iskolába.

A védelembe vétel alkalmazását a gyermek fennálló veszélyeztetettsége alapozza meg. A

veszélyeztetettség olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás,
mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi,
érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. [Gyvt. 5. § n)]

A már kialakult veszélyeztetettség észlelésére, és jelzése érdekében a Gyvt. 17. §-a

jelzőrendszert állít fel, melynek tagjai olyan személyek, szervezetek, akik feladatuknál fogva
a gyermek, és a család problémáit észlelhetik. A jelzési kötelezettség elmulasztása munkajogi,
azaz fegyelmi felelősségre vonást von maga után, illetőleg adott esetben büntetőjogi
jogkövetkezményei is lehetnek. [Gyvt. 17. § (4)]

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített módszertani útmutató, mely a

gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának
felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elveket és módszertant
tartalmazza, a jelzőrendszer tagjainak nyújt segítséget a vonatkozó jogszabályi rendelkezések
összegzésével, a veszélyeztetettségre utaló jelek felsorolásával, a követendő eljárás
ismertetésével.

A Gyvt. fentebb hivatkozott 68. § (1) bekezdése a védelembe vétel generális fogalmát adja
meg, majd ezt követően tárgyalja a törvény a védelembe vételi eljárás speciális eseteit.

A.
A gyámhatóság - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe
veheti továbbá
- a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértési tényállást megvalósító gyermeket
és a szabálysértést elkövetett fiatalkorút,
- a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be
nem töltött gyermeket,
- a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével
gyanúsított, vádolt fiatalkorút.
Ez esetben a védelembe vételi eljárás szabálysértési eljárás, büntetőeljárás kapcsán indul, a
szabálysértési hatóság, illetőleg a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján,
amely alapján az eljárást a gyámhatóságnak kötelessége lefolytatni. [Gyvt. 68. § (2)]

B.
A gyámhatóság a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kezdeményezi a
családtámogatási feladatokat ellátó hatóságnál a családi pótlék szüneteltetését és elrendeli a
16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét.
[Gyvt. 68/A. § (1)] A gyermek védelembe vételére a hivatkozott jogszabályhely értelmében
az adott évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási
évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után sor kerül, amely
maga után vonja a családi pótlék átmeneti szüneteltetésének jogkövetkezményét is.

C.
A gyámhatóság
- ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és
- a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások
önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, és
- alappal feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a
családi környezetben biztosítható,
a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a
családi pótlék gyermek után járó összegének 100%-a erejéig - a családi pótlék természetbeni
formában történő nyújtásáról határozhat. [Gyvt. 68/B. § (1)]

A gyámhatóság - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe

vétel indokoltságát. [Gyvt.68. § (5)]

A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha

- a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható,
- a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét rendelték el,
- a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. [Gyvt.69. § (1)]

3) A megelőző pártfogás

A Gyvt. rendszerében a következő hatósági intézkedés a megelőző pártfogás, tekintettel arra

is, hogy annak elrendelésére kizárólag védelembe vételi eljárás mellett kerülhet sor. A
gyámhatóság a megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárást ugyanis a védelembe vétel alatt
nem álló gyermek esetén a védelembe vételi eljárás, míg a védelembe vett gyermek esetén a
védelembe vétel soron kívüli, hivatalból indított felülvizsgálata keretében folytatja le.
A megelőző pártfogás jellemzője, hogy a gyermek bűnmegelőzési szempontú
veszélyeztetettsége okán, a védelembe vétellel együtt járó családgondozást kiegészíti a
pártfogó felügyelői szolgálat tevékenysége.

A gyámhatóság a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt

indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a
nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak a szabálysértés
elkövetéséről tájékoztató, a gyámhatóság felé tett jelzését követően megkeresi a pártfogó
felügyelői szolgálatot környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének
bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése (a továbbiakban: kockázatértékelés) beszerzése
céljából. A gyámhatóságnak a nyomozó hatóság és a szabálysértési hatóság jelzése alapján a
megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárást le kell folytatnia, a hatósági intézkedés
alkalmazása azonban függ a környezettanulmány és a kockázatértékelés eredményétől.
A pártfogó felügyelői szolgálat és a család- és gyermekjóléti központ együttműködik a
környezettanulmány és a kockázatértékelés elkészítésében, beszerzésében.

A gyermek megelőző pártfogásának elrendelése kötelező

- amennyiben a környezettanulmány és kockázatértékelés során a gyermek bűnmegelőzési
szempontú veszélyeztetettségének magas foka állapítható meg,
- továbbá akkor is, ha a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének közepes
foka megállapítható és az alapellátás önkéntes igénybevételével a veszélyeztetettség
valószínűsíthetően nem szüntethető meg.

