1. szám. D ebrecen, 1925 Husvét. I. évfolyam.

---------------------------------------------------------------------------------

THEOLOGIAI
SZEMLE
SZERKESZTI FŐMUNKATÁRS :

CSIKESZ SÁNDOR. VARGA ZSIGMOND.

TARTALOM :
Az Ig e. Cs. S. 1. — B e k ö sz ö n tő . Csikesz Sándor. 2 —5.
T a n u lm á n y o k :
Tankó B éla : Kant vallástana. 5 — 22.
Varga Z sigm ond : Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási
é letében. 2 3 — 60.
Csikesz S án d or : A szektákról. 6 1 —77.
P u b lik áció . Keresztesi József naplójegyzetei akadémiai útjáról. 7 8 —83.
K isebb k özlem én yek: Hugenotta név eredetéről. 8 3 —84. — J á nos ev. 10 16/b
84—85. — Külföldi s z e m le : J. Hastings: Encyclopaedia of Religion
and Ethies. 8 5 —87. — F o ly ó ira to k szem léje: Expository T im e s .—
Expositor. 8 8 —89. — „Az Út“ 8 9 — 90. —H azai Irod alom : G lenator:
Szent Ágoston és Szent Ambrus élete. 90— 91. — Révész Imre: A magyar-
országi protestantizmus történetirodalma az összeomlás óta. 91— 96.
T u d o m án y o s É let. 96.
S z e rk e sz tő ü zen etei. 96.

E SZÁM ÁRA 6 ARANY KORONA = 102,000 KOR.

E L Ő F I Z E T É S I DÍJ E G Y É V R E : 3 0 ARANY KORONA.

KÜLFÖLDI E L Ő F I Z E T É S E K N É L A PO RT Ó KÜLÖN F IZ E T E N D Ő .

M E G J E L E N IK : K É TH A V O N K É N T .

A LA P SZ E L L E M I É S AN YAG I ÜG YE IB EN C SI K ES Z S . E G Y E T E M I TANÁRHOZ KEL L FORDULNI,

D E B R E C E N , KOLLÉGIUM.

ORSZÁGOS REFORMÁTUS LELK ÉSZ EG Y ESÜL ET KIADÁSA.

 Az Ige
„K αì ʿo λ óγος σάρξ ʾεγένετo.."

János ev . I. 14 . v.

A görög n yelv és szellem legm ag aszlo sab b s z a v a , a szárn yas gon d olat, a
terem tő szózat k ife je z ő je : a λóγος szó! Szikrázó g y ém án t a görög k u ltu ra b e te ­
tőzésén : P lá tó n cso d álato san m egkapó filo z ó fiá ja k o ro n á já n . S leszáll ez a szó
királyi m éltóságábó l, hogy a lázato s sz o lg á ja , engedelm es eszköze, tito k z a to s je le
légyen a v ilág u n iv ersu m tró n já ró l leszállo t t s szolgai form áb a ö ltö z ö tt üdvözítő
szeretetn ek . M int a poëzis az eszm énykép d icsőítésére m eg ra b o lja a csillagos
zen ith , a tü n d ök lő term ész et s a k áp rá z a to s k ép zelet szűzi k in cse it, a keresztyén
h it is a L eg fen ség esebb n ek je lö lé sé re e g y b eg y ű jti a p ásztorok p ásztora, a k irály o k
k irály a, a m eg v áltó , az id vezítő n ev ezetek k ib eszélh etetlen gazd agság át, fa n tá z ia ­
fárasztó csod a-o rszágait, m elyek fe le tt m érh etetlen m agasságokb an o tt lebeg
sas szárn y ak o n a λóγος, m ely ,,K e z d e t”-b en v o lt, az Isten n él v o lt és Isten volt.
E b b ő l a m illiószorostávolságú Siriu s-m agasságból p illan ts a lá , te tö rp e kép zelet,
a m élységek m élyén egy k icsin y ázalag p illan atig vergődő életébe s a k k o r derengő
m érték ed v a n a λóγος és a σάρξ eszm ei táv o lság áró l. S a két örök e llen tétet
eg y b ek ö ti a felvih arzó irg alom , az á tcik k á zó részv é t. Mi ehhez az erőhöz a v ilág ­
m indenségek g ra v itá c ió ja , a k irá ly i N ap m aga-tékozló su gárzása: a legfelm agasz­
ta lta b b alázza m eg m a g á t a porok porához, a λóγος a σάρξ-hoz, hogy a m eg­
a lá z o tta t fe lm a g a sz ta lja . Izrael p ró fétái szeráfi felröp p en ését, P lá tó n ékes hom ­
loka m erész fe lv illa n á sá t u to lérik a m agy ar nép ősi tá lto sb ö lcsei, m iko r egyetlen
m ás n yelv á lta l el nem érh ető tö k életes te s tv é r t terem ten ek a λóγος-n a k az „ I g e ”
szóban. Ige, m ert ih -le t a k ö n tö se, igére t a su gárzása, igazság a láb a n yom a, in ­
n e p a reád m osolygása, id vesség az ölelése, I g ézet a h a ta lm a !! E z az Ige lett
te s tté ére tted ! T ested tem p lo m ában á llíto tta fel k irály i székét, hogy ezután
tested d el-lelked d el az Ig é t sugározd, az Ig ét éld s az Igén ek adj dicsőséget. —
Testté le tt, hogy közel férk ő zhessék tested b ö rtö n éb en szenvedő bennső életedhez!
T e stté le tt, hogy lelk ed et, szellem ed et m egtöltse a λóγος tiszta v ilág áv al! Isten
a ty a i szerelm e, ölelő k a r ja nyúl le feléd ez igében. T e sti életü n k örök m eg­
szentelőd ésének záloga, bizonyossága, nem esi levele és p e csé tje a nagy tén y:
az Ige te stté le tt! Sz á lljo n az Igével m eggazdagodott lelked testv éreid n ek testiséggel
küzdő életébe is. B ocsásd eszközül m agad az Igén ek, hogy általad szálljo n a
szívekbe s á ltalad sz en telje m eg m a is a v ilág éle té t. Isten legnagyobb ön­
m egalázása: az Ige te stté létele. D e Isten legnagyobb dicsősége lesz: az Ige
ig á já b a h a jt o t t testi v ilá g ! L egyen benned is, általad is te stté az I g e ! Ám en.
Cs. S.
 Beköszöntő!
A z Országos R e fo rm á tu s L e lk ész -E g y e sü letn e k 19 2 4 -ik év i pápai k on ­
fe re n ciá já n tö b b felszólalás sü rg ette egy tudom ányos theologiai fo ly ó ira t m eg­
in d ítá sá t. E se te n k é n t ú jra , m eg ú jra v isszatérő , állandó th ém áv á v á lt ez az égető
k érd és. E gész v ilág osan tisz tá z ó d o tt, hogy sem a M agyar P ro te stá n s Irod alm i
T á rsa sá g , sem a R e fo rm á tu s E g y etem es K o n v e n t nincs ab b an a h ely zetb en és
hosszú ideig nem is lesz m ó d jáb an , hogy egy ilyen irodalm i v á lla lk o z á st ak ár
m egind ítson, a k á r tetem eseb b összeggel segítsen. K ise b b testü letek n ek s egye­
sek n ek m eg épen k o ck á z a to s, m erész lépés le tt v oln a ekko ra an yagi és erkö lcsi
felelősség elhord ozása. N em m a ra d t m ás, m in th ogy az Országos R efo rm á tu s
L elk ész -E g y e sü let v egye kezébe az ü gyet s segítsen az egyre jo b b a n érezhető
h ián y t kip ótoln i. A z O. R . L . E . fő titk á ra m eg te tte a sz á m ítá so k a t, érin tkezésb e
lé p e tt illeték e s tén y ez ő k k el s m ég a k on feren cia fo ly am a a la t t 1924 augusztus
2 4 -én k ib o c s á to tta G önczy B é la ta g társu n k k al eg y ü tt a „T h eo lo g iai Szem le”
k é t év i előfizetésére (év i h arm inc aran y k o ro n áv al) kötelező a já n la tté te lre szóló
ív e t. F e lh ív á su n k a t pár óra a la tt h atv an h áro m társu n k fo g ad ta el k é t évre szóló
előfizetés elő jeg y zésév el. E zekh ez a dunam elléki k erü let közgyűlésén ú ja b b ö tv en ­
négy, m a jd a ja n u á r i b u d ap esti k o n feren cián ú ja b b húsz s azóta pedig foly to n
növekedő szám ú lelk ész tá rsu n k c sa tla k o z o tt! — Isten segedelm ével m inden
külön propaganda n élk ü l is, tö b b , m in t kétszázan je le n tk e z te k eddig is! — De
,,S z e m lé ” -n k c sa k a k k o r n ézh et elébe b izto n és b á tra n az anyagi nehézségeknek,
ha ez a szám leg aláb b is négyszázra em elked ik . Az O. R . L . E . konferenciáin a
tud om ányos theologiai kérd ések irá n t egyre fokozódó m érték b en m egnyilvánult
la n k a d a tla n érdeklődés s lelkészkép zésü n kn ek a tudom ányos kérdések tá rg y a lá ­
sá b a n egyre jo b b a n elm élyülő irán y a rem én y t n y ú jt a rra , hogy a hiányzó elő ­
fiz e tő k jele n tk e z n i f ogn ak buzgó lelkészein k, segédlelkészeink és theologusaink
közül.
I.
A „T h eo logiai Szem le” anyagi felté te le in e k m egerősítése v ég ett a k ö v et­
kező p o n to k ra h ív ju k fel a f ig y e lm e t :
1. M inden előfizető k é té v i előfizetésre kötelezi m ag át. E n n él rövidebb
időre je le n tk e z ő k e t nem fogad u nk el. H a az illető előfizető időközben n yu g díjb a
kén yszerü l, vag y m eghal s e k ö rü lm én y t a h ozzátartozók v elü n k azonnal k öz lik ,
a to v á b b i előfizetési k ö telez ettség m egszűnik.
2. E lő fiz e té si díj egy év re harm in c aran y k o ro n a = ötszáztízezer papirkorona
m ely k é t részletb en előre fizeten d ő. K é rjü k az első részletn ek a m ellék elt p o sta ­
ta k a ré k p é n z tá ri csek k lap o n („C sikesz Sán d or, D e b rece n “ cím re), vagy pedig
külön p o sta u ta lv á n y o n v aló sürgős m e g k ü ld é s é t: „T h eo lo g iai Szem le szerkesztő­
sége és k ia d ó h iv a ta la . D ebrecen , K ollégiu m i le v é ltá r. K o llég iu m .” cím re.
 Csikesz Sándor: Beköszöntő. 3

Segéd lelkészek s n em á lla n d ó síto tt h ito k ta tó k h arm in c aran y k oro n a h e ly e tt

évi húsz a ra n y k o ro n á é rt k a p já k a lap ot. H asonló kedvezm ényben részesü lnek a
theologus n öv en d ékek is, ha előfizetési je le n tk e z é se ik e t az illető in téz et seniora ,
v agy az erre fe lk é rt theologiai P ro fesso r ú tjá n je le n tik b e. A n y u g d íjas lelkészek
évi előfizetési d íja húsz aran y k oro n a szintén.
3. A zok az elő fiz ető k , k ik sem az Országos R efo rm á tu s L elk é sz -E g y e sü le t­
n ek, sem a M agyarországi E v a n g eliku s L elk ész -E g y e sü letn e k nem t a g ja i, az évi
h arm in c aran y k o ro n án felül m ég k ét a ran y k o ro n a k ia d ó h iv a ta li p ó td íja t ta r ­
tozn ak fizetn i.
4. A „T h eo lo g ia i Szem le” h ird etések et csak a legelsőren d űbb cég ek tő l s
azoktól is csa k k o rlá to lt terjed elem b en fogad el külön d íjszab ás szerin t.
5. A „ T h e o l. Szem lé”-b en is m e rte te tt kü lföld i m ű v ek et „A Theologiai
Szem le k ö n y v tá r a ” cím ű g y ű jtem én y b e helyezzük s az D ebrecenben lap u n k elő ­
fize tő i á lta l a Szerk esztő engedelm ével szabadon h aszn álh ató , esetleg egyes m ű­
v ek k i is kö lcsö n ö zh ető k .
6. A „ T h e o l. S z em le” év en k én t 6 szám b an circa 3 0 ív terjed elem b en
je le n ik m eg ( 4 8 0 —5 0 0 l .). H a az elő fiz ető k szám a kellő m ódon m egnövekszik
4 0 0 -ra , szán d éku n k egy le g ú ja b b kiad ású k iv á ló , elism erten elsőran gú , tudom ányos
b ib liai rég iség ta n t m ag y ar ford ítá sb a n körü lbelül 20 ív terjed elem b en ( 3 2 0 —
3 3 0 . l .) a k étév es elő fizető k n ek m ellék letü l adni.
I gy a „ T h e o l Szem le” m aga ered eti c ik k e k k el és ta n u lm á n y o k k a l, m íg a
m elléklete év ről-év re a legk iv áló bb kü lföld i theologiai m űvek fo rd ítá sá v a l szolgál­
h a tn á a m ag y ar p ro testá n s k u ltu ra ü gyét.

II.
A „T h eo log iai Szem le” szellem i irán yelveiről a k ö v etk ező k b en adunk
rövid t á jé k o z t a t á s t :
1. A „ T h e o l. S z e m le” az Országos R efo rm á tu s L e lk ész -E g y e sü let t u la j­
dona. Az O. R . L . E . pedig n em szegezheti m a g á t egyik theologiai irán yh oz sem .
Szigorú tu d om án yos m ódszerrel és eszközökkel, de m ég szigorúbb tudom ányos
lelk iö sm erettel igy ek szik a p ozitív é rté k e k fe ltá rá sá ra . T u d om án yos ellen feleit
nem m eg v etn i, de m egérten i, nem lek icsin y eln i, de m eggyőzni tö rek szik . Szóhoz
enged m inden olyan tu d om án yosan k ép z ett s a theologiai tu d om án yo k m ívelésére
m ódszeresen képes szak em b ert, kiben ezenfelül n em csak a v alláso s érzék van
m eg, m in t psychologiai a la p fe lté te l, hanem ak i benső é le té t a keresztyén v allás
legm agasabb életfo rm ái: a kálv in izm u s, vagy lu therizm u s érték e i á th a s o n ítá sá v a l
és elfog ad ásáv al igyekszik evangeliom i kereszty én szem élyiséggé növeln i. Más tud o­
m án ycsop ort m egengedheti m agán ak a szem élytől e lv o n a tk o z o tt o b je k tiv igazság
keresésének fén y ű zését. A h erb arium száraz, lep réselt kincsei ezek. A theologiai
tudom án yok igazságai szem élyiségekben á té lt igazságok, m elyek szem élyiségek
életében o b jek tiv á ló d n a k . Minél szem élyibb ek, annál reá lisa b b a k . H a am az
h erbariu m , ez v irág h áz, ahol a lelk ek eleven term ő fö ld jéb ő l nő k i a v allá so s igaz­
ság v irág a s benne épen a növeked és, a szín, az illa t az élet je le , am it a h erb arium
soha m eg nem m u ta th a t. A th eolo g iai tud om ányos reflexió is ennek a v allási
életigazságn ak já ru lé k a . A b a j o tt kezdődik, ha a k á r m agával a v allási
 4 Csikesz Sándor: Beköszöntő.

életigazságg al a z o n o sítjá k s csa ló d h a ta tla n o rth o d o x iáv á izm osulva terpeszkedik

el a szellem i élet m inden terü letén , v ag y a k á r elszakad v a a v a llá si életigazságtól
ön m ag ára néző l ’a r t pour l ’a r t theologiai m odernizm ussá lesz, m ely m ár nem
növeked és, csa k ela sz tic itá s, nem eleven szin, csa k tetsz ető s színezet, n em áradó
illa t, csak kitű n ő en sik erü lt parfü m , m ely ek k el tö b b -k ev eseb b ideig álcázn i lehet
a v a llá so s élet sz e m p o n tjá b ó l eg y é b k é n t h o lt, érték telen ig azság o k at.
A T h eo l. Szem le szerkesztősége elev en tu d a tá b a n v an an n ak , hogy életkép es
szem élyi v a llá so s élet leh etség es theologiai tud om án y n élk ü l, de életk ép es th e o lo ­
giai tud om án y nem élh e t, nem á llh a t, nem n őh et eleven , bennső v alláso s élet
n élkü l. M inél m ag asab b fo rm á jú az a v allá so s élet, annál fe lta rtó z h a ta tla n a b b
erővel tö r három irá n y b a : az a k a ra ti síkon a szem élyiséggé fejlő d és felé, az érzületi
síkon m inden v a llá s örök m y steriu m án ak : a ,,S z e n tsé g es” -n ek in tu itiv , teh át
életg yökeresen k özv etlen m egérzése felé s az értelm i síkon m indezekről rendszere­
z ett s így igába tö r t ism ereta n y ag : a th eolo giai tud om án y felé.
2. De épen a z é rt, m ert a theologiai tu d om án y b an m ég a legvégső elem zés­
ben is m indig je le n tő s m ennyiségű, m ással b e nem h e ly e tte síth e tő szem élyes,
bennső elem m arad , az illető szakem ber egyéni felelőssége m ég fo k o z o tta b b lesz,
m in t m ás tu d o m á n y á g a k m ívelőin él. E g y theologiai tudom ányos fo ly ó ira tn a k
nem le h e t te h á t a sz erk esz tő je olyan értelem ben „ fe le lő s ” , m in t m ás tud om án yos,
vagy p u b licisztik ai téren . A felelősség terh e oroszlánrészében az egyes theologiai
szak írók ra nehezedik, a n ag yságb an k öv etk ező rész az olvasó-é, ki e lz á rja , vagy
m eg n y itja az o lv a so tt e lő tt bennső é le té t s c sa k h arm ad sorb an és legkisebb m ér­
tékben felelős a szerkesztő, ki v o ltak ép en k é t v alláso s szem élyiség, író és olvasó
k a p cso ló ja s fe la d a ta csa k egy: m inél k ö zv etlen eb b k a p c so la to t terem ten i a k e ttő
k ö z ö tt. Szán d ék u n k, hogy az előző p o n tb an k özölt fe lté te le k szerint m eg n y ilat­
k o z o tt theologiai m u n kásság e lő tt m inél szab ad ab b sorom pót n y itu n k fel ugy­
a n n y ira, hogy cikk e a la k i és ta rta lm i sa já to s sá g a iv a l, kezdve a helyesírási és
stilá ris sa já to s sá g tó l fel egész a le g in tu itiv e b b s így nem is annyira ellen őrizh ető ,
m in t in k á b b csak „ h ih e tő ” és u tá n a élh ető élm én y ek közléséig — m aga a szerző
hordozza a felelősség te rh é t, m in t az ősi v a llá s tté v ő m árty ro m ság n ak ezt a késői,
de a z ért m ég m indig felism erh ető fo rm á já t.
3 . „ F e le lő s ” íróin k és „ fe le lő s” olv asó in k táb o rán ak nagy része a refo r­
m átu s és ev an geliku s országos „ L e lk é sz -E g y e sü le te k ” ta g ja i közül tob orzód ik .
E z a körü lm ény k én y szerít a rra, hogy k ite rje sz k e d jü n k m inden theologiai tu d o­
m án yág ra, ső t a filozófia és paedagogia h atárk érd éseire is, hiszen lelkészi s tá tu ­
su nkból m inden d isciplin a részére szép szám ú érdeklődő csop ortosu l.
De u gyanez a k örü lm én y m en tse, m agyarázza és in d o k o lja m eg a zt is, ha
a B ib lia és a g y a k o rla ti egyházi élet tu d om án yaival m inden szám u nk foglalkozni
fog. A b ib lia i tu d om án yo k s a g y a k o rla ti theologia tud om án ya a theologiai tu d o­
m án yok o ltá rá n a k k é t kiem elkedő szarv a, m elyekn ek m egragad ása, el nem b o csá ­
tá sa m inden hűséges lelk ip ásztori é le te t m eggazd agíth at s eredm ényesebbé teh et.
De m ég sikeresebb lesz a m u n k án k, ha a „ fe le lő s” olvasókból „ fe le lő s” írók lesznek,
s m e g írjá k a Szerkesztőh öz m in d azo k at a részletp ro b lém ák at, m elyek g y ak o rlati
életü k ú tja in eléb ü k m ered tek . Nem m eddő d isp u tá k a t, hanem az élő Isten örök
tö rv én y eit a k a rju k keresni v alláso s életü n kb en is! Szerk esztőn k készséggel felel
 Tankó Béla: Kant vallástana. 5

a k á r m aga, a k á r az á lta la fe lk é r t m ás szakem ber ú tjá n levélben s a közérdekű

kérdéseknek és közérdekű tud om ányos feleletek n ek készséggel b o c s á tja a lap
h a s á b ja it is ren d elkezésre.
4. L a p u n k b eo sz tá sa , a m ostan ih oz hasonló lészen. E lő szö r „A z Ig e ” e lő tt
boru lu n k le rövid m ed itáció b an . C élunk egy-egy lelki p ro blém án ak az Ige tü zé­
ben m eg tisz títá sa . A zu tán „ T a n u lm á n y o k ” cím a la tt hosszabb terjed elm ű eredeti
értek ezések jö n n e k a theologiai tu d om án yok és roko n tu d om án yai m inden ágából.
„ K is e b b k ö z lem én y ek ” ro v a t a la t t apróbb tudom ányos értek ezések , köz­
érdekű kérd ésekre a d o tt tu d om án yos v álaszo k , régi a d a to k p u blicatioi stb . fog­
la ln a k h ely et.
„ F o ly ó ira to k S z e m lé je ” cím a la t t ism ertetn i fo g ju k egy év folyam a a la tt az
összes k iv á ló b b kü lföld i és h azai fo ly ó ira to k n a k tu d om án yszaku n k körébe eső
cik k e it és k özlem én yeit. A z ism ertetésn él sú ly t h elyezü n k a rra, hogy a lényeges
részek et oly bő k iv o n a tb a n a d ju k , hogy a cik k fő b b eredm ényeiről tá jé k o z v a
legyen az olvasó. — “ K ü lföld i Iro d alo m ” é s "H azai Irod alo m ” ro v ato k b an az ú ja b ­
b an m eg je len t m ű v ek szakszerű k r itik á já t ta lá lja az olvasó. — „T u d om án yos
é le t” cím a la t t pedig rövid o b je k tiv tu d ó sítá so k a t a k aru n k adni a h azai és k ü l­
földi theologiai é let n ev ezetesebb m ozzan atairól. — Végül szerkesztői és kiad ó­
h iv a ta li ü zen etek jö n n e k a szü kség szerin t.
T u d a tju k egyszersm ind m u n k a tá rsa in k k a l és o lv asó in k k al, hogy az ön­
álló c ik k e k fő b b ered m ényeit, esetleg k iseb b -n ag y o b b részükben szóról-szóra,
v ag y bő k iv o n a tb a n a kü lföld részére n ém et, angol, fra n c ia , v ag y la tin nyelven
az illető írók közrem űködésével egy-egy évfolyam végén rep rezen tációs füzetben
kü lföldi fo ly ó ira to k cserep éld án y ain ak kieszközlése v ég ett, ki fo g ju k a d n i.
Isten áld ása legyen az Országos R efo rm á tu s L e lk ész -E g y e sü let ez ú ja b b
v á lla lk o z á sá n . Sz o lg á ljo n az a K risz tu s egyh áza dicsőségére és a m ag y ar tu d om á­
nyos szellem g y arap od ására.
Csikesz Sándor.

Kant vallástana.
H ogy a kon feren cia összetartozó előadásai s o rá t1 ime m ost m eg szak ítja
egy látszó lag egészen m ás gon d olatv ilág b a tarto zó fe jte g e té s , azért v an , m ert a
tan fo ly am rendezői oszto zn ak a b b a n a n ézetem ben , hogy refo rm átu s theologusok
tu d om án yos m u n k ap ro g ram m ja h ián yos v o ln a , ha a K a n t Im m a nuel ju b ileu m i
év ében it t , P áp án , az első és leghív eb b m ag y ar k an tián u s alm a m ateréb en , a
M á rto n Is tv á n k a th e d r á ja körü l nem em lékezn én k m eg K a n tró l s am i belőle
m in k et eb ben a közösségben a dolog term észete szerin t a legin káb b érdekel: a
K a n t v a llá sta n á ró l.
N em m in th a le a k arn ám foglaln i, vagy éppen ki akarn ám s a já títa n i K a n to t
a p ro testa n tiz m u sn a k , v ag y a p ro testan tizm u st K a n tn a k . T e lje s m eggyőződéssel
ta rto k az o k k al, a k ik m inden ily en röv id látó és kicsin y es dogm atizáló id o liz á lá s
ellen K a n t nevében és a p ro testan tizm u s n ev ében egyform án tilta k o z n a k .2
De v iszo n t azt a m eggyőződést is v allo m , hogy am i a p ro testan tizm u sb an
1 A ta n u lm á n y t e lő a d ta m — a k ö rü lm én y ek p a ra n cso lta rö vid ítéssel — az O R L E .
pápai k o n fe re n ciá já n . I t t te lje s szövege k ö v etk ez ik .
2 L . B a r tó k G yö rg y cik k ét: K a n t és a p ro te sta n tiz m u s. P ro t. Szem le. 1 9 2 4 . 5 — 6 .
 Tankó Béla: Kant vallástana.

ro m o lh a ta tla n , terem tő erő, an n ak eg y ik legnem esebb h a jtá s á t K a n tb a n érlelte

m eg a szellem fejlő d ése s am i K a n tb a n a le g jo b b , a legm élyebb , a p ro testán s
szellem m egteljesed ése s hogy ennek m egfelelően a p ro testan tizm u sn ak a m aga
lényege m ind te lje se b b felism erésében , te h á t mind igazabb k ife jté sé b e n , érv én ye­
sítéséb en , n in cs tö b b od aad ással és tan u lék o n y ság g al h allg atan d ó , m ert senkivel
s e h e ly e tte s íth e tő ta n ító m estere, m in t K a n t .3
S ezzel a z t a titk o s rem én y em et is kim o n d tam , hogy ez az ig én y telen elő ­
adás se lesz egészen g y a k o rla ti je le n tő sé g nélkü l való a kon ferencia legfőbb cél­
já r a : a pr o t. k ereszty én szellem ö n tu d a to sítá sá ra nézve, hiszen n em csak az év ­
forduló külsőleges a lk alm iság a teszi a k tu alissá a té m á t, hanem b első , ig a z á n :
eg y etlen jog o s a k tu a litá sa , am iv el csak a lángész m eg n y ilatk ozása b ir, hogy a
jelen ség e k ezerarcú v á lto z a to sság áb an m e g m u ta tja az állan d ó t, a tö rv é n y t, a
lén y eg et.
*
A K a n t v a llá sta n á n a k az a kü lön ös ingere v a n , hogy a le g v itá sa b b , a
leg tö b b szö r fé lre é r te tt és m ég tö b b szö r félrem a g y a rá z o tt része a K a n t am úgy is
k ö rü lo stro m o lt filo z ó fiá já n a k . N em m in th a nehezebb v o ln a az egész óriási gon d olat­
rendszer a k á rm ely ik m ás részénél; v a g y m in th a stilu sa élv ezh etetlen eb b voln a
azokén ál. Á lta lá b a n óv a to sa n kell b án n u n k az im m ár közkeletű vé v á lt íté le tte l,
hogy K a n to t nehéz m egérten i, m ert h om ályos, döcögős, b on y olu lt; ilyen som ­
m ásan nem szabad elin tézn i a k érd ést. V olt idő, m iko r K a n t elegáns v o lt, derü lt,
szellem es, ha nem is a kön n y ed ség m estere; a term észettu d o m án y i k orszak v o lt
ez, a N a tu rg esch ich te u. T h e o r ie des H im m e ls k o rszak a és az az idő, m elyről H er­
d e r — év ek m úlva — a z t a sugárzó és m eleg k ép et fe sti, am ely a K a n t le lk iv ilág át
éppen oly an d erü ltn ek m u ta tja , am ilyen m élyn ek és gazd agn ak s am ellyel te lje s
összh angban v a n a K a n t tá rsa s életérő l ra jz o lh a tó kép: egy harm on iku s és az
é le te t n y ilt szem m el és d erü lten néző lé lek , d éd elg etett és k ö rü lra jo n g o tt közép­
p o n tja tud ós fő k tá rsa sá g á n a k és a szellem m agasrend ű összejöv etelein ek.
D e egyszerre m eg v álto zik a kép. A v ilág b an otth o n o s és szívesen b elev ágyó
K a n t v isszavo n u l, elzárkózik , ak i m aga is szívesen v e tte k i részét a tá rsa s örö m ök­
b ől és öltözköd ésében elegáns és v álaszték o s v o lt, k is z a k ítja m a g á t b elő lü k ; igen,
m ert egy m élységes belső fo rd u la to t élt á t és életéb en új korszak kezdődik, egy
felséges tu sak o d ás indul m eg: K a n tb a n fö lv illa n t a k riticizm u s óriási, kop ern i­
kusi gon d olata s m ost m ár ezentúl ennek az új v ilág m ag yarázó gon d olatn ak k i­
d olgozása, igazolása a K a n t élete. E z az óriási m unka egész le lk é t le fo g la lja ; h a ta l­
mas gondolkozási energia k e lle tt a fo rd u la t v é g re h a jtá sá h o z ; m ég a 70-es évek
e le jé n azt hiszi, hogy három h ón ap elég lesz hozzá — s k id erü lt, hogy h árom ­
szor három év se v o lt elég. E n n e k a b ám u lato s tu sán ak , m ellyel h a ta lm á b a a k a rta
igázni a z t az új v ilág m ag yarázó e lv e t, első, üde, lü k te tő diadala a T isz ta É s z B ir á ­
la ta ; K a n t egész élete m űvének té m á ja és fo g la la ta . B en n e izzik an n ak a b á m u la ­
tos v ia sk o d á sn a k m inden felséges izgalm a és tisztán m u ta tja K a n t ábrázoló m ód­
szerének m inden k iv á ló sá g á t és fo g y a tk o z á sá t, úgyhogy a filo z ó fiá já t kiépítő
töb bi m űvei nem ad n ak hozzá ú ja t.
S aki csak egyszer kom olyan bele a k a rt m élyedni a K a n t m űveibe, leh e­
tetlen , hogy ne érezte volna hódító e re jé t a világ osság nak, a csakn em m a th e­
m a tik a i szab a to ssá g n a k , m ellyel K a n t m eghatározza a fo g a lm a k a t, m elyekből
egy új filozófiát ép ít fö l; v ag y hogy panaszkodni kellen e, hogy nem tu d ta k i­
venni az egész mű — igazán az egész k ritik a i filozófia — a la p já b a n v év e v ég­
telenü l egyszerű a la p g o n d o latát, a z t az arch itek to n ik u s elv et, m ely et K a n t m aga
m inden k ív á n h a tó szab atosság gal kiem el. E z az építészeti világosság a K a n t elő­
táró, ábrázoló k iv áló ság án ak a legm agasabb bizonysága; nem h iáb a a szem lé­
letből indul ki egész filo z ó fiá ja — hiszen a ta p a sz ta la tn a k keresi lé te sítő elő fel­

3 L. R a v a sz L á s z l ó : K é t n a g y v ilá g ta n ító , Prot. Szem le, 1 9 2 4 , 5 — 6.

 Tankó Béla: Kant vallástana. 7

té te le it —, azért nem v o lt a la p ta la n a J e a n P a u l e lra g a d ta to tt d ic s é r e te : K a n t

n em csak egy új n ap, de egy egész naprendszer és ez a G oethe h iggad tab b hódo­
la tá n a k igazsága: A T isz ta É sz B irá la tá n a k olyan a h a tá sa , m in th a egy világos
szo báb a lépne az em ber.
M ind azonáltal k étség telen , hogy v alam i nehézkesség, az alap gon d olat
hódító v ilág osság a d acára is — am elynek a h irtelen m egvilágosodás egy szeren­
csés percében kell egyszerre felv illa n n ia, m in t a re jtv é n y kusza v on alai közül
és alól a re jlő értelem n ek — , v a la m i b efejezetlen ség o tt v an a K a n t fe jte g e té ­
sében . E g y ik ok a en n ek m in d en esetre K a n t filozofáló m ódszere m aga, v a g y
in k á b b tudós egyénisége. K a n t nem h iáb a jellem ez te m a g á t h a jla m a i szerin t ku ta tó ­
n a k ; az v o lt a szó leg m ag asab b értelm éb en : ak i a p ro b lém á k a t végignyom ozta
legp arán yib b elág azásu k ig . N em a k a rta a té n y e k e t egy gondolat m edrébe k én y ­
szeríten i; nem a K a n t , hanem az A risto te les, Sp in osa v ag y H egel b ecsv á g y a egy
zárt egységbe szo rítn i a t é n y e k e t ; h a nem a k a rn a k b eléje illeszkedni, an n ál
rosszabb — a tén y ek n ek . K a n t a tén y ek b ő l indul k i, a ta p a sz ta la t filozófu sa, ez
a legnag yobb d icséret, m ely et m ondani le h e t róla, h a n g o z ta tja m indig C h a m b er­
la in —; a b en n ü k re jlő tö rv én y szerű ség et nyom ozza v isszafelé az e re d tető f e l­
tételek ig , te h á t az á lta lá n o st, am i éppen azért a végső m agyarázó gon d olat, a
tén y ek b ő l em eli ki. E n n e k a m ódszernek h á trá n y a az, hogy egyen etlen ségek m a ­
rad n ak u tá n a ; de óriási előnye az A risto te les-, v ag y H egel-féle tipus fö lö tt az,
hogy hű m a ra d h a t az éle t lü k tetéséh ez: m indig h ív eb b en tu d ja kinyom ozni és
u tá n a ra jz o ln i a jele n sé g e k e t szabályozó tö rv é n y t és az á lta lá n o st, egyszóval azt,
am i term észettől fo g v a első b en nü k. H egel m eg szerk esztett egy b ám u lato s rendszert,
am ely n ek szöved ék éb en sehol egy rés nem v o lt s m égis ez a rendszer m a csa k
tö rtén elm i em lék. K a n t a d o tt egy form ailag egyenetlen g o n d o latv ilág o t s a K a n t
filo z ó fiá ja m a is él, éleszt, term ék en y ít, s a já t m a g á t is — m in d en ek e lő tt s a já t
m a g á t — m ind tisz tá b b ra k r istá ly o s itja , az életn e k m ind tö b b jele n sé g é t m ind h ív eb ­
ben és a lk a lm a sa b b a n tu d ja m ag y arázn i, m e rt K a n t nem a d o tt ren d szert a H egel
szellem ében, hanem a d o tt szab ad ság o t a p ro blém ák é letén ek hű és sim ulékon y
v égig nyom ozására, egyszóval: a d o tt egy m ód sz eres elvet, am ely m indig ki tu d ja
term elni m agából az összefüggések időileg v áltozó, m ert m indig érlelődő k ép ét,
m in t a fa é le te re je az ö ssz eta rtó és védő k érg et — am ire a kéreg v iszo n t nem
képes. A z ért é rth e tő , hogy K a n t fig y elm ez tette h a llg a tó it: tőle nem leh et filozó­
fiá t ta n u ln i, c sa k filo z o fá lá st. S a k ik h ián y n ak m o n d já k , hogy nem a d o tt v ilág ­
n éz etet, ta lá n jo b b b e lá tá sra térn ek , ha m eggo n d o lják, hogy egy idői kép nél,
m ely et a halad ó értelem h am arosan tú lh alad , b ecsese b b egy ig azo lt m ódszeres
elv , am ely m in d ig képes a sz in téz ist elvégezni, am i a v ilág n ézet ta rta lm i és form ai
je le n tő sé g é t a d ja a szellem o ik o n o m iá jáb an .
De a m e lle tt, a m it a tip u s r a v ih etü n k vissza a K a n t m űvei „n eh ézség éb ő l” ,
b izon yára sok esik K a n t am a h itén ek ro v ására, hogy a b izo n y ítási e ljá rá sb a n
n élk ü lö zh etetlen és fed d h etetlen ü l b izon yító ere jű a korab eli W o lff- féle. iskolás
filozófia m ódszeressége. É rth e tő ez a bizalom ez irá n t a m ódszer i r á n t : a n ém et
szellem et ez s z o k ta tta hozzá az A n d ach t zum K le in e n h an g u latáb an engedelm esen
elm élyedő értelm i m unkához. K a n t m ég so k k al közv etlen ebb ü l érezte ön kén ­
telen h a tá s á t, hogysem je le n tő sé g é t a kellő d istan ciáb ól m érlegelh ette v o ln a. Ma
m eg le h e t á lla p íta n i, hogy tú lságosan h it t e m ódszer ere jéb e n s hogy ennek a
külsőleges v iszo n y n ak v a n főrésze ab b an , hogy b á r a ration alizm u ssal csa k a k i­
fe je z é s m ó d ja közös, K a n t o t m égis ra cio n alistán ak n ézh ették — igaz, hogy csak
azok, a k ik éppen ezzel illu sz trá ltá k , hogy m ennyire illeték esek a K a n t m egítélésére.
De a K a n t m egértésén ek nehézségei végre is — ez a világon a legterm észe­
teseb b dolog — ab ból fa k a d n a k , am i a K a n t élete m űvén ek sú ly á t és nagyságát
a d ja : a tárg y term észete m aga okozza, hogy m aga K a n t szüntelenül v iask o d o tt
v e le ; hogy m indig h ív eb b en a k a rta fo g alm a z n i a z új felfedezés elvét és ered­
m én y eit, n em csak a T . É . B . -áb a n s n em csak a K r it ik d er U r th e ils k r a ft legm élyebbre
8 Tankó B éla: Kant vallástana.

szántó sz in teziseiig, hanem am a b ám u lato s szívóssággal ú jb ó l meg ú jb ó l rev id eált

fog alm azások ig , m ely ek et az O pus p o stu m u m nyers an y ag áb an le ltá ro z o tt a k eg y e­
letes h ó d o la t.4 A z új felfedezés ig azolásán ak szü kségérzete, az értelm i lelk iism eretes­
ség oly tud ós tip u sb an , am ely n ek nem a rendszer a fő, hanem a tén y ek n ek hű
m a g y a rá z a ta s am ely egy nehézkes isk o la m ódszeres feg y v erzetév el h arcol, hogy
b irto k b a vegye a fö lfed ez ett ú j v ilá g o t — ezek a m ozzan atok eg y en k én t is é r t­
h ető v é tesz ik , hogy nem leh et „ k ö n n y ű ” tu d om án y a K a n t filo z ó fiá ja . De az
a la p té n y t ezek u tá n is n yu g od tan e m e lh e tjü k ki: a kriticizm u s alap gon d olata
ig azáb an v év e v égtelen ü l egyszerű — m in t m inden lán g elm éjű felfedezés — s
nem ok n élk ü l m o n d h a tju k , hogy a mi eg y en etlen és m ulandó b en ne, a form a,
v a n an n y ira k o ra öröksége, m in t a s a já t le lk ia lk a tá é , m ely tő l táv o l v o lt a b e ­
hízelgő e s z tétik a i form álás képessége.
É p p en ezt az a la p g o n d o lato t kell először m egkíséreln ü n k m eg találn i, hogy
tájék o zó d h assu n k eb ben az új v ilág m ag y arázatb an , m ely et m aga K a n t a K o p er­
niku s forrad alm i ú jítá sá h o z h a so n líto tt s ezzel m egérth essü k a v allás m ag y ará­
z a tá n a k rendszeres elő fe lté te le it, végre a v allá s tén y ét m agát.
*

A k árm ily en vak m erőség n ek lá tsz ik , m égse leh etetlen egy té te lb e sűríteni
a K a n t élete m űvén ek ta r ta lm á t s ta lá n így lehetn e fogalm azni: K a n t m egadta
az em beri ta p a sz ta la t — értelm i, erkölcsi, esztétik ai, v a llá so s stb . ta p a s z ta la t —
és ism eret bizon yossága k érd ésére a fe le le te t a z á lta l, hogy b iz to sn a k , azaz v a ló ­
ság n ak m u ta tta ki a ta p a sz ta la to t an n álfo g v a, hogy az ö n tu d ato n keresztü l é rv é ­
nyesülő logos v ag y is a szellem iség v alósága és bizonyossága lé te síti. M ég egy­
szerűbben: K a n t b iz to síto tta a ta p a sz ta la t b irto k á t az ö n tu d ato n keresztül érv é­
nyesülő logos b izon yosságáv al.
A z em ber u gy an is sohase filo zo fált eg y éb ért, tisztán elm életi (th eo retik u s,
azaz tisz tá n a th eo ria k ed v éért v aló ) töprengésével nem a k a rt k ev eseb b et, m in t
b izon y osság ot nyerni ab b an a le g v itá lisa b b p ro blém ában , hogy m i — éppen a
bizon yosság, te h á t m i a m eg b ízh ató, te h á t a v aló ság , teh át az igazság, ebben
az ő örökre változó, te h á t csa ló k a, örökösen csak viszonylagos ta p a sz ta la ti v ilá ­
g áb an . A leg ön zetlen eb b, te h á t a le g tisz tá b b , te h á t a legm agasab b rendű szel­
lem i m u n k a k e lle tt hozzá, hogy oldozgassa a le g g y ak o rlatib b kérdés szá la it — s
ez a leghód ítób b illu sz trá ció ja a K a n t m élységes téte lé n e k , hogy az em ber é le té ­
ben a p rim a tus a g y a k o rla ti észt ille ti m eg: ő a d ja je l a p ro b lém á k a t és azok a
n agy v ég ső kérd ések nem értelm i fényű zés, hanem a legizgatóbb életkérd ések.
E z az elm életi m unka szó tlan ság áb an is n agyszerű önigazolása.
A z első fe le le t, term észetesen , az v o lt: b izon yos a ta p in th a tó , érzékelhető
v a ló sá g , te h á t az an y ag ; az ism eret b iz to s, ha ennek a v aló ság n ak hű len y o m ata;
az igazság ez a hűség: a kép egyezése a tárg g y a l, m elynek len y o m ata ben nü n k.
D e csa k h a m a r ráeszm élt az em b er, hogy am ihez hozzá a k a r ja ta p a sz ta n i a m aga
b irto k á t, hogy bizon yossá teg y e, nem h aszn álh ató b iz to síté k n a k , m ert arról a
b izon yosn ak h itt külső an yagi valóságról n in cs m ás ta p a sz ta la ta , m in t am it ő,
a ta p a sz ta ló alan y , a lk o to tt róla s ha az igazságot a kép és tárgya egyezésében
keresi, csa k a n n y it m ond, hogy egy kép egyezik egy m ásik képpel. H a te h á t van
b izon yosság a ta p a sz ta la tb a n , ha v an igazság, a k k o r ezt a tap asztaló alan y b an
kell keresni, nem r a jt a k ívü l.
Ó riási jelen tő ség ű fo rd u la to t v e z e te tt be ez a ráeszm élés. Az első lépésre,
úgy te ts z e tt, el is v eszti a bizon yosságot, m ih e ly t m eglelte; a szo fisták u gyan is,
ak ik b en először é r e tt k ifejez h ető tu d atosság ig a gon d olat, m ég csak a szenzu alista
érzéki ala n y jó te tsz é sé re b íz tá k a kezességet, te h á t nem is k a p h a tta k m á st, m in t
csa k a p ercn yi k éj szeszélyes bizon yosságát, v ag y is sem m iféle bizonyosságot se.

4 K a n t’s O pus p ostu m u m . D arg estellt u. b e u rteilt von E rich A d ic k e s . B e rlin , 1 9 2 0 .

Tankó B éla: Kant vallástana. 9

N em is lehet addig a ta p a sz ta lá s és igazsága kérd éséb en k iju tn i ebből a bűvös

kö rb ő l, m ig az igazságot, v a g y is a viszo n ylagost hordozó á lta lá n o st, te h á t egye­
te m e st, te h á t álla n d ó t nem a lé le k ta n i tén yleg ességben , hanem a logikai alap ­
v etésb en , a logiku m ban nem k eresik . S o k ra tes felfedezi a logiku m ot a fog a lom a lko tó
szellem iség e cso d á la tra m é ltó te tté b e n , m ellyel kiem eli az örök körforgásból a
v á lto z a tla n lényeget; P la ton kozm ikus re a litá ssá tra n sce n d á lja , A risto teles fe l­
ism eri b en n e a ta p a sz ta la tn a k lo g ik a ila g előbb v aló m o zzan atát, a z t, am i φύσει
πρότερον v a n , szem ben azzal, am i a ta p a sz ta lá s és ism erés id ő i ren d jéb en első,
v a g y is πρόσ ήμας πρότερον, de m ég ő is a tap a sz ta ló szellem től fü g g etlen létező n ek ,
te h á t m etafizik ai re a litá sn a k nézi, am i c sa k id ő tlen érv én y. Az idők telje sség éb e n
ezt a go n d o latso rt tis z t ítja m eg és fe je z i be K a n t.
A z u gyan is bizon yos, hogy a világról n in cs m ás b irto k u n k , m in t am it a
tap asztaló ö n tu d a t m aga form ál m eg m ag án ak ; a L o c k e tü zetes lé le k ta n i u tá n a ­
já r á s a ezt véglegesen tisz tá z ta . D e ez m ég c sa k fö lv eti a döntő k érd ést, nem o ld ja
m eg: " hogy leh et az a lan y ilag készü lt k ép , am i egész ism eretü n k, m égis tá rg y a s,
azaz érv én y es, igaz, te h á t m eg b íz h a tó ” . A kérdés nem lé le k t a n i; a p u szta lélek tan i
elem zés e lh á ríth a ta tla n m ódon skepsisbe visz: ez a H u m e tö rtén elm i tan u lság a.
A sk ep sis az eg yik kén yszerűség, a m ásik oldalon pedig a dogm atizm u s, am ely
egyszerűen fölteszi a m aga alap fo g alm ai igazságát és nem is s e jti, m ilyen a lv a ­
já r ó éle te t él: k ö lcsö n zö tt élet az, a g a lv á n iz á lt ta g rán g ató zása. A v arázsg y űrű t
az töri m eg, ha a q u a estio fa c t i h e ly e tt, v ag y in k áb b fö lö tt jogáh oz ju t a q u a estio
ju r is , az érvén y kérdése: s ez a K a n t korszakos fo rd u la tá n a k e re d te tő cs irá ja . A zért
v e h e tte jelig éü l a fig y elm ez tető i g é t : quod p etis, in te est, ne te quaesiveris e x tra ;
m e rt m ély eb b re lá to tt, m in t a k á rm ely ik előd je: felism erte, hogy a ta p a sz ta la t
végső b iz to sitó e lő feltétele, te h á t a b izon yosság fo rrása ab b an v a n , a m i m eg a lk o tja
a t a p a s z t a la t o t : ez a ta p a sz ta ló ö n tu d a to n keresztül érvényesülő logos. E n n é l­
fogva a filozófia fe la d a ta a szellem iség ezen lo gikailag első, a p r io r i tén y ező it k i­
nyom ozni; nem apriori szerk esztésekben k éjeleg n i. nem d ogm atiku san ,,szu ny-
n yad ozn i” , ebből a H um e filo z ó fiá ja felé b re sz te tte K a n to t; hanem a végső fog al­
m a k é rv é n y é t és az u tá n szerep ü ket a ta p a sz ta la t m egform álásáb an k im u ta tn i.
M ert a logos ezen apriori tényezői o tt v a n n a k m inden ta p a sz ta la tb a n ,
hiszen ezek tesz ik e g y á lta lá b a n le h e tő v é a ta p a sz ta lá st; teh át ki is kell tudni
elem ezni b elő le, am i a p r io r i v a n benne: úgy, m in t a leg általán o sab b form áló
fu n k ció. E z e k e t v is s z a k ís é r n i a kész ta p a sz ta la tb ó l a logos tisz ta form áló fu n k ció i­
n a k éteri fin om ságú apriori h á ló z a tá b a : ez a filozófia fe la d a ta , m ely ben h iv a tá ­
sán a k évezredes érlelődése tu d a to su l. Az em beri ta p a sz ta la t m inden terü letén :
term észet m egism erésében, erkö lcsi, m ű v észeti stb . ta p a sz ta la to k b a n a lé te sítő ,
apriori fu n k ció k tö rv é n y e it — v a g y is a szellem iség form áló = ta p a sz ta la to t terem tő
tö rv é n y e it fe lk u ta tn i, ez a filozófia fela d a ta , m iu tán á té lte a kop ern iku si fo r­
d u la to t.
M ert eb ben az tö r té n t, hogy m egfordu lt a v ilág m ag y arázat n éz ő p o n tja :
v ilág u n k , azaz ta p a sz ta la tu n k nem azért v a n , m ert a dolgok e lfo g a d ta tjá k m agu­
k a t v elü n k , hanem m ert a szellem iség, a logos a m aga törv én yei szerin t fo rm á lja
a ta p a s z ta la to t. Az ész a term ész et tö rv é n y a d ó ja , m e rt am it a term észetb ő l
ism erünk, a logos apriori form áló fu n k ció in ak eredm ényéül ism erjü k .
S eb ben egy v ég telen ü l fo n to s s a K a n t egész élete m űvén ek m egértéséhez
ala p v ető gon d olat a g yök ér: a szellem iség re a litá sa és m éltósága az. A k e ttő
ö s sz e fü g g : a szellem iségnek az a m éltó ság a, hogy ő az igazi re a litá s és errő l tud
is, éppen ez az önm aga tudom ásul v é te le , a m agára reflek táln i tu d ás, telje sed ik
meg a k k o r, m ik o r a m aga a lk o tá sá b a n , a ta p a sz ta la tb a n , ön m agát felism eri. H iszen
ő a lk o tta m eg a z t ; m ár az érz ék i ta p a sz ta la tb a n a logos, a szellem iség teszi leh etőv é,
hogy térben és időben eg y á lta lá b a n elren d ezked jék a ta p a sz ta la t, hogy piros,
m eleg, érdes stb . lehessen valam i n ekü nk, hogy csak érzékileg is tap asztalh assu k ,
oda is apriori = logikai fu n k ció k k ellen ek , éppen ezek a té r és idő; a m egértéshez
10 Tankó Béla: Kant vallástana.

még in káb b : ezek a k a te g oriá k , végleges elrendezésükhöz m ég m agasab b rendű

fu n k c ió k : ezek az ész eszm éi. D e m indig és m inden réteg b en a szellem iség a
végső r e a lit á s ; v o lta k ép en ő b o n tak o zik ki ta p a s z ta la ttá , a ta p a sz ta la t egész
fo ly a m a tá b a n csa k egy v a la m i v an , am i nem ő: az inger, de ezt m ár csak éppen
á lta la m eg fo rm á lta n ism erjü k : hogy piros, érdes, súlya v an , hogy m ekko ra, mit
tesz, m it je le n t — ezt m ind a logos á lta l á té rte lm e z e tte n és form ál tan tu d ju k .
I gy te h á t a bizon yosság ősi és igazán egyetlen alap kérd ésében a K a n t fe le ­
lete az, hogy bizon y osságot a ta p a sz ta la tn a k az ád, hogy a logos apriori valósága
fon ód ik bele s am i így m e g a lk o tta , az a d ja é rv é n y é t is.
E b b e n az ered m ényben azon b an v an egy nevezetes n eg ativ tan u lság is.
K a n t a ta p a s z ta la t érv é n y é t és ezzel egyetlenségét m u ta tta ki; n eg ativ oldalról ez
a z t teszi, hogy tran scen d en s ism eret, am in őt a dogm atiku s m etafizik a g y an ak v ás
nélkü l v a ló sá g n a k h itt, — nincsen; h ová is tr a n s c e n d á ln a , m iko r m in d en ü tt a logos
form áló fu n k ciói k ö z ö tt él?
I t t azon ban egy zav aró m arad v án y érezteti h a tá s á t, m ely et ebben a rövid
és csa k előkészítő összefoglalásban se le h e t m ellőzni. E z a m ag á n v aló , a D ing an
sich fo g alm a, am ely úgy tetsz ik , egyszerre m egsem m isíti a k riticizm u s a la p já b a n
véve egyszerű ta p a sz ta lá s- és ism eretelm é letét, m ely a szellem au to n om iá já t
h ird eti. De nem sem m isíti m eg, m ert a K a n t alap elv én ek végiggondolása azt
m u ta tja , hogy a m agán való a K a n t fog alm azásában szükségtelen és pozitiv é rte l­
m ét m ásképpen leh et és kell felhasználni.
A kiinduló p o n t v ilá g o s : K a n t azt a k a r ja kiem elni, hogy a tap asztaló
szellem , az ö n tu d a t tra n scen d en tális egysége, ahogy nevezi, nem m a g á b ó l hozza
elő az in g ert, m ely et azok az apriori tén y ező k fo rm áln ak — azért nem v á lla lta
a F ic h t e t a n á t a m agáé k ö v etk ezm én y én ek , hogy az én m agáb ól p ro d u k á lja a
n em -én t. K a n t v ilág osan a k ü ls ő (a lé le k ta n i em píria szem p o n tjáb ó l kü lső) tárg y
ism eretén ek tö rv é n y e it és leh ető ség ét keresi s tu d ta , hogy az én f okusza u gyan a
logos fu n k ció in a k , de inger nélkü l azok a fu n k ció k éppen úgy nem m ű k ö d h et­
nek — hiszen ők m agu k csa k azon érv én y esü lh etn ek — , m in t ahogy az én m agá­
ban üres m arad az inger ta rta lm i ad alék ai nélkül.
D e m egzavarod ik a gon d olatm en et, m ikor K a n t így k ö v e tk e z te t: m in t­
hogy a d olgokat csa k úgy ism e rjü k m eg, ahogy a ta p a sz ta ló ö n tu d a t (azaz a
benne érv én yesü lő, m a g á t k ife jtő logos) m eg fo rm álta, tehát nem ism erh etjü k ,
hogy m ilyenek ön m agu kban , csak úgy, m int jelen ség eket. V ilágos, hogy a jelen ség
(E rsch ein u n g ) g on d olata it t zav aró lag h a t, m ert k ét értelm e van: je le n ti egyszer
az a la n y ilag készü lt k ép et, m ásodszor egy tőlü n k fü ggetlen valóság m eg jelen ését.
P ed ig — ez is világos — ez az u tó b b i je le n té se in d o k o latlan . H iszen a k riticizm u s
lényeges g on d olata éppen az, hogy a ta p a sz ta la to t c sa k a tran scen d en tális té n y e ­
zők á lta l fo rm á tla n b irju k és hogy m á s tárgy, m in t az így fo rm á lt, n in cs. Ha a
tá rg y a ssá g v o n á sá t k ív á n ja K a n t b iz to síta n i a ta p a sz ta la tb a n és ism eretb en , ezt
az in g er kényszerűsége te lje se n elvégzi, hiszen az c s ik a rja ki a logos funkciói
közül éppen a z o k a t, am ely ek a n n a k az ingernek ta p a s z ta la ttá fo rm á lá sá t végzik.
H ogy aztán hogy v a n az, hogy é p p en a z o k lépn ek fu n k ció b a s hogy m i azokat
k özv etlenü l m e g értjü k , hogy m i a piros, a jo b b , a já ru lé k o s, erre nincs m ás
fe le le t, m in th ogy ezek éppen végső tén y ek , ad o ttság o k s m in th ogy a szellem i­
ség fu n k ciói, azért közvetlenü l é rth ető k .
A D in g an sich kérdése te h á t nem nyer végleges tisz tá z á st a T . É . B .-b a n ,
idegen te s t m arad ben ne. De v an egy v ég telen ü l fo n to s tan u lság a s ezért k e lle tt
i t t m eg jelen íten ü n k m ag u nk e lő tt. E z az, hogy a m agán való fogalm a nélkülöz­
h etetlen az elm életi ész v ilág áb an is, v ag y is a ta p a sz ta la t m ag y a rá z a tá b a n , m ert
az abszolu tu m g o n d o la ta , a fe lté tle n , te h á t a bizon yosságot hordozó és b izto sító
abszolutum r e jlik b en ne. H a u tán agon d olu n k, fe lism e rh e tjü k a B ö h m K á r o ly m ély
igazságu m eg állap ításáb an a m agán való fo g alm án ak e r e d e t é t : a lényeg gon d olatá­
ból ered s je le n ti azt, am i állandó, te h á t a v áltozó jelen ség e k fo rrá sa és oka s
Tankó Béla: Kant vallástana. 11

kön n yű m ost m ár felism ern i benne a m etafizik ai re a litá ssá tra n sp o n á lt lé­
n y eg et.5
Még csa k eg y e t kell ehhez h ozzáten nü n k. Az abszolutum n yilv án v alóan
érték elő k a teg o r ia s bonyod alom a k k o r tám ad a v ilág m ag y arázatb an , ha elfeled jü k ,
hogy az é rté k e k v ilá g a nem k ív ü l v an a logos fo rm á lta ta p a sz ta la to n , hanem
an n ak im m anens m ozzan ata, hogy a m i lén yeges, azt ta rtju k érték esn ek is .6 s nem
lesz nehéz fölfed ezn i, hogy K a n tn á l is éppen az érték e lő szem p ont önkéntelen
n yom ása ok o zta, hogy a m it ab szolu te érték esn ek kell gondolni, egyszersm ind ab ­
szolu t létezőn ek is gon d olta, am i ellen m on d ás, m ert a bszolu tu m , azaz a ta p a sz ta la t
v ilág átó l elszak ad t s így fü g getlen v alam i — ellenm ond éppen a ta p a sz ta la t
a la p tö rv én y én ek : hogy azt a logos fu n k ciói a lk o tjá k m eg.
De h a az abszolu tu m ennyire n élk ü lö zh etetlen , v iszo n t az elm életi ész
v ilá g á b a n en n y ire nem n y erh et m egold ást, m ert o tt n in cs ta rta lm a , akkor v alah ol
m á su tt kell o tth o n o sn a k lennie. C sak egy ilyen hely v an , a g y a k o rla ti ész világa
az s a T. É . B . egyenesen ide v ezet á t.
*
A T . É . B . p ro b lém áit is a g y a k o rla ti ész a d ta f e l ; ez azt teszi, hogy az észre
nézve lényeges az, hogy m eg v aló su ljo n , m agát k ife jts e ; egész lénye éppen a
szü ntelen tev ék en y ség , az örökös fo rm álás (az inger átd olgo zása, — a z ért
m on d h atta B ő h m , hogy a szellem élete: a m aga lé té b en m ásnak lé té t k ife jezn i),
szintézisek végzése. E z t teszi az ész gy a k o rla tisá g a , a zért a g y a k o rla ti észé a
p rim átu s. A z észnek ez a g y a k o rla tisá g a K a n tra nézve n em csak elm életi m eg­
á lla p ítá s , h an em m ély élm ény v o l t ; m iko r a d ogm atiku s m eta fiz ik á b ó l k i­
á b rá n d u lt, az új m agyarázó g o n d o lato t a szellem iség au to n om iá já b ó l lá tta elő v il­
lanni s az au to n om szellem iség a la p té n y é b en v e te tte m eg új tá jék o zó d ása horgo­
n y á t. M ikor v ég ig ny om ozta a ta p a s z ta la t b első a lk a tá t és rá a k a d t, hogy ism ereti
v ilág át is m aga a lk o tja m eg m ag án ak a szellem , hogy o tt is ő az úr, m eg álla­
p íto tta ezzel, hogy k o rlá to k k özt él az ism erő szellem , m e rt tran scen d en s ism erete
nincs; de egyszersm ind egy ren d kívül nevezetes fig y e lm e z te té st is n y e r t : a
k o rlá t, m ely et az á llít a szellem elé, hogy m ást, m ag átó l idegent kell m egism ernie,
elesik , m iko r s a já t m agára fordul k ö z v etlen ü l. H a teh á t nem lehet m egism erni a
d olg ok at ö n m ag u k ban , m eg le h e t a m ag án v aló t ism erni a g y a k o rla ti észnek —
ön m agáb an : s ha a m eta fiz ik a az érzék fö lö tti v ilág , akkor az igazi m etafizik ai
v ilág o tt v an a g y a k o rla ti észben. A g y a k o rla ti ész m egv alósu lása pedig az erk ö l­
csiség, az erk ö lcsi v ilág ; i t t v an te h á t a m eta fiz ik a v ilág a s i t t v an h ely az ab szo­
lu tu m szám ára. M inthogy az a bszolutum , m in t lá ttu k , érték fo g alom , a m e ta ­
fizik ai v ilá g is lény eg ileg érték e lő k a teg ó riá n a k derül ki — s ezzel a m aga v ilág át
form áló logos életéb en új m ozzan athoz értü n k , ta p a sz ta la tá b a n új réteghez.
U gyan is m inőségileg m ás réteg az, m elyben a szellem iség közv etlen ü l m agát
ra g a d ja m eg. N em elm életi, sz a k ad o zo tt, discret v iszonyu lással tö rté n ik ez, hanem
k özv etlen összeforrás az, am ely az értelm i bizonyosságtól m inőségileg különbözőt
ád, eszköze a h i t ; értelem m el nem leh et ebbe a v ilág b a ju tn i, csak a h itte l; ész­
h itn e k , v a g y e r k ö lc s i h itn ek nevezi K a n t, m ert a m eg v aló su lt, azaz te lje se n g y a k o r­
la tiv á le tt ész az erkö lcsiség, és az erkö lcsiség v alóságáról, azaz az érték e k v aló sá­
gáról csa k ez az észhit b iz to síth a t.
E zzel azon ban k ib o n ta k o z o tt e lő ttü n k az ú t, am ely n yílegyenesen oda­
v ezet a v a llá s v ilá g á b a . M ielőtt rálépn én k, előre m eg m o n d h atju k , m it fog K a n t
r a jt a keresn i. A v a llá sra nézve is ez lesz a kérdése: a szellem iségnek m inő te v é ­
kenysége a v a llá s? A zaz itt se puszta lé le k ta n i em piriá t fogunk kap n i, i t t is a
q u a estio ju r is a kérd és. E z az értelm e a n n ak , hogy K a n t az ész v allá st a k a r ja m eg­

5 Az egészhez l. T . É . B . m a g y a r ford. 188. és köv.; P roleg o m en ák 1 3 . és 57. §. B ő h m :

Az E m b er és világa I. (D ia le k tik a .) E lőszó V ., 83 — 85. §.
6 B ő h m : A xiologia ( E . és V. I I I .) V I . fe je z e t.
12 Tankó Béla: Kant vallástana.

h atározn i. N em m in th a az észből ak arn á k io k o s k o d n i a v a llá s t. — K a n t, tu d ju k ,

e g y á lta lá n a ta p a sz ta la t filozofusa — és a S treit d er F a k u lt ä ten -b en m inden félre­
m a g y a rá z á st végleg le h etetlen n é t e t t . A m it K a n t a k ar, csupán ennyi: fölkeresni
a v a llá s tén y éb en is a lé te sítő e lő fe lté te le k e t; term észetes, hogy m indez a tiszta
ész h a tá r a in b elő l tö rté n h e tik , m e rt a tiszta észen K a n t a szellem iség legm agasabb
fu n k ció it é rti, tisz ta ész t e h á t = tiszta szellem iség. Az észvallás te h á t nem töb b
és nem k ev eseb b , m int a v a llá s lényegén ek m egism erése s a v a llá s ak k o r van
m a g y a rá z v a , a bizonyosság k érd ésében a v álasz ak k o r van m egadva, ha meg
lehet t u d n i: mi teszi valóság g á, azaz igazzá, a v a llá s lé lek ta n i t é n y e it ?
*
V ilágos, hogy ehhez a m unkához nagyon m ély v alláso s ta p a sz ta la to k
kellenek; k i m a g y a rá z h a tn á a v a llá s t, ha nem az, ak in ek kom oly v alláso s élm ényei
v a n n a k ? N evetségessé teszi m a g át, aki a zenéről a k ar beszélni s kiderül, hogy
nin cs m ás h ija , csakh ogy b o t-fü le v an . S a v allá s k iv é te l voln a? — K a n to t azzal
a k a rtá k illeték telen n e k k ik iá lta n i a v allá s m a g y arázatára, hogy ráo lv asták :
nem v o lt v allásos lélek , n ém ely ek szerin t egészen k o n k ré te : nem v o lt k ereszty én .7
M indennek pedig a k a n ti ta n o k v eszedelm ességét kellene igazolni.8 E g y ik olyan
igaz, m in t a m ásik , s a v ád ask od ó k igazságszeretetére éppen olyan jellem ző,
m in t tud om ányos érzék ü k re, azaz, teh át a v allá s m iv o lta irá n ti érzékükre.
A té n y az, hogy K a n t m élyen v alláso s kedély v o lt s élete végéig az m arad t.
V allásos le lk ülete c sirá it a legszeretőbb gond, a legszeretőbb édesanya gon d ja
v irá g o z ta tta k i, „k eg y es ta n o k és erényes péld aad ás á lt a l” , am in t K a n t m o n d ja,
m eg azzal, hogy a term észet jelen ség eiben Isten m ű v eit m u to g a tta meg neki.
Szülei életéb en , a család i k örben a pietizm us élő v a lláso sság án ak legszebb m eg­
te stesü lé sét lá tta s m ik or késő öregségében is h ó d o lattal em lék ezett m eg a
pietizm usról, n em csak tö rté n e ti em lék v o lt az, hanem szem élyes élm ény, hogy neki
m ag án ak is m eg ad ta a legnagyobb jó t , am it szüleiben csod ált: a b első b é k é t,
n yu g od tság ot és z a v a rta la n derüt. H a azonban v a la k i a m isztiku s b első séget, vagy
a belső ség m isz tik u m á t m o n d ja a v a llá s legfőbb jelle m é n e k , ezt is m e g ta lá lja
K a n tb a n . K i b eszélt m élyebb, á h íta to sa b b tisz te le tte l arról a m isztikus egységről,
m ely az ész lé n y e k et egy tito k z a to s co rp u s m y sticu m b a eg y esíti? K a n t nagyon
is jó l tu d ta érték e ln i, m e rt á té lte , a szem élyes élm ény szen t m isztériu m át, m ikor
az em ber k özv etlen ü l érzi Isten je le n lé té t, — éppen a z ért tu d ta , hogy egyebütt és
m á sk én t a z tá n nincs h elyén a m isztiku m ; pl. tu d om án y b an , v ag y ha in tézm é­
nyesen a k a r já k term eln i. A v a lláso s b elsőség abszolut tisztaság a nem tű r m eg
sem m i m esterk ed ést, sem m esterk ed ő t a lélek s az Isten k ö z ö t t : a le g jo b b akarón k
is csak a küszöbig v ih e t, o tt b en n t egy m agasab b V alaki v ár találk o zó ra.
E z az a la p h a n g u la t u ra lk o d ik K a n t egész élete m űvén s aki a csillagos
égre és az erk ö lcsi tö rv én y re azzal az á h íta tta l tu d o tt nézni, m in t ő, nem te tt-e
őszin tébb és m egb ízh atób b v allo m ást a legm agasabbren d ű v allásosság ról, m int
a k en etes szavak b árm ily en elborító á ra d a ta ? Mindig közv etlen szem élyes v iszo n y ­
b a n érezte m a g á t az Isten n el; te h á t sohase félt a h a lá lt ó l; m indig m eg m arad t
érzéke a titk o k irá n t, m ely ek et csa k gyerm eki szem ek tu d n ak m eglátn i.
É le te a lko n y án tö r té n t, hogy egy fecsk ep ár neh án y fió k á já t ön kén t dobta
ki a fészek bő l, hogy a tö b b it tá p lálh assa; h a n g já b a n az á h íta t u tá n o z h a ta tla n
kifejezésév el m on d ta ism erősein ek — tu d ó sít W asian sk i, m eg h itt b a r á tja —:
„ i t t m eg állo tt az eszem , itt nem v o lt m it ten n i, m int leboru ln i és im ád ko zn i” .
S a k ik n e k életberend ezése csak u g y an olyan v o lt , am ilyen n ek m ég 1 7 68-b an H er­
dernek ír ja : „épp en ellen téte a n n a k , am iről a m isztik u sok álm od nak” , lelke m élyén

7 U p h u es G ossw in : G esch ich t e der P h ilos. als E rk e n n tris k ritik . 161.

8 E z az a la p h a n g ja az A u g u st D e n e ffe , S . J . k ön y v én ek : K a n t u . d ie k a th o lis c h e
W a h rh eit. F re ib u rg, 1 9 2 2 .
T ankó B é la : K an t vallástana . 13

v alláso sab b v o lt, m in t sok m isztik u s, m ert egy szent tito k zato sság á ra d a tá b a n
érezte m ag át.
H anem eg y h á z ia s b izon y ára so k k al k ev ésbb é v o lt K a n t. A középiskolai
évek száraz és m ech an iku s o rth o d o x iá ja , m ely et végig k e lle tt szenvednie a kol­
légiu m ban s am elyre, m in t v a la m i b ö rtö n re gondolt vissza ő is, tá rsa i is, nem
v o lt a lk a lm a s a rra , hogy lelk esed ést ö n tsön b e lé je irá n ta .
A K a n t v a llá so ssá g á n a k leg főbb je lle m e pedig az, hogy p r a k tik u s erő: nem
k o n tem p la tiv é le t, h an em szü n telen cselek v és; v ilág form áló erő, m ert a legere­
d etib b , leg k özv etlen eb b és legd rágább v aló ság u n k at fo rm á lja : a s a já t m agunk
belső v i l á g á t ; a n n álfo g v a az é le tfo ly ta tá sb a n n y ila tk o z ik m eg: a v a llá s az Isten
erk ö lcsi szo lg álata.
E z ek b ő l a jellem v o n á so k b ó l azon ban m ost m ár a K a n t v a llá s m a g y a rá z a ­
tá n a k je lle m é t is m eg le h e t érten i. M indenek e lő tt n em lep h et m eg, hogy ezt a
m a g y a rá z a to t n em csak a k ülönleg erre szán t m űben kell keresn ü n k, a R elig io n
in n erh a lb d e r G renzen d e r bloszen V ern u n t-b a n, hanem a n ag y , alap v ető m űvek­
ben is, m e rt v alam en n y i egy közös és azonos alap élm én y h a jtá s a . K a n t tö b b lelki
krizist élt á t ; 9 in d ító o k u k értelm i v o l t : csalód ás a régi m e ta fiz ik á b a n , de am ely
egész v ilá g k ép ét s ezzel egész éle tfe lfo g á sá t m eg ren d ítette s m ár-m ár skepsisbe
v itte . A rom ok közül a g y a k o rla ti ész, az erkö lcsi szellem m éltó ság án ak rom ol­
h a ta tla n v alósága m ag aso d o tt fel e lő tte , — egy v ilág , am ely nem függ az
értelem szű k és b iz o n y ta la n tö p ren g éseitő l, h an em k özv etlen ü l bizonyos és b izo­
n y osság át belesugározza az értelm i v ilág k ép b e is; olyan bizonyosság az, am ely
m ás m inőségű, m in t az értelm i tu d á sé és m egelőzi a z t : a h it v ilá g a .
Igy leh et é rten i, hogy K a n t egész életm ű v e en n ek az ala p v ető élm énynek
m a g y a rá z a ta , hogy a T . É . B . nem a k a r eg y e b et, m in t a szabad ság ot m egm enteni,
hogy a K a n t legutolsó g on d olata is (az Opus postu m um ) a term észet és sz a b a d sá g
egyeztetése és hogy — am az em lékezetes szav ak sz e rin t10 — m eg k e lle tt törn ie a
tu d á si, hogy h ely et c sin á ljo n a h itn ek . A b ám u lato s elm em u n ka, m ely et a tudás
vag y ism eret bizon y osság án ak kérd ésére fo rd íto tt, a z ért k e lle tt, m ert az a leg­
főb b kérdés v á r t m egold ást: m it kell cselekednem , m it szabad rem élnem ? E z e k ­
nek fü g gvénye am az; ez a g y a k o rla ti érd ek k ö v eteli a v álaszt arra: m ilyen h á t
ez a v ilág és m it le h e t tud n i róla, m ert a n n a k a g y a k o rla ti észnek nem közöm bös,
hogy m ilyen v á la sz t k ap arra: m it rem élh et, ha — lényegéhez h íven — cse­
lekszi, a m it ön m ag áért kell ten n ie, a tisz ta szellem iség szo lg álatát? — Most
m ár ism erjü k a v a llá s m a g y a rá z a tá n a k elő fö lté te le it és k e re te it, m ost m ár k ön y­
nyen tá jé k o z ó d h a tu n k a fő b b rész letek re nézve.
*
Jó v a l a z e lő tt, hogy a T . É . B .-á h o z fo g o tt v o ln a , m ár véglegesen tis z tá z o tt
K a n t egy nevezetes té n y t, m ely aztán egész v alláso s elm élete eg y ik alapgondolata
m arad . Már 1 7 6 3 -b a n , Isten tétele b iz o n y ítá s á n a k egyetlen lehetséges a la p já r ó l elm él­
kedve, b á r gondolkozása m ég a hagyom án yos v ág án y ok on já r s a régi m eta fiz ik o-
theologiai sp eku láció szellem ében él, a tan u lm án y v égén egy m eglepő új gon­
d o la tta l je lz i, hogy m indez m ár nem elég íti ki; a z t m o n d ja: m ú lh a ta tla n u l szü k­
séges, hogy Isten létéről m eg leg y ü n k győződve, d e nem oly an szü kséges, hogy be is
a k a r ju k b iz o n y íta n i Isten lételét. E z a té te l n em csak egy elm életi érdekű m eg­
á lla p ítá s, m ély lelk i élm ény á té lé sé t fejez i ki, — azért té r vissza a K a n t egész
rendszeres v ilá g m a g y a rá z a tá b a n , m in t alap v ető tén y s a z ért szentel a T . É . B .-
b a n a kérdésnek olyan b eh ató és részletes v izsg álato t; i t t a d ja részletes és elvileg
végleges m a g y a rá z a tá t a n n ak , hogy m iért n em lehet b izo n y ítan i Isten lé te ié t
9 L eggondosabb elem zéssel tá rja fel ezek genezisét és exodu sát H eller Jo s e f: K a n t’s
P e rső n lich k eit u. L eb en . V ersuch ein er C h a ra k te ristik . B e rlin , P an V erlag s, 1924. F őleg
57 és köv. l .
10 T . É . B .: Előszó.
 14 Tankó B é l a : K ant vallástana.

— ez a kérd és n eg ativ ta n u lsá g a — és a zu tán , hogy mi az Isten -eszm e igazi sze­

repe és jelen tő ség e az em beri lélek életéb en , ez a pozitiv tan u lság .
N em le h e t pedig az Iste n lé te ié t b iz o n y íta n i a z ért, m e rt ak á rm ely ik b izo­
n y ítá si m ód, a k á r az, a m ely ik a v ilág végső o k á t keresi (a kosm ologiai), a k á r az,
a m ely ik a v ilá g b á m u la to s célszerű összefüggéséből indul ki (a te le o logiai vagy
fizik o-th eolo g iai), egy a la p v ető tév ed ésb ől, egy proton pseudosból indul ki, am ely
o tt lap p an g a n n ak a b iz o n y ítá si m ód n ak érv eléséb en , am ely n élk ü l ezek nem
érn ek célhoz, t. i. az on tolog ia i érv b en . E z a tév ed és az, hogy a lé te z ést — ki
leh et okoskod n i, h o lo tt a lé te t c sa k ta p a sz ta ln i le h e t. A tév ed ést a gondolkozás­
n a k egy igen tanu lságos m egcsuszam lása okozza, m ely et egy u ralkod ó, de ön­
tu d a tla n h a ta lo m n a k n yom ása idéz elő, am ely nem egyszer illeték telen m eg­
á lla p ítá so k ra k én y szeríti az elm életi é s z t : ez az érték elő tudat. K én yszerű dolog
u gyanis az, hogy az elm e tö b b re becsü li az álta lá n o st, azt, am i a sok egyes dolog­
b a n közös, hiszen éppen az á lta lá n o s seg ít m egérteni a tem érd ek egyes dolgot,
enélkül nem tu d n ók összefoglalni a szétszakadozó egyes b en y o m áso k at s e l­
b o rítn a a p u sz ta érzék i em piria á rad ása.
De a z tá n , nem eszm élve rá, hogy é p p e n c s a k az érték elő tu d at tesz k ü lö m b ­
séget a közönséges ta p a sz ta la tb a n eg y form án ben n e levő általán o s és egyes k ö zt
— hiszen m in d a k ettő értelm i k a teg ó ria —, az á lta lá n o st v aló sá g o sa b b létezőn ek is
t a r t ja a k ritik a ila g nem reflek tá ló elm e, m in t az egyest, létezőbbn ek s így észre­
vétlenü l tu la jd o n sá g o t csin ál a létezésb ől, am ely et fokozni le h e t : am in t egyik
dolog feh éreb b , v ag y sú ly o sabb , m in t a m ásik, éppúgy leh et létezőb b is. S csak
így le h e te tt o d a ju tn i, hogy teh át az á lta lá n o st, m in t leglényegesebb v aló t, a leg­
te lje s e b b létező n ek is m o n d já k , egyszóval, így le h e te tt arra a gon d olatra ju tn i,
hogy a lé te z ést ki leh et k ö v etk ez tetn i.
S pedig ez az, a m it nem szabad tenni, m ert a lé te zést csak h atásáb ó l lehet
m eg á lla p íta n i, azaz: ta p a s z ta ln i k ell, a m it érzéki és értelm i tén yezők összefonó­
d ásán ak á t nem hágható tö rv én y e szabályoz. A K a n t jó ízű példá ja a híres 100
tallérról tisz tá n m u ta tja a t é n y t : az a száz tallér, m ely et elg on d olok, egy h ajszál­
n y iv al sem ta rta lm a z k ev eseb b et, m in t az, am ely et a tenyerem re v eszek (ha v an ),
épen csa k a b b a n v a n kü lön b ség : a m azt gondolom , ez t tap asztalo m . S a z ért, fá jd a ­
lom , az Isten létéhez sem leh et ily elm életi m ódon e lju tn i, az em b eri értelem erre
egyszerű en n in cs k é p esítv e s az egyetlen, a m it ebben a k érd ésb en tehet, ép en az, hogy
ezt a tényt b e lá s s a és k im o n d ja , h a e g y á lta lá n igaz m egold ást azaz, a lélek v a llá ­
sos tev ék en y ség én ek eleve elren d elt törv én yszerű ségét k ifejező k ép et ak ar n yern i.
M ert ez a n eg a tiv tan u lság nem az u tolsó szó, s a legnagyobb tév ed és voln a
azt hinni, hogy m ost m ár el v a n m etszve az Iste n gon d olatán ak gyökere a lé­
lek ben vagy tá n épen ki is v an irtv a belőle a v allásosság, csak azért, m ert Isten
lé té t nem leh et b iz o n y íta n i. S ő t csak m o st van leh ető v é tév e az Isten eszme
m egértése. A T . É . B . ez eszm e elm életi szerepének és jelen tő ség é n ek m a g y a rá z a tá t
a d ja : elm életi te k in te tb e n az Isten -eszm e szerepe az, hogy a v ilág m ag y arázatb an
összefonódó rendező fo g a lm a k a t a legvégső egységbe s ű r í t i ; am it az érzéki ad a­
to k b ó l az értelem a m aga k a teg ó riá iv a l e g y e s íte tt s am iv é ezt az ész a lélek és
v ilá g eszm éivel m ár összefoglalt, a z t a legm agasabb egységbe em eli s az értelem
szám ára te lje se n átsu gározza jelen té ssel az Isten eszm éje.
De h á t v allásos te k in te tb e n ? V esz tett-e ta lá n v a la m it v allásos je le n tő sé ­
géből az Isten go n d o lata, csa k azért, m ert nem leh et az Isten lé te ié t b izo n y ítan i?
E llen kezőleg, m ost n y erte vissza igazi v alláso s jelen tő ség é n ek m egértésére a le­
h etőség et és ezzel a v a llá s g y a k o rla ti m egélésére is, m ikor K a n t — ez eg y ik leg­
n agyobb t e tte — fe lsz a b a d íto tta a v allásos ö n tu d a to t a ttó l a lid ércn yom ástól,
hogy v a llá so s cs a k úgy lehet, h a n eh á n y értelm i tétel igaz, v ag y is, hogy le g életb ev á­
góbb lé tfu n k c ió ja nehány elm életi té te l elfogad ásától függ. A K a n t tisztázó
m u n k á já n a k óriási nyeresége az, hogy k im u ta tta , hogy a v allá so ssá g — h ála
Isten nek — nem úgy van a lk o tv a , hogy csak az Isten -eszm én ek m egfelelő lé t
T ankó Béla: Kant vallástana . 15

b izo n y ítá sa esetén legyen igazsága. A z ért abszolu te szükséges, hogy m eg legyünk
győződve Isten lé te ié rő l, de épen nem az, hogy be is a k a rju k b izo n y ítn i lé té t. A
K a n t k r itik á já n a k első n ag y, felszab ad ító h a tá s a az, hogy a v alláso s tu d a t fe l­
ism erh ette , hogy ere je és szabad sága m á su tt v a n , nem az elm életi ész te r ü le té n ;
az Isten -eszm e ide is átsu g á rz ik , de ered ete és z e n itje m á su tt v a n . E z a m á su tt
csa k egy h elyen keresh ető: a g y a k o rla ti észben . S ez a K a n t v a llá sta n á n a k pozi­
ti v , k ife jtő részébe visz á t.
*
M it je le n t a g y a k o rla ti ész, azaz, az ész g y a k o rla tisá g a , m ár tu d ju k . Az
ész, v agy is a szellem iség lényege a szü n telen tev ék en y ség , a form áló szintézis,
m elly el az ism ereti v ilá g b a n a m aga ta p a s z ta la ta tá rg y a it m eg fo rm álja s azért
m egism eri, m ert m aga fo rm á lta . M ár az elm életi ész is a szellem a u to n om iá já t
éli s a tran scen d en ta lis filozófia tö rtén elm i je le n tő sé g e épen az, hogy ezen
a u to n om ia tö rv én y ein ek fe lk u ta tá s á t p ro k la m á lta és m egkezdte. De ezt az
a u to n om iá t a le g tisz tá b b a n o tt lá th a tju k érv én yesü lni, ahol a szellem iség k ö zv et­
lenül ö n m ag át fo rm á lja s te h á t v a ló s ítja m e g : az erkölcsi cselek v ésb en . A szel­
lem iség re a litá s á t az ism eretb en s íg y az elm életi ész v ilág áb an is m egism erh et­
jü k , hiszen a szellem iség, a logos a πρότερον τή φύσεὶ a ta p a sz ta la t s z á m á ra ;
de igazi m eg n y ilatk o zása az erkölcsiség, m ert ez nem egyéb, m in t a szellem ön­
tu d ato s és ö n k én tes, azaz te h á t szabad engedelm ességgel való törekv ése a s a já t
m aga m eg v a ló sítá sá ra . A szellem iség m in tegy lé tfe lté te lt á llít ja az em ber elé a
m aga tisz ta szellem i m iv olta é r v é n y e s íté s é t; ez a k a teg o rik u s im p erativ u s, az
egyetlen fö lté te le n k ell, a tö b b i m ind csupán f ö lté te le s : ha ezt m eg azt akarod,
így m eg így k ell ten ned . A szellem iség ab szolú t becsű v aló ság án ak érv én yesítése
az eg y etlen , am i nem tű r fe lté te lt, a lk u t, k ib ú v ó t. E n n e k a k e lln ek k ö v etése az
erkölcsiség. L eh et, hogy a v alóság ban soha senki sem v a ló s ítja m eg, de a csele­
k ed et c sa k an n yira erk ö lcsö s, am en n yire m egvalósul b enne ez a k ell, ha csak az
elszán tság sík já b a n is: az érzü let belső s ík já b a n s a cseleked et fogyatéko ssága
sem m it se vesz el az erk ö lcsi tö rv én y abszolu t é rv é n y é b ő l; az ész au to n ó m iája
azért, m in t egy végső szent bizonyosság és re a litá s o tt v an az ön tu d at tén y ei közt,
olyan m élyen, hogy K a n t nem tud m ás m a g y a rá z a to t szám ára, m in t hogy az
em ber in tellig ib ilis jellem e id őtlen ü l, szabad on v á la s z tja m ag án ak ezt az elv et,
am iben a P la t on m ély értelm ű m ith o sz á n ak filozófiai p árh u zam át v a n jo g u n k
látn i, csak nem a Schop en hau er m eta fiz ik a i félrem ag y arázásáv al.
Az erkölcsiség v ilág áb an te h á t egy felséges re a litá s b irto k á b a n tu d ja
m agát az ö n tu d a t, a szellem iség m aga az. I tt v an an n álfogv a igazán — s csa k it t
v an értelm e a m agán való g o n d o latán ak ; ez az eg y etlen h ely, ahol az ö n tu d at
közvetlenü l ism erh eti m eg, am i vele szem be á ll, am ilyen ön m agában s ezért az
erkölcsiség, v ag y is a g y a k o rla ti ész v ilág a az igazi m etafizik ai v ilág: érzékfölö tti
v ilág ez, de re a litá sa b iz to sa b b , m in t a ta p a sz ta la té , m ert a szellem iség, m ely az
erkö lcsi te ttb e n ön m ag át közv etlen ü l f e jt i k i, „ á ll ít ja ” , érv én y esíti, a ta p a sz ta ­
lást is létesítő rea litá s.
E n n e k a v aló ság n ak m egragad ására, a v ele v aló összeforrásra m ás eszköze
v an az ö n tu d a tn a k , m in t a tu d ás; az észh it az. É sz h it: ez a zt teszi, hogy az ész
fu n k ció ja a h it, nem v alam ely m ás, n eta lán alsóbb rendűnek kép zelhető lelki
tényezőé; az észnek, azaz a szellem iségnek épen olyan lényeges fu n k c ió ja a h it,
m in t a tu d ás; a h it te h á t nem k iseb b fokú tu d ás, nem b izo n y talan ab b v alam i;
a h itbizon y osság a legvéglegesebb, m ert a h it a szellem iségnek s a já t m agával
v aló összeforrása. A zért se m m i se áll a hívő ö n tu d a t és tá rg y a közé, m e rt tárg y a
a szellem iség re a litá sa , m aga a szellem iség; azért sohase v ag y u n k an n yira szel­
lem iek, m in t m ik o r h is z ü n k ; a z ért a h it a szellem iség örök fo rrásaib ó l való m eg­
ú ju lá s , — a h eg y ek et m ozgató h it, m elyből egy m u stárm ag nyi elég: en n ek a
h itn ek , az evangélium i h itn ek a lk a tá t és tö rv é n y e it tá r ja fel K a n t, olyan m élyre:
az evangélium i h itta p a sz ta la t m élységéig h atol le a s a já t élm énye. N em ö n áltatás
 16 Tankó Béla: Kant vallástana.

a h it, nem s u b je k tiv ig azn ak ta r tá s ; a k i hinni tud olyan h itte l, am i érdem es

erre a n év re, — m ikor hiszü nk lá th a ta tla n dolgok b izon yosságáb an, a szeretet
v ilággyőző h a ta lm á b a n , az igazság v ilág ítélő ere jéb e n , — m ikor hiszünk Isten b en ,
egy felséges re a litá sb a horgonyzódunk b elé, ezen nyugszik az ész h it egész v ilág a,
ez a szellem re a litá sa . N em v a lam i elm életi m eg állap ítással ju tu n k hozzá, köz­
v etlen bizon yossággal fo rru n k össze vele; ez az észhit bizonyossággá. A jó n a k
m inden ellen in sta n ciá n tú l sugárzó fen n ségében c sa k hinni le h e t, o tt sem m iféle
tud ás se s e g í t ; Iste n nem tu d ás tá rg y a , Isten b en csa k hinni le h e t.
M indezt szem e lő tt k ell ta rta n u n k , h a nem a k a rju k v ig asztalan u l félre­
érten i a K a n t v a llá s ta n á t s nem a k a ru n k ab b a a h ib áb a esni, hogy u tán a m on d ju k
a csúfond áros H ein én ek — ah ogy pedig u tá n a m o n d ták so k a n , m ég doktorok
is, — hogy K a n t szépen visszavette a G y a k o rla ti É sz B ír á la t á b a n , a m it „ k ik ü szö ­
b ö lt” a T . É . B .-b a n : Iste n t és a h a lh a ta tla n sá g o t. V isszav ette! Sohasem is akart
nélküle élni; egész filo z ó fiá ja nem egyéb, m in t az észnek erre a leglényegesebb
g y a k o rla ti kérd ésére a d o tt felelet: m it kell cseleked n i, m it szabad rem élni?
N em v isszav étel, a m it K a n t végez, hanem rendszeres v álasz arra a kérdésre:
m i a v a llá s lényeges m iv o lta ?
*

A v a llá s lényegéhez — ez az eddigi elem zés tan u lság a — az erkö lcsi ö n tu d at

ta p a sz ta la ta i v iszik K a n to t, a szellem iség m éltó ság án ak és abszolu t értékén ek
v a ló sá g a — és v a ló sá g á n a k é rté k e . L é le k ta n ila g , igen jó l tu d ja K a n t, egy g y ö t­
relm es h ián y érzése fa k a s z tja a v a llá s t, az em b er teh etetlen ség én ek , végességének
ta p a sz ta la ta ; eb ből a kínzó álla p o tb ó l v aló szabad ulás v ág y a a v allás lélek tan i
c sirá ja ; a váltság v á g y a m inden v allás lé le k ta n i eredő fo rrá sa s azért m inden
v a llá s v á ltsá g -v a llá s. A zonban az óriás kü lön b séget a v a llá so k k ö z t az teszi, hogy
m itő l a k a r és tud m eg v á lta n i: m inő h iá n y t p ótoln i, m inő v aló ság o t biztosítn i?
A z érzék i em ber v a llá sa egész érzéki m iv o ltá t a k a r ja átm en te n i a p u sztu lás e
v ilág ából egy m arad an d ób a, reán ézv e a v a llá s az em ber egész érzéki v alóságán ak
k on zerv álása és az Iste n szerepe az, hogy b iz to sítsa azt a kon zerv álód ást. N incs
m iért p éld á k a t hozni fel e t ipu sra, am ely uralkodó m ég az olyan k éső i történ elm i
a la k u lá so k b a n is, m in t a M oham m ed v allá sa ; de f e l-fe ltű n ik a legm agasabb
rendű v a llá so k k ö v ető ib en is: a hányszor az im ádság Iste n t a k a rja m egv áltoz­
ta tn i s a cseleked et vagy az ige m ágikus h a tá sá b a n b ízik v a la k i: ez az érzéki
fo k ü tk ö z ik ki a vallásosság bó l.
K a n tr a n ézve azon ban nincs a világon term észeteseb b dolog, m in t hogy
az egész világon , de m ég azon kív ü l is, egyetlen egy v a la m i v a n , am i érdem es arra,
hogy b iz to sítv a tu d ju k v a ló sá g át és ez a szellem és hogy egyetlen egy v a la m it
ta lá l az Iste n érd em esnek a rra , hogy m egv áltso n tőle: ez a bűn . A v a llá s lélek tan i
fo rm á ib a n lefolyó éle tfo ly a m a tn a k az ád érték es ta r ta lm a t azaz, a v a llá s nevére
c sa k az érdem es, a m ely ik a szellem iség e v ilá g á t a k a r ja és tu d ja a m aga h ite tá r ­
g yául s az észv allás, v ag y is a v allá s lényege a b b a n v a n , hogy az erkölcsiségben
m egn y ilatk ozó szellem iségben hiszünk. A m íg ide nem érik a v alláso s tu d at,
c sa k á lp ó tlé k á t b ir ja a v a llá sn a k . V iszont, az erkö lcsi életf o ly ta tá s, az erk ö lcsi
v ilág gal való összeforrás m á r egyszersm ind v allásos is; s v allásossá m agasztosul
a v ilág felfog ás a z á lta l, hogy a m aga abszolu t fennségéről az erk ö lcsi ta p a sz ta ­
la tb a n m egbizon yosod ott szellem iség m ost m ár en n ek az ab szolú t értékű v alóság­
n ak szem p o n tjáb ó l nézi a v ilág ot. A k k or am a közv etlen bizonyosság b iz to sító
szálai b elefonód nak az egész világkép h áló zatáb a; am ilyen bizonyos a szellem
re a litá sa , m elyet az erkölcsiségben á télü n k , éppen olyan bizonyos,” hogy a v ilág ­
ban érv én yesü lnie is kell; te h á t, hogy k ell lennie egy fö lén yn ek, aki b iz to s ítja
m egv aló su lását s ezzel az erény és bold ogság ö sszh an g ját. B izo n yo sság e z : az
észh ittel elérh ető bizonyosság s m ár tu d ju k , hogy ennél nincs erő seb b és szilár­
d abb bizonyosság, csa k nem szabad összezavarni a h it term észe té t a tu d ásév al.
Tankó B éla: K ant vallástana. 17

E b izon yosság term ész e té t szem e lő tt ta r tv a , é r tjü k m eg, hogy m it je le n t az,

m ikor K a n t az ész p o s z tu la tu m á n a k m on d ta Is te n t.
E b b e n re tte n e te s dolgot sz o k ta k lá tn i: le sz á llítá sá t a v a llá s életbev ág ó
k o m o ly ság án ak , értelm i já t é k o t az Isten n ev év el. C saku gyan, nem ellenm ond ás-e
m in d azzal, a m it K a n t a v a llá s m éltóság áról m ond? N em , h an em az eg y etlen
lehetséges m a g y a rá z a ta az Isten -eszm én ek , am ely m éltó a szellem i v allá s m agas­
ságához és a tu d om án yos lelkiism er e t őszinteségéhez. M ert a p osztu latu m nem
egyéni jó te ts z é s , nem szeszélyek leg y ez g ető je, nem egyéni k ív á n sá g o k a t a k ar
b iz to síta n i, am i, igen, le a la cso n y ítn á Iste n t am a W u n schw esen a la n ta s sz in tjére,
ahová F e u er b a c h csak u gy an lesü ly esz tette — nem eszm élve rá, hogy K a n t előre
m eg sem m isítette ezt a torzkép ződ m én y t, éppen a po sztu látu m gon d olatáv al.
M ert a köv etelm én y a z t teszi, hogy a szellem a lk a tá b a n éppen úgy benne
v an az a kényszerűség, hogy a v ilá g o t ab ból a szem p ontból nézze, hogy az az
Isten gondviselésének tá rg y a , m in t az, hogy bizonyos szám ú éterrezgést piros
színnek értelm ezzen . S a m in t lá tá si tev ék en y ség e ak k o r te lje se d ik m eg, ha azt
az á tértelm ez é st elvégzi, úgy a világhoz v aló végső v iszo n yu lása ak k o r, ha ezt a
köv etelm én y t k ie lé g ít i: ha m egn yu gszik Isten b en s te h á t úgy tu d ja nézni a v ilá ­
g o t, m in th a ( a ls o b , in s ta r ) Isten m űve v o ln a, azaz úgy, m in t Isten m ű v ét (in sta r).
E z a m élységes értelm e a n n ak , hogy csa k ak k o r te lje s az ö n tu d a t élete, ha oda­
ju t , hogy k ö v e te lje az Is te n t: hogy a k k o r v a lóság n e k i Isten , m ik o r k ö v eteln i tu d ja.
E z a m eglepő gon d olat összefügg K a n t lán g elm éjű ta n á n a k azzal az ered­
m én yév el, hogy a szellem m aga a lk o tja m eg a m aga tá rg y á t. É p p en ezzel m u ta tta
fe l K a n t a szellem m inden fu n k c ió já n a k a u to n ó m iá já t: a v a llá s é t is. A v allás
nem egyszerűen egy d arab erk ö lcs, új v iszo nyu lási m ódot f e jt ki benne az ön ­
tu d a t, v ag y a szellem iség; te h á t új form áló fu n k ció k érv én yesü ln ek b en ne, te h á t
új tá r g y a t form ál: a v ilá g n a k új szem pontból v aló k ép ét. Az erk ö lcsi ta p a sz ta la t
csa k az in d ító ok , a m otiv u m , m in t a szobor lá tv á n y a az e s z tétik a i tá rg y m eg­
alk o tásáh o z. De m in t az e s z tétik a i ö n tu d a t m aga a lk o tja m eg a m aga tá rg y á t,
egy tisz ta je le n tő k ép et, a tisz ta je le n é st, ,,a v aló n ak égi m á ssá t” , úgy a lk o tja
m eg a v a llá so s ö n tu d a t a m aga tá rg y á t s am in t h iáb a téved p illan tásom a leg fel­
ségesebb m űrem ekre, ha nincs m eg b en nem , v a g y nincs k ife jlesz tv e a k ép es­
ség, érd ek n élkü l elm erülni a tisz ta jelen ésb e, vagy ha gond, vagy rém ü let, vagy
szenvedés le fo g ja az esz tétik a i ö n tu d a t tev ék en y ség eit, úgy h iáb a szem lélem a
m in d en séget, nem találo m benne az Iste n t, am íg nem köv eteli belü lről egy döntő
élm ény: az Isten csa k an n a k v alóság, ak i k ö v eteln i tu d ja ; m ih ely t így szólal meg
b enne a p o sztu latu m , egyszerre v alóság az Isten , a d d ig n em az. A ddig csa k a
L a p la c e őszinte m on d ásán ak v a n helye, am ikor k érd ezték , m iért nem h aszn álta az
Iste n fo g a lm á t a M é c a n iq u e céleste-ben? — ,,m e rt nincs szükségem erre a
h ip o th ézisre” . Igen , addig n in cs az em bern ek m ó d ja olyan v iszonyba ju tn i a
v ilág g al, hogy Iste n t v aló ság n ak érezze, addig a ken etes bőbeszédűség egész
zu h atag a se ad kezességet arról, hogy az illető n ek v alóság-e Isten , nem pedig
— m ankó v a g y b á lv á n y . V alóság lesz a b b an a percb en , de addig nem , m ikor
p o sz tu lá lja Is te n t. E z a szem élyes és a z ért élő v alláso s élm én y t term elő v allásos
viszonyu lás tan u lság a az Isten rea litá sa kérd ésében.
S így é rth e tő , hogy Isten lé te le és m iv o lta kérd ésében nem d ön th et az elm é­
le ti ész, m ert nincs rá k ép esítv e, hogy m egm on d ja: m i az Isten értelm i k a te g o­
riá n k v ilá g á b a n ? De m eg tu d ja m ondani a g y a k o rla ti ész, m ég pedig m inden szív ­
n ek , a legegyszerűbbnek is, hogy m it je le n t n ekü nk az Isten g y a k o rla tila g : b ék es­
ség et, b iz a lm a t, erő t. E z t a gyerm ek is m egérti s a v ilág bölcse se é rt m eg
tö b b e t. De a filozófián ak éppen az a k irá ly i k iv á ltsá g a v a n , hogy ezt a vég­
telen ü l egyszerű té n y t és en n ek a v alláso s ö n tu d a tb a n fu n d ált tö rv é n y e it fel­
tá r ja , hogy aki fu t is lássa és ne h om ály o sítsa el — ig azo latlan m ag y arázato k
ködével.
T o v á b b á érth ető , am iben szintén rém ületes dolgot szeret látn i a rém ül­
2
18 Tankó Béla: Kant vallástana.

döző k o rlá to ltsá g , hogy a v a l l á s : k ö telesség ein k isten i p aran csu l való elfo­
g ad ása. L e sz á llítá sa ez ta lá n a v a llá s érték é n e k ? E llen k ező leg , fölem elése
a tisz ta szellem iség örök érv én yű v ilá g á b a . A lé lek tan ilag m in d en ü tt azonos
m o tiv um : a lé tfe n n ta rtá s i fu n kció a z á lta l nem esül szellem i érték ű v é, hogy a
szellem iség é le tso rsá t tu d ja d ön tőn ek a v ilág és az em ber élete b e c s lé s é b e n ;
en n ek pedig k özv etlen ta p a s z ta la ta az erk ö lcsi ta p a sz ta la t. Az erk ö lcsiség en n él­
fo g v a egy szem p ontból m egelőzi a v a llá s t, m ert a m o tív u m o t a d ja — igaz, hogy
csa k a legm agasabb fejlő d ési fok o n , de csa k ez áll a K a n t szem ei e lő tt — a h it
s z á m á r a ; m ásfelől azon ban a v a llá s, azaz a h it fu n k ció ja a m élyebb , m ert a
szellem egész v ilá g á v a l v aló összeforrásunk eg y á lta lá b a n a h it, az észhit m üve,
m ert a h it az eg y etlen eszköz a szellem iség jelen tő ség é n ek és kozm ikus v aló ­
ság á n a k m eg rag ad ására.
I gy le h e t érten i v ég re, hogy m iért az ész dolga a v a llá s (R elig ion ist eine
V ern u n ftsach e). A v a llá s az ész ügye: ez a sokszor fé lre c sa v a rt gon d olat a zt teszi,
hogy az ész, azaz, m ár tu d ju k : a szellem iség lényegéhez oly lé tfeltételsze rű en
ta rto z ik hozzá a v a llá s, hogy a szellem iség élete, azaz g y ak o rlatiság a csonka
m arad , am íg a v a llá so s viszonyu lás te lje ssé nem teszi.
*
S éppen olyan term észetesen é r tjü k ezek u tá n , hogy a v a llá s az em ber
szü n telen elbelsőü lése, m ert a m ind te lje se b b b elen öv és a szellem iségbe. Igen,
m e rt a h itb ő l való é let a leg fo k o zo ttab b és le g tö m ö rü lteb b , te h á t legbelsőségesebb
szellem i é let, m e rt a h it a k o n c e n trá lt lelkiség. É p p en ezért szü netlen cselekvése
is a szellem iségnek s a n élk ü l, hogy egyes cselek ed etek re szám ítn a, a v allá s a sz ü n e t­
len c se le k v é sb e n : Isten a k a ra tá n a k te lje síté sé b e n lefolyó éle t és K a n t nem fárad
bele an n a k m eg értetéséb e, hogy az észvallás v agyis ez a tisz ta szellem i v allá s az
eg y etlen , m ely erre a n év re érdem es és Isten hez m éltó . A. v allás an n álf ogva az
örökös tev ék en y ség , am ely „félelem m el és re tte g é sse l” keresi az ü d v öt, de am ely
nem egyéb, m in t a h it term észetes szétv ető d ése, örökös feszítő en ergiáin ak a k tu a li­
z álása, az evangélium nyelvén : a h it gyü m ölcse. A zért v alób an egy m ustárm agnyi
elég b elő le, hogy eg é sz m iv o ltu n k a t m egm ozg assa,11 ellenben a csod ah it tu la jd o n ­
kép pen h itetlen ség, m e rt el a k a r ja a lta tn i a hit szü n telen éber a k tiv itá s á t s ezzel
v a la m i idegen, külsőleges, te h á t dologi tén yező m ágikus h a tá sá ra szám ít, am i
v a llá s ta la n , m ert erk ö lcstelen .
E b b ő l m ost m ár v ilág os, hogy K a n t, te lje se n a Jé z u s evangélium a szelle­
m ében, v a llá so n a szü n telen lelkib b é le tfo ly ta tá st é rti s a v alláso sság n ak nem
ism eri m ás b iz o n y íté k á t, m in t a tisz ta erkö lcsi é le te t; am i „en n ek fö lö tte v a g y o n ” ,
az p u szta R elig io n sw a h n é s A ft e r d ie n s t :12 ra jo n g á s és álv alláso sság ; — nem aki
m on d ja: u ram , uram , hanem ak i cselekszi az én m ennyei A ty ám a k a ra tá t.
S eb b en , m eg in t az evangélium m al egybeh an gzóan , az v an k im o n d v a, hogy a
b első ség re v aló állandó tö rek v és, v ag y is az érzület tiszta ság a az Isten n ek kedves
dolog és a v alláso sság érték m érő je.
V ilágos ezekből az is, hogy ta p a sz ta la tila g a v allá s ö n tu d ato s élete a bű n ­
tu d attal kezdődik: K a n t sokszor h á n y to rg a to tt lé lek tan i já ra tla n sá g á n a k leg­
d ö n tő b b cá fo la ta . H ö ffd in g kü lönösnek t a r t ja , hogy K a n t a R elig io n stb . fe jte g e ­
té se it a b ű n tu d a tta l kezdi; a racionalizm u s, m o n d ja ,n e m s o k a t tö rő d ö tt v e le .13
N em , csak u g yan ; éppen ez v á la s z tja el K a n to t a racionalizm u stól egy egész vég­
telenséggel.
A bűn te h á t o tt v a n az em b erb en , m in t n em csak bús m em en to, hogy a
lélek kész, de a te s t erő telen , hanem m in t a rosszra való h a jla m ; nem u gyan ,
m in t lén y eg ü n k , m ert a k k o r a szellem iség Önm agát sem m isítené m eg, de m int

11 L . R elig io n s tb . (R e k la m ) 2 1 3 . je g y z e t.
12 R e lig io n , 184. és köv.
12 H ö ffd in g : G esch ich te de r neueren P h ilo s. I I . 110.
Tankó Béla: Kant vallástana.

gyök eres rossz; honnan v a n ? erre n in cs v álasz. De ak árm ily en félelm etes h atalo m ,
m égis van belőle s z a b a d u lá s ; b árm en n y ire érthetetlen, hogy h ogyan l e h e t : az
értelem e lh a llg a t, m ert m eggyőzi a tett: az erkö lcsi tu d a t m eg ú ju lásai az ú jjá ­
szü letés. E g y p illa n a t m űve ez, bold og szent tito k , — v égtelen je le n tő sé g e az,
hogy fig y e lm e z te t: a v a llá s a m eg tö rtség érzésével kezdődik, de nem m erül ki
a z z a l; a h itb ő l v aló m egigazulás éppen azt je le n ti, hogy a m egacélozódó össze­
szedődésben te lje se d ik m eg. H ogy lehetn e kü lönben m egv áltó ere je?
*
N em lep h et m eg, hogy a m it a v a llá s lényegén ek az an alízis fe ltá r t, a zt
K a n t a Jé z u s v a llá sá b a n m e g ta lá lja : a kereszty én ség az észv allás k o n k rét m eg­
v alósu lása és csak a k ereszty én ség ez. N em lep h et m eg ez az azo n o sítás, hiszen a
g y ak o rla ti v allásosság , m elynek ta p a sz ta la ti, á té lt lényegét K a n t m agyarázza,
az evan gélium hódító és önm agáról bizon yságo t tev ő v allásosság a v o lt s ren d ­
szeres v a llá s ta n i m űve (a R elig io n ) nem is eg y éb , m in t a kereszty én ség filo z ó fiá ja
és k r itik á ja , v a g y is hozzám érése ahhoz az eszm ényhez, m ely et éppen az ev an g.
v allásosság ábó l em el ki.
M ert a k er.-ség n ek nem m ind en, tö rtén elm ileg a la k u lt része ta rto z ik hozzá
az észvaláshoz, v ag y is a v a llá s lényegéhez; éppen azért kell ez a szü n telen kü lön ­
v á la sz tá sa lény egesn ek és já ru lé k o sn a k . A Jé z u s k özv etlen ev an gelium i v a llá s á ­
b an m inden az elbelsőü lés szo lg álatáb an á ll, ő m aga a tö k életesen m egv aló su lt
szellem iség s a k er.-ség óriási ereje az, hogy a v ilá g o t élni érdem essé tev ő lá th a ta t­
lan lelki erő ket szem léletesen , k o n k ré te m egvalósulva tá r ja a sóvárgó lélek elé
s az e lv o n tn a k k ik iá lto tt K a n t egy ik legm élyebb m eg n y ilatk o zásáv al v a llja :
„ das G ute h a t eine u nvid ersteh lich e G ew alt, wenn e sa n g e sch a u t w ird” .14 A jó n a k
isteni t e lje s s é g e : ez a Jé z u s K risz tu sb a n m eg je len t erő s a k ik ő t ,,b e fo g a d tá k ” ,
(Já n o s ev .) az o k n a k „ m e g n y itja a szabad ság k a p u já t” . (R e l. 87.)
A k er.-ség te h á t a term észetes v a llá s; az, am ely ik b en először a zt kell tudni,
hogy v a la m i kötelesség , m ie lő tt isteni p aran csn ak ism erh etn ő k ; ahol m eg fo rd ítv a
tö rté n ik , azt nevezi K a n t k ije le n te tt v a llá sn a k ,15 n y ilv án v aló an azért, hogy az
ev an gelium tisz ta szellem i lényegét k iem elje: Isten n ek lélekben és igazságban
v aló im á d á s a az. Ám a szellem i Isten -im ád ás nehéz dolog; m ert az érzéki em ber
it t b en nü n k a h itb ő l v aló m egigazulás h e ly e tt ró k a ú ta t keres, h áth a a m ó d ja (a
külső fo rm á ja ) is m egtenné a kegyességnek, h á th a Isten a t e t t g y a n á n t venné;16
in káb b a keg y elem h ez folyam od ik , m in t az igazságossághoz és szen tség h ez, m ert
„fárad ság o s dolog jó s z o lg á n a k len n i (ahol az em ber örökösen csa k a k ö telessé­
g ek et h a llja em leg etn i), t e h á t in k á b b k eg y en c szeretne lenni, ak in ek s o k a t elnéz­
n ek, v a g y ha n agyon durván v é tk e z e tt a kötelesség ellen , v a la m i legm agasab b
fo k b a n k eg y eltn ek k ö z b en já rá sá ra m in d en t m egint jó v á te sz n e k , ezenközben
azonban ő m aga ugyanaz a h aszon talan szolga m arad, ak i v o lt” .17 M ert a k eg y e­
lem hez nem visz m ás ú t, csa k a h i t : azaz a szellem iség kom oly erőfeszítése és a
K a n t szem élyes v allásos é le té t éppen olyan igazán jellem z i, m in t eb ből tá p lá l­
kozó elm é le té t egy L a v a te r hez ír t n y ila tk o z a ta ( 1 7 7 5 ) : „ T isz te le m az ev an geliu­
m ok tu d ó sítá sa it és alá z a to s b iz a lm a m a t helyezem az á lta lu k k özölt m egigazulási
eszközökbe; de az Isten közrem űködő erőiben részt venni nincs m ás eszközöm ,
m in t Iste n a d ta erőim et úgy használni, hogy segítségére ne legyek m élta tla n ,
v ag y , ha in k áb b tetsz ik , ne legy ek k ép telen ” . A zért óv a keg y elm i esz k ö z ö k é rte l­
m ezésében rán k leselkedő c sá b ítá so k tó l: nehogy az az eszköz — m é lta tla n n á ,
vagy a lk a lm a tla n n á tegyen éppen a kegyelem re. A zért könnyű félreérten i a K a n t
n ézetét az im ád ságról, ha ezekre nem ügyelü n k s m eg találn i benne az im ádság

14 R e ic k e bői idézi C h a m b e r la in : K a n t, 3 63 .
15 R elig io n 164 — 5.
16 U . o t t 211 .
17 U . o tt 219 .
20 Tankó B éla : Kant vallástana.

le g tisz tá b b krisztu si értelm ez ését, ha v ig y ázu n k , m ert a z t m o n d ja , hogy az im ád­

ság h a n g u la ta az a la p érz ü let, m ely az egész v alláso s v ilág szem lélést és é le tfo ly ta tá s t
fa k a s z tja és hordozza és Jé z u s ennek a belsőséges érzü letn ek fo ly to n o s tisz títá s a
eszközéül ta n ít o t t im ádkozni. I t t lá tsz ik m eg a le g tisztáb b an , hogy a v a llá s tisztán
az em b er lelk iség én ek fo rm á lá sára való eszköz; a közös im ádság is azt szo lg álja,
a közösségben élő erk ö lcsi erő ü nnepélyes m eg n y ilatk o zásáv al. D e egyikn ek sincs
k ifelé h ató e re je , m ert az m ágikus h a tá s voln a; n em is Is te n t a k a r ja b efo ly áso ln i,
c sa k az em b ert m a g á t : m ég pedig nem pu sztán az á h íta t h a n g u la tá n a k érzésére,
m ert az sem p ó to lh a tja a v a lláso s é le te t, am i szü n telen cselek v és; nem érzelm es
s ó h a jtá s , hanem rendszeres m u n k a18 — s ezen a ponton a le g tisz tá b b a n cseng
össze a K a n t v alláso sság a a K á lv in é v a l.
*
K é tsé g te le n , hogy a Jé z u s irá n ti szem élyes odaadás m elege nem árad ki
a K a n t ira ta ib ó l, m in t á lta lá b a n a v allá s érzelm i szín ezettsége elm osódik az er­
kölcsi fen n ség uralkod ó h a n g u lata m ö g ö t t ; Isten in k áb b a szen tség m egkö zelít­
h etetlen fen n ségében áll szem ei e lő tt, m in t az a ty a i szeretet egyszerre vonzó
és a szentség tá v o lsá g á t ére z tető a la k já b a n ; in k áb b érzi v ele szem ben a d istan cia
p a th o sá t, m in t a gyerm eki bizalom m eleg ét. Is te n t nem le h e t m eg b án tan i, sem
örök szu v erén itásáb ól v a la m it elvenn i v ag y h ozzáten ni.
Jé z u s " az ev an géliu m ok s z e n tje ” , de K a n t m ég nem lá t ja b enne az é le ttő l
m eleg tö rté n e ti szem ély t, " az em b ern ek f i á t ” , ak i a ku lcs az „ Is te n fiá h o z ” ,
a m in t v iszo n t ez a k u lcs az „ em b er fiá h o z ” . P ed ig a dogm ák K risz tu sá tó l K a n t
h a tá r o z o tta n odafordul ehhez a tö rté n e ti valósághoz s nem az ő h ián y a, h an em a
koré, hogy m ég nem v itte v égbe a n agyszerű m u n k át, m ely et L es s in g és Herd er
in d íto tta k m eg, am ely k ib o n ta k o z ta tta a p ro testan tizm u s belső, örö kös m eg­
ú ju lá sá n a k legnem esebb rü g y eit, m ert m e g ta n íto tt kü lön b séget ten n i a v a llá s és
k ife je z é s i fo r m á i k ö z t, te h á t a v a llá s és dogm a, v a llá s és egyh áz, k er.-ség és b ib lia
k ö z t s am ely egyszer m egérlelendő v o lt, am i a K a n t id ejében m ég a táv o li jö v ő b en
pihen, a S trau sz D ávid forrad alm i t e t té t, am ely ik m egindít egy b ám u lato s tu do­
m á n y o s m u n k á t, am ely rek o n stru áln i tu d ta ab ból a töb bszö rösen á tfe s te tt kép ­
b ő l, a m it az ev an géliu m ok a d n ak Jé z u sró l, a föld ön já r t Isten fiá t s ak in ek igazán
hozzá v a n v ág y ó d ása, m eg is tu d ja ta lá ln i és m e g h a llh a tja szíve d ob ogását.
E z t az ered m én y t K a n t m ég nem ism erte, de része v o lt elők észítésében .
Az ő k o rá n a k m ély jelen tő ség e a szellem iség tö rté n e té b e n az, hogy érv én y esí­
te tte a szellem i é let leg főbb terü letein : v a llá sb a n , tu d om án yb an , erkö lcsb en
a ren d k ív ü li hord erejű elv e t, hogy a történeti igazságok, a L eibn iz-féle tén y ig azság ok
(v é rité de fa its ) n em d ön ten ek az ész ig a zsá g ok fölött, hanem m eg fo rd ítv a. S ak i a
k o rtö r té n e ti összefüggésbe illesztv e nézi K a n to t, m eg fo g ja á lla p íta n i, hogy é le t­
m ű v én ek igazi je le n tő sé g e az, hogy ő a zt a m u n k át v égezte el, am ihez k ép est a
tö b b i k erü leti és já ru lé k o s: m ert a tö b b i a tö rté n e ti és lé lek tan i tén y eket rendsze­
rezte, ő pedig éppen a b en n ü k érvényesülő, te h á t ezeknek érvényt a d ó észig azsá­
g o k a t m ag u k a t tu d a to síto tta , erkö lcsb en , tu d ásb an , m ű vészetben , v allásb an ;
egyszóval, ő igazo lta a v a llá s t a szellem iség belső a lk a tá n a k igazságából.
*
N ehány szóval összefoglalva e korszakos m u n ka ered m én yeit, azt kell leg­
első helyen kiem elni, hogy k im u ta tta a v allá s ön állóság át a szellem életében ,
m ely et a p ro testan tizm u s elvileg m ár p ro k lam ált és g y a k o rla tila g élt s m elyet
a v a llá stö rté n e ti ism eretek gy arap od ása (H erd er) em pirikus érv ekkel m ár elm é­
letileg is igazolni m eg kezd ett. D e n yom b an hozzá kell ten n ü n k a m ásodik je lle m ­
v o n á st, am ely nélkü l az elsőn ek lényege h ián yozn ék: hogy b iz to síto tta a v allás
szerep ét az em beri szellem k u lturá já b a n , a z á lta l, hogy b elek ap cso lta a v a llá st
 Tankó B éla: Kant vallástana. 21

az erkö lcsiség b e, h ely eseb ben : k im u ta tta , hogy a v a llá sn a k a szellem iség abszolu t
érték é b en v aló h it és a m eg v a ló sítá sá ra v aló odaszentelődés a lényege. E z t a
s a já t m aga v a llá so s ta p a sz ta la ta á lta l su gallt té te lt f e jt i ki és ig azo lja m inden
m űve, el a S zellem látó á lm a i ó ta (1 7 6 4 .) az O pus p o stu m u m m indig töm öreb b é
ö tv ö z ö tt töred ék ei, hogy a v allásh oz az erkölcsiségen keresztü l visz az ú t s hogy
az érzék fö lö tti v ilág kérd ésében nem a m etafizik a d ön t, hanem az erkölcsiség.
E n n e k je le n tő sé g é t m eg tu d ju k b ecsü ln i, h a m eg fig y eljü k , hogy a v a l­
lá sb a n m eg v a n a ten d en cia a rra , hogy m e rt egy abszolu t é rté k v a ló sá g á t s egy
ab szolu t v aló ság érték e sség é t éli, te h á t a legm élyebb és leg alap v ető b b é le tv i­
szo n y lá st végzi, m ert a végső b izon y osságot a d ja , — m eg találv án a m aga m eg­
n y u g v á sá t, elszakad a ttó l, a m it b iz to síta n i a k a r s elveszti azt, a m it b iz to síta n i
érdem es: a szellem iséget, m in t re a litá st, m in t g y a k o rla ti észt. Minő észbontó
n ehézség ekkel v a n tele ez a terü let, e lá ru lja a P áln ál fel-felv illan ó p aradoxonok
cik á z á sa : ha m inden keg y elem b ől v a n , te h á t szap o rod jék a bűn , hogy gyarap od­
jé k a k eg y elem . E z azon ban m egsem m isülése v o ln a a szellem au to n i m iá já n a k ,
te h á t az ész g y a k o rla tisá g á n a k , ez pedig a zt teszi, hogy a k u ltu rá n a k ; s ha ez
v o ln a a v a llá s , ak k o r a v a llá s ku ltu raellen es v a la m i v o ln a, ha a k u lturán a zt
é r tjü k , a m it tisz ta értelm e k ö v etel: a szellem iség a u to n om k ife je z é sé t, azaz,
az ész egész g y a k o rla tisá g á t.
A z ért v o lt ki sem m on d h ató an nagy te tte K a n tn a k , hogy a v a llá s lé n y e­
géül a szellem g y a k o rla tia ssá g á n a k k özv etlen á té lé sé t és szo lg álatát m u ta tta ki.
M egóvta ezzel a ttó l, hogy v ilág k erü lő kon tem p lációb a p árologjon b ele, vagy
m ásfelől ritu á lis m ág iáb a d u rv u ljo n , hogy le p leze tt v ag y nem is lep lezett —
m ennyei hedonizm ussá a la cso n y o d jék , am ely á jt a t o s szem forgatással spekulál
a kegyszerek m ágikus érdem szerző ere jére v ag y v itesse m ag át passzív üdvvel
a b b a n a h iszem ben, hogy jó dolgot m űvel, m ert nem áll ellen t a n em esnek, pedig
" csa k az a h aszo n talan szolga, aki v o lt ” . M egóvta a v a llá s t a ttó l, hogy rajon gó
szek táriu sság és egyéni önzés eszköze legyen , az á lta l, hogy k im u ta tta , hogy am íg
nem az erkölcsiségből nem esedik v a llá ssá, nem tu d ja szolgálni az erk ö lcsö t és
elveszti s a já t m ag át.
Mindezzel pedig nem le tt eg y e b et K a n t, m in t hogy m eg m ag y arázta és ig a ­
z o lta a kereszty én ség v alláso s lén y eg ét. A tö rté n e ti fejlem én y ek és a v allá s lélek ­
tan i so kféleségén ek k o n k ré t m eg ítéléséb en le h e te tt egyoldalú , de a keresztyén ség
v alláso s lényegének m egragad ásában lán g elm éje egyik legnagyobb t e t té t végezte
el. A z ért é r th e tjü k , hogy olyan m élyen v allá so s lelkű theologus, m in t S lep h a n ,
s a jn á l ja ,19 hogy S ch leierm ach er, m ikor a v a llá s egész lé le k ta n i g azd agság át elem zés
a lá v e tte s nem a K a n t k ezd ette ú to n h ala d t to v á b b , m ely a q u a estio ju rist tu d a k o lta ,
h an em a H erd er irá n y á t fo ly ta tta , a k itő l á tv e szi a végtelenség g o n d o latát, de nem
k a p c so lja az abszolu t K a n ti gon d olatáv al; azért m erü lh etett bele egy v égtelenü l
m agas rendű, de éppen an n y ira e sz té tik a i, m in t v allá so s szem lélőd és h u llám aib a,
am ire jo g o sa n m o n d h a tta R a v a s z L á s z ló ,20 hogy a v a llá s teljeseb b v a la m i, m in t
am in ek S ch leierm ach er t a r t ja ; te lje se b b azzal, a m it K a n t ism ert fel benne: a m aga
ab szolú t é rté k é t felism erő és a z e lő tt m eg h ajló szellem boldog és felszab ad ító m egkö­
tö ttsé g é n e k érzésév el, am ely ő t am az abszolu t érték ű v alóság szo lg álatára k ötelezi.
S éppen az erk ö lcsi fen n ségn ek , egy tő lü n k fü g g etlen , a m i tetszésü n k re nem b íz o tt
o b je k tív iste n i rend g o n d o latáb an , am ely nek hű szo lg álata az isteni célo k közös­
ségének ta g já v á a v a tja az em b ert, — n y ilván u l m eg a sk ó t a ty á k tó l szárm azó
K a n t lelk i rokon sága a K á lv in m ély eth ik a i v alláso sság áv al, az Isten szu verén i­
tá sá n a k legm ély ebb k eresztyén g o n d o latáv al. E zen a p on ton csendül fel az eről­
te té s nélkü l k ih a llh a tó lényegrokonság K a n t és a p ro testan tizm u s k ö z t, m elyet

19 S te p h a n , H o r s t : K a n t u. d ie R e lig io n . K a n tstu d ie n 1 9 2 4 . J u b i l äu m s-H eft, 2 2 1 — 2 2

20 R a v a s z L á s z ló : H om ilét ika 2 6 0 ., v . ö. 126.
22 Tankó Béla: Kant vallástana.

igen, csa k m eg k ell á lla p íta n i: a h itb ő l való m egigazulás m ély, alap v ető v a llá ­
sos élm énye és ennek a g y a k o rla t és elm élet szám ára alap elv v é tétele b iz o n y ítja ,
hogy m en n yire a p ro testan tizm u s szellem éből fa k a d t a K a n t egész életfelfogása
és hogy m it je le n t K a n t a p ro testan tizm u sn ak .
J e le n ti m ind enek fö lö tt a z t, hogy a v allás szü n etnélkü li tud om ányos m agya­
rá z a ta éppen olyan lényeges szo lg álata a v a llá sn a k , m in t az ép ítő, lelki gondozó
p á sz to riá s, m e rt a tud om ányos m un ka a v allá s lényeges m iv o ltá t teszi tu d ato ssá,
te h á t m e g v ilá g ítja éle ttö rv é n y e it s hogy lehetn e lényege szerin t irá n y íta n i s
n em esíten i é le té t, ha a p u szta em piriku s v életlen ek re — v ag y a te k in té ly pa­
ran csszav ára b ízzu k m a g u n k a t? A K a n t nagy te tte az, m on d ja C h a m b erla in ,21
hogy a m in t a X V I . század a tudom ány szám ára, ő a v allá s szám ára a m egértés
ú j a la p ja it tá r ta fel: a m ely ek a v alláso s szellem , v agyis a szellem v alláso s tev é­
k en ység én ek term észetében v an n ak ad v a. A p ro testan tizm u s sohasem is feled­
k e z e tt m eg erről az erő forrásró l, am elyn ek k u ta tá s a reánézve lé tp a ra n cso t je le n t,
m ert az ő lé tm ó d ja : vissza m enni a kú tfő h ö z, a lényeghez, a belsőhöz, a le lk i­
ism eret szabad ságáh oz, m ely et az ád, hogy csak a m aga isten i lényege k ö ti. S
a p ro te sta n tiz m u s, ha hű m agához, h ó d o lattal ism eri el K a n tb a n ennek a m u n ká­
n a k leghűbb ta n ító m e ste ré t, akire m a figy elm esebb en kell h allg atn i, m in t b á r­
m ikor.
M ert, im e, szerteszét a világon a leg ta rk á b b egyvelegben k ín á lja gyógyító
szereit a le th a rg iá já b ó l felo csu dó feh ér fa j lelk én ek közeli és táv o li, ism ert és
ism eretlen orvos: Á zsia re jte lm e s szek táitó l el a nagy tö rtén elm i egyházakig.
E g y ik az é rz é k fö lö tti erőkhöz ígér eddig nem ism ert ú ta k a t, m ásik egy pom páza­
tos érzéki berend ezked és előn y eit a já n lja , am ely az érzékek m inden pórusán k e­
resztü l öm leszti a lélek b e egy só v á rg o tt m agasab b v ilág k in cseit. A szegény,
e r e jé t v e s z te tt m odern lélek olyan m ohón v á g y ik m egerősödés u tán és olyan
ta n á c s ta la n , hogy bizon yosan m ind enik szeren k ap n i fog: az Á zsia szu blim ált
p assziv itásáb ó l leszűrődő kozm ikus k ib ék ü ltség h ird etésén éppen úgy, m in t a
teozófia sejte lm ek b en való kéjelg ésén v ag y a szek ták salak os sp iritu alizm u sán ,
v agy a k a th o lik u s egyház b ám u lato san k ié p íte tt lelk i gondozási rendszerén.
D e m ind ig lesz egy k iv á la sz to tt rész, m ely et nem elég ít ki egyéb, m int
csu p án az olyan h a ta lm a s és örök re a litá s, m in t az evangélium tisz ta lelkisége,
te h á t a lélek b en és igazságban való Isten im ád ás. E z ek szám ára a p ro te sta n tiz ­
m us a term észetes ú t, igazság és élet s erre a h iv a tá sra v iszo n t a p ro te s ta n tiz ­
m us úgy készül a leg m éltób b an , ha a m aga lén y eg ét m inél telje se b b e n k ife jti:
a tisz ta szellem iség sz o lg á la tát tisz ta szellem i eszközökkel a m aga egyh ázaiban ,
k ö z é letb e n , g azd aságban , iro d alom b an ; s it t pedig az első, m ert it t is ,,kezd et­
ben v a n az ig e” a leg h ív eb b, legőszintéb b tudom ányos tisz tá z á sa a m aga lén y e­
gén ek. E b b e n a m un k áb an k ell, igen, v isszam en n i K a n th o z , nem hogy m egállju n k
n ála, hogy szav aira esk ü d jü n k , hanem , hogy alap elv eit m ind telje seb b e n felis­
m e rjü k , am ely ek ről m ost m ár ta lá n ki szabad m ondani, hogy nem teszn ek k ev e­
se b b e t, m in t hogy ig a z o ljá k , az elm életi m un ka engedelm es és boldog ráism eré­
sén ek h ó d o la tá v a l ig a z o ljá k A z t, ak i azért jö t t , hogy m eg ta n ítsa , hogy az élet
értelm e: lélekben és igazságban im ádni az Iste n t,

Tankó Béla.

21 C h a m b e r la in : K a n t 749.
Dr. Varga Zsigmond : Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 23

Sum ir (babyloni) örökség az ural-altai népek vallási

életében. 1
E kérd ésn ek legelőször F r c . L e n o r m a n t ig y ek ez ett tudom ányos m egalap o­
z á st ad ni, m ikor egy ik m űvében a sum ir h e ly e tt ak k o r m ég tév esen a k k a d n a k
n ev ez ett ő sbab ylon i (su m ir) v allásren d szert h a so n líto tta össze a tu rán i népek
v allá so s k ép z etéiv el.2 L e n o r m a n to t k u ta tá sá n á l az a m egfon tolás irá n y íto tta , hogy
a sum ir és az ú. n. tu rán i n y elv ek egy ugyanazon nagy n yelv család ta rto z é k a i,
a közös ősi szárm azás tén y én ek te h á t tükröződnie kell a v alláso s éle t eg y m ásn ak
m egfelelő jelen ség eib en is. A k u ta tá s m egleh etősen kezdetleges v o lta és bizonyos
e lsie te tt buzgóság ok o zta, hogy L e n o r m a n t tö re k v é sé t siker nem k o ro n ázta. De hogy
a kérd és fe lv e té se jo g o su lt v o lt és m ódszeres k u ta tá s á tó l szép ered m én yeket leh et
rem éln i, L e n o r m a n t u tá n m ás n eves tu d ósok e ljá rá s a és v élem én y e is m egerősíti.
I gy M u n k á c s i B . tud ós h azán kfia az u ra l-a lta i n épek ősi m ű v eltségéről
ír o tt egy ik ú ja b b jellem zéséb en a k érd ést a köv etkező kép érin ti: „A z a lta ji
m ith olo gia legfőbb a la k já n a k , az ég isten én ek neve s v ele e g y ü tt — m in t ez t m ár
L en o rm a n t fe jte g e tte — h ih etőleg e népek s am án h ité le té n e k m ég so k elem e sum ir
ere d e tű .“ 3 V agy u gyan ő i. t. egy m ásik helyén a h ely z e te t a köv etkező kép je l­
lem zi: „N em in d u lt m ég m eg a tü zetes v iz sg á la t ab b a n a k érd ésb en , hogy v ajjo n
a fin n -m a g y a r n ép ek s am án h ité le té b e n s m ith ik a i n ézeteiben m i az ered eti elem
s m i a v ilá g tö rté n e ti nevezetességre ju t o t t k eleti vallásren d szerek b efo ly ása, de
a felü letes szem léletre is igen fö lte tsz ő szám os részlet egyezése kü lönösen az á r já k
ókori v allá si nézeteivel s g y a k o rla tá v a l.” 4 V agy u g y an csak M u n k á c s i egy m ásik
tan u lm á n y á b a n a k öv etk ező n ag yfon tosságú m eg á lla p ítá st teszi: „ H a tá ro z o tt
b izo n y íték a im v a n n a k a rra , hogy n y ilv á n észak ab b ra lak ó sém i tö rzsek ú tjá n
k ite r je d t az a ssy r-b a b y lo ni m ű v eltség h a tá s a a m agyarral legközelebbi rokon ság­
b an álló népekre i s ! ”5 É s e h a tá s v a llá so s b izo n y ság ait a köv etkező m a g y a rá z a t­
ta l k íséri: „A m agyar f a jt a és tö rö k n épeknél a V olgától egészen az A ltai-h eg y ­
ségig, ahol csak az ősi pogány h ité le t kép zetei telje sen el nem t ün te k , a h agyo­
m án yok lényegileg egyeznek az a ssy r-b a b y lo n i és h éber fo rrá so k h ason tárgyú
közléseiv el, v á lto z a ta ik b a n pedig em ezeket sokszor kiegészítik, ille tv e m egv ilá­
g ítjá k .“ K ü lön b en M u n k á c s i nyelvi k u ta tá sa ib a n is töb bszö r lán d zsát tö r t a
sum ir és sém i b a b y lo n i h a tá sn a k az u ra l-a lta i n y elv ek fejlő d ési körén b elől észlel­
h ető je le n lé te m e lle tt.6 — L e g u to ljá ra M u n k á c s i egy egészen ú jk e le tű n agyon

1 Az u ra l-a lta i nyelv törzsh öz a k öv etk ező n y e lv e k e t és n y e lv á g a z a to k a t sz o k tá k

sorozni: 1. a fin n -u g o r, 2 . a sa m o jéd , 3. a tö rö k -ta tá r, 4. a m o n g ol, 5. a m and zsu -tu ng u z,
6 . a ja p á n i. A n y e lv tö rz sn e k k ülön böző elnevezései v a n n a k fo rg a lo m b a n , ú. m .: t a t á r , fin n ­
t a t á r , u ra l-a lt a ji, a lt a ji és tu rá n i. A n y elv tö rz sb e ta rto z ó n y elv ek egym ással való össze­
fü ggését a tu d o m án y eddig a k ö v e tk e z őkben tis z tá z ta : a fin n -u g o r ág ro k on ság ban van a
szam ojéd d el (u ra li n y e lv cso p o rt), nem különben eg y ség et képezn ek a tö r ö k -ta tá r , m ongol
és a m and zsu-tunguz is ( = a l t a i n y e lv á g ), de az id e ta rto z ó n y e lv ek egym áshoz való viszonya
tu d om ányosan m ég n incs b eb iz o n y ítv a . A fin n -u g or n y e lv ek ism ét k é t fő cso p o rtra o szlan ak ,
ú. m .: a fin n - és az u g o r n y e lv ek c s o p o rtjá ra . E z u tó b b i a vogu l, az o s z tjá k és a m a g y a r
n y e lv e t öleli föl. V . ö. ide to v á b b i részletezésre S z in n y e i J . : M agyar n y e lv h a so n lítá s, V.
k iad ás. B u d a p e st, 1 9 1 5 . c. m . 1 — 18. l ., ahol a kérd ésre v o n a tk o z ó irod alom is m e g ta lá lh a tó .
2 Die M agie und W a h rsa g e k u n st der C h ald äer. J e n a , 1 8 7 8 ., 2 0 6 . k k . l .
3 H e in rich G . : E g y etem es Iro d a lo m tö rté n e t. IV . k ö te t. B u d a p e st, 1 9 1 1 . 41. l .
4 U . a.: U . o. 5 5 . l .
5 A Szab olcsi M. á lta l s z e rk e sz te tt E g y en lőség c. l . 1 9 1 1 . évfo ly am ju b ileu m i szám a
78. kk. l.
6 Az á lta la és K u n os I. á lta l sz erk esz te tt K e le ti Szem le 1 9 1 1 . é v f. és a K őrösi Csom a
A rch i v u m . I . k. 1 9 2 5 , 4. szám . 3 1 3 . kk. l.
24 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

tanu lságos értek ezéséb en 7 m u ta to tt rá a b abylon i m űv eltség k ö rn ek a fin n -

m a g y a r n y elv ág ugor törzsére g y ak o ro lt h a tá sá ra s e h a tá s t egyebek k ö z ö tt a
6 0 -a s szám rendszer bizonyos fokú je le n lé té b e n , to v á b b á a h étn ek (7) k e ttő s:
a h etes (7) szám ot és a h ét napos id ő szakot k ife je z ő jelleg é b en és a h étn e k , m in t szent
szám n ak a m y tholog ia és ku ltu sz m ezején kiv áló e lő sz ere te ttel a lk a lm a z o tt hasz­
n á la tá b a n fedezi fö l. „D ie au ffallen d e T a tsa c h e , dass W ogu len, O stja k en und
U ngarn für die „ W o c h e ” einen A u sd ru ck h aben, w elcher u nb ed in gt aus der U rzeit
ihrer sp rach lich en E in h e it sta m m t, also aus einer E p o ch e, da H ellenen und
R ö m ern die sieben täg ige W och e noch frem d war, kan n wieder nur durch den
in ten siv en E in flu ss der altb a b y lo n isch en K u ltu r auf die geistige E n tw ickelu n g
je n e r ( = u g o r ) V ölker e rk lä rt w erd en.”8 — „D ie K e n n tn is der „ W o c h e ” bei den
a lten M agyaren und ihren n ä ch sten Sp rach v erw an d ten kan n nur als ein w eit
geflogener F u n k e des v orzeitlich en v o rd erasiatisch en K u ltu rh erd es au fg efasst
w erd en.” 9 É s végül a h etes szám n ak a v alláso s élet egész m ezején egyező haszná­
la tá ra ezt a m eg á lla p ítá st t e s z i : „So lch e P arallellen und Ü bereinstim m u ngen
beruhen offen b ar n ich t auf blossem Z u fall, sondern d e u t e n .. . k la r auf den k u ltu ­
rellen E in flu ss hin, w elchen die B a b y lo n ie r auf die nahe und ferne wohnenden
N ord völker a u sü b te n .” 10 E n y ila tk o z a to k jelen tő ségéh ez nem szükséges k om m en tár.
C. von O relli jó l ism ert v a llá s tö rté n e ti k ézikön yv ében a tö rö k -ta tá r sam a­
nism us je lle m z é sé t ezzel a sokatm o n d ó n y ila tk o z a tta l fejezi be: „G ro sse Ä hn­
lich k eit h aben diese A nschauu ngen m it den b a b y lo n isch e n .” 11 É s v iszo n t a sum ir
v a llá s t á lta lá n o ssá g b a n em ígyen je lle m z i: „ D ie ä lte ste L an d esreligion , die je n e r
n ich tsem itisch en Su m erier, sch ein t n ich t viel anders gewesen zu sein, als wir sie
bei den T u ran iern (T a ta re n usw .) fanden: Ü ppiger G eisterglau b e, w elcher zur
Z auberei trie b , also Sch a m a n ism u s.” 12
V ám béry Á . a legrégibb sibériai tö rö k fe lira to k egyikéb en előforduló b ä l
tan g ri k ifejezés b ä l előrészét a b ab y lo n i B a a l istenséggel t a r t ja összefü ggőnek.13
H o lg er P e d ersen dán tud ós szintén összefüggést lá t a sum ir d in g ir és a
tö r ö k -ta tá r ta n g ri = iste n , ég je le n té sű fo g alm ak k ö z ö tt olyan fo rm án , hogy a
tö r ö k -ta tá r szó a su m ir fogalom és szó á tv é te le .14
Legvégü l m egem lítem m ég F r itz H o m m el tö b b ren d b eli k u ta tá s á t, ki u g y an ­
csak k iterjesz k ed ik szóegyeztetéseiben nem egy sum ir és a lta i v alláso s k ép zet
azon osságán ak a b iz o n y ítá sá ra is .15
*

E n n y i kiváló szakem ber p éld ája u tán in d u lv a, nem látszik m eg o k o latlan ­

n a k és v a k m erő n ek , ha m i is k ísé rle te t teszü n k az u ra l-a lta i n épek v a llá s i éle té ­
b en fö llelh ető sum ir (b ab y lo n i) ősnyom ok rendszeres fe lk u ta tá sá ra . V állalkozásunk
n ehézségeivel te lje s m érték b en tisztáb an v ag y u n k . M in d en ekelő tt nagy nehéz­
ség et okoz a felk u ta ta n d ó terü let szinte á tte k in th e te tle n n ag y ság a. A hhoz u gyan is,
hogy az u ra l-a lta i népek életéb en olyan n y o m o k at találh assu n k , am ely ek a k é t­
oldalú v a llá so s k u ltu ra bizonyos összefüggő kép zeteire d eríten ek v ilág osság ot,
szükséges, hogy m egfelelő tá jé k o z o ttsá g g a l rendelkezzünk n em csak a sum ir
m ű v eltség kérd éseiről, de m ind azokról a pro blém ákról is, a m ely ek et a z u ra l-a lta i
7 K e le ti Szemle. X I X . é v f . B u d a p e s t, 1 9 2 0 — 22. 1 — 23. l . A 60-as számrendszer
n y o m a in a k a je l e n l é té t elismeri és sum ir-babyloni h a tá s b ó l m ag yarázza a tö rök nyelv ekben
is a K őrösi Csom a A r ch i vum I. k. 31 3. kk. l . „ Z u r B ild u ng der Z ehn er-Z ah lw örter im
T ü rk is c h e n “ c. közleményében.
8 K e le ti Szemle. X I X . évf. 12. l.
9 U g y a n o tt. 12. l .
]0 U g y a n o tt. 15. l .
11 Allgemeine R e lig io nsg eschichte. B d . I. (B o n n , 19 1 1 .) 98. l .
12 U g y an az: U g y a n o tt. 196. l .
13 Mémoires de la Société finno-ougrienne. Helsingfors, 1 8 9 9 . V o l. X I I . 9. l .
14 V. ö. K e le ti Szemle. 19 04 . V. évf. 3 4 7 — 3 4 9 . l.
5E
1 z e k felsorolásáról m a jd m á s u tt lesz szó.
Dr. Varga Zsigmond:i Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 25

népek m ű veltségi életén ek m inden oldalú tudom án yos v izsg álata v e t felszínre.
K ís é r e lje m eg b á rk i és be fo g ja lá tn i, hogy szin te az em beri erő átfogó képességét
m eghalad ó v á lla lk o z á s.
A su m ir és az u ra l-a lta i m ű v eltségkor problem áin ak az ism ereti körén
belől ú ja b b , nem kis nehézséget okoz a n n a k a v iszo n yn ak tisz tá z a tla n sá g a , am ely­
ben B a b y lo n fö ld jén m in d já rt a tö rté n e ti idő kezdetén (a K r. sz. e lő tti IV . év ­
ezred első fele) su m irok és sém i b a b y lo n ia k á lla n a k egym ással s am ely m eg­
in d ítja a k é t nép k ö z ö tt a m űvelődési k ö lcsö n h atáso k egész so ro z a tá t,16 nem ­
különben a n n a k a rokonsági fo k n a k a k ik u ta tla n sá g a , am ely az u ra l-a lta i n y elv ­
család k ét n ag y á g á t: az a lta i tö rz set és a fin n -ugor h a jt á s t összeköti egym ással.
Ú ja b b , u g y an csak nem kis nehézséget tám aszt az a kérdés, hogy m ely
időből és m ilyen terü leten le fo ly t érin tk ezésekrő l leh et szó a sum ir és u ral-altai
ő sk u ltu ra érin tk ezn i látszó kép zetein él? H ogy ősrokon ságra gon d olhatu n k-e a
a sum ir és u ra l-a lta i népek k ö z ö tt, m ely m in d en t m egm agyaráz, — av agy olyan
szom szédi ősidőbeli eg y m á sm ellett lak o zásra, m elynél a fe jle tte b b sum ir k u ltura
a m űvelőd ési k a te g oriá k egész so ro zatáv al a já n d ék o z ta m eg az u ral-altai n ép ek et — ,
esetleg úgy k ép z e lh e tjü k el a h ely z e te t, hogy a sum ir, m a jd az ennek örökébe lépő
b a b y lo n -a ssy r k u ltu ra m inden terü leti összefüggés és érin tkezés h ián yáb an is
képes v o lt term ék en y ítő m a g v a it elszórni a leg táv o lab b eső népekhez s ezek
k ö z ö tt az ak k o r m ár külön életet élő a lta ji és finn-ugor népekhez is?
K ü lö n n eh ézség et okoz a kérdés kezelésében az a körü lm ény is, hogy a
sum ir és u ra l-a lta i v alláso s k ép z etek összehasonlító eredm ényes k u ta tá s a , főkép
a su m irra nézve tö b b olyan tá jé k o z ta tó k ité ré st tesz szükségessé, am elyek hazai
olvasóközönségün k e lő tt ism eretlen , de a kérdés lényegével összefüggő p roblém á­
k a t v ilá g o síta n a k m eg17 és hogy az u ra l-a lta i n ép ek v alláso s életére v o n atk o zó
m u n k á la to k is különböző érték ű ek s csak b eh a tó k ritik á v a l h asz n á lh a tó k .18
*
16 Ma m á r körülbelül általán o s a n é z et, hogy a b abyloni m űveltség első k ia la k ító i
a sum iro k v o lta k , a k ik tő l a k ultú ra m a jd minden je len tő seb b á g a z a t á t készen á t v e t t é k a
sémi b a b y lo n ia k . Igy v itá n felül áll, hogy az írás feltalá lá sa a sum ir nép müve v o lt, de
ugyanez l e h e t e t t a h ely zet a szellemi élet egyéb produ ctu m ain ál s fő k é n t a vallá sn ál is.
E . M ey e r kísérlete, hogy a sum ir vallás első fo rm á já ra erős sémi h a tá s o k a t m u tasson ki
(V. ö. Su m erier und Se m iten in B a b y lo n ie n .) = Aus den Abhandlungen der kgl. preuss.
A k ad em ie der W isse n sch a fte n . B e r li n , 19 06 . és Die G eschichte des A ltertu m s 2 . Aufl. S t u t t g a r t
u n d B e r lin , 1 9 0 9 . I. B d . , I. H ä lfte és ugyanaz 3. Aufl. 19 1 3. (nem t a l á l t követésre és c s a k ­
ugyan sem m ivel sem ig a zolh ató. A su m ir és sémi k u ltu ra egymáshoz való visz onyá ra v. ö.
le g ú ja b b a n B r . M eissn e r: B a b y lo n ien un d Assyrien. (K u ltu rg e sch ich tlich e B ib lio th ek .
H erausge g. v. W . F o y I. R e ih e : E th n o lo g isch e B ib lio th e k . I I I — I V .) Heidelberg, 1 9 2 0 —
1 9 2 4 . I — I I . B d . passim . G. C o n ten a u : L a civilisation a ssyro-b abylon ie n n e . (Collection
P a y o t . ) P áris, 192 2. 20—2 1 . l. L . D e la p o rte: L a M ésopotamie. Les civilisatio ns babylonienn e
e t assyrienne = B ib lio th è q u e de synthèse historiqu e L 'É V O L U T I O N D E L ' H U M A N I T É .
Dirigée p. H . B e r r (T om. V I I I . ) P á ris , 1 9 2 3 . c. m űveit.
17 A sum ir kérdésre v o n atk o zó lag tö b b m u n k á m b ó l n y e rh e t t á j é k o z t a t á s t az olvasó,
a legrészletesebb ism erteté s é t azonb an a M ag y ar Tudom ányos A kad ém ia á lta l 1 92 0 -b an
p á l y a d íjja l k oszorúzott m űvem : „ A s u m i r kérdés je len á l l á s a " s t b . k ézirata a d ja .
18 Az a lta i ág népei vallásos szokásai leírásához elég bő a n y a g o t n y ú jt a n a k a közép­
k ori útleírók, b á r ez a d a t o k különböző é rté k ű e k az u ta zók megfigyelései képességeihez
v is z o n y íto tta n ; az első k ritik a i leírá st az a lta i vallásokról összehasonlító alapon A . C a strén
a d ja Vorlesungen über die finnische Mythologie. Aus dem Schwedischen übertragen und
m i t Anmerkungen b eg leite t v. A . S c h iefn e r. (= N o r d i s c h e R eisen und Forschungen. I I I . B d .)
S t.-P e te rs b u rg , 1853. c. művében. W . R a d lo f f : „Aus Sibirien. Lose B l ä t t e r aus mein em T a g e ­
b uche. Leipzig. 2. Ausg. 18 93 . I—I I . B d . c. m . I I . k. 1 — 6 7 . l. " „ D a s S c h a m an en tu m und sein
K u l t u s " c. a sam anistiku s hitrendszerről közöl érdekes a d a to k a t. C. d e H a r le z : L a religion
des T a ta r e s orie n ta u x . B ru x e lles, 1887. c. m.-ben (m egvan a Magy. Tud. Akad ém ia k ö n y v tá ­
r á b a n ) a m andzsu szárm azású chinai uralkodók vallásos o k m á n y a it közli és m ag y ará zz a ,
az egyes a lta i népek címszavai a l a t t to vá bb i irodalo m s e g y ú tta l jó összefoglalás olvasható
a H a s tin g s -féle E n cy clo paedia o f R eligion a n d E t h i c s egyes k ö teteiben. A finn-ugor né p e k
vallásos életére vo na tk ozó m ű v e k közül a la p v e tő C astrén elő bb id éz ett m u n k á ja , ennek
h iá n y a it igyekszik kiegészíteni K r o h n Gy. : A finn-ugor né p e k pogány isten tisz te le te . F o r ­
26 Dr. Varga Zsigmond: Sumir ( Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

H itü n k szerin t, m elyn ek tudom ányos o k a d a to lá sá t is igyekszünk adni,

a su m ir- és u r a l-a lta i népek v a llá si életében ta lá lh a tó egyezések tek in tély es sora
olyan term észetű , hogy az a su m ir népnek az u ra l-a lta i n y elv család b a való ta r ­
to zása a d o tt h ely zetéb ő l f oly. Más szóval ősi rokonsági együ ttélésen épül föl.
E felfo g ás szükségszerű k öv etk ezm én y e az v o ln a , hogy n ekü nk itte n összehason­
lító n y elv észeti alapon igazolnunk kellene a sum ir nyelv u ra l-a lta i n y e lv je lle g é t ,
azonban egészen term ész etesn ek ta lá lh a tja az olvasó, hogy e fe la d a t m egoldá­
sára a je le n alk alom m al nem v á lla lk o z h a tu n k . E m u n k át m ás h elyen végezzük
el azzal a m ódszerességgel és szigorú k ritik á v a l, m ely et a dolog term észe te m eg­
k íván . I t t ta lá n csak a n n y it hangsúlyozu nk, hogy m egfelelő b izo n y íté k o k h ián yá­
ban ilyen n agy fon tosság ú és m essze k ih ató rokonsági k a p c so la to t nem m ernénk
á llíta n i. H a azonban a rokon ság sum ir és u ra l-a lta i n y elv ek k ö z ö tt csaku gyan
ig azo lh ató, ez esetb en az egyező v allási kép zetek szóbanforgó so ro zata a n yelv ­
rokon ság to v á b b i kiegészítő b izo n y íték áu l fog szolgálni.
E z en á lta lu n k v a llo tt n éz ettel szem ben, am elyn ek azon ban nem m i v a ­
g y u n k az egyedüli k ép v iselő je, hanem m ás kom o ly kü lföldi tudós szószólói is
a k a d n a k , a sum ir n y elv és m űvelődés h atásai irá n t b eh ató b b érdeklőd éssel v ise l­
te tő tu d ósok n agyobb c so p o rtja azon felfo g ást v a llja , hogy a su m ir és a tö rté n e ti
fejlő d és kezd etén főkép a sum ir á lta l k ép v iselt ősbab ylon i k u ltu rából bizonyos
h a tá so k s k ö z tü k v alláso s k ép zetek is m inden közelebbi nyelvi k ap cso lat, sőt
fö ld ra jz i érin tk ezés n élkü l is m a m ár tö b b é p on tosan fel nem d eríth ető k ö z v e te tt
ú ta k o n és csa to rn á k o n k eresztü l, esetleg fö ld rajzi érin tkezés á lta l, de rokonsági
k ap csolód ás nélkü l e lju to tta k a föld igen különböző terü leteire, m ég olyan helyekre
is, am elyek a legm esszebb e stek ez ősbab ylon i k u ltura szín terétő l s szinte é rth e te t­
lenül k erü ltek bele a n n a k h ató k öréb e. S ő t a b ab y lo n i k u ltu ra ilynem ű h atásai
m ég fo k o z ó d ta k a fejlő d és k ésőbb i id őszakaib an , am ikor a sum ir elem h á ttérb e
sz o rítá sá v a l a sém i b a b y lo n ia k és assyrok v e tté k kezükbe a régi szellem i örökség
to v á b b fe jle sz té sé t és tö k é le te s íte tté k azt an n y ira, hogy szikrái szétszóród h attak
az egész v ilág ra.
Mi m agu n k sem zárkózu n k el te lje se n an n ak a leh ető ség n ek a m érlege­
lése elől, hogy a su m ir-b a b y lo n i-assy r m ű v eltségkörből ily k ö z v e te tt érintkezés
rév én is k erü lh ettek á t elem ek s k ö ztü k v alláso s k ép zetek az u ra l-a lta i népek
szellem i életéb e, de e k éső b b i m ű v eltségi h a tá s o k a t m i p on tosan e lh a tá ro lju k
a zoktól az elsődleges ősi egyező elem ek től, am elyek az u ra l-a lta i népek szellem i
életéb en h a tá ro z o tta n sum ir örökségek s m in t ily en ek , ősi rokoni eg y üv é ta r to ­
zás bizon yságai.
E ta n u lm á n y k eretéb en főkép egyező v a llá si k ép zetek so ro zatán ak a fe l­
m u ta tá sá ró l lévén "szó, nem h a llg a th a tju k el a zt a v eszed elm et, am ely ab ban
je le n tk e z ik , hogy bizonyos v a llá si fo g alm ak m inden népnél egyazon lelki m eg­
h a tá ro z o ttsá g k ifejeződ ései s így egym áshoz nagyon hasonló külső a lak k al is

d í to tt a és kieg é szítette B á n A . B u d a p e s t, 19 08 . A Magy. Tud. A k ad é m ia k iadása. E m ű ­

ben gazdag irodalm i re p e r torium is o l v a s h a t ó ; a vogulok vallásáról szin te k im erítő a d a ta in k
v a n n a k M u n k á c s i B . Vogul népköltési g y ű jte m é n y . B u d a p e s t; 1 8 9 2 — 1921. I— IV. k ö te t c.
m ű véből, am ely b en az első k ö te t a vogulok v a llá s á t is feldolgozza, az o s z t já k nép vallásos
szövegeit k özzétette egy részükben P á p a y J . : O sztjá k népköltési g y ű jte m é n y . (Z ichy J . :
H a rm a d ik ázsiai u ta zá sa. V. k .) B u d a p e s t — Leipzig, 1 9 0 5 ., az ug o rok vallásáról leg ú jab ban
K . F . K a r ja l a in e n írt Die R e ligio n der Ju g r a -V ö lk e r . Ü b ers e tzt v. O. H a c k m a n . ( F F Com­
m u n ic atio n s. E d ite d fo r th e F o lk lo re F e ll ows b y J o h . B o lte , O. H a c k m a n , K . K r o h n etc.
(V ol. V I I I — I X . ) P orvoo. B d . I — II. 1921— 1 9 2 2 .) A F i n n Tu dom ányos A kad ém ia kiadása),
m ely hosszú ta n u lm á n y eredm énye, de sok helyen, k iv á lt az egyes természeti jelenségekn ek
a kultu szba való bekapcsolódása kérdéséről k i f e j t e t t egyoldalú nézeteiben erős k ritik á r a
szorul. Számos ré szle tta n u lm á n y is olv a s h a tó egyes finn-ugor vallásos kérd ésekről, jó szö­
vegg y ű jte m é n y ek k e l rend elkezünk a v o t j á k o k , esztek, finnek és más kisebb népek vallásos
je lle g ű szellemi term ékei köréből. Az egyes népek vallási képzeteit feldolgozva és to v á b b i
irodalm i u ta lá s o k k a l e llá tv a , m e g o lv a s h a tju k a H a s tin g s -féle E n cy clo p ae d ia o f Religion and
E th i c s egyes köteteiben.
 Dr. Varga Zsigmond: Sumir B
( abyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 27

b irn a k , an élk ü l, hogy k ö ztü k k özeleb bi összefüggés v oln a k im u ta th a tó , — ha

te h á t nem v a g y u n k kellő figy elem m el a v allási k ép zetalk o tás e p sy ch ikai fo ly a­
m a tá ra , pu szta h ason ló ság ok a la p já n k a p c so la to k a t con stru álu n k o tt is, ahol
ily en ek nem létez n ek . É p en ez ért az egyezésekn ek olyan különös ism ertető je le k ­
kel kell b irn io k , a m ely ek a k á r a rokon sági összefüggés, ak ár a kölcsönzés eseté­
ben az illető k ép zetek eredete különös b izo n y íték aiu l szolgálh assan ak.
E z ere d e tm u ta tó k rité riu m o k a t a roko n ság esetére nézve a k ö v etk ező k ­
ben fo g la lh a tju k össze :
1. A közös ősi szárm azás és rokon ság tén y én alap uló egyezésekn ek oly an ok ­
n a k kell len n iö k , am ely ek n ek su m ir ered ete és k a ra k te re n y ilv án v aló . M ivel az
ősi eg y ü tté lé s id ejébő l legelőször a sum ir k u ltura em lékei tü k rö zik vissza az el­
érh ető legrégibb u ra l-a lta i k a r a k t e r t , egészen term észetes, hogy a b elő lü k m e rít­
h ető egyező k ép zetek n ek félreism erh etetlen ü l kell m u ta tn io k a sum ir eredet
b ély e g ét, kü lönben csa k á tk ö lcsö n z ésrő l, esetleg v a llá s tö rté n e ti a n a logiákról
le h e t szó.
2 . A rokon i szárm azás tén y én alapuló eg y eztetések annál b iz to sa b b a k n a k
b izo n y u ln ak , m inél egyszerű bb s a p rim itív sé g h a tá r a it nem n agyon túllépő ősi
v alláso s fo g a lm a k összefüggésének a k im u ta tá sá ra v o n a tk o z n a k . I ly e n e k : a
lélek re, a lélek halál u tá n n i so rsá ra , a szellem világra, az em b ern ek a szellem ekhez
v aló v iszo n y ára, bizon yos term észeti tü n em én yek m űködésének a m egfigyelésére
fe lé p íte tt ősi k ép z etek és m ás id ev o n h ató je le n sé g e k . V igy áznu n k kell azonban,
hogy az u ra l-a lta i ősi közös k u ltura h a tá r a it fe le tte szűkre ne s z a b ju k és e h a tá ­
ro k k ö z ö tt n ecsa k p rim itiv ü rességet és n yerseséget keressü n k, m ert, ha ilyen
álla p o t v a la m ik o r a nagy u ra l-a lta i n ép család ra nézve fen n is á llo tt, am in th ogy
a tö r té n e te lő tti idő k isz á m íth a ta tla n m essziségében fenn k e lle tt, hogy á lljo n ,
ez nem az ősi eg y ü tté lé sn e k az az id őszaka és á lla p o ta v o lt, am ely a sum ir n épn ek
a n y elv család bó l való közv etlen k iv á lá sá t m egelőzte, hanem jó v a l-s o k k a l régebbi.
3 . A su m ir-u ra l-a lta i ősrokonság tén y éb ő l folyó k u ltu rális és v a llá si egye­
zések c sa k az esetb en te k in th e tő k b iz o n y o sak n ak , ha a n yelv család m indenik
fő á g a z a tá b a n k im u ta th a tó k , te h á t a k k o r, ha egyetem legesek. H a c sa k egyik v ag y
m ásik nép szellem i k u lturá já b a n v a n n a k jelen és a n yelv család n agyob b részé­
ből h ián y z a n a k , fe lté tle n ü l in k á b b an alógiás esetek n ek , vagy k ö lcsö n v ett k ép zetek­
nek b izo n y u ln ak , m in t ősközösségi alk o tó elem ek n ek .
4. A rokon i k a p cso la tra v alló egyező kép zetekn él a bizon yosság fok a nö­
v ek szik , ha az illető k ép zetek k ifejez ésb eli érték ein ek az etym ologiku s összefüg­
g ését is ki tu d ju k m u ta tn i. Igy pl. ha lá tju k és b iz o n y íth a tju k , hogy ném ely k é t­
ség telen ü l su m ir eredetű v a llá so s fogalom m egnevezése egy-u gyan azon szóbeli
k ife jez éssel tö rté n ik a sum iron és a tö b b i u ra l-a lta i népen, v ag y legaláb b is a
n y elv család v a la m ely ik n ag y ob b közösségén belől.
5. H a terjed e lm ese b b és a m egfelelő k ife jezése k etym ologiku s egyezésével
le nem m érh ető kép zetso ro k eg y b ev etésérő l v an szó, a k k o r a je le n té s azonossága,
u g yan azon értelem ben való h a sz n á la t, bizon yos sp ecifiku s szín ezet, fo lk lo riszti­
ku s, v a g y m ás egyéb m eg k ü lö n b ö ztető je lle g le h e t az egyedül irán yad ó.
A z á tk ö lcsö n zések esete in ek k rité riu m a it a k ö v etk ező k b en a d h a tju k :
1. H a az u ra l-a lta i n y elv ek en belül — a k á r egyes n y elv ek b en , a k á r n a­
gy obb á g a z a to k b a n —, olyan m űvelődési fog alm ak , v a llá si k ép z ete k fordu lnak
elő, am ely ek az egész n y elv család o n egyetem legesen nem v ih ető k keresztül és
a k á r az a ssy r-b a b y lo n i m ű v eltség k ö rb en , v a llá si rendszerben, a k á r m ás nép­
család o k k u ltu rá lis életéb en an alogon nal b irn a k és bizon yos kü lönleges fejlőd ési
szín ezettel ren d elkezn ek, elsőso rban kölcsön zésekn ek tek in ten d ők .
2. A k ö lcsö n v étel té n y é t m egerősíti az a körü lm ény, ha az illető k ép zet a
k ölcsön v ev ő n y elv en , v ag y n y elv á g a z a to n k ívü l m ás n y elv k ö rb en szélesebb te r­
jed elem b en és á lta lá n o sa b b je le n té sb e n v a n je le n , m ert a n agyob b elte rje d tsé g
28 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

és á lta lá n o sa b b je le n té sű h a sz n á la t ren d szerin t az illető k ép zet otthonossága

m e lle tt b iz o n y ít.
3 . H a az idegen k ép zetek k ife jez ő szav ai v ala m ely n y elv re, v ag y n y elv ­
á g a z a tra jellem z ő h a n g ta n i, a la k ta n i sa já to ssá g g a l b irn a k , szintén az illető m ű v elt­
ségk örb ől v aló á tv é te lre kell gondolnunk.
4. E lh ely ezk ed ési k örü lm én yek és kü lönleges m ű v elő d éstö rtén eti h á tté r
s z a b h a tjá k m eg az ere d e t k érd ését oly egyezőnek látszó kép zetek n él, hol a több
irán y b ól v aló k ölcsön zés leh ető ség e foro g fen n és k étség telen ü l kölcsön zésekről s
nem an alog ik u s jelen ség ek rő l v a n szó.
Ú gy v é ljü k , hogy e k rité riu m o k a lk alm azása helyes eredm ényekhez vezet
és rá se g ít a rokonsági és kölcsönzésen alapuló egyezések körén túleső an alogikus
esete k b izto s felism erésére is.
*

H a a sum ir nép az u ra l-a lta i nép család egyik ta rto z é k a , a k k o r n y ilv án ­

v a ló , hogy B a b y lo n te rü letére, ahol a tö rté n e ti idő kezd etén ta lá lju k , csak b e­
v á n d o ro lt s ő sh a z á ja nem it t , hanem az u ra l-a lta i őshaza h elyén keresendő. Mi­
e lő tt azon b an az u ra l-a lta i őshaza k u ta tá sá h o z fo g n án k , először fel kell v o n u lta t­
n u n k a z o k a t a b iz o n y íté k o k a t, am ely ek a su m iro k n ak B a b y lo n b a k e le ti irán y b ól
tö r té n t b ev á n d o rlá sa m e lle tt ta n ú sk o d n a k . T . i. a k eleti irán y c sa k az E la m o n 19
v aló á tv o n u lá sra v o n a tk o z h a tik , m ert fö ld ra jz ila g e terü let fekszik B a b y lo n tó l
k eletre. H a a z tá n sikerü l e v on u lási irá n y t v alószín ű vé ten n ü n k , e b izo n y ítással
m ár m eg n y ertü k a le h e tő ség ét a su m ir-u ra l-a lta i közv etlen érin tkezésekn ek is.
M ajd csa k azu tán k ísé rtsü k m eg a közös u ra l-a lta i őshaza h e ly é t k özeleb bről e l­
h a tá ro ln i.
Szü kségesn ek lá tju k a tá rg y i b izo n y ítás tárg y ilag o sság a érdekében, hogy
a su m irok k e le ti b ev á n d o rlá sá ra v o n atk o zó v élem én y ek et — term észetesen csa k
a le g ú ja b b a k a t és le g sú ly o sa b b a k a t — it t a m agu k szószerintiségében lek ö zö ljü k .
S zerzőik kü lföldi neves tu d ósok lévén , nem v ád o lh ato k m eg n em zeti elfo g u ltság ­
g al, v ag y m ellék szem p on tok á lta l b e fo ly á so lt tudom ányos részreh ajlósággal.
E . M e y e r az ók o ri k e le t eg y ik legkiv áló bb tö rté n e tíró ja így képzeli el a
su m irok b e v á n d o r lá s á t: „M an ch e Sp uren legen die V erm u tu n g n ah e, dass s i e . . .
aus den B erg en in N ord osten , etw a durch die T ä le r des ’A dem und D ia la , den
T ig ris h in ab erobernd in das T iefla n d eingedrungen sin d ” .20 Azonos m ű egy m ásik
h elyén így ír: „ D a s sta rk e H erv o rtreten der B e rg g ö tte r sch ein t für eine H erk u n ft
der Su m erer aus den östlich en B erg e n zu sp rech en ” .21
G. H ü sin g eg y ik m ű v ében a kérd ésről a k öv etkező kép ír : A z em beriség
legrégebbi tö rté n e té re v on atk ozó ókor „ lie g t im w esen tlich en noch u n te r der
E rd e b eg rab en , und so w eit sich h eu te u rteilen lä sst, werden wir es h au p tsäch lich
im G ebiete v on E la m finden und seine T rä g e r werden Su m erier sein ” .22 M ajd
to v á b b : „A lle Spuren einer vorelam isch en K u ltu r in E la m zeigen denn auch

19 A régi elam i birodalom területén rendszeres á s a tá s o k a t f o l y t a t o t t és fo ly t a t mind

a m ai na p ig egy fra n cia expedi ció, m e ly e t J . J . d e Morgan vezet s am e ly n e k ered m ény eit
a Mémoires de la Délégation en P erse. P ubliées sous la direction de J . J . de M o rg a n , P á r is ,
1900. k k ., eddig m e g je le n t I — X V I I . k ., a bennük közölt e la m ita régi szövegek még m e g ­
fe jt h e te tle n e k . C. F r a n k : D ie a ltela m is ch en S te in in s ch rifte n . B e r li n , 1923. c. kísérlete
sem viszi je le n té k e n y e n elő bbre a pro blém á t. Az e m lé k e k n ek h i s toriai szem pontból érdekes
c s o p o r tjá t közli G. H ü s in g : Die einheimischen Quellen zur G eschichte E la m s ( = A s s y r i o l o ­
gische B ib li o th e k . H erausgeg. V. F r d . D elitz sch und P . H a u pt. Leipzig. B d. X X I V . ) I. T e il,
1 91 6 c. m ű vében.
20 Die G e sch ich te des A lte rtu m s. 3. Auflage. S t u t t g a r t und B e r lin , 19 13 . I. B d . 2.
H ä l f t e . 43 7. l .
21 U g y an az. U g y a n o tt. 454. l .
22 Die einheim ischen Quellen zur G esch ich te E la m s . I . Teil Altelam isehe T ex te
( = Assyriologische B ib lio th e k . B d . X X I V . Teil. I.) Leipzig, 1916. 2. l .
Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 29

sum erisches G epräge, so alles, was m it der S c h rift zu sam m en hän gt, die R eliefk u n st,
die B a u k u n s t” e tc .23
T . G. P in c h e s a su m irok e re d e té t a köv etkező szav ak k al a p o sz tro fá lja :
,,T h e Su m erian s m a y . . . h ave conte from a m ou n tainou s region w here lakes and
ponds were com m on, and rivers were m o u n tain -stream s or to rre n ts ” .24 Az eredetre
v o n a tk o z ó la g u g y an ezt k ö v e tk e z te ti azon tén y b ő l is, hogy a sum ir n yelv a
„ h e g y ” és az „ o rsz á g ” je lö lé sé re u g y a n azt a k ife je z é st (k u r) h a sz n á lja .25 S ő t m ég
to v á b b m egy és a k ö v etk ező n agy fon tosságú n y ila tk o z a to t teszi: „ T h e likeness
of c e rta in Su m erian words to T u rk ish suggests th a t th ey m ay h ave been a p re­
h isto ric race from the F a r - E a s t , of T u rko-M ongolian ra c e ” .26
H. S ch n eid er v élem én y e szerin t „d ie Su m erer sind über die persischen
R an d b erg e ins Z w eistrom land h eru n terg estiegen , sie haben eine eigen artige, sehr
a ltertü m lich e und u n sem itisch e Sp rach e m itg eb ra ch t und einen G o tt „ E n lil” ,
dem sie in der H a u p sta d t N ippur, m itte n in der E b en e, ein „ B e rg -H a u s ” . . . e rrich ­
te te n ” .27
Jelen tő s az A . U ngnad á llá sfo g lalása is, m elyet a köv etkező kben szögez
le: „ B e i den Su m erern sprechen m an che Gründe fü r eine p räh isto risch e E in ­
w a n d e ru n g ..., fern er w eisen R elig ion und K u lt auf eine Zeit hin, in der wichtige.
G o tth eiten in gebirgiger Gegend v ereh rt wurden: m an denke an die in äl te ste r
sum erischer Zeit so hervorragende G ö ttin N in h u rsag a” , die H errin des G ebirges” ,
und an die k ü nstlich en B erg e, die T em p eltü rm e, die m an den H au p tg o tth eiten
e rr ic h te t” .28 H ogy e h egy v id ék et m erre kell keresn ün k, U ngnad m egm on d ja
a su m ir-törö k rokonság lehetőség én ek a m egengedésével.
Im e te h á t oly an tud ósok, kik sem m i nem zeti, vagy fa ji érdekeltséggel
nem b irn a k a sum ir kérdés m ikénti m egold ásában, belső tá rg y i okok a la p já n
k én y telen ek m egengedni a su m irok nak B a b y lo n b a kívü lről tö rté n t b ev án d orlását
s e v án d o rlást E la m felől lá t já k a leg term észeteseb b n ek .29 Ámde ha a su m ir-u ral-
a lta i ősrokonság elm élete m egáll, a k k o r n y ilv án v aló , hogy a su m irok E lam b an
sem v o lta k a u to ch to n o k , hanem ide is v alah on n an k eleteb b rő l, v ag y északabb ról
k ö ltö z te k s E la m o t csa k á tm en eti állom ásn ak h aszn álták föl B a b y lo n b a vezető
ú tju k o n . H ol ta lá lh a tju k m eg te h á t azt a h ely et, ahol az u ra l-a lta i népek (az
a lta i és finn-ugor törzsek é eg y a rá n t) g y erm ek bö lcsője rin go tt?
E kérd ésben is a legbizon yosabban úgy tá jék o z ó d h a tu n k , ha sorra v esszü k
az id evonatkozó sú llyal biró v élem én y ek et. Ism eretes, hogy K ö zép ázsiát az elkép ­
zelhető legősibb id ő k tő l kezdve mind a m ai n apig az ú. n . a lta i ág körébe tarto zó

23 U g y an az: U g y a n o tt. 17. l .

24 A J . H a s t in g s : E n cy clo p a e d ia of R e lig io n and E t h i c s . E d in b u rg . Vol. X I I . 19 21 .
40. l .
25 Ugyanaz: U g y a n o tt. 40. l .
26 M agyar tu dó sok nézetei közül megemlítem e h e ly ü tt az A lm á ssy G y .-ét, ki a K e le ti
Szemle 1902. ( I I I . évf.) 1 7 9 —2 07. l . közölt „Central-A sien die U r h e im a th der T u rk v ö lk e r“
c cikkében így n y i l a t k o z i k : „ E s sprechen keine w irklich unumstösslichen Gründe dagegen,
die Sum erier als einen gegen Südwesten hin vorgeschobenen Zweig des T u rk sta m m es der
Urzeit a u fz u fa sse n “ . (19 3. l .)
27 Die ju ng steinzeitliche Sonnenreligion im ältesten B aby lonien und E g y p te n .
(M itteilungen der Vorderasiatischen G esellschaft. X X V I I . J g . 192 2. H. 3. (Leipzig, 1 9 2 3 .
2 0 . l .)
28 Die ä ltesten Völkerw anderungen Vorderasiens. (K u lturfragen . H e ft. I.) B re slau ,
1923 3- 4. l .
29 E tudósok vélekedésével szemben megemlítem i t t az E . F o r r e r n é zetét, ki „D ie
a c h t Sprachen der B o g h á z k ö i-In s c h r ifte n “ (S itzungsberichte der preuss. Akademie der W i s ­
sen sch aften. Phil. hist. K las se . 1919. L X I I I . B e r lin , 1920-ban m e g je len t értekezésében a
su m irt a c h a tt iv a l, ill. p ro to c h a t tiv a l ro k o n ítja 1040. l .), de az őselami fe líra to k ny e lv ét is
ide v o n ja , to v á b b á H . H e in kísérle té t, ki „D ie ältesten indogermanischen S p r a c h r e s te “
( Orien ta listisch e L ite ratu rz e itu n g . X X I I I . 1 92 0. J g . Leipzig, 2 50 . kk. l . a sumir és indo ­
germán és F . B o r k az OLZ. 19 2 4 . X X V I I . J g . 169. kk. l . a sum ir és kaukázusi nyelv ek között
von közelebbi k a p c s o la to t.
30 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

n ép ek la k tá k és la k já k . Mi v o ln a te h á t term észetesebb, m in t fölven n i, hogy K ö zép -

Á zsia az u ra l-a lta i n y elv család egykori ő sh azája, ahonnan e lág aztak és k iv á lta k
az összes id etartozó n ép ek . Legelőször ta lá n a fin n -ugorok és a sam o jéd ek , m a jd
az ú. n. tö rö k tö rzsek és m ás k eleti ág ak , m in t a ja p á n o k , k in aiak és a tö b b iek .
A régi tud ós vélem én y ek ben so k áig az A lta i hegység vidéke szerepelt olyan k ije ­
g ecesítő p on tu l, am ely k öré a n y elv család zöme elh ely ezk ed ett.
Á m az ú ja b b k u ta tá so k e term észetesn ek látszó fe lte v é s t m eg d ö n tö tték .
M in d en ek elő tt az ú. n. fin n -ugor törzsre v o n atk o zó lag a la k u lt ki igen m élyre­
h ato ló k u ta tá so k a la p já n az a tud om ányos n ézet, hogy e törzs az a lta i ágtól n y el­
v ileg is m egleh etősen m essze esik , an n ak közv etlen le sz á rm a z o ttja , ső t elágazása
sem le h e t és ha v a n n a k is k ö z ö ttü k erős összekötő k a p cso la to k , azok olyan te r ­
m ész etüek, hogy nem k ö v etelik m eg szükségképen a fin n -ugor népek középázsiai
ő slak o zását. Az összehasonlító nyelvészeti k u ta tá so k ren d jén az is k it ün t, hogy
a fin n -u gor népek n yelv eiben előforduló és az a lta i ág (k iv áltk é p en bizonyos
tö rö k d ia lectu so k n y elv ein ek ) elég tek in tély es szám ú kifejezésére em lékeztető
szóegyezések az egyes fin n -ugor n y e lv já rá so k b a különböző időben, különböző
h elyeken és különböző a lta i (főkép tö rö k -ta tá r) n yelvekből á tv e tt k ölcsön zések,30
a m ely ek szintén nem k ö v etelik m eg a fin n -ugorság középázsiai leszárm azását.
Ily en n y elv észeti eredm ények s azokon fölépülő m egfon tolások a la p já n a la k u lt ki
az illeték es fin n -ugor összehasonlító n yelv észek körében az a nézet, hogy a fin n ­
ugor népek ő sh azája nem Á zsia, hanem E u ró p a. E fe lte v é st h itü k szerin t m eg­
erő síten i lá tsz ik az a n agyfokú és közeli érintkezés is, am ely az E u ró p áb an őslakó
indogerm án tö rz sek és a fin n -u gorok k ö z ö tt já tsz ó d o tt le, am ely igen so k fon tos
n yom ban tü k rö ződ ik és csa k h uzam osabb ideig ta rtó szom szédságból m agyaráz­
h a tó m eg.
A finn-ugor n yelv észeti isk ola á llá s p o n tjá t a finn-ugor őshaza kérdésében
ta lá n a le g találó b b an E . S etä lä ju t t a t ja k ifejezésre, m ikor ide von atk ozólag a k ö v et­
k ező k et ír ja : „Á zsiáról, m in t a finn-ugor nép ősh azájáró l, szó sem le h e t, hiszen
egy finn-ugor nép sem la k o tt Á zsiában a fin n -ugor kor u tá n sem s ellene mond
Á zsián ak az ily en á lla tfö ld ra jz i körü lm ény is, m in t a m éh előford u lása. A fin n ­
ugor őshaza E u ró p á b a n v o lt s n agy te rü le te t fo g la lt m a g á b a n ... V alószín ünek
lá tsz ik , hogy a finn-ugor őshaza a V olga középső fo ly á sá n a k vid ékére h elyezendő” .31
De ugyanide helyezi a finn-ugor ősh azát Gom bócz Z . is, m ikor ezt í r ja róla: „A
finn-ugor népek nek (s v elü k eg y ü tt a m ag y arok n ak is, m in t a fin n -ugorság kez­
d ettő l fogva legk eletibb cso p o rtjá n a k ) az ő sh azája m inden valószínűség szerint
a Volga h a jla ttó l k eletre és n y u g a tra eső erdős, vizekben gazdag vidéken te rü lt
e l” .32 A b o lg ár-tö rö k n y elv h a tá st u gyan Gom bócz ennél délibb vidékre h ajlan d ó
áthelyezn i, de ez az őshaza előbbi m eghatározásán m it sem v á lto z ta t.33 34
30 E k u t a tá s o k közül a fo n to s a b b a k : G om bocz Z.: A vogul ny e lv idegen elemei.
(N yelv tu d o m ány i K ö zlem ény ek . X X V I I I . k. B u d a p e s t, 1898. 1 4 8 — 1 8 4 . l. : T ö r ö k jö v e v é n y ­
szók a vogulban. H . P a a s o n e n : Ü b e r die tü rkischen L eh n w örter im O s tjak is ch en .) F innisch-
Ugrische F orschu ngen. H erausg. v. E . N . S e tä lä und K . K r o h n . 1902. B d . I I . 81— 137. l .
S im o n y i Z s.: Mongolisches im U n g arischen. (F innisch -U grische Forschungen. 1901. B d .
I. 126—128. l . M u n k á c s i B .: Idegen elem ek a v o t já k n y e lv b e n .) A. Török eredetű szók és
n y e lv ta n i elemek. N yelv tud om ányi Közlem ény ek. X V I I I . k. 18 84 . 55—155. l . M a rtii
R ä s ä n e n : Die ta ta r is c h e n L eh nw örter im Tscherem issischen. H elsinki. 1923. (Suomalais-
Ugrilaisen Seuran Toim ituk sia. L ., E . N . S etä lä : Zur F ra g e n a c h der V erw and schaft der
finnisch-ugrischen und sam ojedischen Sprach en. H elsinki, 1915. (Suomalais-ugrilaiseti Seuran
A ik a k a u s k irja . X X X . 5. füzet. 1 9 1 3 — 19 1 8 .), a m a g y a r ny elv tö rö k kölcsönszavaira l . a
G om bocz a la p v e tő k u t a tá s a it és még más i t t in extenso fel nem sorolható k u t a tá s o k a t.
31 N é z eté t részletesen ism erteti Tro csá n y i Z. az E th n o g ra p h ia . X X V I I . évf. B u d a ­
pest, 1916. 190. k . l .
32 A m a g y a r őshaza és a nem zeti hag yom ány . (N yelvtudom ányi K ö zlem ény ek .
B u d a p e s t, 1 92 3. X L V I . k k . 26. l .
33 U g y an az: U g y a n o tt. 27. l .
34 A tö r ö k —m a g y a r kölcsönszavak jeg y zékét a legalaposabban e g y b e á llíto tta
G om bocz Z . R é g i török jö v e v é n y s z av a in k címen (M agyar N yelv . B u d a p e st, 1 9 0 7 .) I I I . k.
Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az urál-altai népek vallási életében. 31

E n éz ettel szem ben áll az a m ásik, m ely et M u n k á c s i B . , 35 N a g y G.36 és

T h u ry J .37 v a lla n a k s am ely a finn-ugor n épek és k ö z tü k a m ag y aro k ő s h a z á já t
so k k a l délebbre helyezi és a K au k ázu s tőszom szédságában képzeli el. Jellem z ő
e te k in te tb e n a M u n k á c s i őshaza e lh a tá ro lá sa , am ely et eképen végez e l : „D ie
U rh eim a t der fin n isch -m ag y arisch en V ölker erstre ck te sich auf den nördlich vom
K a u k a su s gelegenen waldigen Gegenden und w asserreichen F lu re n ” 38. „ E in e n
ä u sserst w ichtigen B ew eis fü r die südliche H erk u n ft der fin n isch -m ag y arisch en
V ölker haben wir in den gem einsam und n ich t gem einsam sich vorfindenden arischen
E lem en ten säm m tlich er fin n isch -m ag y arisch en Sp ra ch e n ” 38, am elyekn ek ere d e té t
M u n k á c s i a fin n -u g or n ép ek nek a délorosz pusztaságon á rjá k k a l tö rté n t huzam o­
sab b érin tk ezéséb ől tu d ja csa k m egm agyarázn i. A n n ál in k áb b , m ert ez elem ek
k ö z ö tt, m in t M. m e g á lla p ítja , sok olyan az á lla tten y é sz tésre és földművelésre
v on atk ozó k ife jez és v a n , a m ely ek n ek átkölcsön zése csa k déli vidékeken tö rté n ­
h e te tt. K ieg é sz ítik ez á tv é te le k e t m ég bizonyos kau kázusi eredetű ló- és m arh a­
n ev ek , fa és erdő k ifejez ések , am ely ek a zt m u ta tjá k , hogy „d ie fin n isch -m ag y a­
rischen V ölker weder im U ralgebirge, noch in den Gebirgen M ittelru sslan d s, son­
dern zu erst im K a u k a su s das W ald leb en kennen lern ten und im A nfänge dort
ihre U rb esch äftig u n g , die Ja g d b e trie b e n ...38
Az egym ással szem ben álló n ézetek közül tud om ányos m eggyőződésünk
szerin t k étség telen ü l a M u n k á c s i feltev ése a h elyeseb b, b á r úgy v é ljü k , hogy a
fin n -ugor n épek ősi v án d o rlásaib an m ég ez sem je lö li az első m egfogható p o n to t.
K ü lö n b en érd ek es, hogy egy 1894-ben m eg je len t cik k éb en m ég m aga M u n k á c s i
is k eleteb b re to lta ki Á zsia felé a fin n -u gor őshaza h a tá ra it, am iko r a m ag y ar­
ugor f a jt a ő sh a z á já n a k az U ra l hegység, K a sp i és A ra l ta v a k közti p u sztaságot
t a r t o tt a .39
M u n k á c s i sokszor le k icsin y elt és nem m indig igazságosan érték e lt érv einek
a h a tá sa a la tt az előbb i n ézet h ív ei is h a jla n d ó k ő sh azath eo riáju k bizonyos re v i­
z ió já r a . Ig y m in t lá ttu k , G om bocz m ost m ár délebbre helyezi a m agyar n yelv re
g y ak o rolt b o lg á r-tö rö k n y e lv h a tá st és á lla t- és n öv én y föld rajzi ad ato k a la p já n
G róf Z ich y I . sem u ta s ítja el a z t a fe lte v é s t, hogy a b o lg ár-tö rö k érin tkezések
szin h ely ét a K a u k á z u s vid ékén k e re sh e tjü k .40 Az ingadozások és in gatag fö lte v é ­
sek kik üszöbölése u tán H ó m a n B á lin t a le g ú jab b őshaza elm életek et a k ö v e t­
kezőkben eg y e z te ti össze:
,, N ém eth m eggyőző és ren d kív ü l világos fe jte g e té s e i m egd ön tik Z ich y
I .-n ak a C sitki kiván d orló h u n ja ira v on atk ozó részét, de nem é rin tik az ő fő ered­
m én y eit és n em é rin tik a szav ir-m ag y ar azonosságnak F e h é r n é l k ife jte tt elm é­
le té t, s m ég k ev ésb b é G om bocz őshaza k u ta tá sa in a k eredm én yeit. A négy elm élet
a legszebb összh angban egészíti ki eg y m ást. G om bocz ju g ria i ő sm ag y arjai, F e h é r
sz a v irja i, Z ic h y m a g y a r u g o rja i és N ém eth ogur n yelvű tin g-lin g népe u gyan arra
a terü letre, az U ral hegység d élk eleti le jtő jé r e v ezetn ek b en n ü n k et. N ag y Géza,

1 7 —2 9 ., 62—7 2 ., 1 0 5 — 1 1 6 ., 1 5 3 — 1 6 5 ., 2 1 3 —2 2 4 ., 2 5 0 — 2 6 3 ., 3 0 7 —3 1 8 . , 3 5 7 —3 7 0 ., 3 9 5 —
406. l . és U gyan az: Die b u lgarisch-türkischen L eh nw örter in der ungarischen Sprache.
(= M é m o r i e s de la S o c ié té F in no-Ougrienne. Helsingfors. Vol. X X X . 191 2. 1 —34. l .
35 M u n k á c s i: Die U r h e im a t der U n g arn. (K e le ti Szemle. 1 90 5. V I . évf. 1 8 5 —2 2 2 . l.)
36 N a g y G éza: E g y a d a t a párthus-ugor érintkezéshez. E th n o g ra p h ia , 1897. V I I I .
évf. 136. kk. l . és. u. o.: 25 8. k k . l .
37 T h u ry J . Századok. B u d a p e s t, 1897. X X X I . évf. 3 1 7 . kk. és 39 1. kk. l . és
m á s u tt is.
38 K e le t i Szemle. V I . évf. 2 1 7 ., 20 8. l., 2 1 1 . l .
39 E th n o g ra p h ia , 1894. I V. évf. 172. l .
40 A m a g y a r n y elv tud om ány kézikönyve. B u d a p e s t, 19 23 . 65. l . S ő t Z ich y szerint
bizonyos á lla t és növ ényföld rajzi a d a to k nem z á r já k ki azt a feltev ést sem, hogy a m a g y a r -
ugorok elhelyezkedését az U ral-h eg ység két oldalán keressük. 3 5 . l .
32 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

T h u r y J ó z s e f és M u n k á c s i B . nem egy m erész, ső t m egm o so ly g o tt fö ltev ése ju t o t t

a le g ú ja b b k u ta tá so k során v égérv én yes tu d om án yos igazolásh oz” .41
D e v á lto záso n m en t keresztü l az a lta i ág ősh azájáró l a lk o to tt koráb b i elm élet
is, am en n y ib en pl. A lm á ssy Gy. igen fig y elem rem éltó argu m en tu m ok a la p já n
ez őshaza fe k v é sé t és elh ely ezked ését a k öv etkező kép jellem z i: ,,A ls C en tral —
h eim a th m ö ch te ich diesem als „ T u r k v o lk ” d ifferen zierten V ölkerzw eig speciell
das T a rim b eck e n und die G obi, dann das cen trale T ien -S a n G ebiet und die heutige
K irg isen step p e zu w eisen, kurz so ziem lich dasselbe G ebiet, welches schon se it
gerau m er Z eit v o n den N a ch b a rv ö lk ern als T u rk e sta n , als das T u rk lan d κατ’ ’εξοχῆν
b ezeich n et w ird. D er A lta i und die sü dsibirisch en G ebiete d ürften erst sp äter
v on den T u rk s bezogen worden sein , wie au ch ech te M ongolen sp ä te r dahin gelang­
ten und au ch origin är tü rk isch e G ebiete (K u k u n o r, S aid am ) von solch en ü b er­
sch w em m t w u rd en .” 42 A m ai tö rö k f a jo k k ö z ö tt fellépő gyakori s em i ty p u st is
a b b ó l m ag y arázza, hogy a tö rö k ö k közv etlen ü l szom szédai v o lta k a b abylon i
si kságon m eg telep ed ett semi b ab y lo n i fa jn a k , m ely v iszo n t la ssa n k én t m agába
o lv a s z to tta a d élbab y lon i sum ir n ép et is.
M u n k á c s i B . a m üncheni igen érdem es H om m el eg y ik m ű v én ek a recen sió ja
közben a su m irok és az a lta i népek egym áshoz v ak ó h ely zeti v iszo n y át így ír ja
k ö r ü l : „ D ie b ek a n n ten gem ein sch aflich en K u ltu rw ö rte r im Su m erisch en und in
den a lta isch e n Sp rach en können nur durch eine in u ra lte r Zeit stattg efu n d en e
d irek te oder in d irek te B erü h ru n g zw ischen diesen V ölkern e rk lä rt werden und
den S ch a u p la tz dieser B ezieh u n gen d u rfte m an kau m andersw o als in den n örd ­
lich von Ira n gelegenen Step p en su ch e n ” .43 E g y m ásik recen sió já b a n pedig így
n y ila tk o z ik a h ely zetről: „ D a ss die Ü b ereinstim m u n g im W o rtsc h a tze zw ischen
den „ u ra lisc h e n ” und „ a lta is c h e n ” Sp rach fam ilien so sp ärlich nachgew iesen
werden k a n n , ist eben je n e m U m stan d e zu zuschreiben, dass die „ a lta is c h e n ”
V ölker von ih re r w esta sia tisch en U rh eim a t se it v ielen Ja h rh u n d e rte n v or u nserer
Z eitrechn u ng fortgezogen sind und die geographische N a ch b a rsch a ft m it den
v erw an d ten V ölkern sehr frü h au fg eh ört h a t ” .44 M ajd to v á b b így fo ly ta t ja : „A u ch
ich h a lte es für durchaus w ah rsch einlich , dass die E n tw ick elu n g der altaisch en
Sp ra ch en n ic h t im fern en O sten, sondern in der N ähe der u ralten w estasiatisch en
K u ltu r und im Zu sam m enha nge m it ih r sta ttg efu n d en h a t, wie sich dies schon
aus dem V orhand ensein su m erischer L eh n w örter in alta isch e n Sp rach en , sowie
aus der V erw an d sch aft m it den „ u ra lisc h e n ” Sp rachen schliessen lä s s t” .44 A leg­
v ilá g o sa b b a n azon b an egy külön tan u lm án y k eretéb en n y ila tk o z ik a kérdésről,
m ely et a m ag y ar őshaza fe lk u ta tá sá n a k szen tel, a k ö v e tk e z ő k é p e n :45 A fin n ­
m ag y ar n épek ő sh a z á ja közelében „ a m u n teren Volga und U ral-F lu sse und je n se its
d erselb en in der heu tigen K irg isen step p e, bzw. im persisch en T u ran kann m an

41 V. ö. Századok. B u d a p e s t, 1 9 2 3 . L V I I . é v f . 3 3 5 — 3 56 . l . o lv a s h a tó ism erteté s é t

G o m b o c z : A m a g y a r őshaza és a n em z eti h a g y o m á n y (N yelvtud. K ö zlön y . X L V . évf.) B u ­
d apest, 1918. 1 2 9 — 194. l . X L V I . évf. 1 9 2 3 . 1— 33 . l ., F e h é r G . : B ulgarisch-ungarische
Beziehungen in den V — X I . Ja h r h u n d e rte n . (K e le ti Szemle. X I X . évf. P écs , 1 9 2 1 ., G ró f
Z ich y I . : A m a g y arság őstörténete és m űveltsége a h on foglalásig.) A m a g y a r n y e lv tu d o ­
m á n y kézikönyve I. k. 5. fü zet.) B u d a p e s t, 1 92 3. és N ém eth G y.: H u n ok, b olg árok , m a g y a ­
rok. Székfoglaló . F e lo lv a s ta a Magy. Tu d. A k a d é m ia I. o s z tá ly á n a k ülésén c. m ű veinek. Z ich y
i. m. 42—4 7 . l. oda concludál, hogy a K r . e . I. század derekán a kinai birodalom látóköréb ől
k is z a k a d t T s it-k i ta n h u (a hun fejedelem cím ének kinai á tír á s a ) népe sok küzdelme után
e l j u t o t t a m a g y ar-u g o rok lakóhelyein ek k eleti részére (az Ural keleti o ld alára) s o t t az ug o ro­
k a t a ssim ilálta s viszont m aga fö lv ette a m a zo k n y e lv é t (innen a m ag y arb an a hun-bolgár
k ölcsönszavak na g y tö mege; a F e h é r s z a v irja i a vo gulok m ai la k óh e ly é n e k ilynevű őslakói.
l . S . P a t k a n o f f : Ü b er das V olk der S a b ire n .) K e le ti Szemle, 1 90 0. I. évf . 2 5 8 — 27 7. l ., a
N ém eth á lta l com bináció ba h o z o tt Ting -ling pedig ug ya n csa k a régi sza vir terü le tre u t a ln a k .
42 K e le ti Szemle. 1 9 0 2 . I I I . évf. 198. l .
43 K e le ti Szemle. 1 90 4. V. évf. 3 2 7 . l .
44 U. a . : U. o. 35 3. l . je g y zet.
45 K e le ti Szemle. 1 90 5. V I . évf. 2 1 7 . l .
 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 33

die U rh eim a t der m it den fin n isch -m ag y arisch en V ölkern verw andten tü rk isch en
und m ongolischen Stä m m e v orau ssetzen , m it w elcher A nnahm e wir gleichzeitig
einen h istorisch en H in terg ru nd für das V orkom m en sum erischer und a lte r arischer
Leh n w örter in den a lta isch en Sp rachen e rh a lte n ” .
H ol k e re sh e tjü k te h á t az u ra l-a lta i népek am az ő sh a z á já t,-a h o l az egyes,
ta lá n m ég nem is d ifferen ciá ló d o tt á g a k k al e g y ü tt a su m irok is o tth o n v o lta k ?
V élem én yün k szerin t sehol m á su tt, m in t N yu gat-Á zsiában . H a sum ir és u ra l-a lta i
népek k ö z ö tt pu sztán csak ősidőbeli érintkezésről volna és lehetn e szó, akkor
elfo g a d h a tn ók a M u n k á c s i v élem én y ét, m ely szerin t ez érintkezés „ T urán , illetv e
az á r já k tó l m ég a k k o r el nem fo g la lt Irá n fe lő l” tö r té n t,46 an n ál is in k áb b , m ert
ki tu d ja , hogy v ajjo n a tö rö k n ép terü let h a tá ra ez ősrégi időkben nem te rje d t-e
le csak u g y an a k ésőbb i Irá n p erem éig ,47 de m inden je l arra u ta l, hogy a sum ir-
u ra l-a lta i szóegyezések h á tte r é t ne ily hom ályos érin tkezésekb en , ső t inkább
a rokon sági összefüggés tén yéb en keressü k. R o k o n ság i k ap cso la tra m u ta t egyebek
k ö z ö tt az a k örü lm ény is, hogy sum ir m üv eltsé g i h a tá s o k k a l, m elyek a g ram m atik a
és lexicon egész m ezejére k ite rje d n e k , a fin n -ugor n yelv ekb en is találk o zu n k és
e h a tá so k k ö z ö tt nem egy v an olyan , am ely az a lta i ágban nincs jelen s így még
csa k am abból való k ö z v e te tt kölcsön zésn ek sem m in ő síth ető . A sum ir n épnek
te h á t érin tkezésb en k e lle tt á lla n ia n em csak a tö rö k -ta tá r n ép ek kel, illetőleg az
a lta i ággal, hanem a fin n -ugor törzssel48is s e k ap cso lat ism ét csak ősi eg y ü ttla k o ­
zásra, ősidőbeli n yelv rokon ságra u ta l. A zt sem leh et elképzelnü nk, hogy a fin n -
ugor n yelv ág a je lz e tt sum ir h a tá s o k a t K au k ázu s m elléki tartó zk o d ása id ején
n y e rh e tte , m ert tö rté n e ti a d a ta in k szerin t a su m irok érv én yesü lési köre az a la tt
a jó m ásfélezer év a la t t , m ely a h is toria i idő k ezd etétő l (a IV -ik évezred első fele)
a K r . e. h arm ad ik évezred végéig a su m irok at B a b y lo n fö ld jén ta lá lja , sohasem
te r je d t ki a K a u k á z u s terü letéig és v iszo n t ahhoz a feltev ésh ez is h ián y zik m in­
den alap , hogy a fin n -ugor n ép ek a sum ir m üv eltségi h a tá s o k a t assy r-b ab y lo n i,
v ag y éppen kau kázu si k ö z v etíté ssel szerezh ették v o ln a .49 Az ezirány ú v izs­
gálódás is oda v ezet te h á t vissza, hogy az egyezőnek látszó sum ir-fin n -u gor
m üv eltség i elem ek is ősi eg y ü ttélésb ő l, ősidőbeli rokonságból m ag y arázh ató k
m eg. Az egész nagy u ra l-a lta i n yelv család eg y ü ttlak o zása pedig csak Á zsiában
kép zelhető el, m ég pedig an n ak n y u g a ti: az A ra l-B a lc h a s -K a s p i tó k ö z ö tti, a kirgiz
p u sztaságot és T u rk esz tá n jó részét, közelebbről a S y r-D a rja és A m u -D a rja
fo ly a m te rü le té t körü lv ev ő v álta k o z ó felü letű terü letén . K i k ell zárnunk a leh e­
tőség ek sorából a z t a fe lte v é s t, m ely a sum ir n ép et a K au k ázu s-szo ro sain a k a r ja
D é l-B a b y lo n b a b ev á n d o ro lta tn i, m ert így m eg m ag y arázatlan o k m arad n án ak
azok a közös m űvelődési elem ek, m elyek a su m iro k at és az a lta i n ép ek et eg y ­
m ással összek ötik . A rra t. i. nincs sem m i tám p o n tu n k , hogy az a lta i népek v alah a
a K au k ázu s fö lö tt elterü lő pusztaságon la k ta k v oln a, ahol ez esetb en alkalm u k
ny ilt v oln a a su m irok kal v aló b eh a tó b b és huzam osabb érintkezésre.
A su m ir-u ra l-a lta i őshaza fen teb b i elh a tá ro lá sá n a k m i ak a d á ly sem áll
ú tjá b a n , ső t bizonyos á r ja h a tá so k jele n lé té b e n egyenes m eg erősítését lá th a tju k
an n ak . A fin n -ugor ő s á rja érin tk ezések szin teré t különböző terü letek re szokták
tenni különböző tud ósok, a leg tö bb en a délorosz síkságon kép zelik el az é rin t­
kezés m e g tö rté n té t,50 de ak a d n a k hangok, am elyek N yugat-Á zsiára gondol-
46 E g y etem e s Irod a lom törté n e t. IV. k. 41. l .
47 V. ö. G . H ü sin g : Die U rbevölkerung Irans. (K e leti Szemle 1901. I I . k ötet. 166. l .)
48 L. M u n k á c s i E g yetem e s iro d alo m tö rté n et. IV. k. 41. l . alól a jegy z etben.
49 Téves tehát a B o r k feltevése a sumir kaukázusi (l. O rientalistische L i t e r a t u r ­
zeitung. 1924. X X V I I . évf . 169. kk. l .) és a F o r r e r nézete (Sitzungsberichte dér preuss.
Akademie der W isse n sch a fte n . 1919. L I I I . B d. Phil. — hist. K las se 1032— 1033. l .) a sumir-
p ro to c h a tti rokonságról.
50 L . M u n k á c s i: Á rja és kaukázusi elem ek a finn-m ag y ar nyelv ekben. B u d a p est,
I. k. 1901. a bevezetésben. U. a.: K e le ti Szemle V I . évf. 208. kk. l . S etä lä : E th n o g ra p h ia 1916.
X X V I I . évf. 198. l . P á p a y J . : A m a g y a r n y elv tud om ány kézikönyve. I. k. 4. f. 19 22 . B u ­
dapest. 55 . l .
3
34 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

n a k , m in t érin tk ezési felü le tre. Igy S . F e is t ,51 H . B r u nnh o fe r 52 és m ások . R e á n k

nézve n agy jelen tő ség ű az, a m it e kérdésről M u n k á c s i á lla p ít m eg, hogy t . i.
„ sic h im tü rk isch en W o rtsc h a tze ebenso Spuren einer a lte n sp rach lich en B e rü h ­
ru ng m it in d o-iran isch en D ia lek ten v orfin d en , wie sich dies in den fin n isch -
m ag y arisch en Sp rachen w ahrnehm en lä sst. Ü ber die F ra g e , von w elchen arischen
V ölkern oder Stä m m en dieser sprach lich e E in flu ss h errü h rt, h errsch t v orläu fig
tiefes D u n k el, jed o ch es ist bem erken sw ert, dass m anche au ffallen d en L a u te n t­
sprechungen der V o k ale in den a lte n a risch en L eh n w örtern des T ü rk isch en m it
denen der fin n isch -m ag y arisch en Sp rachen ü bereinstim m en. E s ist n ich t unm öglich,
dass dieser U m stan d au f einen k au salen Z usam m enhang b e ru h t, d. h. dass der
eth nisch e und territo ria le U rsp rung der sp rach lich en E in flü sse in den beiden
Sp rachg rupp en teils gem einsam w ar” .53 Az a lta i és fin n -ugor n yelv ág á r ja k ö l­
csön zésein ek ez eth n iku s és te rrito riá lis közösség ét pedig ism ét csa k a K a sp i tó
ázsiai old alán k ép z elh etjü k el. V alószínüleg k eletre szak ad t k ó b o rscy th a54 k ö l­
csön zésből. E z ő sá rja h a tá so n kív ü l tü k rö ződ h etik és bizonyosan tü krö ződ ik is
m ásnem ű á r ja h a tá s is a n y elv család egyes á g a z a ta ib a n , de a kérd és ezen része
it t m in k et nem fo g la lk o z ta th a t.55
A su m ir-u ra l-a lta i őshaza általu n k a d o tt h elyi m egh atározása m e lle tt
szóló b iz o n y íté k az a perzsa h a tá s is, am ely épen a Z o ro a sz ter v a llá si rendszeréből
k erü lt á t a fin n -ugor törzsek egy ikén ek v ag y m ásik án ak szellem i örö kségébe.56 E
h a tá s t is elsősorban k e le t felől a K á sp i-tó ázsiai old alán k ép zelh etjü k el in k áb b ,
m in t a K au k ázu son k eresztü l, m e rt a parsism us szülő h a z á já t illeték e s tu d ósok
v élem ény e szerin t tö b b o k k al és jo g g al te h e tjü k az ázsiai B a c tr ia terü letére, m in t
Irá n észak n y u g ati részébe.67
Végül v alószín ű nek kell ta rta n u n k , hogy az assy r-b ab y lo n i k u ltu rh a tá s
je le n té k e n y nyom ai is E la m o n á t ju th a t t a k el az a lta i ág n y elv ei m e lle tt a fin n ­
ugor n y elv ek b e is, m ert a K a u k ázu so n keresztü l v aló á tju tá s n a k nem kön n yen
ta lá lh a tó k m eg a k ö z v etítő csa to rn á i és ab b an az időben, am elyből a finn-ugor
n ép ek K a u k á z u s m ellék i ő slak o zását nagy valószínűséggel ki tu d ju k m u ta tn i, az
a ssy r-b a b y lo n i m ű v eltség m ár m egszün t önállóan h ató életerős tén yező lenni.
M indezzel azon ban k o rán tsem a k a rju k ta g a d á sb a v en n i a z t a leh ető ség et, hogy
az a ssy r-b ab y lo n i k u ltú ra bizonyos elem ei a K au k ázu s szorosain á t v e tté k ú tju k a t

51 K u ltu r , A u sbreitung und H e rk u n ft der Indogerm anen. B e r lin , 19 13 . 5 23 . l .

52 Iran und T u ra n . Leipzig, 1 88 9. 76. l .
53 K e le ti Szemle. 190 5. V I . évf. 3 7 6 . l. „ B e i t r ä g e zu den a lten arischen L eh nw örtern im
T ü rk is c h e n “ c. ta n u lm á n y á b a n .
54 H og y a s c y t h á k k ö z ö tt v o lt egy u r a l-a lta i réteg, ú ja b b a n n e m c s a k N a g y G. á l ­
l í t ja (A s k y th á k ). É rte k e z é s e k a Magy. T u d. A k a d é m ia I I . oszt. köréből. B u d a p e s t, 1 9 0 9 .,
h a nem külföldi neves tu dó sok is lá n d zs át tö rn e k m e lle tte , m i n t E . H . M i n n s : S cy th ia n s
a H a s tin g s -féle E n cy clo p a e d ia of R e lig io n and E t h i c s Vol. X I . 2 7 6 — 2 79 . l .
55 V. ö. H o lg er P ed er sen „A rm e n ie r und die N a ch b a rs p ra c h e n “ című m ű v é n e k a
K e le ti Szemle 1904. V. évf. 3 5 2 — 3 53 . l . M u n k á c s i to lláb ó l m e g je le n t k r i t i k á já t . V ám béry A .
Die prim itive K u ltu r des tu rk o -ta ta risch en V olkes. Leipzig, 1879. 3 5 . l., a tö rö k ö k n e k á r j á k ­
kal való érin tkezéseiről szól, tö bb k ise b b-n ag y o bb ta n u lm á n y a m e lle tt legkim erítőbben
M u n k á c s i B .: Á r ja és kaukázusi elem ek a fin n -m a g y a r n y elv ek b en . B u d a p e s t, I. k. 19 0 1 . c.
m ű vében, hol a kérdés előző m a g y a r iro d a lo m tö rté n eti átn é z e tét is a d ja . T . L eh tisa lo : Zu
den sa m ojed isch-arischen Beziehungen (Suomalais ugrilaisen Seuran to im itu k sia. L I I . H e l­
sinki. 1 9 2 4 ., a 156. l . a sa m o je d -á r ja h atá s kérdésével fo g la lk o z ik ; összefoglaló és a h a n g tö r­
té n e ti fejlődés kérdéseire n a g y s ú ly t helyező m u n k a H . Ja c o b s o h n : A rier und Ugrofinner.
G öttin gen , 19 22 . c. műve. I t t figyelmen kívül h a g y ju k azon k u t a t á s o k a t , m elyek a finn-ugor-
indogermán ősrokonság kérdésére v o n a tk o z n a k , e kísérletek f ő b b je it m egemlíti S z in n y e i
J . : M a gya r ny elv ha sonlítá s. 5. k iadás. B u d a p e s t, 1 91 5. 18. l .
56 L. G eld n er a S c h ie le -Z s c h a r n a c k Die Religion in G eschichte un d Gegenwart.
IV. B d. P erser und Parsismus címszó a l a t t 13 8 2 ., Ja c o b s o h n i. m . 56. l . és M u n k á c s i c ik k eit
itt-ott.
57 H . O ld en b er g : Aus Indien und Iran. Gesam m elte A ufsätze. B e r lin , 1 89 9. B en n e
a V I . A u f s a t z : Z a ra th u s tra . 142—143. l . O. P fle id e r e r Religion und R elig io nen. M ünchen,
1 90 6. 1 1 4 — 117. l . és m ások is.
 Dr . Varga Zsigmond : Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 35

a finn-ugor törzsekhez, hiszen n yom ok m u ta tjá k , hogy bizonyos v allási kép ze­
te k h ittita k ö z v e títé sse l m ég m esszibbről, m inden valószínűség szerin t az egyip ­
tom i k u lturk örb ől k erü ltek el, p l. a v ogu lokh oz.58 A K au k ázu s h egylán cán keresz­
tül érv én yesü lh ető assy r-b a b y lo n i m ű v eltség h atás a fin n -u gor tö rzsek re b izon yos­
sággá erősöd nék az esetb en , ha igazolh ató v oln a F o r r e r am a n ézete, m ely a b og­
h ázköi leletek en em le g e te tt eg y ik n y e lv e t, a luv n y e lv e t a ly d ia iv a l e g y ü tt
a fin n -ugor n yelv ág egy k ü lön b en n y o m av eszett déli ág aza tá n a k t a r t ja . De a
F o r r e r á lta l e célra felh o z o tt b iz o n y íté k o k táv o lró l sem elégség esek.59
F o n to s bizonyság v o ln a az u ra l-a lta i őshaza á lta lu n k e lh a tá ro lt N y u g a t­
ázsiai fek v ése m e lle tt az u ra l-a lta i n y elv család n ak a k a p cso la ta az indiai d rávida
néppel, de e k a p c so la t ja v á r a döntő b izo n y íték o k nem h o zh ató k fe l. M indazon­
á lta l egyném ely n yom ok a rra lá tsz a n ak u ta ln i, hogy bizonyos érin tk e zések —
h a m in d já rt scy th a k ö z v etíté ssel is — tö rté n te k , pl. a fin n -ugor és dravida tö rzsek
k ö z ö tt s ez érin tk ezések n ek a színhelye ism ét c sa k az e m líte tt ázsiai őshaza le ­
h e te tt.60
T a lá n nem m inden je le n tő sé g nélkü l v aló az az a d a t sem , am ely et ch in ai
feljeg y z ések sz o lg á lta tn a k a h un ok n ev én ek írásáv al arra nézve, hogy az u ra l-
a lta i ősh azát hol keressü k. N e v e z e te se n chinai em lékek a H u n o r nevet a H an
d inasztia u ralk od ásátó l kezdve úgy sz o k tá k á tírn i, hogy eleibe teszik a k u ty a
(k ien) je le n té sű szó rö v id íte tt írá s je g y é t.61 H ogy m ire célo ztak ez írásm óddal a
hunok halálos ellenségei, v ag y hogy honnan v e tté k azt — esetleg a hun szem ély­
névképzés á lta lu k ism ert szokásából — , azt m a term észetesen eld ön teni nem tu d ­
ju k , de m ind enesetre érdekes p a ra llelt ta lá lh a tu n k hozzá a sum ir tu la jd o n n e v e k
egy c s o p o r tjá n a k U r = k u ty a előrésszel k ép ezett e ljá rá si m ód jáb an , m in t U r -B a u =
a B a u istennő k u t y á ja ; U r -N in a = A N in a istennő k u ty á ja . U r-g ig ir-g id d a =
a hosszú szekér k u ty á ja s tb .62 A h u n okn ak és su m irok n ak te h á t v alam ik o r egym ás
k özeléb en k e lle tt la k n io k s ez m ásko r és m á su tt nem tö rté n h e te tt, m int a közös
u ra l-a lta i őshazában .
*
Még egy fon tos kérdésre kell ném i v ilágosságot d eríten ü n k, m ie lő tt tu la j­
donképeni fela d a tu n k m egoldásához hozzáfognánk. A n n ak az ősi k u ltu rfo k n ak
a rövid m eg v ilág ítására, m ely et az u ra l-a lta i népek ő sh azáju k b an elérh ette k .
N ehéz és kényes k é rd é s, hisz — fö lté v e, hogy az u ra l-a lta i n yelv család k é t fő
alk o tó része, ú. m .: az a lta i és a fin n -ugor ág v alam ik o r az ősidő h om ály áb an
csak u g yan egy közös ősi n y elv b ől fe jlő d ö tt ki, ki v á llalk o zh atn é k ez u ral-altai
a lap n y elv reco n stru á lá sá ra , am ik o r m ég a később i elágazásaib an s ok k al jo b b a n
ism ert és k ik u ta to tt „ u ra li” alap n y elv n ek , v agyis a finn-ugor sam ojed n yelv ek
közös ő s a n y já n a k a h ely reállításáró l is n agyon nehezen le h e t beszélni. P edig az
u ra l-a lta i ő sk u ltu ra jelleg ére, elért fo k ára csak a reco n stru ált alap nyelv ad ataib ól
v o n h a tn á n k le m egfelelő k ö v etk ez tetése k et. Ám de a kérdés m egoldásánál seg ít-

58 L. M u n k á c s i a M agy ar N yelv őr. 1923. L I I . évf. 72 — 7 6 . l .

59 Die A c h t Sprach en der B o g haz kö i-Insch riften etc. (K ü lö n len y om at 103 5. l .)
60 S c h m id t J . : M a g y ar N yelv őr. 19 24 . L LLL. évf. 99. kk. l . és R . C a ld w e l l : A com ­
pa rativ e gram m a r of th e dravidian. 2. edition. L ond on, 1875.
61 V. ö. J . J . M . de G r o o t : Die Hunnen der v o rchristlichen Zeit. B erlin und Leipzig,
1 92 1. 6—7 . l . É rd ek es jelenség , hogy a sum irban a k uty a jelölésére használt egy m á s ik eln e ­
vezés is: n ig az u g y a n csa k messze keleten lakó m o ngolok n o k -o i, noχ -ai = k utya szaváv al
egyezik.
62 S. L a n g d o n az E n cy clo p a e d ia o f R e ligio n and E th i c s ( J . H a s tin g s) Vol. I X . 1917.
N am es (Su m e ria n ) címszó a l a t t . 1 7 1 . l. Az idézett nevek u r előrészét a sémi b abyloni á t i rások
ugyan w a r a d = szolga b aby loni fo rdítóssal a d já k vissza, de ez talán cs a k a kutya k evésbbé
hi zelgő jelentésére való t e k in t e t t e l t ö r té n t, mert kétségtelen, hogy az u r id e og ram m ája:
= k u t y a , ha m i n d já r t épen a w a ra d je len tés a l a p já n k i fe jlő d ö tt a szolga másodlagos
érté k e is. Hogy különben a sum irban szokásos volt a névképzésnek v ala m e ly állat nevével,
m int előrésszel képezett m ó d ja , m u t a t j a az A m a r - E n z u = E n z u b o r jú ja = semi b aby loni
B u r -S in ., S u b a r -U tu = a napisten m a la ca s tb .
a*
 36 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

ségünkre jö n n e k bizonyos k ö z v e te tt n yelv i a d a to k . A zokra a szóegyezésekre

gondolok itte n , am ely ek egyfelől a sum ir és az a lta i, m ásfelől a finn-ugor n yelvek
és a su m ir k ö z ö tt összekötő k a p cso k n a k lá tsz a n a k s egyéb h ozzáju kveen d ő
g ra m m a ticá lis b izon yságokkal eg y ü tt ak ár az ősrokonság bizonyító ad a ta in a k ,
a k á r egyszerű n y elv érin tk ezési n yom okn ak is b iz o n y u lja n a k , m indenképen el­
ig a z íta n a k an n ak a k u ltu rszü k ség letn ek , érdeklődési körn ek, szellem i szintnek
a fo k á ra n ézve, m ely e népek egym ással való érin tk ezéseit k ísérte, irá n y íto tta .
Szán d ék osan hangsúlyozom e kérdésnél csak azokn ak a b izon y ító a d a to k n a k
a fe lh a sz n á lh a tó sá g á t, m elyek külön a sum ir és a lta i és ism ét külön a sum ir és
fin n -ugor n y elv ek k ö z ö tt m u ta tk o z n a k valódi szóegyezéseknek, m ert különben
v iz sg á la t tá rg y á v á kellen e ten n ü n k a sum ir és u ra l-a lta i közös szóegyezéseknél
a z t az esh etőség et is, hogy tu lajd o n k ép en i érintkezés nem -e csa k a su m ir és a lta i
ág k ö z ö tt á lla p íth a tó m eg, a fin n -ugor n yelv ekb en pedig az egyes a lta i n yelv ekb ől
oda á tsz üre m le tt kölcsön zésekk el állu n k szem ben.
H ogy az á lta lu n k előtérb e h ely ezett n y elv észeti an y ag alk alm as és m egfelelő
a la p n a k lá tsz ik az u ra l-a lta i ősk u ltu ra bizonyos fokú reco n stru ctió já h o z , erre
nézve idézem M u n k á c s i B.-n ak köv etkező n agyfon tosságú m eg állap ítását:
M iután felso ro lta a z o k a t a szókin csbeli egyezéseket, m elyek szerin te a sum ir és
a lta i ág k ö z ö tt je le n v a n n a k , fe jte g e té s e it ezzel végzi: „ Ú g y látszik ezen s egyéb
id etartozó jelen ség e k b ő l, hogy az u ra l-a lta ji népcsalád k eleti ág án ak a sum ir nép
v o lt a m ű v eltség b en ősm estere s hogy a sum ir ék ira to k b a n m arad tak fen n az
u ra l-a lta ji n y elv ek legrégibb e m lé k e i.“ U gyanő alól a jeg y zetb en hozzáteszi m é g :
„ N in cs k iz á rv a , hogy u gyané m űveltségi h atásb an részesed tek a fin n -m ag y ar
népek is“ . M ajd fe lso ro lja e h a tá sn a k á lta la ész re v e tt n y o m a it.63
A su m ir-u ra l-a lta i ő sk u ltu ra hozzávetőleges fo k án ak az ism erete azért
lá tsz ik fo n to sn a k , m ert k ö rülbelől m e g m u ta tja , hogy a v alláso s fejlő d és is a közös
eg y ü tté lés id ejéig m inő szintre ju th a t o t t el és m ilyen term észetű és fe jle tts é g ű
kép zetekn él k ísé re lh e tjü k m eg eredm énnyel a gen etik u s összefüggés k im u ta tá sá t.
Az u ra l-a lta i n yelv család a lta i á g á t képező különböző nép ek et, köztü k a
tö rö k n y elv et b eszélőket is, szokás v o lt a le g ú jab b időkig úgy te k in ten i, m in t a
p u sztai sz ila jsá g k ép v iselő it, p ásztorkod ással és v a d á sz a tta l foglalkozó, szóval
beduin életm ó d ot fo ly ta tó , m ű v eletlen vad tö rz se k et,64 m elyek m agasab b m ű v elt­
ségi fo k elérésére szellem i a lk a tu k n á l fogv a is k ép telen ek .65 Még olyan széles lá tó ­
körű ny elv b ú v á r is, m in t M u n k á c s i az em beriség legbecsesebb szellem i ja v a i közül
csa k az eg y én i és f a j i jelesség ek m ennél tö k életeseb b k ife jle s z té sé t sz á m ítja az
u ra l-a lta i n yelv család s a n n a k fő k é n t a lta i ága érdem ei k ö zé.66
H asonló v o lt a h ely zet a finn-ugor népek ősm űv eltség i élete elb írálásán ál is.
A z a kép, m ely et S etä lä az „ u ra li” ősnép m űveltségéről fe s t,67 v ag y am ely et
Z ich y I . G róf leírásáb ó l a lk o th a tu n k m agu n kn ak róla s am ely főkép ah alászat
és v a d á s z a t : röviden a zsákm án yoló életm ód je g y é b e n h atáro zó d ik ,68nem n a­
gyon b iz ta tó a te k in te tb e n , hogy fin n -ugor összeh ason lító n y elv észeti alap on ez

6 3 V. ö. E g y etem e s I ro d alo m tö rté n e t. IV. k. 4 1 . l. Hasonló e ljá rá s t k öv et M u n k á c s i :

S e c h z ig e r r e c h n u n g und Siebenzahl in den östlichen Zweigen der finn. — m agy. S p r a c h fa ­
milie (K e leti Szemle. X I X . évf.) c. m űvében is.
64 L . V ám béry Á .: Die prim itive K u ltu r des tu rk o -ta ta risch e n Volkes. Leipzig,
1 87 9. 42. l .
65 Modern tu dósok m ű veib en , k iv á lt külföldiekében g y ak ran o lv as h ató k ilyen csoda­
b o g a ra k .
66 E g y e te m e s Iro d a lo m tö rté n e t. IV. k. 3. l . Ezzel szemben a sémi és indogermán
n y elv család részesedését az emberi m ű velődéstörtén etben így jellem zi: „ A sémi faj isten t
s erk ö lcsö t a d o t t a v ilá g n a k , az indo-germ án tu d om á n y t és m ű v észetet“ .
67 L . Zur F rag e n a c h der V e rw a n d tsch aft der finnisch-ugrischen und sam o jed is ch en
Sprach en. Suomalais-ugrilaisen Seuran A ik a k a u s k irja . Vol. X X X . H elsinki, 1913—1 9 1 8 .
5-ik füzetében 9 9 — 100. l., t o v á b b á E th n o g ra p h ia . X X V I I . évf. (1 9 1 6 .) 190. k k . l .
68 A m a g yarság őstö rténete és műveltsége a honfoglalásig. (A m a g y a r n y e lv tu d o ­
m á n y kézikönyve. I. k. 5. f. B u d ap e st, 1 9 2 3 .)
 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 37

ősm ű v eltségi fokról k ed v ezőb b et lehessen állíta n i. N em so k a t segít e helyzeten

Mu n k á c s in a k ab beli igy ekezete sem , hogy a m agyarral legközelebbi rokonságban
álló m ásik k ét ugor törzsrő l: a vogulokról és o stjá k o k ró l is b e b iz o n y ítja , hogy
a m ag y ar fa jh o z hasonlóan sz ila j, lo v a t ism erő és használó h arcias népek v o lta k ,69
m ert e tu la jd o n sá g u k a t pl. K a r ja la in e n nem ism eri el ősi eredeti tu la jd o n sá g n a k 70
s különben sem v ez et sokkal túl a kezdetleges finn-ugor ősm ű veltség fe n ti k e­
retein .
Mi nem v o n ju k k étség b e, hogy az u ra l-a lta i n yelv család m ind a k é t fő
ágáról összeh ason lító n y elv észeti a d a to k segítségével eg y b eá llíth a tó ősi m űvelő­
dési k ép az eg y ü tté lésn e k bizon yos, m a m ár idői m érték k e l ta lá n m eg sem m ér­
h ető k o rszak aira nézve ne volna érvén yes, csa k an n yit teszü nk hozzá, hogy e kép
nem z á r h a tja ki m ár a legelső id őszakokban sem , — épen a n y elv i a d a to k e g y ­
old alú ságán ál, szűk körénél s néha b izon y talan ság án ál fogva bizonyos m agasab b
m űvelődési szint felé tö rek v és n y om ain ak a je le n lé té t. Az egységes u ra l-a lta i
n y elv csa lá d ra nézve hangsúlyoznu nk kell ezt an n ál is in k áb b , m ert ha a su m irral
v aló ősi rokonsági összefüggése m egáll, ak k o r a sum ir k u ltura legelső fejlőd ési
fo k á t m egvilágosító a d a to k is felhasználan dók a közös ősm ű veltség m egrajzo­
lá sá n á l, am i eleddig u ra l-a lta i n y elv tu d ó sain k részéről v ag y eg y általáb an nem ,
v agy nem kielégítő m érték b en tö rté n t m eg.
H ogy a kezd etleges életm ód d al: a vadászó és h arcias foglalkozással m eny­
nyire összefér bizonyos m ag asab b k u ltura , m e g á lla p íth a tju k épen a sum ir nép
életéb ő l, m ely a tö rté n e ti idő kezd etén m ár u g y an csak elő h a la d o tt m űveltséggel
ren d elkezik s h a rcm ó d ja , isten ei jó rész én ek h arcias k a ra k te re m égis arra m u ta t,
hogy ez ősidőbeli szokása v á lto z a tla n u l fen n m arad t. K ü lö n b en a su m iroknál
m eg á lla p íth a tó épen ez a h a rcia s, halászó és vadászó je lle g is a m ellett szóló b izo­
n y íté k , hogy a su m ir fa j ő srok on ait a h arcias halász és vadász u ra l-a lta i népek
k ö z ö tt keressü k.
D e szerencsére az u ra l-a lta i kezdetleges ősm ű v eltség v ita tó i m üveiben
is ta lá lu n k olyan beism erések re, m elyek egy fe jle tte b b k u ltura n y o m ain ak a
je le n lé té t s e jte tik s csa k to v á b b i kiépítésre v á rn a k , hogy az ősku ltu ra képe kissé
d erű sebb színben ra g y o g jo n . I gy V á m b éry 71 a p ásztorkod ással foglalkozó tö rö k
törzsek m ellett fölvesz egy föld m ívelő réteg e t is s ennek a h ely zetét em ígyen jellem zi:
,,E s m uss schon in der U rzeit eine M inderzahl des T ü rk en v o lk es gegeben haben,
die infolge gü nstigerer V erh ältn isse des B od en s und des K lim a s sich m it L an d bau
b esch ä ftig ten , ohne jed o ch hierin von frem den V ölkern u n te rric h te t worden zu
sein ” . É s hogy e kérdésben nem v ag y u n k egyedül, csa k a V ám béry nem m indig
k ifo g ástalan m eg á lla p ítá sa ira u ta lv a , a hunok á lla tten y é sz tő és földm ívelő k a ra k ­
tere m e lle tt bizon yság o t tesznek a chinai em lékek is .72 S ő t to v á b b m eh etü n k
és a V ám béry b eism erését m in d já rt m eg tá m o g a h a tju k egy n agyfon tosságú a d a t­
ta l, am ely azt m u ta tja , hogy a su m irok és a tö rö k tö rz s e k eg y ü tt és egy helyen
ism erték m eg a föld m ív elés legn élkü lözh etetlenebb eszközét: az ek ét, m ert
ennek neve közös it t és o t t : sum ir a p i n73 = ó tö rö k a b y l = F eld h a ck e , b a sk ir
h a ban , sa b a n , ta tá r sa b a n , k a ra c sa j sa b a n , csa g a ta j sa p a n v alam en n yi = e k e .74
A tö rö k k ap a u g y a n csa k ide v á g , m ert az első eke nem is le h e te tt m ás, m in t
ily en a föld feltö résére a lk a lm a z o tt k ap a. De az eke egyező k ifejezésén
k ívü l hadd ig a zo lják a sum ir és a lta i földm ívelői foglalkozás közös ered etét még

69 V. ö. K e le ti Szemle. 1905. V I . évf. 194. kk. l .

70 K . F . K a r ja la in e n : Die R eligion der Ju g ra -V ö lk e r . Übersetzt von O. H a c k m a n .
( F F . C om m u nications. E d ite d for the F olk lo re Fellows b y J . B o lt e .) O. H a c k m a n , K . K r o h n
etc. I — II . B d . P o rv o o , 1 9 2 1 - 2 2 . I I . 1 2 9 — 30. l .
71 P rim itiv e K u ltu r e tc. 3 6. l .
72 L . Z ichy I.: A m a g y ars ág őstörténete s tb . 45. l .
73 A sum ir a p in eke jelentésére v. ö. P . M a u ru s W it z e l: K eilinsch riftliche Studien.
Leipzig. 1918. H e ft. I. 1 — 3 2. l ., hol a kérdés végleges tisz táz ást nyer.
74 Az altai nyelv ek egybefü ggő s z ó a la k ja ira l . G o m b o c z : Török jö vevény sz ók 1 0 9 . l .
38 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

a k öv etkező n ag y fon tosság ú szóösszefüggések is: 1. a su m irb an a r a = ar a t (B rü n n ow

8 5 2 4 ., Sb . 2 7 2 .) = a lta ji, c sa g a t., k a r., k irg., le b ., te l., u r = u. a z ; u jg u r o r = u. a .,
ozm án or a = u. a ., csuvasz v e r = u. a ., b a sk ir u r = u. a .75 2 . a su m irban a ra = őröl
(innen e -a r a (G udea B . cy l. X V . 1 5 .) = az őrlés háza, m alom , n a - a r a = az őrlés
k öv e) csa g a ta i iw ir, szag., k o jb a l ebir, osm án a w ir = u m drehen, w enden, csu v.
B uj. ave, u jg u r a bü r, á v ü r = d rehen, abw enden, a lta ji, te l. a b ir, szoj . a r = u m ­
d rehen, w enden, M k a r a r = m a h len ,76 3. sum ir s ib ir ( D elitzsch A L . 4. A u fl. 109.,
1 3 4 .) = b o t, v lsz. a csép lésn él h a sz n ált fa d a ra b , c sé p -fé le = csag eb ir, c ö p = H olz,
H o lz stüc k ., b a sk ir sa b a g a s, sa b a g a s, ta tá r č u bag as = csép; 4. sum ir sab (ebből assyr-
b a b y lo n i sa b b u ( B r ü n n ow 5 6 7 1 .) = v é k a , S c h e ffe l = kirgiz sa b a , s a v a , b a sk ir h a b a
= "Sch lau ch fü r K u m is” , d ag estan i s a p a = G etreidem ass, kond. s a b a = G efä ss
aus B irk en rin d e, a b a k . s a p c a = ve der, E im er, m ongol s a b a = vase, p o terie, v o is­
selle. É s ebből eredő kölcsönszó v oln a a m ag y ar sz a p u = v ék a.
A lm á ssy Gy. á llá st fo g la lv á n a tö rö k k u ltú ra állítólag os silvicol k a ra k te ré ­
v el szem ben, am ely a tö rö k ősh azát erdős v id éken, pl. az erdőkben gazdag A lta i
k ö rn y ék én engedné fe lté te le z n i, u ta l a tö rö k ju r ta ép ítés m ó d jára, am ely Á zsia
l ősszel fe d e tt p u sztaság ain fe jlő d h e te tt k i, és en n ek tö k életesség ig v it t m in ta ­
képére a m eso p otam iai ag yag ép ítk ezés szo k ására.77 É s nem jelen tő ség e s dolog-e,
hogy a ház sum ir neve a v (S b . 1 8 8., S c . 9 7 .78) = lak ás, h a jlé k , ház egyezik az
a lt a ji- ta t á r ab, ä p , ozm án ev = ház je le n té sű s z ó v a l? 79
D e a d a ta in k v a n n a k a rra n ézv e, hogy az á lla tte n y é sz té s sum ir és a lta i
ty p u sa is a közös őshazáb an fe jlő d ö tt ki, a m in t ezt a köv etkező á lla tn e v e k m u­
t a t já k : sum ir a n š u, em esal ( = u jsu m ir a lš u = szam ár) v aria n sa : a n ši, a lš i = u. az;
k ö z tö rö k ä sä k, m ongol e lč ig e n = u. a ., sum ir gaz = k e c s k e ; v o lg a i-ta tá r k ä zä =
k e c s k e ; őz, sum ir n ig (em esal lig) = k u ty a = m ongol n o k -o i, n oχ- a i = u. a z ,79
sum . rig = (a ssy r-b a b . cen u ) B r ü n n o w 25 7 5 . = ju h n y á j, j u h = ab ak . i r ik v e rsch n it­
ten er W id d er, k o jb . ir ik , i r k = ürü, m ongol ir g a = verv ex , aegoceros o v is, irge =
m ou ton ch a tré , b u r je t ir g e = verv e x (v alam en n yi G o m b o c z : T ö rö k jö v ev én y sz ó k
3 2 8 . l .) és m ég m ás it t nem részletezh ető á lla tn e v e k .
A sum ir és a lta i társad alm i éle t egyező fe jlő d é sé t á lla p íth a tju k m eg a
k öv etkező szóösszefüggésekből: sum ir u g u l = (újsu m ir ib il = fiú ) = k ö ztö rö k ogul =
u. az., sum ir k ur = rabszolga = k ö ztö rö k k u l = u . az, sum ir u ku , ugu, u g = nép,
n em zetség, em beriség = tö rö k u k, m ongol uχ, csu vasz j e x = nép, n em zetség, csa ­
lá d ,79 sum ir su (S c . 2 2 9 . a ssy r-b ab . k iššatum ) = töm eg, csa p a t, összesség, = tö rö k
s u = u. a ., sum ir s a r ( S c . 6 8 .) = töm eg, b őség, sereg = tö rö k c a rig se re g ; sum ir er,
e r i = em ber, szolga = tö rö k e r = férfi.
Jellem z ő k ife jez ése k a közös su m ir-u ral-altai ő sk u ltu ra fo k á ra nézve pl.
az időnek közös n ev e, sum ir u du , u d = nap, id ő = tö rö k -u jg u r ödü , u du , csa g a ta i
öt = u . az, a m ag y ar id ő á llító la g tö rö k kölcsönszó v o ln a, a sum ir u m u ŝ , u š (Sb .
I I I . 6 .) a ssy r-b a b . t e m u = é sz, értelem , tö rö k u s = u. az; a sum ir d in g ir = iste n
(em esal d im ir u . az) a lta i-ta tá r = ta n a r a , tä n ir, csag atai tin r i = ég, iste n . De talán
m ég k ife je z é ste lje se b b e k azon egyező kép zetsorok, m elyek egyes su m ir és tö rö k
fogalm akhoz ta p a d n a k hozzá a fe jlő d é s ren d jén s am ely ek m u ta tjá k , hogy a
75 U g y a n az : U. o. 9. l .
76 U . a .: U. o. 242 . l .
77 V. ö. K e le ti Szemle. 1902. I I I . évf. 1 7 9 -ik kk. l . o lv a s h a tó cikk éb en a 199. l .
78 A sum ir s z a v a k u tá n he ly e ze tt S b ., S c . a z o k a t a s y ll a b a r o k a t je lö lik , m e ly e k az
é k je le k különböző je le n té s s o ro z a ta it á l lí t já k össze egy m ástól eltérő rendszer szerint. E z é r t
n e v e z té k el modern tudósok a , b , c, d stb . typusu S y lla b a ro k n a k . A Brünnow n é v pedig
n e v e z e tt tu dó snak minden é k ir a t k u ta tó r a nézve nélkülözhetetlen „ A classified list o f all
sim ple and compound cuneiform ideographs “ e tc. Ley d en, 1889. c. m ű v é t (Ind ices is ké­
szü lt hozzá, L eid en , 1 8 9 7 .) a k a r j a je lö ln i, úgy, hogy a név után h ely ezett sz ám ok az illető
é k je lcs o po r t B r ü n n o w n ál m e g a d o tt számai.
79 E z egyezésekre v. ö . m á r M u n k á c s i E g yetem e s iro d a lo m tö rté n et. IV. k ., 41. l .
 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 39

gondolkozás m enete is egyező v olt e közös törzsről szak ad t k é t népágn ál. Ilyen
p l. sum ir g i štug = h allan i, szószerint g is = értelem és tu g = b irn i, te h á t értelem m el
b irn i és v . ö. tö rö k o k = Sin n és o k m a k = h allan i, hőren; v ag y sum ir giš = em ber,
úr, férfi, a lta i k iz i, tö rö k k i s i = em ber, lény, am ihez V ám béry m egjegyzi, hogy
a nom ád em ber azon gond olkozásából kifo ly ólag , hogy igazi tö k életes em ber
csa k a férfi leh et, k is i, az a lta ib a n csak him nem ű szem ély jelö lé sére h aszn ál­
t a tik .80 É s a g iš a su m irb an is csak him nem ű szem élyt je lö l és egyik m ellék ­
je le n té sé n e k m egfelelően ennek is csa k k iv áló ság át, n a g y sá g á t em eli ki. É rd ekes
egyezés, hogy a nap és a n ap p al (n api idő) (Sonne és T a g ) a tö rö k -ta tá r n ép ek­
nél, sőt á lta lá b a n az u ra l-a lta i n épeknél épúgy közös fo g alm ak , m in tah ogy a
su m irban az utu, udu egyform án je le n ti a n ap o t (sol) és a n ap p alt (d ies).81 —
A tö rö k b en az ag, av értelm e háló, de e g y ú tta l vadászni is, a szó e m e k e ttő s
je le n té sé b ő l v ilág osan k öv etk ez ik , hogy „die p rim itiv e A r t des F an g en s der wilden
T iere, v ielleich t in E rm an gelu n g en tsp rech en d er W affen n ic h t m itte ls N ach ­
ja g e n s, sondern m it H ü lfe a u fg estellter N etze, F a lle n und Schlingen b ew erkstel­
lig t w urd e” .82 83 A régi su m irban a vad ászás fo g a lm á t szintén egy olyan é k je l
fe je z te k i, m ely n ek értelm e ered etileg zá rt h ely, m a jd körü lv en n i le h e te tt s e
h ely zetet jo g g a l jellem z i M e is s n e r a su m irra nézve is úgy, „d ass die Ja g d ursprüng­
lich durch E in fa n g en m it N etzen oder G ruben b etrieb en w urde” .84 E z é rt te k in ti
úgy a sum ir n yelv az ellenség elfo g a tá sá t is, m in t az istenség, v ag y a k irá ly
h á ló já n a k reá v aló k iv e té sé t. A közös k u ltu rfe jle ttsé g elért fo k án ak a m eg ítélé­
sére v o n atk o zó a d a to k a t to v á b b lehetn e m ég szap o rítan i, de m ivel nem leh et
célu n k i t t kim erítő részletezésbe b o csátk o zn i, egyelőre m egelégszünk a n y ú jto tt
v á z la to s kép pel.
A finn-ugor népek ősi k u ltu rfo k á n a k a m eg rajzo lásán ál is m in th a bizo­
nyos a jt ó k a t n y itv a h a g y n án ak az illeték e s szakem berek, m elyeken á t az ősm ű­
v eltség n ek á lta lu k m egen ged ett m értékén él kissé v á lto z a to sa b b és gazdagabb
képe b o n ta k o z n ék k i. Igy m ár S e tä lä 85 és P á p a y J .86 is elism erik m in teg y az
isk ola közös felfo g ásán ak a m eg n y ilatkozásakép en , hogy pl. az ugor népeknél
az ugor korszak le z a jlá sa u tá n jó k o ra k u ltu rális v isszafejlő d és k ö v e tk e z e tt be,
am it jórészb en la k ó h ely v á lto z ta tá su k és k u ltu rális körn y ezetü k m eg v á lto z ta tá sa
id ézett elő s M u n k á c s i m ég to v á b b m enve, m egengedi a finn-ugor ősm ü veltségre
idegen, ebből a szem p on tból k iv á ltk ép en je le n tő s assy r-bab y lo n i m ű veltségi
elem ek h a tá s á t is ,87 de ez m ég m indig nem az a m érték , am ellyel a fin n -ugor
ősm ű veltség fok a szerin tü n k h elyesen m érh ető. E p on ton is kellő tá jé k o z á s t csak
az az eg y b ev etés n y ú jth a t, m ely a sum ir és fin n -ugor ősm ű v eltségi á lla p o to t —
épen az ősrokon ság tén yéből kifo lyólag — az egyező kép zetek m egfelelő sora á lta l
igyekszik szem léltetn i, recon stru áln i. E z eg y b ev etés eredm ényeiként hadd á llja ­
n ak te h á t it t a k ö v etk ező a d a to k :
A társad alm i eg y ü tté lésre, tagozódásra u taló érdekesebb szóegyezések:

80 L. V á m b é r y : Die prim itive K u ltu r des tu rk o -ta ta risc h e n V olkes e tc. 51 — 52. l .
81 U g y a n a z : U. o. 157. l .
82 U. a.: U. o. 99. l .
83 A tö r ö k - t a t á r népek m ai kulturális élete jellemzésére v. ö. W . R a d l o f f : Aus
Sibirien. Lose B l ä t t e r aus meinem T a gebu che. I — I I . B d. 2-te Ausgabe. Leipzig, 1 8 9 3 . c.
m u n k á já t .
84 A régi sum ir va d á s z a to k leírására v. ö. B r . M eissn e r: Assyrische Ja g d e n (D er
Alte Orient. X I I I . J g . H e ft. 2. Leipzig. 1911. Az id é ze tt részt épen l . u. o. 8. l . A vad ászatról
ug y an ő ír még B a b y lo n ien und A ssyrien. Heidelberg, 19 20 . B d . I. 73. kk. l . és 22 4. kk. l .
85 V. ö. E th n o g ra p h ia . B u d a p e st. X X V I I . évf. 196. l .
86 A finn-u gor népek és n y e lv e k ism ertetése. A m a g y a r n y e lv tu d o m án y kézi­
k ön y v e. I. k. 4. f. B u d a p e s t, 1 92 2. 43. l .
87 E g y e te m e s iro d alo m tö rté n et. IV. k. 41. l . alól a je g y z e t és K e le ti Szemle. X I X .
évf. B u d a p e s t, 1 9 2 0 — 1 9 2 2 . m e g je len t s bizonyos részleteiben m á r előbb i s m e r t e te tt t a n u l ­
m ányában.
 40 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

su m ir n in = asszon y, úrnő, n őv ér, n é n e = vogul n e, n i, m ordvin n i, m agyar n ő ;

sum ir n im g ir, m a jd eb bő l rövidü lve n ir = fejed elem , ú r = vogul n a jer, n ä j ä r =
k ir á ly , n a j, n ä j = k irá ly n ő , úrnő. K ö z ö sek a sum irban és a fin n -u gor n y elv cso ­
p o rtb a n a k öv etk ező á lla tn e v e k : sum ir k u , k u a (S b . I., I I I . 29. B r ü n n o w 11821.)
és sum ir ğ a = (S a . I. 3 6 —3 8 .) hal (p iscis), v. ö. vogul χ ul, ku l, o s tjá k χ ul, k h u l,
cserem isz k o l, finn k a la , m ordvin k a l , lapp N. g u olli, lapp S . ku otte, lapp K . k u ll ,
m ag y ar h a l ; sum ir su χ ur = egy h a lfa j, m ely et kü lönösen G u dea p atesi te n y é sz te tt
h a la sta v a ib a n . V. ö. az o s tjá k su k a r, m ag y ar sügér, to v á b b á az o s tjá k so k o r nevű
a lv ilá g i h a la t, m ely ek n ek etym ologiai a la p já t eddig m ég nem sik erü lt m eg­
t a lá ln i; sum ir uz = k ecsk e, őz, vogu l a s, os, zür j. v o t j. iz, m ag y ar ő z ; közös
to v á b b á a föld, te rü le t, ország elnevezése, ú. m . su m ir m a d a , m a d , m a (S c . 9 8 .) =
vogul m a , fin n m a a , m ordvin m ode, o s tjá k m ou e = ország, föld , o s tjá k m u =
ország; a h egyn ek a neve: sum ir k u r (S b . 1 0 3 .) = z ü rjén k ir m ons, a zü rjén ben
a g ö r v á lto z a t i s = u. a ., cserem isz k u r u k u. a z ; a fa jelö lése: sum ir p a , giš pa =
a ssy r-b a b . icu = B a u m , H olz, vogul p a , cserem isz, v o t já k , z ü r jé n = pu, fin n p u =
u. az és a v íz n ek a n ev e : sum ir id ( B rü n n o w 1 1647.) (a ssy r-b a b . n ă ru) = víz,
foly óv íz = sa m o je t öt, üt, vid, = v íz , vogu l ut, b ut, bid, b it, cserem isz b üt, m ordvin ved,
zürjé n va, v o t já k vu, fin n vete, ve si = m agyar viz. E g y ezik a tűz elnevezése,
m ely a su m irban n e, n i = (a ssy r-b ab . išatu B rü n n o w 4 5 8 4 .), o s z tjá k n a i = tűz.
A to v á b b i egyezések sorából m e g em líth etjü k a n ád n ak a közös n e v é t88, a ház
közös eln evezését, a v á rn a k 88 azonos kifejezéssel v aló je lö lé sé t, n eh án y á sv án y ­
n a k végső fokon a su m irra v isszav ezeth ető eln evezését, to v á b b á a k öv etkező
ősfoglalkozási tev ék en y ség et k ifejező érd ekesebb egyezéseket, m in t sum ir si =
szőni, m ag yar s z ő n i; sum ir ru = kivágni, bevésn i, m ag y ar ró, r ó v ; sum ir sil =
v ágn i, m agy ar s z e l; sum ir su ru , s ur = m ag y ar s z ú r n i; sum ir u r = őrízni, figy eln i,
vogul u r = u. a z ; sum ir m e n = m enni, fin n -ugor m en = u. az. E g y ezn ek to v á b b á
az é let, h a lá l és a lélek m űszavai is, am in t ezt m a jd a v a llá si kép zetekről tárg y aló
részben fo g ju k közeleb bi v iz sg á lat tá rg y á v á ten ni.
A m in t lá th a tju k te h á t, a m egfelelő su m ir m ű v eltség i elem ek b ev o n ásáv al
eléggé kiszélesül az u ra l-a lta i ősm ű veltség k ere te , de m ég so k k al kedvezőbb voln a
a róla a lk o th a tó kép, h a i t t fe lv o n u lta th a tn é k m in d azok at a n y elv i b izon y ság o k at,
a m ely ek a sum ir n y elv n ek az u ra l-a lta i n y elv család b a v aló b eletarto zan d ó ság át
b iz o n y ítjá k . E rre azon ban m á su tt kerü l a sor, ahol is az előbb közö lt egyezé­
seknek az ö ssz eta rto z á sá t is igazolni fo g ju k .
*
A tud om ányos k u ta tá s k im u ta tta , hogy m inden term észeti v a llá sb a n az
an im istik u s és ezzel összefüggő v arázselem ek a legrégebbiek. H a te h á t a sum ir
n y elv és a tö b b i u ra l-a lta i n y elv ek egym ással csak u g y an rokon ok és szétv álásu k
e lő tt egy h elyen és közösen fe jlő d te k , a k k o r e v alláso s alk o tó elem ek sorában
kell a le g tö b b egyező k ép zetn ek előfordu lnia. V iszont azonban ép ez an im istiku s
v allá si jelen ség ek a p rim itiv reflex ió n ak azon term ék ei, am elyek általán o s p sy ch i­
k a i elő feltételek en nyugodván, egym áshoz a legin kább h aso n lítan ak , anélkü l,
hogy k ö z ö ttü k közelebbi összefüggés állan a fenn. A k a p cso la to t igazoló ok o k n ak
te h á t m eggyőzőknek kell lenniük.
A z anim ism us lény eg e,89 m in t neve is m u ta tja , az em beri szervezetben

88 L . M u n k á c s i : K e le ti Szemle. X I X . évi. 2 3 —2 4. l .
89 Az animism us lényeg ét k i f e j t ő a la p v e tő k u t a tá s o k fel v a n n a k sorolv a minden
ha sz ná lha tó v a llástö rté n e ti k ézikönyvben, én i t t csak a theoria a t y j á t nevezem m eg E . B .
T y lort P rim itiv e Culture 4. edition. 1903. c. művével. Az animismus szerepét az i s t e n ­
fo galo m fejlődésében m eg világo sítja N . S ő d e r b lo m : Das W erden des G ottesg laub en s. Ü b e r ­
s e t z t von R . S tü be. Leipzig, 1 9 1 6 . c. m u n k á ja . A kellő tá jé k o z á s t n y ú jt ó va llá störté n e ti
k é zikö nyvek közül ism ereteseb bek a Ch. d e la S a u s s a y e , a v. O relli, az A . J e r e m i a s és a T iele-
S őd erb lom -fé le .
Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 41

jelen lév ő s an n ak élettev ék e n y ség eit szabályozó lélek n ek , vagy lelkekn ek az

elism erésén, feltételezésén alap szik. E lélek, v ag y lelk ek a la tt term észetesen nem
é r th e tjü k a lélek n ek sem philosophiai, sem b ib liai fo g alm át, ám m égis v alam i
o ly a st, am i a testm ű k ö d és b iz to sítá sá h o z szükséges és belső ta rta lm a szerint az
an y ag tó l k ü lön bözik s leg in k áb b a leh elleth ez, az árnyékhoz h a so n líth a tó . A
p rim itiv n ép ek nél a lélek con cep tu sa kü lönben igen v áltak o zó s m eg n y ilatk ozá­
saib an sem m u ta tk o z ik m indig egy enletesn ek.
A tö rö k -ta tá r lé lek fog alm át V á m b éry így90 jellem z i: ,,E s ist v or allem
in te rre ssa n t zu w issen, dass der tu rk o -ta ta risch e U rm ensch die m enschliche Seele,
den G eist, oder das L eb en nach je n e r E rsch ein u n g b en an n te, welche dasselbe am
u n trü g lich sten m a n ifestiert. E s is t dies der A th em , oder A them zug (tin , tim ),
zugleich au ch D am p f, D u n st, in w elcher F o rm der p rim itiv e M ensch e b e n den
A th em b e tra c h te t, der der B en en n u n g des B eg riffes Seele, L eben zu Grunde
lie g t” . A ja k u tr a nézve S iero sz ew sk i külön is kiem eli: ,,L a vie supérieure ne com ­
m ence q u ’ avec, le souffle (tyn ). U n être v iv a n t s ’ apelle un être ,,q u i resp ire”
( ty n n a h ) .91 A lélekfogalom ily p rim itiv elh atáro lásáb an nem is v oln a semm i
ren d k ív ü li, hisz a leg term észetesebb dolog az élet su b stra tu m á t alk o tó lélek m i­
v o ltá t a lélekzéssel m érn i, am ely ha m egáll, kialszik az éle t is és a föld legkü lön ­
bözőbb népeinél ta lá lh a tu n k analog k ép zetek et a lélek benső lényegének ily m a­
g y a rá z a tá ra ,92 a feltű n ő csak az, hogy az a lta i n y elv ek a le h e lle te t, a le lk e t, az
é le te t egy olyan k ifejezéssel je lö lik (u jg u r t i n = Seele, A th em , H au ch , D u n st,
csa g a ta i tin , tem , d e m = u g y a n a z : a lta i t i n = Seele, L eb en , A th em , ja k u t tin =
A th e m ; csuvasz tin = Sin n, B ew u sstsein , ozm án d in m eq (a m e q = in fin itiv u s
képző) = ruhen, au fh ö ren ,93 am ely a su m irb an is az é le te t, az élés fo g alm át
f e jezi ki, v. ö. sum ir tin (S b . 153. a ssy r-b a b , b a la tu ), til (S b . 1 0 8.) és m eg rö v id ített
a la k já b a n : ti = élni, élet pl. B a b y lo n v áros egyik sum ir n e v e : T in - t ir - k i = az
éle t lig ete, v a g y az élet e rd eje. E p on ton te h á t az összefüggés sum ir és a lta i gon­
dolkozásm ód k ö z ö tt az élet b első lényegének a felfo g ása tek in te té b e n oly n y il­
v án v aló, hogy sem m i to v á b b i b iz o n y ítá sra sem szorul. L eg fö ljeb b az okozhatn a
m ég a szigorúbb k ritik a i m eg fon tolás szám ára nehézséget, hogy a sum ir tin , til =
leh ellet je le n té s é t a szövegekben nem ta lá lju k , de e nehézség m in d já rt m egszűnik,
ha a p arallel je le n té sű és h aszn álatú sum ir zi, š i, k ife je z é st nézzük, m ely v ilág o­
san k e ttő s: é let és lélek értelem m el b ir, am ib ől k ö v etk ezik , hogy a lé lek és az élet
a su m irban is eg y m á st kiegészítő, k a p cso lato s fogalm ak.
B ő v eb b a d a to k k a l ren d elkezü nk a fin n -ugor tö rzsek lélek fogalm airól.
Ide v o n atk o zó lag k itű n ő k u ta tá so k is á lla n a k ren d elkezésü kre:94 A finn-ugor
tö rzsek is ism erték az ú. n. le h e lle t-le lk e t (A te m —v . H au ch seele). E n n e k a je lö ­
lésére az egész n y elvág közös k ife jez ést használ a köv etk ező k ben : vogul lili,
o s tjá k lil (d ia lek tik u san tit) m ag yar lélek ( a m i szav u nk k - ja szóvégi képző), zürjé n
lo l, v o tjá k l u l = lé l e k , szellem , é let, lapp l i e o l = gőz, fin n löy li = W asserd am f, est
le il = D am p f, A tem , Seele. K a r ja la in e n úgy v éli, hogy a k ifejezés alap értelm e =
90 P rim itiv e K u ltu r e tc. 57. l .
91 V. ö. szerzőnek Du cham an ism e d'après les croyances des Y a k o u te s . Mémoire
présenté au Congrès I n te rn a tio n a l d 'H isto ire des Religions. 1900. (R e v u e de l ‘ histoire des
religions, publiée sous la direction de M . J . R év ille. X X I I I . année. Tom e 46. P a r is , 1902.
2 0 4 — 2 3 3 . l . és 2 9 9 —3 3 8 l ., az id é ze tt helyre, l . 218. l .
92 L . W. W u n d t: E le m e n te der Völkerpsycholo gie. 2. Aufl. Leipzig, 1913. 204. l .
93 A tö r ö k - t a t á r sz óa ny a g könnyen kezelhető g y ű jte m é n y e áll e lő ttü n k V á m b éry
Á .: E ty m o lo g is ch e s W ö r te r b u c h der tu rk o -ta ta risc h e n S p ra ch en. Leipzig, 1878. c. szó­
tá rá b a n .
94 L . M u n k á c s i B .: Seelenglaube und T o t e n k u lt der W ogulen (K e le ti Szemle. 1905.
V I . évf. 6 5 — 130. l .) m e g je le n t értékes t a n u lm á n y á t, m a jd H . P a a s o n e n : Ü b e r die ursprün­
glichen Seelenvorstellungen bei den finnisch-ugrischen Völkern und die Benennungen der
Seele in ihren Sprachen c. m onografikus értekezését a Suomalais-u grilaisen seuran A ik a -
k a u s k ir ja . H elsingissa, 1909. X X V I . Vol. 4-ik füzetében és végül K . F . K a r ja la in e n Die
R e ligio n der Ju g ra -V ö lk e r . B d. I. P orvoo, 1 92 1. 23. kk. lap.
42 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

„D a m p f, A te m ” v o lt, m ivel azon ban a le h ellet a te s t élő v o ltá tó l fe lté te le z te tik ,

a le g tö b b fin n -ugor n y elv b en az „ é le t ” je le n té s t is fö lv e tte .95 Sem m iképen sem
le h e t a v éle tlen m űve, hogy a le h elletn ek , a szélnek a jelö lé sére a sum ir n yelv is
épen ezt a szót h a sz n á lja lil a la k b a n . A lil je le n té se ire v. ö. (B rü n n o w 5 9 3 2 . assyr-
b a b . s ilit u = b r e a th in g = le h e lle t és B r ü n n o w 5933. assy r-b ab . š â ru ) = szél. Mint
le h ellet je le n th e tte term észetesen a le lk e t is .96 E g y á lta lá b a n nem an alógia nél­
küli e set, hogy a su m irban a le h ellet, lélek és szél fogalm a egybekap csolód ik,
p éld ával szolgál reá a v o t já k lu l is, m elyn ek előbb k ö zö lt lélek , szellem , éle t je ­
len tésén kívü l szél je le n té se is v an , to v á b b á a h éber ‫ רו ח‬szó, m ely szintén leh ellet,
lélek é s szél h árm as értelem m el b ir és m ég m ás n y elv ek analogiku s péld ái is.
É p en ezért nem lehet k étség ü n k felőle, hogy a lil-lu l-lé le k stb . finn-ugor k ife je ­
zésnek a sum ir lil képezi az a la p já t — a szó kü lső a la k ja és b első jelen tése, is szük­
ségszerűen e feltev ésre u ta l — s így ez egyező kifejezéssel m egn yertü k a sum ir
és fin n -u g or közös lélek h itn ek az első a la p já t.
A le h e lle t-lélek a te s t v a la m e ly ik szervében székel. E szerv leh et a szív,
a m á j, a v ese, s ő t a v é r is. H elyesen m o n d ja K a r ja la in e n , hogy e k ép zet a p rim iti v
em ber tén yleg es m egfigyeléseiben b ir ja m a g y a rá z a tá t.97 H a v a la k in e k elfoly a
v ére, m egszün ik a lé lek z e tv étele is; ha a szív et k e re sz tü ljá rja v alam iféle gyilkoló
szerszám , k ialszik az élet is és ha m egölt á lla t b első részét felm etszik , a gőz, a
p ára az á lla t b első részéből száll föl. A d a ta in k v a n n a k reá, hogy a v ér és szív
m e lle tt, külön ösen a m áj szerep elt úgy az összes u ra l-a ltai nép eknél, m in t a lélek
szék h ely e. Igy a vogu l n ép k ö ltészet term ék ei tu d ó síta n a k róla, hogy a h arcban
g y ő z tesek m eg ették a le g y ő z ö tt ellenség sz ív ét és m á já t azért, hogy a n n a k ereje
az ő e re jü k b e m en jen á lta l és az ellen ség soha tö b b é életre ne k e lje n .98 H asonló
tu d ó sítá st közöl P a t k a n o w 99 és P a a s o n e n az o s tjá k o k ró l is .100 R eg in o a régi m a­
gy aro k ról ír ja , hogy: „C ord a hom inum , quos cap iu n t, p a rticu la tim dividente
v elu ti pro rem edio d e v o ra n t” .101 1722-b ő l a sam o jéd ek rő l is h ason ló t ő riztek m eg
a felje g y z é se k . A m á jn a k ily érték elésév el függ össze bizon yosan ném ely közép­
ázsiai tö rö k tö rz sek n ek az a szo kása, hogy v a la k in e k az elhalálozása u tá n a leg­
k özeleb b i rok o n ok h ét n apig nem eszik m eg a le ö lt áld o zati á lla to k n a k sem szív ét,
sem m á já t. E z idő elte lte u tá n kezü kbe veszn ek egy m á ja t és szív et, m egkenik
azzal három szor a szív ü k és m á ju k tá jé k á t s ezu tán ism ét eh etn ek áld o zati m á ja t
és sz ív e t.102 A m áj jelen tő ség e tü krö ződ ik a k a ra k kirgizek azon szokásából is,
hogy a h a lo tta t körü lálló rokon ság azt így s i r a t ja : „ó h , én m á ja m ! óh, én
m á ja m !” , am i a gyászolók felfo g ása szerin t v o ltak ép en ezt je le n ti: „ó h , én
b a rá to m ! óh, én kedvesem !” É s csak u g y an a k ö z tö rö k bag ir, kirgiz, b a u r = m áj
jelen té sű szónak ism eretes a b arát, k ed v es értelem ben v aló h aszn álata is, ső t

95 U. a.: U. o. 2 9 —3 0. l .
96 A lil su m ir je len tése i e g y ü tt ta l á lh a t ó k J . D . P r in c e : M aterials tor a sumerian
L e x i c o n . (Assyriologische B ib li o th e k . B d . X I X . Leipzig. 1 90 5—08. c. lex ica lis m űve 2 2 4 l .
97 Die R e lig io n der J u g r a -V ö lk e r . B d . 40. l .
98 V. ö. M u n k á c s i B .: Vogul népköltési g y ű jte m é n y . B u d a p e s t. I. k. 1 8 9 2 ., —
19 02 . C L X X X . l . és U g y a n a z : Seelenglaube und T o t e n k u lt de r W ogulen. (K e le ti Szemle.
19 05 . V I . évf. 72. k.), l . M u n k á c s in a k Vogul népköltési g y ű jte m é n y e , melyből im m áron a
I I -ik k ö t e t 3 -ik kiegészítő füzete is m e g je len t. B u d a p e s t, 192 1-b en s a m ely eszerint 4 teljes
k ö t e te t fo glal m a g á b a n , úgy te k in th e t ő , m in t a pogány vogulok h itv ilá g á n a k a legk iadó sabb
és leg érték esebb fo rrá s g y ű jte m é n y e .
99 L . Szerző: I r ty s c h -O s tja k e n und ihre Volkspoesie. I. Teil. S t.-P e te r s b u r g , 1897.
1 4 9 — 150. l .
100 L . K a r ja l a in e n : Die R eligio n de r Ju g ra -V ö lk e r . I. B d . 40—41. l .
101 K e le ti Szem le. 19 05 . V I . évf. 73. l .
102 V. ö. N . T h . K a t a n o f f : U eber die B e s ta t tu n g s g e b r ä uche bei den T ü r k s t ämmen
Central — und O stasiens. (K e le ti Szemle. B u d a p e s t, 1 9 0 0 .) I. k. 1 0 0 — 1 13 . l ., a b eltirek n é l
és a sa g aio k n ál a jenissei k orm ányzóság m inuseinski köréből je gy ezte fel e szok ást. — A
tö rö k f a j jellem zésére l . V ám b éry Á . : A tö rök fa j e thnologiaj és ethnographiai te k in te t b e n ,
B u d a p e s t, 1885. c. m ű v é t és a n n a k n é m e t k ia d á s á t i s .
Dr. Varga Zsigmon d : Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 43

M u n k á c s i p éld á k a t hoz fel arra nézve is, hogy a zürjé n és v o tjá k n yelv ekb en is
előfordul a m u s = m áj szónak ily ,, k ed v es, édes, d rá g a , szeretett" je le n té sb e n való
a lk a lm a z á sa .103 U g y an csak M u n k á c s i közli, hogy kérdezősködésére vogul n yelv ­
m estere a le lk e t k é t oly an k ifejezéssel írta körü l, m elyek egyike azt je le n ti, hogy
szív (s a m ), a m ásik a pedig m áj (p o r), te h á t a lé lek = sz ív -m á j. (K e le ti Szem le.
1905. V I. év f. 72. l .)
A bból a k örü lm én y b ől, hogy a su m irok a le h e lle t-lélek szék h ely ét az u ral-
a lta i népekhez hasonlóan szintén a v érb en (esetleg a szív ben ), de m in d en ek fö lö tt a
m á jb a n k ép z elh ették és k ép zelték , az u ra l-a lta i lé lek h ittel v aló k a p cso la tra nézve
m ég sem m i k o n k ré t n yereség nem ad ód nék, m ert m ás n ép ek hasonló h itk ép ze­
teirő l is bőv en van tu d o m á su n k .104 Az azon ban m ár je le n tő sé g te lje s és nem v é le t­
len m om en tu m , hogy a sum ir n y elv b en a m á jn a k egyik elnevezése b a r-n ak hang­
z ik ,105 am ely bizon n y al a la p ja a tö rö k -ta tá r b ag ir, baw er, b a u r = m áj jelen té sű
sza v a k n a k és a la p ja le h e t a k á r k ö z v etv e, a k á r közv etlen ü l a wogul p o r szónak
is és em ezekhez hasonlóan h a sz n á lta tik a b arát, testvér jelö lé sére is. A su m irban
a m áj egy m ásik neve p e š , am ely kü lönösen szem léltető a leh e lle t-lélek n e k a
m á jja l v aló k a p cso la tá ra , am en n yiben ered eti je le n té se szerin t m egnőni, kiszéle­
sedni, felduzzadni, te h á t a lélekző m á ja t a k a r ja je le n te n i. N em m erem á llíta n i,
de v isz o n t kizárni sem ak arom e p e š szónak az előb b is m e rte te tt v o tjá k -z ü rjé n
m u s k ifejez éssel való összefü ggését. A m áj fo n to ssá g á t a su m irban m u ta tja m ég
az is, hogy kiv áló elő sz eretettel h a sz n á ltá k jó s lá si célo k ra, m in t am elyből az
iste n e k a k a r a tá t k iv á ltk é p en m eg le h e te tt tu d ako ln i és a m á jn a k e szerepe is a
lélek k el v aló k a p cso la tá n n yu g od ott.
A le h e lle t-lé le k tő l szokás elv á la sz ta n i és m egkü lö n b öztetn i az árn yék-
le lk e t (Schem en oder S ch a tten seele), b á r a dolog valószínű leg úgy áll, am in t
W u n d t íté li, hogy ez u tó b b i csak k o rc s h a jtá s a az elő b b in ek .106 E re d e té t an n ak
a g y a k o rla ti m eg figy elésn ek köszön heti, hogy a lélek néha (pl. álom közben, vagy
á ju lá s esetén ) e ltá v o z h a tik a te stb ő l, an élkü l, hogy am azzal való k a p cso la tá t
végleg fölad n á s így kön n yen azt a h ite t k e lth e ti a p rim itív szem lélőben , hogy a
leh e lle t-lélek tő l különböző lélek. A lélek e m egjelen ési fo rm á já n a k e lte rjed tség ét,
k a ra k te r é t és n ev eit a fin n -ugor n y elv ág ta g ja ib a n jó l ism e rjü k a P a a s o n e n k u ta ­
tá sa ib ó l.107 Az o s tjá k o k és vogul ok közös n évvel is-, is-n ak nevezik ez árn yék-
le ik et, am ely elnevezés föllelh ető a m agy ar iz szóban is. A tö b b i finn-ugor n y elv ­
b en pronom in alis a la k b a n tü krö ződ ik , úgy azon b an, hogy eredeti je len té se m ég
re co n stru á lh a tó . (V . ö. fin n itse, est ise, lapp je s , m ordvin es, cserem isz s-k e,
sy rjé n ats, as, v o t já k ats, a s .) Mind e k ifejezések közös alap értelm éü l P a a s o n e n
az á rn y ék je le n té s t su p p o n á lja . A m ag yar iz m ásodlagos rá k , rák o s d agan at,
gonosz b eteg ség é rtelm ét ab ból m ag y arázza, hogy a lélek a h alál u tá n a le g tö b b ­
ször ártó szellem m é v á lto z ik á t, m ely súlyos betegséggel tá m a d h a tja m eg a h á t­
ra m a ra d o tt é lő k e t.108
A z á rn y ék -lélek csa k a h a lá lb a n szakad el te lje se n az em b ertő l, b á r m ég
ak k o r sem v á lik szám ára közönyössé előző lakóh elye. N ém ely tudósok a z t á llít­
já k , hogy a te s ttő l elsz a k a d t á rn y ék lélek az em beri lélekn ek egy h arm ad ik for­
m á ja s ecélból u ta ln a k a n n a k külön elnevezéseire; pl. a finn-ugor n yelv ekb en
ilyen nev eiv el ta lá lk o z u n k : vogul tow , tow i, m ord vin, tsov, sy rjé n sön , o s tjá k

103 E th n o g r a p h ia . B u d a p e s t, 1897. V I I I . évf. 138. l .

104 L . M r. J a s t r o w : D ie R e ligion B ab y lo n ien s und Assyriens. Giessen, 19 02 . kk.
2 1 3 . kk. l.
105 A m á j sum ir neveire v. ö. J a s trow : Sign and names fo r the L i v e r in B a b y lo n ia n .
(Z e itsch rift für Assyriologie. B d . X X . 1 0 5 — 129. l .)
106 L . E le m e n te de r V ölkerpsychologie. 2. Aufl. Leipzig, 1 9 1 3 . 2 04 . l .
107 Ü b e r die urspr. Seelenvorstellungen bei den finnisch-ugrischen V ölkern e tc . c.
m ű véből.
108 U . az: U . o. 7 — 9 l .
 44 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

tonχ , l u n k , am elyek m ind az elh a lta k á rn y ék lelk e it, az e lh a lta k szellem eit je lö lik
és jele n té se ik b e n eg y ú tta l v isszatü k rözik a fejlő d ésn ek azon m en e té t is, am ely
a szociális organ izációba v aló lassú tagozódás k öv etk eztéb en az ősök ku ltu szá­
n ak (A h n en k u ltu s) m agasab b fo rm á já t ö ltö zte föl. Az árn y ék lélek külön közös
neve je le n ik m eg a cserem isz és v o t já k ört, urt és a vogul, o s z tjá k urt k ifejezések ­
b en , am ely u tó b b in a k = hős, úr, fejed elem je le n té sb e n is előforduló h aszn álata az
e lh a lt kiv álóság ok n ak u gy an olyan k u ltu szára u ta l, am ilyennel az o s tjá k tonχ ,
l un k és fin n -ugor p a ra lleljein él ta lá lk o z tu n k v o lt.109
Az a lta i n ép ek nek h a lo tti szokásai v ilágosan s e jte tik , hogy körü kb en is
ism ert és re tte g e tt v o lt az elh a lt em ber lelke s e lélek különböző elnevezések a la tt
(pl. te le u t, a lta i ü züt, ja k u t, ü ör s t b .110) árnyékszerű m egjelen ési fo rm áv al b irt és
ig é n y elt a h á tra m a r a d o tta k részéről áld o z a to t, tisz te le te t.
E g y p illa n a tra sem leh et v itá s , hogy az árn y ék -lélek fogalm a és képzete
a sum ir nép h itv ilá g á b a n is élt és nyom ai a h a lo tti k u ltu szb an , m ajd különböző
irod alm i u ta lá so k b a n szám talan szor elő b u k k an n ak . E z árn yéklélekn ek jó l ism er­
jü k a sum irból a z o k a t a n ev eit, am elyek az udu g (assy r-b ab y lo n i u tu kk u ) és
g id im ( = assy r-b a b y lo n i etim m u ) tu lajd o n n ev ek b en állan ak elő ttü n k , am elyekn ek
sum ir eredetéhez és co n cep tió jáh o z nem fér sem m i k étség s am elyekben ered eti­
leg n em m eg szem ély esített dém onikus lé n y e k et, hanem a h a lo tta k lelkeinek
álta lá n o s je lö lé se it k ell lá tn u n k .111 E g y elő re n in cs sem m i tám p o n tu n k arra nézve,
hogy a fin n -ugor á rn y ék lélek is k ifejezésére em lék eztető sum ir si, zi ( = élet, lélek )
árn y ék lélek értelem b en , v a g y épen a h a lo tti lelk ek jelö lé sére is, h a sz n á lta to tt
v o ln a. D e e k ép zetsor eg y b ev etésén él ta lá n nem is an n yira a k ife jezése k egyezése
a fo n to s, m in t in k áb b az a felfo g ás, m ely az á rn y ék lelk e k m eg jelen ési fo rm á já v a l,
szerepével s az élőkhöz v aló v iszo n yáv al k a p cso la to s. E felfogásról pedig m eg­
á lla p íth a tju k , hogy az a su m irban és az u ra l-a lta i népek h itv ilá g á b a n egy és
u gyanaz.
A lélek k a p c so la tá t a te s tte l k ifejezi: először a lélek b e n tlak o zása a te s t­
ben: ez az é let, m a jd am abból v aló végleges k iv álása: ez a h alál á lla p o ta . Az
éle t és halál köv etkező m űszavai egyeznek a sum ir és az u ra l-a lta i n y elv ek b en :
a) su m ir tin, til = é l e t = az a lta i n y elv ek köréből m ár előbb tá rg y a lt tin, tyn, tim
stb . = lélek , leh ellet, é le t ; b) sum ir ug = h alál, h a lo tt, m egöl, m eggyilkol = mongol
ük = h aln i, m eghalni, ükü l = h a lál; sum ir ğ ul, g u l = m egöl, tön krem egy , elpusztul,
finn k u o le = halni, m ordv. k u li, cser. ko l, z ür j. ku l, vogul k a l, k o l, o s tj. κal, m ag y ar
h a ln i, m e g h a ln i; sum ir u š (a ssy r-b a b . m u tu , m e tu ) = h a lo tt, h alál, haln i, m eghalni,
elveszni, vogul ū s i = elveszni, elm u lni, o s z tjá k uš = elpusztul, m eghal, zürjé n
voš = tön k rem eg y , elvész, m agy ar vész. E z egyező k ife jezése k összefüggését az éle t­
m űködés azonos felfo g ásáró l előbb közöltek is m eg erő síth etik , de ig azo lásu kat
m ás alk alom m al m a jd külön is fo g ju k adni.
Az em berből kiszabad u ló árn y ék lélek m egjelen ési fo rm á ja különböző lehet,
de a leg tö b b ször az elh a lt egyén k ép ét v iseli an élkü l, hogy valóságos te s tte l b irn a.
Az á rn y ék lélek n ek ez az a la k ja , m in t P a a s o n e n helyesen jeg y zi m eg ,112 azokon
az élén k em lék ezeti és kép zeleti képeken n yugszik, am ely ek et az élők a lélekről
és a n n ak m űködéséről m agu knak álom - v agy láto m áso k fo rm á já b a n szereztek.
A d a ta in k v a n n a k reá az u ra l-a lta i n yelv család m in d k ét főága kötelék éb e tartozó

109 U. a . : U. o. 11. kk. l .

110 V. ö. W. S ie ro sz ew sk i: Du cham anism e d'aprés les croyances des Y a k o u te s .
(R evu e de l ' histoire des religions. X X X V I I I . année. X L V I . Tom e. P á ris , 190 2. 225 . l .
111 E h a lo tti szellem eket képviselő démonokról bőven o lv a s h a tu n k a kétségtelenül
sum ir ered etű varázsszövegekből. K ü lönben rövid jellem zésükre v. ö. B r . M eissn e r: B a ­
bylonien und Assyrien. B d . I I . 20 0. l .
112 ü b e r die ursp. Seelenvorstellungen e le. 6. l .
 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében . 45

népek h a lo tti ku ltu sza k öréb ő l, hogy az árn y ék leik e t csak u g y an a legtöbbször
ilyen a la k b a n k ép zelték e l.113
De nem h ián yzik az á rn y ék lélek n ek m ad ár ala k b a n való felfo g ása sem ,
am ire szintén rend elkezü nk p éld á k k a l. Igy a vogul n ép kö ltési gyüjtem én y ek b en
töb bszö r o lv a s h a tju k , hogy az em beri te s te t elhagyni készülő lélek m adár (és
pedig v eréb v a g y sólyom ) a la k o t ö lt és így indul ú tjá r a .114 H ason lókép en a vogul
u rt sz á rn y a k k a l bir és az erdőkben él s ha v a la k i h alób an v a n , az urt- ja k iáltan i
kezd. Ism erősök aztá n a szellem isten ek n ek m ad ár alak ú k iáb rázo lásai is, am e­
lyek u g y an csak az árn y ék lélek n ek ilyen m adár a la k já ra m en n ek vissza, k iv á lt
ha m egen ged jük, hogy a szellem ek jó rész én ek a ku ltu sza a h a lo tta k leikein ek a
tisz te le té n épül föl. H o z z á teh etjü k azon b an, hogy a lélek ilyen m adár a la k b a n
való felfo g ása nem speciális u ra l-a lta i, m ég nem is finn-ugor v on ás, találk o zu n k
e k ép zettel szám os, egym ástól te lje se n tá v o l álló népeknél is, am it ta lá n a leg­
k ö n n yeb ben úgy m ag y ará z h a tu n k m eg, hogy a lélek n ek a te sttő l v aló eltáv o zá­
sára és eset leges v isszatéréseire a leg a lk a lm asab b eszközökül a szárn y ak k in ál­
k ozn ak , a sz á rn y a k k a l pedig szinte szükségszerüle g e g y ü tt já r t a m ad ár a la k
hozzáképzelése is .115 D e ha nem is lá th a tu n k különös u ra l-a lta i v o n ást a lélek n ek
ily felfo g ásáb an , egyéb je le n tő s b izon yságok m e lle tt lehet az egyik ősrégi m arad ­
v án y a an n ak a közös con cep tu sn ak , m ely a lé lek re, m egjelen ésére, m űködésére
nézve a su m irok nál és az u ra l-a lta i népeknél je le n tk e z e tt.
C sak neh án y jellem z ő a d a to t em lítsü n k fel a n n ak a szem léltetésére, hogy
a su m irok m iképen k ép zelték el a h a lo tti szellem eket. M ajd lá tn i fo g ju k , hogy
az előkelő h a lo tta k k iá b rázo lása, szo braik n ak az elkészítése és tisztelete a sum i­
rokn ál is otth o n o s v o lt. V iszont a d a to k erő sítik m eg az árn yéklélek m adár alak ­
já n a k a je le n lé té t is, így pl. ha az Istá r alászállása az alv ilágb a c. m ythoszban
az előoldal 10-ik sora az alv ilágb an ta rtó z k o d ó k a t em ígyen jellem zi: „m adárhoz
hasonló szárn y ru h ával v a n n a k e llá tv a ” (la b š u m a k im a iccu ri cubat k a p p i) és e
m ythosz h itk ép zeteiv el bizonyosan m ég a régi sum ir kor felfo g ását tükrözi
v issz a ,116 v ag y ha C. F r a n k bizonyos v arázsreliefeken a h a lo tti szellem nek: az
utug (a ssy r-b a b . u tu k k u )-n ak m ad ár a la k b an való k iáb rázolását ta lá lta fö l,117
to v á b b á ha a Gilgam es eposz118 I I . tá b lá ja Gilgam es b a r á t já n a k : E a b a n in a k
(sum irul: E n g id u n ak ) az á lo m lá tá sá t úgy ír ja le, hogy egy dém on E a b a n it, illetve
á r n y é k a la k já t m ad árszárn yakk al lá tja el és úgy viszi alá az alvilágba; nem ­
különben a lélek m adár a la k ja m elletti b iz o n y íté k n a k te k in th e tjü k nehány v a rá z s­
szövegnek azon a d a tá t, m ely a v arázslásn ál a h ollón ak és a sólyom n ak a szere­
p eltetésére v o n a tk o z ik . É rd ekes ad alék m ég az árn yéklélek sum ir felfogása m ellett
a Gilgam es eposz X I I . tá b lá já n a k a közlése, m ely arról szól, hogy N ergal isten
E a k ö z b en já rá sá ra „m eg n y itá a föld nek n y ílá sá t és E a b a n i u tu k k u já t ( = h alo tti
szellem ét) m in t szelet engedé a földből fe ljö n n i” , hogy Gilgam es m egtu d akol­
hassa tő le az alv ilág beren d ezését és a benne élők so rsá t.118
A h a lo tti le lk ek halál u tá n i élete nagyon szom orú. L assú v eg etálás, csön­

113 L . K a r ja l a in e n : Die R elig io n der Ju g r a -V ö lk e r . B d . I. 1 7 6 — 177. l .

114 M u n k á c s i: Vogul népköltési g y ű jte m é n y I I .: 1 8 7 — 188. l ., I I . : 426. l . és U. a.:
K e le ti Szemle. V I . évi. 71. l .
115 Igy pl. az eg yip tom iak n ál is. Szép a n y a g o t g y ű jt össze id evo na tk oz ó la g R . K le i n ­
p a u l : Die Lebendigen und die T o te n im V olk sg laub en , Religion und Sage. Leipzig. 1898.
2 8. kk. l .
116 Az a s s y r-b a b . m y th o s z o k szövege legkényelm esebben hozzáférhető P . J e n s e n :
Assyrisch-babylonische Mythen a S ch ra d e r -féle K eilinsch riftliche B ib lio th e k . B e r lin , 19 00 .
V I . B d . I. H ä lfte c. g y ű jte m é n y b e n .
117 C. F r a n k : B a b y lo n is ch e Beschwörungsreliefs. Leipzig. Sem. S tudien. I I I . B d .
3. H e ft. Leipzig, 19 08 . 2 6. és 80. l .
118 Az a ssyr-b a by lon i vallásos felfogásra a la p v e tő m ythosirodalom te rm é k e it fo r­
d ításban és a szükséges je g y z e te k k e l ellátva le g ú ja b b a n k özzétette A . U n g n ad : Die R e l i ­
gion B a b y lo n ie n s und Assyriens. J e n a . 1921. c. m űvében.
 46 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

des sorvad ás, öröm és g y ön yö rüség nélküli, k ietlen , árn yékszerű é le t ez, m ely et
ta lá n az ős u ra l-a lta i h itfelfo gásra is a legtalálób b an jellem ez az Istá r alászállása
c. m yth o szn ak a k öv etkező nehány b evezető sora: „ P o r az ő (t. i. a h a lo tta k é )
táp lá lék u k , agyag eled elü k, világosságot nem lá tn a k , sö tétségben ülnek, m adár­
hoz h asonlóan szárn yru h ákkal v an n ak ellá tv a , az a jtó n és a reteszeken földpor
fek sz ik ” . D e m ég ez az életü k is csak úgy z av artalan , ha a h átram arad t hozzá­
ta rto z ó k az elv álás u tá n is gondoskodnak a lelkek táp lálásáró l, m inden szük­
séges dologgal v aló ellá tá sá ró l.
Su m ir és u r a l-a lta i részen 119 120 eg y arán t je le n v an az a g on d olat, hogy
a h alál a lk a lm á v a l a te s ttő l elszakad t lélek to v á b b ra is érdekeltséggel b ir a te s t
körü l, o tt ta rtó z k o d ik m ellette és k ö rü lö tte a sirban s bizonyos m érték ig függ
a n n a k a so rsa a la k u lá sá tó l. E gon d olat su g a llja a ztán a h a lo tt testn ek és a körü ­
lö tte tartózk od ó lélek n ek m inden szükségessel, foglalkozási tárg y aiv al, kedvenc
eszközeivel, ru h á v a l, élelem m el v aló e llá tá sá t, am i részben a tem etésk o r tö rté n ik
m eg, m in t pl. a foglalkozási tá rg y a k n a k , ed én yek n ek, ékszerekn ek , ru h ázatn ak
a h a lo tt m ellé helyezése a sirb a, részben a tem etés u tá n ism étlőd ő áld ozati a já n ­
d ékok fe la já n lá sá b a n fo ly ta tó d ik , hogy a h a lo tt nélkülözni ne legyen k én y telen ,
v issz a térésre ne gon d oljon és a tú lv ilág o n is arán y lag tű rh ető en érezze m ag át.
A su m ir-b ab y lon i tem etk ez ési ritu á lé t ism erjü k an n y ira, hogy e szokásn ak a
je le n lé té t a p éld ák szám os töm egével kép esek v ag y u n k igazolni. F e ltá r t sirok
a su m irok la k ta terü letrő l je le n té k e n y sírm e llé k le te t a d ta k v issza, a h a lo tti áldo­
z a to k b e m u ta tá sá ró l, id e jeirő l, v álto zato sság áró l és k iterjed tség érő l pedig a
v a llá so s irod alom bőségesen tu d ó sit. De v iszo n t az u ra l-a lta i népcsalád népeinél,
a lta ia k n á l és fin n -u g o rokn ál is, e g y a rá n t e lm a ra d h a ta tla n v o lt a h a lo tta k n a k
u to lsó ú tju k r a v aló gazdag felszerelése, am iről h asonlóképen fe ltá rt sírleletek
ta n ú sk o d n ak és irod alm i feljeg y z ések is szólan ak, nem különben ism erjü k a h a lo tti
áld o z a to k n a k a sz o k á sá t is.
A lélek n ek a te s t k örü li érd ek eltség e k itű n ik azon h itb ő l is, hogy a tem e­
té s nélkü l m a ra d t h a lo tt lelke állandó bolyo n gásra v an k á rh o z ta tv a , m indaddig,
m íg v a la k i m eg nem könyörül r a jt a és a te m e té st, ha m in d já rt jelk é p e se n is, de
v aló sá g g a l el nem végzi. A z idegen földön ele se tt k a to n á t h ozzátartozói azért
te m e tté k el jelk ép esen h azai földben is, hogy lelke az örökös b olyongás v esze­
d elm étől m en tesü ljö n .
T éved és v oln a a z t hinni, hogy a sum ir és u ra l-a lta i részen eg y arán t je le n ­
lévő e h a lo tti k u ltu sz n a k a h a lo tta k irá n ti k eg y eletes érzés v o lt a szü lőoka, ha
a k eg y eletn ek v a n is része k ia la k u lá sá b a n , so k k al n agyobb m érték b en előidézője
a n n a k a h a lo tta k le lk eitő l v aló félelem . A z a h it, hogy a kellőképen nem istáp o lt
h a lo tti szellem m eg u n h a tja az am úgy sem kellem es tú lv ilág i ta rtó z k o d á st és
v issz a té rh e t elő b b i la k ó h ely ére s ak k o r á rta lm á ra lesz az élő h á tra m a ra d o tta k n a k ,
k ik e t m ind enféle b etegségg el, csap ással su jto lh a t. E z é rt v o lt szükséges m ár
a tem etésn él különböző m egtév esztési k isé rletek et, elv esztések et végezni, hogy

119 A su m ir h a lo tti kultusz ism ertetésével foglalkozik S. L a n g d o n : B a b y lo n ia n E s c h a ­

to lo g y . B a b y l o n i a c a , publ. pa r C h. V iro llea u d . T om e V I . 1 91 2 . 1 9 3 — 2 1 5 . l . U. a . : D eath
an d disposal of th e dead (B a b y lo n ia n ) címen a H a s tin g s: E n c y c lo p a e d ia o f R e lig io n and
E t h i c s . Vol. I V . 1911. 4 4 4 — 44 6. l . B r . M e i s s n e r : B a b y lo n ie n und A ssyrien. Heidelberg,
1. B d . 1 9 2 0 . 4 2 3 . kk. l . és passim .
120 A tö r ö k - t a t á r né p e k tem etkezési szokásairól ír N . T h. K a l a n o f f : U e b er die B e s ­
ta ttu n g s g e b rä uche bei den T ü r k s t äm m en Central und Ostasiens ( = K e le ti Szemle I. k. 1 0 0 —
11 3., 2 2 5 — 2 3 3 ., 2 7 7 — 286. l .) k ite r je sz k e d ik az a lta i né p e k idevágó szok ása in ak az ism er­
tetésére is; M u n k á c s i B .: A régi m a g y a r lovas tem e tke z és keleti vá lto z a ta i (E th n o g ra p h ia .
B u d a p e s t. V I I . évf. 1896. 2 9 6 —3 2 3 . l .) c. értekezése; a vogul h a lo tti r itu a lét kim erítően
a d ja M u n k á c s i : Vogul népköltési g y ű jte m é n y . I. k. C L X X X I V — C C X X I V . l ., — az ugor
népekéről jó összefoglalást n y ú jt K a r ja la in e n : Die R e lig io n der Ju g ra -V ö lk e r . B d . I. 69.
k k. l . — 2 0 4 . l. A term észeti és k u ltu rn é p e k n é l fennálló h a lo tti szokások ism ertetv e v a n n a k a
H a stin g s E n c y clo p ae d ia of Religion and E th ic s ( D e a th and Disposal o f the D ead) címszó a l a t t .
Vol. IV. 4 1 1 - 5 0 9 . l .
Dr. Varga Z sigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 47

a h a lo tt lelk én ek elm en jen a ked ve és elvesszen a lehetősége az övéihez v aló

v isszatérésre. É s ezért k e lle tt a h a lo tt te s te t u tolsó ú tjá r a gazdagon felszerelni,
v ia ticu m m a l ellá tn i s ez ért szükséges a h a lo tti szellem to v á b b i e lta rtá sá ró l, tá p ­
lálásáról, nélkülözései csö k k en tésérő l, tú lv ilág i életh ián y ai p ó tlásáról kellő­
képen gondoskodni. A sum ir és u ra l-a lta i népek h a lo tti szo kásai so ráb an e gon­
d oskod ásn ak kü lönböző fo k a iv a l és m érték év el találk o zu n k , am ire a v on atkozó
tudós k u ta tá s o k k im erítő tá jé k o z ta tá s t n y ú jta n a k , de az egész gondoskodásnak
u gyanazon h it az a la p ja és u gyan azon félelem érzet az ős sz ü lő a n y ja . A sum ir
v allá s köréből a k ie lég ítetlen ü l, v ag y gond ozatlanu l m arad t h a lo tti szellem ek
gonosz szán d ék a it és p ra k tik á it a h á tr a m a ra d o tta k k a l szem ben a legvilágo sabb an
sz e m lélh etjü k a v a rá z slá si ritu a le azon elő írásaib ó l, am ely ek a h a lo tti szelle­
m ek et az elm a ra d t h a lo tti áld o zato k b e m u ta tá sá v a l, ru h á z a tta l, cipő és ú tra ­
való élelem fe la já n lá sá v a l íté lik kien g esztelh etők n ek és alv ilági lakó h elyeikre
v issz a té ríth e tő k n e k .121 A z a lv ilág kü lön ben a m aga e g y b e g y ű jtö tt szellem hadá­
v al sum ir felfogás szerin t úgy szerepel, m int a b a j, betegségek te rje s z tő je , okozója,
ezért h a sz n á lh a tja fen y eg ető ije sz tésü l Ista r az alv ilág b a ő t b eb o csá ta n i v o n a­
kodó k ap u ssal szem ben: „ H a ki nem n y itod a k a p u t, hogy r a jt a keresztü l b elép ­
h essek, bezúzom a k a p u t, széttö rö m a rete sz t, széth án yom a kü szö b ö t, eltá v o ­
líto m az a jtó fe le k e t és felv ezetem a h a lo tta k a t, hogy egyenek és é lje n e k és tö b ­
ben legyen ek, m int az é lő k ” .122 É s viszont b e ju tv a az alv ilág b a, ezért éri ő t o tt
u tó l m inden b eteg ség és b a j.
A z a lta i népek h asonlóképen gond olkoznak a h a lo tta k lelkeinek az élőkkel
való k a p cso la ta iró l. A b eteg ség ek tő lü k szárm azn ak jó részb en s k iv á lt ak k o r lá to ­
g a tjá k m eg a h á tr a m a ra d o tta k a t, ha azok nem törőd n ek a n ek ik k ijá ró h a lo tti
áld o zato k b e m u ta tá sá v a l. Je llem z ő e te k in te tb e n s bizon yosan igen régi h itk ép ­
zetek et tükröz az, a m it S iero sz ew sk i a ja k u to k ró l állap ít m eg, hogy az ü ör-n ek
n ev ezett h a lo tti lelk ek k iv áltk ép en a h o zzátarto zó k at m o le sz tá ljá k s sú lyosabb
m u lasztás esetén addig el nem b o c s á tjá k , m íg m eg nem ö lté k . H ozzáteszi S. e h it-
kép zet ered etéhez: „ C e tte con cep tio n d 'üör an th ropoph ages a du n aitre a des
epoces trés recu lées” .123
C astrén a sam ojéd ek h itk ép z etei k ö z ö tt m egem lékezik az I ta r m a nevezetű
szellem ekről, a k ik a la t t elh a lt s am án ok szellem eit kell érten ü n k , azon szellem eket,
k ik az em berekre b eteg ség et, szeren csétlen séget k ü ld h e ttek , ső t h a lá lt is okoz­
h a tta k .124 De a s am anok le lkeihez hasonló ártó tev ék en y ség et fe jth e tte k ki a
közönséges h alan d ók h a lo tti lelkei is, a k ik közül nem egy egyenesen úgy szere­
p e lt, m in t betegségokozó dém on.
A fin n -u g or n ép ek nek a h a lo tti sz o k á sa it u g y an csak a h a lo tti szellem ektől
való félelem jellem z i. E rre v o n atk o zó lag érd ekesek azok a közlések , m elyeket
M u n k á c s i a v ogu lok m a g a ta rtá sá ró l tesz a h a lo ttn a k a házból v aló k ik ö ltö z te ­
tésév el k a p cso la to sa n .125 A h a lo tti kop orsót pl. az északi v ogu lok nem az a jtó n ,
hanem az a b la k o n , v a g y v a la m ely egyenesen e célból k ész íte tt faln y íláso n keresz­
tü l v iszik k i, to v á b b á a kon d ai v ogu lok a h a lo ttn a k a h ázból v aló k iv ite le u tá n
a h a lo tta s házban n agy z a jt csap n ak , k ia b á ln a k , csö n g e tty ű v e l kolom polnak,
m inden szögletb en ék telen ü l k a la p á ln a k , m in d azért, hogy a h a lo tt lelke a te sté ­
vel eg y ü tt e lta k a ro d jé k és soha oda tö b b é v isszatérn i ne m erészeljen . A h a lo tti

121 Z im m e r n : B e iträ g e zur K e n n tn is der babylonisch en R elig io n (A ssyriologische

B ib li o th e k . B d . X I I . Leipzig, 189 6. k k .) R i t u a l t a fe l. Nr. 52. v. ö. m ég L . K in g : B a b y lo n ia n
Magic and Sorcery . L on d on , 1895. 53. számú varázsszöveget.
122 V. ö. K B . (K e ilin s ch riftlic h e B ib li o th e k .) B d . V I. I. H ä lfte . B e r lin , 1 9 0 0 . 80 — 81 l .
123 L. R e v u e de l ‘ histoire des religions. X X I I I . annee. X L V I . T om e. 2 2 5. kk. l .
227. l.
124 V . ö . A lex . C astrén : Vorlesungen über die finnische Mythologie. Aus dem S ch w e ­
dischen übertragen etc. von A. Schiefner. S t. P e te rsb u rg . 1853. (Nordische Reisen und
F orschu ng en. I I I . B d .) 188. l .
125 Vogul népköltési g y ű jte m é n y . I. k. C X C I V — C X C V . l .
 48 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

szellem ek á rtó h a tá sa itó l v aló félelem eredm ényezi a fin n -ugor népeknél is a
h a lo tta k szellem ei szám ára b e m u ta to tt áld o zato k egy etem esség ét.126
N em v á rh a tu n k tö k életes egyezést sum ir és u ra l-a lta i n épek k ö z ö tt a
h a lo tti szellem ek tisz teletére b e m u ta to tt áld o zato k a n y ag a és id ő p o n tja te k in te ­
té b e n , hisz az egyes elk ü lö n ü lt n ép ek szo k á sa it e pon tokon so k m inden körü l­
m ény b e fo ly á s o lh a tta ,127 — a lényeg azon b an az, hogy a h a lo tti áld o zato k bem u ­
ta tá s a m in d an n yiok n ál egyetem legesen előfordul és a v allásos h it elm a ra d h a ta t­
lan k ö v etelm én y e. A n n ál m eglepőbb egyezés a sum ir és az u ra l-a lta i h a lo tti
ritu a léban az, hogy a h a lo tti á ld o zato k rendesen tor jelleg é v e l b irta k , a m ely ek ­
nél a fe la já n lo tt á ld o zati á lla to k h ú sá t, v ag y az áld o zato k m ásnem ű, m egélve-
zésre szán t a n y a g á t a k u ltu szb an résztv ev ő k : legtö bb ször az elh u n y t h ozzátar­
tozói, esetleg a b a rá to k , ism erősök, v ag y m eg je len t h iv atalo s szem élyek az elhalt
leik év el e g y ü tt fo g y a s z to ttá k el, a h a lo tti lélek te h á t az áld o zato kon je le n v o lt
s a vend égesked ésben r é s z tv e tt. E szo k ásn ak je le n lé te sem az a lta i, sem a fin n ­
ugor népeknél nem v itá s ,128 le g felje b b a su m ir szokás je le n lé té t kell nehány pél­
d ával igazoln un k. L a n g d o n u ta l az A llotte d e la F u y e á lta l k ia d o tt szö v eg g y ű j­
tem én y b en (D ocu m en ts p résargon iq u es. No. 80. = B a b y lo n ia ca V I. 20 2 . l .) egy
érdekes szövegre, m ely n ek ta rta lm a így szól: „ E g y ju h o t a p ap k irály , egy gödö­
ly é t a N ina isten n ő p a p ja , egy b á rá n y t és egy göd ölyét a N in m arki istenn ő p a p ja
ja v á r a m eg ettek a g y ü lek ezetb en . E g y ju h o t a p ap k irály , egy ju h o t a fő írásm ester
ja v á r a g iš d im k a n a (kü lön ben ism eretlen n evű) h ón ap ban a h a lo tti áld o zat bem u ­
ta tá s a k o r e lfo g y a sz to tta k ” . H ason lóképen ism e rjü k a z t a sum ir szo k ást is, hogy
a h a lo tti la k o m á t az elh a lt szem ély fe lá llíto tt szo b rán ak a je len létéb en ü lték m eg,
hogy az illető m in teg y a ctiv e részt veh essen az étkezésben . M indezekről a dol­
gokról m a olyan b e h a tó a n v a g y u n k tá jé k o z ta tv a , hogy D eim el ö sszeállításában
m ég az ősök k u ltu szára v on atk ozó áld o zati listá k is kényelm esen h ozzáférh etők
a L u g a l a n d a és U r u k a g i n a id e jé b ő l.129
N agy fon tosság ú egyezésnek kell m in ősíten ü n k sum ir és u ra l-a lta i népek
k ö z ö tt a z t a közös szo k ást, hogy a h a lo tt képe szobor a la k já b a n k iá b rá z o lta to tt
és a h a lo tti lak o m ák on épúgy ré s z tv e tt, a k á rcsa k az élő áld ozok. Ilyen szokás
h a tá ro z o tt n yom aiv al ta lá lk o z u n k az a lta i ta tá ro k n á l, a ja k u to k n á l, a m ongo­
lo k n ál, a tun gu z törzsb eli gold oknál, to v á b b á az összes fin n -ugor népeknél is. A
sam o jéd ek re és az ugor népek re v o n atk o zó lag K a r ja la in e n és M u n k á c s i közölnek
p éld á k a t, a fin n ek n él divó szokásra a K a le v a la szo lg áltat egyebek k ö z ö tt a d a to ­
k a t 180 s a tö b b i fin n -ugor törzs hasonló e ljá r á s á t m eg erő sítik a K r o h n és C astrén
a d a ta i.
A su m irokról szin tén tu d ju k , hogy az elh a lt h o zzátarto zó k szo brait elk é­
s z íte tté k és áld ozati a já n d é k a ik a t e szobrok e lő tt m u ta ttá k b e .131 K ü lön ösen
d iv a tb a n v o lt az előkelő szem élyek k iáb rázo lása, pl. az agadei S a r g o n id ejébő l
szárm azó egyik h iv a ta lo s áld o zati lista szól egy áld o zati b árán y ró l, m ely et az

126 L . K r o h n G y.: A finn-u g or né p e k p o gá n y isten tis zte le te . F o r d .: B á n A . B u d a ­

pest, 20 0. k k . l .
127 I gy pl. a kulturális fejlődés te m p ó ja , az á lla t és n ö v é n y v ilá g n a k az egymástól
messze eső te rü le te k en különböző jellege stb .
128 M u n k á c s i : Vogul népköltési g y ű jte m é n y . I. k. C X C V I I . kk. l . K a r ja la in e n :
R e lig io n der J u g r a — V ölker. B d . I. 134. kk. l . M ész á ro s Gy.: A csuvas ősvallás em lékei.
(Csuvas népköltési g y ű jte m é n y . I — I I . k. B u d a p e s t, 1 9 0 9 — 1 9 1 2 .) I. k. 25 2. kk. l ., a többi
finn-u gor népre. J . W a s i lj e v : Ü b ersich t über die heidnischen G e b räuche, A berglauben und
R eligio n der W o t ja k e n (Suomalais — ugrilaisen seuran to im itu ksia. X V I I I . Helsingfors,
19 0 2 .) A . C astrén : Vorlesungen über die finnische M ythologie passim. K r o h n : A finn-ugor
né p e k pogány isten tis z te le te . F o r d . : B á n A la d á r . B u d a p e s t, 1908. 20 0. l .
129 V. ö. O rientalia. C om m entarii de rebus assy ro-b aby lonicis s tb . N um . 2. 1920.
3 2 . kk. l . (Die L is te n üb e r den A h n en k u lt aus der Z eit L ugalandas und U ru k ag in as.)
130 L. K a l e v a la . F ord.: V ik á r B é la . B u d a p e s t, 1909. X X X V I I . ének.
131 L a n g d o n : B a b y l o n i a c a . T om e. V I . 2 02 . kk. l ., l . még U. a.: H a s tin g s -féle E n c y c ­
lo paedia of R e lig io n and E th i c s . Vol. IV . 444. kk. l .
 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (B abyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 49

elh a lt su m ir p a tesi: E n te m e n a 132 h a lo tti szobra e lő tt áld o ztak föl. G u d ea a hires

lagasi su m ir p ap k irály pedig még életéb en f e lá llítta tta szo b rait a n agy tem plo­
m okban és azok k u ltik u s tisz teletét a la ttv a ló itó l szigorúan m eg k ö v etelte. Az
ősök h a lo tti szobrairól s azok áld o z a to k k a l való tiszteletérő l tudu nk a L u g a l a n d a
és U r u k a g i n a id ejébő l és a D u n g i u ralkod ása k oráb ól. H ogy az ősök szellem ei­
n ek ily etén szo b oralak b an v aló k iáb rá z o lása nagy m érték b en a la p ja le tt az ille­
tő k d eificá lá sá n a k és á lta lá b a n az iste n p a n th eo n t n em egy b álv án y szellem tisz te ­
letév el g a z d a g íto tta , ma n em csak a sum ir és u ra l-a lta i népekre nézve, de á lta lá n o s­
ságban m inden hasonló k ép z ettel rendelkező népre nézve elism eri v allástö rtén eti
tén y. E rrő l azon ban m a jd később fogunk szólani.
A h a lo tta k lelkei szám ára b e m u ta to tt áld o zat olyan alak b an is g y ak o ro l­
t a to tt , hogy az ételm a ra d ék o k k iö n te tte k az u tc á ra , hogy az esetleg arra b a ra n ­
goló lelk ek , k ik et senki sem v e ti gond ozásába, szintén m egelégíttessen ek és a
lak ó k h áb o rg a tásá tó l ta rtó z k o d ja n a k . E szokásra is szo lg áltat p éld ák at a sum ir
és az u ra l-a lta i h a lo tti ritu á lé .133 Ső t oku n k v a n feltételez n i, hogy a h a lo tti lelkek
m egelégítésére néha m ég em b eráld o zato k is b e m u ta tta tta k ,134 am in th ogy az
em b eráld o zato k szok ása különböző a lk a lm a k b ó l a föld igen sok p rim itiv népénél
el v olt te r je d v e .135
A h a lo tti áld o zato k id eje a sum ir és u ra l-a lta i népeknél v áltozó v o lt. Az
első h a lo tti tor v agy a tem etés n a p já n , vagy u tán n a röviddel ren d ez tetett, a
to v áb b i ünnepségek pedig a hónap v a la m ely ik n a p já n , esetleg az évfordulón
t a r t a tt a k , am in t az id őpont m eg v álasztására különböző körü lm ények gyako­
ro lta k épen b e fo ly á s t.138
A su m irb an a szövegek em líten ek egy olyan h a lo tti ünnepet is, m ely m in ­
den elh alt lélek szám ára v o lt ren d elve s a hónap egy bizonyos m eg h atáro zo tt
n a p já n t a r t a t o t t ,137 de ez m ár a h a lo tti ku ltu sz elő reh a la d o tt fe jlő d é sé t m u ta tja
s eg y á lta lá b a n nem v alószín ű , hogy u r a l-a lta i p a ra lle lje i m ég az ősi közösség
id ejéb ő l szárm azn án ak , in k áb b k eresztyén h a tá sra kell (l . h a lo tta k n a p ja ) ez
u tó b b iak n ál gondolnunk.
A rendesen e lte m e te tt h a lo tta k első nyugvóhelye m indenesetre a sír volt,
ahol a h o ltte stte l e g y ü tt a lélek is ta rtó z k o d o tt. C sak k ésőbb fe jlő d ö tt ki az a l­
v ilág n ak a kép zete, m ely m inden h a lo tti lé lek b efogad ására volt rendelve és a
h a lo tta k egyetem leges tartó zk o d ási h elyéül szolgált. H ogy az alv ilág képzete
csaku gyan a sír fogalm ából fe jlő d ö tt k i, a z t a sum irra nézve világosan m eg állap ít­
h a tju k a sírn a k és az a lv ilá g n a k egyező id eogram m jáb ól, a tö b b i u ra l-a lta i népre
nézve pedig abból a körü lm én y b ől, hogy a sírn a k , m in t a h a lo tta k lelke első pihenő
helyének a tu d a ta fö llelh ető a n yelv család körébe tarto zó m inden népn él.138
E b b ő l azon ban m ég nem k ö v etk ezik , hogy a h a lo tti lelk ek közös gyü lekezési
helyének a kép zete v alam ely es form ában m ár az ős eg y ü tté lés id ején is jelen ne

132 A s u mi r ura lk o d ó k történeti fe lir a ta it össz eg y ű jtötte és kia d ta F r c . T h u re a u -

D an g in : Die sum erischen und a k k a d is chen K ö n ig sin schriften (V ord erasiatisc he B ib lio th e k .
L eipzig, 19 0 7.) címen, u. o. az uralkodók egymás u tán j a is kivehető.
133 L . az a s s y r-ba b y l. k i s p u , k u s ip tu tő é r te lm é t. a F rd . D e lilzsch : Assyrisches
H and w örterbuch. Leipzig, 1896. 3 4 5 . l . és J e n s e n : K e ilin sc h rif t li che B i blio th ek . V I. B d .
4 4 6. l . , to v á b b á M és z á ro s: A csuvas ősvallás s tb . 2 1 2 ., 2 2 5 ., 226. l . s tb .
134 H . Z im m ern : K e il i n s c h r if ten und das a l te T e s tam e n t . 3. A u fl. 59 9. l. A . J e r e m ia s
a D e r A l te Orient. I. é v f . 3. füzet. 11. l ., E th n o g r a p h ia. 1896. V I I . évf. 2 9 9 — 3 0 0 ., 307 .,
315. l. és K ro h n G y . : A fin n -u g or népek pogány isten tiszte le te . 1908. passim.
135 V. ö. H a s tin g s: E n cy clo p a e d ia of R eligio n and E th i c s . Vol. VI. 1913. " H u m a n
S a cr ifice “ címszó a l a t t 8 4 0 — 867. l .
136 L . ide a h a lo tti ritu a le ism ertetésével foglalkozó m á r előbb idézett m u n k á k a t.
A sumirra von. m ég B r. L a n d sberg er: De r K u ltische K a le n d e r de r B a b y lo n ie r und Assyrer.
Leipziger Sem itist. Studien V I. 1 — 2. H e ft.) Leipzig. 1915. c. m ű vét.
137 V. ö. L a n gdon a B a b y lo n ia c a . V I. Vol. 199. l .
l38 C astrén : Vorlesungen über die finnische M y t hologie. 1 2 6 — 127. l .
4
50 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

le lt v o ln a, m ert m ás kosm ologiku s k ép zetek m ell e t t épen az alv ilág kép e139 is
egyike a zo k n ak az összekötő k a p cso k n ak , am elyek a sum ir és az u ra l-a lta i népek
ősvallási é le té t eg y b ek ö tik . E kérdésről azonban később fogunk szólani.
A h a lo tti le lk ek sorsa az alv ilág b an az v o lt, hogy bizonyos ideig o tt éljé k
örö m telen ü l és v ig a sz ta la n u l az előző földi élet árnyékszerű fo ly ta tá s á t. H ogy e
k ietlen v eg etá lá s m en n yi ideig ta r th a to tt és m ivel v ég ző d h etett, e s e tleg a lélek­
ván d o rlás h ite felm erü lésév el a la p já u l szolgált-e egy m ásik kezdődő életfo rm á­
n a k , erről közös egyező k ép zetein k n in cse n e k . A m i egyik vagy m ásik a lta i , vagy
finn-ugor nép v a llá sá b a n idev o n atk o zó lag felm erül, az nem csak hogy nem te k in t­
h ető egyetem es érv én y ű n ek , de n agyon is m agán v ise li az idegen h atás b é ly e g é t.140
Az első h a m isíta tla n ős á lla p o tn a k a lelk ek olyan é le té t kell ta rta n u n k , m ely
sem m i n y om át nem m u ta tta a feltám ad ás gon d olata je le n lé te ié n e k és sem m i
v á lto z á st nem igért az alvilági m on oton , csöndes tengődésben.
A z a lv ilág b a b ek erü lt lélek csak felsőbb isten i parancsszóra és az élet v izé­
vel való m eg elev en ítés esetéb en ju th a t o t t ki onnan és tá m a d h a to tt új életre és
csak u g y an a sum ir és az u ra l-a lta i népek közös h itfelfo g ása ism er ilyen k iv étele­
k e t és m in d en ek felett szerep elteti ily alk a lm a k k o r a m egeleven ítő é le t vize kép ­
zetét , de m ivel e csodaszer kezelése m ár k ife jle tt isten v ilágot feltételez , ősiségéről
és eredete kérdéséről m ajd kősőbb em lékezünk meg.
A lélek h it és a h a lo tti k u ltu sz is m e r te té s é t nem fe je z h e tjü k be an élkü l,
hogy reá ne m u ta tn á n k m ég egy igen fo n to s egyező m om en tu m ra, m ely k iv á lt­
képen a su m ir és az ugor törzs g o n d o latv ilág áb an v an je le n , de n yom aiv al a
n y elv család m ás részeinél is ta lálk o zu n k , nevezetesen arra a h itk ép zetre, hogy a
halál k ire-k ire nézve az előre m eg szab o tt id őp on tban érkezik el. A zaz, hogy a
halál m inden em berre nézve a b eteljesed ő so rs. J ó l tu d ju k , hogy ilyesféle kép zetek
m ás népek v a llá s i rendszereiben is előfordu lnak és am iko r m a jd az Isten ek so rs­
m eghatározói szerepe ism e rte té sé rő l lesz szó, a kép zet eredete kérdésénél érinten i
is fo g ju k e kínálkozó p a ra llelek et, de a sorsm egh atározás h itén ek m eglehetős
elte rjed tség e nem ta r th a t vissza m in ket a ttó l, hogy m ár itt rá ne m u tassu n k a
sum ir és az ugor felfogás fe ltünő egyezésére.
A so rsm eg h atározás g on d olata a su m ir-babyloni-assyr. v allási fejlőd ésb en
a legrészletezőbb leírás és színezés fo rm á já b a n szám os irodalm i em léken nyer
k ife je z é st. T e lje s jo g g al h ih e tjü k , hogy a képzet e három nagy népre k iterjed ő
v allásos fejlő d ésen b elül sum ir eredetű , először is, m ert sém i ered et esetén a k ép zet­
nek m á s sém i népek p oly th eism u sáb an is elő kellene ford u ln ia, de tén y leg elő
nem ford u l, am iből k öv etk ez ik , hogy te h á t a b a b y lo n -assy r v a llá sb a is idegenből:
a sum ir v allásbó l á t v e tt örökség, m ásodszor m ert az első és igazi so rsm eg h atáro­
zók én t B a b y lo n b a n az őssum ir A n (égisten ) szerepel és róla v ite tik á t e fu n ctió
k ésőbb fiára: E n lilr e , m a jd a H a m u r a b i reform id ején főisten n é em elt M a r d u k r a
és á lta lá b a n a töb b i istenre is, — és végül m ert a su m irban az alv ilággal k ap cso ­
la tb a n ism erős egy N a m ta r nevű istenség is, kin ek neve a z t je le n ti, hogy a sorsot
eld ön teni (n a m = sors, ta r = eld ön t, szab ály o z, rendel), B a b y lo n ra nézve így á ll­
ván azért a sors k ép zetének az eredete, su m ir felfogás szerin t h alál és sors egyező
fogalom m á lesznek. A halál n a p ja a ,,so rs n a p ja ” és m eghalni = az em berre kisza­
b o tt rend elésnek b eteljesed n i. A sum irban különösen k iü tközik e felfogás a G il­
gam es epos azon helyeiről, ahol Gilgam es h alálos félelm e van elbeszélve, hogy
őt is elérh eti, m in t b a r á tjá t: E a b a n it a halálos v égzet s e ttő l szabadulandó, el­
indul m egtudakolni m egm en tett ősétő l, az özönvíz hőstől: U tn ap istim tő l az
örökélet t itk á t és esetleg m egkeresni annak csodaszerét; vagy jellem ző kifejezést
n yer a sum ir v égzetgon d olat az Ista r alászállása az alv ilágba c. m ythos egy assyr

139 A sum ir a lvilág berendezésére von. irod alm at m a jd később ad ju k.

140 Pl. a vogulban a lélek néha bogárrá tö rté n ő átváltozása világosan egyiptomi
h a tá s . M u n k á c s i B .: L éle k m ad á r. = M agyar Nyelvőr. 19 23 . c. cikke 76. l .
 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (B a byloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 51

eredetű d u p lik atu m ában így: „N os, A cu cu n am ir, so rso t ren d elek részedre o ly at,
m ely et el nem fe le jth e ts z , sorsot rend elek részedre o ly at, m ely et el nem f e l e jt ­
hetsz soha ö rö k k é” . De a sors és a halál egyező jelen té sére ta lá n m ég ezeknél is
tö b b et n y ú jta n a k az ilyen k ifejez ések , m in t : „ a sorsra elm en n i” (= assy r-b ab .
a n a š im ti a lâ k u ) = m eghalni, pl. a H a m urab i codex 12. a. 4 9-b en olvassuk:
w a r k a abu m a n a š im tim ittalku = „ m iu tán az a ty a m e g h a lt” (szósz. a sorsra el­
m en t), v ag y a Gilgam es eposz egy ő sb ab y loni fragm en tu m a szerint: E a b a n i
illik m a a n a š im a tū a m e lu tim = E a b a n i elm en t az em berek so rsá ra = m egh alt),
aztán ca b atu uruh š im tiš u = az ő so rsán ak ú t já t m egragadni = m eghalni. É s m ég
sok m ás példa, am ely ek et azonban i t t leh etetlen és felesleges is m ind felso ro ln i.141
Az ugor nép h itv ilá g á b ó l a h a lá ln a k és a sorsn ak ilyen egyezése m e lle tt
a k öv etk ező érd ek esebb a d a to k a t so ro lju k fel: A vogul N u m i T a rem ( = F e lső ég)
istenről tu d ju k , hogy vendégülő szobarekeszében t a r t ja a z o k a t az írá so k a t, vagy
k ö n y v ek et, m elyekbe k in ek -k in ek a sorsa fel v an je g y e z v e .144 P a tk an ov ugyanezt
á llít ja az Irty sc h m ellék i o s z tjá k o k fő istenéről: T u rim (T u ru m )-ról is. „ E r b e­
sitz t ein grosses B u ch, in dem es s te h t, wie lange Je d e rm a n n zu leben h a t” .148
A m ikor te h á t az íráso k b an fo g la lt idő b e te lik , akkor az illető elindul a sors ú t­
já r a . K a lt e s isten n őn ek a hasonló vogul és o sz tjá k szerepéről m ajd hallani fogunk
k ésőbb . K a r ja la in e n ide v on atk ozólag a köv etkező érdekes a d a to k a t k ö z l i:
" A h alál m egérkezik az ő ren d elési id e jé b e ” , — „elérk ezik az az óra, am ikor
n a p ja it e v ilág on le é lte ” , — „ a K a lte s á lta l fe lje g y z e tt n ap ok v é g e t érn ek ” , —
a haland ó „n ek ik észü l, hogy a T u rem so k ezer eszten d ejé t e lfo g a d ja ” .144
H ogy a rend elés, a végzés fogalm ának az ősi u ra l-a lta i közösség id ejébe
helyezésénél nem já rh a tu n k ham is nyom on, arra nézve van két m egerősítő ad a­
tunk: az eg y ik a sum ir t a r (B r ü n n o w 3 8 1 .) = rendel, rendez, végez (és főnévi alak ­
ban is) gyöknek m egfelelő ótörö k törü = E n tsch eid u n g , Gewohnh eitsrech t, S itte ,
u jgu r töre, törü = G esetz, kun tör a = „ le x ” , ozm án törá, csa g a ta j tö re, kazáni türe =
biró, kirgiz t ö r ő = gerich tlich e E n tsch eid u n g , csu v asz tö re, m ongol tü r ü =„ loi ,
m ethod e, o rd o n n an ce” , r èg le” , m andsu d oro = Ordnung, R eg ei, S it t e (v. ö. m ind­
ezen eg y b eá llítá so k a lta i kifejezéseire G om bocz: T ö rö k jö v ev én y szó k 3 15. sz .,
ebből eredő kölcsönzés volna a m ag y ar törvén y) ; 145 a m ásik a sum ir sir, s i r =
(B rü n n o w 4 3 1 8 .) k ö tés, egyezség szónak m egfelelő vogul s i r = szokás, törv én y,
m ag y ar szer (con v en tu m ), zürjé n , o s z tjá k sir = szokás, tö rv én y , am elyek m indenike
feltételez i te h á t a tek in tély en alap uló h a talm i rendelkezésnek m ár az ősidőben
való je le n lé té t.
U gy v é ljü k , hogy a fen ti egyező m ozzan atok kiem elésével és különleges
színezetük feltü n tetésév el a h itk ép zetek n ek e cso p o rtjá ra nézve kellő o k a d a to­
lá sá t sz o lg á lta ttu k a n n ak az állásfog lalásu n k n ak , hogy ben nü k ősi eg y ü ttélés
m ara d v á n y a it lá ttu k és ta lá ltu k m eg in k áb b , m int analogiku s jelen ség ek et.

A p rim itiv em b eri reflexió azonban a lé lek h it m ezején nem álla p o d h a to tt

m eg annál a p o n tn á l, hogy lelke csa k az em bern ek v a n , hanem szükségszerüen
to v á b b h a la d t s la ssa n k én t m inden tá rg y a t, je le n sé g e t, mi érdeklődése körébe
141 V. ö. e kérdéshez C h ristlieb e F ic h t n e r - J e r e m ia s : D ér S c h ic k s a lsglaube bei den
B a b y l o n i e r n . Mi t t erlungen de r Vorderasiatisc h-A egyptischen Gesell s c h a f t . ( X X V I I . J g.
2 . f. L eipzig .) 1 9 2 2 . 61. k k . l .
142 Vogul né p k ö lté si g y ű jte m é n y I. k . C C C X I . l .
143 Die I r t y s c h — Os t ja k e n und ihre Volkspoesie, S t.-P e te rs b ü r g, 1 8 9 7 . I . k . 9 9 . l .
144 Die R e lig io n de r J u g r a -V ö l k e r . I. B d . 86—87. l . K . e k épzetek e red etének a
kérd ésében, m in t á lta lá b a n az u g o r törzs vallásos élete s z in tjé n e k a m egítélésében olyan ú t ra
téved, amelyen mi nem k ö v e t h e t jü k , ám m indazon á ltá l a d a t a i t , m in t sok te k i n t etb en ere ­
deti gyűjtés e red m ény eit, fe lh a sz n á lh a tju k és kellő k r i ti k á v a l sokra é rté k e lh e tjü k .
145 A szokás, a tö rv é n y fo g a lm á n a k a tö r ökség soraiban való régiségére v. ö. V ám bér y
A.: Die prim itive K u ltu r des t u r k o -t a ta r i s c h en V olkes. Leipzig, 1879. 3 8 . l.
4*
 52 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (B a b yloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

k erü lt s am in ek n y it já t - t it k á t m eg nem tu d ta m agyarázn i, lélek k el ru h á z o tt fel.

A lélek h it e to v á b b ép ítésén , k iterjesz tésé n épü lt föl a term észet benépesítése
szellem ekkel, vagy m ásszóval a term észet m eg lelk esítése, m ely et a m odern v allás-
tö rté n e ti tu d om án y a n im a tis m u s n év v el nevez. H ogy m ilyen k ap cso la tb a n van
a term ész etn ek szellem ekkel való ilyen te litése az ú. n. p rim itiv m a n a fogalom ­
m a l,146 m ely a dolgok lén yeg ét a b en nü k re jtő z ő erő, h atalom , rendkívüliség
fogalm ából m ag yarázza, az m in ket e h ely ü tt nem fo g la lk o z ta th a t — v alószín ü,
hogy rokon felfo g ások ról v a n szó, — reán k it t csak az ta rto z ik , hogy a közös
u ra l-a lta i ő sk u ltu ra az an im atism u s fokáig n em csak e lju to tt, de azt fejlődésében
messze m aga m ö g ö tt is h a g y ta .
A z an im atism u s k ifejlő d ésén ek első term észetes köv etkezm én ye az v o lt,
hogy az em ber k a p cso la tb a ju t o t t a szellem ek egész lé g ió já v a l, azok h a tá sa a la tt
állón ak kép zelte m agát s azoktól fü g gött élete m inden v iszo n y latáb an . Az is
term észetes, hogy a szellem ekhez v aló e viszony nem m indig, s ő t a legtöbbször
nem je le n te tt az em berre nézve jó t , ellenkezőleg a szellem ek egész lég iója garáz­
d á lk o d o tt a term észetb en , m elyn ek egyenes h iv a tá sa az v o lt, hogy az em bernek
á rta lm á ra legyen . A h a lo tti szellem eknél m ár m e g á lla p íto ttu k v o lt, hogy azok
bizonyos esetek ben m egrontói le h e tte k az em beri nem nek, m ost h ason lót á lla ­
p íth a tu n k m eg a szellem ek to v á b b i k a te g oriáira nézve is. H a az em b ert valam i
b a j érte, betegség lep te m eg, m a rh á ja elh u llo tt, h o zzátartozóib an érte valam i
károsod ás, ha nem sik erü lt a h alászás, v ag y a v ad á sz a t, ha k im arad t az esőzés
s ennek k ö v etk ez téb en nem v o lt legelője a n y á jn a k , ha a v ih ar fe lb o ríto tta
a p rim itiv építésű h á z a k a t, ha v a la k it tűz ég e tett m eg, vagy v ala k i a vízbe fult
és az élet m ég elk ép zelh etetlen eseteinek töm ege: ez mind a term észetben szerte­
szét já r ó s hol lá th a tó , hol lá th a ta tla n szellem eknek az ártó m űve. É s e szellem ek
e lő tt nem v o lt véd ekezés. U to lé rh e tté k az em bert n appal, m eg tá m a d h a ttá k é jje l,
h ata lm u k b a k e ríth e tté k a n yilt m ezőn, vagy b elo p ó d zk o d h attak a legkisebb
résen á t a zárt h a jlé k b a , jö h e tte k a levegőn keresztü l, a vizen á t, vagy épen a
föld ből, le h e ttek e szellem ek az em bertől telje sen különálló lények, vagy erősebb
te s ta lk a tta l, n a g yob b szellem i teh etséggel biró em b erek: v arázsló k és boszor­
kányok szellem ei, g a rá z d á lk o d h attak egyen k én t, vagy csop ortosan : az em ber
nem v éd ek ezh etett ellenü k és kén y telen v o lt t ürni m inden osto rcsap ásu k at.
Azaz hogy m égsem . L a ssa n k é n t k ia la k u lt az ellen ü k való sikeres védekezés lehe­
tősége s ez a v arázslás tu d om án y án ak az alkalm azásáb an á llo t t .
A v a rá z slá sn a k a la p ja az a h it, hogy az em ber m égsincs egészen kiszol­
g á lta tv a a gonosz dém onok h a ta lm á n a k , annál k ev ésb b é, m ert nem m inden
szellem ellensége az em bern ek, v a n n a k k ö zö ttü k jó k o ra szám m al o ly an ok, kikhez
ü g y es-b ajo s dolgaiban b á tra n od afordu lh at s k ik tő l szab ad u lást, segítséget rem él­
h et. E jó in d u la tu szellem ek sorában v an n ak olyan ok is, k ik n ek egyenes f el­
a d a ta , hogy az em b ert őrizzék és v é d jé k , ső t a term észeti tá rg y a k is rendelkez­
h etnek védő, őriző szellem ekkel. Ily h ely zetb en te h á t csa k az szükséges, hogy
a k a d ja n a k em b erek, akik kép esek legyenek e segítőkész szellem ekkel rendelkezni
s ők et gonosz tá rsa ik ártó hatásai, kiegyen su lyozására sorom póba állíta n i. E
képesség m egvan a v arázsló k b an , s ezért az ő fe la d a tu k a v arázslás. A h iv atásos
varázslók azonban sohasem h a sz n á lh a tjá k h a ta lm u k a t a h ozzáju k fordulók m eg­
ro n tá sá ra , ellenkezőleg, n ek ik m indig segiten iök kell, — ha eg y általáb an tudnak
— a b a jb a ju to tta k o n s ezért m egkü lö n b özteten d ők az ú. n. titk o n v arázsló k­
tól, k ik nek c é lja , hogy v alam ely es érd ekből em b ertá rsa ik a t m egro n tsák, elv ará­
z so ljá k . E z ek a kuruzslók, v agy boszork án yo k s e g y a r á n t kik erü lh etn ek a férfi
és női nem soraiból. A v arázslás m esterségén ek a fejlő d ése világosan m u ta tja ,
hogy v alam ik o r e boszorkányok a gonosz szellem ekkel á llta k egy sorban s m űkö­

146 A szó a melanesi nyelv ből ered s e r ő t , h a ta lm a t va gy ehhez h asonlót je len t; l.

A. J e r e m i a s : Allgemeine R e lig io n sg e s c h ic h te , M ü n c h e n , 1918. 14. l .
 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életeben. 53

désük m ind enesetre m egelőzte a h iv a tá so s v arázsló k fe llé p té t, m ikor is p ra k ti­

káik űzése szigorúan tiltv a v o lt.
A v arázslás egyidős lévén a szellem ekben v aló hit m egjelen ésével, a leg­
kiad ó sab b m ező, m elyről együvé tartozó népek ősi közös szellem i életén ek
b izon y ságad atai összeszed egeth etők.147 N em ok n élkü l rem élte te h á t M u n k á c s i
B .,148 hogy az a lta ji népek s am án h ité le té n e k sok elem e lehet sum ir eredetű,
V iszont az is b izon yos, hogy a szellem ek létezéséb en v aló h it a föld le g táv o lab b
eső népeinél sokszor fe ltünően egyező form áb an jelen tk ez v é n , a szellem hittel
szükségszerüen eg y b ek a p cso lt v a rázslásn ak is szám os oly m eglepő egyező kép­
zetével találk ozu n k egym ással sem m i k ap cso latb an nem álló n épeknél, m elyek
csa k az em beri azonos lelki szerk ezet lén y éb ő l m ag y arázh ató k m eg. N agyon
vigyázn u nk kell te h á t, hogy a v arázslás tö b b é-k e v é sb b é egyező általán o s form ái
m eg ne tév esszenek és u ra l-a lta i közös jelen ség ek n ek ne á llítta ssa n a k olyan kép­
zetek. m elyek m á su tt is előford u lv án , n y ilv án csak analogikus esetek .
E helyen nem az a célu n k, hogy a sum ir és az u ra l-a lta i v arázslás k im e­
n tő r a jz á t a d ju k , itt csa k azon közös kép zetekre fogu nk rá m u ta tn i, am elyek
v allási téren az ősrokonság é s a közös szárm azás egyező bizonyságai.
A legelső kérd és, m ellyel foglalkoznu nk kell, an n ak a tisztázása, hogy a
b aby lon föld i v arázslás sum ir ered etű -e, vagy n e m ? 149 Mivel m inden b izo n y íték o t
úgy sem te rje s z th e tü n k elő, ta lá n leghelyesebb lesz eddigi eljárásu n k h o z híven
csa k neh án y m érték ad ó v élem én y n ek a leközlésére és egy pár döntő b izo n y íték ­
nak a m egnevezésére szorítkozn u nk .
I gy R . C. T h o m p so n eg y ik v a rázslási szöveg gyű jtem én y kiad ásának
az előszav ában a kérdésről ezt ír ja : „ A rá n y la g igen kevés nyom u tal eredeti sémi
fogalm azásra a szellem ekre v on atk ozó em lékekb en , m ivel az ide tarto zó anyag
túlnyom ó része sum ir nyelven v an í r v a ... és a szellem ek és a dém onok sumir,
nevei v ag y egyszerűen b e k e b e le z te tte k a jö v ev én y ek (sém i b ab y lo n ia k ) n yelv éb e,
vagy szószerint, esetleg körü lírással á tfo r d ítta tta k sé m itá ra ” .150
H asonló felfogást v all a v arázslás eredetére nézve M orgen stern , ki lép ten -
nyom on u tal id evonatkozó m űvében a v arázslási irodalom ban előforduló fo g al­
m ak, n ev ek sum ir szín ezetére, je le n té s é r e .151
O. W eb er v élem ény e a k ö v etk ező k b en fo g lalh ató össze: ,,E s darf heute
wohl als au sg em ach t g elten , dass der sum erische T e x t w enigstens in den m eisten
F ä llen das O riginal, der sem itisch e T e x t die Ü b ersetzu ng d a rs te llt” . „ D a m it ist
schon au sgesp rochen, dass die M ehrzahl der Texte b is in die v orsem itisch e, a lso
für uns v orh istörisch e Z eit zu rückreich en , wenn au ch v ielleich t nur dem Grund­
s to cke n a c h ” .152
K . L . T a llq u is t M aqlu k iad ásáb an a köv etkező kép n y ila tk o z ik e tisztán

147 A varázslás lényegével és elterjedtsége kérdésével fo glalk oznak a következő

m ű v e k : E . B . T y l o r : P rim itiv e Culture, 4-th. edition. 1 9 0 3 ., A n d rew L a n g : Magic and
Religion. 1 9 0 1 ., J . G. F r a z e r : Th e Golden B o u g h . 3-d edition. B e n n e : The m a g ic a rt.
Vol. I., I I . L ond on, 19 1 1 ., J . L u b b o c k : The origin of Civilisation and the p r im it ive condition
of m an. 6 -th . edition. 1903.
148 E g y e te m e s Irod alom törté n e t. IV. k. 41. l .
149 A sum ir, m a jd az ennek örökébe lépő assy r-b abylon i v a rázsirodalom term ékei­
nek a szövegkiadásait ism e rt e tt e m és felsoroltam Az ókori keleti né p e k művelő déstörténete
különös te k in t e t t e l a b ib liá ra c. (R e fo r m á tu s E gyházi k öny v tár. X I I I . k. P á p a , 1918.) m űvem
440. k. la p ja i n , a feldolgozó irodalo mból á l lja n a k i t t M r. J a s trow : Die Religion
B aby lonien s und Assyriens. Giessen, 1 90 2 ., a Z a u b ertex te -rő l szóló f e je z e t e : W. S c h ra n k :
B a by lon isch e S üh nriten. (L eipziger Sem itistische Studien. I I I . , I. Leipzig, 190 8.), R . C.
T h o m p s o n : The devils a n d evil spirits of B a b y lo n ia . I —II. Vol. L ond on, 1 9 0 3 — 1 9 0 4 .,
J . M o rg e n ster n : The doctrine o f Sin. (M VA G . 1905. X . lg. 3. H .) O. W e b e r : D ä m onen ­
beschwörung bei den B a by loniern und Assyrer n . (AO. V I I . 4.) Leipzig, 1906. e t c .
150 T h om p son i. m . Vol. I . X X I — X X I I . l .
151 V. ö. i. m. 13. l ., 17. l . és m á s u tt is.
152 Szerző i . m . 5. l ., v. ö. még 7. és 13. l . i s .
54 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az u ral-altai népek vallási életében.

a ssy r-b ab y loni nyelven írt v arázslási szövegsorozat eredetéről: „D ie T e x te e n t­

h a lten v ielfa ch däm onologische und m agisch e A n schauu ngen, die n ich t-sem itisch
zu sein sch ein e n .” „M öglich ist so gar, dass die b a b ylo n isch e V ersion eine Ü b er­
setzung oder B e a rb e itu n g eines noch ä lte re n sum erischen O riginals w ar” .153
A H eh n ,154 von O relli,154 A a g e S ch m id t154 és m ások tö b b é-k ev ésb b é azonos
nézetein ek az ism ertetését itt m ellőzv én , m ég c sa k egyetlen egy irán yadó v éle­
m én yt közlü n k, am ely n em csak a v arázslás túlnyom óan sum ir ered etét v ilá g o sítja
m eg, de a sum ir szellem i tev ék en y ség n ek a v alláso s fejlő d és egész m ezején érv é­
nyesülő tú lsuly á t is h a tá ro z o tta n han gsulyozza e s z a v a k b a n : „H o g y a su m irok
a su m ir-a k k a d v a llá sb a n m en n yire dom ináló szerep et tö ltö tte k b e, elk ép zelh etjü k
a b b ó l, ha m eg gond olju k , hogy a sumir n ev ek az isten -p an th eo n b an h a so n lít­
h a ta tla n u l felü lm uljá k a sém ita e re d e tű iste n n ev ek e t” .155
Mindezzel azon ban korán tsem a k a rju k a v arázslás to v áb b fejlesztéséb en a
sém i b a b y lo n ia k és a ssy rok részesed ését tag ad n i, c sa k a n n y it a k a ru n k az eredet
tisz tá z á sá v a l kiem elni, hogy a su m ir-faj alap v etése n élkü l a b ab y lo n i v arázs­
irod alom egészen m ás a rc u la to t ö ltö tt v o ln a , h a eg y á lta lá b a n p ro d u k ált voln a
irod alm i docum ent um o k a t. F e l t ünő u gyan is, hogy az összes sém i népek közül
egyedül c sa k a sém i b a b y lo n ia k n a k és a ssy ro k n ak van k ife jle tt v arázsirod alm u k,
am i is m é t arra u ta l, hogy e m esterség nem sém i, hanem igenis idegen: sum ir
ere d e tű .156
A v arázslás su m ir eredete szem p o n tjáb ó l nem kis je len tő ség e t kell tu la j­
d on ítan u n k an n ak a k örü lm ényn ek sem , hogy bizonyos varázsszövegekben a
szellem ek h ata lm a alól való felold ás az ég és a föld n ev ében tö rté n ik , m in t am e­
lyeknek isten ei, m in t m a jd lá tn i fo g ju k , kezd etben a világm indenség telje sség ét
re p re z e n tá ltá k .157 Sém i b ab y lo n i ered et esetén leh etetlen voln a a szab ad ításb a
csak az ég és föld isten én ek a b ek ap cso lása. S viszo n t, hogy az ég és föld parallel
h asz n á la ta m ennyire közös u ra l-a lta i tu la jd o n , m indennél ékesebben, b iz o n y ítjá k
a legrégebbi ó tö rö k fe lira to k v on atk ozó a d a ta i.
D e ha sém i b ab y lo n i eredetű volna a b ab y lo n fö ld i v arázslási irodalom ,
sem m iképen sem m a g y a rá z h a tn ók m eg a v arázslásban leg g y ak rab b an em leg etett
szellem ek su m ir n ev eit, a m ely ek egyebek k ö zö tt így hangzanak: utug, g id im , gal,
a la, m a šk im , lil, n a m tar, aza g és m ég m ás nevek is, am elyek ha m egfelelő a ssyr-
b ab y lo n i aequ ivalen ssel b irn ak is, am azo k k al szem ben h a tá ro z o tta n eredetiek.
É rth e te tle n e k m a rad n án ak to v á b b á azok a ph rasisok, m elyek sém i babyloni
varázsszövegekben szintén g y a k ra b b a n előford u ln ak s sum ir fogalm azásu k kal
o tta n i idegen ered etü k re u ta ln a k .
A v a rá z slá s, v a g y m ásik ism erteb b nevén nevezve: a s am a nizm us an n yira
e lv á la sz th a ta tla n az u ra l-a lta i nép család fo g alm átó l, hogy helyesen je g y z i meg
róla M a c C ullogh: „S h a m a n ism is the nam e given to the n ativ e religion of the
U ra lo -A lta ic peoples f rom B erin g S tr a its to th e borders of S ca n d in a v ia ” . H elye-

153 Die assyrische Beschwöru ngsserie M a q lŭ . ( = A c ta Societa tis Scien tia ru m F e n n i ­

c a e T om . X X . No. V I . ) Leipzig, 189. 12. l . A M aqlŭ szövege különben az Assurbanipal
k irály (K r . e. V I I . század) k ö n y v tá rá b ó l való.
1 5 4 H e h n : S iebenzahl und S a b b a t bei den B ab y lo n iern e tc. (L eipziger Sem. S tu d ie n .
II. 5.) 1907. 46. l., C . von O relli: Allgemeine R elig io n sge sch ich te . I. B d . 212. l ., A a g e S c h m id t:
Gedanken über die E n tw ick lu n g der R e lig io n a u f Grund der b a b y lonischen Quellen. (M VA G.
X V I . J g . 1911. 3. H .) 72. k. l .
155 T. G. P in c h e s a H a stin g s-féle E n c y c lo p a e d ia of R elig io n and E th i c s . Vol. X I I .
19 21 . 12. l .
156 E m eg állap ítás a su m ir kérdés v itá já b a n , m ely n ek k im erítő tö rté n e ti összefog­
lalását a M agyar T u dom ányos A k ad ém iához 1 9 19-b en b e n y ú jto tt p ály am ű v ü n k b en a d tu k ,
tö b b szö r e lő fo rd u lt és a su m ir n y e lv és k u ltu ra ja v á r a ered m énny el é rv é n y e sítte te tt.
157 Csak a könn y eb b u tá n n an ézh etés k ed v éé rt u ta lu n k A. U n g n ad : Die R elig io n
der B a b y lo n ie r und A ssy rer. R elig iö se Stim m en der V ölk er, H erausgeg. v. W . Otto . ( I I I . )
J e n a , 192 1 . 2 6 9 ., 2 7 6 ., 2 7 7 ., 2 8 0 ., 2 8 2 , l .
 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 55

sen ír ja tov ább róla ugyanaz a tudós: „A z u ra l-a lta i törzsek s a m a nizm usa az
egyetem es v a rázslásn ak egy sp eciá liz á lta b b és fe jlő d ö tte b b a la k ja — egy olyan
v arázslási ty p u s, m ely egy te lje s és v á lto z a to s, p o lith eistik u s és polid em onistiku s
v allási rendszerrel p áro su lt, — an n a k lényeges és központi alk o tó részét kép ezi,
és áld o z a to k k a l, litu rgik u s kön yö rgések kel, énekkel és h ym n iku s form u lákkal
k ap cso ló d o tt össze” . „ V a ló sz ín üleg ez kép ezte a m o n g o l-tatár és m ás velük rokon
népek ősi v a llá s á t” .158
K özép -Á zsia tö r ö k -ta tá r népei m ég m a is tö b b é-k ev ésb b é sam an h iv ők,
noha a s a m a nizm us ősi fo rm á it le g y en g íte tte n álu k az idegen v a llá so k h a tá sa ,
m ely a lá az idők foly am án k e rü lte k .159 L á tszó lag kev esebb n yom a m a ra d t fenn
az egykori s a m án h itn ek a fin n -u g o rokn ál, k ik részben ku ltu rn em zetek k é v á lta k
(l . pl. a m ag y arok és a fin n ek ), részben kih alófélb en lévő je le n té k te le n tö rzsek k é
zsugorod tak össze160 s végü l nem kis m érték b en erős f a ji beolv asztó k isérletezés
(k iv á lt orosz) és a k ereszty én v a llá sra való á tté r íté s eszközeivé le tte k . Ám a z é rt
e népek ősi sa m ánizm usáról is tud u n k különböző forrásokb ól a n n y it, hogy sa m a n ­
kodásuk lén y eg ét képesek v a g y u n k reco n stru á ln i.161
A fin n -ugor népek s am a n izm usával k ap cso latb an je le n tő sé g e t nyer az a
kérdés, hogy n in csen ek-e és nem ta lá lh a tó k -e benne olyan v o n áso k , am elyek
bizonyos á r ja h a tá so k nyom ai lenn én ek és az á r já k v arázsszo k ásaiv al való össze­
k ö tte té sre u ta lh a tn á n a k ? A kérdés közelebbi v izsg álatán ál azonban úgy alaku l
a h ely zet, hogyha ta lá lh a tó k is a fin n -ugor sam an ism u sb an az indogerm án v arázs­
lásra em lékeztető m ozzan atok , ezek v ag y nem lép ik tú l az általán o s h asonlóság
k ereteit, v a g y k ésői h a tá so k és esetleg csak egyik-m ásik finn-ugor nép sa mán
h itéletére korlátozódó jelen ség ek .
N em le h e te tle n , h o g y az a lta i n yelv ág sam an hitren d szerén ek is v an n ak
kapcsolódási p o n tja i úgy a ch in a i, m in t az in d o-irán i v arázslás felé, am ire u ta lta k
is egyes tu d ósok, de, a k a p cso la to k elism erése nem v eszély ezteti am a közös v arázs­
lási rendszer igazi k a ra k te ré t, m ely egykoron a su m ir-u ral-altai népek szellem i
b irto k a v o lt.

A sum irban a v a rá z slá s egyik neve m u ( = assyr-bab ylo n i š ip tu )-n ak hang­

z o tt, am ely m e lle tt ism ert és g y a k ra n h a szn ált v o lt an n ak en és tu elnevezése is.
V életlen összecsengést k ell-e lá tn u n k ab ban a körü lm ényben , hogy a varázslás
közös a lta i neve (b u r já t bő, kalm ü k bő = Z a u b e r e r ; m ongol b ü g e = ch am an,
en ch en teu r; kun bogo (olv. bügü) = prop h eta; u jg u r bügi, bögü = K en n er, W is­
sende, W eise, G elehrte; csa g a ta i b ö g ü = Z auber, v arázslás, boszorkányság; ozmán
bögü, bü jü = v arázslás, v arázsló (v. ö. G om bocz T ö rö k jö v ev én y szó k 71. l .); ebből
eredő kölcsönszó volna a m ag yar bü pl. b ü -b á jos, egy olyan k ife jez és, m ely a
legélénkebben em lék ez tet a sum ir m u -ra ? Az m —b torokhangzók egym ásba való
átm en etele a szó e le jé n nem izolált és példa nélkül álló jelen ség . M indazonáltal

158 H a s tin g s: E n cylopaedia o f Religion and E t h i c s . Vol. X I . 1920. 44 1., 446. l .

159 Az altai népek sa mán h itélete ism ertetésére v. ö. W. R a d l o f f : Das S c h a m a ­
ne n th u m und sein K u ltu s . (Aus Sibirien. Leipzig, 1 8 9 3 .) c. művében B d . I I . 1 — 67. l . és
külön len y o m a tb a n is. T o v áb b m e n ő iro d alm at m a jd az egyes képzetösszehasonlításoknál
fogunk idézni.
160 Pl. a vogulok és o s z tjá k o k északi ázsiai h a z áju k b a n .
161 A finn-ugor né p e k általános vallási é le té t tárg y a ló m űveken kívül az egyes népek
varázséletére vonatkozó a n y a g o t meg leh e t találni a köv. szövegkiadásokban: a v o g u l o k é t :
M u n k á c si B . Vogul népköltési g y ű jte m é n y . B u d a p e s t, megfelelő k ö tetéiben, az o s z tjá k o k é t :
P á p a y J . : O sztjá k népköltési g y ű jte m é n y . Z ich y J . : H a rm a d ik ázsiai utazása. B u d a p e s t —
Leipzig. V. k. 190 5 . , a f i n n e k é t : E . L ö n n r o t : Suomen kansan muinaisia loitsurunoja ( = S u o m a ­
laisen kirjalissuuden s e u r a n to im ituksia. 62.) Helsinki, 1880. ism ertetését l . E . B ea u v o is
tollából : L a m a g ie chez les l’innois. R e v u e de l ‘ histoire des religions II. année. T . I I I . és a
I I I . a n . T . V — V I .-ban. P á ris , 1881—82 ., az é s z t e k é t : K reu tz w a l d —N eu s: M ythische und
Magische L ied er de r E s th e n . S t.-P e te rs b u rg , 1854.
56 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

ta lá n ne helyezzünk egyelőre nagy sú ly t a v arázslás e látszólag közös u ra l-a lta i

nev ére, de m ellette em lítsü k fel m indenesetre azt az érdekes k ö rü lm én y t is, hogy
a v arázslás tö r ö k -ta tá r bag, b a j, b o j, b ü j neve tu lajd o n k ép en = b ilincs, kötelék
s így a v a rá z slá s = m eg k ö té s. V iszon t a v arázsh atalo m alól való felszab ad ítás =
a b ilin csek k ö telék et felold an i.162 A su m irban a varázslás h asonlóképen m eg k ö tés­
nek te k in te te tt, a gonosz szellem á lta li b ilin csbev erésn ek , m elyet a v arázsló ­
papnak sikeres v arázslással fel k ellett oldani, hogy a b a j m egszűnjön. Jellem z ő
és m inden m ás p éld át h e ly e tte sít e tek in tetb e n a S u rp u varázsszöveg egyik helye,
m ely a v arázslás lényegét így h atározza m eg: „A z ég és a föld isten ei, a hét
isten , a nagy istenek sz a k ítsá k szét a k ö te lé k e t, tö r jé k m eg az á tk o t, o ld ják fel
a b ilin c s e k e t” , és a tö b b i. É s az isten ek e közb en yu lása á lta l „a b eteg gyógyuljon
m eg, a sá n ta já r jo n , a m eg k ö tö z ö tt legyen szabad, a fogoly felo ld o zo tt és a b ö r­
tönbe z á rt lásson n ap v ilág ot !” 163 A nnyira á ltalán o ssá v á lik a sum ir v arázslásban
a siptu m egkötés lényege, hogy a belőle való feloldozás az assy r-b a b y loni fogal­
m azásit szövegekben is m indig p a tâ r u , p a š â r u = sz é ttö r, m egold, felold term inus
tech n ik u so k k a l a d a tik vissza = su m ir bu r. Igaz, hogy az ú jszöv etség b en is az
ördöngösség, a gonosz szellem ek á lta li m egszállo ttság jelö lé sére h a szn áltatik
a m egkötés (pl. M árk 7 .3 5 . v. ὁ δεσμός τῆ ς γλ ώ σ σ η ς ki f ej ezés, de az ú jszö v etség
ide v on atk ozó g on d olatv ilág a a h ellen istik o -sy n cretistik u s ku ltúra h atá sa k ö v e t­
k eztéb en nem független képződm ény s így nem is szolgálh at a su m ir-u ral-alt ai
varázslás k ö zö tti k ap cso lat gyön g íté sé re .164
A v arázslás v é g re h a jtó ja a v arázsp ap , ki e h iv a tá s á t külön teh etségén él,
képességeinél fogv a g y a k o ro lh a tja . A rra ne helyezzünk kü lönösebb suly t, hogy
a sam an i tisz t a su m ir és u ra l-a lta i népek körén b elől eg y arán t öröklődésen alapu l,
hogy fe la v a tá sá n a k esetleg k ia la k u lt külön form ái v a n n a k , m ég az se okozzon
fe n n a k ad á st, hogy b á r e nehéz lisztet a legtöbb ször férfi v iseli, néha női s am an o k ­
kal is ta lá lk o z u n k : m inderre példa m ás n épek v arázslásaib an is adódik, de az
m ár f e lt ünőbb leh et, hogy a s a m án a m aga tu d om án yán ak h ite le síté sé t úgy a
su m irb an , m in t az u ra l-a lta i népeknél a jó szellem ekkel való közvetlen kap cso­
la tb ó l nyeri.
A su m irban a v arázsp ap , kin ek leggyakoribb neve: m a šm a š (assy r-b ab .
a š ip u ) = a m eg tisz tító 165 (a m aš = tis z tit, m os gyök ből), a m aga tu d om án yát kez­
d etben v a la m ely ik jó isteni szellem m űködésére v ez e th e tte vissza, a m it főkép
ab b ó l k ö v e tk e z te th e tü n k , hogy a később i szövegekben a v arázslás egy E a és
M arduk k ö z ö tti párbeszéddel indul m eg, am elyben E a u ta s ítá so k a t ad M arduk­
n a k , hogy sikeres m űködés esetén h ogyan kell e ljá rn ia , és hogy a v arázstu d om án y
hitelesség e m ég b izalm ai k eltő b b legyen, a párbeszédben a M arduk helyére so k ­
szor a v arázsló p ap lé p ,168 de ism erü n k olyan esetet is, am iko r a v arázsló t az
„iste n ség m e g sz á llja ” és az illető az elra g a d ta tá s állap o táb an m on d ja el álm ait,
lá to m á sa it és h a jt ja végre a v a rá z slá s t.167 H a pedig föltesszü k, am in th ogy föl

162 V ám béry : P rim itiv e K u ltu r e tc. 246. l.

163 Surpu ( = elégetés) IV . tá b la . 4 6 — 4 8 ., 52—54. sor. A Z im m ern k iadásáb an.
164 V. ö. A. D e iss m a n n : Das L ic h t v om O sten. T ü bin g en , 1908. c. műve 219. kk. l .
Márk ev. V I I . 35. v. pl. ὁ δεσμός τῆς γλώσσης-b eszél s D e iss m a n n a példák egész sorával bizo­
n y í t j a , hogy a megkötés a l a t t az a n t i k né p h it sz erin t v arázsm eg k ö tést kell értenünk.
165 A su m ir papi rend k ialak u lásáv a l foglalkozik C. F r a n k : Studien zu r babylonischen
R eligio n. L eipzig. I. B d . 1911. I. H e ft-b e n , de j ó összefoglalást o lv a s h a tu n k róla B r . M e is s ­
n er: B a b y lo n ie n und Assyrien. B d . II. 52—101. l . is. Az u r a l-a lta i sa m á n o k szerepével, e l ­
h iv a tá s á v a l kapcsolatos a d a to k közölve v a n n a k az illető népek vallási éle té t tárgyaló m ű ­
vekben. V. ö. még U. H o lm b e r g : P rie s t, Priesthood (U g ro-F in n ish ) címszó a l a t t a H a s tin gs-
f éle E n cy clo p a e d ia of R e lig io n and E t h i c s . Vol. X . 3 3 5 . k k. l .
166 L. W. S c h r a n k : B ab y lo n is c h e Sühnriten e tc. 16. kk. l .
167 V. ö. a Vorderasiatische B ib lio th e k (H erausgeg, v. A lfr. J e r e m i a s und II . W in c k ler)
B d. V I I . 120., Bd. V. 95. l.
Dr Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. 57

kell ten nü n k, hogy v alam ik o r az ősi eg y ü tté lés id ején a jó slás is a varázspap
h iv atásáh oz ta rto z o tt, am it később egy külön papi rend, az ú. n. azu (assy r-b ab .
b aru = lá tó , néző) végzett el, ak k o r m ég tö b b a d a tta l rendelkezü nk an n ak az
igazo lására, hogy a papok tu d om án y u kat csaku gyan isteni, v agy m on d ju k a
szellem ek á lta li k ijelen tésb ő l n y erték , m ert a baru papok e lra g a d ta tá sa , extasisa
a szövegekben igen g y a k ra n e m lítte tik .168 A baru rend a m aga h iv a tá sá t E n m e­
d uranki naphősre s így k özv etv e a n ap isten re v itte vissza (l . Z im m ern : A B . B d .
X I I . 116. k. l .).
A leg itim a tio ily en m ód ja az u ra l-a lta i népek v arázslásáb ó l is igen ism e­
re te s , am ennyiben úgy az a lta i, m in t a finn-ugor népeknél a v arázsló ön k iv ü leti
álla p o tb ó l, ú. n. réülésből m eríti alk alm i v arázstu d o m án y át. Az ezt igazoló pél­
dák olyan szám osak, hogy idézésüktől it t elte k in th etü n k .
Nem te k in th e tjü k v életlen egyezésnek sum ir és u ra l-a lta i m agia közö tt
a z t a szo kást sem , hogy a v arázsp ap a m aga f u n c tió já t külön v arázsru h áb an
végezte el, m elyet a v arázslás a lk a lm á ra m in tegy h iv atalo san m agára ö ltö tt.
Mivel e külön öltö zet viselése az egész n yelv család on belül m inden s am ánra
nézve kötelező, nem íté lh e tjü k azt jelen tő ség n élk ü l v aló n ak , m in tah o g y B á n
A .169 és R a d lo ff170 cselekszik, ellenkezőleg a sam áni g y a k o rla t oly elengedhetetlen
kellék ét kell benne lá tn u n k , m ely an n ak sikerét és érvén yességét g a ra n tá lta . A
sum ir v a rá z slá sb a n a varázspap Vészére a varázslásh oz vörös ru h a viselése v o lt
előirv a , am iről a k ö v etk ező szöveg tu d ó sit: R it . T a t. N r. 26. Col. I. 2 5 . k k . Col.
II. 8. k.: ,,a m a š m a š vegyen m ag ára piros n a h la p tu t (v lsz. felső ru h át) és öltsön
föl piros cu b u tu t = (alsóru ha, ing fé le )” . E g y m ásik szöveg pedig m eg is m ag y a­
rázza, hogy m iért. A CT. X V I . 28 , 6 9 . k k k . (IV . R . 3 0 . ) : „piros n a h la p tu t, mely
b orzad ály t éb reszt, v e tte m m agam ra teellened ( t . i . a démon ellen), piros cu b a tu t,
rettegéssel te lje s ru h a d a ra b o t öltöztem tiszta testem re teellen ed ” . A B ritish
Muzeum K . 6 2 6 . jelzésű szöveg u gy írja le a m a šm a š p ap o t, m in t aki piros ru hát
és azon os szín ű süveget v isel.
A fin n -u gor sam an öltözet piros színére id ézh etjü k C astrén le írá sá t a sam o ­
jé d s am án ö ltö z etrő l, m elyhez h o zzátarto zik a vörös posztóval szegélyzett irha­
zu bbony, és am elynél a n y a k a t egy keskeny vörös posztószelet veszi k ö r ü l; a
v o t já k tuno (v arázsp ap ) s am án ö ltö z ete egyebek k ö z ö tt egy széles u jju , hosszú
lila s z ín ű köp enyből á llo tt; a cserem isz m uz s ā n (sam án ) ru h á já ró l a z t olvassuk,
hogy ahhoz egy hosszú, sim a, feh ér k a b á t ta rto z o tt, am elyn ek a m ellére v örös,
a h á tá ra fek ete szö v etb ől egy három h ü v elyk széles és kb . egy harm ad rőf hosszú
szelet v olt v a rrv a .171 A z a lta ji népeknél csak a s a p k a vörös színére v an ad atu n k ,
de ha a fin n -u gor sa m á n ö ltö z etre v on atk ozó előbb i a d a to k — am iben nincs okunk
kételked n i — ősrégi szo k ást és álla p o to t tü k rö ztetn ek vissza, jo g g al k ö v e tk e z te t­
h e tjü k , hogy ez le h e te tt az u ralkod ó szín a te lje s a lta i sam án v iseletn él is. H ogy
különben az u ra l-a lta i népek v a rá z slá sá b an a vörös szín je le n tő s szerep et já ts z ­
h a to tt, abból is k itű n ik , hogy a n épcsalád körében egyetem legesen e lte rje d t
varázsd obon a reá r a jz o lt figu rák színe vörös v o lt, a m it fen n m arad t tö b b ad atból
h a tá ro z o tta n ellen őrizh etü n k .172

168 M V A G . 1905. X . J g . 147. kk. l .

169 E th n o g ra p h ia 1908. X I X . évf. A samanismus fogalm a és jelenségei c. t. 153. l .
170 Aus Sibirien. B d. It. 17. k. l .
171 V. ö. K ro h n Gy.: A finn-u gor n é p e k pogány istentisztelete. 125. kk. l., 135., 151.
kk. l. A vogul sam ánv iseletre v. ö. M u n k á c s i : Vogul népköltési g y ű jte m é n y . I I . k. 0 3 7 3 . l.,
az altai sam anviseletre R a d lo ff Aus Sibirien. B d . I I . 17. kk. l . E in offener R o c k . .. eine r o th e
Mütze m it einer B irkh u hnfed er.
172 A sa m án dob ural-altai elte rjed tsé gét, b e o sz tá sát, kezelési m ó d já t stb . k im erítő
ta n u lm á n y keretéb en ism e rte ti J a n k ó J . : A d a to k a sa mán vallás megismeréséhez. ( E t h n o ­
graphia. 19 00 . X I . évf. 211. k k ., 257. kk., 326. k k., 345. k k ., 394. kk., 446. kk. l . m egjelent
ta n u lm á n y á b a n .
58 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében.

A varázsd ob az u ra l-a lta i sám ánizm u sban a v arázslásn ak époly szükséges

kelléke v o lt, m in t a s am án ö ltö z et. E dobbal h ív ta elő a s a m án a segítő szellem eket,
ezzel ije s z te tte el a gonoszokat s ezzel (és még m ás szerekkel, to v á b b á fárasztó
és szü n etnélkü li testm o z dula to k k a l, tá n cc a l, k ia b á lá ssa l) ig y ek ezett a sam an ­
kodáshoz szükséges réü lést előidézni. A dob felü lete tele v o lt ra jz o lv a vörös színű
fig u rá k k a l, am ely ek k ö z ö tt o tt lá th a tju k a felső és alsó világ kosm iku s k e ttő s
b eo sztásáb an felü l a nap, hold és csillagok fig u ráit, az alsó m ezőben különböző
á lla to k a t, a la k o k a t és a sam án ru d im en taris kép ét is. A dob ilyen b eosztása je l ­
képezni a k a rta az egész világm in d en séget, m ely v arázslásk o r a s am án nak ren ­
delkezésére á llo tt. A v arázsd ob h aszn álatát a sum ir m agiáb an nem ta lá lju k ,
am in ek oka ta lá n az le h e t, hogy ez in stru m en tu m c é ljá t és értelm ét v esz th ette
olyan m ű veltségi v iszonyok k ö z ö tt, am ilyen ek közé B a b y lo n fö ld jén a sum irok
lassan k én t felk ü z d ö tték m a g u k at, am ikor is nem v o lt szükséges a kosm ost a
v arázsd obra ra jz o lt fig u rá k k a l sym bolizálni, an n ak segítő erői b iz to síth a tó k v o ltak
m ás úton-m ód on és m ás p ra k tik u s eszközök á lta l. M eg em líth etjü k itte n , hogy
ném ely középázsiai tö rö k törzseknél a v arázslás a s am án n ak a felsőb b égi régiókba
való u ta z á sá v a l v olt eg y b ek ö tv e, am i azért fon tos, m ert a su m ir-u ral-altai ősi
közös világ kép m egértéséhez szo lg áltat u ra l-a lta i részről je le n tő s a d a to k a t. E
kérdést azonban m ajd később tesszü k tü zetes vizsgálódásunk tárg y áv á. (V . ö.
R a d l o f f : A us Sibirien B d . I I . 1 —67. l .)
A z u ra l-a lta i s am anizm us épen azért, m ert p rim itiv ebb viszonyok k ö zö tt
é lt és fe jlő d ö tt to v á b b , jó v a l a rch aik u sab b fo rm á já t tükrözi vissza az egykori
közös v a rá z sg y a k o rla tn a k , m int a sokfelé d ifferen ciálód o tt és idegen h atások n ak
is in k áb b k ite tt sum ir v arázslás. M eg állap íth atju k ezt főkép abból a körülm ény­
ből is, hogy az u ra l-a lta i népeknél a sam an egyszem élyben m inden v o lt és leh e­
te tt: orvos, jó s , v arázsló, áldozópap, m íg a sum irban a fe jle tte b b k u ltu ra e fun c ­
tió k a t lassan k én t sz é tv á la sz to tta és különböző papi rendekre ru h ázta. De, hogy
viszont a sum irban is ez le h e te tt az ősállap ot, m u ta tja az, hogy a varázspap
m estersége sikeres g yakorlásáh oz m egm arad t to v á b b ra is jó s n a k , orv osnak és á l­
dozópapnak. C sak a v arázslással k ap cso latb an nem álló jó stu d o m án y és a gyó­
g y ítá s tudós m egalapozású, orvosi m ű k öd ést igénylő p rax isa v é te te tt ki idővel
h iv atása köréből.
A s am án fu n c tió ja a k k o r kezdődik el, ha a b aj m ár je le n v an . E k k o r a
sa m an n ak m eg kell tud akolnia a b a j ok át, m ajd , ha azt sikerü lt m egtaláln ia,
b iz to síta n ia k ellett vállalkozásáh oz a jó szellem ek segítségét és álta lá b a n igénybe
k e lle tt vennie m indazon eszközöket, m elyektől v állalk o zása sikere fü g gött. —
E com p likált cselekv én y sorozat ism ét sok olyan egyező részletet tá r föl a sum ir-
és u ra l-a lta i v arázsp raxisb ól, m ely v életlen nek nem lévén m inősíth ető, csak
azonos h itfelfogásból m agy arázh ató meg.
A b a j, m elyhez a s am án segítsége k éretik , rendesen valam ely betegség,
m ely gonosz dém on, esetleg dém onok garázdálkodásától ered. M ajd látn i fo g ju k ,
hogy e gonosz szellem ek m inő h iv atást és azt m iképen tö ltik be, m ily viszony­
ban v a n n a k az ú. n. jó szellem ek c so p o rtjá v a l, m ilyen szálak fűzik ők et az iste n ­
világhoz és hogy önm aguk k ö z ö tt m ilyen rendszer szerint élnek, — itt csak n eh á­
n y a t em lítsü n k föl soraik b ól, m elyek kép zete, m egjelen ési fo rm ája és az ellenük
való sikeres védekezés m ód ja azonosnak látszik a su m irban és az u ral-altai h it ­
felfo gásb an . Ily en ek a széldém onok; a forró és hidegláz dém onai, a kis gyerekek
m eg ro n tására tö rő gonosz szellem és a fo g fá já s t előidéző féreg alakú szellem .
H ogy a veszedelem , a b etegség a szélből ered h et, a sum irra nézve teljes
bizonyosságát sz o lg á lta tja az eg y ik gonosz dém onnak lil neve, m ely = szél. A
v ih arm ad ár, m ely e lra b o lja E n liltő l a so rstá b lá k a t, Z u -n ak n e v e z te tik .178 A dapa
cso ln a k já t az eridu i E a szentélye részére v aló halászás közben a déli szél b o rítja

173 L. K e ilinsch riftliche B i b l i o t h e k . B d . V I . I. 46, kk. l .

 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség a z ural-altai népek vallási életében. 59

fe l,174 a h old at (Sin is te n t) az égb olto zaton a h ét gonosz szél h o m á ly o sítja e l.175
M arduk T ia m a t elleni küzdelm ében a különböző szeleket h aszn álja fel segítő
tá rsa k u l és ezek: „ a gonosz szél, az ork án , a v ih ar, a négyszél, a h étszél, a forgó­
szél és a p u sztító szél” ,176 a h ét gonosz dém ont egy m ásik szöveg hasonlóképen
jellem zi: „M agas fed elek , széles fed elek fe le tt szök en nek to v a , m in t v ih a rá r.. .
házról-h ázra já r n a k ; E resk ig a l k öv etei ők, orkán , m ely az országon végig
seper: ez ő k ” .177 Ú gy h isszük, ennél tö b b b izo n y íté k nem szükséges a széldém onok
és gonosz m űk öd ésü kn ek a su m irban való szem léltetésére.
Széldém onokról hasonlóképen tudunk az u ra l-a lta i v alláso k köréből is
s ide v on atk ozólag talán legyen elég az a n eh án y ad a t, m elyet K r o h n a finn-ugor
népek sam an h itfelfo g ásáb ól idéz,178 úgyszintén C astrén nehány tá jé k o z ta tó
a d a ta .179 É s hogy e dém onok különböző b etegségek okozói leh etn ek , am elyek
ellen aztán csa k a v a rá z slá s se g ít, ha segít, u g y an csak k o n k rét ad ato k k al tu d ju k
az u ra l-a lta i népek re nézve m egerősíteni.
A lázdém onok je le n lé té re és m űködésük szem léltetésére jellem ző a sum ir
v arázslásban az ú. n. A sak k e m a reu ti sém i b abylon i jelzéssel e llá to tt szövegsoro-
za t , 180 m ely ből eg y érdekes részlet íg y hangzik: C T. X V I I . 29. kezdő sorai:
„N a m ta ru , aki az országot, m in t tűz elég eti, ak i A sakk u h oz h asonlóan közeledik
az em berhez, ak i a m ezőn viharhoz h asonlóan zúg to v a , ak i gonosz m ó d jára m eg­
ra g a d ja az em b ert, aki lázzal fű ti az em bert s akin ek kezei és lábai nin csen ek és
úgy bolyong körü l az é js z a k á b a n ” .
L ázd ém onokról olvasu n k a vogul és o s tjá k n épek n ép kö ltési g y ű jte m é ­
nyeiben és k ife je z e tte n hallunk rólu k a v o tjá k o k n á l is és nincs k étség benne,
h ogy a n y elv család m ás népei is ism erik és re tte g ik .181
A k is gyerm ekek m eg ro n tá sá t a su m irb an egy L a b a rtu nevezetű démon
végzi, k in ek garázd álkod ásáról egész szövegsorozat m arad t fen n .182 R en d kív ü l
keg y etlen , vérengző lény, m ely isten i szárm azással d icseked h etik. A z égisten (An)
leán y ak én t szerepel. Su m ir neve d in g ir R a b k a n m e és eredetére jellem ző, hogy
elam itá n a k , su tea b e lin ek n ev ez tetik , ki a h egyeken , a n ádsűrűben székel. N ő­
nemű dém on v o lt, kin ek a la k já t rette n e te sn e k fe stik a szövegek. A gyerm ek m eg­
ro n tá s á t m ár az an y am éh ben elkezdi, ahonnan erőszakkal a k a r ja kivonszolni,
m a jd á rtó m ű k öd ését to v á b b fo ly ta tja a szülésnél, a zsenge gyerm ekkorban és
k ite r je sz ti azt az a n y á k ra és a dada m egro n tására is. G arázd álkod ását a köv etkező
je le k kísérik: e lh a lv á n y ítja az a r c o t, m egem észti a testi erő t, m eg rag ad ja a ta ­
go k a t, elm etszi az összekötő in a k a t, m e g v á lto z ta ja az egész a la k o t, t űzként égeti
a te ste t s forrósággal és fázással kínozza azt.
A szülés m eg ak ad ályozására h iv a to tt dém on a la k ja ism erős az a lta ji népek
v a rá z slá sa köréből is. Igy pl. tu d ju k , hogy a sibériai tö rö k nők szülési v a jud ását
a B a i Ü lgon m egbizásáb ól m eg kö nn yíten i ig y ek szik egy Ja ju c s i, v iszo n t an n ak m eg­
hiu sítá sá ra tö r, vagy leg aláb b is olyan fá jd a lm a ssá a k a rja azt ten ni, am ilyenné

174 U g y a n o tt. 94. kk. l .

175 R . C. T h o m p so n : The devils a n d evil spirits of B a b y lo n ia . Vol. I . 88. kk. l .
176 L. J e n s e n a K B . B d . V I . 24. kk. l . (E n u m a elis IV . tá b la 4 5 — 46. sor.)
177 V. ö. U n g n ad : Die R eligio n der B a b y lo n ie r und Assyrer. 2 8 5 — 2 87 . l .
178 A finn-ugor népek pogány isten tiszte le te . 180. l ., l . még M ész á ro s: A csuvasz-
ősvallás emlékei 276. l ., 3 03 . kk. l ., 32 5. l .
179 Vorlesungen üb e r die finnische Mythologie etc. passi m .
180 Közölv e van a Cuneiform T e x ts from b a by lon ian ta b le ts in the B r i t is h Museum
e tc. X V I — X V I I . k ö tete ib e n , átírv a és fordításban m eg olvasható Thompson e m lít e tt szö­
ve g g y ű jte m é n y éb e n .
181 K r o h n e m lít e tt műve 146. l ., K a r ja la in e n : Die R e lig io n de r Ju g ra -V ö lk e r . Bd.
II. 317. l. és M u n k á c s i Vogul népköltési g y ű jte m é n y éb e n .
182 A L a b a r t u szövegeket kiadta D. W . M g h rm a n a Z eitschrift f ü r Assyriologie.
Strassb urg. X V I . J g . 1902. 141. kk. J. V. ö. különösebben 1 4 7 — 148. l .
60 Dr. Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási elet ében.

csak leh et, az E r l ik ( = az ördögök fejed elm e) k ü ld ö tte gonosz szellem: a K ö rm ö s .183
A m andzsu v a llá sb a n ism eretes a B u s u k u és jem d z i nevezetű dém on, mely hason­
lóképen a k isd ed eket s m ellettü k a h á z iá lla to k a t b á n t ja .184 A csu vas ijje h ason ­
lóképen a k isg yerm ek eket m egrontó gonosz szellem . Az állandóan betegeskedő
kisgyerm ek ről azt t a r t ja a csu vas n ép h it, hogy „szü letési helyén ü tk ö z ö tt belé az
ij j e ” .186 A fin n -ugor népek m y th o lo g iá já b a n ism erős a szülés, a gyerm ekáld ás
istene, jószellem e, am i azonban egész bizon yossággal arra enged k ö v etk ez tetn i,
hogy a szülésnek m egvolt a rossz szellem e is, am ely néha az asszonyoknál épen med­
dőséget okozott s ezért v arázslással m indenképen eltáv o lítan d ó v o lt.
De a rossz szellem ek k a te g oriáinál talán seholsem oly k irív ó az egyezés,
m in t a fo g fá já s t okozó gonosz szellem nél, m ely et a közös u ra l-a lta i felfogás féreg
a la k k a l b irón ak kép zelt el.
A su m ir-b abylon ib an a fo g fá já s férgéről szóló varázsszöveget T h om p son
ad ta k i186 s ú jra közölte és tá rg y i m ag y arázato k k al e lá tta B r. M e is s n e r .197 A szöveg
a rá n y la g rövid s fon tosság áért e h ely ü tt a köv etk ező k ben ad ju k :
M iután Anu az eget te re m te tte , Az ég a föld et te re m te tte , A föld a folyókat
te re m te tte . A folyók az á rk o k a t te re m te tté k , Az árk o k a m ocsarat te re m te tté k .
A m o csá r a férg et te re m te tte : A féreg sírv a Sam as elé lé p e tt É s E a e lő tt h u llatá
k ö n n y eit: „M it adsz eledelem ül? M it adsz italom ul? ” „A d ok neked é re tt fü g é­
k e t és g rá n á ta lm a n e d v é t” . „ M it csin á lja k én az é re tt fügékkel és a g rán átalm a
ned vével? E m e lj föl engem é s engedj a fogak és az állk ap o cs k ö z ö tt laknom !
A fogak v é ré t akarom én színi. É s az állkap ocs fog g y ök ereit akarom én szétzúzni!
A la k á s t (vagy z á ra t?) alkosd erőssé, gátold m eg a l á b a t ! (hogy t. i. a férg et
g arázd álkod ásáb an senki se z a v arh assa.) „M ivel így szó ltál, óh, féreg, V erjen
m eg téged E a erős kézzel!“ (V arázslás fo g fá já s ellen .) M ajd köv etkezik a v arázslás
elő írt m ód ja és a gyóg ykezelés. M e is s n e r idézi m ég a K . 259. jelzésű szöveget is,
m ely u g y an csak a fo g fá já s férge elleni re ce p te t ta rtalm azza.
H ogy a fo g fá já s t egy féreg alak ú rossz szellem okozza, az u r a l-a lta ji n épek­
nél is e lte rje d t h it v o lt. P l. a csu v as ő sv allásn ak a nép a jk á n élő em lékeiből M é­
sz áros közli a köv. igen érdekes szövegeket: „ H e tv e n h é t v ilág, H etv e n h ét világ
közepén, H e tv e n h é t tenger. A n n ak a közepén egy öreg v an . E n n e k az öregnek
aran y fo g a, ezüst h a ja . E n n e k a fo g á t, am iko r a féreg m egeszi, C sak a k k o r egye
m eg (en n ek az em bern ek) a fogát a féreg ” . U gyan ezt a szöveget a d ja m ég egyszer
M észáros azzal a v á lto z ta tá s sa l, hogy az öreg h elyére egy a n y ó k á t tesz. M ajd
közli a fogféreg elleni v a rá z slá st. 188
A z o sz tjá k o k n a k a fo g fá já s t illető kép zetéről K a r ja la in e n ezt ír ja : „A u ch
Zahnschm erz und G ich t sind, wie m a n am T rem ju g an g lau b t, durc h irgend ein
T ier v e ru rsa ch t, ein T ier frisst m eine K n o ch e n ”-h eisst es. É s m in d ezt azzal k a p ­
cso lato san m o n d ja , hogy az o sz tjá k o k g y ak ran egy férg et hisznek a b etegség
o k o z ó já n a k .189
D r. V arg a Zsigmond.
(Folytatjuk.)