A gyámhatóság kötelezi a gyermeket és a szülőt vagy más törvényes képviselőt a megelőző

pártfogó felügyelővel való együttműködésre, a megelőző pártfogó felügyelővel az általa
meghatározott időközönként, de legalább havonta, történő személyes találkozásra, és a
megállapított magatartási szabályok betartására.

Ha a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének foka közepes, és a szülő

vagy más törvényes képviselő kérelme, a gyermekjóléti szolgálat javaslata, valamint az eset
összes körülményének figyelembevételével valószínűsíthető a családgondozás
eredményessége, a gyámhivatal dönt a védelembe vétel iránti eljárás megszüntetéséről és a
megelőző pártfogás elrendelésének mellőzéséről. A gyámhivatal ezzel egyidejűleg felhívja a
gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.

Ha a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének foka alacsony, a

gyámhivatal dönt a védelembe vétel iránti eljárás és a megelőző pártfogás iránti eljárás
megszüntetéséről. A gyámhivatal indokolt esetben ezzel egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti
szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.

A megelőző pártfogás mellőzése esetén a gyámhatóság a döntését fél év múlva hivatalból

felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során a gyámhatóság azt észleli, hogy a bűnismétlés
kockázata hátrányosan megváltozott, a gyámhatóság megkeresheti a pártfogó felügyelői
szolgálatot ismételt kockázatértékelés elkészítése érdekében.
A megelőző pártfogás elrendeléséről a gyámhatóság a határozatát megküldi a pártfogó
felügyelői szolgálatnak a megelőző pártfogó felügyelő kijelölése végett. A megelőző pártfogó
felügyelő eljárásának részletes szabályait a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről
szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet tartalmazza.

A gyámhatóság – kérelemre és a megelőző pártfogó felügyelő vagy a gyermekjóléti szolgálat

javaslatára bármikor, hivatalból legalább évente – felülvizsgálja a megelőző pártfogás alatt
álló gyermek védelembe vétele és megelőző pártfogása fenntartásának indokoltságát.
A megelőző pártfogás nem érinti a szülő szülői felügyeleti jogát. [Gyvt.68/D.§, Gyer.91/K. §]

4) A családbafogadás

A családbafogadás jogintézménye lehetővé teszi, hogy a szülő, amennyiben gyermeke

gondozására, nevelésére átmenetileg nem képes, ezzel a feladattal az általa megjelölt személyt
bízhassa meg, a gyámhatóság jóváhagyásával. Előnye, hogy a gyermek szükségessé vált
helyettesítő védelme családban történő elhelyezéssel valósul meg, aki sem a szülő, sem a
gyermek számára nem idegen, a gyakorlatban ugyanis a családbafogadást általában a rokoni
kapcsolat alapozza meg.

A családbafogadás anyagi jogi szabályait a Ptk., a gyámhatósági engedélyezés eljárási

szabályait pedig a Gyer. tartalmazza. A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők vagy a
szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a
gyámhatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy
más családi ok miatt a gyermeket más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja,
gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll. [Ptk.4:187.§]
A családbafogadás tehát nem a szülő felróható magatartásán alapszik.

A gyámhatóság hozzájárulásának feltétele, hogy a családba fogadó szülő személyisége és

körülményei alapján alkalmas legyen a gyermek gondozására, nevelésére, és e feladatok
ellátását maga is vállalja, valamint, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében álljon.
Miután a családba fogadó szülőt vagy szülőket a gyámhatóság gyámul rendeli, vizsgálni kell,
hogy viselhet(nek)-e gyámságot.
A családbafogadás joghatása, hogy a fennállása alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel.
A családba fogadó szülőt a gyámhatóság a gyermek családba fogadó gyámjául rendeli. A
szülőt megilleti a kapcsolattartás joga és a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való
együttes döntési jog. Különösen indokolt esetben a gyámhatóság a szülőt feljogosíthatja a
vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával. A
családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti. [Ptk.4:188. §]
A családbafogadás feltételeinek fennállását a gyámhatóság évente felülvizsgálja. A
családbafogadást a gyámhatóság megszünteti, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő
kéri, vagy ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti. [Ptk.4:189. §]

5) Ideiglenes hatályú elhelyezés

Az ideiglenes hatályú elhelyezés általános szabályát a Gyvt. 72. § (1) bekezdése határozza
meg. Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését
családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése
szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi
hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a
továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható
határozatával ideiglenesen
a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve
személynél, vagy ha erre nincs lehetőség,
b) tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a legközelebbi
ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél helyezi el,
kivéve, ha egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása ezt nem teszi
lehetővé vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása,
c) tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén vagy ha azt a gyermek egészségi vagy
személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása indokolja vagy ha más okból szükséges
az intézményes elhelyezés biztosítása - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is
kijelölt - gyermekotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában, speciális lakásotthonban,
fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el.
A Gyer. 95. § (1) bekezdése további három esetet sorol fel, amely az ideiglenes hatályú
elhelyezést, mint a gyermek érdekében történő azonnali intézkedést megalapozza:
- a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később
született gyermekre is kihat,
- a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása,
- ha a gyermek felügyelet nélkül marad.