183 V. ö. R a d l o f f : Aus Sibirien. Bd. I I . , 11. l . és v. O r e lli: Allgemeine R e lig io n s ­

geschichte. B d . I. 94. l .
184 B á lin t G.: A m and zsuk szertartásos könyve. B ud apest, 1876. 9. l . (É rte k e z é s e k
a Magy. Tud. A k ad ém ia nyelv - és széptudom ányi szakosztálya köréből.)
185 M é s z á r o s : A csuvasz ősvallás 41. kk. l .
186 The devils and evil spirits Vol. I I . 158. kk. l . ékiratos a l a p já t közli a Cun.
T e x ts Vol. X V I I . P l. 50.
187 Mitteilungen der Vorderasiatischen Gesellschaft. 1904. I X . J g . H e ft. 3., 40. k k . l .
188 A csuvas ősvallás 29 4. és 38 5. kk. l .
189 Die R elig io n d er Ju g ra -V ö lk e r. B d . I. 7 4 — 75. l . je gy zet.
Csikesz Sándor: A szektákról. 61

A szektákról.
A hol élet n y ilv án u l, o tt kész a h a lál is m indig a tám ad ásra. Az egyházi élet
sem békés idill; töm érd ek halálos b a j és veszedelem szegi be ú tjá t ; gyü lekeze­
ten k én t és v id ék en k én t m ás-m ás ellen ség ellen kell küzdeni. A g y a k o rla t em b erei
azt v e th e tn é k élén kbe, m in ek ide elm élet, am ely a legtö bb ször csak á lta lá n o sítá s,
h o lo tt égető g y a k o r la ti kérd ések et kell m egoldani g y a k o rla ti eszközökkel, g y a k o rla ti
célla l. De szerin tü n k m inden küzdelem , m elynek nincs elm életi m egalap ozottsága,
nincs k ik ristá ly o síto tt tisz ta sá g a , csak kuruzslásszerű s csak v életlen ü l v ezeth et
sikerre. E llen b en az elm életileg is élesen k ö rv o n alo zo tt s g y ak o rlatilag is a céln ak
m egfelelőleg elő k é sz íte tt kü zd elem nek sikerre kell v ezetn ie. E gy h ázi életü n kn ek
sok betegsége v an ; alig láb b ad o zik az eg y ik b ő l, kem én y m eg p ró b áltatással fe­
nyegeti a m ásik . H ogy m ely ik a p illa n a tn y ilag legn ag yob b b etegsége, a zt sohasem
lehet nagy álta lá n o ssá g b a n k ije le n te n i. T ü n eti m eg állap ításra v a n szükség, m ert a
míg egyik gy ü lekezet a h itetlen ség , fu k a rsá g , tu n y a sá g vagy erkö lcstelen ség kór­
ságában szenved, addig a m á sik n ak életg y ö k erét tév es eszm eáram latok , ev an ­
gelium -ellenes irá n y z a to k vagy épen sz ek ták tá m a d já k m eg. S b ár táv o lról nézve
kétségtelen , hogy a h itetlen ség és erk ö lcstelen ség n agyobb betegsége a keresztyén
életn ek , m in t a sz e k tá k s így azok tá m a d ása fo ly tá n a halálos agónia h am aráb b
b ek ö v etk ez h et, de előford u lh at g y a k o rla ti eset, m ikor a sz ek tá k tá m a d á s a 1 lesz
v égzetesebb s in d ítja m eg a h ald oklás gyászos fo ly a m a tá t. A v ö rh en y t össze sem
leh et h a so n líta n i p u sz títá s dolgában a ch oleráv al, de lekicsiny eln i sem szabad,
ha tudom , hogy m eg is leh et benne h aln i. A sz e k ta m ég nem v o lt h alálo s egy eg y ­
házra sem . H alálos seb et csa k egy-egy gyü lekezeten , vagy egy m ásik szektán e jt .
De m it ér a v é rb e fa g y o tt tetem fe le tt a b o n cjeg y z ő k önyv tu d ákos m eg állap ítása,
hogy a sérülés, a szúrás nem volt halálos: — h a a lassan kiszivárgó elvérzés n y o­
mán úrrá le tt a h alál? A szek ta sem h alálos veszedelem , de sűrű tám ad ásai nyo­
m ában já ró lassú v érv esztés közel v ih et a halálhoz!
*
Sokféle érdeklődéssel leh el nézni a sze k ták kérd ését. Legszélsőségesebb
szem pont, m ikor v a la k i az egyházi a d ó a la n y elv e sztését f á jla lja . B á r az is k étség ­
telen, hogy ez az „ a la n y i” (ad ó alan y i) szem pont tu d ja le g ta rtó sa b b a n b iztosítan i
az érd eklőd ést.
L eh e t nézni á lta lá n o s ev a n g eliz á ció szem p on tjáb ól is s akkor kön n yen m egbékél
a lélek ab b an a tu d a tb a n , hogy a fő cél így, vagy úgy, szóval b árm ely m ódon
K risztu sh oz ju tn i; s m ég m indig jo b b , ha v a la k i szek táriu s, m in t ha erkö lcstelen ,
léha életű , a th e ista s tb ., m ert a sz ek tá b a n m égis közelebb á ll Jézu sh o z, m int
eddigi életm ó d já b a n . A zonban keresztyén ség és keresztyén ség közö tt óriási kü­
lönbség van; a mi in tu itiv m eggyőződésünk és tudom ányos m egbizonyosodásunk
szerint a k eresztyén ségben az evangélium i keresztyén ség s ennek keretén belül,
közelebbről a k álv in i kereszty én ség a legm agasab b v alláso s életfo rm a. E z az élet ­

1 Je le n vázlatos fe jte g e té s rövid ebb s je g y z e te k n élk ü li a la k já b a n a b ud apesti

reform átu s theologiai A kad ém ia á lta l ren d ezett „ K á lv in -k o n fe re n c iá n “ h an g zo tt el 1923
ja n u á r 18-án . Dr. Ja ls o v ic z k y S án d or m in iszteri tan ácso s úr a V a llá s- és K ö z o k ta tá sü g y i
M iniszterium I I-ik ü g y o sztály a részére a m in isz terium k iren d e lt g y o rsíró já v a l vo lt szíves
ezt az e lő ad ást le je g y e z te tn i s gépírásos péld ányban szám om ra m egküld eni. Az ő szíves,
k itü n te tő elő zéken y ség én ek őszinte k öszön ettel tarto z o m s sie te k az ő k ív á n ság á n a k és sok
lelk ész tá rsa m sü rg ető k érésének eleg et ten n i e szerén y előadás k ö zzétételév el. Csak kevés
helyen v á lto z ta tta m m eg , hogy az élőszó közvetlen ereje to v á b b ra is m egérezzék r a jta .
 Csikesz Sándor: A szektákról.

f orm a az Isten dicsőségére való szo lg álatb an áll, am i szociális v o n atk o zásáb an azt
je le n ti, hogy m agam kö rü l, egyházam on k ív ü l és egyh ázam on belül úgy tartozom
em b ertársaim lelk i ja v á t m u n kálni, hogy azok is arra a legm agasab b és legtisz­
tá b b életfo rm á ra ju s s a n a k . M inden em elkedés efelé az életfo rm a felé: Isten di­
csőségének felra g y o g á sa . M inden v isszasü lyed és a b ab o n a, th eu rgia, cerim onia —
és tö rv én y v a llá s és sz ek ta k eretéb e pedig: Isten dicsőségének elh alv án y u lása.
V iz sg á lh a tju k a sz e k tá k k érd ését á lla m -r a is o n szem p o n tjáb ó l is. Ősi, töb b
évszázados eg y ü ttélés n em csak közjo gi s közigazgatási, de k ö z o k ta tá si és köz ­
erkölcsiségi téren is szorosan egybefű zte az álla m o t a b e v e tt v allásfelek ezetek k el.
A sz e k ta pedig ezek et a fe lek ez etek e t, az állam épü lete v a stra v e rz e it tám a d ja
m eg, kezdi k i és g y en g íti le. N e m leh et közöm bös az állam e lő tt ez a lassú rozsd a­
rág ás és felb o n tó vegyi f o l y a m á t ; s nem csoda, h a túlbuzgó á llam i szervek, a
k a rh a ta lo m m egtorló ere jév el lépnek fel. H o lo tt a sz e k tá k lé lek ta n a szerin t m in ­
den erőszak csa k ú ja b b olaj a tűzre. L é le k ta n i m egism erésre v a n elsősorban
szükség.
A k érd ést te h á t elsőso rban v a llá slélek ta n i szem p on tból kell m egvizsgálni.
H isz a v a llá so s élet norm ális jelen ség ei is tü n etk ezésü k b en , ö sszetettség ü k b en és
d ifferen tiá ló d o ttsá g u k b a n m egkap óan érd ek esek, m en n yivel érdekesebb a b e te ­
g es, az e x a ltá lt v allásos élet a m aga ú j, m eglepetésszerű, sok te k in te tb e n k ú szált,
de m égis tö rv én y ek u tá n igazodó tü n em én yeiv el. A ,,p sy ch o p ath ia relig io sa ”
tud om ánya kezdi lev etn i a g y erm ek cip ő k et, hogy m értföldlépő csizm ák k al érje
u tó l a theologia tö b b i tu d o m á n y ág ait.
De b árm en n y ire a k a rn a is v a la k i szigorú v a llá slélek ta n i szem p on tból fo g ­
lalkozni a sz e k tá k k a l, á t kell lépnie a lé le k ta n i descriptio h a tá r a it s á t k ell m en­
nie m in d u n talan az érték elés te rü le té re , m ert k étség telen , hogy a v a llá so s életn e k
az egészséges m egn y ilv ánu lás csa k hasznára v á lik , m íg a b eteg es tü n e t k árára
s m eg k ell á lla p íta n u n k az egészséges je le n s é g ism ertető je le it, hogy ezekhez,
m in t norm ákhoz, egyszersm ind é rté k je lz ő fokokhoz m é rjü k a b eteg est. A lélek ­
ta n i szem p ontból így v e z e t á t az érték elés szem p o n tja a g y a k o rla ti sík b a. E z a
n em es, szorosabb és m agasab b értelem ben v e tt g y ak o rlatiasság elengedhetetlen
jellem v o n á sa m inden th eolo giai tu d om án y ág n ak . G y a k o rla ti cél a v alláso s életnek
n em csak ism e rte té se , de szo lg álata és fe lje b b foko zása is. S am in t az em b eri te s t
életére v on atk ozó m inden ism eretn ek a te s t m e g ta rtá sá t, v éd elm ét és m eg tám a­
d o tt egészsége v iss z a á llítá sá t k ell szolgálnia, épúgy célhoz k ö tö tt a v allá so s életre
v on atk ozó m inden ism eret is. S ezeknek az ism eretek n ek a la p já n k ell a szek ták
á lta l m eg tá m a d o tt le lk ek e t is g y ó g y ítan i, h ely reállítan i és m ag asab b életfo rm ára
elv ezetn i.
V a llá slé lek ta n i szem pont érv én y esítése, v ag y is az e m p irik u s é le t ism er­
teté se , a tén yleg es m eglevő b a jn a k keletkezése és leírása lesz e dolgozat egyik
c é lja . De a m eglevő m ellé m indig oda kell á llíta n i az eszm ény t, az id eált is, am ely
je le n k ér désben nem egyéb, m in t a keresztyén v allásos életn ek legtökéletesebb
f o r m á ja : az evangélium i keresztyén ség, k ö z e le b b rő l: a kálvinizm us s m eg kell
rajzoln u n k a z t az ú tv o n a la t, m ely a szektáb ól e felé a csúcspont felé, v ag y e csú cs­
ról a szekta m ocsarába vezet s fel kell tárn u n k m indazt a vonzó erő t, am it ez az
ideál m agából kisugároz, hogy a b a jt megelőzze, vagy m egszüntesse, vagy m ég
a legrosszabb esetben is lo k a liz á lja .
*

De e k ét főszem pont érv én yesítése k ö rü lh a tá r o lja az an y ag ot is. Nem m in ­

den szek táról ak aru n k szólni, csak azokról, am ely ek em pirián k körébe esn ek .
T an u lságo s volna és végtelenü l eszm éltető, ha gen etik u s tö rtén elm ét adná v alaki
a keresztyén ség közel k étezeréves élete folyam a a la tt fellép e tt összes sz e k ták n ak ,
de idegen ko ro k , idegen n ép ek , idegen egyh ázak szektáira v on atkozó tudom ányos
m eg állap ításo k reán k nézve csak akad ém ikus érték ű ek . L eh e t szó rakoztató , esz-
 Csikesz Sándor: A szektákról.

m éltető , elképesztő és leverő az ily en d og m atörtén eti, v ag y in k áb b sz e k ta tö rté n e ti

pan op tiku m , de figu rái, b a ja i, fe lm u ta to tt és k iá b rá z o lt sebei a p an op tiku m v iasz­
m in tá i g y a n á n t h a tn a k s nem su gárzik éle t b elő lü k .2 A g y a k o rla ti theologián ak,
m in t az eleven je le n egyház tu d om án y án ak, nincs szüksége h istorizm u sra. Nem
gyök érből fejlő d ő törzs és törzsb ől növő ág és ágból nyúló g aly az egyház,
hanem m inden nem zed ék v enyige-csom ó a K risz tu s te sté b ő l. N em az a fon tos
a je le n e lő tt, hogy h ogyan n ő tte k az előb b i, a régesrégi v esszők, hanem az, hogy
a m ostan i is életerős h a jtá s a legyen az egy tő k én ek . E zek n ek a h a jtá so k n a k a
peronospórái a sz e k tá k . A je le n v allásos é let abnorm is jelen ségei: a k ö ztü n k ,
so rain k k ö z ö tt rom boló sz e k tá k te h á t m égis közelebbi érdeklődésre ta rth a tn a k
szám ot. Az em pirikus g yü lekezet em pirikus élősd ijei ezek a ma m űködő, k ö z ö t­
tünk te rje d ő sz e k tá k . Á lta lu n k e m p ir ik u s ú ton m egism ert sze k ták ra, illetőleg
ezek nek a kív ü lállók á lta l is m egfigyelh ető életjelen ségeik re k o rlá to z ó d ik te h á t
a te rü le t. Az így e lő te r je s z te tt an yag legnagyobb része a m agunk ta p a sz ta la ta ib ó l
és rendszeres m egfigyeléseiből leszű rt eredm ény.
Az a tén y , hogy csa k az em p írián k körébe eső, teh át csa k je le n k o ri és hazai
sze k tá k ra terjesz k ed ü n k ki, nem a z t je le n ti, hogy elv ág u n k m inden, az em píriánk
közvetlen h atásk ö réb e nem eső, külföld felé vezető k ö telék et. A jelen k o ri hazai
sze k tá k k ö ld ö k zsin ó rjai k iv é te l nélkü l mind külföldre v ezetn ek . S v á jc és A m e­
rik a a leg tö bb sz ek ta életg ó cp o n tja . A m agyar egészséges, sokszor tú ljó z a n tem ­
peram entu m a je le n b e n épen nem term el önálló eredeti sz e k tá t. A m ú ltb an is
csa k k e ttő t term elt, b á r a külföldi h atás e k ettő n él is szám ottev ő v o lt. Ú gy lá t ­
szik, m in th a a m ag y ar v alláso s le lk ü lete t az unitárizm us és a szo m b ato so k k lasz ­
szikus k o rá n a k ra jo n g ó h ev ü lete á t v itt e volna az önálló, eredeti szek tak iterm elés
krízisén s a zó ta n á lu n k csa k idegenből im p o rtá lt sz e k tá k t u d n ak ideig-óráig m ű­
ködési terü leth ez ju tn i. A szom batos szekta hódító ereje m egszün t azzal, hogy
elvei logikus fo ly o m á n y a k én t beleo lv a d t a zsidóságba. Az unitárizm us szek tá ­
rius lend ü letén ek g á ta t v e te tt a benne te lje se n elharap ód zott racionalizm us.
S ugyanez a b a j a m ú lt század folyam án a k é t p ro testán s egyház v allásos életét
is, k iv á ltk é p en in telligens h ív eiben , az u nitárizm ussal egy szellem i sz in tá jra s ü­
ly e sz te tte . D e bárm en n y ire a m agy ar v allásos szellem a u to ch to n n e v e ltje i is ezek,
mégis k iv á ltk ép en ered etü k , k eletk ez ésü k első szakáb an , a szom batos és u nitárius
á ra m la to k is so k kü lföld i ösztönzést, hasonló, v ag y parallel m ozgalm at v e tte k
fig y elem b e.
A m ai sz e k tá k szinte te lje s egészükben kü lföldi im p o rto k s külföldi anyagi
és szellem i erő forráso k tá p lá ljá k . A m ikor v ék o n y szivárg ásban m egindult A m e­
rik ából a háború u tán a segély, m int egy-egy b alzsam csepp nyom orúságunk
keserű ten g eréb e, u g y a n a k k o r a sz e k tá k részére fa n ta sz tik u s összegek m ozd u ltak
m eg s szédületes arán yú ir a tte rje s z té s és propaganda kezd ő d ö tt. M ert a szek ták
A m erika d ollárözönéből is tö b b e t, töb bszö r és to v á b b k a p ta k . A sz e k tá k anyagi
eszközei ma m ár oly tö k életesek , hogy an yagi gon d jaik nin csen ek és b á tra n me ­

2 V ázlato s feld olgozása m e g ta lá lh a tó : a K a lb á lta l k ia d o tt g y ű jtem én y es m űben:

K ir c h e n u. S ekten d er G eg en w art, 19 0 7 . 2 . k iad ás V erein sbu ch h an d lu n g Cal w. A s z e k tá k a t
alig érin ti K a t ten bu sch F erd in án d hallei professzornak a ,,R elig io n sg esch ich tlich e V olk sb ü ch er“
IV . so ro z a t 11—12. fü z etek én t m eg jelen t kis m űve: ,,D ie K ir c h e n u. S ek ten d es C h risten tu m s
in d er G eg en w art“ M ohr. T ü b in g en , 1 9 0 9 . S o k é rték es m e g á lla p ítá s o lv ash a tó a P litt-féle
S y m b o lik á n a k V. S chu ltze á lta l ren d ez ett h a to d ik k ia d á sá b a n . M egjelent D eich ertn él L eip zig ,
1919. In k áb b g y a k o rla ti je lle g ű , de sok érték es ú tm u ta tá s t ta rta lm a z : S ch eu rlen P . b ib era ch i
dékán m űve: D ie S ek ten d er ev a n g elisch en K ir c h e . S tu ttg a r t, 1 9 1 2 . L e ip o ld t E . " D ie ch rist­
lich en S ekten d er G eg en w art“ , 1 9 1 0 . R o h n e r t W . ,,K ir c h e , K ir c h e n u n d S ekten sa m t d eren U nte­
rich csd u n g s L e h r e n , 1900. A róm ai egyház á llá s p o n tjá t élesen szegezi le a ,,H ir t u. H e r d e “ c .
v á lla la t 12. fü zetek én t dr. A llg eier A. freiburgs professor szerkesztésében m e g je len t m ű :
„ R e lig iő s e V olksstrőm u n g en d er G eg en w art“ . F r eib u rg , 1 9 2 4 . A s z e k tá k ra v o n a tk o z ó lag lásd
m ég a H erzog — H a u c k és S c h ie le — Z sc h a r n a c k -féle lex ik o n o k m egfelelő cím sz a v a it. A k é r­
d ésnek tö rté n e ti eg y házszocio lo g iai, egyh ázism e-i, v a llá slélek ta n i s eg y h á z sta tisz tik a i rész­
letes m e g v ilág ítása , egységes co n cep tio jú k ielég ítő m egírása m ég h iány zik .
 64 Csikesz Sándor: A szektákról.

h etn ek n eki a h a rcn a k . Az a m erik ai legitim egyh ázak ad om án yai e ltö rp ü lte k az
am erik ai sz ek tá k áld ozatkészség ei m e llett. H ogy is n e! H isz az am erikai k á lv i­
nizm ust u gy an azok a sz e k tá k tá m a d já k . H a it t n álu nk ezek a sz e k tá k , mint
apró v ip erá k csípn ek; o t t kü nn, m in t gigantiku s b oa co n stricto ro k fo jto g a tn a k
és e lsz ív já k , eln y elik az eg yh ázak é le te re jé t.
De n em csak em p irián k, de érték elési szem p on tu n k is szű kebbre h a tá ro lja
az an y a g o t. A zokról a szektáriu s jelen ségekről k ell szólanunk, m ely ek a k á lv i­
nizm us é le té t tá m a d já k . A róm ai k ath olicizm u s szem p on tjáb ól a laikus elem
bárm inem ű eltévelyed ése m eg nem ro n th a tja az eg y h ázat, m ely a klérusban él.
S ez az egyház ősid őktől kedvez a con v en ticu lu m ok n ak , apróbb egyesüléseknek,
rózsafüzér, S z en t-sz ív -eg y letek n ek , h arm adrendűek szövetségének. S így tö rté ­
n ik, hogy a m aga szektáriu s lá z á t m inden veszély nélkül kiéli ezek ben a sokszor
rajon g ó és vakbuzgó egyesülésekben. S m ivel az Igéhez h ív eit nem szívesen b o­
c s á tja közel, n evelésével terv szerű leg ki is ir tja az Ige irá n ti érdeklődést s h e ly e tte
az o ltá ri szentség ben jelen lev ő K risz tu st á llít ja közép p on tba, m ent is m arad a
tan b eli sz e k tá tó l.. . Míg a k álvinizm us épen az Ige te rü letén v an k ité v e az a n y a ­
g ia k b a n , s a jtó b a n , ira tte rje sz té sb e n erős sz e k tá k tám ad ásán ak .
De tév ed n e az, ak i csa k az an y ag iak b an keresné a sze k tá k terjed é sén ek
o k á t. M egvan b en nü k a lélek ereje is. Messze vezetn e lényeg szerin t vizsgálni,
mi a sz ek ta . E g y kálv inszöv etségi kon ferencia a lk alm áv al a kolozsvári theologia
ig a z g a tó ja , M akkay Sándor, fe jte g e tte ezt a k érd ést.3 E h h ez kevés a hozzátenni
v aló in , in k á b b egy p ár pont élesebb v ilá g ítá sb a á llítá sá ró l lesz szó. E lő ször is
n y íltan szem be kell nézni azzal a tén n y el, hogy a leg tö b b szek ta a kálvinizm usból
ered .4 Oka ennek, egyszerű h a so n la tta l élv e, u gyanaz, m in t pl. a gyü m ölcsfánál
vag y az oltv án y szőllőn él a g y ö k é rh a jtá s, fa tty ú á g . Minél nem esebb ággal oltom
be a v a d fá t, annál bizon yosabb, hogy g y ö k é rsa rja i tám ad n ak . A v allásos lelkidet
az alan y , kálvinizm us az o ltó ág , sze k tá k a fa tty ú h a jtá s o k . A diagonalis ellen tétek
törv én y e érvényesül it t s az e lle n té t n agyságán ál fogv a jö n lé tre m inél tö b b fa tty ú ­
h a jtá s . A n álu n k érvényesülő leg tö bb szek ta nem egyéb, m int a külföldi k álv in iz­
m us fa tty ú h a jtá s a . A kálvinizm us az erős, a k tiv egyensú lyozott le lk ek v ilág ­
nézete. E gy felől a leg teljeseb b a lá z a t és m egsem m isülés Isten e lő tt, m ikor a ke­
gyelem ből üdvözülést ta n ítja ; m ásfelől a legm agasztosabb e lh iv a tá s, m ikor a
szem élyiségnek örök id őktől fogv a érv én yes e lv á la sz tá sá t h ird eti, m ely az Isten
dicsőségét m unkáló heroikus életb en m u ta tja m eg m agát e v ilág n ak . M ikor ez

3 E z a k iváló tan u lm án y e lm o n d a to tt B u d ap esten a R e f. th e o l. A kadém ián 1917.

ja n u á rjá b a n ta r to tt „ K á lv in -S z ö v e tsé g “ -i k o n feren ciá n . M e g je le n t: „ A sz e k tá k k eletk e z ésén e k
o k a i " cím m el a dr. R a v a s z L. szerkesztésében m eg jelen ő ,,A z Ú t“ c. g y a k . th e o lo g ja i fo ly ó ­
ir a t 1917 . évi I I I . és I V —V -ik szám ában a 6 8 — 80. és 1 1 0 — 122. la p ja in . S o k m egszívle­
lend ő, g y a k o rla ti ta n á c s o t ta rta lm a z F o rg á cs G yu lán ak u g y a n csa k „Az Ú t " -b a n , 1917. évi
I V — V. szám áb an 1 2 9 — 133. lapokon m eg jelen t rövid cik k e: „ H o g y an b á n ju n k a sz ek ­
tá k k a l? “ E z en k ív ü l az időszaki egyházi s a jtó b a n szám os ap ró b b cik k , m ely ek leg tö b b je
egy-egy k o n k rét sz ek ta -k é rd é st tá rg y a l. L eg könnyebben elin tézi a sz ek ta -k é rd é st a róm ai
egyház, m inden valláso s a la k u la t s z e k ta , am i nem hiszi a róm ai k ath o licism u s ta n a it.
K atten b u sch sz erin t ( I . m . 90. l .) a szek ta főbb je lle m v o n á sa , hogy a biblián kívül s a já t
külön k ije le n té se v a n , to v á b b á v a la m i ta n b e li „ S p e c ia litä t “ -ben külön bözik a p ro te sta n tiz ­
m ustól s a leg tö b b sz ek ta nagyon „ p ro p a g n d istisch “ lend ü letű. S z e rin tü n k a sz ek ta végoka
nem „ a s a já t külön k ijelentés“ , hanem az az a la p já b a n sok ig azat m agában fo g laló té n y ­
m eg állap ítá s, hogy e lk e resz ty én iesed ett világ h e ly e tt e lv ilá g ia so d o tt keresztyénség tá m a d t,
pedig K ris z tu s t a v ilág g al csa k m isszió k ö th e ti össze és sohasem kom prom issum . Am i pedig
a p rop ag and át ille t i, p ro p ag an d istisch szerin tü n k az egyház is , csak h og y az egyház p ro p a ­
g a tiv ereje a vallásos nevelésben v a n . Az egyház nevelés ú tjá n , a szek ta pedig téríté s ú tján
a k a r h ív e k e t.
4 S o k k iv áló theologu s m e g á lla p íto tta mái- ezt a té n y t. L e g ú ja b b a n : K ő h le r W.
zürichi professzor (v. ö. ,,D ie R elig io n in G esch ich te u. G egenw a rt." V. k ö te te , 575. la p já n )
. . . „ b e i den m eisten S ek ten sich findende ca lv in istisch e E in s c h la g “ s tb . H ason lóan
n y ila tk o z ik T ro eltz sch is „ D ie S ociallehren de r ch ristlich en K irch en und Gru p p en “ cím ű
h atalm as m ű vében. (Ú jra k ia d v a Mohr. T ü bin g en , 1 9 2 0 .)
 Csikesz Sándor: A szektákról. 65

a világ nézet egy beteges szem élyiségben tü krö ződ ik s így nem tud egyen sú lyozot­
ta n k ifejlő d n i, a b b a n a percben előáll a szek ta. Egészséges, v allásos v ilág n ézlet
elvein ek töred ék ei, b eteg lelkeken á t tü krö zve: ez a szek ta. M ert n a g y já b a n
egészséges elvei v a n n a k a sz ek tá n a k is, csa k egy b eteg lélek tú lh a jtá s a á lta l egészen
a k a r ik a turáig kiszögletesed ve.
*
Ily en egészséges k á lv in i elv a reform áció eg y ik főelve: a b ib lia fe lsé g jo g a .5
E g y h á z u n k a Szen tíráso n alap szik. A sz ek tán ál ez an n yira alap lesz, hogy egész
papiros-p ápa lesz belőle, tö k életesen an n a k a b etű ire eskü szik. A b ib lia szövegével
és pedig a tö b b -k ev eseb b g y arlóságg al te rh e lt fo rd ítás szövegével, an n a k já ru lé k o s,
m ásod lagos részleteiv el a z o n o sítja az Isten ig é je fo g alm át. A b ib liáb an olyan
top og ra fia i já rta s s á g ra teszn ek szert, hogy a lelk ip ászto rn ak igazán m élyen,
kom olyan k ell foglalkoznia a b ib liá v a l, hogy m egállhasson a k á r csa k egy tized ­
rangú szektárius e lő tt is. A b ib lia felté tle n érv én y ét csak a „R u sse lism u s“ ta g a d ja ,
m ely szek ta nem is k á lv in ista , hanem ered etileg u n itáriu s h a tá so k a la t t indu lt
ú tn a k . A R u ssel ira ta i értelm ében m a g y arázo tt szen tírást fo g a d já k csa k el.
A m ásik e lv : a bib lia igazsága messze felü lm ú lja a tudom ány ig azság át.6 H ogy
a b ib lián kívü l sem m i m ás, különösen theologiai tu d om án yt nem a k a rn a k resp ek ­
táln i, eb ben is részes ném iképen a kálvinizm us, de csa k an n ak o rth od ox, m erev ,
anachronism us-szerű m egjelenése. A régi o rth od ox kálvinizm us e lő tt a bib lia:
Iste n törv én y e v o lt Isten á lta l ex p lica lv a s így m érh etetlen fen sőbbségben van
m inden tudom ány fe le tt, m ely Isten tö rv én y e, de em ber által ex p licálv a s így
t é v e s , szűkkörű s elveten d ő. K ö z tü n k is v an n ak lelkip ásztorok, a k ik m a is s z e n t
an ath ém áv al tek in ten ek a theologiai tudom ányra és elvből ta g a d já k a n n a k
jo g o s u lts á g á t; m ások elvből elism erik a theologiai tudom ány jo g o su ltsá g á t, de
g y a k o rla tb a n h á ta t fo rd íta n a k n eki. Minden lelkip ásztor, ak i nem ig y ek sz ik
theologiailag képezni m ag át, ön tu d atlan u l is a szek ta felé h a jlik .
A h a rm a d ik : elv a m egtérés, az ú jjá sz ü le té s g o n d o lata.7 H a tá ro z o tta n
b ib liai, kálv ini gond olat. Messze v ezetn e részletesen tárg y aln i ezt. T u d ju k , hogy

5 V. ö. „ A m á s o d ik H e lv é t-H itv a llá s “ 1. és 2 -ik részével (F o rd . dr. E rd ős Jó z s e f,

D eb recen , 1907. 10 — 1 5 . l.) és a „H eid elb erg i K á t é " (F o rd . u g y an az, 3 -ik k ia d á s, 1 9 1 4 19. l .)
3 -ik és köv. kérd éseiv el. S z ek tá riu s irá n y o k a b ib lia i k ritik a leg p a rá n y ib b m eg n y ilv á n u lá sá t
sem tű rik , ha az a b ib lia iz a g o g ik a i, v a llá stö rté n e ti és b ib lik a theolog iai kérd éseiről szól.
O sztozik ebben a sa já tsá g o s szűkkeblűségben az eg y éb k én t sok k iv álóság g al b iró szigorúbb
holland k á lv in ista eg y h áz, m ely csa k az egész en y h ére d e n a tu rá lt te x tu s k r itik á t engedi
m eg. A kálvinizm u s e szélső p ie tis ta á g á v a l lélek rok on e kérd ésben a lutherizm u s szélső
p ie tis ta ág a, m ely a ,,B la n k e n b u rg i k o n fe r e n c ia " 1903— 0 4 -ik évi s tö b b a z ó ta t a r t o t t
összejöv etelén is m egbélyegezte m ég a legszelíd ebb b ib lia i k r itik á t is. V . ö. B r u c k n e r : E r w e ­
w ecku g sbew eg u n g en “ , 163. l a p .
6 V . ö. ,,A m á s o d ik H e lv é t-H itv a llá s “ k öv etk ező h ely eivel. I 1. " . . .m in d k é t szöv etség ­
b eli k a noni ir a to k Iste n n ek tu la jd o n igaz beszéde és azok k ellő h itelessége ön m ag u k tó l v a n ,
nem e m b e r e k t ő l . . . " I I 2. „ . . . c s a k i s a z t az írá sm a g y a rá z á st ism erjü k el ig a z h itű n e k és
v aló d in ak , am ely m ag u k ból a szen tíráso k b ó l van m e r í t v e . . . " I I 3. „ H itb e li dolgokban
te h á t nem ism erü n k el m ás b iró t, csak egyed ül az Is te n t, a k i a sz en tírá sb a n k ije le n ti, m i
az ig a z , m i a h am is, m it k e ll k ö v etn i, m it k ell k erü ln i. E s z e rin t m i csak is a lelkikép en
gondolkozó em berek n ek a z Isten beszédeiből m e ríte tt n ézeteibe n yu gszu nk b e l e . . . " I I 4.
„ ...m e g v e t jü k az em beri h a g y o m á n y o k a t ..." E z e k e t az önm agukban nagyon helyes
nagyon tis z ta e lv e k e t v itte tú lság b a a p e trifik á ló d o tt o r thodox ia és viszik tú lság b a a s z e k tá k .
7 V . ö. I I. H elv . H itv . X I V . rész: A b ű n b o csá n a tró l és az em ber m eg téréséről. I. m ..
48. s köv . l . H eid elbergi K . 6 9 , 7 0 — 71—7 2 — 73. kérd ései.
A szek táriu s „ ú jjá s z ü le te tt é le te " s leg tö b b sz ö r külsőség s ez is, m in t tö m eg jelen ség :
lem ondás ita lr ó l, d oh ányról, b ag ózásról, k á rty á ró l, tá n c ró l, k árom lásróli ú jság olv asásról.
De ez a lem ondás nem lélek m élységeibe h a to ló . Szellem esen m o n d ja róluk B r u c k n e r (I. m .
183. l . ) : „ In sb e so n d e re a b e r m ögen sich die G em ein sch aften de r „ E r w e c k te n " , die sich
gern als ein en . Sau erteig b e tr a c h te n , d aran e rin n ern , dass der S a u e rteig kein S elb stzw eck
und keine N ahru ng is t , sondern n u r ein M itte l zu r N a h ru n g sb etreib u n g .. . “ S zerin tü n k
az egy házak ban van farizeu si v o n ás, de a k k o r lesz virágzó é le te , ha b ű n v alló p u blik án u si
lesz. A szekta pedig p u blik án u sn ak indul és virágzó k orában farizeussá lesz.
5
66 Csikesz Sándor: A szektákról.

ez a sz ek tán ál an n yira m eth od isztiku s, an n yira e lfa ju lh a t, hogy sokszor a p aro xiz­
mus v itu stá n c á v á a la k u l.8 B első lelki fejlő d ést csa k külső testi jelen ség ek k ísére té­
b en fog ad n ak v alód in ak . M egtérésük d átu m át, h ely é t, k örü lm ényeit, szervi
e lv á lto z á sa it s kísérő jelen ség eit részletesen elbeszélik, m egrögzítik. K iv é te l it t
is csak a R u sselizm u s, m ely ta g a d ja a bűn létezését, a lélek h a lh a ta tla n s á g á t s
így az ú jjá sz ü le té s értelm ét is.
E g y fon tos g o n d o la t: a fegyelem , a szeretet, testv ériség . E z an n yira túl
v an h a jt v a , hogy a fegyelem valóságos szolgasággá, egy-egy vezető egyéniség
zsarn ok ság áv á v á lik . A sz eretet és te stv é risé g an n yira tá g értelm ezést nyer, hogy
elo sz la n a k a családi k o rlá to k és egy te st és lélek lesz az egész gyü lekezet.
E g y gond olat v a n , m ely m inden sz e k tá n a k je lle m v o n á s a : vissza az ős­
k eresztyén ség b e. E z is m élyen és kom o lyan k álv in i gon d olat. O tt l á t ja a szekta
az őskeresztyénségnél azt a h ib á t, am elytő l fogv a a to v á b b i fejlőd és nem ér sem ­
m it. E g y e tle n id e á lja v an a gyü lekezeti éle t tek in te té b e n m inden szek tán ak :
ú jra a csalód ásig h ív en ú jra é ln i az őskeresztyénség é le té t. É s tén y leg az őskeresz­
tyén ségn ek m inden sz im p to m á já t m eg ta lá lju k a sze k tá k é le té b e n ; e z e k : a sze­
r et etvendégség, ra jo n g á s, b eteg ek lá to g a tá sa és egészségesre való im ád kozása, a
p rófétai lélek feléled ése, az u jjo n g ó e x tá tik u s élet, a titk o s elra g a d ta tá s, a n yel­
v eken szólás, a készületlen igehirdetés, m ely tisztán a p illan atszü lte ben yom ásokra
tám aszkod ik , a hosszadalm as im ádkozás. A rra törekszen ek, hogy elsődleges,
prim är forrásokból m erítsék ta n a ik a t, m ert ezzel tu d já k le g jo b b an m egnyu gtatni
a le lk ek e t. M inden közbeeső v ez eték et elh ib ázo ttn ak , beszen n yezettn ek ta rta n a k .
M inden sz ek ta h e ly te le n íti az em piriku s g y ü lek ezetek et s fö lfe jti a h ité le t szöve­
d ék ét egészen az ő sk ereszty én korig; odáig, am ik o rtó l az szerin tü k m ár h ibásan
v a n szőve. De v o lta k az ősk eresztyénségn ek m ás eszm éi is, a m ely ek et a szek ták n ál
m eg ta lá lu n k , pl. az eskü n ek és feg y v erfo g á sn a k m eg tag ad ása, v agyon közö s­
ség, a v ilá g m eg tagad ása és k u ltu raellen esség , az ó testam en tu m tú lbecsü lése, a
v asárn ap m eg nem ta r tá s a , a k u ltu ra lebecsülése és kiküszöbölése. K é tség telen ,
hogy a kálv inizm u s m erev e lfa jz á sa i sokszor estek ezekbe a h ib ák b a.
N em szabad té tle n ü l nézn ün k a kálv inizm u s csodaszép b en ső egységének
ily en torz m eg b o n tá sa it. A kálvinizm us a le g tisztáb b , legszim m etriku sabb th eocen ­
trik u s é l e t ; g ra fik a ila g ábrázolni az egyközéppontú szabályos idom m al le h e t. De
ha ez k ö r, a k k o r a belőle eredő sze k tá k egy, v ag y tö b b külön g y ú jtó p o n ttá lép­
te tik elő sp eciális ta n a ik a t s kezü kb en az örö k tö k é le te s szab ályo sság egym ásba
hullám zó ellip szisek kev erék e lesz. N incs m ás ú t, m in t vissza az igazi k özép p on t­
hoz: Isten h ez és az ő fe lté tle n dicsősége szolgálatához.
*
A v éd ekezésn él első teen d őn k elfogadni, am ire a sze k tá k h iv a tk o z n a k :
vissza az őskeresztyénségh ez. S v a ló sítsu k m eg az őskeresztyénségből a z t, am i

8 V . ö. I I . H e lv . H itv . X V I I — X V I I I . , X X I I — X X X . részeit. — E z t a te s tv é r i k özö s­

ségi é le te t és feg y elm et ö ssz ejö v eteleik en , g y ülekezeteikben é lik . M indig égetően kom oly
a b a j, m ik o r lelkész n élk ü l elszap o rod n ak ezek az ö ssz e jö v etelek s belőlü k k on v en ticu lu m o k és
p ie tista e ccle sio la k , m a jd te ljese n szek táriu s a la k u la to k k eletk ez n ek . E z e k a k örök előbb
k icsin y , m a jd egyre fokozódó m érték b en lesznek eg y h ázellen esek , m íg végre a sz ek ta fo r­
m á já b a n az egyházellenesség é le tfö lté te lü k lesz. M inden eg y h ázn ak az a h a lá la , h a elszek ­
tá so d ik (ecclesiola in eccle sia , independens p ietizm u s, sz ek ta s tb .) s épen így m inden s z e k tá ­
n a k az a h a lá la , ha eleg y h áziaso d ik . M ár pedig n incs sz ek ta ö sszejö v etel n é lk ü l, g y ak ori
ö sszejö v etel n incs tra d ició sz erű rend n élk ü l. V allás n incs kultu sz (im a , én ek , könyörgés
+ k ije le n té s (ige) és cselekm én y (sa k ra m en tu m ) n élk ü l. A sz ek ta is g y a k o ro lja a k u ltu sz t.
S ha egyszer é le tren d je m e lle tt kultu sza is trad ició szerű lesz , a k k o r (s ez rendesen b e ­
k ö v etk ez ik a m ásod ik g en erá ció b a n ) eleg y h áziaso d ik . I gy a la k u l ki az e lle n té t egyház és
s z e k ta k özt. Az egyház különös fe lté te lt szab k ije le n té s és papp al szem ben , m íg a g yüle­
k e z e tte l, h ív ek k el szem ben á lta lá n o s k ív án alm ai v a n n a k . A sz e k ta a h ív e k n e k szab különös
fe lté te le k e t, m íg a k ije le n té s t és papi tis z te t m ind enkire á lta lá n o s ítja az egyetem es in sp ira ­
tio és egyetem es papság elve a la p já n .
 sCikesz. Sándor: A szektákról. 67

örö kérv én yű , evangélium szerű s am i az eszm ényi kálv in izm u sn ak eddig is a lk a t ­

része v o lt.
H a a kálv inizm u s erő te lje s ala p g o n d o latait, m ely ek n álu n k , a m ag y ar
kálv in izm u sn ál, elcsen ev észed tek , ú jra életb e lé p te tjü k , h ató erő v é v á lto z ta tju k
a k k o r a sz e k tá k leg h a ta lm a sa b b fe g y v e re it tö r tü k össze. A m egtérés és ú jjá sz ü le té s
k r iteriu m a it életelv ü l elfogadó lelk ip ásztori és p resby teri te stü le t, az egyház
feg y e lm et és te stv é ri sz e retete t m élységes kom olysággal m egv aló sító egyházi
berend ezked és a leg tö bb h e ly ü tt m ár jó előre le h e te tlen n é ten n e m inden sz e k tá ­
rius szervezked ést. E g y én i ta p a sz ta la to m szerint a legtö bb helyen a siv ár és m ég
az á tla g n á l is m ély ebb re sü ly ed t szin vonalú g yü lekezeti életb ől in ten zív v a llá si
lég k örb e vág y tak egyesek s ezért az új é le té rt elfo g ad ták a sokszor v isszatetsző ta n t
is. E z t sohasem t e tté k voln a a leg tö b b en , ha a m egtérés, ú jjá sz ü le té s, egyh áz­
fegyelem , te s tv é ri szeretet ősi evangélium i g o n d o latait, m elyek a k álv in izm u sn ak
in teg rán s rész ét a lk o tjá k , ú jra á tv ittü k voln a a tén yleg es egyházi é letb e. C sakhogy
en n ek az á tv ite ln e k éle tb e lé p te té sn e k egyetem legesen s nem sporad iku san kell
tö rtén n ie!
D e a legfőbb oka egyházi életü n k elv értelen ed ésén ek s így a sze k tá k te r ­
jeszk ed ésén ek : ig eh ird etésü n k egyold alú m erevsége. E g y kiváló litu rg ia i szak­
tu d ós9 c sa k k é t olyan litu rg ik a i örökségről tu d , m ely egész bizon yosan az a n tik
v ilág p ogányságából szárm azik és n em csa k a róm ai k ath o licizm u sb an v a n m eg,
hanem a p ro testa n tiz m u s is á tv e tte . Az eg yik: az igés és sák ram en tu m os iste n ­
tisz te le te t k ö zti k ü lö n b ség tétel, m issa k atekh um enorum és m issa fideliu m , m ely
a pogány m ysteriu m ok öröksége. A m á s ik : a tem plom ok ten gely én ek k e le t­
n y u g a ti irá n y a , m ely az a n tik nap im ád ás m arad v án y a. (R e n d to rff.) Mi egy h a r­
m adikról is tu d u n k, m ely je le n tő sé g dolgában m essze, összeh aso n líth atatlan u l
m essze felü lm ú lja az elő b b i k e ttő t s ez az a n tik k la s s z ik u s világ r h e t o r ik á já n a k
b ecsú szása, b efészkelése, elh atalm aso d ása a p ro testán s egyh ázak b an . A külföldi
testv érein k re is á ll ez, de százszoros m érték b en áll reán k , m agyar k á lv in istá k ra .
J é z u s ig eh ird etése p ásztori tev ék en y ség ; az ö n tu d ato s szem élyiségnek gyen­
géd te stv é ri, m egható sz e re te tte l te lje s , legegyszerűbb fo rm áb an m egnyilvánuló és
m égis a legm agasab b é rte lm e t is m egkapó beszélgetése telv e a szem élyiség é le t­
len d ü letév el és h alálig kész önfeláldozó h ev év el. Az ap ostolok igehirdetése hasonló
s m egbővül Jé z u sró l, m in t M egváltóról való élő b izo n y ság tétellel, az Ő igéi é le t­
te lje s m a g y a rá z a tá v a l és a lk a lm a z á sá v a l.
A m ise-ku ltu sz közp on ti jelen tő ség re em elkedése eln y o m ta ezt a fenséges
k ezd etet s a reform áció m u n kásai közül épen K á lv in v o lt az, ki a le g e rő te lje se b ­
b en h a n g o z ta tta a b izon y ság tev ő igem agyarázás szükségességét. P réd ikációi
kev és k iv é te lle l m ind ily en ek .
A később i p ro testan tizm u sb an a hum anism us és ren aissan ce h a tá sa a la tt
egyre jo b b a n e lh a ta lm a so d o tt az igehird etésen a rh eto rik a form alizm u sa, m ely a
m űvészire tö rek v és lázáb an m egfeled k ezett a jézu si igehirdetés m ód járó l.
A th eolo g ia b e rk e it fe lv e rik a z a jo s d isp u ták : m oralizáló legyen-e a p ré­
dikáció, v ag y dogm atizáló? A n a litik u s-e, v a g y szin th etik u s? ! H om ilia-e, vagy
th e m a tik u s beszéd? ! V égtelen m űgond izzad tság -csep p jei h arm ato zzák be a
te x tu s, a propositio, a d ispositio, az ex p lica tio , az illu stratio és dem on stratio kér­
déseit! Az a n tik m y th o lo g iá tó l, a csillag ászato n , h istorián á t, egész a tegnapi

9 D. R e n d to r ff F . lip csei p rofessor: ,,D ie G esch ich te d es c h r is tlich en G ottesd ien stes u n ter
d em G esich tsp u n kt d er litu rg isch en E r b fo lg e .“ E in e G rundlegung de r L itu rg ik . G iessen,
H . T öp elm an n , 1 9 1 4 . 3 8 . l . M eg jelen t, m in t a „S tu d ien zu r p ra k tisch e n T h e o lo g ie “ V I I-ik
k ö te té n e k I. fü zete. „ . . . an zwei E r b s tü ck e , die de r K irc h lich e G o ttesd ien st v om H eidentum
überkom m en und zum T e il a u c h im P ro te s ta n tis m u s , bis h e u te bew a h r t h a t, , , . . . die zw e i ­
teilu n g des G o tte s d ie n s te s . . . “ s t b . " . . .d ie bis vor kurzem a u ch in der lu th erissch en K irch e
(E ise n a ch e r R e g u la tio von 1 8 6 1 ) offiziell als a llein oder d och vorzugsweise b ere ch tig t g el ­
tend e S it t e , die K irch lich e n G eb ä u de als B a silik e n m it O strich tu n g zu e r b a u e n . . . "
5*
 68 Csikesz Sándor: A szektákról.

m on d v acsin ált m issiói tö rté n e tig , a m ai ujsá g c ik k ig , s a holnapi okku ltizm u sig
m inden, de m inden bevonul az igehird etésbe, először, m in t illu sztráló an yag,
k ésőbb , m in t ig ehird etési im pulzus, m időn a m odern rh eto r a kitű n ő illu strá ció k ­
hoz keres m a g á n a k ... t e x t u s t . . . és közö n séget.
H ol v an ez az a p o sto lo k egyszerű, bizon yságtev ő pásztori igehird etésétől?
A sz e k ta ezt a k a r ja n y ú jta n i. A szek ta v issz a té rést h ird et az őskeresztyénség
igehirdetéséhez. S z a g g a to tt, sokszor száraz, m on oton , f o jt o t t igehirdetés a szek ta
p ré d ik á ció ja , de v a n benne v a llá s tté v ő , m ártirság ra kész, bizon yságtev ő erő.
A v a llá slé le k ta n tan ú ság a szerin t nem az elő terjesz tés form ai szépsége, m in t
in k áb b egyszerűsége, nem a ta rta lo m m élysége, m in t in káb b világossága a fo n to s.
De m ég fo n to sa b b ezeknél k é t körü lm ény! E lő ször: am it m ondunk, az n ecsak
az érték ere jév el ösztönözzön, de az érvén y e re jé v e l rag ad jo n is m ag áv al s ez pedig
csa k ak k o r lesz íg y , ha a ,,S z e n tsé g es” -t, a legfőbb v alláso s é rté k e t és érv én y t
tu d ja ig ehird etésü n k közel h ozn i.10 E z pedig nem lehetséges m á sk é n t s ez a m áso­
dik kö v etelm én y , m in t: a beszédünkön elöm lő szóval m eg nem rö g zíth ető „in ef­
fab ile q u id ,“ v ag y O tto szerin t „ N um in osu m ” , átrag ad a h allg ató k ra s így azt az
in tu itív bizon y osságot n y erik , hogy a ,,S z e n tsé g es” a mi életü n k b e is b e lé p e tt s
mi fe ltétlen ü l á ta d tu k m a g u n k at n eki. Az őskeresztyén ség n yelv én ez előbb i a
p ró fétik u s κήρυγμα, az u tó b b i μαρτυρία. A souverain égi k irá ly a k a r a tá t hird etni s
róla egész v a ló n k k a l b izon yságot tenni : ez a keresztyén igehirdetés lényege.
*
H a re v izió t k ív á n a szek ta, a k k o r m en jü n k vissza m i is, de n ecsa k az ős­
k eresztyén ségig, hanem Jé z u s K risztu sig . Az Ú r Jé z u s k é t tip u st á llíto tt fel az
ig ehird etésre. A z egy ik mód az, hogy a p ásztor s z é jje l já r a v ároso k ba s fa lv a k b a
és h ird eti a m ag a ig a z sá g á t. A m ásik mód pedig az ön tu d ato s k ereszty én szem é­
lyiségre nevelő ta n ítá s , v ag yis az, hogy a p ásztor m agához h ív ja és n ev eli, ta n ít ja
a ta n ítv á n y o k k á v á la s z to tt h ív ek e t az Iste n országára s en n ek titk a ir a . Jé z u s
K risz tu s ezeket a ta n ítv á n y o k a t, legnagyobb részben egy m egelőző v alláso s ébre­
désből, K eresz telő Já n o s m ozgalm ából11 v á la sz to tta ki s erre a m egelőző alapra
é p íte tte fel a szem élyiséggé fe jle sz té s m u n k á já t. Jé z u sn á l te h á t ez a k é t igehir­
d etés v a n m eg: az eg y ik a p r ó fé ta i, v ag y is a kü lső, a töm egn ek szán t, az ex ten z ív ;
a m á sik a m isz tik u s, a szű kebb k örn ek szán t, a b en ső, k ö zv etlen , az in ten zív.
S a jn o s, a refo rm átu s egyh ázban c sa k az egyik igehirdetési mód él: az általán o s;
a m á sik c sa k it t - o t t , leg in k áb b p ietista gyü lekezetekn él. Ma az a fu rcsa h elyzet
áll fön n , hogy a kálvinizm uson b elől az ú gyn evezett „ á lta lá n o s k ereszty én ség ”
alk alm azza ezt a különös in ten zív igehird etési m ódot, m íg a különös és k iv áltk ép en
való kálv inizm u s legin káb b csak az általán o s e x te n siv igehirdetési m óddal él.
E g y h ázu n k m egú jh od ásáh oz a Jé z u si igehirdetés m in d k ét typ u sa szükséges. Az
egy ik mód: a tem p lom i igehird etés, m ely a töm egek n ek, v agy a g y ü lek ezetté szer­
v e z e tt töm eg ek n ek szól, a m ásik mód pedig az, hogy a lelkip ásztor m űködése m eg­
kezdésekor eg y b e h ív ja az előző p ásztorok á lta l m eg érin te tt le lk e k e t és azokkal
végez életerős k ereszty én szem élyiségre nevelő m u n k át. A m íg a k á lv in ista h iv a­
ta lo s egyház jo b b á ra c sa k az első ty p u ssal él, addig a szek tá n a k a fő terjeszked ési

10 L ásd a „ S z e n tség e s“ fo g alm ára v o n a tk o z ó la g Otto R u d o lf m arb u rg i p ro fessor cso­

d álato s tisz ta sá g g a l és sty lá ris szépséggel m eg írt m ű v é t : ,,D a s H elig e, ü b er das Irra tio n a le
in der I dee des G ö ttlich en u. sein V erh ä ltn is zum R a tio n a le n . A . P e rth e s , G o th a , S tu ttg a r t,
1924 . 1 2 -ik k iad ás. N y o lc év a l a t t , m elybe a v e sz te tt h áb orú és a n ag y gazd asági krízis is
b eleesik , 12 k ia d á s t ért! R ö v id , de világos tá jé k o z ta tá s t n y ú jt W in d e lb a n d W . ,, P r ä lu d ie n “
A u fsätre u. R ed en zur E in l. i. d. P h ilo so p h ie. 5. k ia d á s, 1 9 1 5 . cím ű érték es g y ű jtem én y éb en
m eg je len t „D a s H e ilig e “ c. k itű n ő fe jte g e té s. M eg jelen t k ü lön len y om atb an : „ F e ld p o s ta u s ­
g a b e “ fo rm á já b a n is. W in d elban d sz e rin t a p h ilosop h ia a v a llá sfilo z o fiáb an éri el csúcs­
p o n tjá t s ennek leg m ag asab b érték fo g alm a: a Szentség es. V . ö. W in d elban d W . E in le itu n g
in d ie P h ilo s o p h ie . T ü b in g en , 1 9 1 4 . c. m ű vével.
11 Já n o s ev. I. r. 1 9 — 52.
Cs ikesz Sándor: A szektákról. 69

m ó d ja a benső szű k körű tá rsa sá g , a m it előbb m isztiku s, szem élyiségre nevelő

m ód n ak n eveztem .
H ogy az ig ehird etésn ek v a llá slé le k ta n ila g is az e m líte tt k é t helyes m ód ja
v a n , erre nézve h iv atk ozom H eiler m arb u rgi professzornak ,,D a s G e b e t” cím ű
pom pás k ö n y v ére, am ely a szak v élem én y ek szerin t is a legelsőrangú m un kák
közé ta r to z ik ,12 am ely végig k íséri az im ád ság tö rté n e té t a legp rim itív eb b v a l­
lástó l a k in y ila tk o z ta to tt v a llá sig s végig v izsg álja ezt a tö rté n e ti an y ag ot v a llá s­
lé lek ta n és v a llá s-a x io lo g ia sz em p o n tjá b ó l is. E z is a zt á llít ja , hogy a ku ltu sz leg­
lényegesebb elem e: az im ád ság, m ely k é tfé le : p ró fétai és m isztik u s. Ú gy, de az im ád­
ság c sa k a k k o r igazi, h a egyfelől k ife je z ő je a lélek bensőséges á lla p o tá n a k , m ásfelől
pedig, h a v á la sz jő reá k ije le n té s fo rm á já b a n , m elyn ek m egfelel a keresztyén
iste n tisz te le tb e n az igehird etés. Igeh ird etés szerin tü n k az im ádságtól elv álaszt­
h a ta tla n . C sak im ádkozó (értsd : bennsőségesen, v álasztv áró lag ) szem élyiség t u d
term ék en y ítő le g ig ét h ird etn i. C sak im ádkozó szív ekben fogam zik m eg a h ird e te tt
ige. S c sa k az Igében k ap u n k b iztos v á la sz t im ád ság ain k ra. Ilyen értelem ben a
k ereszty én iste n tisz te le t nem egyéb, m in t k isz éle síte tt s a k ije le n te tt ige h ird eté­
sév el m e g h a llg a tta tá sa felől bizonyossá t e t t im ádság. S így az igehirdetés is ehhez
a k é t v a llá stö rté n e tile g , v a llá slélek ta n ila g igazolt k é t im ádság-typ us: a prófétai
és m isztik u s szerin t különül el. A p ró fétai igehirdetés a töm egeknek hird eti a
m aga ig a z á t, szem beszáll, ha k ell, a néppel, a töm eggel. A m isztiku s pedig egy
kicsin y tá rsa sá g m eleg le h elletév el védi a h it v irá g a it és így ju t erőhöz, k eresztyén
szem élyiséggé k o n c e n trá lt erőhöz. E z t az egyházu nk á lta l elh an y ag o lt, de v a llá s­
lé lek ta n ila g is fe lté tle n szükséges, u tó b b i m ódot ra g a d já k m eg a sze k ták .
E g y m á sik jellem v o n á sa Jé z u s ta n ítá sá n a k , hogy kezd ettől fogv a fé rfia k a t
ra g a d o tt m eg, ezeket n ev elte. É s tén y leg m inden szek ta is elsőso rban a fé r­
fia k a t igy ekszik m egragad ni. A férfi a leg b izto sab b b ázis, c sa k férfi tud igazán
ig é t h ird etn i. A n ők csa k m in t seg éd csap ato k , szerepelnek o tt, ah ov a a férfiak
nem ju th a tn a k el. A m ag y ar refo rm á tu s egyh ázb an d iv a ttá le tt szó, hogy m i a
fe ln ő tt gen erációt, kü lönösen a fé rfia k a t, e lv e sz tettü k és csak a g yerm ekeket
m e n th e tjü k m eg. É s ezzel a lem on d ással n em csak a zt é rjü k el, hogy a fe ln ő tte k e t
v e sz ítjü k el, de a g y erm ek ek et is .13S ha v an v a llá s , m ely alk alm as egy tisz ta férfi­
lélek b e tö lté sé re , a k k o r az a heroikus a k tiv itá s v a llá sa : a k álv inizm u s. F e l tud
k aro ln i k icsin y g y erm ek et, erőssé tud ten n i gyenge n ő t és Iste n k iv á la sz to tt esz­
k özévé, tö rh e te tle n h a rco sá v á az in g a ta g fé rfit. E z é rt m o n d h a tju k , hogy a k e­
reszty én ség épen a k álv inizm u s v ilá g á b a n v an a le g tö k életeseb b en k iép ítv e. S
m égis a sz e k ta h ó d ítja el ezt a leg sp ecifik u sab b an k álv in i ö r ö k s é g e t: a fé rfia k a t!
*
A m ikor így lá t ju k a sz e k tá t, a k k o r m egnézzük a területet, m elyen dolgozik.
R ég eb b en , m íg ath eizm u s, szocialism us stb . á t nem g y ú rták a v á ro so k a t, o tt
k eletk ez tek és te rje sz k e d te k a sz e k tá k . Ma a sze k tá k klasszik u s fö ld je, kü lönösen
n álu n k , a falu ; id eértv e az alföldi p a ra sz tv á ro so k a t is. Messze vezetn e a falu
részletes v a llá slélek ta n i jellem z ése. C sak egy pár főb b v o n ást akaru n k kiragadni
b előle. A falu leglényegesebb v o n á sa a k o lle k tív lélek ; o tt le g fe lje b b k é t vélem ény
v an . K özös b ű n , közös erén yek szövedéke a k o llek tív lélek . A falu term észetim ád ó.
A m ag y ar fa lu si életb en tö b b é-k e v é sb b é m egvan a s am an izm u sra v aló h a jla m .
N in cs olyan m isztik u s v a rá z slá si fo rm a, m ellyel m ég m a is m eg ne lehetn e döb­

12 M e g je le n t: R e in h a r d tn á l, M ü nchen, 2 -ik k ia d á s, 1919. L ásd m ég ,,D a s G eh eim n is

(les G ebets“ K a is e r. M üchen, 1 9 1 9 . c. m ű v ét is.
13 B ő v e b b e n k ife jte tte m ez t a g o n d o la to t az idei b u d ap esti K á lv in -k o n feren cián ja n .
8-án a ref. th eo l. A kad ém ián „A falu si lelkigond ozás ú ja b b g y a k o rla ti m ó d szerei“ cím ű
elő ad ásom ban . Az i t t é r in te tt kérdésre v o n a tk o z ó ré sz le té t k iv o n a to sa n közölte Á g oston S.
a , , M ag v ető“ c. ju g o sz lá v ia i reform átu s egyházi la p 1 9 2 5 . évi első szám a vezércik k ek én t:
„ G y erm ek ek , n ő k , f é r f i a k “ cím m e l.
 70 Csikesz Séndor: A szektákról.

b en ten i fa lu n legaláb b ö tv e n -h a tv a n le lk e t. A falu m ég m a is tá v o l áll egészében

a te lje s k ereszty én ség tő l s Isten rő l és em berről v aló fog alm ában m axim u m az
ó testa m en tu m v ilá g á b a n él; az új testam en tu m le lk ié lete, bennsősége o tt fo rra­
d alo m -szám ba m egy és v a la m i m élységesen idegen a töm eg től a K risz tu sb a n v aló
m egigazulás. Isten n el szem ben a „ v a llá so s leszek, ha m egsegítesz!” k alm árfe l­
fog ás, v a g y is a v a llá so ssá g á b a n is az „A d sza-n esze” elve él. Az örök életrő l, h a lá l­
ról az a felfo gása, hogy od alen t m a jd nem fá j sem m i. L e g feljeb b v a la m i ködös Seól-
szerű tú lv ilá g o t b ír el. A tá rsa d alm i szem et-szem ért elv b ő l kiin d u lva a m aga
igaza m e lle tt a v égső k ig k ita r t, m in d en ekn él tö b b re becsü li az egészséget és a
v a g y o n t. É s i t t áll az a m eg á lla p ítás, hogy a le lk ip á sz to ro k a t is eszerin t b ír á ljá k
el. E z é r t v a n az, hogy igen so k esetb en a vagyon os lelk ip ászto r lesz a gyü lekezet­
n ek a v e z e tő je , a v agyon os p á sz to rt m indig tö b b nim busz veszi kö rü l, m in t a
szegényet. A h a ta lm i szó az, am i é rté k a szem ü kben . E z e k a k o lle k tív lélek főb b
m eg n y ilv án u lásai a m ag y ar refo rm átu s egyh ázb an . De m ég igen sok tu la jd o n sá g o t
leh etn e felsoroln i. A falu si em ber le e g y sz e rű sített é le te t él s így a m aga élveze­
te iv e l is k özeled ik egészen a term észeti em b er v e g e ta tív életéh ez. Az ev és, az iv ás,
az ünnepi ru h a, a gépies szórakozás (k á rty a ), a nem i é let a fő n á la . A k áro m k o ­
d ást nem íté lik el, a z t t a r t já k , hogy a lé lek a felg y ü lem lett feszü lt en ergiát csak
egy sistergő k á rom k o d ásb an tu d ja kiö n ten i. Ily en h ib a m ég a p arázn aság k ö n y ­
nyelm ű elin tézése. Így azu tán oly m élységek szélén, oly m ered ekek élén á ll e lő t­
tü n k a falu si k o lle k tív lélek , hogy em ber legyen az az ig ehird ető, ak i rést tud
tö rn i r a jt a . A k o lle k tív lé lek h ib á in a k összessége az egyk e a m aga titk o s és n y il­
vános b ű n eiv el. Ú ja b b a n fo g la lt té r t a kü lső fén yű zés, az ú rh atn ám ság. M ikor a
k ü lső t m ár elérte, hogy an y ag ilag is o tt áll, ahol ezelő tt a k özép osztály v o lt, akkor
a z t hiszi, hogy m ár a m ű v eltség b en is egy szinvonalon v a n v ele. E lő se g íti ezt a
falu életéb en az iskola im m el-ám m al v ég z ett v a llá s o k ta tá sa , am elyről lerí a kén y­
szer. A v a llá sta n ító leg tö b b ször egész k é jje l b o csá tk o z ik bele a lélekn élkü li s
v alláso s bennsőség h íjjá v a l v aló tech n ik ai m egoldásba. E h h ez jö n a leg tö b b h ely ü tt
csak m ag o ltató s szintén lélek n élk ü li kon firm ációi o k ta tá s. A zu tán lá tju k a falu si
ifjú sá g te lje s m agára h a g y a to tts á g á t. Még fel sem serdült s m ár le v an törölv e
róla az á rta tla n sá g h im pora. A z iskola u tá n m in d já rt a korcsm a k ö v etk ezik . A
h ázasság pedig telv e érd ek kel, ú rh atn ám ság, osztályönzés, haszonelvűség; egy­
h ázilag organ izálv a: így néz ki belü lről igen sok helyen a vallásszociológia leg­
cso d á lato sa b b , leg h a ta lm a sa b b szerve: a p resbitériu m , m elyen a kálvinizm usnak
c sa k a n ev ében ta lá lju k a n y o m át. S hány h elyen jö n m ég ennyi áto k h o z az alvó
k én yelem p a p ja s ily en k o r, am ikor a p ásztor alszik , it t is, o tt is apró p ásztortü zek
g y ú ln ak ki: a sz e k tá k lá n g ja i. I t t is, o tt is fello b b an a s ö té t v ig asztalan é jsz a k á ­
b a n egy kis tűz, ahol a h ív ek á h íta tta l m erü ln ek el egym ás beszédében.
*
S ö té tn e k lá tsz ik a kép! De ne fe le jts ü k , hogy a sze k ták leg tö b b ször o tl
ü tik fel fe jü k e t, hol a kép m ég sö téteb b ! Ők a sö tétb en foszforeszkáló fén y egy­
h ázu n k korhadozó, reh ült ágain ! É le tre kell galv an izáln i a m ég m eg nem tám ad t
részeket. A legelső dolog a p r o fila x is . Sohse szabad m egv árn i, m íg a b eteg ség m eg­
érkezik. Ja p á n b a n v a n egy n agyon logiku s, értelm es szokás, hogy ak k o r fizetik
az orv o st, h a nincs b eteg a háznál. N agyon egészséges szokás. A p ro filaxis m un­
k á já t m inél előbb el kell kezdeni. E g y híres orv osp rofesszort k érd ezett egy an ya:
„ h o g y an n ev eljem a három éves fia c s k á m a t? ” „N égy év v el e lk é se tt!” — v o lt a
fe le le t. — „H o g y a n védekezzem a szek ta ellen g yü lekezetem ben, m ely tizen ö t évi
o tt létem u tá n m o st ü ti fel a f e jé t ? ” — ír ja hozzám egy lelk észtársam . — „ T iz en ö t
év v el m e g k é s tü n k !” — v o lt a v álaszo m . P ro fila x is legyen az első gondunk a
b elép ésü nk p illa n a tá tó l kezdve! A legelső dolga legyen a le lk ip ászto rn ak össze­
szedni a m arad ék d a ra b o k a t elő d je m u n k á já b ó l, m egbecsülni az eddigi eredm é­
n y ek et, összeg yű jten i az előd je á lta l m eg érin tett le lk ek e t s ezekkel külön is fog­
Csikesz Sándor: A szektákról. 71

lalkozn i. P o n to san m eg kell tu d n ia, hogy m ely ik háznál van b ib lia, zso ltárk ö n y v
és nem szabad nyugodnia addig, am íg m in d en ü tt nincs és nem o lv assák . É s m in ­
den lelk ip á sz to rn a k v a n egy jó segéd lelkésze, h ű b a r á tja : a jó öreg Szikszay:
„ K e re s z ty é n T a n ítá s o k ” c. m űv e. T erjessz ü k m inél szélesebb körben . A kisebb
gy ü lek ezetek n él alk a lm a s védőeszköz a lelkész pásztori lá to g a tá sa . A gyü lekezetek
ta g ja iv a l v aló p á sz to ri b eszélg etés p ó to lh a tja , k iv á lt kicsi gyü lekezetekb en az
egy esü leti m u n k á t, de eg y ik n ek v a g y m ásik n ak fe ltétlen ü l meg k ell lennie. Az
egyesü leti m un ka n em csak szellem i, de te sti m u n kára is ad a lk a lm a t. A ta g o k a t
be kell á llíta n i a k tív , szem élyes, keresztyén i szo lg álatb a. É n ek k el, sz a v a la tta l
szerepel a v a llá so s estély ek en ; felügyel a rendre, m e g lá to g a tja a h ián y zót, m eghí­
v ó k a t hord szét, b ú to rd a ra b o k a t, fü g gön yt, t er ítő t k észít az egyesü let h a jlé k á n a k .
B eteg ek h ez v irá g o t, v a llá so s ira to k a t visz s n ek ik azt felo lv assa; házi iste n tisz ­
te le te k e t v ez et o tth o n stb . stb . M indezek m eg b ecsü lh etetlen se g ítő tá rsa i a le lk i-
p ásztor egyéni lelkig on d ozásán ak. A g yü lekezeti m u n kán ak k o ro n á ja a b ib liai
k ö r.14 H a m egkezd tü k a m u n k á t, v a g y azt m ár elődünk m egkezd te, sem m iért
a b b a ne h a g y ju k . In k á b b el se k ez d jü k a m u n k át, m in tsem ab b a h a g y ju k , m e rt
a fé lb e h a g y o tt b ib lia i k ör, ső t á lta lá b a n az a b b a h a g y o tt belm isszió: m elegágya
a sz e k tá n a k . A végsőkig ki k ell ta rta n u n k . A jó p ásztor ism eri a n y á ja t, ügyel
m inden b eván d orló idegenre. A sz ek ta a le g ritk á b b a n te rje d írásb ól v ag y nyom ­
t a to tt k ö n y v b ő l. L eg töb bször h allásb ó l fogam zik m eg és harapód zik to v á b b . S
ez term észetes is. M ert a N um inosum csa k élőszóval ad h ató to v á b b . A z írásb ól
csa k elm élyül és erősöd ik. A v on atok hom ályos összezsú folt h arm ad osztályú kupéi­
b an o tt ül, m in t pók , a szög letb en lesben a szek ta p réd ik áto ra. A g o n d o lato t nem
ő v e ti f e l ; eg y -k é t g y a n ú tla n kérd éssel segít Isten re, v a llá sra tereln i a szót s szín­
leli, hogy csak hozzászól ahhoz, a m it a m ásik m ond, m in th a csak a m ás gondo­
la t á t fe jte n é to v á b b . E zzel a jelen ség g el különben a k a to n a s á g nál is találk o zu n k ,
kü lönösen a h a rctéren , ahol az em b erek oda v o lta k á llítv a az élő Isten színe elé s
ahol a h it és bizod alom ép olyan szükséges m indennapi tá p lá lék v o lt, m in t a pró­
fu n t és a m enázsi. O roszország, a fogság, is kitű n ő t a la ja v o lt a sz e k tá n a k . Az
orosz nép k ö z ö tt lép ten-n yom on ta lá lk o zu n k k risztu si szelídségű férfia k k a l.
C sak a k á lv in ista egy h ázn ak v a n an n yi s z e k tá ja , m in t am en n yi v a n a p ravoszláv
egyh ázn ak, az orosz b iro d a lo m n a k .15 N agyon so k an jö t t e k haza bennső elm élyü ­
lésre, m ysticizm u sra v aló h a jlan d ó ság g al. Igaz, hogy az ellenkezőre is töm érd ek
példa v a n . A m eg sz á llá s és m en ek ü lés, a k is á n tá n t ellenséges fö ld b irto k p o litik á ja , az
a m erik ai dollár óriási v ásárló e re je s o k a k a t m o z d íto tt el o tth o n u k b ó l, A m e r ik á b ó l
s té rte k m ind ide e szegény cso n k a ország ba. T ö b b m in t 16 ilyen szektáriu s család ­
dal ta lá lk o z ta m , k ik új o tth o n t keresn i, fö ld et v ásároln i jö t t e k s term észetesen
első dolguk v o lt h ird etn i ta n a ik a t. N ag y ban m eg k ö n n y íti a szek ta te rje d é sé t az
u tazó p r é d ik á to r , ki m essziről jő v e , kev és ideig m arad v a felelő tlen ü l h ird eth eti
életig a z sá g a it. S eg yh ázu n k n ak nincs hasonló m ozgékony szerve, k it n yom ába
k ü ld h etn én k és így a b a jt m ég jó k o r o rv o so lh atn ók. A ,,B r it t és K ü lfö ld i B ib l i a ­
t á r s u la tn a k ” s a ,,L o n d o n i tra k tá tu s t á r s u la tn a k ” is h ib á ja , hogy k o lp o rtő rjeit nem
v á lo g a tta m eg, elő sz ere te ttel a lk a lm a z o tt b a p tis tá k a t, m eth o d istá k a t, k ik az
addig népünk e lő tt ism eretlen s z e k tá k a t e lp lá n tá ltá k . De a mi h ib án k , hogy nem
á llíto ttu n k h e ly e ttü k m á so k a t. A m erre m en t a ko lp o rtő r, m in d en ü tt k e le tk e z e tt
egy-egy kis szek tagó cp on t, egy-eg y közp on ti fek ély , am ely e tte a m i a v u lt egyházi
életü n k et. A kolp o rtő rö k ú tja és m egszokott pihenő helyei nyom án m eg leh etn e
szerkeszten i hazánk sz e k ta térk é p ét.
14 A b ib lia i-k ö r m u n k á já v a l részletesen fo g la lk o z ik D. W u rster P á l tü b in g a i p rofessor
,,D ie B ib e lstu n d e , Ih re G e sch ich te, A ufgäbe und p ra k tisch e G e sta ltu n g , m it A n leitu n g fü r die
P r a x is “ c. m űve. S tu ttg a r t, 1 9 1 2 . M agyarul dr. V ass V in ce p áp ai th eo l. p ro fe ss o r: „ Ú t ­
m u tató b ib lia k ö r ö k v ezetésére“ , P á p a , 1 9 2 4 . c. kis m ű ve, m ely a h azai v o n a tk o z ó so k a t is
felö leli, a já n lh a tó .
15 V. ö. dr. G eh rin g I. „ D ie S ekten d er ru s sis c h en K ir c h e , n a ch Ihrem U rsp runge u.
inneren Z usam m enha nge d a rg e ste llt.“ R ic h te r . L eip zig , 1 8 9 8 .
 72 Csikesz Sándor: A szektákról.

V édekezni azon b an csa k úgy leh et, hogy meg kell m ondani h ív ein k­
n e k : h arc v a n és h arc készül. Igeh ird etésü n k terjesz k ed jen k i. a szek ták
kérd éseire is. A h ív ein k ne akk or h a lljá k m eg először a té v ta n o k a t, am ikor pl.
sz o m b a to s-a d v en tista m o n d ja n ek ik , hogy a szo m b at ünnepét önkényesen v á lto z ­
t a tt á k á t v a sá rn a p ra . H ív ein k ne a b a p tistá k tó l h a lljá k m eg először, hogy a k e ­
resztelés v íz b em erítést je le n t és m i m égsem m erítü n k v ízb e. É s ne m illen istá k tó l
h a lljá k m eg először, hogy K risz tu sn a k még egyszer vissza kell jö n n ie . S ne az
A d v en tista sz á já b ó l h a llja m eg, hogy a b ib lia a K risztu s e ljö v e te lé t m egelőző
időről úgy szól, hogy lesznek m ég n agyon inséges napok is. E z e k e t az ig é k et a
leg k o m o ly ab b an , a legvilágosabb o k fe jté sse l és a leg h a tá ro z o tta b b b izon yosság­
gal k ell hird etn i.
D e n em csak a g y ü lek ezetet kell védelm ezni, hanem m ag u n k at is. A leg­
n agy ob b p ro filax is a szigorú ön v izsg álat és a lelk iism eretes készü let. A rchim edes
m o n d o tta : A dj egy p o n to t és onnan kim ozdítom a v ilág o t sa rk aib ó l. M indegyik
sz ek ta egy ily en p o n to t keres és v á r, am elyről k im o z d íth a tja helyéből a gyü leke­
z etet. Az archim ed esi p o n t leg tö b b ször a pap szem élye. B iz o n y ság tev ő k re van
h á t szükség és nem szózsonglőrökre. R ég i kegyes m on d ás, hogy a pap élete az
eg y etlen b ib lia , a m ely et m ég olvas a v ilág . „ V ita clerici e st ev an gelium populi!”
A k o lle k tív lélek a pap ban lá t ja a v a llá s t. E lő n y e ennek az, hogy a pap élete egy
oly an b ib liá t ad, m ely et a g yü lekezetben m ind en kin ek el kell olvasnia; de nagy
h á trá n y a az, hogy sa jtó h ib á n a k nem szabad b enne lennie. P a ssz á t és an tip asszát
szelek hozzák tá v o li v ilág részek felh ő it, m elyek trop iku s v ilág részek páráiból
g y ű ltek egybe és so k -so k ezer k ilo m étern y i út u tá n it t z ú d ítjá k a h ázak ra a felhő-
sz a k a d á st. A sz ek ta is tá v o li v ilág részek ről hozza ide szellem i á ra m la ta i felhősza­
k a d á sá t. B ecsu ro g a tető d ? N em a v ih a r a h ib ás. N em a felhő az oka, hogy n y a ­
k a d b a csorog a v ízár, hanem a gon d atlan ságod , m ellyel a h ajlék o d ro m lá sá t néz­
ted . Igyekezni kell a m agad lelk i é le té t tisztán , egészségesen ta rta n i. A szervezet
h a jla m o ssá g a , gyengesége a b acillu so k m elegágya. E r ő te lje s , nevelő tényező a
h itte l és buzgósággal g y ak o ro lt im ád kozás. N incs kom oly lelkip ásztor, ak i nem
k öszön het v a la m it a sz e k tá n a k . A leg tö b b n ek m ély ü lt a h ite! Még a leg felü lete­
sebb is k a p o tt, ha m ást nem , azt, hogy g azd agod ott a szó tára egy p ár átkozódó
k ifejezéssel.
A z im ádkozás m ellett a b ib lia tan u lm án y ozása a legfon to sab b a sze k tá k ellen.
A b ib liá b ó l kü lönösen m é ly e n já ró a n , alap osan kell m egism erni a z o k a t a h ely ek et,
m elyek a szek táriu s le lk ié let k iép ítésére a lk a lm a sa k , pl. Mózes I. kön y v e a m aga
tö rv é n y v a llá sá v a l, D ániel k ö n y v e, a Je le n é se k k ö n y v e, M áté ev an géliu m a, a szi­
n op tik u s ap ok alyp sis. N em szabad olyan m ag y ar k á lv in ista lelkészn ek lenni, aki
ezekkel a k ö n y v ek k el s á lta lá b a n az egész írá ssa l m élységesen, b eh ató an meg ne
ism erked n ék. A sz e k tá k ellen a lelk ip ászto r m ár előre beszerezheti a z o k a t a kor-
tö rté n e ti tá b lá k a t, kü lföld i és h azai rö p ira to k a t, m elyek ig a z o ljá k egyháza igaz­
sá g á t. Ism ern ie kell a m odern v a llá slé le k ta n eredm ényeit. Tanu lm ányozni kell az
egyház és d og m atörtén elm et. A sz ek ták év század on kint v isszatérő hideglelései
és lázai az egyh ázn ak. T an u lm án y ozn i kell az ú ja b b k o ri rev iv al-o k tö rté n e té t,
kü lönösen az 1904-b en W alesben k ele tk e z e tt ébredési m ozgalm at, m ely höm ­
pölygő h u llá m a it ide is elh o z ta .16
S o k , n agyon sok tanu lm án yozn i és e ls a já títa n i való ism eret v árak o zik a

16 E z e k k im e rítő le írá s á t L i c . B r u c k n e r A. a d ja : ,,E rw eck u n g sb ew eg u n g en . Ihre

G esch ich te u. ihre F ru c h t fü r die c h ristlich e K irc h e . R a u h es H aus k ia d á sa . H a m b u rg , 1 9 0 9 .
A b ib lia kom oly ta n u lm á n y o z á sá t a sz e k tá k kérd ésével k a p c so la tb a n róm ai k a th . írók is
szükségesnek ta r t já k . „ I c h g lau b e, das w ort jen es k a th olischen Professors der E x e g e s e g ilt
au ch heute n o ch , das er seinen T heologen zu rief: „ I h r m ü sst p ro te s ta n tis ch werden! “ közli
s e x e g e tik a i m ű vek ta n u lm á n y o z á sá t m elegen a já n lja K is tn e r K . freiburgi plébános „ U nsere
Seelsorge und die S e k te n “ cím ű értek ezéséb en . (9 7 — 98 la p . M eg jelen t a 2 -ik je g y z e tb e n m á r
e m líte tt A llgeier sz erk esz te tte m ű b en .)
Csikesz Sándor: A szektákról. 73

hű p ászto rra. M érnök, orv os, ü gyvéd , bíró, tan ár, nem élhet m eg an élkü l,
hogy a sz a k m á ja tu d o m án y ág aiv al, u ja b b eredm ényeivel m eg ne ism erk ed jék .
A le lk ip á sz to rn a k is h alad n ia kell a theologiai tudom ány fejlő d ésé v el. N em győz­
zük elégszer hangsúlyozni, hogy az a lelkész, a k i elh a n y a g o lja a theologiai kép ­
zést, az m ár m aga is szek táriu s. A sz ek ta a k ép z e tt p ap i-em ber ta g ad ása, ő pedig
nem egyéb, m in t egy b e m u ta to tt péld ány. A h arm on iku san k ép z ett keresztyén
szem élyiség n em csak élete b ib liá já v a l, de a szószékről is, p ásztori lá to g a tá sk o r
is eredm ényesen h ird eti az i g é t ! D e ügyelni kell arra is, hogy igehirdetésü nk
b izo n y sá g tétel legyen. Soha ne hangozzék a jk a d ró l sem m i, am i nem a szívedből
szűrve jő . N em szó n o k lati sty lu sg y a k o rla to k ra v a n szükség, hanem bizon yság-
té te lre . H a m eg fig y eljü k az őskeresztyénség é le té t, lá tju k , hogy az ap ostolok
m agu k sem v o lta k nagy szónokok. H ol á llo tta k ők h om iletikai dolgokban a k ár­
c s a k egy u to lsó szo fistáv al szem ben is. De a b izon yságtev és dolgában m ég m ek­
k o ra ú ta t kell m egten n ü n k, m íg n yom u kba érh etü n k .
*
H a m inden p ro filax is ellenére is b ecsú szik a sze k ta, ak k o r kezdődik a
m ásik m u n k a , a lo k a liz á lá s . Senk i ne v egye a fe jé b e , hogy egy szek táriu s prédi­
k á to r t m eg térítsen . E z h iába v aló h aszo n talan gon d olat. A v a llá slé le k ta n ta n ú ­
sága szerin t hit d olgában v aló v ita tk o z á ssa l a h a llg a tó k n agyon kis részét lehet
m eggyőzni. A m ásik v ita tk o z ó t soha! De ha b e ü tö tt a b a j, k ötelesség a zt e l­
szigeteln i és pedig úgy, hogy a p ásztor egész ere jé v e l á lljo n a veszedelem elé.
Ő legyen a szigetelő lem ez a g yü lek ezet és szek ta k ö z ö tt. V éd je a n y á já t m ellé­
v el, h a kell!
J ó k a i egy regény ében ír egy m érn ökrő l, k i m ikor lá tta , hogy a m egárad t
T iszán a g á t á tsz a k a d , á t a k a r tö rn i r a jt a az árv íz, a k k o r a m aga te sté v e l á llt
a h asad ék b a s v éd te azt addig, am íg em berek nem jö tte k segítségü l. M ikor én
egy gy ü lekezetbe k erü ltem , a b b a n az egyházközségben nazarénus gyü lekezetet
ta lá lta m . N azarénus v o lt tö b b , m int 3 0 lé lek s m o st m indössze kilen cen v an n ak
a m eg v én h ed ettek és m eg cso n to so d o tta k . A m iko r od akerü ltem , fölk erestem ők et.
M agam hoz h ív a tta m . B ib liá t ren d eltem n ekik , v a llá so s k alen d áriu m o t, am iben
v o lt olvasni v aló . Ily en k o r azu tán v o lt a lk alm am v elü k beszélni. Célom az v o lt,
hogy ők ne érin tk ezh essen ek híveim közül sen k iv el, de én b árm ik o r érin tk ez­
hessem v elü k . S ő t, elm en tem össz ejö v etelü k re is. Ó riási szelídítő h a tá ssa l v o lt
r e á ju k , m ikor m in t Im re k irá ly a v esszővel öccse tá b o rá b a , én is feg y v er n élkü l,
ellenséges szánd ék nélkü l h ely et fo g la lta m egyik pa don. Ig eh ird ető jü k , egy öreg
földm ű ves b á c s i17 épen azon fá ra d o z o tt, hogy m eg fejtse az irgalm as szam aritán u s

17 É le ttö rté n e te a ty p ik u s sz ek tá riu s é lete. S a já t elbeszélése és m á so k tan ú sá g a

s z e rin t g yerm ekkoráb an buzgó és vallásos v o lt. L elk ip á sz to ra egy n y á ri v a sá rn a p d élután
k o n firm áció i órán m egragad óan b eszélt a v a sá rn a p szen tségéről: ne tég y a k k o r sem m i
d o lg o t ! K ö zb en h irte le n s ö té t v ih a rfelh ő tá m a d t, a lelk ész b árson y os selyem fűve m eg­
sz á ra d v a , renden fe k ü d t a k e rtv é g i ré te n . A ta n ítá s t m e g sz a k ítv a , a pap p a ra n csá ra v illá ra ,
gereb lyére k a p o tt a konfirm and us sereg s e g y -k e ttő re b o g ly á k b a g y ű jtö tte a drága p a rra g ­
sz é n á t. A lelkész bold ogan fe k ü d t le a v ih a r u tá n , m in t a k in e k jó renden v an a sz én á ja ! !
A b bó l a k onfirm and u s sereg b ől 2 0 évvel később h a ta n le tt e k n azarén u ssá. I gy leh et le­
rom bolni egy ó r a cselek ed etév el egy év tized b e s z é d é t! M in t if jú , k o rcsm ai verekedés m ia tt
b ö rtö n b e k e rü lt s o t t ism e rt m eg egy szelíd la k a to s le g é n y t, k it nazarén u s v o lta m ia tt
z á rta k od a. E n n e k m e g v a llo tta élete n ag y t i t k á t : m ik én t lo p ta el a vele e g y ü ttla k ó nős
b á ty ja n égy e la d o tt ök rének az á r á t s in té z te ú gy, hogy a gyanú m á s o k a t te rh e lje n . A pénzt
eld u g ta és fo rin to n k é n t k ö ltö tte el. A n azarén u s la k a to s in te tte , hogy k iszab ad u lása u tán
azo n n al v a llja be t e t t é t , de ő nem m e rte . C sak, m ik o r az eddig szorg alm as, d erék, b á ty ja a
veszteség fö lö tti b ú b á n a tá b a n b ú sk o m o r, részeges és b ete g l e t t és n a g y á tk o k k ö z ö tt m eg­
h a lt, a k k o r re n d ü lt m eg ig a z á n , hogy ő is m á s t csele k ed e tt és m á st m ond s z á já v a l. E g y
új ta lá lk o z á s egy n azarén u ssal dön t ő h a tá sú v o lt. F e lje le n te tte m a g á t, de a b ű n te tt m á r
e lé v ü lt. E rre összes örök részét b á ty ja csa lá d já ra ír a t t a , az ig a z , hogy h o ltig v a ló h aszon ­
é lv ez e te t k ö tö tt ki m ag án ak . — M eg k eresztelk ed ett és szorgalm asan kezdte h ird etn i az ú j
h it ig a z sá g a it egy idősebb tá rs á v a l e g y ü tt. A k ép zett pap szükséges v o ltá t ta g a d ta
 74 Csikesz Sándor: A szektákról.

p éld á z a tá t és o d a á llítsa a h ív ek elé, hogy lám , a k i észrev ette, az elk erü lte s ezt a
szív telen ség et pap k ö v e tte el. Végig k e lle tt h allgatn om beszéd ét, ezután én is
k értem a szólásra engedelm et. M egm ondtam , hogy a hangsúly azon v an , hogy
a ra b ló k " o tth a g y já k fé lh o lta n ” . F élh o ltn a k nevezzük azt, ak i külsőleg úgy néz
ki, m in t a h a lo tt, c sa k ha szívére h a jiu n k , h a llju k a csendes d ob ogását. A pap
te h á t a z t h ih e tte , hogy h a lo tt. A z t lá tta , hogy nem roko n a, hanem egy idegen.
A szen tírásb ól k ik erestem a Mózes h arm ad ik k ö n y v éb ő l18 azt a részt, am ely szól
a papról és h o ltte strő l és k ife jte tte m e lő ttü k , hogy nem azért k erü lte ki a pap
a h o ltte s te t, m ert n em szív elte, hanem a z ért m ert m uszáj v o l t ; o tt ben ne v a n ,
hogy pap ne érin tsen h a lo tta t. A z Ú r Jé z u s ezzel csak a zt a k a rta példázni, hogy
ne a tö rv én y b ő l keresd , hogy ki a te feleb a rá to d , hanem a szíved n agyobb p aran cs
leg yen , m in t a tö rv én y . A g y ü lek ezetn ek jo b b a n te tsz e tt az én igehirdetésem ,
m in t Já n o s b á csié, pedig nagy tisz te le tn e k ö rv en d ett az egész vidéken és m esszi­
ről e ljö tte k a ta n á c s á t m egh allgatn i. A köv etkező v asárn ap on k e ttő , aki még
n em b a p tiz á lt, de o d a já rt k ö z é jü k , e ljö t t a tem p lo m ba és nem is szak ad t el tö b b et.
Meg kell ére z tetn i, hogy egészen m ás a tu d om án yo san k ép zett, de im ádságos
h itte l fö lk ész ü lt, a m agasabbren d ű ch a riz m á v a l biró lélek igehirdetése, a k i a m aga
alap os tu d á sá b ó l szerzi a fo rm á t és a szintén m élységes, im ádkozó h itéb ő l az erő t,
m in t a sz e k ta p ré d ik á to rá n a k olyan kap ásb ó l v aló ta n ítá s a és a te x tu sb a való
b elem ag y arázása.
*

De n em csak az igehird etés fo n to s, gondot kell fo rd ítan i az én ekekre is.

N em á llo k azok p á r tjá r a , a k ik a z t á llítjá k , hogy a k á lv in ista iste n tiszte leten csak
zso ltá ro k én ek elh ető k , m ert ezek Isten ig éjén ek a lk o tó ré sz e i; hiszen ak k o r a zo k at
nem verses fo rd ítá sb a n , hanem szószerinti szöveggel, v ag y eredeti h éber szöveggel
kellene énekeln i, m ert az ered eti szöveg az Isten ig é je. A z én ek m inél kev ésb b é
legyen száraz, litu rg ik u s form a és m inél elev en ebb ől s a rja d jo n k i belőle a lélek.
M ikor a kem sei kis fa tem p lo m o t b o n to ttá k , egy öreg p resbiter írt egy kis kön n yekig
m egható v e rse t, am it o tt én ek e ltü n k .19 Szem nem m arad t szárazo n . E z az új ének
v a rá z sa . K i k ell v en ni a sz e k tá k m éreg fogát, e legnagyobb erősséget, az új én eket.
Még h a az igazi tősg y ö keres k á lv in ista em ber h all is ily en ú j én ek et, az egészen
m e g h a tja , m ag áv al ra g a d ja . É n ek esk ö n y v ü n k re fo rm já n á l rop p an t fé lte k az új
én ek ek tő l a z t gondolva, hogy sok új én ek, új d allam nehézzé teszi az é letb elép tetést,
lám a régi én ek eskön yv é letb elép tetése is m ily nehéz v o lt 1804-b en . N e fe le jtsü k
azon b an el, hogy az akk ori én ek eskön yv tem érd ek régi kedves d allam ot e lv e tt
s alig a d o tt h ely e tte ú ja t. Ú j énekei m ind zso ltárd allam ra szó ltak. Ism erek gyü leke­
z etek et, ahol h a lo tti én ekek 9 0 — 100 év ó ta m en n ek á t sz á jró l-sz á jra , nem zedékről-

E g y sz er m e g tu d ta tő le m , hogy a b ib lia ered eti n y elv e h éber és görög. Á lta la k ik e re s e tt része­

k e t k e lle tt e red e tib ő l lefo rd íta n o m . E z a k örü lm én y , hogy ő csa k a fo rd ítá s N ébó-hegyéről
te k in th e t be az ered e ti szöveg szép ségeinek ig ére tfö ld é b e , szörnyen b á n to tta . E g y este hoz­
zám jö t t s ig é rt, a m it csa k k é rek , csa k ta n íts a m én m eg le g a lá b b görögre, m e rt ő az e re d e tit
a k a r ja o lv a sn i. K ife jte tte m e lő tte , hogy ahhoz n e k i, az öreg p a ra sz te m b ern ek , 7 — 8 évre
v o ln a k ita r tó ta n u lá ssa l szüksége s a k k o r, ha e z t m eg ten n é, m ár m aga is „ k é p z e tt“ n a z a ­
rénus pap len n e , m e rt én is csak a n n y iv a l vag y o k tö b b b á rm e ly ik h ívem nél , hogy a b ib liá t
ered etib en olvasom s a b ib liá ra és eg y h ázra v o n a tk o z ó ism e re te k e t m egszereztem . — Az
én N ikodém usom szom orúan tá v o z o tt, de a p a p o k a t tö b b e t nem szid ta .
18 L e v ictic u s 2 1 : 1 —4. S z erin tem e z t a h e ly e t fe lté tle n ü l egybe k ell v etn ie a tu d o ­
m ány o s exeg esisn ek is a L u k á cs X : 3 0 — 3 7 . verssel. Jé z u s a z t a k a r ta m e g értetn i a tö rv é n y ­
tu d ó v al: hogy ne a tö rv é n y tő l kérdezd ki a fe le b a rá to d , hanem a szív ed től. Ime a tö rv én y
a p ap n ak is k ö n y ö rű let h e ly e tt sz ív te len sé g et p a ra n cso l, hogy egy m ásik fo n tos érdek: a
papi sz o lg á la t tis z tá n , m eg fertő zésnélk ü li elvégzése, az á ld o z a to k b em u ta tá sa z a v a rta la n u l
tö rté n h essé k . A k i csa k az ír o tt tö rv é n y t t a r t ja m eg, nem m ind ig le h e t fe le b a rá t, de a k i a
szívére h a llg a t, m in d ig le h e t a z , m égha eg y éb k én t hiányos is a „ tö rv é n y tis z te le te “ , m in t a
sa m a ritá n u sé !
19 L . „ A k e m s e i ta lp a s te m p lo m “ c . cik k e t a „ P r o t. Á rv a h á z i N a p t á r “ 1914. é v f.
4 8 — 50. la p ja in .
 Csikesz Sándor: A Szektákról. 75

nem zedékre. Az én ekb en m inden áron ú jn a k h a jh á sz á sa nem á r t a n n y it, m in t a

sokszor m egu nt régihez való csök ön yös ragaszkodás. M inden 8 — 10 esztendőben
csa to lh a t z sin atu n k egy pár szép én ek et az én ekeskön yv h öz s a zt kis pár oldalas
fü zetk éb en k ia d v a , m ind enki b e le te h e ti z so ltárk ö n y v éb e. A z új ének a szek ta
elleni védekezés leg h atáso sab b eszköze. A lokalizálásh oz ta rto z ik a szeretet
közösségének fejlesz tése is. P ró b á lju k m eg a m agu nk gyü lekezetében ezt a te s t­
v ériség et m egh on osítan i. So k gy ü lekezetn ek bűne az egyke, m ely v o lta k ép en
in tézm én y ezett család i önzés. Az egykerendszer súlyosan b o sszú lja m eg m agát,
kü lönösen, ha töb b generáción á t fo ly ta tó d ik . So k gyü lekezet v a n , ahol úgy­
szólván kiv eszn ek azok, a k ik n e k te stv é rü k v a n . G enerációk n őnek fe l, m elyek
nem ism erik a te stv é ri sz e re te te t. A z ily e lh a g y a to tt le lk ek a szek tá b a n te s t­
v érekre ta lá ln a k , a k ik n e k e lm o n d h a tjá k b a ju k a t és ahol m eg h a llg a tjá k őket.
L eg y ü n k m i ez az igazi te stv é r, aki őszintén szereti ő k et és é rtü k a lá z a to sa n m un­
kálk od ik .
M inden sz ek tá n á l v a n egy fogózkodó p on tu n k, a K risz tu s szem élyisége.
E z olyan titk o s benső szö vetség esü n k, m ellyel m inden szív v á rá t m eg h ó d íth a tju k .
M indig akad a szek táriu so k k ö z ö tt eg y -k é t olyan lélek, ak i m ég nincs egészen
benn a sz ek ta eszm evilágában . E z e k e t egy b izon yságtev ő n y ila tk o z a t s az Ú r
Jé z u s egy-egy frap p án su l m e g v á la sz to tt ig é je m indig v issz a té ríth e ti. Csak nem
szabad a v ilág i tö rv én y re ap ellálni. A ddig, am íg profán, ső t erkö lcstelen céllal
b á rk i ö sszejö h et, nincs jo g u n k a sz e k tá k ö ssz ejö v eteleit rendőrileg b e tilta n i.
Ö rökre e lté v e s z te tte fe la d a tá t az a lelkip ásztor, aki csendőrszurony, szolgabíró,
h á z k u ta tá s, tolo n co lás stb . eszközeit a k a r ja alk alm azn i. H a az állam igény be­
veszi az állam ellen es sz e k tá k n á l ezt a fe g y v e rt, ám legyen. De se a fe lje le n té s,
se az irá n y ítá s ne légyen tu d tu n k k a l és beleegyezésü n kkel. S ő t, ha a lelkip ásztor
ily en k o r közbelép s pár n api h a la d ék o t v ag y e n y h íté st eszközöl ki, nagy b iz a lm a t
és m eg b ecsü lést v á lth a t k i s ezzel egyengeti a v isszatérés ú t já t , m ásfelől nem
enged a szek táso k b ó l m á rtír o k a t csin áln i s így m ég jo b b a n h ód ítan i. Á b rah ám is
k ö n y ö rg ö tt So d om áért. F ö ld i feg y v erek k el ne v itéz k ed jü n k . E rre nin cs szükség,
de k ü lön b en is n ekü nk nem ilyen eszközökkel kell dolgozni, hanem keresztyén
h a rc o t kell m egvívn i k ereszty én eszközökkel. A ddig, am íg a szekta a róm ai k a th .,
lu th erán u s, g örö g k eleti eg y h ázat b á n to tta , addig boldogok v o lta k az em berek,
hogy hiszen az m in k et nem b á n t. P ed ig régi b ö lcs m ondás: csa k a bolond örül,
h a a szom széd ja háza ég. B á rh o l a v id éken hallod a h ír é t v alam ily en szekta
m ű köd ésének, serk en tsen éberebb m u n k á r a : ,,iam proxim us a r d e t . . . ”
J ó te h á t előre véd ekezn ü nk és küzdenünk.
*
A p ro filo xisb a n is, de m ég in k á b b a szek ta terjed é se lo k alizálásáb an néz­
zen a lelk ip ászto r m egbízh ató segéderők u tá n . M egbízható értesü lé sek e t szerezzen,
az illető család v ag y csa lá d ta g e lő tt kedves, v ag y b efoly ással biró egyh áztag á lta l
kerestesse fel az in gad ozókat. T a lp ra e se tt, fürge észjárású , jó ra v a ló , öregebb
em b erek et beszélg etések ben o k tasson ki frap p án s kérdésekre, ügyes feleletek re,
rip o szto k ra. N agyon jó h a tá sú az ily en laiku s polem iku sok eleven gu erilla-h arca.
H a a lelk ip á sz to r szem élye a b o trá n k o z á s kö v e, v o n u ljo n vissza és h ív jo n k i­
v áló b b tá rsa i közül v a la k it pár h eti m issziói m u n kára. H a az illető lelkip ásztorb an
nincs an n y i ö n k ritik a és önm egalázás, ak k o r in téz k ed jé k az egyházi felsőbbség.
L e h e t cserélni is h ely e ttes lelkészi m inőségben pár hón ap ra, m íg a szek ta első láz­
roh am a csillap u ln i kezd. N agyon helyes v o ln a k erü leti belm issziói lelkészeket
b e á llíta n i s ő k e t ez irá n y b a n szakszerűen k io k ta tn i, kiképezni s a v e sz é ly e z te te tt
gyü lek ezetbe pár h ónapra leküld eni s az illető gyü lekezet lelk észét pedig addig
m ás, ta lá n a d m in isz tra tiv m unkakörbe, „ in te rn á ln i” s m inden eszközzel oda­
h a tn i, hogy a szem élyében re jlő okok kellő ev an gelium i h atáso k a la tt elsim u ljan ak .
76 Csikesz Sándor: A szektákról.

A m ik e t eddig elm o n d o ttu n k , az mind a szek ta ellen v aló h arc. O lyan feg y ­
v erek ezek, m ely ek m inden szek ta ellen fo rg a th a tó k . E zen k ív ü l jö n a sze k ták n ak
egyéni kezelése. D e v igy ázzu n k , hogy igét igével v e rjü n k vissza. A m egkísértéskor
így t e t t Jé z u s is a S á tá n n a l. A m ik or e ljö n egy szo m b a to s-a d v en tista és a zt m o n d ja,
hogy ne ü n n ep e ljétek a v a sá rn a p o t, hanem a szo m b ato t kell m egünnepelni, akkor
kön n yű v o ln a a z t m ond ani, hogy hiszen mi úgysem ü n n ep eljü k m eg a v a sárn ap o t,
m ert hiszen v á sá ro k ek k o r v a n n a k so k h e ly ü tt, m áshol dolgoznak, ü zletek dél­
e lő tt n y itv a v a n n a k , k o rcsm á k telv e stb . De az öngúny nem használ sem m it. Nem
ezt k ell ten n ü n k , hanem m eg kell győznü nk ő t, hogy ezek csa k m ásodlagos kér­
d ések. N em az a fo n to s, hogy p o n t a sz o m b ato t ü n n ep e ljü k m eg, h an em , hogy a
h eted ik n a p o t. Még erősebb k ifejez éssel élh etn én k , m on d ván, hogy te ssé k körül
m etélk ed n i és a k k o r elhiszem , hogy szom bat v a n .
A n azarén u sn ak , a k in ek egyik le g fo n to sab b elve, hogy feg y v ert ne fo g jo n
és ne e sk ü d jé k , m egm agyarázzu k a z t, hogy mi a feg y v er. A feg y v er Jé z u s K risztu s
k o rá b a n a m eztelen szab ly a v o lt, ez régen id e jé t m ú lt dolog, á tv á lto z o tt p u skáv á,
g ép feg yv erré, gázzá és töm érd ek m ás a la k k á . V an n ak id ők, am iko r a fe g y v e rt
m eg kell rag ad n i, hogy v éd ekezzü n k, am iko r a reán k b íz o tt legszen tebb érdeke­
k et, elv e k et kell m egvédeni. Az a d v e n tistá k k a l szem ben, a k ik azt á llít já k , hogy
K risz tu s v issza jö n , v a n egy nagy szö vetségesü n k: az á lta lu k k itű z ö tt d átu m :
az idő! A m essze 5 0 —6 0 évvel ez u tán ra b eíg ért d átu m n ak nincs von zóereje.
C sak a n agyon k özelin ek. E z pedig h am ar n ev etségessé v á lik , m ert eljö n a d átum
és m arad m inden a rég iben. A ki végig te k in ti a v alláso s m isztik a tö rté n e té t, o tt
t a lá lja a legk om oly abb gondolkozó em b erek et, a k ik v á r já k , hogy K risz tu s v issza­
jö n .20 T e h á t n em m a g á t a t é t e l t : a K risz tu s v iss z a jö v e te lé t szabad tám ad n u n k ,
h an em csak a K risz tu s tila lm a ellenére b eíg ért d á tu m o t.21 V igy ázn u n k k ell, m ert a
túlságos sok d isp u táv al n ag y ra n ö v e ljü k a sze k tap réd ik áto ro k szarv át. P ró b á lju n k
k ü lön -k ü lön beszélni az egyes elsz a k ad ó k k al. De i t t is legyü n k készen a 9 9 % -o s
sik ertelen ség re. H iszen áll a v a llá slé le k ta n igazsága: a k ik n e k a le lk é t a szek ták
m ég nem te líte tté k a m agu k tév es eszm éivel, a zo k at m ég m eg m en th etjü k ; de
ha m ár v a la k i a m aga se jte lm es v ilá g á b a n k ié p íte tte , a m aga tu d a tá b a n alásü ­
ly e sz te tte ezek et az eszm éket, azokon m ár nem se g íth etü n k . De ez a té te l áll a
m i ja v u n k r a is. A sz e k tá k is csa k a z o k a t h ó d íth a tjá k el tő lü n k , ak ik n e k le lk é t
mi m ég n em te líte ttü k m eg a k álv inizm u s életfo rm áló e re jé v e l. M ert ha m ár v ala k i
a m aga bennső v ilá g á b a n k ié p íte tte a k á lv in i keresztyén szem élyiséget, azon m eg­
tö rik a sz e k tá k m inden h a ta lm a . A R u ssel-izm u s te rje d é sé t n ag y b an elő seg ítette
az, hogy év tized ek kel előre b em o n d o tt d átu m u k: az 1914-ik esztendőben tén yleg
ren d k ív ü li d olg ok at h o z o tt. E lő se g ítik az ú jsá g o k á lta l részletességgel le írt ú ja b b
föld ren gések , to rn ád ó k , cy k lo n o k stb . hírei; az abnorm is id ő já rá s, az elto ló d o tt
té l, az inség stb . De v ég telen gyenge p o n tju k b ib liam ag y arázó m ó d ju k m esterk élt
m ó d ja , a b ű n tu d a tn a k m inden em b er á lta l m e g tap asztalh ató ereje s a folyó évre
b eíg ért v ilá g vége d átu m kom ikus közelsége. E l leh etü n k készülve, hogy az év
v égével új d á tu m o t fo g n ak k itű zn i, de ennek h itelrem éltó sá g á t n agyon könnyű
lesz m egingatn i.
M inden a szek ta ellen küzdő lelk ip ászto rn ak egy lap ra ki kell írnia az
ev an g éliu m n ak azt a je le n e té t, hogy Já n o s égő h év vel, fölháb orod va m on d ja az
ú rn ak , hogy : „M ester, lá ttu n k v a la k it, a k i a te neved ben örd ögöket űz: és e ltiltó k
ó t, m ivelhogy nem m iv elü n k k ö v e t” . É s m onda néki Jé z u s : „N e tilts á to k el: m ert,
aki n in cs ellen ü n k, m elle ttü n k v a n ! ” .22
H a g y ju k te h á t a sz e k tá t addig, am íg nem ü tk ö zik bele az ala p v ető keresz­

20 E rrő l a kérd ésről m inden egyoldalúsága m e lle tt is elég jó tá jé k o z ta tá s t n y ú jt

m agyaru l: L u k á c s y Im re: , , K ris z tu s v issz a jö v etele, R e in k a r n á c ió “ cím ű m űve.
21 M árk e v . 1 3 : 2 1 . és 3 2 — 3 3 . v.
22 L u k á cs 9 : 4 9 - 5 0 . v. M árk 9 : 3 8 - 4 0 . v.
 Csikesz Sándor: A szektákról. 77

ty én ig azságokb a, am íg m eg tud n em esíten i egy pár le lk et. H án y olyan em ber

v a n , akiről lep erg ett a m i ig ehird etésü n k, a szek ta pedig tisztességes, jó zan életű
em b ert fa ra g o tt b elő le. A sz ek ta az egyház élő sd ije. Isten a k a ra ta , hogy legyenek
férg ek a v ilág on , de a z ért, hogy legyen tisz ta sá g . Az em b erek et nem leh etn e tisz­
ta sá g ra szo rítan i, ha nem v o ln á n a k férgek, m elyek a szennyből táp lálk o zn ak .
A z e g y h á z a k a t csa k így leh et k én y szeríten i folyto n o s belső m eg ú ju lásra, b en nső
refo rm ációra.
*

L egvégére h a g y ta m azt a leg fo n to sab b fe lté te lt, m ely n élkü l ne m erje n

senki a sz e k tá k k a l h a rc o t kezdeni. E rrő l a fe lté te lrő l h a rcté ri lelkészkedésem
ta p a sz ta la ta i b iz o n y o s íto tta k meg.
K é t a lk alo m m al v o lta m a n n ak a szörnyű fe la d a tn a k részese o d ak in t a
fro n to n , hogy szek táriu s n azarén us em b ert a v a llá si m eggyőződése m ia tt, feg y v er
n em fogás m ia tt, u tolsó ú tjá r a k ísértem . A k k o r m ég nem v o lt az a ren d elet, hogy
az ily en ek et az első v o n a lb a kell á llíta n i, a legveszélyesebb m u n k ák ra, fu tó á rk o k
á sá sá ra b eo sztan i. A z eg yik sírv a ism erte b e, m ikor m a g y aráztam n ek i, hogy ha
k in t a d ró tsö v én y t ja v í t ja : az is feg y v er, ha fu tó á rk o t ás: az is feg y v er. H ány
éle t fog azon m a jd összetörni. Ú gy v o lt, hogy töred elm es v allo m ással já r u l a
h ad bíróság elé, de m eggondolta m ag át. Mégsem ! ! N em engedte szem eit b ek ö tn i:
szem b en ézett a p u sk acsö v ek k el s h alk , de b iztos hangon én ekelte:

„M ikor ü t az óra s m ik or ju to k ; H azám ba el! H azám b a el!

A m en n y be, hol m eg v áltóm lá th a to m ; H azám ba el! H azám ba el!
I t t e földön b á n t bú és fá jd a lo m ,
O tt fen n v á r ja lelkem a n yu g alom !
A z é rt a m en n ybe c sa k ez t ó h a jto m :
H azám ba el, H azám b a e l ! ” 23

A k a to n á k a t k étszer k ellett vezén yelni, hogy lő jje n e k . A n n yira m egbűvölte

ő k e t ez a n y u g od t h alál.
A m á sik m ár elev e e lu ta s íto tt m inden ráb eszélést és m a g y a rá z a to t s arra
k é r t, hogy in k áb b beszélgessünk o tt a „ sira lo m h á z n a k ” k ije lö lt fedezékben az
á ld o tt Jé z u s K risz tu sró l. F e le jth e te tle n é js z a k a v o lt. K in t a m eg áso tt sírgödör
szélén le té rd e lt ez az egyszerű b éreslegén y a C sekonicsok p u sztájáró l és m egható
sz a v a k k a l im á d k o zo tt é re ttü n k , ü ld ö z ő ié rt! E gyszerű em b ertől h ite m e lle tt ilyen
m élységes m eggyőződéses b izo n y ság o t ten n i, m ég soha sem h a llo tta m . E l k e lle tt
hinnem a sz a v á t, hisz az életév el t e t t h ite m ellett tan ú ság o t. S en k i ne m erjen a
sz e k tá k k a l szem beszállni, a k in ek n incsen n agyob b h ite, n incsen n agyobb igazsága,
am ely n ek v éd elm ében b á rm ik o r kész az é le té t is feláld ozn i s m ég h aláláb an is
im ádkozni ellen eiért! !
Jé z u s lá t téged s úgy igyekezzél, hogy h arcod b an m indig m elletted á lljo n !!

Csikesz Sándor.

23 L . a n azarén u so k én ek esk ö n y v ét: U j S io n H á r fa , szen t én ek ek és isten i d icséretek

g y ű jtem én y e a K risz tu sb a n hívő g y ü lek ezetek sz ám ára. 5 -ik k iad ás. T o ld a lé k k a l és én ek isk o ­
lá v a l. Szeged, 1 9 0 1 . 4 64—4 6 6 . lap on .
78 Publikáció. Keresztesi J . naplójegyzetei akadémiai útjáról.
PUBLIKÁCIÓ.
Keresztesi József naplójegyzetei akadém iai utjáró l.
Keresztesi József nagyértékű naplóját
kiadta S. Hoffer Endre nagykőrösi professor:
„Krónika Magyarország polgári és egyházi
közéletéből a X V II I-ik század végén. —
Keresztesi József egykorú eredeti naplója“ .
Pest, 1868. K iadja R áth Mór. 8°. I— I V +
411 l. Ebben az „akadémiai útra indulás“ ,
„Akadémiai ú t“ a 6— 19. lapokon van kö­
zölve roppant vázlatosan, úgyszólván csak
az út folyamán érintett helyek gépies fel­
sorolásával. Hoffer megjegyzi előszavában:
„végül megjegyzendő, hogy jelen kiadás,
szerző mellett Szalacson rektorkodott, Sza­
kács Józsefnek 1821. és 1822-ik években
sajátkezűleg vett másolata nyomán, a ke­
vésbbé közérdekű és szerzőnek szorosabban
családi körülményeit illető helyek kihagyá­
sával készült példány után rendeztetett“ .
Igy hagyta ki a kül-akademiákra utazó ma­
gyar tógátus-diák megfigyeléseit, mert azok
szerinte „kevésbbé közérdekűek“. Miután a
Szakács-féle, egy évszázaddal ezelőtt leírt
másolat a biztos megsemmisülésből kimen­
tetve, szerkesztőnk kezei közé ju to tt, azt
átolvasva, úgy találtuk, hogy nem lehet
közömbös a mai lelkész-nemzedékre sem, de
nem közömbös annak a kornak egyházi, is­
kolai, nemzetközi szellemi kapcsolódás szem­
pontjából megrajzolt vonásai kiegészítése
végett sem ennek a másfél évszázaddal ez­
előtti útinaplónak közlése: — ime, közzé­
tesszük részletekben. Nagyon fontos volna,
ha olvasóink közölnének velünk más régi
naplókat, feljegyzéseket, levelezéseket, li­
turgiai és prédikációs gyűjteményeket stb.,
hogy a múlt értékeit lehetőség szerint meg­
menthessük s belőlük a jellemző darabokat
a nyilvánosságnak is átadhassuk. De más­
felől nagyon fontos volna, ha a mai nemzedék
tagjai között is minél többen készítenének
feljegyzéseket az utókor számára. A korunk­
ban külföldi egyetemeket já rt vagy oda­
induló tógátusokat buzdítsa Keresztesi J ó ­
zsef kedves, sok helyen naiv, de mindig
nyíltszívű, olthatatlan tudományszomjú, lí­
rai hevülésű, okos írása.
Ime, a szöveg:
Keresztesi József’ akadémiai utazása, a ’
külországokban. (Autobiographiából.)
Regulae Peregrinantium : 1. Frons
aperta. II. Lingva parca. III. Mens clausa.
— 1. M ó., X X V III. v. 15— 22. — II. Rész,
melly AKADE MIAI UTAMAT abban lá­
tott, tapasztalt nevezetesebb Külső Országi
dolgokat, Inscriptiókat etc. foglalja magá­
ban.
Anno 1779 d. 2. Ju n i Böszörményből el­
indultam, küldvén a ’ Város T. Sz. Miklósig.
d. 9. Az Hazámba, Veszprémbe érvén,
Szüléimnél mulattam 15 napokat. Innen
Akadémiai útamhoz kezdvén d. 24. Junij;
mentem Komáromba és Átsra tiszt. Pápai
Tóth Pál uramhoz, a ’ ki Útitársam volt.
Nota 1. Hogy azoknak a ’ Jóakaróknak,
kik Akadémiai útamat valamivel segítették,
szi vességek emlékezetben maradjon, Nevei­
ket ide irom: Debreczenben T. Béllyei Péter
ú r .. . 2 R fl. — Tettes Öreg Szeremley Jó ­
’sefné asszonyom .. . 51 kr. — Böszörmény­
ben T. Makai Ferencz ú r .. . 2 R fl. — Má­
tyus István Cúrátor úr.. . 20 kr. — Tiszt.
Mándi Jósef ú r .. . 1 R fl. — Notárius Jenei
’Sigmond ú r .. . 4 R fl. 14. kr. — Ifjú Dobó
Szűcs Nagy Is tv á n ... 7 kr. — Böszörmén
Városa.. . 8 R fl. 30. kr. — Csopakon, Csok
Mihály ú r .. . 1 R fl . — Sz. K . Szabadján
T. Tuba István.. . 1 R fl. — Tttes Soos Ist­
ván ú r .. . 2 R fl. — Kenesén T. Árvai Pál
ú r ... 2 R fl. — A’ Kövesi árva Ekkla,
Őri János által.. . 1 R fl. — Vámoson, T.
Rados Ferenc úr.. . 2 R fl. — Pukolai
Ádám, Veszprém ben... 1 R fl. — A’
Veszprémi árva E k k la .. . 4 R fl . — Miklós
János ú r .. . 1 R fl. — Tttes Roboz urak
h árm an .. . 6 R fl. — Diánis György Luthe­
ranus.. . 1 R fl . — Király Já n o s .. . 30 kr. —
Komáromban Czika János úr . . . 1 R fl.
23 kr. — Özvegy Czika F ere n cn é.. . 4 R fl.
12 kr. — F abián János B a rá to m .. . 1 R fl. —
Jó ak arat ’Summája: 48 Rh flor. 9 kr.
2. Veszprémből elmenvén volt 170
Aranyom.
3. A’ Trajectumi Beneficium. . . 25
arany.
Publikáció. Keresztesi J . naplójegyzetei akadémiai utjáról. 79

4. Amsterdámban a d a t o t t... 2 arany. d. 10. Ju lij szalmás szekeren. Az útban ne­

5. Bécsben Svinneiŭs A’nglus L o r d ... vezetesebb helyek voltak ezek:
2 arany. V. Minch a’ Duna mellett egy kis Város.
6. T. Mándi úr küldött előmbe. . . 22 Vagyon ebben egy szép dombon a’ Bene­
dictinusoknak igen szép és gazdag Klastro­
aranyat. mok, mellyen 365 ablak vagyon. A’ Tem­
7. M. Oberst L. Csanádi úrtól kértem plomok hozzáfoghatatlannak tartatik. A
14 aranyat. Császár itt által menvén, ezeknél szokott
Volt egész Útamra: . . . 2 3 5 Aranyam. ebédelni.
die 28. Ju n ij értünk Posonba, hol Mi­ V I. Enz az Ens vize m ellett, szép Vá­
hályfalvi János Ágens úr a' Passust kézhez ros; ez a ’ Víz osztja el Aŭstriát Felső- és
adta; fizettem érte R fl. 6. a ’ Yisálás Dr. 34. Alsó Aŭstriára.
— Posonban, a ’ nevezetesebb dolgokat 5 nap V II. Hacch utolsó meglehetős Város
experiálván útazáshoz fogtunk. Austriában.
Obs. Meg lehet közönségesen jegyezni,
AUSTRIA. Posonyból A o . 1779 d. 3. A ustriáról: 1. hogy Német Ország legszebb,
Ju lij Land-kotsin, T. Medgyesi és Tóth Pál bővebb, ’s egészségesebb részének tartatik.
urakkal kiindulván, Hazámat ezen versek 2. A’ Lakosi tzifrák; emberségesek; de más
közt távol hagytam: Németeknél kevélyebbeknek tartatnak. 3.
Austria Tarpeii sedes augusta Tonantis Osztatik Felső- és Alsóra. A’ Felsőnek feje
T er salve P atriae proxima terra meae. Lintz, az alsónak Béts. 4. Az Aŭstriai Sáf­
Nescio qua recreas cupidam dulcedine menten rán jobbnak mondatik, mint az Indiai.
Quum mihi non visas fas sit adire plagas. 5. Az Aŭstriai Ház vette eredetét Rudolphus
Dum loquor interdum natalia rura recedunt: Habsburgi Gróftól, melly Helvetziában, a
Fumus de Patriis it tamen iste focis! ! ! Bernai Cántonban van, a ’ ki 1273. ban
Chara vale Genitrix! et tarde senitibus annis Császárságra választatván Ottocarŭs Tseh
Jam P ater! et nostrae dulcia membra K irályt, ki Aŭstriát bírta, meggyőzvén ’s
(Domŭs. megölvén Fundamentomot vetett az Aus­
Vosque valete mei, numero m ajore, Sodales! triai háznak; mellyből már ma, mivel leg­
Pars desiderii Tuque valeto mei! ! hatalmasabb, rend szerént szokott tétetni
Quamque ego Sollicitô- semper complectar a ’ ,Császár. 6. Nintsen a ’ Világon több
(amore, Archidux az Austriain kívül. ’s a ’ t.
Dulce solum Patriae, Pannonis ora, Vale. BAVÁRIA. 1. Rieden. első- és meg­
Alter ab hoc, menses sed si compleverit lehetős Város, Baváriában; jó kerítése; az
(Annŭs házai mind magas tűzfalakra épültek. Itt
Di faciant, reduci rursus habenda, Vale. van a ’ Harminczad, és elpecsételés.
At Tu Sancte DEUS rerum tutela mearum
Esto peregrinae Duxque Comesque viae. II. Braŭnaw, Braŭnodunum, az Inn
Adfer opem; morbos arce ; Vestrique vagy Oenus mellett Szép város, Várral
(timorem együtt. Van nagy tornya; igen tzifra teme­
Nominis adde; meum Tu rege solus iter. tője. Benne klastromok; a ’ Capucinusok­
Semita me Batavas facilis deducat ad urbes nál Sz. Bernhárd lefestve, alatta ezen Vers:
Pronaque sit studiis ipsa Thalia meis. Bernhardus, pauper curvato poplite pran d et;
Postque exantlandos animique viaeque Mensa humus; adpositae, panis et unda
(labores (dapes.
Da reduci Patrios posse videre lares. I II . Alterig nem n a g y ; de a’ benne
F a c m elior red ea m ; laetam Poeana sonantem eső- nagy Bútsúkról igen híres. e’hez közel
Pastorem fido praefice meque Gregi. az Alster vize, melly Tyrolisból foly.
I. Wolfstall a’ lineán lévő szélső falu, az IV. Műhldorff szép kerített Város az
hol szokott lenni az első Motózás. II. Haim­ Oenus mellett, az házak benne kívül is fes­
burg igen régi Város, mellynek Comma­ tettek, mint többnyire Baváriában szokott
gena volt neve a’ Rómaiak idejében. Hajdan lenni. Kívül rajta szép hegy, mellyről nagy
erős volt mellyet A. 1482. Mátyás Király Tractust és az Inn’ folyását be’ lehet látni.
megvévén Magyarország határának tette. Tartozik a ’ Saltzbourgi Érsekhez, ki impe­
Vagyon most is magas hegyen régi romlott rium Primássa . Híres még az Aô 1322. itt
Vára. Azt hitték erről, hogy az egész Világon esett ütközetről.
lévő Boszorkányok itt szoktak gyűlést tar­ V. München, Münich, Monachium, nem
tani. Itt is motozás. csak Baváriában, hanem egész Német or­
III. Fissemén és Sveket nagy Faluk. szágban megjegyzést érdemlő Város. Az
úttszái elég szélesek, mellyeken két felöl
IV. B éts, it t első ízben tsak egy hétig
vizet folytatn ak; az házai többnyire öt
múlatván, ennek leirását utoljára hagyom. Con ignátziósok; a ’ Frontispiciumok igen
— Bétsben egy Ūlmai hajóssal, kinek szép, mellyek külömb külömb módon meg
Leonard K lázel vólt a' neve megalkudván, v agynak festve. A’ Városnak sitŭsa igen
Bétsből Helvétzia felé elindúltunk hárman szép sík földön vagyon, az Isara Vize mel­
 80 Publikáció. Keresztesi J . naplójegyzetei akadémiai utjáról.

lett. Az erőssége nem a ’ legelső, ez az oka, ken jeles inscriptiók, p. o. Patientia multis
hogy ezt sokszor megvették. Egész Baváriá­ malis medetur. &tc. az oszlopok közt min­
nak ez a ’ feje, és az Electornak rend szerént den Baváriai Városok lefestve. A’ közepin
való lakó-helye. Lehet itt tsudálni: egy drága kövekből, u. m. Saphir, Porfirius,
I. Ónix &c. és minden drágaságból kirakott
Az Elector’ Residentziáját, mellyet
nem annyira külső szinére, mint a ’ belől nagy Asztal, mellynek csak a ’ munkája
lévő gazdag pompára nézve, a ’ Világon a ’ 60 ezer fl. Ugyan itt van ezen Rezidentzia
legelsőbb épületek közzé számlálnak. A’ kis formában fából kitsinálva &c.
Residentzia nagy helyen fekszik, három 3. Négy lovú Ház. így neveztetik azért,
Contignátziós. Vagyon 4 nagy, 18 apróbb hogy a’ Bolthajtásán 4 ló van le stv e , mellyet
udvara. Jártam ebben d. 15. Ju lij a ’ Gond­ akárhonnan nézzenek, tsak egyformán lát­
viselő Benedict hordozván. — A’ sok bámu­ tzik Vagynak ebben mesterséges Alabást­
lásra méltó dolgok közt, a ’ m it meg lehe­ rom Státuák, mellyek csak nem szóllnak.
tett jegyezni, ezek azok: A’ fala mind márvány, melly drágakövek­
kel, virágokra, képekre &c. ki van rakva.
α) A Szökőkútak. Harmintz négy ember, 4 esztendeig tsinálta
1. A’ nagy udvaron egy igen nagy, réz­ ezen egy Ház belső ékességeit, itt mutatnak
ből öntve, mellyen sokféle állatok, kigyók, tsak egy tenyérni helyet, melly 50 ezer fl .
halak, bakok, oroszlánok etc. ki fel, ki alá, vagyon. A’ fal drága szőnyegekkel bévona­
ki keresztül, ki hosszába igen sebesen és tott, mellyeken mesterséges varrások vagy­
magosan okádják a ’ Vizet, mellyből ha az nak, p. o. Hyppolitust mint ragadják a ’
ember távol nézi, szép figúrák lésznek. lo v ak ; Adónist hogy’ szaggatja a ’ vadkan,
2. Más egy kis udvaron, mellyen Mer­ és Vénus siratja; Dávid mint h ajítja a ’
curius rézből vagyon kiöntve miképen veszi G ó liáto t: ezek alatt egy Distichon kivarrva,
Medusának fejét; egyik kezében a ’ fejét p. o. Dávid alatt:
ta rtja , mellynek nyakából tsudálatosan foly­ Davidis im m anem dejecit dextra Gigantem,
nak minden ereken a ’ Vizek vér h e ly tt; Ouid non vir faciet, s i facit ista puer?
egyébb teste a ’ földre esett, ott is a nyaká­
ból hasonlóképpen foly a’ Víz ere. Ezen házban ebédelt a ’ mostani Francia
Királyné, midőn férjhez menvén, Párisba
3. Egy Atriumban vagyon mód nél­ v ite te tt; és sok dolgokon tsudálkozván azt
kül mesterséges k ú t ; mellyen drága Mine­ mondotta, hogy szeretne illyen házban
rákb ól; mindenféle formájú és színű ten­ útazni egész Párisig.
geri tsigákból vagynak kirakva emberek,
Syrenek, éneklő madarak, tekenős békák, 4. A’ Tántzház külömb külömb szinű
kigyók, virágok. A’ tetején vagyon egy márványkövekből, gazdagon megaranyozva;
Asszony kirakva tserfával megkoronázva, Nagy Tűkörök; függő gyertya tartók; bár­
melly jelenti a’ Bavára’ erd eit; kezében sony és selyem székek; a’ Chorus helye is
kalász, melly termékenységét etc. Ezen pompás &c.
K út 32 helyen okádja a ’ v iz e t; de csak 5. Más nagy ház, melly az Európai
akkor eresztik meg, mikor az Elector a ’ Kút mind régen mind ma uralkodó-Házaknak,
mellett lévő szép kertben szokott ebédelni. nevezetesen a ’ Lotharingiai ház drága fes­
tésű képjeivel van megrakva. A’ Török
β) Az Házak; ezek közt Császárokat nem helyheztették a ’ Keresz­
1. Alól egy igen hosszú ház, mellyben tyének közzé, hanem a ’ Tornátzban va gy­
a ’ Baváriai Fejedelmek eleitől fogva; az nak.
Electorok; a ’ Császárok, akiknek a ’ Bavá­ 6. Ebből egy tornátz, mellyben sok
riai Házzal Atyafiságok volt. ebből a ’ Ház­ Cardinálisok va gynak lefestve, viszen az
ból való Hertzegnék etc. mind sorral igen Audentziás házban; ez drága zöld selyem­
költségesen és szépen vagynak lefestve. mel van bévonva; a ’ Thronus veres selyem­
A’ Rámák mind képfaragó munkák meg­ mel ezüstös superlát alatt. A’ Szék nem ki,
aranyozva. etc. hanem béfelé vólt fordítva: azért, hogy az
2. Római Antiquitások Háza, alól. Itt Elector az előtt nem régen hólt meg.
minden Római Imperátorok, Pogán Feje­ 7. Más nem igen nagy ház, melyből a ’
delmek képjei, Státuái, neveik reá lévén kertbe és Városra tehet nézni :l: ebben la­
írva, megvagynak; mellyek megbetsülhetet­ kott ekkor az özvegy Electorné : l: ennek és
len régiségek: tsak a ’ kár, hogy nem rend­ a ’ mellette lévő sétáló háznak úgy ki van
del vagynak. Márvány és réz Cupidók; a ’ pallérozva a ’ pavimentuma, hogy félve tehet
Pogán Isteneknek ’s Isten Asszonyoknak rajta járni. Olly drága varrású szőnyegek­
képei, o ltá ri; nevezetes Minerva, mezítelen. kel van bé vonva, hogy festeni sem tehetne
Az Isis képe fekete ’s fehér kőből, melly ezeknél szebbet p : o : ki van varrva Eolus
Egyiptomból került ide. A’ Virtus, leány a' Szeleivel; Apolló M úsáival; Neptunus
képben, porfiriŭs kőből. — E ’hez hasonló T riton iv al; a’ Tenger habjaival, azon való
Római Antiquitások Collectióját sehol sem nagy hajók V itorláiv al; Márs minden hada­
lehet látni; úgy hogy a ’ Túdós emberek kozó szerszámival, tsak nem nyerítő Lovai­
még Olasz országból is eljőnek nézésére. — val; az Harag tsak nem éles dárdáival;
Ez a ’ Ház vagyon osztva Oszlopokra, eze­ hegyen való Várak tornyaikkal; szép Dá­
 Publikáció. Keresztesi J . naplójegyzetei akadémiai utjáról.
mák mosolygó ajakakkal. Vagynak itt drága
arany Asztali Ó rák ; Indiai portzellán igen
nagy és apróbb edények &c.
8. Rósa Ház, így neveztetik, mivel a
bólthajtása mesterségesen tsinált rózsákból
áll. itt vagynak a ’ Saxóniai Háznak minden
Fejedelmi lefestve; igen mesterséges Silcront
Asztal. A’ Kristus szenvedése drága kövek­
ből kirakva. &c.
9. K út ház; ebben egy Oltár forma'
hozzáfoghatatlan tsinálmányú, apró és nagy
Indiai tsigákból, tengeri állatok héjjából ki­
rakott Szökőkút. Ebenŭs fa Asztal, minden
drágaságból kirakva.
10. Háló ház drága Superláttal, széles
torony forma ágyakkal; selyemből kivar­
rott módos képekkel felkészítve. A’ meg­
holt K ristŭs képe lefestve, a' melly darab
maga 20 ezer flor.
11. Va gynak ezeken kívül sokféle fák­
kal boltozott és kirakott házak; tzifrán fara­
gott székek; ezüst arany edények, menyek­
ben az ember szemefénye is elvesz.
12. Mégyen fel két felől igen széles
grád its; ez egészen kipallérozott fényes
piros márványkó; minden fog 4 jó lépés
hosszaságú, egy kő. e’mellett sűrűen a’
drága lámpások.
13. A’ kapuban sok lántsák vannak fel­
támogatva, mellyek mind ezüstök, meg­
aranyozva. tsak ezeknek látása, mindjárt
nagy méltóságról való gondolatokat önt az
emberbe. Ezekből is megtettzik mitsoda
gazdag Fejedelem a ’ Baváriai Elector, ki
felől úgy kell gondolkodni, mint egy Király­
ról &c.
14. Ezeken kívül vagyon a ’ Bibliotheca.
Fegyveres ház; Kintses ház; Natural Cabi­
net &c.
2 0., Pompások az ide való Templomok,
ezek közt a ’ Jesuitáké a ’ Collegiummal: a ’
Sz. Mária két tornyú Temploma; a’ P etri­
nusoké a ’ Residentzia m ellett Etc.
3 0., Az Elector mulató helye egy óra a ’
Városhoz, az hol pompás K ertjét mondják
lenni. — Itt volt akkor az Új Elector,
Carolus Theodorus.
4 0., Az Isarán lévő nagy faragott ter­
méskövekből álló hosszú híd is méltó a ’
nézésre. A’ ki Monachiumot ’s kivált a ’
Residentziát megnézheti, igen sokat lát egy
summában. Ide egy mértföld
VI. Tachel ugyan azon nevű Víz mel­
lett, meglehetős Város egy dombon. Itt a ’
többek közt a ’ Vár hegye oldalán van a’
Cálvária, hol a ’ Kristus képe nagy Keresz­
ten, és az oldalából foly a ’ víz, melly alá
egy Angyal poharat tart. Illy jelesen ki­
gondolt Szökő kútat sehol se láttam .
V II. Fridberg utolsó Baváriai Város,
melly kerítésével és Tornyával kérkedhetik.
ezt a ’ Svékusok Aô 1632. felper’selték.
E ’hez nem messze a ’ Lech Vize, melly el­
választja Baváriát Svéviától. ennek part­
ján van a ’ Baváriai harmintzad.
81
Obs. 1. Bavária régen Ország volt, 's
neveztetett Bojoáriának. Most pedig F eje­
delemség. elosztatik Felső- és Alsóra. A’ Fel­
sőnek M unich; az Alsónak Landshút és
Straubinga a' feje. Többnyire hegyes, azért
is itt mindenféle Bányák vagynak. Nagyobb
Vizei a ’ Duna, Inn, Iser, Lech &c.
2. Bavária szép és egésséges levegőegű
föld.
3. A ’ hossza 50, a ’ szélessége 35 mért­
föld. Van benne 94 Város, Falu több 4 ezer­
nél. Az honnan megtettzik, hogy igen né­
pes: de szegények is felette; mivel semmi
Commerciumok nints.
4. A’ Bavarusok erős, izmos paraszt
emberek, jó Katonák, háborúság idején
tartoznak még a ’ Nemessek is mind ki­
állani: de ha 5 nap alatt rajtok nem üt
az ellenség, ismét eloszolhatnak.
5. A’ Vallás benne többnyire erős Pá­
pista.
6. Sehol sem lehet látni olly pompás
temetőket mint itt. tzifra Kereszteket emel­
nek fel; ezekre szentelt vizet tartó edénye­
ket függesztenek, ezekben kis borostákat
tartanak; mellyel a ’ ki itt devotizál, a meg­
holt’ sírját meghinti. &c.
7. A’ Magyarokra most is haragusznak.
8. A’ Baváriai Fejedelem azelőtt nem
volt Elector, hanem Aô 1623 Fridericus V.,
Palatinátusi Electort és szerentsétlen Cseh
K irályt, a ’ Ratisboni Gyűlésben, Ferdinan­
dus II. Császár ezen méltóságtól megfoszt­
ván adta azt Maximilianus Bavarusnak a'
ki volt első Baváriai Elector. Most már
ab Anno 1804 Király.
9. Baváriából lehet látni a ’ Carinthiai
és Tiroli rettentő havasokat.
10. Baváriában és Aŭstriának is egy
részében igen sok fenyves erdők vagynak,
a' Posta útak mindenütt tsináltak.
11. Mindenütt ugyan Német országon
&c. de kivált Baváriában a ’ sok pénzt ké­
rők majd kihúzzák az embert, a ’ gyerme­
kek a ’ Szekér után szaladnak &c.
SVÉVI A. I. Augsbourg, Augusta Vin­
delicorum. Svéviának éppen a’ szélin lévő,
igen roppant, nagy hírű és felette régi
Város, u. m. mellyet Augustus Császár fun­
dált, vivén ide lakosokat, az honnan vette
a ’ nevét is. Ez egész Sváb országban a fő;
épült igen szép termő mezőségen a Lech
vize m ellett; az Imperiális Városok közt
is, mellyek Svéviaiaknak neveztetnek, leg­
első. egy Várost sem mondanak lenni olly
szép polgári rend alatt mint ez. Az utszái
meglehetős sorba’ vagynak; az épületi igen
tzifrák és nagyok. A’ megnézése és jegyzésre
való dolgok ezek:
1. A’ Lech Vize veszi körül, mellyet
messziről vett Canálisokra mesterségesen,
mind kivül, mind benn a’ Városon eloszta­
nak, úgy hogy egyik a ’ másik felett is foly,
ezen mindenféle Fábrika ; nevezetes a ’ K ar­
 82 Publikáció. Keresztesi J . naplójegyzetei akadémiai útjáról.
t on fabrika, melly igen nagy folyosós épü­
let.
2. Nevezetes az erőssége, úgyhogy a ’
Német országi edjik legerősebb Városnak
lehet mondani.
3. Már ma nints olly nagy kereskedése,
mint régen; a ’ Commerciumok többnyire a ’
Belgákhoz m envén által.
4. A‘ Lakosok benne Pápisták és
Lutheranusok; a ’ Tanátsnak is fele Luthe­
rana, kiknek 3 nagy Templomok és nagy
Oskolájok vagyon.
5. Igen pompásak itt a ’ Templomok,
nevezetes a’ Sz. Uldriké, mellynek Tornya
és bolthajtása szembetűnő, épült A. 1389.
A’ Püspök Temploma kettős Tornyával,
mellyben nevezetesek a ’ Püspökök temetői
monumentumok &c. ez a ’ Kathedrale.
6. A’ Város háza, mindeneknél fellyebb
betsültetik. 3 Contign. alól v agynak benne
ágyúk ; áll piros márvány oszlopokon. Sok
Római Pogány Imperátoroknak képjei sor­
ral. A’ 2dik Contign. 8 veres márvány osz­
lopok, tetejek és talpok réz. benne sok
drága festések, p. o. a ’ Discordia alatt:
Vana est sine viribus ira. A' Concordia
a l a t t : Nervus Rei publicae. A’ Bűnös alatt,
kinek szeme bé van k ö tv e : Sine colore.
Az 3dik Contign. tsupa aranyos Házak
vagynak &c.
7. E ’ m ellett van a ’ legmagossabb Per­
lach nevű Torony, mellybe 300 gráditson
mennek. Az egész Várost innen lehet ki­
látni. A’ benne lévő Óra az Esztendőnek
részeit, napnak, holdnak phásisait &c. mu­
ta tja .
8. A’ Püspök Residentziája pompás.
Itt volt az Imperiális Gyűlés A. 1530, midőn
a ’ Protestáns Lutheránusok, a’ Vallásbéli
Confessiót Carolus V. Császárnak bémutat­
ták; az honnan mind ez Augustana Confes­
siónak; mind a’ Lutheránusok Augustanae
Confessioni addicti neveztetnek.
9. Itt más házak is pompások és tzifrán
fe ste tte k : p. o. edjen Castor és Pollux
Ju p iter előtt illy irással:
Tandem fert S pin a coronas.
más házon ez:
nV M en f I ne Caret, seD Cetera Vana
p erI bVnt.
máson:
A edificat mostras Dnus defendit & aedes
In vanum vigilans ergo laborat homo.
Itt nagy szokásban van a ’ házakon v ō
Inscriptio.
10. Mindenek felett szembetűnők a ’
Szökő Kútak, mellyek sehol sintsenek olly
gazdagok és jelesek, mint i t t ; a ’ derék úttzán
vagyon négy.
a) Az elsőnek Augustus Ts. vagyon
tetején értzből; ezen a ’ Város eredetéről,
hosszú Inscriptiók arannyal. A’ Vizet Syre­
nek a ’ tsetseken; Halászok a’ halakból és
más jeles kigondolt módon eresztik a ’ Vizet.
b) A’ tetején Mercurius drága Státuája.
A’ Szelek, kigyók, bakok, kis Gyermekek
&c. adják a ’ Vizet.
c) Hercules öli az hydrát a ’ tetején:
a ’ Vizet egy Leány a ’ h a já b ó l; más a ’ ruhá­
ból fatsarja; más a ’ lábát mossa; más Lúd
nyakát szorongatja, éhez hasonlót ritkán
lehet látni, ezek mind felette drága munkák,
réz és márvány készületek. &c.
d) Neptunus áll a ’ tetején; a ’ Víz réz
tsőkön foly. &c.
11. Hires Augspurg a ’ Calcographiáról,
innen származván a' jó Mappák; sok szép
képek &c.
12. A' sétáló helyek igen szépek; az
útak is mind szép fákkal vágynak körül ül­
tetve, mellyek többnyire mind veres bogyót
termő jeles fák. &c.
II. Burgau, Burgovia, nem igen szép,
’s nem is erős kerítésű Város, tartozik az
Austriai házhoz és erről neveztetik a ’ Bur­
gaviai Marchionatus, melly nem igen nagy;
pénze is különös vagyon.
III. Guntzburg ugyanazon nevű Víz
mellett, szép kerített Városka, a ’ feljebb
említett Marchionatusban. Ide hozzák a’
Császár újj katonáit revisióra. A’ népe, mint
egyébb Városiban is a ’ Császárnak Bétsi
módon já r és a ’ Sváboktúl különböz.
IV. Leipheim, kerített: de rút szemetes
Város a ’ Duna m ellett az Ulmai Respubl
jurisdictiója alatt. Egy nevezetes kút van
itt, mellyet éhség kútjának neveznek: mert
ha éhség következik akkor Víz van benne:
ha pedig nem, száraz. Itt nevettek nagyon
a ’ Svábok, hogy szalmás, rossz szekeren
mentünk nagy lármával, mint a’ vert had.
V. Ulma Imperiális, gazdag és népes:
de nem a ’ szebb Város. A’ formája ollyan
mint, a ’ tojás; épült a ’ Duna m ellett, az
hol az Iber és Blaŭ vizek a ’ Dunába sza­
kadnak. Ez a ’ mai mód szerént felette meg
van erősítve kőfalakkal, bástyákkal, sán­
tzokkal és az árkaiba vett vizekkel. Vagyon
5 kapuja. Az uralkodó Vallás benne Luthe­
rana; a Tanács áll 42 személyből. Jó Collé­
gium van benne. Az úttzák egyenetlenek;
az házak igen roppantak, mellyek többnyire
5 Contign. és a ’ mi tsudálatos gerendákból
építtetnek mellyeknek közeit vékony fallal
rakják; az házaknak csak nem egész oldala
ablaból áll. A’ Városháza és más közön­
séges épületek igen nagyok. Nevezetes a ’
Cath. Templom régi formára, tzifra faragás­
sal; és a ’ mellette lévő nagy Torony, a ’
mellynek fundamentoma olly mélly, mint
a’ minémű magas, Mutatnak itt egy követ,
mellyen Maximil, I, Császár fél lábon állott
a ’ levegőégben &c.
NB. 1. Az Asszonyok tsigaszarvú pint­
lit
a ’ viselnek, mellynek ágai 3 felől az orrokig
érnek.
2. A’ Magyarok szoktak szálni Frájde­
rákhoz az Angliai Király alatt lévő Vendég­
fogadóba.
 Kisebb közlemények.

3. Itt különös Postát fogadtunk fl. 6. 5. Innen van, hogy ezek igen bőbeszé­
kr. 34. Schaffhausig, melly ide 30 óra. dűek. Sőt a’ Tudós emberek is szószaporí­
VI. Mezkirch, középszerű Város. E ’ tással tellyes könyveket írnak.
tájon a ’ Duna igen k itsin y ; Donausingen 6. Annyi egész Német országon, kivált
falu, az hol ered és nevét is mellyről veszi, Baváriában és Svéviában a ’ pénzkérő, hogy
ide csak 7 óra lévén. ha az Isten alamisnát osztogatni küldene
V II. Stockach, középszerű szép kerített ide valakit, tsak Pfenningenként eloszthatná
Város a ’ Császár birodalma alatt. hirtelen a ’ Dárius’ kintsét.
Obs. 1. E ’ mellett vagynak, Austriától 7. Austriának népe szép, ruhás. Bavá­
fogva legelőször szőlőhegyek; és itt kezd az riában már nem tsinosak; az Asszonyok
utas bort inni. alatson, vastagok, puttonforma vállban,
kurta szoknyában, kalapban, járnak. Své­
2. E ’hez nem messze balkézre látszot­viában is szélek, hosszok egy; öltözetek rút;
tak a ’ Constantziai hegyek, és az oda való az ezüst lántz mindazáltal bővön van a ’
nagy tó, Bódensee, mellyet igen tisztának fehér nép mejjén.
mondanak. A’ Lakosok Wall víznek hívják. 8. Austriában az épületek, a ’ falukban
V III. Landéch, vagy H ohenlvill igazán; is, szépek; a’ tornyok hegyesek. Baváriában
igen magas hegyen épült Vár, melly a ’ rút faluk, az házak fából vagynak, az olda­
nagyok közt ollyan, mint egy Korona. lok is ’sindelyes. A tornyaik suta tetejű ek ;
E hez hasonlót sehol se láttam . Vagyon a a ’ Városokban az házak kivül is festettek.
Badensis Marchis birodalma alatt, v. Wür­ Svéviában az házak gerendákból állanak
lenbergi H -gé. tzifra rovátkolásokra, mellyeknek közeik
Obs. Meg lehet jegyezni közönségesen: vékony kőfallal rakatnak. A’ Tornyaik ék
forma tetejűek. A’ Templomokon és tornyo­
1. Német Ország mindenütt, vagy ter­ kon közönséges a ’ kakas és kereszt, akár a
mészettel szép, azzá tévén a ’ hegyek, termő Pápistáké légyen, akár nem.
mezők, források, folyóvizek; vagy mester­ 9. Majd mindenütt kalász nélkül való
séggel teszik azzá; úgy hogy ha Tacitus búzák teremnek. Svéviában kivált igen jó a ’
élne, most ő is másképen itélne. termés, az honnan Német ország Grana­
2. A’ Németek igen munkások; dolog­ riumának mondatik.
szeretők, de nem igen tsínosak; mindenféle 10. Az ökrök rőtök, tarkák Austriában
szolgálatra, oltsóért te rm ettek ; barátsá­ ’s majd egész Német orsz. a ’ szarvokon
gosak &c. vonnak. Svéviában és Helvétziában hámon.
3. A’ Német Dialectus, edjik a’ másiktól A’ lovakat ökörrel, szamárral öszvefogják’
annyira különböz, hogy sokszor a ’ Német Igen kis ekén szántanak.
sem érti meg a ’ Németet. 11. A’ Lovakat többnyire kenyérrel
4. Minden Nemzetnek lévén vagy több, tartják, útban.
vagy kevesebb vétkes gyönyörűsége: a ’ 12. A’ Posták Austriában veres; Bavá­
Németeknek a ’ többek közt az, hogy a ’ bort riában kék; Svéviában és egyébb részeiben
minden kéméllés nélkül vesztegetik; a ’ mel­ Német országnak, sárga ruhában járnak &c,
lett dő’sölnek, még reggel elkezdi, a ’ kitől 13. A’ Paraszt ember mindenütt ret­
lehet, ha Gedeon Németekkel menvén harc­ tenetes tsalárd; kivált a hajósok közt ritka
ra, boron próbálta vólna meg, egy sem az emberséges. A pparent rari nantes in
mehetett vólna a ’ Midiánra; mert ezek gurgite vaslo.
mind neki hasalnak: illyenek még a ’ leányok 14. Hajón nem szabad fütyölni: mert
is, úgy hogy azokkal is nem minden ihatna azt hiszik a ’ hajósok, hogy szél lészen.
versent. (Folytatjuk)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
A „hugenotta“ név eredetéről.
A francia reformátusoknak ez a köz-
tudatunkban maig élő elnevezése érdekesen
talányos eredetű. A megfejtésével már sokan
próbálkoztak, de kielégítő mértékben még
eddig senkinek sem sikerült az. Legújabban
(a R evue Chrétienne 1925 ja n .—febr. szá­
mában) A tger Albert foglalja össze az ide­
vonatkozó kutatásokat. A „huguenot“ név
Franciaországban, reformátusokra alkal­
mazva, legelőször 1552-ben és 1560-ban for­
dúl elő okmányos nyomok szerint; ekkor
még „huguenaud“, ill. „huguenaulx“ for­
mában. Legközelébb áll az az etymologiai
föltevés, amely szerint ez az elnevezés a
Hugo keresztnévből (franciául Hugues v,
Hugon) származnék. Egy, a tours-i könyv­
tárban lévő feliratból kitetszően a „huguenot“
név már a X IV . század végén a Hugués-
név kicsinyítéséül („Hugócska“) használta­
tott. Ez alapon helye van annak a következ­
tetésnek, hogy a h. név eredetileg „hugó-
pártit, Hugóhoz tartozót“ jelent. Ez megint
arra vezetne, hogy talán az illető vidéken,
ahol ez az elnevezés legelőször fölmerült
(esetleg épen Tours környékén) valami nagy-
tekintélyű református vezetőembert hívtak
Hugónak s róla kapta ezt a nevet az egész
vallási párt. Ugyancsak Tours környékére
6*
84 Kisebb közlemények.

vezet két másik nyom is: az egyik szerint a hosszú küzdelmek, majd üldöztetések fo­
egy, valami Hugóról elnevezett toronyban lyamán. A gyakoribbak ezek közül: 1.
tartották volna titkos összejöveteleiket e „P arpaillot“, ami a nép nyelvén valami pil­
vidék első protestánsai s innen eredne a h. langó-félét jelentene, de az megint csak a
név; a másik szerint a touraine-i népmonda legkülönbözőbb találgatások tárgya, hogy’
egyik kedvelt k isérteties alakja volt az a ju to ttak hozzá ehhez a poétikusnak tetsző
Hugo király (roi Huguon,vesd össze a német névhez a hugenották. 2. „R eligionnaire“: az
Erlköniggel), akiről az elnevezés eredne, üldözések idején, egyfelől rövidség okából,
annak gúnyos megörökítéseként, hogy az másfelől a megvetés kifejezésére, hivatalos
összejöveteleiket éjszaka tartó reformátusok részről is így nevezik a „religion prétendue
ennek a kísértetnek a népe. Etymologiailag réformée“ (az állítólag reformált vallás!)
kevésbbé látszik egyszerűnek, de szintén ok­ híveit. 3. Cam isard: ez a gúnynév a X V II.
mányos alapokkal bír az a másik föltevés, század elején hitükért fegyvert ragadott
amely szerint a h. név a német-svájci „E id ­ Cévennes-hegységbeli református fölkelőké
genossen“ szóból eredne. E zt látszik támo­ lett. Az etymologiáját ennek is különféle­
gatni: 1. az a tény, hogy az „Eidgenossen“ képen magyarázzák: egyesek szerint a föl­
elnevezést Genfben és környékén már a kelők fehér ingszerű zubbonyáról (chemise,
X V I. század eleje óta „Eiguenots“ formában tájnyelven C am isa) ered; mások szerint a
írták és mondták a francia nyelvű lakosok; camis ( = chemins) tájnyelvi szótól amely ös­
2. egy, a Guise-ek katholikus pártjából eredő vényeket, titkos útakat jelent s így bujdosó
1562-iki röpirat, mely a francia reformátu­ voltukat jelezné; egy harmadik magyarázat
sokat Aignos vagy Aygnos néven emlegeti, a camisade = éjszakai megrohanás szóban
kifejezetten a svájci és kül. genfi „Aignos- keresi a név eredetét stb : 4. Legfurcsább
sen“-nel való szellemi rokonságuk m ia t t ; és legcsúfondárosabb a „ mangeurs de vache
3. az a körülmény, hogy egy genfi pártfőnö­ á C olas“ — a Colas (Miklós) tehenét evők.
köt, aki a katholikus püspöki és savoyai Ez az elnevezés Orléans vidékén keletke­
hercegi uralom ellen és a svájci kantonokkal zett, ahol egy Pannier Colas (Miklós) neve­
való szövetkezés politikája mellett volt, zetű embernek a tehene egy vasárnapon
Besacnon Hugues-nek hívtak: az ő párthí­ behatolt a reformátusok titkos istentiszte­
vének lenni („hugues-genots“ ) Genfben, leti helyére s miután azok onnan semmi
egyet jelentett a római papuralomtól sza­ módon nem tudták kihajtani, hirtelenében
badulni akarással s így érthető, hogy amikor levágták, hogy bőgésével bajba ne hozza
ez az elnevezés átment Franciaországba, őket. A dolog azonban kiderült, a tehén gaz­
o tt a katholikus párt kaphatta föl a ref. dája beperelte és m egfizettette a reformá­
„eretnekek“ megbélyegzésére. Ez a legutóbbi tusokat, akiknek ezenkívül még sok csúfoló­
combinatio, a Soldan professoré tehát a dást is kellett eltűrniök katholikus földieik­
Hugues és az Eidgenossen szavakból egye­ től a különös eset m iatt. Gúnyversek is ke­
sítetten akarja származtatni a h. elnevezést. letkeztek e tárgyról, amelyek ellen a refor­
Viszont egy harmadik, az előbbivel rokon mátusok hasonlókkal védekeztek. (Még Henri
etymologiai alapon álló föltevés (Thierry- de Régnier, a nagy modern francia költő is
Mieg Ch.) a Hussgenossen (Husz János célzást tesz erre az ominózus tehénre Le
hívei) szó nyomát keresi a h.-ban. Belfort Huguenot című, különben nagyon szép ver­
környékén s ált. Elszászban, Montbéliard­ sében,1 amelyet a L'Action Missionnaire en
ban állítólag már a reformáció előtt haszná­ France c. folyóirat 1924 novemberi száma
latos volt ez az elnevezés, aminthogy e vi­ közölt). ri.
dékeken a Husz tanai is el voltak terjedve.
Döntő érve azonban egyik föltevésnek sin­
csen. Ezenfelül még két-háromféle találga­ János ev. 1 0 : 1 6 ./b
tás is van. de ezek már délibábosan naivak. . . .καὶ γενήσεται μία ποίμνη, εῖςποιμήν
(Pl. amikor a Capet Hugo király képét viselő
kis ócska, értéktelen pénzdarabról származ­ Arra az engem régóta érdeklő, sőt
ta tjá k a hugenotta nevet, ami tehát annyit izgató kérdésre szeretnék feleletet kapni a
jelentene, hogy „egy bat kát sem érő ember“ Theologiai Szemle szakértőitől: hova vezet­
— amiről az ember rögtön a magyar „huszár“ hető vissza a fenti igében a μία ποίμνη-nak Vul­
= „húsz az ára“ népetymologiára gondol).
Bizonyosnak csak az látszik, hogy a h. név gatabeli „ unum ovile“-vé ferdülése s ennek
eredetileg a katholikusoktól a reformátu­ nyomán nemcsak a katholikus, de, csekély
sokra alkalmazott gúnynév volt. Ilyen gúny­ kivétellel, a protestáns magyar bibliafordí­
névnek később tisztes, patinás históriai jel­ tásokban is — beleértve most használatban
zővé válása egyébként nem példátlan a levő revideált „K árolyinkat“, sőt még a
protestantizmus történetében (v . ö. „gueux“ , Czeglédy Sándor-féle legújabb fordítást is
„quaker“, „pietista“, „methodista“ — sőt — ,,egy akol és egy pásztor“ emlegetése?
tulajdonképen maga a „lutheránus“ és a A szövegkritika, legalább az énnekem
„kálvinista“ is! ) egyedül rendelkezésemre álló kis Nestle-féle
9. kiadás (Stuttgart, 1912.) jegyzeteiben,
Ugyancsak az Atger A. fejtegetéseiből mit sem tud egy "μία αὐλή"-féle variáns
megtudjuk azt is, hogy a francia reformá­
tusokra nagyszámú egyéb csúfnév is ragadt 1 A „Les médailles d’argile“ c. kötetéből.
Külföldi szemle. 85

lectióról. A szöveg logicuma pedig magában magyarázatban unus grex-et mond, a követ­
ebben az egy versben is, méginkább a Ján . kező érdekes megjegyzéssel „Quamquam
1 0 :1 —10 egész contextusában nagyon vilá­ autem in diversa stabula videtur h ic grex
gosan útal arra, hogy Jézusnak nem is az distinctus, communibus tamen septis inclusi
akol, hanem a n y á j egysége feküdt a szívén. sunt, qui passim per totum orbem sparsi
A bibliai Jézus egész szellemével is bajo­ sunt fideles, quia omnibus idem praedicatur
san volna egyeztethető bármely külsőleges verbum, eadem in usu sunt sacramenta,
„akol-egységre“ való törekvés. (V. ö. Ján . idem praecandi ordo et quae ad fidei profes­
1 7 :1 1 , 2 1 —23.) sionem requiruntur. Observa modum, quo
A magyar keresztyén, tehát úgy katho­ grex Dei colligitur: nempe quum unus est
likus, mint protestáns köztudatban ennek omnium pastor et vox eius auditur.“ (Corpus
ellenére is csaknem kiírthatatlannak látszó, Reformatoru m L X X V . köt. Calv. X L V II.
közmondásszerű módon megrögződött az 245. lap). Ugyanígy tartja meg az „unum
„egy akol és egy pásztor“ . Magyar protes­ ovile“-t, „Unus grex“-nek magyarázva,
táns bibliafordítóink közül, amennyire utána­ Hammond-Clericus is (Novum Testamentum
járhattam , csak Komáromi Csipkés György­ Amsterdam 1698). Az 1544-iki lipcsei pro­
nél és Bárány Györgynél találtam „egy testáns (Brenz-féle) Vulgata-revisio és a
n y á j“-at (az utóbbinál — Lauban, Schill. vele párhuzamosan kiadott Erasmus-szöveg
1754. — a következő glossával: „az anya­ még ovile-t fo rd ít; de már Junius—Tremel­
szentegyház, mely egyedül a’ Kristusnak, lius—Beza eleitől fogva grex-et. Az „akol“-
amaz egy pásztornak szavát hallgatja, ’s hoz, a magyarokéhoz hasonló traditionalis
tsak őtet követi, hittel és szeretettel, és előszeretettel, úgy látom, még csak az angol
máshoz nem h ajol“.) A Váradi Bibliában prot. fordítók ragaszkodtak, akiknél a B ri­
is (1657—61) csak glossaként teszi oda idb. tish aud Foreign B ible Society újabb ki­
Köleséri Sámuel a szövegben meghagyott adásaiban is fold-ot találok e helyen — bár
„akol“ mellé ezt „vagy N yáj“ . És érdekes, több más régibb és újabb angol fordítás
hogy a Pesten Trattnernál 1805-ben a „Nagy flock-ot ád. — Az is megemlítésre méltó,
Váradi kiadásnak követésével“ kiadott in­ hogy a jansenista Le M aisire de Sacy-féle
folio Károlyi-biblia e tekintetben egyáltalá­ francia fordítás (holott jelzi, hogy „ traduite
ban nem „követi“ a váradit, hanem az sur le Vulgate“!) e helyen „troupeau“-t fordít
„egy akol“-hoz a következő glossát fűzi: „Ez (legalább is abban a kiadásban, melyet
az igérete a ’ Kristusnak betellyesedett, egy Bruxellesben 1855-ben adott ki a Br. and
akol és egy pásztor lett, mikor mind a ’ Foreign B ible Society).
‘Sidók, mind a' pogányok sereggel tértek Nem végezve haszontalan munkát az,
meg a’ Krisztus tudományára a ’ Keresztyén aki, a megfelelő szakértelem és apparátus
Anyaszentegyházba Efés 2 : 1 4 , 15, 16.“ birtokában, nyomról-nyomra haladva földe­
Kámori Sámuel és Masznyik Endre (épúgy, rítené, hogyan, mióta és mely okokból tartja
mint Czeglédy Sándor) szintén megtartotta magát olyan erősen e hely fordításában a
az „egy akol“-t. hibás „akol“ a helyes „ n y á j“ helyett —
Mi lehet az oka a nyilvánvalóan hibás nyilván egy darab római katholikus con­
Vulgata-traditio e szívós uralmának leg­ ceptióját rögzítve és plántálva tovább Jé ­
önállóbban dolgozó és legmodernebb for­ zusnak, az egyháznak és a keresztyénségnek,
dítóink elméje fölött is? még protestáns elmékben is. Alighanem a
Hadd említsem még meg, hogy az „H it és Rend“ világmozgalma is más, helye­
általam megközelíthetett külföldi, régibb sebb nyomokon indult volna el, hogyha a
és újabb, protestáns fordítások nagy több­ mai keresztyének, legalább is az evangéliumi
ségében, így a Luther-bibliában, a helyes protestánsok, nem „egy akol“-ról ábrán­
,,n y á j“-nak megfelelő kifejezés található. doznának, hanem, a Jézus szavához és gon­
Kálvin, a János-evangélium kommentár­ dolatához híven, „egy n y á j“-já lenni igye­
jában, magának a szövegnek latin fordítá­ keznének.
sában ugyan még unum ovile-t ír, de már a Egy gyakorló lelkipásztor.

KÜLFÖLDI SZEMLE.
Encyclopaedia of Religion and Ethics.
Edited by James Hastings with the assis­
tance of John A. Selbie and others scholars.
Vol. I .—XII. Edivnburgh.: T. & T. Clark,
1908.—1921. 4-rét.
E hatalmas encyclopedikus munka az
utolsó évtizedek egyik legnagyobb tudo­
mányos productuma Vallástörténészek, theo­
logusok és általában kulturhist orikusok szá­
mára egyenesen nélkülözhetetlen. Nem egy
a régi megszokott encylopaediák sorozatá­
ból, hanem az igazi encyclopedia maga,
melyhez az érdeklődő bizalommal fordulhat
tanácsért, tudományos felvilágositásért min­
den olyan kérdésben, mely a mű keretei
között elhelyezésre talált. Ámit angol szor­
galom és tudomány termelni tudott s ami
igazi tudományos eredmény az egyes köte­
tek megjelenéséig a világ bármely részében
és bármilyen nemzetbeli fia által produkál­
tato tt, az mind helyet talált e nagyszabású
mű lapjain, amennyiben kereteibe beilleszt­
86
hető volt . Röviden meg kell azért ismer­
tetnünk, hogy értéke bárki előtt nyilván­
valóvá váljék, ez encyclopedikus mű helyét
a többi közismert hasonló tárgyú encyclo­
pedia sorában, a célt, melyet elérésre maga
elibe tűz, az eljárási módot, mellyel fel­
adatát sikeresen munkálni óhajtja és végül
munkatársai körét, kiknek tudós készült­
sége és elismert tudós neve már önmagában
is kezesség a mű kiválósága mellett.
Theologiai encyclopediákban sohasem
volt hiány és napjainkban sem panaszkod­
hattunk, hogy a vallás és a vallástudomány
kérdéseiben jó és megbízható tanácsadók
nélkül, h ijjával a kellő áttekintést nyújtó
összefoglaló encyclopedikus műveknek, a
szakirodalom végeláthatatlan tömegére let­
tünk volna utalva. Komoly tudományos
szerkesztéséről jól ismert minden theologus
előtt és sok tekintetben még ma is egyene­
sen nélkülözhetetlen a Herzog—H auck szer­
kesztette Realencyclopädia für protestan­
tische Theologie und Kirche. 3. Aufl. I —
X X I . Bd. Leipzig— 1896—1908. c. nagy
encyclopedia, mely egy X X I I . kötetben a
szükséges registereket (1909.), a X X I I I —
X X IV . (1913.) pótkötetekben pedig a
mű lezárása óta felmerült újabb pótlandó­
kat hozza. E műnek az angol viszonyokhoz
alkalmazott átdolgozása akart lenni, de
valójában annak nem egy helyen és formá­
ban értékes továbbmenő kiegészítőjévé vált
a The New S ch aff—Herzog Encyclopaedia
of religious knowledge. Edited by Samuel
Ma culey Jackson . (E ditor in chief.) Complete
in 12. V., N ew -York and London. 1908—1912.
mely ugyanazt a beosztást, tárgyalási mód­
szert követi, mint német elődje s így oszto­
zik annak előnyeiben és hibáiban egyaránt.
Összehasonlító vallástörténeti módszere, egye­
temes vallástörténeti áttekintése és általá­
nos anyaggyűjtése tette és teszi felette
becsessé és mindenki számára egyenesen
nélkülözhetetlenné azt a másik németnyelvű
nagy encyclopediát, melyet H. Gunkel és
O. Scheel közreműködésével Friedrich Mich.
Schiele és Leopold Zscharnack Die Religion
in Geschichte und Gegenwart. Handwörter­
buch in gemeinverständlicher Darstellung.
Tübingen, 1908—1913. I—V. Bd. címen adott
ki s amely nélkül ma az egyetemes vallás-
tudomány mezején megmozdulni sem le­
hetne. E hatalmas vallástörténeti szótár
nem teszi ugyan feleslegessé a Herzog—
Hauck -féle theol. encyclopédiát, annál ke­
vésbbé, mert ez utóbbiban sok olyan kér­
dés is tárgyaltatik, amely az előbbiben he­
lyet sem nyert, de kiegészíti azt az álta­
lános vallástörténet szempontjából meg­
becsülhetetlen új anyaggal, helyesbbíti sok
helyen anélkül, hogy a legcsekélyebb célzással
volna reá, ítélkezése nézőpontjait s viszont
elhagyja régi sok százados tudományos requi­
situmból minden olyast, ami a problémák
előbbrevitelét nem szolgálja. Hogy mennyire
tudományos közszükség volt egy ilyen con­
ceptiójú összefoglaló mű megalkotása, talán
Külföldi szemle.
semmi sem m utatja jobban, mint az a
körülmény, hogy vele egyidőben kezdett
megjelenni angol földön és angol nyelven
a Hastings-féle szóbanforgó nagy encyc­
lopedia, Ez utóbbi tehát úgy tekinthető és
tekintendő, mint a Schiele-féle encyclopedia
angol pendantja és semmiképen mint akár
annak utánzata, akár pedig átdolgozása.
A mű teljesen önálló és tekintettel arra,
hogy anyaggyűjteményében is részletesebb,
terjedelmében is nagyobb, munka társi körére
nézve is szélesebb megalapozású s cél­
kitűzésében is concrétebb, positivabb, mint
amaz, bizonyos mértékig még a Schiele-
félével szemben is fejlődést, bővülést jelent
s ma kétségtelenül a legjobb vallástudo­
mányi encyclopedia. Mellette ugyan állan­
dóan szükségünk van nagy német kortár­
sának a használatára, de viszont annak
nem egy fölvetett eszméjét, megpendített
gondolatát benne találjuk kellőleg kifejtve,
az adatok tömegével megvilágosítva és
végérvényesen befejezve. Ezenkívül az azo­
nos módszer alkalmazása m ellett is olyan
új szerencsés anyagcsoportosítást figyelhe­
tünk meg a Hastings-féle encyclopédiában,
mely emennek határozott előnyt biztosít a
másik felett.
A mű a következő célt tűzi maga
elibe: ,,Az encyclopedia a világ minden
vallásáról és minden nagy ethikai rend­
szerről cikkeket akar közölni. Felölel to­
vábbá minden vallásos hitnyilvánulást és
szokást, minden erkölcsi mozzanatot, min­
den bölcsészeti eszmét és minden gyakor­
lati erkölcsi kérdést is. A vallás és az er­
kölcsi rendszerek történetében nevezetessé
vált személyeket és helyeket is fölveszi a
tárgyalandók közé. Eszerint az encyclopedia
tartalmazza a theologia és philosophia egész
mezejét, az anthropologia, mythologia, folk­
lore, biologia, psychologia, gazdaságtan és
sociologia kisegítő részeivel együtt.“ A val­
lásos és erkölcsi jelenségek megértetésének
olyan elmélyítése ez. amely kellőképen szá­
mol e főfontosságú képzetek bonyolult ere­
detével, sokféle megnyilatkozási formájával,
a szellemi élet egyetemességéhez vezető
kapcsolataival és mindazon tényezőknek a
vallási és erkölcsi élet alakulására gyakorol­
ható hatásával, amelyek a művelődéstörté­
netkutatók szemében ilyenekként ismere­
tesek. Az encyclopedia határozottan vallás­
történeti jellegű, amire különben címe is
utal és a vallási és erkölcsi élet egész meze­
jé t vallástörténeti nézőpontból, vallástörté­
neti értékeléssel méri végig. Sehol semmi el­
fogultságnak nyoma és mindennek dacára
a bibliai kijelentett vallások nagy igazságai,
felülmulhatatlan üdvtörténeti értéke kellő­
képen kidomborítva. Mindezzel azonban
korántsem azt akarjuk állítani, hogy az
encyclopedia minden kérdésre olyan vég­
érvényes feleletet ad, amelyre bárki esküd­
hetik, — sok nézetet és argumentációt
magam sem tudok benne akceptálni, de
igenis állítunk vele annyit, hogy a kérdé­
 Külföldi szemle.
sek kidolgozása komoly, szolid és teljesen
objectiv tudományos alapon és okfejtéssel
kíséreltetik meg. Hogy sok kérdésben még
ezután sem látunk tisztán, ez a megismerés
természetével és a megismerendő dolgok
bonyolult, nehézkes természetével áll össze­
függésben.
Az encyclopedia az anyag feldolgozásá­
nál a kulturhistoriai összefüggésekre és az
összehasonlító nyelvészeti kutatás eredmé­
nyeire támaszkodó összehasonlító vallás­
történeti módszert alkalmazza, akárcsak a
Schiele-féle. Ám ami módszeres eljárását
amazétól mégis megkülönbözteti, az a szo­
kása, hogy a nagy vallási és erkölcsi
kérdéseket összefüggően, az illető vallá­
sok körén belől ugyan, de egységes címszó
alatt (természetesen megfelelő alrészekre
tagolva) betürendes egymás ut ánban tá r­
gyalja s ezzel eléri azt, hogy az illető
hit, vagy erkölcsi képzet nyilvánulásáról
a vallásos és erkölcsi élet egyetemes terüle­
tén bárki teljes és tiszta képet alkot­
hat magának. A tudományos kutatásnak
hihetetlen megsegítése ez, hisz nem egyszer
olyan képzetek összemérését is lehetővé
teszi, amilyenekre az illető kutató talán
nem is gondolt volna. Pl. a kosmogonikus
képzetek Cosmogony and Cosmology címszó
alatt a köv. sorozatos egymásutánban, de
az áttekintést biztosító beosztással tárgyal­
ta t nak a IV. kötet 125—179. lapjain:
1. Bevezetés, amely általában minden na­
gyobb kérdést általános szempontból vilá­
gít, meg, 2. az északamerikai, 3. a baby­
loni, 4. a buddhista, 5. a kelta, 6. a chinai,
7. a keresztyén, 8. az egyptomi, 9. a görög,
10. a héber, 11. az ind, 12. az iráni,
13. a japán, 14. a modern és biblián
kívüli zsidó, 15. a mexikói és délame­
rikai, 16. a mohamedán, 17. a polynesiai,
18. a római, 19. a teuton, 20. a Védák­
ban előforduló kosmogonikus és kosmo­
logikus képzetek. Vagy ha valaki pl. a
halálra vonatkozó képzetekről akar tá jé­
kozódást szerezni, „Death and Disposal of
the Dead“ címszó a latt a IV. köt. 411—
511. l. a kérdést teljes kimerítőségében és
összefüggésében maga előtt látja. A név
vallásos jelentősége iránt érdeklődőt a iskola könyvtárában. Anyaszentegyházunk
„Names“ címszó a IX . köt. 130—177. l.
hasonló módon tájékoztatja. Aki a keresz­
tyén hűség legszebb jutalm ának a koroná­
n ak az igazi értelmét és vallási jelentőségét
akarja megtudakolni, az, csak üsse fel az
encyclopedia IV. köt. „Crown“ címszavát,
a 336—345. l. és kimerítő felvilágosítást
talál érdeklődésére. Különös figyelemben ré­
szesülnek a primitiv vallási és erkölcsi kép­
zetek s e tekintetben mindaz a gazdag anyag
rendelkezésre áll, amelyet az angol érdekelt­
ség és érdeklődés a világ minden részéből
képes volt összehozni.
Az egyes cikkek feldolgozói természe­
87
tesen a legkiválóbb szakemberek, kik írá­
suk minden soráért tudományok legjavával
kezeskednek. A névsorban ott látju k a
világnak annyi tudós representánsát, ameny­
nyit talán kevés más hasonló vállalkozás­
nál. Angol, francia, német, olasz, spanyol,
holland, belga, szláv, magyar tudósok, své­
dek, dánok, norvégek, finnek, európaiak,
amerikaiak és ázsiaiak egyaránt, keresz­
tyén, zsidó, ind. , japán tudósok, kik saját
szakjukon belől mind a legjobb klassist
képviselik. És a tudós gárdának ép ez az
összeválogatása m utatja, hogy a szerkesz­
tők objektiv tudományossággal dolgoznak
s nem céljuk az egyoldalii apologia, —
semmilyen felfogástól nem féltik a keresz­
tyén hit és erkölcs igazságait, amelyeknek
ereje és egyetemes hatása nem izoláltságuk­
ban, de belső tartalmi értékükben és párat­
lanságukban rejlik. Gondosan végigtanul­
mányoztam az encyclopedia egyes köteteit
és nagy örömmel láttam , hogy a tudomá­
nyos összműködést teljesen még a háború
öldöklése sem tudta szétszakítani, neveze­
tesen a háború ideje alatt megjelent V I I I —
X . kötetekben is találkoztam a központi
hatalmak országaiban élő kiváló tudós
munkatársak neveivel, ha mindjárt keve­
sebbel is, mint az előző és az utolsó köte­
tekben. A tudós közreműködők nagy száma
nem szolgált hátrányára a mű egységes
szellemének, melyet — röviden szólva —
a tárgyilagos igazság keresése testesít meg.
Talán mondani is felesleges, hogy a cím­
szók tudós feldolgozás eredményei lévén,
mindenütt el vannak látva a legjobb és
legújabb kritikai repertoriummal.
A mű külső kiállítása egységes, díszes,
sehol sem látszik meg rajta a háború csök­
kentő hatása. A nyomás kéthasábos, kis­
betűs, sűrű szedés, hogy minél több férjen
el az előre megállapított keretekben. Ahol
szükséges, a szöveget ábrák is szemléltetik.
Az angol szellem kitartását, nagyszerű
lendületét és mélyenjárását dicsérő e kor­
szakos alkotás egy teljes példánya, mint a
United Free Church of Scotland Continen­
talis Committeejának 1924-es nagylelkű ado­
mánya megvan a debreceni református fő­
épülésére és magyar kultúránk s azon
keresztül az egyetemes emberi kultúra gya­
rapodására hirdesse, hogy a hittestvéri
buzgóságból fakadott szép adomány nem
hullott magyar földön sem terméketlen
talajra, sőt Isten segítségéből, emberek
buzgóságából itt is meg fogja teremni gaz­
dag gyümölcseit. A biztosan h itt áldás édes
reménységében pedig gondoljunk ez alka­
lommal is szeretettel a mi igaz és felejt­
hetetlen jóbarátunkra: D .D . J . M. Webster
lelkipásztortársunkra, kinél hívebb szószó­
lója a magyar ügynek és igazságnak nincsen.
Dr. Varga Zsigmond.
88
FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE.
Az Expository Times1 márciusi számában
A. E . Garvie, egy londoni kongregacionális
college principal-j a „P ál apostol személyes val­
lása“ címmel érdekes értekezést írt, amelyben
az apostol személyes vallásos tapasztalata
és a környezet hatása között igyekszik a
helyes egyensúlyt megtalálni. Részben vi­
tára kelve, részben egyetértve Deissmann-
nak ugyanerre a tárgykörre vonatkozó meg­
állapításaival, erősen aláhúzza az apostol
vallási géniuszának eredetiségét, amely úrrá
tudott lenni a kívülről, akár a farizeusi vagy
rabbinikus zsidóság, akár a népszerű stoikus
filozófia vagy a környező keleti miszté­
rium vallások részéről jö tt hatások felett.
Garvie szerint Pál apostol sokrétegű egyé­
niségében (conlex personality) a külső ha­
tások missziói céljának tudatos szolgáivá
lettek (I. Korinheus 9, 22.) és helytelen
volna ezt a tudatos felhasználást úgy te­
kinteni, mintha Pál apostol egész vallásos
egyéniségét, missziói munkáját és theolo­
giájának fejlődését ki lehetne magyarázni
a különböző, tarka egykorú keleti miszté­
rium vallásokból vett kölcsönzéseknek ke­
resztyén köntösbe való átöltöztetéséből. Pál
apostol egyéni vallásos élete valóban „ke­
gyelem által növekedett“ . Ránézve a leg­
nagyobb esemény mindenkor a feltámadás
utáni Megváltó misztikus „megjelenései“
voltak. Ez a belső tapasztalat, tehát a Meg­
váltóval való közvetlen lelki kapcsolat ál­
landó érzése adja meg a kulcsot Pál apostol
egyéni vallásának megértéséhez.
Ugyanebben a számban K . I. Saunders
(California) közöl egy másik jelentékeny rö­
videbb értekezést „ Buddhizmus és keresz­
tyénség“ címmel. A cikk első fele m éltatja
két kiváló francia vallástörténésznek a
buddhizmussal foglalkozó könyveit (P. Ol­
tramase: Thésophie Bouddhique, Paris, 1923.
és M. Our s e l: Esquisse d'une Histoire de la
Philosophie Judienn e, Paris, 1923.) és több
angol nyelvű könyvet, amelyek azonban
mind csak vagy a filozófus vagy az aszkéta
buddhistának vallásos életével foglalkoz­
nak. Ezzel szemben Saunders-t elsősorban
a buddhista tömegek élete érdekli és arra
a következtetésre ju t, hogy az előbbiek
extravagantiáival szemben az átlagos budd­
hista ember élete Colombotól Osakáig val­
láslélektani szempontból igen normális, á t­
lagos színvonalon mozgó vallásos élet. —
Saunders ennek a megállapításának elsősor­
ban gyakorlati hasznot tulajdonít. Szerinte
ugyanis a buddhizmussal szemben gyakran
annyira tehetetlen keresztyén missziónak
ezt a tényt kell felismerni és a buddhista fi­
lozófussal és aszkétával való meddő v ita t­
kozás helyett arra kell törekedni, hogy a
nép köréből megnyert evangéliomi munká­
sok útján tömeg mozgalommá és főként
1 Szerkesztik: A. W. és Rev. E. Hastings Aberdeen;
Kiadja J . &. T. Clark, Edinburgh, 38. George St.
Folyóiratok szemléje.
nemzeti mozgalommá tegyék a keresztyén­
ség terjesztését. Sadhu Sundar Singh-nek,
egy ilyen buddhistából megtért evangélistá­
nak a mondását idézi: „hozzátok nekünk
az életnek vizét a Kelet edényeiben“. —
Viszont pedig hogy mennyire lényeges dolog
nemzeti talajon kelteni életre ezeket az új
keresztyén egyházakat, arra nézve például
felhozza azokat a kinai keresztyéneket, akik
semmiképen sem voltak hajlandók magukat
„Amerikai holland-református kinai keresz­
tyén egyház“-nak nevezni el.
A januári számban W . M. Flinders
Petrie, az ismert nevű angol egyiptológus
számol be a legújabb egyiptomi ásatásokról.
A Tutankhamen sírjával kapcsolatos felfe­
dezéseket mellőzi, minthogy ezeknek már
egész külön irodalmuk van. Az ásatások,
különösen az amerikaiak részéről, szorgal­
masan folytak a legutóbbi évek Egyiptom­
ban sokszor igen zavaros viszonyai között
is és felölelték Egyiptom történetének min­
den korszakát. Ezeknek az ásatásoknak leg­
inkább vallástörténeti jelentőségük van. —
fontos leletek kerültek azonban napvilágra
a keresztyén korszakokkal kapcsolatban is.
Ezek között a legfontosabb egy igen régi
kopt kézirat feltalálása a Já n o s evangéliomá­
n ak teljes szövegével. A kodex dátuma 350—
375. közé esik és értéke mindjárt a Vaticanus
után következik. A kodexet egy kisebb vi­
déki templomban használták és bár erősen
kopott, de azért egészen ép. A szöveget fa­
csimilében Sir Herbert Thompson adta ki
fordítással és a szöveg kritikai ismertetésé­
vel. A kézirat a B rit és Külföldi Biblia Tár­
sulat londoni könyvtárába került.
A februári számban I. G. Tasker ad
rövidebb beszámolót Boehme Ja k a b , a híres
német misztikus halálának háromszázéves
fordulóján 1924 novemberben a sziléziai
Görlitzben, Boehm e születése helyén tartott
ünnepségekről. Vázlatosan ismerteti Boehme
rendszerének viszonyát a pantheizmushoz
és dualizmusról és beszámol az idevonatkozó
legújabb német tudományos irodalomról és
Boehmenek angliai hatásáról. Végül a m ár­
ciusi számban T. Grigg-Smith a „ Gyermek
vallásos fejlődése“, a februári számban
E. B. Redlich a , , Gyermek és a B ib lia “ cím­
mel közölnek figyelemreméltó értekezéseket
a katekhetika köréből. (m. e.)
Az Expositor1 márciusi számában Adolf
K eller, volt zürichi lelkész és jelenleg a közép­
európai protestáns segítő-alap főtitkára, —
kezd el egy érdekes cikksorozatot a konti­
nentális protestáns theologia válságáról. (A
Theology of Crisis.) Az értekezés K arl Barth-
nak két nagyjelentőségű művéből indul ki.
A két könyv közül az első, D er Römerbr ie f.
1 The Expositor. A monthly Magazine for the
Pulpit aud Study. Szerkesztő: R ev. James Moffat,
Glasgow. Kiadó: Hodder & Stoughton L td . London.
Folyóiratok szemléje.
1919-ben, a második, Das W orf Gottes und
die Theologie, 1924-ben jelent meg. Barth a
göttingeni egyetem tanára, az amerikai re­
formátusok alapítványából fenntartott ka­
tedrán, tehát független helyzete van az
egyébként luteránus irányú fakultással szem­
ben. Barth, aki még fiatal, alig negyven
éves ember és eredetileg svájci református
lelkész volt, akarata ellenére új theologiai
iskola megalapítója lett, amely a reformá­
torok szellemi örökségéhez visszatérve hang­
súlyozza a keresztyénség objektív vallási
tartalm át és transcendentális jellegét azzal
a subjectív keresztyénséggel szemben, amely
a keresztyénséget csak a vallásos lélek élet­
jelenségének tekintette és különösen Ja m es
divatos filozófiájának hatására mindent a
psychologiából akart megérteni és kimagya­
rázni.
A füzet többi cikkei közül meg kell
említeni C. I. Cadoux értekezését Jézusnak
jeruzsálemi látogatásairól. Caodux egybevet­
ve a synoptikus és jánosi hagyomány ada­
tait Lukács evangéliomának kronologiai sor­
rendjét tartja legmegbízhatóbbnak ebben a
kérdésben. A. T. R obertson az újabb időben
felfedezett Washington-codex (Gregory-nál
W .) nehány érdekes variánsát közli. A codex
a negyedik vagy ötödik századból való és
értékben közvetlenül az ^ és B . után kö­
vetkezik. A szöveg az Újszövetségből csak
a négy evangéliomot tartalmazza, amelyek­
nek sorrendje a D-t követi és legközelebb
áll a nyugati szöveghez. Wm. R obin son :
„Gnoszticizmus és élet“, I. M. M ac W illiam :
„A pesszimizmus kritik ája“ című cikkei in­
kább gyakorlati, szószéki használatra szánt
célokat szolgálnak (m .e.)
„Az Ut“ . Folyóirat lelkipásztori és ne­
velői munka számára. Alapította Ravasz
László. Szerkesztik és k ia d já k : dr. Imre
Lajos, dr. Makkai Sándor, dr. Tavaszy Sán­
dor — Cluj — Kolozsvár, C. Viktoriei 38.
Előf. á r : Egész év re: 150 lei. Megjelenik
évente 10 szám. V II. évfolyam, 1925.
A magyar református egyház e legkivá­
lóbb gyakorlati theologiai folyóiratának meg­
indulása, küzdelmes viszontagsága, elné­
mulása, újraéledése a legvégzetesebb kor­
szakra esett. A folyóirat mélységesen szim­
bolikus neve ezzel az átküzdött évtizeddel
szívbe markoló, új jelentéssel lett gazda­
gabb: az útat m utatja most is az Atyához,
de ez az út magába ömleszti a letiport E r­
dély bánatos gyalogösvényeit s a nemzeti
és egyházi egybeforradásért sóvárgó-lelkek
szenvedésekkel kövezett keskeny útjait is.
Kezünkbe véve ennek a folyóiratnak ez évi
első számát, megcsapja szívünket, arcunkat
a belőle kiáradó élet lehellete. A nagy tra ­
gédiáról sehol nincs szó, de kiérzik, hogy ez:
amit senki sem mond, de mindenki és mindig
érez, forróbb valóság, mint nálunk, ahol
nagyon sokszor a szólamok hamvába holt
a nemrég még parázsló indulat. A lap alakja
kisebb, terjedelemre összevontabb, cikkei
89
rövidek, praktikusak és céltudatosak. —
Szinte a vezényszó kurta szűkszavúsága s a
hadiparancs cikornyátlansága benyomását
keltik. A terjedelem szűkös hajlékában a
belső tartalom gazdag változatossága alig
fér el. Mint ahogy a harctéren egy-egy had­
osztály vezérkara, mely a sereg testi-lelki
összes szükségére gondol, alig fért el a félig
összelőtt udvarházban. Nem tudunk sza­
badulni attól a gondolattól, hogy itt is egy
lelki vezérkar féltőn szerető lázas munkája
folyik. Igehirdetésében szinte tragikus erő­
vel sürgeti a testvéri összetartást, melynek
az oly hirtelen elszólított Csíky Istvánban
Makkai Sándor felejthetetlen megjelenítő
erővel rajzolta meg halálig hű szolgáját, a
felette mondott gyászbeszédben. A januári
első számban Maksay Albert meditál Isten
munkatársairól. M. S. közöl két vázlatot:
„Munka és jellem“ címmel termékenyen és
ügyesen dolgozza föl a Mártha és Mária
tö rtén etét; kevésbbé sikerült a „Bárka és
kereszt“ című allegorizáló s a végén túlsá­
gosan mesterkéltté váló vázlat. Imre Lajos
a „Vallásos nevelés“ c. rovatban sok meg­
szívlelendő dolgot mond: „Az ismétlő­
iskolások, iparos- és kereskedő-tanoncok
vallásos neveléséről“. Egyházunk eddig csak
a falusi földmíves népre és az intelligens
középosztályra fordított gondot, az iparos,
kereskedő és munkás osztállyal eddig csak
a klerikális keresztény szocializmus törődött.
Itt az utolsó idő, hogy az iparos és kereskedő-
tanoncok s ismétlő-iskolások lelki életét a
kamasz kor legkritikusabb három éve alatt
vezetésünk körébe vonjuk. Az anyagot Imre
L. A tanonciskola és ismétlő-iskola három
évében a biblia, majd a történelem s az utolsó
évben a káté és konfirmáció körül csoporto­
sítja. A bibliai anyag huszonkét órájából
sokalljuk az ótestamentomi tizenkét órát,
ha az ú jtestamentomra csak tíz ju t. Minden
különösebb nehézség nélkül összevonható az
Izsák és Já k ób, a pusztai vándorlás és Józsué,
Sámuel és Saul, Dávid és Salamon. S az így
nyert négy óra kell a tervezetből tökélete­
sen kimaradt Jézus példázatai és csoda­
tettei részére. A második év anyagában talán
„Nagy K ároly“ kihagyása árán bele kellene
szorítani Zwingli nemes alakját is. Életre­
való gondolat, hogy a harmadik évben a
heidelbergi kátét teszi tankönyvvé az eddigi
félig orthodox, félig rácionalista, de mindkét
esetben száraz káték helyett. Ugyancsak I. L.
közöl egy rövid terv ezetet: „A belmissziói
munkások kérdésének rendezéséről“. Az első
főkérdés: akar-e az egyház maga az evan­
géliumi munkában részt venni ? A lelkész
meggátolhatja, hogy az iskolában és a
templomban más is gyakoroljon belmissziói
munkát, de azt nem akadályozhatja meg,
hogy mások, esetleg szekták a hívek kö­
rében ne végezzék ezt a munkát. Ebben egy
rettentő istenítélet rejlik egyházunkra, de
ez a legfőbb ösztönzés is a lelki megújho­
dásra. Evangéliumi belmissziói munkára
csak olyanok alkalmazandók: 1. kiket erre
 90
a lélek indít; 2. kiknek munkája református
egyházi karakterű; 3. kiket a lelkész bízott
meg; 4. kiknek külön rendes foglalkozásuk
van; 5. kik fölött az egyház hivatalos kö­
zegei rendelkeznek, hogy senki a lelkész
és egyház munkája ellen ne dolgozhasson;
6. de az egyházias munkájú belmissziói mun­
kást a felsőség szükség esetén a lelkész el­
lenében is védje meg, mert a gyülekezet lel­
kében dolgozni elsősorban Istennek van
joga s nem a lelkipásztornak; 7. belmissziói
munkások képzésére kurzusok tartandók;
8. ha a képzettség megvan, személyes jó ­
bizonyság alapján is adassék megbízás.
Az ezen alapelvek figyelembevételével ké­
szített szabályrendelettervezetet az egyház­
kerületi belmissziói bizottság levette ugyan
a napirendről, de azt hisszük, hogy a leányzó
nem halt meg, csak aluszik. Tavaszi Sándor
„Tudomány és világnézet“ című rovatban
Fillich marburgi filozófiai magántanár tu­
dományrendszerét ismerteti, mely rendszer­
ben Tillich a theológiát mint a szellemtudo­
mányok betetőzőjét és koronáját tekinti.
Érdekes és rokonszenves kísérlet, mely Win­
delband merész kezdeményezésének: a val­
lásbölcsészet a filozófia betetőzése — méltó
folytatása. Ugyancsak T. S. ismerteti az
erdélyi irodalom újabb termékeit, melyek
közül várva-várjuk dr. Makkai S. „Zörges­
setek és m egnyittatik néktek“ című leg­
újabb kötetét. — „Asszonyainknak“ rovat­
ban egy sok jóindulattal és bibliai kenettel,
de homályos általánosságokkal is megírt levél
után „Vissza a rokkához“ címmel Dombay
Máriának, a brassói róm. kath. nővédelmi
egyletben ta rto tt felolvasását olvassuk, —
melyben „a fonókák bájos varázsát sírja
vissza“ . — Igen fontos az „Egyházi szemle“
rovatban M. S. programmadása az új esz­
tendő alkalmából. Első teendő a kultusz át­
formálása, az új ágendás könyv ebben az
évben elkészül a következő liturgiai elvek­
k e l: 1. Keresztelés, esketés, temetés stb. ne
lehessen gyülekezet nélkül; bűnvallás, hit­
vallás, fogadalom, eskü, szólamok áldás stb.
liturgiai formái kötöttek legyenek. 2. A
liturgiai akciókban a lelkipásztor legyen a
vezető. 3. A liturgiában művészi szimbo­
HAZAI IRODALOM.
Szent Ágoston és szent Ambrus élete.
A Szent István Társulat kiadásában
évről-évre szép számmal jelennek meg a
Szent István könyvek, amelyek úgy mutatós
külsejükkel, mint tartalmukkal igen nagy
szolgálatot tesznek a római katholikus egy­
háznak, mert céljuk az, hogy „meggyőzzék
a világot arról, hogy a tudomány művelésé­
ben a katholikus hit és meggyőződés nem
akadály, inkább nagy segítség“. Ugyanaz az
elv, melyet mi a szabad vizsgálódás alapján
századok óta hirdetünk és bizonyítunk a
mi vallásunkról. Helyet foglal tehát a könyv­
Hazai irodalom.
lizmus érvényesüljön. 4. Az eddigi raciona­
lista jelleg helyett a tartalomban a tiszta
kálvinizmus értékrendszere sugározzék. —
Mind igen helyes elvek, talán csak a bűn­
vallás, szólamok és áldásformula kötöttsége
ellen lehet kifogás. — A másik legfontosabb
teendő M. S. szerint az igehirdetés gyakor­
lati megújítása. „Rendszeres táplálkozás az
Igével, nagy igehirdetők folytonos tanulmá­
nyozása, a nép lelkének és életének szere­
tettel való folytonos ismerése és az életbe
való tényleges begyökerezés kell ide s aztán
az Ige komoly átélése után rendszeres készü­
lés, tervszerű programm, a pásztorációval
való tudatos összehangolása az igehirdetés­
nek“ s nem pedig „programmtalan, ötlet­
szerű, hasbóljövő, lapos, unalmas és unt,
hetenként egyszer való igaz, keserves teher!“
Tökéletesen igaza van, hogy: „ezzel áll
vagy esik egyházunk jövője is! “ — A har­
madik teendő a tudományos és építő egy­
házi irodalom munkálásának odaadóbb föl­
karolása. Örömmel olvassuk itt, hogy M. S.-
nak nemsokára megjelenik egy műve, mely
az erdélyi református egyház irodalmának
utóbbi hetven esztendejét tárja fel. — A
negyedik teendő az iskolai vallástanítás
kérdése, — az ötödik: a konfirmáció s a
hitvallási nevelés problémája, valamint az
imádság és ének erőinek életté tétele. — Az
utolsó: a belmisszió. Segítse Isten az erdélyi
egyházat e gazdag programm megvalósítá­
sában!
E gazdag tartalm at kiegészíti „Az én
kicsinyeim“ című képpel illusztrált vasár­
napi iskolai tanítást, meséket, új éneket,
bibliai találós kérdéseket tartalmazó s a
vasárnapi iskolai oktatás célját gyakorlati­
lag is szolgáló négy oldalas kis melléklet.
Szinte fárasztó théma-gazdagság egy
kis nyolcadrét alakú negyven oldalas füzet­
ben, de ez a zsibbasztó érzés csak egy pil­
lanatig tart, hogy utána diadalmas munka­
kedvvé alakuljon át a kis füzet kipróbált
bölcsesége, eleven bizonyságtétele és szug­
gesztív ereje. Hisszük, hogy „a kis bérces
haza“ parókhiáiban is olyan örömmel vár­
ják a folytatást, mint mi ideát.
sorozatban mindenféle irányú munka, úgy
a theologia és lelki élet, nevelés és irodalom,
bölcselet és jog, történelem és szociologia,
mint a földrajz és természettudomány, élet­
rajz és útirajz területéről. Ezúttal két egy­
házi atyának az életéről írott munkáról szó­
lunk röviden, mivel ezek érintenek bennün­
ket legközelebb. Azok az egyházi atyák
ugyanis, akiknek életéről ez a két munka
szól, közös ősei a hitvallásos keresztyén fe­
lekezeteknek és életük folyama tanulságos
minden denominációra.
Mind a két könyvet Dr. Babura L.,
a Szent István Akadémia tagja írta és a
Hazai irodalom.
„Szent Ágoston élete“ tavaly, a „Szent
Ambrus élete“ az idén jelent meg, az előbbi
150, az utóbbi 155 lapon.
A „Szent Ágoston élete“ című könyv
igen jó források alapján készült olyan mód­
szerrel, hogy időrendben dolgozza fel a
rendelkezésére álló anyagot. Azok a feje­
zetek, amelyek a nagy egyházi atyát, az
egyetemes keresztyénség egyik legnagyobb
szellemét, mint pásztort, „mint hitszónokot“,
„hitvédőt“ és „egyházi tan ító t“ m utatják
be, szépen illeszkednek, mintegy kronologiai
sorrend szerint a többi fejezetek közé. —
Augustinus élete ebben a feldolgozásban,
ha nem is olyan drámai és megragadó, mint
életének a Vallomásokban megírott része,
de mindenesetre tanulságos és hasznos.
A könyv természetesen elsősorban és fő­
képen római katholikus atyánkfiai számára
készült, de amiképen Augustinus hatalmas
géniuszából egyformán merít mind e mai
napig minden keresztyén irányzat, épúgy az
ő szellemének megfelelőleg ez a mű is olyan,
hogy mi sem találunk benne semmi olyast,
ami a felekezeti érzékenységet sértené; sőt,
sűrű idézeteivel megismertetvén velünk a
nagy szellemóriás gondolatait,erősbíti Augus­
tinus iránt való tiszteletünket. E könyv va­
lóban azt a hatást kelti a nem római katho­
likus olvasóban, hogy szerzője a teljes
Augustinust ismerteti meg és tollát nem
felekezeti célzat igazgatja.
Nem így a másik könyv, amelyik
„Szent Ambrus élete“ címmel a híres milánói
püspök (340—397) biografiáját adja. Szerző
itt is a legjobb források nyomán halad,
tárgya anyagát ügyesen csoportosítja, de
már a célja nem tisztán az, hogy a nagy
püspököt megismertesse, nagyságát, méltó­
ságát, kegyességét az olvasók szívébe be­
vigye, hanem az is, hogy a római katholikus
egyház tanítását, amint alkalom m utatko­
zik reá, védelmezze, az egyházi atya példá­
jára való hivatkozással az egyház gyakor­
latát igazolja, az eltérő vallásos nézetek
közül a római tant kimagaslónak és egyedül
helyesnek tüntesse fel, sőt egy helyen a
protestantizmust is elítélje. Mindezek a
vonások egyházias szempontból nem von­
nak le semmit a mű súlyából, mert hiszen
római katholikus szerző római katholikus
híveknek írta; ám a feldolgozásnak ez a
módja olyan jelleget kölcsönöz e munkának,
amely nem tartozéka a tudományos törté­
netirásnak. Viszont azonban az is tagad­
hatatlan, hogy az ilykép megnyilvánuló
felekezetiesség igen számot tevő tényező az
egyháziasság szolgálatában és nekünk is
intő, figyelmeztető, ha másra nem is, ha­
sonló izzó egyháziasság kifejlesztésére. Az
a tény, hogy szerző Ambrosiust, mint kizá­
rólag a római egyház harcosát tünteti fel,
sok tekintetben túlzó kisajátítása a maguk
részére a IV. század eme nagy írójának. —
Mert, bár Ambrosius élete és munkássága
kétségtelenül sok olyan ténykedést mutat
fel, amely a romanizmus alapjának leraká­
91
sához hozzájárult: Milánó lelki vezérében
mégsem a római egyház katonája, hanem a
nicaeanus orthodox püspök domborodik ki
legjellegzetesebben tárgyilagos megbírálás
mellett.
A könyv tartalm a öt főcsoportra van
tagolva, amelyekben a földi egyházért az
élet minden vonatkozásában önfeláldozásig
híven élő és munkálkodó pásztort látjuk a
püspöki székbe jutás után, mint püspököt
(20—66), mint egyháztanítót (67—101) és
mint államférfiút (102—149). Szerző nagy­
ban emelte munkájának értékét és az egy­
házi atya valódi megismertetését azzal,
hogy Ambrosius kiváló munkáit tartalmi ki­
vonatban idézetek beszövésével adja (így:
Az Isten szolgáinak kötelességeiről 30—3 4 ;
A búnbánatról 40—4 2 ; Nábótról 45—4 6 ; A
szüzekről 58—60; Bibliamagyarázatainak er­
kölcsi tanításai 90—1 0 2 , Valentinianus ha­
láláról 1 3 5 -1 3 7 ).
E két műben a szerző új tudományos
eredményeket, önálló kutatásokon alapuló,
eddig ismeretlen adatokat vagy értékelést
nem ad, de nem is ez a célja és feladata,
hanem az, hogy a két egyházi atyát feleke­
zete híveinek szívéhez a múlt idők ködéből
közelebb hozza. Ezt a feladatát sikerrel ol­
dotta meg, amiért őt méltán illeti az elis­
merés. Glenator.
A magyarországi protestantizmus történet-
irodalma az összeomlás óta.
Ez a mi nemzedékünk nem szorul rá
annak a magyarázatára — de még az utá­
nunk következő is aligha —, hogy miért
fogja a magyar irodalom és tudomány tör­
ténelme örökre a „hét szűk esztendő“ címe
alatt elkönyvelni az 1918—1925. éveket.
Azok a rendkívüli, még lassú megszokás
által is alig-alig elviselhető megpróbáltatá­
sok, amelyek a magyar tudományos élet és
munka folytonosságát e gyötrelmes évek
során érték s még szakadatlanul érik, át­
menetileg még olyan munkaterületeken is
visszaesést, sorvadást vagy legalább is pan­
gást idéztek elő, amelyeken azelőtt, rend­
szeres és kiadós munka következtében,
gazdag termés mutatkozott vagy i gérkezett.
Csak természetes hát, hogy a még jobb
időkben is gyéren és rendszertelenül művelt
tudományágak s ezek között elsősorban a
magyar protestáns t heologiai irodalom s
különösen annak hazai egyháztörténelmi
szakja, még sokkal inkább megérezték ezek­
nek az időknek visszafejlesztő súlyát. Annak,
akinek módjában volt legalább egyes szak­
lapok útján figyelemmel kísérnie, hogy
milyen teljesítményekre volt képes ezekben
az években is a miénkhez hasonló helyzetbe
került német theologiai tudomány, lehet
sejtelme arról, hogy a problémakörök rend­
szeres és folytonosan mélyítő megmunkálásá­
val folyó, szervezett tudományos tevékeny­
ség a termelés minő egyenletességét, bősé­
gét és rugalmasságát tudja eredményezni
92
még a lehető legmostohább körülmények
között is. S viszont, aki tudja, hogy magyar
protestáns theologiai irodalmunkat, köze­
lebbről annak a legsajátosabb, senki más
nemzet fia által el nem végezhető feladatát
képező hazai egyháztörténetirásunkat mek­
kora ötletszerűség, a rendszeres problematika
és a tervszerű szervezettség minő teljes
hiánya jellemezte és jellemzi, azt nemhogy
meglepné e hét szűk esztendőnek különö­
sen sovány termése, hanem még örülni is
tud annak, hogy ez a termés csak ennyire
sovány, sőt itt-o tt akadnak benne a jobb
időkre emlékeztető s egy jövő magvetés
biztató anyagát nyujtó teljes, dús kalá­
szok is.
Egészen sommás, rövid áttekintést
óhajtva nyújtani e hét év hazai egyház­
történelmi terméséről, egyik legörvendete­
sebb mozzanatként jegyezhetjük föl leg­
először is azt, hogy néhány elsőrangú szak­
tudósunknak a megelőző nyugodtabb évek­
ben, vagy évtizedekben folytatott nagy­
értékű kutatásait sikerült e hét esztendő
folyamán, ezer nehézséggel dacolva, igazi
tudományos askesissel, tető alá hoznia s a
maga vagy a mások minden dicséretet és
hálát megérdemlő áldozatkészsége árán pub­
likálnia is. Ekként jutottunk hozzá egy­
néhány megbecsülhetetlen értékű, nagy­
szabású összefoglaló műhöz, amelyeknek a
hazai egyháztörténetírás további tudomá­
nyos fejlődésében standardértékük lesz.
Valamennyinek a koronája az erdélyi szá­
szok tudós püspökének, Teutsch Frigyesnek
a sa já t egyháza történetéről szóló hatalmas
kétkötetes műve,1 amely a ma elérhető leg­
magasabb tudományos szinvonalon és leg­
gazdagabb apparátussal, szellemtörténetileg
is kim élyített teljes képét adja az erdélyi
szász evangélikus egyház és lélek fejlődésé­
nek és változásainak, a vele sokszorosan
összefonódó, szorosabb értelemben vett m a­
gyar protestantizmus külső és belső tör­
téneteihez is gazdagnál-gazdagabb adaléko­
kat és szempontokat szolgáltatva. — Egy,
időileg rövidebb, de belső érték szempontjá­
ból egyenrangú tudományos életmunkának
eddig legérettebb gyümölcsét adta ki Zo­
ványi Je n ő a magyarországi reformáció alap­
vető korszakáról szóló nagy művében,2 a
maga és a mások eddigi kutatásainak ki­
tűnő s minden e tárgykörben tovább­
folytatandó munkának szilárd alapjául szol­
1 Geschichte der ev. Kirche in Siebenbürgen I-II.
1921—12. Krafft, Nagyszeben. Nagy 8-rét. X III. 600
és 647 lap. Egy térképpel. Áttekinthető, népszerű
kivonata, a román uralom alá került szászok és egyéb
evangélikus németek jelenlegi egyházi és kulturális
helyzetének ismertetésével is bővítve, ugyane szerző­
től: Kirche u. Schule d. siebenbg. Sachsen in Vergan­
genheit n. Gegenwart, II. kiadás, Krafft, Nagyszeben,
1923. 8-rét. 328 lap. Ez utóbbi mű kiadását, rend­
kívül jellemzően a maroknyi szászság összetartására,
az Amerikába kivándorolt erdélyi szászok anyagi segít­
sége tette lehetővé!
2 A reformáció Magyarországon 1561-ig. Genius.
1922. Nagy 8-rét. 486 lap. Egyes részleteit megelőző­
leg közölték a Prot. Szemle és a Theol. Szaklap több
évi folyamai.
Hazai irodalom.
gáló összegezését nyújtva, főleg ami az ese­
mények időbeli lefolyását és oki össze­
függését illeti. Kisebb területi egységek egy­
házi történelmét öleli föl két hasonló monu­
mentálitású, teljesen eredeti kutatásokon és
pedig túlnyomó részben kiadatlan oklevél-
és kéziratanyag szorgos és élesszemű á t­
búvárlásán alapuló munka: a Bruckner
Győzőé,3 amely az egyik leggazdagabb hazai
protestáns kulturaterületnek, a Szepesség­
nek egyházi és iskolai történeteiről számol
be a X V III. század közepéig, és a Payr
Sándoré,4 amely a Dunántúl lutheraniz­
musának keletkezéséről és fejlődéséről ád a
X V II. század közepéig kimeritő képet.
Mindakét nagyconceptiójú munkán meg­
látszik, hogy szerzőjüket az óriási nyers­
anyaguknak úgy tudományos, mint művészi
értelemben kielégítő feldolgozása sok helyt
leküzdhetetlen tárgyi nehézségek elé állí­
totta — de a bennük közölt anyag sok­
oldalú gazdasága egymagában elegendő arra,
hogy mindakét műben egy-egy hatalmas
lépést lássunk a magyar protestantizmus
történelmének tudományos ideálja felé.
Ez az ideál azonban — amint azt más,
kapcsolatos problematikai és methodikai
kérdésekkel együtt magam próbáltam nem­
rég kifejteni5 — nem lesz elérhető, sőt meg­
közelíthető sem lesz pusztán ilyen kivételes
tudományos energiára valló nagyobb syn­
thesisek útján. Hazai prot. egyháztörténet­
írásunk fejletlensége, főkép eszme- és szel­
lemtörténeti vonatkozásban, mindenekelőtt
a minél kisebb probléma- és tárgyköröket
minél mélyebben átbúvárló és kiaknázó
monographikus irodalmat tenné, sürgősen
szükségessé. Ám e részben a már békeidők­
ben is tapasztalt szegényesség és főkép rend­
szertelenség a háború alatt és különösen
1918 óta még csak súlyosbodott. Az életrajz-
irodalmat Payr Sándor gazdagította egy szo­
morú emlékű apostata eddig alig ismert
alakjának teljesen eredeti kutatásokon ala­
puló. biztoskezű jellem- és korfestéssel dol­
gozó fölidézésével;6 egy fiatal, művésztollú
történetírónk, H egyaljai K iss Géza pedig az
evangélium magyar nagyasszonyai megele­
venítésének hálás föladatára vállalkozott.
Árva Bethlen Katáról7 és Lorántfy Zsu-
zsánnáról8 szóló nagyobb művei s egyéb
kiváló magyar prot. nőalakokról szóló gyűj­
teményes vázlatai9megkapó megjelenítő erő-
3 A reformáció és ellenreformáció története a Sze­
pességen. I. köt. 1520—1745-ig. Bp. 1922. Nagy 8-rét.
613 lap.
4 A dunántúli evangélikus egyházkerület története.
I. kötet. Sopron, 1924. Nagy 8-rét. 932 lap.
5 A magyarországi protestantizmus tudományos
történetírása (Eredmények és föladatok). Prot. Szemle
1924. és külön is a debreczeni Tisza István Tud. Tár­
saság kiadványaként.
6 Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök.
Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából.
Sopron, 1924. 8-rét. 146 lap.
7 Árva Bethlen Kata (Gr. Széki Teleki József
özvegye). Bpest, 1922. Szórády F. 8-rét. 131 lap.
8 Lorántfy Zsuzsána (sic !) fejedelemasszony.
Tahitótfalu, Sylvester-nyomda, 1924. Kis 8-rét. 177 l.
9 Nagyasszonyok a magyar reformációban. I—II.
Bpest, Bethlen-könyvtári füzetek.
Hazai irodalom.
ről tanúskodnak s a legelső amellett arról is,
hogy a szerző nemcsak a másod-harmad­
kézből vett anyag mély átélésére és finom
feldolgozására, hanem az egészen elsődleges
forrásokból való eredményes merítésre is
képes. A szerző — m int elsősorban ugyan­
csak a legelső munkája tanúsítja — az
egyháztörténelmi irodalmunkban olyannyira
hiányzó tudományos lélekrajz hivatott műve­
lője lesz, főkép, ha alakjai lelkivilágának
protestáns ideatörténeti szempontból való
elemzésére is egyre több módszeres tudomá­
nyos gondot fordít s ha nem engedi egészen
elhatalmasodni egyháztörténetírói működése
fölött a két utóbbi munkájából már túl­
erősen kiütköző népszerűsítő, egyházépítő
és paedagogikus szempontokat. S. Szabó
Jó zsef (részben a saját nagyérdemű ko­
rábbi kutatásainak összefoglalásával) a Pe­
rényi-család kiemelkedő tagjainak, elsősor­
ban a hibáiban is nagy P . Péternek refor­
mációtörténeti jelentőségét világította meg
tanulságosan,10 R. K iss István pedig rövid
Bethlen Gábor-életrajzot adott a szaktudós
avatottságával, de — a kiadvány célja elle­
nére — inkább csak tetteiben, mint protes­
táns vallási mentalitásában ismertetve és
méltatva a nagy fejedelmet.11 Amennyire
örülnünk kell annak a pozitiv gyarapodás­
nak, amelyet ezen derék (bár többségükben
nem teljesen tudományos jellegű) dolgoza­
tok is nyújtanak a magyar prot. egyházi és
vallási életrajz-irodalom terén, annyira érez­
nünk kell, hogy a meglevő nagy hiányok
pótlására mindez egészben véve még nagyon
kevés. A historiographia lelke mégis csak a
biographia s ne várjunk addig több mély­
séget és szellemiséget egyháztörténetírásunk­
tól, amíg ennek ez a nélkülözhetlen előfel­
tétele kielégítő mértékben biztosítva nincsen.
A nem életrajzi tárgyú monographikus
irodalom legkiemelkedőbb terméke e hét
esztendő alatt M iklós Ödönnek, egy nagy­
képzettségű fiatal historikusunknak teljesen
új és eredeti kutatásokra felépített dolgozata,
amelyben a németalföldi szövetséges rendek­
nek a magyar protestáns gályarabok érde­
kében történt sokszoros és végül eredményes
föllépését derítette föl. A theologiai magán­
tanári dolgozatul szánt értekezés,12 amely­
nek okleveles anyagát a szerző külön holland­
nyelvű kiadványban13 publikálta, erős ku­
tató és kritikai vénára m utat s am ellett a
szerzőnek a kálvinizmus eszmevilágában
való alapos jártasságáról is tanúskodik,
amellyel azonban a nagy anyagon való ural­
kodni tudása és formakészsége még nem áll
arányban. Dolgozata, vázlatossága és hiányai
mellett is, nélkülözhetetlen láncszeme lesz
10 A Perényiek a magyar reformáció szolgálatában.
Bpest, 1923. Bethlen-könyvtár 6.
11 B . G. erdélyi fejedelem. B pest, 1923. B ethlen-
könyvtár 1— 2.
12 Holland intervenció a magyar protestantizmus
érdekében (1674— 1680). Pápa 1918. 8-rét. 68 lap.
13 De houding dér Nederlanden in de Hongaarsche
Geloofsvervolgingen (1674— 1680). Officieele bescheiden.
Különnyomat a Historisch Genootschap közleményei­
ből. Amsterdam, Müller J . 1919.
93
az e tárgyra vonatkozó történetírói munka
folytonosságának, amelynek épen most, a
gályarabság 250 éves emlékéveiben kár
volna megszakadnia. Magyar protestantiz­
musunk történelmének ezt a szenvedő hős­
korát teljes mélységében és szélességében
összes külföldi kapcsolataival együtt mi­
előbb föl kellene derítenünk: ezzel nem­
csak magunknak, de még holland testvére­
inknek is tartoznánk. Elsősorban maga
Miklós Ödön volna hivatva e munka elvég­
zésére e minden szép reményre följogosító
kezdet után — hiszen nemcsak ezzel a dol­
gozatával és forráspublicatiójával, de egyéb,
apró közleményeivel is14 kétségtelen jelét
adta annak, hogy a rendkívüli történelmi
fontosságú holland-magyar kapcsolatoknak
hivatott búvárlója, aki hollandiai tanul­
mányi éveit elsősorban az idevonatkozó bő­
séges holland forrásanyaggal való megismer­
kedésre szánta. — Ezzel a tárggyal kapcso­
latban említjük meg Pukánszky B élának
egy rokonterületre, a németajkú magyar-
országi lutheránus exulans pásztorok életére
és irodalmi működésére vonatkozó becses
dolgozatát, mely igen alkalmas módon hívja
fel a figyelmet erre az eddig szintén nagyon
elhanyagolt kutatási mezőre.15
Különös gonddal kellene fordulnia a
monographikus kutatásnak a speciális szel­
lemtörténeti szempontok és az azoktól ki­
jelölt területek és anyag felé. Ezen a vona­
lon azonban: tehát a magyar protestáns
gondolkozás és erkölcsiség történelmi fejlő­
désének és változásainak vizsgálatában s az
ennek alapjául szolgálható theologia- s ált.
irodalomtörténeti, kultusz-, nevelés-, egyház­
alkotmánytörténeti és rokontárgyú kutatá­
sokban ez a hét év sem hozott egyebet
(épúgy nem, mint az azt megelőző idők)
szórványosan és rendszertelenül fölmerült,
többé-kevésbbé biztató kezdeteknél. A ma­
gyar protestantizmus kebelében kezdettől
fogva a legújabb időkig fölmerült felekezeti
és hitvallási unió-törekvésekről Patay Pál
igyekezett történelmi áttekintést nyújtani
egy nagy szorgalomra és olvasottságra valló,
nem egy helyes szempontra rámutató, de
egészben véve elnagyolt és elsietett, a kérdés
theologia- és ideatörténeti vonatkozásait
csak sebtében érintő, amellett formailag is
primitiv és tagolatlan dolgozatban.16 A kér­
dés nagyon megérdemelné, hogy úgy ő,
mint mások egészen részletesen, korszakok
szerint tagoltan, ismételten is foglalkozza­
nak vele, mert az egyik legalkalmasabb
ablakul szolgál a magyar protestáns szelle-
14 T anúlságos ezek közül pl. a ,,B is terfeld első
m eghívása L eiden be“ c. cikke a Theol. Szaklap 1918.
vi folyamában, részben szintén eredeti levéltári kuta­
tásokon alapulva. Ezenkívül több, szintén nagyon
érdekes apróbb közlemény jelent meg tőle (részben
magyar prot. irod. tört. és könyvészeti tárgynak is) a
Dunántúli Prot. Lapban, a Keresztény Magvetőben,
sőt hollandi szakfolyóiratokban is.
15 A magyarországi protestáns exuláns irodalom a
X V I I. században. Prot. Szemle. 1925.
16 Magyar protestáns unió. Bp. 1918. 8-rét. 136
lap. Kókai.
94
miség kialakulásába és elváltozásaiba való
bepillantásra. — Schullerus Adolf, az erdélyi
szászok egyik legelsőrangú nyelvész- és egy­
háztörténész-tudósa, az ágostai hitvallásnak
Erdélyben való meghonosodását dolgozta
föl egy nagyérdemű monographiában17; —
ugyanő egy, a Teutsch Frigyes püspök tisz­
teletére kiadott igen becses monographia-
gyűjteményben18 a reformáció korának szel­
lemi mozgalmaira vonatkozó hasznos forrás-
elemzéseket adott. Ez a gyűjtemény egyéb­
ként is fontos adalékokat közöl az erdélyi
szász prot. szellemiség és kultura kialakulá­
sára nézve: így N eloliczka Oszkárnak 19, az
ismert Honterus-kutatónak e nagy refor­
m átor-alak további tanulmányozásához nyúj­
tott új szempontjait és J e l e l i H erm annak20
az erdélyi szász pietista mozgalmak egy kor­
szakáról szóló alapos értekezését. — Az
unitárius hitelvek kifejlődésére vonatkozó­
lag alapvető forráskutatásokat végzett és
végez21 a nagyszorgalmú, b ár nem elég erős
theologiai képzettségű Borbély István: na­
gyon örvendetes tudományos jelenség, hogy
ezt a szinte izgató érdekességű probléma­
mezőt, amelyet eddig maguk az unitáriusok
is elhanyagoltak, most már legalább ők
maguk kezdik rendszeresebben kultiválni.
Magam egy szerény vázlatban néhány nagy
régi magyar református laikus imádkozót,
férfiakat és nőket (a két Bethlen K ata,
II. Apafy Mihály, Ráday Pál, ecsedi Báthori
István) m utattam be, a tárggyal összefüggő
elvi és módszeres kérdések érintésével22 s
ugyanezek műveiből egy kis szemelvényt is
közrebocsátottam, gyakorlati építő céllal.23
A magyar rationalismus és rationalista
theologia történetére vonatkozólag Fizély
Ödön kezdett közölni vázlatosságában is
sokatigérő, az összeomlás következtében
úgy tudjuk, megszakadt tanulmánysoroza­
to t.24 Nem szorosan vallás- és egyháztörté­
nelmi természetűek, de a magyarországi
protestantizmus szellemtörténetének meg­
értéséhez is nélkülözhetetlenül becses ada­
lékokat, indításokat ösztönzéseket szol­
gáltatnak E ckhardt Sándornak,25 Theine-
17 Luthers Sprache in Siebenbürgen I I . D ie Au­
gustana in Siebenbürgen. Nagyszeben, 1923. V. ö . a
P u kán szky B éla e tárgyra és könyvre vonatkozó cikké­
vel: Az ágostai hitvallás megszilárdulása az erdélyi
szászok között. P rot. Szemle. 1924.
18 Beiträge zur Geschichte der ev. K irche A. B .
in Siebenbürgen. Nagyszeben. 1922.
19 Honterus. Probleme und Tatsachen. A Belträge-
ben.
20 Bischol Lukas Graffius im K am ple mit dem
Pietismus. U. o.
21 A magyar unitárius egyház hitelvei a X V I.
században Kolozsvár? és A mai unitárius hitelvek
kialakulásának története (Rendszeres unit. h ittan ­
történet) K er. Magvető 1924.
22 Régi magyar imádkozok és imádságaik. Prot.
Szemle 1924.
23 Az imádkozó magyar. Reform átus eleink társal ­
kodásai a Szentháromság egy Istennel. — Debrecen.
Méliusz-kiadás 1923.
24 A magyar racionalizmus és A m. rac. theologia.
Theol. Szaklap 1918.
25 A francia forradalom eszméi Magyarországon.
Budapest, 1 9 2 4 . 8 0 222 lap. Em ber és Természet 7. sz.
Hazai irodalom.
mann Tivadarnak26 és Pukánszky B élá n a k ”27
legújabb kisebb-nagyobb, de egyaránt súlyos
tartalm ú, az eddig nem ismert tények és
nem m éltatott szempontok egész seregét
föltáró dolgozatai. Huszti Jó z sef28 és Zolnai
B éla 29 pedig a magyar katholicizmus, illető­
leg humanismus történetének egyes oly
részletkérdéseivel foglalkoztak behatóan és
új eredmények földerítésével, amely kérdé­
sek, egyes nagyfontosságú érintkezési pon­
tokra tekintettel, protestáns szellemtörté­
neti szempontból is állandó figyelemre érde­
mesek. Korunk egész tudományos szellemé­
nek és irányának megváltozására roppantul
jellemző, hogy az általános magyar műve­
lődéstörténeti kutatás egyre mélyebb érdek­
lődéssel fordul a szellemtörténeti s közelebb­
ről a vallástörténeti tárgyak és problémák
felé; ez azonban az egyháztörténészeket
nemcsak nem menti fel az alól, de sőt kettő­
zötten kötelezi arra, hogy e tárgyakat és
problémákat ők a maguk speciális (nem
felekezeti, hanem a szónak helyes értelmé­
ben vett független vallástudományi, theolo­
giai) szempontjukból is vizsgálat alá vegyék:
mert csak ez úton lehet majd azoknak egy­
oldalúságtól ment tárgyszerű és tárgyilagos
feldolgozását, illetőleg megoldását remélni.
Az egyháztörténelmi összkép folytonos
tágulása és bővülése szempontjából szintén
alapvető fontosságú helytörténeti monogra­
phia-irodalom, amelynek a reformáció jubi­
leumi éve némi lendületet adott, azóta jó ­
formán teljesen pang. Nekem csak egy,
szorosabban idevágó munkáról van ez évek­
ből tudomásom: a dunavecsei református
egyház történetéről,30 melyet Lukácsy Imre
érdekesen és tanulságosan, de a tudományos
jelleg és módszer teljes híjával írt meg.
Asztalos M iklós nagy és komoly tudomá­
nyos apparátussal készült kis publicatiós
dolgozata viszont, a pozsonymegyei R éte
református egyházának története köréből, a
helytörténeti és a tágabb körű históriai
ismeretet roppant csekély mértékben gyara­
p ítja31 S. Szabó Jó z sef a debreceni reformáció-
korabeli kulturális állapotokról adott rövid­
ségében is gazdag tartalm ú s egyháztörté­
nelmi szempontból is tanulságos össze­
foglaló k é p e t;32 ugyancsak a nagymúltú deb­
receni református egyház történetével fog­
lalkozik saját magamnak két, nem tudomá­
nyos jellegű és célú, de erkölcstörténeti
részében elsődleges forráskutatásokra épí-
26Mohács és Erasmus. Minerva. I I I . évf. 1— 5.
27 K an t első magyar követői és ellenfelei. Prot.
Szemle. 1924.
28 Platonista törekvések Mátyás király udvarában.
Minerva. I I I . 6— 10.
29 Magyar janzenisták I. Minerva. I I I . 1—5.
30 A dunavecsei ref. ker. egyház és község tör­
ténete. Dunavecse 1924. 8° 95 lap.
31 A pozsonymegyei R éte ref. egyházának fel­
jegyzési és keresztelési könyve 1701— 1717. Pécs 1924.
8° 55 lap. Lásd Mályusz Elemérnek elvi szempontokra
is kiterjeszkedő tanulságos ism ertetését. Protestáns
Szemle 1925.
32 Műveltségi állapotok, főként az iskolázás Deb­
recenben a reformáció korában. 8° 40 lap. A Tisza
István Tud. Társ. kiadványa. Debrecen 1924.
 Hazai irodalom.
te tt rövidebb tanulmányom.33 — A hely-
történeti kutatásnak ez a sajnálatos pangása
komoly mementoként kellene hogy szóljon
a hivatalos egyházi testületekhez és sze r­
vezetekhez is, amelyek a magyar protestáns
egyháztörténelmi ismeretek elvégre reájuk
nézve is életbevágóan fontos gyarapodása és
mélyülése érdekében a legtöbbet épen a
helytörténeti adatgyüjtés és feldolgozás ösz­
tönzésével és elősegítésével tehetnének.
Teljesen megakadt (Miklós és Asztalos
em lített kiadványait leszámítva) 1918 óta
az azelőtt mégis csak folyt és sok szép ki­
adványt létrehozott okleveles és egyéb for­
ráspublicatio. A különböző egyházi lapok­
ban itt-o tt fölmerül egy-egy, egészen gya­
korlati, építő céllal kiszakított forrásközlés,
rendszerint nem betűhű s egyéb tudományos
hitelbiztosítékokkal sem igen biró másolat­
ban, önmagában érdekesen, de a további
kutatásra nézve már csak eldugottságánál
fogva is kevéssé hasznavehetően. A Magyar
Protestáns Egyháztörténelmi Adattár rég
megszakadt sorozatának folytatására égető
szükség volna s előbb-utóbb létesülnie kel­
lene egy forráspublicatiókat és szakdolgo­
zatokat hozó magyar protestáns egyház­
történelmi folyóiratnak is — olyannak,
amilyen a hasonlíthatatlanul nehezebb hely­
zetben élő és dolgozó maroknyi francia
protestánsság háromnegyed század óta vi­
rágzó nagybecsű Bulletin-je (a Société de
l'Histoire diu Protestantisme Français ki­
adásában). Elszórtan sok becses egyház­
történeti adalékot közöltek és közölnek,
természetesen a tudományos jellegre még
kevésbbé törekedvén, protestáns naptáraink
is, főleg az e szempontból különösen kiváló
Luther- és Bethlen-naptár. — Pusztán már
csak az így elszórt anyag nyilvántartásának
s tudományos hasznavehetősége biztosítá­
sának nagy érdeke, de meg általában a
rendszeres és tervszerű tudományfejlesztés
követelményei is sürgetve sürgetik a magyar-
országi protestáns egyháztörténelmi s egyéb
vallási, egyházi és theologiai irodalom biblio­
graphiájának elkészítését és közjóra bocsá­
tását. E szempontból is nagyértékű M akkai
Sándornak az erdélyi Református Szemlé­
ben legutóbb megindult tanulmánya, amely
az erdélyi református egyházi irodalom tör­
ténetét 1850-től napjainkig kívánja vázla­
tosan nyújtani, igen magasrendű elvi szem­
pontok alatt. Magamnak „A Magyar Tör­
ténettudomány Kézikönyve" c. nagyszabású
vállalat egyik füzeteként megjelenő tudo­
mányos átnézetem (A magyarországi protes­
tantizmus történelme. Budapest 1925, 75
lap 8°) leginkább szintén abból a szem­
pontból hoz ú jat, hogy a magyar prot.
egyháztörténelem bibliographiai anyagát
elsőnek igyekeztem benne rendszeresen össze­
állítani, sa jnos, az úttörés nehézségei s hely
és idő szűke m iatt nagyon sok hézaggal.
33 A debreceni egyház multján ak némely tanul­
ságai. Vasárnap 1925. és különnyomatban is. — Pász­
torok és nyájuk a régi Debrecenben. Reformáció 1925.
95
A magyar református egyház történeté­
ből a jelen egyházi belviszonyaira és e nehéz
időkben különösen vitális fontosságúvá lett
külföldi kapcsolataira szintén magam igye­
keztem némi fényt vetni két, egy most köz­
keletűvé vált jelzővel „történetpolitikai"-
nak nevezhető tanulmányomban: az egyik
(A mai magyar kálvinizmus) a H it és Élet
című megszün t folyóirat 1921. évi folyamá­
ban és külön a Holland-Magyar Kálvinista
Könyvtárban (1922) jelent meg, a másik
(A magyar református egyház és az egye­
temes keresztyénség) a H it és Élet 1922—23.
évi folyamaiban. Ez az utóbbi rövidebb
alakban megelőzőleg megjelent svéd nyelven
is, együtt Geduly H enriknek a magyar evan­
gélikus egyházra vonatkozó ugyanily be­
állítású dolgozatával, egy ,,Ungarns Evan­
geliska Kristenhet och Kyrkans E n h et" c.
kiadványban (Stockholm—Uppsala, 1919.
8° 88 lap), egyik füzeteként az Olaus—P etri-
alapítvány által létesített Kyrkans Enhet c.
előadássorozatnak, amelynek összehozója.
még 1918-ban, az egyházak közti nemzet­
közi barátság és az evangéliumi oekumenis­
mus fáradhatatlan vezérmunkása, Sőder­
blom Náthán uppsalai érsek volt. — Ugyan­
ilyenféle célt szolgál az a kis cikkem is,
melyet egy, a protestáns egyházak fejlődé­
séről és helyzetéről szóló külföldi encyklo­
paedikus munka számára írtam s mely
magyar nyelven „A magyar protestantiz­
mus kis tükre" c. ala tt a Protestáns Szemlé­
ben (1925) olvasható. — A legújabb évek­
ben egyes magyarhoni hyperconservativ kö­
rökben, főkép ultramontan-jezsuita be­
folyásra, erősen divatba jö tt a magyar pro­
testantizmusnak s a történelmével lényege­
sen összefüggő nemzeti szabadságmozgal­
maknak történetpolitikai „átértékelése", igen
átlátszó célzattal. Nagy kár, sőt szégyen,
hogy ezekre az alapjában igen kevés mag­
gal biró támadásokra még eddig a protes­
táns táborból talán az egy Gulyás Sándoré34
kivételével, megfelelő tudományos felkészült­
ségű felelet nem érkezett. Ép ily kevéssé
örvendetes, hogy a nagy port fölvert Pezen­
hoffer-féle állítást — a protestantizmusnak
a magyar nemzeti erőt rontó hatásairól —
inkább csak a jelenre és az egészen közel­
múltra való vonatkozásban utasította vissza
és cáfolta meg több alapos dolgozat (Vargha
Gyula, Vásáry István, Kovács Pál stb .) —
de messzibbmenő történelmi vonatkozásai­
ban senki sem foglalkozott vele olyan alapos­
sággal, amilyet megérdemeltek volna szokat­
lanul nagyarányú ferdítései, nem ugyan
vakmerőségükre, hanem esetleges mérgező
hatásukra tekintettel.
Az erdélyi és utóbb a csonka-magyar­
országi református egyház a középiskolai
vallástanítás tervében jelentős változtatáso­
kat léptetvén életbe, ennek megfelelően né­
hány új, részben vagy egészben á magyar
31 A magyar protestantizmus történelm i jelentősége
és az ennek elhomályosítására irányuló törekvések. —
P rot. Szemle 1924.
 96 Tudományos élet. — Szerkesztő üzenetei.

protestáns egyház történelemmel foglalkozó ezekben az esztendőkben személyes körül­

tankönyv is jelent meg ez években: így a
Pruzsinszky P álé, a P alay P álé és a saját­
jaim . (A magyar protestantizmus története,
Kolozsvár, 1923. Akikre nem volt méltó a
világ, Kolozsvár 1921, melynek egészen
tanítási célokat szolgáló rövidebb átdolgo­
zása A keresztyénség története élet- és
jellemrajzokban címmel sajtó a latt van.)
Végül följegyezzük, hogy egyik nagy­
tehetségű egyházi szépírónk, báró P odm a­
niczky P ál, két, méltó feltűnést keltett szép
novelláskötetében (Megnyilt szemek, 1922.
Vihar, 1924. Bethánia-kiadás) különös elő­
szeretettel és nagy aesthetikai hatással dol­
gozott föl egyes, a magyar protestáns egy­
házi élet, vallásosság és erkölcsiség történel­
méből m erített hálás thémákat.
Ezekben adhattam számot a magyar-
országi protestantizmus történetirodalmá­
nak az 1918—25. küzdelmes években föl­
merült kisebb-nagyobb alkotásairól. Miután
ményeim is mélyreható, a nyugodt tudo­
mányos szemlélődést és munkát nagy mér­
tékben gátló változáson mentek át, könnyen
meglehet, hogy egyes, főkép kisebb irodalmi
jelenségek kikerülték a figyelmemet. Ezért
az idevonatkozó kiegészítéseket a magam
javára s a tudomány érdekében egyaránt
köszönettel fogadom. Ismertetésemet annak
a szerény véleménynek és óhajnak a ki­
fejezésével zárom, hogy a most következő
évek legfőbb feladata e téren a tudományos
munkának eddigi ötletszerűségétől és al­
kalmiságától való megszabadítása, a leg­
elsősorban feldolgozásra váró problémák
rendszeres nyilvántartása s lehetőleg szer­
vezett tudományos munkával való oldoz­
gatása volna. A Theologiai Szemle leendő
munkásságára többek között ebből a szem­
pontból is örömmel, bizalommal és remény­
séggel tekintek.
Révész Imre.

TUDOMÁNYOS ÉLET.
„Magyarázatos Újszövetség" első köte­ Magyar Protestáns Irodalmi Társaság
tének kéziratát, dr. Lencz Géza debreceni feléledt hamvaiból. Fájlalju k ugyan, hogy
egyetemi professzor által írt Máté evangé­ tudományos kiadványokat nyújtani nem
lioma kommentárját e sorok szétküldésével képes s hogy folyóirata: a „Protestáns
egyidejűleg adta szerkesztőnk, mint az Szemle“, mely régebbi évfolyamaiban a
ORLE. könyvkiadó-alapjának igazgatója, theologiai tudományok minden területéről,
nyomdába. A mű revizióját Marton Lajos de különösen az egyháztörténelem mezejé­
budapesti és Csikesz Sándor debreceni pro­ ről oly sok értékes tanulmányt közölt, fel­
fesszorok végezték. A kiváló, égetően szük­ hagyott ezzel a nemes tradiciójával s átala­
séges mű körülbelül tíz hét múlva teljesen kult a protestáns családok szociológiai és
készen fog a könyvpiacra kerülni. Az ORLE. szépirodalmi lapjává. De másfelől szívből
könyvkiadó-alapjának tagjai, kik a 3 mm. örvendünk azon, hogy e nemben csonka
búzajárulék befizetését megajánlották, ön­ hazánk lapjai közül a Protestáns Szemle íz­
költségi áron kapják a díszes bőrkötésű, lés, színvonal, horizont és sokoldalúság dol­
circa 40 ív terjedelmű hatalmas munkát. gában feltétlenül vezet. —A. M. P. I. T. „ Iro ­
Minden példány számozott lesz. Bolti ára a dalmi, tudományos és művészeti szakosztá­
regie-ár többszöröse lesz. Akik most lépnek lyától“ várunk értékes, elevenítő kezdése­
be kötelezőleg az ORLE. könyvkiadó-alap ket protestáns tudományos irodalmunk meg­
tagjai sorába, szintén önköltségi áron kap­ teremtése, organizációja és munkába állí­
já k a művet. tása dolgában!
SZERKESZTŐ ÜZENETEI.
Mindenkit kérünk, aki a jelen számot kézhez kapta, hogy: 1. ha még eddig nem
jegyezte volna rá nevét az előfizetési ívre a pápai O RLE. gyűlés, a budapesti kerületi
gyűlés, vagy a januári budapesti konferencia alkalmával, úgy előfizetési szándékát hala­
déktalanul jelentse be egy levelezőlapon, vagy a mellékelt csekklap hátulján, mely eset­
ben a csekklapra ezer koronás postabélyeget kell ragasztani. — 2. Aki anyagi viszonyai
m iatt nem bírná az előfizetést, az ennek a jelen számnak á r á t : százkétezer koronát hala­
déktalanul küldje be a mellékelt csekklapon, s jelezze levelezőlapon, hogy további szám
küldését nem kívánja. — 3. Aki még ezt az első számot sem akarja megtartani s érte
a százkettőezer koronát befizetni, az a lapot sértetlenül, tisztán azonnal küldje vissza.
Hibás példányokat nem fogadunk el, hanem az O RLE. ügyészét kérjük fel a további
eljárásra. — 4. Lappéldányt csak olyanoknak küldöttünk a jelentkezett előfizetőkön
kívül, akiket tekintélyes, kiváló egyházi vezéremberek, mint komolyabb egyházi és
theologiai kérdések iránt érdeklődő, áldozatkész egyéneket jelöltek meg. Szeretettel kér­
jük ezeket a társainkat, hogy a beléjük helyezett bizodalmat ne szégyenítsék meg az
előfizetés megtagadásával. — 5. Ha volna még olyan lelkésztársunk, vagy más érdek­
lődő, aki lappéldányt szeretne, s előfizetni óhajt, mielőbbi jelentkezésre kérjük. — 6.
Mindenkit két esztendőre önként jelentkező köteles előfizetőnek tekintünk, aki a lap­
példányt folyó évi május 7-ig tiszta, ép, hibátlan állapotban vissza nem szolgáltatja,
vagy levelezőlapon, csekklapon másképen nem intézkedik.
Debrecen szab. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. 1925.
2. szám D e b re c e n , 1925 P ünköst. I. évfolyam.

THEOLOGIAI
SZEMLE
FŐM U NKATÁRS: SZERKESZTI: FŐ M U N KATÁRS :

VARGA ZSIGMOND. CSIKESZ SÁNDOR. DEÁK JÁNOS,

TA RTA LO M :
Az Íg e . Cs. S. 97. l.
T an ulm ányok : B u d a i G.: A gyakorlati th eologia al apelve az Ujte stá mentom ban 98— 137. — Varga
Z s .: Sumir (Babyloni) örökség az ural-altai népek vallási életében. II. 137— 153.
P u b likáció. Keresztesi József naplójegyzetei akadémiai útjáról. II. 154— 160.
Kisebb k ö z l e m é n y e k : H arsányi I . : Adalékok Bornemisza P. életéhez. 161 — 163. — M iklós Ö .:
Két magyar vonatkozású egyháztörténelmi tanulmány. 163— 164. — Rácz L .: Comenius és
Apáczai. 165— 166. — (ri ) : „Az én atyáim“. 167— 168. — Zoványi J.: Adatok Stöckel L.
irodalmi működéséhez. 168— 168.
Külföldi S z e m l e : Scholtz: H .: Religionsphilosophie. Tankó B . 169— 171. — Windisch H .: Der
zweite Korintherbrief. M áthé E. 171 — 174. — H oppeler H.: Bibelwunder u. Wissenschaft.
Csá n ki B . 174— 176. — Schian M.: G rundriss der Praktischen Theologie. B u d a i G 176— 177.
Arseniew N.: Ostkirche u. Mystik. T. B . 177. — Clemen C.: Religionsgeschichtliche Bib­
liographie. Varga Z s. 177— 178.— Marx, Kant, Kirche. T. B. 178— 179. — Kübel R.: Kleine
Bibelkunde. B á n 1. 179.
F o lyóiratok s z e m l é j e : „Zeitschrift d. deutschen Morgenland. Gesellschaft“ 1924. — „D er Alte
Orient“ 1924. — „T h e Princeton Theological Review.“ — Vol. XXII. Varga Z s. 180— 181.
Hazai irodalom: H. Kiss G.: Lórántfy Zsuzsánna. P o k o ly J. 181—3. — Neményi I.: Apáczai Csere
János. T . B . 183. — Szele M.: A népiskolai kér. vallástanítás módszertana. B udai G. 183—5.
— Horváth Ö.: Bredeczky Sámuel élete 1772— 1812. Révész I. 185—6. — Tavaszy S.: Világ­
nézeti kérdések. T. B . 186—7. Makkai S .: „Z örgessetek és megnyittatik néktek.“ T. B .
187. — Budai G.: Miért és hogyan tanulmányozzuk a b ib liá t? B á n I. 187—88.
T u d o m á n y o s Élet. G yurátz Ferenc. Új theologiai doktor. Új theologiai magántanárok. A Prot.
Iro d . T á rsa s á g . MELE. konferenciája. Ref. theol. tanárok értekezlete. Az ORLE. aug. konferen­
ciája, közgyűlése Kecskeméten. Pályatételek. Disputa. Debreceni Egyetem tisztújítása. 188— 191.
S z e r k e sz tő ü ze n etei. 192. l.

E SZÁM ÁRA 6 ARANY KORONA = 102,000 KOR.

E L Ő F IZ E T É S I DÍJ EGY É V R E : 30 ARANY KORONA = 5 1 0 ,0 0 0 KORONA.

KÜLFÖLDI ELŐ FIZETÉSE KN ÉL A PORTÓ KÜLÖN FIZE TE N D Ő .

M EG JE LE N IK : K É TH AV O NK ÉN T.

A L A P SZELLEMI ÉS A N Y A G I ÜGYEIBEN CSIKESZ S. EG YETEM I TAN ÁRH O Z KELL FORDULNI,

DEBRECEN, KOLLEGIUM.

ORSZÁGOS REFORMÁTUS LELKÉSZEGYESÜLET KIADÁSA.

 Az Ige.
".. . μὴ φοβοῦ· ἀπὸ τοῦ νῦν ἀνθρώπους ἔση ζωγρῶν.“
Lukács ev. V . 10b. v.

E z z e l az ig é v e l a v a t j a az Ú r a p o s t o l l á S i m o n t. L u k á c s az a n t i k t ö r t é n e t í r ó é r ­
d e k lő d é s é v e l f riss e n , ü d é n r é s z le te z i S i m o n n a k a p o s t o l l á e l h í v a t á s á t . M á r k ( I : 1 6 —
2 0 .) és M á té ( I V : 1 8 —22 .) s z ű k s z a v ú t ö r t é n e t e a l e g a p r ó b b ízéig m e g e l e v e n ü l ,
k is z ín e s e d ik és é l e t t ő l h e v ü l L u k á c s a j a k á n . A k é t első e v a n g el i u m b a n S im o n és
t á r s a i n a k m e g t é r é s e s z in te " d e u s e x m a c h i n a ” -s z e rű . K u t a t ó l e l k ü n k a m i r a ­
cu lu m á ttö r h e te tle n k ő fa lá b a ü tk ö z ik s k á b ító la g z ú d u l re á n k a té n y , m in t a
b a r l a n g s ö t é t j é b ő l e l ő b ú v ó r a a f o r r ó j ú l i u s i d é li v e r ő . L u k á c s n á l d r á m á v á s ű r í t v e
s z e m ü n k l á t t á r a f e j l ő d i k , v i r á g z i k , b ű n b á n a t és d ö b b e n e t v i h a r a i v a l b i r k ó z i k és
g y ő z S i m o n l e l k é b e n : a z újélet. L e l k i á t v á l t o z á s a c s o d á l a t o s a n é r t h e t ő v é v á l i k .
A t ö r t é n e t k e z d e t é n m é g c s a k „ ἐπιστάτα", m e s t e r , „ I l l u s t r i s s i m e ” e l ő t t e J é z u s , de
b i z a l m a m é g i s m i l y m e g h a t ó : e g é sz é j j e l f á r a d t u n k , s e m m i t s e m f o g t u n k , de a
te s z a v a d r a b e v e t e m a h á l ó t . S e l i n d u l . S a m i n t s e r é n y k e z e a l a t t g y o r s a n c s í r á z i k
a s ik e r, s t ú l n ő l e g m e r é s z e b b á l m a i n : k é t s é g , ö r ö m , r é m ü l e t , d ö b b e n e t sz á ll szí­
v é r e , m i n t p o r i g a lá z ó t e h e r , a z á l d á s l á t t á n . M in é l s ü ly e d e z ő b b a h a j ó a n a g y
h a l f o g á s t ó l , a n n á l r o s k a d o z ó b b lesz le lk e is a h ó - t i s z t a f e n s é g F e j e d e l m e e l ő t t . . .
m íg végre o d a z u h a n J é z u s térd eih ez, h o g y m a ra s z ta lv a k ü ld je , csengve ta s z íts a
m a g á tó l: m enj ki tő lem , a h a jó m b ó l, m e r t b ű n ö s e m b e r v a g y o k , m a rta ló c v a ­
g y o k ! ! K ύριε! F e j e d e l m e m , K i r á l y o m , U r a m ! . . . H a l á l r a v á l t a n v á r j a a h a l á l ­
íté le te t. A z e d z e tt v a siz o m , m e ly az im é n t m é g egy é js z a k á n a k m e d d ő v e r íté k e
s f á r a d t k i m e r ü l é s e u t á n r u g a l m a s e l s z á n t s á g g a l k e z d a M e s te r s z a v á r a új m u n k á b a ,
m e g o l v a d a v i l á g U ra t e k i n t e t e e l ő t t . A b ű n b á n a t h a n g t a l a n z o k o g á s a , a r é ­
m ü l e t r é v ü l e t e r á z z a : θ άμβος γὰρ περιέσχεν αὐτὸν.. . d ö b b e n e t v e t t e k ö r ü l , b o r ­
z a d á l y ö le lte á t j e g e s k a r j a i v a l ! E b b e n a p i l l a n a t b a n b e s z é d e s p a r a b o l á v á
v á lik a je le n e t: a k is h a lá s z b á rk a a lélek fe ln y ílt szem e e lő tt egy p illa n a t a la tt
t e n g e r r é s z é le s e d ik s g i g a n t i k u s ó c e á n n á m é l y ü l , m e l y n e k ö r v é n y l ő m é h é b e n o t t
v e r g ő d i k , k ü z d a h a b o k k a l S im o n á r v a le lk e . D e e l j ö t t é r t e a z ö r ö k é l e t H a l á s z a :
a z Ú r ! L e n y ú l t é r t e a z ö r ö k é l e t h á l ó j a : a z i r g a l o m ig é je , a b ű n ö k b ő l o ld o zó
e v a n g é l i u m s m á r h a n g z i k is: „ n e félj!” M o s t a n t ó l k e z d v e t e is u g y a n í g y á lla s z
a l e l k e k m e l l é : h a l á s z le sz e l! D e a földi h a lá s z ( = ἀγρῶν) h a l á l r a , p u s z t u l á s r a
k e r í t i e g y b e h á l ó j a z s á k m á n y á t . A h a l a d d i g él v i d á m f i c k á n d ó é l e t e t , m i g a
h alász h á ló ja sz á ra z ra n e m r á n t j a , hol s z ö rn y ű fu ld o k lá ssa l csap re á a p u sz­
t u l á s . — D e t e , S im o n , „ e m b e r e k h a l á s z a “ leszel, m é g p e d i g ζωγρῶν (ζωή+ ἀ γρῶν)
é l e t r e k ih a l á s z ó , é l e t r e k i m e n t ő , é lv e k ifo g ó . M e r t a k i t t e k i m e n t e s z , a n n a k n e m
ig a z i é l t e t ő o t t h o n a ez a te n g e r , a b ű n t e n g e r e ; az, h a e b b e m e r ü l , f u l d o k l i k és e l­
p u s z t u l b e n n e ; n e m h a l a e n n e k a v i l á g n a k , c s a k a lá - b e l é m e r ü l ő k é t é l t ű j e , m e l y ­
n e k , h a é ln i a k a r , fel kell k ü z d e n i e m a g á t i d ő n k é n t a v í z - á r sz ín e fölé, h o g y a
m a g a s a b b v i l á g é l t e t ő e le m é b ő l l é l e k z e t e t v e g y e n . E z é r t a s z e n t l é l e k z e t v é t e l é r t ,
e z é r t a z é l e t m e n t ő f e le m e l k e d é s é r t v i a s k o d i k s z í v ü n k a z i m á d s á g b a n , a z á h i t a t
á ld o tt ó ráib an . M ost m ég a b ű n h ín á rja k a ro l á t, a v é te k isz a p ja ra k ó d ik rá n k ,
h o g y t e h e t e t l e n s é g r e z s i b b a d j o n l e l k ü n k s ne t ö r j ö n a f e ls ő v i l á g é l t e t ő l é g ­
k ö r é b e ; h a n e m le g y e n a h a lá l ö r ö k p r é d á j a . E b b ő l a b iz to s h a l á l b ó l m e n t i á t
a b o l d o g v i l á g b a ö s s z e t ö r t és m e g a l á z o t t l e l k ü n k e t a " ζωγρῶν” , a z ö r ö k é l e t r e k i ­
m e n t ő a p o s t o l i ige, h o g y b i z t o s p a r t o t é r v e , h a l á s z o k l e g y ü n k m i is e v i l á g b a n , k i k
i g e h i r d e t é s ü n k k e l , é l e t ü n k k e l , p é l d á n k k a l é le tr e m e n t j ü k á t a l e l k e k e t az Ú r
Jézu s országába!
Cs. S .
98 B u dai G e rg e ly : A g y a k o r la ti theo logia a lap e lv e az U j t e s tá m e n to m b a n .

A gyakorlati theologia alapelve az Ujtestámentomban.

Az Ujtestámentom jelen tősége a gyakorlati th eol ogiára nézve.
Irodalom. Achelis: L ehrbuch der p raktischen Theologie, I— III . 3. Aufl. 1911. —
Bartók Gy.: Theologiai tu d o m án y és lelkipásztori képzés, 1907. — Bassermann: Die p ra k t.
Theologie als eine selbständige w issenschaftliche Disziplin, 1896., ism ét k ia d v a ,,B eiträge
zur p ra k t. Theologie“ cím ű könyvében, 15— 3 6 . l. 1909. — Baumgarten: P raktische Theologie,
a „R eligion in G eschichte u n d G egenw art“ lexikonban, IV. 1720— 1726. —■ Boehmer J.:
P raktische Theologie in G rundriss, I— II. 1913., 1919. — Clemen C.: Z ur R eform der p ra k t.
Theologie, 1907. — Drews: Das P roblem d er P rak tisch en Theologie, 1910. — Eckert: P ra k ­
tische Theologie in E inzeldarstellungen, I— II. 1914., 1915. — V. d. Goltz: G rundfragen der
p ra k t. Theologie, 1917. — Kesseler: Die religiöse Bewegung der G egenw art, 1922. — Knoke:
G rundriss der p ra k t. Theologie, 4. Aufl. 1896. — Krauss: L ehrbuch d er praktischen Theologie
I— II. — Lauterburg M .: Der B egriff des Charism a und seine B edeutung für die praktische
Theologie, 1898. — Niebergall F . : P raktische Theologie, I— II. 1918— 1919. — Nitzsch:
P rak tisch e Theologie, I— III. 1847— 1859. — Novák Lajos: A g y akorlati theologia m ai
m unkaköre. A sáro sp atak i főiskola 1897—98. évi értesítőjének 3— 17. lapjain. — Oosterzee:
P rak tisch e Theologie, übers, von M atthiä u. P e try , 1778. — Ravasz L.: Bevezetés a g y a ­
korlati theologiába. — Schleiermacher: Die p raktische Theologie, 1850. és Kurze D arstellung
des theologischen Studium s. K rit. Ausgabe von Scholz, 1910. — Schian M .: G rundriss der
P ra k t. Theologie, 1922. — V inet: Pastoral-T heologie, übers, von H asse, 1852. — Wernle:
E inführung in das theologische S tudium , 1. Aufl.

A g y a k o rla ti th eo lo g ia e g y ik kiv áló m u n k á s á n a k , Drews P á ln a k a g y a k o r­

la ti th eo lo g ia p ro b lé m á já ró l í r o tt k ö n y v e sz e rin t a g y a k o rla ti th eo lo g ia legfőbb
b a j a az, h o g y e l v e s z t e t t e a k a p c s o l a t o t k o r u n k k a l , n i n c s e n é r z é k e a z ig a z i p r a x i s
i r á n t és a j e l e n k o r p r o b l é m á i n a k m e g o l d á s á r a n in c s e n e le g e n d ő e n e r g i á j a , s ő t
m é g a z e g y h á z i é le t a l a k í t á s á r a s e m g y a k o r o l t e lé g e rő s b e f o l y á s t , e l t e k i n t v e az
i g e h i r d e t é s t ő l és a h i t o k t a t á s t ó l . Ú g y , h o g y a g y a k o r l a t i t h e o l o g i a — m é g Schleier­
m acher u t á n is — f o l y t o n j o b b a n e l v e s z t e t t e k a p c s o l a t á t a k o n k r é t é l e t t e l . Még
ped ig a zért, m e r t:
1. Java e rejét s a já t tu d á s a n y a g á n a k ren d szerezg etésére fo rd íto tta ,
2. vagy th eo retizáló defin iáláso k b a m erü lt,
3. vagy v a la m i fo n á k h isto ricizm u sb a té v e d t,
4. vagy p e d i g e g y o l d a l ú b ib lic iz m u s b a m é l y e d t .
D re w s a z u t á n a f e l s o r o l t h i b á k a t r é s z l e t e s e b b e n is k if e j t i a k ö v e t k e z ő ­
képpen:
1. A „ S y s t e m q u ä l e r e i ” e r e d m é n y e l e t t az, h o g y f o l y t o n ú j a b b é s ú j a b b
r e n d s z e r e k e t a l k o t t a k , a m i v e l e g y ü t t j á r t a g y a k o r l a t i th e o l o g i a t e r j e d e l m é n e k
s h a tá ra in a k , v a la m in t ren d szerén ek m e g á lla p ítá sá b an fo ly to n n ö v ek v ő chaos
és az, h o g y v é g ü l k i k i c s a k a m a g a r e n d s z e r é b e n v a g y g o n d o l a t k o n s t r u k c i ó j á b a n
h i t t , v a g y a s a j á t r e n d s z e r é b e n c s a k ö n m a g a h i t t . A z p e d i g a z e g y h á z é le té r e
n e m f o n t o s , h o g y a z e g y e s g y a k o r l a t i th e o l o g ia i d i s c i p l i n á k a t m i l y e n s o r r e n d b e
á llít o m . E z é r t a z u t á n D re w s n e m t u d j a m é l t á n y o l n i Schleierm acher, M a rh e in e k e ,
N itz s c h , A c h e lis , s t b . r e n d s z e r a l k o t á s á t .
2. A d e d u k t í v m ó d s z e r n e k a z t a z e l j á r á s á t , a m e l y b iz o n y o s d e fin íc ió k b ó l
k i i n d u l v a , m a g á b a m é l y e d v e és a v a l ó é l e t t e l n e m t ö r ő d v e f e j t i ki t é t e l e i t , ú g y
p r ó b á lj a m e g d ö n t e n i D rew s, h o g y id é z i M o l l - t ó l a v a l l á s és m ű v é s z e t v i s z o n y á n a k
a m e g h a t á r o z á s á t , N i t z s c h - t ő l p e d i g a z e g y h á z i é n e k r ő l szóló p a r a g r a f u s t a n n a k
b e m u t a t á s á r a , h o g y a z eféle d e d u k t í v t é t e l - k i f e j t é s a g y a k o r l a t i t h e o l o g i á b a n
m e n n y i r e f á r a s z t ó és h a s z o n n é lk ü l v a l ó i d ő p a z a r l á s .
3. A h i s t o r i c i z m u s b e lé p é s e a g y a k o r l a t i t h e o l o g i á b a D re w s s z e r i n t é r t h e t ő ,
m e r t h isz a X I X . s z á z a d a t ö r t é n e l m i k u t a t á s o k s z á z a d a , íg y t e h á t a t h e o l o g u s o k
is a z t h i t t é k , h o g y a j e l e n k o r i e g y h á z i é l e t e t é r t h e t ő b b é t e s z i k m ú l t j á n a k f e l t á r á s á ­
B u d a i G e rg e ly : A g y a k o rla ti theologia alape lv e az U j t e s t á m e n t om b a n . 99

v a l, és h o g y a tö r té n e le m az Ig e s z o lg á in a k is le h e t t a n í t ó m e s te re . E z t a h ib á t,
m o n d ja D rew s, e lk ö v e tte N itz s c h , Z e zsc h w itz és A c h e lis, h o l o t t a g y a k o r la ti th e o lo ­
g iá t tö r té n e lm i a l a p o k r a é p íte n i n e m le h e t, m e r t a g y a k o r la ti th e o lo g iá b a n t á r ­
g y a l t a t n i s z o k o tt t ö r té n e lm i v o n a tk o z á s o k , k iv é v e a litu r g ia tö r té n e lm é t, az
e g y h á z tö r té n e le m b e ta r t o z n a k .
4. A z e g y o ld a lú b ib lic iz m u s t s z in té n a m in d e n n a p i é le ttő l e ltá v o lító n a k
m o n d ja D rew s. N e m a B ib lia t a r t a l m a e lle n szól, h a n e m a z t h i b á z t a t j a , h o g y a
g y a k o r la ti th e o lo g ia e g é sz tu d o m á n y o s s t r u k t ú r á j á t , m in d e n e g y e s d is c ip lin á já t,
s ő t m in d e n e g y h á z i te v é k e n y s é g e t is a B ib liá b ó l, e s e tle g e g y v a g y tö b b b ib lia i
h e ly b ő l a k a r j á k le v e z e tn i. P é ld á u l N itz s c h és H a rn a c k T h . D rew s s z e r in t e n n e k
a m e th o d u s n a k az a g y ö n g é je , h o g y n e m a z t k é r d e z i: k o r u n k p r o b lé m á in a k
m ily e n m e g o ld á s á t a d j a a z e v a n g é lio m , h a n e m e z t: m it m o n d az Ír á s ? M á r p e d ig
n e m k ö th e t e m m e g m a g a m a t a z z a l, h o g y a g y a k o r la ti th e o lo g ia a n y a g á t a B ib liá ­
b ó l m e r íts e m , m e r t ezzel e lz á ro m m a g a m a t k o r u n k tó l.
D rew s íté le te s z e r in t ez a f e ls o r o lt n é g y o k a v a n a n n a k , h o g y a g y a k o r la ti
th e o lo g ia v o lta k é p p e n i f e l a d a t á t n a p j a i n k b a n te lje s íte n i n e m t u d t a , s ő t b iz o n y o s
t e k i n t e t b e n h i t e l v e s z te t té is l e t t .
M in d e z e k u t á n — k é r d e z h e t jü k m i is D rew s k ö n y v é v e l e g y ü tt, — v a n -e ,
le h e ts é g e s -e v a la m e ly a la p , a m e ly re a g y a k o r la ti th e o lo g ia b iz to n f e lé p íth e tő ,
ú g y , h o g y f e l a d a t á t te lje s íth e s s e ? S z e rin te v a ri. V a n u g y a n is v a la m i, a m it a th e o ­
lo g ia i s t u d iu m o k b ó l n e m t a n u l h a t o k m e g é s ez: a z e g y h á z je le n k o r i é le té n e k és
f e la d a ta i n a k k im e r ítő ö s m e r e te . E r r e p e d ig m e g t a n í t : 1. A „ K i r c h e n k u n d e ”
(e g y h á z ta n ) , a m e ly n é lk ü l a g y a k o r la ti th e o lo g ia a jö v ő b e n el s e m g o n d o lh a tó .
(C lem en s z e r i n t 1 jo b b n é v a „ K ir c h lic h e V o lk s k u n d e ” , a z a z e g y h á z i v o n a tk o z á s ú
n é p is m e r te té s .) 2. A v a llá s o s n é p p s y c h o lo g ia (re lig iö se P sy c h o lo g ie ).
A z t u g y a n m a g a D rew s is e lö s m e r i,2 h o g y ő e g y á lta lá b a n n e m a k a r j a a g y a ­
k o r la ti th e o lo g iá t a „ K i r c h e n k u n d e ” -re r e d u k á ln i, a m e ly e t c s a k a le g fo n to s a b b
és n é lk ü lö z h e te tle n „ U n t e r d i s z i p l i n ” -n e k , s e g é d tu d o m á n y n a k t a r t ; e lö s m e ri a z t
i s ,3 h o g y a „ K ir c h e n k u n d e ” is k e ll, h o g y „ h is to r is c h o r i e n t i e r t ” le g y e n , v a g y is
tö r té n e lm ile g tá jé k o z ó d o tt. A z u tá n n é lk ü lö z h e te tle n n e k t a r t j a 4 a g y a k o r la ti th e o ­
lo g ia b e v e z e té s e g y a n á n t a z o n p r in c íp iu m o k m e g á lla p ítá s á t (P rin z ip ie n le h re ),
a m e ly e k a z e g y h á z lé n y e g é n e k m e g fe le lő te v é k e n y s é g e k n o rm á i k e ll, h o g y le g y e ­
n e k , m e r t „ a jo g ila g m e g s z e r v e z e tt t a p a s z t a l a t i e g y h á z n a k és e g y h á z i h i v a t a l n a k
b á r m in e m ű is te n íté s e a r ó m a i k a th o lic iz m u s b a v a ló v is s z a e s é s t id é z e lő ” . S z ó v a l
D rew s s z e r in t a g y a k o r la ti th e o lo g iá n a k t a n u lm á n y o z á s á b a n a s o r r e n d ez: az
a la p v e tő b e v e z e té s (P r in z ip ie n le h r e ), a je le n k o r e g y h á z i é le té n e k m e g é rté s e a
„ K ir c h e n k u n d e ” és v a llá s o s n é p p s y c h o lo g ia á lta l; a z u tá n , m iv e l m in d e n je le n a
m ú ltb a n g y ö k e re z ik , f o g la lk o z z é k a g y a k o r la ti th e o lo g ia a tö r té n e lm i v o n a tk o z á ­
s o k k a l is, v é g ü l p e d ig h o m ile tik á v a l, k a te c h e tik á v a l, p o im e n ik á v a l és l i t u r ­
g ik á v a l.
S a jn o s D rew s, k o r a i h a lá la m i a t t , n e m f e jle s z th e tte és n e m é r le lh e tte to v á b b
g o n d o la ta it. A z o n b a n f e l k a r o l tá k a z o k a t tö b b e n a g y a k o r la ti th e o lo g ia u t á n a
k ö v e tk e z ő m ű v e lő i.
Íg y B o e h m e r J ., a k i5 s z e r in t a z e g y h á z i te v é k e n y s é g e lő fe lté te le : a je le n k o r
e g y h á z á n a k , m in t m u n k a m e z ő n e k ö s m e r e te , m é g p e d ig ú g y , h o g y e z á lta l az e g y ­
h á z i te v é k e n y s é g n é lk ü lö z h e te tle n v o l t a és m in e m ű s é g e k iv ilá g o s o d jé k . K ije lö li
e g y ú tta l a z t, h o g y a „ K i r c h e n k u n d e ” m in ő s z e m p o n to k m e g ta r tá s á v a l ír h a tó m e g
ú g y , h o g y a g y a k o r la ti th e o lo g ia b e v e z e té s k é p p e n h a s z n á t lá s s a . K ie m e li a z o n b a n
B o eh m er a tö r té n e lm i m o m e n tu m o k , a n o r m á k n é lk ü lö z h e te tle n s é g é t, b á r m ű v é ­
b e n a t ö r té n e lm i v o n a tk o z á s o k a t e lh a g y ja .
v. d. G oltz6 p e d ig a z t m o n d ja , h o g y a „ K i r c h e n k u n d e ” a j á n l á s a b á r k ö n n y e n
f é lr e é r th e tő , m é g is a v a llá s p s y c h o lo g iá v a l (és a z e x e g e tik a i, d o g m a tik a i, s tb .
tu d o m á n y o k k a l) e g y ü t t k ív á n a to s „ V o r d is z ip lin ” , e lő k é sz ítő tu d o m á n y , jó lle h e t

1 I d é z e t t m ű v e 18. la p j á n . 2 I. m . 58. l . — 3 I . m . 64. l . — 4 I. m . 76. l . — 5 I. m .

I. 2 9 — 32. l . — 6 I. m . 9 — 10. l ., 150. l.
100 B u d a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti th e olo gia alapelve az U j t e s t á m e n t om b a n .

e n c i k l o p é d i k u s a n az e g y h á z t ö r t é n e l e m b e , a v a l l á s p s y c h o l o g i a p e d i g a d o g m a t i ­
k á b a és e t h i k á b a t a r t o z i k .
N ieb e rg a ll p e d i g m á r m ü v e e lső k ö t e t é n e k e l ő s z a v á b a n k ij e l e n t i , h o g y a
t ö r t é n e l m i k o r s z a k e l m ú l t é s m iv e l a p s y c h o l o g ia i k o r s z a k b a n é l ü n k , s z ü k s é g e s
e b b e n a s z e ll e m b e n á t é p í t e n i a g y a k o r l a t i t h e o l o g i á t , a m i t ő D re w s s z e ll e m é b e n
a k a r c se le k e d n i, v a g y i s a j e l e n k o r b ó l , a t é n y l e g e s , e m p i r i k u s g y ü l e k e z e t b ő l k i i n d u l v a
á lla p ítja m eg a jö v ő fe la d a ta it.
S c h ia n i s 7 s z ü k s é g e s se g é d , ( t e h á t n e m p r o p a e d e u t i k u s ) t u d o m á n y n a k t a r t j a
a , , K i r c h e n k u n d e ” - t és " V o l k s k u n d e ” -t, de a t ö r t é n e l m i és a z e g y h á z i f e j l ő d é s b e n
r e jlő t e n d e n c i á k k i e m e l é s é t k í v á n j a és a m a g a ré s z é r ő l te s z i is.
M in d e z e k u t á n ú g y lá t s z i k , h o g y D re w s á l l á s p o n t j á n v a n te l j e s e n Niebergall,
a z u t á n n é m i m ó d o s í t á s s a l B o e h m e r és S c h ia n . N i n c s m e l l e t t e Goltz és e lle n e v a n
A c h e lis. (A D re w s k ö n y v é r ő l í r t b í r á l a t á b a n . )
K é r d é s m o s t m á r a z, h o g y a g y a k o r l a t i th e o l o g i a íg y á l l v á n n a p j a i n k b a n ,
é r d e m e s - é a f á r a d s á g r a , és s z á m í t h a t - e n é m i m é l t á n y l á s r a e d o l g o z a t t ö r e k v é s e ,
a m e l y a g y a k o r l a t i th e o l o g i a a l a p e l v é t , v a g y a r e n d s z e r é t az U j t e s t á m e n t o m b a n
k e re s i. H i s z e n e z t a b i b l i c i z m u s t D re w s és az á l t a l a i n a u g u r á l t i r á n y n e m t a r t j a
k ív á n a to s n a k , szerencsésnek.
D e v a j j o n m i n d e n b e n ig a z a v a n - é D r e w s - n e k ? Ú g y l á t s z i k , m á r ő m a g a
is g o n d o l t a r r a , 8 h o g y h a k i f o g á s a i t m e g f o r d í t j u k és a g y a k o r l a t i t h e o l o g i á t r e n d ­
s z e r t e l h a n y a g o l ó n a k , v a g y k e v é s r e b e c s ü lő n e k , a d e d u k c i ó t ó l h ú z ó d o z ó n a k , a
B ib li á tó l e l s z a k a d ó n a k , a t ö r t é n e l e m b ő l t a n u l n i n e m a k a r ó n a k g o n d o l j u k el,
a k k o r t a n u l a t l a n o k é s in g a d o z ó h i t é l e t ű e k l e s z ü n k . D e e t t ő l e l t e k i n t v e is, n e m
t u d u n k szó n é lk ü l b e l e n y u g o d n i D re w s k i f o g á s a ib a , a m e l y e k h e z s o r j á b a n a k ö v e t ­
ke z ő m e g j e g y z é s e k e t f ű z z ü k :
1. V a l a m e l y t u d o m á n y n a k m e g k a p ó s z i s z t e m a t i k á j á b a n l e h e t e t l e n é r t é k e t
n e m l á t n u n k . H is z a r e n d s z e r a l k o t á s n e m c s u p á n v a l a m e l y t u d o m á n y r é s z e i n e k
id e - o d a t o l o g a t á s a , o s z t á l y o z á s a , h a n e m a rendszer alkotásban m i n d ig v a n v a la m i
mélyebbre gyökerező, v ag y te k in tő m o m e n t u m is. N e m a s zu b je k tív ö n k é n y a la p já n
történő, úgynevezett mesterséges rendszerezésről va n itt szó, h a n e m a dolgokat, eszméket
m ib e n lé tü k n é l fogva, tehát a lén y e g ü k k e l egybeforrott objektív m o z z a n a t kiemelésével
történő, azaz természetes osztályozásról, vagy rendszerezésről. N e m igaz tehát, hogy a
rendszeralkotás csak játék, a m e ly legjobb esetben csak az átte k in té st segíti elő; a ter­
mészetes rendszeralko tá s a dolgok objektív lényegének felism erésén a la p szik . E z p e d ig
a g y a k o r l a t i t h e o l o g u s r a is k ö te le z ő , t e h á t a r e n d s z e r a l k o t á s a j e l e n k o r i e g y h á z i
é le t s z e m p o n t j á b ó l is l e h e t é r t é k e s .
2. A m i p e d i g a d e d u k t í v m ó d s z e r k i f o g á s o l á s á t illeti, a z t N a g y K á r o l y 9 és
Goltz i s 10 m e g j e g y e z t e , h o g y ,,a d e d u k c ió és a r e n d s z e r a l k o t á s e g y a r á n t s z ü k s é g e s e k
a t u d o m á n y o s m u n k á b a n ” . D e n é z z ü k c s a k a d e d u k t i v m ó d s z e r t k ö z e le b b r ő l. A
g y a k o r l a t i t h e o i o g u s s a l is m e g e s h e t i k , h o g y a v a l ó s á g g a l n e m t ö r ő d v e , n e m e l e m ­
zésb ő l, h a n e m d e finíc ió á l t a l k o n s t r u á l j a m e g t é t e l e i t , v a g y i s s z i n t é z i s t v é g e z ;
és ez a s z in té z is e n a l a p u l ó k i f e j t é s a d e d u k c ió , a m e l y m ó d s z e r l e h e ts é g e s o t t , a h ol
a fo g alm ak , am ely ek k el o p erálu n k , é rv é n y ü k b e n fü g g e tle n e k a ta p a s z ta la ti v a ló ­
s á g tó l. I l y e n f o g a l m a k k a l p e d ig (pl.: a z e g y h á z a K r i s z t u s m u n k á j á n a k a f o l y t a ­
t ó j a s t b . ) , a g y a k o r l a t i t h e o l o g u s is o p e r á l h a t és e z é r t , h a m e t o d i k a i l a g és á l l a n ­
d ó a n n e m is, de e l v é t v e h a s z n á t l á t h a t j a a d e d u k t i v m ó d s z e r n e k . K ü l ö n ö s e n igaz
ez a r e f o r m á t u s t h e o l o g u s o k r a n é z v e . I g a z o l j a e z t Schw eizer A . i s 11 a m i k o r íg y szól:
„ A r e f o r m á t u s t h e o l o g ia — l é n y e g é b e n v é v e s p e k u l a t í v m ó d o n — k i a l a k í t o t t a a
m a g a s z á m á r a a d e d u k t í v m ó d s z e r t , a m e l y a z I s t e n e s z m é b ő l k i i n d u l v a j u t el az
I s t e n id e á lis , le lk i t é n y k e d é s é n e k m e g is m e r é s é h e z , a m e l y u t á n r á m u t a t I s te n
g o n d o l a t a i n a k a v i l á g b a n t ö r t é n ő m e g v a l ó s u l á s á r a és v é g ü l a m e g v á l t o t t a k ü d ­
v ö sség ére” . A m i sz e m p o n tu n k b ó l érdekes, h o g y a re fo rm á tu s H y p eriu s, a g y a ­
k o r l a t i th e o l o g ia a t y j a , e g y i k m ü v é b e n 12 a m e t h o d u s r ó l e lm é l k e d v é n , a z t m o n d j a ,
7 I. m . 15— 17. l . — 8 I. m . 76. l . — 9 K á lv in th e o lo g iá ja 5 9 — 62. l . — 10 I. m .
1 0 . l. — 11 „ D ie G la u b e n s le h re d e r e v a n g . re f. K ir c h e “ , 1844. I. 9 6 — 93. l . — 12 „ M e th o d u s
th e o lo g ia e “ , 1 5 6 8 . 11. l .
B u d a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti theologia alap elve az U j t e s t á m e n t om b a n . 101

h o g y a s p e k u l a t i v e d e d u k t i v ( p r o g r e s s iv ) m ó d s z e r a le g h e ly e s e b b ; „ m e t h o d u s
συστατικὴ s. συνθετικὴ, c o n s t i t u t i v a s. c o m p o s i t i v a , in q u a v i d e l i c e t a p ri m is
p r i n c i p i i s p a u l l a t i m p e r f o r m a s a c diff e r e n t i a s a d f i n e m u s q u e f i t p r o g r e s s u s ” .
3. A h i s t o r i c i z m u s e lle n e m e l t k if o g á s o k r a v o n a t k o z ó l a g p e d i g a z t m o n d j u k ,
ho g y a g y a k o rla ti th e o lo g iá b a n a tö rté n e lm i v o n a tk o z á s o k a t le g in k á b b Boehmer
h a g y j a el, a k i n e k k ö n y v é b ő l e n n e k d a c á r a is b ő s é g e s és á ld á s o s t a n u l s á g o k a t
m e r í t h e t ü n k . A z o n b a n , h a e g y i k - m á s i k n é m e t k ö n y v n e h é z k e s és h o s s z a d a l m a s
t ö r t é n e l m i á t t e k i n t é s e f á r a s z t ó is, v a n n a k ig e n f e l ü d í t ő és f ö le m e lő t ö r t é n e l m i
á t t e k i n t é s e k is. D e é p p e n a m i k o r u n k b a n , k ü l ö n ö s e n a m a g y a r th e o l o g i á b a n a
t ö r t é n e l m i l e g k i a l a k u l t é r t é k e k n e k f o r r á s s z e r ű m e g is m e r é s é r e és m e g b e c s ü l é s é r e
é r d e m e s és s z ü k s é g e s f ö lh ív n i a f i g y e l m e t . E l é g s o k n a g y , s z e n t, ig a z és ö n z e t l e n
m o m e n t u m v a n a m i m ú l t u n k b a n , a m e l y c s ö n d e s és m é l y r e s z á n t ó h a t á s á v a l
é r le lv é n és f i n o m í t v á n a k e r e s z t y é n j e l l e m e t , c s a k s e g íti és e r ő s í t i a j e l e n p r o b ­
l é m á i n a k m e g é r t é s é r e és m e g o l d á s á r a . A z u t á n a t ö r t é n e l e m f o l y a m á n k i p r ó b á l t
ú t o n - m ó d o n k ü z d h e t ü n k m a is a t ö r t é n e l m i l e g h e l y e s n e k í t é l t c é lo k é r t, v a g y a
t ö r t é n e l m i l e g k á r o s n a k t a l á l t i r á n y o k e lle n . K ü l ö n b e n is a n a g y k a t a s z t r ó f á k a t
k ö v e t ő i d ő k b e n v i l á g s z e r t e ú j r a é b r e d a t ö r t é n e t i é rz é s ; m i n t h a á l t a l á b a n m e g ­
é re z n é k az e m b e re k , h o g y a re s ta u rá ló d á s h o z , fő k é p p e n egy v alláso s közö sség v irá g ­
z á s á h o z és g y a r a p o d á s á h o z e l s ő s o r b a n n é l k ü l ö z h e t e t l e n a z e g é sz sé g es tr a d í c i ó és
t ö r t é n e l m i é r z é k , a m e l y e m l é k e z e t b e n t a r t j a a z a t y á k á l t a l á t é l t és m e g é l t n a g y
és n e m e s d o l g o k a t és a m e l y a t o v á b b i f e j l ő d é s h e l y e s m e n e t é n e k és m é r t é k é n e k
ir á n y t szab a tö r té n e ti fo ly to n o ssá g t u d a t á n a k ápolásával.
4. L e g g y ö n g é b b e k a z o n b a n D r e w s - n e k a b ib lic iz m u s e lle n f ö l h o z o t t é rv e i.
H i s z e n k o r u n k g y a k o r l a t i t h e o l o g u s a i n e m is a n n y i r a a z t k é r d e z i k : m i t m o n d az
Ír á s ? m i n t i n k á b b e z t : m i t m o n d n e k e m a z Ír á s m o st? S h a e r r e a k é r d é s r e a d o t t
f e l e l e t t e l v a l a k i a g y a k o r l a t i th e o lo g ia r e n d s z e r é t v a g y a n y a g á t a B ib liá b ó l a k a r j a
m e r í t e n i , m i é r t ne t e n n é , h a e z t n é m i s ik e r r e m é n y é b e n , v a g y ö n z e t l e n h a s z n á l n i
a k a r á s s a l teszi.
E g y á l t a l á b a n n e m o s z t o z u n k t e h á t D rew s k i f o g á s a i b a n , b á r e l i s m e r j ü k azon
m ú lh a ta tla n érd em ét, h o g y a „ K ir c h e n k u n d e ” é rté k é n e k fo n to ssá g á ra a fig y elm et
f ö l h í v t a . E z t a t u d o m á n y t , m i n t s e g é d t u d o m á n y t , m i is s z ü k s é g e s n e k t a r t j u k ,
h a n g s ú l y o z v a a z t , h o g y o ly a n „ K i r c h e n k u n d e ” -r e g o n d o l u n k , a m e l y n e m e g y h á z i
s t a t i s z t i k a és a m e l y e g y h á z u n k t a g j a i t ( f ö l d m ű v e s e k e t , g y á r i m u n k á s o k a t s tb .)
n e m m ű k ö d é s ü n k , h a n e m szeretetü nk o b i e c t u m á n a k t e k i n t i . D e t o v á b b v e z e t v e g o n ­
d o l a t a i n k a t , a v a l l á s o s n é p p s y c h o l o g i á t ille tő le g , t u d j u k , h o g y a p s y c h o l o g ia
n a p j a i n k b a n t a g a d h a t a t l a n u l o l y a n n a g y h a t a l o m , h o g y s z in t e a p s y c h o lo g iz m u s
u r a l m á r ó l b e s z é l h e t n é n k , „ a z a z a r r ó l a b a b o n á r ó l , a m e l y a z t v éli, h o g y a p s y ­
c h o lo g ia k é p e s m e g o l d a n i m i n d e n p r o b l é m á t , m é g az ig a z s á g p r o b l é m á j á t i s ” ,
m o n d j a K e s s e le r ,” 13 a k i a W u n d t - f éle n é p p s y c h o l o g i á n , s ő t a S ta rb u c k , J a m e s - f é le
i n d i v i d u á l i s p s y c h o l o g i á n is t ú l m e n v e , a W o b b e r m in -f éle t r a n s c e n d e n t a lis p s y ­
c h o lo g ia m e llé áll, a m e l y a v a l l á s o s e m p i r i z m u s s a l és r a c i o n a l i z m u s s a l s z a k í t v a ,
a z t m o n d j a , h o g y a v a l l á s lé n y e g e a t r a n s c e n d e n t a l i s v il á g h o z v a l ó v is z o n y , —
m e l y e t c s a k a s a j á t v a l l á s o s t a p a s z t a l a t o k k a l r e n d e lk e z ő k u t a t ó k é p e s m e g is ­
m e r n i. S z ó v a l ez a so k fé le p s y c h o l o g is m u s m é g f e j l ő d é s b e n le v ő s n e m l e z á r t és
n e m v é g le g e s b i z o n y o s s á g o k a t n y ú j t ó t u d o m á n y . S z e re p e k é t s é g k í v ü l k o m o ly ,
d e a p r o b l é m á t — a g y ü l e k e z e t l é l e k t a n á t , — m é g n e m t i s z t á z t a . 14 V i s s z a t é r v e
D r e w s-he z , a z t is a z ő h a t á s á n a k t u l a j d o n í t h a t j u k m é g , h o g y é p p e n a n é m e t
t u d ó s o k n á l m i n d i n k á b b k e v e s e b b lesz a m e s te r s é g e s „ S y s t e m q u ä l e r e i ” , a p r i v á t -
d o c e n t e s „ D e d u z i e r e n ” , a t ú l t e n g ő h i s t o r i c i z m u s , v a g y az e g y o l d a lú b ib lic iz m u s .
Á m b á r m i n d e z e k , — e g é s z sé g e s m i v o l t u k b a n és a m a g u k h e l y é n — s z e r i n t ü n k
n e m l e h e t n e k a k a d á l y a i s e m a g y a k o r l a t i t h e o l o g i a e g é sz sé g e s f e j l ő d é s é n e k , sem
a k o r u n k k a l v a l ó élő k a p c s o l a t u n k n a k .
K é r d é s t e h á t m o s t m á r az, h o g y m i a jelentősége az U jte s tá m e n to m n a k a
g y a k o rla ti theologusra nézve? M eg ta lá lh atók-e a g y a k o rla ti theologia p r in c í p i u m a i ,
va g y p r i n c í p i u m a az U jte stá m e n to m b a n ? k ib o n ta k o zh a tn a k -e e p r in c íp iu m b ó l a
13 I . m . 2 5 . l. — 14 L á s d K esseler i. m . 3 8 . l.
102 B u d a i G e r g e ly : A g y a k o r la ti theologia a lap e lv e az U j t e s t á m e n t o m b a n .

gyakorlati theologia részei s megalkotható-e rendszere elfogadhatóan?, m egkívánhat­

juk-e a gyakorlati theologiától a biblicitást olyanféleképpen, m in t pl. a rendszeres
theologiától? illetve lehet-e az Újte sta m en to m n ak olyan szerepet és jelentőséget
adni a gyakorlati theologiában, amilyen szerepe v a n a dogm atikában vagy e thiká ­
ban?
E kérdésre a d o tt felelet lenne a z u tá n a válasz Drews-nek a biblicizmus ellen
felhozott vádjára.
H a v a llju k Schleiermacher-rel e g y ü tt azt, hogy: " a gyakorlati theologia a
theologiai stu dium k o ro n á ja ” , 15 akkor természetes, hogy a többi theologiai s tu­
dium okban, főként a rendszeres theologiában bevált bibliai alapokra való h e ­
lyezkedést a gyakorlati theologiában is elfogadjuk. (Ez a bibliai alapokra való
helyezkedés u g y a n m anapság nem örvend osztatlan népszerűségnek a dogm ati­
kusok kö z ö tt sem; h a tá ro z o tta n ellene m o n d an a k az ú jab b a k közül sokan. Pl.
Horst S te p h a n ,16 és M ayer W a lte r.17 A biblicizmus m ellett v a n n a k tö b b ek között
J. K a f t a n ; 18 W endt.;19 M . Schulze20 königsbergi tanár, aki megjegyzi,21 hogy:
„az ember s a já t vallásosságának erejét és mélységét könnyen túlbecsüli és ham ar
csalódik, ha azt véli, hogy m inden tek in te tb e n vagy legalább a fő dolgokban ön­
magából m eríthet. Nem olyan könnyű — m in t vélik — vallásilag pro d u k tív n a k
lenni. Az emberek, — m in t joggal m ondják — a kevés számú nagy kijelentésből
élnek, melytől akik elszakadnak, elszegényesednek” . Minthogy te h á t vélem ényünk
szerint a gyakorlati theologia főként a dogm atikától függ,22 m ert hisz a gyakorlati
theologia olyan tevékenységekről szól, am elyeknek tere az egyház, amelynek
viszont vallási és erkölcsi norm áit „abszolút érvénnyel m egállapította a dogma­
tika és e th i k a ”,23 természetszerűleg következik, hogy a gyakorlati theologia a
dogm atikával e g y ü tt a Bibliától is függ.
Ez a gondolat m egtalálható m ár számos régebbi és újab b gyakorlati theolo ­
gusnál.
Schleiermacher m ondja: „Az egyházban nyilvánosan végezett szolgálat m in­
den részében az Isten igéjétől függ” .24
Nitzsch szerint25 az egyházat isteni és nem emberi gondolat és a k a ra t hozta
létre; „ennélfogva a gyakorlati theologia ősform ája lényegileg o tt v a n a
Szentírásban” . E bben a meggyőződésben Nitzsch azt m ondja, — a gyakorlati
theologia bibliai megalapozásáról szólván —, hogy az U jtestá m e n to m b a n meg­
találjuk a gyakorlati theologia ősi, alapvető form áit, jelenségeit („U rerscheinung” )
és princípium ait; szerinte az őskcresztyénségben a reális egyház és az ideális egy­
ház ugyanegy, „minélfogva a gyakorlati theologia tartalm ilag m inden időkre a
Szentírásban gyökerezik” .26 Egyébként is valam ely közösség csak az őt létrehozó
princípium által ta r th a tó fönn és fejleszthető.
Em ellett még az is érdekes, hogy Nitzsch27 a gyakorlati theologia konfesszio ­
nális m ivoltát is hangsúlyozza, vagyis azt, hogy a gyakorlati theologia kizáróla­
gosan és teljesen protestáns jellegű s egy bizonyos egyházat szolgáló legyen.
(Nitzsch ugyan, m in t az unió híve, megjegyzi, hogy N ém etországban a reform átus
és ág. ev. egyház teljesen egymástól függő és egym ásra u t a l t helyzetben van.)
V inet is azt m o n d ja ,28 hogy az Ige szolgálatában „az Írás ösmerete nélkül
könnyen veszedelembe j u t az ember s előkészületlennek és üresnek t a lá lta tik ” ,
és hogy „az Isten küldötteinek, — kikről az Írás szól, — az életét ha ta n u lm á ­
nyozzuk, hiv atá su n k m agaslatán m eg m a ra d u n k ” .
Oosterzee is u ta l a rra ,29 hogy az evangéliomokban is ta lá lh a tu n k egyet-mást,
ami kiinduló pontul szolgálhat a gyakorlati theologia későbbi fejlődésének. Mert

5 " K urze D a rste llu n g des th eo lo g isch en S tu d iu m s “ . 3. A ufl. v o n H . Schotlz, 1910.

— 16 „ G la u b e n sle h re “ , 1920., S am m lu n g — T ö p elm an n . — 17 „ E t h ik “ , 1922., S am m lu n g —
T öpelm ar.r.. — 18 „ D o g m a tik “ , 7— 8. A ufl.. 1920. — 19 „ S y ste m d e r c h ristlic h e n L e h re “ ,
2. Aufl. 1920. — 20 „ G ru n d riss d e r ev a n g . D o g m atik , 1918. — 21 I. m . 41. l . — 22 B a r­
tó k Gy. i .m
. 12. l . — 23 G oltz i. m . 12. l . — 24 „ D e r c h ristlic h e G la u b e “ , 4. A usg. 1842.
135. §. - 25 I. m. I. 37— 41. l . - 26 I. m . I. 38. l . - 27 I. m. 32. l . - 28 I. m . 8 6 . l.
- 29 I. m . I. 7. l .
B u d a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti theologia a lap e lv e az U j t e s tá m e n to m b a n . 103

ak á r a Jézus K risztus által kim ondott nagy alapelvekre, akár Pál nyilatkozataira
bizton é p íth e tü n k tovább.
Achelis-nek nagy erőssége, gazdag történelmi tu d á s a és rendszeressége mel­
lett, erőteljes biblicizmusa, ami nagy m űvén végigvonul; a gyakorlati theologia
kezdeteit m eglátja m ár az U jtestá m e n to m b a n és m űvében m inden nagyobb té m a ­
k ö rt az U jtestá m e n to m odavonatkozó tan ítá s á n a k a föltüntetésével vezet be,
a z u tá n az egyház életcélját: az építést a Bibliából meríti és fejti ki.30
Knoke31 a Szentírást a gyakorlati theologiai irodalom legelső term ékének
(Anfänge) tekinti és m űvében Achelis-hez hasonlóan m in d e n ü tt nagy súlyt helyez
a bibliai alapok gondos és részletes feltüntetésére, ami m ű v é t erős lutheránussága
m ellett is vonzóvá teszi.
Bcissermann32 szerint a gyakorlati theologiának igazi megalapozása his­
tóriai és bibliai kell, hogy legyen. Históriai, m e rt csak a m últhoz való tu d ato s
odakapcsolódásunk biztosítja a jövőben való fejlődésünket. A zonban soha nem
elégedhetünk meg a n n a k a tudásával, ami volt, vag y van, m ert a m ú lt és a jelen
nem abszolút irányadó. A történelmileg kialakult állapotnak fölébe helyezendő az
ideálnak a mértéke. Az egyházi élet berendezésére nézve u g y a n nincsenek isteni
tekintélyű és kötelező erejű előírások, „de v a n n a k princípiumok, am elyek m in t­
egy vezércsillagok g y a n á n t kell, hogy szemük előtt ragy o g ja n ak azoknak, akik
az egyházi élet form álásában m unkálkodnak. Ezek a princípiumok, am elyek az
egyházi közösségnek alapjául szolgáló gondolatokkal azonosak, amely egyházi
közösségnek a theologus is szolgálattévő tagja, — ezek a princípium ok csak a Bib­
liából m eríthetők és be kell válniok, alkalm asaknak kell lenniök arra is, hogy tu d o ­
m ányos b e lá tást és megalapozást adjanak, vezető eszmékül szolgáljanak és végső
eredményeiül a n n a k a vallásos fejlődésnek, am elynek forrása, okm ánya a B iblia” .
E zért szükséges te h á t a gyakorlati theologiának biblikusnak lennie, m e rt csak a
históriai alapon állva és a bibliai princípium okra tám aszkodva tud irányítólag
h a tn i az egyházi életre. Az igazi alap te h á t: históriai és bibliai; az aféle dolgok
pedig, m in t a psychologia, anthropologia, cthnologia, pedagógia és didaktika,
stb. m in t hasznos ú tm u ta tó k v é te th e tn e k figyelembe.
Boehmer33 lényegében u g y a n a zt mondja, hogy a gyakorlati theologiának
keresztyén és protestáns elvek szerint kötelessége: elveinek helyességét a Szent­
írás alapján k im u tatn i ; s bárm ilyen nehéz legyen is ez, mégis kívánatos. Nem
tek in th e tjü k ugyan a Szentírást a gyakorlati theologia tankönyvének, ugyanis
ennél sokkal többre rendeltetett, arra, hogy a gyakorlati theologiának a Szentírás
adja meg: a lelkét és a normáit. E z t érti Boehmer a gyakorlati theologia írásszerű­
sége a la tt. H a tá ro z o tta n k ívánja Boehmer34 azt is, hogy a gyakorlati theologia
konfesszionális legyen, m ert szerinte komoly keresztyén csak a protestantizm us­
ba n gondolható el. Konfesszionálisnak kívánja a gyakorlati theologiát Schian
is, aki könyvének megfelelő helyén a bibliai és történelm i a la pokat is mindig
kiemeli.
Nagy serege v a n te h á t az olyan gyakorlati theologusoknak, akik kisebb-
nagyobb m értékben ugyan, de a bibliai alapokra való helyezkedést helyesnek,
sőt kívánatosnak ta r tjá k .
N em lehet ennélfogva meglepő az, hogy Lauterburg M . 1898-ban megjelent
m űvében teljesen újtestám entom i alapokra helyezkedik és a Pál apostolnál talál­
ható χάρισμα fogalm at teszi a g y ak o rlati theologia ala p jáv á , azzal a re­
ménnyel, hogy a charism a-tan komoly alkalmazása a gyakorlati theologiát nem ­
csak hogy gyümölcstelenné nem teszi, sőt inkább koru n k szükségleteit kielégítővé
gazdagítja. S ő t szerinte: csak ez teheti egészségessé az egyházat; „c sa k a charis ­
m á n a k va n az egyházban valóságos έξουσία-ja, h a ta lm a és ereje” .35 A charism a
fogalmához kapcsolódva b á tra n elfogadja te h á t azt a gyakorlati theologia alap­
jául, azt m ondván, hogy a „protestáns theologiának m inden oka m egvan arra,
hogy alapjait bibliai fogalm akra é pítse” .36 Lauterburg szerint egyébként a gyakor-
30 I. m . I. 22— 25. l . - 31 I. m . 6. l . - 32 I. m . 32— 33. - 33 I. m . I. 10. l . —
34 I . m . I. 19., 23., 26. l. - 35 I. m . 113. l . - 36 I. m . 129. l.
104 B udai G e rg e ly : A g y a k o r la ti theolo gia ala p e lv e az U j t e s t á m e n t om b a n .

lati theologia a Biblia m ellett az ethikai alapelvektől is függ, éppúgy, m int ahogy
az I. K orinthusi levél 12. és 14. részébe is — amely k é t rész az első gyakorlati
theologiának is tekinthető — bele v a n ágyazva a szeretetről szóló 13. rész” .37
Lauterburg-n a k g ondolatát felkarolta és to v áb b fejleszteni p ró b álta Goltz,
aki azt m ondja, hogy a gyakorlati theologia alapvető kérdései és rend­
szere a történelm i m ú ltn a k és jelenkornak lehetőleg pontos ösm eretén ala­
puljon, a z u tá n pedig a dogm atikából és ethikából m eríthető világos alapfogal­
m akon. É p pen ezért szerinte a gyakorlati theologusnak be kell m u ta tn ia a ke­
resztyén életről szóló történelm i és szisztem atikus felfogását, vag y legalább is
erre vonatkozólag megjelölni alapvető kiindulópontját. Ez a kiindulópont Goltz-nál
ú jtestám entom i. Az U jtestám entom hoz való h a tá ro z o tt kapcsolódást kell ugyanis
l á tn u n k abban, hogy Goltz m indennem ű egyházi tevékenység alapvető kiinduló­
pontjául és végső céljául Jézus K risztust és az Ő országát tekinti, illetve az egy­
h á z n ak m inden tevékenységét úgy fogja föl, m int K risztus v á lts á g m u n k á já n a k
a foly ta tá sát, minélfogva az egyházi tevékenységnek sohasem szabad szem elől
tévesztenie a K risztus személyével és m u n k ájá v al való kapcsolatát, m e rt csak
így tu d ja a K risztusban gyökerező isten-emberi életet to v áb b plántálni és ébren ­
tartan i. E g y á lta lá b a n Goltz m in d e n ü tt legszívesebben az U jtestám entom ból indul
ki,39 m e rt szerinte a történelmileg létrejö tt (te h á t történelm i és empirikus) egy­
h ázn ak a m ivoltát, lényegét és életföltételeit így jo b b an m eg é rth e tjü k és eképpen
a gyakorlati theologia az em pirikus egyház szám ára is jo b b a n ki tu d ja jelölni
az élet m inden viszonyai közt a leghelyesebb cselekvésmódot.
E g y ébként m indezek kiegészítésére nem érdektelen még tu d n i azt, hogy
Niebergall bár a historicizmus korszakát a m ú ltén a k tekinti, a jelent pedig
psychologiai k o rn ak t a r t j a és ezért ebben az értelem ben iparkodik a gyakorlati
theologiát „ á té p íte n i” , mégis az " írásszerűség”-ről, h a nem is éppen a gyakorlati
theologiára gondolva, igen figyelemreméltó dolgokat m ond egyik-másik m űvé­
b en.40 G yakorlati theologiájában azonban az Írás főként csak eszközi és norm ativ
jellegű. Mint ilyet, — m ondja, — gyakorlati szempontból kell használnunk, m ert
az Írás és a praxis benső term észetüknél fogva összetartoznak, úgy, hogy a praxis
az Írás nélkül el sem képzelhető, sőt a praxisnak norm ája az Írásban gyökerező
életfelfogás. Szóval a praxis, az egyházi tevékenység az Írásra v a n u ta lv a . Az
Írás viszont teljesen gyakorlati jellegű és egy kim eríthetetlen bányához hasonlít,
amely az egym ást felváltó nemzedékeknek folyton új kincseket n y ú j t ” .41 úgy,
hogy m inden kor a neki legfontosabb és az azelőtt meg nem l á to tt igazságokat
m erítheti belőle. A zért a d ta Isten a Szentírást, hogy m inden kor m egtalálja benne
a m aga fö la d a ta it és ezek m egoldását. A Biblia te h á t nem bocsát el m inket magától.
Ezek u t á n lassanként kezd tisztázódni e dolgozat álláspontja és értelm e is.
A reform átus theologusban, — bárm ilyen theologiai iskolához tartozzék
is, — kétségkívül m egvan az Írásra való tám aszkodás hajlandósága, am i megvolt
m ár az ős-keresztyénségben (Csel. 3 6 : 2 2 . ) és ami Kálvint is jellem ezte,42 és am it
Bauke43 így fejez ki: K álvin m indent a Bibliából ak a r kibányászni s az egész
Bibliát k iak a rja aknázni — és K álvin dog m atik á já n ak ez az alaptörvénye, ez a
„biblicizm us” a lényeges vonása az ő theologiájának. Hogy Kálvin dogm atikai
főm űve t. k. biblica theologia, azt megjegyzi m ár Feine is.44 Idevonatkozólag
nem érdektelen K álvin-n a k egy-két n y ila tk o z a ta :45 „vissza kell té rn ü n k az Isten
Igéjéhez, m in t olyanhoz, amelyben v a n é rtelm ünknek biztos szabálya. A Szent­
írás ugyanis a Szentlélek iskolája, amely am int semmi olyan dolgot, am it tudni
szükséges és hasznos, el nem mellőz, azonképpen nem is ta n ít semmi olyant,
am inek tu d á s a hasznos ne v o ln a ” . T o v á b b á : 46 „ N em h a tá r ta la n az egyház h a ­

37 I. m . 134. l . - 38 I. m . 10., 12., 17., 48. l . - 39 I. m . 26., 48. l. - 40 P l. „ P r a k ­

tisch e A uslegung des N eu e n T e s ta m e n ts “ , 1909. b ev ezetéséb en és „W ie p red ig e n w ir den
m o d e rn e n M enschen?“ 3. A u fl., 1909. I. 2— 6., 131— 132. l. — 41 N ieb e rg all: „W a s is t
uns h e u te die B ib el?“ 1907., 32. l . — 42 N a g y K á ro ly : „ K á lv in th e o lo g iá ja “ , 51— 59. l .
— 43 „ D ie P ro b le m e d e r T heologie C a lv in s“ , 1922. 46. l . — 44 „T h eo lo g ie des N eu en
T e s ta m e n ts “ , 3. A u fl. 1919., 3. l. — 45 In s t. I I I . 21., 3. — 46 In s t. IV . 8 ., 4.
B udai G e rg e ly : A g y a k o r la ti theo logia alape lve az U j t e s tá m e n to m b a n . 105

talm a, hanem alá v a n v e tv e az Úr Igéjének és abba m integy bele va n z á rv a ” ,

sőt még K risztus és az apostolok is alá van n a k v e tv e az Úr Igéjének, amely o tt
v a n a Bibliában, hogy " a papok hozzá szabjanak m inden tu d o m á n y t, am it köz ­
zétesznek. . .", „ m e r t az egyházban a tan ítá sn a k nincs más helyes m ó d ja ” . —
Amikor te h á t K álvin azt m ondja47, hogy „ a Szentírás önm agában hiteles [αὐτόπιστον]
és hogy nem szabad azt sem bizonyítás, sem okoskodás tá rg y á v á tenni s bizonyos
az is, hogy ami hitelre m éltósága nálu n k van, ezt a Szentlélek bizonyságtételéből
nyeri el” , akkor bárm inem ű szubjektivizm us visszaszorítására a legtöbbet tette,
egyetemben az Írás tekintélyét helyes alapokra fek tette. Mert eképpen biztosí­
t o t t a a Szentírás objektív tekintélyét (autopistia), va la m in t azt a lehetőséget is,
hogy szubjektív, egyéni átélés által vegyem birtokom ba az Ígét. Ezáltal k é t f ro n ­
ton: a róm ai katholicizmus ellen (mechanikus és m ágikus írástekintély) és a
rajongó szektáriusok ellen (szubjektivizm us és individualizmus) nyerte meg a
küzdelm et, sőt voltaképpen a racionalizmus ellen is. Vagyis K álvin nem a v e r­
bális, hanem a personalis inspiráció híve, ami azt jelenti, hogy a Bibliához a
kulcs: a Szentiéleknek az egyénekben és az egyének által m unkálkodó benső
bizonyságtétele, m e rt: „ a Szentlélek szerepe az, hogy eszünkbe ju tta s s a a Krisztus
t a n í tá s a it ” .48 Az a szükséges teh á t, hogy egész gondolkodásm ódunk, hitünk,
m indennem ű egyházi tevékenységünk a Szentlélek vezetése a la tt álljon. „ K á lv in
theologiájában az Íge és a Szentlélek e lválaszthatatlanul összatartoznak és köl­
csönösen feltételezi egyik a m á s ik a t” .49 K álvin-nak, a Szentlélek theologusának
ez a biblicizmusa az ő kegyes és vallásos élményein, ta p a s z ta la ta in nyugszik és
a kegyes érzületnek e ta p a s z ta la ta it kell, hogy respektálja a legkomolyabb tu d o ­
m án y is.50
É rth e tő teh á t, hogy a reform átus hitvallásokban és m a g u k b a n a refor­
m á tu s o k b a n is m egvan, él, újból és újból kifejezésre j u t az a gondolat, hogy:
a) m indenki személyes kapcsolatban éljen a Bibliával és hogy b) a Biblia az egész
egyházi élet szabályozója legyen. A m it a Confessio Helvetica post. I., 2. íg y f e je z ki:
„sentim us ergo hisce Scripturis petendam esse ve ra m sapientiam et pietatem ,
ecclesiarum quoque reform ationem et gubernationem , omniumque officiorum
pietatis inst itutionem”. („Mi te h á t úgy vélekedünk, hogy a Szentírásból kell t a ­
nulni az igazi bölcseséget és kegyességet, va la m in t az egyházak reform álását és
k orm ányzását és a kegyesség minden teendőjére vonatkozó utasítást”.) Vagyis rövi­
den, amíg pl. a lutheránusoknál a Szentírás negative szabályozó princípium,
addig a reformátusoknál pozitive normáló princípium.
Ú gy v é ljü k azért, hogy nem já r u n k helytelen úton, amikor a gyakorlati
theologia alpelvét is megtalálhatónak mondjuk az Ujtestámentomban.
E z é rt gondolkozva a m ostani m agyar reform átus egyház állapotán, theolo ­
gusaink és ígehirdetőinek tudom ányos készültségén és életük kegyességén, azt
véljük, hogy ism ét teljesen korszerű az a felfogás, am elyik azt m ondja, hogy:
a Szentírás az egyetlen segítő, amely m egm ent m inden egyoldalúságtól, amelybe
az ide-oda hullámzó korszellem és gyorsan változó theologiai irányok sodorhat­
já k a theologiai tu d o m á n y o k a t és ve lü k eg y ü tt a gyakorlati theologiát. T u d v a
t e h á t azt, hogy v a la m in t egy a b s tra k t, rendszeres dogm atikát, vagy e th ik á t nem
ad a Szentírás, úgy nem tekinthető a gyakorlati theologiai szabályok összefogla­
lásá n a k sem; de nem tekinthető v alam i szabály nélküli g y ak o rlat leírásának sem.
Mi a gyakorlati theologus szemével olvasva az Újte s tá m e n to m o t s főként Pál
leveleit, azt lá tju k , hogy az arról szól, hogy az emberi élet különféle viszonyai
k ö z ö tt az Íge szolgálatát, vagy a K risztus m u n k á já n a k a fo ly ta tá s á t m iként
végezték azok, akiket a rra ké p e sített és késztetett az Isten Lelke. Vagyis az Új ­
testá m e n to m b a n ta lá lu n k alapelveket és példaképeket. B etekintést ny e rü n k
e példaképek gondolataiba és m unkálkodásába, küzdelmeikbe, problém áikba,
m eg lá tju k sikereik t i t k á t azoknak, akiknek szolgálatuk az evangéliom ügyében
világtörténelm i jelentőségű. Hisszük, hogy a Lélek, amely őket éltette, tovább
47 In s t. I. 7., 5. - 48 In st. IV. 8., 5— 8. - 49 W ern le: „ C a lv in “ , 181. l . - 50 W ern le:
„ C a lv in “ , 176— 186. l .
 106 B u d a i G erg ely : A g y a k o r la ti th eologia a la p e lv e az U jte s tá m e n to m b a n

él b e n n ü n k is. És m egtenni a m aga gyüm ölcsét és éppúgy ránevel szolgálatunkra,

m int ahogy Jézus nevelte a tizenkettőt. E zért joggal m o n d h atju k , hogy a Szent­
írás a gyakorlati theologiának is éppúgy, m int a szisztem atikusnak erőforrásul
szolgál, példaképeket m u ta t, princípium okat n y ú jt. Ezeket elfogadni és velük
élni, úgy a gyakorlati theologiára, m in t szolgálatunkra nézve csak gyümölcshozó
és áldásos lehet abban a reform átus E gyházban, amely mindenről lem ondott a
reformációban azért, hogy a m aga teljességében m egtarthasson és érvényre j u t ­
tath a sso n egyet: az Isten igéjét.

A gyakorlati theologia alapvető kérdéseire vonatkozólag ezideig

történt megoldási kísérletek.
Irodalom. A m á r id é z e tt m ű v e k .

Már az Újte s tá m e n to m b a n m eg ta lá lh atju k azt a szükségérzetet, amely tisz­

tázni, tan íta n i k ív án ta , sőt a Szentírásban le is írta azon alapvető elveket és
gondolatokat, am elyeket a később kifejlődő theologiai tud o m án y különféle nevek
ala tt, Schleiermacher óta pedig gyakorlati theologia név a la tt foglalt össze és rend­
szerezett.
A keresztyén egyház ugyanis, m in t a K risztus teste, te h á t m in t élő organiz­
mus, születésének pillanatától fogva gyakorolta a m aga élettevékenységeit. Annál
is inkább, m ert az egyházat életre hívó és az egyházban élő Lélek és élet term é­
szetszerűleg m egnyilvánulásra, kifejlődésre, reálizálódásra törekedett. Mert az
élő egyházhoz, vagy m o n d ju k az egyház életéhez elválaszthatatlanul és elm arad ­
ha ta tla n u l hozzátartozik az, hogy az egyház gyakorolja azokat az életfunkciókat,
am elyek a Jézus K risztus egyházának szükségszerű, jellemző és sajátos, az egyház
lényegével megegyező és fö la d a ta it szolgáló életnyilvánulásai, am elyek által az
egyház ö n m agát fe n n ta rtja , gyarapítja, egyszóval építi. Hogy azonban az egyház­
nak, m in t a K risztus testének ez a maga-építése minél inkább a K risztus lelkének
megfelelően történhessék, kezdettől fogva, m ár az újtestám entom i időben is,
jele n tk e z e tt ez a szükségérzet, amely m egkívánta, hogy az egyháznak önm agát
építő élettevékenysége az egyházi élet törvényei szerint és az egyház megvalósí­
tandó céljának megfelelően gyakoroltassék. Így tö rté n t azután, hogy m ár az
Újte s tá m e n to m írói is m egkísérelték itt-o tt elszórt nyilatkozataikban, v agy
egyes alkalm akhoz fűzött megjegyzéseikben az egyház élettevékenységének alap­
elveit, sőt az elm életét is leírni és m eghatározni, lerakván ezáltal az a la p já t a
későbbi gyakorlati theologiának. K ezdettől fogva m egvolt te h á t az az elméleti
m unka, am elyet a szervezett egyház életfunkcióiról tanító tud o m á n y n a k , vagy
gyakorlati theologiának nevezünk.
M indazonáltal a „ g y a k o rlati theologia” neve és fogalmi m eghatározása csak
jóval később született meg. Ami természetes is, hiszen az egyház m ár élte a m aga
életét és v ív ta küzdelmeit, amikor kifejlődött a theologia.
Akárm ilyen régi is azonban a gyakorlati theologiai elmélkedés, a gyakor­
lati theologia művelői kö z ö tt még m a sincsen teljes egyetértés az elvi, alapvető
kérdéseket illetőleg, vagyis a tekintetben, hogy mi a gyakorlati theologia fogalma,
alapvető princípium a, feladata, vagy célja, szubjektum a, objektum a, eszköze,
felosztásának elve (princípium divisionis), illetve, hogy m ilyen a helyes felosztása
vagy rendszerezése.51
Bárm iképpen határozzuk is azonban meg azt, hogy mi a gyakorlati theologia,
egy dolog bizonyos: m inden gyakorlati theologiai m ű lényegében véve azon a lap­
elvekről és tevékenységekről szól, am elyeknek szem m eltartásával és gyakorlatba
vételével na p ja in k egyházi életének a form álását jó reménységgel végezhetjük.

51 L ásd E c k e r t: „D ie G e m e in d e p re d ig t d e r G e g e n w a rt“ , 1914. b e v e z e té s é t: „D ie B e­

d e u tu n g d e r p ra k tisc h e n T heologie in d e r g eg en w ärtig en K risis " , 1— 3 . l.
 B u d a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti theologia a la p e lv e a z U jte s t á m e n t o m b a n . 107

Amíg Schleiermacher idejében biztosítani kellett a gyakorlati theologia szá­

m ára az őt megillető helyet a theologiai tudo m án y o k között, addig m anapság
m inden kom olyan gondolkodó theologus elösmeri azt, hogy a gyakorlati theologia.
önálló theologiai tud o m á n y és a többi theologiai tu d o m á n y o k b a n nem tárg y a lt
dolgokat tanít. Viszont azonban m anapság is föladata az m inden gyakorlati theolo ­
gusnak, hogy világosan megjelölje a gyakorlati theologia fogalmát, feladatát,
stb. Minthogy pedig ezt m inden theologus m ásképpen jelöli meg, ezért szinte
m inden gyakorlati theologiai m u n k a p á r sorban érinti vagy felújítja az egyházi
tevékenységre vonatkozó elvi kérdéseket, amelyek különben is m integy önként
kínálkoznak föl természetes kiindulópontul.
U ta ltu n k m ár e fejezet elején arra, hogy az Újte s tá m e n to m b a n is v a n n a k
az egyházi élettevékenységre vonatkozó u tasítások, amelyekből világos, hogy az
Újte stá m en to m m inden egyházi tevékenységet a K risztus megváltói m u nkája
fo ly ta tá sán a k tekint. Vagyis a gyakorlati theologia bevezető, principiális kérdé­
seire kereshetek és találok kielégítő feleletet az Újte s tá m e n to m b a n is.
Mielőtt azonban ezt részletesen kifejtenénk, nem érdek és haszon nélkül való
dolog megnézni azt, hogy a külöféle fölfogású gyakorlati theologusoknak mi volt
a véleménye az elvi kérdésekben. Ez eljárásm ódunk által talá n világosabban meg­
látszik az, hogy az elvi kérdésekre a Bibliából m e ríte tt megoldás több-e, értéke­
sebb-e, m in t a többi theologusok megoldása, vagy legalább is egyenlőrangú-e az ő
megoldásukkal, illetve velük szemben haladást jelent-é a Bibliára tám aszkodás.52
T a g a d h ata tla n u l imponáló az az erőfeszítés, am elyet a gyakorlati theologia
művelői az alapvető problém ák megoldására és egy kielégítő rendszer alkotására
fo rd íto tta k . A zonban az is bizonyos, hogy e problém ák még nem tek in th e tő k vég-
52 H o g y d o lg o z a tu n k tú lság o sa n te rjed elm es ne leg y en , az i t t k ö v e tk e z ő rész ét ki k e l­
l e tt h a g y n u n k . Így h á t csak rö v id en jelzem , h o g y a k ih a g y o tt részek a jelen fejezet cím ében
fo g la lta k részletes e lő a d á sá t ta rta lm a z z á k , k ite rje sz k e d v e a k ö v etk ez ő g y a k o rla ti th e o lo ­
guso k m ű v e ire : D ionysius A re o p a g ita , M axim us Confessor, S evillai Izid o r, H ra b a n u s M aurus,
N ag y G ergely, Je ru z sá le m i C yrill, A u g u stin u s, N azian zi G erg ely , C h ry so sto m u s, A m b ro siu s,
H y p e riu s, Z epper, V o etiu s, S ch leierm ach er, N itz sch , Schw eizer, Z ezschw itz, O osterzee,
H a rn a c k T h ., A chelis, K ra u ss, B a sse rm a n n , R a v a sz , Clem en, F a b e r, B o eh m er, N ieb erg all,
S h ian.
K ü lö n sz ó lta m a z u tá n a k ih a g y o tt részben azo k ró l a g y a k o rla ti th e o lo g u so k ró l, a k ik
az á lta la m is e lfo g a d o tt s h ely e sn e k íté lt és b ő v eb b e n k if e jte tt charisma-fogalmat m eg em ­
lítik (S ch leierm ach er, N itz sc h , V in et, A chelis, B o eh m er) és az o k ró l, a k ik e fo g a lm a t a g y a ­
k o rla ti th eo lo g ia kijegecesedési p o n tjá v á te tté k . (L a u te rb u rg , G oltz).
F ő k é p p e n L a u te rb u rg érdem éül te k in te n d ő az, h o g y a c h a ris m á t a g y a k o rla ti th eo lo g ai
k ijeg ecesedési p o n tjá v á te tte . Az e lő tte és u tá n a dolgozó g y a k o rla ti th eo lo g u so k tö b b -k e v e ­
seb b je le n tő sé g e t tu la jd o n íta n a k u g y a n a ch a rism á k -n a k , külö n ö sen p ed ig N itz s c h (i. m.
I. 26. l . ; I I I . 1., 107. és kö v . l .). Achelis (I. 8. és 35. §., 46. §.) és Boehmer (i. m . I. 4— 5. l .).
Achelis m á r a z t is érzi, h o g y a c h a rism a -fo g a lm a t te lje sen e lh a n y a g o lta a g y a k o rla ti th eo lo g ia,
a h e ly e tt, h o g y N itzsch u tá n m e g ra g a d ta és é rté k e s íte tte v o ln a. A n n ál n ag y o b b a z é rt L a u ter­
burg érd em e, a k i a g y a k o rla ti th e o lo g ia érd ek éb en elv ég ezte a p ro b lém a ú jb ó l v aló fö lv e té sé t
és v alam e ly e s tis z tá z á s á t is. A zonban ren d sz erén e k á lta lá n o s részéb ő l h iá n y z ik m ég a c h a ris ­
m á n a k az eg y h ázfo g alo m sz e m p o n tjá b ó l való érv é n y esítése s v isz o n t k á r, h o g y a külső
m issziót ren d sz ere speciális részének csu p án függeléke g y a n á n t tu d ja elhelyezni. S zo k atlan
a z u tá n az is, h o g y a h á z i, v a s á rn a p i isk o la i h ito k t a tá s t és az isk o lai h ito k t a tá s t elsza k ítja
eg y m ástó l, h o lo tt m in d e z e k a k atec h ez is elm életében tá rg y a la n d ó k ; a tu d o m á n y o s th eo lo g iai
o k ta tá s ped ig az isk o lai h ito k ta tá s tó l k ü lö n v á la sz ta n d ó .
A Lauterburg á lta l k ije lö lt n y o m o k o n in d u l a z u tá n el és h a la d m in d v é g ig G oltz, a k i­
n e k k ö n y v é rő l jo g g a l m o n d ja Schian, h o g y „k ü lö n ö s k ö n y v , m ely a g y a k o rla ti th eo lo g ia
a la p v e tő k é rd é se it igen k ö rü lte k in tő e n tá r g y a lja “ . É rd e m e az, h o g y a g y a k o rla ti th e o lo g iá t
bibliai a la p o k ra v ez eti v issza, a m ik o r a k e re sz ty e n é let k iin d u ló és c é lp o n tjá n a k K ris z tu s t
és az Ő o rsz á g á t te k in ti, ille tv e m in d e n egy h ázi te v é k e n y s é g e t a K risz tu s m u n k á ja f o ly ta tá ­
s a k é n t fog fel, v ag y is az egy h ázi te v é k e n y sé g e k c é ljá n a k a K risz tu s cé ljá v al (az ev an g éliu m
te rje sz té se , építés) v aló a z o n o ssá g át h an g sú ly o zz a. E felfo g ásáb ó l k ö v e tk e z ik a z u tá n az,
h o g y az egyházi te v é k e n y sé g e k e t c h a ris m a tik u s a k n a k te k in ti. E g y á lta lá b a n Goltz k ö n y v e
ú g y tű n ik fel, m in t k ísé rle t a r r a n ézv e, h o g y a g y a k o rla ti th e o lo g ia ed d ig i e re d m é n y e it ösz ­
szefo g lalja és ren d szerezze — a Lauterburg á lta l v e te tt a la p o n .
N em kis dolog az sem , h o g y m in d e n n e m ű k e re sz ty é n m u n k á n a k ta lá l h e ly e t az eg y ­
h ázi életb e n s a g y a k o rla ti th e o lo g iá b a n . R e n d sz e re a z é rt m in d e n t felölel, de b a ja , h o g y az
ism é tl ések e t e lk e rü ln i nem tu d ja és e z é rt re n d k ív ü l n eh ézk es, n ehezen m eg jeg y ezh ető , szin te
á tte k in th e te tle n ü l k o m p lik á lt és csak Lauterburg u tá n é rth e tő .
108 B u d a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti theologia a lap e lv e az U jte s tá m e n to m b a n .

legesen m egoldottaknak és az alapvető kérdések még tisztázásra szorulnak. Igaz

ugyan, hogy új ösvényeket m u ta tn i csak a kipróbált vezetők kiváltsága, de mégis,
ha a gyakorlati theologiával rendszeresen kezd v alaki foglalkozni, joga v a n ahhoz,
hogy az eddigi m un k am e ző t a s a já t szemével tekintse á t és a m unkam ezőnek
azon a részén álljon a fáradozók közé, ahol a m u n k á t a leghelyesebben végezett ­
nek, a legtöbb áldással biztatónak, te h á t a legkorszerűbbnek és legsürgősebbnek
látja.
Ilyennek kell pedig tek in te n ü n k Nitzsch, Lauterburg, Goltz és Boehmer m u n ­
kásságát. Közülök különösen Lauterburg az, aki a charism a új testám entom i fogal­
m á n a k kiemelésében a legtöbbet te tte , ő m u ta to t t rá arra, ami a charism a fogal­
m á b a n lényeges és m aradandó; kiem elte ta rta lm i gazdagságát és azt, hogy a
gyakorlati theologiában mi az alapvető értéke és jelentősége; és ez a fáradozása
sem m iképpen sem tek in th e tő az őskeresztyén gondolkodásmód modernizálásá­
nak. Hisz a keresztyén egyház, — m in t Pál idejében, úgy m a is — reá v a n u ta lv a
a K risz tu sb a v e te t t hit által részünkké váló isteni Lélekre és a n n a k kegyelmi
ajándékaira. É rth e tő teh á t, hogy úgy a gyakorlati theologia tudom ányos és
szilárd m egalapozásánál, va la m in t f e la d a tá n a k m eghatározásában és helyes
rendszerének m egalkotásában érdemes szerephez j u t t a t n i a charisma fogalmát.
Mert h a a gyakorlati theologia fejlődésére visszatekintünk, lá tju k , hogy
lassan bár, de ta g a d h a ta tla n u l folyton tis z tu lta k a problém ák. De v ajjon sike ­
rült-é m egtalálni és gyüm ölcsöztetni a gyakorlati theologia első, alapvető vagy
középponti kérdését?
Röviden összefoglalva, az alapvető kérdések fejlődésének ú t ja ez v o lt:
A Schleiermacher előtti időkben a gyakorlati theologiában tá rg y a lt tevékeny­
ségek szubjektum ául a lelkészt (vagy m in t liturgust, vagy m in t lelki gondozót)
tek in te tté k . Ennélfogva a z u tá n a gyakorlati theologia a lelkészi szolgálatban
szükséges tu d n ivalók gyűjtem énye volt. E hhez képest Schleiermacher csak annyi­
b a n haladás, hogy szerinte a gyakorlati theologia az egyház f e n n ta rtá s á t és töké­
letesítését célzó egyházkorm ányzás tevékenységéről szóló tudom ány. De e tevé­
kenység sz u b je k tu m a még mindig nem az egyház, hanem a „ H e rv o rra g en d e n ” ,
egyszóval a hivatalosak. Lényegileg ezen az állásponton v a n Schweizer,53 Oosterzee,
Krauss, Niebergall; úgy, hogy n a g y já b a n szerintük a gyakorlati theologia nem
m ás, m in t a lelkészi funkciók célszerű végezésére szolgáló ú tm u ta tá s . A zonban a
gyakorlati theologia középponti, alapvető kérdésévé a lelkész hivatalos ténykedé­
sét tenni tudom ányos megokolással, nem lehet, m e rt ez a lelkészi ténykedés nem
prim är, hanem csak secundär jellegű, mivel nem ez a legelső motor, nem ez a
gyökér, az életcentrum , az egyház életében hanem a charisma, amelyből vezet­
hető le a hivatal is.
E gy fokkal to v áb b megy vissza az em lítetteknél Nitzsch, amennyiben ő
alapvető elv g y a n á n t az egyházra utal, amelynek k onkrét fogalmából vezeti le
a h iv a ta lt és a hivatalos tevékenységet.54 Nitzsch nyom án já r v a az egyházat,
illetve az egyházi tevékenységet teszik alapelvvé Zezschwitz, Achelis, Bassermann,
Ravasz, Boehmer, Eckert, Schian. E ltérés tap a sz ta lh ató azonban a tekintetben,
hogy a l á t h a ta t la n va g y az empirikus egyház legyen-e az alap ? De ettől elte­
kintve is tu d ju k , hogy az empirikus egyház (m ert a legtöbben erről beszélnek)
történelmileg j ö t t létre, te h á t nem első, nem alapvető fogalom.
Legajánlatosabb azért a lelkészi tevékenységnek és az egyháznak a gyökerére
visszamenni. E z pedig a bibliai „lelki vagy kegyelmi ajándék”, a charisma; bár
nagyobb világosság kedvéért azt is mondhatjuk, hogy a charismákat osztogató Lélek,
amelynek tevékenységéül tekintjük az egyház létrehozását, fenntartását, tökéletesítését
és amely meg volt már mielőtt egyház és egyházi orgánumok lettek volna. E z a charis­
m á k a t osztogató Lélek m egterem ti m űködési te ré t az egyházat, létrehívja orgá­
num ait, a Lélek által á t h a t o t t keresztyén egyéniségeket, kijelöli a célt: az egyház
építését. (A fejlődésben levő, tökéletesedő, empirikus, kegyelmi ajándékokkal

53 L ásd Schweizer: „ H o m ile tik “ , 1848., b ev e ze té sét, 1— 38. l . — 54 I. m . I. 106. l.

B u d a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti th e o lo g ia ala p e lv e az U jte s tá m e n to m b a n . 109

m egáldott egyházról v a n te h á t itt szó és ennek tevékenységéről, m e rt a charisma

m indig az egyházban jelenik meg. Így a mi szem pontunkból sem helytelen azt
m ondani, hogy a cselekvő szubjektum az egyház.) Ennélfogva a gyakorlati theologia:
a Krisztus egyházának építésére szolgáló charismatikus tevékenységekről szóló tudo­
mány. Úgy, hogy az első igazi gyakorlati theologia az I. Kor. 12—14. részében
van, am elyet joggal m o n d h a tu n k a gyülekezeti ideál " m agna c h a r t a ”-já n a k és
amely arról szól, hogy a charism atikus képességekkel m egáldott keresztyénnek
mi a kötelessége az egyházban.
Elfogadván te h á t a gyakorlati theologia középponti kérdéséül, alapelvéül
az ú jte stá m en to m i charism át, á tté rü n k a charism a fogalm ának közelebbi meg­
h atározására és jelentőségének kifejtésére.

A charisma fogalma és jelen tősége a gyakorlati theologiára nézve.

Irodalom . Bruce A . : S t. P a u ls co n c ep tio n of C h ristia n ity . — B r u c k n e r : G eist u n d
G eistesgaben im N euen T e sta m e n te (a „ R e lig io n in G esch ich te u n d G e g e n w a rt“ -b an ). —
Cremer— Kögel: B iblisch-theologisches W ö rte rb u c h , 11. A ufl. 1923. D e n n e y : H o ly
S p irit (H a stin g s: „ D ic tio n a ry of C h rist a n d G ospels“ -ben). — Feine: Die R e lig io n des N eu en
T e s ta m e n ts, 1921. és T heologie des N eu en T e sta m e n ts , 1919. — Goltz és Lauterburg id é z e tt
m ű v e i. — H a rn a ck: Die M ission u n d A u sb re itu n g des C h ris te n tu ms in den e rs te n d rei J a h r ­
h u n d e rte n , 3. A ufl. 1915. — Stevens: T he T heology of th e N ew T e s ta m e n t, 2. E d . 1911. —
W eiss B .: L e h rb u c h d e r bibl. T heologie des N eu en T e sta m e n ts 7. A ufl. 1903. — Weiss J .:
D as U rc h ris te n tu m , 1917. — Wernle P .: Die A n fän g e u n se re r R e lig io n , 2. A ufl. 1904. —
Wetter G. P .: C haris, 1913.
H a s z n á lt k o m m e n tá ro k : Calvin (T h o lu ck k ia d á sa ), A l ford: G reek T e sta m e n t. —
H e n r y M .: E x p o sitio n of th e N ew T e s ta m e n t. — Bengel: G nom on N o v i T e sta m e n ti. —
M eyer: C o m m en tar. — L ie tz m a n n : H a n d b u c h zum N e u e n T e s ta m e n te . — W eiss— Bousset
— H eitmüller: Die S c h rifte n des N eu en T e s ta m e n ts , 3. A ufl. — Niebergall: P ra k tis c h e A u s­
legung des N eu e n T e sta m e n ts.
A χάρισμα szó és fogalom Pál apostol nyelvhasználatában nyerte meg a
keresztyén egyházban specifikus és norm ativ érvényű jelentését.
A χάρισμα szó szótári jelentését keresve, etymologice a χάρις szó segít meg
benn ü n k e t. Pál a Róm . 5 : 1 5 —16-ban m in d a k é t szót használja, azt m ondván,
hogy ha Á dám bűnesete m ia tt sokan m eghaltak, e bűnesetnél sokkal erősebb
az Istentől eredő kegyelem (χάρις), amely a K risztusban és által, m in t kegyelemből
való a já ndék (χάρισμα) h a to tt el sokakra, sokkal erősebben h a t a megigazulásra,
m in t Á dám esete t u d o tt hatni kárhozatra. Pál te h á t azon j a v a k a t, am elyeket
a keresztyén keresztyénné lételekor k a p o tt, a χάρις névvel foglalja össze. „ E b b e n
a jelentésben véve a χάρις = szellemi potencia, reális, ko n k rét erő, m int valam i
fludium, amely az em bernek keresztyénné lételekor lesz birtokává. E z t az erőt
m egkapja m inden keresztyén, bár különbözőképen nyilvánul meg b e n n ü k ” .55
A χάρις Ἰησοῦ és a χάρις του δεοῦ te h á t ugyanaz és Jézus is isteni erővel tu d ja a ke­
gyelm et a világra árasztani. (Ján. 1 : 1 7 .) K risztusban lesz te h á t az isteni ke­
gyelem (χάρις) nyilvánvalóvá; és amikor a K risztus által és a K risztusból kiárad
s m unkálkodik, akkor lesz kegyelmi ajándékká, χάρισμα-vá. Világos tehát, hogy
a charism ában a lényeges, a fontos a charis, a kegyelem, az em berek üdvösségét
biztosító isteni interventio. Legalább is ez tű n ik ki a Róm . 5 : 1 5 —16-ból a χάρις
és χάρισμα viszonyára vonatkozólag, illetve ennyiben derít világosságot a charis
a charism a értelmére. Így érti a dolgot W etter is,56 amikor így szól: „ A m in t Pál és a
keresztyének élnek és m unkálkodnak, az mindenestől fogva a kegyelem megnyil­
vánulása . . . A zonban az összes keresztyéneknek a d o tt kegyelem (Róm. 1 : 5 . )
különböző hajlam okban, kötelességekben v agy élethivatásokban fejti ki hatását,
képességeit. E zek a charism ák, χαρίσματα“ . A c harism ának az alapja, for­
rása, kútfeje te h á t a charis. E z t m o n d ja a Róm, 1 2 : 6 . is: „K ülön-külön a já n ­
dékaink (χαρίσματα) v a n n a k a n é k ü n k a d o tt kegyelem (χάρις) szerint” . Ugyanazon

55 W e tte r i. m . 96— 97. l . — 56 I. m . 97— 98. l .

110 B u d a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti th e o lo g ia ala p e lv e U jte stá m en to m b an

charist birja te h á t m inden keresztyén — keresztyén voltánál fogva, — de a meg­

nyilvánulási mód, a charism a különböző. Egyszóval: „A charis, a kegyelem kü­
lönböző pneum atikus, szellemi adom ányokban vagy a jándékokban nyilvánul
meg, fejti ki h a t á s á t ” .
Keresve m ost m ár a charisma további értelm ét, azt lá tju k , hogy a charisma
jelentése lehet többféle. Így:
1. Az I. Kor. 7 : 7-ben Pál kegyelmi ajándéknak, charism á-nak m ondja azt,
hogy ő nőtlenségben m a ra d h a t; de ezt csak a nnyiban tekinti charismá-nak,
amennyiben ez az állapot őt az Isten országáért fo ly ta to tt m u n k á já ra különös
m értékben a lkalm asabbá teszi. Ebből is világos teh á t, hogy a charisma: az Isten
országát szolgáló s az isteni kegyelem által adott különös képesség.
2. A II. Kor. 1 : 11-ben a charisma úgy tű n ik fel, m in th a nem közvetlenül
személyhez kapcsolódnék. Pál azt m ondja ugyanis, hogy a kegyelem halálos ve­
szedelemből s z ab a d íto tta meg, vagyis a kegyelem bizonyos helyzethez kapcso­
lódik. Jellemző azonban, hogy az apostolnak a nehéz helyzetből a kegyelem által
való m egszabadítása is csak a rra való, hogy apostoli m u n k ásságát a korinthusiak
k ö z ö tt folytathassa, a neki a d o tt kegyelm et nekik tovább adhassa. Ennélfogva
m int m ondja, az Isten irá n t legyenek hálá sa k a szabadító kegyelemért.
K ülönösen fontosak azonban a charism a m élyebb jelentőségének megér­
tésére azok a bibliai helyek, ahol e szó soteriologiai értelem ben használtatik.
E bibliai helyekből m indenekelőtt az a fontos gondolat világosodik ki, hogy:
3. a charism át az isteni Lélek hozza létre.
a) Jé z u sn a k m ag á n a k is meggyőződése volt, hogy földi h iv a tá s á t isteni
megbízásból és isteni erővel végezi. Ez a gondolat a b b a n is kifejezést ta lá lt nála,
hogy m u n k álkodását az Isten Lelke által történőnek tekintette. Megbízatását
te h á t nem m aga v á laszto tta, hanem Istentől k a p ta , aki ezért Őt a szükséges
erővel is felruházta. Ez az erő pedig nem más, m in t Istennek s a já t Lelke, a Szent­
lélek. E gondolat Jézusban teljesen ö n tu d ato sa n élt és kifejezésre j u t o t t m indjárt
az első föllépése alkalm ával is. (Lukács 4 : 1 7 —19.) Jézus te h á t az Ő h iv a tá s á t a
Lélek h a tá s a a la tt történőnek tekinti (János 1 : 3 2 ; 3 : 3 4 ) és így m inden tanítása,
beszéde, cselekedete a Lélek e rőhatásának tulajdonítandó. (Máté 1 2 : 2 8 —3 2 .;
János 6 : 6 3 . ) Jézus szerint te h á t az Ő nyilvános föllépésével kezdődött az Isten
L elkének erőteljes és állandó h a tá sa és működése. K risztus te h á t az igazi ἄνθρωπος
πνευματικός, akiben a m indent m eghatározó és irányító életprincipium, életerő
a πνεῦμα ἁγιωσύνης (Róm. 1 : 4 ) .
b) v a la m in t te h á t Jé zu sn a k m inden szavát és te t té t a Lélek irányította,
úgy m indazok az em berek is, akik Jézus befolyása alá kerültek, ugyanazon isteni
Léleknek erejét és h a tá s á t ta p a s z ta ltá k m agukon úgy Jézus földi életében, m int
az Ő megdicsőülése u tá n . (Lukács 2 4 : 4 9 ; János 7 : 3 9 ; 2 9 : 2 2 , ) jóllehet az Új ­
testá m e n to m b a n az a meggyőződés nyilvánul meg, hogy a Szentlélek a t a n í t ­
v á n y o k ra tulajdonképpen csak pünkösd alkalm ával tö lte te tt ki. Mindezekhez
szorosan fűződik az a gondolat, hogy Jézus ígérete szerint az Ő m u n k á já n a k foly­
ta tá s á r a is a Szentlélek r e n d e lte te tt és a Szentlélek végezte is e fö la d a tá t Jézus
ta n ítv á n y a ib a n és által. A m int a Lélek a k a ra ta és Jézus a k a ra ta ugyanaz volt,
éppúgy egy volt a ta n ítv á n y o k b a n lakó Lélek a k a ra tá v a l a ta n ítv á n y o k ak a ra ta .
c) Ez a Lélek (πνεῦμα θεoῦ) pedig a K risztus Lelkének (πνεῦμα χριστοῦ) is nevez­
te th e tik s m in t ilyen, Jé z u sn a k tan ítv á n y a iv al való állandó e g y ü ttlé té t jelenti,
biztosítja (χριστός ἐν ὑμῖν). A Csel. 2 : 1 —38 szerint a Szentlélek kitöltése a kez­
dete és eredete az egyháznak. A Szentlélek te h á t m inden m egkeresztelt ember
szívében kell, hogy o t t lakozzék. (Csel. 2 : 3 8 ; Gal. 3 : 2 —3 ; 5 : 1 6 . ) Pál szerint
ugyanis a keresztyén élet és a Szentlélek által való élet egy-ugyanazon dolog
K eresztyénné lenni annyi, m in t Szentlelket venni, a Lélek jelenléte pedig annyi,
m int a K risztus jelenléte; a Szentlélek a K risztus „ a lte r ego”-ja; a keresztyén
te h á t a Lélek inspirációja a la tt él. Am ennyire a b s tra k t fogalommá lett a πνεῦμα
a m odern filozófia nyelvhasználatában, épp annyira konkrét, kézzelfogható való­
ság volt az az őskeresztyének között. A keresztyén életnek tehát úgy az egyes hívő­
B u d a i G e r g e ly : A g y a k o r la ti theologia alapelv e az U jte s t á m e n t o m b a n . 111

ben, mini az egyházban egyedüli princípium a: a Lélek. Weiss J . is azt m o n d ja ,57

hogy a Lélek bírása voltaképpen a theologiai kifejezése a n n a k a vallásos élm ény­
nek, „ am i a voltaképpen lényeges az őskeresztyénségben” . Ennélfogva érthető az,
hogy a „k e g y elm i” a já n d é k „ lelki” a já n d é k n a k is neveztetik, illetve a dolog
lényegét tek in tv e a πνευματικά és a χαρίσματα synonym ák. Lásd I. Kor. 1 2 : 1 , 4.
E bibliai helyekből pedig érthető, hogy a charismának, mint specifikusan újtes ­
támentomi kifejezésnek jelentése: minden olyan különös rátermettség, amely a keresz­
tyén egyház építésében fárad, még pedig úgy, ahogy az építésre az Isten kegyelméből
a Szentlélek ereje által adott egyéni tehetség szerint képes; az azu tá n m ár a Lélek
dolga, hogy egészen új képességeket ad-é, vagy pedig a m ár meglevő képességeket
teszi nemesebb, erőteljesebb tevékenységre alkalm asabbakká. A fontos csak az,
hogy itt a Szentléleknek hatása alatt végezett egyházi tevékenységekről van szó.
Ez a meggyőződés azon a ta p a sz ta lato n nyugodott, hogy:
α) a keresztyéneknek olyan élményeik és ta p a s z ta la ta ik voltak, amelyeket
a Lélek erő h a tása in ak tu la jd o n íto tta k és
β) a Szentlélek által új világ k ö szöntött be. Ennélfogva azoknak az életében,
akik az Újte s tá m e n to m o t írtá k és olvasták, a Szentlélek nem ta n volt, hanem
é lettapasztalás; nem a Szentlélekben való hitről beszéltek, hanem a Szentlélek
vételéről. (Csel. 1 9 : 2 . ) A Pál szemében a legnagyobb problém a nem az volt, hogy
mi a Szentlélek, hanem az, hogy mit mível a Szentlélek a hívő em ber életében.
Már az eddig elm ondottakból is kiérezhető, hogy a charismáknak a szerző
oka a Szentlélek, vagyis a charisma valóban " lelki” ajándék, χάρισμα πνευματικόν.
(Róm. 1 : 1 1 ; I. Kor. 1 2 : 4 . )
Pál, amikor felsorolja azokat a jelenségeket, amelyeket χαρίσματα g y ű jtő ­
névvel foglal össze, így szól: „ Is te n mindezeket ugyanazon Lélek által cselekszi” .
I. Kor. 1 2 : 1 1 . V oltaképpen te h á t az isteni Lélek itt a cselekvő szubjektum, úgy­
hogy a pneumatophoros, a charismatikus kell, hogy engedelmeskedjék. T a g a d h a ta t­
lan teh á t, hogy Pál szerint m inden charism át a K risztus által k ü ld ö tt isteni Lélek
hoz létre és m inden charism atikus tevékenység egy és ugyanazon Lélek m unkája.
Szóval a végső indítója charismatikus tevékenységünknek mindig a πνεῦμα mint
objektiv isteni életerő. Minélfogva a πνεῦμα és δύναμις (I. Kor. 2 : 4 . ) synonym ák.
M ondhatom to v áb b á azt is, hogy a charismatikus tevékenység egy és ugyan­
azon Léleknek individualizálódott erőmegnyilvánulása, pártikuláris manifesztáló­
dása. A „ n é k ü n k a d a to tt Szentlélek” (Róm. 5 : 5 . ) te h á t m in t a já n d é k és erő a
keresztyén ember egész életét á th a tja , megújult, jobb és tökéletesebb " é n ”-ünkké
lesz.
4. E gy dolog bizonyos teh á t, az nevezetesen, hogy a kegyelem birto k b a ­
vételének komoly következményei v annak, m ert e kegyelem nem csak ajándék,
m int m o n dottuk, hanem tevékenységre késztető erő is, s m int ilyen term észetsze­
rűleg m egnyilvánulásra törekszik, mégpedig a valóságos, m indennapi életben.
Ez a gondolat pedig rendkívül fontos a n n a k a megéreztetésére, hogy: mi is a
keresztyén emberre nézve az ő vallása. Semmi más, m in t egy h atalm as, m indent,
— te h á t őt is — m agával ragadó hatalom , amely kényszeríti őt a szolgálatra.
Pál is, amikor felsorolja a kegyelmi ajándékokat, nem csak a kiválóbb kegyelmi
ajándékokról szól, hanem „szól a keresztyének m indennapi kötelességeiről;
minden, am it tesznek vagy nem tesznek (all ihr T u n u n d Lassen) a nékik a d a to tt
kegyelem következm énye . . . A kegyelem te h á t nem valam i psychologiai meg­
győződés, hanem reális erő, am elynek valósága „kegyelm i a já n d é k o k b a n ” , a
keresztyéneknek a m indennapi életben végzett m unkálkodásában, cselekedeteiben
m anifesztálódik” .58 Pál te h á t a keresztyén em bernek m indennapi kötelességében
is ch a rism atikus tevékenységet lát. Szóval a charisma transcendens, pneumatikus
eredete dacára is mindig közhasznú tevékenységben nyilvánul, azaz teljesen gyakorlati
jellegű s az éppen kéz alatt fekvő problémák megoldására törekszik.
5. Fontos azonban az is, hogy amíg egyfelől K risztusnak az egész élete és

57 I. m . 29. l . — 58 W e tte r i. m . 99. l .

112 B udai G e r g e ly : A g y a k o r la ti theologia ala p e lv e az U jte s t á m e n t o m b a n .

m inden m u n k ája az Isten kegyelmének a világra ára d á sa volt, addig másfelől,

akik tőle kegyelm et k a p ta k , azok orgánum ává le tte k a kegyelemnek, hogy a z u tá n
á ta d já k m ásoknak is az Isten kegyelmi aján d é k á t. Ez a gondolat nyer m egerősí­
tést a Rom. 1 : 11-ben, ho lo tt is Pál azt mondja, hogy a róm ai keresztyénekkel
az ő hitben való m egerősítésükre szeretne „ v a la m i lelki a já ndékot χάρισμα
πνευματικόν közölni” Pál te h á t orgánum a, hordozója, c sato rn ája a n n a k az isteni
kegyelemnek, amely a K risztusban abszolút tökéletességgel jelent meg. Hogy ez
az isteni kegyelem Pál által is m unkálkodik, még pedig úgy, hogy Pál m á so k a t
is képessé tesz a kegyelmi ajándékok elfogadására, azt Pál m aga is m ondja. Róm.
1 : 5 ; 1 2 : 3 ; 1 5 : 1 5 ; I. K or. 3 : 1 0 ; 1 5 : 1 0 ; II. Kor. 1 : 1 2 , 1 5 ; Gal. 2 : 9 ; Ef. 3 : 2 , 7 . 8 .
N yilvánvaló teh á t, hogy akinek kegyelmi ajá n d é k a van, az vo lta k é p p en a
Szentléleknek az eszköze és a rra v a n képesítve, hogy a n y e rt ajá n d é k o t m ásra is
önzetlenül és kötelességszerűen kiárassza, am in t azt az I. P éter 4 : 1 0 . m o n d ja egé­
szen Pál szellemében: „kiki am int kegyelmi aján d ék o t k a p o tt, úgy sáfárkodjék
azzal egym ásnak, m in t az Isten sokféle kegyelm ének jó sá fá rai” . Vagyis a charisma
transitiv jellegű, azaz b á to r és örömteljes bizonyságtételre kényszerít, hogy. „m eg­
sokasodjék” . (II. Kor. 4 : 1 3 —15.)
6. Már az elm ondottakból is kiérezhető az, hogy a charisma az egyház nélkül,
és az egyház charismatikus tevékenység nélkül elképzelhetetlen. Az egyház ugyanis
a K risztus teste, organikus egész, mely a megdicsőült K risztustól n y e rt Lélek által
él. A különféle charism ák pedig m integy a Lélek által az egyes tag o k n a k kiszabott
funkciók g y a n á n t tekintendők. Más szóval a charisma az egyházat létrehozó és éltető
Léleknek konkrét formában való megjelenése. Eszerint a charismatikus tevékenység
határozottan egyházi, illetve egyházépítő tevékenység, az egyház életfunkciója. Pál
szerint is a charism a az a form a (vagy mód), am elyben az egyház a m aga vallásos
életét éli, ön m ag á t építi.
7. Ezzel a z u tá n k im o n d o ttu k azt is, hogy a charismák célja, — transcendens
eredetük dacára is teljesen gyakorlati jellegüknél fogva —, az empirikus egyháznak
építése, hogy ,,minden épülésre legyen". I. Kor. 1 4 : 4 . 5, 12. 26., mert különben a
charisma értéktelen. E z t m o n d ja Harnack is,59 hogy a charism ák h a t á s a : a) a
vallásos és erkölcsi erők fokozása erőben és tisztaságban egészen a hegyeket moz­
gató heroikus hitig; a z u tá n b) a csodákat felülmúló segítő szereket és c) az isteni
előrelátás biztonságára emlékeztető egyházkorm ányzás, am elyek m ind eg y ü tt
„ Is te n e g y házává” építették a gyülekezeteket.
Az építés gondolatáról, a charism ákkal k a pcsolatban igen szépen n y ila t­
kozik K álvin az I. Kor. 1 4 :26-hoz írt k o m m e n tá rjá b a n : " N unc rationem proponit
qua m ed ean tur his malis: prim um u t locus sit singulis donis, sed ordine e t modo:
deinde ne f ru s tra inutilibus exercitiis occupetur Ecclesia, sed quicquid agitur,
aedificet; de aedificatione ta m e n p rim um loquitur, in h u n c m odum : u t quisque
aliquo dono instructus est, ita stu d e a t illud conferre ad u tilita te m om nium ” Hasonló
értelem ben ír Basserm ann is:60 „ E g yszóval az eredm ényes m unkálkodás, legyen bár
az az egyház terjesztésére vag y tis z tá n ta rtá s á ra irányuló, am ennyiben a gyüle­
kezet körében és érdekében megy végbe, szükséges, hogy az építés mértékével
m éressék” . Szóval az építés összes szellemi képességeink m unkábaállítása, kon­
centrálása az Isten által elénk t ű z ö tt kötelesség és életcél elérésére.
8. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a charism atikus tevékenységben vagy
m unkásságban Pál szerint kevés szerepe v a n az ekstasis-nak, m ert ez a gyülekezet
építésében kevésértékű. É p p e n azért pl. a prófétálást Pál föléje helyezi az e ksta ­
tikus glossolaliának. Hogy pedig glossolalia se legyen „ g y ü m ö lcstelen.., hanem
„ h a sz n o s”, szükséges, hogy " értelem"-mel (νοῦς) m agyaráztassék meg, m ert csak
így fog építeni azaz, ha a nyelveken szóló által hozzánk beszélő πνεῦμα hatása
tranzitíve m ásnak is használ, akkor lesz charism ává a glossolalia. Szóval az ekstasis
nem alkotó lényege a charism ának, sőt a glossolalia éppen ek sta tik u s vonása
m ia tt szorul rá a m agyarázóra. Ennélfogva a charism ák annál inkább megfelelnek
rendeltetésüknek, minél inkább „ é rte le m “-m el m ennek végbe.
59 I. m . I. 205. l . - 60 I. m . 110— 111. l .
B udai G e rg e ly : A g y a k o r la ti theolog ia alape lv e az U j t é s t á m e n t o m b a n . 113

9. E m líteni szokták a charisma és a theologiai képzettség viszonyát is.61

A charism a és a theologiai tu d á s nem p ó to lják egymást, de valószínű, hogy m inden
charism a a m aga m unkaköréhez szükséges theologiai tu d o m á n y t, m in t nélkülöz­
hetetlen eszközt m e g f o g ja ta lá ln i a Lélek ajándékából és e tu d o m á n y által nő az
ereje és biztonsága. A charism a u g y a n több, m in t a tudom ány. „ V a ló já b a n a
tu d o m á n y n a k sokkal kevesebb ereje v a n arra, hogy hite t és szeretet tám asszon,
m in t amennyi ereje v a n a keresztyén hitnek arra, hogy a legmélyebben
szántó tu d o m á n y n a k is t é m á t és ösztönzést n y ú j ts o n ” . Mindazonáltal, m ondja
Nitzsch: „ A tu d o m á n y és m űvészet, m in t a tu d á s t és a művészi előadást irányító
erők, m indenkor b írjá k a kegyelmi a já n d é k o k igazi lé n y e g é t” . Úgy, hogy keresztyén
észjárással azt is m o n dhatnánk, hogy csak a Lélek szolgálatában és vezetése mellett
juthatunk el az igazi értelemre és tudásra.
10. Az is figyelemreméltó, hogy b á r a sokféle charism atikus tevékenység
között érték és jelentőség szem pontjából véve is v a n u g y a n különbség, de azért
egyik sem tekinthető feleslegesnek, vagy m egvetendőnek, m e rt m indegyik szüksé­
ges és nélkülözhetetlen a m aga helyén és egyik a m ásikat kiegészíti s az e gyoldalú­
ságtól megmenti. E gyik ta g „ n e m t ö b b ”, m int a m ásik, csak a „ m a g a m ó d já n ”
végezi fö la d a tá t a gyülekezet építésében. Mindazonáltal értékesebb (μεὶζονα) charis­
m ák azok, amelyek az egyház életének gyarapítására és az egyház építésére alkalma­
sabbak, amelyekben az isteni Lélek jobban érezteti hatását és munkásabb bennük a
χάρις, a kegyelem, vagyis az isteni princípium, amely Krisztusban megjelent. (Rom.
5 : 2 1 . ) Elem e pedig a charism atikus tevékenységnek a szeretet, m ert h a a keresztyé­
nek nem a szeretekben és a szeretet által szolidárisak, h a m un k ássá g u k a t nem szövi
á t úgy a szeretet, ahogy az I. Kor. 12—14-et átszövi az I. Kor. 13., akkor a ke­
gyelmi a já n d é k értéktelen, parlagon hever, vagy gazdagsága m egcsappan. T ehát
a különféle kegyelmi ajándékokat kell, hogy a szeret foglalja egybe. É rdekes, hogy a
Róm. 1 2 : 6 —19 is a kegyelmi ajá n d é k o k k a l közvetlen kapcsolatban említi a
szeretetet.
11. A charism ákra vonatkozólag te h á t u g y anaz a záró, m int a kiinduló
gondolatunk. Az nevezetesen, hogy a charism ák különfélék lehetnek, m ert a
mód, ahogy a Lélek az em berben és em ber által h a t, nagyon sokféle lehet; az u tá n
vá lto z h atn a k , különfélék lehetnek s Lélek h a tá s á n a k m egnyilvánulásai az egyház­
nak, vagy a gyülekezetnek problémái, tényleges viszonyai, állapota, szükségletéi
szerint is. A fontos, illetve a legfontosabb csak az, hogy a cselekvő szubjektum mindig
a Lélek marad, az ember pedig a Lélek működésének szinte passzív objektuma, eszköze.
Mindazonáltal nem valami automata, hanem emberi tekintélyektől független, a Lélek
által vezetett önálló keresztyén személyiség. Wernle azt m ondja, hogy: „ a charis­
m ák..., m in t ta le n tu m o k jelennek m eg” .62 Kleinert is beszél63 a charismáról és az
individualitás jogáról, azt m ondván, hogy az igehirdető szolgálatának az erőfor­
rása és ir á n y t szabó ereje a Lélek és pedig annál nagyobb m értékben és tökélete­
sebben, minél hívebben állítja a Lélek szolgálatába önm agát és m inden erejét.
Úgy, de mivel a charism a analog a talentum m al és — m in t m o n d o ttu k — a Lélek
individualizálódott manifesztálódása, nyilvánvaló, hogy az emberben minden
charismatikus vonás individuális természetű, mert az egyénben a reá nézve sajátságos
módon, egyéni természetének megjelelő munkásságban nyilvánul meg. É s ezt az egyéni­
séget — a felebarátunk charismáját — meg kell becsülnünk, mert az Isten országának
a természete nem sivár egyhangúság, hanem sokféle egyéni formában és módon meg­
nyilvánuló és harmóniába csendülő élet. Szóval a cselekvő szubjektum, végső fokon a
Lélek, de azért minden charismának egyéni vonásokkal kedves arculata van, mert a
Szentlélek az egyéni vonásokat nem törli el, hanem charismákká alakítja.
Erről a Lélekről, illetve a charismáról azonban m ár az őskeresztyéneknek
az vo lta a tap a sz ta lata , hogy nem egyenlő m értékben a d a tik mindenkinek.
1. Bizonyos értelem ben — m in t m ár kife jte ttü k —. m inden keresztyén

61 P l. N itz sch i. m . I II . 1. 111— 118. l . - 62 I. m. 189. l. — 63 „ H o m ile tik “ , 7. §.

2
114 Budai G e rg e ly : A g y a k o r la ti theologia a la p e lv e az U j t e s t á m e n t om b a n .

részesül kegyelmi aján d ék o k b an " keresztyénné létele a lk a lm á v a l”,64 vagy talán

helyesebben: bizonyos m értékű kegyelmi ajándékokban. (Csel. 2 : 3 8 ; 5 : 3 2 . ;
R óm. 5 : 5 ; 8 : 2 . 9. 1 1 - 1 6 . 2 3 .; I. Kor. 1 2 : 1 3 .; Gal. 3 : 2 . ; Ef. 4 : 4 - 7 . ; I. Thess.
1 : 6 . ; 4 : 8 ; Tit. 3 : 5 ; Zsid. 6 : 4 ; János 3 : 5 . ; I. Já n . 5 : 6 —8.) Mert a keresztyén
életnek forrása és bázisa a Szentlélek. E z é rt Pál g y a k ra n nevezi a keresztyéneket
p n e u m a tikusoknak, lelkieknek. (I. Kor. 2 : 1 9 —16,; Gal. 6 : 1 . ) A Szentléleknek
m inden keresztyén ember és közösség életében való megnyilvánulásáról és e meg­
nyilvánulásból eredő lelki erőkből és m inden keresztyént kötelező életmódról,
tevékenységről ta n ít a dogmatika és ethika. Ám bár h a e tevékenység az egyház
építését szolgálja, akkor a róla szóló elm életnek m ár a gyakorlati theologiában
va n a helye.
2. V annak azonban keresztyének, akik különös m értékben birtokosai
Léleknek, illetőleg a Lélek bizonyos kegyelmi ajándékainak. Mert Pál elősorolván
a charism ákat, nem csak a b s tra k t ajá n d é k o k a t (erőket, gyógyításokat, stb.)
említ, hanem személyeket is (apostolokat, prófétákat, tanítókat). (I. Kor. 1 2 :2 8 .)
ami azt m u ta tja , hogy az egyes charism ák nemcsak alkalom adtán nyilvánulnak
meg, hanem m int m aradandó képességek (I. Tim . 4:14.), sőt személyes, az imádság
erejével felgerjeszthető képességek is e lő fo rd u ltak (II. Tim. 1 : 6 . ) Szóval va n n a k
keresztyének, akik Weiss J. szerint ,,a p n e um atikusok e litjé n e k ” te k in th e tő k 65
és valóságos „V irtuosen des Geistes” , „ a Lélek v irtu ó z ai” .66 V annak te h á t keresz­
tyének, akiknek különös képességeik is v a nnak, am elyek szintén kegyelmi a já n ­
dékokon alapulnak. E képességek fo rm á ju k ra nézve „cselekedetek” , „ K ra ftw ir­
k u ngen” , ἐνεργήματα (I. Kor. 1 2 :6 .), a gyülekezet (egyház) szem pontjából te ­
kintve pedig „D ienstleistungen” , διακονίαι (I. Kor. 1 2 : 8 —10. 28.; Róm. 1 2 : 6 —8.;
Ef. 1 : 1 1 .) Ezek a speciális kegyelmi ajándékok szükségesek, mert m int mindenütt,
úgy a keresztyén életben is vannak különös feladatok és különös képességek. E különös
képességeket, melyeket Isten legtöbbször csak keveseknek ad, nevezi a Biblia főképpen
kegyelmi ajándékoknak (χαρίσματα.) Velünk született, naturális képességünk pedig az­
által lesz charismává, hogy a Szentlélek ereje által megtisztul, megnemesedik, elmélyül,
megerősödik és így charismává mélyülve az Isten országának, az egyháznak szolgálatába
szegődik.
Összefoglalva m ost m ár a m o n d o tta k a t, azt lá tju k , hogy a χαρίσματα: a ke­
resztyéneket jellemző, Isten Lelke által ébresztett vagy létrehozott, Jézus Krisztus egy­
házának szolgálatára rendelt gyakorlati és tranzitív jellegű, testvéri szolgálatokra
teremtett speciális és sokféle erőket és képességeket jelenti. Pál különösen hangsúlyozza,
(Róm. 1 2 : 4 —8.; I. Kor. 1 2 :1 4 .), hogy itt olyan képességekről és tevékenységekről
van szó, melyeknek szerző oka a Szentlélek és amelyek teljesen Isten szuverén akarata
szerint igazodva és manifesztálódva, a Krisztus testét, az egész egyházat (ἐκκλησία) a
Krisztus lelkével, értelemmel, tudással s főként szeretettel szolgálják, és amely tevé­
kenységek által — föltéve, hogy am a tevékenységek az evangéliom erkölcsi köve­
telm ényeinek megfelelnek — a közös hitélet és világi jólét előm ozdíttatik, egy­
úttal m ásokra is hatással va n és így az egyház ép ítte tik εὐσχημόνως καὶ κατὰ τάξιν.
Hogy az u tá n ez a charism atikus egyházi tevékenység, illetve egyházépítő
szolgálat m iképpen follyék rendszeresen, szervezetten és célszerűen, arról szól
norm ative a gyakorlati theologia.
Ha most azután a Pál által felsorolt charismatikus tevékenységeket sikerülne
rendszerbe foglalnom, akkor megkapnám a gyakorlati theologia rendszerét is. Azonban
e sokféle charism át rendszerbe foglalni igen nehéz; de erre, úgylátszik, Pál nem
is törekedett. S á lta lá b a n az exegeták meggyőződése az, hogy Pál a charism ák
felsorolását nem fix séma szerint végezi és ezért m ás-m ásképpen szokta azokat
felsorolni, m e rt amilyen változatos és sokféle az egyház élete, olyan sokféle a
charisma is. A charism ák sokfélesége m aga u tá n vonja az egyházi tevékenységek
sokféleségét is, vagy talá n m egfordítva az egyházi élet változatossága vonja maga
u t á n a charism ák sokféleségét.
64 W e tte r i. m . 101. l . — 65 I. m. 491— 498. l . — 66 W e rn le : „ E in fü h ru n g in das
th e o l. S tu d iu m “ , 1. A ufl. 178. l .
B u d a i G e rg e ly : a g y a k o r la ti theologia alap e lv e az U jte s tá m e n to m b a n . 115

De nézzük közelebbről, m iként sorolja föl Pál a ch arism ák at :

I. Kor. 1 2 : 2 8 . I. Kor. 1 2 : 8 —10. I. Kor. 1 2 : 2 9 - 3 0 .
a) 1. ἀποστόλους a) 1. λόγος σοφίας a) 1. ἀποστόλοι
a) 2. προφήτας a) 3. λόγος γνώσεως a) 2. προφήται
a) 3. διδασκὰλους πίστις a) 3. διδάσκαλοι
c) 4. δυνάμεις c) 5. χ. ἰαμάτων c) 4. δυνὰμεις
c) 5. χ . ἰαμάτων c) 4. ἐνεργ. δυνάμεων c) 5. χ. ἰαμάτων
c) 6. ἀντιλὴψεις a) 2. προφητεία
d) 7. κυβερνήσεις a) c) διακρ. πνευμάτων
d) 8. γένη γλωσσῶν a) 8. γένη γλωσσῶν a) 8. γλώσσαις λαλεῖν
a) 9. ἑρμ. γλωσσῶν a) 9. διερμηνεύειν

I. Kor. 1 3 : 1 - 1 3 . I. Róm. 1 2 : 6 —8. Ef. 4 : 11.

a) 8. γλώσσαι a) 2. προφητεία a) 1. ἀχοστόλοι
a) 2. προφετία c) διακονία a) 2. χροφήται
a) 3. γνῶσις a) 3. διδασκαλία εὐαγγελισταί
πίστις a) παράκλησις ποιμένες
c) μεταδιδόναι a) 3. διδάσκαλοι
d) προϊστασθαι
c) έλεεῖν
c) ἀγαπη c) ἀγαπᾶν, stb.

Ε tá b lá z a tra te k in tv e a g y a k o rla ti theologia szem pontjából, legelőször az

a g o n d o latu n k tám a d , hogy e bibliai helyeken Pál v aló b an a g y ak o rlati theolo­
giában szóbanforgó egyházi tevékenységeket sorolja fel. A felsorolás szabad,
szinte rhétori. Az is valószínűnek látszik , hogy a különféle ch arism ák a k á r az
értelm i, érzelm i, vagy a k a ra ti szférában n y ilv án u ln ak is meg, Pál nem kim erítő
felsorolásra törekszik, hanem csak a zo k at em líti, am elyekre az illető gyülekezet­
nek éppen akkor szüksége vala.
Term észetes azonban, hogy am elyekre különösen szüksége v o lt egy gyüle­
kezetnek, vagy am elyek fo n to sab b ak v o ltak , a zo k at Pál elsősorban em líti. K ülö­
nösen szükségesek v o lta k és szükségesek pedig az egyházban azok a charism ák,
am elyek képessé tesznek a bölcsesség és értelem szavait szólni, azt, am it a keresz­
ty én lelkileg á té lt. Szóval ez a charism a a legm élységesebb és legértékesebb, m ert
fela d ata : " az, hogy a v a llá st az em bereknek érth e tő nyelven e lm o n d ja ;“ 67 szóval
a tan ító tevékenység charism ái.
Ezekből a z u tá n az derül ki, hogy a charism ákat, ha valam ennyire elfogad­
h ató an a k a rju k klasszifikálni, akkor a charism áról a d o tt m eghatározásból kell
kiindulnunk. E z t te tte m ár Wetter is, kim ondva, hogy legfontosabbak a tan ító
tevékenység charism ái. Megérezte ezt m ár Knoke is,68 aki a ch arism ák at három
csoportra osztja: 1. a gyülekezet vezetésére v o n atk o zn ak a: κυβερνήσις, διὰκρισις
πνευμὰτων, διακονία; 2. a te sti nyom orúságban és b a jb a n szenvedők megsegí­
tését szolgálják a: δυνάμεις, ἐνεργήματα δυνάμεων, ἀντιλήψεις, ἰ ὰ ματα; 3. az
igehirdetés céljából a d a tta k a : γλωσσολαλία, προφητεία, διδασκαλία. (Meyer, de Wette
klasszifikálását, m in t céljain k ra a lk a lm a tla n t m ost m ellőzzük). U ta lu n k azu­
tán a rra a rendszerezésre, am elyet az ú jab b gyakorlati theologusok közül Goltz
ú jíto tt föl. Goltz kiem eli a charism áknak m ár Lauterburg által hangsúlyozott
transitorius jellegét, vagyis azt, hogy a charism a im m anens vonása, fe la d a ta az,
hogy m ásokra ak ar h atn i. E h a tá sn a k a legtökéletesebb m ódja és eszköze pedig
az egyházban, — m int tisz tá ra lelki közösségben, — az Íge; ennélfogva a legtö­
kéletesebb charism a az Isten Ígéje. Az Ígét pedig lehet közölni: a) élőszóval, —
ez a d id ak tik u s egyházi tevékenység charism ája; b) a z u tá n az élő szót elősegítő
vagy követő jelképes sym bolizáló cselekvésekkel, — ez a sym bolizáló tevékenység
67 W e t t e r : i. m. 172. l . — 68 " G rundriss d e r p r a k t . T h e o lo g ie “ , 4. Aufl. 26. l .
 B u d a i G e r g e ly : A g y a k o r la ti theologia ala p e lv e az U j t e s t á m e n t om b a n .

charismája; c) a charism ák h a rm a d ik csoportjába ta rto z n a k azok, am elyek a

szellemi és fizikai életben fölmerülő nehézségek, ba jo k leküzdésére törekvő szere ­
tetm unkásság végezésére képesítenek, — ezek a diakonia charismái; és végül
d) em lítendők a kybernetikus charismák.
E z t a felosztást m ár Goltz előtt 21 évvel m egállapította és publikálta:
Beyschlag; 69 sőt m ár ő előtte Nitzsch is; így te h á t vo ltak ép p en övék a prioritás,
b á rh a Goltz nem említi is őket. Beyschlag az idézett helyen így szól: „Sehen wir
ab von der ausserordentlichen, teilweise w underhaften Form, wie sie den E r s t ­
lingszeiten des C hristentum s eigentünlich ist, so erkennen, wir die wesentlichen
Gaben, deren die Kirche allezeit zu ihrer Erhaltung und Fortentwicklung bedarf:
a) die Gaben der Predigt, der wissenschaftlichen und katechetischen Lehre;
b) der liturgischen H ervorbringung; c) der Armen, — und Krankenpflege; d) der
L eitung u n d Regierung” . Látnivaló, hogy itt is a) didaktikus, b) szim­
bolizáló, vagy liturgikus, c) diakoniai, vagy agapétikai, d) az egyházkorm ányzást vé­
gező charism ák megkülönböztetéséről v a n szó. — Ugyanígy rendszerezi a cha­
rism ákat m ár Nitzsch is.70 Azt m ondja ugyanis, hogy a legtökéletesebb, m indent
m agában foglaló a já n d é k a Krisztus. (Ján. 3 : 1 6 ; Róm. 8 : 3 2 . ) ; az Őt követő
ajándék a Szentlélek, aki alkalm assá tesz, hogy igazi keresztyén m ó d já ra m u n k ál­
k odjunk az Íge szolgálatában. E m unkálkodás tö rté n h etik : a) theoretikus vagy
d idaktikus; b) liturgikus; c) segítő; d) kormányzó lelki ajándékok, charismák
által.
E lfogadván te h á t Nitzsch-tő l e felosztást és közelebbről vizsgálván m ost
m ár az egy-egy csoportba tartozó charism ákat, úgy, am int azok az empirikus
egyházi életben érvényesülnek, m eg ta lá lju k a gyakorlati theologia egyes discip ­
lináit is.
a) A didaktikus charismák. Visszatekintve a c harism ákat feltü n te tő tá b
zatra, lá tju k , hogy ideta rto z n ak az a) betűvel jelz ett szavak által kifejezett ke­
gyelmi ajándékok, Ú g y m i n t : ἀποστόλοι, προφὴτη, διδάσκαλοι, λόγος σοφίας, λὸγος γνωσέως,
πίστις, διακρίσις πνευμάτων, παράκλησις. Szóval á lta lá b a n olyan képességek, amelyek
tanító jellegűek, anélkül azonban, hogy egyoldalú észtehetségek, vagy az intellek­
tu s t szolgáló képességek volnának. N em is a beszédben való ügyességről v a n itt
szó, hanem az evangélium tiszta hirdetéséről, amely tö rté n h e tik főként szabad
beszéd (igehirdetés), vagy tan ítá s (vallásoktatás) által, vagy a m ár lelkünk sa já tjá v á
lett evangéliumi gondolatok kölcsönös kicserélése által, katechezis, lelkipásztori
gondozás, presbyteri vagy diakonusi m u n k a közben f o ly ta to tt beszélgetés által ;
esetleg építő h a tá sú irodalmi vagy költői úton. Speciális charism a te h á t ez, m e rt nem
m indenkinek a d a tik egyenlő m értékben. G azdagítja e charism át az, h a kapcsolódik
vele a σοφία: józan gyakorlati életbölcsesség; és a γνῶσις: m élyebb belátás,
ösmeret, szóval a keresztyén eszmékben való teljes elméleti otthonosság; s azután
a διάκρισις πνευμάτων, azaz a ta n ítá s lelki vagy nem lelki m iv o ltá t megítélni, meg­
különböztetni tudó discrim inatív képesség és a προφητεία: a világot kormányzó
Isten szeretetének és bölcsességének és a k a ra tá n a k in tu itív m eglátása és ünnepies
elm ondani tudása. A keresztyén prófétálás példája a P éter beszéde (Csel. 2.)
A σοφία, γνῶσις és πίστις parallel fogalm ak (πίστις = λόγοσ πιστέως). A παράκλησις az Írás­
hoz fűződő intő és bátorító beszéd. Ellenben a glossolalia m ár az apostoli korban
is beteges mellékjelenség volt, amely m anapság csak o tt ismétlődik, ahol a Szent­
lélek fegyelmező ereje megerőtlenül.
A didaktikus charism ákban gyökerező tevékenységről ta n ít a katechetika,
homiletika és a halieutika.
Minthogy éppen a didaktikus tevékenységünkkel v a g y u n k főként Krisztus
m u n k á já n a k a folytatói, term észetszerűleg helyezkedik el itt a még nem keresztyé­
nekkel szemben való térítő kötelességünkről szóló tan ítá s, vagyis a külső misszió,
(halieutika).
A m ennyiben azonban az emberi lélek a szavakkal kifejezhetetlen kifejezését

69 „ N e u te s ta m e n tlic h e T h eo lo g ie“ , II. 249. l . — 70 I. m . I. 163— 166. l .

B u d a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti theologia alape lve az U j te s tá m e n to m b a n . 117

is m egkívánja, a rra szolgálnak a szimbolizáló, vagy liturgikus egyházi tevékeny­

ségek charismái.
b) A symbolizáló, vagy liturgikus tevékenység charismái. Az élő szó, az értel­
mes beszéd m ellett — néha azt megelőzőleg, néha azt kísérőleg — a benső, lelki
élet kifejezést keres és talál főként az imádkozásban, a z u tá n a symbolum okban,
jelképekben és jelképes cselekvényekben is, am elyek ha az egyház szolgálatában
állanak, szintén kegyelmi ajá n d é k o k n a k tekintendők, m ert a keresztyén hit és
szeretet öregbítését és elmélyítését szolgálják és nem művészi gyönyörködtetést,
vagy aesthetikai élvezetet a k a rn a k nyújtani. Az őskeresztyén k orban főként az
im ádságban és éneklésben nyilvánult meg ez a charism a (I. Kor. 1 1 : 1 4 ) , m ert a
pogány kultusszal szemben természetszerűleg törekedtek a bensőiességre, az egy­
szerűségre. A megszentelő és megáldó sz ertartásokban és főként a sák ra m en to ­
m okban azonban e symbolizálás: verbum visibile-nek tekinthető, m e rt hisz a
sá k ram entom okban evangélium, kegyelmi ajándék a d a tik nékünk. F ontos azért
m anapság is, hogy a sá k ra m en to m o k a t kiszolgáltató igehirdető (liturgus) ne szű­
kölködjék a symbolizáló (liturgikus) tevékenység charism ája nélkül.
Egyéb symbolizáló cselekvények (a kéz felemelése, összekulcsolása, áldás,
meghajlás, lebom lás, felállás, stb.) m ár csak közszokások. A m űvészetek: építé­
szet, plasztika, festészet, zene p ro d u k tu m a i csak annyiban tek in th e tő k charism a ­
tik usak nak, amennyiben a művész élő hitében gyökereznek és nem a m ű-kritikusok,
vagy a közönség szem m eltartásával, vag y l ’a rt pour l ’a rt készülnek, h anem az
egyház épülésére a lk o tta tn a k . Csakis ebből a szempontból lehet beszélni e dolgokról
a gyakorlati theologiában. Mert ha nem a kegyelmi a já n d é k o k a t osztogató Lélek
v a n az egyházi m űvészet m ögött, vagy nem ragyog á t r a j t a az Ige, a Lélek, akkor
an n a k a m űvészetnek a folytonos előrángatása: testim onium p a u p e rtatis, m ert
azt jelenti, hogy inkább bízunk a zenében, stb., m int az Ige erejében.
A symbolizáló tevékenység disciplinája a liturgika.
c) A diakonia charismái. Nem valam i mellékes kísérő jelenségei ezek az
igehirdetésnek, hanem am in t Jézus m űködésében a tan ítá s mindig kapcsolatos
volt a segítéssel és gyógyítással, éppúgy a Krisztus m u n k á já t folytató egyházban
is az isteni szeretet nem csak az igehirdetésben és symbolizáló cselekvényekben
nyilvánul, hanem a könyörület és szeret szolgálatában is. E nn e k forrásai azok a
charism ák, am elyek a m ár ösmert tá b lá z a tb a n a c) a la tti szavakkal jelöltet­
nek meg, melyek is: διακονία, ἀγάπη, ἐλεεῖν, ἀντιλήψεις, μεταδιδόναι, χαρίσματα ἰαμάτων,
ἐνεργ. δυναμέων szóval foglalhatók egybe. Az ἐλεεῖν jelenti a k ö n y örületet,
amely a szenvedőket, szerencsétleneket vigasszal, tanáccsal, segítséggel ellátja.
A διακονία jelenti a szegények, betegek, gyám oltalanok gondozását, am it az
I. Kor. 1 2 : 2 8 . ἀντιλήψεις névvel jelöl; a μεταδιδόναι a la tt é rtjü k a szegényeket
javaival tám ogató adakozót; a χαρίσματα ἰαμάτων: lelki és természetes úton-m ódon
való gyógyítás; az ἐνεργ. δοναμέων. az egyház érdekében m eg m u ta to tt, de mindig a
Lélekre utaló csodálatos e rő h a táso k a t jelenti.
E kifejezések által képviselt csoportba te h á t azon anyagi dolgok és föltételek
(testi, gazdasági, stb.) biztosítását soroljuk, amelyek egy lehetőleg z a v a rta la n
lelki élethez szükségesek, hogy eképpen a b e n n ü n k élő isteni szereteted nem csak
szóval, hanem tettel is m egm utassuk. Hogy a kegyelem és jótétem ény elválaszt­
h a ta tla n o k , az kitűnik a II. Kor. 9 : 8-ból is, amely azt m ondja, hogy Isten rán k
á ra sz tja kegyelmét, hogy elégségünk lévén m inden jótétem ényben bőségben
legyünk. I t t az az érdekes, hogy Pálnál az ἐργον ἀγαθὸ ν nem egy elszigetelt jó te tte t
jelent, hanem a Csel. 9 : 3 6 . értelm ében állandóan végezett „ te v é k e n y sé g e t” .
Amiből az u tá n az az őskeresztyén és reform átus gondolat sarjad ki, hogy a rend­
szeres diakonia διακονία καθημερινή (Csel. 6 : 1 . ) az egyháznak Istentől rendelt
elo dázhatatlan feladata. E chari sm atikus fela d atu n k pedig oly változatos és sok­
féle lehet, m int amilyen sokféle az emberekre nehezedő élet nyom orúsága, amelyen
ha segíteni a k a ru n k „jó ték o n y ság g al” , akkor ennek hitből fakadónak, az Isten
országa terjesztését célzónak és a keresztyén egyház körén belül szervezetten
történőnek, a Szentlélek indítására és keresztyén szellemben föllépőnek kell lennie,
118 B u d a i G e rg e ly : A g y a k o rla ti theologia a la p e lv e az U jte s tá m e n to m b a n .

m ert egyébként elméletben és g y akorlatban csak zavarok tám a d n ak . Különösen

óvakodni kell a tú lz o tt specializálódástól (sok egyesület), m e rt ez szétdarabolt ­
ságra vezet, míg az egyházi jelleg m egóvja az egységet. H a te h á t a szeretetm un ­
k á n a k a kútfeje és célja nem földi, h anem az Isten irá n t való szeretet, akkor e
m u n k á b a n az egyház m inden ta g ja részt vehet. I t t azonban rendkívül fontos a
m un k ak ö rö k helyes elosztása és organizált ellátása. A m unkakörök felösmerése
és a helyes organizálás s ezáltal a m u n k a egységének megóvása, pedig csak a
diakonia charism atikusai által lehetséges.
A aiakoniai tevékenységről szóló t a n t adja a poimenika (lelkipásztori lelki
gondozás tan a ) és a koinonika (az egyesületek és intézm ények tevékenységéről
szóló tan.)
d) A kormányzás charismái. Szintén kegyelmi a já n d é k és m in t ilyen, nem
m indenkinek adatik. F e la d a ta az egyház vezetéséhez szükséges erőknek helyes
kiválogatása; alapja e charism ának (κυβερνήσις) a „lelkek megítélése” (διὰκρισις
πνευμὰτων), vagyis az em berek képességének és ráterm ettségének felösmerése.
(I. Kor. 1 2 : 1 0 .) A προίστάσθαι jelenti az elöljárót, az ügyeket intézőt, a m u n k a
vezetőjét; a κυβερνήσεις pedig a: gubernatores ecclesiae. Az elöljárónak charis ­
m á j a ,— kisebb vagy nagyobb m unkakör vezetésére rendelje is őt, — a személyi
és vagyoni dolgok megfelelő vezetésében nyilvánul. T ehát akár egy m eglévő, akár
egy alakulóban lévő, vagy fejlődő egyháznak (gyülekezetnek), vagy egyesületnek
a korm ányzása különös és nem m indenkinek a d a to tt képességeket kíván. Ezeknek
a charism áknak a jellemző, lényegét alkotó vonása szintén az, hogy szolgálatuk
célja az építés. E célkitűzésnek alapján járul a z u tá n ez a charism atikus tev é k e n y ­
ség is a többiekhez.
Disciplinája a kybernetika.
M ondottuk volt már, hogy a rendszeralkotás a dolgok objektív lényegének
a felösmerésén alapszik. Minthogy pedig mi a gyakorlati theologiának a lényegét
a charism atikus tevékenységekben lá tju k , vagyis azt m ondjuk, hogy a gyakorlati
theologia a Krisztus egyházának építésére szolgáló charism atikus tevékenységekről
tanító tudom ány, term észetes, hogy ennek az alapvető elvnek a kifejlődése, ter­
mészetes gyümölcse a mi rendszerünk, mely a következő:

I. Á ltalános rész.
Az elvi, vagy alapvető kérdések.
A ) A charisma fogalma és jelentősége a gyakorlati theologiára nézve.
B) Az egyház, m in t a charism atikus tevékenység m unkatere.
C) Az egyház charism atikus tevékenységének orgánumai.

II. K ülönös rész.

Az egyház charism atikus élettevékenységeit előíró tudom ányok.
A) A didaktikus tevékenységekről ta n ít a:
a) K atechetika,
b) Homiletika,
c) H alieutika.
B ) A szimbolizáló tevékenységekről tan ít a:
a) L iturgika
C) A diakoniai tevékenységekről ta n ít a:
a) Poimenika,
b) Koinonika.
D) Az egyházkorm ányzás tevékenységéről ta n ít a:
a) Kybernetika.
Az egyházi életben szinte alig képzelhető el valam ilyen tevékenység, amely
ebbe a rendszerbe beosztható ne volna. Csak azt nem szabad felejtenünk, hogy a
B u d a i G e r g e ly : A g y a k o r la ti theologia ala p e lv e az U jte s tá m e n to m b a n . 119

charism ák differenciáltan r itk á n fordulnak elő az életben, hanem inkább egyik

a m ásikkal kombinálódik. Ami szerencse is, m ert hiszen az egyházi élet föladatai­
n a k megoldása legtöbbször csak a különféle charism ák összefoglalása által lehet­
séges. E zért összefonódnak a gyakorlati theologia disciplinái is. Mert például az
egyház paedagogiai föladatainak a m egoldásában nem csak a didaktikai, hanem
a diakoniai, symbolizáló és kybernetikai charism ák is szükségesek. É pp így pl. a
misszió, stb. m u n k á já b a n is szinte valam ennyi charism a m egtalálja a m aga föl­
a d a tá t, m ert az egyház élete egységes, éppúgy, m int pl. a lelki élet. S v a la m in t
pl. a psychologiában tu d ju k , hogy egy lelki funkció nem csupán az értelem, érze­
lem, vag y a k a ra t dolga, hanem igen bonyolult lelki folyam at, éppúgy tu d ju k azt is,
hogy az egyházi élet f u n k c i ó i is az összes charism ák bonyolult, illetve egybe­
fonódó erőhatásai. Mindazonáltal a túlnyom óság és a célszerűség elvénél fogva
teszünk m egkülönböztetést a charism ák, illetve a r a jtu k alapuló gyakorlati theo­
logiai disciplinák kö z ö tt s beszélünk külön katechetikáról, homiletikáról, liturgi ­
káról, poimenikáról, koinonikáról és kybernetikáról.
Úgylátszik, hogy m ár csak egy kérdés és felelet v a n h á t r a : helyén való-e,
gyümölcshozó gondolat-e a charisma fogalmát manapság előhozni és a gyakorlati
theologia alapelve gyanánt föltüntetni? N em valami archaisticus fogalom-e a charisma?
Senki sem ta g a d h a tja , hogy az őskeresztyének körében valóban rendkívüli
dolgok tö rté n te k az Isten Lelkének h a tá s a alatt. Az Isten közvetlen közelségének
eleven tu d a ta , bizonyossága és ezáltal az emberek a k a ra tá t és érzelemvilágát
uraló erő élt az őskeresztyénekben. Úgy, hogy mi is csak azt m o n d h atju k , am it
Weiss J.: „Mindenki, aki hozzászokott ahhoz, hogy új erőt és örvendező lelket
nyerjen az im ádkozásban, minden m agyarázat nélkül megérti az őskeresztyének­
nek a Lélek-ben való h ité t és e fölött ítélkezni semmiféle tu d o m á n y n a k sincsen
m ódjában. A vallásos tapasztalás, illetve élmény olyan terület, amely végered­
m ényben nem analizálható és észokokkal meg nem f e jth e tő ” .71 Weiss J. azonban
mégis megkísérli a tudom ányos m agyarázást, m ert enélkül a dolog előtte idegen
és nyugtalanító, „frem d u n d unheim lich” . Szerinte e „vallásos enth u sia sm u s”
azért nem volt „szalm aláng, vagy kóros á llapot” , m ert nem inspiratio, hanem
hosszas és komoly lelki tapasztalás s Istenben és Jézusban v e te tt k iirth a ta tla n
h it előzte meg. Bár Weiss J. nem m ondja meg, hogy honnan jő ez a tapasztalás
és hit, mégis elismeri, hogy e charismatikus erők a legnagyobb teljesítő képességnek
és haladásnak voltak a szerző okai. Majd így végezi: „R öviden, — m ost le tt igazán
teljessé Jézus h a ta lm a a lelkek fö lö tt” . És végeredm ényben ez a fontos minden
theologiában és m inden egyházi életben.
Pálnak és az őskeresztyénségnek heroikus ideálizmusáról beszél tehát a χάρισμα
fogalma. R á ju k nézve az Isten kegyelme azt jelentette, hogy Isten a Krisztus
által a keresztyéneket e rom lott világból k im entette és az Ő országába helyezte
s pneum atikus erővel és képességekkel felruházta, szóval új terem tm énnyé tette,
akiben és aki által Isten m unkálkodik e világban. É s éppen erre az Isten Lelkétől
lelkezett heroikus idealizmusra van nekünk ma szükségünk.
Igaz ugyan, hogy Pál apostol u tá n a charisma fogalma rövidesen elvesztette
jelentőségét és az egyház életében áldásos h atását, h olott az egyháznak nem le tt
volna szabad elhanyagolnia ezt a nagy horderejű gondolatot, hogy az egyháznak
életadó ereje a charismatikus Lélek. E z az egyháznak örök időkre biztos alapvetője.
A Krisztus Lelke hívta életre az első gyülekezetet. S Krisztus és az apostolok közve­
títésével az emberiségnek adott kegyelmi ajándékok tobábbplántálása sohasem volt és
nem is lesz lehetséges külső, technikai úton-módon, hanem kizárólag csak charisma ­
tikusan, mert csak a lelkiek képesek a lelket befogadni és továbbplántálni. A zonban
a valóságban az tö rté n t, hogy azon alapelvhez, amely mellett az egyház világba
indulásakor hűséggel k ita rto tt, a későbbi korok a fejlődés folyam án h ű t e k n e k
lette k ; „ a m it Lélekben kezdtek el, testben a k a rjá k befejezni” (Gal. 3 : 3 ; 5 : 7 . ) ,
úgy, hogy hosszú évszázadokon á t az volt a vélemény, hogy a χάρισμα: „ p e culiare

71 I. m . 3 1 . l.
120 B u d a i Gergely: A g y a k o rla ti theologia a lap e lv e az U j t e s t á m e n t om b a n .

privilegium ecclesiae apostolicae et p rim itivae” . E nn e k az őskeresztyén kornak

gondosabb és m élyrehatóbb tanulm ányozása és ezzel kapcsolatban a Bibliában
való mélyebb bepillantás hozta m agával azt, hogy a kegyelmi a jándékoknak az
egyházi élet szám ára való jelentős fontosságát felösmerték. E felösmerés a leg­
ha tá ro zo ttab b a n észrevehető az ős-keresztyénséggel foglalkozó összes komolyabb
k u ta tó k m űveiben.72 Ami szinte odairányítja gondolatainkat, hogy a fejlődés
vonala néha megszakad, hogy azután később más körülm ények k ö z ö tt é s új
form ákban folytassa előrehaladását. A fejlődés m egszakadását felösmerni épp
olyan fontos, m int a fejlődésben a kapcsolat helyreállását meglátni. Már pedig
a charisma-fogalom fontosságának felismerésében és hangsúlyozásában éppen a
fejlődés v o n alának helyreállását látju k .
Minthogy teh á t kezdettől fogva azon a véleményen voltunk, hogy az egy­
ház (különösképpen a m agyar reform átus egyház, amelyre e dolgozat írása köz­
b en is állandóan tekintünk) olyan m értékben fog meggyógyulni, amilyen m ér­
tékben szerephez j u t benne a charisma, azért reánk nézve nem is problém a az,
hogy v ajjon csak az ős-keresztyének között voltak-e charismatikusok, vagy
későbbi időkben élő keresztyének között is? Ugyanis, ha a charismák a Krisztus
egyházának élettevékenységei, akkor mindig m egvannak s m u n k áb a á llíttatn a k
ott, ahol a Lélek által létrehívott egyház m in t lelki hatalom megvan és él. Az
empirikus egyház organizációjának gyarlósága gátolhatja ugy a n a charismatikus
tevékenységeket, de teljesen el nem nyom hatja, meg nem semmisítheti soha,
amíg a Biblia olvastatik s a keresztség és úrvacsora Jézus rendelése szerint szol­
g á lta tta tik ki. Azért minden reform átusnak kötelessége az egyházi állapotok
jav ítá sá n szünet nélkül m unkálkodni, hogy a charism atikus tevékenységek ú tja
egyengettessék. Mert sohse szabad felejteni, hogy Krisztus és Pál az egyház életét
és fejlődését a Lélek vezetése a la tt történőnek gondolták.73 Az egyes charism ák
ugy a n m anapság m ár a m a élő egyházi szükségleteknek, problém áknak meg­
felelő módon és form ában fognak megnyilatkozni, úgy azonban, hogy a charis ­
mákról a d o tt m eghatározásukban leírt igazi charakterüket megőrzik, vagyis az
egyház szolgálatában állanak. Úgy, hogy végeredm ényben is valljuk Lauteburg74
nézetét: „A gyakorlati theologia, lényegét tekintve nem más, m int c h arism atika”
Úgy véljük, hogy ezen az úton elindulva lesz lehetséges megtalálni a gyakorlati
theologiának olyan rendszerét, am elyet b á tr a n nevezhetünk „természetes rend-
szer”-nek, szemben az eddigi „mesterséges rendszer”-eket alkotó kísérletekkel.
És ezáltal lesz a gyakorlati theologia, — ha szabad ném et szóval élni — „ p ra k ­
tische Theologie von Oben” .

Az egyház, m int a chari sm atikus tevékenység munkatere.

Irodalom. Beyschlag: N e u te sta m e n tlic h e T h eologie, I— I I., 2. A u fl., 1896. B in n ie :
T he C hurch. — Bousset : K y rio s C hristos, 1913. — B ru c e : S t. P a u ls C o n cep tio n of C h risti­
a n ity , 1894. — F e i n e : id é z e tt m ű v e i. — M a u d e : C hurch (a H a s t ings: „ D ic tio n a ry of
C h rist a n d G ospels“ -ben). — Scheel: Die K irch e im U rc h ris te n tu m . 1912. — S im o n s E d u a rd :
G em einde (a „R e lig io n in G eschichte u n d G e g e n w a rt“ -ban). — W ein e i: K irch e im N euen
T e sta m e n te (u g y a n o tt). — Weiss J .: Das U rc h ris te n tu m , 1917. — Weizsäcker: Das a p o s­
tolisch e Z e ita lte r. 3. A ufl. 1902.

Az egyházfogalom a keresztyénségnek kardinális kérdései közé ta rto z o tt

m ár az újtestam entom i időkben i s ; hiszen az őskeresztyén ember vallásos öntu­
d a ta Krisztusról és az egyházról a lk o to tt fogalomban koncentrálódik; ennélfogva
nála a vallásos öntudat és az egyházi öntudat egy- és ugyanaz. Tehát a bibliai vagy
ős-keresztyénség teljes mértékben egyházias jellegű. Tisztáznunk kell azért az egy­

72 L á sd Achelis H . : „ D a s C h riste n tu m in d en e rste n d rei J a h r h u n d e r te n “ , I— II. 1912.,

W einel H .: „ B ib lisch e T heologie des N euen T e s ta m e n ts “ , 3. A ufl. 1 9 2 1 .; to v á b b á B ey sch lag ,
B o u sset— H e itm ü lle r, F ein e, L ie tz m a n n , W eiss J . id é z e tt m ű v e it. — 73 B ey sch lag i. m . I.
248— 250. l . - 74 I. m . 141. l .
B u d a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti theologia alap e lve az U j te s tá m e n to m b a n . 121

házra vonatkozó tu d n iv a ló k a t is, m e rt az egyház a charism atikus tevékenységek

m unkatere.
Az első kérdések teh á t, amelyekre ezúttal meg kell felelnünk (azonban
tisztán csak a gyakorlati theologia szempontjából), ezek : 1. az a hit, hogy Krisz­
tus intenciója volt egy láth a tó közösség alapítása a) K risztus tanításából ered-e,
vagy b) az őskeresztyénektől; 2. m elyek az újtestám entom i egyház charakterisz ­
tiku m ai és tevékenységei.
Á ltalában elterjedt vélemény az, hogy az egyházat nem Jézus alapította,
hanem az ős-keresztyénség fejlődési produktum a, illetve Pál m u n k á já n a k az
eredménye. Ez a nézet azonban ellent mond az evangéliumi hagyom ánynak, a
m ai theologiai tud o m á n y eszközeivel m egrajzolható Jézus-képnek és a páli ige­
hirdetésnek.
Igaz ugyan, hogy Jézus még nem organizálta ta n ítv á n y a it, azonban hívei m ár az
Ő életében egy ideális közösséget alk o tta k ; ezt a közösséget Jézus az Ő m u n k á já ­
nak fo lytatására annál inkább szükségesnek t a r to tta , minél inkább m eggyőződött
a nép éretlenségéről és gyöngeségéről . Az ecélra k ív ánatosnak t a r t o t t ideális
közösségnek organizálása Jézus megdicsőülése u t á n tö rté n t meg. Az egyháznak,
m in t ebből az ideális közösségből kiemelkedő közösségnek ezt a természetszerűleg
való létrejövetelét azonban lehetővé te tte az, hogy Jézus m ár életében a d o tt olyan
rendeleteket, am elyeknek az Ő ta n ítv á n y a i között érvényeseknek kell v a la len ­
niök és amelyek szükségesek egy társaság létrejöveteléhez, organizációjához, fej­
lődéséhez és fenm aradásához. Ilyenek v o lta k a keresztség és az úrvacsora, am e­
lyek által a Jézushoz fűzött emberek kellett, hogy egyházzá alakuljanak. " Egy
ilyen közösség lebegett Jézus szemei előtt, amikor a nevezett rendeleteket adta.
Így te h á t az E g y h á z at Jézus a la p íto tta ” .75 Téves volna tehát, m ondja Schian,76
azt vélni, hogy az organizált egyháznak létrejövetele és fönnállása Jézus értelm e
és a k a ra ta ellen való lenne. Sőt éppen az Ő tan ítá s á b a n gyökerezik intentionaliter
és abból természetszerűleg és elkerülhetetlenül sarjad ki az egyház. Hiszen a
Lélek, amely a keresztyéneket Istennel, m int A tyával egyesítette, egyesítette
őket m int testvéreket egy közösségben. Érdekes egyébként, hogy egy m ostaná­
ban m egjelent vallásfilozófiai m ű 77 deduktiv módszerrel keresve az igazságot s
K a n t-ból kiindulva, Jé zu st az organizált egyház alapítójának ta rtja . Organi­
záció a la t t pedig nem a h ivatalnokok m eglétét érti, hanem azt, hogy a föladatok
lehetőség szerint és a képességeknek megfelelően, tu d ato s együttm űködéssel oldat­
n a k meg.
Azt is egészen term észetesnek kell ta r ta n u n k , am it Weinel m ond idézett
m űvében, hogy Jézus tanítványai, m in t a Krisztus összes ta n ítv á n y a in a k repre­
zentánsai, m in t a jövendő ekklesia m agva, Krisztushoz való szeretetük, a föl­
tám adás ténye és az üldözések h a tá s a a la tt egy közösséggé kovácsolódtak össze,
amely közösség a Szentlélek által a világnak és a zsidó népnek köréből term é­
szetfölötti erők szférájába em eltetett. Ezért nevezik m ag u k a t az „ Is te n egy­
h á z á n a k ” , ἐκκλησία θεοῦ. Ezekre a gondolatokra emlékeztet Wernle is, amikor
az egyház organizálódásának m ikéntjére felelve, így szól: „A keresztyén egyház
a Lélek h a tá s a folytán j ö tt létre. Minél r itk á b b a n szokták ezt m anapság tu d o m á ­
sul venni, annál inkább fontos, hogy figyelmeztessük erre az e m bereket”;78 s
valóban az apostoloknak Jézus szeretete és az Istenország u tá n i vágyódása, ter­
mészetszerűleg hozta létre az egyházat, m integy centrum ul az Isten országa
szám ára, am elynek el kell jönnie. Mert hiszen K risztus az Isten országáról ta n í­
to tt. Fölmerül tehát itt a kérdés: milyen viszony v a n az Isten országa és az
egyház k ö z ö t t ? " E k e ttő m inden további nélkül nem mindig identifikálható,...
de kiegészítik egymást, és az egyik m agában foglalja a m ásikat. Néha szinte
alig lehetséges különbséget tenni k ö z ö ttü k ” .79 Mindenesetre, az Isten országának
75 F eine: „ R e lig io n des N euen T e s ta m e n ts “ , 73. l . — 76 I. m. 7. l . — 77 K o p p el­
m a n n : „ D a s W esen des C h riste n tu m s“ , 1922., 137— 149. l. — 78 „D ie A n fän g e u n se re r
R e lig io n ',, 9 0 . l. — 79 M aude, i. m.
122 B u d a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti theologia alap e lv e az U j t e s t á m e n t o m b a n .

eszméje természetszerűleg v e zetett arra a gondolatra, hogy az Isten országa

a lakot ölthetne és reálizálód h a tn é k egy társaságban. Így te h á t azt m o ndhatjuk,
hogy az Isten országa, vagy a K risztus országa lá th a tó v á válik, m egjelenik az Ő
egyházában és hogy „az egyház Isten országa annyiban, am ennyiben ez eljött,
és az egyház előkészíti e világot az Isten országa szám ára, amennyiben ez dicső­
ségben el fog jö n n i” .80 Ami em lékeztet K rauss81 gondolatára, mely azt m ondja,
hogy minél inkább testet ölt az Isten országa az egyházban, annál inkább meg­
felel f e la d a tá n a k az egyház, hogy t. i. a K risztus által szerzett üdvösséget minden
em bernek birto k á b a ju tta s s a lehető tökéletes módon. E z t pedig annál jobban
tu d ja tenni, minél erőteljesebben, igazabban és intenzivebben él benne a K risztus
Lelke. A Krisztus igaz tanítványainak ezért kötelességük arra törekedni, hogy az
egyházban mindig a Krisztus Lelke legyen az uralkodó, mert az egyház, mint üdv­
közösség, így lesz üdvintézménnyé; illetve az egyház olyan mértékben egyház, amilyen
mértékben Isten országa „K irche ist sie, soweit sie Reich Gottes i s t” .
Összefoglalva te h á t a m o n d o tta k a t, azt la tju k , hogy Jézus, bár az Isten
országáról tanított, tanításában intentionaliter benne volt az egyház alapításának
gondolata, amely gondolatot azután tanítványai realizáltak, még pedig benső szükség­
szerűséggel; vagyis az egyház immanens kényszerűséggel létrejövő alakulat, mert
minden vallás közösség alkotó tendenciát rejt magában. (Gal. 2 : 9 . ) A közösség pedig
rendet és szervezettséget kíván, hogy célját elérje; m ert az ilyen módon lé tre jö tt
egyház nem öncél, mivel célja, m int l á t t u k : Isten országának e földön való
építése.
A következő kérdés m ost m ár az volna: melyek az egyház újtestámentomi
charakterisztikumai?
M egtalálhatom ezeket m ár K risztus ta n ítá sá b a n is. Mert ha elfogadom,
hogy az ekklesia Krisztus által a la p íto tt közösség, az Ő v á lts á g m u n k á já n a k foly­
tatá sára , akkor nyilvánvaló, hogy az egyház charakterisztikum ai m ár K risztus­
nál is m egvannak. És pedig „ a z Isten országára vonatkozó m inden tanítás többé-
kevésbé közvetlenül az egyházra v o n a tk o z ik ”;82 érthető azért, hogy az Isten
országa fogalma helyébe lassanként az ἐκκλησία fogalma lépett. A Máté 18:
15—20-ban és 1 6 :18-ban szól is Jézus az egyházról, amely nyila tk o z a to k at mi
Beyschlaggal jézusi n y ilatkozatoknak ta rtu n k , még pedig olyanoknak, amelyek
arra m u ta tn a k , hogy Jézus lelkében pozitive kialakult az ἐκκλησία gondolata.83
A Máté 1 6 : 1 8 . felfogása még tisztán ideális; a Máté 1 8 : 1 5 —20. m ár h a tá ro ­
zo tta n a helyi gyülekezetei j u t t a t j a eszünkbe, amellyel Jézus személyes viszony­
ba n van, am elyben Ő to v áb b él és m unkálkodik az Ő Lelke által (Máté 1 0 :2 0 .).
E n nek az ekklesiának a princípium a a K risztusban, m in t m egváltóban való hit,
a szolgáló szeretet, feladata pedig, hogy a föld sava és a világ világossága legyen.
M egtalálhatjuk azután az egyház charakterisztikum ait Pálnál is, aki az
apostolok közül a legtöbbet foglalkozik az egyházzal. „Az Úr Jézus Krisztus
ta n ítá sá b a n a vezető eszm e: Isten o r s z á g a ..., Pál apostol leveleiben azonban
a vezető gondolat vagy fogalom: az egyház” .84 Az egyház fogalm ának és lénye­
gének elvi kifejtését ugy a n még nem a dja Pál, m indazonáltal k im u ta th a tó az,
hogy az egyházfogalomról tiszta képe volt.
Kérdés, hogy Pál az egyházról beszélve, m it ért az ἐκκλησία szó a la t t ?
É rti:
1. a házi gyülekezetet , Róm. 1 6 : 5 ; I. Kor. 1 6 : 1 9 ; K ol. 4 : 1 5 ;
2. a helyi gyülekezetet egy bizonyos községben, Róm. 1 6 : 1 ; I. Kor, 1 : 2 ;
II. Kor. 1 :1 ;
3. az összes keresztyéneket, I. Kor. 1 0 : 3 2 ; 1 2 : 2 8 ; 1 5 : 9 ; Gal. 1 : 1 3 ;
Fil . 3 : 6 ; Kol. 1 : 1 8 , 2 4 ; Ef. 1 : 2 2 .
Az ἐκκλησία τοῦ θεοῦ e több értelm ű használatban egy még máig meg
nem oldott probléma rejlik. A problém a ez: v ajjon az őskeresztyénség gondol­
kodásm ódjában az ἐκκλησία az összes keresztyéneket jelenti-é, és az egyes
80 M aude i. m. — 81 „ P ra k tis c h e T h eo lo g ie“ , I. 2 4 . l. — 82 M aude i . m . — 83 B e y ­
schlag i. m. I. 161. l . — 84 B ru ce , i, m. 362. l .
B udai G e rg e ly : A g y a k o r la ti theologia a lap e lv e az U j t e s tá m e n to m b a n 123

ἐκκλησία-k az egész keresztyénségnek csak helyi reprezentánsai-é, vagy pedig

m egfordítva: az egyes helyi ekklésiákból, m int prim är jelenségekből kell-é kiin­
dulnunk, hogy m egérthessük ezekből az ἐκκλησία τοῦ θεοῦ kialakulását ?
A sokféle megoldás közül mi azon felfogást k ö v e tjü k , amely a dolog meg­
értéséhez a történelm i fejlődés menetét: követve j u t el. Az ἐκκλησία kétségkívül
az összes keresztyéneknek, m int a bűnös világtól elszakadt Krisztushivőknek
a közösségét jelenti. Ez érzik ki az I. Kor 1 5 :9-ből is: „ h á b o rg a tta m az Isten­
nek anya sz e n te g y h á z á t” . Azaz Pál nem egyik vagy m ásik helyi gyülekezetét
há b orgatta, m ert akkor azt megnevezte volna, hanem az egész έκκλησία-t, amely
akkor még egy kis területen, Palesztinában volt csak, de azu tá n m áshova is elter­
jedt, azonban a m á s u tt alakuló ekklesiák is csak am az elsőnek a megjelenései
voltak. Helyes azért, ha azt m ondjuk, hogy az ἐκκλησία, m int egyetemes foga­
lom az egész egyházat, vagyis a prim är jelenséget jelöli,85 és az egyes helyi gyüle­
kezetek az Isten egy ekklesiájának a megjelenése, reprezentánsai g y a n á n t fogan ­
dók föl, azaz az ideális „m ak ro ek k le sia ” valósággal jelen v a n az egyes „ m ik ro ­
ekklésiá”-ban. H a pl. az 1. Kor. 1 : 2 . azt m ondja: „a z Isten gyülekezete, mely
K o rin th u sb an v a n ” , ez azt je le n ti: az Isten egyháza, úgy ahogy K orinthusban,
vagy pedig: i t t va g y o tt (ἐν) megjelenik. Szóval a házi és helyi gyülekezet
ugyanazon névvel neveztetik, m in t az egész e g y h á z ; így h á t lehet keresztyén
ekklesiáról, vagy ekklesiákról beszélni.86 Pálnál azonban az ἐκκλησία lassanként
túlnyom ó részben a helyi gyülekezetét jelenti. Úgy, hogy Pálnál erőteljesen h á t ­
térbe szorul az eklézsia univerzális jelentése a lokálissal szemben. Szóval Pál
m ár felösmerte azt a nagy horderejű gondolatot, a m it azu tá n csak Kálvin és
a m odern gyakorlati theologia ú jíto tt fel, hogy t. i. a gyülekezet az egyházi élet­
nek az alapform ája és hogy az egyház a m aga életét elsősorban a gyülekezetek­
ben éli s ha a gyülekezet egészséges, akkor az egyház is egészséges, s ha a gyü­
lekezetek sorvadnak, elcsenevészesedik az egyház is; megérezte m ár Pál azt is,
am it szintén csak Kálvin és a legújabb gyakorlati theologia követelnek, hogy a
hangsúly a gyülekezeten legyen, m ert tu la jdonképpen i t t megy végbe minden
charism atikus egyházi tevékenység. „Mindenféle egyházi m u n k á n a k és a lelkeket
gondozó tevékenységnek összefoglalója a gyülekezet, minélfogva valójában ez
a fődolog” , — m ondja a reform átus gyülekezetekről Niebergall.87 Természetes
azonban, hogy m ár az őskeresztyénségben is a keresztyének univerzális össze ­
tarto za n d ó sá g án a k az érzése egy történelmileg kialakuló közösséget is létre­
hozott, amelyben az egymástól térbelileg és időileg elválasztott keresztyének is
tu d n a k eg y ü tt élni és m unkálkodni, m int történelmileg létrejö tt egyházi közösség,
vagy egyház, am elynek tevékenységei lényegileg ugyanazok, m in t a gyülekezeté,
azaz didaktikusok, symbolizálók, diakoniaiak és kybernetikusak. Amiről azonban
még külön lesz szó. I tt csak annyit jegyzünk még meg, hogy az egyes gyüleke­
zeteket egy egységbe ez a szellemi és anyagi téren érvényesülő charísm atikus
testvéri segítő szolgálat fűzle.
A ἡ ἐκκλησία τοῦ θεοῦ jelentése teh á t: Isten szent népe (Csel. 2 : 4 0 . ) , az
Istentől kiv ála szto tta k (ἐκλεκτοί) és e lhívottak (κλητοί) serege (János 1 5 : 1 .
s köv.; I. J á n . 1 : 3 . ) , amely a tisz tá tala n és gonosz világtól elszakadva, sze­
mélyes közösségben él a Jézus Krisztussal és általa az Istennel, kinek kegyelmi
ajá n d é k a it elfogadja a K risztus által. Vagyis a tagság előfeltétele: a megtérés,
az újjászületés. Az egyház tagjai pedig szent nép, a K risztussal személyes élet­
viszonyban élő istenfiak. Mint ilyenek szellemi közösséget alkotnak, m int οίκος
πνευματικός (I. Péter 2 : 5 . ) ; οἰκοδομή θεοῦ (I. Kor. 3 : 9 . ) ; σῶμα χριστοῦ
(Ef. 4 : 1 2 .) . H a pedig σῶμα, akkor organikus egység, am elynek éltető ereje az
Isten Lelke (I. Kor. 3 : 1 6 . ) . Sőt mélyebbre menvén, azt kell m o ndanunk, hogy
az egyház természetfölötti, „ m y s tik u s ” úton-m ódon előállott organizmus, am eny ­
nyiben Krisztus az Ő Lelkének kitöltése által ( — ami a Krisztus s a já t lényének

85 W e izsäck er i. m . 584. l. — 86 W eiss J . i . m . 482— 487. l. — 87 „ P ra k tis c h e T h eo ­

lo g ie“ , I . 230. l.
124 B u d a i G e r g e l y : A g y a k o rla ti th e olo gia alap e lv e az U j te s tá m e n to m b a n .

a világra á ra d á s á t jelenti —) az övéit önm agával és egymással szent egységbe

fűzi. " E gy Lélek által mi m indnyájan egy testté ke re sz te lte ttü n k m eg” . (I. Kor.
1 2 : 1 2 —17.) Az eredm ény te h á t az — egy test, melyet a megdicsőült Krisztus
Lelke csodálatosan á th a t, éltet és a Krisztussal közvetlen kapcsolatban t a r t és
ezáltal p n e um atikus m ivoltában megőriz. Szóval am int a test erein ugyanaz a
vér árad szét és így biztosítja a test egységét, így köti össze a tag o k a t egységbe
a K risztus, illetve a Lélek, m ert ez a kettő identifikál tá tik (II. Kor. 8 : 1 7 . ) .
U gyanez a gondolat m egvan Bousset idézett m űvének 126 —148. lapjain. Bousset
szerint is Pál Krisztus-hite e m o n d atb a foglalható össze: ὁ δὲ κὺριος τὸ πνευμὰ
ἐστιν (II. Kor. 3 : 1 7 . ) , azaz a Krisztussal való közösség a Szentlélekkel való
közösséget is jelenti. „ P á l szerint a pneum a az egész keresztyén életnek az éltető
ele m e . . . ; Pál szerint az egész keresztyén életnek alapja (G rundtatsache) a Lélek” .
Minélfogva: keresztyénnek lenni, annyi, m in t lélekben (ἐν πνεὺματι) vagy
K risztusban (ἐν χριστῷ) élni. (Róm. 8 : 9 —1 0 ; I. Kor. 3 : 1 6 ; II. Kor. 1 3 : 5 ;
Gal. 2 : 2 0 . )
Így j u tu n k m ost m ár oda, hogy ἐκκλησία τοῦ θεoῦ egy természetfölötti
isteni lélek (πνεῦμα) által e ltö ltö tt és élte te tt, valóságos szent nép. Azaz a ke­
resztyén egyházat a leginkább jellemző momentum: a lélek hatása, működése.
(Csel. 4 : 3 1 ; Róm. 8 : 1 4 —16.) A keresztyének birtokosai a p n e u m á n a k : ez
nem csak Pálnak, hanem az egész keresztyénségnek a meggyőződése: e meggyőződés­
sel já r az, hogy ők a bűntől m eg v á lto tta k , Isten országának polgárai (I. Thess.
2 : 1 0 . ) . Vétkezhetnek u g y a n még ők is, de a Lélek oltalmazó jóvolta a la t t álla­
n a k (I. Kor. 4 : 4 ) ; szóval nincsen életükben állandó szerepe a bűnnek. (I. Kor.
6 : 1 1 ; Róm. 6 : 4 . ) Így h á t az egyház a szentek egyháza, a m egdicsöült Krisz­
tussal való κοινωνία, a pneum a lakóhelye s m in t ilyen m inden tek in te tb e n alá va n
rendelve az Isten Lelkének, a megdicsőült K risztusnak, akinek teste az egyház.
Ahogy Beyschlag is kifejezi: „ lá th a tju k , hogy Pál apostol az általa ala p íto tt
gyülekezeteket teljes bizalomm al bízza az élő K risztusra, aki az örökké meg­
m aradó alapra é p íte tt gyülekezeteket mindvégig korm ányozza az Ő Lelke által.
Jézus K risztus pedig, aki a Lélek, úgy kormányozza a gyülekezeteket, hogy ism ét
és ismét m egújítja b e n n ü n k a szeretetet és azon erőket, m elyek a hit alapjai;
to v áb b á úgy, hogy m egáldja őket a különös kegyelmi ajándékokkal, m elyek a
gyülekezetek „ é pítésére" , azaz a m eg v e tett alapon történő további építésre,
kitartó h a la d á sra szolgálnak” .88
Ezek u t á n m ár m inden ellenkezés nélkül érthető az, hogy amikor Pál az
I. Kor. 12-ben a charism ák helyes értékelése és használása felől útbaigazítást
ak a r n yújtani, a charism ákkal eg y ü tt beszél az egyházról. Teszi pedig ezt azért,
m ert az e k klézsiáról a lk o to tt felfogása tisztára charism atikus jellegű, vagyis Pál
az egyházat a charismák megnyilvánulási terének tekinti, azaz olyan terrenumnak,
amelyen az isteni pneuma megnyilvánul és erőhatásait kifejti, még pedig azzal a céllal,
hogy az egyház tagjait a bűnös világtól megmentse és üdvözítse. A z egyházban tehát a
Szentlélek munkálkodik vagy a megdicsőült Krisztus, aki Lelkének kitöltése által meg­
bizonyította, hogy birtokában van teljes hatalmának, amelynek kézzelfogható kifejtésére
terrenumul, az Ő Szent Lelkének új teste gyanánt hozta létre az egyházat, amelyben
ott van, ahogy Feine m ondja: „K risztus megígérte tan ítv á n y a in ak , hogy a Szent-
leiket elküldi hozzájuk, hogy a távollevő Mesternek a Szentlélek legyen a helyet­
tese” .89 Szóval az egyházat a benne élő Szentlélek vagy Krisztus által pneumatikus,
természetfölötti erők hatják á t; ezek hozták létre, ezek is tartják fönn. Ezért az egy­
háznak, m int a Krisztus testének, m int a Szentlélektől éltetett organizmusnak, a
Krisztus életét kell élnie, azaz igazi életfunkciói is természetszerűleg pneumatikusak
és a Krisztus művének folytatása gyanánt tekinthetők. Hogy kik, — mely személyek,
— végezik e funkciókat, az m ajdnem m in d e g y ; nem a személyek a fontosak,
h anem az, hogy az egyházban mindig v a n n a k olyanok, akiknek Isten egy vagy
más charism át ad az egyház építésére és soha nem v o nja meg az egyháztól a ke-

88 I. m . II. 2 44. l. — 89 „T h eo lo g ie des N eu en T e s ta m e n ts “ , 141. l.

 B udai G e rg e ly : A g y a k o rla ti th e o lo g ia a la p e lv e a z U jte s tá m e n to m b a n . 125

gyelmi a já ndékokat, soha nem h a g y ja az egyházat charism ák nélkül. A z egyházra

nézve tehát legjobb jellemvonás az, hogy charismatikus s viszont, hogy minden charisma
egyházi jellegű. Úgy, hogy egy kissé szokatlan szóval, azt m o n d h atn á n k , hogy az
ős-keresztyénség a Lélek egyháza, valóságos „ p n e u m a to k rá c ia ” .
Mindebből reánk nézve a tan ú sá g az, hogy az egyház m a sem egyes indivi ­
dium ok vallásoságán nyugszik, hanem az élő Istennek Lelkén, aki nálunk lakik,
velünk és b e n nünk m arad mindörökké. (Ján. 1 4 : 1 6 —17.)
M elyek most már a Lélek egyházának a tevékenységei?
A zt m o n d h atn á n k , hogy kezdettől fogva ugyanazok és charis m atikus jel­
legűek. (E m líte ttü k volt, hogy a cselekvés szu b je k tu m a végső fokon a charism á­
k a t osztogató Lélek; m inthogy azonban ez a p n e u m a tik u s charism a m indig az
egyházban jelenik meg, m o n d h a tju k a szokásos nyelvhasználattal azt is, hogy a
cselekvő szubjek tum az egyház. Minélfogva ebben az értelem ben beszélhetünk az
egyház tevékenységeiről, m int am elyek természetszerűleg charism atikusak.)
Az egyházról s a n n a k tevékenységéről a legelső értesítést a Csel. 2 : 3 7 - 4 7 -
ben találjuk. P éter prédikálására három ezeren megtértek, megkereszteltettek és
v e tté k a Szentlélek ajá n d é k á t. „Busse-Taufe-Geist ist im Christentum eine uralte,
weitverbreitete Vorstellungs und T atsachen-G ruppe” , m ondja K n o p f R. a W eiss-
Bousset-Heitm üller k o m m entárjában. Lényegében véve Pál is ezt vallja, hogy
ezek a keresztyénné létel mozzanatai. Í gy az I. Kor. 1 2 : 1 3 . s köv.-ből k ö v e tk e ­
zik, hogy az egyházhoz való tartozással e g y ü tt já r: a Léleknek keresztelésünk
alkalm ával velünk történő közöltetése, m ég pedig úgy, hogy a prius a Lélek ki­
töltése, ami e gyúttal a kiválasztás m e g m u ta tá sa is. (Róm. 5 : 5 ; Gal. 3 : 2 , 4 : 6 . )
Igaz ugyan, hogy i tt — a Csel. 2 : 38-ban — a m egkereszteltetés a prius. Viszont
pedig a Csel. 8 : 1 2 . , 15—17. szerint a keresztelést követő im a és apostoli kézrá ­
tétel u t á n következik a Lélek közöltetése. Bárhogy v a n is a dolog, bizonyos,
hogy Pál is, a K risztushoztartozással s az isteníiúsággal e g y ü tt)áró n a k t a r t ja a
Lélek bírását. (Róm. 8 : 9 ; Gal. 6 : 1 . ) A Lélek b írá sá n ak pedig m egbízhatóan
fölismerhető jelei v a n n a k : az I. Kor. 1 2 :14-ben elsorolt képességek, illetve te ­
vékenységek. Úgy véljük, hogy nem tú lozunk most, h a azt m ondjuk, hogy e t e ­
vékenységek lényegében ugyanazok, m in t a Csel. 2 : 4 2 —47-ben elsoroltak, —
m elyek is ezek : 1. διδαχή τῶν ἀποστόλων, 2. κοινωνία, 3. κλὰσις τoῦ ἀρτου καὶ προσευχή.
Fontos az is, hogy a tevékenységek szubjektum a az egyház.
1. Az egyház igazi ism ertető jelei, illetve charakterisztikus tevékenységei
közül első g y a n á n t e m líttetik : az apostolok tu d o m á n y á b an való foglalatosság.
És m éltán, m e rt hisz ez az alapja m inden építésnek. Találóan m o n d ja Kálvin:
„K érdezzük, hogy hol v a n a K risztus igazi egyháza? I t t ra jz o lta tik le e lő ttü n k
élethűen. E redete a b b a n a ta n ítá s b a n (doctrina) van, amely m integy lelke az
egyháznak. Nem akárm iféle tanításról v a n szó, h anem az apostolokéról, am elyet
ők az Isten fiától v e tte k . Ahol te h á t tisztán h ird e tte tik az evangéliom és ezt
hűséggel v a llják az emberek, ahol az evangéliom rendszeres hallgatása által ke­
resnek az életben e lő m e n e te l, o tt kétségtelenül jelen v a n az eklézsia” .90 N yil­
vánvaló, hogy i tt az egyháznak didaktikus tevékenységéről v a n szó; és ez a
διδαχή nem csupán az evangéliumi κήρυγμα-t jelenti, hanem az egyháznak a
m egkereszteltekkel szemben teljesítendő egész katechetikai fö ladatát, az ige-
hirdetőknek, a tan ító k n a k , az írásm agyarázóknak h itü n k m inden részletét m eg­
tanító kötelességét.
R endkívül érdekes egyébként az is, hogy a διδαχή-nek m in t állandó te v é ­
kenységnek antecedense a Csel. 2 : 4 1 —42. szerint ugyanaz, m in t a Máté 2 8 : 1 9 —
20. szerint. (Csel.: ἀποδεξάμενοι τόν λόγον... ἐβαπτίσθησαν. . . προσκαρτεροῦντες τῆ διδαχῆ
τῶν ἀποστὸλων. Máté: μαθητεύειν... βαπτὶζειν . . . διδάσκειν.). Vagyis az apostoli beszéd be­
fogadása és a ta n ítv á n n y á létel jelenti a Szentiélektől m egérintett ember b ű n b á n a tá t
s azt az alapvető szükségérzetet, hogy az ember a K risztus nevelő h a tá s a alá ke­
rüljön; jelenti érzületünk m egváltozását (μετὰνσια = m u ta tio m entis in melius)

70 C o m m en tariu s in A cta A p os t . ad lo cu m c ita tu m .

126 B udai G e rg e ly : A g y a k o r la ti th e ologia a la p e lv e az U j t e s t á m e n t o m b a n .

és a Jézushoz való odafordulásunkat; ezt követi azu tá n az igehirdetők által vége­

zett symbolikus vízkeresztség és a Szentlélekkel való, Isten, vagy Krisztus által
végezett, igazi keresztelés; m int állandó és folytonos tevékenység következik
ezek u tá n az apostolok tu d o m á n y á b a n való forgolódás s az am ellett való egyet­
értő kita rtá s.
E didaktikus tevékenységről tanító disciplina a katechetika, homiletika és
halieutika. A halie u tik á t bizonyos nyugalom m al azért sorolom a didaktikus tevé­
kenységek közé, m e rt az előző kis excursusban e m líte tt missziói parancsból (Máté
2 8 : 1 9 —20.) úgy látható, hogy a missziói tevékenység a didaktikus tevékenység
antecedense. Így h á t a halieutika első helyre is kerülhetne, de hazai viszonyain­
k a t tekintve, fontosabb és így az első helyre törekszik a katechesis és az igehir­
detés.
2. Az egyházat jellemző tevékenységek közül m ásodik helyen em líttetik a
κοινωνία, ami jelenti a S z e n tlé le k által te r e m te tt és a gyakorlati életben m egnyil­
vánuló keresztyén összetartást, egym ásnak, m in t ugyanazon hite t va lló k n a k
testvéri tá m o g a tá s á t szellemi és anyagi dolgokban. A κοινωνία elsősorban term é ­
szetesen az A ty á b a n és a K risztu sb an való hit közösségét jelzi. (I. Kor. 1 : 9 ;
1. Ján. 1 : 3 . ) A Fil. 1 : 5 . szerint pedig az evangéliom ügyében való közösséget;
jelenti a vagyoni közösséget is, úgy am int ez részletesen is le v a n írva a következő
sorokban (Csel. 2 : 4 3 —47.). „Szívük-lelkük egy v ala és m inden m a rh á ju k köz
v a la ” . (Csel. 4 : 3 2 . ) Bár az exegeták egy része kizárja e κοινωνία-ból az a la­
mizsnái kodást, ta g a d h a ta tla n , hogy itt a Lélek h a tá sa a la tt kifejlődő olyan m ér­
ték ű diakoniai vagy agapétikai tevékenységről v a n szó, am elyet Wernle-vel b á tra n
nevezhetünk az önzetlenség heroizmusának.
E diakoniai tevékenységről ta n ít a poimenika és koinonika.
3. Végül em líttetik az egyház tevékenységei közül a κλάσις τοῦ ἄρτου καὶ
προσευχή. Az exegeták többsége azt m ondja, hogy a „kenyér m egtörése” nem az
eucharistia kifejezésére szolgáló technicus term inus, hanem csak az agapét je ­
lenti. (Luk. 2 4 : 3 5 .) E bb e n az esetben a κλάσις τοῦ ἄρτου és a κοινωνία synonim ák
lennének és az egyház diakoniai tevékenységét jelentenék. Más exegeták szerint
a „kenyér m egtörése” igenis az úrvacsorát jelenti. E bben az esetben k a p c so lh a t­
nám a προσεοχή-vel. R á n k nézve most nem fontos e problém a eldöntése, m ert
szám unkra ezúttal eleget m ond a προσευχή is, ami azt jelenti, hogy az első keresz­
ty én ekklézsiának kezdettőlfogva megvolt m ár a maga istentiszteleti rendje. Mert
v alóban igaz az, hogy „ a keresztyén istentisztelet nem egyéb, m int kiszélesített
s a kijelentett ige hirdetésével m eghallgattatása felől bizonyossá t e t t im ádság.91
Az I. Kor. 11. és 14. szerint pedig az ős-keresztyén eklézsiának kétféle istentisz­
telete volt, úgym int: 1. szeretetvendégséggel kapcsolatos úrvacsorai istentisztelet,
amely m indinkább liturgikus keretek között föllépő úrvacsorai istentiszteletté
(eucharistia) le tt; szóval itt a csúcspont az úrvacsora; a szeretetvendégség (agapé)
pedig m ininkább különvált ez istentisztelettől. 2. Az I. Kor. 14-ben pedig, mely a
liturgia " locus cl assicus”-a, nyilvánvalóan a homiletikai istentiszteletről v a n
szó, am elyen a gyülekezet ö nm agát építi, a K risztu sb an hívő közös h i tt u d a t o t
ápolja énekkel, imával és a λόγος τοῦ θεοῦ által. (Csel. 2 : 4 2 , 6 : 2 —4.) Az isten-
tisztelet csúcspontja itt az igehirdetés. H asonlóan e kétféle istentisztelet volt a
jeruzsálemi gyülekezetben is : κατ' οἶκον és ἐν τω ἱερῷ. (Csel. 2 : 4 8 . )
Mindezekből nyilvánvaló, hogy a reform átus egyház és K álvin helyes úton
já r t, amikor elvszerű en kétfelé v á la s z to tta a kétféle istentiszteletet, m in t ahogy
az újabb lutheránus theologia is ezt t a r t j a helyesnek.92
M indent összefoglalva, joggal m o n d h a tju k tehát, hogy az őskeresztyén
egyháznak volt istentiszteleti ren d ta rtá sa .
Erről ta n ít a liturgika.
(A gyülekezetekkel szemben a történelmileg létrejö tt (egyetemes) egyház­
nak speciális életcéljai v a nnak. Nevezetesen: a helyileg és időileg elválasztott

91 Csikesz S.: „ A sz e k tá k ró l“ , T heol. Szem le, I. 69. l . — 92 A chelis i. m . II. 138. l .

Budai G e r g e ly : A g y a k o r la ti th e o lo g ia alape lve az U j te s tá m e n to m b a n . 127

keresztyéneket és gyülekezeteket egységbe fűzni levelek, újságok, rendeletek,

látogatások, gyűlések, közös vagyon, jogi szervezet és a korm ányzás folytonos­
ságának megőrzése á lta l . Így a didaktikus tevékenységet azzal végzi, hogy az
egység megóvása érdekében a kialakult egyházi ta n t egységesen képezett lelki
tan ító k k a l életben, épségben ta r tja , hogy ezáltal az egyének és gyülekezetek
szubjektivitásának h a tá r szabassék (hitvallások); in liturgicis az a fela d ata a
történelmi vagy egyetemes egyháznak, hogy a liturgiái örökséget az e lkótya­
vetyéléstől megmentse, s kezében ta r ts a a symbolizáló tevékenység irá n y ítá s á t
mindenféle önkénnyel szemben; a diakoniai tevékenység terén különösen fontos
az intézm ények (egyesületek) ú tjá n való tevékenység és a történelem folyam án
lé tre jö tt egy házi vagyon megőrzése s az a rra való felügyelet; a kybernetikai te v é ­
kenység az em lített tevékenységek z a v a rta la n m enetét v a n hiv atv a biztosítani.
Szinte fölöslegesnek t a r t j u k a n n a k a megemlítését, hogy a történelmileg
lé tre jö tt egyház is a Szentlélek által végezheti csak funkcióit, főképpen pedig
a didaktikusokat. Mert az egyház igazhitű ségének őre mindig a Szentlélek, aki
h it és ta n dolgában egyetlen tekintély. A reformáció is azért j u t o t t el a tiszta
keresztyén igazsághoz, m e rt a Szentiélekhez t é r t vissza. E te k in te tb e n igaz az,
am it Campbell Morgan m ond: ,,a helyes tan ítá s fö n n ta r tó ja az egym ást követő
századokban a Szentlélek” .93)
Így h á t azt látju k , hogy akár a charismákat, akár az egyház ismertető jellem­
vonásait vizsgáljuk is, a gyakorlati theologiának ugyanarra a meghatározására és
felosztására jutunk el. Mert a gyakorlati theologiában mindig csak arról lehet szó,
hogy az egyház élettevékenységei ism ét és ism ét a keresztyén alapelvek és a
körülm ények által létrehozott valóságos, kielégítésre váró szükségletek szerint
igazodjanak, am int volt ez egykor az őskeresztyén eklézsiában is.
E z t az őskeresztyén gyülekezetet egyébként Niebergall így jellemzi: " Az ind i ­
viduálizm us vagy egoizmus túlzásai m ia tt szenvedő keresztyénség elé ismét és
ismét a Léleknek ezt a h atalm as a lk o tá sát kell o d a tá rn u n k : az őskeresztyének
testvéri gyülekezetét, am elynek istentisztelete a legegyszerűbb, de mégis öröm­
teljes, szociális m egnyilatkozása pedig a legmesszebbmenő, de önkéntes gondos­
kodás. H a idealizált képet tá r is elénk e bibliai hely (Cseh 2 : 4 2 . ) , de olyan id e á lt
m u ta t, amely az őskeresztyén kor m agasztos életét t á r j a a későbbi korok elé” .94
Az egyház külső organizációja a Csel. 6 : 2 —4. szerint a később bekövetkező
szükség h a tá s a a la tt tö rté n t meg, így h á t az egyház k y b e rn e t ikai tevékenységéről
csak később lehet szó.

Az egyház charism atikus tevékenységének orgánumai.

Irodalom. Achelis H . : D as C h riste n tu m in d en e rste n d rei J a h r h u n d e r te n , I— II. 1912. —
Beyschlag: N e u te st. T heologie. 2. A ufl. 1896. — Bruce A . B .: T h e T ra in in g of th e T w elw e,
6. E d . 1911. — D enne y: H o ly S p irit (a „ H a s tin g s : D ic tio n a ry of C h rist a n d G o sp els“ -ben).
— Feine: T heologie des N e u e n T e s ta m e n ts , 3. A ufl. 1919. — K n o p f R .: A p o sto lisch es u n d
n ac h ap o sto lisch es Z e ita lte r (a „ R e lig io n in G eschich te u n d G e g e n w a rt“ -b an ). — L a n g A .:
C alv in u n d d e r m o d e rn e G em e in d e g ed a n k e, 1911. — Campbell M organ: T h e S p irit of G od,
1. E d . 1907. — N iem ey er: C ollectio C onfessionum in ecclesiis re fo rm a tis . — W einel : B ib ­
lische T heologie des N eu e n T e sta m e n ts, 2. A ufl. 1913. — W eiss J . : D as U rc h ris te n tu m . —
W eizsäcker: Das ap o sto lisc h e Z e ita lte r, 3. A ufl. 1902. — W ernle: Die A n fän g e u n s e re r
R elig io n , 2. A ufl., 1904. — L ebendige G em einden, F e s ts c h rift-E m il S ülze, 1912.

Minden keresztyén, — m in t a K risztus testének, az egyháznak ta g ja —

elvileg résztvehet m indazon élettevékenységekben, am elyek által az egyház a
m aga életét kifejti, önm agát, illetve az Isten országát építi. Minthogy azonban
azt m o n dottuk, hogy e tevékenységek charism atikusak, természetes, hogy való­
sággal csak azok végezhetik az egyház élettevékenységeit, akiknek charismáik és az

95 " T he S p irit of G od“ , 144. l . — 91 N ieb erg all: „ P r a k t. A uslegung des N eu en T e s ta ­

m e n ts “ , I. A ufl. 190. 1., ad A cta 2:42.
128 B u d a i G e r g e ly : A g y a k o r la ti th e o logia a la p e lv e az U jte stá m e n to m b a n ..

ezzel kapcsolatos hivatottságuk s szolgálatra való képességük szinte érzékelhető, bebizo­

nyítható és tapasztalható módon megvan és munkásságuk az egyházban észrevehetően
és tartósan áldásos, építő hatást gyakorol.
A zonban a Lélek ajándékát, am int az Simon m águs esetéből is világos
(Csel. 8 : 1 7 —23.), csak az „ Is te n elő tt igaz szívű” k a p h a tt a meg, m ert a charis ­
mának a melegágya az újjászületett lélek, a szeretetteljes, kegyes érzület. Aki pedig
a Lélek a já n d é k á t m egkapta, a n n a k „jelei m egbizonyosodtak” (II. Kor. 1 2 : 1 2 . ) ;
az a K risztus m u n k á já n a k fo ly ta tó jáv á lett, m e rt s a rk a lta a Lélek a folyton
ú ja b b és újabb fela d ato k n a k a k a p o tt képesség szerinti végezésére. Az ilyen
em berben a K risztus Lelke m ű k ö d ö tt és fo ly ta tta tevékenységét.
Akit a rra k ényszerített a Lélek, hogy ú trakeljen és hirdesse az evangélium ot
s új gyülekezeteket alapítson, az apostol lett.
Az apostolatus-ra vonatkozólag fontos tudni a következőkét:
A tizenkét apostol Jézusnak m ár földi életében kísérője és m u n k a tá rs a volt;
Jézus, halála u t á n sem a k a rv á n vezetés nélkül hagyni övéit, e vezetésre a lk a lm a ­
sa k at, az apostolokat k iv álasztotta és nevelte, azáltal, hogy a) személyes é rint­
kezés és kapcsolat lévén közte és az apostolok között, fokozatosan m egnyíltak
az apostolok szemei a K risztus tökéletes m eglátására, ideáljainak, m otívum ainak,
intencióinak megértésére; b) csodái által m indjobban m egbizonyosodtak K risztus
igazi Messiás m ivolta felől; c) tanításai által m egösm erték az A t y á t és az Isten
országát; d) tan ú i v o lta k nem csak K risztus életének, de fö ltá m a d á sá n a k is. Az
apostolok t u d tá k , hogy Jézus földi m űködését p n e u m a tik u sn a k tek in te tte . Úgy,
hogy a pünkösdi a já n d é k r á j u k nézve nem valam i specifikusan új dolog volt,
hisz m ár Jézus földi életében a Lélek h a tá s a a la tt á llo tta k a ta n ítv á n y o k és m ár
Jézus fellépése óta „ p n e u m a tik u s ” k orban éltek. (Luk. 1 1 : 1 3 .)
A K risztus Lelke által eképpen tra n sfo rm ált és hivatásukhoz szükséges
erővel, — a Lélek erejével (Máté 1 0 : 2 0 .) — felruházott apostolokat küldötte
el K risztus m u n k á já n a k folytatására, m on d v án : „aki tite k e t befogad, engem
fogad b e ” (Máté 1 0 :4 0 .). E tizenkettő volt az egyház alapítója és a Jézus köve­
tőinek kijegecesedési pontja, sőt az egyház további alakulása és konszolidálódása
is r a j t u k nyugodott, am ennyiben szóval és írással közölték az Igét az egyházzal,
m in t Istennek és J é zu sn a k küldöttei. Az a p ostolatust teh á t, — nem m in t h iv atalt,
hanem m int az egész egyházra kiterjedő evangelium hirdető szolgálatot — K risztus
rendelte.
A tizenkettőn kívül azonban m ások is nev e zte tte k apostoloknak, akik
hozzájuk hasonlóan, m int vezetők, különös tekintélynek ö rv en d e tte k az egyház­
ban. Ilyenek v o lta k az „ Ú r testvérei” (Márk 6 : 3 . ) és rokonai (Csel. 1 : Í4.) és
ezeken kívül sokan, akik missziói tevékenységükért apostoloknak neveztettek,
pl. Pál, Timotheus, Silvanus, B arnabás stb., akik az apostolok m u n k ájá n ak , —
m int misszionáriusok, — folytatói v o lta k (I. Thess. 2 : 6 —2 9 ; I. Kor. 9 : 2 . ) ,
m ert ugyanazon „erőben és kegyelem ben” részesültek, m in t a tizenkettő. (Ga l.
2 : 7 —9 ; Róm. 1 5 : 1 8 —1 9 ; I. Kor. 7 : 4 0 . ) Így Pál különösen hangsúlyozza,
hogy az ő apostolsága nem em berek által, h anem Isten által v a n (Gal. 1 : 1 . ) ;
illetve azt m ondja, hogy apostolnak t a r t j a m ag á t isteni erő által végezett szol­
gálatai alapján (Gal. 2 : 8 ; I. Kor. 9 : 2 . ) .
Az apostolatust jellemzi az, hogy: nem önm agát hirdeti s nem eredeti vagy
önálló gondolatokat, hanem Jézus K risztust; nem ők szóltak, hanem az A ty á n a k
Lelke szólt b e nnük (Máté 1 0 : 2 0 . ) ; egyszóval a Jézus ügyének képviselői, repre­
zentánsai voltak, minélfogva azt m o n d h atju k , hogy ők v o lta k a tradíció, a tö rté ­
nelmi vonás megőrzői.
Az apostolság az első és legelőkelőbb charisma, m e rt az apostolok a Lélek
teljességét bírván, m int próféták, tanítók, gyógyítók stb. is m űködtek, míg a
próféták, ta n ító k stb. nem végezhettek apostoli m unkát, m e rt csak a prófétaság
stb. kegyelmi a já n d é k á t b írták.
K özvetlenül az apostolok m ellett e m líttetn e k az Isten egyházának szolgá­
la tá b a n a próféták. Az apostolok az Isten Lelke által gyülekezeteket ala p íto tta k ,
Bu dai G e r g e l y : A g y a k o r la ti th eologia a lap e lv e az U j te s tá m e n to m b a n . 129

a prófécia pedig isteni bizonyság am ellett, hogy a Lélek tovább is él és m u n k á l­

kodik a gyülekezetben. Mert az újtestám entom i próféták a Lélek és az Isten
a k a ra tá n a k hirdetői, a Lélek élő tan ú i és bizonyságtevői. (Csel. 1 3 : 2 . ) Szintén
nem h ivatalnokok; az isteni kinyilatkoztatásból és a Szentlélek indításából
szólva, az emberi szív titk a it és Isten kegyelmének rendelkezését (Ef. 3 : 5 . )
kijelentik a hívek épülésére, intésére és vigasztalására. Ezáltal azu tá n megerő­
sítik a híveknek jövőbe tekintő reménységét.
Úgy látszik, hogy a próféták az őskeresztyén gyülekezetekben álta lá b a n
e lterjedtek és az apostolokkal kapcsolatban fe jte tté k ki charism atikus m u n k ás­
ságukat, akikkel e g y ü tt említi őket nemcsak az I. Kor. 1 2 : 2 8 ., hanem — érde­
kesen — a Máté 1 0 : 4 0 —41. is.
A kegyelmi ajándékon alapuló szolgálatok közül ha rm a d ik helyen em lít ­
te tn e k a διδάσκαλοι (I. Kor. 1 2 : 2 8 ; Róm. 1 2 : 6 —7.). Szintén nem h iv a ta l­
nokok, hanem lélekittas emberek, akiknek kegyelmi ajándékon alapuló képes­
ségük volt az, hogy az evangéliomot értelmes és tudom ányos módon ta n íts á k ;
a kijelentés tolmácsai te h á t ők is, m o n d h a tn á n k : az első keresztyén theologusok.
Igen érdekes megjelölése a didaktikus tevékenységnek a κατηχῶν τὸν λόγον (Gal.
6 : 6 . ) és ugyancsak: κατηχέω (I. Kor. 1 4 :1 9 .). Ez a tan ítá s az apostoli missziói
tan ítá s n a k a fo ly ta tá sa és m int ilyen, nem csak azt tekinti céljának, hogy a keresz­
ty én bölcsességben és ism eretben elébb vigyen, hanem azt is, hogy építsen, azaz
az Isten országa tagjaihoz illő igazabb és szentebb, vagy nemesebb és m agasz ­
tosabb életre vezessen. Szóval v a la m in t K risztusnak, úgy a ta n ító k n a k a ta n í­
tása is nem csak instructiv (ismeretközlő), hanem creativ (életformáló) is.
Ezeknek a charísm atikus orgánum oknak igen nagy volt a tekintélye az
egyházban; de tek in té ly ü k nem emberi vagy világi, hanem lelki alapokon n y u ­
godott; nem a jog, h anem Isten Lelkének a bírása, isteni m a n d á tu m a d o tt nekik
tek in té ly t és az, hogy pneum atikus egyházi tevékenységük építő h a tá s ú volt.
A keresztyén egyház történetében, — eltekintve ta lá n a reformáció korá­
tól, — soha nem volt ehhez az ideális korhoz hasonló, amikor a keresztyének
teljesen szabadok és függetlenek voltak földi tekintetektől, de az egyházban a leg­
nagyobb tekintélye és befolyása annak volt, akiben a legerőteljesebben élt a Lélek;
legkisebb tekintélye pedig a n n a k volt, aki legkevésbbé m élyült el a hit titk aib a.
A kegyelmi a já n d é k o k b a n gazdagok előtt, sőt még az írásaik előtt is m indenki
m eghajolt és követte vezetésüket, m e rt teljesen a K risztus m u n k á já n a k a foly­
ta tó it l á t tá k bennük. (Ján. 1 6 : 1 2 —1 5 ; II. Kor. 2 : 9 ; I. Thess. 4 : 8 . )
Ennélfogva manapság is az egyházban minden olyan tekintélyt, vezetésre és
kormányzásra törekvő akaratot, amelynek nincsenek lelki alapjai, egyháziatlannak
és kiküszöbölendőnek kell tartanunk. Mert a Lélek egyházában csak lelki képességek
és tevékenységek szerepelhetnek és pedig mindig csak a szolgálat, διακονία formá­
jában. (Róm. 1 : 1 . )
Az egyházi tevékenység orgánum ait vizsgálván, azt l á t ju k teh á t, hogy
kezdetben nem volt egyházi hivatal, hanem a Jézus m u n k á já n a k folytatói a
tisztán charism atikus, Isten által elhívott apostolok, próféták és ta n ító k voltak,
m int nem hivatalosan alkalm azott szolgálattévők. " Hivatal” a la tt é rtjü k ugyanis,
az elvileg valam ely közösséget illető funkcióknak m eghatározott föltételek mellett
valakire való á tru h á z á s á t; a funkciók gyakorlása „ h iv a t a l " -lá csak megbízatás,
emberi m a n d á tu m u t á n lesz. Ez az elkerülhetetlen emberi megbízatás pedig az
őskeresztyénség charism atikusainál nem volt meg.
Így h á t Pál a k é t korinthusi levélben még nem is szól egyházi hiv ata ln o ­
kokról. Nem kell azonban azért még azt hinni, hogy az őskeresztyén egyházban
sem m iném ű organizáció sem volt. Hiszen ha az organizáció: az erők és fe la d ato k
célszerű elosztása, akkor ez m ár m egvolt bizonyos tek in te tb e n a charism atikusok
m unkásságában is, am elynek „ékesen és jó re n d d e l” kell vala végbemenni. (I.
Kor. 1 4 : 4 0 .)
E „jó r e n d ” a történelm i fejlődés folyam án természetszerűleg rövidesen
m agával hozta azt, hogy a gyülekezetekben egyesek speciális szolgálattétellel,
130 B u d a i G e r g e ly : A g y a k o r la ti th e olo gia alape lv e az U j te s tá m e n to m b a n .

hivatallal b íz a tta k meg, m ert ham arosan jelentkezett a szükségérzet, amely azt
diktálta, hogy a gyülekezet ügyes-bajos dolgait valaki vegye a kezébe. Vagyis
a szükség és a célszerűség m eg indította az egyház külső organizálását. „Sie m acht
aus der Ungleichheit der Begabungen eine Tugend, indem sie sie zum A usgangs­
p u n k t für die verschiedenen Dienste nim m t, die sie nötig h a t ” .95
Közben pedig folyton sz aporodtak a hívők a legkülönfélébb társadalm i
rétegekből, sőt Jeruzsálem en kívül is. Ezek az ú. n. missziói gyülekezetek te rm é ­
szetesen, — bár apostoli befolyás a la tt voltak, de nem közvetlen apostoli vezetés
a la tt, — sokkal inkább önállóságra (és am ellett egym ásra) v o lta k u ta lv a és így
sokkal gy o rsa b b a n fejlődött ki b e n n ü k a h a tá ro z o tt rend és organizáció, ami
a z u tá n a szükséges funkciók végezésére az orgánum ok beállítását e missziói gyüle­
kezetekben is elkerülhetetlenné tette .
De szükségessé, kívánatossá te tte még az organizációt az is, hogy a charis ­
m atik u so k m ellett fölléptek, sőt az apostolok távozása u t á n a gyülekezetekben
előtérbe to la k o d ta k és egymással v e té lk ed te k — az akkori pogány világban
különben is nagy szám ban csavargó — csodatevők, csalók, sarlatánok. Ezeknek
a h á tté rb e szorítása is célja volt az organizációnak, hogy a gyülekezeteket szét
ne zülleszthessék. Ezért h á t Pál, valószínűleg m inden gyülekezetben m in d járt
a m egalapítás u t á n elöljárókat rendelt. Ilyenek meglétéről tan úskodik az I. Thess.
5 : 1 2 . , amikor a rra inti a thessalonikabelieket, hogy m egkülönböztetett szeretet­
tel becsüljék meg azokat, akik k ö z ö ttü k κοπιῶντες καὶ προϊστάμενοι. Ezek az „elöl­
j á r ó k ” pedig a megbecsülést és tek in té ly t term észetszerűleg érdemlik, m ert hisz
a Róm. 1 2 : 6 —8. szerint (lásd a c harism ákat feltü n te tő táb lá za to t) a "προϊστασθαι“
charism atikus képesség. Nem hivatal teh á t, legfölebb a hivatal m agvát, lehető­
ségét re jti m agában. Charism atikus annyiban, amennyiben bizonyos képesség
kellett az istentiszteleti helyről való gondoskodáshoz, a szent könyvek meg­
őrzéséhez, az istentiszteleti rend fönntartásához, a szeretetadom ányok kezelésé­
hez, a testvér-gyülekezetekkel való kapcsolat fönntartásához, sőt az ezek alapján
történő lelki gondozáshoz is, ami mind az elöljáró dolga volt. H ivatalféle volt
annyiban, am ennyiben m unkásságuk a gyülekezet, u g y a n még nem jogi alapon
nyugvó, de szereteten alapuló acceptálására, elösmerésére is szám ított. Minden­
esetre m eg n y ito tta az ú t a t a hivatalhoz.
Közben m egindult a szervezkedés a jeruzsálemi gyülekezetben is (Csel.
6 : 1 —6.), ahol is az asztalok körüli foglalatosságra h é t „lélekkel és bölcseséggel
teljes férfiú t” k iv álasztottak, míg az apostolok a könyörgésben és az igehirdetés
szolgálatában m a r a d ta k foglalatosak. E hét férfiú is m ég charism atikus, „lélek­
kel teljes” vala, ennélfogva v á lasztásuk: alkalm atos, azaz chari sm atikus v o ltu k
elösmerése volt. Mindenesetre bennük kell lá tn u n k az ekklézsia legelső hiv ata l­
nokait, m e rt az ő m unkásságuk m á r az ekklézsia ta g ja in a k a m a n d á tu m á n alapult.
El kell ösm ernünk azonban azt is, hogy az egyházban a h iv ata lo k történelm ileg
jö tte k létre.
Úgy a προϊστάμενοι, m in t a hét férfiú a pneum atophoros-ok segítői v o lta k ;
azok a gyülekezet lelki vezetői és gondozói v a lá n a k , ezek pedig a gyülekezet
szolgái, főként a szeretetvendégségek alkalmával.
Jellemző azonban, hogy e hivatalnokféle orgánum oknak hosszú ideig nem
volt külön nevük. E z é rt Pál is az I. Thess. 5 : 12-ben nem a n e v ü k e t említi, h anem
a név említése h elyett parafrázissal él. Rövidesen haszn á latb a j ö tt azonban a
p resbyter elnevezés, amely jelzi az elöljáró kiválasztásának egyik szem pontját.
Ú gy, hogy a presbyter szó jelenti az idősebb keresztyént is (I. Tim . 5 : 1 ; Tit.
2 : 2 . ) és az elöljárót is. (Csel. 1 4 : 2 3 .) A presb y te r szó e kétféle jelentése a z u tá n
fölváltva h a szn á lta to tt. (I. P éter 5 : 1 —5.) Kiderül mindebből azonban az, hogy
eleinte a προϊστάμενοι az idősebbek közül va ló k voltak, akár életkorra nézve vol­
ta k idősebbek, ak á r keresztyén v o ltu k a t illetőleg, azaz az először m egtértek közé
ta rto z ta k .

95 N ie b e rg a ll: " P r a k t. T h eo lo g ie“ , I. 23. l.

B udai Ge rg ely: A g y a k o r la ti theologia a lap e lv e az U jte s tá m e n to m b a n . 131

Azonban Pál utolsó leveleinek egyikében (Fil . 1 : 1 . ) m ár a püspök és d ia ­

kónus név található. A Weiss — Bousset— Heitmüller-féle kom m entár megjegyzése
szerint e h ivatalok megléte és említése nem lephet m eg bennünket, m ert a missziói
gyülekezetek fön nm a rad á sa m egkívánta az organizációnak ezen fejlődését, a
szolgálatok specializálódását. Érdekes, hogy amíg a pü sp ö k és diakónus szavak
rendszerint többes szám ban ha szn á lta tn ak , amely többes szám m u ta tja , hogy
itt még nyom a sincs a később k ialakult hierarchiának, a p re sb y te re k m indig
m int kollégium (presbyterium ) em líttetnek. Sőt úgy tű n ik fel, m in th a a pres­
b yter és püspök nevek fölváltva ha szn á lta tn án a k . (Csel. 2 0 : 1 7 —2 8 ; Tit. 1 : 5 —7.)
Úgy látszik teh á t, hogy a προϊστάμενοι, illetőleg a presb y te re k kollégiuma tagolódni
k e z d e t t; a presbyterek közül azt, aki az egyházi v a g y o n ra és az istentiszteleten
fölvigyázott, m ost m ár szellemi dolgokban is vezető volt, szóval fontosabb fu n k ­
ciókat végezett, azt episkopos-n a k nevezték, aki pedig a szeretetvéndégségen
teljesített szolgálatot, szóval kisegítő funkciót végezett, azt diakonus-n a k . Am az
az idősebbek, emez a f ia ta la b b a k közül való volt, minélfogva a p resbyter és epis­
kopos szónak m integy hasonló a csengése, jelentése, m ert ugyanazon személynek
különböző vonásait jelzi, míg a fia tala b b ak közül való diakónusra m ost m ár
nem illett a presbyter név és többé nem is nevezték e szóval. Viszont azonban
ezzel az u tá n e lju to ttu n k úgy a m un k ak ö rö k határozott, megkülönböztetéséhez,
m in t a címek megállapodásához.
T ovább vizsgálva most m ár az episkopos-ra vonatkozó tu d n iv a ló k a t, látju k ,
hogy a pásztori levelek (I. Tim. 3 : 2 ; 5 : 1 7 ; Tit. 1 : 9 . ) m eg k ív á n já k az epis ­
kopos-tól, hogy a ta n ítá s ra alkalm atos, διδακτικός legyen, ami azt jelenti, hogy
m ár nem csak az adm inisztratív, hanem a tanító tevékenységre v a ló képességet
is m eg k ív á n tá k tőle, am it pedig régebben csak a charism atikusaktól k ív á n ta k
meg. Látnivaló teh á t, hogy szükség lévén a ta n ító k ra , a kormányzó tev é k e n y ­
séget végző presbyter szinte b elenőtt a tanítói h ivatalba, akár az istentiszteleten,
a kár azon kívül forgolódván a tan ítá sb a n . Pál hangsúlyozza ezt a ta n ítá s ra való
hajlandóságot és képességet, amiből az látszik, hogy a tan ító v á átformálódó
p resbyter a szükség által létrehozott, de még meg nem szokott új hivatal volt.
Ez a charism atikus képességben való bizonyos participálás, illetve a tan ítá sra
alkalm atosság előfeltétel, vagy ajánlólevél is volt az episkopossá választásnál.
Őskeresztyén s még mindig élő észjárás szerint különben is az egyházban csak
charism atikus, te h á t isteni m an d á tu m m a l is bíró egyén j u t h a t o t t hivatalhoz.
Ezér t m ondja Pál is az efézusi véneknek (Csel. 2 0 : 2 8 . ) : " viseljetek gondot m ag a ­
to k ra és az egész nyájra, m elyben a Szentlélek tite k e t episkoposokká t e t t ” . L á t ­
ható teh á t, hogy amíg kezdetben az episkopos és a „ h é t férfiú” m un k ak ö re l á t ­
hatóan azonos, lassanként az episkopos a tanító-funkciót is átvévén, ezáltal
tekintélye igen m egnövekedett, m ert hisz a tanító-funkció a legszellemibb, leg­
sokoldalúbb, azonban m indenesetre charism ákat föltételező tevékenység.
A dolgok további m enetének megértésére a pásztori levelekhez fordul­
h a tu n k . Még pedig az I. Tim. 4 : 1 3 —14-hez és a II. Tim. 1 :6-hoz. Az I. Tim.
4 : 1 3 —14.: „m eg ne vesd a benned levő charism át, mely a d a to tt néked prófé ­
tálás által, a presbyterium kezeinek reád tevésével” és a II. Tim. 1 : 6 . : „em lé­
keztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi a já n d é k á t (χάρισμα) amely
benned v a n az én kezeimnek reádtétele á lta l” — az egyházi hivatallal m ár nyil­
v á n is kapcsolatba hozzák a charism át. A m it ugyanis itten Pál Timotheusról,
a szabályszerűen hiv ata lb a állított apostoli segédről mond, az az azonkorbeli
episkoposra is érvényes. A zt m ondja itt Pál, hogy különösen fontos dolog a ta n í­
tás, legyen bár az igehirdetés, vagy a keresztelésre jelentkező katechum enusok
o k tatá sa ; különösen szívére köti azonban azt, hogy el ne hanyagolja charism áját,
hanem gyakorolja és gerjessze föl azt, m ert csak, ha nem h a g y ja k ihasználat­
lanul és arra a célra használja, melyre k a p ta , úgy lesz előhaladása nyilvánvaló
és m ásokat is üdvösségre segítő. E z t a charism át m int hivatalviselő, a p res­
byterium kézrátétele, im ája által k a p ta ugy a n Tim ótheus, de mégis az Istentől
(II. Tim. 1 : 6 —7.), még pedig úgy, m int egyéni képességet, illetve m int az ő
132 B ud a i G e rg e ly : A g y a k o r la ti theologia a lap e lv e az U j te s tá m e n to m b a n .

tanító h iv ata la szám ára szükséges charism át. L á th ató m indenesetre a k é t emlí­
t e t t bibliai helyből az, hogy:
a) Tim otheus charism ája kapcsolatban v a n azzal a szolgálattal, m elyet
az ő egyházában végezett, am ennyiben e charisma volt képességének az alapja.
E képesség alapján Tim otheus szolgálata: hűséges bizonyságtétel az Úrról (II.
Tim. 1 : 6 . ) , az Írás olvasása, az intés és a ta n ítá s (I. Tim. 4 : 1 3 . ) .
b) T ovábbá v a lam int az I. Kor. 1 2 : 3 1 . szerint lehetséges a hasznosabb
charism ára igyekezni, viszont a pásztori levelek szerint a charisma elhanyagol­
ható, amely esetben kiham vad, bár ism ét fölgerjeszthető.
c) Új vonás a pásztori levelekben az is, hogy a charism a kapcsolatba hozatik
egy bizonyos actus-sal (kézrátétel), mellyel T im ótheust hiv ata lá b a állítják. Úgy
látszik teh á t, hogy itt m ár a charism a nem sp o ntán tör elő, hanem inkább —
m integy — az egyházi sz ertartás medrébe tereltetik. A hangsúly azonban itt
nem a kézrátételen van, hanem a m ár meglévő charism atikus rá te rm e tts é g meg­
létét kimondó prófétai szón, a kézrátétel pedig csak a meglévő charism a nyilvános
elösmerését és a kötelességből elvállalt szolgálatba állítást jelenti. Vagyis itt
lá th a tó a legvilágosabban az, hogy miként vezetett a charisma hivatalra.
Ennélfogva az elm ondottakból kiderül, hogy az őskeresztyénségben eleinte
emberi megbízatás nélkül, de mégis a gyülekezetnek szuverén hozzájárulása,
illetve helybenhagyása m ellett telje síte tt charism atikus tevékenységekből, —
a keresztyén egyházi életnek term észetszerű organizálódása folyam án — rövi­
desen k isa rja d t és létrejö tt az egyházi hivatal, a lelkészi sz o lg á la t; illetve a pneu ­
m atophoroi helyébe egészen természetszerűleg léptek a hivatalnokok, minélfogva
m a sem szabad elfelejteni, hogy az egyház m ai orgánum ai is a charism atikusok
utódai. E megemlékezésnek pedig kötelező ereje v a n : még pedig az, hogy ma
sem nélkülözhető és ma sem fölösleges a charisma, sőt az Isten Lelke által kegyelmi
ajándékképen n e künk a d o tt charism atikus képességek m indig és m inden hiva­
talos és nem hivatalos egyházi funkció ideális előfeltételeinek tekintendők. E nnél­
fogva m anapság is megszívlelendő az, hogy:
a) m indig tu d a tá b a n kell len n ü n k annak, hogy a h iv ata lb a ik tatástól füg­
getlen és azt megelőzőleg meglévő charism atikus képesség m a is szükséges és hogy
az egyházi szolgálat tényleges végzése még nem indentifikálható a charismával,
illetve nem jelenti ennek meglétét, viszont azonban fontos, hogy a charisma
nyilvánvaló hiányában szükölködők ne juthassanak egyházi szolgálathoz és hogy
b) az egyházban nem hivatalosan m űködő keresztyénekben is meglehetnek
a charism atikus tevékenység kegyelmi a jándékai és ezért az ilyeneket is minél
szélesebbkörű m u n k áb a állítani, e lu ta s íth a ta tla n kötelessége az egyháznak.
N em érdektelen itt a n n a k a kiemelése, hogy a reform átus egyház m iként
foglalt állást az a) és b) a la tt é rin te tt gondolatokkal szemben.
a) Az természetes, hogy a h a tá ro z o tta n szentírásszerű reform átus theologia
a charisma fogalm át kezdettől fogva tu d a to s a n érvényesítette. Így szükségesnek
t a r t ja a charism át az egyházi szolgálatban is; minélfogva a reform átus theologia
szerint a lelkipásztor több, m in t az egyetemes papságot vele közösen biró egyház­
tagok. H a tá ro z o tta n hangsúlyoztatik is azért az egyetemes papság (sacerdotium)
és az egyházi szolgálat (ministerium) közötti különbségtétel. T u d v á n az Új te s tá ­
m entom ból azt, hogy a pap névvel csak az egész közösség jelöltetik (I. Péter 2 : 5 ;
Jel. 1 : 6 , 5 : 1 0 . ) , az egyházi szolgálattétel m indig m inisterium -nak m ondatik.
És ám bár m indenkinek szabad a Szentírást o t t h o n m agánosan olvasgatni és az igaz
vallásban való o ktatás folytán kölcsönösen épülni,”96 szóval a sacerdotium egye­
temes, m indazonáltal " a papság és egyházi szolgálat nagyon különbözik egy­
m ástó l”;97 különbözik pedig abban, hogy a sacerdotium mindenkivel közös, míg
a m inisterium nem; to v áb b á a reform átus m inisterium nem vezethető le az egye­
tem es papságból, m ert a m inisterium p ro to ty p u s a nem az ótestam entom i pap
lévén, hanem a lélekittas próféta, nem csak az ekklézsia m an d a tariu sa , hanem

96 II. H elv . H itv . X X I I . 1. - 97 II. H elv . H itv . X V II I.

B u d a i Gergely: A g y a k o r la ti theo logia a lap e lv e az U j t e s t á m e n t om b a n , 133

inkább az Isten szolgája: „Az egyházi szolgák eredete, intézm énye és működése
igen régi és Istentől van, nem pedig valam i új, vagy embertől való rendelés.”98
Vagyis azt ta n ítja a reform átus theologia, hogy a külső elhivatásnak mindig
a benső elhívás legyen az alapja, m ert a külső elhívás csak emberi, jogi kapcso­
la to t terem t, ám de az egyház szolgájában kell, hogy meglegyen az isteni kapcsolat
(m an d a tu m ) is, az amit a II. Helv. Hitv. X V III. alapján „ v ir t u alis successio”-
na k nevezhetnénk; kell hogy meglegyen a lelkipásztorokban és presbyterekben
benső elhívatásuk bizonyossága: „hogy m inden lelkipásztornak és p re sb y ter n ek
bizonysága legyen az ő elhívatásáról s tu d já k , hogy e lh ívatásuk az Úr­
tól v a n ” .99 Sőt a „ Declaratio Thoruniensis” m egkívánja, hogy az egyházi szolgá­
ban az egyházi választás előtt meglegyen: „internus Spiritus S. instinctus et dono ­
ru m sufficientium collatio praeeuns”.100 A „ Confessio Bohoemica” is ezt m ondja:
„Donaque habentes ad hoc m inisterium necessaria” .101 Hogy e m ellett az egy­
házi szolgálatban lényeges isteni, vagy kegyelmi ajándékokkal (charisma) való
fölszereltség m ellett a külső elhívás is fontos, azt l á t ju k a „ Catechismus maior
P u ritanor u m ”-ból is, amely így szól: „Az Isten igéjét csupán csak azok prédikál­
ják, akiknek elegendő kegyelmi ajándékaik vannak s em ellett még illő m ódon el­
fogadtattak és meghivattak szolgálatukra.” 102 Amikor te h á t a I I . Helv. Hitv. azt
m ondja: „ d a m n a m u s ministros ineptos et non instructos donis pasto ri neces­
saries” , ez azt jelenti, hogy, akiknek nincsen charism ájuk és mégis vállalják az
igehirdetést, azok k á rh o z ta tta k n a k .
Szóval a reform átus theologia szerint kell, hogy azok legyenek az egyházi
tevékenység orgánum aivá, azaz m an datariusokká, akik a charism atikusan tago­
lódott, organizálódott ekklézsiában szinte természetszerűleg j u t n a k vezető szerep­
hez és akik még a hivatalosan szervezett egyházi szolgálat nem léte esetén is
keresték és m eg ta lá ltá k volna azt a m u n k a a lk a lm a t (ministerium, διακονία),
a m elynek végzése által a Lélektől beléjük o lto tt életerő m egnyilvánulásra, érvé­
nyesülésre törekszik. Természetes tehát, hogy m a n d á tu m o t k a p n a k attól az
egyháztól, amelyben ugyanaz a Lélek él, amely Lélek az ő kegyelmi ajándékaik­
nak is a forrása.
b) Foglalkozzunk m ost azzal a kérdéssel is, hogy a reform átus egyháznak
mi a felfogása az egyházban nem hivatalosan működő keresztyének charismáiról?
A reform átus egyház kezdettől fogva azon a bibliai állásponton volt, hogy a
charism a valam elyes m inim um a m inden keresztyénben kell, hogy meglegyen,
illetve m egvan és hogy nem csak az egyház hivatalosainak, de m inden keresztyén­
nek lelkiösmeretesen élnie kell a m aga charism ájával „ a többi k eresztyének ja v á ra
és idvességére” , mint a Catechesis Heidelb. LV. kérdése m o n d ja " ...singuli, quae
acceperunt dona, in commune commodum, et universorum salutem prom pte et
alacriter conferre d e b e a n t” . N yilvánvaló tehát, hogy az igehirdetők nem tek in ­
te tn e k a charism ák m onopolizálóinak; különben is az ő charism ájukon kívül
v a n n a k még más charism ák is, am elyeket az egyháznak organizálni és m unkába
állítani kötelessége.
Mindezt azonban nem csak elméletileg vallja a reform átus egyház, de meg­
valósítja ez elveket a gya k o rla tb a n is, amikor azt k ív á n ja az egyház tagjaitól,
hogy az egyház életében aktive vegyenek részt, különösen a szeretetm unkásság ­
ba n és a lelki gondozásban.103 E nn e k az elvnek a következm énye g y a n á n t azután
a reform átus egyházban többféle egyházi hivatalos funkcionárius van, vagy
pontosan szólva, többféle ministerium, διακονία. Mégpedig:
Ministerium v e r b i .............. a) pastores.
Ministerium doctrinae . . . b) doctores.
Ministerium disciplinae . . . c) presbyterii, vagy seniores.
Ministerium caritatis . . . d) diaconi.

98 II. H elv . H itv . X V II I. — 99 Confessio fid ei G a llic a n a , X X X .; N iem ey e r, 3 3 7 . l.

és Confessio B e lg ic a, X X X I .; N iem ey e r, 382. l . — 100 N iem ey e r, 685. l . — 101 N iem ey e r,
798. l . — 102 N ie m e y e r, A p p en d ix , 86. l . — 103 N ieb erg a ll: P r a k t. T h eologie, I. 25. l .
134 B u d a i G erg ely : A g y a k o rla ti theolo gia alape lve az U j t e s t á m e n t o m b a n .

Igazán a Kálvin zsenialitására m u ta t az, hogy a négyféle ministerium -ban

felösmerte az igazi keresztyén élő gyülekezetnek négy alapvető életfunkcióját.
A lelkipásztorok hirdetik az igét, kiszolgáltatják a sá k ram entom okat, istentiszte­
leten, a kazualiák és m inden más megfelelő, a szükségletek által fölkínált alkalom ­
mal, a z u tá n a presbyterekkel e g y ü tt végezik a lelki gondozást; a tanítók a tiszta tan
fö n n ta rtó i és továbbplántálói; a presbyterek a lelkigondozás és egyházfegyelem
végezői, m u n k á ju k által lesz a gyülekezet azzá, am it Sülze „Seelsorgegemeinde”
névvel jelöl; a diakónusok a testi és lelki életet tám ogató szeretetm unkásság
orgánum ai, te h á t a lapjában véve a belső misszió fela d ata in a k is egyházi szellem­
ben végezői.
M indegyik m inisterium az igehirdető minister segítője, szóval a nem-lelkész
jellegű em ber is h ird e th eti az igét, de m indig a lelkipásztorral egyetértőleg és a
presbyterium tu d tá v a l. Í gy a z u tá n az evangelizáció, vagy belső missziói m u n ­
kásság, mindig tisz tá z o tt és egészséges viszonyban v a n a lelkipásztori szolgálattal;
a gy a k o rla ti theologiában p e dig teljes polgárjogot nyer. Így azután m inden refor­
m átu s ember, Istentől n y e rt charismáival részt v e h e t az egyház különösen sürgős­
nek ta lá lt fela d ata in a k végzésében, azaz a belső missziói m unkásságban, m ert
hiszen így j u t gyüm ölcsterm ő szerephez az egyháztagok charismája. És így lesz­
nek gyülekezeteink „élő gyülekezetek” . Érdekes, hogy a gyakorlati theologiai
gondolkodásba a Sulze által b e v e te tt „lebendige Gem einden” eszméje reform átus
szemmel nézve — az e lm o n d o tta k u t á n —, szinte semmi ú ja t nem mond. Hiszen
a gyülekezetnek, m in t organizm usnak és m int istentiszteleti-, nevelő-, lelkeket
gondozó-, egyházfegyelmet- és szeretetm unkásságot gyakorló közösségnek, vagy
intézm énynek fontos gondolatát az őskeresztyénség óta sohasem érvényesítették
annyira, m in t éppen Kálvin, aki teljesen távol állott attól, hogy a gyülekezet
ta g ja it passzivitásra kárhoztassa. Sőt inkább éppen K álvin szellemének és gyakor­
la tá n a k felel meg az, ha a v a sárn a p i istentisztelet m ellett k a te c hizálás, bibliaóra,
imaóra, vitaest, gyermek- és ifjúsági istentisztelet, férfi- és nőegyesületek stb.
lépnek m u n k á b a a gyülekezet m egfásodása h e ly e tt.104 Ezért egészen igaz, amit
Clemen C. m ond: „ a Church of Scotland és az United Free Church azok az egy­
házak, am elyekben a Sulze-féle gyülekezeti ideál a legáltalánosabban elterjedten
és a legtökéletesebben m egvalósultak” .105 Bár valószínűbb, hogy az em lített két
egyházban inkább a reform átus gyülekezeti ideál valósult meg, m int a Sulze-féle.
L á th a tó te h á t mindezekből, hogy a hivatalos és m m hivatalos, vagy önkéntes
egyházi szolgálatot is charismatikus tevékenységnek, a Krisztus m unkája folytatásá­
nak tekintjük, támogatva látván e felfogásunkat úgy a Szentírástól, m int hitvallá­
sainktól. Amiből következik azután az, hogy szerintünk a gyakorlati theologia a Krisz­
tus egyházát építő charismatikus tevékenységekről szóló tudomány, — amit demonstrálni
egyedüli törekvése e jelen dolgozatnak. Mindenekfölött fontos ennélfogva, hogy az
egyházi szolgálatot végezők charism atikus em berek legyenek, akik a Szentlélek
ösztönzése által felösm ert fö la d a tu k n a k végzésére kellő időben m u n k á b a állnak,
m integy a Lélek ereje által kényszerítve, vezetve, segítve, m e rt hisz am int m o n ­
do ttu k , m inden charism atikus tevékenységvégső szerző oka, éltető lelke, ereje, a
πνεῦμα hogy megvalósulhasson a nagy cél, az: οἰκοδομή.
Fölm erül i tt az a kérdés, hogy: miről tudom meg, hogy az egyház valam ely
hiv ata ln o k a charism atikus-é? Charism atikus az, akit szent kényszer, szükség
kényszerít az evangéliom nak szóval, vagy tette l való önzetlen hirdetésére (I. Kor.
9 : 1 6 . ) és akinek m u n k ája az egyház életében lá th a tó a n építő eredm énnyel jár,
m e rt az egyház alaplelkületének és abban gyökerező intencióinak megfelel. Ez
az intenció pedig a rra törekszik, hogy úgy az egyes keresztyén em ber élete, m int
összes egyházi és szociális viszonylatai az újjászületés Lelkének kizárólagos és
m indent m egalkuvás nélkül irányító h a tá s a és vezetése alá kerüljenek. Aki m u n ­
kásságát ennek az intenciónak szolgálatában végezi, az charism atikus. — Az el­

104 N ieb e rg all i. m . I . 228— 231. l . — 106 „L e b en d ig e G em e in d e n “ , F e s ts c h rift—

E m il S ulze, 2. l .
B u dai G e r g e ly : A g y a k o r lati theolo gia a l a pelve a z U j t e s t á m e n t om b a n . 135

m ondottakból az én érzésem szerint teljesen kiérezhető az, hogy term észetszerűleg

nem állhat elő akárki azzal a kijelentéssel, hogy: „én charism atikus vagyok, te h á t
az egyházban ilyen vagy olyan m u n k á t végezek, ahogy nekem a Lélek d ik tá lja ” ,
azt sem m o n d h a tja akárki, hogy: „az én m u n k á m a t ne kifogásolja senki, m ert
engem a Lélek indít arra, hogy így dolgozzam” . Ugyanis az ilyeneknek leg­
először azt m o n d a n á m : „charism atikus v oltodat m u ta sd meg legelőször azzal,
hogy az organizált egyház törvényeit m intaszerűen teljesíted és semmiféle tek in ­
tetben meg nem s é rte d ” .
Am ilyen nehéz azonban megvizsgálni azt, hogy az egyházi szolgálatba lépők
charism atikusok-é vagy nem, épp oly fontos, hogy m ag u k az illetők szigorú ön­
vizsgálatot ta r t s a n a k a tekintetben, hogy életük józan és tiszta-e, szeretnek-e
tanulni, tu d nak-e tanítani, valóban a kegyelem organumai-e, azaz személyes,
élő k a pcsolatban vannak-é K risztus által az Istennel és erre a kapcsolatra a k a rn a k
és tu d nak-e m ásokat is elvezetni. Szóval hű sáfárok-e, akik a kegyelm et elfogadják
s állandóan és rendszeresen to v áb b a d ják . Hogy a lelkész-szentelés alkalm ával
ju tu n k -e valam ely charismához, erre a felelet egy m ásik kérdés: a lelkész-szentelés
n a p ja óta energikusabban m unkálkodik-é álta lu n k a Lélek ?
Kinek, mikor, m iként adja a já n d é k a it a Lélek, az az ő dolga. Viszont azon­
b a n az egyház a m ár hivatalosan b e á llíto tt szolgáitól — akár charism atikusok
azok, ak á r nem —, joggal m egkívánja azt, hogy h iv a ta lu k jogi keretei k ö z ö tt
m indenesetre a charism ák irányvonalában végezzék m u n k á ju k a t. Mert ha ezt
nem teszik meg, úgy elsöprik e gyházunkat a charism ák irányvonalában orientá­
lódó és dolgozó szekták és spirituális (theozofus, etc.) társaságok.
Az egyházi szolgálatot c h arism atikusnak tekintvén, ezzel azt is m ondjuk,
hogy különösen fontosnak t a r t j u k az egyház szolgáinak egyéni képességeit, a
hivatalviselők charism atikus és tudom ányos r á te rm e tts é g é t; a z u tá n azt, am it
Weiss J. a charism ák antecedense gya n á n t e m líte tt: a hosszas és komoly lelki
ta p a s z ta lá s t s élm ényt, az Istenben és Jézusban bízó k iirth a ta tla n h ite t és az
imádkozó életet, egyszóval azt, hogy az egyház szolgája lélekittas egyéniség legyen.
Szinte azt is m o n d h a tn á n k — modo a pio animo proficiscatur —, hogy az egyház
szolgája é le th iv a tásá n a k művésze és tu d ó sa kell hogy legyen. Ez pedig csak úgy
lehetséges, h a őt a Szentlélek újjászülte, vezeti és neveli s h a nem oltja meg ön­
m agában az Istennek Szent Lelkét.
*
A nnyira m ateriális és a Szentiélekről clfelejtkező korban élünk, hogy
szinte szokatlannak találjuk Campbell Morgan s z a v a i t : 106 „Az igehirdetésben és a
keresztyén m u n kákban, ahol vezető szerephez j u t Istennek Szentlelke és ahol
Jézus K risztus ügyét a Szentlélek szerint adm inisztrálják, ott rövidesen tap a sz ­
ta lh a tó v á lesz az apostolok m u n k á já n a k eredm énye” .
M o n d o ttu k már, hogy a keresztyén hívőnek normális állapota az, hogy az
ő élete pn eu m atik u s. Sokkal inkább ezt kell azonban m o n d an u n k az egyházi szol­
gá la tb an levőkről. Minélfogva nem lehet elég gya k ra n ism ételni azt, hogyha az
egyházi szolgálatot végezők a Szentlélek ellenőrzése és vezetése nélkül végezik
m u n k á ju k a t, akkor erőtelenek és h a tá s ta la n o k és az egyháznak beléjük v e te tt
rem énységét megszégyenítik, m ert az Isten egyházában csak a Lélek által a d o tt
energiával lehet m u nkálkodni.107
V annak — a még újjá nem születettek —, a k ik „ a Szentléleknek ellene
igyekeznek” (Csel. 7 : 5 1 .) , ellenségei az Ő újjászülő, regeneráló m u n k á já n a k és
céljainak. Vannak — a m ár újjászületettek —, akik „m egszom orítják” az Isten
Szent Lelkét (Ef. 4 : 3 0 —31.), mivel megszentelő m u n k á já n a k véghezvitelét meg­
gátolják, h á tr á lta tv á n ezáltal annak céljait és késleltetvén az Isten országának
eljövetelét; v a n n a k — az egyházban m ár szolgálatot végezők —, a k ik „ m eg­
o ltjá k ” a Lelket (I. Thess. 5 : 1 9 —20. ) ; Isten m egajándékozta őket Szentlelké­
vel, charismáival, hogy alkalm atosak legyenek a szolgálatra és ők m egoltották a

106 I . m . 7. l . — 107 S c h w e iz e r: „ H o m ile tik “ , 14. §.

136 B u d a i Gergely: A g y a k o r la ti th e ologia a lap e lv e az U jte s tá m e n to m b a n

Szentlelket, a speciális kegyelm i ajándékok forrását és ezáltal elvesztették a m u n ­

ká ra való képességüket. K io lto ttá k a Lélek tíizét im m oralitásuk által, vagy talán
azáltal, hogy az Istennek oltárán hamis tüzeket g y ú jto tta k , szolgálatukban
világi m ódon forgolódtak, m egszentségtelenítették állandóan azt, ami szent, meg­
h a jo lta k a M ammon előtt ; k io lto ttá k a Lélek ttizét, m ert Isten nem engedi meg,
hogy a Szentlélek tüze idegen tűzzel vegyíttessék.
Isten az ő egyházát és az ő népét a Lélek ajándékaival, charism ákkal sze­
relte föl, hogy a lk a lm a to sa k legyenek a Léleknek az egyháznak szolgálatára, a
Krisztus m u n k á já n a k fo ly ta tá sára . Sokan elveszteték c h a ris m á ju k a t, m ert nem a
K risztushoz való hűséggel éltek vele, vagy beszennyezték s önző célra és nem az
Isten dicsőségére használták. E zért az u tá n m u n k á ju k eredm énytelen, életük
h a jó tö rö tt élet.
E b b e n a m ateriális és a Szentjeiket megoltó k o rb an v allást teszünk arról,
hogy a k ik egyházi szolgálatuk végzése közben Isten Szentlelke eszközének tekin­
tik és tu d já k m agukat, azoknak m u n k á já t az apostolok m u n k á já n a k jelei követik.

Függelék. N em v o ln a é rd e k te le n k ö zelebb rő l á tte k in te n i a z t, h o g y a g y a k o rla ti th eo lo g ia

egyes d isc ip lin áib a n m ik é n t é rv é n y e sü l az á lta lu n k e lfo g a d o tt alap e lv . Így pl. a k a t e ch e ­
tik á b a n fő k é n t a rró l lenne szó, h o g y m i az a διδακτικός, azaz a d id a k tik u s c h a rism á k ró l;
a h o m ile tik á b a n p ed ig a z t tá rg y a ln ó k , h o g y az ig e h ird e tő k c h a ris m a tik u s képességei m ik é n t
ju tn a k é rv é n y re ; h o g y a χ ά ρ ισμα διδασκαλίας a fo n to sab b -é , v a g y a χάρισμα προφητείας, am i a
r e fo rm á tu s o k e lő tt k e d v e se b b g o n d o la t. Bőséges te re v a n a p o im e n ik á b a n és k o in o n ik á b a n
a διακονία c h a rism á in a k a részletes k ife jté sé re . R e fo rm á tu s th e o lo g u s m ég a litu rg ik á b a n
is elég jó l tu d ja é rté k e síte n i a c h a rism a fo g a lm á t. Az ily e n á tte k in té s m in te g y te rm é sz e te se n
a lk o tn á e d o lg o z at m á so d ik fő részét. Az egyes d isc ip lin á k b a n ig en so k fo n to s rész let-p ro b lé m a
m in d e n m e ste rk é ltsé g n élk ü l m e g o ld h a tó a la p e lv ü n k segítségével. É s ép p e n en n e k az egy
a la p e lv n e k az é r v é n y re ju tta tá s a lenne az edd ig i h aso n ló k ísé rle te k k e l szem ben m eg leh ető sen
ú j dolog.
M in d azo k u g y a n is, a k ik eddig a g y a k o r la ti th e o lo g iá b a n az Ú jte s tá m e n to m o t v e tté k
a la p u l v a g y k iin d u ló p o n tu l, v a g y m o n d ju k a g y a k o rla ti th e o lo g iá b a n h a s z n á lh a tó ú tm u t a ­
tá s o k a t k e r e s te k az Ú jte s tá m e n to m b a n , m in d a z o k , — le g aláb b a m e n n y ire a m i ism e re te in k
te rje d n e k , — ú g y j á r t a k el, h o g y az Ú jte s tá m e n to m b ó l az egyes h a s z n á lh a tó v e r s e k e t ösz ­
s z e g y ű jtö tté k és ren d sz erb e fo g la ltá k . A zo n b an ez az e ljá rá s m ó d , — h o g y ú g y m o n d ju k , —
n em igen g y a k o ro lt m a ra d a n d ó h a tá s t, b á r ig en so k és m é ly en sz á n tó g o n d o la to t te r m e tt.
Az ily e n te rm é s z e tű iro d a lo m k iv á ló b b te rm é k e ib ő l k ez ü n k b e k e rü lte k — rö v id en
á tte k in tv e — ez ek :
B la ik ie (ü b ers. B ra n d e s): „ U n s e r H e r r als L e h r e r u n d S eelso rg e r“ , 1895., am ely m ű
J é z u s t, m in t t a n ító t és ig e h ird e tő t és a le lk e k g o n d o z ó já t á llítja elén k , a k it m in t p é ld á n y k é p e t
k ö v e tn ü n k leh etség es. Je lle m zi B la ik ie -t a sk ó t re fo rm á tu s th e o lo g u so k m a sszív b ib licizm u sa,
le lk iism e re te s, p r a k tik u s exegesise. E z é rt m é ltá n so ro lju k e m ű v e t a le lk ip á s z to r le g k e d v e ­
se b b és le g tö b b h a s z n a v e h e tő ta n á c s o t adó o lv a s m á n y a i közé.
Beyer F .: „ D a s W esen d e r c h ristlic h e n P re d ig t“ 1861. Az ap o sto li ig e h ird e té s t ta r t ja
k ö v e te n d ő n o r m á n a k s az a p o sto li ig e h ird e té sse l elv ileg id e n tik u s n a k m o n d ja a m i ig e h ird e ­
té s ü n k e t; en n élfo g v a sz e rin te a cél az, hogy az ap o sto li b eszéd ek b en m a n ifesz táló d ó id e á t
m e g ra g a d ju k és h o m ile tik a i le lk iis m e re tü n k k é te g y ü k . E rre az e lv re ép ít a z u tá n egy te r j e ­
d elm es h o m ile tik á t, ille tv e az ap o sto lo k beszédeiből le v o n eg y elm életi h o m ile tik á t
ille tv e az a p o s to lo k beszédeiből le v o n egy elm életi h o m ile tik á t, a m e ly n e k az o n b an m in te g y
n ég y ö tö d része a p ré d ik á c ió tá r g y á v a l fo g lalk o zik , h o lo tt is a z u tá n o ly a n , m in t v a la m i
a lk a lm a z o tt p o p u la riz á ló bib lic a th e o lo g ia .
B ec k I . T . : „ P a s to ra lle h re n des N eu e n T e s ta m e n ts “ , 1880., fő k ép p e n a M á té 4— 12.
és a Csel. 1— 6. a la p já n t a r t o t t e g y e te m i elő ad á so k összefoglalása. J é z u s t és az a p o s to lo k a t
m u ta tja be, m in t ig e h ird e té s ü n k és. ta n ítá s u n k m in ta k é p e it. R e n d sze re v ilág o s, exegesise
e la v u lt.
P ahncke: „ F in g e rz e ig e fü r das p a s to ra le A m t au s den P a s to r a lb rie f e n “ , 1906. V o lta ­
k ép p e n ü g y es g y a k o rla ti k o m m e n tá r a p á s z to ri le v e le k főbb részeihez (I. T im . 3 .; T it.
1 : 6— 9. s tb .), elég gondos exegesissel.
W ein el H .: „ D ie u rc h ris tlic h e u n d h e u tig e M ission“ , 1907. Is m e rte ti a m issziói m u n k a ­
te r e t, a m isszió c é lja it, m u n k á s a it, eszk ö zeit és e re d m é n y e it. K o m o ly kis m u n k a , am ely
k iem eli a m issziói tá rs a s á g o k c h a rism a tik u s je lle g ét. N a g y o n alap o s d o lg o z at a Z a h n : „M is­
sion sm eth o d e im Z e ita lte r d e r A p o ste l“ („S kizzen aus dem L eben d e r a lte n K irc h e “ , 42—9 2 . l.)
U g y an c sak Z a h n : „D ie soziale F ra g e u n d die in n e re M ission n a c h d em B r i e f e s J a c o b u s “
(i. m . 93— 116. l .)
Dr. V arg a Z s ig m o n d : Sum ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében. 137

Az ő sk e re szty én (bibliai) litu rg iá r a v o n a tk o z ó la g jó á tte k in té s t n y ú jt az ú tb a ig a z ító

b ib liai lo cu so k tá b lá z a to s felso ro lá sáv a l Goltz—Cordshagen: „ Ü b e rs ich t ü b e r die E n tw ic k elu n g
des ch ristlic h e n G o tte sd ie n ste s, 1919“ . Ig en jó tá b lá z a to k b a n m u ta tja be az összes k e re s z ­
ty é n is te n tis z te le ti r e n d ta r tá s o k a t (k iv é v e a re fo rm á tu s t).
M eg em líth e tő n e k v élem m ég Stráner V. d o lg o z a tá t: „ A S zen tírás jelen tő ség e és k e z e ­
lése a g y a k o r la ti th e o lo g ia m in d e n á g á b a n “ .
M indezek a m ű v e k és a h o z z á ju k h a so n ló k k é ts é g k ív ü l é rd e k ese k , a m e n n y ib e n az
Ú jte s tá m e n to m b ó l ö sszeszedegetik a g y ak o rla ti, th e o lo g u st érd e k lő lo c u so k a t. E z k étség ­
k ív ü l szükséges m u n k a , a m e ly n e k lé p te n -n y o m o n h a sz n á t is lá th a tju k . S ajnos azo n b an ,
h o g y — Weinel-tő l és Z a h n -tó l e lte k in tv e — e lo c u so k n a k , m in t d ic ta p ro b a n tia - k n a k a
tá rg y a lá s á n tú l alig m e n n ek ; p rin c ip iá lis rész ü k pedig alig is v a n . E z é rt n em v á la s z to ttu k
ezt a m ó d sz ert. Így a z u tá n a felso ro lt m ű v e k n e k jelen d o lg o z a tu n k b a n alig é r té k e s íth e tjü k
egy a d a tá t is. H isz p é ld á u l P a h n ck e-t és Weinel-t k iv é v e a c h a rism á t n em is e m lítik . Mi p ed ig
e z t a fo g a lm a t fo g a d tu k el a la p e lv ü l. N em az in n e n -o n n a n ö ss z e g y ű jtö tt lo c u so k ra é p íte t­
tü n k te h á t, h an e m az ír á s t á th a tó L élekre.
Budai Gergely.

Sumír (babyloni) örökség az ural-altai népek vallási

életében. (Folytat ás.)
A finneknél és az eszteknél hasonlóképen m eg á llá p íth a tju k a fogfájás ilyen
eredetét. Már Castrén u ta l a finneknél a kéz- és fogféreg (az első neve: k oi, a m á­
sodiké: hammas mato) jelenlétére,190 A . K u h n pedig Schiefner ad a ta i alapján
u g y anezt constatálja a finnek, e s z t e k és livek ide vonatkozó képzeteiről.191 —
Lönnrot gyűjtem ényéből a z tá n m a m ár ism erjük épen terjedelm es szövegek le­
írásaiban a fogféreg eredetét és garázdálkodása részleteit.192 Sőt H. von Wlislocki
még m agyar n é p ü n k körében is ki t u d ja m u ta tn i népies babonás v arázsm ondókák ­
ból a fogfájást okozó féreg képzetének a jelenlétét. Pl. bizonyos vidékeken fog­
fájás ellen háromszor térdeplő helyzetben e v a rázslást kell W. közlése szerint
elm ondani: „Ú j hold, új király, Téged köszöntelek Eleven foggal, Döglött féreg­
gel! Az én fogam Akkor fájjon : Mikor kígyót, B é k á t eszek!” M ásutt meg ezt:
„ Új hold, új király, K öszöntelek téged, Ezen üdvözlettel Hogy a fogfájást H árítsd
el t ő l e m ! ” 193
Nos e képzetek egyezéséhez az első látsz atra semmi kétség sem férhet. Ám
a helyzetet az kom plikálja, hogy a fogfájást okozó féreg képzete m ás népeknél
is ismeretes, pl. bizonyos prim itiv népeknél, m int a sudánnégereknél, még inkább
pedig az, hogy az in d oge rm ánoknak is v a n n a k hasonló képzeteik s így am eny ­
nyiben az ural-altai képzeteket nem a k a rju k au to c h to n képződm ényeknek te ­
kinteni, esetleg gondolhatunk e ponton indogerm án befolyásra is. A germ án
népeknél és az indusoknál ide vonatkozólag található képzeteket összegyűjtette
A. K u h n 194 s ezekből m egállapíthatjuk, hogy az e m líte tt népek körében egészen
elterjedt volt az a hit, hogy a betegségek okozói lehetnek különböző férgek, —
m elyek emberi és állati testben e gyaránt m egtelepedhetnek és az egyes tagokban,
m int a belekben, hátgerincben, fejben, szemben, orrban és fogban, sőt a velőben
190 V orlesungen ü b e r die fin n isch e M ythologie 173. l .
191 In d isch e u n d g erm a n isc h e S egenssprüche (Z e its c h rift fü r v erg leich en d e S p ra c h ­
fo rsch u n g . B d. X I I I . B e rlin , 1864.) 150. k k . l .
192 V. ö. Suom en k a n s a n m u in a isia L o itsu ru n o ja . H elsin g issa. 1880. 2 7 4 —276. l .
„ H a m m a s m a o n s y n ty “ a l a t t az a )— g) sz ö v eg ek et.
193 V o lksglaube u n d religiöser B ra u c h d e r M a g y aren . (D a rste llu n g e n au s dem G ebiete
d e r n ic h tc h ris tlic h e n R e lig io n sg esc h ich te. Bd. V I I I .) M ü n ste r i. W . 1893. 5 1 . l. — A m a ­
g y a r p o g án y h it rész letei ism e re té h e z m e g e m lítjü k i t t m ég v. Wlislocki-n e k eg y m á sik
m ű v é t is, m e ly A us d em V o lksglauben d er M agyaren (E th n o lo g isc h e M itte ilu n g e n ) M ün­
c h e n , 1893. cím et v isel és te lv e v a n so k érd ek es népies a d a tta l.
194 In d isc h e u n d g erm a n isc h e S eg en ssp rü ch e (Z e its c h rift fü r v erg le ich e n d e S p ra c h ­
fo rsc h u n g . B d. X I I I . B e rlin , 1864. 135—151. l . Az eg y b e v etésn é l különös n y o m a té k k a i
esn ek a la tb a a régi szö v eg ek b en előforduló in d o g e rm á n féreg k é p z e te k , ily e n e k : az in d
A th a r v a v e d a I I . 31., I I . 32., V. 23. — A V éd á k k eletk e zé si k ö rü lm é n y eire és a lk o tó ­
részeire v . ö. M . W in te rn itz: G esch ich te d er in d isc h e n L ite r a tu r (Die L ite ra tu r e n des
O stens. IX . B d. (L eipzig, 1 9 0 9 - 1 9 2 2 . 2. A ufl. I —I I I . B d.)
138 Dr. V a r g a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életéb en.

és a szívben is betegségeket idézhetnek elő. A leggyakrabban emlegetik a szöve­

gek a kézférget és a fogférget, melyek garázdálkodása ellen különböző orvossá­
gokat is ajánlanak. A legjellemzőbb azonban a dologban, hogy e férgek három-
to rkúnak, vagy három fejűnek á llítta tn a k és mindig színeseknek: fehéreknek,
feketéknek, piro sa k n a k (és a többi) képzelteinek. A nnyira hozzátartozik valam ely
szín emlegetése az illető féreg képzetéhez, hogy anélkül a szövegekben elő sem
fordulhat. Ámde épen ez a vonás az, ami lehetetlenné teszi, hogy a fogféreg ural-
altai elterjedtségénél indogerm án befolyásra gondoljunk, m ert a fogféreg színéről
a kérdéses u ral-altai szövegekben sehol és soha szó nem esik. Nem tév e sz th e t meg
a képzet eredete elbírálásánál az sem, hogy a fogféreg m ellett a finnben em líttetik
a kézféreg is, m ert ki tu d ja , ha v ajjon egy nap nem kerül-e elő a sumir irodalom
köréből is egy szöveg, mely a kézféreg garázdálkodását t a r t a l m a z z a ? 195
De az ural-altai fogféreg képzet eredete kérdésénél súlyos a d a tk é n t esik a
mérlegbe az a körülm ény, hogy a sum ir és ural-altai nyelvek köréből ism erünk
egymással kétségtelenül összefüggő féregneveket. Ilyenek: sumir zibin (B r ün ­
now assyr-bab. nabbilum ( = egy féreg, v. ö. hozzá csagataj ž ibin = Fliege, Stech­
mücke, karacsaj čibin = F lie g e , baskír seben, t a t á r ceben= légy. Vagy a sumir sig
(Brünnow 3 7 2 6 = a ss y r-b a b . ašâšu = m o ly ,) v. ö. hozzá altaji sek, sēk (Gombocz:
Török jövevényszók 287.), karacsaj sä k =M ticke, Fliege, kojb. sä k = lé g y . Végül
sumir nim, n u m = Fliege, légy, összefügg ezzel vogul nink, nin = W urm, Motte,
osztják n e n k = u. a., zürjén n o m = szu nyog, permi num, v o t já k nim i = szu nyog,
m ag y a r nyü, nyüv. Ez utolsó egyezés arra is jó bizonyság, hogy a férgek f aj a a
nyelvdifferenciálódás k o rában még nem volt oly h a tá ro z o tta n elkülönülve, m int
ahogy a m ai term észettudom ányi osztályozás azt elhatárolja. És ha M unkácsi
ez utolsó féreg névhez kaukázusi paralleleket is hoz fel,196 figyelmes szemlélet
b á rk it meggyőzhet arról, hogy a M unkácsi paralleljei sem jelentés, sem külső
alak tekintetében nem versenyezhetnek a megfelelő sumir eredeti kifejezéssel.
H a pedig igazolható, am inthogy igazolható, hogy a sumir és az ural-altai nyelv ­
család m indkét csoportjában v a n n a k közös féregnevek, akkor egészen bizonyos­
n a k v e h e tjü k azt is, hogy az ural-altai népek a férgek káros h a tá sa ira vonatkozó
képzeteket is a sum irokkal való ősi rokonság tényéből m erítették.
A fogfájás férge, v a lam int más egyéb betegségek kórokozó szellemei is ter­
mészetesen csak varázslással v o lta k a m e g tá m a d o tt testből eltávolíthatók.
A varázslási m odusoknak és a varázslásnál használt eszközöknek következő
egyezését á lla p íth a tju k meg a sumir és ural-altai m agiában:
Babyloni varázsszövegekben többször olvasunk róla, hogy a varázspap
ostort vesz kezébe és megveri vele a szenvedő beteg testét. Így pl. a K. 626. jel­
zésű szöveg a varázsló kötelességeit bizonyos esetre ekként írja körül: " Ostorral
verje meg. . . ” (hogy m it, az — fájdalom — a szövegből ki v a n törve).197 Vagy
a CT. X V I. 28. az ostor használatáról így emlékezik me g : " A hulut fel­
akasztom a k a p u keresztgerendájára, a baltu növény h a jtá s á t ráakasztom
egy karóra, qstorral (ina qinazi) m egkopogtatom a testedet, m in t egy csökönyös
s z a m a ra t” .198 És nem lehet kétségünk felőle, hogy az ostornak ez a p a tto g a tá sa
a beteg teste fölött, vagy testén nem azt a célt szolgálta, hogy a beteg szenvedése
a verés által még to v áb b fokoztassék, h anem hogy a benne lakozó gonosz szellem
a veréstől m egijedjen és távozásra k észtettessék.199
Az ostornak a kirgiz varázslásban tö rté n t használatáról Levchine útleírása
alapján Lenormant közöl egy igen érdekes a d a to t, mely szerint a kirgiz varázspap
195 Ch. F. J e a n : L a L itté r a tu r e des B a b y lo n ien s e t des A ssy rien s. P a ris, 1924. 3 0 9 . l. e m ­
líté s t tesz a quqâ nu féregről, m ely a tü d ő b e n , m á jb a n és m ás sz erv ek b e n g a rá z d á lk o d h a tik .
196 Á rja és k a u k á z u si elem ek a fin n -m a g y a r n y elv ek b e n . 490. l .
197 V. ö. B e h re n s: A ssyrisch -b ab y lo n isch e B riefe k u ltisc h e n In h a lts (L eip zig er S em it.
S tu d ie n . 1906. II. 1. H .) 90. A nm . I., f o rd ítá s á t közli C. F r a n k : B ab y lo n isch e B esch w ö ­
ru ngsreliefs 36— 38. l .
198 F r a n k : B a b . B eschw örungsreliefs 38— 39. l.
199 U. a. : U. o. 57. l.
Dr. V arg a Zsigm on d: S u m ir (B ab y lo n i) örökség a z u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében. 139

ostorral megveri, vérig verdesi a beteget és arcba köpi azt, nyilván hasonló célból,
mint, a sumir varázsló.200
Bővebb a d a ta in k v a n n a k az a ra n y o sto rn a k a vogul m ythologiában és v a ­
rázslásban való h a szn á latá t illetőleg. Így a kondai ifjabb fejedelem b á ty ja ellen­
felének legyőzése végett N u m i Tarem (a vogulok főistene) „kedves u ra a ty j á tó l ”
aranyostort, aranyfokost és életvízzel való tömlőt k ért és k a p o tt. És a k é t előbbit
ellenfelei legyőzésére használja fel.201 A Világügyelő férfiúról egy idéző szövegben
az m ondatik, hogy „A c so n tu n k a t pusztító kór ru h ája szélét hét rojtos szent osto­
rával a fekete h á tú szent föld alá űzi, a h ú s u n k a t pusztító betegség ru h á ja szélét
az aranyszerű szent óceán alá űzi.” 202 Ez u tó b b i helyből világosan kitetszik az
aranyostornak a varázslással e gybekötött gyógyításban já ts z o tt nagy szerepe.
Hasonló a d a to t közöl a w ja tk a i és kasani korm ányzóságok v o tjá k ja in a k
a varázséletéből Wasiljev, mikor a varázspapról ezt írja: „ I n die rechte H and
nim m t er eine Peitsche, deren Stiel aus dem Holz des Spierstrauchs verfertigt sein
muss, u m die bősen Geiter zu vertreiben, denn der Spierstrauch hat eine solche
Macht, dass der, der ihn in der H and hält, keine teuflischen A nfechtungen zu b e ­
fürchten b r a u c h t ” .203 E v o tjá k adat világosan m egm ondja, hogy az ostor szerepe
a varázslásnál az volt, hogy a gonosz dém onok vele a betegből kiűzessenek. —
Mindezek oly frappáns egyezések sumir és ural-altai varázslás között, hogy ösz ­
szefü ggésükhöz, — kivált ha még to v áb b i idevonatkozó ad ato k k al lesznek kiegé ­
szíthetők, — kétség nem férhet.
N agyfontosságú egyező adalék a kardnak a sumir és ural-altai varázslásban
való közös használata is. Így a Labartu démon elleni varázsszöveg egyik helyén
a következő érdekes u tasítá st tarta lm a z z a : „T isztítsd meg az épületet, az épület
agyagát és egy L a b a rtu képet állíts a beteg fejeihez, a tűzhelyet töltsd meg tűzzel
és szúrj bele egy kardot, három napig hagyd a beteg fejénél állani, a h a rm a d ik
napon naplem entekor vidd ki a karddal üsd széjjel” 204 stb. Az itt közölt symbolikus
cselekvényeknek, m elyekben a k a rd is szerepel, célja az, hogy a L a b a rtu dém ont
a beteg testéből való távozásra és a s a já t képm ásába való költözésre bírják. Egy
eredete szerint ugy a n késői f ogalmazású, de a n y agát tekintve, bizonyosan ősrégi
sumir varázsszokásokat fenntartó szövegből olvassuk a v a rá z sp a p n ak a d o tt
következő u ta s ítá s t: „Állj a Nergal isten és a hét isten h é t képe elé eru-fával és
tőrökkel felfegyverkezve és szólj: „Te, aki a gonosz Rabicut levered, Te erős, ki
életet ajándékozol, az ellenséggel szembeszállasz, a Bel oraculum át megőrzöd,
óh Girru, ki az ellenséget legyőzöd, Óh Kard, aki N a m ta r t megsemmisíted!” és
a tö b b i.205 Ez utó b b i hely nyilván m u ta tja , hogy a k a rd m integy megszemélye ­
s ítte te tt és varázserővel bírónak kép z elte te tt el.
A k a rd n a k ily szerepét m egőrizték a vogul népköltési szövegek is a k ö vet­
kező helyeken: PL A jäsz isten egyik igézete a kardbálvány rendeltetését ekkép
szabja meg: „ H a afféle ínséges világ, afféle nyomorúságos világ áll be, hogy
valam ely vidék felől had érkezik : kézsegítséget, lábsegítséget hadd n y ú j t s o n ! ” 206
Vagy a Lopmuszi-öreg azt m ondja magáról, hogy „ a m e ly ik lányom , amelyik
fiam kóros hús k órja érinti, beteg csont betegsége érinti (azaz gonosz démon
szállta meg), hegyes karddal járom körül, éles k ard d al járom k ö rü l” 207 és a hely
m ag y a ráz a tát M unkácsi így a dja: „ a k a rd d a l való körüljárás gyógyító művelet,
mely föltehetőleg úgy történik, hogy a kardos b á lv á n y t a beteg körül körülhor-
200 J. Die M agie u n d W a h rs a g e k u n s t d e r C h a ld ä er 208. l.
201 V ogul n é p k ö lté si g y ű jte m é n y II. f. 1910. 0169. k . l .
202 U. o. 0106. l .
203 J . W asiljev: Ü b e rsic h t ü b e r die h eid n isc h en G e b rä u c h e , A b erg la u b en u n d R eligion
d e r W o tja k e n in den G o u v ern em en ts W ja tk a u n d K asa n . (S u o m alais— U g rilaisen S eu ran
to im itu k s ia . H elsin fo rs. V ol. X V II I. 1902.) 47. l .
204 V. ö. Z e its c h rift fü r A ssyriologie X V I. évf. 154. k. l . a L a b a r tu s z ö v e g s o ro z a to t:
I. rész. I I. oszlop 23— 26. sor.
205 A sz ö v eg e t közli IV. R . 21. N o. 1., f o rd ítá s á t Jastrow: R elig io n B a b y lo n ien s u n d
A ssy rien s 387— 389. l .
206 V ogul n é p k ö ltési g y ű jte m é n y . II. 33. l .
207 V ogul n é p k ö lté si g y ű jte m é n y . II. 399. l.
140 Dr. V arg a Z sigm on d: S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v allási é le té b e n .

dozzák.“ E gy m ásik vogul istenidéző szöveg ugyanígy aposztrofálja a k a rd o t:

„Az én csontom at pusztító kór ruhaszárnya, betegség ru haszárnya hogyha föl-
em elkedett (tám adt), az én csontom at pusztító kór száját, betegség száját hétélű
éles szent karddal, hova a nőcsont hullott, a férficsont hullott, a piszkos h á tú szent
föld alá, oda fogd l e ! ” 208 De előfordul az a w ja tk a i és kasanvidéki v o tjá k o k v a ­
rázslásában is, ahol az utíš (egy kisegítő pap) választással e g y b e k ö tö tt v arázs­
lásnál a varázspap, m in t l á t t u k a jobb kezébe ostort, bal kezébe pedig szablyát
vesz és e szablyát ügyessége bizonyítására az ajtó b a döfi bele, anélkül, hogy
v a la k it közben megérintene ve le .209 Krohn szerint kezében az ostorral és a szab ­
lyával körültáncol egy kardot, mely a szoba közepén a padlóba v a n b e ü tv e .210
Végül érdekes még egy vogul szöveg, mely a k a rd kultusz h a tá ro z o tt jelenlétére
utal, e szöveg A j äsz isten h a rc á t beszéli el a Tek-falvi bálványistenséggel, kinek
Ajäsz megkegyelmezvén, búcsúzáskor megnyeri annak k a rd já t, m elyet levitet
a szent tóhoz, hogy lemossa róla Tek szolgáinak o d a ta p a d t vérét. Midőn a tiszta
ka rd o t elébe visszahozzák, látja , hogy ez valam i különös jeles „hegyes k ard híres
szab ly a ” , ezért m ondja reá igézetét: „Az em ber korabeli, az ember idejebeli világ
beálltával ez a hegyes kard, híres szablya véráldozatot, ételáldozatot fogadó
istenkévé változzék!” 211A földbe szúrt k a rd o t s a n n a k tiszteletét Nagy G. meg­
ta lá lta a tunguzoknál és a mongoloknál is.212
Való igaz, hogy a k ard k u ltu sz elterjedtsége nem állapodik meg az ural-altai
népek határainál, ellenkezőleg, m int Heller B. igen érdekes ta n u lm á n y á b a n ki­
m u t a t t a 213, előfordul az a föld igen különböző népeinél is. Jelen v a n a scytháknál,
a messze keletre elszakadt ural-altai japánoknál, az indogerm án népeknél, az
araboknál s kivált az újabbkori m eseirodalom nak kedvenc tá rg y a a csoda kard.
Ám ennek dacára is valószínű a sumir és ural-altai va rá z sk a rd képzet közös ere­
dete, m ert, m in t az idézett szövegek tan ú s ítjá k , itt a k a rd egy varázseszköz,
m ely a gonosz szellemek elűzésére szolgál és az azonos indokolás em ellett n a g y ­
jából azonos összefüggésben is használtatik.
A varázslás sokszor egy kom plikált cselekvénysorozat. T alán semmi sem
m u ta tj a jo b b an a sumir és ural-altai varázslat közös eredetét, m int épen az a
körülm ény, hogy még a kom plikáltabb va rá z sla to k főbb m ozzanatai is egyeznek.
Így a sum ir varázslásban a szövegek többször emlegetik a fürdő há z at (assyr-
bab. bit rimki), amely igen fontos varázslási cerimonia helye volt. E fü rdőházat
a v a rázspap kinn a mezőn, úttól félreeső helyen építette és egy alkalmi tá k o l­
m ány volt az, a m elyet azért helyeztek ki a mezőre, hogy a gonosz szellemek a
m egvarázsolt egyénből való távozásukkor senki m ásba ne költözhessenek bele.
N ehány fen m a ra d t rituális szövegrészletből, im atöredékből ism erjük a benne
lefolyt varázscerim onia részleteit is. A pap a fürdőházban egy külön s á tr a t emelt
a király részére (t. i. a fen m a ra d t legterjedelmesebb szövegrészlet épen a királyi
páciens megtisztításáról tudósít) és mandittu fát helyez el bele, hajlékot emel
Azagsud és N inahakuddu részére, elhelyez tizennégy csészét, szentelt vízzel tel­
jeseket és előkészületeket tesz három áldozat b e m u ta tá sá ra . E z u tá n megáldoz
három b á rá n y t. A szöveg itt eltöredezik. Majd újab b áldozatokról olvasunk,
am elyeknek m indenikét egy-egy varázsszöveg kíséri. Majd ismét további szer­
ta rtá s o k következnek Ea, Samas és M arduk tiszteletére, am elyek túlnyom ó rész­
ben ú. n. namburbu (=feloldozási) cerimóniák. Ezek lezajlása u tá n a király meg­
v á rja a napfelkeltét. E kkor megmosakodik, tiszta áldozati ru h á t ölt és elhelyez­
kedik a fürdőházban. A v a rázspap ekkor m eg g y ú jtja a m ár készen t a r t o t t füstölő-
edényeket és tü sk é t szór (nyilván élesztésül) reájuk, megáldozza a b á rá n y o k a t
208 U g y a n o tt. 0399. l .
209 Wasiljev: Ü b e rsic h t ü b e r die h eid n isc h en G eb räu c h e, A b erg la u b en u n d R elig io n d er
W o tja k e n e tc . 47. l .
210 A fin n -u g o r n é p e k p o g á n y is te n tisz te le te . 149. l .
211 V ogul n é p k ö lté si g y ű jte m é n y . II. 035. l .
212 N a g y Géza : A s z k itá k ró l. E th n o g ra p h ia . V. 1894. 308— 310. l .
213 Iste n k a r d ja c. ta n u lm á n y á b a n (E th n o g ra p h ia , B u d a p e st, 1912. X X I I I . év fo ly am .
323— 342. l .), ah o l a k érdés k im e rítő b ib lio g rá fiája is m e g o lv a s h a tó .
Dr. V a r g a Z sig m o n d : S a m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v allási életében. 141

és mindenikből három húsd a ra b o t kiválaszt. A hinca-húst megprecskeli u p u n tu-

val és cyprusvesszővel, m ajd italáldozatot m u ta t be m egerjedt borból, tejből
és édes borból Ea, Samas és M a rd u k isteneknek, kiszór egy csomó lisztet, meg­
öntözi szentelt vízzel, kispu-t ( = e g y áldozati nem, különösen a halotti kultuszban
szerepel gyakorta) m u t a t be az A n u n n a k in a k ( = a földi isteneknek g y ű jtő neve)
és újból megáldoz egy b á rá n y t. A szöveg itt ism ét töredékessé válik. A varázspap
a szöveg folytatásos részében elrecitál egy varázslást. Majd fölkészül, hogy a
királyt m egtisztítsa. E cerimóniában érdekes rész, hogy a király a szentelt vízzel
m egtöltött s cédrus és cypruságacskákkal illatosított csészék egyikét az egyik,
m ásikát a m ásik kezébe veszi és hétszer meglengeti a négy világtáj irányában.
A zután lemosás, új varázsszöveg recitálása következik és az egész szerfölött
bonyolult a c tu st nyilván befejezi egy záró áldozat. A szöveg vége nagyon töre­
dékes s így nem lehet megállapítani, hogy az eljárásnak vége van-e, vag y esetleg
még fo ly ta tá sa is volt. É rthető, hogy a m eg tisz táta la n íto tt királyért b e m u ta to tt
kiengesztelési cerimóniák ily hosszadalm asok és b o n y o lu lta k v o ltá k ,214h is z a király
esetében a legnagyobbról volt szó.215 Sokkal egyszerűbben a la k u lta k azonban, ha
más közönséges h alandót kellett m egtisztítani.216 Ilyen személyeknek a fü rdőház ­
ban való m egtisztítási rítu sa — sajnos — eleddig még nem került elő.217 De hogy
v á rh a tu n k ilyeneket, k ö v e tk e z te th e tjü k abból is, hogy ism erjük azoknak a papok­
na k a neveit, akik a fürdőházban való tisztító és kiengesztelő cerimóniák végzé­
sével vo lta k megbízva, ezek a sumir sussir = assyr-bab. ramku és esetleg a sumir
nisagés isib nevezetű p a p o k 218 s így alig hihető, hogy ezek functiója csak a király
m egtisztítás alkalmi eseteire korlátozódott volna.
A fürdőház szerepéről és a benne való vallásos jellegű m egtisztálkodásról
különösen sok a d a tu n k m a ra d t fenn a finn-ugor népek vallási g y akorlata köréből.
Pl. Lönnrot tudósít róla, hogy a finn tálto so k a gyógyítandó beteggel eg y ü tt éjnek
idején bezárkóztak a b e fű tö tt fürdőházba s o tt végezték el a gyógyító m ű v ele te t.219
Vagy Neovius A d. a szitával való jóslásnak azon érdekes esetét említi föl Sakku ­
lából, amikor a jós a tanácsot kérővel e g y ü tt bemegy a fürdőházba s o tt tudakolja
meg a jö v en d ő t.220 Raam inm äki finn faluban egész a legutóbbi időkig ismert volt
egy fürdőkő, ahol egy kuruzsló nőket fürösztgetett, — meztelenül á llíto tta a fü r ­
dőzőket a kőre s egy többféle galyból k ö tö tt fürdővirgácscsal végigsuhintotta
őket, varázsverseket m otyogva.221 Krohn külön is tudósít róla, hogy „ F in n o r­
szágban a babonás gyógyításokat s egyéb s z ertartá so k a t igen g y a kran a fürdőház­
ban h a jt já k végre” .222 Häyhä egy érdekes leírásából még a részletekről is értesülve
vagyunk, hogy mikép folyt le a beteg gyógyítása a fürdőházban. A beteget be­
v itté k a b e fű tö tt fürdőházba, hol a javassal m agára h a g y tá k . A jav a s ekkor ke­
zébe v e tte a fürdővirgácsot, m egsuhogtatta s m inden égtáj felé lendítvén, v a rá z s­
lást m o n d o tt (v. ö. a m egtisztítandó király is a sumir varázslásban a kezébe v e tt
csészéket mind a négy világtájék felé meglendíti). Majd a fürdőpadra h ív ta a
beteget, a vederből há ro m ízben vizet m e ríte tt a vesszővirgácsra, befecskendezte
a beteg fejét és ú jra elm ondott egy varázsform ulát. E nn e k elhangzása u t á n rá ­
kö p ö tt a virgácsra, elkezdte mosni a beteg fejét s egész testé t a lábáig, először
n a p já rta felé, az u tá n ellenkező irányban. Közben a betegség oka iránt tu d a k o ­
zódott. Végül a betegséget elküldi Lappországba, a hegyek közé, farkas fogára
214 V . ö. Z i m m e r n : R itu a lta f e ln N o. 26. (B e iträ g e z u r K e n tn is d e r b ab . R e lig io n
122. k. l .)
215 A fü rd ő h á z b a n le fo ly t ce rim o n ia ré sz le te it é rd e k ese n is m e rte ti Morgenstern: The
D o ctrin e of Sin in th e b a b y lo n ia n religion 129. k. l . és M eissner: B a b y lo n ie n u n d A ssyrien.
Bd. II. 238. k. l.
216 A fürd ő h áz m e lle tt v ará zslá si s z e rta rtá s o k f o ly ta k m ég a bit n u ru - b an is, am e ly n e k
szerepére s jelentőségére v. ö. Langdon B a b y lo n ia c a . P a ris . 1909. T om . I I I . 10. k k . l .
217 A v ará zslá s sz e rte á g a z á sá ró l a késői időkből jó k é p e t n y ú jt M eissner B s b y lo n ie n -
u n d A ssy rien B d. I I. 212. k. l .
218 M eissner: B a b y lo n ie n u n d A ssyren. B d . II. 64. l .
219 Krohn: A fin n -u g o r n é p e k p o g á n y is te n tis z te le te . 185. l .
220 U. o. 189. l .
221 U. o. 276. l . - 222 U. o. 277. l .
 42 Dr. V a r g a Zsigmondi: S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k v allási é l e t é b e n

s tb .223 A fürdőházban való vallásos megtisztálkodásról áldozatok b e m u ta tá s a ide­

jén olvasunk a cseremiszeknél is. De talá n egyik legszemléltetőbb példa a fürdő­
házi m egtisztálkodás vallásos jellegére a v o tjá k utis választással kapcsolatos cse­
lekvény sorozatban m a ra d t fenn, amely az actusban résztvevő közönségnek és
a tunó(sam án-)nak a fürdőházban való m egfürdését őrizte meg, ez u tó b b ié t úgy,
hogy az a fürdőházban fehér r u h á b a ö ltö z ö tt s a kijövetel u tá n még egy fehér
k endőt külön is rá c s a v a rta k a fejére. Ism erjük a fürdőház szerepét és jelentőségét
még a lappoknál és az altai népek közül a csuvaszoknál és a jak u to k n á l is.224
Ámde Johnson r á m u t a t a rra ,225 hogy a fürdőház használata főkép az úgy­
nevezett gőzfürdőé, ahol a gőzt veresre m elegített kövekre ö n tö tt víznek a párol­
gása okozta, föltalálható sok északeurópai és északamerikai prim itiv népnél is és
a legrégebbi időkre vezethető vissza. A gőzfürdőzést, m int a m egtisztítás eszközét
gyászeset u t á n alk a lm a z tá k a sc y th á k is. Az a kérdés tehát, hogy a fürdőház
ilyen elterjedtsége minő kapcsolatba hozható az előbb leírt ősrégi sumir szokás­
sal? A fürdőház babyloni formájából nem tű n ik ki, hogy benne prim itiv gőzfür­
dőről v a n szó, de e feltevésnek semmi sem szól ellene s viszont, ha az ú. n. gőz­
fürdő elterjedtségét vizsgáljuk, abból a körülményből, hogy az északi k lima a la tt
lakó népeknél használatos, a gőzfürdő jellegére nem igazolható sumir fürdőház­
tól való esetleges eltérését épen északi alkalmazásából é rth e tjü k meg. Mindenek
előtt te h á t semmi k étség nem férhet hozzá, hogy itt lényegében azonos kultikus-
mágikus institutióval állunk szemben. Csak az a kérdés, hogy e z institutió ki­
találása és alkalm azása az illető népeknél és földterületeken teljesen független
képződmény-e, avagy egyazon ősforrásra vihető vissza? K é t nézet áll egymással
szemben. Az egyik a Johnson-é, ki am ellett tö r lándzsát, hogy a fürdőház egy­
mástól függetlenül fejlődött ki s kezdetben m in d e n ü tt hygienikus célokat szol­
gált és csak később jótékony h a tá s á é rt k ö tö tte össze a prim itiv képzelődés l á t ­
h a ta tla n m ystikus h a ta lm a k k a l és v o n ta be a vallásos r ítu s o k keretébe, — a m á ­
sik nézetet Czaplicka vallja, ki azt állítja, hogy a fürdőház egy északi institutió,
mely az emberiség mongoloid ty p u s á n a k köszöni eredetét s innen terjedt el Észak-
Amerika, m ajd finn-ugor közvetítéssel É szak-E urópa népeihez.226 A dolognak
azonban helyesebb m a g y a rá z a ta az, am ely a fürdőház első kialakítását és alkal­
m azásba vételét a sum ir-ural-altai ősközösség idejébe viszi vissza, innen elágazó
institu tio n a k tekinti s benne egy kultikus-m ágikus célokra használt alkalm i esz­
k özt l á t inkább, m in t hygienikus intézm ényt, mely később a varázshit gyengülése
idején épen jótékony hatásainál fogva v é te te tt igénybe hygienikus célokra is.
A fürd ő h á z n a k a scytha törzsek kö z ö tt előforduló ismerete nem lephet meg, m ert
tu d ju k , hogy a scythák között egy jelentős réteg az ural-altai nyelvcsalád népei­
ből toborzódott, amely te h á t ez intézménnyel m ár születésénél fogva ismerős volt.
R endkívül fontos és jelentőségteljes egyezés sumir és ural-altai varázslás
kö z ö tt az ú. n. rontó báb visszakozásának az esete, m elyet m a sumir és ural-
altai alkalm azásában e gyaránt részletes leírásokból m egism erhetünk. E n n e k a
varázslási m ódnak a lényege abból áll, hogy a megrontó személy, aki rendesen
varázstudom ánnyal bíró ember volt, e lkészíttette valam ilyen form álható anyag­
ból a m egrontásra kiszemelt ellenfelének a képét. E z t a képet aztán különböző
módon összeszurkálta, m egverte, m egsértette, vá lo g a to tt kínzásokkal illette a
hom oeopatheticus elv alapján azon hitben, hogy a mi a kiábrázolt képpel történik,
azt a h e ly e tte s íte tt szenvedi el. Ez ellen m ost m ár a m egvarázsolt, ki azt sem tu d ­
h a tta , hogy ki részéről érte őt a nagy baj, csak úgy t u d o tt védekezni, hogy a
hivatásos varázspapokhoz fordult, kik viszont a rendelkezésükre álló nagy istenek

223 U. o. 321. k. l . K ro h n ez u tó b b i h ely en a r r a u ta l, h o g y a v a rá z sm o n d ó k á k színezetén

erősen érzik a k e re sz ty é n h a tá s , de ez a szok ás jelleg én h itü n k s z e rin t se m m it sem v á lto z ta t.
224 A fü rd ő h áz fek v é sére, berendezésére v. ö. M a x B u c h : Die V o tja k e n . E in e e th n o lo ­
gische S tu d ie. H elsingfors, 1882. 20. l . M észáros: A csu v as ő sv allás em lék ei. 418. l .
225 H a stings: T he E n c y c lo p ae d ia of R elig io n a n d E th ic s Vol. X II , 1921. Sweat, S w e a t ­
house cím szó a la tt. 127— 129. l .
226 U. ο. 129. l .
Dr. V a r g a Zsigm ond: S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k v allási életében. 143

és jó szellemek segítségével oldották fel a gonosz varázslatot. A m eg ro n to tt képet

a megrontó a legtöbbször valahova elrejtette, kútba, félreeső helyre, folyóvízbe
dobta, hogy ne lehessen nyom ára b ukkanni. E gyik főcél te h á t az volt, hogy a
m eg ro n to tt képet a varázspap valam ikép föltalálja és visszahozza. De am in t a
fejlődöttebb sumir varázslásból lá tju k , emellett d ívott az ellenvarázslásnak az
a m ódja is, amelynél a varázspap viszont kifaragta a megrontó boszorkány k é p é t
s m ost ő j á r t el azzal úgy, ahogyan az ellenfelével, illetve a n n a k kifaragott k é p ­
m ásával m egrontás céljából e ljá rt.227 A viszontvarázslásnak a végrehajtásával,
vagy a m ég rontott képnek a valam iképen való visszanyerésével a m egrontás fel
volt oldozva s u tá n a a beteg roham osan javulni kezdett. Mielőtt a m egrontás e
m ó d já t sumir a la k jáb a n kissé részletesebben m egism ertetnők, külön is szükségét
érezzük a n n a k a k ö rü lm é n y n ek , hogy rá m u ta s s u n k e vará z slá si mód sumir ere­
detére. T alán elég lesz fedezetül csak egyetlenegy vélem ényt a M aqlû tudós ki­
adójáét m egszólaltatnunk, ki a következő döntő bizonyítékot hozza fel: " Der
bei den assyrischen H exen u n d auch bei den priesterliehen Beschwörern übliche
Gebrauch des Bildnisses e n ts ta m m te wahrscheinlich der vorsemitischen, sum e­
rischen Magie. Denn auffallender Weise wird in rein assyrisch geschriebenen
Texten, wie M aqlû , dieses Bildniss durchgängig m it dem sumerischen W orte
N U —assyr-bab. calmu bezeichnet” .228 És hogy viszont Tallquist a jel szóértékét
nu olvasással helyesen a d ta vissza, Delitzsch Glossarja még a legkonokabb hite t ­
lenkedőt is m eggyőzheti róla.
A M aqlû IV. táb la III. oszlop 97 —IV. oszlop. 120. sor a varázslás e ty p u sá t
így írja le: „Varázslás. Testvér, te meg vagy varázsolva, én fel v a gyok oldozva,
varázsló, te meg vagy varázsolva, én fel v a gyok oldozva, elam itabeli nők varázs­
lónője, én fel vag y o k oldozva, k u th ab e li nők varázslónője én fel vag y o k oldozva,
lulubeabeli nők varázslónője én fel v a gyok oldozva, chanigalbati nők varázsló­
nője én fel v a gyok oldozva, körüljáró nők varázslónője én fel va gyok oldozva.. .
E lküldtem nyugatra, hogy képeiket visszaragadják (t. i. azokat a képeket, —
amelyek segítségével a kiábrázolt személyeken a m egrontást a varázslók végre­
h a jto ttá k ). A varázslónők képeit, m elyek száma hét, á ta d ta m a Tűzistennek. A
m ozgatható tűzhelyen fogom az o k at elégetni. Tűzisten, égesd el a varázslót és a
varázslónőt! Tűzisten, perzseld meg a varázslót és a varázslónőt! Tűzisten,
égesd el őket! Tűzisten, perzseld meg őket! Tűzisten, semmisítsd meg ők e t!
Tűzisten, győzd le őket! Tűzisten, szórd szét őket!” — A Maqlû IV. tá b lá já n a k
I. oszlop 1. kk. sorai a kép által való m egrontást a következőkép örökítik meg:
„Varázslás. Kép, kép, gyuladj meg, gyuladj meg! Gonosz és vidám , lépj be, vonulj
fel! Ki vagy te? K inek vagy a fia? Ki vagy te? K inek vagy a leánya? A ti
boszorkányságaitokat, varázsfogásaitokat, amelyekkel m egvarázsoltatok engem,
oldozza fel Ea, a nagy varázspap! V arázslásaitokat tépje szét M arduk, az istenek
nagy varázslója, E a fia, a döntő! Megkötözlek titek e t, megbilincsellek titeket,
á ta d lak b e n n e te k e t a tűzistennek, az elégetőnek, a megperzselőnek, a m egkö ­
tözőnek, ki a v a rá z s la to k a t m egsem m isíti” és így tovább.
A rontó bábuval való varázslásnak a form ája f e n m a ra d t az ugorok v a llá ­
sában is, egyszerűbb ala k b a n a voguloknál229 teljes kom plikáltságában az oszt-
jákoknál.229 Anélkül, hogy e varázslási m ód részleteinek a beható ism ertetésébe
belemélyedni ak a rn á n k , röviden lényege jellemzésére csak a n n y it hozunk fel, hogy
a m egrontás úgy történik, hogy valaki ism eretlen megrontó személy ellenfeléről
egy képet csinál, azt összeszúrkálja, fejét, v á llá t m egvagdalja, m ajd m iu tá n azt
a személyt, akire vonatkozott, „csontos rénbika áldozattal és varázsígékkel az

227 A ro n tó b áb ily en eseteiről g y a k ra n o lv a s h a tu n k a M aqlu és S u r p u v a rá z s sz ö v e ­

gekből. K ülönösen jellem ző a M aqlu I I I . és IV. tá b lá já n e g y e s íte tt v a rá z s so ro z a t, m ely az
egész e ljárási m ó d ré sz le te it felfedi. Á m m ás szövegek is g y a k o r ta tu d ó s íta n a k a k é p á lta l
való m e g v aráz slá s m ó d jairó l.
228 Maqlû. 18. l .
229 v. ö. M u n k á c si B .: A d alé k o k a ro n tó b á b u v a l v aló v ará zslá sh o z. E th n o g ra p h ia .
1907. X V II I. évf. 58 . kk. . .
144 D r. V a rg a Z sigm ond: S um ir (B ab y lo n i) örökség az u ra l- a lta i n é p e k v a llá si é leté b en .

alvilági fejedelem nek a já n lo tta , — a folyó vagy tó vizébe dobja, ahonnan csak
a bálványszellem ügyessége és jó in d u lata szerezheti elő.230- 231 T eh át egészen ugyanaz
az eljárási m ód: a képnek s a kép ú tjá n való m eg ro n tásn ak u gyanaz a m ódja,
illetőleg a m eg varázsoltnak a m eg ro n to tt kép előkerítése á lta l való ugyanaz a
m egszabadítása, m elyet a sum ir varázslásból m egism ertünk volt.
De a rontó b ábuval való v arázslást ism erték és a lk a lm a z tá k a lap p o k is,
kiknek e jellegzetes szokására F riis: L appisk M ythologia c. m. a la p ján (112. l .)
m ár T a llquist felh ív ta a tu d ó s világ fig y elm ét.232
T öbbé-kevésbbé azonos szokásra s an n a k igen különböző népeknél való
elterjedtségére Frazer233 és W u n d t234 is u ta l, de először is e p éld ák jórészben m o­
dern k eletűek, m ásrészről nem oly fra p p á n sak , nem an n y ira a részletekben is
egyezők s nem oly azonos m otivációjuak, m in t a kétségtelenül összefüggő sum ir-
u ra l-a lta i példák. É s hogy a kép á lta li m egrontásnál Karjalainen nézetével szem­
b e n 235 a kép csakugyan varázseszköz volt, világosan k ö v etkezik a Bezold C ata ­
logusában felsorolt K. 1280. jelzésű szöveg előrészének a 2. sorából, m ely assyr-
bab. szövegében így hangzik: (kas) saplum ana tappie ubburi calam ibni, m ag y a­
rul pedig ezt jele n ti: " a varázslónő a fele b ará t m egrontására k é szített egy
k é p e t” .236
Sum ir és u ral-alta i ő sk u ltu ra összefüggése szem pontjából á lta lá b a n is s a
kép á lta l való m egvarázsolás szem pontjából különösen is figyelem rem éltó, hogy
a kép egyik kifejező szava egyezik a sum ir és a tö rök nyelvekben, így sum ir gim,
e m esal form ája dim = k é p , m ajd ebből képen, k én t, te h á t a h aso n lítás p a rticu lá ja
= tö r ö k kimi, gimi, g i b i= u . a. tú rk o m a n kibin, gibin , k u n k i b i = u. a. s id e v o n a t­
ható m ég az o sztják k em = A rt, W eise is.
A sum ir v arázslásb an m ás szellem ek m e lle tt rendkívül fontos szerepet j á t ­
szik az ég és föld kettőssége. A v arázslás igen sok szövegben egyenesen az ég és
föld szellem ének segítségével o ld atik fel, nyilvánvaló bizonyságául a n n a k a ki­
váló jelentőségnek, m elyet az ég és föld istene a legrégebbi sum ir vallási fejlődés­
ben egykoron fe lm u ta th a to tt. Csak nehány ilyen szövegrészletet ó h a jto k a nagy
választékból kiragadni a helyzet m egvilágosítása vég ett. Az ú. n. fejfájás elleni
varázsszöveg sorozat egyik helyén ezt m o n d ja :237 „ H e te n v a n n a k ők, h eten v a n ­
nak ők! (t. i. a fejfájá st okozó dém onok.) Az óceán m élyén h e te n v a n n a k ők !
Az ég segítségével legyenek elűzve, a föld segítségével legyenek elűzve !” Egy
to v áb b i részlet elűzésüket e k k én t k ö z li:238 „A fejfájás, m ely az em ber testében
rejtő zk ö d ik , sz ak ítta ssék ki onnan! Vissza ne té rje n többé, m in t a polyva, m elyet
a szél to v arag ad ! Az ég segítségével legyen elűzve, a föld segítségével legyen el­
űzve!” És hogy e szövegek arán y lag késői fogalm azásuk d acára is, ősrégi sum ir
szokást őriztek meg, bizto sra v e h e tjü k abból a tényből is, hogy a soro zatb a be­
illő n e h á n y sum ir nyelvű régi töred ék is előkerült. Vagy az ú. n. Utukki limnuti
nevezetű h é t gonosz dém on elűzése szintén az ég és föld segítségével tö rté n ik :
„A széles ég h é t istene ők! A széles föld h é t istene ők! H é t gonosz isten! H ét
gonosz dém on! H é t dém on, gonosz csapások ők! H eten az égben és heten
a földön! Az ég segítségével legyenek elűzve, a föld segítségével legyenek
230 P áp a y J .: O sztják n ép k ö ltési g y ű jte m é n y . 272— 276. l . V. ö. to v á b b á K a rja la in e n :
R eligion d e r Ju g ra -V ö lk e r. I. B d. 77. l .
231 M u n k á c si E th n o g ra p h ia . X V II I. évf. 59. l .
232 M aqlû. 18. l.
233 T he G olden B ough. 3— d. ed itio n . (T he m a g ic a rt.) Vol. I. 55. k k. l .
234 V . ö . V ölkerpsychologie. II. 2.
235 Die R eligion d e r Ju g ra -V ö lk e r B d. I. 76. l . „V om ju g ris c h e n S ta n d p u n k t is t in
diesem V e rfa h re n keine „ m a g is c h e “ H a n d lu n g zu erb lick en , w ie m a n d e ra rtig e s g ern c h a r a k ­
te r is ie r t“ .
236 l. C. B ezold: C a ta lo g u e of th e cu n e ifo rm ta b le ts in th e K o u y u n jik C ollection of th e
B ritish Mu s eu m , L on d o n , I—V. Vol. 1899., a V ol. V I. L . W . K in g -t ő l. L o n d o n , 1914., e m ű
I. V ol. 260. l .
237 A fejfájás su m ir n ev e: sag-gig., v. ö. T h om pson: D evils a n d ev il s p irits Vol. II.
T a b le t I I I . P la te X I I I . 13. k k . sor.
238 U . a. T ah i. IX . P l. X X . 47. k. sor.
D r. V arg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v allási életé b en . 145

elűzve!239 Végül egy utolsó részletből a következőket olvassuk: „ H e te n v a n n a k heten

v a n n ak , az óceán m élyén heten v a n n ak , sem nem him nem űek, sem nem nőnem űek.
V iharok ők, m elyek tovazúgnak. Sem feleségük, sem gyerm ekük nincs. K ím életet
és részv étet nem ism ernek. K önyörgést és im át meg nem h allg atn ak . Gonoszok ők,
gonoszok ők. H eten v a n n a k , heten v a n n a k ; kétszer heten van n ak . Az ég segítsé­
gével legyenek elűzve, a föld segítségével legyenek elűzve !“ 240 És a többi.
E jelenségre nem helyeznénk különösebb sú ly t, ha a legrégebbi tö rö k nyelv­
em lékekben elő ne fo rd u ln án ak a következő kifejezések: „H allg assato k bégek és
török-oguzok népe! A m íg fent az ég alá nem h u llo tt és lent a föld le nem sülyedt,
ki te tte tö n k re, óh, tö rö k nép, országodat és k o rm á n y o d a t? ” 241 És ez a m á s ik :
„A m ikor az ég és föld összezavarodtak, a tokuz-oguz nép is ú jra ellenséges v i­
szonyba ju to t t önm agával és egy évben ötször c sa p o tt össze” .241 Ez egyező m oz­
zan ato k fontosságára m ár H ommel is felh ív ta a tud ó so k figyelm ét,242 de rá kell
m u ta tn u n k azok nagy horderejére m im agunknak is. Igaz, hogy a tö rö k kifejezések
sem m i kap cso latb an sincsenek az idézett helyeken a varázslással, de az ért leh etn ek
az ég és föld szellemei régiségének és m eg k ü lö n b ö ztetett jelentőségének tan ú -
bizonyságai. É s hogy való b an azok is, e feltev ést igazolják a következő nem csak
a törökségre, de az egész u ra l-a lta i nyelvcsaládra nézve jellem ző a d a to k : 1. az
ég neve a sum irban an, am ely tu la jd o n n é v i a la k jáb a n A n -nak, sém itizált form á­
ban A n u -n ak hangzik. M ajd látn i fogjuk, hogy A n = az ég istene a sum ir isten-
p an th eo n legrégebbi a la k ja . Most i t t m inket főkép az érdekel, hogy az eget a
sum ir írás egy közönséges csillagképpel írja, am ely az a n = ég érték en kívül dingir
= is te n általán o s jelen tésű é rték k el is bir, am iből csak egy k ö v e tk e z te té st lehet
logikusan levonni, azt t. i., hogy az ég és az isten fogalm a a sum irban valam ikor
összeesett. Más szóval, hogy az ég és az isten azonos fogalom volt. V alószínűnek
kell ta rta n u n k , hogy a csillagjel eredeti k iejtési érték e is dingir (em esal dimir)-
nek han g zo tt és csak később, m ikor a dingir= ég jelen tése lek o p o tt és a szó az
istenség, az isteni ran g általános jelölésére fo g la lta to tt le, ta lá lta ki a vallásos
szükséglet és a n y elv h aszn álat az ég speciális m egjelölésére az an é rté k et. Hogy
k öv etk eztetésü n k nem ala p tala n , bizo n y ítja a török-m ongol tänri, tänä ri, a lt aji-
ta tá r tän ära, tänir, csagataj tinri kifejezés is, m ely ég és isten k e ttő s jelentéssel
bir s kétségtelenül a sum ir dingir-rel egybefüggő közös u ral—sum ir-altai nyelv­
em lék .243 A felsorolt a lta ji parallel kifejezéseknél is m egfigyelhető az eredeti
konkrét jelentésből (= é g ) az általán o s jelen tés (= is te n ) felé haladás, te k in te t
nélkül az illető szellem nek, vagy istennek az égtől távolálló jelenségekkel való kap­
csolatára s így bizonyosan ez volt afe jlő d é s ú tja a sum ir dingir-nél is. M inden okunk
m egvan feltételezni, hogy a csuvasz t ure, tore, nem különben a vogul (N u m i )- Tarem.
és az o sz tjá k T utim , T u r u m —az égisten neve szintén erre a su m ir-u ral-altai közös
dingir-tängri alak ra m egy vissza in k áb b , m in t a M unkácsi által a já n lo tt h ittita
Tarhu244 v. a Karjalainen á lta l lehetségesnek jelzett lapp diermes= z iv atar szóra.245
S ha e feltevés, m elynek bizo n y íték ait később m ég szaporítani fo g ju k , m egáll,
úgy ezzel az ég jelentősége a su m ir-u ral-altai közösségen belől m ár eléggé kidom ­
boro d o tt. De m ajd lá tn i fogjuk, hogy hasonlóképen ősközösségre u ta l az ég e l­
nevezésnek az a m ásik fo rm á ja is, m ely főkép a finn-ugor nyelvág egy ném elyik

239 U. a. Vol. I. U tu k k i lim n u ti. T ab], V. Col. I I I . 14. k k . sor.

240 U. a. T ab l. V. Col. V. 29. k k k . sor.
241 Vám béry : N o te n zu den a lttü rk is c h e n In sc h rifte n d e r M ongolei u n d S ib irien s. 44., 6 1 . l.
242 V. ö. G ru n d riss d e r G eographie u n d G eschich te des alten O rients. I. H ä lfte . M ünchen,
1904. 23. l . és u. o. 2. je g y z e t is. (I . M ü lle r: H a n d b u c h d e r k la ss. A lte rtu m sw isse n sch a ft. I II.
B d. I. T eil.)
243 A su m ir dingir és a m egfelelő a lta ji kifejezésso r összefüggését ed dig k o m o ly a n m ég
se n k i m eg nem ta g a d ta , a n n á l m eglepőbb és n y ilv á n csak th e o riá ja k e d v é é rt m e g k o c k á z ta to tt
állítá s a z , a m e ly e t F . B o r k : Das S um erische eine k a u k a s is c h e S p ra c h e -O rie n ta listisc h e L ite r a tu r
ze itu n g . 1924. X X V II. J g . 169. l . o lv a s u n k : „ d ie su m erisch e S p ra ch e g alt b ish er als iso liert,
n ac h d em die e rste n V ersu ch e , a u f G ru n d d e r G leichung dingir-tengri in H o ch a sein V erw an d te
zu fin d en , d e r v e rd ie n te n V erg essen h eit a n h e im g e fa lle n s in d “ .
244 V. ö. K ele ti Szem le. 1904. V. évf. 350. l .
245 Die R e lig io n d e r Ju g ra -V ö lk e r, B d. II. 292. l.
146 D r. V arg a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v allási életé b en .

nyelvében, m in t a sam ojéd nyelv n u m = ég, isten, a finn J u m a la = az égisten neve,

eredetileg a z o n b a n = a z ég, m ajd az égisten és v é g ü l= is te n ,246 nem különben a
vele összefüggő cseremisz j uma, a lapp jubm el kifejezésekben, végül a vogul ég-
isten N u m i legfelső, m agas jelen tésű előrészében áll e lő ttü n k és am ely a sum ir
nim (Sb. 354. assyr-bab. šaqu= m agas, m ag asn ak lenni pl. a n - n im = assyr-bab.
šamê= é g t k . = a m agas ég) kifejezés finn-ugor p arallelje. N yilván m egállapít­
h a tju k te h á t, hogy az égnek az a kiem elése, am ely a sum ir és a legrégebbi tö rö k
felirato k b an jelen tk ezik , ősi v allási m arad v án y s m ég a közös eg y ü ttélés ősi álla­
p o tá t tü k rö zi vissza.
De hasonlót á lla p íth a tu n k m eg a föld m eg iste n íte tt fogalm a erős előtérbe
helyezésénél is. A föld szerepének és jelentőségének az ism ertetésére m ajd rá
fogunk térn i az istenvilág közös ala k jai ism ertetése rendjén, i t t csak egy m ozza­
n a to t a n tic ip á lju n k , am ely a föld fogalm ának sum ir és u ral-alta i, helyesebben
finn-ugor összefüggését kellő m egvilágításba helyezi. A föld, az ország sum ir neve
mada s ebből röv id ítv e m a és e z = finn maa, vogul m a= föld, o sz tjá k meg, meχ, mi,
syrjén, v o tjá k m u, m ordvin m oda= o rs z á g , föld s a m i m indennél fontosabb a vogul-
osztják anyaistennő M a-ankw, am i a n n y it jele n t, hogy földanya. T eh át a vogul-
o sztják anyaistennő a földanya képében tis z te lte te tt s ez elég jele n tő s a d alék a
földisten képzetének régiségére. Igaz, hogy K isázsia népeinél az anyaistennő M a
neve e lte rje d t volt, de viszont ennek a földdel való elsődleges k ap cso lata nem
igazolható s viszont a sum irban a földisten férfi a la k ja m ellett jele n v a n an n ak
női p e n d a n tja is Dant-kina sz em é ly é b e n = a föld felesége s így a vogul-osztják
nőnem ű földistennő b á tra n leh et ez u tó b b i m ásolata.
A v arázslás igen g y a k ra n áldozati szertartással volt egybekötve. K iv ált
beteggyógyításoknál szinte e lm a ra d h a ta tla n volt a szellem eknek áldozatokkal
való kiengesztelése, illetőleg segítségüknek a lekötése. Az áldozatok anyagában,
b e m u ta tá si m ó d jáb an s a h o zzájuk fű z ö tt jelen tés te k in te té b en is joggal szám ít­
h a tu n k te h á t olyan egyező m ozzanatokra, m elyek a sum ir és u ra l-a lta i áldozati
sz e rta rtá s közös tőből való ered etét m u ta tjá k . Mivel azonban az áld ozatok a fej­
lő d ö tteb b k u ltu sz n a k és iste n h itn e k is e lm a ra d h a ta tla n ta rto z é k a i, az áldozati
egyezéseknek a kérdését m ajd később fo g ju k tárg y aln i, i t t csak egyetlenegy
m o zzan ato t rag a d u n k ki a sorozatból, m ely a v arázslásnál a lk a lm a z o tt áldozati
rítu s igen fontos alkotórésze. E ritu á lis szokás abból áll, hogy az áldozati á lla t
b ő rét a bőrben h a g y o tt k o ponyával és kifejtet len csülkökkel e g y ü tt felfüggesz­
te tté k az áldozati hely közelében álló valam ely m agasabb tá rg y ra , pl. fára, esetleg
a földbe szú rt kiem elkedő k aró ra, vagy v alam i hasonlóra.
E szokás elte rje d tsé g é t a sum ir v a rá z sla to n belől a következő p éld ák iga­
zolják: Sum ir varázslási szövegekben g y a k ra n olvasunk a m aš hulduppu-ról.
A m aš értelm e egészen világos, m ert B r ünnow 2030. az assyr-bab. uricu-v al ad ja
vissza, am i azt jelen ti, hogy b árán y . A hulduppu-t azonban többféleképen szokták
m ag y arázn i.247 A nehézséget u gyanis az okozza, hogy a szövegekben többször
olvasunk egy ic hulduppu-ról, is, am elynek az ic determ inánsa egyszerűen f á t je ­
lent. Mi leh e t te h á t az a hulduppu, am ely a b á rá n n y a l és a fáv al is k a p c so ltati k?
N ém elyek szerint egy kiengesztelési eszköz. M ások szerint egy kiábrázolt, v a la ­
m elyes agyagból készült figura, a m aš v á lto z a tb a n épen egy b á rá n y n a k a fig u rája,
m elyről egy szöveg ezt m o n d ja: " m aš hulduppu kim a lubuši tumacci ( Zim m ern:

246 J. Castrén: V o rlesungen ü b e r die finnisch e M ythologie, 18. k k . l . és 13. l ., ah o l a

szó e ty m o lo g iá já t is a d ja . J u m a lá v ä l szem ben a fin n e k tu la jd o n k é p e n i ég isten e: Ukko csak
m ásodlagos és késői e re d e tű k ép z ő d m é n y , a m it az is ig azo l, h o g y ro k o n n y e lv i p a ra lle lje i
n in csenek. A sam o jéd és fin n -u g o r n u m gyökök összefüggésére v. ö. Setälä a S u o m alais-
u g rilaisen S eu ran A ik a k a u sk irja . X X X . Vol. 5. f. 9 5 . l. A J u m a la idői e re d e té re u , a. E th n o g ­
ra p h ia X X V II. évf. 200. l.
247 V. ö. a h u ld u p p u fe jte g e té sé re J . M orgenstern: T he D o ctrin e of sin in th e b a b y lo ­
n ia n relig io n e tc 74. k k . l ., C. F ra n k : B a b y lo n isc h e B esch w ö ru n g sreliefs etc. 38. k. l . 71. l .,
Jastrow : R elig io n B a b y lo n ie n s u n d A ssyriens 388 l . 6 je g y z e t.
D r . V a rg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v allási é leté b en . 147

R itu a lta fe ln N r. 48., 13.248) a huldupput ru h a k é n t te rítsd ki föléje!” egy m ásik

szövegből pedig ezt olvassuk róla: Zim m ern: R itu a lta fe ln N r. 54. Obv. 29.) „H ogy
m inden gonoszát elűzzek, felá llíto tta m a huldupput a k ap u v al szem ben” , ism ét m ás
szövegek a m aš hulduppu felhasználási m ó d jára vonatkozólag a z t a já n ljá k , hogy
helyeztessék a beteg feje fölé (1. ASKT. X II. 37. kk. sor,249 vagy hogy b o rítta ssé k
be vele a beteg teste. (Cun. Texts X V II. II. 67.) és így to v áb b . Mindez adatokból,
am elyek szám a m ég szaporítható volna, világos, hogy a kiengesztelési eszköz
jele n té s önm agában sem m itm ondó, a k iáb rázo lt figura, képm ás jele n té s pedig
pl. a beteg te s t befedésére nem használható. Más é rte lm e t kell te h á t k eresnünk s
ez é rte lm e t Morgensternnel250 ab b an v é ljü k m egtalálh atn i, hogy a m aš hulduppu
nem m ag á t a kiáb rázo lt b á rá n y t, hanem a bárán y b ő rét je le n ti a r a j t a h a g y o tt
fejjel e g y ü tt. E jele n té s m egm agyarázza, hogy a m aš hulduppu-v al való bevonása
a betegnek m ikép tö rté n h e te tt, v a la m in t azt is m egérteti, hogy a beteg ág y á n ak
a körülkerítése vele m ikép v o lt lehetséges és végül tisz ta k ép zetet szolgáltat arról
is, hogy a m aš hulduppu kihelyezése a k a p u elé v o ltak ép en az á lla tb ő r k ia k a sz tá sá t
je le n te tte , nyilván a gonosz szellem ek elijesztése céljából. H ogy a m i m ag y a rá ­
z a tu n k az ideogram m a csoportról helyes, m u ta tja a varázsszövegekben vele
p arallel többször h aszn ált sugugallu kifejezés is, m ely etym ologikus alkotórészeire
b o n tv a s u + g u + g a l= a nagy ökör bőre és alighanem ugyanazzal a ren d e lte tés­
sel b írt, m in t am az, hogy egyebek k ö z ö tt a kapu elibe a gonosz szellem ek elűzése
v é g e tt k ia k a sz to ttá k . A m aš hulduppu-n a k a k a p u elibe kifüggesztését kö v etk ez­
te th e tjü k különben egy v a rá z sla t esetére fo g alm az o tt ritu á lis szövegnek az u ta ­
sításából is, m ely a hulduppu-v al kapcsolatosan a k a p u m egvarázslásáról beszél,
m íg az alu és miqtu el nem tá v o z n a k .251 S viszont hogy szokás v o lt a régi sum irok ­
nál tá rg y a k a t a k a p u ra is k iak asztan i, olvassuk a Cu n . T exts X V I. 28. ( Ut ukku
limnuti T ab let R. 63. kk. s.) " a hulu-t fölakasztom a k a p u k eresztgerendájára, a
baltu-növény h a jtá s á t felfüggesztem egy k a ró ra ” . Végül m ég egy p é ld á t idézek
a n n a k a szem léltetésére, hogy a sum ir felfogás m ily fo n to sn ak t a r to tta a kapu,
ill. a varázslási hely b e já ra tá n a k a védelm ét a gonosz szellem ek esetleges b eto la­
k odásával szem ben, — a M aqlu VI. tá b la 118—126. soraiból: „V arázslás. Nos
varázslónőm , boszorkánynőm , a te terü lete d az országok összessége, m inden
hegyen átkelsz te. É n tu d o m ezt s m égis jó bizodalom m al vagyok eltelve. Ú ta ­
m on őriző v an jelen, k a p u m m ellé szolgákat á llíto k fel. K apum jobb és bal felén
felállítom L ugalgirra és A llam u isten ek et. Az őrízés isteneit, kik a szívet k itépik,
a veséket . . . öljék m eg a varázslónőt, én pedig éljek !” Mindez ad ato k b ó l világos
és é rth ető a m aš hulduppu jelentése, ren d e lte tése és a sum ir v arázslásb an j á t ­
szo tt nagy szerepe.
S zám talan a d a tta l rendelkezünk a rra vonatkozólag, hogy a v arázslással is
egybekapcsolt áldozatoknál az áldozati á lla t bőrét az u ra l-a lta i népek is az áldozó
té r közelében jelenlevő valam ely m agasabb tárg y ra, fára, vagy földbe v e rt karóra
felfüggesztették s k ia k a sz tv a lógni h a g y tá k . Pl. az a lta ia k és te le u to k az áldozati
á lla t h ú sá n ak az elkészítése és elfogyasztása u tá n az á lla to k bőreit hosszú k a ró k ra
fölag g atták , hogy a gonosz szellem eket kiengesztelj ék és e k ifüggesztett á lla ti bőrök
lógva m arad v án , az u taz ó k ra, kik figyelték, igen különös b en y o m ást g y a k o ro lta k .252
Radloff tu d ó sít róla, hogy az altai tö rö k ö k az áld o zati á lla t b ő rét a koponyával
248 A R itu a lta f e ln r ö v id íte tt cím e a Z im m e rn -féle B e iträ g e z u r K e n n tn is d e r B a b y lo ­
n isch en R elig io n c. m ű (A ssyriologische B ib lio th e k B d. X I I .) m á so d ik felén ek , m ely első
feléb en a S u rp u v a rá z slá si sz ö v e g so ro z a to t ta rta lm a z z a .
249 P . H a u p t: A k k ad isch -su m e risch e K e ils c h riftte x te . L eipzig.
250 V . ö. T he D o c trin e of sin etc. 75. 1. je g y z e t : „W e m u s t th e re fo re co n clu d e t h a t
b y th e M a š-h u ld u p p u is m e a n t, n o t so m u c h th e k id itself, as th e sk in w ith th e h e a d
s till a tta c h e d “ . É s 76. l . je g y z e t h a so n ló k ép e n .
251 A szöveg jelze te a K. 626., m e ly rő l m á r v o lt szó, és közli F ra n k : B a b y lo n isc h e
B eschw örungsreliefs 37. k. l .
252 V ám béry : D as T ü rk e n v o lk in seinen e th n o lo g isc h en u n d e th n o g ra p is c h e n B e z ie ­
h u n g en . L eipzig. 1885. 119. l .
148 D r. V a rg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örö k ség a z u r a l- a lta i n é p e k v allási é le té b e n .

és a láb ak k al e g y ü tt m ég m an ap ság is az áldozó téren karó k ra a g g a tjá k .263 Más

tö rö k törzsekről hasonló szokást je g y z e tt föl Vámbéry .254 A finn-ugor népek szin­
tén ism erik és alkalm azzák az áldozati álla to k bőreinek ezt a k ia k a sz tá sá t, am it
a következő a d a to k b izo n y ítan ak : Patkanov az irty s-o sz tjá k o k áldozati szokásai­
ról m egőrizte a köv. idetarto zó a d a to t: a leölt áld o zati á lla to k bőreit a szellem ek­
nek szánt aján d ék o k u l fá k ra ag g a tták s e b őröket a ztán később a sám ánok rész­
ben e la d o g a ttá k .255 Karjalainen m egerősíti e szokás jele n lé tét az osztják o k n ál a
h a lo tta k tiszteletére b e m u ta to tt áldozatokkal k ap cso lato san .258 U gyanő e szokás­
n ak az é rte lm é t egy m ásik helyen abban lá tja , hogy a szellem nek szüksége van
az áldozati á lla tn a k a bőrére és a benne m a ra d t fejére, v alam in t csülkeire, m ert
„m a n g lau b t w ahrscheinlich dass die vom K örper befreite Seele zunächst in diesen
v erw eilt” .256 H ibás m ag y arázat ugyan, de a szokás m egerősítése benne fog laltatik .
A vogulok hasonló eljárásm ó d jára a fen m aradt népköltési em lékekből szám talan
a d a to t összegyűjtött M unkácsi B ., ki eg y ú tta l közli a régi ú tle ír ó k idevonatkozólag
te t t észleleteit is.257 M indezekből m eg tu d ju k , hogy a voguloknál az álla tb ő rö k
k iak asztása a b en n ü k h a g y o tt fejjel és láb szárak k al állandó alkalm azásban volt
és a legrégebbi időre visszanyúló szokás. C élját talán legjobban fölfedi a lopm uszi
istenség köv. n y ila tk o z a ta : „E g y kötélre k ö tö tt hét szarvas á lla to k a t, h é t p a tá s
á lla to k a t Felső-A ranyos a ty á to k n a k oda ö ljétek le: gőzölgő edénynek gőze, füs­
tölgő ed énynek fü stje hadd h ato ljo n föl, e szarvas állat, patás állat bőreit aztán
újonnan nőtt kis nyírfára akasszátok föl: ezután a K ór ru h aszárn y a, a Betegség
ru h asz á rn y a elsim ul. T eh át nyilvánvaló a szokásnak a varázslással kapcsolatos
jellege. A perm i és volgai népeknél fennálló e szokásra Krohn közöl érdekes és
fontos összesítő p é ld á k a t.258 K ülönben az osztják sám anism us köréből a rra nézve
is rendelkezünk a d a tta l, hogy az áldozati á lla t bőre a sum ir m aš hulduppu m in­
tá já ra a beteg teste, illetőleg fájó testrésze köré szokott c sav a rta tn i, kiv ált, ha
nagyobb és értékesebb áldozati á lla tn a k : rénszarvasnak, vagy lónak a bőréről
v olt szó.259 T ehát az állatb ő rn ek nyilván priznicszerű, gyógyító szerepe volt.
A sam anistikus gyógym ódok közül egyező szokásnak te k in th e tjü k a beteg
m egkenését, vagy fekhelyének a beprecskelését az áldozati á lla t zsírjával, vérével,
esetleg m ás kenési célokra alkalm as anyaggal. Pl. a sum ir-babyloni varázslásban,
az ú. n. namburbu (feloldozási) rítu so k sorában kiem elkedő actu s v o lt a kuppuru
(v. ö. héber ‫ = ) כִ פֶּ ד‬a m egkenés (takpirtu), am elynél különösen a lágyra g y ú rt
tész ta anyag sz o lg á lta tta a kenés eszközét.260 Jensen közöl egy ritu á lis szöveget,
m elyből azt olvassuk, hogy pl. holdelsötétüléskor szokásos volt az áldozati bárány
v é ré t borral vegyíteni s vele az a jtó t beprecskelni.261 Weber pedig arról tudósít,
hogy az áld o zati á lla t vérével beprecskelte a v arázsp ap a betegágy o ld a la it,262 s
ennyi a d a t u tá n jogosan v á rh a tju k an n ak a m egerősítését is, hogy a régi sum i ­
roknál szokásban v o lt a betegnek az áldozati á lla t vérével való m egkenése, vagy
m egöntözése is.
Az osztják o k n ál m ég m ai nap is d ívik a beteg fájó testrészén ek az áldozati
á lla t zsírjával és vérével való m egkenése. A vogulok köréből pedig M unkácsi közöl
Gondatti u tá n a rra vonatkozólag a d a to k a t, hogy263 a beteg et hal-, vagy rénszarvas-
253 A us S ib irien . Bd. II. 26. l .
254 A tö rö k faj etim o ló g iai és e th n o g ra p h ia i te k in te tb e n 579— 580. l .
255 Die Irty s c h -O s tja k e n und ih re V olkspoesie. I. Teil. 110. l .
256 R eligion d e r Ju g ra -V ö lk e r. B d. I. 122. l ., B d. II. 132. l .
257 V ogul n ép k ö ltési g y ű jte m é n y . II. 2. 0459. k. l .
258 V. ö. A fin n -u g o r n é p e k p o g án y is te n tisz te le te . 72. l . : „A p erm i és a v o lg ai n ép ek
az á ld o z a ti á lla to k b ő ré t a sz en t fá k r a fü g g e sz te tté k . A H eikel h o z ta k é p (közölve a K rohn
m . 73. l .) m u ta tja , hogy a k o p o n y á t is a b ő rb en h a g y tá k “ , v. ö. m ég 77., 202.. 204. l .
259 K r o h n : A fin n -u g o r n é p e k p o g án y is te n tis z te le te . 138. l .
260 V. ö. W. S c h r a n k : B aby lo n isch e S ü h n rite n (L e ip z ig er S em itistisch e S tu d ien . I II .
H e ft. I. L eipzig. 1908.) 81. k k . l .
261 K eilin sc h riftlich e B ib lio th e k . B d. V I. 2. Teil. I. L ieferu n g . (B erlin . 1915.) 44. l .
262 Die L ite r a tu r d e r B a b y lo n ie r u n d A ssy rer. L eipzig. 1907. 175. l.
263 L. V ogul n é p k ö ltési g y ű jte m é n y . II. 2, 0400. k . l .
D r. V a rg a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l-a lta i n é p e k v a llá si életé b en . 149

zsírral, még g y a k ra b b a n m ed v eh ájjal szokták m egkenni. A különböző anyagok­

nak kenési célokra való felhasználása m ag ik u s-th erap eu tik u s célból tö rté n ik , a
vérnek az alkalm azását pedig abból m ag y a rá z h a tju k m eg, hogy a vér, m int a
lélekhit ism ertetésénél lá ttu k , a lélek székhelye, következéskép élvezése, vagy
felhasználása az áldozati á lla t leikével való m egerősítést jelen ti.
Sum ir és u ral-alta i m agiában e g y a rá n t szerepet já ts z ik a szellemistenségek­
nek a varázslásnál való aktív jelenléte. A varázsp ap csak akkor biztos a m aga
dolga felől, ha tu d ja , hogy a segítő szellem ek oldala m elle tt állan ak . A k o n k rét
sum ir gondolkozásm ódra, m ely aztán á tita tó d ik a sémi babyloni gondolkodás-
m ódba is, különösen jellem ző az U tukki lim nuti III. tá b la , IV. oszlop, 140 —152.
sora a következő tartalo m m al: „A házba való belépésnél Sam as (a napisten)
előttem , Sin (a holdisten) m ögöttem , N ergal a jobbom on, N inib a bal oldalom on,
am ikor a beteg em ber közelébe vonulok, am ikor kezem et a beteg em ber fejére
helyezem , álljon egy jó szellem, egy jó őriző o ld a lo m o n !” 264
Az a lta i népek sám ánjai a szellem ek jele n lé tét úgy b iz to sítjá k , hogy heves
m ozdulatokkal, tánccal, énekkel, erős kiabálással, a sam ándob kiadós haszná­
la tá v a l és esetleg m ás izgató szereknek az alkalm azásával m a g u k a t önkívületi
állap o tb a (révü letbe) rin g a tjá k , am ikor is m egjelenik szám ukra az igényelt szellem,
vagy szellem ek serege és közli velük tan ácsait, segítő erejét, kív án ság ait s a
sám ánok a ztán a k a p o tt u ta sítá so k értelm ében já rn a k el. K ülönösen érdekes és
fontos szem léltető ad a ta in k v a n n a k a szellem eknek a varázslásnál való jele n ­
létére nézve az ugor népek v arázshagyom ányai köréből, am elyek sokszorosan
tu d ó síta n a k a bálványszellem eknek a megidézéséről. M unkácsi265 és P á p a y 266
a p éld ák nagy töm egét g y ű jtö tté k idevonatkozólag össze. Jellem ző a szellem eknek
a réület idején való jelen létére nézve az is, ahogyan ez á lla p o to t a vogul és osztják
népfelfogás elképzeli: A révü let ideje a la tt a sám ánt az „ iste n heve, b álv án y h ev e”
szállja m eg267 „ a varázsló em berre a b álv án y heve jö n ” .288 A v arázslásn ak m inden­
esetre jellegzetes u ral-altai m ódja, m elynél a sám ánok így rendelkezhetnek a szel­
lem ek segítő h a ta lm á v a l!
Nem ta r th a tju k véletlen egyezésnek sum ir és u ra l-a lta i v arázslás között
azt a közös eljárási m ódot sem. ahogyan a sám án v arázslás alkalm ából a beteg
tartó zk o d ási helyét különféle bálványképek felaggatásával előkészítette. Pl. m ár
a k a rd varázsszerepének az ism ertetésénél lá ttu k , hogy a L a b a rtu dém on k ép ét
a beteg fejéhez kellett helyezni, a M aqlu szintén többször szól bálv án y k ép ek n ek
a beteg körüli elhelyezéséről és u ta lá so k a t talá lu n k idevonatkozólag a ritu ális
szövegekben is. De ta lá n a legfontosabb hely m égis e szem pontból a Zim m ern
által közölt L I I I . sz. ritu á lis táb la, m ely a beteg em ber háza tete jé re k ia k a sz to tt
képekről és azoknak az asipu rítu sb a n való alkalm azásáról, és az L V I I I. sz. ritu á lis
tá b la , m ely egy m ad ár alak ú képnek a kiengesztelési cerim oniában való haszná­
latá ró l tu d ó sít.269 Ide kell v o n n u n k to v áb b á a sum ir v arázsp ap á lta l a varázslás
alkalm ából kezében t a r to tt m ad árfig u rák at is, am elyekről a szövegek több he­
lyen em lékeznek. P l. a K. 626. jelzésű szöveg ezt m ondja: „hollót vegyen a pap
jo bb, sólym ot a bál kezébe. . . ” vagy a CT. X V I. 28. (U tukku lim nuti B. táb la
6 4 —65. sora) ezt írja : „A hollót, az istenek vigyázó m ad arát jobb o m b an tarto m ,
a sólym ot, a felszálló (?) m a d a ra t a te gonosz arcod fö lö tt balom m al viszem végig” 269
és am elyeknél csak kiábrázolt m ad á rala k o k ra és nem élő p éldányokra gondolha-

264 V. ö. T hom pson : T he devils a n d ev il sp irits . Vol. 1. 14. k k . l .

265 V ogul n é p k ö ltési g y ű jte m é n y . II. 2. 0350. l . és k k. l., 0378. l .
266 P á p a y: O sz tjá k n ép k ö ltési g y ű jte m é n y . 272, k k . l ., h o l a ro n tó b áb v iss z a h o z á sá ­
n ak esetében idézésre eg yszerre ö t b álv án y sz ellem je len ik m eg.
267 L. V ogul n ép k ö ltési g y ű jte m é n y . II. 2. 0381. l .
268 V. ö. O sz tjá k n é p k ö ltési g y ű jte m é n y . 272. l .
269 Az illető h e ly e k a m egfelelő és tö b b sz ö r id é z e tt sz ö v e g k ia d á so k b a n k ö n n y en u tá n a ­
k e re sh e tő k .
150 D r. V arg a Z sigm ond: S u m ir (B ab y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v allási é le té b e n .

tü n k . A K. 8932. jelzésű szöveg (Bezold C atalogue 972.) egy varázslási ceremóniá­

nál épen négy m ad árró l em lékezik m eg (surdû summatu âribu L u-hu).270
H ogy a b á lv án y k ép ek n ek a beteg fölé aggatása, sőt épen a m ad á rala k ú b ál­
v á n y k ép n ek ilyen elhelyezése is szokásban v o lt az u ra l-a lta i sam anism usban,
arra Szimonovoj L . orosz etn o g rap h u s a d a tg y ű jté se a la p já n Krohn [A finn-ugor
n épek pogány isten tisztelete 137. k. l .) közöl az osztják sam anism usból egy érde­
kes péld át, am ely egyebek k ö z ö tt azt tartalm a z z a, hogy a sám án és környezete
elhelyezkedvén a beteg szobájában, a sám án m egparancsolta a jelenlevőknek,
hogy m indenki kis b á lv á n y t csináljon fából, vagy fakéregből: négylábú állat,
m adár, vagy hal fo rm ájára. Ő m aga egy nagy m a d a ra t fara g o tt, m elynek szár­
nyai ki v o lta k terjesz tv e s ezt a beteg fölé függesztette. A többi b álv án y k ép et,
m elyet a k ö rn y ezet k é szített, a ju r ta a jta ja e lő tt égő tűz köré helyezte el. És m ég
m ás p éld ák is ta n ú s ítjá k e szokásnak a jele n lé tét, idézésüktől azonban i tt elte­
k in th e tü n k . N em tu d ju k m egállapítani, hogy m i v o lt a célja a kép ek b eteg körüli
elhelyezésének, csak se jth e tjü k , hogy ta lá n a betegben uralkodó gonosz szellem
figyelm ének a m ag u k ra v o n á sá t célozhatták.
N agy szerepet já ts z ik a sum ir varázslásb an a tűznek és a fáklyának a hasz­
n á la ta. A k é t szinte legfontosabb varázsszöveg-gyűjtem ény a M aqlu és a Surpu
egyenesen a b e n n ü k a lk a lm a z o tt t űztől, vagy helyesebben elégetéstől v e tté k
nev ü k et, am ellyel a varázsp ap a varázslási célokra k ik ész íte tt k épeket tényleg,
esetleg sym bolikusan elégette. A M aqlu alapszava a qalû= eléget s ebből maqlû=
elégetés, a Šurpu-é pedig šarâp u = eléget, m eg g y ú jt s ebből a šu rp u névi a la k =
elégetés. A tű z rendesen az e célra fe lá llíto tt tűzhelyen, vag y füstölő m edencében
égett, a fá k ly a ellenben vag y a pap kezében ta r ta to tt, vagy v alah o v á, esetleg a
tűzhely szélére v o lt felállítva. A fák ly a használatáról a v arázslásb an s a v a rá z s­
lással e g y b e k ö tö tt áldozati rítu sb a n különösen a Zim m ern á lta l k ia d o tt ritu ális
szövegek tesznek gyakori em lítést. N em helyezünk itt különösebb sú ly t a rra , hogy
a M aqlu szövegeiben a tű z sum ir neve B ilgi(n), egy olyan kifejezés, m ely igen
élénken em lékeztet a m egfelelő a lta i kifejezésekre, — a tű z fogalm ának a m eg ­
istenítéséről u g yanis m a jd később lesz szó, — de azt m égsem ta r th a tju k m erő
véletlennek, hogy a v arázslás az a lta i népeknél rendesen tű z ra k á s m elle tt tö r té n t271
és hogy a finn-ugor n é p e k ,272 k iv á lt az ugorok vallási szokásaiban273 szintén
szerepel a fák ly á n a k a haszn álata, m ég hozzá olyan a lak b an , am ely et nem leh et
keresztyén h a tá sn a k tu la jd o n íta n i.
A tű zn e k a varázslással k a p cso latb an tö rté n t alkalm azásával egyidejűleg
m eg kell em lékeznünk a gonosz szellem eknek a beteg testéből, vag y h ajlékából ki ­
füstöléssel való elűzéséről is, m elyre p é ld á k a t ta lá lh a tu n k úgy a sum ir, m in t az
u ra l-a lta i m ágiában is. Így a K ü chler á lta l k ö z z é te tt orvosi szövegek egyike a
K K . 6 1 + 1 6 1 + 2 4 7 6 . jelzésű szöveg k é t helyen is, ú. m. a III. hasáb 17. és a IV.
hasáb 31. sorában szól róla, hogy ilyen és ilyen betegség (azaz dém on általi m eg­
szállás) esetében ilyen és ilyen füv e t kell a b eteg részére m egfüstölni.274 Vagy a
CT. X X II I . 26., 11. e ren d elk ezést írja elő: „füstölj tü sk é t tű zb en a feje részére!”
— u g y a n o tt a 40. pl. 25. sora pedig ezt m o n d ja: „kur-kur nö v én y t, nikip tu fű ­
szert (?) füstölj m eg tű zb en az ő (t. i. a beteg) ré s z é re !” 275 É s hogy a füstölésnek
kétségtelenül dém onűző h a tá s t tu la jd o n íto tt az ősi sum ir hitfelfogás, világosan

270 A š u r d u = sólyom , a su m m a tu = g alam b , az aribu = holló, a L U -h u = lu m a d á r

közelebbi jelen tése ism e re tle n . V. ö. J . H u n g er: B a b y lo n isc h e T ie ro m in a. (M itte il. d e r V o r­
d e ra s ia t. G esellsch. X IV . J g . 1909. H e ft. 3.)
271 l . R a d lo ff: D as S c h a m a n e n tu m u n d sein K u ltu s c. m . le írá s a it és az a lta i s a m a ­
n ism u sró l ed d ig id é z e tt iro d a lm a t.
272 l . W a silje v : Ü b e rsic h t ü b e r die h eid n isc h en G eb räu c h e, A b erg la u b en e tc. d er
W o tja k e n . 32. l .
273 M u n k á c si: V o g u l n é p k ö lté si g y ű jte m é n y II. 2. 0441. k k . l . és u g y a n o tt a v o g u l
tir kifejezésh ez fű z ö tt érd e k es m a g y a r á z a to k a t.
274 V. ö. F rd. K ü chler: B e iträ g e z u r K e n n tn is d e r assy risch -b ab y lo n isch e n M edizin.
(A ssyrologische B ib lio th e k . B d. X V I I I .) L eip zig . 1904. 56. l. és 60. l .
275 l. F r a n k : B a b y lo n isc h e B eschw öru n g sreliefs 42. l . is.
D r. V a rg a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v a llá s i é le té b e n . 151

m egtetszik a Zim m ern közölte X L I—X L I I. szám ú ritu á lis szövegtöredékekből,

m elyek egy ház m egtisztításáról tu d ó sítan a k , am elyben beteg em ber fek ü d t és
e m egtisztításhoz szükséges kellékül írjá k elő egyebek k ö z ö tt a ház kifüstölését is.
H asonló szokásról tu d u n k az o sz tjá k és a vogul v arázslásb an is, am ire nézve
M unkácsi, P ápay, Krohn és Karjalainen közölnek érdekes és tanulságos p é ld á k a t,276
to v áb b á a tö rö k népek varázsh ag y o m án y ai köréből, ahol szintén m eg m arad t a
füstölésnek ördögűző szerepe és jelentősége.
A varázslási cerim óniák sorában bizonyos kiem elkedő jelentőséghez ju tn a k
a tö b b iek fe le tt ném ely szám ok, m int a három és a h ét, m ivel azonban ezek kiváló
előszeretettel való alkalm azása nem csupán a varázsirodalom sa játság a, hanem
m eg állap íth ató az a kultusz, a m ythologia és á lta lá b a n az egész szellem i m űvelő­
dés m ezején, eredetük, értelm ü k és közös h asználatuk egyező kérdéseinek a tü z e ­
tes m egvizsgálását m ajd később veg y ü k sorra!
Úgy v é ljü k , hogy a fe lso ra k o z ta to tt a d a to k , m elyek m ás a v a to tta b b a k
álta l bizonyára m ég jelen ték en y en szap o ríth ato k lesznek, eléggé igazolják, hogy a
sum ir és u ra l-a lta i v a rá z sla t legősibb gyökér szálaiban közös törzsről ered t s így
igaza v a n von Orelli-nek, ha v a llá stö rté n e ti kézikönyvében ta lá n inkább csak
sejtések, m in t belső tá rg y i b izo nyítékok a la p já n az altai népek sam anistikus
szokásairól azt írja : „G rosse Ä hnlichkeit haben diese A nschauungen m it den
babylonischen” .277

A vallásos fejlődés az u ra l-a lta i népeknél (a su m ir okat is közéjük szám ítva)

a p rim itiv anim ism us és an im atism u s h a tá ra it m ég az esi együttélés idején tú l­
lé p h e tte s ez m ag y arázza m eg, hogy a fejlődötte b b vallási képzetek k özöt t is egész
so rá t ta lá lju k m eg a kétségtelen egyezéseknek. Ez egyezések eg y a rá n t k iterjed ­
v én az isten v ilág főbb szereplő a la k ja ira , a világkép azonos felfogására és a k u l­
tu sz k örére, világosan m u ta tjá k , hogy itt nem a term észetim ádás analogikus je ­
lenségeiről v a n szó, hanem sokkal m élyebben fekvő összefüggésekről, am elyek
m ég idegen, környező népi és vallási h atásokból sem lévén m egm agyarázhatók,
csak ősi eg y ü tté lé s ny o m ain ak te k in th e tő k . N em b o csátk o zh atu n k e h e ly ü tt a
közös v a llá sife jlő d é sn e k részletes tárg y a lá sá b a s m ég azt sem tű zz ü k célul m agunk
elé, hogy rö v id á tn é z e te t ad ju n k a vallási élet leglényegesebb ta rta lm i részét
felölelő kép zetek rő l, m in k et csak az a szem pont irá n y ít, hogy az azonosnak, vagy
egyezőnek látszó k épzetek összefüggésére m u tassu n k reá s ezzel is igazoljuk, hogy
az u ra l-a lta i ő sk u ltu ra ism erete a sum ir k u ltu ra m egism erése nélkül lehetetlen.
Hogy az u ra l-a lta i ősvallási fejlődés m ég az egyes népek szétválása e lő tt
tú ln ő tt a p rim itív anim ism us és anim atism us keretein, világosan k ö v e tk e z te t­
h e tjü k abból a tén y b ő l, hogy m ajd m indenik idetartozó népnél h a tá ro z o tta n
kö rv o n alo zo tt isten p an th eo n jelenlétére b u k k a n u n k s ez isten p an th eo n szereplő
szem élyei nem csak m űködési körükre, de sokszor elnevezésükre nézve is egyez­
nek. M ielőtt azonban a kérdés ezen részére té rn é n k rá, a bizonyítás kényszerítőbb
ereje k e d v é é rt, tisz tá z n u n k kell először azt a m ásik nehéz kérdést, hogy m in
alap szik az istenvilág kialakulása, m ilyen jellegű és ered etű szellem ek e m e lte tte k
ki a szellem ek töm kelegéből és ru h á z ta tta k fel isteni ranggal, az az m ásszóval
m ilyen szellem ekből a la k u lh a to tt ki az az istenvilág, am elyet elsődleges ősi kép­
ződm énynek te k in th e tü n k , am ely a m i esetünkben m ég az ősi u ral-alta i ősközös­
ség idejére esik s am elynél joggal k eresh etjü k a népcsalád ta g ja i vallásos életében
jelen tk ező összefüggéseket. E kérdés tisztázása a z ért fontos, m ert az istenfogalom
a la k u lásá b a n elfoglalt elvi jelentőségén túlm enőleg m ár a priori k izá rja az egy­
bevetésből m in d azo k at az istenszem élyeket, k ik n ek eredete nem az illető szelle­
m ek deificálásával függ össze.

276 V ogul n é p k ö lté si g y ű jte m é n y . I I . 2. 0471. k k . l., P á p a y : O sztják n ép k ö ltési g y ű j­

te m é n y . 256. l ., K r o h n : A fin n -u g o r n é p e k p o g án y is te n tis z te le te . 336. l. és K a rja la in e n :
Die R eligion· d e r Ju g ra -V ö lk e r. Bel. I. 57. k. l .
277 A llgem eine R elig io n sg esc h ich te. B d. I. 98. l.
152 Dr. V arga Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v a llá si élete b en .

E te k in te tb e n hom lokegyenest ellenkező nézetek állan ak egym ással szemben.

Többen v a n n a k , akik a bálványszellem ek e re d e té t kizárólag a halo tti kultuszból
m agyarázzák olyan értelem ben, hogy egyes kiem elkedőbb h a lo tta k lelkei, szel­
lem ei a többieké fölé em elkedtek s lassan k én t d e ificá lta tta k . A finn-ugor népekre
v onatkozólag pl. h a tá ro z o tta n e th eo riát képviseli K . Krohn, ki a Hastings-féle
nagy encyclopedia részére k észült összefoglalásában a következőkép nyilatk o zik :278
„A ncestor-w orship and cult of the dead is, so far we can judge, the oldest form
of religion am ong th e U gro-Finnic peoples. It is alm ost the only form common
to them a ll” . N ézetét egyebek k ö zö tt azzal indokolja, hogy e népek áldozóhelyei
igen g y a k ra n tem etkezési helyeik közelében ta lá lh a tó k m eg, — bálványképeik
főképen a h a lo tta k kiábrázolásai, áldozati a ján d ék aik a h a lo tt szükségletei által
su g a lta tn a k és végül egész sam anistikus rendszerük a h a lo tt lelkekkel való egye­
sülést célozza. U gyanezen álláspontot foglalja el az ugor népek istenvilága k iala ­
k u lására nézve Karjalainen, aki ta lá n m ég Krohn-nál is h a tá ro z o tta b b a n , de m in­
denesetre kim erítőbb indokolással hangsúlyozza, hogy az összes ugor istenek és
bálvány-szellem ek a h a lo tti szellem ek m egistenítései.279 A h elyzetet úgy képzeli
el, hogy az elhalt szelleme először tis z te lte te tt a családban, am elyhez ta rto z o tt,
m ajd — am ennyiben tekintélyesebb és ism ertebb egyénről volt, szó, a nem ­
zetségben, m elynek az elh u n y t családja alkotó része volt, így le tt belőle nem ­
zetségi szellem (Sippengeist), végül esetleges nagy h a ta lm a hozzásegíthette a
h a lo tti szellem et, hogy idegen családok, törzsek is tiszteletb en részesítsék s e
hatalm i m otívum (M achtm otiv) segítségével k ite rje d t tiszteletre te h e te tt szert.
T eh át a nem zetségi (Sippenm otiv) és a hatalm i (M achtm otiv) m otívum az a k é t
factor, am ely a h a lo tti szellem ekből a kerületi, m ajd az általán o s ugor jellegű
isten ek et k ia la k íto tta . A helyhez nem k ö tö tt tisz te lettel rendelkező tö b b i ugor
istenek, k ik n ek k u ltu sza az ugorok la k ta egész terü lete n e lte rje d tn e k látszik, de
főkép képies tisztelet fo rm ájáb an nem nyilatk o zik meg, Karjalainen szerint v a g y
csak késői képződm ények, vagy idegen keresztyén és ta tá r h atáso k eredm ényei.
Karjalainen te h á t a h a lo tti szellem ek körén túleső összes tö b b i jelenségeket,
Így főkép a term észeti jelenségeket, m in t pl. az ég itestek et stb. k izárja az elsőd­
leges istenvilág alakító tényezői sorából. Idevonatkozó nézetének részleteit külön­
ben m ajd m ég érinteni fogjuk az egyes istenszem élyek tárg y alásán ál. K özölnünk
kell azonban itt végső k ö v e tk e z te té se it.280 „W ir w ürden fehlgehen, wenn wir
annähm en, dass die erw ähnte E ntw icklung einzig und allein den Ju g re rn eignete,
denn es erscheint unzw eifelhaft, dass auch bei anderen verw an d ten V olksstäm ­
men G augeister e n tstan d en sind und ex istiert haben. W iewohl es gefährlich ist,
aus n eg ativen T atsachen in der V olkskunde Schlüsse zu ziehen, m öchte ich es
für w ahrscheinlich h alten, dass die jugrische G eisterschar nicht u ra lt, nicht fin­
nisch-ugrisch u n d n ich t einm al m it Sicherheit gem einugrischen U rsprungs ist.
denn wir wissen von keinem einzigen Geist, der über das gesam te Ju grergebiet
bin b e k a n n t w äre, im w esentlichen h at jed e r Gau seine eigene Ge i s t e r we l t . . —
„D ennoch m uss anscheinend die G rundlage des gegenw ärtigen G augeistersys­
tem s in die gem einsam e ostjakisch-w ogulische Zeit v e rse tz t w erden” . Meglepő
és ta r th a ta tla n eredm ények, am elyeknek ta rth a ta tla n sá g a rövidesen ki fog
tű n n i.
A h a lo tti k u ltusz fontosságát az ősi vogul-osztják bálv án y im ád ás kialakulásá­
ban elism eri és hangsúlyozza M unkácsi is, m ellette azonban époly elsőrendű sze­
re p e t ju tt a t a különböző term észeti jelenségeknek is .281 Pl. a vogul égisten N u m i-
Tarem alakj a az ég m egszem élyesítése, K a l t e s személye a h a jn a l personificatiója,
a V ilágügyelő-férfiúban a nap tükröződik és így to vább, ahol te h á t a term észeti
jelenségek m egfigyelése szolgáltatta a képzeletnek az anyagot a megszellemesí-

278 v. ö. E n c y c lo p a e d ia o f re lig io n a n d e th ic s V ol. I . 467. l . „ A n c e sto r-W ors h ip an d

C ult of th e D ead (U g ro -F in n ic ) c. a l a tt .
279 Die R e lig io n d e r J u g r a - V ö lk e r B d. I I . 214. kk. l .
280 v. ö . i. m . 2 1 6 —217. l .
281 l . V o g u l n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y I, kk . GC. k k. l .
Dr. V arg a Z sig m o n d : S u m ir (B ab y lo n i) örökség az u ra l- a lta i n é p e k v a llá s i életé b en . 153

téshez és m egszem élyesítéshez. Hasonló nézetet vall a vogul-osztják isten -p an ­

theon k ialak u lására nézve P ápay is.
De nem hiányzik az egész u ral-alta i népcsaládra nézve sem az istenvilág
kialakulásának e szélesebb alapon való m ag y a ráz a ta és nem kisebb tudós tör
mellette lándzsát, m int Castrén, ki eléggé részletesen rá m u ta t arra, hogy az összes
ural-altai népek im á d tá k pl. az égi te ste k e t, a napot, holdat és a csillagokat és
annyira nem tesz célzást arra, hogy e term észeti tünem ények m egistenítése eset­
leg késői fejlődm ény volna, hogy egyenesen a köv etk ező k et írja : „D ie V erehrung
des H im m els, entw eder des sichtbaren, m ateriellen H im m els, oder gewisser in
hi m verborgener M ächte, ist in Asien gang und gebe gew esen... Und n ich t nur
in Asien ist dieser K u ltus herrschend gewesen, sondern alle wilden Völker sind
stets N atu rv e re h re r gewesen und haben ihre H uldigung vor allem ändern dem
Him m elsraum e dar g e b ra c h t” .282 És hogy sem m i kétség ne m erülhessen fel arra
nézve, hogy pl. az ég tisztelete az egyes finn-ugor népeknél való b an ősi közös
szellemi tu la jd o n s m ár ez okból sem hozható kapcsolatba sem m iféle prim itiv
ahlotti kultusszal, Castrén a finn égisten ősiségéről így n y ila tk o z ik : „N u n ist
Jum ala ohne Zweifel der älteste und u rsprünglichste G ötternam e, den die fin ­
nische M ythologie aufzuw eisen h a t, denn er ist nicht n u r den L appen, Ehsteri,
Syrjänen, Tscherem issen, sondern auch den Sam ojeden Sibiriens b e k a n n t, w ährend
die übrigen G ottheiten der F in n en diesen V ölkerschaften grösstentheils frem d
sind” .283 A term észeti tü nem ények m elle tt azonban Casirén term észetesen elis­
meri a h a lo tti szellem ek fontos szerepét is a bálványistenségek fokozatos k ialak u ­
ál sában.
A sum ir iste n p a n th e o n alakító tényezői között a h a lo tti szellem ek tisz­
teletének a fontosságát eléggé kiem eli Langdon, de viszont ugyanő óvakodik
attól, hogy a kérdésben döntő n y ilatk o zato t teg y en .284 „N incs kétség benne —
rí ja —, hogy a b ab yloniak a h a lo tta k lelkeit kisebbrangú istenségeknek képzel­
ték, k ik et képeseknek h itte k arra, hogy az em berek ügyeibe jó vagy rossz értelem ­
ebn beleavatkozzanak. H a v s jjo n azonban az egész istenfogalom végső fokon az
ősök (h alo tta k ) tiszteletén alapul-e, forrásainkból nem dönthető el. Viszont ahhoz
nem fér semmi kétség, hogy a gonosz szellem ek, a betegség és szerencsétlenség
dzellemei babyloni conceptusa kizárólag azon gonosz dém onok ism eretén épül
föl, akik a pokolból em elkednek ki az em beri nem k ín zá sá ra ” .
Van azonban olyan nézet is, am elyik a sum ir, m ajd az ezen továbbépülő
babylon-assyr vallásos fejlődést kizárólag astralis princípium okból m agyarázza
s azt állítja, hogy e vallási rendszer m ár a K r. e. h arm adik évezred elején
teljesen készen van s anna k astralis alap jai világosan felism erhetők. E nézetet
Winckler H . és követői v a llo ttá k és v allják s ez az assyr-babyloni vallás ki ­
alakulására alk alm azo tt u. n. astral-mythologiái m agyarázati m ód.285 Lényege
zaon alapszik, hogy m inden vallási jelenség égi tünem ényben s a n n a k m eg ­
figyelésében b írja eredetét, az ég az a n y ito tt könyv, am elyből a dolgok való­
ságos állapota leolvasható, viszont am it az em ber az égben lát, azt a földre is
alkalmazza s így jön létre a világm indenség harm onikus beosztása: a m akro ­
kosmos és a m ikrokosm os fogalm a. E harm ónia tükröződik m ost m ár az egész
világegyetem ben s kiváltképen szem léltethető a sexagesim alis szám rendszer által.
Dr. Varga Zsigmond.
( F o ly ta tju k .)

282 V o rlesu n g e n ü b e r die finnische M ythologie 15. l .

283 U g y an a z: U . ο. 11. l .
284 H a stin g s : E n c y c lo p a e d ia of re lig io n an d e th ic s . V ol. IV . D e a th a n d D isp o ­
sal of th e D ead (B a b y lo n ia n ) cím szó a la ti a 4 4 4 —446. l.
285 A W in ck ler-féle a s tra l-m y th o lo g ia i ren d sz er ism ertetése m e g o lv ash ató sz erző n ek :
Vallásos V ilá g n éz et és T ö rté n e ti K u ta tá s . K o lo zsv ár. 1911. c. m . 17. k k . l . és részleteib en
még b ő v eb b e n Az ókori k e le ti n ép e k m ű v e lő d é stö rté n e te különös te k in te tte l a b ib liá ra
(R e fo rm á tu s E g y h ázi K ö n y v tá r ( X I I —X I I I . k.) P á p a , 1915— 1918.) I. k ö t. 363. k k . l .:
u.o. az iskolához ta rto z ó k főbb szellem i k ia d v á n y a i és a re á ju k v o n atk o zó k r itik á k is
m e g találh a tó k .
154 P u b lik á c ió . K eresztesi J . n a p ló jegyze tei ak a d ém iai u tjá n

PUBLIKÁCIÓ,
Keresztesi J ó z s e f akadém iai utazása' a ’
külországokban. (A u to b io g ra p h iá b ó l. )
(F o ly ta tá s .)
HELVÉTZIA. I . S ch a ffh auz. H e lv é tz ia
szélin lévő, n em ig e n n a g y , de m eglehető s
V áros. É p ü lt v ö lg y b en a ‘ R h én u sn a k k ő ­
szik lás h e ly e k e n v aló sebes fo ly ása m e lle tt.
N e v e z e té t v e tte a ‘ h a jó k m e g á llá sá tó l:
m in th o g y o t t h a j ókázn i nem lehe t. Az h á ­
z a k b en n e tö b b n y ire n ég y C o n tig n átzió so k ,
k ív ü l f e s te tte k és elég p o m p á sa k . S zem be­ e re d e té t.
tű n ő k i t t
1. A k ö rü lö tte lévő so k szép szőlőhegyek,
m e lly e k b e n f á k n in csen ek . I t t a ‘ tö b b e k k ö zt V áro s, eg y n a g y V ölgyben. Az h á z a k hat,
egy n y á r i é p ü le t, m e lly e n ez: N o n M om o,
sed m ih i.
2. Az h e g y o ld a lb a n v a g y o n egy b á s ty a
fo rm a g ö m b ö ly ű V ár, m e lly e t M ú n o tn a k h ív ­
n a k , a ‘ m unire. 1564. esz te n d ő b e n é p ítte te tt.
3. V ag y o n benne jó O skola és szép T e m ­
p lo m o k , m e lly e k k ö z t n ev e ze te s a ‘ M ünster.
E b b e n v a g y n a k 12 kőoszlopok, m e ly e k a ‘ h a s z o n ra fo rd íta n a k . E zen tó b ó l seb esen fol y
12 A p o sto lo k n e v e it v ise lik : de a ‘ Ju d á sé
m e g h a s a d o tt. A to r n y á b a n egy h a ra n g , m elly
1486-ban ö n te te t t, illy írással e g y ü tt: V ivos
voco, m ortuos plango, fulgura frango.
4. A ‘ R h é n u so n v a ló n a g y fah íd , m e lly ­
n e k k ö z e p in v a n egy k ő -láb a; felül egészen
fed e les. E hez h a s o n ló t sehol sem ta r t a n a k a ‘ g u sb a sz a k a d v á n , a ‘ fél v á r o s t sz ig et for­
R h é n u so n .
5. A' R h e n ú s t, C a n áliso k o n , sok h a ­
sz o n ra , ú. m . p a p iro s és egyéb m a lm o k ra ,
F á b r ik á k r a , K a lló k ra &tc. fo rd ítjá k . E hez
fél ó ra
II.
L a u ffe n k is fa lu m e lle tt a ‘ R h e n uns ak
n a k eg y k ő sz ik lá ró l v a ló ts u d á la to s le ­
ro h a n á s a , m e lly n e k sebességei, m in t v a la m i
n a g y tű z , fü s tö t v é t; az h a b o k te k e re g n e k
és h e m p e ly e g n e k ; a ‘ k özepin lévő h áro m ,
k iv á lt k é t k ő sz á la k ra k e v é ly e n u g rá ln a k és
z ú g a n a k , m in th a a ‘ föld tá n to ro g n a ; m e lly e k
a ‘ s z o k a tla n fü le k n e k a lk a lm a tla n o k , a ‘ d á lta . Az alsó to ro n y b a n v a g y o n Carolus
sz e m e k e t p e d ig p illa n ta n i sem eng ed ik . I t t
egy d a r a b ig ü lv é n , le h e te tt így já d z a n i :
Si p o te s, in m o d ico s co m p esc ito , R h en e,
fu ro res,
D um se d e t in sa x is a d v e n a P a n n o tu is.
A ltiu s ecce to n a t, ra p id isq u e in m u rn ir a t
u n d is,
N itit u r e t rau c o ta l i t e r ore lo q u i:
H u n g a re ! q u id to tu s fa c ti n o v ita te m o v e ris,
A tto n itis q u e sedes a d m e a sa x a genis?
H îc tib i q u o d s tu p e a s , q u o d e t a l tâ m e n te
rep o n a s
H i sc o p u li, u n d a m in a x , e t fra g o r iste ,
d a b u n t:
N a m v e lu t d e te rn ô S rito n m e tu rb in e v e rsa t:
Sic tu a f e r t v a ria s, v ita , s ta tu s q u e vices.
S a x a sed aspicias m edio p e n d e n tia fluctû
U t' s p e rn u n t i ctu s, n o n r u itu r a , m eos!
T u q u o que disce g rav es v ita e to le ra re
tu m u ltu s ,
N ec su ccu m b e n o v is, si sapis ip se, m alis
H aec u b i d ix isset, to rv u m c a p u t e x tu lit im ôl
M oxque v a d ô rn ersit. J a m C a ta ra c ta V ale!
III. E glizau eg y k e r ít e tt v áro s a ' R he­
nus m e lle tt, m e lly e n i t t is d e ré k h íd v ag y o n.
E hez közel R im lin g e n jó fa lu G la th n evű
víz m e lle tt, m elly a ‘ C o n stá n tz ia i tó b ó l v eszi
IV. T ig u ru m v a g y Z ü rich (az h o v á d. 24
J u li é rte m ) szép, n ag y , ig e n erős és népes
tö b b n y ire ö t, de a la ts o n C o n tig n átió jú ak .
B á m u lá sra m é ltó a ‘ V ára, m e lly e tt a Tóbó-
és L im a g u sb ó l v e t t víz erő sít. A ‘ m i a ‘ fek­
v é sé t ille ti: D él felől v a g y o n a ' (obs. Vól­
tu n k sz á lv a ö zvegy E szlin g ern én él) T ig u­
ru m i Tó, m e lly e t a ‘ L im ag u ssal e g y ü tt sok,
k őből r a k o tt á rk o k ra o sz tv á n m indenfé*
a ‘ L im ag u s n e v ű v íz, m e lly a ‘ V á ro s t k ét
eg y e n etlen részre o sztja. V ag y o n r a jt a két
h íd , n a g y és k isseb b , a ‘ n a g y o b b ik on v a n a'
gyüm ölcs p ia tz , m in d e n ik e n n a g y v iz e t vonó
M ach in ák . N a p n y u g o ti részen foly az hegyek­
b ő l a ‘ Sil v ize, m elly a ‘ V áro s a l a t t a ‘ Lim a ­
m á v á te szi ezen so k m a lm o k , d esz k a m e ttz ők
&c. v a g y n a k ; és a ‘ L im a g u ssa l ig en soká
n em e leg y e d ik öszve. M egjegyzést érde ­
m eln ek :
1. a ' T em p lo m o k , m e lly e k h e te n v ag
­ . S zépek, de n em n a g y o n p o m p á so k ;a'
T o rn y a ik is n em ig en m a g a ssa k . N evezetes
ezek k ö z t a) M ü n ster S. Felicis, m e lly n e k két
to r n y a v a g y o n , m e lly e k n e k te te je k e t le­
sz e d té k , m iv e l a ‘ m e n n y k ő já r t a . A ' felső
to rn y o n v a g y o n k ő b ő l v á g v a egy lo v as t. i.
a ‘ S v év iai H e rtz e g , a k i ezen te m p lo m o t fun­
M agnus, a ra n y o s k o ro n a lév én a ' fe jé n , a'
ki ezt m e g ú jíto tta . A ‘ felső to ro n y b a n v agy­
n a k az h a ra n g o k , m e lly a l a t t eg y a jtó bé
v a n szegezve a n n a k e m lék e ze tire, h o g y né­
m e lly e k o tt ö lté k m eg az h aran g o zó k at
1350-ben M áty ás estv éjén . A ‘ L im agus felől
v aló k a p u n á l v a g y n a k h a d a k o z ó férfiak
k é p je ik , ezek k ö zt G vido L o n gobardusok
H ertz eg e. I tt v a n egy E p ita p h iu m : Ao D .
1450 ob iit D. Jacob Svartzm urer Canonicus
C a p itu li h u iu s Ecclesiae. item A g n es, uxor
leg itim a praedicti D n i Ja to b i. É zen tem­
p lo m b a n m in d e n V a sá rn a p reggel az A n tris­
te s p ap o l.
b) Sz. P é te r T em p lo m a, m e lly n e k tor
n y á n n ev ezetes az Ó ra, az A stro n o m ica
tá b la lév én r a jt a . I t t fe k sz ik az első Consul,
Publikáció. K eresztesi J . n ap ló jeg y z etei ak a d ém iai ú tjá ró l. 155

Rudolph B ru n , k in e k ez az E p ita p h . Ao D. D élre:

1375. Cal. Octobr. obiit D. R udolphus B ru n 1. H ero u m , voctoria proles.
Miles, p rim u s M agister C ivium . E b b e n m o st 2. N o n m ih i sed Patriae.
eg y ik P a p L a v a te ru s , ki a ‘ P h y sio g n o m iá t 3. V irtut i m ira tropaea.
ír ja. 5. A ‘ V ár szélein n a g y to rn y o k v a g y ­
c) C a th ed ra le , v a g y Sz. L élek T e m ­ n a k , m e lly e k h a jd a n a ‘ n a g y V itéz em b erek
ploma. I t t k e z d e tte Z w inglius először a ‘ la k ó h e ly e ik v ó lta k . A ‘ L im ag u s k ö zep in is
refo rm átió t. v a g y o n eg y k ő to ro n y m a g á b a n , m e lly m o st
d) Az A sszo n y o k A b b á tiá ja . ‘s á l. tö m lö tz , rég en p ed ig F á ru s v o lt, h o g y a ‘
2. A ‘ M ü n ste r m e lle tt v a g y o n a ‘ Col­ tó n n h a jó k á z z a n a k . E rrő l v a n :
le gium , 3 C o n tig n átzió s, n em a ‘ sz eb b ik
épület, K ö rü lö tte te m e tő v a n és benne sok I n L im ago quaedam jacet in su la parva.
Tú dós e m b e re k feküsznek. Q u a m P haro n a p pellam , T huregi littora contra.
3. A ‘ B ib lio th é k a a ‘ L im agus fe le tt, E z t Villenbergnek n ev ezik .
melly et W a sse rk irk -n e k h ív n a k , 3 C ontgina, 6. A ‘ V áro s n a g y G ra n á riu m a , a ‘ L im a ­
m ellyben le h e t lá tn i. gus szélin, m e lly b e n k á d a k b a n sok e s z te n ­
α) Igen sok k ö n y v e k e t és n ev ezetesd ő k re t a r t a t i k a ‘ b ú z a , en n e k k a p u ja fe le tt
M sscrip ták at. A ' k ö n y v e k a ' F a c u ltá s sze­ ez az I rás:
rént k ü lö m b -k ü lö m b T h é c á k b a n v a g y n a k Q. F . F . Q. S.
és a ‘ T itu lu s o k felü l v a g y n a k té v e . Isth a n c m olem in L im a g i rip a , quam vides
β) V a g y n a k k é t s o rra l k ö rü l a ‘ C onsulok asservandae, divendendae g. fru m en ta ria e
képjeik 1375-től fo g v a szépen le fe stv e ; egy Annonae
pedig A n n i 1778 rézből ö n tv e , m e lly a l a tt destinatam . C onsule Leonhardo H oltzhalbio.
ez v a g y o n : Joh. Conrad. Heidegger Consul, Glor.
quem vivu m ob sa p ie n lia m suspexit, L u x it m em . fu n d a m en tis in choatam , Cos. Joh.
post obitum H evetia om nis. E ju s in isihoc R udolpho
Sapientiae Tem plo, ubi a laboribus luben ­ R h a n io et Joh. H enrico H oltzhalbio, P atriae
tissim e conquievit, Im a g in em , aeternae m e­ P atrib.
moriae caussâ aeneam C. Pos. C. Gives. perficiendam curavit S. P . Q. T.
γ) O tt v a g y o n a ‘ Z vinglius képe is, illy 7. Az h á z a k rég ie k , lá tta m 1315-ben
írással: é p ü lte t is. Ő m a g o k , a z t m o n d já k , hogy
Á b ra h á m id e jé b e n é p ü lt T ig u ru m . Az ú jja k
D um P atriae quaero per dogmata S a n cta csin o sab b a k . eg y e n , m e lly 1772- é p ü lt, ezen
salutem , irá s: N ec temere, nec tim id e: sed prudenter
In g ra tô P atriae caesus ab ense cado. et generose. E ze n In sc rip tio s z o k o tt len n i a '
δ) R itk a s á g o k : te k e n ő s b é k á k . P e tr if i ­ Z ászlókon is.
8. A ‘ V áro s m in d e n ü tt, ig en erős, és
c a t-to já so k , tz e th a l szem érm . d a ra b o s k ö v ek k e l v a n k ir a k v a . Az h á z a k
4. A ‘ V áro s h á z a a ‘ L im a g u so n , 3 Con ­ e lő tt fig ú rá k ra .
tig n ra , m e lly n e k a b la k a i f e le tt sok R óm ai 9. K ö rö sk ö rü l so k szép sző lő h eg y ek ,
híres e m b e re k k é p je ik v a g y n a k In sc rip tió k ­ p o m p á s k e r te k , ‘s a z o k b a n m u la tó -h á z a k .
kal, ú. m . S é tá ló -h e ly e k a ‘ L im ag u s m e lle tt, az hol
N a p k e le tre : m in d a ‘ kis g y e rm e k e k , m in d a n a g y o b b a k
az h a d i re g u lá k b a n g y a k o ro lta tn a k . A ‘ g y e r­
1. L ib ertas sangvine praestat. m e k m ég n em b írja a ‘ p u s k á t, m ég is lö v ö l­
2. Ubi gens m ea m ens m ea. döz. A ‘ V ár s á n tz a ib a n , az h o l víz nincs
3. E t fla m m a s P a tria spernit. n a p k e le tre , elev en sz a rv a so k ta r t a tn a k .
4. Legibus ac arm is. 10. A L im a g u s k ö ze p in lévő n ag y
5. P a tr u m virtus prolucet in arm is. K e re k e k a k é t h íd o n , m e lly e k réz v e d re k
6 . N e pereant, pereo. á lta l v eszik fel a ‘ v iz e t.
7. A u t m ors, aut vita decora. 11. Az Á rv á k h á z a , m e lly az e lő tt
8. P ru d en tia praevenit ictus. A p á tz á k K la s tro m a v o lt, szép ép ü let.
N a p n y u g o tra : 12. A ‘ S z ö k ő -K ú ta k so k a k és szép ek ,
1. P ro sociis pulcherrim a m ors est. k iv á lt a ‘ V áros h á z a m e lle tt; m e lly e n S ám ­
2. Concordia cordis et oris. son ü li az o ro szlá n t.
3. M u ltis praestantior unus. 13. A ‘ L ö v ö ld ö ző k h á z a és a r r a v aló
4. P ro m u ltis pulchre‘ perit unus. k ő -tz é lo k , az za l a ‘ h á z z a l e g y ü tt, az h o l' a '
5. P a tria rapae, gazâ potiores. p u s k á k a t le ra k já k .
6. N i l curat cruciatus publica cura. 14. N a p n y u g o t felé, m in te g y 2 ó rá n y ira
7. N o b ilita t servasse penates. egy n a g y h e g y e n v a g y n a k a ‘ ra k á s fá k , m e ­
8. I n P atriam pietas coelestibus aequat. ly e k e t a k k o r g y ú jta n a k m eg, m ik o r lá rm á t
9. A d fectu s P a tria vincit. a k a r n a k ü tn i. Ide m in d e n esz te n d ő b e n eg y ­
sz er n a g y v íg a n k im e n n e k a ‘ T ig u ru m ia k .
É sza k ra: In n e n lá ts z a n a k a' R h é tz ia i, O laszországi
1. J en su s r u m p itu r arcus. r e tte n tő m ag as h a v a s A lpesek.
2. L ib e rta tis am or stabili nos f oedere 15. A ‘ V áro sh o z n em fe le tte m essze v a n
ju n x it. az a h e ly ,' az h o l Z vinglius 1531-ben a ‘
3. Laesa fu r it p a tie n tia . L u c e rn a i ‘s tö b b P á p is ta C á n to n o k k a l való
156 P u b l ikáció . K eresztesi J . n ap ló jeg y z etei ak a d ém iai u tjáró l.

h a rtz o n , m e lly re ő is, m in t P a p , ta r to z o tt ‫ ) ד‬Ez is az e lő tt m a g a v o lt szabad

elm en n i, m e g ö le te tt. A ‘ V áros végin a ‘ m a l­ tá rsa sá g , de m á s o k a t a k a r v á n sz o lg áv á te n n i,
m o k o n aló l v an az a' h e ly , az hol H o ttin g e r m a g a e s e tt belé.
1667. d. 5. J u n ij, L eid ai P ro fesso rság ra le vén ‫ ) ה‬L eg n ev ezeteseb b a ’ fü rd ő irő l, m ely
h iv a ta la , szeren c sétlen ü l L e á n y á v a l eg y ü tt Iv ek n él H e lv é tz iá b a n jo b b a k nin csen ek . Az
a ' L im a g u sb a m e rü lt és h ó lt. h o n n a n A quae H elvetiae a ’ n e v e k . Ide m esz ­
16. A ‘ V áros k a to n á i T ig u ru m b a n fele szü n n en is elm en n e k . V á g y n a k a ’ L im águs
k é k , fele fejé r ru h á b a n já rn a k . B e rn áb an k é t p a r tjá n , a ’ m ag án o s fü rd ő k k e l eg y ü tt
v ere s és fek e téb e n . tö b b e k h a tv a n n á l. N ev ezetes a ’ N a p n á l a'
17. T ig u ru m m in d a ‘ r e n d ta r tá s r a , m ind Sz. V ero n a ferd ő je, m e lly rő l a z t ta r tjá k ,
az Isten i T isz te le tre nézve so k a t külöm böz h o g y felb u b o rék o lása á lta l a ’ m ed d ő Asszo­
egyébb H e lv é tz ia i V áro so k tó l, m e lly é rt őket n y o k a t te rm é k e n y e k k é tészi. I t t m u la tta m
P ie tis tá k n a k ., F á n tá s tá k n a k &c. is ta r tjá k , h a rm a d napig.
p. o. α) Az Ű r V a c so rá já t o stjá b ó l szolg ál­
L usus in u n d is.
t a tjá k ki. β) M ikor a ‘ P a p k ere szte l, a ‘ kis P e r L im ag u m v ec to fa s est ia m cern ere B ad as,
g y e rm e k e t kezébe v év é n , a k ezével m e rít V allis ubi te p id a s la e ta m in is tra t aq u as.
3-or a ‘ fejé re v iz et. E z t így lá tta m A rg e n ­ H e ic ego cre d id e rim q u o n d a m sine veste
to r á tu m b a n is a ‘ L u th e rá n u so k T e m p lo m á ­ D ian am
b an . γ) H arm o n ic é én e k eln ek , m elly szép is, F essa sa lu tife ro m e m b ra lev asse cadô.
de n ag y o b b a híre. δ) Egész H e lv é tz iá b a n H ic V enus a lm a suos su b sistere ju s s it olores,
is u g y a n : de k iv á lt i t t fe k e te ru h á b a n j á r ­ D ic itu r e t B a d as p rae p o su isse C ypro.
n a k m in d F é rjfia k m in d A sszonyok a ‘ te m ­ D elicias locus hic om nes h a b e t. A dde fale r ­
p lo m b a , a ‘ P a p o k és m ás e m b e re k is n ag y num :
a b ro n ts fo rm a n y a k r a v a ló t v ise ln e k . ε) M in­ F it com es in liq u id is G ra tia tr in a vadis.
At m ea M ercu riu s si fe rre t ju ssa p e r au ras
den V a sá rn a p 3-or m e n n e k a ' T em p lo m b a. (A nne p o te s t hom inis n u n c iu s esse D eus?)
Az h a ra n g o z á s t elh a g y v á n késő a m e n ete l, N on m ihi s p e c ta n d a m d a r e t ab sq u e pudore
m e rt az a jtó k a t beteszik . Az a l a tt , a ' ki az D ian a m ,
ú ttz á n já r, g y a k ra n m e g fo g ják , és a T e m ­ N ec V en erem , a n te oculos lu d a t u t uda
p lo m b a v e z e tik . η) I t t senki m a g a k e n y e re t m eos:
nem s ü t; az eleség sem n em d rá g u l, sem nem Sed P arn a ssic o la s ad b aln ea n o stra v o caret,
o ltsó b b ; m in d erről. a ‘ ru h á z a tró l, eladó O asas fo v et in m olli P a n n o n u s o ra sinû
jó szág o k ró l &c. a ‘ T an ács g y a k o rta a d v á n F elicem sic ne tellu s H e lv e tic a f e r re t;
tö rv é n y e k e t. A' C onsul e lő tt F a sc e st, vag y Sie fie re n t lo n g ae ta e d ia n u lla V iae.
S c e p tru m o t sz o k ta k v in n i, egy szóval
V I. M ellingen B ád áh o z ta rto z ó eg y kis
18. T ig u ru m n a k m in d a ‘ n ép e, m in d a ‘ V áro s, a ’ R a is v a g y R u sa vize m e lle tt, m elly
r e n d ta r tá s a jó, szép, és k e re sz ty é n . A ‘ V á­a H elv é tz iai n a g y o b b v izek k ö zzü l v aló . itt
ros, k iv á lt h a a ‘ lev eg ő ege jo b b vo ln a,
d erék fed eles h id v a g y o n ra jta .
tse n d es la k ó h e ly , úg y h o g y példabeszédben V I I . Lenzbourg a ’ B e rn a i C á n to n n a k
m o n d já k o tt: a ‘ k it az Isten szeret, a n na k szélső -v áro ssa az A a vize m e lle tt, hol egy
T igurum ban ád házat.
m ag as k ő szik lán erős V ár v a g y o n , m ellyben
19. T ig u ru m i régi T u d ó so k v o lta k G es ­az e lő tt a ’ L en z b u rg i G rófok, m o st p ed ig a'
n e r, G v a lth e r, L a v a te r, H o ttin g e r, H eid e g ­
B e rn a i C om m en d án s lak ik .
ger. M ost u g y a n G esner, U lricus m ind az V I I I . A ra u B e rn á h o z ta rto z ó kies
A nistes, m in d eg y ik P rofessor. S ch in tz, L a v a ­ v ö lg y b en é p ü lt V áro s, az A ro la v a g y A ar
te r, M ayer. vize m e lle tt; hol a ’ T a n á c sh á z és a ’ k ú ta k ,
V. B áda T ig u ru m h oz 4 ó ra , az h o vkáiv á lt a ’ m e lly e n a ’ J u s titia v ag y o n , m eg­
d. 31. J u lii a ’ L im ag u so n m e n te m . Ez a ’ je g y z é st érd e m len e k .
v á ro s o ts k a v a g y o n a ’ L im agus fe le tt, egy I X . Olten a ’ S o lu th u rn i C a n to n b a n lévő
n a g y h eg y en , régi ’s nem szép V áros, ezt V áro so tsk a , az A ra r sebes folyása m ellett
m in d a z á lta l m eglehet róla jegyezni. a) I t t a ’ v izen d eré k h id a t ép íte tte k .
b) K özel hozzá v a g y o n egy szoros út
‫ ) א‬K ettő s V ára v a g y o n n a g y hegy en , k ő szik láb ó l v á g v a , m e lly n e k hossza 1 5 ; szé­
régi és ú jja b b . lessége 3 lépés az A a r p a r tjá n , ezen víz e’
‫ ) ב‬H e lv é tz iá n a k országgyűlése, m e lly ­ tá jo n m ag as b á s ty a fo rm a k ő szik lák a latt
foj sebessen.
ben a’ T ig u ru m i Consul a ’ P ra ese s, i t t szo­ y) Az A sszonyok ezen a ’ részen és le­
k o tt le n n i. A ’ közönséges ház nem szép, á n y o k a ’ h ó n o k a lá k ö tik a ’ sz o k n y á jo k a t.
benne be v a g y n a k festv e a ’ C á n to n o k tz í ­ Az ú t m e lle tt so k régi k ő -k e re sz te k v a g y n ak
m erei. X . Aarbourg erős v á r és m eglehetős
‫ ) ג‬Szép a ’ Szűz M ária T em p lo m a, hol V áros az A a a r , A ra r v a g y A rola m e lle tt.
a kép a l a t t ez v a g y o n : Sub P raesidio tuo. E z a ’ V ár m a g a e lle n t á llh a t, h o g y a ’ L u cer­
A ’ T em plom o ld a lá n k ív ü l sok E p itá p h iu ­ n a i és S o lu th u ri P á p is ta Ca n to n o k m a g o k at
m ok v a g y n a k , a ’ tö b b e k közt egy m á rv á n y ne c o n ju n g á lh a ssá k . E ’hez m ég egn n éhány
kövön: ó ra H ilb e rg fa lu az E m m a vize m e lle tt, hol
szép n y á ri p a lo tá k és k e r te k v a g y n ak . Ide
Ut tibi M ors fe lix contingat, vivere disce; n em m essze b alk éz re lá ts z a n a k re tte n tő
Ut fe lix possis vivere, disce m or i. m ag as H a v a so k .
P u b lik á c ió : K eresztesi J. n ap ló jeg y z etei a k a d é m ia i ú tjá ró l.
X I. B erna H e lv é tz iá n a k legszebb v ák­ e ríté s veszi k ö rü l, az A ra r zúgó folyása
rosa, n a g y v ö lg y b e n , az h o lo tt m égis h egyen
vagyon. Az A rola te k e re d ik m e lle tte , m elly
ezt félszigetté fo rm á lja . A ’ V áros n em széles,
han e m h o ssz a tsk a . Az h á z a k m a jd m ind
4 C og n átió so k és ú g y v á g y n a k é p ítv e , hogy
alól kő lá b o k és b o lto z a t lévén esőben sz á ­
razon le h e t já rn i; de nem m in d e n ü tt. E zen
b o lto z a t a l a t t v a g y n a k sok d rá g a b o lto k
és m in d en féle m ű h e ly ek . I tt le h e l lá tn i sok
D á m á k a t, v a r r á s b a n v a g y egyéb m u n k á b a n . n a p n a k és h o ld n a k fáz isait m u ta tó Ó ráról,
K ív ü l az h á z a k tö b b n y ire e g y fo rm á k , nem
fejérek , h a n e m 4 szeg letü f a r a g o tt k ö v ek a ’ V. D ux Z erin g ia e, R e ct. B u rg u n d . U rbis
m agok szín ek b e n , m e lly e k e t nem m essze
egy g a z d ag k ő b á n y á b a n k észíten ek . Az
ab lak o k és a z o k n a k ro sté lly a ik ig en p o m ­
pások. B e rn a n ev e z e té t v e tte o n n a n , hogy
B e rth o ld u s V. Z eringiae D ux fu n d á lv á n ezt
A. 1191. a z t te t t e fel, hogy a n n a k a ’ V ad n a k
nevéről n ev ezi, m e lly e t v a d á sz a tjá b a n elő­
ször ta lá l: Ő ped ig m e d v é t ta lá lt: az h o n ­
n an m in d n ev e , m in d czím ere m e d v e. A ’ tö b ­
bek közt m eg jeg y zést é rd e m e ln e k ezek:
1. A ’ C a th e d rale T em plom ad S. V in ­
ce n tiu m , m e lly n e k A o. 1421. Sz. G yörgy e s t ­
véjén te tté d le az első k ö v ét. E g y nagy
f a ra g o tt k ö v ek b ő l m esterségesen r a k o tt T o r­
nya v a g y o n , m ellybe 250 tsigás g rád itso n
lehet felm en ni. Va g y n a k ebben 5 n ag y
H a ra n g o k ; ezek közt egy, m e lly le gnagyobb
egész H e lv é tz iá b a n , u. m. 203 m á ’sás. A'
d ia m etere 12, a ’ p e rifé riá ja 41. a ra sz t. Az
ütő je 8 m á ’sás. Ön t e t e t t ú jr a Ano. 1611.
Ezen v erse k v a g y n a k r a jta :
D ivorum va n is servici cultibus olim
Scilicet id volu it caeca saperstitio:
A t n u n c Christe tuo service un ins honori
Vera f ides, pietas, Relligioq jubent.
A’ m áso d ik o n e ’ m e lle tt, m elly e t a k k o r szok­ e m b e rt. Az a jta já b a n v a g y o n n ag y fam ed v e,
ta k m e g v o n n i, m ik o r h a lá lr a v aló ra b v agyon:
E xcito torpentem , m iserum acstigo nocentem,
C rim ine detentis designo te m p ora m ortis.
A’ h a rm a d ik o n , m e lly n e k k e rü le ti 32 a ra sz t:
A ures o! Cives D ivinae adferte patentes
Voci: quando m eo m urm ure signa dabo.
A ’ T em plom k a p u ja fe le tt m esterség esen ki
v ag y o n v ág v a az íté le t. Belől sz em b e tű n ő k
a N ag y -fe k ete m á rv á n y k ő -A sz ta l, O rgona;
k ü lö m b k ü lö m b sz ín ű cz ifra a b la k o k . Szép és
pom p ás S zékek. N a p k e le tre a ’ falo n egy
nagy M o n u m e n tu m , m e lly e n felül ara n y o s
ara n y o s b e tű k k e l illy írás v a g y o n :
A. C. M . C. X C I . F rid. I I . R om . Imigp en. n a g y S ta tu a , a ra n y o s k o p ja a ’ k ezéb en ;
B ern. cond.
középben:
I n m em oriae m o n u m en tu m perpetuae
Berctholdi V. Z eringiae D ucis Fortiss. Vrbis
Bernae C onditoris Inclytiss. P. P atriae I l­
lu striss.
Senatus B ern ensis G. L . Q. P .
A lo l:
M . P. A o χ ρ ιστογ oνίας 1600 Ecclae
autem C hristi in hac C ivitate παλινγενεσίας
73. D. C hristiane V illadino Praefecto T em pli.
2. E ’ m e lle tt v a g y o n egy szép sétáló
h ely n a g y fák a l a tt , K irch h o ff, igen m agas
157
fe le tt. In n e n A. 1654. egy D eák, é lete v esze­
delm e n élk ü l, lo v a stó l le u g ra to tt. M ellynek
em lék ezete u g y a n o tt fek e te m á rv á n y kőre
v a n v á g v a n é m e tü l. Ez a l a t t v a g y o n a ’
v izen egy n a g y és k ö ltség es g á t, m e lly rő l azt
ta r t já k , hogy a ’ n a g y M ü n stern él egy k r a j ­
tz á r r a l k e rü lt tö b b e .
3. E g y n a g y T o ro n y , m elly Id ő k t o r ­
n y á n a k n e v e z te tik , a r a jta lévő m esterség es,
en n e k o ld a lá n n a p n y u g o tra : B e rc th o ld u s
C o n d ito r, tu rrim et p o r ta m fecit Ao. X ti
119. ea r e n o v a ta 1770.
4. A ’ F ra n tz ia szép T em p lo m , m e lly az
e lő tt a ’ D o m in icán u so k é v ó lt. E b b en régen
m u to fg a tta k egy ts u d á la to s M ária beszélő
k é p e t, m elly b ő l azo m b a ’ B a rá t felelt és egy
L egény, Je c z e r Já n o s n y ila tk o z ta tta ki.
A n n a k hely e a ’ tem p lo m o ld a lá n belől és a ’
ly u k m ost is o tt v a g y o n illy írással : A n tru m
T rophonii D o m in ica n or. A lol: Fraude J e ­
zeriana derectum. 1509. N a p k e le ti a jtó h o z
közel le v a g y o n festv e egy felől a ’ Jesse
g yökere, m ásfelől A rbor D om inicanorum a ’
Sz. D om inicus k eb eléb ő l, m e lly e n sok D om i ­
n ic án u so k n ev e ik v a g y n a k . A la tta a n ém e ­
tes b e tű k k e l illy en régi v e rse k :
H os peperi natos, quos pro d u n t esse beatos
Signa D ei p u ra, quam vis P a p a fia iura
Post decreverunt, q uia m ultos haec latuerunt.
5. A ’ Sz. L élek n em régen ép ü lt T em p lo m a
igen szép f a r a g o tt k ö v ek b ő l. Va g y n a k benne
14 oszlopok. M agas p red ik á ló Szék, fek ete
m á rv á n y A sztal Éc.
6. A ’ F eg y v eres ház 3 C o n tig n átzió ra,
m elly b en felleh et fe g y v e rk e z te tn i százezer
egy a jtó fe le tt le fe stv e h á rm a n azo k , k ik a ’
sz a b a d sá g é rt először fe lk ölte k . U g y an o tt
illy en vers:
Felices p o p u li m éditantes tempore p a cis,
Queis opus in bello; sem per ut ista parent.
Az alsó b b részeib en v a g y n a k a ’ sok és n ag y
á g y ú k az o k k al, m e lly e k e t n y e rte k . Z ászlók,
k a p á k , ásók &c. m áso d részben a ’ sok vas
sisak o k , m e jjv a s a k , p á n tz é lo k , p u s k á k , d á r ­
d á k , k a rd o k , p is z to ly o k ; p u s k a p o rta r tó k ,
régi fegyv erb e fe lö ltö z te te tt S tá tu á k . A ’
ritk a s á g o k k ö zt ezek: 1. B e rth o ld u s a ’ m a g a
tu la jd o n feg y v eréb e’ fe lö ltö z te tv e , m elly
h á ta m e g e tt egy éb feg y v e re i és sely em zászlói.
Ez m egholt A. 1218. a ’ m in t ezen régi v e rs
m u ta tja :
D um bis sex cen tio te r senus ju n g itu r an n u s,
In F rib u rg m o r itu r B e rth o ld u s D ux A ie­
m an n u s.
2. F ra n c isc u s N egelin ló ra feg y v erb en
k its in á lv a ; ez v e rte m eg I II . K á ro ly t a ’
S a b a n d ia i F eje d elm et. — 3. A ’ k i a ’ N ag y
T em p lo m o t é p ítte tte ; a ’ k ét első B ern ai
C o n s u l; a ' 3 N em es em b er, k ik a ’
sz a b a d sá g é rt először felk ö ltek , s tá tu á ik feg y ­
v erb e n . — 4. A zok a ’ k ö te le k fel a g g a tv a ,
m e lly ek re a k a r ta C arolus A u d ax v a g y P u g ­
158 P u b lik á c ió : K eresz te si J . n ap ló jeg y zete i a k a d é m ia i u tjáró l.
n a x D u x B u rg u n d iae k ö tö zn i az H elv e tu ­
s o k a t. De ezek ő te t Mo r á t n e v ű v á ro sn á l
k eg y e tle n ü l m e g v e rté k , m in d e n é t e ln y e rté k
A. 1476. és a z u tá n v a ló eszte n d ő b en N a n tz i ­
n á l m a g á t is e lv e sz te tté k . I t t v á g y n a k az
ő tő le n y e r t n a g y á g y ú k , tz ifra görbe ág y ú
p u s k á k , zászlók és egyebek. — 5. L e h e t i t t
lá tn i régi p u s k á k a t, n e v e ze te sen a z t, m e lly e t
legelőször t a l á l t egy B a r á t F rib u rg b a n , m elly
o tr o m b a k o lts p u sk a fo rm a . — 6. K i v a g y o n
i t t V ilhelm us T e ll fáb ó l ts in á lv a a m a g a
n y ilá v a l, m in t lő tte le az a lm á t a ’ f ia ’ fejé­
ről. E g y éb b feg y v e re i T ig u ru m b a n t a r t a t ­
n a k . 7. M u to g a tn a k i t t egyébb r itk a s á g o k a t
is. u. m . a z o k a t a ’ n a g y réz k o n d é ro k a t,
m e lly e k b en a ’ M ü n ste rt é p ítő k n e k főztek.
T ü z e t o ltó m e sterség es m a c h in á k a t. 5 p a l­
lo st, m e lly e k n e k m in d e n ik é v el h á ro m -h á ro m
száz e m b e r fe jé t v e tté k el. &c.
7. A ’ C ollegium , m e lly a ’ L a u ss a n n a iv a
te sz e n egy A c a d e m iá t, v o lt a ’ F ra n c is c á n u
sok K la s tro m a . A ’ k a p u ja f e le tt ez v a g y o n :
H ic a rtiu m actor. J u s titiae cultor. F idei tutor.
M ellette v a g y o n egy to rn y o s é p ü le t, m e lly ­
b en v a g y n a k az ap ró b b o sk o lák . Az a jtó
f e le tt: υδεις βεσβηλος ἐισιτω. A ’ to r n y á n
illy írás: Deo et J u v e n tu ti, quae P atria e
dicasa est, S. A e d ific iu m in sta u ra tu m 1778.
a lol ezen: V irtu tu m e t lite r a r u m c u lto rib u s,
fa u stis X ti O pt. M ax. au sp iciis, A m plissi ­
m us R e ip l. B e rn . S en atu s co n sec ra t. Coss.
B e a to -L u d o v , a M ullinen, e t Jo a n . S teigero .
S cholae A rch. N icolao a D iesb ach &c. 1777.
8. A ’ B ib lio th e c a fényes é p ü le t, sok
szép k ö n y v e k és n ev e ze te s festé se k v a g y n a k
benne. K iv ü l a ’ fro n tisp ic iu m o n : M u sis et
P atriae.
9. A ’ m o sta n i elsőbb P ro fe sso ro k : S tu ­
d er, S ta p fe r, C ocher, R u d o lp h &c.
10. A ’ V áros h á z a k e ttő : régi és ú jj.
A régi fa lá n a ’ C an to n o k C zím ereik le v a g y ­
n a k festv e . B elől illy i rás: J u s te ju d ic a te
filii h o m in u m , a u d ia tu r a lte r a p ars. I t t t a r ­
ta t n a k azo k a ’ ru h á k , m e lly b e n ö ltö z n ek
a k k o r, m id ő n C onsult te szn e k . A ’ C onsú lt
közönségesen S c u lté tn e k h ív já k .
11. V a g y n a k a ’ V áro so n jeles p a ta k o k ,
m e lly e k e t n a p n y ú g o t felől m esterség esen , jó
tá v o lró l v e sz n e k bé. É p ü lte k m in d e n ú ttz á ­
k o n sok szép szökő k ú ta k . A ’ közép ú ttz á n
v a g y o n tíz , m e lly e k en k ü lö m b -k ü lö m b féle
S tá tu á k v a g y n a k , u. m . D á v id , M óses, S ám ­
son, T itiru s , régi zászlós H e lv é tu so k k é p ­
je ik ; D á m á k &c.
12. N a p n y u g o t felől v aló k a p u fe le tt,
a ’ G ó liá tn a k re tte n e te s képe fából.
13. Az elev e n m e d v é k á rk a , m ellyb en
e k k o r k e ttő v o lt. F u n d á lta e z t R e n a tu s
L o th a rin g ia i H ertz eg .
14. N a p n y u g o ti részen v a n az Á rv á k
fényes h á z a . A z lövöldöző h ely , L a b o r a to ­
riu m . A ’ S á n tz o n t a r t j á k a ’ sok p u s k a p o rt,
m e lly e k k ö rü l h o sszú r ú d a k v a g y n a k fel­
em elv e, v illá m h á rító k .
15. S ok szép sé táló h e ly e k ; n ev e ze te s
azo k k ö zt é sz a k ra az A ro la m e n té b e n egy
heg y en az E n g i, m e lly fen y ő fák b ó l, m e s te r­
séges fig u rá k ra h o sszan v a n k észítv e, E ’
m e lle tt ism ét m ás v eres bogyó-fákból, m e l­
ly e k b en v e re sre f e s te tt so k p ih en ő székek
ta lá l ta t n a k .
16. M egjegyzést érd e m el az A ro lán való
erős kő h íd ; és az a ’ ts in á lt ú t, m e lly é rt
n a g y h e g y e t v á g ta k á lta l n a p k e le tre , hol
eg y n a g y kőoszlop illy ír á s t m u ta t: Civibus
et P eteg rin is gratm opus, relicta veteri via.
p er l oca p ra eru p ta , qua na tu ra negare vide ­
batr iter, fa ctu m atque m u n itu m In cep it. A.
1750. absolvit 1758.
17. A ’ B e rn a i n ép szép, de k e v é ly is.
v íg a n él, cz ifra n és tsin o san já r , ú g y hogy
B e rn á n a k n eg y ed része m a jd P a ro ch -m ac h er-
ből áll. A ’ F é rjfia i b o ro z n a k , p ip á z n a k . A'
L e á n y i s é tá ln a k . S ehol a n n y i A sszonyi P u­
k é tlik e t, m in t i t t , n em le h e t lá tn i. E z e k a ’
k eg y esség b en n em a ffe c tá ln a k , m in t a T ig u ­
ru m ia k . — B e rn á b ó l ( v o ltu n k s z á lv a Gerber
ú rn á l) d. 12. — A ug. k iin d u lv á n , az ú tb a n
lévő fa lu k o n k ív ü l n ev e ze te s v o lt
X II . S o lu d u ru m m ag as k ő sz ik lá k a la tt,
n a g y , de ig en kies v ö lg y b en , az A ro la m el­
le tt lévő n em fe le tte n ag y , de f e le tti régi erős
és szép V áros. E rrő l v a g y o n ezen v ers:
I n Celtis n ih il est Soluduro a n tiq u iu s u n o
E xcep tis T reviris, quorum ego dicta soror.
V ag y o n erős V á ra , m e lly m in d 4 sz eg e letü ,
eg y fo rm a, fa r a g o tt, tö b b n y ire fe h é r m á r­
v á n y k ő b ő l v a g y o n r a k v a . K ö z ö tte fo ly az
A ro la, m e lly a ’ V á ro sn a k ig en n a g y erőssé­
gére v a g y o n . A ’ k a p u ja f e le tt ezen v ers:
S a n g vine p a rta fu it, floret candore L ibertas.
S zem b etű n ő i t t a.) Az V izen v aló n a g y híd.
és a ’ k a p u b a n lév ő szoros v ig y á zá s, b.) A'
v o lt J e s u itá k T em p lo m a, m e lly e t L udovicus
X IV . F ra n tz ia K irá ly é p í tte te t t pom báson.
g) A Sz. U rsus T em p lo m a, m e lly b e 29
széles g rá d itso k o n k e ll felm en n i, középben
a ’ g rá d its m e lle tt k étfe lő l ig en szép és bő
S z ö k ő -k ú ta k v á g y n a k . B elöl a ’ Tem plom
ig en n a g y és p o m p á s. K iv ü l a ’ Sz. Ursus
em lék e ze tire v aló In sc rip tio . — d.) Igen
k ív á n a to s fo rráso s és árn y é k o s S u b u rb iu m a
v ag y o n . — e.) A ’ F ra n tz ia K ir á ly H e lv é tz iá ­
b a n lévő k ö v e tje ezen v á ro s b a n szo k o tt
la k n i. —
X I I I . Vactbourg. H en z in g en , V alk e n ­
ste in , ezek m in d m ag as k ő sz ik lá k o n lévő
V á ra ts k á k , a b b a a ” szoros n y ílá sb a n , m elly et
a ’ te rm é s z e t n y ito t t a ’ m ag as k ő sz ik lá k közt
á lta l B asel felé te k erg ő sen . A. 1778. F ra n ­
czia O. b a n és H e lv .-b a n .
X IV . Voleburg ig en n a g y v ö lg y b e n lévő
szélső B áseli V áros; en n e k is n a g y hegyen
v a g y o n a V ára. K iv ü l r a jt a n a g y Isp o tály .
— E ’hez n em ig en tá v o l Lichstal k e ríte tt
v á ro so ts k a , a m e lly e t e lh a g y v á n , m eg ala ­
ts o n y o d n a k a h eg y e k , és a ’ R h én u s beljebb
te k e re d ik , m e lly n e k v izéb en fö rö d v én , m eg ­
ú jjú lh a t itt e n az Ú ta z ó . a. o.
A ccipe la n g v e n te s su p e ra tis A lp ib u s artu s
R h a en e flu m in u m P a te r.
Quos m ih i cum m ens s it gelido p erfu n d ere
ro re
Te sa lu b re m p rae b eas.
D a m ox posse fru i v ir id i su p e r ag g ere som no
É u a le m A m icae d a t sinus.
XV. B asel, B a sile a, ig en n a g y , szép.
g azd ag , de n em fe le tte népes V áro s. Azon
P u b lik áció : K eresz te si J. n ap ló jeg y z etei ak a d é m ia i ú tjá ró l
n ev ü C á n to n n a k fe je . Az e lő tt P ü sp ö k la k ó
helye, és a ’ P á p is ta V a llá sn a k k im o n d h a ­
ta tla n n a g y fészke v o lt, de Jo h . O ecolam ­
padius 1519. k ez d v én a ’ r e fo rm á tió t, a ’
P ü sp ö k n ek , K á p ta la n já v a l e g y ü tt, o n n an
ki k e lle tt m e n n i. A ’ V á ro st a ’ R h é n u s k et
eg y en etlen részre o sz tja , a ’ n a p k e le ti rész
van N é m e t O rsz.-b an és kis B á seln ek n e v e z ­
te tik ; a ’ k é t V á ro st egy h íd r a g a s z tja öszve,
m ely félig fa , félig k ő lá b o k o n áll. A ’ k a p u
fe le tt, m e lly e n az H íd ra m e n n e k , v ag y o n
egy em b erfő ts in á lv a , m elly kis B á se lre a ’
nyelv ét n y ú jto g a tja , az Ó ra m o z g a tv á n ;
an n a k e m lé k e z e tire , hogy a ’ kis B áseliek
a’ n a g y V á ro st el a k a r v á n v eszte n i, eleit
v e tté k , és az I n d ító n a k fe jé t v év é n , á lta l
ellenbe fü g g e sz te tté k . I t t h a v a la k i Gróf,
vagy N em es a k a r le n n i, a ’ V á ro sb a n nem
la k h a tik . A ’ T irs vize a l a t t a sz a k a d a ’ R h e ­
nusba. Sz. A lb an u s C an álisa a ’ V árosba
viszi a ’ v iz e t. K is B a selb en is h aszn o s víz
v agyon; M egjegyzést é rd e m le n e k ezek:
I. A ’ V áros h á z a , m e lly n e k belső k a p u ja
fe le tt ez v a g y o n : Deo d ic a ta e t v ir tu ti 1608.
Va g y n a k i t t sok sz e m b e tű n ő festé se k , n a ­
gyobb ré sz é n t bé lé v én fe stv e . A ’ tö b b e k
közt, m in d já r t az h o l a ’ g rá d itso n felm en n ek ,
az íté le t, m e lly b e n az ö rd ö g o k a ’ P a p o k a t
és a ’ P á p á t viszik . 1510. r en o v at . 1610 &
1710. E z é rt a z u tá n a ’ R ó m ai P á p a k é rte a ’
B áseliek et, h o g y tö rü ljé k le; de a z t felel­
té k : h a a z o lta k é s z ü lt v o ln a ; igen is: de
m in th o g y a ’ R e fo rm á tz ió e lő tt m a g o k a ’
P á p istá k f e s te tté k , erre n ézve m e g ta rtjá k .
E ’hez közel le h e t illy en ír á s t o lv asn i a ’
falon:
D. S.
Q uicum q. p e ra rd u a m g ere n d ae R eip . p ro ­
v in cia m ad is. P u b lic i boni ubiq. m em or.
p riv a to s a d fe c tu s, In v id e n tia m . fav o rem .
odium , v io le n tia m , d ep o n ito . P ie ta te m Deo.
p ru d e n tia m . J u s titia m . In te g r ita te m R ei
publicae. consulendo Ju d ic a n d o q . p ro b a to .
Se d e b it olim tre m e n d u s J u d e x , o m nium
d ic to ru m , fa c to ru m , C o g ita tu u m ra tio n e m
exposcet. 1609.
B ellyebb egy a já n d é k o t vev ő szem ély a l a t t :
J u s titia e titu lo v e x a tu r egenus e t insons:
L egibus a t m aju s m u n e ra p o n d u s h a b e n t. fü g g esztv e:
E ’ m e lle tt:
Vos, q u ib u s R e c to r m aris a tq . te rr a e
Ju s d ed it m a g n u m necis a tq . v ita e ,
P o m ite in fla to s tu m id o sq . v u ltu s .
Q u id q u id a Vobis m in u s e x p a v e s c it
M ajor hoc, V obis D om inus m in a tu r.
O m ne su b R eg n o g rav io re reg n u m est. &c.
II. A ’ n a g y M ü n ster, m e lly n e k csak
felébe já rn a k , k é t to r n y á v a l, tz ifra régi
farag á ssal v aló k ö v ek b ő l é p ü lt, k iv ü l egés ­
szen v ere s színre f e s te tt k e re sz t fo rm á ra lévő
ijas fias r o p p a n t é p ü le t. B elől ez m in d e n ü tt
m ind rég i, m in d ú jja b b n a g y e m b e re k n e k
szép E p ita p h iu m a ik k a l m eg v a n r a k v a :
a) A ’ T em plom á triu m ib a n k ö rü l, a ’
tö b b e k k ö z t:
D. O. M. e t C. S. S.
D. Jo h . O eco lam p ad iu s, professione T h e o ­
logus, tr iu m L in g v a ru m p eritissim u s; A u cto r
159
E v an g e lic ae D o ctrin a e in h a c U rbe p rim u s:
e t T em p li h u ius v eru s E p isc o p u s. U t d o c trin a ,
sic v ita e sa n c tim o n ia p o lle n tissim u s, sub
b re v e saxum h o c, re c o n d itu s ja c e t Ao S alu tis
1531. F . F . a e t. 49.
F e le tte v a g y o n k its in á lv a a ’ n a p , m e lly n e k
k ö zep in : 1529. illy k ö rü l v a ló i rássa l:
E cce A n n u m quo p u is a f u it caligo P a p a tu s
A c v ita e a d fu ls it lu x B a sile a tibi.
E ’ m e lle tt v a g y o n a ’ G rin ae u sé:
D. Sim oni G ry n aeo , A lm ae h u iu s A ca d em iae
R e c to ri e t la u d e e t m e m o ria se m p ite rn a ,
ob L in g v a ru m , L a tin a e , G ra e c a e e t H e b re a e
p e r itia m o m n isq P h ilo so p h ia e ad m ira c u lu m
u sq u e , cog n itio n em . Ob T h eo lo g iae v erae
S c ie n tia m , e t u su digno, m o n u m e n tu m hoc
d ic a tu m est. O b iit Cal. A ug. 1541. a c t. 48.
U jja b b E p ita p h iu m o k : C. S e rv a to ri S.
E m m a n u e li H o ffm a n n o
Jo h . Ja c o b i. S en at. F ilio
V iro
M orum s im p lic ita te P a e q u e ac g r a v ita te
P ersp icu o
Q ui
P e rc o n sv e to ru m m u n e ru m g rad u s
Ad
A m plissim as D ig n ita te s ev ectu s
In
S an ctio re R e ip u b lic a e consilio
In
C ura S ch o laru m , E cc lesiaru m a tq . A cad em iae
In q u e aliis g rav ib u s officiis
O p tim u m C ivem , O p tim u m q . S e n a to re m se
p r a e s titit
Ac
P ra e m a tu r a m o rte P a tr ic a e fam iliaeq .
e re p tu s
Q uo d cu n q . m o rta le h a b u it
H e ic d ep o sn it.
C a th a rin a F o rc a rd ia
p e r 13 Aos th o r i socia
A tq . E m m a n u e l H o ffm a n n u s F iliu s u nicus
M arito ac P a tr i d e sid e ra tiss.
H . M. C. L. P.
N a tu s Ao A e ra e Chr. 1713.
O b iit Ao eju sd . A erae 1765.
Más E p itá p h iu m , m e lly egy o sz lo p ra v a n
C. S.
Q ui n ih il cum Mu ndo co m m u n e h a b e b a t
V ir pio c o n a tu V ere bonus
P ra e c la ri P a rtis ex p e c ta t. filius
J a c o b u s R u d in u s
Civis B asil. In d ic. F o ri A dsessor
cujus deliciae fu ere
P la c e re Deo, no cere n em in i
P ro d esse cu n ctis
P o s t gem in u m fu n u s &c.
Ipse paucis d ie ru m in te rv a llis
T e rtio
In b e a ta s sedes em ig rán s
M ortales e x u v ias
H eic d ep o su it &c.
D. O. M. S.
Disce tu a m so rte m , q u ic u n q . h a e c perleg is;
is ta
E x u v ia e re c u b a n t P a n ta le o n is , h u m o.
Scin ’ cujus? q u em n ec sa crae la tu e re C a ­
m a en a e.
160 P u b lik á c ió : K eresz te si J . n a p ló je g y z e te i a k a d é m ia i ú tjáró l.
Qui p o tis in n u m e ru m cogere d u lce m elos.
Clinicus et re ru m N a tu r a e conscius om nis
D octus e t in fasto s d id ere fa c ta P a tru m .
T e stis erit s a cris P h ysicis o p e r a ta In v e n tu s
R egia q u a R h aenus m oenia la m b it aquis& c.
b) A ’ te m p lo m n a k a b b a n a ’ résziben
m elly b en nem já rn a k . A ’ falon v a g y n a k
ezen v e rse k :
N il sum , n u lla m iser n ovi s o la tia , m assam
H u m a n a m nisi quod t u quoq. C hriste
geris.
In m e s u s te n ta frag ilem ; tu C hriste gu b ern a
F a c u t sim m assae su rcu lu s ipse tu a e .
M ellette:
T em p o rib u s certis fieri q u ae cu n q . vid em u s,
V id it ab a e te rn o c o n s titu itq . Deus.
Ergo qud hic s e q u itu r C h ristu m ; fu g it a lte r
ab illo
V idit ab a e te rn o c o n s titu itq . D eus.
N ec t a m en u t tr a h it h u n c, sie ilium cogit ab ire
C ausa sed in te ritu s est sibi q uisq. sui.
O m nes p e c e a ru n t: p e c ca to h u n c e rip it; illum A ula coelesti lap id es v iv i tit u la n t u r
D eserit & m erita m o rte p e rire sinit.
In que hoc J u s titia m ; B o n ita te m o s te n d it
in illo
E t v u lt hoc gem inae la u d is honore coli.
O ! D eus h u n c g em in u m tibi fac trib u a m u s
ho n o rem
U t ne ira e sim us t r is ti a v assa tu a e .
R u d o lf. 1. R óm . C sászár Felesége m o­
n u m e n tu m a :
D. Ο. M. S.
A nnae A u g u sta e
B u rc h a rd i C om itis H o h en b u rg en sis
F ilia e
R u d o lp h i I. Im p. Aug. C om it. H ab sb .
Conjugi
E t fo ecu n d ae P a re n ti
A u stria e P rin c ip u m Sereniss.
A lb erti I. Im p e ra t.
M a tri
U na cum C arolo Filio
Ao Dn M C C L X X X I. 19. M a rt I
H e ic se p u lta e
S. P . Q. B.
Q uum S. h a nc ae d e n i nit ori suo p ristin o
r e s titu e n d a m c u ra re t
H o n o ris ergo c irc ite r CC CX V I . ut et C D X X .
P o st ex e q u ia s
H . M. L. P.
A ’ k o p o rsó te te jé n a ’ császárné képe veres
f a r a g o tt k őb ől; a ’ fia bal kéz felől m e lle tte .
A' koporsó v as ro stélly al v a g y o n b ék erítv e.
Az északi a jtó fé le n A n d ló n ak régi E p i ­
tá p h iu m a :
G eo rg . a b A ndio p rim u s R e c to r A ­
cad B asil. Ao 1460.
N obile ste m m a m ihi p ro a v is, ab a v isq .
d e corum
Q uorum v ir tu te m T e u to n a te ra s tu p e t.
C onjuxi d o ctas clara cum s tirp e C am oenas
Orn a tu m hoc p ia c u it co n d e co rare genus.
P o st p rim u s gessi regalis sc e p tra L icaei
Ista q u o d v isu m est co n d ere in u rbe Deo.
N u n c m e a m ens ecce coelesti e x u lta t in A ula
A st hoc in tu m u lo m o llite r ossa c u b a n t.
A lább:
F ac tu a ; lin q u e a lios, te m n e orbem , su s ­
pice coelum ,
V ive m o ri, c e rtu s fid e, D eus fa c ie t.
A k o p o rsó ja fe le tt kőből v a g y o n a ’ képe,
m elly k ö rü l csaknem o lv a s h a ta tla n régi
B a rá t-írá ssa l:
H ic ja c e t insignis, v ir tu te in sig n io r omni
G eorgius de A ndlo, n o b ili v ir sa n g v in e d a ru s
D ic ta to r d o ctu s, eu n ctis clarissim us unus
F u lse ra t h o c T em p lo p a r i t e r e t in L u ten b aco
E gregius a m b a ru m p ra e p o situ s E cclesiarum
A tq u e in h a c p rim u s flo ru it D ignissim us u rbe.
T o v áb b :
S tu d ii R e c to r alm i, n u n c sine nom ine p u lv is:
S ic spes, sic g au d iu m , sic tr a n s it gloria M undi.
O m nibus s ta t bene e t irre p a ra b ile tem p u s.
O biit p o stq u a m in hac E cclesia A nis q u in ­
q u a g in ta
P ra e la tu s flo ru isset. d. 7. Mensis M ártii.
Ao M CCCCLXV I a e te rn a p ace fru a tu r.
g.) Belől a ’ T em p lo m b an , a ' n ag y A jtó
m e lle tt, a ’ C onsul székihez közel, két fehér
k ép etsk e f e le tt:
H i duo T em p li h ilius q u ia s tr u c tu ra e fa m u ­
la n tu r.
Va g y n a k i t t so k d rág a E p ith á p h iu m o k :
de rö v id ség n e k o k á é rt csak k e ttő t íro k le,
egy ré g it és egy ú j ja t: Az E ra sm u s M onu ­
m e n to m a v eres m á rv á n y tá b la , m elly n ek
fro n tisp ic iu m á n v a n a ’ T erm in u s k iv ág v a
szélnek e re s z te tt h a ja iv a l.
C. S.
D esiderio E ra sm o R o tte ro d a m o . V iro
o m n ib u s m odis m ax im o . cujus in c o m p a ra ­
bilem in om ni D iscip lin aru m genere e ru d i ­
tio n em p ari c o n ju n c ta m p ru d e n tia , P o ste
ri et a d m ir a b u n tu r e t p ra e d ic a b u n t
B o n ifaciu s A m erb ach iu s. H iero n im u s F ro b e ­
n iu s, N ico lau s E p isco p iu s H a e re s, e t n u n cu ­
p a ti su p rem a e su ae v o lu n ta tis V indices.
P a tro n o o p tim o , non m e m o riae , q u a m sibi in ­
m o rta lem ed itis lu c u b ra tio n ib u s , co m p a ra v it,
iis ta n tis p e r d um O rbis te rr a r u m s ta b it.
super­
fu tu ro E t e ru d itis u b iq u e g en tiu m collo ­
c u tu ro :
sed co rp o ris m o rta lis , quo co n d itu m sit
erg o , hoc
S ax u m p o su ere. M ort. 4 Id u s J u l I. jam
S e p tu a g e n a riu s Ao a C. N. M. D. X X X V I.
D. O. M. S.
J o a n n i B u x to rfio
A. L. M. et L in g v a e S. P ro fesso ri.
Qui H eb r. e ru d itio n is la u d e m á P roavo
p rim u m
p a r t a m , et in B u x d o rf d o m u m illa ta m , mox
ab A vo a u c ta m , in c re m e n tis in sig n ib u s á P a ­
tru o deinde c o n s e rv a ta m , cum C a th e d ra m ab
illis A nnos h a u d m inus Q X I I I . o rn a ta m , Ipse
X X V I I I p ro p e a n n o ru m p a rio te n e re t,
p r a e c la ­
re tu itu s est. P o st longas g rav e sq . p erip n eii
m oniae dolores an g o resq . m ag n is cum p ie ta ­
tis et p a tie n tia e d o cu m en tis to le ra to s d ev ic ­
In D om ino v ita fu n cto tosq.
A u g u sta D o ro th e a H u m elia C onjux,
A u g u stu s Jo a n n e s, et J o h . Ja c o b u s B u x to rfii,
ac D o ro th ea filia, M arito et P a r e n ti deside ­
ratissim o m u ltis cum la ch ry m is p o su e ru n t.
V ix it an n o s X L IX m enses V.
O b iit d . 13 K a le n d . Q u in tilis M D C C X X X II.
Folytatjuk.
K isebb k ö z le m é n y e k : H a r s á n y i I.: A d alé k o k B o rn em isza P é te r életéhez.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
A dalékok Bornem isza Péter életéhez.
1. Tannerus följegyzése Bornem iszáról.
B o rn em isza P. p ro t. s u p e rin te n d e ns 50
év re te r j e d t é le té n e k és m ű k ö d é sé n e k tö r t é ­
n e té v e l tö b b e n fo g la lk o z ta k u g y a n ir o d a l­
m u n k b a n , a z o n b a n e sem é n y ek b e n gazd ag ,
z a k la to tt é le té n e k tö r té n e te m ég igen tö r e ­
d ékes, ú g y h o g y szám os o ly a n hézag v an
b en n e , m e ly b e tö lté s re , v itá s k érdés, m ely
tis z tá z á s ra , h o m á ly , m e ly e lo sz la tá sra v á r.
Az 1535 fe b r. 22-én P e ste n s z ü le te tt B.
1553-ban, 18 éves k o rá b a n , K a ssá n ta n u lt,
hol k é t h é tig fo g ság o t is sz e n v e d e tt. 1558-
b an B écsben ta n u l, hol ta n á r á n a k T a n n e ru s ­
n a k és b a r á ta in a k b u z d ítá s á ra k ia d ja So­
p h o k les E le k tr á - já t m a g y a r átd o lg o zá sb an
1558-ban, m e ly e t, m in t isk o lai d rá m á t, o tt
elő is a d ta k . E m ű v é n ek 1923-ban G ó th á ­
b an fö lfed ezett eg y e tle n p é ld á n y á b a n , m e ly e t
dr. F eren c zi Z o ltá n re n d e z e tt sa jtó alá
B u d a p e ste n 1923-ban, ré sz in t az olvasóhoz
in té z e tt la tin n y e lv ű u tó sz ó b a n , rész in t v o lt
görög ta n á r á n a k , T a n n e ru s n a k a k ö n y v ele­
jé n o lv a s h a tó k é z ira to s fö ljegyzéseiben igen
becses a d a to k o lv a sh a tó k . Az u tó szó b ó l k i­
tű n ik . h o g y az egész G erm á n ia h íres és első
bécsi fő g im n á z iu m á b a n t a n u lt, T an n e ru s
följegyzéseiből ped ig az, h o g y 1559 aug.
28-án tá v o z o tt el Bécsből ὅ ἀνήρ καλός καὶ
ἀγα θός, m iu tá n d o lg a it lelke v á g y a sz erin t
elv ég ezte Iste n dicsőségére (n eg o tiis ex anim i
se n te n tia confectis. τ ῷ θεῷ δόξα). T a n ­
n eru s fö ljegyzésének to v á b b i része így szól:
" q u i p ra e c a tio n is assid u a e , Deo iu v a n te ,
com icam e t non tra g ic a m καταστροφήν
s o r t i t u s e s t “ , (aki az ő fo ly to n o s im á d sá g á ­
n a k Iste n segedelm ével, k o m ik u s és nem
tra g ik u s v égét n y e r te el). Ú j a d a t az u tó ­
szó b an az, hogy B écsben a főgim n á ziu m b a n
ta n u lt, T a n n e ru s följegyzésében ped ig az,
hogy 1559 aug. 28-án tá v o z o tt B écsből.
H ogy a καταστροφήν sz ó t ta rta lm a z ó ,
kissé h o m ályos kifejezés m ily e n esem én y re
v aló célzást r e jt m a g á b a n , az első p illa n a tra
b iz o n y ta la n . (D r. F erenczi Z. a z t o lvassa
ki belőle, hogy megnősülve tá v o z o tt B écsből.)
A zo n b a n , h a B o rn e m isz á n a k bécsi d iá k sá ­
g áró l szóló s a já t n y ila tk o z a ta it szem ü g y re
v esszü k , le g o tt eloszlik a h o m á ly s fény
d e rü l a c é lz o tt d o lo g ra. E z p ed ig n em egyéb,
m in t az, h o g y B écsben d iá k k o rá b a n a sa já t
sz á llá sá n a refo rm áció szellem éb en t a r t o t t
p ré d ik á c ió i m ia tt O láh M. egri p ü sp ö k , ki
a z tá n érsekké le tt, V erancsics A. és B o r­
n em isza n y itr a i p ü sp ö k so k a t z a k la ttá k ,
hol m a g u k elé id é z té k , h o l a császár elibe
h ív a ttá k s ije s z tg e tté k so k k é p e n ,1 ső t be is
b ö rtö n ö z té k .2 K assai és bécsi fogságáról
m a g a B o rnem isza is m eg em lék ezik P r ed i­
kációk egész esztendő által c . 1584-ben D e tre —
kőn n y o m a to tt m ű v e L X X X IV . levelén.
„ I s te n , ú g y m o n d , útat. a d az el s z a la d á sra ,
m in t sz. P á l kosárba k i ereszkedik D am a s­
k u sb ó l. C zak én is nagy kő ház ablakon B écs-
1 T an u lság o k . IV. rész. 868. lev.
2 F ab ó : M onum enta, I I I . 2 0 1 .
161
ből .. . É n is K a ss á n 1553 e szte n d ő b e k ét
h é tig , B écsbe három hétig v o lta m fo g v a (t. i.
1559-ben) és Is te n k is z a b a d íto tt kezek b ő l,
m in t a m a d a r a t a k a litk á b ó l. M aga m in d en
a z t v é lte , h o g y m eg ö ln ek . É s m e g le tt v o ln a ,
h a az Iste n e n g e d te v o ln a . M aga ő felsége
b izo n y ság o m , h o g y im á d k o z ta m é r te k és
ja v o k a i k í v á n t a m . . . “ F. följeg y zésb ő l ím e
v ilág o s, h o g y B. b écsi, 3 h é tig t a r t o t t fog­
sá g áb ó l ú g y s z a b a d u lt m eg, a h o g y a n P ál
a p o s to l D am a sk u sb ó l, t. i. egy n agy kőház
ablakán kosárban ereszkedett le s ú g y szö ­
k ö tt m eg. N y ilv á n szökése a lk a lm á v a l tö r­
té n t vele az a k o m ik u s k a ta s z tr ó fa (m iben
á llo tt ez? szökés k ö zb en k ie s e tt a k o sá rb ó l
s m e g ü tö tte m a g á t?), a m e ly rő l bécsi ta n á r a ,
T a n n e ru s, fe n te b b id é z e tt fö lje gyzésében
m eg em lék ezik B. m o s t id é z e tt följegyzését
nem le h et 1578-iki bécsi fo g ság á ra v o n a t­
k o z ta tn i (P e rn e sz i té v e se n 1579-re teszi,
h o lo tt B. 1579 ja n u á r já b a n m á r e lű z e te tt
S em p térő l) s íg y P e rn e sz in e k az az a d a ta ,
h o g y B. Bécsből v aló m e n ek ü lé sek o r m eg ­
ü tö tte a lá b á t, sz e rin te m , h a tá r o z o tta n az
1559-iki bécsi szö k ésre v o n a tk o z ik .
2. Bornem isza eddig ism eretlen föl­
jegyzése.
E g y m á sik v itá s k é rd é sb e n o sz la t ho­
m á ly t s d e rít fé n y t B o rn e m isz á n a k az a sa ­
já tk e z ű följegyzése, m e ly e t p ré d ik á c ió i IV-ik
részében (S e m p te , 1578. R M K . I. 146.), az
ördögi k ís írte te k rő l szóló részb en , a 840.
lev él a la p já n a k szélén ta lá lta m s am ely
becses följegyzés így szól:
,,E zen pred ika czio m a t kezdem nagy szom bati
E klesiab a n levő tisztem ben es hivatalom ban
Istenem segedelme velem levén, kegyelmeségé­
bü l E lis végeztem az m ire lelkem ism ereti
engete.“
B. p ré d ik á c ió i IV -ik részén ek az a ro n ­
g á lt, cso n k a p é ld á n y a , a m ely b e n ez igen
becses fö ljeg y zést ta lá lta m , a s á ro s p a ta k i
főiskolai k ö n y v tá r tu la jd o n a s je len leg a
d u p lu m tá r v é d ő to k b a fo g la lt k ö te te . Ez
tu la jd o n k é p e n k é t p é ld á n y b ó l v a n össze­
r a k v a . Az eg y ik , m e ly b en az id é z e tt föl­
jegyzés o lv a s h a tó , k é tsé g e t k iz áró lag B o r­
n em isz án ak s a já t h áz i, k é z ip é ld á n y a v o lt,
a m ásik , m e ly a 149— 508.. 517. le v ele k b ő l
á ll, nem tu d n i, k ié v o lt.
B. é le tíró i ed d ig azt h itté k , h o g y ő
sohasem v o lt a n a g y s z o m b a ti p r o t. e k k lé ­
s iá n a k ren d es le lk ip á s z to ra ,3 h a n e m csak
S zeredről, a m e ly község n ek B. fö ld e su ra s
re fo rm á to ra v o lt, já r o g a to tt be N ag y sz o m ­
b a tb a , ah o l m ag án o so k , főleg B a la ssa Já n o s
h á z á n á l tö b b sz ö r p ré d ik á lt. (D r. K iss Á ro n :
Prot. Sz. 1891 : 5. l ., Z o v án y i: Theol. ism .
3 T hury E . am a m egjegyzése (P ro t. egyh, és isk.
l . 1 8 8 7 :9 8 4 .), hogy B. A p a jra m in t n ag y szo m b ati p ap
j á r t ki, az „Ö rdögi k isirte te k “ 850. levelén o lvasható
szöveg félreértésén alapszik, m e rt o tt nem B .-ról van
szó, h an em a rró l, hogy a m isés papok já r t a k k i A p ajra.
A zonban T hury 1901-iki ta n á ri székfoglalójában (a
p áp ai ref. főiskola érte sítő je 1900—1901-ről, 17. l .)
helyesen k ö v e tk e z te tte , hogy B. külföldről hazatérv e,
N ag y szo m b at v idékén, talán éppen a v á ro sb a n kezdte
re fo rm áto ri p á ly á já t. 1908-ban azonban e vélem ényét
felad ta s a z t ir ta , hogy B. Szeredről j á r t N agyszom ­
b a tb a p réd ik áln i. (A d u n á n tu li ref. egyhker. tört. I.
50. l .)
162 K isebb k ö z le m é n y e k : H a rs á n y i I .: A d alé k o k B ornem isza P é te r életéhez.
tára. 1 :1 5 3 .) B. m o st t a l á l t s a já tk e z ű fö l­ h o v a Jó k á ró l m e n t) p r é d ik á lta t t a m in d e n ­
jeg y zéséb ő l a z o n b a n k é tsé g te le n ü l k itű n ik ,
h o g y ő a n a g y s z o m b a ti e k k lésiáb an rendes
lelkészi tis z ts é g e t és h iv a ta l t v ise lt, m e ly
h iv a ta lá b a n az ördögi k ís irte te k rő l szóló
p ré d ik á c ió -so ro z a tá n a k I I-ik részbeli 6-ik
re n d jé t o tt k e z d te írn i s p ré d ik á ln i. M egfor­
d ítv a á ll te h á t a dolog, t. i. B. m in t rendes
lelkész N a g y sz o m b a tb a n m ű k ö d ö tt s in n e n
já r t k i S zeredre, b irto k á ra , p ré d ik á ln i, am ely
községnek, K la n ic a sz e rin t, 1560-ban m á r
lelkésze v o it B. (F a b ó : M o n u m e n ta . I II .
217.) Az sem le h e te tle n k ü lö n b e n , h o g y
eg y id ejű leg m in d k é t, egym ásh o z közel eső
egyházközség lelkésze v o lt, m in ta h o g y k é ­ s o d o m ita sá g á é rt is és egyéb d o lg a ié rt i s . ..
sőbb is a sz ered i és se m p te i egyházközségeké
eg y id őben, ső t e z en k ív ü l m ég a gróf S alm
G yula u d v a ri lelkésze is (T a n u lsá g o k , I. r.,
aj. lev.). M ost m á r az a k érd és, h o g y lelkészi
m ű k ö d é sén e k m e ly éveire esik nagyszom bati
le lk ip á sz to rk o d á sa ?
B. K a ssá ró l 1553-ban m in d e n v aló szí­
nűség sz e rin t k ü lfö ld re m e n t. B őd sz e rin t
B o rn em isza a z t ír ta m a g á ró l, h o g y „ n y ó ltz
eszte n d ő k ig o d a la k o tt O lasz, F ra n c z ia és
N ém e to rszá g o k b a (1556-ból egyes p é ld á k a t
so ro l fel N é m e to rszá g ró l, t e h á t e k k o r j á r t
o tt) lá tá s é r t, h a llá s é rt, n y e lv e k és egyéb
szükséges tu d o m á n y o k n a k ta n u lá s o k é r t“ .
(A th . 50. l .) Így 1561-ben t é r t h a z a k ü lfö ld ­
ről. K la n ic a egy évvel k o r á b b r a (1560) t e tte
szeredi lelkész kedés ének k e z d e té t. A zonban
B o d n a k B o rn em isz átó l sz árm az ó a d a tá t kell
h ite le sn e k te k in te n ü n k . K ülfö ld i ny o lc évi
ta rtó z k o d á s á t k a ssa i (1553., m ik o r 18 éves
v o lt) id ő zésétő l 1561-ig sz á m ítv a , s b ele­
é rtv e a bécsi id ő z ést is, so rre n d ile g ú g y kell
g o n d o ln u n k , h o g y K assáró l O laszországba
m e n t, u ta zo t t F ra n c ia o rs z á g b a n , m a jd B écs­
b en t a n u lt (1558— 59.) s a z u tá n a v a t t a t t a
m a g á t lelkésszé v a la m e ly ik n ém eto rszág i
eg y e te m en . Dézsi s z e rin t (B alassa -k iad á s,
I., X IV . l .) B o rn em isza P á d u á b a n és B é cs­ e v a n g y é lio m á t... K é t fő p isp e k a d d ig t öré ­
ben ta n u lt.
E z a d a to k a t figyelem be v év e, B o rn em ­
isza n a g y sz o m b a ti ek k lésiab eli le lk ip á sz to r­
k o d á s á t az 1561— 64. év e k re te h e tjü k , és
p ed ig ú g y , h o g y 1561-től szered i lelkész is
s 1562-től egy szersm in d B a la ssa Já n o s u d v a ri
p a p ja is, B o rn em isz a N ag y sz o m b a tb ó l, ah o l
m á r nős férfi, a r. k a th . z a k la tta tá s o k s
ü ld ö z te té se k elől 1564-ben a 20 m é rtfö ld re
fekvő Z ólyom ba m e n e k ü l s e ttő l kezdve
m á r csak a B a la ssa Já n o s u d v a r i p a p ja .
B o rn em isza fe n ti följegyzését ism e rv e , im m á r
k é tsé g te le n n e k k ell ta r ta n u n k , h o g y a n a g y ­ r o n ta tn é k ) és e re tn e k v a g y o k és észv esztő
sz o m b a ti e k k lésiáb an v aló le lk ip á sz to rk o d á ­
s á ra v o n a tk o z n a k k ö v etk ez ő följegyzései:
(T a n u ls. IV . r., 849. lev.) „ N a g y S zo m b a tb a
m ik o r én p re d ic a lla n e k B alassi Já n o s h á z á ­ (n ő sü lését te h á t n a g y s z o m b a ti p a p s á g a id e ­
b a n és az m e n y ü tő köveket, em líte n em az
iste n te le n e k n e k b ü n te té s é re : A zonban úgy
ü te az d e re k Sz. e g y h á z a t, h o g y az fa fe sz ü le t
(t. i. az o ltá ro n ) a p r o ra ro n ta tn é k . Es az
u ra im a já n d ok o n k ü ld ö z n ék az m o rzsa lé k ­
já t. K i m ia t m in d B a la ssá n a k , m in d nek em ,
m in d az sz o m b a tia k n a k sok b a ju n k v o lt,
d e á rta lo m n é lk ü l n a g y o b é p ü le tü n k re . M ert
azután S y b o lti D e m e te rt Iste n esztendeig
(S y b o lti 1576-ban le tt n ag y szo m b a ti p ap ,
n a p az Is p ita l ca p o lná já b a n . E s az ő h iv e it
k iv ű lis m in d e n n a p te n g e ti m a is “ . H a B o r­
n em isz a ez id ő b en (1564 e lő tt) csak B a la ssa
u d v a r i p a p ja l e t t v o ln a (és n em az o tta n i
p r o t. eg y házközségé is), a k k o r a „szom bati­
a k n a k “ n em le t t v o ln a b a ju k , h a n e m csak
B a la ssin a k , a z o n b a n i t t B a la ssin k ív ü l m ég
k ü lö n m e g em líti a s z o m b a tia k a t is, v ag y is
g y ü le k ez ete ta g ja it.
U g y a n c sa k n a g y sz o m b a ti m ű k ö d ése
m ia tt k ö v e tk e z e tt be to v á b b i z a k la tta tá s a
is. " M időn — ú g y m o n d — a s z o m b a tia k
v á d o ln á k (T e le g d it, a későbbi n a g y p ré p o sto t)
m íg az ő m a g a tisz te ssé g é t o lta lm a z n á , ad d ig
az Iste n igéje b ékességgel h ir d e tte tn é k (t.
i. B o rn em isza P é te r á lta l N ag y sz o m b a tb a n ).
De a z u tá n m ég in k á b b r e a d ü h ö sk ö d ö tt
v a la . K i m ig en g em h á b o rg a ta , ad d ig az
a l a t t és a m ia tt so k nem es d o lg o k ra t a n i­
t o t t a az U r I s t e n ... M ert n o h a eg y ni h á n y ­
szor c sá sz á rt és m in d en , p ü sp ö k ö k e t fe lin d i­
to tt ellen em , de m in d e n sz e r e le it v e tte az
U r I s t e n . .. a z u tá n m in t á ld o tt á to k a l a t t
reám harangoztatván és gyertyát e lo ltv á n ...
M in t ije s z te tt im ez am az fen y eg etéssel,
B rac h iu m se c u la re v a l ( = k a t o n a i k a r h a ta ­
lo m m al) az k a p itá n y o k és u ra k h o z v aló
p a ra n c s o la t k ü ld ésév el. É s titk o n v aló lesel­
k ed é se k k éí és egyéb m esterségekkel m int a k a rt
e lf u tta tn i“ . (T a n u lsá g o k , IV. r., 863. lev.) (Sőt
később m ik o r Z ólyom ban 20 m érfö ld re ű zték ):
„ a z Is te n o rro k eleibe k é t m é rtfö ld re h o za
(t. i. S e m p té re , 1573-ban) és i t t a k a r ta , h o g y
az n y o m ta tá s t e lk e z d je m “ . U g y a n e m ű v é ­
ben (IV . r.) a 864. le v ele n e lm o n d ja , h o g y
T elegdi m in t k e r e s e tt h am is ta n ú k a t ő re á
(B o rn em isza ellen) és a sz o m b a ti u r a ir a (t.
i. h ív e ire), „ k ik kö zü l n a g y ördögi p r a k ti­
k á k k a l m in t f o g a tt a to tt m eg n eh á n y sze­
m é ly t a z é rt, m e rt o lta lm a z tá k a C hristus
n e k én reá m is (a 864. lev. b. la p já n a k szélén
ez esem én y h ez az 1564-es é v s z á m o t n y o ­
m a tta o d a), h o g y fel k e lle té k jö n n ö m csá­
sz á r eleibe (B écsbe) Z ólyom ból (ah o l m in t
N ag y szo m b atb ó l m e n e k ü lt, B alassi Já n o s
u d v a ri p a p ja v o lt). E le in azzal v á d o lta k
császár e lő tt, h o g y oltárt rontottam (ez a v á d
n y ilv á n azon a la p u lt, h o g y m ik o r N a g y ­
s z o m b a tb a n a B alassi J . h á z á b a n p r e d ik á lt
a m e n n y k ő rő l, az ú g y ü té a d e ré k s z e n t­
e g y h á z a t, t. i. a n a g y sz o m b a ti r. k a th .
d ó m o t, h o g y a fe sz ü le t az o ltá ro n a p ró ra
(t. i. m ik o r a m e n n y ü tő k ö v ek rő l p r é d ik á lt;
u g y a n a k k o r ü t ö t t az le a dó m b a). V é g r e ...
k e z d é k k érd e zn i, m ié rt h á z a s o tta m m eg
jé re k e ll te n n i), m ié rt n em v ö tte m tő lö k
fel a p a p s á g o t (v ag y is m ié rt k ü lfö ld ö n a v a t­
t a t t a m a g á t p a p p á v a la m e ly ik p ro t. eg y e­
te m e n ?), m ié rt az u rv a c s o rá já t k e n y é rre l
s z o lg á lta tta m , m ié rt a z t nem im á d ta t t am ?...
Ez a l a t t titk o n erősen m e s te rk e d te k , hogy
m e g fo g a s s a n a k .... D e ... az Is te n to v á b b
re n d e lte v o lt, h o g y ta n íts a k (864. l .).“
Az a h ite le s a d a t, a m e ly s z e rin t 1564-ben
tö r té n t Z ó ly o m b ó l B écsbe, a császár e lé való
K isebb k ö z le m é n y e k : M iklós Ö.: K é t m a g y a r v. eg y h á z tö rté n elm i ta n u lm á n y .
id é z é se , to v á b b á nős v o ltá n a k s m á s u tt t ö r ­
té n t p a p i fe la v a tá s á n a k szem ére lo b b a n tá s a :
k é tsé g te le n n é te szik , h o g y ezek m in d B o r­
n em isza p ap i m ű k ö d é sén e k k ezd ő id ő sz a k á ra ,
n ag y szo m b a ti m űködése id ejére v o n a tk o z n a k .
A n a g y s z o m b a tia k k a l v aló benső, b iz a l­
m as v isz o n y és k ö z v e tle n ö ssz ek ö tteté s b á to ­
r íto tt a fel B o rn e m isz á t a r r a , hogy 1569
szep t. 3 0-án P o zso n y b ó l le v e le t írjo n (a lá ­
írás: B o rn . P . Z ólyom ba, B alassi Já n o s
p ré d ik á to ra ) N a g y sz o m b a t v áro s ta n á c s á ­
hoz és s e g é ly t k érje n a r r a , h o g y e v a n g y é ­
liom i m a g y a r á z a ta it k in y o m a th a ssa . (A
n y o m ta tá s i k ö ltség „ tö b b re m enne ezer
f o r in tn á l“ . T ö rt. T ár. 1878 : 385. l .)
(S á ro s p a ta k .) H arsányi István.
K ét m agyar vonatkozású egyháztörténelm i
tanulm ány.
L ic . dr. W o tsch k e , T heod. Christoph
T h retiu s (1907), U. a. Francesco Stancaro
(1910). K ü lö n le n y o m a t az „A ltp re u ssisc h e
M o n a ts c h rift“ 1907. és 1910. évfo ly am áb ó l.
J ó lle h e t ez a k é t e g y h á z tö rté n e lm i ta n u l­
m á n y m á r m eglehetős régen je le n t m eg,
m in d a z o n á lta l, a m e n n y ire ism erete s e lő t­
te m , a m a g y a r iro d a lo m b a n m ég em lítv e
n em v o lt, p ed ig a n n a k ism e re te a m a g y a r
refo rm áció sz á z a d á n a k ta n u lm á n y o z á sá h o z
n a g y o n érdekes a d a lé k o k a t és sz e m p o n to k a t
n y ú jt, m e rt a refo rm áció k o rá n a k k é t o ly a n
a la k já t m u ta tja be e lső ra n g ú fo rr á s k u ta tá ­
so k a la p já n , a k ik a m i re fo rm á c ió n k b a n is
n a g y sz e re p e t já ts z o tta k s a k ik közül e g y ik ­
hez, T h re tiu s h oz, való szín ű leg so k k a l tö b b
k ö z ü n k is v o lt, m in t a m e n n y i róla eddig
n a p fé n y re k e rü lt. V iszo n t a m i v isz o n y ain k
k ö z ö tt, r á n k nézve e re d e tile g is kissé el­
d u g o tt h e ly e n je len v é n m eg, éppen nem
le h e t cso d álk o zn i azon, h o g y errő l a két
ta n u lm á n y ró l eddigelé alig v e ttü n k tu d o ­
m á st. W o tsc h k e lelkész — k i a k e le ti, k ü lö ­
nö sen a lengyel, p ro te s ta n tiz m u s tö rté n e l­
m é n ek fe lté tle n ü l le g ala p o sab b k u ta tó ja —,
ta n u lm á n y a in a k eg y éb k én t is érd ek eln i kell
b e n n ü n k e t m a g y a ro k a t, m e rt a m a g y a r
refo rm áció is, m in t szellem i á ra m la t, az
eu ró p ai re fo rm á c ió n a k szerves alkotórésze
s ah h o z ezer m eg ezer szál fűzte. K étség ­
te le n v isz o n t, hogy e z e k e t m a m á r n y o ­
m ozni, k ü lönösen K e le te n , igen nehéz, m in d ­
a z o n á lta l a b e h a tó aprólékos ré sz k u ta tá s
la s s a n k in t rá v e z e t m a jd az o k ra a n ag y ,
belső k a p c s o la to k ra , a m e ly e k h a z á n k és a
N y u g a t refo rm áció ja k ö zö tt fe n n á llo tta k .
A refo rm áció e k k é n t k ia la k u lt képe m u ­
t a t n i fog azo n b an m ég e g y e b e t is, a z t neve­
zetesen , h o g y a különböző k ö lc sö n h atáso k
— m e rt ne h ig y jü k , hogy m i csak k a p u n k
de n em a d u n k is —, irá n y a a refo rm áció ,
m ely c s o m ó p o n tja in m egy k e re sz tü l. Í gy
pl. rá v e z e t m a jd b e n n ü n k e t a r r a , am ire az
a k k o ri m űvelődési, k ö zg a zd a ság i és p o liti­
kai á lla p o to k és k a p c so la to k ism e re te erre
e g y é b k é n t is régen r á v e z e th e te tt v o ln a ,
h o g y az ú g y n e v e z e tt h e lv é t h a tá s t a 16.
sz áz ad közepe tá já n , a m a g y a r refo rm áció
n ag y ré szb e n n em k ö z v e tle n ü l, h a n e m a le n ­
gy elek rév én , á lta lá b a n a m a g y ar-len g y e l
k a p c s o la to k m e lle tt k a p ta , m in t ah o g y
m ás re fo rm a tó rik u s h a tá s o k is tő lü n k a
163
le n g y ele k k ö zv e títésé v el k e rü lte k el n y u ­
g a tra . Ig az, h o g y az előbbi m e g á lla p ítá st
m ég n em so k a d a t tá m o g a tja , de m in d e n ­
esetre tö b b , m in t az eddigi fe lte v é se k e t.
K ü lö n b en is a n n y ira kézen fek v ő dolog ez,
a m ik o r k ö zism e rt, h o g y re fo rm á to ra in k egy
jórésze K ra k k ó b a n , K is-L en g y elo rszág fő­
v á ro sá b a n ta n u lt, a m e ly o rszág p á r év tize d
m ú lv a a k álv in iz m u s legerősebb fészke le tt.
Ám erre i t t csak fu tó la g u ta lh a to k s m eg ­
em líte m a z t, h o g y W o tsc h k e n a k eg y m á sik
k ia d v á n y a is (D er Briefwechsel der Schweizer
m it den P olen, 1908.) elég je le n té k e n y a d a ­
to k a t ta r ta lm a z r á n k m a g y a ro k ra v o n a t­
kozólag , a m e ly f o rrá s k ia d v á n y s m ás id e ­
v o n a tk o z ó k u ta tá s a i és ta n u lm á n y a i a la p ­
já n ír ta m ég u g y a n ő a le n g y el refo rm áció
tö rté n e lm é t is a szen d o m iri u n ióig (Geschichte
der R efor mation in Polen, 1911.).
A W o tsch k e-féle T h re tiu s -é le tra jz k ü ­
lönben, a m e ly alcím e sz e rin t a 16. századi
lengyel re fo rm á tu s eg y h á z n a k az u n itá r iz ­
m us elleni k ü zd elm éh ez k ív á n a d a lé k o k a t
n y ú jta n i, b e n n ü n k e t m a g y a ro k a t az o tt
közölt részb en is m e rt, részben ism e re tle n
m a g y a r v o n a tk o z á sa i, de leg fő k ép p en és
m in d e n e k fe le tt T h re tiu s szem élye m ia tt ér­
dekel. T h re tiu s K ris tó f — n ev e a m a g y a r
iro d a lo m b a n i t t - o t t m á r f e lb u k k a n t — ,
k ra k k ó i re fo rm á tu s p a p v o lt, egy re n d k ív ü l
teh etség es és en erg ik u s szem élyiség, k i eg y ­
h á z á n a k a z u n itá riz m u s elleni h a r c á t M éliusz
Ju h á sz P é te rh e z h aso n ló szív ó sság g al és
eré lly el v e z e tte , k ih ez k ü lö n b en is ő t szem é­
ly iség ü k b e n rejlő so k ro k o n v o n á so n k ív ü l,
a h o g y W o tsch k e egyéb k ö zlem én y eib ő l is
k iv ilág lik , m eleg b a rá ts á g fű zte . A ta n u l­
m á n y n a k m in k e t illető leg ez az eg y ik , ta lá n
le g érd ek eseb b és ú ja b b k u ta tá s o k ra ösz­
tö n z ő i m e rt sa jn o s, h iá n y o s része. H o l,
m ik o r k e z d ő d ö tt ism e re tsé g ü k , n em tu d ju k ,
W o tsch k e ú g y s e jti, m á r 1556-ban W itte n ­
b erg b e n , de k ü lö n b e n ő m ég T h re tiu s ifjú
k o rá ró l, ta n u lm á n y a ir ó l 1907-ben n em is
t u d o tt tö b b e t, m in t csak a ttó l az id ő p o n t­
tó l k ez d v e, a m ik o r n ev e 1556 ja n . 9-én a
w itte n b e rg i eg y e te m an y a k ö n y v é b e b e k e rü lt.
Ú g y h o g y e k iv á ló k u ta tó a k k o r m ég csak
a m a g y a n ú já n a k a d h a to tt k ifejezé st, h o g y
T h re tiu s ta lá n K ra k k ó b a n , v a g y ta lá n B o­
roszlób an n y e r te első k ik é p zé sét. Míg nem
régen b izonyos k ra k k ó i o k m á n y o k b ó l az az
e g y é b k é n t ép p en n em m eg lep ő té n y d e rü lt
k i, h o g y T hretius K ristó f, a híres lengyel
reform átor, tudásának a la p ja it M agyarorszá­
gon a ké sm á rki iskolában, L a szk i Jerom os
lengyel főúr, egyidőben K é sm á rk földesurasága,
anyagi tám ogatásával szerezte meg. Í gy á lla ­
p íto t ta m eg u g y an is a z t C zubek, R e fo rm á c y a
w P olsce (67. l .) c. a. n em rég en (1921-ben)
m e g jelen t m ű v é b en (W o tsch k e lelkész ú r
szíves lev élb eli közlése).
B á r T h re tiu s W itte n b e rg b ő l 1557 ele­
jé n S tra ssb u rg b a m e n t, m égis eg y elő re v a ló ­
sz ín ű b b n ek ta r t h a tju k , h o g y M éliusszal való
b a rá ts á g a , k i az előző év vég én k e r ü lt o d a,
m á r i t t k e z d ő d ö tt, v a g y ta lá n m e g a la p o z ó ­
d o tt, de később k é tsé g te le n ü l m eleg ro k o n­
szénvv é iz m o so d o tt. T h re tiu s k ö z v e títe tte
a z u tá n M éliuszn a k B ézáv al és B u llinge rrel
164 K iseb b k ö z le m é n y e k : Miklós Ö.:
v aló le v ele zé sét, az ő b u z d ítá s á ra lé p e tt
érin tk e z é sb e a v o lt pécsi p ü sp ö k k e l, D u d ith -
ta l , k in e k e le in te az u n itá riz m u s sa l szem ben
in g a d o zó m a g a ta r tá s á t ép p en M éliusz se g ít­
ségével re m é lte a le n g y el k álv in iz m u s ja v á r a
m e g fo rd íta n i. M éliusz h íra d á sa i n y o m á n t á ­
jé k o z ta tta T h re tiu s a n y u g a ti re fo rm á to ro ­ jed ő ta n u lm á n y te le v a n , csak felhívni
k a t a k á lv in iz m u s és az u n itá riz m u s h a r c a i­
ró l M a g y aro rsz ág o n és E rd é ly b e n . S őt ő
m a g a ré sz t v e tt a m a g y a r k á lv in iz m u sn a k
az u n itá riz m u s ellen in d íto tt h a rc á b a n is s
egyízben B u liin g e r v eje, a neves zü rich i
th eo lo g u s S im ler Józsiás k ére lm ére , de bizo­
n y á r a M éliusz ir á n ti b a rá ts á g tó l s a közös
ü g y é rt égő le lk esed éstő l is v e z e tte tv e 1569
őszén szem ély esen is e ljö tt M a g y aro rszág b a,
h ogy a n n a k e g y ik k ö n y v é t szem élyesen t e r ­
jessze s e k k o r W o tsch k e sz e rin t ré s z tv e tt a
v á r a d i d is p u tá ción (1569 o k t. 20— 26.) is,
ső t ő b u z d íto tta M éliuszt a r r a is, hogy
n é h á n y k ise b b v ita ir a tá t a d ja ki. M éliusz­
n a k az a n titr in itá r iz m u s (B éza s z e rin t „ e r ­
d ély i p e s tis “ ) ellen v ív o tt h a rc a i így eu ró p a-
szer te is la s s a n k é n t a n n y ira ism erete sek
le tte k , h o g y m e g e se tt az is, h o g y az előbb
k á lv in is ta , később a n titr in itá r iu s ta n o k a t
v a lló h eid elb e rg i theologus N eu ser Á dám ,
( a k it k ü lö n b e n W o tsch k e g y a n ú ja sz e rin t
a T h re tiu s á lta l H eid e lb e rg b e k ü ld ö tt m a g y a r
és le n g y el u n itá riu s o k ir a ta i z a v a r ta k volna
m eg), a m ik o r g y a n ú b a és így fogságba k e ­
rü lt s v a lla tó r a fo g tá k , eg y eb ek k ö z ö tt
a z é rt is, h o g y m it k e r e s e tt M agyaro rszág o n ,
te rm é sz e te se n csak — de jellem ző — ü rü g y ­
k é n t a z t a d t a o k u l, hogy M éliusszal k ív á n t
ta lá lk o z n i s tő le bizonyos k é te ly e ire m eg­
n y u g ta tó v á la sz t k a p n i. (D a th e n u s levele
B ézáh o z, 1570 no v . 3.) Ú gy h o g y W o tsc h k e ­
n e k is, a k i k ü lö n b e n a m a g y a r fo rrá so k a t
n y e lv i nehézség ek m ia tt csak n ag y o n h iá n y o ­
sa n h a s z n á lh a tta , f e ltű n t a m a g y a r és le n ­
g yel refo rm áció e k é t h a ta lm a s a la k ja közti
benső ö ssz ek ö tteté s és m eg jeg y ezn i k é n y ­ jé re te szi W. S ta n c a ro n a k a z t a „C o llatio
te le n , h o g y k e tte jü k k ö z ö tt le fo ly t le v e le ­
zésből tu d o m á s a s z e rin t m ég sem m i sem
k e rü lt n a p fé n y re , m it m in d e n e se tre csak
sa jn á ln i le h e t, de a z t k iz á r tn a k ta rta n i,
hogy a jö v ő b e n sem k e rü lh e t — se jte lm e m
s z e rin t — , alig le h et.
T h re tiu s ró l i t t le h e t m e g em líte n i a z t,
a n y ilv á n k ite r je d t ism eretség e n y o m á n
leh etség essé v á lt p o litik a i te v é k e n y sé g e t is,
a m it le g tö b b sz ö r h iv a ta lo s h e ly rő l n y e rt
m egbízás fo ly tá n k if e jte tt. B izo n y á ra m a ­
g y a r k a p c s o la to k is k ö z b e já ts z o tta k a b b a n ,
h o g y a k a th o lik u s B á th o ri I s tv á n n a k a le n ­ a k k o ra fe lh á b o ro d á st k e lte tt, h o g y az összes
gyel tr ó n r a ju tá s á t n a g y b a n p ro p a g á lta , ki
később tr ó n já n a k m e g szilárd ítá sa érd e k é­ n é h á n y a t k ü ld ö tte k el belőle M elan c h to n ­
b en a n é m e t u d v a ro k h o z k ü ld te , am ely
m ű k ö d é sév e l a n n a k elism erését v ív ta ki,
ú g y h o g y előbb nem essé t e tte , m a jd később
„ k irá ly i t i t k á r “ cím ét a d o m á n y o z ta neki.
É lén k szerepe v o lt T h re tiu s n a k az eddig
n em eléggé m e g v ilá g íto tt fra n k fu rti ko n­ szek H e lta in a k ,,C onfessio“ -já t újból P in ­
venten (1577) is, am ely e n állító la g m a g y a ro k
is ré sz t v e tte k v o ln a . Ez a k ö rü lm é n y tu d o ­
m ásom sz erin t ed d ig a m a g y a r iro d a lo m b a n
ism e re tle n v o lt, p ed ig erről m á r a híres
17. század b eli h o lla n d p rofesszor, H o o m ­ reté h ez .
beck Já n o s, is m e g em lék e zett, úgyhogy
K ét m a g y a r v o n a tk o z á sú egyh. ta n u lm á n y .
a k in e k a lk a lm a lenne r á , érdem es lenne
kissé a la p o sa b b a n u tá n a néznie a d o lo g n ak .
E m ez ism e rte té sn e k e g y é b k é n t n em le h e t
célja m in d a z o k a t az érd e k es, részben ism e rt,
részben ism e re tle n m a g y a r v o n a tk o z á sú a d a ­
to k a t fele m líten i, a m e lly e l e 101 la p ra te r ­
k ív á n ta m a fig y e lm e t a r r a , hogy a m a g y a r
refo rm áció k o rá n a k k u ta tó ja n em n élk ü lö z­
h e ti tö b b é W o tsch k e k u ta tá s a it s a jö v e n ­
d őre nézve érd em es lesz te k in te tü n k e t fo k o ­
z o tta b b m é rték b en a rra felé f o rd íta n i, am erre
a len g y el e g y h á z tö rté n e t k u ta tó i dolg o zn ak .
W o tsch k e m á sik i t t m e g em líte n i k ív á n t
ta n u lm á n y a az olasz S ta n c a ro v a l, az a n t i­
trin itá r iz m u s n a k em e sok v iz e t z a v a r t k é p ­
v iselő jév el s a n n a k k iv á lt K e le t-E u ró p a
refo rm áció jáb a n k if e jte tt tev ék e n y ség é v el
fo glalkozik. A 78. o ld a lra te rje d ő ta n u lm á n y
te rm ész ete sen felöleli S ta n c a ro egész m ű k ö ­
d ését s ró la nem a le g k ed v ező b b en n y ila t­
k o zik , m e rt a tö rté n e le m „le g k e lle m e tle ­
n eb b t h eo ló g u sán ak " s a „ le n g y e l re fo rm á ­
ció v ég zetén ek “ ta r t j a . A kép, a m e ly e t éle­
té rő l és m ű k ö d ésérő l k a p u n k , té n y le g nem
v o n zó , e z t a le g o b je k tiv e b b o lv asó is k é n y ­
te le n elism ern i. H a z á n k b a n való m ű k ö d ésé­
rő l W . e g y é b k é n t n em so k ú ja t közöl. Az
első e rd é ly i ta rtó z k o d á s a 1548 v ég étő l 1549
végéig te rje d s h a z á n k b ó l Izab ella k irá ly n é ­
n a k te stv é ré h e z , a len g y el k irá ly h o z , íro tt
aján ló so ra i a la p já n k e rü lt K ra k k ó b a az
eg y e te m h ez a h é b e r n y e lv ta n á r á n a k . A m á ­
so d ik (esetleg h a rm a d ik ?) m egjelenése n á ­
lu n k 1554. év vége e lő ttre esik (s i t t n agy
részt ism e rt esem én y ek elő ad ása k ö v etk e
zik), a h o n n a n 1559 m á ju s á b a n tért. vissza
ism ét L en g y elo rszág b a, hol s ie te tt M elanch­
to n r a és az ő erd é ly i ellen feleire, H e lta ira ,
D á v id ra és H eb lerre egy kis ir a tb a n m érgét
k iö n te n i s ő k et ariá n iz m u ssa l m egvádolni.
L eg aláb b is len g y elo rszág i ta rtó z k o d á s a id e ­
d o c trin a e A rrii e t P h ilip p i M elanchtonis et
se q u a c iu m “ c. a. idő és h e ly m egjelölése
n élk ü l P in czo w b an n y ilv á n 1558 végén
v a g y 1559 elején m e g jelen t, m in te g y 10
la p ra te rje d ő v ita ir a tá t, am ely e t W . e lta lá lt
és érte k ez ésé b en fel is h a s z n á lt s am ely rő l
Z o v án y i is le g ú ja b b m u n k á já b a n D ávid
„A p o lo g iá“ -ja (1558) n y o m á n m eg em lék e­
zik (R efo rm áció M ag y aro rszág o n 1565-ig
(360. o.), de am ely m a g y a r k u ta tó k n a k m ég
nem á llt ren d elk ezésére. Az egyházi ce n ­
z ú r á t e lk e rü lt p am flet K is-L en g y elo rszág b an
fe lta lá lh a tó p é ld á n y a it elég e tté k , csu p án
n a k és a z ü ric h i p a p o k n a k . A n y o m d á szt
p edig a w lodzislaw i zsin at felelősségre v o n ta .
Az en n e k k ö v e tk e z té b e n S ta n c a ro ellen
in d íto tt s a jtó h a d já r a t eg y ik eszk ö zek én t
a d tá k ki a z u tá n a k is-len g y elo rszág i lelk é­
czo w b an 1559-ben, E z a m u n k a eg y é b k én t
m a az eg y etlen m e g b ízh a tó fo rrá sm u n k a a
m a g y a r refo rm áció b an is sz e re p e t já tsz ó
olasz d o k to r élete n ag y o b b részén ek ism e­
Miklós Ödön.
K iseb b k ö z le m é n y e k : R ácz L .: C om enius és A páczai.
Comenius és Apáczai.
Dr. N em é n y i Im re n yug. á lla m titk á r
A p á cza i Csere János cím a l a tt a f. év elején
k ö z re b o c sá to tt ta n u lm á n y á n a k X -ik fejeze­
téb en , a 163— 173. la p o k o n tü z e te se n fo g lal­
kozik az A páczai és C om enius k ö zt levő
v isz o n n y al s régi á llá s p o n tjá h o z h ív e n m ost
is a le g h a tá ro z o tta b b a n ta g a d ja , hogy A p á ­
czai a legk iseb b p ed ag ó g iai refo rm esz m ét is
á tv e tt v o ln a C om eniustól, h o g y C om enius
b á rm i te k in te tb e n is h a tá s s a l le tt vo ln a
A p ác za ira . A tö r té n e ti e g y m á su tá n n a l s az
eszm ék k a p c s o la tá v a l m it sem tö rő d ő f e jte ­
getései fö lö tt k ö n n y en n a p ire n d re leh etn e
té rn ü n k , h a oly an n y ila tk o z a to k k a l nem
ta lá lk o z n á n k elő a d á sá b a n , am e ly e k e t le h e ­
te tle n szó n é lk ü l h a g y n u n k .
M ár az az e ljá rá s a k e lle m e tle n ü l érin ti
az o lv a s ó t s m e g re n d íti a szerző p á r ta tla n ­
ság áb a, o b je k tiv tö rté n e tíró i elő ad á sáb a v e ­
te tt h itü n k e t, hogy N em én y i az e m líte tt
la p o k o n m in d a z t a sz e n n y e t és m ocskot
összeszedi és fe ltá la lja , a m it a s iv á r r a cio­
n álizm u s és sk e p tic izm u s érte tle n ség e és
g ú n y o ló d ása Com enius ellen fe lh a lm o z o tt,
ellen b en gond o san m ellőzi m in d egyénisé­
gének és m ű k ö d é sén e k , m in d ped ag ó g iai
ren d sz erén e k ra jz á b a n am a v o n áso k f ö ltü n ­
te té s é t, a m e ly e k őt b ec sü lé sü n k re, tis z te le ­
tü n k re érdem essé te szik . In fe rio ris tu d o m á ­
nyos k ép z ettség ű , sz ű k lá tó k ö rű , f é lta n u lt
em b er, a f é lta n u lts á g g a l e g y ü ttjá ró m inden
szellem i, le lk i, jellem b eli és erkölcsi g y a rló ­
sá g o k k al, a k in é l tu d o m á n y o s m eggyőződés­
ről beszélni nem le h e t, a k in e k tö re k v é se it
nem a m a g a sa b b eszm é n y ek k u ltu s z a , ha­
nem az a n y a g i n éz ő p o n to k h a tá r o z tá k m eg;
p an so p h iai tö rek v é seib en c h a rla ta n , ak in él
a legszükségesebb filozófiai fo g alm ak is
h iá n y z a n a k ; egy gyönge és á llh a ta tla n je l­
lem ű em b er, csaló s közönséges ip a rlo v a g , —
ím e, e k k é n t jellem zi sz erző n k C om eniust.
H a m in d ez igaz v o ln a (b á r K v ac sala sz erin t
já m b o rsá g , sz ü n e te t nem ism erő tö rek v é s
m in d e n ir á n y ú érte lm i k ik ép zésre, igazlelkű
n y íltsá g , ö n ze tle n em b er s k iv á lt g yerm ek-
s z e re te t jellem zi C om eniust) s h a e v o n á so ­
k a t nem elle n s ú ly o z tá k v o ln a n á la m ás
ellen téte s v o n á s o k , h a ta lm a s e ré n y e k : ig a ­
zán n em é rte n é az em b er, hogy m ié rt t a r t ja
a n ev e lé stö rté n e t C o m en iu st a X V II. század
le g n ag y o b b p ed a g ó g u sá n a k ? m iért v e rse n y ­
z e tt A ngol-. Svéd- és M a g y aro rszág a m e g ­
n y e ré sé é rt? m ié rt k e lte tte k m ű v e i n em csa k
életé b en , h an e m m ég 100— 150 év v el h a lá la
u tá n is o ly n a g y v isszh an g o t? ta lá l ta k a n n y i
k ia d ó ra , fo rd ító ra s átd o lg o zó ra? m iért
feje zte ki D escartes 1641-ben egy 4 órai
értek ezés u tá n elvi elism e ré sét a p a n so p h ia
fe le tt, b iz ta t ta ő t m ű v e k id o lg o z ására s v á lt
el tő le e s z a v a k k a l: „ É n a filo zó fia h a t á ­
r a it t ú l n em lépem , ú g y h o g y n á la m csak
egy része lészen m eg a n n a k , am i n á la d t e l ­
jesség éb en m eglesz?“ m ié rt ír ta L eibniz,
az u n iv e rsz á lis eszű tu d ó s a szem élyesen
ism e rt C om eniusra e z t az e p ig ra m m á t:
S icher k o m m t sie, die Z eit, Com eninos. wo d ich
d ie B esten
Preisen fü r d a s, w as d u tu s t, w as du gehofft-
un d gew ü nsch t?“
165
m ié rt m o n d ja m ű v e in ek s ren d szerén ek
le g ala p o sab b ism erő je: K v a c sa la ró la, hogy
az, a m it a n e v e lé sn ek k ötelességgé l e tt m ű ­
vészetéről ú ltö rő le g ta n íto tt , m ik é n t m á r
H e rd e r m o n d o tta , az em b eriség k özkincsévé
le tt? m ié rt írja D ilth e y , a fin o m k ritik u s,
hogy „ a p a n s o p h ia k irá ly i ú t j a “ n em eg y ­
szerűen t é v ú t s az a m ag as sz á n d é k a , a m e ­
ly e t a p a n s o p h ia szolgálni a k a r t, h o g y az
egész em b erisé g et ú jr a egy esítse tu d á s b a n ,
hitb e n és csele k ed e tb en és az ig azság o k eg y ­
m á stó l v aló belső függésének v isz o n y áb ó l
vezesse le a z t a so rre n d e t, m ely b en azo k n ak
föl kell lé p n iö k , — m a ra d a n d ó é rté k e t k ép ­
visel? m ié rt sorozza N iem ey e r C om eniust
a m a kevés k iv á la s z to tt szellem ek közé, a k ik
sz á z a d o k k a l előbb se jte lem sze rű leg, h a nem
is világos felism eréssel, m a g o k b an h o rd já k
a v ilá g b o ld o g ító eszm ék a la k ítá s á t és k i­
fe jté sé t? S zerző n k s z e rin t a C om enius fejét
övező fé n y su g á r o n n a n sz árm az ik , m e rt
m ű v e it nem o lv a s tá k , n em ism e rik eléggé;
— ám d e e n n e k a té n y n e k , m ű v e in e k m eg ­
s z á m lá lh a ta tla n k ia d ása i e lle n tm o n d a n a k .
S m ié rt N em én y i részéről C o m en iu sn ak
ez a ferd e m eg ítélése? ez a csu p a to r z v o n á ­
sokból álló je lle m ra jz a ? P u s z tá n a n n a k k i­
m u ta tá s á r a , h o g y eg y ily e n a la n tjá r ó , ö n ­
á lló tla n , te rv s z e rű tle n k a p k o d ó em b er az
esem én y ek id ő re n d i té n y é n é l fo g v a, de m eg
egyéb k ö rü lm é n y e k m ia tt is A p ác za in ak
mestere v a g y m intaképe n e m le h e te tt. T e h á t
szerzőn k csak ú g y tu d ja A p á c z a it m a g a sra
em elni, h a C o m en iu st a sá rb a ta s z ítja . Sze­
rin te A páczai m in d e n ízében ö n álló szellem ,
e re d e ti te h e ts é g , — a k i nem le h e te tt egy ily
k o n tá r m ű v észn ek k ö v ető je. H a ta lá lk o z ik
i t t - o t t C om enius eszm éiv el, ez k o rán tse m a z t
je le n ti, h o g y A p áczai C o m en iu st k ö v e tte , h a ­
nem ez csak a n n a k ta g a d h a ta tla n jele, hogy
ezekre a p o n to k ra n ézve m in d k e tte n közös
fo rrásb ó l m e ríte tte k . A páczai nevelési elvei a
reális életb en g y ö k e re z te k , C om enius az em ­
b e re k e t az ő ch ilia sztik u s álo m v ilá g án a k n e ­
velte v o ln a . K ü lö n ö sen h ev esen tilta k o z ik az
ellen, m in th a A páczai a m a g y a r n y e lv ta n í ­
tá s á t Com enius p é ld á já b ó l v e tte v o ln a ?
L ássu k , m it m o n d m in d e rre n ézv e a
tö rté n e le m ?
C om enius m á r 1612-ben k ezd i össze­
á llíta n i a L inguae Bohem icae Thesaurust,
te h á t a n em ze ti n y e lv te lje s szót á r á t és n y e lv ­
ta n á t, te k in te tte l a la tin n y e lv re ; a J a n u a
(1631.) szerk esz tésén él m in d ig k ét n y e lv re
ir á n y íto tta fig y elm ét, v ag y is a cseh n y elv
a la tin n y e lv v e l le h ető leg összh an g zásb an
k e rü lt vo ln a a lk a lm a z á sra . Ez e lv n e k m eg ­
felelőleg je le n t m eg a J a n u a L in g u a ru m R e­
serata A urea 1638-b an B ra s só b a n la tin és
n ém et szöveggel, 1643-ban S zilág y i B é n já ­
m in átd o lg o z á sá b a n N a g y v á ra d o n la tin és
m a g y a r szöveggel, h aso n ló k ép en a V esti­
bulu m is. A páczai o k v e tle n is m e rte , o lv a s ­
g a tta , ta n ítg a tta a C om enius ezen ara n y o s
ajt a já t, hiszen idézi is M . E n cyklopaedia-
já b a n . D e a n a g y h írű p ed ag ó g u s m á sk ü lö n ­
ben is ism erős v o lt e lő tte , h iszen g y u la fe h é r­
v ári m e ste re: B iste rfe ld , a k i C o m en iu sn ak
ta n ító tá rs a v o lt H e rb o rn -b a n s a z ó ta vele
állan d ó b a rá tsá g b a n m a ra d t, levelezésben
 K isebb k ö z le m é n y e k : R á cz L .: C om enius és A páczai.
á llo tt, b iz o n y á ra n em egyszer e m le g e th e tte
ő t A páczai e lő tt. H ogy A páczai jó l ism e rte
és n a g y ra é rté k e lte C om enius p a ta k i ta n á r i
m ű k ö d é sé t, m u ta tja az, h o g y g y u la fe h é r­
v á ri b e k ö sz ö n tő b eszéd jéb en is m e g em lék e­
zik ró la ( te h á t n e m c sa k egyetlen h e ly e n ,
m in t N em é n y i a 163. la p o n á llítja ), s vele
kezeli m eg azon érd e m es fé rfia k so rá t, a k ik ­
n e k e g y e s íte tt m u n k á ssá g á t m a jd m egérzi,
h a m ég m eg n em é re zte M agyarország.
C om enius 1650 no v . 24-én t a r t o t t p a ta k i
b ek ö sz ö n tő b eszéd jéb en (De c u ltu r a in g e­
n io ru m ) p a n a sz k o d ik , h o g y i t t az orvosi és
jogi sz a k o k h iá n y z a n a k , sü rg e ti a re á liá k
a la p o s a b b ta n ítá s á t, az alsó b b o sz tá ly o k ­
b a n a n y a n y e lv i, m a g y a r á z a tta l eg y b ek ö tv e.
V a jjo n fö lte h e tő -e , hogy A p áczai ezt a b e­
sz é d e t, m e ly 1651-ben P a ta k o n n y o m ta tá s ­
b a n is m e g je le n t, ne ism e rte v o ln a ? s
h a so n ló k ép e n a V estib u lu m . J a n u a , Atriu m
p a ta k i k ia d á s a it? Com enius 1652-ben u g y a n ­
i t t k ia d ja F o rtiu s X V I. századi p e d a g ó g u s­
n a k D e ratione stu d ii c. m ű v é t — s ím e
A p áczai u g y a n e z t csato lja párbeszédes a la k ­
b a n Tanács cím m el, M . L ogikácská jához!
P a ta k r ó l elm en e te le e lő tt a Gentis F elicitas-
b a n k ik é l az ellen , hogy az o rszá g b an egész
v id é k e k e n nincs m a g y a r isk o la ; 1654 jú n .
2 -án im íg y sz ó l p a ta k i b ú csú b eszéd jéb en :
„ M a g y a r n e m z e te m , tö re k e d jé l, hogy leg y e­
n e k m a g y a r k ö n y v e id ! G az d ag ítsd h a z á d a t
jó és bölcs, s a já t n y e lv e d e n ír t k ö n y v e k ­
k e l! A b b ó l ta n íts d az ifjú sá g o t, ab b a te d d
le n y e lv e d n e k k in c seit! Óh, m a g y a rja im ,
ne v á g y ja to k id e g en isk o lák és k ö n y v e k
u tá n , h a n e m sz erez zetek m a g a to k n a k h a z á ­
to k b a n g az d ag a r a tá s t!“ A m a g y a r n y e lv
isk o lai és tu d o m á n y o s h a s z n á la tá ra való
ezen b u z d ítá s t N em é n y i m o sta n i m ű v éb en
sem tu d ja m e g é rte n i, m é ltá n y o ln i; h a nem
m eg y is a n n y ira , m in t 1893-iki érte k e z é sé ­
ben, h o g y C om enius fö n teb b i eszm éit a De
studio sapientiae h a tá s a a l a tt k e le tk e z e tt
m e g n y ila tk o z á so k n a k te k in ts e , — e n n e k le­
h e tő sé g é t h a llg a ta g o n m o st is elism eri, m ik o r
k ije le n ti, h o g y „A p áczai a jk a iró l m á r egy
év v e l előbb, 165 3-ban e lh a n g z o tt és n y o m ­
ta tá s b a n is m e g je le n t v o lt a De studio S a p i­
entiae-n e k k o rsz a k o t jelölő, n em ze téb resztő
ria d ó s z ó z a ta “ (167. l .) — , h o lo tt kö n y v e
45. la p já n , m in t m e g d ö n th e te tle n b izo n y o s­
sá g ú té n y t a d ja elő, hogy a M . E ncyklopaedia
csak 1655-ben je le n h e te tt m eg és p ed ig a z ért,
m e rt a v ele egy k ö te tb e n és fo ly ta tó la g o s
la p szá m o zá ssa l m e g je le n t. Studio Sapientiae
cím la p já n 1655 évszám áll. íté lje m eg k ik i,
v ajjo n eb b en az e ljá rá s b a n n em a le g te lje ­
sebb ö n ellen m o n d ás eseté v el állu n k -e szem ­
b en ? de íté lje m eg a z t is, v a jjo n a fö n te b b
e lő a d o tta k a la p já n nem k é tsé g te le n té n y -e ,
hogy A páczai a C om enius eszm é it k o rá n m a ­
g áb a s z ív ta s p ed ag ó g iai ren d sz erén e k k ia la ­
k ítá sá n á l azo k h a tá s a a l a t t á llo tt, m in t azt az
elv eik és eszm éik k ö z t levő szám os m e g eg y e­
zés b iz o n y ítja , h a e m e lle tt nem ta g a d h a tó is,
h o g y C om enius m e ste re i: A lste d iu s, a k in e k
en c y k lo p é d ik u s m ű v é t m á r 16 éves k o rá b a n
egész d ü h v e i ta n u lta , to v á b b á R a tic h iu s és
B aco is ép oly m é rté k b e n h a t h a t t a k reá.
M egróvja szerző n k C om eniusnál, hogy
oly n ag y s ú ly t f e k te t a la tin n y e lv t a n í t á ­
sá ra , — ám de ne fe le d jü k , h o g y egyfelől
A p ác za in ál is a m a g y a r n y e lv e t csak a
m á so d ik ta n á rse g é d ta n ítja , ellen b en a la tin
n y e lv ta n u lá s á n a k m egkezdése u tá n ő is a z t
k ív á n ja , h o g y az egész ta n fo ly a m a l a t t t á r ­
salg ási n y e lv kizárólag a la tin le g y en s az
egyes tu d o m á n y o k ta n ítá s á n á l is a m a g y a r
n y e lv e t csak k iseg ítő n y e lv k é n t a k a rja
alk alm az n i (ám de e z t P a ta k o n a V estib u lu m ,
J a n u s és Atr iu m ta n ítá s á n á l Com enius is
m e g te tte ) s m ásfelő l, h o g y m íg A p áczai i t t ­
h o n csak a s a já t n e m z e té t sz e re tn é a t u d o ­
m á n y és az o k ta tá s á lta l fölem elni, Com enius
— a k i t szo m o rú so rsa a n n y i m ás id e g en
n em ze t ta n ító já v á t e t t — , a la tin n y e lv
ú tjá n az egész em b erisé g et sz e re tn é szerves
egésszé e g y b e fo rra sz ta n i. Szem ére h á n y ja
sz erző n k C om eniusnak, h o g y p ed a g . eszm éit
k ü lö n b ö ző m ű v e ib en m ás-m ás a la k b a n fe jti
k i; de i t t m e g in t feled i, h o g y Com enius
ped ag . eszm éi csak fo k o za to san a la k u lta k
k i, é rle lő d te k m eg s egy 50 éves ta n ító i és
írói p á ly á n a n é z e te k a la k u lá sa , v á lto z á sa ,
fejlődése oly te rm é sz e te s és m a g á tó l é rte tő d ő ,
h o g y é p p e n az ellen k ező n le h etn e cso d ál­
k o zn u n k . L ám , A p ác za in ál csak 6 éves
ta n á r i és írói te v é k e n y sé g áll e lő ttü n k s
eb b en is v á lto z ta tta az első id e g en n y elv
ta n ítá s á r a v o n a tk o z ó felfo g ását; — én nem
ítélem el é rte , csak a té n y t k o n s ta tá lo m .
V ajjo n , h a n á la is m ó d u n k b a n á lla n a esz­
m é in ek fejlő d ését 50 év en á t v ég ig k ísérn i,
nem ta lá ln á n k -e m ég s ű rű b b e n eszm éi v á l­
to z á sá n a k , fejlő d ésén ek n y o m a ira ?
É n , A p áczai érd e m ein e k leg teljeseb b
m é rté k ű elism erése, m é lta tá s a m e lle tt is,
ig e n n a g y r a becsülöm C om eniust, fő isk o lán k
ö rö k dicsőségének te k in te m , h o g y ő 4 évig
P a ta k o n m ű k ö d ö tt s L ó rá n tffy Z su zsán n a
feje d elem asszo n y m eleg szív e, fo g ék o n y el­
m éje és felv ilág o su lt g o n d o lk o zása e lő tt eg y ­
fo rm a tis z te le tte l és h ó d o la tta l h ajlo m m eg
a z é rt, h o g y egész E u ró p á b ó l k i tu d t a k e re s­
te tn i és P a ta k r a h o z a tn i a n ev elés- és o k ­
ta tá s ü g y a k k o ri le g k itű n ő b b m e s te ré t — ,
m ik é n t ő t a feje d ele m G y u la fe h é rv á ro tt e l­
b o c s á to tta s s z e re tte v o ln a ő t C om enius
h ely ére P a ta k r a h o zn i, m a jd , m ik o r a feje­
delem ellenzése m ia tt e z t n em te h e tte m eg,
le g alá b b K olo z s v á ro tt ig y e k e z e tt tö re k v é se it
elő m o zd ítan i. H a P e tő fi és A ra n y , S ch iller
és G oethe jó l m eg fér egym ás m e lle tt, m ié rt
kellen e csak az A p áczai n a g y s á g á n a k a
C om enius em b eri és p ed ag ó g iai n a g y s á g á n a k
ro m b ad ö n tésé n fölépülnie?
É n bízom b e n n e , h o g y szerző n k , h a jo b ­
b an b elem erü l a p ed ag ó g iai eszm ék fejlő d é­
sé n ek ta n u lm á n y o z á s á b a , m a g a is r á fog
jö n n i á llá s p o n tja ferd eség én ek , t a r t h a t a t ­
la n sá g á n a k b e lá tá s á ra . A zt csak to llh ib á ­
n a k te k in te m , h o g y P a ta k o n a ram u si
lo g ik a ta n ítá s á n a k hőséül M edgyesi P á lt,
L ó rá n tffy Zs. u d v a ri p a p já t e m líti (116. l .),
a k i so h asem v o lt p a ta k i ta n á r , h o lo tt a
p re s b y te ri m o z g alm ak v ezető je: T o ln ai D ali
Já n o s ig a z g a tó ta n á r v o lt az, a k i K e c k e r­
m a n n a risto te le si lo g ik á ja h e ly e tt R a m u s
lo g ik á já t k e z d te itt ta n íta n i.
(S á ro sp a ta k .) Dr. Rácz Lajos.
K isebb közlem én y ek : (ri) „A z én a ty á im " .
„A z én atyáim “ .
E g y tö rté n é sz -th e o lo g u s h itv a llá sa .
M o n tau b an i m u n k á s rem eteségében, 81 év te rh é ­
vel a v á llá n , cso d álato s lelki üdeséggel és ru g alm as­
ság g al él és dolgozik m a is a v ilág h írű K álv in -b io ­
g rap h u s, D o u m erg u e E m il. A m e lle tt, h o g y ro p p a n t tu ­
d om án y o s életm ű v én ek , a K á lv in -é le tra jz n a k a befeje­
zése is állan d ó an fo g lalk o ztatja, sű rű eg y m ásu tán b an
jelen n ek m eg tő le k ise b b -n ag y o b b dolgozatok, am elyek
re n d sz e rin t n em is eg y h áztö rtén elm i, han em apologé ­
tik a i v a g y ép p o litik ai és tá rsa d a lm i k érd ések et t á r ­
g y aln ak . É le s és finom szellem e, h a s o n líth a ta tla n u l
világos, ö tle te s és m ag v as stílu sa ezeket a kérdéseket
m ég a k k o r is re m e k ü l és élvezetesen m eg tu d ja v ilá­
g íta n i, am ik o r a szem p o n tjai tö b b -k ev eseb b theologiai,
illetőleg p o litik ai eg y o ld alúságot á ru ln a k is el. A
C hristianism e au X X . Siècle — a többé-kevésbbé
„ o rth o d o x “ fran c ia refo rm á tu s irá n y z a t vezető orgá­
n u m a — h é trő l-h é tre hoz tő le egy-egy rövid cik k et,
a legkülönbözőbb theolo g iai, h istó riai, egyházpolitikai
a k tu a litá so k ró l. E b b e n a lap b a n je le n t m eg legutóbb
a z a lá b b k ö v etk ező , koníesszió-szerű m eg n y ilatk o zása,
a m e ly e t sie tü n k m eg ism ertetn i olv asó in k k al, nem csak
u tá n o z h a ta tla n fran cia c h a rm e -já é rt, h an em f őkép a
b en n e m e g h a tó a n , m eg rag adóan és igen tan u lsá g o san
tü k rö ző d ő igazi k á lv in ista theologus- és h isto rik u s lel­
k ület b e m u ta tá s á ra . (ri.)
*
A n a p o k b a n a z t h a llo tta m , hogy egyes
ig en in te llig e n s szem ély ek fö lv e te tté k m a g u k
e lő tt a z t a k é rd é st — eg y é b k én t egészen
jó in d u la tta l — v a jjo n n em estem -e én á ld o ­
z a tu l b izonyos ag g k o ri elm egyöngeségnek.
E z az elm egyöngeség, s z e rin tü k , a b b a n n y i­
la tk o z n é k , h o g y v a la h á n y sz o r én K á lv in ró l
m eg V in e trő l beszélek, — am i elég g y a k ra n
m eg esik — a k k o r m in d ig a h a t á r ta l a n tis z ­
te le tn e k oly fo k á t á ru lo m el, a m e ly m á r az
im á d ásh o z áll közel. — N os, h a csak K á l­
v in ró l v o ln a szó, a baj n a g y o b b v o ln a. De
m ih e ly t e g y ü tt e m le g e tik énvelem v o n a t­
k o z á sb a n K á lv in t és V in e t- t, m á r nem is
o ly a n veszedelm es a dolog. H a g y ju n k te h á t
m o st m in d e n féle k o rk é rd é st, h a n e m e h e ly e tt
leg y en sz a b a d elő ad n o m — egy elm élete t.
*
A g y e rm e k so k k a l ta r to z ik a szüleinek.
H isz en m i v o ln a n é lk ü lü k ? Ő tő lü k k a p ta
a te s té t, m e ly ta lá n egészséges és erős;
ő tő lü k k a p o t t n e v e lé st, ta lá n ig en g o n d o sat,
a m e ly sok á ld o z a tu k b a k e r ü lt; ő tő lü k n y e rte
ta lá n a z o k a t a v allási és erkölcsi e lv e k e t is,
a m e ly e k h aszn o ssá , erőssé és b oldoggá te tté k
az é le té t s ta lá n tis z te ssé g e t is sz erez tek
n eki.
H a a g y e rm e k e lő tt a sz ü leit b írá ljá k
v a g y ó c sáro ljá k , a g y e r m e k (leg aláb b is
rem é lh ető leg ) fö lh áb o ro d ik . É s h o g y h a a
g y e rm e k e lő tt d u rv á n r á m u ta tn a k a szülei­
n e k — m e g le h e t, v a ló b a n létező — h ib á ira
(m e rt hisz az le h etség es, h o g y v a n n a k
h ib á ik : hisz o ly a n k evés a v ilá g o n a —
tö k é le te s em b er!), a k k o r a g y erm e k , leg­
a lá b b is re m é lh ető leg , szen v ed és befelé
e lsírt k ö n n y e k re fa k a d .
M ár m o st, a g y e rm e k g y erm e k e n e m ­
csak a szü lein ek , h a n e m m in d a z o k n a k a
c s a lá d o k n a k is, am ely ek b ő l az övé sz á rm a ­
z o tt. E z e k n e k a c s a lá d o k n a k épúgy részük
v o lt az ő sz ü le in e k fo rm á lá sá b a n , m in t ahogy
a szülei f o rm á ltá k ő t m a g á t. A m in t v a n
á tö rö k lés a te s t és v é r v ilá g á b a n , ú gy v a n
a lé lek és a szellem b iro d a lm á b a n is.
* “ fel k ell ö ltö z n ü n k “ a K ris z tu s t, „b e k ell
167
Mi m in d e n n e l ta rto z o m én a m i ca m i­
sa rd -ja in k n a k — a z o k n a k a C o n stan ce-
to ro n y b e li ra b n ő k n e k , a k ik k ö zü l eg y ik n ek
a n e v é t v ise lte az én a n y á m , a v éré b en is
h o rd o z v á n n é h á n y csep p e t az ö v ék éb ő l!
És a z tá n — e z e k e t is m eg elő ző en —
m i m in d e n n e l ta rto z o m én az én X V I. szá­
zad b eli a ty á im n a k , a k ik é le té n e k ta n u lm á ­
n y o z á sá b a n t e l t el az en y ém ! T öbb ó rá t
tö ltö tte m el az élete m b ő l ő v elü k , m in t (tá n
k e ttő t- h á rm a t k iv é v e) a k á rm e ly földi h a la n ­
dó v al. K á lv in n a l, n eg y v e n e s zte n d ő n k e r esz­
iü l, 5— 6 ó rá t fo g la lk o z ta m n a p o n k é n t.
H á n y sz o r h a llo tta m ő t ek ö zb en a genfi
S z e n t-P é te r-te m p lo m b a n p ré d ik á ln i; h á n y ­
szor ü lte m leck éin az A u d ito ire p a d ja ib a n ;
h á n y sz o r o lv a s tu k e g y ü tt az I n s titu tió t és
egyéb ír á s a it!
E ze k n ek az én a ty á im n a k köszönöm
az én egész le lk ü le tem e t, ú g y az érte lm i,
m in t a v allás i és az erkölcsi o ld a lá ró l. É n ­
reá m n ézve te h á t ez a kifejezés: „ a z én
a ty á im “ n em p u sz ta szó, h a n e m a le g p o n to ­
s a b b a n m e g h a tá ro z o tt, leg v aló ság o sa b b ig a z ­
ság kifejezése.
*
E zek kö zü l az én a ty á im k ö zü l, m á r
régesrég ó ta — m ég m ie lő tt b elee stem v o ln a
m o sta n i m á so d ik g y erm ek ség em b e — n é g y e t
v a llo tta m n y ilv á n o sa n p a tró n u so m n a k. (H a
k a th o lik u s le tte m v o ln a , való szín ű leg a
v é d ő sze n tjeim n ek n e v e z te m v o ln a ő k et). Ez
a négy: sz e n t A th a n á z iu s, sz e n t A nzelm us,
Assisi-i sz e n t F e re n c és K á lv in . — M ost,
n é m e ly e k s z e rin t, V in e t az ö tö d ik . H á t
v á lla lo m őt is, ig en szívesen.
A th a n á z iu s, a k it „ a z o rth o d o x ia a t y j a “ -
k é n t szokás m eg b ély eg ezn i, m e g ta n íto tt a r r a ,
h o g y n e b ízzam az o k o sk o d ó th e o lo g u sok ­
b an . Ő b e v a llo tta , h o g y m in d a z , a m it te h e ­
t e t t , n em v o lt egy éb p u sz ta „ d a d o g á s n á l“
és a z t k ív á n ta , h o g y égessék el az írá s a it,
m e rt n a g y o n is m é lta tla n o k n a k t a r t o t t a
a z o k a t ah h o z a sz en t tá rg y h o z , am ely rő l
sz ó lta k . — A nzelm us, a k it a n n y ira rossz
h írb e k e v e rte k , m in t a k ien g esztelő d és jogi
e lm é le té n e k a szerző jé t, m e g ta n íto tt az
ig azi k e re sz ty é n i ta p a s z ta lá s n a k a sz e re p é re :
h o g y a h it k ere si az ig a z sá g o t, a z t „ a m e ­
ly ik e t a szív s z e r e t“ . — A ssisi-i F e re n c n em ­
csak az za l v e tte m eg a sz ív e m e t, h o g y a
m a d á r k á k n a k p ré d ik á lt és N a p -te stv é ré h e z
é n e k e lt h im n u s z t — ő sz á m o m ra a refo r­
m áció e lő tti re fo rm á to r is, ak i eg y e v a n ­
g élium i ige h a l la t á r a t é r t m eg , a k i t a n í t ­
v á n y a it az ap o sto lo k h o z h aso n ló m isszio n á­
riu so k k á a k a r ta fo rm á ln i, a k i ellene v o lt a
p u s z ta s z e rta rtá s o s k eg y e ssé g n ek , a k i m e g ­
n y ito t ta az E g y h á z b a n az ú t a t a la ik u s o k
te v é k e n y sé g e e lő tt . . . És az ő hűség es
ta n ítv á n y a v o lt az, a k in e k a jk á n , a k ö z é p ­
k o r g ó t b o ltív e i a l a t t , fö lh a r s a n t a p r o te s ­
tá n s h it tis z ta b iz o n y sá g té te le : „Q ui sa l­
va n dos sa lvas gratis, salva m e!“ — K á lv in
p ed ig , ez a „ s z á ra z , rid e g , f e k e te v é rű in te l-
le c tu a lis ta “ a p ro te s tá n s m y s tik a tis z ta f o r ­
rá s a it n y ito t ta föl e lő tte m , és ó v a i n t e t t
a t tó l a h ittő l, „ a m e ly ik csak az a g y b a n röp-
d ö s“ . Ő tőle ta n u lta m m eg , h o g y n e k ü n k
168 K ise b b k ö z le m é n y e k : Z o v án y i J . A d a to k S töckel L é n á rt iro d alm i m ű ködéséhez.
o l t a tn u n k “ a K ris z tu s b a , h o g y Ő „ a z ő
e r e jé t átö m le ssze m ib e lé n k “ , h o g y „ é le t­
e rő t s m in te g y é le tv e lő t sz ív á n belőle, a m i
te rm é s z e tü n k á th a s o n u ljo n az ö v éh e z“ . —
V égül V in et v o lt az, a k i é n n e k e m le g jo b ­
b a n m e g m a g y a rá z ta a k ie n g esz telő d és n ag y
t i t k á t , m e g é rte tv é n v elem , h o g y m a g a Iste n
v o lt az, a k i F iá b a n , a k e re s z tfá n , k ib é k í­
te tte ö n m a g á v a l a v ilá g o t.
* k é p e st k é t sz a k a sz t fo g lal m a g á b a n . A De
É s én k észséggel elism e re m , h o g y n ek e m
nem n ag y d icsőségem re v á lik , h o g y h a ily en
a ty á k n y o m á b a n , a k ik n a p o n k é n ti v ezető im
és m e s te re im v o lta k az é v e k oly hosszú
so rá n á t, — csak az le tte m , am i v a g y o k .
B izo n y , n a g y o n h á lá tla n ta la j le h et az,
a m e ly ily e n m a g v e tő k tő l tele m a ré k k a i sz ó rt
ily en v e té sb ő l csak ily e n so v á n y te rm é s t
a d o tt!
De h á t e lv é g re is n em ez a fo n to s. A
fo n to s az, h o g y tu d o m , a m it tu d o k és érzem ,
a m it érz ek . Az em b eri lé t sö té t ó rá ib a n ,
a m ik o r a k é te ly ú g y b o rz o n g a t, m in t egy
ú tá la to s , n y á lk á s kígyó é rin té se , v a g y úgy
p erzsel, m in t a p o k o ln a k egy e ls z a b a d u lt
lá n g ja — ez ek az én a ty á im n e m e n g e d té k
el a k e z e m e t. F ö le m e lte k , a m ik o r e lb o tlo t­
ta m . A le g jo b b a n y a h ű sé g év e l s u tto g tá k
fülem be az ö rö k ig azság ig é it. R á m u ta tta k
a r r a az iste n i csilla g fé n y re , a m e ly m e g v ilá ­
g ítja az ig a z ír ta t, a m e ly e lv e z e t az a p o s to ­
lo k h o z, a K risz tu s h o z s v ég ü l, m in d en
a k a d á ly o n k e re s z tü l, az ö rö k v ilá g o ssá g b a
és az ö rö k b ék esség b e visz. Ő n ek ik kö szö ­
n ö m , h o g y ú jra m eg ú jr a el tu d ta m m a g a m ­
b an m o n d a n i az én k ed v e s ig é m et: „H isz e k .
U ra m ; légy se g ítsé g ü l az én h ite tle n s é g e m ­
n ek !“
* ro s p a ta k i re fo rm á tu s k ollégium k ö n y v tá rá ­
H á t u g y a n nem m in d e n ek m eg v eté sére
m éltó k orcs g y e rm e k v o ln é k -e én , h o g y h a
k ö zö n y ö sen és n é m á n tű r n é m , a m ik o r m é l­
ta tla n u l k r itiz á ljá k , g án c so lják , félreism erik
e z e k e t az én a ty á im a t? A zo k n a k , a k ik
ta lá n tíz s o r t sem o lv a s ta k a m u n k á ik b ó l
s ta lá n egy ó r á t sem fo g la lk o z ta k v e lü k az
é le tü k b e n , v a n -é jo g u k beszélni ró lu k ? És
nek em , a k i b ensőleg ism erem ő k et az e g y e t­
len igaz m eg ism eréssel, a s z e re te t is m e re té ­
v el, sz ab a d -é h a llg a tn o m ily e n k o r?
* L .JP P J M E L ANCH T O N JS , P e r
N em , n em ! G ond o ljo n csak ró lam k ik i,
a m it é p e n a k a r . De am íg én a to ll a t fogni
b íro m és m íg a jk a m e g y e t le h e ln i tu d ,
v éd e lm e zn i fogom az én a ty á im b e c sü le té t
és b iz o n y sá g o t fogok te n n i ir á n t u k v a ló ,
m ég eg y re csak n ö v e k v ő , h á lá m ró l és cso d á­
la to m ró l.
Ím e az én elm élete m .
Adatok Stöckel Lénárt irodalm i m űködéséhez.
I. A d eb re cen i re fo rm á tu s kollégiu m E g y id e jű leg , v a la m iv e l előbb bevégző­
k ö n y v tá ra k é z ira tb a n (b iz o n y á ra m á so la tb a n , d ö tt n y o m á ssal és te lje se n h aso n ló k ia d á s ­
de e g y k o rú b a n ) m e g ő rizte S töckel L é n á rt­
n a k , a n a g y h írű b á r tf a i ig a z g a tó -ta n á rn a k
e g y ed d ig cím éről sem ism ert m u n k á já t, m ely
is a k ö v e tk e z ő :
C A T E C H E SJS D. L E O N A R -
TJ S T Ö C K E L JJ PRO JU ­
v e n tu te B a rtp h e n co m p o ­
sita ,
Az egész k é z ira t 41 n y o lc a d ré t ű sz ám o ­
z a tla n la p ra te rje d s ta rta lm a a b ev ezető
kérd ések u tá n k ét részre oszlik, m e ly n e k fő­
cím e: De lege és De ev an g elio . Az elő b b i­
n ek a tíz p a ra n c s a tá rg y a s a k é t tá b lá h o z
ev an g elio cím ű rész n ég y sz ak a szb a n a h it­
cik k ek rő l, az Ú r im á já ró l, a sz en tség ek rő l s
a jó c se le k e d e te k e t ille tő ta n ró l ta n ít. A h it­
c ik k e k az ap o sto li h itfo rm á h o z fűződve az
A ty á ró l, a F iú ró l és a S zen tiélek rő l szólók. Az
Ú r im á já ró l tá rg y a ló szakasz a h é t kérésre
v o n a tk o z ó tu d n iv a ló k u tá n k ü lö n kérdésben
em lék szik m eg a M áténál levő p ó tlé k o k ró l.
A szen tsé g ek közé h á r m a t soroz be: a k e ­
resz tsé g et, a felo ld o zást (ab so lu tio ) és az
ú rv a c so rá t. A „ F in is ” u tá n a k ö n y v m eg ­
írá sá n a k v a g y le m áso lásá n ak bevégzési k e l­
té ü l ez v a n följegyezve: „A n n o 1556. 10.
C alend. J u n ii.“ K ö n y v tá ri jelzése: R . 620.
II. Szabó K á ro ly „R ég i M ag y ar K ö n y v ­
t á r ” -á n a k I I I . k ö te té b e n a 483. szám a la t t
S tö ck e ln ek eg y ik m u n k á já ró l en n y i v a n föl­
je g y e z v e : „B ase l, 1561. S tö ck el (L eo n ard u s):
A n n o ta tio n e s lo co ru m co m m u n iu m d o ct r i ­
n ae C h ristian a e P h ilip p i M e lan c h th o n is. E m ­
líti F ra k n ó i: i. h. 364. l .” V agyis e m u n k á ­
n a k n em csak F ra k n ó i (A h a z á i és kü lfö ld i
isk o lázás a 16. sz áz ad b an ) nem lá tta p é ld á ­
n y á t, h a n e m m ég Szabó K á ro ly és H e lle ­
b r a n t Á rp á d sem , sőt a R égi M a g y ar K ö n y v ­
t á r azt is e lm u la s z to tta följegyezni róla, am i
K le in : N a c h r i c h t e n .. .. I. K . 191. la p já ­
ról m e g tu d h a tó le tt v o ln a , h o g y t. i. 8.
r é t az a la k ja . É n a m ú lt év n y a rá n a s á ­
b an v ég z ett k u ta tá s a im közben, u g y a n ­
a k k o r, m ik o r le g ifjab b S zath m ári Paksi
M ih á ly n a k a m a R ou sseau -ellen es m ű v ére r á ­
b u k k a n ta m , m e ly e t a z tá n R á cz L ajo s ism e r­
t e t e t t m eg a közönséggel, S tö ck e ln ek ebből
a m u n k á já b ó l is ta lá lta m egy szép p é ld á n y t,
m ely esze rin t e z ú tta l m ég u n icu m . K ö n y v é ­
szeti leírása a k ö v e tk e z ő :
A N N O T A T JO =
nes L oco ru m co m m u ­
n iu m d o c trin a e C h ristian a e P H J-
L E O N A R D U M S T E C K E L I UM
B a rtp h en sis sch o lae R e cto re m
co n scrip ta e.
B A S JL E A E , P E R
Jo a n n e m O porinum .
1561.
8. r. a 1.— u. 4. v ag y is 186 s z á m o z o tt + 26
sz á m o z a tla n lap . K olofon az u to lsó levél
elő lap ján : B asileae, ex officina Jo a n n is
O p o rin i, A nno sa lu tis h u m a n a e D M L X I.
Mense J a n u a rio . (C ím képe: egy d elfin en álló
m e zte le n la n to s.)
b a n je le n t m eg , m in t m a g a a M elan ch to n
„L o ci co m m u n es” -én e k eg y ik k ia d á sa , m ely
777 la p ra te rje d és ezen k ív ü l te rjed elm es
indexszel v a n e llá tv a . E zzel eg y b e k ö tv e
K ü lfö ldi S zem le.
m a r a d t fen n am a z s k ö n y v tá ri jelzésök:
C. 418. a. b .
A S tö ck e l m ű v é n e k részletes ta r ta lm a a
k ö v e tk e z ő : P ra e fa tio 3— 8 l . De Deo 8— 1 5 . l.
De F ilio 15—21. l . De S p iritu S an cto 21—
24. l . De cre a tio n e 24— 30. l . De ca u sa p e c ­
c a ti 30— 40. l . De lib e ro a rb itrio 40— 47. l .
De p e c c a to 48— 50. l . D e lege 58—99. l . De
ev an g elio 99— 104. l. De g r a tia et just i­
fic a tio n e 104— 115. l . De sa c ra m e n tis 115—
133. l . De sacrificio 133— 138. l . De v e te ri
e t n o v o te s ta m e n to 138— 144. l . De lite r a e t
s p iritu 144— 146. l . De lib e r ta te C hristiana
146— 155. l . D e ecclesia 155— 167. l. De
p ra e d e s tin a tione 168— 178. l . De regno
KÜLFÖLDI SZEMLE.
O lvasóinkhoz! Az i t t is m e r te te tt m ű v e ­
k e t a S ch o ltz T e stv é re k , B u d a p e s t IX . F e ­
re n c -k ö rú t k ö n y v k ere sk ed é séb e n m eg leh et
re n d e ln i tu la jd o n u l, v a g y ped ig kik ö lcsö ­
nözni o lv a sá sra . K é rjü k o lv a s ó in k a t, hogy
a k á r S ch oltz T e stv é re k , a k á r m ás könyvke­
resk e d és, a k á r az e re d e ti külföldi k iad ó cég
ú tjá n in té z ik ren d e lé se ik e t, szív esk e d je n ek
a „ T h e o l. Szem lé“ -re h iv a tk o z n i. M ert m i­
nél tö b b ily e n h iv a tk o z á s tö r té n ik , an n á l
szív eseb b en k ü ld ik m eg a k ü lfö ld i cégek új
k ia d v á n y a ik a t ism e rte té s v é g e tt a ,,T heol.
Szem lé“ -n ek , s a n n á l jo b b a n tu d ju k t á jé ­
k o z ta tn i o lv a só in k a t.
Scholz H einrich D. D r .: R e lig io n sp h i­
losophie. II. á td o lg o z o tt k ia d á s. R e u te r u.
R e ic h a rd , B e rlin , 1922.
Ez a m u n k a tö b b sz e m p o n tb ó l fig y e­
lem re m é ltó m ű. M in d e n ek e lő tt egy n e v e ­
zetes fejlődés le g é re tte b b gyüm ölcsei közé
ta rto z ik . A v allásfilo zó fia a n a g y m e ta ­
fizikai re n d sz e re k id e jé b e n a re n d sz e r k ö v e ­
te lm é n y e i sz erin t sp e k u la tiv e k ieszelte a
v a llá s t. A tö rté n e lm i is m e re te k g y a ra p o d á ­
s á v a l a v a llá s lé n y e g é t a tö rté n e lm i a n y a g ­
ból e m e lte ki (P fle id e re r, H a r tm a n n E de
s tb .); a v a llá s lé le k ta n i k o rsz a k ó ta a lé le k ­
ran i ré s z le tk u ta tá s o k ere d m én y é ü l m e g álla­
p íto tt té n y leg esség b ő l ó h a jtja tu d a to s s á te n n i.
E fejlődés ta n ú s á g a az v o lt, h o g y a v a llá s t
nem le h e t k io k o sk o d n i, h an e m tén y leg es
ta p a s z ta l a ti jelenségeiből k ell m e g érten i és
h o g y a filo zó fiai te e n d ő ezen a te rü le te n is
a b b a n áll, h o g y a valláso s ta p a s z ta la t elm é­
le té t szerkessze m eg.
Scholz a le g k o m o ly a b b a n veszi ezt a
v a llá s tu d o m á n y és filozófia belső fejlődésé­
ből k io lv a s h a tó ta n ú sá g o t. V allásléle k tan i
a n y a g ra é p ít, de épen o ly a n , egységesen és
k ö v e tk e z e te se n végig g o n d o lt ta p a s z ta la t-
e lm é le tte l fog m u n k á já h o z .
A v a llá s lé le k ta n i jelenségeiből pedig
csak a z t veszi sz á m b a , am i ponderábilis,
a k á r m ily e n v allásos fo rm á b a n n y ila tk o z z é k
m eg. A tö b b i n em a filo zó fia, h a n e m az
á lta lá n o s v a llá s tu d o m á n y : tö rté n e le m és
lé le k ta n tá rg y a . Ez a n y o m a té k o ssá g ped ig
azt te sz i, h o g y része v a n az em b eri szellem
életéb en és felelős a z é rt. A filozófia á lta lá ­
b a n csak a lé n y eg e t k ere si, te h á t a v a llá s n a k
169
Ch risti 178— 185. l . De re su rre ctio n e m o r tu ­
o ru m 185— 190. l . De bonis o p erib u s 190—
205. l . C o n fu ta tio a rg u m e n to ru m , q u ae
o b jic iu n tu r c o n tra v e ra m d o c trin a m de fide
ju s tific a n te et bonis o p erib u s (18 arg u m e n ­
tu m c á fo la ta ) 205— 2 2 3 . l. De sc an d a lo 224—
232. l . De eruce e t a fflic tion ib u s ecclesiae
Dei 232— 245. l . De in v o c a tio n e Dei 245—
258. l . De o eco n o m ia e t p o litia 258— 266. l.
De usu seu u tilita te L o co ru m co m m u n iu m
267— 286. l . L o co ru m . qui in hisce A nno­
ta tio n ib u s tr a c ta n t u r , E len ch u s 2 la p , E rr a ta
n e h á n y sor, R e ru m et v e rb o ru m in his
A n n o ta tio n ib u s memorabil i um in d e x 22 lap.
(D eb recen .) Zoványi Jenő.
is lé n y eg é t. E lső fe la d a ta te h á t ép en a
lényeg kiem elése.
I. Az első k ö n y v fe la d a ta n em kicsi
dolog, h a m e g g o n d o lju k , hogy m i m in d e n
nevezi m a g á t v a llá s n a k . Miféle részek a lk o t­
já k te h á t a v a llá s lé n y eg ét és m ily en r a n g ­
so rb an h e ly e z k e d n e k el?
A tö rté n e lm ile g k ia la k u lt m a g y a rá z a ­
to k a t á tte k in tv e azt ta lá lja , h o g y a v allás
v a g y a k ép z elet a lk o tá s á n a k te ts z ik , m ég
p ed ig v a g y az elm életi kép zeleté (C om te,
S penzer), v a g y az em ocionális gondolkozásé
(F e u erb ac h ) v a g y p ed ig az ész a lk o tá s a
(K a n t); v a g y p edig az I s te n - tu d a t k ifeje­
zése a v allás, a m in e k elő fö ltéte le a k ije le n ­
tés. I tt fo g lal á llá s p o n to t az író is. A k i­
je len tés eszerin t ran g fo k o z a t sz erin t m a g a ­
sa b b re n d ű ta p a s z ta la t, m ely a ta p a s z ta la ­
to k ren d es k o m p le x u m a fö lö tt h ely ez k ed ik
el, m in t p á r a tla n , h a s o n líth a ta tla n , eg y ed ü l­
álló ta p a s z ta la t, m e ly e t egy sz ó v al nem
földi b en y o m áso k k e lte n e k . (96— 97. l .)
E ta p a s z ta la t o k nem esn ek össze a m isztik u s
élm én y ek k el, a m isztik u s ta p a s z ta la t viszont
nem eo ipso v alláso s: m isztik u s élm én y lehet
a k a te g o rik u s im p e ra tiv u s átélése is, v a llá ­
sossá csak a z á lta l lesz az élm ény, h o g y az
em b er az Iste n je le n lé té t érzi b en n e. A v a l­
lás an n á lfo g v a a n em földi b en y o m áso k
á lta l, m in t o b je k tiv élm én y á lta l, m ég p edig
különlegesen p á r a tla n b en y o m áso k á lta l p o ­
z itív v a g y n e g a tiv irá n y b a n tö rté n ő (erősítő
v a g y lev erő ) m e g h a tá ro z o tts á g a az é le t­
érzésnek, ú g y h o g y az é lm é n y t az a tu d a t
k ísé ri, h o g y az Iste n n y ila tk o z ik m eg benne
(109.). T e h á t n em a h a lh a ta tla n s á g go n d o ­
la ta a p rim u m m obile a v a llá s b a n , m in t
F e u e rb a ch g o n d o lta , ső t ez igen m á so d ­
re n d ű elem : az I s te n - tu d a t a v allás k ö zép ­
p o n ti ta rta lm a , m in d e n egyéb eb b ő l n y e ri
é rte lm é t. E z é rt a v alláso s íté le te k e t a v ilá g ­
ról és em b errő l az is te n - tu d a t fu n c tio n ális
íté le tein ek n ev ezi, ezek m in t k o m p le m e n táris
íté le te k eg é szítik k i a ta p a s z ta la tia k a t. Az
im p e ra tiv u s is cs a k a k k o r v alláso s, ha az
is te n tu d a tb ó l fa k a d . A v allásos íté le te k n e k
an n á lfo g v a k é t c s o p o rtjá t k ü lö n b ö z te ti m eg:
az első az a la p íté le te t ta rta lm a z z a : Isten
van és az is te n - tu d a t á llan d ó és v á lto z ó t a r ­
ta lm á t fejezi k i : az iste n s z e re te t, v a g y :
170 K ü lfö ld i Szem le.