A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermek súlyos veszélyeztetettsége alapozza

meg.

A súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása,

amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi
fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. [Gyvt. 72. § (2)] Ideiglenes
hatályú elhelyezés válik szükségessé abban az esetben is, ha a gyermek önmagát
veszélyezteti, így például megszökik otthonról, hazamenni nem akar, ellátás és felügyelet
nélkül marad.

Tekintettel a gyermek súlyos veszélyeztetettségére és emiatt az azonnali elhelyezés

szükségességére, ideiglenes hatályú elhelyezésről nemcsak a gyámhatóság rendelkezhet. A
Gyvt. a beutaló szervek körét oly módon határozza meg, hogy abba beletartoznak mindazok
a szervek, amelyek tevékenységük során a gyermek súlyos veszélyeztetettségét észlelhetik,
ezek a gyámhatóság, a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az
ügyészség, a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága. A gyermeknek az
ideiglenes gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik, mely az ideiglenes hatályú
elhelyezésről a gyámhatóságot haladéktalanul értesíti.

A Gyvt. 72. § (1) bekezdésében az ideiglenes gondozási hely meghatározására vonatkozó

felsorolás sorrendiséget is jelent, melyre a beutaló szervnek az azonnali intézkedést igénylő
helyzet ellenére is különös figyelmet kell fordítani. Érvényesülnie kell a gyermek mindenek
felett álló azon érdekének, hogy elhelyezése elsősorban családban történjen meg, így külön
élő szülőnél, más hozzátartozónál, amennyiben erre lehetőség van. Ezen lehetőségek
hiányában is arra kell törekedni, hogy az intézményi elhelyezést megelőzze a nevelőszülőnél
történő elhelyezés.[Gyer. 95. § (2)]

Az ideiglenes hatályú elhelyezés a szülői felügyelet jogosítványait sajátságosan megbontja,

joghatása, hogy a szülő gondozási, nevelési joga szünetel.

A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntése előtt meghallgatja a Gyvt.
128. §-ában meghatározott személyeket, így a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót,
a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, a cselekvőképességében a gyámügyi eljárásban
felmerülő jognyilatkozat tekintetében részlegesen korlátozott személyt és az ítélőképessége
birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben
kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint - szükség szerint - a gyermek más közeli
hozzátartozóit, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek
teszi ki. [Gyer.96. § (1)]

A Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről
szóló határozat elleni fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be, kivéve, ha az ügyészség, a
bíróság vagy fellebbezés esetén a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró
fővárosi és megyei kormányhivatal döntött a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről.
A Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről
szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A határozat elleni fellebbezést a
beutaló szerv székhelye szerint illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró
fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el tizenöt napon belül. [Gyer. 97/A. § (1)-(2)]
Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata a törvényben meghatározott határidőn
belül, függetlenül attól, hogy mely beutaló szerv intézkedése alapján került rá sor, a
gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
A felülvizsgálat során elvégzendő eljárási cselekményeket a Gyer. 98. § (1) bekezdése előírja,
ennek megfelelőn a gyámhatóságnak meg kell hallgatnia a Gyvt. 128. §-ában meghatározott
személyeket, környezettanulmányt kell készítenie, vagy beszereznie, ki kell kérnie mindazon
szervek véleményét, akik a gyermekkel az ideiglenes hatályú elhelyezést megelőzően
foglalkoztak, ezek a gyakorlatban általában a gyermek óvodája, iskolája, házi gyermekorvos,
védőnő, családgondozó.

A gyámhatóság a felülvizsgálat eredményeként az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelésétől

számított
- harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem
állnak fenn, vagy
- harmincöt napon belül elrendeli a gyermek nevelésbe vételét,
- két hónapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy
megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet
megszüntetése iránt. A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének perindítással
történő megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azok a körülmények,
amelyekre a bíróság elhelyezési döntését alapította, később lényegesen megváltoztak.
[Gyvt.73. § (1)-(2)]

A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha

- megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a
gyermek fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védelembe vétel mellett -
biztosítható,
- a gyermeket nevelésbe veszi,
- a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének
megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött,
- a gyermeket családba fogadják,
- a gyermeket örökbe fogadják,
- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény,
valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősülő gyermek
a gondozási helyéről engedély nélkül eltávozott és oda hatvan napon belül nem tért vissza.
[Gyvt.76. §]

6) A nevelésbe vétel

A nevelésbe vétel a gyermek családból való kiemelését, és a szakellátás keretében történő

teljes körű ellátását, valamint törvényes képviseletének biztosítását szolgáló jogintézmény.
A nevelésbe vétel célja a Gyvt. 77. § (1) bekezdése értelmében a gyermek otthont nyújtó
ellátásának és törvényes képviseletének biztosítása, amíg a gyermek
a) családja képessé válik a gyermek visszafogadására,
b) számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor,
 c) örökbefogadása megtörténik, vagy
d) eléri nagykorúságát, ha az a)-c) pontban foglaltak teljesülésére nincs lehetőség. Ez utóbbi
esetben a nevelésbe vétel célja továbbá a gyermek felkészítése az önálló életre.