az Is te n s z e lle m ; a m ásodik a fu n c tiók íté le ­ A v ilá g m e g ítéléséb en v a g y 1. az Iste n

t e it ta rta lm a z z a , Iste n v isz o n y á t a világhoz k isu g á rz ása tehát, kijelentése a v ilág , v ag y
és e m b erh ez f ejezi ki és a v alláso s p a r a n ­ 2. az iste n i é let és v a ló ság ellentéte, v is s z á ja :
cso k at. a h a lá l á rn y é k á n a k vö lg y e, s á tá n országa.
Az iste n i lén y eg ta r ta lm i m e g h a tá ro z á ­ I t t tá m a d a n n á lfo g v a a v ilág m eggyőző
sá n a k v ez ető elvei ezek: o ly a n erő, a m e ly e t iste n i h a ta lo m u tá n v aló só v árg ás.
a n em földi, a fenséges és h a ta lm a s és az Szociológia i k ih a tá s a i te k in te té b e n v ag y
ö rö k re k ív á n a to s h á rm a s k a te g ó riá ja je lle ­ izolál a v a llá s , m in t a m isztik u s elm erülés
m ez. E ze k m e g á lla p ítá sa u tá n á tte k in ti a típ u s a ib a n , ú gy, h o g y a v a llá s nem o k v e t­
v a llá s v is z o n y á t az em b eri szellem tö b b i len ü l tá rsa d a lo m k é p z ő erő, de bizonyos,
életjelenségeihez: m e tafiz ik áh o z , v ilá g n é z e t­ h o g y ah o l az, a le g m ag a sab b re n d ű közös­
h ez, erkölcsi tu d a th o z , e s z té tik a i élm ényhez, ség et fo rm á lja , t . i. a le g tisz tá b b a n szel­
m e ly e k n e k fin o m és ta r ta lm a s fejteg etése i a le m it. V égre az érzelem és k ed é ly V ilágra az
m ű le g sik e rü lte b b és leg v o n zó b b részét is te n tu d a t v a g y a sz ü n te le n g az d ag ítás és
te sz ik . e m e lk e d e ttsé g m ó d já n h a t, v a g y p ed ig ú gy,
II. hogy
A m á so d ik k ö n y v f e la d a tá t a v allás m in d a lk a lm a s a b b á tesz az isten i
é le t fo rm á in a k f e lm u ta tá s a teszi. I tt k ét a k a r a t m eg alk u v á s n élk ü li k e re sz tü lv ite lé re .
jeg eced ő k ö z é p p o n to t t a l á l : v a g y a k i ­ E z a F ic h te , K a n t, főleg p ed ig a K á lv in
jelentés tudat, v a g y az isten-tudat m o d a litá sa i v alláso sság a.
te sz ik a v a llá s kü lö n b ö ző fo rm á it. Az elsőbe E fin o m a n f ö lfe jte tt té n y e z ő k össze­
t a r t o z n a k a korlátlan kijelentés h it a la k ja i; fo n ó d ása it is fö lk eresv e, a való ság h o z le h e­
ez a sz a b a d egyén iség ek v alláso s típ u s a tő leg h ű r a jz á t a d ja a v allás sokféle m eg ­
(G o eth e), és a tekintély elv ére p re fo rm á lt jelenési fo rm á in a k , m in d e n esetre te lje se b b e t,
eg y én iség ek v a llá s a : a n o rm a sz e rű k ije le n ­ m in t Ja m es v a g y L euba ú ttö rő m u n k á i.
té s h it. V o lta k é p e n m in d e n egyházi v a llá ­
I II . E z t a n ev e ze te s lé n y eg -k ereső elem ­
sosság ily e n . De m ily óriás k ü lö n b sé g e t tesz
a h itb ő l v aló m e g ig azu lás elv e, vag y is az a z é st és sz in té z ist a I I I . k ö n y v fe la d a t b e ­
te tő z n i, m e rt en n e k k ér dése a vallás igazsága.
té n y , h o g y a h it a szellem leg teljeseb b
összeszedődése, ah o l n em az egyes te tte k , A k érdés re n d k ív ü l nehézségeibe azzal ig y e k ­
h a n e m a h it té n y e m a g a d ö n t, a z t erő teljes szik ú t a t n y itn i, h o g y a le h e tő le g sz a b a to ­
és h ó d ító tis z ta s á g g a l m u ta tja m eg az író sa b b a n á lla p ítja m eg: m it le h e t a k érd ésen
é rte n i? E h h ez m in d e n e k e lő tt k ik ü szö b ö li a
a L u th e r szem élyiségében (186.).
m e llé k ú tra v ez ető érte lm e zé sek e t, így a z t,
Az is te n - tu d a t m o d a litá s a it te k in tv e , a m e ly ik a v a llá s g y a k o rla ti je len tő ség é t
le h e t 1. az Is te n tito k z a to s s á g a és se jte lm e s­ eg y n e k veszi a v a llá s ig a zo lá sáv a l. (E u c k e n ,
sége az e lő té rb e n , v ag y is a m isz tik u s m o z­ a p ra g m a tiz m u s.) A v a llá s t n em sz ab a d a
z a n a t, v a g y 2. a v ilág o sság m o z z a n a ta i. Más k u ltú r a ir á n ti lelk esed ésb ő l ig azolni, m e rt a
sz e m p o n tb ó l m ó d o su l az is te n - tu d a t a sz e rin t, v a llá s n a k v o lta k é p e n közöm bös a k u ltú ra
h o g y je lk é p e k e t haszn ál-e v a g y nem . A m isz­ s o ly a n ja v a k r a szo m jazik , a m e ly e k e t a
tik u s n a k nincs szüksége je lk é p e k re . A je l­ k u ltú r a n em a d h a t. A tra n s c e n d á ló lelki
k ép p ed ig le h e t k o zm ikus (v ilág , te rm é sz e t, m e g ra g a d ta tá s o k sem azo n o sak a v allással,
eg y e te m es é le t), v a g y ped ig ethikai; az m in t S im m el v éli, sem az id e á lo k k u ltu sz a ,
Is te n i t t az erkölcsi fenség és n ag y ság a la k ­ m in t a h u m a n itá sé , m ég n em v a llá s . (N a­
já b a n tű n ik fel és v isz o n y u n k h o zz á n em a to r p , Com te). M indezek csak az is te n - tu d a tra
p a n th e iz m u s á h íta to s v ilá g b a elm erü lő k o n ­ v aló v o n a tk o z á sn á l fo g v a leszn ek v alláso sak .
te m p lá c ió ja , h a n e m az é le tfo ly ta tá s b a n m eg ­ S ezzel o tt v a g y u n k az u to lsó k érd ésn él: mi
n y ila tk o z ó erkölcsi m e g h a tá ro z o tts á g . E z a az is te n - tu d a t ig a zsá g a?
szem élyes v alláso s v isz o n y u lá s típ u s a . Az A k é rd é sn e k ily e n feltev éséb ő l tis z tá n
is te n - tu d a t tartam a sz e m p o n tjá b ó l le h e t a k ite ts z ik az író filo zó fiai á llá s p o n tja . Az
v alláso sság a feszültség és la n k a d á s ritm u s á ­ ig azság k érd ése, a m in t e z t az ism e re t elm é­
b a n lefolyó é le t, úgy, h o g y a bold o g ító fel­ le tile g ö n tu d a to s u lt filozófia v a llja , azon
le n d ü lések u tá n m ély le v e rtsé g k ö v e tk e z ik , é lő fö lté te le k k érd ése, m e ly e k a la p já n a t a ­
m ik o r m ég a v alláso s lá n g elm ék is az e l­ p a s z ta ló ö n tu d a t a m a g a íté le té t k im o n d ja .
v e te tts é g kínzó érzését érzik, v a g y ped ig a A v a llá s ra n ézv e te h á t ez a k érd és: m in ő
n y u g o d t fo ly to n o ssá g v a llá sa . e lő fe lté te le k a la p já n m o n d ja k i az ö n tu d a t,
Az é n - tu d a t és a v ilá g - tu d a t m eg ­ h o g y : Is te n v a n és h o g y : Is te n szellem ,
h a tá r o z o tts á g a az is te n - tu d a t á lta l le h e t v a g y az Iste n s z e re te t (284— 4.). A szerző
1. o ly a n , h o g y az Iste n h e z v aló hasonlóság t e h á t n em a k a r ja elől k ez d en i a K a n t á lta l
v a g y a v ele v a ló rokonság lép e lő té rb e , e z t le h e te tle n n e k k im u ta to tt v á lla lk o z á st, hogy
az azonosság vallásának n ev ezi, v a g y 2. o ly a n , Is te n lé té t b iz o n y ítsa s i t t , a k á r m e n n y ire
h o g y a v é g te le n különbséget em eli k i, a t e ­ éles, b á r n em m in d e n ü tt n y o m o n já ró k r iti­
re m tm é n y v o ltu n k érzéséből tá m a d ó tr a g i­ k á t g y a k o ro l is K a n t fe le tt, m égis jo g o san
kus k o m o rsá g o t. E z a disztancia vallása. I tt n ev ezi m a g á t a K a n t ta n a i m e g ja v ító já n a k
lép a n n á lfo g v a fel a közvetítő szüksége, (306.).
a n n á l in k á b b , m in é l jo b b a n é re zzü k a m e ta ­ K iin d u l a b b ó l a té n y b ő l, h o g y a v allás
fiz ik a i k ü lö n b sé g e t e th ik a in a k is. Az előző n em földi élm én y , azo n b an te lje s v aló ság ,
típ u s n a k n incs szüksége k ö z v e títő re ; E kh a rd t m e rt k é n y sz e rű e n v á ltja k i az em b erb ő l az
m e s te r a z t m o n d ja : o ly a n n a g y v a g y o k , az ö s s z e h a so n líth a ta tla n p á ra tla n s á g a nem
m in t Is te n , ő o ly a n k icsi, m in t én; ő nem földiség je lző jét. A v allás te h á t o ly a n ta p a s z ­
le h e t fe le tte m , én nem le h e te k a la tta . t a la t , am ely n em illik bele a rendes ta p a s z ­
K ülföldi Szem le.
t a la to k k ö ré b e , h a n e m m e g tö ri a z t. Mi
segít i t t ? Csak egy dolog — m o n d ja az
író — , az, h a v an e k a n o n iz á lt, vag y is k i­
s z á m íth a tó ta p a s z ta la to n tú l egy m ásféle
ta p a s z ta l a t is. T a lá l is ily e n ta p a s z ta la to t:
a m e ta fiz ik a i, az e th ik a i, a m űvészi ta p a s z ­
t a l a t ily e n , f o k o z o tt, m a g a s a b b re n d ű és
tö m ö re b b ta rta lo m r ó l szóló ta p a s z ta la t (297.).
A n e v e z e te s az o n b an az, h o g y ezek a v a ló ­
sá g o k n em v á lto z ta tjá k m eg a jelen ség ek
te rm é sz e te s létezési m ó d já t, te h á t v o lta ­
k é p e n egy földi létezésm ó d n y e r a nem
fö ld itő l v a la m i új v o n á s t. Ily en fo k o z o tt
ta p a s z ta la t a v a llá s is. A v a llá s sem tö ri m eg
a tö b b i v a ló sá g o k r e n d jé t, ép en csak m a g a ­
sa b b re n d ű , ra n g ja s z e rin t előbb v a ló t a ­
p a s z ta la t.
N em le h e t e lu ta s íta n i a z t az érzést,
h o g y i t t v a la m i b efe je z e tle n m a ra d t. N em
a b b a n v a n ez, hogy a v a llá s ig a z s á g á t nem
b iz o n y íto tta sillogizm us seg ítségével; te lje ­
sen ig a za v a n , m ik o r a z t m o n d ja (318.),
h o g y a vallás igazságát n em lehel „ bizonyí­
ta n i“ és h o g y „ a filozófia a le g m a g a sa b b a t
v ég e zte el, a m ire csak képes, h a felfedezi
az a la p o k a t, a m e ly e k elég erősek a r r a , hogy
a v alláso s é rz ü le tn e k tá m a s z t a d ja n a k s az
Iste n b e n v aló h ite t, melyre, az az é rz ü le t
ép ü l, a jellem es g o ndolkozás ig én y ei e lő tt
ig a z o ljá k “ , azaz, a h o g y K a n t m o n d ta :
szükséges, h o g y Is te n lé térő l m eggyőződve
leg y ü n k , de n em szükséges, h o g y be a k a r ju k
b iz o n y íta n i Is te n lé té t. A v a llá s ig azság a
v a ló b a n e g y e t je le n t azon fe lté te le k ig a z sá ­
g áv a l, m e ly e k n é l fogva az em b erre n ézv e a
v a llá s „ o ly a n v aló ság , m elyhez a jellem es
és felelősség é rz e tte l bíró em b er a le g te lje ­
sebb b iz a lo m m a l fo rd u l, a m ire csak k é p e s“
(320.). A b efe jez etlen sé g o tt v illa n elő, ahol
ép en ez ek n e k a re n d k ív ü l finom érzék k el és
k itű n ő m ódszerességgel végig n y o m o z o tt
té n y ez ő k n ek végső értelm ezésére k erü ln e
a sor.
E z a befejezetlen ség n éz etem s z e rin t
a b b ó l tá m a d , h o g y az író n em veszi észre,
h o g y a t a p a s z ta l a tb a n , m in d e n e k fe le tt épen
a v alláso s ta p a s z ta la tb a n , k étféle té n y ező
fo n ó d ik össze; h o g y a v a llá s életé b en n é l­
k ü lö z h e te tle n sz e re p e t já ts z ik az értékelő
tudat. M ih e ly t u g y an is ra n g s o rt á lla p ít m eg
v a la k i a ta p a s z ta la to k és a ta p a s z ta ló ön­
tu d a to k k ö zt, m á r é rté k e l, észrev é tle n ü l
u g y a n , de k én y sze rű e n . S h a a z t m o n d ja
v a la k i, h o g y v a n m a g a sa b b re n d ű ta p a s z ta ­
la t, a k k o r n y ilv á n v a ló a n ez m á r nem o n to ­
ló g iai m e g á lla p ítá s, h an e m az é rté k elő tu d a t
íté le te . Az író m eglepő sz a b a to ssá g g a l fejezi
k i, m ik o r a z t m o n d ja , h o g y ez a m a g a s a b b ­
re n d ű ta p a s z ta l a t nem v á lto z ta tja m eg a
d o lg o k „ term észe tes v ilá g r e n d jé t“ , de n em
tu d ja é rté k e síte n i a n ev e ze te s m a g y aráz ó
e lv e t. É p e n e z é rt k é n y te le n a ta p a s z ta la t
ontológiai értelm ezéséb en k étfé le ré te g e t m eg­
k ü lö n b ö z te tn i: a n o rm á lt ta p a s z ta la to t és
a m a g a s a b b re n d ű t s a z é rt m e n e k ü l a b e­
fejezetlen ség elől a ta p a s z ta la t o ly a n é rte l­
m ezéséhez, a m e ly n y itv a lá ts z ik h ag y n i az
ú t a t a m a sz u p p o n á lt m a g a sa b b ta p a s z ta l a t­
hozi m ik o r a z t m o n d ja (304.), h o g y a ta p a s z ­
t a l a t so h a sem b e fe je z e tt, h a n e m p e rsp e k ­
171
tiv ik u s je lle m ű , tehát le h e t m á s fa jta ta p a s z ­
t a l a t is. I t t a té v e d é s az, h o g y a ta p a s z ta ­
la to t b efejezettség e sz e rin t, azaz azzal m éri,
am i m á r „ n o r m á iv á “ , azaz ig a zo lv a v a n ,
ped ig a ta p a s z ta la to t m e g alk o tó fu n k ció k
ö sszefo n ó d ásán ak tö rv é n y e az igazi lényeges
p o n t a ta p a s z ta l a t elm életéb en . S a ta p a s z ­
t a l a t ez a lk o tó fu n k ció i k ö z ö tt o tt v a n épen
az é rté k elő tu d a té is. E z m o n d ja pl. a m e ta ­
fizik áb an é rté k e se b b n e k a m e ta fik ik a ila g
előbbvaló fo g a lm á t, az á lta lá n o s t, ez helyezi
el a tén y leg e ssé g ü k s z e rin t m e g á lla p íto tt
ta r ta lm i v o n á s o k a t értékük rangfoka sz e rin t,
ő íté li az így m eg így in d o k o lt c s e le k e d e te t
jó n a k stb . A v a llá s b a n is a „ m a g a sa b b r e n ­
d ű sé g “ , a „ n e m fö ld isé g “ jelzője a z é rt nem
fo rg a tja fel a te rm é sz e ti v ilá g re n d e t, azaz
az o n to ló g iai k é p e t, m e rt u g ya n n a k a való­
ságnak az é rté k elő tu d a t sz e m p o n tjá b ó l
v aló új elhelyezése. S így n in cs, csak u g y a n ,
m ás m ó d ja a v a llá s ig azság a b iz o n y ítá sá ­
n a k , m in t azo n fe lté te le k fe lm u ta tá s a , m e­
ly e k a v a llá s t lé te s ítik ; de hézagos és b e­
feje ze tle n m a ra d e fe lté te le k k u ta tá s a , m íg
az é rté k elő fu n k c ió k te rm ész ete s szerep ö k
sz e rin ti érv én y esü lésh ez n em ju tn a k .
H o g y ezt a sz in te m a g á tó l k ín á lk o z ó
g o n d o la to t az író n em h a s z n á lta fel, érdekes
sz im p to m á ja a m a i v allásfilo zó fiai m u n k a
szellem én ek , am ely a R itsch l isk o lá já b a n
m e g k e z d e tt és H ö ffd in g á lta l f o ly ta to tt
é rté k e lm é le ti k u ta tá s o k a t m eg leh ető sen el­
h a n y a g o lja . A m a g y a rá z ó elv h o rd e r e jét
te rm é sz e te se n i t t n em le h e t kötelesség em
részletesen k ife jte n i, de v aló szín ű n ek ta rto m ,
h o g y a Scholz m u n k á ja ily e n ir á n y b a n is
n ev e ze te s ö sztö k élő je lesz a ren d sz eres k u ­
ta tá s o k n a k .
M in d en t összevéve, re n d k ív ü l gazd ag
és k itű n ő e n re n d e z e tt a n y a g já n á l fo gva,
főleg az igazi filozófiai szellem nél fo gva,
m e ly az egész m ű v e t é lte ti, n em u to ls ó so r­
b a n to v á b b k u ta tá s r a ösztönző in d ító e re jé ­
n él fo g v a, a m o d e rn v a llá s tu d o m á n y e g y ik
le g k iv áló b b te rm é k é t n y e r tü k a Scholz k ö n y ­
v éb e n , m e ly n e k ta n u lm á n y a eg y fo rm á n te r ­
m é k e n y ítő az e lm életi m u n k á s ra és a g y ak o rló
le lk ip á sz to rra n ézv e. Tankó Béla.
H ans W indisch: Der zw eite Korintherbrief.
K ritisch-exegetischer K om m entar. 9. A ufl.
Vandenhock & R u p r echt. Göttingen. 1924. p p.
V II. 435. Á ra fű zv e 15.— , k ö tv e 17.20 M.
A II. k o rin th u s i le v é ln e k ez a k o m m e n ­
tá r j a elő szö r 1840-ben je le n t m eg a híres
M eyer-kom m entárok s o ro z a tá b a n . Az első
ö t k ia d á s t m a g a a so ro z a t m e g a la p ító ja , H .
A. W . M eyer, a k ö v e tk e z ő h á r m a t p edig
G. H e in ric i k é s z íte tte . A 8. k ia d á s elfogyott,
m ég a h á b o rú k itö ré se e lő tt és e z t a k ia d á s t,
a m e ly e t e re d e tile g J o h . W eiss a k a r t elk é­
szíte n i, de e b b e n h a lá la m e g a k a d á ly o z ta ,
ho sszú h a lo g a tá s u tá n csak a m ú lt e s z te n ­
dőben t u d t a a g ö ttin g a i v á lla la t m e g jelen ­
te tn i W in d isch le y d en i p ro fe sszo r sz erk esz­
té séb e n .
L e y d e n ta lá n m o s t o m en o ly a n o k sze­
m éb en , a k ik id e g e n k e d é s t é re zn ek az írá s­
k r itik a te ré n so k szo r v a ló b a n jo g ta la n u l
p ra e p o te n ssé n ő tt ra d ik á liz m u s ellen; prof.
172
W in d isch a z o n b a n ú g y kél véd elm ére en n e k
a ra d ik á lis k r itik á n a k , hogy az tá m a d á s n a k
is beillen ék és ,,b o rn irts á g “ -á n a k h a n g s ú ly o ­
zása m e lle tt le g fe lje b b ,a n n y it ism e r el benne
é rté k k é p p e n , h o g y m eg tu d ta d ö n te n i a
h ag y o m án y o s exegézis e g y e d u ra lm á t. (p.
23.)
Ő m a g a bizonyos hűvös tá rg y ila g o ss á g ­
gal n y ú l az okhoz a k ényes p o n to k h o z , a m e ­
ly e k a p áli le v ele k n él k ü lö n ö sk é p p en sok
e setb en te sz ik p ró b á ra az írá sm a g y a rá z ó
k r itik a i képesség eit. Ily en nehezen m a g y a ­
rá z h a tó p o n to k n á l nem elégszik m eg az
iro d a lo m b a n ta lá lh a tó m eg o ld áso k felsoro­
lá sá v a l, v isz o n t azo n b an az előszóban siet
m e g n y u g ta tn i b e n n ü n k e t, h o g y az á lta la
h e ly e sn e k v é lt m egoldási m ó d o k a t nincs
sz á n d é k á b a n o lv a só ira ráe rő sz ak o ln i.
U g y a n c sa k i t t gondosan a lá h ú z z a a
tu d o m á n y o s szót és b á r lá th a tó la g irígyli
az t a h á lá s a bb fe la d a to t, a m it K . B arth
v é g z e tt a R ó m ai-le v él re-interpretatio-j á v a l,
te lje se n tu d a tá b a n v a n a z o k n a k a k o r lá to ­
z á so k n a k , a m e ly e k e t a k o m m e n tá r tis z tá n
tu d o m á n y o s je lle g e ró re á . Í gy a z u tá n fe n n ­
ta r tv a a fo ly to n o ssá g o t a régi M ey er-k o m ­
m entá r r a l, h á ro m fő szem p o n t sz e rin t h a t á ­
rozza m eg írá sm a g y a rá z á si m u n k á já t: elő­
ször és fő k é n t m in d e n rész letre gondosan
k ite rje sz k e d ő exeg ézist a k a r n y ú jta n i, a z u tá n
a levél k ap c sá n felm erü lő th e o lo g ia i és v a l­
lá stö rté n e ti k érd é sek és végül a levélben
n ag y bőséggel ta lá lh a tó iro d a lo m k ritik a i
p ro b lé m á k m e g o ld á s á t ígéri és a d ja a tö b b ,
m in t négyszáz o ld a las, h a ta lm a s k ö te tb e n .
K ü lö n ö sen a k é t u tó b b i te k in te tb e n
n y ílik a lk a lo m a r r a , hogy az 1900-ban m eg­
je le n t n y o lc a d ik k ia d ás a n y a g a sok új a d a t ­
ta l b ő v ü ljö n . H o g y csak a le g fő b b e k et em ­
lítsü k m eg, a n é m e t R eitzenstein, a fra n c ia
L o isy és m in t tis z tá n csak a n y a g g y ű jtő , az
angol Fraser v a llá s tö rté n e ti k u ta tá s a i r e n ­
geteg új a d a to t t á r t a k fel a h ellen isztik u s
k o r b o n y o lu lt v a llá sre n d sz e re in e k irodalm i
f e lk u ta tá s a közben épp en az e lm ú lt n eg y e d ­
sz áz ad a la tt. E zt az a n y a g o t a páli le v ele k
m a g y a rá z a tá n á l le h e te tle n vo ln a nélkülözni.
M ásrészt a z o n b a n W in d isch h an g sú ly o zz a
a régebbi e x e g e tik a i a n y a g fo n to ssá g á t is
és különösen az „ ifja b b o lv a só k “ -a t fig y el­
m e z te ti, h o g y az ex e g etik ai bölcseség nem
eg y e d ü l a h u sz a d ik sz áz ad , m ég k ev ésb b é
a h á b o rú u tá n i id ő k k iv á ltsá g a .
H á ro m o ld a lra te rje d ő a la p o s és a le g ­
ú ja b b id ő k ig fe lv e z e te tt b ib lio g ra p h ia u tá n
a rá n y la g rö v id . 26 o ld a ln y i b ev ezetésb en
k a p u n k tá jé k o z ta tá s t ah h o z a sok nehéz
k érdéshez és fe la d a th o z , a m iv e l a II. K o ­
rin th u si-le v é l m a g y a rá z a ta és h elyes m eg ­
értése já r. Az eg y ik ily e n nehéz fe la d a t a
k é t K o rin th u si-le v é l egym ásh o z v aló v iszo­
n y á t m e g á lla p íta n i, ille tv e a m á so d ik le v é l­
n ek az a p o sto l életé b en a helyes kron o ló g ia
sz e m p o n tjá b ó l p o n to sa n m egjelölni: a m ásik
pedig a lev él sz övegének egységességével
szem ben á llást fog laln i. W in d isch az előbbi
k érd é sb en a k ét le v é l írá sa k ö z ö tti id ő t m á s ­
fél év re te szi. S zerin te az ap o sto l és a k o r in ­
th u si g y ü lek ezet le v é lv á ltá sa 54. ta v a s z á tó l
57. őszéig te r je d t. E zek az a d a to k azo n b an
K ülföldi Szem le.
bizonyos elle n m o n d á st fo g la ln a k m a g u k b a n ,
m e rt h iszen az I. K o r. e lő tt nem té te le z fel
le v e le t, v isz o n t a II. K o r. ú. n. C. része,
(a m it a n é m e t tu d o m á n y o s th e o lo g iá b a n
V ierkapitelbrief n év v e l sz o k ta k je lö ln i, lévén
ez a k ü lö n á lló rész az u to lsó n ég y feje ze t)
W in d isch sz e rin t is az u to lsó levél v o lt s
így a k o rre sp o n d e n c iá ra j u t t a t o t t tö b b , m in t
h á ro m eszte n d ei id ő t nehéz elh ely ezn i. —
M indez csak azt m u ta tja , h o g y m en n y i
in g a d o zá s v a n m ég m in d ig a P á l ap o sto l
életére v o n a tk o z ó k ro n o ló g iai a d a to k m eg ­
á lla p ítá sá n á l.
W in d isch a fe n n m a ra d t iro d a lm i n y o ­
m o k b ó l k ö v e tk e z te th e tő le g a z t az á llá s p o n to t
fo g ad ja el, h o g y az ap o sto l öt le v e le t írt
a k o rin th u s i g y ü le k ez eth e z. E zek b ő l eg y —
az ú. n. T räuesbrief — te lje se n e lv e sz e tt,
a tö b b i n é g y p ed ig bizonyos h iá n y o k k a l a
f e n n m a ra d t k é t le v élb en ta lá lh a tó fel. E b b ő l
az is k ö v e tk e z ik , h o g y a II. K o r. egységét
W in d is ch sem fo g ad ja el. S zerin te az o n b an
a levél h á ro m jó l elk ü lö n ü lt részre ( A =
1— 7 .; B = 8 — 9 . ; C = 1 0 — 13.) v aló s z é t­
v á lá sa nem feltétlen je le n ti a z t, h o g y ezek
eg y későbbi sz erk esz tő m u n k á ja rév én k e rü l­
te k egybe. Az a d a k o z á s ra v aló felh ív ás az
első részn ek logikus fo ly ta tá s a , v isz o n t a
tiz ed ik fejezet v á r a tla n u l ú jra k ezd ő d ő
p o lé m iá já t m eg le h e t é rte n i ú g y , h o g y a
lev él d ik tá lá sa közben az ap o sto lh o z új h íre k
é rk e z te k K o rin th u sb ó l. Még le g in k á b b m e g ­
b o n tja a lev él eg y ség é t a 9. fe je z e t, a m e ly
a 8.- k a l szem b en o ly an d u p lu m -n a k látszik ,
a m it eg y le v élb e n n eh éz elh ely ezn i.
A sz ö v e g m a g y a rá z a t te lje s négy száz
o ld a lt foglal el. K ü lö n ö s erőssége a k o m m e n ­
t á r n a k az an a ly sis fin o m sá g a, a m e ly nem
a r r a tö rek sz ik , h o g y a sz ö v e g e t sz ü k sé g te ­
lenül fö ld a ra b o lja , h a n e m so k h e ly ü tt b á m u ­
la to s é le slá tá ssa l k u ta tja k i. h o g y m icsoda
összefüggés le h e t a lá tsz ó lag széteső , sőt
nem eg y szer e g y m á sn a k e lle n tm o n d ó szö v eg ­
részek k ö z ö tt. A régi ra d ik á lis k r itik a t ú l ­
s á g b a v itt éleselm ű ség év el szem b en , a m e ly
előre m e g á lla p íto tt iro d a lm i fo rm ák k ere tei
közé a k a r ta b e sz o ríta n i az a p o sto l le v ele it,
m in d ig h a n g s ú ly o z o tta n rá m u ta t a r r a , hogy
csak a psic hologiai in d ító o k o k kellő fig y e­
lem be v é te lé v e l le h e t m e g é rte n i azt a sz en ­
v ed ély esen lü k te tő é le te t, am ely a páli
lev ele k b en b en ső á té lé se k n e k és b en ső h a r ­
co k n a k a lélekből k ö z v e tle n elevenséggel
k iv e tő d ő k itö ré seib e n n y ila tk o z ik m eg. Csak
te rm é sz e te s a z u tá n , h o g y a páli le v ele k
ta r ta lm a és stílu sb eli m eg fo g alm azása se m ­
m ik é p p en sem ig a z o d ik a ra d ik á lis k r itik a
jó l k ig o n d o lt iro d a lm i fo rm áih o z és „lo g ik u s
s o r re n d " - jéhez.
De a z é rt ta lá n leg n ag y o b b érd em e a
k ö n y v n e k az, h o g y a hosszú és nem eg y szer
ap ró lék o s g o n d d al k é s z íte tt sz ö v e g m a g y a rá ­
z a t nég y száz, sű rű n n y o m ta to tt oldalon
sem v á lik u n a lm a s sá ; külö n ö s so k a t tesz
a k ö n y v érd ek essé té te lé re a so k , szöveg
közé b e ik ta to tt, h o ssz ab b v a g y rö v id eb b
excussió, am e ly e k m in d é rté k es felv ilág o sí­
tá s o k a t n y ú jta n a k , n é h a a-propos-k én t a
szövegben elő fo rd u ló , egy-egy érd ek eseb b
s z ó h a sz n á la t a lk a lm á v a l (így pl. θριαμβύειν,
K ü ltöld i Szem le.
2 .14., p . 9 6 . ; ἔξω και ἔσω ἄνθρωπος, 4.16.,
p. 1 5 2 .; ἄρρητα ρήματα, 12.4., p p . 377. sq.
stb .), az a p o s to l éle té v e l k a p c s o la tb a n (pl.
lá tta -e az a p o sto l te s tb e n J é z u s t? 5.16·,
p p. 186. sq q .; a d a m asz k u szi m e n ek ü lé s,
11.30— 32., pp. 363. sq.; az a p o s to l betegsége,
12.7., p p. 384— 88.), v a g y ped ig v a llá s tö r ­
té n eti sz em p o n tb ó l je le n tő s h e ly ek n é l (pl.
K risz tu s szenvedései, 1.4., 5., pp) 40. sqq.;
,,H im m elsk le id und H im m elsleib “ , 5.6— 8.,
pp. 164. sq.; a g y ü le k e z e t, m in t K risz tu s
m e n y a ssz o n y a , 11.2., p p . 220— 22.).
A részletes sz ö v e g m a g y a rá z a t óriási
te rje d e lm ű a n y a g á b ó l k ü lö n ö sk é p p en k iv á ­
lik k é t részlet: az eg y ik a 4. és 5. fejezet.
,,betét“-je , a m e ly a p áli m is z tik a legcsodá­
la tr a m é ltó b b része, a m á sik ped ig az a p o sto l
,,dicsekedése“ a 11. és 12. feje ze tb en , amit.
a k o m m e n tá to r sa já to s kifejezéssel N arren­
rede n év e n tá rg y a l.
A m o s t e m líte tt részek közül az első
(4 .7.— 5 .10.) a levélíró P á l a p o s to ln a k egyik
n ag y sze rű ,,elkalandozás“-a. — Az ap o sto l
lev eleib en u g y an is é rté k es d rá g a k ö v e k k é n t
ra g y o g n a k azo k a ré sz le te k , a m ik o r o t t ­
h a g y v a le v ele in e k tu la jd o n k é p p e n i tá rg y á t,
a vallásos in tu itio Is te n lelke á lta l ih le te tt
d rá g a p erc eib e n az em b eri é le t és az isteni
b ö lcseség m isztik u s m ély ség ű titk a ir ó l beszél.
E b b e n a rész letb en is e lh a llg a t az a h a rc ,
a m it az a p o s to ln a k e lk e se re d e tt ellenfelei­
vel, a ju d a is tá k k a l szem ben és a m aga
a p o sto li h iv a to tts á g á n a k védelm ében k e lle tt
f o ly ta tn ia , és tis z ta szépségben felcsendül
a v allásos k o n te m p lá c ió és a m ag a lelk ét
fe ltá ró v allo m á s h a n g ja .
N eh ezeb b fe la d a t alig j u t h a t P á l ap o sto l
lev elei k o m m e n tá to rá n a k , m in t e n n e k a
rész n ek m a g y a rá z a ta . Sehol m á s u tt tö b b
g o n d d a l n em kell n y ú ln i ah h o z a nehezen
m e g o ld h a tó p ro b lém áh o z, am i P á l a p o sto l
v alláso s eg y éniségének eg y ed ü li t i t k a : t. i.
m e g ta lá ln i a h elyes e g y e n sú ly t az ap o sto l
te re m tő v alláso s g én iu szá n ak egyéni s a já ­
to sság ai és a v allási szertelen sé g ek b e n gazd ag
h ellen isztik u s k ö rn y e z e t h a tá s a k ö z ö tt, m ely
aló l az a p o s to l m in d e n ra b b in ik u s és fa ri­
zeus k ép z ettség e ellen ére sem v o n h a tta ki
m a g á t.
Az a 35 o ld a l (p p . 141— 175.), a m it
W in d isch a n n a k a 22 v e rsb ő l álló rö v id kis
részn ek sz e n te l, k é tsé g te le n ü l le g érték eseb b
része az egész k ö n y v n e k . T erm é sze tesen bő
a lk a lo m n y ílik ezen a h ely en a v a llá s tö rté ­
nelm i k u ta tá s o k és az iro d a lo m k ritik a leg­
ú ja b b ere d m é n y e in e k fe lh a sz n á lá sá ra , de
csak a z é rt, h o g y a gondos és ap ró lé k o s rész­
letesség g el m e g ra jz o lt h á tté r b ő l a n n á l p la sz ­
tik u s a b b a n em e lk e d je n e k ki az ap o sto l
g azd ag v allási szem élyiségének je lle m v o ­
n ásai.
A k él g o n d o la tk ö rt m a g á b a n foglaló
ré sz le t első felében, a m e ly a n e g y e d ik rész­
szel feje ző d ik be, P á l a p o s to l m is z tik á já n a k
k e d v e n c g o n d o la tá ró l, a K ris z tu s é rt m eghall
és K ris z tu s b a n fe ltá m a d t em b eri élet tito k ­
za to s á tv á lto z á s á ró l; az ö tö d ik részre eső
tíz v e rsb e n p ed ig a p a ru z ia h it á té rté k e lé ­
séről, ille tv e az egyéni h a lá ln a k a m ásvilági
életh ez v aló v isz o n y á ró l v a n szó.
173
M in d k ét g o n d o la tk ö rn e k s z á m ta la n é rin t­
kező felü lete v a n az e g y k o rú v alláso s élet
nép szerű m e g n y ila tk o zá si fo rm á iv a l, m e rt
hiszen ezek b en az id ő k b e n zsidó, h ellen isz­
tik u s és k e re sz ty é n eszm ék és v irtu s o k k i­
b o g o z h a ta tla n összev isszaság b an , valóságos
sym biosis-b a n b ék én fé rte k m eg és n em eg y ­
szer a b iz a rrs á g o t m eg k ö zelítő összevissza­
ság b an te n y é s z te k egym ás m e lle tt. A g o n d o ­
la tn a k külső fo rm á já b a n itt is k ö n n y ű k im u ­
ta tn i eg y részt a cy n ik u s-sto ik ú s b ölcselet
n épszerű iro d a lm i m ű fa ja in a k , a d ia trib é -
n e k , m ásfelő l a k e le ti és h ellen isztik u s m y s­
te riu m v a llá so k n a k és a n ép sze rű e s c h a to lo ­
g ia in a k s a p o k a ly p tik á n a k h a tá s á t, de v i­
szont n em m u la s z tja el a k o m m e n tá to r, hogy
rá ne m u ta sso n a r r a , h o g y P á l ap o sto l h e ro iz ­
m usa az iste n i seg ítség re v aló h iv a tk o z á s és
egész é le tm isz tik á ja á lta l m e n n y ire k ü lö n ­
bözik a sto icizm u s világfel fog ásátó l (p. 144.).
É s a z u tá n b á r a k a d h a tn a k rész letek (így pl.
a 4.1 6 — 18.), a m e ly e k e t csak ú g y fel leh etn e
ta láln i egy zsidó a p o k a ly p sisb e n , v a g y Seneca
v a la m e ly ik lev eléb en , m in t P á l a p o s to ln á l,
úg y , ho g y épp en az ily e n tö re d é k e k b ő l lehet
a le g v ilá g o sab b a n k im u ta tn i a z t, h o g y a
p a u lin iz m u sn a k közös ta la ja v o lt a zsidó éd
h ellen isztik u s v ilá g n éz etek k el, de a z é rt v i­
sz o n t, am i a k ere szty é n ség e t és zsidóságot
egyfelől, k e re sz ty é n sé g e t és h e lle n iz m u st m á s­
felől eg y m ástó l e lv á la sz tja , az a k e re sz ty é n ­
ség n ek az a sz ilá rd ta la j a v o lt, am ely Jézus
K risztu s tö r té n e ti, élő te s tb e n v aló m eg jele­
nésében és az ő élő, való ság o s szem élye á lta l
v é g z e tt ü d v ö zítő i m u n k á b a n n y ila tk o z o tt
m eg (pp. 156. sq.).
A m á so d ik részlet (11.4— 12.l3.), P ál
a p o s to l sa já to s ö n v allo m á sa, in k á b b é le t­
ra jz i sz em p o n tb ó l n a g y fo n to sság ú . A k o m ­
m e n tá r, b á r i t t a szöveg is jó v a l hosszabb
(46 v ers az előbbi részlet 22 v ersév el szem ­
ben), m ég a p ró lé k o sa b b és tö b b m in t n y o lc ­
v an o ld a lra te rje d (pp. 315— 398.). A szöveg-
elem zés i t t is n ag y sze rű és n e h á n y h o sszab b
k ité ré s ( k ö z ö ttü k első so rb an az ap o s to l
b eteg ség érő l szóló, m á r m eg is e m líte tt rész
tű n ik k i, ah o l az egész b o n y o lu lt és so k a t
tá rg y a lt k érdés új sz e m p o n to k s z e rin t való
m e g v ilá g ítá st k ap . W in d isch sz e rin t u gyanis
az ap o s to l igen á lta lá n o s k e r e te k k ö zt mozgó
célzásaiból, m ás fo rrás h íjá n , teljes le h e te t­
lenség biztos v é g k ö v e tk e z te té s re ju tn i. —
E g y é b k é n t az ed d ig f e lte tt esete k , n e v e z e te ­
s e n : ep ilep szia, h isz té ria , elh a n y a g o lt szem ­
b a j, m e lle tt az ő v élem én y e sz e rin t n a g y ­
m é rté k ű isc h ia sra v a g y rh e u m a tiz m u sra is
le h e t g o n d o ln i, m e rt hiszen ezek a b e te g ­
ségek igen sú ly o s f á jd a lm a k a t tu d n a k okozni
a k e le t egészen m ás te rm é sz e tű ég h a jla ti
v isz o n y ai k ö z ö tt, p. 388.) k ü lö n ö sen é r té ­
kessé teszik ez ek n e k a fe je z e te k n e k tá r g y a ­
lá sát. M ásrészt a z o n b a n az an a ly sis és az
iro d alm i fo rm á k keresése itt m á r v eszed el­
mes közelségbe j u t ah h o z a p o n th o z , ahol
a k o m m e n tá r k ö n n y e n a m e ste rk é ltsé g
h ib á já b a esik. L eg a láb b is nehéz elh in n i,
hogy P ál a p o s to l szív én ek ez az a k a r a tla n
ő szinteségben való fe ltá ru lá sa , am ely n ek
o ly a n fenséges v isszh an g ja csen d ü lt fel
n eg y e d félszáz év m ú lv a A u g u stin u s V allo ­
 174
m á sa ib a n , s tró fá k b a fe lo sz th a tó és a h e lle ­
n isz tik u s k o r d iv a to s iro d a lm i m ű fa já n a k , a
m im u sn a k m in tá já ra m e g írt „ h y m n u s “
le n n e. E g y é b k é n t i t t m ég egyszer alk alo m
n y ílik a r r a , h o g y a szerző jó h a s z n á t vegye
g az d ag v a llá s tö rté n e ti ism e re te in e k , a m ik o r
az a p o s to l e lra g a d ta tá s á t (H im m elsreise) a
k o rb eli n ép sze rű zsidó, k e re sz ty é n és h e l­
le n isz tik u s e s c h a to lo g iá n a k a m e n n y rő l, a
lé lek n e k a m e n n y b e sz állásá ró l, ille tv e a
h a lá l u tá n i „ utazás“-á ró l szóló le íráso k a la p ­
já n m a g y a rá z z a , de m e g in t csak a z é rt, hogy
rá m u ta sso n a r r a , hogy m íg ezek a n é p ­
szerű., ,m yth o s“-ok , m ég P la to n híres le írá sa i­
b a n (a P h a id o n b a n , P h a id ro s b a n és a P o li­
te ia b a n ) alig v o lta k eg yebek, m in t az em beri
ész és k é p z e le t fa n ta s z tik u s já té k a , ad d ig
P ál a p o sto l valóságos lelki é lm é n y t ír le és
csak a k ü lső o rm á n érzik m eg k o ra iro d alm i
h a g y o m á n y a in a k és szokásos kifejezési m ó d ­
já n a k h a tá s a .
A rö v id b ev e ze té sn él a v é g k ö v e tk e z te ­
té s e k e t m a g á b a n foglaló rész let m ég so k k al
rö v id e b b , alig k é t o ld a l te rje d e lm ű (pp.
431— 33.). W in d is ch i t t le g in k á b b a V ier­
kapitelbrief, a nég y feje ze tb ő l álló u tolsó
részre (C.) v o n atk o zó k ö v e tk e z te té s e k e t fog­
la lja m a g á b a n .
E z e k s z e r in t csa k n e m b iz o n y o sra v e ­
h e tő , h o g y ez az u to ls ó n é g y fe je z e t n em
le h e te tt része e re d e tile g a 2. K r .- n a k . E z t
a le v e le t, a m e ly m o s ta n i f o rm á já b a n m e g ­
c s o n k u ltn a k lá ts z ik , P á l a p o s to l a T itu s á lta l
e lk ü ld ö tt le v é l (A. B. 1—9. fe j.) u tá n n é ­
h á n y h t t e l a k k o r ír ta K o rin th u s b a , m ik o r
o n n a n ú jb ó l n y u g ta la n ító h íre k é rk e z te k a
ju d a is tá k tá m a d á s á n a k f ú jú lá s á ró l. A
le v é l e lé rte c é ljá t, m e r t h iszen a rö v id idő
m ú lv a K o rin th u s b a érk e ző a p o s to l, am i n t
a z t a R ó m a i-le v é lb ő l is tu d ju k , a le g jo b b
b ék e ssé g b en élt v issz a té ré se u t á n a g y ü le ­
k e z e t k ö ré b e n . M aga a le v é l, a m e ly a ju d a is ­
tá k e lle n h a ta lm a s erő v e l m e g írt p o lé m ia
és a b en n e lev ő é rté k e s é le tr a jz i a d a to k
m ia t t g y o rsa n n é p s z e rű l e t t a g y ü le k e z e ti
is te n tis z te le te k a lk a lm á v a l szokásos e p is tu la
o lv a sá so k n a k , h a m a r b e k e r ü lt a p á li le v ele k
k á n á n ik u s g y ű jte m é n y é b e . H o g y m ié r t n em
n e v e z té k el 3. K o r.-n a k , a r r a n ézv e fe le le te t
a d n i tö b b é n e m le h e t. Még le g v a ló sz ín ű b b
a z , h o g y a m á so d ik le v é ln e k az első lé n y e ­
g esen rö v id e b b v o lta o k o z ta a k é t le v é l e g y ­
b e o lv a s z tá s á t. B á rm in t t ö r té n t is, a m á so d ik
k o rin th u s i le v é ln e k , de k ü lö n ö se n a le v él
u to lsó n é g y fe je z e té n e k fe n n m a ra d á s a m e g ­
b e c s ü lh e te tle n é r té k e t k é p v ise l a P á l a p o s ­
to ltó l r e á n k m a r a d t le v e le k k ö z ö tt.
Dr. M áthé E lek.
Dr. H. Hoppeler: Bibelwunder und W issen ­
schaft. B e tra c h tu n g e n eines A rz te s, Z ürich.
5-te A ufl. S tu ttg a r t, 1925. V erlag vo n J . F .
S te in k o p f. 101. 1. Á r a : 1.50 M.
A k ö n y v e t sv á jc i orvos ír ta a b ib liai csodák
véd elm ére. R itk a dolog ez, m e rt te rm é sz e ti
tü n e m é n y e k n e k iste n i keg y elm i m u n k á k ra ,
visszavezetése so k k a l n eh ezeb b , m in t a lelki
v ilá g n a k v isszavezetése a lélek p rim á tu s á ra
s a le lk i v ilá g ö rö k a la p já ra . E z é rt a te rm é ­
K ü lfö ld i Szem le.
s z e tb ú v á ro k , o rv o so k , te c h n ik u s o k so k k a l
n e h e ze b b en ta lá ln a k v issza a v alláso s csoda-
h itr e , m in t a szellem i tu d o m á n y o k k a l fog­
lalk o zó em b erek . M in d en esetre érté k e s és
érd e k es szö v etség es ez ap o lo g etik u s k ö n y v
a le lk ip á sz to ro k sz á m á ra . A csoda sz e rin te
„ o ly a n esem én y , am i az ed d ig i ta p a s z ta l a ­
to k b ó l és m eg fig y elések b ő l le v e z e te tt t e r ­
m é s z e ttö rv é n y e k k e l ellentétben v a n , te h á t
k iv é te l e tö rv é n y e k eg y etem es érv é n y essé­
g é b e n “ . (90-ik la p .) N in csen csoda! Í gy
csak az b esz é lh e tn e , a k i a v ilá g m in d e n ség
összes tö rv é n y e it o k a ik és összefüggésük
sz e rin t ösm erné. (9. la p .) De ily e n em b er
nincs. H iszen a v ilá g az új felfed ezések fo ly ­
tá n csak tito k te lje s e b b le tt. (7. la p .) H o g y
a te rm é sz e tb e n o ly a n erő k u ra lk o d n a k , am e­
ly e k rő l s e jte lm ü n k sincs: erre p é ld á u l hozza
fel a h in d u f a k ir o k a t. De k im a g y a rá z h a tla n
esem én y ek rő l, cso d ák ró l é rte s ít m in k e t a
v ilá g le g e lte rje d te b b k ö n y v e, a b ib lia is.
Szerző sz e rin t, h a a b ib lia i cso d ák n em ig a ­
z a k , r á n k n éz v e a b ib lia tö b b i része is é rté k é t
v eszti. „M ás le h ető ség n incs. A ki egyszer
h a z u d ik , a n n a k n em h iszn ek , h a ig a z a t m o n d
is “ . E z t a g o n d o la to t tö b b sz ö r h a n g sú ly o zz a.
„A z a k érd és, h o g y a b ib lia i cso d ák ig a za k -é ,
a m o d e rn em b erre re n d k ív ü l f o n to s “ . — A
m o d e rn em b er s z e rin t a c so d ák n á l n em t ö r ­
té n e ti tu d ó sítá s o k ró l v a n szó, h a n e m k e le ti
k ö lté sz etrő l, v irág o s n y elv rő l, p é ld á z a to k ­
ró l, am e ly e k b ő l k i k ell h ám o zn i a v aló d i
ta r ta lm a t. A zo n b an a k i fig y elm esen o lv assa
a z o k a t, észrev eszi, h o g y az elbeszélő n em
p o esisn ek , h a n e m m in d ig ig a z n a k t a r t j a
e tö r té n e te k e t. É s ig a z n a k t a r t o t t a a z t sok
sz áz ad o k o n á t a k e re sz ty é n e k tú ln y o m ó
tö b b sé g e is, s ő t elite -je is, eg y A u g u stin ,
L u th e r, a m a rty ro k serege. H a v a n n a k a
S zen tírásb a n h o m ály o s h ely ek , a m ely e k re
n ézv e az első k e re sz ty é n e k k ö z ö tt v élem én y -
k ü lö n b ség v o lt, de a k e re sz ty é n h it fő d o l­
g a ib a n , a te re m té s , v á lts á g és ö rö k é le t k é r­
déseiben eleitő l fo g v a egység u ra lk o d o tt.
(Szerzőnek ez a v élek ed ése n em felel m eg
a d o g m a tö rté n e tn e k .) E z e k a fő d o lg o k Iste n
tito k te lje s te tte in , az ésszel m eg n em fog­
h a tó cso d ák o n n y u g sz a n a k . H a a z o k v a ló t­
la n o k , a k k o r a z o k n a k elbeszélői v a g y csalók,
v a g y c s a la tk o z o tta k . K ö z é p ú t n incs. A
b ib lia a c s o d ák k a l á ll és esik. E m a sszív
o rth o d o x ia a z o n b a n , a m e ly re d u c tió ja a
k érd é sn ek , m e g h a tó h a n g o k a t is v á lt ki
szerző leikéből. (27. la p .) — A tu d o m á n y
v et oja fo ly tá n so k a n e lv e s z te tté k h itö k e t,
Is te n ö k e t. P ed ig a tu d o m á n y n em csa k h o g y
n em tu d m in d e n t, a tu d o m á n y „ s e m m it
sem t u d “ . N em tu d ja , m i a z é le t? h o n n a n
e re d az a n y a g ? a le lk iö sm e re t? m ik ép en
g y a k o ro l Jé zu s 19 év század ó ta o ly n a g y
b e fo ly á st a v ilá g ra ? E z a rö v id lá tó és m égis
cso d ata g ad ó tu d o m á n y h am is. N em a k a r ja ,
h o g y a S zen tírás ú r le g y en fe le tte . M ár p ed ig ,
h a a cso d ák ig a za k , a k k o r á lta lá b a n igaz
a b ib lia és a n n a k elő ad á sa a m in d e n h a tó
Iste n rő l, a b ű n rő l, a m eg fizetésrő l. É s „ez
k ellem etlen g o n d o la t“ .
Szerző á llítja , h o g y a 20-ik század em ­
b eré n ek n em n eh e ze b b cso d áb an h in n i, m in t
az ó k o rén ak . E zt p é ld á k k a l v ilág o sítja.
K ülföldi Szem le.
Je lzi, h o g y a te rm ész eti tö rv é n y sem m i m ás,
m in t ta p a s z ta lá s o k so ro z a tá n a k összefog­
la lá s a és fo rm u lá z á sa . Azért, a csoda „ m in ­
den ta p a s z ta lá s ellen v a n “ . Ily e n a Jézu s
m e n n y b e m e n e te le . I t t m egjegyzi, h o g y „ n e ­
k ü n k az ó k o rén á l so k k a l n ag y o b b sze rű
fo g alm u n k v a n a v ilá g m in d e n ség rő l, a n n a k
r o p p a n t d im en sió iró l és tá v o lsá g a iró l, te h á t
a b b a n a n e k ü n k ö sm e re tle n lehetőségekről
is. Mi tu d ju k , h o g y té re n és id ő n t ú l g o n d o l­
h a to k d olgok, a m e ly e k a té rh e z és időhöz
k ö tö tt em b erre n ézv e é r th e te tle n e k u g y a n ,
de m égis e x is tá lh a tn a k “ . N em a té n y e k n e k
kell a tő lü n k fo rm u lá z o tt te rm é sz e ti tö r v é ­
n y e k sz e rin t igazo d n i, h a n e m n e k ü n k kell
a tö r v é n y e k e t a té n y e k b ő l le v e z e tn i" . Jo b b
sz e re tte m v o ln a , h a szerző ezzel k a p c s o la t­
ban n em hoz fel érv ü l s p iritis z ta sé a n c e o t,
ah o l sz e rin te „ m in d e n szédelgés k i v o lt
z á r v a “ , n o h a h ozzáteszi: „ n e m ta rto z o m
azo k h o z, a k ik a sp iritiz m u s sa l sz e re tn é k
b iz o n y íta n i a k e re szty é n ség ig a z s á g a it“ . —
H o g y az e m b e rtő l k ita lá lt alsó b b re n d ű tö r ­
v é n y e k , m ég ö sm e re tle n fensőbb tö rv é n y e k ­
n ek , cso d á k n a k v a n n a k a lá v e tv e , e z t sz el­
lem esen illu s z trá lja az an g o l B a b b ag e sz á ­
m oló g ép ével. — A m o d e rn tu d o m á n y m eg ­
k ö n n y íti a csodában v e t e tt h ite t, hiszen
e g y m á su tá n fedezi fel a c so d á k a t, p. o. az
em b eri te s t h ő m é rsé k én e k á lla n d ó sá g á t és
m égis csodás a lk a lm a z k o d á si képességét a
külső te m p e r a tu r a n a g y kilengései k ö ze p ette.
E v ég re a n y ú lt ag y k ö z p o n tjá b ó l m e n n ek
az id e g szá lak o n a sü rg ö n y p a ra n c so k a leg­
tá v o la b b i te stré sz e k b e is. „ N e m m ély en
m egszégyenítő-e k o ru n k ra , hogy az m ik ro s­
k o p p a l és te c h n ik a i segédeszközökkel soha
nem s e jte tt p illa n tá s o k a t v e th e t a te re m té s
m élységeibe és dicsőségébe s n a p o n k é n t
jo b b a n tá v o lo d ik ezek n ek felséges T e re m tő ­
jé tő l, m íg a z s o ltá rk ö ltő k , a k ik a m a i tu d á s
tiz ed részé v el sem re n d e lk e z te k , oly le lk esü lt
s z a v a k a t ta lá l ta k a T e re m tő d ic ső íté sére“ .
Az em b eri te s t csodás h ő a lk a lm a z k o d á si
k épességével p á rh u z a m b a á llítja a h áro m
férfiú c s o d á já t a tü z es k em en c éb e n . Ez
u tó b b i csoda sem m ik é p en sem n a g y o b b az
elő b b in él, csakhogy m e g szo k tu k az elő b b it.
A v a ló d i tu d o m á n y m e g k ö n n y íti a h a lo tta k
fe ltá m a d á sá b a v e t e tt h ite t is. B ájos kép a
h y d ro g é n a to m k ö rú tja a m á g ly á n át a fe l­
hő b e, o n n a n a földbe, o n n a n a ró zsa b o k o rb a ,
a v irá g b a ; v a g y a fo sz fo ra to m k ö rú tja .
(K o ra ll-sz irt, N apoleon h áb o rú s ag y sejtje,
az á rn y a s fa békés m issió ja.) „ T e s te d a to ­
m o k m illió in a k su m m á ja , am ely e k m á r
sz á m ta la n évek en á t e x is tá lta k , re n d k ív ü l
v á lto z a to s tö r té n e t v a n m ö g ö ttü k , m o st
p ed ig Is te n p a ra n c s á ra e g y e sü lte k u g y a n ­
azon cé lra, h o g y le lk e d n e k h á z a t ép ítse n ek ...
Ő h ív ta a z o k a t egybe a föld m in d e n rész é­
ből, lev egőből, te n g e rb ő l, á lla to k b ó l, k o rá b b i
em b erek b ő l, hogy sz em e d et, iz m a id a t, egész
te s te d e t m e g a lk o s s á k ... A k i először meg­
építette testedet, m ásodszor is m egtudja é p ítn i“,
b á r sz étsz ó rja a h a lá l. N em szükséges u g y a n ­
azon a to m o k b ó l v a ló n a k le n n ie, h a a ré g i­
n ek a lén yege és v á z la ta felism erh ető . H a lá l,
fe ltá m a d á s m in d e n n a p m e g tö rté n ik . S em m i
sem á lla n d ó te s tü n k b e n . H é t év a l a tt a te s t
1·75
m e g ú ju l. Iste n em lék ezetéb en él m in d e g y i­
k ü n k a la k ja , m e rt Ő g o n d o lta ki a v ilá g ­
m inden ség s z á m ta la n fo rm á it, tö rv én y e it.
A K risz tu s é le té n e k k e z d e té t a p a r th en o ­
g enesist az átö rö k lés c s o d a titk a iv a l á llítja
p á rh u z a m b a . N em zed ék n em zed ék u tá n
tű n ik el, n a g y e m b e re k jö n n e k , m e n n e k , de
Ő m e g m a ra d a le g n a g y o b b n a k és az igazi
szellem ó riáso k m e g h a jo ln a k Ő e lő tte . N in ­
csen h o zzá h a s o n la to s. É le te , é le té n e k p él­
d á tla n h a tá s a eg y e tle n . N em lo gikus-é, hogy
m egjelenése p á r a tla n leg y en , felü lm ú lja é rte l­
m ü n k e t. É szre v ev éséh ez m ás o rg á n u m sz ü k ­
séges. A v íz cse p p n ek életd ú s v o ltá t észre­
v e h e tjü k -é , h a fü lü n k e t h a j tju k a m ik ro ­
s k o p ra ? Szép rész letek azo k , ah o l az em b eri
te s t c s o d a a lk o tm á n y á t v ilá g ítja m eg s a
tu d o m á n y fén y éb en m u ta tja be Iste n cso d a­
té v ő h a ta lm á t. Ily e n az ag y v elő m egfog­
h a ta tla n beren d ezése. M illiárd b en y o m ást
halm oz fel egy h o sszú é lete n , k é p e k , érz ete k
óriási sz á m á t. H o l j u t ez ek n ek h e ly oly
k icsin y te rü le te n ! M ily n ag y sze rű , h a s o n lít­
h a tla n re n d u ra lk o d ik itt . E s a b o n c a sz ta lo n
m in d e b b ő l se m m it sem lá t az a n a tó m u s .
Ily en csoda az id e g re n d sze r, a v érk erin g és,
a soha n em p ih e n ő szív éjje li-n a p p a li m u n ­
k á ja , az em észtő szerv ek ch ém iai la b o ra ­
tó riu m a . M inél tu d ó sa b b v a la k i, a n n á l jo b ­
b a n lá tja , h o g y száz d o lo g b an h in n ü n k k ell,
a m ik e t a ty á in k h ih e te tle n n e k t a r t o t t a k :
a le g ú jab b fizik a felfedezései, a R ö n tg en -,
ra d iu m -, u ra n iu m -, m e so th o riu m -su g a ra k
h ir d e tik ez t. — V égül e lő a d ja , h o g y egy
világfelfo g ás sem le h e t el csoda n élk ü l. E z t
k é t p ro b lé m á n m u ta tja be: h o n n a n ered
az a n y a g és az élet? Az a n y a g v a g y a sem ­
m ib ő l á llo tt elő az id ő b en , v a g y ö rö k tő lfo g v a
v a n . M ivel az a n y a g á llan d ó ság a fizik ai
tö rv é n y , ez aló l a tö rv é n y aló l k iv é te l a
sem m ib ő l k eletk ezés. T e h á t csoda. Az a n y a g
ö rö k tő lfo g v a v aló ság a , m in t m a g a az ö rö k k é­
v alóság , széd ü letes csoda. — Az é let ere d e te
az u n iv e rsu m b a n n a g y v ilá g ta lá n y . E v o lu tio
egy ősm agból? De m ik é p á llo tt elő az ő s­
m ag ? A k ed v e ző k ö rü lm é n y e k k iv é teles,
v é le tle n ö ssz eta lá lk o zá sáb ó l? Ez n y o m o rú ­
ságos, se m m itm o n d ó frázis. H o g y Iste n a
h a lo tt J é z u s t é le tre tu d ta v isszah ív n i, ez a
h ite tle n e k sz e rin t n a iv cso d ah it, m é lta tla n
a m ű v e lt em b erh ez , de h o g y a h o lt a n y a g
o k n élk ü l, p u s z ta esetlegesség ú tjá n é le te t
k a p : ez az ősnem zés (g en e ra tio a e q u iv o c a )
te rm ész ete s esem ény. A m o tt v iss z a a d a tik
az é le t, am i k ev éssel a z e lő tt m ég m e g v o lt;
e m itt é le t áll elő o tt, ah o l ö rö k tő lfo g v a h a lá l
u ra lk o d o tt. T e h á t az ev o lu tió s tu d o m á n y
csodán ép ü l, m iv e l a m a i te rm é s z e ttu d o m á n y
a x ió m á ja ez: om ne v iv u m ex v iv o . T e h á t
az ezzel e lle n té tb e n álló ősnem zés, am ely
so h a tö b b é n em jö n elő: csoda. Szerző re s u l­
ta tu m a az, h o g y a „ te rm é s z e te s “ esem én y ek
n e k ü n k cso d ása b b ak , a cso d ák e n n e k fo ly ­
tá n „ te rm é s z e te se b b e k “ le tte k ; az ü r a
k e ttő k ö z ö tt m e g k ise b b e d e tt. Szerző nem
a z é rt v éd i a c s o d á k a t, m in th a a m i h itü n k e t
csak cso d ák tó l ó h a jta n á függővé te n n i.
H iszen h a az e lb u k o tt e m b e rt Is te n igéje
és lelke új é le tre tá m a s z tja fel: ez h a t a l ­
m a sab b csoda az ev an g éliu m igazsága m e l­
176
le tt. H iszen az írás sz e rin t az A n tik risz tus
is tesz m a jd je le k e t és c so d á k a t. De ha
Is te n n e k te ts z e tt különös id ő k b e n különös
csodás m ó d o n je le n te n i ki m a g á t, h ig y jü n k
a b b a n . K ülönösen a le g n ag y o b b csod áb an ,
K risz tu s b a n .
Ez a k ö n y v ta r t a lm a . Szerző n em hozza
v o n a tk o z á sb a a csodál a h e g y e k e t m ozd ító
h itte l és az im á d sá g g a l. A k érd é sek th e o lo ­
giai fo g a lm a z á sá t sem a d ja . De az ért n y i­
la tk o z a ta i becsesek, m in t o ly an la ik u sn a k
e lfo g u la tla n n y ila tk o z a ta i, a k ih e z előre m eg ­
a lk o to tt ta n o k g y a n ú ja nem fér, a k i csupán
a z t a b e n y o m á st a d ja v issza, a z o k a t az
érz elm e k et tá r ja fel, a m ik e t a szent tö rté n e t
b ib lia i elő ad á sa ő ben n e, a te rm é sz e tb ú v á r­
ban éb re sz t: egyszóval az ő szem élyes á t ­
élését. S zerin te a cso d ák a kezesség a biblia
egyéb ta r ta lm á n a k igazság a felől. A csoda
e th ik a i elm ély ítése a z o n b a n h iá n y z ik a
k ö n yvből. E h h ez tö b b n e k kell len n i, m in t
te rm é sz e ttu d ó sn a k . N em m e rü l bele a m eg ­
fo rd íto tt k érd ésb e, hogy t. i. K risz tu s e rk ö l­
csi fenségének csodái k im e rith e tle n e k , erk ö l­
csi ism e re té n e k tis z ta sá g á b a n , a k a r a tá n a k
e n e rg iá já b a n ö ssz e h a so n líth a ta tla n Ő. Ő a
g a ra n c ia az erkölcsi erők fenségéről m inden
m ás erő k fe le tt. Je le i e fen ség n ek az Ő te tte i,
am ik az em beriség szégyenletes h ely zetéb en
csodák a m i szem ein k b en . Szerző sz erin t
a csoda az ö sm e rt te rm é sz e ttö rv é n y e k k e l
ellentétben v an . Ez így nem ép en szerencsés
kifejezés. A te rm é sz e t tö rv é n y e i nincsen ek
m e g írv a sem m iféle codexben. E m b e ri in d u c ­
tió k azo k , te h á t h y p o th e tik u s je lle g ű ek ,
te h á t fo ly to n á tv iz s g á la n d ó k , h e ly e sb íte n ­
dők. A v aló d i te rm é sz e ttö rv é n y e k k o m p le ­
x u m a ism e re tle n e lő ttü n k . És Iste n nem
m o n d h a t ellene ö n m a g á n a k , nem z a v a rja
m eg az u n iv ersu m ö ssz h a n g já t, n em co n tra
n a tu ra m , h an e m p r a e te r n a tu ra m cselekszik.
N incs te h á t szó te rm é sz e ttö rv é n y e k á ttö r é ­
séről. T ö rv én y szerű ség és csodás: egyszerre
Iste n m u n k á ja és titk a . E g y ik e t sem lehet
a m á sik k e d v é é rt m ellőzni. Is te n nem h a z a ­
já ró lé lek az esem é n y ek k e l szem ben, han em
a tö r té n e t m in d e n m o z z a n a tá b a n szem ély e­
sen u ra lk o d ik . E g y h a jsz á lu n k sem esik le
a k a r a ta nélkül. C sakhogy az ő ereje g y a k ra n
nem érz ék elh ető gócból ered . A m o d e rn
th eo lo g ia tu d ja , hogy a csoda m a g asa b b
re n d ű irra tio n a lis . Csoda és tö rv én y szerű ség
k ét szem léletm ód s a tö rv én y sz erű sé g h ez is
irra tio n a lis ta p a d . M indegyikben Iste n m ű ­
k ödik. Sőt a bölcsészet is k ije le n ti, hogy
" le kell sz á lla n ia az em p irik u s tu d o m á n y ­
n a k a gőgös p ie d e sz tá lró l, m e ly re a 18-ik
század n a iv ra tio n a lis m u sa ü lte tte . V aló já­
ban ú gy áll a dolog, hogy e g y e tle n oly te r ­
m észeti tö r v é n y t sem ism e rü n k , m ely rő l
jo g u n k vo ln a a z t á llítn i, hogy az örök és
v á l to z a tla n ... A v allási h itn e k jo g a v a n
v a la m e ly k o n k ré t esem ényt c so d án a k m in ő ­
sítn i s ez á llá s p o n tjá t sem m iféle tu d o m á n y
sem c á fo lh a tja m eg, m e rt hiszen n em tu d ju k
végérv én y esen e ld ö n ten i, v ajo n nem csoda-e
m in d a z, am i k ö rü lö ttü n k tö rté n ik , azaz
nem oly te rm é sz e tű -e v a la m e n n y i v álto zá s,
m ely csak a legfelsőbb lén y sz ü n te le n kö zre­
m űködése fo ly tá n jö h e t lé tre ? “ (P a u le r
K ü lfö ld i Szem le.
Ákos: L ogika .B u d a p e st, 1925. 191 lap .)
Szerző k ö n y v e kellő th eo lo g iai kiegészítéssel
jó segédeszköz a g y ak o rló le lk ip á sz to ro k n a k
ap o lo g etik u s népies előad áso k h o z.
Csánki Benjám in.
D . Dr. Martin S ch ia n : Grundriss der P rak­
tischen Theologie.
8°, X V I + 395 l ., T ö p e lm a n n , G iessen, 1922.
A lelkészi sz o lg álat b á rm e ly á g á t v ég e z­
z ü k is, m in é l k o m o ly a b b és m in é l in k á b b
g y a k o rla ti je lle g ű a m u n k á n k , a n n á l h a m a ­
ro sa b b a n és a n n á l e rő te lje seb b e n érezzük
a z t, hogy tu d o m á n y o s to v á b b k é p z é sü n k e t
s a já t k á ru n k n élk ü l e lh a n y a g o ln u n k le h e­
te tle n , m e rt a kellő elm életi m e g a la p o z o tt­
ság n élk ü l v ég e ze tt m u n k a h o v a to v á b b in g a ­
do zó v á, b iz o n y ta la n n á , a célt n em tisz tá n
lá tó v á , k e d v e tle n ü l te lje s íte tté , e re d m é n y ­
te le n n é lesz. A tu d o m á n y o s to v á b b k é p z é s­
n e k ily en m ó d o n föléb red ő szü k ség érzete k ielé­
g ü lést k eres a különféle egyházi ú jság o k ,
th e o lo g ia i sz a k la p , v a g y v a la m e ly k ö n y v
ta n u lm á n y o z á sá b a n . A k a d h a tn a k o ly an o k
is, a k ik m in t g y a k o rló lelk észek á tta n u lm á ­
n y o zz ák és é re tte b b fővel á tg o n d o ljá k az
összes th eo lo g iai tu d o m á n y á g a k a t; de talán
tö b b e n v a n n a k o ly a n o k , a k ik eleg en d ő n ek
vélik a g y a k o rla ti th eo lo g ia ta n u lm á n y o ­
z á sá t, m in te g y ö sztö n szerű leg érezv én a z t ,
ho g y a gyakorlati theologiával való rendszeres
foglalkozás fe lú jítja és állandóan tu d a tu n k
előterében tartja a többi theologiai tu d o m á n y­
ágak tud á sa n ya g á n a k fontosabb részeit is.
T u d n i k ell az o n b an a z t, hogy pl. csak a
h o m ile tik á n a k , v ag y csak a k a te c h e tik á n a k ,
v a g y csak a k o in o n ik á n a k a ta n u lm á n y o z á sa
n em n y ú jtja m in d a z t, am ire szü k ség ü n k
v a n ; v ag y is eg y szó v al: okos dolog az egész
g y a k o rla ti th e o lo g iá t g o n d o san á tism é teln i
és a z u tá n k ü lö n á tta n u lm á n y o z n i a b e n n ü n ­
k e t k ö zeleb b rő l érd e k lő d isc ip lin áit.
A zok sz á m á ra , a k ik az e m líte tt m ó d o n
ó h a jtjá k fölfrissíteni és g y a ra p íta n i elm életi
tu d á s u k a t, szó v á te sszü k itt a g y a k o rla ti
th e o lo g ia eg y ik le g ú ja b b te rm é k é t, Schian
f ö n te m líte tt k ö n y v é t.
Schian g y a k o rla ti theo lo g iai k ézik ö n y v e
felöleli a g y a k o rla ti th eo lo g ia egész a n y a g á t.
Szól az eg y h á zró l, az egyházi tev ék e n y ség
o rg á n u m a iró l, az is te n tis z te le trő l (en n ek
k ö réb e n a d ja a litu rg ik á t és a h o m ile tik á t),
a c u ra p a s to ra lis -ró l, a v a llá s o k ta tá s ró l, az
eg y h á zu n k o n k ív ü l végzendő k ö te lesség e in k ­
ről (a d ia sp o rá k g o n d o zásáró l és az in te r ­
confessionalis m u n k á ró l), a zsidó- és a külső
m isszióról.
T ém abősége m eg lep ő és sz in te sz ip o r­
kázó; m in d e n fo n to s dologról v a n m o n d a n i­
v a ló ja ; h istó ria i b a lla s z tta l nem te rh e li tú l
k ö n y v é t, de m égis k ellő h is tó ria i a la p o z o tt­
ság a v a n ; sz ig o rú a n tu d o m á n y o s, de soha
szem elől n em té v e sz ti a g y a k o rla ti egyházi
é le te t; a rég m ú lt egyházi é le te t és a n n a k
erősségeit ép p ú g y elén k tá r j a , m in t k o ru n k
égető p ro b lé m á it.
M indezen tu la jd o n s á g a i a la p já n k itű n ő
h a s z n á t lá th a tjá k ép p e n a g y ak o rló lelkészek
k ü lö n ö sen , h a az egész k ö n y v t a r t a lm á t
alap o s elm élk ed éssel átg o n d o ljá k . S őt azt
K ü lfö ld i Szem le.
m o n d h a tn á m , hogy S chian k ö n y v é t érdem es
elo lv asn i eg y h á z u n k nem lelkészjellegű fu n k ­
c io n á riu s a in a k is, h o g y tis z ta fo g alm aik
le g y en e k az egyház igazi m iv o ltá ró l, fe l­
a d a ta iró l, az egyházi m u n k a m in em ű ség é­
ről s tb . A m ű ta n u lm á n y o z á s á t n a g y o n m e g ­
k ö n n y íti a tíz la p ra te rje d ő részletes t a r t a ­
lo m jeg y zék , m e ly e t érdem es gondosan á tn é ­
z e g e tn i, v a la m in t a k im e rítő tá rg y i és sze­
m ély i reg isz te r. K ülönösen é rté k es a z u tá n
az egyes fe je z e te k végén ta lá lh a tó pom pás
b ib lio g rá fia, am i bizto s ú te g y e n g e tő je a m ég
to v á b b ta n u ln i ó h a jtó k n a k .
A ki tu d ja a z t, h o g y a g y a k o rla ti th e o ­
lo g iá n a k a n y a g a o ly a n k ite r je d t, hogy szin te
p a rtn é lk ü li te n g e rn e k lá tsz ik , az m e g érti,
h o g y en n e k a n a g y a n y a g n a k ren d szerb e
fo g lalása m ég Schian-n a k is n ehézségeket
o k o z o tt, m in é lfo g v a nem egyszer k é t h ely en
is k é n y te le n előhozni u g y a n a z o n dolgot. —
A zo n b an a m á r e m líte tt gondos ta rta lo m -
je g y zék i t t is k ie lég ítő en m egsegít b e n n ü n k e t.
L a ss a n k é n t ta lá n eljő az id eje a n n a k is,
h o g y sereg szem lét ta r t u n k a fö lö tt, a m it
ed dig p ro d u k á lt a m agyar g y a k o rla ti th e o lo ­
gia, összegezzük az e re d m é n y e k e t, hogy
m e g lássu k to v á b b i fö la d a ta in k a t. T alán m eg ­
é rjü k m ég a m a g y a r g y a k o rla ti th e o lo g ia
te lje s k ib o n ta k o z á s á t is. A ddig ped ig th e o ­
logiai é re ttsé g ü n k elő m o z d ítá sá b a n b iz o ­
n y o san jó segítség ü n k re lesz Schian k önyve.
Budai Gergely.
A rseniew , N. O stk irc h e u n d M ystik.
R e in h a rd , M ünchen, 1925. 2.50 Mk.
E cím a l a t t az író, a k i k o rá b b a n a
s a ra to v i e g y e te m e n az ö sszehasonlító tö r té ­
n elem ta n á r a v o lt, a sz o v je t u ra lo m elől
az o n b an m e n e k ü ln ie k e lle tt, s m o st a kőn ig s­
b erg i e g y e te m e n orosz le k to r, k é t ta n u l­
m á n y t te sz közzé a H eiler á lta l s z e rk e sz te tt
so ro z a tb a n (Aus d e r W e lt c h ristlic h e r F rö m ­
m ig k e it). Az első: A keleti egyház szelleméről
szól; a m á so d ik : A világ és élet átdicsőülésé
a k er. m isztikában. M ind a k e ttő a m is z tik a
le lk i v ilá g á n a k te lje s ism e re té t b iz o n y ítja ;
az első a z o n b a n tis z tá n tu d o m á n y o s sz e m ­
p o n tb ó l is és ép p en e z é rt — a k e le ti egyház
m egism erése sz e m p o n tjá b ó l — g y a k o rla ti­
lag is elő b b v aló a m á sik n á l. A re jte lm e s és
elle n m o n d á so k k a l te lje s orosz lélekről —
a m ily e n n e k az első futó lag o s m egism erkedés
is m u ta tja — m á r az első b en y o m ás is se j­
te ti, h o g y m é ly e n bele v a n fo n ó d v a a h a s o n ­
ló a n se jte lm es k e le ti egyház különös lelki
é leté b e, s h o g y a k é t tö rté n e lm i a d o tts á g
kölcsönösen a te lje s á tita to tts á g ig b efo ly á­
s o lta eg y m ást. T o lsto jn a k főleg népies elb e­
szélései, D o szto jev sz k in e k le g tö b b a la k ja
eléggé illu s z trá ljá k e z t a v isz o n y t és v á g y a t
é b re sz te n e k az o lv a só b an rendszeres m eg­
ism erése irá n t.
E z t a v á g y a t elégíti ki A rseniew cikke.
M e g m u ta tja , h o g y am i tá v o lró l nézve csupa
litu rg ik u s fo rm a tö m e g n e k és sz a k ra m e n tá lis
m á g iá n a k te ts z h e tik , az orosz eg y h ázb an
m ély és éle tte lje s v alláso sság él, — hogy
a z tá n az orosz lé lek p a ssz iv itá sa , szétfolyó
k o n te m p la tiv m iv o lta m e n n y ire o k a v ag y
m e n n y ire o k o z a ta a n n a k , h o g y n ag y , so rs­
fo rm áló e rő t ez a v alláso sság n em v o lt képes
k ife jte n i, ez t A rseniew nem k érd ezi, m e rt
n em célja. De a m it ad , az ta n u lsá g o s és
k im e rítő . A la p té te le az, h o g y a k e le ti egyház
a la p h a n g ja a fe ltá m a d á s öröm e és ez zengi
á t egész v a llá s o ss á g á t, te h á t az, a m i az ős
k e re sz ty é n e g y h á z a t v alláso s közösséggé fo r­
m á lta , s a m it a n y u g a ti eg y h áz se h a g y o tt
ki m a g áb ó l, de n em te tte a n n y ira k ö zép ­
p o n ti ta r ta lm i v o n ássá. L itu rg iá lis g y a k o r­
la t, főleg az ú rv a c so ra v é te le , m in d en n e k
az ősi c sirá n a k k ib o n ta k o z á sá u l te k in te n d ő ,
s a szerző szem léle tesen tu d ja a litu rg iá b a n
az élm én y elő id ézését szolgáló fo k o z a to ssá ­
got b e m u ta tn i, m íg a te tő p o n to n a bizo ­
n yosság m a g á v a l ra g a d ó á rjá b a n össze­
o lv a d n a k a v á ra k o z ó le lk e k : K risz tu s fel­
tá m a d o tt!
A II. ta n u lm á n y az egész k er. eg y h áz
m is z tik á já n a k az elsőben m á r é r in te tt
je lle m v o n á s a it k íséri végig: az Isten n e l
v aló közösségből fa k a d ó erk ö lcsi k o m o ly ­
sá g o t és csak n em jó z a n re a litá s -é rz é k e t az
iste n i r e a litá s a ir á n t. A zo n b an in k á b b az
a n y a g ö sszeg y ű jtésév el szerez é rd e m e t, m in t
rendszeres feld o lg o zásáv a l; h iá n y o z n a k a
m isztik u s v alláso sság típ u s a in a k sz é tv á la s z ­
tá s á r a a sz e m p o n tja i, e g y á lta lá n a lé le k ta n i
tá jé k o z ó d á s, am i n é lk ü l p ed ig a v a llá s tö r ­
té n ele m csak ódo n d ász v a g y etim o ló g iai
k u rió zu m o k „m in d e n e s g y ű jte m é n y e “ .
T. B.
R eligionsgeschich tliche Bibliographie im
A nschluss an das Archiv für R eligions­
w issenschaft. Herausgegeben von Carl Cle­
m en. K om m issionsverlag von B. G. Teubner.
Leipzig. Berlin, Jahrgang IX. und X. 1922—
1923. — M eg jelen t 1925-ben. Á ra 2.4 a r a n y ­
m á rk a .
E z a k ia d v á n y , a m e ly a cím lap belső
részén a kö v . a lc ím e t viseli: „ V e rö ffe n t­
lich u n g en des F o rs c h u n g s in s titu ts fü r v e r ­
gleichende R e lig io n sg esch ich te an d e r U n i­
v e r s itä t L eipzig, H e rau sg e g eb e n v o n P rof.
D. H an s H aas. N r. I. (R elig io n sg esch ich t ­
liche B ib lio g rap h ie , 5. D o p p e lja h rg a n g )“
im m á r tö b b , m in t eg y év tize d es m ú ltra
te k in t v issza s első k e ttő s fü z e té v e l az
1914— 15. e sz te n d ő b en k e r ü lt k ö n y v p ia c ra .
H ith ű sé g érő l és k iv á ló tu d o m á n y o ssá g á ró l
e g y a rá n t ism eretes, s z e rk e sz tő jé t m in d já rt
a v á lla la t m e g in d u lá sa első p e rc é tő l fogva
a n ag y sz e rű m u n k a tá r s a k egész serege t á ­
m o g a tja s ez m a g y a rá z z a m eg, h o g y m ié rt
oly h iá n y ta la n , m in d e n leg k iseb b iro d alm i
te rm é k re k ite rje sz k e d ő e n é lk ü lö z h e te tle n
v a llá s tö rté n e ti segédeszköz. N ev ezetesen
n em csa k az ö n álló an m e g je le n t n y o m ta tv á ­
n y o k a t veszi fig y elem b e, de a fo ly ó ira t­
cik k ek le g p o n to sa b b re g is trá lá s á ra is n ag y
s ú ly t hely ez. Az e lő ttü n k fek v ő k e ttő s fü zet
ta r ta lm i b eo sztása a k ö v etk ez ő : I. közli
az á lta lá n o s iro d a lm a t, II. a p re h isto rik u s
n é p e k k e l fo g lalk o zó m ű v e k e t, I II . a p rim i­
t iv n ép e k re v o n a tk o z ó v a llá s tö rté n e ti m ű ­
v e k e t, ta n u lm á n y o k a t; IV . a k e le tá z sia i
k u ltu rn é p e k v allás i k érd é seit tá rg y a ló iro ­
d a lm a t á llítja egybe, az V. rész az e g y p to ­
m ia k , a V I. a s é m itá k v a llá s tö rté n e ti iro ­
d a lm a . É rd e k e s ez u tó b b i részb en az an y a g
178
elrendezése: I. á lta lá n o s iro d a lo m , 2. a
b a b y lo n ia k és assy ro k , 3. a k a n a á n itá k és
a r a m ok, 4. az iz ra e litá k v allási életére v o ­
n a tk o z ó iro d a lm i m ű v e k . A 4. alrész fe l­
oszlik a) és b) c s o p o rtra , az első a b ib lia i
k o r, a m á so d ik a későbbi fejlődés p ro b lé ­
m á in a k az iro d a lm i e g y b e á llítá sa , 5. a k e ­
resz ty én ség v a llá s tö rté n e ti iro d a lm a . B enne:
a) az ő sk ereszty én ség , b) a késő b b i fejlődés;
6. a m a n d a is m u s, 7. az izlám . E rész m a g á ­
b a n fo g la lja a) az á lta lá n o s, b) az e re d e ti
iz lá m ra , c) a későbbi fejlő d ésre te k in tő ir o ­
d a lm i összegezést, V II. az in d o g e rm á n n é­
p ek v a llá si é le té n e k p ro b lé m á iv a l foglalkozó
v a llá s tö rté n e ti iro d a lo m eg y b e állítá sa. A fü ­
z e t vég én h o zz a a fo ly ó ira to k és g y ű jte m é ­
n y es m ű v e k rö v id íté se in e k a m a g y a r á z a tá t,
to v á b b á a k ia d ó h e ly e k rö v id íté sein ek a
je g y z é k é t és v é g ü l közli a szerzők je g y zé k ét.
Az a n y a g elren d ezése az egyes fe je z e te ­
k en belől a szerzők n e v e in e k a lp h a b e tik u s
re n d jé b e n tö r té n ik , am i a z t ere d m én y ezi,
h o g y m in d e n m ű a le g k ö n n y eb b e n m eg ­
ta lá lh a tó . A m u n k á k , v a g y fo ly ó ira tc ik k e k
le írása a leg m o d ern eb b b ib lio g ra p h ia i elv ek
a la p já n e sz k ö z ö lte tik , úg y , h o g y a ta n u l­
m á n y p o n to s cím én k ív ü l a z o n n a l tá jé k o z v a
v a g y u n k a n n a k n ag y ság á ró l, m egjelenési
h ely érő l, évéről, k ia d ó já ró l is. A k ö nyv-
k ere sk ed ő i k a ta ló g u s tó l ta lá n m indössze csak
az k ü lö n b ö z te ti m eg, h o g y tu d o m á n y o s
re n d sz e r s z e rin t v a n e g y b e á llítv a és hogy a
m ű v e k f o rm á tu m á t, v a la m in t á r á t nem
közli, de ezek n ek egy iro d a lo m tö rté n e ti
re p e rtó riu m b a n nem is v o ln a h ely ö k .
A m ű á lta lá n o s érté k elé sé re legyen
sz a b a d csak a n n y it m o n d a n u n k , h o g y ez
iro d a lm i k im e rítő á tn é z e t n é lk ü l m a senki
sem tu d n a a v a llá s tö rté n e t m ezején k i­
elégítő m é rté k b e n tá jé k o z ó d n i, te h á t m in d e n
v a llá stö rté n é sz n e k , s ő t k u ltu rh is to rik u s n a k h a lla tn i k ellem k ed ő en — eg y -k ét p a p e rő v e l;
is eg y en esen n é lk ü lö z h e te tle n segédeszköze.
A m ű 161. la p ja p ed ig az iro d a lm i term elé s
sz e m p o n tjá b ó l eléggé válságos 1922— 1923.
é v e k v a llá s tö rté n e ti iro d alm i p ro d u c tu m a i­
n a k p u sz ta fe lso ro lá sá v a l is elég beszédes
bizonyság a m e lle tt, h o g y m ily széles m e z ő t
ölel fel és az u to lsó é v tiz e d e k b e n m ily h ih e ­
te tle n le n d ü le tte l h a la d előre az á lta lá n o s
v a llá s tö rté n e ti tu d o m á n y .
Dr. Varga Zsigmond.
Marx, K ant, Kirche. A Christliche W elt
k ia d v á n y a , P e rth e s . G o th a 3 a r. M arka.
H á ro m e lő a d á st ta r ta lm a z a le g sú ly o ­
sa b b sz a v ú n é m e t p ro t. h e tila p új k ia d v á n y a , n y á t. A b b ó l in d u l k i, h o g y K a n t az em b eri
m e ly e k e t a m ú lt év végén t a r t o t t eg y ik
(fra n k fu rti) k o n fe re n c iá n a d ta k elő M a rx,
K nittelem eyer és L uther P .
M a rx (a f ra n k fu rti sociális m úzeum
ig a z g a tó ja ) " A n ép sze rű m a rx izm u s krízise.
— É s az egy h áz?“ cím ű e lő a d á sá b a n ab b ó l
in d u l k i, h o g y a n épiessé l e t t m a rx izm u s
n em tan, h a n e m vallás, m ég p ed ig az elgé­
p ie s e d e tt tö m e g e k v a llá s a , k ik n e k egy új
íg éret fö ld é t ra jz o lt a szem e elé; v a llá s,
m e ly n ek is te n é t (Je h ov a) ev o lu ció n ak h ív ­
tá k , m e ssiá sát re v o lu ció n ak . De m in t m in ­
d en ch ilia sztik u s á b rá n d o t, e z t is a ch ilia z ­
m us csődje é rte u tó l : a szociális csoda, a
n a g y tő k e összeom lása n em k ö v e tk e z e tt b e,
K ülföldi Szem le.
te h á t revízió a lá k e lle tt v en n i a re n d sz e rt,
a m iv e l m a g a íté lte el m a g á t. A rev o lu ció
k ie s e tt a sz ám ításb ó l. De m e g m a ra d t az
ev o lu ció, és am ire n a g y o n b ü sz k ék v o lta k
egyszer: a p ro le tá r o k „ v a ló sá g érz é k e “ . A
h á b o rú eb b ő l is k iá b r á n d íto tta a lá tn i tu d ó ­
k a t, s a h íres v aló ság é rz é k e t ig a z á n n em
le h e t m á r tö b b é elb ó d ítn i. De a p ro le tá riá tu s
n em tu d sz a b a d u ln i a beléje d rilliro z o tt
g o n d o la t- és érzésm ó d tó l, s eb b ő l a k rízis
le g izg ató b b m o z z a n a ta t á m a d : n em tu d
tá jé k o z ó d n i a v aló ság b a n . L á tja , h o g y a g y ű ­
lö le tte l n em s o k ra m eg y , h o g y egészen m á s­
féle h a ta lm a s sá g o k d o lg o zn ak a v ilá g b an ,
de m ég n e m t u d h in n i b e n n ü k , te h á t d o l­
gozni v elü k . E z a n e g y e d ik m o z z a n a t a
k rízisb en , ez a jelen .
S i t t m a g a so d ik fel a k érdés: m i i t t
az eg y h áz f e la d a ta ? A régi m a rx iz m u st
n em le h e t fe lú jíta n i, m ed d ő p ró b álk o zás
v o ln a . Az előre tö r é s t f e lv á lto tta a vissza­
felé só v árg ás: a k ö zé p k o rb a m e n ek ü ln e
v issza a lélek , a m in t főleg az ifjú sá g i m o z­
g a lm a k m u ta tjá k : egy f á r a d t k o r m e g in d ító
ö n v allo m á sai a p ih e n n i v ág y á sró l. A k o l­
le k tiv életb e g ép iese d ett lé lek é s z re v e tte ,
h o g y csak egyénenként le h e t m e g ú ju ln i s
h o g y a szociális k érd é sn ek v o lta k é p p e n
nincs — szociális m eg o ld ása.
Az eg y h áz h iv a tá s a ezekből m a g á tó l
ad ó d ik . N em le h e t eg y szerű en a szo ciáliz­
m u s t m u n k á b a v en n i, m in t N a u m a n n a k a r ta ;
a csu p a v alláso s sík b a v aló b e le ik ta tá seelég
(G o g arten ); h a n e m v issza k e ll m e n n i a
L u th e r ősi, tö re tle n , a la p v e tő ta p a s z ta la tá r a ,
am i az e m b e rt Iste n n e l közösségbe fűzi s
an n á lfo g v a egyszerre sz a b a d ít fel egyéni és
szociális e rő k e t. T e h á t az ev an g élio m ezen
o b je k tiv h a ta lm a it b e le ik ta tn i a m a rx is ta
le lk ek b e, de n em a p a p o k egyéni v élem é n y ét
m e rt n em erre k ív á n csiak .
A szo cializm u s tö r té n e té n e k és id eo ló ­
g iá já n a k te lje s ism ereté b ő l fa k a d t, m ély
e m b e rsz e re te ttő l izzó és szellem es előadás
u g y a n a n é m e t v isz o n y o k ra gondol először,
de a n n y ira elv i m a g a ssá g b a n m a ra d , hogy
r á n k n ézve is ép p en o ly a n te rm é k e n y ítő ,
am ily e n égetően k o m o ly a k érdés t a n u l­
m án y o zá sa.
K a n tró l, szü letése 200-ik fo rd u ló ján
K n ittelm eyer a jelenkor protestantizm usával
v isz o n y b an szól, k ib ő v ítv e s elm ély ítv e egy
a Chr. W .-b en m e g je le n t k o rá b b i ta n u lm á ­
szellem a u to n ó m iá já n a k m e g a la p ító ja , m ely
n é lk ü l a k u ltú r a ö sszeom lanék. E z t a té n y t
a p r o te s ta n tiz m u s n a k é p p e n ú g y szem e lő tt
k ell ta r t a n ia , m in t a h o g y m ásfelő l a m ag a
sa já to s sá g a it: a v a llá s ig é n y eit m eg alk u v ás
n é lk ü l é rv é n y esítn ie k ell. E b b ő l fo ly ik az a
feszü ltség , m e ly e k é t é rté k fa j k ö z t fen n á ll,
m in t a kifelé tö rő , e x te n z iv , és a befelé
v ág y ó , in te n z iv ir á n y p o láris ellen tétesség e,
am e ly n e k egészséges érv én y esü lése a d ja az
é le t sz ü n te le n m e g ú ju lá s á t. S a z é rt az író
— te lje s jo g g a l — K a n t és L u th e r é le tm ű v é t
é rin tk e z n i lá tja ; m ik o r L u th e r e lv e ti az
e m b er a u to n ó m iá já t, m e ly et K a n t felállít
és a la p já t m e g ép íti, csak lá tsz ó lag ellen tét
K ölföldi Szem le.
ez, u g y a n a z o n életv a ló sá g k é t sz em p o n tb ó l
v aló felfo g ása, de az a v a ló ság m in d k e ttő re
n ézv e a szellem iség r e a litá s a , a m e ly az
em b erb en m e g n y ila tk o z ik , m in t e tn ik a ila g
a m a g a is te n i része á lta l k ö tö tt ö n tu d a to s
szellem .
A z é rt a je le n szellem i n y o m o rú sá g a ib a n
a L u th e r és K a n t örökségéből egyszerre k ell
k ere sn i a g y ó g y szert, h a a p ro te s ta n tiz m u s
n em a k a r egy fro n tb a h á trá ln i a k a th o lic iz ­
m ussal.
A I I I . elő ad ás: A z egyház m in t eszm ény
és m in t valóság előzetes összebeszélés n é lk ü l
is szerv esen k ap c so ló d ik az előzőkhöz, hiszen
a leg teljese b b en lelk i ja v a k é le tfo rm á já ró l
szól. E szm én y e sz e rin t ép p en az ü d v ja v a k
ő rén ek m o n d ja az író, a m e ly e k tő l t e h á t
tá v o l k e ll ta r t a n i m in d e n p o litik á t, m in d e n t,
am i n em v a llá s , de v isz o n t m in d e n t fel k ell
v en n i b elé, m in d e n n e k k ib o n ta k o z á s ra le h e­
tő sé g e t a d n i, am i v a llá s. T e h á t fel k ell
k eresn ie, so k k a l n ag y o b b m é rté k b e n , m in t
te tte , m in d a m a z é le tp á ly á k e m b e re it, k ik e t
m e g la z u lt k a p c so k k ö tn e k az eg yházhoz:
a p r o le tá r iá tu s t ép p e n ú g y , m in t az in te lli­
gens ré te g e t, n em csa k a z t, a k i g y erm e k d ed
n a iv sá g á b a n ta lá n nem is a le g b izto sab b
m u ta tó ja az egyház é le te re jé n e k és sá fá r­
kodó h ű ség ének. É p p e n a z o k n a k k e ll a leg­
tö b b e t a d n ia , h iszen a z o k n a k ig a z á n p ro ­
b lém a az é le t; m eg k ell ó v n ia a v a llá s t és
a le lk e k e t a ttó l, h o g y n a rk o tik u m legyen
v a g y b ü ro k ra tik u s a d m in isz trá ló g épezet
v a g y te k in té ly u ra lo m eszköze, v a g y e szté­
tik a i já té k , h a n e m sz a b a d ítsa fel az e v a n ­
gélium i e rő k e t, m e ly e k egyszerre egyéniek
és k o lle k tiv e k .
Az elő ad á so k belső é rté k é t m ég n ö v e lik
a h o z z á ju k f ű z ö tt m a g a s re n d ű m egbeszé­
lések. T. B.
K leine Bibelkunde. Das W ichtigste von und
aus der H eiligen Schrift. Von Robert K ü b el. .
Prof. der Theol. in Tübingen. 12-te A uflage.
S tu ttg a r t, 1925. D ru c k u n d V erlag v on
J . F . S tein k o p f. K is 8 -rét.
Az Í rá sb a n egészen o tth o n o s , a r á v o n a t­
kozó tu d n iv a ló k h a ta lm a s erd ő jé b en já ra to s
fő és elm ély ed ő lé lek világos ú tm u ta tá s a
ez a kis k ö n y v . M ár cím e és rö v id előzetes
m egjegyzései s z a b a to sa n je lzik a célt: tis z ta
kép a b ib liá b ó l s a b ib lia felől, a legjelleg­
ze te seb b v o n a la k éles és b izto s elő térb e á llí­
tá s á v a l, h o g y e n n e k a p á r a tla n fönségű
e rd ő n e k egész im p o n á ló h a ta lm a , ü d ü lé st,
a já n lá s t b iz to sító szent lev egője ejtse üdvös
ra b sá g b a a felé k özelítő v á n d o rt.
H á ro m részre ta g o z ó d ik a kép. Az első
á lta lá b a n szól a b ib liáró l, a K ö n y v rő l,
m e ly e t em b erek ír ta k , de az Ö rökkévaló
L élek n ek lelk eik b e á r a d t k ije le n tése i n y o ­
m án . A m á so d ik az ó -szövetségnek és a
h a rm a d ik az ú jsz ö v etség n e k előbb á lta lá n o s,
m a jd ir a to n k é n t v aló ism e rte té se . Iste n i
k ije le n tés az egész Írás s ez a k ije le n tés,
m in t a m i A ty á n k felé n k h ajló féltő sz e re ­
te te és m e n tő keg y elm e á tfo g ja az em beriség
egész tö r té n e té t. M it t e t t Ő é r e ttü n k s m it
k ell n e k ü n k te n n i, h o g y az Ő o rszág áb a
179
ju s s u n k ! E z a k ije le n tés s e n n e k előkészítő
része az ó-szövetség, b etető zése az ú j.
M ind a k e ttő rő l szóló á lta lá n o s rész a
tu d ó s fő b iz to ssá g á v a l, az ír á s b a á h í ta t ta l
m é ly e d t szív m elegségével rö g zíti m eg a
b ib lia k é t főrészének ta r ta lm á t, k eletk e zé si
m ó d já t, v a ló szín ű id ő b eli s o rre n d jé t, n y e l­
v é t. Az ó szövetség ta r t a lm a pl. a szerző
sz e rin t ez: Is te n az e m b e rt ö rö k é le tre s z á n ta ,
közösségre lé p e tt v ele. Á m az e m b e r e lh a jo lt
tő le , e z é rt Is te n a m a g a é letk ö z lé sét egy
k iv á la s z to tt k ö rre k o rlá to z ta . Á b ra h á m m a l
m e g k ö tö tte az íg é re t sz ö v etsé g ét, m a jd a
tő le szárm azó n é p e t a m ózesi tö rv é n y e k k e l
különös fegyelm e a lá v o n ta s a p ró fé ta i
jö v e n d ö lések k el az eljö v en d ő ü d v re rá m u ­
ta to tt.
Az ú jte s ta m e n tu m v isz o n t „ a n n a k az
ú jsz ö v etség n e k az o k m á n y a , m e ly n e k t a r ­
ta lm a , célja az ö rö k éle t, v a g y az Isten
o rszá g a a K ris z tu s b a n “ . M ár ezzel a m e g ­
á lla p ítá ss a l is b iz o n y ság o t te sz a szerző
a rró l a később is k i-k i v illa n ó m eg g y ő ző d é­
séről, h o g y az Í rás és első ren d en ép en az
ú jte s ta m e n tu m n em csa k eg y év ezred e k k el
e z elő tt lé tr e jö tt sz e n t k ö n y v , de a ben n e
rejlő s belőle á ra d ó L élek á lta l m in d e n
id ő k re k ih a tó , életfo rm áló erő.
Az egyes ir a to k tá rg y a lá s á n á l az isa g o ­
g ikai c o n tro v e rs k é rd é se k e t m ellőzi a szerző.
C éljához k é p e st, s egész h ely ese n , leh ető leg
a biztos té n y e k e t k özli, h o g y az ira to k ró l
az olvasó lelk ére v e t í t e t t kép el ne h o m á ly o ­
sodjék. U g y a n e z é rt ig y e k szik m in d e n ü tt
k ie m eln i az is m e r te te tt ir a t fő g o n d o la tá t.
R ö v id , de k ifejező ta r t a lm i k iv o n a to t
közölve, á tte k i n th e t őleg m u ta t be m in d e n
egyes k ö n y v e t. B izto s kézzel v á la s z tja ki
és a m a g as z a b ta sz ű k k o r lá to k k ö z ö tt le h e tő
részletességgel szól az ú jsz ö v etség m e lle tt
az ó sz ö v etség n ek azo k ró l a részeiről, m e ly e k
a m a i em b er szívéhez s a k e re s z ty é n lé le k ­
hez is közelebb á lla n a k s m illió k m eg m illió k
sz á m á ra k ín á ln a k ü d ü lé st, n y itn a k e rő fo r­
r á s t s a d n a k ép ü lést. A zso ltá ro s m a g y a r
lé le k pl. ö rö m m e l lá tja , h o g y m é ltó é rd e k ­
lődéssel m é ly e d el a Z so ltá ro k k ö n y v érő l
a d o tt k ép m eg festéséb e a tu d ó s szerző lelk e.
G o n d ja v a n a r r a is, h o g y az Í rás cso d ála­
to s a n g az d ag , á ld o tt m ezején vele e g y ü tt
á h ita to s fig y elem m el já ró o lv a só t elvezesse
a le g m eg k a p ó b b tá ja k r a . Az ir a to k le g fo n ­
to s a b b h e ly e ire , legszebb m o n d á sa ira — hol
csak a locus jelzésév el, h o l p ed ig eg y p á r
k ifejező sz ó v al is — r á m u ta t, h o g y m in te g y
íz e lítő t a d jo n az Ige m e n n y e i ita lá b ó l. Í gy
a b ib liá b ó l v e t í t e t t s a b ib liáró l a d o tt k é p e n
szerencsésen eg y esíti a g a z d a g tá rg y is m e re t
éles, világos k ö rv o n a la it a lélek h ez szóló,
a le lk e t az Ig én e k b o ld o g fo g ly á v á te v ő
sz ín h a tá so k k a l, az A ty a sz ív én e k m ély érő l
felb u g g y an ó , M agához igázó erő k k el.
A zt a h a t á s t v á ltja k i szerző az o lv a só ­
ból, hogy m e g b íz h a tó k a la u z , a k i szívén
h o rd ja a z t is, h o g y az, ak i ráb íz za m a g á t,
m ik o r tu d a k o z n i a k a r ja az Í rá s o k a t, m eg
is ta lá lja a z o k b a n , illető leg a b elő lü k m in d ­
ö rö k re á ra d ó L élek ú jjá sz ü lő ere je á lta l
a m a g a ö rö k é le té t.
Bán István.
180
FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE.
T e k in te tte l a r r a a sokféle tu d o m á n y o s
k a p c s o la tra , a m ely b e n a th e o lo g ia az eg y e­
te m e s m ű v e lő d é s tö rté n e t különböző á g a z a ­
ta iv a l áll, ta lá n nem lesz h aszo n n é lk ü li, h a
o lv a só in k k a l m in d e n e k e lő tt m e g ism e rte ­ m á n y m a i á llá s p o n tjá n a k érd é srő l m eg ­
tü n k i t t k é t o ly a n fo ly ó ira to t, am ely e k
ren d sz erese n k özölnek th e o lo g ia i. tá rg y ú t a ­
n u lm á n y o k a t, a m e ly e k az o n b an m iv el nem
a th e o lo g ia i iro d alo m m ezején m ozognak ,
ig en sokszor a tu d ó s k u ta tá s n a g y k á r á ra
k ik e rü lik a th e o lo g u so k fig y elm ét, h o lo tt
m ég o ly a n részeikkel is segítségére sie tn e k
a th e o lo g ia i k u ta tá s n a k , a m e ly e k lá tszó lag
m essze esn ek a n n a k k ö ré tő l. E rövid á t ­
n éz et, a m e ly te rm é sz e te se n csak az ille tő
f o ly ó ira to k th e o lo g ia i v o n a tk o z á sú a n y a g á ­ k ö z ö tti k a p c s o la t, k ö lc sö n h a tá s k é rd é sé t t á r ­
n a k a rö v id é rté k e lé sé t a d h a tja , szolgáljo n
e g y ú tta l a r r a n ézv e is b iz o n y ság u l, h o g y a
n é m e t th e o lo g ia m ily s z é ts z a k íth a ta tla n ,
á llan d ó co n ta c tu s b a n v a n a z á lta lá n o s em ­
b eri tu d o m á n y o ssá g g a l, főkép a n n a k őt
é rin tő ókori m ű v e lő d é s tö rté n e ti fejezetév el
és értesse m eg v e lü n k is, h o g y egyetem es
é rté k ű , a co m p en d io su s s le g tö b b sz ö r igen
g yengén s ik e rü lt összefoglalások k örén tú l
eső k o m o ly th e o lo g ia i tu d o m á n y t m á sk ép en ,
m in t ezen az ú to n e re d m é n n y e l m ű v e ln i
nem le h et.
A D eu tsch e M o rgenländische G esell­
sc h a ft, m e ly n e k célja az, h o g y a régi ókori
k e le ti s e k e re tb e n a régi szen tfö ld i k u ltú r a
e m lé k e it is felfed je, összegyűjtse és feld o l­
gozza, m in d e n évben k ia d eg y e b ek k ö z ö tt
egy á lta lá n o s a b b je lle g ű fo ly ó ira to t, m ely
a k ö v e tk e z ő cím a l a t t je le n ik m eg: „ Z e it­
schrift der deutschen m orgenländischen Ge­
sellschaft“. E n a g y te k in té ly ű fo ly ó ira t sz er­
k esztő je Georg Steindorff. A fo ly ó ira t é rté k é t
m u ta tja az, h o g y im m á r a 79-ik é v fo ly a m á b a
lé p e tt és e lte r je d t az egész világ o n . M eg­
je le n ik L ip z ig b an és b iz o m án y i e lá ru s ítá s á t
F. A . B rockhaus k ö n y v k ere sk ed é se végzi.
A fo ly ó ira t b eo sztá sa a k ö v e tk e z ő : Elől
o lv a s h a tó k a n ag y o b b te rje d e lm ű cik k ek ,
ta n u lm á n y o k , m a jd k ö v e tk e z n e k a m eg ­
je le n t iro d a lm i ú jd o n sá g o k ró l szóló is m e rte ­
té se k , a z u tá n a tá rsa sá g k ö n y v tá rá b a csere­
p é ld á n y k é n t, v a g y ism e rte té sre b e k ü ld ö tt
m ű v e k jeg y zék e, a tá rs a s á g k ö ltség é n k i­
a d o tt tu d ó s p u b lik á c ió k felso ro lá sa, végü l
ta g sá g i és egyéb vegyes h íra d á so k . A fo ly ó ­
ir a t n y ilv á n o ssá g á t em eli az a k ö rü lm é n y
is, h o g y a le g n ag y o b b n é m e t k ö n y v k ia d ó k ,
m e ly e k az ókori k e le ti m ű v e lő d é s tö rté n e t
körébe eső p u b lik á c ió k k ia d á s á v a l fo g la l­
k o zn a k , m in t a leipzigi B rockhaus, a H ierse­
m a n n , In sel és P fe iffe r-cégek ú jd o n sá g a ik
je g y z é k é t h o z z á fű z e tik a fo ly ó ira t la p jaih o z m eg jelen ésén ek im m á r 25. e s z te n d e jé re t e ­
s ezzel az iro d a lm i tá jé k o z ó d á s m u n k á já t
ig en m e g k ö n n y ítik .
A Z e itsc h rift d e r d e u tsc h e n m o rg en ­
lä n d isch en G esellschaft 1924-ben m eg jelen t
78. é v fo ly a m a (N eue Folge, B d. I I I .) a k ö v e t­
kező becses th e o lo g ia i tá rg y ú , v a g y v o n a t­
k o zású c ik k e k e t közli:
1. H . Z im m e rn : Die a ltb a b y lo n isc h e ngischen S y stem v o n H e lio p o lis“ cím en az
vor- (und n ach -) s in tflu tlic h e n K önige n a c h
F o ly ó ira to k szem léje.
n e u e n Q u ellen (19— 35. l .). A ta n u lm á n y t
szerző a m ü n c h en i érd em es F ritz H om m el
h e tv e n e d ik sz ü le té sn a p ja a lk a lm á ra írta .
B en n e m e g ta lá lh a tju k m in d a z t, am i a tu d o ­
ism e rh e tő s az összefoglalás a la p já u l szol­
gáló új a n y a g a b ib lia i ő sa ty á k (p a tria rc h á k )
tö rté n e te i m eg ítélésén él is, m in t erre a szerző
r á m u ta t, d ö n tő je len tő ség ű .
2. R u d o lf K itte l: D ie h ellen istisc h e
M y sterien relig io n u n d das a lte T e sta m e n t.
88— 101. l . K itte l e cik k éb en , a m e ly e t a
m ü n c h en i o rie n ta lis ta k o n g resszu so n 1924
o k tó b e r 1-én o lv a s o tt fel, a h e llé n istik u s
m y ste riu m k u ltu sz o k és az ó te s ta m e n tu m
g y a lja és a r r a a m eg lep ő e re d m é n y re ju t,
h o g y „ m á r a régi Iz ra e lb e n és a k éső b b i
zsid ó ság b an — m in e k e lő tte az m ég sz o ro ­
sa b b érin tk ezésb e k e rü lt a h ellén m y te r i­
u m o k k a l, a m a m y ste riu m k u ltu sz o k bizonyos
v e z e tő eszm éi is m e rte k v o lta k “ . Szerző 1—6.
p o n tb a n m u ta t rá ez ism e re tsé g re és en n ek
a la p já n jo g g a l h an g sú ly o z z a , h o g y az eg y ­
m á s ra ta lá lá s n á l erős érin tk ezé si fe lü le te k
a la k u lta k k i, am ely e k a k ö lc sö n h atáso k
egész s o r o z a tá t in d íto ttá k m eg. K itte l e
ta n u lm á n y á v a l te h á t a h ellén m y s te riu m ­
v a llá s o k h a tá s a az ó te s ta m e n tu m i k u ta tá s ­
n a k ép ú g y p ro b lé m á já v á le tt, a m in t azt
R eitzenstein (D ie h ellen istisc h en M y sterien ­
relig io n en , Ih re G ru n d g e d an k e n u n d W ir­
k u n g en , L eipzig— B e rlin , 1910; ú ja b b k i­
a d á sa is m e g jelen t) az ú jte s ta m e n tu m ra
n ézv e p ro b lé m á v á te tte .
3. L azar G ulkow itsch: D as W esen des
T alm u d . 111— 120. l . cím en n a g y o n ügyesen
jellem zi a T a lm u d k a r a k te r é t, m e ly a zsid ó ­
ság sz ellem é t im m á ro n két. ezer év ó ta m eg ­
h a tá r o z v a t a r t ja .
4. R . H a rtm a n n : D ie W a h h ä b ite n ,
(176— 213. l .) cím en az iz la m n a k errő l az
érd ek es és je len tő s s z e k tá já ró l ír eg y e re d e ­
d e ti fo rrá sta n u lm á n y o n a la p u ló s a th e o lo ­
g u st és a v a llá s tö rté n é s z t k ü lö n is érd ek lő
k iv á ló érte k e z é st.
E g y m á sik n é m e t k e le ti tá rsa sá g :
„D e u tsc h e V o rd e ra sia tisc h -Ä g y p tisc h e G e­
se llsc h a ft“ B e rlin sz ék h e lly el“ m ű k ö d ik s
k ö zeleb b rő l az elő ázsiai és eg y p to m i szín­
té re n ren d e z k u ta tá s o k a t s p u b lik á lja azok
ere d m é n y e it e lső re n d ű fo ly ó ira to k b a n , de
" Der A lte O rient“ cím m el k ia d egy n é p ­
szerű sítő f o ly ó ira to t is, m ely elég g y ak ra n
közöl th e o lo g ia i tá rg y ú c ik k e k e t is. A folyó­
ir a t a leipzigi J . C. H in ric h s is m e rt k ö n y v ­
k ere sk ed é séb e n je len ik m eg. F o ly tató lag o s
k in th e t vissza. N o h a e k ia d v á n y a szélesebb
n é p ré te g e k érd ek lő d ése k ie lé g íté sé t célozza,
m in d a z o n á lta l tu d o m á n y o s k a r a k te r e nem
v ita th a tó el. Az 1924. (24-ik) évfolyam
m in d a k é t fü zete th e o lo g ia i tá rg y ú értek ezést
fo g lal m a g á b a n s az első fü ze tb en A dolf
R u sch : D ie S tellu n g des O siris im th e o lo ­
O siris k u ltu sz jelen tő ség é v el, a heliopolisi
H azai iro d alo m .
v allásre n d sze rb e n elfoglalt k ö zé p p o n ti h e ly ­
zetév el foglalkozik. A m á so d ik fü ze tb en
A n ton J i r k u : Die W a n d e ru n g e n d e r H e b rä e r
im 3. u n d 2. J a h r ta u s e n d v. Chr. cím m el az
é k ira to k , a h i t t i t a fo rrá se m lé k e k és az
eg y p to m i h iero g lif fe lira to k a la p já n ig y e k ­
szik az ó te s ta m e n tu m i h é b e r n ép tö r té n e ti
k ia la k u lá s á t m e g ra jzo ln i. Az első füzet t e r ­
jed elm e 31, a m áso d ik é 32. l . Ily fü z e te k
ren d szeres k ia d á s á t m ié rt ne le h e tn e n á lu n k
is m e g v a ló s íta n i s m ié rt sz o rítk o z ik h az ai
theologus írói g á rd á n k főkép csak tr a k t a tu s
fü ze tek g y á rtá s á ra ?
" The P rinceton Theological R eview . E d i­
ted for the F aculty of P rinceton Theological
S em in a ry by Oswald T. A llis. — P rin c e to n
U n iv e rsity P re ss, P rin c e to n . V olum e X X II .
Ez i t t le írt fo ly ó ira t a szerencsés és
boldog A m e rik á b a n je le n ik m eg O. T. A llis
k ia d á s á b a n a p rin c e to n i th e o l. se m in a riu m
és te rm é sz e te se n m ás é rd e k lő d ő k ja v á r a és
h a s z n á ra is. É v e n te n ég y fü ze t lá t belőle
n a p v ilá g o t s az 1924. é v fo ly a m 7 0 4 + V II.
la p te rje d e le m m e l je le n t m eg. A fo ly ó ira t
b eo sztá sa a k ö v e tk e z ő : E lől o lv a s h a tó k a
n ag y o b b c ik k ek , ta n u lm á n y o k , u tá n a k ö v e t­
k ez n ek az ö n álló an m e g je le n t th eo lo g iai
ú jd o n sá g o k ró l szóló rec en sió k s le g u to ljá ra
a th e o lo g ia i sz a k fo ly ó ira to k rö v id átn éz ete .
A szo ro sab b é rte lem b en v e tt th e o lo g ia i
ta n u lm á n y o k o n k ív ü l közöl a fo ly ó ira t o ly a n
é rte k e z é se k e t, c ik k e k e t is, am e ly e k a th e o ­
lo g iá v a l ro k o n m ezőkről v é v é k s a th e o l.
k u ta tá s n a k m in d e n k é p e n h a s z n á ra v a n n a k .
Pl. ily e n ta n u lm á n y o k : Ch. A . S. D w ight:
T he p ilo so p b y of S u b stan c e. 72— 78. l .
(A lén y eg filo zó fiája); F lo yd E . H a m ilto n :
T he e v o lu tio n a ry H y p o th e sis in th e lig h t
of m o d e rn scien ce. 420— 446. l . (Az e v o lu ­
tio n a ris tik u s h y p o th e sis a m o d e rn tu d o m á n y
v ilá g á b a n ); O. T . A llis: T he fa ll of N in iv e.
465— 477. l . (N in iv e e le sté n e k az angol
C. J. Gadd le g ú ja b b szövegközlem ényei a la p ­
já n leh etség essé v á lt ch ronologiai tis z tá z á ­
HAZAI IRODALOM.
Lórántfy Zsuzsámra, I. Rákóczi Györgyné
fejedelem asszony.
É lt 1600— 1660. É le t- és je llem ra jz . Í r ta :
H egyaljai K iss Géza m o n o k i re fo rm á tu s le l­
kész. T a h itó fa lu . N y o m a to tt a S y lv ester-
k ö n y v n y o m d á b a n . 1924. K is 8°. 277 l .
E g y arc k é p p e l.
E zen ízléssel k iá llíto tt m ű szerzője, m in t
m ű v e in e k je g y zék e b iz o n y ítja , k iv á ló elő­
s z e re te tte l fog lalk o zik p ro te s tá n s női élet-
és je lle m ra jz o k írá sá v a l. E rre v o n ja őt k ö ltő i
le lk ü le te , m ely az eszm ényi n ő k életé b en és
m u n k á ssá g á b a n m egérzi a legfelségesebb
em b eri p oëzist. É s erre k ü lönösen a lk a l­
m á ssá te szi ő t k ö ltő i le n d ü le te , m e ly n e k
e re jé v e l a n a g y , nem es női a la k o k n a k s a já t
lelk éb en k ia la k u lt k é p é t m e g k ap ó erő v el
tu d ja k iv e títe n i o lv asó i elé, k ik e t e lő ad á sáv a l
elb ájo l, m e g ra g a d , fo g v a visz és sz o lg á la tá b a
á llít a le ra jz o lt a la k b a n m e g te s te sü lt eszm é­
n y e k n e k . És főleg ez az u tó b b i a célja, m e ly ­
181
sá ró l.) A k ö zlem én y ek tú ln y o m ó része t e r ­
m észetesen a th e o lo g ia k ö réb ő l k é sz ü lt és
a m in t a ta r ta lo m á tn é z e te m u ta tja , m a jd
m in d e n ik th e o lo g ia i s z a k tu d o m á n y szóhoz
j u t benne. De sehol sem m i jel, h o g y az egyes
tu d o m á n y á g a k részére bizonyos k e re te k v o l­
n á n a k m e g v o n v a, v a g y h o g y sú ly h e ly e z ­
te tn é k rá , h o g y egy é v fo ly a m b an m in d e n
tu d o m á n y á g n a k m eg kell szó laln ia. E lle n ­
kezőleg, az egész év fo ly am é rté k e s, b e k ü ld ö tt
c ik k e k p u b lik á ció ja. M eg em lítjü k a k ö v e t­
kező n ag y o b b ta n u lm á n y o k a t: R . D. W il­
son: The B a c k g ro u n d of D aniel. 1— 26. l .
(D aniel p ró fé c iá já n a k h á tte r e ) ; C. M . M ac­
k a y : E zek iel's D ivision of P a le stin e am ong
th e T rib es. 27— 45. l . E cik k f o ly ta tá s a az
1922. és 1923. é v fo ly a m b an m e g k ez d ett
n ag y o b b ta n u lm á n y n a k s a z t a k a r ja m e g ­
v izsg áln i, h o g y E zé k iel p ró fé ta h o g y an ö rö ­
k íte tte m eg p ró fé tiá já b a n P a le s z tin a té n y ­
leges b ir to k lá s á t az egyes tö rz se k á lta l
J . Gresha M achem : T he G od of th e e a rly
C h ristian s. 544— 588. l ., m ely az ő sk eresz­
ty é n isten fo g alo m k ép z eteirő l é rte k e z ik , Éd.
N aville: T he h is to ric a l m e th o d in th e stu d y
of th e old T e sta m e n t. 353— 3 7 6 . l., az ó te s ta ­
m e n to m ta n u lm á n y o z á sá n á l érv é n y esíten d ő
tö rté n e ti m ó d szerrő l, H a stin g s E ells: M a rtin
B u c er a n d th e C onversion of J o h n C alvin.
402— 419. l . Szerző a z t az érd ek es k é rd é st
fe jte g e ti ben n e, h o g y B u cer h a tá s á n a k tu d ­
h a tó -e be C alv in m eg térése s az ere d m én y ,
m e ly re ju t, az, h o g y B u cer h a t o t t u g y a n
in d ire c te C a lv in ra, de C alvin re fo rm a to ri
h ité n e k e re d e te n em k e re sh e tő e h a tá sb a n .
— B ecsesek a tö b b i c ik k ek is, a m e ly e k e t
azo n b an nem s o ro lh a tu n k föl i t t e g y e n k én t.
A fo ly ó ira t k iá llítá s a első ran g ú , sem a
szedéssel, sem a p a p írr a l nem ta k a ré k o s k o ­
dik. M u n k a tá rsa i jeg y zék éb ő l k itű n ik , h o g y
csak m egjelenési h ely e sz e rin t ig a zá n a m e ­
rik a i, eg y eb ek b en te lje sen in te rn a tio n a lis
k a ra k te rű . — A th e o l. tu d o m á n y o ssá g n ak
m in d e n esetre m é ltó a n s z e rk e s z te tt érté k es
szócsöve. Dr. Varga Zsigmond.
n e k az előadás m ű v észi fo rm á ja csu p án esz­
köze.
A b b an a n a g y fe lb u z d u lá sb a n , a b b a n a
h a ta lm a s e rő k ife jté sb e n , m ely a s z é tté p e tt,
h a lá lra íté lt m a g y a r n e m z e te t az ú ja b b
id ő k b e n á t- m eg á tjá r ja , nem es h é v v e l, la n ­
k a d a tla n k ita r tá s s a l já r n a k elől a m a g y a r
n ő k , k ik n e k országos szö v etség e a n em ze t
sz o lg álatá b a k ív á n ja szerv esen b e á llíta n i a z t
az é rte lm i s főleg erk ö lcsi e rő t, a z t a k ia p a d ­
h a ta tla n g az d ag ság ú tő k é t, m e ly e t a m a g y a r
asszo n y o k ú g y a tö rté n e le m fo ly a m á n m in ­
d e n k o r k é p v ise lte k , m in t k ü lö n ö seb b en k é p ­
v ise ln e k a je len b e n . H iszen h a a férfiú i erő
és e ré ly a n em ze ti é le t h a jtó elem e s m a g a sb a
le n d ítő je , v isz o n t a női szív és je lle m u g y a n ­
a n n a k legerősebb ö ssz e ta rtó k a p c sa , elm é­
ly ítő je s m eg n em esítő je. Szerző azon f á r a ­
dozik, h o g y le h ető leg m in d e n n ő b en ö n tu d a ­
to ssá te g y e a re á v á ró n ag y n em ze ti m isszió
je len tő ség é t, fo n to ssá g á t, fen ség ét, h o g y
182
m u n k á b a á llá s ra lelk esítse n m in d e n ö n tu d a ­
to s m a g y a r a ssz o n y t, fe ltü n te tv é n e lő ttü k
a m ú lt n a g y eszm én y i női a la k ja it, ez ek n ek
é le té t, je lle m é t, m u n k á s s á g á t, m e ly e k eg y ­
ré sz t n e v e lté k a n e m z e te t, m á sré sz t fe l­ té n e lm i és ép ítő irodalom , h a tá r á n . Sőt
b e c sü lh e te tle n a n y a g i, szellem s erkölcsi
k in c sek k e l g y a r a p íto ttá k a n em ze t k u ltu ­
rális v a g y o n á lla g á t.
B izony h a ta lm a s légió csak a z o k n a k a
n a g y m a g y a r assz o n y o k n a k is a sz ám a , a k i­
k e t so rsu k v ez ető h e ly re á llíto tt s m áso k
e lő tt v ilá g o sk o d ó lá m p á s o k k á t e t t . H á t m ég
a n é v te le n ü l m a r a d o tta k sok-sok m illiói,
k ik e t a m a z o k tó l n em a készség, n em a
v é g z e tt m u n k a belső é rté k e k ü lö n b ö z te t m eg,
h a n e m csak az a v é le tle n , m e ly ő k et a k ö z­
m u n k á so k s o rá b a n h a g y ta , v a g y em lék jele ik ­ a r c u la ta it. M in d en esetre e re d e ti g o n d o latb ó l
tő l m e g fo sz to tta . Az a g ló ria , m ely o sz tá ly ­
részü l k ijá r a tö rté n e le m e lő tt ism e rte b b
n e v ű n a g y s á g o k n a k , m é ltá n m e g ille ti a
n é v te le n ü l m a r a d t m a g y a r asszo n y o k ösz­ a d a tta l, a m e ly e t az ily n e m ű ta g o lá s a h a r ­
szesség ét is, k ik ép ú g y m e g te tté k a m a g u k
k ö ré b e n a m a g u k é t a n e m z e t m e g ta rtá s a ,
em elése, n em esítése k ö rü l, m in t am azo k .
E z é rt k e ll, h o g y a n a g y o k dicsőítése n ec sa k
az e g y é n n e k , h a n e m az egész n e m n e k is
sz ó ljo n , a n e m z e t ezen n em ese b b felén ek is
dicsőítése leg y en .
S zerz ő n k a m ú lt nem es m a g y a r n ő a la k ja i
eg y ik le g n em e seb b ik érő l a d je len m ű v éb en
élet- és je lle m ra jz o t. Ú g y lá tja , h o g y L ó ­ fig y elm en k ív ü l h a g y ju k és a je lle m e t k ü lö n ­
rá n tf y Z suzsán n a a m a g y a r tö rté n e le m m in ­
den n ev e ze te s n ő a la k ja i k ö z ö tt p á r a tla n u l
áll, m e rt csak benne v a n n a k m e n n y ei h a r ­
m ó n iá b a n azo k a kü lö n b ö ző érté k e s női
je lle m v o n áso k , m e ly e k n e k egy-egy gyönyörű
m e g n y ila tk o z á sá t k ü lö n -k ü lö n a n n y i k iv á ló
m a g y a r asszo n y b a n tü n d ö k lő fén n y e l lá tju k
ra g y o g n i. (146— 48. l .) E z a n é z ő p o n t a
k ö ltő t j u t t a t j a tú ls ú ly ra a tö rté n e tíró fe le tt
s sz e rz ő t a r r a in d ítja , h o g y L ó rá n tfy Z su­
z s á n n á t tú lf o k o z o tt d ícséret-ö zö n n el ig y e­
k ez zé k g lo rifik áln i a n n y i sok m ás jeles n a g y ­
a s sz o n y u n k ro v á sá ra . N em veszi észre, hogy
az az e ljá rá s sehogysem fér össze m a g á n a k
a h ő sn e k je lle m év e l. De a z t sem , hogy
csu p án a tá r g y á r a v o n a tk o z ó h a ta lm a s fo r­
rá siro d a lo m (165— 77. l .) se g íte tte ő t bizo ­
n y o s m e n n y e i h a rm ó n ia m e g lá tá sá ra is.
P e d ig a n a g y női a la k o k ism erő i e lő tt h o lt
bizonyos, h o g y a m ás n a g y a la k o k ra v o n a t­
k o zólag k ev é sb é k éz n él levő iro d a lm i fo r­
rá s a d a to k o k o z h a ttá k az ilyenféle n y ila t­
k o z a to t: H o g y a n n y i szellem i k in cs egy
eg y én re p a z a ro lv a je le n t v o ln a m eg, a rra
n em ze ti m ú ltu n k b a n a fejedelem asszony o n
k ív ü l n em v o lt eddig p éld a. (146. l .)
H a ily e n szem szögből te k in ti hősét,
a k k o r egészen te rm é sz e te s dolog, h o g y szin te
f á r a d h a ta tla n n á v á lik a ren d elk ezésére álló
k ö ltő i n y e lv k in c sein ek bőséges k ia k n á z á s á ­
b a n , m id ő n ró la ír, m id ő n ő t — festi. F in o m
p a ty o la tr a d rá g a a r a n y s ez ü st sk ó fiu m m al,
v á lo g a to tt sz iro n n y a l ír t k ép az, a m it tőle
k a p u n k . V alósággal „ í r o t ta s “ , m e ly n e k a la p ­ n o n c u r a t elv a la p já n az ily e n dolgokra
v o n a la it in k á b b ir á n y ítja a sz e re te t sz á r­
n y a in lebegő lelkesedés, m in tsem a m űvészi
fo rm á k tö rv é n y e . És e n n e k a m ód szern ek
az a k ö v e tk e z m é n y e , hogy b á r nincs a
m ú ltb a n m a g y a r nő, k in e k életére v o n a t­
H azai iro d alo m .
kozó lag oly so k tö r té n e ti fo rrá s u n k v o ln a,
m in t L ó rá n tfy Z su zsán n á éra, m égis a szerző
m u n k á ja n em tu d v a ló d i élet- és je lle m ­
ra jz z á k ia la k u ln i, h a n e m m e g m a ra d az tö r ­
in k á b b az u tó b b i k ö r felé h a jlik belső t e r ­
m észete s z e rin t, a m iv e l so k a t v e sz ít érté k e
is az eg y etem eseb b h a tá s sz e m p o n tjá b ó l.
E zen „ é le t- és je lle m ra jz “ belső ta g o lt­
ság a is sa já to s. I t t is a k ö ltő i h ajla n d ó s á g
k e re k e d ik a tö rté n e tír ó i felfogás fölé. Szerző
az é le tra jz egyes a d a ta ib ó l je lle m k é p e k e t
á llít össze és eg y m ás m ellé. B e m u ta tja a
g y e rm e k le á n y t, a h itv e s t, az édes a n y á t, a
feje d ele m a sszo n y t, a p a tr ó n á t s az író n ő t,
m in t egy és u g y a n a z o n egység k ülönböző
f a k a d ez az ö tle t és ú jsz e rű v o ltá v a l m eg ­
k a p ja az o lv a só t. De alig h iszem , h o g y b á rk i
is sik e rre l tu d n a m eg b irk ó zn i azzal a fel­
m ó n ia s z e m p o n tja in a k érv én y esítése te k in ­
te té b e n m e g k ö v ete l. A jellem k étség k ív ü l
egy o ly a n m a g a sa b b fo k ú egység, m ely az
egyes v o n á s o k k ü lö n elem zésével ta lá n jo b ­
b an m e g é rth e tő , de a m e ly e t n em szab ad
s n em is le h e t az egyes v o n á s o k k o m p o z í­
c ió já n a k te k in te n i s ily e n n é te n n i. T e rm é ­
szetes fejlődés e re d m é n y e az, m e ly fele tt
a biológia tö rv é n y e i u ra lk o d n a k . H a ezt
böző csele k v én y ek b en v aló m e g n y ila tk o z á s ­
b a n te k in tjü k , a k k o r az eg y ség e t sz é t kell
ta g o ln u n k és az ily e n fo rm á n v é g z e tt elem ­
zésn ek legfelebb az az e re d m é n y e , h o g y a
je lle m v o n áso k m in d e n ik e eg y n em ű a n y a g ­
ból áll. Í gy az o rg a n iz m u sn a k az élet tö r ­
v én y e i sz e rin t v aló an a liz álása h e ly e tt kém iai
v e g y b o n tá s t v ég z ü n k . S o k an á llítjá k , hogy
a b iológiai fu n k c ió k tu la jd o n k é p e n nem
eg y eb ek , m in t k ém iai e lv á lto z á so k , azo n b an
le g alá b b én re á m felem előbb h a tá s ú az élet
felséges c s o d áin a k , m in t az o rg a n ik u s te r ­
m észet je len ség ein ek szem lélete.
Az egész m ű s a já to s tó n u s á t ú g y az
elren d ezésb en , m in t rész letek k id o lg o zásáb an
a k ö ltő i h a n g u la t és eszközök u r a ljá k . A m int
m a g á v a l r a g a d ja az író t h ő sén ek k iv á ló nagy
egyénisége, ép ú g y ra g a d ja a z tá n m a g áv al
to v á b b az ír ó t a k ö ltő i d ik c ió , hősének
ü n n ep léséb en . E n n e k p ed ig az az o k a , hogy
n á la a tö r té n e ti érzék a lá re n d e lt szerep et
já ts z ik a k ö ltő i h a n g u la tta l szem ben. E zért
k e rü lh e ti el fig y e lm é t n em egy szem beszökő
e lle n té t, m ely m ű v e h is tó ria i d á tu m a ib a n
elő fo rd u l. H o g y M iksa k ir á ly 1587-ben nem
n e v e z h e tte k i R á k ó cz i Z sig m o n d o t eg ri v á r ­
k a p itá n y n a k (13. l .), ép oly b izo n y o s, m int
az, h o g y h a 1587-ben n e v e z te te tt k i, a k k o r
1583-ban m ég n em le h e te tt eg ri k ap itán y
(45. l .). H o g y a X I I I . sz áz ad k ö zep én n á d o r­
s á g o t viselő L ó rá n t u n o k á ja n em le h e te t:
erd é ly i v a jd a I I I . B éla id e jéb e n (29. l .):
az is v ilág o s. De sz erző n k a p r a e to r m inim a
ü g y e t sem v e t. N em csoda a z tá n , h o g y más
h is tó ria i d á tu m o k ir á n t sincs elég fo g ék o n y ­
ság a. N y u g o d ta n le írja , h o g y a p a ta k i k o l­
lé g iu m n a k 3 ta n u lm á n y i fo k o z a ta v o lt, t. i
g ra m m a tik a i, r h e to rik a i és felsőbb ta n ­
H az ai iro d alo m .
fo ly am a (64. l .), hogy R á k ó cz i G yörgy az
o láh o rszág i re fo rm á tu so k részére a d a tja ki
oláh n y e lv e n az új te s ta m e n tu m o t és én ek es­
k ö n y v e t (128. l .), h o g y L ó rá n tfy Z suzsánna
az isk o la m a g y a ro sító k e d v é é rt állít n é p ­
isk o lá t F o g a ra sb a n az o lá h o k m a g y a ru l ta n í­
tá s á r a (1 5 3 . l.). N em csoda t e h á t az sem , hogy
m u n k á ja te le v a n ism étlése k k el, a m in e k
k ü lö n b e n a sa játo s b eo sztás is o k á u l szo l­
g á lh a t.
Szám os tö r té n e ti felszínességére tu d n é k
m ég r á m u ta tn i, de az te lje se n felesleges, m e rt
n em célom a z o k k ija v ítá s a . Az e d d ig ie k e t is
csu p án a n n a k ig a z o lá sá ra h o r d ta m elő, h o g y
a szerzőben k e v e se b b a h is tó ria i d á tu m o k
és fa c tu m o k ir á n t a fo g ék o n y sá g , m in t
a m e n n y i o k v e tle n ü l szükséges az é le tr a jz ­
írásh o z. M ár p ed ig a jó é le tra jz az a la p ja
a jó je lle m ra jz n a k is. M iu tá n a szerző r e n ­
d elk ezik a z o k k a l az eszközökkel, m e ly ek
a to lla alól k ik e rü lő je lle m ra jz o k a t k e d v e ­
sek k é, sz in te e lb á jo ló k k á tu d já k kiszín ezn i,
ép p en a z é rt ta r ta n á m k ív á n a to s n a k , hogy
h aso n ló te rm é s z e tű m u n k á i m e g írá sá n á l ereje
eg y ré s z é t a h is tó ria i m e g a la p o z á sra fo rd ítsa.
E ze n felül is fog m ég m a ra d n i ere je a m eg ­
k a p ó színezésre.
V a jh a e m ű v e t szám os ú ja b b k ia d á sb a n
lá th a tn á n k v isz o n t a n n a k b iz o n y ság á u l, hogy
a szerző nem es tö re k v é se élénk v issz h a n g ra
ta l á l t n e m z e ti tá rs a d a lm u n k b a n és hogy
L ó rá n tfy Z su zsán n a em lék é n ek ezen ú ja b b
m e g ele v en ítésé v el v a ló ra v á lt am az ó h a jtá s a ,
h o g y ez a m e g v e rt n em ze d ék , m e ly n e k szíve
s z é tté p e tt M ag y aro rsz ág sebeiben v érz ik ,
m in t az ő id e jé b e n , ta n u ljo n e g y m á sn a k
tű r n i, eg y m á sn a k m e g b o c sá ta n i, eg y m ásé rt
élni és e g y m á sé rt m e g h aln i. (10. l .)
P okoly József.
D r. Nem ényi Imre: Apáczai Cseri János.
S zü le tésén ek h á ro m sz á z a d ik év fo rd u ló já ra
ír ta : — — B u d a p e st. L am p el. É v szá m
h iá n y z ik .
A m a g y a r lá n g elm ék ce n te n n á riu m i
ü n n ep e i k ö z t a m a g y a r k u ltu rá lis ö n b ecsü ­
lé sn ek nem sz ab a d m egfeledkeznie arró l,
a k i elsőnek a d o tt n em ze te elé egy egysége­
sen á tg o n d o lt, m in d e n ízében n em ze ti k u ltú r ­
p o litik a i p ro g ra m m o t s a k i ezzel a n n y ira
m e g elő z te k o rá t, h o g y m áig sincs tö r té n e ti
ö n tu d a tu n k b a élő e n e rg ia g y a n á n t b e le k a p ­
csolva úg y , m in t L u th e r a n ém ete k éb e , v ag y
a k á r T h o m asiu s, ta lá n m ég a n n y ira sincs,
m in t az id e g en sz á rm a z á sú C om enius.
A c e n te n n á riu m i ráe m lék ezések n ek ta lá n
ily e n irá n y b a n is m eglesz éb re sztő és esz­
m é lte tő h a tá s a s a N em é n y i k ö n y v éb en
egész bizo n y o san m e g v a n erre a legjobb
eszköz. Az író n a k régi szerelm e az A páczai
re n d k ív ü li a la k ja ; ró la szóló eddigi ta n u l­
m á n y a i m o st ú g y tű n n e k fel, m in t k o m o ly
elő k ész ü let, m ely m o st é r e tt g yüm ölcsöt
te rm e l e b b e n a részletes és összefoglaló m o ­
n o g rá fiá b a n . M inden so rá n m eg érzik az író
lelkesedése hőse ir á n t, a n é lk ü l, h o g y elfo­
g u lttá v a g y p á rto ss á te n n é ir á n ta ; legfölebb,
h o g y jelen tő ség e kiem eléséhez ta lá n fölös­
legesen h a s z n á l s ö té t színezést — m ással
szem ben. A rra az éles k r itik á r a gondolok,
m e ly e t C om eniuson végez, a k in e k em b eri
g y a rló sá g a it és tu d o m á n y o s fo g y a tk o z á s a it
u g y a n id e g en tö rté n é sz e k is b ő v en illu sz ­
tr á ljá k , de a k in e k p ae d ag o g iai je le n tő sé g é t
m égse le h e t e lta g a d n i s a k i fö lö tte á ll a
B asiriu s k ism é re tű a la k já n a k . Ö n k én y te le­
n ü l a r r a a g o n d o la tra ju tu n k , h o g y a B asirius
tö r té n e ti szereplése ir á n ti jogos elítélő k ri­
tik a h a n g u la tá b a n C om en iu sb an is csak azt
lá tta m eg, am i a r r a e m lé k e z te t, h o g y m e n y ­
n y iv e l te lje se b b e n lá t t a és v a ló s íto tta m eg
a z t A páczai. De ép p en e z é rt A p ác za in ak
nincs szüksége a r r a az erősen a lá h ú z o tt
k o n tr a s z tr a , h o g y a m a g a tis z ta és erős
fénye m essze lobogjon. I t t n e h á n y n y o m a ­
té k o s szó tö b b le tt v o ln a , m in t a h o g y a
m ű b e n ism étlő d ő érté k elő részek ere je is
n ő t t v o ln a , h a bele tö m ö ríti v a la egy a
tá rg y i is m e rte té s t m e g k o ro n ázó részbe, a m i­
ly e n e k eg y e n k é n t m in d e n m ű is m e rte té sé t
k ö v etik .
De ezek n em ta k a r h a tj á k el e lő ttü n k
a m ű n a g y érd e m e it. A p áczai élete és m ű v e i
te lje s ism e re te a la p já n v itá s d á tu m o k a t
á lla p ít m eg véglegesen (születési é v é t: 1925,
b á r az n em d e rü l k i, h o g y a h ó n a p o t és
n a p o t is — jú n iu s 10 — té v e s n e k ta r tja - e ,
m á st u g y a n is n em jelö l m eg h e ly e tte ; az
E ncyklopaedia n y o m ta tá s i é v é t stb .); szem ­
léletes és ü d e k ép b e n ra jz o lja elén k A páczai
élete fo ly á sá t; h aso n ló an a részletes k o r tö r ­
té n e ti h á tte r e t, a g y u la fe h é rv á ri, á lta lá b a n
az erd é ly i szellem i é le te t, a n é m e t és h o lla n d
d iá k -é le te t stb . Bő ta r ta lm i ism ertetésse l
hozza közel hőse é le tm ű v é n e k eg y ik n e v e ­
zetes részét: iro d a lm i m ű v e it, m íg nev elő
és isk o laszerv ező m u n k á ss á g á t az a d a to k
h aso n ló an részletes fe lh a sz n á lá sá v a l m in t­
egy sz em ü n k e lő tt v é g e z te ti. É p p e n o ly a n
ta lá ló és h ű a p á r a tla n elm e je len tő ség én ek
érték elése, am i új és ö n é rté k ű v a n p a e d a ­
gogiai é le tm ű v é b e n : az a n y a n y e lv e n való
ta n ítá s , a sz em lélte té s, m e ly a d o lg o t ad ja
előbb , a z u tá n a szó t, a k o n c e n trik u s k ö rö k
g o n d o la ta s tb ., m in d h ó d o la tte lje s és m égis
tá rg y ilag o s m é lta tá s t n y e r. Á lta lá b a n m in ­
den o k u n k m e g v a n a z t rem éln i, h o g y ez a
k ö n y v az egész m a g y a r k u ltu rá lis k ö z tu d a t
fig y elm ét rá te re lh e ti A p áczai Cseri Já n o s
k iv á ltsá g o s a la k já ra , ak i n e m z e té n e k eg y ik
leg n ag y o b b jó lte v ő je v o lt s a k irő l jó lte v ő in k
közül a le g in k á b b m e g fe le d k e z tü n k . T. B.
Szele Miklós: A népiskolai keresztyén vallás­
ta n itás m ódszertana.
A m a g y a ro rsz á g i re fo rm á tu s eg y h áz eg y e­
tem es k o n v e n tje á lta l k ö telező h a s z n á la tra
elre n d elv e . D eb rec en , 1925. 8°, 106 lap .
A re fo rm á tu s v a llá s o k ta tá s m ó d sz er­
ta n á t elő ad ó k ö n y v e t ré g ó ta és n a g y o n v á r ­
t á k m á r az ille té k e s k ö rö k , és ta lá n azzal
a t u d a t a l a tt la p p a n g ó g o n d o la tta l, h o g y
egy ily e n k ö n y v n a g y m é rté k b e n föl fo g ja
le n d íte n i so k és m éltó k ifo g ás a lá eső v a l­
lá s o k ta tá s u n k a t, a m e ly n e k eg y ik főbb h ib á ­
já u l a z t em leg e tik , h o g y a v a llá s o k ta tó k
m ó d sz e rta n i tu d á s és g y a k o rla t h íjá v a l v a n ­
n a k és e te k in te tb e n m essze m ö g ö tte m a r a d ­
n a k n é p ta n ító in k n a k . E lte k in tv e a „ z s e n ik "-
tő l és a ta n u ln i n em sz e re tő k tő l, a k ik m eg ­

v e tik a m ó d s z e rta n t, és e lte k in tv e az o k tó l,
a k ik a m ó d sz e rta n m in d e n h a tó s á g á b a n h isz ­
n ek , m i is fö lté tle n ü l sz ü k ség e sn ek t a r t ju k ,
h o g y v a llá s o k ta tó in k alap o s m ódszertani fel-
k észü ltség g el b írja n a k . S zü k sé g ü n k v a n te h á t
m ó d sz e rta n i k é z ik ö n y v e k re ; a z o n b a n o ly a ­
n o k ra , a m e ly e k g az d ag ta n ító i ta p a s z ta la t
g yüm ölcsei és a p ae d ag ó g iai elm élkedésbe
való tu d o m á n y o s elm élyülés ere d m én y e i.
M ert v a llá s o k ta tá s u n k n a k k é tsé g e n k ív ü l
helyes elméleten k e ll a la p u ln ia , a m e ly helyes
th e o ria m e g a d ja az irá n y e lv e k e t v a llá s­
o k ta tó i te v é k e n y s é g ü n k m in d e n m o z z a n a ta
s z á m á ra . A ta n te r e m b e n a z o n b a n csak o ly a n
m ó d sz e rta n i th e o ria é r v a la m it, am ely ta p a s z ­
ta la to n a la p u l, a m in t a z t m á r Gregorius
N a zien ze n u s is m e g m o n d ta : πράξις ἐπίβασις
θεωρίας, az elm é le tn e k a gyakorlat az a la p ja .
Szele M ikló s m u n k á já n m e g érzik a z ,
h o g y t a n í t á s t végző e m b e r m ű v e . S hogy
n a g y és s z e n t d o lo g n a k t a r t j a a ta n ítá s t, a z t
az za l is b iz o n y ítja , h o g y v á lla lk o z o tt erre
a n a g y fá ra d sá g g a l elk é sz íth e tő m ó d sz e rta n
m e g írá sá ra . Az ily e n v érb eli ta n ító k ö n y v e
a z o n b a n h ih e te tle n ü l m e g g az d ag o d ik a z á lta l,
h a n e m c sa k e g y -k é t fo rrá s m ű v e t h aszn á l
m ű v e m e g írá sá n á l, h a n e m m in él tö b b e t és
m in él jo b b a k a t. Í gy pl. m a n a p sá g m á r, —
a mi s z e m p o n tu n k b ó l — a Sch m id t-féle p e d a ­
gógiai le x ik o n , a H a u c k -féle e n c ik lo p é d ia és
Oosterzee k a te c h e tik á ja , — a m e ly e k e t m in t
m ű v e fo rr á s a it em lít Szele, — e la v u lta k ;
K abisch k ö n y v é n e k p ed ig n em a m á so d ik ,
h a n e m az ö tö d ik (lényegesen b ő v ü lt és v á l­
tozott.) k ia d á s á t h a s z n á lju k . K abisch m ű v e
u g y a n a m a g a n em éb en k la sszik u s és a
v a llá s o k ta tá s tö rté n e lm é b e n h a tá r k ő ; o ly a n
k ö n y v , a m e ly n e k m eleg v alláso sság a , tu d o ­
m á n y o s m élysége m e g ra g a d ja az e m b e r t;
m égsem m e rn é m a z o n b a n a z t m o n d a n i, h o g y
K abischb a n k u lm in á l a m o d e rn v a llá s ta n í­
tá s i m e th o d ik a , v a g y h o g y ép p e n a m i
m a g y a r v isz o n y a in k k ö z ö tt K abisch kö n y v e
te lje se n k ie lé g ítő és te lje sen az, am ire n e k ü n k
v a n sz ü k ség ü n k . A k i m o s t ír v a llá s ta n ítá s i
m ó d s z e rta n t, a ttó l a s a já t ta p a s z ta la to k
m e lle tt e lv á r ju k a sz a k iro d a lo m b ő v eb b
is m e re té t is. Í gy sok h a s z n á t lá th a t ju k pl.
a k ö v e tk e z ő m ű v e k n e k : E ckert: D er k ir c h ­
liche U n te r r e ic h t (T eil I. S toff- u n d M e th o ­
d e n le h re ); R ichert: H a n d b u c h fü r d en R e li­
g io n su n terrich t.; R e u k a u f: D id a k tik des
e v a n g . R e lig io n su n te rric h ts in d e r V olks­
schule; B ittorf : M e th o d ik des e v a n g . R e li­
g io n su n te rric h ts in d e r V olksschule; B a u m ­
garten: N eu e B a h n e n ; W erderm ann: M ehr
k a te c h etisch es P flic h tb e w u sstse in ; H obbing:
K irche u n d E rz ie h u n g ; T hrändorf: A llge­
m eine M e th o d ik des R e lig io n su n te rric h ts;
Schönhuth: M e th o d en leh re fü r den U n te r ­
r ic h t in d e r R e lig io n ; a z u tá n m in d e n e se tre
Vorwerk m ű v e i (G e b et u n d G e b e tse rz ie h u n g ;
E rz ie h u n g zu m tä tig e n C h riste n tu m ; K in ­
d e rse ele n k u n d e), és fő k é n t P fennigsdorf:
W ie le h re n w ir R e lig io n cím ű m u n k á ja . A
p ed ag ó g iai le x ik o n o k kö zü l m a n a p sá g fő k é n t
a R ein , a R o lo ff és a Schiele-fé lé t h a s z n á lju k .
Az első m e g jeg y z ésü n k te h á t Szele M .
k ö n y v ére az, h o g y k e v e se ljü k iro d a lm i fo r­
H azai iro d alo m .
rá s a it, m e rt ő csak K a b isch t h a s z n á lta .
K ö n y v e első részéb en a v a llá s ta n ítá s t ö r t é ­
n e té t a d ja , a m it m i n em t a r t u n k a m e th o ­
d ik á b a ta rto z ó n a k . H a az o n b an b e v e tte ,
szív esen lá ttu k v o ln a a re fo rm á tu s v o n a t­
k o zá so k részleteseb b előadását. (H y p eriu s:
De c a te chesi!), és a m a g y a r v a llá s o k ta tá s
tö rté n e té n e k e lő a d á s á t, m e rt le g a lá b b az
ú ttö ré s m u n k á já t ezen a té re n is m eg k ellen e
in d íta n u n k . E lk e z d v e D évay-n a k k ö n y v é tő l
(„A z tiz p a r a n ts o la tn a c . . . m a g y a r á z a tty a ,
1538), és p l. S za th m á r N ém eth i M ih á ly m ű ­
v é tő l („ D o m in ic a c a te c h e tic a “ 1677), so k
m a g y a r k ö n y v v a n , a m ely b e n tö b b é rd e k es
m e th o d ik a i m egjegyzés ta lá lh a tó . N é m e th i­
n e k p l. a b ev ezetése: „ P a ra e n e s is , seu in s ti­
tu tio a d h o r ta to r ia , de c a te c h isa tio n e C h ris­
tia n o r u m , ab in f a n tia “ , v aló ság o s kis m ű ­
rem e k . C sak ú g y m ellesleg je g y ze m m eg,
h o g y a katechezis szó n em az ἠχ ώ -tó l d e r i­
v á ló d ik , te h á t n em is je le n ti a v issz h a n g o t,
h a n e m az ἠχεω -t όl , a m e ly n e k je len tése: d e ­
c la m a re , azaz felü lrő l lefelé b eszélni, v ag y is
a k a th e d r á r ó l élő szó v al ta n íta n i a k is k o r ú a ­
k a t elem i v allás i ö s m e re te k re .1
A tö rté n e lm i á tte k in té s u tá n — a m i
k ö rü lm é n y e in k k ö z ö tt — e le n g e d h e te tle n ü l
szükséges le tt v o ln a szólni a k a te c h e ta i k ö te ­
le sség tu d ásró l és to v á b b k é p z é srő l, a m ó d ­
s z e rta n é rté k é rő l, a ta n ó r á k r a v aló elő­
készülés m ó d já ró l és segédeszközeiről. (T a lá n
m ég aféle m e g jeg y zések sem le n n é n e k fölös­
leg esek , h o g y pl. a k ö rlelk ész is k o la lá to g a ­
tá sa i a lk a lm á v a l u g y a n m it is fig y eljen és
lásso n m eg az isk o lá b a n , a ta n te r e m b e n ,
ta n ítá s k ö zb en ; ú tm u ta tá s lenne ez a sz a k ­
felü g y e letre .)
A m it Szele M ikló s k ö n y v é n e k 2-ik és
3-ik részéb en a v a llá s o k ta tá s a lap e lv eirő l
és a n é p isk o la i v a llá s ta n ítá s a n y a g á ró l, és
az a n y a g g a l v aló elb án á sm ó d ró l (m ó d szer­
ről) m o n d , a z t lá th a tó a n K a b ischr a tá m a s z ­
k o d v a m o n d ja . A m it az o n b an K abischtó l
t a n u lt, jó l, tis z tá n és é rth e tő e n to lm ác so lja
é s a s a já t ta p a s z ta la ta ib a és elm életi tu d á ­
s á b a á g y a z v a a d ja elő. N em f o rd ít és n em
k iv o n a to l te h á t, h a n e m sz u v e ré n m ódon
h a s z n á lja K abisch e re d m é n y e it. A rra az
o lv a só ra , a k i K a b isch t m ég n em ö sm eri,
k étség en k ív ü l m e g ra g a d ó és eszm éltető
h a t á s t fog g y a k o ro ln i. S z e re ttü k v o ln a a z o n ­
b a n , h a — fő k é n t s a já t ta p a s z ta la ta i a la p já n
— a rró l is sz ó lt v o ln a , h o g y m ik é n t m e n jen
végbe a tö rté n e lm i a n y a g elő ad á sa, azaz
m e ly e k az elő ad ás fo rm á i, eszközei (részle­
te sen ), a la p sc h é m á ja ; m ik é p p e n m e n jen
végbe a ta n ító b eszélg etés, azaz m ily en
le g y en a k érd é s, a fe le le t; a z u tá n a szem ­
lé lte té s, fig y elem k e lté s, m e g szilárd ítá s. E g y ­
sz ó v al az e g y h á z tö rté n e le m és a k á té t a n í ­
tá s á r a v o n a tk o z ó p a ra g ra fu s a it rö v id ek n e k
ta lá lju k . S z e re ttü k v o ln a lá tn i a z u tá n a n n a k
a h a n g s ú ly o z á s á t is, h o g y a v a llá s o k ta tá s
p á sz to rá lis jelleg ű leg y en .
* A z ἠ χ ε ω az ἠ χ ω - v a l jelen tés ro k o n ság b an áll,
m e r t az ἠ χ ε ω je le n t " visszh an g o zn i“ - t is. L . P a s ἠ
χεω
sow: H w tb . d. G r. Spr. külö n b en is a legkezdetlege­
sebb ta n ítá s n em v o lt egyéb, m in t a ta n ító á lta l elő ἠ χεω
m o n d o ta k n a k m a g o lta tó v isszh an g o ztatása. Szerk.
H azai iro d a lom .
Az e lm o n d o tta k u tá n , h a m o st fölv etem
a k é rd é s t, — és ez a p u n c tu m saliens Szele
M . k ö n y v é n e k ö sm e rteté séb e n , — hogy a k i
a k ö n y v e t á tta n u lm á n y o z z a , jo b b a n tu d -é
m a jd ta n ítá a n i, a z t felelem , h o g y jo b b a n .
M ert Szele M . m u n k á ja n e m c sa k ú ttö r ő a
m a g y a r k a te c h e tik a iro d a lm á b a n , h an e m
egy n a g y o n k o m o ly ta n ító i egyéniség b ec sü ­
letes iro d a lm i a lk o tá s a . T erm észetes, hogy
sok v a llá s o k ta tá s i m ó d sz e rta n n a k kell ad d ig
m eg jelen n i, am íg k ik i m e g ta lá lja a n e k i leg­
in k á b b m egfelelőt, és am íg eg y re csak u g y a n
rá le h e t írn i: „k ö tele ző h a s z n á la tra e lre n ­
d e lv e “ . Az összes v a llá s o k ta tó k n a k v á ll­
v e t e tt m u n k á já r a v a n i t t sz ükség; Szele M .
m á r m e g te tte a m a g á é t; m ű v é t fo g a d ju k
k ö sz ö n e tte l, ta n u lm á n y o z z u k és a legköze­
lebbi v a llá s ta n á ri k o n fe re n c iá n te g y ü k m eg­
beszélés tá r g y á v á ( a közben m egjelenő eg y ­
séges v a llá s ta n i k é z ik ö n y v e k k e l eg y e te m ­
ben). Szele M iklós-n a k b iz to sa n lesz m ég
o tt is m o n d a n i v a ló ja . V égül a m ű v éb en
ta lá lh a tó ta n ítá s i p é ld á k ta n u lm á n y o z á sá ra
m ég k ü lö n is felhívom a fig y elm et.
Budai Gergely.
Bredeczky Sám uel élete 1772— 1812.
I r ta : dr. H orváth Ödön ( + ) . Sajtó alá ren­
dezte H egyaljai K iss Géza, előszóval ellátta:
dr. Berzeviczy Albert. Dr. H orváth Ödönné
kiadása, B udapest, 1924. ( B ethlen-könyvkeres­
kedés.) N a g y 8-r. 412 lap. E gy képpel.
A szepesi s á lta lá b a n a felv id ék i n é m e t­
ség a m a g y a r szellem i és g azd aság i m ű v e lő ­
d é s tö rté n e tn e k a le g érték e se b b té n y ező i közé
ta rto z ik . Ő sidőktől k ezd v e n a p ja in k ig N agy-
m a g y a ro rsz á g m in d e n p o n tjá n , m indenféle
k u ltu rá lis te v ék e n y ség b e n és m o zg alo m b an
m e g fig y elh e tő az ő, egészséges és jó té k o n y
k o v á s z k é n t h a tó sz erep ü k . E z a sz erep , e
népesség becses faji és so c ialis-eth ik a i v o n á ­
s a in a k érv én y esü lésén k ív ü l, főképen a b b a n
a n ag y je le n tő sé g ű k ö z v e títő m u n k á ssá g b a n
n y ilv á n u lt, am e ly n e k ú tjá n a n a g y n é m e t
a n y a n é p n e k ez a m esszire á t ü lte te t t h a jtá s a ,
a le lk i hajcsövesség m y stik u s tö rv é n y e i
sz e rin t, év szá zad o k o n á t sz erén y e n és tü r e l­
m esen g a z d a g íto tta a n é m e t szellem i é le t­
ben fö lm e rü lt s nem egyszer v ilá g tö rté n e lm i
fo n to ssá g ra j u t o t t eszm ék k el és in d ítá s o k ­
k a l a m a g a ő sz in té n , b ecsü letesen , fe n n ­
ta r t á s n élk ü l s z e r e te tt fo g a d o tt h a z á já t.
K ö z tu d o m á sú , hogy külö n ö sen a m a g y a r ­
országi p r o te s ta n tiz m u s tö rté n e te m it k ö ­
sz ö n h e t a F e lv id é k , k ü lö n ö se b b en a S zepes­
ség p r é d ik á to ra in a k , th e o lo g u sa in a k , h i t ­
v a lló in a k , ú g y az a la p v e tő , refo rm áció i,
m in t k ésőbbi k o rsz a k a ib a n . De a m a g y a r
sz e lle m tö rté n e t egyéb m ezein is m in d u n ta la n
ta lá lk o z u n k e n em zetiség b ő l v aló szerényebb
v a g y rag y o g ó b b n e v e k k e l, a m e ly e k tu d o m á ­
ny o s m ó d sz erek és ere d m é n y e k , v ilág n ézeti
á ra m lá s o k , g y a k o rla ti n ev e lő és m ű v e lő
tö re k v é se k f á r a d h a ta tla n , hűséges és te rm é ­
k e n y ítő fö lszív ásáró l, á ta d á s á ró l, asszim ilá­
lá sá ró l beszélnek. Így a m a g y a ro rsz á g i fe l­
v ilá g o so d á sn a k a X V I I I . sz áz ad 70-es é v e i­
tő l k e z d ő d ö tt s a n a g y n em ze ti r o m a n tik u ­
so k id e jé ig v irá g já b a n á llo tt k o ra — theol o ­
g ia ila g a különféle á r n y a la tú ra tio n a lis m u s,
185
filozófiailag a W olff- és V o ltaire-féle k ét
pólus k ö z ö tt m ozgó ren d sz erek ill. eszm ék
a la p já n — jó részb en sz in té n e n ém etség
k iv á ló an in tellig en s v ezető réte g ein e k kö z­
v e títő h a n g y a m u n k á já b ó l j ö t t lé tre és tá p ­
lá lk o z o tt.
E n n e k a n é p n e k és en n e k a k o rsz a k n a k
k iv á ló a n ty p ik u s g y erm ek e a k e z ü n k a l a tt
levő m u n k a hőse, B red eczk y S ám u el, ak i,
b á r c s a lá d já n a k g y ö k érszálai — m in t m á r
a n ev e is m u ta tja — sz láv fajis á g b a n y ú lta k
v issza s b á r sáro sm eg y ei sz ü letésű v o lt, az
a k k o ri id ő b en és h e ly z e tb e n k ö n n y ű és te r ­
m észetes á th a so n u lá s rév én a ty já v a l, a d e­
ré k ieibiczi k á n to rta n ító v a l e g y ü tt, je lle g ­
zetes m e g testesü lése a p u r itá n , szo rg alm as,
eszm én y i h a jla m ú és n ag y k u ltu rá lis fogé­
konyságéi lu th e rá n u s " Z ip ser“ -nek. K és­
m á rk i, csetn e k i és so p ro n i d iá k é v e i u tá n a
jé n a i eg y e te m e n k é sz ü lt fel (1796— 98) v á l­
to z a to s , p ed ig n a g y o n rö v id é le tp á ly á já ra ,
m e ly n ek állo m á sai so p ro n i ta n á rs á g a , bécsi
le lk é sz -ta n á rsá g a , m a jd , a g alíciai n é m e t
telep e sek b ő l a la k u lt (n ag y o b b rész t e v a n ­
gélikus s k iseb b részb en re fo rm á tu s) p ro t.
eg y h á z a k k ö réb e n b e tö ltö tt k ra k ó i e sp eres­
sége (sen io ra tu s) s 1808— 1812 k ö z ö tt le m ­
bergi su p e rin ten d e n sség e (v ag y , ah o g y a
szerző, s z e rin tü n k k issé ö n k én y esen , em le­
g eti: „p ü sp ö k ség e“ ) v o lta k . E leg u tó b b i
á llá sá b a n h a lt el örökös m e g fe sz íte tt m u n k a
u tá n a n e g y v e n éves férfi, n em csa k g y ü le­
k e z etén e k és eg y h ázán ak , de a legszélesebb
p o litik a i és k u ltu rá lis k ö rö k n ek k özbecsülé­
sétől kísérve k o ra i sírjá b a. Az iro d alo m m al
és a tu d o m á n n y a l m á r jé n a i d iák év eib en
ö rökre eljeg y ezte m a g á t s k o rá n a k , a m o ­
n a rc h iá b a n , eg y ik le g term é k en y e b b írója
le tt, b á r iro d alm i m u n k á ssá g á n a k ja v a ­
része — a k o r felfo g ására r o p p a n tu l je lle m ­
zően — e g y á lta lá n nem a le lk ip ászto ri
m u n k a k ö rre , egyházi és th e o lo g ia i tá rg y a k ra
és p ro b lé m á k ra e s e tt, h an e m föld- és n ép ­
rajz i, geológiai, s ta tis z tik a i, legföljebb m ég
p ae d ag o g iai tá r g y a k a t ölelt fel. Az egyéb­
k é n t, a k k o ri felfogás és m é rté k sz e rin t,
p ászto ri és eg y h ázv ezető i h iv a ta lá b a n is
k itű n ő és f á r a d h a ta tla n ev an g élik u s lelkész
egész életén á t G o eth é n ek v o lt a ra jo n g ó ja ,
a k in e k J é n á b a n és W e im a rb a n szem élyes
h a tá s a a lá k e r ü lt s a k itő l, később levelezés
ú tjá n is, le g m a ra d a n d ó b b te rm é s z e ttu d o ­
m á n y i in sp irá c ió it és legnem esebb p o étik u s
h a n g u la ta it n y e rte . A G oethe-féle, p a n th e is­
tik u s a n á r n y a lt te rm é sz e tsz e re te t, k ap c so ­
la tb a n a ra tio n a lism u s jelleg zetes ta n ító és
m űvelő h a jla m a iv a l és h a tá r ta la n o p tim is­
m u sá v a l h o z ta l é t r e és h a tja á t tu d o m á n y o s
és egyéb iro d a lm i m u n k á ssá g á n a k n a g y ­
szám ú te rm é k e it, m e ly ek eg y ik e-m ásik a a
k o r h o n ism e rte tő iro d a lm á b a n sú ly o san szá­
m o t t e t t (különösen a G alicia föld- és n é p ­
ra jz á ra v o n a tk o z ó k ) s bel- és k ü lfö ld i tu d o ­
m án y o s k ö rö k o s z ta tla n elism eréséb en ré ­
szesült. Iro d a lm i m ű k ö d é sén e k n y elv e azo n ­
b a n m in d v ég ig a n é m e t m a r a d t s a sz ű k eb b
érte lem b en v e t t m a g y a r iro d alo m m al, m e ly ­
n e k fö lle n d ü lésé t ép en az ő szü letése évétől
sz ám ítju k , n em v o lta k k ö z v e te tte n k ap c so ­
la ta i. M a g y ar v o ltá t sohasem ta g a d ta m eg,
186 H az ai iro d alo m .

a m a g y a ro rsz á g i szellem i é let ir á n t m in d ­ n em n ag y o n fo n to s fo rrá s k ritik a i és egyéb

végig é rd e k lő d ö tt, de sokszor igen szépen k ité ré se k k e l; v ég ü l, a hőse ir á n ti sz e re te té­
m e g n y ila tk o z ó „ h a z a s z e re te te “ egyfelől in ­ n e k és c s o d á la tá n a k , m e ly e t te rm ész ete sen
k á b b sz ü lő fö ld je, a sáros-szepesi felv id ék a g yöngéd és m é ly családi érzés is tá p lá lt,
ir á n ti m e g h a tó ra g a sz k o d á st je le n ti n á la , n em eg y szer az o b je c tiv sz e m m é rté k e t m eg ­
m ásfelől m eg a m o n a rc h ia és az u ra lk o d ó ­ leh ető sen z a v a ró m ó d o n a d k ifejezést. —
h áz ir á n ti lo y a lita s t — am i elv ég re eléggé A k ö n y v a zo n b an m in t ily e n d ile ttá n s m u n k a
é r th e tő a II. Jó z seftő l új é le tre h ív o tt s is, ig en szép a já n d é k a m a g y a r m ű v elő d és
á lta la és u tó d a i á lta l b u re a u c ra tic u s consis­ tö rté n e lm e sz á m á ra s a jo sep h in és F eren c-
to r iu m i fo rm á k közé sz o ríto tt „csá szá ri és k o rsz a k is m e re té t — k ülönösen p ro te stá n s
k ir á ly i“ a u s z tria i p ro te s tá n s egyház egy fő­ eg y h á zi és isk o lai v o n a tk o z á sb a n — szám os
h iv a ta ln o k á n á l. N a g y te h e tsé g é v e l, nem es in tim a d a tta l g a z d a g ítja . H ő sén ek , a hős
je lle m év e l, tis z ta életév el, f á r a d h a ta tla n kö­ em lék é t lelk esen o d aa d ó k e g y e le tte l őrző tis z ­
te le ssé g te lje síté sé v e l igen m é ltó m ó d o n k ép ­ te s c s a lá d já n a k és — ö n m a g á n a k e g y a rá n t
v ise lte a k a th o lik u s le n gyelségnek a k k o r, a m é ltó e m lé k e t á llíto tt benne a szerző, k in e k
n ap ó leo n i id ő k végefelé u g y a n c sa k forrongó elev en és g azd ag szellem e, érdeklődésének
és erje d ő v ilá g á b a n e g y h á z á t, n em zetiségét so k o ld a lú ap ró lék o sság a és id eális h e v ü le te
és s z ű ke bb h a z á já t. ir á n t, v a la m in t am az érdekes és r itk a je le n ­
E n n e k az egyénileg igen rokonszenves, ség ir á n t, h o g y ő, a m á ra m a ro s i sz árm az ású
m ű v e lő d é s tö rté n e tile g jelen tő s és ta n u ls á ­ k á lv in ista m a g y a r, m e n n y ire bele tu d ta m a ­
gos a la k n a k iro d a lm i m e görökítésére v á lla l­ g á t élni a felv id ék i lu th e rá n u s ném etség
k o z o tt a v ilá g h á b o rú e lő tti m a g y a r közélet g o n d o la t- és érzésv ilág áb a — h aló p o rá b a n
e g y ik n em es, so k o ld a lú és széles k ö rökben sem ta g a d h a tju k m eg hódoló, h álás elism e­
jó e m lé k e z e tű szerep lő je, az im m á r n éh ai ré sü n k e t. — A szépen k iá llíto tt k ö te t elé,
dr. H o rv á th Ö dön (1862— 1919), előbb az a m e ly e t B re d e c z k y n e k egy kifejező arcképe
ep erjesi ev a n g élik u s jo g a k a d é m ia ta n á r a , d ísz ít, d r. B e rz ev icz y A lb e rt egy, b a r á ti n e ­
u tó b b k ö zig az g atá si bíró. F e la d a tá t, az ő m es k e g y e le ttő l és a szülőföld v arázso s em ­
egyén iség én ek h ő sév el sok te k in te tb e n ro k o n lé k e itő l á t h a to t t előszót írt, dr. H e g y a lja i
v o n á s a in k ív ü l, n a g y b a n m e g k ö n n y íte tte az K iss G éza, a m u n k a sa jtó a lá ren d ező je
a k ö rü lm é n y , h o g y m a is élő fe n k ö lt szel­ p ed ig m e leg h a n g ú u tó sz ó b an m é lta tja össze­
le m ű n e je , K ra y z e ll A ra n k a , d éd u n o k á ja fo g laló lag a m ű h ő sé t és a co n g en ialis sz e r­
B re d e c z k y S ám u e ln ek s a k eg y e le tes tö r ­ z ő t — am i az o n b an eb b en a fo rm á b an
té n e tíró így első kézből j u t o t t hozzá a in k á b b m á sh o l, v a la m e ly ik la p h a sá b ja in ,
B red e cz k y -, ill. K ra y z e ll-c sa lá d b a n m eg­ ism e rte té s ü l le tt v o ln a h ely én , m e rt i t t a
h a tó és r itk a hűséggel m e g ő rz ö tt nagy- B erzev iczy elő szav a s az egész m ű irá n y a
m e n n y isé g ű fo rrása n y ag h o z: a k iv á ló s u p e r­ és h a n g u la ta u tá n , fölöslegesen és kissé
in te n d e n s é le té n e k m in d e n sz ak á b ó l sz ár­ d ith y ra m b ik u s a n h a t s szépen m e g írt v o lta
m azó , őtőle ered ő v a g y ő reá v o n atk o zó n em t a k a r h a t j a el egyes erős tú lz á s a it (pl.
becses ira to k h o z , ille tő le g az ira to k b ó l k ö n y ­ a m ik o r a B red e cz k y g alíciai lelk észk ed ésé­
n y e n e llen ő riz h ető családi h ag y o m án y o k h o z. b en m issziói g o n d o la to t k ere s — az A u f­
E z t az a n y a g o t a le g ap ró b b rész letek ig föl­ k lä ru n g kellős közep én !) — A k ö n y v e t b e­
h a s z n á lv a s a B red e cz k y re és k o r á r a v o n a t­ záró iro d a lm i r e p e rtó riu m is a n é h a i szerző
kozó egyéb iro d a lm a t is szorgosan á t ta n u l­ gondos és ap ró lék o s u tá n já rá s á ró l ta n ú s ­
m á n y o z v a , egyes, ad d ig h o m á ly b a n m a r a d t k o d ik . R évész Imre.
é le tra jz i p o n to k n a k szem élyes k u ta tá s s a l
u tá n a n y o m o z v a , H o rv á th Ödön k im e rítő Dr. Tavaszy Sándor V ilá g n é z e ti k é r­
k é p é t a d ja a B red e cz k y érd ek es p á ly a f u tá ­ dések. T o rd a , 1925. (B u d a p e ste n a S tá ­
s á n a k s lev elezését s n ém ely egyéb írá s a it d iu m b izo m án y a ).
ig en részletesen is m e rte tv e , le lk ü le té re és E g y k ö te tn y i é rte k e z é s t g y ű jtö tt ösz­
g o n d o lk o z ásm ó d jára is ig y ek szik v ilá g o t sze a k o lo z sv ári th e o lo g ia i fa k u ltá s
v e tn i. T erm észetes, hogy egy sz a k k é p z e tt tö r ­ ta n á r a e ta lá ló cím a lá , m e rt m in d e n ik a
té n ész so k te k in te tb e n m á sk ép fo g ta v o ln a v ilá g n é z e t m in d ig a k tu á lis , de m ai feld ú lt
fel és o ld o tta v o ln a m eg f ö la d a tá t, m in t a le lk i éle tü n k b e n tis z tá z á s t k étsze re sen s ü r­
jo g tu d o m á n y o k b a n n a g y o n k itű n t, de ezen g ető p ro b lé m á iv a l fo g lalk o zik , a k á r k ö z v e t­
a té re n csak d ile ttá n s szerző, a k in é l a leg­ le n ü l a v ilá g n é z e t sz erk ezeti tö rv é n y e it,
n a g y o b b tá rg y s z e re te t és a leggondosabb a lk o tó részeit és típ u s a it v iz sg álja, a k á r a
u tá n já r á s sem p ó to lh a to tt te lje se n ném ely k u ltú r á b a n te s te t ö ltö tt e re d m é n y e k e t k u ­
a la p h iá n y o k a t: így p é ld á u l a B redeczky t a tja . Az első csoportba ta r to z n a k : A v ilá g ­
g o n d o lk o z á sá n a k , v allási és th e o lo g ia i eszme­ n éz et belső képei; A v ilá g n éz et keletkezése
v ilá g á n a k ism e rte té sé h e z s a k o r v ilá g n éz eti és fe lté te le i; N a tu ra liz m u s; M onizm us; A
h á tte r é b e b e á llítá sá h o z teljesség g el nem v o l­ té n y e k v ilá g a és a té n y e k h a ta lm a ; Az
t a k sem th e o lo g ia i, sem filozófiai sz e m p o n t­ igazság és az ig azság o k ; h á ro m c ik k K a n t­
ja i; a B re d e c z k y á lta l le g n ag y o b b b u zg a lo m ­ ró l; A szellem i élet lényege és m ó d ja i. A
m a l m ű v e lt tu d o m á n y o k b a n e lé rt e re d m é­ m ásodikba: A k u ltú r a lelke; A jelen k o r:
n y e k m é lta tá s á h o z sz in té n h iá n y z o tt a kellő v ilá g h a n g u la t; T ö rté n e lm ü n k ú j értékelése
s z a k is m e re te ; to v á b b á , a h isto ria írá s m ó d ­ stb . E gészen a k tu á lis k érd é sek — de sokszor
sz e ré b e n sem lév én eléggé isk o lá z v a , lé n y e ­ ég ető en és g y ászo san a k tu á lis o k — a d n a k
ges és kev éssé lényeges d o lg o k a t m e g leh e tő ­ a lk a lm a t eg y etem es szem p o n to k b ó l való —
s e n egy sz in te n tá rg y a l s a tö rté n e lm i elő­ a z a z v ilá g n éz eti — tá v la to k m e g rajzo lására,
adás fo n a lá t elég g y a k ra n csom ózza össze m in t : A szellem i szab ad ság tis z te le te a
H azai iro d alo m .
k u ltú rp o litik á b a n ; Az erd é ly i m a g y a r szel­
lem iség; Az e rd é ly i m a g y a r k u ltú r a kérdése
a S p en zler filo z ó fiá já n á t nézve stb . E gy
h a rm a d ik cso p o rt a v a llá s tu d o m á n y i k é rd é ­
sek v ilá g á b a v e z e t; ezek k ö z é p p o n tja : A
k e re sz ty é n v a llá s tu d o m á n y a lelkészképzés
sz o lg á la tá b a n (a szerző ta n á r i székfoglalója);
Ú j p ro g ra m m -k ö v e te lé se k a p ro t. th e o lo g iá ­
b an ; Az Iste n h e z v ez ető ú ta k ; A v allás
m o d e rn felfo g ásain a k kérdése stb .
M ind e ta n u lm á n y o k n em csa k h ird e tik
egy egységes v ilá g n é z e t szük ség ét, h an e m
illu s z trá ljá k m i n t egy ig en m a g a sre n d ű v ilá g ­
n éz et részei, összetev ő i, h o g y az író n a k
k ris tá ly o s a n tis z tá z o tt, azaz ig a z o lt e lv e k ­
b ől felép ü lő v ilá g n éz ete v a n . H a n e v é n
a k a rn ó k n ev e zn i, k r itik a i v a g y tra n s c e n d e n ­
tá lis id e a liz m u sn a k n e v e z h e tn ő k á llá s p o n t­
já t, a m e ly végső, azaz u ra lk o d ó m e g h a tá ­
r o z o tts á g á t K a n ttó l n y e r te , m ég p ed ig a
B őhm K á ro ly á lta l to v á b b f e jte tt fo rm á já ­
tó l. O tt is rezeg a belső m e g in d u lts á g a
K a n tr ó l szóló ta n u lm á n y o k o n , h itv a llá s ­
sz erű m e g n y ila tk o z á s m a g assá g áb a em elve
a z o k a t; s o t t rezeg a m a g a sre n d ű id e a liz ­
m us m in d e n ta n u lm á n y o n , u to lsó ízecské­
jé ig , b iz o n y ítv a , h o g y ez a g ondolkozás- és
é rz ü le tm ó d , hogy a v ilá g n é z e t kérdései, hogy
e g y á lta lá n a filozófia az író ra n ézve nem
író a s z ta ln á l k ie sze lt v a g y épp en k ö n y v ek b ő l
k itu d ó s k o d o tt eru d ic ió , h an e m életk é rd é s;
ép p e n e z é rt l e t t k ö n y v e , e n n é l az ig azi filo ­
zó fiai szellem nél fo g v a, po m p ás bevezetés
a filozófiába. T. B.
Dr. Makkai Sándor: „Z ö rg essete k
és m e g n y itta tik n é k te k “ . K o lo zsv ár, 1925.
„A z Ú t “ k ia d á s a (B u d a p e ste n a S tu d iu m
b iz o m án y a).
E z a k ö te t is a k o lo z sv ári th e o lo g ia
v irág zó é le tfá já n a k ízes gyüm ölcse. T a v a sz y
a m a g a k o n te m p la tiv k a riz m á já v a l n y u ­
g o d ta n lebeg a tis z ta elm élet s ík já b a n ;
M a k k ai, b á r nem k ev é sb b é erő teljes sp e k u ­
la tiv és ren d sz eres h a jla m a i v a n n a k , az élet
lü k te tő v a ló sá g á b a k ö z v e tle n ü l b elem a rk o ­
lóbb, a z é rt az e lle n té te k fesz ü ltsé g ét éleseb­
b en k ie m eli, te h á t d rá m a ib b , e g y ú tta l v á l­
to z a to s a b b és szín eseb b is. E z t m á r a g y ű j­
te m é n y ta r t a lm a is m u ta tja . T a n u lm á n y o k ,
e lő ad áso k , b eszédek, elm élk ed ések az első
c so p o rt; A lelkipásztor naplójából a m á so ­
d ik ; H a lo tta k , csak élnek, E m b e re k és
k ö n y v e k a k é t u to lsó . V ilágfelfogás és tu d o ­
m á n y o s m eggyőződés te k in te té b e n M akkai
is a k r itik a i id ealizm u s szellem ében g y ö k e­
re z ik ; ez a d s a já to s a n egyéni sz ín ez ettség ű
közös b ély eg e t tu d o m á n y o s érte k ez ése in ek
és ig e h ird e té sé n e k . L eg tö b b ta n u lm á n y a a
v a llá s k érd éseiv el fo g lalk o zik (A v a llá s a
p r o te s ta n tiz m u s b a n ; Illúzió, su g g estió és
v a llá s; A „ n a g y é le t“; A k ere szty é n ség
az é le t ítélő szék e e lő tt; A csoda; A h it
v eszedelm e; A k ö rn y e z e t; A m i f a k u ltá ­
s u n k ; Az élő egyház): m in d e n ik az ü d v ­
ja v a k a t te rm e lő és b iz to sító v a llá s a u to n ó ­
m iá já n a k és sem m i m ás le lk i v iselkedés á lta l
k i n em e lé g íth e tő ig é n y e in e k a b sz o lú t k o m o ­
ly a n v é te lé t sugáro zza m a g áb ó l, m in t az
író alapm eg g y ő ző d ését. A v allás nem csak
187
lé le k ta n i jelenség, h an e m reális ü d v ja v a k k a l
v aló k ap cso ló d ás; a z é rt v a n a beszédeknek
o ly a n m eg rázó ere je, m e rt e z t az eg y etem es,
o b je k tiv ü d v re n d e t tá r j á k fel, n em szépelgő
sz ó n o k lato k , h an e m lé tp a ra n c so k k ije le n ­
tései, o ly a n m é ly rő l zen g en ek fel, am ily en rő l
kevés ig e h ird e tő hoz fel m a r e jt e tt k in c sek e t.
R ég m e g szo k o tt, e lfa k u lt k ifejezések szin te
d öb b en etes m élységekbe v ilá g íta n a k bele,
a m in t a M ak k ai v alláso s ta p a s z ta la ta in a k
és tu d o m á n y o s , azaz m a g y a rá z ó ő szin tesé­
gének és sz ig o rú sá g á n a k k e ttő s lá n g ja átízz ik
r a jtu k : a hívő értelem a n a g y s z e rű k ö zép ­
p o n ti té n y és az egész so ro z a tn a k k u lcsa.
E n n e k az a la p ré te g n e k le g sa já to sa b b t e r ­
m éke a L elkipásztor naplójából, m e ly e t m in ­
d en jö v e n d ő p a p n a k á lla n d ó a n fo rg atn i
kellen e és eg y e tle n g y ak o rló le lk ip á sz to rn a k
se v o ln a sz ab a d o lv a s a tla n h a g y n ia : o ly an
belső m egerősödés fo rrá s a it n y itja m eg.
M egem lékezései e lh u n y t jeleseinkről
(K enessey B éla, V áró F eren c), a jellem ző
vo n áso k , te h á t a m a ra d a n d ó é rté k irá n ti
éles m egfigyelő erő v el rö g z ítik m eg az em lé­
kezés sz á m á ra az első k é p e t; k ö n y v ism e r­
te té se i e sz té tik a i nézeteib e en g e d n ek b ep il­
la n tá s t, m e ly e k e t A szépség hazája c. ta n u l­
m á n y a ö n álló an is fe jte g e t.
„Z ö rg essete k és m e g n y itta tik n é k te k “ ,
ezzel a b iz alo m m al k ü ld i ú tjo k r a ta n u lm á ­
n y a it M ak k ai. N em kell so k áig z ö rg e tn iök,
s aki m e g n y itja n e k ik lelke a j ta j á t, h álás
lesz a g a z d a g u lá sé rt ig a zsá g b an , szépségben
és erő b en , m e ly e t a k ö n y v m in d e n la p ja
bő k ezű en ad . T. B.
Miért és h ogyan tanulm ányozzuk a bibliát?
Ír ta : Budai Gergely, re fo rm á tu s th e o l.
m a g á n ta n á r . B u d a p e st, 1925. K ia d ja a
L o n d o n i V allásos T ra k tá tu s T á rsu la t, —
B u d a p e s t, V ., H o ld -u . 3. Á ra: ?
A b ib liá t m in é l n a g y o b b k ö réb e n k ö z­
kin csév é s m in d e n n ap o s tá p lá lé k á v á te n n i
a m a g y a rsá g n a k m in d e n k o r Iste n n e k te tsz ő
s eg y b en fö ld i h a z á n k a t is ép ítő nem es sz á n ­
dék v o lt. Ma so k szo ro san az. N y ilv á n ez a
m eg g o n d o lás h o z ta lé tre e z t a kis 50 o ld alas
fü z e te t. És jó , h o g y é le tre h ív ta . Ig aza v a n
u. i. a szerző n ek : k evés em b er (s ép en m a ­
g y a r em b er) tu d ja — h a a k a r ja is — , h e ly e ­
sen o lv a sn i, ta n u lm á n y o z n i a z t a K ö n y v e t,
am ely p ed ig az A ty a ü ze n ete m in d e n g y e r­
m ekéhez. S m e n n y ien v a n n a k , a k ik a z t
m o n d já k és h isz ik is, h o g y a b ib liá v a l fo g lal­
kozni csak a p a p o k dolga. E z é rt t a r t j a sz ü k ­
ség esn ek B u d a i G., h o g y n y o m a té k o s a n
rá m u ta sso n : m ié rt k ell ta n u lm á n y o z n u n k
a b ib liá t. N ég y p o n tb a n k ö zö lt érv ei m in d
ta lá ló a k s h e ly tá lló k . P ersze leg fo n to sab b a
b ib lia életfo rm áló ereje az eg y én b en s á lta la
k ö rn y ez eté b en , egész h a tá sk ö ré b e n . E n n e k
ú ttö rő i az a n y a g ia s gon d o lk o zás és élet
n yű g eib ő l sz a b a d u ln i v ág y ás felébredése,
lé lek szerin t v aló g o n d o lk o zásra nevelődés
a b ib lia ta n u lm á n y o z á sa közb en .
A m á so d ik k érd ésre te lje se n g y a k o rla ti
m e g á lla p ítá sa i, a já n la ta i a b ib lia ta n u lm á n y o ­
zás m e n té re v o n a tk o z ó la g m in d a jó tan ács és
ügyes irá n y ítá s jelleg év el b írn a k . N em ö tle t­
188
sz erű , h a n e m m e g fo n to lt te rv a la p já n álló,
k ita r tó a k a r a t t a l la ssa n k é n t az egész Í rást
átfogó ta n u lm á n y o z á s t m é ltá n sü rg e t. B á r
s z e r in tü n k az az a já n la t, h o g y az ó sz ö v et­
ség i k ö n y v e k a b ib liab e li so rre n d b e n o lv a s­
ta s s a n a k végig, egy kissé m e re v , m egfoga­
d á s a f á ra s z tó v o ln a . M aga a szerző is érzi
u g y a n e z t, m ik o r elő b b i a já n la tá h o z fűzi ezt
is: „ K ö z b e n -k ö z b e n u g y a n le h e t olvasni
a Z s o ltá ro k k ö n y v é t, a P é ld a b e sz é d e k e t és
a P ré d ik á to r k ö n y v é t is “ . M eggyőződésünk
és ta p a s z ta l a tu n k sz e rin t az ószövetség
o lv a s á s á n á l tö b b sz a b a d sá g ra v a n szükség,
m e r t a ren d sz eres b ib lia o lv a sá s ra m ég csak
rá n e v e lő d n i a k a ró em b er ú gy fogja egyre
in k á b b o tth o n érezni m a g á t az Í rás ta la já n
s ú g y á h ítja m in d e n n ap o s boldog kielég ü ­
lé s tő l tü z e lv e a n n a k sz e n t le v eg ő jé t, ha a
TUDOMÁNYOS ÉLET.
Gyurátz Ferenc a dunam elléki e v a n ­
g élikus e g y h á z k e rü le t n y u g a lo m b a v o n u lt
p ü sp ö k e folyó é v i m á ju s hó 5. n a p já n 84
év es k o r á b a n t e t a nosz m érgezés k ö v e tk e z ­
té b e n P á p á n e lh u n y t. A lsó b ü k ö n (S opron
v á rm e g y é b e n ) s z ü le te tt 1841 á p r ilis 30-án.
K ö z é p isk o lá it és th e o lo g ia i ta n u lm á n y a it
a s o p ro n i e v a n g é lik u s líc e u m b a n és a k a d é ­
m iá n v é g e z te , m a jd is m e r e te it a hallei
eg y e te m e n ö re g b íte tte . A m a g y a r e v a n g é ­
lik u s e g y h á z n a k ú gyis, m i n t p á p a i le lk i­
p á s z to r, m a jd v esz p ré m i t v . eg y h ázm eg y ei
esp eres és később p ü sp ö k , de ú gyis, m in t
e g y h á z i író, igen nag y s z o lg á la to k a t le tt.
M un k ái k ö zü l k ü lö n ö se b b en e m líté st é rd e ­
m el: A h it oltára, im a k ö n y v e v a n g . k e re sz ­
ty é n e k s z á m á ra , K é zi ágend a , L uther M árton
(é le tra jz ). Gusztáv A d o lf svéd k irá ly élete,
A szabadkőm űvességről, Lelkivezér (im a ­
k ö n y v ), a m e ly e k kö zü l a le g u tó b b i leg­
ú ja b b a n é r te el u to lsó k ia d á s á t. Í rói m u n ­
k ásság a te rm é k e i sokszor lá tta k n a p v ilá g o t
az e g y h á z i la p o k h a s á b ja in és a p ro te s tá n s
n a p t á r a k la p ja in . A p ro te s tá n s szellem i
é le t m in d e n m o z z a n a tá t élén k figyelem m el
k ísé rte ; te v é k e n y ré s z t v e tt a M ag y ar P r o ­
te stá n s Iro d a lm i T á rsa sá g b a n és a L u th e r
T á rsa sá g b a n . Az iro d a lm i m ű v e k ir á n t való
érd e k lő d ése késő v énségéig m e g m a ra d t,
a m in e k b iz o n y ság a az is, hogy a m in t T h eo ­
lo giai S zem lén k első sz á m á t m e g k a p ta ,
n y o m b a n m e g k ü ld te az á r á t. S ok fia ta l
sz o lg a tá rs e lő tt á llh a tn a e te k in te tb e n
p é ld a k é p ü l. A p ro te s tá n s te s tv é ris é g n e k h ű
m u n k a tá r s a v o lt. A d u n am ellék i re fo rm á tu s
e g y h á z k e rü le t k ö zgyűlésén tis z te le ti helye
v o lt az elnökség m e lle tt, tis z te le te t k eltő
m e g je le n é sé v e l m e g tisz te lte 1924. évi p á p a i
O R L E k o n fe re n c iá n k a t is. E g y h á z a ir á n t
v a ló s z e re te te és bölcsessége s u g a lta a z t,
h o g y e re je g y en g ü lésé t ére z v e , nem v á r ta
be, m íg m e g ro k k a n , h a n e m v ez ető állásá­
ró l, a p ü sp ö k i szék rő l le m o n d v a , h e ly e t
a d o tt ifja b b erő n e k , K a p i B é la p ü sp ö k n e k ,
ak i az ő s z á rn y a i a la tt n y e r te az első irá n y t -
szabó ú tm u ta tá s o k a t. A p a t r i a r c h a lis k or t
érő férfiú em léke legyen á ld o tt!
T u d o m án y o s élet.
m e g k ap ó b b s e lle n á llh a ta tla n a b b tá ja k m á r
le té p h e te tle n ü l h o z z á k a p c so ltá k az Is te n t
szom juhozó le lk e t az Í ráshoz, a m ik o r a z tá n
az Ő L elk én ek á ld o tt fu v a lm á t érzi s szív ja
m a g á b a m in d en felő l.
A m it elő zetesen a b ib lia je lleg ére, fe l­
o sz tá sá ra , az egyes k ö n y v e k eg y m ásh o z való
v isz o n y ára, to v á b b á a b ib lia ta n u lm á n y o z á s
e lő feltételeire v o n a tk o z ó la g m o n d az író,
az m in d tis z t á n lá tó főre s az É le t k ö n y v éb e
sokszor e lm é ly e d t szív re v all.
A befejezésül k ö zö lt 15 in te le m , ille tő
leg felh ív ás eg y tő l-eg y ig ügyes, p ra k tik u s és
m egszívlelendő ta n á c s m in d en b ib lia ta n u l­
m án y o zó n a k . De az egész, elev e n en , sok
s z e re te tte l, az Iste n ü g y é é rt buzogó szívvel
m e g írt fü z e té rt is h á lá s a k le h e tü n k a szer­
zőnek. Bán István.
Új theologiai doktor. A d eb re cen i T isza
I s tv á n tu d o m á n y e g y e te m h ittu d o m á n y i
fa c u ltá s á n C sekey S án d o r sz a lk sz e n tm á r­
to n i re fo rm á tu s lelkész folyó évi m áju s
8-án th e o lo g ia i d o k to ri s z ig o rla to t t e t t
„ m a g n a cum la u d e “ ere d m én n y e l. Írásb eli
d is s e rta tió já t m ég a m ú lt év n o v em b eréb en
b e n y ú jto tta „ K risz tu s e lé g té te le “ cím m el,
m e ly rő l a sz a k b írá ló k : D r. L encz G éza és
C sán k y B e n já m in eg y etem i p ro fesszo ro k
b e h a tó b ír á la t u tá n is szép elism eréssel n y i­
la tk o z ta k . A szóbeli sz ig o rla t a k a r összes
ta g ja i je le n lé té b e n fo ly t le k a ri ülés k e r e té ­
b en , ah o l C sekey S án d o r a s y s te m a tik a
th e o lo g ia és e tik a k ö réb e vágó ta n u lm á n y o k ­
ból h a tá r o z o tt ta n ú je lé t a d ta szép k é s z ü lt­
ség én ek , részletes a d a ttu d á s á n a k , re n d sz e­
rező és összefoglaló k épességének, v a la m in t
h ig g a d t elő ad ási m o d o rá n a k . A k a r o s z ta tla n
m egelégedéssel íté lte m é ltó n a k a d o k to ri
k a la p ra . D o k to rrá a v a tá s a a k ö v etk ez ő
n a p o n az eg y etem i ta n á c s színe e lő tt m e n t
végbe. — Az ifjú tu d ó s ta n u lm á n y a it a
b u d a p e sti re fo rm á tu s th eo lo g iai a k a d é m iá n
v ég ezte, m e ly n e k se n io ra is v o lt. H o sszab b
id eig ta r tó z k o d o tt k ü lfö ld ö n , m in t az edin-
b u rg i N ew -C olledge és az a m ste rd a m i G ere­
fo rm ed sz ab a d eg y e te m h a llg a tó ja . K ív á n ju k
h o g y m u n k á ssá g a szo lg áljo n az ő t képző
és g ra d u á ló in té z e te k tiszte ssé g ére és Iste n
dicsőségére. Az in a u g u rá lis d iss e rta tio , fo n ­
to sa b b részeit közölni fo g ju k . — I t t e m lít­
jü k m eg . hogy a d e b re c e n i h ittu d o m á n y i
f a k u ltá s n á l a p r a c tik a th eo lo g ia és e g y h á z ­
jog k ö réb ő l th e o lo g iai d o k to ri s z ig o rla tra
je le n tk e z e tt F ile p G u sz tá v o k l . re fo rm á tu s
lelkész, m á té s z a lk a i segédlelkész, k i dolgo­
z a t á t kellő sz ám ú b e k ö tö tt, gépírásos p é l­
d án y b a n be is n y ú jto t ta . J e le n tk e z é s é t a
k a r e lfo g a d ta , s a s z a k b ír á la tta l K iss F e re n c
és Csikesz S á n d o r e g y e te m i p ro fe s s z o ro k a t
b íz ta m eg. A d o lg o z at elfo g ad ása ese té n
a je lö lt szóbeli sz ig o rla ta a jö v ő isk o lai év
e lejé n lesz.
Ú j theologiai m agántanárok. E z isk o lai
év elején ifjú V ic to r Já n o s b u d a p e s ti b el­
m isszió i lelkész a d u n á n tú li re fo rm á tu s eg y ­
h á z k e rü le t m a g á n ta n á r v izsgáló b iz o ttsá g a
T u d o m án y o s élet.
e lő tt „A nselm us re a liz m u sa “ c. ta n u lm á n y a
és fényes sik e rű szóbeli v iz sg á la ta a la p já n
th e o lo g ia i m a g á n ta n á ri o k le v e le t n y e r t a
filo zó fia-pedagógia sz ak c so p o rtb ó l. M ajd e z t
k ö v ető leg a P á z m á n y -e g y e te m bölcsészeti
k a rá n „ s u m m a cum la u d e “ sz e rz e tt d o k to ri
o k le v e le t. A d u n a m e lléki re fo rm á tu s e g y ­
h á z k e rü le t m ú lt évi őszi közgyűlése, — m i­
u tá n az ú jo n n a n sz e rv e z e tt egyházjogi t a n ­
szék re D r. K o v á ts J . Is tv á n th e o l. p ro fe sz­
sz o rt h ív ta m eg, — a m e g ü re se d e tt bölcsé­
sz e t-p ed a g ó g ia i ta n sz é k re D r. V icto r J á n o st
v á la s z to tta m eg e g y h a n g ú lelkesedéssel. Az
új ta n á r , k i a m a i re fo rm á tu s le lk észg en e rá­
ció n ak k étség e n k ív ü l eg y ik le g teh etség eseb b
és le g e lh iv a to tta b b ta g ja , ta n á r i m ű k ö d é sé t
a jö v ő isk o la i évb en k ezd i m eg. S zívből
ü d v ö zö ljü k . D is s e rta tio ja : „ C a n te rb u ry i A n ­
selm u s re a liz m u s a “ cím en a S y lv ester-
n y o m d a díszes k iá llítá s á b a n n y o m ta tá s ­
ban is m e g je le n t a s z a k k r itik a n a g y e lis­
m e ré sétő l f o g a d ta tv a . — A d u n am ellék i ref.
e g y h á z k e rü le t th eo l. m a g á n ta n á rv iz sg á ló
b iz o ttsá g a ez isk o la i év első felében k ép e sí­
t e t t e g y a k o rla ti th e o lo g ia és egyházjog sz a k ­
cso p o rtból B u d ai G ergely b u d a p e sti v a llá s ­
ta n á r t. írá sb e li d o lg o z ata „A g y a k o rla ti
th e o lo g ia alap e lv e az Ú jte s ta m e n to m b a n “
a s z a k b írá la t n a g y m egelégedését v ív ta ki.
A szóbeli v iz sg á la to n a je lö lt e lső ra n g ú k é p ­
ze tts é g rő l t e t t bizo n y ság o t. M a g á n ta n á ri
érte k e z é sé n e k főbb részeit je le n sz á m u n k b a n
k ö zö ljük. B á r a c h a rism a fo g alm a — sze­
rin tü n k — csak a k k o r lesz te lje s világ o ssá,
h a a z t ú gy fo g ju k fel, m in t a k e re sz ty é n
szem élyiségnek az egyház építésére k iv á ló a n
a lk a lm a s, s eg y é n e n k é n t v álto zó m é rté k ű ,
de típ u s o k ra v e z e th e tő te h e ts é g e it; s a
c h a ris m á k n a k a k e re sz ty é n szem élyiség é le t­
m ű k ö d éséb en v aló ö sszefo g lalását a s z e rző
n em tá rg y a lja : d o lg o z a ta e h iá n y o sság m e l­
le tt is sok érté k es új sz e m p o n to t ölel fel
és b e h a tó m ódszeres k észü ltség rő l tesz
b iz o n y ság o t. Ö röm m el k ív á n u n k e rő t és
á ld á st to v á b b ra is.
A Protestáns Irodalm i Társaság k ö z g y ű ­
lése f. évi m á rc iu s 27-én v o lt o ly csen d b en ,
hogy le fo ly ásá ró l csak a tá rsa sá g é rte sítő je
tu d ó s íto tt. Ú gy h isszü k , so k a k k ív á n s á g á t
fejezzü k k i, am id ő n a M. P . I. T. évi k ö z ­
g y ű lé seit p ro te s tá n s k u ltu r n a p n a k sz e re tn ő k
te k in te n i s n ag y o n k é rjü k az érdem es v eze­
tő sé g e t, h ogy a jö v ő b e n a k ö zg y ű lések et
m in é l ü n n ep é ly e seb b fo rm á b a n , m in él sz ín ­
v o n a la sa b b szellem i e rő n y ilv á n ítá ssa l szí­
v e sk e d jé k rend ezn i. M eglep etésk én t h a t o tt
B a rtó k y József le m o n d ása a sz ak o sz tály -
eln ö k ségről, m ely az e g y é b k é n t égetően s ü r ­
gős iro d a lm i, tu d o m á n y o s és m ű v é sze ti sz a k ­
o sz tá ly o k sz erv ezését b iz o n y ta la n id ő re ú jr a
e lo d á z ta . A „ P r o te s tá n s S zem le“ szín v o n alas
f e n n ta rtá s á n k ív ü l nincs ég e tő b b , sürgősebb
fe la d a ta a M. P . I. T .-n a k , m in t a m a g y a r
p ro te s tá n s v ilá g iro d a lm i, tu d o m á n y o s és
m ű v é sze ti erő in ek szervezése, egységes te r v
sz e rin t m u n k á b a á llítá sa . A sz a k o sz tá ly o n
b e m u ta to tt érte k ez ése k , iro d a lm i m ű v e k és
ta n u lm á n y o k ré sz in t a P ro te s tá n s Szem le
h a s á b ja in le n n én e k elh ely e zh e tő k , részin t —
a th e o lo g ia , filozófia és pedagógia körébe
189
eső d o lg o z a to k n á l — szívesen n y itju k m eg
a T h eo lo g iai Szem le la p ja it is. A zo k n a k a
sz a k é rte k ez ése k n ek k ö zlését p ed ig , m e ly e k ­
n ek th é m á ja a P ro te s tá n s Szem le és a T h eo ­
logiai Szem le érd ek lő d ési k ö rétő l e lü t, nem
lenne n ehéz a tá rsa sá g áld o zatk észség éb ő l
b iz to síta n i. A szellem i é let te rü le té n m in d e n
m eg állás h a lá lt je le n t. N ag y o n k é rjü k a
tá rsa sá g v ez ető ség é t, hogy az á lta la k itű z ö tt
nag y szerv ezk ed és g o n d o la tá t ism ert eré ly é­
vel m ielőbb v ig y e d ia d a lra .
M agyarhoni E vangélikus L elkész-E gye­
sület konferenciája f. é. á p rilis 28— 29. n a p ­
ja in fo ly t le B u d a p e s te n az Ü llő i-ú ti L u th e r-
O tth o n b a n . Az O R L E . k é p v is e le té b e n részt
v e t t C sikesz S. f ő titk á r , k i a „ T h e o lo g ia i
S zem le“ m e g in d u lá s á t is is m e r te tte . A
tá rg y s o ro z a t g y a k o rla ti e lő a d á sa in k ív ü l
k ü lö n ö s fig y e lm e t é rd e m e l R a ffa y p ü s p ö k ­
n e k a lu th e riz m u s v ilá g h e ly z e té t és G ed u ly
p ü sp ö k n e k az e ls z a k íto tt ré sz e k k e l v aló
k a p c s o la to t tá rg y a ló fe lo lv asá sa. E lm é leti
m e g a la p o z o tts á g á v a l és g y a k o rla ti im p u lz ív
e re jé v e l m é ly h a t á s t g y a k o ro lt D eá k Já n o s
so p ro n i e g y e te m i t a n á r ( „ P á s z to r t k ere s a
n y á j“ ) és K a p i B é la p ü s p ö k ( K er. sz e m é ­
ly iség rő l) e lő a d á sa is. A T h eo lo g iai S zem lét
a k o n fe re n c ia a lk a lm á b ó l 3 7-en re n d e lté k
m eg. Az ev a n g é lik u s te s tv é re in k k e l v aló
szellem i k a p c s o la t erő sítése je lé ü l d r. D eák
Já n o s e g y e te m i ta n á r , m in t e v a n g é lik u s
fő m u n k a tá r s , sz e rk e sz tő sé g ü n k b első ta g ja
le tt.
R eform átus T heologiai Tanárok érte­
kezlete folyó év i m á ju s 2 8 -án v o lt S á ro s­
p a ta k o n . Ré s z tv e tte k : D e b re c e n b ő l V arg a
Z sig m o n d d é k á n , C sikesz S á n d o r, E rd ő s
K á ro ly ; B u d a p e s trő l: K o v á ts J . I s tv á n
ig a z g a tó , H a m a r I s tv á n , B. P a p I s tv á n ,
P ru z sin sz k y P á l; P á p á ró l: V ass V ince
ig a z g a tó , C sizm ad ia L a jo s, P o n g rá c z J ó ­
zsef, T ó th L ajo s és T ó th E n d re h. t a n á r .
S á ro s p a ta k ró l: M a rto n Já n o s k ö z ig a z g a tó ,
H a rs á n y i I s tv á n d é k á n , T ro c sá n y i Jó z se f,
N a g y B é la , F o rg á cs G y u la lelk ész és a k e ­
rü le t részérő l J a n k a K á ro ly fő jeg y ző . F o n ­
to sa b b tá r g y a k v o lta k : T h eo l. ta n á r o k és
th e o lo g u s o k k ü lfö ld i ta n u lm á n y - ú tja i, a
k ü lfö ld i s tip e n d iu m o k ; th e o lo g u so k e x m it­
tá lá s a , á tm e n e te le eg y ik th e o lo g iá ró l a
m á s ik ra ; th e o l. d o k to r á tu s s z a b á ly z a tá ­
nak m ó d o sítá si ja v a s la ta i; T h eo lo g iai
S zem le szellem i és a n y a g i p á r to lá s a ; T heol.
ta n k ö n y v e k k ia d á s a s tb . S ok é rté k e s te r v
és eszm e m e rü lt fel, m e ly e k n e k h a csak
egy része v a ló su l is m eg , so k á ld á s s z á rm a z ik
b előle th e o lo g ia i o k ta tá s u n k ra .
A z Országos R eform átus L elk ész-E gye­
sület augusztusi konferenciája és k özgyű lése
K ecskem éten. A m ú lt év i O R L E . g y ű lés
h a tá r o z a tá b ó l az id ei O R L E . k o n fe re n c ia
és k ö zg y ű lés K e c sk e m é te n lesz a u g u s z tu s
20—25. n a p ja in . R é sz le te s p ro g ra m m o t az
O R L E . h iv a ta lo s la p ja : „ L e lk é s z e g y e s ü le t“
hoz. I t t m e g e m lit jü k a d d ig is a k ö v e tk e z ő ­
k e t. J e le n tk e z n i a u g u s z tu s ö tö d ik é ig k ell
h a rm in c e z e r k o ro n a je le n tk e z é si díj b e k ü l­
désév el d r. H e te s s y K á lm á n le lk észn él K e c s­
k e m é te n . S zállás in g y e n es. K özös é tk ez és
(reggeli, eb é d , v a c s o ra ) circ a n a p i 30 000 K .
190
É rk e zé s a u g u s z tu s 2 0-án c s ü tö rtö k ö n d. e.
E lsz á llá so lá s. D. u. a v á ro s m e g te k in té se .
E ste 6 -k o r ev a n g elizá ció s e s t a te m p lo m b a n .
P ré d ik á l: d r. R a v a s z L ászló p ü sp ö k . Is m e r­
k edési e s te . A ug. 21. p é n te k és sz o m b a to n
e lő ad á so k . K ö z p o n ti th é m a : " a s z e k tá k
is m e r te té s e “ (n a z a ré n u so k , b a p tis tá k , m il­
le n is tá k , a d v e n tis tá k , s tb .) L encz G ., V ass
V ., V ic to r J á n o s , Csikesz S á n d o r e lő a d á s á ­
b a n . A m á so d ik th é m a k ö r: „e g y sé g e s k u l­
tu r á lis , sz o ciá lis, g az d aság i és p o litik a i
P ro g ra m m a m a g y a r r e fo rm á tu s o k ré sz é re “
C sikesz S á n d o r e lő a d á s á b a n , m e ly e t K o v á ts
J . I s tv á n : „ K ö z é le ti s ú ly u n k m e g c sa p p a ­
n á s a c. e lő a d á sa v e z e t be. M a rto n Já n o s
e m lé k e z ik 1600 éves é v fo rd u ló n a n ic a e a i
z s in a tró l. E rd ő s K á ro ly e le v e n íti fel az
a k tu á lis tö r té n e lm i d á tu m o k a t. P é n te k e n
és s z o m b a to n is e v a n g elizá ció s este lesz
C zeglédy S á n d o r és m á so k k ö z re m ű k ö d é sé ­
v el. A ug. 23., v a s á r n a p ü n n e p i is te n tis z te ­
le t: P ré d ik á l d r. A n ta l G éza p ü sp ö k , ú r ­
v a c so ra i a g e n d á t m o n d dr. B a lta z á r D ezső
p ü sp ö k . I s te n tis z te le t u tá n a jo g a k a d é m ia
és az O R L E . e g y ü tte s e n le le p le z ik a J ó k a i-
e m lé k tá b lá t. D é lu tá n v á la s z tm á n y i g yűlés.
E s te h a t k o r v a llá so s e s té ly , m e ly n e k e lő ­
ad ó i é n e k k a r a , z e n e k a ra , sz a v a ló i m in d az
O R L E . ta g ja i k ö zü l le szn e k . P e rs e ly a
K á lv in e u m é . A ug. 24-én O R L E . k ö z g y ű ­
lése, m e ly n e k főbb p o n tja i: B a lta z á r p ü s ­
p ö k e ln ö k i m e g n y itó ja , Csikesz S. t it k á r i
je le n té se , je le n té s a k ö n y v k ia d ó a la p ró l,
T heol. S zem lérő l, M a g y a rá z a to s B ib liá ró l,
K iss F . je le n té s e a fiú és le á n y K á lv in e u m ­
ról. A h ito k t a tó le lk é sz e k m e m o ra n d u m a .
A le lk észek a n y a g i h e ly z e te . Á llásfoglalás
a k o n fe re n c iá n m e g tá r g y a lt „e g y sé g es k u l­
tu rá lis , sz o ciá lis, g az d aság i és p o litik a i
P ro g ra m m “ te k in te té b e n , s tb . D élb e n ü n ­
n ep i k ö ze b éd , m e ly e t a v e n d é g lá tó k ec sk e­
m é ti re fo rm á tu s e g y h á z á d az O R L E . t a g ­
ja i tis z te le té re . A B a lta z á r-se rle g g e l ü n n e p i
b e sz é d e t m o n d : d r. H e te s s y K á lm á n . D él­
u tá n a k e c sk e m é ti m ű v é sz te le p m e g te k in ­
té se. E s te a k e c sk e m é ti re fo rm á tu s n ő e g y e ­
s ü le t s z e re te tv e n d é g sé g e az O R L E . ta g ja i
rész ére. A u g u sz tu s 25-én k ü lö n v o n a to n k i­
rá n d u lá s az a lp á r i h o n fo g laló c sata m ez ő re
és K e c sk e m é t sz. k ir. v á ro s „ S z ik ra “ n e v ű ,
tö b b száz h o ld a s szőllő g a z d a s á g á b a , h o l a
k o n g ressz u s ta g ja i az a lfö ld i m in ta s z ő llő g a z ­
d a s á g o t ta n u lm á n y o z h a tjá k . A kongresszu s
ta g ja i e n a p o n a n em es v á ro s v en d é g ei
le szn e k . E s te a B p e st felé m e n ő v o n a to k ­
hoz c s a tla k o z v a k ü lö n v o n a to n v issza K ec s­
k e m é tre s o n n a n h a z a . A k o n fe re n c iá v a l
e g y id e jű le g k ü lö n k o n fe re n c iá t re n d e z ü n k
a n ő k s z á m á ra . C s ü tö rtö k d é lu tá n 3 ó ra k o r
az összes re fo rm á tu s sz ellem ű la p o k sz e r­
k esztő i és m u n k a tá r s a i b e v o n á s á v a l s a jtó ­
é r te k e z le te t ta r t u n k , s tb . F elkérjük az ösz­
szes egyházkerületi, egyházm egyei és k ü lön ­
böző egyházi egyesü leti elnök ségeket, h o g y
a m ú lt év i O R L E . g yűlési h a tá r o z a tu n k
k é re lm é n e k m eg felelőleg augusztus 18— 26.
napjaira sem m inem ű gyű lést, összejövetelt
ne tűzzenek ki, h o g y e g y e tle n le lk é s z itá r­
su n k se le g y en k é n y te le n a k e c sk e m é ti
O R L E . g y ű lé srő l e lm a ra d n i. K e d v e z m é ­
T u d o m á n y o s élet.
n y es v a s ú ti je g y é r t fo ly a m o d u n k . M inden
lelk ész je le n je n m eg te s tv é r i s z o lid a ritá sb ó l.
H ív ja to k m ás le lk e s, b u zg ó e g y h á z ta g o k a t
is. A k e c sk e m é ti O R L E . n a p o k s o r o z a ta
lesz a m agyar kálvin izm us sorsdöntő nagy
h ete! T u d á s b a n , h itb e n , re m é n y sé g b e n és
s z e r e te tb e n a k a r u n k g y a ra p o d n i. J ö jj és
h ív j m á s o k a t is!!
Pályatételek. A „ T h e o lo g ia i S zem le“
szerkesztősége d r. B a lta z á r D ezső O R L E .
eln ö k jó v á h a g y á sá v a l a b u d a p e s ti, d e b re ­
ceni, k o loz sv ári, p á p a i és s á ro s p a ta k i re fo r­
m á tu s th e o lo g ia i ifjú sá g részére közös p á ly a ­
té te l t tű z ö tt ki a k ö v etk ez ő fe lté te le k k e l:
1. A p á ly a té te l cím e: „A m a g y a r re fo r­
m á tu s é n e k g y ű jte m é n y e k és é n e k esk ö n y v ek
részletes b ib lio g ra p h iá ja , g en etik u s tö rté n e te
és b írá la to s ism e rte té se a re fo rm á c ió tó l n a p ­
ja in k ig “ ; 2. A p á ly a m ű id e g en kézzel, v a g y
g ép írással (a la p eg y ik o ld a lá ra ) írv a , b e­
k ö tö tt p é ld á n y b a n je lig é v el e llá tv a , s a
szerző n e v é t, th e o lo g ia i év fo ly a m á t, p o n to s
la k cím ét ta rta lm a z ó , u g y an a zo n jelig év el
e llá to tt, le p e c sé te lt le v él k ísé re té b en a já n ­
lo tta n ad a n d ó B udapesten p o s tá ra 1926
m á ju s elsejéig „C sikesz S án d o r eg y e te m i t a ­
n á r, D eb recen , K o llé g iu m “ cím re. 3. A j u ­
ta lo m , m e ly e t a s z a k ta n á ro k b ó l ö ssz e á llíto tt
b iz o ttsá g ja v a s la tá r a az 1926 au g u s z tu sb a n
ta r ta n d ó O R L E g yűlés íté l o d a és a d k i ü n ­
n ep ély esen : a „.T heologiai S zem le " k é t év ­
fo ly a m á n a k k ö te te , ezen k ív ü l egy m illió
k o ro n a k észpénz, s to v á b b á ö t év ig fél á ro n
fiz e th e t elő a „ T h e o lo g ia i S zem lé“ -re.
4. A ju ta lo m csak a b s z o lú t b ecsű m u n k á n a k
a d h a tó k i, a szerző k ö teles a b írá ló k á lta l
ja v a s o lt esetleges v á lto z ta tá s o k a t, kiegészí­
té se k e t m ű v é n m e g te n n i s az így k ija v íto tt
m ű a „ T h e o lo g ia i S zem le“ tu la jd o n a lesz és
leh ető ség sz e rin t a „T h e o lo g ia i Szem lé“ -ben
k ö z z é té te tik . Az in k o g n ito m egszegése, id e ­
gen szellem i segítség ig é n y b ev é tele stb . a
p á ly á z a tb ó l v aló k iz á rá ss a l já r. 5. P á ly á z h a t
m in d e n o ly a n re fo rm á tu s ifjú , k i az 1924— 25.
isk o lai évb en th e o lo g ia i h a llg a tó v o lt.
S zán d é k a a „ T h e o lo g ia i S zem le“ sz er­
kesztő ség én ek az 1926. évi th e o lo g ia i ta n á r i
k o n fe re n c ia á lta l m e g h a tá ro z o tt id ő b e n az
összes th e o lo g iá k v állalk o zó n ö v en d é k ei ré sz t­
v é te lé v e l theologiai versenyvizsgálatot ta r t a n i
a k ö v etk ez ő tá rg y a k b ó l: Ótestamentomból
k ez d ő k n ek . 20 ig e a la k p o n to s m egjelölése és
fo rd ítá sa . H a la d ó k n a k : a 12 k isp ró fé ta b á r ­
m e ly h ely én e k fo rd ítá sa . Újtestám entom ból:
k e z d ő k n ek : az Ú jte s tá m e n to m b á rm e ly
h e ly é n e k fo rd ítá sa . H a la d ó k n a k : a Já n o s
e v a n g élio m a , já n o si le v e le k és A p o k aly p szis
b á rm e ly h e ly é n e k ex e g etálá sa. Egyháztörté­
nelem ből: K e z d ő k n e k : tíz k érd é s az e g y e te ­
m es e g y h á z tö rté n e le m b ő l. H a la d ó k n a k : tíz
kérdés a m a g y a r p ro te s tá n s e g y h á z tö rté n e ­
lem b ő l. Rendszeres theologiából: tíz k érd és a
k ö v etk ez ő m ű v e k b ő l: K á lv in „ I n s t i t u ció“ -ja,
Z w ingli „ C o m m e n ta riu s“ -a, L u th e r h áro m
a la p v e tő -ira ta , „.M ásodik H e lv é t H itv a llá s “ ,
„H e id e lb e rg i K á té “ . G y a k o rla ti th e o lo g iá ­
b ó l: ö t részletes b e s z é d v á z la t. E g y b elm isz­
szió in té z m é n y m a g y a r v o n a tk o z á sa in a k
ism e rte té se . A v e rse n y v iz s g á la t egyidőben
t a r t a t i k m eg az összes th e o lo g iá k o n . A ré sz t­
T udom ányos élet.
ven n i k ív á n k o z ó k n a k 1926 m á rc iu s elsejéig
jelen tk ezni kell az illeté k es th eo lo g iai ig a z g a ­
tó n ál (d ék án n ál). A v iz sg á la t z á rt h ely en ,
írásb a n tö rté n ik , a p ály ázó p a p iro s t, író ­
szert s az esetleg szükséges héb er, görög v a g y
m a g y a r b ib liá t a h elyszínén k a p ja s így sem m i
féle seg édeszközt n em h o z h a t m a g áv a l. A
p ály ad íj m in d e n szak b ó l a „T h eo lo g iai
Szem le“ egy év fo ly a m a b e k ö tv e , az ille tő
szakból egy k iv á ló külföldi m u n k a és tíz
a ra n y k o ro n a. E th e o lo g ia i v erse n y v iz sg á la ­
to n ré sz tv e h e tn e k a so p ro n i ev. th eo lo g iai
fa k u ltá s h a llg a tó i is.
Disputa. T öbb o ld a lró l éri a „T h e o lo ­
giai S zem lé"- t az a m egjegyzés, hogy d rág a .
A „ K á lv in is ta Szem le“ f. évi 23. sz ám á b an
m a g a az érdem es szerk esz tő ád e n n e k k i­
fejezést. A „ T h e o lo g ia i Szem le“ csaknem
a k k o ra fólió-íven je le n ik m eg, m in t a „ K á l­
v in is ta S zem le“ s egy-egy o ld a lá n is, m iv el
h ird e té se k e t n em közöl, sz in te p o n to sa n
u g y a n a n n y i szöveg f é r el. A „ K á lv in is ta
S zem le“ egy szám a 8— 12 o ld a l á tla g te r j e ­
delem b en je le n ik m eg s egy szám m eg­
jelenésének költsége á tla g n ég y m illió b a k e ­
rül. ehez k é t és félezer előfizetője v an .
A T h eo lo giai Szem lénél, m e ly jo b b p a p íro n ,
fű zv e, b o ríté k k a l, d rá g á b b p o sta k ö ltsé g g el,
a m u n k a tá r s a k d íja z á sá v a l s tb . je le n ik m eg ,,
a „ K á lv in is ta Szem le“ elő állítási k ö ltség e i­
hez a r á n y ítv a egy-egy 98 o ld a las sz á m n a k
circa n eg y v e n m illió b a kellene k erü ln i, m ely
a je le n tk e z e tt biztos előfizető k (254) k ö z ö tt
felo sz tv a egy-egy szám á ra c irc a 170 ezer
k o ro n á b a ( = t í z “ a ra n y k o ro n a ) k erü ln e . —
A K á lv in is ta Szem léhez v isz o n y ítv a te h á t
lényegesen olcsóbb a m i la p u n k . H a n e k ü n k
ezer elő fizető n k len n e, k ile n c a ra n y k o ro n á é rt
a d h a tn ók egy év re a T h eo lo g iai S zem lét. De
a leg m erészebb sz á m ítá ssa l sem v á r h a tu n k
tö b b e t, m in t, m o n d ju k : m in d e n ö tö d ik
le lk ip á s z to rt, am i csonka-ország 1011 re fo r­
m á tu s és 224 ev a n g élik u s le lk észét szá­
m ítv a , k ö rü l-b e lü l a je le n tk e z e tt előfizetőink
sz á m á n a k felel m eg. E b b e n a v á lla lk o z á s­
van m i sem á lla m tó l, sem m á so k tó l nem v á r ­
h a tu n k se g ítsé g et, csak Iste n tő l és ö n m a g u n k ­
tól. E n n e k a sz en t k u ltú r á n a k sz o lg á la tá b a n
csak m eg értéssel és te s tv é ri ö ssz e ta rtá ssa l
g y ő zh e tü n k . — A m á sik kifogás, m e ly e t
tö b b le v él m e lle tt, ú jr a csak a K á lv in is ta
Szem le k ép v isel: m ié rt b o c s á tju k be la p u n k
szellem i m u n k á sa i közé az ev e n g é lik u so k a t
is? F e le le tü n k az, h o g y h a a k é t p ro te s tá n s
egyház e g y ü tt t u d o tt h a rc o ln i, g y őzni, sz en ­
ved n i n ég y év század o n k e re sz tü l, az v o ln a
a leg szeren csétlen eb b és legvégzetesebb szel­
lem i T ria n o n , h a m o st a szét d a ra b o lt a t ás
id e jén e g y m á st e lta s z íta n ó k . N e fe le jtsü k el,
hogy lu th e rá n u s te s tv é re in k v o lta k azok,
a k ik m a jd n e m k é t é v tiz e d e n k e re sz tü l m eg ­
n y ito ttá k az eg y e tle n th e o lo g ia i fo ly ó ira t­
n a k : T h eo lo g iai S z a k la p n a k h a s á b ja it e lő t­
tü n k re fo rm á tu so k e lő tt.
A h á la és s z e re te t leg elem ib b k ö v e te l­
m én y e t e h á t az, h o g y viszonozzuk. De ez a
k ö v etelm én y k a te g o rik u s im p e ra tív u s sz á iz­
zik, h a m e g g o n d o lju k , h o g y a gyöngébb
te s tv é r az összes th e o lo g ia i fő isk o lá it, g y ü le­
k ezetei óriási részét e lv e s z íte tte s így eg y ­
m a g áb a n a le g h ero ik u sa b b erőfeszítés m e l­
191
l e t t sem tu d n a — n em a szellem i erő k , h a ­
n em az a n y a g i fö lté te le k h iá n y a m ia tt —
m é ltó szellem i o rg á n u m o t te re m te n i. R é m ­
lá tá s és ö n n ö n h itü n k lekicsinylése v o ln a az,
a k á r lu th e rá n u s , a k á r k á lv in is ta o ld a lró l
h an g o zzék is, h a féln é n k a m á sik te s tv é r h i t ­
v ilá g a tu d o m á n y o s m eg ism erésétő l. A m i p e ­
dig az o rth o d o x k álv in iz m u s h a n g o z ta tá s á t
ille ti, m e g b ecsü ljü k , te r e t is en g e d ü n k n ek i,
de a leg v ég zeteseb b h ib á n a k ta r t a n á k , h a
az O. R . L. E . csak en n e k a m a sszív o r th o ­
d o x iá n a k a d n a h iv a ta lo s e lism e rte té st. E z é rt
v a llju k a refo rm á to ri sz ab a d ság szellem é­
b en , h o g y az O. R . L. E. n em szö g ezh eti le
m a g á t eg y ik th e o lo g ia i irá n y h o z sem .
A h a rm a d ik kifogás csak szó b an és le v e ­
le k b en c é lo z g a to tt ed dig és p a n a sz k o d v a
e m le g e tte , h o g y a T h eo lo g iai Szem le leg tö b b
cikke tú l-n e h éz és m ag as s eb b en a te k in ­
te tb e n k ü lö n ö sen a m e g k e z d e tt v a llá s tö rté ­
n e ti ta n u lm á n y t é rik a célo zg atáso k . A T h eo ­
logiai Szem le in k á b b elszen v ed i e z t a
v á d a t, m in t a z t, h o g y tá rc a c ik k sz e rű e n
s ú ly ta la n és n ív ó tla n ul alacso n y . S zán d ék o ­
san á llíto ttu n k m ag as m é rté k e t, m e rt a z t
h isszü k , h o g y az id ő k k o m o ly ság a n em e n ­
gedi m eg a th e o lo g ia te rü le té n a sz in ce rizá l­
g a tá s lé h a sá g á t. Az é r in te tt ta n u lm á n y a
m a g y a r tu d o m á n y o ssá g le g m ag a sab b fó­
ru m a : a M a g y ar T u d o m án y o s A k ad é m ia
á lta l m e g k o sz o rú z o tt p á ly a m ű eg y ik feje­
z e té n e k részletes k id o lg o zása. A m íg egyfelől
öröm és b ü szk eség sz áll sz ív ü n k b e, h o g y a
m a g y a r re fo rm á tu s lelkészi s tá tu s b ó l m a is
tá m a d ak a d é m ia i p á ly a k o sz o rú s, ad d ig m á s­
felől a m i f a ju n k és n y e lv ü n k ősi v ilág áh o z
oly közel, álló u r a l- a lta i s ezen t ú l a su m ir
ő stö rté n e t m eg ism erésén ek nehéz f e la d a tá t
az egyetem es tu d o m á n y o ssá g v ilá g á b a n n e ­
k ü n k m a g y a ro k n a k s k iv á ltk é p e n n e k ü n k
a m a g y a r p ro te s tá n s szellem i élet h a rc o s a i­
n a k k e ll m e g o ld an i. E z a k érdés: f a ju n k és
az Ő skelet k a p c s o la ta ig ézte m eg m in d ­
h alálig elp ecsétlő erő v e l eg y U ri J ., egy
K őrösi Csom a, eg y L ugossy J ., eg y S zilády
Á ro n g én iu szát. H á la a d á ssa l ö rv en d e zzü n k ,
h a e n n e k a g én iu szn a k lá n g já t k o r tá r s a in k
k ö z ö tt is eg y -eg y a v a to tt tu d ó s fő h o m lo k á n
fö lv illan n i lá tju k . S b o ld o g n a k n ev ezzü k
m a g u n k a t, h a a T h eo lo g iai Szem le so ro m ­
p óin b elü l sik e rü l m e g tö rn i a m a g y a r á tk o t,
m ely a k iv á ló b b a k a t a sá rb a r á n ta n i, a lel­
k esek e t e lk e d v e tle n íte n i, a m u n k á lk o d ó k a t
g ú zsb ak ö tn i, az é rd e m ese k et cin ik u san k i­
n e v e tn i s m in d e n k ez d em én y e zést csődbe­
j u t t a t n i tö re k sz ik .
E ze k k el a k ifo g áso k k a l szem ben özöné­
v el s o r o lh a tn ók föl a z o k a t az írá s b a n és szó­
b a n felén k su g árzó n y ila tk o z a to k a t, m ely ek
öröm m el b iz ta tn a k és á ld v a b á to ríta n a k .
De m in k e t sem a b a rá tsá g o s, sem az e lle n ­
kező szelek el n em tá n to r íta n a k a k itű z ö tt
céltól. A k o rh o lás n em m a ra s z t, a b iz ta tá s
n em sz ala szt; le lk esed ésü n k o n n é t felülről
v a n , csak o n n é t felü lrő l le h e t a z t k io lta n i.
Debreceni Egyetem tisztújitása. A jövő
ta n é v re re k to r m ag n ificu s-szá d r. L encz
G éza, a h ittu d o m á n y i fa k u ltá s d é k á n já v á
Csikesz S án d o r, p ro d é k á n já v á dr. V arg a
Z sigm ond eg y etem i th eo l. p ro fesszo ro k v á ­
la s z ta tta k m eg.
192
SZERKESZTŐ ÜZENETEI.
Mindenkit é rte s ítü n k , h o g y m in d a z o k a t
k é t évre ö n k é n t je le n tk e z e tt előfizetőknek
f o g a d tu n k el, a k ik a „ T h e o lo g ia i Szem le“
első sz á m á t m á ju s 8-ig ép és h ib á tla n á lla ­
p o tb a n vissza nem sz o lg á lta ttá k , v a g y le v él­
ben, csek k la p o n m ásk ép e n nem in té z k e d te k .
J e le n m á so d ik sz á m u n k a t m in d a z o k n a k
m e g k ü ld jü k , k ik e t elő fizető in k n ek te k in ­
tü n k . S z e re te tte l k é rü n k m in d e n k it, hogy
la p u n k részére új e lő fizető k et g y ű jte n i szí­
v esk ed je n ek . M in d n y á ja n felelősök v a g y u n k
erkölcsileg és a n y a g ila g en n e k a la p n a k
é le té é rt és sz ín v o n a lá é rt.
K. Gy. K. mérő. K ív á n s á g o d a t előjegy ­
zem . Szíves jó k ív á n a ta id é rt köszönet.
K . J. K .— szt .— b. Szíves le v ele d re k i­
m e rítő v á la sz t k ü ld te m . E lv i rész ét közöld
m á so k k a l is. K ec sk em éti O R L E k o n fe re n ­
cián szem élyesen.
Dr. G. Sz. G. T— s. O R L E k ö n y v k ia d ó ­
a la p ta g ja i közé előjeg y eztelek . K ív án ság o ­
d a t fig y elem b e v e ttü k .
Dr. II. K. G. M.— k. K ü ld ö tt m ű v e k e t
köszönöm . Is m e r te ttü k . Szíves jó k ív á n a ­
to d a t köszönöm . Szívesen n y ito k te r e t tu d o ­
m á n y o s d o lg o z a ta id n a k .
Z. J. Szt.— p.— sz. A k ív á n sá g o t elő ­
je g y ez tem . A jó k ív á n a to k é r t h álás k öszönet.
K. K. Z .— g. K é t évre je g y e z tü k elő.
I s te n n e k te ts z ő ü gy ez s Ő ád e rő t. A „ T h .
S zem le“ oly óriási a n y a g o t ád egy-egy szá­
K im utatás a „T h eologiai S zem le“ részére
érkezett pénzküldem ényekről. (A z összeg ezer
ko ro nákban értendő.)
D r. R évész Im re , D e b re c e n , 205; T akács
Jó z se f, C egléd 1 02; G yurátz F e re n c ev. p ü s ­
p ö k , P á p a 102; R efo rm á tu s fő isko la i K ö n y v ­
tár, P á p a 102; B ö szö rm é n yi Jen ő , S zentes
102; B erey Jó z sef, N a g y e c se d 255; Szabó
Z sig m o n d , K is k u n h a la s 255; M á rk E n d re
u d v . ta n á c s o s , D e b re c e n 510; T om ory D ezső,
S zabolcs 260; J u h á s z E le k , T iszacsege 255;
D u szik L ajo s ev. le lk ész, M iskolc 100; B artha
D ezső, V ám o sp ércs 102; S. Szabó Jó z se f,
D eb rec en 255, Szabó Jó zsef, P isk ó 255;
M u ra k ö zy G y u la , K e c sk e m é t 255; Sütő K á l­
m á n , M egyaszó 102; Tóth P á l, S z ig e tsz e n t­
m iklós 102; S zilág y i B é la Ő csény 255; K is s
D án ie l, S á rb o g á rd 2 5 5 ; "A pátsá g i K ö n y v tá r“
Z irc 510; dr. R évész K . p ü sp ö k , M iskolc 500;
T aká ts B é la ev . l ., K a p o s v á r 102; d r. B uza
L ászló e g y e t. ta n á r , Szeged 102; C sizm adia
L ajo s th e o l. ta n á r , P á p a 102; vitéz K o m á ­
rom i J á n o s , B u d a p e s t 170; G önczy B éla,
V észtő 255; K ovács Jó z se f, K a p o s s z e n t­
b e n e d e k 102; Göndöcz I s tv á n , S á to r a lja ú j­
h e ly 102; Gócza Jó z sef, J á s z k ís é r 102; Illé s
G éza, P e s ts z e n tlő rin c 170; K is s A n ta l,
B e re tty ó s z e n tm á rto n 102; K o m já th y A la ­
d á r, K o m á ro m -T á rk á n y 250; Szabó L ajo s
C sobád 255; M ikló s G éza, S z é k e sfe h é rv á r
260; B okross E le k , R o h o d 102; Fekete I s tv á n
re fo rm á tu s lelk ész, M iskolc 102; Gáncs A la ­
d á r ev . lelk ész, S zé k e sfe h é rv á r 102; Vértesi
Z o ltá n ev. lelk ész, M a g y a rb ó ly 170; M arton
Já n o s a k a d . ig a z g ., S á r o s p a ta k 255; M á d i
Debrecen szab. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. 1925.
S zerk esztő ü zenetei.
m á b a n , h o g y m á r k é t-h á ro m szám is m eg ­
éri a 30 k o ro n á t. Mi ped ig ig y e k szü n k évi
30 fó lió -ív et a d n i. Szíves ü d v ö z le tte l.
G. F. P .— ó. É rte s íté s t k ü ld te m . Az első
sz ám o t is m e g k ü ld e tte m .
J. A. S.— d . K ív á n s á g o d a t elő jeg y ez­
te m . Szíves ü d v ö z le tte l.
L. S. F .— k. É rte s íté s m e n t.
T. M. T .— k. A k ív á n s á g o t elő jeg y eztem .
Szíves ü d v ö z le tte l. E g y e sü le ti ta g d íj v ég e tt
F u tó A n d rás p ü sp ö k i titk á r h o z (D eb recen )
k ell fo rd u ln i.
T. J. C.— d. K ed v e s Jó z si b á ty á m , szí­
ves s o ra it s z e re te tte l k ö szö n jü k . E lőfizetés
k é t előleges rész letb en esedékes.
M. G. S z.— f.— v. J ó k ív á n a ta id a t h á lá ­
san k ö szö n jü k . O R L E k ö n y v k ia d ó -a la p ra
elő jeg y eztelek .
K. J. F .— g. L ev élb en s z e re tte m v o ln a
b ő v eb b e n írn i, de ez a szám is m e g a d ja
szíves s o ra id ra a fe le le te t. M egígérem a k ért
k é t m a g y a r v o n a tk o z á s ú t. M eg k ü ld ettem
az első sz á m o t is. Szíves ü d v ö z le tte l.
K. L. F .— cs .— ó. K ív á n s á g o d a t elő­
je g y e z te m . Az O R L E k ö n y v k ia d ó -a la p já r a n ­
d ó sá g á t m a jd ősszel k ell fiz e tn i. E la p b a n
is k ö zzétesszü k a m ó d o z a to k a t. L eveled
tö b b i részére m á s u tt. Szíves ü d v ö z le tte l.
Dr. F. L. B.— a. L e v e le t k ü ld te m . Sze­
r e te tte l v áro m a k ü ld e m é n y t. Szíves ü d v ö z ­
le tte l.
I s tv á n , Z a lá ta , 250; Tóth L ajo s th . ta n á r ,
P á p a 102; P ongrácz Jó z sef th . ta n á r , P á p a
255; P a p p szá sz Jó z se f e. m . g o n d n o k , N a g y ­
k e re k i 510; debreceni K o llég iu m 230; F ü le
Jó z sef, B icsk e 170; K a rd o s G y u la ev. e s p .,
B a la s s a g y a rm a t 102; J a n k a K á ro ly , C igánd
102; B a rá th Im re , G á v a 100; B ocsor L á sz ló ,
M a jo sh áz a 200; F o rg á cs G y u la , S á ro s p a ta k
102; K is s E rn ő , H e r n á d n é m e ti 255; Tóth
S á n d o r, N á b r á d 102; B u c sa i L ászló , B u c s a ­
te le p 102; H ajdúszoboszlói re f. lelk ész 255;
D an k ó S á n d o r, Á rtá n d 255; L u k á c s y Im re ,
D u n av e cse 153; B á n y a y L a jo s, T a ta b á n y a
255; M ező B e n ő , M adocsa 255; R efo rm á tu s
R e á lg im n á ziu m , K a rc a g 102; Szabó G y u la.
M á ria 50; L a k y S á n d o r, F e lső n y é k 102; dr.
M o ln á r B éla, B a lm a z ú jv á ro s 255; K iss
L a jo s, Csép 102; B a kó L ., S zeg e d 510; S zo m ­
bathy Im re , E p e rje s k e 102; P a y r S á n d o r
e g y e t. ta n á r , S o p ro n 255; S zű cs Jó z se f, T i­
s z a d a d a 102; K . M á n d y S ám u e l e. m . g o n d ­
n o k , B p e st 255; P rotestáns tábori p ü sp ö kség .
B u d a p e s t 533; Szabó J á n o s , K o cso rd 255:
Balogh A m b ru s, S a rk a d 510; F a rka s Győző
ev . lelk ész, D eb rec en 102; K o vá ts Já n o s.
D eb rec en 255; K is s J e n ő e g y e t. rk . ta n á r.
S o p ro n 255; Szo ln o ky G erzso n , H a jd ú b ö s z ö r­
m é n y 510; d r. H etessy K á lm á n , K e c sk e m é t
505; Z eke G y u la, P e ste rz sé b e t 170; In c ze
G áb o r, B u d a p e s t 170; K o m ló ssy E rn ő .
B u d a p e s t 170; N ém eth K á ro ly ev. e s p .,
L éb é n y 255; Debreceni re fo rm á tu s egyház
p a ró c h iá lis k ö n y v tá ra 510; Illés Géza.
P e s ts z e n tlő rin c 100; R a v a sz L. p ü sp ö k B u ­
d a p e s t 510.
 I

T H E O L O G ISC H E R U N D S C H A U .
R e d ig ie rt v o n ALEXANDER CSIKESZ U n iv ersitäts-p ro fe sso r, D ebrecen. U n g arn .
M ita rb e ite r: Sigismund Varga U niv. P ro fesso r. D eb recen u n d Jo a n n es D eák U niv. P rofessor Sopron.
S u b sk rip tio n s-p re is pro J a h r G oldm ark 30. 36 Schw. F r.
E rs c h e in t zw eim onatlich. — V erlag des U ngarländischen R e fo rm ierten P asto ren -V erein s (O R L E .)
I n h a lt:
Das W ort. V on A. Csikesz,
A u fsa tze: D as G ru n d p rin zip der p ra k tisc h e n Theologie im N euen T e sta m e n t. V on G. B u d a i S. 98— 137. —
S um erisch- (B abylonische) E rb s c h a ft im relig. L eben d e r U ral-a ltisch en V ölker. V. S. V arga. I I- te F o rts . S.
137— 153.
Veröffentlichung: D ie N o tiz e n J . K eresz tesy v o n seiner ak ad em isch en S tudienreise. (2-t e F o r t s . 154— 160.
Kleinere M itteilungen: S t. H a rsá n y i: B e iträg e zum L eben P . B ornem isza. 161— 163. — E . M iklós: Zwei k irch en ­
g esch ich tl. S tu d ien v. u n g a r. B eziehung. 163— 164. — L. R á cz: C om enius u n d A páczai. 165— 166. — E .
R é v é s z : " M eine V ä te r“ . 167— 168. — J . Z oványi: B e iträ g e zur lite ra r. T ä tig k e it S töckels. 168— 168.
Ausländischen Literatur: H . S choltz: R eligionsphilosophie; B . T ankó. 169— 171. — H . W indisch : D er zw eite
K o rin th e rb rie f; A. M áth é. 171— 174. — H . H o p p eler: B ib elw u n d er u. W issen sch aft; B . Csánki. 174— 1 7 6 .—
M. S ch ian : G rundriss d e r P ra k tis c h e n T h eo lo g ie ; G. B u d a i. 176— 177. — N . A rseniew : O stkirche u n d
M ystik. B . T . 177. — C. C lem en : R eligionsgeschichtliche B ib lio g ra p h ie ; S . V arg a. 177— 178. — M arx,
K a n t, K irch e, B . T . 178— 179. — R . K ü b e l: K leine B ib elk u n d e. S. B án. 179.
Z ei tschriftenschau S. 180—181. Z e itsc h rift d. deutsch. M orgenland. G esellschaft. 1924. — D er A lte O rien t. 1924,
— T he P rin c e to n T heological R eview . Vol. X X I I . V on S. V arga.
Inlandsliteratur S. 181— 1 8 8 .: G. K iss v o n H eg y alja: S u sa n n a vo n L ó rán tffy . J . P o k o ly . — E . N em ényi: J o a n ­
nes A páczai C sere. Τ . B . — Ν . S z e le : D ie M ethodik des ch ristlich en R e lig io n su n terich tes i n d . V olksschule.
G . B u d a i. — E . H o r v á th : D as L eben S. B red eczk y 1771— 1812. E . R évész. — A. T a v a sz i: W eltan sch au -
u n g sfrag en . B . T . — A . M akkai: „ K lo p fe t a n , so w ird euch a u f g e th a n . . B . T. — G. B u d a i: W arum
u n d w ie soll m an die B ibel stu d e re n ? S . B á n .
Personalia Verm ischtes S . 188— 1 9 4 .; M itteilungen der R edaktion. S. 192.

T H E O L O G IC A L R EV IEW . W h itsu n tid e

E d ito r: ALEXANDER CSIKESZ u n iv ersity -p ro fesso r D ebrecen. H u n g ary .
C h ief-co n trib u to r Sigismund Varga u n iv ersity -p ro fesso r. C h ief-co n trib u to r John Deák u n iversity-professor.
S u b scrip tio n p rice P fo n d 1 8s. or D ollar 7,
B im o n th ly periodical. — P u b lish es th e S o ciety of th e H u n g a ria n R eform ed M inisters.
C o ntents.
The Word. A. Cs. p . 97.
Treatises: G r. B u d a i: T he principle of th e p ra c tic a l theologie in th e N ew T e sta m e n t, pp. 98— 137. — S. V a rg a :
T he S u m erian h eritag e in th e religious life of th e u ra l-a lta ia n peoples. II. P a r t. p p. 137— 153.
P ublication: T he n o te s of Jo sep h K eresztesi d u rin g his academ ical T ravel. I I. P a rt. p p. 154—160.
Smaller Communications p p . 161—1 6 8 .: S t. H a rsán y i: A dditions to th e life of P . B ornem isza. — E d . M ikló s: Two
essays w ith reference to th e H u n g a ria n C h u rch -h islcry . — L . Rácz.: C om enius a n d A páczai. — (ri): „ My
f a th e rs“ . T he confession of a h isto ria n theologian. — E . Z o v á n y i: A d d itio n s t o th e life of L. Stöckel.
Foreign Review p p . 199— 1 7 9 .: H . S choltz; R eligionsphilosophie. B . T ankó. — H . W indisch : D er zw eite K orin­
th e rb rie f. Al. M ál hé. — H . H o p p eler: B ib elw u n d er u n d W issenschaft.. B . C sánki. — M. S chian: G rundriss
d e r P r a k t. T heologie. Gr. B u d a i. — N . A rseniew : O stkirche u n d M ystik. B . T. — C. Clemcn: R eligionsgeschichtl.
B ib lio g rap h ie S. V arga. — M arx, K a n t, K irch e. B . T. — R . K leine B ibelku n de. S t. B án.
Review of Reviews p p . 180—1 8 1 .: „ Z e itsc h rift d. d eu tsch . M orgenl. G esellschaft“ 1921. „D er A lte O rient“ 1924.
„ T h e P rin c eto n Theol. R eview “ . Vol. X X I I . S . V arga.
Home Literature p p . 181— 188 . ; G. H . K is s : S usanna L ó rá n tfy . J . P okoly. — E . N em ényi: Jo h n A páczai Csere. B . T.
— N. Szele: T h e M ethodics of th e C h ristian re ligious tea c h in g in th e elem en tary schools. G r. B u d a i. —
E d . H o r v á th : T he life of S. B redeczky, 1772—1812. E . Révész. — A. T avaszy: P roblem s of th e view of
th e w o rld . B . T . — A. M akkai: „ K n o c k , a n d it sh a ll be opened u n to j e n “ . B . T . — G r. B udai: W h y
an d how w e stu d y th e B ible? S t. B án.
Scientific Life : Sm all R e p o rts, p p . 188—191. — E d ito rial m essage: p p . 192.

REV U E DE T H ÉO LO G IE .
D ire c te u r: ALÉXANDRE CSIKESZ, professeur d ’u niv ersité. D ebrecen. H ongrie.
C om ité de ré d a c tio n : S igism ond Varga e t J e a n D eák, p rofesseurs d ’u n iv e rsité .
Abo n n em en t: 33 fra n c s suisses p e r a n .
P a ra iss a n t to u s les deux m ois. — P u b lié e p a r l’ A ssociation N atio n ale de P a ste u rs R eform és de H ongrie.
S onm aire:
Méditation: A . Cs.: L a P aro le p. 97.
Etudes: Gr. B u d a i: L e principe de la theologie p ra tiq u e d an s le -N o u v eau te s ta m e n t p. 98—137. — S. Varga:
L ' h éritag e su m ério-babylonien d a n s la vie relig ieu se d es p euples u ra lo -a lta ie n s. (Suite), p. 137— 153.
Docum ents inédits: J o u rn a l de v o y a ge de J. K eresztesi, é tu d ia n t á l’é tra n g e r a u X V I II . siècle. (Suite), p. 154—160.
Articles et notes p . 161— 1 6 8 : E t. H a rsá n y i: N ouveaux d étails d e la vie de P ie rre B ornem isza, réform ateur
h ongrois. — E . M ik ló s : D eux étu d es d ’ h isto ire ecclésiastique av e c des relatio n s hongroises. — L . R á c z:
Com enius e t A páczai. — ( r i.) : „Mes pères“ . — J . Z o vá n yi: N ouveaux d é ta ils de lavie de L. Stöckel.
Littérature étrangère p. 169— 1 7 9 : A dalb. T ankó: H . S choltz, R eligionsphilosophie. — A. M á th é : H . W in d isch , D er
zw eite K o rin th e rb rie f. — B e n j. C s á n k i: H . H oppeler, B ib elw u n d e r un d W issenschaft. — Gr. B u d a i: M.
Schian, G ru n d riss der p ra k ti. T heologie. — A . T . : N . A rseniew , O stk irch e u n d M ystik. — S. Varga
C. C lem en, R eligionsgeschich tlic h e B ib lio g ra p h ie . — A . T . : M arx, K a n t, K irc h e . — E t. B á n : R . K übel.
K lein e B ibelkunde.
Revue des revues p. 180— 1 8 1 : S. V a r g a : Z eitsch r. d. d e u tc h . M orgenl. Gesellsch a f t 1924. D . A lte O rien t 1924.
T he P rin c e to n T heol. R eview . Vol. X X I I .
Littérature Hongroise p . 181— 1 8 8 : Jo s. Pokoly: G. H . K iss, S usanne L o rá n tfv . — A . T .: H . N em ényi, Je a n Csere
A páczai. — G r. B u d a i: N ic . S zele, M éthodologie d e l 'in st r u c tion relig ieu se à l’école p rim a ire. — H e n ri
R évész: E . H o rv á th , Vie de Sam . B redeczky. — A . T .: Al. M akkai, „F ra p p e z et l’on v o u s o uvrira!“ (Collec­
tio n d e serm ons). — E t. B á n : G r. B u d a i, P o u rq u o i e t com m ent é tu d ie r la B ib le ?
Chronique p. 188— 191.
E ditorial p. 192.
3. szám. Debrecen. 1925. Szüret. I. évfolyam.

THEOLOGIAI
SZEMLE
FŐMUNKATÁRS: SZERKESZTI: FŐMUNKATÁRS :

VARGA ZSIGMOND. CSIKESZ SÁNDOR. DEÁK JÁNOS.

TARTALOM:
Az Íg e . Cs. S. 193. l.
T an u lm á n y o k : K iss J e n ő : Pál apostol th eologiájának eredete. 194—2 5 2 .— K iss F eren c: A lel­
k ipásztori látogatás. 252—262.
P u b lik á ció . K eresztesi József naplójegyzetei akadém iai útjáról. III. 252—264.
K isebb k ö zlem én y ek : Z o vá n yi J .: S ám bár Mátyás és Kis Im re hitvitái s az ezekkel egyidejű
hitvitázó m űvek. 264—271.
Külföldi S zem le: D. H aller M.: D as Judentum . D eák J . 271—273. — Schmitz O.: N eutestam ent­
liche Forschungen. K arner Κ. 273—275. — W allau R. H.: Die Einigung d e r Kirche vom
evang. G lauben aus. R. I. 275—2 7 8 .— D enkinger H .: Jean Calvin és F liedner H .: T riom ­
phes de l’ Evang. R. I. 278—279. — H aas H.: B ilderatlas zur R eligionsgeschichte. Mogk
E .: G erm anische Religion. B onnet H .: Ä gyptische Religion. Varga Z s. 279. - L ohm eyer:
C hristuskult und K aiserkult. K arner K. 279—280. — W olke F.: Lichter am W ege. K arner
K. 280. — P litt: Die Loci C om m unes Ph. M elanchtons. B öngésző. 280. — Z inzendorf:
R eine Flam m en. T ersteegen: V erborgene B lüm lein. T e rsteeg en : Altes Gold. K iss J . 280—
281. — E ic h h o rn : D as W erk G ottes an d er Seele. Vásárhelyi P. 281. — W in d h o rst: Die
Seele des Jahres. Heinen: Die B ergpredigt. B . G. 281—282. — K. G e ile r: S eelen p arad ies.
B u d a i G. 282.
F olyóiratok sz e m léje: " T heol. L iteraturzeitung“ 1925. — „T h eo l. L iteratu rb latt“. 1925. —
„O rientalische L iteraturzeitung“ 1925. Varga Z s. 282—283.
H azai irodalom : P ataky A.: A B ibliai Jeruzsálem az ásatáso k m egvilágításában. Varga Zs.
283—284. — Imre L. M akkay S. T avaszy S.: „M aradj velem “. „A r eform átus keresztyén
családok im ádságos könyve“. Yos. 284—285. — Dr. T ő rö s L.: „Jókai regényíró m űvészete
a debreceni lunatikus alapján. (M . Gy.) 285.
T u d o m á n y o s É let. Scholtz G usztáv és Csengey G usztáv. Dr. M arti Károly. D isputa. Id. Ré­
vész Imre. Új theologiai tanár. Egyetem i m agántanár. Irlet Károly berni ref. lelkész. O r­
szágos Ref. Lelkészegyesület. 285—288.
S zerk esztő ü z e n e te i. 288. l.

E SZÁM ÁRA 6 ARANY KORONA - 102,000 KOR.

ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY ÉVRE: 30 ARANY KORONA = 510,000 KORONA.
KÜLFÖLDI ELŐ FIZETÉSEK NÉL A PORTÓ KÜLÖN FIZ E T E N D Ő .

MEGJELENIK : KÉTHAVONKÉNT.

A LAP SZELLEMI ÉS ANYAGI ÜGYEIBEN CSIKESZ S. EGYETEMI TANÁRHOZ KELL FORDULNI,

DEBRECEN, KOLLÉGIUM.

ORSZÁGOS REFORMÁTUS LELKÉSZEGYESÜLET KIADÁSA.

 Az Ige,
, , ............. ἀ λ η θ ῶς θ εοῦ υ ἱo ς ε ἶ “ . M á t é X I V : 34 v .
B o ld o g fo r ró s á g m e le n g e ti a t a n í t v á n y o k a t . H is z e n a z ö te z e r m e g v e n d é g e lé s é b e n
fé le lm e te s F e n s é g g é n ő t t a M e s te r, k i a z ö v é k ! A m in d e n c s a lá d f ő n e k e z e rs z e r is m é t e lt ,
m illió s z o r á l d o t t , k e n y é r - o s z tó g e s z tu s a e je le n e tb e n az Ö rö k A ty a n é p e k e t - tá p l á ló , v ilá g o t-
é lt e tő j ó s á g á t v i l l a n t t a t t a m e g le lk ü k e l ő t t . M ég a z e le d e l is p r é d i k á l; h ir d e ti a z A ty a és F iú
e g y s é g é t . . . H o g y n e e n g e d n é n e k ily e n M e s te r p a r a n c s á n a k , b á r m i v á r j o n r á j u k .
M e n n e k . M á r te n g e r k a p k o d ir a m ló c s ó n a k ju k u t á n h u ll á m - u jj a iv a l! A z e s t p á r á s
h a r m a t á b a n , szellő h id e g f u v a l m á b a n o r v r a b l ó c s a p a t k é n t r o n t r á j u k a v a k s ö t é t , tr o p ik u s
é js z a k a .. . E ls z a b a d u ln a k a S á tá n erő i! H a l á lr a - h a g y o t ts á g je g e s m a r o k k a l s z o r ítj a s z ív ü ­
k e t. E g e tv ív ó te n g e r , fe lh ő v íz ö z ö n e , m i n t az ö rd ö g i s o rs k o n o k k é t te n y e r e , k é s z ü l a k is
s a j k á t ö s s z e r o p p a n ta n i. K in ő s z ív ü k m é ly é n jó s á g o t, h á l á t , s z e r e te t e t f é l r e t ö r v e , d u la k o d v a
a k é ts é g b e e s é s i r d a t l a n v a d o n a . M é rt h a g y o tt e l? m é r t k ü l d ö t t el? M ié rt m a r a d t a b iz to s
s z á r a z o n ? ! T ő le t á v o l ! E lv e s z ü n k ! . . . H a lá lo s f á r a d t a n e s n e k a z e v e z ő k n e k . E g y s z é l­
r o h a m , re c c s e n az á rb o c s r ö p p e n v is ító s i r á l y k é n t v it o r l a - s z á r n y a k o n . É g felé t a r t o t t h u l­
l á m - k a r o k k a l ro h a m o z a t e n g e r f á r a d a tl a n - m i ll ió s z o r s ö t é t s z e m fe d ő v e l. É v e k ö re g s é g é t
Vési h o m lo k u k r a e s z ö r n y ű é js z a k a .. . M in th a h a jn a l s z ü r e m k e d n é k á t a v é s z e n ; b á to r s á g
b im b ó z ik , é le tv á g y c s ír á z ik s z í v ü k b e n . . . c s a k a z é r t , h o g y a k é ts é g f a l á n k h e r n y ó i f e r t e l ­
m e s sé n ő jj e n e k f a k a d ó h it ü k ö n , rü g y e z ő re m é n y e ik e n .
A M e s te r p e d ig a h e g y te tő n im á d k o z ik . D ia d a la s z ín h e ly é n a l á z a t t a l le b o r u l. E g y b e ­
o lv a d a z A ty á v a l s a v ilá g m in d e n s é g e r e j é t k ü ld i l á t h a t a t l a n p a jz s u l a k is c s a p a t u t á n .
V e lü k v a n ! A z e v e z ő s z a p o r a ü te m e , a f á r a d t , d e el n e m e r n y e d ő , a r o s k a d ó , d e össze n e m
r o p p a n ó k i t a r t á s a z Ő m ű v e . A z A ty á v a l- e g y e s ü lt s ó v á r o g v a s ie t e g y e s ü ln i a f ia k k a l, a v e r ­
gődő ta n ítv á n y o k k a l.
M á r o t t is v a n „περιπατῶν...“ k ö r ü l já r v a n é z i t u s á j o k a t . E g y s z e r c s a k a b o rz a lo m d e r ­
m e d ts é g e s u t t o g a h a jó b a n , h á b o r o d o t t r e tte g é s s e l "...φ ά ντα σμ α . .." K é p z e lő d é s ! k ís é r te t!
s a fé le le m tő l k i á l t o t t a k . J é z u s t ü s t é n t fe le l: b á t o r o d j a t o k é n v a g y o k , n e f é lje te k . — N e m
a z é r t v á r , m i n th a n e m s z e r e tn e , d e s z ív e d é rz é s é t, im á d s á g o d a t h a lla n i is a k a r j a . V irá g z á s
u t á n n ő a g y ü m ö lc s , im á d s á g u t á n a se g e d e le m . N in c s ú t a d , a h o v á n e k ö v e s s e n im á d s á g o s
te lk e d r e s ó v á r g ó s e g íte n i k é sz s é g g e l. B ű n e id b ő l n e m a z a m e n e k v é s , h o g y t e k ü z d j, v e r g ő d ­
jé l J é z u s ig . M a jd , h a a l á z a t t a l ú g y s ó v á r o g s z , h o g y Ő jö j jö n h o z z á d , a k k o r m e g p illa n to d
m e l le t te d .
P é t e r c s a k fé lig h i t t , k é te ly e o t t a s z a v á b a n : „ κ ύρ ιε, εἰ σὺ εἶ . . . “ s m a g a s z á m á r a k ü lö n
c s o d á t k é r s a k k o r m a j d v a ló s á g n a k h is z i a „φάντααμα“ -ΐ· P e d ig n e m a m i h i t ü n k te s z i v a ló ­
s á g g á J é z u s t , v a ló s á g Ő, h a m é g ú g y t a g a d j u k is s m e l l e t t ü n k v a n , h a t á v o l - t u d j u k i s . . . A z
im á d s á g r a t ü s t é n t sz ó l: . . . " ἐ λ θ έ “ s m á r k ö v e ti is P é t e r a v iz e k e n . K ö v e ti e ls z á n ta n , m in t
s z a r v a s - f a lk a a k ir á l y i g ím e t! N e te k i n ts m á s t, c s a k Ő t ö rö m ö n , b á n a to n , é le te n , h a lá lo n
á t. Ő s e m t e k i n t h á t r a , h o g y k ö v e tik - e : s o k a n , k e v e s e n ; a k ö ltö z ő m a d á r c s a p a t n á l se m te k i n t
h á t r a a v e z é r - d a r u , a fe c s k e -h e ro ld , c s a k r e p ü l n y íl-e g y e n e s e n a m á s ik h a z a fe lé s a k i é ln i
a k a r , k ö v e ti! !
C sa k e g y á l l í t h a t j a m e g , c s a k e g y h í v h a t j a s ü ly e d e z ő , e l b o t l o t t - e l b u k o t t m a g a d m e llé :
a s e g é ly k é rő im á d s á g : "κύριε, σῶ σόν μ ε .“ Ú jr a t ü s t é n t „ ε ὐθ έ ω ς“ n y ú l fe lé d a s e g ítő k é z ! A m e g ­
m e n t e t t e m b e r h á l á j a c s o r d u l k i P é t e r s z ív é b ő l, m i k o r k e v é s h itű s é g é t te lje s h it v a ll á s s a l
a k a r j a le m o s n i: „ ἀλ η θ ῶς θ ε ο ῦ υἱὸς εἶ“ ig a z á n I s te n fia v a g y ! M i n t a fo r ró t e n y é r s z o r ítá s á r a f e l­
s z ö k ik a h ig a n y , ú g y t ö r fe l a h a lá lb ó l s z a b a d u lá s ö rv e n d e z ő tü z é v e l s z ív é b ő l a v a ll á s t é te l .
P e d ig ez n e m a z ig a z i. S z a v a k b a n u g y a n a z , d e m é g is m ily e n s ú ly o s a n m á s u g y a n e z a p o g á n y
c e n tu r io a j a k á n (M á té 2 7 34.), m ik o r a G o lg o ta h ő se a z é le tb ő l a h a lá l b a m e r ü l el a z e g ész v ilá g ­
é r t . M e n n y i v á lto z á s , m íg P é t e r is e l j u t id á ig , m íg m e g t a n u lj a , h o g y K r is z tu s n e m a z é r t
I s te n f ia , m e r t k im e n ti t e s t ü n k e t a h a lá lb ó l, h a n e m é p e n a k k o r le g n a g y o b b , m i k o r e lv e s z ti
é le t é t é r t ü n k ! Mi is a k k o r v a g y u n k le g k ö z e le b b H o z z á , h a e lv e s z tj ü k é l e t ü n k e t É r t e !
Cs. S .
194 K iss J e n ő : P á l a p o s to l t h e o lo g iáj á n a k e r e d e t e .

Pál apostol theologiájának eredete.

(Ú jsz ö v e tsé g i th eo lo g iai ta n u lm á n y .)

B evezetés. A probléma fontossága.

A ta p a s z ta la t b iz o n y sá g a sz e rin t eg y es th eo lo g iai re n d sz e re k á tlag h a rm in c

e sz te n d e ig m a ra d n a k é rv é n y b e n . E z idő le te lte u tá n , b á rm ily e n n a g y p o r t v e r te k
is fel k e le tk e z é sü k id e jé n , b á rm e n n y ire az e g y e d u ra lo m igényével lé p te k is fel.
k is z o rítv á n , leg a lá b b is le n é z v é n egyéb fe lfo g á sm ó d o k a t, leg k éső b b ezen iuő
m ú lv a , ig en sok e se tb e n m ég h a m a rá b b is az a sors v á r rá ju k , a m e ly e t ők s z á n ta k
elő d eik n e k . É s e n n e k k ö n n y e n é r th e tő m a g y a r á z a ta v a n . E g y -e g y th eo lo g iai
re n d sz e r eg y -eg y g e n e rá c ió n a k felfo g ása, ízlése, é rd e k lő d é si k ö re, fő b b p ro b lém ái
k ö rü l je g ec esed ik ki. H o g y ú g y m o n d ja m , rá v a n sza b v a. H a ő viseli, jó i áll, m ás
v eg y e fel, m in d já r t lá ts z ik , h o g y id eg en r u h á t h o rd .
De ezen h a rm in c e sz te n d ő s h a tá r , az egy g e n e rá c ió ra k ite rje d é s sem úgy
é rte n d ő , h o g y ezen id ő n á t c sa k egy b izo n y o s re n d sz e rrő l b e sz é lh e tü n k . Egy m ás
m e lle tt, e g y m á sb a fo n ó d v a , eg y m ássa l h a rc o lv a ta lá lu n k tö b b k ü lö n b ö ző re n d sz e rt,
de m á r a k ö v e tk e z ő g en e rá c ió b a n m ég szellem i ö rö k ö se ik n é l is m á r m á s p ro b lé ­
m á k a t t a lá lu n k az é rd e k lő d é s k ö z p o n tjá b a n . A th e o lo g ia i tu d o m á n y to v á b b
fejlő d ése, a semper reformari p r o t . a la p e lv j u t eb b e n k ifeje zésre az ö rö k k é v á lto ­
z a tla n , m a ra d a n d ó isten ig év el szem ben.
A fe n tie k ig a z sá g á t ta p a s z ta lju k ú jsz ö v e tsé g i té re n , az ú jsz ö v e tsé g i th e o lo ­
gia je le n tő s e b b p ro b lé m á in a k h o m lo k té rb e k erü lé se sze m p o n tjá b ó l is.
S zin te a le g ú ja b b id ő k ig a J é z u s-p ro b lé m a á llt az é rd ek lő d és és v ita tk o z á s
k ö z é p p o n tjá b a n . A " k i v o lt Jé z u s, m it a k a r t J é z u s ” k é rd é s f o g la lk o z ta tta a tu d ó ­
s o k a t s n y o m u k b a n a th e o l. tu d o m á n y m in d e n k o ri fe jlő d é si fo k o z a ta ir á n t é rd e k ­
lő d ő k e t. Ö zö n ével k e le tk e z te k e k é rd é sre felelő r o p h a to k s tu d o m á n y o s fe jte g e ­
té se k , s z in te k ia b á ló cím ek k el. D e a v ita m á r v e s z te tt fo rró sá g á b ó l. A p ro b lé m á k
részb en tis z tá z ó d ta k , ré sz b e n e lto ló d ta k . E lto ló d ta k n ev e zetese n a M esterről
a ta n ítv á n y r a , azon eg y sz erű o k n á l fo g v a, m e rt a " k i v o lt J é z u s ” k é rd é sre is
csak a k k o r a d h a tu n k ig a z á n h ely e s fe le le te t, h a m eg v iz sg á lju k , hogy h o g y a n
t e k i n t e t t P á l a M esterre. M ás szóval, h a a M estert le g k o rá b b a n és le g a la p o s a b b a n
m eg értő a p o s to ln a k ró la ra jz o lt k é p é t m á so lju k le leveleiből.
Így j u t u n k P ál ap o sto lh o z. T h e o ló g iá já n a k v ez é rg o n d o la ta ih o z . H o n n é t
ered P á l th e o lo g iá ja ; h o n n é t v e tte J é z u s ra v o n a tk o z ó fe lfo g á sá t; m egegyezik-e
ez J é z u s n a k s a já t m a g á ró l ra jz o lt k é p é v e l s h ir d e te tt igéivel — v a g y tu la jd o n ­
k ép en éles h a tá r v o n a la t kell-e h ú z n u n k a n e m d o g m a tik u s J é z u s és a ra b b in isz ­
tik u s a n k im ű v e lt fa riz e u s P á l k ö zt, a n n y ira , h o g y a m it az u tó b b i ta n ít, az v a ló ­
já b a n id eg en az elő b b itő l? E z e k a fő k é rd é se k , a m ely e k re p o zitív , illető leg n eg a tiv
fe le le te t a d n a k a tu d ó so k , á llá sfo g la lá sa ik sz e rin t S c h le ie rm a c h e rtó l—D eissm ann-ig,
B a u r - tó l—W red e-n á t R e itz e n ste in -ig . É p e n ez u tó b b i n a g y o b b k ö rb e ta rto z ó k
m o n d já k , h o g y J é z u s és P á l k é t k ü lö n b ö ző v ilág h o z ta rto z ik , m ely ek k ö z t nincs
k ö z v e tle n k a p c so la t. A z e v a n g é liu m o k lég k ö re h iá n y z ik az ő leveleiből és v iszo n t.
M ás, a m it J é z u s eg y sz erű s z a v a k k a l h ir d e te tt az Is te n o rszág áró l, en n e k ta g ja iró l,
és m ás, a m it P á l m o n d K ris z tu s h a lá lá n a k és fe ltá m a d á s á n a k je le n tő sé g é rő l és
e ls a já títá s á n a k m ó d já ró l. A la p té v e d é s ü k e t n em lá tv a , a m e g k e z d e tt ú to n k ö v e t­
k ezetesen to v á b b h a la d v a , m á r J é z u s h e ly e tt P á lt te k in tik a k e re sz ty é n sé g m eg­
a la p ító já n a k , 1 ső t J é z u s szem ély én ek tö rté n e tis é g é t is k étség b e v o n já k .2
1 W r e d e (P a u lu s . 1907.) és is k o lá ja .
2 W . B. S m i t h : D e r v o r c h r is t l. J e s u s 1906. A . D r e w s : D ie C h r is tu s m y th e 1909.
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te. 195

E lte k in tv e e tú lz ó szélsőségtől, am ely le g in k á b b m u t a t ja a m e g k e z d e tt irá n y

tév essé g ét, az a k érd és, hogy v á jjo n J é z u s ta n ítá s a és P á l th e o lo g iá ja ö s s z e ta rto ­
zik-e, v a g y id eg en e g y m á sra n ézve, e lső so rb a n m in k e t, p ro te s tá n s o k a t é rin t,
ak ik a M ester je le n tő sé g é n e k h ely es felfo g ásáh o z az a p o sto l á lta l k ije lö lt ú to n
ig y e k e z ü n k e lju tn i. Í gy é rth e tő , hogy ép en a p ro t. th e o ló g ia é rd e k lő d é sé n e k és
m e g fe s z íte tt m u n k á já n a k k ö z é p p o n tjá b a n áll a p a u lin iz m u s. D e é rd ek es m eg­
fig y e ln i a z t is, hogy a p o sitiv a la p o n álló p ro t. th eo ló g ia m e g b o m la sz tá sá ra tö re k v ő
ultraliberális irá n y z a t h o g y a n ta lá lk o z ik és ölelkezik az u ltramontán felfogással,
am e ly n e k leg fő b b ó h a ja , h o g y a p ro t. th e o l. iro d a lo m te rm é k e it e g y e d ül az
in d e x e n leh essen m e g ta lá ln i. É s a m e n n y ib e n a tu d o m á n y o s sz a b a d sá g n ev é b en
a sz a b a d sá g g a l visszaélő, a tu d o m á n y o s c so d a b o g a ra k ig elju tó , v a ló já b a n m á r
p ro t. th e o ló g iá n a k n em te k in th e tő irá n y z a t m eg erő sö d ésétő l a h itv a llá s i alap o n
álló p ro t. iro d a lo m , ille tő le g th e o ló g ia e ls a tn y u lá s á t v á r ja , ö lelk ezik v ele azon
h átsó g o n d o la tta l, h o g y az elő b b in ek , a b á s ty á n a k le ro n tá s a u tá n a fa ltö rő kost
is n y u g a lo m b a le h e t h e ly e z n i . 3
T e h á t tu d o m á n y o s je le n tő sé g e m e lle tt sp eciálisan p ro t. sze m p o n tb ó l a la p ­
v e tő e n fo n to s a fe n n e b b m á r é r in te tt p ro b lé m á n a k , az a lá b b i fe jte g e té s e k cím e­
k é n t f e lt ü n t e t e t t k é rd é sn e k m eg o ld ása, ille tő le g e rre való tö re k v é s.
A p ro b lé m a n e m eg y sz erű és n em is új; h a m in d já r t a tu d o m á n y o s é rd e k ­
lő d és k ö z é p p o n tjá b a m o st k e r ü lt ism ét. A m ió ta P ál a p o sto l h a ta lm a s egyénisége
a k er. th e o lo g u s o k a t m e g ra g a d ta , te rm é sz e tsz e rű le g v e tő d ö tt fel a k é rd é s: h o n n é t
v e tte fe lfo g á s á n a k a la p u l szolgáló té te le k e t. Ő, ak i az Ú r n a k n e m v o lt szem élyes
ta n ítv á n y a , s a k ire az Úr n a k földi m e g v á ltó i m ű k ö d ése n e m v o lt h a tá s s a l, h o n n é t
v e h e tte azo n d ö n tő fo n to s sá g ú m e g á lla p ítá s o k a t, a m e ly e k e lső so rb a n já r u lta k
hozzá ahoz, h o g y az e v a n g é lio m á tlé p te P a la e s z tin a h a tá r a it és m e g in d u lt v ilá g ­
h ó d ító ú tjá r a . M ert, h a m in d já r t a k éső b b i görög e g y h á z m á r tö b b é -k e v é sb b é
é rte lm e tle n ü l h a la d t is el P ál th e o lo g iá ja m e lle tt (ezt H a rn a c k is elism eri; l . Die
M ission u n d A u s b re itu n g des C h riste n tu m s 1924. (1. K . 84. o.), és h o sszú é v sz á z a ­
d o k o n á t csa k e lv é tv e egy-egy em b er, A u g u stin u s, A q u in o i T a m á s t u d o t t a k ö ze­
léb e fé rk ő z n i, az m a m á r k é ts é g te le n té n y , h o g y a k e re sz ty é n sé g v ilá g o t h ó d ító
d ia d a lú tjá t n e m c sa k a g y a k o r la ti m issziói te v é k e n y sé g — itt is P á lt ille ti az első­
ség —, h a n e m az e z t m eg alap o zó J é z u s ta n ítá s á b a n g y ö k erező e lm életi th eo l.
felfogás, P ál u n iv e rz á liz m u s a , az οὐκ ἐστιν διαστολή t e t t e le h e tő v é . É s ez ért,
m ik o r az eg y h á z m ásfé le zer év es á lm a u tá n L u th e r és n y o m á b a n a refo rm áció
ú jb ó l P á l ú tm u ta tá s a i n y o m á n fo r d u lt Jé z u sh o z , ezzel a k e re sz ty é n s é g e t l é tr e ­
jö v e te lé b e n és első v irá g z á sa id e jé b e n é lte tő a la p ig a z sá g o k a t em e lte ki, a m e ly e k
te rm é sz e tsz e rű le g k éső b b is m e g ta r to ttá k e re d e ti je le n tő sé g ü k e t.
D e az e re d e t k é rd é se a re fo rm ác ió e m b e re it m é g n em fo g la lk o z ta tta . E
te k in te tb e n n e m l á t t a k p ro b lé m á t, v a g y n eh é zség e t. M ag átó l é rte tő d ő n e k te k in tik ,
h o g y az egész Írá s k ö z é p p o n tjá b ó l, Jéz u sb ó l in d u lja n a k ki, s in n é t s z á rm a z ta s sá k
am a m e g te rm é k e n y ítő h a tá s o k a t, a m e ly e k e t P ál le lk é b e n felfo g v a s feldolgozva
a k ere sz ty é n sé g közössége ja v á r a g y ü m ö lc s ö z te te tt. H a fe jte g e té se in k v ég é n záró
íté le t g y a n á n t ezen a la p v e tő re fo rm ác ió i m eg g y ő ző d ésre j u t u n k is el, a k é rd é s a
th eo l. tu d o m á n y á lta l id ő k ö zb en m e g te tt ó riási fe jlő d é s ré v é n m a m á r n e m o ly an
eg y szerű .
A je le n k o ri th e o l. fe lfo g á sn a k b e n n ü n k sokszor ö n tu d a tla n u l is m ű k ö d ő
h a tá s a k ö v e tk e z té b e n m á r eg y szeri o lv a sá sra n ézv e is ész rev e ssz ü k a z t a k ü lö n b ­
séget, am ely az e v a n g é lio m o k és le v e le k k ö z t v a n , n e m c sa k fo rm a i te k in te tb e n ,
h a n e m a d ö n tő je le n tő s é g ű k é rd é se k k ü lö n b ö ző fo rm u lá z á s a te k in te té b e n is.
A m o tt eg y szerű , k ö n n y e n é r th e tő ta n ítá s , i t t b o n y o lu lt, sokszor n eh e zen é rth e tő ,
ré sz b e n m a is v itá s th e o lo g ia . A d iffe re n c iá t m ég fo k o zza az a sz ö v e g k ritik a i

3 A g y a k o r l a ti té r e n e s z e m p o n tb ó l é r t h e tő m e g N é m e to r s z á g b a n a k a t h . c e n tr u m
p á r t n a k a s z o c iá ld e m o k r a ta lib e r á lis ir á n n y a l v a ló ö ssz e fü g g é se és sz o ro s e g y ü t t h a l a ­
d á s a ; ill. m á s ré s z r ő l e z e n id e ig le n e s é r d e k h á z a s s á g c é ljá n a k fe lism e ré s e u t á n , a t ú l z o t t
li b e r a liz m u s tó l v a ló e lf o r d u lá s , m e ly n e k b o m la s z tó h a t á s á t é p e n a m o s ta n i n e h é z id ő k ­
b e n t a p a s z t a l t á k k ü lö n ö s m é r té k b e n .
X*
 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e re d e te .

e ljá rá s , am ely B a u r F . n y o m á n csa k n é h á n y P á l lev é ln e k ism e ri el a h itelesség ét,

s az e v a n g e lio m o k a t is s z a b a d te ts z é se s z e rin t c s o n k ítja m eg — J á n o s e v a n g e ­
lio m á t egészen elv e tv é n . íg y j u t n a k a m a fe n n e b b m á r e m líte tt felfogáshoz, am ely
s z e rin t P á l K ris z tu s k ép e n em e re d e ti, h a n e m id eg en esz m é k n ek á tf e s te tt fo rm á ­
b a n v a ló fe lh a sz n á lá s a . H isze n am íg Jé z u s n e m te k in t P a la e s z tin a h a tá r a in tú l
— m o n d já k le g a lá b b —, a d d ig P ál az id eg en b ő l b e c s ú s z ta to tt elv e k segítségével
le tö rli a n e m z e ti s z ín e z e te t s Iz rae l h a tá r a in t ú l d ia d a lm a sa n h ó d ítja m eg a v ilág o t
a m eg h aló és fe ltá m a d ó m e g v á ltó iste n sé g n e k jó ré s z t k e le trő l szá rm azó eszm éivel
és a ró la szóló ta n ítá s s a l.
N y ilv á n v a ló dolog, h o g y az ily en th e o l. fe jte g e té s e k végső k o n z e k v e n c iá i
m á r á t t ö r i k a k e re sz ty é n sé g f r o n tjá t. H isze n azon k é rd é s e k és v ita p o n to k , a m e­
ly e k m ia tt a k e re sz ty é n sé g közel k é te z e r év es fejlő d ése fo ly a m á n e m b erek , p á rto k
eg y m ássa l s z e m b e á llo tta k , e g y m á s k ö z t s z a k a d á s o k a t h o z ta k lé tre , i t t m á r nem
sze rep e ln e k , ille tő le g egészen m ellékessé leszn e k . A d iffe ren c iá k , am ely e k az egyes
k e re s z ty é n fe le k e z e te k e t e lv á la s z tjá k e g y m á s tó l, i t t m e g h a la d o ttá , ső t n e v e ts é ­
gessé le sz n e k , és p ed ig n e m c sa k a re fo rm ác ió k é t a la p v e tő típ u s a : a L u th e r és
K á lv in -fé le re fo rm ác ió k ö z t, a m e ly e k é rt p e d ig sz in té n század o s, hol b ék é seb b ,
hol éleseb b h a n g ú v it á k fo ly ta k , h a n e m a k e re sz ty é n sé g k é t n a g y o b b típ u s a , a
k a th o lic iz m u s és p ro te s ta n tiz m u s elvi k ü lö n b ség ei is C elsus sz a v á v a l élve: a
sz a m á r á r n y é k a f e le tti v ita tk o z á s o k k á v á ln a k , h a a p ro b lé m á k m o sta n i cso p o r­
to s ítá s á t l á tju k .
I t t m á r az összes k er. fe le k e z e te k m a ra d a n d ó é rté k e i fo ro g n a k k o c k á n . Az
Írá s i t t m á r n e m a k ü lö n ö s is te n i k ije le n té s o k m á n y a , h a n e m az á lt. v a llá s tö rté n e t
egy k o rs z a k á n a k iro d a lm a . Jé z u s és P á l k ö z ö tt való v is z o n y t nem a M ester és t a ­
n ítv á n y v is z o n y a k é n t a k a r já k felfogni, h an e m sz in te k é t riv á lis n a k te k in tik ő k et.
a k ik k ö zü l a fa riz e u si sz á rm a z á sú , is k o lá z o tt P á l v iszi el a p á lm á t. M ost n em a
homousion és hom oiusion a k érd és, h a n e m , hogy a m it k e re sz ty é n sé g n e k n ev e z ü n k ,
az m icso d a c sa to rn á k o n á t, m ely tá ja k r ó l sz á rm a z ik és h o g y a n ö ltö tt t e s te t
ta rs u s i P á l re n d sz e ré b e n . A k e re sz ty é n sé g m eg sz ű n ik k ije le n te tt, u n iv erzális
v a llá s len n i, n em lé p h e t fel az eg y e d u ralo m ig én y év e l, n em te k in th e tő úgy, m in t
Is te n n e k az egész em b erisé g ü d v é t elő k észítő és m eg v a ló sító a k a r a tá n a k m e g ­
b íz h a tó k ifejező je, és b e so ra k o z ik a v a llá s tö r té n e t á lta l k la ssz ifik á lt k ü lö n ­
böző n é p e k , ill. fa jo k v a llá s a i so rá b a , az em b erisé g et érdeklő m e ta fiz ik a i k é rd é ­
se k n e k s y n c re tis tik u s szellem ben v a ló m eg o ld ási k ísé rle te i közé,
Íg y lá tju k , h o g y m icso d a óriási h o rd e reje v an az i t t fe lv e te tt p ro b lé m á k n a k ,
m ily e n v é g te le n é rté k e k fo ro g n a k k o c k á n . A fe lá llíto tt té te le k ig azság a esetén
lé tjo g o s u lts á g a s z ü n n é k m eg a n n a k , a m it az e g y h á z a k h ird e tn e k , kü lö n b ö ző
k er. fe le k e z e te k t a n íta n a k . E z e s e tb e n b á rm ily e n fá jd a lm a s v o ln a is, az igazság
n ev é b en b e k ellen e csu k n i a te m p lo m o k a t, tű z b e v e tn i a h itv a llá s i ir a to k a t, m ú ­
ze u m b a te n n i a b ib liá t s az em beriség örök p ro b lé m á in a k sik e rte le n m eg o ld ási k í­
s é rle te k é n t te k in te n i az egész th e o l. iro d a lm a t. E z ese tb e n a cél elérésérő l v aló
v égleges lem o n d ással k ellen e já rn i eg y e sn ek ép ú g y , m in t az egész em b eriség n ek
az é le t sz o m o rú ú t j á t , m ik ö zb en a k icsirázó re m é n y e k e t ú jb ó l le h e rv a s z tja a
rid eg v aló ság .
N em n y u g t a t h a t j u k m eg m a g u n k a t a z z a l sem , h o g y a p ro b lé m á k ilyen
kiélezése, e végső k ö v e tk e z m é n y e k le v o n á sa h iá n y z ik m ég a le g ra d ik á lisa b b
k u ta tó k re n d szere ib ő l is. A lén y eg es az, h o g y em e k o n z e k v e n c iá k lo g ik u san k ö v e t­
k ezn ek felfo g ásu k b ó l, h a m in d já r t eg y elő re m ég m a g u k is v is s z a ria d n a k tőle.
E z é rt n e m c sa k tu d o m á n y o s sz ó rak o zá s, n e m c sa k a b s z tr a k t fe jte g etés,
h an e m a g y a k o r la ti v a llá s i é le tb e v ág ó a la p v e tő fo n to s kérd és P á l a p o sto l th e o lo ­
g iája e re d e té n e k k érd ése, a n n a k a m e g á lla p ítá s a , hogy th e o lo g iá já n a k vezérg o n ­
d o la ta i id eg en b ő l v aló kölcsönzések-e, v a g y g e n u in k er. e re d e tű e k , am ely e k csira­
sz e rű en m á r az ó szö v e tsé g b en is m e g ta lá lh a tó k , re n d sz e rb e n em fo g lalv a , de ki­
fe jtv e az e v a n g é liu m b a n is o lv a s h a tó k , a m e ly e k e t a z u tá n az a p o s to l a m e g a d o tt
v ez ére lv e k s z e rin t és ú tirá n y b a n h a la d v a re n d sz e re z e tt.
A zok, a k ik sz e rin t az a p o sto l id eg en esz m é k ü gyes fe lh a szn áló ja, a ré sz le t­
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e te . 197

k érd ések te k in te té b e n v aló m in d e n eltérés ellen ére is h á ro m fő c so p o rtra o szlan a k .

Az e g y ik c so p o rt a judaistáké. S z e rin tü k P á l fa rizeu s s e z é rt th e o lo g iá já n a k összes
v e z é rg o n d o la ta i a jud aizm u sbó l v a ló k . A m á s ik c s o p o rt a hellenistáké. S z e rin tü k a
T a rs u s b a n s z ü le te tt, g ö rö g ü l b eszélő, L X X - t h asz n áló . P á l t m á s k é n t, m in t a
hellenizm us se g ítsé g é v e l n e m le h e t m e g é rte n i. A h a rm a d ik c so p o rt a vallástörténeti
irá n y é , a m e ly s z e rin t a k e le ti, m e g v á ltó m y s te riu m v a llá s o k n y u g a ti k ép v ise lő je
és ü g y es k e z ű to v á b b p lá n tá ló ja P á l.
A z e re d e tn e k ezen h á ro m irá n y b a n v a ló k eresése s z a b ja m eg az a lá b b ia k ­
b an á lta lu n k k ö v e te n d ő ú tir á n y t. S o rra kell v e n n ü n k az a p o sto l th e o lo g iá já n a k
v e z é rg o n d o la ta it és m e g á lla p íta n u n k a z t, hogy a te k in te tb e jö h e tő id eg en befo­
ly á so k é rv é n y e s ü lte k -e és m ily e n m é rté k b e n e g o n d o la to k k ife jté sé n é l.
D e e m u n k á n a k sik eres elv ég zése fe lté te le z i a s z á m ítá s b a v e h e tő idegen
irá n y z a to k n a k le g a lá b b is v ezéreszm éik a la p já n v aló is m e re té t. E zzel kell te h á t
először fo g la lk o z n u n k .

I. R É S Z .

A tekintetbe veendő kortörténeti vallások és kultur-filozófiai

irányok.

1. A judaizm us.

A késő zsid ó ság ö ssz e té te lé n e k , th e o l. fe lfo g á sá n a k m e g ism e rh e té se a n n y i­

b an n e m t a r to z ik a k ö n n y e b b fe la d a to k közé, m e r t o ly an é rte le m b e n v e t t fo rrá ­
so k , m in t Iz rae l v a llá s á ra n éz v e az Ó szö v etség , a k e re sz ty é n sé g ere d e té re n éz v e
az Ú jszö v e tsé g , n em á lla n a k re n d e lk e z é sü n k re , P ro fán író k m eg jeg y zéseire,
k éső b b i id ő b ő l v a ló v iss z a k ö v e tk e z te té se k re , n é h á n y ószövetségi a p o c ry p h u s-
k ö n y v re tá m a s z k o d h a tu n k c sa k a ju d a iz m u s k é p é n e k m e g ra jz o lá s á n á l .4 K ö ze­
leb b rő l Jo s e p h u s e lszó rt m eg jeg y zései az A n tiq u ita t es és a B ellum J u d a ic u m b a n ,
az e v a n g é lio m o k n a k a fa rizeu so k ró l ra jz o lt k ép e fő k é n t Jé z u s b eszédei a la p já n ,
a T a lm u d b ó l v o n h a tó v is s z a k ö v e tk e z te té s e k s a ju d a is ta ószö v etség i a p o c ry p h u ­
so k , ezek k ö z t fő k é n t a S alam o n Z so ltá ro k jö h e tn e k te k in te tb e .
a) Jo s e p h u s; e red etileg a fa rizeu s p á rth o z ta rto z ó előkelő zsidó v o lt, a k it a
zsidó h á b o r ú b a n a ró m a ia k fo g ly u l e j t e tte k és ak i a z á lta l m e n e k ü lt m eg a b izto s
h a lá ltó l, h o g y a ró m a ia k p á r tjá r a á llo tt. Iro d a lm i te v é k e n y sé g é b e n fő tö re k v ése
az v o lt, h o g y e lh a g y o tt n é p é t, a m e ly ir á n t a re n e g á to k szo k á sa ellen é re is n a g y
s z e re te tte l ra g a s z k o d o tt, m in él k ed v e z ő b b sz ín b e n tü n te s s e fel a m ű v e lt világ
e lő tt s e z é rt a p o litik a i és v a llá s i p á r to k r a ta g o lt z sid ó sá g o t a filozófus n em es
k ö n tö sé b e n m u t a t ja b e5. H a m in d já r t a n n y ira , m in t a h ellen izm u ssal k a p c s o la t­
b a n m e g e m líte n d ő P h ilo n em is m eg y , a k i az egész görög filo zó fiá t Mózes k ö n y ­
veiből a k a r ja le s z á rm a z ta tn i. Jo se p h u s tö re k v é s e csa k o d a irá n y u l, h o g y a zsid ó ­
ság v e z e tő p á r tj a it m e g é rte sse nem zsidó o lv a só iv a l a z á lta l, hogy a görög filozófiai
p á r to k a t fo g la lk o z ta tó fő k é rd ések zsidó k é p v ise lő ik é n t á llítja o d a a farizeusokat,
szadduceusokat és essenusokat, a m it fő k é n t a sors és s z a b a d a k a r a tn a k a görög
o lv a s ó k a t érd ek lő v isz o n y a a la p já n t ü n t e t fel. H a n g sú ly o z z a , hogy ezen filozófiai
k érd és fe le tt v ita t k o z v a (!) a fa rizeu so k m in d e n t a so rstó l t e t t e k fü g g ő v é (εἱμαρμένη,
τύχη), m íg a sz a d d u e e u so k ezt ta g a d tá k .

4 B á r m ily e n jó je lle m z é s é t és ö s s z e fo g la lá s á t a d j á k e k o r n a k W e llh a u s e n : P h a r i s ä e r

u . S a d d u z ä e r 1924. 2. k ia d á s . Sch ü r e r E . G e s c h ic h te des jü d . V o lk e s im Z e i t a l t e r J e s u
C h r. 3 k . 1898. 3. k ia d á s . B o u s s e t, R e lig io n d . J u d e n t u m s in n e u t. Z e it a lt e r 1903. S ta e r k :
N e u t e s t . Z e itg e s c h ic h te 2. k . 1920. S ie f fe rt a P r o t . R e a l E n z y c lo p a e d ie - b e n , te k i n te t te ]
é p e n a ju d a is m u s f o n to s s á g á r a és a m a n é z ő p o n t r a , a m e ly b ő l m i v iz s g á lju k , n e v e z e te s e n
a P á l r a v a ló h a t á s a s z e m p o n tjá b ó l, v is s z a k e ll m e n n ü n k ez e r e d e ti fo r rá s o k ig .
5 A k é ső z s id ó s á g n a k , f ő k é n t a f a r iz e iz m u s n a k m ib e n lé té r ő l és th e o l . f e lfo g á s á r ó l a
k ö v . h e ly e k e n e m lé k e z ik m e g : A n t. 1 3 5, 9, 10, 5, 6 ; 1 7 2, 4 ; 181, 2 , 3, 4 ; 2 0 9 ,1 ; B e ll. J u d .
2 8, 14; V ita 3, 36. l . S c h ü r e r i. m . I I . 3 8 2 k .
198 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e te .

Az e re d e ti zsidó g o n d o lk o d ás s z a v a iv a l ez a z t je le n ti, hogy a farizeu so k

s z e rin t m in d e n a felső b b h a ta lm a s s á g tó l, Isten a k a r a tá tó l függ, a sza d d u ceu so k
sz e rin t p ed ig az e m b e r s a já t a k a ra ta s z e rin t cselekszik és ez ért jó v a g y b a ls o r­
s á é rt c sa k m a g á t o k o lh a tja . E z m ás szó v al a z t is je le n ti, h o g y a fa riz e u so k b a n az
isten i elő re elre n d elés, v a g y v allá si te rm in o ló g ia sz e rin t p ra e d e s tin a tio első je le n ­
tő se b b k é p v ise lő it kell lá tn u n k szem b en a sz a d d u c e u s o k k a l .6
A fe ltá m a d á s ra v o n a tk o z ó e ltérő zsidó fe lfo g á so k a t, m iv el a fe ltá m a d á s
g o n d o la ta n ev e tsé g e s v o lt a görög m ű v e lts é g ű o lv asó i e lő tt, a m in t ez k itű n ik
P ál a p o s to l a e ro p a g i sze rep lésé b ő l (Csel. 1732.) a lélek h a lh a ta tla n s á g a fe le tt való
v ita tk o z á s k é n t á llítja oda s ezzel összefüggésben szól a lé le k v á n d o rlá sró l és a
H a d e s ró l. S z e rin te a fa riz e u s o k a z t t a n í t já k , h o g y m in d en lélek h a lh a ta tla n , de
csa k a jó k m e n n e k á t m á s te s tb e , m íg a g o n o sz o k a t Iste n a H a d e sb e n örök b ü n ­
te té s s e l s ú jtja . V elük szem b en a sz a d d u c e u so k a k o n z e rv a tív rég ib b á llá sp o n to t
k ép v iselik (m ég D ániel k ö n y v é n e k fe lfo g ását sem te s z ik m a g u k é v á ). A rról azo n ­
b a n , h o g y e k érd és szo ro san összefügg az ó szö v etség b ő l s a rja d z ó M essiás re m é ­
n y e k k e l, J o se p h u s s e m m it sem szól, m iv el m e g in t a p o g á n y o lv a só k ra v a ló te k in ­
te t t e l a zsid ó m essiási v á r a k o z á s o k a t figyelm en k ív ü l h a g y ja . E z a m a g y a rá z a ta
azo n s a já ts á g o s té n y n e k is, h o g y a z t A n t. 183, 3 k éső b b i in te rp o lá c ió t figyelm en
k ív ü l h a g y v a Jé z u sró l se m m it sem szól.
Ig a z, h o g y a rró l sem , h o g y a fa riz e u so k fe ltá m a d á s i, v a la m in t m essiási
h ité n é l is a fő m o z g a tó erő a m e g ju ta h n a z á s g o n d o la ta v o lt. Az a z o n b a n Jo se p h u s
le írá sá b ó l is k itű n ik , h o g y a fa riz e u so k fe ltá m a d á s i, ill. lélek h a lh a ta tla n s á g i és
m essiási h ite n ag y o n is érzéki v o lt (A n t. 172., 14.). Az an g y a lo k ró l is olvasóira
v a ló te k in te tte l em lék ezik m eg csa k egész fu tó la g o sá n , je le z v é n , hogy a fa rizeu so k
lé te z é sü k k érd ésére ig en n el fe le lte k , a sza d d u c e u so k n em m el.
Jo s e p h u s ezen d istin c tió i a zsidó felfogás n y e lv é re vissza fo rd ítv a h a s z n á l­
h a tó , h ű m e g á lla p ítá s o k , a m in t a z t az eg y éb fo rrá so k k a l v a ló összevetés m u ta tja ,
de k o rá n ts e m te lje s e k . A késő zsidóság to v á b b i fejlődése sz e m p o n tjá b ó l jelen tő s
állá sfo g la lá su k a tö rv é n y h e z és ev a n g élio m h o z, é p ú gy, m in t a M essiásra v o n a t­
kozó k ö zeleb b i tu d ó s ítá s o k h á tté r b e s z o ru ln a k (A n t. 1316., 106.). C sak a z t em eli
ki, h o g y a fa riz e u so k h o v a to v á b b eg y re e x c lu siv a b b á llá s p o n to t fo g la ln a k el,
e lk ü lö n ítv é n m a g u k a t a tis z tá ta la n n é p tő l s a szig o rú tö rv é n y s z e rű kegyességre
tö re k e d te k (B ell. 28., 14., A n t. 172., 4.) s íg y a jó lé t k é n y e lm é b e n élő előkelő sz a d ­
d u c e u so k k a l szem b en a te s t e t k e m é n y feg y elem a l a t t t a r t o t t á k (L. K o l. 35.).
E z m a g y a rá z z a m eg a z t is, h o g y az íté le tm o n d á s b a n igen k e m é n y e k v o lta k (A nt.
2 0 9, 1·), ezt az Ú jsz ö v e tsé g is m e g erő síti.
b) Az Ú jsz ö v e tsé g e g y é b k é n t is jó k ie g é sz ítő je J o s e p h u s n a k , h a m in d já rt
az e v a n g élio m o k k ö zlem én y ei m a g u k b a n v é v e sz in té n e g y o ld a lú a k , 7 m e rt a
fa riz e u so k n a k az ú jsz ö v e tsé g k o rá b a n m e g lév ő típ u s á v a l fo g lalk o z n ak , am ely
p ed ig ek k o r m á r n em tis z ta , h a n e m e lfa ju lt fo rm á k a t t ü n t e t fel. Az ú jsz ö v e tsé g ­
n ek , fő k é n t J é z u s n a k a fa rizeu so k ró l v a ló b írá la tá b a n ez t fe lté tle n ü l sz e m ü n k elő tt
kell t a r t a n u n k , h a n e m a k a ru n k Jo se p h u ssa l ellen k ező eg y o ld a lú sá g b a esni. Jéz u s
k o rá b an a fa rizeizm u s m á r jó ré s z t fe lé lte n em e se b b é r té k e it és a n é v n im b u sá b a
b u rk o ló z v a a n y a g i e lő n y ö k ra b u lis z tik u s k ih a sz n á lá s á ra fo r d íto ttá k te k in té ly ü ­
k e t és b e fo ly á s u k a t.
J é z u s b eszéd eib ő l is m é te lte n v issz a h a n g z ik a fa rizeu so k ra v o n a tk o z ó la g
a v á d , h o g y k é p m u ta tó k . É p en J é z u s n a k ró lu k v a ló jellem zése a la p já n v á lt e
k é t szó fa rizeu s és k é p m u ta tó sz in te eg y je le n té s ű v é . M inden cselek v ésü k a rra
irá n y u l, h o g y a világ e lő tt a kegyesség és fe d d h e te tle n sé g m in ta k é p e in e k tű n je ­
n ek fel és p ed ig n e m c s a k a tö r v é n y á lta l m e g k ö v e te lt e se te k b e n , h a n e m azonfelül
is, am i m u t a t ja , h o g y a tö r v é n y t m e g h a la d ó k ö v e te lé se k rő l, am it az írá stu d ó k

6 A z e s s e n u s o k ra v o n a tk o z ó f e l f o g á s á t, a m e n n y ib e n té m á n k tó l tá v o l a b b e s ő , k ö z e ­
le b b rő l n e m r é s z le te z z ü k .
7 S z á m b a v e h e tő je lle m z ő ír á s h e ly e k : M t. 5 20; 6 2, 5, 16; 7 1 ; 91, 11, 14, 34; 1 2 1. 38;
15 1 k ö v . 166, 12; 1 9 3 ; 2 1 33; 2 2 23, 34; 23 f. M r. 3 1 ; 1 2 14. L k . 1152. 1 3 10, 1 4 1 k ö v . 1 6 14, 1 8 2
k ö v . J á . 119 k ö v . 3 . f. 5 . 1. 7 22— 3 ; 81 k ö v . 9. f. 1 2 42; C sel. 2 3 6 G a l. 1. 114. P h il 1. 3 5 -6
K iss J e n ő : P á l a p o s to l t h e o l o g iá j á n a k e r e d e te . 199

a " h a la c h a “ -ban á llíto tta k össze, az ú jszö v . is tu d . E m e tö re k v é s ü k b e n csak a

k ü lső re n é z n e k . A b e tű re és n e m a sze lle m re. M egszűrik a szu n y o g o t, de e ln y e lik
a t e v é t. D é z sm á t sz e d n e k a k a p o rtó l, k ö m é n y tő l, m é n tá tó l, d e e lh a g y já k a
tö rv é n y b ő l a z t, a m i n e h e z e b b . S zínből h o sszan im á d k o z n a k , de az ö zv e g y ek h á z á t
m e g e m é sz tik . A seg é ly re szo ru ló szü lő k m e g seg ítése alól is k iv o n já k m a g u k a t
az zal, h o g y az ill. a já n d é k ra a z t m o n d já k " k o r b a n “ , a z a z te m p lo m i a já n d é k .
B első g o n d o la t fe n n ta rtá s s a l é ln e k . M ert ím e, h a a te m p lo m ra esk ü sz n ek , v a g y
o ltá rra , sem m i az, csak h a a te m p lo m v a g y o ltá r a r a n y á r a , a k k o r é rv é n y e s.
H o rd já k a keg yesség je lv é n y é t a h o m lo k s z ija t és ru h a r o jto k a t, szig o rú a n b e ­
t a r t j á k az e lő írt tis z tu lá s i s z e r ta r tá s o k a t, de a z é rt m égis fe s te tt k o p o rsó k h o z
h a s o n líta n a k , a csa k k ív ü lrő l tis z ta tá lh o z . E lh o rd o z h a ta tla n te h e rré te sz ik a
t ö r v é n y t s a z t az e m b e re k v á lla ira h ely ez ik , d e m a g u k eg y ú jja l sem n y ú ln a k
h o zz á. E lv e tté k a tu d o m á n y k u lc s á t, d e m a g u k n e m m e n n e k b e s m á s t sem
en g e d n e k b e o d a. P ro z e litá v á te sz ik a p o g á n y t, d e a z u tá n e lv e sz ítik . Jé z u s b á n ­
k ó d ik sz ív ü k k em én y sé g e m i a t t és h é tsz e re s ja j - t k iá lt fe le ttü k . Is m é te lt össze­
ü tk ö z é sb e k erü l v e lü k , le g tö b b sz ö r a sz o m b a t-n a p m eg sze n telése te k in te té b e n .
E z t a h a la d r a a tö r v é n y t m essze m e g h a la d ó m ó d o n s z ig o ríto tta , a m iv e l szem b e
J é z u s á llá s t fo g lal. M ind a n é g y ev a n g éliu m tu d s z o m b a tn a p i g y ó g y ítá so k ró l,
a m e ly e k m i a t t a fa riz e u so k tö rv é n y sz e g é sse l v á d o ljá k J é z u s t. N em a g y ó g y ítá s ­
b an m e g n y ilv á n u ló iste n i e rő t n éz ik , h a n e m a lé le k n élk ü li e lő írá st. H o lo tt az
e m b e rn e k F ia ura a s z o m b a tn a k is és h a sz a b a d szo m b ato n k ö rü lm e té lte tn i, ho g y n e
v o ln a s z a b a d g y ó g y íta n i. H a s z a b a d v e re m b e e s e tt á lla to t s z o m b a tn a p o n a
v erem b ő l k iv o n n i, h o g y n e v o ln a sz a b a d b a jb a n levő e m b e rtá rsu n k o n se g íte n i.
E z t e t t é a fa riz e u s o k a t Jé z u s e lk e s e re d e tt ellen ség eiv é; i t t a b o trá n k o z á s köve,
a m e ly b e n is m é te lte n m e g ü tk ö z te k s J é z u s h a lá lá t is e lh a tá ro z tá k , a m it m e g ­
le h e tte k , m e r t a n ép fe le tt k o rlá tla n h a ta lo m m a l re n d e lk e z te k . M ég a fő em b erek
is fé ln e k tő lü k , ú g y h o g y , m in t N ik o d é m u s p é ld á ja m u ta tja , csa k ó v a to s a n , t i to k ­
b an m e rte k Jéz u sh o z m e n n i.
D e, h o g y az ú jsz ö v e tsé g i k o rb a n is s a r ja d t m ég ki a rég i élete rő s tő b ő l n em es
h a jtá s a fa tty ú v e s s z ő k m e lle tt, a z t az e v a n g é liu m o k b a n épen N ik o d em u s p é ld á ja
m u ta tja , to v á b b á P ál a p o sto l, a k i h a v is s z a te k in tv e fa rizeu s k o rá ra , b á r m ély
fá jd a lo m m a l g o n d o l a r ra , hogy ü ld ö z te K risz tu s a n y a sz e n t e g y h á z á t, de a rró l,
h o g y k é p m u ta tó m ó d o n é lt v o ln a az ev a n g élio m o k fa rizeu sa ih o z h a so n ló a n , egy
szót sem szól. In k á b b n y o m a té k o s a n h an g sú ly o z z a , h o g y tö rv é n y te k in te té b e n
farizeu s, b u zg ó ság te k in te té b e n e g y h á z a t üld ö ző , a tö rv é n y b e li ig azsá g te k in te té ­
ben fe d d h e te tle n , a k i fe lü lm ú lta a z sid ó ság b a n n e m z e te so k k o rtá r s á t, sz e rfe le tt
ra jo n g v á n az a ty a i h a g y o m á n y o k é rt. Az u g y a n c s a k az ú jsz ö v e tsé g b e n m e g ­
e m líte tt (Csel. 5, 34.) G am áliel im m á r a 3-ik n é v s z e rin ti k ép v iselő je azon fa ri­
z e u so k n a k , a k ik re az ev a n g élio m szig o rú k ritik á ja n em illik , a k ik m ég a nem es
tö rz s késő u tó h a jtá s a i v o lta k .
c) A késő z sid ó sá g n a k s fa riz e u s o k n a k egy to v á b b i fo rrá s a k é n t je lö lh e tjü k
m eg az ó szö v etség i a p o c ry p h u s és p se u d o e p ig ra p h ira to k kö zü l a P a la e s tin á b a n
k e le tk e z e tt, h éb e r n y e lv e n írt, fa rizeu si sze lle m e t v issz a tü k r ö z ő k e t .8 Íg y a zsid ó ­
ság k ü lső tö rté n e té n e k fa riz e u si s z e m p o n tb ó l v a ló le írá s á t n y ú jtja a M ak k a b eu so k
2. k ö n y v e , sza d d u c e u si sz e m p o n tb ó l az 1. k ö n y v . O k ta tó -é p ítő jelleg ű T o b it és
J u d i t k ö n y v e . Á tm e n e t e k o rsz a k ra Jé z u s S irach fia k ö n y v e . B a ru c h a p o c aly p sise ,
E s d rá s IV . k ö n y v e ú g y te k in th e tő , m in t a farizeizm u s v allás-e rk ö lcsi n y ereség ­
v eszteség sz á m lá ja erősen n e g a tív e red m én n y el. E lv é tv e ta lá lh a tu n k h a sz n á lh a tó
m e g jeg y z ések e t B a ru c h és H e n o ch k ö n y v é b e n . M ár in k á b b h e llen isztik u s jelleg ű
S alam o n bölcsesége. U g y a n c sa k fa rizeu si je lle g ű a J u b ile u m o k k ö n y v e és Mózes
m e n n y b e m e n e te le , de le g in k á b b h a s z n á lh a tó a fa rizeu si e re d e tű S alam o n z so ltá ­
ro k , e p s e u d o e p ig ra p h v a llá s i é n e k g y ű jte m é n y .
Id ő i so rre n d b e n v é v e Jé z u s S irach fia p éld a b e sz é d k ö n y v e a fe lső h a tá ro n
á ll. F elfo g ása m ég k ö ze le b b áll az ószö v etség h ez, m in t a fa rizeu so k h o z . A h o zzá­

8 L . K a u t z s c h : D ie A p o c r y p h en u . P s e u d o e p ig r a p h e n des A . T . 2. k . 1 9 0 0 .
 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e re d e te .

t éte le k n é lk ü li tö rv é n y a leg fő b b k in cse, a m e ly n e k m ég b o ld o g an örü l és te lje s ít­

h e tő n e k t a r t . A fe ltá m a d á s ró l m ég n em t u d (14. 17.) de h a n g sú ly o z z a az igazi
k e g y e sség et, a m e ly n é lk ü l az á ld o z a to k so k a sá g a sem s e g íth e t (9. f.). H a ön­
ig a z sá g ró l n e m szól is (7. 4.), k iem eli a jó té k o n y s á g n a k en g esztelő je lle g é t (33. f).
és érd em szerző je lle g é t (11.). A J u b ile u m o k k ö n y v e m á r h a n g sú ly o z z a Iste n jogi
ig a z s á g á t (3 9 —40.) s a s z o m b a tn a p fo n to s s á g á t m á r a te re m té s a lk a lm á v a l (43.),
a m in th o g y tu d a tö r v é n y p a ra n c s o la ta iró l a p a ra d ic so m i id ő b e n (44.). H a n g ­
sú ly o z z a Iz rae l k iv á la s z to tts á g á t (62.) s a m ik o r a rró l szól, h o g y Iz sá k n e v e m á r
előre fel v a n ír v a az égbe, a k iv á la s z to tta k p ra e d e s tin á tio já ra g o n d o lh a tu n k (77.).
J u d i t h k ö n y v e is erősen fa riz e u si je lleg ű . S o k ra b ecsü li a k u ltik u s tis z ta s á g o t ( 1 2 . 2.).
T a lá lk o z u n k b e n n e a re s e rv a tio m e n ta lis -s z a l. Iste n n e v é b e n h a z u d ik J u d ith
H o lo fe rn e s-n e k (9. 13.) s im á d k o z ik Iste n h e z , h o g y c sa lá sá b a n seg ítse m eg.
A M a k k a b e u s o k 2. k ö n y v e m á r tu d a fe ltá m a d á s és örök é le trő l (735.), de arró l
is, h o g y Is te n m á sk é p e n íté li m eg az „ i g a z a k a t “ és m á s k é n t a „ b ű n ö s ö k e t“ ( 6 12.
k ö v .) A t ö r v é n y fe le tte áll a p o g á n y u ra lk o d ó IV . A n tio c h u s E p ip h a n e s n e k 730,
T u d m á r az a t y á k érd em érő l is ( 815 .) . T ó b it k ö n y v é b e n ta lá lk o z u n k azon k ésőbb
s o k a t h a s z n á lt fa riz e u si g o n d o la tta l, h o g y Iste n m in d e n t, a m i tö rté n ik , egy
k ö n y v b e felje g y ez (1220.). B a ru c h k ö n y v e d icséri a tö r v é n y t, a m e ly b e tö lth e tő
(39—4 4) s e z é rt e lv e ti az id e g e n e k é rd e m é re v a ló tá m a s z k o d á s t (19.).
A fa riz e iz m u s v a llá se rk ö lc si fe lfo g ására n é z v e e n é h á n y g o n d o la th o z fő k é n t
a S alam o n Z s o ltá ro k a la p já n fű z h e tü n k tö b b e t.
E z e n 18 é n e k b ő l álló, a K r. e. első sz á z a d fo ly a m á n lé tr e jö tt é n e k és im a ­
k ö n y v élesen m e g k ü lö n b ö z te ti az ig a z a k a t (farizeu so k ) az is te n te le n e k tő l (szad ­
d u c e u so k ). E m e g k ü lö n b ö z te té s o ly an fo k ú , h o g y — e rre m á r 2. M ak k . is g o n ­
d o lt — Is te n egészen m á s k é n t íté li m eg e k é t c so p o rt b ű n e it (9.). Iste n a z é r t nem
ig a z s á g ta la n , m e r t az „ ig a z a k “ csa k tu d a tla n s á g b ó l v é tk e z n e k (13.) s íg y Isten
tito k b a n b ü n te ti ő k e t (13.). Az eg y e te m es b ű n ö sség végső k ö v e tk e z m é n y e it te h á t
n em v o n ja m eg P á l sze lle m é b en , n e v e z e te se n , h o g y Iste n e lő tt sen k i sem á llh a t
m eg; ellen k ező leg a z t v a llja , h o g y az é le tre szóló tö rv é n y seg ítség év e l e lju th a tu n k
az ö rö k é le th e z (14.). A k e g y e se k Iste n lá th a tó je lé t v iselik m a g u k o n , a m e ly m e g ­
m e n ti ő k e t (158.), m íg a g o n o sz o k ra a p u s z tu lá s b ély eg e v a n rá n y o m v a (1510.).
A k é tfé le jellel m e g je lö lte k so rsa m eg v a n p e c sé te lv e s fü g g e tle n k éső b b i m a g a ­
ta r tá s u k tó l. E fe le tt v aló ö rö m én e k k ife je z é st j s ád s p ed ig ú g y a s a j á t m a g a k iv á ­
la s z to tts á g á é r t, m in t ellensége e lv e tte té s é é rt. Á ld o z a tró l n em szól, de k iem eli a kérő
im a je le n tő s é g é t, am i m u ta tja , h o g y az ig a z a k n a k az ö rö k é le tre v aló e lp e c sé te ­
lése m ég sem egészen sz ilá rd ; ism é te lte n szü k sé g v a n Iste n k eg y e lm é re.
Á lta lá n o s a n jellem zi ez é n e k e k e t s íg y a fa riz e u s o k a t is, h o g y a tö r v é n y és
e n n e k a la p já n a c se le k e d e tb e li ig azsá g , a k iv á la s z to tts á g s e n n e k a la p já n az ü d v re
v a ló p ra e d e s tin a tio , v a la m in t a b ű n b eism eré se és e n n e k a la p já n Iste n k eg y e lm é­
n e k k érése v á lta k o z v a ta lá lh a tó m eg, am i th e o lo g iá ju k k e ttő s s é g é t m u ta tja , ill.,
h o g y n em tö r ő d te k a ré s z le te k e lle n m o n d á s á v a l, a fő c é lju k az v o lt, h o g y m in d en
irá n y b a n , m in d e n k é p e n b iz to s íts á k m a g u k n a k az ü d v ö t, am i a v ég ső cél e lő ttü k is.
B iz to s íta n i v élik e z t a tö rv é n y k ö v e te lte c se le k ed ete k k el, t e h á t s a j á t é rd e ­
m ü k k e l, de e m e lle tt k iv á la s z to tts á g u k h a n g s ú ly o z á sá v a l.
Jelle m z ő ez é n e k e k a la p já n a fa riz e u so k e sc h a to ló g iá ja s m essiási felfogása.
A sze b b jö v ő a s z e n t földön k ö v e tk e z ik be. K irá ly a a M essiás lesz. D á v id u tó d a ,
a k in e k fő fe la d a ta , h o g y e lp u s z títs a , k iirtsa Iz rae l ellen ség eit k a rd d a l, v asv e ssz ő ­
v el, s z á já n a k le h e lle té v e l (17 — 18. é.). Így lesz b o ld o g Iz rae l az ő u ra lm a a l a t t
s b ü n te le n . A p o g á n y o k is h o z z á fo rd u ln a k , hogy á lta la r a jt u k is seg ítsen a M essiás.
E s c h a to ló g iá ju k t e h á t földi szín ek k e l v a n m e g ra jz o lv a s je le n tő s része v a n b en n e
a g y ű lö le tn e k és b o sz ú n a k , v a la m in t a p a r tik u la ris z tik u s v o n a tk o z á s ú ré szek n e k .
A 9. én ek 9 — 15. v . a la p já n v é lte W e llh a u s e n ,9 h o g y m á r i t t fe lm e rü l a cselek ed etek
ú tjá n v a ló ig a z sá g n a k e lé rh e te tle n sé g e . H a ez igaz v o ln a , ú g y m u ta tn á , hogy az

9 P h a r i s ä e r u . S a d d u c ä e r . 1924. 118. o.
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e t e . 201

a b o m lási fo ly a m a t, a m e ly rő l R ó m . 7. és IV . E s d r. szó ln a k , m á r i t t m e g k e z d ő d ö tt.

H o g y a fe jlő d é sn e k szü k sé g k ép en id e k e lle tt v e z e tn i, az igaz, de az e m líte tt hely
g o n d o la ta m ég n em fo g lalja e z t m a g á b a n .
H e n o ch k ö n y v e az o rth o d o x fa rizeu si p á r t és a lib e ra lis h e lle n isz tik u s sz a d ­
d u ce u so k e lle n té té t m u t a t ja fa riz e u si o ld alró l. B á r az é le tb e n a sza d d u ceu so k
az u ra k , az e lm életi ig azsá g a fa riz e u so k o ld a lá n v a n . D e m u ta tja a z t is, hogy
az ex c lu siv , m a g á t m in d e n idegen e lem tő l szig o rú a n e lk ü lö n ítő fa rizeism u sb an ,
m é g in k á b b á lta lá b a n a késő zsid ó ság b an m e n n y i id eg en e re d e tű , fő k é n t k eletrő l
szárm azó elem ta lá lh a tó , ú g y h o g y a késő zsid ó ság o t n e m le h e t o ly an in ta c t, ho m o ­
gen a la k u la tn a k te k in te n i, m in t a z t a m a g á t m ég a fa ja b e li ‫ צָ ם הָ אָ רֶ ע‬-tó l is tá v o l­
t a r t ó fa riz e u s i felfo g ás a la p já n első te k in te tr e g o n d o ln i le h e tn e . K itű n ik ez fő k én t
esch. felfo g ásáb ó l, m ely a Sa l. Z solt. p a r t. n em ze ti v á ra k o z á s a i h e ly e tt k o zm ik u s
s p e k u la tiv je lle g ű . A z „ e m b e rn e k f i a ” — D á n ie l k ö n y v é n e k m e g h a tá ro z á sa —
íté le tté te l céljáb ó l v á la s z ta to tt k i a v ilá g te re m té s e e lő tt (45.), am ely b e k ö v e t­
kezik, m a jd h a a fö ld v is s z a a d ja a h a lo !ta il (51.). A z íté le t az e m b e re k cselek e­
d e te i a la p já n k ö v e tk e z ik be, a m e ly e k e t az „ ö re g k o r ú ” — szin tén D ániel k ö n y v é ­
ből - egy n a g y k ö n y v b e fe ljeg y ez (45, 46.). A b ű n t a b u k o tt a n g y a lo k h o z tá k a
fö ld re (1.), de a jó d ia d a lm a s k o d ik fe le tte . E z az o p tim iz m u s k ü lö n b ö z te ti m eg
é p e n a k ö v . je le n tő s fo r rá s ira ttó l E s d rá s IV. k ö n y v é tő l, a m e ly n e k m ély ség ét
a z o n b a n n e m éri el. A ju d a iz m u s n o m is z tik u s -k a z u is tik u s fe lfo g á sá n a k végső
k ö v e tk e z m é n y e ire n e m gondol.
E ze k k el IV. E s d r. is m e r te t m eg b e n n ü n k e t, ezen a K r. u . 1. szá zad b ó l v a ló
p s e u d o e p ig ra p h ta n ító ira t, am ely a k e ttő s a rc ú ju d a iz m u s m eg ism erésén él egyike
a le g é rté k e s e b b fo rrá s o k n a k , m e rt m ég B a ru c h k ö n y v é n é l is jo b b a n m u ta tja ,
ho g y a fa riz e u so k á lta l m e g v o n t éle tid e á l m á r n é h á n y e m b e rö ltő ta p a s z ta la ta
a la p já n is m e n n y ire m e g k ö z e líth e te tle n , h o g y a k e re s e tt iste n ig a z sá g tó l m ilyen
tá v o l e s te k s h o g y íg y a fa riz e u si felfo g ás csődöt m o n d o tt.
É rté k e s e k ö n y v fő k é n t a z é rt, m e rt a b ű n szo m o rú té n y é t elism eri s szól
a n n a k m ég szo m o rú b b k ö v e tk e z m é n y é rő l. A z sid ó -farize u s k a z u is z tik a v e z e te tt
e rre a n em v á r t e re d m é n y re . A tö r v é n y t a z é rt b ő v íte tté k ki, h o g y az élet m in d e n
elk é p z e lh e tő ese té re a lk a lm a z h a ss á k , m in t b iz to s s e g ítő t. E sd r. IV. k. a la p já n
g o n d o lk o d ó ig a z á n v a llá s o s le lk e k ép en en n e k k ö v e tk e z té b e n j u t o t t a k o d a, hogy
b ű n e ik s ú ly a a la tt szin te le ro s k a d ta k . H a elv ileg le h e tsé g e sn e k t a r t j a is az ism e­
re tle n szerző, h o g y ezen p a ra g ra p h u s tila lm a k b ó l álló re n g e te g e n v a la k i á tv e r ­
g ő d jék , de csak Is te n k iv á lts á g o s em b erei, a p a tr ia r c h á k v o lta k erre az é le tb e n
is k é p e se k . Ők a z o n b a n nem k ö zö n ség es é rte le m b e n v e tt e m b erek . A kö zö n ség es
em b e rre n ézv e 3 24. m o n d ja : m e rt a v ilá g n a k m e ly ik la k ó ja n em v é tk e z e tt? Az
e lő írá so k s o k a s á g á b a n e lté v e d az e m b er s n em tu d ja , h o g y m ik o r m e ly ik ellen
v é t (745, 48., 8 35.) és h ív ja k i Iste n h a r a g já t, ak i a b ű n é r t h a lá lla l fize t. (V. ö. R ó. I.
6 23.) A b ű n e g y e te m e s ; k ife jlő d ö tt a g o n o szn ak Á d á m b a n levő csirá já b ó l;
e z é rt szo m o rú az e m b e r sorsa. R e tte g n ie k e ll a jö v e n d ő tő l ( 8 15, 45·). Α b ű n n e k az
em b eri é le te t m egm érgező súlyos k ö v e tk e z m é n y e ire g o n d o lv a k iá lt fel re m é n y ­
te le n ü l: Á d ám , m it cse le k ed tél! A te b ű n ö d rá n k is k ite rje d t; m e r t m it h asz n ál,
h a ö rö k é le t íg é r té te tt s z á m u n k ra , m ik o r a h a lá l cse le k ed ete it c se le k e d jü k (7 118-9.).
M iért is s z ü le te tt e g y á lta lá b a n em b e r a földre? (762.) A k étség b e esés m ég jo b b a n
elfo g ja , h a a rra az ü d v re gondol, a m e ly e t az em b er e lv e s z íte tt és azon k á rh o z a tra ,
am ely v á r re á . Jo b b v o ln a , h a az e m b e r nem j u t o t t v o ln a el az ö n tu d a to s s á g
fo k á ra . J o b b az á lla tn a k so rsa, m e rt n e m kell re tte g n ie az íté le ttő l. ( 8 4., 7 l32—9.,
831 —6.). Az is te n te le n e k e t érő b ü n te té s n em a n n y ira á lt. e m b e rsz e re te tb ő l foglal­
k o z ta tja , h a n e m a z é rt, m e rt m a g á t, s a já t n é p é t is b ű n ö sn e k tu d ja . E z é rt sze retn e
az íté le t alu l s z a b a d u ln i (7 119—26.). D e k iv e z e tő ú t a t n e m ta lá l (erre P á l m u ta to tt
rá ), e z é rt m eg rázó , k ín o s le lk i tu s a k o d á s a in a k v ég ig n ézése és végigélése. Az a
csa ló k a re m é n y , h o g y h á th a n em ta r to z ik a gonoszok közé, m e g n y u g ta tn i nem
tu d ja ( 8 47, 9.). A z a g o n d o la t, h o g y Is te n m in d e n t szám o n t a r t , elv ise lh e te tle n
e lő tte b ű n e i tu d a tá b a n .
202 K is s J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e re d e te .

H á n y a n o s z to ttá k szerző fe lfo g á sá t, m ellékes. F ő az, hogy a ju d aiz m u sb ó l

az eg y en es irá n y ú fejlő d és ide v e z e te tt 10 s e k é tsé g b e e jtő k o n z e k v e n c iá k m u ta tjá k ,
h o g y a p ra e m iss á k fe lá llítá s a k ö rü l k e lle tt súlyos té v e d é sn e k len n i. E n n e k felis­
m erése és m eg o ld ása a z o n b a n n e m a d a to tt m eg a ju d a iz m u s n a k . E z az ev an g élio m
s z á m á ra t a r t a t o t t fe n n , am ely re az egész eddigi fejlő d és ú g y n e g a tív , m in t p o z itív
e re d m é n y e iv e l rá u ta l.
d) A ju d a iz m u s th e o lo g iá já n a k m egism erésénél u to lsó fo rrá s u n k az a zsidó
th e o l ogia, a m ely a T a lm u d -b a n áll e l ő t t ü n k .11 W e llh a u sen u g y a n a K r. e lő tti és
k o ra b e li ju d a iz m u s m eg ism erésén él Jo se p h u s és az Ú jsz ö v e tsé g m e lle tt m ásró l
n e m a k a r tu d n i (i. m . 120. és k ö v . o.), de szem e lő tt t a r t v a a z t, hogy a T alm u d
ép en a fa riz e u si zsidó felfo g ás írásb a fo g lalá sa , ill. to v á b b fe jle sz tése, belőle is
v o n h a tu n k le egyes á lta lá n o s a b b m e g á lla p ítá s o k a t. H iszen Je ru z sá le m p u sz tu lá sa
c sa k a sz a d d u c e u so k a t r á n to t t a m a g á v a l, a fa riz e u s szellem to v á b b élt s m ég
ex c lu sív a b b le tt. H a a T a lm u d th e o lo g iá ja ré sz le te it te k in tv e k éső b b i id ő b en
fe jlő d ö tt is ki, v e z é rg o n d o la ta i te rm é sz e tsz e rű le g n y ú ln a k vissza az á lta lu n k m eg­
ism ern i ó h a jto tt k o rb a . W e llh a u sen azon ellen v e té se, h o g y a T a lm u d n a k am a régi
k o r tö rté n e té rő l sejtelm e sincsen, Je ru z sá le m p u sz tu lá sá ró l, a nép szé tsz ó ra tá sá ró l
n e m szól, igaz, de i t t n em is a k ü lső tö rté n e tr ő l v a n szó; e n n e k nem ism erése
d a c á ra a T a lm u d v e z é rg o n d o la ta it a m á r az eddigi fo rrá so k b ó l m e g ism e rt ju d a ­
izm u s fe lfo g á sá v a l ro k o n n a k ta lá lv a , e re d e tü k e t joggal k e re s h e tjü k itt.
W e b er e m líte tt m ű v e h ely ese n m u ta t rá azon je lle g z e te s té n y re , am ely a
k ö n y v -v a llá ss á m e re v e d e tt ju d a iz m u s t k e z d e ttő l fo g v a je lle m e z te , a tó rá n a k
szin te b á lv á n y o z á s sz e rű tis z te le té re . M egszem élyesítik, Is te n le g n a g y o b b a já n ­
d é k á n a k t a r t j á k , p ra e e x iste n sn e k te k in tik , a m e ly n e k té te le i m a g á ra Is te n re
n ézv e is k ö te le z ő k s m a g a Is te n is n a p o n k é n t tö b b ó rá t fo rd ít a n n a k ta n u lm á n y o ­
z á sá ra . L é tre jö v e te le szin te n a g y o b b csoda, m in t a v ilá g te re m té s e , m iv el a v ilá g
is csa k a z é rt te r e m te te tt, h o g y a tó r a ta n u lm á n y o z á s a le h e tő v é v á ljé k (i. m .
4. és k . o.). Im á d sá g , á ld o z a t és a v a llá s i é le t eg yéb m e g n y ilv á n u lá sa m in d h á t ­
té rb e szo rú l a tó ra m e lle tt. E n n e k k ö v e tk e z m é n y e , h o g y a v a llá s m eg szű n ik
é le tn e k le n n i és lesz h o lt b e tű -k u ltu s z . É rte , a tó r á é r t éln ek , h a ln a k a h ív e k . A
m id ra s s z e rin t Iz sá k fia i m á r a n y ju k m é h é b e n a tö rv é n y fe le tt v ita tk o z ta k (!)
Í g y h o z o tt a n o m o c ra c iá n a k esztelen tú lh a jtá s a o ly a n v a d h a jtá s o k a t, am ely e k
g y ü m ö lcs te rm é sre m á r k é p te le n e k v o lta k , m u ta tv a az em b eri erő elég telen ség ét
s ig azo lv a u tó la g P á l a p o s to ln a k a tö rv é n y v a llá s f e le tt m o n d o tt k e m é n y k r itik á já t.
É s az eg y szer m e g k e z d e tt ú tró l n e m v o lt m á r v issz a té ré s. A tö r v é n y b á l­
v án y o z ó sze re te tő v e z e te tt a tö r v é n y t a m in d e n n a p i é le tre a lk a lm a ss á te v ő
" h a la c h a ” -ra, a k e z d e tb e n szóbeli tö rv é n y -m a g y a rá z a to k írá sb a fo g la lá sá ra . É s
h a elv ileg a tó r a a n n a k m a g y a r á z a ta fe le tt á llo tt is, a g y a k o r la tb a n a h a la c h a
j u t o t t eln y o m ó tú ls ú ly ra , m e rt a tó r a is csa k a n n a k m a g y a r á z a ta ré v é n v á lt a
m in d e n n a p i é le t sz á m á ra fe lfo g h a tó v á . A tó r a k ö rü l íg y a re n d e le te k , m a g y a rá z ó
fe lv ilá g o sítá so k , a lk alm az ó ré szletezé sek egész re n g eteg e n ő tt, am ely, h a a fo r­
m á k k á f a g y o tt v a llá s n em t e t t e v o ln a te lje s e n é rz é k e tle n n é az e m b e rt, fe lté tle n ü l
E s d r. IV. p e ssz im iz m u sá b a v e z e te tt v o ln a , a m a k é ts é g b e e se tt fe lk iá ltásh o z ,
am ely R óm . 7 24. sze rin t a tö rv é n y a la tt élő e m b e r a jk á ró l h a n g z ik el.
Id ő k ö z b e n a fe jlő d é s m á r az ú jsz ö v e tsé g i k o rb a n m e g n y ilv á n u ló ellenkező
irá n y b a , a k é p m u ta tó á lsze n tesk ed ésh e z s e n n e k a la p já n gőgös ö n elk ü lö n íté sh ez
v e z e te tt. H a a tó ra v a la m e ly re n d e le te e lv ise lh e te tle n n e k t ű n t fel, o tt v a n a
m a g y a rá z ó h a la c h a , a m e ly az a lk a lm a z á sb a n azt le h e tő v é teszi. A h alac h áb ó l
v a ló sá g g a l tö rv é n y t k ijá ts z ó § g y ű jte m é n y t le h e t össze v á lo g a tn i, a m in th o g y a
T a lm u d „ E r u b in ” tr a c ta tu s a erről szó l .12 A h a jsz á lh a s o g a tó tö rv é n y m a g y a rá z a t
m e lle tt fő k é n t a sz o m b a tn a p m eg szen telése és tis z tu lá s i re n d e lk e z é se k a fo n to sa k ,

10 E z é r t h a s z n á l h a tó IV . E s d r . K r , u . k e le tk e z é s e d a c á r a is. M u t a t j a a ju d a iz m u s
g y a k o r l a ti k ö v e tk e z m é n y e it.
11 W e b e r : J ü d . T h e o l. a u f G ru n d des T a lm u d s . 1897. (S c h n e d e r m a n n - D e litz s c h
bo c s á t o tt á k k ö z re ) . S t r a c k : E in l e it u n g in d e n T a lm u d . 1 9 2 1 .
12 S tr a c k , i. m . 3 8 . k .
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e re d e te . 203

a m e ly e k a b e n n fe n te s e k s z á m á ra a tö rv é n y m eg k e rü lé sé t le h e tő v é te tté k , csak
a la ik u s t S ú jto ttá k te lje s erővel.
Va jjo n le h e t-e o t t tis z ta v a llá so s érzésrő l szó, ahol a f e le tt fo ly ik a v i t a t ­
k o z á s: sz a b a d -e sz o m b a to n t o j t to j á s t en n i; v a g y ahol a sz o m b a t n a p m eg sze n ­
te lé s é t célzó a m a tila lm a t, h o g y m ég az u d v a r r a sem sz a b a d a h ázb ó l se m m it sem
k iv in n i, ú g y já ts z á k ki, hogy a k iv ien d ő dolgot először a k ü sz ö b re te sz ik s o n n é t
v iszik k i? B á r tu d n a k ered en d ő és eg y e te m es b ű n ö sség rő l, de Iz rae l a tö rv é n y
b irto k á b a n ez alól m e n te s s az e re d e ti erkölcsi tis z ta s á g á lla p o tá b a h e ly e z te te tt
v is s z a .13A tö rv é n y m e g v á ltja a b ű n u ra lm á b ó l. E z m a g y a rá z z a m eg, h o g y m ás
m e g v á ltá s t m ié rt n em a k a r t elism ern i s ez m u t a t ja m e g in t P á l e ljá rá s á n a k h ely e s­
ség ét; n e k i először a tö rv é n y - b á lv á n y t k e lle tt m e g tö rn ie, m in t M ózesnek az
a r a n y b o rjú t, m e rt am íg ez á llo tt, ad d ig Á b ra h á m fia in á l n em le h e te tt szó az
ev an g élio m b efo g ad ásá ró l.
e) M iu tán a ju d a iz m u s v a lláse rk ö lcsi fe lfo g á sá ra v o n a tk o z ó la g fe lh a sz n á l­
h a tó fo rrá so k m e g á lla p ítá sa in v ég ig te k in te ttü n k , am a ju d a iz m u s lé n y é g é t, a m e ly ­
ből P á l s z á rm a z o tt s am elly el a k ritik u s o k egyrésze P á lt k ésőbb is szoros k a p ­
c so la tb a a k a rja h ozni, n é h á n y té te lb e n a k ö v e tk e z ő k b e n fo g la lh a tju k össze:
1. Iz rae l v a llá s á n a k a p ró fé tá k n á l s a szebb z so ltá ro k b a n m e g ta lá lh a tó
elev e n lü k te té s é t a fogság szin te te lje s e n le k ö tö tte . A sz e n tfö ld tő l és a te m p lo m tó l
tá v o l élő zsid ó ság h a n g u la tá t n em a n n y ira D e u te ro -E z sa iá s, m in t in k á b b E zekiel,
a ju d a iz m u s a t y j a fe je z te ki. A g az d ag szín ez etű jö v e n d ő v á ra k o z á s h e ly e tt a
té te le k b e s z e d e tt tö rv é n y v allás. B ab y lo n b ó l in d u lt ki a tö rv é n y k o d ifik á lá sa ,
m ely E sd rá s-N e h e m iá s ré v é n a h a z a té r t ex u lá n so k sz á m á ra is k ö te le z ő v é le tt.
A z írá s b a fo g la lt tó r a és e n n e k m a g y a r á z a ta lesz a v a llá s lén y eg e és a tó ra m a g y a ­
rá z á s a n e m k ö n n y ű . A k ö zn é p nem is é rt hozzá; a p a p s á g m eg a g y a k o rla ti k u ltu sz
te e n d ő k k e l v o lt elfo g lalv a. E z é rt a la k u l ki egy k ü lö n cso p o rt, az írá sm a g y a rá z ó k
k a s z tja , m e ly n e k eg y e tle n célja a tö rv é n y h ely es m a g y a rá z a ta .
2. Az á lta lu k m a g y a r á z o tt tö rv é n y g y a k o rla ti m e g v a ló sító i az első id ő b en
„ c h a s id im ” n e v e t v iselő k eg y e sek , a k ik , h a n e m is v e th e tő k össze m in d e n to v á b b i
n é lk ü l a k é ső b b i fa riz e u so k k a l, de jo g g al te k in th e tő k ezek e lő fu tá ra in a k . A m a k ­
k a b e u si h a rc o k id e jé n m ég c h a ss id im ” -ről b e sz é ltü n k , k éső b b n y e rik a fa rizeu s
n e v e t. Ők v o lta k te h á t az írá s tu d ó k elv ein e k g y a k o rla ti m eg v aló sító i, legfőbb
őrei és v é d ő i.14J o s e p h u s té v e se n v e ti össze a fa riz e u s o k a t az írá s tu d ó k k a l (A n t.
1 3 10, 6.). A m ik o r az Iz rae l v a llá s á é rt, ill. tö r v é n y é rt a sy re k k el f o ly ta to tt sza b ad ság
h a rc o k v é g e t é rte k és a k eg y esek p á r tja a tö r v é n y t k ü lellen ség tő l n em fé lte tte , a
tú ls á g o s a n elv ilág iaso d ó m a k k a b e u s fe je d e lm e k ellen fo rd u lt s e belső h a rc o k
id e jé n v esz i fel a fa riz e u s (‫ם‬
ּ‫פְרו‬
‫שִׁי‬ φαρισαῖ οι, e lk ü lö n íte tte k ) n e v e t. S ikerül is n ek ik
a H a sm o n ä u so k b iro d a lm á t m e g d ö n te n i s a tö rv é n y v a llá s t m e g m e n te n i .15 A k e g y e ­
sek b ő l fa riz e u s o k k á le tt p á r tt a l szem b en , am ely v a llá s i p á r t v o lt, á lla n a k a k irá ly
és v e z e tő p a p s á g k ö ré cso p o rto su ló sz a d d u c e u so k (v a ló sz ín ű le g S zád o k fő p a p
n ev é rő l n ev ezv e), m in t in k á b b n e m z e ti p á r t. A K r. e. első sz á z a d o t a zsidóság
b első é le té b e n e k é t p á r t k ü zd e lm e tö ltö tte ki. J é z u s k o ra is szem b en ta lá lja m ég
ő k e t s csak a k ö zö s ellenféllel, Jé z u ssa l szem ben eg y e sü ln e k rö v id id ő re. Ú tja ik
m eg in t s z é tv á ln a k s m in t fe n n e b b l á t t u k a ró m a i u ra lo m v a s k a r j á t é re z te tő T itu s
n y o m á n , a k i a zsidó h á b o r ú n a k az ország és fő v á ro s e lp u s z títá s á v a l v e t e t t v ég e t,
a sza d d ece u so k e ltű n n e k , a fa riz e u so k egy ideig e n é v a la tt, k éső b b , m in t ra b b in u s -
ta lm u d is tá k t a r t j á k fe n n m a g u k a t.
3. A ju d a iz m u s lén y eg é t e sz e rin t a fa riz e u so k p á r tja a lk o tja , a k ik e t t a lá ­
ló a n n ev ez W e llh a u sen (i. m . 2 0 . k v .) th e o k ra tik u s p á r tn a k a th e o k rá c iá n belül,
az elm életi νομικοί- j al szem ben g y a k o rla ti νομικοί-n a k , a v a llá s v irtu ó z a in a k , a k ik ­
n ek ty ra n n iz m u s a az égig e m e lk e d e tt. (M t. 2313.) A fa rizeu so k a κατ’ εξοχήν zsidók.

13 W e b e r i. m . 57. k k .
14 W e llh a u s e n i. m . 7 8 , 86. B o u s s e t i. m . V I I , ré s z . H o ltz m a n n : N e u t . Z e itg e
s c h ic h te 1906. I I I . ré sz .
15 W e llh a u s e n i. m . 95. o.
204 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te .

T h e o ló g iá ju k , m ely a ju d a iz m u s összes v e z é rg o n d o la ta it m a g á b a fo g la lta a t ö r ­

v én y és a k ö ré fo n t h a la c h a k u ltu sz á b ó l á llo tt. A p a ra g ra p h u s v a llá s v aló ság o s
fa n a tik u s a i leszn ek , a k ik n e k m ű k ö d ése fo ly tá n ép en az v á l t le h e te tle n n é , am it
p ed ig e lé rn i s z e re tte k v o ln a , az igazi b enső v a llá so ssá g . A té te le k b e n az e m b e r­
hez szóló Is te n n e l elev en , v a llá s i életk ö zö sség rő l n em le h e te tt szó. V élt ö n ig az­
s á g u k b a n e lb iz a k o d o tt m ó d o n k ö v e te lte k tő le, v a g y a tö rv é n y re n d e le te k sú ly a
és szá m a a l a t t m e g ro p p a n v a fo ly to n o s b iz o n y ta la n s á g b a n v o lta k és re tte g é sse l
g o n d o lta k rá . É s b á r az elő b b iek , az ö n ig a z sá g u k a t h ird e tő k p á r tja , n a g y o b b
v o lt, E s d r. IV. b iz o n y ítja , h o g y az u tó b b ia k sem h iá n y o z ta k . A ju d a iz m u s n a k
m in d a k é t m e g n y ilv á n u lá sa tu la jd o n k é p e n csak to rz ó - ja , k a r i k a t u r á j a az igaz
v a llá s o s s á g n a k . Sem az ö n ig azsá g áv al b ü szk é lk e d ő , sem az ü d v b iz o n y ta la n s á g á b a n
k étség b e eső e m b e rt nev elő v a llá s h ely esn e k n em te k in th e tő ; m ég k e v é s b é a
tu d a to s k é p m u ta tó k c so p o rtjá é . Ö n á m ítás, tu d a to s csalás, tö rv é n y m e g k e rü lé s,
id eg en é rd e m e k re tá m a s z k o d á s n em azon p illé rek , a m e ly e k e n az igazi v allás
te m p lo m a n y u g szik .
A b ű n ig azi lé n y e g é n e k felfogása v a g y h iá n y z ik — ez a re n d es á lla p o t —
v a g y m in t E s d r . IV . k . b iz o n y s á g o t te sz ró la, a n n y ira le s ú jtó m ó d o n n eh e zed ik
rá ju k , h o g y a k étség b eesés szélére ju tn a k . É s h a ez u tó b b i ú tr a k ev e seb b en lé p te k
is, v a ló já b a n , m in t fe n n e b b l á t t u k , ez az egyenes irá n y ú fejlődés az ö n ig a z sá g á ra
tá m a s z k o d ó , d e a p a ra n c s o la to k v ég tele n ség e m i a t t ü d v b iz o n y ta la n s á g b a kerülő
ju d a iz m u s b ó l. V agy to m p a re z ig n á ltsá g a fejlődés Vége, v a g y egy m erész, sz in te
k é ts é g b e e s e tt f o r d u la tta l az eschatológia felé v a ló o rie n tá ló d á s . D e ez is, v a la m in t
a vele k a p c so la to s M essiás-várás n ag y o n érzékies, külsőleges. R ik ító szín ek k el
m e g ra jz o lt fö ldi p a ra d ic so m k ép e , de ez is c s a k az ig a z a k sz á m á ra . M ert, m in t
m in d e n m e g n y ilv á n u lá s á b a n , ú g y i t t az esc h a to ló g iá b a n is az e x c lu siv itá s, az
elk ü lö n íté s jellem zi a ju d a iz m u s th e o lo g iá já t. C sak a lá r a m la tk é n t ta lá lju k m eg
a k o z m o ló g ia i-sp e k u la tiv M essiás re m é n y e k e t, de u n iv e rz a liz m u s ra felem elkedni
i t t sem t u d t a k . A M essiás h e ly e tte s ítő e lé g té te lé n e k g o n d o la tá v a l is csak m a g u k a t
a k a r já k m e g n y u g ta tn i. Az ó szövetség eleven v a llá so ssá g á v a l szem ben i t t n y u g ­
ta la n , id eg es k a p k o d á s t lá tu n k az ü d v b iz to sítá s a cé ljá b ó l. Az em b er éle té n e k
m in d e n m e g n y ilv á n u lá s á t a tö rv é n y tü k r e elé á llító tö re k v é s ü k k e l sem tu d tá k
ellep lezn i a z t, h o g y v a ló já b a n a v a llá si é le t e la p a d t fo ly ó m ed ré b en , a régi tű z n e k
im m á r csa k k ia lu d t lá v a ré te g é n b o to rk á ln a k to v á b b . H a g ra fik a ila g a k a rn á n k
á b rá z o ln i az ó szö v e tsé g tő l a ju d a iz m u so n á t az ú jszö v etség h e z v aló fejlő d ést, ú g y
egy fölfelé irá n y ú ló h u llá m g ö rb é v e l te h e tn ő k e z t m eg, a m e ly n e k h u llá m v ö lg y é t
a ju d a iz m u s a lk o tja . É s h a , a m in t e rre m ég a lá b b r á m u ta tu n k , az Ó szö v etség et
az U jja l és v iszo n t, a ju d a iz m u s k ap cso lja össze e z é rt fo g la lk o z tu n k vele hosz­
sz a s a b b a n —, az Iste n ú t a i t és a k a r a t á t m e g é rtő és a v á la s z to tt n é p é le té t g o n ­
d o lk o d v a fig y elő em b er e lő tt m in t az a szü k ség es rossz tű n ik fel, a m e ly az em beri
te h e te tle n s é g b e m u ta tá s a á lta l v e z e t a K risz tu s h o z , t e h á t m in te g y n e g a tiv e ,
a m in t az ó szö vetségi p ró fécia p o z itiv e te k in th e tő a, k e re sz ty é n sé g e lő isk o lá já n a k .
4. C sak rö v id e n e m lítjü k m eg, h o g y a ju d a iz m u s n em hom ogén a la k u la t.
E sc h a to ló g iá ja , a n th ro p o ló g iá ja k eleti h a tá s o k a t t ü n t e t fel, a m irő l az a lá b b ia k b a n
fo g u n k szó ln i.
E z t e h á t az e g y ik fő fo rrás, a m e ly b ő l a k ritik u s o k egy te k in té ly e s része
s z e rin t P á l a p o s to l m e r íte tt, ill. a m e ly tő l so h asem s z a k a d t v o ln a el. B őv eb b en
k e lle tt v ele fo g la lk o z n u n k , h o g y a fo rrá so k a la p já n e lfo g u la tla n u l tis z ta k ép e i
n y e rjü n k ró la , h iszen a s z á m ítá s b a jö h e tő idegen b e fo ly á s o lta tá s té n y le g e részről
tű n ik fel leg k özelebb esőnek.

2. A h ellen izm u s,
A szellem i é le tn e k a m a m á sik n a g y te r ü le té t, a h o n n é t a tu d ó s o k egy m á sik
te k in té ly e s c s o p o rtjá n a k felfogása sz e rin t az a p o s to l g o n d o la tv ilá g á t m e g te rm é ­
k e n y ítő b efo ly á so k ered n ek , hellenizm us n e v e a l a t t t a lá lju k m eg, az ókori k u ltú r ­
tö rté n e tb e n . P á l a p o sto l sz e m p o n tjá b ó l e n n e k je le n tő sé g é re a z á lta l m u ta tn a k
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e re d e te .

rá , h o g y h iv a tk o z n a k P ál é le tk ö rü lm é n y e ire : a d ia s p o rá b a n él, h ellén zsidó, a

h elle n isz tik u s m ű v e ltsé g e g y ik g ó c p o n tjá b a n , T a rz u sb a n s z ü le te tt, i t t tö ltö tte
g y e rm e k é v e it és é le te k éső b b i ré sz é n e k egy id e jé t; g örögül beszél, ír, g o n d o l­
k o d ik .16 A L X X .- t h a s z n á lja . M ár ped ig a n y e lv egész so r csa k az ille tő n y e lv b e n
m eg lev ő k é p z e te t, illető leg fo g a lm a t k ö z v e tít.
a) A tu la jd o n k é p e n i h e lle n isz tik u s k o r u g y a n a z o n id ő b en , a m ik o r az a p o sto l
m ű k ö d ik , m á r le z á ró d o tt, m e rt a z t N a g y S á n d o r h ó d ítá s a itó l, k erek szá m b a n
300 -tó l 100-ig K r. e. s z á m ítjá k a görög tö r té n e tb e n ;17 e z u tá n m á r a R ó m ai b iro ­
d alo m k eleti h ó d ítá s a iró l b e sz é lh e tü n k ; de a h e lle n isz tik u s k o rn a k ö rö k ség ét
R ó m a is á tv e s z i, ú g y , h o g y a p o litik a i u ra lo m v á lto z á s a ellen ére is teljes joggal
b e sz é lh e tü n k ezidőben h e llen isztik u s k u ltu r b efo ly ásró l, élet- és világfelfogásról,
a m e ly jó ré s z t a görög filozófia n a g y sze lle m e in e k örökségéből tá p lá lk o z ik , s a
n y e lv , fa j, v a llá s te k in te té b e n t a r k a k e le tn e k egységes, h a m in d já rt felszínes
k u ltú r á t kölcsö nöz.
M ivel a h ellen izm u s a F ö ld k ö z i te n g e r t 18 k ö rn y ező o rsz ág o k b a a görög szel­
lem n ek b e v o n u lá s á t je le n ti, a m e ly görög szellem n em a z o n o s íth a tó egyszerűen
a g örög v a llá s s a l, s ő t a görög filozófiai irá n y o k e k le tik u s , ill. s y n cre tis tik u s h a sz ­
n á la ta fo ly tá n tö b b é -k e v é s b b é k ö zö n y ö s, h o g y n e m o n d ja m ellenséges é rzü letű
a p o ly th e is tik u s görög v a llá s irá n t, — é rth e tő , h o g y a h ellen izm u s m eg ítélésén é l
és P á lra v a ló h a tá s a fe ltü n te té s é n é l n e m já r h a tu n k el a fa riz e iz m u sb a n k ijeg ece­
sedő ju d a iz m u s n á l h a s z n á lt eszk ö zö k k el. Az is szem e lő tt ta r ta n d ó , h o g y a h elle­
n izm u s k o rá n ts e m egységes a la k u la t. H a a görög szellem N ag y S án d o r fegyveres
g y ő z e lm e it sz in te m e g h a la d ó jelen tő ség g e l n y o m u lt is b e d ia d a lm a sa n a n a g y
h ó d ító egész b iro d a lm á b a , de n e m m a ra d t é rin te tle n az egyes ta rto m á n y o k , orszá­
g o k k ü lö n fe lfo g ásátó l és v allási m eg g y ő ző d é sétő l. E b b ő l is, ab b ó l is v e tt á t v a la ­
m it, ú g y , h o g y a z t m o n d h a tju k , a h e lle n iz m u sn a k a n n y i rész m e g n y ilv á n u lá sa
v a n , a h á n y fő bb ta rto m á n y , illető leg n é p k e r ü lt h ó d ító ú tjá b a n h a tá sk ö ré b e .
I t t je g y e z z ü k m eg a z t is, hogy a h e lle n iz m u sn a k a k e le ti e g y k o rú v a llá so k á lta l
v a ló b e fo ly á s o lta tá sá ró l, m ás szó v al a hellén szellem k e le ti elő tö ré sé re v aló re ak ció ­
ról, m in t e k e le ti m y s te riu m v a llá s o k n y u g a ti h a tá s á ró l n em i t t , h a n e m a h a r ­
m a d ik a lré szb en sz ó lu n k . S ő t m ég jo b b a n m e g s z o ríth a tju k i t t tá rg y k ö rü n k e t
a z á lta l, h o g y a h e lle n iz m u sn a k csa k azon ty p u s á v a l fo g lalk o z u n k , a m e ly a zsidó
szellem m el v aló é rin tk e z é s ré v én jö t t lé tre , hozzá v é v e P ál szü lő fö ld jén ek , T a rsu s­
n a k h e lle n isz tik u s k u l t ú r á j á t .19
A h ellén sze lle m n e k a zsidó lé le k re v aló h a tá s a kü lö n íté le n d ő m eg a zsidóság
h a z á já b a n , P a la e s tin á b a n , és külön az o n n é t e lm e n e k ü lt v a g y ö n k é n t e ltá v o z o tt
ú. n . d ia sz p ó ra zsidóság h a z á já b a n .20
b) M ár a m ik o r az id u m e a i A n tip a te r fe lh a sz n á lv á n a zsidó p a lo ta fo rra d a l­
m a k a t, a p o litik a i h a ta lm a t m a g á h o z ra g a d ta , ez bizo n y o s fo k ú s z a k ítá s t je le n te tt
az ed d ig i ir á n y z a tta l és a zsidó e x c lu s iv itá s n a k v é g e t v e te tt. D e az idegen, hellén
szellem b e á ra m lá sá ró l m égis u tó d a , a kifelé a lá z a to s ró m ai v az a llu s, befelé k e g y e t­
len ty r a n n u s , N a g y H ero d es id ejéb e n b e s z é lh e tü n k . E fé lv é r u ra lk o d ó m in d en
— az a k k o ri felfogás s z e rin t — n a g y u ra lk o d ó i k épességei ellen é re sem t u d o t t
a zsid ó , k ö zeleb b rő l fa rizeu si n ép ié le k b e b e h a to ln i és b á r S alam o n te m p lo m á n a k
ú jjá é p íté s e az ő n ev é h ez fű ző d ik , ezzel csa k az ellene egyéb v iselk ed ése m ia tt fe l­
to rló d o tt h a r a g o t és g y ű lö le te t a k a r ta sim án lev e z e tn i a m e lle tt, h o g y a ró m ai
c s á s z á ro k a t u tá n z ó p o m p a - és fé n y k ed v elésé n ek , v a la m in t é p ítk ez ési előszere­
te té n e k t e t t eleg et.

18 Z a h n m u t a t r á a r r a , h o g y a m i k o r im á d k o z ik , e z t a r a m ä in y e lv e n v é g e z i. (D e r
B r ie f d. A p o s to ls a n d ie R ö m e r . 1910. 396. ο.
17 M e y e r E . G e s c h ic h te d e s A lte r tu m s . I. k . R e lig io n in G e s c h ic h te u . G e g e n g w a rt
I I . k . 2 0 8 2 . k. o. F ie b ig c ik k e .
18 D e is s m a n n P a u lu s 1911. 3 0 . o. a z „ o l a j f a z ó n a " n é v v e l je lö li e t e r ü l e t e t , m e ly e n
P á l is m ű k ö d ik .
18 C le m e n . P a u lu s I I . k . 1 9 0 4 . 2. k . 63. k . o .
80 G re s s m a n n a Z e its c h r . f. d. a l t t e s t . W is s . 1925. é v f.- b a n sz ó l 1. k . o ld a la k o n a
h ell z s id ó s á g ró l.
206 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te .

H a m ég a te m p lo m é p íté sé n é l is n a g y b e fo ly á st e n g e d e tt a görög szellem n ek ,

é r th e tő , h o g y m ás té re n , ú g y a m ag a é le té b e n , m in t a k ö z é le t irá n y ítá s á b a n is
a j t ó t , k a p u t t á r t a görög é le t- és v ilág fe lfo g ásn ak .
K ö n n y e n é rth e tő , hogy h a a h a ta lm a s és k eleti u ra lk o d ó k szo k á sa sz e rin t
ty r a n n u s k irá ly így g o n d o lk o d o tt, ú g y legközelebbi k ö rn y e zetéb e n élő u d v a ri
m é ltó s á g o k tó l sem v á r h a tu n k m á s t. É s té n y le g a k irá ly i h áz csa tló sai, a p ap i
és v ilág i elő k előségek, a k ik n e k é lte tő elem e v o lt a k irá ly k eg y é b en való sü tk ére zés,
a k irá ly p é ld á já t k ö v e tv e , g y o rsa n m e g h ó d o lta k az id eg en szellem n ek . Íg y é rth e tő ,
ho g y a fa riz e u so k sz e rin t sem m i sem teszi in d o k o lta b b á az u d v a ri p á r tta l, a p a p o k
és v ilág i elő k elők p á r tjá v a l, a m e ly a sz a d d u c e u s p á r t n é v e n ism eretes, szem ben
való k ésh eg y ig m en ő g y ű lö le t, m in t az a k ö rü lm é n y , h o g y épen a tö rv é n y és
k u ltu s z h iv a ta lo s őrei h ó d o lta k b e a zsidó szellem tő l te lje s e n idegen felfo g ásn ak .
H iszen tu d u n k a rró l, hogy a p a p o k o tt h a g y tá k az á ld o z a ti ce rem ó n iát, h o g y a
v e rs e n y já té k o k a t n éz h essék s előkelő zsidó ifja k szé g y e lté k k ö rü lm e té lt v o ltu k a t
a n y ilv á n o s b irk ó z á so k n á l.
E z a k ö rü lm é n y m a g y a rá z z a m eg a z t is, hogy a h iv a tá s u k ró l m egfeledkező
p a p s á g g a l szem b en m ié rt j u t o t t olyan te k in té ly h e z s a n ép iélek irá n y ítá s á n á l
u ra lk o d ó h e ly z e th e z a fa rizeu s p á r t.
Az u d v a r i m é ltó s á g o k n a k a h ellén szellem m el v aló k a c é rk o d á sa oly an fokú
v o lt, h o g y sz in te m in d e n p illa n a tb a n k e lle tt ta r ta n i a fa riz e u so k á lta l m ég s z íto tt
n ép h a ra g k itö ré s é tő l. D e ez m u ta tja épen m ásfelő l a z t, hogy P a la e s tin á b a n az
id egen b efo ly á s a k irá ly és az ő k ö rn y e z e té b e n levő előkelő p a p i p á rto n tú l alig
te r je d t. A zsid ó n ép n a g y egészében id e g e n ü l á llt v ele sze m b e n , ső t eg y re fo k o ­
zódó ellen sz en v v el és g y ű lö le tte l. Ú gy, hogy a p a la e stin a i h ellen izm u s m ély eb b
h a tá s a iró l épen en n é lfo g v a n em b e sz é lh e tü n k . Még a sza d d ace u si szellem et v issza­
tü k rö z ő I. M a k k a b e u s -k ö n y v sem á ru l el eb b ő l s o k a t. A z t m o n d h a tju k in k á b b ,
hogy m in él k irív ó b b v o lt a vezető p á r t e lv ilág iaso d ása , a n n á l n a g y o b b m é rté k b e n
c s a tla k o z o tt a n ép a fa riz e u si irá n y z a th o z s a n n á l n a g y o b b le tt e n n e k h a ta lm a .21
c) Más v o lt a z o n b a n a h e ly z e t P a la e s tin á n k ív ü l, a d iaszp ó ra zsid ó ság b a n .
B á rm e n n y ire ig aza v a n is Z a h n -n a k , 22 h o g y a zsid ó t a tö r v é n y az ország h a tá rá n
tú l is k ö v e ti, n e m úgy, m in t az a th é n it, v a g y s p á r ta it, m égis a d ia sz p ó ra zsidó
n é lk ü lö zn i v o lt k é n y te le n a p a la e s tin a i föld erősítő h a tá s á t és b á r je lle g z e te s faji
s a já ts á g a it m e g ta r to tta , a k ö rn y ező p o g á n y szellem b ő l so k k al tö b b e t v e t t á t, m in t
a régi h a z á b a n la k ó te s tv é re i, és pedig jó ré sz t ö n tu d a tla n u l. M ár a m eg élh e té s
és b o ld o g u lás sz e m p o n tjá b ó l rá k é n y s z e rü lt a görög n y e lv re . É s az új n y e lv , m ely
m a g a u tá n v o n ta a ré g in e k te lje s e lfe le jté sé t, W e n d la n d 23m e g á lla p ítá sa szerin t
is so k k a l tö b b e t je le n t, m in t egyszerűen a régi v a llá si s v ilág fe lfo g ásn ak m ás n y e l­
ven v a ló to v á b b fo ly ta tá s á t. Az új n y elv , k ü lö n ö sen , h a a régi felfo g ást tu d a to s a n
és á lla n d ó a n n em á p o ljá k , b izonyos fokig a ré g in e k m ó d o s ítá s á t, m e g v á lto z á sá t
e re d m é n y e z i. E z v o lt a h e ly z e t a d ia sz p ó ra zsidóság n ag y részé n él, a m e ly re az
ezid ő b en in k á b b c sa k P a la e s tin á r a sz o rítk o z ó fa rizeu si b efo ly ás nem h a t o t t ki.
B ár a b b a n a h itb e n v o lt, h o g y v a llá sá h o z h ű , sz in te é sz re v é tle n ü l k erü l az u n i­
fo rm izáló h ellén szellem h a tá s a a lá . A le x a n d riá b a n k ü lö n ö sen , a h o l te k in té ly e s
zsidó k o ló n iáró l tu d u n k , s a m e ly v áro s a h ellén szellem n ek eg y ik leg jelen tő seb b
fó k u sz a v o lt.
Az itte n i zsidóság h e lle n iz á ló d á sá n a k eg y ik világos b izo n y ság a a L X X ,
az Ó szö v etség görög n y e lv ű fo rd ítá s a . H a e lő á llá sá n a k ré sz le te it és az egyes k ö n y ­
v e k le fo rd ítá s á n a k s o rre n d jé t és id ő p o n tjá t kö zeleb b rő l n em ism e rjü k is, az k é t­
ség te le n , h o g y a g y a k o r la ti v a llá s i szükség h o z ta lé tre , s m á r a K r. e. 2. sz á z a d ­
ban lén y eg ileg b e fe je z e ttn e k te k in th e tjü k . E ttő l fo g v a a d iaszp ó ra zsidóság a

21 E z t m u t a t j a a z a k ö r ü lm é n y is , h o g y a z s i d ó - a r a m ä i n é p n y e lv e t n e m t u d t a
k is z o r íta n i.
22 D e r B rie f a n d ie G a la te r . 1907. 3 f. 22 v e rs se l k a p c s o l a tb a n . J o s e p h u s a la p j á n ,
c. A p io n I I . 38.
23 D ie h e ll. r őm . K u l t u r . 1907. 109. o. F . D e is s m a n n : L ic h t v o n O s te n 1923.
— P a u lu s . 61. k . k .
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te.

L X X . fo rd ítá s a ré v é n ism eri az Ó szö v e tség et. H o g y a fo rd ítá s közben szám os

sp ecialis ó szö v etségi fogalom elh o m ály o so d ása , a h ellén fe lfo g ásn ak m egfelelő
á ta la k ítá s a k ö v e tk e z e tt be, az m a g á tó l é rte tő d ő , d e a z é rt D e issm a n n 24 íté le te t ú l ­
z o ttn a k lá tsz ik , a m ik o r a L X X -n a k e te k in te tb e n sz in te eg y ed ü lálló je le n tő sé ­
géről szól.
J e le n tő s n e k k ell íté ln ü n k a h ellén zsidóság m eg ism erésén él a L X X -n a k m á r
ered etileg görög n y e lv e n í r t , a h ellen izm u s b e fo ly á sá t v is s z a tü k rö z te tő n é h á n y
a p o c ry p h és p se u d o e p ig ra p h i r a t á t .25 B á r az ősi, h az ai h a g y o m á n y o k é rt v a ló lel­
k ese d ést és h o z z á ju k v a ló ra g a s z k o d á st m ég jó ré s z t e l á r u l já k ; íg y Tóbit k ö n y v e,
b á r le h e tsé g e sn e k t á r t j a a p o g á n y o k m e g té ré sé t is, m égis közel áll a farizeusi
felfogáshoz; Jerem iás levele is g ú n y o s a n szól a p o g á n y b á lv á n y o k ró l, Aristeas
levele is a tö r v é n y t d icső íti, a M ak ka b eu so k 3. könyve is P a la e s tin á b a n lá tja az
ig azi h a z á t, ső t m ég a le g in k á b b h e lle n isz tik u sn a k te k in th e tő Salam on bölcsesége
és a M a k kabeuso k 4. könyve is m u ta tja , h o g y a h ellén szellem ism e re te n em ölte
ki b elő lü k a faj és v a llá si k ü lö n állás és felsőbbség g o n d o la tá t; de e z t összhangba
s z e re tn é k h o zni a h ellén filozófia fe lfo g á sá v a l. A 4. M akk. k . p l. a sto ik u s a la p -
g o n d o la to t, h o g y az észn ek kell a t e s t érzék i v á g y a i fe le tt u ra lk o d n i, m ag áé v á
teszi, de az ész h ely éb e az a ty á k tö rv é n y é t i k t a t j a ,26s E le á z á r, v a la m in t fia in a k
á llh a ta to s m a rtiriu m á v a l ig azo lja ez t.
L e g je le n tő se b b k ö z tü k Salam on bölcsesége; h a s z n á la tá t P á ln á l elég világosan
lá tju k . A h ellén b ö lcseség et, m in t Iz rae l h íre s k irá ly á n a k s z a v a it h ird e ti; de nem
az e p ik u re u s it. E z az álbölcseség, a m e ly e t az ig a z in a k le k ell gy ő zn i (1 10—2 20.).
A m it a g örög filozófia σοφια-n a k n ev e z, az tu la jd o n k é p e n az ószövetségi ‫חָ כְ מ ה‬
E lég já r ta s a görög b ö lcseség b en , a m it a b b a n e lv e te n d ő n e k t a r t , az ep ik u re izm u s,
ez h iá n y z ik Iz ra e ln é l, a m it hely esel, a k á r P lá tó n á l (lélek h a ll., p ra e e x ., te s t, m in t
a lé le k b ö rtö n e 8 19— 20., 9 15.) a k á r a sto ik u so k n á l (b ö lcseség, m in t legfőbb h a ta ­
lom 722, 24·) az az ig azi b ö lcseség, a m e ly m e g v a n a zsid ó k sz e n t k ö n y v e ib e n . Más
n é v e n az eg y ik Is te n n e l, a m á sik Iste n n é lk ü l v a ló b ö lcseség. E k e ttő k ü zd eg y ­
m á ssa l a v ilág o n , de az u tó b b i legyőzi az e lő b b it. Az elő b b i h ív ei íté le t a lá esnek,
az u tó b b ié ju ta lm a t n y e rn e k .
d) A h ellén zsidóság a m a k o rsz a k á n a k , a m e ly n e k v iz s g á la tá ra P ál esetleges
h ellén b e f o ly á s o lta tá s á n a k k érd ése s z e m p o n tjá b ó l v a n szü k sé g ü n k , m á r a h a tá ro n
áll a le g n a g y o b b h ellén -zsid ó bölcselő, P h ilo . C sekély a v aló szín ű ség e a n n a k , hogy
P ál is m e rte v o ln a az ő fe lfo g á sá t. Még az első és m á so d ik Á dám ra. v o n a tk o z ó
s p e k u lá c ió já n á l is k é rd é se s ez. D e m iv el P hilo sem m ik ép en sem e re d e ti szellem ,
h an e m id e g e n , jó ré s z t k o rá b b i felfo g áso k n ak ügyes fo rg a tó ja , fe lfo g ásán a k id e vágó
ré s z le te it egész rö v id e n ö ssz e g e z h e tjü k .27 Id ev ág ó g o n d o la ta i k ö z t a S alam on B ölcse­
sége k ö n y v é b e n fen n ebb je lz e tt az u ra lk o d ó : A m i a görög bölcseségben szép és igaz,
az n em e re d e ti, h a n e m Iz rae l s z e n t k ö n y v e ib ő l, közeleb b rő l a tö rv é n y b ő l való,
a h o l ré g ib b s e re d e tib b fo rm á b a n ta lá lh a tó k m eg (a h am is bölcseséggel m ég nem
k e v e rv e ). D e m iv e l ez i t t csa k a h é b e re k v a llá si g o n d o lk o z á sá n a k m egfelelő fo r­
m á b a n ta lá lh a tó , e z é rt v a n szükség a r ra , h o g y a m egfelelő filozófiai elnevezés
b e h e ly e tte s íté s e ré v é n m e g m u ta s s á k a görög v ilá g n a k , hogy, a m it ez s a já t bö l­
cseség én ek te k in t, az tu la jd o n k é p e n Iz rae lé , a k ijelen tésb ő l v aló . E z az a la p ­
m eg g y ő ző d ése m u ta tja , h o g y b á rm e n n y ire h e llen isztik u s je lle g ű is és ism eri a
k ü lö n b ö ző görög filozófiai re n d sz e re k e t, am ely e k b ő l v á lo g a t, m in d e z t azon ap o lo ­
g e tik u s célból te sz i, h o g y a t ö r v é n y t m a g a s z ta lja , t e h á t a görög filo z ó fiá t a zsidó,
ill. ju d a is ta felfogás ig a z o lá sá ra h a s z n á lja , fő k é n t az ú. n . alleg o rik u s írá sm a g y a -

24 P a u lu s . 69. k . k , V ele sz e m b e n S c h w e itz e r : D ie G e s c h ic h te d e r p a u lin is c h e n

F o r s c h u n g 1911. c. m ű v é b e n az e lle n k e z ő t á ll ít ja , 68. k . o,
25 E s d r . I I I . k . J e r e m ias. A r is te a s le v e le , T ó b it k . I l l — IV . M a k k . k . S a la m o n
b ö lc s e sé g e .
26 K a u tz s c h i. m . I I . 151.
27 H o ltz m a n n : N e u te s t . T h e o l , I. 123 k . G o d e t: K o m . z. E v . J o h . B e v e z e té s .
R a f f a y S. A . L o g o s, 1900. S tr o m p . J á n o s e v . v ilá g n é z e te 1892. C o h n -W e n d la n d : P h ilo i r a t a i .
208 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e t e .

rá zás ré v é n , a m e ly részb en a fa riz e u so k n á l is m e g v o lt s a m e ly á lt. s z a b á ly a iv a l

k én y e lm e s b iz o n y ító eszköz g y a n á n t v o lt h a s z n á lh a tó .
F e lfo g á s á n a k egy m á s ik jellem ző sa já to ss á g a , h o g y az is te n sé g e t az e m b e rtő l,
á lta lá b a n a v ilá g tó l élesen e lk ü lö n íti. A k e ttő t a n n y ira szé jje l t a r t j a , h o g y sz e rin te
Is te n s z e n ts é g é t k is e b b íti az a g o n d o la t, hogy a tö k é le tle n v ilá g o t és b e n n e a
e m b e rt ő te r e m te tte . E z é r t veszi fel a k ö z v e títő , v ilá g te re m tő dem iu rg o s g o n d o ­
l a t á t . De b á r m e n n y it szól is a l ogosról, m in t az é rzék fe le tti v ilág erő in e k össze­
fo g la lá sá ró l, e z t nem le h e t sem a t e s t e t ö ltö tt L ogos Já n o s-fé le v a g y a te s te t
ö ltö tt K ris z tu s P ál-fé le g o n d o la tá v a l ö sszev etn i azon d ö n tő o k n á l fo g v a, m e rt
P h ilo s z e rin t e lk é p z e lh e te tle n , hogy az iste n sé g , v a g y a n n a k egyrésze te s te t öltsön,
a tö k é le te s tö k é le tle n n é leg y en .
A görög filo zó fiáb ó l á t v e t t m e re v d u a liz m u s ta lá lh a tó m eg a m ik ro k o sm o s­
b an az em b e rb e n is. T e st és lélek k ie g y e n líth e te tle n e lle n té te k . A te s t lényegénél
fo g v a b ű n ö s , b ö rtö n e a lé le k n e k , a m e ly m íg a te s th e z v a n k ö tv e , n em fe jth e ti
ki ig azi lé n y e g é t. Az e m b e r te h á t ellen m o n d á ste lje s lé n y . B űnös te s tb e k é n y ­
s z e ríte tt szellem , érzék i b ö rtö n b e n sín y lő d ő is te n i s z ik ra . 28S ajá tsá g o s, hogy m ég
ezen filozófiai d u a liz m u s t is ig y ek szik az ó szö v etség b en m e g ta lá ln i P . és J . e ltérő ­
te re m té s elb eszéléseib en .
M ivel a te s t a k a d á ly a a lé le k n e k , a lé le k ig y ek szik e b ö rtö n b ő l sz a b a d u ln i.
A m íg te s tb e n v a n , ez csa k a t e s t m eg fék ezése, aszk ezis á lta l sik e rü l részb en , az
isten ség sze m lé le té b en v aló elm erü lé s á lta l. A te s t a z o n b a n m in d ig a k a d á ly m a ra d ,
a m e ly tő l csa k a h a lá l á lta l s z a b a d u lh a t m eg . E k k o r a lélek , m in t m u la n d ó p o r­
h ü v e ly t v e ti le a te s te t. S zem ben a fa riz e u so k érzék i fe ltá m a d á si g o n d o la tá v a l
P h ilo P la to n n y o m á n a lélek h a lh a ta tla n s á g á t h an g sú ly o z z a . A t e s t összeom lása
u tá n a lé le k v issz a k e rü l az isten ség h ez , a h o n n é t j ö t t. Az eddig m o n d o tta k lé n y e g i­
leg b iz to s a n á lla p íth a tó k m eg P hilo so k te k in te tb e n z a v a ro s és e llen m o n d ásteljes
re n d sz e ré b ő l. A ré sz le te k n é l az o n b a n m á r sokszor k ib o g o z h a ta tla n a z ű rz a v a r.
e) Ö sszefoglalva a m o n d o tta k a t:
1. H e llen iz m u s a l a t t a görög m ű v e lts é g n e k , filo zó fiá n ak és életfelfo g ásn a k
fő k é n t a zsidó szellem re v a ló h a tá s á t é r tjü k . (Sem á lt. a filozófiai h ellen izm u st,
sem a k éső b b i k e re sz ty é n -a le x a n d ria i-h e lle n iz m u s t i t t kö zeleb b rő l n em vesszük
te k in te tb e .)
2. E ze n h ellen izm u s h a tá s a kisebb m é rté k b e n érezh e tő P a la e s tin á b a n , n ag y o b b
m é rté k b e n a d ia sz p ó rá b a n , fő k é n t A le x a n d riá b a n .
3. B izo n y ság a e n n e k a L X X . és eb b en az e red etileg görög n y e lv e n í r t a p o c r.
és p s . ep ig r. ira to k , fő k é n t IV . M akk. és Sa p. S al . ; a filo zó fu so k k ö z t ped ig P h ilo .
4. E h e lle n iz m u sn a k lén y eg e az, h o g y a ju d a is ta v a llá si fe lfo g ást a görög
v ilág n y e lv s filozófiai fo g a lm a k seg ítség év e l m e g is m e rte tte az a k k o ri civ ilizált
v ilá g g a l; e kö zb en a z o n b a n te rm é sz e tsz e rű le g m ó d o su l a felfogása a hellén-görög
világfelfogás v ez ére szm éin ek á tv é te le á lta l, fő k é n t a filozófiai d u alizm u s el­
fo g a d á s á v a l.
5. D e a zsidó h e lle n iz m u sn a k a görög v ilá g n é z e tb e leg in k á b b b elem e rü lt
k ép v iselő i sem fe le d k ezn e k m eg zsidó e re d e tü k rő l és ig y e k e z n e k e k le k tik u s m ódon
a g örög filozófia n em ese b b te rm é k e it ö ssz e g y ű jte n i s az alleg o rik u s írá s m a g y a rá z a t
seg ítség év e l ú g y fe ltü n te tn i, m in t a m e ly e k m á r az ó szö v e tsé g b en , k ö zelebbről a
P t.-b a n m e g ta lá lh a tó k .

3. A k eleti sync retistikus vallások.

V a n n a k egyes tu d ó s o k , 29 a k ik sz e rin t a sze lle m v ilág a lá b b tá rg y a la n d ó

n a g y o b b te rü le te is, le g a lá b b ré sz b e n a h ellen izm u s n e v e a lá v o ln a fo g lalh a tó ,
azon m e g fo n to lá s a la p já n , h o g y e k e le ti m y ste riu m v a llá s o k is a görög n y e lv és
szellem k ö z v e títé s é v e l v á lta k n y u g a to n ism erete ssé .
28 H o ltz m a n n i . m . 177.
29 W e n d la n d i. m . D e is s m a n n i. m . B o u s s e t. i. m . 448—493. o. a v a ll á s t ö r té n e t i
p ro b lé m a c ím m e l. R e it z te n s t e in : D ie H e lle n is t. M y s te rie n R e lig io n e n . 1 9 2 0 .
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e re d e te . 2 09

M égis h ely ese b b a fo g a lm a k kellő m e g k ü lö n b ö z te té se céljáb ó l a h ellen iz­

m u s t a fe n n e b b i m e g sz o rítá s b a n v e n n i s e k eleti s y n c re tis tik u s v a llá s o k a t, m in t az
á llító la g P á l fe lfo g ására n a g y h a tá s s a l levő szellem i te r ü le te t kü lö n tá rg y a ln i.
A k e re sz ty é n sé g , k ö ze le b b rő l P ál th e o lo g iá já n a k e re d e té t i t t kereső irá n y z a to t
vallástörténeti iskola g y ű jtő n é v a l a t t s z o k tá k n ev e zn i.
a) M iről is v a n szó tu la jd o n k é p e n ? A m in t a h ellen izm u s a m a g a v ilá g h ó d ító
ú tjá r a in d u lt N a g y S á n d o r fe g y v ere i n y o m á n a szellem erejév el s. el m essze
k e le tig m e g h o rd o z ta a görög szellem és k u ltú ra z á sz ló já t, m ik ö zb en k é t kézzel
s z ó rta s z é t a n y u g a ti m ű v e lts é g k in c se it, e g y ú tta l m a g a sem m a r a d t é rin te tle n ,
m a g a is m e g te rm é k e n y ü lt, m e g g a z d a g o d o tt k elet m y s tik u s v ilá g á b a n . M ert kelet,
a m a i L e v a n te — a fö ld k ö zi te n g e rre l h a tá ro s országokról v an szó, K is-Á zsia,
S y ria, E g y p to m , h o z z á v é v e m ég P e rz siá t is, n em v o lt b a rb á r, v a llá s ta la n világ.
N a g y szellem i, fő k é n t v a llá si g ó c p o n to k ta lá lh a tó k i t t , ah o l m ég a rég i h a ta lm a s
B a b y lo n v a llá si k in c se it ő riz g e tté k , a h o l az eg y k o r az egész k u ltu rv ilá g o t h ata lm i
k ö réb e v o n ó B e l-M a rd u k -A s ta rte o ltá ra fü z é t t á p lá lg a ttá k , a h o l egy ú ja b b k ed ­
vező a lk a lo m m a l ú jra fe llo b o g o tt a régi lán g s v ilá g íto tt az ö n m a g á v a l e lé g e d e t­
len, m in d ig ú ja t kereső n y u g a t sz á m á ra is. A th é n n a g y o b b le h e te tt a ren d szeres
filozófiai g o n d o lk o d á sb a n , R ó m a a g y a k o rla ti élet k ö v e te lm é n y e in e k helyes fel­
ism eréséb en , de k e le t g a z d a g a b b v o lt az érzés ő szin teség é t, a k e d é ly m é ly sé g é t,
a v a llá s i g o n d o lk o d á s in te n z iv itá s á t te k in tv e . Az O lym pos iste n e i m á r régen el­
v e s z te tté k a z t a je le n tő s é g e t, a m e ly e t H o m e ro sn á l ta lá lu n k . A g ö rö g -ró m ai v a llá s
e k k o r m á r az ü z le ti do ιιί des elv én á llo tt. Az e lő írt á ld o z a to k és k u ltik u s cselek­
v é n y e k elv ég zése fe jé b en k ö v e te lte az iste n s e g íts é g é t. D e ezen sz in te ü z le ti viszony
az elev en , lü k te tő v a llá s i é le t n e v é v e l n em n e v e z h e tő . A szív, a k ed é ly h id eg , üres
m a r a d t és a fa g y o s ta la jo n v a g y e g y á lta lá b a n nem t u d o t t a v a llá si é le t v irága
k ih a jta n i — S eneca m o n d ja , h o g y az im á d sá g a b e te g lé le k m e g n y ilv á n u lá s a —,
v a g y s a já t v a llá si körén k ív ü l id e g e n b e n k e re s e tt k ie lé g ü lé st. A m it a Csel. 1721.
az a th é n ie k jellem zésé re ír : „ n e m v a lá n a k sem m i m á sb a n fo g la la to sa k, m in t
v alam i ú js á g n a k b eszélésében és h a llg a tá s á b a n “ , en n e k a kielégülés u tá n v ágyódó
a n t i k e m b e rn e k az ö sztö n ö s k e re sé sé t fejezi ki.
É s a k u ltú r a k in c s e it k e le tre v iv ő görög lé le k i t t m e g ta lá lja a z t, a m it s a já t
v a llá s á b a n n é lk ü lö z ö tt, a m eleg sé g et, a lü k te tő é le tte lje s sé g e t, az isten ség és a h ív ő i
közt v a ló szoros k a p c s o la to t. É s k eleti v allá si eszm ék k el te rh e se n jö n vissza
n y u g a tra . K a to n á k , császári h iv a ta ln o k o k , k e resk ed ő k , ra b s z o lg á k és n e m u to lsó ,
so rb a n e k e le ti v a llá s o k e x p a n z ív e re jé t k ép v iselő p a p sá g k ö z v e títé sé v e l, a m e ly ­
n e k c sa k a h ellen izm u s á lta l n y ú j t o tt leh ető sé g re, a görög v ilág n y e lv á lta l m eg ­
n y ito tt n y u g a ti k a p u r a v o lt szü k sé g e, h o g y jö jjö n sereg estő l és h ird e sse a s a já t
v a llá s á b a n m e g e lé g ü lé st m á r n em ta lá ló n y u g a tn a k s a já t m y s tik u s ta n í t á s á t az
is te n s é g n e k a h ív ő v e l v aló egyesüléséről.
b) E zen k eleti v a llá s i eszm étő l m e g te rm é k e n y ü lt görög sze lle m rő l vélik
tö b b e n , h o g y i t t k eresen d ő a k u lc sa a k e re sz ty é n sé g , ill. P ál a p o s to l th eo lo g iai .
fe lfo g á sá n a k .
H o g y a z e rre v o n a tk o z ó felfogás k is e b b -n a g y o b b m é rv ű jo g o s u lts á g á t m eg ­
á lla p íth a s s u k rö v id e n sze m lé t kell t a r t a n u n k a szó b a jö h e tő k eleti v a llá s o k f e le t t :30 -
D e m iv e l e v a llá s o k n a k sző k é b b h a z á ju k b ó l k ilé p e tt és a hellén v ilá g b a n m e g ­
ta lá lh a tó fo rm á iró l v a n szó, a n n y ib a n nem tá r g y a lju k ő k e t egész te rje d e lm ü k b e n ,
h an em n y u g a tra k ih a tó ré szeik b en . S z ó ln u n k kell K is-Á zsia, S yria, E g y p to m és
P erz sia v a llá s á n a k id ev ág ó részeiről.
a) K is-Á zsia e g y é b k é n t eg y m ástó l e lsz ig e te lt o rsz ág ain ak közös k u ltu s z a k é n t
m u ta th a tu n k rá az A ttis-M e te r (C ybele) k u ltu s z á ra , a m e ly n e k lén y eg e a v a d k a n
á lta l m e g ö lt, de a z u tá n ú jb ó l m e g e le v e n e d e tt A ttis ü n n e p lé se ; első részében m ély
g y ász, m á so d ik részéb en fé k te le n öröm fo rm á já b a n , m in d a k é t ese tb e n szélső­
ségesen m e g n y ilv á n u ló in d u la t k itö rések k e l. T isztelő i ö n m a g u k a t v a g d a ljá k

30 C u m o n t-G e h r ic h : D ie o r ie n ta lis c h e n R e lig io n e n . 1910. K r o ll a. R . G . G .-V .- k ö te ­

t é b e n 1043 k. o. R e i t z e n s t e i n : D ie h e lle n . M y s te rie n R e lig io n e n . 2. k ia d á s 1920.
210 K iss J e n ő : P á l a p o s t o l th e o lo g iá já n a k e r e d e te .

v éresre, s ő t m eg is c s o n k ítjá k m a g u k a t s eksztázisig f o ly ta to tt tá n c o k k a l s zené­

v el ü n n e p lik . A v eg e tá ció ta v a s z i ú jra é le d é se k o r t a r t o t t ü n n e p id ején fo n to s sze­
rep e v o lt a b ik a á ld o z a tn a k , az ú. n . ta u ro b o liu m -n a k , a m e ly a lk a lo m m a l a
g ö d ö rb e á llt h ív ő a kicsorgó á lla t v é ré b e n m e g fü rd ö tt s ezzel sy m b o lik u sa n a régi
b ű n ö s é le t h e ly e tt új á lla p o tb a k e rü lt. A fü rd ő n e k („ v é rk e re s z ts é g “ ) e x opere
o p e ra to h a tá s a egy b izo n y o s k b . 20 é v n y i id ő ta rta m ig h a to tt, e z u tá n ism ételen d ő
v o lt. K is-Á z siá b a n tis z te lt eg yéb is te n e k n y u g a tra n e m igen te rje d te k el. M aga
az A ttis -k u ltu s z , am ely v issz a v e z e t a b ab y lo n -fö n ic iai A d o n is-k u ltu sz á ra , ez is te n ­
ség n ek te rm é sz e t isten ség jelle g é t b izo n y ít ja , A ta v a sz i fő ü n n ep is, a m e ly e t C laudius
csá szár m á rc . 15—27. k ö z ö tti id ő re á lla p íto tt m eg, m u ta tja , hogy i t t egy vegetáció
isten ség g el á llu n k sze m b e n . A té le n á t p ih en ő , h a lo tt te rm é sz e t ta v a s z i ú jra é le ­
déséről v a n szó. A föld a n y a C ybele k ed v e se a v e g e tá c ió t je lk é p e z ő A ttis . K is-
Á z siá b an h irte le n és z o rd o n a n je le n tk e z ő té l a v e g e tá c ió t m eg sem m isíti. A ttis
m eg h al. M élységesen g y á sz o ljá k . D e n e m m a ra d s í r b a n ; a v eg e tá ció ta v a s sz a l
ú jr a m eg ele v en ed ik , A ttis fe ltá m a d . T isztelő i közös la k o m á k a t is ta r ta n a k , —
am e ly e k e n az iste n sé g n e k egy k e d v e lt á ll a t j á t eszik m eg s ez á lta l ö n m a g u k k ö zt,
v a la m in t k ö z tü k és az iste n sé g k ö z t v é rsz ö v e ts é g e t h o z n a k létre .
N y u g a to n e k u ltu sz első elszig etelt n y o m a iv a l a p ú n h á b o rú k id e jé n ta lá l­
k o z u n k . T u la jd o n k é p e n i h a tá sró l a z o n b a n c sa k a K r. u. id ő b e n , a 2. és 3., leg­
in k á b b a 4 . s z á z a d b a n b e sz é lh e tü n k .
ß) A g a z d a g e g y p to m i p a n th e o n b ó l az a le x a n d ria i Isis — Osiris k u ltu s z a vált
ism erete ssé E g y p to m h a tá r a in tú l. O siris (a k it a z o n o s íto tta k D io n y so s-sal) iste n t
ellensége S et m egöli s sz é tté p i. A s z é tté p e tt ta g o k a t a z o n b a n Isis (D e m e te r) m eg­
k eresi és cso d ás m ó d o n m eg ele v en íti. (Isis a g y ó g y ítá s is te n n ő je .) A h a lálb ó l új
é le tre t é r t O sirist n a g y ü n n e p sé g b e n ré sz e sítik . E k u ltu s z lén y eg e sz in té n a t e r ­
m észe t a la p já n é rth e tő m eg. O siris te rm é sz e t-is te n , k ö zeleb b rő l n a p is te n , a földet
é lte tő , de é jje le n k é n t az a lv ilá g b a h ú zó d ó n a p is te n . A n a p le n y u g tá t, Osiris h a lá lá t
m ély fá jd a lo m m a l k ísérik , fe ltá m a d á s á t p e d ig k itö rő öröm m el. K u ltu s z á b a n
sz in té n m e g ta lá lju k azon szélsőségeket, m in t K is-Á z siá b an , azzal a különbséggel,
h o g y k u ltu s z a m ég n em i k icsa p o n g á so k k a l, a nő i tisz te ssé g fe lá ld o z á sá v a l b ő v ü lt.
(E z é rt a k a r tá k e k u ltu s z n a k R ó m á b a n ú t j á t álln i, de h iá b a .) Az iste n sé g tis z te ­
le té re r e n d e lt n a g y őszi ü n n e p (o k t. 2 8 —n o v . 1 .) id e jé n v á lik e je lle m v o n á sa
k ü lö n ö sen n y ilv á n v a ló v á . I t t is m e g v a n a k u ltu sz o p u s-o p e ra tu m g o n d o lata.
A p o n to s a n e lv é g z e tt s z e rta rtá s o k k a l k é n y s z e ríth e tik az iste n sé g e t k é ré s ü k te l­
je s íté s é re . E llen k ező e se tb e n m eg is fe n y e g e tik . E g y e s a k u ltu s z b a n m e g ta lá lh a tó
s a c ra m e n ta lis cse le k m é n y tő l erkölcsi tis z tu lá s t is v á r ta k . A m eg h aló és ú jra é le d ő
is te n s é g az eg y én i é le t s z á m á ra is h ird e ti a h a lá lb ó l v a ló f e ltá m a d á s t. E k u ltu s z ­
n a k az é rz é k i je lle g m e lle tt fő k é n t a h a lh a ta tla n s á g g o n d o la ta v o lt a legfőbb
e lte rje s z tő je . N y u g a to n a K r. e. 1. sz á z a d b a n k e z d ik m eg ism ern i. H iv a ta lo s a n
g á to ln i a k a r já k , de a k ié g e tt, belső ta r ta lo m n é lk ü li n y u g a t az eg y é n i fe ltá m a d á s t
ígérő s e rre fö ld i g y ö n y ö rö k k e l elseg íten i a k a ró e g y p to m i k u ltu s z t h a m a r m eg ­
k e d v e lte , fő k é n t a K r. u . 2. sz á z a d tó l fo g v a.
γ) A k e le trő l im p o rtá lt v a llá so k k özül a rég i sém i, k ö zeleb b rő l b a b y lo n -a ssy r
v a llá ssa l v aló összefü g g ést le g in k á b b S y r ia localis b a a l k u ltu s z a m u ta tja . E g y -
egy h e ly n e k , v id é k n e k u ra i, ú rn ő ik é n t — b a a l, b a a la t — szereplő k ü lö n b ö ző n ev ű
is te n e k ezek, a k ik k ö zü l fő k é n t A ta r g a tis (n ő i iste n ) és H a d a d v á ln a k n y u g a to n
ism eretessé. A z elő b b i eg y sz erű e n a Σορία θεά n év v e l, m in t a te rm é k e n y s é g ad ó ja,
K u ltu s z a H a d a d é v a l e g y ü tt sz in té n n em i k icsap o n g á so k k a l v o lt ö ssze k ö tv e , —
a m e ly e k ré szb en m ég m e g h a la d tá k az e g y p to m i e x p o r to t. M isszionáló v á n d o r
p a p ja ik a k isá z sia i k u ltu s z b ó l ism ert v a d tá n c o k k a l és ö n b e v a g d a lá so k k a l ig y e­
k e z te k a fig y e lm e t m a g u k ra v o n n i. F ig y e lm e t érd em el ezen locális te rm é sz e t-
is te n e k n e k u g y a n c sa k b a b y lo n -a s sy r a n a ló g ia a la p já n a s tra lis, csillag isten ek k é
v aló á ta la k u lá s a . B á r te rm é s z e t iste n sé g je lle g ü k e t e k k o r sem v e s z tik el, de m eg­
szü n n e k n a p o n k é n t v a g y é v e n k é n t m eg h aló és fe ltá m a d ó localis is te n e k lenni
és a c silla g v ilá g im p o n áló fensége az ö rö k k é v a ló sá g g o n d o la tá t k ö ti össze v elü k .
A s id e rik u s iste n hit az em b e r jö v e n d ő re m é n y sé g e ire n ézv e is b efo ly á ssal v o lt.
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te .

E g y p to m tó l e lté rő e n m o st m á r n e m az a lv ilá g b a n k e re sik a tú lv ilá g o t, h a n e m a

csillag o k k ö z t, e lső so rb a n a n a p b a n . Id e t é r v issza a lé le k , a m in th o g y in n é t j ö t t is.
O n n ét jö v e t fo k o z a to sa n v e s z ít tis z ta s á g á b ó l, a h é t p la n é tá n á t v is s z a té rv e ú jb ó l
e ln y e ri a z t.
A csilla g v ilá g n a k m á r a régi b a b y lo n ia ia k á lta l m eg fig y e lt k iv é te lt nem
tű rő sz a b á ly o ssá g a és ö rö k re n d je k e lte tte fel ezen iste n e k b e n v a ló h itte l k a p c so ­
la tb a n a n y u g a to n in k á b b filozófiai m e g fo n to lá so k ú tj á n ism e rt szü k ség k ép en iség ,
ἀναγκή, fo g a lm á t az eg ész v ilá g s íg y a z e m b e r v ilá g tö r té n é s e in é l is, a m i d e te r m i­
n isz tik u s ir á n y b a n v a ló to v á b b fe jlő d é s t e re d m é n y e z e tt. A c sillag o k b an m e g v a n
írv a az e m b e re k so rsa, felfo g ás in n é t ered. A z a s tro n o m iá n a k ik e rte s tv é ré az
a stro lo g ia e ttő l fo g v a v á lik k ü lö n ö se n fo n to ssá . A csillag iste n m a ie s ta tik u s fe n ­
sége n e m en g ed i m eg, hogy m in t E g y p to m b a n , k é n y s z e ríte n i leh essen az em b er
k ív á n s á g á n a k te lje síté sé re . H a a d e te rm in isz tik u s felfo g ás végső k ö v e tk e z m é n y e it
n e m v o n tá k is m eg és tu d n a k i t t is á ld o z a to k ró l, im á ró l, de ezek á lta l is in k á b b
az is te n e k irá n y á b a n v a ló k eg y e s é rz ü le te t s n em az a k a r a t j u k a t m e g v á lto z ta tó
em b eri k ív á n s á g o t fe je z ik ki.
E v a llá s o k v iszo n y lag o s régiségénél fo g v a n y u g a tra k e rü lé s ü k első n y o m a i­
v a l elég k o rá n , a K r. e. 3. sz .-b a n ta lá lk o z u n k , de e lte rje d é sü k rő l csa k a K r, u .
id ő b en ( 1 —3. sz.) b e sz é lh e tü n k .
δ) A m in t az ed d ig e m líte tt v a llá so k b ó l, ú g y a perzsa v allá sb ó l is csak egy
rész s p e d ig n em is a leg fő b b iste n tis z te le te te r je d t el az ország h a tá r a in tú l. Az
O rm u z d (A h u r a —M azda)- A h rim a n e lle n té te s is te n p á r k u ltu s z á ró l P e rz sia h a t á ­
rá n k ív ü l n e m ig en h a llu n k . E k u ltu s z b ó l csa k a d u a liz m u s g o n d o la ta lé p e tt ki
az Irá n fe n sík ró l. De elég g y o rsa n és n a g y m é rté k b e n te rje d t el a p e rz sa v a llá s
egy e re d e tile g k iseb b fény iste n é n e k , a n ép ies k u ltu s z b a n k e d v e lt M ith ra s-n a k tisz ­
te le te . N y u g a to n H elio s-szal a z o n o s íto ttá k . S zin té n te rm é sz e ti, ill. so laris isten ség
(am i i t t is b a b y lo n i e re d e tre m u ta t) . E z a M ith ra s k u ltu s z , a m e ly e t ez iste n sé g n e k
harci v o n á s a i m ia tt fő k é n t ró m a i lé g io n á riu so k k e d v e lte k m eg s te r je s z te tte k el
N y u g a to n , eg y ik e v o lt a leg erő seb b k e le ti elő tö ré se k n e k ú g y , hogy Cum o n t 31 m eg­
á lla p ítá s a sz e rin t E u ró p á t m ég a m o h a m e d á n in v ázió id e jé n sem fe n y e g e tte
a n n y ira az elá z sia so d á s v eszed elm e, m in t a M ith ra s k u ltu s z m eg ism erése id e jé n .
D io c le tia n pl. M ith ra s t á llíto tta ú g y o d a, m in t az ú jr a h ely re á llíto tt b iro d a lo m
fő p ro te k to rá t. A k e re sz ty é n sé g n e k is eg y ik le g n a g y o b b k o n k u rre n se lesz,
úg y , h o g y v o lt idő a m ik o r szin te k é rd é se s v o lt, h o g y m e ly ik vesz e rő t a m á s ik o n . 32
A M ith ra s k u ltu s z b a n k ü lö n ö se n n y ilv á n u l a k e le ti v a llá s o k s y n cr e tis tik u s
jelleg e. P e rz sa elem ek m e lle tt sé m i-b a b ilo n i b ő v ü lé se k . N y u g a to n e lte r je d t fo r­
m á ja is ú ja b b b ő v ü lé se k re m u ta t. A p erzsa v a llá s t le g in k á b b jellem ző m e ta fiz ik a i
d u a liz m u s v o lt n y u g a tra v aló e lte rje d é sé n e k eg y ik fő o ka. D u a lizm u sró l u g y a n
m á r i t t is h a llo ttu n k , P la to n fe lfo g ása n y o m á n k ü lö n ö se n P h ilo n á l. De a p e rz sa
v a llá s a jó és rossz e lle n té té t a v ég ső k ig fo k o z v a az is te n e k v ilá g á b a h ely ez i á t
s ezzel a rossz e re d e té n e k k é rd é sé t, a m ely az em b eri felelősség, b ű n b e s z á m íth a tá s
te k in te té b e n n y u g a to n is sok f e jtö r é s t o k o z o tt, a jó v a l e lle n té te s irá n y ú , b á r a
leg u to lsó időig eg yenlő h a ta lm ú iste n sé g A h rim a n (a m a g y a r á rm á n y ) fe lv é te lé v e l
ig y e k sz ik m e g m a g y a rá z n i.
Az e m b e rv ilá g o t e ltö ltő h a rc o k a jó és rossz k ö z ö tt tu la jd o n k é p e n csak
g y en g e v is s z h a n g ja az iste n e k v ilá g á b a n k e z d e ttő l fo g v a dú ló h a r c n a k . A m in t
M ith ra s k ü z d A h rim a n n a l, ú g y h ív e in e k is k ö telesség é v é teszi a gonosz ellen v aló
k ü z d e lm e t. V iszo n t A h rim a n is fe ls o r a k o z ta tja a d ae m o n o k sereg ét, h o g y m eg­
h ó d íts a v ele az e m b e rv ilá g o t. É p en a d a e m o n v ilá g é le tre k e lté sé v e l v á lt a M ith ras
k u ltu s z k ü lö n ö se n az a la c so n y a b b n é p v a llá s k ö ré n b elü l h ó d ító je lle g ű v é és a
d ae m o n o k h a ta lm á tó l v a ló félelem e re d m é n y e z te az á lla n d ó v ig y á z á s t, tis z tu lá s ra
tö re k v é s t, m o s a k o d á so k a t s ö n m e g ta r tó z ta tá s t. A z ed d ig e m líte tt k u ltu szo k tó l,
e lle n té tb e n , am e ly e k k e l b izo n y o s fo k ig m in d e n ü tt ta lá lk o z tu n k , itt a m a zd aiz-

31 I. m . 163. o.
32 C u m o n t i. m . 172.
 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e re d e te .

m u s tis z ta , sz in te k o m o r ö n m e g ta r tó z ta tá s á t lá tju k , m in t az A h rim a n ellen való

k ü z d e le m le g fő b b fe g y v e ré t. E k ü z d e le m b e n a M ith ra s h ív ő k , m in t te s tv é re k
v esz n ek ré s z t s m e rt ta n í t á s u k sz e rin t a jó m in d ig csa k a tú lv ilá g o n d ia d a lm a s k o ­
dik, v a llá s i felfo g ásu k e sc h a tó ló g ia i jelle g e t ö l t ö tt s v á lt en n é lfo g v a is k e d v e ltté .
A zt a b első e lle n tm o n d á s t, a m e ly a jó és rossz e lle n té té t az em b e r v ilá g b ó l az
is te n i v ilá g b a h ely ez i á t s e m e lle tt m égis k ö te le ssé g é v é te sz i a ro ssza l sze m b e n v a ló
á llá s fo g la lá s t, a m ely le h e tsé g e s is, sem az e re d e ti h a z á b a n , sem n y u g a to n nem
v eszi észre, ső t é p e n , m iv el a jó és rossz e lle n té té t az irá n d u a liz m u s
lá ts z ó la g k ö n n y e n o ld ja m eg , t a r t o t t a m a g á t e fe lfo g ás le g to v á b b az egész k ö z é p ­
k o ro n á t, h o g y n e m o n d ja m n a p ja in k ig .
K u ltu s z á t a K r. e. 1. sz á z a d b a n is m e rik m eg s h o z z á k n y u g a tr a a ró m a i
lé g io n á riu so k , de n a g y o b b e lte rje d é se az 1. K r. u. sz á z a d b a n v eszi k e z d e té t T ra já n
id e jé tő l fo g v a . K u ltu s z á n a k n y o m a iv a l a n y u g a ti k u ltu r és k a to n a g ó c p o n to k o n
m in d e n ü tt ta lá lk o z u n k . (S o p ro n m e lle tt is v a n egy a fe rtő rá k o s i h a tá r b a n .)
M e g e m líth e tjü k m ég, h o g y ú g y a p e rz sa v a llás, m in t a v á z la to s a n fe n n te b b
fel t ü n t e t e t t k u ltu s z o k n y u g a to n eg y m ássa l is k e v e re d te k . E v a llá s i sy n c re tism u s
a K r. u. 4. s z á z a d b a n é r te el te tő fo k á t és J u liá n ily e n irá n y b a n a k a r ta a d ia d a lm a s ­
kodó k e re s z ty é n s é g h e ly é b e a régi sze lle m e t új v irá g z á s ra seg íten i.
c) E m y s te riu m v a llá s o k jelleg ére és h a tá s á r a n é z v e a k ö v e tk e z ő összefog­
laló m e g á lla p ítá so k a t te h e tjü k :
1 . U g y a n a z o n szellem i á r a m la tn a k , a m e ly az ó szö v e tsé g k ö ré n b elü l, m in t
„ B a b e l-B ib e l” v ita ism e re te s és a b a b y lo n iz m u s, sőt p a n b a by lo n iz m u s g y ű jtő
n év a lá f o g la lta to tt, ú jsz ö v e tsé g i ik e r te s tv é ré rő l v an szó. A m in t az ó szö v e tsé g
leg szeb b és le g é rté k e se b b fe lfo g á sa ira n éz v e a k a r tá k a b a b y lo n i e re d e te t k im u ­
t a tn i, ú g y itt is a k e re sz ty é n s é g lé n y e g é t, m a g á t a K ris z tu s h ite t a k a r já k k eletrő l
s z á rm a z ta tn i. A m in t o tt előre elfo g la lt d o g m a tik u s á llá s p o n t ig a z o lá sá ra ig y ek ez­
te k id eg en p a r a lle lá k a t ta lá ln i és ah o l a szív a k a r, a fő ta lá l is é rv e k e t, b á rm ily e n
cse k ély le g y e n is a v a ló d i ö sszefüggés, úgy i t t is a m á r f e lá llíto tt k e re te k n e k
ta rta lo m m a l v aló m e g tö lté se c é ljá b ó l n y ú ln a k az id eg en p a ra lle l ák h o z. A m o tt
m á r jó ré s z t e lp ih e n t a h a rc iz a j; i t t m é g h an g o s a k ü z d ő té r. O tt kellő é rté k é re
s z á llíto ttá k le a k e le ti b e h a tá s o k a t és s ik e rü lt m e g á lla p íta n i a z t, hogy lé n y e g v á l­
to z ta tó id eg en in d ítá s o k a t a ré sz le te k b e n v aló g a z d a g ítá s m e lle tt is Izrael v a llá s a
o n n é t n e m k a p o tt. I t t m o st s o ra k o z ta tjá k fel az é rv e k e t, de m á r h o v a to v á b b
eg y re v ilá g o sa b b lesz, hogy m ely ik részen v a n az ig a z sá g .38 M ert hiszen csak a n n a k
jó z a n m érleg elésére v o lt szükség, h o g y h a a k ere sz ty é n sé g h e z v is z o n y ítv a jó v al
a la c s o n y a b b fo k ú Iz rae l v a llá s a v eszély n é lk ü l, ső t győ zelm esen á llo tta ki e k e le ti
in v á z ió t, a k k o r az a m o tt csak c s irá já b a n m eglevő k ije le n té si ig azság o t te lje se n
k ife jle tt a la k b a n h ird e tő k e re sz ty é n sé g n é l veszedelm essé ez a k e le ti in v ázió e g y ­
á lta lá b a n n e m le h e te tt.
2. A n n á l k ev é sb b é, m e rt m in t l á t t u k , n y u g a tra tö ré s ü k egyes e lsz ig e te lt,
s p o ra d ik u s e s e te k tő l e lte k in tv e jó ré s z t m á r k e re s z ty é n id ő re esik. Ú gy, hogy
sz in te f o r d ítv a le h e tn e fe lte n n i a k é rd é s t; n e v e z e te se n az t kellen e k é rd e z n ü n k ,
hogy v ajjo n n e m a k e re s z ty é n s é g n é p sz e rű eszm éinek á tv é te le se g íte tte -e ezen
m y s te riu m v a llá s o k a t n y u g a to n d ia d a lra .
3. E g y k ö v e tk e z ő m e g á lla p ítá s , a m e ly e t sz in té n n y o m a té k o s a n kell h a n g ­
s ú ly o z n u n k , a z , h o g y e k ü lö n b ö ző k e le ti m y ste riu m v a llá s o k , é p ú g y , m in t a közös
ő s a n y ju k , a b a b y lo n i v a llá s természet vallások, a m e ly e k a te rm é sz e t é le té n e k főbb
m e g n y ilv á n u lá s a it — v ilág o sság , sö té ts é g , té l, n y á r, sza p o ro d ás, te rm é k e n y s é g ,
ta v a s z i eső zések s a z a z o k o n e rő t v e v ő perzselő n a p s ü té s — sy m b o liz á ljá k , ill.
sz e m é ly e sítik m eg . A k e re sz ty é n sé g b e n ped ig k ézzelfo g h a tó tö r té n e ti té n y e k k e l

33 F ig y e lm e t é r d e m e l , h o g y a z e lm é le ti m e g f o n to lá s o k m e l le t t, f ő k é n t a z e lr ia s z tó
g y a k o r l a ti k o n z e k v e n c iá k , a m e ly e k a v e s z t e t t h á b o r ú u t á n és a n y o m á b a n l á b r a k a p o t t
f o r r a d a l m a k a l a t t v á l t a k n y il v á n v a ló v á — a v a ll á s t ó l v a ló te lje s e lf o r d u lá s — , d ö b b e n ­
t e t t é k m e g a z ez ir á n y b a n h a la d ó t u d ó s o k a t is. E g y r é s z ü k a v é g z e te s e r e d m é n y e k l á t t á r a
m e g t o r p a n t és k e r e s i a z e l k ö v e t e t t h ib á k a t . M á s ré s z ü k m é g t o v á b b h a la d s s z i n t e h i r ­
d e tik e m y s t. v a llá s o k h o z v a ló v is s z a té r é s t . I t t a z o n b a n az é rv e k b ir o d a lm a v é g e t é r.
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e t e . 213

á llu n k szem b en s n em k é p z e lt m y th o ló g ia i sze m ély ek k el, m in t A ttis , A donis,

A ta rg a tis , Isis, M ith ras, v a g y h ív já k b á rh o g y a n a k eleti v a llá so k b a n e m e g ­
s z e m é ly e s íte tt te rm é sz e ti e rő k e t. O tt ködös p e rso n ific a tió k , i t t a tö r té n e ti Jéz u s,
a k it sze m e in k k el lá tu n k , a k in e k s z a v a it h a llju k , c se le k e d e te it is m e rjü k . E z é rt
e g y m á s t k izáró e lle n té te k a te rm é sz e t-v a llá s o k és a k ije le n te tt tö r té n e ti v a llá s.
A sze m é ly te le n te rm é s z e t é le tm e g n y ilv á n u lá sa i s az e m b e rv ilá g b a n m e g á lla p ít
h a tó leg fő b b ü d v tö r té n e ti té n y e k n em h o z h a tó k egy s ík ra . A m o tt d u rv a p o ly th e iz ­
m u s, e m itt a b s z o lú t m o n o th e iz m u s. A m o tt a te rm é k e n y sé g isten ei tis z te le té re b e ­
h o z o tt tö m e g e rk ö lc ste le n sé g , a leg n ag y o b b k ic s a p o n g á so k n a k a te m p lo m b a v itele
és íg y m e g sz e n te lé se s ezzel az egész n é p é le te re jé n e k a lá á s á s a , i t t a k o m o ly in té s,
a m e ly m ég szem ek k el v a ló v é tk e z é srő l is szól (M t. 5 28· s a M ester n y o m á n a t a n í t ­
v á n y n a k s z a v a , a m e ly az e m b e r t e s t é t Iste n s az ő szellem e la k ó h e ly é n e k m o n d ja
(I. K o r. 6 19). Még ah o l, m in t a p erzsa v a llá s b a n , a n em i k ic sa p o n g á so k h iá n y z a n a k
is és h e ly ü k e t lá ts z ó la g szigorú erkölcsi k o m o ly ság fo g la lja el, a jó és rossz m e ta ­
fizikai d u a liz m u sa á lta l az egyéni v a llá si é le t sz á m á ra m e g o ld h a ta tla n , a közös
v a llá s i fejlő d és s z á m á ra le g y ő z h e te tle n n eh é z sé g e k e t ta lá lu n k . A c silla g -v a llá so k ­
b a n m e g le v ő d e te rm in iz m u s t a fa ta liz m u s ig fokozó v a llá s i felfogás és a k e re s z ty é n ­
ség b en a ro sszal szem b en a felelősséget és b ű n ö ssé g e t n y o m a té k o s a n v a lló állás-
fo g lalás o ly an e lv i e lle n té te k , a m e ly e k k ö z t k a p c s o la to t ta lá ln i n em le h e t.
4. A m it a k e re sz ty é n sé g tö r té n e ti elő k ész ítő je Iz rae l v a llá s a s részben a
ju d a iz m u s k e le trő l á tv e h e te tt, a z t s a já t lén y eg é n ek fe lá ld o zása n é lk ü l v e tte á t ;
szerv esen á t h a s o n í t o t t a , a ssz im ilá lta , ú g y h o g y az tö b b é n em idegen a n y a g v allási
fe lfo g á sá b a n . É s ez a kölcsönzési p ro cessu s Iz rae l v a llá s á n a k első k o rsz a k á b a n
k ö v e tk e z e tt b e ; 34 a ju d a iz m u s b a n is a fogság, p erzsa és részb en görög u ralo m
a l a t t , t e h á t m in d e n e s e tre K r. e. é v s z á z a d o k b a n n y e r b e fe je z é st. E k k o r m á r a
ju d a iz m u s is te lítv e v o lt az elviselhető fokig az idegen szellem fe lfo g á sá v a l. Ú jn a k
fe lv é te lé re im m á r n em v o lt k ép es. A k eleti v a llá s o k ped ig e k k o r k ez d en ek n y u g a ­
to n is m e rtté v á ln i. V ilágos te h á t, h o g y ú tj u k n em Izrael v a llá sa , v a g y a ju d a iz ­
m u s k ö z v e títé s é v e l v e z e te tt n y u g a tra .
5. A h ellen izm u s m a ra d h á tr a . M in t l á ttu k , té n y le g ez n y i t o tt a m eg a
zsilip e k e t a k eleti á r a d a t e lő tt. D e a h elle n iz m u sn a k P a la e s z tin á b a n igen csekély
h a tá s a v o lt. É s a m ik o r az ifjú k ere sz ty é n sé g P a la e s z tin a h a tá r a in á tlé p e tt és P ál
n y o m án K is-Á z siá b an e lte rje d v e a k ü lv ilá g g a l é rin tk e z e tt, m á r k ész n ag y ság
v o lt, a m e ly n em e lm életi g y a ra p o d á s , h a n e m h ó d ítá s céljából in d u lt ki a v ilá g b a .
A rró l szó sem le h e t, h o g y P á l m issziói m u n k á ja közben ism e rte v o ln a m e g e k eleti
v a llá s o k a t s g y a r a p íto tta v o ln a s a já t fe lfo g á sá t. T e h á t c sa k a rró l le h e t szó, hogy
P á l m á r elő b b is m e rk e d e tt v o ln a m eg v e lü k T a rs u s b a n . D e i t t csa k ifjú k o rá t
tö l tö t t e s a z t is fa riz e u si k ö rn y e z e tb e n . J e ru z s á le m b e n is a fa rizeu s G am alielhez
j á r is k o lá b a . É s h a az a k k o ri fa riz e u so k a t a m a i o rth o d o x z sid ó k k al h a s o n lítju k
össze, a m it e x c lu s iv itá s u k a la p já n elég joggal te h e tü n k , v a jjo n elk ép zelh ető -e,
h o g y a m a ta rs u s i fa rizeu s ifjú n a k é le té b e b e á ra m o lh a to tt v o ln a az e k k o r m á r
e x c lu s iv fa rizeizm u stó l te lje se n id eg en felfogás, a m ik o r a m a i o rth o d o x zsidók
m ég a k u ltú ra k ö z é p p o n tja ib a n is m in th a N essus in g b e n já rn á n a k , a n n y ira é rin ­
te tle n e k a k u ltú ra b e fo ly á sá tó l.
P á ln a k ezen idegen v a llá so k á lta l v aló szellem i g az d a g o d á sa k érd ésén él
sem a hol, sem a m iko r k érd ésre a v a llá s tö rté n e ti isk o la k ielég ítő fe le le te t ad n i
n em tu d .
6 . N em f e le jth e tjü k el a z t sem — a lá b b ré sz le te z z ü k ez t —, h o g y a m it P á l­
n á l id eg en e re d e tű n e k t a r t a n a k és a tö r té n e ti Jé z u s h e ly e tt a m y th ik u s K risz tu s
összefoglaló n e v e a lá s o ro ln a k , az csak eg y olyan szöveg k ritik a i m ó d szer se g ít­
ség év el leh etség es, a m e ly az e v a n g é lio m o k so rá b ó l tö rli J á n o s t, a m e g m a ra d t
s y n o p t. e v a n g é lio m o k a t ped ig az á lta lu k m e g k o n s tru á lt elm é le t a la p já n dolgozva
á t egy o ly a n ev a n g é liu m h a rm ó n iá t h o z n a k lé tre , am ely b ő l a n e k ik n em te tsz ő ,
m e r t e m b e rfe le tti K ris z tu s k é p e t tö rlik és h ely éb e i k t a t já k a sz e rin tü k „ t ö r t é n e t i “

34 K iss J . I z r a e l v a ll á s á n a k v is z o n y a a tö b b i s é m i népek v a llá s á h o z . 1918. 90. o .

214 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e te .

J é z u s t, m in t szelíd le lk ű t a n ító t, álm o d o zó p ró fé tá t, a k i szép h a so n la to k b a n és

p é ld á z a to k b a n in ti h ív e it az ó szövetségi tö rv é n y n e k tis z tu lta b b érte lem b en való
fe lfo g ására és k ö v e té s é re és a k i ta n ítá s a m e lle tt h a lá lig k ita r to tt, az e rő szak n a k
e lle n t n em á llv á n . P o n t; sem m i tö b b e t. Ig az, h o g y ily e n e ljá rá s a la p já n a k á r a
m o h a m e d á n iz m u s, v a g y b u d d h iz m u s fe lfo g á sá t is b ele le h e t ik ta tn i az ev .-b a,
m e r t e m ó d sz e rn e k az á lta lu k n e m h a s z n á lh a tó ev a n g é lio m i h e ly e k re v o n a tk o z ó ­
lag k im o n d o tt íté le te : „ le g n a g y o b b v aló szín ű ség sz e rin t késő b b i to ld á s “ , olyan
k é n y e lm e s k ritik a i segédeszköz, a m elly el a fe h é re t fe k e té v é , a m ú l ta t jelen n é , a
k ö ze lle v ő t tá v o l fe k v ő v é le h e t v a rá z so ln i és v is z o n t. E z a z o n b a n n em kom oly
ev a n g élio m i k ritik a i m u n k a . L e h e t v allásfilo zó fia , le h e t az előre k ije lö lt k e re te k e t
b eleillő e v a n g é lio m i a n y a g g a l m e g tö ltő v ilá g n é z e t, de n em le h e t tö r té n e ti a n a ­
lízis, a fo rrá s o k a t a m a g u k a d o tts á g á b a n h ű ség g el v izsg áló b ib lia i k ritik a , am ely
n a p ja in k b a n n e m h o g y ily en c sá sz á rm e tsz é ssz e rű k iv á g á s o k a t és fe lé re -h a rm a d á ra
v aló rö v id íté s e k e t n em enged m eg , h a n e m so k szo r té n y le g ep h e m e r, ad iap h o ro n
szöveg d iffe re n c iá k fe le tt is a le g le lk iism e re te se b b a k r ib iá v a l dolgozik. Va jjon
le h e t-e m e g b íz h a tó , tu d o m á n y o s e ljá r á s n a k ta r t a n i a z t, a m e ly a v iz s g á lt forrás
a n y a g n a k n e k i n em te ts z ő ré szeire először ó v a to s n a k h an g z ó íté le te t m o n d :
v aló szín ű leg to ld á s , alig h ih e tő , h o g y e re d e ti és a z u tá n a k éső b b iek b e n m á r
k é tsé g te le n ü l b e b iz o n y íto tt té n y e k n e k te k in ti az á lta la fe lá llíto tt ü re s h y p o t h ezise­
k e t és é p ít rá sú ly o s k ö v e tk e z m é n y ű g o n d o la t s o ro k a t? N em csoda, h o g y az így
fe le m e lt é p ü le t so k áig n e m t a r t h a t t a m a g á t és m a m á r az ö sszed ő lt re n d szer
té g lá it, o sz lo p a it p ró b á lg a tjá k ú jb ó l ö ssz e á llíta n i.
A ki P á lt a k a r ja az e m b e rfe le tti Jé z u s k é p é n e k , a m e g v á ltó K risz tu sb a n
v a ló h itn e k lé tre h o z ó ja k é n t o d a á llíta n i, az k é n y te le n egyfelől az egész ő skeresz­
ty é n s é g n e k , s y n o p tik u s e v a n g é lio m o k n a k — J á n o s t n e m is e m lítv e — és C seleke­
d e te k k ö n y v é n e k fe lfo g á sá t e lv e tn i és egy a tö rté n e le m b e n sz in te p á r a tla n u l álló
h a m is ítá s s a l új ev a n g é lio m o t k o n s tru á ln i; m ásfelő l a tu la jd o n k é p e n i p ro b lé m á t
nem o ld ja m eg, csak e lto lja Jé z u sró l P á lra , a M esterről a t a n í t v á n y r a “ ,35 az egész
em b eriség m e g ú jú lá s á t hozó k e re sz ty é n sé g b ő l az e x o tik u s k e le t ra jo n g ó , sokszor
ú g y erk ö lcsileg, m in t a e s th e tik a i s z e m p o n tb ó l v iss z a ta s z ító m y s te riu m a ib a . Azon
k érd ésre, h o g y m ié rt ezek, m ié rt i t t , m ié rt n em Jé z u s, m ié rt n em az e v a n g é lio m ­
b a n : feleln i n e m tu d n a k , v a la m in t azon té n y á llá s t is eg y sz erű h a llg a tá s s a l h a g y ­
já k fig y elm en k ív ü l, h o g y im e ezen fo rrá s k é n t o d a á llíto tt m y ste riu m v alláso k
leg feljeb b k ő b e v é s e tt v a g y fo szlányos p ap iro so k ró l n eh ezen k ib e tű z h e tő holt
arc h a e o lo g ia i m a ra d v á n y o k b a n ism e re te se k , m íg a s z e rin tü k b elő lü k m e ríte tt
k e re sz ty é n sé g a v ilá g k é p é t v á lto z ta tta m eg s élő n a g y sá g m a is.

II. R É S Z .

Az Apostol viszonya a kortörténeti vallásokhoz és kulturfilozófiai

irányokhoz.
1. Á ltalán os m egfon tolások .
E z e k v o ln á n a k azo n v a llá si és k u ltu rá lis te rü le te k , a m ely e k rő l m á r az eg y ­
id ejű ség m i a t t is a P á lra v a ló h a tá s k é rd é sé n é l szó le h e t. M egjegyezzük, h o g y ezen
h a tá s o k a t ho l e lsz ig e te ltn e k , hol e g y ü tte s n e k v é lik . V a n n a k a k ritik u s o k közt,
a k ik csa k a ju d a iz m u sró l a k a r n a k h a lla n i 36 és P á lb a n a p o s to l k o rá b a n is csa k a
tu d ó s fa riz e u s t lá tjá k . V a n n a k m áso k , a k ik a h e lle n iz m u sra g o n d o ln a k ,37 é rtv e
35 D e is s m a n n s z ó l a L i c h t . v . O s te n . 2 2 7 . o ld a l á n m a r ó g ú n n y a l ezen „ N ic h ts a ls ­
w e ite r s c h i e b e r “ és „ N a m e n t ilg e r “ -e k rő l. „ A h o l e g y n a g y n é v v a n , a z t k i k e ll tö r ö ln i :
A H e g y ib e s z é d n e m J é z u s tó l v a ló , a 2. K o r . le v é l n e m P á lt ó l. H á t k i t ő l ? A H e g y ib e s z é d
X , v a g y Y - tó l, v a g y 17 n é v te l e n tő l . A 2. K o r. le v é l Z -tő l, ig e n Z - tő l" .
36 A . S c h w e itz e r i. m . B o u s s e t, i. m . M. B r ü c k n e r : D e r s te r b e n d e u . a u f e r s te h e n d e
G o tth e i la n d . 1908. P h i l i p p i : P a u l u s u . d a s J u d e n t u m . 1916. R é s z b e n S p i t t a , K a b is c h .
E v e r lin g , D ib e liu s , G r e s s m a n n . B r ü c k n e r : D ie E n t s t . d e r p a u l. C h r is to l . 1903,
37 L ü d e m a n n : D ie A n th ro p o lo g ie d . A p . P a u l u s 1872. P f l e i d e r e r : D as U r c h r i s te n t u m
18 8 7 ., 1902. H o l s t e n : E v . d. P a u l u s 1898. R é s z b e n H e in r i c i a K o r . le v e le k k o m m e n tá -
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e te . 215

a l a t t a a k e le ti v a llá s o k tó l m ég n em é r in te tt g ö rö g sé g n ek in k á b b filozófiai és
k u ltu rá lis b e h a tá s á t. Is m é t v a n n a k ,38a k ik a p ro b lém a m e g o ld á sá t csa k a keleti
m y s te riu m v a llá s o k b a n l á tjá k . (É p e n az a k ö rü lm é n y , h o g y tö b b ese tb e n u g y a n ­
azon ré s z le te t eg y esek a ju d a iz m u s , m á s o k a h e lle n iz m u s, ism é t m á so k a k eleti
v a llá s o k h a tá s a k é n t a k a r já k m e g m a g y a rá z n i, h o lo tt ezek e g y m á sra n éz v e id eg e­
n ek , s ő t e lle n té te s e k , m u ta tja , h o g y a v aló d i b e fo ly á s o lta tá s k érd ése m e n n y ire
n in csen m ég le z á rv a . E z t m eg erő síti az a k ö rü lm é n y is, h o g y is m é t m á s o k 39 k é t
o ld a lú b e fo ly á s o lta tá s ra is g o n d o ln a k . J u d a iz m u s és h ellen izm u s; ju d a iz m u s és
k eleti v a llá s o k ; k eleti v a llá so k és h ellen izm u s. A m it az eg y ik ese tb e n ta g a d n a k s
elvi le h e te tle n s é g n e k ta r t a n a k , a z t m á sré sz rő l m a g á tó l é rte tő d ő d o lo g n ak á llítjá k
o d a. E zen e g y m á s t tö b b ese tb e n n e u tra liz á ló e lle n té te k h a rc á b a n m eg feled k ezn ek
a rró l, h o g y az a p o sto l th e o l. fe lfo g ásán a k fo rrá s á t m á s u tt is és ped ig so k k a l t e r ­
m észe teseb b en le h e t, ső t kell az ő sk ereszty én sé g en á t Jé z u s e v a n g é lio m á b a n és
ezen tú l , az ó szö v etség b en fe lta lá ln i .40
M egfeledkeznek n e v e z e te se n a rró l, h o g y P ál a p o s to lt eg y szerű en k o r tö r té ­
n e ti b e h a tá s o k e re d ő je k é n t felfogni nem le h e t. A fe n n e b b i e ljá rá s H e in ric i sz a v a i
s z e rin t 41 h a s o n lít a m a m a th e m a tik a i eljá rá sh o z , a m e lly e l az is m e re tle n t az eg y e n ­
letb ő l k is z á m ítjá k . D e P á lt a s z á m ta n i a la p m ű v e le te k seg ítség év e l n e m k a p ju k
m e g . D o lg o zó szo b ák m y s tik u s h o m á ly á b a n ö ssze k ev ert elem ek e re d m é n y e k é n t
n em á llíth a tju k elő. H a te rm é sz e te sn e k t a r t j u k is, h o g y P á lt k a p c s o la tb a kell
h o zn i k o rá n a k je le n tő se b b szellem i m o z g a lm a iv a l — e célból v á z o ltu k épen fe n ­
n eb b a te k in te tb e jö h e tő főbb v a llá si és k u ltu rá lis te r ü le te k e t —, am e ly e k n e k
fig y elm en k ív ü l h a g y á sa a z t je le n te n é , h o g y a th e o l. tu d o m á n y o s sá g körén belül
tö b b , m in t egy e m b e rö ltő le lk iism e re te s m u n k á já tó l elsz ig e te lő d ü n k —, d e m á s ­
felől P á lt csa k k o rtö rté n e ti, v allá si és k u ltu rá lis té n y e z ő k b ő l m e g é rte n i tö re k v é s
a z t je le n te n é , h o g y ő t ezekben fe lo ld ju k . H o lo tt, h a v a la h o l, ú g y v a llá si téren
é rv é n y e s az az ig azsá g , h o g y nem a k o ro k , a k o r-szellem szüli a n a g y e m b e re k e t,
h a n e m a n a g y em b e re k á lta l hozza lé tre az iste n i k eg y elem a n a g y fo r d u la to k a t
az em b erisé g é le té b e n . É s h o g y h a v a la k it a v ilá g tö rté n e le m n a g y ja i közé le h e t
so rozni, az b iz o n y á ra ta rs u s i P á l, a k i b á r Iste n e lő tt m e g a lá z z a m a g á t és m él­
ta tla n sz o lg á n a k nev ezi, a leg k ise b b n e k a ta n ítv á n y o k k ö zt, m in te g y id é tle n n e k ,
de a z é rt az á lta la m ű k ö d ő is te n i πνεῦμα m u n k á já r a te k in tv e jo g g al m o n d h a tta :
tö b b e t d o lg o ztam , h o g y n em m in t a z o k v a la m e n n y ie n (I. K o r. 1510.).
T eljesen igaz, h o g y tu d o m á n y o s v iz s g á la tn á l a le h e tő sé g sz e rin t elő fe lté te l
n é lk ü l k ell m u n k á h o z fo g n i (b á r a b sz o lú t elő fe lté te l n élk ü liség e lk é p z e lh e te tle n ,
ső t h a s z n a v e h e te tle n ) és tis z tá n az é rv e k b iz o n y ító e re je e lő tt m e g h a jo ln i. E z t
a té t e l t s z e re tik ép en az id eg en b e h a tá s o k k ép v iselő i h a n g o z ta tn i. D e m ik ö zb en
e z t te sz ik , m eg fe led k ez n ek a rró l, hogy az ő elő fe lté te l n é lk ü lisé g ü k tu la jd o n k é p e n

r a ib a n és H a r n a c k : D o g m e n g e s c h ic h t e. 1894. E g é sz e n h e lle n is t a T e ic h m a n n : D ie p a u l.
V o r s t. v . A u f e r s te h u n g 1896. H o ltz m a n n L e h r b u c h d e r n e u t e s t . T h e o l. 1 8 9 7 ., 1911.
N é p ie s W e in e l : P a u lu s 1904. ré s z b e n W e r n l e : A n fä n g e u n s e r e r R e lig io n 1901. R é s z b e n
s z á m í t h a t ó k i d e : D o b s c h ü t z : D a s -a p . Z e ita lte r . 1904. J . W e is s: P a u lu s u . J e s u s 1909.
H a u s s le i t e r : P a u lu s 1909. K n o p f : P a u lu s 1909.
38 R e i t z e n s t e i n : D ie h e ll. M y s te r ie n r e lig io n e n 2. k . 1920. P o im a n d r e s 1S04. D ie te ­
r i c h : E in e M i th r a s o li tu r g ie 1903. A - J a c o b y : D ie a n t i k e n M y s te r ie n r e lig io n e n u . d . C h r is ­
t e n t u m 1910. G u n k e l: Z u m R e lig io n s g e s c h . V e r s t ä n d n is d . N . T . 1 9 0 3 . B r ü c k n e r : D e r
s t e r b . u . a u f e r s te h . G ot t h e i l a n d in d en o r i e n t . R e lig io n e n 1908. C le m e n : R e lig io n s g e ­
s c h ic h tlic h e E r k l e r u n g d . N . T . 1924. 2. k ia d . R é s z b e n W e r n l e : D ie A n fä n g e u n s e r e r
R e lig io n 1 90 1. W o b b e r m in : R e lig io n s g e s c h . S tu d ie n 1896. A n r i c h : D a s a n ti k e M y s te r ie n ­
w esen in s e in e m E in f lu s s a u f d . C h r is te n t u m . 1894. M a u r e n b r e c h e r : V o n J e r u s a le m
n a c h R o m . 1910.
39 P f le id e r e r , H o ltz m a n n m ű v e i k k é s ő b b i k ia d á s a i b a n , ré s z b e n F e in e , H e in r ic i,
B r ü c k n e r , G u n k e l, D e is s m a n n , W e n d la n d .
40 E r r e f ig y e lm e z te tn e k m á r R it s c h l, B, W e is s, B e y s c h la g , H o f m a n n , W e iz s ä c k e r.
A z ú j a b b a k k ö z ü l: R e s c h : A g r a p h a 1888. H e i n r i c i : P a u l . P r o b l. 1 9 1 4 . L i t e r . E i g e n a r t
d . N . T . F e i n e : T h e o lo g ie d es N . T . 1 9 2 2 . R e lig io n d . N . T . 1921. S c h l a t t e r : D ie
T h e o lo g ie d e r A p o s to l 1922. 2. k . T i t iu s : D e r P a u lin is m u s 1900. F e i n e : J e s u s u . P a u l u s
1902. I h m e ls : J e s u s u. P a u lu s (N K Z . X V I I .) F e in e : P a u lu s a ls T h e o lo g e 1 9 0 6 .
41 P a u l. P r o b l. 12. o.
216 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e re d e te .

a le g n a g y o b b e lő fe lté te le z e tts é g ; e ljá rá s u k a le h e tő le g n a g y o b b m é rté k b e n dog­

m a tik u s , m e rt, m ik ö zb en v a lljá k , h o g y P á l id eg en h a tá s o k tu d a to s v a g y tu d a tla n
to lm á c s o ló ja s b iz o n y ító e re jű n e k fo g a d já k el a n a g y tá v o ls á g b ó l sz in te erő sza­
k o san e lő r á n to tt h o m á ly o s a n a ló g iá k a t, m e g fe led k ez n ek az ap o sto l v ilág o s s z a v a i­
ról: a m it eg y k o r n y e re sé g n e k íté lte m , a z t m o st s z e m é tn e k te k in te m (P h il. 35—8),
h o g y b ü sz k e fa rizeu si sz á rm a z á sá ra , m égis e lítéli ezen id ő b eli cse le k e d e te it és
m ély ség es fá jd a lo m fo g ja el, h a a r r a gondol, hogy eg y k o r ü ld ö z te K ris z tu s eg y ­
h á z á t (I. K o r. 159). V agy a m ik o r az em b eri bölcseséggel szem b e á llítja az iste n i
b ö lcseség et, m in t ig azit és m eg v ető e n szól a n é m a b á lv á n y ok tis z te le té rő l (I. K o r.
118 k ., 12 2; Ga 4 9).
P á l a p o sto l p á r a tla n u l n a g y v a llá si szem ély iség .42 A z ószö v etség i p ró fé tá k
m ég a leg k ö zeleb b i a n a ló g ia , a m it m e g é rté sé re n ézv e fe lh o z h a tu n k . A m in t azo k n ál
is n em a p ró lé k o s k ö lcsö n zések rő l, idegen fe lfo g áso k ü g y es á tfe sté sé rő l v a n szó,
h a n e m az is te n i ih le té s á lta l m e g te rm é k e n y ü lt lélek b iz o n y sá g té te lé rő l, ú g y P á l­
n ál sem sz a b a d ezen le g fo n to sa b b té n y e z ő rő l m eg feled k ezn i. M int az ú jszö v etség i
k o r le g n a g y o b b v a llá si g en ie-jén ek , m in t p á r a tla n u l álló v a llá si h e ro s n a k m eg ­
érté sé n é l n em id eg en b e, h a n e m s a já t le lk é n e k tü k ré b e k ell te k in te n ü n k s m eg ­
lá tn u n k , h o g y ő K ris z tu s b a és á lta la Iste n b e m e rü l el. É l tö b b é n e m ő, h a n e m
a K ris z tu s ő b en n e . É s ezen K ris z tu s b a n m e g te rm é k e n y ü lt éle tb ő l h ozza elő
g az d ag k in c s e it az egész v ilá g sz á m á ra . E z t kell á lla n d ó a n szem e lő tt ta r ta n u n k ,
h a őt m e g a k a rju k é rte n i.
A z ó szö v etség i p ró f é tá k a n a ló g iá ja s z e rin t fe lk e re s te és m e g ta lá lta Is te n t,
m iu tá n Is te n n e k ő t k iv á la sz tó s z a v á t m e g h a llo tta . É s e z u tá n is á h ita to s fig y elem m el
h a llg a tta , a m it az is te n i k eg y e le m v ele k ö zö ln i szü k sé g esn ek t a r t o t t , elő szö r o tt
D a m a sc u s k a p u ja e lő tt, a n a g y fo rd u ló p o n to n , de a z u tá n is fo ly to n o sa n , a h á n y ­
szo r csa k az é le t csen d es ó rá ib a n e lm e rü lt a K ris z tu s c o n te m p la tio m ély ség e ib e n .
M inden ily e n K ris z tu s sa l v aló ta lá lk o z á s az e rő n e k m e g ú ju lá s a v o lt & sz á m á ra .
Is te n t itk a in a k ú ja b b fe ltá ru lá s a , a k eg y e le m v é g te le n sé g é rő l v aló ú ja b b m eg­
b izo n y o so d ás. "Ó h Iste n b ö lcseség én ek , g a z d a g sá g á n a k és tu d o m á n y á n a k m é ly ­
sége!” — k iá lt fel egy a lk a lo m m a l (R ó. 1133) , a m ik o r b e p illa n tá s t n y e r az e g y é b ­
k é n t k ifü rk é s z h e te tle n is te n i v ilá g k o rm á n y z á s egy ré szletéb e.
H a P á ln a k ezen K ris z tu s b a n és á lta la Is te n b e n v a ló é le té t n em is t á r h a t ju k
fel, K ris z tu s m y s tik á já b a , e k s ta tik u s élm én y e ib e te rm é sz e tsz e rű le g n e m is h a to l­
h a tu n k bele, m e rt ezek le g su b ie c tiv e b b élm én y e ih e z, leg b en ső b b v a llá si á télé séh ez
ta r to z n a k , de a z é rt m in t té n y le g e s v a ló sá g o t, th eo lo g ia i fe lfo g á sá n a k tu la jd o n ­
k é p e n i fo r rá s á t fig y elm en k ív ü l n e m h a g y h a tju k . I t t ered a m a fo ly to n és b ő v en
bu zogó élő víz, a m ely m in t E zek iel v íz ió já b a n a te m p lo m b ó l k iá ra d ó p a ta k , m eg ­
ele v e n íti a h o lt v id é k e t. I t t k e re se n d ő th e o lo g ia i re n d sz e ré n e k az e re d e te . É s h a
azon a cím en , h o g y P á l a p o sto l ezen Is te n b e n v a ló elm é ly e d é sé t, az élő K risz tu ssa l
v aló ta lá lk o z á s a it tu d o m á n y o s a n n e m a n a ly z á lh a tju k , m e rt ezek k iv o n já k m a ­
g u k a t a tu d o m á n y o s v iz sg á ló d á s h a tá s k ö ré b ő l, m in d e n n e k v a ló s á g á t, ille tő le g
je le n tő s é g é t ta g a d ju k , ú g y csa k th eo lo g iai fe lfo g á sá n a k m e g é rté sé t n e h e z ítjü k
m eg, s ő t te s s z ü k le h e te tle n n é . M ert P ál n e m te k in th e tő k e le trő l, n y u g a tró l jö v ő
szellem i b e h a tá s o k g y ű jtő c is z te rn á já n a k . Í gy ö rö k re jté ly m a ra d n a e lő ttü n k az,
hogy am íg az őt g a z d a g ító v a llá so k n y o m ta la n u l e ltü n te k , — m o st á s o g a tjá k ki
eg y k o ri n a g y sá g u k e m lé k e it — a d d ig ő az eg y sz erű u tá n z ó , az e re d e tis é g n é lk ü li
s y n c re tis ta , m e g m a ra d t, és p e d ig o ly an sz ilá rd a n , h o g y k ö ze l k é te z e r év ó ta is csak
rá tá m a s z k o d v a t u d a tu d o m á n y az ú js z ö v e ts é g , á lta lá b a n a v a llá si é le t örök
k ö z é p p o n tjá h o z ; Jé z u s K ris z tu s h o z fé rn i. A zt a k é ts é g b e v o n h a ta tla n té n y t, hogy
P á l ap o sto l m a is élő n a g y sá g , m íg a sze lle m é t á llító la g m e g te rm é k e n y ítő k o r­
tö r té n e ti n a g y sá g o k m in d a sírb a s z á llta k , a th eo lo g ia i v iz sg á ló d á s s ú ly p o n tjá t
a k ü lső té n y e z ő k re helyező felfogás m e g m a g y a rá z n i so h a sem tu d ja .

42 D e is s m a n n . P a u lu s . 4. o .
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e te , 217

2. A dam ascusi út.

A m ik o r P á lla l az írá s b a n először ta lá lk o z u n k — e lte k in tv e Is tv á n v é rta n ú

m e g k ö v e té se a lk a lm á v a l v a ló in k á b b p a s siv szerep étő l —, úgy ta lá lk o z u n k vele,
m in t a N á z á re th i Jé z u s h ív e it leg sze n v ed ély e se b b g y ű lö le tte l üldöző farizeu ssal,
a k i a p á r tjá b a n levő fa n a tiz m u ss a l — a d m aio re m D ei g lor i a m — ü ld ö z te a
k e re s z ty é n e k e t, m in t a k ik n e k v iselk ed é se a le g n a g y o b b b o trá n y k ő v o lt a szem é­
b e n , m e rt az ősi v a llá s ellen , a m e ly n e k leg h ív e b b őrei épen az ő p á r tja b e lie k
v o lta k , v a ló lá z a d ó k n a k te k in ti ő k e t. A k ik b o to ru l, ső t m e g b o trá n k o z ta tó m ó d o n
a k a r já k Iz rae l v a llá s á t m egcsúfolni. K é ts é g te le n , h o g y szen v ed ély es g y ű lö le té n e k
fe lin d ító ja a k e re sz ty é n e k M essiás h ite , k ö ze le b b rő l J é z u s K ris z tu s b a n v a ló h ite
v o lt. E z a b o trá n y k ő , a m ely a b u zg ó fa riz e u s t e lle n ü k fe lin d íto tta . H o g y ehez
m ily e n m é rté k b e n j á r u l t hozzá P á ln a k a m ú g y is im p u lz iv te rm é sz e te , a m e ly n e k
n y o m a it k éső b b is m e g ta lá lju k (I I. K o r., G al . lev él), az i t t m o st m ellék es. M ert
a K ris z tu s h ív ő k v iselk ed é se m ég a leg sze líd e b b te rm é s z e tű fa riz e u s szem éb en is
az elv i e lle n té t m ia tt b o trá n y k ő le tt v o ln a . H a a m a K ris z tu s h ív e k v a la h o l K is-
Á z siá b an , v a la m e ly M ith ra s k u ltu s z k ö rü l cso p o rto su ló p o g á n y o k le tte k v o ln a ,
v a g y a sz in té n te rm é sz e tis te n , A ta r g a tis h ív ei, b iz o n y á ra n e m tö r ő d ö tt v o ln a v e lü k ,
tá n m eg sem is m e rte v o ln a ő k et. D e s a já t h o n fitá rsa iró l, az ősök v a llá s á h o z h ű tle n
e m b e re k rő l v a n szó, a k ik , h a erő re k a p n a k , ez h a lá lá t je le n ti a tö rv é n y v a llá s n a k ,
a m e ly é rt p ed ig é le té t is kész l e t t v o ln a o d a a d n i. Ő, a G am aliel is k o lá já b a n k im ű ­
v e lt, n a g y teh e ts é g ű ifjú m á r fa riz e u s k o rá b a n l á t t a a z t, jo b b a n , m in t ellenfelei,
hogy a d ia d a lm a sk o d ó k e re s z ty é n s é g n a g y o b b c sa p á s le n n e Iz rae l v a llá s á ra , m in t
A n tio c h u s —E p ip h a n e s e lv a k u lt g y ű lö le te , N a g y H e ro d e s sy n c re tiz á ló h ellen iz­
m u sa, a sza d d u c e u so k v ilá g ia s p o litik á ja . J ó l m e g é r te tte ő a z t m á r farizeu s k o rá ­
b a n is, h o g y lé trő l és n em lé trő l v a n szó k ö z tü k és a K ris z tu s h ív e k k ö z t. É s így,
h a m in d já r t a tö rv é n y k ö v e té s e k ö z b e n j u t o t t is elszo m o rító ta p a s z ta la to k r a ,
m in t R ó. 7. f. m u t a t j a ,43az ősök v a llá s á é rt, Á b ra h á m —I z s á k —J á k ób ö rö k sé g é é rt
száll s ík ra a fa n a tik u s o k m eggyőződésével.
A b o trá n y k ő , a m ib e n m e g ü tk ö z ö tt, K ris z tu s k e re s z tje v o lt, az is te n k á ro m lá s
és h a z a á ru lá s m ia tt sz é g y e n h a lá lra íté lt N á z á re th i J é z u s b a n v aló h it. A tö rv é n y
a z t m o n d ja : á tk o z o tt m in d e n , a k i a fá n fü g g (G a. 3 13) és ím e a k e re s z ty é n e k egy
k e re s z tre fe s z íte tt e m b e rb e n h iszn ek , és h ird e tik , h o g y ez a M essiás. E zzel az
igazi m e s s iá s h ite t d is c re d itá ljá k , az ősök v a llá s á v a l szem b en k ö v e tn e k el le g ­
n a g y o b b b la s p h e m iá t. H o g y a n le h e tn e a M essiásról a z t á llíta n i, h o g y szég y en -
h a lá lt h a l, k e re s z tre fe sz ítik , m in t v a la m i g o n o sz te v ő t? (E z is m u ta t ja , hogy
fa riz e u si k ö rö k b e n É zs. 53. f.-n e k n e m v o lt m essiási v o n a tk o z á s a , ez m a g y a rá z z a
m eg azt is, h o g y P á l k é ső b b is k e rü li az e h e ly re v aló u ta lá s t.) A fa riz e u si esz­
m én y , m in t l á t t u k , a M essiásra v o n a tk o z ó la g az v o lt, h o g y az D á v id c sa lá d já b ó l,
fe g y v e rre l a k é z b e n , h a ta lm a s k irá ly k é n t lép fel, és m in t p o litik a i v e z é r s z a b a d ítja
m eg az o rszág o t az id eg en b ito rló k tó l, v is s z a á llítv á n D á v id dicső o rsz á g á t. A z
erő, h a ta lo m , dicsőség h e ly e tt — a m e ly a k o sm ik u s-e sc h a to ló g ia i M essiás-h itet is
je lle m e z te — ím e a k e re s z ty é n e k h ité b e n a g yengeség, a g y a lá z a t, a h a lá l. E z é rt
v o lt rá , m in t h ith ű fa riz e u sra n ézve — eg y k é ső b b i s z a v á t h a s z n á lv a — heg y es
ö sz tö k e a K ris z tu s h a lá la , és az eb b e n v a ló h it.
E z az a d o tt h e ly z e t. M inden o ly a n irá n y ú á llá sfo g la lá s, a m ely m á r ezen id ő ­
b en a k é te lk e d ő , a k e re sz ty é n ü ld ö z ő a c tív itá s á v a l s a já t le lk iis m e re té t e lh a llg a t­
t a t n i a k a ró P álró l szól , 44 a fo rrá so k k a l — P á l lev elei, A c ta — j u t k ie g y e n líth e te tle n
e lle n té tb e . T is z tá n belső g o n d o la tp ro c e ssu s fe lv é te lé v e l a P á ln á l b e á llo tt n ag y
fo r d u la to t soha sem é r th e t jü k m eg.
E z u tá n k ö v e tk e z ik a d a m a s c u s i ú t. H o g y m i t ö r té n t o tt a sy r fő v á ro s k a p u ja

43 E ll e n t é t b e n F e i n e : D a s G e s e tz e s fre ie E v a n g e liu m des P a u lu s 1 8 9 9 . 91. k .

o ld a la k o n j e l z e t t fe lfo g á s á v a l.
44 H o ls te n i. m . P á l e g é sz e m b e r v o lt m in d ig . H o l s t en h y p o th e z is a v é g e r e d m é n y ­
b e n o d a v e z e t , h o g y P á l ő s z in te s é g é b e n és b e c s ü le te s s é g é b e n k e ll k é te l k e d n ü n k . P e d ig
é p e n a z ő s z in te s é g h i á n y á é r t r ó j ja m e g o ly a n k e m é n y e n P é t e r a p o s t o l t . G a l. 2 14
218 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e re d e te .

e lő tt, b á r tö b b le írá s u n k is v a n ró la (Csel. 9 1 k ., 223 k ., 269 k .), le fo ly á sá ­

n a k lé n y e g é t m eg ism ern i soha sem fo g ju k . E g y ik e ez a m a sz e n t m y s te ­
riu m o k n a k , a m e ly e k b e id eg en b e h a to ln i n e m tu d , de a m e ly e k n e k kifelé való
h a tá s á t k é n y te le n e lism ern i m in d e n k i, b á rh o g y a n v é le k e d jé k is a n n a k m ib e n ­
lé té rő l. M ert té n y az, h o g y a K ris z tu s és k e re s z ty é n üld ö ző S aulból o t t D a m a scu s
e lő tt s z ü le te tt m eg az evan g éliu m ü g y é t d ia d a lra segítő P á l. Vízió v o lt-e az, am i
o tt a fo rró n tű z ő s u b tro p ik u s n a p h a tá s a k ö v e tk e z té b e n szem e e lő tt m e g je le n t?
Igaz, ta lá lu n k az ap o sto l k é ső b b i é le té b e n viziós lá to m á s o k a t (I I . K o r. 121 k .),
de v o lt b á to rs á g a ez ek n ek ily e n k é n t v a ló fe ltü n te té s é re . A m in t a vízió elm ú lt,
h a tá s a is és csak h o m á ly o s e m lé k k é n t élt e lő tte , m in t fe liz g a to tt b ete g e s lelki
á lla p o tá n a k eg y lá to m á s a . De d a m a sc u si ú tjá ró l so h a sem n y ila tk o z o tt így. A
D a m a scu s e lő tti élm én y m in d ig m in t le g sz e n te b b , le g d rá g á b b élm én y e , v a ló d i
á té lé se tű n ik fel e lő tte , a m ik o r a m eg d icső ü lt K ris z tu s szólt h o zzá, a m ik o r a s a já t
a k a r a tá v a l e lle n té te s égi erő a p o rb a s ú jtja .
S z a v a k bőségével, b á rm ily e n ékes szólással sem le h e t e K risz tu s sa l ta lá l­
k o zá s v a ló d is á g á n a k ta g a d á s a esetén m e g é rte n i az t, h o g y az o rth . zsidó fa riz e u s­
ból k e re s z ty é n P ál le tt; h o g y e " v íz ió ” h a tá s a a l a t t m a r a d h a to tt egész életé b en
és s z e n v e d e tt a n n a k sz o lg á la tá b a n tö b b e t, m in t a m it kö zö n ség es é rte le m b e n
e lsze n v ed n i le h e t, és e „ v íz ió ” sz á m á ra t u d o t t m e g n y e rn i zsid ó t, p o g á n y t eg y ­
a r á n t, v i t te k i P a la e s tin a h a tá r á n az ev a n g é liu m o t és l e t t a n n a k le g h a ta lm a s a b b
m issz io n á riu sa ; h o g y csak „ v íz ió t” lá tó P á l h itb e n , erő b en , k ita r tá s b a n m essze
tú ls z á r n y a lta a z o k a t, a k ik a M estert te s ti szem eikkel l á t t á k és ta n ítá s á t h a llg a t­
tá k . E n n e k a la p já n m o n d h a tju k , h o g y a b a lo ld a li k ritik a , a m ely az észszerűség,
fe lfo g h a tó sá g n ev é b e n sik lik el P á l é le té n e k ezen d ö n tő je le n tő sé g ű té n y e m e lle tt,
so k k al n a g y o b b p ro b lé m á k elé k erü l, m in t a m ily e n e k e t e lk e rü ln i ig y e k e z e tt.
V alóságos sa lto -m o rta le -v a l k é n y te le n is m é te lte n is a fe lb u k k a n ó n eh ézség ek közt
to v á b b h a la d n i, v a g y az ollóval dolgozó s z ö v e g k ritik á t seg ítség ü l h ív n i. A p ro b lé m a
e lh a llg a tá s a v a g y ép e n e lsik k a s z tá s a a z o n b a n n em je le n ti az t, h o g y a p ro b lém a
m e g s z ű n t az len n i.
T é n y az, h o g y a zsidó M essiás eszm éből sem m iféle elm életi g o n d o lat
p ro cessu s n em v e z e t á t a k e re sz ty é n K risz tu s h itre . M égha fe lte ssz ü k is az t.
a m in e k fe lte v é sé re E sd r. IV . k . a la p já n is jo g u n k v a n , h o g y a tö rv é n y v a llá s
kö rén b e l ü l épen a le g v a llá s o s a b b a k ra e lv is e lh e te tle n te h e r k é n t n e h e z e d e tt a
tö rv é n y ó lo m sú ly a , de ez n em m e g o ld á sra , h an e m re m é n y te le n kétség b eesésre
v e z e te tt. „ Ó h, Á d á m , m ié r t te tte d e z t? “ — p a n a s z k o d ik E sd r. IV . k ö n y v é n e k
író ja . Óh , én n y o m o ru lt e m b e r, kicso d a s z a b a d íth a t m eg e h a lá l te s té b ő l! — k iá lt
fel R ó m . 724.-ben a m e g n em f é rt, g y ö trő d ő e m b e r. A ju d a iz m u s egyenes irá n y ú
fejlő d éssel a p essz im izm u sb a v e z e t; a „ h a g y ja to k fel m in d e n re m é n n y e l“ á lla ­
p o tb a . De ez v a llá s n a k n e m te k in th e tő ; leg k e v é sb b é a K ris z tu s h it fo rrá s á n a k .
Az ap o sto l th e o l. fe lfo g á sá n a k m e g é rté se cé ljá b ó l a d am asc u si ú t é lm én y é­
ből k iin d u lv a n em a z t m o n d ju k , h o g y az a te g n a p o t a m á tó l te lje se n , m in ­
den k a p c s o la t n é lk ü l e lv á la s z to tta s P á lt is m e g k e ttő z te , ill. m e g fe le z te ; a
fa riz e u si m ú l t és a k e re sz ty é n jö v ő n in cs k ő fa lla l e lv á la s z tv a . N em v o lt ta b u la
ra s a lelk i v ilá g a a n a g y é lm é n y e lő tt s n em l e tt az zá a n n a k k ö v e tk e z té b e n sem .
A m in t F e in e 45 r á m u ta t, az ö n tu d a t eg ysége D am ascu s e lő tt és u tá n is m e g v a n .
L e d ö n th e tte lelki v ilá g á n a k eddigi te m p lo m á t az égi erő, a m e ly fö ld re s ú jto tta
ő t is, d e a m a te m p lo m a lk o tó részei, le lk iv ilá g á n a k ta r ta lm a , fo g alm ai, vallási
k é p z e te i és k o n k ré t ism e re te i, szó v al a te m p lo m té g lá z a ta m e g m a ra d t a jövőben
is, d e m á s h e ly e t és je le n tő s é g e t n y e r te k az ú j é p ü le tb e n . O lyan é rte le m b e n a
n a g y é lm é n y t felfogni, h o g y az, m ik é n t a sziv ac s a tá b lá r ó l v a ló írá s t, egész
m ú l tj á t le tö rö lte , n e m le h e t. A z e m líte tt ö n tu d a t eg y sé g én ek té n y e m e lle tt tilta ­
k o zik ez ellen az a p o s to l egész a p o s to li m ű k ö d é se , am ely b ő l so k s z á la t v e z e t­
h e tü n k v issza a régi id ő b e. D a m a scu s k a p u ja e lő tt P ál nem eg y th e o lo g ia i re n d ­

45 D as G e s e tz e s fre ie E v a n g e liu m des P a u l u s . 6 9 —91. o . T h e o l. d , N , T . 4. k ia d á s

172. o. h a j l i k a p s y c h o lo g ia i m a g y a r á z a t i m ó d fe lé.
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e t e . 219

sz e rt k a p o tt, h a n e m az élő K risz tu s lé tez ésérő l b iz o n y o so d o tt m eg . Az összedőlt

rég i é p ü le t a lk o tó ré sz e i m e g m a ra d ta k , a n a g y k ü lö n b ség a m ú lth o z v isz o n y ítv a
a z , h o g y az ezekből ú jra e g y b e ra k o tt é p ü le t s z á m á ra m é ly e b b fu n d a m e n tu m o t
ás; n em a ju d a iz m u s b a á g y a z z a bele, h a n e m v is sz a n y ú l az ő sa p o sto lo k k ö z v e tí­
té s é v e l K ris z tu s ta n ítá s á r a és azon á t az Ó szö v etség re.
A d am asc u si ú t je le n tő s é g é t fe lism erv e, az in n e n n y e r t v e z é re lv s e g íts é ­
g év el h o zzá fo g h a tu n k th e o l. fe lfo g á sá n a k ré szletezé séh ez v izsg álv a a ré szletek b en
ese tle g m e g lev ő id eg en a n y a g n a k e re d e té t és m é rté k é t.
B á r k é ts é g te le n , h o g y az ú jsz ö v e tsé g i író k közül P á l a le g in k á b b te k in th e tő
s y s te m a tik u s n a k , d e a z é r t re n d szere sen k ife jte tt, ill. ré s z le te z e tt d o g m a tik á t
és e t h i k á t h iá b a k e re sn é n k n á la . L ev e lei és a C selek ed e tek k ö n y v e alk a lm i
m ű k ö d é se irő l és írá s a iró l te s z n e k b iz o n y sá g o t, a m e ly a lk a lm i írá s o k az e v a n ­
g é liu m n a k m in d ig eg y -eg y ré sz é t, egy-egy v itá s k é rd é s t, fő p ro b lé m á t tá rg y a ln a k
és a z t is csak eg y b izo n y o s oldalról szem lélv e, ú g y , h o g y u g y a n a z o n tá r g y r a
v o n a tk o z ó la g lá tsz ó la g e lté rő n y ila tk o z a to k a t közöl, v a ló já b a n e ré sz le t n y ila t­
k o z a to k e g y m á s t kölcsönösen k ie g é sz ítik . F ő k é n t D e issm an n 46m u t a t o tt a rra rá,
h o g y P á l n em a n n y ira sy s te m a tik u s th e o lo g u s, m in t p á r a tla n u l m é ly lelk i é le te t
élő v a llá s i lélek . É s m iu tá n szá zad o k o n á t ú g y b o n c o lg a ttá k , m in t v a la m e ly
e lm életi re n d s z e rt, e z t a fe lism erést, h o g y ő élő szem élyiség, a k i élő em b erek h ez
és p ed ig eg y szerű ta n u la tla n e m b erek h ez ír a lk a lm i lev ele k b en , a m e ly e k igazi
lev ele k és n em le v é lfo rm á b a b ú j t a t o t t érte k ezé sek , tö b b é fig y elm en k ív ü l h ag y n i
n em s z a b a d .
D e ez n em je le n ti a z t, h o g y ezen h a m in d já r t a lk a lm i írá s a ib a n m e g n y il­
v á n u ló th e o l. fe lfo g ást re n d szere zn i, kellően c so p o rto s íta n i n e ig y ek ez n én k , —
hiszen o ly an az, m in t a sz ik lá b a n re jtő z k ö d ő a ra n y é rc , m in t a te n g e r fen ek én
e lsz ó rta n h ev e rő d rá g a g y ö n g y , a m e ly e k n e k m eg k eresése és ö sszeh o rd ása m in d en
fá ra d s á g o t m eg ér. A rá v o n a tk o z ó óriási iro d a lo m 47 a re fo rm á c ió tó l n a p ja in k ig
v ilág o san m u ta tja ez t s eközben a z t is, h o g y sz in te k im e ríth e te tle n g o n d o la t
g az d ag ság á b ó l m e ly id ő b en m iv e l fo g la lk o z ta k le g in k á b b az e m b erek .
H a a re fo rm ác ió id e jé tő l fo g v a egészen a X I X . sz á z a d d erek áig az a p o s to lt
locus classicu s-o k a la p já n , te h á t v ég e red m én y b e n az összefüggésből k iem elt
ré sz le te k a la p já n v a ló tá rg y a lá s tó l e lte k in tü n k , m in t ism erete s, M elan ch to n a
R ó m ai le v e le t m ég c o m p en d iu m d o c trin a e C h ristian ae -n a k n e v e z te és a X I X . sz.
n a g y th e o lo g u s a , R its c h l A. is m in d e n eg y én i s a já to s s á g a d a c á ra e z t a m ó d sz e rt
k ö v e ti, L ü d e m a n n 48v o lt az, a k i az a p o sto l fe lfo g á sá t re n d szere zn i és e re d e té re
v issz a v e z e tn i tö re k e d v é n , a z t v é lte , h o g y n á la k é t g o n d o la ts o rra l ta lá lk o z u n k ,
a m e ly e k szé jje l t a r t a n d ó k e g y m á stó l: az eg y ik a ju d a is ta , a m á s ik a h e lle n ista ;
az elő b b i a m e g ig a z u lá s, az u tó b b i a m e g v á ltá s n e v e a l a t t ism erete s g o n d o la to k ­
b an k eresen d ő . E ttő l fo g v a a th e o lo g u so k jó ré sz t b e b iz o n y íto ttn a k v e tté k a z t,
h o g y az a p o sto l g o n d o la tv ilá g á b a n té n y le g ily en k e ttő ssé g v a n és felfo g ásáb an
m e g n y ilv á m u ló m in d e n n eh é zség e t e k é t fo rrá sra h iv a tk o z á s sa l ig y e k e z te k m eg ­
o ld a n i .49
A X I X . sz. m á s o d ik felétő l fo g v a a c tu á lis te h á t a k érd és, hogy a ju d a iz m u s
és h ellen izm u s m ily e n m é rté k b e n o szto zik P á l th e o ló g iá já n és a differencia csak
a r ra v o n a tk o z o tt, h o g y eg y ik rész a ju d a iz m u s t, m á sik rész a h e lle n iz m u s t te k in ti
je le n tő s e b b n e k (m in t a 36., 37. jeg y z. lá ttu k ) . A k e ttő ssé g rő l a z o n b a n , a m e ly e t
ez irá n y ú k u ta tó k P á l lelki v ilá g á b a n fe lta lá ln i v é ln e k , az a p o sto l m a g a sem m it
sem tu d . H a lv á n y n y o m a sincs a n n a k , m ű k ö d ése eg y részéb en sem , h o g y lelki
v ilá g á n a k e s z é tta g o ltsá g á ró l tu d n a , h o g y sz in te k é tle lk ű e m b e rn e k te k in te n é
m a g á t, a k i eg y szer h ellén k a te g ó riá k k a l, m ásszo r zsidó sé m á k sz e rin t g o n d o lk o zik

46 I. m . 3. k. o. U g y a n c s a k ő m o n d j a , h o g y a m i t P á l I I . K o r . 1 1 23 k. m a g á r a
n é z v e e lm o n d , a z t ír á s a ir a is el le h e t m o n d a n i, a m e ly e k s z in té n a le g n a g y o b b m a r t y r o k
k ö z é t a r t o z n a k . I. m . 9. o.
47 H a s z n á lh a t ó , b á r e g y o ld a lú b e á llítá s b a n k ö z li e z t S c h w e itz e r e m l í t e t t m ű v e .
48 D ie A n th r . d . A p - P a u lu s 1872. 2 0 é v m ú lv a K a b is c h a z e sc h .-b ó l in d u l k i.
49 F ő k é n t P f le i d e r e r és H o ltz m a n n i . m .- b a n .
220 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e te .

és u g rik á t az eg y ik b ő l a m á s ik b a c s o d á la tra m é ltó k ö n n y ű ség g e l. É p e n e k é t

e g y m á s t tö b b te k in te tb e n n e u tra liz á ló irá n y z a t k ö v e tk e z m é n y e l e t t a v a llá s-
tö r té n e ti irá n y erő re k a p á s a (l . 208. k. o.), de h o g y en n e k e re d m é n y e i m e g n y u g ­
ta tó k v o ln á n a k , m á r az ed d ig m o n d o tta k b ó l is tö b b , m in t k étség e s. B eyschlag
W .50-n a k so k áig fig y ele m re nem m é l t a t o t t felfogása, a m e ly sz e rin t az a p o sto l
th e o lo g iá já b a n m e g k ü lö n b ö z te th e tü n k e g y a p o lo g e tik a i—p o lem ik u s és egy sp e ­
k u la tiv ir á n y t, lén y eg ileg h ely e sn e k te k in th e tő , csa k az egyes fő fo g a lm a k n a k
k ö n n y e b b á tte k in th e té s e s n a g y o b b egy szerű ség v é g e tt sz ó lu n k az a lá b b ia k b a n
e g y m á s u tá n i so rre n d b e n az a p o sto l theologiai, erkölcsi felfogásáról és ezen alap u ló
világnézetéről.
3. A z apostol th eologiai felfogása.
T h eo l. fe lfo g ásán a k ré sz le te z é sé n é l 51 is kü lö n b ö ző e ljá r á s t k ö v e t h e t ü n k . —
A re fo rm á c ió tó l fo g v a a X I X . sz. d e re k á ig a m eg ig az u lá sb ó l in d u ln a k ki. L ü d e ­
m a n n , H o ltz m a n n és m á s o k az a n th ro p o ló g iá t h ely ez ik előre, K a b isc h , S chw eitzer
az esc h a to lo g iá b ó l v a ló k iin d u lá s t t a r t j á k h ely esn e k . H a n g sú ly o z v á n a z t, hogy
b á rm e ly ik ré szn él k e z d jü k is e m u n k á t, b izo n y o s fo k ú k ö lcsö n zé sek et az a p o sto l
th e o l. fe lfo g á sá n a k eg yéb részeiből m in d e n ese tb e n á t kell v e n n ü n k , m e r t az
egyes ré szek eg y m ássa l szoros k a p c s o la tb a n á lla n a k , — az a p o sto l felfo g ásán ak
ú g y g e n e tik a i fejlődése, m in t k ö n n y e b b á tte k in th e té s e , v a la m in t tö r té n e ti h a tá s a
te k in te té b e n célszerű a ré sz le te k b e n v a ló ö ssze h aso n lító m u n k á t a m eg ig azu lásró l
v aló fe lfo g ásáv a l k ez d en i. L u th e r, a m ik o r re fo rm á to r! m u n k á já t sz in té n ezzel
k e z d te , in tu itiv m ó d o n jól é re z te m eg , h o g y i t t k e re se n d ő az a p o s to l th e o lo ­
g iá já n a k k ö z é p p o n tja . In n é t in d u lv a g o m b o ly íth a tju k le sim án th e o l. felfogá­
s á n a k sz ö v e v é n y e sn e k lá tsz ó cso m ó ját.

a ) A megigazu lás.
H ely es m e g é rté se fe lté te le z i a c h risto ló g iáb ó l a sz e n v e d ő , m e g h a ló és fel­
tá m a d ó M essiás je le n tő s é g é t, a th e o l. a n th ro p o ló g iá b ó l ped ig az e m b e rn e k a bűn
á lta l m e g ro m lo tt te rm é sz e té n e k is m e re té t.
M ár az a k ö rü lm é n y is m u t a t ja a m e g ig a z u lá si ta n k ö z p o n ti je le n tő s é g é t
az a p o s to l th e o l. fe lfo g ásáb a n , h o g y az ap ró lé k o sság ig k ite rje d ő részletességgel
fo g lalk o zik vele fő k é n t a R ó m ai és G aláciai lev élb en , h o lo tt e g y é b k é n t a te re m tő
g en iek sz o k á sa sz e rin t csa k a fő irá n y o k a t jelöli ki. A m e g ig azu lás k é rd é sé t á llítja
k ö z é p p o n tb a , m e r t v ég ü l is m in d e n eg yéb ezen fo rd u l m eg . Sem az ö n m ag áb a n
g y ö trő d ő fa riz e u s P á lt, sem á lta lá b a n a h ív ő e m b e rt, ill. az ü d v ö sség kérdésével
k o m o ly an fo glalkozó e m b e rt m á s k érd és k ö z p o n ti je le n tő sé g ű m ódon nem fog­
la lk o z ta th a t, m in t az, h o g y m ik é p e n ju to k ü d v ö sség re, h o g y a n lesz Iste n k eg y e l­
m es irá n y o m b a n ? L e h e t — ism é tle m — P á l th e o lo g iá já n a k esc h ato ló g iái a lá ­
fe s té s é t h a n g sú ly o z n i, — v ég e red m én y b e n á lta lá b a n a k er. h it. esch ato ló g iai
je lle g ű és a m e g ig azu lás k é rd é sé n e k is v a n n a k id e v á g ó fo n to sa b b ré szletei, leh et
ch risto ló g iai, ill. a n tro p o ló g ia i k é rd é se k k e l is előbb fo g lalk o zn i, de le g te rm é sz e ­
te s e b b e n , m in t le g fo n to sa b b a l a m e g ig a z u lá ssa l k e z d jü k a ré sz le te z é st. A m in t­
h o g y az ap o sto l lelk i v ilá g á b ó l is ez a p ro b lé m a ro b b a n t ki először és k ö v e te lt
elem i erő v el m e g o ld á s t. Az e m b e r m á r i t t a földön, m á r m o s t a k a r b iz to s lenni
afelől, h o g y v á jjo n Iste n k eg y elm éb e fe l v é te te tt- e , s z á m íth a t-e Iste n b o csá -
50 N e u te s t . T h e o lo g ie I I . k .
51 A t á r g y te r m é s z e té n é l fo g v a , m iv e l az id e g e n h a t á s o k a t k e r e s s ü k P á ln á l , c sa k
az e r r e v o n a tk o z ó i r o d a l m a t v e t t ü k t e k i n t e t b e . Á lt. P á l th e o l ó g iá j á r a v o n a tk o z ó g a z d a g
i r o d a lo m r a jó u t a l á s o k a t t a l á l u n k F e in e , H o ltz m a n n és W e in e l ú j sz ö v .-i th e o lo g iá ib a n .
M a g y a r n y e lv ű P á l t a n u l m á n y o k : M a s z n y ik E . : P á l a p o s t o l é le te és le v e le i. 1898 — 9.
Cso m a sz D : P á l a p o s t o l a n th r o p o lo g i á ja . 1 9 1 0 . C zeg léd i S.: P á l a p o s to l e s c h a to lo g iá ja .
1911. V á s á rh e ly i J ó z s e f : P á l a p o s to l. M á ty á s E r n ő : P á l a p o s t o l m y s ti k á ja . A k e le t te l
k a p c s o la to s k é rd é s e k n é l V a r g a Z s ig m o n d n a k , a s u m ir - b a b y lo n - a s s z y r v ilá g je le s k u t a t ó ­
j á n a k m u n k á i is n a g y h a s z o n n a l f o r g a t h a t ó k : V a llá s o s v ilá g n é z e t és t ö r t . k u t a t á s 1911.
A z ó k o ri k e l e ti n é p e k m ű v e l ő d é s t ö r té n e t e 1915. S u m ir ö rö k s é g ... T h e o l. S ze m le 1 9 2 5 . 1 - 2 . s z .
T ó th K . S z t. P á l a p o s to li m ű k ö d é s e . ( K a th .) 1922.
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te . 221

n a t á r a ; m ég m in d ig h a ra g v ó Iste n n e l áll-e sze m b e n , v a g y pedig a n n a k h e ly é t

a m e g b o c sá tó , az e m b e rt g y e rm e k é n e k te k in tő és k eg y e lm é b e fo g ad ó a ty á v a l.
E g y es tu d ó s o k 52 a z t á llítjá k , h o g y e k érd és az a p o s to lt m ű k ö d é sé n e k in k á b b
csak első id ejéb e n , a ju d a iz m u ssa l sze m b e n v a ló h a rc á b a n fo g la lk o z ta tja , az
ú. n . h a rc i th e o lo g iá b a n és en n e k h e ly é t k ésőbb m á s g o n d o la to k fo g la ljá k el, m in t
a p n e u m a , gn o sis, e sc h ato ló g ia . A z o n b an egyfelől e k éső b b i id ő b e n is ta lá lu n k
ezen a la p v e tő ig a z sá g o k ra v aló u ta lá s t, m ásfelől az ism é tlé se k tő l ta rtó z k o d ó ap o sto l
n em a k a r fo g lalk o zn i m ég eg y szer a m á r vég ig h a r c o lt s m e g á lla p íto tt té te le k k e l.
D e m in d e n to v á b b i fe jte g e té s e fe lté te le z i az id e v o n a tk o z ó la g m o n d o tta k a t te lje s
eg é széb e n . E rr e é p ít, ez az a la p . C sak m iu tá n m e g n y u g ta tó fe le le te t t u d o t t a d n i
m a g á n a k és a h o zzá h aso n ló kereső le lk e k n e k a r ra a k é rd é sre , h o g y m o st, m á r i t t
a fö ld i é le tb e n h o g y an áll sze m b e n Iste n é v e l, t u d o t t n y u g o d ta n to v á b b dolgozni
s ez a la p o n , m in t sz ilárd fu n d a m e n tu m o n to v á b b é p íte n i.
A z a p o sto l m eg ig az u lá si ta n a első te k in te tr e a z t a lá ts z a to t k e lti b e n n ü n k ,
h o g y m eg sz o k o tt ú to n , k itip o r t ö s v é n y e k e n j á r és m á r a ju d a iz m u s á lta l f e lté te ­
le z e tt k a te g ó riá k k a l dolgozik. H isze n a ju d a iz m u s is fo g la lk o z ik a δικα ιοσύνη
fo g a lm á v a l, ső t o t t is ez a fő k é rd és. D e h o g y a k é rd é se k közös fe lv e té se a m eg­
o ld ás e g y fo rm a s á g á t m ég n e m fo g la lja m a g á b a n , az m a g á tó l é rte tő d ő . A közös
cél m eg k ö ze lítése egészen e lle n té te s m ó d o n és elő fe lté te le k k e l tö rté n ik . H a egy­
felől a m eg ig azu lá s k é rd é sé n e k e lő té rb e á llítá s a m u t a t ja is a z t, hogy a ju d a iz ­
m u sb ó l n ő tt k i az a p o sto l, m ásfelől é p e n e k é rd é s tá rg y a lá s á n á l j u t a le g v e h em e n ­
seb b p o lé m iá b a a ju d a iz m u s s a l, s a m e g o ld á sá n á l a le g n a g y o b b e lle n té tb e . H a
sem m i m á s d iffe ren c ia sem v o ln a P á l és a ju d a iz m u s k ö z t, csak a m eg ig az u lá sb eli,
m á r ez le h e te tle n n é te n n é a k e ttő n e k egy sík ra h o z á s á t. M ár itt lá tju k , h o g y n ála
a " ju d a is ta h á t t é r r ő l ” 53 beszélni o ly a n é rte le m b e n , hogy a k e re s z ty é n s é g csak
eg y szerű á tfe s té s e a m a n n a k , te lje s e n e lh ib á z o tt. A m in th o g y á lta lá b a n k ell h a n g ­
s ú ly o z n u n k a z t, hogy sok fé lre é rté s re a d o tt a lk a lm a t és a tis z tá n lá tá s ro v á s á ra
v o lt az a k ö rü lm é n y , h o g y a ju d a iz m u s t n em h a tá r o z tá k m eg k ö ze le b b rő l, h a n e m
e g y sz erű e n ö s s z e v e te tté k az ó szö v etség i felfogással, s leg fe lje b b fo k o z a ti és nem
m in ő ség i k ü lö n b s é g e t l á t t a k a k e ttő k ö z ö tt. H o lo tt a ju d a iz m u s egy su i g en eris
ö n álló a la k u la t, a m e ly e t az ó szö v etség i felfo g ástó l lén y eg e sen elk ü lö n ítő s a já to s ­
ság o k je lle m e z n e k ; ezek a s p e cifik u s, és n e m az elő fo rd u ló közös v o n á s o k a d já k
lé n y e g é t, a m e ly e k m in d ig e lá r u ljá k a z t, h o g y idegen k ö lcsö n zések és n e m e re d e ti
a lk o tá s a . Így a m eg ig azu lá s k ö ré n b elü l az em b er je le n á lla p o tá n a k m e g ro m lo tt
v o lta . E z t m á r az Iz ra e l v a llá s á b a n is m e g ta lá lju k ; ezt h ir d e tté k a p ró fé tá k
M ózestől, ső t Á b ra h á m tó l fo g v a M alak iásig ; erről é n e k e lte k m e g h a tó b ű n b á n a ti
z s o ltá ro k a t az é n e k k ö ltő k . E n n e k a sú ly a n y o m ja m in d e n egyes igaz iz ra e lita
le lk é t és im á ib a n e te h e r alól k ér s z a b a d u lá s t .54 T a lá lu n k a z u tá n a ju d a iz m u s b a n
o ly a n ré szek re is, a m e ly e k az ó szö v etség i fe lfo g á sn a k eg y en es ir á n y ú to v á b b ­
fejlő d é se i. Így pl. az e g y e te m e s b ű n ö ssé g és ered en d ő b ű n re v o n a tk o z ó felfogás,
a m ely te lje s k ife jlő d é sre a ju d a iz m u s b a n j u t , de csira szerű le g m á r o t t ta lá lju k
a b ű n e s e t elb eszéléséb en , az özönvíz tö rté n e té b e n , p ró f é tá k és z so ltá ro k k ö n y v é ­
b en . E z e n k é t rész, h a m in d já rt az a p o s to l a ju d a iz m u s b a n is m e rk e d e tt is m eg
vele, e re d e té t te k in tv e a ju d a iz m u s tó l id eg en , m elly el tö b b é -k e v é sb b é szem ben
á ll, ső t n y ílt e lle n té tb e k e rü l a ju d a iz m u s ig azi lén y eg e , a m in t a z t 1 9 7 —204. o ld a ­
la k o n m e g is m e rtü k .
H a e h á ro m ré s z t ö ssze fo g ju k , ú g y ó szö v etség i ö rö k sé g e t is ju d a is ta szerze­
m é n y n e k t e k in tjü k , s ez n a g y fo g a lo m z a v a rt idéz elő. A k é t első ré sz re v o n a tk o z ó
m eg eg y e zése k et a z o n b a n nem lehet a ju d a iz m u s , h a n e m az ó szö v e tsé g i v a llá s
ja v á r a kell írn i és csak a h a r m a d ik ré szre v o n a tk o z ó ta lá lk o z á s o k ró l m o n d h a tju k
a z t, h o g y az a p o s to l i t t ju d a is ta e lő fe lté te le k b ő l in d u lt ki, ill. m a r a d t m eg azok-

52 W re d e , H o ltz m a n n , W e in e l i. m .- b e n .
53 S c h n e d e r m a n n s z e r e ti h a s z n á ln i e k if e je z é s t az „ O h n e des G e s e tz e s -W e r k “
m ű v é b e n . 1907.
54 K ö n ig : G e sc h . d e r a l t te s t, R e lig io n . 1915. 2 4 7 k . 281 k . S t a d e : B ib l . T h e o l.
d es A . T . 1905. 200. k . o.
222 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e t e .

b a n . A d a m a sc u si K ris z tu s -lá tá s n y itja m e g le lk i szem eit és te sz i kép essé a rra ,

hogy a ju d a iz m u s b a n ta r k a e g y m á sm e lle ttisé g b e n m eglevő h e te ro g é n elem eket
k ü lö n t a r ts a , e re d e tü k re v issza vezesse s ig azi é r té k ü k e t m e g á lla p ítsa . É s h a
sik erü l k im u ta tn i a z t, h o g y az a p o sto l m eg g y ő ző d ése sz e rin t a m i a ju d a iz m u s b a n
m a ra d a n d ó elem , az tu la jd o n k é p e n ó szö v etség i e re d e tű , a m e ly re a ju d a iz m u s
igazi lé n y e g é t je le n tő ré sz e k m in t a ra n y a la p o n fa , szén a, p o z d o rja (I, K o r. 3 12)
tű n n e k fel, a k k o r b e b iz o n y íto ttn a k v e h e tjü k , h o g y az a p o s to l k is z a b a d u lt a j u d a ­
izm us fo jtó öleléséből és im m á r n in cs szív én és szem én az a le p e l, am ely ta lá ló
m eg jeg y zése sz e rin t ( I I . K o r. 3 15) a zsid ó k én v a n , v a la h á n y s z o r M ózest o lv assák .
M it é r t te h á t a m eg ig azu lás a l a t t , ille tő le g m i a k özös és e lté rő elem e b b e n
k ö z te , a ju d a iz m u s és ó szö v e tsé g k ö z t?
A k e re s z ty é n s é g e lő tti id ő b e n n e m v o lt n é p fa j, a m e ly a v a llá s t a n n y ira
k o m o ly a n v e t t e v o ln a, m in t a s é m itá k s ezek k ö z t is fő k é n t a v á la s z to tt n ép .
B á r a K e re sz te lő m eg jeg y z ése sz e rin t (M t. 3 8) Is te n a k ö v e k b ő l is tá m a s z th a t
f ia k a t Á b ra h á m n a k , de a z é rt m ég sem v é le tle n , h o g y Is te n e fo k o z o tt m é rté k b e n
v allási le lk ü le tű n é p e t je lö lte k i sz e n t a k a r a tá n a k h o rd o z ó já v á . É s v ég ig te k in t­
h e tü n k e n ép tö r té n e té n a h o m á ly b a b u rk o ló z ó k e z d e ttő l fo g v a egészen az id ő k
te lje ssé g é ig ,55 a z t sz in te szó sz erin t v a llá s tö rté n e tn e k n e v e z h e tjü k . H a áll az, am it
G o eth e a v ilá g tö rté n e le m re v o n a tk o z ó la g m o n d o tt, h o g y az a h it és h ite tle n s é g
h a rc a , ú g y k ü lö n ö s m é rté k b e n áll ez Iz rae l n é p é n e k tö r té n e té r e nézve. I t t l á tju k
egyfelől a n é p e k e t és eg y e sek et fo rm á ló s m eg sze n telő is te n a k a r a to t, m ásfelől
az em b e r I s te n t kereső , de so k szo r Is te n igazi a k a r a tá v a l e lle n té te s irá n y ú tö re k ­
v é sé t. Iz rae l m a k a c s és k e m é n y n y a k ú n é p , h a n g z ik a p ró f é ta m e g á lla p ítá s a (Je r.
72 ; D t. 3 1 27). É s h a m á r Iz ra e l n ép e id e jé b e n , a m ik o r a p ró fé tá k éb e r le lk iism e ­
re te ő rk ö d ö tt az igaz is te n tis z te le t f e le tt, és a k ije le n té s b ő l n y e r t v ilág o sság m u t a t ta
n e k ik a k ö v e te n d ő h ely es ú t a t , le-le t é r t e k ró la, és m o n d h a tju k , h o g y csa k a m a
7000 em b e r (I. K ir. 1918), a k i Illés id e jé b e n n em h a j t o t t té r d e t a b a a ln a k , v o lt
m in d e n id ő b e n a m a g v a az igaz Iz ra e ln e k , sze m b e n az I s te n t h e ly te le n irá n y b a n
k ereső n ép p e l, — m ég fo k o z o tta b b m é rté k b e n áll ez a ju d a iz m u s k o rá ra , a m ik o r
e ln é m u lt a p ró f é tá k in tő sza v a. H a m eg is v o lt a n é p b e n a tö re k v é s az Is te n n e k
te ts z ő é le tre , de h e ly te le n m ó d o n , a m in t az a p o sto l m o n d ja : oὐ κ α τ ' ἐ πίγνωσιν,
R óm . 1. 102. E k k o r, a ju d a iz m u s id e jé n , a m ik o r a n ép élő le lk iism e re te , a p ró f é tá k
e lh a llg a tn a k , a m ik o r a m a g á ra m a r a d t n ép c sa k s a já t m a g á b ó l m e r íth e te tt, k ö v e t­
k ezik b e az, h o g y a n em es ré s z t a b u já n e lő tö rő v a d h a jtá s o k e ln y o m já k , és a
„ m it cselek ed jem , h o g y ü d v ö ssé g re ju s s a k ” (Csel. 163o) e g y e te m e s e m b e ri k é rd é sre
im m á r n e m h a lljá k m eg a p ró fé ta s z a v á t: „ e n g e m k e re ss e te k és é lte k ” (Á m . 54),
és m e rt m ég az id ő k te lje ssé g e sem v o lt i t t , a m ik o r e k é rd é sre a m ég h a tá r o z o tta b b
fe le le t m e g a d a to tt: „ h ig y j az U r Jé z u s K ris z tu s b a n és ü d v ö z ü lsz m in d te , m in d
h áz ad n é p e (Csel. 1631), c sa k a m a g u k bölcseségéből p ró b á ln a k e rre fe le le te t a d n i:
„élj a tö rv é n y p a r a n c s o la ta i s z e rin t” .
A z Is te n a k a r a tá v a l szem be h e ly e z k e d ő első Á d á m ra s u tó d a ir a rá n e h e z e d ik
az e lh a g y a to tts á g , a gy ö n g eség érzése. A z első b ű n n y o m á n m e g sz ü le tik a tö b b i,
s ez n eh é z f á tu m k é n t k ísé ri az e m b e rt n e m z e d é k rő l-n e m z e d é k re . H a közös a la p o t
a k a r u n k k e re sn i az ó szö v e tsé g , a ju d a iz m u s és P ál fe lfo g ása k ö z t, ú g y e z t ezen
a p o n to n t e h e tjü k m eg. M ind a h á r m a n s ir a tjá k az e lv e s z te tt p a ra d ic so m o t,
és é rz ik az o n n é t k itiltá s sú ly o s k ö v e tk e z m é n y e it. A m ik o r A n selm u s, a k eg y e s
c a n te rb u ry érsek , haso n ló p ro b lé m á k fe le tt elm élk ed v e k im o n d ja : „ n o n d u m
c o n sid e ra sti, q u a n ti p o n d e ris sit p e c c a tu m ” , la p id a ris rö v id ség g el és teljesség g el
fejezi k i a z t fö ld re h ú zó , len y ű g ö ző , m eg b é n ító h a ta lm á t, am ely a b ű n a lá j u t o tt
e m b e r é le té t n em ese b b m e g n y ilv á n u lá s o k ra k é p te le n n é te s z i s m egm érgezi.
M eg in d ító a ju d a iz m u s tö r té n e té b e n a n n a k n y o m o n kísérése, hogy m ily e n
ó riási e rő feszítése k et, sz in te k é tsé g b e e s e tt k ís é rle te k e t te sz n e k , h o g y az é le tü k e t
b o ld o g ta la n n á te v ő b ű n és e n n e k k ö v e tk e z m é n y e , a b ü n te té s a ló l s z a b a d u lja n a k .
És m e rt a ju d a iz m u s és e n n e k k ö ré n b elü l a 1 0 0 % ju d a iz m u s t h ird e tő , illetőleg

54 K ü lö n ö s e n K i t t e l , S e llin , K ö n ig , K ö b e rle h a n g s ú ly o z z á k e z t.
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te . 223

k ép v iselő fa riz e iz m u s m in d e n tö re k v é se e rre irá n y u l, m e rt e g y e tle n v á g y u k , hogy

az ig azsá g b ir to k á b a ju s s a n a k és így n e k e llje n Á d á m s z a v á v a l szó ln io k a kereső
Is te n n e k : e lre jtő z te m , m e rt fé le k (Ge. 3 10), a z é rt k e z d i P á l m eg g y ő zé sü k re és
m e g m e n té s ü k re irá n y u ló m u n k á já t ezen a p o n to n ; és az ószö v etség g el és ju d a iz ­
m u ssal k ö zö s a la p ra h ely ez k ed v e, az e re d e n d ő és eg y e te m e s b ű n ö sség elism erésére,
f e jti k i a z t, h o g y ezen a h alálo s v esz ed elem h e z h a so n lító á lla p o tb ó l m ik é p e n le h e t
k is z a b a d u ln i. R á m u ta t m in d e n e k e lő tt a r ra , h o g y a s z a b a d u lá s ú t j á t a ju d a iz m u s
h e ly te le n irá n y b a n k eresi, hogy le té r t az ó szö v e tsé g á lta l k ije lö lt ú tirá n y ró l s egé­
szen e lle n té te s irá n y b a o rie n tá ló d o tt. A z ó szö v etség i keg y es is az elv iselh e­
te tle n te h e r k é n t é r z e tt b ű n sú ly a alól s z a b a d u ln i tö re k sz ik . D e ú g y , h o g y az élő
Is te n h e z fo rd u l. „ M ik é n t a s z a rv a s a fo ly ó v ize k re, ú g y k ív á n k o z ik az é n lelk em
h o zz ád , ó I s t e n ” (42. Zs. 1.), én e k li a z s o ltá rk ö ltő , s a p ró f é tá k is így szó ln ak :
„ É l az U r, a k i fe lh o z ta Iz rae l fia it é sz a k n a k fö ld é rő l” (Je r. 1615); „ Ím e az Is te n
az én s z a b a d ítóm ; b ízo m és n em fé le k ” (É zs. 123); „ T e U ram , v a g y a m i A ty á n k ,
m e g v á ltó n k , ez a n e v e d ö rö k tő l fo g v a ” (É z s . 63 16). H a fé lté k e n y is az U r, ak i
m e g b ü n te ti az a p á k b ű n e it a f ia k b a n h a rm a d és n eg y e d íz ig le n , de k e g y e lm e t
g y a k o ro l ezer ízig len (E x . 205—6), a k i a h ozzá fo rd u ló k n a k az „ ő n e v é é r t” m eg ­
b o csá t, m e rt az " ő n ev e k i á l t a t o t t ki f e le t tü k ” ( J e r . 147; 1516; 79. Zs. 9 .). E zzel
sze m b e n a ju d a iz m u s az ig a z sá g ra j u t á s t m á s ú to n k eresi. A s ú ly p o n to t Iste n rő l
az em b e rre h ely ezi á t. A b ű n és k ö v e tk e z m é n y e alól s z a b a d u ln i tö re k e d v é n , Iste n
k eg y elm e h e ly e tt az e m b e ri cse le k ed ete k , s é rd e m je le n tő s é g é t h a n g sú ly o z z a . I t t
m u t a t rá az a p o sto l a rra , hogy le h e te tle n , m e g v a ló s íth a ta tla n ez; h o g y e p o n to n
h a g y tá k el a h ely es ú t a t , a m e ly e t az ó szö v e tsé g s z á m u k ra k ije lö lt és a m ely egyenes
ir á n y b a n v e z e te tt to v á b b az ú jsz ö v e tsé g h e z . A z ószö v etség b ő l Is te n b á to rító
sza v a h a n g z ik a b ű n b á n ó b ű n ö sh ö z, „ m e r t a h e g y e k e ltá v o z n a k , és a h alm o k
m e g re n d ü ln e k , de az én irg a lm a ssá g o m tő le d el n e m tá v o z ik , és b ék e sség em szö­
v e tség e m eg n e m re n d ü l, íg y szól k ö n y ö rü lő U r a d ” (E zs. 5 4 10), a ju d a iz m u s csak
s a já t le lk iism e re té n e k v ád ló sz a v á t h a llja és a tö rv é n y s ú ly á t érzi.
D e n e m h a ta lm i szóval a k a r ja az a p o sto l e ln é m íta n i ő k e t. A G aláciai és a
R ó m ai lev él b iz o n y ítjá k , hogy m ily e n ó v a to s a n , de e m e lle tt f á ra d s á g o t nem
ism erő m ó d o n és s z e re te tte lje s e n ig y e k sz ik ő k e t té v e d é sü k rő l m eg győzni. E lism eri
a k iin d u ló p o n t h ely e ssé g é t: az e m b er b ű n ö s, és Is te n színe e lő tt n e m á llh a t m eg ;
elism eri, h o g y ő sz in té n tö re k e s z n e k a rra , h o g y színe e lő tt m e g á llh a s sa n a k . De
r á m u ta t a r ra , h o g y m ely p o n to n té v e s a to v á b b i tö re k v é s ü k , ho l h a g y já k el a
közös a la p o t, s íg y m ié rt s ik e rte le n m in d e n fá ra d o z á s u k . O tt h ib á z z á k el egész
to v á b b i é le tü k e t, h o g y az á lta lu k is e lism ert b ű n je le n tő sé g é v e l m ég sem sz á m o ln a k
eléggé, fé lre ism e rik h o rd ó e re jé t. S z á m o ln a k vele, de le k icsin y lik , a m a g u k erejéb ő l
t a r t j á k le g y ő z h e tő n e k . S z e rin tü k a p a tr ia r c h á k e rő t t u d t a k v e n n i a b ű n ö n , s
e z é rt v é lik a z t, h o g y ők is le g y ő z h e tik a z t a tö rv é n y k ö v e té se , im á d sá g , a la m iz sn a
és b ö jtö lé s , azaz jó c se le k e d e te k á lta l. D e té v e se n íté lik m eg a p a tr ia r c h á k é le té t.
A b b ó l n em az em b eri kép esség , h a n e m az iste n i k e g y e le m b izo n y o sság a lá tsz ik .
M ert ím e Á b ra h á m , a k ire e lő s z e re te tte l h iv a tk o z n a k , n e m cselek ed etei ré v é n le tt
ig azzá, h a n e m a z á lta l, h o g y Iste n sz a v á b a n h i t t. „ H i t t p e d ig Á b ra h á m , és t u l a j ­
d o n ítta té k n ek i ig a z sá g u l” . (R ó. 4 3; G a. 3 6 ; J e r. 156) T e h á t h ib á s m á r a p a tr i ­
a rc h á k ra v a ló h iv a tk o z á s u k is; s v ég z etessé v á lt té v e d é s ü k , h o g y a szem k ö zt
álló e lle n té trő l: em b eri b ű n és em b eri k épesség, h e ly te le n k é p e t ra jz o lta k , s így
fé lre is m e rté k az em b eri le h e tő s é g e t is. A zon h itb e n rin g a tó z ta k , h o g y az em ber,
m iu tá n fe lism e rte a b ű n t, s ta p a s z ta lta a n n a k v eszed elm es h a tá s á t, m a g a erejéből
h á t a t fo r d íth a t n e k i s így m e g s z a b a d u lh a t tőle.
A z a p o s to lra n é z v e a z o n b a n világ o s, hogy ez leh e te tle n sé g . T ö b b féle o k b ó l.
R e á n é z v e a le g v ilá g o sa b b K risz tu s e ljö v e te le , Az, h o g y K ris z tu s e ljö tt, m u ta tja ,
h o g y m á s ú t az ü d v ö ssé g re n in c se n . H a a tö rv é n y b ő l v o ln a az ig azság , a k k o r
K ris z tu s h iá b a h a lt m eg (G a. 2 21 .). D e ez a z é rv csa k a k e re sz ty é n e k re n éz v e
d ö n tő . A z s id ó k a t fo k ró l-fo k ra v e z e ti. L á tsz ó la g elfo g a d ja, h o g y a tö rv é n y b ő l
Van az ig azsá g , de h o z z á te sz i, csa k a b b a n az e s e tb e n , h a az e m b e r b e tö lti. „A k i
a tö r v é n y t cselekszi, ig a z ítta tik m eg á lta la , n em a k i c sa k h a llg a tja “ R ó . 2 13.,
 K iss J e n ő : P á l a p o s t o l th e o lo g iá já n a k e r e d e te .

G a. 3 12. „ M in d e n k ö rü lm e té lt e m b e rn e k b iz o n y sá g o t te sz e k , h o g y k ö teles az
egész t ö r v é n y t m e g ta r ta n i“ (G a. 53.). É s a k i e z t n em teszi, á to k a l a t t v a n , m e rt
„m e g v a g y o n írv a , h o g y á tk o z o tt leg y en m in d e n k i, a k i n em m a ra d m eg m in d ­
a z o k b a n , a m e ly e k m e g ír a tta k a tö rv é n y k ö n y v b e n , hogy a z o k a t cselekedj e “
(G a. 3 10.). U g y a n az a z erkölcsi k o m o ly ság h a n g z ik ki s z a v a ib ó l, m in t J é z u s sz a v a i
a la p já n (M t. 5 19.) J a k a b é b ó l; V a la k i b e tö lti az egész tö r v é n y t, d e v é tk e z ik egy
p a ra n c s o la t ellen , az egész ellen v é tk e z ik (J a k . 2 10.). A ki n em t a r t j a m eg a t ö r ­
v é n y t, azo n n em se g ít az Á b ra h á m tó l v a ló sz á rm a z á s, Iz rae l n é p é n e k m in d en
k iv á lts á g a (R ó. 2 25., 94. k .). E z ese tb e n eg y so rb a k e rü l a p o g á n n y a l, ső t a m ögé,
h a a p o g á n y a sz ív é b e í r t t ö r v é n y t m e g ta r tja (R ó. 2 13.). E z e se tb e n a p o g án y
lesz Á b ra h á m ig azi m a g v a (R ó . 2 26.).
É s té n y le g , h o g y a n áll a dolog? Az elm életileg ig azsá g ra seg ítő tö rv é n y
a g y a k o r la tb a n k é p e sít-e erre; elv e z e t-e az ig azsá g h o z? T e k in tse n e k csa k körül
és n éz zék m eg m a g u k a t a ju d a iz m u s tü k ré b e n ! A t ö r v é n y t a lk a lm a z n i a k a ró ,
v a ló já b a n a z t elfe rd ítő és ig az k ö v etelé seiv el e lle n té te s h a g y o m á n y egész erd eje
n ő tt ki a ju d a iz m u s fö ld jé b ő l s h o g y ez m it e re d m é n y e z e tt, a z t ism e rjü k a ju d a iz ­
m u s tö rté n e té b ő l. V agy k é p m u ta tó , lá ts z a t v a llá so ssá g o t és en n e k k ö v e tk e z té b e n
e lv is e lh e te tle n gő g ö t — ez v o lt a n a g y o b b rész — v a g y re m é n y te le n k é tsé g b e ­
esé st, lelk i ö ssz e ro sk a d á st — s ez. a lo g ik ai k ö v e tk e z m é n y . Az elő b b i c so p o rtta l
n em v o lt m it k ez d en i; az u tó b b in m ég le h e t se g íte n i; e z é rt fá ra d o z ik ép e n az
a p o s to l. A R ó m ai I. 7. fe je z e té b e n ré szletezi ezt a belső le lk ih a rc o t, a jó t csak
a k a rn i, de cselek ed n i n em tu d ó e m b e r é le té b e n ; a z t m o n d h a tn ók, h o g y végsőkig
fe szíti a h ú r t , h o g y rá m u ta s s o n az e m b e r k é tsé g b e e jtő re m é n y te le n á lla p o tá ra s
m eg g y ő zze a rró l, h o g y ö n m a g á tó l n em t u d s z a b a d u ln i s eg y re jo b b a n k e v e re d ik
be a „ h a la c h a “ h ín á rjá b a , a m e ly h ú z z a le a m é ly b e . H o l h á t a se g ítség ? Ki
s z a b a d it ki a h a lá l te s té b ő l? A tö rv é n y h id eg en nézi az e m b e r v e rg ő d é sé t. K ö v e te l,
m é g in k á b b t i lt , de erőt p a ra n c s o la ta i te lje síté sé h e z n em ád . S z á rn y a ln i kellene
az e m b e rn e k , h o g y a tö r v é n y k ö v e te lte m a g a ssá g b a ju sso n ; de s z á rn y a i n in c se ­
n e k ; óriá s o k e re jé v e l re n d e lk e z n i, de la n k a d ta n csü n g n e k f á r a d t k a rja i. S m iu tá n
h a llja a tö rv é n y tila lm á t, de m e g ta r tá s á r a e re je n in cs, k ö v e tk e z ik b e az a szom orú
ered m én y , h o g y a tö rv é n y , a m e ly é le tre szól, h a lá lra szóló lesz. F e lk e lti, ö n tu d a ­
to s s á te sz i, á th á g á s s á fo k o zza az elő b b sz u n n y a d ó b ű n t, a m e ly é rt fo k o z ato s m é r­
té k b e n felelős a z e m b e r. A t i l t o t t g y ü m ö lcs k ív á n a to s . „ N itim u r in v e titu m sem p er
c u p im u s q u e n e g a ta “ á d u g y an e zen ig a z sá g n a k k ife je z é st O vidius (A m . I I I . 4 17.).
S őt az a p o sto l m ég to v á b b m e g y az o k fe jté sb e n . É p en k o rá b b i d ia le k tik a i isk o lá ­
z o tts á g á n a k veszi i t t n a g y h a s z n á t. Az eddigi o k fe jté sé t fig y elem m el kísérő
ju d a is ta ellenfél k ö z b e v e té sé re , hogy h á t a k k o r a tö rv é n y m ié rt a d a to t t ; feleli,
a tö r v é n y ép en az á th á g á s o k é rt a d a to t t (R ó . 5 20.). É s a sz ó tla n n á v á lt ellen féln ek
m eg is m a g y a rá z z a e z t a b la s p h é m iá v a l h a tá ro s á llítá s t. A z é rt a d a to t t, hogy
m eggyőzze az e m b e rt s a já t e rején ek gyengeségéről, a cselek ed etek a la p já n való
ig azsá g leh e te tle n sé g é rő l és íg y m e g tö rje a z t a gőgös lá z a d ó t, a m in d ig csa k s a já t
m a g á t e lő té rb e to ló és Iste n k e g y e lm é t v is s z a u ta s ító b ű n ö s e m b e rt. A tö rv é n y
n em v e z e t el ig azság h o z, t e h á t n em is a z é rt a d a to tt. D e c é ljá n a k k ell lennie, m e rt
Iste n n a g y h á z ta rtá s á b a n sem m i sincs cél n é lk ü l. A tö rv é n y célja, hogy az em b ert
s a já t te h e te tle n s é g é rő l m eggyőzze és a cse le k ed ete k á lta l el nem é rh e tő igazság
h e ly e tt egy m á sik ig azság e lfo g a d á sá ra te g y e h a jla n d ó v á . Ilyen szem p o n tb ó l
te k in th e tő a tö rv é n y K ris z tu sra vezérlő m e s te rn e k (G a. 3 24·)· A παιδαγωγός az elő­
kelő c sa lá d o k n á l a lk a lm a z o tt n ev elő , ill. g y e rm e k felügyelő szig o rú sá g a k ö z­
is m e rt v o lt. A tö rv é n y é is. D e a m in t a P aid ag o g o s felsőbb m eg b ízá sb ó l cselekszik
íg y , a tö r v é n y is, a m in t a P aid ag o g o s sem örök id ő re szóló felü g y elő a g y erm ek
m e lle tt, c sa k am íg az A ty a á lta l k itű z ö tt n a g y k o rú s á g o t eléri, ú g y a tö rv é n y sem
u ra lk o d ik ö rö k k é az e m b e r fe le tt. A m in t a férj m e g h a lt, az assz o n y m e g sz a b a d u lt
a férj tö rv é n y é tő l (R ó . 72.); a h ív e k m e g h a lta k a tö rv é n y n e k , te h á t sza b ad o k
tő le. E z ép en az eg y e tle n ú t a tő le v a ló s z a b a d u lá s ra , m e rt e g y é b k é n t k o rlátlan
z sa rn o k sá g g a l u ra lk o d ik fe le tte . A 139. zs. k e re sz ty é n érte lm e zésb e n Iste n m in d e n ­
h a tó s á g á ra v o n a tk o z ta th a tó , te lje s jo g g al; de ép ú g y le h e t a tö rv é n y n e k k ik e rü l­
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e t e .

h e te tle n h a ta lm á r a v o n a tk o z ta tn i. N incs h á t m á s v á la s z tá s . V agy m e g a d ja az

e m b e r m a g á t a v é g z e tn e k , h ú z z a az ig á t a sz a b a d u lá s re m é n y e n é lk ü l, m íg össze
n em ro s k a d , m e rt a tö r v é n y h y p o te tik u s fe n y eg etése i p a ra n c s a in a k á th á g ó ira
n é z v e im m á r az e lk e rü lh e te tle n p u s z tu lá s t h ird e tik — la s c ia te ogni s p e ra n z a —,
v a g y — a k é p m u ta tó k h itv á n y tá b o r á tó l e lte k in tv e — elfo g a d ja az eg y e d ü li
s e g íts é g e t. A ju d a iz m u s b a n m a ra d v a a sü ly ed ő e m b e r fe n n e b b i se g é ly k iá ltá s á ra ,
m in t a m e g m á s íth a ta tla n v é g z e t s z a v a h a n g z ik , , n in csen b ék esség e az is te n ­
te le n e k n e k " (É zs. 4822.). D e az a p o s to l ép en a ju d a iz m u sb ó l a k a r ja k is z a b a d íta n i
ő k e t, a h o l a δικαιοσύνη jogi, fo ru m i fo g a lm a le h e te tle n n é teszi a n n a k b ir to k lá s á t .56
N y ilv á n v a ló , h o g y Is te n n e k p u s z tá n fo rm á lis sze rep é rő l — a m it a ju d a is ta m e g ­
ig a z ítá s fe lté te le z — a v a llá s i é le tn e k ezen le g sz e n te b b te rü le té n n em le h e t szó.
A z elev en v allá so s h it k ö v e te li Iste n a k tiv itá s á t, am i az ig a z s á g n a k v a llá s i, P ál
á lta l h i r d e t e tt felfo g ása ese té n k ö v e tk e z ik be.
Iste n m e g ig a z ítja a z t, a k in e k n in c s ig a z sá g a . Iste n ig a z n a k je le n ti ki a z t,
a k i b ű n ö s . E z a d e c la ra tív je lle g ű ig azsá g Iste n k eg y e lm é b ő l b irto k á v á le h e t az
e m b e rn e k , a k i en n e k b irto k á b a n m á r i t t a földi é le tb e n fe lsz a b a d u l a b ű n szo lg a­
ság á b ó l és re m é lh e ti, h o g y K risz tu s se g ítsé g é v e l, a b e n n e v e te tt h it á lta l ez a
b e s z á m íto tt ig azsá g , tén y le g e ssé , a c tiv v á v á lik . E z t a k a rja épen Is te n . L eg y en
s a já tja a δικαιοσύνη θεοῦ, m e r t ez e se tb e n s z a b a d u l m eg e g y e d ü l a jo b b a k a r a t j á t
lek ö tő b ű n tö rv é n y é tő l. S a já títs a el ezen Is te n tő l szárm azó , n é k i s z á n t és e l­
s a já títh a tó ig a z sá g o t, a já n d é k o t; ez az eg y e tle n k iv e z e tő ú t, de h a e rre lé p , a k k o r
ő is m o n d h a t ja P á lla l a m ég b ű n b e n g y ö trő d ő tá r s a sz o m o rú fe lk iá ltá sá ra : „ H á lá t
a d o k Is te n n e k az én U ra m , a Jé z u s K ris z tu s á l t a l ." (R ó . 726.) A z örök ,,s tir b u n d
w e rd e “ , h alj m eg a b ű n n e k , h o g y élj Is te n n e k , h a n g z ik i t t is fe lé n k . É s m e rt ez
a ju d a iz m u s k ö rén b elü l le h e te tle n v o lt, m e rt a ju d a iz m u s a p ró fé ta i ú tirá n y ró l
le té r t, a z é rt h a s z n á lh a ta tla n a ju d a iz m u s az ú jszö v e tsé g i k o rb a n és h ív ő á lta l,
a z é r t k ell a z t, m in t a k in ő tt r u h á t, a m e ly s z o rít, le v e tn i, a z é rt áll az a p o sto l a
ju d a iz m u s s a l szem b en d ia m e trá lis e lle n té tb e n . A tö rv é n y le sú jtó íté le té v e l szem b en
a h ív e k e t m in te g y m a g á h o z ölelv e m o n d ja P ál: n in cs im m á r k á r h o z ta tá s u k a z o k ­
n a k , a k ik a J é z u s K ris z tu s b a n v a n n a k , a k ik nem t e s t s z e rin t já r n a k , h a n e m lélek
sz e rin t (R ó . 8 1.).

b) A hit.

K é rd é s m o s t m á r, hogyan s a já títh a tó el az Is te n tő l szá rm azó ig azság ?

A hol a z a p o s to l a δικαιοσύνη θεοῦ-ról, m in t az ü d v ö ss é g re ju tá s n a k eg y e d ü l le h e t­
séges m ó d já ró l szól, m in d ig o t t ta lá lju k en n e k e ls a já tító e sz k ö z e k é n t a πίστις-t ;
eg y en es e lle n té tb e n a ju d a is ta ἔργα-v al , A cse le k ed ete k k el sze m b e n áll a h it.
A m ik o r errő l szól, n e m a k a r ú j, ism e re tle n fo g a lm a t b e v e z e tn i. C sak az e lfe le jte tt,
e lfe rd íte tt ré g in e k h ely es fe lú jítá s á t.
M ár Á b ra h á m ú g y tű n ik fel, m in t a h itn e k hőse. N em é r t a l a t t a eg y szerű
elh iv é st, sem e lm életi is m e re te t, h a n e m elev en , é lte tő e rő t. A ju d a iz m u s is ism e rte
a πίστις-t, I. M ak k. 252·‫אֲמְנָה‬ (az ó szö v etség b en igei a la k b a n ‫הֶאֳמִין‬ h itt, b íz o tt),
d e P á ln a k a h itrő l v a ló J é z u s ta n ítá s á n a la p u ló felfogása ezzel n em esik össze,
ső t in k á b b e lle n té te s . A ju d a iz m u s b a n a c se le k ed ete k m e lle tt szerepel és vég ü l,
m ik é n t a cse le k ed ete k , ez is érd em szerző je lle g ű lesz, a m e ly n e k a c se le k ed ete k
m e lle tt v a ló m e g lé te e se té n az e m b e r k ö v e te lh e ti az ig a z sá g o t. M íg P á ln á l a h it
s a já t te h e te tle n s é g ü n k n e k felism erése m e lle tt Iste n m eg seg ítő k eg y elm éb e v e te tt
b izalo m , a m e ly n e k k o n k ré t tá rg y a J é z u s -K ris z tu s . E z k ü lö n b ö z te ti m eg épen az
ó szö v etség i k eg y e sek h ité tő l. N á lu k a h itn e k ez a k ö z v e tle n tá rg y a m ég h iá n y z ik ,
ép en e z é rt n eh e zen fe lfo g h ató , h iá n y o sa b b , sze g én y eb b , b á r a n n á l fo g v a , hogy

56 R it s c h l A . K a n t t e r m i n o ló g i á já v a l é lv e t a l á ló a n m o n d j a , h o g y a δικαιόω a j u d a i z ­
m u s b a n a n a li ti k u s í t é l e t e t fe je z k i. I g a z n a k je l e n te n i k i a z t , a k i ig a z . P á l n á l é p e n e lle n k e z ő .
220 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te .

az is ö n m a g á tó l e lte k in té s és Iste n k eg y e lm é b en v a ló b iza k o d á s (Á m os, E zsaiás),

tö r té n e ti és lén y eg b e li elő z m é n y é n e k jo g g al te k in th e tő .
A h itn e k ily en felfogása á lta l az a p o s to l az Iste n és e m b er v isz o n y á n á l a
ju d a iz m u s á lta l m e g v á lto z ta to tt s ú ly p o n to t ú jb ó l v issz a h e ly e z te régi h ely ére.
Is te n és n e m az e m b e r az irá n y a d ó té n y e z ő . A z ü d v ö ss é g re ju tá s nem sy n erg iz m u s
a h it és c se le k e d e te k e g y e n ra n g ú té n y e z ő in e k ere d m é n y e k é p e n (ju d a iz m u s), de
n em is k é t eg y e n lő té n y e z ő n e k , Is te n n e k és e m b e rn e k közös m u n k á ja . Az ü d v ö s ­
ség m e g a d á s a te lje s e n Is te n tő l fü g g . Az ig a z n a k n y ilv á n ítá s az ő k eg y elm i a c tu s a ,
a m e ly n e k felfo g ása, m e g é rté se , m e g ra g a d á s a cé ljá b ó l szü k ség es a h it. A h it nem
cse le k ed et, a m e ly n e k e re d m é n y e k é n t a h ív ő k ö v e te lh e tn é Is te n elism erését, hanem
o ly a n előfeltétel, a m e ly n é lk ü l nem j u t h a t az ig azság b irto k á b a . Az e m b er fe le tt,
a k i n e m Is te n a k a r a ta s z e rin t él, Is te n h a ra g ja j e le n te te tt ki (R ó. 118·), a m i az
e m b e rn e k m e n th e te tle n p u s z tu lá s á t je le n ti. Az e m b e r t e h á t h alálo s v eszed elem ­
ben v a n . A fe lé je n y ú j t o t t m e n tő k e z e t m e g ra g a d h a tja , ez ese tb e n m eg m en e k ü l,
v is s z a u ta s íth a tja és ez e se tb e n e lp u s z tu l. D e a m in t a v íz b e fu ló n á l n em érdem ,
ha a fe lé je d o b o tt m e n tő ö v e t m e g ra g a d ja , h an e m a s z a b a d u lá s n a k egy etlen
m ó d ja , ú g y az Iste n h a ra g ja a l a t t álló e m b e r sz á m á ra sem érdem a h it, h an e m a
kegyelem m e g ra g a d á s á n a k e g y e tle n ered m én y es eszköze. E z é rt a re fo rm á to ri
so la fid e a so la g ra tia m e lle tt. A régi d o g m a tik u so k jellem zően ὄργανoν ληπτικόν-n ak
n e v e z té k ; m egfogó szerv , a m e lly e l Is te n n e k Jé z u s K ris z tu sb a n m e g n y ilv á n u lt
k e g y e lm é t m e g fo g ju k és el n em b o c s á tju k ,
A közös a la p ró l v a ló elin d u lá s ily en ö n tu d a to s , elvi e lle n té tb e v e z e te tt
te h á t P ál és a ju d a iz m u s k ö z t ú g y az igazság, m in t a h it fo g a lm á n á l. E z lesz
n y ilv á n v a ló a h it és c se le k ed ete k s z é jje lta r tá s á n á l, a m it so k szo r fé lre é rte n e k ,
m in th a a cse le k ed ete k , n e v e z e te se n a jó c se le k ed ete k m ellék ese k , ső t feleslegesek
v o ln á n a k a k e re sz ty é n e m b e r é le té b e n . (M ár a R ó m . le v é l tu d ilyen irá n y ú ju d a is ta
v á d a k ró l 38, 6 13.) M ások J a k a b le v e lé re sz e re tn e k h iv a tk o z n i, a k i sz e rin t a csele­
k e d e te k a h it m e lle tt fo n to s a k . A h it ö n m a g á b a n v é v e h o lt (2 17.).57 Az a p o s to l (Pál)
felfogása n em a z t je le n ti, h o g y a fe le b a rá ti s z e re te t k ü lö n b ö ző m e g n y ilv á n u lá s a it,
a g y a k o r la ti v a llá s i é le tn e k ú g y m a g u n k , m in t m á so k ir á n t v aló k ö telesség eit
m ellé k e sn e k t a r t j a , s ő t épen le h e tsé g e sn e k t a r t a n á az erkölcsi te k in te tb e n v aló
la n y h a s á g o t, a m iv e l a s y n c re tis tik u s v a llá s o k b a n ta lá lk o z u n k . „G y ü m ö lcseik rő l
is m e rite k m eg ő k e t“ — m o n d ja Jé z u s (M t. 716.). " Mi, a k ik a b ű n n e k m e g h a ltu n k ,
h o g y an é lh e tn é n k a b b a n “ — m o n d ja P á l. (R ó m . 6 2.). N é lk ü lö z h e te tle n ü l fo n to sa k
ezek , de m á s a je le n tő s é g ü k az e m b er ü d v ö sség e k é rd é sé n é l. N em eg y e n ran g ú
té n y e z ő k a h it m e lle tt; n e m az ig azsá g elé ré sé re se g ítő eszköz, h an e m v a ló já b a n
az élő, elev e n h it k ö v e tk e z m é n y e i; a n n a k n e m id ő b eli, h a n e m lo g ik ai fo ly o m á n y a i:
m in t a d ö rgés a v illá m n a k , m in t a g y ü m ö lcs a v ir á g n a k .58 A m irő l te h á t J a k a b azt
m o n d ja , h o g y a h it cse le k ed ete k n é lk ü l h o lt Ö nm agában, a z t P á l e g y á lta lá b a n
nem t e k in ti h itn e k . A h it a s z e re te t á lta l te v é k e n y , ö n m a g á t a g y a k o rla tb a n
m e g b iz o n y ító . J u d a is ta sy n e rg ism u sró l t e h á t n em le h e t szó.
Végleg á ttö r i a ju d a iz m u s f r o n tjá t a z á lta l, hogy h ird e ti a h itn e k u n iv erz ális
je lle g é t. A m it ed d ig m o n d , az is e lle n té tb e n áll vele, de m ég n e m e m e lte ki n y o m a ­
té k o sa n a z t, h o g y a ju d a iz m u s , á lta lá b a n a n e m z e ti v a llá s k o rlá ta i h a s z n a v e h e te t­
le n e k az e v a n g é lio m b a n . A m ik o r a h itrő l h ird e ti, h o g y az u n iv e rz á lis, am ely n ek
m e g lé te m e lle tt az ü d v ö sség n in c s a zsid ó k h o z k ö tv e , h an e m a p o g á n y o k n a k is
b ir to k á v á le h e t, e z á lta l tö ri s z é t te lje se n a ju d a iz m u s szo rító b ilin c seit és az
ev an g elio m ö rö m h íré t az egész v ilág g al h a lla tja . Az oὐκ ἐστιv διαστολή, nincs különbség,
m in t v ezérlő g o n d o la t h ú z ó d ik végig az a p o sto l fe lfo g ásán . É s ez épen P á l világ-
tö rté n e lm i je le n tő sé g é n e k eg y ik fo n to s b izo n y ság a , a m e ly k é tsé g te le n n é te tte ,

57A J a k a b r a v a ló h iv a tk o z á s a z o n b a n a n n á l fo g v a is h e ly t e le n , m e r t eg yre e rő se b b
lesz a fe lfo g á s , h o g y J a k a b le v e le k o r á b b i, m i n t P á l i r a t a i , s ő t h o g y P á l a R ó m . le v é l­
b en J a k a b le v e lé t is m e r t n e k té te le z i fe l. L . Z a h n : i. m . E g y é b k é n t is J a k a b a hit
f o g a lm á t s z ű k e b b r e v e sz i m i n t P á l, A J a k a b féle h i t + c s e le k e d e te k = P á l féle h itte l.
S8 K la s s z ik u s a n je lle m z i a h it n e k a c s e le k e d e te k h e z v a ló v is z o n y á t L u t h e r : „ A
k er. e m b e r s z a b a d s á g á r ó l“ szó ló m ü v é b e n , v a l a m i n t K á lv in a z „ I n s t i t u t i o n 2. fe je z e té b e n
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e re d e te .

hogy a k e re sz ty é n sé g b e n nem a z sid ó sá g n a k egy, h a m in d já r t a tö b b itő l erősen

k ü lö n b ö ző s z e k tá já ró l v a n szó, — tá n a K ris z tu s b a n h ív ő k s z e k tá já ró l, h an e m
u n iv erz ális v iliá g v a llá s ró l. E z a ju d a iz m u ss a l v a ló h a r c n a k eg y ik leg jelen tő seb b
e red m én y e. E z t m ég a z o k is k é n y te le n e k elism ern i, a k ik e g y é b k é n t P á ln a k a ju d a iz ­
m u ssal v a ló sze rv i ö sszefü g g ését a p o sto li k o rá b a n is v a l l j á k . (S chw eitzer, B rü c k n e r.)
A n e m z e ti v a llá s o k k izáró lag o s u ra lm a id e jé n e cse le k e d e tn e k je le n tő sé g é t eléggé
n em h a n g s ú ly o z h a tju k és a s z a b a d s á g é rt v a ló d ia d a lm a s küzdelem , á ld á s a it élv e z ­
h e tjü k m a is és tu d u n k a n e m z e ti e g y h á z a k ra ta g o lt p ro te s ta n tiz m u s s z é ts z ó rt­
ság a e llen é re is az ü d v e g y e te m esség éb e n és b iz o n y o ssá g á b a n h in n i .59
A zon zsid ó p ra e m iss á k , a m e ly e k a k u ta tó k eg y része s z e rin t a ju d a iz m u s tó l
v aló fü g g é sé t m u ta tn á k , v a ló já b a n c sa k h íd g y a n á n t sz o lg á lta k , h o g y a ju d a ­
is tá k a t, n é p é n e k fia it, egy egészen m ás v ilá g b a v e z e th e sse á t, h o g y m e g k ö n n y ít­
h esse az ev a n g élio m m e g é rté s é t. K é ts é g te le n , hogy P ál J é z u s ta n ítá s a a la p já n
v á lt a „ n in c s k ü lö n b sé g “ h ird e tő jé v é , de k é ts é g te le n az is, hogy a k e re sz ty é n sé g ­
n ek eg y felől k ü lö n b s é g e t le ro n tó , m ásfelő l idegen n é p e k e t összekötő u n iv e rz a ­
liz m u sa P á l th e o ló g iá já b a n j u t le g in k á b b k ifeje zésre .
A z m á r az e re d e t, ill. összefüggés k é rd é sé tő l m esszeb b v e z e tn e , h a részle­
te z n é n k P á l fe lfo g á sá t a h it lé tre jö v e te lé rő l. A ju d a iz m u ss a l v aló te lje s e lle n té t
így is n y ilv á n v a ló . N em k ell k ü lö n h a n g s ú ly o z n u n k , h o g y az ü d v ö sség re ju tá s fel­
té te le a h i t , v é g e re d m é n y b e n s z in té n Is te n a já n d é k a . N em az e m b e r te rm i ki
ö n m a g á b ó l, m in t a k ag y ló a g y ö n g y ö t. A S z e n tlé le k — jo b b a görög szó τὸ πνεῦμα
τὸ ἅγιον — k é p e s ít b e n n ü n k a Jé z u s K ris z tu s b a n v a ló h itre (I . K o r. 123. k .; J á n .
1426.)60 A z e m b e r n em h o z h a tja lé tre m a g á tó l a h ite t, leg feljeb b v is s z a u ta s íth a tja ,
De ép en e z é rt felelős is a k ö v e tk e z m é n y e k é rt és az ü d v ö sség b ő l kiesés s a já t b ű n e
lesz. M ert Is te n m in d e n k it h ív (A n a g y v a c s o rá ró l szóló p a ra b o la g o n d o la tá t s a já ­
títja el P á l I. K o r. 1213.; G al. 3 28.) és az á lta la n y ú j t o tt h it fe lté te le a l a t t m in ­
d e n k in e k ígéri és m e g a d ja az ig a z sá g o t és en n e k a la p já n az ü d v ö ssé g e t. „ H a
hiszed, m in d e n e k le h e ts é g e s e k “ (M r. 9 23.), ezek a jé z u si s z a v a k v isszh an g o z n ak
m in d e n ü tt az a p o s to ln a k a h itrő l szóló fe jte g e té se ib e n , le g k o rá b b i és leg k éső b b i
lev eleib en e g y a rá n t. E te k in te tb e n n em k o n s ta tá lh a tu n k fe jlő d é st P á ln á l .61
A ju d a iz m u s n a g y té v e d é se ép en az v o lt, h o g y a h itn e k ezen h ely es felfo­
g á s á t e lh o m á ly o s íto tta , — h o lo tt az ó szö v e tsé g h ely es irá n y b a m u t a t o t t e k é r­
d ésn él is, É s a z a p o s to l felfo g ása m u t a tja , h o g y a z ó szö v e tsé g i in d ítá s o k a t Jé z u s
ev a n g élio m a a la p já n h e ly e se n h a s z n á lta fel s épen e z á lta l a g en u in ju d a iz m u ssa l
v is s z a v o n h a ta tla n u l le sz á m o lt. E z tű n ik ki a h it tá rg y á ra , Jé z u s K ris z tu s ra v o n a l­
kozó felfo g ásáb ó l is. D e elő b b m ég a m e g ig a z ú lá s p a ra lle l fo g alm airó l kell rö v id en
m e g em lék e zn ü n k , sz in té n az esetleg es id eg en e re d e t s z e m p o n tjá b ó l.

c) A megigazu lás parallel fo g a lm a i.

A k ö z p o n ti je le n tő sé g ű m eg ig az ú lá s m e lle tt P á l eg y éb k ifeje zések e t is h asz n ál

az Is te n n e l n o rm ális v isz o n y b a k erü lés jelzé sére. Ily e n e k 63 a k ien g esztelés καταλλαγή
m e g v á ltá s , ἀπολύτρωσις m e g m e n té s, σωτηρία, m eg sze n telés, ἁγιασμός m eg sz a b a d ítá s,
ἐλευθ εροῦν, fiú ság á lla p o tá b a h elyezés υἱοθεσία, öröklés, κληρονομιά A régi d o g m a tik u so k
és e x e g é tá k ez ek et a m e g ig a z u lá stó l h a tá r o z o tta n e lk ü lö n íte tté k és a viszony

59 A k e r e s z ty é n s é g u n i v e r e a l iz m u s á n a k g o n d o la t a n e m P á l ta l á l m á n y a . J é z u s tó l
v e tt e , M t 1 5 28, 2 8 19- 20, d e g y a k o r l a t i k ö v e tk e z m é n y e it ő v o n ta m e g .
60 L u t h e r m o n d ja a K is K á té - b a n a 3 . h i t á g a z a t m a g y a r á z a t á n á l : „ H is z e m , h o g y
s a j á t e r ő m , v a g y o k o s s á g o m á l t a l J é z u s K r is z tu s b a n a z é n U r a m b a n h in n i ' v a g y h o z z á ­
j u t n i n e m t u d o k , h a n e m a S z e n tlé le k h í v o t t a z e v a n g é lio m á l t a l , a d o m á n y a iv a l m e g ­
v il á g o s í to t t, a z ig a z h itb e n m e g s z e n te lt és m e g t a r t o t t , “
61 M iv e l a z s id ó k h o z í r t le v é l is , f ő k é n t a 11 f.- b e n o ly a n n y o m a t é k o s a n h a n g ­
s ú ly o z z a a h i t e t , a z é r t k e ll e le v e l e t P á l h a t á s a a l a t t a z ő k ö r n y e z e té b ő l s z á r m a z t a tn i.
62 F e in e T h e o l. d . N . T . 147. k . k , o. S c h l a t t e r i. m . 306. S c h l a t t e r : D e r G la u b e
im N . T . 1905. I X . f. D e is m a n n —P a u lu s 94. k . C r e m e r : D ie p a u l. R e c h t f e r t i g u n g s le h re
1900. k. o.
63 I I . K o r . 518- 20; R ó . 3 26, 5 9 ; I. k o r . 6 11; R ó . 821; I I . k o r . 6 16 ; G a l. 4 2.
228 K iss J e n ő : P á l a p o s to l t h e o l o g iá j á n a k e re d e te .

m e g á lla p ítá s á ra b o n y o lu lt s é m á k a t á llíto tta k fel. Ú ja b b a n egyre á lta lá n o sa b b

lesz az a felfogás, h o g y i t t n a g y o n is közelálló, ro k o n fo g a lm a k , ső t parallel,
sy n o n im k ifeje zések n e k s o rá v a l á llu n k sze m b e n , a m e ly e k m in d e g y ik e , h a m in d ­
j á r t m á s s z e m p o n tb ó l az e m b e re k Iste n n e l ú jb ó l h e ly re á llt n o rm á lis v isz o n y á t
a k a r já k k ifeje zn i. M in d eg y ik h a n g sú ly o z z a a z t, h o g y a cselekvő a la n y Iste n , aki
J é z u s K ris z tu s k ö z v e títé sé v e l k ien g eszteli, m e g v á ltja , m e g m e n ti, m egszenteli,
m e g s z a b a d ítja , a fiú ság á lla p o tá b a fo g a d ja és örökössé te sz i az e m b e r t .64 K ü lö n ­
bö ző k é p e k , h a s o n la to k ezek, a m e ly e k u g y a n a z o n eg y b o ld o g ító ig a z sá g o t a k a rjá k
s z á m u n k ra é r th e tő v é te n n i, h o g y K ris z tu s é i és K ris z tu s á lta l Iste n é i v a g y u n k .
F ig y e lm e t é rd em el az e re d e t sz e m p o n tjá b ó l, h o g y e k é p e k nem , v a g y nem
első so rb a n , a ju d a iz m u sb ó l v a ló k , h a n e m a ró m a i jo g é le tb ő l, am ely e k b ő l a n a g y ­
v á ro si em b e r felfogása tü k rö z ő d ik v issza. (P ál J é z u s sa l e lle n té tb e n ritk á n hasznai
a te rm é s z e t é le té b ő l v e t t k é p e k e t s e k k o r is s a já ts á g o s a n; l . R ó. 1117.) A kiengesz­
te lé sn é l a la p u l a h áz asság k ép e szo lg ál. A z e lv á la s z to tt h á z a sfe le k n e k ú jra egye­
s íté s e . Is te n m a g a a z , a k i e z t cselekszi, a k ie n g e sz te lé st v ég re h a jtja , kiengeszteli
m a g á v a l a v ilá g o t a J é z u s K risz tu s á lta l. (I I . K o r. 5 18—9.) A m e g b o c sá tá sn á l,
m in t a d ó s á ll az e m b e r Iste n n e l sze m b e n . (L. az ad ó s szolga M t . 1821 k .) Ist en
elen g ed i a d ó s s á g u n k a t a K ris z tu s b a n , m e g se m m isíti az a d ó sle v e le t. R ég i p a p y­
ru so k o n D eissm an n b izo n y ság a sz e rin t (P a u lu s. 100. o.) h a llu n k hasonló
a k tu s ró l. Íg y é r th e tő m eg P á ln á l K o l. 2 14. a k e re s z tre sze g eze tt és íg y é rv é n y ­
te l e n í t e t t ad ó sle v é l. K e d v e lt k ép to v á b b á a m e g v á ltá s , a m e ly n e k h elyes értelm ei
s z in té n az a n tik v ilá g ú ja b b a n n a p v ilá g ra k e r ü lt em lékei a d já k m eg . A rabszolga
k é rd é sse l függ össze. A m in t a ra b sz o lg a u r á n a k fe lté tle n h a ta lm á b a n v a n , úgy
az e m b e r is a tö rv é n y n e k , b ű n n e k , h a lá ln a k . D e a m in t leh etsé g es, a rabszolga
s z a b a d s á g á n a k v issz a n y e ré se és ped ig u ra a k a ra tá b ó l, ú g y s z a b a d u lh a t m eg az
em b e r ezen á lla p o tb ó l Is te n k eg y elm éb ő l. U g y a n c sa k D eissm an n 65 hoz fel an aló ­
g ia k é n t o ly an p a p y r u s o k a t, a m e ly e k b e n szó v a n a ra b sz o lg á n a k sac ra lis s z a b a d on
b o c s á tá s á ró l, a m e ly a l a t t a sz a b a d o n b o c sá ta n d ó ra b sz o lg á n a k v a la m e ly isten
sz á m á ra v a ló ü n n e p é ly e s e la d á s á t é rtik . A ra b sz o lg a az ille tő iste n tem p lo m á n ak
p ersely éb e le te tt b izo n y o s é rté k ű pénzösszeg ellen éb en em beri viszo n y latb an
s z a b a d lesz, de c sa k a z á lta l, h o g y az ille tő is te n tu la jd o n á v á , sz o lg á já v á válik
Íg y é r th e tő m eg az I. K o r. lev él kifejezése: Á ron v é te tte te k m eg. (6 20.) v a g y ilyen
írá s h e ly e k : a tö r v é n y a l a t t lé v ő k e t Iste n m e g v á s á ro lta . E k é p e k n e k frap p án s
b iz o n y ító je lle g é t a k k o r lá t j u k be, h a a rra g o n d o lu n k , h o g y P á l h a llg a tó in a k és
o lv a só in a k jó része az a la c so n y a b b n é p o sz tá ly o k b ó l, s ő t ra b sz o lg á k b ó l állot t.
R o k o n ezzel a fiú v á fo g a d ás k ép e. A ra b sz o lg á k b ó l fia k leszn e k . F iú v á fo g a d á sról
a d o p tio ró l is is m é te lte n h a llu n k . E n n e k ré v é n v á lik az előbb id eg en , m o st fiúvá
lép b e a fiú i jog és k ö telesség k ö ré b e. E zzel függ össze a z u tá n az örökös, öröklés
k é p e . A fiú örö k ö s. A k é p a n n y ib a n h ib á s, m e r t i t t az ö rö k sé g et h a g y ó n a k , ill.
te v ő n e k h a lá lá ró l n em b e s z é lh e tü n k . D e h a s o n la tró l v a n szó és épen P á l hason­
l a t a i t n em s z a b a d e rő lte tn ü n k . (l . R ó m . 71 k .). De, h a e k é p e k a ró m ai tár­
s a d a lm i, jogi v ilág b ó l v a ló k , ú g y a r ra le h e t g o n d o ln i, h o g y i t t a h ellen izm u s h a tá ra
n y ilv á n u l m eg . A z o n b an a h ellen izm u s fe n n e b b i k ö rv o n a lo z á sa a la p já n esetleges
h e lle n is ta h a tá s o k a t egészen m á s irá n y b a n kell k e re sn ü n k az a p o s to ln á l. A z
a n th ro p o ló g ia , gnosis k é rd é sé n é l. A fe n n eb b i k é p so ro z a to k csa k a z t m u t a t j ák,
h o g y a k o rá b a n , k ö rn y e z e té b e n ism e re te s, m e g s z o k o tt k é p e k tő l és felfogásoktól
se n k i sem k ü lö n íth e ti el m a g á t, m é g h a a k a rn á sem ; a n n á l k e v é sb b é , h a nem

64 L . D e is s m a n n : P a u lu s 104. o .: „ A k k o r é r t j ü k m e g ig a z á n P á l t , h a az üdv
m e g b i z o n y ít á s n a k e f o r m á it m i n t e g y e tle n te lje s a k k o r d h a n g j a i t fo g ju k fe l. A z em ber
e lő b b ú g y t ű n i k f e l I s te n n e l s z e m b e n , m i n t v á d l o t t , e lle n s é g , a d ó s , r a b s z o lg a , id e g en,
m o s t, m i n t a K r is z tu s b a n f e l m e n t e tt , m e g v á s á r o l t, b ű n te l e n I s t e n fia . A z e m b e r az
I s t e n t ő l v a ló tá v o ls á g b ó l a z I s te n h e z v a ló k ö z e ls é g á l l a p o tá b a k e r ü l t. A z é rt o ly a n k ér­
d é s e k , h o g y m ik é p e n v is z o n y lik P á ln á l a m e g ig a z u lá s a k ie n g e s z te lé s h e z , le g fe lje b b a
h á r f a h ú r j a i t s z a b j á k e l. N in c s n a g y o b b é r t é k ü k , m i n t p l. a n n a k , h o g y h o g y a n v i s z o n ylik
a v á d l o t t a z e lle n s é g h e z , a b ű n ö s a r a b s z o lg á h o z . M e g le h e t tö l t e n i v e le fü z e te k e t, és
v iz s g á z ó k a t k é ts é g b e e jt e n i, d e P á l r a v o n a tk o z ó i s m e r e t e i n k e t e lő b b re n e m v is z ik ."
65I. m . u . o .
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e t e . 229

a k a r ja . É s P á ln a k , a k i s a já t k o rtá rs a ira , fő k é n t a hellén v ilá g lég k ö ré b en élő

g y ü le k e z e te k re , ill. g ö rö g ü l beszélő p o g á n y o k ra a k a r t h a tn i, term é sz etsze rű leg
k e lle tt k eresn i a k a p c s o la to k a t s érin tk e z é si p o n to k a t, s a já t m ély ség es g o n d o la ta i­
n a k m e g é rté s e cé ljá b ó l a z á lta lu k a m in d e n n a p i é le tb ő l ism e re te s k é p e k e t. De
m in t h a s o n la to k , k é p e k csa k fe lv ilá g o sítá su l sz o lg á ln a k s ta rta lm ila g egészen
m ás te r ü le tr e v e z e tn e k á t. É p en a h a s z n á lt k é p e k so k a sá g a m u t a t ja a z t, h o g y
P ál m e n n y ire ig y e k sz ik e c e n trá lis v a llá s i ig azsá g o k m e g é rté sé re és e lfo g a d ta ­
tá s á r a .
Í g y ju tu n k el az ev an g élio m c e n tru m á h o z , a m e g ig azu lás és p a ra lle l fogal­
m a in a k élő k ö z v e títő jé h e z , lé tre h o z ó já h o z J é z u s K ris z tu s h o z . P á ln a k erre v o n a t­
kozó fe lfo g á sá t m in d a h áro m k o r tö rté n e ti szellem i á r a m la tta l k a p c s o la tb a a k a r ­
já k h o zn i. M e g lá tju k , m ily e n jo g g al.

d) P á l apostol K r is z tu s képe.

M int fe n te b b e m líte ttü k , P á l th e o lo g iá ja h a tá r o z o tta n c h risto c e n trik u s.

H a belőle a k ö z v e títő , m e g v á ltó , m e g ig a z ító M essiást k ih a g y ju k , ú g y re n d sz e ré ­
n ek t a r t ó o s z lo p á t tá v o l í to t t u k el, ú g y , h o g y az összedől. B ár P á l Jé z u s földi
m ű k ö d ésérő l is eléggé tá jé k o z o tt s a n n a k je le n tő sé g e v ilág o s e lő tte (nem a k á rk i
a M essiás, h an e m a m á r földi é le té b e n m e g v á ltó k é n t m ű k ö d ő Jé z u s), m égis a
k e re sz tfá ra m u t a t á lla n d ó a n , a m e g fe s z íte tt K risz tu sró l szól m in d e n lev eléb en
(60-nál tö b b sz ö r). E n n e k a la p já n a k a r ta k épen a b a lo ld a li k ritik u s o k d iffe ren c iá t,
ső t e lle n té te t k o n s ta tá ln i P ál és az ev a n g é lio m o k k ö z t.
L á ttu k , h o g y m e g té ré se az élő K risz tu s sa l v a ló ta lá lk o z á s e re d m é n y e v o lt.
E ta lá lk o z á s ú jr a c s o p o rto s íto tta , g y ö k eresen á tfo r m á lta ed d ig i é rté k e lm é le té t,
v allá si fo g a lm a it Iste n rő l, M essiásról, v ilág ró l. H a c s a k u g y a n , ed d ig i felfo g ása
ellen ére M essiás, K ris z tu s a N á z á re th i Jé z u s, és p e d ig az, m e rt ta lá lk o z o tt v ele
D a m a scu s e lő tt, a k k o r h a lá la im m á r n e m le h e t az a b o trá n y k ő , a m in e k ed d ig
te k in te tte . A k k o r h a lá la n e m a m e g é rd e m e lt b ü n te té s , n em is az em b eri gonoszság
d ia d a la a jó sá g o n , (m in t m ég az első a p o sto lo k is g o n d o ltá k , Csel. 2 23—24), h a n e m
m essiási h iv a tá s á n a k lén y eg es, fo n to s m e g n y ilv á n u lá s a , Is te n sz e n t a k a r a ta .
M ivel a rró l, h o g y m a g á é rt h a lt m eg, szó sem le h e t, te h á t csa k m á s o k é rt h a lh a to tt
m eg. Í gy j u t a M essiás h a lá lá n a k ü d v tö r té n e ti je le n tő sé g é re , am i Iste n a k a r a tá ­
b a n g y ö k erezik , a m in t a z t fő k é n t R ó. 3 20—31-b e n fe je zi ki. De v a jjo n m it je le n t az,
hogy h a lá lá n a k ü d v je le n tő s é g e v a n , h o g y m e g h a lt m á s o k é rt, m it je le n t á lta lá b a n
h a lá la ? E gész á lta lá n o s a n az id ő k te lje ssé g é n e k el k ö v e tk e z é sé t, a m e g v á ltá s
n ag y m ű v é n e k eszk ö zlését, ille tő le g b efejezé sét; Is te n n e k b ű n t b ü n te tő , de a
b ű n ö s n e k m e g b o c s á ta n i k ész a k a r a tá t, a b ű n ö s e m b e r irá n y á b a n t a n u s íto tt, m eg
nem é rd e m e lt v é g te le n sz e re te té t, e n n e k k é ts é g b e v o n h a ta tla n ta n ú je lé t. L ez áru l
az em b erisé g egész ed d ig i fe jlő d é sé n e k k o rsz a k a , a b ű n n e k és ezzel a szen v ed és­
n ek és h a lá ln a k k o rlá tla n u ra lm a . A m it Is te n a tö rv é n y és p ró f é tá k á lta l m eg­
íg é rt, a z t v a ló s ítja m o st m eg. M ost, az id ő k te lje ssé g é b e n , az ‫ אַ הֲ רִ י ת הַ יָּ מִ י ם‬id ején ;
a m ik o r lep e c sé te li a b ű n u r a lm á t és m e g n y itja a k e g y e le m k o r s z a k á t ; az idők
te lje ssé g é b e n ; a m ik o r te tte k b e n n y ilv á n u l m eg m in d a z , am irő l az ó szö v etség
íg é re t a la k já b a n s z ó lh a to tt csak. A z a p o sto l m eg g y ő ző d ése sz e rin t Is te n m á r
a ttó l fo g v a , h o g y az e m b e r az ő a k a r a tá v a l e lle n té te s irá n y o n először in d u lt el,
e lh a tá ro z ta , h o g y ú jb ó l k eg y e le m b e fo g a d ja , v issz a se g íti a h ely es ú tr a . D e ez
n em tö r t é n h e te tt m eg a n é lk ü l, h o g y az em b e r m a g a m eg n e g y ő z ő d jé k az eddig
k ö v e te tt ú t h ely telen sé g érő l; és ez c sa k hosszú, h o sszú , k ese rv es ta p a s z ta lá s
e re d m é n y e k é p e n k ö v e tk e z h e te tt b e a tö rv é n y a l a t t m e g te tt n eh éz isk o láb an .
C sak, m iu tá n Is te n a lá z a d ó Á d á m o t m e g tö rte az e m b e rb e n , csak m iu tá n az em b er
b e lá tta s a já t te h e te tle n s é g é t és h a jla n d ó n a k n y ilv á n u lt Is te n k eg y e lm é n e k elfo­
g a d á s á ra , t e k in th e tte Is te n az e lő k ész ü let id e jé t b e fe je z e ttn e k , és az id ő t e lé rk e z e tt­
n e k az ü d v ö ssé g ig azi k ö z v e títő jé n e k , s z e n t fiá n a k elk ü ld ésé re. É s h o g y a te s te t
ö ltö tt ig én ek ú t j a a G o lg o tá ra v e z e te tt, ez m u t a t ja v é re s k o m o ly ság g al Is te n n e k
230 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e re d e te .

b ű n t gy űlö lő és b ű n t b ü n t e t ő sze n tsé g ét, de e g y ú t t a l , m e r t a Messiás n e m ö n m a ­

g á é rt j u t o t t a szégy en i á j á r a , h a n e m az e m b e r e k é r t, a b ű n ö s t szerető és őt ú jb ó l
m a g á h o z fog ad ó k e g y e lm é t. Az é v e k m e g s z á m lá lh a t a t la n h o sszú sora a l a t t az
őseiben é p ú g y , m in t ö n m a g á b a n v é tk e z ő e m b e r a b ű n ö s t jellem ző re tt e g é s m i a t t
a h e ly e t t, h o g y k ö z e le d e tt v o ln a Isten h e z, e lr e jtő z ö tt előle. B ű n b o c s á tó keg y e l­
m é b e n , a m e ly e t p e d ig sz á z a d o k o n á t h i r d e t t e k a p r ó f é tá k , ép e n s a j á t b ű n ö sség é­
n e k n a g y s á g a m i a t t h in n i n em t u d o t t . E g y világraszóló jelre, I s te n b ű n b o c s á tó
k észség én e k kézzel fo g h a tó b iz o n y s á g á ra v o lt szükség, h o g y a r e tte g ő e m b e r t
m egg yőzze s z e re te té n e k végtelenségéről, m e g m e n tő a k a r a t á n a k v alód iságáról.
É s ez a v ilág raszóló jel v o l t é p e n K r is z tu s n a k , a M essiásnak, Is te n fiá n a k a gol­
g o th a i k e re s z tre j u t t a t á s a . E z á lta l az em b e ri b ű n í t é l t e t e t t el, de a b ű n ö s e m b e r­
n e k k e g y e le m b i z t o s í t t a t o t t . A z á lta l, h o g y h a lá lr a a d t a azt, aki b ű n t n e m ism ert,
o ly a n á l d o z a to t h o z o tt — Is te n az e m b e ré rt és n e m m i n t eddig, az e m b e r I s t e n ­
n e k —, h o g y l e h e te tle n i m m á r b ű n b o c s á tó s z a v á n a k k o m o ly s á g á b a n n e m hinni.
K r i s z tu s a k e r e s z tfá n k é ts é g b e v o n h a t a t l a n jele a n n a k , h o g y I s te n az em beriség
é l e t k ö n y v é b e n új l a p r a f o r d ít o t t , a m e ly e n az ő k egy e lm é rő l v a n szó.
K r i s z tu s h a l á l á n a k érté k e lé s é re h a s z n á lja az ap o sto l elég g y a k r a n az áldozat
k é p é t. A g a z d ag ószövetségi, ill. j u d a i s t a á ld o z a ti k u ltu s z b ó l a p á s k a b á r á n y
(I. K o r. 57), a sz ö v e ts é g á ld o z a t (ú r v a c s o ra szerezte té sév el k a p c s o la tb a n , I. K or.
1124) és a n a g y engesztelő ál d o z a t a n t i t y p u s á t R ó. 3 24.
Mivel J é z u s h a l á l á n a k é p e n az á ld o z a th o z v aló h a s o n lítá s a m i a t t v á l t f ő k é n t
A n s e lm u s n y o m á n á lta lá n o s s á a g o n d o la t, h o g y h a lá la jo gi é rte le m b e n v é v e h e l y e t ­
te s ítő jellegű, s e felfogás P á l th e o ló g iá ja e r e d e te kérdésénél is előfordul, kell
erre v o n a tk o z ó la g is n é h á n y á lta lá n o s m e g je g y z é s t k ö z ö ln i,66 az ószöv etségi áldo­
z a ti felfogásból k iin d u lv a . Az ószövetségi, a z u tá n j u d a i s t a á ld o z a ti r í t u s b a n
k ü lö n b ö z ő á ld o z a to k k a l t a lá lk o z u n k . V a n h á la a d ó á ld o z a t, a n y e r t j a v a k é r t (a
te r m é s zse n g éjén ek fe lá ld o z á s a ‫ ר ֵ א ש ׁ ִ י ת‬ἀ παρχή; v a n a k é r é s t a l á tá m a s z tó , h a ra g o t
e lh á r íta n i a k a ró á l d o z a t , 67 ú g y v é rn é lk ü li, m in t v é re s áld o z a t f o r m á já b a n . De
ezek i n k á b b m a g á n á ld o z a to k . A n ép közössége á l ta l h o z o tt á ld o z a to k s o rá b an
fo n to s a k a f e n t e m líte tt p á s k a b á r á n y fe lá ldozása, a szövetség- és az engesztelő
á ld o z a t, a te r m é s zsengéje, illetőleg az első t a v a s z i ellés id ején . K é s ő b b ny eri a
t ö r t é n e t i m o t iv á lá s t az E g y p t o m b ó l v aló k is z a b a d u lá s s a l k a p c s o la t b a hozva.
E z e n f o r m á j á b a n is a h á la g o n d o la ta az u r a lk o d ó r a j t a . A sz ö v e ts é g á ld o z a t, a m e ly ­
hez a szerzési ig ék fű z ő d n e k , a k ö zösség et a k a r j a kifeje zn i az áldozó és Is te n közt.
A z engesztelő-, és p e d ig a n a g y engesztelő á ld o z a t, a m e l y e t é v e n k é n t egyszer,
a n a g y engesztelő n a p o n h o z o tt, a fő p a p először m a g á é r t á ld o z v á n , a z u t á n az egész
n é p é r t. E z e n á l d o z a t b a n is első so rb a n a n é p b ű n ö s s é g é n e k felism erése és m eg ­
b á n á s a j u t kifejezésre. Az a t u d a t , h o g y b ű n e i I s te n tő l tá v o l t a r t j á k , és h o g y
e n n e k k ö v e t k e z t é b e n Is te n h e z v aló v isz o n y a n e m no rm ális. Az á ld o z a t to v á b b i
célja, h o g y a h a ra g v ó I s t e n t k ib é k íts e . E z a z o n b a n n e m t ö r t é n h e t i k m e c h a n ik u s a n ,
az á ld o z a ti á lla t fe lá ld o z á s á v a l. E z k i t ű n i k abból is, h o g y a p r ó f é t á k 68 és szebb
z s o ltá ro k 69 élesen fo g la ln a k á llá s t az ilyen o p u s - o p e r a t u m k é n t t e k i n t e t t , lélek ­
nélkü li, ső t az ál d o z a to k a t k ö v e tő la k o m á k ré v é n k ic s a p o n g á ssá, dorbézolássá
fa ju ló á ld o z a ti k u l t u s z ellen. A n a g y engesztelő á l d o z a tn á l is ép e n a kísérő k ö rü l­
m é n y e k (papi tis z tu lá s i ce re m ó n iá k , n é p b öjtö lése, im ája), m u t a t j á k , h o g y az
á ld o z a to t h o z ó n a k b en s ő érzü lete a fő, a b ű n ö s s é g é t beism erő, m e g b á n ó és an n a k
m e g b o c s á tá s á r a I s t e n t kérő h ív ő n e k érzü lete. R id e g jogi h e ly e tte s íté s m á r a n n á l­
fo g v a sem le h e t, m e r t az á ld o z a tn á l szereplő k é t b a k k ö zül n em azt á ld o z z á k fel
Is te n n e k , a m e ly re a fő p a p sy m b o lik u s m ó d o n a n é p b ű n é t r á h e ly e z te (" b ű n b a k ” ),
h a n e m a m á s i k a t . A b ű n b a k o t s z a b a d o n ere s z tik a p u s z t á b a . A m egölt b a k n á l

66 A z á l d o z a t n a k a p r i m i t i v , f ő k é n t s é m i n é p e k n é l v a ló f e lfo g á s á r ó l sz ó l S m i th —
S t ü b e : D ie R e lig io n d e r S e m ite n . 1 8 9 9 . c. m ű v é b e n .
67 S ta d e B ib l . T h e o l. d . A . T . 1 5 6 - 1 7 2 . o .
68 A m , 521 k . M ik . 6 7 k . D t. 1 0 12. É zs. 111 k . J e r . 6 20.
69 3419, 5018—9,
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e re d e te . 231

is n em az é le t o d a a d á sa , h a n e m a v é r n y ereség e v o lt a cél, a m e ly n e k , m in t az
éle t e lv é n e k b ű n t elfedező e rő t tu l a j d o n ít o t t a k .70 A z e m b er h ely es é rz ü le te m e lle tt
m in d e n ese tb e n f e lté te lk é n t m ég sz á m b a v ee n d ő Is te n k eg y elm e, am ely n élk ü l
az á ld o z a t h iá b a v a ló . Is te n e lfo g a d h a tja a z t, de el is fo rd u lh a t tő le.
K ö tv e n in csen h ozzá. E g y e tle n ószö v etség i á ld o z a t sem te k in th e tő ú g y , hogy
a n n a k v é g r e h a jtá s a u t á n Iste n k é n y s z e rítv e v o ln a a b o c s á n a tra . T isz tá n m e c h a ­
n ik u s h e ly e tte s íté s re m á r a n n á lfo g v a sem g o n d o lh a tu n k , m e rt a n a g y engesztelő
á ld o z a t n em tu d a to s , h a n e m a v é le tle n , észre nem v e tt b ű n ö k é r t h o z o tt á ld o z a t
v o lt. E g y es k o n k ré t, n a g y o b b b ű n ö k re ezen á ld o z a to k h a tá s a n em te r je d t ki.
Is te n k e z d e ttő l fo g v a n em az e m b er m eg sem m isíté sére tö re k s z ik , h a n e m m e g v á l­
tá s á r a . M ár p ed ig a jo g i é rte le m b e n v e t t h e ly e tte s íté s ezt té te le z i fel, e z é rt h e ly e t­
te s íti b e m a g a h e ly e tt az á ld o z a ti á lla to t; en é lk ü l e g o n d o la tso r sz e rin t Is te n
az e m b e rt se m m isíte n é m eg. A m en n y ib e n az ó szö v etség i á ld o z a to t á lta lá b a n ú g y
fo g h a tju k fel, m in t k ü ls ő íte tt, c se le k v é n y e k b e n n y ilv á n u ló imát, m iv el az im á n a k
a la p u l a s a já t g y en g e ség ü n k tu d a t a m e lle tt Is te n k e g y e lm é b e v e t e t t h it szolgál
m á r az ó szö v e tsé g b en is, a z é rt h e ly te le n az á ld o z a tra v o n a tk o z ó la g a sa tisfa c tio
v ic a ria elm élete, am ely te lje se n e lp o s v á n y o s ítja a v a llá si é le te t, sőt v é g ü l az
Is te n eszm éjén ek m e g b o n tá s á ra v e z e t .71 E z áll É zs. 53. fe je z e té re is. I t t sem a
„ h e ly e t t ” , ‫ תַּ חַ ת‬p ra e p o s itio t ta lá lju k , a m it p e d ig a h e ly e tte s íté s ese té n v á r n u n k
k ellen e, h a n e m az „ é r t ” v isz o n y sz ó t. É s az U r sz o lg á ja sem m a ra d a h a lá l­
b a n , — a m in t J é z u s sem —, h o lo tt a h e ly e tte s íté s g o n d o la ta ezt m e g k ö v e te li,
k ü lö n b e n csa k j á t é k v o ln a az egész.
Az ó szö v etség i á ld o z a to k eg y ik én é l sem le h e t t e h á t a h e ly e tte s íté s g o n d o ­
l a t á t m e g ta lá ln i.72M ár en n é lfo g v a is te lje s e n e lh ib á z o tt e ljá rá s, h a v isz o n t Jé z u s
h a lá lá b a n m eg ezt a jo g i h e ly e tte s íté s g o n d o la tá t a k a r ju k m e g ta lá ln i. A ἱλαστήριον
R ó. 3 25 erre leg k e v é sb b é jo g o sít fel. A z ú ja b b k ritik u s o k k ö z t v a n n a k , a k ik e szót
n em is „ e n g esztelő á ld o z a t” , h a n e m á lta lá b a n „ e n g e sz te lő s z e r” , „ e sz k ö z ” je le n ­
té s b e n v e sz ik (Z a h n i. m . 191.), Az is. k é ts é g te le n , h o g y e szót a sz ö v e tsé g lá d a
fö d e lé v el e g y b e v e tn i n em le h e t. A ‫ כַּ פֺּ רֶ ת‬-te l v a ló a z o n o sítá s e h e ly e n , R ó. 3 26,
m á r a z é rt sem jö h e t te k in te tb e , m e rt m á sh o l sem ta lá lju k m eg e z t az e g y b e v e té s t,
h iá n y z ik a k o n k re tiz á ló " τὸ” a rtic u lu s is; am íg a ‫ כַּ פֺּ רֶ ת‬é le tte le n tá r g y , Jé z u s élő
szem ély . T o v á b b á a P ál á lta l ism e rt te m p lo m b a n m á r n e m is l e h e te tt a fö d é l, m e rt
nem v o lt m eg a lá d a ; és a m ik o r m e g v o lt, a b en ső s z e n té ly b e n v o lt, a n é p so h a sem
l á t t a , m íg J é z u s n a k ἱλαστήριον-k é n t v a ló o d a á llítá s a n y ilv á n o s a n t ö r t é n t (προέθετο
id ői é rte le m h e ly e tt az e re d e ti h ely i v o n a tk o z á s b a n veen d ő ) a g o lg o ta i k e re s z tfá n .
A m e re v jo g i h e ly e tte s íté s ellen tilta k o z ik to v á b b á az a k ö rü lm é n y , hogy
Jé z u s h a lá lá n a k je le n tő sé g e és h a tá s a nem ö n m a g á b a n , h a n e m a hit által v a n .
H it á lta l v á lik az az e g y e sre é rv én y essé. H o lo tt a jo g i h e ly e tte s íté s e s e té n e ttő l
fü g g e tle n ü l is h a tn ia k e lle n e . M ár p e d ig ép en P á l a p o sto ln á l e h ite n v a n a h a n g ­
súly. E n é lk ü l sem m i h a tá s a sincs az em b erre, a k á r m eg se tö r t é n t vo ln a . C sak
h a az e m b e r a h it szem év el n ézve l á t j a b e n n e Is te n n e k b ű n t gyű lö lő , sz e n t, b ű n ö ­
sön k ö n y ö rü ln i a k a ró k eg y e lm e s a k a r a t á t . A h it á lta l v a ló e ls a já títá s e g y é n e n k é n t
fo ly to n o s a k tiv te v é k e n y s é g e t té te le z fel, a h e ly e tte s íté s g o n d o la tá n a k végső k ö v e t­
k ez m é n y ei a te lje s em b eri p a s s z iv itá s t je le n te n é k ; az e m b er a k á r tu d o m á s t se
v eg y e n ró la , m égis m e g m e n ti, ső t b ű n e ib e n n y u g o d ta n é lh e t to v á b b — ily e n
g o n d o la to t ta lá lu n k a k e le ti m y s te riu m v a llá s o k b a n — nem éri m á r veszedelem .
De a z u tá n az á ld o z a t k é p e K ris z tu s h a lá lá n a k jelzé sére csak eg y ik , ha
m in d já r t n y o m a té k o s a n h a s z n á lt k ép . T a lá lu n k J é z u s h a lá lá n a k je lzé sére egyéb

70 ‫כָּ פַ ר‬ a p ie lb e n e lfe d e z .
71 A z t ig e n is m u t a t j a a z á ld o z a t, f ő k é n t a ju d a iz m u s id e jé b e n , h o g y a t ö r v é n y
b e tö lté s e te k i n t e t é b e n b iz o n y o s k é te ly e ik v o l t a k s a t ö r v é n y , ill. c s e l e k e d e te ik m e llé
p ó tl á s u l v a n s z ü k s é g a z á ld o z a tr a .
72 F . S ta d e . B i b l . T h e o l. d . N . T , 160. o .
232 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e re d e te .

k é p e k e t is, am e ly e k n em az á ld o z a t k ö ré b e v e z e tn e k . Í gy az önfeláldozás (a m ik o r
Is te n n e k fo r m á já b a n v o lt, n em t e k i n t e t t e ra g a d o m á n y n a k a z t, hogy ő az I s te n ­
nel egyenlő. P h il. 2 6 ; II. K or. 89; az engedelmesség: eng ed elm es lé v é n h a lá lig
m ég p e d ig a k e re s z tfá n a k h a lá lá ig , P h il. 28 ; a szeretet: a z é rt j ö t t a v ilá g b a , hogy
m e g ta r ts a a b ű n ö s ö k e t R ó. 834; I. T i. 1 15; T it. 2 14.
P u s z tá n á ld o z a tk é n t m á r a n n á lfo g v a sem le h e t J é z u s h a lá lá t te k in te n i, m e r t
az ó szö v etség i á ld o z a t v é g e re d m é n y b e n az e m b e r részéről k iin d u ló a k tu s , am ellyel
Is te n h e z v aló v is z o n y á t a k a r ja re n d e z n i, J é z u s elk ü ld ése és h a lá lra a d á sa p ed ig
az e m b e r a k a r a tá tó l fü g g e tle n ü l, eg y ed ü l Is te n re n d e lé sé b e n , és p e d ig az em b ert
az ü d v ö ssé g re elsegítő k eg y elm i a k a r a tá b a n g y ö k erezik .
J é z u s h a lá lá n a k a jogi h e ly e tte s íté s é rte lm é b e n v a ló fe lfo g ásáv a l a z é rt k e l­
l e t t b ő v e b b e n fo g la lk o z n u n k , m e r t a h e ly e tte s íté s g o n d o la ta a ju d a iz m u s b a n
n em is m e re tle n , azo n k e le ti felfogás a la p já n , a m e ly s z e rin t a n é p e t a n n a k u ra l­
k o d ó ja jo g é rv é n y e se n k é p v ise lh e ti. E z ig az. D e a g o n d o la tn a k v a llá s i té re n v aló
a lk a lm a z á s a , m in t l á ttu k , a v a llá s fo g a lm á v a l ellen k e zik . H a a ju d a iz m u s b a n
m eg v o lt, ez m u t a t ja ép e n fe lfo g á sá n a k sek é ly e sség ét; h o g y az a p o sto l nem
v a llja , ez is b iz o n y ítja a ju d a iz m u s tó l v a ló fü g g e tle n sé g é t, ső t e lle n té te s elk ü lö ­
n ü lé s é t. V allási té re n m e g sz ű n ik a k o lle k tiv iz m u s és h e ly é t az in d iv id u a liz m u s
fo g lalja el. N em u to lsó je le n tő sé g ű az a k ö rü lm é n y sem , h o g y az a p o sto l J é z u s
h a lá lá v a l k a p c s o la tb a n so h asem az ἀντί, h e ly e tt, h a n e m m in d ig a ὑπέρ,é r t v isz o n y
sz ó t h a s z n á lja . M o n d h a tjá k u g y a n egyes bib liai n y e lv é s z e k , 73 hogy a k ésőbbi
görög n y e lv b e n egyes p ra e p o s itio k , m in t az εις és έν m e lle tt épen az ἀντί és ὑπέρ
v á lta k o z h a tn a k eg y m á ssa l. C sakhogy fe ltű n ő , hogy P á ln á l e g y á lta lá n n em v á l­
ta k o z ik a k é t v iszo n y szó , h a n e m K ris z tu s ra v o n a tk o z ó la g m in d ig ὑπέρ-t h a sz n á l,
b á r e m b e ri v isz o n y o k ra az ἀντί p ra e p .- t is ism eri.
K ris z tu s h a lá lá ra v o n a tk o z ó felfogás t e h á t m e g in t e lle n té tb e n v a n a ju d a iz ­
m u s s a l, a h o l az ö n érd em k ü lső tá m o g a tá s a , a tö rv é n y b e tö lté s e te k in te té b e n
v a ló h iá n y n a k k ifo lto z á s a cé ljá b ó l v o lt szü k sé g a M essiás h e ly e tte s íté s é re ; t e h á t
csa k k ie g é sz íté sk é p e n . A ju d a iz m u s b a n a M essiás e sz m é jé n e k k o rá n t sincs m eg
az a fo n to ssá g a , m in t P á l th e o lo g iá já b a n . Ot t a tö rv é n y áll k ö z p o n tb a n , a M essiás
eszm éje csa k segédfogalom ; i t t c e n trá lis ez, a p e rifé riá ra k e rü l a m a z . A ju d a iz m u s ­
b a n n e m is b ü n te le n a M essiás;74 először m a g á é rt kell áld o z n ia , h o g y h e ly e tte s ítő
sze n v ed ésé rő l szó leh essen , a m it a zsidó b első érz ü le te m e g v á lto z ta tá s a nélkül
v á r h a t. A h it, a M essiással v a ló á lla n d ó ö ssz e k ö tte té s, sze n v ed ésé b en v a ló rész­
v é te l, h a lá lá n a k m y s tik u s e ls a já títá s a és íg y a M essiás v á lts á g m ű v é n e k h álás
sz ív v e l fo g a d á sa , m in d e z idegen eszm e az e lk ü ls ő ie se d e tt, m e g m e re v e d e tt ju d a ­
iz m u s b a n , a h o l a M essiás esz m é n ek is n e m z e ti- p á rt k o rlá to z o tts á g a v o lt. A n ép
h a tá r á n t ú l le z á ró d ik a so ro m p ó . A p o g á n y o k k a l szem b en a M essiás leg feljeb b
fe g y v e ré t, k a r d já t s u h o g ta tó k irá ly , a k i m e g se m m isíti a n é p ellen sé g eit.
M indez m á r az ószö v etség i m essiási re m é n y e k k e l e lle n té tb e n áll. A p ró fé tá k 75
és z s o ltá rk ö ltő k 76 u n iv erz ális v a llá si je lle g ű M essiás v á rá sá h o z v is z o n y ítv a el­
to rz u lt c sö k e v é n y e k n e k kell te k in te n i a ju d a iz m u s fe lfo g á sá t, m ég a kozm ikus
sz ín e z e tű M essiás v á rá s a ib a n i s .77 A ju d a iz m u s c h risto ló g ia i te k in te tb e n is a
n e g a tív u m o t je le n ti P á lh o z v is z o n y ítv a s m u t a t ja P á ln a k , h o g y m ily e n irá n y b a n
n e k eresse, m ily e n sz ín e k k e l n e ra jz o lja , m ily e n re m é n y e k k e l n e v á rja a M essiást.
Az ó sz ö v e tsé g b e n szép le n d ü le tte l a m a g a sb a tö rő M essiás-v á ráso k a ju d a iz m u sb a n
a lá h a n y a tla n a k . A ju d a iz m u s i tt is a h u llá m v ö lg y a k é t h u llá m h e g y k ö z ö tt.

73 D e is s m a n n - L ic h t: v . O ste n 2 8 4 . o . B la s s - D e b r ü n n e r : G r a m m a ti k d es n e u t . G r ie ­
c h is c h . 1921. a z ú j- s z ö v e ts é g i í r ó k n á l n e m t u d r ó la . E r d ő s : A z ú j- s z . g ö rö g n y e lv . 1 9 0 4 . c.
m ű v é b e n a v is z o n y s z ó k n á l (8 1 k . o .) s z in té n n e m s z ó l e v á l t o g a t o t t h a s z n á l a tr ó l.
74 W e b e r i . m .
75Éz s. 9 6— 7, 111— 9, 4 2 1— 7, 4 9 5— 8, 5 0 4- 9 , 5 2 15, 5 3 12. J e r , 3 1 33. E z . 1 1 19, 3 4 16, 23-
76 2 ., 1 1 0 . Z s.
77 F ő k é n t B r ü c k n e r - r e l s z e m b e n , a k i e lé g m e r é s z i. m .-b e n a z s id ó m e s s iá s i v á r á ­
so k b a n P á l f e lf o g á s á n a k a l a p j á t k e re s i.
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e re d e te . 233

D e a hellenizmusban sem t a l á l h a t o t t P á l e re d e ti, m e g te rm é k e n y ítő eszm ékre.

A h a n y a tló ó k o r a m a g a e sz m é n y e it épen ellen k ező irá n y b a n k e re ste . N em a földre
s z á llt is te n e k tö ltik el im m á r k é p z e le t és g o n d o la tv ilá g á t. A földi k a la n d o k é rt
leszálló O ly m p is te n e ib e n v a ló h it e k k o r m á r erősen m e g re n d ü lt. A m e g fo rd íto tt
tö re k v é s t ta lá lju k m eg . E lő té rb e n az e m b e r is te n íté s g o n d o la ta áll, a m it fő k é n t
az e k k o r v irág z ó c s á s z á r-k u ltu s z t78b iz o n y ít n y o m a té k o sa n . E rrő l m ég ú ja b b idő­
ben is a z t v é lté k , 79 h o g y k e le ti e re d e tű . V a ló szín ű b b a görög e re d e t és ha h aso n ló t
B a b y lo n b a n is ta lá lu n k , a hellén u ra lk o d ó k u ltu s z g y ö k erei lén y eg ileg görög t a l a j ­
b a n k e re s e n d ő k .80 K e z d e tb e n h íres e m b e re k e t h a lá lu k u tá n h é ro sz o k n a k te k in ­
te tte k . K é ső b b m á r élő e m b e re k e t, fő k é n t C aesarokat ré s z e s íte tte k k u ltik u s
tis z te le tb e n , ú g y , hogy a császáro k a la ttv a ló ik szem ében iste n i te k in té ly ű e k
v o lta k .81 A Σωτήρ seg ítő , m e g v á ltó jelzőt, á lla n d ó a n h a s z n á ltá k rá ju k v o n atk o zó la g .
A csá száro k k éső b b m á r egészen te rm é sz e te s n e k t a l á ltá k e z t és ü n n e p é ly e s edic­
tu m m a l h ir d e tté k m a g u k ró l, h o g y is te n fiai s e z é rt az is te n e k e t m eg ille tő h ó d o ­
l a t o t k ö v e te lté k . M ég P á lt is B a rn a b á s sa l e g y ü tt L is trá b a n is te n e k n e k te k in ­
t e t t é k (Csel. 1411—12.) s v is z o n t a m ik o r az em b e rré l e t t J é z u s K risz tu s fe ltá m a d á ­
sá ró l szól A th é n é b e n , b eszéd e id e g e n ü l h a n g z ik fü le ik n e k (Csel. 1720.); g ú n y o ló d ­
n a k is fe le tte s csa k a k iseb b rész m o n d ja , „ m a jd m ég m e g h a llg a tu n k tég ed e
fe lő l“ .
P h ilo logos eszm éje is egészen m á s te rü le tr e v e z e t. M in t l á ttu k , P h ilo n á l el­
k é p z e lh e te tle n a logos t e s t t é levésé, h o lo tt ú g y P á ln á l, m in t J á n o s n á l az in c a r­
n a tio a fo n to s.
A h ellén -g ö rö g v ilá g ra n é z v e t e h á t te lje s e n id eg en eszm ék rő l v a n i t t szó.
De v a jjo n n em le h et-e, ső t k ell-e k a p c s o la to k a t k eresn i P á l K ris z tu s h ite
és a k e le ti m y s te riu m v a llá s o k k ö zt, m in t a v a llá s tö r té n e ti isk o la a k a r ja ? De ez
ir á n y z a t le g ú ja b b szószólói sem tu d n a k ez iskola felfogása ellen fe lh o z o tt elvi
k ifo g áso k ra m eg fe leln i. A z t a t é n y t ta g a d n i n em le h e t, h o g y i t t te rm é s z e ti is te n e k ­
ről v a n szó, d u rv a p o ly th e ism u sró l, a te rm é sz e t é le té n e k m eg szem ély esítésérő l,
a fö ld n a p k ö rü li ú tja k ö v e tk e z té b e n hol elh aló , hol ú jra é b red ő v eg e tá ció ró l, en nek
m eg sirat ásáró l, ill. u jjo n g ó öröm m el v a ló ü d v ö zlésérő l, sze m é ly te le n te rm é sz e ti
e rő k m eg sze m ély esíté sérő l, a régi b a b y lo n i v a llá s szellem i örökségét fogyasztó
u tó d v a llá s o k ró l. Sem M ith ras, sem A ta rg a tis élő sze m é ly ek so h a sem v o lta k ,
h an e m te rm é sz e ti, v a g y a s tra lis je len sé g ek n ek sy m b o liz áló i. H a ezt a kölcsönös­
s é g e t k izáró e lle n té te t szem e lő tt t a r t j u k , a k k o r h a so n ló n a k lá tsz ó sz a v a k , ki­
fejezések , v a g y c se le k m én y ek k ö zelrő l sem je le n th e tn e k ro k o n sá g o t, v a g y épen
e g y m ásb ó l v a ló s z á rm a z á s t. Az em b eri n y e lv so k k al sze g én y eb b ép en a v allási
é le t m e g n y ilv á n u lá s a i te k in te té b e n , ho g y sem m in d en v allá si fo g a lo m ra külön
a d a e q u a t k ifejezéssel élh essen 82. A v a llá si é le t kö rén b elü l k ije g e c e se d e tt szó­
h a s z n á la t jó ré s z t m e g ta lá lh a tó ú g y a p rim itív , m in t a v iszo n y lag m a g a s fokon
álló v a llá s o k b a n . P rim itív te rm é sz e ti v a llá s o k b a n is h a llu n k az iste n sé g tő l való
félelem rő l, d e v a jjo n ö ssze v e th e tő -e ez a k e re sz ty é n isten féle le m m e l, h o lo tt a szó
u g y a n a z . A p rim itív v a llá s o k b a n is m e g ta lá lju k a tö re k v é s t, h o g y a h a ra g v ó
is te n s é g e t k ie n g e sz te ljé k s így ig a z sá g ra ju s s a n a k , de v a jjo n eg y k a te g ó riá b a
ta rto z ik -e ezzel a k e re sz ty é n iste n ig a z sá g ? H a D ie te ric h 83 a M ith ra s-k u ltu ssz a l
k a p c s o la tb a n szól az is te n s é g n e k az e m b e rre l v a ló eg y esü lésérő l, az isten ség m eg­
ev é se á lta l — iste n fiú s á g ró l —, m a g a M ith ras n em zi ú jra a h ív ő t, v a la m in t ú jjá ­
szü le té srő l, ezek ré szb en a k er. te rm in o ló g iá b a n m e g s z o k o tt s z a v a k n a k oda való
á tv ite le , részb en egészen e lle n té te s t a r t a lm a t kifejező és csak az em b eri n y e lv

78 W e n d la n d i. m .
79 P re u s c h e n a R e lig io n i n G e s c h ic h te u . G e g e n w a rt-b a n .
80 C le m e n : R e lg e s c h . E r k l. d . N e u e n T e s ta m e n ts . 1924. 29 k . k . ο .
81 C a lig u la c s á s z á r m é g a je r u z s á le m i t e m p lo m b a is be a k a r t a v i t e t n i k é p é t és
c s a k a z s id ó k le g n a g y o b b f o k ú e ll e n á llá s á n h iú s u lt ez m e g . L . W e ll h a u s e n : Is r. u . jü d .
G e sc h . 1914. 3 3 5 — 6 . o .
82 D ie te r ic h m o n d ja i. m . 99. o . A z e m b e r i g o n d o lk o z á s a z e m b e r n e k I s te n h e z
v a ló v is z o n y á t m á s k é n t, m i n t e m b e r i v is z o n y o k a n a ló g i á ja k é n t fe lfo g n i n e m t u d j a .
83 I. m . 96, 100, 134. 157 k . k . o.
234 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e t e .

szeg én y ség e a la p já n m e g é rth e tő közös fo rm á k , a m e ly e k e g y m á stó l v aló k ö zv e tle n

ered et n é lk ü l jö tte k lé tre .
A m i k ö zeleb b rő l a b ű n e in k é rt m e g h a lt s m eg ig a z u lá s u n k é rt fe ltá m a s z to tt
K ris z tu s b a n v a ló h ite t ille ti, az á lta lá n o s s á g b a n a m e g h a ló és fe ltá m a d ó isten ség
k eleti p a ra lle lé it h ird e tő v a llá s tö rté n e ti isk o la in c o n c erto sehol sem tu d rá ­
m u ta tn i o ly an iste n sz e m é ly re , a k irő l v a ló k ó p iá ró l i t t sz ó lh a tn á n k . K ü lö n ö sen ,
h a a r ra g o n d o lu n k , h o g y e g y -k é t p o n tb a n v a ló fo rm a i m eg egyezés m e lle tt — a
ta rta lo m i t t is e lté rő — m ég fo rm a ila g is o ly a n széjjel eső k ifeje zések e t, felfogás-
m ó d o k a t, is te n tis z te le ti m e g n y ilv á n u lá s o k a t ta lá lu n k , h o g y egészen m ás p lá n é tá n
v é ljü k m a g u n k a t az e g y ik , ill. m á sik e se tb e n . A k e re sz ty é n sé g a b s z o lú t erkölcsi
tis z ta s á g a h o g y an s z á rm a z h a tn é k azo n v a llá so k b ó l, a m e ly e k jó ré sz t az em b er
a la c s o n y ö sztö n ein e k n y u g o d t, le lk iism e re tfu rd a lá s n é lk ü li k ie lé g íté sé t keresik
és le g a liz á ljá k k u ltu s z u k b a n , azon h itb e n , h o g y m ik ö zb en az á lla tv ilá g o t m eg ­
s z é g y e n ítő k ic sa p o n g á so k k ö z t p a rá z n á lk o d n a k , is te n tis z te le te t v ég ezn ek .
Az a n a ló g ia k é n t fe lh o z o tt te rm é sz e t-is te n e k n em ö n sz á n tu k b ó l, h an e m egy
fe le ttü k is m eg lev ő szü k sé g k ép en iség fo ly tá n v á ln a k m eg az é le ttő l. N incs le h e tő ­
ség a tő le v a ló s z a b a d u lá s ra . A te rm é s z e t é le té n e k k ö tö tts é g e p a ra n c so lja n ek ik ,
h o g y lo m b h u llá sk o r m e g h a lja n a k és k ik e le tk o r ú jra é led je n ek , a le n y u g v ó n a p p a l
sírb a s z á llja n a k n a p fe lk e lté v e l m e g ele v en ed jen e k . H o g y ezen lé le k n élk ü li, m e c h a n i­
kus te rm é s z e t u tá n z á s b a n az e m b e rre v o n a tk o z ó erkölcsi, v allási k a p c s o la to k a t
leh essen ta lá ln i, s e n n e k a la p já n K ris z tu s ra v o n a tk o z ta tn i, a z t kellő tá r g y i­
lag o sság m e lle tt á llíta n i n em le h e t.
S z a v a k h aso n ló ság á ró l v a n , ill. le h e t c sa k szó, a m e ly e k e t az a p o s to l n e m c sa k
v é le tle n ü l, h a n e m szá n d ék o san h a sz n á l fel, hogy ism e rt k ép z e te k h e z kösse a h ir­
d e tn i s z á n d é k o z o tt ú j a t . A m e n n y ib e n k o rtá r s a ira , épen kis-ázsiai p o g á n y o k ra
a k a r t h a tn i, h a nem a k a r ta , h o g y b esz éd e é rte le m n é lk ü l h an g o z zék el fe jü k fö lö tt,
ú g y az á lta lu k a h o sszú m eg szo k á s fo ly tá n is m e rtté v á lt k ép e k , a n a ló g iá k , k ép z e­
tek , fo g a lm i so ro k és k a te g ó riá k á lta l s z ó lh a to tt csak.
W re d e 84 m iu tá n m e g á lla p ítja , hogy P ál K risz tu s k ép e és a tö r té n e ti Jé z u s k ö zt
s em m iféle k a p c s o la to t sem le h e t ta lá ln i, azon m eg g y ő ző d ésén ek ád k ifeje zést,
h o g y P á ln á l m á r m e g té ré se e lő tt m e g v o lt a K ris z tu s ra v o n a tk o z ó , leveleiben fel­
t ü n t e t e t t fe lfo g ása. A k ü lö n b ség csa k az, h o g y a d a m a s c u s i ú to n l á t o t t ,,v íz ió “
h a tá s a a l a t t e z t a k ész K ris z tu s k o n s tru k c ió t a lk a lm a z ta , ill. ru h á z ta rá a t ö r ­
té n e ti J é z u s ra . De e lte k in tv e a ttó l, h o g y ez az á llítá s tö rté n e tile g e g y á lta lá b a n
n em b iz o n y íth a tó — épen az e lle n té te igaz —, elv ileg sem é r th e tő m eg , h o g y
m ié rt a lk a lm a z ta e k o n s tru k c ió t a tö r té n e ti J é z u s ra , a m ik o r épen s z e rin te Jézu s
az e m b e ri m é rté k e t soha m eg nem h a la d ta s tá v o lró l sem g o n d o lt a r ra , hogy
m a g á t az iste n sé g fo k á ra felem elje. H o g y a n j u t h a t o t t v o ln a t e h á t P á l a rra a g o n ­
d o la tra , h o g y a m e n n y e i-a p o k a ly p tik u s K risz tu s a földi J é z u s b a n te s t e t ö ltö tt?
O ly an p ro b lé m a ez, s ő t a p ro b lé m á k n a k o ly an so ra , a m e ly a W red e-féle irá n y b a n
v aló m e g o ld a n i tö re k v é s ese té n egyre b o n y o lu lta b b lesz s az em b eri h it sz á m á ra
so k k a l n a g y o b b n e h é z sé g e k e t tá m a s z t, m in t a m ily e n e k e t m eg o ld . N y u g o d ta n
m o n d h a tju k W re d e és irá n y á n a k fe lfo g ásáv a l sze m b e n , h o g y h a P ál K risz tu s képe
nem v o ln a v a ló sá g s n em a tö r té n e ti J é z u s b a n m á r az e v a n g é lio m o k s ő sap o sto lo k
á lta l h i r d e t e tt m ó d o n v a ló m e g v a ló su lá s a , a k k o r épen ú g y e ltű n t v o ln a n y o m ­
ta la n u l az idő te n g e ré b e n , m in t á llító la g o s m in ta k é p e i. M ert a lén y eg en nem
v á l t o z t a t az a k ö rü lm é n y , h o g y P á l, a n a g y a p o sto l — az e lism e ré st és jelző k
s o k a s á g á t n e m s a jn á ljá k tő le — v e tte á t és a lk a lm a z ta . A h azu g ság , hazugság
m a ra d , m é g h a P á l rag y o g ó to llai színezi is ki és h az u g ság o n , leg y en az tu d a to s ,
v a g y ö n tu d a tla n , m a ra d a n d ó é p ü le te t e m eln i nem leh et, ez a n ép ek tö r té n e té ­
ből m e g á lla p íto tt ig azság .
E lk é p z e lh e tő -e a z u tá n , h o g y ezen v ilá g tö rté n e le m b e n p á r a tla n u l álló
m y s tific a tio , a m e ly n e k a K risz tu s k é p ré v é n P á l ap o sto l a szerző je, az ő sk ereszty én
g y ü le k e z e tb e n n e t a l á l t v o ln a ellen k ezésre, h o g y a tö r té n e ti Jé z u s ra v aló ezt a

84 I. m . 89. k . o .
K iss J e n ő : P ál a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e t e . 235

m erész a lk a lm a z á s t sim án e lfo g a d tá k v o ln a , m é g h a P ál te k in té ly e á llt is m ö g ö tte ,

a tö r té n e ti v a ló s á g n é lk ü l? A zon k ö rb e n , am ely a M ester a jk á ró l az ig a z sá g n a k
m in d e n e k fe le tt v aló tis z te le tb e n t a r t á s á t h a llo tta , szónél k ü l n em m a r a d h a to tt
v o ln a P á ln a k ezen b á rm ily e n geniális, de W red e fe lfo g ása sz e rin t a v a ló sá g n a k
m eg n e m felelő k o n s tru k c ió ja . A m y s te riu m v a llá s o k a t, am ely ek b ő l W re d e sze rin t
is P á l a m a g a K ris z tu s k é p é t v e tte , az á lta lu n k is m e rt fo rm á b a n P á l m ég n em
is m e rh e tte , m e rt azo k csa k k éső b b te rje d n e k el. L eg feljeb b az eg y es k ü lö n álló
k u ltu s z o k a t, k ö ze le b b rő l a sy r és a k isá z sia it; de ezen a te m p lo m o k b ó l b ű n b a r ­
la n g ok a t csin áló, az érzék iség e t is te n ítő k u ltu s z o k csak ta s z ító h a tá s s a l le h e tte k
re á . S c h w e itz e r 85 m u ta t rá a rra , h o g y e m y s te riu m v a llá s o k n a k so k k al n a g y o b b
z á rts á g o t tu la jd o n íta n a k , m in t v a ló já b a n v o lt. S zin te u n iv e rz á lis m y s te riu m v a l­
lá s o k a t h o z n a k lé tre , a m e ly e k e fo rm á b a n so h asem lé te z te k . U g y a n ő m o n d ja s
s z a v a in a k ig a z sá g á t a m y s te riu m v a llá s o k fe n n e b b i v á z o lá sa ig a z o lta , h o g y egy
o ly a n sze m ély iség et, a k irő l P á l a m in tá t v e h e tte v o ln a K ris z tu s k ép é h ez, e g y e tle n
m y th o s b a n , v a g y m y s te riu m v a llá s b a n sem ta lá lu n k . Ö sszeadás és k iv o n á s,
k o n s tru k c ió és a b s tra k c ió m ű v e le te i u t á n tu d n a k csak n ém ileg k o n k re tiz á lh a tó
a la k o t lé tre h o z n i, de csa k a z é rt, m e rt az ev a n g e lio m o k b a n és P á l le v e le ib e n v o lt
m in tá ju k , am ely sz e rin t „ e lm é le ti a lc h im ia ” seg ítség év el k ö rv o n a la z h a tta k egy
so h a n em létező is te n t. „ M ie lő tt 86 k im o n d ju k e sz ó t „ m e g v á ltó I s te n ” , m eg k e l­
len e g o n d o ln i, h o g y ez I s te n t je le n t, a k i az e m b e re k é rt j ö t t a v ilá g b a , h a lt m eg
és t á m a d t fel és a z u tá n n é z z ü k , h o g y ezen eg y e d ü l h e ly e s d efin íció v al m ire ju t u n k
a m y s te riu m v a llá s o k b a n ” . A z is je lle m z ő 87 h o g y a m in t k o n k ré t té n y e k e t a k a rn a k
az á lta lá n o s ítá s o k özönéből k iem eln i, k é n y te le n e k elh a g y n i e m y s te riu m v a llá so ­
k a t és a rég i te rm é s z e tv a llá s o k a n y a g á b ó l m e ríte n i.
M e g á lla p íto ttu k m á r a z t, h o g y P ál az ö n tu d a to s , szem élyi v a llá so ssá g o t
h a n g sú ly o z z a ; h o g y s z e rin te K ris z tu s v á lts á g h a lá lá n a k , ép ú g y , m in t pl. az
ú rv a c s o rá v a l v a ló élésn e k a h ív ő re n é z v e je le n tő sé g e csa k a k k o r v a n , h a az t sze­
m ély sze rin t, sze m é ly ére szóló je le n tő sé g e sz e rin t fe lfo g ta . E m y s te riu m v a llá so k
k u ltu s z c se le k v é n y e in e k p e d ig o pus o p e ra tu m jelleg e k é tsé g te le n . P á l K ris z tu s
h a lá lá n a k e ls a já títá s á ró l szól, e k k o r b e s z é lh e tü n k csa k h a tá s á ró l; a t a u r o ­
b o liu m o k v é rk e re sz tsé g e ö n m a g á tó l, p u s z tá n a cse le k v én y elvégzése á lta l h a tá so s.
H o g y a v a llá s tö rté n e ti iskola felfo g ása m ily e n k ö v e tk e z m é n y e k k e l já r , az
k itű n ik , h a a p ra e m iss á k n y o m á n a leg u to lsó k o n z e k v e n c iá k a t m eg v o n ó k é p v i­
selő in ek fe lfo g ására te k in tü n k . B . S m ith 88és M. D rew s 89 (m ás irá n y b a n a szo cialista
K a u tz k y 90), G u n k el azon g o n d o la ta a la p já n , h o g y a s y n c re tis m u s n em is a n n y ira
P á ln á l, m in t m á r az ő sk e re sz ty é n sé g id e jé b e n k ö v e tk e z e tt b e, m in t a zsidó M essiás-
v á r á s és a k e le ti m e g v á ltó h it k eresztez ése, — m e g á lla p ítjá k , h o g y a k e re s z ty é n ­
ség elő állása J é z u s szem élye n é lk ü l is e lk é p z e lh e tő s ez ért m in t felesleges, a „ v ilá g o s
tö r té n e ti le fo ly á st z a v a ró ” m o m e n tu m o t e g y sz erű e n k ik a p c so ljá k . S z e rin tü k m á r
n e m c sa k K ris z tu s , a M eg v áltó , tö rté n e tis é g é rő l n em b e sz é lh e tü n k , h a n e m a
N á z á re th i Jé z u sé ró l sem .
E z e k a v égső k o n z e k v e n c iá k a le g jo b b k r itik á ja az egész irá n y n a k . M inden
k o m m e n tá r n é lk ü l tis z tá n ezen a v a llá s tö r té n e ti iskola p ra em issá ib ó l k ö v etk ez ő
ered m é n y e k k e l le h e t le g jo b b a n ad a b s u rd u m v e z e tn i egész fe lfo g á su k a t, am ely
a πρῶτον ψεῦδος-t a k k o r k ö v e tte el, a m ik o r a te rm é sz e ti és k ije le n te tt v a llá s o k elvi
e lle n té té t fig y elm en k ív ü l h a g y ta s egyes esetleges szó m eg eg y ezések b ő l v o n t le
m eg n em e n g e d h e tő ta r ta lm i Ö sszefüggéseket. K ris z tu s fe ltá m a d á s á n a k tö rté n e ti
té n y e az, a m e ly az id eg en a n a ló g iá k e rő sz a k o lá sá n a k v ég e t v e t. H a K ris z tu s fel
n e m t á m a d o tt, h iá b a v a ló a t i h ite te k , m o n d ja m á r az ap o sto l. A fe ltá m a d t és
élő K ris z tu s és a v ele v a ló k ö zösség sz á llítja le a kellő m é rté k é re az id eg en a n a lo­
g iá k a t. E z á lta l a lk o t f r o n to t a k e re sz ty é n sé g jo b b ra és b a lra , ju d a iz m u s és m y s-

85 I. m . 151.
86 S c h w e itz e r : i. m . 153. o.
87 U . o. 182. o.
88 I. m . 89 I. m .
90 D e r U r s p r u n g d es C h r is te n t u m s . 1. k ia d . 1 9 0 8 -b ó l.
236 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te .

te riu m v a llá s o k ellen éb en . K ris z tu s n e m h o lm i szertefo szló k ö d k é p , k é p z e lt,

m y th ik u s a la k u la t, h a n e m a g y ü le k e z e tn e k élő k ö z p o n tja . A m íg a ju d a iz m u s
esc h a to ló g ia i v á ra k o z á s a i a m essze jö v ő re ir á n y ítjá k a fig y e lm e t; am íg a k e le ti
m y s te riu m v a llá s o k p e rio d ik u s ism é tlé se k b e n á b rá z o ljá k k i a te rm é sz e t é le té t
— eg y ik e s e tb e n sem le h e t ig azi v a llá sró l szó, — a d d ig a k e re s z ty é n sé g b e n az élő,
a h ív e k k e l és h ív e k b e n lev ő p n e u m a tik u s K ris z tu s a lé n y eges, a h a lo tta ib ó l fe l­
t á m a d t Jé z u s. H a lá la s íg y fe ltá m a d á s a ism étlé sérő l szó sem le h e t. E g y sz e r h a lt
m eg b ű n e in k é r t, eg y szer tá m a d t fel m e g ig a z u lá s u n k é rt. A m e g v á ltá s m eg ism étlése
e lk é p z e lh e te tle n . A m e g v á ltá s lé n y e g é t se m m isíte n é m eg. A f e ltá m a d o tt J é z u s
él és u r a lk o d ik m in d ö rö k k é . É s a k e re s z ty é n s é g lén y eg e ezen élő K ris z tu s s a l v a ló
közösség. H a szól is az a p o sto l K ris z tu s n a k p ra e e x is te n s á lla p o tá ró l és elism eri
fö ld i m ű k ö d é sé n e k je le n tő s é g é t is, a tu la jd o n k é p e n i h a n g s ú ly a p o s te x iste n s , a
h alálb ó l f e ltá m a d t, m e g d ic ső ü lt K ris z tu s o n v a n . E gész fö ld i m ű k ö d é se , s z e n v e ­
dése és h a lá la je le n tő s é g e t c sa k a fe ltá m a d á s és h a lá l u tá n i é le t á lta l n y e r. H o lt
v a g y ú j r a m eg h aló K ris z tu s n e m K ris z tu s , v ele v a ló é le trő l n em le h e t szó; p e d ig
ez az, am ire az a p o sto l m in d e n elm életi és g y a k o r la ti m ű k ö d é sé v e l tö re k e d n i a k a r, a
m e g d ic ső ü lt K ris z tu s s a l v a ló m y s tik u s k ö z ö ssé g re .91
A z ap o sto l c h ris to ló g iá já b a n e sz e rin t lé n y e g b e v ág ó id eg en b e fo ly á s t n em
ta lá lu n k a h á ro m te k in te tb e jö h e tő k o r tö r té n e ti v a llá s, ill. filozófiai sp e c u la tio
te ré n . K ris z tu s k é p é n e k k ia la k u lá s á n á l az ő sk e re sz ty é n sé g tő l á t v e t t K ris z tu s h it
m e lle tt leg fe lje b b az ó szö v etség i m essiási íg é re te k n e k v o lt je le n tő sé g e , am e ly e k b e n
sz in té n v a llá s i és n e m p o litik a i v ez ér a M essiás. A z e v a n g e lio m o k is tu d n a k
J é z u s h a lá lá ró l és fe ltá m a d á s á ró l. M aga J é z u s szól erről. A z ő sk e re sz ty é n g y ü le k e ­
z e tet is m á r P á l e lő tt az em b e risé g é rt m eg h aló és fe ltá m a d ó K ris z tu s h i t jellem zi.
A z, h o g y az e v a n g e lio m o k b a n a h a lá l és fe ltá m a d á s k é rd é s e m é g n e m áll k ö z é p ­
p o n tb a n , m a g á tó l é rte tő d ő . A z e v a n g e lio m o k b a n ez m ég c sa k a jö v e n d ő b e n b e ­
k ö v e tk e z ő , a m e ly re m egfelelő a lk a lm a k k o r v a ló u t a l á s t ta lá lu n k u g y a n , de a
M eg v áltó h a lá lá n a k és f e ltá m a d á s á n a k ré sz le te s fe jte g e té s e és m a g y a r á z a ta e k k o r
m ég te lje s e n m ed d ő l e t t v o ln a . M ég csak az e lő k é sz ü le t, a m a g v e té s id e je v o lt,
a r a tá s r a m é g n em le h e te tt gondolni.
M aga az ő sk e re sz ty é n g y ü le k e z e t is in k á b b csak s e jti a z t, h o g y a m ik o r a
g o lg o ta i k e re s z th e z j u t , a k k o r j á r a le g s z e n te b b ta la jo n , a k k o r áll Iste n h e z leg­
k ö zeleb b ; de ez in k á b b c sa k in tu itív érzés és n em k é ts é g te le n , b izo n y o s tu d a t v o lt.
P á l a p o s to ln a k érd em e az, — e m b erile g sz ó lu n k ; ő m a g a fe le ln é a z t: rá m n é z v e
igen csek ély dolog, h o g y t i tő le te k íté lte sse m m eg (I. K o r. 4 3.), h o g y a g o lg o ta i
k e re sz t je le n tő s é g é t fe lis m e rte és th e o lo g iá já n a k k ö z é p p o n tjá b a á llíto tta . A gol­
g o ta i k e re s z te t, a m e ly á lta l az e m b e rt v é g te le n ü l szerető , a b ű n t v é g te le n ü l g y ű ­
lölő Is te n n a g y s á g á t ism eri m eg; a m e g n y ila tk o z o tt egekből feléje su g árzó isten i
k e g y e lm e t. A b ű n és az a z t le k icsin y lő em b eri ö n h itts é g e lto rla s z o lta az Iste n h e z
v e z e tő u t a t ; e z t n y itja m eg ú jr a m ag a Is te n , de a G o lg o tán á t v e z e ti az e m b e rt,
a m ely s ö té t szín ek k el ra jz o lja eléje b ű n é n e k n a g y s á g á t, d e v ilág o s színekkel Is te n
b ű n b o c s á tó k e g y e lm é t. A k e re sz tfá n é le té t áldozó s z e re te t v é g te le n sé g é n e k l á t ­
t á r a leo lv ad az em b eri szív rő l a k ö z ö n y jé g k é rg e , m eg szű n ik a fé le lem le n y ű g ö ző
h a tá s a és e lle n á llh a ta tla n erő k é n y s z e ríti az e m b e rt té r d r e a v é g te le n is te n i m y s­
te riu m e lő tt.
e) A z apostol anthropológiája.

A m íg a c h r is to ló g iá b an in k á b b a ju d a is ta és k e le ti b e fo ly á s o lta tá s a la p ta la n ­
s á g á ra k e lle tt r á m u ta tn u n k , i t t in k á b b a h ellén h a tá s k é rd é sé v e l k ell fo g la lk o z ­
n u n k , m e rt a m ió ta L ü d e m a n n az ap o sto l a n th ro p o ló g iá já h a n h ellén h a tá s o k r a
u ta lt, a ttó l fo g v a a tu d ó s o k egyrésze b e b iz o n y íto ttn a k t e k i n t e t t e ezt és c sa k a
b efo ly á s m é rté k é rő l és m ó d já ró l fo ly t a v ita . A h e lle n is tá k 92a la p g o n d o la ta , h o g y
91 M e g á l la p í to t tá k , h o g y az e z t k ife je z ő ἐν Χ ριστῶ k if e je z é s 1 6 4 -sze r fo rd u l elő
n á la . D e is s m a n n P a u lu s . 87. o.
92 L á s d fe lje b b a h e llen is m u s a l a p g o n d o l a t a i t 2 0 4 — 208. o.
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e re d e te . 237

P á l a n th ro p o ló g iá já t a h ellén -g ö rö g filozófiai d u a liz m u s jellem zi. Ú gy P fle id e re r,

m in t H o ltz m a n n sz e rin t P á l a te s t e t és b ű n t elv ileg ö s s z e ta rto z ó n a k te k in ti. Az
em b e r a jó r a k é p te le n . A b ű n n á la n e m a c c id e n ta lite r, h a n e m s u b s ta n tia lite r v a n
m eg és p ed ig n e m c sa k az ú. n. ,,b ű n e s e t” ó ta , h a n e m e re d e tile g és elv ile g .93A z
e m b e r m a te riá lis sz e m p o n tb ó l te s ti, σάρκινος (gen. su b s.), de e g y ú tta l σαρκικός is
(gen. q u a l.), v a g y is a te s t érzései és k ív á n s á g a i u ra lk o d n a k fe le tte . A z e m b er t e s t ­
b e n v a n s te s t sz e rin t él. In d iffe re n s á lla p o tró l n e m le h e t szó, m e r t a t e s t b ű n
n é lk ü l el sem k é p z e lh e tő ; e z é rt h a la n d ó .
M ivel a te s t lé n y e g ile g b ű n ö s, a z é rt a te s t m e g v á ltá s á ró l n e m le h e t szó.
P á l is s z e rin tü k a m e g v á ltá s t a te s ttő l v a ló s z a b a d u lá s b a n lá tja . E z ép e n a h e lle ­
n iz m u s le g tis z tá b b érv én y esü lése . A görög filozófia D e m o k rito s-tó l k ez d v e P lá to n
á t a s to ik u so k ig a te s t és lé le k e lle n té té t, az e m b er m eg n e m s z ü n te th e tő k e ttő s ­
ség ét t a n í t o tt a . A lé le k a te s t b ö rtö n é b e n v a n ; m é lta tla n fo g sá g b a n és s z a b a d ­
ság a a te s t h a lá lá v a l k ö v e tk e z ik b e, a m ik o r ez u tó b b i elm ú lik a lé le k p e d ig v is s z a té r
e re d e ti h a z á já b a . (P lá tó ta n ítá s a a lé le k p ra e e x iste n c iá já ró l.) U ta ln a k a rra , hogy
P á l sz e rin t is t e s t és v é r n e m ö rö k ö lh e ti is te n o rs z á g á t (1. K o r. 1550.) és ő m a g a is
v á g y ó d ik a rra , h o g y földi p o rs á to r á t le v e th e sse . (I I . K o r. 5 2. k .) M ivel te h á t a
te s t m e g v á ltá s á ró l szó sem le h e t, a fö ld i é le tb e n a b ű n u ra lm a alól n e m le h e t
sz a b a d u ln i. A b ű n h a ta lm a m ég elv ileg sem tö rh e tő m eg. M e g v á ltá sró l csa k a
fö ld i é le t b efejezése u t á n le h e t szó; e z é rt v á g y ó d ik P á l is a h a lá l u tá n . Íg y v á lik
P ál egész m e g v á ltá s ta n a e sc h a to ló g ia i je lle g ű v é .84
M ivel a jó és rossz m a te fiz ik a i e lle n té te le g tis z tá b b a n a p a rz iz m u s b a n ta lá l­
h a tó m eg, h a P á l a n th ro p o ló g iá ja c s a k u g y a n a fe n n e b b i té te le k re v o ln a v issz a ­
v e z e th e tő , úg y n e m is a n n y ira h ellen izm u sró l, m in t in k á b b p a rz is ta befolyásról
k ellen e b e sz é ln ü n k , a m in t E . M eyer U rsp ru n g u . A n fä n g e des C h riste n tu m s (1921.
3 k ö te t) c. m ű v é b e n k ife je z e tte n h a n g sú ly o z z a . ( I I . k . 95. k. o.)
D e k érd és, hogy az a p o s to l a n th ro p o ló g iá ja té n y le g a fe n n e b b v á z o lt v e z é r­
g o n d o la to k k ö rü l a la k u l- e ki. M ert, h a a t e s t és lé le k a p a rz iz m u s, v a g y P lá tó -
féle d u a liz m u s v isz o n y á b a n á lla n á n a k eg y m ássa l, a k k o r földi e m b e r i t t a m e g ­
v á ltá s b iz o n y o s sá g á t n em é re z h e tn é ; a k k o r a földi é le t a k ie g y e n líth e te tle n e lle n ­
té te k id e je v o ln a . E z e se tb e n n em le h e tn e szó a m e g ig a z u lá sró l, p edig az a p o s to l
id e o ló g iá já b a n k ö z p o n ti je le n tő sé g e ép en a földi é le tb e n b e k ö v e tk e z ő m e g ­
ig a z u lá s n a k v a n , h a ez eg y elő re c sa k b e s z á m íto tt je lle g ű is, de m á r a földi é le t­
b en a té n y le g e s ig azsá g irá n y á b a n fe jlő d ik . N em s z ó lh a tn a to v á b b á a m e g ­
ig azu lás k ö v e tk e z m é n y é rő l a b ék e sség rő l, to v á b b á a k eg y e le m b e v a ló b e m e n e te l­
ről és dicső ségről a m e g p ró b á lta tá s o k k ö zt, a m e ly k ita r tá s t, re m é n y sé g e t, a m ely
n em sz é g y e n ít m eg , ere d m é n y e z . (R ó . 51 k .)
Ig az, h o g y sen k isem v e tte m ég sem elő d ei, sem k o rtá r s a i k ö zü l a b ű n n e k
té n y é t k o m o ly a b b a n sze m ü g y re, m in t ép en P á l. É re z te len y ű g ö ző , m egm érgező,
b é k e ssé g ro n tó e re jé t, m in d e n e k e lő tt m a g á n (R ó . 78. k .), de e n n e k a la p já n k o rá n t­
sem j u t o t t a r r a a g o n d o la tra , h o g y s e m m it sem le h e t e llen e te n n i s nem e s e tt
IV . E s d r. p e ssz im ista v ilá g fá jd a lm á b a sem . É p e n az a k ö rü lm é n y , hogy a b ű n
az e m b e rn e k n e m e se b b e rő it, tis z ta e sz m é n y e it k ö ti le, m u ta t ja e lő tte , h o g y a
szo m o rú v a ló sá g n em az esz m é n y i á lla p o t, nem az e m b e r ig azi re n d e lte té s é n e k
m eg felelő . M ár az a v á g y , a m ely a b ű n u ra lm a a l a t t n y ö g ő e m b e rt a b ű n h a ta lm a
aló l v a ló s z a b a d u lá s ra ö sztö n zi, m u ta tja , h o g y n em te rm é sz e te s, n em szü k sé g ­
k é p e n i á lla p o t az, a m e ly e t a b ű n h a ta lm a a l a t t t ö l t el. E z az e g y e te m e s s z a b a ­
d u ln i tö re k v é s szü k ség k ép en iség ese té n nem v o ln a e lk é p z e lh e tő . N em is szó lv a
a rró l, h o g y b ű n tu d a t, b ű n b á n a t, m e g té ré s és m in d a z , am i az Is te n n e l v a ló n o r­
m á lis v iszo n y v isszan y e rése céljáb ó l az em b eri té n y e z ő n fo rd u l m eg , le h e te tle n ,
s ő t é r th e te tle n .
Ig en , az a p o sto l t u d az em b e r te s ti és szellem i té n y e z ő in e k k ü lö n b ség érő l,
93 H o ltz m a n n i. m . I I . 43. P f l e i d e r e r i. m . 189. k . k. V e lü k e ll e n té t b e n F e in e i. m .
2 0 3 . k . o . S c h l a t t e r i. m . 2 7 0 . k . o . 2 9 2 . k . o.
94 K is e b b m ó d o s u lá s o k k a l íg y f o g já k fe l a z a p o s t o l a n t h r o p o l ó g i á j á t W re d e i. m .
W e in e l N eu te s t. T h e o lo g ia - ja is.
238 K is s J e n ő : P á l a p o s t o l th e o lo g iá já n a k e r e d e te .

d e tu d ja a z t is, h o g y az e lle n té te t a b ű n té n y e o k o zza, a m e ly m á r n ev e , ill. fo g alm a

a la p já n m u ta tja , h o g y n em le h e t sz ü k sé g k é p e n i; szü k sé g k é p e n i, az e m b e r lé n y e ­
g éb ő l fo ly ó b ű n c o n tra d i ctio in a d ie c to , m e r t a b ű n sze m é ly es, tu d a to s állá s-
fo g lalá s, m e g lev ő p a ra n c s o k á th á g á s a .
A z a p o s to l m in d e n id e v á g ó n y ila tk o z a ta in a k 95 o b ie c tív v iz s g á la ta a z t m u ­
t a t j a , h o g y elism eri a b ű n té n y le g e s , k irá ly i h a ta lm á t, d e n em Is te n a k a r a tá b a n
g y ö k erező sz ü k sé g k é p e n isé g é t. D e tro n iz á lt fe je d e lm e t l á t az e m b e rb e n , b á r tu d ja ,
h o g y az Is te n k é p é re t e r e m te tt e m b e r t a fö ld összes lé n y e i fö lö tt — m a g a fö lö tt
is — k irá ly i h a ta lo m ille ti m eg . A b ű n te h á t, m in t idegen, lé n y e g ro n tó té n y e z ő
já r u l az a n y a g i és szellem i a lk o tó ré sz e k b ő l álló e m b e rh e z , a m e ly ellen k ü zd en i
az e m b e rn e k leg sze n teb b h iv a tá s a . M egigazu lás, m e g v á ltá s , á lt. K ris z tu s e ljö v etele
ép e n e k ü z d e le m sik e rü lh e té se céljáb ó l t ö r t é n t . E n n e k a la p já n sz ű n ik m eg a
b ű n ellen v a ló h a rc a re m é n y te le n n é le n n i. E z á lta l leh etsé g es a b ű n h a ta lm á n a k
leg y ő zése. A t e s t m a g á b a n v é v e e rő te le n a b ű n m ia tt, hiszen sz o m o rú ö rö k sé g et
k a p o tt Á d á m tó l ,96 a m e ly a p á ró l-fiú ra szá ll, a m e ly a z o n b a n n em e re d e ti, am ely
ellen v a ló k ü z d e lm e t t ü n t e t fel az egész ó szö v e tsé g , a m e ly n e k le v e re té se a z o n b a n
csa k az ev a n g élio m id ejéb e n k ö v e tk e z e tt b e .97
E z é r t fo n to s té n y e k n e g lig á lá sa á lta l le h e te tt c sa k az a p o s to l a n th ro p o ló g ia i
fe lfo g ásáb a a fe n n e b b i e lle n té te t, a t e s t és lélek filozófiai d u a liz m u s á t b ele­
m a g y a rá z n i és a m a n eh é zség e k b ő l, ellen m o n d áso k b ó l, a m e ly e k b e az e lm é le t ki­
fe jté se k ö zb en o k v e tle n ü l e lju tn a k , ú g y ig y e k e z n e k k is z a b a d u ln i, h o g y m a g u k
h e ly e tt P á lt m o n d já k k ö v e tk e z e tle n n e k , a k i e lle n té te s té n y e z ő k k e l (jelen m e g ­
ig azu lá s, jö v e n d ő m e g v á ltá s ) dolgozik fő k é n t a z a n th ro p o ló g iá b a n .98 H o lo tt és
e n n e k fe lism erése a P á l k u ta tá s te ré n e g y re v ilág o sa b b lesz, h a le h e t is P á ln á l
k ö v e tk e z e tle n sé g e k e t, k iseb b -n a g y o b b e lle n m o n d á so k a t felfedezni a m ellék es,
p erife rik u s té n y e z ő k n é l, de az Is te n és e m b e r k ö z ö tti m e g ro m lo tt v iszo n y h e ly re ­
á llítá s á ra v o n a tk o z ó c e n trá lis je le n tő sé g ű té n y e k felism erésén él és k ö v e tk e z e te s
fe ltü n te té s é n é l n á la élese b b en sen k i sem l á t o t t . É s m égis ő t a k a r já k m in d já rt
az első d ö n tő je le n tő sé g ű p ro b lé m á n á l o ly a n elle n m o n d á so k b a k ev e rn i, a m e ly e k ­
n ek re n d z a v a ró h a tá s a m in d v é g ig é re z h e tő v o ln a .
N em á llítju k a z t, h o g y az a p o s to l a n th ro p o ló g ia i fe lfo g ásáb a h ellén v o n á so k
n em k e r ü lte k b ele. Id e g en h a tá s o k i t t k é ts é g te le n ü l k o n s ta tá lh a to k ,98 de nem
lén y eg b e v ág ó k . M ert h a ta lá lu n k is a σάρξ, ψύχη, πνεῦμα a n th ro p o ló g ia i a la p ­
fo g a lm a k h o z h aso n ló k ife je z é se k e t a h ellén -g ö rö g filozófiai n y e lv b e n , de ez nem
je le n ti a z t, h o g y , a m it az a p o s to l e k ifeje zések k e l m o n d a n i a k a r, a z t is in n é t v e tte .
E k ife je z é se k n e k is m e rjü k h é b e r fo rm á it is s a m it az a p o s to l a l a t t u k é r t, az k ö ze­
le b b áll ez ek h ez, Az ó szö v e tsé g is k ü lö n b sé g e t te s z a ‫ נֶ פֶ שׁ בָּ שָׂ ר‬és ַ‫ ר וּ ח‬k ö zt, az
első az e m b e r te s ti o ld a lá t je le n ti, a m á so d ik az eg y én i lélek , a h a rm a d ik az
is te n i sze lle m n e k te k in th e tő 100 ú g y h o g y b izo n y o s m é rté k ig fel v a g y u n k jo g o sítv a
a rra , h o g y m á r a z ó szö v e tsé g b en b e s z é ljü n k a tric h o to m ik u s a n th ro p o ló g ia k ez­
d e té rő l, b á r a lé le k és szellem fo g a lm a in a k m in d e n ese tb e n v a ló világos sz é jje l­
t a r t á s á t a z ú jsz ö v e tsé g b e n , P á ln á l sem t a lá lju k m eg . A ju d a iz m u s a lé le k és szel­
lem k ö zti d iffe re n c iá k a t e lh o m á ly o s íto tta , d e a ju d a iz m u s i t t is a z ősi örö k ség n ek
m é lta tla n k ezelő je, h o g y n e m o n d ja m k ö n n y e lm ű elfe c sé rlő je k é n t t ű n ik fel.
A n n y i P á ln á l is m e g á lla p íth a tó , hogy, a m ik o r az örök é le trő l szól, a n n a k részese­
95 R ó . 118 k . k . I. T h e s s . 15. I I . T h e ss. 1 8. C se l. k . 1730. R o . 3 23, 5 12—2 1, 7 14, 8 3. G a l.
3 38. I. T im . 24. T it . 2 11-e tc .
96 C so m asz D . P á l a p o s t o l a n th r o p o ló g i á ja . 1910. 36 k . o . U g y a n ő 41 o ld a lo n h a s z ­
n á lj a i d e v o n a t k o z ó la g O o s te r z e e -A n ta l G .: H e id e lb e r g i k á té 40 — 1. o .-ró l a z t a k é p e t,
h o g y az e m b e r is é g s o k á g ú f a , m e ly n e k g y ö k e re Á d á m . H a a g y ö k é r b e te g , a fa se m
le h e t e g é sz s é g e s.
97 F e in e i. m . 2 0 3 k . o.
98 A h e ll e n is ta th e o ló g u s o k .
99 H e i n r i c i : P a u l . P r o b l . 5 1 , k . F e in e is u t a l i . m . 2 7 5 , o. a r r a , h o g y a πνεῦ μ α
f o g a lm a a s t o a r é v é n v á lt k ö z i s m e r t t é : s a h e ll e n is ti k u s m e g v á l tó v a llá s o k b a n is
k i t ű z ö t t cél v o l t a z e m b e r n e k p r e u m a ti k u s lé t r e v a ló e m e lé se .
100 S t a d e B ib l . T h e o l. d e s A . T . 180. o . e s e tle g e s t r i c h o t o m i á r a is g o n d o l.
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te . 239

k é n t egész v ilá g o sa n csa k a πνεῦμα-t te k in ti; t e s t és v ér nem ö rö k ö lh e ti Iste n

o rs z á g á t (I. K o r . 1550.), b á r I. K o r. 1544.-ben szól fe ltá m a d á s i, p n e u m a tik u s
te s trő l is. Az is k é ts é g te le n , h o g y a te re m tm é n y e k k ö z t eg y e d ü l az e m b ern ek
v a n πνεῦμα-ja . M ivel a m eg ig azu lá s fo ly tá n m á r a földi é le tb e n é rv é n y e s ü lh e t a
πνεῦμα a k a r a ta , a z é r t a rró l e g y á lta lá b a n n em le h e t szó, h o g y a t e s t a lélek b ö r­
tö n e s h o g y csa k a h a lá lla l s z a b a d u lh a t belő le. P á l h a lá lv á g y a (P h il. 1 23, 2 17.)
egészen m á s, szem ély i s h e ly z e t m o tív u m o k b ó l é r th e tő .
A z a n th ro p o ló g ia i ré s z le tk é rd é se k fig y elm en k ív ü l h a g y á sá v a l m ég egyszer
h an g sú ly o zz u k , h ogy filozófiai d u a liz m u s t az e m b e rt te s ti és szellem i alk o tó ré sz ei
k ö z t e g y á lta lá b a n n em ta lá lu n k P á l a p o s to l fe lfo g ásáb a n s egyes ro k o n v o n á so k
e llen ére sem a h ellén -g ö rö g szellem b efo ly á sa é rv é n y e sü l i tt, h an e m a tá rg y i össze­
függés itt is az ó szö v e tsé g felé m u t a t .

f) A z isteni πνεῦμα

S zo ro san k a p c so ló d ik az a p o sto l a n th ro p o ló g iá já h o z , ill. eb ben a lélek rő l,

szellem rő l v a ló felfo g ásáh o z az, a m it a S zen tiélek rő l m o n d ,101 h ely ese b b en a πνεῦμα
Ἁ γιον-ró l, m iv e l az em b eri πνεῦμα is a m a g a s z a b a d s á g á t, te s ti k ö tö tts é g é b ő l való
g y ő zelm es k iju tá s á t az iste n i πνεῦμα h a tá s á n a k köszöni.
A πνεῦμα-ról szóló felfo g ásb an is k e re s te k id eg en h a tá s o k a t; ré s z in t hellén,
ré s z in t k e le ti b efo ly á sra m u ta tv á n r á .102 S zin te ö n m ag u k h o z le tte k v o ln a h ű tle n e k
e m e g rö g z ö tt a n a ló g ia k ereső k , a m in d e n ü tt id eg en h a tá s o k a t sz im a to ló k ritik u so k ,
ha ezen a p o n to n a b b a h a g y tá k v o ln a a n a ló g iá t kereső és az a n a ló g iá k a la p já n
m eré szen m e g e g y e z é st és k ö lcsö n zé st h ird e tő fe lfo g á su k a t. H iszen az an a ló g iá b ó l
v aló k ö v e tk e z te té s igen k é n y e lm e s k iseg ítő eszköz m in d e n o ly an e se tb e n , ahol
a tá rg y i b iz o n y íté k o k m e g sz ű n n e k . E z az a v a rá z sv e ssz ő , a m e ly m in d e n a k a d á ly t
e lh á r ít az ú tb ó l és m in d e n k ív á n s á g o t k é szséggel te lje s ít. D e, m in t az a n th ro p o ló ­
g iá b a n , ú g y i t t is a fo rm a i m eg egyezés ingó t a la já n a k a rn a k sz ilá rd a la p o t k ö v etelő
sú ly o s é p ü le te t em e ln i. N em csoda, h o g y az a la p n é lk ü l, ö n m a g á tó l o m lik össze.
A m in t az a n th ro p o ló g iá b a n a b ű n lén y eg é v el n em s z á m o lta k k ellő k ép e n s
e n n e k fo ly tá n v á l t a k k ö v e tk e z te té s e ik a la p já b a n v é v e e lh ib á z o ttá , ú g y i t t a
πνεΰμα-ró l szóló ta n b a n a la p té v e d é s ü k a n n a k fig y elm en k ív ü l h a g y á sa , hogy az
a p o s to l id ev ág ó felfogása egész re n d sz e ré n e k , th e o l. o k fe jté sé n e k ed d ig i, gondosan
f e lé p íte tt eg észét sz ü k sé g k é p e n fe lté te le z i és en é lk ü l nem é rth e tő . A πνεῦμα-ról
szóló felfogás a k er. v a llá s i fe lfo g á sn a k a n n y ira a c e n tru m á b a v e z e t, hogy köz­
v e tle n id e g e n h a tá s o k erő sz a k o lá sa i t t te lje s e n e lh ib á z o tt. A fa a g y ö k erév el sz ív ­
h a t és s z ív is fel k ü lö n b ö ző h e te ro g é n e le m e k e t, de am íg ezek a g y ü m ö lc sb e k e rü l­
n ek , a n n y ira a ssz im ilá ló d n a k , h o g y a fa leg eg y é n ib b , le g sa já to s a b b , m in d e n m á stó l
m e g k ü lö n b ö z te tő te rm é k é v é v á ln a k . L e v é lz e t, á g fo rm á k , n ö v ek ed ési m ó d m in d
n em o ly a n é rte le m b e n v e tt d iffe ren c ia sp ecifica, m in t ép en a g y ü m ö lcs, a g y ü m ö lcs­
n ek fa ja . É s a m i a fá n á l a f á t e g y e b e k tő l m e g k ü lö n b ö z te tő g y ü m ö lcs, az épen
a k e re sz ty é n v a llá s b a n , P á l fe lfo g ásáb a n is a πνεῦμα; a k e re sz ty é n sé g , a k ereszty én
é le t g y ü m ö lcse, a k ere sz ty é n sé g lé n y e g é rő l szóló ta n ítá s n a k g y a k o rla ti m eg ­
n y ilv á n u lá s a ú g y a h ív e k közösségében, m in t az eg y é n i v a lláso s é le tb e n . S zerves
k a p c s o la tb a n csa k a re n d sz e rn e k k ö z v e tle n ü l a lsó b b részeiv el áll, a m e ly e k m eg-

101 C s a k s a j n á ln i le h e t , h o g y a m a g y a r n y e lv b e n a ψυχή és πνεῦμα k ö z t i d if f e r e n c ia

k ö v e tk e z e te s e n és t u d a t o s a n n e m j u t o t t k if e je z é s re , holott a m o d e r n n y u g a t i n y e lv e k b e n
é p e n a b ib lia i, P á l féle te r m in o ló g ia a l a p j á n a m e g k ü lö n b ö z te té s m á r a k ö z h a s z n á l a tb a
is á t m e n t . Seele G e i s t ; s o u l- g h o s t, â m e - e s p r it. N á l u n k a lé le k és s z e lle m k ö v e tk e z e te s s
a k ö z n a p i h a s z n á l a tb a n is m e g le v ő k ü lö n h a s z n á l a t a m é g m in d ig v á r a t m a g á r a . I t t e n i
fe jte g e té s e in k b e n lehetőség s z e r in t a ψ υχή- t lé le k k e l a πνεῦ μα- t s z e lle m m e l f o r d í t j u k . Csik e sz
S. ( P r o t . S ze m le 19 2 4 . 4 9 7 . o .) is f á j la lj a e z t a n y e lv i h iá n y o s s á g o t. C z e g lé d y S. b ib lia
f o r d í t á s á b a n (1 9 2 4 .) m e g t a r t j a a h a g y o m á n y o s „ l é l e k “ s z ó t. M a s z n y i k E . P á l le v e le ib e n
1899. s z ó l lé le k rő l és s z e lle m rő l, d e a k ö v e tk e z e te s e lk ü lö n íté s n e h é z s é g e it ő se m t u d j a
e lk e r ü ln i . L e g ú ja b b f o r d í t á s á t m é g n e m k a p t a m k é z h e z .
102 E g y fe lő l a h e ll e n is tá k , m á s fe lő l a v a l l á s t ö r t é n e t i is k o la h ív e i.
240 K iss J e n ő : P á l a p o s t o l t h e o l o g iá j á n a k e r e d e te .

ig azulás, k egy e le m , h i t, K r is z tu s é r d e m e n e v e k e t v iselv e a l k o t j á k a k e r e s z ty é n ­

ség n e k J é z u s t a n í t á s á v a l m eg eg y e ző P á l á l t a l k i f e j t e t t lé n y e g é t.
A πνεῦμα t u l a j d o n k é p en i é lte tő je , m e g e le v e n ítő je, fe n n ta r tó ja m in d e n n e k .
E z az, aki az e m b e r te s tis é g e á l t a l m e g n y i l a t k o z á s á b a n a k a d á l y o z o t t em b eri
πνεῦμα- t igazi lé n y e g é n e k k ifejté s é re k é p e s íti. Az is ten i πνεῦμα aki a h í v e k egész
közösségét, d e az egyes h í v ő t is m e g s z e n te li, és k é p e s íti a r r a , h o g y a h i t á l ta l
n y e r t, eg yelőre csa k b e s z á m í to t t ig a zsá g a fo k o z a to sa n té n y le g e s igazságg á legyen,
és a h ív ő az í t é l e t a l k a l m á v a l m e g á llh a s s o n , a m i k o r a cselek ed ete k , az egész e m b er
érzü lete, h a b i t u s a a l a p j á n t ö r t é n i k a végső d ö n té s (R o . 26) Isten a d o m á n y a , a
h it á l t a l v aló m e g ig a z ú lá s id ejétő l n e m v á l a s z t h a t ó e l .103 K ö n y ö rö g im á d k o z ik a
h ív e k é r t, a k i k e n n e k h ely es m ó d j á t m ég n e m is m e rik (R ó. 828). M egléte b iz o n y ­
sága az igaz k e re s z ty é n s é g n e k , v is z o n t ah o l n in c s e n , o t t igazi k ereszty én sé g rő l
sem b e s z é lh e tü n k . Az igaz h ív ő a πνεῦμα-v a l já r . A z á lta l, h o g y a h ív ő b e n jelen v a n ,
a h ív ő g y ü le k e z e t, v a l a m i n t az egyes h ív ő is Isten t e m p l o m á v á v á l i k (I. K o r.
6 19), m i n t az ószö vetség i s z e n t s á to r. Á lt a l a K ris z tu s és Is te n v a n jelen a h ív ő ­
b en . A ki v é g te le n ü l k o m o ly erkölcsi k ö v e te lé s e k e t á l l í t a h ív ő elé, n ev e zetese n ,
ho gy a je le n lé te á l t a l te m p l o m m á t e t t t e s t e t ti s z t á n t a r t s a , m i n t Isten la k ó h ely ét,
ú g y a t i s z t á t a l a n g o n d o la to k tó l, érzések től, m i n t m é l t a t l a n cse le k ed ete k tő l (Ró.
8 11, 14; 2. T i . 114) . U ra l k o d ik a h ív ő fe le tt, de n e m ú g y , m i n t a b ű n , a m e l y k e g y e t ­
len t y r a n n u s . U r a lm a s o k k a l in k á b b h a s o n l í t h a t ó a bölcs s z ü lő k n e k vezetéséhez,
a k i figyelő g o n d d a l nézi g y e r m e k e fe jlő d é sé t s bölcs b e lá tá s sa l, s z e re te tte l irá ­
n y í t j a a z t. A πνεῦμα je le n lé te m u t a t j a , h ogy az e m b e r az ü d v ö s sé g b i r t o k á b a k e r ü lt ,
m á r i t t a földi é le tb e n . Á lt a l a K r is z tu s s K ris z tu s á l t a l Is te n v a n jelen a h ív ő b e n .
A k e r e s z ty é n m y s tic a , m i n t az igazi v a llá s o s s á g n a k n é lk ü lö z h e te tle n s a játo sság a ,
az a p o s t o l n a k a πνεῦμα-ról szóló t a n á b a n é r v é n y e s ü l le g in k á b b , fő k é n t az eg y h á z
á lt a l k é ső b b k i f e j t e t t S z e n th á ro m sá g ! t a n á n a k a la p u l szolgáló n y i l a t k o z a t a i b a n
a II. K o r . 1313; I. K o r. 124 ; II. T h ess. 2 13), a m e ly e k sz e rin t a πνεῦμα egyfelől
(önállóan, fü gg e tle n ü l t e v é k e n y a h ív e k b e n , m ásfelől K ris z tu s s a l és Isten n e l áll
legszorosabb k a p c s o la t b a n . Ú gy t ű n i k fel, m i n t K r is z tu s szellem e. E z v e z e t a
k e re s z ty é n v a llá s n a k , illetőleg az e n n e k a l a p u l szolgáló ú jszö v etség i k ije le n té s n e k
leg m ély eb b , l e g m y s tik u s a b b részébe, a h o l az e lm é le ti o k fe jté s n e k h a tá r á h o z
ju to ttu n k .
M int e m l í t e t t ü k , a p a u l i n i z m u s t id eg en h a t á s o k c o n g lo m er a t u m á n a k , ill.
lesz ű rő d é s é n e k t e k i n t ő k r i t i k u s o k a πνεΰμα-ról szóló t a n b a n is keresik az idegen
s z á la k a t, a m e l y e k e t m a j d a j u d a i z m u s és h ellen izm u s, m a j d a k eleti s y n c r e tis ­
tic u s v a llá s o k t a r k a s z ö v e v é n y é b e n v é ln e k fe lta lá ln i. A ju d a iz m u s ró l az o n b a n ,
e lle n té tb e n B o u s s e t, S chw eitzer fe lfo g ásáv a l, n em le h e t szó, m e r t i t t a ַ ‫ ר ו ּ ח‬leg­
felje b b , m i n t a k ije le n té s e g y ik f o r m á ja szerepel eg y e b ek m e lle tt, elle n té tb e n
Pál fe lfo g ásáv a l, a k i a πνεΰμα- v a l a t e lje s s é g f o g a lm á t k ö ti össze. Az a j u d a i s t a fel­
fogás, h o g y a ַ ‫ ר ו ּ ח‬I s te n n e k a n g y a la , e g y sz erű h y p o s ta s is s á teszi, a n t h r o p o m o r ­
p h is tik u s a n k o n s t r u á l j a s h a t á s á b a n lecsö k k e n ti lé n y e g é t. Á lt a l á b a n a ju d a i z m u s ­
n a k id ev ág ó felfogása h o m á ly o s, tö k é le tle n visszae m lé k ezé sn ek t e k i n t h e t ő az
Ószöv etségre, — az Ó szöv etség le g tö b b je le n tő s v a llá s i f o g a lm á n a k igen rossz
i n t e r p r e t á l ó ja a j u d a iz m u s , é p e n a n n á l f o g v a , m e r t az Ó szövetséggel elv i e l l e n t é t ­
ben áll a cseleked etbeli ig a z s á g o t f a n a t i k u s a n h i r d e t ő fe lfog ásával. Az ószövetségi
ַ ‫ ר ו ּ ח‬felfogás n e m a j u d a iz m u s g o n d o la tá r a , h a n e m az ú jszö v etség i, közelebbről
P ál szellem i felfogására v e z e t á t , h a m i n d j á r t te rm é sz e tsz e rű le g fe jlő dé st, sőt
m inő ség i k ü lö n b s é g e t is n e m kis m é r t é k b e n kell m e g á l l a p í t a n u n k . D e a k ap c so la t
s z á m á ra elegendő az a közös v o n á s, h o g y m i n d k é t h e ly e n a k ije le n té s szellem e­
k é n t t a l á l k o z u n k vele. B á r a n n m é g a p ró f é ta i id ő b e n is csak időről-időre,
egyes k ülö n ö s a l k a l m a k k o r száll le és ih le ti m eg Isten v á l a s z t o t t e m b e r e it, a prófé­
t á k a t , m íg P á l n a k J é z u s t a n í t á s á n a l a p u l ó felfogása sz e rin t a g y ü le k e z e tn e k és
103 C re m e r -K ő g e l: B ib l . T h e o l. W ö r t e r b u c h 1 9 2 3 ; πνεῦμ α c ím a .
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e t e . 241

m in d e n egyes h ív ő n e k is á lla n d ó seg ítő je, a k i n e k a d o m á n y a i ,c h a r i z m á i k é n t

t e k i n t e n d ő k az e m b e ri πνεῦμα k ü lö n b ö z ő n e m e s e b b képességei (I. K o r. 12 — 14. f.).
A h e lle n iz m u s πνεῦμ α felfogása is egészen m á s t e r ü l e t r e v e z e t. A szószerinti
é rte lm e n felül (πνεῦμα = szél, k ile h e lt levegő, lélekzés) á t v i t t é r te le m b e n az élet
jelzésére h a s z n á ljá k v a llá s i v o n a tk o z á s n é l k ü l .104 H a egyes h e lle n is tá k 105 m égis i t t
keresik P á l fe lfo g á s á n a k a l a p j á t , ú g y ez ré szü krő l a k ö v e tk e z e te s s é g n e k lá tszá s
t ú l h a j t á s a a l a p j á n é r t h e t ő cs a k m e g .
A B ö lcseség k ö n y v é b e n — s z in té n hellén b efo ly á sra — a πνεῦμα m i n t v a la m i
finom a n y a g b ó l álló felsőbb életerő t ű n i k fel. P á l n á l ellenben, an é lk ü l, hogy
e z á lta l sze m ély iség e sz ű n n é k m eg, s m e g h a t á r o z h a t a t l a n k ö d k é p p é o ld ó d n é k fel,
az a n y a g is á g , s íg y é rzék e lh e tő sé g g o n d o la ta te lje s e n h i á n y z i k .106
A h e lle n iz m u s b a n é p ú g y , m i n t a k eleti v a llá s o k b a n — fő k é n t a r c h e t í p u s u k ­
ban a b a b y lo n i v a l l á s b a n 107 m eg lev ő d a e m o n h it, m i n t k o rá b b i a n i m is tik u s m a r a d ­
v á n y — m á r az ószövetségi felfogással elvi e lle n té tb e n áll. B á rm ily e n szívósan
t a r t o t t a is ez fenn m a g á t m é g a m o n o t h e i s ti k u s k o r b a n is, Izrael v a l l á s á n a k ereje
m e g a k a s z t o t t a a p o g á n y d a e m o n - h it fejlő d é sé t. A ju d a i z m u s b a n m á r n e m v olt
m eg az e llen sú ly o zó erő, m i n e k f o l y t á n a d a e m o n - h it ú j a b b v i rá g z á s n a k in d u l
s az á r t ó és h a sz n á ló d a e m o n o k egész légiója k e le tk e z ik 108 de ez is m in d e n r e in k á b b
h a s z n á lh a tó , m i n t P á l s z e lle m felfo g ásá n ak kiterm elésé re, illetőleg előkészítésére.
A k ik a k eleti m y s t e r i u m v a l l á s o k b a n k eresik az ig azsá g o t, u t a l n a k m ég
a r r a , h o g y i t t t a l á l k o z u n k fig y elm en k ív ü l n em h a g y h a tó i s t e n p á r o k k a l , ső t isten-
triá s z o k k a l, a m e l y e k a h á r o m s á g s z e m p o n t j á b ó l t ű n n e k fel legközelebbi v a llá s ­
t ö r t é n e ti a n a ló g i a k é n t . Ily en t r i a s o k : E a —M a r d u k — tű z is te n ; Gibil—G irru —
N u s k u (B a b y lo n b a n ) , O r m u z d —M ithras — tű z (P erzsiáb a n). Z e u s —P oseidon —
H a d e s (a görögöknél), B u d d h a —D h a m m a —S an g h a (a b u d d h iz m u s n á l)109; C lem en110
ezen is te n tria s o k ró l szó lv a m e g á l l a p í t j a , h o g y sem az ószövetség — É zs. 63-b a n
a s z e ra p h o k h á ro m s z o r is m é tlő d ő is te n m e g s z ó lítá s a n em v o n a t k o z t a t h a t ó erre,
m i n t a z t a n n a k idején H e n g s te n b erg v é l t e — sem a ju d a i z m u s n em i s m e r t ily e ­
n e k e t. S z e rin te a z i s t e n t r i a s o k a " h á r o m “ i r á n t v a ló e lő s z e re te t a l a p j á n j ö t te k
lé tre ; és íg y, b á r ő is e lő s z e re te tte l n y ú l idegen a n a ló g i á k u t á n , elism eri, ho gy a
h á ro m s á g t e k i n t e t é b e n fig y ele m b e v e h e tő p a r a l l e l á k a t idegen v a llá s o k b a n nem
t a l á l h a t u n k . Igaz, h o g y az ő m a g y a r á z á s i m ó d ja sem s o k k a l jo b b , m i n t a m i t
ez a l k a l o m m a l e lv e t. N a g y o n külsőleges m e g íté lé si m ó d az, a m e ly p u s z t á n a
„ h á r o m “ i r á n ti e lő s z e re te tb e n l á t j a az A t y a , F iú , S z e n tlélek e r e d e t é t ; s e m e lle tt
nem is b i z o n y í t h a t ó az ú js z ö v e ts é g i k o r n a k a h á ro m s á g i r á n t v aló ezen speciális
elő sze retete . S é m i —h é b e r örökség a l a p j á n a hét v a g y tizenkettő é p ú g y s z e n t szám
v o lt.
A p o g á n y i s t e n t r i a s o k az is t e n e k n a g y c s a lá d já n a k s z ű k e b b c s o p o rto su lása i
tö b b e s e tb e n az is te n , is te n n ő , fiú f o r m á b a n ; s erre v o n a tk o z ó la g h o z z á k fel,111
ho gy a ַ ‫ ר ו ּ ח‬a h é b e r —a r a m ä i n y e l v b e n n ő n e m ű . A z o n b a n figy elm en k ív ü l h a g y j á k
a z t a k ö r ü l m é n y t , h o g y a héber—zsidó felfogás m o n o t h e i z m u s a a n n y i r a a b s z o lú t
hog y az istennő szó te lje s e n h iá n y z ik n y e lv é b ő l s m é g k ö rü lírá ss a l sem fe jezh ető
ki; a p o g á n y —sém i v a g y görög O ly m p o s is te n á lla m — n e m i közösség f e lv é te lé ­
vel — e lk é p z e lh e te tle n n á l a . Még in k á b b az ú js z ö v e ts é g b e n .112 Ú jszö vetség i, Pál
féle g o n d o la tk ö r b e n a szellem ú g y t ű n i k fel, m i n t I s t e n n e k és K r i s z tu s n a k szellem e.
104 C re m e r - K ő g e l i. m . i. h.
105 P f l e i d e r e r : G e sc h . d . U r c h r . 2. A u f l. 2 6 8 ; H o ltz m a n n i. m . 2 1 8 .
106 A c se l. 2 2 k . le í r á s á b a n is a k e t t ő s tü z e s n y e lv e k n e m a z o n o s í t h a t ó k e g y s z e r ű e n
a πνεῦμ α - v a l .
107 J a s t r o w : D ie R e l. B a b . u -A s s . 1 9 0 5 — 1912. 3 k , I. 194. k .
108 J i r k u : D ie D ä m o n e n . 1912.
109 F e in e T h . N . T . 3 261. Z im m e r n - W in c k l e r ; K e il i n s c h r i f t e n 3 4 1 8 . J e r e m iá s B a b y ­
lo n is c h e s in N . T .
110 I. m . 127 k . k .
111 U . o.
112 C s a k a k é s ő b b i g n o s t i k u s - m a n i c h a e i k u s s z e k t á k n á l ta l á l k o z u n k a z z a l a g o n d o ­
l a t t a l , h o g y a πνεῦμα J é z u s a n y j a .
242 K iss J e n ő : P á l a p o s to l t h e o l o g iá j á n a k e re d e te .

A z t sem s z a b a d szem elől té v e s z te n i, h o g y a p o g á n y v a llá s o k b a n az is te n p á ro s í­

t á s o k és c s o p o r to s ítá s o k fő k é n t a z t a célt s z o lg á ljá k , h o g y a z t, a m i az egyik n él
h iá n y z ik , a m á s i k k iegészítse, s íg y a c s o p o r to z a t egy v iszo n y lag tö k é le te s e b b
is te n s é g e t fejezzen ki. Az ú jszö v etség i h á ro m s á g ellen b e n az a b s z o lú t tö k é le te s
iste n s é g n e k a v ilá g b a n v a ló m ű k ö d é s é n e k f e lf o g h a tá s á t, m e g é r té s é t célozza.
Idegen p o g á n y elem ekk el v aló összefüggés e rő szak o lása i t t is csa k az újszöv etségi
kijelentés igazi lé n y e g é n e k teljes fé lre é rté s é v e l k é p z e lh e tő el.

g) Keresztség, úrvacsora.

A t e k i n t e t b e jö h e tő v a llá s o k sy m b o lik u s cselekm ény ei és kultik u s-sacra lis

cerem óniái k ö z t k e r e s t é k a s z e n ts é g e k e r e d e t é t is.
A keresztségn ek a la p u l szolgáló k u ltik u s , tis z tu lá s i c e re m ó n iá k k a l t a lá lk o z u n k
ug y an ezen v a llá s o k b a n , de m o n d h a t j u k m i n d e n v a llá s b a n , n e m c s a k ezen ko r­
tö r t é n e ti e k b e n . M ert m in d e n v a llá s v a la m ik é p e n t u d a t á b a n v a n a b ű n n e k , m in t
éle tm e g r o n tó h a t a l o m n a k s e ttő l s z e re tn é m e g s z a b a d í t a n i h ív e it a z á lta l, hogy
k u l t ik u s m o s d á s o k a t re n d e l el, m i n t a m e l y e k a te s t i sze n n y e l e g y ü t t a lélek
s z e n n y é t is lem o ssák . De ép e n m iv e l k u l t ik u s m o s d á s o k k a l a keleti s y n cretisticu s
v a llá s o k m e l l e t t m á s u t t is, n e v e z e te s e n a j u d a i z m u s b a n — K e reszte lő J á n o s
m ű k ö d é s e —, illetőleg Ó szövetségben (m o só d jato k , t i s z t u l j a t o k . . . É zs. 116, 18;
m a g a az U r m o ssa b ű n e i k e t fehérre) is t a l á l k o z u n k , szü k sé g te le n an a ló g iá k é rt
a t á v o l b a m e n n ü n k , a n n á l i n k á b b , m e r t a k u l t ik u s m o s d á s o k ra v o n a t k o z ó , a r á n y ­
lag l e g tis z tá b b ószöv etségi felfogás és az ú jszö v etség i k eresztség k ö zt is óriási
k ü lö n b s é g v a n . A m o t t az e m b e r tö re k v é s e , h ogy Is te n e lő tt tis z tá n jelenhessen
m eg , i t t Is te n k e g y e lm i a d o m á n y a , a πνεῦμα közlése. A m i a k ere s z ts é g e t m á s u t t
is m e g t a l á l h a t ó l u s tr a tio - k tó l m e g k ü lö n b ö z te ti, az n e m a külső je lek b e n v a n ,
h a n e m az ez ek á lt a l kö zö lt l á t h a t a t l a n k e g y e lm i a d o m á n y o k b a n , a m e ly e k nélkül
a k e resztség ce re m ó n iá ja is csa k op u s o p e r a t u m v o ln a .
E z é r t a k e re s z ts é g re v o n a tk o z ó is m e r e t ü n k e t, illetőleg Pál rá v o n a tk o z ó
fe lfogásának e r e d e té t n e m m a g y a r á z z a m eg külsőleges idegen p a ra lle lá k fe lh o z ása .113
Íg y a keresztséggel k a p c s o la to s az o n felfogás a l a p j á n , h ogy á l ta la K ris z tu s t
ö ltö zzü k fel R ó. 6 4. k., 1314., Ga. 327. g o n d o l Clem en (i. m , 169.) h ellén m y s t e r i ­
u m o k ra , a h o l s z in té n szó v a n a rró l, h o g y a h ív ő felöltözi az is te n t; R ó . 6 4. a l a p ­
j á n L i e t z m a n n 115 C lem ennel e g y ü t t az o n v é le m é n y b e n v a n , h ogy v a l a m e ly v eg e­
táció s isten ség h a l á l á n a k és f e lt á m a d á s á n a k á tv ite lé r ő l v a n szó; K o l. 2 11 . a la p já n
(K risz tu s sa l e g y ü t t v aló e l t e m e t t e t é s a k ere s z ts é g á lta l) g o n d o ln a k a keresztség
m á g ik u s h a t á s á r a , is m é t m á s k o r a t a u r o b o l i u m r a , a m e g h a lá s és ú jjá s z ü le té s t
jelképező teljes víz a lá m e ríté s r e (βαπτίζειν) I. K o r. 1529. a h a l o t t a k r a v aló k ereszt­
ség a k t u s á n á l m a n d ä u s , eg y p to m i, ill. o r p h ik u s a n a l ó g i á k r a .115
Az úrvacsora „ e r e d e t i “ je le n té s é t is id e g e n b e n k e r e s té k s v é lté k m e g ta lá ln i.
H e it m ü l le r 116 u t a l a r r a , ho gy a r itu s z o k m e g m a r a d n a k , h a m i n d j á r t a jelen tő ség ü k re
v o n a tk o z ó n é z e te k v á l t o z t a k is. E z e n k é ts é g te le n ig a zsá g o t m ag á b a fo g la ló á l t a ­
lános t é t e l t az ú r v a c s o r á r a ú g y é r te lm e z té k , ho gy m á r a p r i m i tí v n é p e k n é l m e g ­
levő k u l t ik u s é tk ez ések s z o lg á lta k v o ln a az ú rv a c s o ra i felfo gásnak is a la p u l.
Igaz, h o g y a le g p rim itív e b b v a llá s i felfogás k ö ré n belül is, sőt i t t elsősorban
t a l á l k o z u n k a z zal a g o n d o l a t t a l , h o g y a h ív ő igy ekszik is te n é v e l m in él re á lisa b b
v iszo n y b a k erü ln i, bizo n y o s é te le k fo r m á já b a n az ill. i s t e n t form á lisa n m egenni,
k u l t ik u s l a k o m á k a l k a l m á v a l, a m e ly e k az e lfo g y a s z to tt étel-ital ré v én a részt­
v e v ő k k ö z t is szoros v érségi k a p c s o la to t h o z n a k lé tre — a vérszerződés ü n n e p é ­
113 M á r a J á n o s k e r e s z ts é g n é l b a b y lo n i e r e d e t r e g o n d o l W e rn le i. m . 2 9 3 . o.
Z im m e rn -W in c k l e r i. m . 3 3 6 1 . H e i t m ü lle r : T a u f e u . A b e n d m a h l. 10. o . a m y s tik u s
v a ll á s o k r a R e it z e n s te i n i. m . 1 2 4 . I n d i á r a G rim m : D a s L e b e n B u d d h a s 1 9 1 7 24 1 3 . ο.
g ö rö g m y s t e r i u m o k r a C le m e n i. m . 161. D ie te r ic h i. m . 176. k . (c s a k ré s z b e n ).
114 H a n d b u c h I I I . 3 /4 . é v f. 3 /4 f. 1919. 6 2 — 641. C le m e n i. m , 169. ο.
115 C le m e n i. m . 172. o , R e it z e n s te i n i. m . 114. k . ö s s z e v e th e tő ez z e l Z. N . T . W .
1925. f e jte g e té s e , a h o l a p a r u s i a a l a p j á n v é li e z t c ik k író m e g m a g y a r á z n i.
116 I. m . 6 4 k k .,
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e te . 24 3

lyes szo k á s a is, m e lly e l az ő s m a g y a r o k n á l is t a l á l k o z u n k — íg y m a g y a r á z h a t ó

m eg —, de ezen n y ers m a te r iá lis felfogás az ú jszö v etség i egész k i je le n té s t fe lté te ­
lező, e n é lk ü l m e g n em é r th e tő , a πνεῦμα je len létérő l b iz o n y s á g o t t e v ő k er. ú r ­
v a c s o ra je le n té s e k ö z t az a n a ló g ia n e m s o k k a l k ö zelebb i, m i n t á lt. a p r i m i tí v
is t e n h i t és a k e r e s z ty é n i s t e n h i t k ö z ö tt. Az elvi k ü lö n b s é g a k k o r a , hog y a haso nló
s z a v a k k a l v a ló üres j á t é k h a t á r á n t ú l a z a n a ló g iá k i t t sem te rje d n e k .

4. Az apostol erkölcsi felfogása.

A la p u l v a llá s i m eggy ő ző d é se szolgál. N e v e z h e tn ő k g y a k o r la ti, az in d iv id u á lis

életb e n m e g n y i l v á n uló th e o ló g iá n a k , E l v á l a s z t h a t a t l a n k a p c s o la tb a n áll vallási
fe lfo gásával és az o n a la p s z ik . É l e tte lje s a k ö lc s ö n h a tá s a k e t t ő közt. A k e re sz ty é n
h ív ő n e k az é le tb e n v a ló m a g a v i s e le t e m u t a t j a m e g a z t, h o g y a h it á l ta l v aló
m e g ig a z u lás m ily e n m é r t é k b e n v a n b i r t o k á b a n és e n n e k k ö v e tk e z té b e n a t ö r v é n y
k ö v e te lé s e it — a t ö r v é n y erkölcsi k ö v e telé sei a k e r e s z ty é n e k re is k ötelezők , sőt
csak a k e r e s z ty é n t ö l t h e t i b e ő k et — m ily e n m é r t é k b e n te lje s íth e ti. L ev e lein ek
m á s o d ik ré széb e n a z erkölcsi in té s e k egész s o rá v a l ta lá l k o z u n k , b iz o n y s á g u l arra
n éz v e, h o g y a t ö r v é n y k ö v e te lé se it k o m o ly a n veszi. A m ik o r a j u d a iz m u s s a l s z e m ­
ben a t ö r v é n y é rté k e lé s e t e k i n t e t é b e n elvi e lle n té tb e k erü l, ez csak a tö r v é n y n e k
h e ly te le n ju d a i s t a felfogása m i a t t t ö r t é n t . Ü d v r e v ez ető jelleg ét k erek en t a g a d j a .
A K ris z tu s is m e re té re el nem j u t o t t e m b e r b e t ö l t e n i n e m t u d j a . De m i u t á n a hit
á lta l v a ló m e g ig a z u lás az ü d v ö s sé g re v ez ető ú t a t m e g n y i t o t t a , m ió ta a h ív ő a
p n e u m a t i k u s K r is z tu s r a t á m a s z k o d h a t ik , a t ö r v é n y erkölcsi köv etelései te lje s ít­
h e tő k k é v á l t a k s z á m á ra s íg y t e lje s íte n d ő k k é is. N e m c s a k a decalogus. A g y ü l e ­
k e z e tb e n f e lm e rü lt egyes e s e te k re n é z v e is á d k o n k r é t erkölcsi u t a s í t á s o k a t . E z
m u t a t j a ép e n , h o g y n em le h e t a n t i n o m i s t á n a k n ev e zn i. E llen kezőleg a t ö r v é n y
b e tö lté s é r e n é z v e v a llja , h o g y az csa k a k e re s z ty é n e m b e r s z á m á ra lehetséges.
Az u to lsó í t é l e t κατὰ ἔργα tö r t é n i k , a m i k o r K ris z tu s á l t a l Isten k it-k it s a j á t csele­
k ed e te i, erkölcsi m a g a v i s e le t e a l a p j á n ítél m e g .117 R ó. 26., II. K o r. 5 10. A j u d a iz ­
m u s a s o r r e n d e t f o r d ít o t t a m e g s e z ért v o lt e r e d m é n y te le n . E rk ö lcsi ú t o n a k a r t
Is te n h e z fe lem elkedni, h o lo tt a v a llá s it illeti m eg a p rio ritá s .
E rk ö lcsi felfogása a k ora b eli sy n c r e tik u s v a llá s o k é v a l sz e m b e n is d i a m e t ­
rális e lle n té tb e n áll. I t t az erkölcsi cselekvés n em részesül o ly an rigorózus m e g ­
ítélésben, m i n t P á ln á l, ellenkezőleg a z t v a l l o t tá k , ho gy az istenséggel m y s tic u s
közösségben élő h ív ő n é l a külső erkölcsi é le t tis z ta s á g a m ellé k e s . I n n é t é r th e tő k
a v é g lete k ig fokozódó k ic sap o n g á so k , a m e ly e k az e g y p to m i, kis-ázsiai és s y r
k u ltu s z o k b a n t a l á l h a t ó k . E z az a p o s to l felfogására n é z v e teljességgel le h e te tle n .
„M i, a k i k a b ű n n e k m e g h a l t u n k , h o g y a n é l h e t n é n k a b b a n . “ (R ó. 62.) H a s o n ló
g o n d o la to k , s ő t tö re k v é s e k e l ő f o r d u lh a t tá k az if j ú k ereszty én sé g életé b en , m i n t
arró l a K o r in th u s i lev ele k b iz o n y sá g o t te s z n e k . A k o rin th u s i h í v e k sz in té n a z t
v élték , hog y a p o g á n y k o rbó l m a g u k k a l h o z o t t s z o k á so k , erkölcsi d e fe c tu s o k
je le n té k te le n e k s ezek ellenére is le h e tn e k jó k e r e s z ty é n e k .118 A R ó m a i levél b iz o n y ­
sága (R ó. 38.) sz e rin t is v á d o l t á k a k e r e s z ty é n e k e t a z zal, ho gy a ro s s z a t cselek­
szik, h o g y s z á rm a z z é k belőle a jó. Az a p o s to l a z o n b a n ú g y a belső, k isk o rú ság ró l
b iz o n y s á g o t te v ő ily en g o n d o la to k n a k , m i n t a k ülső ro s s z a k a r a t ú v á d a s k o d á s n a k
h a t á r o z o t t a n ú t j á t á llja . É p e n m a k u l a n élk ü li erkölcsi felfogása m u t a t j a , ho gy az
en n e k a l a p u l szolgáló h itb e li m egg y ő ző d é se helyes. E g y i k a m á s i k n a k p ró b á ja .
E g y e s e k a n n á lf o g v a v é lte k k a p c s o la t o t t a l á l n i az a p o s to l erkölcsi felfogása
és f ő k é n t a keleti m y s t e r i u m v a llá s o k k ö z t 119 m e r t a földi é le t P á ln á l is bizonyos
fo k ú n e g lig álásb a n részesül. N e m eb b e n l á t j a a legfőbb jó t. S ő t v a n n a k levelei­

117 E z e n ö s s z e fü g g é s n e k fig y e lm e n k ív ü l h a g y á s á v a l v á d o l h a t t á k c s a k a z a p o s t o lt
k ö v e tk e z e tle n s é g g e l p l. H o ltz m a n n és P f le id e r e r . H i t á lt a l v a ló m e g ig a z u lás és c s e le k e d e te k
a la p j á n v a ló í t é l e t c s a k a b b a n a z e s e tb e n e ll e n té t e k , h a m e g f e le d k e z ü n k a r r ó l, h o g y az
u tó b b i az e lő b b in n y u g s z ik .
118 I. K o r. 4 6, 18. 5 2. 8 1 L . F e in e E in l. in d . N . T . 1923. 128. o ,
119 V a llá s tö r t. is k o la . F ő k é n t G u n k e l, R e itz e n s te in .
244 K iss J e n ő : P á l a p o s t o l th e o l o g iá j á n a k e r e d e te .

b e n ré szletek , a m e ly e k s ze rin t a földi é le t je len tő ség e egészen e ltö rp ü l a h ív ő n e k

K r i s z tu s b a n v a ló éle te m e lle tt, a jö v e n d ő dicsőség m e l l e t t . 120 De ha v a llja is Pál
a z t, h o g y a földi é le t tö k é le tle n , h o g y a b ű n m e g m é r g e z te s íg y n e m Is te n a k a r a t a
s z e rin t v a ló : o ly a n m e g íté lé s b e n s o h ase m részesíti, m i n t a k á r a j u d a iz m u s , a k á r
m y s te r iu m - v a llá s o k . A fogság u tá n i, részb en m á r ju d a i s t a felfogást v isszatü k rö z­
t e t ő P r é d i k á t o r k ö n y v é n e k v ilá g n é z e te t á v o l áll tőle. A v a n i t a t u m v a n i t a s nem
az a p o s to l g o n d o la ta . Az erkölcsi p e s sz im izm u st, a m e l y csa k a rossza t lá t j a meg
s a j ó t n em veszi észre, é p ú g y elítéli, m i n t a k ö n n y e l m ű o p tim iz m u s t, a m e ly
nehézség n é lk ü l sik lik el az élet s ú ly o s p ro b lém á i fe le tt. A j u d a i z m u s körén belül
m e g t a l á l h a t ó essen izm us, a m e ly n e k t a g j a i a p u s z t á b a h ú z ó d t a k vissza a k u ltu r-
é lettő l te lje s e n elfo rd u lv a , h ason ló a s k e tik u s te n d e n c i á t a p a r z iz m u s b a n is t a l á ­
lu n k , v a g y a s y n c r e tis ta v a llá s o k b a n levő m é r t é k n élk ü li to b z ó d á s e g y a r á n t tá v o l
áll az a p o s to ltó l. Ú gy t e k i n t i az é le te t, a m i n t az v a n . A b ű n á l ta l m e g r o n t o t t ­
n a k , d e a K ris z tu s ereje á l ta l m e g j a v í t h a t ó n a k . N em végső cél elő tte a földi bol­
dogság. E z é r t a s z e n v e d é s e k közt sem esik k étség b e . " A m i p illa n a tn y i k ö n n y ű
s z e n v e d é s ü n k igen-igen n a g y örök d icsőséget szerez s z á m u n k r a . “ (II. K o r. 4 17.)
E z é r t h ird e ti, h o g y ki-ki az o n a h e ly en , a h o v á Isten á l l í to t t a , t a r t s o n ki,
m in d e n kö telesség é t zú g o ló d ás nélk ü l, ö röm m el t e lje s ítv e . O n esim ust, a szö kött
ra b s z o lg á t visszak ü ld i P h ile m o n h o z , m e r t a rab szo lg a k érdés sem erő szak kal
o ld h a tó m e g . A m i n t ő m a g a k i t a r t o t t m i n d e n k ö r ü lm é n y e k közt, m e g h a r c o lta a
n em es h a r c o t . . . (I I. Ti. 47.) ú g y k í v á n j a e z t m eg a h ív e k tő l is. E z á l ta l te g y e n e k
b izo n y ság o t k e reszty én n a g y k o r ú s á g u k ró l. E z is m u t a t j a a z t, hogy valláserkölcsi
felfogása n em íté lh e tő m e g e g y o ld a lú a n eschatológiai s z e m p o n tb ó l, h a n e m a
g y ü le k e z e t, ill. h ív ő jelen élete s e n n e k fe la d a ta i a l a p j á n , b á r a z t a g a d h a t a t l a n ,
ho gy a p a r u z iá r a v a ló t e k i n t e t erkölcsi k o n k r é t in té s e it erősen b efo ly á so lta , pl. a
h ázasság k érdésénél. De m in d ig k ü lö n b s é g e t te s z i t t is az Ű r re n d elése és s aját
v é le m é n y e k ö zt s a h ív e k re n é z v e k ö te le z ő v é csa k az elő b b it teszi.

5. Az apostol v ilá g n é zete.

Az a p o s to l g nózisa és e sc h a to ló g iá ja cím eken s z o k t á k összefoglalni th e o lo ­

g i á j á n a k az o n részét, a m e l y e t t á r g y i v o n a tk o z á s a i m i a t t le h e t az a p o s to l világ ­
n é z e té n e k , é le tfe lfo g á s á n a k te k i n t e n i . Az előbbi, a γνῶσις a h it á l t a l Isten közös­
ség ébe k e r ü lt és a πνεῦμα á lt a l m e g v ilá g o s íto tt h ív ő n e k m é ly e b b b e te k in té s e Is te n ­
n e k v ilá g k o r m á n y z á s á b a , az em b eriség ü d v ö sség é re v o n a tk o z ó te rv é b e , az egyes
e m b e rre l é p ú g y , m i n t az egész v ilág g al v a ló cé ljá b a ; az u tó b b i a z eschatológia
a világ jö v e n d ő t ö r t é n e t é n e k u to ls ó fázisa, az id ő k v ég é n b e k ö v e tk e z ő n a g y el­
v á lto z á s o k .
Az a p o s to l v ilá g n é z e te k ö z v e tle n ü l vallás-erk ölcsi felfogásához kapcsolódik.
V ilág nézete a f e lé p ítm é n y h itb eli fe lfo g ásán a k f u n d a m e n t o m á n . F e lé p ítm é n y ,
a m e ly h e z a z o n b a n csa k részb en k a p j a a k ije le n té s r é v é n az a lk o tó ré s z e k e t, jórészt
s a j á t elm é le ti m eg fo n to lá s a i, a th eo lo g iai a l a p m eg gy őző désébő l v o n t k ö v e tk e z ­
t e t é s e k so rá b ó l áll.
W e in e l az a p o s to l gnosis-áról szólva a logikai és idői s o rre n d m e g v á l t o z t a t á ­
s á v a l t é v e s e n m o n d j a a z t, h o g y P á l v o l t az első, a k i a v a l l á s t világ n éz eti és t ö r t é ­
n e ti felfogással a l á é p í t e t t e . 121 V ilágnézete n e m a la p u l szolgál v a llá s á n a k , hanem
f o r d í t v a . É s m i u tá n az a l a p u l szolgáló h itb e li fe lfo gásnál az idegen befolyás kér­
désére leh ető sé g s z e rin t m e g fe le ltü n k , i t t m á r so k m e g v izsg á ln i v a l ó n k nincs.
Az ő rto ro n y , a m e l y n e k m a g a s l a tá r ó l az a p o s to l s z e m lé t t a r t a. világ és az e m b er
sorsa fe le tt, m a g á n o s á n áll, de a c e n trális th eo lo g iai a l a p f o g a l m a k szilárd fu n ­
dam en to m án .
É s m égis f e l v e t e t t é k i t t is a függés, ill. b e f o ly á s o lta tá s k érd é s é t, Beszélnek
sto ik u s e r e d e tű h a tá s o k r ó l, a perzsa d u a liz m u s befoly ásáról, állítólagos d e te r­

20R
1 ó . 818. I I . K o r . 4 16, 18 5 1
121 I. m. 392. o.
 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e t e . 245

m in is ta fe lfo g á s á n a k m a g y a r á z a t a k é n t a farizeizm u sb ó l eredő p ra e d e s tin a tio s

felfogásról, a m e ly v é g e re d m é n y b e n az a s tra lis v a llá s o k régi öröksége. E s c h a to ­
lógiai t e k i n t e t b e n p edig a j u d a iz m u s tó l v aló fü gg ését v i t a t j á k .
Az a p o s to l s z e rin t a szellem b i r t o k á b a n levő h ív ő kép e s Isten t i t k a i b a b e ­
h a to ln i, m e g é r te n i a v ilág fo ly á s á t és a b b a n a n é p e k és egyes e m b e r s o rs á t is.
R ó m . 119. k. b izo n y s á g a s z e rin t t u d o ly a n is te n is m e re trő l is, a m e l y a p o g á n y o k
s z á m á ra is h o z z á fé rh e tő ; és ez a l á t h a t a t l a n I s te n n e k a l á t h a t ó t e rm é s z e t, a t e r e m ­
t e t t d olg ok a l a p j á n v aló is m e re te és tis z t e l e t e . É s a m e n n y i b e n a p o g á n y o k a t e r ­
m é s z e tn e k Is te n r e fig y e lm e z te tő k ije le n té s e a l a p j á n sem j u t o t t a k helyes istenis­
m e re th e z , a jó és rossz k ö z t v aló k ü lö n b s é g té te lh e z , e z é rt m é l t á n éri ő k e t Isten
b ü n te té s e . A " t e r m é s z e te s “ k ije le n té s n e k ez a fogalm a W e in e l , 122 H o l t z m a n n , 123
részben H e in ric i 124 szerint a s tocizm usból v a ló kölcsönzés, h a m i n d j á r t n em is
k ö zv e tle n ü l, h a n e m a B ölcseség k ö n y v e a l a p j á n , a m e l y n e k h a s z n á l a t a , ill. is m e ­
re te az a p o s to ln á l m e g á l l a p í t h a t ó . K é n y sz e rítő b iz o n y s á g o t a z o n b a n n em t u d n a k
felhozni, m e r t igaz, h o g y a sto icizm u s v ilá g n é z e té b e n m e g t a l á l h a t ó ez a g o n ­
d o lat, de a m i n t a s to ik u s o k ré s z in t szellem i örökség, ré s z in t s a j á t é le tsz em lé letü k
a l a p j á n erre e l j u t h a t t a k , ú g y kell e n n e k le h e tő sé g ét a v allásilag s o k k a l m é ly e b ­
ben g y ö kerező P á ln á l is elism erni. S őt egy lépéssel m é g t o v á b b m e h e t ü n k . A B öl­
cseség k ö n y v e sem o k v e tle n ü l az első fo rrás a te rm é sz e te s k ijelen tésre v o n a tk o z ó
ap osto li n y i l a t k o z a t o k s z e m p o n tjá b ó l. Az Ó szövetségben is t a l á l u n k ism ételten
ré szletek et, a m e ly e k I s te n n e k a te rm é s z e tb e n m e g n y ilv á n u ló dicsőségéről szólnak.
A z s o ltá rk ö ltő s ze rin t (19. zs. 2. v.) az eg ek h i r d e t i k a z erős Isten dicsőségét és
kezeinek m u n k á j á t a m a k i t e r j e s z te tt erősség; u g y a n c s a k sz e rin te (19. zs. 3—4. v.)
a te r m é s z e t beszéde, a m e l y e t n a p n a p n a k , éj é j s z a k á n a k m o n d t o v á b b , nem
o ly an , h o g y n e le h e tn e m e g é rte n i. É s a Z sidólevél s z a v a (34.), ho gy m in d e n ház
é p í t t e t i k v a l a k i á lta l, a k i p ed ig m i n d e n e k e t felépít, I s te n az, s z ó v a l az ú. n . k o z­
m ológiai b iz o n y íté k írá s b e li a l a p j a sz in té n v is s z a v e z e th e tő az ószövetségi, p ró ­
fé tá k és énekesek felfogására. Az p edig alig szorul b i z o n y ítá s ra , h o g y ha k ét
v a g y tö b b helyen is előfordul u g y a n a z o n g o n d o la t, m in d ig a helyileg legközelebbi
és időileg legrégibb forrás v ee n d ő t e k i n t e t b e . Az Ó szövetség pedig régibb a B ölcses­
ség k ö n y v é n é l és helyileg is közelebb áll P á l ehhez, m i n t a sto icizm ushoz.
Az a k ö rü lm é n y , h o g y az a p o s to l g n o s is á b a n is s o k k a l t ö b b e t h a l l u n k Isten
kegyelm éről, t e lje s íte n d ő a k a r a t á r ó l és nem külsőleges Isten felfogásáról, m u t a t j a ,
hogy n á la a v a l l á s t az elm é le t k is z o ríta n i soh ase m t u d t a . Még az ószöv etségn él is
s ok kal jo b b a n kerüli Is te n re v o n a tk o z ó la g az a n t h r o p o m o r f i z m u s o k a t , a m it
lehetőv é tesz s z á m á ra az a k ö rü lm é n y , h o g y Isten l é n y e g é t a szellem ben lá tja
és a szellem n em az a n y a g , n e m az em beri t e s t fo r m á ib a n n y ilv á n u l.
U g y a n c s a k a sto icizm u s b efo ly á s á ra g o n d o l t a k az ap o s to l jövendö lésénél:
„ a m i k o r Isten lesz m in d e n m i n d e n e k b e n “ . (I. K o r. 1528·) A s to ik u s p a n th e iz m u s
t é t e l e k é n t t e k i n t ik ezt. A belőle, á lta la , r á n é z v e v a n n a k m i n d e n e k (R ó. 1136.) és
ehhez h aso n ló k i té te le k n é l p ed ig h e r m e tik u s ira to k b e f o ly á s á r a .125 De az k é ts é g te ­
len, ho gy az a p o s t o l t p a n th e iz m u s s a l v á d o ln i nem leh et. H iszen n á la a v allás
lényege a szem élyes Istenh e z v aló szem élyes v is z o n y . Az idegen író k n á l m eglevő
hasonló kifejezések legfeljebb a r ra m u t a t n a k , h og y m á s h o l is m e g v o l t a tö re k v é s
és v á g y az istenséggel való szoros v iszo n y m in él te lje s e b b kifejezésére.
Az ap o s to l a világ fo ly á s á n a k k é t n a g y k o rs z a k á ró l, αἰών-ról szól. Az egyik
Á d á m t ó l —K risz tu sig t a r t , ezt a b ű n u r a lm a jellem zi; a k i m ég b ű n e ib e n v an ,
az ezen k o rsz a k g y erm e k e. A m á s ik a e o n a m e g d ic s ő ü lt K r i s z t u s n a k u ra lm a ,
m ely m á r i t t a földön veszi k e z d e té t és b e le n y ú lik az ö rö k k é v a ló s á g b a . Az e lő b ­
biről — αἰών οὗτος — szól Gal. 14.; 1. T im . 6 17. Az u tó b b iró l αἰών μέλλων I. K or, 1011
Speciális t a r t a l m i j e le n té s ü k — K ris z tu s szem élyével k a p c s o la tb a n em eli fel
ez ek et is a hellén -gö rög -keleti s a z ószövetségi felfogástól e l t é r t j u d a i s t a a n a ló ­
giák fölé.
122 B ib l . T h e o l. d . N . T . 1921. 3 5 2 . o.
123 I . m . I I . 42. k . 124 I. m . 38. k ,
125 W e in e l i. m . 3 9 6 . o .
246 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e t e .

B izo n y o s m é r té k ig Isten m e g ism eré sére és a k a r a t á n a k felism erésére vezet

az ú js z ö v e ts é g i író k k ö zt külön ö sen P á l n á l t a l á l h a t ó συνειδήσις, lelkiism eret, a m e ly
az e m b e r b e n de az e m b e r tő l fü g g e tle n ü l m ű k ö d i k és teszi ú g y cse leked eteit, m in t
s z á n d é k á t b í r á l a t t á r g y á v á . Az előbbi e s e tb e n , m i n t co n scientia co nsequens, az
u tó b b i e s e tb e n , m i n t co n sc ie n tia a n tic e d e n s . Az elő bbire p éld a R ó . 2 15.; I. K o r. 44.,
az u tó b b ir a R ó. 135.; I. K o r. 8 10, 12. K é ts é g te le n , h o g y a συνειδήσις szó a h e llén ­
görög felfogásból és n y e lv b ő l v a ló . A s to ik u s o k n á l is n a g y szerepe v a n . E lőfo rdul
S a la m o n b ö lcseségéb en is. Az is igaz, h o g y a fő n é v az ó sz ö v e tsé g b en m ég is m e re t­
len. D e a fogalom n a g y o n is ism erős; ú g y a c se le k e d e te k e t bíráló, m in t a s z á n ­
d é k o t k ritiz á ló ellen ő rzés f o r m á já b a n . M ár az Ű r elől elrejtőző Á d á m így válaszol
k érd ő s z a v á r a : E l r e j t ő z t e m , m e r t félek (Ge. 310. k.). K á i n t a b ű n t u d a t l á t h a t ó
jele k iséri egész é l e t b e n . (Ge 410. k.). S a u l t is üldözi a belső bíró (I. Sá. 24l7—8.)
m ég D á v i d o t is földre s ú j t j a b ű n é n e k s ú ly a , am ire nézve m ég a későb bi 51.
z s o ltá r is é lé n k visszaem lékezéssel szól.
A fe n te b b e m l í t e t t m á s o d ik a ë o n n a k a földi é le te t lezáró, befejező ideje
K ris z tu s p a r u z i á j a , a m e l y e t az egész ú js z ö v e ts é g i k o r m é g m eg érn i re m é lt. E zzel j u ­
t u n k az a p o s to l eschatológiájához. K a b is c h 125 v o lt az, aki az ap o sto l egész theologiai
fe lfo g ását az esch ato lóg iábó l k iin d u lv a a k a r t a lev ezetn i. N y o m á b a n S chw eitzer 127
is h a n g s ú ly o z z a je le n tő s é g é t. B izonyos m é rté k ig e felfogásm ód ig a z s á g á t e lv ita tn i
nem le h e t. M ert a vég ső m e g ig a z ítá s , az Istenn el K ris z tu s á l ta l v aló teljes közös­
ség az o n í t é l e t u t á n v á lik csa k lehetségessé, a m e ly K ris z tu s p a r u z iá ja k o r k ö v e t ­
kezik be, m i n t a n n a k e g y ik fő té n y e . De, h a áll is az, h o g y a k e r e s z ty é n e m b er
h ite a jö v ő re v o n a tk o z ik , a m i t az a p o s to l egyik t a n í t v á n y a ú g y fe je z e tt ki: „ n in cs
i t t m i n é k ü n k m a r a d a n d ó v á r o s u n k , h a n e m a j ö v e n d ő t k e r e s s ü k “ (Zsid. 1314.),
a z é r t az a p o s to l egész t h e o l o g i á j á t e sc h a to ló g ia in a k n em t e k i n t h e t j ü k . M ert az,
am i az Iste n h e z v a ló hely es v iszo n y s z e m p o n tjá b ó l a leg fo n to s a b b , a m eg igazúlás,
n e m c s a k a jö v ő n e k , h a n e m a je le n n e k is az idejébe esik. A ddig k er. h itéletrő l nem
le h e t szó, a m íg a m e g ig a z u lá s r ó l n e m biztos az e m b e r; m á r m o st, i t t a földi é le t­
b en . A csa k a jö v ő felé t e k i n t ő e p e d ő v á r a k o z á s , a m e ly m a e g y ik -m á sik szek­
t á n a k k é ts é g k ív ü l s a já to s s á g a , v a llá s n a k e g y á lta lá b a n n e m t e k i n t h e t ő , különösen
P ál sz e m p o n tjá b ó l, a k i v a llá s a l a t t az Iste n n e l J é z u s á l ta l v aló ö ssze k ö tteté st,
az élő K r i s z tu s b a n s á l t a l a Is te n b e n v aló é le te t é rt. E rr ő l pedig n e m le h e t szó
a k k o r , h a c s a k a h o v a t o v á b b e g y re jo b b a n t á v o lo d ó p a r u z ia n y i t n á m eg en n e k
k e z d e té t.
E s c h a to lo g ia i fe lfo g á s á n a k k ö z é p p o n tj á b a n áll az Ú r v isszajö vete lé n ek
g o n d o la ta . E g y ideig azon v é le m é n y b e n v a n , hogy ez g y o rs a n k ö v e tk e z ik be, b ár
rem é li, h o g y a d d ig az em beriség m e g is m e rh e ti az ev a n g é lio m o t (R ó . 1125. k.).
k é s ő b b m á r le h e ts é g e sn e k t a r t j a , h o g y ő n e m fogja m eg érn i (Phil. 2 17.), de m ég
ek k o r is a jelen g en e rá c ió já ró l szól. E lj ö v e t e l é n e k m ó d ja , külső kísérő k ö rü l­
m é n y e i m e g e g y e z n e k az e v a n g élio m o k b ó l ism erete s leírással. Az Ű r e ljö v etelén e k
főcélja az í t é l e t t a r t á s , a m e l y alól a h í v e k sem v é t e t n e k ki, b á r re m é lh eti a k e g y e ­
lem bő l n y e r t is ten ig azsá g b i r t o k á b a n , h o g y az í t é l e t b e n m e g á l l a n a k .
F o n to s az esc h a to ló g iá b a n a f e lt á m a d á s g o n d o l a t a . B á r őt i n k á b b c s a k a
h ív e k sorsa érdekli, a k i k az íté le t a l k a l m á v a l K ris z tu s fe lm e n tő s z a v á t h allják
— a k ritik u s o k egyrésze m o n d j a is, hog y ő csa k e z e k n e k f e ltá m a d á s á r ó l szól ,128 s
nem e g y e te m e s fe ltá m a d á s ró l, d e m á r az a k ö rü lm é n y , h o g y szól az is te n te le n e k
b ü n te té s é rő l s n em eg y sz erű e n h alá lá ró l, m u t a t j a a z t, h o g y az á lta lá n o s fe ltá m a d á s t
v a llja J é z u s t a n í t á s a a l a p j á n k e ttő s elk ü lö n íté s fo r m á já b a n , szólván a hívek
üdvösségéről és az is t e n t e l e n e k k á r h o z a tá r ó l. A rra v o n a tk o z ó s p e k u lá c ió k b a , ho gy
m ily e n lesz az ü d v ö sség és a k á r h o z a t, n em b o c s á tk o z ik b ele E z is m u t a t j a a
k ü lö n b ség et egyes kora b eli felfogásoktól, a m e ly e k k irív ó színek kel ré s zletezik ezt.
F e jte g e té se ib e n ide érve, m egelég szik a n n a k kijelen tésév e l, hogy a földiek csak
á r n y é k a i a k ö v e tk e z ő d o lg o k n a k (K ol. 217.), ill. hog y m a j d eljön az idő, am ik o r

126 I. m . 127 I. m .
128 H o ltz m s n n i. m . II . 211 k . k . W e in e l i. m . 410.
 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e te . 247

n em t ü k ö r á l ta l és h o m á ly o s a n , h a n e m sze m tő l-s z e m b e fog u n k lá tn i. (I. K or.

1312.) .
A h e lle n iz m u s is t u d o t t a r a n y k o r r ó l, a m e l y az ősidőben v o lt és a m e l y n e k
v is s z a té ré s é t a jö v ő b e n ú jr a v á r t á k , — de ez cs a k az o n e g y e te m e s e m b e ri felfogás­
n a k h ely essé g ét m u t a t j a , h o g y a v ilág m o s t a n i á l l a p o t a n em ideális; v o lt jo b b és
re m é lik ú jb ó l a j o b b a t . De a m e g v á l t á s u t á n v aló e g y e te m e s em beri v á g y m ég n em
t e k i n t h e t ő fo r rá s n a k az a p o s to l e s c h a to ló g iá ja s z á m á ra . Azon t é n y b e n pedig,
h ogy P á l a hellén-görög lélek h a l h a t a tl a n s á g a m e l l e t t a fe ltá m a d á s t é n y é t is h a n g ­
súly ozza, a m i görög fül s z á m á ra n e v e tsé g e sn e k han g z ik , m u t a t j a , h o g y függésről
i t t sem le h e t szó.
A k o rtö rté n e ti v a llá s o k b a n is h a l l u n k a h alál u t á n i életrő l ;129 de m é g a leg­
tis z tá b b fo r m á t f e l t ü n t e t ő p a rs iz m u s ró l is t á v o l áll a g o n d o l a t n a k az a m élysége,
a m e l y e t a z ev a n g é lio m a l a p j á n P á ln á l m e g t a l á l u n k . A földi é le tn e k j a v í t o t t k i­
a d á s a az, a m i t a f e lt á m a d á s u t á n v á r n a k , az é rzék e k h i á n y t a l a n , s ő t t ú l á r a d ó
kielégítését. Az a g o n d o la t, a m e l y e t I. K o r. 417- 18-b a n o lv a s u n k , a rö v id földi
s z e n v e d é s t k ö v e tő ö rök dicsőségről, a m ú l a n d ó l á t h a t ó k h e l y e t t az ö rö k k é v aló
lá t h a t a t l a n r ó l, ö s s z e h a s o n líth a ta tla n m a g a s s á g b a n áll.
Még legelőbb le h e tn e szó az esc h a to ló g iá b a n m eg lev ő idegen e lem ek fo r rá s a ­
k é n t a j u d a iz m u s ró l. M ert t é n y az, h o g y a j u d a i z m u s k ü lö n ö s k é p e n v á l t e s c h a t o ­
lógiai v a llá s s á a n e m z e ti lé ttő l m e g fo s z ta tá s és üldözés id ején . Az a p o c r. és
p se u doep. k ö n y v e k k özt e s c h a to ló g ia i-a p o k a lip tik u s v o n a t k o z á s ú t t ö b b e t is
t a l á l u n k , a m e ly e k élén k f a n tá z i á v a l s ré szletesen s z ó ln a k az Ú r n a p j á n a k ese­
m é n y eirő l. A zt, h o g y az a p o s to l is m e rte , ső t h a s z n á l t a ezen j u d a i s t a k o rb ó l s z á r­
m azó j ö v e n d ő re m é n y sé g e k e t, v a ló s z ín ű n e k kell t a r t a n u n k . A z o n b a n n e m h a g y ­
h a t j u k fig yelm en k ív ü l egyfelől a z t, h o g y a j u d a i z m u s esch. v o n a t k o z á s a i b á r
u n iv e rz á lis a n h a n g z a n a k , a le g n a g y o b b m é r t é k b e n n em ze ti, faji, ső t p á r tje lle g ű ek .
A fa riz e iz m u s b a n kijegecesedő j ö v e n d ő v á r a k o z á s o k teljességgel p a r ti k u l a r is z ­
t i k u s a k és földi v o n a t k o z á s ú a k. D á v id t r ó n j á n a k és u r a l m á n a k v isszaá llítása,
a b b a n az igaz I z ra e ln e k — fa riz e u s o k n a k — f e n n t a r t o t t m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t hely
a lény eg e az u n iv e rz a lis z tik u s a n h an g z ó j ö v e n d ő v á r a k o z á s o k n a k . Másfelől szem
e l ő t t t a r t a n d ó , hog y am i a j u d a iz m u s jö v e n d ő v á r a k o z á s a ib a n a m o s t v á z o lta n
felül v aló , az n em a ju d a iz m u s g enu in a lk o tá s a , h a n e m Izrael v a llá s á b ó l á t v e t t
örökség.
N a g y té v e d é s v o l t Izrael v a llá s á b a n m eg lev ő e s c h .-a p o cal. v á r a k o z á s o k n a k
a késő zsidó k o rra v aló le s z á llítá s a .130 Az a k ritik a i irá n y , a m e ly az ószöv etségb ől
m in d e n ily en v o n a t k o z á s ú ré s z t k ie m e lt s a késő fogság u t á n i időből s z á rm a z ­
t a t o t t , b á r h o sszú ideig s z in te e lle n m o n d á s n é lk ü l h i r d e t t e felfo g ását és r a jz o lta
m eg ezek a l a p j á n a m a g a speciális k é p é t Izrael v a llá s á ró l, a m e l y e t tö b b fo kka l
lejeb b s z á ll í t o t t s a ju d a iz m u s ró l, a m e l y e t v is z o n t feljebb e m e lt — n a p j a i n k b a n
m á r m e g h a l a d o t t n a k t e k i n t h e t ő . S ellin 131 m u t a t o t t rá a r r a , h o g y Izrae l egész
v a llá s a eschatoló giai jelle g ű s a jövő re, f ő k é n t valláse rk ö lcsi s z e m p o n tb ó l irá n y u ló
re m é n y s é g e ik o ly a n régiek, m i n t m a g a Izrael v a llá s a . É s e z é rt a j u d a i z m u s n a k
ti s z t á b b v a llá s i v á r a k o z á s a i Izrael v a llá s á b ó l v a ló k és az a p o s t o l n a k e részben
a ju d a iz m u s s a l v aló m e g e g y e zése t u l a j d o n k é p e n a közös h a r m a d i k b ó l való.

6. Ö sszefoglalás.
Ö sszeh aso nlító fe jte g e té s e in k v é g é re érve, a t a l á l t e r e d m é n y e k összegezése
k ép e n a k ö v e tk e z ő k e t á l l a p í t h a t j u k m e g :
1. S enk i m é g a le g n a g y o b b g e n iu s sem v á l a s z t h a t ó el k o rá tó l, a m e ly b e n ,
s z ü l e t e tt és élt. E z n e m áll e lle n té tb e n azon fe n n e b b i m e g á lla p ítá s s a l, hog y n a g y
e m b e r e k f o r m á lj á k k o r u k a t . A m íg az e m b e r „ n a g y “ e m b e r r é lesz, a d d ig k o r á n a k

129 C le m e n i. m . 149 k . k .
130 W e llh a u s e n i s k o lá j a ,
131 D e r Isr. P r o p h e t is m u s . G re s s m a n n . Is r. jü d . E s c h a to lo g ie .
248 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g i á j á n a k e r e d e te .

ált. felfogása tö b b é - k e v é s b b é fe lism erh ető m ó d o n r á n y o m t a a m a g a bély eg é t.

K o r á n a k m o z g a tó eszméi, a szellem i é rd ek lő d és k ö z é p p o n tj á b a n álló p ro b lé m á k
theologiai, erkölcsi, v ilág n éz eti k é rd é s e k v a la m ik é p e n ré s z t k é r n e k és n y e r n e k
m é g a p ró f é ta i s zellem ek g o n d o l a t v i lá g á b a n is. In a b s t r a c t o P á l sem k iv é te l ezen
egy e te m es s z a b á ly alól és e n n e k in con c reto m e g n y i l v á n u l á s á t k í s é r t ü k épen
figy elem m el a ré szletes t á r g y a l á s a l k a l m á v a l .
2. A z o n b a n a közösen előfordu ló th e o l. erkölcsi, v a g y v ilá g n é z e ti k érd ések
m e g lé te m ég k o r á n ts e m jogosít fel b e n n ü n k e t a k ö z v e tle n összefüggésnek, v a g y
épen fü g g é s n e k k im o n d á s á ra , részb en a z é r t n e m , m e r t az e m b e r i lélek u n i v e r ­
zális a la p k érd ésére v o n a tk o z n a k , az Is te n h e z v aló v iszo ny helyes rendezésére,
a m e ly e k m i n d e n k o rb a n és n é p n é l fe lm e rü ln e k és a m e ly e k n é l az eg y id ő b en , esetleg
szom szédos n é p e k n é l v a ló m e g lé t ellenére sem kell m i n d j á r t id eg en befo ly á sra
g o n d o ln i, — ré szb en a z é r t n em , m e r t az esetleges fo rm ális m e g e g y e z é s e k t a r t a l m i
t e k i n t e t b e n d ia m e trá lis e lle n té te t is j e l e n t h e t n e k s a s z á m ítá s b a v e t t e s e te k leg­
t ö b b jé n é l j e l e n t e t t e k is. Az em beri n y e l v fe n n e b b e m l í t e t t szegén y ség e m a g y a ­
rá zza m eg , h o g y f ő k é n t v a llá s i t é re n a fe jlőd é sne k m a g a s a b b fo k á n álló g o n d o l­
ko zá s az a l a c s o n y a b b é v a l közös f o r m á k a t és k ife je z é s m ó d o k a t k é n y te le n h a s z ­
n á l n i t a r t a l m i l a g te lje s e n k ü lö n b ö ző g o n d o l a t o k jelzésére is.
3. H a az a n a ló g iá k a l a p j á n m égis e lk e r ü lh e te tle n n é v á lik a z összefüggés
k é rd é s é n e k felvetése, ú g y az a n a ló g iá k s z e m p o n tjá b ó l t e k i n t e t b e jö h e tő v a llá s o k
közül m in d ig a legközelebb esőre kell g o n d o ln u n k , m i n t v a ló szín ű fo rrásra.
E n n e k az e lv n e k k ö v e tk e z e te s s z e m m e lta r tá s a v é g te le n ü l fo n to s, m e r t f i g y e lm e n
k ív ü l h a g y á s a e r e d m é n y e z te az a p o s to l th e o lo g iá ja s z e m p o n t j á b ó l t e k i n t e t b e
jö h e tő fo r rá s o k h o rd ó e re jé n e k te ljesen té v e s felbecsülését.
4. A keleti s y n c r e tis ta v a llá s o k a la p je lle m v o n á s a , h o g y te rm é s z e t-v a llá s o k .
A m e g s z e m é ly e s íte tt te r m é s z e t tis z te le te , is t e n e k k é n t fe lfo g o tt te rm é s z e ti je l e n ­
ségekh ez v aló v iszo n y a z o n b a n igazi v a llá s n a k n e m t e k i n t h e t ő . I t t c s a k a z em b eri
s z ív n e k v á g y á ró l v a n szó, am elly el j o b b n a k is m e re te h i j já n , m a g a á l t a l s ze m é­
lyiséggé fe lfo k o zo tt te rm é sz e ti erőkkel a k a r vallási v is z o n y b a lép n i. A k e r e s z ty é n ­
ségnél p edig a k i j e l e n t e t t v a llá s t ö r t é n e t i ig a z s á g a iv a l á l l u n k sze m b e n . A m o t t az
e m b e r tö re k s z ik az is te n s é g felé — m u t a t v á n á l t a l á b a n az em b e ri s z ív n e k vallás
u t á n i v á g y á t —, i t t Is te n száll le a z e m b e r h e z és em eli fel.
5. E z az a la p k ü lö n b s é g okozza, h o g y e v a l l á s o k n a k a z a p o s to l theologiai
felfog ására v a ló n a g y o b b h a tá s á r ó l n e m b e s z é l h e t ü n k . I n n é t n e m e r e d te k azon
fo rráso k , a m e l y e k az a p o s to l th e o ló g iá já t is m in d ig friss élete rő v el l á t t á k el. Áll
ez f ő k é n t theo l. fe lfo g á s á n a k k ö z é p p o n tj á b a n levő christo lo g iára , a m e ly n é l pedig
leg in k á b b szerettek v o ln a — ez m u t a t j a épen tö r e k v é s ü k n e k elő ítéletteljesség ét —
k eleti befo ly á sra t a l á l n i . A m eg h aló és f e ltá m a d ó — p e rio d ik u s a n — te rm é s z e t
is te n e k és a t ö r t é n e ti J é z u s k ö z t szerves k a p c s o la tró l n e m le h e t szó. N em is szólva
a r ró l a té n y r ő l , h og y e s y n c r e tis ta v a l l á s o k jó rész t a k e re s z ty é n s é g u t á n és h a t á s a
a l a t t t e r j e d t e k el s l e t t e k ism eretessé. A n n y ira lé n y e g b e v á g ó idegen h a t á s o k á t ­
v é te le — m i n t a m ily e n e k rő l a v a l l á s t ö r t é n e ti isko la szól — a rend elk ezé sre álló
rövid idő a l a t t e l t e k i n t v e m o s t m in d en e g y é b tő l, le h e te tle n . E z n e m leh et egy
e m b ern ek , de m ég egy g e n e rá c ió n a k s e m a m u n k á j a .132 E z t g en e rác ió k o n á t való
jó rész t ö n t u d a t l a n h a t á s o k a la p já n le h e tn e csa k m e g é r t e n i .133 A th eo lo g iai ré s z le t­
k é rd ések t e k i n t e t é b e n is h iá b a k e r e s ü n k keletrő l eredő m e g t e r m é k e n y í t ő esz m é k e t.
A b a b y lo n i v a l l á s n a k késő — jó rész t f a t t y ú h a jtá s a i és az Ó szövetség tö rz s é b e
b e o l t o t t n e m e s vessző, a k e re szty én sé g , e g y m ássa l n e m fü g g n e k össze.
6 . De ez a n e g a t í v e re d m é n y összehasonlító m u n k á n k v ég é n n e m ered ­
m é n y te le n s é g . Az ú jd o n s á g u k a l a p j á n — alig egy e m b e r ö ltő ó ta i s m e r jü k k ö ze­

132 Az I z r a e l v a ll á s á b a n m e g le v ő id e g e n e le m á tv é t e lé n e k id e j é t e z e n ig a z s á g m e g ­
f o n to lá s a a la p j á n t o l t á k v is s z a a z a s s y r k o rr ó l (7 3 0 —630. K r . e .), M ózes e lő t ti id ő re .
133 C u m o n t is a k e le t i v a llá s o k le g jo b b is m e rő je i. m . I X . o . ó v a z e l h a m a r k o d o t t
ít é le t tő l s h a n g s ú ly o z z a , h o g y e g ész s o r id e v á g ó p r o b l é m á t n e m le h e t e g y s z e r ű e n en
b lo c a fü g g és ir á n y á b a n e lin té z n i. A n a ló g ia m é g n e m ö ssz e fü g g é s, h a s o n ló s á g m é g n e m
u tá n z á s .
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g i á j á n a k e re d e te . 249

leb b rő l ő k e t — kellő m é r t é k e n t ú l b e c s ü l t s y n c r e t is t a v a l l á s o k a t az ő ket m e g ­

illető fo k ra s z á ll í t o t ta le és m e g e r ő s ít e tt e a k ereszty én sé g fü g g e tle n jellegét, g a z ­
d a g í t v á n e g y ú t t a l m a te r iá lis is m e re te in k e t a m a korról, a m e l y n e k t a l a j á n az
ifjú k ere s z ty é n s é g m u s t á r m a g j á b ó l jó ré s z t Pál k e r té s z k e d ő m u n k á j a fo ly tán
(I. K o r. 36.) c s a k h a m a r te re b é ly e s fa n ö v e k e d e t t . M e g m u t a t t a , h o g y e keleti v a l ­
lások je len tő ség e m á s s z e m p o n tb ó l v e e n d ő t e k i n t e t b e . Az em beri lélek t a l a j á n a k
előkészítése s z e m p o n tjá b ó l le n e m k icsin y elh ető je le n tő s é g ü k v a n .
A t a r t a l o m nélk ü li görög -ró m ai p o g á n y s á g v a llá s i felfog ásáb an v aló h i t e t
m e g i n g a t t á k ; az eg yéni v allásosság je le n tő s é g é t h a n g s ú l y o z t á k , a f ig y e lm e t a
m a te riá lis földi dolgok ról e lf o r d íto ttá k . D e m e r t m á s r é s z t fé k te le n erk ö lc ste len ­
s é g ü k k e l a m e g i n g a t o t t , ső t l e d ö n t ö t t régi v a llá s h e ly é b e jo b b ú j a t a d n i n e m
t u d t a k , v á l t a k ö n t u d a t l a n u l is a k e re s z ty é n s é g n e k előkészítőiv é, a m e l y n e k fen­
séges vallás-e rk ö lcsi t a n í t á s a a v á g y ó e m b e r n e k m e g a d t a a z t, a m i a g örö g -ró m ai
v a llá s b ó l h i á n y z o t t , a m i t e k eleti v a llá s o k csak íg é rte k , de v a ló ra v á l t a n i n em
t u d t a k . J o g g al m o n d j a G e h ric h ,134 h o g y ebből a s z e m p o n tb ó l is i t t v o lt az idők
teljessége, a m e ly rő l Ga l. 44-ben o lv a s s u k : a m ik o r pedig e l j ö t t az id ő k teljessége,
Is te n e lk ü ld te az ő e g y s z ü lö tt fiá t.
7. A m e n n y ib e n a h e lle n iz m u s t e k eleti v a llá s o k tó l m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t s z ű­
k eb b é rte le m b e n v e t t ü k , m é g h a i n n é t eredő h a t á s o k r a r á m u t a t h a t n á n k is, m iv e l
a h e llen izm u s n e m vallás, h a n e m u n ifo rm iz á lt-e k le k tik u s k u l t ú r a , d ö n tő je le n ­
tő s é g ű e k az i n n é t eredő h a t á s o k n e m v o l n á n a k . De a közelebbi v iz s g á la t e filo­
zófiai h e llen izm u s h a t á s á t is s z ű k e b b té r r e s z o rítja . A z it te n i filozófiai d u a liz m u s ­
ról, a m e l y n e k a p a u lin iz m u s b a n v aló esetleges m e g lé te a z t ki n e m eg y e n líth e tő
n eh é zség e k elé á llíta n á , m i n t l á t t u k n e m leh et szó. A hellen izm u s b e fo ly á sa a z é r t
n em t a g a d h a t ó . T e rm é szete s, hogy a g ö rög ül író és beszélő a p o s to l az e n y e lv v e l
a d o t t felfogás- és kifejezés-m ódokat, ism e rte . H iszen m é g az Ó szö v e tség et is jó rész t a
L X X . a l a p j á n h a s z n á l t a . A m íg a fe n n eb b i m y s t e r i u m v a llá s o k az ap o s to l t u d a t o s
t a p a s z t a l a t a i és is m e re tk ö r é n k ív ü l esn e k s sehol sem t a l á l j u k n y o m á t a n n a k ,
hog y v e lü k s ze m b e n t u d a t o s a n á l l á s t foglalna, a h ellen izm u sh o z v a ló v is z o n y á ­
ról m á r s z ó lh a tu n k , d e m i n d j á r t m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y ez a v is z o n y n e g a tí v ;
az a p o s to l elég érdesen v is s z a u ta s ítja a hellen izm u s t é te le it. Is m é te lte n polem izál
a hellén világ felfogással, n ev e z e te s e n az em b eri b ö lcseség tú lb e c s ü lé s e ellen, a m e ­
l y e t az e lle n té t k e d v é é r t s e m m in e k á llít az isteni b ö lcseséggel sze m b e n , a m e ly e t
id ézőjelek k ö zt " b o l o n d s á g " - n a k m o n d a görög " bölcseség“ -hez v is z o n y ítv a
1 . K o r . 1 21. k. és n y í l ta n m e g m o n d j a , h o g y a hellén g o n d o lk o zás s z á m á r a b o lo n d ­
ság az, a m i a k e re s z ty é n ig e h ird e té s k ö z é p p o n tj á b a n áll. Á llá st foglal a helleniz­
m u s n a k az e m b e r t is te n ítő fe lfo g ásáv a l sze m b e n is, h a n g s ú ly o z v á n , h o g y a királyi
m ó d o n u r a lk o d ó b ű n a m é ly s é g b e h ú z z a le az e m b e r t. H a s o n ló k é p e n vissza­
u t a s í t ja a h ellé n -v ilá g n é z e t erkölcsileg laza és kellően m e g n e m a l a p o z o t t o p t i ­
m is ta felfog ását. De á l t a l á b a n a n y e l v m e l l e t t fo n to s s á v á l t th eo lo g iai és erkölcsi
fo g a lm a k k ifejezéseit in n é t v e t t e ,135 s g o n d o la tm e n e té r e is h a tá s s a l v o lt. M élyre­
h a t ó b b befolyásról a z o n b a n a fe n tie k a l a p j á n i t t sem s z ó l h a t u n k . E z t m u t a t j a a
m o n d o t t a k m e l l e t t m é g k ü lö n ö s m é r t é k b e n az a k ö rü lm é n y , h o g y az első szá za­
d o k g ö rö g n y e lv ű és s z e lle m ű th eo lo g iai irá n y a i s z in te telje se n ideg en ü l h a la d n a k
el P á l m e l l e t t .136 B á m u l já k n a g y s á g á t, elism erik, h ogy az ősegyház v ezető szellem-
óriásai közé t a r t o z ik , de th e o ló g iá ju k b a n alig t a l á l u n k v a l a m i t P á l felfogásából.
A m e g ig a z u lás, h it, k e re s z th a lá l, t e h á t az e m b e r ü d v ö sségére v o n a tk o z ó k é r d é ­
se k h e l y e t t s zá raz christológiai v i t á k , s z e n th á ro m s á g i sp e k u lá c ió k fo g lalják le
id e jü k e t és é rd e k lő d é s ü k e t. M iu tá n a ju d a i s t a veszedelem e lm ú lt, a m e ly n e k le­
kü z d é s e P á l é rd em e, az á lta la f e lv e te tt, ill. k ö z p o n tb a h e ly e z e tt p r o b lé m á k tö b b é
n e m é r d e k e lté k ő k et, jeléül a n n a k , h o g y n e m a h ellen izm u sb ó l v é t e t t e k .
8 . H á t r a v a n a j u d a iz m u s . A ré szletes t á r g y a lá s során l á t t u k , h o g y az a p o s t o l ­

134 C u m o n t m ű v é n e k f o r d ító j a , i. m . X X I . o.
135 Cr e m e r K ő g e l b ib lia i s z ó t á r a , v a l a m i n t D e is s m a n n : L ic h t v o n O s te n - b e n ré s z le ­
te z i e z t k ü lö n ö s e n .
136 S c h w e itz e r i. m . 193. o.
250 K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o lo g iá já n a k e r e d e te .

n a k hozzá v a ló v is z o n y á t h á r m a s s z e m p o n tb ó l kell t e k i n t e t b e v e n n ü n k . V a n n a k
té n y le g e s m eg eg yezések, v a n n a k a ju d a iz m u s o n á t az ó szövetségre v isszavezető
összefüggések és v a n n a k t u d a t o s e lté r é s e k .137 N em t a g a d h a t j u k m i n d e n e k e lő t t a
t é n y le g e s m eg e g y e z é s e k e t, de s z á m u k csekély s a m a kev é sh ez ta rto z ik , a m i t a
ju d a iz m u s , m i n t é rté k e s ré s z e k e t t e r m e l t ki m a g á b ó l. T ö b b ese tb e n t u d a t a l a t t i
összefüggésre kell i t t g o n d o ln u n k . A z t, ho gy farizeusi p á r th o z ta r t o z ó szülő ktő l
s z á r m a z o t t , farizeusi k ö rn y e z e tb e n n ö v e k e d e t t fel és m a g a is fa riz e u s n a k k észült,
m ég a d a m a s c u s i n a g y é lm é n y sem t u d t a életé b ő l n y o m n é lk ü l k itö rö ln i. K épei,
a m e ly e k e t h asz n ál, sty lu sa , b e s z é d m ó d ja , b iz o n y ítá s a i, kérdés és felelettel a beszéd
élén kítése, (ez n e m a diatribe, h a n e m a r a b b in is z tik u s is k o lá z o tts á g á n a k öröksége),
k ö v e tk e z te té s e ib e n t a p a s z t a l h a t ó d ialecticai ügyessége, i t t - o t t h ajsz á lh a s o g a tó
m e s te rk e d é s e in n é t v e t t örökség, a m i t ré szb en n e m is a k a r t , ré szb en n em is t u d o t t
m e g t a g a d n i. Még a m i k o r a j u d ais t a a l a p t é v e d é s ellen k ü zd, a k k o r is ö rö kö lt esz­
m é k k e l és ra b b in is z tik u s b iz o n y ítá s i m ó d d a l teszi e z t. E z v o l t ép e n a szülői ház
öröksége, a m e l y e t m in d v é g ig m e g t a r t o t t . Íg y é r t h e t ő k m eg az ószöv etség t y p i k u s
h a s z n á l a t a , az allegorizáló írá s m a g y a rá z á s i m ó d , egyes ószövetségi t ö r t é n e ti p él­
d á k elő s z e re te tte l való ism étlése, fő k é n t a t ö r v é n y k ö n y v n e k idézése a pró fétai
iro d a lo m h e l y e t t (h o lo tt p l . a h it által való igazság ószövetségi m e g a la p o z á s á ra a
p ró f é ta i ir o d a lo m b a n özönével k í n á l k o z t a k v o ln a s z á m á ra a szeb bnél-szebb p él­
d ák , a m i n t h o g y pl. J ó b t ö r t é n e t é t is n a g y b iz o n y ító erővel h a s z n á l h a t t a v o ln a fel
az ig a z s á g n a k h e ly te le n felfogásából s z á rm a z ó ö sszeütkö zések és k iv eze tés nélküli
v i t a t k o z á s o k m e g m u t a t á s á r a ) . A j u d a i s t a h a g y o m á n y b ó l veszi pl. az t a g o n d o la to t
is, hog y a t ö r v é n y t n e m k ö z v e tle n ü l Isten a d t a , h a n e m a n g y a lo k k ö z v e títé s é v e l
a d a t o t t . Igaz, ho gy am íg a ju d a iz m u s e g o n d o l a t o t a t ö r v é n y je le n tő s é g é n e k
em elése céljából h ird e tte , a d d ig Pál a r r a hozza fel p é ld a g y a n á n t, ho gy a t ö r v é n y
n em legfelső és legutolsó k ije le n té s e Is te n n e k . M indez a z o n b a n n e m h a t o l be,
h o g y ú g y m o n d j a m : a p ro b lé m a e le v e n jéb e. F o rm a i m eg e g y e z é se k ezek, a m e ly e k
a ju d a iz m u s s a l való t u d a t o s elle n té t d a c ára is a k ö v e tk e z e tle n s é g lá t s z a ta nélk ü l
m e g é r th e tő k .
J e l e n t ő s e b b e k en n é l azo n m egegyezések, a m e ly e k e t csak té v e s e n t e k i n t e n e k
j u d a i s t a örökségn ek, m e ly e k v a ló já b a n az ó szö vetség ből ere d n e k ; th e o l. fel­
fo g á s á n a k m in d e n je le n tő s e b b t é te le csiraszerűen m e g t a l á l h a t ó i t t ; a m e g ­
igazu lá s elvi a l a p j a , a h it m ib e n lé te , az em b eri é rd em fogalom helytelen sé g e, a
M essiás-eszm e, esc hatoló gia etc. Az ép en az a p o s t o l n a k n a g y érd em e, h o g y a
k e ttő t, a j u d a i z m u s t és az ó sz ö v e ts é g e t e g y m á s tó l széjjel v á l a s z t o t t a és á lla n d ó a n
s z é j j e l t a r t o t t a s le s ö p ö rte az ó szövetségi a la p r ó l a j u d a i s t a t á k o l m á n y t .
L e g je lleg z eteseb b e k épen azon s a já ts á g a i, a m e ly e k s z e m b e á llítjá k a ju d a i z ­
m u s s a l. A n t i n o m is t á n a k n em leh et n ev e z n i, de igenis a n t i j u d a i s t á n a k . A ju d a i z ­
m u s f u tk á r o z ó h a m is a t y a f i a i v a l g ig a n tik u s k ü z d e lm e t f o l y t a t s a j u d a i z m u s elvi
legyő zését kell egyik le g n a g y o b b e re d m é n y é n e k t e k in te n i. T h e o ló g iájáb a n levő
p o le m ik u s elem 9 0 % a ju d a iz m u s ellen irá n y u l, ho gy az ifjú k e re s z ty é n sé g e t in n é t
fe n y e g e tő veszedelem elől m e g ó v ja . A j u d a iz m u s s a l sz e m b e n v aló t u d a t o s á llá s ­
fo g la lá s á n a k leh et t e k i n t e n i a z t is, hog y d ö n tő b iz o n y íté k u l az ó szö v e tsé g et n y o lc ­
v a n n é g y s z e r h a s z n á l j a ,138 j u d a i s t a a p o c r y p h ira to k b ó l, b á r ism eri ő k et, egyszer
sem idéz. A h a l a c h a - t é p ú g y elveti, m i n t J é z u s (Mt. 234.). E z é r t é r t e t t e m e g a
re fo rm ác ió az a p o s t o l t , a m i k o r az e g y h á z b a k éső b b , m ik o r P ál szellem e m á r n em
h a t o t t o ly an elev e n en , b e c s ú s z o tt zsidós, ju d a is ta té v e ly g é s e k e t, m i n t az egész­
séges h i t é l e t e t le h e te tle n n é t e v ő em b eri to ld á s o k a t k ü szö b ö lte ki elsőso rban. Az
ev ang eliom m e l l e t t az ó szö v e tsé g n ek igazi je le n tő s é g é t az a p o s to l ta n ítá s á b ó l
i s m e rjü k m e g le g jo b b a n .
9. S a já ts á g o s t é n y az, a m iv e l n a p j a i n k b a n a t u d o m á n y o s theo lóg ia k ö ré ­
ben ta lá lk o z u n k . A leg m in u c io z u s a b b r é s z l e t k u t a t á s o k ellenére, a m i t a theológia

137 M ég W e llh a u s e n is a z t m o n d j a : Iz r. u . j ü d . G esch . 1907. 3 8 6 . P á l v a llá s i m e g ­

g y ő z ő d é sé n e k b e ls ő lé n y e g e é r i n te t le n m a r a d t a ju d a iz m u s tó l,
138 E . K a u t z s c h : D e V e te ris T e s ta m e n ti lo c is a P a u lo a p . a lle g a tis . 1869. 110. o.
70-szer a L X X . a la p j á n , 1 4 -s z e r a t t ó l e lté rő e n , ré s z b e n a z e r e d e ti a la p j á n .
K iss J e n ő : P á l a p o s to l th e o l o g iá j á n a k e r e d e te . 251

összes á g a ib a n , k ö ze le b b rő l ú g y az ószövetségi, m i n t az újszö v etség i theológia

k ö ré n belü l v ég eznek, e g y m á s r a v aló h a tá s r ó l, e g y m á s s a l való k a p c s o la tró l e g y ­
á l t a l á b a n n e m a k a r n a k t u d n i , v a g y n é h á n y előre, ill. v i s s z a m u ta tó m egjegy zéssel
elin tézn i v é lh e tik a z összefüggés k érd é s é t. M in th a k é t teljesen független, e g y ­
m á s r a n é z v e id eg en tu d o m á n y á g r ó l v o ln a szó, ú g y t e k i n t i k ő k e t s s z in te k u rió ­
z u m k é n t u t a l n a k egyes tu d ó s o k ra , a k i k m a is az Ó szöv etség re t e k i n t e n e k v is s z a 139
s pl. az a p o s to lt is a p r ó f é tá k a l a p j á n a k a r j á k m e g é r te n i. S zinte verseng és t á m a d t
a fe le tt, h o g y m in é l in k á b b f ü g g e tle n íts é k az Ú j a t az Ótól. Ú g y te ts z ik , m i n t h a
s z é g y eln ék az id ősebb t e s t v é r je l e n l é t é t s e z é rt fel a k a r j á k b o n ta n i a ro k o n sá g o t,
de vérségi k ö telék e k f e lb o n t h a ta tl a n o k . É s az a n t i h e b r a i s tá n a k t e k i n t h e t ő M arcion­
n a k n a p j a i n k b a n m ég olyan te k i n t é l y e s szellem is, m i n t H a r n a c k (D o g m e n ­
g esc h ic h te, 1922. Die Mission u n d A u s b re itu n g des C h ris te n tu m s , 1924.) k ö v e tő je
le h e t s a híres C re m e r—K ögel b ibliai s z ó tá r t, a m e ly az ú jszö v etség i je le n tő s e b b
th e o l. fo g a lm a in á l h ű ség e sen r á m u t a t az ószövetségi előzm ény ekre, m ég Deiss­
m a n n is k if o g á s o lh a tja .140
De a r r a a kérd ésre, h o g y ez ese tb e n az egész ó szöv etségi th e o lo g iá n a k m i
k e re s n iv a ló ja v a n a k e r e s z ty é n th e o ló g ia egészében és a p ro t. th e o l. t u d o m á n y o s ­
ság őrhelyein a th e o l. f a k u ltá s o k o n m i é r t b i z t o s í ta n a k neki az ú jja l eg y e n ra n g ú
h e ly e t, felelni n e m t u d n a k . A rra sem g o n d o ln a k , h o g y a m a z , az ószövetségi
theológia cso n k a oszlop, em ez az újszö v etség i, a la p n é lk ü l való, legfeljebb ingó
ta la jo n é p ü lt, ha a k e t t ő k ö zt v a ló összefüggést m e g t a g a d ju k , h a a k é t bibliai
t u d o m á n y c s o p o r t o t e g y m á s r a v aló t e k i n t e t n élk ü l tá r g y a l ju k . E z é r t t a r t o m fo n ­
to s n a k , h o g y az Ú jsz ö v e ts é g b ő l az Ó szö vetség be v e z e tő b e g y e p e s e d e tt, e lf e le jte tt
ö s v é n y e k e t ú jb ó l j á r h a t ó v á te g y ü k , h o g y azo n s z á la k a t , a m e l y e k a k e t t ő t össze­
k ö tik , ú jb ó l kib o g o zzu k , m e g k e r e s s ü k e r e d e t ü k e t s r á m u t a s s u n k újbó l ö sszetalál­
k o z á s u k ra . K é p n é lk ü l s zó lv a, h o g y I s t e n n e k az em berisé g m e g te r e m té s é re ir á n y u ló
t e r v é n e k fo k o z a to s m e g v a ló s u lá si s t á d i u m a i t az Ó szövetség le g k e z d etétő l az
id ő k teljességéig , m i n t cs o d á la to s egé szet fe lism e rjü k és é r té k e ljü k .
A v ilá g tö r té n e le m n e k , az e m b e risé g n e k h a t a l m a s a b b , átfo g ó b b , m e g n y u g ­
t a t ó b b felfogása n em k é p z e lh e tő el, m i n t a m e ly az Á d á m b a n m e g b o tló és elbu kó
e m b e risé g n e k az ö sztö nök , v á g y a k , b ű n ö s k í v á n s á g o k — az a p o s to l s z a v á v a l a
b ű n és h a lá l — u r a lm a a l a t t v a ló té v e ly g é s e k ö z b e n is m e g l á t j a a z t a m indeneket
az e m b e risé g e t ü d v ö z ítő c é ljá n a k s z o lg á la tá b a á llító v é g te le n szeretetek, a m e ly
b ú s u l t — em b e rile g szólo k — f á jd a l m á b a n az e m b e r b ű n ö s s é g e m i a t t , v é r é t h u l ­
l a t t a m e g m e n t é s é é r t és b ű n ö n , h a lá lo n erőt v é v e dicsőségesen u ra lk o d ik m i n d ­
örö k k é , m e g n y i t v a a k a p u t az ü d v ö s s é g re az u t á n a v á g y ó d ó egész em b eriség
szám ára.
Így é r t j ü k m e g ig a z á n a R ó. levél s z a v a it: e n n é lfo g v a t ö r v é n y n élk ü l j e le n t
m eg Is te n ig azsá g a, a m e ly rő l ta n ú b i z o n y s á g o t t e s z n e k t ö r v é n y és p r ó f é t á k (320·),
így n y e r ü n k b e p i l l a n t á s t Is te n r e j t e t t ú t a i b a , a m e ly e k e n v e z e t t e az em berisé g et
s z e n t f iá n a k elk ü ld ésé b en k i n y i l v á n í t o t t k e g y e lm é n e k elfo g a d á sá ra . V ezette
e g y e n esen felfelé a p r ó f é t á k á lta l, a k i k az em b eri g y a rló s á g g a l sz e m b e n h ird e tik
Is te n s z e n ts é g é t, de e g y ú t t a l b ű n b o c s á tó k e g y e lm é t a m e g t é r ő s z á m á r a , de
v e z e tte lefelé is, a m é ly b e , a t ö r v é n y á lt a l m e g m u t a t v á n , h o g y s a j á t ereje g yeng e,
m a g á r a h a g y v a e l b u k ik . Íg y é rle lte Is te n az em berisé g élő v e t é s é t a n a g y a r a t á s r a ,
a m e ly a K r i s z tu s b a n m e g j e l e n t k eg y e le m m e l v e t t e k e z d e t é t és t a r t m in d a d d ig ,
a m íg a földi fejlő d é sn e k az ő bölcsesége v é g e t n e m v et.
E zen h i t é l e t ü n k a l a p v e t ő fo n to s s á g ú p ro b lé m á ir a a k a r t a a jelen szerén y
m u n k a a fig y e lm e t felhívni s m e g o ld á s u k h o z részb en h o z z á já r u ln i s h a s ik e rü lt
a z t az e r e d m é n y t elérn ie, h o g y a d i v a t b a j ö t t idegen kö lcsö nzések és tá v o le s ő
a n a ló g iá k e r ő l t e t e t t k eresése h e l y e t t a Pál á l ta l h i r d e t e t t ev ang élio m igazi jel­
legére, m a r a d a n d ó ószö vetség i a l a p j á r a — J é z u s s z e lle m é b e n — r á m u t a t h a t o t t ,
ú g y n e m v o l t e r e d m é n y te le n .

139 S c h w e itz e r m o n d ja H e i n r i c ir ő l i. m . 35. o . s e l j á r á s á t „ m e r é s z s é g " - n e k á llítja .

140 L ic h t v . O s te n 328. ο.
252 K iss F e r e n c : A l e l k ip á s z to r i lá t o g a tá s

Az ily en ir á n y b a n v aló m u n k á l k o d á s n e m t e k i n t h e t ő v isszaesésnek a fél­

s z á z a d d a l ez e lő tti th e o l. felfogás körébe, n e m figyelm en k ív ü l h a g y á s a az egy
e m b e r ö l tő t m e g h a la d ó m e g fe s z íte tt t u d o m á n y o s m u n k á n a k , n e m év tize d es á lo m ­
ból v aló felébredés. É b e r fig yelem m el szem léli f ő k é n t a vallásösszehaso nlító
k u t a t á s o k a t . H á l á t s k ö s z ö n e té t m o n d az össze h aso n lító m u n k a a n y a g á t fá r a d ­
ságos m u n k á v a l összehordó tu d ó s o k n a k , de e g y ú t t a l felem eli s z a v á t a részletek
tú lb e c s ü lé s e s a lényegről v aló m eg fe led k ez és ellen, az o n m eg g y ő ző d é sb en , hogy
a v a l l á s t ö r t é n e ti a n a ló g iá k özöne sem p ó t o l h a t j a a k ere s z ty é n s é g elvi k ü lö n b ­
ségéről v aló m e g fe led k ez ést. E lism e ri a je le n tő s é g é t m i n d e n o lyan m u n k á n a k ,
a m e ly az Ú jszö v e tsé g k o ra b eli v allási élet f e ltá rá s á v a l g a z d a g í t o tt a is m e re tü n k e t,
de t u d j a , ill. a z t olv assa ki e k o r t ö r t é n e t i v a llá s o k b ó l, h o g y c s a k u g y a n az egész
t e r e m t e t t világ s ó v á r o g v a v á r ja Isten fia in a k m e g je le n é s é t (R ó. 819.), h o g y em e
v a llá s o k az e m b e risé g n e k ü d v ö sség u t á n i e g y e te m e s v á g y á ró l te s z n e k b iz o n y ­
s á g o t s ú g y t e k i n t h e t ő k , m i n t a m é ly s é g b e n levő em beriség eg y e tle n esdő seg é ly ­
k iá ltá s a , az élő Isten u t á n v aló k é t s é g b e e s e t t erőfeszítése.
10. T erm észetes dolog, h o g y az a p o s to l th e o lo g iá já n a k fe n n eb b i m e g íté lé s e ­
kor, a k o r t ö r t é n e t i v a llá s o k h e l y e t t az ószövetséggel v a ló szerves összefüggésének
k i m u t a t á s a k o r az ő sk eresztyénséggel és e n n e k k ö z v e títé s é v e l J é z u ssa l v aló össze­
függését, h ely ese b b en fü g g é sét á lla n d ó a n szem e l ő t t t a r t o t t u k . J é z u s a n a p , a m e ly
körül a m a g a p á l y á j á t P á l hűségesen f u t j a . E z é r t a J é z u s , v a g y P ál k é rd é s t, a
k ereszty én sé g e re d etére n ézve, am e lly e l n a p j a i n k b a n elég g y a k r a n és p ed ig dis­
iu n ctio m ó d o n ta lá lk o z u n k , te ljesen e l h i b á z o tt n a k t a r t j u k . D e a z erre v o n a tk o z ó
részletes vizsg áló d á so k e m u n k a keretein k ív ü l e s n e k s fo n to s s á g u k a l a p j á n önálló
ta n u l m á n y o z á s t te s z n e k szükségessé,
K iss Jenő.

A lelkipásztori látogatás.
H o g y a k é r d é s t teljesen és helyesen m e g a la p o z h a s s u k , s z ü k s é g ü n k v an
n e h á n y előzetes elvi m e g á l l a p í t á s r a .
Az ev a n g y é lio m a l a p g o n d o l a ta a m isszió. E l m e n v é n , h ird e s s é te k az e v a n ­
g y élio m o t m in d e n te r e m té s n e k (Mk. 16. 15.) Így a k e re s z ty é n eg y h á z benső
lény ege s z e rin t missziói egyház, a m i a z t teszi, h o g y b e n n e a m isszió g o n d o la ta
nem a k c id e n c ia , h a n e m e x isten c ia , t e h á t a n n a k e g y e te m e s ü d v t a r t a l m á h o z t a r ­
to z ik s íg y a K ris z tu s r ó l szóló ö rv e n d e te s ü z e n e t e t el kell és pedig ú g y kell e l­
j u t t a t n i m in d e n k ih e z , h o g y a lelkek K r i s z tu s t m e g is m e rjé k , K ris z tu sh o z el­
ju s s a n a k s ezen a z ú to n az eg y h á z ő k et vezeti, i r á n y í t j a és t á m o g a t j a .
E b b ő l f o l y ó a n a k ere s z ty é n , közelebbről az ev. p r o t . egy h á z pasztoráló egyház.
Az e g y h á z m i n d e n é l e t n y i l v á n u l á s á n a k k iin d u ló p o n t j a s bevégző célja a szó
leg szű kebb s le g tá g a b b é rte lm é b e n v e t t lelkigo ndo zás. Az egész e g y h á z, m in t
in té z m é n y , a lelk ig o n d o z á s é rt v a n ; ha ezt n em teszi, v a g y nem e z t teszi, le m o n d o tt
létezési jogáról.
A d ire k t lelkig ond ozás e l ő t t k é t n a g y m ező te r ü l el: a Cura generális
(pu blica) és speciális ( p r iv a ta ). Az előbbi a k u ltu szk ö zö sség b e n és a v a l l á s o k t a t á s ­
b a n n y ilv á n u l m eg. A k u l t u s z n a k b á r m ily jelen tő ség e legyen is, végső elem z és­
ben az m égis tö m e g lelk ig o n d o zás, m ely kellően egyé n ie sü ln i n e m képes s így az
egyéni h a t á s s z e m p o n tjá b ó l kiegészülésre szo ru l. A p ré d ik á ció p é ld áu l egy kiseb b-
n a g y o b b s z á m ú g y ü le k e z e th e z szól, m e ly ép e n ezért k é n y te le n á lta lá n o s ig a z ­
ságo k te ré n m o zog ni s m eg elégszik azzal, h o g y a g y ü le k e z e t le lk iis m e re té t é b re s z t­
geti, v a g y é b r e n t a r t j a . M indenkihez lévén in té z v e , a z egyes külön lelki s t á t u s á r a
kellő figy elem m el n em leh et, így b e n n e az in d iv id u á lis lelkigondozás a m e g k ív á n t
m é rté k b e n n em é r v é n y e s ü lh e t. V a ll á s o k t a tá s u n k m a m é g in k á b b t ö m e g o k ta tá s ,
hol az egyé nie síté s s z e m p o n tja i a leg jo b b a k a r a t m e lle tt sem , v a g y csak alig
j u t h a t n a k jog aik h o z. De m e g a z is t e n t is z te l e t s a v a llá s ó r a u t á n az o t t je le n ­
v o lta k az éle tb e m e n n e k vissza, a h o l k é t óriás k a r öleli ő k et k örül: a k ísértés és
K iss F e r e n c : A le lk ip á s z to r i lá to g a tá s . 253

a kötelességek. E lég -e ezek v is z o n y l a t á b a n a részben m á r el is f e le j te tt ige és

p e n z u m , h o g y az e g y e s e k e t az ő egy é n i k ís é rté s e ik k ö z t m e g ó v ja s eg y é n i k ö te le s ­
ségeik te lje s íté s é re kép e sítse, hiszen m ég a jó k n a k is to v á b b i és á lla n d ó erősítésre
v a n szü k s é g ü k , h á t a k i k az épülés a lk a lm a ira n em j á r n a k , v a g y n e m j á r h a t n a k
és a k i k m á r m i n d e n ilyen h e ly tő l és a lk a lo m tó l te ljesen elid eg e n ed tek . Az egyház
n e m m o n d h a t j a a z ily e n e k n e k : h a ti n e m j ö t t ö k h o zz ám , én m e g y e k h o z z á to k .
Íg y a n y ilv á n o s lelkigondozás csak elő készítő eljárás az egyéni lelkigondozás­
hoz. P a l m e r s z e rin t a le lk ek elé t ű z ö t t n a g y f e l a d a t o k a t le h e te tle n csak p re d ik á lá s
és k a te k h iz á lá s á l t a l o ld an i m eg, ezeken k ív ü l és felül szükséges az egyes s z e m é ­
ly e k re g y a k o r o lt eg yén i h a t á s . H a r m s a z t m o n d j a : A h o v a a p r ed i k á t o r s za v a
n e m ér el, oda a p á s z to r n a k kell elv in n i az ig é t; igen, m a g á n a k , szem élyesen s
nek i, m i n t a g y ü le k e z e t s z o lg á já n a k , kell arró l g o n d o sk o d n i, hogy eg y e tle n e g y h á z ­
tag se n é lk ü lö z z e az ig é t.
A f e la d a t t e h á t u t á n a m e n n i az eg y e sek n ek . T e h á t egyéni lelkigondozás.
E n n e k e g y e tle n ú t j a és eszköze v a n : az egy esek re a z ige á lta l h a t n i , v a g y is az
i geközlés és pedig m i n d e n k i n e k a k k o r és az a z ige, a m i r e neki ép p e n a k k o r s z ü k ­
sége v a n . E z az ú . n . egyéniesí tés, v ag y is az igeközlésnél fig y ele m b e v étele a z egyén
lelki m in ő ség én e k , k o rá n a k , n e m é n e k , v é r m é rs é k le té n e k , t á r s a d a l m i állásá n ak ,
am elly el so k fog lalkozásb eli e lő ítélet, szokás és b ű n k a p c so la to s, ism eretk ö rén ek ,
ítélőképesség e fo k á n a k , fő k é n t v a llá si d ispo zició ján ak s az e v a n g y élio m h o z való
h e ly z e té n e k , ezeken, m i n t á lta lá n o s s z e m p o n to k o n k ív ü l a n n a k a speciális á l l a p o t ­
n a k , a m e ly b e n az ille tő é p p e n a k k o r v a n , a szü k s é g le tn e k , v á g y n a k , h iá n y é r z e t­
n ek, k ísé rté s n e k , a m e ly e k s a já to s k e z e lé s t ig é n y e ln e k s ezek s z e rin t beszélni, am i
a n n y i t te s z : a sz ü k s é g le tn e k m egfelelően közölni v e lü k a m egfelelő ig é t. Az egyéni,
v a g y speciális lelk igo nd ozás t e h á t n e m egyéb, m i n t az ige alkalmazott közlése.
T ö rté n h e tik - e ez m á s k é n t , m i n t szem élyes érin tk e z é s ú t j á n ? H itb ő l, h itb e
(R ó m . I. 17.). V ilágos, ho gy ez a m u n k a m e h e t és m e g y a k k o r is és ú g y is, ha
a fél keresi fel a lelk ész t; de h a nem keresi fel és t a p a s z t a l a t s z e rin t é p p e n az nem
keresi fel, a k i n e k erre a szem élyes é rin tk e z é s re s ezen az úto n az ige fé n y én ek
rá v e tő d é s é r e é p p e n a le g n a g y o b b szük ség e v a n ? M egengedheti-e a lelkész csa k ­
nem e l b i r h a ta tl a n felelősségérzete, h o g y a r á b íz o t t lelkek kel sze m be n a m ag a
leg e ls ő ra n g ú k ö tele s s é g é n e k te l j e s í t h e t é s é t a r r a az esetlegre bízza, h og y ú . n.
h ív ei felkeresik -e ő t? Ő az övéi közzé j öv e (J á n . 1/11.) s elmegy az elv e s z e tt u tá n
m íg n e m m e g t a l á l j a a z t (L k . 15/4.).
T e h á t intézményesen kell a r ró l g o n d o sk o d n i, ho gy a lelkek p a s z to r á lá s a
m in d e n k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt b i z t o s í tv a legyen. E z p edig csak a rendszeres lelki­
p á sz to ri l á t o g a t á s o k ú t j á n t ö r t é n h e t i k , a m i t e h á t t ö b b a n éhol m é g szok á sb an
lév ő b eteg e k , h a ld o k ló k l á to g a tá s á n á l, v a g y az ú r v a c s o r a k í v á n a t r a kivitelénél,
v a g y a lelkész l á t o g a t á s a i r á n t ó h a j t kifejezők m e g l á t o g a t á s á n á l . A k ö v e te lm é n y
t e h á t n e m k ev e se b b , m i n t a g y ü le k e z e t összes c sa lá d ja in a k , m in d e n t a g j á n a k
elvszerű m e g l á t o g a t á s a .
E n n e k a l á t o g a t á s n a k szükséges v o lta logikai kén ysz erű ség g e l fo ly ik az írás
á l l á s p o n tjá b ó l. M ár az Ó szövetség m e g ü t i a h ely es a l a p h a n g o t , m ik o r az Ű r
p a n a s z á b ó l: Az én n y á j a m r a g a d o m á n n y á l őn p á s z to r h i á n y á b a n és n em k e r e s ­
t é k a z én p á s z to r a im az én n y á j a m a t (E z é k . 3 4/8.), — n e g a tiv e k ih a n g z ik a
p á s z to r k o d á s ra kö telez ő is te n i a k a r a t , hiszen Ő m a g a is, m i n t p á s z to r, n y á j á t
ú g y leg e lte ti, h o g y k a r j á r a g y ű j t i a b á r á n y o k a t és ölében hord ozza (É zs. 40/11.)
s n é p e i r á n t i á ld ó k e g y e lm é t a b b a n teszi n y i l v á n v a l ó v á , h o g y a d n eki szív e sze rin t
való p á s z to r o k a t , a k i k le g e lte tn e k t u d o m á n n y a l és é rte le m m e l (Jer. 3/15.). —
A p á s z to r k o d á s fo g a lm á t és m u n k a k ö r é t az Ú jszö ve tsé g viszi teljességre, a m ik o r
J á n o s 10. sz e rin t m a g a a F ő p á s z t o r (I. P é t . 5/4.) a d j a a p é l d á t és tű z i ki a c é lt:
É n v a g y o k a jó p á s z to r : a jó p á s z to r é le té t a d j a a j u h o k é r t ; É n v a g y o k a jó
p á s z to r és ism erem az e n y é im e t (11—14. v.), a m ib ő l ö n k é n t foly ik a z ap o s to l
i n te lm e : L e g e lte s s é te k az I s te n n e k k ö z t e te k lév ő n y á j á t , g o n d o t viselv én a rra ,
nem k én y s z e ríté s b ő l, h a n e m ö rö m e s t (I. P é t. 5/2.), m e r t Isten é p p e n e z é rt a d o t t
n é m e ly e k e t p á s z to r o k u l (E f. 4/11.). Íg y fog ta fel P á l a m a g a k ü ld e té s é t s e z é rt
254 K iss F e r e n c : A le lk ip á s z to r i l á t o g a tá s .

n e m s z ű n t m e g éjjel és n a p p a l k ö n n y h u l l a t á s s a l i n t e n i m i n d e n k i t és t a n í t a n i
n y ilv á n o s a n és h á z a n k é n t (Csel. 20/20. és 31.), i n t v é n m in d e n e m b e r t és t a n í t v á n
m in d e n e m b e r t (K ol. 1/28.), v ig y á z v á n a lelk ekre, m i n t s z á m a d ó (Zsid. 13/17.),
m i n d e n e k n e k m i n d e n n é l e t t , h o g y m i n d e n m ó d o n m e g t a r t s o n n é m e ly e k e t, így
g o n d o lv á n ré szestárs len n i az e v a n g y é lio m b a n (I. K o r. 9/22—23.).
C sak te rm é s z e te s , hog y az e lm é le t és a t u d o m á n y b ib lia i a la p o n m á s á llá s ­
p o n t r a n e m h e l y e z k e d h e t e tt . K á lv i n az I n s t i t u ti ó IV. L. X I I . C. 2-ik p o n t j á b a n
így szól: P r a e s e r t i m in h oc a d v i g i l e n t p a s to re s ac p r e s b y te r i, q u o ru m p a r te s
s u n t non m o d o co n cion aen di a d pop ulo s, se d per singulas domos m o n e re e t e x ­
h o r t a r i, s ic u ti u n iv e rs a li d o c trin a n on s a tis p ro fece rin t. U g y a n ő közelebbi s z á ­
m o t a d e ljá r á s u k ró l az O lev ián u sh o z í r t le v e lé b e n : Q uod a d m a io re s n a t u s p e c ta t,
a nobis q uotann is repetitur inspect io cuiusque fam iliae. D is trib u im u s i n t e r nos
urbis reg iones e t o rd in e sin g u las d ec u rias e x c u te re lic e a t. A d e s t m in is tro comes
u n u s e x senioribu s. Illic n övi in colae e x a m i n a n t u r . Qui sem el re cep ti s u n t,
o m i t t a n t u r : nisi q u o d i n q u i r i t u r sitire d om os p a c a t a e t re c te co m p o sita, n u m
l ites cum vicinis, n u m q u a e b rie tas, n u m pigri s i n t e t ig n a v i a d conciones fr e q u e n ­
t e n d a s .1 U g y a n íg y r e n d e lk e z n e k a genfi O rd o n n o n a n ce -o k (1561.). E visita tio
o r d i n a t a v e l s ta ta - r ó l B éza a z t írja: Q ua in re v i x credibile est, q u a n t u s fr u c tu s
sit co n s e c u tu s !2
A II. H elv . H i t v . ( X V I I I . 14.) is m e g k í v á n j a e z t a l á t o g a t á s t , kü lö n ö s s ú l y t
a b e te g e k és k ü lö nféle k ís é rté s b e e s e tte k m e g l á t o g a t á s á r a h e ly ez v én . A l t g e l t 3 és
H a r d e l a n d 4 b ő v e n idézik a refo rm áció k o ra b e li s későb bi in té z k e d é s e k e t, m e ly e k e t
a k ü lö n b ö z ő t a r t o m á n y i , fő k é n t r e f o rm á tu s e g y h á z a k e t e k i n t e t b e n h o z t a k s a m e ­
lyek a h á z i l á t o g a t á s t k ö telezően e lő ír tá k m a m á r ink vizíció s z á m b a m e n ő k érdő-
p o n t o k a l k a l m a z á s á v a l. (C atalogue s ce le ru m .) Az e szá z a d v ég én 1595-ben m e g ­
je le n t P o litia ecclesiastica 5 cím ű m u n k a szerzője igen érdekesen ok olja m e g a
l á t o g a t á s szükséges v o l t á t : "A m i n t M itrid a te s m in d a 22 n é p n e k n y e lv é t, a m e ly
f e l e t t u r a lk o d o t t , m e g t a n u l t a , hog y to lm á c s n é lk ü l t u d j o n m in d e g y ik k e l beszélni s
a m i n t Cyrus m in d e n k a t o n á j á t n é v s z e rin t ism erte, a k é n t kell a lelk észnek g y ü le ­
k ez ete m i n d e n egyes t a g j á t ism ern i. Az eg yesek b elsejé n ek ism e re te a z o n b a n
csak a házi l á t o g a t á s o k ú t j á n g y a k o r o lt lelkigondozói érin tk e z é s á lta l é rh e tő e l.“
N a g y o n érd ek es és ta n u ls á g o s v o ln a a k ülö n b ö ző fe lfo g áso k at és g y a k o r ­
la t o t a k ü lö n b ö z ő k o ro k o n á t k ísérni, de m e r t n em t ö r t é n e t e t a k a r o k a d n i, csak
n e h á n y ú j a b b k o r i t h e o r é t ik u s felfogását is m e rte te m , Vinet sze rin t a lelkész nem
fölötte, h a n e m közötte áll h ív e in e k , a k i a p u s z t a p re d ik á lá s sa l n e m t ö lti be fel­
a d a t á t , először, m e r t ő n e m c s a k a z o k n a k lelki g o n d o zó ja, a k i k t e m p l o m b a já r n a k ,
m á s o d s z o r m e r t ez ek n ek eg y é n ib b és közelebbi b efo lyá so lá sra v a n szü k sé g ü k .
S zerinte csak az a jó p á s z to r, a k i e l m o n d h a t j a J á n . X /1 4 -g y e l: " É n ism erem az
e n y é im e t . “ 6 V ilm á r a z t m o n d ja , h ogy a lelk ész n ek élén k é r in tk e z é s t kell h íveivel
f e n n ta r t a n i s ebből o k v e tle n ü l a rend szere s lá to g a tá s b o n t a k o z i k k i .7 Van Oosterzee
m e g k ív á n ja , h o g y a lelkész, k ü lön ösen az új lelkész a la p o s a n m e g is m e rk e d jé k
a z o k k a l, a k i k n e k g o n d o z á s á t re á b í z t á k ; f ő k é n t a r r a v a n e célból szük ség e, hogy
m i n d e n k i t szem é ly esen ism erjen , a m i csa k rendszeres lelk ip ászto ri l á t o g a t á s
ú tjá n t ö r t é n h e t i k m e g .8 Cl. H a r m s a lelkészekhez i n t é z e t t e g y ik b eszédéb en így
a p o s z tro fá lja ő k et: Ö n ö k m in d e n p ré d ik á c ió ik k a l k ev é s re m e n n e k ; az eg yetlen
m ó d , a m iv e l a lelkész m a g á t h asz n o ssá t u d j a te n n i, a m e l y á l t a l b á r m in ő g o n d o k
és e lk e d v e tle n e d é s h e l y e t t igazi p á s z to ri ö rö m ö k e t t u d szerezni, az érin tk e z é s az
e m b erek k el, ez az igazi! H a Ö n ö k h í v e i k e t h á z a ik b a n fe lk eresik s a tá r s a lg á s t
ú g y ir á n y í t j á k , h o g y a z á l t a l az é rte le m m ű v e lő d ik , a szív n e m e s b ü l s helyes fogal-
1 C o rp . R e f. V o l. X L V I . P a g . 235. 1560 n o v . 9. G e n e v a e .
2 H a r d e la n d . 273.
3 D e r H a u s b e s u c h . E in e F r a g e d e r p a s t o r a l e n S e e ls o rg e .
4 G e s c h ic h te d e r sp e c . S e e ls o rg e . . . d e r K irc h e d e r R f o r m a tio n .
5 W ilh e lm Z e p p e r. L . H a r d e la n d i. m . 298.
6 P a s t o r a lt h e o lo g i e . V o rre d e és I I I . T h e il. Id . A ltg e lt i. m . 6 .
7 L e h r b u c h d e r P a s to r a lth e o lo g ie , IV . A b s c h n it t, id . u . o.
8 P r a k t . T h e o lo g ie . I I . T h e il. V . id . u . o.
K iss F e r e n c : A l e l k ip á s z to r i lá t o g a tá s . 255

m a k a l a k u l n a k ki, h a békességgel m u n k á l k o d n a k , v ig a s z t c s e p e g te tn e k , jó t a n á ­
c s o k a t o s z to g a tn a k , v a g y a h o g y jö n, ezt az e g y ú t a t n e v e z e m én a leg jo b b , sőt
m o n d h a t n á m az e g y e tle n ú t n a k , a m e ly e n a lelkész k o r u n k b a n é r d e m e s ü l h e t .9
E brard így á l l í tj a b e a k é rd é s t: m i n d e n lelkigon dozói m u n k a a l a p f o r m á j a a
l á t o g a t á s . A lelk ész n ek n e m s z a b a d a z t v árn i, h o g y az e m b e r e k h o z z á m e n je n e k ,
h a n e m n e k i kell u t á n o k m e n n ie . K r i s z tu s n e m v á r t a , m íg ő t az égből leh o zz u k ,
h a n e m j ö t t , h o g y m eg k e re s s e és m e g t a r t s a am i e lv e s z e tt (L k. 19/10.). El ne
fe lejtse s oh a a lelkész, h o g y n e k i eg y k o r szám oln i kell m in d e n r e á b í z o t t lé le k rő l .10
H ardeland a z t m o n d j a : a leg b u zg ó b b és leg sik eresebb lelkigon dozók az é v e n k é n ti
l á t o g a t á s t e l e n g e d h e t e t l e n n e k t a r t j á k . É n is a n n a k t a r t o m . A p á s z to r n a k n y á j á t
ism ern i kell és pedig n e m c s a k n é v és sze m é ly sze rin t, h a n e m h a le lk e k p á s z to r a
a k a r len n i, lélek s z e rin t. Mily m e g b e c s ü lh e te tle n a l k a l m a k a t a d n e k i erre, ha
h ív e it h áz i v is z o n y a ik k ö z ö t t m i n d e n n a p i fo g la la to ss á g a ik m e l l e t t családi k ö r­
n y e z e t ü k b e n l á t h a t j a .11 A lfr e d K r a u s z h a t á r o z o t t a n előírja, h o g y teljesen el­
t e k i n t v e a k a z u is z tik u s es e te k tő l, a lelk ész n ek kötelessége g y ü le k e z e té n e k m in d en
h á z á t idő ről-idő re m e g lá to g a tn i, hog y m in d e n g y ü le k e z e ti t a g a n y a g i s szellem i
s t a t u s á t m e g is m e rje s h o g y ő is m in d e n egyes t a g e l ő t t is m e r t leg y en . F elv ig y á z ó
lelk ig o n d o zás rend szere s le lk ip ászto ri lá to g a tá s n é lk ü l leh e te tle n , é p p e n ezért ez
a l á t o g a t á s az e v a n g y é lio m i lelkig on dozás m o z d í t h a t a t l a n a la p e lv e in e k szerves
része; a n a g y g y ü le k e z e te k b e n é p p e n az a legg on oszabb dolog, h o g y a lelkész és
t a g o k k ö z t sem m i ben ső v is z o n y n e m a l a k u l h a t ki a lelkészi lá to g a tá s k i v i h e t e t ­
lensége m i a t t : t e h á t tö b b lelkész b e á llítá s a , v a g y le g a lá b b a n a g y e g y h á z a k n a k
k is e b b g y ü le k e z e te k r e ta g o lá s a az első te e n d ő . Csak az a lelkész m o n d h a t j a el,
h o g y ő N . g y ü le k e z e tn e k a lelkésze, a k i a g y ü le k e z e t m in d e n c s a lá d já t m á r m e g ­
l á t o g a t t a .12 Schweizer s z e rin t n a g y é r té k e v a n a n n a k , hog y a lelkész a m e n n y ir e
csa k lehetséges, l á t o g a t á s o k a t teg y en , ré s z in t b izo ny os rendszerességgel s s o rre n d ­
be n , ré s z in t e ttő l eltérően egyes a l k a l m a k k o r . E n n e k a k ö te le s s é g n e k elvileg m in d ig
é r v é n y b e n á lló n a k kell len n i s k ü lö n ö s e b b ok n é lk ü l n e m s z a b a d te lje s íte tle n ü l
m a r a d n i . E z e k a p á s z to r i l á t o g a t á s o k k izáró lag a lelkigo ndo zás é r d e k e it s z o lg á ljá k 13
M arh ein eke a z t k ív á n j a , hogy a lelkészek a h á z il á to g a tá s t is m é t h i v a t á s u k lén yeg es
te e n d ő i közzé s o ro z zák be s g y ü l e k e z e t ü k m in d e n t a g j á t m in d e n é v b e n egy sz er
m e g l á t o g a t h a s s á k .14
E g y h á z i T ö r v é n y ü n k I. 143. §-a B. a. a l a t t a lelkész kötelességei k ö z ö tt
sorolja fel a " B. a lelkig ond ozás k ö ré b e n “ a h ív e k n e k , k ü lön ösen a s z e g én y ek n e k
és b e t e g e k n e k m e g l á t o g a t á s á t , a m i n t h o g y e z t a ré g e b b i s z a b á ly o k is m e g k í v á n t á k .
Íg y p ld . a tis z á n t ú l i e g y h á z k e r ü le t 1762-ben m e g á l l a p í t o t t s z a b á ly z a ta (R egim en
ecclesiae) a tiz e n e g y e d ik la p o n a k ö v e tk e z ő k é r d ő p o n t o t á llítja a lelkészek elé:
m e g l á t o g a t j a - e a b e t e g e k e t ; elm é g y e n -e h í v a t l a n is a le g s z e g én y eb b h e z is, m e r t
ez m ú l h a t a t l a n tis z te ; a 15. la p o n : elm ég y e n -e a p r é d ik á t o r h í v a t l a n is a b e t e g ­
hez és a h itb e n g y e n g é lk e d ő k h ö z , v a g y t á n t o r g ó k h o z , m e r t ez a p á s z to ri tis z tn e k
eg y főrésze, s ő t a 25. la p o n a s in y lő d ö z ő k és s z e g é n y e k l á t o g a t á s á t az e g y h á z ­
t a g o k n a k is k ö telesség é v é teszi s íg y f o l y t a t j a : az ilyen l á t o g a t ó k , v a g y is s á f á r ­
k o d ó k k ö z ö t t k é ts é g k ív ü l első fog len n i a le lk ip á s z to r .15 A k ö zé pszo lno ki e g y h á z ­
m e g y é b e n 1786-ban P . S z a t h m á r i I s t v á n p ü s p ö k és R h é d e y F e r e n c fő g o n d n o k
á l ta l v é g z e t t generális v izitáció je g y z ő k ö n y v é n e k egy p o n t j a s z e rin t i n fo rm e n t
D D . M inistri, u t ae g ro to s v i s i t e n t .16
Az e d d ig m o n d o t t a k k a l a le lk ip ászto ri l á t o g a t á s elv i szü k sé g sz erű v o ltá t
m e g á l l a p í t v á n , á t t é r h e t ü n k a m e g o ld á s m i k é n t jé r e : re ndszere s, v a g y a lk a lm i
leg y en -e ez a ház i l á t o g a t á s ?
P a lm er a n n a k e lő re b o c s á tá s a u t á n , ho gy sz e rin te is a lá t o g a t á s o k m o t ív u m a
9 P a s to r a lth e o lo g ie in R e d e n a n T h e o ls tu d ie r e n d e . I I I . T h e il. id . n . ο.
10 V o rle s u n g e n ü b e r p r a k t . T h e o lo g ie . 2 1 5. §. id . u . o.
11 P a s t o r a lt h e o lo g i e . S. 432.
12 L e h r b u c h d e r p r a k t . T h e o lo g ie , id . u . o.
13 P a s t o r a l t h e o r i e . S. 5 2 , 5 3 , 54.
14 A fo ris m e n S. 147.
15 T is z á n tú li e g y h . k e r. l e v é l tá r a . V I I I . V iz itá c ió I. 2 k .
16 U . ο. I I . 22 k .
256 K iss F e r e n c : A le lk ip á s z to r i lá to g a tá s .

m i n d e n v i t á n felül áll, — az a lk a lm i l á t o g a t á s o k m e l l e t t szegezi le m a g á t , t e h á t

v a la m i k ü lö n ö s e b b o k fe n n fo rg á s á t k í v á n j a m e g a h h o z , ho gy a lelkész l á t o g a t á s t
te g y e n és e z t az á llá s fo g la lá s á t azzal in d o k o lja m eg, hog y a lelkész ne m a g a a l k o t t a
s z a b á ly o k s z e rin t já rjo n el, h a n e m felülről v á r jo n ehhez ú j m u t a t á s t ; ne t o l a k o d ­
jé k be lé le k v a d á s z m ó d j á r a a h á z a k b a , h a n e m v á r j a m e g , m íg m a g a az Ú r n y i t
e lő tte itt, v a g y o t t a j t ó t .17 E z t a felfogást e g y o l d a l ú n a k kell m in ő s íte n e m . A lel­
kész, m i n t lelkigondozó, n em le h e t eg y sz erű e n hom o occasionalis, v a g y is oly
e m b e r, a k i n e k csa k a lk a lm ila g v a n m o n d a n i, v a g y te n n i v a l ó j a . H a e m e l l e t t csak
a b e t e g e t l á t o g a t j a m eg, a b e te g k ö n n y e n m e g ije d : Is te n e m , h á t m á r o t t t a r t o k ;
ha csa k v a l a m i casus n o t orius i n d í tj a ú t n a k , a m i t k ü lö n ö s e b b e n S ch leierm a ch er
h a n g o z ta t , ő ily ese te k re a k a r v á n k o r lá to z n i a l á t o g a t á s t , a m e g l á t o g a t o t t egyén
m e g d ö b b e n : v a jjon m i ro s s z a t cs e le k e d te m ? A g y ü le k e z e t e l ő t t n em ok nélkül
lesz fe ltű n ő , h o g y a lelkész v á l o g a t a c s a lá d o k k ö z t, de m e g az ily en m ó d s z e r m e l l e t t
t ö b b h áz a lelkész egész é le té n k e resztü l l á t o g a t a t l a n m a r a d , pedig a lelkész
m in d e n k ié .
E z é r t én a l á t o g a t á s t általános szükségnek t a r t o m s a rendszeres házilátogatás
m e lle tt foglalok h a t á r o z o t t á llá s t.
H o g y k e z d je m e g e z t a lelkész?
E r r e k é t ú t a t is a j á n l h a t o k .
1. H á z s o r jában. E z t a s z á n d é k á t b e je le n tő a lk a lm i p ré d ik á ció ja (pld. Viselj
g o n d o t a n y á j r ó l ) v é g é n így s z ó lh a t: E n n e k az a p o sto li p a r a n c s n a k t e l j e ­
sítése céljá b ó l k özelebbi is m e re ts é g b e a k a r o k j u t n i v e le te k ; ho gy m ik é n t, erről
beszélek a leg közeleb bi p re s b ite r i g y ű lésen , v a g y v alláso s e stén , m ég in k á b b a
g y ü lek ez eti k o n fe re n c iá n . I t t a z t á n is m e rte ti a l á t o g a t á s c é ljá t, fo r m á já t, h a s z n a it
s végül közli a z t az e lh a tá r o z á s á t, h o g y lelkigondozói célokból s o rb a n m e g l á t o ­
g a t j a a c s a lá d o k a t, m e g e m líti k ü lö n ö s k é p p e n a z t, h o g y n e m b a r á t i l á t o g a t á s o k a t
a k a r t e n n i , t e h á t n e ú . 11. v e n d é g k é n t v á r j á k és fo g a d já k , h a n e m m i n t le lk i­
g o n d o z ó ju k a t. E z e n előkészítés u t á n m e g k e z d i s f o l y t a t j a s o rjá b a n rendszeres
l á t o g a t á s a it , te rm é s z e te s e n sürgős és fontos e s e te k b e n a so rre n d tő l el is tér.
2. N e m h á z s z á m , h a n e m a lka lm a k szerint, de ép úgy rendszeresen, c s a k m ás
m ó d s z e r t a l k a l m a z v a . Pl. esk e té s u t á n n é h á n y n a p p a l, v a g y h é tte l b e k o p o g ta t
az új p á r h o z : h o g y v a g y t o k fiaim ? E z a l á t o g a t á s k ö z te s az új h á z a s p á r közt
o ly an szem élyes, b iz a lm a s v is z o n y t t e r e m t , m e ly b ő l folyóan a h á z a s o k b en n e
m i n d e n k o r a család le g te rm é s z e te s e b b s le g ö n z e tle n e b b b a r á t j á t t e k i n t i k s m in t
ily en h ez f o r d u ln a k hozzá. Az első k eresztelés is m é t kö zelebb hozza a lelk é s z t a
c s a lá d h o z és v is z o n t. H a l á l e s e t u t á n a C hristus C o nsola tor ü z e n e t é t viszi. H a a
v a l l á s t ő t a n í t j a , n e m v o ln a igazi t a n í t ó , ha n ö v e n d é k e it, f ő k é n t a k o n f i r m a n d u ­
s o k a t és m e g k o n f i r m á l t a k a t m e g n e m l á t o g a t n á ; e b b e n a k o rb a n és v o n a t k o z á s ­
b a n a l a k u l ki az első k a p o c s s z e m , m e ly c s a k s z a p o ro d ik s erő söd ik az ú j a b b
a l k a l m a k s o rá n , m e r t e g y h á z h o z sem le h e t k ö n n y e b b e n b e ju tn i, m i n t é p p e n a
g y e r m e k ú t j á n . V a la m i n a g y o b b öröm , v a g y csapás é r v a l a k i t , m i n d j á r t kéznél
az ok, a m i é r t l á t o g a t á s t tesz. H o g y ezek a l á t o g a t á s o k k é ső b b k ü lö n ö se b b a l k a l ­
m a k n é lk ü l is m e g is m é tlő d n e k s v é g ü l ren dszeres lelk ip á s z to ri l á t o g a t á s o k k á
fe jlő d n e k ki, az a dolog te rm é s z e té b ő l ö n k é n t folyik . Így fo n ó d ik a lelkész és az
eg ye sek k ö z ö t t a lelki v iszo n y m in d erő s e b b re s az é le t e ls z á m lá lh a t a t la n k a z u is z ­
t i k á j a csa k m é ly e b b é teszi ezt az ö s s z e k ö tte té s t. E g y - k é t é v a l a t t c s a k n e m m i n ­
den h áz h o z e l j u t a lelkész s ha n e h á n y csa lá d e l m a r a d n a , a z t végül m in d e n k ü lö ­
n ö seb b a lk a lo m n élk ü l m e g l á t o g a t j a ; b iz o n y o s a n m á r v á r j á k is.
A l á t o g a t á s o k n a k ez a m ó d szere o ly a n te rm é s z e te s , o ly an m a g á t ó l ad ó d ó ,
hogy ezen s e n k i m e g n e m a k a d h a t s n e m is a k a d m e g és am i fe lb e csü lh etetlen
elő n y e a lelkészre s a c s a lá d ra n ézv e, az, h o g y a b eszélg etés tém ája, ez a so k lelkész
e l ő t t so k e s e tb e n n e m is ok n é lk ü l r e t t e g e t t t é m a , a d v a v a n . E zzel a k érd és leg­
n e h e z e b b részét, ú g y h is s z ü k m e g is o l d o t tu k . Sem az e g y e sek m e g lá to g a tá s á b a n ,
sem a b esz éd t á r g y á b a n n in c s s e m m i e r ő lt e te tt , sem m i term é sz e te lle n e s, sem m i,
am i m a g y a r á z a t r a , v a g y m e g o k o lásra s z o ru ln a .
17 E v . P a s to r a lth e o lo g ie . 1860. S. 271.
K iss F e r e n c : A le lk ip á s z to r i lá t o g a tá s . Ù 57

H o g y a z tá n l á t o g a t á s u n k a m a g a teljes c é ljá t szolgálja, v ag y is, h o g y ezek

ré v é n az egye sek k ü lső-b első v is z o n y a it, családi, tá r s a d a lm i, v allási á l l a p o t á t
a la p o s a n m e g is m e rh e s sü k , az a lk a lo m á lt a l a d o t t s m e g i n d í to t t b e s z é lg e té s t o k k a l-
m ó d d a l, p r u d e n c iá v a l, p ed ag ógiai s l é le k ta n i is m e re te in k ú t m u t a t á s a sz e rin t k i­
t e r j e s z t jü k fo ly v á s t jo b b a n , m in d ig szélesebb en, először a családig, a z t á n az
egyh ázig, v é g ü l a le lk ié le t o ly an te rü le te ire , a m e ly e k e n g y ű j t h e t j ü k össze a z o k a t
a ré szletek et, m e ly e k b ő l az egyes csa lá d o k s a b b a n az e g y e d e k m in él h ű b b is m e ­
re té t m eg k o n stru álh a tju k .
A besz élg etés külö n b ö ző t á r g y a i t , m e n e t é t, m ó d s z e r é t ille tő e n ré szletek b e
n e m m e r ü lh e te k , csa k rö v id e n a k e r e t e t k í v á n o m a d n i, a m i t t a r t a l o m m a l az
a lk a lo m s a lelkész rá te r m e t t s é g e , t a p i n t a t a s p re z e n c iá ja v a n h i v a t v a m e g tö lte n i:
t e m p l o m b a j á r á s , ú rv a c s o ra v étel, h áz i is te n tis z te le t, g y e rm e k n e v e lé s, családi béke,
cselédekhez való viszon y, a család o l v a s m á n y a i, b a r á t a i , szokásai, esetleges kísér­
tései, b ű n e i s tb . az em b e ri é let t a r t a l m á n a k k im e ríth e te tle n s é g é ig , a n n a k a z o n b a n
m in d ig m eg e m líté s é v e l, h o g y ő b á rm ifé le d o lg u k b an , b a j u k b a n o t t h o n is seg íts é ­
g ü k r e áll.
A l á t o g a t á s módszerére v o n a tk o z ó a n in k á b b n e g a t í v ta n á c s a i m v a n n a k :
A lá t o g a t á s n e le g y e n ú. n . S ta a t s — v a g y re k o n n e s z a n sz — v a g y b á rm i
n é v e n n e v e z e t t tá r s a d a l m i vizit, h a n e m k ife je z e tte n le lk ip ászto ri l á to g a tá s , a m ik o r
a lelkész n e m cseveg ni, d isk u rá ln i, k e d é ly e s k e d n i m e g y , h a n e m a le g m a g a s a b b
é r d e k e k s z o lg á la tá b a n , m i n t a g y ü le k e z e t r e p re z e n tá n s a , m in t K ris z tu s k ö v e te ;
ne le g y e n m e c h a n ik u s , se m e th o d i s z t i k u s , se fo rm a liz m u s b a n elvesző, leg­
k e v é s b b é inkvizíció-, s ő t v izitáció sze rű se. A családi élet m in d e n v is z o n y á n a k ,
b ere n d e z k e d é sé n e k k ív á n c s i v iz s g á la ta a le g tö b b e m b e r b e n a v iss z a te ts z é s , ső t a
b o sszú ság é r z e té t k e lti fel. A lélek a fő, t e h á t s e m m i s a b lo n : n y í l t, s z a b a d t a r t á s ,
b esz éd s viselkedés a le g m e g n y e rő b b fellépés;
n e leg y en fu tó , e l h a m a r k o d o t t, ö s s z e ü tö tt, a h o l a lelkész eld a rá l s z e n t z s a r ­
g o n b a n n e h á n y b e t a n u l t frázist s t o v a s z á g u ld , h a n e m enge d je szóhoz j u t n i a z t,
a k i beszélni, t a l á n p an a s z o lk o d n i a k a r . A bizalom felkeltéséhez ép p e n az a leg fo n ­
to s a b b , h o g y m eg é rté s s e l v is e lte s sü n k m in d e n a g g á lly a l, k étellyel, p a n a s s z a l s tb .
sze m b e n s szelíden, s z e re te tte l a d j u k , a m i t a h e ly z e t k ö v e te l; de ne legy en hosszú
sem , a m i k o r a csa lá d bizon yo s m e g k ö n n y e b b ü lé s é rzetév e l t e k i n t a t á v o z ó u t á n ;
ne le g y e n v i t a t k o z á s r a a l k a l m a t adó , se th eo lo g izáló ;
ne legy en sz e m é ly v á lo g a tó , e g y ik c s a lá d o t v a g y t á r s a d a l m i o s z t á l y t a t ö b b i
h á t r á n y á r a fa v o rizáló , h a n e m t a r t s a szem e l ő t t a z t a p a r a d o x o n n a k látszó, de
való é letb ö lcse ség et: h o g y a lelkész g y ü le k e z e te m in d e n ta g j á h o z e g y fo rm án
közel lehessen, b izonyos t e k i n t e t b e n m in d e n k itő l eg y fo rm á n távol kell le n n ie18
ne leg y en i s t e n t is z te l e t u t á n z a t, v a g y le e g y s z e rű s íte tt cerim o nia, h a n e m
m a r a d j o n m e g l á t o g a t á s n a k , t e h á t m e g h i t t é rin tk e z é sn e k , b izalm as b es z é lg e té s ­
n ek , a m e ly h a g y jo n u g y a n h á t r a m a g a u t á n e g y ig é t, v a la m i b e n y o m á s t, m e ly
u tá n g o n d o lá s ra k é s z te t, de a d h o r tá c ió - f é lé t csa k a k k o r t a r t s o n , h a g y á r a k b a n ,
m ű h e l y e k b e n s m á s ily h e ly e n az a l k a l m a z o t t a k n a k n a g y o b b s zá m a g y ű l egybe,
h o g y m e g h a llg a s s a m i n d a z o k a t, a m e l y e k e t Isten nek i p a r a n c s o lt (Csel. 10/33.).
L á t o g a t á s k o r a lelkész ne já r j o n k o t h u r n u s b a n , de n e is fr a te rn iz á ljo n , ne
leg y en se ü ber-, se u n t e r g e i s t l i c h ;
ily e n k o r n e g y ű j t s ö n , am i a r r a a g y a n ú r a v e z e t h e t n e , h o g y a lelkész csak
a k k o r m e g y v a l a h o v a , h a k é re g e tn i a k a r ; a d o m á n y o k a t se k ö z v e títs e n lá t o g a t á s a i ­
kor, e n n e k m á s h e ly e és a l k a l m a v a n ;
n e fo g a d jo n el k ín á lá s t. Az a levegő, a m e l y n e k a lelkésszel be kell v o n u ln i
m i n d e n h á z b a , n e m b írja el a c i g a r e t t a f ü s t ö t , sem a p o h á r k o c c i n t á s t ;
és v é g ü l a m i t l á t , h a ll, az s u b sigillo m a r a d j o n ; ne v ig y e n m a g á v a l n o te s z t,
o t t h o n is c s a k o l y a n o k a t jegy ezzen fel, m e l y e k m á s kéz b e k e rü lv e sem k é p e z n e k
i n d is z k ré c ió t.
A l á t o g a t á s c é ljá t, t a r t a l m á t , eg y b e n m ó d s z e r é t a le g e s z m é n y ib b m ó d o n
fejezi ki P ál R o m . I/1 3 -b a n , íg y : K í v á n l a k t i t e k e t l á t n i , hogy v a la m i lelki-
18 P a lm e r id m . S. 256.
S
258 K iss F e r e n c : A le lk ip á s z to r i lá t o g a tá s .

a j á n d é k o t közölhessek v e le te k a ti m eg e rő s íté s e te k re , azaz, h ogy e g y ü t t fe lb u z d u l­

j u n k t i n á l a t o k e g y m á s h ite á lta l, a t i é t e k m e g az e n y é m á lta l, ho gy k ö z ie te k
is n y e r je k v a la m i lelki g y ü m ö lc s ö t. E z az igazi aedificatio m u t u a , a m e ly a p á s z ­
to ri l á t o g a t á s tu la jd o n k é p e n i a la p ja és lelki igazolása.
E z a m u n k a a lelkész részéről erkölcsi m é ly ség e t, széleskö rű t a p a s z t a l a t o t ,
világ-, e m b e r - és ö n is m e re te t, s z e n t le lk ije le n lé te t és h a t á r o z o tts á g o t, a sz e re te t
m in d e n a l á z a t á t s készségét, bölcseséget, t a p i n t a t o t , elő v ig y á z a to ss á g o t s kü lö ­
n ö sen m a g á t m i n d e n n a p im á d s á g b a n m e g ú j í tó h ű s é g e t ú g y k ív á n , m i n t sem m i
m á s p á l y a , v a g y é l e t h i v a t á s e földön. B izo nyo s foka kell ehhez a d iv in áció n ak ,
a m i h a eg y e sek b en , v a g y a l k a l m a k k é n t h iá n y o z n é k , p ó to ln i fogja a z t a h i v a t á s ­
beli hűség és k ö telesség é rze t.
K ísérje-é a lelkészt látogatásaiban valaki, erre a k érd ésre a felelet é p p e n nem
egységes. K á lv i n ú g y g y a k o r o lta , h o g y a d e s t m in istro com es u n u s e x senioribus.
R égi re fo rm á tu s e g y h á z a k b a n , k ülö n ö sen N é m e ta lfö ld ö n szo k á s b a n v o l t a kísérő,
v a n O ostersee is csak a m á r h ú z a m o s a b b idő ó ta szolgáló, t e h á t a v is z o n y o k a t és
e g y é n e k e t ism erő lelkésznél t a r t j a ez t m e llő z h e tő n e k , A ltg e lt a z o n b a n (S. 3 5 —6.)
e sz o k á s t m in d e n k ö r ü lm é n y e k k ö zt g y a k o r la n d ó n a k ítéli. S zerinte a p re s b ite r
je le n lé te a g y ü lek ez eti ö n t u d a t o t erősíti, a p re s b ite r és p re s b ité riu m h e ly z e té t
s t e k i n t é l y é t b iz to s a b b á teszi, a p re s b ite r lelk iis m e re té t élesíti s h iv a ta li készségét
g y a r a p í t ja . E lő n y ü l e m líti, h ogy a lelkész a k örzetb eli p re s b ite r tő l a la p o s in fo r­
m á ló d á s t sze re z h e t a c s a lá d o k s eg ye sek m e g is m e ré s é t illetően. Az az elle n v e té s,
ho gy a lelkész b iz a lm a s a b b t e rm é s z e tű d o lg o k fe le tt a p re s b ite r je le n lé té b e n nem
f o l y t a t h a t b e h a tó b b m eg b esz élések e t, sz e rin te nem áll m eg, m e r t k ö z t u d o t t t á r ­
g y a k ró l a p re s b ite r e l ő t t is e s h e tik szó, e g y é b k é n t pedig, ha k ény es do lg o k kép e z­
n é k t á r g y a l á s a n y a g á t , ez v a g y m ás a l k a l o m m a l v e e n d ő elő, v a g y a család tö b b i
t a g j á n a k je le n lé te m i a t t sem t á r g y a l h a t ó .
N é z e te m sze rin t a p re s b ite r kísérő ül v éte le ellen, b á r ez ú g y az e v a n g y é lio m ,
m i n t e g y h á z s z e rv e z e tü n k szellem ével in k á b b k v a d r á l, m i n t re k u rrá l, t ö b b érv
ho zh a tó fel, m i n t m e l l e t t e . B izonyos, hogy k e t t ő j ü k e g y ü t t e s l á t o g a t á s a a g y ü l e ­
kezeti e lv e t jo b b a n k id o m b o r ítja , de az is bizon yos e lő tte m , hog y a p re s b ite r
je le n lé te a p á sz to ri b e h a tó b b m eg b esz élések e t, in té s e k e t, t a n á c s o k a t , a z o k n a k a
m e g l á t o g a t o t t a k részéről m eg sz ív le lé s é t i n k á b b h á trá n y o s a n , m i n t elő nyö sen b e ­
fo ly áso lja; csa k k ö z t u d o t t a n ro sszh írű h elyek e n , v a g y n y ilv á n o s b o t r á n y o k
ese té n , m ik o r a lelkész a le lk iism e retéb e n m e g h á b o r í t o t t g y ü le k e z e t h a n g u l a t á n a k
s in té s é n e k t o l m á c s a k é n t je le n ik m eg, t a r t o m h e ly e sn e k s cé lo sn a k az egy, esetleg
k é t p re s b ite r t á r s u l v é t e l é t, m ás e s e te k b e n a p re s b ite r t á j é k o z ta tó közléseit
— a n n a k k ísérő ü l a l k a l m a z á s a n élk ül is —, m ó d ja v a n k ik érn i s ig é n y b e v e n n i.
E n n e k a ren dszere s l á t o g a t á s n a k a z o n k ív ü l, a m i t P á l n y o m á n fe n te b b a
kölcsönös é p ítés á l d á s a k é n t á l l a p í t o t t u n k m eg, fe lb e csü lh etetlen h asz na v a n
a) m a g á r a a lelkipásztorra, a m i t legm eg felelőb ben így fe je z h e tn é k ki: m e g ­
k ö n n y íti, m e g a la p o z z a , t ö b b e t kell m o n d a n o m , le h e tő v é teszi az e red m én y es
le lk ip ászto ri te v é k e n y s é g e t . E n é lk ü l is le h e t, v a n is bizon yos e red m én y , hiszen
eső h ijjá n a h a r m a t is á ld á s , de az em b e rile g le h e t ő t — és lelk iism e retes lelkész
m e g e lé g e d h e tik -e k e v e s e b b e l —, csak a l á t o g a t á s ú t j á n érh e ti el a lelk ig ondozó.
E z e n a z ú to n sze rez h eti m eg le g b iz to s a b b a n s le g teljeseb b m é rté k b e n m ag a
i r á n t a z e g y e s e k és a g y ü le k e z e t b iz a lm á t, a m i n é lk ü l rá o lv a s á s , ördögűzés, szóval
t e c h n ik a i te v é k e n y s é g leh ető , de lelkig ond ozás n em ; így j u t b i r t o k á b a a z o k n a k
a külső, belső eszk özö knek, m e ly e k őt lélek gon do zó s g y ü le k e z e té p ítő m u n k á já r a
e g y e d ü l te s z ik k ép essé; ezen a t é re n g y ű j t i a z o k a t az é rté k e s t a p a s z t a l a t o k a t ,
m e ly e k n é lk ü l ta n á c s a d ó , ir á n y ító , v e z e tő n em le h e t s l á to g a tá s a i közben érez
o ly a n b en s ő m e g m o z d u lá s o k a t, n y e r o ly a n le lk iin d ítá s o k a t, m e ly e k to v á b b i s
szé le s e b b k ö rű m u n k á s s á g r a n y i t n a k e l ő t t e a j t ó t .
D e n e m c s a k a p a s z to rá c ió s z e m p o n t j á b ó l fontos és áld áso s a l á to g a tá s , h a n e m
a litu r g u s , a h o m ilé ta , a k a t h e k h é t a , s ő t a lelkészben a le g u to lsó szem ély: az
a d m i n i s z t r á t o r is i t t g y ű j t i össze a m a g a s z á m á ra a le g é rté k e s e b b a n y a g o t. K e re s z ­
telesi, eske té si s t e m e té s i m o n d a n iv a ló i csa k a k k o r n em f u l n a k álta lá n o s sá g o k b a ,
 K iss F e r e n c : A le lk ip á s z to r i lá to g a tá s . 259

k ö zh elyekbe, frá z iso k b a , h a az egy én i és családi v o n a tk o z á s o k a la p o s és biztos

is m e re té n e k b i r t o k á b a n azt az ig é t a d j u k , a m e ly ik r e é p p e n n e k ik és é p p e n akkor
v a n sz ü k s é g ü k és ú g y a d j u k , a m i n t a z t jelen helyzetük igén yli és m e g b irja . T e m ­
plom i ig e h ir d e té s ü n k s z á m á ra a lá t o g a t á s o k a d j á k a V I I I . r a jn a i p rovinciális
z s in a t kifejezése s z e rin t a le g g a z d a g a b b P r e d ig tm a g a z in - t; a h i t o k t a t á s m e g sem
k ö z e líth eti c é ljá t az e g y é n e k is m e re te n é lk ü l; m ég az e g y h á z k o r m á n y z a t i te e n d ő k
felism erése is b iz to s a b b a g y ü le k e z e t össze té te lének, h i á n y a in a k , szü k ség letein ek
s tb . is m e re te m e lle tt, m i n t an é lk ü l.
Végül, a m i n e m u to lsó dolog, csa k a g y ü le k e z e t összes eg y ed eivel v aló köz­
v e t e t t e n é rin tk e zés ú t j á n jö n a lelkész a b b a a h ely z e tb e , ho gy lelkigondozói, e g y ­
h á z ép ítő i, belm issziói fe la d a ta i sikeres végzéséhez a szükséges és a l k a l m a s m u n k a ­
t á r s a k a t , segítő e r ő k e t felism erhesse s fe lh a s z n á lh a s s a . Íg y g y ű j t h e t c sa k v e z é r­
k a r t m a g a k örü l, a m i t m é g U r u n k sem t u d o t t n élk ü lö zn i, h á t ő, a m in d e n k ö te ­
lességteljesítés m e l l e t t is csak „ h a s z o n t a l a n s z o lg a “?
A z t csak m ellék ese n e m líte m m e g , hogy íg y fo rgo lód vá n, s ú ly a , te k in té ly e
egyre fokozódik, b efo ly á sa a köz- és m a g á n v is z o n y o k j a v í t á s á r a s egészséges
ir á n y b a n k i a l a k í t á s á r a erősödik, h a n e m a r r a s ú l y t v e te k , ho gy igaz pász to ri,
t e h á t lelki ö rö m ö k b i r t o k á b a íg y j u t h a t , lelk iism e retév e l íg y le h e t b é k é b e n s a
m á s o k lelki j a v á t m u n k á l v a m u n k á l j a le g b iz to s a b b a n a m a g á é t is. Ne a n n a k
örüljetek , h ogy a lelk ek en g e d n e k n é k te k , h a n e m h ogy a ti n e v e ite k fel v a n n a k
írv a m e n n y b e n , m o n d ja az Ú r (L k . 10/20.);
b) az egyesekre. N e m h in né az em b e r, hogy a g y ü le k e z e ti t a g o k le g tö b b jé re
n é z v e a k a t e d r a o lyan m a g a s s a p a r ó k h ia o ly a n m essze v a n , hogy a lelkész és az
egyesek n e m t u d n a k ö sszetalálko zni. Is te n l e h a j t o t t a eg eit s a l á s z á l l o tt ( I I . Sám .
22/10.), n e m h o g y Ő leg y en k özelebb h o zz án k , h a n e m h ogy m i le h e s s ü n k H o z zá
közelebb. É r ted-e a m i t olvasol, kérdi F ilep a szerecsen m in is z te r t s felhág m ellé
szek érre (Csel. 8/30—1.). Az e m m a u s i t a n í t v á n y o k is h a l l o t t á k m á r , hogy az
Ú r f e lt á m a d o tt , de s z ív ü k csa k a k k o r g e r je d e z e tt b e n n ü k , m ik o r K ris z tu s h ozz á­
j u k c s a tl a k o z o t t (L k . 24/32.). A le lk ig o n d o z ó n a k sem s z a b a d a r r a v á rn i, ho gy őt
keressék fel, neki kell u t á n a m e n n i h ív e in e k , kik k ö z ü l so k n a k , t a l á n m i n d e g y ik ­
n e k v a n v a la m i o ly an d olga, b a ja , szüksége, k é tely e , f á jd a lm a , a m i t s z e retn e
v a la k iv e l közölni, am i f e le tt ó h a j t a n a v a la k iv e l szó t e jte n i, a m ib e n t a n á c s r a , fel­
világo sításra, v ig aszra, m e g n y u g t a t á s r a v o ln a szü ksége. M ilyen áld á s az ilyen
lélekre, h a t u d j a és p ed ig é p p e n a rend szeres le lk ip ászto ri l á t o g a tá s b ó l t u d j a ,
hogy v a n n ek i ilyen igazi, ön ze tle n b a r á t j a , a lelk iek ben ú t m u t a t ó j a , a k é ts é g e k ­
ben ta n á c s o ló ja , ak ih ez , m i n t g y e r m e k az a t y j á h o z , b iz a lo m m a l v is e lte th e tik s
m ég n a g y o b b lesz ez az á ld ás, ha té n y le g m e g is k a p j a a z t, a m ire é p p e n szüksége
van. M ennyi u tólago s k eserűség től, csalód ástó l, félrelépéstől m e n te s ü l az egyes,
ha a h űséges lelkigondozó m á r c s irá já b a n m e g l á t j a a fe lb u rjá n o z n i készülő á r t a l ­
m a s n ö v é n y t s p r e v e n t í v közbelépéssel m egelőzi a g y o m e l h a t a lm a s o d á s á t . A h á z a s ­
ságra lép n i s z á n d ék o zó a helyes i r á n y ítá s s a l boldog j ö v ő t a la p o z m eg , v a g y leg­
a lá b b b izto s p o k l o t k erü l el, az e g y m á s t m eg n e m é r tő h áz asfe le k k ö z t a bölcs
ta n á c s o k , s z e re te tte lje s in te lm e k id ejéb e n m e g g á t o l j á k a v i h a r k itö rését, a vegyes
h á z a s s á g b a n élő fél sehol m á s u t t föl n e m t a l á l h a t ó t a r t a l é k o t és h á t v é d e t n y e r a
l á t o g a t á s á lta l, a léle k h a lá s z o k s re v e rs z á lis ü g y n ö k ö k részéről k ö rn y é k e z e tt fél
szilárd t á m a s z t é k o t k a p az i r á n t a k ü lö n ö sen érd ek lő d ő p á sz to ri g o n d b a n , a h o z z án k
t é r t egy én á lla n d ó ú t m u t a t ó t t a l á l a vele foglalkozó lelkészben, a s z om ork odó
m e l l e t t o t t áll a v ig a s z ta ló , a csüggedő m e l l e t t a b á t o r í t ó és íg y az eg y é n ie sü lt
ese te k v é g tele n v á l t o z a ta in á t . A f ő s z e m p o n t m in d e n e s e tb e n a z o n b a n m égis csak
az, h o g y az eg y e s e k e t a lá t o g a t á s o k a l k a l m á v a l n y e r t ta n á c s , ú tb a ig a z ítá s , esetleg
szelíd dorgálás a h a l l o t t a k f e le tt u tá n g o n d o lk o d á s ra , t e h á t önvizsgálódásra ösz­
tönzi, m e r t lá tn i csa k a k k o r k e z d ü n k m e g t a n u l n i , m i k o r k e z d ü n k s m á r t u d u n k
is bejele nézni;
c) a gyülekezetre. Á l t a l á b a n m o n d h a t j u k , h o g y a m i hasznos, áld áso s a lel­
készre s az egyesekre, az a m a g a k i h a t á s á b a n áld áso s az egész g y ü le k e z e tre és
pedig k ü lső k é p p e n is, a m e n n y i b e n a z eg y h á zi é le t fe lté tle n ü l élé n k e b b é v á lik :
260 K iss F e r e n c : A lelk i p á s z to ri lá t o g a tá s .

a t e m p l o m l á to g a t á s fokozódik, az ú r v a c s o r á v a l élők szá m a em elkedik , az egyházi

s z e r t a r t á s o k n e m m e llő z te tn e k , k itéré se k , re v erszá liso k szá m a a p a d , az egyház
ir á n t i k ö te lesség e k te lje s íté s e (adófizetés, k ö z m u n k a is) p o n t o s a b b s az a d a k o z á s ,
á ld o z a tk é s z s é g o l t á r á n fo ly to n jo b b a n lo b o g a t ű z ; m á s fe lek ezetek befolyása,
s z e p a r a ti s t a te n d e n c i á k életk ép essége, s z e k tá k vonzó h a t á s a s te rje d ő ereje csök­
ken; m é g f o n to s a b b a z e r e d m é n y b ensőleg: a g y ü le k e z e tb e n k ö z k e le tű fo g a lm a k
t i s z t u ln a k , az eg y h á zh o z t a r t o z a n d ó s á g érzete, a h ith ű s é g , k ö v e tk e z é s k é p a g y ü le ­
kezeti s r e f o r m á t u s ö n t u d a t em elk e d ik , a h it- és erkölcsi é le t m ély ü l, az I s te n ­
orsz ág áb ó l m in d t ö b b v o n á s ra g y o g fel a g y ü le k e z e t lelki k é p é n s a k özigazgató
eg y h á z l a s s a n k é n t, de fo k o z a to sa n á t n e m e s ü l a s z e n te k ügyességévé. Az in té z ­
m é n y e s g y ü le k e z e ti m u n k a : belm isszió ú t j á t is a rend szere s l á t o g a t á s egyengeti,
m é l y í ti s b iz to s ítja le g jo b b a n , m e r t ez a m ó d sz e r a le g a lk a lm a s a b b a szük sé g le te k ,
a te e n d ő k s a m egfelelő eszközök helyes felism erésére, v a l a m i n t a h iv a tá s o s m u n k a ­
erők k iv á l o g a t á s á r a .
Á l t a l á b a n m a g a az a t u d a t , h o g y n in cs m a g á r a h a g y v a , hogy v a n neki
m i n d e n b a j á b a n , m in d e n s z ü k sé g éb en segítője, g o nd ozó ja, le lk ia ty ja , m e g ­
n y u g t a t ó a n , b á t o r í t ó l a g és á ld á s o sa n h a t a g y ü le k e z e tre . E z a h a t á s h asson vissza
a lelkészre, hog y lelkigondozói f e la d a t á t a re n d szere s lá to g a tá s g y a k o r lá s á v a l
m inél o d a a d ó b b a n végezze. H a m i n e m v é g e z z ü k ezt, m a j d végzi és elvégzi m ás.
Alvó p á s z to r m e l l e t t leg éb e reb b a fa rk a s. S ub p a s t o r e m levem . . . .
Az ed dig iek u t á n el is t e k i n t h e t n é k a z o k tó l az ellenvetésektől, a m e ly e k e t a
re n d szere s lelk ip á s z to ri l á t o g a t á s ellen fel s z o k ta k hozni, de n e m a k a r o k ezek elől
sem k ité rn i. E g y e t m i n d j á r t m a g a m m e g á l l a p í t o k , h ogy t . i. e n n e k a m u n k á n a k
re n d k ív ü l i nehézségei és a k a d á l y a i v a n n a k ré szin t a v is z o n y o k b a n , ré s z in t az
e m b e r e k b e n . E k é t n eh é zség és a k a d á l y k ö z ü l a z o n b a n én csak a h a r m a d i k a t
v a g y o k h a j l a n d ó elism erni, a z t, a m i a lelk ész b en v a n . H a t . i . a lelkész v a g y úgy
elfoglalja m a g á t t á r s a d a l m i, közéleti, t a l á n p o litik a i té re n , ho gy n e m j u t ideje
a le lk ip á s z to ri l á t o g a t á s r a , v a g y ha ré s z in t ez ekn ek te rm é s z e te s f o ly o m á n y a k é n t,
ré s z in t s a j á t s ze ren c sé tle n te rm é sz e té b ő l folyóan a g y ü le k e z e t egyes ta g ja iv a l,
v a g y o s z tá ly a iv a l ellenséges v is z o n y b a n v a n .
Az előbbi t e k i n t e t b e n m a g a m a t ille tő e n is fájó t a p a s z t a l a t a i m v a n n a k .
M a g á t tú lb e c s ü lő e r ő tu d a tb ó l, m i n d e n k i n seg íten i a k a rá s b ó l s lobogó te ttv á g y b ó l
e lh itte m , a m i t egy egész község z ú g o t t á lla n d ó a n fü lem b e , hogy m in d en t nekem
kell csin áln o m . T e t t e m is s o k a t s h a n e m lelkész v a g y o k , n ém i ö n é rz e tte l te k i n ­
t e n é k vissza ú. n . a l k o t á s a im r a , de é p p e n m e r t lelkész v a g y o k , m a m élységes s
m e r t késői, a n n á l m a rc a n g o ló b b ö n v á d d a l á l l a p í t o m m eg , h o g y sok o l y a n t vég e z­
t e m , a m i t végezni n e m az én h i v a t á s o m v o l t s e m i a t t s o k o ly a n t e lm u la s z to tta m ,
a m i t m á r ig a z á n n e k e m k e l l e t t v o ln a elvégeznem . T a lá n k ev esebb h ázb ól állana
m a P l., de b iz o n y á r a t ö b b élő kő t a l á l t a t n é k h a t á r á n belől, ha le lk ih á z a k ép ítésére
fo rd íto m a n e h á n y t a l e n t u m o t , am e lly e l Isten k eg y e lm e m e g a já n d é k o z o tt. —
A m a g a m részére későn, de az if j a b b g e n e rá c ió s z á m á ra m é g id ejében á lla p íto m
m eg a m e g a l k u v á s t n e m t ű r ő t é t e l t , hogy n e m szorosan v e t t lelk ip ászto ri m u n k á t
csa k addig a határig vállalhat a lelkész, amíg ez őt tulajdonképeni hivatása teljesítésé­
ben n e m akadályozza. E g y h á z u n k n a k az v o lt s az m a is leg n ag y o b b csapása s
b a j a i n a k e g y ik fo rrása, h o g y legjobb, leg k iv áló b b , leg teh e tsé g eseb b lelkészei leg­
k e v e seb b i d ő t és e r ő t h ív e ik egyéni lelkigondozására s lelk ip ászto ri lá to g a tá s á ra
f o r d ít a n a k . A m á s i k a k a d á l y r a n é z v e a z t a s z ó t h a s z n á lo m , a m i t igen ritkán
s z o k ta m h a s z n á ln i: a v is z á ly k o d á sb a n , v a g y h a r a g t a r t á s b a n élő lelkész térjen
meg. E lőször a p á s z to r leg y en k e re s z ty é n s n o h a a b b a n az ese tb e n is, v a g y talál,
é p p e n e z é r t l e h e tn e k ellenségei, d e ő n em lehet s e n k in e k ellensége s íg y sohasem
j u t h a t o ly a n k ö r ü lm é n y e k közzé, h o g y v a la k ir e önmaga m iatt ne n y i t h a t n a a jtó t
E z é r t sem s z a b a d n ek i oly i r á n y ú k ö z te v é k e n y s é g e t f o ly ta tn i, a m e ly őt eg yesek­
kel, v a g y o s z tá ly o k k a l szem élyileg h o z h a tj a elle n té tb e ,
L ö h e a le lk ip ászto ri l á t o g a t á s t te lje s e n p e r h o rre s z k á lja s a z t k í v á n j a , hogy a
lelkész k a p a s s a m a g á h o z a h í v e k e t . E z a felfogás m a g á b a n v é v e sem helyes, m ert
a lelkész az ily en fogadó ó rá k o n s o h a se m ism eri ú g y fel a h e ly z e te t s ism eri úgy
K iss F e r e n c : A le lk ip á s z to r i lá t o g a tá s . 261

m eg az e g y e sek et, m i n t a z t o t t h o n u k b a n t e h e ti, de h a ez v o ln a is a helyes eljárás,

k e lth e t-é a lelkész m a g a i r á n t o ly an b i z a l m a t , m e ly az eg y e s e k e t hozzáv ezesse,
m á s ú t o n , m i n t a ren dszere s l á t o g a t á s g y a k o r lá s á v a l ? A m a n n a k m in d ig ez v o lt
s ez lesz a felté te le .
Felesleges fá ra d s á g , m o n d j á k n é m e ly e k , erre az e lle n v e té s re a z o n b a n a fe n ­
tie k u t á n m á r felelni sem kell. S o k a k sz e rin t u n a l m a s d o lo g ; igen, de csa k a n n a k ,
a k in é l h iá n y z ik a helyes érzék a l á t o g a t á s t c é ljá n a k m egfelelően v égezni. Veszé­
lyes m u n k a ez, m o n d j a a ré m lá tá s , de m ég m indig k e v é s b b é veszélyes a lá to g a tá s
g y a k o r lá s a , m i n t a n n a k m ellőzése, m o n d j u k m i. S ok i d ő t elra b o l; h á t a lelkész
kötelességei k ö z t a lelkigondozás másodrendű f e la d a t ? K i m o n d t a e z t s hogy
b i z o n y í t a n á be (V in et)? A lelkek ü d v e fe le tte áll m i n d e n n e k , a lelkészi k é n y e le m ­
s z e r e t e t n e k is (Van Oostersee).
A lá to g a tá s bizo ny os erk ölc sren d é szeti eljárás ism é rv e itő l e l v á l a s z t h a t a t l a n ,
h a n g z ik egy m á s ik kifogás. Achelis sz e rin t ez a l á t o g a t á s b izo nyo s tö r v é n y s z e r ű ,
t e h á t ó t e s t a m e n t u m i jelleggel b ír, a h o l a lelkész felülvizsgáló a ta g o k v iz s g á la t
a l a t t állók. L e h e t ez sz e rin te b á r m ily ü d v ö s , de n e m ev a n g y élio m i, a z é r t ez t az
ere d e té b e n re f o r m á tu s s z o k á s t e l v e t e n d ő n e k ítéli s h e ly é re a s p o n t á n l á t o g a t á s t
a já n l j a , m ely n él k é t szélső ségtől óv, h og y ne k e d v e z m é n y e z z e a lelkész a s z e g é n y t
a g a z d a g és a h í v ő t a h ite tle n ro v á s á ra , v a g y m e g fo r d ítv a . Ö n k é n y te le n ü l k é r­
dezzük , m i ó v h a t m eg ezek tő l a tú l z á s o k t ó l , h a n e m é p p e n a re n d szere s lelki­
pásztori l á t o g a t á s . Az elvi kifog ásra pedig egy sz erű e n a z t fe le ljü k : m i sem i n k v i ­
zíciót a k a r u n k , m ég csa k n e m is a k a n o n ik a vizitáció m i n t á j á r a a l k a l m a z o t t visi­
t a tio d o m e s tic a -t, h a n e m lelkigondozói l á t o g a t á s t , hol nincs s u p e r in s p e k to r s s u p ra ­
in spiciált, h a n e m le lk ek ta lá lk o z á s a s kölcsönös ép ü lé s re tö re k v é s .
N em korszerű, h a l l j u k egyes a j k a k r ó l , m e r t a g y ü le k e z e t és a lelkész közti
v iszo n y m a m á r egészen m á s , m i n t m ik o r a le lk ip á s z to ri l á t o g a t á s m ég d í v o t t.
Sajn os, ez igaz, de ez az é r v n e m a l á t o g a t á s ellen, h a n e m amellett szól, m e r t
csakis a l á t o g a t á s o k ú jb ó l fe lv é telév el le h e t a lelkész és a g y ü le k e z e t közti v is z o n y t
a b iz a lo m a l a p j á n is m é t s ze m é ly iv é te n n i.
A lá t o g a t á s n a k nincs kellő e r e d m é n y e s sok helyen m á r m eg k ís é rlé s e is
eg yesek részéről ridegséggel, m eg n e m értéssel, h a egyenesen n e m v i s s z a u ta s ítá s ­
sal ta lá lk o z ik , szól eg y k ö z k e le tű kifogás. D e h á t k í v á n h a t j a a z t b á r m e ly lelkész,
ho gy az a j t ó k p u s z t a k özelítésére ö n m a g u k tó l f e l p a t t a n j a n a k ? Va jjo n m i csak
k ö n n y ű m u n k á r a hiv a t t a t t u n k s v a g y u n k készek és az első a k a d á l y t ó l vissza­
r e t t e n ü n k ? N e m o l v a s t u k , ho gy Ő az övéihez jő v e , de az övéi n e m f o g a d tá k be
Ő t (J á n . 1/11.) és m égis ú t j á n m a r a d t egész a h alálig . A t a n í t v á n y n a k n em a
M ester n y o m a ib a n kell-é járn i? A tü r e le m , k i t a r t á s , p r ó b á k k iállása n e m a lelkész
h i v a t á s a első re n d en ? É n Isten i r á n ti m é ly h á l á v a l á l l a p í t h a t o m m eg , h o g y igazi
s ik e re im e t c s a ló d á s a im n a k k ö s z ö n h e te m , a l á z a t r a ezek t a n í t o t t a k s a h á ló t a k k o r
v e t e t t e m m é ly e b b re , m ik o r a felszínes m u n k a sik ertelen ség e fe lp iríto tt. Igazi
e m b e r- és ö n ism e re tre csa k a k e d v e tle n t a p a s z t a l a t o k ú t j á n j u t h a t u n k . S ha k ez­
d e tb e n n e m lá ts z ik is e r e d m é n y , feljogosít ez b e n n ü n k e t a r ra , h o g y leg első ra n g ú
kö telesség ü n k e t e lh a n y a g o lju k , ső t eg ysz erűe n le te g y ü k ? H á t p r e d ik á l á s u n k ­
n a k , v a l l á s t a n í t á s u n k n a k l á t j u k k í v á n t e r e d m é n y e it s le h e t ez o k a r r a , h o g y félbe­
h a g y ju k a m u n k á t . K ü lö n b e n is m i n e m az e r e d m é n y é r t v a g y u n k felelősek, h a n e m
a h ű s é g é rt s e g y e b e k b e n J a k a b 5 / 7 —8. verseire h a l l g a t u n k .
K ris z tu s n e m h á z a l t s n e m t o l t a m a g á t senkire, ez is egy elle n v e té s . E lőször
is K r is z tu s n e m m ai é rte le m b e n v e t t le lk ig o n d o z ó k é n t j ö t t e v ilá g ra , h a n e m
hogy m e g m e n ts e , a m i e lv e s z e tt; m i pedig h i v a t t a t t u n k , h og y m e g t a r t s u k , a m i t
K ris z tu s m e g m e n t e t t ; m á s o d s z o r b iz o n y j á r t ő széjjel ele g e t s h á z a k h o z is b e ­
l á t o g a t o t t , elég csa k B e th á n iá r a , a P é t e r n a p á r a , Z ak e u s la k á r a stb . h i v a t ­
koznunk.
K is g y ü le k e z e te k b e n nincs szü kség rá, n a g y g y ü le k e z e tb e n le h e te tle n , intézi
el a k é r d é s t a felületesség. V an sz ü k sé g rá o t t is, m e r t e n é lk ü l a té n y le g m e g ­
lév ő ism eretség csa k k ülső s n e m a d elég a l a p o t a lelk ig o n d o zásra; a n a g y g y ü le ­
k e z etek re n éz v e N itz sc h a z t m o n d ja , h o g y a m i n ehéz, a t u n y a s á g szereti a z t
262 P u b lik á c ió . K e re s z te s i J . n a p ló je g y z e te i a k a d é m ia i ú tj á r ó l .

le h e te tle n s é g n e k n ev e z n i. Igaz, hogy a n a g y B a b ilo n o k b a n a lelkip ászto ri l á t o ­

g a t á s t , ú g y a m i n t kellene, n e m le h e t m e g v a ló s íta n i, i t t t e h á t m in dene k f e le tt a r r a
kell tö r e k e d n i, ho gy m ie lő b b t ö b b lelkészi á llás sze rv e z te s s é k s a n a g y g y ü le k e ­
z e te k kis g y ü le k e z e te k re o s z ta s s a n a k , ho gy így a lelkészi felelősség m e g á l l a p í t ­
h a t ó l e g y e n ; a d d ig is a z o n b a n le h e t v a l a m i t le h e t s o k a t te n n i. N é h ai D icsőfi
D e b rece n b en a m a g a p a ró k h iá lis köre m i n d e n c s a lá d j á t m e g l á t o g a t t a , a h o g y ezt
m e g t e t t e egyszer, m e g te h e ti v a l a tö b b s z ö r is, ha Isten t o v á b b é lteti. E z a l á t o ­
g a t á s n a g y h e ly e k e n é v e k re e l n y ú l h a t , a k k o r is l á t o g a t á s m a r a d ; csa k n a g y id ő ­
kö zö kb e n is m é tlő d h e tik , a k k o r is áldásos leszen. M ert m in d en t n em t e h e t ü n k , ez
n e m le h e t o k a r r a , h o g y sem m it se t e g y ü n k , s ő t elkö telezés, ho gy t e g y ü k m e g a
lehetőt. M elyik lelkészi t i s z t ü n k e t t u d j u k tö k é le te s e n , teljes e r e d m é n n y e l b e tö l­
ten i t e h á t hozzá se fo g j u n k ?
Is te n a k e v e sen h ű n e k íg é r t ö rök j u t a l m a t . Kiss Ferenc.