A meghatározás egyértelművé teszi, hogy a családjából kiemelt gyermek helyzetének

rendezésére folyamatos, célirányos szakmai tevékenységet kell folytatni, amelynek elsődleges
feladata, hogy a gyermek mihamarabb visszakerüljön a családjába, vagy ha ez nem
lehetséges, a feltételek fennállása esetén elő kell segíteni az örökbefogadását, csak ezen
lehetőségek hiányában irányulhat a nevelésbe vétel a helyettesítő gondoskodásra.

Miután a gyermek saját családi környezetben történő nevelkedéshez való jogát a

hatóságoknak mindenkor szem előtt kell tartani, ezért a nevelésbe vételre akkor kerülhet sor,
ha az alapellátások igénybevételével, illetőleg védelembe vétellel a veszélyeztetettséget nem
lehet megszüntetni.

A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha

a) a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és
aa) a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az
alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett
megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő
gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy
ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt a
gyámhatóság pert indított, vagy a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság
megszüntette, vagy
ac) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy
ad) a gyermeknek az ab) és ac) alponton kívül más okból nincs szülői felügyeletet gyakorló
szülője,
b) a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, és
ba) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy
bb) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi
adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot. [Gyvt. 78. § (1)]

A nevelésbe vétel joghatása, hogy a gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga az a) pont aa)
és ad) alpontja szerinti esetben szünetel; a b) pont bb) alpontja szerinti esetben pedig a
gyermek hathetes életkorának betöltéséig szünetel.

A gyámhivatal a gyermek nevelésbe vételére irányuló eljárása során feltárja azokat a

körülményeket, amelyek a szülőt akadályozzák a gyermek nevelésében és a veszélyeztetettség
elhárításában, így különösen a szülők, más családtagok személyiségével, egészségi
állapotával, a gyermekhez fűződő viszonyával, életvitelével és szociális helyzetével
kapcsolatos lényeges körülményeket, valamint tájékozódik a gyermek vagyoni helyzetéről,
ennek érdekében
a) lehetőség szerint meghallgatja a szülőt, kivéve, ha a bíróság megszüntette a szülő szülői
felügyeleti jogát,
 b) megkeresi
ba) a család- és gyermekjóléti központot, hogy végezzen környezettanulmányt, küldje meg
az előzményi iratokat és tegyen javaslatot a nevelésbe vétel tárgyában, és
bb) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a család- és gyermekjóléti központot és a
megelőző pártfogó felügyelőt, hogy tegyenek javaslatot a megelőző pártfogás fenntartására
vagy megszüntetésére,
c) a szükséges iratok megküldésével megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy
tegyen javaslatot
ca) a gyermek gondozási helyére és a gyermekvédelmi gyám, helyettes gyermekvédelmi
gyám személyére,
cb) a kapcsolattartás módjára, formájára és helyére,
d) szükség esetén háziorvosi igazolást szerez be a gyermek tartós vagy fertőző betegségéről,
e) megvizsgálja, hogy a gyermek részesül-e a Gyvt. 19. §-a szerinti rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben. [Gyer.100. § (2)]

A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság dönt a gyermek ideiglenes

gondozási helyéről, rendeznie kell a gyermek törvényes képviseletét, ennek érdekében
számára gyermekvédelmi gyámot, helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, hivatalból dönt a
szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozásáról, vagy arról, hogy a
szülő vagy más hozzátartozó nem jogosult kapcsolattartásra, és egyéb szükséges járulékos
kérdésekről. Amennyiben arra lehetőség van már a nevelésbe vételi eljárás során, de
legkésőbb a nevelésbe vétel kezdő időpontjától számított harmincöt napon belül pedig a
gyámhatóság meghatározza a gyermek gondozási helyét. A szabályozás értelmében a
gondozási hely kijelölésénél követendő elv, hogy a nevelőszülőnél történő elhelyezés
elsődleges az intézményi elhelyezéshez képest. A gondozási hely meghatározására irányuló
eljárás során a gyámhatóság meghallgatja a gyermek szülőjét, feltéve hogy szülői felügyeleti
jogát nem szüntették meg, és a gyámhatóság tárgyalást tart. [Gyvt.78. § (2), 79. § (1)-(2)]