PUBLIKÁCIÓ.
K e r e sz te si J ó zsef' a k a d ém ia i u ta z á sa ' a' k ü l­
o rszá g o k b a n . ( A u to b io g r a p h iá b ó l.)
(Folytatás.)
I I I . A ’ F r a n t z i a T e m p lo m , m e lly n e k
k e r íté s é b e n a ’ d ö g h a lá l e m lé k e z e tir e , m e lly
a ’ C o n s iliu m a l a t t v o lt , le v a n f e s tv e h o s s z a n
az h a lá l t á n t z , m ik é p p e n v is z e n m in d e n á ll a ­
p o tb a n lé v ő e m b e r e k e t. M in d e n ik m e l le t t
N é m e t v e r s e ts k é k v a g y n a k .
IV . A ’ Sz. L ő r in tz T e m p lo m a . I t t k e z ­
d e tt e O e c o la m p a d iu s p r é d ik á ln i a ’ R e f o r ­
m á t i ó t . B a s ile a i p a p p á lé v é n A n n o 1525.
h o l t m e g 1531. d . I. d e c e m b . V a g y n a k i t t
e z e k e n k ív ü l m á s s o k T e m p lo m o k , K l a s t r o ­
m o k , m e lly e k k ö z z ü l a ’ k é t v á r o s o n 12. be
j á r n a k , a ’ t ö b b e k p e d ig v a g y b e ls ő v a g y
k ü ls ő h a s z o n r a f o r d í t t a t t a k .
V . A z E r a s m ia n u m C o lle g iu m n e m
m e s sz e a ’ n a g y M ü n s te rh e z , m e lly b e n az
E r a s m u s f u n d á t ió j á b ó l 18 v a g y 2 0 I f ja k
jó - g o n d v is e lé s a l a t t : d e ta n u l ó k h o z ille n d ő
b ő s é g g e l, a z o k k ö z ö tt M a g y a r o k is t á p l á l t a t ­
n a k . A ’ R e f le c tó r i u m b a n e s z n e k m in d e g y ü tt .
A s z ta l á ld á s o k ez: Q u i d q u i d est a d p o s i t u m
el q u i d q u i d a d p o n e lu r , f e l i x ac s a c r u m ju b ea t
esse D e u s , q u i s u a benig nita te p a s c i t U n iversa.
A m e n ! V id e E r a s m . C o llo q u .
V o lt e z e n é p ü le t a z e l ő t t a z A u g u s ti n ia ­
n u s o k K la s t r o m a . A ’m i n t b é m e n n e k , a ló l
v a g y o n e g y k ú t , m e lly f e l e t t á ll az A u g u s ­
ti n u s k é p e , k ö n y v a ’ k e z é b e n . E n n e k a ’ k ú t ­
n a k v iz e is g o ly v á t s z e re z a z e m b e r n e k . A ’
g r á d its m e l l e t t v a g y o n e z e n I n s c r ip t io :
D . S.
L ib e r a li e r u d i ti o n i.
e t V ir t u ti
D . D.
C o lle g iu m h o c c e s u p e r iu s
R e lig io n is O r th o d o x a e
T h e m id is a e q u is s im a e .
I a t r ic a e e le g a n tis
P h ilo s o p h ia e v e ris s im a e
S e m in a riu m
B e n ig n i ta t e N u m in is f e r tile a c c e le b e rri-
S u i f a v o r is in A c a d e m ia m (m u m
B e n e v o la n tia e in C a n d id a te s
M u n ific e n tia e in S tu d io s o s
T e s tim o n iu m
A d s in g u la r e o r n a m e n tu m
U rb is B a s ilie n s is
R e n o v a r i e x o r n a r iq . fe c it
S e n a tu s R e ip . I n c litu s
P r u d e n tis s im u s
C o n s u la te v a c a n t e &c.
S u b R e c to r a tû A c a d e m ic o
A m a n d i P o la n i
à P a la n s d o r f . T h . D . M D C I.
V I. H íre s B a s ile a a ’ B ib lio lh é cá já r ó l
és a z o t t lé v ő U n iv e r s itá s r ó l, m e l ly e t P iu s II.
P á p a f u n d á l t A o . 1460. G e o rg . a b A n d ló v o lt
le g e lső R e c t o r ; v o lt a k b e n n e s o k h ír e s e m ­
b e r e k u . m . B e r n o ŭ lli, B u x d o r f o k , P o la n u s .
A ’ m o s t a n i a k : B e c k , B u r c h a r d , H e r tz o g ,
M ieg a k k o r i M a g n ific u s R e c to r . A z A u tis te s
v o l t M e ria n . T o v á b b á
U g y a n e z e n V á ro s b a n t a r t a t o t t e g y
n e v e z e te s C o n c iliu m A . 1431. A ’ S essió k
v o l t a k a ’ N a g y T e m p lo m n a k a z o n n a p k e le ti
ré s z é b e n , m e lly b e m o s t n e m j á r n a k . M eg­
je g y z é s t é rd e m e l m é g
V I I . H o g y a ’ B a s ile a i ó r á k , m á s ó r á k ­
n á l e g g y e l m in d é g e lé b b j á r n a k , ú g y h o g y
m id ő n m á s u t t r e n d s z e r é n t v a n 12 ó r a , o t t
ü t e g y e t. M e lly n e k e z e n o k á t b e s z é llik , h o g y
n é m e ly h it e tl e n la k o s o k a ’ V á r o s t a z e lle n ­
s é g n e k fe l a k a r v á n a d n i, a b b a n e d je z te k
m e g , h o g y é jfé l u t á n e g y ó r a k o r ü s s e n e k
r e á , m in th o g y a k k o r m in d e n e k a lu s z n a k .
A z Ó rá k p e d ig a k k o r I s te n g o n d v is e lé s é b ő l
k e t t ő t ü t ö t t e k ; m e lly r e n é z v e a z e lle n sé g
m a g á t m e g c s a la t o tt n a k íté lv é n , n e m m e r t
a ’ V á ro s ra ü tn i . E z e n ts u d á la t o s S z a b a d í ­
t á s n a k e m lé k e z e tir e m in d e ’ m a i n a p ig az
ó r á k a t e g g y e l e lé b b j á r t a t j á k .
M á so k a z t m o n d j á k , h o g y ez a ’ C o n ­
c iliu m a l a t t k e z d ő d ö tt; a ’ m i k o r a ’ P á te r e k
s o k á a lu d v á n , h o g y h a m a r á b b fe lk e lje n e k ,
és a ’ G y ű lé s e lv é g e z ő d jö n , a z é r t v i t t é k v o ln a
e lé b b a z ó r á k a t .
V I I I . S z o k a tla n i t t a z Im á d k o z á s m ó d ja :
u . m . m íg o r g o n á v a l é n e k e ln é k és im á d k o z ­
n a k , a d d ig a ’ P a p r a m in d , a z h o l c s a k le h e t,
h á t t a l f o r d u ln a k , m i k o r p e d ig a ’ P r é d ik á tz ió
P u b lik á c ió . K e re s z te s i J . n a p ló je g y z e te i a k a d é m ia i ú t j á r ó l . 263

elkezdődik reá fo rd u ln ak . Itte n is, m in t m á­ benne. Az hegyek a ’ hó m ia tt fehérek, alól

s u tt m in d e n ü tt, erszényt hordoznak. Az
Isteni tisz te le t a la tt, a ’ Tem plom a jta ib a n
k a to n á k strázsáln ak .
IX . Vagyon m ellette egy hely, P é te r
p latz , az hol a ’ lakosok az h adi regulákban
ex erc e álta tn a k . E ’ m ellett vagyon egy nagy
fegyveres ház, m elly az e lő tt nem régen m eg­
é g ett. Van ezen sétáló helyen a ’ többek közt
egy n agy H ársfa szép gondviselés a la tt,
m ellyet A. 1689. p lá n tá lta k . 1691. az ág a it
szélesen k ih ú zo g atták . Va gynak ra jta ném et
versek, m enyekben az em ber élőfához hason­
lítta tik . E ’hez nem messze vagyon még egy
szép B otanicus k ert.
X. B asileának a ’ tz ím erében vagyon
egy Basiliscus is. Az h o n n an , v ag y ettő l
v e tte n ev ezetét, v agy onn an , hogy R egulus
R aû raco ru m i t t la k o tt, m elly Város t. i.
A ugusta R au raco ru m , nem messze vagyon
hozzá. A ’ Sym bolum a ezen V árosnak: Do­
m ine con serva nos in pace.
X I. Va gynak benne sok szép k ú ta k ,
m ellyeken külöm bkülöm b s tá tu á k : P áp á k é
és m ásoké.
X II. Meg le h e t nézni a ’ Lövöldözők
helyét, a ’ körűle lévő sok L u sth aŭs-okkal
eg y ü tt. E k k o r v ó lt itte n d . 16, 17, 18.
Augusti az a ’ legnagyobb vigasság, m elly
k é t esztendőben egyszer sz o k o tt esni. t : i :
B áselnek Ifjai és a ’ körül való helyekből
cam p érôzni öszvegyűltek; először a ’ N agy
Tem plom e lő tt a ’ Consul és Senátus őket
lu strá lta . A’ mezőn nagy ágyú ropogások
közt ü tk ö z e te t p ro d u c á lta k . d. 18. Aug. a ’
lövöldöző-helyen a ’ G yalogok tz é lt lő ttek ,
a ’ L ovasok valam i póznára függ esztett k ö rt­
vély t k a rd a l, n y arg alv án , v ág tak . E zek u tán vizeknek szülő A nnya. Belé egy Víz sem foj,
kinek k in ek érdem e szerén t ju ta lm a t osz­
to tta k . A ’ legfőbb proem ium v ó lt 12 a ra n y o ­
k a t érő m o n éta, a ’ legkisebb egy ón tán y ér.
I t t le h e te tt látn i B aselnek m ind so k aság át,
m ind m inden szépségét, sok m usik ák és
tá n tz o k között.
X III. A ’ tö b b ek közt van egy n ag y
Vendégfogadó a ’ V árosban, m elly a ’ N a p ­
keleti 3 K irályokról n ev eztetik , elő tte lévén
azo k n ak nagy S tá t uáik. E bben vólt szálva
a ’ Fels. Joseph. II. H elv étziáb an já rv á n
Ao 1778.
X IV . E zekből m e g te ttz ik hogy Basilea
nem tsa k szép, hanem igen víg és lak ásra
kellem etes Város. A ’ lakosi n y ájjaso k , vígak,
tz ifrá k pom pások. A ’ leányi rossz fogúak
ugyan és sokan golyvások: de szépek, igen
em berségesek és parádésok. Az Asszonyai
jó m unkások. In d u lta m ki innen d. 22.
A ugusti.
Helvétziáról közönségesen:
1. H elvétzia egészen hegyes és völgyes
ta rto m á n y , m indenfelől ezek, m int valam elly életek et, a ’ F ra n tz ia K irály n ál sokan szol­
v ár bé k e rítik , úgy hogy csak azokról is gálnak. H a jó k a to n á t em lít, m ag á t teszi
agyon v erh etn ék az ellenséget; Földjök
kevés lévén, tsu d a , hogy élh etn ek ; de a ’
szorgalm atosság á lta l seg ítte tik a ’ T erm é­ den k a to n a , a ’ ki fegyvert foghat.
szet. B a ro m ta rtá sra a lk a lm a to s o k a ’ Völgyei,
m ellyből nagyobb része áll jövedelm eknek. em berségesek, szeretette m éltók. A ’ leányok
H íres k iv áltk ép p en a ’ s a jtja , m ellyet E u ró ­ kis k a la p o t viselnek; k ik nem igen h am ar
pába m indenfelé elh o rd an ak . Sok szél fú m ennek férjhez. Sok golyvások v a gynak a ’
pedig a ’ völgy zöld. Úgy hogy az esztendőnek
3 részeit egyszersm ind leh et ta p a sz ta ln i:
az hegy’ te te jé n T elet, az oldalán T avaszt,
a ’ völgyben N y á rt. Veszedelmes ném elly
hegyek a la tt já rn i, m ikor a ’ hó és jég m eg­
in d ú l. Vagyon ezen ta rto m á n y a ’ P ólusnak
46 és 47 grádusi a la tt.
II. Ez ném etül n ev eztetik Schwitzerland­
n a k a zé rt, hogy Ao 1308. Svitz nevű helyben
k ezdettek a ’ szabadságról gondolkodni, Al­
b ertus A ustriacus Cs. idejében, kinek több
T iszttartó i közt k eg y etlen k ed ett Gesner, ki
egy süveget rú d ra függesztvén, a z t k ív á n ta ,
hogy a zt, m in t T is z tta rtó t úgy b etsüljék,
m ellyet Vilhelmus Tell , ki Vriból való vólt,
nem tselekedvén, arra k é n sz e rítte tett, hogy
a ’ m aga fia ’ fejéről lőjjön le egy alm á t etc.
Ez a d o tt a ’ H elv etŭsoknak alkalm atosságot,
hogy fegyvert fogjanak ’s idővel 13 C ánton­
ból álló szabad T ársaságot fo rm áljan ak
m agokból.
II I. H elvétzia áll X II I. C ántonból vagy
Faluból, m elly m ind egyenként R espublica.
M indenik C ántonnak különös Consula és
Senatussa vagyon kik m agok e lő tt Sceptru­
m ot, vagy F ascest h o rd o zta tn ak . A ’ T isztek
a ’ régi R ó m aiak nevezetin nev eztetn ek . A ’
B erna Cánton legnagyobb és h atalm asab b .
Közönségesen h iv a tn a k C onfoederati Can­
tones. A ’ G yűlést ta r tjá k B ádában; m elly­
ben illy sorral ülnek és sufrag áln ak :
1. Tigŭrum . 2. B erna. 3. Lŭcerna. 4.
Vri. 5. Svicia. 6. U nterv ald . 7. Tŭ g. 8. Glaris.
9. Basel. 10. F riburg. 11. Soludurum . 12.
Schaffhauz. 13. A ppenzel vagy A bbatis cella.
IV. Sok drága forrásoknak és folyó­
hanem m ind ki. N evezetes vizei, m éllyeket
lá tta m , ezek: R hénŭs, R ŭsa, G lath, L im agŭs,
Aa, E m m a, Á raz—etc. Sok apró P a ta k o k ,
m agas helyről nagy zúgással esnek le. Nem
lehet félni, hogy az U tazó m egszom júhoz­
zon: m e rt a ’ Szökő k ú ta k egym ást érik,
m ellyek fe le tt, nagyon gyönyörködnek a ’
régi H elvetus V itézek k épjeit ta rta n i. Az
ú ta k m e lle tt sok ú tm u ta tó M ercuriusok
v a gynak; még tsa k a z t is m egjegyzik hol
kell m egkötni a ’ k ereket.
V. A ’ m agas hegyeken, k iv á lt H elvétzia
szélein nagy rakás fák állan ak , m ellyeket
ak k o r g y ú jta n a k m eg, m ikor lárm á t a k arn ak
ü tn i, hogy egyik a ’ m ás tü z é t m eg látv án ,
m ennél h am aráb b felfegyverkezhessenek.
VI. Szép re n d ta rtá so k k a l ékes, úgyhogy
valóban m egérdem li à ’ R espublica nevet.
A ’ népe víg, n y á jjas, szép, eleven. Úgy
ta r tjá k , h o g y : T igurum ban legszentebbek:
B ernában legkevélyebbek: B aselben leg­
vígabbak. K iváltképpen a ’ kato n aság ra te r ­
m e ttek , m elly ért öröm est is e lad ják pénzért
elől, a ztá n a ’ M agyart, de a ’ k árom kodást
is hozzáteszi. I t t ha a szükség k ív án ja, m in ­
V II. A ’ G yerm ekek igen jól nev eltetn ek ,
264
v íz tő l, t ö b b n y i r e p e d ig ro s sz f o g ú a k . A ’
la k o s o k a ’ fe g y v e r b e n g y a k o r o l t a t n a k , m é g
k is g y e r m e k k o r o k b a n k e z d v é n , so k m é g
a ’ D a jk a ö lé b e n v a n , m i k o r a ’ p u s k á t e llö v i.
A ’ G y e r m e k e k e t is b e c s ü lik .
V I I I . A ré g i e g y ű g y ű s é g b e n , a ’ m i n t
le h e t , m in d é te le k r e , m in d r u h á z a t j o k r a
n é z v e k í v á n n a k m e g m a r a d n i, h o g y v a la m i
m ó d o n T á r s a s á g o k el n e s z e g é n y e d je n . A r a ­
n y o s , e z ü s tö s r u h á k b a n n e m j á r n a k ; h a n e m
a z U r f i a k k e s k e n y p ré m e s k a l a p o t ; az
A s s z o n y o k a r a n y g y ű r ű t , d e d r á g a k ő n é lk ü l;
a ’ f é r jf i a k e z ü s t t s a t t o t v is e ln e k . A ’ f e k e te
r u h a m i n d e n ü t t le g tis z te s s é g e s e b b .
I X . A ’ D e á k tu d o m á n y , a ’ m i n t m á s u t t :
ú g y i t t is n in t s o lly b e ts ü le t b e n m i n t ré g e n .
A ’ P a p o k a z E k k lé s ia á l l a p o t j á r ó l s z e r e tn e k
tu d a k o z ó d n i . A ’ m i a z I s te n i t i s z t e l e t e t
i l l e t i , i t t e n is s z in te ú g y h id e g e k a z e m b e r e k .
V o lta m a ’ B e r n a i N a g y T e m p lo m b a n P r é d i ­
k á tz i ó n , P é n te k n a p o n , a z h o l a ’ P a p p a l
e g y ü t t 1 2 -en v o ltu n k . A z é n e k lé s sz é p . A ’
P a p o k c s a k r e c i tá l n a k . A ’ m e lly é n e k e t el
k e z d e n e k , m íg V ég ig n e m é n e k lik , m á s s z o r
is m é t o t t k e z d ik .
KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
S ám b ár M átyás és K is Im re h itv itá i s az
eze k k e l eg y id ejű h itv itá z ó m ű v e k .
A m a r e n g e te g n a g y s z á m ú ír á s b e li s a z o n ­
k ív ü l s z ó b e li h i t v i t á k k ö z ü l, a m e ly e k a k a ­
t h o l i k u s o k és p r o t e s tá n s o k k ö z ö tt M a g y a r o r ­
s z á g o n le f o ly t a k , a le g h ir h e d te b b e k e n n e k a
k é t je z s u i t á n a k a n e v é h e z fű z ő d n e k . N e m
á ll ít o m , h o g y o k n é lk ü l m o n d a t n a k a z e z e k ­
b e n m i n d k é t o ld a lr ó l r é s z tv e v ő k m o c s k o s
s z á j ú a k n a k , ille tő le g to l l ú a k n a k , d e a lig h a
v é te k a z ig a z s á g e lle n , m id ő n a z t a m e g ­
g y ő z ő d é s e m e t n y il v á n ít o m , h o g y a z a k k o r i
id ő k á lt a lá n o s m o d o r á tó l n e m t é r t e k el
a n n y i r a m e g b o t r á n k o z t a tó a n , m i n t a h o g y
á lta lá b a n fe ltü n te tik , ú g y , h o g y a b b a n a
n a g y f o k ú e líté lé s b e n , a m e ly b e n o ly g y a k r a n
ré s z e s ü ln e k , k ö r ü lb e lü l é p e n a n n y i a tú l z á s ,
m i n t a b b a n a k if o g y h a ta t la n tö m jé n e z é s b e n ,
a m e lly e l P á z m á n y t n é m e ly e k o ly m e ssz e
fö lé b e ig y e k e z n e k h e ly e z n i e lle n fe le in e k ,
a k i k p e d ig p á r t a t l a n m e g íté lé s s z e r in t e g é ­
s z e n jó l m e g á l lo t tá k a s a r a t v e le s z e m b e n .
H a n e m h á t , p e r s z e , a b b a n a k o r b a n se m
v e t t e v o ln a k i m a g á t jó l , h a a z t m o n d j a
v a la k i , h o g y „ c ím é r t , r a n g é r t , h a ta l o m é r t,
v a g y o n é r t t é r t e m á t k a t h o l i k u s n a k “ , e lle n ­
b e n k if o g á s ta l a n u l v a llá s e r k ö lc s i a la p o n á l­
ló n a k t ű n t fe l m i n d e n k i, m id ő n a z z a l in d o ­
k o lt a h i t e h a g y á s á t , h o g y „ m e g g y ő z ö tt P á z ­
m á n y “ . M á r p e d ig ig a z á b a n v é v e c s u p á n
e b b e n r e j l i k a k u lc s a a P á z m á n y so k
s ik e r é n e k és a z u to l é r h e t e tl e n n a g y s á g á r ó l
e l t e r j e d t v é le k e d é s n e k , n e m p e d ig a z o k b a n
a z író i tu l a jd o n s á g o k b a n , m e l y e k e t n á la
o ly a n f o n to s k o d v a e m e lg e tn e k k i ir o d a lo m ­
t ö r t é n e t í r ó i n k , m íg m é l t á n y t a l a n u l le -le ­
s a j n á l t e lle n fe le itő l n a g y o b b á r a e lv i ta t n i
ig y e k e z n e k . V is z o n t s p e c i a li te r a t á r s a d a l m i
ille n d ő s é g m e llő z é se t e k i n t e t é b e n n e m t ú l ­
s á g o s a n m a r a d t h á t r a m é g S á m b á r és K is
K is e b b k ö z le m é n y e k .
X . A z ú t a k m e lly é k i t ö b b n y i r e ts e r e s n y e
és m á s g y ü m ö lts f á k k a l v a g y n a k b é ü l t e t v e .
A ’ S z ő lő k n e k és k e r t e k n e k k ő k e r íté s i. I t t
m é g a ’ d e r é k e m b e r e k és D á m á k is g y a lo g
b a ll a g n a k e g y ’s k é t ó r á n y i fö ld re . S z e m b e ­
t ű n ő a ’ s o k le g e lő t e h e n e k és j u h o k , és a ’ so k
g y o lts , m e l ly e t m id ő n f e j é r í tn e k , k iv á lt
T ig u r u m k ö r ü l, e g ész m e z ő t b é te r e g e tn e k
v e le .
X I . A ’ V e n d é g fo g a d ó k o n e g y ü t t e s z n e k
a ’ V e n d é g e k . V íg a n v a n n a k ; e g y m á s t k ö ­
s z ö n tv é n és b ú t s ú z v á n k e z e t fo g n a k . A ’
P o h a r a t k ö s z ö n ik ö sz v e ü t v é n ; m é g az
A s s z o n y o k ’s L e á n y o k se m s z é g y e n lik a ’
K o r ts m á k o n m e g je le n n i.
X I I . A ’ F a lu k t i s z t á t a l a n o k , s o k g a n é jo k
lé v é n b e n n e ; m e l ly e t is H é lv é tz iá b a n n a g y o n
m e g b e ts ü ln e k , a ’ v e t e m é n y t és z ö ld s é g e t
ö n tö z v é n v e le . K iv á lt B e r n á b a n , a ’ b a r o m
v á s á r b a n a ’ s z o lg á ló k o t t le s ik , és le se h a g y ­
v á n e s n i, e d é n y r e r a k j á k .
X I I I . A z H e lv é ta tis z te s s é g e s A ssz o ­
n y o k , m id ő n v is e l ő sö k , n e m ig e n j á r n a k
m á s o k e lő t t.
(F o ly ta tju k .)
m ö g ö t t s e m , h a e z e k le g a lá b b e b b e n az
e g y b e n fe lü l is m ú l t á k m e s te r ö k e t.
A z o k a t a h i t v i t á k a t , a m e ly e k b e n ez a
k é t j e z s u it a v o lt k a th o l ik u s ré s z rő l a fő s z e ­
re p lő , e z ú t t a l c s a k k ö n y v é s z e ti v o n a t k o ­
z á s a ib a n s e n n é lf o g v a e g y s z e r s m in d id ő r e n d ­
b e n k ív á n o m is m e r t e t n i , e g y b e fo g la lv a a
ré s z b e n m á s o k , ré s z b e n m a g a m á l t a l v é g z e tt
k u t a t á s o k e r e d m é n y e it és s z in té n id e s o ro z v a
a te lje s v ilá g o s s á g k e d v é é r t a v e lü k c s a k ö sz ­
s z e f ü g g é sb e n le v ő a d a t o k a t , v a l a m i n t a s z e ­
re p lé s ü k k e l e g y id ő b e n m e g je le n t m á s h i t ­
v it á z ó m ű v e k e t is.
M in d e z e k n e k s o r o z a ta a k ö v e tk e z ő , a h o l
is a k a th o l ik u s k ö n y v e k ró m a i s z á m o k k a l,
a p r o t e s tá n s o k a r a b o k k a l v a n n a k a s o r re n d b e
b e ille s z tv e (a la p - és le v é ls z á m o k n á l a ró m a i
s z á m o k a s z á m o z a tla n s á g o t, az a r a b o k a
s z á m o z o tts á g o t je lz ik ):
I. S á m b á r M á ty á s: (A k á lv i n is ta fe le ­
k e z e t u js á g a .) 1657. C z v ittin g e r „ N o v ita s
s e c ta e C a lv in is tic a e “ c ím m e l e m líti, de
m a g y a r n y e lv ű n e k k e l l e t t le n n ie , m in th o g y
a v i t á n a k to v á b b i , tő le s z á r m a z ó te r m é k e i
s z in té n m a g y a r o k . C ím e is l e h e t e t t m á s s
c s u p á n a t á r g y a ez.
1. E r r e v á la s z v a la k i tő l , a lk a lm a s in t
L ip p a i S á m u e ltő l, e k k o r n a g y k á r o ly i r e f o r ­
m á tu s le lk é s z tő l 1 6 5 7 -b e n v a g y 1 6 5 8 -b a n .
II. S á m b á r M á ty á s : K a n c s a lo k o k u l á r ­
jo k , v a g y O k u lá r e e g y h á ly o g o s s z e m ű k á l ­
v in i s t a p r é d i k á t o r o r r á r a . "1658. 12. r.
2. L ip p a i S á m u e l: (V á la s z e r r e .) 1658-
b a n v a g y 1 6 5 9 -b e n . S á m b á r a X X V I I I .
s z á m ú m ű v é n e k 119. la p j á n e m líti, h o g y
„ L ip p a i S á m u e l e g y c ig á n y o k u lá r já b a n
c s e le k e d é k e z e lő tt h a t (tévedés Z. J . ) e s z ­
te n d ő v e l , a z s o k p á p is ta d o ct o r o k ír á s a it
e lő h o z v á n s o k h a m is m e g v e s z te g e té s s e l, a m in t
m e g m u t a t t u k a z o n c ig á n y o k u lá r já n a k p r ó ­
bakövében“ .
K ise b b k ö z le m é n y e k .
I I I . S á m b á r M á ty á s : (A p r é d i k á to r
p á p a s z e m é n e k p r ó b a k ö v e .) 1659. C z v it ti n ­
g e r e z t is l a t i n c ím m e l ír ja le , S á n d o r I s tv á n
e lle n b e n e z z e l a m a g y a r c ím m e l, m e ly a z o n ­
b a n v a ló s z ín ű le g n e m a te lje s és ig a z i, —
h a n e m c s a k a l a t i n n a k a le f o r d ítá s a . (C zeg ­
léd i a 4. s z á m ú m ű v é n e k 8. la p j á n e m líti,
h o g y k e v é s s e l a z e l ő tt í r t v a l a k i M. G. k e z ­
d ő b e tű j ű n é v a l a t t e g y k ö n y v e t „ T ü k ö r
o k u l á r “ c ím m e l, m e ly t a l á n ez l e h e t e t t . )
E rre k ö v e t k e z h e t e t t a z a sz ó b e li v i t a N a g y ­
k á r o ly k ö r n y é k é n , m e ly b e n L ip p a i e le n ­
g ed ő S á m b á r n a k fo g a k i h ú z á s á t , a v e s z te s ­
n e k e z t a z e lő re k i k ö t ö t t b ü n te t é s é t .
3. C z e g lé d i I s tv á n : E g y k a th o l ik u s e m ­
b e r n e k e g y m á s ig a z e v a n g e liu m te j é n f e l ­
n e v e l t e t e t t k á lv in is ta e m b e r r e l v a ló b e s z é l­
g e té s e . H . n . 1659. 8. r. A n a g y p é n te k i f e ­
n y íté k (k o r b á c s o lá s ) e lle n í r t a s C a s tig á lá s
c ím e n m a g a is tö b b íz b e n e m líti C z e g lé d i,
m á r a 4. s z á m ú n a k a c ím la p já n is , de v a n
e m íg y e m lítv e a X I I I . s z á m ú b a n is. D ia lo ­
g u s n a k is e m líti u g y a n ő .
IV . (C a s tig a tio .) (1 6 5 9 .) C zeg léd i a 16.
s z á m a l a t t i b a n te s z ró la e m líté s t. A z a k k o r i
m a g y a r o rs z á g i k a th o lik u s ir o d a lo m k é p v i­
selő in v é g ig t e k in t v e , n e m ta r t o m k i z á r tn a k ,
h o g y S á m b á r a s z e rz ő je ez e g y ív n y i m u n k á ­
n a k . m e ly v á la s z v o l t a 3. s z á m ú r a s a m e l y ­
n e k i t t k ö z ö lt cím e b iz o n y á r a c s a k a t á r g y á t
je lz i, de s e m m ie s e tr e se m s z ó s z e rin ti.
4. C zeg léd i I s tv á n : S ira lm a s z a r á n d o k i
já r á s b ó l c s a k n e m ré g e n h a z a é r k e z e t t M a la c h
d o k to r n a k n é h a i n a p k o r e lh a g y o t t s k i ­
c s in y sé g é b e n v e le e g y ü tt o s k o l á z t a t o t t M e ­
la c h tu d ó s b a r á t j á v a l v a ló p a j t á r s i s z ó b e ­
sz é d e .. . S á r o s p a ta k , 1 6 59 . 8. r. 3 0 2 + 2 4 la p
+ IV . le v é l. I r t a 165 9 á p r . 21. és j ú n . 21.
k ö z ö tt. M e g v éd ése a 3. s z á m ú n a k a I V . e lle n .
5. (C z e g lé d i I s tv á n ) : A m e g t é r t b ű n ö s ­
n e k a le lk i h a r c b a n v a ló b a j v ív á s á r ó l ír t
k ö n y v n e k e lső ré s z e , m e ly v a g y o n az id v e s ­
s é g n e k f u n d a m e n tu m a s a n n a k e sz k ö z e i felő l.
K a s s a , 1659. 8 r. 562 l a p + V I I I le v é l. A II .
rész is k i k e r ü l t a s a j tó a ló l, d e a n y o m d á b ó l
e l s i k k a s z t o t t á k e g y p é ld á n y o n k ív ü l, m e ly
C z e g lé d in é l m a r a d t v o lt.
6. (C z e g lé d i I s tv á n ) : A z o rs z á g o k r o m ­
lá s á r ó l í r o t t k ö n y v n e k e lső r é s z e .. . K a s s a ,
1659. 8 r. C C C L + 3 5 1 — 5 9 7 l a p + X I I le v é l.
A m á s o d ik rész n e m l á t o t t n a p v ilá g o t.
7. (Z im m e r m a n n M á ty á s ): H i s t o ria
E u ty c h i a n a , e x h ib e n s o r t u m , p ro g r e s s io n e m ,
p r o p a g a tio n e m , e r r o r u m e n a r r a ti o n e m e t
r e f u ta t io n e m c u m c o n s e c ta rio : lu th e r a n o s
n o n esse e u ty c h ia n o s . L ip c s e , 1 6 5 9 . 4 r.
272 la p + X I V le v é l.
8. L á n i D á n ie l: Ig n e a v e r i t a t i s e v a n g e ­
lic a e c o l u m n a . . . p e r s p e c tiv o m in u s p e rs p ie u o
B o n a v e n tu r a e H o c q u a r d i m o n a c h i f r a n c is ­
c a n i . . . o p p o s i t a . . . I I . k ö t e t ( P a r s s p e c i­
a lis ). L ip c s e , 1659. 4 r. M L X X V I I I la p
X .X X V I le v é l. (A z I. k ö t e t u . o . 1654.
je l e n t m e g .)
9 S z a ló c z i M ih á ly : A z I s te n e m b e r J é ­
z u s K r i s z t u s n a k s z e m é ly e fe lő l ig a z á n é r tő
t a n í t ó k n a k v á la s z té t e le k , m e ly b e n a z ig a z
k e r e s z ty é n i t u d o m á n y v ilá g o s a n l e t é t e t i k és
a z e lle n k e z ő k n e k a fe lő l v a ló í t é le t e k a
265
s z e n t ír á s n a k e g y e n e s m é r té k é r e v o n a t t a t i k .
S á r o s p a ta k , 1660. 8 r. 115 la p .
10. U d v a r h e ly i P é t e r : Ö t s im a k ö v e k ­
k e l e l k é s z ít e tt D á v id p a r i t t y á j a , a z a z A
k e r e s z ty é n i v a llá s ig a z s á g á n a k m e g á lla -
t á s a . . . a z ig a z a n y a s z e n t e g y h á z r a in g e r ­
k e d ő G ó liá to k e lle n s le g e ls ő b e n is a p á p is ­
t á k e lle n . (V a n D ie s t H e n r ik d e v e n te r i p r o ­
fe s s o r m ű v é n e k e g y ik f o r d ítá s a .) K a s s a ,
1661. 12. r. 1 9 1 + 1 la p .
11. ( T a r p a i S z ilá g y i A n d rá s ): P á p is tá k
k e r in g ő je .. . ( S á r o s p a ta k ) , 1 6 6 1 . 8 r. 48 la p .
Ú g y lá ts z ik , f o r d ítá s .
V. (S á m b á r M á ty á s ): H á r o m ü d v ö s s é ­
g e i k é rd é s , e lső : a l u t h e r á n u s o k és c a l v i ­
n i s t á k ig a z h it b e n v a n n a k - e ? m á s o d ik :
c s a k az e g y p á p i s t a h it- e ig a z ? h a r m a d i k :
a p á p i s t á k e lle n k e z n e k -e a s z e n tír á s s a l,
a v a g y i n k á b b a l u t h e r e k és c a lv i n is tá k ?
N a g y s z o m b a t, 1661. 12 r. 100 l a p + X le v é l.
A g y ő ri j e z s u it a c o lle g iu m n e v é b e n a d a t o t t
k i. Ú ja b b k i a d á s a i : (K a s s a ) , 1 6 6 5 .; K a s s a ,
1 6 7 2 .; N a g y s z o m b a t, 1 6 9 0 .; K o lo z s v á r ,
1 7 4 5 .; P o z s o n y , 1 7 5 1 .; K o lo z s v á r , 1761.
E g y eg ész i r o d a l m a t v o n t m a g a u t á n .
12. C ze g lé d i I s tv á n : ( V i t a i r a t a m e g ­
ig a z u lá s r ó l) . 1 6 6 2 -ig . E g y j e z s u it a e lle n ír t
m u n k a , m e ly rő l C z e g lé d i k é s ő b b tö b b s z ö r
te s z e m líté s t.
V I. S á m b á r M á ty á s : (A m ise á lla g á r ó l
és s z e r ta r t á s a i r ó l a K r is z tu s s z e n v e d é s e ire a l ­
k a lm a z á s s a l k é p e k és l a t i n m a g y a r o r a t ió k
á lt a l.) 1662. T a lá n u g y a n a z , a m i a z V. s z á ­
m ú n a k I I I . k ia d á s á b a n p ó tlé k u l m e g je le n t.
V I I . K é t s z á r n y , m e ly e k k e l fe le m e lk e d ­
v é n a k e r e s z ty é n lé le k a z ú j t a n í t ó k tő r e i
e l ő t t e ls z a k a d h a s s o n . B é c s, 1 6 6 1 . v a g y 1662.
A z e lő s z ó t a p o z s o n y i je z s u i t á k c o lle g iu m a
í r t a a lá . ( P á z m á n y n a k a s z e n t ír á s r ó l és az
a n y a s z e n te g y h á z r ó l í r o t t e lső k ö n y v e c s k é ­
jé b ő l a V I I . és V I I I . ré s z .)
13. (P ó s a h á z i J á n o s „ J a n u s P h i l a l e t h us
H y d r o p ol i t a n u s “ á ln é v v e l): E g y P o z s o n y b ó l
r e p ü l t h u h o ló b a g o ly n a k m e g m e lly e s z té s e .
H .? 1662. 12 r. 109 la p . A V I I . s z á m ú r a
í r t v á la s z .
V I I I . ( K a th o lik u s v á la s z a 13. sz. m ű r e ).
C ze g lé d i e lle n is k ik e l t, a m ir ő l ez s é r tő ­
d ö tt e n e m lé k e z e tt m e g a 16. sz. k ö n y v é b e n
14. J á s z b e r é n y i P á l: E x a m e n d o c ­
tr in a e a ria n o -s o c in ia n a e a q u o d a m a n o n y m o
s u b h o c t i t u l o e v u lg a t a e : D o c tr in a de D eo
e t C h ris to e t S p ir it u S a n ct o , ip sis s c r ip tu r a e
v e rb is a n te p a u c o s a n n o s a q u o d a m d iv in a e
v e r i ta t is c o n fe s so re in s e rm o n e G e rm a n ic o
c o n c in n a ta , n u n c v e ro in g r a t ia m e x te r o r u m
la tin e e d i t a . . . A d d ita e s t o r t h o d o x a S. S.
T r in i ta t is d e fe n s io a d v e rs u s e r r o n e u m c u ­
j u s d a m a n o n y m i sc r i p tu m . U n a c u m v e t e ­
ris e c c le sia e d e a r ia n is j u d i c i o . . . L o n d o n ,
1 6 6 2 . 8 r. C C X IV la p + X I le v é l.
I X . G o ru p F e r e n c : E le v e n k ú tf ő . B é cs ,
1662. 96 la p . E z e lle n szó l a 6 6 . s z á m ú k ö n y v .
A m ise a t á r g y a .
X . S y llo g is m u s d e m o n s tr a t iv u s , a z a z
Ü d v ö ssé g e s o k o s k o d á s , m e ly á l t a l v ilá g o s a n
m e g m u t a t t a t i k , h o g y a L u t h e r és C a lv in u s
v a llá s a n e m ig a z h i t , h a n e m e r e t n e k . . . H .
és é v n . 12 r. 32 la p . E z a l a t i n u l is , m a ­
g y a r u l is m e g je le n t, de m in d k é t n y e lv e n
266
c s u p á n e g y -e g y p é ld á n y b a n f e n m a r a d t k a t h o ­
lik u s v i t a i r a t e lő s z ö r 14 é r v e t h o z fe l a r r a ,
h o g y a L u t h e r és C a lv in u s v a llá s a a z e lső
n é g y s z á z a d b e lib ő l a z e r e t n e k e k é v e l a z o n o s ,
n e m p e d ig a tö r z s e g y h á z é v a l; e z u tá n 12
o k k a l b i z o n y í tg a t ja , h o g y a k i k a k a t h . e g y ­
h á z tó l e ls z a k a d ta k , a z ig a z h i t t ő l s z a k a d t a k
e l, v é g ü l u g y a n c s a k 12 o k k a l a z t , h o g y c s a k
a k a t h . h i t ig a z h i t .
X I . S y llo g is m u s d e m o n s tr a t iv u s , q u o
c la r e o s t e n d i t u r L u th e r i e t C a lv in i fid e m
esse fa ls a m e t h a e r e t i c a m . . . H . és é v n .
12 r. 24 la p . A X . s z á m ú n a k l a t i n k ia d á s a .
X I I . (C o n s e q u e n tiá k ) . K a th o lik u s v i t a ­
i r a t , m e l y e t C z e g lé d i m á r a 15. s z á m ú b a n
is e m le g e t, a 16. s z á m ú b a n (D . 4. és 5. le v é l)
p e d ig a 107 . és 1 1 1 . l a p j a i r a is u ta l .
E z a c ím , p e r s z e , c s a k a t á r g y á t je lz i.
15. (C zeg lé d i I s tv á n ) : B a r á ts á g i d o r ­
g á lá s , a z a z A z ig a z c a l v i n i s t a . . . v a llá s b ó l
k i c s a p o t t s . . . p á p is tá v á l e t t e m b e r n e k m e g ­
s z ó lítá s a .. . K a s s a , 1663. 8 r. 5 2 3 l a p + X X
le v é l. P á z m á n y „ B iz o n y o s o k o k “ c. m u n ­
k á j á n a k e g y 1 6 4 0 -b e n „ N y o lc o k o k “ c. a.
85 la p o n n é v te l e n ü l m e g je le n t (s m a is m e ­
r e t le n ) k ia d á s a e lle n í r t a , m e ly r ő l C z e g lé d i
ú g y lá t s z i k , n e m t u d t a , h o g y P á z m á n y a
s z e r z ő je , n o h a é s z r e v e tte a K a la u z z a l v a ló
r o k o n s á g á t. A le g é r d e k e s e b b a z o n b a n , h o g y
a C z e g lé d i e lle n s ík r a s z á lló X I I I . és X IV .
sz. m ű s z e rz ő i e z t s z in té n n e m t u d t á k , ám
C z e g lé d i k é s ő b b m é g is r á j ö t t s a z 55. s z á m ú ­
b a n m á r P á z m á n y t e m líti s z e rz ő ü l.
X I I I . (K is I m r e ) : O rv o sló is p it á ly ,
m e ly b e n e g y o k o s p r a e d ie a n s a z ig a z ró m a i
p á p i s t a h i t r e . . . m e g t é r t e m b e r n e k erő s
n y o lc o k a i e lle n o k n é lk ü l v a ló h a s z o n ta la n
ü tk ö z e t ib e n fe je f a lb a n v e r é s tő l o r v o s o lta ­
t i k . . . H . n . (1 6 6 4 .) 8 r. L V I le v é l. A 15.
s z á m ú e lle n . S z e rin te m K is Im re í r h a t t a ,
n e m p e d ig S á m b á r , a k i m a g á t a lig h a m o n d t a
v o ln a tu d ó s n a k és b ö lc s n e k , m i k é n t e m ű
s z e rz ő je n y il a tk o z i k ró la . I I . k ia d á s a : H n .
1697.
X I V . (S á m b á r M á ty á s ): E g y v é n b ia l
o r r á r a v a ló k a r i k a . . . v is s z a v is z le k té g e d
az ú t r a , a m e ly e n j ö t t é l , a m i k o r az N y o lc
o k o k a t d o r g á l ta d , m e ly e k é r t e g y o k o s e m b e r
p á p i s t á v á l ő t t v a la 1 6 4 0 . e s z te n d ő b e n . H . n .
1 664. 8 r. 8 le v é l. C z e g lé d i a 16. s z á m ú b a n
K is I m r é t g y a n ít ja s z e r z ő jé n e k , d e v a ló s z í­
n ű b b n e k ta rto m , h o g y e z t S á m b á r ír ta .
16. C z e g lé d i I s t v á n : Id ő s N o é b e c s ü le té t
o lta lm a z ó J á f e tk e . ( B ra s s ó ), (1 6 6 4 .) 8 r.
L I. le v é l. A X IV . s z á m ú e lle n szó l.
X V . J e z s u i t a p r o f e s s z o r á n a k b e c s ü le ti
m e l l e t t k ik e lő h á la a d ó t a n í t v á n y fe le l m e g .. .
C zeg léd i I s t v á n n a k a r r a a k ö n y v e c s k é r e ,
m e ly n e k t i t u l u s a : Id ő s N o é . . . ( K a s s a ) ,
(1 6 6 4 .) 8 r. X I V le v é l. C z v it ti n g e r e g y j e ­
z s u i ta f o r r á s (A lle g a m b e ) u t á n a C zeg léd i
á l t a l t á m a d o t t K is I m r é n e k a m ű v e i k ö z é
s o r o z z a , de n e m le h e t e tl e n , h o g y té n y le g a
n é m e ly e k á l t a l s z e r z ő n e k t a r t o t t C s e r n á t ­
f a lv i I s tv á n n e v ű t a n í t v á n y a í r t a . 1664
h ú s v é t j a k o r je l e n t m e g .
17. C ze g lé d i I s tv á n : A szó J á k ó b s z a v a ,
de a k e z e k É z s a u é . . . ( K a s s a ) , (1 6 6 4 .) 8. r.
V I le v é l. V á la s z a X V . s z á m ú r a . M in d já r t
h u s v é t u tá n je le n t m eg.
K is e b b k ö z le m é n y e k .
X V I. F e le s t í z e t fe le tle n k ile n c n e k v élő .
a z a z . . . C z e g léd i I s tv á n ro s sz b o r d á b a n
f o g la lt ír á s i t r á m á r ó l e g y t a n í t v á n y a u th o r
le r á z v á n m a g a í r á s i t . . . h e ly é b e n a r á m á r a
fe lfü g g e sz tő , m e ly rő l k é te lk e d v é n C zeglédi
I s t v á n . . . a z t ír á : A sz ó J á k ó b s z a v a . . .
(K a s s a ) , (1 6 6 4 .) 8 r. IV le v é l. V á la s z a 17.
s z á m ú r a v a g y K is I m r é tő l v a g y C s e r n á tf a l ­
v it ó l.
18. S e rp iliu s Á g o s to n : . . .C o n tro v e r s ia
d e a b s o l u ta r o m a n i p o n tif ic is p o t e s t a t e . . .
( D e u ts c h m a n n J á n o s e ln ö k .) W itte n b e r g .
1 664. ( m á rc .) 4 r. X V I . le v é l.
19. S c h n itz le r J a k a b : D is p u t a ti o t h e ­
o lo g ic a p o le m ic a d e m o n s tr a n s v e r i ta t e m
h u iu s p r o p o s itio n is : p u r g a t o r iu m p o n ti f i ­
c iu m e s t f i g m e n t u m . . . ( H e n n in g A n d rá s
fe le lő .) N a g y s z e b e n , 1 6 6 4 (s z e p t. 1 2 .) 4 r
V I I I le v é l.
2 0 . E g y k is v i t a i r a t a z V . s z á m ú elle n
a r r ó l a k é r d é s r ő l, h o g y ,, t u d j a - e k i- k i m a g a
fe lő l m in d e n b iz o n y o s a n , h o g y I s te n k e d ­
v é b e n v a g y o n ? “ (1 6 6 4 .) S á m b á r e m líti a
X X IX . s z á m ú m ű 2. la p j á n . T a lá n ez
P ó s a h á z i n a k a z a „ S y llo g is m u s “ n é v e n e m ­
l í t e t t m ű v e , m e l y e t a 49. s z á m a l a t t i b a n az
V . s z á m ú e lle n s z ó ló n a k m o n d . N in c s k i ­
z á r v a ez m é g a k k o r s e m , h a m u n k á j á n a k
m á s v o l t a v a ló s á g o s c ím e , m e r t h is z e n a
k ö n y v c ím e k e lf e r d ítv e v a ló e m le g e té s e á l t a ­
lá b a n is , d e k ü lö n ö s e n P ó s a h á z in á l g y a k r a n
f o r d u l e lő . V is z o n t n e m le h e t e tl e n , h o g y a
S á m b á r tó l e m l í t e t t m ű is m á s , a P ó s a h á z ié
is m á s v o lt .
21. I n s tit o r i s M ih á ly : C h ilia s m u s d ir u ­
t u s , id e s t: R e f u t a t i o o p in io n is t a m v e t e r u m
n o n n u llo r u m , q u a m r e c e n tiu m , d o c e n tiu m
C h r i s t u m . . . a n t e . . . j u d i c ii d ie m e coelo
v e n tu r u m , m ille a n n i s . . . c u m p iis in te r r a
v e rs a tu ru m . . . ( A la u d a M ih á ly felelő .)
Z so ln a , 1 6 6 5 . ( j ú l.) 4 r. X le v é l.
2 2 . S c h n itz le r J a k a b : D is p u t a ti o th e o ­
lo g ic a b r e v e m e x h ib e n s a n a ly s in q u a e s ­
ti o n is : A n e t q u o ju r e u t r a q u e p o te s ta s ,
e c c le s ia s tic a e t s e c u la r is , c o m p e t a t p o n ti f ici
r o m a n o ? . . . (S c h n e ll G y ö rg y fe le lő .) N a g y­
s z e b e n , 1 6 6 5 . (s z e p t. 2 .). 4 r. V I I I le v é l.
23. K le in J á n o s : D is p u ta tio th e o lo g ic a
d e ro m a n o p o n tif ic e v e r o A n tic h r is to et
fa lso C h ris ti v i c a r i o . . . ( S c h n itz le r J a k a b
e ln ö k .) N a g y s z e b e n , 1665. (s z e p t. 1 6 .) 4 r.
V I I I le v é l.
24. C su z i C seh J a k a b : D is p u t a ti o th e o ­
lo g ic a d e n o v i t a t e p a p i s m i . . . (V a lc k e n ie r
J á n o s e ln ö k .) F r a n e k e r , 1 6 6 5 . ( á p r .) 4 r .
X X V I le v é l.
2 5 . C su z i C seh J a k a b : D is p u t a ti o th e o ­
lo g ic a d e d u b ia e t i n c e r t a p a p i s t a r u m f i d e . .
(V o e tiu s G is b e r t e ln ö k .) U t r e c h t ’ 1665
( jú l. 8.) 4 r. V I le v é l.
2 6 . E s z é k i I s t v á n : D is p u ta tio p a p is ­
t a r u m s iv e D is p u ta tio th e o lo g ic a , in q u a
m u l ti p le x p o p u li p a p is ti c i m is e ria e x c re ­
d e n d a d o c tr in a r o m a n o - p a p is tic a p e r s p ic u e
d e m o n s t r a t u r . . . (V o e tiu s G is b e r t e ln ö k .
U t r e c h t, 1 6 6 5 . ( a u g .) 4 r. V le v é l.
27. L e n th i J á n o s : D is p u ta tio th e o lo g ica
d e c u b ic u lis se u s u b u r b iis in f e r n i p a p is ti ­
c a e g e n ti l o c a n d i s . . . (V o e tiu s G is b e r t e ln ö k .)
U t r e c h t , 1 6 6 5 . ( jú l. 2 6 .) 4 r . X X I I le v é l.
K is e b b k ö z le m é n y e k .
X V I I . S á m b á r M á ty á s : ( M a n ife s tu m a
p a ta k i j e z s u i t á k n e v é b e n .) H . ? 1665. A
X X V I I I . s z á m ú n a k 407. és 448. la p j a in
ő m a g a is e m le g e ti, P ó s a h á z i p e d ig k ü lö n
m u n k á t í r t e lle n e . A n n a k a s z ó b e li h i t v i t á ­
n a k a z e r e d m é n y e , m e l y e t 1665 jú n . 7-én
a s á r o s p a t a k i u tc á n t a r t o t t a k . ( I t t a l k a l ­
m ila g m e g e m líte m , h o g y a S á r o s p a ta k o n
i d ő n k é n t t a r t o t t sz ó b e li h i t v i t á k le f o ly á s á ró l
a k ö v e tk e z ő k ö n y v e k b e n is t a l á l h a t ó k a d a ­
t o k : a 44. sz. k ö n y v 1 2 7 — 1 3 2 ., a 37. sz.
k ö n y v 2 6 ., 3 9 ., 2 1 0 ., 3 0 2 — 3 0 4 ., a X X I X .
sz. k ö n y v 4 2 3 — 4 2 4 ., 74 4 — 7 5 0 . és a 49. sz.
k ö n y v 7 4 — 79. l a p j a i n . )
28.
(P ó s a h á z i J á n o s ) : R ö v id tu d ó s ít á s
c o n s e q u e n tiá k r ó l a p a t a k i j e z s u it a p á te r e k
m a n i f e s t u m á r a v a ló f e le le tte l e g y ü t t . (S á ro s ­ se c e ssisse a p o d ic tic e d e m o n s t r a b i t u r . . . . .
p a ta k ) , (1 6 6 5 .) 8 r. X I V le v é l. A X X I X .
s z á m ú n a k 114. la p j a s z e r i n t 1 6 6 5 -b e n je l e n t
m e g s v a ló s á g g a l a z 1665. j ú n . 7 -ik i sz ó b e li
h i t v i t a t ö r t é n e t é t i g a z í tj a h e ly r e v e le P ó s a ­ a z 53. s z á m ú .
h á z i, k i k é s ő b b a m a g á é n a k v a ll ja . H é t é r v ­
v e l m u t a t j a k i b e n n e , h o g y ,,a th e o lo g iá b a n
v a g y v a la m e ly h i t n e k á g a z a t j á n a k m e g p r ó ­
b á lá s á r a v a g y v a la m e ly té v e ly g é s n e k m e g ­
c á fo lá s á ra é lh e tn i a s z e n t ír á s b a n f u n d á l t a ­
t o t t co n s e q u e n t iá k k a l (a 41. s z á m ú n a k 59.
la p j a s z e r in t) s " tí z p u n c tu m o k b a n m u t o g a t á
m e g , h o g y a z o k b a n a d o lg o k b a n , a m e ly e k e t
v i t a t n a k , c s a k e g y se m t a l á l t a t i k a s z e n t ­
ír á s b a n “ (a 61. s z á m ú n a k 2 9 1 . és 301,
la p j a s z e r in t) .
X V I I I . K is Im re : R ö v i d fe le le t (A
k á lv i n is ta c o n s e q u e n t iá k h a s z o n t a la n s á g a i ­
ró l). K a s s a , 1665. 12 r. C z v it ti n g e r e m líti;
e n n e k k e l l e t t le n n ie K is I m r é n e k P ó s a h á z i
e lle n sz ó ló a m a k é t m ű v e k ö z ü l az e g y ik n e k ,
m e ly e k e t e m e z a 41. s z á m ú m ű v e 6 5 — 66.
la p j á n e m l ít s ez e lle n v é d e k e z ik u g y a n e z e n
m u n k a 5 8 — 67. la p ja in .
X I X . ( S á m b á r M á ty á s ): (A c o n s e ­
q u e n t i á k e lle n .) (1 6 6 5 .) P ó s a h á z in a k 41.
s z á m ú m ű v e 67, l a p j á r ó l k i t ű n i k , h o g y n e m ­
c s a k K is I m r e í r t a c o n s e q u e n tiá k r ó l sz ó ló
m ű v e e lle n , h a n e m m á s is , m é g p e d ig a
49. s z á m ú 23. la p j a s z e r i n t S á m b á r .
X X . ( S á m b á r M á ty á s ): H á r o m ü d v ö s ­
séges k é r d é s . . . ( K a s s a ) , (1 6 6 5 .). A z V.
s z á m ú n a k I I . k ia d á s a , m e ly n e k e b b e n az
id ő t á jb a n k e ll e tt m e g je le n n ie , m iv e l m á s ­
k ü lö n b e n é r t h e te t le n v o ln a , h o g y a z e lő s z ö r
m á r 1 6 6 1 -b e n m e g je le n t m ű e lle n m i é r t c s a k
1 6 6 5 -b e n i n d u l t m e g a h a r c . M á r p e d ig az
1661. és 1672. é v e k k ö z ö t t f e l té t le n ü l j e l e n t
m e g e g y k ia d á s , m in th o g y a z 1 6 7 2 -ik i m á r
h a r m a d i k k ia d á s v o lt . A z 1 6 6 8 -b a n m e g je ­
l e n t 51. s z á m ú k ö n y v m e g í r á s á n a k id e jé n ,
v a g y is 1 6 6 6 -b a n a I I . k ia d á s m á r k ö z k é z e n
f o r g o tt, ú g y s z in té n a 3 8 . s z á m ú í r á s á t , v a g y is
a z 1665 . é v n y a r á t m e g e lő z ő le g k e l l e t t m e g ­
je le n n ie , m in é lf o g v a 1 6 6 5 -n é l k é s ő b b r e n em
te h e t ő a m e g je le n é s i id e je . A z 5 1 . s z á m ú
k ö n y v s z e r i n t S á r o s p a ta k o n n y o m t a t t á k , de
ez a lig h ih e t ő s le g in k á b b K a s s a te k i n t h e t ő
k ia d á s i h e ly é n e k .
W ö lflin K r is tó f : D is s e r ta tio n is th e o l o ­
g ic o - r e f u t a to r ia e s u p e r t r es q u a e s tio n e s a
co lleg io j e s u i t a r u m J a u r in e n s i in H u n g a ria
m o ta s p a r s I — I I I . (A z I, és I I . ré s z n é l a
267
m a g y a r D ö m ö tö r i G y ö rg y v o lt a fe le lő , k i
W ö lflin ré s z é re l a t i n r a f o r d ítá a m e g t á m a ­
d o t t m ű v e t; a I I I . ré s z n é l H e g e l J á n o s
F ü lö p n é m e t if jú .) T ü b in g a , 1 6 6 5 . 4 r.
6 6 + ? la p .
W ö lflin K r is tó f : V in d ic ia e v e r i t a t i s
e v a n g e li c ae a d v e r s u s je s u it a s J a u r in e n s e s
in H u n g a r i a . , . T ü b in g a , 1 6 6 6 . 4 r. 140
l a p + IV le v é l. A k ö z v e tle n ü l e lő z ő n e k ú j
k i a d á s a , m e l y e t D ö m ö tö r i G y ö rg y r e n d e ­
z e t t s a j tó a lá .
29. S z a th m á r n é m e ti M ih á ly : D is p u ­
t a t i o th e o lo g ic a d e fid e e t re lig io n e e c c la s ia e
a p o s to lic a e - r o m a n a e e t ro m a n o - p o n tif ic ia e ,
in
a q u a r e f o r m a t e s p e rm a n s is s e in fid e a c
re lig io n e c u m i l l a , p o n tif ic io s v e r ő a b e a d e m
(V o e tiu s G is b e r t e ln ö k .) U t r e c h t , 1666.
( fe b r. 1 0 .) 4 r. X V I le v é l. E n n e k m a g y a r
f o r d ítá s a v a g y le g a lá b b is á td o lg o z á s a le h e t
30. E s z é k i I s t v á n : P r i m a v e r i t a s d e ­
fe n s a siv e n e c e s s a r ia re s p o n s io in q u a e x ­
c e p tio n e s e t a r g u m e n ta c u ju s d a m .. . v ir i
c o n tr a c o m m u n e m . . . e x is te n t ia m D e i. . .
p ro b a n d i m e t h o d u m .. . e x a m in a n tu r .. . e t
p la c id e r e f u t a n t u r . U t r e c h t , 1 6 6 6 . 12 r .
2 3 0 la p + X V I I le v é l.
3 1 . Z im m e rm a n n M á ty á s : A c c e p tila tio
s o c in ia n a im p r im is i n j u r i a in m e r it u m e t
s a tis f a c tio n e m C h r is ti.. . (T h e o l, d o c to r i
é rte k e z é s .) L ip c s e , 1 6 6 6 . ( á p r . 2 4 .) 4 r .
L X + 1 1 le v é l.
32. S z á k i F e r e n c : D is p u ta tio th e o lo g ic a
de c o n f lic tu je s u itic o i n t e r d o c tr in a m J e s u
e t j e s u i t a r u m . . . ( H o o r n b e e k J á n o s e ln ö k .)
L e id e n , 1 6 6 6 . ( j ú n .) 4 r. L X V I I I . le v é l.
3 3 . V e s z p ré m i B . I s t v á n : D is p u ta tio
th e o lo g ic a p r im a d e v e r a n o t i t i a fid e i a d v e r ­
su s c o e c a m p o n tif ic io r u m f i d e m . . . (V o e tiu s
G is b e r t e ln ö k .) U t r e c h t , 1 6 6 6 . ( m á rc . 7.)
4 r. I X le v é l.
34. M e z ő la k i J á n o s : D is p u t a ti o t h e o ­
lo g ic a a n t i p a p i s t i c a de g e n u in a a c t r i u m ­
p h a n te re lig io n is r e f o r m a ta e o r t h o d o x i a . . .
(A rn o ld M ik ló s e ln ö k .) F r a n e k e r , 1 6 6 6 .
( a u g . 1 2 .) 4 r. X X le v é l.
35. L is z k a i I s tv á n : E x e r c i tiu m th e o lo ­
g ic u m d e e c c le sia e r o m a n o - c a th o lic a e h a e re s i.
( F r a n e k e r ) , (1 6 6 6 .) 4 r. X V I le v é l. C ím la p ja
h iá n y z i k s íg y c s a k a v a ló s z ín ű s é g s z e r in t
á l l a p í t o t t a m m e g n y o m t a t á s a h e ly é t és
id e j é t.
36. (P ó s a h á z i J á n o s ,,X e n o c o s in u s “ á l­
n é v v e l) : S á m b á r n a k a z h á r o m k é rd é s e ire
v a ló s u m m á s v á la s z té t e l, H .? 1 6 6 6 . Á llí­
tó l a g m é g e b b e n a z é v b e n tö b b k ia d á s a
je le n t m eg.
X X I. S á m b á r M á ty á s : A z h á r o m k é r ­
d é sre l ö t t s o m m á s v á la s z té t e lr e í r o t t fe le le t.
H . n . 1 6 6 6 . V á la s z a 36. s z á m ú r a ,
37. P ó s a h á z i J á n o s : A h á r o m k é rd é s re
v a ló s u m m á s v á la s z té t e ln e k e g y a r r a l e t t
a lk a l m a t l a n f e le le tte l v a ló n a g y o b b m e g e r ő ­
sö d é s e és a z o n fe le le tn e k m e g r á z o g a tá s a .
H . n . 1 6 6 6 . 12 r. 3 0 9 l a p + 1 le v é l. V á la s z a
X X I. s z á m ú ra .
3 8 . K é z d iv á s á r h e ly i M a tk ó I s tv á n : F ö ­
v e n y e n é p í t t e t e t t h á z ro m lá s a , a v a g y H á ro m
k é rd é s e k k ö r ü l g ő g ö se n f u tk á r o z ó S á m b á r
268
M á ty á s je z s u it a in a s z a k a d á s a .. . (N a g y ­
s z e b e n ) , 1 6 6 6 . 8 r. 146 l a p + V I le v é l. E n n e k
128. l a p já n f o r d u l elő e lő s z ö r b iz o n y t a la n
é r te le m m e l a k é s ő b b o ly g y a k r a n e m le g e ­
t e t t „ X u t T ö k “ k if e j ezé s.
39. (K o m á r o m i C sip k é s G y ö rg y „ A g r 1i ­6 6 6 . 12 r. L X X V I I I le v é l. I r a t á s i id e je a
co la A r b u te u s “ á ln é v v e l): T r a n s s u b s ta n t ia t io
e x e n t i z a t a , h o c e s t: A n n u ll a tio D is c u r s u s ...
p ro tr a n s s u b s t a n t i a t i o n e f o r m a ti in f e s to , u t
v o c a n t, c o rp o ris C h ris ti p r o x im e e la p s o
h a b i t i . . . ( S á r o s p a ta k ) , 1666. 12 r. Í r v a v a n
B á r s o n y G y ö rg y n e k „ D is c u r s u s “ c. ú r n a p i
p r é d ik á c ió ja e lle n , m e ly k é z i r a t b a n j u t o t t
a K o m á ro m i k e z é b e s ú g y l á t s z i k , n e m is
ig e n j e l e n t m e g n y o m t a t á s b a n . E lő s z a v a
1666 a u g . 7 -én k e lt . E g y e tl e n , c s o n k a p é l­
d á n y a a 132. la p ig v a n m e g . E n n e k m a g y a r
f o r d ítá s a a 40. s z á m a l a t t i .
40. (K o m á r o m i C sip k é s G y ö rg y „ A g r ic o la
A r b u te u s “ á ln é v v e l): V a ló d o lg o k k ö z ü l k i ­
v e t t e t e t t á l t a lá l la t o z á s , a z a z : S e m m iv é t é ­
te té s e a n n a k a D is c u r s u s n a k , m e ly a k e n y é r ­
n e k és b o r n a k K r is z tu s v a ló s á g o s te s té v é
és v é ré v é v a ló á l t a l á l l a t o z t a t á s á n a k m e g ­
m u ta tá s á ra f o r m á lta to tt... ( S á r o s p a ta k ) , p á t e r K is n e k p ö ri el n e m v e s z e t t. (K a s s a ) ,
(1 6 6 6 .) 12 r. 1 1 0 + 1 la p . A z e lő b b i n e k m a ­
g y a r f o r d ítá s a , u g y a n a z o n k e l e t ű e lő s z ó v a l
s íg y a n e m j e l z e t t n y o m t a t á s i é v b iz o n y o ­
s a n u g y a n a z , m i n t az e lő b b in e k je l z e t t é v e ,
a n n a k e lle n é r e , h o g y s z e rz ő je m ű v e in e k
je g y z é k é b e n e z t is , a l a t i n e r e d e t i t is 16 6 7 -
b e n m e g j e le n t n e k t ü n t e t é fel.
X X I I . K is Im re : (V o lt-e v a l a h a , v a l a ­
h o l o t t , v a la k i n é l C a lv in u s J á n o s e lő tt a
m o s ta n i c a lv i n is tá k v a llá s a ?) K a s s a , 1666.
8 r. P ó s a h á z i 3 9 . s z á m a l a t t i m ű v é n e k c ím é ­
b ő l, ú g y s z in té n C z v ittin g e r b ő l k ite ts z ő le g
v a la m i effé le l e h e t e t t a cím e K is Im r e e
t á r g y b a n k i n y o m t a t o t t e lső v i t a i r a t á n a k ,
m e ly e t a R á k ó c z y -u d v a r k é t em b ere: a k a t h .
P ik a M e n y h é r t és a r e f o r m á t u s Z o m b o ri
P é t e r k ö z ö tt i e s z m e c s e ré b ő l k e le t k e z e tt s
P ó s a h á z iv a l f o l y t a t o t t k é z ír á s b e li v i t a t k o ­
z á s a n y a g á b ó l b o c s á t o t t k ö z re .
41. P ó s a h á z i J á n o s n a k K is I m r e n e v ű
je z s u it a p á t e r r e l v a ló v e té lk e d é s e i m ez k é r ­
d é srő l: v o lt-e v a la h a , v a l a h o l o t t , v a la k in é l
C a lv in u s J á n o s e l ő t t a m o s ta n i c a lv i n is tá k
v a ll á s a ? H . n . 1 6 6 6 . 12 r. 67 la p . L é n y e g e s
része a k ö n y v n e k a ré g i v a ld e n s e k és a c a l­ m i n t é p e n ez s e b b e n az e s e tb e n b iz o n y o s a n
v in i s t á k v a llá s a „ v é r s é g é n e k “ k im u ta t á s a
49 p o n tb a n . S á m b á r X X I X . s z á m ú m ű v e
550. la p j á n ö s s z e té v e s z tv é n e m ű v e t a 45.
s z á m ú v a l, a z u tó b b i n a k t u l a j d o n í t j a e n n e k
ezt a ta r ta lm á t.
X X I I I . K is Im re : (C á fo la ta e g y c a l ­
v in i s t a p r o f e s s o r n a k , k i a z t á l l í t j a , h o g y
m e g v o l ta k C a lv in u s e l ő t t az ü d v ö s s é g re
s z ü k s é g e s ö sszes c a lv i n is ta h itc ik k e k ) . —
K a s s a , 1666. C z v it ti n g e r íg y a d ja a K is Im re
ez ü g y b e n k i n y o m a t o t t m á s o d ik m ű v é n e k
c ím é t l a t i n u l , d e v a ló s z ín ű , h o g y m i k é n t a
tö b b in é l, ú g y e n n é ] is a t á r g y r ó l v e s z i a
c ím e t s a v a ló d i c ím e g y é b v o lt. M eg k e l­
l e t t je le n n ie n y o m t a t á s b a n , m e r t n e m l e t t
v o ln a k ü lö n b e n é rte lm e és c é lja a n n a k ,
h o g y P ó s a h á z i k in y o m a s s a a r e á v a ló v á ­
la s z á t.
42. P ó s a h á z i J á n o s : T r o m f k i tr o m f .
H . n . 1666. (N é g y le v é l.) K is Im r e a X X V .
K is e b b k ö z le m é n y e k .
s z á m ú m ű v e E . 7. le v e lé n „ n é g y le v e lű ír á ­
s o c s k a “ - n a k m o n d ja . C ím e id é z v e a 44.
s z á m ú n a k 61. la p j á n .
X X I V . (K is Im r e ) : T ö k m a k z ö ld
tr o m f j á r a P ó s a h á z in a k v e re s tr o m f . ( K a s s a ) ,
c ím la p o n je l z e tt m á j. 3 0 -a k ö rü li id ő r e e sik .
A z t b i z o n y í tg a t ja , h o g y a c a lv i n is tá k v a l ­
lá s a se m a v a ld e n s e k é v e l, se m a h u s z i tá k é ­
v a l n e m e g y e z ik .
43. (P ó s a h á z i J á n o s ) : B e n s ü lt v e re s
k o lo p , a v a g y : K is p á te r n e k v e s z t e t t p e ri.
H . n . (1 6 6 6 ). 12 r. X X X V I le v é l. M i n d já r t a
X X I V . s z á m ú n a k a m e g je le n é s e u t á n m e g ­
í r t a és k i a d t a , ú g y , h o g y K is Im re m á r s z e p t.
2 0 -á n k é z h e z k a p t a M u n k á c s v á r á b a n .
44. (C z e g lé d i I s tv á n ) : E g y v e re s t r o m ­
fo s d it já t s z ó s a n d a l b a r á t o m n a k j á t é k e l­
v e s z té s é é r t v a ló m e g p ir ic s k e lte té s e . H . n.
1666. 8 r. 448 l a p ( i t t m e g s z a k a d ) . A X X I V .
s z á m ú e lle n í r t a s z e rz ő je 1666 v é g e felé.
Χ Χ V. (K is I m r e ) : P ó s a h á z in a k e g y
b e n s ü l t v e re s k o lo p t i t u l u s u f e le le ti m e g m u ­
t a t t a t i k s e m m ire k e llő n e k le n n i, a v a g y h o g y
1 6 6 7 . 12 r. C I I I le v é l. í r á s á t 1666. s z e p t.
3 0 -á n fe je z te b e a s z e r z ő , de a k ö n y v c s a k
1 6 6 7 j a n . 8 - á r a je l e n t m e g .
45. P ó s a h á z i J á n o s : N a g y o b b l á t a t j a
a p á t e r K is v e s z t e t t p e r in e k . H . n . 1667.
8 r. S á m b á r a X X V I I I . s z á m ú m ű v e 550.
l a p j á n e r r e u t a l ily k é p e n : „ P ó s a h á z i is
v e s z t e t t p e r in e k v é g ső l á t a t j á b a n . . . “ C ím ét
B e n k ő J ó z s e f t a r t o t t a fe n n ( T r a n s s y lv a n ia
I I . k . 2 8 3 . l .).
X X V I . (K is Im re ): (E g y k ö n y ­
vecske v é d e lm e , m e ly s z e r in t h iá b a
fá ra d o z n a k a c a lv in is tá k a n n a k k im u ­
t a t á s á n , h o g y f e le k e z e tö k te lje s e n m e g ­
v o lt C a lv in u s e lő t t.) K a s s a , 1667. 8 r.
C z v it ti n g e r l a t i n u l e z t a c ím e t a d ja e
k ö n y v n e k , m e ly v a g y a 44. v a g y i n k á b b a
45. s z . , v a g y e s e tle g m i n d k e tt ő e lle n s z ó lo tt.
T e k in t e tb e v é v e a z o k a t a m e g le h e tő s e n h é ­
z a g o s is m e r t e tő v o n á s o k a t , m e ly e k e t S z a la y
A m b ru s a K á lv in i s t a S ze m le 1 9 2 0 — 21. évi
f o ly a m á b a n k ö z ö tte és R é v é s z K á lm á n k ö ­
z ö tt f o l y t v i t á b a n e lő a d o t t K is I m r é n e k eg y
á l t a l a t a l á l t v i t a i r a t á r ó l , ez a lig h a le h e t m á s .
a 45. sz. e lle n v a n ír v a .
46. S é lly e i S. A n d rá s : D is p u ta tio t h e o ­
lo g ic a , q u a p a u c is o s t e n d it u r , n o n fu isse
v is u m S p ir it u i S a n c to , q u o d f u i t v is u m
T r id e n tin is b r u t a a n a t h e m a t u m f u lm in a in
v e r a m ju s ti f ic a t io n i s c o ra m D eo d o c tr in a m
d e t o n a n t i b u s . . . . (C o c c e ju s J á n o s e ln ö k ).
L e id e n , 1667. ( jú n .) 4 r. X le v é l.
X X V I I . H o lo v itiu s , e lő b b n a g y s z o m ­
b a t i a k a d é m ia i i g a z g a tó n a k e t á j b a n m e g ­
j e l e n t m u n k á j a a z e v a n g é lik u s o k b ib lia ­
m a g y a r á z a ti s z a b á ly a i e lle n . E z t c á fo lja a
47. s z á m ú .
47. F a b r ic iu s J á n o s : E x a m e n d is c u rsu s
P . H o lo v it ii , q u o n d a m a c a d e m ia e T y r n a ­
v ie n s is r e c t o r i s .. . ( S m r tn ik M e n y h é r t felelő).
L őcse 1 6 6 7 . ( j ú n . ) 4 r. X V I I I le v é l. A X X V I I .
s z á m ú n a k c á f o la ta .
X X V I I I . I v u l G á b o r: T h e ses e t a n t i t h e ­
ses c a th o lic o r u m e t a c a th o lic o r u m d e v is i ­
Kisebb közlemények.
b ili C h r is ti in te r r is e c c le s ia , (D e b rő d i J á n o s
fe le lő .) K a s s a , 1667 (a u g . 1 6 .). 4 r. IV le v é l.
X X I X . (S á m b á r M á ty á s ): A h á ro m
ü d v ö ss é g e s k é rd é s re a L u t h e r és c a lv in is ta
ta n í t ó k m i n t fe le ln e k ? ú g y a m i n t M a tk ó
I s tv á n m o n d ja fo l. 128. X u r T ö k , im e a z é r t
M a tk ó h a z u g s á g in a k m e g to r k o lá s a és P ó s a ­
h á z i m o c s k a in a k m e g ta p o d á s a . (K a s s a ) , 1667.
8 r. 7 9 4 la p + V I I I le v é l. V á la s z a 3 7 . és
38. s z á m ú m ű v e k r e , v is z o n t e lle n e v a n n a k
ír v a a 4 8 ., 49. és 55. s z á m ú a k s ta l á n a z 50.
s z á m ú is.
48. K é z d iv á s á r h e ly i M a tk ó I s tv á n : X
u t T ö k k ö n y v n e k e lté p é s e , a v a g y B á n y á s z ­
c s á k á n y , m e lly e l a m a z . . . S á m b á r M á ty á s
n e v ű t u d a t l a n s á r g y ú r ó m e g c s á k á n y o z ta ­
t i k . . . ( S á r o s p a ta k ) , 1 6 68 . 4 r. 4 6 0 la p +
V I I I le v é l. A X X I X . s z á m ú e lle n sz ó l.
49. ( P ó s a h á z i J á n o s ) : G ö rcsö s b o t a m a z
d éc e g e s f e k e te B o n a s u s n a k a h á t á r a , m e ly ­
ly e l u tó b b i s z ila jk o d á s a t é t u l m e g e g y e n g e t ­
t e t i k . S á r o s p a ta k , 1668. 4 r. 100 la p + 1 le v é l.
E z a k ö z v e tle n ü l m e g e lő z ő n é l k é s ő b b m e g ­
je l e n t m ű s z in té n a X X I X . s z á m ú e lle n
szó l.
50. A z ö tö d ik e v a n g e li s t á n a k , S á m b á r
M á ty á s k á p lá n n a k z e n e b o n á ja , m e ly ez k is
ír á s b a n m e g m u ta t ó d v á n , s z é j j e l v e r e t i k . . .
H . n . 1668. 8 r. X I I le v é l. S z e rz ő je is m e ­
r e tle n .
51. N a g y sz ő llő si M ih á ly : S io n le á n y a
á r t a t l a n ü g y é t v é d ő h i t n e k p a iz s a , a v a g y :
A g y ő ri c o lle g iu m h a r m a d i k k é rd é s e e lle n
a z Ú r h a d a i t v is e lő s ig a z ü g y é r t k ik e lő b a j ­
n o k D á v id k a . K a s s a , 1668. 8 r. 464 (a z a v a ­
ro s la p s z á m o z á s s z e r in t 662) la p + V I I I
le v é l. A c á fo lt m u n k a 5 3 — 100. la p j a ir ó l s o k
r é s z le t e t id é z . A já n lá s a 1666. d e c . 1 6 -á n k e lt.
5 2 . V á r a d i M á ty á s : É g ő s z ö v é tn e k ,
a v a g y : R o g y o g ó f á k l y a , m e ly n e k tü n d ö k l ő
v ilá g o s s á g a a ró m a i B a a l i s te n o l t á r a a lá
r e j t e t t le lk i f e r te lm e s s é g e t és a z h é t h e g y e ­
k e n fe k v ő A n tik r is z tu s s e r e g é n e k I s te n n y á ja
k ö z ü l v a ló k i s z a k a d á s á t k im u ta tja .
F r a n e k e r , 1668. 12 r. 2 8 4 ( té v e s e n 184) la p
+ X I I . le v é l.
X X X . I l ly e f a lv i I s tv á n : (T h e s is e k a
z s i n a to k r ó l.) K a s s a , 1668. E z t a s z e n t P é ­
t e r n e k a j á n l o t t m u n k á t az 55. s z á m ú k ö n y v ­
n e k 176— 213. la p j á n c á f o lg a tja C z e g lé d i.
M iu tá n a s z e rz ő fő is k o la i h a ll g a tó v o lt , m i n ­
d e n e s e tre v a la m e ly ik p ro f e s s o r e ln ö k le te
a l a t t t ö r t é n t a th e s is e k v é d e lm e z é s e , m é g
p e d ig ez a C z e g lé d i á l t a l fe jte g e té s e i f o ly a ­
m á n e g y íz b e n s z in té n e m l í t e t t C sek e le h e ­
t e t t , a k i v is z o n t b iz o n y o s a n a z o n o s a z z a l a
C sek e I s t v á n n a l , k itő l K a s s á n 1 6 6 6 -b a n e g y
l a t i n k ö lte m é n y j e l e n t m e g .
5 3. S z a th m á r n é m e ti M ih á ly : Ig a z s á g
p r ó b a k ö v e , m e ly e n m e g c s a lh a ta tla n k é p e n
m e g p r ó b á lt a ti k , h o g y a r e f o r m á t u s o k m e g ­
m a r a d t a k a z a p o s to ltó l f u n d á l t k e r e s z ty é n
r ó m a i e k lé z s iá n a k h it ib e n s v a ll á s á b a n , az
ú j r ó m a i p á p i s t á k p e n ig a t t ó l e l s z a k a d t a ­
n a k . . . S á r o s p a ta k , 1668. 8 r. A z a já n l á s
k e lte s z e p t. 25. M in d e n v a ló s z ín ű s é g s z e r in t
h a n e m is f o r d ítá s a , d e le g a lá b b á td o l g o ­
z á s a a 29. s z á m ú n a k .
X X X I . A ré g i r ó m a i k e r e s z ty é n h i t n e k
ig a z p r ó b a k ö v e , m e lly e l v a la m i g ö n c i ro ssz
Stíö
p ró b a k ő m e r ő p o r h á n y ó c ig á n y p a lla , k in e k
le n n i m e g m u t a t t a t i k , k iv e l N é m e th i M i­
h á ly a c a lv i n is ta ú j v a l l á s t a ró m a i s z e n t
ré g is é g n e k v é n s z a k á l á v a l ő s z íte n i a k a r v á n ,
k o p a s z v a l l á s á t n y il v á b b a n k ij e le n t i. K a s s a ,
1 669. A z 53. s z á m ú e lle n í r t a e g y k a s s a i j e ­
z s u i ta , m é g p e d ig m in d e n v a ló s z ín ű s é g s z e ­
r i n t é p e n S á m b á r , a k in e k C z v ittin g e r n él
„ A p o lo g ia p ro v e t u s t a t e fid e i c a th o l ic a e “
c ím m e l 1 6 6 9 -re t e t t m ű v e e g y e n e s e n ez
l e h e t e t t , m i u t á n a t á r g y a is te lje s e n m e g ­
fe le l a m ű c ím é b e n f o g l a lt n a k .
54. S z a th m á r n é m e ti M ih á ly : Ig a z s á g
p r ó b a k ö v é n e k n y e r t p e r i , m e ly b e n ú jo n n a n
a r e f o r m á t a e k lé z s iá n a k a ró m a i a p o s to li
h it e n f u n d á l t e k lé z s iá v a l v a ló e g y e ss é g e e r ő ­
s í t t e t i k m e g s a p á p i s t a e k lé z s iá n a k p e n ig
a z z a l v a ló e lle n k e z é s e s ú js á g a m o s t i s . . .
m e g m u t a t t a t i k . . . ( S á r o s p a ta k ) , 1 6 6 9 . 12 r.
2 7 0 + X la p . N y o lc n a p a l a t t í r t a a z 1669
m á r c . 1 3 -á n k e z é h e z v e t t X X X I . s z á m ú
k ö n y v e lle n s a z 5 3 . s z á m ú v é d e lm é r e .
5 5 . (C z e g lé d i I s tv á n ) : R e d iv iv u s J á ­
f e tk e a z a z : C z e g lé d i P a lk ó n a k D o b r a v icz a i
M ik ló s p r a e c e p t o r á v a l v a ló b e s z é l g e t é s e . . .
(K a s s a ) , 1 6 6 9 . 8 r. 248 l a p + I V le v é l. A
X X I X . és X X X . s z á m ú m ű v e k e lle n sz ó l,
n e m p e d ig — m i k é n t a R é g i M a g y a r K ö n y v ­
t á r I. k . 1082. sz . a . á ll ít v a v a n — a X I I I .
s z á m ú e lle n , m e ly r ő l c s a k e m líté s t ö r t é n i k
benne.
56. P ó s a h á z i J á n o s : Ig a z s á g i s t á p j a ,
a v a g y o ly k a te c h is m u s i t a n í t á s , m e ly b e n a
k e r e s z ty é n r e f o r m a t a v a llá s b ő v e n m e g m a ­
g y a r á z t a t i k és a z e lle n tu s a k o d ó fo rté ly o s
p a t v a r k o d á s o k e lle n (je le s b e n a m e ly e k e t a
n a g y K a la u z o s k ö n y v h e lly e l- h e lly e l e lő á lla ­
t o t t ) o lt a lm a z ta to k .. . S á r o s p a ta k , 1669.
4 r. 7 3 5 + 7 2 0 l a p + V I le v é l. A z e g y ik a j á n ­
lás 1669. s z e p t. 2 4 -é n k e lt.
X X X I I . I lly e f a lv i I s t v á n : A h á r o m i d ­
v e ssé g e s k é rd é s ig a z s á g a e lle n k e lt B á n y á s z ­
csák án y n ak to m p ítá s a ... k ib ő l m in d a
G ö rcsö s b o to k , m in d a C ig á n y p a llé ro z á s o k ,
m in d a z I g a z s á g r a v e z é rlő K a la u z e lle n v a ló
r o t h a d t I s tá p o k , m in d a z G y e rm e k i J á f e t ­
k é k k ö n n y e n m e g c á f o l t a t h a t n a k .. . K a s s a ,
1669. 4 r. 3 4 3 l a p + V I I I le v é l.
57. S á ro s i A n d rá s : L a b y r in t h u s r o m a ­
n u s p a u c is d e li n e a tu s , h o c e s t: M e r itu m e l
d u b it a ti o , q u ib u s t o t iu s p a p is tic a e re lig io n is
s t r u c t u r a a b s o l v i t u r . . . ( W i n te r A n ta l e l­
n ö k ). T ü b in g a , 1669. (á p r .) 4 r. 3 4 la p + 1 le v é l
58. M o g y o ró si E le k : P a n o p li a Christiana
v e r a e fid e i h o s tib u s o p p o s ita . ( Á td o lg o z ta
K a n n e n g ie s s e r L u d e r z e r b s ti th e o l. ta n á r.)
K ö th e n , 1 6 6 9 . 8 r. 3 2 3 l a p + X X I X . le v é l.
E r e d e t i k ia d á s a i: F r a n e k e r , 1641 és F r a n e ­
k e r , 1651.
59. F e lv in c z i S á n d o r: D is p u ta tio n u m
th e o lo g ic a r u m a b s u r d i t a t e s p a p is tic a s e x
c o n c ilio T r id e n tin o e t a liis p o n tific iis d o c ­
to r ib u s e x h ib e n t iu m (d e c e m p a r t e s ) . (V a l ­
c k e n ie r J á n o s e ln ö k ). L e id e n , 1669. (n o v .
1 5 — 1 6 .) 4 r. X L le v é l.
60. Á cs M ih á ly : F o n te s c a lv in is m i o b ­
s t r u c t i siv e : P r in c ip a le fa ls u m re lig io n is
c a lv i n is ti c a e . . . ( R a i t h B o ld iz s á r e ln ö k ).
T ü b in g a , 1669. ( á p r .) 4 r. 28 l a p + 11 le v é l.
X X X I I I . S á m b á r M á ty á s : T h e se s c o n ­
270
t r o v e r s ia r u m fid e i p ro o e m ia le s s im u l c o m ­
p e n d ia le s p ro o m n i a r t ic u l o fid e i fa c ile d e c i ­
d e n d o , tr ib u s lu th e r o - c a lv in ic is g y m n a s iis ,
c a s s o v ie n s i, e p e rje s ie n s i, p a ta k i e n s i a d d is ­
c u tie n d u m p r o p o s ita e .. . (D e b rő d i J á n o s
fe le lő .) ( K a s s a ) , 1 6 6 9 . 12 r. L I V le v é l. I I . k i ­
a d á s a m á r a k ö v e tk e z ő é v b e n m e g je le n t.
6 1. F a b r ic iu s J á n o s : D is s e r ta tio a p o lo ­
g e tic a , in q u a th e s e s p ro o e m ia le s c o n tr o ­
v e r s ia r u m fid e i M a t th i a e S á m b á r . . . e x ­
a m in a n tu r , d is c u t i u n t u r e t r e f u t a n t u r . . .
(L ő c se ), 1670. 4 r. X L V I I I le v é l.
62. P o m a r iu s S á m u e l: V in d ic ia e a r t i ­
c u li V I I . A . C. d e e c c l e s i a . . . c o n t r a . . .
M a t th i a m S á m b á r . . . L ő c se , 1 6 6 9 . (o k t.)
12 r. X X X V I le v é l.
6 3. Z a b a n iu s I z s á k : D i s p u t a t i o . . . t h e ­
s ib u s c o n tr o v e r s i a r u m fid e i p ro o e m ia lib u s
M a tth ia e S á m b á r . . . o p p o s i t a . . . ( F e l e lő k :
S m r tn i k M e n y h é r t, P u s ó c z i M ik ló s és S c h n itz ­
le r S á m u e l). (L ő c se ), 1 6 6 9 . (s z e p t. 3 0 . és
n o v . 2 7 .). (2 f ü z e t) . 4 r. X V I + X X le v é l.
X X X I V . S á m b á r M á ty á s : T h e se s c o n ­
tr o v e r s i a r u m fid e i c o m p e n d ia le s , p ro o m n i
a r t ic u lo fid e i fa c ile d e c id e n d o tr ib u s L u t h e r o -
Ca lv in ic is g y m n a s iis , c a s s o v ie n s i, e p e r je ­
s ie n s i, p a ta k i e n s i a d d is c u tie n d u m p r o p o s i ­
t a e . . . (D e b rő d i J á n o s fe le lő ) ( K a s s a ) , 1 6 7 0 .
12 r. L X I I I le v é l. A X X X I I I . s z á m ú n a k ú j
k ia d á s a .
X X X V . D e b rő d i J á n o s : R e f u ta t io lo g o ­
d a e d a l o r u m . . . F a b r i t i i . . . P o m a r ii e t . . .
Z a b a n ii, q u i . . . d u m o p p u g n a n t s c r ip to
th e s e s q u a s d a m c o m p e n d i a l e s . . . o f f e n d u n t
p e d e in ip s o l i m i n e . . . (K a s s a ) , 1670. 12 r.
L X X I I le v é l. H u s v é t k o r je l e n t m e g .
64. F a b r ic iu s J á n o s : S o lid is sim u s c o e ­
le s tis v e r i t a t i s m a lle u s , q u o z e p h y r iu m
S a m b a r io — D e b r e d ia n u m o v u m . . . c on c u s ­
s i t , c o n t r i v i t e t d i s j e c i t . , . K a s s a , (1 6 7 0 .)
4 r. X L I I le v é l. Ú j a b b k ia d á s a B ra s s ó b a n
1 6 7 4 -b e n j e l e n t m e g .
X X X V I . D e b rő d i J á n o s : L a p i llu s D a ­
n ie lis , q u o l u t h e r a n i m a l le a to r is F a b r i t i i
c o n f r a c tu s e s t e t c o n tr itu s m a l l e u s . . . siv e
P r in c ip a le s q u in q u e a r r o g a n ti a e e ju s d e m
F a b r i t i i c o n t r i t a e . . . ( K a s s a ) , 1670. 12 r.
X V I I I . le v é l.
65. M e z ő la k i J á n o s : D o c u m e n tu m p o n ­
tif ic iis d e m o n s tr a t u m , se u D is p u t a ti o t h e o ­
lo g ic a , p rim o q u id e m t e x t u a l i s a d c a p I.
H o se a e v e rs . 1 1 ., p o s te a d e id o l o la t r i a p o n ­
tif ic ia . ( B u r m a n n F e r e n c e ln ö k ). U tr e c h t ,
1670. (n o v . 2 .) 4 r. X L I I + I I I le v é l.
66. (C z e g lé d i I s tv á n ) : A z Ú r f r ig y s z e k ­
ré n y e e l ő t t D á g o n le d ü lé s e , a z a z G o ru p F e ­
re n c g y ő ri n a g y p r é p o s t m is é rő l í r t k ö n y ­
v e c s k é jé n e k .. . m e g s e m m is íté s e (2 ré sz ).
K o lo z s v á r , 1670. 4 r. 7 6 + 2 1 2 l a p + X X I
+ I I I le v é l. A I X . s z á m ú e lle n szó l.
67. (S e d u liu s P e r e g r in u s ) : ( E lk e r ü lh e ­
t e t l e n v e s z é ly e s ö r v é n y ) k is 8 r. 40 la p (a
c ím la p h iá n y z ik ) . E z a k a th o l ik u s d o g m á ­
k a t tá m a d ó k ö n y v f e l té t le n ü l 1643 u t á n
k e l e t k e z e tt s íg y ig a z a leh et. S z a b ó K á r o ly ­
n a k , a k i s z e r in t (R é g i M a g y a r K ö n y v t á r I.
k ., 1617. sz.) „ h ih e tő le g a C z e g lé d i I s tv á n
v a g y a P ó s a h á z i J á n o s -fé le v it a tk o z á s o k id e ­
jé b e n l á t o t t v i l á g o t “ .
X X X V I I . ( I v u l G á b o r): L a p is ly d iu s
K is e b b k ö z le m é n y e k .
c o n tr o v e r s i a r u m f id e i, o s te n d e n s in tr e c e n ­
tis p u n c tis ro m a n o - c a th o lic o s a d a m u s ­
sim s c r i p t u r a m s a c r a m s e q u i. a c a th o lic o s
v e r o e id e m e d ia m e tr o r e p u g n a r e . . . K a s s a ,
1671. 12 r. 480 l a p + X I I le v é l. E g y e lő s z ö r
m á r a z e l ő t t m e g je le n t m u n k á n a k ú j k ia d á s a ,
m e ly n e k e lső k ia d á s a is m e r e t le n , d e f ö lte h e ­
tő le g u g y a n e b b ő l a z id ő s z a k b ó l v a ló , e g y
m é g ú ja b b k ia d á s a p e d ig a z 1 6 9 0 -tő l 1 6 9 3 -ig
t e r je d ő id ő b e n N a g y s z o m b a tb a n n y o m a t o t t .
„ I . G .“ k e z d ő b e tű k k e l j e l z e t t s z e r z ő jé ü l a
R é g i M a g y a r K ö n y v t á r I I . k . 1272. sz. a.
n e m fo g a d ja el I v u l G á b o r t, é n a z o n b a n a z o k
m e llé á llo k , a k i k ő t t a r t j á k s z e rz ő n e k ,
m i u tá n a z c s a k e g y s z e r ű t o l lh ib a , h o g y a
l a t i n s z ö v e g b e n n e v é n e k k e z d ő b e tű i n e m a
l a t i n , h a n e m a m a g y a r s o r r e n d s z e r in t s z e ­
r e p e ln e k .
68. K o m á r o m i C sip k é s G y ö rg y : P á ­
p is ta s á g u js á g a , a z a z : O ly m u n k a , m e ly b e n
a p á p i s t a s á g n a k . . . m in a p i u j s á g a . . . m e g ­
m u t o g a t t a t i k v i l á g o s a n . . . K o lo z s v á r , 1671.
8 r. 5 0 8 l a p + X X I le v é l. I r t a 1665 m á j u ­
s á t ó l 1667, e le jé ig , M o lin a e u s h a s o n ló (p e rsz e
n e m m a g y a r ) c ím ű m ü v e n y o m á n . I I . k i ­
a d á s a u . o. 1672. v a g y k éső b b .
6 9 . F a b r ic iu s J á n o s : S o lid is s im u s c o e ­
le s tis v e r i t a t i s m a lle u s , q u o z e p h y r iu m
S a m b a r io — D e b r e d ia n u m o v u m .. . c o n c u s ­
s i t, c o n t r i v i t e t d i s j e c i t . . . B ra s s ó , 1674.
4 r. X L I I + I le v é l. Ú j k ia d á s a a 64.
szám únak.
70. F a b r ic iu s J á n o s : A d a m a s c o e le stis
v e r i t a t i s , q u o v e r i t a t i s e x p e r t e m p u m ic e m
S a m b a r io — D e b r e d ia n a m , f a ls o a p p e lla tu m
L a p illu m D a n i e l i s . . . . c o n t r i v i t . (B ra s s ó ),
(1 6 7 4 .) 4 r . 36 la p + V le v é l. V á la s z a X X X V .
s z á m ú r a . A já n lá s a 1 6 7 4 . s z e p t. 2 5 -é n k e lt.
71. C z e g lé d i I s t v á n : M á r m in d e n é p ü ­
le tiv e l s fe g y v e r e s h á z a iv a l e g y ü t t e lk é s z ü lt
S io n v á r a . . . S á r o s p a ta k (1 6 7 1 -ig ), m a jd
K o lo z s v á r , 1 6 7 5 . 4 r. 6 5 9 ( h ib á s a n 6 5 5 ) la p
+ X L V I I I le v é l. M á r 1 6 6 8 -b a n , s ő t 1 6 6 6 -b a n
is k é s z ü lő b e n v o lt .
72. H i s t o r i c a r e la tio c o llo q u ii C a sso ­
v ie n s is d e ju d ic e c o n tr o v e r s i a r u m fid e i p r a e ­
sid e G a b rie le I v u l . . . . r e s p o n d e n t e . . . . S te ­
p h a n o R e n y e s V a r a d ie n s i ( a n te s tu d io s o C a l­
v in .) . . . h a b i t i c u m . . . L a d i v e r o . . . e t . . .
Z a b a n i o . . a n n o M D C L X V I d ie 2 5 . J u n i i
t o t a e t 26. u s q u e a d m e r i d i e m . . . (K o lo z s ­
v á r ) , 1 6 7 9 . 8 r. X X I V le v é l. Á llító la g az
I v u l G á b o r m u n k á j a v o ln a , de e z t m e g m á r
é n n e m fo g a d o m e l a z ö v é n e k , s ő t a z t á llí­
to m , h o g y e g y á lt a lá b a n n e m is k a th o lik u s .
h a n e m p r o t e s tá n s b o c s á t o t t a k ö z re , m ég
p e d ig a v i t á b a n ré s z t v e t t e k e g y ik e , v a g y
L a d iv e r v a g y Z a b a n iu s , a k i k a k k o r m in d ­
k e t t e n E r d é ly b e n t a r t ó z k o d t a k . A k ö n y v b ő l
m a g á b ó l a z a b e n y o m á s o m , h o g y L a d iv e r
v o lt a k ia d ó . E r r ő l a z 1 6 6 6 -ik i s z ó b e li h i t ­
v i t á r ó l K le in : N a c h r ic h t e n I. k . 146. l.
a z t is fe lje g y z i, h o g y je le n v o l t r a j t a P á lf y
P á l e g ri p ü s p ö k is, v a l a m i n t a z t is , h o g y
a z u t á n n e m s o k á r a e g y i r a t k e r ü l t k ö z k é z re
„ A b s u r d a I v u l i a n a , s iv e s e p te m m o r ta lia
p e c c a t a e ju s d e m s y m b o la “ c ím m e l, m e ly re
k a th o l ik u s ré s z rő l Z in c h o n iu s J e r o m o s v á ­
la s z o lt. E z d o lg o z a t á t m e g k ü ld te a z id ő sb
L a d i v e r Illé s n e k , k i z s o ln a i p a p v o l t s n e m
K ü lfö ld i S zem le. 271

m u l a s z t o tt a el m e g fe le ln i r á . E z e k n e k a t e n U n g a r... H . n . 1684. 4 r. IV le v é l. (S z a b ó
v it a i r a t o k n a k a z o n b a n s e m m i n y o m u k sin c s K á r o ly : R é g i M a g y a r K ö n y v t á r I I I . k.
s a lig h a is j e l e n t e k m e g n y o m t a tá s b a n . 3 3 2 7 . sz. a . K is I m r e e lle n í r o t t n a k m o n d ja .
73. D es H o c h w itz ig e n P a t e r E m m e ric hSsz e m é ly e se n n e m g y ő z ő d h e tte m m e g ró la ,
un g e d u ltig e s S c h re y e n u n d e r b ä r m lic h e s m e r t az e g y e tle n le ih e ly é ü l m e g n e v e z e tt m ú ­
We h k la g e n , w e lc h e s ih m u n d s e in e m A n ­ z e u m i k ö n y v tá r b a n n e m t u d t á k m e g ta lá ln i
h a n g e d a s g r a u s a m e Z e te r u n d W e h -G e ­ ré s z e m re ; p e d ig n a g y o n ó h a j t o t t a m v o ln a
sch r e y d e r k a y s e r lic h e n E r b - L ä n d e r v e r u r ­ l á t n i , m iv e l K is Im re a k k o r m á r h a lv a v o lt.)
s a c h e t, in e tw a s g e s t il le t v o n e in e m b e t r ä n g ­ D e b re c e n . Z ován yi Jenő.

K Ü LFÖ LD I SZEM LE.

O lvasóin k h oz! A z i t t i s m e r t e t e t t m ű v e ­ a m ű e lső k ia d á s á n á l i t t h a n g s ú l y o z ta k ü lö ­
k e t a S c h o ltz T e s tv é r e k , B u d a p e s t I X ., F e ­ n ö sen a s z a k k r itik a , h o g y a sz ö v e g e t n a g y o n
r e n c - k ö r ú t k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n m e g le h e t is v á lo g a t v a s íg y h iá n y o s a n n y ú j t j a , h a n e m
re n d e ln i t u l a j d o n u l , v a g y p e d ig k ik ö lc s ö ­ fő le g a z é r t is , m e r t a z s id ó p r o b lé m a m a
n ö z n i o lv a s á s r a . K é r jü k o lv a s ó in k a t , h o g y k o rk é r d é s s é v á l t s íg y a m a s o k fé le id e v á g ó
a k á r S c h o ltz T e s tv é r e k , a k á r m á s k ö n y v k e ­ k é rd é s é re m é l tá n v á r és k e re s f e le le te t az
re s k e d é s, a k á r a z e r e d e t i k ü lfö ld i k ia d ó c é g o lv a s ó o ly m u n k á b a n , m e ly é p e n a z s id ó s á g
ú tj á n i n t é z ik r e n d e lé s e ik e t, s z ív e s k e d je n e k e r e d e té v e l f o g la lk o z ik . A z e ls ő k ia d á s n a k
a „ T h eo l. S z e m lé “ -re h iv a t k o z n i. M e rt m i­ jo g g a l k if o g á s o lt s f ö n te b b é r i n t e t t h iá n y á n
n él tö b b ily e n h i v a t k o z á s t ö r t é n i k , a n n á l s z e r z ő ú g y s e g í t e t t e m á s o d ik k i a d á s b a n ,
s z ív e s e b b e n k ü ld i k m e g a k ü ld ö ld i c é g e k új h o g y s o k k a l tö b b s z a k a s z t v e t t fel in n e n is,
k ia d v á n y a i k a t is m e r te té s v é g e tt a „ T h e o l. o n n a n is . H o g y m é g m o s t se e le g e n d ő t, a z t
S z e m lé “ -n e k s a n n á l jo b b a n t u d j u k t á j é ­ m a j d a lá b b f o g ju k h a n g s ú ly o z n i. T a r ta lm i
k o z ta t n i o lv a s ó in k a t . te k i n t e t b e n ez a m á s o d ik k ia d á s a z e ls ő v e l
sz e m b e n s z in te te lje s e n ö n á lló m ű n e k t e k i n t ­
D. H a ller M ax: D a s J u d e n tu m . G e sc h ic h t­h e tő , o ly a n a la p o s á td o lg o z á s o n e s e t t a z á t
sch reib u n g, P ro p h etie und G esetzg eb u n g n a ch ú g y a f o r d ítá s o k , m i n t a sz ö v e g m a g y a r á z a ta
dein E x il, ü b ersetzt, e rk lä rt und m it E in le i­ te k in te té b e n . H o g y a m ű g a zd ag ta r ta lm á t
tu n g en v erseh en . G ö ttin g en , V an d en h oek m á r i t t is f e l tü n t e s s ü k , h a d d e m l ít s ü k m e g
et R u p rech t, 1 9 2 5 . 8 M. le g e lő s z ö r a n n a k t a r t a l m i b e o s z t á s á t . K é t
N a g y o n e lté r ő n é z e te k és fe lfo g á s o k b e v e z e té s e v a n : a z első b e v e z e té s E lő -
u ra lk o d h a tn a k tu d o m á n y o s k ö rö k b e n is Á z s iá n a k a g ö rö g - és p e r z s a k o r b e li t ö r t é ­
a f ö l ö tt , h o g y m i ly é r té k e v a n a n n a k , h a a n e t é t n y ú j t j a r ö v id á tt e k i n t é s b e n , a m á s ik
b ib lia e g y e s k ö n y v e ib ő l ú g y n e v e z e t t - v á lo ­ p e d ig a z s id ó s á g k e le tk e z é s é n e k t ö r t é n e t i
g a to tt sz a k a sz o k a t n y ú jtu n k — m a g y a rá ­ v is z o n y a it t á r g y a l j a . E z u t á n id ő i e g y m á s ­
z a t t a l k a p c s o l a tb a n v a g y a n é lk ü l — a k ö z ö n u t á n b a n fo g la lk o z ik a z o k k a l a b ib lia i k ö n y ­
s é g n e k . E s o r o k ír ó ja s e m h e ly e s e lte e z t az v e k k e l, m e ly e k n e k fo g s á g i, il le t v e fo g sá g
e lj á r á s t, m e r t a z t t a r t j a , h o g y a z e g y e s u tá n i k e le tk e z é s e m a m á r m in d e n k é ts é g e n
s z a k a s z o k k i v á l o g a tá s a m in d ig b iz o n y o s s u b ­ fe lü l á ll ó n a k t e k i n t h e t ő , íg y e z e k a la p j á n
j e c t i v m é rő e s z k ö z s z e r in t t ö r t é n i k s íg y az sz ó l a K y ro s a l a t t i h a z a t é r é s r ő l (5 3 8 ), D e u ­
ily v á l o g a t o t t s z a k a s z o k a l a p j á n n e m a t e r o je s a já s r ó l, a z I. D á riu s a l a t t i te m p lo m -
b ib l iá t v a g y a n n a k v a la m e ly k ö n y v é t is m e r ­ é p íté s rő l (5 2 0 ), H a g g a i és Z a k a r j a p r ó f é t á k ­
j ü k m e g , d e a z t , h o g y ez v a g y a z a sz e rz ő ró l, az I. A r ta x e r x e s a l a t t i h a z a té r é s r ő l
m i t t a r t a b ib lia e g y e s k ö n y v e ib e n k ü lö n ö s e n ( 4 5 8 ? ) , M a la k iá s r ó l, T r it o je s a já s r ó l, N e h e ­
é r té k e s n e k és o lv a s á s r a m é l tó n a k . S m é g is m iá s ró l, E s d r á s r ó l ( ily s o r r e n d b e n !) s E s d r á s
el k e ll is m e r n ü n k — k ü lö n ö s e n m a —, h o g y k ö n y v é r ő l, a z e le f a n tin e i (J é b ) p a p y r u s -
jo g o s u lts á g a v a n e n n e k a z e lj á r á s n a k is. o k m á n y o k r ó l, J ó e l, H a b a k u k p r ó f é tá k r ó l,
M e rt a r r a , h o g y v a l a k i e g y te l je s , a z eg ész a p r ó f é ta s á g k ih a l á s á r ó l, v é g ü l D á n ie l, E s z ­
b ib l iá t fe lö le lő , k o m m e n t á r t b e s z e re z z e n m a ­ t e r és K r ó n ik á k k ö n y v é rő l. A h a t a l m a s m ű
g á n a k , m a a lig l e h e t g o n d o ln i, m íg v is z o n t e le jé n t a l á l j u k az e lső és m á s o d ik k ia d á s h o z
k is e b b t e r je d e l m ű , a k o m m e n t á r o k a t is s o k sz ó ló s z e rz ő i e lő s z ó t s a l e t á r g y a l t b ib lia i
t e k i n t e t b e n p ó to ln i a k a r ó és tu d ó m ű v e k s z a k a s z o k n a k , b ib lia i e g y m á s u tá n b a n s z e r­
m a is k a p ó s a k , a m i t e h á t a z t m u t a t j a , h o g y k e s z t e t t je g y z é k é t, a k ö n y v v é g é n p e d ig jó
s z ü k s é g e s e k . I t t fő le g a G u n k e l, S ta e r k , és k im e r ítő t á r g y m u t a t ó á ll.
Volz, G r e s s m a n n , S c h m i d l és H a lle r th e o l.
p ro f e s s z o ro k k ia d á s á b a n m á r a h á b o r ú e lő t t M e g é r d e m e ln é ez a m ű , h o g y k ü lö n
m e g i n d ít o tt v á l l a l a t s o r s á r a g o n d o lo k : a ta n u l m á n y b a n s z ó lju n k r ó la , m e r t o ly a la p o s ­
" D ie S ch r i ft e n des A l t e n T e s t a m e n t s i n A u s ­ s á g g a l fo g la lk o z ik a z e g y e s s z ó b a n fo rg ó
wahl n e u übersetzt u n d f ü r die G egenwart b ib lia i s z a k a s z o k m a g y a r á z a tá v a l , a k o r r a l,
e r k l ä r t“ c ím ű g y ű jte m é n y e s m ű n e k m in d a s z e r e p lő s z e m é ly e k k e l, a sz e lle m i i r á n y ­
a h é t k ö te t e , g y o rs e g y m á s u tá n b a n m e g ­ z a t o k k a l s t b . , h o g y a z m in d e n d ic s é r e te t
j e l e n t m á s o d ik k ia d á s á b a n is! E z p e d ig m e g é rd e m e l. B iz o n y o s , h o g y a k i k e z é b e v e sz i
s o k a t je l e n t. L e g u to ls ó n a k é p e n H a lle r f ö n t e z t a k ö n y v e t , n e m e g y k ö n n y e n t u d tő le
e m l í t e t t m ű v e h a g y ta e l e s o r o z a tb a n a m e g v á ln i, m íg c s a k v é g ig n e m o lv a s ta , s ő t
s a j t ó t . H a é r d e k lő d é s s e l v á r t u k a tö b b i t a l á n é p e n e lo lv a s á s u t á n a d m a j d s o k o k o t
k ö t e t e k m e g je le n é s é t is , ú g y n e m k e v é s b b é a v e le v a ló is m é t e lt f o g la lk o z á s r a . N e m
ép e z é t a k ö te té t, n e m csa k a z é rt, m e rt a k a r o m e lh a l lg a t n i, h o g y le g k e lle m e s e b b
272
ó rá im k ö z é t a r t o z n a k a z o k , a m e ly e k b e n
H a lle r : J u d e n t u m - á t o lv a s g a tt a m . Íg y le g ­
n y u g o d ta b b a n a já n l h a to m m in d a z o k n a k ,
a k i k a fo g s á g i és fo g s á g u t á n i z s id ó s á g p r o ­
b lé m á iv a l a k a r n a k m e g is m e rk e d n i, h o g y
H a l l e r je le n m ű v é t f ö l té t le n ü l s z e r e z z é k be.
S ő t ö r ü ln é k a n n a k , h a n e m h iá n y o z n é k
a z e g y e tle n p r o t e s tá n s le lk é sz ír ó a s z ta lá r ó l!
H a a z o n b a n n a g y ö rö m ö m re s z o lg á l is,
h o g y ez a z é r té k e s m u n k a im m á r 2 -ik k i a d á ­
s á b a n is m e g j e le n h e t e tt , n e m je l e n ti ez a z t,
h o g y n e v o ln á n a k a n n a k k if o g á s o lh a tó o ld a la i
s ő t e g y e n e s e n h ib á i. K ö te le s s é g ü n k a z é r t
i t t e z e k rő l is m e g e m lé k e z n i. M ű v e a lc ím e
ez: G e s c h ic h ts s c h r e ib u n g , P r o p h e tie u n d
G e s e tz g e b u n g n a c h d e m E x il . E z a z t je l e n ti ,
h o g y m in d a h á r o m r ó l e g y fo r m a m é r té k b e n
k e l l e t t v o ln a s z ó ln ia , m i a z o n b a n ú g y é r e z ­
z ü k , h o g y s z e r z ő a fo g s á g u t á n i tö r v é n y -
h o z á s s a l, il le t v e tö r v é n y g y ű jt e m é n n y e l —
a tö r té n e t ír á s h o z és p r ó fé ta s á g h o z v is z o ­
n y í t v a — m e g le h e tő s e n m o s to h á n fo g la l­
k o z o tt , A fo g s á g u t á n i t ö r t é n e t í r á s fe lő l jó l
és a la p o s a n t á j é k o z t a t j a az o lv a s ó t. E z t s z o l­
g á lj á k a f e n t e m l í t e t t b e v e z e té s e k is , a z o n
fe lü l a t ö r t é n e t i k ö n y v e k b ő l v e t t s z a k a s z o k
s a z o k n a k m a g y a r á z a ta ; b ő sé g e s a n y a g o t
n y ú j t a p r ó f é ta i ir o d a lo m b ó l s a z t k e llő k é p
m é l t a t j a s m a g y a r á z z a is , — a fo g s á g u tá n i
tö r v é n y b ő l a z o n b a n , a z ú. n . p a p i C o d e x ­
b ő l m in d ö s s z e E x 251 0 - 22 (a s z ö v e ts é g ­
lá d a ) és L e v . 1 1 1 —47 ( t is z t a és t i s z t á ­
t a l a n á ll a to k ) f o r d í t á s á t , il le t v e m a g y a r á ­
z a t á t n y ú j t j a ! H á t ez b iz o n y n a g y o n k e v é s !
É s e h i á n y é r t n e m n y ú j t e le g e n d ő k á r p ó t l á s t
a z a k ü lö n b e n a la p o s f e jte g e té s se m , m e ly ­
b en m a g á v a l a p a p i tö r v é n n y e l fo g la lk o z ik .
H a m á r e g y s z e r n e m l e h e t e t t n ö v e ln i a k ö te t
te r je d e l m é t , a k k o r in k á b b J e s a ja s és Z a k a ­
riá s k ö n y v é n e k fo g sá g u t á n i e g y e s s z a k a ­
s z a i t h o z h a t t a v o ln a r ö v id e b b e n , h o g y íg y
az a r á n y t a l a n s á g n e l e t t v o ln a ily e n s z e m b e ­
sz ö k ő !
A z u tá n k if o g á s o ln u n k k e ll a z t is , h o g y
v a n n a k - a m ű b e n o ly a n r é s z le te k , m e ly e k
e rő s e n h y p o th e t ik u s je lle g ű e k , s z ó v a l a m e ly e k
n é z e t ü n k s z e r in t m é g n e m é r t e k m e g a r r a ,
h o g y e g y — m é g is c s a k n e m c s u p á n s z a k ­
tu d ó s o k n a k , h a n e m in k á b b a le lk é s z k e d ő
p a p s á g n a k és a n a g y k ö z ö n s é g n e k s z á n t —
m ű b e n p o s itiv tu d o m á n y o s e re d m é n y k é p e n
s z e r e p e lje n e k . I l y e n n e k t a r t j u k fő le g s z e r ­
z ő n e k a z t a h y p o th e s is é t , h o g y E s d r á s n e m
N e h e m iá s e l ő t t , d e N e h e m iá s u t á n , il le t v e
m i u t á n N e h e m iá s a f a l a k a t s t b . m á r fe l­
é p í t e t t e , — j ö t t h a z a B a b y lo n iá b ó l. H a lle r
s z e r i n t is N e h e m iá s e lső íz b e n 4 4 5 -b e n j á r t
J e r u z s á le m b e n , a m i n t e rr ő l N e h . 1— 7 83 sz ó l,
E s d rá s a z o n b a n s z e r in te c s a k 12 é v v e l
k é s ő b b : 4 3 3 -b a n j ö t t h a z a é p a k k o r , m id ő n
N e h e m iá s á tm e n e tile g B a b y lo n iá b a n id ő z ö tt.
E s d . 9 9 e g y m a g á b a n e r ő tle n b iz o n y íté k a r r a ,
h o g y J e r u z s á le m f a la i m á r á l l o t t a k a k k o r ,
m id ő n E s d r á s h a z a é r k e z e t t a fo g s á g b ó l.
4 3 4 /3 3 e g y á lt a lá b a n n e m v o l t a lk a lm a s id ő ­
p o n t a re f o rm v é g r e h a j t á s á r a . H is z a z e rő s
k éz — N e h e m iá s — tá v o l lé t e n a g y o n v e s z é ­
l y e z t e tt e v o ln a a n n a k s i k e r é t. H e ly e s e b b
t e h á t , h a A r ta x e r x e s 7 -ik é v é n é l, a z a z a
4 5 8 -n á l m a r a d u n k . E k k o r j ö t t h a z a E s d r á s
K ü lfö ld i S ze m le.
s e k k o r p r ó b á l t a m e g e lő s z ö r a r e f o r m o t , de
s ik e r te le n ü l. — H o g y a z sid ó g y ü le k e z e te i
N e h e m iá s s z e r v e z te m e g e lő s z ö r, a z t e g y é b ­
k é n t m a g a H a lle r is h a n g s ú ly o z z a (1 9 7 .).
I t t e m l í t j ü k m e g a z t is , h o g y é p i t t ,
e n n é l a k é rd é s n é l n e m s i k e r ü lt m e g ő riz n ie
a m ű e g y s é g e s s é g é t: is m é tlé s b e is e s ik m eg
n e m is t u d j a e lég g é e lk ü lö n íte n i E s d r á s és
N e h e m iá s s z e r e p é t. H a s o n ló is m é tlő d é s e k e t
é s z le ltü n k D e u te r o je s a já s s a l, Z a k a r iá s s a l s tb .
k a p c s o l a tb a n is. P e rs z e t u d j u k a z t , h o g y
n e h é z d ö n te n i a f ö l ö tt , h o g y a z é r th e tő s é g
k e d v é é r t a r o k o n t a r t a l m ú s z a k a s z o k n á l ú jb ó l
m e g ú jb ó l e lm o n d ju k - e u g y a n a z t a z e se ­
m é n y t , il le tv e d o lg o t, v a g y c s a k u ta lg a s s u n k
a m á r e g y s z e r e lm o n d o tt a k r a . D e m é g is az
a z é rz é s ü n k , h o g y e z e n a fo g y a té k o s s á g o n
é p e n e g y ily e n te r m é s z e tű m ű b e n le h e tn e
v a la h o g y s e g íte n i.
D e e z z e l k ö r ü lb e lü l m e g is m o n d o t tu k
a z t , a m i t H a lle r m ű v é b e n le g in k á b b k if o g á ­
s o l h a tu n k . A p ró b b k if o g á s a in k a t n e m is
e m l ít jü k m eg . N e m v o ln a a z o n b a n m é l t á ­
n y o s , h a n e m s z ó ln á n k a m ű e lő n y ö s t u l a j ­
d o n s á g a iró l. A le g e lső , m i t i t t m e g a k a r u n k
e m líte n i, s z e rz ő ír á s m a g y a r á z a ti m ó d s z e re .
N e m s z á r a z s z ó m a g y a r á z á s s a l á ll u n k it t
s z e m b e n , d e a s z ö v e g ir o d a lm i je lle g é n e k
( S t il g a tt u n g ) m e g is m e ré s e u t á n , a n n a k a la p ­
já n b e te k i n té s t n y e r ü n k a b ib lia i sze rző k
le lk i v il á g á b a , a z t is m o n d h a t n á m : egyes
v a llá s e r k ö lc s i v a g y t ö r t é n e t i ig a z s á g o k b a .
I t t is s o k a t t a n u l t s z e rz ő G u n k e ltő l, G re ss ­
m a n n t ó l s m á s o k tó l. Ő k e t k ö v e ti, a m id ő n
a z e g y e s — n é h a t a l á n tú ls á g o s a n is rö v id
— s z a k a s z o k a t ö n á lló a k n a k v é v e , a z o k a t
m a g y a r á z z a s k e llő t ö r t é n e t i h á t t é r b e h e ­
ly e z v e é r t e t i m e g . A z ily s z a k a s z o k a t egy-
e g y v e z é rs z ó v a l v a g y k ife je z é s s e l l á t j a el.
p l. J e s 4 3 16—21: " A z ú j “ ; 4 3 8—13: J a h v e ,
a z e g y e tle n ; 4 6 1 - 13: J a h v e B é l e lle n :
4 8 1 - 1 1 : A „ r é g i “ és a z „ ú j “ . — A z ily v e z é r­
szó o ly k o r a z o n b a n s e m m itm o n d ó , á lta lá n o s ,
p l.: J e s 5 5 6- 7 : I n t ő s z ó z a t.
A m ű le g s ik e r ü lte b b fe je z e te i k ö z é t a r­
t o z i k a z , a m e ly b e n N e h e m iá s ró l s e m lé k ­
i r a t a i r ó l sz ó l. L e g e lő s z ö r a s z ö v e g e t n y ú jt ja ,
h á r o m g o n d o la tk ö r b e c s o p o r t o s í t v a : I. N e ­
h e m iá s t e r v e : 1 1— 2 20 I I . A f a lé p íté s :
3 4- 6 19; I I I . b e fe je z é s : 74- 73, 111 k ., 1 2 28-40,
I t t k ie m e li, h o g y e lső e s e t, h o g y v a l a ki
n a p l ó t ír I z r á e lb e n , a z u t á n s z é to s z tja e g y es
je le n e te k r e a s z ö v e g e t, t a r t a l m á n a k m e g ­
fe le lő e n . M é lta tja a n n a k je le n tő s é g é t i r o­
d a lm i, t ö r t é n e t i s v a llá s i, ille tv e biblia-
th e o lo g ia i s z e m p o n tb ó l. „ I t t v é g re t ö r t é ne­
t et t a l á l u n k — ú g y m o n d ·— s n e m c s u p án
o k m á n y o k a t v a g y p r ó f é ta i i r a t o k a t !“ Á llí­
t á s á t a z z a l ig a z o lja , h o g y N e h e m iá s n a p ló­
j á b a n 1. m e g r a jz o lja a h e ly z e te t; 2. e lő a d ja,
h o g y m ily része v a n a p e rz s a k ir á ly i h a ta­
lo m n a k a z s id ó s á g k e le tk e z é s é b e n „ N e h e ­
m iá s k ü ld e té s e fé n y e s p é ld á ja a p e rz s a k i r á­
ly o k n a k K y ro s id e je ó ta á ll a n d ó a n k ö v e te t
v a ll á s p o l i t i k á j á n a k “ ; 3. r á m u t a t a b a b y lo­
n ia i z sid ó d ia s p o r a je le n tő s é g é re s sz e rep ére,
a t ö r v é n y t a k a r j á k J e r u z s á le m b e n d ia d a lra
j u t t a t n i , m e l y e t E z e k ie l n y o m á n k i f e j t e t t e k;
4. F o n to s N e h e m iá s n a p ló ja a p e r z s a b iro­
d a lo m tö r t é n e t é r e n é z v e s v é g ü l 5. fo n tos
K ü lfö ld i S z e m le.
a z s id ó s á g n a k a s a m a r it á n u s o k t ó l v a ló e lk ü ­
lö n ü lé s é re v o n a tk o z ó la g . E z t N e h e m iá s v a ló ­
s í t o t t a m e g ! E z e k b ő l m in d e n k i m e g é r th e t i,
h o g y m i ly b e c se s N e h e m iá s n a p ló ja .
D e e z u tá n je lle m z i m a g á t a n a p ló s z e r ­
z ő jé t, a k o r n a k le g n a g y o b b z sid ó e m b e r é t,
N e h e m iá s t (1 7 0 k .), k ie m e lv e a tö r v é n y i r á n t i
o d a a d á sá t, h u m á n u s é r z ü l e té t , sz e m é ly e s
b á to r s á g á t, k ö r ü l te k i n tő m u n k á s s á g á t, m e g ­
á l l a p í t v a a z t , h o g y N e h e m iá s , h a n e m is
p ró f é ta , d e e g y é n is é g é b e n s o k v a n a p r ó fé ­
tá k é b ó l. E g y n a g y cél le b e g á ll a n d ó a n s z e m e
e l ő t t : J e r u z s á le m ú j j á é p í t é s e ! E z t p e d ig
a z é r t t a r t j a k ö te le s s é g é n e k , m e r t J e r u z s á le m
Is te n s z e n té ly e . I s te n ü g y é t s z o lg á ln i a le g ­
s z e n te b b e m b e r i k ö te le s s é g ! N e h e m iá s v a ló ­
b an a fo g s á g u t á n i z s id ó s á g e g y ik le g r o k o n ­
sz e n v e s e b b a la k j a , a k i n e k le g s z e b b v o n á s a i
közé t a r t o z i k a z , h o g y n é p e ü g y é t ö n z e t ­
le n ü l, m in d e n h á ts ó g o n d o la t n é lk ü l s z o l­
g á lja . Ö r ü lh e tü n k , h o g y N e h e m iá s je lle m é t
H a lle r ily ta l á l ó a n r a j z o lt a m e g !
D e t a lá n m á r s o k is , a m i t ír ta m . P e d ig
m ég k ü lö n k e lle n e m e g e m líte n ü n k a z t , a m i t
E s d rá s m ű k ö d é s é rő l s e g y é n is é g é rő l, m o n d ,
n em is e m lítv e a D e u te r o - és T r ito je s á já s r ó l,
D á n ie l és E s z te r k ö n y v é r ő l s tb . sz ó ló é rté k e s
r e jte g e té s e k e t. N e m h a g y h a to m a z o n b a n
e m líté s n é lk ü l a z E b e d — J a h v e k é rd é s se l
k a p c s o la to s fig y e le m re m é ltó h y p o th e s is é t,
m e ly s z e r in t J a h v e s z e n v e d ő s z o lg á já b a n
D e u te ro je s a ja s — ö n m a g á t r a jz o lja m e g !
3 k ü lö n is fig y e lm é b e a k a r o m a já n l a n i az
olv a s ó k ö z ö n s é g n e k az e le f a n tin e i (jé b i) z sid ó
g y ü le k e z e l á ll a p o tá r ó l szó ló p a p y r u s o k m á ­
n y o k is m e r t e té s é t. M e rt n á l u n k m é g n a g y o n
k e v e s e n t u d j á k , h o g y E g y p to m n a k e fo n to s
ka to n a i te le p é n , il le t v e e r ő d jé b e n K r. e.
4 08— 4 0 7 -b e n z sid ó g y ü le k e z e t v o lt , a m e ly ­
n e k e r e d e te ré g i id ő b e , t a l á n m é g J e r u z s á le m
b u k á s a e l ő t t r e , n y ú li k v is s z a . A z i t t e n i
z s id ó k n a k te m p lo m u k is v o lt , m e l y e t a z o n ­
b a n e lle n s é g e ik le r o m b o lta k . A z e m l í t e t t
p a p y r u s o k s z e r in t e n n e k ú j r a é p í t é s é t a k a r j á k
a p e rz s a h a tó s á g tó l k ie s z k ö z ö ln i. E z a rö v id
t a r t a l m i u ta l á s is m u t a t j a : m ily f o n to s a k
e p a p y r u s o k a z sid ó k u lt u s z és a z sid ó d i a ­
s p ó r a tö r t é n e t é r e v o n a tk o z ó la g !
N e m t e r j e s z k e d h e t t ü n k k i je le n is m e r ­
te té s ü n k b e n a m ű m in d e n r é s z le té r e , a z o n ­
b a n a z t h is s z ü k : s i k e r ü lt s z e m lé l te t n ü n k a z t,
h o g y a g o n d o lk o d á s r a in d í tó m e g á lla p ítá s o k ­
n a k e g ész tö m e g e á ll i t t , e m ű b e n , e lő t tü n k .
M in d en e g y e s o ld a ln á l m e g á l la p o d h a t u n k és
g o n d o lk o z h a tu n k a f e l e tt is , h o g y m i t k e lle n e
n e k ü n k t e n n ü n k m a , h o g y a n a g y ö s s z e o m lá s
u tá n M a g y a r o rs z á g is h a s o n ló k é p m e g ú ju l­
jo n , m i n t a z s id ó s á g a b a b y lo n i fo g s á g b a n ,
ille tv e fo g s á g u t á n .
N e m c s a k e g y h á z u n k ú jjá é le d é s é n e k , de
n e m z e tü n k m e g e r ő s ö d é s é n e k a k é rd é s e is
is jó r é s z t a z o n m ú l ik : t u d u n k - e végre ta n u l n i
a történelemből? Ú g y t e t s z i k n e k e m , m i n th a
H a lle r je le n m ű v é b e n n e m z e té n e k a r r a a
k é rd é s é re a k a r n a f e le le te t a d n i, h o g y m e g
m a r a d h a t- e a jö v ő s z á m á r a s h a ig e n , h o g y a n ?
S íg y a m ű t a n u l s á g a , il le t v e a z s id ó s á g t ö r ­
t é n e t e tu d o m á n y o s v iz s g á la t á n a k a z e r e d ­
m é n y e h o z z á n k is sz ó l, m e ly s z in te o t t o lv a s ­
h a tó a s o r o k k ö z ö tt c s a k n e m m in d e n la p o n ,
s ő t i t t - o t t k if e je z e t te n is, h a n g z ik p e d ig
e k é p e n ; É le t b e n m a r a d h a t u n k s m e g e r ő s ö d ­
h e t ü n k a z ú j e z e r é v re , h is z a z s id ó s á g is
é le tb e n m a r a d t a n a g y k a t a s z t r ó f a u t á n , s ő t
m e g e r ő s ö d ö tt. D e c s e le k e d jü n k ú g y , m i n t
a n n a k id e jé n a z s id ó s á g : vé d e lm e zz ü k meg
m a g u n k a t a z elszíntelenedéstől, fe j le s s z ü k k i
n e m e s f a j i tu la jd o n s á g a in k a t , v a ló s íts u k meg
K r i s z t u s erkölcsi p a r a n c s á t!
Í g y á d H a l l e r a m a g a m ű v é b e n , s z in te
a k a r a t l a n u l is p r o g r a m m o t a m a i n e m z e d é k
s z á m á r a . É rd e m e s e z z e l a p r o g r a m m a l fo g ­
la lk o z n i!
A k ö n y v n y o m á s a s z é p , o lv a s h a tó ;
p a p ir o s a a z o n b a n jo b b is le h e tn e ! N y o m d a ­
h ib a i t t - o t t a k a d a k ö n y v b e n , jó l le h e t sz e rz ő
c s a k a 175. o ld a lo n le v ő h i b á r a u t a l , a h o l
L o n g im a n u s h e l y e t t M n e m o n o lv a s a n d ó . N e m
a k a r j u k e z e k e t fe ls o ro ln i, d e a z t a z é r t m e g ­
e m l ít jü k , h o g y a 3 3 9. és 3 4 1 . o ld a lo n a fö l­
i r a t b a n „ D a n ie ls l e t z t e r R e ic h s t a g “ h e l y e t t
te r m é s z e te s e n „ D a v id s l e t z t e r R e ic h s t a g “ o l­
v asan d ó .
B e fe je z é s ü l m é g e g y s z e r c s a k a n n y i t ,
h o g y a k i c s a k t e h e t i , sz e re z z e b e e z t az
é r té k e s k ö n y v e t, n a g y h a s z n á t fo g ja v e n n i
a le g k ü lö n fé lé b b a lk a l m a k k o r !
D eá k J á n o s.
N e u te sta m e n tlich e F o r sc h u n g e n . H e­
r a n sg e g . v . Otto S ch m itz. I. R eih e: P a u lu s­
stu d ien . G ü tersloh , B ertelsm a n n k ia d á sa .
1. fü zet: S ch m itz Otto: D er F r e ih e itsg e ­
d a nke bei E p ik te t u . d. F re ih e itsz e u g n is des
P a u lu s, 1 9 2 3 . 8 0 . l . 2 m á rk a . — 2. fü z e t:
S ch m itz Otto: D ie C h ristu s-G em ein sch a ft des
P a u lu s im L ich te se in e s G en etiv g eb ra n ch s.
19 2 4 . 270 l . 6 m á rk a .
A k i e k é t b e h a tó m o n o g r á f iá t é r té k e ln i
a k a r j a , a n n a k e ls ő s o rb a n a z t a z a la p e lv i
á ll á s p o n t o t k e ll v iz s g á la t t á r g y á v á te n n i ,
a m e ly b ő l a s z e rz ő k ii n d u l, s a m e l y e t első
m u n k á j á b a n , h a r ö v id e n is , d e v á z o l. A m in t a
cím is m u t a t j a , m i n d k é t m o n o g r á f ia „ v a l ­
lá s t ö r t é n e t i “ s z e m p o n tb ó l a k a r j a P á l t h e o ­
l o g i á já n á k e g y -e g y v o n á s á t v iz s g á ln i: az
e lső a k e r. s z a b a d s á g r ó l sz ó ló t a n t t á r g y a l j a
a k é ső i s to á h o z (s p e c iá lis a n E p ik te to s h o z )
v a ló v is z o n y b a n , a m á s o d ik P á l n a k ú . n .
K r is z tu s - m y s t ik á j á t. M á r e z e k b ő l a t é m á k ­
b ó l is k i t ű n i k , h o g y a k iin d u ló p o n t n a k a
v a ll á s t ö r té n e t i m e th o d u s é r té k e lé s é n e k k e ll
le n n ie . E r r e n é z v e je lle m z ő , h o g y S c h m itz
t i l t a k o z i k a z e lle n a v é le m é n y e lle n , a m e ly
„ a v a ll á s t ö r té n e t i je le n s é g e k e t, n e v e z e te s e n
a n a g y v a llá s o s h ő s ö k e t és n é z e t e ik e t a z á l ta l
a k a r j a tu d o m á n y o s a n m e g m a g y a r á z n i, h o g y
k e le tk e z é s ü k e t k u t a t j a k i és íg y a z o k a t t ö r ­
t é n e t i f e lté te le ik r e v e z e ti v is s z a “ ( F r e ih e its
g e d a n k e , 51. l .). E z , a „ s u b t r a k t i ó s e l j á r á s “
m á r c s a k a z é r t s e m v e z e t c é lh o z , m iv e l a
sz e lle m i é le t t ö r t é n e t é b e n n e m d o lg o z h a tu n k
a z o k és o k o z a t a z o n é rte lm e z é s é v e l, a m e ly
a te r m é s z e ttu d o m á n y o k r é v é n l e t t k ö z k e ­
le t ű . K ü lö n b e n is a k i d e r í t e t t o k o k m é g n e m
je l e n t i k a tu d o m á n y o s cél e lé r é s é t, m e r t az
o k s á g k a t e g ó r i á j á t a lk a lm a z v a r á j u k , ú ja b b
p r o b lé m á k k á le s z n e k : a p r o b lé m a íg y m in d ig
c s a k k it o ló d i k e s e tle g in in f in i tu m . A z é r t a
sz e rz ő s z e r in t t i s z t á b a k e ll jö n n ü n k a z z a l,
h o g y a v a ll á s t ö r té n e t i ö s s z e h a s o n lítá s n a k
274
e d d ig g y a k o r o l t m ó d s z e re , a m e ly lé n y e g ile g
a je le n s é g e k c a u s a lis le v e z e té s é b e n á l l o t t ,
m i n t e g y e tle n és i z o l á l t m ó d s z e r k u d a r c o t
v a l l o t t . A m i ig a z s á g m o m e n tu m v a n b e n n e ,
a z t e g y ú j s z e m p o n tn a k , ill. m ó d s z e rn e k k e ll
a lá r e n d e ln i . E n n e k a m ó d s z e rn e k , a m e l y e t
S c h m itz „ p h a e n o m e n o lo g ia i n a k “ n e v e z , f e l­
a d a t a a z , h o g y „ a z a d o t t je le n s é g e k S tr u k ­
t u r v is z o n y a it d e ríts e fe l és h o z z a e g y m á s s a l
ö s s z e h a s o n lító m ó d o n v is z o n y b a “ (u . o . 5 3 . l.)
A s z e r z ő e z t a s z e m p o n to t k ü lö n ö s e n e lső
m u n k á j á b a n k ö v e tk e z e te s e n k e r e s z tü l is v isz i
ú g y , h o g y e lő s z ö r e g y m á s tó l te lje s e n f ü g g e t­
le n ü l é s e g y m á s r a v a ló t e k i n t e t n é lk ü l
t á r g y a l j a E p ik te lo s s z a b a d s á g t a n á t , a z u tá n
P á l b iz o n y s á g té t e lé t a k e r. s z a b a d s á g r ó l,
v é g ü l a k é t je le n s é g - k o m p le x u m o t a m a g a
te lje s s é g é b e n és e g é sz é b e n te s z i ö s s z e h a s o n ­
lítá s t á r g y á v á . A z a la p e lv i á ll á s p o n t n a k ez
a fo r m u lá z á s a m in d e n e s e tr e ö r v e n d e te s a n y ­
n y ib a n , a m e n n y ib e n a v a l l á s t ö r t é n e t i ö ssz e ­
h a s o n l ít á s o k n a k és „ le v e z e té s e k " -n e k ti s z ­
t á n a c a u s a l it á s e lv é r e a l a p í t o t t e g y o ld a lú ­
s á g á t m e g h a la d ja ; k é ts é g k ív ü l te r m é k e n y
s z e m p o n to t j e l e n t a z is , h o g y a re n d e s e n
tö b b f é le k é p e n é r te lm e z h e tő e g y e s v o n á s o k o n
t ú l e g y -e g y e g é sz je le n s é g - k o m p le x u m o t a
m a g a z á r t e g é sz é b e n te s z v iz s g á la t t á r g y á v á
és a z ö s s z e h a s o n lítá s k ii n d u ló p o n t já v á . M in d ­
k é t g o n d o la t k é ts é g k ív ü l je le n tő s ig a z s á g -
m o m e n tu m o t. t a r t a l m a z . É s m é g is a z t a
k o r r e k t ú r á t , a m e l y e t i t t S c h m itz v é g h e z ­
v is z , n e m t a r t h a t j u k k ie lé g ítő n e k , n e m c s a k
a z é rt, m e rt a v a llá s tö rté n e ti m ó d szer ú g y ,
a m i n t a z a th e o lo g ia i k u t a t á s b a n a la p e lv ile g
e lf o g a d á s r a és a lk a l m a z á s r a t a l á l t , n e m s z o ­
r í t h a t j a h á t t é r b e a c a u s a litá s s z e m p o n tj á t
a s t r u k t u r - v is z o n y o k k i k u t a t á s a é rd e k é b e n :
e z e k a z u tó b b i a k is v é g e r e d m é n y b e n , c s a k
m é g b o n y o lu l ta b b f o r m á b a n , a z o k s á g p r o b ­
lé m á já h o z v e z e tn e k . De n e m f o g a d h a t ju k
el e z t a k o r r e k t ú r á t m é g in k á b b a z é r t , m iv e l
n e m s z á m o l le a la p e lv ile g a v a ll á s t ö r té n e t i
m ó d s z e r a la p j á u l sz o lg á ló v ilá g n é z e ti m e g ­
g y ő z ő d é s e k k e l. M in d e n (m o d e rn é rte le m b e n
v e t t ) v a l l á s t ö r t é n e t i k u t a t á s u . i . lé n y e g ile g
a z e v o lu tio n is m u s a z o n m e g g y ő z ő d é sé b ő l
i n d u l k i, h o g y m in d e n v a llá s o s je le n s é g a z
e m b e r s z e lle m i é le té n e k c s a k o ly a n im m a ­
n e u s t e r m é k e , m i n t a k á r a z e rk ö lc s v a g y
m ű v é s z e t v a g y tu d o m á n y . E z é r t n e m e j t h e t i
el a v a ll á s t ö r té n e t i m e th o d u s a c a u s a litá s
s z e m p o n t j á t a b b a n a z é r te le m b e n , m i n t
a z t S c h m itz k ív á n ja s e n n y ib e n a S c h m itz
á l t a l j a v a s o l t k o r r e k t ú r a ö n m a g á n t ú l u ta l .
T á v o l á ll tő l ü n k a z , h o g y e z z e l a v a l l á s t ö r ­
t é n e t i s z e m p o n to k a l a t t d o lg o z o tt g a z d a g
th e o lo g ia i tu d o m á n y o s m u n k á t é r t é k te l e n ­
n e k n y il v á n ít s u k , s ő t in k á b b a z é r té k e s
a z é r t , m e r t k i m u t a t t a , h o g y a z e v o lu t i­
o n is m u s v ilá g n é z e ti s z e m p o n tj á n a k a la p u l
v é te le a v a llá s o s je le n s é g e t m e g n e m „ m a ­
g y a r á z z a “ és íg y a k u t a t á s t v é g e re d m é n y b e n
z s á k u t c á b a v e z e ti. E z z e l sz e m b e n a n n á l
e n e r g ik u s a b b a n je l e n tk e z i k és p e d ig m i n t
tu d o m á n y o s k ö v e te lm é n y a z a s z e m p o n t,
a m e ly a k e r e s z ty é n s é g e t h is tó r ia ila g is t i s z ­
t á n a s a j á t lé n y e g é b ő l a k a r j a n e m „ l e v e ­
z e t n i “ és „ m e g m a g y a r á z n i“ , h a n e m m e g ­
é r t e n i. H o g y e m e l le t t a b ib lia i th e o lo g ia
K ü lf ö ld i S z e m le .
s z á m á r a a n e m m a th e m a ti k a i- p h y s ik a i s z e m ­
p o n to k s z e r in t é r te lm e z e tt c a u s a litá s f o g a l­
m á n a k v a n é r te lm e , a z te r m é s z e te s és m a ­
g á tó l a d ó d ik a z á l t a l , h o g y a k e re s z ty é n s é g
m e g a la p ítá s a is a z e m b e r is é g tö r té n e lm i é le ­
t é n e k e g y lá n c s z e m e . K ü lö n b e n a v a ll á s t ö r ­
t é n e t i k u t a t á s m é g a z z a l a k o r r e k tú r á v a l
is , a m e ly e t S c m itz m e t h o d ik a i la g r a j t a
e j t , c s a k a r r a a lk a lm a s , h o g y a z e g y e s je l e n ­
s é g e k k ö z t, a d i s t a n c i á t t á r j a fel. T u d o m á ­
n y o s s z e m p o n tb ó l m i n d e n e s e tr e ez is é rté k e s
m u n k a , d e m é g n e m m a g a a v é g ső c é l.
A z u tó b b i s z e m p o n tb ó l t e k i n t v e S c h m itz
k é ts é g k ív ü l é r té k e s és a z o lv a s ó s z á m á r a
n a g y o n ta n u ls á g o s m u n k á t v é g z e tt. E lső
m o n o g r á f iá já b a n , a m e ly lé n y e g ile g e lő a d á ­
s o k ír á s b a fo g la lá s a E p ik te lo s s z a b a d s á g ­
t a n á t r a jz o lja e lő s z ö r s a j á to s s á g á b a n , a z u tá n
a filo z ó fu s n a k ö n m a g á h o z , m á s o k h o z és a
so rs g o n d o la tá h o z v a ló v is z o n y á b a n . H a s o n ló
s z e m p o n to k a l a t t t á r g y a lj a P á l a p o s to ln a k
a k e r. e m b e r s z a b a d s á g á r ó l v a ló b iz o n y s á g -
té t e l é t is ( " t a n “ -ró l i t t a lig b e s z é lh e tü n k a
szó t u l a jd o n k é p e n i , é rte lm e s z e r in t) ; v é g ü l
a k e t t ő t h a s o n l ít ja ö ssze. N e m r é s z le te z h e t­
j ü k k ö z e le b b rő l a z i t t t á r g y a l t a n y a g o t és
n in c s é r te lm e a n n a k , h o g y a z e g y e s ré s z le ­
t e k e lle n te h e t ő k if o g á s o k a t sz é le se n t a g ­
la l ju k : m i n d e n e s e tr e a k é t v ilá g n é z e t e lle n ­
té t é b ő l c s a k a n n á l n a g y o b b r a n ő e lő ttü n k
k ü lö n ö s e n a z a p o s to l a la k j a . C sa k a z e r e d ­
m é n y t a k a r j u k r ö v id e n is m e r t e tn i , m iv e l az
je lle m z ő m ó d o n v il á g ít ja m e g a k é rd é s t.
E p ik te lo s s z a b a d s á g g o n d o la ta „ e g y e tle n d i­
c s ő ítő h y m n u s a z e m b e r is te n i d ic ső sé g é rő l,
a r r ó l, h o g y m ily e n ig a z i lé n y e g e s z e r in t és
h o g y m i le h e t m in d e n to v á b b i n é lk ü l, h a
c s a k a k a r “ (2 9 . l .) E g y ú t t a l ig e n ta n u ls á g o s
k ís é r le t a r r a v o n a tk o z ó la g , h o g y a z e m b er
a z o k a t a z é le t e t g á tló e r ő k e t , m e ly e k n e k e
v ilá g b a n k i s z o l g á l t a t v a v a n a z á l t a l győzze
le , h o g y m in d e n „ k ü l s ő “ -rő l v is s z a v o n u l a
s z a b a d s á g tu l a jd o n k é p e n i t e r r en u m á r a , a
„ b e ls ő r e “ . T u la jd o n k é p e n i m e g o ld á s á t a
p r o b l é m á n a k E p i k t e i o s n e m t u d j a a d n i és
p e d ig a z é r t , m iv e l n e m é rz i a n n a k te lje s
s ú l y á t : ú g y g o n d o lja , h o g y a z e m b e r egy
h a ta l m i s z ó v a l, a z a z e rő s a k a r a t i e l h a t á r o ­
z á s s a l m e g k o n s tr u á l h a t m a g á n a k e g y te l­
je s e n f ü g g e tle n v ilá g o t, a m e ly b e n c s a k m a g a
ú r. E z z e l s z e m b e n P á l e g é sz e n m á s a la p o n
in d u l el: n e k i I s te n a d t a K r is z tu s b a n
s z a b a d s á g o t s ez a z is te n i c s e le k e d e t b e le ­
n y ú li k e v ilá g i é le tb e . E z k é p e s s é te s z i őt
a r r a , h o g y a t a p a s z t a l a t i v ilá g m in d e n v ég ­
z e ts z e r ű b o n y o ló d o tts á g á n a k a s ú l y á t a
m a g a te lje s s é g é b e n á té lje és e lis m e rje ; de
e z z e l s z e m b e n á ll a z a b iz o n y o s s á g , h o g y
K r is z tu s b a n m in d e z a m ú l t é . . . P á ln a k a
s z a b a d s á g r ó l sz ó ló m o n d á s a i t a n ú s á g o t te s z ­
n e k a r r ó l a s z a b a d s á g r ó l, a m e ly e z t a n e v e t
v a ló b a n m e g é r d e m li, m iv e l a z e m b e r t v é g ­
é rv é n y e s e n a h h o z a K r is z tu s h o z k ö ti , a k i
m in d e n e k f e l e t t ú r “ (69. l .).
H a a z e lső m o n o g r á f iá n á l a z o lv a s ó n a k
t a l á n a z a z é rz é s e , h o g y i t t e g y o ly r é s z le t-
p ro b lé m a ta g l a lá s á r ó l v a n sz ó , a m e ly a m ai
b ib lia - th e o lo g ia i tu d o m á n y o s m u n k á s s á g sz é­
le s o r s z á g ú j á t ó l n é m ile g fé lre e s ik , a k k o r a
m á s o d ik b a n e g y s z e r re a m o d e r n és u l t r a ­
K ü lfö ld i S zem le.
m o d e r n P á l- r e p r o d u k c i ó k p e r g ő tü z é b e n t a ­
lá l ja m a g á t . A cím t u l a jd o n k é p e n n e m e g é ­
s z e n fe le l m e g a ta n u l m á n y t a r t a l m á n a k .
S c h m itz is m é te lte n h a n g s ú ly o z z a , h o g y k u ­
t a t á s a t i s z t á n f ilo ló g ia i te r m é s z e tű . T is z tá n
n y e lv t a n i a la p o k o n a k a r j a P á l „ K r i s z t u s -
g e n e ti v u s z a i t“ ( a z o k a t a b ir to k o s k a p c s o ­
l a t o k a t , a m e ly e k n e k m á s o d ik ta g j a Χριστοῦ)
v iz s g á ln i és f e ld e r ítv e a z o k n a k n y e lv - p s y c h o ­
lo g ia i k i i n d u l ó p o n t j á t és g y ö k e r é t e z e n az
a la p o n k ö v e tk e z te té s e it le v o n n i a r r a v o n a t ­
k o z ó la g , h o g y h o g y a n é rte lm e z e n d ő P á ln a k
K r is z tu s s a l v a ló „ m y s t i k u s “ k ö z ö ssé g e . A
m o n o g r á f ia e z e n a p o n to n te r m é s z e te s e n
tú l n ő e g y ti s z t á n filo ló g ia i te r m é s z e tű v iz s ­
g á ló d á s k e r e t e in , a m i n th o g y a s z e rz ő a
t u l a j d o n k é p e n i tá r g y a lá s e l ő t t h a t á r o z o t t a n
szó l is a „ g r a m m a t i k a i p ro b lé m a t a r t a l m i
h o r d e r e jé r ő l“ . A g r a m m a t ik a i p r o b lé m á t
S c h m itz a b b a n á l l a p í t j a m e g , h o g y a „ K r is z -
t u s - g e n e ti v u s z o k “ (X ριστοῦ κυρίοῦ) e d d ig i g r a m ­
m a t ik a i m e g h a tá r o z á s a n e m k ie lé g ítő . A z
e x e g e sis e d d ig a g e n . o b j. ill. s u b j. k a t e ­
g ó r iá it a lk a l m a z t a . S c h m itz ig e n ré s z le te s
és a la p o s t a n u l m á n y a i a r r a a z e r e d m é n y r e
j u t n a k , h o g y e g y ik b e o s z tá s se m a d k ie lé g ítő
é r t e lm e t; e z e k b e n a b ir to k v is z o n y o k b a n
m a g u k b a n z á r t v a llá s o s h a ta l o m - a la k u l a ­
t o k k a l á l l o t t u n k s z e m b e n , a m e ly e k b e n a
g e n . a n é v s z ó t c s a k e g é sz e n á lt a lá n o s m ó d o n
h a tá r o z z a m e g , a n é lk ü l, h o g y a k o n k r é t
v e rb á lis v o n a tk o z á s a k é t fő n é v k ö z t a b i r ­
to k v is z o n y á l t a l k if e je z é s re j u t o t t v o ln a .
A m i e z e n b ir to k v is z o n y „ n y e lv p s y c h o lo ­
g ia i a l a p j á t “ il le t i, m i n d e n ü t t az a p o s to l
és o lv a s ó i K r is z tu s - k ö z ö s s é g é n e k p n e u m a ­
ti k u s s p h a e r á ja l e t t l á t h a t ó v á “ . (2 2 6 . k . l .).
E z a m e g h a tá r o z á s m u t a t j a a z t , h o g y
a S c h m itz á l t a l f e l v e t e t t p ro b lé m a tá v o l r ó l
se m ti s z t á n g r a m m a t ik a i je lle g ű , h a n e m
c s a k e g y s p e c iá lis k if e je z é s re a lk a l m a z o t t
f e ld o lg o z á s a a n n a k a p r o b l é m á n a k , h o g y
m ic s o d a ö ssz e fü g g é s és m e g fe le lő s é g v a n a
v a llá s o s é lm é n y te r m é s z e te és a z a d o t t
n y e lv i k if e je z é s k ö z ö tt. A b b a n a m e g ­
f ig y e lé s b e n k é ts é g k ív ü l ig a z a v a n a s z e r z ő ­
n e k , h o g y a g e n e tiv u s v is z o n y o k t á r g y a l t
c s o p o r tjá r a v o n a tk o z ó la g a g e n . s u b j. és
o b j. k a te g ó r iá i n e m e lé g s é g e s e k , ill. h o g y
k if o g á s ta la n u l n e m a lk a l m a z h a t ó k . M e rt
e z e k P á l s z á m á r a té n y le g m á r a n n y i r a z á r t
e g y s é g e k s m i n t i l y e n e k te r m i n u s o k , h o g y
a l k a l m a z á s u k n á l m in d e n e s e tb e n m in d e n
v o n a tk o z á s u k a t a lig é li á t ú j r a , m e g ú j r a .
P á l t ó l v a ló b a n t á v o l á ll m in d e n ily e n p r o ­
fe s s z o ro s k o d ó p e d a n té r ia . D e m é g is k é rd é s ,
h o g y e z z e l m á r e l i n t é z e t t n e k v e h e tő - e és
m e g o l d o tt n a k m o n d h a tó - e a k é rd é s . M e rt
a p n e u m a t ik u s K r is z tu s - k ö z ö s s é g re v a ló u t a ­
lá s c s a k „ m y s ti k u s f é l h o m á l y “ -b a v is z i a z
e g ész m e g je lö lé s t és a z t h a t á r o z a t l a n n á te s z i.
M á r p e d ig a z , a k i a le v e l e k e t o lv a s s a , e z e k ­
n e k a f o r d u la to k n a k a z o lv a s á s á n á l n e m
n y e r i a z t a b e n y o m á s t, h o g y i t t c s a k e g y
á lt a lá n o s t e r m é s z e tű (ez v é g e r e d m é n y b e n
a z u t á n b i z o n y t a l a n t j e l e n t!) m e g je lö lé sse l
v a n d o lg u n k . S ő t i n k á b b a te r m in o ló g ia h a ­
t á r o z o t t és b iz to s k e z e lé se a r r a m u t a t , h o g y
P á l n a g y o n is t i s z t á b a n v o l t a z z a l, h o g y m i t
a k a r m o n d a n i. H a t e h á t n e m is k é p z e lh e tő ,
2175
h o g y m in d e n te r m i n u s m in d e n a d o t t h a s z ­
n á l a t á n á l a te r m i n u s b a n le v ő te lje s g o n d o la t-
k o m p le x u m o t v é g ig g o n d o lta v o ln a , m é g is
h e ly te le n v o ln a a z o k a t a m e g je lö lé s e k e t t i s z ­
t á n e g y d iffu s u s le lk i á l l a p o t i n t u i t í v k i ­
fe je z é s e in e k t a r t a n i . I ly e n b e n y o m á s t p e d ig
S c h m itz fe jte g e té s e i le g a lá b b is k e lt h e tn e k .
N e m r é s z le t e z h e tjü k k ö z e le b b rő l i t t e z t a
p r o b lé m á t, c s a k u t a l u n k a h o s s z a s a n t á r ­
g y a lt R ó m . 3 , 2 1 — 2 6 . p e r i k o p á r a (v . ö. 109-
124. 11.), a h o l a πίστις Ιησοῦ k if e je z é s re v o n a t ­
k o z ó f e jte g e té s e k s o k n a g y o n t a l á l ó h a s z n o s
m e g fig y e lé s m e l le t t k é ts é g k ív ü l k ie l é g ít e t­
le n ü l h a g y j á k a z o lv a s ó t, m e r t a z e r e d m é n y -
s z á m b a jö v ő m e g á lla p ítá s o k a r á n y l a g n e m
je l e n te n e k v é g le g e s e r e d m é n y t.
M in d e z e k a m e g á lla p ítá s o k n e m s z ü n ­
t e t i k m e g S c h m itz m u n k á j á n a k é r t é k é t :
té n y le g e g y o ly p r o b lé m á r a h í v t a fe l ú jb ó l
a f ig y e lm e t, a m e ly m e g o ld á s t k ö v e te l a n n á l
is in k á b b , m iv e l P á l v a llá s o s s á g á n a k c e n ­
tr u m á b a v e z e t. E z k ü lö n ö s e n a le z á ró f e j t e ­
g e té s e k b e n t ű n i k k i, a m e ly e k a z a p o s t o l so ­
k a t v i t a t o t t m y s t i k á j á v a l s z e m b e n fo g la l­
n a k á l l á s t és a s z ó h a s z n á la t j o g á t ig y e k e z n e k
t i s z t á z n i a v e le a d o t t fo g a lm a k s z a b a t o s a b b
k ö r ü l h a tá r o lá s á v a l . A m it i t t a s z e rz ő a
K r is z tu s - k ö z ö s s é g p n e u m a tik u s , s p h ä r á j á ió l ,
a n n a k n e m - tá r g y ia s je lle g é r ő l, ü d v t ö r t é n e t i
m e g h a t á r o z o t ts á g á r ó l k if e jt , k é ts é g k ív ü l h e ­
ly e s lé s re t a l á l m i n d a z o k n á l, a k i k n e m h a j ­
la n d ó k a z ö ss z e fü g g é sb ő l k i s z a k í t o t t id é ­
z e te k e t k é te s jo g ú m y s t i k u s - p a n t h e is tik u s
i r a t o k v il á g ít á s á b a h e ly e z n i s íg y e g y P á l
s z á m á r a té n y le g id e g e n t e r ü l e t e n a z ő m e g ­
é r té s é n e k k u lc s á t k e re s n i: e b b ő l a s z e m p o n t ­
b ól P á l 2 , 2 0 . é rte lm e z é s e a z e g é sz m u n k a
e g y ik f é n y p o n t ja (2 4 7 — 2 4 9 . lk .) : M in d e z e k
a la p j á n ö rö m m e l h ív j u k fel a z o lv a s ó k f i ­
g y e lm é t a z i s m e r t e t e t t m u n k á k r a .
K a rn er K á r o ly .
D ie E in ig u n g der K irch e v o m e v a n g e li­
sc h e n G lau b en a u s. V on R e n é H ein rich
W a lla u . F u rch e— V erlag, B erlin , 1 9 2 5 . 8°
351 lap .
H a v a n k ö n y v , a m e ly ik n e m p u s z t a
e g y é n i tu d o m á n y o s k e d v te lé s b ő l, v a g y ir o ­
d a lm i b e c s v á g y b ó l s z ü l e t e t t , a k k o r ez a z .
V a ló s á g g a l k o r u n k n a k f o r ro n g ó , k e re s ő , m e g ­
s z a k g a t o t t le lk e d o b ta k i m a g á b ó l. B e n n e
m e r e d e z ik és l ü k t e t a k e r e s z ty é n s é g eg ész
m a i v á ls á g a : e g y fe lő l a r e t t e n e t e s k u d a r c a
m in d e n in té z m é n y e s „ e g y h á z “ -n a k , m in d e n
fe le k e z e ti ré s z - és tö r m e lé k k e r e s z ty é n s é g n e k ,
m á s fe lő l, a ro m o k f e l e t t , a k e r e s z ty é n i
e g y e s s é g n e k , a z „ e g y n y á j és e g y P á s z t o r ­
n a k , a z e g y k ö z ö n sé g e s A n y a s z e n te g y h á z ­
n a k e l u t a s í t h a t a t l a n u l k ö te le z ő és e lle n ­
á l l h a t a t l a n u l v o n z ó e s z m é n y k é p e — ez a
r a g y o g ó , v ig a s z ta ló és t e t t r e k é s z t ő e v a n ­
g é liu m i re m é n y s é g , e g y e tle n b a lz s a m a és
e r ő f o r r á s a m in d e n , a je le n f ö l ö tt k é ts é g b e ­
e s e t t , d e a K r is z tu s d ia d a l á b a n c s a k a n n á l
g ö rc s ö s e b b e n h ív ő s é r te c s a k a n n á l k o m o ­
l y a b b a n h e v ü lő s z ív n e k .
A k ö n y v f i a t a l s z e rz ő je — n é m e t e v a n ­
g é lik u s g y a k o r ló le l k ip á s z to r és th e o l. lic e n ­
cia t u s — e z e k k ö z ü l a s z ív e k k ö z ü l v a ló .
E z a s z e m é ly e s , s z e n t h e v ü le te a c o n fe ssio
v a r á z s á v a l és é le tm e le g é v e l v o n ja b e sz é p
276
és n a g y m ű v é t . É p e n e z é r t a k ö n y v , b á r
ig e n n a g y és s z é le s k ö rű o lv a s o tts á g r ó l s
h e lly e l- k ö z z e l e rő s tu d o m á n y o s e lm é ly e d é s ­
r ő l te s z b iz o n y s á g o t, n e m t e k i n t h e t ő és n e m
b ír á la n d ó el p u s z t á n a tu d o m á n y o s s á g e l­
v o n t és s z e m é ly te le n m é r té k e i a l a t t . I n k á b b
a s z ó n a k le g n e m e s e b b és le g a la p o s a b b é r t e l ­
m é b e n v e t t p r o g r a m m ír á s e z , a m e ly h e z a
s z e r z ő n e k a le g e lső ö s z tö n z é s t a h a r c t é r i
fe g y v e r e s s z o lg á la tb a n s z e r z e tt g y ö tr e lm e s
le lk i t a p a s z t a l a t a i a d t á k , to v á b b i k if o r m á ló ­
d á s á h o z p e d ig a v ilá g h á b o r ú u t á n tö b b f é le
fo r m á b a n , c s a k n e m a le lk i k é n y s z e r s z ü k ­
sé g e s sé g é v e l v ilá g s z e r te f ö lm e r ü lt k e r e s z ty é n ,
e ls ő s o rb a n p r o t e s tá n s e g y s é g tö re k v é s e k , t e r ­
v e k és m u n k á k n y ú j t o t t a k b ő sé g e s i h l e té s t
és i r á n y í t á s t . E z e k k ö z ü l a s z e rz ő le g n a g y o b b
r o k o n s z e n v v e l és h e ly e s lé s s e l a z é p e z e n
i s m e r te té s ír á s a k o r S to c k h o lm b a n ü lé se z ő
„ L i f e a n d W o r k “ v ilá g k o n f e r e n c ia felé fo r ­
d u l, a m e ly n e k ö s s z e h o z ó ja és sz e lle m i fe je ,
S ő d e rb lo m N á th á n u p s a la i é rs e k — k o r u n k ­
n a k k é ts é g k ív ü l e g y ik le g n a g y o b b s m in d e n ­
e s e tr e le g o e k u m e n ik u s a b b k e r e s z ty é n i s z e ­
m é ly is é g e és th e o lo g u s a — ú g y e s z m e ­
v il á g á v a l, m i n t a z o n á ts u g á r z ó sz e m é ly e s
v o n z ó e re jé v e l n y il v á n v a ló a n d ö n tő b e fo ly á s ­
s a l v o l t a k ö n y v s z e lle m é n e k és i r á n y á n a k
k ia l a k u lá s á r a . Ig e n ti s z t e le t r e m é l tó s z e r é n y ­
ség g el és ő s z in te s é g g e l k i is je l e n ti W a lla u ,
h o g y n in c s k if o g á s a az e lle n , h o g y h a m ü v é t
eg y en esen p ro p a g andairatnak te k in tik , csak
a z t n e m s z e r e tn é , h o g y h a tá r g y ila g o s s á g á t
v o n n á k e z á l t a l k é ts é g b e , m e r t — a m i n t
m o n d ja — „ v a la m e ly t e n d e n c ia s z á n d é k o s ­
s á g a m in d e n e s e tr e t á v o l á l l o t t “ tő le .
E z t a tá r g y ila g o s s á g o t, m i n d j á r t e lö l­
j á r ó b a n , m i is e li s m e r jü k . A s z e r z ő s o k k a l
sz é le s e b b l á t ó k ö r ű , s o k k a l a la p o s a b b a n t á j é ­
k o z o tt és s o k k a l m é ly e b b e n g o n d o lk o z ó
eg y én , sem h o g y a p ro g ra m m , a m e ly e t ád
és a p r o p a g a n d a , a m e l y e t ű z , b á r h o l is
p á r t s z in v o n a lr a s ü ly e d n e a lá és m é l t a t l a n n á
v á ln é k fe lség es a la p t h é m á j á h o z . A n n y ir a
n e m , h o g y s o k s z o r in k á b b m é g a z e lle n k e z ő
h ib á b a e s ik : ig a z i k r is z tu s i e g y e te m e s s é g re
tö r e k v ő g o n d o lk o z á s á v a l, a m e ly n e k á tfo g ó
e r e j é t a la p o s th e o lo g ia i is k o lá z o t ts á g is
f o k o z z a , o ly b u z g ó n és le lk iis m e r e te s e n
ig y e k s z ik m e g ta lá ln i az ig a z s á g e le m e k e t a
le g k ü lö n b ö z ő b b és s o k s z o r e g y m á s s a l is
e lle n té te s k e r e s z ty é n e g y s é g tö re k v é s e k b e n ,
h o g y ö n á lló íté lk e z é s e h e lly e l-k ö z z e l e g é ­
sz e n h á t t é r b e s z o r u l s e g y é n i á ll á s f o g la lá ­
s á n a k k ö r v o n a la i e lm o s ó d n i lá t s z a n a k . E z
a z o n b a n m in d e n , e th é m á v a l fo g la lk o z ó
e lm e s z á m á r a c s a k n e m e lk e r ü lh e t e tl e n a k k o r ,
h o g y h a n in c s e n e g y a p r i o r is ti k u s d o g m a ­
t i k u s e lő íté le te a z e g ész k é rd é s rő l — h o g y
p e d ig ez s z e r z ő n k n e k n in c s e n , az m á s fe lő l
a le g n a g y o b b é rd e m e n e k i és m ű v é n e k , m e ly
é p e n e n n é lf o g v a e le jé tő l v é g ig m a g á n v is e li
a z ő s z in te , b e c s ü le te s , f e n n t a r t á s n é lk ü l i ig a z ­
s á g k e r e s é s n e k ú g y tu d o m á n y o s , m i n t á l t a ­
lá n o s e m b e r i s z e m p o n tb ó l “e g y a r á n t v é g ­
te l e n ü l n e m e s b é ly e g é t.
L e g e ls ő s o rb a n ig y e k s z ik t i s z t á n f e lá llí­
ta n i m a g á t a p r o b l é m á t . M e g á lla p ítja , h o g y
" a z e g y , k ö z ö n sé g e s , k e r e s z ty é n a n y a s z e n t ­
e g y h á z r a v o n a tk o z ó h it r ő l p r é d i k á ln a k és
K ü lfö ld i S z e m le .
b e s z é ln e k u g y a n , de h iá n y z i k b e lő le e g y ,
a l e l k e k e t á tf o g ó v a ló s á g n a k s u g a lm a s e r e je ;
a le g jo b b e s e tb e n d o g m a ez a h i t , é le t n é l­
k ü l “ . (17. l .) A v i l á g h á b o r ú e g y fe lő l v é g ­
é rv é n y e s e n ö s s z e tö rte a z o k a t az i l lú z i ó k a t,
a m e ly e k e t e n n e k a h i t n e k m a i , tényleges
e r e jé r ő l b á r k i is t á p l á l h a t o t t , d e m á s fe lő l
„ e m b e r s z ív e k m illió ib a n l o b b a n t o t t a fö l az
U n a S a n c ta u t á n i v á g y a t. A h a ld o k ló k
n y ö g é s é b ő l, a k ik h e z a K r is z tu s v ig a s z ta lá s á t
o d a v i t t é k , k is ír t a h o n v á g y a s z é jje ls z a k ­
g a t o t t n é p e k k ö z ö ssé g e u t á n “ . (18. l .) H a ­
n em e z t a k ö zö sség et p u s z tá n em b e ri e rő k ­
k e l n e m le h e t m e g v a ló s íta n i. „ É r e z z ü k , h o g y
( id e v o n a tk o z ó ) g o n d o la t a in k n a k s e m m if éle
k ö z ü k n e m s z a b a d , h o g y le g y e n a n y u g a ti
e m b e r is é g n e k a m a z ö n e lé g ü lt k u l t u r a - h a l a ­
d á si g o n d o la t á v a l, a m e ly a h á b o r ú b a n ö ss z e ­
t ö r ö t t . Mi k iz á r ó la g I s te n a k a r a t á n a k p a r a n ­
csoló k é n y s z e r e a lá h e ly e z z ü k m a g u n k a t —
re p e d je n b á r s z é jje l v a g y tá m a d j o n fel e
k é n y s z e r a l a t t a v ilá g . A z e g y h á z i e g y e ss é g -
tö r e k v é s r e v a ló k é n y te l e n ít te t é s n e k a h it
je g y é b e n k e ll f o ly n ia , a „ v a g y - v a g y “ v á la s z ­
ú t j á n , k ü lö n b e n e r ő te le n m a r a d . V a g y Is te n
— v a g y a v ilá g . H o g y h a a v il á g o t v á l a s z t ­
j u k , a k k o r e zz e l v é g é rv é n y e s e n e lis m e r tü k
a n e m z e ti és h it v a ll á s i h a t á r o k a t és a d o t t ­
s á g o k a t, és a k k o r n e m h i h e t j ü k k o m o ly a n
a z t , h o g y v a la h a e té n y le g e s s é g e k e r ő h a ta lm a
a ló l k ik e r ü lh e t ü n k . H a p e d ig I s t e n t v á l a s z t ­
ju k , a k k o r e g y e d ü l c s a k a h it p a r a n c s s z a ­
v á n a k e n g e d e lm e s k e d h e tü n k . H in n i p e d ig
n e m k e v e s e b b e t j e l e n t , m i n t ig e n lő le g v á l ­
la ln i a le h e t e tl e n r e v a ló k é n y t e l e n í t t e t é s t “ .
(20. l .) A ke re s zty é n egyházegység p ro b lé m á ja
tehát a h it ta l á n y a s m eg o ld á sa csak a h it
ténye lehet. A m e g o ld á s t a z o n b a n n e m k e r e s ­
h e tjü k R ó m a ta p o s o tt ú tjá n — m e r t a r a b ­
sz o lg a s á g , a m e l y e t ez k ín á l, n e m e g y sé g —
h a n e m c sa k is a z e v a n g é liu m i k e re s z ty é n s é g
a lig f e l t ö r t ö s v é n y é n , a h o l le g e ls ő s o r b a n is
a p r o t e s tá n s in d iv id u a liz m u s e g y o ld a lú s á ­
g a it és k o r l á t o l t s á g a i t k e ll le k ü z d e n i. E r r e
k e ll, h o g y k é s z te s s e n b e n n ü n k e t a k é rd é s
lé n y e g é b e n re jlő m e g f o n to lá s o k o n — e ls ő ­
s o r b a n a z e v a n g é liu m i, t e h á t ú js z ö v e ts é g i
k e r e s z ty é n s é g n e k lé n y e g ile g és fo g a lm ila g
t á r s a s , c o r p o r a ti v és e g y sé g e s , o r g a n ik u s j e l ­
le g é n k ív ü l ( K r is z tu s te s te ! ) — a je le n n e k
k ü lö n ö s e n k é t n a g y té n y e : a z e g y ik a ró m a i
k a th o lik u s té r h ó d ít á s , a m á s ik a s z o c ia lis ta
in t e r n a t io n a l e . M in d k e ttő k iz á r ó la g o s v ilá g ­
h a ta l m i e g y s é g e t a k a r , de e g y ik s e m o ly a t,
a m i ly e t K r is z tu s a k a r t . E n n e k m e g t e r e m té ­
sé re a p r o t e s t a n t i z m u s n a k k e ll m e g te n n ie
a k e z d e m é n y e z ő lé p é s e k e t: ez é p e n „ e v a n ­
g é liu m i je lle g é b ő l“ fo ly ó e l u t a s í t h a t a t l a n
k ö te le ssé g e ,
E b e v e z e té s u t á n h á r o m fő r é s z b e n fo g ­
la lk o z ik p r o b l é m á j á v a l. A z e ls ő b e n is m e r ­
t e t i a p ro b lé m a m e g o ld á s á r a i r á n y u l t e d d ig i
k e z d e m é n y e z é s e k e t ( „ A n s ä t z e “ ) a le g ú ja b b
k o r b ó l és k ü lö n ö s e n n a p ja i n k b ó l. I t t f o k o ­
z a to s a n s o r r a v e s z i e lő s z ö r a z e g y e s n e m ­
z e te k k e b e lé n b e lü l l é t r e j ö t t h it v a ll á s i és
h it v a ll á s f ö l ö tt i e g y s é g tö r e k v é s e k e t, k ü lö n ö s
fig y e lm e t s z e n te lv e i t t az e t e k i n t e t b e n v e ­
z e tő é s z a k a m e r ik a i p r o t e s ta n t iz m u s n a k ,
a m e ly a m a g a s ir a lm a s s z é t fo r g á c s o lts á g á ­
K ü lfö ld i S zem le.
b a n le g k i v á l t szü k sé g é t, é re z te és é rz i a
k e r e s z ty é n i ö s s z e k a p c s o ló d á s n a k , a m i t a z tá n
ú g y a m a g a h a ta l m a s f e le k e z e tf ö lö tti s z e r ­
v e z e te ib e n ( K e r. Ifj. E g y e s ü le te k , D iá k s z ö ­
v e ts é g ), m i n t ú j a b b a n a „ F e d e r a l C o u n c il
o f t h e C h u rc h e s o f C h r i s t “ n e v ű n a g y p r o ­
t e s tá n s e g y h á z k ö z i s z ö v e tk e z é s b e n d e r e k a ­
s a n m u n k á l is; a z u tá n r á t é r a z o k r a az e g y ­
s é g tö r e k v é s e k r e , a m e ly e k re a p o g á n y m is s z ió
te r é n s z e r z e tt m e g a lá z ó g y a k o r l a ti t a p a s z ­
t a l a t o k i n d í t o t t á k a n n a k le g k iv á ló b b m u n ­
k á s a i t ( M o tt! ); m a j d m e g e m lé k e z ik m á s
k e r e s z ty é n i és á lt . v a llá s o s e g y s é g m u n k á k r ó l
( E v a n g e lic a l A llia n c e ; a s z a b a d k e r e s z ty é n ­
ség és a v a llá s o s h a la d á s v ilá g k o n g re s s z u s a
s tb .) . E z u t á n p e d ig a je l e n k o r le g n a g y o b b
s z a b á s ú k e r e s z ty é n i v ilá g m o z g a lm a it is m e r ­
t e t i : a p r e s b ite r i és a lu t h e r á n u s v ilá g s z ö ­
v e ts é g e t; az a n g li k á n o k n a k e g y ré s z t
R ó m a , m á s r é s z t a g ö rö g - k e le ti o r th o d o x ia
i r á n y á b a n t a p o g a t ó z ó , je lle g z e te s e n e g y ­
o ld a lú , m e r t a z in té z m é n y e s , h ie r a r c h ik u s
e g y sé g g o n d o la t á tó l s z a b a d u l n i n e m tu d ó
e g y s é g tö r e k v é s e it ( L a m b e th - k o n f e r e n c ia !).
K ü lö n ö s e n b e h a tó g o n d d a l m u t a t j a b e
to v á b b á a n e m z e tk ö z i j ó b a r á t s á g e g y h á z i
v ilá g s z ö v e ts é g é t, a g y a k o r l a ti k e re s z ty é n s é g
(L ife a n d W o r k ) és a H i t és R e n d ( F a i t h
a n d O rd e r) v ilá g m o z g a lm a it, t o v á b b á az
e g y e te m e s p r o t e s tá n s s e g é ly a k c ió t, m e ly n e k
s z ü l ö tt e a h a z á n k b a n is h á lá s a n is m e r t
„ Z e n t r a l s t e l l e “ . A la p o s a n is m e r t e ti e m o z ­
g a lm a k k e le tk e z é s i t ö r t é n e t é t , e lő a d ja és
b ír á ló m e g je g y z é s e k k e l k ís é ri e d d ig i f e jlő ­
d é s ü k e t, e r e d m é n y e ik e t és k i l á t á s a i k a t s
r e n d k ív ü l g o n d o s és f in o m a r c k é p e k e t f e s t
v e z e tő s z e m é ly i s é g e ik rő l, a k i k S ő d e rb lo m
é rs e k , M a c f a rla n d K á r o ly és a n e m ré g
e lh u n y t G a r d in e r H . R ó b e r t.
A m á s o d ik fő ré s z b e n a z e g y s é g m u n k a
e lv i e lő f e lt é te l e it f e jte g e ti. I t t e ls ő s o rb a n az
e g y sé g e s z m e ú js z ö v e ts é g i m e g a la p o z á s á b a
m é ly e d el s a p n e u m a t ik u s K r is z tu s - é lm é n y ­
b e n t a l á l j a m e g m in d e n le h e ts é g e s e v a n g é ­
liu m i e g y h á z e g y s é g re á lis , ö rö k a l a p j á t .
A z u tá n a l u t h e r i és a k á lv in i r e f o r m á c ió t
v e sz i e b b ő l a s z e m p o n tb ó l v iz s g á la t a lá s
m e g á l la p í tj a , h o g y a z o e k u m e n ik u s v o n á s
m i n d k e tt ő n e k a lé n y e g é h e z t a r t o z i k s e g y
ig a z i k e r e s z ty é n e g y sé g k ié p íté s e é r d e k é b e n ,
m i n t e g y m á s t k ie g é s z ítő fe le k , á lla n d ó a n
e g y m á s r a v a n n a k u t a l v a . I t t k ü lö n ö s e n
t a n u l s á g o s a k a k ö v e tk e z ő k ije le n té s e i: „ N e m
a l u th e r á n iz m u s , a m e ly s z á z a d o k o n k e r e s z ­
t ü l s t a g n á l t a m a g a k ü ls ő k ib o n t a k o z á s á ­
b a n , h a n e m a k á lv in iz m u s m a a p r o t e s t á n ­
tiz m u s f ő h a ta lm a . N a p j a i n k I u t h e r á n iz m u s a
e rő s v á g y ó d á s t m u t a t a te v é k e n y s é g r e .
(D r a n g z u r A k t i v i t ä t . ) E b b e n é n n e m l á t ­
h a t o k e g y e b e t, m i n t a z ö s s z p r o te s ta n tiz m u s
la s s ú k á lv i n iz á ló d á s á n a k a k ö v e tk e z m é n y é t,
a m ib e n n e m is t a l á l o k s e m m i v e s z e d e lm e t,
h o g y h a a l u th e r á n iz m u s b e ls ő t a r t a l m a é p e n
m a r a d “ (2 1 2 — 2 1 3 .). E n n e k o k a i t a z tá n
r é s z le te s e n és h e ly t á ll ó a n f e j ti k i. A k ö v e t ­
k e z ő k b e n a m a i v ilá g k ö r ü lm é n y e k b e n re jlő
eg y sé g i e lő f e lté te le k e t m u t a t j a fe l, ő s z in té n
és le h e tő tá r g y ila g o s s á g g a l, b á r i t t m á r
e ls ő s o rb a n n é m e t s z e m p o n tb ó l, f ö l tá r v a a z o ­
k a t a z a k a d á l y o k a t is , a m e ly e k a v il á g ­
27?
h á b o r ú k ö v e tk e z té b e n b e á l l o t t á l d a t l a n p o li­
ti k a i v is z o n y o k b ó l e r e d n e k . K ü lö n ö s e n é r t é ­
k e s i t t az a fe je z e t, a m e ly b e n a sz o c iá liz m u s
v ilá g m o z g a lm a ib a b e k a p c s o ló d á s le h e tő s é ­
g e irő l s z ó l, é le s e n r á m u t a t v a a r r a , h o g y a
m a i e v a n g é liu m i k e r e s z ty é n s é g n e k h iá n y z ik
e g y e g y sé g e s „ s o c ia lis C re d o “ - ja , t e h á t eg y
ö n tu d a t o s a n k i a l a k í t o t t és k ö v e t e t t e lv i
p r o g r a m m ja a K r is z tu s e g y h á z á n a k t á r s a ­
d a lo m f o r m á ló és á tf o r m á ló f ö l a d a ta i r ó l,
t e h á t a k e r e s z ty é n i é r te le m b e n v e t t t á r s a ­
d a lm i ig a z s á g o s s á g m e g v a ló s ítá s á r ó l ( a m i­
n e k a k e re s é s e é p e n a s to c k h o lm i „ L if e a n d
W o r k “ le g fő b b c é lja !).
A h a r m a d i k és le g r ö v id e b b , d e e lv i
s z e m p o n tb ó l le g je le n tő s e b b fő ré s z b e n a z u tá n
re n d s z e re s ö s s z e á llítá s b a n p r ó b á l ja m e g a d n i
az ig a z i e v a n g é liu m i e g y h á z e g y s é g lé t e s í té ­
s é n e k t a r t a l m i és fo r m a i i r á n y e lv e i t. E z az
e g y sé g c s a k c h r i s to c e n tr i k u s le h e t , a s z a ­
b a d s á g és a s z e r e te t ú js z ö v e ts é g i le v e g ő jé b e n .
A la p e n e r g iá já t m i n d e n , ez e g y s é g e t k o m o ly a n
a k a r ó k im á d s á g b e li k ö z ö ssé g e a d ja m e g . Ú t j a
e g y m á s n a k s z e r e te t te l te lje s m e g is m e ré s e ,
az e lő íté le te k e m b e r ile g le h e tő le v e tk ő z é s é ­
v e l. H itv a llá s i m e g a la p o z á s a n e m le h e ts é g e s
d o g m a tik u s m ó d s z e rre l (a " F a i t h a n d O r d e r “
m o z g a lo m n a k , m in d e n e lism e ré se m e l le t t, e
m ó d s z e r tú ls á g o s e lő té r b e to l á s á b a n l á t j a
mé lt á n az e g y ik le g n a g y o b b h i b á j á t ) : „ H a g y ­
j u k m e g a ré g i h it v a l l á s o k m i n d e g y ik é t a
m a g a h e ly é n . N e k e r e s s ü n k d o g m a tik u s f o r ­
m u l á k a t , h a n e m k ö z ö s k if e je z é s t a k ö zö s
v a llá s o s b ir to k , a k ö z ö s h a r c , a k ö z ö s é le t
s z á m á r a . É p az a z ú j k ö z ö ss é g , a m e l y e t
k e r e s ü n k és a je l e n k o r s z ü k s é g e s a p o lo g é ti ­
k u s é rd e k e i f o g n a k le g e ls ő s o r b a n le h e tő v é
t e n n i e g y o ly a n k ö z ö s h i t v a l l á s t , a m e ly n e k
n e m th e o lo g ik u s n a k k e ll le n n ie , h a n e m a
v a llá s d y n a m i k á já t ó l h o r d o z h a tn ia . E l t é r ő ­
le g a ré g e b b i d o g m a tik u s h it v a ll á s o k t ó l, i t t
v a llá s o s és e t h i k a i je lle g ű h it v a ll á s r ó l lesz
s z ó .“ (2 9 3 . l . ) S z e r v e z e ti f o r m á ja a z e g y s é g ­
nek csak „ f o e d e r a ti v - o r g a n i k u s “ le h e t:
v a g y is az e g y h á z a k n a k az e v a n g é liu m a l a p ­
já n v a ló s z a b a d t e s t v é r i s z ö v e tk e z é s e , a m e ly
m in d e n e g y e s e g y h á z n a k tö r té n e l m i e g y é n i­
s é g é t é r i n te t le n ü l h a g y ja , a b b a n a b á t o r és
b iz to s t u d a t b a n , h o g y e je lle g z e te s e g y h á z -
e g y é n is é g e k b á r m e ly ik e n é lk ü l c s o n k a v o ln a
K r is z tu s n a k a fö ld i a n y a s z e n te g y h á z b a n k i ­
fe je z ő d ő g a z d a g te lje s s é g e , — a m e ly s z ö v e t­
k e z é s b ő l a z o n b a n la s s a n k é n t k i k e ll n ő n ie
e g y m a g a s a b b és u r a lk o d ó t e s t v é r i ö n t u d a t ­
n a k , m e ly az e rk ö lc s i t e k i n t é l y m in d e n k e l­
lé k é v e l b ír v a s e g y k ö z ö s s z ö v e ts é g ta n á c s ­
b a n k ü ls ő le g is k id o m b o r í tv a , te lje s s ú lly a l
t u d j a k é p v is e ln i ú g y b e fe lé , m i n t k ife lé a
K r is z tu s egy, l á t h a t a t l a n , d e a l á t h a t ó v il á g ­
b a n fo ly to n o s a n m e g je le n ő és é rv é n y e s ü lő
e g y h á z á n a k e g y e te m e s a k a r a t á t és é r d e k e it,
a m e ly e k m a g á n a k az Ú r n a k k ir á ly i a k a r a t á ­
v a l és s o u v e r a in é rd e k e iv e l a z o n o s a k . E k é ­
p e n v á li k le h e ts é g e s s é a S ő d e rb lo m á lt a l
h a ta l m a s e r e j ű je ls z ó v á f o r m u lá z o tt „ e v a n ­
g é liu m i k a t h o l i c i t á s “ , a m e ly W a ll a u n a k a
S ő d e rb lo m é h o z c s a tla k o z ó é rte lm e z é s e s z e ­
r i n t — e lté rő le g a H e ile r F r ig y e s é tő l, a
k a th o lik u s b ó l l e t t k iv á ló n é m e t e v a n g é lik u s
th e o lo g u s é tó l (a D a s G e b e t és a D e r K a t h o ­
278
lic is m u s c. n a g y m ű v e k m é l tá n v ilá g h ír ű v é
l e t t s z e r z ő je !) — n e m e g y m e g r e f o r m á lt és
e v a n g é liu m i t a r t a l o m m a l á t i t a t o t t i n s t i t u ­
ti o n a li s - s a c r a m e n t a li s , t e h á t v é g ső e le m z é s é ­
b e n ró m a i je lle g ű e g y s é g , h a n e m a k r is z tu s i
s z e r e te t n e k S z e n tlé le k m u n k á l t a e g é sz e n
s z a b a d és e g é s z e n sz e lle m i e g y s é g e , a m e ly ­
b e n a fo g a lm i ( h i tv a l lá s i ) m e g a la p o z á s és a
n é lk ü lö z h e te tle n s z e r v e z e ti k a p c s o l a t c s a k
e sz k ö z le h e t , ö n c é llá s o h a s e m f a j u l h a t .
E z a n a g y o n v á z la to s á t n é z e t m é g c s a k
f o g a l m a t is a lig a d h a t e n n e k a n a g y o n b e ­
cses, sz ü k s é g e s és h a s z n o s m u n k á n a k t a r ­
t a l m i g a z d a g s á g á r ó l. A h o g y a n a s z e rz ő
k ü lö n ö s e n a je l e n k o r v ilá g r a s z ó ló n a g y e g y ­
s é g m o z g a lm a ib a n o tt h o n v a n s a h o g y a n
a z o k a t e lm é ly e d ő ré s z le te s s é g g e l is m e r t e ti ,
é le s lá tá s s a l e le m z i és e lő k e lő tá r g y ila g o s s á g ­
g a l b í r á l j a , a z k ü lö n ö s e n rá s z o lg á l a le g ­
k o r l á tl a n a b b e lis m e ré s ü n k r e . T h é m á já n a k
ó riá s i te r je d e lm e s a fa lu s i p a p k u ta t á s i
le h e tő s é g e in e k s z ű k r e s z a b o t t v o lt a m e l le t t
te r m é s z e te s e n n e m l e h e t e t t m in d e n p o n to n
e g y f o r m á n a la p o s . Í g y k ü lö n ö s e n a m i az
e v a n g é liu m i e g y s é g m o z g a lm a k ré g e b b i, m á r
a r e f o r m á c ió v a l k e z d ő d ö tt t ö r t é n e t é t i l l e t i ,
d o lg o z a ta f e ltű n ő e n h é z a g o s és e le jti m i n d ­
a z o k a t a z é r té k e s t a n u l s á g o k a t , a m e ly e k
k ü lö n ö s e n a X V I I - X I X . s z á z a d o k b e li n é m e t
és e g y é b u n ió m o z g a lm a k tö r té n e t é b ő l le ­
v o n h a tó k (s ő t a z id e v o n a tk o z ó ré g ib b és
ú ja b b tu d o m á n y o s i r o d a l m a t se m lá t s z i k
is m e r n i!). B ib lik u s m e g a la p o z á s a s o k k a l
e rő s e b b , b á r v is z o n t i t t m e g , tu d á s - és g o n ­
d o la tk é s z le té n e k n a g y tö m e g é v e l s o k s z o r
sz é tfo ly ó . A la p e lv e it és a z o k n a k f ö n te b b
v á z o lt k if e jt é s é t e g é sz b e n v é v e c s a k h e ly e ­
se ln i t u d j u k , b á r e g y e s ré s z le te k b e n in g a ­
d o z á s t, s ő t ö n e lle n m o n d á s o k a t is v é lü n k
fö lfe d e z n i n á la : íg y k ü lö n ö s e n o t t , a h o l a
p ü s p ö k i in t é z m é n y n e k , v e z e tő v a llá s o s s z e ­
m é ly is é g e k é rv é n y e s ü lé s e és te k i n t é l y e s z e m ­
p o n tj á b ó l, s z e r in tü n k tú ls á g o s n a iv i tá s s a l,
o ly n a g y je le n tő s é g e t t u l a j d o n í t (2 8 6 — 288.
l l .) — h o l o t t e g y é b k é n t, e v a n g é liu m i á ll á s ­
p o n to n , m in d e n a u t o r i t a t i v in s t i t u t i o n a l i s ­
m u s t e líté l és a F a i t h a n d O rd e r-m o z g a lo m ­
m a l s á l t a l á b a n az a n g lik á n e g y s é g tö r e k v é ­
s e k k e l s z e m b e n é p e n e b b ő l a s z e m p o n tb ó l
is jo g g a l b iz a l m a t la n . M in d e z és m é g so k
m á s , a r é s z le te k b e n e m e lh e tő k ifo g á s a z o n ­
b a n s e m m it s e m v o n h a t le s z e r z ő n e k a b b ó l
a r e n d k ív ü li é rd e m é b ő l, h o g y a k e r e s z ty é n
lé le k n e k e v v e l a m a le g é g e tő b b p r o b l é m á j á ­
v a l, n e m r e t t e n v e v is sz a a n n a k se m b o n y o ­
d a lm a s e lá g a z á s a itó l, se m lá ts z ó la g o s r e ­
m é n y te le n s é g é tő l, h ő sie se n m e g v ia s k o d o tt.
M u n k á ja , m e ly m i n t o lv a s m á n y is le b ilin ­
cselő s e g y á lt a lá b a n n in c s m e g te r h e lv e a
n e h é z e m é s z te t ű „ G e le h r t e n d e u ts c h “ s ú ly o s ­
b ító k ö rü lm é n y é v e l, e lé g g é m e g n e m b e c s ü l­
h e tő a já n d é k a v ilá g h á b o r ú le lk i és e rk ö lc s i
l i q u id á l á s á v a l r o s k a d o z v a k ü z d ő e v a n g é ­
liu m i k e r e s z ty é n s é g s z á m á r a s az e g y s é g ­
p ro b lé m a s z ö v e v é n y e ib e n e z u tá n e lig a z o d n i
k ív á n ó k n a k m in d tu d o m á n y o s , m in d g y a ­
k o r l a ti s z e m p o n tb ó l n é lk ü lö z h e te tle n k a l a ­
u z u l sz o lg á l. K ü lö n k i k e ll e m e ln ü n k
e m e l e tt a s z e r z ő n e k a b b e li é r d e m é t is , h o g y
e g y ily e n te r je d e lm e s , m in d e n íz é b e n k o m o ly ,
K ü lfö ld i S z e m le .
ig e n n a g y tu d o m á n y o s u t á n j á r á s t , h a ta l m a s
e lm e b e li e r ő f e s z íté s t, sz e lle m i és e rk ö lc si
a s k e s is t k í v á n t d o lg o z a t m e g ír á s á r a e g y
s z e n t b e ls ő k é n y s z e r n e k e n g e d e lm e s k e d v e ,
m i n t f a l u s i le lk ip á s zto r v á l l a l k o z o t t , o ly
k ö r ü lm é n y e k k ö z ö tt , a m ik o r , h a z á j á n a k g a z ­
d a s á g i ö s s z e o m lá s a k ö v e tk e z té b e n , n e m c s a k
k ö n y v e k b e s z e rz é s é rő l n e m l e h e t e t t á lm o d ­
n ia s e m , d e , m i n t m a g a m o n d ja e lő s z a v á b a n ,
" h ó n a p o k o n át m ég fo g a l m a z ó p a p ir o s t is lehe­
tetlen volt beszereznie! “ G y ö n y ö rű j e l e n t k e ­
zése ez a m e g t ö r h e t e tl e n n é m e t th e o lo g u s -
ö s z tö n n e k , m e ly é p e n e p r o b lé m a i r d a t l a n
re n g e te g é n e k f ö l k u ta t á s a k ö z b e n k ü lö n ö s e n
s z é p e n t u d t a e g y e z te tn i a tu d o m á n y o s s á g
és a z é p ítő g y a k o r l a ti s á g s z e m p o n tj a it .
" A m u n k á m — ú g y m o n d — : s o k s z o r e m lé ­
k e z te te tt a z o k ra a h eg y i v á n d o rlá s a im ra ,
a m e ly e k e n se m m ifé le ú t a t és ö s v é n y t n e m ,
c s a k e g y v a ló s á g o s k ő s i v a ta g o t t a l á l t a m
m a g a m e lő t t. K ő rő l- k ő re k e l l e t t t o r n á z n o m ,
ö r v e n d v e , h o g y h a o ly k o r - o ly k o r a k a d t a m
e g y -e g y e ls z ó r t p á z s i t d a r a b r a , a m e ly n e k v i ­
r á g a i a p r ó , d e ra g y o g ó s z é p s é g b e n i n t e g e t ­
t e k fe lé m . C sa k lé p é s rő l-lé p é s re l e h e t e t t
e lő r e h a la d n o m . N e m e g y fo r m u lá z á s o m a
k é t e k k lé z s iá m k ö z ö tt i p á s z to r i g y a lo g lá s a im
a l a t t j ö t t lé t r e , n e m m in d e n b e fo ly á s a n é l ­
k ü l a fe lsé g e s, z o r d e rd e i t á j n a k . O tt, a h o l
a s z e m a n y á r i m e n n y b o lt im á d a to s k é k ­
s é g é b e n g y ö n y ö r k ö d h e t ik és a k ö d ö s , d e
m é g is való m e s s z is é g b e m e r ü lh e t , e rő s sé és
r e n d ü l e tl e n n é lesz az e m b e r b e n a lehetetlen­
ben való hite! “ M e n n y ire m e g s z ív le le n d ő
s z a v a k m in d a z o k s z á m á r a , a k i k m é g m a is
le h e t e tl e n n e k t a r t j á k a p a p i tu d o m á n y o s
m u n k á t fa lu n , h o lo tt n em eg y k ö z ü lök
ö s s z e h a s o n lí th a t a tl a n u l k e d v e z ő b b h e ly z e t­
b e n v a n ú g y a n y a g i, m in t e g y é b t e k i n t e t ­
b e n is , m i n t a m ily e n b e n v o l t e m ű v e ír á s a ­
k o r s v a n t a l á n m é g m a is W a l l a u R e n é !
R . I.
K á lv in és a k á lv in iz m u s tö r té n e té t ism er ­
tető n ép szerű k ia d v á n y o k : 1. J e a n C a lvin
p a r H . D e n k in g e r. K is 8° 54 1. — 2. T r i o m ­
p h e s de l'E v a n g i le p a r H . F lie d n e r . 8° 64 l .
M in d k e ttő sz á m o s k é p p e l. A g e n fi J e h e b e r -
cég k ia d v á n y a i. — N e m le g ú ja b b ir o d a lm i
je le n s é g e k , de m é ltó m e g e m lé k e z n ü n k r ó lu k
n é h á n y s o r b a n , m e r t a f r a n c ia n y e l v ű r e f o r ­
m á tu s s á g tö r té n e l m i és e g y h á z i ö n t u d a t á ­
n a k m a e z e k és a h a s o n ló n a g y s z á m ú k i a d ­
v á n y o k a le g e r e d m é n y e s e b b é b r e n t a r t ó i és
fe jle s z tő i s k ö z k e d v e lts é g ü k e t m u t a t j a , h o g y
p l. az u tó b b i b ó l n e m r é g k e r ü l t k i s a j tó a ló l
a h a r m a d ik tíz e z e r p é ld á n y . A D e n k in g e r
g e n fi le l k ip á s z to r to llá b ó l e re d ő K á lv in -
é le tr a jz e g y s z e r ű , f o ly a m a to s s t ílu s s a l, de
e g y e tle n fö lö sleg e s szó n é lk ü l m e g ír t, ig e n
ta r t a l m a s o lv a s m á n y : s z e rz ő je te lje s e n o t t ­
h o n v o lt n a g y és s ú ly o s t á r g y á b a n s a z t
h ív e n és é lé n k e n a d t a e lő , a k ö z e m b e r f e l­
fo g á s á h o z m é r te n . N in c s e n e k o ly a n m a g a s
s z e m p o n tja i és a n n y i r a széles tö r té n e lm i t á v ­
l a t a , m i n t a C h o isy E u g é n h a s o n ló je lle g ű
k is K á lv in - f ü z e té n e k , de a K á lv in é l e t ­
d r á m á j á n a k f e lr a jz o lá s á b a n jó v a l e le v e n e b b
és s z ín e s e b b a m a n n á l. — F lie d n e r , a k in é l a
p r o t e s ta n t iz m u s m a r ty r o l o g iu m á v a l fo g la l­
k o z á s ti s z t e l e t r e m é l t ó c s a lá d i ö rö k s é g , a
K ü lfö ld i S zem le.
fr a n c ia r e f o r m á tu s e g y h á z t ö b b sz á z a d o s v é r ­
t a n ú s á g á n a k m e g r á z ó t ö r t é n e t e i t a d ja e lő ,
sz e n t e lr a g a d ta tá s tó l h e v íte tt h a n g o n , v é re ­
sen a r a n y l ó s z ín e k k e l. A k ö n y v e c s k é b e n
s z in te f á r a s z tó a n g y o rs , s z ű n n i n e m a k a r ó
e g y m á s u tá n b a n s o r a k o z n a k fel a c o n fe ssio
és a m a r t y r i u m fö n s é g e s n é l fö n s é g e s e b b je l e ­
n e te i, a m e ly e k n e k e lo lv a s á s a m é g a le g s z e n ­
v e d é ly te le n e b b , v a g y ta l á n (e lle n sé g e s i r á n y ­
b a n ) le g e lf o g u lta b b o lv a s ó t se m h a g y h a t j a
h id e g e n . A z, a m i t a h u g e n o t t a e g y h á z k ü z ­
d ö t t és s z e n v e d e tt a K r is z tu s é r t h a r m a d f é l
s z á z a d o n k e r e s z tü l, m in d m á ig a z ő s k e r e s z ­
ty é n s é g u t á n k ö z v e tle n ü l k ö v e tk e z ő le g ­
m a g a s a b b és le g t is z tá b b f o k á t je l e n ti a k e ­
r e s z ty é n lé le k a k t í v és p a s s z ív h e r o iz m u s á ­
n a k . M e g g y ő z ő d é s e m s z e r i n t ez a c s o d á la to s
és k im e r í th e t le n ü l g a z d a g ú jk o r i s z e n t t ö r t é ­
n e le m k o r á n t sin cs k e llő le g k ih a s z n á lv a a
k á lv in is ta je lle m n e v e lé s és ö n tu d a tf e jle s z té s
m u n k á j á b a n , n á lu n k , m a g y a r o k n á l k ü lö n ö ­
se n n in c s e n . A P r u z s in s z k y P á l h u g e n o tt a
t á r g y ú fü z e te i ö r v e n d e te s és s z e re n c s é s k e z ­
d e m é n y e z é s t je l e n te n e k ez ir á n y b a n , m e ly e t
a z o n b a n f o l y t a t n i és m é ly íte n i k e ll. A z t
p e d ig jó a z il y e n és h a s o n ló k ia d v á n y o k l á t ­
t á r a ú j r a m e g ú jr a e m l é k e z e tü n k b e id é z ­
n ü n k , h o g y a k o n tin e n s le g n é p e s e b b r e f o r ­
m á tu s e g y h á z a m é g m a s e m t u d o t t o d á ig
ju t n i , h o g y e g y , a s a j á t n y e lv é n , a k u t a t á s
je le n le g i s z ín v o n a lá n í r o t t , n é p s z e r ű és íz lé ­
ses r ö v id K á lv in - é le t r a jz o t t u d n a a d n i a
ta g j a i k e z é b e — v a l a m i n t a m a g y a r p r o t e s ­
ta n t iz m u s s e m g o n d o lt r á m in d m á ig k o m o ­
ly a n , h o g y a s a j á t történetével h a s o n ló a n
rö v id , n é p s z e r ű és ízlé se s k ia d v á n y b a n , v a g y
a z o k e g ész s o r o z a tá b a n is m e r te s s e m e g a
s a j á t tí z e z r e i t. R . I.
B ild eratlas zur R e lig io n sg e sc h i ch te, In
Z u sa m m en a rb eit m it H a n s B o n n e t, H u g o
G ressm an n , Georg K a ro , B en n o L andsberger,
J o h a n n es L eip old t, E u g e n M ogk , A n d reas
R um pf, H elm u th S c h ü n e m a n n , H ein r ich
Z im m ern u. A . h e r a u sg e g e b e n v o n D . H an s
H a a s, L eip zig— E rla n g en , 1924. E d d ig m e g ­
je le n t b e lő le az I —IV . L ie fe ru n g . I. L ieferung:
E. M o g k : G e rm a n is c h e R e lig io n . IV + 54.
l . és a 2— 4 . L ie fe ru n g e g y fü z e tb e n e g y e s ítv e
H . B o n n et: Ä g y p tis c h e R e lig io n . V I I I +
166. 1. — A z I fü z e t á r a 1 '4 0 , a m á s ik é 6 '8 0
a ra n y m árk a.
T a lá n s e m m i s e m m u t a t j a jo b b a n a
v a l l á s t ö r t é n e t i k u t a t á s o k f o n t o s s á g á t és k ü l ­
fö ld i é r t é k e lé s é n e k a f o k á t , m i n t é p e n ez a
m e g i n d u lt d ic s é re te s v á lla lk o z á s . H a a k u ­
t a t ó s z o r g a lo m e le d d ig c s a k a b ib lia i t a r ­
ta lo m tö k é le te s e b b m e g é r té s é h e z á l l í t o t t a
össze k ö n n y e n k e z e lh e tő se g é d e s z k ö z ö k a l a k ­
j á b a n a k é p ie s , m o n u m e n tá lis , á b r á z o la ti
a n y a g o t, m i n t a F r o h n m e y e r és B e n zin g e r -
féle B il d e r a tl a s z u r B ib e lk u n d e . S t u t t g a r t ,
1905., v a g y a H . G r e s s m a n n s z e r k e s z te tte
A lto r ie n ta lis c h e B ild e r. T ü b in g e n , 1 9 0 9 ., az
á lta lá n o s v a l l á s t ö r t é n e t i fo g a lm a k e g y re s z a ­
p o ro d ó s o r o z a ta s m in é l b e h a tó b b m e g is ­
m e r é s é n e k a z é rd e k e é le t r e h í v ta a v a l l á s t ö r ­
t é n e t e g y e te m e s m e z e jé h ez k é s z ü lő n a g y
B i l d e r a t l a s - t is. A z e lső k é t f ü z e t, m e ly e lő t­
t ü n k á ll, a le g s z a k s z e r ű b b k iv á l o g a tá s e r e d ­
m é n y e , m e ly a f e n n m a r a d t n a g y s z á m ú k é ­
279
p ie s r e p r o d u k tió b ó l a le g t a n u ls á g o s a b b a k a t
és le g s z e m lé lte tő b b e k e t v á lo g a t ta e g y b e ,
h o g y az il le t ő v a llá s o k a n y a g a á l t a l u k is v i ­
lá g o s a b b és é r t h e tő b b le g y e n . M in d k é t f ü z e t­
b e n elő l e g y m e g fe le lő t á j é k o z t a t ó b e v e z e té s
v a n , m e ly a k é p ie s a n y a g tá r g y i m a g y a r á ­
z a t á t és c s o p o r to s ítá s á t n y ú j t j a , m a j d a z u tá n
k ö v e tk e z n e k d íszes k r é t a p a p ir o s o n a r e ­
p r o d u c t ió k n a g y o n s z é p k iv i te l b e n és e lr e n ­
d e z é s b e n , s o r s z á m o z á s s a l e l l á t v a , r ö v id tá r g y i
m a g y a r á z a to k k a l k ís é rv e és m in d e n ik n é l m e g ­
a d v a az e r e d e t i p u b lik á c ió cím e is , a m e ly b ő l
v é v é k . M in d e n ik f ü z e t k ö z ö l a v a l l á s t ö r ­
t é n e t i s z i n té r m e g é r té s é h e z e g y té r k é p e t
is , a g e rm a n v a llá s h o z k é s z ü lt B ild e r a tla s
é p e n G e rm a n ia t é r k é p é t T a c itu s a d a ta ih o z .
E z u tó b b i a té r k é p e n k ív ü l 5 3 r e p r o d u c ti ó t
a d , m e ly e k b ő l a z 5 0 — 53. s z á m ú a k a z E d d a
d a lo k b ó l k é s z ü lt r e p r o d u c ti o k , ill. s z ö v e g ­
m u t a t v á n y o k . A z e g y p to m i v a llá s h o z s z e r ­
k e s z t e t t k é p a tl a s a té r k é p e n k ív ü l 165 r e ­
p r o d u c t ió t s z á m lá l és e z e k k ö z ü l a 1 6 5 -ik
e g y p to m i v a llá s o s f o r m u lá k n a k a h ie r o g ­
ly p h ik u s ír á s m i n tá i t t a r ta l m a z z a . L e h e t e t ­
le n a z o n b a n m i n d e n t e lm o n d a n i e f ü z e te k
jó s á g á n a k és k iv á ló s á g á n a k a d ic s é r e té r e ,
e fe lő l c s a k ú g y s z e r e z h e t b á r k i te lje s és t ö k é ­
le te s in f o r m á c ió t, h a m a g u k a t a f ü z e te k e t
v e sz i k e z é b e és a m a g a j a v á r a s i k e r r e l és
á ll a n d ó a n la p o z g a tja .
V arga Z sig m o n d .
L o h m ey er: C h ristu sk u lt und K a ise r k u lt.
T ü b in g en , 1 9 1 9 . J . C. B . M ohr k ia d á sa . 5 8 . l .
Á ra 1 .2 0 a ra n y m á rk a .
A z ó k o ri e g y h á z t ö r té n e t n e k e g y ik le g ­
fo n to s a b b p r o b lé m á ja , a m e l y e t a z u tó b b i
é v tiz e d e k b e n n e v e s h is to r i k u s o k t e t t e k a
ré g i ró m a i jo g s z e m p o n tjá b ó l v iz s g á la t t á r ­
g y á v á , a k e r e s z ty é n s é g n e k a ró m a i á ll a m ­
m a l v a ló ö s s z e ü tk ö z é s e . L o h m e y e r é r t e k e ­
zése e n n e k a z ö s z e ü tk ö z é s n e k az ő s k e r e s z ­
ty é n s é g k o r á b a v is s z a n y ú ló g y ö k e r e it a k a r j a
m e g v ilá g íta n i. E c é lb ó l v a l l á s t ö r té n e t i s z e m ­
p o n tb ó l v e s z i v iz s g á la t a lá e lő s z ö r a c s á s z á r­
k u lt u s z n a k m i n t á ll a m v a llá s n a k a k i a l a k u ­
lá s á t és a z u t á n az ősk e r e s z ty é n „ K r is z tu s -
k u l t u s z “ - t 1 r a j z o lj a , t e k i n t e t t e l a z e lő b b ire .
A z o k a f e jte g e té s e k , a m e ly e k k e l L . a z a n t i k
u r a l k o d ó - k u lt u s z t a z á lla m e s z m é tő l le v e z e ti
és a z t ö ss z e fü g g é sb e h o z z a a g ö rö g h e ro s z -
k u lt u s s z a l , m a j d a z z a l a h i t t e l , a m e ly v a la m i
t e k i n t e t b e n k iv á ló e m b e r e k s z á r m a z á s á t az
is te n s é g r e v e z e t te v is s z a ; v a la m in t a z o k a
k a p c s o la to k , a m e ly e k N a g y S á n d o r tó l fo g v a
h e lle n is m u s b a n a k e le ti ( b a b y lo n i- a s s y r és
e g y p to m i) g o n d o la tk ö r ö k k e l k i m u t a t h a t ó k ,
r e n d k ív ü l ta n u l s á g o s a k és jó á t t e k i n t ő k é p e t
adnak a h e lle n is tik u s v a ll á s t ö r té n e t n e k
e z e n je lle m z ő fe je z e té r ő l. L . a c s á s z á r-
k u ltu s z v a llá s o s je le n tő s é g é n e k m e g é r te té s e
é rd e k é b e n a c s á s z á r s z e m é ly é n e k é r té k e lé s é t
h á r o m s z e m p o n tb a n f o g la lja ö ssze: a c s á ­
s z á r ú r ( κ ύρ ιος), m e g v á ltó (σωτήρ) és a n e h e z e n
v á r t a r a n y k o r v is s z a h ú z ó ja . A c s á s z á r k u l­
tu s z m i n t á lla m v a llá s e z t a h á r m a s é r té k e lé s t
e g y e te m e s ig é n y k é n t é r v é n y e s ít e tte , a z a z
e n n e k a v a ll á s n a k a z e lf o g a d á s á t m in d e n
1 A „ K risz tu s -k u ltu s z “ te rm in u s histo riailag h ely ­
telen , b írá la tá b a azo n b an i t t nem b o c sá tk o z h a tu n k .
280
b ir o d a lm i a l a t t v a l ó r a k ö te le z ő v é t e t t e . —
M in d e n o ly a n v a llá s s a l s z e m b e n , a m e ly a
c s á s z á r k u lt u s z n a k e z t a z e g y e te m e s ig é n y é t
e lf o g a d ta , tü r e lm e s v o l t ; a k e re s z ty é n s é g
a z o n b a n , a m e ly J é z u s b a n e g é sz e n m á s ,
s o k k a l m é ly e b b é r te le m b e n is m e r te fel u r á t
és m e g v á l t ó j á t (v . ö. I. K o r . 1 2 , 3 . ; F i l .
3 , 2 0 . ) , n e m c s a k e g y e te m e s é r v é n y t k ö v e ­
t e l t , h a n e m a c s á s z á r k u ltu s s z a l és m in d e n
m á s v a llá s o s k ö z ö ss é g g e l sz e m b e n a b s z o l u t ­
s á g o t is (v . ö . I. K o r. 8 , 5 — 6.). A k e r e s z ­
ty é n s é g n e k ez a z ig é n y e a le g m é jv e b b g y ö ­
k e re és o k a a n n a k a z é v s z á z a d o s k ü z d e le m ­
n e k , a m e ly a c s á s z á r k u ltu s z és az e g y h á z
k ö z t a k ö v e tk e z ő s z á z a d o k b a n le j á ts z ó d o tt .
A z ő s e g y h á z k e z d e tb e n m é g n in c s t u d a t á b a n
a n n a k a z e ll e n té t n e k , a m e ly k ö z te és a z á l ­
la m v a llá s k ö z t f e n n á ll: e z t m u t a t j á k P á l
le v e le i; de n e m s o k á r a — m á r L u k á c s i r a t a i ­
b a n és a p á s z to r i le v e le k b e n — o ly a n f o r ­
m u lá z á s o k k a l ta l á lk o z u n k , a m e ly e k a c s á ­
s z á r k u ltu s s z a l s z e m b e n v a ló t u d a t o s a n t i t h e ­
s i s t m u t a t n a k (p l. L k . 2 , 1 1 . ; 2 2 , 2 5 . ;
I I . T im . 1 , 9 . k . ; 4 , 1 . ; T it . 2 , 1 1 — 1 3 . ;
3 , 4 . ) . A z A p o k a ly p s is — m in d e n e s e tr e a
D o m itia n u s -fé le ü ld ö z te té s e k h a tá s a a l a t t
— e n g e s z te lh e te tle n h a r c o t h i r d e t a z e lle n
az á l l a t e lle n , a m e ly a s á t á n p a r a n c s á r a a
te n g e r b ő l e lő jö n és a m e ly a ró m a i b ir o ­
d a l m a t s y m b o liz á lja (J e l. 1 3 .) s a z u tá n p r o ­
fe tik u s e rő v e l r a jz o lja ,,a k ir á ly o k k i r á l y á ­
n a k és u r a k u r á n a k “ d i a d a l á t . (J e l. 1 9.) —
L . f o r m u lá z á s a i e lle n a m á s o d ik ré s z b e n ,
a m i n t a m o n d o t t a k is m u t a t j á k , m i n d e n ­
e s e tr e e m e lh e tő k k if o g á s o k : e z e k n e k a t á r ­
g y a lá s a a z o n b a n m e g h a la d n á e n n e k az
is m e r t e té s n e k a k e r e t e it . Í g y is a z o n b a n t a ­
n u lm á n y o z á s a k é ts é g k ív ü l ta n u ls á g o s , m iv e l
az ő s k e r e s z ty é n s é g e g y ik v itá lis p r o b l é m á j á ­
v a l is m e r te t m e g . K arn er K á ro ly .
W o lk e F r itz: L ich ter am W e g e . Ge­
d ich te. B a rm en , 1925 E m il M ü ller's V erlag.
Á ra 2 m á rk a ; 149 l .
A k e r e s z ty é n s é g ( é r tv e e z a l a t t t e r m é ­
s z e te s e n a g e n u in b ib lia i k e r es z ty é n s é g e t)
s o h a s e m a k a r t é rz é k i és a e s t h e t i k a i h a t á s o k ­
k a l o ly a n e r e d m é n y e k e t e lé r n i, a m e ly e k e t
jo g g a l c s a k I s te n L e lk é n e k h a t á s á t ó l v á r h a ­
t o t t . E z é r t s o h a s e m is t e k i n t h e t t e a e s t h e ­
t i k a i h a tá s o k a lk a l m a z á s á t c é ln a k . M égis
é p p e n a z a k e r e s z ty é n s é g , a m e ly m in d e n
e m b e r i te h e t s é g b e n jo g g a l is m e ri fe l Is te n
a d o m á n y á t, te r m é s z e ts z e r ű le g á ll ít ja az
a e s t h e ti c u m o t a z Is te n s z o lg á la tá b a . A k e r.
m ű v é s z e te k b e l á t h a t a t l a n t e r ü l e t e e b b e n az
a la p m e g g y ő z ő d é s b e n g y ö k e re z ik . S e n n e k a
m e g g y ő z ő d é s n e k k e ll n o r m á u l is s z o lg á ln i, h a
a v a llá s o s m ű v é s z e t v a la m e ly te r m é k é b ő l
a k a r u n k m a g u n k n a k v é le m é n y t a lk o t n i. Az
e m l í t e t t n o r m á n a k a lk a lm a z á s a az e l ő t ­
t ü n k fe k v ő v e r s k ö te tr e c s a k ö rö m m e l t ö l t h e t
el b e n n ü n k e t. A e s th e tik a ila g a la p o s a n k i ­
m ű v e l t, é r e t t f o r m á b a n a s z e m é ly e s á té lé s
m e le g h a n g já n sz ó l h o z z á n k a s z e rz ő , a k i ­
n e k lé n y e g ile g e g y té m á j a v a n , h á la a d á s a
m e g v á ltá s I s te n é n e k . D e ez a z e g y té m a n e m
e g y h a n g ú ; m e r t a h o g y a n o t t , a h o l é le te t
te r e m t ő v a ló s á g g á l e t t a lé le k b e n a z I s te n , ő
fo r m á l és a l a k í t m i n d e n t a l e g e l r e j te t te b b ,
t i tk o s g o n d o la to k ig is , ú g y ez a h á la a d á s
K ü lf ö ld i S z e m le .
is a z é le tn e k m in d e n p il l a n a t á b a n m i n t m i n ­
d ig u g y a n a z o n és m é g is m in d ig ú j e rő s z ó la l
m e g . Í g y s u g á r z ik b e le a z ö r ö k k é v a ló s á g e b b e
a m ú la n d ó s á g b a és t ö l t i el az é l e t e t k ív á n k o ­
z á s s a l a te lje s s é g u t á n . S h a a z ú t , a m e ly e
cél felé v e z e t, s o k s z o ro s a n b a jo s és n y o m o ­
r ú s á g o k k a l t e l t és s ö t é t is , m é g is n e m n é l­
k ü lö z i a z ö r ö m ö t és á ld á s t, m e ly e t Is te n
h e ly e z b e lé je s o k k a l g a z d a g a b b a n , m in t
a v a t a t l a n sz e m lé lő v é ln é s n e m n é lk ü lö z i
a z o k a t a v ilá g ító p o n t o k a t , a m e ly e k m in d ig
ú j re m é n y s é g g e l és ú j e rő v e l t ö l t e n e k e l .
Ily e n lá m p á s o k a k a r n a k le n n i a z é le t ö r ­
v é n y é n a z o k a v e r s e k is , a m e ly e k i t t ig é n y ­
te le n f o r m á b a n u g y a n , d e m é g is a z ig a z i
m ű v é s z e t n e m e s sz é p s é g é v e l s z ó ln a k h o z z á n k
a z é r t , m iv e l v a ló d i á té lé s a g y ö k e r ü k . —
H is s z ü k , h o g y m in d e n k i á ld á s s a l f o r g a tja
e k ö te te t. K arn er K á ro ly .
D ie L oci C om m u n es P h ilip p M elan c h th ons
in ih rer U r g e sta lt n a c h G. L. P litt. U jra
k ia d ta és m a g y a r á z ta T h . K o ld e. IV. k ia d á s.
L eip zig -E rla n g en (D e ic h er t), 1 9 2 5 . 8. r. X +
26 7 . la p .
A b b a n a n é m e t v á l l a l a t b a n , m e ly a
p r o t e s ta n t iz m u s tö r t é n e t é n e k k ú t f ő i t te s z e ­
g e ti k ö z z é , é rd e m é h e z m é ltó a n m á r n e g y e d ik
k i a d á s t é r t a M e la n c h th o n n a g y s z e r ű L o ci
C o m m u n e s -e . A s a j tó a lá re n d e z é s n e k a
P l i t t és K lo d e n e v e iv e l v a ló e g y b e fü g g é s e
e g y m a g a is k e z e s s é g a s z ö v e g h e ly e s s é g e és
a m a g y a r á z a to k s z a k s z e rű s é g e m e l le t t. —
N ö v e li a k i a d v á n y b e c s é t a K o ld e -s z e rz e tte
b e v e z e tő é rte k e z é s M e la n e h th o n n a k a L o ci
k e le tk e z é s eig v a ló th e o lo g ia i fe jlő d é s é rő l s
a L o c i k ia d á s i k ö r ü lm é n y e ir ő l. L e g a lá b b
k ö n y v t á r a i n k n a k m in d e n e s e tr e m e g k e lle n e
s z e r e z n iö k e z t a k ö n y v e t, m i n t a r e f o rm á c ió
e g y ik a la p v e tő m ű v é t . D e n e m c s a k ez,
h a n e m a s o r o z a t tö b b i k ia d v á n y a is fe le tte
m é ltó a le g s z é le s e b b k ö r ű é r d e k lő d é s r e . A
r e f o r m á c ió - k o r a b e li i r a t o k , fő leg a L u th e r
irá n y a d ó d o lg o z a ta i m e l le t t m é g csa k
S c h le ie rm a c h e rn e k i t t ú jr a k ö z z é t e tt m u n ­
k á ir a u t a l u n k , m i n t a m e ly e k s z in té n ig a z o l­
j á k ez á l l í t á s u n k a t . V a jh a n á l u n k is f o l y t a ­
t á s r a t a l á l n a a z a m u n k á l k o d á s , m e ly n e k
f o ly tá n a z a k a d é m ia k ia d á s á b a n S z ilá d y
Á ro n á l t a l s a j t ó a lá r e n d e z e t t, v a l a m i n t a
H e in r ic h G u s z tá v - fé le R é g i M a g y a r K ö n y v ­
t á r b a n k ö z z é t e tt ré g i b e c se s r i tk a s á g a in k
és u n ik u m a in k o ly k ö n n y e n h o z z á f é r h e tő k k é
v á l t a k ! E g y id ő b e n a M a g y a r P r o t e s tá n s
I r o d a lm i T á r s a s á g is t e r v e z g e t e t t e ff é lé t, de
a h á b o r ú m e g g á t o lt a a m á r m e g k e z d e tt, ily
ir á n y ú m ű k ö d é sn e k e re d m é n y h e z ju tá s á t.
V a la h o l ú jr a h o z z á k e lle n e fo g n i e h h e z a
n e m e s v á lla lk o z á s h o z , a k á r az a k a d é m iá n á l,
a k á r a z u tó b b n e v e z e t t tá r s a s á g n á l . R e n ­
g e te g e m lé k ü n k v á r a k o z i k a z ily m ó d o n
v a ló f e l tá m a d á s r a . B ö n g észő .
Z in zen d o rf gr. R ein e F la m m e n . B arm en .
1 9 2 4 . E . M üller. 7 9 . l. 0 .6 0 a ra n y M.
G. T ersteeg en : V erb orgen e Blü m le in . B ar­
m e n , 1 9 2 5 . E . M ü ller. 62 l . 0 .5 0 M.
G. T er ste e g e n : A lte s Gold. B a rm en . 1925
E . M üller. 64 l . 1 .— M.
G o n d o lo m V o rw e r c k , a z ú ja b b n é m e t
p a p i g e n e r á c ió n a k e g y ik le g je le s e b b ta g j a ,
K ü lfö ld i S zem le.
m o n d ja v a la h o l, h o g y h a le h e ts é g e s v o ln a ,
a v a d á s z a t i tö r v é n y e k h e z h a s o n ló a n , ti la l m i
i d ő t k e lle n e id ő r ő l-id ő re a k ö n y v p ia c o n is
m e g á l la p í ta n i új k ö n y v e k k ia d á s á r a v o n a t ­
k o z ó la g , a z é r t , h o g y e g y k is s é lé le k z e th e z
j u s s a n a k az e m b e r e k s m e g e m é s z th e s s é k
a z t , a m i t o lv a s n a k . A sz e lle m i é le t te r é n
e g y -e g y id ő le g e s t r e u g a D ei jo g o s u lts á g a
a k k o r le sz n y il v á n v a ló e l ő t t ü n k , h a a v ilá g
év i k ö n y v p r o d u k c i ó já r a g o n d o lu n k . K ö z e l
5 0 ,0 0 0 új k ö n y v je l e n ik m e g é v e n k é n t és
e b b ő l t ö b b , m i n t a fele a h o z z á n k n y e lv ile g
is , t e r ü le t il e g is , v a llá s i é le t- és v ilá g fe lfo g á s
s z e m p o n tjá b ó l le lk ile g is le g k ö z e le b b á lló
n é m e t k ö n y v p ia c o n . Ö tv e n e z e r ú j k ö n y v
é v e n k é n t! N a p o n k é n t 134 ú j k ö n y v ! Az
ú j k ö n y v e k á r a d a t á b a n s z in te e lt ű n n e k ,
e lv e s z n e k a ré g i k la s s z ik u s o k , a m a r a d a n d ó
n a g y s á g o k . E z é r t k e ll ö rö m m e l f o g a d n u n k ,
h a ré g i je le s e k n e v e i, m in te g y a fe le d é s
te n g e r é b ő l k ie m e lv e , ú j k ö n tö s b e n l á t n a k
n a p v ilá g o t.
E z t a c é lt a k a r j a s z o lg á ln i a b a r m e n i
E . M ü lle r k ö n y v k ia d ó cég , a m e ly n e k f e n n e b b
je l z e tt k i a d v á n y a ib a n Z in z e n d o r f n a k és T e r ­
s te e g e n - n e k , a 18. sz. e z e n k é t , e lté ré s e ik
d a c á r a is ro k o n m y s t i k u s á n a k v a llá s i k ö lt é ­
s z e té b ő l és g o n d o la tv ilá g á b ó l e g y -e g y v á lo ­
g a to tt g y ű jte m é n y t n y ú jt á t k o ru n k p ro t.
o lv a s ó i s z á m á r a , íz lé se s, p o m p á s z s e b k ia d á s ­
b a n , t i s z t a , o lv a s h a tó n y o m á s s a l,
A s z e r z ő k n e m s z o r u ln a k is m e r te té s r e
és m é l t a t á s r a , m i n t v a la m e ly e lő s z ö r m e g ­
je le n t ú j k ö n y v s z e r z ő je . S z e lle m i n a g y s á g o k
ők , a k ik b e ír tá k n e v ü k e t a p ro t. e g y h áz-
t ö r t é n e t é v k ö n y v e ib e . É l e t ü k k ü ls ő f o ly á ­
s á r ó l th e o l. r e á le n c y c lo p a e d iá k b a n e le g e t
o lv a s h a tu n k . B e lső , le lk iv ilá g u k t i s z t u l t lé g ­
k ö ré b e n m a is f e l k e r e s h e t jü k s b e n n e le lk i
fe lf r is s ü lé s t t a l á l h a t u n k , m e r t é lt e tő e r e j ü k
v á lt o z a tl a n m a r a d t , m ik ö z b e n s z á z a d o k v á l ­
t o t t á k fe l e g y m á s t. M in d k é t s z e rz ő v á lo ­
g a t o t t v a llá s i k ö lte m é n y e i l e g t ö b b n y ir e
rö v id , 6 — 8 so ro s v e r s e k , a m e ly e k b e n a z o n ­
b a n s z e r z ő k m é ly sé g e s v a llá s i é le té n e k e le v e n
lü k t e té s e é re z h e tő . G y ö n g y s z e m e k , a m e ly e k
n e m v e s z t e t t é k el r a g y o g á s u k a t m a s e m ,
il la t o z ó v ir á g o k , a m e ly e k m a is f e l ü d ít ik a z t,
a k i k e z é b e v e s z i ő k e t. A v a llá s i é le tn e k m i n ­
d e n k i s z á m á r a é rv é n y e s a la p ig a z s á g a i a
rö v id s é g ü k k e l im p o n á ló f o r m á b a n k ü lö n ­
b ö z ő v a r i á c ió k k a l és is m é tlé s e k k e l K r is z tu s
k e r e s z tj é r e m u t a t v a , a m e ly n e k tö v é b e n az
ig az b o ld o g s á g e g y e d ü l t a l á l h a t ó m e g . M ag a
T e rs te e g e n p a p ír r a p l á n t á l t p a l á n t á k n a k
m o n d ja k ö lte m é n y e it, a m e ly e k n e k s z ín é t
és i l l a t á t I s te n á ld á s a a d ja m e g . Í g y v á l n a k
a z o k a z e m b e r i s z ív b e n ig a z s á g g á és e rő v é .
T is z ta lá n g o k , m i n t Z in z e n d o r f n e v e z i ő k e t,
a m e ly e k m e g v i lá g í tj á k és a b o ld o g ító s z e ­
r e t e t n e m e s h a j t á s a i v a l t ö l t i k b e az e m b e r t.
L e g jo b b m é l t a t á s u k a z v o ln a , h a e g y e n k é n t
le k ö z ö ln é n k ő k e t. , , A lte s G o ld “ c ím e n T e r ­
s te e g e n p ró z a i m ű v e ib ő l k i v á l o g a t o t t g o n ­
d o l a t o k a t o lv a s h a t u n k , e g y -e g y m o n d a t b a
ö s s z e fo g la lv a e v a llá s o s lé le k e g ész é le tb ö l ­
c se s é g é t n y ú j t j á k ; v a ló s á g o s v a llá s i m a x i ­
m á k ré s z b e n e x o te r ik u s i r á n y z a t t a l a h i t e t ­
le n s é g g e l s z e m b e n , r é s z b e n , d e n a g y o b b m é r ­
té k b e n e s o te r ik u s je lle g g e l a h ív e k é p ít é s é r e ,
281
k ü z k ö d ő k e r ő s íté s é r e , s z e n v e d ő k m e g n y u g ­
t a t á s á r a . J ó l m o n d ja a k ia d ó , h o g y a k i s z e r ­
z ő n e k I s te n tő l n y e r t g o n d o la t a ib a n m e g ­
n y u g v á st k e re s, az e k ö n y v e c sk é b e n e rő ­
s í té s t n y e r az ö r ö k é le t felé v a ló v á n d o r lá s
közben.
A k it a n y e lv i a k a d á l y n e m g á to l s a k i
t e h e t i — a k ö n y v e k á r a c s e k é ly , — a z s a j á t
le lk i g y ö n y ö rű s é g é re sz e re z z e m e g ő k e t, m e r t
i t t is t a p a s z t a l n i fo g ja a z t , a k i t L u t h e r a
z s o l tá r o k o lv a s á s a k ö z t é r z e t t , h o g y e k ö lt e ­
m é n y e k e n á t a s z e n t e k s z ív é b e l á t n i ; l á t ­
h a tó ö r ö m ü k , s z e n v e d é s ü k , m in d e n b e n m e g ­
n y u g v ó , I s te n b e n b íz ó m a g a v is e le tü k . A z,
h o g y e k ö lt e m é n y e k a la p h a n g ja i n k á b b a
s z e n v e d é s e k é r té k e lé s e , s z in te k ív á n á s a , m e g ­
é r t h e tő a s z e r z ő k k o r á b ó l és le lk i v ilá g á b ó l;
s é p e n a z a tö r e k v é s , h o g y a s z e n v e d é s e k b e n
is m e g m u ta s s á k a f e le m e lő t, a le l k e t- e r ő s ítő t,
le h e t a m a i k o r m e g g y ö t ö r t g y e rm e k é n e k
k ü lö n ö s e n o k a r r a , h o g y k é z b e v e g y e s
o lv a s v a e r ő s ö d jé k á lt a lu k . K iss J e n ő .
Dr. K a rl E ich h o rn : D as W er k G ottes
au der S eele. T ä g lic h e A n d a c h te n . B ru n n en -
V erlag G ieszen und B a se l, 1 9 2 4 . 8° V I I +
3 3 0 . l . fé lv á szo n 5 .5 0 M k. egészv. 6 M k.
A m ily e n m é r té k b e n fo g la lja el k ö z p o n ti
h e ly é t h é tk ö z n a p i i s t e n t is z t e le t e in k b e n és
c s a lá d i é le tü n k b e n az Ig e , o ly m é r té k b e n
k e ll g o n d o s k o d n u n k m e g fe le lő f o r r á s m ű v e k ­
rő l, m e ly e k b ő l a le g k ü lö n b ö z ő b b te e n d ő k
á l t a l t ú l o n t ú l ig é n y b e v e t t le lk ip á s z to r ,
v a g y a h á z i is t e n t i s z t e l e t e t v e z e tő c s a lá d fő
a n y a g o t és i r á n y í t á s t n y e r je n . A fe n ti k iv á ló
m ű e g y e g ész h ű s é g e s le l k ip á s z to r i é le t
e r e d m é n y e , 40 é v i g o n d o lk o z á s és e lm é lk e d é s
g y ü m ö lc se . K ü lö n ö s s a já to s s á g o t és v o n z ó
e r ő t a d a k ö n y v n e k a z , h o g y f o ly ta tó la g o s a n
e g y e g ész é v e n á t e g y e tle n t h é m á t t á r g y a l ,
h o g y a b ib lia i ig a z s á g le h e tő le g s o k o ld a lú
s z e m lé le te á l l a l , a n n a k te lje s is m e r e t é r e j u t ­
ta s s o n el. E n n e k m e g fe lc lő le g k é t n a g y
ré s z re o s z tja m ű v é t : az e lső ré sz 8 fe je z e tb e n
t á r g y a l j a , h o g y m i t te s z I s te n k e g y e lm e az
e m b e r é r t , m íg a m á s o d ik ré sz 6 f e je z e tb e n
n y ú j t j a , h o g y v is z o n t m it te s z a z e m b e r ,
k i t e k e g y e le m m e g r a g a d o tt . M in d e n e g y e s
ily fe je z e t 8 — 10 n a p i b ib lia i ig é k r e fe lé p í­
t e t t r ö v id e lm é lk e d é s b e n v a n k id o lg o z v a ,
le h e tő le g v á lt o z a to s s z e m p o n to k s z e r in t.
A z e lm é lk e d é s e k e t eg é sz sé g e s b ib lia i sz e lle m
h a t j a á t és le lk é s z e in k s se g é d le lk é s z e in k ,
k ik r e r e n d s z e r in t a m in d e n n a p i b ib l ia m a ­
g y a rá z a t v á r, h a sz o n n á l f o r g a th a tjá k . De
a le g n a g y o b b á ld á s a a h á z i á h í t a t o k v e z e tő i­
b e n s e z e k m ű k ö d é s e n y o m á n a c s a lá d I g é ­
v e l á t h a t o t t é le té b e n lesz. V á sá rh ely i P á l.
W in d th orst M argarete: D ie S eele d es
J a h r e s , k is 8°, 2 1 9 la p . — H ein en A . : D ie
B e r g p r e d ig t J e s u C h r is ti, k is 8° 220 la p .
M i n d k e tt ő t k i a d t a : V o lk s v e r e in s — V e rla g
G m b . H . M. G la d b a c h .
A G ladbach-féle k ö n y v k ia d ó cég k is k i ­
a d v á n y a i ú g y ö s m e rő s ö k e l ő t t ü n k , m i n t
m e le g v a llá s o s s á g o t le h e lő , p o m p á s n é p ­
s z e r ű s ítő m ű v e k , m e ly e k ig e n n a g y p é ld á n y ­
s z á m b a n v a n n a k e lte r je d v e .
U g y a n e z t m o n d h a t j u k a z e l ő t t ü n k le v ő
k é t k i a d v á n y r a is.
282
W i n d th o r s t M . , a z ö s m e rt w e s tf á lia i
k ö ltő n ő k is m ű v e ré s z b e n v e r s b e n , ré s z b e n
p r ó z á b a n í r t k ö lt e m é n y e k e t t a r t a l m a z , m e ­
ly e k v o lta k é p p e n a h ó n a p o n k é n t v á lto z ó
te r m é s z e te t m e g e le v e n ítő k ö ltő i e lm é lk e d é ­
se k . É r d e k e s , h o g y a te r m é s z e t v á lt o z á s a i t
s z e m lé lv e , h o g y k a n y a r o d i k m in d ig v is sz a
a m a g a ró m . k a t h . v a llá s o s s á g á h o z , il le tv e ,
h o g y e z t a v a llá s o s s á g o t h o g y a n v e t í t i k i a
te r m é s z e t v il á g á r a . P a p i p o é tá i n k jó p é ld á t
l á t h a t n a k b e n n e a r r a , h o g y a s z u b j e k tí v
k e g y e ss é g és k e r e s z ty é n v ilá g n é z e t n e m c s u ­
p á n t ö r t é n e t i té m á k p o é t a i fe ld o lg o z á s á b a n
é r v é n y e s íth e tő , h a n e m e z e r m á s a lk a lo m m a l
is. — H e i n e n A . a h e g y i b e s z é d e t m a g y a ­
rá z z a a X X . s z á z a d r ó m a i k a t h . fé rfia i
s z á m á r a . Ú j a t n e m ig e n m o n d , d e t a g a d ­
h a t a t l a n u l n a g y e rő s s é g e , h o g y a ré g i, k o ­
p o t t f r á z is o k te lje s m e llő z é s é v e l, k e d v e s k ö z ­
v e tle n s é g g e l b e sz é l. R ó m . k a t h . v o l t á t u g y a n
n e m t a g a d j a m e g , d e p o lem i á tó l m e n te s
ír á s a íg y is h a t á r o z o t t a n é p ítő . B. G.
K a isersb erg i G eiler: S e e le n p a ra d ie s . Ü b e r­
s e t z t v o n F . X . Z a ch er k is 8°, 456 l a p ;
V o lk s v e r e in v e r la g G m b H . M. G la d b a c h .
Geiler J á n o s (1 4 4 5 — 1 5 1 0 .), a k i t k é s ő b b i
h e ly é r ő l k a is e r s b e r g i G e lle r n e k n e v e z t e k , a
h o m ile tik a tö r té n e t é b ő l ö sm e rő s e lő t tü n k .
M in t p r é d i k á t o r , n a g y h ír n e v é t a n n a k k ö ­
s z ö n i, h o g y r e n d k í v ü l n é p s z e r ű , h u m o r o s ,
s z in te d r a s z tik u s n é p n y e lv e n b e s z é lt s e m e l­
F O L Y Ó IR A T O K SZEM LÉJE.
1. T h e o lo g isc h e L ite r a tu r z e itu n g , B ire ­o d a lm i é r te s ítő s z á m b a m e n ő k r i ti k a i
g rü n d et v o n E m il S ch ü rer und A d o lf v o n
H arn ack . H era u sg eg eb en v o n P rofessor D .
E m a n u el H irsch u n ter M itw irk u n g v o n P rof.
D . W ilh . H e it m ü ller, D . H r. G. H ö lsc h e r,
D . A rth u r T itiu s, D . D r. G. W o b b erm in . Mit
B ib lio g ra p h isch em B eib la tt, b ea rb eitet von
P riv. D o c. L ic. th e o l. K u rt D ie tr ic h S ch m id t.
G ö ttin g en . J äh rlich 2 6 . N rn. B ezu g sp reis:
v ie r te ljä h r lic h R m . 9. V erlag: J. C. H in ­
r ic h ’sc h e B u c h h a n d lu n g , L eip zig.
E f o l y ó ir a t a n é m e t és n e m n é m e t , a z a z
a z e g y e te m e s n e m z e tk ö z i th e o lo g ia i ir o d a lm i
te r m e lé s m in d e m a in a p ig m e g je le n ő le g ré g ib b
t á j é k o z t a t ó s z a k k ö z lö n y e . E z é v b e n é p e n
f e n n á l lá s á n a k 50 é v e s ju b i l e u m á t ü n n e p e l­
h e ti. A le g k iv á ló b b s z a k e m b e r e k s z e r k e s z tik
és m u n k a t á r s a i k ö z é t a r t o z i k m in d e n n e v e ­
s e b b th e o lo g u s . A f o l y ó ir a t a m e g je le n t t h e o ­
lo g ia i és v e le ro k o n ir o d a im i ú jd o n s á g o k is ­
m e r t e t ő k ö z lö n y e , m e ly b e n a s z a k i s m e r te t é ­
s e k m in d ig tá r g y il a g o s a k , m in d ig t u d o m á ­
n y o s a k és e lis m e r t s z a k f é r f ia k to llá b ó l s z á r ­
m a z n a k . H o g y m i é r t v a n s z ü k s é g ily e n k r i t i ­
k a i r e c e n s ió k a t k ö z lő s z a k f o ly ó ir a tb a , k ö n n y ű
k it a lá l n i. A z é v rő l-é v re m in d n a g y o b b t ö ­
m e g b e n s a j tó a ló l k i k e r ü l t s z a k ir o d a lm i t e r ­
m e lé s e n e f o l y ó ir a t és h a s o n t á r s a i v é g z ik el
a s z ű ré s m u n k á j á t ; a tu d o m á n y r a n é z v e
c s a k az b i r to v á b b f e jl e s z tő é r t é k k e l, a m i
e z e k n e k a s z ű r ő jé n á tm e g y , a m i e lle n b e n
v is s z a m a r a d , a n n á l k á r v o l t a m e g írá s és
m e g je le n te té s f á r a d t s á g á é r t T o v á b b á a z ily e n
F o ly ó ir a to k s z e m lé je .
l e t t r e n d k í v ü l k o m o ly e rk ö lc s i fe lfo g á s j e l ­
le m z i, f ő k é n t a p a p o k és b a r á t o k e lv ilá g o s o ­
d á s á n a k és e rk ö lc s te le n s é g é n e k o s to r o z á s á ­
b a n . I t t - o t t r e f o r m á to r i h a n g o k a t is m e g ­
p e n d ít , de a z é r t s e m m ik é p p e n se m e lő f u tá r a
a r e f o r m á c ió n a k , m e r t ú g y s z ó lv á n te lje s e n
a k ö z é p k o ri k e r e s z ty é n s é g g o n d o la tv ilá g á ­
b a n él. J ó o ld a la a z o n b a n , h o g y s o k a t m e r ít
a m is z tik u s o k b ó l, a k ik n e k m in te g y e p ig o n ­
já u l t e k i n t h e t ő .
K ö z é p -fe l-n é m e t n y e lv e n t a r t o t t p r é d i ­
k á c ió it m á r r é g e b b e n á t í r t á k n é m e t ir o d a lm i
n y e lv r e . „ S e e le n p a r a d ie s “ c ím ű 42 k ü lö n ­
féle e r é n y r ő l m o n d o t t e lm é lk e d é s e it m o s t
ü l t e t t e á t m a i n é m e t n y e lv r e Z a cher. N a g y
k á r a z o n b a n , h o g y ig e n fo n to s r é s z e k e t k i ­
h a g y o t t b e lő le . K i m a r a d t a k a z o k a ré s z e k ,
a m e ly e k b e n G e ile r a k e g y e le m s z ü k s é g e s s é ­
g é t e m e li k i és a z a k a r a t s z a b a d s á g á t t a ­
g a d ja ; k i h a g y a t t a k a z o k a ré s z e k is , a h o l
G e ile r a s á k r a m e n t o m o k h a t á s á t az e g y é n i
h i t t ő l te s z i fü g g ő v é és a g y ó n á s t a te lje s
b ű n b á n a t n é lk ü l h a s z o n t a la n n a k m o n d ja
s t b . Z a c h e r t ró m . k a t h . v o lt a s e m jo g o s ítja
föl a r r a , h o g y G e ile r m u n k á j á b ó l a ró m .
k a t h . d o g m a t ik á t ó l e lté r ő ré s z e k e t k ih a g y ja .
D e m é g íg y is é rd e k e s d o k u m e n tu m a i a
k ö z é p k o ri ig e h ir d e té s n e k G e lle rn e k e z e k az
e lm é lk e d é s e i, m e ly e k a n n a k b iz o n y s á g a i,
h ó g y k o m o ly le lk i é le t in d í t á s á r a c s a k e le v e n
le lk i é le t e t élő ig e h ir d e tő a lk a lm a s .
B u d a i G ergely.
r e v u e k t á j é k o z t a t j á k az o lv a s ó t a z is m e r te té s
a lá v o n t m ű t a r t a l m á r ó l , a m e ly b ő l a k ö n y v
cím e u g y a n a le g tö b b s z ö r s e m m it se m s z o k o t t
e lá r u ln i. V é g ü l a l k a l m a t n y ú j t a n a k a k r i t i ­
k u s n a k a r r a , h o g y tá r g y ila g o s k r i t i k a k e r e t é ­
b e n n e m c s a k a k r i t i z á l t m ű j ó o l d a la i r a , v a g y
f o g y a té k o s s á g a ir a m u ta s s o n r á , h a n e m a
s z ó b a n f o rg ó k é rd é s rő l a m a g a n é z e t e it is
r ö v id e n k ö z ö lje s e z á l ta l f e lh ív ja a f ig y e lm e t
a p ro b lé m a m e g o ld á s á n a k m á s k ín á lk o z ó
s z e m p o n tj a ir a is. A f o l y ó ir a t k é th a s á b o s ,
s ű r ű sz e d é s s e l je l e n ik m e g s a h o l s z ü k s é g e s ,
a lk a l m a z z a a p e t i t n y o m á s t is. U to ls ó la p já n
re n d e s e n a H in ric h s -f é le lip c se i k ö n y v k e r e s ­
k e d é s m e g je le n t, v a g y m e g je le n é s e l ő t t á lló
th e o lo g ia i ú j d o n s á g a in a k a je l e n té s é t t a r t a l­
m azza.
2. T h e o lo g isc h e s L itera tu rb la tt. U n ter
M itw irk u n g za h lreich er V ertreter der th eo ­
lo g isc h e n W is se n sc h a ft und P r a x is. H e r a u s­
g eg eb en v o n D r. th e o l. L u d w ig Ih m els und
D r. th e o l. ju r. et p h il. H e in r ich B öh m er.
V erlag: D ö rfflin g und F ra n k e in L eip zig,
X L V I. J g . 1 9 2 5 .
E f o l y ó ir a t a z o n o s c é lt k ö v e t, m i n t az
e lő b b i s m i n t l á t j u k c s a k n e m o ly a n ré g i is,
m i n t a m a z . S z e rk e s z té s e m ó d já r ó l, t á r g y i ­
la g o s , tu d o m á n y o s k a r a k t e r é r ő l m i n d a z t e l­
m o n d h a t j u k , a m i t a T h e o lo g is c h e L i t e r a ­
tu r z e it u n g r ó l. S b á r c o n c u rr e n s v á ll a la t
a m a z z a l, is m e r te té s e i m é g is m in d ig ú j v á ­
la s z té k o s s á g r ó l ta n ú s k o d n a k , ú g y , h o g y az
e g y id ő b e n m e g je le n ő s z á m o k b a n az o lv a s ó
H a z a i ir o d a lo m ,
m in d ig ú j a n y a g r a a k a d . A T h e o lo g isc h e s
L i t e r a t u r b l a t t k is e b b te r je d e l m ű , m i n t v e r ­
s e n y t á r s a , a m a z z a l s z e m b e n , a m e ly r e n d e ­
se n 6 k is fo lio le v e le t t a r t a l m a z , m a g a c s a k
4 fo lio le v é l s a n y o m á s a is r i t k á b b , de v is z o n t
„ N e u e s te th e o lo g is c h e L ite ra tu r“ , vagy
Z e it s c h r i f te n “ cím a l a t t ö s z e á llítja az id ő ­
k ö z ö n k é n t m e g je le n t le g ú ja b b ir o d a lo m b ib ­
li o g r á f i á já t és a f o l y ó ir a to k t a r t a l m i á t n é ­
z e té t, a m e lly e l m i n d a z t b ő sé g e s e n k ip ó to lja ,
a m i a f o ly ó ir a tb ó l k is z o r u l. M e g je le n ik k é t ­
h e t e n k é n t m in d e n p é n te k e n .
3 O rientalis tis ch e L itera tu rzeitu n g . M o n a ts­
sc h rift für die W is se n sc h a ft v o m g a n zen
O rient und s e in e n B e z ie h u n g e n zu den
a n g ren zen d en K u ltu rk reisen . U n ter M itw ir­
k u n g v o n P rof. D r. G. B erg strä sser, D r. H .
E h e lo ff un d Prof. D r. A . v . Le Coq. H e r a u s­
geg eb en v o n P rofessor D r. W a lte r W reszin sk i.
L eipzig, J. C. H inr ic h s'sc h e B u ch h a n d lu n g .
X X V III. J a h r g a n g “ 1 9 2 5 . M eg jelen ik h a v o n ­
k én t egyszer. — Á ra e g é sz év re 42 a r a n y ­
m árk a.
E f o l y ó ir a t , m i n t n e v é b ő l is k i t ű n i k ,
n e m th e o lo g ia i f o l y ó ir a t , d e v is z o n t n in c s
e g y e tle n e g y s z á m a s e m , m e ly a th e o lo g u s t
a le g k ö z e le b b r ő l n e é r d e k e ln é . M in d e n t u d o ­
m á n y o s te r m é k , m e ly a z ó k o ri és a m a i
m o d e r n k e le t sz e lle m i é le te v iz s g á la t á v a l
fo g la lk o z ik , s z a k s z e r ű is m e r te té s b e n ré s z e sü l
l a p j a i n s a m e z ő k ö z e le b b i je lle m z é s é re , m e ly ­
ről a n y a g á t m e r ít i, t a l á n e lég le g y e n c s a k
a n n y i t m e g e m líte n i, h o g y a s e m it is t ik a m e l­
l e t t k ü lö n é r d e k lő d é s t s z e n te l a z é k i r a t -
k u t a t á s m u n k á j á n a k , a z e g y p to lo g iá n a k , a
tu r k o ló g i á n a k , a k ö z é p te n g e r i k u l t ú r á k ,
a z a f r i k a n i s t i k a s a k ö z é p és tá v o l i k e le t s z e l­
le m i je le n s é g e i is m e r te té s é n e k . E b b e a h a t a l ­
HA ZA I IR O D A LO M .
P a ta k y A rn ol d : A b ib liai J e r u z sá le m
az á sa tá so k m e g v ilá g ítá sá b a n . II. rész. A
X IX . és X X . szá za d b a n v é g z e tt je r u zsá lem i
á sa tá so k tö rtén ete. S z é k fo g la ló ér te k e z é s. (A
S zen t Is tv á n A k a d ém ia H ittu d o m á n y -B ö lcse-
l e ti o sz tá ly á n a k felo lv a sá sa i. S zerk eszti:
S c h ü tz A n ta l o sz tá ly titk á r . I. k ö tet, 5. sz .)
B u d ap est, 1 9 2 4 .
E n a g y o n é rd e k e s és ta n u ls á g o s é r t e ­
k e zés b e o s z tá s a a k ö v e tk e z ő : S z e rz ő is m e r ­
t e t i b e n n e m i n d e n e k e lő t t J e r u z s á le m h e ly ­
s z i n r a j z á t , a z u t á n a je r u z s á le m i á s a tá s o k
t ö r t é n e t é t k é t k ü lö n f e je z e tb e n , e lő s z ö r a
X I X .- , m a j d a X X . s z á z a d b a n f o l y t a t o t t
á s a t á s o k m e n e t é t és e r e d m é n y e it , v é g ü l az
u to ls ó ré s z b e n az ó s z ö v e ts é g i S io n fe k v é s é re
v o n a tk o z ó tu d ó s m e g á l la p í tá s o k fe ls o ro lá s á t
és k r i t i k á j á t a d j a , h o g y le g u t o lj á r a a m a g a
v é le m é n y é t is k e llő tu d ó s m e g a la p o z á s s a l
k ö z ö lje . A z ir o d a lm i a p p a r a t u s , m e ly e t sz e rz ő
h a s z n á l , k im e r í tő és m in d e n n e v e z e te s e b b
m u n k á r a k it e r j e d . N a g y e lő n y é r e s z o lg á l az
é rte k e z é s s z ín e s s é g é n e k és h a n g u la t o s s á g á ­
n a k , h o g y ír ó ja k ö z v e tle n s z e m lé le tb ő l is m e ri
a f e l tá r ó m u n k á l a t o k m a i á l l a p o t á t és e r e d ­
m é n y e i t s íg y s a j á t tá j é k o z ó d á s a a la p j á n is
283
m a s m e z ő b e te r m é s z e te s e n b e le ta g o z ó d ik a
b ib lia is, k i v á l t a n n a k ó s z ö v e ts é g i ré sz e s
v a ló b a n c s a k a z eg ész k u t a t á s i t e r ü l e t r e n d ­
s z e re s fig y e le m m e l k ís é ré s e m u t a t j a m e g ,
h o g y m ily e rő s az o r i e n t á l i s t á k n á l az é r d e k ­
lő d é s a b ib lia i p r o b lé m á k i r á n t s h o g y m e n y ­
n y ir e lé p é s t t u d t a r t a n i a b ib lia i tu d o m á n y :
a b ib lia i k o r t ö r t é n e t , n y e lv é s z e t, a rc h e o ló g ia ,
v a l l á s t ö r t é n e t , p o li ti k a i t ö r t é n e t s t b . a tá g a b b
é rte le m b e n v e t t k e le ti tu d o m á n y o s s á g m e n e ­
té v e l.
A f o l y ó ir a t b e o s z tá s a a k ö v e tk e z ő : L e g ­
e lő l k is e b b t e r je d e l m ű ö n á lló ta n u l m á n y o k a t
k ö z ö l a z o r i e n t a l i s t i k a k ö ré b ő l, a m e ly e k
k ö z ü l a z 1925. é v fo ly a m e d d ig m e g je le n t
e g y e s s z á m a i a k ö v e tk e z ő ó te s ta m e n tu m i
t a r t a l m ú , v a g y v o n a tk o z á s ú c ik k e k e t t a r t a l ­
m a z z á k : A z 1 . s z á m : A . E r m a n : H e b r ä is c h
‫ „גל‬s p r i n g e n “; a 2. s z á m : H . G r im m e :
ׁ‫ש‬
„ W e ite r e s z u A m e n -e m -o p e u n d P r o v e r b ie n “ ,
a z 5. s z á m : A . J i r k u : „ D a s I n s c h r if te n -
M a te ria l d e r a m e r ik a n is c h e n A u s g ra b u n g e n
in S a m a r ie n “ ; a 7— 8. s z á m : P . J e n s e n :
„ I s r a e l in Ä g y p te n ? “ . — A z ö n á lló t a n u l ­
m á n y o k u t á n k ö v e tk e z n e k az is m e r te té s e k ,
a m e ly e k m in d e lis m e r t s z a k e m b e r e k k r i ti k a i
m é r le g e lé s é n e k az e r e d m é n y e i. E ré sz n a g y o n
s o k i s m e r t e t é s t k ö z ö l, a m e ly e k a z ó t e s t a ­
m e n t u m k ü lö n b ö z ő tu d o m á n y á g a ir a és á l t a ­
lá b a n a b ib l iá r a v o n a tk o z n a k . V é g ü l m i n ­
d e n ik s z á m i s m e r t e ti a v ilá g b á r m e ly ré sz é n
k ö z b e n m e g je le n t r o k o n t a r t a l m ú f o ly ó ­
i r a t o k a t ú g y , h o g y a z a z o k b a n k ö z ö lt c ik k e k
e r e d m é n y e it is r e c a p i tu l á lj a . M in d e n ik s z á m
v é g z ő d ik a z tá n a s z e r k e s z tő s é g h e z is m e r te té s
v é g e tt b e k ü l d ö t t m ű v e k je g y z é k é n e k a f e l­
s o r o lá s á v a l.
V arga Z sig m o n d.
k é p e s k r i t i k a i l a g e lig a z o d n i az e lle n té te s
tu d o m á n y o s v é le m é n y e k la b i r i n t h u s á b a n .
A z é rte k e z é s m e g á lla p ítá s a ib ó l o lv a s ó -
k ö zö n ség ü n k tá jé k o z ta tá s á r a k ira g a d ju k a
k ö v e tk e z ő f o n to s a b b r é s z le te k e t: N e m az
é rd e k lő d é s h iá n y a o k o z ta , h o g y J e r u z s á le m
f e n n m a r a d t e m lé k e i c s a k o ly k é s ő n , a X I X .
és X X . s z á z a d b a n k e r ü l te k n a p f é n y r e , a z
é v s z á z a d o s tö r m e l é k e k a ló l, m é g n e m is a
k ö lts é g e k n a g y s á g a , s ő t a m e g o ld a n d ó a r c h e o ­
ló g ia i k é rd é s e k tö m k e le g e s e m m a g a s z o lg á l­
t a t t a a z a k a d á l y t , — a fő n e h é z s é g a d o lo g ­
n a k a te r m é s z e té b e n r e j l e t t . A ré g i e m lé k e k
h e ly é r e e m e lt ú ja b b é p ítk e z é s e k , m e ly e k n e k
k i s a j á t í t á s a s o k s z o r le k ü z d h e te tle n a k a d á ­
ly o k b a ü t k ö z ö t t , a m o h a m e d á n o k v a llá s i
é rz é k e n y s é g e , a m e ly p é ld á u l k e r e s z ty é n e k n e k
n e m e n g e d i m e g , h o g y a H a r a m es S e rif (a
ré g i S a la m o n i és Z o ro b a b e li te m p lo m h e ly e )
te r ü l e t é n , h o l a m o h a m e d á n v il á g n a k a m e k ­
k a i m e c s e t u t á n le g s z e n te b b im a h á z a , az
O m a r-m e c s e t és e t t ő l d é lr e a z e l-A k s a -m e c s e t
á ll, k u t a t á s o k a t r e n d e z z e n e k , — J e r u z s á le m
v is z o n ta g s á g o s t ö r t é n e t e , m e ly a m e g s z e n te lt
e m lé k e k e g y re ú ja b b és ú ja b b p u s z t u lá s á v a l
j á r t : m in d h o z z á j á r u l t a h h o z , h o g y a r e n d ­
sz e re s f e ltá r ó m u n k á l a to k k é s ő n és a k k o r is
284
csak ta p o g a tó z ó e re d m é n y e k k e l in d u lh a tta k
m e g és h a l a d n a k e lő re . A s z e n t v á ro s t u d o ­
m á n y o s f e l k u t a t á s á n a k k e z d e te a n é m e t
Tobler (1 8 3 5 ) és a z a m e r ik a i R o b in s o n (1 8 3 8 )
n e v é h e z f ű z ő d ik , h a k u t a t á s a i k n a k m é g
k e v é s k é z z e lfo g h a tó e re d m é n y e is m u t a t k o ­
z o tt . A z á s a t á s o k t ö r t é n e t é b e n n a g y je l e n ­
tő s é g ű m o z z a n a t v o lt az a n g o l P a le stin e
E x p l o r a t i o n F u n d ( P a l e s z ti n a - k u t a tó t á r s a ­
s á g ) m e g a la k u lá s a (1 8 6 5 ), m e ly 1867 ó ta
f o l y t a t o t t re n d s z e re s k u t a t á s o k a t Ch. W a r re n
k a p i t á n y v e z e té s e a l a t t a te m p lo m té r e n és
k ö r n y é k é n . A f r a n c ia C le r m o n t- G a n n e a u és
a z a n g o l H . M a u d s l a y m u n k á i u t á n (1 8 7 3 —
1874) ú ja b b n a g y f o n to s s á g ú e s e m é n y t je le n t
a f e l tá r á s m ű v e le té b e n az 1 8 7 7 -b e n ” L ip c s é ­
b e n m e g a l a k u l t " D eu tsch er V e r e in z u r E r ­
fo r s c h u n g P a l e s t i n a s “ ( n é m e t P a le s z tin a -
k u t a t ó e g y e s ü le t) , m e ly 1878 ó ta a „ Z e i t ­
s c h r ift des deutschen P a le s t in a V e r e in s “ c ím ű
h iv a t a lo s k ö z lö n y é b e n t á j é k o z t a t j a a v ilá g o t
k u t a t á s a i e re d m é n y é rő l. 1 8 8 1 -b e n je le n tő s
e r e d m é n y e k e t p r o d u k á l t H . G uthe n é m e t
tu d ó s a ré g i J e r u z s á le m fe ld e r íté s é b e n . —
1894— 1 8 9 7 -ig a z a n g o l F . J. B l i s s és D ic k ie
á s a t t a k a s z e n t h e ly e n és sz á m o s é r té k e s
a d a t o t s z o l g á l t a t t a k a ré g i J e r u z s á le m h e ly­
s z in r a jz á h o z .
A X X . s z á z a d je r u z s á le m i n a g y s z a b á s ú
k u t a t á s a i m i n d e n e k e lő t t az a m e r ik a i M o n ­
tag u P a r k e r n e v é h e z f ű z ő d n e k (1 9 0 9 — 1911)
és p o z it ív e r e d m é n y e ik a b b a n f o g la lh a tó k
ö ssz e , h o g y f e l d e r í t e t t é k S z ű z M á r i a f o r r á ­
s á n a k eg ész c s a t o r n a h á l ó z a tá t, h o z z á f é r h e ­
tő v é t e t t é k a S il o e - a l a g ú ta t , t o v á b b á a z t a
f ö l d a la t ti le j á r ó t , m e ly a d é lk e le ti h e g y o ld a l­
b a n S z ű z M á r i a f o r r á s á h o z v e z e t le , és e ze n
a k ö r n y é k e n sz á m o s s í r t és ré g i f a l m a r a d ­
v á n y t h o z t a k fe ls z ín r e . — P a r k e r m ű v é t
k ö z v e tle n ü l a v il á g h á b o r ú k itö ré s e e l ő t t
(1 9 1 3 — 1 9 1 4 -b e n ) R . R o th s c h ild báró a n y a g i
tá m o g a tá s á v a l W e i lt f o l y t a t t a , k i J e r u z s á le m
k e le ti d o m b j á n a k d é li c s ú c s á n k u t a t o t t és
fel is t á r t e g y 7 — 8 m é t e r v a s t a g f a l r é s z l e te t ,
m e ly a ré g i D á v id - k o r a b e li J e r u z s á le m f a l á ­
b ó l v a ló le h e t , a z o n k ív ü l k i á s o t t a v á r f a lo n
tú l e s ő te r ü l e t r ő l tö b b z sid ó s z i k la s í r t és m á s
e g y e b e k e t.
A z ó s z ö v e ts é g i S io n fe k v é s é t ille tő le g
sz e rz ő az e lő b b i tu d ó s n é z e te k k r i t i k a i á t v i z s ­
g á lá s a és a z á s a t á s o k e r e d m é n y e in e k m é r le ­
gelése a la p j á n a r r a a m e g á lla p o d á s r a j u t ,
h o g y " a D á v id k o r a b e li S io n h e g y e J e r u ­
z s á le m d é lk e le ti h e g y e v o l t “ (41. l .). J e r u ­
z s á le m v á r o s a a z o n b a n a n y u g a ti h e g y re
és a v á r t ó l é s z a k r a is k i t e r j e d t .
A z á s a t á s o k v é g ső e r e d m é n y e it s z e r z ő n k
e je lle m z ő s z a v a k b a n f o g la lja össze: „ N e h á n y
f a lr é s z le t, e g y - k é t s ír e m lé k , n é h á n y fé lig
v a g y e g é s z e n b e t e m e t e t t a l a g ú t , c is te r n a és
v íz v e z e té k , e n n y i m a r a d t fe n n a rég i J e r u ­
z s á le m d ic s ő s é g é b ő l“ (44. l .). — D e n e k ü n k
m in d e n v is s z a k e r ü lt ro m ré s z le t d r á g a e m lé k ,
m e r t a r r ó l a h e ly r ő l v a ló , m e l y e t az ó- és
ú js z ö v e ts é g i ü d v t ö r t é n e t d r á m a i f o l y a m a t a ,
a z ó s z ö v e ts é g i s z e r e p lő s z e m é ly e k és az U r
J é z u s K r is z tu s lá b a n y o m a s z e n t e lt m e g ,
és — m i n t s z e r z ő m o n d j a s m in d n y á ja n
é re z z ü k , — te tt. ti s z t e le t r e m é l tó v á m in d e n
id ő k n e k m in d e n h ív ő e m b e r e e lő t t. — K ö ­
H a z a i ir o d a lo m .
s z ö n e tte l t a r t o z u n k a z illu s z tr is ír ó n a k sz é p
és e s z m é lte tő ö s s z e fo g la lá s á é rt s ig e n k í v á ­
n a t o s n a k t a r t a n ó k , h a p é l d á j á t h a s o n ló é r ­
t é k ű és f e l é p í t e t t s é g ű b ib lia i-a rc h e o lo g ia i
le ír á s o k k a l p r o t e s tá n s tu d o m á n y o s e g y e s ü le ­
te i n k és író e m b e r e in k is m ie lő b b k ö v e t h e t ­
nék. V arga Z s ig m o nd.
„M aradj v e le m ! “ A refo rm á tu s k e r e sz ­
ty én csa lá d o k im á d sá g o s k ö n y v e , m e ly h é t­
k ö zn a p o k ra , b ű n b á n a ti h étre és a z ü n n e ­
pek re v a ló rövid elm élk e d é se k e t és im á d sá ­
g o k a t, v a la m in t a lk a lm i im á k a t ta rta lm a z.
A z " A z U t“ k ö n y v tá ra , szerző i az „ A z U t"
sze r k e sz tő i: Im re L a jo s, M ak k ay Sándor és
T a v a sz y S án d or k o lo z sv á r i th e o lo g ia i ta n á ­
rok . „ A z U t “ k ia d á sa . K o lo z sv á r . 1 9 2 3 . K is
8°, 178 l. Á ra?
T ö b b s z ö rö s e n d r á g a és v o n z ó n e k ü n k ez
a z e g y s z e r ű k ö n tö s ű , de g a z d a g t a r t a l m ú
im á d s á g o s k ö n y v e c s k e : 1. fé n y e s t a n ú ­
b iz o n y s á g a a n n a k , h o g y az ig a z s á g ta l a n s á g ­
s z a b t a h a tá r lé c e k e n t ú l élő r e f o r m á tu s m a ­
g y a r v é r e in k a le g jo b b h e ly e n , I s te n n é l és
I s te n b e n k e r e s ik u r u k a t , s z a b a d í tá s u k a t,
ig a z b é k é jü k e t; 2. a le g k is e b b , d e le g tö m ö ­
re b b és le g d r á g á b b sz o c iá lis k ö z ö ss é g n é l
k e z d ik az im á d s á g e r e jé v e l a m e g ú jh o d á s
m ű v é t; 3. h á r o m I s t e n - á l d o t t a th e o lo g ia i
t a n á r le ik é b ő l k i í r v a v ilá g o s k é p é t r a jz o lja
m e g v a llá s o s m a g y a r te s t v é r e i n k le lk i á lla p o ­
t á n a k a tö r té n e l m i ő rh e ly e n .
A le g h a th a tó s a b b és le g m é ly e b b i r r e d e n ­
tiz m u s k ö n y v e e z , a m e ly a c s ü g g e d t k ic s in y
s e r e g e t, a m a r o k n y i ő r n é p e t a h a tá r v o n a lo n ,
a z e g y p to m i ra b s z o lg a s á g k ín j a ib a n h it te l
le lk e s íti, s z e r e te t te l ö leli á t , re m é n y s é g g e l
t á p l á l j a , ö n t u d a t r a n e v e li, n e m a n y u g ­
h a t a t l a n lé le k á to k m o n d á s á v a l , h a n e m a
m e g b o c s á tá s u r a lk o d ó e re jé v e l. — A z i m á d ­
ság i r r e d e n ti z m u s á n a k fe n sé g e r a g y o g ja be
a k ö v e tk e z ő s z a v a k a t : „T u d o m , szent
A ty á m , h o g y a T e m e g b o c s á tó s z e r e te te d
az e g y e tle n h a ta l o m , a m e ly v é g re is d ia d a lt
t e h e t ”e v ilá g f e l e t t s h o g y e z t a d ia d a l t az
é n b o c s á n a tr a k é s z és m e g b o c s á tó s z ív e m
á l t a l is a k a r o d és fo g o d k iv ív n i. Ó h , n e e jts
k i e n g e m e b b ő l a d r á g á la to s m u n k á d b ó l,
s ő t s z ő d d b e le é le te m e t, e n y é im , te s tv é r e im ,
b a r á t a i m , n é p e m é le té v e l e g y ü t t a m e g ­
b é k ü lé s , a k ie n g e s z te lő d é s , a g y ó g y ító s z e ­
r e t e t fe n sé g e s m ű v é b e , a m e ly á l t a l a T e
o rs z á g o d m e g v a ló s u l e g y k o r a B ű n , a S á tá n
b ir o d a lm á n a k , a m i ré g i, ro s sz é le tü n k n e k
r o m ja i f e l e t t !“ (2 7 — 2 8 .) A z ily e n im á d s á g ,
g y ő z e d e lm e s im á d s á g , a z íg y im á d k o z ó n é p ,
d ia d a lm a s n é p . A v a ló d i m a g y a r i r r e d e n t i z ­
m u s n e m m á s n e m z e ti é r t é k e k g y a lá z á s a ,
h a n e m a m a g y a r ö rö k le lk i é r t é k e k t u d a t o ­
s í tá s a és k ib o n t á s a ta v a s z i v ir á g z á s r a . A k í­
v ü lr ő l s z o r o n g a to tt m a g y a r n é p tu s a k o d ja
k i a le lk i s z a b a d s á g o t, m é ly ü ljö n el és g a z ­
d a g o d jé k m e g I s te n b e n , h o g y é lh e s se n d ia ­
d a lm a s é le te t! E z e k e t t a n í t o t t a n é k e m ez
a k is k ö n y v és a z t , h o g y az ig á b a t ö r t ,
is k o lá i tó l m e g f o s z to tt, v a llá s i g y a k o r l a ta i­
b a n m e s te rs é g e s e n g á to l t e rd é ly i m a g y a r
n é p m e g m a r a d , m e r t a r e f o r m á tu s c s a lá d o k
á lla n d ó tű z h e ly e i m a r a d n a k a z im á d s á g o s
jö v e n d ő n e k , ő rh e ly e i a z ig e f e g y v e r z e té b e n
a k á lv i n is ta m a g y a r tö r té n e l m i é r té k e k n e k .
T u d o m á n y o s é le t.
H a a z e r d é ly i m a g y a r s á g m in d e n n y ilv á n o s
é le t m o z d u l á s á t e lf o jt a n á is a g y ilk o s h a t a ­
lo m , a z im á d k o z ó c s a lá d o k g u e r illa - h a r c a
d a c o ln a a v é g le g e s e ln y o m á s s a l, a z im á d k o z ó
c s a lá d o k m a r a d n á n a k a „ s ö é r i t “ , a m a r a ­
d é k , a s z e n t m a g , a m e ly ú j r a te r e b é ly e s
f á v á s z ö k k e n n é k , h a ú j r a m e g c s ó k o lja a t ö r ­
té n e lm i v is z o n y v á lto z á s o k k e d v e z é s e . A h á ­
ro m k o lo z s v á r i th e o lo g ia i t a n á r , a k ik n é l a
th e o lo g ia n e m a z in t e ll e k tu s k iz á r ó la g o s
m ű v e , n e m a lé le k le g c s o d á s a b b é l e t a k t u s á ­
ró l, a v a llá s r ó l s z e r z e tt is m e r e t a n y a g s z á r a z
r e n d s z e r e , h a n e m a z i n t u i t i v m e g lá tá s o k ,
s a j á t le lk i é lm é n y e k v ilá g o s és re n d s z e re s
f o g l a la t ja , a z é le tö s z tö n b iz to s s á g á v a l r a g a d
a c s a lá d o k le lk e u t á n és v ilá g o s a n l á t j a ,
h o g y a család ok im á d sá g o s p á sz to rk o d á s a m a
fo kozottabb m é rtékb en n e m z e ti é r d e k , élet­
érdek is.
A z im á d s á g ír ó k , a k ik n e k m in d e n s z a v a
a s z ív m é ly é b ő l f e l s z a k a d t fo rró l á v a d a r a b ,
e ld ö n t h e te t le n k é rd é s n e k h a g y t á k f e n t a z t,
h o g y o lv a s ó , n é m a , m a g á n y o s á h ít a t o s k o ­
d á s r a , a c s a lá d fő e g y e d ü li im á d s á g és e lm é l­
k e d é s - g y a k o r la t á r a s z á n tá k - é k is d e d m ű v ü ­
k e t , v a g y h a n g o s , k ö zö s c s a lá d i i s t e n t i s z ­
t e l e t c é lja ir a ? A k ö t e t a la p o s á to lv a s á s a
u tá n a z e lő b b i lá t s z i k le g v a ló s z ín ű b b n e k .
Az az e lh á r íth a ta tla n b e n y o m á so m , h o g y a
sz e m é ly e s e lm e rü lé s ú t j á n k í v á n j á k á p o ln i
a c s a lá d le lk i ü d v ö s s é g é t és n e m a fo rm á lis
c s a lá d i is te n t is z t e le t r e n e v e lé s ré v é n .
2 4 h é tk ö z n a p r a 6 b ű n b á n a t i , 9 ü n n e p i
a lk a l o m r a (6 n a g y ü n n e p , m e g a d v e n t első
v a s á r n a p ja , b ő jtf ő v a s á r n a p és s z e n t h á r o m ­
s á g v a s á r n a p ja ) és t ö b b m á s a lk a lo m r a
t a r t a l m a z a k ö n y v b ib lia i s z ö v e g a la p j á n
r ö v id , é r té k e s és m e g k a p ó e lm é lk e d é s t és
ö n á lló im á d s á g o s é le tr e n e v e lő im á d s á g o k a t.
I n d o k o lá s n é lk ü l m a r a d t , h o g y a h é t n a p j a i ­
h oz k ö t ö t t e lm é lk e d é s e k és im á d s á g o k s o r á ­
ból m é r t h a g y a tta k k i a v a s á rn a p ia k ?
V a la m ik é n t a m a g á n o s és h á z i á h í t a t o s k o ­
d á s fe le sle g e ssé s o h a n e m t e h e t i a g y ü le k e z e ti
i s t e n t i s z t e l e t e t , ú g y a te m p lo m i i s t e n t i s z ­
te l e t s e m n y o m h a t j a k i a c s a lá d i k ö n y ö r ­
g é s t s a z á r t a j t ó k m ö g ö t ti n é g y s z e m k ö z ti
t a l á l k o z á s t I s te n n e l.
A m in d e n íz é b e n á ld á s o s m ű v e l k a p c s o ­
l a t b a n c s a k m é g e g y j e l e n té k t e le n n e k lá ts z ó ,
de a r a jo n g ó v á r a d a l m a k ó te s ta m e n tu m ila g
o r i e n t á l t s z e k t á iv a l v í v o t t h a r c b a n c e n tr á lis
s z e r e p e t v iv ő k é rd é s re m u t a t o k r á : a t á r ­
g y a l t im á d s á g o s m ű a h é t u to ls ó n a p j á t , a
h e te d i k n a p o t v á lt a k o z v a , le g tö b b s z ö r s z o m ­
b a t b a n , de e g y s z e r s m in d a v a s á r n a p b a n is
l á t j a (p l. s z o m b a tb a n a 2 9 . és 3 1 . o ld a lo n ,
TUDOMÁNYOS ÉLET.
SCHOLTZ GUSZTÁV ÉS CSENGEY GUSZTÁV
M in d k e ttő : — a b á n y a k e r ü l e ti e v a n g .
p ü s p ö k és az o rs z á g o s h í r ű k ö ltő , e p e rje s i
e v a n g . th e o l. t a n á r — u g y a n a z o n é v b e n :
1 8 4 2 -b e n s z ü l e t e t t s u g y a n a z o n é v b e n és
u g y a n a z o n n a p o n : 1925 jú l iu s 1 3 -á n h a l t
m e g . A z e g y ik B u d a p e s te n , a m á s ik M isk o l­
285
v a s á r n a p b a n az 58. és a 1 71. o ld a lo n ). Á l t a l á ­
n o s z a v a r e z , a m i t é rd e m e s v o ln a e g y s z e r
v é g é rv é n y e s és e g y e te m e s h a t á l l y a l b író
d ö n té s s e l e lo s z la tn i.
L e g y e n h á la I s te n n e k , a k i k e g y e lm e s e n
m e g é r e z te ti e k ö n y v m in d e n o lv a s ó já v a l,
h o g y v e lü n k v a n és v e lü n k m a r a d a z id ő k ­
n e k v é g e z e té ig . y o s.
J ó k a i reg én y író m ű v észete a d eb recen i l un á ­
tik u s a la p já n . D r . Toros L á szló n a g y k ő rö s i
re f. g im n á z iu m i t a n á r é rte k e z é s e .
J ó k a iv a l szem b en v a n n a k a k ritik á n a k
m e g á l la p í to t t ig a z s á g a i, m e ly e k a z o n b a n i t t -
o t t é r e z t e ti k m é g a P é t e r ffy J e n ő é k t ú l s z i ­
g o r ú , m e r t s o k s z o r e g y o ld a lú íté le t m o n d á ­
s á n a k n y o m a i t. A m i b e n y o m á s u n k , h o g y
a le g fő b b k ú r i a : az Id ő o k v e tl e n ü l J ó k a i
j a v á r a fo g ja e n y h ít e n i a z a ls ó b b fó r u m o k
ít é le t é t. C sa k e g y p é ld á t e m l ít s ü n k e rr e .
E d d ig — g o n d o lo m — B e ö th y Z s o lt n y o ­
m á n a J ó k a i r e g é n y e k é lé n az Uj fö ld e sú r j á r t ;
ú ja b b a n r á j ö t t a k r i t i k a e g y ik - m á s ik re g é n y e
n a g y é r té k é r e , p l., h o g y le g m o d e r n e b b és
le g iz g a tó b b lé l e k ta n i p r o b l é m á t: a le lk i
k e ttő s s é g k é r d é s é t n a g y s z e r ű e n t á r j a e lé n k
a z A r a n y e m b e r . H is s z ü k , h o g y i t t n in c s e n e k
l e z á r t a k t á k és a s z á z é v e s J ó k a i ú g y te s z ,
m i n t a z ig a z i g é n ie k s z á z é v e s k o r u k b a n —
v is s z a f ia ta lo d ik . — E m e l le t t a t o v á b b fo ly ó
k u t a t ó m u n k a m e l le t t f e l té t le n ü l s z ü k s é g e ­
s e k a r é s z le t- m u n k á k , m e ly e k a k im o n d o tt
t é t e l e k e t e g y e s e s e te k r e a lk a l m a z z á k és k i ­
p r ó b á l já k . Ily e n m u n k a d r. T ő rö s L á sz ló
f ü z e te , k i v ilá g o s , á t t e k i n t h e t ő és é rd e k e s
d o lg o z a tá b a n a D ebreceni l u n á t i k u s on p r ó ­
b á lj a k i a J ó k a i r ó l m e g á l la p í to t t é r té k e lé s e ­
k e t. E g y h a r m a tc s e p p b e n fo g la lja ö ssze és
v iz s g á lg a tja e z t a fé n y e s u n iv e r z u m o t , a m i
a J ó k a i v ilá g a . M eg v a n a k ís é rté s e az ily e n
m u n k á n a k is: f ö l té t le n ü l m e g l á t t a t n i , v a g y
k i m u t a t n i o ly a n e r e d m é n y e k e t is , a m i k e g y -
e g y ily e n m u n k á b a n k e v é s b b é v a g y a lig
v a n n a k m e g . D e n a g y e lő n y e a z , a m i a
p a p ir f ö ld g ö m b é : e g y e g ész v il á g o t a k e z é ­
b e n t a r t és is m e r m e g a z e m b e r . T ő rö s
L á sz ló f ü z e t é t m e le g e n a j á n l h a t j u k t a n á ­
r o k n a k s m i n d a z o k n a k , a k i k r ö v i d és ö ss z e ­
fo g la ló k é p e t a k a r n a k a d n i, v a g y k a p n i.
S z in te l á t h a t ó , h o g y a s z e r z ő t e g y m á s ik
r o p p a n t é rd e k e s t é m a is c s a l o g a tt a i t t :
J ó k a i a lk o t ó k é p z e le té t n y o m o n k ís é rn i,
a m i n t a k ic s i m a g b ó l s a j á to s t e r e m t ő g é ­
n iu s z a k i b o n t j a a m e s é k n a g y s z e r ű f á j á t .
E z é r t l e t t ez a ré s z s o k k a l t ö b b , b á r a d o l­
g o z a t te r m é s z e te íg y is c s a k é r i n te n i e n g e d te
e z t a s z é p és é rd e k e s k é r d é s t. (m . g y .)
c o n , a h o v á u tó b b i az ö ss z e o m lá s u t á n m e n e ­
k ü lt . M in d k e tt ő n e k é le te a f á j d a lm a k v é r ­
t a n ú v á r o s á h o z : E p e r je s h e z és a n n a k m a
in té z m é n y e ib e n s z é t z ü ll e s z te t t, k ö z e l 3 0 0
é v e s k o llé g iu m á h o z fű z ő d ik . S c h o ltz o t t
s z ü l e t e t t és t a n u l t , C se n g e y o t t a th e o l.
a k a d é m iá n v e lü n k e g y ü t t 3 3 é v e n á t t a n í ­
t o t t . P á t r i a r c h á l i s k o r t é r t e k : 83 é v e t. K o r-
és k a r t á r s a i k k ö z ü l, h o g y e n a p o k b a n R o z s ­
286
n y ó n T e r r a y G y u la g ö m ö ri e s p e r e s is m e g h a lt,
m á r c s a k S á n t h a K á r o l y , az e g y h á z i k ö ltő
él. A b b a n is k ö z ö s e k , h o g y a jé n a i e g y e te ­
m e n , e g y H a a s e , a z e g y h á z t ö r té n e t ír ó és
F is c h e r K u n ó , a filo z ó fu s v e z e té s e m e lle tt
f o l y t a t t á k th e o lo g ia i és filo z ó fia i t a n u l m á ­
n y a ik a t.
Sch oltz fe lv id é k i, g ö ln ic b á n y a i le lk é s z ­
k e d é se u t á n a f ő v á r o s b a , a p ó s a : S z te h ló
A n d rá s b u d a i le lk é s z i á llá s á b a k e r ü l t, m a j d
1 9 0 6 -b a n S á r k á n y S. és B a ch á t D . ö rö k é b e :
a b á n y a k e r ü l e ti e v a n g . p ü s p ö k i s z é k b e . M in t
p ü s p ö k , s o k b ö lc s e ssé g g e l és t a p i n t a t t a l k o r ­
m á n y o z ta a k é s ő b b i f e lv id é k i p á n s z lá v o k k a l
s z e m b e n is n a g y k it e r j e d é s ű e g y h á z k e r ü l e té ­
n e k h a j ó j á t . P ü s p ö k i m é ltó s á g á r ó l 1 9 1 8 -b a n
m o n d o t t le és h e ly é t a z a g ilis R a f f a y n a k
e n g e d te á t . B á r ir o d a lm ila g n e m m ű k ö d ö t t,
de m i n t a L u th e r - tá r s a s á g e g y h á z i e ln ö k e
s m i n t p ü s p ö k , le lk e s e n t á m o g a t t a a m a g y a r
p r o t . e g y h á z i i r o d a lm a t. S írja f ö l ö tt m é ltá n
m o n d o t ta ró la R a f f a y S á n d o r p ü s p ö k , h o g y
a s z e líd s é g n e k a le ik é v e l, a h i t n e k e re jé v e l
s e g y é le t s z e r e te t b e n g a z d a g s s z e p lő te le n
t i s z t a s á g á v a l d ic s ő íte tte h o s s z ú é le te n á t az
I s t e n t . . . , s a h it v a ll ó k e r e jé v e l, a t a n í t ­
v á n y o k b u z g ó s á g á v a l, a z a p o s to lo k le lk e s e ­
d é sé v e l h i r d e t t e I s t e n i g é j é t . . . , p á ly á j a p e d ig
ö rö k b iz o n y s á g té t e l v o lt a r r a n é z v e , h o g y
a z e m b e r n e k n e m le h e t m á s a h i v a t á s a , m i n t
I s te n n e k d ic s ő íté s e .
Csengey, a z ősz e p e rje s i k ö ltő - p r o f e s z ­
s z o r s a „ F o g o ly le n g y e l“ o rs z á g o s h ír ű
sz e rz ő je K o m á r o m b a n s z ü l e te t t. T a n u l t S o p ­
r o n b a n , m a j d A r a n y J á n o s v e z e té s e m e lle tt
N a g y k ő rö s ö n , a t h e o ló g iá t v é g e z te a T ö r ö k —
S z é k á c s-fé le e g y e s ü lt p r o t . th e o l. a k a d é m iá n
B u d a p e s te n és b ő v í t e t t e J é n á b a n . K ö ltő i
m u n k á s s á g á t m á r 1 8 6 2 -b e n , p e s ti th e o ló g u s
k o r á b a n k e z d te a P á k h A lb e rt-fé le V a s á r ­
n a p i Ú js á g b a n , m a j d k i a d t a a m a i B o rss z e m
J a n k ó s z ü lő je k é n t a B a b s z e m J a n k ó k a le n ­
d á r i u m á t , B a lla g i M . m e g b íz á s á b ó l s z e r k e s z ­
t e t t e a H á z i K i n c s t á r t és m á r J é n á b a n le f o r ­
d í t j a a h íre s b u r s a - n ó tá t: „ B a ll a g m á r a
v é n d iá k ! “ . M in t a s z ó d i g im n á z iu m i ig a z g a tó ­
t a n á r a „ M o c s a r a k k i r á l y a " c ím ű re g é n y é v e l
és „ B o k r é tá s V ilá g “ c ím ű k ö ltő e lb e s z é lé s é ­
v e l m e g n y e r i a z A k a d é m ia N á d a s d y - d íjá t
és re n d e s t a g j á v á lesz a P e tő f i- T á r s a s á g n a k ,
a m e ly 50 év e s író i m u n k á s s á g á t n e m r é g
ü n n e p e lte . 1 8 8 6 -b a n az e p e rje s i th e o ló g iá n
az ó s z ö v e ts é g és a z e g y h á z t ö r t é n e t t a n á r á n a k
v á l a s z t j á k , a h o l a B e rz e v ic z y A lb e rt á l t a l
m é g 1 8 7 8 -b a n a l a p í t o t t S z é c h e n y i-K ö r n e k
e ls ő r a n g ú té n y e z ő jé v é l e t t . I t t ír ja „ D o n
Q u i j o t t e " c. n a g y o b b k ö ltő i e lb e s z é lé s é t és
„ I z r a e l t ö r t é n e t e “ c. tu d o m á n y o s m ű v é t.
N a g y o b b t a n u l m á n y t í r t J ó b k ö n y v é rő l is,
m i n t a „ v ilá g ir o d a lo m r e m e k é r ő l“ a P r o t .
S z e m lé b e n . M isk o lc o n a m e n e k ü l t e p e rje s i
e v a n g . jo g a k a d é m iá n tö b b f é lé v e n á t e lő ­
a d á s o k a t t a r t o t t „ N e m z e ti k ü z d e lm e in k a
m o h á c s i vész u t á n “ és „ N e m z e ti k ü z d e l­
m e in k a X V I I . s z á z a d b a n “ c ím e n . G e d u ly
p ü s p ö k te m e t t e a P e tő f i— L é v a y — L u th e r -
tá r s a s á g , az A k a d é m ia , a z e lá r v u lt e p e rje s i
k o llé g iu m k é p v is e lő i és n a g y s z á m ú p a p - és
jo g á s z ta n í tv á n y a i je l e n lé té b e n . T ö b b je le s
ir r e d e n t a k ö lte m é n y é t a m is k o lc i L é v a y -
T u d o m á n y o s é le t.
tá r s a s á g e s té ly é n o lv a s ta fel. M é ltó tá r s a i
V é g v á ri és S a jó S á n d o r e n e m b é li m ű v e in e k .
A z e g y h á z i k ö lté s z e t te r é n s z e r z e tt é r ­
d e m e ié r t b a rá tjá v a l: S á n th a K á r o lly a l
e g y ü t t a L u th e r - tá r s a s á g tis z t e le t b e li t a g ­
já n a k v á l a s z t o t t a . Á ld a s s é k a p ü s p ö k és a
k ö ltő - p r o f e s s z o r k ö v e té s r e m é ltó e m lé k e z e te !
S zlá v ik M.
D r. M arti K á ro ly 1 8 3 5 - 1 9 2 5 .
M ély m e g ille tő d é s s e l o lv a s tu k a s z o ­
m o r ú h í r t , h o g y M a r ti K á r o ly , a b e r n i e g y e ­
te m th e o l. f a c u l t á s á n a k a z e g ész v ilá g o n
is m e r t s k ö z tis z te le tb e n á lló tu d ó s p r o f e s z ­
s z o r a , fo ly ó é v i á p r i li s h ó 2 2 -é n , é p e n n é g y
n a p p a l s z ü le té s e n a p j a e lő t t, h o ss z a s s z e n ­
v e d é s u t á n e l h u n y t . A „ Z e i t s c h r i f t f ü r d ie
A ltt e s t a m e n t lic h e W is s e n s c h a f t“ c. t u d o­
m á n y o s f o l y ó ir a t , m e l y e t 1907 ó ta a je le n
é v ig M a r ti o ly s z a k é r te le m m e l s z e r k e s z te t t,
fo ly ó é v i e lső s z á m a m é g m i n t M a r ti- f ü z e t
je l e n t m e g a k ö v e tk e z ő a já n ló s o r o k k a l:
„ D . M a rti K á r o ly u r a t 7 0 -ik s z ü l e té s n a p ja
a lk a l m á b ó l ti s z t e le t te l je s jó k í v á n a t a i v a l ü d ­
v ö z li a z ó te s tá m e n to m i tu d o m á n y , m i n t az
ő n a g y m e s te r é t, m é ly h á lá v a l te lv e el a z é r t
is , h o g y e z t a f o l y ó i r a t o t t i z e n h é t é v e n á t
h ű s é g e s e n v e z e t te s m a g á t ö n z e tle n ü l fe l­
á ld o z v a , a z t e n e h é z id ő k b e n is k i a d t a “ .
A m e g b o ld o g u ltn a k b a r á t a i s ti s z te lő i p e d ig
u g y a n e b b ő l a z a lk a l o m b ó l e g y n a g y , 3 4 4
o ld a la s m ű n e k n e k i v a ló a já n l á s á v a l f e je z té k
k i i r á n t a v a ló t i s z t e l e t ü k e t . S a jn o s , M a r ti
m á r n e m ö r ü l h e t e t t e n n e k , a z e m l í t e t t M a r ti-
H e ft e g y ú tta l m á r a g y á s z h írt v itte szét
m in d e n f e lé .. .
V a n n a k b iz o n y o s a n e s o r o k o lv a s ó i
k ö z ö tt o ly a n o k , k i k a tu d ó s b e r n i p r o f e s s z o r t
sz e m é ly e s e n is is m e r té k , o ly a n a z o n b a n b iz o ­
n y á r a e g y s in c s , a k i n e o lv a s ta v o ln a M a r ti
e g y ik v a g y m á s ik m u n k á j á t . H is z e n e le g e n d ő
a n e v é t v is e lő k o m m e n tá r r a u t a l n u n k , m e ly ­
b e n J e s a já s , a T iz e n k é t p r ó f é ta és D á n ie l
k ö n y v é t ép ő m a g y a r á z t a , v a g y a G e s c h ic h te
d e r is r. R e lig io n c. m ű v é r e , — m e ly e r e d e ­
ti le g K a y s e r ó te s tá m e n to m i th e o lo g iá ja v o lt,
de fő le g 5 -ik k ia d á s á b a n te lje s e n á t a l a k u l t ,
— d e le g fő k é p a „ Z e i t s c h r i ft f ü r d ie a l t t e s ­
ta m e n tlic h e W is s e n s c h a f t“ c. f ö n te b b e m lí­
t e t t f o l y ó ir a t r a , m e ly i s m e r t t é s b e c s ü ltté
t e t t e n e v é t m in d e n fe lé . Ig a z , h o g y t h e o l o ­
g ia i ir á n y á v a l , k ü lö n ö s e n a z u tó b b i id ő b e n ,
s o k a n n e m r o k o n s z e n v e z te k , m iv e l a n n a k
n e g a ti v e r e d m é n y é t n e m t u d t á k e lf o g a d n i,
de ez se m t u d t a c s ö k k e n te n i a z ő sz e m é ly e
és tu d o m á n y o s m u n k á s s á g a i r á n t i ti s z t e le t e t.
M e rt M a r ti tu d o m á n y o s b u v á r l a t a i b a n s
e lő a d á s a ib a n , n e m k ü lö n b e n h a ll g a tó i v a l v a ló
é r i n tk e z é s b e n e g y fo r m á n ig a z i t u d ó s n a k s
m e le g s z ív ű e m b e r n e k b iz o n y u lt. B e n n ü n k e t
m a g y a r o k a t k ö z v e tle n e b b ü l n e m is m e r t
u g y a n , d e a z o k a th e o lo g u s o k , k ik B e rn b e n
f o l y t a t t á k t a n u l m á n y a i k a t , b e n n e ig a z i m e g ­
é r tő a t y a i j ó a k a r ó r a t a l á l t a k , s a m e l le t t é lé n k
é rd e k lő d é s s e l k ís é rte h a z a i p o litik a i és e g y ­
h á z i é l e t ü n k e t e g y a r á n t . M ik o r e s o r o k író ja
1 9 1 3 -b a n v e le a z e v . le lk é s z k é p z é s ü g y é rő l
s a th e o l. s e m in a r iu m o k f o n to s s á g á r ó l b e s z é l­
g e t e t t , a lk a lm a v o lt M a r ti th e o l. n e v e lé si
T u d o m á n y o s é le t.
ir á n y e lv e i t k ö z e le b b rő l is m e g is m e rn i. K i
g o n d o lta a k k o r , h o g y n e m t a l á l k o z h a t u n k
v e le tö b b é ! . . . D e a v ilá g h á b o r ú s z é t té p t e
a k ü lf ö ld d e l v a ló k a p c s o l a t a i n k a t s a h á b o r ú
u t á n m é g c s a k p r ó b á l g a t j u k a k a p c s o l a to k a t
ú j r a f e lv e n n i. N a g y v e s z te s é g r e á n k n é z v e ,
h o g y i t t M a r tir a m á r n e m s z á m ít h a tu n k .
M o st a z é r t , m id ő n az ő e lv e s z té s e f e l e t t
m i is ő s z in te s z ív v e l b á n k ó d u n k , h a d d t e g y ü k
a m e g b o ld o g u lt s i r h a n t j á r a a m a g y a r p r o t e s ­
tá n s tu d o m á n y o s v ilá g tis z t e le t é n e k , n a g y r a ­
b e c s ü lé s é n e k és h á l á j á n a k k o s z o r ú já t!
É l e t r a j z i a d a t a i a k ö v e tk e z ő k : 1 8 5 5 -b en
s z ü l e t e t t B u b e n d o r f b a n ( B a s e lla n d ) ; 1878-
b a n a v a t t á k le lk é s s z é s m ű k ö d é s é t B u n s b a n
k e z d te m e g ; 1 8 8 1 -b e n B a s e lb e n m a g á n ­
t a n á r r á h a b i l it á l t á k ; 1 8 8 5 -b e n M u tte n z b e
m e n t le lk é s z n e k , 1 8 9 5 -b e n p e d ig B e rn b e
p ro f e s s z o r n a k , a h o l m e g m a r a d t m in d h a l á ­
lá ig , b á r sz ív e s e n v i t t é k v o ln a o n n a n m á s
e g y e te m r e is.
F e n te b b e m l í t e t t m ű v e in k ív ü l h a d d
je g y e z z ü k m é g id e a k ö v e tk e z ő k e t: D e r
P r o p h e t J e r e m i a v o n A n a to t 1889. D e r
P r o p h e t S a c h a r ja 18 9 2 . K u rz g e fa s s te G r a m ­
m a t i k d e r b ib lis c h - a r a m . S p ra c h e 1 8 9 6 . D ie
R e lig io n d es A lte n - T e s ta m e n ts u n t e r d e n
R e lig is n e n d es m o d e r n e n O rie n ts 1906.
A n g o l f o r d ítá s b a n m e g je le n t 1 9 0 7 -b e n . T e v é ­
k e n y r é s z t v e t t a K a u tz s c h - fé le b ib lia f o r d í­
t á s b a n is. D . J.
D isp u ta .
I.
R ö v id m e g je g y z é s B u d a i G ergely b írála­
tá h o z . B u d a i G e rg e ly a T h e o l. S z e m le 2.
s z á m á b a n b í r á l a t a lá v e s z i " A n é p is k o la i
k e r. v a ll á s t a n ít á s m ó d s z e r t a n a “ c ím ű k é z i­
k ö n y v e m e t. A b í r á l a t m e g á lla p ítá s a i t e r m é ­
s z e te s e n i g a z a k ; a z o n b a n a b ír á ló n e m l á t ­
s z ik tu d o m á s s a l b ír n i h á r o m , ig e n lé n y e g e s
és e g y m á s s a l s z o r o s a n ö ss z e fü g g ő k ö r ü lm é n y ­
rő l, a m e ly e k p e d ig s o k , á l t a l a k if o g á s o lt d o l­
g o t e g y s z e r re é r t h e tő v é te s z n e k . E k ö r ü l­
m é n y e k : 1. a z , h o g y k ö n y v e m a z e g y e te m e s
k o n v e n t m e g b íz á s á b ó l k im o n d o tt a n a k é p z ő -
intézetek s z á m á r a k é s z ü lt t a n k ö n y v g y a n á n t
(m á r ez m a g a fö lö sle g e s sé , s ő t le h e te tle n n é
t e t t e , h o g y a v a ll á s t a n ít á s p a sz to rá lis v o n a t ­
k o z á s a i t fö lv e g y e m ); 2 -s z o r, h o g y é p e n e z é r t
a k ö n y v te r je d e lm e s a b e le fö lv e h e tő a n y a g
m e g s z a b á s a n e m függött k iz á r ó la g tőlem , és
v é g re 3 -s z o r, h o g y m e g s z a b o tt, és p e d ig
rö v id , 1 e s z te n d ő r e m e g s z a b o tt határidőre
k e l l e t t a k ö n y v e t e lk é s z íte n e m , m e ly h a t á r ­
i d ő t e g y k ö z b e n jö t t s ú ly o s b e te g s é g 9 h ó n a p r a
r ö v i d í t e t t le . U g y e b á r ily e n k ö r ü lm é n y e k
k ö z ö tt n e m t ö r e k e d h e t t e m a r r a , h o g y e g y ,
a tu d o m á n y o s s á g m in d e n k ö v e te lm é n y é t
k ie lé g ítő , teljes m ó d s z e r ta n t í r j a k — il y e n ­
h ez é v e k f o ly to n o s , n y u g o d t m u n k á lk o d á s a
és a m e g je le n é s a n y a g i b i z t o s í to t ts á g a l e t t
v o ln a s z ü k s é g e s; h a n e m b e k e l l e t t é rn e m
a z z a l, h o g y e g y , a k o n v e n ti ta n ü g y i f ő h a t ó ­
s á g i n t e n c ió i n a k m e g fe le lő , a legszükségeseb­
beket felölelő s a k o r s z ín v o n a lá n álló m ó d ­
s z e r ta n i k é z ik ö n y v e t b o c s á s s á k kép ezd ei
t a n u l ó i n k h a s z n á l a t á r a . 1 M é g így is s o k k a l
1 A „K ö telező h a s z n á la t“ te h á t kizáróan iskolai
h a s z n á la tra érten d ő !
tö b b e t v e t t e m fö l és d o lg o z ta m k i a n n á l,
m i n t a m i t a b ír á ló b iz o tts á g a t a n k ö n y v
je le n f o r m á já b a n m e g s z a b o tt és m e g je le n é s re
e n g e d é ly e z e tt; t ö r ö l t e t t e p l. a b ír á ló b i z o t t ­
s á g a t ö r t é n e t i ré s z b ő l a s v á j c i és a m a g y a r
r e f o r m á c ió r a v o n a tk o z ó r é s z e k e t, a k á t é ­
t a n í t á s § -sá b ó l a k á té r e n d s z e r é r e , a l a k j á r a ,
k é rd é s e k , f e le le te k m in é m ű s é g é re s t b . v o n a t ­
k o z ó ré s z e k e t, — é p e n a z o k a t , m e ly e k n e k
h i á n y á t B u d a i G. k if o g á s o lja . ( H a a z „ E l ő ­
s z ó t “ f ig y e lm e s e b b e n á t o l v a s t a v o ln a , o t t
m e g t a l á l t a v o ln a e n n e k m e g e m líté s é t is: ,,a
m á r te lje s e n k id o lg o z o tt a n y a g o n . . . je l e n ­
té k e n y ö s s z e v o n á s o k a t kellett e s z k ö z ö ln i. Í g y
k ü lö n ö s e n a z e g ész t ö r t é n e t i ré sz k b . felére
r e d u k á l v a , 2 a 1 6 ., 1 8 —19. és 27. §-so k j e l e n ­
té k e n y e n m e g r ö v id ítv e je le n n e k m e g . E z
a k é n y s z e r ű k ö r ü lm é n y m e n ts e k i e ré s z e k n é l
a te lje s s é g h i á n y á t , a m i t a hozzáértő sz em
rögtön észrevesz“ .) E z o k b ó l k e l l e t t le m o n d a ­
n o m t ö b b , te r v b e v e t t r é s z le t k id o lg o z á s á r ó l
is , m i n t: a v a l l á s t a n í t ó tu d o m á n y o s e lő k é p ­
z e tts é g e ; a v a l l á s t a n í t á s se g é d e s z k ö z e i; v a l ­
lá so s g y a k o r lá s és fe g y e lm e z é s s t b . N e k e m
m a g a m n a k f á j t le g jo b b a n e z e k e lh a g y á s a ;
d e — a b ír á ló b iz o t ts á g v é le m é n y e s z e r in t —
a k ö n y v m á r íg y is t ú l l é p t e a z t a te r je d e l m e t ,
a m i t fé lé v e s , 2 ó rá s t a n t á r g y t a n k ö n y v é n é l
e n g e d é ly e z n i le h e t. A r r a se m v o l t se m id ő m ,
s e m p é n z e m , h o g y K a b is c h m ű v é n e k le g ­
ú ja b b k i a d á s á t m e g h o z a s s a m ; b e k e lle tt
é rn e m a fő is k o la i k ö n y v t á r b a n ta l á l h a t ó
1 9 1 2 -ik i k ia d á s s a l; tö b b , á l t a l a m ó h a j t o t t ,
h iá n y z ó m u n k a m e g h o z a tá s á t ó l a n y a g i o k o k
m i a t t a fő is k o la i k ö n y v t á r e lz á r k ó z o tt.
C sa k f e lv ilá g o s ítá s u l és n e m p o lé m ia -
k é p e n ó h a j t o t t a m e z e k e t m e g je g y e z n i, az
ig a z s á g k e d v é é r t. D e m é g is le g y e n s z a b a d
a z t a s z e r é n y m e g je g y z é s t te n n e m , h o g y a
b í r á l a t ( r á m n é z v e le g a lá b b ) te r m é k e n y e b b
l e t t v o ln a , h a t ö b b e t fo g la lk o z ik a n n a k b í r á ­
l a t á v a l , a m i a k ö n y v b e n v a n és k e v e s e b b e t
a n n a k k i m u t a t á s á v a l , a m i a k ö n y v b e n n in c s .
A z t is p l., h o g y O o s te rz e e m ű v e ú g y á lta ­
lán o sságban e la v u l t, t u d j u k ; a k é rd é s a z o n ­
b a n a z , h o g y a k ö n y v e m e lv i ré s z é b e n O o s ­
te r z e e - r e tá m a s z k o d ó m e g á lla p ítá s o k is e l­
a v u lt a k - e ? A k a te c h é tik a i k ö te le s s é g tu d á s ­
ró l szó v a n e lé g ré s z le te s e n 14. §,, a m ó d ­
s z e r ta n é r té k é r ő l (h a r ö v i d e n is ) 1. §. —
A b í r á l a t n e m e s , m é ltá n y o s h a n g j á t h á lá s a n
k ö sz ö n ö m .
S z e le M ik lós.
II.
K e d v e s S z e r k e s z tő B a r á to m !
A T h e o l. S ze m le e lső s z á m á b a n sz ív e s
v o ltá l k ö rv o n a lo z n i s z e r k e s z tő i ir á n y e lv e i d e t
s e g y e b e k k ö z ö tt m e g e m lí te t te d a z t is, h o g y
k if e je z é s re j u t h a t m in d e n c ik k b e n a sz e rz ő
th e o lo g ia i ir á n y a , s ő t a c ik k ír ó ja fele lő s m é g
a — h e ly e s ír á s é r t is! E n g e d d m e g , h o g y a m i ­
k o r m e g íro m N e k e d , h o g y á l l á s p o n t o d a t az
e ls ő re v o n a tk o z ó la g h e ly e s le m , u g y a n a k k o r
m e g m o n d ja m a z t is , h o g y a h e ly e s ír á s r a
v o n a tk o z ó fe lfo g á s o d a t n e m tu d o m o s z ta n i.
2 A κατηχέω bővebb magyarázata is ez uton
töröltetett.
28«
M e r t, h o g y n e m le h e t a T h e o l. S zem le e g y
b iz o n y o s th e o l. i r á n y n a k a t o l m á cs o ló ja , az
a m i v is z o n y a in k k ö z ö tt s z in te m a g á tó l
é r t e tő d ő ; d e ép o ly m a g á t ó l é r t e tő d ő az is,
h o g y a T h e o l. S z em le te r je s z tő je le g y e n a jó
h e ly e s ír á s n a k v e le e g y ü tt a jó m a g y a r s á g n a k .
E b b ő l p e d ig , k e d v e s B a r á to m , a z k ö v e t­
k e z ik , h o g y lé g y sz ív e s T e s z e r k e s z tő i jo g a i­
d a t é r v é n y e s íte n i n e m c s a k a h e ly e s ír á s , de
m é g a s t íl u s v a g y le g a lá b b is e g y e s k if e je ­
z é s e k t e k i n t e t é b e n . H o g y ez m a n e m m e l­
lék es jo g a és k ö te le s s é g e a s z e r k e s z tő n e k , az
k i t ű n i k a b b ó l, h a m e g g o n d o lju k , h o g y m i­
c s o d a tá js z ó lá s k e v e re d é s m e g y m a v é g b e
a m i ir o d a lm i n y e lv ü n k b e n is , a m i s o k t e k i n ­
t e t b e n s z in té n a v il á g h á b o r ú h a t á s á r a , ille tv e
a m e g s z á llá s ra v e z e t h e tő v is s z a .
N e m a k a r o k é n m o s t i t t b o k r é t á t k ö tn i
o ly k ife je z é s e k b ő l, m e ly e k e lő f o r d u ln a k m é g
k iv á ló ír ó in k és s z ó n o k a in k b e s z é d e ib e n , i r a ­
ta i b a n is. E g y e t - k e t t ő t a z o n b a n h a d d e m l ít­
s e k m e g m é g is , in d o k o l á s á u l a m a k é ré s e m ­
n e k , h o g y a s z e r k e s z tő h a d d c e n z ú rá z z a m e g
a c ik k e l m é g a m a g y a r s á g te k i n t e t é b e n is,
p e rs z e b iz o n y o s é r t h e tő h a t á r i g ! N e m e m lí­
te m i t t a z t , h o g y m ily g y a k o r i k ife je z é s ez:
,,n e m -e látod?," n" e m -e t u d j u k “ , p e d ig ez,
ú g y -e , h e ly te le n . D e a z t m á r s a j n á l a t t a l e m ­
b le m , h o g y a m a d iv a t o s s á l e t t „ egyenlőr e “
m a - h o ln a p m á r k is z o r ít ja h a s z n á l a tb ó l a rég i
jó „egyelőre“- t . V a g y s z ó lja k -e a r r ó l, h o g y
m a m á r a p e s t i s z ü le té s ű jo g á s z is a z t m o n d ja ,
h o g y : „ a z e g y e te m r e kell m e n j e k “ .. . , h o lo t t
e z t h e ly e s e n íg y k e lle n e m o n d a n ia : „ kell
m e n n e m “ . . . A z u tá n m it m o n d j a k az u g y a n ­
c s a k m in d e n n a p o s s á v á l t , , e lib e m , elibénk,
k ö z i b é n k “ s t b . h e ly te le n k if e je z é s e k rő l! N e m
is o ly ré g e n e z t a m a g y a r to ll m é g n e m t u d t a
v o ln a le ír n i m á s k é p , m i n t : ,,elő m be, elődbe,
élőn kbe“ s t b .
D e elég is m á r e b b ő l e n n y i. K ív á n o m s
k ív á n j u k m i n d a n n y ia n , h o g y a T h e o l. S zem le
ő re le g y e n a m a g y a r s á g n a k is, m e g a jó
h e ly e s ír á s n a k is. E n g e d d m e g a z é r t , h o g y
e s o r o k a t, s z ív e m k é r é s é t, e lk ü ld ö m T e h o z ­
z á d . S zív es b a r á t i ü d v ö z le t te l . . . .
N a g y o n k e d v e sn e k ta lá lju k e z t a b a rá ti
le v e le t s a s z á n d é k a is h e ly e s , c s a k a k ö v e ­
te lé se i t ú l z o t t a k . A s z e r k e s z tő n e m a z é r t v a n ,
h o g y m é g a m u n k a t á r s a k s t il á r is e g y é n i­
s é g é t is le tö r ö lje . H a d d é r v é n y e s ü lje n e k !
A h e ly e s ír á s b a n a ré g ie s s é g , v a g y az ú ja b b ,
s ő t a le g e s le g ú ja b b a k a d é m ia i m ó d h a s z ­
n á l a t a s z in té n é rd e k e s és fo n to s e g y é n i s a ­
já t s á g . K á r v o ln a , n y e s ő o lló v a l b e le b a r b á r ­
k o d n i. A f e l h o z o tt p é ld á k „ e g y e l ő r e “ a k a ­
d é m ik u s je le n tő s é g ű e k . H a a T h e o l. S zem le
e d d ig i m u n k á s a i ír á s a ib ó l t á r , e g y cso m ó
n y e lv t a n i v a d v i r á g o t „ e lő m b e “ , a k k o r ta l á n
m e g g y ő z ő b b le sz a z e r e d m é n y . A d d ig is b é k e
v e l ü n k ! S z e rk .
SZERKESZTŐ ÜZENETEI.
J elen szá m u n k h o z p o sta i b efizető la p o t m e llé k e ltü n k . K érjü k o lv a só in k a t, sz ív e sk e d ­
je n e k a z elő fiz e té si d íjat sü rg ő sen b ek ü ld en i.
L e g k ö z e le b b i s z á m u n k a r e f o r m á tió e m l é k n a p já r a je le n ik m e g , m e ly b e n a z e s z á m ­
b ó l k i m a r a d t k ö z le m é n y e k e t és s z e r k e s z tő i é r t e s ít é s e k e t is k ö z z é -te s s z ü k .
Debrecen szab. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. 1925.
T u d o m á n y o s é le t. — S z e rk e s z tő ü z e n e te i.
Id. R év é sz Im re (1 8 2 6 — 1 8 8 4 .) s z ü le ­
té s é n e k s z á z é v e s f o r d u ló ja k ö z e le d ik , a m i­
k o r r a a m é ltó u n o k a : d r. R é v é s z Im r e d e b ­
r e c e n i le lk é s z , a d e b r e c e n i e g y h á z m e g b íz á ­
s á b ó l m e g a k a r j a ír n i n a g y a t y j a é le t­
r a j z á t . B ir t o k á b a n v a n re n g e te g o ly a n l e ­
v é l, m e l y e t id . R é v é s z I m r é n e k í r l a k , de
a n n á l k e v e s e b b o ly a n , m e ly e t id . R é v é s z
Im re í r t m á s o k n a k . O lv a s ó in k a t k é r j ü k ,
h o g y s a j á t , v a g y is m e rő s e ik c s a lá d i le v e le s ­
g y ű jte m é n y e ib e n n é z z e n e k u t á n a id . R é v é s z
Im re la p p a n g ó le v e le in e k s h a i l y e n t t a l á l ­
n a k , k ö z ö ljé k v e lü n k , v a g y d r. R é v é s z I m r é ­
v e l s e z á l ta l is m o z d í ts á k elő az ü g y s ik e r é t.
U j th e o lo g ia i ta n á r. A tis z á n i n n e n i re f.
e g y h á z k e r ü le t a s á r o s p a ta k i th e o l. a k a d é ­
m iá h o z az ú js z ö v e ts é g i tu d o m á n y o k e lő a d á ­
s á r a d r. M á ty á s E r n ő k o lo z s v á r i th e o l. m .
t a n á r t h í v t a m e g . A g y a k o r l a ti th e o lo g ia
e lő a d á s á v a l p e d ig F o rg á c s G y u la s á r o s p a ta k i
le lk é sz és th e o l. m . t a n á r b í z a t o t t m e g .
S z o lg á ljo n e k é t k iv á ló if jú tu d ó s u n k m ű k ö ­
d ése az ősi k o llé g iu m h ír e -n e v e ö re g b íté s é re
s I s te n d ic s ő sé g é re .
E g y e te m i m a g á n ta n á rrá h a b i l i t á l t a a
d e b re c e n i T is z a I s t v á n T u d o m á n y e g y e te m
filo z ó fia i k a r a a p r o t e s tá n s n e v e lé s ü g y k é t
k iv á ló b a j n o k á t : d r. S z e lé n y i Ö d ö n e v . th e o l.
t a n á r t a n e v e lé s tu d o m á n y b ó l és d r. E c s e d i
I s tv á n d e b r e c e n i re f. ta n í tó k é p e z d e i t a n á r t
a m a g y a r e tim o ló g iá b ó l. G r a tu l á lu n k !
Irlet K á ro ly berni reform átu s lelk észt
le lk ip á s z to r i é r d e m e ié r t, d e k iv á l tk é p e n a
m a g y a r g y e r m e k e k s v á jc i n y a r a l t a t á s a ü g y é ­
b en k i f e jt e tt ö n z e tle n és f á r a d h a t a t l a n m ű ­
k ö d é s é é r t s h a z á n k i r á n t t e t t e k k e l is m e g ­
m u t a t o t t m e g h á l á lh a t a tl a n f á r a d o z á s á é r t a
d e b re c e n i T is z a I s tv á n T u d o m á n y e g y e te m
r e f o r m á tu s h i t tu d o m á n y i k a r a th e o lo g ia i
tis z te le tb e li d o k to r r á p r o m o v e á lta . I r l e t d r.
p a la e s ti n a i ú t j a m i a t t a D e b re c e n b e n v a ló
m e g je le n é s b e n a k a d á l y o z v a v a n , ré s z é re a
th e o lo g ia i d o k to r i d ís z o k le v é l a s v á jc i k ü l­
ü g y i k é p v is e le t ú t j á n k ü ld e t ik el.
O rszágos R efo rm á tu s L elk ész e g y e siile t
a u g u s z tu s 2 0 — 2 5 . n a p j a i n t a r t o t t a k o n f e r e n ­
c i á j á t K e c s k e m é te n az e g y h á z és v á r o s f e ­
l e j t h e t e t l e n v e n d é g s z e r e te té tő l k ö r ü lv é v e . —
E v a n g e liz á c ió s , és k ö z é le ti k é rd é s e k e n k ív ü l
a s z e k t á k p r o b lé m á ja is b e h a tó m e g v i ta t á s
a lá k e r ü l t. E b b e a k ö rb e v á g o t t d r. L e n c z
G éz a : „ E g y h á z , s c h is m a , f e le k e z e t, e r e t ­
n e k s é g , s z e k t a “ k é r d é s r ő l; C sik e sz S á n d o r :
„ A n e m z e tk ö z i B ib l ia - t a n u ló k “ -r ó l; d r. V ass
V in c e : „ B a p ti z m u s , N a z a r e n iz m u s , M e th o ­
d iz m u s r ó l“ szó ló e lő a d á s a . A z e lő a d á s o k , h a
t e r ü n k e n g e d i, la p u n k b a n is és k ü lö n l e n y o ­
m a t b a n is n a p v i l á g o t l á t n a k . D r. E rd ő s
K á r o ly a z a k tu á l is tö r té n e l m i é v f o r d u ló k ­
ró l e m lé k e z e tt m e g m e le g b e n n s ő s é g g e l.
 THEOLOGISCHE RUNDSCHAU.
R e d ig ie rt v o n ALEXANDER CSIKESZ U n iv ersitäts-p ro fe sso r. D ebrecen. U n g arn .
M ita rb e ite r: Sigismund Varga U n iv . P ro fesso r. D ebrecen u n d Joannes Deák U n iv . P rofessor Sopron.
S ub sk rip tio n s-p reis p ro J a h r G oldm ark 30. 36 Schw . F r .
E rs c h e in t zw eim o n atlich . — V erlag des U ngarländischen R e fo rm ierten P asto ren -V erein s (O R L E .)
I n h a lt :
Das W ort. A . Csikesz. S. 193.
Aufsätze. E . K i s s : D ie G ru n dlagen d e r T heologie des A postels P au lu s. S . 19 4 —252. — F . K i s s : D er P a sto ra l ­
b esuch . S. 252— 262.
Veröffentlichung. D ie N o tizen J . Keresztesi von seiner akadem ischen S tudienreise. (3 -te F o rts .) S. 262— 264.
Kleinere M itteilungen. E . Z oványi: D ie R eligions-D ispute M. S á m b á r’s u n d E . K iss’s u n d die gleichzeitige
polem ische L ite ra tu r. S. 264— 271.
Ausländische Literatur. D . M. H aller: D as Ju d e n tu m . J . D eák 271— 273. — O. S chm itz: N e u testam en tlich e F o r­
schungen. K . K arner. 273—275. — R . H . W allau : D ie E in ig u n g d e r K irch e vom ev a n g . G lauben aus.
I R . 275— 278. — H . D enkinger: J e a n C alvin. H . F liedner. T riom phes de l’E v a n g . I . R . 278—279. —
H . H aas: B ild eratlas zur R eligionsgeschichte. E . Mogk: G erm anische R eligion. H . B o n n e t: A eg y p tisch e
R eligion. S. Varga. 279. — L ohm eyer: C h ristu sk u lt u. K a ise rk u lt. K . K arner. 279. — F . W o lk e : L ic h te r am
W ege. K . K arner. 280. — P litt: D ie Loci Com m unes P h . M elanchtons. B . 280. — Z inzendorf: R eine F lam m en .
T ersteegen: V erbogene B lüm lein. T ersteegen: A ltes Gold. E . K is s. 280— 2 8 1 . — E ic h h o rn : D as W e rk G o ttes
a n d er Seele. P . V ásárhelyi. 281. — W in d h o r s t: D ie Seele des J a h re s . H ein en : D ie B e rg p red ig t. B . G.
281— 282. — K . G eiler: S eelenparadies. G. B u d a i. 282.
Zeitschriftenschau: ,,T heol. L ite ra tu rz e itu n g “ 1925. — „T heol. L ite r a tu r b la tt“ 1825. — „O rien talisch e L ite r a tu r ­
zeitu n g “ 1925. S. Varga 282—283.
Inlandsliteratur: A. P a ta k y : D ie biblische Je ru sa le m im L ic h te d er A usgrabungen. I I. T eil. S . Varg a. S. 283— 284.
— L . Im re. A. M akay. A. T av aszy. „B leib ’ m it m ir! “ E in G ebetsbuch fü r ch ristlich -refo rm ie rte Fam ilien»
Yos. 284— 285. — D r. L. Tőrös: D ie A rt des D ich ten s bei J ó k a i in seinem R o m an : „ D e r L u n a tik e r von
D eb recen .“ (J. M .) 285.
Personalia. Vermischtes. 285— 288. — M itteilungen der Redaktion. S. 288.

t h e o l o g ic a l r e v ie w .
E d ito r: ALEXANDER CSIKESZ u n iv ersity -p ro fesso r D ebrecen. H u n g a ry .
C h ief-co n trib u to r Sigismund Varga u n iv ersity -p ro fesso r. C h ief-co n trib u to r John Deák u n iversity-professor.
S u b scrip tio n p rice P fo n d 1 8s. or D o llar 7,
B im o n th ly p erio d ical. — P u b lish es th e S ociety of th e H u n g arian R eform ed M inisters.
C ontentens.
The Word. A . Cs. p. 193.
Treatises: E . K i s s : T h e origin th e theology of th e A postel P a u l. p p . 194—252. — F . K i s s : P a sto ra l w ork in
v isitin g , p p . 252— 262.
Publication: T he n o tes of Jo sep h Keresztesi d u rin g his ak ad em ical T rav el. I I I . P a r t. p p. 262—264.
Smaller Com munications: pp. 264—271. T he religious d isp u tes of M a tth iá s S ám b ár a n d E m e rich K iss a n d th e
C o n tem p o rary polem ical w orks.
Foreign Reviews p p . 271— 282. D . M. H aller: D as J u d e n tu m . J . D eák. — O. S chm itz: N e u testam en tlich e F o r­
schungen. K . K arner. — R . H . W a lla u : D ie E in ig u n g d e r K irch e vom E v an g . G lauben aus. I . R . —
H . D e n k in g e r: Je a n Calvin. H . F lied n er. T riom phes de l’E v an g . I. R . — H . H a a s : B ild eratlas zur R e­
lig ionsgesichte. E , M ogk.: G erm anische R eligion. H . B o n n e t: A egyptische R eligion. S . V arga. — L oh m ey er:
C h ristu sk u lt u n d K a ise rk u lt. K . K arner. — P l it t: D ie Loci C om m unes P h . M elanchtons. B . — Z inzendorf:
R e in e F lam m en . T ersteegen: V erborgene B lüm lein. T ersteegen: A ltes Gold. E . K iss. — E ic h h o rn : D as
W e rk G o ttes a n d e r Seele. P . Vásárhelyi. — W in d h o rs t: D ie Seele des J a h re s . H e in e n : D ie B e rp red ig t.
B . G. — G eiler. S eelenparadies. G. B u d a i.
Review of R eview s: p p . 282—2 8 3 .: „T h eo l L ite ra tu rz e tu n g “ 1925. „T heol. L ite r a tu r b la tt“ 1 9 2 5 . — „O rien talish e
L ite ra tu rz e tu n g “ 1925. S. Varga.
Hom e Literature p p . 283— 285. A. P a ta k y : Je ru salem of th e B ible in th e lig h t of th e ex cav a tio n . P a r t. I I.
S . Varga. — „ R e m a in w ith m e.“ T he p ra y e r book of th e R eform ed C hristian F am ilies. L. Im re. A. M akkay.
A. T av aszy . Y o s. — T h e n o v e list a r t of J ó k a i on th e g ro u n d of th e „ L u n a tic in D eb recen “ . L. T őrös
( J . M .)
Scientific Life: Sm all R e p o rts, p p . 285— 288. E d ito rial m essage : p p . 288.

revue DE THÉOLOGIE.
D ire c te u r: ALEXANDRE CSIKESZ, professeur d ’u n iv ersité. D ebrecen. H ongrie.
C om ité d e réd actio n : S igism ond Varga e t J e a n Deák, professeurs d ’u n iv e rsité .
A b o n n em en t: 36 fran cs suisses p e r a n .
P a ra is s a n t to u s les d eu x m ois. — P u b liée p a r l' A ssociation N a tio n a le de P a ste u rs R eform és de H ongrie.
S onm aire:
Méditation. L a p aro le. A . Cs. p. 193.
Etudes: E . K i s s : Les origines de la théologie de l’A p ô tre P a u l. P . 194— 252. — F . K i s s : L a v isite p a sto ra le dans
la cu re d ’âm es. 252— 262.
Documents inédits: Jo u rn a l d e voyage de J . Keresztesi, é tu d ia n t á l’é tra n g e r a u X V III. siècle. (3. S uite.) P . 262—264.
Articles et notes: P . 264— 271. E . Z o v á n y i : L es polém ies a n tip ro te s ta n te s des jésu ites M athias S ám b ár e t Im re.
K is, e t d ’a u tre s ou v rages polém iques co ntem porains.
Literature étrangère: P . 271— 282. D . M. H a lle r : D as J u d e n tu m . J . D eák. — O. S c h m itz : N e u testam en tlich e F o r­
sch un g en . K . K arner. — R . H . W allau : D ie E in ig u n g d e r K irch e vom evang. G lauben aus. I . R . —
H . D en k in g er: J e a n C alvin. H . F lied n er: T riom phes de l’E v an g . I . R . — H . H a a s: B ild e ra tla s z u r
R eligionsgeschichte. E M ogk: G erm anische R eligion. H . B o n n e t: A egyptische R eligion. S. V arga. —
L ohm eyer: C h ristu sk u lt u n d K a ise rk u lt. K . K arner. — F . W olke: L ich ter am W ege. K . K arner. — P l it t :
Die Loci C om m unes P h . M elanchtons. B . — Z inzendorf: R ein e F lam m en . T ersteegen: V erbogene B lüm lein.
T e rste e g e n : A ltes Gold. E . K is s — E ic h h o rn : D as W e rk G o ttes a n der Seele. P . V á sá rh e lyi. — W in d ­
h o rst: D ie Seele des Ja h re s . H einen: D ie B erg p red ig t. G. B . — K . Geiler: S eelenparadies. G. B u d a i.
Revue des revues: „T h eo l. L ite ra tu rz e tu n g “ 1925 „T h eo l. L ite r a tu r b la tt“ 1925. „O rien talisch e L ite ra tu rz e tu n g “
1925. S . Varga.
L iterature Hongroise p . 283— 284. A. P a t a k y .: L e Je ru salem de la B ib le d an s la lum ière des fouilles, archéolo­
giques. II. Teil. S. Varga. — „ R e ste avec m oi“ . P rières p o u r la fam ille p ro te s ta n te réform é. P a r L. Im re
A. M akkay, A. T av aszy . yos. — D r. L. T örös: L ’ a r t ro m an cier de J o k a i étu d ié d a n s son p e tit rom an
in titu lé „L e lu n a tiq u e de D ebrecen“ . ( J . M .)
Chroniq ue P . 2S5— 288. E dito rial p. 288.
4. szám. D ebrecen . 1925. Reformáció ünnepe. I. évfolyam.

THEOLOGIAI
SZEMLE
F Ő M U N K A TÁ R S: S Z E R K E S Z T I: FŐ M U N K A T Á R S :

VARGA ZSIGMOND. CSIKESZ SÁNDOR. DEÁK JÁNOS.

TA RTA LO M :
Az Íg e. Cs. S. 289. l.
Tanulm ányok: Kállay Kálm án: Jerémiás próféta élete és működése a Biblia filológiai és tör­
téneti kritikája alapján. 290—310. — Varga Zsigmond: Sumir (Babyloni) örökség az
ural-altai népek vallási életében. (Folyt. és vége. 310—364.
Publikáció: Keresztesi József naplójegyzetei akadémiai útjáról. IV. 365—367.
Kisebb közlemények: Vass Vince: Baptizmus, nazarénizmus, methodizmus. 3 6 7 -3 7 9
Külföldi Szemle: Sinai und Garizim: Forschungen z. A. T. von Micha bin Gorion. Kállay K.
379—381. — Albrecht L.: Das Neue Testament i n die Sprache der Gegenwart übersetztu.
kurz erläutert. Kiss J. 381—382. — Zahn Th.: Der Brief des Pauius an die Römer aus­
gelegt. Erdős J. 382. — Zahn Th.: Die Offenbarung des Johannes. Erdős J. 382—384. —
Hermann W.: Dogmatik. Mit einer Gedächtnisrede., Rade M. : Glaubenslehre. Vass V.
384—385. — Kirn: Grundriss der Evang. Dogmatik. Szlávik M. 385—386. — D. Matthes
H.: Christus-Religion oder philosophische Religion? Rácz L. 386. — Dr. A. van Veldhuizen :
Katechetiek. Filep G. 386—387. — Caspari K. H.: Geistliches und Weltliches. Kiss J. 387.
Hazai irodalom: Dr. Kallós E .: Görög mithologia. Szabó M. 388—389. — Pascal: Vidéki leve­
lek. S. Szabó J. 389. — id. dr. Imre J.: Orvosi ethika. Csia S. 389—392. Példának okáért.. .
Szerkeszti Csűrös I. Szele M. 392. — Zoltai L.: Települések. Egyházas és egyházatlan fal­
vak. Dr. Ecsedi I. 392—393. — Dr. Várady L. Á.: Lonovics József római küldetése. R.
Kiss I. 393—394. — Emlékkönyv Berzeviczy Albert írói működésének félszázados év­
fordulója ünnepére. R. Kiss I. 394. — Emlékbeszéd Ortvay Tivadarról. R. K. I. 395. — Har ­
sányi I.: Szinyei Gerzson élete és munkái. S. Szabó J. 395. — Reményik S.: Egy eszme
indul. Muraközy Qy. 395—396.
Folyóiratok szem léje: Zeitschrift für die neutestamentliche Wissenschaft. Varga Zs. 396—398.
Tudom ányos Élet. H a lottaink. Új theol. doktorok. Disputa. 398—399. Szerkesztő ü zen etei. 400.

E SZÁM ÁRA 7 ARANY KORONA = 119,000 KOR.

E L Ő FIZ E T É SI DÍJ EGY É V R E : 30 ARANY KORONA — 510,000 KORONA.

K Ü L FÖ LD I E L Ő F IZ E T É S E K N É L A P O R T Ó K ÜLÖN F IZ E T E N D Ő .

M E G JE L EN IK : K É THA V ON K ÉNT.

A LA P SZ E L L E M I É S A N Y A G I Ü G Y EIB E N C S IK E SZ S . E G Y E T E M I TA N Á RH O Z K ELL F O R D U L N I,
D E B R E C E N , K O L LÉG IU M .

O R SZ Á G O S R E FO R M Á T U S LELKÉSZEGYESÜLET KIADÁSA.
 A z Ige.
."..ἀ ληθεύοντες δὲ ἐν ἀγάπῃ ..." E f e z . 1. IV. r. 15 a v.

( E l m o n d a t o t t a deb re cen i m . kir. T isza I s t v á n T u d o m á n y E g y e t e m n e k 1925. o k tó b e r

12-én , a r e f o r m á tu s n a g y t e m p l o m b a n t a r t o t t m e g n y itó is te n tis z te le té n .)

M esterien v i ll a n tj a fel az a p o s to l a dőre le lk ié let k a p k o d ó c é lta la n s á g á t. A b o to r

g y e r m e k n a g y m a g a - b íz t á b a n eloldja já t é k b ó l a n a g y o k v ito r lá s c s ó n a k á t, m e ly e t e n y e ­
legve h ív n a k , cs ókkal c s a lo g a tn a k beljebb a h a b o k , . . . t o l v a , t a s z í t v a , lö k d ö sv e , s ü v ít v e
s o d o r n a k m é ly e b b r e a sz e le k , . . . s a z tá n biztos p r é d á ra csap a s z ö r n y ű v ih a r. „ ...N e le g y ü n k
tö b b é g y e r m e k e k , k ik e t ide s t o v a h á n y a h a b s h a j t a t a n í t á s n a k a k á r m i s z e le . . . “ L e g y ü n k
férfiak, k ik acélos erővel u r a l k o d n a k a h a b o k o n s ki t u d j á k v á la s z ta n i v it o r l á i k n a k a „ t a n í ­
tás s z e le i“ közül a le g cé lh o zv iv ő b b et!
T is z te s U n iv e rsitas! K a r c s ú gály a a m a g y a r élet te n g e r é n ! fo g a d d öledbe a tu d ó s
M a g iste re k köré se re g le tt t a n í t v á n y c s a p a t o t s in d u lj az is m e r e tle n is m e r e t felé! . . . Ti, i f jú ­
ság! az ev e zőkhö z! A régi g á ly á k evezősei a h a jó m é ly ölén n em l á t t á k a s z e n n y ta jté k z ó
h a b o k a t , a k a v a r g ó ö r v é n y e k e t, a szédítő m é ly sé g e k e t, a s u n y i z á t o n y o k a t és k a j á n s z i l i e ­
k e t,. . . e v e z ő jü k ö ssz e ta rtó le n d ü lő ü te m é v e l mégis m e g g y ő z té k a z o k a t , m e r t t e k i n t e t ü k e t
felfelé: a p a r a n c s n o k felé i r á n y í t o t t á k , k in e k k ö r ü lte k in té s é b e n , c é ltu d a to s s á g á b a n halálig
b íz ta k . — M a g is te re k ! A p a r a n c s n o k t e k i n t e t é r e m o z d u lt a k o r m á n y s r ö p p e n t e k fel az
a lk a lm a s szelek elé a v i t o r l á k s ir á ly sz á rn y a i. — A v e z e tő k bölcsesége s a v e z e t e t t e k sz o r­
g alm as m u n k á j a e g g y é f o rr v a g yőzte m eg a t e n g e r veszélyeit.
Ti, ifjú sá g ! az e v e z ő k h ö z ! V o n u l j a t o k el a v ilá g tó l ez U n iv e r s ita s h a j ó ja biztos ölébe!
Ne l á s s á t o k az élet t a j t é k j á t , a bűn. ö r v é n y e it, a k o ld u ss ág m é ly s z a k a d é k a i t, a féltu d ás
p a r t n a k h a z u d o t t z á t o n y a i t s h a z á n k bús te n g e r é t beszegő T ri a n o n sz irtje it. T e k i n ts e t e k föl!
S u rsu m co rd a ! F öl a sz ív e k k e l! E z „ A lm a M a te r “ le lke, m e ly e nem es v áro s ölén é v s z á z a ­
d o k v i h a r á t m e g á llta , o t t b i z t a t , b á t o r í t , p a ra n c so l, ir á n y í t. T e k i n te té r e a M a g is te re k lelkes
c s a p a ta az á r b o c o k l e g m a g a s a b b csúcsá ra k öti a v i t o r l á k a t , h o g y ideális felsőbb r é g ió k szele,
az igazi nem es t u d o m á n y f u v a l l a t a r a g a d jo n a boldog r é v p a r t felé. — T e k i n t s e t e k föl! s
az ö r ö k I s te n m osolygó ege b i z t a t ó a n r a g y o g : örül le lk e t e k egybefogódzó m u n k á j á n .
E n n e k az e g y b e f o g á s n a k v e z é r e l v é t e s z a v a k b a s ü r íti az a p o s to l: "ἀ λη θεύοντες ἐν
ἀγά π η “: az ig a z s á g o t k ö v e t n i sz e r e te tb e n . M inden t u d o m á n y a l a p tö r v é n y e az igazság
kö vetése; m in d e n n eve lő élet a l a p tö r v é n y e a s z e r e te t g y a k o r lá s a . Igazságos s z e r e te t és sze­
re te tte lje s igazság, a boldog élet k é t hem isz fé rá ja . — Igazság s z e r e te t n é lk ü l a h a t a l m a s ­
k o d á s , g y ű lö le t, h a rc , v é r o n tá s , b ö r tö n , b ékó, bilincs b r u tá lis becstelensége! — S z e re te t
iga zsá g n é lk ü l az o k t a l a n k é n y e z te té s , a p ro tek c ió s b u ta s á g , a szenilis n e p o tiz m u s , a r o t ­
h a d t érzékiség n y á lk á s erőtelensége. — Igaz ság kell n e k ü n k : az Ö rök Iste n tö r v é n y e iv e l
egyező i s m e r e t! S z e r e te t a v á g y u n k : az Ö rö k Isten érzéseivel egyező le lk ü le t!
T h eo lo g ia! K e r e s d az ig a z sá g o t s z e r e te tb e n ! A h ite tle n s é g p e r g ő tü z e , a m o d e rn
p o g á n y s á g aljas g á z tá m a d á s a , a „ s ac ro e g oism o“ d iabo likus t a n a ellen a d d if ja id ra az ig a z­
ság m e llv a s á t, az idvesség sis a k já t, a s z e r e te t d ia k ó n iá j a önfeláldozó k e r e s z tjé t.
J u r i s p r u d e n t i a ! K e r e s d az ig a z s á g o t s z e r e te tb e n ! P ro k r u s te s -b é k é k , á lsz e n t n é p ­
sz ö v etsé g ek , b o m lo t t d i k t a t ú r á k frá zisfosz lánya i, je lsz ó -c afatjai s z á l l o n g a n a k s ö k ö r n y á la z ­
z á k be a D u n a -T isz a sík já t. R a g y o g t a s d a tö r té n e lm i m a g y a r s á g jogos ig a z s á g á t, m é ltá n y o s ,
m e g é r tő s z e r e te té t!
M edica! P h ilo s o p h ia ! K e r e s d az ig a z sá g o t s z e r e te tb e n ! Az e m b e r b e n r e jtő z ő á lla t
g y ö n y ö r u t á n lih e g v e sz a b a d s á g , szépség, m ű v é s z e t, életn ív ó , stilu s s z e n t f o g a lm a iv a l k e n ­
dőzi m a g á t ig a zsá g g á, s z e r e te tté . M u ta sd m eg a tis z ta e m b e r s z e r e te t, a k risz tu si h u m a n i z ­
m u s, az e s z m é n y e k felé só v á rg á s, az ideális szem élyiség ig a z s á g á t s z e r e te tb e n .
M ind a n é g y f a c u lta s fo rd u ljo n eg y cél felé: ig a z sá g o t k ö v e t n i s z e r e te tb e n , . . . h a az
ideális u n iv e rs i ta s t a g j a a k a r m a r a d n i. M e rt U n iv e r s it a s eg y cél felé f o r d u lá s t je le n t. E z a
cél az iga zsá g, a k i m i n t az Ö rök Isten erkölcsi, h itb e li, tö k é le te s tö r v é n y e , t e s t b e n m e g ­
j e le n t s így szólt: é n v a g y o k az iga zsá g! . . . E z a cél a sz e r e te t, a k i, m in t a M ennyei A ty a
sz erelm e, fiúi engedelm ességgel s z e n v e d e tt és m e g h a lt é r e t t ü n k s l e t t a tö k é le te s s z e r e t e t .
Í gy f o rd u l u n iv e r s i t á s u n k h a j ó j á n a k k e t t ő s i r á n y t ű j e : „ a z iga zsá g és s z e r e t e t “ eg y cél felé,
a k i a K risz tu s .
Ő le g y e n a m i f e jü n k ! Ő ben ne n ö v e k e d j ü n k ! Az iga zsá g és s z e r e te t K r i s z t u s á b a n !
Á m en. Cs. S.
 Je ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és tö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n .

Jerém ias próféta élete és m ű k ö d é s e a Biblia filológiai

és tö rtén eti k ritik á ja a l a p j á n .
I.
Jerém ias könyve.
E n n e k a fejezetnek az a felad ata, hogy Jerem ias könyvének keletkezésé­
ről, a n n a k részeiről és az összes, ebbe a körbe vágó kérdésekről tájékoztasson és
belevilágítson a Jerem ias-k ritik a fontosabb problém áiba. B ár egyéni felfogásom
kifejtésére i t t is kínálkozik néhol alkalom , mégis ebben a fejezetben törekvésem
o d airán y u l, hogy a lehető legszélesebb k ritik a i a p p a rá tu s alkalm azásával a J e re ­
m ia s könyvével összefüggő kérdéseket lehetőleg m inden oldalról m egvilágítsam .
É p ezért, am en n y ire a m ai ren d k ív ü li idők engedték — am ely ek a forrásm űvek
beszerzését nagyon m egnehezítik —, lehetőleg azon v o ltam , hogy az ó -testa ­
m en tu m i tu d o m á n y m inél tö b b em berét ju tta s s a m szóhoz.
Jerem ias könyve keletkezésénél a X X X V I. fejezetből kell k iin dulnunk.
I tt m aga Jerem ias, ill. B aru k m ondja el a könyv legelső a la k já n a k keletkezését.
Ez a fejezet „b rillián s tö rté n elm i o k m án y “ , 1 am ely nélkül Jerem ias könyvének
keletkezéséti illetőleg a legnagyobb sötétségben tap o g ató zn án k .
X X X V I. 2, 4. szerint Jerem ias J a h v e p aran csára egy írásra alkalm as papyrus-
tekercsre, u . n. ‫ מְ גִ לָּ ה‬-ra led ik tá lja B a ru k n a k m in d a z o k at a sz av a k a t, am elyeket
J a h v e á lta la fellépésétől fogva közölt. Ez a tollbam ondás 604-ben tö rté n t. J e re ­
m ias fellépése pedig 626-ba esik. T eh át kb. 20 évi m u n k a írásbafoglalásáról van
szó. K étségtelen, hogy Jerem ias d iktálás közben régi jegyzeteit, feljegyzéseit
h aszn álta, m e rt képtelenség, hogy 20 évi prófétai m űködés m inden egyes szavára
em lékezzék. V iszont a költem ények friss tó n u sa lehetségessé teszi, hogy Jerem ias
a feljegyzéseiből való d iktálás közben a költem ényeket egy kissé átfo rm álta,
csiszolta. Az is bizonyos, hogy úgy az előbb e m líte tt versek, m in t B aru k ki­
jelentése X X X V I. 18-ban a z t hangsúlyozzák, hogy m inden szó, am i ab b a n a
tekercsben vo lt, Jerem ias szellem i s a já tjá t képezte. B aru k tisz tá n csak az írnok
szerepét tö ltö tte be.
Sajnos, ez a 604-ben d ik tá lt és B aru k által 603-ban felo lv aso tt tekercs,
szám unkra teljesen elveszett. Jo jak im , a k irály X X X V I. 23. szerint teljesen el­
égette. Nem egyszerre v e te tte a tű zb e, hanem a p rá n k é n t. A kkori szokás szerint
ú. i. csak a p ap yrustekercsek egyik oldalán írta k , m ég pedig ‫( דֶּ לֶ ת‬ajtó )—plur.
‫ דְּ לָ תֺ ו ת‬-okban, azaz h asábokban, am elyek olyanok v o lta k egym ás m ellett, m int
a n y ito tt a jtó sz á rn y a k . Az egyes hasábok közt sok hely volt h ag y v a. Ez m ag y a­
rázza m eg, hogy az in te rp o la tiok, am elyek Jerem ias könyvében oly nag y szerepet
já ts z a n a k , oly könnyen lehetségesek v o lta k . Jojakim hárm asával-négyesével
m etsz ette le az íróvessző hegyezésére h aszn ált késsel ‫ תָּ עַ ר הַ סֺ פֵ ר‬a tekercsről a
h a sáb o k a t és do b ta a z o k a t a tű zb e . Ily m ódon sem m isítette m eg az egész tekercset.
1 Dr. F . G ie s e b re c h t: D as B ucii J e r e m ia . Leipzig 1905. 198 l .
Jerém ias p ró féta élete és m űködése a B iblia filológiai és tö rté n e ti k ritik á ja a la p ján . 291

K érdés m o st m ár, hogy m ilyen terjed elm ű le h e te tt ez a tekercs? H osszú

sem m iesetre sem le h e te tt, m e rt egy n a p m inden nehézség nélkül három szor fel­
o lv a stá k (X X X V I. 10, 15, 21.). D uhm 2 szerint az I —X I I . fejezeteket (kivételek­
kel) és a X X X I. fejezet egyes részeit, Cornill3 szerint az I —V I., V I I —X . való
fejezeteket és a X X V . és X L V I. fejezetet foglalta m ag áb an , azaz kb. 250 m a s ­
soretikus verset, vagyis kb. ak k o ra vo lt, m in t Z akarias könyve (211 m assoreti ­
kus vers).
Jerem ias X X X V I. 32. szerint rek o n stru á lta az e lég etett tek ercset és a m i
héber szövegünk ezen a m ásodik jerem iási tekercsen alap szik . Ez a tekercs v olt
Jerem ias könyvének ősform ája és a m ai Jerem ias könyv legelső alkotórésze.
E n n e k a m ásodik tek ercsn ek egyébként teljesen az a ta rta lm a , am i v o lt az első­
n ek. Jerem ias azonban m ég k ib ő v íte tte . E k k o r c sa to lh a tta D uhm szerint X X II.
18—23, 6, 7.-et és X I I I . 1 5 —27-et, v a la m in t több, a X IV . fejezettől fogva olvas­
h ató k ö lte m é n y t,4 beszédet, m ert a k k o r Jerem ias szám ára a király h arag ja m ia tt
egyideig lehetetlen v o lt az élőszóval való m űködés. A történelm ileg m eg állap ít­
h ató an 603 u tá n i keletkezésű jerem ia si szav ak pl. a Jo ja k in ra és Czedekiásra
vonatkozók (X X II. 24, 28, és X X X V III. 22.), term észetesen szintén csak a
m ásodik tekercsben fo g la lh atta k helyet. Maga Jerem ias d ik tá lja ezeket a „ sz a v a ­
k a t “ , a „ tö b b i hasonló s z a v a k “ , beszédek m ellé (X X X V I. 32.). Orelli5 és Steuer ­
nagel6 lényegesen terjedelm esebbnek veszik a m ásodik tekercs ta rta lm á t, m in t
D uhm . E lőbbi szerin t I —X X X IX . fejezetig te rje d t a m ásodik m egilla, utóbbi
pedig ennél is tö b b et, a X L V I —X L IX . fejezeteket is felveszi. N agyon hosszadal­
m as volna részletezni az á lta lu k jerem iasinak ta r t o tt szöveget, ép ezért csak
rö v id u talással m u ta ttu n k rá vélem ényükre. Cornill a X I., X II., X I I I., X IV .,
X V I., X V II., X X ., X X II., X X II I ., X X IV ., X X X I., X X X II.. és X L V I. feje­
zetek egyes részeiben m u ta tja ki a m ásodik tekercs p lu s-á t az elsővel szem ben.
Ez a p ap y ru stek ercs v o lt az eredeti jerem iási könyv. N ézetünk szerint (és
ebben D uhm ra tám aszk o d u n k ) csupán kö ltem én y t ta rta lm a z o tt. Vagyis Jerem ias
beszédei költem ényekben v a n n a k m eg írv a. Cornill, G iesebrecht, Orelli, Sellin és
S teuernagel prózai részeket is h a jla n d ó k eredeti jerem iási elem g y a n á n t elfogadni
és D uhrnot részben azzal v á d o ljá k (Cornill,7 Sellin8), hogy az esztétikai érzés által
engedi m a g á t v e z ette tn i ak k o r, am ikor csak csupa k ö ltem én y t h ajlan d ó eredeti
alkotórészül elism erni. É pen Cornill azonban az, ak i m ég D uhm nál is nagyobb
esztétik ai érzékkel dolgozik, am ikor pl. esztétikai szem pontból kifogásolja, II.
3 -nak D uhm á lta l ja v a so lt összekapcsolását II. 14-el,9 H asonlókép esztétikai
okokból törli D uhm ellenére III. 12b.—13-at, hogy I I I . 5. u tá n azonnal I II . 19.
következhessék, m e rt így hatáso sab b . T e h á t vagy D uhm „ e sz té tik a i érzéke“
nem v o lt oly erős és k ritik á já b a n oly vezető szerepet vivő, a m in t a z t Cornill
á llítja , vagy pedig az ő k ritik á já t is bizonyos m érték b en az esztétikai érzék vezette.
N ézetünk szerin t azonban a prófétai közlés m ódja á lta lá b a n a vers volt,
m á r csak a z é rt is, m e rt a p ró fé ták a rra sz án tá k , hogy a lelkekbe belevésődjenek.
Az írás á lta l való gon d o latk ö zv etítésrő l az a k k o ri k u ltu rfo k o n m ég szó sem lehe­
t e t t. A p ró fé tán a k m inden e ffek tu st élőszó á lta l kell elérnie. E rre pedig sokkal
alk alm asab b a k ö tö tt form a, am ely jobban m eg rag ad ja a hallgatóság lelkét,
m in t a prózai beszéd. R övid, tö m ö r m ondások v o lta k a Ja h v e -sz a v a k és pedig
k ö tö tt fo rm áb an . E rb t k itűnő érzékkel rek o n stru álja Jerem ias Jah v e-szav ait,
néha azonban tú lsá g b a m egy a b b a n , hogy a Jahve-szó lehetőleg rövid legyen.
Steuernagel a priori valószínűtlennek ta r tja , hogy a p ró féták k ö tö tt form á-
2 Dr. B. D u h m : Israels P r o p h e t e n 1916. 266. l.
3 Dr. C. H . Cornill: Das B u c h J e re m ia . X X X V I I I — X X X I X . l .
4 D u h m i. m . 266. l .
5 Dr. C. v o n O relli: D e r P r o f é t J e r e m ia . M ünchen 1891.225. l .
6 Dr. G. S te u e rn a g e l: L e h r b u c h d e r E in le itu n g in das A lte T e s t a m e n t. T ü b in g e n
1912. 564— 565. l .
7 Cornill i. m . 20. l .
8 Sellin E . Dr.: E i n le itu n g id. A. T. 1914. 95. l .
8. Cornill i, m . 20. 1. ; h aso n ló e s e t 35. 1. is.
292 J e r é m ia s p ró fé ta élete és m űk ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a l a p já n .

ban beszéltek v o ln a.10 De ak k o r hogyan m agyarázza Ézs. X X V III. 9—10-et,

ahol n y ilv án v aló an É zsaiásnak az inspiráció és extázis p illan ataib an m o n d o tt
— nem á llítju k , hogy épen azonnal teljesen k o rre k t versm értékkel biró, de bizo­
n y ára az extázis szülte többé-kevésbbé szabatos r it hm u ssal e lő a d o tt — szav ait
g ú n y o ltá k ki É zsaiás hallgatói. H ogyan m agyarázza m eg a k k o r to v á b b á Steuer ­
nagel a z t, hogy Á m os és H oseás könyve csekély kivétellel m ind versben van
írv a . Vagy ta lá n Jerem ias kevésbbé le tt volna szellem ileg a rra képes, am ire Ámos,
az egyszerű pásztorem ber képes vo lt, hogy t. i. k ö tö tt form ában beszéljen? Nem,
a k ö tö tt form a a prófétai beszéd lényegét, állandó külső fo rm áját képezte, m ert
csak így alkalm as a lelkekbe való b ep lá n tálá sra , m egőrzésre és to v áb b a d á sra .
A régi izraeli irodalom am a m ara d v á n y a i, am elyek m ég á lta lu n k is k im u ta th a tó
ősrégi elem ek (pl. a L árnek ének, vagy a D ebora-dal) s am elyek szintén a rra v o lta k
szánva, hogy m egjegyezzék és terjesszék őket: szintén k ö tö tt form ában v a n n a k
írv a . A verses form a b iz to s íto tta a fen n m arad ást. Ami prózában v o lt írv a , azt
nem v é d te a form a, az könnyebben elk alló d o tt. De nem csak Izraelben, m ás népek­
nél is az ó-korban: verses form ában v a n n a k írv a azo k a dolgok, am elyekről azt
a k a rjá k , hogy m egőríztessenek, to v áb b a d a ssan a k (pl. a jövendőm ondások, varázs­
form ulák).
Még a próféta-beszédek rith m u sa is a z t szolgálta, hogy a Jahve-szó m inél
könnyebben felvehető és to v á b b a d h a tó legyen a ta rta lo m veszélyeztetése nélkül.
A p ró féták u. i. tö b b n y ire a népszerű, ú. n. ‫קִנָּה‬ stró fát használják, am elyben
IX . 2 0 —21. tan ú sá g a szerint a népies siratóénekek v o lta k írv a . A qina-strófa
m e trik á ja nem volt nehéz és többé-kevésbbé tökéletes form ában az extázis pilla­
n a tá b a n is prod u k álh ató v o lt. Mi sem á llítju k , hogy Jerem ias azonnal tökéletes
versm értékben beszélt. De k ö tö tt form ában beszélt. Ami, sim ítani való strófáin
m ég a k a d t, a z t leíráskor m eg is te tte . Cornill is hajlandó a n n y it elism erni, hogy
Jerem ias " a p illa n a t h a tá sa a l a t t “ szabadon k ö lth e tte X X X V II I. 2 2 -t.11 De m iért
ne le h e tte k Je re m iá sn ak m áskor is olyan p illan a ta i, am ikor ezek h atása a la tt
költem ényekben pergett le ajk áró l a Jahve-szó? Jerem ia sban m eg volt m inden
szellem i képesség ahhoz, hogy ih letettség én ek k ö tö tt form ában adjon kifejezést.
H ogy Jerem ias a lelki h a tá s k ed v éért használta a verses form át, bizo n y ítja
az, hogy am ikor a hallgatóság szám ára írt, m ég ak k o r is qin astró fák b an írt (ill.
d ik tá lt B aru k n ak ) és a z t a z u tá n fe lo lv a sta tta , hogy az ism erős versm értékben
m o n d o tt sz a v a k a hallás ú tjá n is vessék bele m a g u k a t a lelkekbe. H a nem ezt
a k a rta volna, a k k o r nem h aszn álta volna a népszerű rith m u so k a t, hiszen az íro tt
b e tű , ha prózában van is, eléggé m egőrizte volna sz a v a it és azok h a tá s á t. Ő azon­
b an a hallgatóság szám ára h a tá so sa b b n ak lá tja , a közism ert k ö tö tt form ában
való b e szé d e t.
A m ikor azonban olvasóközönség szám ára ír, am ikor nem kell a ttó l félnie,
hogy beszéde h a tá s nélkül szertefoszlik, elm úlik, am ikor tu d ta , hogy az íro tt
b e tű őrzi a z t azo k szám ára, a k ik n e k szánta: a k k o r ő sem versben, hanem prózá­
ban közli a prófétai g o n d o lato t. (Levél a dep o rtáltak h o z X X IX . fejezet.) Olvasó-
közönség szám ára a próza is m egfelelt, m e rt az íro tt b e tű b iz to síto tta azt, am it
szóbeli előadás a lk alm áv al a qina-m etrum alkalm azásával kellett elérni: t. i. a
m o n d o ttak lélekbevésését.
De nem csak az eddig k ife jte tte k b izo n y ítjá k , hogy a próféta szükségkép
k ö tö tt form ában beszélt, hanem Jerem ias könyvének prózai alkotórészei is .12
M ert a Jerem ias könyvében olvasható prózai fejezetek, kevés kivétellel, silány
m inőségűek. „A k i ezeket is Jerem ia snak a k a rja tu la jd o n íta n i, a n n a k el kell fogad­
nia a z t a lehetetlenséget, hogy Jerem ias felv á ltv a írt olyan költem ényeket, am elyek
stílusa és ta rta lm a a legnagyobb eredetiségről tan ú sk o d ik és olyan szerfölött
lapos prózai részeket, am elyekben sem a szellem nek, sem az írói tehetségnek

10 S te u e rn a g e l : i. m. 467. l .
11 Cornill i. m . 401. l .
12 A B a r u k á l ta l ír t f e je z e te k e t m o st n e m s z á m í t j u k ide. E z e k rő l k ü lö n kell beszélnünk.
J e r e m iá s p ró fé ta élete és m ű k ö d é se a B i b lia filológiai és t ö r té n e ti k r i t i k á j a a l a p já n . 293

sem m i nyom a sin c s.“ 18 Sőt a prózai részek szerzője nagyon sokszor nem érti m eg
a k ö ltő t, sőt ennek egyenesen ellene m ond. H a egy kéz szerkesztette volna
m in d a k e ttő t, a k k o r vers és próza nem ellenkezhetnének egym ással ily feltűnően
(pl. Jerem ias I II . 1 2 b —13-ban) m egtérésre h ív ja fel J u d á t. E z t egy prózaíró
úgy értelm ezi, hogy Jerem ias Izraelnek az exilium ból való visszatéréséről beszél
és ilyen értelm ű, m ag aszerk esztette beszédet ad a próféta szájába, am elyet az
eredeti jerem ia si elem hez kapcsol I II. 17—18-ban. Ilyen esetek m é g p l . h o g y az V.
10—17-ben levő eredeti Je re m iá st félreérti V. 17b—31. prózai rész írója. V II.
28—29-et félreérti V II. 3 0 - V I I I . 4. és X V III. 1 6 - 2 0 - a t pedig 2 1 - 2 3 . prózai
versek írója stb ., stb . Jerem ias könyvének prózai részei te h á t önm aguk ta n ú s ­
kodnak, hogy sem m i közük sincs az igazi Je re m iashoz. L egnagyobbrészt az exilium
u tán i állapotokkal és exilium u tá n i író k gon d o latv ilág áv al m u ta tn a k ism erettséget.
E lju to ttu n k te h á t a n n a k m egállapításához, hogy Jerem ias (kivéve a X X IX .
fejezetet) versm értékben h ag y ta rá n k a m ásodik tekercsben o lvasható beszédeit,
E zek a költem ények (és B a ru k n a k Jerem ia sról való feljegyzései) képezik az egye­
dül értékes részt a m ai Jerem ias könyvben.
A költem ények tö b b n y ire egy-egy ciklust a lk o tn a k . Ilyen külsőkép is m eg­
k ülö n b ö zteth ető ciklus, pl. az ú. n. sk y th a -d a lo k (IV. 5 —30-ban), vagy a kirá­
lyokról szóló m ondások (a X X II. fejezetben). M áskor m eg látszólag egym ástól
független kö ltem én y ek et kapcsol össze a közös hangnem , a gondolatok h a s o n ló ­
sága (pl. II. 2b—IV. 4.) egy ciklusba. A ciklusokon belül az egyes költem ények
nem hosszúak. R itk án h a la d já k tú l a 4 versszakot, de nagyon sok epigram m a ­
szerű egy-két strófás költem ény is v an . A keleti em bernek sokkal tö b b gyönyörű­
sége te lik egy-egy m ark á n s m ondásban, vagy költői töredékben, m in t hosszú
lére ere sz te tt epopöákban. " Egy-egy rö v id szellem es m ondás, am ely találó, kicsi,
alig p ár sorból álló költem ény, am ely biztosan és szem léltetően fejezi ki egy gon­
d o lato t, nagy élvezetet okoz a hallg ató ság n ak . Az ily e n t felk ap ják és to v á b b ­
a d já k .“ 14 A p ró féták is tu d a tá b a n v o lta k ennek és ezért lehetőség szerint nagyon
röviden, de m ark án san beszéltek. E g y -k ét soros költem ény Jerem iásn ál is több
v an. P l. II. 2 b - 3 . , IV. 1, 4 ., IX . 9 - 1 0 . , X I I I . 1 5 - 1 6 ., X I I I . 17, 1 8 - 1 9 .,
X X II. 6 b —7, 10, 18—19, 24, 28., X X X V III. 22. stb . Az egyes versszak o k at
D u h m 15 négy-négy sorosaknak, Cornill16 nyolc-nyolc sorosaknak veszi. A kár­
m ilyen rövid legyen is azonban a költem ény, Jerem ias saját énjét, sa já t gondol­
kozását tü k rö zik nem egyszer m esteri m ódon. E lég , ha ennek bizonyítására pl.
a II. 25., IV. 13., VI. 16., V III. 7, 2 2 - 2 3 ., IX . 2 0 ., X I. 19., X I I I. 23., X V II. 1.,
X X . 7 —9, 17., X X II. 20a, 23a stb . helyeken olvasható élénk költői fantáziáról
tanúskodó kifejezésekre u talu n k . Jerem iásnak van érzéke a term észet szépségei irá n t.
Ép úgy m eglátja a virágzó m an d u la ág a t (I. 11.), vagy a pom pázó olajfát (X I. 16.)
és a nem es szőllővesszőt (II. 25., V. 10.), m in t a büszke libanoni cédrust, am elyen
a m a d a ra k fészkelnek (X X II. 7, 23.), vagy a gyüm ölcsnélküli száraz fügefát
(V III. 13.). Ism eri a v á n d o rm a d ara k költözését (V III. 7.), a gyorslábú tev e (II.
23.), a réti farkas (V. 6.), vag y a vadászsólyom képeit (X II. 9.) és felhasználja
őket gondolatai illu sztrálására. A halál szám ára valam i félelm etes hatalom , m ely
ellen védekezni nem lehet, m e rt az ab lak o n is behatol (IX . 20.), vagy pedig olyan,
m in t az arató , aki m in t a kévéket, kaszálja le az em bereket (IX . 21.). Am ikor
öröm et a k a r festeni, ak k o r k ö rtáncba induló, vidám zeneszó m elle tt lejtő leányok
k ép ét festi Izrael lelki szemei elé (X X X I. 4.). De ism eri az em beri m u n k a, a
sz án tás-v etés (IV. 3b), vincellérkedés (V I. 9., X X X I. 5.) és a ra tá s (IX . 21.) egy­
szerű képeit is. E zek et m ind-m ind felhasználja gondolatai közlésére, színezésére.
É ppen ezért Jerem ias seholsem m onoton, pedig költem ényeinek legnagyobb része
fájdalom ról, szom orúságról, b á n atró l beszél. Jerem ias sohasem szentim entális,
m e rt m indig a szív m esterkéletlen h an g jait ju tta tja szóhoz. Jerem ias a szív köl-
13 D u h m : i. m . 271. l .
14 Dr. J. K ő b e rle : D e r P r o f é t J e r e m ia . Sein L e b e n u n d W irk e n . S t u t t g a rt 1908. 3 4 . l.
15 D u h m i. m . X X I . l .
16 Cornill i . m . X L V I . l .
294 J e r é m ia s p ró fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a la p já n .

tő je . C harism ája a h a n g u la t. H a próféta nem le tt volna, a k k o r egyike lenne a

világirodalom legnagyobb lyrik u sain ak . Már az u tán a következő héber költészet­
ben is k im u ta th a tó a h a tá s a . És pedig a Zsoltárokon, Jó b költőjénél (különösen
a I I I . fejezetben) és az ú. n. ‫ עֶ בֶ ד ־ יְ הֺ וָ ה‬dalokban, a J a h v e Szolgájáról szóló éne­
kekben (Ézs. L I I I .). V iszont m eg kell em líten ü n k , hogy az ifjú Jerem iás sokat
ta n u lt Ézsaiás, de különösen Hóseás költészetéből. V. ö. pl. 2b-t H ós. II. 16,
17., VI. 4-gyel; II. 20-at JH ó s. IV . 13-mal; II. 21-t É zs. V. 3-mal; IV. 3 -at H ós.
X . 1 2 -v el; IV. 14-et H ós. V III. 5-tel; IV. 2 7 - 2 8 - a t Ézs. V II. 21., V I. 11..
X IV . 24-gyel stb .
L á ttu k , hogy Jerem iás könyve d ik tálásán ál feljegyzéseire tám aszk o d o tt.
Nem leh etetlen , hogy egyes kisebb ciklusok, pl. az ú. n. sky th a-d alo k is m ár az
első, ill. m ásod ik tekercsbe való felv ételü k et megelőzőleg p u b lik álv a v o lta k és
ta lá n , m in t külön könyvecske is léteztek.
A m i Jerem ias könyvünkben m eg á lla p íth a tó valódi jerem iási elem et Duhm
nyom án fejezeten k én t a következőkben á lla p ítju k m e g :17
I. 1a. X II. 7 - 1 2 .
II. 2 b - 3 és 1 4 - 2 8 , 2 9 - 3 7 . X I I I . 1 5 - 1 6 , 17, 1 8 - 1 9 , 2 0 - 27.
I I I . 1 - 5 , 1 2 b - 1 3 . és 1 9 - 2 0 , X IV . 2 —10a, 1 7 - 1 8 .
2 1 -2 4 . XV. 5 - 9 , 1 0 - 2 0 .
IV. 1. és 3 b —4, 5 b —8, 11b — X V I. 5. és 6 b —7.
16, 1 9 - 2 1 , 2 3 - 2 6 , X V II. 1. és 3. és 4b, 9 —10a és
2 9 -3 1 . 14, 16, 17.
V. 1 —6a, 6 b —9, 1 0 - 1 7 . X V III. 1 3 - 1 7 , 1 8 - 2 0 .
VI. 1 - 5 , 6 b - 8 , 9 - 1 4 , 1 6 - 1 7 . XX. 7 -1 0 , 1 4 -1 8 .
és 20, 2 2 - 2 6 a , 2 7 - 3 0 . és X X I. 11a.
V II. 2 8 - 2 9 . X X II. 6 b —7, 10, 1 3 - 1 7 , 1 8 - 1 9 ,
V III. 4 —7a, 8 - 9 . és 13, 14—17, 2 0 - 2 3 , 24, 28.
1 8 -2 3 . X X II I . 9 - 1 2 , 13—14. és 15b.
IX . 1 - 8 , 9 - 1 0 , 1 6 - 1 8 , XXX. 1 2 -1 5 .
1 9 -2 1 . X X X I. 2 - 6 , 1 5 - 1 6 , 1 8 - 2 0 ,
X. 1 9 - 2 0 . és 22. 21-2 2 a .
X I. 1 5 - 1 6 , 1 8 - 2 0 . X X X V III. 22.
Összesen kb. 60 költem ény kb. 280 m assoretikus verssel képezné te h á t a m ai
Jerem ias k ö n y v eredeti jerem ia si részét.
A költem ények kronológiai sorrendje nem felel meg a fejezetekben ta lá l­
h a tó sorrendnek. Már L u th e r hangsúlyozza, hogy Jerem ias könyvében össze­
vissza van m in d e n .18 K ésőbbi, a D euteronom ium szellem étől v e z e te tt em berek
sok helyen m eg b o ly g atták a Jerem ias által bizonyára m eg a d o tt sorrendet és a
k ö ltem ényeket aszerint to lo g a ttá k jobbra, vagy balra, amint arra saját gondolataik
kifejezésére szükség volt.
Jerem ias költem ényeinek keletkezési id ejét, so rren d jét ugyancsak D uhm 19
nyom án a következőkben p ró b álju k m egadni:
1.
a) Legrégibb m ég Anatholban k eletk ezett költem ények lehetnek:
II. 2 b —3 és 1 4 - 2 8 , 2 9 - 3 7 . 16, 1 9 - 2 1 , 2 3 - 2 6 , 2 9 -
I II . 1 - 5 , 12b —13 és 1 9 - 2 0 , 31.
2 1 -2 4 . X X X I. 2 - 6 , 1 5 - 1 6 , 1 8 - 2 0 ,
IV. 1. és 3 b - 4 , 5 b - 8 , 1 1 b - 21-2 2 a .
17 E z t a felso ro lá st D u h m n a k az ille tő je re m iá si h e ly e k h e z ír t exegesisén ek t a n u l ­
m á n y o z á s a a l a p j á n á l l í t o t t a m össze. E felsorolás e g y ú t t a l az egyes k ö lte m é n y e k ta g o z ó d á s á t
is f e l t ü n t e t i . Az e g y m á ssa l össze n e m függő c s o p o r to k a t vessző, ill. p o n t v á l a s z tja el e g y ­
m á stó l.
18 K ö b e rle i. m. 20. l .
19 D u h m : Israels P r o p h e t e n X X I V — X X V . l .
J e r é m i as p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a Biblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n . 295

b) T alán m ég szintén Anathotban írta :

X I. 1 8 - 2 0 .
X I V. 17—28 X V II. 1. és 3 . és 40 - t is.
2.
Jeruzsálem ben írta és pedig:
a) J ó s iás korában:
V. 1—6a, 6 b - 9 , 1 0 - 1 7 . V III. 4 —7a, 8 - 9 . és 13, 1 4 - 1 7 ,
VI. 1 - 5, 6 b - 8 , 9 - 1 4 , 1 6 - 1 7 , 1 8 -2 3 .
20, 2 2 - 2 6 a , 2 7 - 3 0 . és IX . 1 - 8 . 9 - 1 0 , 1 6 - 1 8 ,
V II. 2 8 - 2 9 . 1 9 -2 1 .
X . 1 9 - 2 0 . és 22-t.
b) J oahás korában:
XII. 10-1.
c) J ojakim korában:
X X II. 1 2 - 2 7 .
X I. 1 5 - 1 6 . X II. 7 — 12.
d) J ojakin korában:
X X II . 24, 28-1.
e) Czedekias korában:
X X X V III. 22-t.
A 4. és e) a la tt e m líte tte k , v a la m in t
X X II . 1 8 - 1 9 , 2 0 - 2 3 . X III. 1 5 - 1 6 , 17, 1 8 - 2 9 , 2 0 - 2 7
képezik a z t a p lu st, am ivel a m ásodik tekercsben (X X X V I. 32.) tö b b volt, m in t
az elsőben (X X X V I. 2, 4.).
3.
Időileg közelebbről meg nem határozhatók, de Jóslás halála (608) u tán és
Jeruzsálem pusztulása (587) előtt k eletk ezh ettek :
X IV . 2 - 10a. X V II. 9 —10a és 14 és 1 6 - 1 7 .
X V . 5, 1 0 - 2 0 . X X . 7 -1 0 . 1 4 -1 8 .
X V I. 4. és 6b —7. X X III. 9 - 1 2 .
X V III. 1 3 - 1 7 . X X X . 1 2 -1 5 .
Jeruzsálem pu sztu lása u tá n aligha ír t m ár Jerem ias tö b b k ö ltem én y t.
A költem ények keletkezési idejének ez a m egállap ítása term észetesen csak
D uhm egyéni vélem énye. Jerem ias életének feldolgozásánál egy-két költem ény
(pl. X II. 7 —12., vagy X X . 14—18.) elhelyezésében m i is e lté rü n k tőle.
S okkal lényegesebb eltérést m u ta tn a k a D uhm -féle dotálásoktól a Jerem ias-
k ritik á n a k D uhm on k ív ü li m űvelői.
Így pl. Cornill kikapcsolja II. 14—17-et, am ely szerinte jerem ia si ugyan,
de nem illik az összefüggésbe.20 K özelebbi helyét, keletkezési id e jé t nem h a tá ­
rozza m eg. II, 16—17-et pedig D uhm ellenére tö rli.21 U gyanezeket a költem é­
n y e k e t G iesebrecht22 és E r b t23 a Megiddo u tá n i időkre v o n a tk o z ta tjá k s abból
az időből (18 évvel későbbről, m in t D uhm ) keletkezik. Vagy pl. I II . 4 —5-öt
S m end24 és G iesebrecht25 a Jósiás-féle reform (621) u tá n i időbe helyezik. VI.
13—14-et G iesebrecht 608 u tá n ra , E r b t26 pedig ezt és V I. 2 7 —30-at 621 u tán ra
29 C ornill i. m . 21— 22. l .
21 C ornill i. m . X L I. l .
22 G ieseb rec h t i. m . 6. l .
23 W . E r b t: J e re m ia u n d seine Z eit. G ö ttin g e n 1902- 129. l .
24 D r. R . S m en d : L e h rb u c h d e r A ltte s ta m e n tlic h e n R e lig io n sg esc h ich te F r e ibu r gi.
B. u. L eip zig 1893. 235. 1. je g y z e t.
25 G ieseb rech t i. m . 16. l .
26 E r b t i. m . 246— 247. l.
296 J e r é m ia s p r ó fé ta élete és m űk ö d é se a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p j á n .

helyezi. X I I I . 18—19-et pl. D uhm 27 Jojakim korába, C ornill,28 G iesebrecht,29

O relli,30 Steuernagel81 és Sellin32 pedig Jojakin korába helyezik olyan érveléssel,
am ely D uhm ellenében nem állja m eg a h elyét. Legm esszebbre té r el D uhm véle­
m ényétől Sm end, a X X X . és X X X I. fejezetek d a tá lásá ra vonatkozólag. Míg
Duhm h a jla n d ó elfogadni, hogy pl. a X X X . és X X X I. fejezet költem ényei J e re ­
m ias ifjú k o ri tevékenységéből valók, addig Sm end e fejezeteket legjobban J e ru ­
zsálem ú jra é p íté se idejéből, te h á t: exilium u tán , a perzsa időkben k eletk ezettek ­
nek tu d ja elképzelni.33 U gyanezeket a költem ényeket E r b t34 is a Jeruzsálem
p u sz tu lá sa u tán i időben helyezi.
Je re m ia s k ö nyvének legelső és főalkatrésze v o lt, te h á t az ú. n. m ásodik
tekercs, am ely csupa jerem iási költem ényeket ta rta lm a z o tt. E nnek a könyvnek a fel­
ira ta , címe I. 1a) volt, am ely m ég m agától Jerem iástól szárm azhatik. ּ‫דבִֵרמְיָהו‬
volt, a költem ények címe, felirata, am i jelen th etn e a n n y it is, hogy „ J e re ­
m ias tö rté n e te “ , de jobb i t t is, m in t Á m . I.-ben „ s z ó “ értelem ben venni a ‫דָּ בָ ר‬
i l l . ‫ דְּ בָ רִי ם‬- t és a k k o r ּ‫דִּבְרֵי יִרְמְיָהו‬ a n n y it jelen t, m in t Jerem iás szavai, beszédei:
B aru k is prófétai szót, beszédet é rt a ‫דּבָר‬ a la tt (X X X V I. 4, 10, 27. köv.). A L X X .
i t t is, m in t Hós. I. 1., Mi. I. 1., Jóel I. 1. és Zóf. I. 1-ben: λόγος-szal fo rd ítja a
‫דּבָר‬i l l . ‫ם‬ ‫דְּבָרִי‬szót . A felirat tö b b i része: I. 1b —3. nem eredeti jerem iási elem,
hanem valószínűleg B aru k ra vezethető vissza.
A m ásodik tekercs költem ényein kívül, m in t eredeti jerem ia si költem ények,
de különálló form ában képeztek egy ira to csk á t, vagy könyvecskét a X X X . és
X X X I. fejezet eredeti költem ényei. D uhm is elism eri, hogyha a X X X I. fejezet
valódi jerem ia si m agja A n a th o tb a n k e le tk ez h e tett is, az a z é rt m égis különálló
ira to c sk á t k é p e z e tt.35 E z t bizo n y ítja e fejezetekben o lvasható költem ények közös
p aren etik u s han g ja. D uhm „ Iz ra e l és Ju d a jövőjéről szóló k ö n y v n e k “ m ondja
a X X X . és X X X I. fejezeteket. G ondolatm enetük a III. fejezetével egyezik és
önm aguk közt is belső, z á rt egységet képeznek. Duhm e vélem ényéhez c satla ­
kozik Cornill36 is, m íg G iesebrecht37 csak a X X X I. fejezetben fogad el jerem iasi
részeket (kb. u g y an azt, m in t D uhm ). Stade, Steuernagel és — a m in t lá ttu k —
Sm end is m ind a k ét fejezetet elvetik, m in t nem e re d e tit.
Jerem ias k ö nyvének következő legértékesebb alk o tó részét a B a ru k által
írt Jeremias-életrajz k é p e z i: a m ai X X V I—X L IV ., ill. X LV . fejezetekben. L átni
fogjuk dolgozatunk II. fejezetében, hogy Jerem ias 604ben ism erkedett m eg B arukkal
am ikor k ö ltem ényeit led ik tá lja . E ttő l az időtől fogva B aru k folytonosan Jerem ias
m elle tt m a ra d t és a próféta élete folyásáról hűséges, elfogulatlan feljegyzéseket
k é sz íte tt. Így á llt elő az ú. n. B aruk-könyv, am ely csupa prózában ír t fejezetet
ta rta lm a z és csak két helyen (X X X V III. 22. és X LV . 3.) van egy-egy Je re m ia s­
tól, ill. B aru k tó l szárm azó költem ény. B aru k „nem nagy szellem , nem ragyogó
to llú író, de hűséges, becsületes lélek, aki a zt, am inek m aga is ta n ú ja volt, hűsé­
ges beleéléssel, a legapróbb részletekig és m egbízhatóan beszéli el“ .38 Szorosan
véve nem lehet életrajzn ak nevezni B aru k ira tá t, m ert sem Jerem ias ifjúságáról,
sem haláláról nem é rte sít b en n ü n k et. A feljegyzéseknek m égis életrajz jellege
van, ha csonka is ez az életrajz. V alószínű, hogy B aru k m aga sem a k a rt napló­
27 D u h m i. m . 124. l .
28 Cornill i. m . 35. l .
29 G ie s e b re c h t i. m . 78. l .
30 Orelli i. m. 273., 275. l .
31 S te u e rn a g e l i. m . 547— 548.
32 S e llin : i. m . 92. l .
33 S m e n d : i. m.: 239— 241. l .
34 E r b t i. m . 290— 291. l .
35 D u h m i. m . 237— 238. l .
36 Cornill i. m. 332. l .
37 G ieseb rec h t i. m . 165. l . és X X V . l .
38 D u h m i. m . 219. l.
Je re m iá s p ró fé ta élete és m űk ö d é se a B iblia filológiai és tö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n . 297

szerű, pontos éle tra jzo t adni, in k áb b csak Jerem ias életének egy-egy fontosabb
esem ényét a k a rta m egörökíteni, am elyek rá és k o rtá rsa ira benyom ást le tte k .
B aruk s tílu sá t külsőleg az jellem zi, hogy nagyon részletes és aprólékos néha (v. ö.
a X X V I., de különösen a X X X V I. fejezet esem ényeinek leírását) és hogy el­
beszéléseit s z e re ti ‫ וַיְ הִי‬-vel bevezetni (X X X V I. 16, 23., X L I. 1. stb.), m íg a
red ak to ro k , in te rp o la to ro k in k áb b a ‫ וְ הָ יָ ה‬-t szeretik használni (X X X V II. 11. stb..)
Teljesen bizonyos, hogy B aru k könyve sokáig, esetleg évszázadokig, m in t
különálló könyv léte ze tt. B aruk, aki 580 körül E g y p t om ban írh a tta eme feljegy­
zéseit — függelékkép szán ta k ö n y v é t Jerem ias beszédei, ill. költem ényei m ellé.
Mivel évek szerint h a la d t az elbeszélt anyagban: teljesen bizonyos, hogy el­
beszélései v a la h a chronologiai sorrendben köv etk eztek egym ás u tá n . Ez a sor­
re n d a következő le h e te tt:
1. Jojakim idejéből való esem ények:
a) uralkodása kezdetére v o n a tk o z ik : X X V I. 1 —3, 4, 6 —2 4 .;
b) uralkodása negyedik, vagy ötödik évére: X X X V I. 1—26, 3 2 .;
c) uralkodása egy későbbi é v é re : X X X V . 5—11.

2. Czedekias idejéből való esem ények:

d) uralkodása negyedik évére v o n a tk o z ik : X X V III. 1., X X V II. 2 —3.,
X X V III. 2 - 2 3 , 1 5 - 1 7 . ;
e) talá n ugyanerre az évre v o n a tk o z ik : X X IX . 1, 3 —4a), 5—7, 11—15,
2 1 - 2 3 , 24, 2 6 - 2 9 . ;
f ) uralkodása kilencedik évére v o n a tk o z ik : X X X IV . 1 —7.
g) Jeruzsálem Czedekias alatti ostromának idejére v o n a tk o z n a k : X X X IV .
8 - 1 1 . , X X X V II. 5, 1 2 - 1 8 , 2 0 - 2 1 ., X X X II. 6 - 1 5 . , X X X V III. 1,
3 - 2 2 , 24-2 8 a ).

3. Jeruzsálem elfoglalása utáni esem ényekre vonatkoznak:

h) X X X V III. 28b), X X X IX . 3, 14a);
i) a m icpai kolóniára és an n ak viszontagságaira vonatkozólag:
X L . 6 - 7 . , X L II. 9, 13a), 1 9 - 2 1 ., X L II I. 1 - 7 . ;
j) egy E gyp tomban tö rté n t esetet m ond el: X L IV . 15a), 16 —19, 2 4 —26, 28b);
k) Zárszó: X LV . 1 - 5 .
Ez lenne B aru k könyve a n y a g án a k sorrendje. E z t a sorrendet azonban a
későbbi korokban a redaktorok és interpolatorok teljesen felforgatták. Ú gylátszik
eleinte m egelégedtek azzal, hogy csak egyes nekik tetsző részleteket v á la sz to tta k ki
B aruk könyvéből és ezekre a zu tán a m ag u k szájaíze szerin t való hosszú ‫ דָ בָ ר ־ יְ הֺ וָ ה‬-
k a t dolgoztak ki és ezeket b e to ld o ttá k Jerem ias költem ényei közé. E záltal
egyrészt a z t id ézték elő, hogy a költem ényeknek Jerem ias á lta l a d o tt eredeti
so rren d jét felfo rg a ttá k és a tisz tá n költem ényekből álló jerem ias anyag közé
idegen szárm azású prózát k ev ertek ; m ásrészt ezek által a betoldások által kelet­
keztek azo k a párhuzam os elbeszélések, am elyekkel m a Jerem ias könyvében
talá lk o z u n k . Így pl. V II. 3—15., ill. V II. 16—26. esem ényei párhuzam osak a
X X V I., ill. X L IV . fejezet elbeszéléseivel. A V II. fejezetben olvasható elbeszélé­
sek D uhm sz erin t39 redakciós dolgok, am elyek azonban B aruk a la p ján állanak,
a X X V I., ill. X L IV . fejezetek elbeszélései ellenben eredeti B aru k elem ek.40 Cor­
n ill,41 G iesebrecht42 és O relli43 h ajlan d ó k V II. 3—15-öt is eredeti B aruk résznek
39 D u h m i. m . 210— 216. l .
40 U . o. és 327— 334.
41 Cornill i. m . 93. l .
42 G ies eb rec h t i. m. 54. l .
43 Orelli i. m . 128. l.
298 J e ré m ia s p ró fé ta élete és m űködése a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a la p já n .

elfogadni. Cornill pl. úgy szeretné m egoldani a kérdést, hogy a V II. 3—15-öt
Jerem ias eredeti beszédének te k in ti, m íg a X X V I. fejezetben szerinte azokról a
következm ényekről van szó, am elyeket e beszéd Jerem ias szám ára h o z o tt.44
Cornill azonban ezáltal önm agával kerül ellen tétb e. Megelőzőleg u. i . a z t m ondja,
hogy Je re m iasnál " az érzelm i elem teljesen uralkodik az in tellek tu ális elem elle­
n é b e n “ és hogy a p róféta nem „ a b s tr a k t“ gondolkozó. S a V II. fejezetet dacára
a n n a k , hogy m aga is elism eri, hogy „lényegesen a ta n ító elem uralkodik b e n n e “ ,45
m égis h a jla n d ó Jerem ia sn ak odaítéln i. Jo b b n a k lá tju k te h á t i t t is D uhm fel­
fogásához alkalm azkodni, ak i te k in te tte l a rra , hogy V II. 3—15. alapgondolata
nagyszerű, am ely et későbbi korok em bere aligha ta lá lh a to tt ki, ezt a részletet
egy B aru k a la p ján író in te rp o la to r m ű v é n e k te k in ti. Jerem ias, de m ég B aruk
kezétől sem sz árm az h a tik V II. 3—15., m e rt kidolgozása nagyon gyenge.
Még később a z tá n a red a k to ro k az egész B aru k k ö n y v e t b e le o lv asz to ttá k
Jerem ias költem ényei közé. T e tté k pedig ezt m inden rendszer, alapgondolat,
vezérfonal követése nélkül. Nem is tu d u n k m áskép ilyen m inden irodalm i célt
félredobó egybeszerkesztést elképzelni, m inthogy az egybeolvasztás nem egy­
szerre, hanem a p rá n k é n t tö rté n t.
G iesebrecht46 és Cornill47 és ném ikép D uhm 48 is hajlan d ó k a X X V I —X X IX .
fejezeteket külön könyvecskének venni a B aru k könyvön belül. E z t a nézetüket
a közös nyelvészeti sajátság o k ra (a ּ‫ יָ ה ו‬-ra) végződő nevek következetes rö v id í­
tése. N eb u k ad n ezar n evének írásm ódja stb.), to v á b b á a gondolatközösségre
(m egfontolásra, higgadtságra intenek) a la p ítjá k .
V alószínű, hogy azok, a k ik B aru k k ö n y v é t Jerem ias könyvével (költem é­
nyeivel) ö sszeolvasztották, nem az egész B a ru k o t dolgozták fel, hanem csak azt,
am i az ő céljaik n ak m egfelelt. Aki bővebb részletekre v o lt kíváncsi, az elolvas­
h a tta a z o k a t az ak k o r m ég önállóan is létező B aruk-könyvből.
Jerem ias költem ényeinek és B aru k könyvének összedolgozása u tá n Je re ­
m ia s kö n y v e a következő k é t részből á llo tt:
1. I—X X V . fejezetek. Ezek legnagyobb része költem ény és pedig eredeti
jerem ia si elem . A költem ények közt olv ash ató prózai fejezetek részben B aruk
könyvéből v e tt m otívum okon fe lé p íte tt redakciós eredeti J a h v e -s z a v a k a t is ta r ­
talm a z n a k (pl. V II. 3—15., 16—20.), am elyeket Jerem iás szájába a d ta k , részben
teljesen független k ö ltö tt m idraszerü elem eket (pl. X I. 1 —17., X I I I. 1—11.,
1 2 - 1 3 ., X V III. 1 - 1 2 ., X IX . 1 - X X . 6. stb .). E zeknek a prózában levő be­
to ld áso k n ak az értékéről m á r beszéltünk. Most csak a z é rt em lítjü k őket, hogy
az I—X X V . fejezetek idegen ered etű ta rta lm á ra rám u tassu n k .
2. X X V I—X LV . fejezetek. B aru k k ö nyvének ezekbe a fejezetekbe bele­
dolgozott részletei képezték Jerem ias könyvének m ásodik részét. Term észetes,
hogy az összeolvasztás folyam án B aru k írásai is sokat szenvedtek és lényeges idegen
elemmel bővültek. M ert az átdolgozok, vagy felületesen v e tté k B aruk történelm i
feljegyzéseit és a z o k at a m ag u k theoriái szerint á ta la k íto ttá k (pl. X X X IV . 8—11.,
X L IV . 15. köv.), vagy egyenesen félred o b ták B aru k in ten ció it és a m agukéval
h e ly e tte s íte tté k (X LV . 1.). E z é rt van az, hogy Jeremiads B aru k könyvének nem
eredeti részeiben hosszú beszédeket t a r t (pl. X X X IV . 12—22., X X X V . 12- 19.
stb .), a m it való jáb an sohasem te tt. B aru k írásai közé is k erü lt legendaszerű és
é rték ű elbeszélés (X X X IX . 1 1 - 1 3 ., X L . 1 - 5 .) .
Jerem ias k ö nyvének harmadik és teg y ü k hozzá, legterjedelm esebb alkotó­
részét képezik — je re m ia s eredeti költem ényei és B a ru k könyve m e lle tt — az
ú. n . interpolációs részletek, am elyeknek sem a prófétához, sem B arukhoz semmi
közük nincs. Jerem ias könyvében különösen nagy az interpolációs elem . E z t leg­
jobban a szám ok m u ta tjá k . Az egész Jerem ias könyv, azaz m ind az 52 fejezet
44 Cornill i. m . 93. és 299. l .
45 G ie s e b re c h t i. m . 147. l .
48 Cornill i. m. 303— 304. l .
47 D u h m i. m. X X I . és 219. l .
48 D u h m i. m . 258. l .
J e ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r té n e ti k r itik á ja a la p já n . 299

összesen 1350 m assoretikus verset ta rta lm a z . E bből Jerem ia s eredeti költem é­

nyeire — a m in t lá ttu k — k b . 280, B a ru k eredeti könyvére pedig kb. 220 m as‫דְּבָרִים‬
soretikus vers esik. Az in te rp o la to ro k szám ára te h á t 850 vers m ara d .
M indenekelőtt m eg kell á lla p íta n u n k , hogy nem egy in te rp o lá to r rendszeres
betoldásaival, hanem hosszú idők, évszázadok toldozó-foltozó m u n k ájá v al s így
term észetesen sok in te rp o lá to r m ű vével állu n k szem ben.
Mi v o lt az oka an n a k , hogy épen Jerem ias könyvébe a v a tk o z ta k bele ilyen
élénken a későbbi korok em berei?
Az, hogy Jerem ias az izraeli történelem legfontosabb periódusában, az
exilium ot közvetlenül m egelőző időkben élt és ta n ú ja v o lt Jeruzsálem elpusztu­
lásának. Ezek az esem ények m érh etetlen ü l nagy befolyással v o lta k a későbbi
zsidóság tö rté n eté re . Mivel Jeruzsálem p u sztu lása u tá n nagyon sokáig a rem ény­
telenségnek, a szenvedéseknek ideje k ö v etk ezett, a lelkek keresték a választ arra
a kérdésre, m i okozza J a h v e kegyelm ének ezt a hosszú ideig ta r tó elfordulását?
M egnyugtató v á la sz t csak úgy tu d n a k talá ln i, ha az exilium ot közvetlenül meg
előző id ő k et és a m esszebbre visszanyúló korokat i s : lehetetlenül rom lo ttn ak ,
valláserkölcsi te k in te tb e n teljesen zü llöttnek, b álványim ádónak ta r tjá k . És
m ivel m ag a Jerem ias sohasem m o n d ta, hogy az ex ilium nak a bálványim ádás
lesz az oka: az interpoláto.rok m aguk k ö ltö tte hosszú és dörgedelm es prédikáció­
k a t a d n a k Jerem ias szájába. E gy m ásik in te rp o lá to r pedig népek, pogányok
ellen jövendölő p ró fétán ak teszi m eg Je re m ia s t és szenvedélyes hangú fenye­
getéseket ad a p róféta szájába az Izraelt és J u d á t környező közelebbi és tá v o ­
labbi népek ellen, hogy a csüggedő kedélyeket ezáltal is felem elje, rá m u ta tv a
a rra , hogy J a h v e n épének sa n y a rg a tó it is el fogja p u sz títa n i Izrael Istene.
Az egy p illan atig sem b á n to tta ezeket az em bereket, hogy Jerem ias gondolat-
világától teljesen idegen id eák p ró fé tájá v á teszik m eg őt. Ők feljogosítva érzik
m a g u k a t a rra , hogy Jerem ias szájába s a já t g o n d o lata ik a t adhassák ‫דָ בָ ר ־ יְ הֺ וָ ה‬
g y a n á n t. M ié rt? A zért, m e rt az isteni k in y ila tk o z ta tá s m ivoltáról és a próféta
feladatairól lényegesen m áskép gondolkoztak, m in t Jerem ias. Szám ukra a ki­
n y ila tk o z ta tá s az egy Istenről való tan b ó l és Isten n ek a mózesi törvényeken
alakuló a k a ra tá b ó l áll. Ez a k in y ila tk o z ta tá s azonban szerintük Mózessel le van
zárv a. A későbbi p ró fé ták te h á t szerin tü k m ár semmi ú ja t sem m o n d h atn a k
Isten lényéről és a k a ra tá ró l, m ert Mózes m in d e n t elm o n d o tt. Ez a D eutereno­
m ium isk o láján ak a h a tá sa . A későbbi p ró féták fela d ata szerin tü k m ár csak a
lelkigondozásban és jövendölésben áll. De ebben a felad atu k b an az Istentől
Mózes ú tjá n a d o tt ta n ra tám a szk o d n a k . Ez a ta n viszont rendszerbe foglalható
és a későbbi korok írá stu d ó ja á lta l is épúgy m eg tan u lh ató , m in t a próféta á ltal.
S ha egyszer m e g ta n u lta , ak k o r a p róféta nevében beszélhet is. A bban a p illan a t­
b an, am ikor a prófétai h iv a tá s szám ukra nem az Isten tő l való e lh iv a tta tá sb a n ,
hanem a m eg ta n u lh a tó íro tt b etű n alapszik, am ikor a próféta fe la d a tá t nem a
folytonos isteni k in y ilatk o z ta tás, az igazi Jahve-szó közlése, hanem a szilárd
tan o k o n alapuló lelkigondozás képezte: egyenlőknek érezték m ag u k a t a prófé­
tá k k a l és csak a z é rt nem írta k a m ag u k n ev e a la tt, m e rt a régi em berek nevé­
nek tö b b h a tá s t tu la jd o n íto tta k k o rtá rsa ik szám ára, m in t a s a já tju k n a k . Izrael
iro d alm áb an különben is g y akori eset, hogy nagy tö rténelm i nevekkel ru háznak
fel későbbi irodalm i term ékeket.
A m ikor pedig m á r le írt betűhöz n y ú ln a k és abból idéznek (pl. B aru k el­
beszéléseiből: V II. 1 —15, 1 6 —20-ban), a k k o r sem érzik szükségét an n ak , hogy
m egnevezzék a fo rrást, am elyből m e ríte tte k . Izrael irodalm a az anonym írás­
m ű v ek iro d alm án ak nevezhető. Az ebben az eszm ekörben élő em bernek pedig
nincs érzéke a szerzői jog tiszteletb en ta rtá sa irá n t. Az íro tt b e tű n á lu k m indenkié.
Még az exilium u tá n i kor sem ism erte a n é v szerzői fogalm át, tisz te lésé t. M utatja
ezt az, hogy ép az exilium u tá n i korban k a p o tt lábra egy erős pseudonym irodalom .
Az interpolációk irodalm i jellege nagyon különböző. Szellemi tek in te tb e n
az E zékieltől D euterojesajáig terjedő, sőt m ég későbbi idők gondolkozásm ódját
300 J e ré m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és tö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p j á n -

tü k rö zik . In d ító m o tív u m a ik pedig az exilium tól a görögökig terjed ő idő esem é­
nyei v o lta k . V annak k ö ztü k hosszú beszédek nagyon gyenge g o ndolatokkal, de
an n ál h a ta lm a sa b b rh eto rik a i tú lz á so k k al. Néha elvesztik a beszéd fonalát (pl.
V II. 21—26.), néha nagyon p rim itív leg en d ák at pro d u k áln ak , am ely et esetleg
csak egy jerem iási szóra é p íte n ek fel. Pl. Jerem ias X I I I. 17-ben arról beszél,
hogy a ‫(גֵוָה‬gőg) m ia tt el kell rejtőznie és X I I I . 15-ben óv a ‫(גֵוָה‬felfuvalkodás)
következtében szárm azó veszedelm ektől. E rre az egy szóra ép íten ek fel egy 11
versből álló legendát, am ely a ‫גֵוָה‬ (gőg) körül forog (X III. 1 —11.). Vagy X X .
10-ben Jerem ias arról p anaszkodik, hogy őt ‫( מָגֺורמִסָּבִיב‬borzadály körös-
körül) sz a v a k k a l csúfolják. E rre ism ét egy leg en d át ép íten ek fel, am elyben J e re ­
m iá st egy pappal (Paschur) hozzák összeütközésbe, a k in e k a z u tá n a z t jövendöli,
hogy nem Paschur, hanem ‫גֺורמסִָּיב‬ lesz ezentúl a neve (X X . 1 —5.). Sokszor
a z t a ben y o m ást k a p ja az em ber, hogy az in te rp o lá to r alacso n y ab b m űveltségi
fokon álló em ber, ta lá n iparos Amit (X. 21. köv. L I. 13.). Az in terp o láció k nagy
része fenyegető ta rta lm ú prédikációk, am elyek lépten-nyom on p u sztu lást helyez­
nek k ilá tá sb a an n y ira, hogy pl. a M isna " om nis d iru tio “ -nak nevezi Jerem ias
k ö n y v é t. E beszédeknek Ezékiel próféciái szolgáltak m in táu l.
A zonban nem csak fenyegetések v a n n a k az interp o láció k közt, hanem
vigasztaló beszédek is. E zekben D euterojesaja a p éld ánykép. Az I —X X V . te r­
jedő fejezetekben m ég kevés ilyen vigasztaló beszéd v an . A legtöbbje a X X X —
X X X I I I . fejezetekben olvasható. Nem egy m essianistikus prófécia is van a vígasz­
ta lá so k közt (pl. X X X I I I. 1 9 - 2 0 , 26a), X X II I . 5 - 6 . , I II . 1 5 - 1 8 . stb.).
V annak az interpolációk közt közm ondásszám ba m enő kifejezések (X II.
5.) és m asai- m eg zso ltárstilu sú versek is (X V II. 11, 5 —8., X X . —13.). Sőt még
egy varázsfo rm u la is ta lá lh a tó az in terp o láció k közt (X . 11.) az üstökösök és a
levegőben lévő gonosz szellem ek ellen, am elyek nem istenek. E n n ek az utóbbi
versnek a ra m nyelvezete is m u ta tja , hogy későbbi korokban k eletk ezett. Ezek
közszájon forgó m ondások leh ettek , am ely ek et valam i későbbi em ber beleírt
Jerem ias könyvébe, hogy az elkallódástól m egóvja őket. X X X I. 22b és X X X I.
26-ban egy olvasó gúnyolódó m egjegyzései o lv ash ató k , am elyek a m argóról
k erü ltek a szöveg közé. A hasábokon í r t eredeti szöveg közt bőségesen v o lt hely
in te rp o lá c ió k szám ára. Ezek az in terp o láció k a m ásolások alkalm ával belekerül­
tek az új p éld án y o k b a is és így az eredeti szöveg folyton n ő tt és szaporodott.
Az in terp o láció k n ak — a m in t m ár az eddigi m egjegyzések is m u ta ttá k —
n agyobbrészt theologiai jellegük v an. P rédikációik az „ a ty á k b ű n e i“ m iatt,
dorgálások a k u ltusz elhanyagolásáért. N ém elyik beszéd, e lte k in tv e a csekély
kis tö rté n elm i köntöstől, am elybe ö ltö z te tv e van: valósággal p éldája lehet a
synagogális p redikálásnak. Az in te rp o lá to ro k teljesen a T hórában éltek m ár és
a Thóra szem pontjából íté ln e k m eg m in d e n t. „M ég am ikor az ú j, a szívekbe
ír t tö rv é n y rő l beszélnek is (X X X I. 31. köv.), ak k o r sem valam i új, m agasabb
vallási fokra gondolnak, hanem arra az időre, am ikor az eddigi bűnöket m ár le­
vezekelték, a szenvedéseknek vége, a nép pedig bensőleg összenőtt a T hórával
és m in d an n y ian írá s tu d ó k .“ 49 V allásuk a m onotheizm us, am ely m ár valósággal
hú su k k á és v é rü k k é v á lt, úgyhogy képtelenek m egérteni a pogány v alláso k at és
k u ltu sz o k a t és ezeket a „ sz ív kem énységére“ , vagy elbutulásra vezetik vissza
(X. 8.). E n n ek a gondolkozásm ódnak felel m eg az in terp o láto ro k eschatologikus
nézetei is. Valósággal eschatologiai szisztém ával dolgoznak, am ely m egfelel az
ifjabb kanonikus apokalipszisek eschatologiájának. Ilyen színezetű versek pl.
I. 15., I II . 17., X X II I . 5., X X V . 31., X X V II. 4., X X X I. 34., X L V II. 1., L. 20.
A betoldások theologiai színezete e g y ú tta l tám a szp o n t az interpolációk
keletkezési idejének a m eg á lla p ítá sá ra . B ár ez a m ódszer nem m inden esetre
válik be, m égis a z t m o n d h a tju k , hogy a leg fiatalab b ak a m essiási jövendölések.

49 D u h m : Israels P r o p h e te n . 1916. 12. l .

J e ré m ia s p r ó fé ta élete és m űköd ése a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a l a p já n . 301

Ezek a m ásodik század vége felé k eletk ezh ettek . De v a n n a k m ég fia ta la b b a k is,
am elyek m ár a L X X .-b a sem k erü ltek bele (pl. X X X I I I. 14—16.). A m idras-
szerű elem ek valószínűleg a h arm ad ik századból valók. I t t sincs k izá rv a még
fiatalab b elem sem (pl. X X I I I . 16. köv.). B ár a m id ras rendesen m agán viseli a
d á tu m o t is, am ely időből keletkezni látsz an i a k a r: tö rté n elm i érték e m ég sincs,
m ert nem tárgyilagos, hanem theologizáló ta rta lm ú és a régi fo rráso k at tú lság o ­
san nagy fa n tá z iá v a l kezeli. A m idras m ég ak k o r sem feltétlen ü l h ite lt érdem lő,
ha n a p o k ra te rje d ő pontossággal á lla p ítja m eg a d á tu m o t, m ert a későbbi írók
nagyon talá lé k o n y a k a d á tu m o k k ita lá lá sá b a n . „ A m o n d á k a t valódi történelem
g y a n á n t kezelik, a d á tu m o k a t költik, hogy írásaik n ak m ég hihetőbb külsőt
a d ja n a k .“ 50 Időileg legrégibb az L II. fejezet interpolációi, am elyek valószínűleg
az exilium idejéből valók.
Az interpolációk kö v etk eztéb en Jerem ias könyvének nem csak eredeti dis­
poziciója, hanem ta rta lm a is m e g v á lto z o tt. Az in te rp o la to ro k a m aguk nagy
töm egű b eto ldásaikkal — az egész m ai Je re m ia s könyvének 3/5 része interpolációs
elem — m eg m á síto ttá k , félreto ltá k az eredeti Jerem ias könyv inten ció it. Je re ­
m ia sn ak u. i. az v o lt a célja, hogy k o rtá rsa it felrázza, m egtérésre b írja és ezáltal
a p u sz tu lá st elh árítsa. A m ai Jerem ias könyvnek pedig az a célja, hogy a bűnt
és a m ia tta elő állo tt k a ta sz tró fá t (az ország és a nép p u sz tu lá sá t) m ag y arázza.
Valam i népkönyv-féle a k a r lenni, am ely a folytonos szenvedések o k a it m eg­
m agyarázni igyekszik. L egfontosabb nekik feleletet adni a rra a kérdésre, hogy
m ié rt le tt a nép oly nagyon és oly sok időre szerencsétlen ? E rre pedig csak úgy
tu d ta k m egfelelni, hogy Jerem ia s eredeti ten d e n c iá já t félreto lták , m egham isí­
to ttá k .
K ülön kell m egem lékeznünk Jerem ias kön y v én ek speciális interpolációiról,
az ú. n. ‫ם‬ ִ‫גֺּוי‬ elleni próféciáról. A ‫ גֺּוי‬ill. ‫ם‬
ִ‫גֺּוי‬ eredetileg „ n é p e k e t“ je le n te tt
és csak a V II. század végétől kezdve a d já k neki a D e u t. a la p ján álló írók a
„ p o g á n y o k “ színezetet. Jerem ias könyvében nagyszám ú ilyen pogányok ellen
való jövendölés v an . M indjárt Jerem ias e lh iv a tta tá s i vízió ját úgy á llítja be a
red ak to r, hogy Jerem iás e lh iv a tta tása, p rófétai h atásk ö re a pogányokra is v o n a t­
ko zo tt (I. 5b), 10.). E gy összefüggő részen kívül (X L V I—L I. fejezetek), — am e­
lyet ép ezért a legtöbb ó -testam en tu m i k u ta tó külön könyvecskének vesz — még
Jerem ias könyvének következő helyein v a n n a k pogányok elleni próféciák: IX .
2 4 - 2 5 ., X I I . 14—17. , X V III. 7., X X V . 1 5 - 1 6 ., X X V II. 7., X X V III. 8.,
X X X V I. 2., X L II. 8 - 1 3 . és X L IV . 30.
A pogányok elleni próféciák szerzőségét, eredetiségét illetőleg m egoszlanak
a Jerem ias-k ritik áv al foglalkozó tud ó so k vélem ényei. Cornill, G iesebrecht, Sellin,
S teuernagel, Orelli és E rb t lehetségesnek ta rtjá k , hogy Jerem ias a pogányok
ellen is p ró fé táit. D uhm , Schw ally, S tad e és Sm end pedig ta g a d já k ezt.
A m i n é z etü n k is az, hogy Jerem ias nem p ró fé táit a pogányok ellen és hogy
az összes, m ost e m líte tt helyeken olv ash ató pogányok elleni jövendölések, bele­
é rtv e a X L V I—L I. fejezeteket is: nem jerem iasiak. K iv é te lt csak a X X V III : 8.
képez. Ez a hely — am elyet Cornill és társa i nagyon szeretnek D uhm szem e elé
ta rta n i, m ert ezt ő is eredeti jerem ia si helynek te k in ti —, te h á t ez a hely sem
bizo n y ítja azonban a z t, hogy Je re m ia s m aga is a z t a k a rja hangsúlyozni, hogy
ő m a g á t a „ so k ország és királyság e lle n “ h á b o rú t jövendölő p ró féták közül való­
n a k te k in ti. H a ezt a k a rn á hangsúlyozni, akkor nem sz ám íth a tn á m aga m ellé
H a n a n já t is, m ert hiszen ez ép e próféciák ellenkezőjét, a jó t jö v en d ö lte. N ézetünk
szerint i t t (X X V III. 8.) Jerem ias sokkal in k áb b a z t a k a rja hangsúlyozni, hogy
a szerencsét jövendölő p ró fétán ak csak a jóslás beteljesedésekor szabad hinni.
T ehát X X V III. 8. sem érv, a m e lle tt, hogy Jerem ias idegen népek feletti p rófétá­
n ak is tu d ta m ag á t. K ülönben is ez a hely a szó szorosabb értelm ében nem jere­
m iási hely, m ert B aru k tó l szárm azik. H itelességéhez ugyan nem fér kétség, de

50 D u h m : Isr. P r o f e te n 235. l.
302 Je ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a la p ja in

az ered eti jerem iási elem ek közt m ég ennél is kevesebb, m o n d h a tju k semmi
nyom a sincs an n ak , hogy Jerem ias a pogányok fölötti pró fétán ak is tu d ja m ag át.
Á llásp o n tu n k a t m ég a következőkkel a k a rju k védelm ezni:
1. A pogányok ellen való prófécia későbbi keletű, m in t Jerem ias kora.
Szülőoka azo k n ak a th eo k ra tik u s és m essianistikus gondolatok, am elyek
— a m in t m ár e m líte ttü k — vigasztaló ten d e n c iá v a l k ezd tek ébredezni az exilium ­
ban levő és a m ég későbbi zsidóság k ö zt. A szám üzettetésben á lla n ak elő azok
a pró féták , a k ik először h ird e tik a szab ad u lás, a m eg v áltás közeledését és Izrael­
nek a pogányokkal szem ben való m eg ig a zítta tá sá t.
Ez ellen ugyan fel leh e t hozni a zt, hogy m ár É zsaiás is jö v en d ö lt idegen
nép, pl. A ssur ellen is. De viszont az is igaz, hogy É zsaiás először Isten bün tető
vesszejének te k in te tte A ssurt Ju d a szám ára (ép úgy, m in t Jerem ias a káldokat)
és csak a k k o r k e z d ett A ssur ellen jövendölni, am ikor b e lá tta , hogy Assúr a m aga
és nem a J a h v e dicsőségét keresi a világban. E z é rt m ondja, hogy J a h v e Assur
ellen fordul és egyedül is e lp u sz títja őket (X V III. fejezet). Ézsaiás idegen nép
elleni jövendölésének te h á t speciális oka v o lt. Jerem iásnál azonban nem találu n k
az Ézsaiáséhoz hasonló különleges okot, am ely m ia tt szükséges le tt volna neki
is pl. B ábel ellen fordulnia. Nem , nála sehol sem ta lá lju k n y o m át an n ak , hogy
Bábel tú llé p te volna a neki — a próféta h ite szerint — Ja h v e tó l a d o tt h a tá s ­
kört. Épen nem valószínű, hogy ő, aki J a h v e b ü n te tő eszközének te k in te tte
B ábelt és J a h v e ellen való lázad ásn ak a B ábel ellen való lázad ást, hogy ő Bábel
ellen jö v en d ö lt volna, m in t a z t az L. és L I. fejezetekben olvasható m onstruózus
prófécia állítan i a k a rja .
Az sem érv ez ellen a felfogás ellen, hogy Ám os és Ezékiel is p ró fé tálta k
m ás nép ek ellen. Á m os u. i. erőteljes, m o n d h atn i szinte nyers term észet volt.
Jerem ias ellenben gyengéd, szinte félénk lélek volt, ak in ek lelkét nem gyönyör­
k ö d te tte soha m ások pu sztu lása s a k it próféciájának népére vonatkozó betelje­
sedése b izonyára an n y ira lefoglalt és m eg d ö b b e n tett, hogy nem ért rá m ás népek­
kel foglalkozni. Ezékiel pedig in k áb b „szo b a -p ró fé ta " (D uhm )51 volt, a k it a
pogányok elleni próféciáiban a bosszú in sp irálh a to tt.
A pogányok elleni próféciák te h á t exilium u tá n i eredetűek. Teljes virág ju k ­
ban a I I I . és II. században v o lta k . M egalapítójuknak azonban az 540 körül
m űködő D e u te ro jesa ját kell ta rta n u n k . Ő ad u. i. először kifejezést a n n a k a gon­
d o latn ak , hogy J a h v e az egyedüli ú r ezen a földön. Ez a g o n d o lat képezi a pogá­
nyok elleni próféciák közép- és k iin d u ló p o n tjá t. E z t a g o n d olatot, am elyet
D euterojesaja fejezett ki, m ég erő síte tté k a zsidóságban a történelem esem ényei.
A m ikor u. i. a későbbi zsidóság lá tta , hogy egyik világirodalom a m ásik után
p u sztu l el, hogy az assyr u tá n a káld, m ajd a perzsa, m ajd a görög következtek,
hogy egyik sem v o lt, állandó, sőt m indenik a m ásik vesztére tö rt, m ég jobban
m egerősödött b e n n ü k az a gondolat, hogy sem m i földi h atalom nem állandó és
hogy az országok fe le tt J a h v e az egyedüli ú r és parancsoló. Ö söpri el őket egym ás­
u tá n , ahogy neki tetsz ik . E n n e k a m eggyőződéssé v á lt g o n d o latn a k a nyom án
egyre g y ak o riab b ak k á le tte k a pogányok elleni jövendölések. E zeket a z u tá n a
régebbi p ró féták írásaiba to ld o ttá k be úgy, hogy pl. Ám os könyvében ki tu d u n k
m ár m u ta tn i olyan próféciákat pogány népek ellen, am elyeket idegen kezek
helyeztek be oda a II. században (t. i. az edom iták, filiszteusok és phőniciaiak
elleni próféciák).52 H a te h á t a későbbi korokban é lt ez a tendencia, hogy minél
több idegen nép ellen készítsenek próféciákat, akkor a Jerem ias könyvében levők
is ebből a korból szárm azh atn ak . Az in te rp o lá to r pró fétáv á lép te ti m ag á t elő
és Je re m ia s szájába m aga a lk o tta jövendöléseket a d . Szerinte u. i . a régebbi
p róféták tan u lm án y o zása á lta l a jövendölés is m eg tan u lh ató , m ert rendszeren
a lap u l. E z t a rendszert e ls a já títh a tja bárk i, ő is. S aki ism eri ezt, az jövendöl­
het is. Az in te rp o lá to ro k tu d já k ugyan, hogy a régebbi p ró féták csak a k in y ilat­
k o z ta tá st k a p tá k , a k in y ilatk o z ta tás rendszeréről azonban nem tu d ta k még,
51 D u h m : i. m . 97. l .
52 Cornill: i. m , 5 . l.
J eré m ias p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n . 303

De m ivel a k in y ila tk o z ta tá sn a k á lta lu k fe lá llíto tt rendszere pontosan megfelel

a történelem folyásának; ez igazolja, hogy e rendszer is tu lajd o n k ép Ja h v ető l
szárm azik. T e h á t e rendszer a la p já n le sz á rm a z ta to tt jövendölések szerintük
egyenlő é rté k ű ek az eredeti k in y ilatk o z ta táso k k a l. E rre a m eggyőződésükre
tám aszkodva n y u g o d tan a d já k a 600 körül jövendölő Jerem ias szájába a III.
század esem ényeinek a m egjövendölését. Ezek a jövendölések azo n b an csak
vaticin ia ex ev en tu -k , m e rt n ézetü k szerint a századokkal előbb élő próféta is
m egjövendölhette volna őket, ha k ite rje szk e d e tt volna rá ju k . U. i. a próféta
által k a p o tt eredeti k in y ila tk o z ta tá s, am ely v o ltak ép egyenlő a rendszer ú tjá n
n y e rt k in y ila tk o z ta tá ssa l, szintén rá v e z e tte volna — n é z etü k szerint — erre a
p ró fé tát, ha az foglalkozni a k a rt volna ezekkel a dolgokkal. M ivel m a g u k a t a
pró fétáv al teljesen egyenlő é rté k ű és egy helyről eredő k in y ila tk o z ta tá s birto k o sai­
n ak h is z ik ; b á tra n beszélnek a p róféta nevében olyasm iket, am ire az nem is
gondolt.
V alószínű to v á b b á az is, hogy a pogányok elleni próféciák keletkezésében
része v an a n n a k a ten d e n c iá n a k is, hogy ezek á lta l a próféciák á lta l J u d a pusz­
tu lá s á t m in teg y v ilá g tö rtén e ti p e rsp e k tív á b a helyezzék. Ez a szándék is a pogá­
nyok elleni próféciák Je re m ia s u tá n i keletkezése m e lle tt bizo n y ít, m e rt csak a
későbbi zsidóság szám ára képezi a zsidó nép és a n n a k sorsa a z t a kö zép p o n to t,
am ely körül az egész v ilágtörténelem forog.
2. Jerem ias a z é rt sem p ró fé tá lh a to tt a pogányok ellen, m e rt ő m in d e n ü tt,
ahol költem ényeiben, vagy B aru k n á l beszélni h allju k , vagy ten n i lá tju k : csupán
a ‫ בֵּת־עַטֺּו‬p ró fé tájá n ak tu d ja m ag á t. Sehol, ahol eredeti jerem ia si elem m el van
dolgunk, nem viselkedik Jerem ia s úgy, m in th a Istennek népek, világok felett
ítélkező, jövendölő h e ly ta rtó ja lenne a földön. Jerem ias tisz tá n csak a. sa já t
népéhez érez k ü ld etést. A m ikor h iv atá sáró l beszél, sohasem fejezi ki m a g á t hyper­
bolákban. Fém vizsgálónak m ondja m a g á t népe közt, ak in ek fela d ata a nemes
érc ta r ta lm á t k iv ála szta n i (VI. 27. köv.). M áskor m eg o ly an n ak érzi h iv a tá sá t,
hogy hasonlónak kell lennie „ J a h v e sz ájá h o z “ , azaz hogy m indig csak a nem eset
szabad beszélnie, sohasem „közönséges“ dolgokat. Mindez a z t b izo n y ítja , hogy
h iv a tá s á t szerényen fogta fel és csak a s a já t népére v o n a tk o z ó n a k ta r to tta .
Cornill is a z t hiszi, hogy Je re m ia snak a pogányok ellen is k e lle tt prófétálnia,
m á r csak a z é rt is, m e rt az ő k o ráb an Izrael m á r a ssy r provincia, Ju d a pedig
assyr, m ajd B abylon hű b érállam v o lt, Jerem ias te h á t nem tö rő d h e te tt csak a
s a já t népével, hanem szükségkép törődnie k e lle tt a világbirodalm akkal, m ert
J u d a tö rté n e te csak epizódja v o lta v ilágbirodalm ak tö rté n e té n e k , Jerem ias te h á t
„csak nagy világ tö rtén elm i esem ényektől v á rh a tta Ju d a sorsának v á lto z á sá t“ .53
Ami C ornillnak a z t a m egjegyzését illeti, igaz hogy Ju d a Jerem ias korában
m ár nem v o lt önálló. De ak árm ily en epizódja v olt is J u d a sorsa a világbirodalm ak
sorsának, az feltétlen ü l biztos, hogy Jerem ias a z é rt m égis csak ju d ai, helyesebben
efraim ita és nem assyr, v ag y bab iló n iai kozm opolita ö n tu d a tta l rendelkezett.
Bizonyos, hogy elsősorban csak népe s nem a világirodalm ak sorsa fog lalk o ztatta
lelkét. A zt sem hisszük, hogy Jerem ias „csak nagy világ tö rtén elm i á talak u láso k ­
tól és esem ényektől v á rta J u d a sorsának jo b b rá fo rd u lá sá t“ . M ert am ennyire mi
a p ró fé tá t ism erjü k — s a já t költem ényei és B aru k a la p ján —, sohasem olyan­
n a k lá tju k őt, m in t a k i külső, v ilá g tö rtén e ti, vagy p o litikai esem ényektől várja
népe so rsán ak ja v u lá s á t. Ellenkezőleg: a belső m egújúlástól, az erkölcsi m eg­
téréstő l, a szív „ k ö rü lm eté lé sé tő l“ v á rja csak ezt. A m egtérésre és nem külső
fo ly am ato k ra szám ít m ég a k k o r is, am ik o r B a ru k n a k (X X X V I. 3.) lediktálja
beszédeit. Az erkölcsi m egjobbulást pedig bizonyára nem azzal a k a rta elérni,
hogy a pogányok ellen prófétái, m e rt az ilyesm inek a h an g o ztatása a m aga igazá­
b an am ú g y is nagyon bízó n ép et m ég jo b b a n m eg erő sítette volna ab b a n a m eg­
győződésében, am ely et a D eut. o lto tt a leikébe, hogy t. i. J a h v e csak őket fogja
304 J e r é m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és tö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n .

segíteni. Jerem ias sokkal in k áb b a lelkek felrázása ú tjá n a k a rta létrehozni a m eg­
té ré st és ezáltal a nép sorsának ja v u lá s á t.
A zonban C ornillnak lehetetlenség m áskép vélekednie a pogányok elleni
próféciákat illetőleg, m e rt szerinte ,,a pogányok m egtérése teljesen a jerem ia si
theologia körébe ta rto z ik és egyszerű következm énye Jerem ias felfogásának“ .54
D acára azonban ennek, m ég Cornill is kénytelen elism erni, hogy „ Jere m ia s egész
szívét J a h v é n a k Izraelhez és Izraelnek Jah v eh o z való viszonya foglalta le “ ,55
hogy „ Jere m ia s szám ára elsősorban Izrael házának létezése vagy nem létezése
volt a nagy k é rd é s“ 56 és ebből kifolyólag Cornill is csak „ a z izraeli b e lá lla p o to k “
m egítélésében lá tja „ ille té k e sn e k “ a p ró fé tá k a t,57 M inek ak k o r mégis a pogányok
elleni próféciák eredetiségéhez ragaszkodnia? H iszen ezek szinte kirín ak Je re ­
m ias eredeti költem ényei közül és m á r ezáltal is g y a n ú sak k á teszik m ag u k a t.
A p ró fé ták felad ata te h á t csak a s a já t idejükben és sa já t k o rtá rsa ik közi
v o lt. A Je re m ia sé is. A m essze jövő firta tá sa nem képezte fe la d a tu k a t. A Je re ­
m ia sét sem . A n em zet s a já t jelenét a k a rtá k m indenkoron — Jerem ias is — m eg­
v ilág ítan i és Ja h v é n a k a nem zetre vonatkozó a k a r a tá r a rá m u ta tn i. E gyébként
m ég E rb t, aki szintén h ajlandó Je re m ia snak pogányok elleni próféciákat tu la j­
do n ítan i, szintén kén y telen elism erni, hogy am ikor Jerem ias b eleav atk o zik is a
k ü lp o litik áb a (X X V II . 7.), ak k o r is ezt in k áb b a z é rt teszi, hogy a s a já t népére
gyakoroljon ezáltal h a tá s t.58
3. Jerem ias m ár csak a z é rt sem p ró fé tá lh a tot t a pogányok ellen, m ert sehol,
ahol Jerem ias neve a s a já t könyvén k ívül a kanonikus irodalom ban előfordul,
nem ta lá lu n k olyan k ije le n té st az ő szájából, am elyből a rra lehetne k ö v e tk e z ­
te tn i, hogy a pogányok ellen is p ró fé tá it. Pedig ezeknek a k ö nyveknek az írói
bizonyára m ég szám os olyan értékes Jerem ias-m ondást, tö rté n e te t, históriai
a d a to t tu d h a tta k a prófétáról, am elyek szám unkra m ár elk alló d tak . H a te h á t a
Jerem ias kora körül és u tán élő írók nem ta r to ttá k fon to sn ak b e n n ü n k et Jerem ia s
Ju d a -Iz ra e lt tú lh a la d ó eszm eköréről tu d ó sítan i, a k k o r m inden valószínűség
szerint ők m aguk is csak úgy lá ttá k a p ró fé tát, m in t m i, hogy t. i. népéé és egye­
dül csak azé v o lt m inden g o n d o lata. L á th ató k é p en m ár ők is különbséget te tte k
— ha csak hallgatólagosan is —, igaz jerem ia si elem ek és in tenciók, to v áb b á
in te rp o la to ro k , red a k to ro k m űvei, g o n d olatai közt. U tó b b ia k a t ők m ég ponto­
sabban m eg tu d tá k külö n b ö ztetn i, az igazitól, m in t m i.
4. Az a vers, am ely Jerem iásn ak a pogányok fele tt is való prófétai h iv a ­
tá s á t hangsúlyozza ( I . 10.), ezt úgy fejezi ki ‫רְ אֵ ה הִ פְ קֵ דְ תִּ י ךָ הַ יֺּ ו ם הַ זֶּ ה עַ ל ־ הַ גֺ ו יִּ ם‬
Jerem ias te h á t, aki m ég az elébb (I. 6.) félénk, h iv a tá sá tó l húzódozó ifjú volt.
m ost egyszerre ‫ פָּ קִיד‬-dá, Isten tő l ren d elt felügyelővé, tis z tta rtó v á lesz e földön,
aki, a m in t I. 10. fo ly ta tá sa m u ta tja , k o rlá tla n h atalom m al rendelkezik a világon.
Á m de csak a későbbi korok k épzelték a p ró fé tá k a t az Isten ‫ פָּ קִי ד‬-jainak, még
a pogányok felett is rendelkező h iv ata ln o k o k n a k , a k ik e t Isten ren d e lt ki erre.
Jerem ias bizonyára nem így fogta fel h iv a tá s á t. Ő nem J a h v e hiv ataln o k án ak ,
hanem J a h v e „ s z á já n a k “ , dorgáló és vádoló szav án ak hiszi m ag át, nem pedig
egyszerűen a d m in is z tra tív és e x e k u tiv h iv a ta li közegnek.
5. Egyes, pogányok elleni próféciák m á r m agukban véve eláru lják , hogy
Jerem ias korában nem léte zh e tte k . E zekre m ég az eddig felhozott érveket sem
kell alk alm azn i, hogy idegen kéztől való szárm azásuk k itű n jék . Ilyen pl. X X V
köv., ahol az ország n evének olyan töm kelegével találkozunk, am elyek bajosan
v o lta k Jerem ias ko ráb an m á r m ind létező politikai fogalm ak.
6. M áskor m eg a pogányok elleni próféciákban felm erülő és a Jerem ia sétól

54 Cornill i. m . u. o.
55 Cornill i. m . 222.
56 Cornill i. m . 252.gl.
57 E r b t . i. in. 20. l .
58 D u h m : i. m. X X I — X X I I . l .
J e r é m i a s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r té n e ti k r itik á ja a la p já n . 305

m erőben eltérő vallási felfogás b izo n y ítja , hogy nem eredeti elem ekkel van dol­
gunk. X L II I . 8—13. író já n ak pl. az v o lt a fő, hogy az egyptom i tem plom ok
ellen p rófé tá ljon. Ez a felfogás nem jerem ia si, m ég a közfelfogás szerint csak
Jeruzsálem ben im ád h ató J a h v e t idegen földön is tisztelhetőnek, m eg találh ató ­
nak m o n d ja (X X IX . 7, 13—14.) és valószínű E zék. X X IX . 10. köv. alap u l.
M eg állap íth atju k te h á t, hogy Jerem iásn ak nem v o lta k a pogányok ellen
irányuló próféciái. Csak egyetlen egy kijelentése van, am ely tényleg idegen népek
ellen irán y u l és II. 37b-ben: „ E lv e te tte J a h v e , akikben bizakodo l !“ T. i. A ssurt
és E g y p to m o t. E nnek az éle is azonban inkább Ju d a ellen van fo rd ítv a, a m in t
az az összefüggésből kiviláglik. Más n y ila tk o z a ta Ju d a-Izraelen kívüli nép szá­
m ára nincs. Ez az egyetlen egy is általánosságban beszél csak az idegen népekről.
Újab b időben G ressm ann azon a nézeten v a n , hogy a pogányok elleni pró­
féciák v a la h a külön m ű fa jt képeztek az izraeli irodalom ban és önálló alakban
is léteztek ép úgy, m in t a H a n a n ja irá n y z a tú em berek szerencsepróféciái. Későbbi
időkben a z u tá n összeolvasztották őket históriai nevű p ró féták ira ta iv a l azért,
hogy az elkallódástól m egm entsék. H ogy ezt a régi héber irodalom m iv o lta s az
akkori em berek gondolkozásm ódja m egengedte, a rra m á r v o lt a lk a lm u n k rá ­
m u ta tn i. A m űfaj keletkezésének oka G ressm ann szerint is valószínűleg parene­
tik u s célok szolgálása vo lt.
A pogányok elleni próféciák képezik Jerem ias könyve interpolációs elem é­
nek jelentékeny részét. Ezeken k ív ü l m egem lítésre m éltó nagyobb interpolációk:
a) az összes helyek, ahol az „ a p á k b ű n e i“ m ia tt való kirohanások olvas­
h ató k , pl. II. 5 - 1 3 . , I II . 6 - 1 0 . , V. 2 0 - 2 5 ., V II. 2 4 - 2 6 , 3 0 - V I I I . 4., X I. 7 -
13., X V II. 1 9 - 2 7 ., X X IX . 1 6 - 2 0 ., X X X II. 2 6 - 3 5 ., X L IV . 2 - 1 4 . s t b .;
b) a J a h v e lád ájáró l szóló rész: I I I . 16—18. ;
c) a pogányok isteneiről szóló ré s z : X . 1—1 6 .;
d) a m ár e m líte tt prózai fejezetek, am elyeknek egy része tendenciózus
célzatú és a D euteronom ium által van in sp irálv a (pl. X I. 1—16., X X II I . 33—
40.), m ásrészük m idrás: Jerem ias egy-egy szavára vagy egészen szabadon költve
(pl. X I I I . 1 - 1 1 ., X V III. 1 - 1 2 ., X IX . 1 - X X . 6., X X I. 1 - 1 0 ., X X IV ., X L .
1—15. stb .).;
e) az „ú j-szö v etség rő l“ szóló versek: X X X I. 31, 34., am elyekről m ég
lesz szó.
B ár v a n n a k az interpolációk közt olyanok, am elyek Je rem iást u tánozzák
(pl. X IX . 8. utánozza az eredeti X V III. 16-ot, X X V . 32. pedig VI. 22-őt, ill.
X . 22-őt stb .), a z é rt m égis m eg á lla p íth a tó , hogy az interp o lato ro k n a k sa já t
beszédfordulataik, képeik, állandó szólásm ódjaik v a n n ak , am elyekből külsőleg
is azonnal m e g á lla p íth a tó , hogy nem eredeti jerem iási-, vagy B aru k elemmel
van dolgunk. Ilyenek pl,
1. a ‫( בֵּית יַעֲקֺב‬II. 4.), ‫( זֶ רַ ע י עֲ קֺ ב‬X X X III. 26.), vagy ‫יַ עֲ קֺ ב‬ kifejezés
(X X X . 7.), am ikor az egész, Palesztinán kívül is élő zsidóságot a k a rjá k m eg­
nevezni (v. ö. Zs. L IX , 14.).
2.‫ְכָּ־לֵב‬ ( i n . 10.). Ez a D eut. kedvenc kifejezése;
3. az a szokás, hogy új, allegorikus n ev ek et a d n a k Jeru zsálem n ek ( II I. 17.),
vagy az országnak ( X X X III. 16.), vagy a k irá ly n a k (X X I I I. 6.). E z a szokás
Ezékiel (pl. X L V III. 35.) és T ritojesaja (pl. L X II . 24, 12. L V III. 7, 12., L X .
18., L X I. 6., LX V . 15. stb .) u tán zásán alapszik;
4. ‫ „ שְׁרִרוּת לִבָּם‬sz ív ü k kem énysége“ kifejezést sem használja exilium
előtti író (II I. 17., X X II I . 17.). H asonlókép a
5 . ‫ בְּ יַ ד נְ ט וּ יָ ה וּ בִ זְ רֺ ו עַ חֲ זָ קָ ה‬,nagy erejével, k iterje s z te tt k a rjá v a l“ (X X I. 5.,
X X V II. 5.) kifejezést sem . Á llandó interpolációs szójárás to v áb b á :
6. N eb u k ad n ezart ‫ עַ בְ דִ י‬-nak (szolgám) nevezni (X X V II. 6., X X V . 9., X L III.
2
306 je r é m ia s p r ó fé ta élete és m űkö dése a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n .