Az ellátás megkezdésekor el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési

tervet.
Az egyéni gondozási-nevelési terv célja a neveléssel kapcsolatos feladatok részletes
megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás meghatározása.
Az egyéni gondozási-nevelési tervet a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén a gyermek
nevelőszülője, a nevelőszülői tanácsadó és a gyermekvédelmi gyám, gyermekotthonban
elhelyezett gyermek esetén a gyermekotthon szakmai vezetője, a gyermek nevelője és a
gyermekvédelmi gyám készíti el. Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésébe be kell
vonni az ítélőképessége birtokában lévő gondozott gyermeket, annak szülőjét, kivéve, ha
szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy az megszűnt, és a terv végrehajtásában érintett
szakembereket.

A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetve más

hozzátartozó kapcsolatát, a szülőnek a nevelőszülővel, illetőleg az intézménnyel való
együttműködését, magatartásában, életvitelében és körülményeiben beálló változásokat
folyamatosan figyelemmel kíséri. [Gyvt. 80.§ (2)]
A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a Gyvt.-ben meghatározott
gyakorisággal felülvizsgálja, kivéve, ha a gyermek nevelésbe vétele megszüntetésének,
családbafogadásának vagy örökbefogadásának előkészítése zajlik, vagy a gyermek
elhelyezése, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában per van folyamatban.

A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét hivatalból, vagy kérelemre megszünteti, ha

annak okai már nem állnak fenn. A nevelésbe vétel megszüntetését kérheti
- a szülő, kivéve, ha a szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy az megszűnt;
- a gyermekvédelmi gyám a szülővel együttesen.
A nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon
szülő, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel kezdeményezheti, hogy a gyámhatóság
járuljon hozzá gyermeke családbafogadásához. A gyámhatóság a gyermekvédelmi gyámot
ezen kérdésben meghallgatja.

A nevelésbe vétel megszűnik, ha

- a gyermeket családbafogadták,
- örökbe fogadták,
- nagykorúvá vált,
- a bíróságnak a gyermekelhelyezésére vonatkozó döntését követően a gyermek a
különélő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került. [Gyvt.81. §]

7) A gyermek személyes szabadságának korlátozása a speciális gyermekotthonban, a

speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában, nevelési felügyelet

A speciális gyermekotthonok, speciális lakásotthonok és egyes gyermekotthonok speciális

csoportjai a speciális szükségletű, azaz a súlyos pszichés, vagy súlyos disszociális tüneteket
mutató, vagy pszichoaktív szert használó, továbbá kettős szükségletű gyermekek számára
biztosítanak teljes körű ellátást. [Gyvt. 53. § (2)] A Gyvt. meghatározza a speciális gondozási
helyen ellátott gyermek személyes szabadsága rövidebb tartamú korlátozásának eljárási
szabályait, rögzítve, hogy a gyermek személyes szabadságának korlátozására abból a célból
kerülhet sor, hogy a gyermek képessé váljon részt venni a speciális gondozási helyen folyó
terápiás munkában, továbbá, hogy az csak kivételesen rendelhető el, a cél eléréséhez
szükséges időtartamra.

Rövidebb ideig tartó személyi szabadság korlátozása keretében a gyermek

a) a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a speciális csoporttal rendelkező

gyermekotthon területét nem hagyhatja el,

b) köteles a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a gyermekotthon speciális

csoportjának vezetője által kijelölt helyiségekben tartózkodni, vagy
 c) köteles a speciális gyermekotthon biztonsági elkülönítőjében tartózkodni.

Az intézmény területén, illetve a kijelölt helyiségben való tartózkodással a gyermek

személyes szabadsága legfeljebb negyvennyolc óra időtartamra korlátozható. A biztonsági
elkülönítőben való tartózkodás legfeljebb huszonnégy óra időtartamra rendelhető el. A
szabályozásból megállapítható, hogy biztonsági elkülönítőben való elhelyezésre csak speciális
gyermekotthonban kerülhet sor.
A személyes szabadság korlátozását a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon
vezetője, a gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermek esetén a speciális
csoport vezetője rendelheti el írásban. A személyes szabadság korlátozásának elrendeléséről a
vezető haladéktalanul, de legkésőbb harminchat órán belül értesíti a gyermekvédelmi gyámot,
a gyermekjogi képviselőt, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot és a
gyámhatóságot.

A személyes szabadság korlátozásával szemben a speciális gyermekotthon, a speciális

lakásotthon, a speciális csoporttal rendelkező gyermekotthon fenntartójánál panasszal élhet
- a gyermek
- a gyermekvédelmi gyám
- a gyermekjogi képviselő.