10. s tb . D euterojesaja nevezi először így C yrust). Más, szintén későbbi helyeken
D ávid ( X X X III. 2 1 —22, 26.), vagy a p ró féták nev eztetn ek ‫ עַ בְ דִ י‬-nak (X X X V .
15., X L IV . 4., X X . 5.). Az
7. ‫„ וְ הָ יָ ה בַ יֺּ ו ם ־ הַ ה וּ א‬és lészen am a n apon, vagy ‫ „ הִ נֵּ ה יָ מִ י מ בָּ אִ י ם‬im e napok
jö n n e k “ kifejezések is állandó szólásm ódjai az in te rp o la to ro k n a k . R endesen
ezekkel a szav ak k al vezetik be jövendöléseiket (pl. IV. 9., IX . 24., X X I I I . 5, 7.,
X X X . 3. stb .). Jerem iás sohasem m ond ilyen b izo n y ta la n időre v o n atk o zó pró­
féciák at
8. későbbi szokás v o lt a nevek rö vidítése (X X V II. 1, 12., X X V III. 1.). A
9. ‫ הֺו לִי ד‬és ‫ עֵ דָ ה‬a P ap i Codex kedvenc szavai (X X IX 6., X V I. 3. és
X X X . 2 0 .) ;
10.‫שְׂרָאֵל‬
ִ‫ׁתי‬ " Izrael m a ra d é k a “ (X X X I. 6.) szintén a késői eschato­
lógia term in u sa (v. ö. Mi. IV. 7. Ézs. X X V III. 12.). A
11. ‫ " חֶ רֶ ב רָ עָ ב דָּ בֶ ר‬k a rd , éhség, dögvész“ szintén az in te rp o la to r frázis-
tárh á zá b ó l való kifejezés. Az „ a ty á ik b ű n e it“ ostorozó beszédekben állandóan
szerepel (X IV . 12., X V I., X I. 22., X V . 2., X X X II. 36. stb .). E zek az em berek
valósággal kéjelegnek a borzalm asnál-borzalm asabb jövendölésekben (V II. 33.,
V III. 1 —4., IX . 10., XV. 3., X V I. 4., X IX . 6. stb .). Már ezzel is e lá ru ljá k m agu­
k a t, m e rt az igazi Jerem ias sohasem ilyen (v. ö. V III. 23., IX . 1 , X I I I . 17., X IV .
1 7 - 1 8 . stb .).
12. Az exilium u tá n i időkben le tt szokássá Je ru zsálem et így hívni ‫מָ קֺ ו ם‬
‫„ הַ זֶּ ה‬ez a h e ly “ , a tö b b i v á ro so k a t pedig ָ‫ „ עַ רֵ י ה‬a z ő v á ro sa i“ ( X X X I II 12.,
X X X IV . 1.).
13. A D euteronom ium szókincséből való kifejezés „és leszek nekik Istenük
és ők népem lesznek“ (V II 23., X I. 4., X X IV . 7., X X X . 22., X X X I. 33., X X X II.
38. v. ö. D et. X X V I. 17. köv. X X IX . 12., E x . X IX . 5., V I. 7., E zék. X I. 20.,
X IV . 11. stb .). H asonlókép az ‫ם‬ ֵ‫מָּהוַאֲבֺתיכ‬ " ők és a ty á ik “ kifejezés (X IX .4 .,
X L IV . 3. stb .), v a la m in t a ‫יֵדְעוּאֺותִילְמִקְּטַנָּםוְעַד־גְּדֺולָם‬ kicsinytől-nagyig
m egism ernek engem “ (X X X I. 33.) szójárás is a D eut.-ból való.
Még szám os ilyen kifejezést so ro lh a tn á n k fel. I t t csak a jellegzetesebbeket
és g y a k ra b b a n előfordulókat e m líte ttü k .
E m líts ü k m ég m eg, hogy az interpolációs versek term észetszerűleg m ás
ó-szövetségi könyvek helyeivel m u ta tn a k összefüggést. Pl. II. 8. em lékeztet
Ézs. X X X . 5., I II . 1 4 - 1 5 . és E zék. X L V III. 19., ill. X X X IV . 23-ra; I. 10. Je s.-
ben Sir. X L IX . 7-re; X X V . 30., Á m . I. 2., Jóel IV. 16., Ézs. X V I. 9-re; X X V .
3 6 - 3 7 ., Z ak. X I. 3-ra; X X X I. 1 3 b - 1 4 Zs., C X X X II. 1 4 - 1 5 . és Ézs. L X I.
3-ra; X X X I I . 20., N eh. IX . 10-re; X X X I I . 18b, D tn . X . 17-re stb .
E re d eti jerem iási h ely ek et is u tán o z n a k m ás ó -testam en tu m i könyvek.
Pl. IX . 1-et u tánozza: Zs. LV. 7. köv.; X I. 19-et: Ézs. L I I I . 7 .; X I I I . 15—16-ot:
Jó b I I I . 9 . ; X V . 5-öt: Ézs. L I. 1 9 .; X V . 18-at, X V II. 1-et és X X . 1 4 - 1 8 - a t :
Jó b V I. 15. köv. X IX . 24,; X X . 10a- Zs. X X X I. 34.
M ost m ár, hogy Jerem ias kön y v én ek m ind a három alk o tó részét ism erjük,
tisz tá z z u k a z t a k é rd é st : hogyan á llt elő Jerem ias kön y v e ezekből a különböző
elem ekből. E z t D uhm 59 nyom án a következő m ódon kép zeljü k el:
1. a legrégibb részt, a m áso d ik tekercsben foglalt eredeti jerem ia si k ö lte­
m ényeket a d d ig , b ő v íte tté k részben B arukból v e tt, részben szabadon k ö ltö tt
(m idras) elem ekkel, am íg elő á llo tta k az I—X X V -ig terjed ő fejezetek a m ai
a la k ju k b a n .

59 D u h m : i. m. X X I , X X I I . l .
J erém ias p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és tö r t é n e t i k r itik á ja a la p já n . 307

2. X X V . 15. köv. a d ta k m o tív u m o t a pogányok elleni próféciák (X L V I—

L I. fejezetek) m eg írására.
3. A pogányok elleni próféciák h a tá sa a la tt b ő v íte tté k ki Jerem ia sn ak a
X X X . és X X X I. fejezetekben o lv ash a tó k ö ltem én y eit a X X X . és X X X I. feje­
zetek m ai a la k já v á .
4. E zek in d íto tta k v a la k it a rra , hogy a X X X II. és X X X I I I . fejezeteket
átdolgozva m ai helyükre b eik tassa.
5. A X X X II. fejezet a d o tt in d íté k o t a X X X IV . és X X X V ., to v á b b á a
X X X V I—X LV . fejezetek b e to ld á sára . U tó b b ia k a t épúgy, m in t a 4. a la t ti a k a t :
B arukból v e tté k .
6. L eg u to ljára a X X V I—X X IX . fejezeteket k ap cso lták be, am elyek jelen­
legi h ely zetü k et a n n a k köszönhetik, hogy a X X V I I —X X I. fejezetek in te rp o la ­
to ro k o k o zta eschatológiai színezete a X X X —X X X I I I. fejezetek közelébe u ta lta
őket, m ásrészt, hogy a X X V I. fejezet d á tu m a a X X V . fejezetére e m lé k ez te te tt.
Az L I I. fejezet tö rté n elm i zárószó II. K ir. X X V .-ből.
V alam ennyi csoport term észetesen erősen á t v o lt m ár dolgozva, am ikor
a m ai összefüggésbe b elekerült. A 2. a la tt e m líte tt csoport helyéről a következők­
ben lesz szó.
Jerem ias kön y v én ek speciális kérdése a m assoretikus és a S ep tu ag iu ta L X X .
szöveg közti óriási különbség. A dolog u. i. úgy áll, hogy a L X X .-ban kb. 100,
tö b b n y ire jelen ték telen szóval v an tö b b (pl. X X X I. 9, IV. 2., V II. 4, 9., V III.
21., X L V . 3 , L I. 8. stb .-b e n ), m in t a M assoretikusban. E zek a leíró szám lájára
te h e tő k . E llenben — és ez a fontos — a L X X .-ban 2700 olyan szó nincs benne,
am i a M assoretikusban benne v an . Azaz a L X X . szövegéből a héber szöveg 1/8-ad
része hiányzik. E z t m ár nem leh e t a m ásolók h ib ájá u l felróni. D uhm úgy m ag y a ­
rázza m eg ezt a nagy differenciát, hogy a héber szöveg írói díszesebb
k ézirato k nyom án dolgoztak és m inden erejükkel a rra tö re k e d te k — különösen
a k ö n y v m ásodik részében észlelhető ez jobban —, hogy a sorok sz á m á t m inél
jo b b an sz ap o rítsá k . Nem leh etetlen , hogy a sorok szám a sz erin t fiz e tté k őket.
A L X X . fordítói pedig' szerinte egyszerűbb k é z ira to k a t h a sz n á lta k m u n k á ju k n á l.
S zeretn ek rö v id íten i, kétes é rtelm ű sz a v a k a t, ső t egész m o n d a to k a t is k ih a g y ta k .60
Steuernagel v iszo n t úgy képzeli el a dolgot, hogy a. görög fordító, vagy le­
író: a görög, v agy héber szöveget tu d a to s a n összevonta.61 A zt is lehetségesnek
ta r tja azo n b an , hogy a L X X . egy régebbi, k b , a I I I . századból való, a Masso­
retik u s pedig egy későbbi elem ekkel m eg to ld o tt fia tala b b , ta lá n a II. századból
való szövegkiadást képvisel.62
B árhogyan álljon is a dolog, a L X X . nagyon fontos szerepet já tsz ik a J e re ­
m ias k ö n y v sz ö v eg k ritik ájá n á l épen a k é t verzió közti nagy különbség m ia tt.
A priori nem leh et eldönteni, hogy m elyik szövegnek, a M assoretikusnak, vagy
a L X X .-n a k kell-e ad n i az elsőséget? E z t m inden egyes esetben külön kell m eg­
á lla p íta n i. Á ltalános érv én y ű k ije le n té st csak a k k o r teh e tn én k , ha k é t egyform a
elvek szerint k é szü lt verzióról lenne szó. V alójában azonban csak a redakciónak
egy régibb és ifjab b fázisáról b eszélhetünk. A n n y it azonban m o n d h a tu n k , hogy
nagyon sok hely v a n a szövegben, ahol a L X X . szövege döntő fontossággal bír,
m e rt jo bb, m in t a M assoretikusé, pl. X I. 15., X X I I I . 33., V III. 3., IX . 21, X L I. 9.,
X IV . 4., X L V I. 17. stb .
A L X X .-ból hiányzó helyek n ag y szám a a z t b izo n y ítja, hogy a Massore­
tik uson való m u n k a m ég a k k o r is fo ly t, am ikor a L X X . szövege m á r kész v o lt.
A szám os szem beötlő különbség m elle tt, am ely ennek következtében a L X X .
és a M assoretikus kö zt van (pl. a L X X .-b ó l egész sor vers hiányzik, am i a Mas­
soretikusban benne v an , így: X V II. 1 —4., X X X I I I. 14—16. stb .), a legfeltűnőbb
a X L V I—L I. fejezetek különböző elhelyezése a M assoretikusban és a L X X ,-ban.
A X L V I—L I. fejezetek u. i. 9 különböző idegen nép elleni próféciát ta rta lm a z ­

60 D u h m i . m . X X I I . l .
61 S te u e rn a g e l i. m . 533. l .
82 S te u e rn a g e l i. m . 566— 567. l .
308 J e r é m ia s p r ó fé ta élete és m űködése a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a l a p já n .

n ak. Á ltalános az a felfogás, hogy v a la h a külön könyvecskét képeztek. Már m ost

a L X X . a z t cselekszi, hogy nem o tt hozza a X L V I—L I. fejezeteket, ahol a héber
szövegben v a n n a k , t. i. a X LV . fejezet u tá n , hanem X X V . 13. u tá n és ezenkívül
m ég a 9 nép elleni próféciák so rre n d jé t is felcseréli egym ás közt. Világos, hogy
ekkora eltérés csakis úgy lehetséges, hogy vagy a görög fordító elő tt v o lt m ás
k ézirat, m in t a M assoretikus írójáé e lő tt, vagy fel kell té te le z n ü n k a zt, hogy a
görög fo rd ítá s a la p já u l szolgáló héber szövegen m ég a L X X . elkészülte u tá n is
v á lto z ta tta k . A L X X . sorrendjében te h á t a héber szöveg X X V I. fejezete a
X X X I I I . fejezetben o lv ash a tó , a X X V II. pedig a X X X IV .-b en stb . A héber
X L V . fejezetet a L X X , a X L IV . fejezet 30. verse u tá n kapcsolja és az egész
héber X L IV . és X L V . feje ze te t az L I. fejezet g y a n á n t hozza. Az L II. fejezet
azo n b an m á r a L X X .-ban és M assoretikusban is ugyanaz, t. i. a K irály o k k ö n y v é ­
ből v e tt tö rté n elm i függelék.
H ol v o lt a X L V I—L I. fejezetek eredeti helye? Schw ally szerin t o tt, ahol
jelenleg a L X X .-ban álln ak , t. i. X X V . 13. u tán , m e rt szerinte X X V . 15. köv.
in d ex et képeznek e fejezetek próféciáihoz. Sellin63 szerint X X V . 26. u tá n k ö v e t­
keztek. L egelfogadottabb K uenen vélem énye, am elyhez Cornill is csatlakozik,64
hogy t. i. a X L V I—L I. fejezetek eredeti helye a X X V . fejezet m ö g ö tt vo lt, m e rt
X X V . 15. következők képezik a dispoziciót, X L V I—L I. fejezetek pedig a t á r ­
g y a lá st. B udde azt is m egm agyarázza, hogy m ié rt k e rü lte k a X L V I—L I. feje­
zetek a M assoretikusban m ai helyükre? Szerinte u. i. a B ábel elleni prófécia
eredetileg nem e fejezetekhez ta r to z o tt, hanem m in t különálló rész a k ö n y v végén
foglalt h ely et (m a is o tt v an : az L —L I .-fejezetekben). Ez a prófécia szerinte
lassa n k é n t m aga m ellé v o n ta a többi, pogányok ellen jövendölő pró féciák at is.
Így k eletk eztek volna a X L V I —L I. fejezetek. Steuernagel nem ta r tja szükséges­
nek, hogy X L V I—L I. fejezeteknek X X V . 16. köv.-vel való tárgyilagos össze­
függése m ia tt ez a k e ttő eredetileg helyzetileg is összefüggésben vo lt. X L V I.
1.-re h iv atk o z v a külön könyvecskének ta r tja a X L V I—L I. fejezeteket, am ely­
ből a dispozició m egm ásítása folytán k ét recenzió jö tt létre. Ezek közül a köny­
vecskék közül szerin te az eg y ik et az I —X LV . fejezetekből álló könyvvel akép
k o m b in á lta k , hogy a X X V . fejezet m ögé k e rü lt. Így jö tt volna létre szerin te a
a L X X . sorrendje. A m ásik k ö n yvecskét pedig a X L V . fejezet u tá n ik ta ttá k be
és így jö tt lé tre szerinte a M assoretikus m ai so rren d je.65
D uhm nem bocsátkozik a X L V I—L I. fejezetek eredeti helyének tá rg y a lá ­
sába, m e rt szerinte " az ezen való fejtö résn ek csak a k k o r lenne helye, ha ez a
könyvecske (a X L V I—L I. fejezetek) m ag áb an véve is jól és ésszerűen lenne el­
ren d ezv e“ .66 A bból azonban, ahogy Jerem ias könyve m ai a la k já n a k keletkezésé­
ről vélekedik, az látszik , hogy a X L V I—L I. fejezetek eredeti hely ét X X V . 15.
u tá n képzeli.
E fejezeteket úgy ta rta lm u k ra , m in t é rté k ü k re nézve D uhm e lv e ti.67 De
m ég a pogányok elleni pró féciák at lehetőség szerint védelm ező G iesebrecht is
kén ytelen b evallani, hogy a X L V I., X L V I I I., X L IX ., L. és L I. fejezetek nem
leh etn ek jerem iasiak, m e rt ,,a negyedik század zsidóságának érdeklődését a k a r­
ták. k ielé g íte n i“ .68
H ogy a Jerem ias könyvében ta lá lh a tó összes alkotórészeket (1. jerem ia si-,
2. B aruk-, 3. interpolációs elem) külsőkép is feltüntessék, to v áb b á , hogy a Mas­
so retikus és a L X X . közti különbséget szem léltessük, lefo rd ítju k X L V , 1—5-öt,
m iközben külső jelekkel tü n te tjü k fel az összes e lté ré se k et.69

63 Sellin i. m . 94.
64 Cornill i. m . 287— 288. l .
65 S te u e rn a g e l: i. m . 535. l .
66 D u h m : i. m. X I V . l .
67 D u h m : Isr. P ro f. 445— 446. l.
68 G ie s e b r e c h t: i. m. X X X I I I — X X X I V .
69 T ip ik u s a b b h e l y e t, m i n t a X L V . fej., n e m k a p t u n k , ahol a J e r e m iá s k ö n y v é b e n
előforduló összes a lk o tó r é s z e k e t s z ö v e g k r itik a i s z e m p o n t b ó l j o b b a n s z e m lé lh e tn é n k . —
A fe n ti s z ö v e g p r o d u k c ió b a n , ill. f o r d ít á s b a n :
J e ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a l a p já n . 309

1. vers. „ A z a szó, amelyet Jeremias próféta mondott B arukhoz, Neria fiá­

hoz, amikor ez leírta ezeket a szavakat a könyvbe Je re m ia s szájából
Jo ja k im , Jósiás fia, J u d e a királya negyedik évében:
2. vers. Í gy szól Jahve (Izrael Istene) hozzád B a ru k :
3. vers. [M ert] B a ru k ezt mondta:70 óh, jaj nekem71 hogy Jahve gondot
ad fájdalmamhoz. Elfáradtam a sóhajtozásban és nyugalmat nem
lelek.
4. vers. [Így] szólj hozzá: Í g y s z ó l J a h v e : í m e , a m i t é p í ­
tettem, l er o mb ol om és a m i t ü l t e t t e m , ki ­
t é p e m , ugyanis az egész föld ez.
5. vers. É s T e n a g y d o l g o k a t k í v á n s z M a g a d n a k ?
Ne k í v á n j a d ! Mert íme s z e r e n c s é t l e n ­
s é g e t h o z o k v a l a m e n n y i t e s t r e — ez J a h v e
m o n d á s a — de Neked z s á k m á n y u l adom
é l e t e d e t , a k á rh o v a f o g s z i s m e n n i . “
Összefoglaláskép a z t m o n d h a tju k , hogy Jerem ias könyvének m ai ta rta lm a
külsőkép a következő m ódon osztályozható (nem té v é n term észetesen különb­
séget az egyes csoportokon belüli eredeti és interpolációs részek közt):
a) I — X X V . fejezetek. „ Jere m ia s sz a v a i“, beszédei, költem ényei.
b) X X V I—X X IX . " R észletek B aru k könyvéből.
c) X X X —X X X I. " „A J u d a és Izrael jövőjéről szóló k ö n y v .“
d) X X X I I —X LV . " R észletek B aru k könyvéből.
e) X L V I—L I. " A pogányok elleni próféciák könyve.
f ) az L II. „ T örténelm i zárszó.
Sem az egyes csoportokon belül, sem a cso portok k ö z ö tt — ritk a eseteket
kivéve (pl. X X I. 1 1 - X X I I I . 8., IV. 5 - 3 0 . , X X V I I - X X I X ., X L - X L I V .
fejezet) — nincs sem kronológiai fonál, vagy vezető tárgyilagos elv. B árm ennyi
re d a k to r és in te rp o lá to r dolgozott is, a könyvön az o k sohasem érezték a ren ­
dezés, a kikerekítés szükségességét, ső t épen az ő beto ld ásaik v o lta k azok, am e­
lyek az eredeti so rrendet m indenhol m e g b o n to ttá k . N ekik m á r az is elég volt,
hogy az egyes részek címszó á lta l legyenek egym áshoz fűzve. De m ég erre sem
fe k te tte k különöskép sú ly t. A m assoretikus és a L X X . közti óriási külöm bség
m u ta tja , hogy Jerem iás könyve tu la jd o n k é p sohasem le tt kész, m ert a szöveget
folyton á t — m eg átd o lg o zták .
Jerem ias könyve ennek követk eztéb en igazán káosz lenne szám unkra, ha
nem a k a d t volna k é t oly tudós, a k ik m élyreható vizsgálódásaikkal elem eire bon­
t o ttá k Jerem ias k ö n y v é t és ezzel lehetővé te tté k szám unkra, hogy az igazi J e re ­
m iá st m egism erjük. Ez a k é t tu d ó s D uhm és Cornill. M unkám ban sokszor k ellett
vagy az egyikre, vagy a m ásikra hivatkoznom . E lőbbi rad ik á lisab b a n , de azért
nem önkényesen és a hagyom ányok tisztelése nélkül, utó b b i pedig k o n z e rv a tí­
vabb m ódon já r t el. D u h m n ak főerőssége a pszichológiai analízis finom sága,
am elyhez erős lin g uistikai érveket tu d felso rak o ztatn i. A szövegkritikában főkép
a L X X .-ra tám aszkodik. Cornill ro p p a n t körültekintéssel, nagy tudom ányos an y ag
összehordásával dolgozik és élénk tö rté n elm i érzékről tesz tanúbizonyságot.
K e tte jü k k ö zt a prózai fejezetek és a pogányok elleni próféciák eredetisége kér­
désben van eltérés. E g y éb k én t Cornill is 87 esetben u g y a n a zt törli a szövegből

a) a v aló di je re m iá s i elem r i t k í t o t t s o r o k b a n v a n a d v a .
b) a B a r u k elem curzív b e t ű k k e l v a n a d v a .
c) az in te r p o l. elem ren des írással, m in d e n kül. jelzés n é lk ü l v a n írv a,
A S e p t u a r g i n t a p lu s - á t a Mass. s z e m b e n [ ] je l közé t e t t ü k .
a S e p t u a g i n t a m i n u s - á t a Mass. sz e m b e n ( ) jel közé
70 D u h m o lvasási m ó d ja .
71 A L X X . egészen m á s sz ö v eg e t hoz. K é ts z e r m o n d ja : Οἴμοι, oἴμοι A h é b e r b e n e n n e k :
‫א ֺוי לי א ֺוי לי‬ felelne meg.
310 Dr. V a rg a Z sigm o nd: S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v allási életé b en.

(az I—X LV . fejezeteket véve csak), a m it Duhm is és csak négy esetben töröl
olyasm it, a m it D uhm m e g ta rt ( II I. 12b—13., X II. 17., X X X I. 6., X X X II. 1.).
Számos esetben (pl. X V II. 9—10., XV. 19. köv., X I I I . 16. köv., X V III. 18.,
X X IX . 1 6 - 2 0 ., X X X I. 16., X X X II. 1 1 - 1 4 ., X X X V I. 25., X X X V III. 12a),
27., X L IV . 2 6 —28.), pedig n yom atékosan u ta l D uhm „szerencsés és szép fejte­
g etéseire“ és á lta lá b a n — d acára a k e tte jü k közti lényeges eltérésnek a tu d o m á ­
nyos felfogás dolgában — a legm elegebb elism eréssel em lékszik m eg Duhm m u n ­
kájáról, am ely et „geniális a lk o tá s n a k “ ta r t.
E m lítsü k m ég m eg, hogy Jerem iás neve m essze tú lh a la d ta a kanonikus
Jerem iás könyv k e reteit. B izonyságunk van rá, hogy v a la h a egy terjedelm es
Jerem iás irodalom lé te z e tt. A L X X . ugyanis könyvünkön k ív ü l Jerem iásnak
tu la jd o n ítja a S iralm ak at, to v á b b á egy apo k rifu s Jerem iás-levelet és egy B aruk-
kö n y v et. A kanonikus irodalom ban II. K rón. X X X V I. 21. és 2 2 —23-ban van
idézve Jerem iás neve a la t t egy-egy vers. U tóbbi hely E sdrás I. 1—2-vel egyenlő.
Ezek az id é z e tt versek azonban nem fo rdulnak elő Jerem iás költem ényei közt.
Az első hely (II. K rón. X X X V I. 21.) valószínűleg m idrason alapszik, a m ásodik
(II, K rón. X X X V I. 2 2 —23.) pedig D eutrojesajából való. V alaha te h á t D eutero­
jesaja anonym írásai is a Jerem ias neve a la tt szereplő irodalom ba ta rto z ta k .
D án. IX . 1. köv. és Jes.-b en Sir. X L IX . 6. is ism erik Jerem iás n e v é t. II. M akk.
II. és XV. pedig leg en d ák at közöl róla. M eg állap íth atju k azonban, hogy az egész
létező Jerem iás irodalom ban a m i k ö n y v ü n k v o lt a legértékesebb, m e rt nem ­
csak a próféta s a já t k ö ltem ényeit, hanem B aru k n ak m esterére vonatkozó értékes
feljegyzéseit is ta rta lm a z z a )
Kállay Kálmán.

S u m ir ( b a b y l o n i ) ö rö k ség az u ra l-a lta i n é p e k vallási

életében*
(Folytatás és vége.)

A rendszer részletei és egyéb k a ra k teristik u m a i m in k e t i t t nem érdekelnek, reánk

nézve fontos az egészből csak az az elv, hogy az istenek a la p ja i az égen m egfigyel­
hető csillagképek, am elyek ugyan nem m erítik ki teljesen az istenség fogalm át,
de m indenesetre az isteni h ata lo m n a k lá th a tó , kijelentési form ái. E m ag y arázat
te h á t sem m it sem a k a r tu d n i arró l, hogy az istenfogalom kialakulásában az égi
tünem ényeken k ív ü l m ás tényezőknek is leh et részük s ezzel époly végletbe esik,
m in t am a m ásik m ag y a ráz a ti m ód, am ely az istenfogalom előállását kizárólag a
h a lo tti szellem ek tiszteletén ek tu la jd o n ítja .
Szerencsére a Winckler iskola egyoldalúsága m a m ár an n y ira n y ilv án v aló v á
v á lt, hogy a tu d ó so k egyre kisebbedő köre alkalm azza ez astral-m ythologiai m agya­
ráz a ti m ódot a sum ir-babylon-assyr vallás kialak u lásán ak az ism ertetéséhez.
K iv áltk ép en elvetendő a rendszer azon tú lzása, am ely az istenek astralis k a ra k te ré t
m inden vallásb an egyszerűen assyr-baby loni kölcsönzésből m agyarázza s e célból
a stra lis jelenségeket fedez fel o tt is, ahol ilyenek nincsenek.
De a Winckler iskola felfogásának m égis v an egy nagy eredm énye, az t. i.,
hogy r á m u ta to tt az istenfogalom k ialakulásában a term észeti jelenségek, k iv ált
égi tü n em én y ek fontosságára s ezzel egyenértékű szerephez ju tt a t t a e fac to ro k a t
is az istenfogalom a la k ítá sá b an közrem űködő többi tényezőkéivel.
Az igazság e kérdésben is, m in t sok m ás kérdésben, valószínűleg a középen
van és helyesen vélekedik Z im m ern, m ikor az astral-m ythologiai rendszer érvényes­
ségét bizonyos m egszorításokkal csak a fejlődés későbbi időszakaira fogadja el,
a fejlődés kezdetén azonban több m ás tén y e z ő t is szerephez j u t t a t az égi tü n em é­
nyek m e lle tt a vallás és az istenvilág k iala k u lá sá b an .286 Mi fen n ta rtá s nélkül a
286 A H a stings-f éle E n c y c lo p a e d ia of religion a n d eth ics. ( B a b y lo n ia n s a n d A ssyrians
címszó a l a t t . ) 308. k k . l .
Dr. V a r g a Z sigm o nd: S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k v allási é leté b en . 311

Zimmern nézetéhez287 csatlakozunk és b ár készséggel elism erjük, hogy a bál­

ványképek tisztelete jórészben a h a lo tti szellem ek kultuszán alapul, m indazonáltal
az egyes isten ek szem élyi kialak u lásán ál époly jelen tő ség et tu la jd o n ítu n k a kü­
lönböző term észeti tünem én y ek n ek is és sem m iképen sem fo g ad h a tju k el helyes­
nek azon á llítá st, hogy e jelenségek istenfogalom képző szerepe csak a késői ref­
lexió gyüm ölcse, következéskép m ásodlagos fejlem ény volna. E n ézetü n k et m eg­
erősítik az o k az összehasonlító fejtegetések is, am elyek a sum ir és u ral-altai isten-
p an th eo n egyes szereplő a la k ja in a k az összefüggését igyekeznek feltárni s am e­
lyekből kiderül, hogy a h a lo tti szellem ek tisztelete, am ely helyi és törzsi viszo­
nyokkal kapcsolódik, sem m iképen sem h a g y h a to tt volna az egész nyelvcsaládra
kiterjedő n y o m o k at m aga u tá n az egyes speciális isten ek kiform álódásában. I tt
te h á t m ás jelenségeknek k e lle tt a la k ító la g közbenyulniok.

Azon isteni szem élyek egyike, a k ik közösöknek látsz an a k a sum ir és ural-

a lta i népek iste n p a n th e o n á b an , az égnek az istene. Már a varázsirodalom közös
képzetei ism ertetése rendjén lá ttu k , hogy az égnek (s m ellette a földnek) a tisztelete
e lte rje d t volt az egész u ral-alta i nyelvcsaládnál. I t t nem is té rn é n k ki részleteseb­
ben a kérdés fölm elegítésére, ha pl. Karjalainen az ég k u ltu sz á n ak az ősiségét az
ugor népek körében h a tá ro z o tta n kétségbe nem v o n n á. Idevonatkozó jelentős
n y ila tk o z a tai: " die E in reih u n g des H im m elsgottes u n te r die G eister, denen ein
K u lt gew idm et w ird, h a t in den Jug rerlan d en erst s p ä t sta ttg e fu n d e n “ , 286 egy
m ásik helyen: " W ir können den H im m elsgott der Ju g re r als A nbetung genies­
senden G eist n ich t für einheim isch und a lt ansehen und m üssen die Form en seines
K ultes n u r als Ü b ertrag u n g a lte r Zerem onien auf einen neuen G egenstand b e t­
ra c h te n “;289 végül m űve egy h a rm ad ik helyén : „ U n sere U ntersuchung h a t zu dem
E rgebnis gefü h rt, dass der H im m elsg o tt bei den Ju g re rn noch bis in rech t sp ä te
Zeiten ein u n b estim m ter Begriff, eine den A ngelegenheiten der M enschen fern­
stehende G o tth eit gewesen i s t.“ 290 A zonban nézete gyengeségét m aga Karjalainen
is érzi, am ikor ellenkező érvei dacára is m egengedi, hogy „die V orstellung von
einem im H im m el befindlichen W esen kann tro tzd em a lt sein und ist m eines
E rach ten s ta tsä c h lic h n ich t sp ä te n U rsp ru n g s“ 291. De ha egy ilyen, m inden hatalm i
kör nélküli, e lv o n t istenségnek k ép zeljük el az ég isten ét, m i szerepe le h e te tt
a k k o r az em beriség életében és m i v e z eth e tte rá h ív ő it jelenléte feltételezésére,
hisz tu d v ale v ő , hogy a p rim itiv em ber a szellem eket m indig a szerint osztályozta,
hogy m ilyen viszonyban v a n n a k vele és m ennyire seg íth etik , vagy g á to lh a tjá k élet-
funcktiói betöltésében. K edvtelésből, esetleg üres speculálásból a term észetim ádó
em berek nem szo k tak szellem eket g y á rta n i. N yilvánvaló te h á t, hogy Karjalainen­
nek e ta r th a ta tla n okoskodása m itsem v á lto z ta t azon a tén y en , a m it különben
az a d a to k is bőségesen és h a tá ro z o tta n m egerősítenek, hogy a tö b b i ural-altai
népekkel e g y ü tt az ugor népek is ősidőktől fogva tisz te lté k és im á d tá k az eget,
helyesebben az égistent.
Az égnek a neve a sum irban an, az eget m egszem élyesítő istené pedig A n .
Az A n tu la jd o n n é v n e k az éggel való kapcsolása m á r a legrégibb sum ir királyfel­
ira to k b a n jelen v an , ám ennek dacára sem bizonyos, hogy az égnek eleitől fogva
ez le tt volna a neve. H elyesen m ondja Zimmern, hogy m íg Samas és Sin (a nap
és hold isten ) k u ltu sza eredetileg is az á lta lu k m égszem élyesített égitestek tiszte­
letén a la p u lt, addig A n és m ás isteneknél a k ap cso latn ak ez az eredetisége nem álla­
p íth a tó m eg. „ R a th e r m ay it h a v e been th a t, under th e influence of th e sy ste­
m atizin g process w hich had set in , p a rtic u la r features connecting one of these

287 E n é z e trő l m a g a a szerző m o n d j a , h o g y az ,,a n i n t e r m e d i a t e t h e o r y “ , v. ö. i. c.

309. l .
288 Die R e lig io n d e r J u g r a - Y ö lk e r B d. II. 280. l .
289 U. a. U. o. 287. l.
290 U . a. U . o. 2 90. l.
291 U . a . U . o. 287. l.
312 Dr. V arga Z s ig m o n d : S u m ir (B ab y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében.

gods w ith heaven, a second w ith e a rth , a th ird w ith w ater, were so utilized as
afterw ards to distinguish them sharp ly in these th re e d irectio n s...“ 292 Fel kell
tételezn ü n k te h á t, hogy az ég kifejező szava a sum irban eredetileg m ásképen hang­
z o tt s e kifejezést m e g ta lá lh a tju k az isten jelen tésű dingir, emesal a la k já b a n dimir
szóban. A dingir-nek ugyan a feliratokban sehol sincs ég jelentése, de a kifejezés
eredeti értelm ére nézve a szóhasználatnál sokkal tö b b e t m ond a szó írásjegye
és ez egy csillagkép, am ely k ettő s kim ondási értékkel an = ég (coelum) és dingir =
isten b ír. Az írásjelben te h á t összefoly az ég és isten fogalm a, am iből az kö v et­
kezik, hogy a su m iroknak első főistene az ég vo lt. Mivel a többi u ral-alta i népnél a
sum ir dingir-rel kétségtelenül összefüggő293 tangri, tengri, tengere stb. kifejezések­
ben m in d e n ü tt fen n m a ra d t az eredeti jelen tésn ek ég és égisten kettőssége, de
viszont m indeniknél m egjelenik a to v á b b i fejlődés folyom ányaképen a term é­
szeti vonatkozásaiból k iv e tk ő z te te tt általános isten jelentés is, teljes joggal k ö v e t­
k e z te th e tjü k , hogy a csillagképpel k ifejezett sum ir an és dingir érték ek közül
is a dingir az eredeti, kezdetben ennek v o lt k ettő s ég és égisten jelentése, m ajd
am azokhoz hasonlóan concret ( = é g ) jelentéséből kivetkőzvén, ez a la k u lt á t az
istenség nomen a p p e lla tiv u m á v á s csak e jelentésváltozás u tán m erü lt fel a
szüksége a n n a k , hogy az ég jelölésére az an m ásodlagos fogalom foglaltassék le.
E jelentéseltolódás azonban m ár a sum ir-ural-altai együttélés időszaka u tán
k ö v e tk e z e tt be, ezért nem ta lá lju k a többi u ral-alta i népnél sem m i n y o m át an n ak ,
hogy az ég kifejező szava pl. a sum ir an-nak m egfelelő kifejezés volna. A sum ir
dingir és a m egfelelő a lta i tangri, tängri, tengri, tengere kifejezések összefüggése
tek in te té b en nincs te h á t sem m i kétség, (az alta i-tö rö k szókezdő t a sum ir d h e ly e tt
a d-t a szó elején m indig h ely ettesítő dentalis), de nem ily világos az összefüggés
a sum ir dingir (dialektikusán dimir) és az ugor nyelvek közül a vogulban és oszt­
ják b an előforduló Tarem, Turem kö zö tt. N ehézséget látszik i t t okozni a Tarem,
Turem m ásodik része, m ely a sum ir gir, m ir gyökrésznek áthelyezéses m egfelelője
és a sum ir i — i m agánhangzós alkotórészekkel szem ben az a —e m agánhangzós
kiejtés. Ez utóbbi nehézség azonban m in d já rt m egszűnik, ha te k in te tb e vesszük,
hogy a török tangri, tengri, tengere gyökszavak is a sum ir dingir-tő l részben, vagy
épen egészben eltérő m agánhangzó állom ánnyal b írn a k s am azzal való kapcsola­
tu k h o z m égsem férhet szó. A ztán ism erünk m ég egy m ásik sum ir kifejezést is:
nimgir (Sb. 8.) = v e z é r (assyr-bab. nagiru), m ely najer, näjär = király alakban
hasonló m agánhangzós kiejtéssel m en t á t a vo g u lb a.294 A csuvaszban az ég neve,
ture, tore a la k b a n fordul elő, am ely kétségtelenül szintén a m egfelelő sum ir-török
kifejezésekkel rokon gyök s ha ez elro m lo tt form a lehet a teljesebb dingir-tangri-
n ak egy v á lto z ata , m ié rt kellene e lehetőséget a vogul-osztják alakoktól m eg ta ­
gadni? A vogul-osztják Tarem, Turem jelentése különben, m in t M unkácsi helye­
sen m e g á lla p íto tta ,295 m in d en ek elő tt = a lá th a tó ég s a többi jelentése, m in t idő,
világ, időjárás, álla p o t stb . ebből folyó m ásodlagos képződm ények. A vogulban
N u m i = felső, m agas kiegészítő jelzővel az égisten jelölésévé lesz s az
osztjákban is Turem, Torem az égisten tulajdonneve. Teljességgel hibás a vo­
gul-osztják gyököt a lap p diermes-sel (= z iv a ta r) kom binálni s m ég h ib á ­
sabb a m ag y ar árnyék szóval való összefüggését á llíta n i.296 Sőt m i m ég a z t is
perhorreskáljuk, am ire M unkácsi céloz, hogy a vogul-osztják gyök esetleg a török
tangri átkölcsönzése v o ln a ,297 avagy hogy épen a kaukázusi nyelvekben előforduló
Tarhu isten n év előrészével függhetne valam iképen ö ssze;298 — m in d e leszárm az-
292 H a s t in g s - E n c y c l o p a e d ia of religion a n d ethics. Vol. I I. 310. l .
293 V. ö. le g ú ja b b a n H a n n e s Sköld: E in sum e risch e s W a n d e r w o r t in Asien ( = W .
S tr e itb e rg s z e r k e s z te tte I n d o g e rm a n isc h e F o rsc h u n g e n . B e rlin — Leipzig. 1925. X L I I I .
Bd. 126. l .
294 M u n k á c s i az E g y e t e m e s I r o d a l o m t ö r t é n e t IV. k. 41. l . je g y z e té b e n a v o g u l k ife ­
jezés s u m i r g y ö k s z a v á u l a n ir = u r , fejedelem k ifejezést hozza fel, de m a m á r is m e r jü k e n n e k
te lje s e b b n im g ir a l a k j á t is.
295 V. ö. Vogul n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y . I. k. C C L X X X I . kk. l .
293 L . K a r ja la in e n : Die R eligio n d e r J u g r a — V ö lker, B d . II. 292. l .
297 V ogul n é p k ö ltés i g y ű jte m é n y . I. k. CCCII. l .
298 L. K e le ti Szemle. 1904. V. évi. 350. l .
Dr. V a rg a Z sig m o n d : S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k v allási életé ben. 313

ta tá s o k kevésbbé igazolhatók, m in t a sum ir dingir-ből való eredeztetés és ha

figyelem be vesszük m ég a z t is, hogy a vogul-osztják égisten szem élyével kapcso­
latb an a róla szóló népköltési em lékekben olyan részletezések is olvashatók, —
am elyek h a tá ro z o tta n a sum ir égisten m űködésére, szem élyi viszonyaira em lékez­
te tn e k , a k k o r egyenesen kötelezve v a g y u n k a m i leszá rm a zta tá su n k n a k m inden
m ással szem ben elsőbbséget és nagyobb valószínűséget b izto sítan i. Hunfalvy a
vogul-osztják tarom gyökre vezeti vissza a m ag y ar terem kifejezést is,299 azonban
ez állásfoglalása m ag y ar nyelvészeti körökben nem ta lá lt visszhangra s épen ezért
e v itás k érd ést a jelen alkalom m al m i se ú jítsu k fel.
H a az égisten tisz te le té t csak annyiban érv én yesíthetnők a sum ir-ural-
a lta i szellem i és rokonsági összefüggés egyik b iz o n y íté k a k é n t, hogy az a sum irok­
n ál és az u ral-altai népeknél eg y a rá n t jelen van, abból m ég sem m i sem követ­
keznék az égisten fogalm ának és tiszteletén ek közös forrásból eredése feltétele­
zése ja v á ra . A nnál kevésbbé, m e rt helyesen á lla p ítjá k m eg vallástörténészek,300
hogy az ég tisztelete ism erős és e lte rje d t a föld csaknem m inden népénél nem ­
csak, de lényeges k a ra k teristik u m a in ak egyezése is feltalálh ató . Az azonban
m ár döntő b izo n y íték u l szolgál, ha az ég' azonos elnevezése is igazolja a közös
ered etet s épily m eggyőző arg u m e n tu m k é n t szerepel az égisten fogalm ában,
m űködési körében előforduló azonos képzetek, részletezések sorozata is, am ennyi­
ben ezek bizonyos általános hasonlóságok, azonos lelki m eghatározottság szülte
analogikus képzetek h a tá rain túlesnek.
A su m ir égisten és az u ral-altai népek égtiszteletének a közös ty p u sá b a n a
következő egyező m ozzanatok rag a d ják m eg figyelm ünket :
I. N agyjából és egészéből egyezőnek fogják fel az eget, m ely et az égistene
rep resen tál. E z egyezés kiü tk ö zik abból az azonos hitből, hogy az ég rétegekből
áll, am elyek egym ásra következnek, vag y egym ás fölé helyezkednek el.
Az égnek ez a rétegessége időrendileg term észetesen a sum iroknál bizonyít­
ható legelőször. Az eget az őssum ir felfogás egy a föld fölé telepedő szilárd, fél-
golyó ala k ú a lk o tm á n y n a k képzelte, am ely hét egym ás fölött álló réteg össze­
tevődéséből áll. Az égnek ezt a h étrétegűségét késői a d a to k világosan kiem elik,
de ig az o lh atju k a z t a legkorábbi, kétségtelenül sum ir időszakból is. Pl. az első
király, E tana égberepüléséről szóló m y th ik u s költem ény arról tu d ó sít, hogy az
E t an at vivő sas a h a rm a d ik m egállás u tá n ju t fel az A n u egéhez, m ajd hogy u ta sá t
a legfelső égbe repíthesse, az Istar egébe, három to v á b b i m egállással az utolsó,
hetedik rétegig ju t el, a h o v a azonban nem lép h et be, m ert Etana e szavakkal
á llítja m eg: „ B a rá to m , nem a k a ro k belépni az égbe, állj m eg, hogy visszatérjek
a földre!“ Az E tana m y th o s ugyan m ai a la k jáb a n az Assurbanipal király könyv­
tárá b ó l m a ra d t fenn, de ta rta lm a szerint feltétlenül ősrégi h itk ép zetek et tükröz.
Vagy az ég hétrétegűségének sum ir felfogása m e lle tt döntő bizo n y íték a m inden­
ségnek hét parallel fu tó s egym ás fölé világhegy a la k já b a n telepedő réteges (sum ir
ub= a ssy r-b a b . tubuqâ ti) elképzelése, am elyről Jensen, Z im m ern, Hehn, Meissner
az em lékek a d a ta i alap ján részletesen beszám olnak.301 Jensen e világképet kétség­
telen sum ir szellem i p ro d u k tu m n a k ta r tja s ennek a késői babylon-assyr képzelet
á lta li félreértéséről, m egrontásáról b eszél.302 És hogy Jensen-nek e p o n tb an igaza
v an , m i sem m u ta tja jo b b an , m in th o g y a sum ir m in tá ra visszam enő babyloni
to ro n y ép ü letek felép ítettségükkel is s neveikkel is az égnek, a föld felé telepedő
299 V . ö. Die U n g e r n o d e r M a g y a r e n . (Die V ö lk e r O e ste rre ic h — U n g a r n s . V-er. B d.
W i e n u n d T esc h en , 1881). 46. l .
300 L. pl. G. Foucart a H a stings-féle k i t ű n ő E n c y c lo p a e d ia of religion a n d ethics Vol.
X I . S ky a n d S k y — Gods c.-szó a l a t t . 580— 585. l . „ T h r o u g h endless tr a n s f o r m a t io n s a n d
d isfig u r e m e n ts t h e s k y -g o d is f o u n d to be t h e base of all th e sy ste m s of th e g r e a t civilized
religions of th e classical M e d ite r r a n e a n a n d O rie n ta l w o r l d s “ .
301 P. J e n s e n : Die K osm ologie d e r B a b y lo n ie r, S tr a s s b u r g , 1 8 9 0 .; Z i m m e r n : Die
K e ilin s c h rif te n u n d das A lle T e s t a m e n t . 3. Ayfl. B e rlin , 1902. 615. kk. l . ; H eh n : S iebenzahl
u n d S a b b a t bei d e n B a b y lo n ie r n u n d im A lte n T e s t a m e n t . (L eipziger S em itistisch e S tu d ien ,
J g . II. H . 5.) L eipzig, 1907. 12. kk, l . ; M eissn er : B a b y lo n ie n u n d A ssy rein . B d. II. 107—
111. l .
302 K osm ologie d e r B a b y lo n ie r 174. l .
314 Dr. V a r g a Z sig m o n d : S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k v allási életé ben.

világm indenségnek e hétréteg ű ség ét a k a rtá k utánozni, sym bolizálni. P l. a tö rté ­

n eti feliratokból legkorábbról ism ert ilyen em eletes to ro n y a Gudea á lta l E - P A -
n ak n e v e z e tt to ro n y ép ü let, m ely et a G u d e a felira to k szám talan helyen a hét ub
(v ilág tájék , réteg, vagy em elet) h ázán ak neveznek.303 A Gudea k o rán a k sum ir
eredetisége és k a ra k te re pedig csak nem v o n h ató kétségbe. A borsippai (Babylon
elővárosa) hires Nebo szentély to rn y á n a k a neve E-ur-im in-an-ki-n a k han g zo tt,
am i m ag y a rra fo rd ítv a a n n y it jelen t = „ a z ég és a föld hét részének a h á z a “ .
A Gilgames eposz elbeszélésében nagy szerepet játszó Uruk városa hét ub, hét
da és hét giparu-ból áll, am elyeknek kosm ikus jelentése és von atk o zása félre­
ism erh etetlen . M indezen a d a to k 304 te h á t világosan igazolják, hogy a sum irok
az eget, illetőleg a világm indenségnek az ég által rep re sen tá lt felső részét hét
rétegből állónak g o n d o lták és képzelték el. Az Universum e h é t rétegűsége vilá­
gosan szem lélhető arról a v ilág térk ép rő l is, am ely et a késői babyloni korból F. E.
Peiser t e t t közé.305 H ogy m ivel függ össze a hetes szám nak ez a szerepeltetése
az ég képzetében, az egész világm indenség berendezésében s á lta lá b a n az élet
egész m ezején, arról m ajd később fogunk m egem lékezni, de m á r m o st is előre­
b o c sá th a tu n k következendő fejtegetéseinkből a n n y it, hogy a p rim itiv em ber
á lta l időm érőül elfogadott holdphasisok id ő ta rta m á n a k a ta p a s z ta la ti m egfigye­
léseiben b írja a la p já t.

Az ég rétegességének nyom ai m eg ta lá lh ató k az u ral-alta i népek kosm ogo­

nikus képzeteiben is. P l. az a lta i törökök az eget tizenhét rétegből állónak k é p ­
zelik, m ás tö rö k tö rzsek kilenc réte g b ő l;306 ingadozó az égrétegek szám a a
ja k u to k n á l, kik S teroszewski m egfigyelése szerint öt, hét, kilenc, sőt tizenkét égről
is tu d n a k .307 A csuvaszok h ite szerint az ég hét réteg összetevődésének az ered­
m én y e .308
A finn-ugor népek közül az ég rétegessége h a tá ro z o tta n jelen v an az ugor
népköltési em lékekben, sőt világosan tük rö ző d ik a finn Kalevalában is. Oly nag y ­
fontosságú kosm ogonikus k épzetek ezek, hogy szükségesnek véljük legfontosabb­
ja ik a t i t t szószerint közölni. Az ég hétrétegűségét a vogul népköltési em lékekben
a köv. helyek m u ta tjá k :
Az égnek egyik népköltési em léken e jelzője olvasható: „ a z abroncskarika
m ó d jára m enő (v. forgó) kerek ég“ , m elynek „hét tájéka“, " hét ruhaszárnya“
v a n ,309 egy m ásik hely így ap o strofálja az eget: ,,hét feketesas (röptényi) magas­
ságú Tarem atyuskánk“ ( = m agas ég),310 egy h a rm a d ik hely ism ét így: " hat
fekete sas (röptényi) magasságban (lakó) Aranyos atyá cskádhoz, a kelő nap aranyos
szem ével, nyu gvónap fü rtjeiv el (sugáraival tü ndöklő) királyhoz hét fekete­
sas (röptényi) magasságban (lakó) apácskádhoz siránkoznál te (P aszët-bálvány)
é re ttü n k “ .311 E gy to v á b b i szövegben ezt olvassuk: " derült egek hét közében hetedik
égbeli gazdag Tarem apuska“ , 312 u g y a n o tt n ehány sorral előbb: " hét ég hegyiben
levő ég ősz fejű öregecskéje“ .313 Az é g a ty a m in d e n ü tt lá th a tó sá g á t fejezi ki ez a
körülírás: " táplálékos hét világot, jószágos hét világot körüljáró férfiú“,314 hét ég
hegyiben levő é g . . . Ob-szem ű férfi, Ob nagyságú szem ed ragyogtasd lefelé“ .315
De az ég rétegességét fejezi ki az égisten N um i-T arem (N u n -T o re m , Nom-Najer)

303 V. ö. T hureau— D a ngin: Die s u m e risc h e n u n d a k k a d is c h e n K ö n ig sin s c h rifte n

= V o rd e ra sia tisc h e B i b lio th e k . Leipzig, 1907. B d. I. 76—77. l ., 78. k., 84. k. l . s tb .
304 E z a d a t o k a t ü g y es en ö ssz e á llíto tta H e h n : S iebenzahl etc. 6. kk. l .
305 Z e itsc h r if t fü r A ssyriologie B d . IV. 1889. 369. l .
306 ZDMG (Z eitschr. d. d e u t s c h . m o rg . Gessell.) B d. 78. 1924. 131. l .
307 R e v u e de l'h is to ire des religions. P a r is , 1902. 215. l . és u. o. 4. je g y z e t.
308 M észáros: A csuvasz ő svallás em lékei. 57. l .
309 V. ö. M u n k á c s i: V ogul n é p k ö ltés i g y ű jte m é n y . II. 123.
310 U. ο. I I : 311, 316.
311 U . ο. I I. 424.
312 U . o. 1 1 :3 3 5 .
313 U . ο. I I : 325.
314 U. ο. I I : 376.
315 U. ο. I I . 325.
Dr. V a r g a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében. 315

elnevezése is, am elynél a numi, nun, nom jelentése = felső, m agas, am ire külön­
ben egyik népköltési hely is „felső eget lakó férfi, kedves a p á m “ (Nom torem
vonlen khom some jagem)316 világosan u ta l. Az g rty s-o sztják o k az é g iste n t így
nevezik: " a hét világosság, a h a t világosság felső férfia a m i a ty á n k “ , vagy igen
g yakran: tapet xulpe, x u t xulpe = a hétemeletes, a h a te m ele te s“ , a V asjugan
m elléki o sz tjá k o k pedig m ég világosabban kifejezik, hogy az ég hét rétegből áll
s ezek közül a hetedikben lakik N u m i-T a r e m .317
Az ég rétegessége a Kalevala következő helyein tü k rö z ő d ik :318 XV. ének
4 7 3 —476. sor: L e m m in k äjnen an y ja em ígyen szól a m éhecskéhez: „K is m éhecske,
m enny m a d a ra , Menj am oda h arm ad szo rra, Föl a fölső ég ölébe, Kilencedik ég
fölébe“ , a X L V II. ének 72—74. sor: Ukko „reccsent u jjizületével O tt a felső ég
h a tá rá n , C sillagkertek színe tá já n “ , u. o. 103. kk. s.: „S z é trep e d t az ég lyukakra,
M ind a m e n n y b o lt ab la k o k ra, Száll alá a tü zsziporka, A piros su g ár suhogva,
V égigvillan az egeken, Á tsü v ö lt a fellegeken, Kilenc égen végigszárnyal, H a t
tark a te tő sö n á lta l“ , u. o. 111. kkk. s.: Väjnämöjnen szól Ilmarinenhez: „M enjünk,
lássuk, m i v an véle, O kosodjunk m eg felőle, Miféle tüzecske jő le, Mily külö­
nös láng v ilág ít, A legfelső égből j öve A legalsó fö ld an y áig “ ., a X L V III . ének
323. kk. s.: „ A nagyságos N ap f iú c s k a ... A piros p am acsban o tta n A tű z szipor­
k ára b u k k a n , A m ely jö tt v o lt az egekből, A láh u llt a fellegekből, A nyolcadik
menny m ögéből, Kilencedik ég színéből.“ — A X L IX . ének 4 6 —52. soraiban:
„A vasverő Ilmarinen Szóval m o ndja, fölfeleli: „ H o ld a t a lk o to k aran y o st, E zü st­
ből n a p o t faragok Oda fel az ég ölébe, Hat tarka-tetős fölébe.“ Végül az L . ének
501. kk. sor: „ O tt az öreg Väjnämöjnen E levez dörögve innen A rézből rem ekelt
s a jk á n , É rcből ép ü lt kis tu ta jk á n A legfelső földanyáig A legalsó é g h a tá rig .“
Á m de önm agában az a té n y , hogy a su m iro k és az u ral-alta i népek az eget
és — a m in t m ajd látn i fogjuk, — az egész világm indenséget rétegesnek, rétegek­
ből állónak képzelték el, m ég szintén nem szolgálhatna kényszerítő bizonyítékául
am a feltevésnek, hogy e nép ek id ev o n atk o zó azonos képzetei csakugyan egy és
ugyanazon ősközösségi forrásból eredtek. A nnál kevésbbé, m ert a képzetazonos­
ságnak m ás elfogadható m ag y a ráz a ti a la p ja i is k ínálkoznak. Ilyen m a g y a rá z a t­
k é n t volna é rv én y esíth ető pl. a finn-ugor és k iv áltk ép en az ugor ágra gyakorolt
és tö b b ek á lta l elism ert assyr-babyloni m ű v eltség h atás, m ely a világkép azonos
elképzelésében és kifejezésében is jelen tk ezh etn ék , an n ál in k áb b , m e rt m a bizo­
n y íta n i tu d ju k , hogy az ókori keleten, a bibliai m ű v eltség k ö rt is beleértve, a
világképnek assyr-babyloni form ája v o lt uralk o d ó 319, s így ennek a vonásai, alk o tó ­
részei e lju th a tta k a finn-ugor k u ltu rzo n a keretébe is. Vagy a világkép kölcsönzött
jellege m eg m ag y arázh ató az u ral-alta i m űveltségkörben az izlam h atásáb ó l is,
am ely először K özép-Á zsia törökjeinél érv én y esü lt320 s e tö rö k -ta tá r törzsek­
től á th a to lt aztán a szom szédságukban lakó ugor népek hitv ilág áb a is. E fel­
fogást különösen Karjalainen é rv én y esíti az ugorok vallásáról szóló rajzáb an ,
ahol tö b b helyen a keresztyén h atás m e lle tt az izlam befolyását v a llja döntőnek
az égisten és az álta la m egszem élyesített égkép m ai k ialakulására nézve. Így
egy h e ly e n :321 „D ie B edeutung des H im m elsgottes ist um so grösser, je m ächtiger
die von frem der Seite ausgegangene K u ltu rströ m u n g gewesen is t.“ M ajd to v á b b :
„A n den Ufern des Irty sc h haben sich die A nschauungen des Islam sta rk ver­
b re ite t, die A nhänger desselben haben sogai w irkliche M issionstätigkeit ausgeübt,
und in diese Gegenden drang zu erst die russische Siedlung und die russische
316 U . ο. I I I : 126.
317 K a r ja la in e n : Die R e lig io n d e r J u g r a — V ölker. B d. II. 261. l .
318 A K a le v a l a idézetek. V ik á r B éla k öltői fo rd ítá s á b ó l v a n n a k véve. (K a le v a la . B u d a ­
pest. Magy. T u d . A k a d é m ia k ia d á s a . 1909.) A K a le v a l a m á s ik ism e rt m a g y a r n y elv ű fo rd í­
t á s a B a r n a F erd in á n d k iv á ló s á g á t dicséri, ki k i a d t a a z t P e s t , 1871-ben.
319 V. ö. A . Jerem ias: H a n d b u c h d e r a l to r ie n ta lis c h e n G e is te s k u ltu r . L eipzig, 1913.
c. m ű v é t .
320 Az iz la m középázsiai e lte r je d ts é g é r e s u r a lk o d ó h it- és ta n n é z e te ir e ta n u ls á g o s
összefoglalást n y ú j t V ám b éry Á . a H astin g s-fé le „ n a g y E n c y c lo p a e d ia of R e lig io n a n d E th ic s
1915. V I I I . k ö t e té b e n a 885. k k. l . „ M u h a m m a d a n i s m “ (in C e n tr a l Asia) c. szó a l a t t .
321 R elig io n d e r J u g r a — V ölker. B d. I I . 281. l .
316 Dr. V a r g a Z s ig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l - a l t a i n é p e k vallási é leté b en .

P ropaganda für Ta ufe u n d C h risten tu m .“ Vagy végül a finn törzseknél nem t a r t ­

h a tju k k iz á rtn a k az indogerm án részről eredhető befolyásolást sem, m e rt kétség­
telen nyom ok v a n n a k jelen, am elyek m u ta tjá k , hogy az indogerm án törzsek is
ism erték a világm indenség réteges felfogását. Az u ral-alta i törzseknél bizonyos
külső befolyásolásra m á r az a különbözőség is u ta l, am ely az égrétegek szám á­
ban jelen v an s am ely csak külső hatáso k u tá n i igazodásból érth ető m eg. V izsgálat
tá rg y á v á kell te h á t te n n ü n k röviden a z t a kérdést, hogy az ural-altai népcsalád
egészével vagy részeivel érintkező többi népeknél, illetőleg vallásrendszerekben
m ily m ódon és m ily m érték b en jelentkezik az égnek, illetőleg a világm inden­
ségnek ez a rétegessége. Az assyr-babyloni befolyás lehetőségétől i t t eltek in tv e,
három to v á b b i tényező, ú. m . az izlam , a keresztyénség és az indogerm án te r­
m észetim ádás jö h et te k in te tb e , m in t b efolyásoló tényező, m ely h a tá s á t term é ­
szetesen nem csak az ég és világkép felfogására, de a vallásos fejlődés to v áb b i
terü letén is érv é n y e síth e tte .
E h ató tényezők közül legerősebbnek látszik az izlam , m ely K özépázsia
törökjeihez a X I I I . század végétől kezdve ju t el322 s i t t h atalm as h ó d ításo k at
végez s m in t tu d ju k , lassan k én t felnyúlik egészen a term észetim ádó, sam an-
hivő ugor népek szom szédságáig.323 A K özépázsiába benyom ult izlam te h á t m in ­
denekelőtt á tfo rm á lta a hív eiv é szegődött pogány tö rö k törzsek korábbi ide­
v onatkozó nézeteit, m ajd h a th a to tt a törzsek közötti gyakori érintkezések révén
a régi sam anism usban m eg m a ra d t tö b b i tö rö k (altai) törzsnek a világképről
a lk o to tt felfogására s végül befo ly áso lh atta a tö rök nyelvű népek szom szédságába
k e rü lt ugor törzseket is.
Az izlam ta n ítá s a a világm indenség és benne az ég h é t rétegűségéről a
következő a d a to k k a l szem léltethető: Már a K o rá n 324 X V II. s u tá já n a k 46. (L X X I,
15.) verse szól a hét égről eképen: „D icsérnek téged (Allah-t ) a hét egek és a föld,
és am i ben n ü k v a n .“ M oham m ed a L X X I I. surában hét égen á t u taz ik s a 7-ikben
m eglátja a K oran ered etijét. De a K ora n n a k idevonatkozó nézete h atalm asan ki­
egészül idegen (főkép az a p o k ry p h u s zsidó ira to k b an , a keresztyénségben és a
parsism usban jelenlévő kosm ogonikus an y ag á lta l325) s a Mohammed u tán élő
későbbi izlam theologusok és bölcselők m á r szilárdan hiszik és v a lljá k , hogy hét
égből áll az ég, am elyek egym ás fö lö tt, és hét földből a föld, m elyek egym ás a la tt
helyezkednek el. A speculació an n y ira m egy, hogy még az egyes rétegek közötti
táv o lság o k at is pontosan kiszám ítják és m eghatározzák m indenik rétegnek az
a n y a g á t. E vélekedések és nézetek különösen az ezeregyéj m esegyűjtem ény
egyes d a ra b jaib a n tü k rö z ő d n e k .326 A p o k lo t a m oham edán felfogás a m aga hét
rekeszével a hetedik föld a la tt, a paradicsom ot pedig a hetedik ég fölött, vagy
a b b a n képzeli el. A középázsiai törö k törzsek idevonatkozó hitnézeteire jellem zők
azok a részletek, am elyek bizonyos csagatai eredetű irodalm i em lékekből szed­
h ető k egybe.327 Pl. a Vámbéry á lta l közölt csagatai szöveggyűjtem ényben a köv.
érdekesebb részletek o lv ash ató k : B u r k Divan: 6 2 .: „A z égnek m ind a hét rétegét
földrengés ráz ta m eg, a lárm a és a zaj b e tö lti a levegőeget. M intha a legfelső
ég le a k a rn a szakadni, összedőléssel fenyeget a világok m agas k u p o lája .“ 328 —
A M i ‘rag Nameh, m ely a M ohammed égi u ta z á sá t beszéli el s az általa lá to tt fel-
és alvilági csodákról tu d ó sít, a Vámbéry közölte IV-ik szem elvény egyik részében
322 V. ö. T he N ew S chaff-H erzog E n c y c lo p a e d ia of religious know ledge. E d i t e d by
S. M . Jackson. N e w - Y o r k - L o n d o n . Vol. V I I . 1910. 442. l .
323 V. ö . a H e u ss i- féle A tla s z u r K irc h e n g e sc h ic h te . T ü b in g e n , 1905. X I I . sz. t é r ­
k é p l a p já t.
324 A K o r á n külö n b ö z ő eu ró p a i n y e l v ű f o rd ítá sa i közölve v a n n a k Az ókori keleti
n é p e k , külö nös t e k i n t e t t e l a b ib liá r a c. m . II. k ö t e t e 255. k., 293. k. l .
325 L. H a s tin g s : E n c y c lo p a e d ia of religion a n d ethics. Vol. IV. 1911. 174. l . („C os­
m o g o n y a n d C osm ology ( M u h a m m a d a n “ ) b y St. L a n e — Poole.
326 E m e s e g y ű j te m é n y n e k m a g y a r f o r d ítá s a is ism e re te s: E z e re g y é jsz a k a . A r a b
regék. Galand, Habicht, Vörösmarty M . k ia d á s a i u t á n r e n d e z te N á d o r Gyula. B u d a p e s t . É. n.
1— 4. k ö te t.
327 L. H . V á m b é r y : C a g ataisc h e S p r a c h s tu d ie n . L eip zig, 1867. c. m ű v é t.
328 U. a.: U. ο. 64. l .
Dr. V a r g a Z sig m o n d : S u m ir ( B a b y lo n i) örökség a z u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében . 317

ezt m o n d ja: ,,A p róféta a pokolban 70,000 (hetvenezer) folyót lá to tt tűzből.

Ezek a folyók oly nagyok, hogy ha az égnek mind a hét emeletét és a földet, m in­
den hegyet és folyót a pokolnak egy ilyen folyójába v etnének bele és m egparan­
csolnák az an g y aloknak, hogy ezeket keressék ki belőle, ezer esztendei keresés
u tá n sem ta lá ln á n a k se m m it.“ 329 Nesim i 2.-ben ezt o lv assu k : „N álam van a hét
ég bölcsessége és h a ta lm a .“ 330 Elm életileg te h á t nincs kizárva a n n a k a lehető­
sége, hogy az izlam a m aga régiós képzeteivel csakugyan h a th a to tt az ural-altai
népek idevonatkozó hasonló képzeteire, de e h a tá s t csak az esetben szabad m eg­
engednünk, ha a sum ir-ural-altai ősösszefüggésnek e ponton hiányoznak a döntő
bizo n y íték ai. Szerencsére azonban e bizonyítékok jelen v an n ak és a következők­
ről ta n ú sk o d n a k : a) az u ral-altai népek az ősi együttélés idején fedezték fel az
eget, fo ly ta tta k róla reflex ió k at és n ev ezték el a z t a népcsalád nagyobb részénél
feltalálh ató dingir (és m egfelelői) elnevezéssel; b) az ég rétegessége oly egyetem -
legesen e lte rje d t az egész u ral-altai népcsaládnál, hogy lehetetlenség a z t az izlam
hatásából m egm agyarázni, annál kevésbbé, m ert az izlam ból nyerhető h atások
a középázsiai törökségen, m ajd a csuvaszokon kívül legfeljebb m ég az ugor tö r­
zsekhez ju th a tta k volna el, de sem m iképen sem pl. a többi finn törzsekhez,
am elyek az izlam hódítása idején az ugoroktól m á r régen szétválva éltek. Idegen
h a tá s a világm indenség régiós elm életében legfeljebb a régiók szám ának a külön­
böző felfogásában jelentkezik, de nem m agában az elm élet lényegében, sőt még
i t t sincs sem m i o k u n k kételkedni, hogy a hetes szám alkalm azása ő si ural-altai
k u ltu rm a ra d v á n y és nem izlam h atás, ellenkezőleg a régióknak ettő l eltérő szám a
m u ta tja az eredeti képzeleti m ódra idegen anyag lerakodását. Az izlám te h á t a
m aga ugyancsak kívülről v e tt cosmogonikus sém á jáv a l331 az összetalálkozás
rendjén legfeljebb m egerősítőleg h a th a to tt az ekkor m ár régen részeire bo m lo tt
nyelvcsalád egyes népeinek idevonatkozó képzeteire, de nem terem tőleg és á t­
alak ító lag ; c) az eget m egszem élyesítő égisten az égrétegeknek a legfelsejében,
a heted ik égrétegben lakozik, ezt a k a rja kifejezni az égisten közelebbi jelöléseként
igen g y akran, vagy épen állandóan m elléadott magas, legfelső jelentésű jelző.
E jelzőt m eg ta lá lju k a sum irban épúgy, m in t a csuvaszban332 és az ugor népek,
to v á b b á a finnek h itv ilá g á b a n . E lte k in tv e a ttó l, hogy a sum irban az égnek a
jelölésére, m in t lá ttu k , az eredetileg kétségtelenül ég jelentéssel bíró dingir-rel
szem ben h a szn á lt an, A n m á r önm agában is a z t jelen ti, hogy. magas, magasnak
lenni, előfordul az an ilyen jelzős a la k b a n is : an-nim ,333 ez pedig sem m i más,
m in t az an, e llá tv a a su m irb an a legtöbbször a névszó u tá n h ely ezett jelzővel:
a nim -m el, am ely = m agas, felső. H ogy okoskodásunk helyes és az an nim ki­
fejezésben nem ta lá n csak az an m e g n y ú jtá sá t kell lá tn u n k , am ely különben
is in k áb b anum -n a k hangzanék (a sum ir an ugyanis az assyr-babyloniba A n u
tu la jd o n n é v i form ában m e n t át), a z t m egerősíti az id éz e tt hely šamê-val ki­
feje ze tt assyr-babyloni egyenértéke, am ely = az ég, de m egerősítik to v áb b á az
ilyen kifejezések is, m in t igi-nim = assyr-bab. m âtum elîtum = m agas ország,
felföld,334 giš-nim = a m agas n a p ,335 az ellentétes giš-sig-gel336 szem ben = ala­
csony (alacsonyan álló) n ap és a tö b b i. T e k in te tte l a rra , hogy az an-nim ily
körülírásos form ában = m agas ég fejezi ki az eget és az a z t m egszem élyesítő
ég isten t, nincs e jogunk k ö v e tk e z te tn i, hogy a nim -ben rejlő m agassági fogalom
épen onnan e re d h e te tt, hogy valam ikor e kifejezés az égnek és az égistenének
állandó a p p o sitio ja v o lt? Es m eglephet e ezekután b e n n ü n k et az a körülm ény,
329 U. a.: U. o. 38. l .
330 U. a . : U. o. 33. l . A sz e m e lv é n y a B a chsi K it a b i , eg y T r o u b a d o u r jellegű m ű b ő l
v a n vév e .
331 V. ö. Z im m e r n : Die K e ilin s c h rif te n u n d das A lte T e s t a m e n t. 3. Aufl. Berlin.
1902. 617. l .
332 L. M é s z á r o s : C suvasz ős vallás 57. l . (süldi t u r e = m a g a s b e l i isten).
333 V. ö. a 81, 2— 4, 247. 13. 14. sor. (B e itr ä g e z u r A ssyriologie. B d. V. 683. l .)
334 V. ö. Delitzsch : S um erisches G lossar 203. l .
335 U. a.:U. o. 203. l .
336 U. a.:U. o. 203. l . a megfelelő ir o d a lm i u ta lá s o k k a l.
318 Dr. V arg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y loni) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k v allási éle té b e n

hogy a sam ojéd nép az égnek és az égistennek a jelölésére épen ezt a num s z ó t337
h aszn álja, to v á b b á , hogy a finnben az égistennek a neve Jumala, am ely Castrén
teljesen elfogadható etym ologizálása szerint a ju m (ju m u ) és la alkotórészekből
tev ő d ik össze s első ju m felében kétségtelenül a sam ojéd num-m a l azonos.338
V alam int k é te lk ed h e tü n k e ab b an , hogy a vogul égisten N u m i (nun, nom) állandó
jelzője = felső, m agas ug y an erre a közös su m ir-u ral-altai gyökre vihető vissza
s eredetileg az éggel époly k a p cso latb an á llo tt, m in t sum ir m egfelelője a nim,
illetőleg a k o n k rét ég jelentéssel bíró sam ojéd num és a m egfelelő finn jum, jum u ?
Oly erős b iz o n y íté k o k ezek az ég fogalom eredeti su m ir-u ral-altai összefüggése
m e lle tt, hogy b izo n y ító és kényszerítő erejü k elől az elfogulatlan k ritik a sem m i­
képen sem képes k itérn i.
K eresztyén h a tá sró l az égképpel kapcsolatosan bizonyos finn-ugor népek­
nél legfeljebb csak an n y ib an lehetne beszélni, am ennyiben az illető népek a
k ereszty én h itre té rítte tte k á t 339 s így a lk alm u k n y ílh a to tt a vonatkozó keresztyén
képzetekkel m egism erkedni. Á m de az idevonatkozó vizsgálat teljesen neg ativ
eredm énnyel zárul a z ért, m e rt a h é t ég képzete az ú jte sta m en to m b an sehol sem
lép előtérbe, ellenkezőleg a késői zsidó ap o k ry p h u s ira to k b an uralkodó s m inden
bizonnyal babyloni hatásb ó l táplálkozó h é t égnek a képzetével szem ben340 m in t
a II. K or. 1. X I I . fej. 2. versében is, csak három égről v an szó s így a keresztyén
h itn e k m ég oly fe n n ta rtá s nélküli elfogadása sem — am ilyenre pedig nem gondol­
h a tu n k —, g a z d a g íth a tja m egfelelő anyaggal az illető népek égképzeteit,
E llenben több valószínűsége van a n n a k a feltevésnek, hogy indogerm án
kosm ogonikus képzetek h a th a tta k bizonyos finn- és esetleg középázsiai altai
n ép ek n ek az éggel és a világm indenséggel kapcsolatos képzeteire.341 Így való­
szín ű n ek íté lh e tjü k , hogy az ázsiai tö rö k törzsek kilenc ege in d -b u d d h ista hatás,
am ennyiben a világok felsorolásánál i t t játsz ik szerepet a kilenc, illetőleg tizes
szám ,342 to v á b b á a finn m ythologia kilenc ege is indogerm án hatásból datálód-
h a tik . Az irá n i ered etű A vestában előforduló 7 ég és 7 föld kifejezés343 hatására
kevésbbé g o n d o lh atu n k , m e rt egyfelől az illető kifejezések o tt bebizonyíthatólag
idegen: assyr-babyloni h a tá s eredm ényei, m ásfelől az eredeti indogerm án szem ­
léleti m óddal szem ben nem is kizárólagos h a sz n á la tu a k .344
2. A su m ir-u ra l-altai összefüggésnek igen jelentős bizonyítéka az a mód,
ahogyan a perso n ifik ált égisten égi lakozását, hajlékát, udvartartását, berendezke­
dését a lényegben egym ással egyezően elképzelik az ural-altai népek. Nevezetesen
m ás népeknél is m eg ta lá lju k az égisten jelenléteiének, u ralk o d ásán ak a többé-
kevésbbé jelentős han g sú ly o zását,345 de hogy égi lakozásáról s égi lakása be­
rendezéséről, uralkodói eszközei részletezéséről és h asználatáról oly k o n k rét és szinező
leírások, m in t az u ral-alta i népeknél, m á s u tt is jelen v olnának, erre nem igen
ism erünk p é ld á t.346 E konkretizáló sajáto sság kétségtelenül u ral-alta i közös

337 V. ö. Castrén: V o rlesu n g e n ü b e r die fin nische M ythologie 15. l.

338 U. a.: U. o. 18. kk. l ., 13. l .
339 I t t te r m é s z e te s e n c s a k az on kisebb tö rz s e k r ő l v a n szó, a m e ly e k á t t é r í t é s ü k d a c á r a
is t o v á b b h ó d o l t a k régi p o g á n y h itk é p z e te ik n e k s csak n évleg l e t t e k k e r e s z ty é n e k , m i n t a
v ogu lo k , o s z t j á k o k stb .
340 L. Z i m m e r n : Die K e ilin s c h rif te n u n d das A lte T e s t a m e n t . 3. Aufl. B erlin . 1902.
617. k. l .
341 V. ö. a W . R adloff: P r o b e n d er V o l k s l i t t e r a t u r d e r t ü r k is c h e n S tä m m e Südsibiriens
S t.- P e te r s b u r g . 1866. I. Theil. 175. kk. l . k ö z ö lt v ilá g te r e m té s i s z ö v e g e t, a h o l a b u d d h is t a
h a t á s n y ilv á n v a l ó .
342 V. ö. H . J a c o b i: ( I n d ia n ) C o s m o g o n y a n d Cosmology. H a s tin g s : E n c y c lo p a e d ia
of R e lig io n a n d E th ic s. Vol. IV. 155. kk. l .
343 L. J. Darmesteter: T he Z en d A v e s ta . P a r t I— I I I . (T h e S a c re d books of t h e E a st.
E d i t e d b y F. M. Müller. Vol., IV., X X I I I . , X X X I . Oxford. 1880— 1887.,) a P a r t I.-ben „T he
origin of t h e A v e s t a R e lig i o n “ 59— 60. l .
344 L. H a s t i n g s : E n c y c lo p a e d ia etc. Vol, IV. 161. kk. l.
345 V. ö: G. Foucart: S ky a n d Sky -G ods (H a stin g s: E n cy c lo p a e d ia , etc.) Vol. X I.
580. k. l .
348 Pl. az in d o g e r m á n n é p e k é g is te n é n e k a fo g alm a s o k k a l e l m o s ó d o tt a b b , a görög
Z eüs k ép z ete s l a k á s á n a k a színezése i t t n e m j ö h e t v é n te k i n t e t b e .
Dr. V a r g a Z s ig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k v allási életé ben· 319

vonás s e népeknek őseredeti égtiszteletével, az égről fo ly ta to tt közös reflexiói­

val függ össze.
A su m ir vallásos felfogás szerint A n az égisten az ég legfelső rétegében lako­
zik, te h á t a n n a k dacára, hogy az ég personifikációja, m égis lokalizálva van az
ég egy bizonyos p o n tjá n . Az A n lakóhelyére nézve nem e jth e t tévedésbe m in k et
az a körülm ény, hogy az Etana m y th u s a z t az ég h a rm a d ik rétegében létezőnek
tételezi fel347 és az Istar la k á sá t helyezi á t a hetedik égbe,348 m ég az sem z a v a rh a t
m eg, hogy az astro n o m ik u s speculáció A n - t egyszer az égi eg y en lítő re,349 m áskor
az északi é g tá jra lo k a liz á lja ,350 m indezek késői speculáció eredm ényei, az előz­
m ények a la p ján m i kénytelenek v ag y u n k felvenni, hogy A n la k á sá t az eredeti
sum ir felfogás a hetedik égben képzelte el s az ősi vallási szem lélődés i t t rendezett
be az égisten szám ára egy olyan helyiséget, ah o n n an u ra lm á t z a v a rta la n u l gya­
k o ro lh a tta , ahol uralkodása eszközeit, felszereléseit őrizhette, ahol u d v a rta rtá s á t
b e ren d ezh ette és életszükségleteit k ielé g íth e tte. A régi szövegek ugyan nem s z ó k ­
n a k bővebben az A n égi lakásáról, de hogy a z t, m in t m agától é rte tő d ő t ism erik
és feltételezik, k itű n ik a következő a d a to k b ó l: a legrészletesebb assyr-babyloni
terem tési m y th u s, az E n u m a eliš351 IV. tá b la 145 — 146. soraiban ezt m ondja :
„ E s a rra p a lo tá já b a n , m ely et égként te re m te tt ( M arduk), helyeket k é sz íte tt A nu,
É n lil és E a sz ám á ra “ , az Etana mythus 235. sora szintén p a lo tá n ak képzeli el
e három istenség lak ó h ely ét, am ikor így ír: ,,A m int az A n u egéhez (a harm ad ik
éghez) fe lju to tt és az A n u , E n lil és E a k apujához felérkezett, alázatosan leborult
a sas is és E tana is “ , a legszem léltetőbb azonban az A dapa m y th u s II. darab
12—13. sora: " A n u értesü lv én Adapa m erényletéről, hogy a déli szél szárn y ait
e ltö rte — „ se g ítsé g “ így k iá lto tt fel és felállo tt trónjáról“, m ajd ug y an e m y th u s
m egem lékezik az A n k ap u járó l is, m ely a lakához való b e ju tá s t elzárja s am elyet
k é t égi őr: T am uz és Gišzida őriz .352 A n te h á t a legfelső égben egy égi palo táb an
tartó zk o d ik s i t t ta r tja uralkodása legfőbb jelvényeit, eszközeit is. E zek között
van n yárfából készült botja, az A n „dicsőséges fegyvere“, to v á b b á az uralkodói
jogar, a szalag, a sapka és a bot, m in t a királyi m éltóság jelvényei, a háló, m ajd
az élet eledele és az élet itala, to v á b b á a sors táblái. U d v a rta rtá sá h o z ta rto z n a k :
nagy vezére N i n šubur ( = assy r-b ab . Ilabrat),353 a z tá n a CT. X X IV . 3, 22. kk.
s.-ban em legetett " fősütőmester“, " főpásztor“, " főkertész“, " dobverő“ és a " taná­
csosok".
Az a lta i népek hasonlóan k ép z elh e tté k az égisten lakozását, noha épen körük­
ből kevés szem léltető a d a t m a ra d t rendelkezésünkre. De az a körülm ény, hogy
a legfőbb isten n ek n ev ezett Yulgen, vagy Tengri, m áskor épen Tengri Yulgen,
sőt Ara-neme is a hetedik égrétegben lakozik s m ég inkább az, hogy alvilági ellen­
láb asu k : E r lik alvilági lakozóhelyén fekete trónon ül, teljesen m egokolttá teszi
a z t a k ö v e tk e z te té st, hogy az a lta i égisten lak o zását is úgy képzeljük el, hogy
külön égihajlékban resideál, trónon székel s onnan korm ányozza a világm inden­
séget.
S okkal tö b b és szem léltetőbb a d a tu n k m a ra d t fenn az égisten égi la k ­
berendezésére vonatkozólag az ugor népeknél, am elyeknél k iv ált a vogul nép­
költési em lékek teljes részletességgel írjá k le Tarem, Turem lakozását, égi u d v a r­
ta r tá s á t, foglalkozási eszközeit és h a ta lm i jelv én y eit. A vogul regék és énekek
a következő k ép et festik N u m i-T a re m égi házáról s a n n a k berendezéséről: " Arany-

347 L. E ta n a m y th u s 215. kk. sor.

348 U. o. 260. k k. sor.
349 L. R e v u e d 'assy rio lo g ie etc. Vol. X I . 141. l .
350 H . Z im m e r n : Die K e ilin s c h rif te n u n d das a l te T e s t a m e n t. 3. Aufl. 352. k. l.
351 A szöveg az I. t á b l a I. s o r á n a k a k é t k ez d ő sz a v á ró l így n e v e zv e . L eg telje se b b
r e k o n s t r u k c i ó j á t L . W . K in g a d t a : T he s e v en t a b le t s of c re a tio n . Vol. I— II. L u z a c ' s S em itic
t e x t a n d t r a n s l a t i o n series. Vol. X I I — X I I I . L o n d o n . 1902. c. m ű v é b e n .
352 L. Jensen: K B . V I. I. 95. l . A d a p a m y th u s II. d a r a b . 20 sor és u. o. h á t s ó oldal
9. sor.
353 Br. M e is s n e r : B a b y lo n ie n u n d A ssyrien. B d. II. 6. l .
320 Dr. V a r g a Z sig m o n d : S u m ir (B ab y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k vallás életében .

tündöklésű, ezüsttündöklésű szent háznak“354 " eleven színekkel ékesített ház“-n a k 355,
" aranyvízzel folyó“356 ( = a ra n y tó l ragyogó) háznak nevezik a z t több helyen, m ely­
nek a ra n y és ezüst tetőrúdj ai, v a la m in t keresztgerendái v a n n a k 357 és term észetesen
a hetedik égben em elkedik. E zü st e h áznak a tetőnyilása is,358 azaz felülről k a p ja
a világosságot, egy m ás verzió szerint azo n b an a b la k ékeskedik r a jta .359 Az égatya
háza hétrekeszes, hétszobás.360 A h é t szo b án a k hét ajtaja v a n ,361 az a jtó k n a k arany
kilincsük362 s táv o zás esetére hétszeres vasiakat és hatszoros vasretesz383 őrzi a b e n t­
m a ra d ó k a t. A ház deszkás padlója "aranyszélű hétszőnyeggel“ van leterítv e. A " té r es
h á z “ terén " aranyszélű hét asztal“,364 egy m ásik közlés szerint „naphímes szent
asztal“365 áll. M ikor uralkodói jogait gyakorolja " aranylábú szent trónra ü l“ ,366
aranyvégű szent botjára tám aszkodik s kezében jogart ta r t . H ázában őrzi az élet-
vizét“367, v endégülő szobarekeszében v a n n a k az írások, vagy könyvek, m elyekben
a tere m tm é n y e k sorsa van m eg írv a,“ 368 to v áb b á a varázsszerekül szolgáló, m ár
ism ert aranyfokos és aranyostor. N agyjában egyező e képpel az a rajz is, am elyet
az o sz tjá k em lékek az o sztják Turem égi lakóhelyéről s a n n a k berendezéséről
a d n a k . Az ugor égisten lakóháza körül terjeszkednek el a ház kiegészítő részei,
m in t az istálló, az u d v a r, az erdőségek, az é g aty a hegyei és vizei s i tt van felállítva
a vadfogó vadászhurokja és vizi hét halászszerszámja.369 H á z ta rtá sá b a n a hozzátar­
tozókon k ívü l o lvasunk a v a s a t készítő hét kovácsról, az égi ácsokról és a hírszol­
g á la to t ellátó szárnyas K a lm -ról.370 E lv o n a tk o z ta tv a e képből a z o k at a vonásokat,
am elyek a m ai m odern vogulság és osztjákság szem lélődéséből kerü ltek bele,
lényegében egyezik az a sum ir A n égi lakhelyének a leírásáv al és berendezésével.
A finn Kalevala a XV. ének 506. so rá b a n 371 szintén tu d a „ boldog isten
portájáról“ s az 515. kk. sorokban a L e m m in k äjnen a n y ja által fia holttetem e
életrekeltése v ég ett elevenítő szerért e lk ü ld ö tt kis m éhecske“ szálla isten pincéibe,
teremtőnek fülkéibe“, ho v a „ a hold h a tá ri m en tén , a n ap p árk án y in ügetve, gön­
cölcsillag válla k ö zött, a h etevény h á ta m ö g ö tt“ ju t el, m ert az égisten e beren­
dezése ugyanezen ének 475. k. sora szerint a felső ég ölében, a kilencedik égben van.
Oly nyilvánvaló e képzeteknél a sum ir és ural-altai képzeleti és kifejezési m ód
k özött az egyezés, hogy sem m i to v á b b i b izonyításra nem szorul. Ám m égis, hogy
senkiben e ljárásu n k jogossága és állásfoglalásunk indokoltsága felől a legkisebb
kétség se tám ad h asso n , röviden vizsgálat tá rg y á v á kell ten n ü n k , hogy nem vallás-
tö rté n e ti analogikus jelenségekről van-e itte n szó372 és hogy nem áll-e fenn a lehe­
tősége a n n a k , hogy az egyes u ral-altai népek az égisten égi lokálizálása és beren­
dezkedésének leírása körül idegen népek szellemi felszereléséből kölcsönzött
anyaggal oper á lh a tta k , am ely talán csak a z é rt tű n ik fel az őssum ir kifejező an y ag ­
hoz erősen hasonlónak, m ert az illető népek m aguk is a sum irból, vagy az a n n ak
szellem i fo ly ta tá sá t képező assy r-b ab y loniból v e h e tték a z t.
354 M u n k á c s i: V ogul n é p k ö lté s i g y ű j t e m é n y . I. k. CCCIX. l.
355 U. ο. I I I . k. 319. l .
356 U. ο. II. k. 355. l .
357 U. ο. I I I k. 61. l ., I. k. 138. l ., I I I . k. 34., 68. l .
358 U. ο. I I I . k. 68. l ., I I I . k. 38., 109.
359 U. ο. I I I . k. 126. l .
360 U. ο. I I I . 67. l .
361 U. ο. II. k. 319. l ., I I I . k. 61. l .
362 U. ο. I I. k. 355. l.
363 U. o. I I . 289. l ., I I I . k. 38. l .
364 U. ο. I I I . 2, 10, 37, 62. l.
365 U. a. I. k. 138. l .
366 U. ο. I. k. 83. l .
367 U. o. I. k. C C X X . kk. l ., CCCXI. l .
368 U. ο. I. k. 75. l .
369 U. o. I. k. C C C X II. l .
370 U. o. C C C X X I I I . l .
371 V ik á r f o rd ítá s a u t á n idézve.
372 A m i e s e tü n k r e t e h á t n e m áll G. Foucart m e g á lla p ítá s a (H a sting s E n cy c lo p ae d ia .
Vol. X I . 5 8 1 . l.). „ T h e u n iv e r s a lit y of t h e s k y -g o d a n d t h e u n if o r m ity of his e s se n tia l c h a r a c ­
te ris tic s a r e t h e logical c o n s eq u e n ce of th e c o n s t a n t u n if o r m ity of th e p r im it iv e sy ste m s of
cosm ogony“ .
Dr. V a rg a Z sigm ond: S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k vallási életében. 321

V allástö rtén eti analogikus jelenségekre azért nem gon d o lh atu n k ez egyező
képzetsornál, m ert, m in t lá ttu k , az égisten közös k u ltu sz á n ak kétségbevonha­
ta tla n nyelvi bizonyságai m a ra d ta k fenn a sum ir és ural-altai népek vallási gya­
k o rla ta köréből. De a z é rt sem, m e rt az analógia sohasem te rje d h e t ki olyan részlet
egyezésekre, am elyek az általános hasonlóságok körén tú l esnek és szem m el­
lá th a tó la g ősi kapcsolódás nyom aiul jelentkeznek. M arad te h á t csak a külső befo­
lyásolás lehetősége.
A külső befolyásolás szám bajöhető tényezői közül ki kell kapcsolnunk az
indogerm án népek ősv allását és az izlam ot, am elyeknél hasonló elrendezésű és
színezetű képzetekkel nem találk o zu n k , de szám ításon k ívül kell h ag y n u n k a késői
assyr-babyloni h a tá s t is, m ert, m in t m eg á lla p íto ttu k , az égkultusza legeredetibb
gyökérszálaiban kétségtelenül közös sum ir és u ral-altai szellem i tu la jd o n és az
égisten je lz e tt berendezésében nincs sem m i olyan m om entum , am ely m ár az ősi
prim itiv szem lélődés és p h an tasia által elképzelhető ne le tt volna. A nnál inkább
figyelem be jön azonban a bibliai h atás, am ely ha vonatkozó képzeteivel nagy
részben az assyr-babyloni felfogáson nyugszik is, m indazonáltal közvetve, vagy
közvetlenül h a th a to tt az egyes u ral-alta i népek szem léleti m ódjára is. És csak­
ugyan a bibliában o lv asu n k az isten lakásáról s Zimmern szem léltető m ódon
á llítja össze m indazon képzeteket, am elyek a különböző ó- és új-szövetségi helyeken,
sőt az a p o k ry p h u s ira to k b an is az isten égi lakozására, égi trónjára, az eg valam elyes
p o n tjá n való lokalizálására, az őt körülvevő mennyei fényességre, királyi hatalm a
gyakorlására stb . v o n a tk o z n a k .373 De, ha m ég oly nagy m értékben fel is tételez­
zük, hogy a bibliai istenfogalom a la k u lásá ra e ponton assyr-babyloni közvetí­
téssel a sum ir A n a la k ja és képzetsora h a to tt374 s ha jó v al m élyebbnek is íté ljü k a
keresztyénség h a tá s á t ném ely m e g té ríte tt u ral-altai népre, m in t am ilyen az a
valóságban volt, m ég ak k o r sem ta r th a tju k valószínűnek, hogy a m egfelelő bibliai
képzetek ily színes és kon k rét, ily egyetem es terjed elm ű és alapgyökereiben egyező
kifejező k é p zetan y ag o t sz o lg á lta th a tta k volna az u ral-altai népeknek, am ilyennel
körükben talá lk o z u n k . A bibliai h a tá s lehetőségét is föl kell te h á t a d n u n k s ellen­
kezőleg rag aszk o d n u n k kell ahhoz az egyedül lehetséges feltevéshez, hogy i tt
az égisten ősi ku ltu száh o z tarto zó eredeti kifejező jelenségekről van szó.
3. E rre u ta l az égisten b irto k á b an levő életvize képzete s e csodaszernek egyező
őrzési, kezelési m ódja is, m elyről az égisten u d v a rta rtá s a ism ertetése rendjén
külön kell m egem lékeznünk.
Nincs kétség benne, hogy az életvize képzete sum ir szellem i alk o tás s a sum irok
vallásos örökségéből v e tté k á t a z t az assyr-babyloniak, a biblia, m ajd m ás népek
is, úgy, hogy e k épzet a m ese és m ondavilág a n y a g á n a k „n e m z e tk ö z i“ kicseré­
lődése révén egyike le tt a legelterjedtebb k ép zetek n ek .375 De ha sum ir szellemi
alk o tás az életvize képzete, úgy egészen nyilv án v aló az is, hogy e csodaszer b ir­
to k lá sa m indenek fö lö tt a legfőbb iste n t, az ég iste n é t, A n - t illette s egyedül ő
ru h á z h a tta á t a n n a k a tu la jd o n á b a , aki vele k ap csolatban á llo tt, vagy uralm i
köre a lá ta rto z o tt. Így örökíti m eg a té n y á llá st az életvize képzetének klasszikus
helye az A dapa m y th u s is, am ely a II. szövegdarab előrésze 28. és köv. soraiban
E a köv. u ta s ítá s á t tarta lm a z z a A d apa-hoz: " M ikor A n elibe lépsz, a halál eledelét
n y ú jtjá k néked, ne egyél belőle! A halál vizét k ín álják föl neked, ne igyál belőle!“
m ajd a hátsórész 24. kk. soraiban a következő h ely esb ítést a d ja : " Α n így szól:
„M it teg y ü n k még vele (t. i. Adapaval?) Életnek eledelét (= a s s y r-b a b . akaal balati,
hozzatok részére, hogy eg y ék “ . É letn ek eledelét hozának eleibe, nem e v e tt belőle.
Életnek vizét (= a s s y r-b a b . m ê balati) hozának eleibe, nem iv o tt belőle“ . Mire
A n u csodálkozva kérdezi Adapatól: „ m ié rt nem e tté l és m ié rt nem ittá l? talá n
373 V. ö. K A T . 3 352. kk. l .
374 L. J. H e h n : Die biblische u n d die b a b y lo n isc h e G o tte sid e e. Leipzig. 19 13.1 9. kk. l .
375 L. Aug. W ünsche: Die Sagen v o m L e b e n s b a u m u n d L eben sw asser. A lto rie n ta lisc h e
M y th e n . ( = E x o r ie n te lu x . H e ra u sg e g . v. H . Winckler. B d. I. H e f t 2— 3.) Leipzig. 1905. c.
m ű v é t; E . B ök len: A d a m u n d Q ain im L ic h te d e r v e rg le ic h e n d e n M y th e n fo rsc h u n g . (= M y th o ­
logische B i b lio th e k . I. Bd. 2— 3. H .) L eipzig. 1907., t o v á b b á E le k Ο.: P e tő f i S á n d o r „ J á n o s
v i t é z “ -e és a n é p m e sé k . E t h n o g r a p h i a . X X V I I . évf. 1916.
322 Dr. V a r g a Z s ig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l - a l t a i n é p e k v allási életé ben.

nem vagy egészséges? “ A dapa erre fe ltá rta E a u ta s ítá s á t. Az Adapa m y th u s m ai

fogalm azásában ugyan assyr-babyloni te rm é k ,376 de kétségtelenül ősrégi sum ir
v iszonyokat t ü k rö zte t vissza s így a u te n tik u s bizonyság am e lle tt, hogy az életvize
a sum ir korban az égisten b irto k á b an vo lt. Az életvizéről szóló m ásik klasszikus
helyen, az Istar alászállása az alvilágba c. m y th u sb a n az életvize az alvilági
A n u n n a k i b irto k á b a n v an , k ik a z t a 117. kk. sorok ta n ú sá g a szerint az Egalgina
n evezetű p a lo tá b an őrzik, hogy felsőbb u tasítá s nélkül senki hozzá ne ju th asso n .
T e h á t a fejlődés m e n e té t úgy kell elképzelnünk, hogy az istenvilág és a h atalm i
körök differenciálódása idején A n az életvizéből j u tt a t o t t az alvilág őrízőinek
is, a k ik a z t úgyis csak az ő u ta sítá sa i szerint h a sz n á lh a ttá k a m egélesztésre m éltó ­
n ak íté lt h a lo tto n . M ythosunkban az A n u n n a k i jelenlétében E a p a ra n c sá ra Namtar,
az alvilág kap u sa precskeli m eg vele a betegségek özönében sínylődő s m inden
isteni ékességétől m egfosztott, te h á t m in teg y h a lo tt Istart, m ire az m egelevenedve,
előbbi egészsége és ékessége b irto k á b a v issz a ju tv a , hagyja el az alvilág birodal­
m á t. U g y an e m y th u sn a k m ég egy m ásik helye is v an , a 100. és köv. sorok, am e­
lyekben E a egy A cusunam ir nev ezetű em bernek ad u ta s ítá s t az Istar m egszaba­
d ítá sá ra és u ta s ítá s á t azzal végzi, hogy m iu tán az alvilág királynője Ereskigal
látá sa fö lö tt m eg n y u g o d o tt: „em eld föl fejedet és irá n y ítsd g o n dolatodat a töm­
lőre (= a s s y r-b a b . m ašku halziqi). „N osza, óh, úrnő, ad d nekem a tömlőt, hogy
igyam belőle vizet! “ M inden illetékes m a g y a rá z a t szerin t377 az e m líte tt tömlő az
életvizének az őriző edénye s v iszont a benne ő rzött víz csak az életvize lehet. Ez
következik abból a dühkitörésig fokozódó nagy ellenkezésből is, a m it A c u šunamir
kérése Ereškigálból k iv á lt. A töm lőnek az életvizével kapcsolatos szerepeltetése
a z é rt fontos, m e rt ellenkező a d a t hián y áb an ugyanígy töm lőben kell elképzelnünk
az életvizének az A n égi h ajlék áb an való őrzését is. E klasszikus helyeken kívül
az élet vize m ég többször em líthetik a sum ir, ill. assyr-bab. irodalom ban. Így a
M aqlû v arázslási szöveg az I. tá b la 108. sorában a v arázsló k at a köv. szem re­
h ányással illeti: „ É letv iz e m et a sírba h ely ezték “ ,378 ( itt az életvíz = m ê napištim).
És m ég m ás vallásos em lékeken is.
Az életvizének sikeres alkalm azása sum ir felfogás szerint kettős form ában
tö rté n h e te tt: vagy ital a la k já b a n h a to tt az illetőre, vagy m in t beprecskelési
anyag é re z te tte m egelevenítő h a tá s á t. De m inden esetben új életet, az eredeti
m y th ik u s felfogás szerint to v áb b i m eghalástól m entes örök életet kölcsönzött
szerencsés élvezőjének.
Az életvize képzete ism erős és e lte rje d t az u ral-altai népcsalád m in d k é t:
a lta i és finn-ugor ágánál is. Az altai népeknél a köv. a d a to k b izo n y ítjá k jelen létét:
Radloff közli,379 hogy az a lta i sam a nok hitk ép zete szerint a harm ad ik égrétegben
v an a Süt-ak-köl = a tejfeh ér tó, m inden életnek az ősforrása és közelében a Sürő
hegyen lak o zik a h ét K u d a i ( = a h é t isten). A m inusszinszki ta tá ro k hősi dalai
egyikében, m elyeket A . Schiefner te t t közzé,380 szintén m eg ta lá lju k az életvize
k é p z eté t a köv. fogalm azásban: „ T ize n k é t égi ország fö lö tt egy hegy tetején nyírfa
nő a m ag asb a. A n y írfá n a k aranyból v a n n a k a levelei, a ra n y a kérge is. A nyírfa
tövénél araszn y i m élyen a földben egy a ra n y csésze fekszik telis-tele életvízzel.
A ny írfa a gyökerétől a tetejéig fehér fűnek a ro stjaiv al v an egészen benőve. A
n y írfa m e lle tt ő rk én t o tt áll a K u d a itól od aren d elt hős Alten-Tata sárgás-barna
lo v á v a l“ . Az életvize h a sz n á la tá t to v áb b így írja le: „ E red j a hős A l ten-T a tá ­
hoz, kérd m eg őt, hogy a fűből és az életvizéből n y ú jtso n neked egy keveset.
A füvet, a z tá n szárítsd m eg, három szor szórd a csontokra!“ M ajd vedd az életvizet
a szádba és precskeld a vizet három szor a csontokra!“ Castrén egy álta la feljegyzett,

376 A T ell-E l A m a r n a levelezésből és az A ssu rb a n ip a l k ir á ly k ö n y v t á r á b ó l k e r ü l t elő.

377 L. U n g n a d : R elig io n d e r B a b y lo n ie r u n d A ssyrer. J e n a . 1921. 146. l . 1. jegyzet.
378 M aqlû IV. 48. k k. l .
379 Aus S ibirien. 2. Ausg. 1893. B d . I I. 6. l .
380 V. ö. H e ld e n sa g e n d e r m in u s sin isc h e n T a t a r e n , r y t h m i s ch b e a r b e ite t. St. P e t e r s ­
burg. 1859. 62. kk. l.
 Dr. V arg a Z s ig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k v allási életé ben. 323

jenisszei korm ányzóságbeli ta tá r m esében381 hasonlóképen m eg ta lá lta az életvize

alk a lm a z á sá t, a m in t arról egy az alvilágból felhozott hős tetem e m egelevenítésével
kapcsolatosan beh ató an tu d ó sít is. Mészáros közli,382 hogy az a lta i ágba tarto zó
csuvaszok m y th o lo g iájáb an is szó esik a Tejes tóról ( = setle kül), am ely valam i
m esebeli, nagyon m essze levő helyen v an . A csuvasz népm esék pedig em legetik
néha az " eleven vizet“ (tsere su) és a " holt vizet“ ( =vile su). H aszn álatu k ró l ezt
olvassuk: A m ese hősét m egölik, elégetik a te s té t úgy, hogy csak a ham vai m a­
ra d n a k . E k k o r a z tá n jön valak i, a k i összeszedi a földről ezeket a h a m v a k a t és
leönti a " holt víz“-zel . És a b b an a p illan a tb a n holt em berré válik a m ese hőse.
A h o lt em b ert m eg m o sd atja a z tá n az " eleven víz“-zel és életre tám a d tő le .383
A finn-ugor népeknél az életvize ism eretére és h a szn á latá ra a következő
különösen szem léltető példáink v a n n a k :
N u m i-T a r e m házáb an őrzi az életvizét (= liliň vit), am ellyel életre hozhat
h o lta k a t.384 E gy Gondatti á lta l közölt szövegből tu d ju k , hogy a csodaszert az
égatya tömlőién őrzi385 épenúgy, m in t ahogy valószínűleg töm lőben áll az a sum ir
A n égi p a lo tá já b a n és töm lőben kezelik az A n u n n a k i a sum ir alvilági birodalom ­
ban. A Gondatti-féle szövegben a d a tu n k v an arra nézve is, hogy N u m i-T a re m e
b ű v szert idegen szem élynek, a kondai alv id ék híres " N agy fejedelm é“ -nek alkalm i­
lag elajándékozza, a k i a z tá n vele h a lo tta k a t tám a szt életre s sz ab a d ít m eg az alv i­
lágból. A felélesztés úgy tö rté n ik , hogy a h a lo tta k az élet vizével m egdörzsöltet­
nek. E g y éb k én t az é g a ty a az életvizében tá r tja örökösen a ra n y b o tjá t s ha evvel
a vizet m eg zav arja, az, ak ire rá p illa n t, rögtön eszm életlenül esik össze. T e h á t ez
esetben az életvize a halál v izévé válto zik á t, am in th o g y az A dapa m y th u sb an
E a isten is a rra figyelm ezteti A dapa n ev ű védencét, hogy a halál vizét ne fogadja
el A n kezéből. A vogul-osztják népdalok tu d n a k arról is,388 hogy az életvize a
szellem ek: a menkw őrizetében és kezelésében áll, a k ik ezzel az eredeti neve
(χ atta jink) szerint „ h a lá lta la n v íz “ -zel h o lta k a t locsolnak életre s a kiknek bir­
to k áb a ez elképzelhetőleg ugyancsak az égisten ajándékozásából ju t, ak árcsak a
su m ir alvilági A n u n n a k i-n ak.
Az életvize képzete kissé á ta la k íto tt alak b an m eg találh ató a finn Kalevala­
ban is a X V . ének 4 7 3 —482. és 5 2 5 —534, soraiban. L e m m in k ä jnen a n y ja ugyanis
fiának a Tuoni vizéből összegereblyélt te te m é t m eg a k a rv á n eleveníteni, különböző
íre k é rt küldi el a kis m éhecskét. K é t előző sikertelen kísérlet u tán harm adízben
az égisten lak ásáb a küldi a szükséges szerért. A m éhecske fölszállván a m egjelölt
helyre: „F ü szerízre m o st a k a d a , Mézre, m en n y it ép a k a ra . Nem sok idő telik bele,
H á t im surrog visszafele, L elkendezve jödögele, Ölében vagy száz szelence, Ezer
m ás egyéb bödönke, M éz van ebben, víz v an ab b an , L egjobb fajta ir a m a b b a n .“
Az a n y a erre m egkeni vele fiá t m inden testrészében s szavára (555. k. sor): „ F e k ­
téből az em ber felkél, A lvásából im e eszm él“ s tb .387
A m int lá tju k te h á t, az életvize képzete az u ral-altai népcsalád m indenik
népénél, am ely ősi pogány hitéletére vonatkozólag valam elyes m egbízható em lék­
kel rendelkezik, jelen v an s eszerint b á tra n közös u ral-altai szellemi tu la jd o n n a k
volna te k in th e tő . H a a z é rt a képzet eredetisége és elterjedtsége kérdését e h e ly ü tt
m égis kissé b eh atóbb vizsg álat tá rg y á v á tesszük, ez a z é rt tö rté n ik , m e rt m in t
é szrev eh ettü k , kifejező form ái nem fedik egym ást pontosan az egész nyelvcsa­
ládon belül s kapcsolódása a legfőbb isten fogalm ával különben is bizonyos elő­
h a la d o tta b b vallási fejlődést tételezvén fel, elm életileg is, g yakorlatilag is fennáll
a lehetősége kívülről való á tv é telé n e k .

381 L. V orlesungen ü b e r die finn isc h e Mythologie. St. P e te r s b u r g . 1857. 147— 154. l .
382 V. ö. A csuvasz ősvallás em lékei. B u d a p e s t, 1909. 59. l .
383 U. a.: U. o. 75. l .
384 L. M u n k á c s i: Vogul n épköltési g y ű jte m é n y . I. k. CCCXI. l ., C C X X — X X I . l .,
C C C X X V I. l .
385 U. o. C C X X . k. l .
386 L. P a tk anov: Die I r ty s c h - O s tja k e n u n d ih re Volkspoesie. I. Teil. 104. l ., II. Teil.
129., 133., 172., 176. l . és M u n k á c s i: Vogul nép k ö ltési g y ű jte m é n y . I I. k. 2. rész. 0251. l .
387 L. A ug. W ünsche: Die Sagen v o m L e b e n s b a u m u n d L e b e n sw a sse r, etc. 90. l .
324 D r. V a rg a Z sig m o n d : S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási é le té b e n .

Az életvize képzete egyike a legelterjedtebb m ythologiai fogalm aknak.

Föllelhető az többek kö zö tt az indogerm án népek m y th o lo g iájáb an ,388 az izlám
hitrendszerében,389 a bib liáb an s a n n a k k iv á lt újtesta m ent om i és ap o k ry p h u s
irodalm i részében,390 to v á b b á a nem zetközi m eseanyagban,391 sőt bizonyos fokig
a képzőm űvészet alk o tásaib an is.392
Az indogerm án m ythologiában a helyzet a következő: A z indoiráni népcso­
p o rt életvize valójában a Haoma, vagy Som a393- 394 növény k isa jto lt nedve, a m ely ­
től az istenek is n y erik h a lh a ta tla n sá g u k a t. Ez isteni ita ln a k különösen az Aves-
tá b a n 395 és az ind V édákban396 van nagy szerepe. Az iráni m ythologiában a vég­
íté le tk o r ez ita lla l elé g ítte tn e k m eg az összes h a lo tta k s h a tá sa a la tt új életre ébred­
vén, élik to v á b b a h a lh a ta tla n o k é le té t.397 A Haoma, vagy Soma sok m y th ik u s
speculation m e n t keresztül s a vallásos költészet az égi Soma m elle tt tu d földi
Soma-ról, a sárga Haoma m e lle tt ism erős a fehér Haoma, vagy Gaokerena, am ely
a Vourukasha tó közepéből nő ki s tízezer-féle gyógynövény veszi körül. — Ez
utóbbi volna a h a lh a ta tla n sá g ita la .398 A későbbi papi bölcsesség a Soma a la tt a
Védák ném ely helyein a h o ld isten t é rti399 s viszont W indischmann arra vonatkozólag
is g y ű jtö tt a d a to k a t,400 hogy a Soma-n a k megfelelő fehér Haoma egy m y th ik u s
jelen tésű fa, am ely a H a ra berezaitiról aláöm ölő A rdvîcûra forrásból nő ki, am ely
ugyancsak W indischmann szerint az életvize képzetének szo lg álh ato tt a la p já u l.401
Az indogerm án népcsalád ú. n. indoeurópai része a h a lh a ta tla n sá g ita lá t Met-
nek nevezi, am ely folyékony m éz leh e tett s eg y a rá n t sz o lg á lh ato tt italu l és eledelül.
E kettős tu la jd o n sá g a m agyarázza m eg pl. a görög m ythologia am brosia (ἀμβρο­
σία) és n e k tá r (νέκταρ) fo g alm át.402 H a az indogerm án ú .n . életvize képzetéről még
a z t is fö lem lítjük, hogy valószínű őrizési helye a z ég volt, m ert innen rab o lja el
" az őt féltékenyen őriző dém ontól az isten m ad ara, vagy a m a d á ra la k o t öltő isten
m aga: Indra sasa, Zeüs nektárhozó sasa, a M et-et sa sk é n t to v a v iv ő Odin“,403
a k k o r ezzel m in d e n t el is m o n d o ttu n k , am i az indogerm án iste n ita l, vagy hal­
h a ta tla n sá g i ita l lényegi m egértéséhez szükséges. Ez ital azonban úgy keletkezési
m ó d jára, m in t különböző variációiban az u ral-altai életvizétől eltérő jelentéseire,
m a jd szü k h aszn álati körére s végül a legfőbb égistennel hiányzó k o n k rét k a p ­
csolataira te k in te tte l sem m iképen sem szolgálhat a m a n n a k kielégítő m agya­
rá z a ti a la p já u l s így az u ral-alta i életvize képzetének az indogerm án h atástó l való
függetlenségét s emezzel szem ben lényegi eredetiségét m eg á lla p íth a tju k . Legfel­
jebb az a lta i ta tá ro k tejfehér ta v á b a n , vagy a csuvasz tejes tó fogalm ában lá th a tu n k
bizonyos késői iráni h a tá s t, ha a Vishnupurana II. 4.-ben foglalt a d a tn a k a m a­
g y a rá z a ta , m ely szerint ,,a Cakadvîpa fö ld terü letet teljesen a tejes tenger veszi

388 V. ö . az összefoglaló v a l l á s t örté n e ti k é z ik ö n y v e k e t!

389 K e v é s b b é a K o r á n b a n , m i n t a késő bbi ir o d a l o m b a n .
390 L. Z i m m e r n : K A T .3 523. kk. l ., A . J e r e m i a s : B a b y lo n isc h es im N e u e n T e s t a ­
m e n t. L eipzig. 1905. és P. Karge: B a b y lo n isc h es im N e u e n T e s t a m e n t . (B iblische Z eitfragen.
M ü n s te r i. W . Sechste Folge. H . 9— 10), 85. l .
391 L. A . W ünsche: Die Sagen v o m L e b e n s b a u m u n d L e b e n sw a sse r etc. 90. k k . l.
392 K . v. S p ie sz: D e r B r u n n e n d e r ew igen J u g e n d . = O rien ta listisch e S tu d ie n . F r i tz
H o m m e l z u m 6 0-ten G e b u r ts ta g g ew id m et. I I-er Bd. Leipzig. 1918. 328— 341. l .
393— 394 Az első irán i, a m á s o d ik in d kifejezés.
395 Az A v e s ta le g k ö n n y e b b e n h o z z á f é r h e tő f o r d ít á s á t a d j a a M . M üller sz e rk e sz te tte
T he S acred B o o k s of th e E a s t . Vol. IV., X X I I I . és X X X I . O xford. 1880— 87. és F r itz
W olff : A v e s ta . Die heiligen B ü c h e r d e r P a r s e n . N e u d r u c k B erlin u n d Leipzig. 1924.
396 A V e d á k k i a l a k u l á s á r a és n y u g a t i f o r d ít á s a ir a v. ö. W internitz-n e k m á r előbb
i d é z e t t i n d ir o d a l o m t ö r t é n e t é t .
397 V. ö. C. von O relli: A llgem eine R e lig io n sg esc h ich te 2. A ufl. 1913. II. Bd. 169. l.
398 L. Darmesteter: a T he S acre d Books of th e E a s t . Vol. IV ., L X I X . l .
398 A . J e r e m ia s : A llg em eine R elig io n sg esc h ich te. M ünch en. 1918. 144. l .
400 L. Fr. S p ie g el: E ra n is c h e A l te r t u m s k u n d e . Leipzig. 1871—1878. I— I I I . Bde.
I. Bd. 464. k k . l .
401 U. a . : U. o. 465. l .
402 V. ö. W . H . Roscher: A usführliche s L e x ico n d e r g riec h isc h en u n d röm isc hen M y th o ­
logie. Leipzig. 1884. kk. A m b r o s ia címszó a l a t t I. B d. 2 8 0 —282. h a s á b .
403 H . Oldenberg: Die R e lig io n des V eda. 2. A u fl. S t u t t g a r t u n d B erlin. 1917. 169. l.
Dr. V a r g a Z sigm ond : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életéb en. 325

k ö rü l“ Brunnhofer á lta l helyesen a d a tik vissza,404 és a tejes tenger a la tt (Eshira

samudra) jogosan a K aspi tenger é rth ető .
Az életvize kép zetét ism eri és kiadósa n használja az izlám is, am ely m ár
első, K oránbeli fogalm azásában többször szól jóltevő vizekről, m elyek a hívőket
paradicsom i lakhelyeiken tá p lá ljá k . Így a X V III. sura 2 9 —30. v., a X L IV . sura.
5 1 —52. v. és a L X X X III. sura 2 2 —28. verseiben. De sokkal világosabb képet
festenek az életvizéről a későbbi a ra b és perzsa írók, m in t Tabarî, Thalaabi, a
perzsa Firdusi Sahnam e-ja, N iza m i Iskandernâm e-ja, Sururi és m áso k .405 Ez
arab és perzsa írókhoz azonban a Nagy Sándor regényének Pseudo-Kallislhenes-
nél m egőrzött alak jáb ó l, am ely n e v e ze tt uralk o d ó n ak az életvize forrásához
való vonulásáról szól, ju to t t el406 s így hellenista színezetű kölcsönanyag és nem
az izlam á lta l k ite rm e lt eredeti szellem i kincs. Ám ezzel korántsem a k a rju k kétség­
bevonni, hogy az idevonatkozó képzetek lassan k én t á tsz iv áro g ta k az izlám ba és
a n n a k a k k lim a tiz á lt alkotórészeivé v á lta k . A nnál kevésbbé, m e rt közvetlen
a d a tu n k v a n a rra nézve, hogy a későbbi képzelet a h a lh a tatlan sá g vizét áth e­
lyezte a m uslim ita paradicsom ba és Ilyést á llíto tta oda őréül s egyszersm ind az
izlám hívők id e á ljá u l.407 Más verziók szerint viszont Chidher és Mózes az életvize
fo rrásán ak őrizői. Jellem zők az izlám h ív ő k életvize képzeteire azok a szem elvények,
am ely ek et a m oham edán csagataiak irodalm ából idevonatkozólag Vámbéry
közöl.408 A M i'rag-Nameh V I. szem elvénye leírja a próféta lá to g a tá s á t a p a ra ­
dicsom ban. O ttani láto m á sá n a k egy része így s z ó l:409 „ L á té k a paradicsom köze­
pén a felséges „ A rš “ alól c sa to rn á k a t előtörni. Az egyikben víz foly, a m ásikban
tej, a. h arm ad ik b an bor és a negyedikben méz. M inde négy csatorna Isten hatalm a
fo ly tán egy helyről e re d t és ak i lá tja , alig hiszi el, hogy egy és ugyanaz a f o r r á s ...
Aki e csato rn ák vizéből iszik, gyönyörködik és öröm et ta lá l az istenben bőségesen.
A c sa to rn á k a t Abi Keöser-nek n e v e zik .“ E gy m ásik szöveg Mahbub ul kulub.
Nevai. 4.-ben ezt o lv a s s u k :410 " A sö té t éjszaka, m elynek nincs holdvilága, hason­
lít a sötétséghez, m elynek nincs életforrása.411 A sötétség pedig, am elynek nincs
életforrása, h aso n lít a pokolhoz, m elynek nincsenek paradicsom i m ezői“ .
Sem m i kétség benne, hogy az izlám életvize képzete azonos az ural-altai
népek életvizével, de viszont azonos m inden m ás olyan képzettel is, am ely pl,
népm esékben,412 vagy m ásfa jta elbeszélő anyagban a vizet m egelevenítő, esetleg
a h aláltó l m egóvó erővel ruházza fel. És m égis az azonosság, a lényegi rokonság
dacára sem szabad k ö z ö ttü k összefüggésre gondolni. N evezetesen a kölcsönzés­
nek hiányoznak a legfontosabb k ritérium ai. A m oham edán életvizével kapcsolato­
san pl. sehol sem olvassuk, hogy vele az égisten, vagy az ezt hely ettesítő Allah
rendelkeznék, az ő felszereléséhez tarto zn é k , hogy az életvizét Allah égi töm lő­
ben ta rta n á , kezelését ala n tasa ira rábízná, to v áb b á, hogy az életvize az alvilágba
k erü lt h a lo tta k m egelevenítésére h a szn á lta tn ék fel, m in d e v o n áso k at — elism er­
jü k —, elvileg k izárja az izlám theologiai rendszere és szigorú m onotheism usa
is, de e vonások valahogyan m égis an n y ira ho zzátarto zn ak az életvize ural-altai
és sum ir képzetéhez, hogy a m a n n a k p rim itív jellegét szabják m eg az izlám m es­
te rk é lt és k u ltu rá lt életvize fogalm ával szem ben. É pen ezért nem tu d ju k el­
fogadni a Mészáros n é zetét sem, ki a csuvasz " elevenvíz“ és " holt víz“ képzetei­
ben m oham edán h a tá st lá t,413 illetőleg ily k ap cso lat lehetőségét nem u ta s ítja el

404 H . B ru n n h o fe r: I r a n u n d T u r a n . Leipzig. 1889. 7— 8. l .

405 V. ö. A . W ünsche: Die Sagen v o m L e b e n s b a u m u n d L e b e n sw a sse r, e tc . 77. k k . l .
406 L. u. o. 77. l .
407 U. a. u. o. 79. l .
408 Ča g a ta is c h e S p ra c h s tu d ie n . Leipzig. 1867. c. m ű v é b e n .
409 U . a.: U . o. 82. l .
410 U. a . : U. o. 180. l .
411 M in t alól a je g y z e tb e n V á m b éry m e g jeg y z i (180. l . ) : „Célzás a sö té tsé g rő l szóló
m y t h i k u s m o n d á r a , a m e ly sö té tsé g e n k e r e s z tü l le h e t e l ju tn i a h a l h a t a t l a n s á g f o r r á s á h o z “
412 Az életvize k é p z e te a m a g y a r m e se v ilá g b a n is je lentős sz erep e t já ts z ik , pl. Petőfi
J á n o s V ité zé b en is előfordul. V. ö. ide E le k O.: E th n o g r a p h i e . X X V I I . évf. 1 9 1 6 . 168— 1 9 0 . l.,
413 A csuvasz ősvallás em lékei. 75. l .
326 Dr. V a rg a Z sig m o n d : S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében.

teljesen, m e rt szerin tü n k az összefüggés bizonyságát m u ta tó kritériu m o k eleddig

nincsenek jelen.
Az életvize képzete ism erős a bib liáb an is. Az ószövetségben ugyan csak
gyönge kezdetei ta lá lh a tó k fel, m in t Ezéchiel X L V II. 1—12. v., de m ár a zsidó
m o n d ak ö r részletesen em lékezik a M irja m m y stik u s k ú tjá n a k m egelevenítő és
csodatevő h a tá sá ró l. Az izra elitá k a m onda szerint e k ú t b irto k á b a M ir já m nak,
a Mózes nővé ének kegyességéért ju to tta k pu sztai v ándorlásuk a la tt, de M ir j ám
h alála u tá n e lv é te te tt tő lü k és a T iberias ta v á b a süly esztetett, ah o n n an alkalm ilag
feltör és érezteti csodatevő h a tá s á t a tó b an fürdőzőkre.414 Még gyak o rib b az
életvizének az em legetése az újszövetségben, ahol klassikus hely reá nézve m in ­
d en ek elő tt a János ev. IV. fej. 10. és 14. verse, m ajd a Jelenések könyvének külön­
böző helyei is, m in t V II. 17. v., X X I. f. 6. v., X X II. fej. 1. és 17. versek. E lm é­
letileg te h á t m eg volna a lehetősége, hogy a keresztyén h itre á tté r íte tt bizonyos
u ra l-a lta i törzsek e fogalm at a bibliából kölcsönözhették légyen, de ez esetben
ism ét veszendőbe m enne a képzetnek az a p rim itív z a m a tja , am ely az egyes ural-
a lta i népeknél e p o n to n jelen van, — m egm agyarázatlanul m ara d n a sok részlet­
vonás s végül sokkal erősebbnek kellene feltételeznünk a keresztyén h a tá s t e
törzseknél, m in t am ilyen az a valóságban v o lt s am ilyennek a z t teljes hitelre­
m éltó sággal ethnographusok és ú tleírók rajzo lják . K én y telen ek vag y u n k te h á t
elejteni a k ép zetn ek a keresztyénségből való kölcsönzése g o n d o latá t is s k ita rta n i
a n n a k őseredetisége m e lle tt.
Ily ala p o n nem fo g a d h a tju k el a Karjalainen n é zetét sem , ki m ás egyéb
von áso k k al e g y ü tt az életvize k épzetét is az ugorok vallásában olyan req u isitu m ­
n a k ta r tja , m ely oda a m oham edán ta tá ro k vallásából, esetleg orosz keresztyéni
hatásb ó l k e rü lt,415 m e rt a fogalom kör eredetiségét b izonyító arg um entum okkal
szem ben a k ív ülről való á tv é te l lehetősége nem ta rth a tó fenn.
4. Az ég tisztelet sum ir és u ral-altai eredetiségét b izo n y ítja az az egyező
képzeleti mód is, ahogyan az égisten, vagy az ő főnöksége alá tarto zó többi iste ­
nek a terem tm én y ek sorsát meghatározzák s e h a tá ro z a tu k a t írásokba, táblákra,
könyvekbe fe k te tik le. E k épzetnek többféle elágazásával találk o zu n k , nevezete­
sen o lv asu n k az élet könyvéről, a bűnök és a jócselekedetek tábláiról, a sors könyvé­
ről stb ., de m indezen elnevezések lényegében egy és ugyanazon functiónak: az
isten i so rsm eg h atáro zásn ak az eredm ényei és jelölései.
A sorsm eghatározás gondolata az egész assyr-babyloni vallásos fejlődés­
ben benne v an, de nem leh et kétség felőle, hogy sum ir vallásos reflexió gyüm ölcse
s így onnan átk ö lcsö n zö tt vallásos örökség. K övetkezik ez m in d en ek elő tt abból
a tényből, hogy a sors fogalm át kifejező assyr-babyloni šîmtu-n a k ideographikus
egyenértéke a su m ir nam = sors, am ely tar-ral kapcsolva = a sorsot m e g h a tá ­
rozni s ennek szószerinti visszaadása az assyr-bab. šîm tu šâm u = u. a . És hogy
a nam-tar kifejezés nem ta lá n a sum ir n y elv m esterséges to v áb b áp o lása idejé­
ből416 az assyr-babyloni p a p o k á lta l k ita lá lt m űszó,417 hanem az egykori élő sum ir
nyelvben és gondolkozásm ódban benne élő és onnan á tö rö k lő d ö tt ősi fogalom ,
nyilván m u ta tja az a körülm ény, hogy az alvilág egyik fu n ctio n áriu sán ak :
Ereškigal k ö v etén ek a neve N A M - T A R , kinek elnevezése épen a z t a k a rja jelen­
ten i, hogy viselője a h a lo tta k b iro d alm át őrzi ( = an n a k főkapusa), következéskép
a h a lo tta k sorsa: a végső sors beteljesedésére vigyáz fel.418 De a k épzet sum ir
414 L. A . Wünsche: Die S agen v o m L e b e n s b a u m u n d L e b e n sw a sse r, etc. 75. l . és
P. K a r g e : B a b y lo n isc h es im N e u e n T e s t a m e n t. M ü n s t e r i. W . 1913. c. m u n k á j á t , a m e ly
a z o n b a n a külső h a t á s o k m é r t é k e le m éréséné l so k sz o r té v e d .
415 Die R e lig io n d e r J u g r a - V ö lk e r . B d. I I. 256. kk.; 281. kk., l . és m á s u t t .
416 A s u m i r n y e l v e t t . i. a n é p k ih a lá s a u t á n az a s sy r-b a b ilo n i p a p o k t o v á b b á p o l­
t á k , m i n t a k u ltu s z és t u d o m á n y s z e n t n y e l v é t m e ste rsé g ese n K r. e. 2000-, az a ssy r, ille tv e
b a b y lo n i b ir o d a lo m b u k ás áig . K r. e. 539-ig.
417 I ly e n e k a m e sterséges s u m i r n y e lv b e n c s a k u g y a n lé te z n e k , de ez ek k a r a k t e r e
elég k ö n n y e n f e lism e r h e tő .
418 K ü lö n b e n a h a l o t t a k k ijö n n é n e k az a lv ilá g b ó l. V. ö. I s t á r a lá sz á llá sá az a lvilá gba
c. m y th u s 15— 20. so r.
Dr. V a r g a Z s i g m o n d : S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v allási életében. 327

eredetiségét igazolja az is, h ogy a nam írásm ódja igen a rc h a ik u s s így kétség­
telenül b ele tarto zik az eredeti őssum ir képjegyek so rá b a .439 A sors k ép zet sum ir
eredetiségére k ö v e tk e z te th e tü n k to v á b b á az assyr-bab. šîmtu synonim ájának, az
ucurtu-n a k sum ir gišhar egyenértékéből is, m ely szintén ősrégi haszn álatú ki­
fejezés és a n n y it jele n t, m in t a fára (giš) feljegyezni (har), a fába belevésni, m ajd
a vésés eredm ényeként = kép, relief is.420
Az assyr-babyloni vallásos fejlődésen belől m indenik nagy isten bír ,,sors-
meghatározó“ jelzővel421 s a p ap i theologia csakugyan úgy is képzeli a sorsm eg­
határo zás a c tu sá t, hogy a tav a sz i feltám adás ünnepekor, illetőleg újévkor, am ely
Nisan hónap 6—11. n a p ja in ü n n e p e lte te tt, az isten p an th eo n összes ta g ja i össze­
gyülekeztek a M arduk E sagila (Babylon városi) tem p lo m áb an és o tt a sorsm eg­
h atározás helyén az U pš ukkinaku-ban a D uku nevezetű sorskam arában422 előre
m eg h a táro z tá k M arduk-k a l e g y ü tt egy esztendőre a világm indenség s benne a
tere m tm é n y e k so rsát. A zonban n y ilv á n v a ló , hogy ez egész actus a m aga éven­
k énti ism étlődésével egy őseredeti, a v ilágterem tésekor lejátszó d o tt generális
sorsm eghatározásnak az utánképzése, v a la m in t hogy a nagy istenek külön sors­
m eghatározó szerepe is vagy egyszerűen csak h a ta lm u k fokozására szolgáló
kegyes áradozás, vagy a helyi legfőbb isteni m éltóságnak az egész isten p an th eo n
élén álló sum m us deus h a ta lm i körére való m in táz á sa . De m indenképen az ős­
eredeti állap o tb ó l való továbbfejlődés eredm énye. A sorsm eghatározás k iv ált­
sága s a h a tá ro z a t írásos feljegyzése eredetileg az égisten: A n m űködési köréhez
ta rto z o tt, a m in t a következő a d a to k b izo n y ítjá k : A L i p it - I štar király m eg­
istenítéséről szóló szöveg egy helyen A n -t így a p o s tro fá lja :423 " A n u a bölcs, a
dicső, ki a sorsot m e g h a táro z z a.“ Az E n u m a eliš terem tési eposz II. tá b lá ja 122.
sorában M arduk e szav ak k al szólítja m eg a p já t: A n u - t : " Az istenek ura, a nagy
istenek sorsa“ . U g y a n o tt a IV. tá b la 4. és 6. sora M a rd u k ot m ag asztalv án , ezt
m ondja róla: " A te sorsod p á ra tla n , p arancsod A n u . “ A III. tá b la 3. kk. versei­
ben az ég istene: A n šar, az eposz szerint A n -nak az ősatyja a d ja ki a parancsot,
hogy a nagy istenek összegyülekezzenek az Upš ukkinaku-b an és az ő elnöklete
a la tt h atá ro zz á k m eg M arduk részére a sorsot, am i a z tá n a I II . tá b la 129. kk.
sorai szerin t m eg is tö rté n ik .424 A sorsm eghatározásnak eredetileg az éggel való
k apcsolódását b izo n y ítja a š itir šamê kifejezés is, am ely a felirato k b an többször
előfordul,425 a n n y it jelen t, m in t az ég írása és b ár assyr-babyloni kifejezés, kétség­
telen ü l sum ir eredetű fogalom és az ég sorsm eghatározási szerepére vonatkozik,
a n n a k a kijelentési form ája.
M inden okunk m egvan te h á t feltételezni, hogy a ,,sors tá b lá i“ ( = tu p šîmâ­
id), m elyről az E n u m a eliš terem tési eposz a z t az érdekes tu d ó sítá s t közli, hogy
Tiamat426 ( = a v ilág terem tésk o r a lázadó istensereg feje) legvakm erőbb segítő­
társa m ellére a k a sz tja e szav ak k al: " Kingu! a te parancsod v á lto z h a ta tla n s
szav ad m aradandó le g y e n !“ 427, de am ely et M arduk Tiamat legyőzése u tá n le­
vesz a K ingu m elléről s a m agáéra tű z, m in t a világfölötti uralom je lv é n y é t,427
419 V. ö. Frd. D elitzsc h : Die E n t s t e h u n g des ält e s t e n S c h riftsy ste m s. L e ipzig. 1897.
c. m ű v e az ő s ír á sje g y e k n e k csak t ö r e d é k é t ad ja.
420 L. Christliebe F ich tner— J e r e m i a s : D er Schicksalsglau be bei den B a b y lo n ie rn
(M itteil, d e r V o r d e r a s ia t— A e g y p t. G esellschaft. 1922. X X V I I . Jg . 2. H . 9. l .)
421 L. U. a.: U. o. 11. k k k . l .
422 A s o r s k a m a r a m á s ik n e v e p a ra k šîm â ti, a m e ly n e k a v isz o n y a a z o n b a n a D u k u ­
hoz m ég n e m eléggé t i s z t á z o t t .
423 L. H . Z im m e r n : K ö n ig L ip it Išta r s V e rg ö ttlic h u n g . E in a ltsu m e risc h e s Lied.
( B e r ic h te ü b e r die V e r h a n d l u n g e n d e r kgl. sächs. G esellschaft d e r W is s e n s c h a fte n zu Leipzig.
P h il. H is t. K l. Bd. 68. H . 5.) 1916. II. 18. sor.
424 T. i. M a r d u k részéről ez v o lt a fö lté tel, h o g y a lá z a d ó T ia m a t-t a l a k ü z d e lm e t
az is t e n e k h e l y e t t felvegye.
425 Frd. D elitzsch: A ssyrisches H a n d w ö r t e r b u c h . Leipzig. 1896. 652. l .
426 L én y e g e s z e r in t az ős víz m e g sze m ély esítő je ( = a s s y r - b a b . tamtu= te n g er.).
427 I. tá b la 137— 138. s o r és IV . tá b la 119. k k . so r.
328 Dr. V a r g a Z sigm ond: S u m ir (B ab y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k v allási életében.

eredetileg A n u - hoz ta rto z ta k s az ő világkorm ányzói és v ilágfenntartói m űkö­

dését h ird e tté k . H asonló követk eztetésre jogosít a so rstáb lák n ak a Z u nevezetű
v ih arm ad á r általi elrablásáról szóló m y th ik u s elbeszélés is,428 am ely ugyan az
esetet úgy beszéli el, hogy Z u az E n lil b irto k á b ó l: az ő p alotájából rag a d ja el
e felette drága kincset ab b an a p illan a tb a n , m ikor E n lil m osakodni kezd tiszta
vízzel és tró n járó l leszállva, épen leteszi d ia d é m já t,429 de m ivel E n lil az A n fia
s a m y th u s szerint különben is A n gondoskodik a so rstá b lá k n a k visszakozásáról,430
nyilvánvaló, hogy a s o rstá b lá k a t eredetileg A n őrizte s a fiú b irto k á b a az apa
örökségéből ju to tta k ak k o r, am ikor E n lil a v ilá g u ralm a t A n -tól m indenestől
á tv e tte .431 A so rstáb lák eredeti b irto k lása tek in te té b en nem o k o zh at z a v a rt az
sem , hogy m ás szövegekben N abu isten jelenik m eg úgy, m in t azok őrizője, pl.
egy varázslási szöveg ,,a sors táb lá i hordozójá“ -nak nevezi ő t,432 egy m ásik hely
pedig „m in d e n ek feljegyzője, ki a so rstáb lák íróvesszőjét kezeli“ szavakkal
a p o s tro fá lja ,433 m ert m indé n y ila tk o z a to k abból m ag y a ráz h a tó k m eg, hogy Nabu
az írásm ű v észet istene, következéskép a n é p h it őt te k in ti a sors h a tá ro z a to k fel­
jegyzőjének is. Valószínűleg az A n szerepkörének a m egoszlása következtében,
am ely et azonban igen korai időre, m ég a su m ir-u ral-altai eg y ü ttélés korszakába
kell v isszavinnünk, r u h á z ta to tt fel az alvilág egyik isteni szem élye: Geštin, ille­
tőleg teljesebb a la k b a n Geštin-anna ( = assyr-bab. Bêlit-cêri) azzal a fela d attal,
hogy „ a z alvilág tá b la író ja “ legyen és e fu n c tió já t be is tö lti úgy, hogy az a l­
világ úrnője: Ereškigal e lő tt térd el és p a ra n c sa it azonnal tá b lá ra v eti, nem külön­
ben a h a lo tta k birodalm ába belépők n ev eit olvassa fel írásaiból ú rnőjének.434
A sorsm eghatározásnak az egyénekre a lk a lm a z o tt form ája szüli az " élet
könyve“, " a j ócselekedetek táblái“ és " a bűnök táblái“ fogalm át, am elyekben az
egyes em berek é le tta rta m a , jócselekedetei, vagy bűnei v a n n a k feljegyezve.
A szövegek tö bbször tu d ó síta n a k ilyen tá b lá k ró l s a szó valóságos értelm ében
kell venni a z o k a t.435 A nnál in k áb b , m ert egy Ebeling á lta l közölt szövegből elő­
k e rü lt am az agyagedénynek a neve is (k ip p a t, ill. kappatu), am elyben az em ber
jócselekedetei tá b lá já t ő rizték .436 Ez egyéni sorsm eghatározásnak, vagy az egyén
so rsát érintő feljegyzéseknek az előbb közölt nevek a la tti em legetése ugyan csak
késői assyr-babyloni szövegekben m a ra d t fenn,437 de nincs o k u n k kétségbevonni,
hogy ezek ism e re te egyidős m ag án ak az egyetem es sorsm eghatározásnak a sum ir
conceptiója felm erülésével.
Az u ral-alta i népek sorából a sorsm eghatározás tén y e és képzete a leg­
tisz tá b b eredetiségében az ugor népeknél m a ra d t fenn: a voguloknál és osztjákok­
nál, kiknek idevonatkozó em lékei világosan beszélnek. A többi u ral-altai népnél,
am ennyiben a képzet jelen v an, h a tá ro z o tta n a n n a k idegen befolyásolásával
kell szám olnunk. Az ugor népem lékek a d a ta i a következő k ép et festik a sors-
m eghatározás a c tu sá ró l s a n n a k eredm ényéről: a sorskönyvekről:
Karjalainen közli,438 hogy az irty si osztjákok égistenének egyik legfonto-

428 A m y t h u s szövege a z A š š urbanipal k ir á l y k ö n y v t á r á b ó l v aló u g y a n , de t a r t a l m a

s z e r in t ősrégi k é p z e te k e t tü k r ö z .
429 L. I. t á b l a 12. kk. sor. (V. ö. K e il in sc h riftl. B i b l. Bd. VI. 1. H ä lf te 48. k. l . és
U ngnad: Die R elig io n d e r B a b y lo n ie r u n d A s s y r e r etc. 151. l .)
430 V. ö. a m y t h u s t a r t a l m á t az I. 23. kk. s o r o k tó l k e z d v e .
431 L. H . R a d a u : S u m e r ia n h y m n s a n d p r a y e r s to God N in -ib from th e t e m p l e library
of N ip p u r . P h ila d e lp h ia . 1911. 12. kk. l . ( = T h e B a b y lo n ia n E x p e d i tio n of th e u n iv e rs ity
of P e n n s y lv a n ia . Series A. Vol. X X I X . P a r t . l .)
432 V. Ö. rö v id e n H a s tin g s : E n c y c lo p a e d ia of religion etc. Vol. II. 1909. 794. l . a
„ B o o k of lif e “ címszó a l a t t .
433 U. ο. 794. l .
434 L. M eissner: B a b y lo n ie n u n d A ssyrien. Bd. II. 145. és 324. l . ; l . Gilgames eposz
V I I . t á b l a V. oszlop 46. k k . sor.
435 L. Z im m e r n : K A T . 3 402. k. l .
436 M itte ilu n g e n d er V o rd e ra s ia tis c h e n G esellschaft. 1918. Jg. X X I I I . H . 2. L eipzig
1919 5 4 ., 69. l.
437 V. ö. Z im m e r n : K A T . 3 401. kk. l .
438 Die R eligio n d e r J u g r a — V ö lk er Bd. I I . 2 62. l .
Dr. V a r g a Z sigm o nd: S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v allási életében. 329

sabb sz e re p e : az em beri sors m eg h atáro zása. " E r k ann das Mass des Erfolges
im L eben feststellen, G esundheit verleihen, K in d er schenken, und von ihm h än g t
die L änge des m enschlichen Lebens a b . W enn ein K ind geboren w ird, lässt er
seinen Gehilfen im Schicksalsbuch aufzeichnen, w ieviele J a h re des irdischen Lebens
dem neuen A nköm m ling zu verbringen b estim m t sind, u n d auch, ob das Leben
des N eugeborenen sich in grossen Zügen glücklich oder unglücklich gestalten
soll.“ 439 Az osztják égistenről: T ûrem, T ûrum-ról Patkanov is a z t a tu d ó sítá st
hozza,440 hogy „a z ő kezeiben nyugszik az istenek, az em berek és az á lla to k sorsa.
B irto k áb an van egy nagy könyv, am elyben fel v an jegyezve, hogy ki m eddig é l“ .
A vogul N u m i-T a r e m -ről a z t olvassuk egyik vogul népköltési em lékből, hogy
„vendégülő szobarekeszében az írások, vagy könyvek hevernek, m elyekben a
terem tm én y ek sorsa v an m e g írv a “ 441, és e könyvekből b izo n y ítja be a tan ak o d ó
Tarem-fia k e lő tt az előidézett írásszakértő, Je li-us, hogy a tűzözönnek m ég nem
érk e z e tt el a k isz a b o tt ideje.442 Más szövegek v iszont arról tu d ó síta n a k , hogy a
sorsm eghatározást ny ilv án az égatya m egbízásából egyetlen leá n y a ,443 Kaltes
asszony végzi, k in ek a ty ja rendeletéből író d eákok állan ak rendelkezésére, kik
m in d e n t feljegyeznek, am it az istennő szól.444 Kaltes asszony kim éri kinek-kinek
a sorsát, rovásokkal jegyzi föl m indenk inek é le tk o rh a tá rá t s ezen v á lto z ta tás
nem eszközölhető. H ogy az é le tk o rt rovásokkal jegyzi m eg, arról tan ú sk o d ik
egy P á p a y J. által k ia d o tt osztják szöveg,445 am ely a Kaltes rótta vasas nagy mély
rovásról beszél a beteg gyerm ek életsorsával kapcsolatosan, és Karjalainen a d a ta ,446
am ely szerint „ a z észak-osztjákok a z t hiszik, hogy Kaltas (K -nál így van írv a!)
az, ak i a gyerm eknek a lelket a d ja és a gyerm ek születésénél " az arannyal díszí­
tett hétszeres ágra, az arannyal megkarcolt hétszeres ágra (azaz a fá ból készült rovásos
botra) felrója az ú jsz ü lö tt életfolyam át, feljegyzi, hogy a földön vájjon gazdag,
av a g y szegény fog e lenni és vállalkozásai sikerülnek-e, av ag y n e m “ . Az ugor
sorsm eghatározás szabályosságára és egyetem ességére jellem ző a d a t, hogy az
alvilág istene K u l'-a tér m indennap jelentkezni ta rto z ik N um i-Tarem -nél, hogy
átv eg y e tőle azo k n ak a jegyzékét, kiknek m eg kell halniok, vag y m eg kell bete­
gedniök és Κ ul'-atèr csak e jegyzék a la p ján tere lh e ti be az e lh a lta k lelkeit az a l­
világba an n y ira, hogyha v a la k it tévedésből idő előtt ra g a d o tt el, azt vissza kell
bocsátania az élőkhöz.447
Teljesen bizonyosnak v e h e tjü k , hogy a sorsm eghatározásról szóló ez ugor
felfogás a su m ir-u ral-altai ősközösség idejéből való szellem i term ék és nem késői
assyr-babyloni h atás, v ag y m áshonnan, esetleg épen az izlám ból, v ag y a keresz­
ty én hitfelfogásból átk ö lcsö n zö tt vonás. E redetisége m ellett tan ú sk o d n a k a
következő nagyfontosságú a d a to k : a) az ugor n é p h it is N um i-Tarem -et, T u ru m -ot,
szóval az égistent ruházza fel a sorsm eghatározás szerepkörével s az égistentől
veszik á t e fu n c tió t azon többiek, ak ik n e k ő épen adom ányozni a k a rja . H a assyr-
bab y lo n i kölcsönzésen alap u ln a a sorsm eghatározás ugor conceptiója, az esetben
é rth e te tle n m ara d n a, hogy m ié rt az égistene határo zza m eg a m indenség sorsát,
hiszen az assyr-babyloni vallásos fejlődés azon szakában, am ely az ugor kölcsön­
zésnél te k in te tb e jö h etn e (K r. e. 2000-től elkezdve), nem A n u , az égisten, hanem
M a rduk a k o rata v asz i n a p istene, e g y ú tta l az iste n p a n th e o n feje a sorsok m eg­
h atáro zó ja. K övetkezéskép az ugor hitfelfogásban is vag y a n ap m egszem élyesítő
istenének, vag y a k á rk i m ásn ak kellene e szerepet betöltenie, k iv á lt ha te k in te tb e
vesszük Karjalainen arg u m en táció ját, m ely sz erin t az ugor égisten k ifejlett
439 U. a.: U. o. 262. l .
440 Die I r t y s c h — O s tja k e n u n d ih re Volkspoesie. St. P e te r s b u r g . 1. Teil. 99. l .
441 M u n k á c s i: V ogul n é p k ö ltés i g y ű jte m é n y . I. k. CCCXI. l ., C C C X X V . k. l ., a szöveg
közlésére u . o. 75. l .
442 U. a.: U. o. C C C X X V . k. l .
443 L. M u n k á c s i: V ogul n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y . II. k ö t e t . 038. k. l .
444 U. a.: U . ο. II. k. 048 l .
445 O s z tjá k n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y . ( = Z ic h y J. gróf: H a r m a d i k ázsiai u ta z á s a . V.
k ö te t. B u d a p e s t — Leipzig. 1905. 268—269. l .
448 Die R elig io n d e r J u g r a — V ölker. B d. II. 177. l .
447 L. V ogul n é p k ö lté s i g y ű j t e m é n y . I. k. C D I I. l .
330 Dr. V a r g a Z sig m o n d : S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l - a l t a i n é p e k v allási életében .

szerepköre csak késői m ásodlagos képződm ény.448 De a m oham edán h itk é p z et

az Allah so rsm eghatározásával és a b irto k á b an levő különböző írásokkal sem
szo lg álh at az ugor égisten sorsm eghatározási m űködése a la p jáu l, m e rt Allah
nem m egfelelője az ugor égistennek s az ő sorsm eghatározói szerepe különben
sem ju t oly szem léltető kifejezésre a vallásos ira to k b an , m in t az ugor égistené.
A bibliai sorsm eghatározás tén y e pedig, m ely részben az eleveelrendelés fenséges
g o n d o latáb an , részben pedig assyr-babyloni képzetek h a tá sa a la tt az egyes sze­
m élyek cselekedetei, bűnei, egész életfolyam ata esetről-esetre tö rtén ő feljegyzései
form ájában ju t kifejezésre,449 sokkal szellem ibb és sokkal m élyebb é rtelm ű ta n ,
sem hogy a külsőleg ugyan keresztyén h a tá s a lá kerü lt, de lelke m élyén m indig
po g á n y n a k m a ra d t ugorság e ta n t á tv e h e tte és sikerrel a m aga égistenére a lk a l­
m a z h a tta v o ln a . b) A sum ir és ugor sorsm eghatározásról szóló a d a to k szerint a
sorsok k ö n y v e it, írá sa it, feljegyzéseit az égisten m ag án ál őrzi égi palotájában
s az ezek fele tti rendelkezés nyilván h o zzátartozik az ő h atalm i teljességéhez.
c) E fu n ctió t az égisten m aga ruházza rá olyan isteni szem élyekre, a k ik vele
családi viszonyban állan ak , m in t E nlil A n -nal, Kaltes N um i-Tarem -m el, vagy
h iv ata li összeköttetésben v a n n a k , m in t az alvilági istennő m ellett szolgálatot
teljesítő Geštin-anna ( = assyr-bab. B êlit-cêri) és K u l'a tèr. K ülönösen fontos
m o zzan at, hogy a h a lo tta k á tv é tele az alv ilágba a sum irban és az ugor h it­
felfogásban eg y a rá n t jegyzékek a la p já n tö rté n ik . E jegyzékek az égisten sors­
m eghatározói m űködésének, n y ilv á n ta rtá s á n a k a részei s az alvilág fun ctio n á­
riusaihoz az ő intézkedéséből ju tn a k . Az alvilág berendezése különben is több
lényeges egyező m o zzan ato t tü n te t fel a sum ir és u ral-alta i népek hitfelfogásában.
d) A sors feljegyzésnek a su m irb an és az ugoroknál észlelhető egyező form ája:
a fára való felróvás ősi p rim itív kezdetlegességre és közös népies szokásra utal.
A nnál feltűnőbb, hogy a sorsm eghatározás conceptusa s az a n n a k ered­
m én y eit jelző írások, tá b lá k , könyvek képzete a tö b b i u ral-alta i népnél olyan
a la k b a n jelenik m eg, am ely h a tá ro z o tta n m agán viseli az idegenből való köl­
csönzés b é ly e g é t.450 Pl. a középázsiai törökség azon részénél, m ely az izlám nak
hódol, a m oham edán sors-tan u ralja az egész hitfelfogást. Sőt m ég az izlám ta n í­
tásá tó l e lsz a k ad t csuvaszság idevonatkozó képzete is " az isten írá s á “ -ról (ture
sírn1), csak a m oham edán felfogás szem üvegén keresztül érth e tő m eg .451 Ez u tó b b i­
hoz Mészáros a következő m a g y a rá z a to t fűzi: " A csuvaszok úgy képzelik, hogy
az isten m inden em ber h om lokára rá írja a sorsát, a k o p o n y a hom lokcsontjára
m ag á ra, cikornyás forradás-, m eg varázsszerű jelekkel, am elyeket senki m ás
nem tu d elolvasni, csak m aga az isten . De nem is lá th a tó az em beri szem elő tt,
m e rt e lta k a rja a hom lok b ő re .“ 452 Nos, e k épzet h a tá ro z o tta n a m oham edán
theologiából n yeri e red etét. A sorsm eghatározás és a sors feljegyzés tén y e ugyanis
m á r a K orán tö b b helyén is m eg ö rö k íttetik s e helyeket érdem es m egism erni
a z ért, hogy m in d en ek elő tt nyilvánvaló legyen a m egfelelő csuvasz képzetnek
tő lü k és kiegészítő társa ik tó l való függése, m ásfelől, hogy k itű n jék a megfelelő
ugor képzeteknek velük szem ben m eg á lla p íth a tó eredetisége. A V I. sura 59. verse
ezeket m ondja: „ É s nála ( Allah-n ál) v a n n a k a titk o k kulcsai, ő ism eri a z o k at
egyedül, ő tu d ja , hogy m i van a földön és a vízben és tu d ta nélkül egy levél sem
esik le s a föld sötétségeiben nincs sem m i m ag, sem m i zöld és sem m i száraz, am ely
benn ne fo g la lta tn é k egy nyilvánvaló könyvben.“ A IX . su ra 51. verse így szól:

448 V. ö. Die R elig io n d e r J u g r a — V ölker. B d. II. 287. k. l .

449 A s z e n tí r á s b a n az égi k ö n y v e k a köv. h e ly e k e n e m l í t t e t n e k : D ániel 7, 9. kk. v.,
Je le n é s e k k. 4., I. k k . v., a so rsk ö n y v e irő l v a n szó a 139. z s o ltá r 16. v ., E x o d u s 32, 32. v.,
69. zsolt. 28. v ., M a lá k iá s 3, 16. v., az é le tk ö n y v e e lőfordul a J e le n é s e k k. 5. feje ze t, 21, 27.
V . 13, 8 . v., 17, 8 . v . , 3, 5. v ers, a sors k ö n y v é r ő l e m lé k e z ik E zékiel 3, I. k. v. és J e le n é s e k k.
10 8. k. vers; az égi je g y z é k f o g alm a cs endül m eg L u k á c s e v a n g . 10, 20. v ., F i lip p i l e v . 4 , 3 . v .,
H é b e r lev. 12, 23. v e r s . v. ö. A . Jerem ias: „ B o o k of lif e “ c. szó a l a t t (H a stin g s E n c y c lo p a e d ia
of re lig ion etc. Vol. II. 1909.). 792— 795. l .
450 E z e s e te k k r i t é r i u m a i t késő b b lá tn i fogjuk.
451 V. ö. M észá r o s: A csuvasz ősvallás em lék e i. 11. l .
452 U. a.: U. o. 11. l .
Dr. V a r g a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében. 331

„M ond: soha sem ér b e n n ü n k et m ás, m in t a m it " Allah számunkra feljegyez.“

A X I. sura 8. verse a k övetkezőket ta r ta lm a z z a ; „ E g y etlen egy csúszó-mászó
á lla t sem él a földön, m elyről ne ő gondoskodnék és ő ism eri a n n a k helyét és
nyugvóhelyét. M inden egy nyilvánvaló könyvben van.“ X X X V . su ra 12. versből
ezt olvassuk: „ T ite k e t Allah te re m te tt porból, m ajd egy vércseppből és két
nem m é a lk o to tt b e n n e te k e t. És egy asszony sem lgsz terhes és nem betegszik
le az ő tu d ta nélkül és egyetlen egy idős em ber sem korosodik m eg anélkül, hogy
m indez egy könyvben ne állana.“ A X V III. sura a k é p z ete t m ég to v á b b részletezi
em ígyen: 47. vers: „ É s odah ely eztetik a könyv és lá tn i fogod, hogy a bűnösök
aggódni fognak ta rta lm á n és m ondogatni fogják: „ J a j n e k ü n k ! M it jele n t ez a
kö n y v ! A legkisebb és a legnagyobb b ű n t nem h a g y ta (Allah) feljegyzetlenül!
És m e g ta lá ljá k az ő cselekedeteiket a helyükön és a te u rad senkin sem fog el­
követni jo g ta la n sá g o t.“ L X X V III. sura 29. vers: " M indent feljegyeztünk egy
könyvbe.“ A legrészletesebben azonban a L X X X III. sura 7 —9. verse színezi
ki a képzetet; „B izony, im e a bűnösök könyve a Siddsinben.453 És m i o k ta t ki téged
arra , hogy m i a Siddsin? E gy íro tt k ö n y v .“ U. o. a 18—21. versek: „B izony, ime
az igazak könyve az Illijû n b a n .454 És m i o k ta t ki téged a rra , hogy m i az Illijûn?
E gy írott könyv. B izo n y ítják ezt az (Allah-hoz) közelálló (angyalok).“ E helyeken
k ív ü l m ég m á s u tt is e m lítte tn e k a K oránban a terem tm ények, a világm indenség,
az egyesek sorsa bejegyzéseit ta rta lm a z ó k önyvek,455 ezek felsorolását azonban
itt , m in t kevésbbé jellem zőt, e lh a g y h a tju k . H ogy Mohammed m ik é n t képzelte
el e k ö n y v ek eredetét, arró l a K orán nem szól, de a tra d itio úgy ta r tja , hogy azok
öröktől fogva lé te z te k .458 Á ltaláb an a K orán az eleveelrendelés gondolatával,
m in t ilyennel m ég nem foglalkozik, ha v a n n a k is helyei, am elyek bizonyos em be­
rek n ek a pokolra ju tá s á t az isten i erő közrem unkálásának tu la jd o n ítjá k .457 Ámde
an n á l h a tá ro z o tta b b a n lép előtérbe az izlám theologusoknál a qada gondolata,
am ely az Allah h a ta lm a á lta l öröktől fogva elren d elt sors, decretum s am elynek
állandó m egvalósulása a qada r. A decretum ta n kiegészítő része az a hit, hogy az
öröktől fogva m eg h a táro z o tt sors kinek-kinek a homlokára van írva, a m in t ezt
az ezeregyéjszaka m esegyűjtem ény d a ra b jaib a n s ennek h a tá sa a la tt m ás el­
beszélő m u n k ák b a n is szám talanszor m eg találju k . Goldziher e kifejezésm ódot az
izlám b an ind eredetűnek ta r tja ,458 am i azonban nem v á lto z ta t azon a tényen,
hogy izlám hívő arab s és persa író k n ál szám talanszor előfordul. „ E z a hom lokra
ro v ás — m ondja Goldziher — nem egyezik a m oham edán vallásos o k m án y o k ­
n a k m egfelelő felfogással. Ez u tó b b i szerint a sors egy " könyvben“, vagy " a jól
őrzött táblán“ van m egírva, m ely et az izlám a bibliai ap o k ry p h irodalom ból köl­
c sö n zö tt.“ 459 Ez a k ité te l te h á t, hogy a sors az em ber hom lokára van írva, nem
az izlám ta la já n te rm e tt. A zt hiszem , India a h azája. Az ind k ö ltők szerint
Brahma isten az em bernek, m íg an y ja m éhében v an, homlokára írja, m i légyen
sorsa a földön. E z é rt im ádkozik egy élces ind költő e szavakkal Brahma-hoz:
„ N ag y isten! Bűneim m inden egyéb gyüm ölcsét szórjad reám , a m in t a k a ­
ra to d ta r tja ; szívesen elviselem , csak egyet ne tégy, kérlek, ne írd a hom lo­
k ára azo k n ak , kik tehetséggel nem b írn a k „k ö ltő váljék b e lő le d !“ 460
453 A Sid dsin v o l ta k é p e n a p o k o ln a k egy h e ly e s így é r te n d ő , h o g y róla n e v e z t e t i k az
a k ö n y v is, a m e ly a b ű n ö s ö k t e t t e i t t a r t a l m a z z a .
454 Az Illijû n sz ó sze rin t a z t je le n ti: „M agas h e l y e k “ és a h ív ő k p a r a d ic s o m i m a g a s
h e ly e it jelöli s é p ú g y á t v i t e t i k a j ó k c s ele k ed e teit t a r t a l m a z ó k ö n y v je lölésére is, m in t
t á r s a a S iddsin.
455 L. IV. s u r a 152. v., X I I I . s u r a I. v., X X X I V . s u r a 3. v., L X X X I V . s u r a 7— 12. vers.
456 V . ö. H astin g s: E n c y c lo p a e d ia of religion a n d ethics. Vol. V. 1912. 794. l . ( F a te )
(m u slim ) címszó a l a t t .
457 II. s u r a 17. v., V I I . s u r a 178. v., X X X I I . su r a 13. v., X X X V . s u r a 9. v., e h e l y e ­
k e n a z o n b a n b ibliai r e m i n is c e n tiá k c s e n d ü ln e k meg.
458 L. A b u d d h is m u s h a t á s a az isz lá m ra . B u d a p e s t . 1903. ( = E l ő a d á s o k K örösi Csom a
Sándor em lé k e z e té re . II. szám . K i a d j a a Magy. T u d . A k a d é m ia ) c. t a n u l m á n y á t .
459 Goldziher i. m . 12. l .
460 U . a . : U. o. 12. l . Az in d f a ta lis m u s a d a t a i t ö s s z e g y ű jtö tte M . W in te rn itz: Das
S chicksal im G lau b e n u n d D e n k e n d e r In d er. ( = M ü n c h e n e r A llgem eine Z eitung . 1902.
102— 103. s z á m a in a k a m e llé k le té n .)
332 Dr. V a r g a Z sig m o n d : S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v allási életében.

L á th a tju k te h á t, hogy az izlám sorsm eghatározás ta n a is m ily bővüléseken

m e n t keresztül és m ennyi idegen elem et v e tt föl m ag áb a, m íg elérte végső k i­
alak u lási fo rm á já t, de v iszont az is tén y , hogy ha a csuvasz " isten írá s á “ -hoz
a Mészáros közölte m ag y a ráz a t helytálló, e csuvasz ta n n a k im m áron a jelzett
bővülésekkel g azd ag o d o tt m oham edán felfogás képezi az a la p já t.
É rdem es volna végigvizsgálni a sorsm eghatározásról szóló k ép zetek et m in d ­
azon népek v allásaiban, am elyek az u ral-altai népekkel v alah a és valam iképen
érintkezésbe ju th a tta k , m in t az in d ek ,461 a p erzsák ,462 a ch in aiak 463 v allásában,
csak a z é rt, hogy m ég in k áb b k itű n jé k az őseredeti á lla p o to t egyedül képviselő
ugor vonatkozó k é p z ete k n ek m indeniktől a függetlensége és a sum ir felfogással
való s z é tsz a k íth a ta tla n egyezése, de e különben nagyon hálás k itérésre i t t —
sajnos — m á r nem v á lla lk o z h a tu n k .
Még csak egyetlenegy k érdést kell röviden m egérintenünk, hogy m im ódon
lehetséges, hogy a so rsm eghatározásnak a su m irb an és az ugor népeknél jelen­
lévő form ája ilyen, az összefüggést se jte tő alak b an a tö b b i u ral-alta i népnél nem
ford u l elő? A kérdésre többféle m ag y a ráz a t a d h a tó . Nem lehetetlen, hogy egyik-
m ásik u ral-alta i (főkép altai) népnél a vallásos életfejlődésről szóló hiányos k é p ­
zetein k sz o lg á lta tjá k e képzet ism eretlenségének az o k á t, a z t sem t a r th a tju k ki­
z á rtn a k , hogy az izlám ra á tté r t tö rö k törzseknél s épen a csuvaszoknál is az ide­
v onatkozó m oham edán k épzetek a m eglevő eredeti k ép zetan y ag ra ra k o d ta k rá
s a z t ö ltö z te tté k m ás köntösbe, sőt m ég az is lehetséges, hogy e h itk é p z et a nagy
többség vallásából k iveszett, csak a z t ta r th a tju k valószínűnek, hogy eredetileg
az egész ny elv család n ak közös szellem i s a já tja vo lt, m e rt elengedhetetlen ki­
egészítő részét képezte az am an n ál észlelhető közös égkultusznak.

A su m irb an , m in t m á r előbb lá ttu k , az égisten m e lle tt igen korán m eg­

jelenik a föld megszemélyesítő istene s a lényegükre nézve egyező istenszem élyek
sorában a föld istene az a m ásodik istenszem ély, kinek egyetem essége, egyező
tu la jd o n sá g a i és azonos szerepköre fö ltalálh ató az egész u ral-alta i n y elv család ­
b an . M ivel azo n b an az egyes u ral-alta i nép ek a szétválás u tá n különböző
helyekre kerü ltek , ahol a föld jelentősége, term ő ereje, m inőségi k a ra k te re külön­
bözőképen érv ényesült, egészen term észetes, hogy ennek m egfelelően v á lto z o tt
és a la k u lt a földisten jelentősége és tisz te lete is. Pl. a finn népeknél m ai ta rtó z ­
kodási helyükön a kedvezőtlen ta la j és k lim atikus viszonyok következtében
m ásodrendűvé v á lt a fö ld k u ltu sz 464 s h ely ét a víz és erdő szellem ei fo g lalták el.
De — és ez a fontos — m in d en ik u ra l-a lta i népnél k im u ta th a tó a földistenének
eredeti fontossága és ősi tisz te lete . E helyen a z é rt n e h á n y szóval csak a föld­
k u ltusz egyetem ességére, régiségére és n eh án y szinte k iáltó egyező m o zzan atára
m u ta ssu n k rá a sum ir és u ra l-a lta i m yth o lo g iáb an .
A su m iro k v allásáb an az ég és föld kettőségére nem csak abból k övetkez­
te th e tü n k , hogy a tö rté n e ti felirato k b an A n m e lle tt o tt van E n k i is,465 to v á b b á ,
hogy a varázsem lékek jórészében a varázslás az ég és föld nevében tö rté n ik 460 és
bizonyos m y th ik u s szövegek ném ely isten cso p o rto k genealógiáját úgy jellem zik,
hogy " az A n nem zése, a föld sa rja d é k a i a z o k " ,467 hanem m in d en ek felett abból a
k ö rülm ényből, hogy a fe n n m a ra d t iste n listá k az isten ek leszárm azását m indig

461 V. ö. W in te r n itz i. m . és H astin g s E n c y c lo p a e d ia of religion a n d ethics Vol. V. 7 9 3 . l.,

H . Ohlenberg: Die R e lig io n des V e d a . 2. Aufl. S t u t t g a r t u n d B e rlin . 1917. 194. k k . l ., a R ta
f o g a lo m ró l.
462 V. ö. H a stin g s E n c y c lo p a e d ia Vol. V. 792. k. 1. Fr. Spiegel: E r ânische A l t e r t u m s ­
k u n d e . L eipzig. I— I I I . B d. 1871— 1878. B d. I I. 7. k k . 1.
463 L. H a sting s E n c y c lo p a e d ia etc. Vol. V. 783—785. l . ( F a t e ) (Chinese) címszó a l a t t .
464 V. ö. Castrén: V o rlesu n g e n ü b e r die fin n isc h e M y thologie. 86. k. l .
465 J . H e h n : Die b iblische u n d die b a b y lo n is c h e G otte sid e e. Leipzig. 1913. 2., 12. k. l .
466 L. előbb a v a r á z s lá s r ó l szóló részben.
467 P l. az U tu k k u lim n u ti. I. 23. (Cun. T e x ts X V I . 12, I. 22— 23. so r a h é t gonosz
d é m o n ró l s a V A Th . 258. 10— 13. vers az A n u n n a k i - ról.
D r. V arga Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örök ség a z u r a l- a lta i n é p e k v allási életében. 333

az égnek és a földnek az élre á llítá sáv a l kezdik s a m indenség k ia la k u lt ren d jét

az ég és föld kettősségével szem léltetik. Pl. az ősrégi v iszonyokat tü k rö z tető
E n u m a eliš eposz az I. tá b la I. köv. soraiban a chaotikus lények (A p s u , Tiamat,
Lahm u, Laham u, M u m m u ) felsorolása u tá n A n š ar és K i šar n e v é t em líti, ak ik ­
ben az ég és föld ősm egszem élyesítő iste n e it kell lá tn u n k . Vagy az A n -nal ( = ilu
A n u m ) kezdődő K . 4340+ 79—7 —8, 294. (Cun. T exts X X IV ., I.) szöveg, m ely
ta rta lm a szerin t szintén egy terjedelm es istengenealogia, a 3. sorban az A N - K I
isten n ev ek et közli, am elyeknek ég, illetv e föld jelentése felől nem lehet kétség.
U gyanez a szöveg a 6. és 7-ik sorban A n - šar-gal és K i- šar-gal nevekkel ism ét
a rra u ta l, hogy a ren d e z e tt világm indenség k ezd etét az ég és föld ősfogalm aiban
kell keresnünk. R e n d k ív ü l jellem ző és a képzetösszehasonlítás sikere szem pontjá­
ból nagyfontosságú az an és ki jelentése, m ely az an-n ál m agas, fentlevő, a ki­
nél pedig alsó, a la n t levő értelem m el a d h a tó vissza. Az an m agas jele n té sé t lá ttu k
m ár előbb, de m egerősíti a z t az ég jelölésére vele parallel h aszn ált na, na ( = fel­
em elkedni, kiem elkedni, m a jd m agas- és a K. 4337. Col. I II. 18.-ban ég = š amú);
az enim (alapjelentése u g y an csak m agas a K. 4337. Col. I II. 29.-ben = é g ), a III.
bad ( = m agas, m ag asn ak lenni és a 38130. Col. I. 37.-ben = é g ) és a II. a. giš,
am ely a K . 4337. sz. szöveg Col. I I I . 22. sora szerint szintén = ég ( šâm u) jelentéssel
bír s e jelentése m a g a sra irá n y z o tt, m agas alapjelentéséből vezethető le ,468 de a
ki alsó, ala n tle v ő jelentésének a b izo n y ításáv al m ég adósok v ag y u n k . H ogy a
ki alsót, a la n t lev ő t kell, hogy jelentsen, k ö v e tk e z te th e tjü k az an-nal ellentétes
h aszn álatáb ó l, ha am az m agas, ak k o r e z = a nem m agas, az a la n t fekvő és té n y ­
leg a ki ily irá n y ú eredeti h a sz n á la tá t m egerősítik a szövegek, m elyek szám talan ­
szor közük ezt az é rte lm é t s k iv ált a d v erb ialis a la k jáb a n ki-ta, m ajd m indig šapliš
assy r-b ab . egyenértékkel a d já k vissza, am i a z t jelenti = a la n t . 469 De ez eredeti
jelen tését tü krözi a ki-nek az alvilág jelölésére való h aszn álata is,470 am i csak
úgy érth e tő m eg, ha az a lv ilá g n a k m ég a rendes földnél is a la n ta b b fekvésére
go n d o lu n k . Az ég és föld ily körülírásos kifejezése is a z t m u ta tja te h á t, hogy
e k é t őseredeti fogalom bizonyos k ap csolatban á llo tt egym ással, m in t a felső
és az alsó s a k e ttő egym ást v alahogyan k ieg észítette.471 Az A n - šar és K i- šar
elnevezésekbe b e h e ly e tte sítv é n a z é rt az an és ki előbbi jelentéseit, az elsőt a felső
m indenség, a m áso d ik a t pedig az alsó nundenseg (š ár t. i .= a z assy r-b ab . k iššatu,
v. ö. Sc . 6 8 = m in d e n ség ) értelem m el, az an-š ar-gal-t = a felső nagy m indenség,
a ki-šar-gal-t = a z alsó nagy m indenség értelem m el a d h a tju k vissza.472
A földisten a sum ir E n k i á lta l rep re z en tá lt form ájában hím nem ű szem é­
lyiség, de v iszont az előbb h iv a to lt K . 4340 + 7 9 —7 —8, 294. jelzésű és A n-nal
( = il u A n u m ) kezdődő szöveg a 3. sorban írt A N - K I - t = il A n u u m u A n tu m
assy r-b ab . egyenértékkel a d ja vissza, am i azt jele n ti, hogy a föld ( K I ) =a. nőnem ű
A n u , azaz A n - n ak a felesége, te h á t vele egy iste n p á r. Nem tu d ju k m a eldönteni,
hogy e speculáció m ö g ö tt m en n y i igazság rejlik, de m ég ha papi bölcselkedésnek
vesszük is a földnek az A n -nevéből kép ezett nőnem ű form ával való visszaadását,
bizonyosnak látsz ik a n n y i, hogy az A n és K i kapcsolata a sum ir theologiai köz-
tu d a tb a n benne é lt és nőnem ű a lak b an való felfogása, am ire különben Damki-na
neve is u ta l, régebbi, m in t hím nem ű elképzelése.
A földistennek m ég egy körülírásos n ev ét kell itte n fölem lítenünk, m ely
a z t az assy r-b ab . bêl-mâtâti p erip h rastik u s form ában m in t az országok, a la k o tt

468 L. m i n d e k ifejezések m a g y a r á z a t á t Frd. D elitzsch: Sum erisches Glossar. Leipzig.

1914. a m egfelelő h e ly e k e n .
469 L. U g y a n a z : U. o . 120. l .
470 U. a. : U. ο. I. k i n , k i 2. je le n t é s é t a 120. l.
471 V . ö. B r. M eissner: B a b y lo n ie n u n d A ssy rien Bd. II. 10 7. l.
472 U g y a n íg y m a g y a r á z z a J . H e h n : Die biblische u n d die b ab y lo n isc h e G o tte s id e e .
L eipzig . 1913. 19. k. l .
334 Dr. V a r g a Z sigm ond: S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u ra l-a lta i n ép e k vallási életében

földek u rá t jelöli. (bêlu—ú r , m âtu = ország, mâtâti = a m âtu többesszám a.)473

K étségtelen, hogy a földistennek e jelölési m ódja sum ir örökség,474 a m it az is
b izo n y ít, hogy a fö ld isten k én t tisz te lt E n lil475 m ár a legrégebbi teliói sum ir fel­
ira to k b a n is viseli e n e v e t478 s így az assy r-b ab . kifejezés egy régi sum ir term inus
tec h n ik u sn ak az á tv é tele , m ely a sum ir földisten felfogásm ódjára v e t jellem ző
világosságot. A bel mâtâti sum irra visszafo rd ítv a lugal kurkurra m elle tt ( = az
idegen országok király a, t. i. lugal= király, kur pedig = id eg en ország477) =lugal
madamada, ahol a kifejezés m ásodik része = m a d a , illetőleg a n n a k rövidebb alak ja
ma = ország (a mada és assy r-b ab . m âtu m egfeleléseire, v. ö. Sc . 98.) többese,
ugyanaz a szó, m in t M u n ká c si B. teljesen kom petens m egállapítása sz erin t478 a
finn maa, vogul m a = fö ld , m o rdvin moda = ország, föld stb ., am ely a finn-ugor
népeknél a finn maan emo, a vogul M a ankw stb . összetételben egyenesen a föld­
an y a jelölésére szolgál. L ehetetlen m indebben véletlenséget látn i.
A föld sum ir fölfogására jellem ző, hogy az is époly rétegesnek, rétegekből
állónak k é p z e lte te tt el, m in t az ég, am i különben egészen term észetesnek tű n ­
hetik fel azon szoros viszonynál fogva, m elyben ég és föld á llo tt egym ással. A föld
rétegeinek szám a ugyancsak 7 (hét) vo lt, ak árcsak az égé. E g y régi n ip p u ri szöveg
kifejezetten is szól a 7. földről,479 de a hét földréteg jelenléteiére nézve még jellem ­
zőbb az, a m it idevonatkozólag a m y th ik u s szövegekből olvasunk. E zek közül
az Istar alászállása az alvilágba c. m y th u s arról tu d ó sít, hogy Istar az alv ilágba
való alászállásakor h é t k ap u n keresztül ju t be a h a lo tta k birodalm ába, am i úgy
értendő, hogy m inden egyes k a p u egy-egy földréteget zár el, am elyek egym ás
a la tt rétegeződnek. És az egyes kap u k n ál Istar m egfosztatik különböző ru h a- és
felszerelési d a ra b jaitó l, az utolsó k ap u n ál pedig épen szem érem övétől is,480 am i
a z t a k a rja jelképezni, hogy a földrétegekbe való m inél m élyebb alászállással egyre
in k áb b tá v o lo d ik a földfelületétől és közeledik oda, ahol a h a lo tta k é v a l egyenlő
sorsban osztozni k énytelen. E gy m ásik m y th u s a Nergal és Ereškigal-ról szóló
szintén úgy festi Nergal-n ak az alvilágba való alászállásakor t e t t óvintézkedéseit,
hogy az isten m in d e n ik kap u b an h é t segítő dém ont á llít fel, ak ik az Ereškigal
elleni küzdelm ében esetleges m eglepetésektől v a n n a k h iv a tv a őt m egóvni s az
így fe lá llíto tt dém onok összes szám a tizen n ég y ,481 am i úgy m agyarázandó, hogy
a bem enetel h é t k a p u já b a n helyet foglal h ét s a kijövetel ellenkező irá n y ú m ásik
h é t k a p u já b a n ism ét h é t dém on. T e h á t a föld felületéről az alvilágba való ju tá s
hét, k a p u v a l e llá to tt földrétegen keresztül tö rté n ik s a feljövetelnek is azonos
az ú tja . H ogy a föld belsejében képzelt alv ilág n ak a föld felületéhez viszo n y íto tt
eme fek v ését s a hozzávezető földrétegek szám át helyesen íté ljü k m eg, erre v o n a t­
kozólag idézzük Jeremias n ézetét, m ely hasonlóképen v é le k e d ik :482 " A h a lo tta k
b iro d alm át h é t fal veszi körül, ezt feltételezi ugyanis a h ét k apu, m elyen Istarnak
keresztül kell h ato ln ia. Az égi világ h ét sp h aéráján ak fö ld alatti m egism étlődése
ez, am ely sp h a erá k n a k a keleti legendában, m in t lá ttu k , szintén h é t k a p u felel

473 L. H . Z im m e r n : Die K e ilin se h rifte n u n d das A lte T e s t a m e n t. 3. A uflage. B erlin,

1902. 355. l .
474 U. a . : U. o. 355. l . 2. je g y z e t.
475 E n l i l n e k a s u m i r le v e g ő is te n n e k f ö ld k a r a k t e r é r e v. Ö. A . je r e m ia s : H a n d b u c h d e r
a l to r ie n ta lis c h e n G e is te sk u ltu r. Leipzig, 1913. 237. l .
476 L. Lugalzaggisi v á z a f e l ir a t T.. I. k., 3, 6. k ., 3, 7. k., 3 , 1 4 . k. sor ( — Frç. T hu rea u —
D a ng in: Die s u m e risc h e n u n d a k k a d is c h e n K ö n ig s in s c h r if t e n = V o r d e r a s ia tis c h e B ib lio th e k .
1907. Bd. I. 152. kk. l.) és m é g m á s u t t i s .
477 V. ö. szerző Az ó kori k eleti n é p e k m ű v e lő d é s tö r t é n e te s tb . c. m ű v é t. (Ref. E g y h á z i
K ö n y v t á r . P á p a , 1915— 18. I— II. k.) I. k. 58. l .
478 E g y e te m e s i r o d a l o m tö r té n e t. IV. k. 41. l . jeg y ze t.
479 V. ö. T he B a b y lo n ia n E x p e d i t i o n of t h e U n iv e r s it y of P e n n s y lv a n ia . E d i t e d b y
H . V. Hilprecht. Series A. Vol. X X X I . N r. 60. II. 19. sor.
480 E m y t h u s t m a j d n e m sz ó sze rinti sz övegében közli az én V allásos V ilá g n é z e t s tb . c.
m u n k á m . K o lo z s v á r. 1911. 146. k k . l .
481 L. A m y t h u s sz ö v eg é t le g k é n y e lm e se b b e n Jensen k ia d á s á b a n a K eilin schriftliche
B i b lio th e k Bd. V I. I. H ä lf te . 74. kk. l . t a l á l h a t j u k meg.
482 H a n d b u c h d e r a lto r ie n ta lis c h e n G e is te s k u l tu r 67. l .
D r. V a r g a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örö kség az u r a l - a l t a i n é p e k vallási életé b en. 335

m eg. A Nergal és Ereskigal c. m y th u sb a n a h é t k a p u t talá n a körfalak k é t oldalára

m egoszolva kell elk ép zeln ü n k .“
A földről szóló képzetek összefoglalása rendjén kell m eg ism ertetn ü n k az
alvilág berendezését is, m ely fontosságánál és b o rza d á ly t keltő k arak terén él fogva
ugyan később a földdel szem ben teljes önállóságot nyer, eleinte azonban m ég a
föld körletéhez ta r to z o tt s így a n n a k az ism ertetése keretén belől bírálandó el.
E h e ly ü tt azonban az alvilági birodalom nak csak az u ral-alta i népek alvilági
képzeteivel közösnek látszó jelenségeit tesszük vizsgálódásunk tá rg y á v á s le­
m o n d u n k arról, hogy a sum ir-babyloni alvilág kim erítő k ép ét m egrajzoljuk.483
A lélek n ek a halál u tá n i első nyugvóhelye a sum irok h ite szerint a sír volt,
ah o l a te s t is n y u g o d o tt és csak később fejlő d ö tt ki egy az összes h a lo tti lelkeket
m ag á b a foglaló, összegyűjtő közös alvilági birodalom képzete. H ogy az alvilági
képzetfejlődésről szóló ezen n é z etü n k helyes, m u ta tja az is, hogy a sum irban
közös ideografikus írásjegye van a sírn a k és az alv ilág n ak . Az egyszerűbb á lla p o t­
ból a k o m p lik áltab b felé való ezen fejlődés azonban m á r igen korán, m in d en ­
esetre m ég az ősi su m ir-u ra l-altai eg y ü ttélés idején v ég bem ehetett, különben
é rth e te tle n e k m a ra d n á n a k az alvilág felfogásának közös sum ir és ural-altai
vonásai. E v onások először az alvilág sum ir conceptusa a lap ján egybeállítva a
következők:
1. M int lá ttu k , a sum ir képzelődés az alvilágot a föld hetedik rétegében fekvő­
nek képzelte, m elynek k a p u k k a l elzárt külön k ijá ra ta és b e já ra ta v an.
2. Az alvilág egy fö ld alatti külön birodalom ,484 m elynek külön sta tú tu m a i
s ezek sz erin t fe lé p íte tt külön k o rm án y zata v an . Ú rnője Ereškigal, kinek sum ir
neve elem ezve = e re š= k ir á ly n ő és ki-gal = a nagy föld, a nagy alsó, e g y ü tt te h á t =
az alvilág királynője. Ereškigal férje Nergal, k it joggal az o n o síth atu n k a szövegek­
ből Irkalla néven ism e rt „ h a ta lm a s ra b ló v a l“ .485 A Nergal ( = Irkalla) földi
k u ltu szh ely e K utha épen a benne tis z te lt isten alvilági k arak terén él fogva gyak­
ran az alvilág jelölésére is h a s z n á lta to tt. Az alvilágban la k n a k m ég a következő
istenszem élyek: N am tar a főkapuőr, kinek parancsnoksága a la tt egy Negab
nev ezetű szem ély áll, —Geštin-anna ( = assy r-b ab . Bêlit-cêri) az alv ilág táb laíró ja,
az életv izét őriző A n u n n a k i és m áso k .486
3. Az alvilág sum ir k a ra k te ré t kifejezik a következő jellegzetes elnevezések:
K ur-nu-gí ( = assyr-bab. irsit la târi — az ország, m elyből visszatérés nincsen)
( k u r = ország, n u = n in c s , gi = jövés, visszatérés). E n év különösen jelentőséges
a z é rt, m e rt röviden a z t fejezi ki az alvilágról, a m it róla egyebünnen úgyis tu d u n k ,
hogy t. i. a k i egyszer az a lv ilág b a k e rü lt, az onnan tö b b é vissza nem jön, kivéve,
ha az A n kegye m eg nem könyörül ra jta s az életvizével m egprecskeltetvén, vagy
m e g ita tv á n , újból földi élethez nem ju tta tja . Az alvilág egy m ásik neve: ki-gal
szószerint = a nagy alsó, a nagy föld; egy h a rm a d ik elnevezése ir, vagy er-gal
( = a semi babyloniba irkallu alak b an átm enve) (e név a Nergal Irk a lla = a nagy
rabló, a h a lo tti isten m elléknevéből van kölcsönözve s a z t jelenti, hogy a nagy
harcos = erem, urum, eru, ere 2-ik jelentése = harcos). Végül utolsó elnevezése­
k é n t a gig-una kifejezés szerepel, m ely gig ( = éjszaka, sötétség) és unu ( = hon,
hajlék ) alkotórészei jelentése szerint az éjszaka, a sötétség hajléka értelem m el b ir.487
4. Az alvilág fejedelm e, Ereškigal a s a já t palotájában él, m elyről többször
em lékeznek a szövegek. Így az I štar alászállása az alvilágba c. m ythusz 40. k.
483 A s u m i r — b a b y lo n i alv ilá g k im e r ítő r a j z á v a l fo g la lk o z n a k a köv. m ű v e k : A . Jere­
m ia s: Die b a b y lo n is c h -a s s y r is c h e n V o rs te llu n g e n v o m L e b e n n a c h d e m T ode. Leipzig.
1887. U. a .: H ölle u n d P a r a d ie s bei d en B a b y lo n ie r n ( = D e r A lte O rien t. I. J g . 3. H e f t. 2.
A uflag e ) és Frd. Delitzsch: Das L a n d o hne H e im k e h r . S t u t t g a r t . 1911., t o v á b b á m á s részlet-
cikkek.
484 E g y i k n e v e (k u r -n u -g i) k u r előrészéb en épen o r s z á g n a k is nevezi.
485 V. ö. Delitzsch: Das L a n d ohne H e i m k e h r 24. l .
486 V. ö. M eissn er: B a b y lo n ie n u n d A ssyrien. B d. II. 34. l .
487 D elitzsc h : Das L a n d ohne H e i m k e h r 36. k. l . felsorolja az a l v ilá g n a k s é m i- b a ­
b y lo n i e ln ev e zé seit is, ez ek a z o n b a n i t t m i n k e t k e v é s b b é érde k eln e k .
336 Dr. V a r g a Zsigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örö kség az u r a l - a l t ai n é p e k v allási életéb en .

soraiban N am tar e szav ak k al fogadja a belépni ak aró I štart: „ L é p j b e úrnő, az

alvilág ujongjon néked; K urnugea palotája (êkal irsit lâ târi) örüljön néked!“ ;
u g y a n o tt a 68-ik sorban N am tar a köv. u ta s ítá s t nyeri úrn ő jétő l: „ E re d j Nam tar
és zárd be őt (t. i. I štart) p a lo tá m b a (ina êkalliiama)!“ A Nergal és Ereškigal c.
m y th u sz b a n az I-ső szövegdarab hátsó o ld alán ak 19. k . sorában Nam tar e sz av a k ­
kal b o csátja be Nergal-t az alvilágba: „ E re d j be uram testv é re d házába!“ U gyan­
ezen szöveg II.-ik d a ra b já n a k 11. k k . sorai a rró l is tu d ó síta n a k , hogy Ereškigal
p a lo tá já b a n trónon ül: „A p a lo ta belsejében m eg rag ad ta Nergal Ereškigalt és h a já ­
nál fogva leh ú zta trónjáról a földre azzal a szándékkal, hogy fejét lev á g ja.“ Az
Ereškigal p a lo tá já n k ív ü l van m ég egy m ásik p a lo ta is az alvilágban, m elynek
n ev e: êgalgina ( = a jog p a lo tá ja ) (gi = jo g , hűség, êgal = palota), a n év sum ir képzés
eredm énye s ú jab b bizonysága an n ak , hogy az alvilág conceptiója lényegében
su m ir eredetű. E p a lo tá b a n az A n u n n a k i (= a földi istenek) laknak, kik szintén
a ra n y tró n o k o n ülnek s az A n m egbízásából, m in t lá ttu k , az életvizét kezelik és
őrizik.488 E hajlékokon kívül m ás épületekről a szövegek nem em lékeznek489 s
s így nincs tá m p o n tu n k a Delitzsch feltevésének a m egerősítésére, hogy a sum irok
az a lv ilág o t egy b e é p íte tt nagy fö ld a latti v árosnak képzelték, a m it n e v e ze tt
tu d ó s az er-gal (általa urugal-n a k olvasva) alvilági elnevezés állítólagos (nagy
város) értelm éből k ö v e tk e z te t.490
5. Ereškigal-n a k szen t á lla ta a ló. A p a risi nagy v a rá z sp a p y ru s több helyen
em lékezik az E re škigal k a n c ájá ró l,491 de a fen n m a ra d t alvilági ábrázolatokon is
Ereškigal lovon ül, illetőleg térd e l. E jelenség annál feltűnőbb, m e rt eddigi való­
színű m eg állap ításo k s z e rin t492 a lónak az ism erete nem a tö rté n e ti idő kezdetén
b u k k a n t fel B ab y lo n b an s am oda kívülről im p o rtá lt csem etének lá tsz o tt, am ire
neve (anš u-kurra= a hegyvidék szam ara) is u ta lt. E z a d a to k b irto k á b an azonban
a ló haszn álata, ism erete, sőt vallásos alkalm azása is m in th a m égis korábbra
volna helyezhető.
6. Az alvilágban fontos szerepet tö lt be, m in t lá ttu k , Geštin-anna ( = assyr-
bab. Bêlit-cêri), ki jegyzékek a la p ján ta r tja nyilván az alvilágba érkező h a lo tta k
n e v e it. E m űködésével lehetővé teszi Ereškigalnak az ellenőrzést és az alvilág
ren d jén ek m indenkivel való b e ta rta tá s á t.
7. Az alvilág sum ir felfogás szerint úgy szerepel, m in t a betegségek, a szen­
vedést okozó gonosz démonok tartó zk o d ási helye, ah o n n an garázdálkodó ú tju k ra
in d u ln a k s az élők é le tfo ly ta tá sá t m inden m ódon m egkeseríteni igyekeznek. E zt
bizonyító a d a ta in k a következők: az I štar alászállása az alvilágba c. m ythusz
66. k k k . sorai Ereskigal köv. szószerinti u ta s ítá s á t ta rta lm a z z á k Nam tar-hoz:
„ E re d j, N am tar és zárd be (I š tar-t ) p a lo tá m b a ! Bocsáss el hatvan betegséget, hogy
őt m egkínozzák: szem betegséget szem eire, kézbetegséget kezeire, lábbetegséget
láb a ira , a belsőrész betegségét belsőrészére, fejbetegséget fejére, betegséget m in ­
d e n ü tt, egész testé re !“ Az alvilág a h a lo tti lelkek tartó zk o d á si helye s m in t tu d ­
ju k , a h a lo tta k lelkei igen sokszor ellenséges érzelm ekkel v a n n a k eltelve az élők
irá n t és m eg ro n tásu k ra törekszenek. A h a lo tti lelkek k é t dém onikus m egszem é­
lyesítője a gidim és az udug (= a s s y r-b a b . utuk-ku) külön is az alvilágban lakozók­
n a k e m le g ettetn e k 493 s onnan tá m a d n a k fel az em beri nem m eg ro n tására. Nergal

488 L. I štar a lá sz á llá sa az a lv ilá g b a c. m y t h u s z h á t s ó r é s z é n e k 31. kk. sorai.

489 Az a lv ilá g sz e m lé lte té sé re je lle m ző szöveg az i d é z e tte k e n k ív ü l m é g a Gilgames
eposz II. és X I I . t á b l á j a is.
490 Das L a n d o hne H e i m k e h r 37. l.
491 V. ö. Z im m e r n : Die K e il in s c h r if te n u n d das A lte T e s t a m e n t . 3. A ufl. 636. l . 6. j.
492 V. ö. B r. M e is s n e r : A ssy rische J a g d e n ( = D e r A lte O rie n t X I I I . Jg. H e f t. —
2. Leipzig. 1911. 11. l . és U. a.: A ssyriologische S tu d ie n (= M itte ilu n g e n d e r V o rd e ra sia t.
G ese llsc h aft X V I I I . Jg . 1913. H e f t. 2.) B e n n e „ D a s P fe rd in B a b y l o n i e n “ . I. kk. l .
493 L. Gilgames eposz X I I . tá b l a I. oszlop 21. és I I I . oszlop 28. s. ( = Jensen: K e il in ­
sch riftlich e B i b lio th e k Bd. VI. I. H ä lf te 256. k. és 263. k. l .)
Dr. V a r g a Z sig m o n d : S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében; 337

( = Irkalla) a m aga tizennégy segítő tá r s á t a róla és Ereškigal-ról szóló m y th u sz

szerin t az alvilág tizennégy k a p u já b a n á llítja fel s e dém onok fen n m a ra d t nevei
m ind a legveszedelm esebb betegségek jele n té se it ta rta lm a z z á k .494 Az alvilág
la k ó ja k én t ism eretes I šum is, kiről nem csak neve á rú lja el veszedelm es k a ra k ­
te ré t (t. i, a z t jelen ti, hogy „a felséges öldöklő“),495 hanem az Ira m ythusz szövege
is részletesen közli gonosz m ű k ö d ését.496 Az alvilági Nam tar-ról szin tén tu d ju k ,
hogy a h a lo tti sorsnak, te h á t az em berre nézve legnagyobb rossznak a m eg­
szem élyesítője. Végül a gonosz dém onok á lta lá b a n m ind úgy szerepelnek, m in t
A n -n ak a nem zése, a k ik e t egy a földi régióhoz ta rto z ó a n y á v a l n e m z e tt és ho zo tt
életre. Pl. a Labartu dém onról a róla szóló szövegek azt közlik, hogy az A n
le á n y a ,497 a „ h é t d em o n “ szárm azását s a földdel, illetv e az alvilággal való k a p ­
cso la tá t a köv. helyek erősítik m eg: Az U tukku lim nuti V. tá b la , I. oszlop 2 3 —-24.
sora szerint " A n u nem zéseként s z á rm a z ta k “ , de m égis „ a föld sarja d ék a i ő k “ ,498
sőt a 12—13. sor szerint épen „ a z alvilág gyerm ekei“ (E N E N E N E DIMMA
ARAIM M ES). U g y a n o tt az V. tá b la V. oszlop 1. köv. versei szerin t: „egy az
ő nem zésük, A nu nem zése által te re m te tte k “ .499 U gyanezen szöveg X V I. tá b la
28. sora az „ A n u , a k irály k ö v e te i“ -nek nevezi a h e te t.500 U gyanazon szöveg
IV. tá b la I. oszlop 2. köv. sorai m egism étlik: „A z A n u tere m té se k é n t á llo tta k
elő, a föld gyerm ekeiként sz ü le tte k “ , m ajd a következő jelentős töred ék ek et közli
ró lu k : 4—12. s o ro k : „ a t e r h e s é ... a gonosz d a j k á j é ... az a lv ilá g b a n . . . a sír­
b an ... n a p n y u g a t k a p u já b a n .. . “ 501 A h é t közül az egyik dém on, névszerint az
utukku lim nu ( = a gonosz h a lo tti szellem ) a hasonló elnevezésű szöveg V. tá b la
I. oszlop 4. sorában külön is A n n em zéseként e m lítte tik , m íg a 8-ik so rb an namtar
Ereškigal s a rja k é n t van fe ltü n te tv e .502 A h é t gonosz dém onnak Ereškigal-lal való
közelebbi k a p c so la tá ra u ta l az Utukku lim nuti V . tá b la I II. oszlop 9 —10. sor,
ahol ezt olvassuk r ó lu k : „G U Z A L A D IN G IR N IN K IG A L A M E Š) = Ereškigal
tró n já n a k a ta rtó i ő k .“ 503 E h é t dém on joggal lévén az egész dém onvilág re p resen­
tá n sán ak te k in th e tő , u g y an azért a m it ró lu k á llítu n k , áll az am arra is.
A zok u tá n , am ik e t a varázslásról szóló részben a dém onok betegségokozó
szerepéről e lm o n d o ttu n k vo lt, i t t feleslegesnek látsz an é k m inden to v á b b i rész­
letezés, ám hogy m égis m ű k ö d ésü k form ája se m ara d jo n szem léltetés nélkül,
an n a k jellem zésére ide ik ta tu n k egy rövidke kis szöveget: Az A šakki marsû ti
X I. tá b lá ja I.k . sorai így szó lan ak 504 a híres h ét garázd álk o d ásáró l: „A z A šakku
az em ber fejéhez közeledik, a Nam taru az em ber to rk áh o z, a gonosz U tukku az
em ber ny ak áh o z, a gonosz A lu a m elléhez, a gonosz E d im m u te ste közepéhez,
a gonosz Gallu kezéhez és a gonosz Ilu lá b á h o z .“

Az ég k u ltu sza m e lle tt m in d e n ik u ral-alta i nép m y th o lo g iájáb an jelen

v an , ha m in d já rt jelentősége v e sz te tt form ában is, a föld k u ltu sza. A föld kultikus
tisz te leté re vonatkozó u ra l-a lta i b izo nyságokat röviden felsoroltuk m á r előbb a
varázslási képzetek ism ertetésénél, i t t legfeljebb m ég csak arra kell rá m u ta t­
n u n k , hogy részletezőbb k u ta tá s az egyes törzseknél egyre újabb a d a lé k a it hoz­
h a tja n a p fé n y re a föld tisztelet egykori fo n to sság án ak .505 M inket azonban eh e ly ü tt
494 V. ö. D elitzsc h : D as L a n d o h ne H e im k e h r . 45. l . 36. je g y z e t.
495 V . ö. Delitzsch: Das L a n d o h n e H e im k e h r . 42. l . 3 4 . je g y z e t.
496 L. Jensen a K e il in s c h r if tl. B i b l . B d. V I. I. H ä l f t e 56. k k . l ., főkép a I I. s z ö v e g ­
d a r a b IV. oszlop 19. kk. sorok.
497 Z e i ts c h r if t f ü r A ssyriologie B d. X V I . 1902. 154. k., 160. k. l .
498 V. ö. R . C. T h o m p so n : T he devils a n d evil s p ir its of B a b y lo n ia . V ol. I. 50. k. l .
499 U. a.: U. o. 50. k. l.
500 U. a.: U. o. 90. k. l .
501 U. a.: U. o. 30. k. lap.
502 U. a.: U. o. 50. k. l .
503 U. a.: U. o. 62. k. lap.
504 U. a.: U g y a n a z o n m ű Vol. II. 28. k. l .
505 V. ö. e g y e b e k k ö z ö t t a H a stings-féle E n c y c lo p a e d ia of religion a n d eth ics m e g fe ­
lelő k ö te le i n e k az egyes u r a l- a l ta i n é p e k v allás ára” v o n a t k o z ó összefoglaló t u d ó s í tá s a it.
338 Dr. V arga Z sig m o n d : S u m ir (B ab y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében.

az egyetem esnek elfo g ad o tt fö ld tisztelet képzetsorából csak az egyező m ozzana­

to k kiem elése fo g la lk o zta th a t.
A földnek, illetőleg földistennek k é t sum ir elnevezése részben tartalm ilag ,
részben a kifejezés azonossága fo rm ájáb an visszatér a finn-ugorok földkultuszá­
b an. E zek egyike az, am ely ik a földet az éggel szem ben alsónak, alantfekvőnek
nevezi.
A vogul m ythologia N u m i Tarem elnevezése, m in t lá ttu k , a z t jelen ti, hogy
a felső Tarem, a felső ég, a felső világm indenség, vele szem ben áll Joli-Tarem,
am elynek az értelm e: az alsó Tarem, az alsó világm indenség. M unkácsi ide-
vonatkozólag a köv. m e g á lla p ítá st teszi: " A joli-tarem, K L V . j olke-torem ki­
fejezés ( = a lsó-tarem), m ely a földanya nevében szerepel, az ég n u mi-ta rem
( =f első-tarem ) nevezete m e lle tt a földet jelen ti. K ülönösen a költői beszéd a lk a l­
m azza, m időn a földről az éggel k a p cso latb an van szó, így m ondja pl. az égben
lakozó m edve, hogy „az alsó világba“ a földre a lá te k in t (II I : 111.), oda az ég­
ből, a lá b o c s á tta tik ( I I I : 116.) s szintígy a kondai hősének, hogy egy csodás v ár­
n a k „legfelső“ gerendái N o m - T o remhez érnek föl, m íg a legalsók J a l - T orem -ra
tá m a sz k o d n a k (1 1 :2 2 3 .), m ásszóval, hogy az illető erősség a földtől egész az
égig n y ú lik . K ibővítése e kifejezésnek: j oli ma X u m i n tarem: „alsó földbeli
em beres v ilá g “ .506 U gyanaz a kifejezésm ód ez, am ely a sum irban a föld jelölésé­
nél érvényesül.
De a földnek az éggel szem ben ilyetén m egjelölésére idézhetünk p é ld á t a
finn Kalevalából is, ahol a X L V II. ének 111. kkk. sorai Väjnämöjnen köv. m on­
d á sá t ta rta lm a z z á k : „ H e j, vasverő Ilm ár vérem ! M enjünk, lássuk, m i van véle,
O kosodjunk m eg felőle, Miféle tüzecske jő le, Mily különös láng v ilág ít, A leg­
felső égből j öve, A legalsó földanyáig.“ A m agasságban terjeszkedő éggel szemben
te h á t a földanya az alsó világot képviseli.
A m ásik kifejezés a földnek sum ir körülírásos elnevezésében (lugal mada-
mada) előforduló m a d a = föld, ország az, am ely a földistennek a finn-ugor népek­
nél, m in t előbb lá ttu k s am azzal való összefüggését k im u ta ttu k , általános jelö­
lésévé lesz s an y a ap positióval m egtoldva a finn m y th ologiában maan-emo, a vogul-
o sztjákban pedig M a -a n k w -n a k hangzik.
A földisten sum ir eredeti nőnem ű k a ra k teré n e k m egfelelően női a lak jáv al
talá lk o z u n k a finn-ugor nép ek m y th o lo g iájáb an is. A vogul Joli-Tarem, m int
app o sitio n alis (anya) jelzője is m u ta tja s a róla szóló m y th ik u s szövegek is m eg­
e rő sítik ,507 épúgy nőnem ű istenség, m in tah o g y a tö b b i finn népek nőnem ű a la k ­
ban tis z te lté k a föld rep resen tán sát. K ülönben több m ás népnél is előfordul a
földnek nőnem ű a lak b an való m egszem élyesítése.508
Az u ral-alta i népek m y th ologiájában a föld rétegességére jellem ző a d a to k a
k övetkezők:
Radloff tu d ó sítá sa sz e rin t509 az a lta i tö rö k -ta tá r népek alvilága hét vagy
kilenc rétegből áll és ezt úgy kell érten ü n k , hogy a föld felszínétől az alvilág
m élységéig h é t vagy kilenc réteg elválasztó köz k övetkezik. Mészáros a csuvasz
m ythologiából a fö ld a la tti régiók jelenléteiére nézve ezeket az a d a to k a t id é z i:610
" N ehány régi ered etű szitkolozási form ából az tű n ik ki, hogy a föld a la tt hét
régiót külö n b ö ztettek m eg a csuvaszok is, m in t a keleti törökök. G yakran m ond­
já k egym ásnak károm kodásból, ha m egharagusznak: „ hét föld fenekére m enj!"
" hét kötőfék hosszát m enj!“ , vagy pedig „hét föld velejébe m enj!“ Nem is kép­
zelték m élyebben a h e te d ik régiót hétk ö tő fék hosszánál, ez volt ném ely vidék
h ite szerint a m egholtak lelkeinek a tartó zk o d ó helye.

506 V ogul n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y I. k. G G C L X X X V I. k. l .

507 L. M u n k á c s i: V ogul n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y . I. k. CCCXC. kk. l ., hol a m y th i k u s
k é p z e te k jó összefoglalása o lv a s h a t ó a sz ö v eg e k közlési h elyeire való p o n to s u ta lá s s a l.
508 V. ö. H a sting s: E n c y c lo p a e d ia of religion a n d ethics V o l. V. 1912, 127. k. l . —
( „ E a r t h , E a r t h - g o d s " címszó a l a t t .)
509 Aus S ibirien. Bd. II. 3. l .
510 A csuvasz ősvallás em lékei. 58. l.
Dr. V a r g a Z sigm ond: S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében. 339

A finn-ugor népek közül a vogulok népköltési em lékei gyak ran szólnak

a kérges föld hét közéről, pl.: „száz hajas drága fejem a kérges föld hét közébe
te tté k im “ , 511 „ h a könyörgésünket (Polém- isten) m eg nem h a llg a to d : a kérges
föld hét közébe nyom sz alá ( = sírba viszel)“ 512, „ k iá ltá su n k n a k a kérges föld hét
közébe, a piszkos föld hat közébe h allatszik im alá z a ja “ ,513 „az (ellenséges) h a d a t
szent kérges, földednek hét közébe csak úgy lecsapdosnók“;514 vagy " Num i-Tarem
rendelte kérges fö ld “ ,515 " hét kérgű , kérges fö ld “ ,516 " hét kérgű szent föld“ .617
N yilvánvaló te h á t ez a d a to k a lap ján , hogy a vogul felfogás a földet hét kérgű­
nek képzelte, az az hét kéregből összetevődöttnek gondolta, am ire nézve szerin­
tü n k nem elégséges m ag y a ráz a t a M unkácsi e lő tt t e t t szoszvavidéki közlés, hogy
a föld a z é rt „ h é t kérges“ , m e rt a felületén fű v a n , levél v an, a z tá n fekete, fehér,
vörös föld v a n “ , 518 hanem a föld h étréteg ű ség ét a fö ld terü lettő l az alvilágig te r ­
jedő m élységben kell é rte n ü n k . E rre u ta l a Karjalainen a d a ta is a Vasjugan m el­
léki o sztjákok a lv ilág án ak a fekvéséről,519 am ely szerint „ a z alv ilág n ak hét eme­
lete v an , am elyek a kérges föld, a h ajas föld hét emelete a l a t t “ feküsznek.
A finneknél a föld rétegességére k ö v e tk e z te th e tü n k a Kalevala L. éneke
501. k k . sorai leírásából: „ O tt az öreg Väjnämöj nen Elevez dörögve innen A réz­
ből rem ek elt sajk án , Ércből ép ü lt kis tu ta jk á n A legfelső földanyáig A legalsó
ég h atárig “ .52° A legfelső földanya okszerűleg m ag y arázv a nem je le n th e t egyebet,
m in t a föld legfelső rétegét.
U ral-altai m y th ik u s felfogás szerin t is a föld körletéhez ta rto z ik a h a lo tta k
nyugvóhelye: az alvilág. A h a lo tti képzetek ism ertetése rendjén lá ttu k , hogy
a h a lo tta k első pihenő helye a sír v o lt és m inden bizonnyal a sír fogalm ából fej­
lő d ö tt ki lassa n k é n t az alvilág képzete. A zonban m inden o k u n k m egvan fel­
tételezni, hogy a h a lo tti lelkek alvilági közös gyülekezési helyének a képzete
valam elyes form ában m á r az ősi eg y ü ttélés idején is jelen volt, m e rt az alvilág
elképzelésében, berendezésében tö b b olyan nagyfontosságú egyező m ozzanat
á lla p íth a tó m eg sum ir és u ral-alta i részen, am ely csak az ősi szellem i össze­
függés t ényéből m ag y arázh ató m eg. Ez egyező m ozzanatok a m egfelelő sum ir
jelenségekkel eg y b ev etv e a következőkben foglalhatók össze:
1. Az alvilág fekvését az u ral-alta i népek is a föld hetedik rétege a la tt k ép ­
zelték el. Sőt, m in t az előbb közölt a d a to k ta n ú s ítjá k , m ég m ag á t az alvilágot
is h ét em eletből állónak go n d o lták , ha ugyan a két kifejezési form a nem egy és
ugyanazon dologra v o n atk o zik .
2. Az a lta i népek hitfelfogása szerint is -az alvilág a gonosz fejedelem és
segítőtársai tartó zk o d ási helye. Az égisten b irodalm ával szem ben egy különálló
birodalom , hova a h a lo tta k lelkei gyülekeznek össze. A gonosz szellem ek feje
s egy ú ttal, az alv ilág n ak is az ura Erlik-kan, kinek neve nagy hasonlatosságot
árúi el az Ereškigal férjek én t szereplő N ergal= Irgal (Ergal) nevezetéhez s m űkö­
dése lényegére nézve csakugyan egyezik is azzal. H ogy a k é t n é v kö zö tt fenn­
á llh a t e v aló b an valam elyes összefüggés, a z t én nem tudom eldönteni, de m inden­
esetre feltűnő az alkotórészeknek erős összecsengése és az Irgal ( Irkalla) név
jele n té sé n ek ( = nagy harcos) az Eriik m űködésére való nagyszerű ráillése. Eriik
főnöksége alá ta rto z n a k a T ü m ängi T u s nevezetű szellem ek, am elyek a la k tala n
koboldokból, h a tty ú k b ó l, Aina-k, Körmössök, Etkarák és J am an Üsüt-ből
á lla n a k .521

511 M u n k á c s i: V ogul n é p k ö ltés i g y ű jte m é n y . IV. 121. l .

512 U. a.: U. o.: II. 411. l.
513 U. a.: U. o.: II. 30. l .
514 U. a.: U. o.: II. 133. l .
515 U. a.: U. o.: I. 128. l .
516 U. a.: U. o.: II. 141. l .
517 U. a.: U. o.: II. 145. l .
518 U. a.: U. o.: I. G C C L X X X I X . l .
519 Die R elig io n d e r J u g r a — V ölker. B d. II. 334. l . 2. je g y z e t.
520 Az id é ze t V ik á r K a le v a la f o r d í t á s á n a k megfelelő h elyéről v a n véve.
521 L. W. R a d lo ff: Aus Sibirien. Bd. II. 9. k. l .
340 Dr. V a r g a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v a llá s i életében.

Az ugor népeknél az alvilági fejedelem neve χ ul'-ater, kiről a vogul n é p ­

költési em lékek részletesen tu d ó síta n a k .522 A név előrészét (χul) Paasonen és
Selälä a k ul, k ul’ s a velük összefüggő finn kolj o, az észt kol’ l', a v o tjá k kil, a
syrjén kul’ ( = betegség), (a csuvaszban is van egy k'le n ev ezetű rosszszellem)
és a m ag y a r hagy-máz-ból m ag y a ráz z á k ,523 (az ater egyszerűen u ra t jelen t) s e
m ag y arázath o z hozzájárul M u n ká c si524 és Karjalainen525 is s így végeredm ény­
ben ig a z a t a d h a tu n k Setälä-n e k , hogy a χ u l'-ater nevében egy olyan ősrégi finn­
ugor szellem i lény neve jelen ik m eg elő ttü n k , k in ek ku ltu sza a h a lo tti kultusszal
kapcsolódik. T alán nem ta r th a tju k m inden jelentőségnélkül valónak, hogy a
sum irban a gul, h ul gyök a χ u l'-ater nevéhez hasonlóan a gonosznak, a m eg­
sem m isítésnek, az ellenséges fogalm ának a visszaadására szolgál s hogy ebbeli
jelentésében egyik m agyarázó szövegben (Ass. 2559. II. oszlop 43. so rá b a n 526)
épen a gal-lû dém onnal egy en lő síttetik . É s ta lá n azt sem h a g y h a tju k teljesen
figyelm en kívül, hogy χ u l'-ater, m in t az alvilág fejedelm e χ u l'-najer-nek ( = X ul-
király) és épen Jal-najer-nek = al(világi) k irály n ak is nev eztetik , am ely elneve­
zés, m in th a csak szószerinti fo rd ítása volna a sum ir Ereškigal-n a k . Az alvilági
d ém onoknak végtelen serege áll a χ u l'-ater szolgálatában, így a k u l', a menkw,
az utsi, to v á b b á a halál elő fu tárja: a kóristenség teren = χ u l vagy a χ in. E ször­
nyek h iv a tá sá ra és k a ra k te ré re m ajd m in d já rt rá fogunk m u ta tn i.
3. Az alvilág különböző elnevezései közül a következők em lékeztetnek
a n n a k sum ir jelölési m ódjaira: A voguloknál az alvilág egyik neve: jolk e m o ,
jélex m a , j aló m ä, j alóχ m ä = alsó föld, alsó v ilág.527 U gyanezt a g o n d o lato t fejezi
ki a finn M anala, m ely Castrén illetékes m ag y a ráz a ta szerin t maan ala (= a föld
a la tt levő) alkotórészekből v an összetéve s ha m in d já rt az ú jab b idők fictiója
is,528 lényege szerin t leh et ősrégi tradíció m egőrízője. Az alvilág sötétség biro­
dalm a k a ra k te ré t bőségesen kifejezik a róla szóló leíráso k ,529 ha névben e k örül­
m én y nem is ju t szem léltető kifejezésre. Végül az alvilág az u ral-alta i népek
közfelfogása sz erin t is úgy szerepelhet, m in t egy olyan ország, ah onnan a h a lo tta k
szám ára nincs visszatérés s e szabály alól csak a rra nézve v o lt és le h e te tt kivétel,
a k it az égisten kegye az életvizével m egelevenítvén, onnan visszatérésre érde­
m e s íte tt.530
4. Az u ra l-a lta i népek h ite szerint is az alvilág fejedelm e sa já t b irodalm á­
ban külön palotában él. Pl. E r lik kan az alvilág ötödik, vagy kilencedik rétegé­
b e n ,531 bizonyos ta tá r képzeleti m ód szerint pedig a h e te d ik fö ld a latti rétegben
ta rtó z k o d ik .532 F ek ete trónon ül s úgy korm ányozza b iro d a lm á t. A lvilági palo­
tá k ró l, szobákról bővebb értesü lést n y e rh e tü n k azokból a közlésekből, am elye­
k e t a jenissei korm ányzóságban élő ta tá ro k m eséiből Castrén g y ű jtö tt össze.533
A vogul m yth o lo g iáb an χu l'-ater aranyos házban lak ik alvilági birodalm ában,
sőt a szem élye körül k ia la k u lt m ythoszkör m ég alvilági váro salap ításáró l is közöl
a d a to k a t.534 Karjalainen egy, a fö ld an y án ak b e m u ta to tt áldozat leírása közben
a következő érdekes részleteket v e títi idevonatkozólag elénk:535 A fősám án rálép
a földanyához vezető ú tra . H é t fö ld a la tti em eleten kell keresztül h atolnia,
522 V . ö. M u n k á c s i: V ogul n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y . I. k. C C C X C V III. kk. l.
523 K a r ja la in e n : Die R elig io n d e r J u g r a — V ölker. Bd. II. 349. l .
524 L. Y o g u l n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y . I. k. C C C X C Y III. l . és U. a.: Á rja és k a u k á ­
zusi e le m e k a f i n n - m a g y a r n y e lv e k b e n . I. k. B u d a p e s t . 1901. 317. k. l .
525 Die R e lig io n d e r J u g r a — Völker. B d. II. 349. l .
526 V. ö. Delitzsch : S u m erisc h es G lossar I. gul a l a t t 216. l.
527 L. V ogu l n é p k ö ltés i g y ű jte m é n y . I. k. C C X V I. k. l .
528 V o rlesu n g e n ü b e r die finnisc he M ytholog ie. 128. l .
529 A t a t á r o k alv ilá g i k é p z e te ir e v. ö. U. a.: u. ο. 1 4 7 . l. ; a fin n e k é re a K a le v a la X I V —
X V I . é n e k eit.
530 L. az éle tv iz e k é p z e té n é l k özölt a d a t o k a t !
531 W. R a d lo ff: Aus S ibirien. B d. II. 10. l.
532 L. Die R e lig io n d e r J u g r a — V ö lk e r B d . II. 320. l., 334. l . 2. j e g y z e t .
533 V o rlesu n g e n ü b e r die fin n isc h e M ytholo gie 147. k k . l.
534 V ogul n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y . I. k. C C C X C IX . l .
535 Die R elig io n d e r J u g r a — V ölker. B d. II. 320. l.
D r. V a r g a Z s ig m o n d : S u m ir ( B a b y lo n i) örökség az u r a l- a l ta i n é p e k vallási életében. 341

am elyeknek m indenikében a földanya egy karevele ( = őre) lak ik . Végül is m eg­

érkezik az utolsó em eletbe, a földanya hétkapus lakásához.“ Egészen nyilvánvaló,
hogy a földanya i t t az alvilág u rá t h e ly e tte síti, vagy legalább is, hogy berendez­
kedése és lakozása az alvilág utánképzése. A lvilági lakásról szó van a finn m y th o ­
logiában is, nevezetesen a Kalevala X V I. ének Väjnämöjnen tu o n ela i (alvilági)
ú tjá ró l szólván, többször em lékezik " az alvilág háza táji-, M anala örök ta n y á iró l.“
5. A tö rö k -ta tá r alvilági fejedelem ről tu d ju k , hogy Ereškigal-hoz hasonlóan
szin tén fekete lovon ü l.536 L ehetetlen ez egyező tényben puszta v é le tle n t látn i.
6. A vogulok alvilágában χ ul'-ater jegyzékek a la p já n fogadja be országába
a h a lo tta k a t s ebbeli eljárása teljesen azonos a sum ir Geš tin-anna ( = Bêlit-cêri)
megfelelő szerepével.
7. Az u ral-alta i népek is úgy hiszik, hogy az alvilág a betegségokozó dém o­
nok tartó zk o d á si helye. Az a lta i tö rökök pl. m in d en gonosz szellem et egyenesen
az alvilágba tele p íte n ek . N em csak a Radloff általánosságban mozgó a d a ta i537,
a Castrén m eseközlem ényének részletei,538 hanem m ás a u te n tik u s közlem ények539
is m egerősítik ezt. Szem léltetőbb azonban a kép, m ely et az alvilági rossz szelle­
m eknek a g arázd álk o d ásáró l a finn-ugor népek idevonatkozó hitképzeteiből nye­
rü n k . P l. a k u l', k ‘ul', k ‘ol‘ stb . n ev ezetű lények a vo g u l-o sztják m ythologiában
u g y a n a z t a szerepet tö ltik be, m in t m ás n épeknél az ördög, vagy a sá tá n . " Ők
a lk o tjá k — m ondja M u n k á c s i540 — a rossz és rom lás ősi k ú tfe jén e k , a harm ad ik
világistenség ran g jáb an álló “ A lvilágfejedelm ének " (χul'-ater-ne k ) a hadseregét
s szolganépét, kik e g y e n k én t s csoportjaikban m inden á rta lo m ra képesek s külö­
nösen az em bernek engesztelhetetlen örök ellenségei.“ Vagy a Teren-χ u l'-nak,
χ in-n ek n ev ezett p u sz tító korszellem ről a vogul hősénekekben és istenidéző
igékben előforduló kifejezések szintén egy " embert pusztító, rémséges alvilági lény“
szem élyesítő jelzéseinek m u ta tk o z n a k .“ 541 Joggal m o n d h a tja épen ezért az ugor
alvilági képzetek eredetiségében bizonyos m értékig kételkedő Karjalainen542 is,
hogy " χ ul'-ater, m in t az alvilág ura küldi a betegségeket és dögvészeket s így
az alv ilág a betegségek h a z á ja “ . A tö b b i finn n ép n ek az ugor χ ul' gyökkel azonos
kifejezéssora azonos felfogásra u ta l a betegségek ered etét illetőleg. E m lékeznünk
kell to v á b b á m ég a rra is, hogy az alv ilág b an tartó zk o d ó h a lo tti lelkek is ártó
szándékkal közeledhettek az élőkhöz s így e po n to n is egyezés á lla p íth a tó m eg a
sum ir és u ral-alta i alvilági hitfelfogás között.
M inde felsorolt b izo n y íték o k k al azonban korántsem a z t a k a rju k m ondani,
hogy az u ral-altai népek alvilági képzetei vonásról-vonásra egyeznek a tőlük
több évezredes id ő h a tá r által e lv á lasz to tt sum ir alvilági képzetekkel. Ellenkező­
leg, egy olyan k ép zetcso p o rtn ál, m in t az alvilági, m ely az em berek fan tá ziá já t
a legerősebben szokta foglalkoztatni, egészen term észetesnek ta r th a tju k , hogy
az ősi közös k épzetektől sok te k in te tb e n m esszem enő elh ajláso k at m u ta t fel a
későbbi fejlődés és idegen h a tá so k is érvényesülhetnek a n n a k irá n y ítá sá b a n . És
csakugyan m ajd m indenik u ral-alta i népnél találk o zu n k az alvilágra vonatkozó
kép zetso rb an idegen h a tá so k k a l. P l. a tö rö k -ta tá r népeknél az alvilág rétegeinek
egyik versió szerint kilences száma alighanem in d -b u d d h ista h a tá s, am ennyiben
o tt já tsz ik szerepet a világrétegek felsorolásánál a kilenc, illetőleg tízes szám ,543
vagy Erlik-nek az á tv á lto z á si tö rté n e te (t. i. E riik a Tengere K aira K a n ( = az
égistene) által te re m te tt első em ber vo lt, ki engedetlennek b izo n y u lt az úrral
szem ben s a z é rt n e v e z te te tt Erlik-nek, a gonosz szellem ek fejedelm ének), félreis­

536 v. Orelli: A llgem eine R e lig io n sg e sc h ichte B d. I. 94. l .

537 Aus Sibirien. Bd. II. 9. k. l .
538 V o rlesu nge n ü b e r die fin nische M ythologie 147. kk. l .
539 L. pl. E. Th. Katanoff a K e le ti Szemle I. évf. 1900. 113. l.
540 Vogul n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y . II. k. 0281. l .
541 U. a.: u. o. 0297. l .
542 Die R elig io n d e r J u g r a — V ölker. Bd. I I. 320., 339. l .
543 V. ö . H a s tin g s : E n c y c lo p a e d ia of religion a n d eth ics. Vol. IV. 155. k. l .
342 Dr. V a rg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) ö rök ség az u r a l- a l ta i n é p e k v a llá s i életében.

m erh e te tle n ü l b ibliai színezetű ( = Á dám bűnbeesése)544 és m ég m ás vonások is

idegen befolyásra m u ta tn a k .545 Az ugorok h itv ilá g a az alvilági képzetekre való
vo n atk o zásáb an szintén nem m entes m inden idegen h a tá stó l, pl. Patkanoff 546 és
u tá n a M unkácsi547 is a vogul-osztják X in , Xeina-t , m elyet E . Th. K atanoff548 a
m inussinsi k e rü le t jenissei korm ányzóságában élő a lta i törzseknél is A in a a la k ­
ban fö lta lá lt, az A vestaban szereplő H aena ( = a gonoszok serege), ősperzsa haina,
középperzsa, h e n = u. a . sa n sk rit sé n a = sereg gyökkel azonosítja s ha Karjalainen
elu tasító lag viselkedik is e feltevéssel szem ben,549 legalább a valószínűsége m ég­
sem v ita th a tó el, annál kevésbbé, m ert az ugor menkw n ev ezetű szellem ek, kikkel
az alvilág fejedelm e szintén rendelkezik s kiknek neve m ás rokon nyelvekben nem
fordul elő, szintén parsi kölcsön v ételre u ta ln a k a menu k (= sz e lle m ) név fo rm ájá­
b ó l.550 E m lé k e z h etü n k to v á b b á a rra is, hogy m in t az égrétegek ism ertetésénél
lá ttu k , az izlám is az a lv ilá g o t a m aga h é t réteg év el a h eted ik földben levőnek
képzelte e l,551 s így e ponton az ugor kép zetek n ek a m oham edán képzetekkel való
érintkezése szintén nem u ta s íth a tó él teljesen . Karjalainen nem m inden alap
nélkül m u ta t rá, hogy az északosztjákok három rétegű alvilága a h árom em eletű
keresztyén ég m in tá z a ta és hogy a Xul-ater-r ől szóló m ythoszok rajza szerint
n e v e z e tt az égistenhez való viszonyában b u k o tt angyal s a szem élyéhez k ö tö tt
alvilági bíráskodás sem eredeti ugor v o n á s.552 Az sem lehetetlen to v áb b á am ire
szintén Karjalainen m u ta t r á ,553 hogy pl. az alvilág ugor berendezésében bizonyos
m értékig a földi állam élet viszonyai is tükröződnek, de m in d e kölcsönzések nem
é rin tik a z o k a t az egyező k épzeteket, m elyekre a sum ir alvilággal kapcsolatban
rá v ilá g íto ttu n k . A finnek alvilági képzetei is te lv é k idegen, főkép germ án h a tá ­
so k k a l,554 de ha m ég an n y ira fokozzuk is a kívülről v e tt vonások jelenléteiét, sem
v o n h a tju k kétségbe, hogy az alv ilág alapfelfogása a sum irban és az ural-altai
népeknél egy és ugyanaz.

Az assy r-b ab y lo n i vallás istenei a kozm ikus fogalm akként szereplő istenektől
és a kisebb jelentőségű szellem ek különböző cso p o rtjaitó l eltek in tv e, ú. n. csillag-
istenek, kik a la k ju k a t, a k a ra tu k a t, term észeti tu la jd o n sá g a ik a t az égen lá th a tó
csillagok form ájában je le n tik ki. E z é rt szo k ták az assyr-babyloni vallást találó
n évvel röviden csillagimádásnak is nevezni. Nos, ha e csillagkultusz ered etét vizs­
g álju k , a rra a m eggyőződésre ju tu n k , hogy lényegében ez is a sum irok szellemi
öröksége s így joggal felm erül a kérdés, ha v ajjo n nincsenek-e a sum ir és u ral-altai
népek k ö z ö tt a csillagkultusz m ezején is összekötő szálak, m elyek csak az ősi
együttélés és rokonság közösségéből m ag y arázh ató k m eg. M ielőtt a m ásodik kérdésre
felelnőnk, lássuk, hogy a csillagistenek kiem elése és im ádása csakugyan a sum i­
rok vallásos reflexiójának az eredm énye-e. E rre nézve a sok közül legyen elég
ta lá n csak a teljesen illetékes Br. Meissner vélem ényét id é z n ü n k ;555 ki a babyloni

544 L. v. O relli: A llgem eine R elig io n sg esc h ich te. Bd. I. 93. l .
545 V á m b éry Á .: A t ö r ö k faj e th n . és e t h n ogr. t e k i n t e t b e n . B u d a p e s t . 1885. 146. k. l .
546 Die I r t y s c h — O stja k e n . I. 103. l .
547 K e le ti Szemle. I. évf. 1900. 158. k. l .
548 U. ο. I. é v f . 1900. 113. l .
549 L. Die R e lig io n d e r J u g r a — V ölker. Bd. II. 352. l. S zerin te a szó a u t o c h t o n e r e ­
d e t ű s a n é v viselője eg y j e le n t é k te le n b ete g sé g d é m o n . E lő b b i n é z e té v e l s z e m b e n tö rök
e r e d e t ű n e k m in ő s íti a X i n sz ó t M u n k á c s i is. V ogul n é p k ö lté s i g y ű jte m é n y . II. k. 1910.
0304. l .
550 l . V ogul népköltési gyűjtem ény. II.: 0271. l .
551 V. ö. az é g k é p z e te k is m e r te té s é n é l!
552 L. K a r ja la in e n : Die R elig io n d e r J u g r a — V ölker. B d. I I. 331. l .
553 U. a.: U. o. Bd. II. 339. l .
554 Pl. a fin n a lv ilá g Tuonela neve is, m i n t Castrén (V o rle su n g en ü b e r die finnische
M ythologie 128. l .) m e g á l l a p í t o t t a , a n é m e t Tod (görög θάνατος-szal) e g y a zo n in d o g e rm á n
g y ö k stb .
555 B a b y lo n ie n u n d A ssyrien . Bd. II. 3. l . U. o. eg y m á s ik n y i l a t k o z a t á b a n : " G e­
ä n d e r t w u r d e n h ö c h s te n s die N a m e n , a b e r die W i r k s a m k e i t des s u m e risc h e n E n z u und
Babbar i s t w o h l ganz dieselbe wie die des s e m itisc h e n S i n u n d S a m a s c h “,
Dr. V arg a Z s ig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k vallási életében. 343

k u ltú ra eredm ényeit összefoglaló m u n k ájáb an így szól a k é rd é srő l: „Speziell

scheint die A usbildung der babylonischen R eligion zur G estirnreligion, die sich
sowohl in den Figuren der m eisten G ötter als in der L ehre vom W eltbilde doku­
m en tie rt, au ch bereits von den Sum erern vorgenom m en zu sein .“ De m ég ez első­
rangú sz ak tek in tély á lta l g a ra n tá lt vélem énynél is tö b b e t m ond a csillagkultusz
lényegében sum ir eredetére nézve az a tén y , hogy a csillagistenek eredeti nevei
m ind su m ir n ev ek 556 s sém i bab y lo n i elnevezéseik vagy ezeknek a fordításai, vagy
későbbi fejlődm ények.
K é tség b e v o n h a ta tla n bizo n y íték o k k al rendelkezünk a rra nézve, hogy e
csillag k u ltu szn ak bizonyos kezdeti form ája közös volt a sum iroknál és a velük
rokon u ral-alta i népeknél. E bizo n y íték ain k m in d en ek fö lö tt a hold és napkultusz
ősi formájára v o n atk o zn ak . A közösség foka különböző ugyan az a lta i és fin n ­
ugor ágnál, de m in d k e ttő n é l jelen v an.
Az u ral-alta i népek p rim itív kulturfejlődésére te k in te tte l valószínűnek
ta r th a tju k , hogy az égen lá th a tó csillagképek közül először a hold rag a d ta meg
k ép zeletü k et, am in th o g y a pásztorkodással foglalkozó s m eleg klím a a la tt lakó
népeknél á lta lá b a n a hold v ilágító fénye, időhatározó jellege szokta a figyelm et
m agára irá n y íta n i s a vallásos szem lélődést kihívni. A nom ád pásztorkodásból
az állandó n ap p ali foglalkozásra való áttérés á llítja a z tá n előtérbe a hold fölött
a n a p o t s em eli ki ez u tó b b in a k sokszorosan észlelhető kiváló h a tá sa it. U gyanez
le h e te tt a helyzet a sum iroknál és az u ral-alta i népeknél is. V izsgáljuk m eg az ért
i tt először a ho ld k u ltu sz su m ir-u ral-altai egyező v o n á sa it !
A hold sum ir neve E n-zu, m ely a n n y it jele n th e t, m in t az idő ( = en) tu d ó ja
( = zu), esetleg, m in t a tu d á s ( = zu) ura ( = e n ) .557 A hold időhatározó jellegére
te k in te tte l valószínűbb az első m ag y a ráz a t. Ez E n -zu régi kiejtési és írásos a la k ja
Zu-en v o lt s m inden bizonnyal ebből a la k u lt ki az istenségnek sémi babyloni
Sin n e v e .558 A ho ld isten n ek az E n z u m e lle tt egy m ásik n ev ét, m ely et általáb an
a sém i bab y lo n i N a nnar alak k al sz o k ta k visszaadni, m inden valószínűség szerint
Ur-n ak kell o lv asn u n k .559 Egy h a rm a d ik neve a z t jelen ti: „ a k it senki sem tu d
m eg fejten i“ 560 S végül egy utolsó neve a II. R . 57,, 59. szerin t ai, dingir A i-na k
hangzik. Sajnos, ez utolsó elnevezés igen késői eredetű szövegben m a ra d t fenn s
így nem á lla p íth a tju k m eg a korai időkben való h aszn álata m érték é t. N ehézséget
látszik okozni az is, hogy egy m ásik szövegben561 A i, Α ia olyan v o n áso k k al ren ­
delkezik, am elyekből in k áb b Vénusz-csillag jellegére k ö v e tk e z te th e tü n k . Bizo­
nyos azonban a n n y i, hogy az e m líte tt Rawlinsoni szövegen a holddal azo n o sít­
ta tik és hogy a sippari ( . . F első-babyloni város, a n ap k u ltu sz egyik főhelye)
k u ltu szcen tru m b an m in t a n ap isten m enyasszonya figurái, te h á t ha hold jellege
m egáll, ak k o r a holdisten nőnem ű fo rm á já t szem lélhetjük benne. A holdistennek
nagyon k ife jle tt és m essze elható kultuszából i t t m in k e t röviden m ég csak idő-
m eghatározó szerepe érdekel s erről kell jelentősége k idom borítása céljából nehány
szót e jte n ü n k .
A hold id ő h atározó szerepét ta lá n a legszem léltetőbben kifejezi az E nu m a
eliš eposz az V. tá b la 13—22. soraiban eképen: „ A h o ld at fényleni engedé (t. i.
M arduk, a világterem tő), reábízván az éjszakát, — m in t éjeli ékességet, hogy
az időt határozza m eg, neki adom ányozó h a v o n k é n t örökké a dicsőséges k o ro n á t“ .
A hónap elején kelj föl az ország fö lö tt, szarv ak k al ragyogj, m eghatározván h a t
n a p o t, a h eted ik napon vidd to v á b b ko ro n ád at, a hónap közepén hasonlítson
egyik feled a m ásikhoz! H a aztán a n ap az égi fundam entum on téged utolér,
hagyd fogyni a korongot, visszaform álván a z t! A huszonnyolcadik napon köze­
ledj a n ap ú tjáh o z! De a hónap végén állj a n a p p a l egyenlően és tű n j el!“ E
556 V. ö. Utu, Babbcir, E nzu. N i n ib , A m a r u d stb . n e v e k e t!
557 L. D elitzsch: Sum erisches Glossar. 35. l . I I I . en idő; u. ο. 34. 1. en B . = ur.
558 V. ö. E t. Combe: H isto ire du c u lte de Sin en B a b y lo n ie e t en A ssyrie. P a ris.
1908. c. m. von. fejteg etése it.
559 V. ö. Z im m e r n : Die K e ilin sc h rifte n u n d das A lte T e s t a m e n t . 3. Aufl. 362. l .
560 V. ö. V o rd e ra sia tisc h e B ib lio th e k . Bd. T. 74. l .
561 Z im m e r n : ' K A T . 3 368. l. 3. je g y z e t és 432. l . 3. je gyze t.
344 D r. V a rg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) ö rö k ség az u ra l- a lta i n é p e k v allási életé b en .

szövegből világosan kitetszik a holdnak időhatározó karaktere, am elyre En-zu

neve is u ta l.562 Érdekes, hogy a h o ldnak ez az időmérő jellege Babylonon kívül
az ó te s ta m e n tu m b a n ,563 sőt a K o rá n b a n 564 is jelen van. Nem nehéz megfejteni,
hogy h o n n a n eredhet az. Nevezetesen m á r a régi p rim itiv emberek is megfigyelték,
hogy a hold négy phasisa (újhold, telő hold, holdtölte és fogyó hold) összesen
2 91/ 2 n a p o t tesz ki, egy-egy phasisra te h á t 73/4 nap esik. Mivel pedig az időszá­
m ítá s n á l a tö rtn a p o k szerepet nem já tsz h atn a k , m a r a d t egy-egy hold-phasisra
h é t egész nap. Így ala k u l ki a hold v á lto z a to k alapján egy huszonnyolc napos
hónap és így kerekedik ki egy h é t napos alapidőszak. S általában így j u t a hét,
m in t isteni eredetű szám a vallási és társadalm i életben döntő jelentőséghez. A
tu d ó so k n a k egy tekintélyes csoportja, k iv á lt az astral-m ythologiai világnézet
h ív ei565 m egkísérelték a hetes szám e re d e té t a p la n é tá k babyloni kultikus jelen­
tőségére és ism eretére visszavezetni, e nézetnek azonban leküzdhetetlen nehéz­
ségei v a n n a k . M indenekelőtt az a té n y , hogy a p la n é tá k kultusza Babylonban
csak igen késői időben m erül fel s a k k o r sem áll a vallásos élet központjában,
m a jd m ég in k áb b az a körülm ény, hogy a hetes szám hangsúlyozása és szent
szám m á a v a tá s a m á r a legrégebbi sumir korban m e g tö rté n ik ,566 am ikor planéta-
kultuszról még semmilyen form ában nem lehet szó, te h á t nyilvánvalóan m ás
eredettel kell bírnia. És m ivel a sumiroktól á tv e t t iste npantheon Babylonban t ú l ­
nyom ólag solaris k a ra k terrel b ir,567 a naprendszert jellemző hatos (6.) szám pedig
a babyloni m űveltség egész mezején szám talan nyilvánulási form ában jelen van,
egészen természetes, hogy viszont a hetes (7.) szám a nap m ellett eleitől fogva
tisztelt m ásik nagy égitestnek, a holdn ak a m űködésére vezetendő és vezethető
egyedül vissza. Ez m agyarázza m eg m o st m á r a hetes szám kiváló jelentőségét
s a n n a k úgy a vallásban, m in t a szellemi élet m inden m ás mezején kiváló elő­
szeretettel t ö r t é n t a lk alm azását. A hetes szám szent szám m á lesz s m in t ilyen a
sumir, m a jd az ennek n y o m áb a lépő babylon-assyr k u ltú rá b a n a következő for­
m á b a n nyer kifejezést:
Sum ir h a s z n á la tá t m egerősítik Gudea patesi tö rté n e ti feliratai: Í gy a G.
szobor I. oszlop 14. kk. sorai568 em lítik a Gudea által em elt E-PA -t, m elyet rendesen
" a m agasság h á z á “ -n ak sz o k ta k fordítani, ennek a to rn y a a 13. sorban a hét ub
( = tubuqâti) h ázának neveztetik. És m ivel a h é t tubuqât i a világot jelenti, ennélfogva
az E -P A az a h á z , m ely a világot uralja. A Gudea B. szobor V II. oszlop 30. kk.
sorai szerint a patesi ( = p a p k i r á l y ) az E n in n u tem plom befejezése u tá n egy hét
napig ta r t ó öröm ünnepet rendez.569 Különös előszeretettel kultiválja Gudea a h é t­
szeres áld o z a to k a t, m elyek az istenek előtt igen kedvesek. Pl. a G. szobor felírat
III. oszlop 7. köv. sorai a B a u istennő tiszteletére b e m u t a to t t áldozatok felsoro­
lásában, m in t Hehn k im u t a t j a ,570 épen 15-ször használják a hetes szám ot. Az is
jelentős a d a t a h é tn e k m á r a Gudea korában a bevégzettség, a tökély, a szentség
álla p o ta kifejezésére t ö r t é n t ha szn á lata m ellett, hogy a nagy fejedelem B. szobor
felirata V. oszlop 39. sorá b a n 571 Sar-gaz nevű fegyverének h é t szemet készíttet,
562 Í g y m a g y a r á z z a az E n z u n e v e t ( = a z id ő t u d ó j a ) H e h n is S ieb e n zah l u n d S a b b a t
bei den B a b y lo n ie r n u n d i m a l te n T e s t a m e n t ( = L e i p z i g e r S em itistisch e S tu d ie n . Leipzig.
1 907 . II. 5.) 60. l .
563 L. Genesis I. 14. v. I s te n a n a p o t és a h o ld a t ‫לְמֺועַרִים‬ m e g h a t á r o z o t t idők ké
terem tette.
564 X . s u r a 5. vers: „Ő ( = A llah) az, a k i a n a p o t v ilá g ító v á és a h o ld a t világossággá
t e t t e . É s m e g á lló h e ly e k e t készíte s z á m u k r a , h og y t i m e g is m e r j é te k az é v e k és id ő s z á m ítá s o k
szám ait".
5 6 5 Í gy H . W inckler, A . Jerem ias. Fr. H om m el és m á s o k k ü lö n b ö z ő m u n k á i k b a n .
566 V. ö. H e h n i. m . 45. l .
567 Pl. M a r d u k , N a h u , N i n i b , Nergal m i n d n a p i s te n e k .
568 V. ö. T hureau — D a n g in : Die s u m e risc h e n u n d a k k a d i s ch e n K ö nig sin sch riften ,
( V o rd e ra sia tisc h e B i b lio th e k . Leipzig. 1907. Bd. I.) 84. k. lap.
569 U g y a n a z : U. ο. 72. k. lap.
570 H e h n i. m. 45. l .
571 L. T h u re a u — D a n g in előbb e m l í t e t t s z ö v e g k ia d á s á t 68. k. l.
572 H e h n i. m . 46. l.
D r. V arg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) ö rö k ség az u r a l- a lta i n é p e k v a llá si é le té b e n . 345

am ivel a n n a k m inden irányban való hatályosságát a k a rja kifejezni, am ire külön­

ben a fegyver neve is utal ( = m in d e n t = šar, megölő = g a z ) .572
A hetes szánt h a s zn á latá n a k szinte felsorolhatatlan adattöm egéből mi itt
csak n e h á n y részadalékra szorítkozunk, am elyek főként a vallásos alkalmazás
té n y é t erősítik meg. Egyebekben u ta lu n k Hehn tanulságos és kim erítő m u n k á ­
jára. a) A hét kosm ikus használata áll e lő ttü n k a köv. adatokban": A borsippai
(Babylon elővárosa) tem plom torony neve: E - u r -im in -a n -k i= az ég és föld hét
emeletének háza, az uruki tem p lo m to ro n y II. R . 50, 20.-ban E-gipar-im in-nek =
a hét fedett helyiség (emelet) h ázának neveztetik. U ru k -n ak a neve a CT. X V III.
28, 15—18.-ban ub V I I ., da V I I ; giparu V I I : a m elynek kosmikus jelentése
félreismerhetetlen. E m lékezzünk to v á b b á vissza az ég és föld, illetőleg alvilág
hét rétegére s azonnal tisztán áll e lő ttü n k a h é tn e k a kosmikus fogalm ak jelölése
terén elsőrangú jelentősége. Nem ok nélkül egyenlősíti a british-m úzeum i K.
2054. jelzetű ékíratos tá b la a hetes szám ot a kiššatu-val, mely a m indenséget
jelenti, te h á t h é t = a m indenség.573 b) A hét mythikus használata: Az istenek fel­
sorolásában nag y szerepet játszik " a hét isten“, kik szám talanszor e m líttetnek
a szövegekben s hetes szám ukkal általában az egész istenvilágot felölelik. Pl. a
Surpu varázslási szöveg IV. tábla 39. kk. sorai a varázslás feloldozására n é v ­
szerint felhíván az egyes isteneket, a hetedik ízben való feloldozást így vezetik
be: „ h etedszer oldja fel a hét, a nagy istenek, az ég és föld istenei oldják föl a
va rázslatot, tépjék szét az á t k o t ! “ 574 A III . R. 14, I. A š ur A n u m Bel E a Sin
Samas Adad M a rduk Nabu Istar nevei u tá n odateszi il šibitti ilâni rabû t i = a h é t
nagy istenség. A hym nusz irodalom ban szó van (v. ö. a K. 9148. 5. sorában)575
a hét őriző istenségről így: „A djon á t tite k e t Š itlamteana k és ő bízzon rá tite k e t
a h é t őrizőre!“ A h é t isten m egnevezése különösen a varázsszövegekben gyakori,
ahol a gonosz dém onokkal szemben a h é t isten segítsége kéretik. De kiváltképen
a démonok hetes szám a ütközik ki lépten-nyom on a szövegekből, ami azért is
fontos, m e r t a gonosz szellemek szám a egész légió s így hetes sz ám u k n a k a hang-
súlyozása az egész h a d a t a karja jelenteni. Pl. heten v a n n a k a gonosz széldémonok,
kikről a IV. R. I. ( = Cun. Texts X V I. 1 2 . k k . , ) a I I I . oszlopon ezt írja: „ A széles
ég hét istene, a széles föld hét istene, hét rablóisten, a m indenség hét istene, hét
gonosz isten, hét gonosz démon, a hét gonosz lázdémon, az égben hét és a földön
hét.“, az Ira m y th u s z II. szövegdarabjának IV. oszlopa 21. köv. sorai576 a hetet
a következőképen apostrofálják: "I šum te k in te té t a Š aršar (más olvasás szerint
a H ihi) hegyre irányozá, m ia la tt a hét a h a s o n líth a ta tla n u l erősek m ögötte a
p o r t k a v a rjá k föl.“ A Cun. Texts X V I. 44/a K. 83. (jelzésű szöveg) a hét gonosz
démon sz árm azását közli emígyen: „ A hét n y u g a t hegyén született, a hét kelet
hegyén n ö v e k e d ett fel; . . .a hét n y u g a t hegyén ugrándozik körül, a hét kelet
hegyén szórakozik“ s tb ... A Cun. T e x ts X V I. 19 ( = U tukku lim nûti X V I. 13.
kköv. sorai)577 leírja a h é t gonosz u tukku dém ont s a leírást így kezdi: „A hét
közül az első h atalm as déli s z é l, a m ásodik sárk á n y n y i to t t szájjal, a h arm adik
párduc, m ely kö n y ö rü letet nem ism e r“ stb. A Cun. Texts X V I. 14. ( = Utukku
limnûti V. táb la I II . oszlop 26. kk. s.578 felsorolja a h é t utukku neveit is, ú. m .
u tu k k u limnu, alu limnu, etimmu limnu, gallu limnu, ilu limnu, rabicu limnu.
A h é t to v áb b i m y th ik u s használata köréből idézzük a köv. a d a t o k a t : A híres
E n u m a elis terem tési eposz hét tá b lá ra van í r v a , a Gilgames eposz VI. tá b la 51—
52. soraiban579 Gilgames ilyen szemrehányással illeti I štart: „M ikor az oroszlánt
szeretted, a tökéletes erejűt, hét és ism ét hét farkasverm et ástál részére“ , u g y a n o tt
573 K özö lv e a Cun. T e x t s X V I I I . 29. k., v. ö. H eh n : Siebenzalil u n d S a b b a t 4. l .
574 Z im m e r n : B e itr ä g e z u r K e n n tn i s d e r b a b y lo n isc h e n R e ligion e t c 22. k. l .
575 L. H ehn: S iebenzahl u n d S a b b a t 24. l .
576 Jensen a K eilin sc h riftlich e B i b lio th e k . Bd. VI. 66. k. l .
577 R . C. T h o m pson: T he Devils a n d evil sp irits of B a b y lo n ia . Vol. I . 88. k. l .
578 U. a.: U. o. 64. k. l .
579 V. ö . Jensen a K eilin sc h riftlich e B ib lio th e k . B d. VI. 170. k. l .
346 D r. V a rg a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n é p e k v a llá si életéb en .

az 53. k. s o r o k b a n : 580 „M ikor a lo v a t szeretted, a rettenetes lendületűt, ostort,

hegyet és korbácsot rendeltél részére s elrendelted, hogy hét kettős óra hosszáig
szaladjon“ , u g y a n o tt az V. tá b l a 40. s o rá b a n 581 a cedrushegy őrének, Humbaba-
na k a Gilgames és Eabani-v al v ív o tt harca idején hét inge van; Utnapiš tim özön­
vízhős hajója kifelé hét emeletből áll.,582 az özönvíz m ú ltá v a l a hajó hét napig
áll a N icir hegyén.588 c) A hetes szám kultikus használata: A IV. R. 10. hátsórész
45. köv. sor: „ É n istenem , bűneim száma hétszer hét, bocsásd meg bűneim et, én
istennőm , bűneim szám a hétszer hét, bocsásd m eg b ű neim et!“ — só h a jt fel egy
b ű n b á n a ti h y m nuszban az imádkozó. A hétszeres b ű n n e k megfelel a hétszeres
feloldozás.584 E gy Morgenstern által közölt szöveg585 a skorpiószúrás gyógyszeréül
az em bernek a hétszeri vízbem erítését ajá n lja , v a la m in t hogy a hegyifűnek hét
tiszta m a g v á t helyezze a megszú rt a s z á j á b a , a K. 2001, IV. 12. kk. sor586 egy
beteg részére a következő gyógym ódot írja elő: " Hét áldozati felszerelés rupatu
( = valam iféle fa)-ágával érintse meg a pa p a beteget hétszer! . . . Oldalait kopog­
tassa meg, miközben hétszer hajoljon jobbra és hétszer balra!“ A Zim m ern közölte
rituális tá b l á k b a n 587 rendesen hét oltárról, hét füstölő helyről, hét fáklyáról, hét
csészéről van szó. Az a š ipu p a p o k részére előírt rituale a kiengesztelés szám aként
egyenesen a h e te t nevezi meg. A varázslást hétszer kell elm ondani588 s az u g y a n itt
használatos bogok, varázseszközök száma szintén hét. A végtelenségig lehetne
fokozni a hetes szám kultikus h a szn á latá n a k adatfelsorolását, de eh e ly ü tt még
csak a h é tn e k a hetes n a p o k kultikus jelentőségében tükröződő kiemelésére m u ta s ­
s u n k rá nehány szóval!
A d a ta in k v a n n a k a rra nézve, hogy a holdphasisok változásával összefüggő
hetes n a p o k m á r a legrégebbi sumir korban kultikus ü n n e p n a p o k k én t szerepeltek.
Így a Gudea A. cylinder X. oszlop 17. k. sorai az újhold n apján h a v o n k é n t be­
m u ta ta n d ó kultikus cerimoniákról em lékeznek,589 az uri és Hamurabi dinasztia
idejéből származó okm ányokon pedig többször olvasunk az újhold ( = ud-sar)
és a teli hold idején b e m u ta ta n d ó áldozatokról.590 Alkalmi tudósítások em lítik
a fogyó hold ( = u d -n a a m = a hold pihenése), idején végzett áld o z a to k a t is.591
A Ham urabi idejéből d a tá lh a tó egyik szöveg szól a hónap elseje és 15-ike közé
eső hetedik n a p megünnepléséről is592 s egy Thureau-Dangin által közölt szöveg­
ből hasonló ad a tró l értesülünk.593 Eleddig még csak a huszonegyedik nap kul­
tikus m egünneplése nem fordul elő a régi szövegekben ( — bár az E n u m a eliš
eposz V. táb la 17. és köv. soraiban594 a huszonegyedik n a p kiemelése is implicite
bennfoglaltatik —), azonban újabb leletektől m indennap v á rh a tju k a hó 21.
n a p ja m egünneplésének az ada tsz erű m egbizonyítását is. Ilyetén ism erete a leg­
régebbi korra nézve következik abból is, hogy az Ud A n dingir E n lil kezdetű
tudós astrologiai szöveg595m ár említi, de nem m in t a holdnegyed egyik n a pját,
hanem m in t szerencsétlen n a p o t. T. i. a holdphasis nap o k a későbbi term inolo-
580 U. a.: U. o. 170. k. l.
581 U. a.: U. o. 162. k. l.
582 U. a.: U. o. 232. k. l.
583 U. a.: U. o. 240. k. l.
584 V. ö. H ehn: Siebenzahl u n d S a b b a t etc. 35. l.
585 L. a M itte ilu n g e n d e r V o rd e ra sia tisc h e n G esellschaft. 1905. évf. 3-ik füzet 31.
l . 2. je g y ze t.
586 L. Z i m m e r n : Die K e ilin s c h rif te n u n d das A lte T e s t a m e n t. 3. Aufl. 6 2 1. l . 4. j.
587 L. B e iträ g e z u r K e n n tn i s d e r b a b y lo n is c h e n R eligion ( = A s s y r i o logische B iblio­
th e k . B d. X I I . ) Leipzig. 1896.
588 Pl. a M aq iu v a r á z s lá s i szöveg II. t á b l a 97. kk. s.; IV. tá b la 115— 121. s. és m á s u t t
is több sz ör.
589 V. ö. T hureau — D a n g in a V o rd e ra s ia t. B ib lio th e k Bd. I. 100. k. l .
590 L. B . Landsberger : D er k u ltisc h e K a l e n d e r d e r B a b y lo n ie r u n d A ssyrer. ( = L e ip ­
zig er S em it. S tu d ie n . V I . 1— 2. fü ze t.) 1915. 98. l .
591 U. a.: U. o. 94. l .
592 U. a.: U. o. 98. l .
593 U. a.:U . o. 98. l .
594 L. Jensen a K B . B d. V I. 32, k. l .
595 Landsberger i. m . 99. k. l.
Dr. V a rg a Z sigm ond: S u m ir (B ab y lo n i) ö rökség az u ra l a lta i n é p e k v allási é leté b en . 347

giában a szerencsétlenség nap ja iv á lettek. A hetes szám oknak ez egymásra követ­

kező kiemelésében kell keresnünk a hét napos hétnek az alapját is, amely íme már
a sum ir korban ismerős és használatos volt, ha m ellette m in d já r t egy ötnapos idő­
számítási egységnek (az ú .n . assyr-bab. hamuštu-n a k ) a nyom ai is jelen v a n n a k .596
A IV. R. 32. k.-ben közölt szöveg a 7, 21, 28. és az előző hónap 1. n a p já ­
tól sz ám íto tt 7 = 7 -ik , azaz a hónap 19. n a p já t bűn és haragkiengesztelési nap o k ­
nak m inősíti s az ország királya és előkelői részére külön rendeletekkel szabá­
lyozza e napokon tan ú síta n d ó m a g a ta r tá s u k a t.597 E n a p o k b ű n b á n a ti jellege
is kétségtelenül a hetes számmal való kom binációjukból foly, am ennyiben a
h é t egy kerek periódust, egy befejezett időszámítási egységet jelentvén, különösen
alkalm asnak látsz o tt a célra, hogy kiengesztelési nap legyen.598 Hogy e n a p o k
a z tá n összefüggenek e valam iképen a sabbattu elnevezéssel, mely a régi szövegek
szerint a hónap tizenötödik n a p já t, te h á t a hivatalos holdtöltét szokta jelölni599
s ha v ajjon alapja lehet-é ez a héber š abbat-n a k ,600 e kérdést itt, m in t tárgyunkra
jelentőséggel nem bírót, fel sem vetjük.
De annál nagyobb figyelemben kell részesítenünk a hetes számnak a hatos­
sal való kom binálását, illetőleg v á ltakozását, am ely a z ért nagyfontosságú, m ert
teljesen analog használatára a vogul-osztják és finn népköltési emlékekben is rá ­
a k a d u n k . A sum irban való alkalm azásán ak főbb példái a következők: Mint
lá ttu k , az ú. n. Utukke limnûti nevezetű gonosz dém onok heten v a n n a k s a fel­
sorolásokban mégis igen sokszor csak h a t e m líttetik. És hogy az eljárás még
feltűnőbb legyen, többször kifejezetten m egm ondja a szövegíró, hogy hétről
van szó s ennek dacára mégis csak h a tn a k a n e v é t sorolja föl.601 Thompsont ez
eljárás egyenesen arra a feltevésre vezette, hogy a h a t démon c so p o rtját m eg­
különböztette a démonok hetes csoportjától.602 De hogy helytelenül, arra viszont
az Utukke lim nûti V. táb la I I I . oszlop 20. k. sorai felelnek meg, ahol a köv. olvas­
suk: „ H é t gonosz isten, hét gonosz démon, az elnyomás h é t gonosz démonja,
h é t az égben és h é t a földön: Ulug-gul, Ala-gut, Gidim-gul, Mulla-gul, Dingir-
gul, M a škim -gul“ 603 Innen világosan látszik, hogy a k é t csoport egy és ugyanaz,
,

csak a hetes és h a to s szám v á ltakozásának van valam elyes oka. A Gilgames eposz
X I. táb la 208. sorában Utnapištim ( = az özönvízhős) ezt m ondja Gilgamesnek:
" Hat nap és hét éjjel ne aludjál!“ ., U. o. a V I I I. tábla 29. sora szerint Gilgames
hat na p és hét éjjel sira tta m eghalt b a r á tjá t, E abanit 604 U. o. a X I. táb la 128. kk.
,

sorai ezt írjá k az özönvízről: „ H a t na p és hét éjjel dühöngött a szél, az árvíz és

az orkán végigseperte az országot, m ihelyt azonban a hetedik na p elérkezett,
elcsendesült az orkán, az árvíz és a h a rc iro h a m .“ U. ο. X I. tábla 61. k. sora sze­
rin t Utnapištim a hajót hat rekeszűnek készítette s kifelé mégis hétemeletesre
ácsolta. U. o. az I. tá b la IV. oszlop 21. sor arról tu d ó sít, hogy Eabani hat nap
és hét éjjel ápolja szerelmi viszonyát a m egrontására k ü ld ö tt hierodulával. —
Gudea patesi az A. cylinder X X V . oszlop 24. k. soraiban ezt olvassuk: „ A kur-lal
oszlopcsarnokban la k á s t k é szített a hősnek, ki megöli a hatfejű vadkecskét.
A város előtt, dicsőségkoszorúzta helyen engedé lakozni a hét h ő s t.“ 605 Az E num a
eliš eposz V. táb lá ja 16. k. sorait P. Dhorme helyesen fordítja í g y : 606 „ A szarva-
596 Landsberger i. m . 96. l . és Heh n: S ieb enzahl u n d S a b b a t etc. 113. k. l .
597 V. ö. H eh n i. m. 106. l . és T h o m p so n : T he Devils a n d evil sp ir its etc. Vol. II.
X L V I I I . k. l .
598 E k a r a k t e r é t le írja L a n d s b e r g e r i. m. 119. k. l .
599 L. CT. VI. 5, 20. b. és m á s u t t is.
600 V. ö. ide H e h n i. m. 109. kk. l .
601 L. a T hom pson közölte Utukke l i m n u ti X V I. t á b l a 210. k. és m á s u t t .
602 T he devils a n d evil sp irits Vol. I. X X I V . l .
603 U. a.: U. o. Vol. I. 64. k. l .
604 E z id é z e te k u tá n k e r e s é s é r e v. ö. Jensen s z ö v e g k ia d á s á t a K eilin sc h riftlich e B iblio ­
t h e k Bd. V I. (Berlin. 1900.) első felében.
605 L. T hureau—D angin: Die s u m e risc h e n u n d a k k a d is c h e n K ö n ig sin sch riften . (V o r d e r ­
a s ia tisc h e B ib lio th e k . Bd. I.) 1907. 116. k. l .
606 P. Dhorm e: Choix de te x t e s r e lig ie u x a s s y ro — b ab y lo n ien s . P a ris. 1907. 60. k. l .
348 D r. V arg a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) ö rö k ség az u r a l- a lta i n é p e k v allási életéb en .

a á t m u ta tn i fogod (óh, hold), hogy m eg h a táro z d a hat napot, a hetedik napon

k etté osztja a k o r o n á t.“ Mindezen helyekből, am elyek be h a tó b b kereséssel ter­
mészetesen még jelentékenyen szaporíthatok volnának, m eg á lla p íth a tju k , hogy
a hetes és hatos szám ok egymással való kom binálása, váltogatása m á r az ősi
sumir korban jelen van s sum ir szellemi reflexió eredménye.
E jelenség o k á t valószínűleg a holdphasisok változásainak a megfigyeléseiben ta ­
lá lh a tju k meg. Nevezetesen, a m in t az E n u m a eliš eposz V. táb lá ja 16. k. sorai vilá­
gosan kifejezik s a m in t a gyakorlati megfigyelés még m a is m u ta tja , a növekvő
hold a holdhónap első h a t n apján látszik gyarapodni, a hetedik nap pedig már
félkört alkot, te h á t a hold egyirányú g y a rapodása h a t na p a la tt m egy végbe,
a hetedik pedig m á r a befejeződés jeléül az elváltozást m u ta tj a . A hatos és hetes
szám eszerint a holdphasisok következésénél egymással összefügg.

A hold jelentősége és tisztelete föllelhető az ural-altai népek vallási életé­

ben is. A planéta kultu sz n a k a na p p a l és a holddal az élén az ural-altai népek­
nél való jelenlétéről igen részletesen tu d ó sít Castrén, ki idevonatkozólag a követ­
kezőket í r j a : 607 A n a p o t, holdat és a csillagokat egyik vagy m ásik form ában
tisztelik az összes ural-altai népek. Pl. a m ongolok k ö z ö tt talá lh a tó k törzsek,
am elyek a nép egészét uraló hivatalos buddhism us dacára is, ab b a n az alakban
tisztelik a n a p o t, amilyenről a középkori útleírók608 közöltek tu d ó sításo k a t.
Különösen a n a p o t részesítik nagy tiszteletben és Castrén m aga is megfigyelte
egyszer, hogy a sá m ánok teje t ö n tö tte k ki a levegőbe áldozatul a na p szám ára.
A tunguzokról Georgi örökítette meg,609 hogy im ádják a n a p o t (Delatscha, ill.
Tirgani), a holdat ( Bega) és a csillagokat. A Dél-Siberiában lakó nom ád ta tá r
törzsek na p és hold kultusza abból is kitetszik, hogy e két égitestet vörös színek­
kel varázsdobjaikra rajzolják. A középázsiai H iong-nu népről chinai források
jegyezték föl, hogy tisztelte a n a p o t és a h o ld at s a hun fejedelem reggel a n a p ­
nak, estve pedig a ho ld n ak m u t a t t a be áld o z a tá t.610 A nap k u ltu sz emléke fenn­
m a r a d t a sam ojédek között is s nem lehet kétségünk felőle, hogy e népnél a n n a k
idején a hold is megfelelő tiszteletben részesült.
Több a d a tt a l rendelkezünk a. finn-ugor népek csillagkultuszára nézve.
Pl. a vogulokról m á r X V II. és X V III. századbeli u taz ó k is többször említik,
hogy im á d já k a n a p o t, h o ld at és csillagokat, tiszteletükre lo vakat, teheneket
és b o r jú k a t áldoznak,611 de még bővebb a d a to k a t közölnek csillagimádásukról a
fen n m a ra d t vogul és osztják népköltési emlékek. S noha Karjalainen a népies
költészet emlékeiből egybeállítható vallásos képet általában is s a természeti
tá r g y a k (nap, hold, csillagok) különös megszemélyesítésére vonatkozólag is a
képzeleti túlzás, az elbeszélő esetlegesség és általánosítás eredm ényének t a r t ja ,612
a rokon népek kényszerítő b izonyíték aira s az ugor vallásos fejlődés benső ter­
m észetére te k in te tte l n e k ü n k semmi o k u n k sincsen e kép általános m egbízható­
ságában kételkedni. A vogulok és osztjákok a népköltési emlékek bizonysága
szerint pedig a napot, h o ld at és csillagokat különböző a la k o k b a n tisztelték s e
tiszteletnek a köv. a d a ta i m a r a d ta k reá n k : A vogul Világügyelő férfi (M ír-susnë-
X u m ), vagy Világügyelő Aranyfejedelem: M ir -su s n ë X u m Sorni atër, az osztják
Pairâxctà (Karjalainen átírásában: Pairoxsé)613 lé n y ü k szerint kétségtelenül n a p ­
istenek, még akkor is, ha Karjalainen-n e k 614 és Patkanov-n a k 616 sikerül k i m u t a t n i

607 V o rlesunge n ü b e r die finnische M ytho logie etc. 51. k k. l .

608 K ü lö n ö s e n Marco Polo velencei sz ü le té s ű olasz u ta z ó a X I I I . s z á z a d b ó l. V. ö
V oyages a n d T ra v els of Marco Polo (Cassel’s N a t i o n a l L i b r a r y ) L o n d o n . É. n.
609 Joh. Gottl. Georgi: B e m e r k u n g e n e in e r Reise im R u s s is c h e n R e ic h in den J a h r en
1773 u n d 1774. St. P e te r s b u r g . 1775. B d. I. 275. l .
610 L. De Groot: Die H u n n e n d e r v o r c h r is tlic h e n Zeit. B e rlin u n d Leipzig. 1921. 60. l.
611 E z ú tle ír ó k m egfigyeléseit részletesen m é l t a t j a a V o gul n é p k ö ltés i g y ű j t e m é n y.
1. k. L X . kk. l .
612 L. Die R eligion d e r J u g r a — V ölker. B d. I . 21. l . és Bd. II. 189— 193. és 297. k. l.
613 U. a.: U. o. 297. l .
614 U. a.: U. o. B d. II. 192. k. l ., 297. k. l .
Dr. V arg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n ép e k v a llá si é le té b e n . 349

hogy a Pairexse n é v t a t á r eredetű kölcsönszó s hogy a vogul és az osztják alakra

Krisztus, az orosz Csodatevő Miklós és Szent György szerepéből e gyaránt fel­
ismerhetően jellemző vonások v ite tte k át. Vagy a vogul Napasszony (Xätel-ekwä)
és leánya, a Holdöreg és leánya s a hajnalcsillagot megszemélyesítő vogul-osztják
Kaltes istennő616 szintén m in d a vogul-osztják csillagimádás egykori virágzásának
bizonysága. A finn népek köréből az égitestek im ádására vonatkozólag m eg­
erősítő a d a to k a t közöl Castrén,617 elszórtan Krohn618 és M u n ká c si 619 De követ­ ,

kezik ez m indenekfölött abból a tén y b ő l is, hogy a finn Kalevala pl. egyazon
nevekkel illeti a nap, hold és m ás égitestek m ateriális a la k ja it, m in t az azokat
megszemélyesítő nap, hold és csillagisteneket.
Ám de a csillagistenek k u ltu sz á n ak az ural-altai népeknél észlelhető ezen
jelenlétéből még semmi sem következnék a n n a k a megfelelő sum ir csillagkultusz­
szal való tényleges összefüggése jav á ra, annál kevésbbé, m e rt a csillagok s k iv ált­
képen a hold és nap im ádására szám talan nép vallásos élete szolgáltat p é ld á k a t.620
így az. indogerm án népek közül pl. az ural-altai törzsekkel való érintkezés szem­
pontjából leginkább te k in te tb e jöhető indo-iráni term észetvallás is.621 Egészen
különleges indicium oknak kell t e h á t az összefüggés té n y é t bizonyítaniok és ilyen
indicium ok csakugyan jelen v a n n a k s a holdkultuszra nézve a következőkben
foglalhatók össze:
A hold köztörök neve aj (ja k u t îj, csuvasz οjeχ ) és e n é v kétségtelenül
a sum ir ai, Ai, Α ia pontos megfelelője.622 E po n to n az összefüggés oly világos
és oly meggyőző, hogy bizonyítására m inden szó felesleges. A tö rö k népek te h á t
ugyanazon néven tisz te lté k és n ev e zté k a holdat, m in t a holdnak egyik sum ir neve.
De épily h a tá ro z o tta n kiütközik a holdkultusz sum ir-ural-altai ősi össze­
függése azon tényből is, hogy a hold teljesen sum ir m in tá ra az ural-altai népek­
nél is időhatározó szereppel bír s e k a ra k te r é t a hetes szám használata az időszámí­
tásban, m ajd az egész szellemi élet mezején igazolja.
A hold időhatározó szerepéről a tö rö k - ta tá r törzseknél Vámbéry ezt í r j a : 623
" Amiképen a legtöbb népnél a hold időhatározóul h a s z n á lta to tt és a hónappal
azonos, azonképen tö r t é n t a tö rö k -ta tá r aj (holddal) -jal i s .“ A hónap első fele
jengi-aj ( = újhold), a m ásodik fe l e = eski aj ( = régi hold) nevet visel s a két hófél
között állott az aj to ld i= a tele hold. A tö rö k eredetű csuvaszok is ism erik a hold
időhatározó fontosságát, am i kitetszik az újhold tiszteletére rendezett ünnepi
szertartásaikból s abból, hogy á ldozataik b e m u ta tá s a id ő p o n tjá n a k a meg­
választásánál tekintettel v a n n a k re á .624 A finn-ugor népek közül a hold idő­
határozó fontosságára a legjellemzőbb a d a to k k a l az ugor népköltési emlékekből
rendelkezünk. E z e k et M unkácsi egybeállítása alapján a következőkben összegez­
h e t j ü k : 625 E g y délvogul dal ( = Vogul népköltési g y ű jte m é n y I I I : 336, IV : 111,
125.) szól " a növekvő (megújuló) hold idejebeli h é trő l“ , — a Vog. népk. g y ű jt. IV :
85.-ben m eg ta lá lju k e kifejezés paralleljét is így: " a növekvő hold idejebeli hét
a la tt, a fogyó hold idejebeli h é t a l a t t “ . Reguly vogul szógyűjtem énye közli a

615 Die I r t y s c h — O stja k e n . Teil I. 101. l .

616 V ogul n ép k . g y ű jte m é n y . I I, k. 038. k k k . l.
617 V o rlesunge n ü b e r die finn ische M y th . 53. l .
618 A f i n n — u g o r n é p e k p o g á n y is te n ti s z te le te . B u d a p e s t . 1908. p a s sim .
619 M u n k á c s i: V o t j á k n é p k ö l té s z e t i h a g y o m á n y o k . B u d a p e s t . 1887. 57. l .
620 L. Troels— L u n d : H im m e ls b i ld u n d W e l t a n s c h a u u n g i m W a n d e l d e r Z eiten.
Leipzig. 1900., a m e ly a p l a n é t a k u ltu s z e lte rje d ts é g é r ő l közöl érde kes a d a t o k a t , de az ok
fo rr á s a it az a s s y r — b a b . c s illa g k u ltu sz b a n keresi, v. ö. m é g a H a stin g s - féle E n c y c lo p a e d ia
etc. Vol. X I I . 1921. " S u n, M oon, a n d S t a r s “ címszó a l a t t .
621 V. ö. H asting s: E n c y c lo p a e d ia of R e lig io n etc. Vol. X I I . 1921. 83. k. és 8 5 . k. l.
622 L. M u n k á c s i a K e le ti Szemle. 1904. V. évf. 347. l .
623 Vám béry Á . : P r i m i t i v e K u l t u r des t u r k o — t a t a r i s c h e n Volkes. Leipzig. 1879.
160. l . és U. a.: A t ö r ö k — t a t á r n ép p r i m i t i v k u l t ú r á j á b a n az égi te s t e k (= É r t e k e z é s e k a
M a g y a r T u d . A k a d é m ia n y e lv - és s z é p tu d o m á n y i o s z tá l y a kö réb ő l.) V I I . k ö t e t , 9. füzet.
B u d a p e s t , 1879. 11. l .
624 l . M észáros: A csuv asz ősvallás em lékei 113. kk. l .
625 L. K e le ti Szemle. X I X , évf. 1920— 22. B u d a p e s t , 1922. I. füzet. 21. k. l .
350 D r. V arg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) örö k ség az u ra l-a lta i n é p e k v a llá si életéb en .

janχ ep te li ( = a hold m egújúl, növekszik, szószerint születik) és j anχ ep χ ali

(= a hold elfogy, szószerint meghal) kifejezéseket. H ozzávéve még ezekhez a
hét egyes napjai köv. jelzéseit, m in t „ a hét kezdete“ (v. ö. m ag y a r hétfő), m ásodik
na p (k itit χatel, v. ö. m ag y a r kedd ( = k e tt e d = m á s o d ik nap), " a hét v é g e “ stb.,
am elyek a jól megfigyelt h oldhónap n a p ja in a k az elnevezései, világosan látjuk,
hogy az ugor népek időbeosztása a holdjárások megfigyelésén ala p u lt. A hold­
járások szerinti időszám ításra utal az ural-altai népeknél az a körülm ény is,
hogy ahol az évbeosztás régebbi nyom ai fen n m a ra d tak , m in t a voguloknál, oszt­
ják oknál, észteknél s nehány szibériai népnél, o tt az é v tizenhárom holdhónap­
ból áll, m elyek m indenike huszonnyolc n a p o t számlál, az esztendő te h á t összesen
364 n a p o t ölel fel s ez időnek a tényleges napévvel szemben egy napban h a tá ­
rozódó rövidebb v o ltá t kiegészítik egy szökőnapnak a betoldása á lta l.626 A sumir
időszám ításból analog jelenséget em lít Meissner.627
W. II. Roscher egyik m űvében a rra utal, hogy a holdphasisok szabályos
időközökben lejátszódó változásait m egfigyelhették s az időszám ításban érvénye­
s íth e tté k egymással semmi kapcsolatban nem álló különböző népek is,628 ám ha
e nézetet általánosságban helyesnek elfogadjuk is, m indazonáltal a hold időmérő
szerepének sum ir-ural-altai összefüggése m ellett külön is bizonyíték az a tény,
hogy a holdjárásával összefüggő hetes szám a kerekségnek, a befejezettségnek,
a tökélynek, a szentségnek époly kizárólagos szám ává lesz az ural-altai népeknél,
m in t a sum irban volt. N em csak, de a hatos szám m al való váltakozó használata
eseteit is épúgy ki tu d ju k m u ta tn i ném ely finn-ugor nyelvből, m in t a sumirban
k i m u t a t t u k volt.
A hetes szám nak az időszámítással való kapcsolódását az ugor nyelvekben
meggyőzően k im u ta tta M unkácsi R .,629 aki m egá lla p íto tta , hogy a vogul sät,
sat, soat, ostj. labet, \âbet, tabet = m agyar hét kettős, ú. m . a hetes számjegy és a hét
időhatározó egység ( = ném et Woche) értékével bírnak. E jelenség izolált az ural-
altai nyelvek körén belől is s példája nem a k a d a bybyloni műveltségkörön kívül
egyetlen m ás nem zet term inológiájában sem. K övetkezéskép M unkácsi szerint
is csak a babyloni m űveltségkörből való kölcsönzés leh e t.630 „Az a feltűnő tény
— írja M. —, hogy vogulok, osztjákok és m agyarok a hét kifejezésére olyan ki­
fejezést használnak, mely feltétlenül nyelvi egységük őskorából származik, teh á t
egy olyan korszakból, am elyben a görögök és ró m a iak előtt a hétnapos h é t még
ismeretlen volt, szintén csak az ősbabyloni k u ltú rá n a k am a népek szellemi fej­
lődésére g y a k o ro lt erős hatásából m ag y a ráz h a tó meg. Hogy a h é t a m aga idő­
közével épen egy holdphasisnak felel meg, a holdhónap negyedrészének, hogy
n a p ja in a k száma egyezik a B abylonban iste n e k k én t tisztelt p lan é ták szent hetes
szám ával, m in d olyan m ozzanatok, m elyek a hét babyloni eredetére u ta ln a k .“ 631
E fejtegetéseket nagy egészükben aláírjuk mi is s M unkácsit ó l főleg o tt té rü n k el,
hogy m i ez egyező jelenséget nem késői assyr-babyloni hatásnak, az assyr-bab. kul­
tu r körből az ugorok által való kölcsönvételnek, hanem a sum ir-ural-altai szellemi
ősközösség egyik b izo n y íté k á n a k tek in tjü k , ha a hét ugor névében m in d já rt
jelentkezhetik assyr-babyloni ny e lv h a tás is.632
H ogy a hét (hetes szám) ism erete az ural-altai népeknél és sum iroknál
közös forrásból eredhet, m u t a t j a az is, hogy e szám jegynek m indenik népnél
záró értéke volt az egyszerű szám nevek sorában, m e rt a z u tá n a következő
626 V. ö. H u n f a l v y P á l : A s z ám lálá s m ó d ja i és az é v h ó n a p j a i. B u d a p e s t . 1884. ( = A
M a g y a r T u d . A k a d é m ia értekezései a n y e lv - és s z é p t u d o m á n y o k köréből. X I . k.)
627 A Z e its c h r if t f ü r A ssyriologie. X X X V . B d. 1923. 42. k. l .
628 Die e n n e a d is c h e n u n d h e b d o m a d is c h e n F r i s t e n u n d W o c h e n d e r ä l te s te n Griechen.
( = A b h a n d lu n g e n d e r p h il.-h ist. K lasse d e r kgl. sä ch s. G esellschaft d er W i sse n s c h a fte n .
Leipzig. 1903. B d. X X I . No. 4.) 4. l .
629 S ech z ig e rre c h n u n g u n d S iebe n za hl in d en ö stlich e n Zweigen d e r fin n is c h —
m a g y a r is c h e n S p ra ch fam ilie . (K e le ti Szemle. X I X . 1920—22. évf. 11. kk. l .)
630 U. a.: U. o. 12. kk. l .
631 U. a.: U. o. 12. l .
632 L. U. a.: U. o. 16. kk. l . az a s s y r- b a b . š ibittu, s i b i t t u = h ét
Dr. V a rg a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség a z u r a l- a lta i n é p e k v allás i é leté b en . 351

nyolc és kilenc m á r szám névi com positák és értelm ük = tíz b ő l kettő, tízből egy.
E jelenségnek nyelvi nyom ai állanak e lő ttü n k az özbegben633 és a finn-ugor nyel­
vekben,634 nem különben a su m irb an .635 Nem kevesebbet jelent pedig ez, m in t azt,
hogy az ural-altai népek v alam ikor az ősidő ho m ály á b an csak hétig szám oltak636
és a hétnél m agasabb szám ok alk a lm a z á sá n a k a szüksége és ism erete csak később
m erü lt fel s pl. a finn-ugor népeknél indogerm án ha tá sra m u t a t . 637
E g y é b k é n t a hetes szám nak az ural-altai nyelvek körén belől a köv. a lkal­
m azásával talá lkozunk: a) A hetes szám kosmikus használata: Azok a példák,
m elyeket a világmindenség rétegességének bizonyítására idéztünk, m u ta tjá k ,
hogy a hetes szám a kosmikus fogalm ak tökéletességének a visszaadására a leg­
jobban megfelelt. I t t csak nehány újab b p é ld á t soroljunk fel főképen az ugorok
népköltési hagyatékából: Így egy vogul kosmogonikus szöveg (Vogul népköltési
g y ű jt. I : 0343, 233.) az Ural-hegységet " Héthegy-a n y á “ -nak nevezi, egy másik
szöveg (I : 0319.) „hét Ob-folyóról és hét tengerről“ emlékezik. A tű z neve egy
h a rm a d ik szöveg szerint (II : 0237.) " a romlás hétnyelvű ú rnője“ . Gyakoribb
a zo n b an b) a hetes szám m ythikus használata“, m elynek a köv. érdekesebb pél­
d á it a d ju k itte n : Az a ltai tö rö k -ta tá r törzsek E r l ik-nek hét trónjáról tu d n a k ,
m elyek a jta ja elő tt állanak, a kirgizek őseiket jeti atalar-n a k = a hét a ty á n a k
nevezik, az a ltai mese hét fark a st emleget, am elyek hét na p a l a t t érkeznek meg
és a tö b b i.638 Az ugor népek közül a voguloknál N u m i-T a re m háza hét rekeszből
áll, a h ázn ak hét a jta ja , hét ablaka, hét aranyszélű szent asztala van., az ajtókon
hét aranykilincs, hétszeres v a sia k a t. A lakóház deszkás padlója le v a n te rítv e
a ra nyszélű hét szőnyeggel és a tö b b i.639 Az égatya háza előtt áll az istálló az égi
ménes részére, m ely hét lovat számlál., nyusztfogó vadfogó vadászhurokjának
száma hét s vízi halászszerszáma is hét v a n .640 A Tarem fia k heten v a n n a k s ezek
közül a hetedik gyakorolja a világfeletti felügyeletet.641 A földistennő: Joli-Tarem
az ősidőben az ég és a föld között lakozott egy várban, m ely hét vasláncon füg­
g ött az égen.,642 ő az a n y ja a hét T a re m f iú n a k .643 Különösen kedvelt a szellemek
hetes csoportosítása: va ste stű hét menkw, kőszemű hét m e n k w , 64 aszőrös szemű
hét menkw, " a hétfejű menkw, szőrösszemű hét menkw, hét uls i, a kőszem ű hét vichli,
vasm ellű hét utš i,6i5 a hét erdei jälwel,6i6 a Vízifejedelem hét fia és hét leánya,647
Déltáj-fejedelm ének hét fia s tb .648 Az alvilág hét b ú v á rm a d a ra okozza a beteg­
ség et,649 a földön élő ősemberek száma hét,650 a b á lv á n y o k fogása is hét, pl. " az
em bernek fia b á lv á n y fa jta hét, k u l‘-fajta hét fogást keresve ne erőlködjék“ .651
E szellemek lakóhelyei " a nyusztos h á tú hét hegy, jávoros h á tú sok e rd ő “ (Vogul
népkölt. gy ű jt. I I : 0276. l .), " a lúdbukdácsoló, récebukdácsoló hét p a ta k feje“
(U. ο. II : 0257. l .), " a táplálékos Szigva, halas Szigva folyó forrásának hét fokú
aranyhágcsós s o d ra “ (U. o. 11:0257. l .), a lozvai vogulok hite szerint a Víz­

633 V ámbéry: Die p r im it iv e K u l t u r des tu r k o - t a t a r i s c h e n Volkes 116. l .

634 H u n fa lv y P .: Die U n g e r n o d e r M a g y aren . W ie n u n d T eschen. 1861. (Die V ölker
Ö s te rr e ic h — U n g a r n s . V -e r B d. 30. k. l .)
635 St. L angdo n: A s u m e ri a n G r a m m a r . P a r is . 1911. 114. l . 3. je g y z e t.
636 L. a m á r i d é z e t t m ű v e k e n k ív ü l P a tk a n o v : Die I r t y s e h — O stja k e n . I. Teil. 39. k. l .
637 V. ö. M u n k á c s i: Á rja és k a u k á z u s i elem e k a f i n n - m a g y a r n y e l v e k b e n B u d a p e s t.
1901. száz 559. l ., tíz 602. l . és ezer 242. l .
638 V á m b é r y : P r im itiv e K u l t u r . 116. l .
639 V. ö. V ogul n é p k ö ltés i g y ű jte m é n y . I. k. 0309— 0311. l .
640 U. o. 0323. l .
641 U . a.: U. ο. I. 0319. l .
642 U. ο. I.: 0329, 0390. l .
643 U. ο. I.: 0391. k. l .
644 U. ο. II.: 0247. kk. l .
645 U. o.: II. k. 0273. l .
646 U. o.: 0285. l .
647 U. ο. II.: 0289. k. l .
648 U. o.: II. 0294. l.
649 U. ο. I.: 0361. l .
650 U. ο. I. k. 0361. l .
651 U. ο. II.: 0281. l .
352 D r. V a rg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) ö rö k ség az u r a l-a lta i n é p e k v a llá s i életé b en .

fejedelem „ h a ta lm a s vizű, ragyogó vizű hét örvényen u ralk o d ik “ . (U. o.: II :

0 2 8 9 . l.) és a tö b b i.652 Az osztjákoknál a hetes szám m y th ik u s használatára hasonló
megfigyeléseket teh e tü n k , pl. az Irtys-m elléki törzsek Votš-oχ t-ime= a Várhegyi
öreg nevű iste n ü k e t így tisztelik: „Felséges, hétrovátkos ember, S a n k e -a ty á m ! “ 653
Az erdei szellemről (Unt-tonχ) azt ta r t ja az osztják ember, hogy a b a rn a állattal
hétszeres, a fekete á lla tta l hétszeres szerencsét n y ú j t “ ,654 a vízi szellemet olyan
személynek képzeli, „ k i h atalm as vadász v o l t s kinek N um i-T arem nevet, v a la ­
m in t hét la k a to t és hét kulcsot a d o t t “ .655 A Vasjugan melléki osztjákok szerint
P ugeš bálványszellem lakóhelyéhez „ a z út hosszú és nehezen járható, hét tenger,
hét hegy és hét nyirfaerdő fölött vezet el. T ovábbá, hogy P u g ešnek aranyfedelű
hajlékában hét bölcsője v a n “ .656 A hetes szám gyakori h a szn á latá t a Kalevala
helyeiről is igazolhatjuk, de ezekről m ajd m ás vonatkozásban lesz szó. c) A hetes
szám kultikus használata: Idevonatkozólag különösen az ugorok vallásos élete
szolgáltat kim erítően sok p é ldát. Így az osztjákoknál az istenek által követelt
teljes áldozat hét állatból áll,657 az ember az istenek képeit hét fejhajtással ü d v ö z li,
az istenberkek között különösképen szentnek t a r t já k a z t a berket, mely hét
vörösfenyőből, vagy hét régi fából áll.658 T ovábbi osztják példákat a m ai nép-
életből Karjalainen közöl: A Vasjugán m elléki házi és p riv á t szellem ruháiul
olyan k a ftá n o k szolgálnak, am elyek hétrétű ek,659 az Irtys m ellékén szokás a
bá lv á n y k é p n e k m inden hét évben új r u h á k a t a d n i,660 az új ru h áb a öltöztetett
kép eleibe a sam an hét csészében p á lin k á t helyez,661 a Vasjugani sam andalok­
ba n „egy hétáldozatú áldozati k a ró “ e m lítte tik .662, az Irtys m elletti Tsingalá­
ban az áldozati á ll a to k száma rendesen hét.663 Az áldozati ajándékokról ezt írja
Κ .:664 „Az ingeknél és k a ftánoknál figyelemreméltó a hétrétűség... az elnevezés
u tá n kö v e tk e z te tv e ném ely vidékeken az egész ru h á z a tn a k hétrétéinek kell lenni.“
Az Irtys-osztjákok a víziszellemnek úgy áldoznak, hogy „ a jégbe bevernek egy
karót, am elyen hét á g c su tk á t r a jta h a g y n a k “ ;665 a földistennek a Vasjugan m el­
lékén fontos esetekben „fekete lo v at áldoznak, illetőleg érc üstöket, m elyek száma
hét“ .666 Más istenszellemekkel kapcsolatban hallunk háromszor, vagy négyszer
hét rénszarvasnak a feláldozásáról is.667 A vogulok áldozati rítusa hasonló elő­
szeretetet m u t a t a hetes szám használata irá n t, A közös áldozatok rendesen hét
véres és hét ételáldozatból állanak (Vogul népköltési g y ű jtem ény 1 1 :0 3 5 7 —0358,
0 4 3 6 —38, 0445.); az áldozati hely neve „szarvas hét állat áldozatos tere ( I I :
0437. l .). Az áldozati á lla to k h ú sá t hét üstben főzik meg (I : 0385, II : 0457. l .).,
az áldozati tűzhöz hét telem arok nyír- és fenyőágat h o rd an a k ; a sámán az áldo­
z ati tü z e t hétszer kerüli körül (II : 0443. l .) ; réülése előidézéséhez hetes számban
( = 7, 14, 21 darab) szed be vízbe á z ta to tt, vagy zsírral m eg k e n t mérges galócát
(II : 0376. l .) és végül hét kiáltással a já n lja fel az áldozatot istennek (11:0448.
lap).668 A hetes szám fontos szerepet játszik a v o tjá k közös áldozati rítu sb an is.669
652 M indez a d a t o k r a v. ö. összesítőleg M u n k á c s i é r te k e z é s é t a K eleti Szemle. X I X .
1920— 22. évf. I. f ü z e t 12— 14. l .
653 K a r j laa ia n e n : Die R elig io n d e r J u g r a — V ölker. B d. II. 201. l.
654 U. a.: U. o. B d. I I. 229. l .
655 U. a.: U. o.: B d. II. 234. l.
656 U. a.: U. o. B d. II. 307. l .
657 P a tk a n o v: Die I r ty s c h - O s tja k e n . I. Teil. 40. l.
658 U. a.: U. ο.: I. T eil 40. l .
659 K a r ja la in e n : Die R eligion d e r J u g r a — V ölker. Bd. II, 12. l.
660 U. a.: U. o. B d. II. 14. l .
661 U. a.: U. o. B d. II.: 14. l .
662 U. a.: U. o. B d. II. 47. l .
663 U. a.: U. o. B d. II.: 131. l .
664 U. a. : U. o. B d. II.: 131. l .
665 U. a. : U. o. B d . II.: 249. l .
666 U. a. : U. o. B d. II. 317. l .
667 U. a. : U. o. B d . II. 239. l.
668 M indez a d a t o k összesítve is m e g o lv a s h a tó k a K ele ti Szemle. X I X . évf. I. füz. 1 3 . l.
669 V. ö. J. W asiljev: Ü b e r s ic h t ü b e r die h e id n isc h e n G e b rä u c h e , A b e r g la u b e n u n d
R elig io n d e r W o t j a k e n etc. 26. l .
D r. V arg a Z sigm ond: S u m ir (B a b y lo n i) ö rö k ség az u r a l-a lta i n é p e k v allási élet ében. 353

De h a nem is ily állandó és sok példával igazolható használatban, előfordul

a hetes szám igen g y a k ra n az altai népek varázs- és áldozati ritu a ljáb a n is. P l . a
legfontosabb mongol ünnepek hét napig ta r ta n a k , a fejedelem tiszteletére rendezett
halotti ünnep hétszer hét (49) napig., vagy a kirgisek és a tü rk m e n e k főnökeik
halála u tán hét napos halotti to ro k a t rend eznek.670 A. csuvaszok a nagy halotti
to rt hét héten keresztül szokták t a r t a n i .671 A tö rö k sám ánok áldozati sz ertartá sa i­
ban ismétlődő hetes áldozatokról tanulságos a d a to k a t közöl Radloff.672 Jankó J.
Potanin G. N . orosz tu d ó sn a k az ázsiai samánkodásról szóló 1881-ben m egjelent
m ű v e a la p já n a köv. érdekesebb a d a to k a t n y ú jtja a hetes szám nak az ázsiai
tö rö k -ta tá r népek kultikus életében való h a s z n á la tá ra ;673 A ta rb a g a ta j torgoutok
hite szerint a sá tornak vizelettel való m e g tisz táta la n ítá sá t azzal lehet jóvátenni,
hogy a j u r t a gazdája a m egtisztulás céljából egy nap hétszer üt s á to rt s m in d ­
egyik sátorozás helyére egy n y írfa b o to t szúr le.674, az altai sam an ruha gallérjára
hét a lak van kivarrva , a tu n g u z sam ánköpeny melli részén vasból hét m a d á r ­
a lak láth a tó , a szamojéd dobon szintén hét arcot faragnak ki és a tö b b i.675 Lehetne
ez a d a to k a t még to v á b b szaporítani, azonban célunkra nézve az i t t a d o tta k
b á tra n elegek.
I tt lem o n d u n k arról, hogy a hetes szám nak az ural-altai népek további
szellemi életében észlelhető alkalm azásait ismertessük, röviden csak a n n y it hang­
súlyozunk róla, hogy a hét m inden téren úgy szerepel, m in t befogadott és k iv ált­
képen h a szn á lt szent szám.
Nem h u n y h a tu n k szemet azonban az előtt a jelenség előtt, hogy a hetes
szám más népeknél is igen e lterjedt676 s így anélkül, hogy e tü n e m é n y n e k m élyre­
hatóbb okait keresnők, kénytelenek v a g y u n k újból felvetni a kérdést, ha v a jjon
m inden eddigi érvelésünk dacára mégis nem az e a valóságos helyzet, hogy az
ural-altai népeknél a hetes szám alkalm azása független a sumir hatástól és nem
a sum ir-ural-altai szellemi ősközösség bizonyítéka, hanem önálló képződm ény és
vagy a szellemi analogikus jelenségek sorába tartozik, va g y esetleg m áshonnan
eredhető k u ltu rh a tá s eredménye. Legelőször kíséreljük m eg ez utóbbi lehető­
ségre feleletet adni!
Azon népek, melyektől a hetes szám h a s z n á la tá t az ural-altai nyelvcsalád
részei á tv e h e tté k volna: az assyr-babyloniak, a chinaiak, az indoirániak, bizonyos
értelem ben és m értékig a germ ánok és végül a bibliai h a tá s ú tjá n a zsidók.
Az assyr-babyloni m űveltségkörben a hetes szám használata és jelentő­
ségének a k ialakítása kétségtelenül sumir örökség, de ez m itsem v á lto z ta t azon
a lehetőségen, hogy ném ely ural-altai törzsek a hetes szám iránti előszeretetüket
csakugyan innen n y e rh e tté k volna. Különösen m egfontolandó ez az ugor népekre
nézve, m elyeknek hetes szám ot kifejező szóértékében M unkácsi nem ok nélkül
keresi és lá tja az assyr-babyloni sibittu, š ibittu ( = hét) visszatérését.677 Mi nem
vonjuk kétségbe, hogy a vogul-osztják és m ag y a r h etet kifejező szavak (vogul)
sät, sa t, soa t = osztják labet, λa bet, tä bet = m agyar hét) m agy a ráz a tán á l M unkácsi
helyesebb nyomon jár, m in t azok, a k ik az ugor szócsoport eredetét az ősind sapta
( = h é t = 7) gyökben keresik, annál kevésbbé, m e rt az assyr-bab. sibittu és v á l­
to za ta a sibutu az id éz e tt ugor sz a v a k n a k m in d k é t jelentésével ( = h é t és h é t
napból álló időszak) bír, am i az ind kifejezésnél nincs meg, de ez m ég csak a n n y it
jelenthet, hogy a hetes szám szójegye az assyr-bab. nyelvből van kölcsönözve

670 W. H . Roscher: Die e n n e a d is c h e n u n d h e b d o m a d is c h e n F r i s t e n u n d W o c h e n der

ä l te s te n G riechen ( = A b h . d e r kgl. sächs. Ges. d. W iss. P h il.-h is t. Kl. B d. X X I . No. IV.
Leipzig. 1903.) 36. l .
671 M é szá r o s: A csuvasz ősvallás em lékei. 226. l .
672 Aus Sibirien. B d. II. I. k k. l .
673 E t h n o g r a p h i a . X I . évf. 1900. 211. k k ., 257. kk., 326. k k ., 345. k k .. 394. k k ., 446. k k . l.
674 U. a.: U. o. : 264. l .
675 U. a.: U. o. 395. k k . l .
676 V. ö. Ferd. v. A n d r i a n : Die S ie b e n z a h l im G eistesleben d e r V ölker. (= M itte ilu n ­
gen d e r A n th r o p o lo g isc h e n G esellschaft in W ien . X X X I , B d. 1901. 225— 274. l .
677 K e le t i Szemle. X I X . évf. I. f ü z e t 16. k. l .
354 D r. V a rg a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) ö r ö k ség az u r a l-alt a i n ép e k v allási életéb en .

s nem szükségképen feltételezi, hogy a hét eredete is e kulturális hatásra volna

visszavezetendő. A h é t kétségtelenül a holdjárásával függ össze s mivel a hold­
kultusz sum ir-török közösségére a holdnak egyik közös neve (A i) is u talt, nincs
ok u n k kétségbevonni, hogy a holdkultusszal összefüggő jelenségeknek s köztük
a h é tn e k is a finn-ugor kultúrkörben is amazzal egyező eredete van. K övetkeztet­
he tjü k ezt abból is, hogy u g y ancsak M unkácsi egy kisebb cikkében678 kim utatja,
hogy a törökségben észlelhető három ( = az ötös, a hetes és esetleg a tízes, ez
utóbbi azonban H om m e l - nek egy szerintünk téves feltevésén679 alapulván, nem
igazolható) számolási m ód sumir szellemi h a tá s eredm énye680 s hogy a jelentős
nyom aiban, m in t m ajd látn i fogjuk, szintén az egész ural-altai nyelvcsaládon
belől jelenlévő h a tv a n a s számrendszer hasonlóképen csak a sumirral közös
fejlődés m egnyilatkozása lehet.
Ami a többi keleti k u ltu rn é p hetes sz ám h a szn á latá t illeti, erről a követ­
kezőket jegyezhetjük m eg: Az indogerm án népek ism erik ugyan a hetes szám
jelentőségét és használják is azt, azonban m ellette époly kedvelt s époly régóta
ism ert a kilences szám is,681 úgyhogy te k in te tte l a Védák, az A vesta és más
b u d d h ista ira to k nem egy helyen és p o n tb a n m eg állap íth ató függésére az assyr-
babyloni k u ltú rk ö rtő l,682 a hetes szám nak ben n ü k előforduló kedvezéses haszná­
la tá t is a kilences szám m ellett kétségtelenül assyr-bab. h a tá s n a k kell m inősí­
te n ü n k .683 E g y á lta lá b a n nem volna igazolható te h á t a hetes szám rendszernek
az ural-altai népek által az indogerm án őskulturából való kölcsönzése. Ellen­
kezőleg, az indogerm ánokkal való érintkezés emezeknél épen a z t eredményezte,
hogy a sexagesimalis számolási m ódot, m elyben a hetes szám egyik fő alkotó­
elem volt, fö lv á lto tta ná lu k a tizes számrendszer és a kilencen alapuló számcsopor­
tosítások rendszere benyom ult némely finn népnek a gondolatvilágába is, m in t
a Kalevala több helye m u ta tja .
A chinaiak szintén kiadósa n használják a hetes szám ot,684 azonban a hasz­
n á la t m érve távolról sem üti meg a h é tn e k ural-altai m értékét, azért a chinai
szokásnál vagy ural-altai befolyásra, vagy esetleg assyr-bab. h atásra kell gon­
dolnunk.
Az óstestam entum i h a tá s kérdése természetesen csak azon ural-altai tör­
zseknél já ts z h a tik szerepet, am elyek a keresztyénségre való áttérésükkel a bibliá­
na k ó te sta m e n tu m i részét is kanonikus alapul fogadták el. Ezekre h a th a to tt
volna az ószövetség a m aga hetes rendszerével, m e rt a h é t a v á la s z to tt nép szel­
lemi életében csakugyan szent szám és m inden viszonylatban számtalanszor
előfordul.685 Nemcsak, de m ég az újszövetség gondolatvilágába is beférkőzik686
s bibliai h a tásával valóban sok népnél h o z z ájá ru lh a to tt a hetes szám iránti elő­
szeretet kialakulásához. Azonban semmi okunk feltételezni, hogy a hetes szám
ism e rte te tt használata az ural-altai népeknél is ily bibliai ha tá sra m enne vissza,
m e r t az ószövetségben a h étnek a holdphasisokkal való kombinációja, amire
am a z o k olyan nagy és élénk súlyt helyeznek, sehol közvetlenül nem lép előtérbe
s a m ennyiben itt o t t felismerhető is volna, kétségtelenül assyr-bab. h a tá s ered­
m énye, másfelől ellene m o n d a n a k e feltevésnek az illető népek csak formai keresz-

678 Z u r B ild u n g d e r Z e h n e r — Z a h lw ö r te r im T ü rk isc h e n . (K örösi Csom a —A rc h ív u m .

Szerk. N é m e t h G yula. B u d a p e s t . I. k. 4. füzet. 1924. 313. kk. l .)
679 G ru n d riss d e r G eog raphie u n d G eschichte des a l te n O rients. ( = I .M ü lle r: H a n d ­
b u c h d e r k la ssisc he n A lte rtu m s w is s e n s c h a ft. I I I . B d. I. Teil. 1904.) 21. l . 2. je g y z e t s u m i r
gun, v un tízes é r lé k é n , h o lo tt a tíz ily e n é rté k k e l a s u m i r b a n n e m bir.
680 A s u m i r n y e l v e g y s ze rű sz á m n e v e i az 5-nél v ég z ő d n e k , a h a l = 5 + 1. stb.
681 V. ö. Roscher m á r e lőbb id é z e tt m ű v e i t !
682 L. F rz. X a v e r K ugler: Die b ab y lo n isc h e M o n d re c h n u n g . Zwei S y stem e d e r C h a ld ä e r
ü b e r d en L a u f des Mondes u n d d e r Sonne. F r e ib u r g i. Br. 1900. 203. k. l .
683 L. Roscher: Die e n n e a d is c h e n u n d h e b d o m a d is c h en F r is te n etc. 32. kk. l .
684 Roscher: i. m . 35. l .
685 V. ö. J. H e lm : S ieb e n za h l u n d S a b b a t bei den B a b y lo n ie rn u n d im a l te n T e s ta m e n t
L eipziger S em it. S tu d ie n . II. 5. füzet. Leipzig. 1907.) c . k im e r ítő t a n u l m á n y á t a 77. k k.;
686 L. L u k á c s ev. X V I I . 4. : M áté ev. X V I I I . 2 1 . k. v., J e le n é s e k k. 1. : 4. v., 12. v . ,
16. v.; IV. 5. v., V. 6. v. s tb .
Dr. V arga Z sigm ond: S u m ir (B ab y lo n i) ö rö k ség az u ra l-a lta i n é pek v allási élete b en . 355

tyénsége és a holdkultusz sum ir-ural-altai közösségének szem elől nem téveszt­

hető bizonyságai.
De nem íté lh e tjü k a hetes szám ural-altai h a szn á latá t m ás népeknél elő­
forduló s am azokéval m inden eredeti összefüggés nélküli egyező analogikus jelen­
ségnek sem, m e r t am ennyiben a hetes szám nak az előázsiai kultúrkörön kívül
való jelentőséges használatáról van szó, az vagy régi kulturális h a tá so k ered­
ménye, vagy az ural-altai hetes szám használattól eltérő jellegű, amennyiben
pedig előázsiai népek jönnek idevonatkozólag tekintetbe, azok az assyr-babyloni
kultúra hatása a la tt állanak s a hetes szám kiemelésére nézve az ural-altai népek­
kel kapcsolatba nem hozhatók.
A hetes szám nak a sum ir-ural-altai kultúrkörön belől való összefüggését
s á holdkultusszal való kapcsolatát igazolja végül az a körülm ény is, hogy a h é t­
nek a h a tta l való v áltakozására az ural-altai s főkép finn-ugor népeknél is époly
szám talan p é ld á t találunk, akárcsak a sum irban, s ez véletlenség, vagy külsőleges
népérintkezésből eredő h atás nem lehet.
A h a tn a k a héttel való váltakozására érdekesebb példák: Vámbéry a török
törzsekről szóló ethnographiai leírásában közli, hogy az Oxus és J a x a r te s m e n té t
az ottlakó törzsek " a hat város országa, a hét város országa“ névvel n e vezték.687
De különösen gyakori a k é t szám azonos értelemben való egymásrakövetkező
használata az ugor nyelvekben, a m in t a köv. jellegzetesebb esetek m u ta tj á k :
N um i-Tarem „hét lovú, hat lovú m énese“ ( = Vogul népköltési gyűjtem ény.
III : 40. l .), a kisobi A jä s z- Isten „hét nyilas, hat nyilas férfi“ (II : 4. l .) ; a Világ­
ügyelő férfiú a Vog. népk. g y ű jt. II : 360. l . így a p o stro fá lta tik : „ a hét jávorbika,
hat jáv o rb ik a futkosó fehér vizű táplálékos Ob, halas Ob felvidékét (lakó) A ra­
nyos király, Aranyos-fejedelem .“ , a Világügyelő férfiú v ilá g já ra tá t fejezi ki e
kifejezés: „ E z e n elterülő (ülő) hét földrészt, hat földrészt körüljáró k irá ly “ (II :
353. l .) , a m u uη-kës - beli hadisten öreg egyik regéjében előfordul a köv. részlet:
„hét h a tty ú , hat h a tt y ú (képében megjelent) fürtös úrasszony, szépséges ú r­
asszony“ , „hét asszony főasszonyának szántalak én t é g e d , hat asszony fő­
asszonyává lenni nem a k a r t á l “ (közölve: Vogul népk. g y ű jt. II : 0147. l .) ; a
Paszet-bálvány öreg áldozati rítusából e sz a v a k a t olvassuk: „egy kötélhez k ö tö tt
hét véráldozatot keressetek, hat véráldozatot á llítsa to k !“ (II : 420. l .); a m uuη-
ke -beli Tarem-leány asszony egyik szövege „abroncskarika m ódjára forgó hét
égtájék, hat é g tá jé k “ -ról beszél (II : 342. l .)., a lopmúszi-öreg „ hét bálvány, hat
isten között győztes férfiú,“ (II : 278. l . ) , különösen fontos a hét és h a t v á lta k o ­
zása a bálványszellem ek felsorolásában, amire a sumirból is, kiadós példákat
idéztünk, — így szólnak a szövegek: „szőrös szemű hét m enk, szőrös szemű hat
m e n k “ -ről (Vog. népk. gy ű jt. I I :416. l . (P á p a y J .: Osztj. Népk. gy ű jt. 117,
118. l .)., „kőszem ű hét m enk, vasszemű hal m e n k “ (Osztj. népk. gy ű jt. 79, 86,
121. l .); a m u u η-kë beli H adisten északi osztják h ő sén ek éb en : „kőszem ű hét
vichli, vasszemű hat m e n k w “ (Osztj. népk. gyűjt. 40. l . ) , „ a varju o rr szabású
sötét Ural há to ld a lá t őrző kőszemű hét vichli, a va rju o rr szabású ragyogó Ural
há to ld a lá t lakó vasszemű hat vichli“ (Osztj. népk. gyűjt. 38, 20. és 23 l .)., a m ú n ­
keszi H adisten öccse: a „hét u t š it legyőző, hat utš it legyőző fejedelem “ (Vog. népk.
g y ű jt. II : 0128. l .)., a bálványfoki istenhősök északi osztják hősénekében a
„kőszem ű hét por-nő, kőszemű hal por-nő“ e m lítte tik (Osztj. népk. gyűjt. 119. l .),
és a többi. A hatos és hetes ugyanazon értelm ű váltakozó használatára a finn
Kalevala is érdekes p é ld á k a t szolgáltat, így a II. ének 240. k. sor: „ H á t im hat
szemecskét lel ott, Hét igen szép é letm agot“ ; u. o. 288. k. sor: „ F o g ja m ind a hat
m agocskát, Szedi m ind a hét szem ecskét.“ , III. ének 226. k. s o r : „Meg aztán
hatod m agam m al, A hét hőssel én is voltam E világot é p ítő b e n .“ IV. ének 133—
134. sor: Joukahajnen h ú gát így b izta tja az a n y ja : „ O t t a legjobb lád á t nyisd
föl, Födelét a cifrát üsd föl, Benne hat aranyos öv van, Hét kékszínű szoknya
o t t a n . “ , IV. é. 239. k. s.: „L el övet hatol aranyost, Hét kékszínű szoknyát h a b o s t.“ ,

687 Vám béry: A t ö r ö k faj e t h n . és et h n o g r a p h i a i te k i n t e t b e n . 396. lap.

356 D r. V arg a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örö k ség a z u ra l- a lta i n é p e k v a llá s i életéb en .

V I. é. 203. k. s.: Joukahajnen szól Väjnämöjnen-hez : „H e n tere g j itten vagy hat

évig, Hét n y á r hosszat e vickélj i t t . “ , u. o. 208. k. s.: „ H at évet szömörke m ódra,
Hetet, m in t fenyő forogva.“ , IX. é. 226. s.: Ilmarinen kovács szól a m éhhez:
„ G y űjts a nyelvecskédre m ézet H at virágszálnak hegyérül, Hét fűszálnak a fejé­
rő l.“ , XV. é. 459. k. s.: A kis méhecske „ h á t im surrog visszafele, Iparkodva
jödőgele, H at csészike az ölében, H á ta m ö g ö tt hét v a n é p e n .“ , X V I I I . é. 395. k.
sor: Ilm ari kovács u ta s ítja rabszolgáját: „T égy fel hat k a k u k k m a d á rk á t, Kék
rikkancsot hét d a r a b o t “ és u. o. 409. k. sor: „Föltesz hat k a k u k k m a d á rk á t, Kék
rik kancsot hét d a r a b o t .“ , X X . é. 115—116. s . : az északhoni lakom a ökréről
m o n d v a : „ H ét ladikkal vére csurga , H at köböllel lett a h á ja .“ , U. o. 170. k. s.:
Oszmotár a sör szakácsa szedi á rp á csk á n ak szemjé t: „ Hat szemjét az árpácská­
nak, Hét fejét a kom locskának.“ , X X I . é. 4 5 - 4 8 . s . : Északhon asszonyának
vője jellem eztetik: „ Hat aranyos csízm adara F ú jja f ü tty é t lóigáján, K ék rik k a n ­
csok hetes kara Szépen szól a já ro m sz ijjá n .“ , X X V I. é. 327. k. s.: Lemm inkäjnen
így felel a n y já n a k : „Czenk fázik a gondolattól, Csak h itv á n y húzódik attól;
Harcos évtől öttől-hattól, Hét n y á r hosszat ta r tó h a d tó l.“ , U . o. 699. k. s.:
Szüöjätär lö tty é t a szél szépen poly á lg a tta : „ P ó ly á lta hat álló évig, Hetedhét
n y á r elteltéig.“ , X L I I I . é. 237. k. s.: É szak vénasszonya szól L e m m in k äjnen­
hez: „M ondád el nem mégy csatába Hat-hét évnek é v a d á b a .“ , X L IV . ének 237—
238. s.: „ A d hajából a hajadon, Enged finom fürtjeiből, Ád hajából öt-hat szálat,
F ü rtjéb ő l hetet is á t a d “ , és a többi.
Karjalainen a hetes és hatos szám oknak ez egyenlőértékű változatos hasz­
n á la t á t „poetische Zusam m enstellung “ -nak ta r tja , ám de az ugor halotti szoká­
sok id ő ta r ta m á n a k a férfiaknál őt, — a nőknél négy n a p b a n való m eghatározásá­
nál a köv. érdekes u ta lá s t teszi: „ E z összefüggésben nem hagyhatom említés
nélkül az id ő szám ításnak az assyroknál előforduló a z t a m ó d já t, mely a napokat
és a közibük eső é jsz akákat egymásm ellet t sorolja fel, pl. „ h a t nap, h é t éj, vagy
h a t éj, h é t n a p “ , ha m in d já r t hozzá is fűzi, hogy „ebben a m ódban aligha keres­
h e tjü k az ugor halottiszám ok ere d e té t.“ 688 Szerintünk a h é t és h a t váltakozó s
mégis egyénlő jelentésű használata igenis csak erre a szokásra vihető vissza, amely
azonban nem assyr eredetű, m in t Karjalainen hiszi, hanem m ár a sumiroknál
jelen v a n s így finn-ugor a lakjában ősi szellemrokonság eredménye.

A n apkultusz sum ir-ural-altai ősi összefüggésére szintén kényszerítő erejű

b izo n y íté k a in k v a n n a k .
A na p sumir neve U tu és Babbar. Az Utu udu-na k is íra tik (v. ö. Sb. 81.)
s az égitest nap m elle tt a n a p p a lt (dies) és az időt általában is jelenti.689 A Babbar
a bar gyöknek tökéletlen kettőzéses alakja bar-bar h e ly e tt s a bar gyökszóban
rejlő eredeti jelentésnek ( = világosnak lenni, világítani) m egfelelőleg=am i vilá­
gos, am i v ilá g ít= a n a p .690 Semmiesetre sem lehet véletlen, hogy az altai ág nyel­
veiben s különösen a török nyelvekben az időnek a köv. jelzései fordulnak elő:
ótörök öd, óozmán üd = idő, időpont, mongol üde= d é l és a többi (finn-ugor
nyelvészeink szerint e szócsoportból eredő kölcsönszó a m agyar idő is (régebbi
a la kja: ödő, üdő), am elyek m ind a sum ir utu-udu-n a k a ta rto z é k a i631 azzal
jelentés szűküléssel, hogy a m a n n a k csak a h arm adik általános jelentését ta r t­
já k meg.
A napról a régi sum irok hite azt t a r t ja , hogy m inden reggel kijön „ a nagy
hegyből, a forrásnyilás hegyéből és m egnyitja a sugárzó ég nagy a jta já t, végig­
siet sz ám talan óra a la tt ismeretlen, távoli vidékeken és átlépi a nagy széles ten­
gert, m elynek belsejét senki sem, még az isteni Igigi sem ism erik“ .692Éjszakára
a z tá n visszatér az alvilágba. A napisten főtiszteleti helyén:asippari kultusz­

688 V. ö. Die R e lig io n d e r J u g r a —V ö lk e r Bd. I. 172. l .

689 L. D elitzsc h : Sum erisches G lossar I. ud a l a t t 44. l.
690 U. a.: U. o.: 60. és 63. l.
691 V. ö. m á r M u n k á c s i e g y b e á l lítá s á t is az E g y e t e m e s I r o d a l o m t ö r t é n e t IV. k. 40.
692 V. ö. M e is s n e r : B a b y lo n ie n u n d A ssyrien B d. II. 20. l . p o m p á s jellem zését.
Dr. V a rg a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) ö rö k ség az u r a l-a lta i n é p e k v allás i életé b en . 357

körben f e n n m a ra d t az emléke, hogy a nap e h atalm as u ta t m ikép leszi meg:

kocsin, m elyet tüzesen száguldó öszvérek v o n n a k 693 s m elyet a napisten kocsisa
Bunene h a jt . E v ilá g járásnak a nyom a áll elő ttü n k a vogul V ilá g ü g y e lő férfiú
vándorlásában, ki aranyos paripán, ragyogó ru h á z a tb a n járja körül a földet s ki
lényege szerint, m in t M unkácsi meggyőző erővel k i m u t a t t a 694 s Karjalainen
alap nélkül k étli,694 kétségtelenül napisten, — to v á b b á a Napasszony sebesen
nyargaló három lovában,695 m elyek ú rn ő jü k e t körben hordozzák az ég horizontján.696
A napkocsisnak s az ezt vonó n a p lo v a k n a k a képzetével ugyan más népek m y th o ­
logiájában is találkozunk, pl. az ind S urya-t ( = a nap), m in t hőst h é t aranysárga
ló viszi kocsiján,697 az Avesta is a n a p o t „gyors lo v ak k a l b író n a k “ képzeli s ez
a d a to t kiegészítőleg Xenophon (K yropaideia V I I I . 3, 12.), Curtius R . (III. 3, 8.)
és talá n H erodotos is (VII. 55.) tu d ó s íta n a k róla, h ogy a perzsák ism erték a n a p ­
kocsit és a n a p lo v a k a t,698 gondoljunk to v á b b á a görög m ythologia Helios-ára,
aki ifjú n a k áb rá z o lta tik négy fehér lo v ú szekerén,699 nem különben a Josiás judeai
király által e ltá v o líto tt napszekerekre és n a p lovakra, melyekről a II. királyok
könyve X X I I I : 11. verse ezt írja: „ É s e ltáv o líto tta a lo vakat, am elyeket J u d a ki­
rályai a n a p n a k szenteltek az Ő r há z án a k bemenetelénél, a Nátán-Mélek udvari
szolga háza m ellett, amely a P h a rv a rim b a n volt és a nap szekereit tűzzel el­
ég e tte “ , — de m in d e parallelek ism erete m ellett is jogunk van hinni, hogy a.
száguldó n a p lo v a k vogul képzete a megfelelő sumir képzetekkel függ össze.
A n a p im á d á s közösségét m u t a t j a a sum iroknál és a többi ural-altai népnél
e g y a rá n t jelenlévő az a szokás, hogy az áldozatok b e m u ta tá s a kelet: az az a fel­
kelő nap felé fordulással tö rté n ik , am inek bizonyságául csak nehány pé ld á t ragad­
ju n k ki és m u ta s s u n k be itt a rendelkezésre álló nagy választékból. A Zimmern
által k ia d o tt rituális szövegek700 közül a X X X I —X X X V I I . számmal jelzettek
leírnak egy érdekes tisztítási jelenetet s közben leszögezik, hogy a m egtisztítandó
bálványkép kelet felé van fordítva s ily irányban fogadja a tiszteletére b e m u ta to tt
áldozatokat. Hasonló a helyzet a Z im m ern-féle X X V I. sz. rituális táb la II. oszlop
21. sorában s m ás helyeken is. U gyancsak Zimm ern-nél ta lá lju k a köv. jelentőség-
teljes leírást:“ 701 (Nap), felkeltekor rendezz áldozatot, hints szét szentelt vizet,
állíts egy fü stölő-katlant keleti irányban M arduk elé, egy füstölő-katlant keleti
irányban a védőisten eleibe, egy füstölő-katlant keleti irányban a védőistennő elé“
stb., egy m á s ik Zim m ern-féle szöveg pedig a rra nézve ad u tasítá so k a t, hogy az
agyagból és fából készült b álv á n y k é p e k et állítsák fel az áldozok arccal kelet
felé az éjszaka leple a la t t s na p k e ltek o r az áldozással eg y ü tt végezzék el aztán
a tisztítási cerim oniákat.702 És hogy a kelet felé fordulás nem csak a k k o r volt
kötelező, ha a n a p iste n részére b e m u ta ta n d ó áldozatokról volt szó, hanem más
esetben is, bizo n y ítja a Cun. T exts X X IV . 50, 11., am ely elm ondja, hogy a király
arccal kelet felé fordulva m u ta tj a be Adad-na k áld o z a tá t.703 Nagyjelentőségű a
napisten szerepe az oraculum okban, am elyeknek ő az ura. A jóslással foglalkozó
barû arccal m indig felé fordulva, végzi a m aga m esterségét.704 A jósjelek jelen­
tésére nézve is a keleti irány a kedvező,705 a nyugati a kedvezőtlen.
693 L. az V. R . 65., 33. b) kk. s o r a i t és a V A B. IV. 260., 32. kk. s.
694 Vogul n é p k ö ltés i g y ű j t e m é n y II. k. 0114. k k . l ., v. ö. K a r ja la in e n : Die R e lig io n d er
J u g r a — V ölker. B d. II. 192. l . szerint a V ilá güg yelő férfi „ s e in e m U r s p r u nge n a c h ist ein
ö rtlic h g e b u n d e n e r S ip p e n g e is t“ .
695 V ogu l n é p k . g y ű jt. II. k. 0219. l . — 696 U. a.: U. o. 0219. l.
697 H. Oldenberg: Die R elig io n des V eda. S t u t t g a r t u n d B e rlin. 2. Aufl. 1917. 245. l .
698 Fr. Spiegel: E ra n is c h e A l t e r t h u m s k u n d e . Leipzig. I— I I I . Bd. 1871— 78. Bd.
II. 69. l .
699 W. H . R oscher: A u sfü h rlich e s L e x i k o n d e r g riec hisc hen u n d röm isc hen M y th o ­
logie. L eipzig. 1881— 1890. I. Bd. 1993. kk . l . H elios címszó a l a t t .
700 V. ö. B e itr ä g e z u r K e n n tn i s d e r b a b y lo n is c h e n R eligion. Leipzig. 1896. kk. ( = A s s y ­
riologische B ib lio th e k . Bd. X I I . ) a 2-ik része.
701 U. a.: U. ο. I. N r. 1— 20., 55. kk. s. (100. k. l .)
702 U . a. : U. o.: II. N r. 50. I I I . oszl. 6— IV. 5. s 114. l .
703 V . ö. Landsberger: D e r k u ltis c h e K a l e n d e r d e r B a b y lo n ie r u n d A ssy rer. 1 1 4 . l.
704 J . H u n g e r : B e ch e r w a h r s a g u n g bei den B a b y lo n ie rn ( = L e i p z i g , S em it. S tudien
I, I. Leipzig. 1903.) 10. l . — 705 U g y a n a z : T ie ro m in a etc, 11. l .
 358 D r. V arg a Z sig m o n d : S u m ir (B a b y lo n i) örökség az u r a l-a lta i n é p e k v a llá s i életé b en

Az ural-altai népeknél az áldozatok b e m u t a tá s á n a k keleti irányára a köv.

fontosabb a d a to k a t id éz h e tjü k : A török sámán varázslás közben a m aga áldo­
z a ta it m indig kelet f elé fordulva rendezi.708 Bálint G. a m a n d s u k szertartásos
könyveinek az ism ertetése rendjén közli, hogy a m a n d s u k az istentiszteletet is
keletre fordulva végzik a te m p lom emeltebb terén s m inden résztvevőre nézve a.
keleti irány a kötelező.707 A csuvaszokról szintén tu d ju k , hogy ná lu k a napkeleti
irány döntő az áldozatokban és az im ádkozásban. „A z áldozatok b e m u ta tá s a köz­
ben valahányszor csak im ádkozásra álla n ak fel — írja Mészáros — m indig kelet
f elé fordulnak a rccal.“ 708 E szokás eredetéhez pedig u g y ancsak M . ezt írja: „Az
iste n n e k b e m u t a to t t áldozatban a kelet felé való nézés kétségtelenül nagyon régi
keletkezésű sam anisztikus jelleg, még az égitestek im á d á sán a k a korából való,
am elyek között legelső sorban is a nap, e legcscdásabb égitest já ts z o tta a legfőbb
szerepet.“ 709 A jóslásoknál is a keleti irány a kedvező, a ny u g ati a kedvezőt­
len.710 A mongol sám ánok hivatalos fu n ctió ik a t u g y ancsak kelet felé fordulva vé­
gezték, a m in t ezt Jankó J. leírásából ism erjük.711
A finn-ugor népek idevonatkozó szokásaira bőséges példasort közöl Krohn
Gy. többször idézett összefoglaló m ű v é b e n .712 De az egyes népek népköltési em­
lékei is bőséges a d a to k k a l szolgálnak idevonatkozólag. Pl. a nagy áldozatok be­
m u ta tá s a idején az osztják sám án arccal kelet felé fordul s így m o n d ja el az áldo­
zati im ádságokat és a varázslási f o rm u lá k a t.713 A vogul oknál az áldozati tér köze­
pére h e ly e z e tt tir-t szintén napkelet irányában á llítják s erre ülepedik le a bá lv á n y ­
szellem.714 Az oroszországi lappokról Genetz a z t írja, hogy áld o z a ta ik a t kelet felé
fordulva m u ta tj á k be, m e r t a nap o tt kél fel.715 A vo tják o k ró l M a x B uch t a r t o tt a
fenn a z t az a d a to t, hogy im ádkozásnál arc u k m indig kelet felé van fo rd u lv a .716
A Kreutzw ald— Neus-féle szöveggyűjtem ény végül az észteknél is tud hasonló
szokásról.717
De hogy a n a p tisz te le tn e k a sum iroknál és a többi ural-altai népnél gene­
tikus kap c so la tra m u ta tó közös vonásai v a n n a k , a z t ta lá n m indennél h a th a tó ­
sa b b an b izonyítja a hatvanas számrendszer ism erete és használata az ural-altai
k ultúrkörben.
A sexagesimalis számrendszer első kitalálása és alkalm azása kétségtelenül
a sum irok szellemi m ű v e. H ogy a sexagesimalis számolási rendszernek min ter­
m észeti megfigyelés szolgáltatta a közvetlen a la p j á t ,718 azt m a eldönteni nem
tu d ju k , de bizonyos, hogy a nap járá sáv a l függ össze s a tö rté n eti idő kezdetén
m á r alkalm azásban v a n .719 E rendszer ala p ja a 60, m ely a legnagyobb egység,
és k a ra k te risz tik u s száma a 6 (hat), m ely a 360° n ap k ö rn e k hatfele osztásával
( = 60) nyeri el jelentőségét és napszám k a ra k te ré t. A hatos szám a n a p n a k époly
par excellence sz ám á v á lesz, m in t a hetes szám a m ásik égitestnek: a holdnak.
A hatos m e lle tt jelentőséghez j u t a rendszerben még a hét, m ely régi szent szám,
és az öt, v a la m in t a k e ttő összegezését eredményező 12. Helyzeténél fogva (t. i.
a 60-nak fele) bizonyos jelentőség j u t m ég a h a rm incnak is.

706 R a d lo f f: Aus S ibirien. Bd. II. 20., 26., 25.. 27. l .

707 M. T u d . A k a d é m ia i É r t e k e z é s e k a n y e l v és s z é p tu d . k ö réből 1876— 77. 2. ért.
11. k. l .
708 A csuvasz ősvallás em lékei 80. l .
709 U. a. : U. o. 119. l .
710 U. a. U. o. 193. l .
711 E t h n o g r a p h i a X I . évf. 1900. 214. kk. l .
712 A f in n -u g o r n é p e k p o g á n y is t e n ti s z te le te 220, 225, 229, 239. l .
713 P a tk a n o v : Die I r ty s c h - O s t j a k e n I. T. 110. l .
714 Vogul n é p k . g y ű jt. II. k. 0441. l .
715 K r o h n : i. m . 239. l .
716 Die W o t j a k e n . E in e e th n o lo g isc h e S tu d ie. S t u t t g a r t . 1882. 124. l .
717 M y th isc h e u n d m a g isc h e L ie d e r d e r E h s te n . St. P e te r s b u r g . 1854. 14. l .
718 Az id e v o n a tk o z ó k ü lö n b ö z ő n é z e t e k m e g o lv a s h a tó k A . J e re m ias: H a n d b u c h
d e r a l to r ie n ta lis c h e n G e is te s k u l tu r 146. k. l . 1. je g y z e t és H ehn: S iebenzahl u n d S a b b a t
etc. 58. l . 1. je g y ze t.
719 H e h n : U. o . 58. l.
D r. V a rg a Z sig m o n d : S u m ir (B ab y lo n i) örökség az u r a l- a lta i n ép e k v a ll ási é le té b e n . 359

A sexagesimalis számrendszer sumir jelenlétéi bizonyítja a 60 m agasabb

egységeinek (360, 3600, 36,000, 360,000 stb.) a h a tá ro z o tt kiemelkedése a sorozat
többi számai közül, külön nevekkel való jelölése,720 a csillagászat eredményei ki­
fejezésére való kizárólagos használata és végül az összes n a p m y th o so k b a n észlel­
hető tükröződése. Fontossága abból is kidom borodik, hogy a babyloni m érték-
rendszert is h a tá ro zo ttan ez dominálja.
A tö rté n eti idő kezdetén Babylonban jelenlévő m ásik nagy számrendszer,
a tízes számrendszer m inden valószínűség szerint a sémi babyloniak m űve, de
am azzal szemben nagyobb jelentőségre és szélesebbkörű alkalm azásra nem jut.
Nos e h a tv a n a s szám rendszernek h a tá ro zo tt nyom ai tükröződnek az ural-
altai nyelvekben is. Pl. M unkácsi teljes joggal m u t a t rá a török nyelvekben arra
a jelenségre, hogy az 1 —5. terjedő s elnevezéseikre nézve egymástól merőben
különböző (bir, iki, üč, dört, tä š) egyes szám ok u tá n a h a t és hét (alti és j ätti,
jäti, jädí) egyfelől, v a la m in t a nyolc és kilenc (säkiz, toquz) másfelől egyező módon
v a n n a k képezve.721 Ez te h á t azt jelenti, hogy az eredeti számolás csak az ötig
terjed t, a h a t és h é t m áshonnan s a nyolc és kilenc ism ét m ás forrásból került
bele a számrendszerbe. Az ötig terjedő egységszámolás, m in t a számrendszer
alapja, azonban elsősorban a sumir nyelvben talá lh a tó föl, ahol az 1 —5. tőszám ­
név a következőkép hangzik: aš, gê, di-eš , d i l i = 1., man, m in= 2; eš = 3., l im n u = 4.,
ia= 5 ., a következő tőszám ok pedig kilencig az első öt összetételei (aš = 6., ia+
aš = 5+ l., u m u n = 7., i a + m a n = 5 + 2 ., u ssu= 8= ia+ eš = 5 + 3 ., il im n u = 9 = i a +
l im n u = 5 + 4 . 722 A török nyelveknek ez a számolási m ódja te h á t kétségtelenül
a sum ir megfelelő eljárásm óddal függ össze. De sumir a la p ra vezet vissza a h a t
és hét képzési m ódja s az egységszámokhoz való török kapcsolása is. M unkácsi
a tudós Ramstedt-tel szemben, ki a h a t és h é t szóértékeiben a hüvelykujj (Greif­
finger) és m u ta tó u jj (Essfinger) jelentéseit látja kifejezve723, a hetes teljesebb altai
alakjából (jätti) indulván ki, a j ä t= e lé rn i, megérkezni nomen verbale ( = elérkezve)
értelm ét ta lá lja föl, am i a szám olásra alkalm azva a z t jelenti, hogy a számoló
elérkezett a végső számhoz, te h á t a számolást újból elölről kell kezdenie. Az
egyező m ódon k épezett hatos és hetes számok, m in t végszámok, pedig szintén
csak a sum irban já ts z a n a k szerepet, ahol a hatos a nap-, a hetes a holdszám.
Továbbm enőleg M unkácsi a z t is k im u ta tja , hogy ugyanez a képzési m ód ism ét­
lődik a tö rö k tizes szám nevek képzésében is, am ennyiben a 10—50. terjedő tíze­
sek egym ástól teljesen eltérő módon, a h a t van és hetven ellenben egyező módon
(altmiš) = c suvasz utmel ( = 60.) és j ätmis = csuv. s ‘itmel ( = 7 0 ) v a n n a k képezve.
A 60. és 70. te h á t ugyanazon számolási m ód eredményei, m in t a h a t és hét, és
kétségtelenül a sexagesimalis számrendszer m ara d v án y a i a tö rö k nyelvekben.
Teljesen azonos jelenségre a finn-ugor nyelvekben ugyancsak M unkácsi
m u t a t o t t r á .724 Nevezetesen J . Schmidt utalásai ala p ján M . te tte először beható
vizsgálódás tá rg y á v á a finn-ugor nyelvág tízes számképzési m ó d já t s vizsgálatai­
ban a köv. eredm ényre j u t o t t : A syrjén nyelvben a tízesek a 70-től feljebb a
das tízes képzővel képezhetnek (sizim-das= 7 0 ), míg a 60-ig a min (mis) képzővel.
T e h á t a 60 után a számolásban képzési szakadék van. A votjákban e szakadék
m á r a harm inc után megjelenik, de valószínűleg m egvolt a h a tv a n u tá n is. A vogul
nyelv a h a tv a n u t á n szintén eltérően képezi a tízeseket, a 30-tól feljebb a 60-ig
a zo n b an egyezően, t e h á t a 30 is egy befejező, szám nak látszik. A m ag y a r nyelvben
ugyancsak a harm incon felüli tízesek képzése egyezik (negyven, ötven, h atvan

720 V . ö. Frd. Delitzsch és A . Poebel s u m i r g r a m m a t i k á i t , az e l s ő : G ru n d z ü g e d e r

s u m e ris c h e n G r a m m a tik . Leipzig. 1914. 60. kl. la p , a m á s o d i k : azonos cím m el, R o s to c k .
1923. 104. k k . l .
721 V. ö. Z u r B ild u n g d e r Z e h n e r— Z a h l w ö r te r im T ü rk isc h e n . ( K őrösi Csom a A r ­
c h ív u m . 1924. I. k. 4. sz ám . 313. kk. l .)
722 Az előbb i d é z e t t s u m i r g r a m m a t i k á k n a k a s z á m n e v e k r ő l szóló részei.
723 G. J. R a m s te d t : Ü b e r die Z a h l w ö r te r d e r a lta i s c h e n S p ra ch e n (= J o u r n a l de la
S ociété fin n o — o u g rie n n e . X X I V . H elsing fo rs. 1907. 10., 15. l .)
724 K e le ti Szemle. X I X . é v f. 1920— 22. I. fü ze t. 1—24 . l .
360 D r. V a rg a Z sigm ond Sum it (B a b y lon i) ö rö k ség az u ra l-a lta i n ép ek v allási é leté b en .

stb.). — A finn-ugor nyelvág több nyelvében talá lh a tó ez egyezések egy olyan

számolási m ód m ara d v án y a i, m elyben a 30 egy befejező számsor élén állott.
E szám sor pedig eredm ényeződik azon számolási m ód által, mely a t örök nyel­
vekhez hasonlóan az öt u jjal való szám olást hatszor ismétli. De m ié rt épen h a t ­
szor? És m ié rt egyeznek a finnugor nyelvekben az egyes szám ok csak hatig?
A p r im itív szám olásnak — helyesen jegyzi m eg M u n ká c si725 — nem természetes
m egálló helye a h a t, m e r t az újak k a l való számolás csak ötig vezeti az em bert,
am ennyiben pedig to v á b b fo ly ta tja azt a m ásik kézzel, nem állapodik meg a
h a tn á l, hanem e lju t a tízig. S hogy a finn-ugor népek ennek dacára mégis csak
a hatig j u to t ta k el, " ez csak am a kulturális hatásból m agyarázható meg, am ely
által a h a tv a n és a harm inc is előbbi jelentőségéhez j u t o t t s am elynek forrása
M esopotamia v o lt“ .726 Nem lehet célunk itten e h a tv a n a s számrendszer nyom ai­
na k m ég az u ral-altai népek vallásos életében való tükröződéseit sem felkutatni,
csak a n n y it jegyzün k m eg m integy összefoglalásul róla, hogy különösen a 12-nek
az áldozati kultuszban való használata úgy a sum irban, m in t némely finn-ugor
nyelvekben elég gyakori s szintén közelebbi kapcsolatra m u ta t !
Indogerm án n y e lvtudósok k i m u ta ttá k , hogy a babyloni h a tv a n a s szám ­
rendszer hatása az indogerm án népek számolási m ó djában is megérzik,727 azon­
ban e jelenség csak egyszerű kulturális h a tá s és nem ősi kulturközösség eredménye,
m in t az u ral-alta i nyelveknél. Bizonyítja ezt az a körülm ény is, hogy az indo­
germ ánok eredeti számolási m ódja a tízes számolás volt, ezt tö rte á t később, a
sexagesimalis, m ajd még később a vige simalis.728 Arra te h á t semmiképen sem
szabad gondolnunk, hogy az ural-altai népek a h a tv a n a s számrendszer ismeretét
esetleg az indogerm án o k tó l v e h e tté k volna kölcsön, kizárja ezt az ural-altai
ku ltú rkörben először a p r im itív ötös számolási m ód, m a jd a h a tn a k és hétnek
az egységszámok közé való eredeti befogadása, különleges hangsúlyozása és
használata s végül az a körülm ény, hogy előző feltevésekkel szemben az ugor
hetes szám elnevezésében is nem indogerm án, hanem assyr-babyloni nyelvi
h a tá s érzik.
A n a p k u ltu sz sum ir-ural-altai egyezőnek látszó képzetei sorából nem hagy­
h a tju k említés nélkül azt sem, hogy az Sb. syllaba r 2. k. s. és B rünnow Classified
list etc. 3849—3850. sorszám ok a la t t a sumir nab köv. jelentéseit közli = assyr-
bab. nabbu= ath m o sp h éra, levegőég és assyr-bab. ša m u = az égboltozat, a firma­
m e n tu m ; e jelentések pedig nagyon közel állanak az észak-osztják nyelvjárásban
f e n n m a ra d t n a j = na p (sol) és a m ag y a r nap szóhoz, annál is inkább, m e rt a nab
írásjegye (két csillagjegy) nyilvánvalóvá teszi, hogy benne valam ely égitest,
ta lá n épen a n a p jelölését kell látn u n k , m ely e t azonban a m indennapi használat­
ból lassanként kiszorított a na p U tu és Babbar m eghonosodott elnevezése.
A n a p igen fontos szerepet játszik a jövendölésekben. A n a p istené az az
égi személy, kinek égisze a la t t t ö r t é n i k . a jövendőm ondás. Az assyr-babyloni
ku ltú rk ö rb ő l egész halm aza m a r a d t fenn azon szövegeknek, m elyek egyenesen a
napistenhez in té z e tt kéréseket ta r ta lm a z n a k kedvező előjelekért,729 és a Zimmern
közölte rituális t á b l á k 730 is a jövendőm ondással foglalkozó baru p a p o k részére
világosan b izonyítják, hogy a napisten ebbeli h iv atá sa a legrégebbi időre, m inden
bizonnyal m ég a sum ir korra m egy vissza. A Z im m ern-féle 24. sz. szöveg731 pedig
egyenesen arról tu dósít, hogy a jóslás m esterségét a sippari nap k u ltu sz centrum-

725 K e le ti Szemle. X I X . évf. 1920— 22. I. fü ze t. 7. k. l .

726 U. a.: U. o. 7. l .
727 Í g y J . S c h m id t : Die U r h e i m a t d e r I n d o g e r m a n e n u n d das e u ro p ä isc h e Z a h l­
s y s te m . ( = A b h a n d l u n g e n d. kgl. preu ss. A k a d e m ie d e r W i sse n s c h a fte n z u B erlin. 1890.)
és ú j a b b a n S. F e i s t : K u l t u r , A u s b r e itu n g u n d H e r k u n f t d er I n d o g e r m a n e n . B erlin. 1913.
c. m . -ben.
728 F eist i. m . 269. k. l .
729 V. ö. J . A . K n u d t z o n : A ssyrisch e G eb e te a n den S o n n e n g o tt. Aus d e r Zeit A s a r ­
h a d d o n s u n d A ssu r b a n ip a ls . Leipzig. I — II. Bd. 1893.
730 L. A ssyr. B ibi. B d. X I I . 1896. kk.
731 U. a.: U. o. 116. k. l.
D r . V arga Z sigm on d : Su m ir (B ab y lo n i) ö rö k ség az u r a l- a lta i n é p e k v a llá s i é leté b en . 361

ban élő E nm eduranki, m in t a bar u-k ősatyja közvetlenül a napistentől nyerte s

így szárm a z ta tta á t u tó d aira. Nos az égi testekből s kiváltképen a napból való
jóslást ismerik és a lk alm azzák az u ral-alta i népek is. Pl. a mongol és t a t á r csillag-
jóslásról útleírásában többször és elég részletesen megem lékezik a híres velencei
utazó, Marco Polo.732 A csuvaszoknál hasonló szokásról tu d ó sít Mészáros.733 Más
ural-altai népek csillagjóslásairól a d a to k a t ta lá lu n k Castrén-n á l,734 Holmberg­
nél 735 és Krohn-n á l.736 Különösen jellemzők ez utó b b i tudós a d a ta i, melyekből
kiderül, hogy a v a rá z s p a p a m aga jó s tu d o m á n y á t épenúgy a napistentől nyerte,
m in t a sum ir E nm eduranki a m a ttó l. A finnek idevonatkozó képzeteire különös-
képen jellemző a Kalevala XV. é. 161. k. s.
A csillagjóslás szokása ugyan m ás népeknél, így az indogerm ánoknál is
feltalálható és valószínűleg m in d e n ü tt Babylonra, a csillagvallás őshazájára
vihető v issza,737 de az u ral-altai népek által gyakorolt form ája talán mégsem
késői k u ltu r h a tá s eredménye, hanem az egykori kulturközösség m ara d v án y a .
I tt nem te h e tjü k külön vizsgálódásunk tá rg y á v á , h ogy a sumir, m a jd az
ennek örökébe lépő assyr-babyloni és az ural-altai népeknél e gyaránt ismeretes
nap- és holdfogyatkozások s az ezek alkalmából k ö v e te tt eljárások m ennyiben
sz o lg á lta tn a k ősi prim itív anyagot, csak épen m egem lítjük a té n y t, m in t szintén
érdekes bizo n y íté k á t az egyező sumir és ural-altai észjárásnak.738
Végül itt m u t a t u n k rá a rra az ugyancsak nem jelentőségnélkül való egye­
zésre is, m ely az esztendőnek, m in t a k á r a nap, a k á r a hold járása alapján számí­
tott. nagyobb időszám ítási egységnek a m inden valószínűség szerint összefüggő
sumir és finn-ugor elnevezésében jelentkezik és a köv. a la k o k a t tü n te ti föl: sumir
mu, samojéd po, p u o, pua, fua, pe, pu, phie, bod, pode= év, esztendő, syrjén vo,
u = év , v o tjá k v a = idő, lapp vuotta, m ag y a r val, valy (pl. t a -val, t a -valy.)739

A többi term észeti jelenségnek, m in t a víznek, tűznek a megszemélyesítésé­

ben és tiszteletében jelenlévő egyező m ozzanatokat, m elyek a sumir és ural-altai
hitfelfogást egybekapcsolni látszanak, i t t csak egyszerűen m egérintjük.
A rra nem helyezünk különösebb súlyt, hogy a sumirokhoz hasonlóan az
u ral-alta i népek is tis z te lté k a vizet s nagy fontosságot t u la jd o n íto tta k a tű z ­
nek, — ehhez hasonló jelenségek m ás term észetvallásokban is, sőt úgyszólván
m ajd m indenikben ta lá lh a tó k .740 De azt talán mégsem t a r t h a t ju k jelentőségnélkül —
valónak, hogy a víz különböző nevei pontos parallellel b írnak az ural-altai nyel­
vekben. Pl. a sumir s ug ( = assyr-bab. m u) = víz, mocsár, láp, m ajd v ízta rtá ly
i s = a l t a j i sug, köztörök su, osman s u , karacsaj su, su baskír heu, seu , su, hu,
t a t á r seu, su = v íz.741 Az egyezés úgy alakilag, m in t jelentés tek in te té b en annyira
n y ilv á n v a ló , hogy nem szükséges to v áb b bizonyítani. Vagy a sumir id= v í z,
folyóvíz, m ely dingir d eterm in a tiv u m m a l ellátva a víziste n t is jele n ti,742 össze­
függ a m agyar ügy (pl. Fekete-ügy egy folyónév), a finn vete, m ordv. ved, csere­
misz vüt, vogul vit, zü rjén va, samojéd üt, öt ugyancsak víz jelentésű szócsoporttal.

732 L. V oyages a n d T ra v els of M arco Polo. (Cassel’s N a t i o n a l L ib r a r y ) 60., 70., 73.,

95., 97., 134. l .
733 A csuvasz ősvallás em lék ei 83., 194., 394. l .
734 V o rlesu n g e n ü b e r die finnische M yhologie 60. k. i.
735 Uno H olm berg: Die W a s s e r g o t tb e it e n d e r fin n is c h — ug risch en V ölker. ( = Mé­
m oires de la Société F in n o — ou grien n e . X X X I I . Vol.) H elsingfors. 1913. 186. l .
736 A f in n — u g o r n é p e k p o g á n y i s t e n ti s z te le te . 169., 181. kk. l ., 333. l .
737 Troels— L u n d : H im m e ls b ild u n d W e l t a n s c h a u u n g etc. 37. l .
738 Az u r a l — a l ta i n a p és h o ld e lsö té tü lé s e k re v. ö. Castrén: V o rlesu n g e n ü b e r die
f in nisc he M ytho lo gie 63. kk. l ., A. Réville: Les religions des p euples n on civilisés. P aris.
1883. Vol. II. 190. k. l., V ám béry: P r im itiv e K u l t u r des t u r k o —t a t . Volkes 1 6 9 . l., M észáros:
A csuvasz ősvallás em lékei 80., 82. l . M a x B u c h : W o t j a k e n etc. 127. l . stb .
739 Setälä: Die V e r w a n d s c h a f t d e r fiugr. u. sam . S p ra c h e n (JS F O u . Vol. X X X . 1913—
18.) 5. f ü z e t, 38. l .
740 V. ö. pl. az i n d o g e r m á n v a llá s o k ra v o n a t k o z ó r é s z l e t k u t a t á s o k a t !
741 L. m á r M u n k á c s i e g y e z te té s é t is a K e le ti Szemle, 1904. V. évf. 347. l.
742 D elitzsch : S u m erisc h es Glossar. 21. l.
362 D r. V arg a Zsigm o nd: S u m ir (B ab y lo n i) ö rö kség a z u r a l- a lta i n é p e k v a llási éle t éb en .

Végül m egfontola n dó m ég ez is, hogy v a j j on a vogul ia, m ag y a r jó (pl. folyó-

nevekben, m in t Sajó, H e y ő, Tápió, Berettyó), finn ioke, lepp johko, zürjén j u =
folyó, nem kapcsolódnak e utolsó fokon a sumir Ea, I a n e v e z e tű vízistennel?
A tűz elnevezéseinél hasonló a helyzet. A sum irban a tűzistennek a neve:
Bil-gi,743 m elyet Delitzsch ja v a s la ta ala p ján rendesen Gibil-nek szoktak olvasni.744
De hogy nem kellő indokoltsággal, m u ta tja az, hogy a ta rta lm a szerint igen régi
M aqtu varázsszöveggyűjtem ényben m indig az első f or m ában iratik. Bizonyosra
v e h e tjü k te h á t, hogy a né v n e k ez volt az eredeti form ája s így kapcsolatai kere­
sésénél is ez alakjából kell kiindulnunk. A szó etymologikus m ag y a rá z a tá ra nézve
eleddig mindössze annyi tisztázódott, hogy egy compositum és v a g y a bil és gin,gi
( = m e g g y ú j t és nád), v a g y a bil és g iš ( = m e g g y ú jt és fa) alkotórészekből tevődik
össze s eszerint jelentése vag y égő nád, v a gy égő fa. Szerintünk helyesebb a bil-
gin m a g y a rá z a t, m e rt a ná d Babylon földjén rendkívül elterjedt növény 745 s ennek
égő képe könnyebben felébreszthette a tűz fogalmának az ismeretét, m int az
aránylag ritka fáé. H a következtetésünk helyes, úgy a Bilgi form a eredetileg a
teljesebb Bilgin-ből rövidült, m ert a nád kifejező szava gin és gi, am it abból is
következtethetünk, hogy a sémi babyloni qonû (= h é b e r = ‫קָנֶה‬nád) valószínűleg
a s u m ir gin-ből átkölcsönzött alakok. Nos e Bilgin etymologikus változatai álla­
n a k e lő ttü n k a tun-guz bul'en, m a r d s u bulukon, mongol bulegen, bul'eη, büliken,
b üljen= meleg, osztj ák melek, mellek, mellenk, v ogul m älii, m agyar meleg szavak­
ban is. Nem lehetetlen, hogy összefügg egymással a sumir izi gyök, m elynek k é t
jelentése ismeretes, ú. m . tűz és melegség, hőség,746 és karacsaj issi, baskir esse =
forró, meleg, osman issi= hő, i z z ó , to v áb b á a vogul is= meleg, zü rjén özji= é g ,
kigyul, osztják vizila, m agyar izzó stb. szócsoport is. Végül m egfontolásra ajánljuk
a sumir ne, ni = tűz és az osztják n ai = t ű z közötti igen közel fekvőnek látszó
kapcsolat kérdését.

Az istenvilágra vonatkozó egyezések sorából föl kell em lítenünk a sum ir

gilib gyököt, melyről J . D. Prince helyesen jegyzi föl747 azt a közismert té n y t,
hogy e szó egy nem közönséges jelölési m ódja ez istenfogalomnak ( = isten).
A gilib kifejezés azonban különös jelentőséget azáltal nyer, hogy az ősozmán
nyelvben is van egy éolab isten jelentésű szó (v. ö. még celebi= ú r , isten-
embere), am elynek etymologiai elfogadható a la p já t mindezideig még nem sike­
rü lt m egtalálni.748 A vallásos egyezéseknek e tan u lm ányban ism e rte te tt nagy
szám ára való tek in te tte l nem kézenfekvőnek látszik e, hogy e két kifejezésnél
is kapcsolatot keressünk s azokat egymással összefüggőknek higyjük?

Sumir és u ral-altai részen egyaránt közös a hit abban, hogy az em bert nem
csak gonoszindúlatú, ártó démonok környékezik, hanem jószellemek, ú. n. védő
démonok is őrizik. E hitképzet távolról sem korlátozódik ugyan csak az ural-altai
népekre, ellenkezőleg igen elterjedt az a föld különböző népeinél, de i t t mégsem
h a g y h a ttu k kifejezett m egemlítés nélkül, főkép azért, hogy a sumir és ural-altai
nagy közös vallási rendszer szerkezeti egysége és lényeges alkotó elemeinek közös­
sége á lta la is igazolva legyen. Védő szellemekkel a sumir vallásban többször talál­
k o z tu n k a varázslási irodalom emlékeinek az ism ertetése rendjén, ehelyütt jelen­
létük bizonyítékai felsorolásával nincs m iért to v áb b foglalkoznunk, mindössze

743 J ó je lle m z é s t a d róla T allquist a M a q lu b e v e z e tő részében. 25. k k k . l .

744 V. ö. S m ith - D e litz sch : C ha ld ä ische Genesis. Leipzig. 1876. 270. l .
745 Az alluvialis vizes ta l a j o n ez egész te rm ész ete s is.
746 V . ö. D elitzsch : S um erisches Glossar. 27. l . I. izi A. és B. a l a t t .
747 M a terials fo r a s u m e r i a n L exicon. (Assyriolog. B i b lio th e k . B d. X I X . 1905— 8.
178. l .
745 Vám béry e ty m o lo g iá ja u g y a n is a Mém. de la Société f in n o — o u g rie n n e. Vol. X I I .
117. k. l.. m e ly sz e r in t a čalip a = k e r e sz t szó v o ln a az a l a p ja , teljességgel hib á s.
D r. V a rg a Z sigm ond: S iu rir (B a b y lo n i) ö rö k s ég az ur a l - a l t a i n é p e k v allási é le té b e n . 363

még a n n y it teh e tü n k hozzá jelentőségük eddigi ismeretéhez, hogy minél erőseb­

ben n y ú lu n k vissza a sum ir vallás őskorába, a n nál inkább előtérbe nyom ul nél­
külözhetetlen szerepük s ez m agyarázza meg, hogy egyik-másik sumir patesinál
( = pap k irá ly ) m iért fordulnak elő oly nagy s z á m b an egyébként ismeretlen isten­
nevek —: lokális jellegű védő istenek ezek.
Az ural-altai népeknél szerepet játszó védőistenek karakterére és m űködé­
sére kim erítő a d a to k a t közölnek Radloff, Castrén, M unkácsi, Pápay, Karjalainen
és Krohn Gyula többször idézett m űveikben. Ez adatokból a védő szellemek
lényének és tevékenységének a sumirral teljesen azonos képe bontakozik ki.

N agyon hálás feladat volna behatóbb vizsgálódás tá rg y á v á tenni az o k at

a m ythikus elbeszéléseket is, am elyek úgy sumir, m in t ural-altai részen az egyes
iste n e k n ek a világ létrehívása, berendezése és fenn ta rtá sa körüli m űködését örö­
k ítik meg. Kétségtelen, hogy e vizsgálat is sok részletegyezésre v etne újabb
fén y t, azonban, m ivel ez elbeszélő anyag k ialakításában m ár bizonyos előrehala­
d o tta b b szellemi reflexió jelentkezik s ha valahol, e ponton m ár a legrégebbi
korban is a leginkább érvé n y e sü lh e tett az ural-altai népekhez felérő idegen hatás
és a bibliai vallásos ta rta lo m is az őstörténetek anyagánál éreztethette az egyes
keresztyénné le tt ural-altai népekre a legintenzívebben a m aga befolyását, —
m indezen körülm ényekre te k in te tte l a k é rdés sokkal k o m p likáltabbnak látszik,
semhogy röviden meg lehetne oldani. É penezért kritikai tárg y a lá sá t i tt teljesen
mellőzzük .749
*

A varázslási képzetek ism ertetése rendjén r á m u t a t t u n k nehány olyan

lényegesen jellemző egyezésre, mely a sumir és ural-altai áldozati rítusban jelent­
kezik. K ís é rts ü k meg befejezésül e sort i t t nehány újabb m ozzanattal kiegészíteni.
L á t tu k , hogy a varázsló ru h ája a varázslásnál eredetileg piros színű ruha
volt. A d a ta in k v a n n a k azonban arra, hogy a va rá z sp a p közönséges liturgikus
öltözete fehér vászonból készült ru h á z a t volt. Pl. egy napistenhym nusz id ev o n a t­
kozólag a köv. í r j a : 750 " Az a p s u v a rázspapja, ünnepiesen fela v atv a és felöltöz­
te tv e E ridu fehér vászonruhájába“ stb. . . . Schrank, a k i e hely jelentőségére először
m u t a t o t t r á , 751 kiemeli, hogy a fehér vászon nem csak az egyetemes sémifa p a p ­
sá g n ak s bizonyos értelem ben az ó t estam en tu m i p a p ságnak is a liturgikus öltö­
zete volt, hanem a m andeusok pa p ja in ál is ez a szín d ív o tt s joggal hangsúlyozza,
hogy i t t tö rté n e ti összefüggés esete áll fönn. De h á t gondolhatunk-e e ponton
m ásra, m in t hasonló összefüggésre sum ir és ural-altai szokás között is, ha pl. azt
olvassuk a csuvaszokról, hogy áldozatok, ünnepek alkalm ával fehér inget húztak,
fehér n e m e z k a la p o t viseltek, sőt a felsőruhájuk is fehér v o lt.752, vagy ha a finn-
ugor sám ánokról többször olvassuk, hogy az áldozati s z ertartá so k a t fehér ruhá­
ban v é g ezték,753 és ha Holmberg a finn-ugor papokról egyenesen azt közli,754 hogy
„ m in d e n szolgálat előtt m egm osakodtak, új, tiszta és lehetőleg fehér ruhába
ö ltö z k ö d te k “ . — A kérdés a közölt a d a to k a la p ján m agában hordja a feleletet.
Az áld o zato k b e m u ta tá s á n á l elfoglalt irányra nézve m e g á lla p íto ttu k , hogy
az rendesen kelet volt.
Az áldozati állatok kiválogatásánál fontos volt az állat színe, gonosz démon­

749 E t é r e n b i z t a t ó k ís é r l e te k e t v é g e z t e k : M u n k á c s i a Szabolcsi M . á l ta l s z e r k e s z te t t
E g yenlőség . 1911. j u b il e u m i szám a 78. kk. l . és Walter A nderson : N o rd a s ia tis c h e F lu ts a g e n .
D o r p a t. 1923.
750 W. S c h r a n k : B a b y lo n isc h e . Süh n r i t e n etc. 28. l .
751 U. a.: U. o. 28. l . 1. je g y z e t.
752 M észáros: A c su v asz ősvallás em lékei. 13. l .
753 K r o h n Gy .: A f in n — u g o r n é p e k p o g á n y is te n ti s z te le te . 160.. 162., 165.. 149.,
151. k. l .
754 H a s tin g s : E n c y c lo p a e d ia of religio n and e th ic s Vol. X. 1918. „ P r i e s t , P r ie s t ­
h o o d “ . 335. k. l .
364 D r. V arga Z sigm ond: S u m ir (B ab y lo n i) ö rö k ség az u r a l a lta i n é p e k v allás i életé b en .

na k sötét színű áldozatot, a jóindulatú szellemeknek világos színűt volt szokás

b e m u ta tn i. E fontos distinctióra s általában a színnek az áldozati rítusban való
fontosságára bőven idézhetünk p é ld á k a t a sumir és az ural-altai áldozati rítu s­
b ól.755
A kenyéráldozatnál az áldozati rítusban egyébként favorizált hetes szám
h e ly e tt a tizen kettős játszik szerepet. És bár a 12. szám alkalm azására az
ural-altai vallások köréből jóval kevesebb a d a tt a l rendelkezünk, m in t a sumir
vallás mezejéről, a kevesebb a d a t is elégségesnek látszik, hogy eteki n t et ben bizo­
n yo s ősi egyezés homályos jelenlétére u ta ljo n .756
Az áldozati helyek m egválasztásánál figyelembe jöhet sum ir részről az a
szokás, hogy szívesen áldoztak folyó m elle tt és az áldozati berekben. M indkettőre
tö b b igazoló a d a t m a r a d t fenn, de különösen az utó b b i látszik lényegesen egyező
m o zz a n a tn a k . Már a tellohi tá b lá k emlegetik az ú. n. aqitu ünnepi házat, m ely
a városon k ív ü l szabad mezőn feküdt, szent berek v e tte körül és- arra szolgált,
hogy az áldozatok benne b e m u ta tta s s a n a k .757 De a sum ir patesik felirataiból
is tu d ju k , hogy valam ely tem plom rész létesítésekor szívesen gondoltak a szent
berek ültetésére is, pl. Entem ena Ala b ástrom táb la V . 3 —5. s. „ E n te m e n a Nin-
harsag istennő részére m egépíté a szent berek G i k a - j á t ; " u. a. az ajtó sa ro k k ő
F. 29—30. s.: " A pálm aberek e n g u ra -já t m egépíté Entemena N in á n a k “ s tb . És
m indezt bizonyára azért cselekedhették, m e r t valam ikor a berekben való áldozás
szent kötelesség volt. Az áldozati berek kultiválása az ural-altai népeknél egészen
természetes s bővebb bizonyító a d a to k ra nem szoru l.758
Végül az áldozati rítusból felemlítem egyező m o zz a n a tk é n t az ember áldozat­
n ak a su m iroknál és az ural-altai népeknél e g y a rá n t több példával és a d a tta l
igazolható sz o k á s á t.759 Igaz, hogy az em beráldozat a föld legkülönbözőbb népei
vallásos életében jelen v a n ,760 de talán mégsem jelentéktelen bizonyító eszköz az
ősi vallásos életközösség m ellett ott, ahol a n n a k a n nyi más bizonyító a d a ta van.

A mező, melyen sz án ta n i igyekeztünk, ne h á n y szórványos kísérlettől el­

tekintve, teljesen feltöretlen volt. Ez m entse, ha a szántóeke néhol h ib á k a t ejtett,
— az ugar föld kem ény tala j szokott lenni s talán m á r az is érdem, ha valaki
ekevasát tőle nem sajnálja.

Dr. Varga Zsigmon d .