A panaszt a fenntartó, annak beérkezését követő tizenöt napon belül, kivizsgálja és ha

jogosnak tartja, haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a személyes szabadság
további indokolatlan korlátozásának megelőzése érdekében. [Gyvt.81/A.§, Szr. 126/A. §]

Nevelési felügyelet keretében kerülhet sor a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon,

a gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermek személyes szabadságának
hosszabb, legfeljebb azonban két hónapig tartó korlátozására, melyet a gyámhatósság
rendelhet el,
- a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, vagy a gyermekotthon speciális
csoportja vezetőjének, vagy a gyermekvédelmi gyám kezdeményezésére, továbbá
- hivatalból, ha a gyermek személyes szabadságának fenti rövidebb tartamú korlátozására
négy héten belül legalább két alkalommal sor kerül.

A nevelési felügyeletet a gyámhatóság akkor rendeli el, ha a gyermek egészségi vagy pszichés
állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely saját vagy mások életére,
testi épségére jelentős veszélyt jelenthet vagy közvetlen és súlyos veszélyt jelent, és a
veszélyhelyzet kizárólag a gyermek negyvennyolc órát meghaladó időtartamban zárt
körülmények között biztosított teljes körű ellátásával, kivizsgálásával és terápiájával hárítható
el.
A gyámhatóság a nevelési felügyelet céljának elősegítése érdekében elrendelheti, hogy a
gyermek
- a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a speciális csoporttal rendelkező
gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék,
 - meghatározott ideig hozzátartozóival a kapcsolattartását csak korlátozott módon
gyakorolhassa, vagy
- a gyermekvédelmi gyám egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító
eljárásnak vesse alá magát.

A gyámhatóság a határozathozatal előtt - a gyermek állapotát figyelembe véve - meghallgatja

a gyermeket, a gyermek törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, kikéri a speciális
gondozási hely telephelye szerinti megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság
szakmai véleményét. A gyámhatóság a nevelési felügyelet kérdésében a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményétől csak kivételesen indokolt esetben
térhet el.

A gyámhatóság nevelési felügyeletet elrendelő vagy azt felülvizsgáló határozata ellen

fellebbezésnek helye nincs. A gyámhatóság a határozatát - annak közlésétől számított három
napon belül - felülvizsgálat végett a bíróságnak megküldi, melyet a bíróság nemperes
eljárásban felülvizsgál, és határozat megküldésétől számított tizenöt napon belül határoz a
nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

A gyámhatóság a nevelési felügyelet fenntartását a megyei, fővárosi szakértői bizottság

szakmai véleménye alapján, továbbá a gyermek, a gyermekjogi képviselő vagy a
gyermekvédelmi gyám kérelmére felülvizsgálja.

A nevelési felügyelet megszűnik a bíróság erre irányuló döntése alapján, a meghatározott idő
elteltével, továbbá hivatalból vagy - a gyermek, a gyermekjogi képviselő, a gyermekvédelmi
gyám, a gyermekotthon vezetője általi - kérelemre. A nevelési felügyelet megszüntetése iránti
eljárás során minden esetben ki kell kérni a speciális gondozási hely telephelye szerinti
megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. [81/B.§]

8) Utógondozás, utógondozói ellátás

Az utógondozás célja a szakellátásból kikerült gyermek, a család, illetve fiatal felnőtt

segítése a szociális munka módszereivel.
Utógondozásnak van helye
- a nevelésbe vétel megszüntetését követően – kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták -
legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig,
- a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebb egy év
időtartamra,
- az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának
időtartamára. [Gyvt. 92. § (1)]

Az utógondozást a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti központ, a fiatal

felnőtt tekintetében a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon, az utógondozó
otthon vagy a külső férőhely működtetője látja el. Az utógondozás feladata a családba,
lakókörnyezetbe való beilleszkedés, az önálló életvitel kialakításának támogatása, továbbá a
tanulmányok folytatásához, álláskereséshez történő segítségnyújtás.
A szabályozásból kitűnik, hogy a fiatal felnőtt utógondozása csak kérelmére rendelhető el.

Megszűnik az utógondozás gyámhivatal határozatában megjelölt időtartam elteltével, de

legkésőbb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével, illetve az otthonteremtési támogatással
való elszámolással, kivéve, ha a gyámhatóság az otthonteremtési támogatást kizárólag
ingatlanvásárlás céljára engedte felhasználni.

A gyámhatóság az utógondozást megszünteti, ha egyéb gyermekvédelmi intézkedést

rendeltek el, ha azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve, ha otthonteremtési támogatásban részesül,
tovább, ha a fiatal felnőtt az utógondozó intézménnyel önhibájából legalább három hónapja
nem működik együtt. [Gyvt. 92. § (5)-(6)]

Az utógondozói ellátás lehetőséget ad arra, hogy a fiatal felnőtt nagykorúságának elérését

követően önkéntes választása alapján – bizonyos feltételek fennállása esetén –
bennmaradhasson a gyermekvédelmi rendszerben. A fiatal felnőttnek utógondozói ellátást
nyújthat nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy külső férőhely.

A gyámhatóság a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli az utógondozói ellátást, ha

a gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és
a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, (a 21. életévéig, vagy ha speciális vagy
különleges ellátási szükségletűként töltötte be nagykorúságát, 22. életévéig)
b) köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel tanulói, hallgatói vagy
felnőttképzési jogviszonyban áll, (a 24. életévéig, ha felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói
jogviszonyban, 25. életévéig)
c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, (a felvétel időpontjáig, de legkésőbb
22. életévéig).

A fiatal felnőtt létfenntartása nem biztosított, ha a havi jövedelme az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy a nagykorúvá válásának
időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj
legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg.

Megszűnik az utógondozói ellátás, ha a fiatal felnőtt

- az a) pont szerinti ok miatt részesül ellátásban, az utógondozói ellátás elrendelése okának
megszűnésével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 21. életévének betöltésével, vagy ha speciális
vagy különleges ellátási szükségletűként érte el nagykorúságát, a 22. életévének betöltésével,
- a b) pont szerinti ok miatt részesül ellátásban, a tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési
jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony
fennállása esetén legkésőbb a 24., hallgatói jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 25.
életévének betöltésével,
- a c) pont szerinti ok miatt részesül ellátásban, a szociális intézménybe való felvételével, de
legkésőbb a 22. életévének betöltésével.
A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt
- utógondozói ellátásának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn,
- a nevelőszülőjével, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársával, illetve az
intézményben ellátott társával szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan
sértő magatartást tanúsít,
- a házirendet többször súlyosan megsérti,
- azt kéri,
- ha a tanulmányi vagy vizsgakötelezettségét önhibájából nem teljesíti,
- az ellátás megállapításáról szóló gyámhatósági határozat közlésétől számított 15 napon
belül az ellátást nem vette igénybe és ennek okáról önhibájából nem értesítette az ellátást
nyújtót. [Gyvt. 93. § (1)-(10)]

9) A gyámhatósági ügyek lényegesebb eljárási szabályai

A gyámhatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályait kell alkalmazni, ettől eltérni
kizárólag akkor lehet, ha a Ket. kifejezetten megengedi, mely eltérő, valamint a Ket.-ben nem
szabályozott, kiegészítő eljárási rendelkezéseket az ágazati jogszabályok tartalmazzák. A
Ket.-től eltérést eredményezhet továbbá az Európai Unió kötelező jogi aktusa. [Ket.13. § (3)-
(4), (6)]
Gyámhatósági ügyekben a legalapvetőbb speciális eljárásjogi szabályokat a Gyvt., a Gyer.,
valamint a Gyár. tartalmazzák.

A Ket.-ben megfogalmazott eljárási alapelvek érvényesülése mellett a gyámhatósági

eljárásban a Gyvt. 2. § (1) bekezdése értelmében a gyermek mindenek felett álló érdekét
figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva kell eljárni.

Illetékesség

A Gyár. általános illetékességre vonatkozó szabálya szerint az eljárásra az a gyámhatóság

illetékes, amelynek területén a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának a
lakóhelye található. Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülők lakóhelye különböző
gyámhatóságok illetékességi területén található, a gyámhatóság illetékességét a gyermek
lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos,
az a gyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található.

Lakóhely hiányában a gyámhatóság illetékességét a fentiek szerint a tartózkodási hely

alapulvételével kell meghatározni. Ezen túlmenően a Gyár. további kisegítő rendelkezéseket
és egyéb illetékességi szabályokat is meghatároz. [Gyár. 21-22. §]

Ügyfél
A Ket. ügyfélfogalma szerint a közigazgatási hatósági ügyben ügyfél az a természetes vagy
jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos
érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági
nyilvántartás adatot tartalmaz. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában
megállapíthatja azon személyek körét, akik ezen feltételek vizsgálata nélkül ügyfélnek
minősülnek. A Gyer. 7/A. §-a szerint gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó
eljárásokban Ket.-ben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül,

a) amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz

aa) a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ vezetője,
ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője,
ac) a gyermek törvényes képviselője, gyermekvédelmi gyámja, helyettes gyermekvédelmi
gyámja,
ad) az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt gyermekvédelmi nevelőszülő,
ae) a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője, a megelőző pártfogó felügyelő;
b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő.

Az eljárás megindítása

A gyámhatóság - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az eljárást a hatáskörébe tartozó

ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja.
A gyámhatóság hivatalból
- megindíthatja az eljárást, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen
gyermek kéri, amennyiben ez a gyermek érdekében áll,
- megindítja az eljárást, ha azt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a család- és
gyermekjóléti szolgálat, a család- és gyermekjóléti központ vagy a Gyvt. 17. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott szerv, személy kezdeményezte.
- névtelen beadvány alapján akkor indítja meg az eljárást, ha a beadványban feltüntetett
körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége.
A gyámhatósági eljárást az e rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan
cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy önállóan
is megindíthatja.
A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok
fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül
elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi
szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be.
[Gyer. 8. §, 8/A.§]

Képviselet

A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek,

illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője.
A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben a Ptk.-ban
foglaltak szerint meghatalmazást adhatnak egymásnak, melyet a meghatalmazott szülő köteles
az eljárás során a gyámhatóságnak benyújtani.
A gyámhatóság, ha érdekellentét áll fenn a gyermek és törvényes képviselője között, eseti
gyám útján, gondoskodik a gyermek képviseletéről. [Gyer.10. §]

Meghallgatás

A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a
korlátozottan cselekvőképes gyermeket, a cselekvőképességében a gyámügyi eljárásban
felmerülő jognyilatkozat tekintetében részlegesen korlátozott személyt és az ítélőképessége
birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben
kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint - szükség szerint - a gyermek más közeli
hozzátartozóit. A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem
elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. [Gyvt. 128. § (1)] A meghallgatást mellőzni kell
továbbá a Gyer. 11. § (1) bekezdése értelmében akkor is, ha a meghallgatandó nagykorú
személy ismeretlen helyen tartózkodik.

A gyámhatósági eljárásban a cselekvőképtelen ügyfél személyes nyilatkozattételre a Ket.

szerinti módon akkor hívható fel, ha az a saját érdekét szolgálja és a nyilatkozatától várható
bizonyíték más módon nem pótolható. A gyámhatóság a gyermeket az őt érintő kérdésekben
közvetlenül vagy más módon, így különösen a gyermekjóléti szolgálat útján hallgatja meg.
A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,
- ha azt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek maga kéri,
- a korlátozottan cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévő
cselekvőképtelen gyermek személyi és vagyoni ügyében.
Mellőzni lehet a korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az ítélőképessége birtokában
lévő cselekvőképtelen gyermek közvetlen meghallgatását, ha
- a kifizetés, valamint a gyámi fenntartásos betétből történő pénzfelvétel éves összege az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, és
- a törvényes képviseletet gyakorló személy hitelt érdemlően bizonyítja a gyermek
beleegyezését.
A gyámhatóság a gyermeket törvényes képviselője, illetve egyéb érdekelt jelenléte nélkül is
meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében áll. [Gyer. 11. §]

Jognyilatkozat

Egyes gyámhatósági eljárások során a jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni,

valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen
kell megjelenni:
a) a gyámhatósági eljárás megindítására irányuló kérelem és a jogorvoslati kérelem
kivételével,
aa) a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével,
 ab) a terhességét eltitkoló, válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermeke
lakóhelyének megállapításával,
ac) a szülői felügyeleti jog gyakorlásával,
ad) a családbafogadással,
ae) a gyámsággal, a gondnoksággal és a támogatott döntéshozatallal,
af) a b) pontban foglalt kivétellel a családi jogállással,
b) a jogorvoslati kérelem kivételével az örökbefogadással, a származás megismerésével és a
teljes hatályú apai elismeréssel,
c) az eljárás megindítására irányuló kérelem, a jogorvoslati kérelem és a kapcsolattartás
végrehajtása során a kapcsolattartás megvalósulására vonatkozó nyilatkozatok kivételével a
kapcsolattartással
összefüggő gyámhatósági eljárásban. [Gyvt. 128. § (3)]

Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy

nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen
kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. [Gyvt. 128. § (2)]

Szakvélemény

Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy körülmény

megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a gyámhatóság megkeresi a nevelési
tanácsadót, szakértő és rehabilitációs bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt,
családvédelemmel foglalkozó szervet, vagy szakértőt rendel ki.
Ez esetben a gyámhatóság kötelezi a szülőt, a törvényes képviselőt vagy az egyéb ügyfelet,
hogy a gyermekkel keresse fel a megjelölt szervet vagy személyt és közreműködésével, a
vizsgálaton való részvételével járuljon hozzá a vizsgálat eredményességéhez.
A speciális szükségletű gyermek ellátására, az ellátás módjára, formájára a megyei, fővárosi,
valamint az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság tesz javaslatot. [Gyvt. 132. §]

Eljárás súlyos veszélyeztetettség esetén

A gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok

fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása
esetén
- a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot,
- ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni, és
- a helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó
személyek akarata ellenére is megtartható. [Gyvt. 130/A. § (1)]

Adatkezelés

A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt

jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem
hiányában is zártan kezeli. [Gyvt. 17. § (2a)]