755 F r ank : B a b y lo n is c h e B e schw örun gsreliefs 60. l ., E beling a MVAG. 1918. I. H .

21. l . K r o h n i. m . 1 4 5 .,2 0 7 ., 217., 225., 228., 234., 237. l ., V ogul n é p k ö lt. g y ű jt. II. 0434. l .,
P aasonen: K e le ti Szemle 1901. 34. l ., R a d lo ff : Aus Sibirien B d. II. 19. k. l . etc.
756 Az á l d o z a ti k u l t u s z b a n a 12. sz ám h a s z n á l a t á r a a k e n y é r á ld o z a to k n á l k ülönöse n
s z e m lé lte tő p é l d á k a t t a r t a l m a z a b a b y lo n i Gilgames eposz, v. ö. e g y é b k é n t O. Weher: Die
L i t e r a t u r d e r B a b y l o n i e r u n d A s s y r e r 187. l ., v. ö. t o v á b b á Mészáros: A csuvasz ősvallás
em lékei 41. l ., 131. l ., 152. l ., W a silj ev a Mémoires de la S ociété f in n o — o u g rien n e Vol.
X V I I I . 15. l . és 12. l .
757 L. B . Landsberger: D e r k u ltis c h e K a l e n d e r d e r B a b y lo n ie r u n d A ssy rer. ( L e ip ­
zig er S em it. S tu d ie n . V I. 1— 2. fü ze t. Leipzig. 1915.) 4. l . és 66. l .
758 V. ö. K r o h n Gy .: A f in n — u g o r n é p e k p o g á n y is te n ti s z te le te . I. fejezet. 29. k k k . l .
759 L. K A T . 3 599. l ., S c h m id t a MVAG. 1911. évf. 3. fü z. 100. l ., Weber: Die L i t e r a t u r
d e r B a b y l o n i e r etc. 175. l ., W a silje v a M SFO u. X V I I I . 37. l ., K r o h n G g .: A f in n — u g o r
n é p e k p o g á n y is te n ti s z te le te IV. fejezete 201. k k k . l ., K a r ja la in e n : Die R eligion d er J u g r a —
V ölker. B d . II. 134. l .
760 H asti n g s : E n c y c lo p a e d ia of religion a n d ethics, Vol. V I. 1913. " H u m a n s a c r i­
fice" címszó a l a t t 840— 867. l .
P u b lik á c ió . K eresz te si J . n ap ló jeg y z etei a k a d é m ia i ú tjá ró l.
PUBLIKÁCIÓ.
K eresztesi József ’ akadém iai u tazása’ a ’ k ü l­
országokban. (A u to b io g ra p h iá b ó l.)
(F o ly ta tá s .)
X I V . A' p én z el v a ló élés bajos: m e r t
e g y i k C a n to n a ’ m á s ik é t el n e m veszi, h an e m
a ’ szélső V á r o s o k : u. m . S c h a f f h a u z b a n
m in d e n f é lé t elvesznek. N e v e z e te se b b p énzeik
ez ek :
α) T i g u r u m b a n 1. F e n n in g , m e lly féle llő tte k .
k r a j t z á r . 2. K r a j t z á r . 3. Silling, m e lly egy
p ó ltr a . 4. 5 garasos. 5. F o r i n t , m e lly n a g y o b b
m ás H e lv é tz ia i fo rin tn á l. I t t a ’ pén z en való
tz ím e r , m e ly T ig u r u m é , egy k étfelé o s z t a ­ A lsá tziai, d e H e lv é tz ia i sz ab a d sá g g a l élő,
t o t t pais. S y m b o lu m o k : Pro Deo et P a tria .
ß) B e r n á b a n 1. F él B á tz , m e lly 2 k r a j ­
tzár. 2. B á tz té sz e n 4 kr. 3. K é t - h á r o m
B á tz o s. A ’ tz ím e r r a j t a m e d v e , az írás:
Deus provid ebit.
γ ) B a selb en 1. R a p , m e lly b ő l 8 té sze n
eg y B á tzot. A' t ö b b n e m e a ' p é n z n e k m á s
C á n to n o k b a n is B á tz . — A ’ Baseli pén z en
egy L iliom , n é m e lly ik e n Basiliscus. Az írás
pedig: D om ine c o n s erv a nos in P a c e . —
A r a n y o k m a g o k n a k n in ts , n em lév én b á n y á ­
jok. A ’ n a g y o b b e z ü st p é n z e i k is m in d F r a n t z .
Az h o n n a n le gjobb H e lv é tz iá b a F r a n t z t a l ­
lé r o k a t v in n i; a k á r m i t s o d á s légyen, s o k ­
fo rd u l r a j t a .
X V . A nno 1779 és 1780 az Helvétziai
A k a d é m iá k b a n en n y i és ezen M ag ya ro k vól­
tak:
α) T ig u ru m b a n : B á th o r i I s tv á n és Mi­
h á ly P a t a k i , K ass ai P á l E rd é ly i.
ß) B ernában: Cs. N a g y József, T erhes
Istv . P a t a k i ; N e m e g y ei J á n o s E rdé lyi.
Medjesi P á l, Debr.
γ ) Genevában: Ormós A n d rá s u t á n ,
P étz eli Jósef, D ebr.
δ) L a n s a n n á b a n : S zéplaki G yörgy, Debr. v a n r a jz o lv a . Az írás ez:
ε) Baselben B e rz étei N a g y I s t v á n P a ­
ta k i. T ó d o r A n d rá s D ebr.
H e lv e tii m o n te s , N y m p h a e q . in m o n tib u s
( o rta e
Salvete A o n id u m N a ïa d u m q u e Chorus.
H ic mihi, c u n c ta p la c e n t, r e r u m m o d e r a m e n
(et Vrbes
E t fluvii e t te n u is l a e t a v i r e t a soli.
H u n g a r a ni tellus m ih i cŭnas ip sa dedissel
H eîc lim e n diae lucis inisse velim.
H u n g a r a si tellus t u m u l u m m ih i forte
(n egaret:
S edibus in v estris m o rs m ih i g r a t a foret.
H e lv e tii m o n te s, e t Gens j u c u n d a V ale te ,
J a m r e n u u n t s v a v e m te m p u s & a u r a m o r a m .
ALSÁ T Z IA . I. H ŭninga, m e lly Báselhez
csak egy á g y ú lövésre v a g y o n . A ls á tz i á n a k
azon részében, m e lly e t Sŭ n t g a v i á n a k n e v e z ­
n e k , a ’ F r a n c z i á k n a k igen erős m a i m ódi
V á ro k ; m e lly e t épen A ls á tz i a ’ szélin a ’
R h é n u s m e lle tt lapo s h ely en é p í t t e t e t t N a g y
L ajos. N a p k e le t i k a p u j a f e le tt a ’ R é n u s felől
illy k e v é ly I n s c r ip tió t lehet o lv a s n i:
L u d o v ic u s Magnus
R e x C h ristianissim us
Belgiens. S eq u an icu s. G erm a n icu s.
365
P a c e E û ro p a e concessâ
H u n i n g a m a rc e m
Sociis t u t e l a m ; H o s tib u s t e r r o r em.
ex s tru x it
MDCLXXXL
I t t a ’ R h e n u s b a n m o s t is le h e t lá tn i
az h í d n a k lá b a it , m e lly e t A. 1742. a ’ M a ­
g y a r o k N á d a s d y G enerális vezérsége a l a t t
G o rte n , S ierentz, K e m b s n a g y falu k.
II. M ü h lh a ŭ z, M a llb a ch n e v ű v iz e ts k e
m e lle tt, m e lly h e z az Ilŭs se m messze foly,
k ik k e l A no 14 66 c o n f o e d e r á ltá k m a g o k a t ,
n e m n a g y , de m e g leh e tő s k e r í t e t t V áros,
m e lly n e k m i n d C onsula m in d T a n á t s a m a ­
g á n a k v a g y o n . A ’ külső k a p u f e le t t:
A n n o S alutis h u m a n a e 1602
F o ed eris H e lv e tici 136
G allica ni v e r o , cum H e n r ic o In victissim o
Feli c ite r i n s t a u r a t i 81
S. P. Q. M.
E x e u n d . e x s tr u x i t.
N ev e z e te s i t t :
1, A ’ V áros h á z a , m e lly n e k b é m en e telin
ezen i rás:
a) R a t i o n e m ; n o n v o ta se q u e r e v e l
e x e m p la .
b) N o n t a m pro m o e n ib u s, q u a m pro
L eg ib us p u g n a n d u m .
c) I n t e g r i t a s Consilii, n o n e v e n t ŭs r e sp i ­
ciendus.
d) D e lib e r a n d u m diû, q u o d s t a t u e n d u m
semel.
Belől a ’ V á r o s h á z á b a n v a g y n a k az H el ­
vétzia i Cá n t o n o k , és a z o k C o n fo e d e rá tu si ­
n a k czím ereik lefestve; és H e n r ic u s IV. Mo­
n u m e n t u m a ü v e g e n , m e lly re egy lovas is
A e t e r n i t a t i S acru m
H e n ric u s IV. F r a n c . Cors.
E t N a v a r r a e R e x C h ristianissim us
Ao S alutis 1553, d. 13. D ecem bris
A d i m m o r t a le deeus et glo ria m , P a v ii n a t ŭs
In v e r â p i e t a t e e t m il i t a r i d isciplina
A prim is fere in c u n a b u lis diligentissim e e d u ­
P o steaq u am [c a tu s
C um ferissim is ac ferocissimis h o stib u s
Saepe n u m é ro felic ite r d e p u g n a v it
P r a e t e r in f in ita s Incursiones, Obsidiones,
[Conflictiones
F elic ite r su p e ra tas.
In q u ib u s
M a n u m p le ru m q . p r im u s & p o s tr e m u s co n ­
[ seru it
E x tr ib u s longe ac errim is praeliis
V ic to ria m g lo ris sissime r e p o r t a v i t
E t cu m fo rtissim i Ducis, I m m o r ta l is p le n d o r e
Inv ictissim i Im p e r a to ris clem e n tia e la u d e m
A d e p tu s
P a te r P atriae
G allo ru m v erissim a lu x a t q . deliciae
Orbis decus c o g n o m in atu s
F r a n c o r u m G enti
V erae v i r t u t i s e x p re ssa m Im agin em
 P u b lik á c ió , K eresz te si J . n a p ló je g y z e te i a k a d é m ia i ú tjá ró l.
C a e te r is N a ti o n ib u s
S ingularis F id ei v er u m E x e m p l a r
R eliq uit
A d e o q u id e m :
V te x H e r o ic a M ente P rin c ip e m I n c o m p a r a
[bilem .
E x R e b u s gestis vere M a g num .
E x o m n ib u s Belli P a c isq . A rtib u s F elicem
R e c te dixeris
N isi in h u m a n is
N ih il e x Omni p a r t e b e a t u m foret.
H ic
Cu m o m n iu m E u r op ae P r i n c i p u m oculos
In se co n jec to s h a b e r e t .
l e h e t e t t v a l a h a v a la m i. S. G e r m a in falu.
Consilia v e ro e t Co g ita tio n e s om n es
A d C h ristian i Orbis c o m m o d a p r o v e h e n d a
[ d irig e re t. erős V áros lapos h ely en. M ellynek n a p k e le ti
Ne a n t e a c t a e V ita e glo ria m
N ovis L a u d ib u s , V ictoriis, T r i u m p h is
D omi F o ris q u e a d l u m u la r e t,
A d IV. N on. Mag Ao Sal. 1610.
A e ta tis suae L V I I m ense IV. die X X I .
A nim o e t A rm is P u b lic e In v ic tu s
Sed fa tali n e c e s sita te
Mox v in c e n d u s .
H u m a b o cc u ltio rib u s Insidiis n o n satis
(cavet
S celeratissim i c u ju s d a m Sicarii
Ab In fe rn a lilib u s F u riis emissi
V e n e n a to ferrô
H eŭ !
M agno cum o m n iu m B o n o r u m L ŭ ctû
H e ŭ nefas!
In Ipsa R e g n i M etropoli.
Indignissim e I n te rfe c tu s.
D ehinc vero a e t e r n u m V ic tu ru s
H a n c a p u d C on fo ed e rato s Milhŭsinos
I m m o r t a l i t a t i s m e m o ria m . B. M. m e ru it.
2. A ’ V áros K a t o n á i fele fejér, fele veres
p a l á s t b a n j á r n a k , n a g y ezüstös b o t t a l .
3. A ’ N a g y T e m p lo m m é ltó a ’ m e g ­
nézésre.
I I I . Bischviller, p o s v á n y b a n lévő hely,
hol a ’ víz közt v a g y o n szép és erős V á r a t s k a ,
v a g y K a s t é l y m elly a ’ B irk e n fe ld i D uxok é.
Iseli n em szép. R o f f a jó n a g y , k e t t ő s régi
k erítéssel és m e lle tte lévő ron g y o s V árral.
H a t s t a d t k özé p sz erű V árosok.
IV. K o lm á r , C o lu m b aria , szép és n a g y
V áros, F e lső -A lsá tz iá n a k feje. V á g y n a k p o m ­ so k h á z o k v a g y n a k s z á m o k r a , igen n a g y
pás é p ü le ti és m e glehe tős k erítése. A ’ lakosi
k i v á l t a ’ F r a n c z ia fe jé r n é p igen tsinos e m ­
berséges. F o ly b e n n e egy Víz, m e lly e n sok
m a lm o k v a g y n a k . Fele a ’ V á r o s n a k áll
L u th e rá n u s o k b ó l, k i k n e k igen szép p r iv ilé ­ r á n u s o k b ó l áll, k ik n e k , m i n t a ’ P á p i s t á k n a k
g iu m a ik 's a ’ V allásb a n , lévén T e m p lo m a ik
és O sko láik tellyes s z a b a d s á g o k v a g y o n .
M egnézést érd e m e l:
a) A ’ M ü n s te r r o p p a n t t o r n y á v a l . V a ­ v a g y A r g e n tín á n a k h i v a t i k a z é r t, m e r t a ’
gyon ezen T e m p lo m b a n eg y sz e n te lt v íz ta r tó
e d é n y k őből, m e lly egy k ö zé p sz erű K á d n á l
n e m kissebb.
b) Az A u g u s tin iá n u s o k é és m á s T e m p lo ­
m o k , a ’ B e n e d ic tin u s o k é v a l e d j ü t t ; hol egy
híres S ecre tarius E p i t á p h i u m a így végező ­
d ik : Pie J e s ŭ L a x a poenas. D ona req V Ie M ,
e t L V X a e t e r n a L V C eat el.
c) A ’ F effe lia na oskola, a ’ L u t h e r á n u ­ írjá k . E z e n é p ü l e tn e k f u n d a m e n t o m á t Ao
soké, hol az I fja k V n if o rm á b a n , Világos k ék
veres h a j t á s ú r u h á b a n j á r n a k és m indenféle
T u d o m á n y r a t a n í t t a t n a k . Feffeliŭs, kiről
ez n e v e z t e ti k , v a k , de d eré k és n a g y e m b e r ­
sé gű Ur. A ’ P ro f e ss o ro k m in d n y á j a s o k . A ’
n e v ü k e t f e lí r a ttá k . Még M uszka o rszág ból
is v o l t a k i t t t a n u ló k .
d) A ’ V áros h á z a szép; a ’ T a n á c s U r a k
és P r ó k á t o r o k a ’ P árisi P a r l a m e n t f o r m á j á t
k í v á n j á k m a jm o z n i. F e k e t e r u h á b a n , b á r ­
so n y k a l a p b a n , le e r e s z te tt h a j ja l , igen h osszú
p a l á s t b a n j á r n a k , m e lly e t h á t u l In a s o k v i t ­
te k . E z e n V áro sh o z 4 ó ra a ’ R h é n u s m e l l e t t
B r is a k erős V ár, és az A lsá tziai C a m a r a helye.
V. Goemarch régi k e r íté s ű V áro so tsk a .
V I. Selestadt, régi, de szép, n a g y és igen
része a ’ R h é n u s felől p o s v á n y o s , és igen sok
h i d a k v a g y n a k r a j t a . F o ly b en n e az Ill
vize. N ev e ze tes itt:
α) A ’ C a th e d rale T e m p lo m igen n a g y
és m e ste rsé ges t o r n y á v a l . E b b e n az a j tó
m e lle tt v a g y o n eg y n a g y feg y v e re s S ta tu a .
A ’ J e s u i t á k , F r a n c i s c á n u s o k és eg yébb
T e m p lo m o k ele.
ß) A ’ V á r a igen erős, m e lly n e k k a p ú j a
f e le tt L u d o v ic u s X IV . m á r v á n y S tá tu á ja .
V ag y o n so k s á n tz a és sok p r a e s id ia r iu s F ra n c z
k a t o n á k b en n e .
γ ) M a rtin ŭs B u c eru s i t t s z ü l e t e t t Ao
1491, ki D o m in ik á n u s b ó l l e t t S trá s b u r g i
P a p p á . E z r e f u t á l t a az In te r im e t A. 1548.
M egholt A. 1551. A n g liá b a n , az h o v á a ’
C a n ta b rig ia i É rs e k , C ra m m e r, T h eo ló g iát
ta n í t a n i k i h ív t a .
VII. Illkirch , S tra s b u r g h o z t s a k egy óra,
n e m fe le tte szép, n e m is n a g y hely. L e h e t
m i n d a z á l t a l i t t e n jeles n y á r i h á z a k a t , szép
m u l a tó - k e r te k e t, sokféle g y ü m ö lt s f á k a t lá tn i.
I t t t r a e t á l t a k a ’ F r a n t z i á k a ’ S tr a s b u r g ia k ­
k a l a ’ V á r o s n a k f e la d a tá s a felől, m elly meg
l e t t Ao 1681.
V I I I . Strasbourg v a g y A r g e n to r a tu m ,
A ls á tz i a n a k legelső, n a g y és igen szép ’s
g az d a g V áro sa, m e lly n e k k e rü le ti 3803
ö ln e k t a r t a t i k . Az Ilŭ s vize foly b en n e ,
m ellyen igen n a g y kere skedé s t a r t a t i k . A ’
V á r a so k b á s t y á k k a l és s á n tz o k k a l d e r e k a s a n
m eg e r ő s ít te t e tt . A ’ F r a n t z k a t o n á k , k i k n e k
sz á m m a l v ig y á z n a k e b b e n . Az h á z a k t ö b b ­
n y ire 4 C o ntign átzió so k , p o m p á s o k ; r e á jo k
v a g y n a k m i n d e n ü t t í r v a m ire v aló k . A ’
L ak o si szépek és em berségesek. Fele L u t h e ­
is, i t t e n 7 T e m p lo m a ik v a g y n ak . Az ú tsz ái
szélesek, ú g y h o g y k é t ’s h á r o m h i n t ó k is
e g y m ás m e lle tt elférnek. A v g e n to ra tu m n a k
régi R ó m a i a k i t t t a r t o t t á k a ’ kin cset. S t r a s ­
b o u r g n a k a z é r t, m e r t Ao 450 A tilla, h a t a l ­
m á n a k jeléül n é m e ly ú t t z á i t le r o n t v á n az
ú t a t k iszélesítette. L eg n e v ez ete seb b ezen
városban:
I. A ’ N a g y T e m p lo m , m e lly 424, és
a n n a k k é t T o r n y a , (de e g y ik félben áll)
m e lly e k 136 e s z te n d ő k ig k észü ltek , a ’ m in t
504 Clodoveus F r a n t z i a K ir á ly t é t e t t e le.
A z u tá n p edig Ao 1015, fából t s i n á l t t á m a ­
K ise b b k ö zlem é n y e k
szo kon t a r t v á n a d d ig m é ly e b b e n v e t e t t é k
a ’ fu n dam entom át.
a) A ’ T o r o n y igen m a g a s , m e lly E u r ó ­
p á b a n le g m a g o s a b b n a k t a r t a t i k . É p ü l t d rá g a
f a r a g o t t k ö v e k b ő l egész a ’ t s ú t s á ig igen m e s ­
terségesen; r a j t a egy k o r o n a v a g y o n kőből.
A ’ k ö v e k ó n n a l ö n t e t t e k öszve, és erős v a s ­
fo g lalások t a r t j á k , p r o p o r ti o n a te v ék o n y .
489 l á b n a k t a r t j á k a ’ m a g o s s á g á t és í g y a
KISEBB KÖ ZLEM ÉNYEK.
B ap tiz m u s, naz a ré n iz m u s, m e th od iz m u s .1
T eljes m é r t é k b e n á t é r z e m a z t, a m i t
Csikesz S á n d o r a T heol. Szemle első s z á m á ­
b an a s z e k tá k r ó l í r o t t é r te k e z é s é b e n m o n ­
d o t t , h o g y t. i. nin cs s z ü k s é g ü n k h i s t o r i ­
k u m r a , h o g y a s z e k tá k a t m e g é r th e s s ü k . Azt
a k a r t a ezzel m o n d a n i, h o g y a s z e k ta n e m
t ö r té n e ti p r o d u k t u m , a m e ly m a g á b a n m e g ­
áll, h a n e m m in d e n id ő b e n észlelhető belső
eg y h á z i je le n s é g e k n e k a függvénye s é le t­
e n e r g iá ja n e m a s a já t t ö r t é n e t i t a r t a l m á b a n ,
h a n e m e belső eg y h á zi je le n s é g e k n e k a
m e g lé té b e n rejlik. B ete g ség , m e ly n e k oka
a t e s t e n belül v a n . B etegség, a m e ly előáll,
h a nincs is t ö r t é n e t e s m e g s z ű n ik , h a az ok
m e g sz ű n ik , a k á r m ily e n so k sz o r m u t a t k o ­
z o t t is a m ú l t b a n . E z é r t t e h á t „ s z e k ta -
t ö r t é n e t i p a n o p t i k u m “ h e l y e t t , a m e ly n a ­
gyo n e g y h a n g ú le n n e , i n k á b b a r r a kell
t ö r e k e d n ü n k , hogy a s z e k t á k je len lété b ő l
f e l a d a t o k a t is m e r j ü n k m e g s a j á t a n y a s z e n t ­
e g y h á z u n k életéb en.
M ikor a z o n b a n b a p t iz m u s r ó l , n a z a r é ­
n iz m u s r ó l és m e t h o d iz m u s r ó l a k a r o k sz ó ­
l a m , n e m m e llő z h e te m el a h is t o r ik u m o t.
Igaz u g y a n , h o g y az a té n y , h o g y n á l u n k
t a l a j r a t a l á l t a k e s z e k t á k és m a kü lö n ö se n
t a l a j r a ta l á l n a k , a z t m u t a t j a , h o g y v a n n a k
o ly a n é letjele n ség e k e g y h á z u n k b a n , a m e ­
ly e k t a l á n id e g en fertőzés n é lk ü l is l é t r e ­
h o z h a t t á k v o ln a a b e te g sé g e t, igaz, h o g y
a b e te g sé g n e m m in d i g r a g á ly ú t j á n áll
elő, a z o n b a n a k ö z ö t t ü n k m ű k ö d ő s z e k tá k
n e m a m a g y a r e g y h á z a k b e t e g sé g é n e k a
m e g n y ilv á n u lá s a i első so rb a n , h a n e m t ö r ­
t é n e t i ú to n , szin te e r ő sz a k o sa n külföldről
t e l e p í t t e t t e k h o z z á n k s így k é n y t e le n e k
le s z ü n k a helyes m e g ism e ré s érd e k éb en
f u tó la g b e l e te k in te n i e lő á llá su k tö r té n e té b e
és v ilá g h e ly z e tü k b e . Meg kell á l la p í t a n u n k
s ez n e m c s a k a m a g y a r r e f o r m á tu s , de az
ág. h i t v . ev. eg y h á z é leté re is jellem ző,
h o g y m a g y a r ta la j o n sz e k ta n e m s z ü le te tt.
C sak a k k o r t u d t a k e g y h á z u n k fala i közé
b e tö rn i az ide g en s z e k tá k , a m ik o r rések
t á m a d t a k a falo n, a m i k o r a m ú l t sz áz ad
m á s o d ik felében a r a c io n á liz m u s és a v a l ­
lási lib e ráliz m u s m e g l a z í t o t t á k az e v a n ­
gélium i v ilá g n é z e t b o r d á z a t á t . És m inél
k e v é sb é v e s s z ü k e z t észre, m iné l jo b b a n
a p o r b a d u g ju k f e j ü n k e t és nem a k a r u n k
lá t n i , m in é l s ik e te b b e k v a g y u n k a je lsz ó ra:
v issza a fo rrásh o z , vissza a régi a l a p o k ­
1 F e lo lv a sta a szerző az O R L E ezévi kecskem éti
k o n feren ciáján .
3 67
Bétsi Sz. I s tv á n to r n y á n á l 28 lá b b a l m a g o ­
sa b b , az 461 láb lév én. Azt m o n d já k , h ogy
657 g r á d i tts a v a g y o n : én p ed ig 635 s z á m ­
lá lta m . Csiga f o rm á n m e g y e n fel a 4 sz eg e ­
le t en 4 so r g r á d its , m e lly e n a ’ te te je felé
igen nehezen fér és n e m egész b á to rsá g g a l
m ász az em b er, m i n d e n ü t t ly u k a ts o s lévén.
A ' T o r o n y n a k felsőbb részeiben m e g lehet
jegyezni. (Folytatjuk.)
hoz, fel a régi f a la k r a ! a n n á l i n k á b b h ó d í­
t a n a k k ö z ö t t ü n k azok, a k i k a b b ó l élnek,
a m ib ő l v a l a m i k o r m i h ő sö k , g á l y a r a b o k ,
m á r t í r o k és h o n m e n t ő k v o l t u n k : s z é tt é p ik ,
b e s z e n n y e z ik a m i d r á g a é r t é k e i n k e t úgy,
hog y la s s a n k i n t n e m a k a r u n k rá ism e rn i
a z o k r a , n e m a k a r j u k a m a g u n k é n a k elfo­
g ad n i ő k et. A b ib lia a m i h i t ü n k eg y e tle n
forrása és n o r m á j a — és m o s t v á n d o r m e s ­
t e r e m b e r e k j á r t a s a b b a k a b ib li á b a n , m i n t
m i, f é lü n k tő lü k s m a j d n e m a z t m o n d j u k
e lk e s e re d é s ü n k b e n : el a b ib liá v a l! A ke re sz ­
ty é n s é g n e k e g y e tle n tí p u s a sem h a n g s ú ly o z t a
jo b b a n a m e g té ré s és ú jjá sz ü le té s je l e n t ő ­
ségét, m in t a k á l v in iz m u s — és m o s t m e t h o ­
disz tik u s e lfa ju lá s ú m e g té r é s e k e t l á t v a ,
g y a n ú s s á v á lt e l ő t t ü n k m in d e n m e g térés
és ú jjá sz ü le té s és n em m e r ü n k m é g csak
beszélni se róla. A r e f o r m á tu s eg y h á z
lényeges a l k a te le m e az e g y h á zfeg y e le m , ez
az eg y h á z t e r e m t e t t e m e g azt in t é z m é ­
ny e s e n — és íme azzal v á d o l n a k m i n k e t
a s z e k tá k , h o g y n á l u n k nincs e g y h á z ­
fegyelem . E g y eg y h á z se t a r t o t t a a n n y i r a
m a g a e l ő t t a tö k é le te se d é s g o n d o la tá t , a
l á t h a t a t l a n eg y h á z f o g a lm á v a l az ideális
felé való h a l a d á s ö sz tö n é t, m i n t mi — és
m o s t épen az za l h a d a k o z n a k e lle n ü n k , h o g y
m i n e m a k a r j u k az eg y h á z e s z m é n y é t, m e g ­
á l l o t t u n k , m e g f e n e k le ttü n k . T a lá n n e m
m o s t, h a n e m e lő a d á so m v égén k e lle tt voln a
e z e k e t e l m o n d a n o m , de h a d d v o n u ljo n végig
e lő a d á so m o n , h a d d ze n g je n s z a v a im m ö g ö tt ,
m i n t l e lk iis m e r e t ü n k csendes, de állandó
v iss z h a n g ja : le g y ü n k az ok , a m i k v o lt u n k
s a m ik n e k r e n d e l t e t t ü n k s a k k o r nincs
ta la ja n á l u n k a s z e k tá k n a k . H a d d é r ts ü k
m eg m á r m o s t: a s z e k tá r i u s m o z g a lm a k
ellen le g jo b b fe g y v e r, e g y e tle n v é d e le m m a ,
m i n t a m ú l t b a n s m in d e n id ő b e n : le g y ü n k ,
ig a z á n , k o m o ly a n , k ö v e tk e z e te s e n ev a n g é ­
lium i k e r e s z ty é n e k . H a ú j r a a m ie n k lesz
az, a m i t a s z e k t á k e l v e t t e k tő lü n k , hogy
e l r o n t s á k a z t, a k k o r h iá b a j ö n n e k ellen ü n k ,
fén y e sen és élesen fordul v e l ü k sz em b e a
feg y v e r, am i az ő k e z ü k b e n csorba , rozsdás
és n e m acélb ól való.
L á s s u k h á t közele b b rő l e z e k e t a s z e k ­
t á k a t , a m e ly e k m a j d n e m k iv é te l n é lk ü l egy
m e g r o m lo tt, e r e jé t v e s z t e t t r e f o r m á tu s e g y ­
h á z ta l a j á b ó l n ő t t e k ki, első so rb a n p e d ig
azéból, a m e ly sohase m e r t ig a z á n r á h e ly e z ­
k e d n i a r e f o r m á tu s k e r e s z ty é n s é g a la p ja ir a :
az a n g lik á n eg y h á z t a la j á b ó l. E z a fontos
h is t o r ik u m is h o z z á t a r t o z i k a s z e k tá k m e g ­
értéséhez.
 368
1. A baptizmu s .
A b a p t iz m u s a l a t t o ly a n k ü lö n b ö z ő s
a tö r té n e le m f o ly a m á n n e m egy id ő b e n fel­
l é p e t t valláso s a l a k u l a t o k a t é r t ü n k , a m e ­
l y e k n e k közös j e l l e m v o n á s u k a g y e r m e k ­
k ere szts ég elvetése. M ár a r e fo rm á c ió k o r á ­
b a n n e m c s a k a róm . k a t h o lic iz m u s s a l, de
a r e f o r m á c i ó v a l is s z e m b e n á l lo tt egy m o z ­
g alo m , m e ly a n a b a p tizm us n é v a l a t t is m e ­
re te s s a m e l y n e k e g y ik je lle m v o n á s a a
g y e rm e k k e r e s z ts é g elv eté se, a m á s ik pedig
az íráss al s z e m b e n v a lam ifé le belső m e g ­
v ilá go sodá s h a n g s ú ly o z á s a . E n n e k a m o z ­
g a l o m n a k igazi g y ö k e re R i t s c h l sz erin t a
f r a n c is k á n u s t e r t i á r i u s o k k o n g r e g á c ió ja ,
m á s o k s z e r in t p e d ig a w a ld e n s m o z galo m .
K é ts é g k ív ü l a m o z g a tó p r o b lé m a n á l u k is
az, am i a k ö zé p k o ri s z e k tá riu s m o z g a lm a k ­
n á l s á l t a l á b a n m in d e n s z e k tá n á l: az e g y ­
h á z té n y le g e s á l la p o t a és az eg y h á z id e álja
k ö zti tá v o ls á g , a m it azzal a k a r t a k m e g ­
s z ü n t e t n i , h o g y csak v a l ó b a n h ív ő és m e g ­
t é r t t a g o k a t s z á m í t o t t a k a g y ü le k e z e th e z .
E z v e z e t te a z u t á n őket a g y e r m e k k e r e s z t­
ség elvetéséh ez. A r e f o r m á t o r o k m i n d e n e r ­
g ik u sa n t i l t a k o z t a k e ra jo n g ó m o z g alo m
ellen s k ü lö n ö se n K á lv i n I n s t i t u ciója erősen
cáfolja té v e ly g é s e ik e t (I. 9, 1. 2. 3. IL 10,
1. 7. I I I . 3, 14. IV. 1, 13. IV. 15, 1. 15. 18.
IV. 16, 1. stb .). 1521— 1550 k ö z ö t t egész
E u r ó p á t e l á r a s z t o t t a ez a m o z g a lo m s a
p r o te s t á n s h itv a llá so s i r a t o k m in d v é d e ­
k e z n e k ellene. H a z á n k b a is e l j u t o t t a k az
a n a b a p t i s t á k , a . b á n y a v á r o s o k konfessziója
( K ö rm ö c , 1588) e m líté s t is tesz ró lu k .
V aló s ág g a l n y o m o n k ísé rte ez a m o z g alo m
a r e f o r m á c i ó t s az o k b ó l élt, a k i k n e m t a r ­
t o t t á k elég r a d ik á lis n a k Zwingli, L u t h e r
és K á l v i n re f o rm á c ió já t. S v ájc b ó l és N é m e t ­
o rszágbó l, m i u t á n m ü n s t e r i r é m u r a l m u k ,
a m e ly m i n d e n erkölcsi, t á r s a d a l m i és p oli­
t i k a i r e n d e t f e l f o r g a t o t t s e l m e n t egész a
k o m m u n iz m u s ig és a sz a b a d sz e re le m ig ,
csúfos k u d a r c c a l v é g z ő d ö tt, so k ü ld ö z te té s
és. v é r t a n ú s á g k ö z ö t t s z é ts z ó r ó d ta k M o r v a ­
o rsz á g b a és N é m e ta lfö ld re .
N é m e ta lfö ld ö n , m i u t á n az o k , a k i k ú j r a
e g y földi b ir o d a lo m , egy " új J e r u z s á l e m “
fe lá llítá s á ra tö r e k e d t e k , e l s z a k a d t a k a z o k ­
tó l, a k i k m e g e lé g e d te k a s z e n te k g y ü le k e ­
z e té n e k eszm é jéve l, M en n o S im o n , e r e d e ­
tile g róm . k a t h . p a p á llo tt ez u t ó b b i a k élére
és m e g a l a p í t o t t a a m enn o n ita s z e k tá t, a m e l y ­
n e k m a H o lla n d iá b a n , O ro szo rszá g b an és
É s z a k a m e r i k á b a n m in t e g y 250 e z er híve
v a n . E z e k n a g y j á b a n e l f o g a d tá k az a k k o r
H o lla n d iá b a n érv é n y es r e f o r m á tu s h i t v a l ­
l á s o k a t , de e m e ll e tt m e g ő riz té k s a j á t o s s á ­
g a i k a t: csak f e ln ő t te k e t k e r e s z te ln e k elő­
zetes b iz o n y sá g té v é s és h itv a llá s u t á n , a
k e re s z ts é g e t a z o n b a n n e m bem eríté ssel,
h a n e m leöntéssel végzik, s z ig o rú e g y h á z ­
feg y e lm et g y a k o r o ln a k , e l v e ti k az állam i
és fegyveres s z o lg á la to t, a m ib ő l a z o n b a n
k é n y s z e rű sé g b ő l e n g e d n e k , n e m te sz n e k
es k ü t, a m i t a h o lla n d á lla m is r e s p e k tá l is
és n e m k é n y s z e ríti őket e s k ü té te lr e . Az
e g y h á z a k k a l s z e m b e n n em lé p n e k fel t á m a ­
dóla g , p r o p a g a n d á j u k alig v a n , i n k á b b az
K iseb b k ö z le m é n y e k .
ö n v é d e le m re s z o r ítk o z n a k . N á l u n k e n n e k a
s z e k t á n a k n in c se n e k h ív ei, de a m e g szó ­
lalásig h a s o n l í t a n a k h o z z á j u k a n a z a r é n u ­
sok.
E z e k tő l az a n a b a p t i s t a m o z g a lm a k tó l
f ü g g e tle n ü l á llo tt elő a m a b a p t i z m u s n é v e n
ism e r e te s s z e k ta A n g liá b a n az o t t a n i i n d e ­
p e n d e n tiz m u s k ö réb e n . E z e k az i n d e p e n d e n ­
se k az a n g l ik á n eg y h á z k a th o liz á ló te n d e n ­
c i á já v a l s z e m b e n m i n t m e g tis z tító s az e g y ­
h á z a t az igazi k á lv in i a la p e lv e k r e v is s z a ­
v e z e t n i a k a r ó p u r i t á n o k lé p t e k fel. K o n g r e ­
g á c io n á lis tá k n a k is n e v e z i k ő k e t, m e r t a
v a l ó b a n hív ő ta g o k b ó l álló egyes g y ü le k e ­
z e t e k ( k o n g re g ác ió k ) a lé n y eg e sek n á lu k ,
in d e p e n d e n s e k n e k p e d ig azért n e v e z i k ő k et,
m e r t e z e k a k o n g r e g á c ió k n e m c s a k az á l l a m ­
tól, de e g y m á s tó l is te lje se n f ü g g e tle n e k
m in d e n t e k i n t e t b e n , k u ltu s z , t a n és fe g y e ­
lem t e k i n t e t é b e n is. A f ü g g e tle n sé g n e k és
a le lk iis m e re ti s z a b a d s á g n a k az i n d e p e n ­
d e n s e k á l t a l t á p l á l t g o n d o la ta id é zte elő
a z t a felfogást, h o g y c s a k ö n t u d a t o s h ív ő k ,
t e h á t csak f e l n ő t t e k t a r t o z h a t n a k az e g y ­
h áz i a l a k u la to k h o z . E z a n éz et v e z e t e t t a
g y e r m e k k e r e s z ts é g elv etéséhez. E z a fel­
fogás 1 6 33-ban L o n d o n b a n az o t t 1611-ben
a l a p í t o t t in d e p e n d e n s g y ü le k e z e tb e n s z a k a ­
d á s t id é z e tt elő, a g y e r m e k k e r e s z ts é g elvetői
k i v á l t a k és k ü lö n g y ü le k e z e te t a l a k í t o t t a k
S p ilsb u ry vez etése a l a t t . A k e re sz ts é g n e k
a lá m e ríté s f o r m á já t a z o n b a n csak 1840-ben
v e z e t t é k be. Ezzel e g y id ő b e n egy m á s ik
b a p t i s t a i r á n y is f e llé p e tt A n g liá b a n . S m ith
J á n o s in d e p e n d e n s lelkész, a k i 1606-ban
t ö b b a ngol p u r i t á n n a l e g y ü t t N é m e ta lfö ld re
m e n e k ü lt , i t t m e g is m e r k e d e t t a m e n n o n i ­
t á k k a l és leö n tés á l ta l s a já t m a g á t ú jr a
m e g k e r e sz te lte . M ik o r 1611-ben A n g liá b a
v is s z a t é r t, i t t kis g y ü le k e z e te k e t a l a p í t o t t ,
a m e ly e k m e n n o n i t a és a r m i n iá n u s t a n o k a t
v a l lo tt ak. E b b e n m á r l á t j u k a k ü lö n b s é g e t
a k é t i r á n y k ö z ö tt. Az e lő b b ie k a tö b b i
kálvini t a n o k k a l e g y ü t t e lfo g a d tá k a k e ttő s
p r e d e s tin á c ió d o g m á já t , ez u t ó b b i a k pedig
e l v e t e t t é k a z t s a r m in iá n u s n é z e t e k e t v a l ­
l o t t a k . A k é t i r á n y k ö z ö tt 1691-ben tény­
leges s z a k a d á s á l l o t t be s e t t ő l k e z d v e
m e g k ü lö n b ö z t e tü n k generális és p a r t i k u ­
láris b a p t i s t á k a t . A p a r ti k u lá r is , t e h á t k á l ­
vini i r á n y ú b a p t i s t á k sz á m a s o k k a l n a g y o b b
A n g liá b a n . A generális b a p t i s t á k közé t a r ­
to z o tt B u n y a n J á n o s is, a Z a r á n d o k ú t j a
című m ű v ilá g h ír ű szerzője. 1891-ben, a m i ­
k o r e k é t ir á n y a külm issziói t á r s a s á g b a n
e g y e sü lt, a n é lk ü l, h o g y az a r m i n iá n u s és
k á lv in is ta g o n d o lk o d á s m ó d k ü lönb sé geit
m e g s z ü n t e t t é k v o ln a , fo rm á lis a n és h i v a ­
ta lo sa n e l t ű n t a k ü lö n b sé g s az e g y e s ü lt
tá rs a s á g I n d iá b a n , C e y lo n b a n , K ín á b a n és
K o n g ó b a n je le n tő s külm issziói m u n k á t
végez. Az angol b a p t i s t á k s z á m a m in d e n
á r n y a l a t u k a t e g y b e fo g lalv a 402,800 ta g ,
3073 g y ü le k e z e tb e n , 2040 p r é d ik á to r r a l. —
N a g y e m b e r e ik közü l m e g e m l í t h e t j ü k Mil­
t o n t, az e l v e s z e tt p a r a d ic s o m s z e rz ő jé t és
S p u rg e o n t, a n a g y p r é d i k á t o r t .
Az ang o l b a p t i z m u s s a l e g y id ő b e n A m e ­
r i k á b a n is á l l o t t a k elő b a p t i s t a g y ü le k e z e ­
tek. I t t is az i n d e p e n d e n s e k közül v á l t a k
 K isebb közlem ények.
ki. A l a p í t ó j u k R o g e r W illia m angol p u r i t á ­
n u s, ak i 1631-ben A m e r i k á b a v á n d o r o lt és
o t t m e g a l a p í t o t t a a R h o d e Isla n d n e v ű
á l la m o t, a m e ly b e n teljes v a llá s s z a b a d s á g
u r a l k o d o t t , i t t a l a p í t o t t a az első b a p t i s t a
g y ü le k e z e té t is. E z az á lla m az ü ld ö z ö tte k
m e n e d é k h e ly e le tt. Más á lla m o k b a n so k
ü ld ö z te t é s b e n v o lt r é s z ü k a b a p t i s t á k n a k ,
m íg n e m 178 3-b an a függetlenségi n y i l a t k o ­
z a t t a l a s z a b a d v a l lá s g y a k o r la t k o r a i n d u l t
m eg A m e r ik á b a n . Az a m e r ik a i b a p t i s t á k
le g n a g y o b b része p a r t i k u l á r i s , t e h á t kálv in i
ir á n y ú , de összesen 18 á r n y a l a t o t le h e t m e g ­
k ü lö n b ö z te t n i k ö z ö t t ü k , a m e ly á r n y a l a t o k
m in d k ü lö n egyh á zi s z e r v e z e te t a l k o tn a k .
S z á m u k 1783 ó ta r o h a m o s a n e m elk e d ik .
1784-ben m é g csak 500 g y ü le k e z e tü k v olt
26,000 ta g g al. Ma p e d ig az E g y e s ü l t Á lla ­
m o k b a n 8.189,448 ( Y e a r B o o k of t h e C h u r ­
ches: 1924— 25. ed. W a ts o n ) , közel 3 millió
v a s á r n a p i iskolás g y e rm e k k e l. V a n 9 m is z ­
sziói tá r s a s á g u k , 7 lelkészképző i n té z e tü k ,
97 k o llé g iu m u k , 106 egyéb in t é z e t ü k . B u z ­
g a l m u k a b a p t i z m u s t t o v á b b te r j e s z ti K a n a ­
d á b a n , Ázsia. A fr ik a és A u s z t rá lia k ü lö n ­
böző v id é k e in , v a l a m i n t a Csendes Ó ceán
szigetein. Á z siá b a n m a 1719 g y ü le k e z e tü k
v a n 186,000 ta g g a l, A f r i k á b a n 15,000 tag,
A u s z t r á liá b a n p edig 28,000.
Az e u r ó p a i k o n tin e n s r e csak a 19. s z á ­
z a d k ö ze p én h a t o l t el a b a p t iz m u s . A s v á jc i
sz ü le té sű , de if jú k o r á b a n A n g liá b a n n e v e l­
k e d e t t Oncken G e r h a r d J á n o s h o z ta N é m e t ­
orszá g b a. 1823-ban, m i n t az angol missziói
és b i b l i a t á r s u l a t m is sz io n á riu sa H a m b u r g b a
j ö t t és az o t t a n i angol in d e p e n d e n s g y ü le ­
k ez eth ez c s a tl a k o z o t t. L a s s a n k in t b a p t i s t a
m e g g y ő ző d é sre j u t o t t s 1834-ben egy B e r ­
lin b e n t a r t ó z k o d ó a m e r ik a i b a p t i s t a kollé­
gium i t a n á r , Dr. Sears, feleségével és m é g
ö t e g y é n n e l e g y ü t t az E l b a f o ly ó b a n m e g ­
k e r e s z te lte őt. N y o m b a n m á s n a p , 1834
április 2 3-án m e g a l a p í t o t t á k H a m b u r g b a n
az első b a p t i s t a g y ü le k e z e tet s e ttő l k e z d v e
s z á m u k egyre s z a p o r o d o tt. 1880-tól k ezdve
p a p n e v e l ő i n t é z e t ü k is v a n H o r n b a n , H a m ­
b u r g m e lle tt. Az 1923. évi s t a t i s z t i k á j u k
s z e r in t 331 g y ü le k e z e tb e n 53,870 h ív ő él
234 p r é d ik á to r r a l.
N é m e to r s z á g b ó l a tö b b i e u r ó p a i á l l a m ­
b a n is e l t e r j e d t a b a p t iz m u s . O n ck e n n a g y
u t a z á s o k a t t e t t , m e g l á t o g a t t a m ég O ro sz­
orsz á g o t is. Buzgó te r j e s z k e d é s ü k e r e d m é ­
n y e az 1923. évi k i m u t a t á s s z e r in t H o l l a n ­
d iá b a n 3100, D á n iá b a n 5008, Svájcb a n 1105,
F r a n c i a o r s z á g b a n 2000, O laszo rszá g b an
2240, A u s z t r iá b a n 370, S p a n y o lo r s z á g ­
b a n 670, P o r t u g á l i á b a n 175, O ro szo rszá g b an
2.000,000, L e n g y e lo r s z á g b a n 4840, L e t t ­
o r sz á g b a n 9312, Cseh— t ó t o r s z á g b a n 3100,
O lá h o r sz á g b a n 22,230, B u l g á r i á b a n 350 és
S v é d o r s z á g b a n 60,530 ta g . A b a p t i s t a m is z ­
sz ió n a k m i n d e n ü t t le g je le n tő se b b fegyvere
a sa jtó . M o z g alm u k m i n d e n o r sz á g b a n azzal
k e z d ő d ik , h o g y n y o m d á t s z erez n ek , b ib l i á k ­
ka l, a p r ó t r a k t á t u s o k k a l és olcsó fo ly ó ­
i r a t o k k a l á r a s z t j á k el a n é p e t. A m e r ik á b a n
130, A n g liá b a n 20, N é m e to r s z á g b a n 4, M a­
g y a r o r sz á g o n 5 f o ly ó ir a tu k v a n . P r o p a g a n d a
te v é k e n y s é g ü k r e je llem ző a n é m e t O ncke n
369
p é ld á ja , a k i 60 év a l a tt e g y m a g a 2 millió
bib liái a d o t t el.
H a z á n k b a a b a p t iz m u s s z in té n N é m e t ­
o rszágbó l j ö t t . A 19. s z á z a d n e g y v e n e s é v e i­
b en , kü lö n ö se n a h a m b u r g i n a g y tű z v é s z
n y o m á n m e g i n d u l t é p ítk e z é se k t ö b b ip a ro s
if j ú t c s a lt a k N é m e to r s z á g b a . E z e k k ö z ö t t
volt, egy R o t t m a y e r J á n o s n e v ű , bu zgó
róm . k a t h . v a l lá s ú aszta lo s is. E z H a m b u r g ­
b a n b e le k e r ü lt az o t t a n i b a p t i s t a g y ü le k e ­
z e tb e s n é h á n y h o n f i t á r s á v a l e g y ü t t 1843-
b a n m e g k e r e s z te lk e d e tt. 1846-ban t ö b b lá d a
b a p t i s t a i r a t t a l h a z a j ö t t P e s tr e , a h o l m e g ­
k e z d te a té r í t ő m u n k á t , de alig é r t el v a la m i
e r e d m é n y t. Vele e g y id ő b e n m ég n é g y b a p ­
t is ta ifjú j ö t t h a z a , a k i k közül 2 P e s te n ,
2 p e d ig P é c s e t t k e z d e t t m u n k á l k o d n i . A
re n d ő rsé g a z o n b a n c s a k h a m a r ú t j u k b a állott,
s csak 20 é v m ú lv a , 1865-ben s m in d ö s sz e
6 e g y é n t t u d t a k m e g k e r e s z te ln i éjjel a
D u n á n . A n a g y o b b a r á n y ú te rje s z k e d é s
N o v á k A n t a l n e v ű s z a b ó m e s te r n evéhez
fű ződik , a k i m i n t b ib lia á ru s b e j á r t a az
ország tö b b r é sz é t és h a t á s a a l a t t so k h e l y e n ,
k ülön öse n B i h a r b a n , kis g y ü le k e z e te k k e l e t­
k ez te k . A szervezés m u n k á j á t 1873-ban
M a y e r H e n r i k k e z d te m eg, a k i m i n t a Brit.
és külföldi B ib lia -T á r s a s á g ü g y n ö k e (sajnos,
ily e n s z e r e n c s é tle n ü l s z o k ta ez a tá r s a s á g
m e g v á la s z t a n i az ü g y n ö k e i t) B u d a p e s t r e
j ö t t , ah o l v a s á r n a p i is k o lá t n y i t o t t s még
ez év d e c e m b e r é b e n m e g s z e rv e z te a b u d a ­
p es ti első b a p t i s t a g y ü le k e z e tet , a m e ly n e k
ő lett a préd ik áto ra. In n ét fá ra d h a ta tla n
b u zg ó ság g a l j á r t a be a v id é k e n k e l e tk e z e tt
c s o p o r to k a t s ahol l e h e t e t t , t é r í t e t t és
k e r e s z te lt. 1895-ben m á r 4— 5000 b a p t i s t a
volt. M a g y a ro rsz á g o n . E b b e n az é v b e n h o z ­
t á k m e g a v allás s z a b a d g y a k o r l a t á r ó l szóló
t ö r v é n y t , a m e ly a b a p t i s t á k n a k s z a b a d a b b
m ozgási le h ető s ég et b i z to s ít o tt. 1 893-ban
H a m b u r g b ó l k é t ifjú , B a lo g h J á n o s és
U d v a r n o k y A n d rá s , j ö t t h a z a , a k i k o l t a
p r é d i k á t o r i i s k o l á t v é g e zték . Ők is c s a k ­
h a m a r t ö b b önálló g y ü le k e z e te t sz e rv e z te k .
M ik o r 1905 n o v e m b e r 2-án, b e m u t a t o t t h i t ­
v a l lá s u k a l a p j á n , az 1895. évi X L I I I . t.-c.
é r te lm é b e n a m a g y a r k o r m á n y a b a p t i s t a
fe le k e z e te t tö r v é n y e s e n e lis m e rt f e le k e z e t ­
nek n y ilv á n íto tta s m eg ad ta nekik a te s tü ­
le ti jo g o t, a b a p t i s t á k k é t t á b o r r a v á l t a k
sz ét. Az e g y ik fél ö r ö m m e l f o g a d ta a s z a b a d ­
sá g o t, a m á s ik a z o n b a n , m i n t h a n e m jó
n é v e n v e t t e v o ln a , h o g y m o s t m á r m e g s z ű ­
n ik a n y o m á s s ezzel a v é r t a n ú s á g v a r á z s a
és t a r t ó z k o d ó á l lá s p o n tr a h e l y e z k e d e tt. Így
a z u t á n k é t b a p t i s t a sz ö v e tsé g k e l e t k e z e t t :
az e l is m e rt és el n e m is m e r t, v a g y sz a b a d
b a p t i s t á k szövetsége. Az e l is m e rte k n a g y
tö b b sé g e m a g y a r és t ó t , az el n e m i s m e r t e k
n é m e t és o lá h a j k ú a k v o lta k . H itv a llá s
t e k i n t e t é b e n a z o n b a n se m m i k ü lö n b s é g nincs
k ö z ö t tü k . 1917-ben a m a g y a r o rs z á g i b a p t i s ­
t á k sz á m a kb. 23,000,800 á llo m á so n el­
oszolva, le g s ű r ű b b e n B i h a r - és A r a d m e ­
g yékbe n. A t r i a n o n i bék e k ö v e t k e z té b e n a
b a p t i s t á k b ó l m i n t e g y 18 ezer j u t o t t ide gen
u r a lo m alá, de C s o n k a m a g y a r o rs z á g o n is
m a r a d t m é g v a g y 7 ezer. A m e g k ise b b e d é s
a z o n b a n v is s z a á llí to tta a régi eg ységet. 1920
6
370 K iseb b k ö zlem én y ek .

A m agyarországi babtísták

i{
A gyűl. és álló- I
|

Az uj állomások
A gyülekezet 1922- jen A g y ü 1e -

másai száma
Az
összes 1szaporodott fogyott b e v é-
A g y ü le k e z e t neve
Sorszám

tagok

szám a
száma i Be- Oda Kizá­ Haiál- Elköl­
!m eri' költő rás ; eset tözés Persely-
1 tés : zés foly­ foly­ foly- Misszióból gyüj tésből
Iáltal által tán tán tán

1 A lb e r ti - I r s a . . . . . 12 193 11 1 1 8 3 8 1 .5 9 8 4 3 ,6 0 4
2 B a g a m é r ....................... 13 349 1 25 3 6 7 6 1 1 6 ,8 1 9 2 0 ,0 0 0
3 B e re tty óújfalu . . . 13 244 2 39 — 18 5 3 8 4 ,5 6 9 9 ,0 1 5
4 Békés 1 ............................. 2 278 —- 24 6 3 4 1 2 6 7 ,5 7 8 3 0 ,0 0 0
5 Békés I I .......................... 2 76 1 14 9 3 — 2 7 7 ,4 8 3 9 ,9 8 9
6 B é k é s c s a b a .................. 4 194 -— 26 4 6 5 7 1 9 6 ,0 0 0 3 2 ,0 0 0
7 B é k és-R o s sz e rd ő . . 1 74 — 1 1 — — 2 5 4 ,0 0 0 1 2 ;0 0 0
8 B o n y h á d ....................... 3 234 — 4 — — 3 5 2 0 3 .4 2 7 3 9 ,6 7 9
9 B u d a p e s t (József-u.) . 13 250 — 60 — 5 2 16 2 7 7 ,7 8 9 3 3 ,8 4 4
10 B p e s t (N a p -u .) . . . 4 397 — 43 -— — — .— 4 6 0 ,2 0 7 8 0 ,7 1 5
11 B p e s t (W esselénv i-u.) i 4 255 — 23 20 1 4 9 — —
12 D ab 8 220 3 8 — 5 1 3 1 8 0 ,0 0 0 3 8 ,0 0 0
13 D e b r e c e n ....................... 11 300 — 28 — 2 3 5 1 6 5 ,8 5 5 5 2 ,2 7 5
14 D e r e c s k e ....................... 1 85 — 8 — 2 —· 1 4 3 ,0 9 5 5 ,0 0 0
15 D o b o z ............................ 3 102 _ 4 2 __ 2 1 4 7 ,2 3 5 2 3 ,7 6 2
16 E r z s é b e tf a l v a . . . . 1 88 — 9 8 __ 2 9 1 0 5 ,3 0 0 3 0 ,6 9 2
17 F ó t ................................. 4 116 2 20 5 2 —. — 6 2 ,2 7 9 3 2 ,6 1 7
18 G y o m a - M e z ő tú r . . . 7 147 — 12 — 7 1 2 4 9 ,5 0 4 53,423
19 G y ö rk ö n y - P a k s . . . 7 59 1 12 2 1 — 4 9 9 ,9 8 4 1 1 ,4 7 5
20 G y u la - S a r k a d . . . . 4 215 — 27 — 4 5 12 1 5 0 ,3 7 3 2 3 ,2 4 7
21 H a j d u b a g o s .................. 9 136 2 22 — 16 1 1 2 1 ,0 1 6 1 7 ,0 4 9
22 H ajdúböszörm ény . . 3 322 —1 31 — — 4 — 3 3 2 ,8 5 2 2 6 ,5 7 5
23 H é v i z g y ö r k ................... 8 57 —: 5 — — __ — 7 9 ,4 0 5 1 5 ,0 3 1
24 H ó d m e z ő v á s á r h e ly 7 113 1, 17 4 — 1 3 2 8 ,5 5 0 2 1 ,5 1 2
25 K a r c a g ............................ 11 267 1 47 1 5 11 1 2 8 9 ,5 9 5 2 0 ,0 5 0
26 K é t e g y h á z a .................. 7 425 ___ 10 — 18 26 1 9 ,4 0 0 1 8 ,0 3 7
27 K i s k ő r ö s ....................... 3 314 — 41 2 3 2 1 2 3 4 ,7 0 0 5 3 ,7 6 0
28 K is k u n h a la s . . . . 31 401 8 79 2 — 4 8 1 3 3 ,9 5 4 7 3 ,5 6 5
29 K is p e s t ....................... 3 238 — 53 — 6 3 11 2 7 6 ,0 6 8 6 2 ,8 5 0
30 M a g y a r b o l y .................. 7 72 — 18 — — — — 3 5 ,5 3 4 6 ,5 0 0
31 M e d g y ese g y h áz a . . . 9 91 1 24 2 10 2 4 2 5 ,0 0 0 1 0 ,0 0 0
32 M iskolc ....................... 30 338 3 58 3 __ Ú3 4 2 4 5 .0 0 0 —■
33 N e s z m é l y ....................... 7 73 2 7 1 1 5 7 0 .6 4 2 9 ,7 8 8
34 N o s z v a j ............................ 25 296 2 30 — — 1 2 2 0 3 .1 5 4 ï
35 N y í r e g y h á z a .................. 26 333 8 62 3 14 3 5 3 5 9 ,3 2 2 5 6 ,6 6 4
• —
36 Ó c s a ................................. 4 103 11 3 6 3 9 7 ,9 6 2 2 0 ,2 2 3
37 O k án y ............................. 5 119 1 11 1 — 6 2 1 ,9 6 0 3 ,2 3 6
38 O rg o v á n y .................. 10 102 — 9 2 — 2 1 1 4 ,6 1 6 1 ,5 1 4
39 P é c s ................................. 5 93 — 14 3 2 1 4 6 3 ,2 0 0 1 0 ,0 5 1
40 R á c k o z á r ....................... 3 101 — 7 3 2 — 2 8 7 ,7 0 1 1 7 ,2 1 5
41 R á k o s c s a b a .................. 9 166 1 10 5 1 4 2 1 3 3 ,5 5 9 1 1 ,4 0 6
42 S o l t v a d k e r t .................. 3 188 1 8 2 6 3 2 1 4 9 ,0 0 0 2 8 ,4 0 8
43 S om o gy 1 4 5 — 12 3 — — _ 6 5 ,0 0 0 2 0 ,0 0 0
44 S o p ro n ............................ 9 70 1 12 — — _ 3 1 2 7 ,2 5 0 1 8 ,0 0 0
45 S zada Ő rsztm ik ló s . . 4 169 1 6 1 3 — 5 5 ,0 6 5 1 0 ,8 0 0
46 T a b ................................. 11 53 2 7 1 — _ 1 1 8 3 ,9 8 2 9 ,0 5 4
47 T a h i t ó t f a l u .................. 5 94 — — — — 5 4 9 3 ,3 8 9 3 ,7 5 2
48 T ó t k o m l ó s ................... 8 3 3 8 ; --- 15 1 7 5 4 5 5 ,4 4 6 ‘ 5 1 ,7 5 4
49 T ö rö k s z e n tm ik ló s . . 8 144 j·--- — _ .— 1 8 5 ,0 0 0 2 2 ,0 0 0
50 Ú jp e s t . . . . . . . 2 193 --- 11 21 6 __5 3 5 0 ,0 0 0 5 0 ,0 0 0
1
51 V é s z t ő ............................ 11 286 27 2 6 5 1 6 3 ,4 1 8 2 3 ,4 1 3

ö ssz ese n : 401 9 ,6 1 6 45 1072 129 175 115 203 7 .2 2 4 ,8 3 5 1 .2 7 5 ,5 4 4

Az 1924. évi jelen tés s z e r in t a ta g o k s z á m a 10.079,

K iseb b k ö zlem én y ek .

statisztikája az 1922 évről

Lapot járatod
k e z e t 19 2 2. é v i 1922-ben

tele kiadása
Béke-, V asár­ H a j­
' I
h ir- i n ap i nal
E g y éb célú Összes ! té k o n y - S zemi- Összes j nő k ta n ító csillag
adakozásból b ev étel M isszióra j Jó ságra n á riu m ra
V as. isk.
ifj. ügyre kiad ás

!
i
h-*·
831,643 67 12

O
O
95,159 520,361 714,314 72,229 38,100 7,000
85,907 222,726 105,819 72.107 77,050 1,000 185,976 100 25 —
19,124 112,708 47,487 19,124 — — 66,611 20 10 ! 40
16,000 313,578 203.062 20,000 — 7,000 230,062 70 20 180
45,396 132,868 40,000 11,000 5,000 1.800 57,800 21 8 20
46,000 274,000 210,000 18,000 4,000 2,000 224,000 36 8 30
14,000 80,000 44,000 12,000 4,000 5,000 65,000 20 6 30
27,330 270,436 89,200 8,080 11,000 18,932 127.212 ! 2 9 50
30,927 342,560 101.812 71,589 5,430 14.690 194,524 100 2 30
260,000 800,922 304,458 100,000 ■
— 50,000 454,458 140 25 140
— 345,891 — · 5,000 5,000 3,000 — . 45 12 120
— 218,000 140,000 160,000 9,000 4,000 313,000 70 29 97
192,943 411,073 130,487 192,710 6,753 11.170 341,120 73 27 80
—
48,095 39,000 1.900 — — 40,900 22 10 30
10,896 81,893 67,611 4,732 — — 72,343 18 3 30
133,131 269,123 42,000 21.768 5,000 19,500 88,268 46 10 50
15,856 110,752 42.104 16,570 3,000 5,000 66.674 ; 51 10 34
34,639 137,566 46.183 31,198 — 4,980 82,361 61 22 35
86,097 197,556 77,745 8,640 5,860 3,878 96,123 ; — — —

73,331 246,951 141,043 29,902 — 3,000 173,945 47 19 62

___ 38,065 13,240 _ 6,000 2,000 21,240 33 4 13
157,000 516,427 468,212 18,000 1.000 1,000 488,212 74 23 300
_ _ 94,436 1 58,113 — . 4,100 5,695 67,908 30 9 22
- — . 50,062 — — · — — 111,000 45 6 35
— 309,645 202,110 46,028 — 11,000 259,138 50 20 100
22,820 60,257 24,400 22,820 2,000 2,000 51,220 6 1 —

1.583,216 1.871,676 151,000 69,991 — - — 254,991 123 32 150

199,479 406,998 143,325; 28,600 37,876 5,600 210,401 143 35 160
98,322 437,240 399.081 16.250 2,000 20,909 438,240 72 14 190
11,400 53,434 6,000 10,400 3,318 2,000 51,718 16 3 21
7,500 42,500 18.000 3,000 100 2,000 23.100 20 4 10
_ 245,000 172,000, 32,375! 3,722 16,000 224,097 102 40 45
81,800 162,230 51,564 53,325: 9,870 6,215 120.974 29 18 16
130,000 333,154 254,000, — 20,000 — . 274.000 ; 91 32 44
— 415,986 313,333 — — . — _ 369,697 26 12 30
14,431 132,616 101,525 12,381 2,000 2,050 117,956 ; 37 6 40
56,605 81,801 11,788 4,500; — 2,600 18,888 25 12 50
11,317 127,447 50,500 21,990 1,500 500 74,490 50! 20 30
2,600 75,851 73,250! — - ! 2,600 — 75,850 17 2 15
— 104,916 — ! — _ 88,016 3 3 —
5,000 149,965 99,101! 20,818 8,750 2,000 130,669 73 4 40
266,502 443.910 99,569; 104,640 9,300 25,000 443,910 60' 20 70
28,642 113,642 65,000; 5,470 2,640 7,645 80,755 40 10 40
— 145,250 44.000; 15,000! 5,000 1,200 65,200 8! — 25
74,135 140,000 5,000 49,044 7,561 22,815 84,420 58 15 58
28,097 221,133 261,616 8.747; 9,400 9,950 289,713 4 1 1
42.944 140,085 15,755! 11,500; 10,010 25,081 62,346 24 4 20
30,477 137,677 50,000; 65,395 2,000, 3,500 120,895 47! 18 9
18,000 225,000 185,000 19,000 5,000' 2,000 202,000 32 14 30
20,000 420,000 90,000 100,000 4,000! 40,000 234,000 70 10 70
762,123 848.954! 762,2381 12,000 — 6,000 780,238 40 6 14

3.839,146! 13.682,626 6.805,045 1.618,823 340,940 386,620 9.547,322

1

a g y ü le k ez eti k ö r z e te k s z á m a 60.

s*
372
s z e p t e m b e r h a v á b a n M a g y a ro rsz á g összes
b a p t i s t á i eg y sz ö v etsé g b e tö m ö r ü l t e k s
e ln ö k n e k U d v a r n o k y A n d r á s t v á l a s z t o t t á k
m eg. N a g y e rő v e l i n d í t o t t á k m e g ú jr a az
e v a n g é liz á c ió t, a k ö n y v k ia d á st: és l a p ir o d a l­
m a t és s z á m u k évről-év re n ö v e k e d ik . Mos­
t a n i e l t e r je s z k e d é s ü k e t a 370— 371. oldalon
le vő t á b l á z a t t ü n t e t i fel.
V a n k é t k ö n y v k e r e s k e d é s ü k , eg y n y o m ­
d á j u k , öt f o l y ó i r a t u k (B é k e h ír n ö k , V a s á r ­
n a p i T a n í tó , H a jn a lc silla g , A k ü r t , F r ie d e n s ­
klä n g e ), k é t á r v a h á z u k és k é t m e n h á z u k
m u n k a k é p t e l e n e k s z á m á r a (K isk ő rö s ö n és
H a jd ú b ö s z ö r m é n y b e n ) , van B udapesten
p r e d ik á to r k é p z ő i n t é z e t ü k , a m e ly i k a m ú l t
é v b e n 18 k é p z e t t p r é d i k á t o r t b o c s á to t t ki.
N a g y b u z g ó s á g g a l fo g la lk o z n a k az if jú s á g ­
gal, a m ú l t esz te n d e i if jú sá g i k o n f e r e n c iá j u ­
k o n 600, az i d e in 1200 ifjú v e t t részt. N y o m ­
d á j u k , a M. O. B., la p j a i k o n kívül r e n g e te g
a p r ó t r a k t á t u s t , n a p t á r t és n é p s z e rű sítő
k ö n y v e t a d ki. L e g e lte r j e d te b b az Olvasd
cím ű t r a k t á t u s s o r o z a tu k . N a p t á r j u k k ü lö n ­
böző cím e k e n 80,000 p é l d á n y s z á m b a n je le ­
n i k meg. T e r je s z k e d é s ü k e t, ir o d a lm i t e v é ­
k e n y s é g ü k e t és i r a t t e r j e s z t é s ü k e t m e g k ö n y ­
n y íti a külfö ld i t á m o g a t á s is, de ezt m i
re n d e s e n tú lo z n i s z o k tu k . N e fe le d jü k , h o g y
ők jö v e d e l m ü k t i z e d é t s z o k t á k o d a á ld o z n i
a m isszió c é lja ira s a fe n ti t á b l á z a t n a g y ­
sz e rű e n i l l u s z t r á lja á l d o z a tk é s z s é g ü k e t. Í gy
a d h a t n a k olcsó l a p o k a t , n a p t á r t és i r a t o k a t .
A m a g y a r o r s z á g i b a p t i s t á k h itv a llá s a
(,,H itvallom ása és szerkezete a keresztelt keresz­
tyén gyülekezeteknek, melyeket közönségesen
b a p tistá knak neveznek“. B u d a p e s t , 1898. I I .
k ia d á s), szolgai és n a g y o n rossz fo rd ítá s a
a n é m e t b a p t i s t á k h i tv a llá s á n a k . É r e z h e tő
r a j t a a k á l v in i jelleg. A h i t és élet eg y e tle n
s z a b á ly o z ó ja a s z e n tírá s. A k á lv in i p r e d e s ­
tin á c ió s t a n t l e t o m p í t j á k , csak az ü dvössé gre
k i v á l a s z t á s t h a n g s ú ly o z z á k : „A z e l k á r h o ­
z o t t e m b e r i n e m z e ts é g közü l az o n egy ének,
k i k n e k az id ő k f o ly tá n a m e g v á lt á s té n y le g
s a j á t j u k k á v á ljé k , a z A t y a á l t a l el is v á la s z ­
t a t t a k , n e v e ik az égbe f e l í r a t t a k . . . I s t e n ­
n e k ezen ren d e lé sé v á l t o z h a t a t l a n és örök,
ú g y , h o g y az ok, a k i k e t illet, az e l v á la s z t o t­
t a k , K ri s z tu s kezeiből k i n e m r a g a d t a t h a t ­
n a k " . (5. cik k ely .) K e g y e lm i eszköz ök az
I s te n igéje és a s a k r a m e n t u m o k . Az ige á l t a l
a S z e n tlé le k h a t á s a a l a t t m e g t é r t e k a z u t á n
K r i s z tu s g y ü le k e z e té n e k t a g j a i le szn e k a
m e g k e re sz te lé s fo ly tá n . E r r e n éz ve így szól
a h itv a llá s : „ H is s z ü k , h o g y az ú j t e s t á m e n ­
t u m h a t á r o z o t t k ije le n tése s z e r in t, a K ri s z ­
tu s á l t a l s z e r e z t e t e t t s z e n t k eresztség, m e ly
az ő v is s z a j ö v eteléig a h í v ő k s z á m á r a fo ly ­
t o n m e g m a r a d j o n , a b b a n áll, h o g y a m e g ­
k e r e s z te le n d ő az Ú rn a k erre r e n d e lt egy
sz olgája á l ta l az A t y á n a k , a F i ú n a k és à
S z e n tié le k n e k n e v é b e n egyszer víz a l á m e r í t ­
te s s é k és a b b ó l is m é t k ie m e lte ss é k . Csak ily
m ó d o n t e l j e s í t t e t i k az iste n i p a r a n c s s t a r t j a
m e g K r i s z t u s n a k sz e rz e m é n y e m é ly , ere d eti
je le n té s é t. A sz e n tírá s egész h a t á r o z o t t a n
m e g is jelöli az o n s z e m é ly e k e t, k i k m a g u k a t
ez in t é z m é n y n e k a lá v e s s é k s e k e g y e le m ­
eszközt h álás szív v el m e g r a g a d já k , u g y a n is,
e g y e d ü l oly e m b e r e k , k i k m i n d egy b á r m e ly
K iseb b k ö zlem é n y ek .
n é p h e z t a r t o z z a n a k is, e lő b b az eva n g éliu m
és I s te n n e k sz a b a d kegye lm e á l ta l b ű neikbő l
m e g t é r í t t e t t e k a K r i s z tu s h o z s ő b e n n e te ljes
s z ív v e l h isz n ek, m i n t m e g v á l t ó j u k b a n . . . "
„ A k e r e s z ts é g n e k s a já t s á g a , h o g y c s a k e g y ­
szer t e lje s ítte tik ,... ép ezért f e le tte fontos,
h o g y ezen egy c s ele k m én y hely ese n t ö r t é n ­
j é k " . (8. cikk.) Az ú r v a c s o r a , a m e ly e t m in é l
g y a k r a b b a n kell v en n i, K ri s z tu s h a l á lá n a k
h ir d e té s é re és a vele való lelki közösségre
szolgál. A s z e n te k közössége b e n n e ta l á l j a
m eg le g tö k é le te se b b kifejezését. (9. cikk.)
Az ü d v ú t j a a 7. c ik k s z e r in t az, „ h o g y az
e m b e r az I s t e n n e k igéje á l ta l , m e ly élő és
h a t h a t ó , b ű n e i n e k m é ly á lm á b ó l f elé b re sz ­
t e t i k , b ű n e i t és h i b á j á t m e g ism e ri és szívből
b á n j a . V e s z ed e lm é n ek é rz e té b e n K r i s z t u s ­
hoz, m i n t e g y e d ü li m e g m e n t ő je s ü d v ö z í tő ­
jéh ez m e n e k s z ik s az ő b e n n e való h i t á lta l
veszi b ű n e i n e k b o c s á n a t á t és szívében i
b iz o n y s á g á t a n n a k , h o g y I s t e n n e k g y e r ­
m e k e és az ö r ö k é le t részese". Az e g y h á z ró l
a l k o t o t t fe lfo g á s u k b a n az in d e p e n d e n s e k
a lap e lv ei é r v é n y e sü ln e k . A g y ü le k e z e te k
s z a b a d o k , l á t h a t ó f e jü k nincs: „ fe je e g y e d ü l
az Ú r Jé zu s K r i s z tu s , l á t h a t ó fejei e földön
ninc sen e k . T a g j a i n a k kebeléből v á l a s z tja
a g y ü le k e z e t v é n e it, t a n í t ó i t és szo lg áit, k ik
elrendelés á l ta l r u h á z t a t n a k fel h i v a t a l u k ­
kal. E lre n d e lé s a l a t t é r t j ü k az on sz o k ást,
m e ly r e a s z e n tírá s t a n í t b e n n ü n k e t , h ogy
a s z o lg á la tté te lre m e g v á l a s z t o t t sz em é ly ek
u g y a n a z o n , v a g y egy m á s g y ü le k e z e t vénei
á l t a l k e z ü k n e k főre te v é s e és im a á l t a l h i v a ­
tá s u k te en d ő jé re elk ülö n ítt e tn e k " . „M i v é n e k
és t a n í t ó k k ö z ö t t sem m iféle r a n g f o k o z a to t
el n e m i s m e r ü n k " . A v é n e k e ln ö k ö ln e k a
g y ü le k e z e t ülésein, f e l a d a t u k a g y ü le k e z e t
h a t á r o z a t a i t k e r e s z tü l vinni. A t a n í t ó k n a k
j o g u k és k ö te le s s é g ü k az is t e n ti s z te le ti össze­
j ö v e te l k o r p r é d ik á ln i. „ A v é n n e k és t a n í t ó ­
n a k h i v a t a l a i g y a k r a n egy sz e m é ly b e n v a n ­
n a k eg yesítve. A k ere szts ég et és ú r v a c s o r a ­
o s z tá s t a v é n e k és t a n í t ó k végzik. A t a n í t ó t ,
h a a h itv a llá s s a l e lle n té tb e j u t , a g yüle k ez et
e l m o z d í th a t ja . A v é n e k és t a n í t ó k világi
f o g la lk o z á s t is ű z h e tn e k . T u d o m á n y o s is m e ­
rete k et e h iv a talo k szám ára k ív á n ato s ak ­
n a k t a r t u n k , de n e m m u l h a t a t l a n o k n a k ,
h a n e m m i n d e n e k e l ő t t a J á n . 21, 15— 17.
k ö v e t e lm é n y é t és a P á l lev ele ib e n k ö v e t e lt
t u l a j d o n s á g o k a t és k é p e s s é g e k e t" . A szol­
gák, v a g y d i a k ó n u s o k a sz e g é n y g o n d o z á s t
és a g y ü le k e z e t a n y a g i ü g y e it i n t é z i k . „ K ü ­
lönös kötelesség e m in d e n t a g n a k a sz en t
v a c s o r á n a k ü n n ep lé sé h e z c s a tla k o z n i s jelen
le n n i a g y ü le k e z e t v a s á r n a p r a , v a g y m ás
h é t k ö z n a p r a r e n d e l t ö ssz e jö v e te le in ". S e
k ö te le z e tts é g alól csak a le g n a g y o b b szükség,
v a g y beteg sé g m e n t h e t fel b á r k i t . „ Ú j t a g ­
n a k felvétele c s a k sz a v a z á s á l ta l tö r t é n h e t i k ,
h a előzetesen az illető le lk iá lla p o ta n y i l v á n ­
v a ló l e t t és -személyesen a g y ü le k e z e t színe
e l ő t t a h it v a l l o m á s t a fe lv e e n d ő l e t e t t e . Az
ily s z a v a z á s n á l k ív á n a to s , h o g y e g y h a n g ú s á g
lé te z z é k " . A fe g y e lm e t Mt. 18 : 15— 17
a l a p j á n a le g s z ig o rú b b a n g y a k o r o lj á k a g y ü ­
le k e z e tb e n : „ A g y ü le k e z e tn e k a l a p í t ó j á n a k
sz a b á ly a s z e rin t jo g a és kötelessége ta g ja i
k özü l a z o k a t , k ik n e k élete h i t ü k n e k ellent
K iseb b k ö zlem ények.
m o n d , k i k eg y isteni tö r v é n y t m e g sz e g n e k
s in té s á l t a l m a g o k a t b ű n b á n a t r a s igaz
ja v u lá s e l h a tá r o z á s á r a b írni n e m h a g y t á k ,
rendes s z a v a z á s á lta l k iz á r n i s a ta g o k jo g a it
tő l ü k m e g v o n n i" . (10. cikk.)
A b a p t i s t á k erkölcsi v ilá g r e n d je az
e v a n g é liu m é , a k om o ly m eg sze n telő d ésre
ősz inté n t ör e k esznek, a k á r o m k o d á s és i s z á ­
kosság elleni k ü z d e lm ü k , t o v á b b á a v a s á r ­
n a p péld ás m e gsze ntelése m i n d e n d ic sé re te t
m e g érd em e l.
Az e d d ig ie k b ő l l á t h a t j u k , h o g y a b a p ­
t i s t á k k é t p o n t b a n té rn e k el lé n y eg e seb b e n
t ő l ü n k : a g y e rm e k k e r e s z ts é g e lv eté séb e n
és a k eresztelés f o r m á já b a n . C á fo la tu k k a l
csak r ö v id e n foglalko zom , az é r d e k lő d ő k e t
utalom. B e n k ő I s tv á n k i t ű n ő k ö n y v é h e z ,
a m e ly G y e r m e k k e r e s z ts é g cím en a M a g y a r
T r a k t á t u s T á r s a s á g k i a d á s á b a n je lent m eg
1923-ban, t o v á b b á Mészáros J á n o s H a r a n g ­
szó u t á n c. m ű v é h e z , a m e ly 1918 -b an je le n t
m eg I p o ly sá g o n s k a p h a t ó a szerzőnél
B a l a t o n s z a b a d i n , ez a m u n k a a tö b b i sz e k ­
t á k , k ü lö n ö se n a n a z a r é n u sok ellen írt h i t ­
véd e lm i m u n k a . V a n k é t róm . k a t h . i r á n y ú
v i t a i r a t is, a m e ly a S z e n t - I s t v á n t á r s u l a t
k i a d á s á b a n jelent" m eg, Dr. N y i s z t o r Z o ltá n
ír t a B a p tisták és A d v e n t i s t á k cím en,
t o v á b b á : Dr. D u d e k J á n o s : A m a g y a r b a p ­
t i s t á k sz e rv e z e te és h itv a llo m á s a . B u d a p e s t .
1907.
Azt ta n ítjá k a b a p tistá k , hogy a gyer­
m e k e k e t n e m sz a b a d m e g k e re sz te ln i. Ezzel
s z e m b e n m i h i v a t k o z u n k a r r a , h o g y Jé z u s
t a n í t á s a sz e rin t m i n d e n k it " m in d e n n é p e ­
k e t “ m eg kell k e r e s z t e l n ü n k ( M áté 28 : 19—
20.) s m e g k e r e s z te lv é n , t e h á t m i n e k u t á n a
m e g k e r e s z t e l t ü k ő k e t, t a n í t v á n y o k k á kell
te n n i. K ü lö n ö se n s z e r e tik h a n g s ú ly o z n i a
b a p t i s t á k , h o g y M árk 16 : 1 6-ban előbb v a n
az, h o g y „ a k i h is z e n “ és u t á n a „és m e g ­
k e r e s z te lk e d ik “ . E z egész te rm észetes. I t t
Jé z u s , a m in t a je le n e t részletes le írása
(L u k á cs 24 : 33— 49) m u t a t j a , a p o g á n y o k
k ö z ti m isszióról szól (L u k á c s 24 : 47). M ár
p edig te r m é s z e te s , h o g y ezeknél h a n g ­
sú ly o z n i k e l le t t a h i t fo n to s s á g á t. Mi se
az za l k e z d j ü k a k ü lm issz ió t, h o g y s o r ra
k e r e s z te ljü k az e m b e r e k e t. Az a p o s to lo k
f e l n ő t t e k e l ő tt h i r d e t t é k az e v a n g é l iu m ot
a m i n t h o g y n e m is l e h e t e t t m á s k é p s m a g á ­
tól é r te tő d ő , h o g y n e m e lé g e d te k m e g csak
a k e re sz ts é g k is z o lg á lta tá s á v a l, h a n e m előbb
a h itr e v e z e t t é k el az e m b e r e k e t. De h a a
sz ü lő k m á r k e r e s z ty é n e k k é le tte k , a k k o r a
g y e r m e k e k e t is m e g k e r e s z t e l t é k : Csel. 1 6 :
31— 34. 1 6 : 1 5 . , 1 1 : 1 4 . , 1. K or. 1 : 1 6 . ,
m e r t így m á r ez ek is o d a t a r t o z n a k a k e r esz ­
ty é n s é g te s té h e z : " h a a g y ö k é r s z e n t, az
á g a k is a z o k “ . (R o m . 1 1 : 1 6 . ) Egész m á s
t e h á t a k e re sz ts é g a k e r e s z ty é n e k k ö z ö tt és
p o g á n y o k k ö z ö tt. A k e r e s z ty é n e k k ö z t a
k e re sz ts é g az, am i a z s id ó k n á l a k ö r ü l ­
m e télés v o lt: a n n a k m e gpecsétlése, h o g y
az Iste n k i v á l a s z t o t t a m a g á é n a k a gyerm e­
k e t , a m i t az za l is b e b i z o n y í t o t t , h o g y m á r
születése á l t a l a v á l a s z t o t t a k seregébe állí­
t o t t a , k e r e s z ty é n cs a lá d b a , k e r e s z ty é n g y ü ­
le k e z e tb e : „ M e r t n é k t e k le tt az íg é re t és
a t i g y e r m e k e i t e k n e k “ . (Csel. 2 : 39.) Az
373
Iste n eme k i v á la s z tá s á n a k , a vele való szö­
v e t s é g n e k a jele v o lt az ó sz ö v e tsé g b e n a
k ö rü lm e té lé s, újsz ö v etség i jele p ed ig a
k ere szts ég (Kol. 2 : 11— 12.). Ezzel t ö l t ö t t e
be Jé zu s a k ö r ü lm e té lk e d é s t ö r v é n y é t. M int
a v a s á r n a p n a k a s z o m b a t , o ly a n „ á r n y é k a “
v o l t a k e r e s z ts é g n e k a k ö rü lm e télé s. A
g y e r m e k k e r e sz tsé g t e h á t az iste n i íg é re t
b e v á l t á s á n a k m e g in d u ló f o l y a m a t á t jelzi.
E z é r t a k e re s z ts é g b ől Jé zu s sohase z á r t a ki
a g y e r m e k e k e t. N incs eg y e tle n ily e n k ije le n ­
tése se. E lle n k ez ő leg a g y e r m e k e k e t á llítja
o d a m i n t á u l a f e l n ő t t e k elé: „ i ly e n e k é az
I s t e n n e k o r s z á g a “ . (M árk 10 : 14— 16.) Meg ­
t é r t e k e t le h et t e h á t csak m e g k e re sz te ln i?
N os, a k i m e g té r , a n n a k o l y a n n á kell lennie,
m i n t a k is g y e rm e k e k . N e m a lk a lm a s a b b -e
t e h á t a g y e r m e k a k e r e s z ts é g r e , m i n t b á r k i
m á s ? „ M e g lá s s á to k , h o g y em e k ic sin y e k
k özü l egy e t is m e g ne u t á l j a t o k , m e r t m o n ­
d o m n é k t e k , h o g y az ő a n g y a l a i k a m e n y ­
n y e k b e n m i n d e n k o r l á t j á k az én m e n n y e i
A ty á i n o r c á j á t . . . a ti m e n n y e i A t y á t o k
sem a k a r j a , h o g y egy is elv esszen a k ic si­
n y e k k ö z ü l “ . (M áté 18 : 10— 14.) Mi h is z ü n k
a b b a n , h o g y az I s te n az ő a n y a s z e n t e g y ­
h á z á t n e m h iá b a á l l í t o t t a a földre, hisszük,
h o g y Ő a b b a n m u n k á l k o d i k Szen tlelkév el,
hisszük, h o g y m i k o r g y e r m e k e k e t állít be
eb be az a n y a s z e n te g y h á z b a , azt a z é r t te szi,
m e r t ezek e t is m e g a k a r j a sz en te ln i, m e r t
K ri s z tu s ez e k é rt is m e g h a lt , m i k o r m é g m e g
se s z ü le tte k . I s te n k i v á l a s z t o t t a ő k e t „ a n y ­
j u k m é h é tő l f o g v a “ s m o s t a kere sztség g el
m e gp ec sétli, h o g y k i v á l a s z t á s á t véghez fogja
v e z e tn i s m u n k á l k o d n i fog b e n n ü k S z e n t ­
lelkével. N a g y k iv á lts á g t e h á t a K ris z tu s
a n y a s z e n te g y h á z á b a való beleszületés s h a
ezt a k e g y e lm e t az I s te n a k ere sztség g el
m e g a k a r j a erő síten i és p ec sé teln i, ne d o b ju k
el a z t m a g u n k t ó l és n e m i a k a r j u k az ő
a k a r a tá t irá n y íta n i, hogy csak azokra te r ­
jessze ki k e g y e lm é t, a k i k e t m i m e g té r te k n e k
t e k i n t ü n k . A L élek l á t h a t a t l a n u l is m ű k ö d ik ,
n e m csak o t t , ah o l m e g té r é s t és zlelhetü nk.
M ű k ö d ik a kis g y e r m e k e k b e n is, a k i k e t a
b a p t i s t á k n e m a k a r n a k m e g k eresz te ln i. N e m
é r ti m e g a g y e r m e k a k e re sz ts é g e t — m o n d ­
j á k a b a p t i s t á k . N e m is ez a fo n to s, h a n e m
az, h o g y m i, szülők, k e r e s z ts z ü lő k s az
a n y a s z e n te g y h á z m e g értse . M e rt h a az Isten
részéről ígéret m egpecsétlése a k eresztség,
r á n k f e ln ő t te k r e , sz ü lő k re s az a n y a s z e n t ­
e g y h á z r a n éz v e p e d ig kötelezés. E z t a k ö t e ­
le zé st v á l t j u k he a neveléssel é s a k o n f ir ­
m á c ió v a l, a m e ly a k ere sztség m egerő sítése,
a k ere sz ts é g b e n v á l la l t k ö te le z e tts é g b e t ö l­
té s é n e k I s te n színe e l ő tt való f e lm u ta tá s a .
E z t a k ö te le z e t ts é g e t n e m d o b h a t j a el m a ­
g á tó l az eg y h á z . H o g y a g y e r m e k e k is az
I sten éi, ők is az a n y a s z e n te g y h á z t a g j a i s
m i n t ily e n e k m e g k e r e s z te le n d ő k , a z t a
k e r e s z ty é n s é g k e z d e t tő l f o g v a t u d t a és g y a ­
k o r o lta , a m ir ő l bőségesen s z ó la n a k az e g y ­
h áz i a t y á k .
A k e re sz ts é g e t a b a p t i s t á k n e m le ö n ­
té ssel végzik, m i n t m i, h a n e m alám e rítéssel.
Azzal ig a z o ljá k ez t, h o g y a b ibliai k ife je ­
zés: „ b a p t i z e i n “ , a lá m e r í té s t je le n t. Ez
a z o n b a n n e m egészen így v a n , v a n n a k
 374
h ely ek , ah o l eg y sze rű e n m o s a k o d á s t , lem o­
sá st j e le n t (M árk 7:4.", L u k á c s 1 1 : 3 8 . ) .
Mivel n e m a víz a n y a g a a d j a a k ere sztség
é r t é k é t s a k e g y e le m n a g y s á g a n e m e m b e ­
re k tő l, t e h á t n e m a t t ó l függ, h o g y m e n n y i
v iz e t h a s z n á l u n k fel a k ere szte lé sk o r, a
f o rm a n e m volt o ly a n je le n tő s az ő sk e re sz ­
t y é n sé g n é l se. M e g h a tá r o z tá k ezt a k ö r ü l­
m é n y e k és az é g h a jla ti v isz o n y o k . A mi
é g h a jla ti v is z o n y a i n k k ö z ö t t v a ló sá g g a l Is te n
kísértés a b e m e r íté s g y a k o r lá s a , h á t m ég
é s za k o n , pl. az e s z k im ó k n á l! M á r p ed ig
m e g v a n ír v a : „ N e k ís é r t s d a te U r a d a t
I s t e n e d e t !“ N e m tu d o m , v a jjo n h o v á m e r í ­
t e t t é k be az első p ü n k ö s d 3000 e m b e r é t,
a m i k o r n e m v o l t a k ö ze lb e n sem tó, sem
folyó. V ízm e d e n c é k b e n n a p o k i g t a r t o t t volna
az ily e n kere szte lé s, m á r p e d ig e n n e k az
ír á s o k b a n se m m i n y o m a . V a g y a filippi
b ö r t ö n ő r t és h á z a n é p é t „ a z é j s z a k á n a k azon
ó r á j á b a n ?“ (Csel. 16 : 33.)
A m a g y a r o rs z á g i b a p t i s t á k n a k igen
n a g y i r o d a l m u k v a n . A z o k közül a m u n k á k
közül, a m e ly e k k e l t a n a i k a t ig y e k e z n e k
to v á b b te r j e s z te n i s t a g j a i k h i t é l e t é t ápolni,
m e g e m l ítjü k a k ö v e t k e z ő k e t: N a p t á r j u k
„ N é g y é v s z a k “ cím en é v e n te m e gjelenik,
de u g y a n e n n e k a n a p t á r n a k m á s cím e k e t
is a d n a k (M últ, jelen, jö v ő ; S z á n t ó v e tő ;
M a g y a r K épes Családi; T u ru l), úg y , h o g y
c sak a b o r í t é k m á s , a t a r t a l o m u g y a n a z ,
így v e z e t ik félre az a v a t a t l a n o k a t ; t i p o l ó ­
g i á j u k a t U d v a r n o k y A n d rá s „ N é p s z e rű
th e o ló g ia “ I— I I I . fü ze t, B u d a p e s t , 1921—
22. c. m ű v e t a r t a l m a z z a , ez ek e n kívül:
C so p ják A ttil a : „Mi a lé le k “ , „M ire v a n
az e m b e r is é g n e k sz ü k s é g e “ , „ A te st és lélek
f e g y v e r e “ , „ A m a g y a r z s id ó s á g “ , „ A g y ú j ­
t o g a tó f i a “ , „M ily e n a k e r e s z ty é n erkölcs?“ ,
„ S z a b a d á l la m b a n sz a b a d önálló e g y h á z a k “ ,
„ E g y h á z t ö r t é n e t “ , „ A s z e r e te t o r s z á g a “ ,
„V a llá so s s z a v a l a t o k “ , „ É l i m p á lm á i a l a t t “ ,
„A z erdei liliom , elbeszélés“ , „ S p u r g e o n pre ­
d iká ció i: „A z ü d v ü z e n e t e “ cím en, S p u r ­
geon: „ A k a p u e l ő t t “ , „ H a r m a t g y ö n g y ö k
és a r a n y s u g a r a k “ , D o h á n y o s J á n o s : „ H o l
v a n m e g ír v a ?“ , P e r é n y i: „ H o g y a n k é s z ü l­
jö n a v a s á r n a p i isk o la i t a n í t ó m u n k á j á r a ? “ ,
a z u t á n : „A z élet t i t k a i b ó l “ cím a l a t t e lb e­
szélések, u g y a n c s a k ez ek : „ H a r m a t c s e p ­
p e k “ c. s o r o z a tb a n , Geiszler: „ E g y különös
e s e t “ , „A z e m b e r i s z ív “ , „ A m e g fe c s k e n ­
dezés és m e g ö n té s e r e d e t e “ , „ E v a n g e l i n a “ ,
elbeszélés, „ D r á g a áro n m e g v á s á r o l v a “ ;·
B u r r a g e : „ H í v e n m i n d h a l á l i g “ , „ K is m é ­
c s e s “ f ü z e ts o r o z a t, Zöbel J á n o s : „ A v ö rö s­
p atak i kovács“ , „ Ú t a m ennyekbe“ , „ E v a n ­
g élium i k a r é n e k e s “ , „ A h i t h a n g j a i, énekes-
k ö n y v a K r i s z t u s b a n h ív ő k és ü d v k e r e s ő k
s z á m á r a “ , „ K is é n e k e s “ , - „ Ú j k a r é n e k e k “ ,
„ A n i t a “ , „ A s z ív b e l á tó “ , „ G y e r m e k e k ö r ö ­
m e “ , E m e ric u s : „ L e lk i k a l a u z “ , „ J o g és
k e n y é r “ . R e i c h e r t G yula: „ A h ív ő k e r e s z t ­
s é g “ stb . A r o m á n i a i m a g y a r n y e l v ű b a p ­
t i s t á k la p ja „ S z e r e t e t “ cím en h a v o n t a k é t ­
sz er je le n i k meg.
2. A nazarénizmus.
A b a p t i s t á k k a l r o k o n speciális m a g y a r
ezsk t a , b á r ide gen e r e d e tű . L egközelebb
K iseb b k ö zlem én y e k .
á l l a n a k a m e n n o n i tá k h o z , ők m a g u k a t
K r i s z t u s b a n h ív ő k n e k nev e zik . A sz e k ta
a l a p ít ó ja F rö h lic h S ám u e l s v á jc i lelkész,
a k i a r a c ion á l iz m u s on á t a h e r n h u t i p ie tiz ­
m u sig fejlődve, eg y h á zi h a t ó s á g a iv a l össze­
ü tk ö z ésb e k e r ü lt, állá s á tó l e l m o z d í t t a t o t t ,
m i n e k u t á n a „ s z e n t g y ü le k e z e te t “ a l a p í t o t t
t ö b b h e ly e n s hívei m a is éln e k S v á jc b a n .
I t t a z o n b a n n e m n a z a r é n u s o k n ak , h a n e m
ú j r a k e r e s z te lő k n e k n e v e z ik őket. H o g y a
m a g y a r ú jr a k e r e s z t e lő k h on n é t v e t t é k a
n a z a r é n u s n e v e t , n e m t u d j u k m e g á lla p íta n i.
V alószínűleg előbb csú fn é v v o lt (m in t v a l a ­
m i k o r a k á l v in is t a ) s a z u t á n ők m a g u k is
h a s z n á ltá k . E redetük is m e g leh e tő se n
h o m á l y b a n v a n . M ár 1815-ből v a n n a k a d a ­
to k arra, hogy m á r ak k o r v o lta k h az án k b a n
o ly a n o k , a k i k vallásos in d o k o lá ssa l n em
a k a r t a k k a t o n a i sz o lg á la to t te lje síte n i. A
m a i n a z a r é n u s o k a z o n b a n b iz o n y o s a n F r ö h ­
lich h a t á s a a l a t t á l l o t t a k elő. L e g v a ló sz í­
n ű b b , h o g y Denke] J á n o s és K r o p a c s e k
J á n o s n e v ű la k a to s le g é n y e k h o z t á k m a g u k ­
kal Z ürichbő l, 1839-ben. B u d a p e s t e n D e n ­
k eltő l is m e r te m e g a n a z a r é n iz m u s t a n a i t
H e m s e y , v a g y H e n c s e y L ajos, za la m eg y e i,
s z e n tp é te r ú r i születésű k o v á c sle g é n y , a k it
a m a g y a r n a z a r é n iz m u s a l a p ít ó já u l s z o k t a k
t e k i n te n i. Ő, D enkel, K r o p a c s e k és Bella
József, a k i a k k o r m é g csak h a l lg a t ó ta g
v o lt, t a r t o t t á k az első n a z a r é n u s ö ssz ejöve­
t e l t B u d a p e s t e n , 1840 m á ju s 8-án, a m ik o r
D e n k e l H e n c s e y t m e g k e r e sz te lte . H e n c s e y
h a z a t é r v e sz ü lő fö ld jére, o tt is elk e z d te h i r ­
d e tn i a n a z a r é n i z m u s t a n a i t s m e g n y e r t
a n n a k egy K o v á c s Jó z se f n e v ű b o ld o g ­
a s s z o n y f a i ( K e s z t h e ly m e lle tt) k ö zn e m e st
feleségével e g y ü t t . M a jd P e s te n f o l y t a t t a
a té r í t é s t és n y e r t h ív e k e t. E ö tv ö s K á r o ly
„ A n a z a r é n u s o k “ cím ű m u n k á j á b a n n é v ­
s z e rin t is felsorolja e z e k e t, de n e m tu d o m ,
elég d o k u m e n tá l t- e az ő k ö n y v e . R ö v id e s e n
egy N ip p A n n a n e v ű ö z v e g y a s sz o n y n a g y ­
m e z ő -u tc a i h á z a l e t t a n a z a r é n u s o k g y ü le ­
kező helye. H e n c s e y te s tv é r é n e k , Im ré n ek ,
e g y ik levele s z e r in t 3 h ó n a p a l a t t 41 új
h ív ő t k e r e s z te lte k m eg. H e n c s e y a z u t á n
m é g tö b b ízben ta r t ó z k o d o t t s z ü lő fa lu já b a n
s a k ö r n y é k e n ú j r a s z e r z e tt h í v e k e t K o v ác s
Józseffel e g y ü t t , a k in é l i d ő n k i n t is t e n ti s z ­
t e l e t e k e t is t a r t o t t a k . E k k o r sz e r e z té k az
első r e f o r m á tu s t a g o t is, egy m onoszlói
s z á r m a z á s ú a s sz o n y t, K en y e re s J u l i á n n á t .
Az e k k o r m e g n y e r t h ív e k n e k a le s z á r m a ­
z o t t a i a m a i n a z a r é n u s o k t ö b b B a la to n -
m e n ti községben. 1841-ben H e n c s e y Bella
(alias Béla) Józseffel e g y ü t t S v á jc b a m e n t
és H a u p t w e ilb e n m e g l á t o g a t t á k az o t t a n i
g y ü le k e z e te t , a m e ly e t F rö h li c h m é g 1839-
b e n a l a p í t o t t s Z ü ric h b e n m a g á t F r ö h li c h e t
is. K ö z b e n a p es ti h í v e k s z é t s z ó r ó d t a k S zek ­
s z á r d r a , B a já r a , Cecére, S zabolcsba, E p e r ­
je sre , B é k é sc sa b á ra , M edgyesre, H e n c s e y
p e d ig Z ü ric h b e n m e g b e te g e d e tt és m e g h a lt.
B ella Jó z se f és H e n c s e y öccse, aki id ő k ö z ­
b e n u t á n u k m e n t , 1846-ban, ille tv e 1847-
b e n v is s z a t é r te k M a g y a ro rsz á g b a . Bella
s z ü lőföldjén, K i r á ly l e h o tá n h i r d e t t e a t a n t ,
m a j d 1850-ben A m e r ik á b a m e n t s b á r t ö b b ­
ször v is s z a té r i, h ív e it L ip t ó b a n a b a p t i s t á k
K iseb b közlem én y ek .
h a l á s z t á k el. N a g y o b b a r á n y ú te r j e s z k e d é ­
s ü k 1848 u t á n in d u lt m eg s az első n a g y o b b
g y ü le k e z e tet P a c s é r o n , Bács m e g y é b e n a l a ­
p í t o t t á k , ahol m ég a r e f o r m á tu s eg y h á z
g o n d n o k á t is m e g n y e r té k . I n n é t, P a c s é rró l
k e r ü l t ki a n a z a r é n iz m u s legb u zg ó b b a p o s ­
to la , K a l m á r , előbb K r ä m e r I s tv á n , aki
B a j á n , a F e r e n c r e n d ie k z á r d á j á b a n elvégez­
vén a g im n á z i u m o t, r ó m a i k a t h . p a p n ö v e n ­
dék l e t t , m a j d p á l y á j á t a b b a h a g y v a , a
s z a b a d s á g h a r c a l a t t k é m sz o lg á la to t te lje s í­
t e t t , a m ié r t 1850-ben e l fo g tá k és b e b ö r t ö ­
n ö z té k . I t t , a fo g ság b a n , is m e r k e d e t t m eg
a n a z a r é n iz m u s s a l s k i s z a b a d u lv á n , P a c s é r o n
és k ö r n y é k é n k e z d te h ir d e t n i a n a z a r é n i z ­
m u s e szm é it. Sok ü ld ö z te t é s e n m e n t át,
fo g ság b a , m a j d té b o l y d á b a v i t t é k s m ik o r
1863-ban k is z a b a d u lt és v iss z a k e r ü lt P a ­
csérra, m i n t ö n m a g á v a l és az egész v ilá g g a l
m e g h a s o n lo tt, e lk e s e re d e tt em b er, fejezte
be életé t.
Az összes m a g y a r o rs z á g i s z e k tá k k ö z ö tt
a le g tö b b ü ld ö z ést t a l á n a n a z a r é n u s o k s z e n ­
v e d t é k , n o h a egy 1854-ből k e l e tk e z e tt k o r ­
m á n y r e n d e l e t az o k t a t á s t és szelíd b á n á s ­
m ó d o t a j á n l o t t a v e lü k sz em b e n . L e g n a g y o b b
g y ü le k e z e tü k H ó d m e z ő v á s á r h e ly e n van,
a h o v a egy T ó th Jó z se f n e v ű ács v i t t e be
S z a b a d k á ró l. H ó d m e z ő v á s á r h e ly r ő l kiin­
d u lv a , Békés-, m a j d C s a n á d m e g y é k b e n is
e l t e r j e d t e k , i n n é t p ed ig B ih a r - és A r a d m e ­
g y ék b e n . E ls z ó r t a n m a j d n e m m in d e n k ö z ­
ségben v a n n a k T o r o n t álb a n s á l t a l á b a n a
déli m e g y é k b e n , a h o v a T e m e s v á rr ó l j u t o t t
el a t a n , ide p ed ig s v á jc i ó rá so k h o z t á k
m a g u k k a l. S o k a n v a n n a k a d u n á n t ú l i alsó
m e g y é k b e n is, T o ln á b a n és B a r a n y á b a n , de
v a n n a k H o r v á t o r s z á g b a n és B o s z n i á b a n is.
Ú j a b b a n k ü lö n ö se n a szerb n y e l v ű görög
k e le ti e g y h á z b a n te r je s z k e d n e k . A m a i
M a g y a r o rs z á g b a n h iv a ta lo s s t a t i s z t i k a n e m
lé v é n ró lu k , s z á m u k a t p o n to s a n n e m le h e t
m e g á ll a p ít a n i, l e h e tn e k v a g y tíz e z e r en. —
I n k á b b csak s z ü le té se k á l ta l s z a p o r o d n a k ,
s z e r v e z e tt p r o p a g a n d á j u k n incs, a le g tö b b
h e ly e n csendes, békés e m b e r e k , b á r eg y é ­
n e n k i n t m in d e n a l k a l m a t m e g r a g a d n a k
t a n a i k te rjesz tésé re.
A n a z a r é n u s o k főbb h itt é te le i u g y a n ­
a z o k , m i n t a b a p t i s t á k é . A k ü l ö n b s é g le g ­
i n k á b b az é l e tm ó d b a n v a n és a b b a n , h o g y
a f e g y v e rv is e lé s t és az e s k ü t ti l t j á k . S ok kal
e x k l u z ív a b b a k , m i n t a b a p t i s t á k . S z e r in tü k
az ü d v ö ssé g re az e g y e tle n ú t a n a z a r é n iz ­
m u s b a n v a n . Az e g y h á z a k b a n is v a n n a k
u g y a n I s te n n e k g y e r m e k e i, de e z ek n e k
s z e r i n t ü k a n a z a r é n i z m u s b a n v o ln a a h e ly ü k .
Az ü ld ö z te t é s n e k v aló ság g a l ö rülnek . E z e k ­
n e k tü r e l m e s elszenvedése a le g jo b b a lk a lo m
a k e r e s z t h o r d o z á s á r a . E z é r t az üldözés
csak erősíti ők et. G y ü le k e z e te ik sz erv ez ete
az i n d e p e n d e n t iz m u s. A g y ü le k e z e t m in d e n
ü g y é t ö n m a g a intézi. A g y ü le k e z e t elöl­
já ró i: 1. I s te n ig é jé n e k h ir d e tő i. 2. a g y ü ­
le k e z e t a n y a g i j a v a i n a k in té z ő i. 3. p é n z ­
kezelők , 4. sz e g é n y g o n d n o k o k . A sz e g é n y e ­
k e t csak a z o n e s e tb e n t á m o g a t j á k , h a n e m
ö n m a g u k v o l t a k az o k ai n y o m o r b a j u t á s u k ­
n a k . Az i s t e n t i s z t e l e t ü k é n e k b ő l, í r á s m a ­
g y a r á z a t b ó l és im á b ó l áll. Az írást b á r k i is
375
m a g y a r á z h a t j a , m ég n ő k is. V a s á r n a p e g y ­
á l t a l á n n e m dolgoznak. A g y ü le k e z e tb e
csak m e g t é r t e k e t v es zn e k fel alám e rítéssel,
a m eg n e m k e r e s z te lte k bizony os p r ó b a i d ő t
t ö l t e n e k el, m i n t h a l lg a t ó k s f e lv é telü k h ö z
a g y ü le k e z e t h o z z á já r u lá s a szükséges. H a ­
so n ló k é p en a gy üle k ez et ellenőrzése a l a t t
á l la n a k a h á z a s s á g k ö té s e k is, a m e ly e k e t
la k o d a lo m és zajos v ig a lo m n élkül t a r t j á k
meg. A te m e t é s e k n é l e g y s ze rű te s te tle n
fa k o p o r s ó t h a s z n á l n a k s az elöljáró csak egy
rö v id im á t m o n d . Sírni n e m s z a b a d , m e r t
ezzel I s t e n t s é r t e n é k m eg, a k i m a g á h o z
s z ó líto t ta a m e g h o lta t. K é p e k e t sem i m a ­
h á z u k b a n , sem m a g á n l a k á s u k b a n n e m t ű r ­
n e k meg. L a k o m á k o n , m u la ts á g o k o n részt
n e m veszn e k . Szigorú erkölcsi é le te t élnek.
K á r o m ló szót n e m h a lla n i a j k u k r ó l . J ó z a n
é le tü k n é l és sz o rg a lm u k n á l fogv a, m in t
m u n k á s o k , n a g y o n k e d v e lte k . A f e g y v e r ­
viselés m e g t a g a d á s a m i a t t n e m egyszer
összeütk özésbe k e r ü l t e k az á l la m h a ta lo m m a l
s eleinte e g y s ze rű e n f ő b elő tt é k , késő b b csak
b e b ö r t ö n ö z t é k a r e n it e n s k e d ő k e t. H i t v a l l á ­
su k azt m o n d j a , h o g y „készséggel m i n d ­
e g y i k ü n k h ó d o lv a h a j lu n k , teljes e n g e d e ­
l e m m e l . . . m in d ad ó , m in d h a d k ö t eleze tts é g
és egyéb n e m ű te e n d ő k r e , k iv é v e egy, am i
az e m b e r ö ld ö k lé s t illeti.. . t i s z t í t á s r a u g y a n
a f e g y v e r t e lfo g a d ju k , de g y a k o r l a t r a n e m . ..
em b erölésre s e m m ik é p e n fel n e m f o g h a t j u k “ .
Az esk ü t M á té 5 : 33— 37-re való h i v a t k o ­
zással se m m i k ö r ü lm é n y e k k ö zt se h a j l a n ­
d ó k le ten n i.
A n a z a r é n u s o k n a k ir o d a l m u k alig v an .
N a g y o n eg y sze rű , j o b b á r a m u n k á s e m b e r e k
t a r t o z n a k k ö z é jü k , a k i k n e m a l k a lm a s a k
a vallásos ir o d a l o m m ű v e lésére. F o n to s a b b
k i a d v á n y a i k a k ö v e t k e z ő k : „S ion h á r f á ja .
É n e k e k g y ű jte m é n y e k er. h ív e k s z á m á r a “ .
1866. 400 l . , 217 éne k , „ Ú j Sion h á r f á ja .
S z e n t é n e k e k g y ű jte m é n y e a K r i s z tu s b a n
h ív ő g y ü le k e z e te k s z á m á r a “ . 1872. 415 l.,
255 én e k, „ S z e n t é n e k e k és iste n i d ic sé re te k
g y ű j t e m é n y e “ , ford. 1880. 54 ének. „ A
K r i s z tu s b a n hív ő g y ü le k ez et r e n d t a r t á s a i ­
n a k ism e r te té s e . Szeged, 1864., „ A K r i s z ­
t u s b a n hív ő g y ü le k e z e t vallás- és egyház-
s z e r ta r tá s i szabályrai“ . H ó d m e z ő v á s á r h e ly ,
1876., „ N a z a r é n u s m isszió “ . I r t a : F a r k a s
József, B u d a p e s t , 1887.
I r o d a l m u n k b a n tö b b s z ö r je len t m eg
ró lu k is m e r te t é s és té v e ly g é s e ik e t cáfoló
v i t a i r a t . E z u t ó b b i a k le g n a g y o b b r é s z t e g y ­
házi beszédek, a m e ly e k b e n a h ív e k f ig y e l­
m é t fel a k a r t á k h ív n i a n a z a r é n iz m u s
tév ely g é seire . Ily e n e k : T h u ri L ajos: „ A
n a z a r é n u s o k té v e ly g é se in e k is m e r t e t é s e “ ;
K ö n y v e s T ó t h K á l m á n : „ F u t k á r o z ó ham is
a t y a f i a k “ , „ H a z u g p r ó f é t á k “ . A népies
v i t a i r a t o k közül fele m lítem m é g „ P é t e r
és P á l fö ld m ív e se k beszélgetése a b a p t i s t á k
alá r e j t ő z ö t t n a z a r é n u s o k szeren c sétlen
té v ely g é sei f e le tt és S ára a s sz o n y k ö z b e ­
szólásai, a k i s z a p p a n n é lk ü l m o s d a t j a a
vízbe k ív á n k o z ó p e n d e le s e k e t“ . I r t a : N é p ­
b a r á t . G yom a , 1884. „ A n a z a r é n u s o k is m e r ­
t e t é s e “ , í r t a T uróczi E n d r e , P e s t, 1859. „ A
n a z a r é n u s K ó sz a Ju lis s ira lm a i, v ag y is sze ­
re c se n y m o s d a tá s k é t é n e k b e n “ . Zengi:
376
M almos G azda. B u d a p e s t , 1882. „V ig y á z z !“
í r t a : S zalay József, Makó. A r ó l u k szóló
i s m e r t e t ő iro d a lo m b ó l m e g e m l ítjü k a k ö v e t ­
k e z ő k e t: Szőllősi A n ta l: „ A n a z a r é n u s o k ­
r ó l “ . K ü lö n l e n y o m a t a P r o t. egyh. és isk.
F ig y elm ez ő 1871 év fo ly a m áb ó l. D ebrec en ,
1871. A V a s á r n a p i Ú jsá g 1870. é v f o ly a m á b a
B iró P á l í r t t ö b b c i k k e t ró lu k , a P esti
N a p ló 1870. é v fo ly a m a is 4 c ik k b e n e m lé ­
k e z ik róluk. N a g y o n jó összefoglaló és
szem élyes t a p a s z t a l a t o k a l a p já n m in d e n r e
k ite r je d ő t á j é k o z t a t á s t a d S zeb e rényi Lajos
Z sig m o n d „ N a z a r é n i z m u s “ c ím ű m u n k á j a ,
B u d a p e s t , 1888., a j á n la to s Mészáros Já n o s
„ H a r a n g s z ó u t á n “ c. m u n k á j a is, Ipolyság,
1918 s érdekes o lv a s m á n y E ö tv ö s K á r o ly
„ N a z a r é n u s o k “ cím ű k ö te te , B u d a p e s t ,
1904.
3. A m ethodizm us.
A m e th o d iz m u s is u g y a n a b b ó l a f o rr á s ­
ból s z á r m a z ik , am ib ő l a le g tö b b s z e k ta , az
a n g lik á n eg y h á z köréb ől. Az in d e p e n d e n ­
t iz m u s , h e ly e se b b e n a s z a b a d eg y h á z g o n ­
d o l a t a az á lla m e g y h á z z a l s z e m b e n szinte
k e z d e t tő l fog va k ísé rtő t e n d e n c i a v o lt
A n g liá b a n . E n n e k a te n d e n c i á n a k radikális
m e g n y ilv á n u lá s a az in d e p e n d e n t izm us elő­
állás a a m a g a d e m o k r a tik u s felfogásával.
O rá n ia i Vilmos d ia d a lm a s s z a b a d s á g h a rc a
p o litik a i és v allási s z a b a d s á g o t h o z o tt,
a m e ly b e n e lv e s z íte tté k a m a r t i r o m s á g gló­
r i á j á t a p u r i t á n in d e p e n d e n s e k . A vallásos
é le t a 18. s z á z a d elején n á l u k t a l á n m ég
ro ssza b b á l l a p o t b a n v o lt, m i n t az á l la m ­
e g y h á z b a n . V alósággal a h ite tle n s é g u r a l ­
k o d o t t A n g liá b a n . Egész te r m é s z e te s , hogy
ily e n v is z o n y o k k ö z ö t t az e g y h á z a k k a l
sz e m b e n b iz a lm a tl a n s á g t ö l t ö t t e m eg a
le lk e k e t. E b b ő l a. t a l a j b ó l n ő t t ki a m e t h o ­
diz m u s, a m e ly i k a v is z o n y o k m e g ja v í tá s á r a
s az á lla m e g y h á z á lta l e lh a n y a g o lt tö m e g e k
felem elésére t ö r e k e d e t t . A m e th o d iz m u s
a l a p ít ó ja a két W e sle y t e s t v é r és W h i t e ­
field. A k é t W e s le y t e s t v é r , m i n t az oxfordi
e g y e te m hallg ató i, b a r á ti k ö r t h o z o t t lé tre ,
a m e ly a lelki é p ü lé st szo lg álta. C s a k h a m a r
e l k e z d té k ő k e t g ú n y o ln i, s z e n t k lu b n a k
h í v t á k a tá r s a s á g o t , de h a l l a t s z o t t m á r a
m e th o d iz m u s g ú n y n é v is. 1735-ben c s a tl a ­
k o z o t t h o z z á j u k W h ite fie ld . A k ö v e tk e z ő
é v b e n a W e sle y te s t v é r e k , m i n t az a n g lik á n
eg y h á z f e l a v a t o t t lelkészei, A m e r ik á b a k ü l ­
d e t t e k a georgiai an g o l k o ló n iá b a . A h a jó n
m e g is m e r k e d te k n é h á n y cseh— m o r v a a t y a ­
fival, m a j d S p a n g e n b e r g h e r r n h u t i p ü s p ö k
g y a k o r o l t r á j u k m é ly e b b b efo ly á st. Midőn
1738-ban v is s z a t é r te k A n g liá b a , a k ö v e t ­
kező é v b e n A m e r ik á b ó l s z in té n v iss z a té rő
W hite field d e l e g y ü t t v á n d or p ré d ik á lá s s a l
éb re sz tő m u n k á t k e z d t e k az o rszá g b an s
h a t á s u k a l a t t e m b e r e k ezrei j u t o t t a k lelki
éb redéshez. Az a n g l ik á n e g y h á z b ó l n e m
a k a r t a k k iv á ln i, csak a z t m e g ú jíta n i. Míg
W e sle y J á n o s élt, hív e i n e m is v á l t a k ki
az eg y h á zb ó l. W e sle y J á n o s m e g térés e s a já t
leírása s z e r i n t t u l a j d o n k é p e n csak 1738
m á ju s 24-én este h á r o m n e g y e d 9 -kor k ö v e t ­
k e z e tt be L u t h e r ir a t a i és a h e r r n h u t i a k
h a t á s a a l a t t . E t t ő l k e z d v e m é g e n e r g ik u ­
K iseb b k ö zlem é n y ek .
s a b b a n m u n k á l k o d o t t s v o lt eset, a m ik o r
50.000 e m b e r h a l l g a t t a p r é d ik á c ió j á t. 1741-
ben W e sle y és W h ite f ie ld k ö z ö t t sz a k a d á s
á l l o t t be, a m in e k W e sle y l u th e r i h a t á s o k
a l a t t t ö r t é n t fejlődése v o lt az o k a. W h i t e ­
field a p r e d e s tin á c ió k érd é séb e n egészen
K á lv i n n é z e t é t v a l l o t t a , W e sle y ellen ben
az eg y e te m e s k e g y e le m n e k v o l t a h ív e . E z
a n éz eteltérés a z o n b a n n e m a k a d á l y o z ta
m e g őket a b b a n , h o g y t o v á b b is e g y ü t t
d o lgozzan ak. M in d a m e lle tt e n n e k k ö sz ö n ­
h e tő , h o g y a m e th o d iz m u s k ét á g r a s z a k a d t:
a k á l v in is t a jelle g ű w h ite fie ld iá n u s o k és az
a r m i n iá n u s g o n d o lk o d á s ú w e s le y á n u s o k cso­
p o r t j á r a . E k é rd é se n k ív ü l t a n v i t a sohase
volt a m e th o d iz m u s k ö rén belül. Midőn
W e sle y J á n o s 1791-ben m e g h a lt , N a g y -
b r i t a n i á b a n m á r 77,000, A m e r ik á b a n pedig
57.000 t a g j a v o lt a m e t h o d i s t a t á r s u l a t n a k .
H a lá la u t á n a m e t h o d i s t á k k i v á l t a k az e g y ­
h á z b ó l és önálló v a llá s fe le k e z e te t a l a k í t o t ­
t a k . A m e t h o d i s t á k A m e r i k á b a n m a 17
kü lön álló eg y h á zi a l a k u l a t r a t a g o z ó d n a k
sz ét, a k ü lö n b s é g e k a z o n b a n i n k á b b csak
sz e rv e z e ti jellegűek. A legerősebb a püsp ö k i
m e t h o d i s t a eg y h á z, a m e ly e z t a sz e rv e z e té t
1788-ban k a p t a s m a A m e r i k á n a k a róm.
k a t h . egyház u t á n a le g n a g y o b b vallásos
a l a k u l a t a s eg y e te m es k o n f e r e n c iá ira a tö b b i
m e t h o d i s t a a l a k u l a t o k is el s z o k t á k küldeni
k é p v is e lő jü k e t. A m e t h o d i s t á k sz á m a az
Egyesült. Á lla m o k b a n az 1923. évi s t a t i s z ­
t i k a s z e r in t 8.433,268, de K a n a d á b a n is
v a n kb. 1 millió.
N é m e to r s z á g b a n a p ü sp ö k i m e th o d is t a
eg y h á z 1849-ben k e z d te m eg a terjeszkedést,
s i t t a m e t h o d i s t á k sz ám a m a 30,000. A
m a g y a r misszió Bécsből i n d u l t ki, a h o v a
1870-ben h a t o l t el a m e th o d iz m u s . M ikor
1895-ben Möller R ó b e r t l e t t a bécsi m e t h o ­
d i s t á k p r é d i k á t o r a , r á v e t e t t e szem eit M a­
g y a r o r s z á g ra s úgy ére zte , h o g y a L élek a z t
s ú g ja neki: „ E z t a fö ld et n e k e d és m u n k a ­
t á r s a i d n a k a d o m “ . 1898-ban kísé rle te t is
te sz P o z s o n y b a n , de e r e d m é n y te le n ü l. V á ­
r a t l a n u l a z o n b a n Ú j v e r b á s z ról k a p o t t m e g ­
h ív á s t s o t t a r e f o r m á tu s te m p l o m b a n ,
t o v á b b á S z e n t ta m á s o n és F e k e t e h e g y e n
n a g y h a llg a t ó s á g e lő tt beszélt a b á c s k a i
n é m e te k n e k . E z e k n e m s o k á r a á lla n d ó ig e ­
h i r d e t ő t k é r t e k az é s z a k n é m e to rsz á g i k o n ­
feren c iátó l. Az első k i k ü ld ö t t n e m v á l t be,
m a j d Melle O ttó drezd ai p r é d i k á t o r t e le ­
p e d e t t m e g 1900 d e c e m b e r h a v á b a n S z e n t­
ta m á s o n . M u n k áját nagy lelkesedéssel
v ég e zte s 1901-ben 47 ta g g a l m e g a la k u lt
a k ü lö n m a g y a r o rs z á g i m e t h o d i s t a kö rze t.
1905-ben Melle B u d a p e s t r e t e t t e á t sz ék ­
h e l y é t s az 1906-iki je len tése s z e r in t m á r
204 t a g és p r ó b a t a g v o l t M a g y a ro rsz á g o n
12 ig e h ird e tő á llo m á so n 3 p r é d ik á to r r a l.
1907-ben k ü lö n k ö r z e t t é s z e r v e z té k az
A u sz tria - M a g y a ro r s z á g o n folyó m u n k át,
m e ly n e k élére Melle O ttó k e r ü lt. E k k o r
M a g y a ro rsz á g o n 4 k ö r z e t v o lt: B u d a p e s t ,
B á c s s z e n tta m á s , Ú jv e r b á s z és Ú jv id é k .
M a g y a r n y e l v ű o s z tá ly 1905-ben a l a k u lt
S z e n t ta m á s o n , de csak 1907 ó ta f o l y t a t n a k
ren d sz eres m a g y a r n y e lv ű m u n k á t , és pedig
B u d a p e s t e n J a k o b J á n o s , a k i th e o l. t a n u l ­
K isebb k ö zlem én y ek
m á n y a it a fran k fu rti s z e m i n á r iu m b a n
v ég e zte, S z e n t ta m á s o n p edig K uszli M á rk
h i r d e t t é k m a g y a r n y e l v e n a m e t h o d i zm u s
e szm é it. A m a g y a r m u n k a a z o n b a n lassan
h a l a d t előre. 1911-ben Melle, m i n t a k ü lö n
k o n f e r e n c iá v á s z e r v e z e tt o s z tr á k - m a g y a r
m e th o d iz m u s s u p e rin t e n d e n s e , Bécsbe t e t t e
á t sz é k h e ly é t, a b u d a p e s t i n é m e t g y ü le k e ­
z e tb e n p ed ig F u n k M á r to n le tt u tó d a . A
m u n k a h a l a d t t o v á b b egész a h á b o r ú k i t ö ­
réséig, a m i k o r t ö b b p r é d i k á t o r u k k a t o n a i
s z o lg á l a tr a v o n u lt be, de e z ek e t a g y ü le k e ­
z e te k ta g ja i m i n d e n ü t t h e l y e t t e s í t e t t é k . A
b é k e k ö té sse l a z u t á n az eddigi missziói k o n ­
f e re n c ia d a r a b o k r a h u llo tt szét s a le g ­
v ir á g z ó b b b á c sk a i m u n k a ju g o s z lá v f ő h a ­
tó s á g a lá k e r ü lt. F u n k M á rto n is csak 1918
d e c e m b e r é b e n t é r t vissza B u d a p e s t r e s
á t v e t t e a m o s t m á r e g y e tle n b u d a p e s ti
g y ü le k e z e t v e z e té sé t, a m e ly n e k 100 ta g j a
v o lt ek k o r. 1910 ó ta m a g y a r n y e l v ű p r é d i ­
k á t o r n e m vo lt M a g y a ro rsz á g o n . 1919-ben,
m i k o r a m a g y a r o rs z á g i k e r ü l e t e t k ü lö n
s z e r v e z té k , 109 m e t h o d i s t a v o lt h a z á n k ­
b a n , J u g o s z lá v i á b a n m a r a d t 4 g y ü le k ez et
500 ta g g a l. 1920 j a n u á r h a v á b a n Dr. Szalós
A r t u r bírósági je g y ző állt a b u d a p e s ti
m a g y a r m u n k a élére. A ta g o k sz á m a e b b e n
az e s z te n d ő b e n 115-re e m e lk e d e tt. 1920-
b a n M a g y a ro rsz á g o t önálló m is szió n a k n y i l ­
v á n í t o t t á k F u n k M á rto n su p e rin te n d e n s
vez etése a l a t t , aki eg y é v m ú l v a a misszió
első ülésén öröm m el je l e n t e t t e , h o g y 6
m issziói m u n k á s , 1 g y ü le k e z e ti diak o n issz a,
1 n ő t i t k á r , 9 ig e h ir d e tő állom á s , 310 t a g
és p r ó b a t a g v a n M a g y a ro rsz á g o n , te h á t
255 ta g g a l e rő s ö d te k egy év a l a t t , a m i a
n y ír e g y h á z a i tót a j k ú m e t h o d i s t á k c s a tl a ­
k o z á s á n a k k ö sz ö n h e tő le g n a g y o b b részben.
1920 ó ta A n d r a s k ó A n n a n ő im u n k á s k ü lö ­
nösen az aggok, b e t e g e k és sz e g é n y e k k ö z t
végez m u n k á t s e bb ől a m u n k á b ó l n ő t t ki
a k isp e sti gyüle k ez et. Dr. Szalós p ed ig
k ülön öse n az a n g y a lfö ld i m u n k á s o k k ö zt
ér el e r e d m é n y e k e t. N é p i r o d á j u k Dr. F le i­
s c h e r G y u la ü g y v é d és Dr. B a r t a vez etése
a l a t t sz in té n a m isszió s z o lg á l a tá b a n m ű ­
ködik. R o t te n b i lle r - u tc a i o t t h o n u k b a n f ia ta l
e m b e r e k m á r a h á b o r ú e l ő tt jó l a k á s t és
e l lá t á s t k a p h a t t a k , 1914-ben p edig le á n y ­
o t t h o n n á a l a k í t o t t á k át a f i ú o t t h o n t . A
h á b o r ú a l a t t ez s z ü n e te lt, de a h á b o r ú u tá n
a m e r ik a i a d o m á n y b ó l g y ü le k ez eti é p ü l e te t
sz e re z te k , a m e ly b e n 4 s z o b á t ifja k , h á r m a t
p ed ig n ő k s z á m á r a t a r t o t t a k fenn. Az á r v a ­
ház f e lá llít á s á n a k a g o n d o la ta is rég e b b en
f o g la l k o z ta tta ő k et, m íg végre 1921 m á r ­
c iu s á b a n m e g v e t t é k B u d a k e s z in az ú s z o d á t
eg y n é g y s z o b áb ó l és k o n y h á b ó l álló é p ü l e t ­
tel, kb. 1400 négyszö g ö ln y i k e r t t e l g y e r ­
m e k e k s z á m á r a o t t h o n u l . A n y íre g y h á z a i
m u n k a v e z e tő je 1922-ben W a llr a b e n s te in
J a k a b , v o l t ho m osi e v a n g . lelkész le tt s i t t
le g u tó b b t e m p l o m o t is é p í te t te k . Tolna
m e g y é b e n N a g y sz é k e ly e n is v a n á llo m á s u k ,
a m e ly s z in té n h ó d í t o t t te s tv é r á llo m á s o k a t ,
íg y K ap o ss zék c ső n , h o n n é t 1920-ban 17-en
c s a tl a k o z t a k a m e th o d iz m u s h o z . 1921 április
eleje óta R e ic h e r t G y u la, v o l t e v a n g . lelkész
i r á n y í t o t t a a d élv id ék i m u n k á t D o m b ó v á r ­
377
r ó l , m a j d G y ö rk ö n y b ő l, hol 1921-ben a l a k u lt
m e th o d is t a g y ü le k ez et. Ú j a b b a n , 1924-ben
C in k o tá n , N a g y k á lló n , Miskolcon, H e jő ­
c sab á n , K a p o s v á r o t t , D ö b rö k ö z ö n és B o r ­
já d o n f o l y t a t n a k m u n k á t és t a r t a n a k i s t e n ­
t i s z te le t e k e t, 1925 ó ta p ed ig I b r á n y b a n ,
A r n ó t o n és T égláson is. K ü lö n ö se n n a g y
s ú l y t f e k t e t n e k a v a s á r n a p i is k o l á r a , B u d a ­
p e s te n kb. 200, N y í r e g y h á z á n 200, B a r a n y á ­
b a n és T o ln á b a n p edig 150 g y e r m e k e t g y ű j­
te n e k össze v a s á r n a p o n k i n t a b ib lia körül.
A m e th o d iz m u s tö r t é n e t é t m e g ír ta Dr.
K rieg e O ttó : „ A m e th o d iz m u s t ö r t é n e t e “
cím ű m u n k á j á b a n , a m e ly h e z függelékül
F u n k M á rto n a m a g y a r o r s z á g i m oz galom
t ö r t é n e t é t a d t a. L a p j u k " B ékeharang“ címen
W a llr a b e n s te in J a k a b sz erk e sz té s é b e n je le ­
n i k m e g N y ír e g y h á z á n m in d e n hó 1-én.
I r a t t e r j e s z t ő k ö z p o n t j u k : K e r e s z ty é n k ö n y ­
v es h áz s z ö v e tk e z e t, B u d a p e s t , V I. F első ­
e rd ő so r 5.
A m e t h o d i s t á k n á l a t a n m e g leh e tő se n
h á t t é r b e sz o ru l, m iv e l ők n e m a t a n t , h a n e m
az é lete t a k a r j á k m e g re fo rm á ln i. W e sle y
m a g a is k özönyös v o lt a t a n n a l sz em b e n
s e b b e n a t e k i n t e t b e n n e m érezte m a g á t
e l le n té tb e n az a n g lik á n egyh á zz al. Az á ltala
k é s z ít e tt 25 c ik k n e m m á s , m i n t a 39 a n g li­
k á n h i t c i k k rö v id íté se és k a t h o lik u s o k és
k á l v i n i s t á k ellen való kiélezése. Igazi n o r m a
a z o n b a n n á l u k W e sle y 53 p r é d ik á c ió j a és
je g y z e te i az ú j t e s t á m e n t u m h o z , am i a z o n ­
b a n n e m m á s, m i n t B en gel G n e m o n j á n a k
az átd o lg o z á sa . H i t t a n u k a t tu d o m á n y o s
f o r m á b a n S u lz b e rg e r ír ta m e g 3 k ö t e t b e n :
„ C h ristlic h e D o g m a t ik v o m S t a n d p u n k t des
M e th o d is m u s “ címen. A m e th o d iz m u s e r ő ­
sen a n t h r o p o c e n t r i k u s i r á n y ú k ere szty é n ség
s így a l a p v e t ő e l le n té tb e n áll a k á l v in iz ­
m ussal. A m e t h o d i s t a th e o ló g ia k ö z p o n ti
g o n d o la ta a tö k é le te se d é s t a n a s o ly a n
bü sz k e erre, m i n t h a az ő k i v á l t s á g a volna.
Ú g y v é lik , h o g y a tö k é le te ssé g e b b e n az
é le tb e n elérh ető . E n n e k m egfelelően a m e g ­
ig a zu lá st v a ló d i iga zz á t e v é s n e k g o n d o ljá k ,
ami h ir te le n t ö r t é n i k , úg y . h o g y az e m b e r
érzi, h o g y ú j j á s z ü l e t e t t . A m e g té ré s órájá ­
n a k és p e r c é n e k az is m e r e te a z é r t ele n g e d ­
h e t e t l e n i s m e r te t ő jele az igaz k e r e s z t y é n ­
nek. N a g y s ú ly t f e k t e t n e k a h ir te le n és
heve s m e g térés i f o l y a m a t o k r a s a n n y i r a
h a n g s ú ly o z z á k ezt a belső f o l y a m a t o t , h o g y
m i n d e n külsőség s ezzel e g y ü t t a s a k r a ­
m e n t u m o k , sőt az írás is h á t t é r b e szorul.
E z t e h á t érzelm i k ere sz ty é n sé g . A b ű n t u d a t
és a k e g y e le m b e j u t á s t u d a t a a fo ntos,
a m e ly e k b e n az é rz e lm e k és id e g e k h u l l á m ­
zá sa n a g y o n g y a k r a n f á s u lt s á g g á és t é tle n
szem lélődéssé a l a k u l át. A lélek élete e g y ­
sz e rű m e c h a n iz m u s s á s ü ly e d le n á l u k , az
em b e ri lelki é le t k o m p li k á lt s á g á t n e m is m e ­
rik. E z é r t m in d e n k o m o ly s á g u k és b e c sü ­
le te s s é g ü k ellenére a felszínen m a r a d n a k ,
az é r z e lm e k h u l l á m g y ű r ű in , az igazi v a l ­
lásos élet m é ly sé g e it és a n n a k sokféleségét
n e m ism erik . A m e g térés n á l u k i n k á b b csak
te c h n ik a , bizo nyos m e th o d u s a l k a lm a z á s a :
le lk iis m e re ti ag g o d a lo m felkeltése b ű n b á n a t i
p r é d ik á c ió k á lta l, a m e g m e n t ő keg y e le m
f e ltá r á s a , im á d s á g g a l h ir te le n m e g ra g a d á s a
378 K ise b b k ö zlem én y ek .

a k e g y e le m n e k s u t á n a az ü d v b iz o n y o ssá g ben. Ö ssz ejöve teleike t le hetőleg egészen

ö rv e n d e z ő érzése. Csendes, fejlődő, h a n g ­ p r o fá n te r m e k b e n ( tá n c te r m e k , k o r c s m á k )
t a l a n m e g té r é s t, a m é ly sé g e k b e n le játszó d ó t a r t j á k . G y a k r a n lá tn i őket az u tc á n , u t c a ­
s szinte a felsz íne n n e m l á t h a t ó f o ly a m a to t s a r k on, p ia c o k o n , a m i n t f e ltű n ő esz k ö z ö k ­
n e m a k a r n a k ism e rn i. Alaptévedésük az ige kel h í v j á k az e m b e r e k e t. Á l t a l á b a n a fel­
és a sa k ra m e n tu m o k által m űködő Szentlélek tű n é s s az id e g re n d s z e r m e g r á z á s a az esz­
természetének a n e m ismerése. Ők a k a r n a k közük. Ö sszejöveteleiket gyors, k a t o n á s
p a r a n c s o ln i a S zen tiélek n e k . E m b e r i m e s ­ én e k k e l k ez d ik , k özb e n t a p s o ln a k , k i a b á l ­
te rk e d é s s é te s z ik a n n a k sz a b a d t e v é k e n y ­ n a k , csoszognak, t o p p a n t a n a k , egy -e g y m e g ­
ségét. M in th o g y az i ly e n m e g té r é s b ő l n e m rázó i m á t m o n d v a l a k i k ö z ü lü k , a z u t á n
n ő ki o r g a n ik u s a n a m eg sze n telő d és, k e g y e s ­ b ű n b á n a t r a h í v j á k fel az e m b e r e k e t, élén k
sé gük, g y a k o r la ti vallásos é l e tü k egészen sz ín e k k e l r a jz o lv a a b ű n p u s z títá s a i t, a pokol
ó t e s t á m e n t u m i t ö r v é n y jellegű. A világ g y ö tr e l m e it és az ö rök b o ld o g sá g o t, n é h á ­
m in d e n e s tő l b ű n ö s. M ind en, a m i n e m áll n y a n h a t á s o s a n e l m o n d já k m e g té r é s ü k t ö r ­
d i r e k t k a p c s o l a t b a n Isten o r sz á g á v a l, v a g y t é n e t é t , m a jd v id á m h a l le lu ja h k iá ltá s o k
a lélek ü d v é v e l, a S á tá n é : vilá g i zene, já t é k , k ö z ö tt a gyó nó p a dhoz c s a lo g a tjá k az e m b e ­
t á r s a s á g , s z ó r a k o z ta tó o lv a s m á n y o k , ékszer, re k e t. H a sikeres v o lt az össz ejöve te l, a k k o r
d o h á n y , szeszes ita l. W e sle y m é g a g y e r ­ d ia d a lo r d ítá s s a l fejezik be. N a g y o n kevés
m e k e k n e k is m e g a k a r t a t i l t a n i a j á té k o t . gyenge id e g z e tű lélek b ír ki egy ily e n össze­
J e lle m z ő v o n á s u k a m e t h o d i s t a g y ü le k e z e ­ j ö v e t e l t m e g re n d ü lé s nélk ül. A t a n n á l u k
t e k n e k az o sz tá ly re n d s z e r. A t a g o k a t 10— 12- n e m fon tos. N a g y j á b a n a m e th o d iz m u s
sével c s o p o rto k b a o s z tjá k s m in d e g y i k cso­ t a n í t á s á t v a l ljá k : h eves b ű n b á n a t , h ir te le n
p o r t n a k v a n egy v e z e tő je , a k i l á t o g a t j a a m e g té r é s , a n n a k boldog á té rz é se és t ö r v é n y ­
t a g o k a t , a d o m á n y a i k a t beszedi, összejö ve­ sz e rű élet. A m e g sze n telő d és p r ó b á i: az
te le i k e t v ez eti, a z o k o n b u z d í t j a és fegye l­ a lk o h o ltó l, d o h á n y t ó l, a d iv a to s r u h á k t ó l
mezi őket. N e g y e d é v e n k in t m in d e n o sz tá ly t való ta r t ó z k o d á s . Az ü d v h a d s e r e g t u l a j d o n ­
f elü lv izsg á ln a k , a m ik o r a s z e r e te tv e n d é g ­ k é p e n n e m s z e k ta , m e r t t a g j a i n e m lé p n e k
ségen rész v éte lre jo go sító ta g sá g i je g y e k e t ki az eg y h á z b ó l s ú r v a c s o r á v a l i t t élnek.
is k io s z tjá k . H o g y az eg y h á z v a l ó b a n ú j j á ­ A sz e r v e z e t a z o n b a n m e g le h e tő se n k iv o n ja
s z ü le t e tte k g y ü le k e z e te le g y en , a fö lö tt szi­ ők et a gy üle k ez eti közösségből.
g orú eg y h á z fe g y e le m m e l ő rk ö d n ek . A zé rt a m u n k á é r t , a m i t v ég e z n e k , h á l a
K é ts é g k ív ü l érd e m ei is v a n n a k a m e t h o ­ és elismerés illeti őket. Az e g y h á z tó l és
d iz m u s n a k . H a t á s a a l a t t A n g liá b a n és A m e ­ I s te n t ő l e l id e g e n e d e tte k tö m e g é t , e lz ü llö t ­
r i k á b a n m e g ú j u l t , m e g e r ő s ö d ö tt és e lm é ly ü lt t e k e t , is z á k o s o k a t, u tc a i l e á n y o k a t , g y ilk o ­
a k ere szty é n ség . M e g erő sö d ö tt az á ld o z a t- s o k a t és b e t ö r ő k e t m e n t e n e k m e g a n o r ­
készség. A v a s á r n a p m e g sz e n te lé sé b e n , az m ális em b eri é letn e k . A n y o m o r ú s á g és
alk o h o l elleni k ü z d e le m b e n , a sz e g é n y e k sö té ts é g b ir o d a l m á b a , a n y o m o r t a n y á k r a s
és b e t e g e k g o n d o z á s á b a n a m e th o d iz m u s a le g erk ö lcs telen eb b h e ly e k r e elv iszik a
m in d e n k e r e s z ty é n e g y h á z n a k p é l d á t ad. s z e r e te t m e le g é t és v ilá g o ssá g á t. B á m u la to s ,
De mégis csak m e g c s o n k íto tt k e re sz ty é n sé g h o g y m ily e n f a n a tik u s tü r e l e m m e l v égz ik
ez, a m e ly n e m t ö b b e t , h a n e m k e v e s e b b e t ezt a m u n k á t . G ú n y , m e g v e té s , k id o b á s,
t u d a d n i, m i n t a t ö r t é n e t i e v a n g é liu m i e g y ­ m e g v erés n e m feg y v e rz i le szeret e t ü k et és
h á z a k s e z e k k ö z ö t t első s o r b a n az, am e ly b ő l le lk e s e d é s ü k e t. Az e v a n g é liu m te rje s z té s e
k i v á l t , a n á l a s o k k a l e v a n g é l iu m ib b , írá s­ é r d e k é b e n elvég zik azt a le g p isz k o sa b b m u n ­
sz e r ű s az egész éle te t az I s te n s z u v e r é n i ­ k á t , a m i t el kell v ég e zn i, ele a m ir e n e m m i n ­
tá s a alá helyező k á lv in iz m u s. d e n k i n e k v o ln a h a j l a m a . N e m csoda, h a
A m e th o d iz m u s e r e d e tile g n e m a k a r t t ö b b á l la m b a n s z im p á tiá v a l n é z n e k felé jü k
eg y h á z lenni. E h h e z az e r e d e t i célhoz t é r t s a n y a g i l a g is t á m o g a t j á k ő k e t ú g y a h a t ó ­
vissza Booth m e th o d is t a p r é d i k á t o r (1829— ságok, m i n t az e g y h á z a k .
1912) és felesége, a k i k m e g a l a p í t o t t á k az De m in d e z é r d e m ü k ellenére is n e h e ze n
ü dvhadsereget ( S a lv a tio n A rm ee ), a m e ly 1878 b í r n á k ki az egészséges g o n d o lk o d á s k r i t i ­
ó t a k a t o n a i s z e rv e z e tb e t ö m ö r ít i ta g j a i t k á j á t . S z e r v e z e tü k e ln y o m ja a szem élyiséget,
un ifo rm issa l, rangjelzéssel és m in d e n k ü lső ­ a m in e k kifejlesztése p edig a k e re sz ty é n sé g
séggel. A sz e rv e z e t élén, m i n t k o r l á t l a n célja. Igaz, h o g y o ly a n e m b e r e k k ö z ö t t
p a r a n c s n o k , a generális áll (k e z d e tb e n m a g a m ű k ö d n e k , a k ik n é l szükséges a le gszigorúbb
B o o t h , h a l á la u t á n fia). A h a d s e r e g b e n n ő k fegy elem é rv é n y esítése t a l á n m é g m e g t é r é ­
is le h e tn e k t i s z t e k ( p r é d ik á t o r o k ) és k a t o ­ s ü k u t á n is. E v a n g é l i u m ellenes az a m ó d ,
n á k . A t i s z t e k e t a k a d é t i s k o l á k b a n k é p z ik a h o g y a m e g té r é s e k e t p r o v o k á lj á k . B á r
ki. Az ü d v h a d s e r e g az Ú r n a k a r r a az u ta s í ­ ezzel sz e m b e n áll az, h o g y bizonyo s m é r t é k ­
t á s á r a ép ü l: „ E l m e n v é n e széles v ilá g r a , b e n n e m n o rm ális id e g re n d s z e rű , a z ü l l ö t t ­
h ir d e s s é te k az e v a n g é l iu m o t m in d e n t e r e m t ­ sé g b en b e te g g é v á l t te s ti és lelki é le tű
m é n y n e k " (M á rk 16 : 15.). Ú g y érzik , h o g y e m b e r e k r e v a d á s z n a k s az e s z k ö z ö k e t ő h o z ­
az e g y h á z a k n e m v e t t é k k o m o ly a n e z t a z á j u k a lk a lm a z z á k . A z o n b a n az a k ö r ü l­
p a r a n c s o t. C sak h í v j á k az e m b e r e k e t, de m é n y , h o g y a g y e r m e k e k e t is ily ú t a k o n -
n e m k é n y s z e rítik , m á r p edig a k e r e s z t y é n ­ m ó d o k o n v e z e t ik m e g té r é s re és ú g y v ilá g o ­
sé g n e k a g g r e ssz iv n e k kell lenni. És m in d e n s í t j á k fel ő k et, h o g y a g y e r m e k sokszor
eszközt fel kell h a s z n á ln i, a m i a tö m e g e k r e e lid eg e n ed ik sz ü leitől, m á r orvosi, lé le k ta n i
h a t. A v ilá g m e g h ó d ítá s á r a p e d ig le g a lk a l­ és e t ik a i s z e m p o n t b ó l is kifogás alá esik.
m a s a b b a k a t o n a i fo rm a , a m e ly te lje s e n g e ­ Az egész ü d v t a n ú k k ü lö n b e n ellen k e zik az
delm e s s é g e t k ív á n m e g a p a r a n c c s a l sz em ­ ev a n g é liu m m a l, a k á r c s a k a m e t h o d izm usé.
K ü lfö ld i Szem le.
Az ü d v h a d s e r e g t a g j a i n a k szám a m a
m e g h a la d ja az eg y m illiót. 59 o rs z á g b a n és
34 n y e lv e n d o lg o z n a k ez idősz erint. H a z á n k ­
b a n is m e g k e z d té k m ű k ö d é s ü k e t , B u d a ­
p e s te n és egyes v id é k i v á r o s o k b a n , m u n ­
k áju k azonban, b á r B udapesten négy gyü­
lekező h e l y ü k v a n , m ég i n k á b b csak t a p o ­
g ató zá s, felderítés, az igazi h a r c o t m ég
n e m i n d í t o t t á k meg.
KÜLFÖLDI SZEM LE.
O lvasóinkhoz! Az i t t i s m e r t e t e t t m ű v e ­
k e t a Scholtz T e s tv é r e k , B u d a p e s t IX ., F e ­
r e n c - k ö r ú t k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n m eg le h et
ren d e ln i tu la jd o n u l, v a g y p edig kik ö lc sö ­
nözni o lv a sásra . K é r j ü k o lv a s ó in k a t, hogy
a k á r S choltz T e s tv é r e k , a k á r m á s k ö n y v -
k ere sk e d é s, a k á r az e r e d e ti külföldi k i a d ó ­
cég ú t j á n in té z ik r en d e lése ik e t, s z ív esk e d ­
je n e k a „ T h e o l. Szem lé“ -re h iv a tk o z n i . M ert
m inél t öb b ily e n h iv a tk o z á s tö r té n ik , a n ­
n á l sz ív ese b b en k ü l d i k m e g a külföldi cégek
új k iadványaikat ism e rte té s v ég ett a
" T h eol. S zem lé“ -n ek s a n n á l j o b b a n t u d ­
j u k t á j é k o z t a t n i o lv a s ó in k a t.
Sinai und Garizim. F orschu n gen zu m
A lten Testam ent auf Grund rabbinischer
Quellen von M icha bin Gorion. A us dem
N achlass herausgegeben von Rahel und
E m anuel bin Gorion. Teil I. Die G esetzes­
stationen im P eu tateu ch. Erste Lieferung:
Die ersten Gebote. Adam . M orgenland Ver­
lag. Berlin 1915.
A m in t a cím is m á r m u t a t j a , a s z e r z ő k ­
n e k az a cé lju k , h o g y az Ó. T .- b a n t a l á l h a t ó
p a r a n c s o l a t o k a t t á r g y a l j á k a r a b b in is z tik u s
fo rr á s o k a l a p já n . E z é r t is a d j á k s o r o z a to s n a k
t e r v e z e t t v á l la l k o z á s u k n a k e z t a tip ik u s
cím e t : Sinai u n d G ariz im . Az előszóban r á ­
m u ta tn a k arra. hogy a P e n ta te u c h tö rv é n y ­
a d á s a n e m egységes, h a n e m oly d a r a b o k b ó l
v a n összeállítva, a m e ly e k b e n a sz em é lyek ,
a sz ín té r, a h e l y z e t egyre v á l to z n a k . A t ö r ­
v é n y a d á s n a k t e h á t k ü lö n b ö z ő állo m ásai,
fázisai v o lta k . E z e n á llo m á s o k id ő r e n d i
m e g á lla p ítá s á h o z s z e r e tn é n e k a sz erzők m u n ­
k á j u k k a l h o z z á já r u ln i és e z á lta l esetleg le­
h e tő s é g é t n y ú j t a n i a H e x a t e u c h új fo rrás-
an a liz isé n ek , v a g y az á l t a l u k fe ldo lg ozott
a n y a g g a l m e g erő síte n i az eddigi t u d o m á n y o s
k u t a t á s o k e r e d m é n y e it. M in d já r t i t t m e g e m ­
l í t h e t j ü k , h o g y csak az u tó b b i sik e rü l n e k ik ,
m e r t a sz ö v eg e k an a líz isé n él csak e lv é tv e
t a l á l u n k o ly a n m e g je g y z é s t, a m e ly a P e n t a ­
t e u c h k ö z is m e rt f o rr á s a in k ív ü l v a l a m i új
f o r r á s m ű m e g á l l a p í t á s á n a k a lehetőségére
u t a l n a . E z e k is n em , az egész n a g y m ű v ö n
végig m e g á ll a p ít h a tó , egységes t e n d e n c i á t
m u t a t ó for r á s m ű v e k , m i n t J. E . v a g y P .,
h a n e m csak s z ó r v á n y o s a n elő fo rd u ló m e g ­
je g y z é se k , m i n t pl. a m i k o r a n a g y v íz iá lla ­
t o k ( t a n n i n im ) te r e m té s é n e k tá r g y a l á s á n á l
r á m u t a t n a k a r r a , h o g y „ e z a vers v a l ó b a n
összefügg a k íg y óm y t os s a l “ . (31. l .)
A b iz o n y ító a n y a g , a m e ly e t a tá r g y a lá s
so r á n f e l v o n u l t a t n a k , a ju d a iz m u s i r o d a l m á ­
ból v a n v é v e és p e d ig n e m c s a k a régi k o m ­
m e n t á r o k v a n n a k s ű r ű n c itá lv a , h a n e m
379
Súlyos h ib á i m e lle tt is ez a le g b e c sü ­
le te s e b b s z e k tá riu s m o z g alo m , m e r t n em
b á n t j a az e g y h á z a k a t , n em veszi el a n n a k
t a g j a i t , n e m is a k o v á s z t, a l e g b u z g ó b b a k a t,
vagy a legfogékonyabbakat ak arja m eg­
r a g a d n i, m i n t a s z e k t á k á l t a l á b a n , h a n e m
a z o k a t m e n t i m e g és a d j a v issza az e g y h á z ­
n a k is, a k ik h e z az eg y h á z k a r j a ez id ő sz erin t
m ég nem ér el. Vass Vince.
ú ja b b , ső t le g ú ja b b k o r i ír ó k né z e te i is. Ez
az ir o d a l o m a köv. részekből áll: ta l m u d ,
m id ra s, tö r té n e le m írá s, lit u r g i a , codexek,
exegesis, vallásfilozófia, h o m ile tik a , c h a s ­
sid izm u s, a m e ly e k m in d az Ó . T.-hoz k a p ­
c s o lódnak és p a le sz tin a i, b a b y lo n ia i, keleti,
r o m á n (t. i. sp a n y o l, p o r tu g á l , olasz, f r a n ­
cia), g e r m á n v a g y s z lá v t e r ü l e t e n k e l e t ­
k e z te k . A ju d a i z m u s b a n u r a lk o d ó s z e k tá k
közül főkép a r a b b in i s z ti k u s és s a m á r ia i
i r á n y z a t o k a t t a r t o t t á k a sz erző k szem előtt
a f e lh a s z n á lt a n y a g b a n .
M ó d sz e rü k t á r g y a l á s k ö z b e n az, h o g y a
s z erzők r ö v id e n e lő a d já k a m a g u k b e v e z e té ­
sét, a m e ly b e n é r i n t i k a szóba k e r ü lő bibliai
h e ly e k b e n f e lta lá lh a tó p r o b l é m á k a t . (E z ek
a z o n b a n t ö b b n y i r e n e m u g y a n a z o k , a m e ly e k ­
kel m i s z o k t u n k foglalkozni a P e n t a t e u c h
m a g y a r á z á s á n á l, h a n e m a j u d a i z m u s r a nézve
fontos s z e m p o n t o k d o m in á ln a k .) U t á n a fel­
v o n u l t a t j á k a kül. ír ó k n a k az illető h ely hez
f ű z ö tt m e g jeg y z ése it, n e m h a l l g a t v a el az
e g y m á ssa l esetleg ellen téte s f o rr á s o k é r v e ­
léseit. V égül a b ő v e b b m a g y a r á z a t o k r a szo­
r u ló p o n t o k a t m ég k ü lö n n a g y je g y z e te k b e n
is tá r g y a l j á k . E z e k n e k exegezisszerű je lle­
g ü k v a n és t o v á b b a n a liz á l já k a P en t a ­
t e u c h n a k a z t az a n y a g á t , a m e ly a fü zet t á r ­
g y á t képezi. K ü lö n ö se n b ő v e n f e jt e g e t ik az
első és m á s o d ik t e r e m t é s t ö r t é n e t et (Gen. I.
és II. 4 k öv.) a r á j u k v o n a t k o z ó ju d a is z tik u s
ir o d a l o m bő fe lh a s z n á lá s á v a l.
A m egbeszélésre k e r ü lő h e l y e k a Ge­
nesis k öv. versei: G en. 114, 128. 2 4— 3, 16- 17.
és 2 24. K i t é r m é g a h e te r o g e n elem ek ( ‫כ ּ ִ ל ְ א ַ י ִ ם‬
k ilá jim ) k e v e r é s é n e k a t il a lm á r a is, a m e ly
u g y a n csak L ev. 1910., ill. D e u t. 229.-ben
v a n p a r a n c s o l a t b a fo glalva, de im plicite
b en n e v a n a t e r e m t é s t ö r t é n e t b e n is, a m ik o r
m in d e g y r e h a n g s ú ly o z v a v a n a „ m i n d ­
e g y ik e t n em e s z e r i n t “ t. i. t e r e m t é az Isten.
J e lle m z ő a zs id ó ság ra , h o g y Gen.
114-b e n — ez az első, a m i a s o r r e n d b e n k ö ­
v e t k e z ik — m á r p a r a n c s o la to t lá t és pedig
o ly a t, a m e ly u t a s ítá s a k a r n a le n n i az egyházi
idő- és é v s z á m ítá s ra . Í gy v é l e k e d n e k a
T a r g u m J o n a t h a n és J e r u s a lm i , de kül. a
M idras B e re sit R a b b a (a Genesishez való
m id r a s ), a m e ly s z e r in t a „ j e l e k “ a sz o m ­
b a t o k a t , az „ ü n n e p e k m e g h a t á r o z ó i “ a 3
zsidó f ő ü n n e p e t, a „ n a p o k “ az ú jh o ld n a p ­
j a i t , az „ e s z t e n d ő k “ p edig a zsidóság s z e n t
év e it j e l e n t i k (6. l .).
A r a b b i k r á m u t a t n a k a r r a , h o g y G en.
114. és Gen. 13-5. k ö z ö t t f e lt ű n ő p á r h u z a m
áll fenn. A M idras S em o t R a b b a (az E x odus
380
m id r a s k ö n y v e ) ki a k a r j a m a g y a r á z n i az
1. és 4. t e r e m t é s n a p k ö z ö tt a világ osság t e ­
r e m té sé re n éz v e fen nálló ellentétet, és n a ­
g y o n ü g y e s e n u t a l Zs. 1042.-re, ah o l szintén
az v a n , h o g y Iste n előbb világo sságg al
„ m i n t e g y ö lt ö z e t t e l “ v e t t e k ö rü l m a g á t és
c s a k a z u t á n v a n szó arról, h o g y k i te r je s z te tte
az eget, m i n t eg y k á r p i t o t “ . „ S o k dolog,
m e l y e t Mózes a t h ó r á b a n m e g ír t h om ály os
— m o n d j a — és csak D á v i d á l ta l derü l“ rá
v ilá g o s s á g “ . (20. l .) És ez té n y le g így v a n .
Sokszor m a g a a Szt. Í rás a le g jo b b k o m m e n ­
t á r ö n m a g áh o z . A figyelmes olvasó m e g l á t ­
h a t j a belőle a z t, am i — tis z te le t a k i v é t e l ­
n e k — de a le g tö b b k o m m e n t á r b a n nincs
b e n n e : a Szt. Í rás l ü k t e t ő , e lev e n é l e té t és
le lk é t, a m e ly él és ih le t.
Gen. 128-ra n é z v e az a v i t a t á m a d t a m a ­
g y a r á z ó k k ö z ö t t, h o g y ez a v ers ‫ מ ז ו ה‬m ic v a
( p a ra n c s), v a g y ‫ ב ּ ר כ ה‬b e r a k a (áldás)-e?
A Misna J e b a m o t és m ás v e r z ió k a p a r a n c s ,
a T a l m u d B a b y lo n i és m á s tr a d ic io n á lis
ír á s o k p ed ig az áldás m e lle tt t ö r n e k lá n d z s á t.
(9. l .) E g y r a b b i k o m m e n t á r ( A b ra v a n e l)
a z t k érde zi, a m i k o r a 6. n a p t ö r t é n e t é t t á r ­
g y a lja m ié r t n e m f o r d í t t a t o t t egy te lje s n a p
k iz á ró la g az e m b e r te r e m té s é r e , m i n t p).
a h a l a k t e r e m té s e egy egész n a p ig t a r t o t t ? “
(24. l .) A S oferim n e v ű t a l m u d t r á k t a t u s
p ed ig a L X X . - t a k a r j a i t t k o r rig á ln i, a m ib e n
a M idras B e re sit is t á m o g a t j a .
Gen. 21-3. an a líz isé n él r á m u t a t n a k a
sz erző k a r r a , h o g y a 3. vers m ego kolása e r ő ­
sen h a s o n lít E x . 317., ill. E x . 2011.-hez és
h o g y ez a v ersrész ezen a h e l y e n n e m le h et
e r e d e ti, m e r t a te r e m t é s r ő l ú g y beszél, m i n t
v a l a m i rég m e g t ö r t é n t dologról. (4. J.) A
t r a d ic io n á lis m a g y a r á z ó k eg y része (így
M idras B e re sit) e b b e n a v e r s b e n l á t j a a
s z o m b a t m e g t a r t á s á r a v o n a t k o z ó p a r a n c s o t,
m íg m á s o k (így J ó s .-b e n J e h u d a a S te in ­
s c h n e id e r á l ta l 1858-ban k i a d o t t Catalogus
c o d icu m H e b r a e o r u m B ib lio th e c a e L u g ­
d u n o B a t a v i a e c. m ű v e 175. la p já n ) ezt a
p a r a n c s o t, a m e ly a t e r e m t é s t ö r t é n e t z á r a ­
d é k á t képezi, csak a m ózesi d e k a ló g k o m m e n ­
t á r j á n a k t e k i n t i (11. l .). A h é b e r litu rg ik u s
könyvekből m e ríte tt citá tu m o k a szom batra
v o n a t k o z ó p a r a n c s o la to t, hol a G enesisre,
hol a d e k a ló g r a v e z e t ik vissza (12—13. l .).
A sz e rz ő k a h é b e r szöv eg a l a p j á n a t e ­
r e m t é s t a „ s z ó “ és „ t e t t “ á l t a l v a ló t e r e m ­
té s re b o n t j á k szét. H o s s z a s a n a n a liz á l já k a
s z ö v e g e t és a tra d ic io n á lis m agyarázatok
egész h a l m a z á n a k felsorolása u t á n (26—
32. l .) a r r a az e r e d m é n y r e j u t n a k , h o g y t e ­
r e m t é s t ö r t é n e t ü n k b e n k é t, e g y m á ssa l h o m ­
lo k e g y e n e s t ellenkező forrás v a n feldolgozva.
Az első és ré gibb, a m e ly n e k végét Gen. 2 . ;
k ép ezh ette, még nem tu d a terem tés 7 n ap ra
való felo sz tá sáró l, m íg a m á s ik , a m e ly n e k
Gen. 2 20. k é p e zn é a b efejezését, a z o n b a n
m á r igen. Gen. 11, 4, 16, 12, 21-23. k é p e z n é k
s z e r i n t ü k a rég e b b i elbeszélést, Gen. 14, 16
8, 9, 1-10, 11,20- 21, 24-29. p e d i g a késő b b et.
H o g y t h e o r i á j u k a t k e re sz tü lv ih e s s é k lé n y e ­
gesen f e lf o r g a tjá k az e r e d e ti s z ö v e g e t, ső t
— h a s z a b a d ezzel a kifejezéssel éln em —
m é g a te r e m té s s o r r e n d jé t is m e g a k a r j á k
v á l t o z t a t n i (szá ra zfö ld és t e n g e r s z e r in tü k
K ü lfö ld i Szem le.
a 2-ik n a p t e r e m t e t t e k ) . Gen. 11.-ben. — a
b a b y lo n i t a l m u d r a és a Genesis m i d r a s á r a
v a l a m i n t egy ú j a b b zsidó v e rz ió ra h i v a tk o z v a
a ‫( ש ׁ מ י ם‬sam a jim ) h e l y e tt ‫ ( ה מ י ם‬h a m a jim ) o t
o lv a s n a k ! E z m e ré sz és in d o k o l a t l a n co n ­
j e c t u r a . A b iz o n y íté k u l ö ssz e h o rd o tt ir o ­
d a lo m c i t á t u m a i k ö z ö t t v a n n a k e x e g e tik a i
s z e m p o n t b ó l szép és érté k es m e g jeg y z ése k ,
de v a n n a k s z ő r s z á lh a s o g a tá s o k is, a m in n e m
s z a b a d c s o d á lk o z n u n k , hisz a j u d a izm us
irodalm ában vagyunk.
G en. 2 16-17. t u l a j d o n k é p e n az első
igazi ‫ מ ז ו ה‬m ic v a , a G enesisben. E g y M idras
s z e r in t (A b k ir a J a l k u t S im e o n ib a n , a m e ly
t u l a j d o n k é p m id r a s a n th o lo g ia ) i t t k e z d ő d ik
ig a z á b a n a t h ó r a (4. 13. l .). E z t a v e rse t m á r
az egész tr a d í c ió e g y h a n g ú la g p a r a n c s o l a t ­
n a k veszi. A S iíra (egy h a la c h is z tik u s
m id r a s ) r á m u t a t A d á m en g e d e tle n sé g é n e k
s z ö r n y ű k ö v e t k e z m é n y é r e , a h a lá lr a , a m e ly
az u t á n a k ö v e t k e z ő egész e m b e r is é g e t s ú j t j a
(15. l .). Csak e g y e t l e n eg y t a l m u d h e l y n e m
t a r t j a (18 m á s i r a t ellenében) p a r a n c s o l a t ­
n a k ezt a v e r s e t, m e r t ez sz e r in te csak
Á d á m n a k szólt és n e m a k ésőbbi n e m z e d é k ­
n e k is. (15. l .) K u r i o z u m k é p e m líts ü k m eg,
h o g y v a n egy r a b in is z tik u s i r a t (A de re t
E lia h u ), a m e ly ú g y n y ila tk o z ik , hogy Isten
n e m a z é r t fe n y e g e ti m e g h a l á l l a l az első
p á r e m b e r t , h o g y a t i l a l m a t m e g ne szegje,
h a n e m — m e r t a fa gyüm ölcse m érges. —
N e m szükséges b ő v e b b e n r á m u t a t n u n k a r r a ,
h o g y m a g a a p a r a n c s o l a t , t o v á b b á Gen. 3.,
sőt “az egész Sz. Í rás m e n n y ir e e lle n m on d a ­
n a k e n n e k a k ü lö n b e n is t a r t h a t a t l a n állí­
tásnak.
G en. 224. a l a p já n a zsidó k o m m e n t á r o k
k ü lö n b ö z ő h áz as ság i tö r v é n y e k e t v e z e t t e k
le és pl. C hezkun i egészen az Ú . T .- r a em lé ­
k e z te t, a m i k o r az „és le sz n e k k e t t e n egy
t e s t t é “ s z a v a k b ó l a z t vez eti l e , h o gy ez azt
te sz i, h o g y a f é r fin a k sohase lehessen m á s
felesége, sem a feleségnek m á s férje (15. l.).
V. ö. Mt. 265-6. F ig y e le m r e m é ltó , h o g y h o ­
g y a n i g y e k e z te k a zsidó m a g y a r á z ó k “e zt a
t ö r v é n y t ú g y é rte lm e zn i, h o g y ne g y ö n g ít­
hesse az 5. p a r a n c s o la to t. A M idras H a g g a d o l
a z t m o n d ja , h o g y ez n e m a z t teszi, hog y E x .
2 0 12., ill. D t. 516. a férfira n éz v e t o v á b b
m á r n e m kötelező, h a n e m csak a n n y i t j e ­
le n t, h o g y j o b b a n s z e re ti a feleségét. Az
„ e l h a g y á s “ n e m p a ra n c s o la t, h a n e m így hozza
m a g á v a l a v ilá g fo ly ása (K im e k i) és így
szokás ez (N e tib o t H asc h o lo m ). L u z z a t o
p ed ig r á m u t a t a r r a . h o g y e z t a v e r s e t Mózes
és n e m Á d á m m o n d h a t t a így, m e r t n e m c s a k
a m o n d a t elején álló kötő szó m o n d a t t a n i
h a s z n á l a t a b iz o n y ít e m e lle tt, h a n e m m á r
p u s z t á n az a k ö r ü lm é n y is, h o g y Á d á m n a k
n e m v o l t a k szülei.
A m á s o d ik t e r e m t é s t ö r t é n e t e t is a n a ­
liz á ljá k a sz erzők és a r r a az e r e d m é n y r e j u t ­
n a k , h o g y ez is k é t elem ből v a n összeszer­
k e s z tv e , a m e ly e k n e k csak egyike ism eri a
Gen. 2 16-17. és 224.-ben foglalt p a r a n c s o l a t o ­
k a t , a m á s ik ellen b e n n em.
R á m u t a t n a k a r r a is a szerzők, h o g y
m á r a r a b b i k o m m e n t á t o r o k is é s z r e v e tté k
e n n e k a t e r e m t é s t ö r t é n e t n e k az elle n té té t
a Gen. 1.-ben fo g lalt első elbeszéléssel és
K ü lfö ld i Szem le.
h o g y ők is f o g la lk o z ta k a z z a l a kérdéssel,
h o g y m i o k o z h a t t a a z t, h o g y az is t e n n e v e k
a t e r e m t é s t ö r t é n e t b e n v á l t a k o z v a f o r d u ln a k
elő? K ü lö n ö se n K a s p i M e n o r a t Kesef-je
( k i a d t a P o z s o n y b a n , 1903-ban L a s t) c s o d á l­
k o z ik ezen n a g y o n (78. l .), de m a g y a r á z a ­
t o t n e m fűz hozzá.
Végül m é g a r r a te r j e s z k e d i k k i ez a
k ü lö n b e n é rd e k es fü ze t, h o g y a zsidó k o m ­
m e n t á t o r o k k ö z ö tt v a n n a k o ly a n o k , a k ik a z t
á l l í t j á k , h o g y I s te n a t h o r á t Á d á m á l t a l is
k i n y i l a t k o z t a t h a t t a v o ln a ép ú g y , m in t Mózes
á l t á l t e t t e , m e r t Á d á m m e g é r d e m e lte v o lna .
„M in d e n t e r e m t m é n y e k özü l eg y e d ü l Á d á m ­
b a n és g y e r m e k e ib e n te lt I s t e n n e k le g n a ­
gyo b b k e d v e “ . Á d á m I s te n k e z e m u n k á ja ,
t e h á t tö k é le te s t e r e m t m é n y v o l t , a k i t M ó­
zessel eg y e n lő n ív ó r a le h et hely ezn i. Í gy
n y i l a t k o z n a k : a M idras B e re sit R a b b a , a
Md. K o h e le t R a b b a , a L ik k u t e K a d m o n i o t,
a Salselet h a k a b b a l a , e g y 1802-ben k ia d o t t
zsidó tö r té n e lm i m u n k a .
Mi az é rté k e e n n e k a r a b b in is z tik u s
tr a d í c ió k r a f e lé p íte tt f ü z e tn e k a s z á m u n k r a ?
Az ó te s ta m e n to m i k u t a t á s s z á m á r a m i n ­
d en e se tre érde k es, h o g y h o g y a n v é l e k e d te k
ez ek a k o m m e n t á t o r o k az Ó . T.-ról. T a g a d ­
h a t a t l a n u l v a n n a k k ö z t ü k élese lm é jű e x e ­
g e tá k . I r á s t a n u l m á n y o z á s u k a m a g y a r á z a ­
t o k b a n n é h a fin o m n u a n c e o k a t p r o d u k á l.
L á ts z ik , h o g y h o ssz ú gene ráció k , s z á z a d o k
buzgó odafigyelése, lelkiism eretes s tú d i u m a
a l a p j á n j ö t t e k lé tre ez ek az a r a b „ i s z n a d “ -
o k r a e m lé k e z te tő , a tr a d íc ió hosszú lá n c o la ­
t á r a h iv a tk o z ó állítások. N e k i k f o n to s a k
o ly a n m o m e n tu m o k , a m e ly e k r e m i az e x e ­
gezisnél n e m s z o k t u n k k ü lö n ö se b b e n fi­
gyelni. N é h a e l m e n n e k a d d ig, h o g y m e g o l­
v a s s á k a s z a v a k a t , h á n y s z o r fo rd u l elő i t t
v a g y a m o t t . M ásrészt a z o n b a n m e g kell
á l l a p í t a n u n k a z t is, h o g y I s t e n n e k a t e r e m ­
té s b e n m e g n y ila tk o z ó s o u v e re n itá s á r ó l n a ­
gyo n szép g o n d o l a t o k a t o l v a s u n k a t a r g u ­
m o k és m id r á s o k id e v o n a tk o z ó helyein. —
F ig y e le m b e kell v e n n ü n k a z t is, h o g y ez ek
a régi zsidó k o m m e n t á t o r o k j o b b a n b ele­
t u d t á k élni m a g u k a t az Ó . T. sz ö v eg é b e,
m i n t a későbbi n e m h é b e r k o m m e n t á t o r o k .
H o z z á te s s z ü k a z o n b a n m i n d j á r t , h o g y é p p e n
ezen a p o n t o n kell n a g y o n ó v a t o s n a k le n ­
n ü n k , m e r t a ju d a i z m u s lelke, n e m az Ó . T.
lelke! N e k ü n k v i g y á z n u n k kell a r r a , h o g y
a k e r e s z ty é n s é g em ez eg y e te m es k in c sé n e k
a m a g y a r á z á s á n á l ne e n g e d jü k m a g u n k a t a
zsidó t r a d i tio n a l is th e o lo g ia n é h a u g y a n
t is z te le t r e m é l tó , r á n k n éz ve a z o n b a n t ö b b ­
nyire te lje se n i r r e l eváns n é z ő p o n tja i á lta l
befolyásoltatn i . Csak t u d o m á n y o s é r t é k ü k
s z e r in t s z a b a d v e lü k foglalkozni. E z t véve
a l a p u l ez a f ü z e t, a m e ly n e k f o l y t a t á s a is
lesz s a m e ly a N oé sz em é ly év e l k a p c s o la tb a
h o z h a tó p a r a n c s o la to k k a l fog foglalkozni,
m e g é rd e m li é r d e k lő d é s ü n k e t, m e r t nincs m ás
célja, m in t h o g y a zsidó tr a d i tio n a l is z tik u s
ír á s m a g y a r á z ó k s z í n é t - j a v á t o d a á llítsa a t u ­
d o m á n y o s érdeklő dés és k r itik a k ö z é p p o n t ­
j á b a és b e b iz o n y íts a a z t, h o g y „ a zsidók
n e m c s a k ho rd o zó i, de első k u t a t ó i is v o lta k
az Istenről szóló t a n í t á s n a k “ .
K állay K álm án.
A lbrecht Ludwig: D as Neue T estam ent
in die Sprache der Gegenwart übersetzt u.
kurz erläutert. 4. kiadás. Gotha. Ev. B u ch ­
handlung von P . Ott. 1924. 852 lap. Ára ?
E N é m e to r s z á g b a n k ö z k e d v e l t biblia-
fo rd ítá s r ö v id 4 év a l a t t 4 k i a d á s t é r t s
a n e g y e d ik k ia d á s b a n m á r a 21— 30 ezer
p é l d á n y s z á m o t b o c s á tj a szerző közre b ő v í­
t e t t s j a v í t o t t f o r m á b a n , m e ly az első
k ia d á sh o z v is z o n y ítv a , le lkiism eretes m e g ­
fo ntolá s a l a p j á n t ö b b ez er k ise b b j a v í t á s t ,
m e g je g y z é s t s s im á b b sz ö v eg vissza a d á s á r a
tö re k v ő v á l t o z á s t foglal m a g á b a n . Szerző
k ö n y v é t á lta l á n o s s á g b a n a n é m e t n y e l v ű
k e r e s z ty é n e k n e k a j á n lj a , t e k i n t e t n é lk ü l
k ü lö n h i t v a llá s u k r a . A m in t a n n a k id e jé n
K a u tz s c h az ószövetségi szöveg k i a d á s a i­
ban, ú g y szerző is a r r a tö r e k s z ik , h o g y a
s z ósze rin ti és h ű fo rd ítá s közt k ü lö n b s é g e t
téve, a m a b ib lia o lv a só k ö zö n s ég é n ek a m a
n y e lv é n n y ú j t s a a z t, a m i érte lm ile g és
lényegileg m egfelel a tegnap író ja á lta l
a tegnap olvasóközönsége s z á m á r a írt n y e l v ­
n ek . És f o r d ít á s a te ljes elism e ré st érdem el.
H a L u t h e r t ó l k e z d v e W e iz säc k er-ig s r a j t a
tú l az ú j a b b n é m e t b ib lia f o rd ítá s o k ig egész
sor m i n t a á llo tt is r en d e lk ez ésé re , m u n k á j a
m é g se m u tá n z á s , h a n e m a le g n a g y o b b
m é r t é k b e n egyéni és ere d e ti. K ise b b fo rd í­
tá s i té v e d é s e k s az e r e d e tit ő l i t t - o t t t ú l -
messze m e n ő p a r a f r á z is o k csak a z t m u t a t ­
j á k , h o g y b ib li a f o r d í tá s o k t e r é n m ily e n
nehéz k ielégítőt n y ú j t a n i .
A fo rd ítá s o n kívül az egyes k ö n y v e k
élén b e v e z e té s k ritik a i, a szöv eg a l a t t rö v id
e x e g e tik a i s az egész m ű v égén a f ü g g elé k ­
b en s a j á t ö sszeállítású, jó l h a s z n á lh a tó k o r ­
t á b l á t , á lta lá n o s b e v e z e té s t, k á n o n t ö r t é n e ­
t e t s ezzel k a p c s o la tb a n a t e k i n t e t b e jö v ő
ap osto li s eg y h á z i a t y á k rö v id jellem zését
is a d j a , m e g e m lé k e z v é n a k ü lö n b ö z ő bibliai
f o rd ítá s o k r ó l is. Az n e m a n n y i r a szerző
h ib á ja , h o g y a m a g y a r b ib lia f o rd ítá s r ó l n e m
szól, ho lo lt K ároli G á sp á r „vizsoli b i b l i á j a “
a n é m e t és olasz u t á n m e gelőz te a tö b b i
m o d e rn f o r d ít á s o k a t. R ö v i d szó- s n é v j e g y ­
zék, v a l a m i n t M á té a l a p já n o r i e n t á l t s y n o p ­
t i k u s t á b l a z á r ja le a jól h a s z n á l h a t ó f ü g ­
geléket.
A f o rd ítá s o n k ív ü l épe n ezen m a g v a s
b ev e ze té sek , e x e g e tik a i és isagogikai m e g ­
je gyzések, a m e ly e k a g y a k o r la ti szü k ség e t
t a r t j á k szem e l ő tt, te sz ik A lb r e c h t k ö n y v é t
k ülönö se n becsessé. A bev e ze té si k é r d é s e k ­
kel a k ö n y v te r j e d e l m é h e z m é r t e n 1— 4
o ldalon á t . foglalkozik, jórészt Z a h n szel­
le m éb e n . Összes felvilágosító m egjegyzései
— b á r a s z a k e m b e r b iz o n y s á g o t t e h e t róla,
h o g y a m a i th e o lo g ia i tu d o m á n y o s s á g s z ín ­
v o n a lá n á l l a n a k s a le g ú ja b b k u t a t á s i e r e d ­
m ényeket., de n e m a l a p t a l a n h y p o th e s is e k e t
— is s z á m í tá s b a v e v ő k , a m i n e k b iz o n y sá g a
pl., h o g y az ú jsz ö v e tsé g i k r o n o ló g iá t a
D e lp h ib e n t a l á l t híres C laudius-levél a l a p ­
j á n r e k o n s t r u á l j a , — oly te rm é s z e te s n e k ,
m a g á tó l é r te tő d ő n e k , e g y s z e rű n e k t ű n n e k
fel, h o g y a la ik u s o lv a só t, a k i r e szerző első­
s o r b a n sz á m ít, se m id e g e n íti el, v a g y épe n
ijeszti m eg , a k i p e d ig k ö n n y e n g ondol feles­
leges tu d o m á n y o s b a l la s z tr a . Az egyes k ö n y ­
382
vek s o r r e n d jé n é l a N estle k i a d á s o k b a n is
h a s z n á lt V u lg a t a s o r r e n d e t közli s a S o d e n -
féle s z ö v e g k ia d á s t h a s z n á lja . N y o m á s a tis z ta ,
o lv a s h a tó . A s z ü k sé g n e k m egfelelően, k ü lö n ­
böző n a g y s á g ú . A m in t v a l a m e ly összefüggő
rész v e z é r g o n d o l a t á n a k t a r t , a z t v a s t a g a b b
b e t ű k k e l t ü n t e t i fel, v a l a m i n t az ószövetségi
id é z e te k e t is; a vers s z á m o k a t, h o g y a fo ly ­
to n o ss á g o t ne z a v a r j á k , a m a rg ó n . Az é r te l­
m e t m e g k ö n n y ítő sz a b a d p a r a f r á z is a i t z á r ó ­
je le k közé teszi. Á l t a l á b a n az egész k iá llí­
tá s a n a g y o n te ts z e tő s , h o g y ne m o n d j a m :
ü n n ep ies. H a k ö n y v is m e r te té s s e l k a p c s o la t­
b a n s u b ie c t iv ó h a j n a k helye v a n , ú g y ez az
a n y a n y e l v ű n k ö n is h a s o n ló a n n é l k ü lö z h e te t­
len segédeszközökkel e l lá t o tt b ib lia - k ia d á s r a
ir á n y u l . A k á r Czeglédy, a k á r M a szn y ik
b ib li a f o r d í tá s a in a k ú ja b b k ia d á s a i b a n h a ­
sonló isa gogika i, e x e g e tik a i, k o r tö r t é n e ti,
ar c h eo ló g ia i etc. felvilágosító közlése k nek
n a g y o n is helye v o ln a . K iss J.
Zahn Theodor: Der Brief des Paulus
au die Römer ausgelegt. Dritte A uflage
d urchgesehen von Lic. Friedrich H auck.
1925, Leipzig, E rlangen. A. D eichertsch e
V erlagsbuchhandlung Dr. W erner Scholl.
6 23 lap. Ára fűzve 20 Mk., kötve 2 2 .50 Mk.
Ez a k ivá ló m ű e g y ik e a P á l a p o s to l
r ó m a i le veléről id á ig í r o t t a m a ta r t a l o m d ú s ,
érté k e s k o m m e n t á r o k n a k , a m e ly e k n e k b e ­
h a t ó t a n u l m á n y o z á s a az e r e d e ti szöveg
alap o s és világos m e g értése s z e m p o n tjá b ó l
n é lk ü lö z h e te tle n . Az illu sztris, tud ó s szerző
m in d e n m u n k á j a , ú g y s z in té n ez is, a leg­
m e g b íz h a tó b b a k r ib iá r ó l és k r itik a ila g h e ­
lyes m e g á lla p ítá s o k r ó l ta n ú s k o d ik . A v o n a t ­
kozó ir o d a lo m f ig y e le m b e v é te lé v e l és a k ü ­
lönb öző m a g y a r á z a t i le h e tő s é g e k gondos
m e g r o s t á lá s á v a l le g in k á b b a z o k a t a je le n ­
té k e n y e b b n é z e t e k e t és f e lfo g á s o k a t em líti
fel, a m e ly e k a szöveg hely es értelm ezése
t e k i n t e t é b e n sú lly a l esnek az e x e g e ta i m é r ­
legbe. K iv á l ó a n é r té k e s e k a v o n a l a l a t t k ö z ­
lö t t, n a g y o b b á r a s z ö v e g k r itik a i észrevételei
és tu d o m á n y o s a n m e g o k o lt új m e g á lla p ítá sa i.
E b b e n az 1925. évi h a r m a d i k k i a d á s ­
b a n a k o m m e n t á r t a n y a g á l lo m á n y lé n y e g i­
leg az előző k ia d á s b e li t a r t a l o m m a l egyező.
Az előszó s z e r in t a k ü lö n b sé g fők ép e n a b b a n
h a t á r o z ó d ik , h o g y az előző k i a d á s n a k m e g ­
jelenése ó ta n y o m t a t á s b a n k i a d o t t ú ja b b
m u n k á k r a és t a n u l m á n y o k r a való u ta lá s t
szegletes z á r ó je lb e n i k t a t t a be az illető
h e ly e k e n a g o n d o sa n á tn é z ő tu d ó s t a n í t v á n y ,
H a u c k F r ig y e s .
A m ű b eo s ztá sa a k ö v e t k e z ő : E lső b e n
is b e v e z e té sü l tö m ö r e n is m e r te t i sz erző n k a
r ó m a i levélre v o n a tk o z ó t ö r t é n e t i a d a lé k o ­
k a t , m in e k k a p c s á n isagogik ai m o d o r b a n
t á r g y a l a r ó m a i g y ü le k e z e t lé trejö v e telérő l,
zsidó és p o g á n y elem e k ből t ö r té n t k i a l a k u ­
lásról, e m e lle tt a z o n b a n z s id ó k e re s z ty é n je l­
legéről; a z t á n sik e rü lt k é p e t n y ú j t P á l
a p o s to ln a k az o n időbeli hely ze térő l, sz á n ­
dékairól, végül részletesen és ta n u ls á g o s a n
ej lzi a levélre v o n a t k o z ó n a g y s z á m ú k o m ­
m e n t á r o k a t , t a n u l m á n y o k a t , érte k e z é se k e t,
e yg sz ersm in d u t a l v á n a s a j á t m a g a k o rá b b i
m u n k á i r a , a m e ly e k b e n az ezen jelenlegi
K ü lfö ld i Szem le.
m ű v e r e n d é n é r i n t e t t önálló f ejteg etése i rész­
le te s e b b e n t á r g y a l v a is m e g ta l á lh a tó k .
Á t t é r v é n a levél m a g y a r á z a t á r a : az
ap o s to l üdv ö zlete (1, 1— 7.) és a levélb e li
b e v e ze té s (1, 8— 16a) értelm ezése k a p c s á n
k é t főrészben a d j a s z erző n k a szöveg t u d o ­
m á n y o s , alapos és világos exegesisét., m é g ­
p e d ig az első főrészt (1, 16b— 11, 36) n é g y
s z a k a s z r a ta g o lja , n ev e ze te sen a t h e m a
( 1 , 16b—17.) a l a p v e t ő k ö r v o n a lo z á s á v a l k a p ­
c s o la tb a n a k ö v e tk e z ő té te l c im e k a l a tt e x e ­
g e tá l: I. I s te n h a r a g j a m in d e n b ű n n e l és
m in d e n b űnössel s z e m b e n (1, 18— 3, 20.).
II. Az ig a z sá g h o z és életh e z v e z e tő ú t (3,
21—5, 11.). III. Iste n k e g y e lm é n e k k irá ly i
u r a lm a a K r i s z tu s b a n , a hívő k e r e s z ty é n e k
fe le tt ( 5 ,1 2 — 8, 39.). IV. A zsidó n ép h i t e t l e n ­
sége (9, 1·—11, 36.). A m á s o d ik fő rész: a
k e r e s z ty é n élet a l a k u lá s a az e v a n g é lio m b a n
való h i t a l a p j á n (12, 1— 14, 2 3 ; 16, 25— 2 7 ;
15, 1— 13.). L e v é lz á r a d é k 15, 14— 16, 24.
B e re k es zté sü l n é g y függelékszerű t á j é k o z t a ­
tá s o ly a n k r i t i k a i p r o b lé m á k r ó l, a m e ly e k a
szerző n a g y b e c s ű E in l e i t u n g j á b a n részletes
kifejtéssel s z in té n o lv a sh a tó k .
Az é rd e m d ú s, jeles s z e rz ő n e k s z a k ­
k ö rö k b e n á t a lá n o s a n ism e re te s p o s itiv állá s­
p o n tja és m in d e n h a r c ia s k o d á s tó l m e n te s elvi
fe lfo g á s a ebben a r e m e k m ű v é b e n s z in té n
é r v é n y re j u t ; p é ld á u l 5, 12-ben az 'φ ἐὧ
9, 5-ben a p a r ti c ip iu m o s ap p o s itio ὁ ὢν —
αἰῶνας, v a g y 13, 3— 5-ben a h a tó s á g h i v a t á ­
sáról szóló a p o s to li t é te l e k m a g y a r á z a t á n á l ,
n e m k ü lö n b e n m in d e n főbb g o n d o la t m e g ­
v ilá g ítá s á n á l egészen m eggy őző és v i t á n
felül álló exegesist n y e r ü n k . E z e n k ív ü l, a
s z o ro sa b b é rte le m b e n v e t t t u d o m á n y o s kincs-
h a lm a z m elle tt b őséges és g a z d a g g o n d o la t­
t á r t ta l á l eb b e n a m ű b e n a g y a k o rló lelkész
is, a k ire nézve ez a m ű , ú g y az ig e h ir d e té s
m e g t e r m é k e n y ít ő g o n d o la ta i n a k , ép ítő h a t á ­
s á n a k és m a r a d a n d ó b ec sé nek s z e m p o n t j á ­
ból, m i n t e x e g e t ik a i is m e r e te in e k g y a r a p í ­
t á s a v é g e t t is a legm eleg e b b en a j á n l h a t ó .
A fá ra d h a ta tla n m unkásságú, n ag y ­
t u d o m á n y ú D. Z ah n T h e o d o r p ro fe sso r i r á n t
t á p l á l t benső tis z t e l e t ü n k n e k ebb ő l az a l ­
k a lo m b ó l is k ifejezést a d v á n , szívből k í v á n ­
j u k n é k i, h o g y m é g ad multos annos!
Erdős József.
Zahn Theodor: D ie Offenbarung des
Johannes. Erste H älfte Kap. 1— 5 m it a u s­
führlicher E inleitung ausgelegt. Erste bis
dritte A uflage. Leipzig. 1924. Erlangen. A
D eiehertsch e V erlagsbuchhandlung Dr. W er­
ner Scholl. 346 lap. Á ra fűzve 12 Mk. kötve
14 Mk.
Az a g g a s ty á n k o r á b a n is éb e r szellem ű,
m i n d h a lá lá ig h ű J á n o s a p o s to l e l é v ü l h e t e t ­
len b ec sű A p o k a ly p s is é n e k m e g é r tő m a g y a ­
r á z ó já u l k ere sve se m le h e tn e m egfelelőbb
e x e g e t á t t a lá l n i, m i n t a m ily e n a m i 87 éves
n a g y t u d o m á n y ú s z erző n k , Z a h n T h e o d o r
professor, aki az ő e r n y e d e tle n m u n k á s s á g á ­
n a k díszéül, ezzel a r e m e k m ű v e l g a z d a g í t o t t a
a th e o lo g ia i i r o d a l m a t.
A m in t a cím ből is l á t h a t ó , ez a 346 l a p n y i
t e r j e d e l e m b e n k ö z r e b o c s á to tt m ű az A p o k a ­
lypsis ö t első f e je z e té n e k t u d o m á n y o s e x e­
K ü lfö ld i S zem le.
gesise, e l lá tv a 130 la p n y i részletes b e v e z e ­
téssel.
Á ttekintés v égett b e m u ta tju k — h ab á r
t é r s z ű k e m i a t t csakis v á z la to s a n — az egész
m ű t a r t a l m á t , m e ly is a k ö v e t k e z ő : Az ős ­
k e r e s z ty é n k o r s z a k ó ta á l la n d ó a n n a g y j e ­
le n tő s é g ű k á n o n i ir a t h o z m é ltó részletes b e ­
v e z e té s b e n (1— 130. l .) t á r g y a l sz e r z ő n k első­
ben is az A p o k a ly p s is r e v o n a t k o z ó h a g y o m á ­
nyo s érté k elé srő l, n e v e z e te s e n az a n n a k é r ­
v énye ssé g éről és h ite le sségé rő l szóló n a g y ­
s z á m ú és n y o m ó s b iz o n y sá g o k ró l, a m e ly e k
t ö r t é n e t i t é n y k é n t ig a z o ljá k , h o g y a J á n o s
a p o s to l A p o k a ly p s is é t m á r a m á s o d ik század
végén és a h a r m a d i k s z á z a d elején, az e g y e ­
te m e s k e r e s z ty é n s é g m a j d n e m m in d e n g y ü le ­
k e z e té b e n k iv á ló je le n t ő s é g ű sz e n t i r a t n a k
t e k i n t e t t é k és a g y ü le k ez eti is t e n ti s z te le t a l ­
k a l m á v a l b u zg ó n o lv a s tá k . E z n e m is le h e te tt
m á s k é p e n , hisz en az A p o k a ly p s is ö n b iz o n y ­
s á g té te le s z in té n a r r ó l ta n ú s k o d i k , h o g y ez
az egész p r ó fé ta i a l k o t á s J á n o s a p o s t o l n a k a
k ile n c v e n ö tö d ik é v t á j á n k é s z ít e tt m u n k á j a ,
a m i n t ezt m a g a Z a h n T h e o d o r is, a cáfol­
h a t a t l a n é r v e k k a p c so la to s felsorolásával
m e g e rő síti (40— 5 4 . l.): E m e g á lla p ítá s e lle n é ­
b en a t a g a d ó k r i t i k a m i n d e n erőlködése h a j ó ­
t ö r é s t sz e n v e d , a m i n t ezt s z e r z ő n k fényes
v ilá g ítá s b a n és m e ggyő ző e rőve l f e l m u t a t j a
(54— 100. l .). A m ű m e g é r t é s é t elősegítő i r o ­
d a lm i t e r m é k e k , ill e tv e k o m m e n t á r o k egész
h o ssz ú s o r o z a t á t t u d o m á n y o s m e g je g y z é se k
és a lap o s t á j é k o z t a t á s o k k a p c s á b a n közli
(100— 1 2 7 . l.) és a sz ö v eg re n éz v e fig y elem b e
v e h e tő u n cialis k é z i r a t o k id ő r e n d b e n fe lso ro ­
lá s á v a l (128— 1 3 0 . l.) z á r u l a t a g a d h a t a t l a n u l
so k új g o n d o l a t o t t a r t a l m a z ó érté k e s E i n ­
le itu n g .
Az első ö t feje ze t e r e d e ti sz ö v e g é n e k
t u d o m á n y o s exegesise a m ű 131— 346. l a p ­
j a i n o lv a s h a t ó . A k ö n y v f e li r a t, m i n t a k á ­
n o n i i r a t s z e r z ő jé n e k elő sz a v a ( 1 , 1 — 3.) r e n d ­
k ív ü l ta n u ls á g o s m e g v ilá g ítá s b a n t á r u l fel
e l ő t t ü n k a z á l ta l , h o g y a n n a k m a g y a r á z a t a
k a p c s á n a h é b e r a p o k r y p h o n o k görög f o r ­
d í t á s ú s z ö v eg e in ek cím jelzéséről szóló f e j t e ­
getés e r e d m é n y é ü l m e g á ll a p ít ja , h o g y J á n o s
a p o s to l A p o k a ly p s is é n e k elnevezése n e m
v a l a m e ly e lő tte élt író tó l k ö lc sö n z ö tt k ife je ­
zés, s ő t i n k á b b az író t i s z t á n csak azt t á r j a
fel az o lv a só i e lő tt, a m i t n e k i , és á l ta l a a g y ü ­
le k e z e te k n e k Jé z u s K ris z tu s k ij e l e n t e t t , m ié r t
is az ő m ű v e n e m a s a já t a p o k a ly p s is e , h a ­
n e m Ἀ ποκάλυψις Ιησοῦ Χριστoῦ, a m e lly e l
I ste n a m e g d ic s ő ü lt K r i s z t u s t e lk ü ld te és m e g ­
b í z t a , h o g y a z t a d j a t u d t á r a a g y ü le k e z e te k
m in d e n t a g j á n a k . E z u t á n jö n f o ly ta tó la g o s a n
a m ű b ev e z e té se , az i n t r o i t u s operis (1, 4— 8),
m e l y e t s z e r z ő n k n é h á n y zárójeles m a g y a r á z ó
p ó t lé k k a l e l lá t v a , h ű f o r d ít á s b a n közöl. I t t
rész letese b b értelm ezéssel kíséri a J a h veh
n e v e t , a h e t e s s z á m sy m b o lik u s je le n té s é t, az
a l p h a és o m e g a jelzés a l k a lm a z á s á t.
Az első l á t o m á s b a n az a p o s to l (1, 9— 3,
22), az Ú r n a k a kisá zsiai h é t k e r e s z ty é n g y ü ­
le k e z e th e z , azaz E fezus, S m y r n a , P e r g a m o n ,
T h y a t i r a , S ardes, P h ila d e lp h ia és L a o d ik e a
h ív ő ta g ja i h o z i n t é z e t t ü z e n e t é t to lm á c so lja ,
a m e ly n e k értelm ezése f o ly a m á n s z e rz ő n k k i ­
t e r j e s z k e d i k a n n a k a k é r d é s n e k találó e ld ö n ­
383
té sé re , h o g y m i é r t h a g y t a fig y elm en kív ü l
az a p o s to l a s z in té n h ír n e v e s tro a si, h i e r a ­
polisi és m á s v irá g z ó k e r e s z ty é n g y ü le k e z e te k
m e g e m líté s é t. É lé n k , színes és v o n zó m o d o r ­
b a n s a r c h aeo lo g iai v o n a t k o z á s o k k a l ecseteli
a h é t g y e r t y a t a r t ó n a k , az E m b e r f ia csodálatos
ö ltö z e té n e k , a h é t csillag t i t k á n a k je le n té s é t,
ú g y s z in té n a h ét g y ü le k e z e t a n g y a la in a k ,
tu d n ii llik helyi f e lv ig y á z ó in a k , e p isk o p o sa i ­
n a k , ille tv e e lö ljá ró in a k je le n tő sé g é t.
Sorra véve az Ú r m e n n y e i ü z e n e t é t,
m e l y e t a l á t n o k , h i v a t á s á h o z k é p e s t a hét
g y ü le k e z e t s z á m á r a ír á s b a foglalt: a la p o s a n
in d o k o lj a s z erző n k , h o g y az é r d e k e lt h é t
g y ü le k e z e t közül m ié r t szól az a p o s to l első
h ely en az efezusi g y ü le k ez et felv ig y ázó jáh o z ,
m o n d j u k , (de csakis az ep isk o p o s r o k o n h a n g ­
z á s ú sz ó je le n té s e k é n t) p ü s p ö k é h e z . A zé rt,
m e r t az ó k o r n a g y v á r o s a i k ö z ö t t, eg yházi
je le n tő sé g s z e m p o n t já b ó l, J e r u z s á l e m és A n ­
tio c h ia u t á n h a r m a d i k g ó c p o n t g y a n á n t
E fezus k ö v e t k e z ik , m íg R ó m a és A le x a n d r ia
csakis j ó v a l késő b b j u t o t t a k n a g y t e k i n ­
té ly re . Az efezusi g y ü le k e z e t s z á z a d o k o n á t,
m i n t φωστὴ ρ ἐν κόσμω v ilá g o lt. A m á ­
so d ik sz ó z a t (2, 8— 11) a s m y r n a i g y ü le k e z e t
fe lv ig y á z ó já h o z , illetv e a 2, 10-ben o lv a s ­
h a t ó tö b b e s s z á m ú m á s o d ik sz em é lybeli j e l­
zés s z e r in t e g y s z e rsm in d az o t t a n i g y ü le k e z e ti
ta g o k h o z is v a n in té z v e . I t t az a p o s to l a t ö b b i
le v e le k b e n é r i n t e t t kifo g ástó l m e n te s h a n g o n
szól az e g y k o r ú t e k in té ly e s p ü s p ö k h ö z , a k i
a h a g y o m á n y s z e r in t az ő t a n í t v á n y a , n é v ­
szerint. P o ly k a r p o s v o lt, k in e k m ű k ö d é si d á ­
t u m á h o z s z e r z ő n k igen alap o s t ö r t é n e t i f e j­
te g e t é s t fűz (231 kk . l l .).
A h a r m a d i k sz ó z a t (2, 12— 17.) m a g y a ­
r á z a t a k a p c s á n ig e n érté k e s t ö r t é n e t i m e g ­
v il á g í t á s t n y ú j t s z e rz ő n k P e r g a m o n , v a g y
v a r iá n s olv a sás sz e rin t P e r g a m o s v áro s f e j­
lődéséről, je len tő ség é rő l, az o t t a n a l a k u l t
k e r e s z ty é n g y ü le k e z e t he ly z e té rő l, A n tip á s
v é r t a n ú s á g á r ó l , a c s á sz á r b á lv á n y o z á s és
A sk le p io s-k u ltu sz n a g y a r á n y ú e l h a r a p ó z á ­
sá ró l, a m i m i a t t ezt a v á r o s t a s á t á n la k ó
h e ly é n e k neve zi az a p o s to l, a h o l ez e k e n a
b ű n ö k ö n k ív ü l m é g az á l d o z a ti hús ev ését és
a k i c s a p o n g á s t is m e g t ű r t d o lo g n a k t e k i n ­
t e t t é k . T eljese n m e g g y ő ző és érd e k fe szítő
a n ik o la itá k r ó l , k iv á ltk é p e n N ik o la o sró l szóló
részletes m a g y a r á z a t , m e ly n e k o lv a sá sa k ö z ­
b e n az egész k o r t a lá l ó kép e t á r u l elénk. A
n e g y e d ik ü z e n e t e t (2, 18—29.) a lev é lv iv ő
az észa k felé m u t a t ó ú t i r á n y m e g v á l t o z t a t á ­
sá v a l, n e m a b á r s z in te 40 é v ó ta v ir á g z ó ,
de n e m a J á n o s a p o s to l m ű k ö d é s i k örébe t a r ­
to z ó tro a si, h a n e m a P e r g e m o n t ó l d élk ele t
felé fekvő T h y a t i r a v áro sb e li k e r e s z ty é n g y ü ­
l e k e z e tn e k a d t a á t, a h o l u g y a n c s a k so k baj
f e n y e g e t e t t az Isebel b ű n e m i a t t , v is z o n t
m e g n y u g t a t á s t n y ú j t o t t a h i t b e n k i t a r t ó lel­
k e k n e k á l lh a t a to s s á g a . Az ö tö d ik sz ó z a t
(3,1—6) a sa rd e si, a h a t o d i k a p h ila d e lp h ia i
(3, 7— 13), és a h e t e d i k ( 3 ,1 4 — 22) a la o d ik e a i
g y ü le k e z e th e z v a n in té z v e . S zerz ő n k ez ek ­
n e k az ü z e n e t e k n e k m a g y a r á z á s a re n d é n is,
a helyi és k o r -v is z o n y o k je llem ző m e g v ilá g í­
t á s á v a l és a g o n d o la to k m élységes t a r t a l m á ­
n a k k i t ű n ő i n t e r p r e t á l á s á v a l köti le f ig y e l­
m ü n k e t és g a z d a g í tja is m e r e te in k t á r h á z á t .
384
A m á s o d ik lá to m á s r ó l szóló szakasz
(4, 1— 8, 1) v á l t o z a t o k b a n b ő v ö lk ö d ő k é p e i­
ből s z e r z ő n k e kéz a l a t t i k ö n y v é b e n csakis
az a p o s to li író lelki e l r a g a d t a t á s á r ó l (4. r.) és
a h é t p e c s é tte l le z á rt k ö n y v r ő l (5, 1— 14)
szóló k é t feje ze t m a g y a r á z a t á v a l foglalkozik,
m ik ö z b e n a m ily e n h i t h ű , épen o ly a n jó z a n
és világos é r te lm e z é s t n y ú j t a 24 p r e s b y t e r ­
ről, a n é g y lelkes á l la t r ó l, a m e g ö l e t e t t B á ­
rá n y r ó l, a m in d e n á g a z a tb ó l, n y e lv b ő l és
n ép b ő l m e g v á l t o t t a k r ó l , m i n t a K ris z tu s á r ­
t a t l a n vére á r á n s z e r z e tt v á l ts á g u n iv e r s a li ­
tá s á r ó l.
A m ily n a g y ö rö m m e l, épüléssel és f ig y e ­
le m m e l o l v a s t u k át e z t a g o n d o la to k a t é b ­
resz tő és ta n u lsá g o s t a r t a l o m m a l teljes t u d o ­
m á n y o s m ű v e t : é p oly v á g y a k o z á s s a l t e k i n ­
t ü n k a befejező m á s o d i k felén ek m in é l előbb
le e n d ő m egjelenése elé. V iv a t se q u e n s!
Erdős József.
W ilhelm H erm an n : D ogm atik Mit
einer G edächtnisrede auf W. H erm ann von
Martin Rade. Verlag Friedrich Andreas Per­
thes A. G. Gotha-Stuttgart. 192-5. (Bücherei
der Christlichen W eit) Ára 2.50 aranym árka.
103. l .
Martin Rade: Glaubenslehre. Erster
Band. „G ott“. Verlag Friedrich Andreas Per­
thes A. G. G otha-Stuttgart. 1924. (Bücherei
der Christlichen W elt) Ára 3.50 aranym árka.
132. l .
K e le tk e z é s é t és f o r m á j á t t e k i n t v e k é t
e lle n té te s m u n k a ez, b á r m e n n y ir e u g y a n a z t
a le v e g ő t le h e llik is. Az e g y ik 45 esztendő s
t a n á r i m ú l t jó l á t g o n d o lt, a l a p o s a n k i ­
d o lgoz ott, évről-évre j a v í t o t t e r e d m é n y e ,
h a llg a tó i s z á m á r a k é s z í t e t t d i k t á t u m , a
m á s ik s z in te v é le tle n ü l s m in d ö ssze k é t
h ó n a p a l a t t á l l o t t elő. H e r m a n n m u n k á j a
egy é r té k é b e n je len tő s, h a t á s á b a n m e g ­
m é r h e te t le n th eologiai te v é k e n y s é g z á r ó ­
k öve, R a d e ped ig , a Christliche W e lt is m e r t
n e v ű sz e rk e sz tő je és t ö b b d o g m a tik a i, v a llá s ­
filozófiai és g y a k o r la ti jellegű m ű szerzője
sz in te a k a r a t l a n u l j u t o t t a h h o z a szerephez,
a m e ly n e k i a l k a l m a t a d o t t a r r a , h o g y hosszú
ir o d a lm i m ű k ö d é se u t á n m e g ír ja h itv a llá s á t .
1923-ban, m i k o r F a b e r t a m a r b u r g i d o g m a ­
tik a - p ro f e s s z o r t T ü b in g á b a h í v t á k m eg, t a n ­
széke ü r e s e n m a r a d t s R a d e , m i n t a k k o r i d é ­
k á n , v á l l a l t a a d o g m a tik a e l ő a d á s á t. Í gy
s z ü l e t e t t m e g az e l ő t t ü n k levő m u n k a , m e ly
első k ö t e t e egy h á r o m k ö t e t r e t e r v e z e t t d og­
m a t i k á n a k . Má r ez a k ö r ü lm é n y is m u t a t j a
a k é t m u n k a k ö z ti é rté k k ü lö n b s é g e t, bár
felfo g ás u k n e m s o k b a n t é r el, m e r t m i n d ­
eg y ik a r i t s chli i s k o l á n a k u g y a n o ly a n m é r ­
s é k e lt és p o z i tív theol. i r á n y ú t a g ja .
H erm ann d o g m atik áját úgy te k in th e t­
j ü k , m i n t th e o l. f e lfo g ás án ak legh iteleseb b
kifejezését. M e glátszik r a j t a H . m in d e n je l­
legzetessége, a m e ly e k őt a r itsc h li iskola leg­
s z im p a tik u s a b b t a g j á v á a v a t j á k : igye k szik
m e g s z a b a d ít a n i a th e o lo g iá t a sp e k u lá c ó i ­
tó l, a k ö z v e títő th e o lo g ia m e g a lk u v ó z a v a ­
ro sság á tó l, o r th o d o x és p o z i tív a k a r lenni
úgy, h o g y föléje e m e lk e d jé k az új lu th e r á n u s
o r t h o d o x iá n a k , m i n d e n e k fe le tt p edig m i n ­
dig g y a k o r la ti i r á n y ú . A p o z itív k o n z e r v a t í v
th e o lo g iá v a l s m in d e n o ly a n tö rek v é sse l
K ü lfö ld i Szem le.
sz em b e n , a m e ly ik külső te k i n t é l y r e , v a g y
s t a t ú t u m o k r a a l a p í t j a a h i t e t , erőteljesen
em eli ki a szem élyiség jo g á t és é r té k é t, a
szem élyes m egg yőző dés és t a p a s z t a l a t je le n ­
tő sé g ét, v isz o n t a szélső in d iv id u a liz m u s s a l
és a m iszticiz m u s e lfa ju lá sa iv a l sz em b e n,
m i n t igazi r its c h liá n u s , az e g y h á z a t és a
t ö r t é n e l m e t á llítja od a v é d e lm ü l. F elism erte
t e h á t a z t a p r o b lé m á t, a m in e k felism erésé­
től és m e g o ld á s á tó l függ m i n d e n d o g m a tik a
é rté k e : az o b je k tjv iz m u s és sz u b je k tiv iz m u s
fesz ü ltsé g ét és el kell ism e rn i, h o g y a k é r ­
dést n a g y erőfeszítéssel ig y e k e z e tt kiem elni
a rits c h li e g y o ld a lú s á g b ó l is és h a a t ö r t é ­
n e t n e k (k ijelen tés) m ég egy kissé n a g y o b b
je le n tő sé g e t j u t t a t , a p r o b l é m á t teljes m e g ­
n y u g t a t á s r a o ldja m eg. E z t m u t a t j a az a
je le n tő s s a m a i d o g m a t i k á k b a n m é g n e m
eléggé é r té k e lt m e g á lla p ítá s is, h o g y a v a l ­
lás végső m e g o ld á s á t a d j a a v ilá g n é z e ti
p r o b lé m á k n a k is. M u n k á ja k é t részre oszlik.
Az elsőben a v a llá s ró l szól, k if e jti a vallás
és a k e r e s z ty é n s é g lé n y e g é t, m e r t sz e rin te
a v a l l á s t u d o m á n y f e la d a ta a v allás á l t a l á ­
nos é r v é n y ű t a r t a l m á n a k kiem elése s a
k e r e s z ty é n s é g e t illetőleg az a b b a n rejlő
sa já to s t a r t a l o m m e g ta l á lá s a és m e g értése.
E z é r t a rendsz eres th e o lo g ia f e la d a ta : k i ­
m u t a t n i a z t, h o g y 1. h o g y a n ú j ul m e g az
e m b e r a Jé z u s K ris z tu s e rő in e k átélése á l ta l
s 2. h o g y a n fejezi ki az ezen a la p u ló és az
e z á lta l m e g h a t á r o z o t t h i t é n e k a t a r t a l m á t
(41. l .). H e r m a n n t ú g y s z o k t u k ism e rn i,
m i n t az ú. n. é r té k th e o lo g ia e g y ik k é p v ise lő ­
j é t , a k i a m o rális é r té k íté le t e k r e a l a p í t j a a
v a l l á s t , t e h á t a n t h r o p o c e n t r i k u s felfogású
E z a m u n k á j a fe lv ilá g o s ít arró l, h o g y ez
n e m egészen így v a n : „ A v allás n e m le h e t
u g y a n az erkölcsi a k a r a t ösztönzése n élk ü l,
de n e m ebből nő k i “ (16. l.). Csak k ije le n ­
tés a d h a t j a n e k ü n k a m e g n y u g v á s t , a m e l y ­
n e k az e m b e r b e n h a t a l m a s é lm é n n y é kell
v á l n ia . A k ije le n té s é l m é n y é b e n áll elő ö n ­
á lló s á g u n k ö n t u d a t a . „ A z az élm én y , a m e l y ­
ből a v a llá s e l ő á ll h a t, m i n d e n h ív ő b e n az a
t a p a s z t a l a t , h o g y eg y szellem i h a t a l o m m a l
ta l á l k o z o t t , am e lly e l való érin tk e z é s közben
te lje se n m e g t ö r i k és e g y ú t t a l igazi, belsőleg
önálló é letre e m e lk e d ik . H a e n n e k a h a t a ­
l o m n a k h a t á s á t á t é l j ü k . . . a k k o r eldől s z á ­
m u n k r a a k érdé s, h o g y I s te n v a l ó s á g - e “
( 1 7 . l.). A m i v a l l á s u n k t e h á t I s te n m u n k á j a
b e n n ü n k , a lá re n d e lé s I s t e n n e k ( 4 0 . l.). T h e o ­
c e n tr ik u s felfogás ez, m e ly jo gaih oz j u t t a t j a
a k ije le n té s t és kiem eli Iste n s z u v e r e n it á s á t.
B izonyo s m e g s z o r ítá s o k k a l a s z e n tí r á s t is
a l a p v e tő h e ly re helyezi ren d sz e ré b e n . „Az
ev a n g élik u s th e olo gia a s z e n tírá sró l a l k o t o t t
f elfo g ás án ál fogv a k ö te lez v e v a n a r r a , h o g y
e n n e k a szellemi é le tn e k klasszikus k ife je ­
zését a b b a n keresse m eg. Az eszköz p e d ig
az írás t a r t a l m á n a k m e g értés ére a tö r t é n e t i
k u t a t á s m e l l e t t a theo lo g u s s a j á t h i t e “
( 3 7 . l.). I t t k é t k ö v e t e l m é n y t á llít fel: a l k a l ­
m a s a k le g y ü n k a r r a , h o g y az í r á s b a n a h i t
g o n d o l a t a i t k e r e s s ü k fel és é r t s ü k m e g s az
írással sz em b e n v a ló engedelm esség ne j e ­
le n tse az o ly a n s z a v a k k a l sz em b e n való
en ge delm essége t, a m e ly e k b e n n em m a g á n a k
az I s te n n e k b e s z é d é t h a llju k . A m á s o d ik
K ü lfö ld i Szem le.
rész ezeken az a la p e lv e k e n felépítve az
e v a n g éliu m i k e r e s z ty é n s é g h i t g o n d o l a t a i n a k
a k if e j té s é t a d j a 3 fe je z e tb e n : 1. A v ilá g
legyőzése az I ste n á l ta l t e r e m t e t t h itt e l
( Is t e n , világ, em b er), 2. A b ű n le győzése az
Iste n á l ta l t e r e m t e t t b i t t e l (b ű n , m e g v á ltá s ,
m e g ig az u lá s), 3. Iste n je le n lé te a m e g v á ltá s
t ö r t é n e t i té n y e z ő ib e n ( K risz tu s istenség e,
S zentlélek, eg y h á z) és z á r a d é k u l a s z e n t ­
h á r o m s á g ta n . A m u n k á h o z előszót és H e r ­
m a n n ! ügyesen jellem ző m eg em lék e zést R a d e
írt.
Rade k ö n y v é rő l, m e ly e t H a r n a c k n a k
a já n l, a k i a le g m é ly e b b befo lyási g y a k o ­
r o lta rá, a k r i t i k á t fel k e ll f ü g g e sz te n ü n k ,
m e r t m a g a kéri erre a sz igorú b ír á ló k a t,
m in t h o g y az a l a p v e t ő k é r d é s e k e t (k ije le n ­
tés, sz e n tírá s, sz entléle k) a h a r m a d i k k ö t e t ­
ben fogja t á r g y a ln i, m e l y e t 1926 őszére igér,
míg a m á s o d i k a t 1925 őszére, A m u n k a k i ­
m o n d o t t célja az e v a n g é l iu m n a k olyan m e g ­
é r té sé t a d n i , a m i e g y ú t t a l az e g y h á zé is.
Az ö rö k e v a n g é l iu m o t a k a r j a a d n i, a m i n t
az az övé l e t t és koráé . E g y sz e rű sé g re t ö r e k ­
szik, h o g y m ég a l a ik u s o k is m e g é r th e s s é k
m ű v é b ő l, h o g y m i t h isz n ek az ev a n g é lik u so k .
Ez az első k ö t e t az I s te n r ő l szóló t a n t a d j a
ke d v e s, élvezetes e lm élk ed é sek b e n . F o r m á ja
valóban nem a m egszokott tudom ányos
fo rm u lá z á s t és a p p a r á t u s t t á r j a fel. De sok
tu d á s , r e n g e te g o lv a s o tts á g , m é ly szem élyes
h it, a k if o r r o t t tu d ó s szellemes megjegyzései,
a f ig y elm et m in d ig le k ö tő k itérései, a m e ly e k
h a i t t - o t t z a v a r j á k is a p r e c iz it á s t , de m i n ­
dig é r d e k e se k , kellem essé te s z ik a m ű o lv a ­
sá sát. A m e n n y i b e n ez első k ö te tb ő l m e g ­
á l la p í th a t ó , ig y e k sz ik ö ssz h a n g b a n m a r a d n i
a h a g y o m á n y o s eg y h á zi ta n n a l . T e k i n t é ­
ly e k re é p ít: L u th e r , a b ib lia, az egyh áz az
első s a t u d o m á n y a m á so d la g o s t e k in té ly e .
A c o m m o n sense-t, a h i t v a l l á s o k a t a n n y i r a
becsüli, h o g y a z t a k ije le n té s t m e ri m e g ­
k o c k á z ta tn i: h a n é h á n y é v e t fog ság ba n
kellene tö lt e n e m , v a g y eg y e l h a g y a t o t t
sz ig eten , e g y e d ü l a k o n k o r d ia k ö n y v e t sze­
r e tn é m m a g a m m a l v in n i (13. l .).
M in d a k é t m u n k á t m e leg e n a j á n l h a t j u k
az é r d e k lő d ő k n e k . Vass Vince.
K irn: "Grundriss der E vang. D ogm atik “ .
7. A ufl. H eraungs. von D. Dr. H. Preuss,
(Leipzig, D eichert), 1923. 140. lap. 3.40
m á r k a ; K rin: „Grundriss derT heol. E th ik “ .
5. A ufl. 1923. U g y a n c s a k D e ic h e rt v á l l a l a ­
t á b a n P re u ss á l ta l k ia d v a . 76 lap. Á ra k ö tv e
2.50 m á r k a .
M in d k é t m ű v e t első k ia d á s á b a n 1906-
b a n i s m e r t e t t ü k a „ P r o t e s t á n s S zem léb e n ".
K irn R i ts c h l m o rá lth e o lo g iá ja á l ta l b e f o ly á ­
solt u t ó d a v o l t L u t h a r d t ren d sz eres theol.
ta n s z é k é n e k L ipcsében. A 4. k ia d á s tó l k ez d v e
P re u ss e rla n g e n i e g y h á z t ö r té n e t ír ó és t a n á r
a d j a ki. Szerzője m é g 1911-ben m e g h a lt.
B á r az író e v a n g é lik u s, m ű v e a r e f o r ­
m á tu s fe lfo gást i s h o n o r á lj a . Í gy a p r ä d e s ­
tin á tió ró l szóló tá rg y ila g o s f e jteg etése in kív ül
d o g m a tik á ja 26. §-ában t a l á l ó a n m o n d ja :
„ A k é t p r o te s t á n s f e le k e z e t a R ó m á v a l
sz em b e n v aló közös e l le n t é tü k ö n b elü l a b b a n
k ü lö n b ö z ik e g y m á s tó l, h o g y a lu th e r i fel­
fogás te lje sen a so te riológia i é r d e k s így
főleg P á l ü d v t a n á n a k u r a l m a a l a t t áll, m íg
a r e f o rm á tu s e g y ú t t a l a h u m a n iz m u s á l t a ­
lános vallásos és erkölcsi g o n d o la ta i t is fel­
ölelte s az I s te n n e k a v ilá g tó l v a l ó szoros
e lk ü lö n íté séb e n , n e m k ü lö n b e n az erkölcsi
élet t ö r v é n y s z e r ű s z a b á ly o z á s á b a n m a jd n e m
a m e r e v ószövetség i á llá s p o n tig j u t o t t el.
M in t a benső v allásosság s az erkölcsi t e t t ­
erő e g y h á za , az e v a n g é liu m közös a l a p já n
m i n d k é t eg y h á z két teljesen egyenjogú vallási
in d iv id u a litást k épvisel, m e ly e g y m á s t t e r ­
m é k e n y e n tá m o g a t n i és kie g ész íte n i v a n
h í v a t v a " . E t h i k á j a 4. §-ában p e d ig azt
m o n d j a , h o g y „ a róm ai k a t h . m o r á l közös
e lle n té té v e l sz e m b e n a lu th e r á n u s egyház
a h itb e n l á t j a a k e r e s z ty é n erkölcsi élet
n o r m a l i t á s á n a k elvi átölelő g a r a n c i á j á t , a
r e f o rm á tu s ellenbe n n a g y o b b s ú l y t helyez
az a k t í v erkölcsiségre s a tö r v é n y n e k t á m o ­
g a tó s fegyelm ező e r e jé r e " .
Az egyes h i t - és erkölcsi é le tig az ság o k
d o g m a tik a i és e t h ik a i k ife jté sé b e n közölt
régebbi és főleg ú ja b b i s z a k ir o d a lo m közlé­
sében p edig valóságos i r o d a l o m tö r té n e ti
r e p e r t ó r i u m K ir n d o g m a tik á ja és e t h ik á ja .
M éltó t á r s a D o rn e r, Lipsius és K a f t a n r e n d ­
szeres th e o lo g ia i m ű v e in e k . A tu d ó s k ia d ó
iro d a lm ila g is b ő v íte tte .
K ö zelebbről a dogm atika e n c y k lo p é d iai
állása, f e la d a ta és m ó d sz ereirő l szóló b e v e ­
z e tő fejtegetése i u t á n elvi: a l a p v e t ő és
rend szeres: k if e jtő részre oszlik. Az elvi rész
a k e r e s z ty é n s é g lé n y eg é n ek , n e v e z e te se n a
t u d á s s a l és a m ű v é s z e tte l s z e m b e n való
ö n á lló sá g á n a k , g y a k o r l a t i i n d o k á n a k , p s y c h o ­
logiai jelen ségének, e re d e té n e k , v a l l á s t ö r t é ­
n eti á l lá s á n a k s k ije le n té ss z e rű a l a p j á n a k
m e g á ll a p ít á s á v a l s a s z e n tírá s és az eg y h á zi
h itv a llá s é r v é n y é n e k m e g á ll a p ít á s á v a l fog­
lalkozik. A k ife jtő rész m a g á t a d o g m a tik a i
r e n d s z e r t építi föl, a m e ly n e k d a r a b j a i : az
Isten rő l, a v ilágról, az em b errő l, a K r i s z t u s ­
ról, az ü d v r ő l és a n n a k e l s a j á tít á s á r ó l s az
iste n o rsz á g a teljességéről szóló ta n , A r e n d ­
szer záró köve S ch le ierm a ch e rh e z h aso n ló a n
az iste n i h á r o m s á g r ó l szóló t a n , a m e ly n e k
s z e r i n t ü n k ú g y öko n ó m ia i, m i n t im m a n e n s
a l a k j á b a n a d o g m a tik a i r e n d s z e r theológiai
részében v a n a hely e. Az egyes sz a k a s z o k
h itig a z sá g a i bő ir o d a l o m m a l v a n n a k e llá tv a ,
s így a b e h a t ó b b t a n u l m á n y o z á s r a k iv á ló a n
a l k a lm a s a k . N a g y s ú l y t f e k t e t a b ib liai
a l a p r a , a z eg yházi tö r t é n e t i fejlődésre és a
h itv a llá s s z e r ű m e g h a tá r o z o tts á g r a .
A theologiai ethika f o g a lm á r ó l és fel­
a d a tá r ó l, a bölcseleti és th e o lo g ia i e t h i k a
e g y m ásh o z való v isz o n y á r ó l s az e t h i k a fo r­
rásairól, fele k ez eti jellegéről és m ódszerérő l
szóló b e v e z e tő f e jteg etése in k ív ü l a d o g m a ­
tik á h o z h a s o n ló a n egy elvi és eg y k if e jtő
részre oszlik (E th is c h e P rin c ip ie n le h r e és
Syst. D arste llu n g des ch ristlich-sitt). L ebens).
E lő b b i az erkölcsiség eg y éniségét, az e r k ö l­
csinek lé n y e g é t, a l a p j á t és e t h ik a i elveit,
u tó b b i m a g á t a k e r e s z ty é n erkölcsi é le te t
is m e r te t i. K iin d u ló p o n t j a a b ű n és a m e g ­
v á l tó e lle n té te s a k e r e s z ty é n erkölcsi sz e ­
m élyiség kifejlődése és k ifejtése, am ely re
a z t á n a n n a k tá r s a s közösségi é letb e n v a ló
m e g v a ló s u lá s a k ö v e t k e z ik : a h á z a s sá g b a n ,
386
a c s a lá d b a n s a s z a b a d k u ltu rk ö z ö s s é g e k b e n :
a g az d as ág i és szellemi életközösségek ben,
n e m k ü lö n b e n az á l la m b a n és az eg y h á z b a n .
S u n in u t a l W u n d t filozófiai- és W e n d la n d
szociális e t h i k á j á r a is.
M in d k é t m ű fejte g e té se i n e m e l v o n t a k
és n eh é z k e se k , h a n e m , m i n t K i r n m ás
m ü v e i is, tis z tá k , v ilá g o sa k és m eggyőzők.
N é lk ü lö z h e te tle n v e z é r f o n a la k d o g m a tik a i
és e t h ik a i e lő ad á sain k h o z . Szlávik M.
D. H einrich Matthes: Christus-R eligion
oder philosophische R eligion? Z ugleich
Grundzüge des W esens des evangelischen
Christentum s. G öttingen, Verlag von Van ­
denhoek u. Ruprecht, 1925. — 110 lap,
ára 3 Mk.
Szerző a k e r e s z ty é n , a k r isz tu si vallás
jellem ző v o n á s a it a k a r j a e ta n u l m á n y á b a n
m in d e n m á s v alláso sság g a l, s k i v á l t a filo­
zófiai v allás sal sz em b e n k id o m b o r íta n i. M ert
N é m e to r s z á g b a n a n n a k , h o g y a t i s z t a k er.
v allás teljes ere jév e l é rv é nyesülhe sse n, je le n ­
tős a k a d á l y á t képezi a v a l l á s n a k a m ű v e lt
tá r s a d a l m i o s z tá ly o k közt igen g y a k r a n
ta lá l h a tó filozófiai (hol p a n th e is z tik u s , hol
m is z tik u s) felfogása, m e l y ré sz in t klasszikus
ókori h a g y o m á n y o k o n , részin t a K a n t u tá n i
n é m e t id e a lisz tik u s bölcsészeire t á m a s z ­
k o d v a , a k ije le n té se n a la p u ló k risz tu si v a l ­
lás h e l y e t t m a g a s a b b t u d á s r a , s z in th e z isre
em e lk e d ő filozófiai vallás h ív é n e k vallja
m a g á t. E z z e l s z e m b e n sz e r z ő n k azt az állá s­
p o n t o t képviseli, h o g y — b á r elism eri az
id e alisztik u s filozófia é r d e m é t a m a té r iá liz ­
mus le g yőzésében — az i ly e n filozófiai v a l­
lás n e m igazi k e r e s z ty é n v a llá s , és az sem
a neve lé s, se m az erkölcsiség t e r é n , sem a
szociális kérdés m e g o ld á s á b a n tá v o lr ó l sem
f e jt h e ti ki a z t a h a t á ly o s s á g o t, a m e ly e t a
k e r e s z ty é n v a llá s n á l t a p a s z t a l u n k , am ely
k o r u n k eszm é in ek z ű r z a v a r á b a n , szociális
b a j a i n a k g y ó g y ítá s á n á l az eg y edüli f o g a n a ­
tos o r v o s s z e rn e k t e k i n t h e t ő . M a tth e s , n a g y o n
h ely ese n , a z t t a r t j a , h o g y a filo z ó fiá n a k is,
a v a l l á s n a k is m ás a f e la d a ta , az élet h i v a ­
tása s így az e g y i k a m á s i k a t n e m h e l y e t t e ­
s ít h e ti , nem p ó t o l h a t j a : a filozófia az é r t e ­
lem , a v allás az érzelem dolga; a filozófia
t u d o m á n y , e lv o n t t a n t é t e l , a v a llá s pedig
sz em élyes élet, — m á r L u t h e r n a g y o n v ilá ­
gosan k i m u t a t t a , h o g y m in d a s k o la sz tik u s
filozófia, m in d a m is z tik a csak elv ez et
K risz tu s tó l. A filozófiai v allás Isten e nem
szem élyiség, h a n e m " az igazi l é t “ , a végső
ok, végső e n e rg ia , végső sz u b s tá n c ia , az
a b s z o lu t u m , a jó eszm éje v a g y erkölcsi
tö r v é n y , és o t t a h i t : v a lam it elh in n i, —
m íg n á l u n k valakiben: I s te n n e k jó s á g á b a n ,
s z e r e te té b e n h in n i, le lk ü n k e t J é z u s n a k á t ­
a d n i, v a g y is o d a a d ó b iz a lo m és r e m é n y ­
kedés, t e h á t a k e r e s z ty é n v allás a legsze­
m é ly eseb b v allás, m e r t az e m b e r az ima
á l ta l á llan d ó é rin tk e z é sb e n áll Isten n e l, míg
a filozófiai v allás az e m b e r t az im á r a k é p ­
te le n n é te szi. Csak a k risz tu si v allás képes
n é p v a llá ssá le n n i, m íg a filozófiai vallásnál
erről szó sem le h e t; csak a k risz tu si vallás
képes egyre új k u l t ú r á k te r e m té s é r e , m íg
a filozófiai vallás a n é p k u l t u r a ö ssz eom lá­
sára vezet; az em berisé g elő h a la d á sa csak
K ü lfö ld i Szem le.
a z o k t ó l v á r h a tó , a k i k k e r e s z ty é n é lm é n y e n
á t m e n t e k . Az élet m i n d e n m e z e jé t: m ű v e l t ­
séget, m ű v é s z e te t , g a z d a g s á g o t és sz o cia­
liz m u s t csak K ris z tu s szellem ével le h et ú j j á ­
a l a k ít a n i, kü lö n ö se n a k e r e s z ty é n erkölcs­
t a n t m é g se m m i bölcsészeti m o r á l t ú l n e m
s z á r n y a l t a ; nem a v a llá s s z á r m a z ik a m o r á l ­
ból, m i n t a h o g y K a n t á l l í t o t t a , h a n e m m e g ­
f o r d ít v a : a v a llá s szüli a m o r á l t, — á m d e
a bölcsészeti v allás k é p te le n a r r a , h o g y az
e r k ö lc s ta n a la p ja legyen. T e rm é sz e te s e n ez
n e m a z t je len ti, m i n t h a a filozófia a k e r e sz ­
t y é n vallás m e g értés ére hasznos sz o lg á la to t
n e te h e tn e és ne t e t t v o ln a .
B á r n á l u n k a m ű v e l t tá r s a d a l m i o s z tá ­
l y o k k e v é sb b é s z e r e tn e k filozófiával foglal­
kozni, m i n t N é m e to r s z á g b a n , m e ly b ü sz k é n
n ev e zi m a g á t " das L a n d d e r D ic h t e r u n d
D e n k e r “ -nek , m égis t e k i n t e t t e l a r r a , hogy
i t t is a k a d n a k a m ű v e l t e k k ö z t, a k i k a
k e r e s z ty é n v a llá s sa l sz e m b e n a bölcsészet
m a g a s l a tá r a h e ly e z k e d n e k , p a n th e is z tik u s
te rm é s z e ti m á d á s b a b u r k o ló z n a k , — ezekkel
s z e m b e n e k ö n y v e c sk e m in d e n lelkész, h i t ­
o k t a t ó kez éb e n haszno s f e g y v e r le h e t, m e ly
k i m u t a t j a az ú. n. m a g a s a b b , v a g y is filo­
zófiai v allás r o s k a t a g v o ltá t s a z t , hogy
se n k i n e m v e t h e t m á s f u n d a m e n t u m o t ,
m i n t a m e ly v e t t e t e t t s ez a Jé zu s K ris z tu s .
Rácz Lajos.
D r. A. van Veld huize n: K atech etiek,
G ro n in g en d e n H a a g (W o lters) 1925. 8°,
259 l . Á ra: fl. 4 .90.
H o lla n d ia k e d v e z ő fekvése hozza m a g á ­
val, h o g y tu d ó s a i a külföldi, v ilá g n y e lv e n
m e g je le n t tu d o m á n y o s ir o d a lm a i á lla n d ó a n
figyelem m el kísérik. E z egyrészről m e g ó v ja
ő k e t az e g y o ld a lú s á g tó l és e g y b e n a r r a
ö sz tönzi, h o g y a k u l t ú r a m in d e n te ré n
k e lje n e k v e r s e n y re a n a g y n e m z e te k k e l.
A h o lla n d t u d o m á n y n a k s z e m b e tű n ő v o n á s a ,
h o g y m in d e n k o r g y a k o r la ti c é loka t is tu d
szolgálni.
F ig y e le m r e m é ltó , h o g y a th e o lo g ia fej­
lődése e n n e k a jó z a n n é p n e k m in d i g a szí­
v é n f e k ü d t. A p ro fe sszo r szó n a g y becsben
rész esült s a p ro fe ssz o ro k erre a m e g b e c s ü ­
lésre tu d o m á n y o s , egy há zi és tá r s a d a l m i
m u n k á s s á g u k k a l n a g y o n r ász o lg áltak .
A h o lla n d p ro fe ss z o r o k n a k já r ó em ez
elism erés f o k o z o tt m é r t é k b e n illeti a z t a
t u d ó s t , a k i n e k le g ú ja b b k ö n y v e k e z ü n k
a l a t t v a n . Ő a t u d o m á n y és g y a k o r l a t i élet
e m b e r e , aki u j j á t a k o r ü tő e ré n t a r t j a és jól
ism eri e g y h á z a lelki sz ükségle te it. Ő v a l ó ­
b a n m eggyőződéses eg yházi professzor, a k i ­
n e k p o z i tív k e r e s z ty é n h ite v a n . E b b e n az
i r á n y b a n iro d a lm ila g igen te v é k e n y . E g y
g y a k o r la ti c é lo k a t szolgáló h a v o n k i n t m e g ­
jelenő th e ologia i f o ly ó ir a to t: N ieuw e T h e o ­
logische S tu d ie n (Ú j theologiai t a n u l m á ­
n y o k ) szerkeszt. N é h á n y évvel e z e lő tt egy
n é g y k ö te te s bibliai és egyházi e n c ik lo p é d ia ,
a m e ly n e k m á s o d ik az ú jsz övetség ről szóló
k ö t e t é t ő d olg oz ta, az ő szerk esz téséb en
je le n t meg. U g y a n c s a k ő a szerkesztője
a n n a k a m o s t m á r teljes egészében m e g ­
j e le n t v á l l a l a t n a k T e k s t en U itle g (szöveg
és m a g y a r á z a t) , a m e ly az ú j t e s t a m e n t o m
g y a k o r la ti m a g y a r á z a t á t a d ja . E v á lla la t­
 K ü lfö ld i Szem le,
ban ő m a g y a r á z t a a M á rk e v a n g é l io m á t és
P á l n a k a ró m a ia k h o z és k o r in tu s ia k h o z k ü l ­
d ö t t leveleit.
J e len leg a g ro nin g en i állam i e g y e te m en ,
a n a g y r e f o r m á tu s (h e rv o rm d e ) eg y h á z á lta l
f e n n t a r t o t t ta n s z é k professzora. T á rg y a i:
bibliai th e o lo g ia , m is s z ió t ö rt é n e t , k e r e s z ­
ty é n e rk ö lc sta n és a g y a k o r la ti th eologia.
M int ez u t ó b b i n a k a m ű v e lő je , a d o t t ki k é t
r ö v id eb b k é z ik ö n y v e t: G y a k o rla ti b ib lia ­
m a g y a r á z a t és G y a k o r la ti th e o lo g ia ( P r a k ­
tische B ijb e l v e r k lárin g és P r a k tis c h e g o d ­
geleerdheid). P á ly á ja k e z d e té n lelkész v o lt,
m a jd e g y missziói isk o la ig a z g a tó ja le tt.
Í gy m a g á t ó l é r te tő d ik , h o g y m o s t egy
k a t e k h e t i k a je le n t m e g a tollából. E z a
k ö n y v a m a sz ü k sé g le te it v a n h i v a t v a k i ­
elégíteni. E r r e szükség v o lt, m e r t e ddig
k a t e k h é t i k a ön álló an m é g n e m je le n t m eg
hollandul. E z t a h á t r a m a r a d á s t , a m e ly a z é r t
á llo tt be, m e r t a g y a k o r la ti t á r g y a k t a n á r a i
m agas ó r a s z á m b a n és so k t á r g y a t k é n y t e le ­
n e k e lő ad n i, h ozz a be e m ű . Megjelenése
szükségességét a ho lla n d r e f o rm á tu s egyház
z s in a t á n a k az e n q u ê te -je is b iz o n y ítja .
A szerző az egyes t é m á k a t rö v id e n t á r ­
g y a lja u g y a n , de a r é sz letek n é l teljes i r o ­
dalm i tá j é k o z á s t n y ú j t . A k ö n y v egyszerű,
világos á t t e k i n t é s t a d m in d a r r ó l, a m i e
t á r g y r a v o n a t k o z á s s a l v an : a k a t e k h ézis
t ö r té n e té r ő l és a céljáról, a k a t e k h ézis
a l a n y á ró l és tá r g y á r ó l , a n y a g á r ó l és m ó d ­
szeréről. A k o r k ö v e t e lm é n y é n e k m egfele­
lően t á r g y a l a g y e rm e k i lélekről és v a l lá s ­
ról, v a s á r n a p i isk o láró l és g y e r m e k is te n ­
tiszte letrő l, az if ja k leikéről és vallásáról
és a s z a b a d egyleti m u n k á r ó l , a szü lőkre,
lelkészre és g y ü le k ez etre v á ró kötelessé­
gekről.
F ü g g e lé k ü l közli a h o lla n d r e f o r m á tu s
( h e rv o rm d e ) eg y h á z z s i n a t á n a k e t á r g y b a n
t a r t o t t , n e k i rend e lkez ésé re b o c s á t o t t t á r ­
gyalása i ö sszefoglalásának a m á s o la tá t.
E g y tip i k u s h o lla n d k ö n y v , h o lla n d o k
sz á m á ra ír v a , de a külföldi is n a g y h a s z o n ­
n a l olv assa. A h o lla n d v a l lá s o k ta tá s i á l la ­
p o t o k n a k az is m e r e te r á v il á g ít a m i k a ­
te ch e ziz ác ió n k fo g y a tk o z á s a ir a . A m a i v a l ­
lásos nevelés m in d e n p r o b lé m á ja h e ly e t
foglal. A l e g ú ja b b ir á n y o k k a l sz em b e n m é r ­
sé k e lt á llá s p o n to n v a n u g y a n , de a jelen
szükség leteit te lje sen ki a k a r ja elégíteni.
M egjegyezzük, h o g y n á l a a katec h éz is
n e m egy je le n t é s ű a v a l lá s ta n ít á s s a l, a m e ly ­
n e k e lső re n d en in te lle k tu á lis jellege v an .
A k a t h e c h iz á c ió az e g y h á z n a k az a je lle m ­
fejlesztő m u n k á j a , a m e ly n e k ú t j á n tö b b
évig t a r t ó , a 18 éves k o rig te r j e d ő , é v e n ­
k i n t 40, h e t e n k i n t i e g y ó rai ta n í t á s s a l az
eg yház önálló t a g j a i v á n eveli a n ö v e n d é k e ­
ket. H o l m a r a d el e m ö g ö t t a m i p á r h ó ­
nap ig , v a g y legfölebb eg y évig t a r t ó ú r ­
v ac so ráh o z előkészítő k o n firm ác ió i o k t a t á ­
s u n k ? E z a k a t e c h u m e n u s o k a t v a ló b a n b e ­
vez eti a K ris z tu s e g y h á z a g o n d o la t- és é l e t­
v ilá g á b a .
E z t a g a z d a g t a r t a l m ú k ö n y v e t , a m e ly
ízléses k ö té s b e n , finom p a p í r o n je le n t meg
387
vilá g o ssá g a, a l a p o ssá g a és k ü lö n ö se n te ljes
b ib lio g rá fiá ja m i a t t a le gm elege bben a j á n l ­
h a t j u k m in d e n k in e k .
Filep Gusztáv.
Caspari K. H.: G eistliches und W elt­
lich es. 2 4 . kiadás. Leipzig, 1925. D eichart.
X X X + 4 0 1 oldal. Ára fűzve 3.50, kötve
4 .80 Márka.
Az, h o g y eg y vallási k é z ik ö n y v 24
k i a d á s t é r h e t e t t m eg , m á r m a g a m in d e n
d ic sé re tn é l é k e se b b e n b iz o n y ítja a k ö n y v ­
n e k h a s z n á lh a tó s á g á t, h o g y ne m o n d j a m :
n é lk ü lö z h e te tle n s é g é t, első s o r b a n L u t h e r
kis k á t é j á n a k t a n í t á s á n á l , — e n n e k beo sz­
t á s á t k ö v e ti, — de a z u t á n á l t a l á b a n k á t é ­
ta n í t á s n á l . M aga a szerző — a n n a k id e jé n
m ü n c h e n i lelkész — i m m á r 64 e s z te n d e je
e l tá v o z o tt a m in d e n élők ú t j á n , de n á l a is
v a l ó n a k b iz o n y u lt, h o g y n em es c s ele k ed e tek
tú lé lik az e m b e r t. K ö n y v e ily e n j ó t e t t , sőt
fejedelm i a d o m á n y a hív ő k e re sz ty é n sé g
sz á m á ra . Szerző k ö n y v e az u to lsó g e n e r á ­
ciók id e jé n m e g je le n t haso n ló v a g y r o k o n ­
m ű v e k k ö z t v e z e tő h e ly e n áll. Igazi d r á g a ­
g y ö ngy , a m e ly r e a z o n b a n n e m v életlen ü l
b u k k a n t , h a n e m a m e ly Iste n o rsz á g á é rt
v aló , n é lk ü lö z é se k b e n g a z d a g é le té n e k t e r ­
m é k e , a m e ly e t az élet tá jó csapási, de e g y ­
ú t t a l tis z ta öröm ei t e r m e l t e k ki belőle.
A m in e k S p u rg e o n a m a g a n e m é b e n és m o d o ­
r á b a n v o l t a n a g y m e s t e r e , a m i t az i s t e n ­
t is z te le te k a l k a lm á v a l h a s z n á l t ó-egyházi
p e r ik o p á k m e g é rté s é re S c h w e n c k e r a m a g a
" B ildern zu d en E v a n g e lie n u. E p is te ln des
K i r c h e n j a h r s “ c. m ű v é b e n sz in té n m e s te ­
rien o ld o tt m eg , a z t n y ú j t j a i t t szerző is.
K ö n y v e n e m sablonos k á t é m a g y a r á z a t . N em
a m a g a s z a v a iv a l ig y e k s z ik a k is k á té s z ö v e­
g é t é r t h e t ő v é te n n i. A k á t é b ó l is csak a
m a g y a r á z a tn é lk ü li sz ö v eg e t közli r ö v id íté ­
sekkel. De az egyes k á t é f e je z e te k címei
a l a t t : tíz p a r a n c s o la t, hisz ek e g y , m i a t y á n k ,
k ere sztség , ú r v a c s o ra , a t ö r t é n e t b ő l , m i n ­
d e n n a p i életből, k ir á ly o k , állam fé rfia k ,
t u d ó s o k és e g y s z e rű h ív ő k életé b ő l v e t t
ta lá l ó p é ld á k , elbeszélések özöne, bibliai
ta lá l ó m o n d á s o k , é n e k v e r s e k és k ö z m o n d á ­
s o k t ú l á r a d ó g a z d a g s á g a le h e tő v é te szik
nem csak a kátém agyarázónak, hanem á lta ­
lá b a n az ig e h ir d e tő n e k , h o g y m in d i g új és
új p é l d á k k a l v ilá g o sítsa m eg m o n d a n i v a l ó ­
j á t s kösse le kis- és n a g y k o r ú h a l l g a t ó j á n a k
f ig yelm ét. Igaz, a rosszul v á l a s z t o t t kép,
v a g y h a s o n l a t felvilágosítás h e l y e t t i n k á b b
e l t a k a r . De a jól v á l a s z t o t t és h e ly é n a l k a l ­
m a z o t t kép felvilág o sít és m e g rö g z ít. És
sz erzőn e k eg y egész e m b e r é le tr e k ite r je d ő ,
az ev a n g e lio m v ilá g á n á l f o l y t a t o t t kereső,
a m e g t a l á l t a t ü g y e s e n v á lo g a tó és o s z tá ­
lyozó m u n k á j a o ly a n e r e d m é n n y e l j á r t ,
h o g y az a z t m a g á b a n foglaló k ö n y v é t lelki
g az d a g o d á s n é lk ü l se n k i sem t e h e t i le, aki
kézbe v e t t e . A k ö n y v elején szerző fia
k im e r ítő é l e t r a j z o t közöl é d e sa p já ró l. A
k ö n y v b e o s z tá s a k ö n n y e n á t t e k i n t h e t ő .
N y o m á s a világos. K iá llítá s a te ts z e tő s . Á ra
te rje d e lm é h e z v is z o n y ítv a c sek é ly n ek m o n d ­
h a tó .
K iss J.
»88
HAZAI IRODALOM.
D r. K allós Ede: Görög m ith ologia.
(Fővárosi könyvkiadó r.-t., 276 . l.) 1925.
A szerző, k in e k „G ö rö g élet és m ű v e l t ­
sé g " c. m u n k á j a s z in té n n e m ré g ib e n je lent
m eg (ism. P r o te s tá n s Szemle, 1925 jú n iu s ),
igen hasznos m u n k á t v é g z e tt, m i k o r a görög
m it h o lo g iá n a k r e n d k ív ü l g az d ag , de szilárd
s z e m p o n t o k n é lk ü l alig á t t e k i n t h e t ő a n y a ­
g á t v ilá g o sa n r e n d e z e t t e lő a d á s b a n össze­
fo g la lta . A f e l a d a t ö n m a g á b a n véve is
n ehé z, m e r t hisz en a m it h o lo g iá n a k a v a l lá s ­
tö r té n e ttő l és a k u ltu s z tó l fü g g e tle n ü l való
tá r g y a l á s a k ö n n y e n e g y o ld a lú s á g ra csáb ítja
az írót: a m it h o s z o k t ö r t é n e t i k i a l a k u l á s á ­
n a k f ejteg etése a vallásos h it és a k u ltu s z
f é n y e in e k m e g v ilá g ítá s a n é lk ü l sz ü k ség k é­
pen hézagos m a r a d . De m é g i n k á b b az e g y ­
o ld a lú m it h o s z - tö r té n e ti ir á n y felé so d o rja
a sz e rz ő t az a k ö r ü lm é n y , h o g y k ö n y v é v e l
n e m c s u p á n a s z a k ir o d a l m a t a k a r t a g a z d a ­
gíta n i, h a n e m a széleskörű olvasók özön ség
sz ükségle té re és igényeire is fig y elem m e l
a k a r t lenni. M ár p edig ez u tó b b i s z e m p o n t­
ból v a l ó b a n fontos dolog a n n a k a h a n g s ú ­
lyozása, h o g y a görög m it h o lo g iá n a k a köz-
t u d a t b a n szereplő és á l ta l á n o s a n is m e r t
bájos m eséi egy r e n d k ív ü l sz ö v ev é n y es, b o ­
n y o lu lt, sokszor egészen e lh o m ály o so d ó t ö r ­
t é n e t i f o l y a m a t n a k a v ilá g o sa b b fáz iso k­
ból és a ti s z t á b b a la k u la to k b ó l k i k a p o t t
részletei; s h o g y e g y e tle n e g y m ith o s z sincs,
a m i t m á s k é n t is n e m e s é lte k v o ln a . K allós
elő ad á sa e z t szerencsésen m e g é r te t i az o lv a ­
sóval. Á m d e a m it h o s z t ö r té n e t i sz e m p o n to k
a lk a lm a z á s á b a n m é r t é k e t k ell ta r t a n i . —
N a g y o n k ö n n y e n e lk a la n d o z i k a k u t a t ó a
m it h o s z o k „ ő s t ö r t é n e t é b e “ , ah o l végső fokon
sokszor sz e m b e n t a l á l j u k m a g u n k a t a régi
„ m e te o ro lo g ia i“ m itliologia a l a k ja iv a l, a
te rm é s z e ti e r ő k e t m eg sze m ély esítő is t e n e k ­
kel. Ú g y sz ó lv á n m in d e n m i t h o sz n a k az ős­
tö rté n e té ig ig y e k szik h a t o ln i: Sisyphos e r e ­
detileg k o rin th o s i te n g e r -is te n , T y n d a r e u s
peloponn esosi égi isten ség s tb . C sakhogy
az olvasó l é p te n - n y o m o n érzi, h o g y az ős­
tö r té n e tb e n s ü p p e d ék e s ta l a j o n já r. I s m é te l­
jü k , h o g y ez a jelen ség az e g y o ld a lú m ith o sz-
tö r té n e ti k u t a t á s n a k a k ö v e tk e z m é n y e ,
m e r t h iá n y z ik a vallásos hit. és a k u ltu s z
t é n y e in e k m é rsé k lő k o r r e k tiv u m a .
E g y é b k é n t K allós h ig g a d t e k le k tic iz ­
m u s s a l ig y e k sz ik e lő a d á s á b a n a különb öző
tu d o m á n y o s i r á n y o k e lv e it a lk a lm a z n i. —
G o n d o t f o rd ít az e ty m o lo g ik u s m a g y a r á ­
z a t r a , a n é lk ü l, h o g y a n n a k t ú l z á s á b a esnék.
Igaz, h o g y i t t - o t t éppenséggel e l f o g a d h a t a t ­
la n o k a m a g y a r á z a t a i : P o ly p h e m o s —
„m essz ire b ő g ő “ ? E h e l y e t t : „ s o k a t e m ­
l e g e t e t t “ . E ric h th o n io s = „fö ld e t h a s í t ó “?
I n k á b b : „ jó te r m ő f ö l d ű “ . E u r o p e = „ m e s z ­
szire t e k i n t ő “? H esyc h ios m a g y a r á z a t a n y o ­
m á n G ru p p e és H elbig ( R o sc h e r-L e x ik o n )
„D ie D u n k l e “ , „ V e r d u n k e l t e “ érte lm e zé st
f o gadja el, a m i le g a lá b b is m e g fo n to la n d ó .
K allós kétségbe v o n ja a H era k le s-H e rc u le s
n e v e k a z o n o s s á g á t, h o g y a la t i n is t e n e r e ­
deti je le n tő sé g é t etym ologiai a la p o n m e g ­
H a zai iro d a lo m .
m a g y a r á z z a , pedig az a d o t t e ty m o lo g ia
e g y á lta lá b a n n e m m eggyőző. D e n a g y o n
ó v a to s a n , ső t e l u ta s ító a n v is e lk e d ik az
ú. n. „ m ith o lo g ia i f ö ld r a jz “ -zal sz em b e n ,
k ü lönö se n az on m ith o s z o k b a n , m e ly e k „ h a ­
jós m e s é k “ -ből k e le tk e z te k . H a lla n i sem
a k a r arró l, h o g y pl. az Odysseia K y k lops-
m ith o s z a v a la h o l lo k a liz á lh a tó lenne. Á m de
a zt k é rd e z üz k : é p p e n a z é rt, m e r t az ily e n
m ith o s z o k a t legelőször h a jó s o k m e sélték ,
elk épzelhető-e, h o g y az ő sm e se m o n d ó k az
á l t a l u k b e j á r t cso dálatos és id e g en v id é k e k
e g yik ére sem g o n d o lta k , m ik o r az eg y sze m ű
ó riáso kró l m e s é lte k ? A m ith o lo g ia i föld rajz
k é ts é g te le n ü l so k t ú lz á s b a e s e tt, — csakú gy,
m i n t az e g y m á s t f ö lv áltó t ö b b i t u d o m á ­
nyo s i r á n y o k is; de a h e ly kérdése elvileg
e g y e tle n m i th o s z k u ta tá s b ó l sem z á r h a tó ki.
K allós k ö n y v é n e k le g n a g y o b b érd e m e
az, h o g y — b á r kissé e r ő l t e t e t t r a t i o n a ­
tistik u s összefüggésben — a görög m o n d a ­
a n y a g o t h a s z n á lh a tó f o r m á b a n , vilá g o sa n
e lrend ezv e m e g is m e rte ti. A görög iro d a lo m
és a m ű e m lé k e k is m e r e té n a la p u ló biztos
á t te k i n té s é rz ik m ű v é n e k m in d e n la p já n ,
a m ib ő l m it s e m v o n n a k le egyes z a v a r ó és
t a l á n a gyors m u n k á b ó l m a g y a r á z h a t ó ap ró
té v e d é s e k , pl.: „ th e s s a lia i D o d o n a - v id é k “
(60. l . ) ; „ D ir k e k é t i k e r f i a " (241. l . : A n t i ­
ope az a n y j u k ! ) ; „ K io s s z i g e t “ (251. l . :
Kios város). H e ly r e ig a z ítá s ra szo ru l n e h á n y ,
a m ű v é s z e t t ö r t é n e t k ö réb e v ágó észrevétele
is; pl. az ú. n. o tric olii Zeus t í p u s á t n e m
P ra x ite le s , h a n e m a k a r a i B r y a x is m ű v é n e k
t e k in ti az ú ja b b k u t a t á s , m íg az ú. n. L u ­
d o v is i-H e r á t n e m is görög, h a n e m a kései
r ó m a i s z o b rá s z a t a l k o t á s á n a k t a r t j á k , —
a m e ly t e h á t csak hosszú fejlődésen á t, hideg
idealizm ussal p r ó b á lj a az e re d e ti görög
iste n n ő -e sz m é t m e g jelen íten i.
Még egy r ö v id m e g je g y z é st: K allós
a görög v allásosság k é rd é sé t é r in t v e , íg y
fejezi ki m a g á t : „ a görög h ív ő k h itbeli
élm ényei h a t á r o z o t t a n e g y iste n h ív ő (m o n o ­
th e ista ) je lle g ű e k v o l t a k “ (6. l .). A kifejezés
félreé rtésre a d h a t o k o t. Az a lelki jelenség,
m e ly re K allós céloz s m e ly e t e g y é b k é n t
i g y e k s z ik eléggé m e g is h a t á r o z n i, n e m je lle ­
m e z h e tő a m o n o th e is t a jelzővel, m e r t hiszen
a görög vallás — egészen a késői, elsősorban
philo so p h ik u s eszm ei fejlődésig — s e m m ik é p
sem m o n d h a t ó m á s n a k , m i n t p o l y t h e i s t á ­
n a k , s ebbe a valláso s eszm e k ö rb e t a r t o z ­
n a k az e g y é n e k vallásos élm énye i is. A
K allós e m líte tte lelki je lenséget h e n o t h e ista
n é v v e l s z o k tá k m egjelölni s a v a l l á s t ö r t é n e t
a z t é r ti ezen kifejezés a l a t t , h o g y az egyé n ,
a m a g a valláso s elm erülésében, h a a sok
iste n közü l egyhez á h í t a t t a l fo rd u l, a vallásos
e l r a g a d ta tá s bensőségéb en csak a n n a k az
egy is t e n n e k h a t a l m á t és iste n i lé n y é t érzi.
M o n o th e ista á r a m l a t o k v a l ó b a n je le n t k e z te k
a görög v a l lá s b a n is, de — m i k é n t m o n d t u k
— ez ek csak későn, az e re d e ti görög vallásos
szellem e lh a lá s á v a l t ű n t e k fel.
A k ö n y v o lv a s á s á t igen m e lege n a j á n l ­
h a t j u k a tu d o m á n y o s és iro d alm i k érd é sek
H a z a iro d a lo m .
i r á n t é r d e k lő d ő m ű v e lt k özönségne k is, m e r t
k ö z t u d o m á s ú dolog, hogy a görög m i t h ologia
t a r t a l m i és fo rm a i kincse — sokszor alig
é s z r e v e h e tő e n — b e n n él egész m a i m ű v e l t ­
sé g ü n k b e n , sőt k ifejezé se in k b en is, úgy,
h o g y a n n a k összefüggő, r en d sz eres és világos
á t t e k i n t é s e , a m i t K allós k ö n y v é b e n m e g ­
t a lá l u n k , igen je le n t é k e n y elősegítőjévé v á lik
m in d e n féle i r á n y ú m ű v e lts é g n e k .
Szabó M ik lós.
P ascal: Vidéki Levelek. Fordította, be­
vezetéssel és jegyzetek k el k ísérte: dr. R ácz
Lajos sárospataki tanár. Tahit ótfalu. Syl­
vester irodalm i és könyvn yom dai m ű in té­
zet. 1925. 8° r. 264 l .
A k ö n y v Pascal B alázs v ilá g h ír ű V idéki
L ev e lein ek ( L e ttr e s P ro v in c ia le s) fo rd ításá l
a d j a , m e l y e t e ddig s a jn o s a n n é lk ü lö z t ü n k
m a g y a r n y e lv e n . A le v ele k ge n iális írója
1623-ban s z ü le te tt. A h á r om s z á z a d os sz ü le­
tési é v fo rd u ló s a r k a l t a a f o rd ító t a r r a , h e g y
m e g ism e rte sse a m a g y a r közönséggel e m ű
k e l e tk e z é s é t , t a r t a l m á t , h a t á s á t és m a i
je le n tő sé g é t. A m o s t o h a v is z o n y o k és a
k ö n y v e k n ehé z k ia d á s a m i a t t a z o n b a n a
m ű n e m a 300 éves fo rd u ló n , h a n e m v a l a ­
m iv e l késő b b , csak ez é v b e n je l e n h e t e t t
meg. E lism erés illeti a Sylvester-műintézetet
e n a g y b e c s ű k ö n y v n e k a m a i k ö r ü lm é n y e k
k ö z ö t t v a l ó b a n áld o za to s k i a d á s á é r t s m in d
a p a p i r t , m in d a n y o m á s t t e k i n t v e e g y a r á n t
szép, a régi, b ék e b eli id ő k r e e m lé k e z te tő
k iá llítá s á é r t.
A fo rd ító előbb Bevezetés cím a la tt
(18 la p ) szól P a s c a l életéről, főleg a V idéki
L e v e le k sz e m p o n tjá b ó l. M e g v ilá g ítja a n a g y
v ilá g g al való s z a k ít á s á t és a P o r t - R o y a l
z á r d á b a v o n u lá s á t . E lő a d ja , mi a d t a neki
az im p u l s u s t a le v e le k m e g ír á s á ra s h ogy
élte bele m a g á t m in d j o b b a n - jo b b a n a je z s u i­
t á k elleni n a g y h a r c b a és h o g y j ö t t lé tre
e g y m á s u t á n és m i t t a r t a l m a z a 18 le vél,
m e ly p ö r ö ly c s a p á s o k a t m é r t a je z s u i tá k
c a s u is tik u s, laza e r k ö lc s ta n á r a . A le vele k
1656 j a n u á r j á t ó l 1657 m á rc iu s á ig je le n t e k
m eg, v alóságo s f o r r a d a lo m b a h o z t á k a m ű ­
v e l t k e r e s z ty é n v ilá g o t és új k o r s z a k fel ­
d e rü lé sé t j e le n t e tt é k . A le v e le k óriási h a t á ­
s á n a k jelzése u t á n tö b b la p o n k e r e s z tü l
r e m e k m é l t a t á s á t t a l á l j u k P a s c a ln a k , m in t
ír ó n a k , az ő írói m ű v é s z e té n e k és p o le m ik u s
e ljá r á s á n a k . „ A V idéki L e v e le k — írja
R á c z — , m i n t a p o le m ik u s ir o d a lo m fe lü l­
m ú l h a t a t l a n m in t a k é p e i s m i n t a f ra n c ia
klasszik us n y e l v és ir o d a lo m első rem e k ei
a le fo ly t h a r m a d fé ls z á z é v a l a t t m itse m
v e s z t e t t e k f é n y ö k b ő l, e n e rg iá ju k b ó l, r a g y o ­
g á s o k b ó l.“ (15. l .)
E z t a f é n y t, e n e r g iá t és r a g y o g á st a d j a
vissza a z t á n m a g y a r n y e l v e n a fo rd ító a
le v e le k f o r d í t á s á b a n (19— 244. l .), m e ly e t
m é ltá n i l l e t h e t ü n k a con ge niá lis jelzővel.
L eg végül (245— 261. l .) alapos je g y z e te k k e l
kíséri a le v e le k f o rd ítá s á t. E j e g y z e te k a m ű
teljes m e g é r té s é t szolgálják, s e m m it h o m á l y ­
b a n nem h a g y n a k s az olvasó k étség e it m i n ­
d e n i r á n y b a n e lo szlatjá k . E z értékes j e g y ­
zetek. készítésénél t ö b b h elyen Becker F ü löp
Ágost, lipcsei e g y e te m i t a n á r k ia d á s á r a
389
t á m a s z k o d o t t a fo rd ító , m ely k ia d á s a
Bibliotheca R o m a n ic a c. v á l l a l a t b a n ( S tr a s ­
bou rg) je le n t m eg és a f o r d ít á s n a k is a l a p ­
j á u l szolgált. A je g y z e te k le g n a g y o b b része
a z o n b a n a fo rd ító sz éle sk ö rű t u d á s á n a k és
a k r i b i á j á n a k e re d m é n y e .
A Vidéki L e v e le k részletes i s m e r t e t é s é t
e Szemle olvasói e lő tt feleslegesnek t a r t o m .
A m ű o lv a sá sa n é lk ü l e g y é b k é n t is, b á r m e ly
tü z e te s is m e r te té s m e lle tt is, csak h a l v á n y
k é p e t a d h a t u n k róla. O lv a s n u n k kel], hogy
g y ö n y ö r k ö d h e s s ü n k b en n e és l á th a s s u k , m i ­
k é n t álcázza le a f riv o l i m m o r a l i t a s t és teszi
neve tsé gessé a n a g y k é p ű t u d a t l a n s á g o t egy
lá n g e lm é jű e m b e r , a k i, b á r n e m v o lt t h e o ­
logiai k é p z e tts é g e , mégis a tu d ó s th e o lo g u ­
so k t u d o m á n y á v a l , b iz to n s á g á v a l, fölényé­
v el és já ts z i k ö n n y e d s é g é v e l m ozog a d og m a
és m o r a l s z ö v ev é n y ei közö tt.
A le v e le k f o rm á ja , h a n g j a , n y e lv e , elő­
a d á s a n e m c s a k m e g ra g a d , h a n e m á l la n d ó a n
le is k ö t b e n n ü n k e t . K é ts é g k ív ü l h a tá ssa l
v o lt P a s c a lr a a refo rm áció k o r á n a k h a t a l ­
m a s p o le m ikus r ö p ir a ta , az E p i s tolae Obscu ­
ro ru m V iro ru m , m e ly a d o m in i k á n u s o k ellen
i r á n y u l t . E t t ő l v e t t e m ű v é h e z a f o r m á t. De
az O b scu ru s E m b e r e k L evelei m essze m ö ­
g ö tte m a r a d n a k a V idéki L e v e le k n e k a k á r
a tu d o m á n y o s érv e lést, a k á r az elő adá s elő­
kelőségét és f in o m s á g á t t e k i n t j ü k . A m az
n e m i r tó z ik a t r á g á r s á g o k tó l és a d o m in i­
k á n u s o k sexuális k ic s a p o n g á s a in a k nyers
elbeszélésétől, m íg P a sc a l, n o h a ez ir á n y b a n
s z inté n b ő v e n t a l á l t osto ro zn i v a l ó t a
Molina-féle je z s u i ta e r k ö lc s ta n o k b a n , csak
i t t - o t t (n yolc, k ile n c, de f ő k é n t a tiz e d i k
le vélben) ér in ti ezt a k én y e s t á r g y a t rö v id e n ,
t a p i n t a t o s a n és ízléssel. A f o rd ítá s a h ű sé g ­
hez való ra g a s z k o d á s m e lle tt az e r e d e tin e k
elevenségével és m e g ra g a d ó e r e jé v e l h a t az
o lv a só ra . A m a g y a r ir o d a lo m á l t a l á b a n , de
f ő k é n t a th e o lo g ia i ir o d a lo m k ü lö n ö se n hálás
le h e t R á c z L a jo s n a k , h o g y ily e n k itű n ő
f o r d ít á s b a n , m e g v ilá g o sító b e v e ze té ssel és
j e g y z e te k k e l a d t a ki P a sc a l v ilá g h ír ű m ű v é t ,
m e ly n e k á r a , n á la m e g re n d e lv e , 60 ezer
k o ro n a.
S. Szabó József.
Id. dr. Im re József: Orvosi ethika. E lő­
adások az orvosi élet helyes folytatásáról.
Budapest. 1925. A ,,Studium “ kiadása. 8°.
290 lap.
Mi te sz i szükségessé „ o r v o s i e t h i k a "
k i a d á s á t ? N e m az, m i n t h a m á s er k ö lc s ta n
v o ln a az o r v o s o k ra é rv é n y es, h a n e m m iv e l
az orvos h i v a t á s á n a k különleges v o ltá n á l
fogva egészen m á s f e la d a to k elé, egészen
sa já tla g o s h e l y z e te k b e k e r ü l és szükséges,
h o g y az e t h ik a s z a b á ly a it az orvos k ü lö n le ­
ges p r o b lé m á ir a a l k a lm a z z u k . A n n á l i n k á b b
is fontos ez, m i n t h o g y az orvosi h iv a tá s
erkölcsi, s z e m p o n t b ó l n a g y o n - n a g y o n k é ­
n y es, a lelkészé m e lle tt t a l á n a le g k é n y e ­
sebb. Az orvos kezébe e m b e r é le te k v a n n a k
le té v e és so k sz o r t u d á s á n a k , le lk iis m ere­
te sség é n ek m é rv e sz erin t é le te k e t m e n t h e t
m e g , e n g e d h e t á t, v a g y é p p e n l ö k h e t oda a
h a l á ln a k m a r t a l é k u l ; az o rv o s ra t i t k o k b í­
z a t n a k , so k sz o r o ly a n o k , m e ly e k m é g g y ó n ­
390
t a t ó a t y a elé se m k e r ü ln e k s ő felelősséggel
h o rd o z z a sz a z a k , so k sz o r e z r e k t i t k a i t ; az
orvos v é le m é n y e , ta n ú s k o d á s a e m b e r e k n e k
egész é letre szóló j á r a d é k o t b i z t o s í t h a t , v a g y
f o s z t h a t j a m e g ő k e t tőle (b aleseti k á r t a l a n í ­
tá s s tb .) , bírói íté l e t e k e t k o r m á n y o z h a t
j o b b r a , v a g y b a l r a s így m e g i n t e m b e r é le ­
t e k e t r o n t h a t , v a g y m e n t h e t m eg, j u t t a t h a t
a k a s z tó f á r a , v a g y h á r í t h a t j a el a z t felőlük;
v ég ül az orvos erkölcsi lé n y e á ld ás, v a g y á t o k
f o rr á s a le h e t e z r e k és tíz e z r e k s z á m á r a , —
hisz en az á l t a l a t e r j e s z t e t t szellem , az ő
p é l d a a d á s a k ü lö n ö sk é p e n j a v í t h a t j a , v a g y
m é te l y e z h e ti a r e á b í z o t t a k a t és k ö r ü lö tte
élő k et. I n d o k o lt k ü lö n ö se n m a eg y ilyen
orvosi e r k ö lc s ta n k ia d á s a , — eg y fe lő l az
á lta lá n o s erkölcsi sülye dés, k é ts é g te le n ü l k i ­
h a to tt. az orvosi r e n d r e is, m ásfelől az utolsó
é v e k orvosi tú lt e r m e l é s e m é g az átlagos
m e g élh e té si n e h é zs ég ek n é l is sú ly o s a b b
a n y a g i h e l y z e te k b e s o d o r ta az o r v o s o k a t,
a m i a kísértés e r e jé n e k r e n d k ív ü li m e g n ö ­
v e k e d é s é t je len ti.
N a g y o n - n a g y o n kevés e m b e r o ly a n a l­
k a lm a s h a z á n k b a n e n n e k az orvosi e rk ölc s­
t a n n a k a m e g ír á s á ra , m i n t é p p e n id. dr.
Im re József. E so r o k író ja őt csak n a g y
híréb ő l is m e r i, de a k ö n y v b ő l i t t áll e lő tte :
eg y r e n d k ív ü l n a g y t a p a s z t a l a t ú és o l v a s o t t ­
sá gú, jó m e gfigyelő kép ességű, fin o m go n d o l­
kozáséi és érzésű, jó z a n , le h ig g a d t bölcses ­
ségű, s z e m é rm e se n tisztességes, ö n felá ld o ­
zó an e m b e r s z e re tő , széles lá tó k ö r é b e e g y é n t,
c s a lá d o t, t á r s a d a l m a t és n e m z e t e t e g y a r á n t
felölelő, f á r a d h a t a t l a n e m b e r , ki 40 éves
orvosi (később e g y e te m i t a n á r i ) p á l y a f u tá s a
u t á n n y u g a l o m b a v o n u lv á n , e z t a n y u g a l m a t
r ö g tö n o d a á ld o z z a , t o l l a t r a g a d s ily tá rgyéi
e g y e te m i e l ő a d á s a in a k a n y a g á t re n d e z v e ,
k ö z r e b o c s á tja ezt a k ö n y v e t , h o g y a hosszéi
m u n k á s élet a l a t t g y ű j t ö t t k in c s e k v e s z e n ­
dőbe ne m e n je n e k a j ö v e n d ő o r v o s n e m z e ­
d é k re n éz ve. És ezzel je lle m e z tü k n e m c s a k
őt, h a n e m k ö n y v é t is s r e á m u t a t t u n k a r r a
is, h o g y az egész m a g y a r s á g n a k m ily e n m é ly
és s z e r e te tte lje s h á l á t kell éreznie a k ö n y v
m e g je le n é s é é rt, m e r t h isz e n e m ű n e k k é ts é g ­
te le n ü l n e m z e ti f o n to ssá g a v a n .
A k ö n y v e g y é b k é n t n e m c s a k orvosi
e t h i k á t t a r t a l m a z , h a n e m ( m in t a z t az a l ­
cím t á g a b b v o l t a is kifejezi) orvosi p o lit ik á t
is, v ag y is egy t e t e m e s része azzal fo g lalk o ­
zik , h o g y erkölcsi s z e m p o n t b ó l közöm bös
k é rd é se k b e n m ic so d a célszerűségek vez es­
sé k az o r v o s t p á l y á j á n , — e rész ek k e l v aló
foglalkozás orvosi s z a k la p b a v aló és így erre
e g y á lta lá n r e á sem t é r ü n k , — b á r i t t - o t t az
i l y n e m ű p r o b lé m á k az erk ö lcsiekkel n a g y o n
is h a t á r o s a k , s ő t erkölcsi té r r e á t is n y ú l ­
n a k , h a fig y elem b e v e s s z ü k az o r v o s n a k a z t
a szerző á l t a l n a g y o n h a n g s ú l y o z o t t s v a ló ­
ban fenná lló erkölcsi k ö te les ség é t, h o g y
m in d ig m i n d e n b e n a le h e tő l e g jo b b a t kell
ny újtan ia.
E g y róm . k a t h . b íráló (e g y e te m i o r v o s ­
t a n á r ) „ s a jn o s a n n é lk ü lö z te a k ö n y v b e n a
vallás e m l í t é s é t “ , m ire szerző m e g je g y e z te ,
h o g y „ a z egész m u n k a valláso s és ép p e n k e ­
r e sz ty é n i szellem et a k a r te r j e s z te n i . . . n e m
a s z a v a k , h a n e m a lélek és a t e t t e k a fo n ­
H a z a i iro d alo m .
t o s a k . “ A b b a n ig a z a t a d u n k szerző n e k , h o g y
a k ö n y v e t k e r e s z ty é n erkölcsi szellem lengi
á t , m á sb ó l, m i n t K ris z tu s t a n í t á s a i b ó l ilyen
e t h i k a ki sem n ő h e t , — egy h e ly e n , ah o l a
tü r e l e m r ő l m o n d n a g y o n f ig y elem rem éltó
(fá jd a lo m , a m a i ideges, siető, ö n te lt o rvostól
oly ide gen) s z a v a k a t , m e g is m o n d j a , ho gy
„ p é ld a a d ó e s z m é n y ü n k m a g a Jé z u s K r i s z ­
t u s “ (62. l .), m á s h o l ped ig , ah o l az orvos
önfeláldozó (aliis in se rv ie n d o c o n s u m o r) m ű ­
ködéséről szól, a z t eg y e n esen a h itt é r ítő é h e z
h a s o n lítj a (64. l .), — mégis a z t h a n g s ú l y o z ­
nia kellett, v o ln a , h o g y csak ig a z á n vallásos
lélek b ő l f a k a d h a t m in d e z , v a g y h a n e m sz e ­
m élyes v allás o sság b ó l e re d is, de k e r e s z ty é n
h a g y o m á n y o k , k e r e s z ty é n nev elés, a k e r e s z ­
ty é n s é g t o v a h a t ó k o v á s z a á l ta l t e r e m t e t i
t á r s a d a l m i lé g k ö r t e r m e lh e ti csak a felsorolt
orvosi e r é n y e k e t. T a l á n u t a l t v o ln a is erre
a szerző, h a n e m gondol a r r a , h o g y e l ő a d á ­
s a i n a k h a llg a tó s á g a , k ö n y v é n e k olvasó serege
fele kezetközi ö ssz eté te lű , — b á r v is z o n t a
k e r e s z ty é n s é g ere jérő l való h a t á r o z o t t a b b
b iz o n y s á g té te l é p p e n e z é r t megint, k í v á n a to s
l e t t v o ln a .
K ü lö n ö s e b b e n k i e m e l jü k a 10 e l ő a d á s ­
n a k m egfelelően 10 feje z e tre o s z t o t t k ö n y v ­
ből a z t a rész t, m e ly „ a z o rvos szükséges
t u l a j d o n s á g a i r ó l “ szól. N o th n a g e lle l h a n g ­
s ú ly o z za , h o g y „ jó o rvos csak jó e m b e r
l e h e t " , n a g y o n hely ese n u t a l a r r a , h o g y az
o r v o s n a k m ű v e l t e m b e r n e k , " ú ri e m b e r ­
n e k “ k e ll le n n ie, é r tv e e z a l a tt az angolszász
p u r itá n iz m u s (a k á lv in iz m u s ) t a la j á b ó l k i ­
n ő t t „ g e n t l e m a n “ f o g a lm á t. A tü r e le m m e l
m i n t „ n a g y e r é n n y e l és n a g y h a s z o n n a l “
sz e m b e n h ely ese n h a n g s ú ly o z z a a m é l t ó ­
sá g o t (d ig n ita s) is, r á m u t a t a r r a , h o g y m ily e n
b á t o r s á g kell eg y rag á ly o s v esz e d e lm e k n e k ,
éjjeli t á m a d á s o k n a k k i t e t t , á lla n d ó a n óriási
felelősséget h o rd o zó és á lla n d ó a n k é s z e n lé t­
ben levő, n y u g o d t é le tv é g e t c s a k n a g y o n
r i t k a e s e te k b e n n y ú j t ó p á ly á h o z , kiem eli az
ö n v iz sg á la t és ö n b ír á l a t, a r é s z tv e v ő g y e n ­
gédség f o n to s s á g á t, felh ív ja a f ig y elm et az
o r v o s ra v á r a k o z ó sok félreé rtésre, h á l á t l a n ­
sá g ra , ellenség esk edésre, r á g a lo m r a , az orvos
ja v í t ó , n e m e s ítő é l e tf e l a d a tá r a s o d a t á r j a
a nagy k ö vetelm én yt: „az orvosnak u tá n o z ­
h a t ó p é ld á u l kell szolgálni élete m in d e n r é ­
s z é b e n “ . (71. l .) N e m t u d j u k eléggé h e l y e ­
selni f e jte g e té s e it o t t , ahol arró l szól, h o g y
az o r v o s n a k n e m a p é n z ( tis z te l e td í j) e lle n ­
é r té k é t kell n y ú j t a n i a , n e m sz a b a d t u d á s á t
le lk iis m e re te ssé g é t, sz o lg á la tk é sz sé g é t, h ű ­
sé g ét a v á r h a t ó e l le n s z o lg á lta tá sh o z m é rn ie,
h a n e m eg y k in c se it in g y e n sz é to sz tó , felséges,
de eg y s z e rsm in d keg y e lm e s u r a lk o d ó h o z h a ­
so n ló a n m in d ig a le g jo b b a t kell n y ú j t a n i a .
„A z egész d e o n to lo g ia (k ö te le ssé g ta n ) a la p ja
a s z e r e t e t “ , idézi eg y öreg b a r á tjá t. (29. l .)
s v a l ó b a n ez a s z e r e te t h a t j a át az egész m ű ­
v e t. (E s z e r e te tte l n e m á l líth a tó a z o n b a n
sz em b e a „ f e g y e le m “ és „ k e m é n y k ö v e t ­
k e z e te s s é g “ . — m in d e z csak egyenes fo ly o ­
m á n y a az okos s z e r e te tn e k .)
Igen j ó z a n n a k t a l á l j u k a z t, a m i t arról
ír, h o g y az orvos a köteles t i t o k t a r t á s alól
m a g á t f e lm e n th e ti o t t , a h ol a t i t o k re á b íz ó ­
j á n a k a le lk iis m eretlen sé g e m á s é le te k e t
H azai iro d alo m .
készül tö n k r e te n n i. (93. l .). J ó z a n á llá s p o n ­
t o t foglal el a z o k r a a n ehé z h e l y z e te k r e v o ­
n a tk o z ó la g , m i k o r fizikai le h e te tle n s é g e k ­
ből folyólag m a g z a t és a n y a élete k ö z ö t t
kény sze rü l az orvos v á l a s z ta n i (126. l . s kk.),
b á r ily e n k o r v a l ó b a n s z ív sza g g ató ez a v á ­
lasztás m in d e n érző le lk ü le tű o r v o s ra nézve.
N ag y o n ö r ü l t ü n k a n n a k , a m it a h á z a s sá g o n
kívüli n e m i ö n m e g t a r t ó z t a t á s r ó l s e n n e k
v eszélytelenségéről ír (131. l .), — n e m á r t o t t
v o ln a i t t (ha s z o ro sa n n e m ta r t o z i k is ide)
rö v id e n a r r a is u ta l n i , h o g y a te s tile g és lel­
kileg ti s z t a élet a s z e r v e z e t s főleg az ideg-
ren d sz e r s z e m p o n tjá b ó l, m ily e n n a g y e r ő ­
forrást je le n t. (E p o n to n érte lm i felületes­
ségből és erkölcsi lé h a sá g b ó l egyes o rv o so k
bo rz a sz tó k á r o k a t o k o z n a k .) H e ly e se n kel
ki a m a i női ö ltözködés sz em é rm etlen sé g e
ellen, m e ly veszélyes m ű v e le t e k r e is r a g a d ja
sokszor a d i v a t b o lo n d ja it, úg y , h o g y az
o r v o s n a k " kötelessége a k o m o ly a b b életfel­
fogás k é p v ise lő je k é n t az e m b e r e k e t s a j á t
o s to b a s á g u k t ó l is m e g v é d e n i “ . (140. l .)
N a g y o n szép az a feje ze t, m e ly az o r v o s
tá rs a d a lm i f e la d a ta ir ó l, az o k o s , egészséges
életre való nevelésrő l, a p á l y a v á la s z tá s i r á ­
n y ítá s á ró l, az orvos b a r á t i , ta n á c s a d ó sz e­
repéről s közéleti f e la d a ta ir ó l szól, — m ily e n
kár, h o g y a m a i o r v o s o k n a k o ly a n elenyésző
kis részében él ily e n i r á n y ú felelősség. A
h e t e d ik e lő a d á s b a n a p é n z tá r i k ö te le z e ttsé g
k ite r je sz té sé r ő l szólva, m e g h ú z z a a v ész­
h a r a n g o t s r e á m u t a t az orvosi m u n k a gé­
piessé v á l á s á n a k óriási vesze d elm é re. (Csak
p á r h e t e m o n d t a n e k e m egy idős o r v o s,
ő b iz o n y é r e z te ti a p é n z t á r i b e t e geivel, h o g y
n em t a r t j a különös sz eren c séjé n ek , h o g y
k e z e lh e ti ő k e t, — s é p p e n csak a n n y i t te sz
é r tü k , h o g y el ne c s a p já k .) V a ló b a n fe h é r
holló az o ly a n p é n z tá r i orv o s, ki gyengéd
s z e r e t e t e t s r é s z l e t e k k e l is bíbe lő d ő lelki
is m e re te ssé g e t visz bele m ű k ö d é sé b e , —
h o v a j u t a t á r s a d a l o m , h a az o rvosi r e n d e t
v a la m i n a g y erkölcsi m e g ú ju lá s á t n em
já r j a ?! Azt a részt v isz o n t az o rv o s-o lv a só k
f o g já k b iz o n y o s m é l a b ú v a l olv a sn i, ahol a
szerző a b e t e g e k kö te lesség é t sorolja fel.
E rr ő l á l t a l á b a n s o k k a l k e v e se b b szó s z o k o tt
esni, m i n t az orvosi d eo n to lo g iá ró l.
K i gy ő zn é a z o n b a n e n n e k a k in c s e s ­
h á z n a k v a l a m e n n y i é r t é k é t e lő s z e d e g e tn i;
egy s o k o ld a lú elme h o ssz ú é le t k in c se it g y ű j ­
tö tt e i t t össze h a n g y a s z o rg a lo m m a l. Szól­
j u n k m ég r ö v id e n a z o k r ó l a h ib á k r ó l és
h iá n y o k ró l, m e l y e k e l tö r p ü ln e k u g y a n a
n a g y a l k o tá s k iv á ló sá g a m e lle tt, de é p p e n
különleges s z e m p o n t u n k n á l fogva mégis fi­
g y e lm e t é rd e m eln e k .
A k e r e s z ty é n s é g s z e m p o n t já b ó l h e l y t e ­
l e n íte n ü n k kell a k ö v e t k e z ő ( P a u ls e n t ő l á t ­
v e t t ) n é z e t e t : " A m e g szo k á s, az örökölt
h a j la m az en g e delm ességre, esetleg a m e g ­
győződés kifejleszt le lk ü n k b e n eg y „ s z e r ­
v e t " a le lk iis m e r e t e t" . (8. l .) A lelk iism eret
nem ily e n v isz onyla g os v a la m i, h a n e m isteni
e r e d e t ű bíró. M in d e n ese tre e l h o m á ly o s ítja a
b ű n , b e f o ly á s o lh a tja az öröklés, k ö r n y e z e t
és n ev e lé s, de az e r e d e te m é g sem az. Meg­
é r tj ü k , h o g y a v ilá g i g o n d o lk o d á s ú if jú o r ­
v o so k elé a k ö v e t k e z ő k é p á llítja „ a hosszú
391
f á r a d a lm a s élet végén e l ő r e lá t h a tó fő e r e d ­
m é n y e k e t : v a g y o n i jó lé t, közbecsülés, ö n ­
b e c s é rz e t" . A k e re sz ty é n sé g le lk iv ilá g á b a n
a n y u g o d t le lk iis m e r e t, I s t e n n e k r a j t u n k
helyeslőleg m e g n y u g v ó t e k in te te s az örök-
élet k o r o n á ja a le gfőbb é r té k e k . H a t á r o z o t ­
ta n szem be kell a z u t á n h e l y e z k e d n ü n k a z o k ­
kal a h e ly e k k e l, ahol a sz erző a h a z u g s á g o t
„ a beteg" é r d e k é b e n “ (80. l .) v a g y „ k a r i
é r d e k b ő l" (202. l .) m e g e n g e d h e tő n e k t a r t j a .
S em m in ő m e n ts é g v a g y t e k i n t e t n e m in d o ­
k o lh a t h a z u g s á g o t, m e r t a h a z u g s á g m in d e n
e s e tb e n erk ö lc ste len . Az e g é s z - k ö n y v az
őszinteség és becsületesség le v e g ő jé t leheli,
egyes h e ly e k e n (39— 40. l .) a h a z u g sá g leg­
csekélyebb m e g n y ilv á n u lá s á v a l is éles h a r c o t
v ív a szerző, az előbb e m líte tt h e l y e k e t t e h á t
csak logikai k i b i cs a k lá s n a k , e l t e r j e d t s a
k ö zg o n d o lk o z á sb a b e v e t ő d ö t t té v e s n é z e te k
e lőtti m e g h ó d o lá s n a k t e k i n t h e t j ü k . Az ig a z ­
sá g o t n e m kell k ím é le tle n ü l közölni a b e t e g ­
gel; egyelőre a d h a t az orvos k ité r ő , v a g y
o ly a n fele letet, m e ly a r e m é n y s é g n e k m ég
k a p u t h a g y ( h á n y e s e tb e n s ü lt fel n a g y o n
ö r v e n d e te s e n az o rvos sú lyos b a j o k b a n a d o t t
k e d v e z ő tle n jó s la ta iv a l), v a g y a teljes gyó­
g y u lá s t v a l ó s z í n ű tle n n e k m o n d v a , b i z t a t ­
h a t j a a b e t e g e t o ly a n ja v u lá s s a l, m e ly az
élete t m é g é l v e z h e tő v é te szi s z á m á r a . V i­
sz o n t szükséges is. h o g y a b e t e g a h a l á l e s h e ­
tőségével sz á m o ljo n , d olgait re n d e z z e s
le lk é t előkészítse. A b e te g n é h a r é m ü l te n j u t
tu d a tá ra annak, hogy e lám íto ttá k s m ár
csak ó rák , v a g y p e r c e k á l l a n a k e lő tte , h o g y
az utolsó ú t n a k sz em é be nézhessen. Sub
specie a e t e r n i t a t i s ez a k érd é s egészen m á s ­
kép fest, m i n t h a a h alállal m i n d e n t befe je­
z e t t n e k v e s z ü n k . ( N a g y o n figyelem re m é ltó
az, a m i t é p p e n e tá r g y r ó l Sík S á n d o r a „ C se r ­
k és z v e z e tő k k ö n y v e " első k i a d á s á b a n az
első c s e rk é s z tö r v é n y tá r g y a lá s á n á l ír.)
I m i t t - a m o t t e lő fo r d u ln a k a k ö n y v b e n
ism étlése k , i t t - o t t te rje n g ő s a tá r g y a lá s ,
v a g y la z a a g o n d o la tm e n e t, n e h é z k e s, d a ­
rab o s a stilu s , de e sz ó rv á n y o s h i b á k nem
r o n t j á k a z é r t a k ö n y v bec sé t, élvez he ­
tőségét. M ellékesem m e g e m l ítjü k , h o g y az
„ e g é s s é g " szót a szerző k ö v e tk e z e te s e n e g y é ­
nileg írja; n e m k ív á n a to s az ily e sm i e g y ­
felől, m e r t h a m in d e n k i m á s és m á s h e l y e s ­
í r á s t k ö v e t, a le g n a g y o b b z ű r z a v a r áll be,
m ásfelől a f o n e tik u s e lv a lk a lm a z á s a ép p e n
e szónál elm ossa a szó igen é rd e k es s az
összes n y e l v e k b e n eg y e d ü l álló e t y m o lo ­
g iá já t.
Szerző m ű v e v égén eg y új v ilá g u t á n
v á g y ó d ik , rész b en angol ír ó k n y o m á n „ e g y ­
sz e rű b b é l e t e t “ s ü r g e t (268— 9. l .) s e ttő l
v á r ja egy egészségesebb, m e g e lé g e d e tte b b ,
b o ld o g a b b k o r elérk ezését. Mi a z o n b a n nem
h iss zü k , h o g y a b ű n e i á l ta l h a j s z o l t e m b e r i­
ség ezt s a j á t erején ( M an x b á r ó k é n t s a j á t
c o p fjá n á l fogva k ie m e lv e m a g á t a m o c s á r ­
ból) el fogja érni. E h h e z egy n a g y lelki
ébredés ( re v iv a l), I s te n L e lk é n e k e g y cso­
d á la to s k iá r a d á s a szükséges, m e ly e t a régi
tisztes k o r i t t m a r a d t s tis z te ssé g ü k k e l
sz in te a n a c h r o n is z tik u s a n h a t ó g yerm e kei
t a l á n csak a N éb ó h eg yéről fo g n a k m e g lá tn i.
Mi a z o n b a n h iss z ü k , h o g y I s te n keg ye lm e
392
elh o z z a a z t az id ő t, a m i k o r új v ilá g b a n új
orvosi n e m z e d é k a j é z u s K r i s z t u s b a n , m in t
is te n i U r á b a n és M e g v á lt ó já b a n v e t e t t sze­
m élyes h itt e l, az e v a n g é liu m á l ta l ú jjá sz ü lt
élet felülről v e t t ere jév e l k r is z tu s i m is z ­
sz ió ra in d u l, a t e s t i g y ó g y u lá s m e lle tt lelki-
g y ó g y u lá s t és v ig a s z t a lá s t is v iv é n a le lk e k ­
hez s az orvosi e t h i k á n a k iste n i kéztől
szívébe v é s e t t tö r v é n y e i t életével beleírja
a m a g y a r n e m z e t é le té n e k k ö n y v é b e is. A
M a g y a r E v a n g é liu m i K e r e s z ty é n D iák -sz ö ­
v e ts é g és a R e f o r m á tu s D iá k o k Soli Deo
G loria Szövetsége I ste n segítségével ezen
dolgozik. Csia Sándor.
Példának okáért . . . Szerkeszti: Csűrös
István. I. k ötet. B udapest, 1925. A Soli D eo
Gloria k iadása. 151. l . Á ra 35.000 korona.
É r d e k e s , h o g y épe n v ilá g i ír ó k (Móricz
Z sig m o n d , S zabó Dezső) m u t a t t a k rá, b á r
e g y o ld a lú v ilá g ítá s b a n , de n e m ig a z s á g ta ­
la n u l, a h á b o r ú t k ö z v e t le n ü l m e g e lő z ö tt é v ­
ti z e d e k m a g y a r r e f o r m á tu s ig e h ird eté si m o ­
d o rán a k egyik nagy h ib á jára, arra, hogy
a te m p lo m i p r é d ik á c ió " k ö zé p k o ri á l ta l á n o s ­
s á g o k " - ból, sz áz szor e l m o n d o t t és százszor
n e m é r t e t t és n e m é r z e tt szólamokból áll.
E l k ell is m e r n ü n k , h o g y e s z a v a k : b ű n ,
keg y e le m , h i t , m e g térés , m e g ig az u lá s, ú j j á ­
születés s t b . , b á r m i ly é r té k e s e k és n é lk ü lö z ­
h e t e t l e n e k a tu d o m á n y b a n , m i n t a vallásos
é l m é n y e k e g y e te m es lé n y e g é n e k h o rd o zó i, —
a th e o lo g ia i is k o lá z o tts á g g a l n e m r e n d e l­
kező t ö m e g e k és g y e r m e k e k s z á m á r a n e m
m o n d a n a k semm it. A p u s z ta abstrakciók csak
a t u d ó s n a k v a lók, m e r t , m i n t m á r S o k ra te s
m e g á l l a p í t o t t a , a t u d o m á n y — f o g a lm a k ­
b a n g o n d o lk o d á s ( W in d e lb a n d : Gesch. d.
P h ilo s o p h ie , 5-te Aufl. 1910. 77.). F o g a l­
m a k b a n g o n d o lk o d á s ra csak a tu d ó s képes;
az á t la g e m b e r , m e g a g y e r m e k szemléletek­
ben g o n d o lk o d ik . „B e g riffe o hne A u s c h a ­
n u n g e n sin d l e e r “ . A z é rt ú g y a v a l l á s t a n í ­
tá s , m i n t a te m p lo m i ig e h ir d e té s (am ely
k e t t ő s z e r in te m , le g b en ső b b lé n y e g é t és
legfőbb c é ljá t t e k i n t v e , u g y a n a z o n m u n k a ) ,
h o g y h a életteljes sz e m lé le te k h e l y e t t á l t a ­
lá n o s, ső t a sz em léle ti t a r t a l o m t ó l te ljesen
e l v á lt f o g a lm a k a t , szavakat n y ú j t csu p án :
k e n y é r h e l y e t t k ö v e k e t a d az éhező lé le k ­
nek. T e m p lo m i ig e h ir d e té s n e k és v a l lá s ta n í­
t á s n a k e g y a r á n t le k e ll s z á lla n ia az a r i s t o ­
telesi ἀπόδειξις ( d e d u k c ió ) m a g a s l a ta ir ó l a
so k r a te s i in d u k c ió jól b e v á l t t a l a j á r a : fo g al­
m a k h e l y e t t tényeket, életrevalóságot n y ú j ­
ta n i, r á m u t a t n i m i n d u n t a l a n a r r a , h o g y
voltak és va n n a k n a g y s z e rű k e r e s z ty é n é l e t­
je len ség ek , le lk e k , a k i k f ö lv e t té k m a g u k b a
K r i s z tu s t, t é n y e k , t ö r t é n e t e k , a m e ly e k
K ris z tu s m e g v á ltó e r e jé t h i r d e t i k a s z e m ­
lélet m e g ra g a d ó erejév el. É s ezekből a z t á n
f ö lem elk e d n i a h itf o g a lm a k r a , m e ly e k e k é p en
szem léleti t a r a lo m m a l t e l í t t e t v é n , n e m
le szn e k tö b b é üres f o g a lm a k és „k ö z ép k o ri
á l t a l á n o s s á g o k “ a n a g y tö m e g s z á m á r a sem.
K ü lö n ö s e n a v a l lá s ta n ít á s és a g y e r m e k ­
is t e n tis z te le ti ige hirdeté s té v e s z ti el célját,
h a a b s t r a k c i ó k b a m é ly ed . T a p a s z t a l h a t j a
az ig e h ird e tő g y e r m e k is te n tis z te le t e k e n , —
h o g y a m e g l a n k a d t v a g y s z é ts z ó r ó d o tt fig ye­
H azai iro d alo m
le m h o g y a n feszül m eg egysze rre, a g y e r m ek-
sz e m e k b e n m i n t lobog fel az érdeklődés
lá n g ja , m ih e ly t illu sztrá ció k ö v e tk e z ik . A
színes, eleven s z em lélte tő p é l d á k t a p a s z t a ­
l a t om sz erin t az o k az aranyhidak, m e ly e k e n
á t a g y e r m e k e k e t a le g m a g a s a b b h itf o g a l­
m a k v ilá g á b a is b e c s a lo g a th a tju k . Csak
so h a ne té v e s s z ü k szem elől, h o g y ez ek a
p é l d á k épe n csak h id a k , eszközök , m e ly e k ­
n e k a k e r e s z ty é n m e gg yőző dé s és k e re sz ty é n
élet n a g y céljához kell egy-egy lépéssel k ö z e ­
le b b v in n i a h a l lg a t ó k a t.
E z e k a l a p já n t a r t j u k h é z a g p ó t ló n a k és
ü d v ö z ö ljü k ö rö m m e l a f e n tj e lz e tt g y ű j t e ­
m é n y t , m e ly a vallásos élm ény szemléltető
p é l d á i t t a r t a lm a z z a a világ-, eg y h á z- és m is z ­
sz ió tö r té n e t m e ze jérő l, t o v á b b á a vallásos
é lm é n y t k iá b rá z o ló , a vallási f o g a lm a k a t é r t ­
h e tő v é te v ő analógiákat, hasonlatokat, p a r a ­
bolákat az élet m in d e n zugáb ól. N e m m in d e n
ig ehi r d e t ő n e k le h e t a k k o r a ir o d a lm i o l v a s o t t ­
sá g a, v a g y tö r té n e lm i tu d á s a , h ogy ily e n
p é l d á k a t és ill u s z t r á c ió k a t m in d ig k éz n él
t a r t h a s s o n . A k ö n y v n a g y érd e m e, h ogy az
il y e n e k s z á m á r a is le h e tő v é teszi a Jézus
n y o m a i b a n já ró : szemléletek által tanító ige­
h ir d e té s t.
A kis g y ű jte m é n y 242 p é l d á t t a r t a l m a z .
V a n n a k k ö z ö t t ü k elég n a g y s z á m m a l k ö z ­
i s m e r t e k is, i ly e n e k fe lv é te lé t a z on b a n egy
teljességre tö r e k v ő g y ű jte m é n y b e n kifogá ­
solni n em le h et. N é m e ly ik p é ld á n m i n t h a
k e v é sb b é világos fogalm azá s ( ta l á n fo rd í­
tá s?) len n e ére z h e tő , pl. 110., 138., 181.,
242. Az előszó sz e r in t az 1— 101. p é l d á k a t
P a p p G u sz tá v , a 102-től végig p ed ig v itéz
K o m á r o m i J á n o s g y ű j t ö t t e össze. A sz er­
k e s z tő a g y ű j t e m é n y f o l y t a t á s á t ígéri s
k ije le n ti, h o g y k o m o ly t ö r e k v é s ü k az, m i ­
sz e r in t eg y későbbi fü ze t ti s z t á n m a g y a r
t á r g y ú p é l d á k a t ta r t a l m a z z o n . A f o l y t a t á ­
s o k a t ö rö m m e l v á r j u k s a m e g je l e n t, szép
k iá llítá s ú kis k ö t e t e t m e leg e n a j á n l j u k ige ­
h i r d e t ő in k és v a l l á s t a n í t ó i n k figyelm ébe.
Szele M iklós.
Települések. E gyházas és egyházatlan fa l­
vak. Debrecen város m ai határa és külső birto­
k a i területek a X I - X V. században. Ir ta Zoltai
Lajos. K iadta a „M éliu sz“ könyvkiadó v á l­
lalat D eb recenben. D e b r e c e n v á ro s t ö r t é n e ­
t é n e k b uzgó és lelkes k u t a t ó j a Z oltai L ajos,
a v á ro s m ú z e u m á n a k ig a z g a tó ja is m é t egy
becses tö r té n e lm i t a n u l m á n n y a l a já n d é k o z ta
m e g a m a g y a r i r o d a l m a t, k özelebbről v á r o ­
s á t. S ok-sok évre te r j e d ő f á r a d h a t a t l a n k u ­
t a t á s a i n a k e r e d m é n y é t, m e ly e t rész in t a
k ü lö n b ö z ő h e ly e k e n v é g z e t t á s a tá s a i, r é ­
sz in t a d e b re cen i váro si le v é lt á r folytonos
b ú v á r k o d á s a i f o ly tá n h o r d o t t össze, egy
szép tö r té n e lm i t a n u l m á n y b a n fo g lalta össze
és a D e b r e c e n b e n szép sik e rre l m ű k ö d ő Tisza
I s t v á n t u d o m á n y o s T á r s a s á g b a n be is m u ­
ta tta .
Ez az érté k e s, h éz a g p ó tló ta n u l m á n y
72 o lda lo n fo glalkozik D e b re c e n v áro s ős­
tö r té n e té v e l. F o r r á s o k a l a p já n igyekszik
m a g y a r á z n i a „ D e b r e c e n "- n é v je le n té s é t, a
váro s k e letk e zé sén e k id e jé t, te lep ü lésé n ek
t ö r t é n e t é t , M e g állap ítja, h o g y a váro s lakói
H a z a i iro d alo m .
az ő stelepülő m a g y a r o k o n kívül, idegen,
ta lá n é p e n bu rg o n d o k le h e tt e k , a k i k n e k
e m lé k é t őrzi az ősi B u r g o n d ia - u t c a . Szól a
város r o h a m o s g a z d as ág i fejlődéséről, m e ­
ly e t egyes k ir á ly o k , k ü lö n ö se n M á ty ás k ir á ly
s e g íte tt n a g y b a n elő.
A g az d aság i fejlő d ést n y o m o n k ö v e t te
a n a g y k u ltu r á lis fellendülés is. K ü lö n ö s e b ­
ben D eb re c e n váro s eg yházi k u l t ú r á j á t t á r ­
g y a lja . K é t te m p lo m r ó l, k é t m o n o s to rr ó l és
ö t k á p o ln á r ó l hoz részletes is m e r te t é s t, m e ly
a r e f o r m á c i ó t m egelőző id ő k b e n a város
m a i te r ü l e t é n á l lo tta k . A te m p l o m o k közül
egy, a m in d e n id ő k v is z o n ta g s á g á t tú lé lte ,
tö b b sz ö r á t a l a k í t v a , de m in d ig à régi a l a p r a
ép ítv e áll m a i n a p i g : a r e f o r m á tu s N a g y ­
te m p lo m .
A N a g y te m p lo m régen Szent A n d rá s
te m p l o m a v o lt. A f o rr á s o k sz erin t 1245-ben
é p ü l t. T ö b b s z ö r le é g e tt, de az új te m p l o m o t
m in d ig u g y a n a z o n a l a p r a r a k t á k . 1548 óta
r e f o r m á tu s te m p lo m és á té lv e a n e m z e t
m in d e n v is z o n ta g s á g á t az m a r a d t a k k o r is,
m i k o r felsőbb p a r a n c s r a 1715-ben a k a t h o ­
lik u s o k a t ú j r a b e t e l e p í t e t t é k D ebrecenb e.
A m á sik , S z e n t László t e m p lo m a
ú g y e l t ű n t , h o g y m ég h e l y é t sem t a l á ­
lják. É p így e l t ű n t a k é t m o n o s t o r és az
öt k á p o ln a is.
A d e b re c e n i te m p lo m o k m e lle tt bőséges
a d a t o k k a l t á m o g a t v a 32 egy há za s és 18
e g y h á z a tla n község e t sorol fel Z oltai, m e ly e k
D eb rec en m a i 166,000 k a t a s z t e r i holdas
p u s z ta i t e r ü l e té n a X I — X V . sz á z a d b a n
fe n n á llo tta k . E g y ik - m á s ik k o r á b a n ép o ly a n
n a g y és v irág z ó v o lt, m i n t D eb rec en. Á m de
j ö t t a m e g p r ó b á l t a t á s k o r a . A tö rö k h a t a ­
lom végig p u s z t í t o t t e s z e r e n c sé tle n n e m ­
z e te n . A m a g y a r n e m z e t b e c sü le tte l teljesí­
t e t t e t ö r t é n e t i h i v a t á s á t , hősiesen v é d t e a
n y u g a t i k u l t ú r á t az elő re tö rő k eleti b a r b á r ­
ság ellen. E k ü z d e le m b e n csak D ebrec en
m a i h a t á r á b a n ö t v e n l a k o t t hely p u s z tu lt
el. A te le p e k e t felperzselte a v a d tá m a d ó , a
la k o s o k p edig a m á r e k k o r k ö r ü l k e r í t e t t és
a s z u ltá n v é d e lm é t élvező D eb re c e n b e m e ­
n e k ü lte k . L e g n a g y o b b v o lt a p u sz títá s 1594-
b en , a m ik o r a k e g y e tle n t a t á r o k v é g i g d u ltá k
a T is z á n tú lt.
Z o lta i Lajos kis m u n k á j a bőséges a d a ­
t o k k a l igazo lja e z e k e t, e z é r t oda kellene
adni m indazoknak, ak ik ma h a z á n k sorsá­
ról k ü lfö ld ö n in té z k e d n e k .
Z o lta i becses tö r té n e lm i m u n k á j á t tö b b
s ik e rü l t té r k é p p e l, n e h á n y jól s ik e r ü l t r a j z ­
zal élén k íti, m e ly a m u n k a b ec sé t csak emeli.
T a n u l m á n y a a l a p v e tő m u n k a lesz D ebrecen
v á ro s t ö r t é n e t é n e k m e g írásá n ál.
A jó, b ec sü le tes m u n k á t D e b r e c e n
v áro s ősi n y o m d á j a öltöztette, szép, t e t ­
szetős k ö n tö sb e , a m iv e l csak régi h ír n e v é t
ö re g b íte tte .
N em csak a szakem ber, hanem a nagy
közönség is n a g y le lk ié lv ez ettel o lv a s h a t ja
Z oltai ú j a b b t ö r t é n e t i m ű v é t , m e ly alapos
b e t e k i n t é s t . n y ú j t D ebrecen város ő s tö r té ­
n etébe.
E c s e di I s tv á n .
593
Lonovics József róm ai küldetése. Irta:
dr. Várady L. Árpád kalocsai érsek. F ügge­
lékül L onovics róm ai naplója. K iadja a
Szent István A kadém ia. B udapest 1924.
278. l .
T ö r t é n e lm ü n k b e n a la p o s a n n e m k é p ­
z e t t e m b e r el se m képzeli, h o g y e cím a l a t t
eg yház- és j o g tö r té n e ti sz e m p o n tb ó l mily
é rde k es és érté k e s m u n k a je le n t meg. A m ű
hőse a f o rr a d a lo m és a b s o lu tis m u s idejéből
is jó l is m e r t L o n o v ics József k a n o n o k , később
csanádi p ü s p ö k és kalocsai érsek; tá rg y a
p ed ig a vegyes h á z a s sá g o k a n n y i v iss z a ­
v o n á s t és e lk e s e re d e t t v i t á t o k o z o tt ügye.
E z t a k é r d é s t h iv a t o t t a b b e m b e r nem
is m e r te t h e tn é , m i n t szerző, a k i p ü sp ö k k é
t ö r t é n t k inevezése e lőtt a vallás- és k ö z ­
o k ta tá s ü g y i m in is z té r iu m eg y h á zi üg yeinek
v o l t referense . M ár e m in ő ség é b en is t a n u l ­
m á n y o z ta a k é r d é s t és a jó e m lé k e z e tű L o n o ­
vics érse k i r á n t való k e g y e le tb ő l is k i t e r ­
j e s z t e tte fig y e lm é t róm ai ú t j á n a k részle­
te ire.
Szerző n a g y dic séretére le g y en m o n d v a ,
a r. k a th o lik u s egy ház á l l á s p o n t j á n a k kellő
k id o m b o r ít á s a m e lle tt a tá rg y ila g o ss á g m e g ­
őrzésével t á r g y a l j a a vegyes h á z as ság o k
ü g y é t k e z d e t tő l az 1844. évi t ö r v é n y a lk o ­
tá sá ig . A m u n k a a 30— 40-es é v e k elk ese­
r e d e t t v i t á i n a k is m e r te té s é v e l b ő v ü l ki. Itt
lép előtérb e a m ű hőse: L onovics József,
előbb m i n t az egri k á p t a l a n k ö v e t e az alsó-,
m a j d m i n t csaná di p ü s p ö k a felső tá b lá n .
Az e l k e s e re d e tt v i t á k a l a t t , m id ő n m ég
a v ilági r. k a t h olikuso k tö b b sé g e is a r e v e r ­
saliso k és c e n su ra k é rd é sé b e n a p r o te s t á n s o k
á l l á s p o n t j á t f o g a d ta el, u g y a n c s a k nehéz
v o lt a p a p i k ö v e t e k n e k a k a t h o lik u s á llá s ­
p o n t védelm ezése. L o n o v ic so t k iv á ló szónoki
képessége, szerénysége, tá rg y ila g o ss á g a , az
ellenvélem ényetek i r á n t t a n ú s í t o t t finom
t a p i n t a t a képessé t e t t e a r r a , h o g y fig yelm et
keltse n és m id ő n e g y ik p a p t á r s a kím é le tle n
kifejezése m i a t t v i h a r t ö r t ki, haso n ló esel
elkerülése v é g e t t ő le tt a k á p t a l a n i k ö v e t e k
á llan d ó , h iv a ta lo s szónoka. Í gy eg y re tö b b
a l k a lm a v o l t szónoki k ép e ssé g én e k és jó
h ír é n e k növelésére.
A hosszas k ü z d e le m az 1839— 40. évi
v a llá s ü g y i tö r v é n y e k k e l sem j u t o t t n y u g o v ó
p o n t r a , m e r t e t ö r v é n y e k s é r t e t t é k az e g y ­
ház á l l á s p o n t j á t és az érsek k ije le n te t te ,
h o g y a tö r v é n y e k n e k eleg e t te s z n e k u g y a n ,
de le lk ie k b e n f e n n t a r t j á k cselekvési s z a b a d ­
s á g u k a t.
A t ö r v é n y sz ö v eg é n ek felterjesztése u t á n ,
a sz ente síté s k é s e d e lm é t f e lh a sz n á lv a , a r.
k a th . p ü sp ö k i k a r g y ű lé st t a r t o t t és s z ü k ­
ségesnek t a l á l t a , h o g y a c o n flictu so k e lk e ­
rülése és a m a g y a r k a t h . eg y h á z e g y ö n t e t ű
e l já r á s á n a k b iz to sítá sa v é g e tt az ap ostoli
sz e n tsz é k k e l é rin tk ezé sb e lé p jen . U g y a n e z t
k ív á n a t o s n a k t a r t o t t a a m in d e n h a t ó M e t­
te r n i c h h erc eg is. E z e n fontos k ik ü ld e té s
L onovies Jó z se fn e k j u t o t t , aki h a t h ón api
r ó m ai ta r t ó z k o d á s u t á n oly e r e d m é n n y e l
t é r t vissza, h o g y a t ö r v é n y és eg y h á z h i v a ­
ta lo s állásfog lalása k ö z ö t t az u tó b b ib ó l
e n g e d v é n , a sú ly o s a b b te r m é s z e t ű ellen­
té te k e t k ik ü s z ö b ö lte . A hosszas tá r g y a lá s
394
u t á n M a g y a ro rsz á g ra n éz v e n y e r t k iv á ltsá g ,
az ú. n. L a m b ru sc h in i-fé le c o n s titu t io , 1
m e ly az 1844. évi I I I . t.-c. á l t a l t ö r v é n y ­
erőre e m e l k e d e t t , a le g ú ja b b id ő k ig ( L k . a
N e terriere k e z d e t ű c o n s titu tio h e ly e z te volna
h a t á l y o n kív ü l) é rv é n y b e n m a r a d t . V á r a d y
m u n k á j a b ő v e n m é l t a t j a L o n o v ic s n a k az
e m l í t e t t t ö r v é n y előkészítésében k if e j t e t t
buzgó m u n k á j á t is. F ü g g elé k ü l a d j a L o n o ­
v ic s n a k r ó m a i ú tjá r ó l í r t n a p l ó já t .
A v eg y e s h á z a s s á g o k ü gye t ö r t é n e l ­
m ü n k e g y ik le g é rd e k e se b b része, m e ly a
dolog te rm é s z e te sz e r in t v a llás k ü lö n b ség
n é lk ü l széles k ö r b e n k e l t e t t igen sokszor
k eserves h u z a v o n á t . A tu d ó s érsek igen jó
s z o lg á la to t t e t t , m id ő n m u n k á j á t m e g ír ta ,
m e ly e t k é tsé g te le n ü l é lv e z e tte l fog olvasni
m in d e n érd e k lő d ő ; első so r b a n h i s t o r i k u ­
sok, de eg y h á z i fé rfia k és jog á szo k is.
R. K iss István .
E m lékkönyv B erzeviczy Albert irói m űk ö­
désének félszázados évfordulója ünnepére.
F ü g g elé k ü l a tis z a i ág. h itv . ev. egyh áz-
k e r ü le t m iskolci jo g a k a d é m i á j á n a k 1924—
25. t a n é v i a l m a n a c h j a . ír t á k a m iskolci (eper­
jesi) jogakadémia volt és jelenlegi tanárai.
Pécs, 1925. 586. l .
Az E p e r je s rő l M iskolcra m e n e k ü l t ev.
j o g a k a d é m ia t a n á r i k a r a n a p j a i n k sz o m o rú
v isz o n y a i k ö z ö t t, m i k o r az élet nehéz gondjai
és a n y o m d a i k ö lts ég e k eg y re le h e te tle n e b b é
te s z ik az ir o d a lm i t e r m e lé s t, t ö b b a l k a lo m ­
m a l a d t a je lé t a nehézségekkel dacoló
m u n k a s z e r e te té n e k . N e m c s a k m u n k á l k o d ­
n a k , h a n e m m e g is t a l á l j á k a m ó d j á t a n n a k ,
h o g y m u n k á s s á g u k a t n a p f é n y re bocsássák.
A M iskolci Jogászélet c. te k in té ly e s
fo ly ó ir a t, a M iskolci Jogászélet könyvtára,
a M iskolci ev. jogakadém ia tudom ányos érte­
kezéseinek tára h i r d e t i k a d e r é k t a n á r i k a r
buzgó m u n k á s s á g á t. Most u g y a n e z e n t a n á r i
k a r egy te k in té ly e s , szép k ö t e t k ö z re b o c sá ­
tá s á v a l ü n n e p li m eg B e r z e v icz y A lb e r t írói
m ű k ö d é s é n e k félszázados írói m ű k ö d é s é t.
B e r z e v icz y A lb e r t, a k iv á ló tu d ó s és
állam fé rfi, m i n d n y á j u n k é , az egész ne m z e t
dísze; de az eperjesi jo g a k a d é m iá h o z h á r o m
évi t a n á r i m ű k ö d é s é fűzi közelebbről. Midőn
e k iv á ló férfiú az a k a d é m ia sz ü rk e ta n á r i
székéről e lin d u lv a , egy s ik e re k b e n g az d ag ,
m u n k á s élet n y u g v ó p o n tjá h o z é r k e z e tt, a
tisztelő u t ó d o k m e g r a g a d j á k az a l k a l m a t
a r r a , h o g y h ó d o l a t u k a t eg y díszes E m lé k ­
k ö n y v v e l m u t a s s á k be az ü n n e p e l t n e k s e g y ­
sz e rsm in d a t a r t a l m a s t u d o m á n y o s é r t e k e ­
zések egész so r á v a l g a z d a g í ts á k sz o m o rú ,
m e d d ő ség re k á r h o z t a t o t t n a p j a i n k b a n ir o ­
dalm unkat.
A jeles E m l é k k ö n y v e t a j o g a k a d é m ia
agilis d é k á n j á n a k , B ruckner Győzőnek elő­
sz a v a v e z e ti be és e g y m á s u t á n s o r a k o z n a k
fel az a k a d é m ia v o lt és jelenlegi p r o fe ssz o ra i­
n a k értekezései. Mélységes m e g h a to t ts á g g a l
l á t j u k e s o r o z a t b a n H orváth Ödönnek, a k ö z­
igazgatási bíró ság v o l t e ln ö k é n e k és Réz
M ih á ly n a k é r te k e z é sé t, a k i k m in t e g y a sír­
ból s z ó la ln a k meg.0
1Nevét Lam brusihiai államtitkárnál n y erte.
H a z a i iro d alo m .
Horváth Ödön B e rz e v ic z y n e k u t ó d a v o lt
a k ö zjo g -p o litik a i ta n s z é k e n és p o s t h u m u s
m ű v é b e n a X V I I I . s z á z a d jeles, so k o ld a lú
t u d ó s á n a k . B r e d e c z k y S á m u e ln e k életét
i s m e r t e t i ; R éz M ih á ly értekezése p e d ig
a n á l a a n n y i r a je llem ző világos lá tá s s a l és
s z a b a to ssá g g a l a nem ze tisé gi k é r d é s t p o li­
t i k a i s z e m p o n tb ó l is m e r te ti.
E ö ttevényi N a g y Olivér v o lt a k a d é m ia i
t a n á r , n y . fő ispán, a M a g y a r K ü lü g y i T á r ­
saság ig a z g a tó ja „ N e m z e tis é g i t ö r v é n y ü n k
és a kisebbség i s z e r z ő d é se k “ cím en í r t f ig y e ­
lem re m é ltó , tö r té n e lm i s z e m p o n t b ó l is a l a ­
p o sa n a l á t á m a s z t o t t é rte k e z é s t, a kisebbségi
k é rd é se k b e n u g y a n a z o n con clusióra j u t v a ,
m e ly e t A p p o n y i A lb e r t le g u tó b b a n é p s z ö ­
v e tsé g elé t e r j e s z t e t t . Dr. E r e k y István
e g y e te m i t a n á r „ A kö zig az g atá si jog k i a l a ­
k u lá s a F r a n c i a o r s z á g b a n “ cím en é rte k e z ik
n a g y s z a b á s ú m u n k á ib ó l is m e r t a la p o s s á g á ­
va l. M oór Gyula, szegedi p ro fe sszo r p e d ig
fényes okfejtéssel a s z o cia liz m u st is m e r te ti.
E z u t á n s o r a k o z n a k fel a m isko lci (e p e r­
jesi) jo g a k a d é m ia m o s t a n i p r o fe ssz o ra in a k
értekezései. Sajnos, t e r ü n k n e m eng edi, h o g y
m in d e n ik k e l b ő v e b b e n f o g lalk o zzu n k , csak
o lv a s ó in k t á j é k o z t a t á s á r a az é rte k ez ése k
cím e it s o r o lh a t ju k fel. B ruckner Győző, a
felv id ék t ö r t é n e t é n e k jeles k u t a t ó j a , a T h ö ­
köly -csa lá d k é s m á r k i m a g á n f ö ld e s u ra s á g á t,
H a ck er E rv in a v i lá g h á b o r ú b ü n te tő jo g i
h a t á s á t is m e r te t i, H e n n e lm an n A la d á r az
orvosi g ond olkozásról érte k e z ik , Schneller
K á ro ly p e d ig igen fig y elem re m é ltó s z e m ­
p o n to k b ó l M a g y a ro rsz á g váro si és vidéki
népességéről. Szontagh V ilm os ac tu a lis k é r ­
d ést, a tö r v é n y h a tó s á g i b iz o tts á g ú jjá sz e r ­
vezését teszi t a n u l m á n y t á r g y á v á , Sztehlo
Z oltán a róm ai jo g k öréből az ob lig a tio és
solutio v isz o n y á t t á r g y a l j a , Z sedényi Béla
s z in té n ac tu a lis k é rd é st: az a l k o tm á n y jo g i
r e f o rm o k p o litik a i p r o b lé m á it is m e r te t i. —
Végül P u tn o k i Béla ü g y v é d , a Miskolci
J o g á s z é le t sz erk esz tő je , a váro si jogok b ü n ­
t e t ő jellegű jo g s z a b á ly a i t is m e r te t i a céh-
r e n d s z e r idejéből.
Az érté k e s t u d o m á n y o s m u n k á k s o ro ­
z a t á t a m isk o lci ág. h it v . ev. jo g a k a d é m ia
a l m a n a c h j a egészíti k i, m ely b ő l m e g n y u g ­
vással lá tju k , hogy a n ag y m ú ltú m en ek ü lt
i n t é z e t ü n k új é le té n e k a l a p ja it a váro ssal
k ö t ö t t előnyös szerződésév el l e r a k t a és jöv ő
fejlődését b iz to s ít o tta . A t a n é v tö r t é n e t e
és s t a t i s z t i k a i a d a t o k a fejlődés, a szebb jöv ő
biztos z á lo g a k é n t t ű n n e k fel. A te k in té ly e s
k ö t e t e t a k ö lte m é n y e ib ő l is m e r t, te h etség es
v o lt h a l lg a t ó n k n a k , R ad vány i S án dornak
p á l y a d íj n y e r te s s z e m in á riu m i d o lgoz ata z á r ja
be: A p á r b a jró l.
Az ü n n e p e l t t u d ó s , ü n n e p lő írók és egy
d iá k : h á r o m g eneráció ölelkezése! H ó d o la t
egy m u n k á b a n és s ik e re k b e n g a z d a g m a g y a r
tu d ó s e l ő tt, — és a m u n k a sz e r e te tő , r a j o n ­
gás a m a g y a r k u l t ú r á é r t , a szebb m a g y a r
jö v ő é r t: ez fűzi össze az ír ó k a t. És ezen
e s zm é n ek lelkes sz o lgálata a v a t j a közéle­
t ü n k jelentős té n y e z ő jé v é a m e n e k ü lt a k a ­
d é m iá t.
R. K iss István
H a z a i iro d alo m .
Em lékbeszéd Ortvay Tivadarról Márki Sándor
rendes ta g tó l. F elolvastatott az 1918. évi
február 22-én tartott együttes ülésen. Buda­
pest, 1923. 32. l. (A Szent István A kadém ia
em lékbeszédei. I. k. 6. sz.)
A n e m régen e l h u n y t k iv á ló t ö r t é n e t ­
író, M árki S á n d o r s z o rg a lm a s, n a g y m u n k á s ­
sá g o t k i f e j t e t t b a r á t j á n a k , O r t v a y T i v a ­
d a r n a k e m e lt m a r a d a n d ó e m lé k e t e f ü z e t­
ben. Az e m lék b e szé d M á rk i S á n d o r is m e r t
írói q u a l itá s a iv a l ékes. V ilágos, fo lyékon y csak k u ltu r h is t o r i a i, de n e m z e ttö r té n e ti sz em ­
e l ő a d á s b a n i s m e r te t i O r t v a y ( O r th m a y r )
T i v a d a r if jú s á g á t, p a p i és v ilági p á l y á j á t és
írói m ű k ö d é s é t, kü lö n ö se n k ie m elv e P o z so n y
váro s t ö r t é n e t é t , T em es v á rm e g y e m o n o ­
g r a f iá j á t és M a g y a ro rsz á g régi v í z r a jz á t,
v a l a m i n t a X IV . s z á z a d b e li p á p a i t i z e d ­
je g y z é k e k e t és az azo k h o z c s a to lt té r k é p e ­
ket. T é n y leg O r t v a y a le g k iv á ló b b ezek
k ö z ö tt, a k i k tö r té n e lm i fö ld ra jz z a l fog lal­
k o z ta k . N e m u to lsó érde k essé ge írói m ű k ö ­
désének, h o g y r. k a t h . p a p lé té re a t ö r t é ­
n e l m e t is t e r m é s z e tt u d o m á n y i a la p o n fogta
fel.
R. Κ. I.
S zin yei Gerzson élete és m unkái. Irta:
H arsányi István , sárospataki theol. tanár,
főiskolai főkönyvtárnok. K ü lön len yom at az
1924— 25. évi főisk olai értesítőből. Sáros­
patak, 1825. 8° r. 45. l.
A n a g y é r d e m ű Szinyei G erzson életé t
és m u n k á s s á g á t az a r r a le g h i v a t o t t a b b eg yén
ö r ö k í t e t t e m eg: eg y k o ri hálás t a n í t v á n y a
és a s á r o s p a t a k i főiskola f ő k ö n y v tá r n o k i
tisztségében u t ó d a s hűséges k ö v e tő je m i n d ­
a z o k n a k a nem es tr a d í c i ó k n a k és f e n n k ö lt
e szm é k n e k , m e ly e k Szinyei G erzsont 83
é v re te r j e d ő földi é le té b e n v e z e tté k . E z t a
hosszú é l e te t Szinyei c s a k u g y a n „ a ta n ü g y ,
az ir o d a lo m és t u d o m á n y s z o lg á l a tá b a n t ö l ­
t ö t t e e l “ , a h o g y H a r s á n y i írja , m é g p e d ig
úgy, h o g y n e v é t e n y é s z h e te tle n b e tű k k e l
véste be h a z á n k szellem i t ö r t é n e t é n e k l a p ­
ja ir a . T u dós fővel, s z e r e tő szívvel és a v a t o t t
tollal ír t a m eg H a r s á n y i róla m in d a z t , a m it
az ő jó lis m e rt, f á r a d h a t a t l a n , gondos és
alapos b ú v á r k o d á s á v a l ö s s z e g y ű jt h e te tt. —
A le g h ív e b b és legszebb v ilá g ítá s b a n e m e l­
k e d ik ki m u n k á j á b ó l Szinyei G erzson k i ­
v áltságo s k eg y e le m m e l m e g á ld o t t élete, r i t k a
nem es t u l a j d o n o k k a l ékeskedő, s z e r e t e t r e ­
m é ltó egyénisége, t a n á r i , k ö n y v tá r n o k i , t u ­
d o m á n y o s és írói je lle m v o n á s a .
H a r s á n y i rö v id , le n d ü letes b evezetés
u t á n e lő ad ja a s á r o s p a t a k i k ollégium h í r ­
neves t a n á r á n a k előbb az é l e tr a j z á t, a z u tá n
k ö n y v tá r n o k i , írói és tu d o m á n y o s m ű k ö d é ­
s é t s e n n e k k e r e té b e n részletesen t á r g y a l j a
ta n ü g y i, i r o d a l o m tö r té n e ti és t ö r té n e ti, k ü ­
lön a s á r o s p a ta k i főiskola tö r t é n e t é r e v o n a t ­
kozó d o lg o z a ta it, v ég ü l szól m e g b íz a tá s a i­
ról, k itü n t e té s e i rő l s befejezésül v a l ó b a n
m a r k á n s v o n á s o k k a l jellem zi a k iv á ló fér­
fiú t. M űve v o lta k é p e n f e lo lv a sá sn a k k é s z ü lt
s n a g y j á b a n fel is o l v a s t a t o t t a p a t a k i fő­
isk o la 1923— 24-iki é v n y itó ü n n e p é ly é n . —
E k ö r ü lm é n y g á t o lta ő t a b b a n , h o g y k o r ­
r a j z o t is a d j o n s így m é g j o b b a n k ib ő v íts e
f elo lv asá sát. K o r l á to z ta t e h á t m a g á t Szinyei
395
é l e tk ö rü lm é n y e ire és n a g y h a t á s ú m u n k á s ­
sá g ára. E z t a f e l a d a t á t a z t á n lelkesen és
d e r e k a s a n o l d o t t a m eg: ésszel és szívvel,
t u d o m á n n y a l és kedélym elegséggel.
N a g y s z e r e te tte l, de n e m k ise b b h o z z á ­
értéssel tá r g y a l j a kü lö n ö se n Szinyei Gerzson
írói m ű k ö d é s é t , a m e ly f ő k é n t az ir o d a lo m
és m ű v e lő d é s tö r t é n e t t e r é n mozog. I t t é r té ­
kes m ű v e k k e l g a z d a g í to tta ir o d a l m u n k a t.
A s á r o s p a ta k i főiskola t ö r t é n e t é n e k n e m ­
p o n tb ó l is fo nto s és g az d a g a n y a g á t , S z o m ­
bathi Já nos u t á n , Szinyei d olgoz ta fel p á r a t ­
lan s z o rg a lo m m a l és s z á m t a l a n is m e r e tle n
a d a t o t , s z e m é ly t, e s e m é n y t k u t a t v a fel,
d e r í t e t t m é g n a g y o b b f é n y t a h írn e v e s fő­
isk o lára. V a ló b a n , m i n t a z t a főiskola t a n á r i
k a r a k í v á n t a és m u n k á b a is v e t t e , k í v á n a ­
tos v o ln a a fő iskolá ra v o n a t k o z ó , elszórtan
m e g je le n t d o lg o z a ta it egy k ö te tb e össze­
f o g lalv a k ia d n i azzal a m ű v é v e l e g y ü t t,
m e ly, m i n t H a r s á n y i m o n d ja , k é z ir a tb a n
készen áll s így em elni a f ő isk o lá n a k is,
S z inye inek is ércnél m a r a d a n d ó b b em léke t.
M e gható, a h o g y H a r s á n y i S zinyeit, m i n t a
p a t a k i főiskola élő t ö r té n e lm é t ap o s ztro fálja .
E n n e k h o m á ly o s m ú l t j á t t u d o m á n y á n a k
f ényével v i l á g í t o t t a be, je le n é t p e d ig lelké­
n e k nem ességével, b á m u la to s ism erete iv e l,
g az d ag ta p a s z t a l a t a i v a l és k e d é ly é n e k a r a ­
nyos d e rű jé v e l t e t t e f e le d h e te tle n n é t a n í t ­
v á n y a ir a , t a n á r t á r s a i r a és m in d a z o k r a , a k i k
őt közele b b rő l ism e rté k . B e n n e a p a t a k i fő­
is k o l á n a k és az egész m a g y a r i r o d a l o m n a k s
t u d o m á n y n a k m é l t á n e g y ik k im a g a s ló a l a k ­
j á t ra jz o lja m eg H a r s á n y i , a k i ezzel a m u n ­
k á j á v a l is g y a r a p í t o t t a a z o k a t az é r d e m e ­
k e t, a m e ly e k e t ir o d a l m u n k s z o lg á la tá b a n
eddigelé széles k ö r b e n , t ö b b i r á n y b a n és
n a g y sik e rre l sz e rz e tt.
S. Szabó József.
R em ényik Sándor: Egy eszm e indul.
Versek. 1925. A z Ú t kiadása.
A m a g y a r lira a h á b o r ú e lő tt szinte
o t t á l lo tt, h o g y e lfo gyott a k öltői m o n d a n i ­
való ja. A d y E n d r e az ösz tö n élet m e g z e n é ­
sítésével, a t u d a t a l a t t i á l la p o t o k m e g é n e k ­
lésével h o z o t t új h a n g o t. H a a z o n b a n fi­
gyelm esen á tla p o z z a az e m b e r A d y „oeu vre“-
jé t, m e g kell á lla p íta n i, h o g y az ő, t a l á n
a boulog nei erdőből v á g o t t l a n t j a sem
s o k h ú r ú . A k ik m e lle tte v o l t a k , őt u t á n o z ­
tá k , v a g y e g y m á s t, v a g y id e gen k ö ltő k e t.
A vers a s z a v a k zenélő j á t é k a le tt. „ A k a s z ­
s z a n a k föl h a é r t e m “ , ír ta a k k o r Ig n o tu s a
Fekete zongoráról — „ d e szép!“ — E b b e n a
fo rm á v a l v aló j á t é k b a n f e d e z té k fel ú jr a
V ö r ö s m a r ty t, a f o r m á k n a g y m e s t e r é t és
k if e j le s z te tté k a vers — t e c h n ik á t.
R e m é n y i k S á n d o r az ellenkező p ó lu s­
ról i n d u l t el. N é h á n y an, a k i k e g y k o r fiatalos
h é v v e l egy k e r e s z ty é n ir o d a lo m és m ű v é sz e ti
ú jsá g a M agyarság f id ib u sz á v a l p r ó b á l t u n k v i ­
lá g íta n i és fényes á l m o k a t festen i, — m á i­
n k k o r f e lf e d e z tü k ő t m a g u n k n a k és kicsiny
k ö r ü n k n e k . A Protestáns Szemle n y á r o n el­
h u n y t f ia ta l, s o k a t ígérő m u n k a t á r s a :
Szilágyi Dezső ír ta róla az első lelkes k r itik á t.
M ikor a h á b o r ú u t á n , m in t Végvári jelent
396
m eg, é s z re v e h e tő v olt, h o g y a lelkére z ú d u ló
összeomló v ilá g o k te rh e ú g y f e k ü d t reá,
m in t a gy ém án tra a k ia lu d t vu lk ánok r e t ­
te n ete s tö m e g e . De ez t e t t e g y é m á n tt á .
E z az ö n m a g á t v é tő lélek befelé f o r d u lt ,
m in d ig m é ly e b b r e á s o t t ö n m a g á b a n és so k
és m é ly r ő l jö v ő m o n d a n i v a l ó v a l ú g y áll e lő t­
t ü n k , m i n t a g o n d o la ti lír a igen k iv á ló k é p ­
viselője. V an-e, nincs-e jo g o s u lts á g a a g o n ­
d olati l ír á n a k , erről n a g y o n k á r lenne v i ­
tá zni. Az igazi kö ltő a b b a n Midás k ir á ly ,
h o g y m i n d e n n e k a k ö lté s z e t a r a n y á v á k e ll
váln ia, am ih ez hozzáér. P e tő fin é l époly
k ö ltő iv é l e t t a „ t e r m e t e s E r z s ó k “ , m i n t
V ic to r H u g ó n á l a v a r a n g y o s b é k a , A r a n y ­
n á l Csóri, D iridon gó, Csücsülj és a tö b b ie k .
R e m é n y i k g o n d o la ti lír á ja íz ig-vérig líra,
k éppé, d allá, érzéssé v á l t g o n d o la to k serege.
A z t h o z t a , a m ir e sz ü k ség v o lt, félig elzené ­
s í t e t t f o rm a h e l y e tt tartalmat. A z é rt, m e r t
a sas a h e g y o r m o k r a száll, k i m e r n é azt
m o n d a n i, h o g y csak a v ir á g o t l á t o g a t ó l e p ­
k é n e k v a n s z á r n y a ? A l í r á n a k jo g a , —
ily e n id ő k b e n : kötelessége, — az élet m ú ló ,
színes h a n g u l a t a i b ó l a l é t le g m a g a sa b b ,
sz in te a csillagokba v e z e tő kérdéseiig is
felszárn yalni. R e m é n y i k g o n d o lk o d ó , aki
m élységesen lírik u s, s z im b ó lu m o k b a n g o n ­
d o lk o d ik . M inde n , a m it lá t, e lő tte eg y jeg y,
v a la m i m ögéje r e j t ő z k ö d ö t t igazságról. —
E g y k i i r t o t t e rd ő n elm e re n g v e , a h elg o lan d i
,,sors“ -sziklán m e g á llv a , a v o n a t utolsó
a b l a k á b ó l a s ín e k re n éz ve, ú js á g h ír t ol­
v a s v a a M o u n t- E v e re strő l, m in d i g v a la m i
t it k o s je len tés ü t ő d i k eléje. Igazi költő
p ed ig a b b a n , h o g y — ú g y m o n d j u k —
végiggondolja a k é p e k e t, az uto lsó hason ló
vo n ásig k i b o n tj a a sz im b o liu m o t, a hasonló
és h a s o n l í t o t t közös v o n á s a it felfokozza,
h o g y sz e rin te a k e t t ő eggyé válik. A tanító
i t t v á l ik el a k ö ltő tő l. A t a n í t ó egy g o n d o ­
l a t o t a k a r illu s z trá ln i; s h o g y e z t m e g v ilá ­
gítsa, haso n ló és h a s o n l í t o t t k ö z ö t t eg y e tle n
érin tk ezé si p o n t o t emel ki. (G o n d o lju n k a
Jézus so k t a n í t á s á r a és p é l d á z a t á r a . Ú gy
jő el, m i nt a tolvaj éjjel: i t t e g y e tle n hasonló
v o n ás: az Ő e l jö v e te lé n e k észrevétlensége.)
A k ö ltő t e ltö lti a k ép , m in d i g ú j és új sz ép ­
sé gek b o n t a k o z n a k föl elő tte . Je lle m ző péld a
erre a k ö t e t e g y i k legszebb verse: A z
Eredet f elé! E z a kö ltői lá tá s a k k o r igazi
é r té k , h a új. J ó l esik R em é n y ik n é l ez a
k lisé-m en tes k ö lté s z e t, m e ly n e k m in d e n sz a v a
és képe m ö g ö t t o t t áll ö n m a g a s m e r t új
ú t a k o n j á r , a k a r a t l a n u l sem t u d o t t v o ln a
m a g á v a l hózni o ly a n d a lla m o t, m e ly rő l sz ü ­
le tése p e rc é b e n a z t go n d o lja az e m b e r , h o g y
új, p edig v a la m i h a l l o t t n a k u tá n a z e n g ő
e k h ó ja c su p án . M in d a z o n á lta l k é t p o n to n ,
— ú g y lá tsz ik , — fe le m e lk e d h e tik a k r i t i k a
FOLYÓIRATOK SZEM LÉJE.
Z eitschrift für die neutestam entliche
W issenschaft und die Kunde der älteren
Kirche. Begründet von E. Preuschen, h e­
rausgegeben von Hans L ietzm ann. XXIV.
Bd. 1925. Verlag von Alfred Töpelm ann
in Giessen. Heft 1— 2, und 3— 4.
F o ly ó ira to k szem léje.
p á lc á ja e so k szép ó r á t a j á n d é k o z ó , g azdag
és m é ly é lm é n y e k e t előhívó d alse re g gel
szem ben .
E z a r o p p a n t é rz é k e n y lé lek, n a g y o n
fin o m a c é ltü k ö r, — g y o rsan , i t t - o t t túl-
gyorsan f o rm á lja a k é p e k e t. V an o ly a n ér­
zés, a m i c s a k az övé, a m it én, az o lva só n em
t u d o k u t á n a é r e z n i, n e m ta lá l o m m e g benne
ö n m a g a m a t. P e d ig a lírikus lelke m i n d n y á ­
j u n k lelke, a m i n t R e m é n y i k m o n d ja :
. . . M e r t én v a g y o k a fo g lalat,
M ely m in d e n a rc ró l összegyű jti
Az ő s - te s tv é r v o n á s o k a t.
I t t - o t t egy a k t u a l i t á s , egy-egy élm én y e
csendül föl, am i — n e m v á l t a r a n n y á .
(M á r tír levelek, Intériéor, Őszirózsa, P e r az
A k a dé m iával.) M in th a ig a za lenne a n n a k ,
a k i a z t m o n d t a , h o g y a vers ú gy s z ü le tik
m in t a g y e r m e k : m e g fo g a n s la ssa n t á p l á l ­
k o z ik a lélek tit k o s m é h é b e n , m ie lő tt v i ­
lá g ra jönn e . A n a g y o n fin om és é rz é k e n y
le lk e k s a j á t j a , hogy g y o r sa n z e n g e n e k löl,
eb b ő l egy n a g y e r é n y lesz: a kö zv e tle n ség ,
m in d a lira sine qua n o n - ja , de le h e t belőle
f o g y a té k o ssá g is, m i n t h a n e m ért v o ln a
m e g e g y - k é t d al az életre.
Ím e, m a g y a r á z h a t ó a m á s ik v o n ás is
t a l á n : a m a i v e r s te k n ik a k o r s z a k á b a n a
form a elhanyatlása i t t - o t t . P ró z ai s o r o k és
h e ly e n k é n t a c s o d ála to sa n r a g a d ó n y e lv
m e gzökkenése, v a g y e lh a n y a g o lt v e r s elés.
( A rejtelmes virág s tb .) P e d ig a „ m i t “ és a
" hogyan“ re jte lm e se n ö ssz e ta r to z n a k , segí ­
t i k , v a g y g y ö n g ítik e g y m á s t , el n e m v á ­
l a s z t h a t ó k és a h a t á s b a n te lje se n eggyé ol­
v a d n a k össze. N e m az v o lt a b a j, h o g y a
m a g y a r lira k e r t j é t ez ü st c s e n g e tty ű k k e l
a g g a t t á k teli; m a g a egy belső örö m : szépen
csendülő s o r o k a t o lva sni, v a g y m u z s i k á j u k a t
kih a lla n i: — az v o lt a b a j , h o g y ezek
m ö g ö t t n e m l e t t la ssa n jelentés: o tt a f o rm a
l e t t ú r r á a t a r t a l o m fe le tt, m i n t a t a r t a l o m a
f o rm a fele tt. V a ló já b a n p e d ig ig a z s á g ta la n
m in d e n k ritik a . L e p k e s z á r n y a k a t boncol
és az egésznek szép ségeit n e m t u d j a m e g s e j­
t e t n i . A z o k a t a r o p p a n t t á v l a t o k a t , m e ly e k
k i n y í l n a k egy-egy v ers m ö g ö t t , az egész
verses k ö n y v e t , m e ly a lelkiség h im n u s z a ,
a sz ét n e m b o n c o lh a tó egyéni b é ly e g e t, a
figyelő szem leíró g a z d a g s á g á t, r e j t e t t , b u j ­
káló érz ésü k re való r á t a l á l á s t n e m ad ja
m e g m á s , m i n t ezzel a v é l t poézissel való
k ö z v e tle n m e g ism e rk e d és. T a lá n ez és ilyen
poézis fog s o k a k a t m eg g y ő zn i arról, h o g y
a vers n e m v a la m i i d e je m ú lt j á t é k , h a n e m
az ö rök s z é p n e k eg y zengő és tit o k z a t o s ,
m á ssa l n e m p ó to lh a tó rev e lác ió ja .
M uraközy Gyula.
E l ő t t ü n k v a n e m a g a s n ív ó jú és g az d ag
t a r t a l m ú f o ly ó ira t le g ú ja b b teljes év fo ly a m a .
A m a g a n e m é b e n e g y ik e a le g is m e rte b b és
le g n é lk ü lö z h e te tle n e b b ú j t e s t a m e n to m i fo ­
ly ó i r a to k n a k , m e ly e k a p r o te s t á n s n e m z e t ­
közi th e o lo g ia m ezején e g y á lta lá b a n m e g ­
F o ly ó ira to k szem léje. 397

je len n e k . E g y fu tó t e k i n t e t is b á r k i t m e g ­ ju s q u ' á la r é c o n c ilia tio n des églises Ja c o ­

g y ő z h e t róla, h o g y e sz a k k ö z lö n y g az d ag bites (518— 616.). P a r is , 1923. cím en m e g ­
és v á lto z a to s é v f o ly a m a i n a k az ism e re te j e le n t m ű v e a l a p j á n s a n n a k a fe jte g e té s e i­
n élkü l se n k i az újsz ö v etség i th e olog ia m e z e ­ vel sz e m b e n közöl ú j a b b a d a l é k o k a t a
jé n n e m b o ld o g u lh a t. É p p e n e z é r t szükséges m o n o p h y s i t a eg y h á z tö r té n e té h e z s k i v á l t ­
h az ai o lv a só k ö z ö n sé g ü n k k e l legelőször is kép e n c h ro n o lo g iájá h o z. — W. M u n d le
m e g is m e rte tn i a f o ly ó ir a t b e o s z tá s á t, k a ­ Die H e r k u n f t d e r „ m a r c io n i tis c h e n “ P r o ­
r a k t e r é t , te r j e d e l m é t és szerk esz tése v á ­ loge zu d en p a u lin isc h e n B riefen. (56— 8 7 . l.)
la sztéko s m ó d já t. c. ta n u l m á n y á b a n a V u lg a t a k é z ir a to k egy
A f o ly ó ir a t e lső re n d e n önálló t a n u l m á ­ bizonyos c s o p o r tj á b a n a Páli levelekh ez
n y o k k ö z r e a d á s á t m u n k á l j a az újszövetségi a d o t t rö v id p r o ló g u so k M a rc io n ita e r e d e ­
theologia és a p a t r i s t i k a köréből. N a g y o b b tét. teszi v iz sg á ló d á sa tár g y á v á s m e g á ll a ­
te r j e d e l m ű t a n u l m á n y o k a t , k ü lön m ellék- p ítj a ró lu k , h o g y a M a rc io n ita k a r a k t e r t
f ü z e te k b e n közöl. — E le d d ig k é t ily e n m e l­ valló e ddigi közfelfogással e lle n t é tb e n b á t ­
l é k fü z e te t a d o tt k i, az e g y i k e t M a r tin r a n le h e t n e k a z o k az ő s k a th o lik u s egyház
Werner tollából D er Einfluss p a u lin is c h e r h itfe lfo g á sá t lehellő sz e r z e m é n y e k is. Az
Theologie im M a rk u s- e v a n g e liu m 1923. c ím ­ is m e r t n e v ű ko p to lo g u s C. Schm idt Das
mel, 224 la p o n ; a m á s i k a t Erich Fascher k o p tis c h e D id a c h e — F r a g m e n t des B ritish
m ű v e k é n t Die f o rm g es c h ich t l i che M ethode. M useum. (81— 99. l .) cím en a D id a c h é n a k ,
E in B e itr a g z u r G eschich te des s y n o p t i ­ e n n e k az 1883-ban B ry e n n io s k o n s t a n t i ­
schen P ro b le m s. 1924. cím en, 240 la p o n . n á p o ly i p a t r i a r c h a á lt al ú jo n n a n felfedezett
Az 1925-iki B e ihe ft m egjelenése m é g h á t r a ő sk e re s z ty é n i r a t n a k a R e v . H o r n e r á lta l
v a n . Az önálló t a n u l m á n y o k u t á n a folyó­ a J o u r n a l of Theol. S tudies. 1924. évf.
i r a t b a n v á lto z ó rész k ö v e tk e z ik . V a g y a 225. kk. l . k ö z z é t e tt k o p t sz ö v eg é t ad ja h e ­
m e g je le n t f o n to s a b b s z a k u jd o n s á g o k r ó l k ö ­ ly e s b í t e t t k i a d á s b a n , f o r d ítá s s a l s b ő k r i ­
zöl a s z erk esz tő rö v id , de ta láló is m e r t e ­ tik a i m a g y a r á z a t o k k a l . R . B u ltm a n n Die
té se k e t, v a g y a külföldi s z a k f o ly ó ir a to k B edeutung d e r neu e rsch lo ssen e n m an­
s u m m a r ik u s ta r t a l o m - j e g y z é k é t ad ja. d ä isc h e n u n d m a n ic h ä is c h e n Quellen f ü r
A f o l y ó i r a t n a k n e m célja, hogy a szak- das V e r s tä n d n is des J o h a n n e s e v a n g e liu m s
ir o d a l o m ú jd o n s á g a i t r e c en se álja, sőt t e ­ (100— 146. l .) c. érdekes és szellemes t a n u l ­
k i n t e t t e l a k o r l á t o z o t t te rj e d e l e m r e és a m á n y á b a n a z t a k a r j a b e b i z o n y ít a n i, hogy
m egjelenésre v á ró t a n u l m á n y o k jelen tő s s z á ­ a Já n o s e v a n g é l iu m a h ely ese n csak a k k o r
m á r a , a s z erk esz tő egyenesen be is je le n ti, é r t h e t ő m eg, h a a L id zb a rsk i és m á s o k á lta l
h o g y jö v ő r e csak egész k iv é te le se n fog r e ­ k ö z z é t e t t m a n d e u s és m a n ic h e u s i r a t o k
c e n s ió k a t hozni. A f o ly ó ir a t á l t a l á b a n az m y th i k u s és so te rio logikus k ép z etei v ilá ­
önálló t a n u l m á n y o k közlésére helyezi a tő- go ssá g á b a n szem léljü k . — L ie tz m a n n S y m ­
s ú l y t s e t e k i n t e t b e n jellem ző, h o g y az b o lstu d ie n cím en (193— 203. l .) i m m á r tiz e n ­
ú jsz ö v e tsé g i th e o lo g ia i k u t a t á s n e m egy h arm ad ik fo ly tatását ad ja a korábbi év­
új, a l a p v e t ő és szenzációs eredm ényét, e g y e ­ f o ly a m o k b a n m e g k e z d e tt h o ssz a b b értékes
n e s e n h a s á b ja ir ó l t u d t a m e g a világ. A j e ­ k u t a t á s a i k n a k . A . von H a r n a c k D e r m a r ­
lenlegi fő szerkesztő g ondossága és kiv á ló cio nitische U r s p r u n g d e r ä lte s te n V u lg a t a -
s z a k k é p z e tts é g e m e g lá ts z ik k ü lö n b e n a fo ly ó ­ Prologe zu d en P a u lu s b r ie fe n . (204— 218. l .)
i r a t egész n iv ó já n . T erje d elm e húsz n y o m ­ cím ű cik k é b e n k i m u t a t j a , h o g y a s z ó b a n ­
t a t o t t ív k ö r ü l s z o k o tt le n n i. forgó p r o ló g u s o k m a r c i o n i t a e r e d e te és j e l­
Az 1925. é v fo ly a m a k ö v e t k e z ő n a g y o b b lege M u n d le előbb i s m e r t e t e t t k u ta tá s a ,
t a n u l m á n y o k a t közli: A . v. H a r n a c k - t ó l u t á n és d a c á r a is v i t a t h a t a t l a n m a r a d . —
U e b e r d e n V erfa sse r u n d d en lit e r a r is c h e n C. S ch m id t eg y m á s o d ik t a n u l m á n y b a n ,
C h a r a k t e r des M u r a to r is c h e n F r a g m e n t s . m e ly Die U r s c h r if t d e r P is tis S o p h ia címet
(1— 16. l .) v. H a r n a ck e c ik k éb e n k r i t i k a visel (218— 240. l .) b e b i z o n y ít ja , h o g y e
tá r g y á v á te s z i az ú j a b b k u t a t ó k n a k , m i n t gn o stik u s i r a t n a k n e m az á l ta l a k ö z z é te tt
Lightfootn a k , Th. R obinson-n a k és Th. (P is tis S o p h ia , H a u n i a e . 1925.) k o p t szö­
Z a h n - n a k a m a közös n é z e t é t, m e ly s z e r in t vege , h a n e m a k o p t v a r iá n s á l t a l h a s z n á lt
a m u r a t o r i tö r e d é k n e k , e n n e k az ú j t e s t a ­ görög szövege az e r e d e ti s e z t ig a zo lja a
m e n t o m i k a n o n k ia la k u l á s a s z e m p o n tjá b ó l k o p t recen sio id e g e n s z e r ű s y n t a x i s á v a l és
oly f o n to s i r a t n a k a szerzője a r ó m a i p r e s ­ szók incsével. H a n s W in d isc h F r ie d e n s - b r in ­
b y t e r és a k ésőbbi e l le n p ü s p ö k H i p p o l y tus g er— G o tte ssö h n e cím en (240— 260. l .) a
v o ln a s a b i z o n y íté k o k ú j a b b á tv iz s g á lá s a h e g y i b eszéd h e t e d i k b o ld o g d icsérésén ek az
a l a p j á n a z t a m e g á l l a p í t á s t teszi, h o g y a e r e d e t é t és igazi é r t e l m é t ig y e k sz ik v allás-
szerzőség k érd ése ez id ő sz e rin t v é g é r v é n y e ­ t ö r t é n e t i ö ssz eha son lítás ú t j á n tis z tá z n i s
s e n n e m d ö n t h e t ő el. Csak a n n y i t t a r t cs a k u g y a n sik e rü l a b é k e s s é g csinálás és
m a g a is b iz o n y o s n a k , h o g y a t ö r e d é k n e m is te n f iú s á g g o n d o l a t k a p c s o l a t á t a zsidó k i ­
eg y o b s k ú r u s e m b e r m u n k á j a , h a n e m a r á ly és Messiás v á r a d a l o m és a r ó m a i cs ász ár­
r ó m a i g y ü le k e z e t a u t o r i t a t i v m e g n y i l a t ­ k u ltu s z k ö ré b ő l is k i m u t a t n i a . H . H . W e n d t­
kozása. A m á s o d ik t a n u l m á n y t b e n n e A . n e k a híres ókori tö r t é n e l e m b ú v á r a , E.
J ü licher-n e k k ö s z ö n h e tj ü k , k i Z u r G eschich te M ey er 1 9 23-ban U r s p r u n g u n d A n fä n g e
d e r M o n o p h y s ite n k ir c h e cím en (17— 43. l .) des C h r is t e n tu m s . I— I I I . B d. m eg jelen t
eg y k o r á n e l h a l t f r a n c ia t u d ó s n a k , a n a g y m u n k á j a s a b b a n e g y e b e k k ö z ö tt az A p o s ­
e g y p to lo g u s G. M aspéro f iá n a k J. M a sp é ro ­ to lo k c s e le k e d e te irő l szóló ú jte s ta m e n t o m i
n a k H is to i r e des P a tr ia r c h e s d 'A le x a n d rie i r a t n a k a f o r r á s k r it ik a i elemzése szo lgál­
d ep u is la m o r t de l ‘ e m p e r e u r A n a s ta s e t a t j a az a l k a l m a t , h o g y Die H a u p t q u e l l e
398
d e r A p o ste lg e sc h ic h te cím en (293— 306. l.)
m ég eg y s z e r m e g v iz s g á lja e fontos ú js z ö v e t­
ségi i r a t n a k a f o r r á s a it s v iz sg áló d ása k ö z ­
b e n a r r a az e r e d m é n y r e ju ss o n , h o g y az
A c t a s z e r k e s z tő jé n e k e g y i k főforrá sa a " m i “ -
vel b e v e z e t e t t s k ö n n y e n f e lism e rh e tő r é ­
sz ek b ő l (ú. n. W i r s t ü c k e ) álló a l a p i r a t v o lt,
a m e ly h e z e g y e b e k k ö z ö t t e r e d e tile g h o z z á ­
t a r t o z o t t a P á l a p o s to l m issiói m ű k ö d é s é t
és f o g s á g b a ju tá s á t elbeszélő 16— 28. fejezet,
v a l a m i n t az I s t v á n v é r t a n ú so rsáró l szóló
TUDOMÁNYOS ÉLET.
H alo ttaink. A r e f o r m á tu s egyházi
közé le t és h o m ilet ik a i iro d a lo m e g y i k r o k o n ­
sz e n v e s, tis z te s m u n k á s a t á v o z o t t el k ö ­
z ü l ü n k L é va y L ajos ny. esperes, bicskei
lelkész h a l á lá v a l . E g y jo b b jö v ő , h a l k ­
sz a v ú , szelíd érzésű, fo ly to n k ü z d ő m u n k á s a
vo lt.. . P a t r i á r c h i a i k o r t ért dr. Z silin s zk y
M ih á ly , a m a g y a r p r o t. e g y h á z t ö r té n e t ír á s
n e s z to r a , a genfi e g y e te m tis z te le tb e li theol.
d o k to r a . E gy énisége , m u n k á s s á g a m é l t a ­
tá s á r a le g köze lebb v is s z a té r ü n k . — Férfi
k o ra delén r a g a d t a el a h a l á l a p r o t . t u d o ­
m á n y o s s á g és ev a n g élik u s közélet e g y ik
so k r a h í v a t o t t m u n k á s á t dr. Obeikó Dezső
e g y e te m i m a g á n t a n á r t , az E p e r je s rő l m e ­
n e k ü l t m iskolci j o g a k a d é m ia k iv á ló p r o ­
fesszorát. L eg y e n á l d o tt e m lé k e z e tü k .
Új th eologiai doktorok. A d e b re c e n i
Tisza I s tv á n T u d o m á n y e g y e t e m ref. h i t ­
t u d o m á n y i f a k u lt á s a e l ő tt F ilep Gusztáv
m á té s z a l k a i segédlelkész, h i t o k t a t ó " A le lk i­
pásztori l á t o g a t á s “ c ím ű e l fo g a d o tt d olg o z ata
a l a p j á n , folyó évi o k tó b e r 2 3 -án „ c u m
l a u d e “ e r e d m é n n y e l a g y a k o r l a t i theologia
és egyházjog s z a k c s o p o rtb ó l d o k to r i szigor­
la to t t e t t és m á s n a p ü n n e p é ly e s e n d o k ­
t o r r á a v a t t a t o t t . Az új tu d ó s é r té k e s d o l­
g o z a t á n a k közlésére s o r t k e r ít ü n k . — K is s
Jenő az E r z s é b e t T u d o m á n y e g y e t e m soproni
ev a n g élik u s theol. f a k u l t á s á n m ű k ö d ő e g y e t .
rk . t a n á r " P á l a p o s to l T h e o l o g iá já n a k e r e ­
d e t e “ cím ű, n y o m t a t á s b a n is m eg jelen t
k iv á ló érte k ez ése a l a p já n n o v e m b e r 20-án
t a r t o t t k a r iü lé s b e n t e t t e le a th e olo gia i
d o k to r i s z ig o r l a tá t „ s u m m a c u m l a u d e “
e r e d m é n n y e l az újsz ö v etség i t u d o m á n y o k
s z a k c s o p o rtjá b ó l. A fényes s ik e r ű v iz sg álat
őszinte ö rö m m e l t ö l t ö t t e el az egész f a k u l­
tá s t . Ü n n e p é ly e s d o k t o r r á a v a t á s a n o v e m ­
be r 21-én m e n t v égbe , m e ly e n dr. L encz
G éza r e c t o r m a g n if ik u s a zá ró b e sz é d é b e n
m e le g en üdvözölte; az új d o k t o r t , ki a
h i t t u d o m á n y i d o k to r i m é ltó s á g e r e jé v e l
m é g s z o ro s a b b á f ű z te a T isza I s t v á n e g y e ­
t e m és E r z s é b e t- e g y e te m t e s t v é r th e o lo g ia i
f a k u lt á s a it.
D i s p ut a : A páczai és Comenius.
A " Theologiai Szem le“ folyó évi 2-ik
s z á m á b a n R ácz L ajo s ig y e k sz ik v isszaig a­
z í ta n i az " A p á c za i Csere J á n o s “ cím ű m u n ­
k á m b a n , t u d o m á n y o s b u v á r l a t o k és m e g ­
á l la p í to tt t é n y e k a l a p já n , b iz o n y í t o t t a z t
a felfogást, h o g y A p á c za i n e m v o lt, sőt
n e m is l e h e t e t t C o m e niu sna k se m k ö v e tő je ,
sem t a n í t v á n y a.
T u d o m á n y o s élet.
sz a k a sz is (6, 1— 8, 4. v.) és e z e k e t b ő v í t e t t e
ki a z t á n és s z e r k e s z te t te eg ybe az A c ta leg­
u tolsó sz erk esz tő je .
Az 1925. é v f o ly a m egészben 23 t a n u l ­
m á n y t közöl, a m e ly e k e t te rm é s z e te s e n m in d
á t kell t a n u l m á n y o z n i a a n n a k , aki tis z ta
k é p e t a k a r m a g á n a k szerezni a r r ó l a n a g y ­
sz e rű m u n k á r ó l , m e ly m a a n é m e t th e o lo g ia
m ű h e ly e ib e n a n n y i k i t a r t á s s a l , o ly n a g y
buzgó sággal és a k k o r a lelkesedéssel foly.
Varga Zsigm ond.
Rácz L ajos észrevételeire a k ö v e tk e z ő
felv ilá g o sítá so k k a l szolgálok:
1. A m it Comeniusról m u n k á m b a n állí­
t o t t a m , azt részint s a já t b ú v á r la t a i m a l a p ­
j á n , részint p e d ig fe lté tle n h ite lt érd em lő
f o r r á s m u n k á k b ó l v e t t id é z e te k k e l n y o m ró l-
n y o m r a ig a z o lta m is. N em f o g a d h a to m
t e h á t el; sőt, a l e g h a t á r o z o t t a b b a n el kell
h á r í t a n o m dr. R ácz L a j o s n a k az á l ta l a m
h a s z n á lt f o r r á s m u n k á k r a v o n a t k o z ó a z t a
m in d e n k é p p e n t ú l z o t t , ső t sé rtő k ije le n té sé t,
h o g y Comeniusról " a s iv á r ra tio n a lis m u s
és sk e p tic ism u s értetlensége á lta l f e lh a lm o z o tt
s z e n n y e t és m o c s k o t t á l a l t a m “ v o ln a fel:
m e r t sem R a u m e r - re, se m P a la c ky-ra, sem
Larousse-r a , sem B ayle-re, se m A delung -ra
és H o rm a ye r- re, v a g y Kvacsalára és I v á n y ir a
v a g y éppen E rdélyi J á n o s r a n e m a l k a l m a z h a ­
tó k R ácz L a j o s n a k f e n te b b id é z e tt b á n t ó e p i ­
th e to n ja i. H isz en m a g a Kvacsala. a v ilá g ­
híres C o m e n iu s - k u ta tó is tiltakozik az ellen,
h o g y " A p á cza i nevelési szabályait C o m eniu s ­
sal hozzák összeköttetésbe“.
2. H o g y Angol-, Svéd- és M agyarország
v e r s e n y e z te k Comeniusért: ez a n n a k t u l a j ­
d o n íta n d ó , h o g y az egész m ű v e lő d é s tö r t é ­
n e t b e n n in c se n m ég egy em b e r, aki úgy
é r t e t t v o ln a a d o b v e ré sh e z , m i n t ő. M u n ­
k á m b a n m e g d ö n th e t e tl e n a d a t o k k a l ezt is
m in d e n kétség e n fölülállóan b i z o n y í t o t t a m .
3. H o g y Descartes és D ilth ey h ite lt a d v á n
a p a n s o p h ia r a v o n a t k o z ó la g t e t t , de soha
be n e m váltott ígéreteinek, e l r a g a d ta tá s s a l
s z ó la n a k a so h a m e g n e m s z ü l e t e t t p a n s o ­
p h iá ró l, m e ly n e k te r v é v e l C om enius h alálá ig
egész E u r ó p á t á l t a t t a : ez csak a m e lle tt
b iz o n y ít, h o g y Comenius — E rdélyi J á n o s
m e g á ll a p ít á s a s z e r in t — c s a k u g y a n egy
" M ephisto és quodlibetarius bűvész“ v o lt,
a k i m ég az i ly e n k iv á ló e l m é k e t is, sőt az
angol parlam entet és a n a g y t e k i n t é l y ű h o l­
la n d u s Geer-t is m e g t u d t a té v e s z te n i. —
H o g y N ie m a y e r s z e r in t Com enius " sejtelem ­
szerűen, ha n e m is világos felismeréssel“
a p p e r c ip iá lta a n e v e lé s tö r té n e t e l k ö v e tk e ­
zendő új k o r s z a k á n a k é l te tő s z e lle m é t, u g y a n ­
e z t m u n k á m b a n én is k if e je z e tte n m e g á lla ­
p íto m a v v a l a h o z z á a d á ss a l, h o g y a p a n ­
so p h iá v a l ő az e m b e r is é g e t egész életén á t
á m í t o t t a , sőt eg y a h h o z való ú j világ-nyelv
föltalálásának a p h a n tazmagóriáj ával is
k e c s e g t e t t e ; persze, a n é lk ü l, h o g y v a l a h a
is e s z e -á g á b a n l e t t v o ln a íg é re te it be is v á l ­
t a n i . A p á c za i ellenbe n m in d e n dobverés
n é lk ü l m e g a l k o t t a E ncyclopediáját, — és
T u d o m á n y o s élet. 899

cé ltu d a to s in tu í c ió v a l g y a k o r la tb a v itt e á t k ö te tb e n 1655-ben je le n t m e g ; h o l o t t a

n a g y s z a b á s ú ped a g ó g ia i elveit. 167. o ld a lo n a z t állíto m , h o g y Com enius
4. É n n e m a z ért f e s t e t t e m C om enius ebből az 1653-ban e l h a n g z o tt, d e az E n c y c ­
valódi k é p é t , m e r t A p á c za i n a g y s á g a csak l o p é d iá v a l e g y ü t t csak 1655-ben m e g je le n t
ily e n m ó d o n v olt m egfelelően k i d o m b o r ít­ beszédből n y e r h e t t e az i m p u l s u s t 1654-ben
h a t ó . A p á c z a i erre iga zá n n e m szorul rá. e l m o n d o t t beszédéhez. — H á t eb b e az egész
Ez a k ép a z é r t a l a k u l t így, m e r t ez felel m eg okfejtésbe c s a k az a kis, de v é g z e tte lje s h ib a
a valóságnak, és e n n é lfo g v a igazság szerint c s ú szo tt be, h o g y R ácz L ajo s a 64. o lda lnál
n e m is v o l t m á s k é p p e n fe s th e tő . H o g y m i n t észrev é tle n ü l k e t t ő t la p o z o tt és így e lk e rü lte
ilyen, to r z k é p e t m u t a t : az h ib á u l ig a z á n f ig y e lm é t az a csekélység, am i a 64. o lda lon
n em n e k e m r ó h a tó fel. m eg v a n ír v a , h o g y a He Studio Sapientiae
5. Soha n e m á l l í t o t t a m a z t, h o g y A p á ­ „1 6 5 3 -ban negyedrétű első kiadásban K olozs­
czai n e m ism e rte v o ln a h írb ő l, v a g y a k á r várott nyom tatásban k ü lö n is megjelent és köz­
m u n k á i u t á n is Comeniust. H o g y egy g y u l a ­ kézen forgott“ . — Com enius t e h á t e z t a beszé­
fe h é rv á ri t a n á r t u d t a , k ik t a n í t a n a k P a t a k o n : d e t m u lh a tlan ul o lv a s ta , m e r t a s á r o s p a ta k i
az egészen n y ilv á n v a l ó . C sak a z t í r t a m és iskola é p p e n olyan k itü n ő e n v o lt in f o rm á lv a
a z t á llíto m tá n tor í t h a t a t lan u l m ost is, h ogy m in d a r ró l, am i G y u la f e h é r v á r o tt tö r t é n t ,
A p á cza i n e m tanította a Januát és nem m in t m e g fo rd ítv a . — De a z é r t én n e m élek
követte Com eniust, m e r t h ű ta n í t v á n y á t ó l , a v v a l a c s á b ító a n k íná lk o zó a l k a lo m m a l,
gróf Bethlen M iklóstól ap ró lé k o s t á jé k o z ­ h o g y a t e t e m r e - h í v á s t v iss z a h á r ítsa m .
t a t á s t k a p t u n k arró l, h o g y A p á cza i m ily en 8. T eljes m é r t é k b e n o sz to zo m R ácz
m ó d s z e r t h a s z n á lt, — és ő m a g a is m e g ír ta , L a jo s n a k az on való b ü sz k e sé g é b e n , hogy
hogy az „ A r a n y a s K a p u " - tó l eltérő „ m ás Comenius a p a t a k i is k o lá n á l t a n í t o t t . De
renddel" t a n í t o t t . n e m á m a silán y iskola-szervezési és t a n u l ­
6. M ik or C om enius P a ta k ra j ö t t 1650- m á n y i e r e d m é n y m i a t t , a m e ly e t C om enius
ben, a k k o r A p á cza i m á r k é t éve H o lla n d iá ­ o tt p r o d u k á lt , h a n e m b ü sz k e v a g y o k a r r a ,
ban élt, — és en n é lfo g v a te lje se n té v e s a l a ­ h o g y M a g y a ro rsz á g o n a X V I I . s z á z a d b a n
pon áll R ácz L ajo s, m i k o r sz in te a p o d ik tik u s é lt egy m a g a s z to s lelkű, f e n k ö lt szellem ű
bizonyossággal feltételezi, h o g y A páczai fejedelm i n a g y a s s z o n y , a k i b e n v o lt a n n y i
o lv a s ta C o m e niu snak az 1650. évben m e g ­ nem es áldo za tk ész sé g , a n n y i lelkes k u lt u r -
j e le n t s á r o s p a ta k i b e k ö s z ö n tő beszéd ét. N e m érzék, h o g y á ld o z a to t n e m k ím é lv e , o d a ­
olvasta. A m ik o r m e g Com enius 1654-ben éd e sg e tte isk o lá já h o z a z t az e m b e r t, aki
Patakról való b ú c s ú z t á b a n azt a bizonyos, k itű n ő ö n - a d m in is z trá c ió v a l az egész világ
Rácz L ajos á lta l a n n y i r a ra jo n g ó b á m u l a t t a l e l ő t t m i n t p h a e n o m é n t t u d t a m a g á t fel­
m a g a s z ta lt és csodált „ v a k u l j m a g y a r “ tü n t e t n i . — M ert hiszen azt R ácz Lajos
beszédet e l m o n d o tta : a k k o r A p á cza i m á r ép p e n o ly a n jó l t u d j a , m i n t én, h o g y a
m a jd n e m b efejezte v o lt é le té n e k m e s te r ­ h e g y e k n e k h ango s h a r s o n á k k a l előre k ü r ­
m ű v é t, az E ncyclopediát, m e ly 1653 ó ta t ölt n a g y v a j ú d á s á b ó l a v égén egy egész
n y o m t a t á s a l a t t v o lt és m e ly n e k k i n y o m a ­ közönséges triviális iskola sz ü le te tt. A m ik o r
t o t t ívei i t t h o n m á r közkézen f o r o g ta k ; p ed ig a fejedelm i le lk ű L ó rá n tffy Z suzsám ra
u g y a n a k k o r m á r m e g v o lt neki k é z ir a tb a n m in d e n szükséges a n y a g i e s z k ö z n e k bők ez ű
az egész M a g y a r Logikácska, — és te lje s egy f e la já n lá sa m e lle tt sü r g e tn i k e z d te az ígért
esztendővel előbb, az 1653. é v n o v . h a v á b a n n a g y iskolai r e f o r m o t és a p a n s o p h iá t , a k k o r
m o n d o t t a el „D e S tudio S a p ie n tia e “ cím ű C om enius k e r e s e tt és t a l á l t ü r ü g y e t a t á v o ­
székfoglaló beszédét; n e m is szó lv a arról, z á sra , — és o t t h a g y v á n Sárospatakot, ü g y e ­
h o g y m á r 1648-ban „ e rő s e n e l h a tá r o z ta , sen k i t é r t v á l la l t k ö te le z e tts é g é n e k te lje s í­
h o g y Isten , h a élete f o ly á s á t n é h á n y évre té se elől. H a so n ló k é p e n csele k ed e tt k ü lö n b e n
k ite r je s z ti, n e m hal meg anélkül, hogy a m a ­ m in d e n h o l e g y e b ü t t is.
gyarokkal m in d en tu d o m á n yi m agyar nyelven 9. K éz ze lfo g h a tó és s z e m m e llá th a tó
ne közöljön“, m e rt a m a gyar nem zeti k u ltú r á ­ b iz o n y íté k o k k a l k i m u t a t t a m m u n k á m b a n ,
n a k h i á n y a „ a n n y i r a f u r d a lá b ú s szívét, hogy h o g y C o m e n iu sn a k az a n y a n y e l v ű o k t a t á s r a
az á l m o t szemeiről-, fig y elm ét a t a n u lá s tó l v o n a tk o z ó elvei s z in té n o ly a n labilis a lap o n
e l ű z t e " . — E n g e m t e h á t R ácz L ajos e g y á l t a ­ á l lo tta k , m i n t m in d e n egyéb v ilá ggá k ü r t ö l t
l á b a n ne t e k i n t s e n v a l a m i m e g té r t b ű n ö sn e k , re fo rm -te rv e i. Az a n y a n y e l v ű o k ta tá s r ó l
a k i 1893-ban írt t a n u l m á n y o m b a n a z t állí­ s z ó n o k o lt n a g y h a n g o n és k ö z b e n azon a
t o t t a m , h o g y C om enius f ö n t h i v a t o l t beszé­ k a la n d o s g o n d o la to n r á g ó d o tt , h o g y a la tin
déhez A p á c za in a k b e k ö s z ö n tő jé tő l n y e r te le gyen az egész em beriség v ilá g n y e lv e ;
az in s p i r á c ió t; m o s t a z o n b a n az ú j a b b m u n ­ mellesleg, ő m a g a egy ú j világnyelv föltalá­
k á m b a n , ezt a m e g g y ő z ő d é se m e t csak ú gy lásának a p h a n t o m j á t k e r g e tte .
s u b a a l a t t s e jte te m . N e m ! É n ezt a b e n s ő ­ E r r e R ácz L ajo s, n e h o g y A p á c za i b á r ­
ségteljes m eggyőződéssel v a l l o t t felfogásom at m ely v o n a t k o z á s b a n is v a la m i k é p p e n k ü lö n b ­
ig a zo lt t ö r t é n e t i id ő r e n d n e k és e l v i t a t h a t a t ­ n e k l á t t a s s é k C om eniusnál, a v v a l v á g vissza,
lan té n y e k n e k a l a p já n m o s t is v á l to z a tla n u l h ogy A p á cza in á l is „ a m a g y a r n y e l v e t csak
f e n n ta r t o m , a m á s o d ik t a n á r s e g é d t a n í t j a " , — és hogy
7. Is m e r te té s é n e k to v á b b i so rán te te m r e„ a l a tin n y e l v ó r á já n k iz á ró la g a la t i n n y e l v
h ív ja R ácz L ajos ellen e m az egész e m b e r i­ h a s z n á l t a t i k “ ; to v á b b á , h o g y „ a z egyes
séget, h o g y „ í té l je n e k k i-k i: nem -e a le g ­ t u d o m á n y o k t a n í t á s á n á l is a m a g y a r n y e l­
telje seb b önellenmondás esete forog-e f ö n n “ ; v e t c s a k k isegítő n y e l v k é n t a k a r j a a l k a l­
m ik o r én k ö n y v e m 45. o ld a lá n , m i n t m e g ­ m a z n i" .
d ö n th e te t le n t é n y t b iz o n y íto m , hog y a De E r r e n e m m o n d h a t o k e g y e b e t, m i n t
Studio Sapientiae az É ncyelopédiával egy a z t, h o g y a dolog érdemére teljesen m in d e g y ,
 400
h o g y m e ly ik t a n á r s e g é d t a n í t j a a m a g y a r
n y e l v e t . A kérdés s ú l y p o n t j a az, ho gy t a n í ­
t o t t á k a m a gyar nyelvet és ta n ítottak m agya r
nyelven m in d en lantárgyal az elemi iskolán
kezdve, az aka dém ia m in d e n fa k u ltá sa in végig.
H o g y a l a tin n y e l v óráin k iz á r ó la g la tin
n y e l v e n f o ly t a t a n í t á s , az ö n k é n t k ö v e t ­
kezik A p á c za i m ó d s z e r ta n i e ljá r á s á b ó l, m e ­
lyet m a i te r m in o ló g ia s z e r in t, m i n t direkt
nyelvtanítási módszert, n a g y p e da gógia i v í v ­
m á n y k é n t h a s z n á l n a k egyes is k o lá k b a n , —
Az p ed ig , h o g y „ a z egyes t u d o m á n y o k
t a n í t á s á n á l is a m a g y a r n y e l v e t csak k ise ­
gítő n y e l v k é n t a k a r j a A p á c za i a lk a lm a z n i" :
ez n y ilv á n v a l ó m e rő e n légből k a p o t t , t a r ­
t a l m a t l a n állítá s és A p á c za i egész élete
a p o s to li m u n k á s s á g á n a k és n em es tö r e k ­
v ésein ek m e gcsúfolá sa; h isz en, az E n c y c ­
lopediával n y o m a t é k o s a n k if e j e z e tt célja az
v o lt, h o g y a közé p isk o látó l a főiskola végez­
téig m in d en tantárgyat, még a theologiát és
filozófiát sem véve ki, m agyar anyanyelvükön
t a n u l h a s s a n a k a t a n u ló k . E v é g r e ír ta és
h a s z n á l t a t a n k ö n y v ü l is k o l á já b a n az E n c y c ­
lopediát. — Rácz L ajos á l l í t á s á n a k ép p e n
az e lle n té te fedi az ig a zsá g o t. H o g y t. i.
az a d d ig l a tin te rm in o ló g iá n n e v e lk e d e tt
t a n í t v á n y a i n a k a m a g y a r t a n k ö n y v b ő l való
t a n u l á s t m e g k ö n n y íts e , la tin n y e l v ű k i v o ­
n a t o t k é s z ít e tt az E n c y c lo p e d iá h o z , m e ly e t
a t a n í t v á n y o k kisegítő jegyzetképpen h a s z ­
n á l t a k . De e g y é b k é n t a t a n í t á s és ta n u l á s
k iz áró lag m a g y a r n y e l v e n folyt. — K ö zle­
m é n y é n e k végén a r r ó l b iz to s ít R ácz L ajos,
h o g y ő „ A p á c z a i é r d e m e it a le gteljese b b
m é r t é k b e n elism e ri és m é l t á n y o l j a “ . —
N a g y o n h á lá s v a g y o k e z ért a k ije le n té sé é rt,
h o g y e z t ily e n k if e je z e tte n n y ilv á n o s s á g ra
h o z t a , m e r t c ik k é b ő l e z t m á s k ü lö n b e n ig azán
n e m l e h e t e t t v o ln a kiolvasni.
SZERKESZTŐ ÜZENETEI.
Jelen szám unkhoz postai b efizető-lapot
m ellék eltün k. K é r j ü k o lv a s ó in k a t előfizetési
d íja ik sürgős bekü ld ésé re . S z e r e te tte l k é ­
r ü n k m i n d e n k i t , hog y s ü rg ő sen t e g y e n e k
eleget az előfizetési díj b e k ü ld é sé v e l k ö t e ­
le z e ttsé g e ik n e k , s ő t sz ív e sk e d je n e k új elő­
f iz e tő k e t is g y ű jte n i. M i n d n y á ja n felelősök
v a g y u n k erkölcsileg és a n y a g ila g e n n e k a
l a p n a k é l e té é r t és s z ín v o n a lá é r t.
Többeknek. Az O R L E . k e c s k e m é ti k o n ­
fe r e n c iá ja f e lh a ta l m a z á s a a l a p já n végre sik e ­
r ü l t egy k ö n y v e l ő - k i a d ó h iv a ta l i se g é d e rő t b e ­
állíta n i, ki a T heologiai Szemle k i a d ó h iv a t a li
m u n k á i b a n is segédkezik. Az ő k ö z r e m ű ­
ködésével m in d e n k érd e ző sk ö d é sre sz erk esz­
tői ü z e n e t e k h e l y e t t le v élb e n f o g u n k r ö v i­
desen válaszolni.
K im utatás a „T h eologiai S zem le“ ré­
szére érkezett pénzküldem ényekről. (Az ösz ­
szeg e z er k o r o n á b a n é r te n d ő .) Dr. Kovács
S á n d o r, S o p ro n 102, Tóth L a jo s, S zekszárd
250, M elkó I s t v á n , V a s m e g y e r 255, Mózes
I s tv á n , N a g y d o b o s 102, P a p p K á l m á n ,
M á n d o k 255, dr. H egyaljai K i s s Géza,
M onok 255, Z s ir a y L ajos, N a g y v á z s o n y 255,
dr. Szelényi Ödön, B u d a p e s t 255, P a tonay
Dezső, N ag y k ő rö s 510, H a lá sz Im re , A d o r ­
jás 242, dr. Csekey S á n d o r, B u d a p e s t 255,
F arkas E le k . G önc 260, Dobrossy_ Z oltá n,
Debrecen szab. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. 1925.
T u d o m á n y o s él e t . — S zerk esztő ü zen etei.
É n r é sz in t s a já t m e g á lla p ítá s a im a l a p ­
já n , ré sz in t fe lté tle n ü l m e g b íz h a tó t e k i n ­
té ly e k és k ú tf o r r á s o k á l ta l t á m o g a t v a , m i n ­
den k é ts é g e t k iz á ró b izony osságg al iga zo l­
t a m m u n k á m b a n , h o g y C om enius s z e rfe le tt
i n g a ta g és k é tes je lle m ű , de é p p e n o ly a n
in g a t a g és sek ély t u d á s ú e m b e r is volt, ki
tu c a t - s z á m a l k a l m a z o t t é h -b é re n o ly a n p e d a ­
g ó g u s o k a t — k ö z t ü k k o r á n a k le g jo b b ja ib ó l
v a l ó k a t — , k ik az ő n e v e a l a t t m e g je l e n t
m u n k á k a t k é s z íte tté k , m e ly e k u t á n n ek i bő
„ arany-eső hullott“. Még a D idactica M a g n a
sem az ő m u n k á j a . — R a tichot, " k in e k vál ­
lain állott“, m i u t á n m in d e n p ed a g ó g ia i t u d á ­
s á t k i h a s z n á lta és á t v e t t e , a l a tt o m o s u r a l ­
k o d á s a iv a l b ö r tö n b e j u t t a t t a ; n y e l v t a n í ­
tási m e ste rk e d é se ih e z az a la p g o n d o la to t
B ateus V ilm os s p a n y o l j e z s u i ta a t y á t ó l
v e t t e ; n y e l v ta n í tá s i m u n k á i t pedig, a m in t
m á r je le z te m , m á s o k d o lg o z tá k ki, de az
é r t ü k já ró dús j a v a d a l m a k a t és a dicsőséget
ő zsebelte be.
H a m i n d e z e k u t á n a z o k k ö z ö tt, a k i k
m a n a p s á g oly igen n a g y o n s z e r e t n é k a h i t ­
v itá z ó k o r s z e lle m é t a n n a k m i n d e n e g y ü t t ­
já r ó k ö r ü lm é n y e iv e l e g y e te m b e n n a p j a i n k b a
viss z a v a rá z s o ln i, a k a d n a v a la k i, a k i a m b i ­
cio n áln á , h o g y A p á c z a i é r d e m e it m ég az
iga zsá g r o v á s á r a is lehetőleg lekicsinyelje:
e z t talán v a l a m i k é p p e n m ég csak m e g é r t e ­
ném ; de, h o g y é p p e n Rácz L ajo s t a l á l j a
k e d v t e lé s é t a b b a n , h o g y A p á c za i n a g y s á g á t
és é r d e m e it, k é z en fek v ő m ű v e lő d é s tö r t é n e ti
t é n y e k ellenére le c s ö k k e n tv é n , ú g y állítsa
őt be, m i n t egy n á l á n á l m in d e n t e k i n t e t b e n
„ in finite inferiorisabb“ e g y é n n e k közönséges
u t á n z ó j á t és k ö v e t ő jé t: e z t sehog y sem
é r te m , — és n e m fogom m e g é r te n i , m íg
b e k ö v e tk e z ik r e á m az id ő k teljessége.
N em ényi Im re.
H a jd u d o r o g 204, F . Varga L a jo s, N a g y r á b é
510, Takács K á r o ly , B u d a p e s t 340, Takács
Béla, K a p o s v á r 102, M o h r H e n r ik , B u d a ­
p es t 102, Vietorisz László, D ió sg y ő r 140.
Fejes G áb o r, B a ra b á s s z e g 204, Ág. ev.
Egyetemes f elügyelő hivatal, B u d a p e s t 431.
A b a ú ji egyházmegye, K a s s a 517, Gáncs A la ­
d á r , S z é k e sfe h é rv á r 102, C ziáky E n rde, A b a ­
ú js z á n t ó 102, B ró zik K á r o ly , T isz a f ö ld v á r
150, Debreceni ref . főiskolai könyvtár 255,
Kovács L ajo s, F e h é r v á r c s u r g ó 255, Cseh J ó ­
zsef, S a jó k á p o ln a 510, F ü lö p József, K ö r ­
m e n d 255, Veres I s t v á n , I z s á k 2 6 0 , Göde
L a jo s, B u d a p e s t 510, dr. Gáborjáni Szabó
G ábor, Tiszaszőllős 255, Török V ince, K a r ­
cag 510, Ref. leánygim n, B a á r - M a d a s 510.
H ideg J á n o s , K is c s á n y 510, K övér P á l,
K o n d ó 510, Bakó L ajos, B a l a t o n f ők a j á r 255,
Ref. reálgim n., H a j d ú n á n á s 510, Török J ó ­
zsef, K ö m ö r ő 255, dr. H a j d ú G y u la, B e r e t ­
t y ó ú j f a l u 255, Rej. egyház, V á m o s d 510,
T akács József, Cegléd 204, Mészáros I s t v á n ,
Ö rk é n y 255, G yarm athy D énes, R á b a s z e n t ­
a n d r á s 510, B öszörm ényi J e n ő , Szentes 102,
S u la c sik Z o ltá n , K i s p e s t 230, S za p p a n o s
K á r o ly , A b á d s z a ló k 255, K e le m e n G yula.
T isz a sz a lk a 25 5 , T e re k G y u la, H ó d m e z ő ­
v á s á r h e ly 250, Peleskey S án dor, V isk, Z.
M á r a m a r o s 6 0 2 , Fekets Istvá n T is z a d o b 204.
 THEOLOGISCHE RUNDSCHAU.
R e d ig ie rt von ALEXANDER CSIKESZ U n iv ersitäts-p ro fe sso r, D eb recen . U n g arn .
M itarb eiter : Sigismund Varga U niv. P ro fesso r. D ebrecen u n d Joannes D eák U n iv . P ro fessor Sopron.
S u b sk rip tio n s-p reis pro J a h r G old m ark 30. 36 Schw . F r.
E rsc h e in t zw eim onatlich. — V erlag des U ngarländischen R eform ie rte n P asto ren -V ereins (O R Í.E .)
Inhalt:
Das W ort. A . Csikesz. S. 289.
Aufsätze. D as L eb en u n d W irk en des P ro le te n Je rem ias a u f G runde der philologischen u n d h istorischen K ritik der
B ibel d a rg e ste llt. v . K . K á lla y. S. 290—310. — S um erisch-(B abylonische) E rb s c h a ft im relig. L e b e n d e r U ral-
altaisc h en V ölker, v. S. Varga S. 310— 364. ( F o r ts . u . E n d e.)
Veröffentlichung. D ie N otizen J . Keresztesi vo n seiner ak ad em isch en S tudienreise. (4-te F o rts.) S. 365—367.
Kleinere M itteilungen. B a p tism u s, N asarenism us. M ethodism us, v. V. Vass. S. 367—379.
Ausländische Literatur. S inai u n d G arizim : F o rsch u n g , z. A. T. v o n M icha b in G orion. v. K . Kállay. 379—3 8 1 .—
L. A lb rech t: D as N eue T e sta m e n t in die S prache der G egenw art ü b e rse tz t u n d k u rz e rlä u te rt. E . Kiss.
381— 383. — T h. Z ahn: D er B rief des P a u lu s a n die R öm er au sg eleg t. J . v. Erdős. 382. — T h. Z ahn:
Die O ffen b aru n g des Jo h a n n es. J . v. E rd ős. 382— 384. — W . H e rm a n n : D o g m atik , m it einer G ed äc h tn is ­
r ed e., M. R a d e : G laubenslehre. V. V ass. 384—385. — K ir n : G rundriss d e r E v a n g . D o g m atik . M . Szlávik.
385— 386. — D . H . M atthes: C hristus-R eligion, oder philosophische R eligion? L . Rácz. 386. — D r. A. v an
V eldhuizen: K a te c h e tie k . G. Filep. 386— 387. — K . H. C aspari: G eistliches u n d W eltliches. E . K i s s . 397.
Inlandsliteratur: D r. E . K a lló s : G riechische M ithologie. N . Szabó. 388—389. — P a s c a l: P ro v in ciale B riefe. J . S.
Szabó. 389. — D r. J . Im re s e n .: A erztliche E th ik . A . Csia. 389— 392. — " Z um B eispiel . . . “ V erfasst von
S t. Csűrös. N . Szele. 392. — A nsiedlungen . K irchliche un d unkirchliche D örfer. St. Ecsedy. 392—393. —
D r, L. A. V á ra d y : Die M ission Jo sef L onovics n a c h R om . S t. o. R. K iss. 393—394. — A lbum z u r F eier
d er H a lb jah rh u n d ertsw en d e d e r schriftstellerischen T ä tig k e it A lb ert B erzeviczy. St. v. R . K is s. 394. —
E rin n eru n g sred e ü b er T heodor O rtv ay . S t. v. R . K i s s . 395. — S t. H a rsá n y i: D as L eben u n d die W erk e
G erzson Szinnyei. J . v. S. Szabó. 395. — A. R e m é n y ik : E in e G edanke e n ts p rin g t. J . M uraközy. 395—396
Z eitschriftenschau: Z eitsch rift fü r die n e u te sta m e n tlic h e W issen sch aft. S. Varga. 396—398.
Personalia. Vermischtes. 398— 99. M itteilungen der Redaktion. S. 400.

N u m b er 4. THEOLOGICAL REVIEW D eb recen , 1925.

V olum en. I. R e fo rm atio n ’s d ay
E d ito r : ALEXANDER CSIKESZ u n iv e rsity -p ro fessor D ebrecen. H u n g ary .
Chief-c o n trib u to r Sigism und V arga u n iv ersity -p ro fesso r. C h ief-co n trib u to r J ohn D eák univ ersity -p ro fesso r.
S u b scrip tio n p rice P o u n d 1 8s. or D ollar 7.
B im o n th ly periodical. — P u b lish es th e S ociety of th e H u n g a ria n R eform ed M inisters.
C ontents.
The Word. A . Cs. p . 289.
Treatises: K . K á l l a y : T he life a n d w orking of th e P ro p h e t Je re m ia h on the basis o f the philological a n d historical
criticism of th e B ible, p p . 290—310, — S. Varga: T he S um erian h e ritag e in th e religious life of th e ural-
a lta ia n peoples. (C o n tin u atio n a n d end.), pp. 310—364.
Publication: T he n o tes of Jo sep h Keresztesi d u rin g h is acad em ical T ravel. IV. P a r t. pp. 365—367.
Smaller Com munications: V. V a s s : B a p tism , n azaren ism , m ethodism . p p . 367— 379.
Foreign Review pp. 379—387. Sinai und Garizim: Forschungen z. A. T. von Micha bin Gorion. K . K á l l a y —
L. Albrecht: Das Neue Testam ent in die Sprache der Gegenwart übersetzt u. kurz erläutert. J . K i s s —
Th. Zahn: Der Brief des Paulus an die Röm er ausgelegt. J . Erdős — Th. Zahn: Die Offenbarung des
Johannes. J . Erdős — W. H erm ann: Dogm atik, m it einer Gedächtnisrede, M. Rade: Glaubenslehre. V. Vass.
K irn: Grundriss der Evang. Dogm atik. M . S z lá v ik — D. H. M atthes: Christus-Religion oder philo­
sophische Religion? L. Rácz — Dr. A. van Veldhuizen: K atechetiek. G. F ilep — K . H . Gaspari: Geist­
liches und W eltliches. J . K i s s
Home Literature pp. 388—390. Dr. E. Kallós: Greek Mythology. M . Szabó. — Pascal—Rácz: Provincial Letters.
J . S. Szabó. — Dr. J. Imre sen.: Medical E thics. A . Csia. — St. Csűrös: For example . . . N . Szele. —
Settlements. Villages w ith and w ithout Church. Dr. St. Ecsedy. — Dr. L. Á. Várady: The Rom an mission
of Joseph Lonovits. Dr. S t . R. K i s s . — Memorialpublieation on the festivity of the halfcenturial anni­
versary of literary working of A. Berzeviezy. Dr. St. R . K i s s . — Memorial speech on T. O rtvay. R. K. I . —
S t. H arsán y i: The life and works of G. Szinnyei. J . S. Szabó. — A. Rem ényik: An idea starts. J . M ura közy
Review of Reviews: Z eitsch rift für die n e u te sta m e n tlic h e W issenschaft. S. Varga, pp. 396— 398.
Chronicle: O b itu ary . N ew D octors of D iv in ity . D isp u te , p p. 398—399. Editorial m essage: pp. 400.

REVUE DE THEOLOGIE.
D ire c te u r: ALÉ XANDRE CSIKESZ, professeur d ’u niv ersité. D ebrecen. H ongrie.
C om ité de réd actio n : S igism ond V arga e t J e a n D eák, professeurs d ’u n iv ersité.
Abonnem ent: 36 fran cs suisses p e r a n .
P a ra iss a n t to u s les deux m ois, — P u b liée p a r l' A ssociation N atio n ale de P a ste u rs R eform és de H ongrie.
S onm aire:
Méditation. L a p a ro le . A . Cs. p. 289.
Etudes: Coloman K állay: Vie e t a c tiv ité du p ro p h ète J é ré m ie , d’après les données de la critiq u e historico-philolo ­
gique d e la B ible. — 5 . V a r g a : L ’ h é rita g e su m ério -b ab y lo n ien d a n s la vie religeuse des peuples uralo-
altaien s. (S u ite et fin). 290—364.
Documents inédits: Jo u rn a l de voyage de J . Keresztesi, é tu d ia n t á l’é tra n g e r a u X V I II . siècle. (4. S u ite.) P . 365— 367.
Articles et notes: Vincent Vass: B a p tism e, n azarén ism e , m éthodism e. P . 365— 397.
Literature étrangère: P . 379—387. S inai un d G arizim : F orsch u n g en z. A. T. von M icha bin G orion. C. K á llay. —
L. A lb rech t: D as N eue T e sta m e n t in die S prache d e r G egenw art ü b e rse tz t u. k u rz e rlä u te rt. E. K i s s . —
T h. Z a h n : D er B rief des P au lu s a n d ie R ö m er ausgelegt. J . Erdős. — T h. Z a h n : D ie O ffen b a ru n g des
Jo h a n n es. J . Erdős. — W . H e rm a n n : D o g m a tik . M it einer G ed äc h tn isre d e., M. R a d e: G laubenslehre. V.
Vass. — K i r n : G rundriss der E v a n g . D o g m atik . M . Szlávik. — D . H . M a tth e s : C h ristu s-R elig io n oder
philosophische R eligion? L . Rácz. — D r. A. v a n V eld h u izen : K a te c h e tie k . G. Filep. — K . H . C a sp ari:
G eistliches u n d W eltliches. J . K i s s .
Literature H ongroise P . 388—396. E . K a lló s : M ythologie grecque. M . Szabó. — P a s c a l: L e ttre s à u n p ro v in cial
(T ra d u c tio n hongroise). Jo s. 5. Szabó. — Le D r. Jós. Imre. p è re : L a m orale d u m édicin. A . Csia. — E t.
C sű rö s: " P ar exem ple..." (C ollection d ’ illu stra tio n s hom ilétiq u es) N . Szele. — L Z oltai: A nciens villages
et bou rg ad es a u to u r de la ville de D ebrecen. E t. Ecsedi. — L. A. V á ra d y : L ’arch év êq u e Jo s. L o n o v ics e t
sa m ission à R om e. Et. R. K i s s , P o u r le c in q u a n te n a ire de l’a c tiv ité litté ra ire d ’A lb ert de B e rzev icz y
(C ollection d ’études). Et. R. K iss. — D iscours en m ém oire de T heodore O rtv a y Et. R. K is s. — E t. H a rsá n y i:
Vie e t oeu v res de Gerson Szinyei. Jo s. S. Szabó. — A. R e m é n y ik . L ’a u b e d ’ une idée (Poèm es). J . M u r a k ö z y .
Revue de s revues: Z eitsch rift für die n eu testam en tlic h e W issenschaft. S. Varga. 396— 398.
Chroniq ue P. 5 : 8 — 399. Nos m o rts. N ouveaux d o cteu rs en théologie. D ispute. — E ditorial p. 4 0 0 .
5— 6. szám. Debrecen. 1925. Advent—Karácsony. 1. évfolyam.

THEOLOGIAI
SZEMLE
FŐMUNKATÁRS: SZER K ESZTI: FŐMUNKATÁRS:

VARGA ZSIGMOND. CSIKESZ SÁNDOR. DEÁK JÁNOS.

TARTALOM:
Az Ige. Cs. S. 401. l.
Tanulm ányok: Kállay Kálmán: Jerémiás próféta élete és működése a Biblia filológiai és tör­
téneti kritikája alapján. II. 402—4 5 2 . l. — Erdős Károly: Antiochiai Ignatius levelei. 452—490.
— Révész Im re: Harc három fronton. 491—523. l. — Pröhle Károly: A theologia létproblé­
mája. 524—530. l.
Publikáció: Keresztesi József naplójegyzetei akadémiai útjáról. V. 530—534.
Kisebb közlem ények: M áthé Elek: A legújabb kopt irodalom. 534—535. l. — Szelényi Ödön:
Zola, mint vallásbölcsész. 535—538 l. — Harsányi István: Eddig ismeretlen feljegyzés
Bod P. Szent Heortokrates-éről. 533—539 l.
Külföldi Szem le: Riem J.: Die Sintflut in Sage u. Wissenschaft. Varga Zs. 539—540. — Gunkel
H.: Die Psalmen. Kállay K. 540—542. — Gressmann H.: Die hellenistische Gestirnreligion.
Deák J. 542—543. — Hopfner Th.: Orient u. griechische Philosophie. Tankó B . 544—545.
— W eber W.: Der Prophet u. sein Gott. Eine Studie zur vierten Ekloge Vergils. Máthé
E. 545— 546. — Burkitt F. C.: The Religion of the Manichees. Máthé E. 546. —
Saeger P.: Festland. I—II. B ilkei Pap I. 546. — Gerhardt M.: Der junge Wiehern.
Szabó Imre. 547. — Keller K.: Landwirtschaft u. Fürsorgeerziehung. Kiss F. 547—551.
Hazai irodalom : Kornis Gy.: Történetfilozófia. Szelényi Ö. 552. — Kühár Fl.: Bevezetés
a vallás lélektanába. Szelényi Ö. 552—553. — A „Szív“ könyvtára. 1. és 3. sz. Karner
F. Κ. 553—554 — Zlinszky A.: Klasszicizmus és romanticizmus. Gulyás J. 554—555. —
Weszely Ö.: Nagy paedagógusok. Enyedy A. 555. — Szinnyey F.: Kemény Zs. munkás­
sága. Gulyás J. 555—556.
Folyóiratok szem léje: Theologische Studien u. Kritiken. Karner F. K . 556. — Zeitschrift für
Kirchengeschichte. Marton J . 556—557.
Tudom ányos Élet. Új theol. doktor. — Új theol. tanár. — Pályatételek. — Niebergall Fr. —
Evang. theol. konferencia Pécsett. — Luther Társaság. — Nyílt pályatétel 558—560.
Szerkesztő ü zen etei 560.

E SZÁM ÁRA 10 ARANY KORONA = 170,000 KOR.

ELŐ FIZETÉSI DÍJ EGY ÉV R E: 30 ARANY KORONA = 510,000 KORONA.

KÜLFÖLDI E LŐ FIZ E T É SE K N É L A PORTÓ KÜLÖN FIZ ETEN D Ő .

M EG JELEN IK : KÉTHAVONKÉNT.

A LAP SZELLEM I É S ANYAGI ÜGYEIBEN CSIKESZ S . EGY ETEM I TANÁRHOZ K ELL FORDULNI,
D EBR ECEN , KOLLÉGIUM.

ORSZÁG O S REFORM ÁTUS L E L K É SZ E G Y E SÜ LE T KIADÁSA.

 Az Ige.
„ . . . σ ὺ εἶ ὁ ἐρχόμενος, ἢ ἕτερον προσδοκῶμεν;"
M áté ev. X I . r. 3. v.

H o g y sz iv áro g , csorog, cserg ed ezik , s z a k a d a k étség á r ja a ra b Já n o s szív éb e; m in t

te rje d , nő, em elk e d ik , m á r to r k á ig h u llá m z ik , h o g y fu ld o k o lv a ö m ö ljö n k i a ja k á n ez a véres
sikoly: „. . . σὺ εἶ ὁ ἐρχόμενος. . . ? ! Te vagy-e, a ki eljövendő vagy? . . . P in c e éjjeléb e t e ­
m e te tt v irá g csírázó b im b ó ja k ú sz ik s á p p a d t, v é rte le n , is z o n y ú k ita r tá s s a l az a b la k ig , h o g y
me g m u ta s sa ije sz tő , só v á rg ó a r c á t a sz ik rá zó n a p s u g á rn a k , a p erzselő é le tn e k és . . . . el­
ro th a d jo n ! B ö rtö n b ő l, a n a p k e le ti tö m löc k é p z e lh e te tle n sz en n y é b ő l és k ín ja ib ó l t ö r elő
Já n o s k é te ly e is az é le t N a p ja felé. A tö m lö c p o k lá b a n ez a v irá g -c s ira m ég az é le t je leiv el
k ú szik és n ö v e k sz ik . C sak a fén y ö z ö n b en te ts z ik m eg r a jt a a h a lá l színe és illa ta .
Ú gy tű n ik föl k érd é se, m in th a a je le n és jö v e n d ő ellen sz eg ező d n ék éle! P e d ig a m ú lta t
sebzi h a lá lr a . A p ró fé ta s o rs ellen zú g o ló d ik . P e d ig , h a b e le h a rso g ja e v ilá g b a az élő Isten
ü z e n e té t: e lv e sz h e t, ö ssz e tö rh e t a p ró fé ta , m in t ö ssz ese it a m a ra th o n i győzelem h írv iv ő je
A th én k a p u já n á l. N em a k a r ja m e g é rte n i, h o g y A n n a k em elk ed n ie k ell, n e k i a lá sz á lla n ia !
A tö m lö c fen e k éig , a m á rtírh a lá lig .
A bölcső s írá s ra , a te m p lo m é n e k re , a te n g e r im á d s á g ra , a b ö rtö n só v á rg á s ra ta n ít.
O tt dől el so rso d , h o g y k ife lé , a v ilá g b a , az e m b e re k közé, v a g y felfelé, Iste n h e z az A ty á h o z
só v á rogsz-é! O tt dől el so rso d , h o g y b ö rtö n ö d b ú s, b a r n a éjfele á rn y é k o lja -é be le lk e d b e n ­
se jét, v a g y b en ső d su g á rz ó , re m é n y k e d ő d e rű je ra g y o g ja b e tö m lö cö d is z o n y a tá t! O tt dől
el so rso d , h o g y csak v á d o ln i tu d sz -é o n n a n , v a g y le lk e síte n i! É le te d e s té jé n re m é n y e id össze­
tö r t v á z á já t, s ir a t o tt c se re p e it ille sz tg e te d , ra g a s z tg a to d -é , v a g y új r e m é n y t n y e rsz felü lrő l!?
K é te ly e id v ih a ra o ltja -e k i h ite d e t, v a g y h ite d fén y e e m e lk e d ik m e g k ö z e líth e te tle n , fe n ­
séges m a g a sb a , m in t v ilá g ító -to ro n y a h á b o r o d o tt ó c e á n b a n ! ?
A p ró fé ta -s o rs o t ta g a d ta m eg Já n o s, m e ly tű z b ő l v ízb e, a h ír és dicsőség fo rró lá z á b ó l,
a h a lá l to r n á c a n y irk o s fa g y á b a lö k te . A nem es v a s a t acéllá edzi a tű z és víz e g y m á st k e rg e tő
p á rv ia d a la ; m in d e n m ás a n y a g m e g re p ed , e lp u sz tu l. A fe lté tle n ü l Is te n b e n bízó le lk e t
p ró fé tá v á m a g a s z to s ítja , h a s é rte tle n h i t t el és tö r h e te tle n s z e r e te tte l állja k i a sors Z e n ith ­
jé t, N a d ir - já t h a a p r ó b á lta tá s b a n k é te ly e i a lá s z á lla n a k és h ite n ö v e k s z ik !
A b ö rtö n b ő l k é t ú t v e z e t ki: a csikorgó v a s a jtó és a h a lá l. H o g y só v á ro g a r a b a felé és h o g y
isz o n y o d ik e m e ttő l! ? P e d ig ez az ú t b iz to sa n Iste n h e z v e z e t.
Já n o s is m e g tá n to r o d o tt a h a lá ltó l! T a n ítv á n y a i s z á já b a d id e re g v e csó k o lja a rem eg ő
k érd é st a b ú c sú z á sk o r. S iessete k ! E g y b ilincsbe v e r t k o ld ú s s ik o lt re m é n y s u g á ré rt! Siesse­
te k ! A s ö té t b ö rtö n eg y re sö té te b b lesz: m e rt egy asszo n y i sz e m p á r m e tsz ő , g y é m á n t­
fén y év el m in d e n n a p b e v illa n . S iessetek ! A tö m lö c eg y re tű r h e te tle n e b b lesz: h isz ' m in d e n n a p
ú jra , m eg ú jr a k ih a n g z ik a p a lo tá b ó l a tá n c ü te m e ; S alom é r o p p ja , eg y re g y a k o ro lja el­
bűvölő tá n c á t.. . C siszolják az a r a n y tá la k a t .. . M ár in d u ln a k az o rszág széleirő l a k irá ly i
d in o m -d á n o m v en d é g ei, a p u h a se ly m e k b e, gyenge p a ty o la tb a ö ltö z ö tt e m b e r e k . . . . . .
S iessetek! K é rd é se te k k o rb á c so lja fel iste n i h a r a g já t s ez. . . . m e n tse n m eg en g em !!
De m in t a s e b z e tt m a d á r csak s z á rn y á v a l v eri a föld p o rá t s a z tá n fe lv e rg ő d ik u to ljá r a
egy k ic sin y k e ágig, az ő h ite is kész h a lá lra se b z e tte n is m ég eg y rö p p e n é sre : " .. .ἢ ἕτερον
προσδοκῶμεν;“ . . . vagy m ást v á rju n k ? ! T e h á t kész v á rn i, v á rn i, ú jr a v á rn i. C sak ö n m ag a
és Jézu s i r á n t v a n n a k k é te ly e i, de Iste n ir á n t a lá z a to s: m e r t az egész é le té t átfo g ó , le g ­
n ag y o b b rem é n y e ö ssz e tö rt s m égis kész m á s t v á rn i, ú jr a v á rn i, ism é t v á rn i! T é p e tt le lk é ­
ben v a la h o g y m e g m a ra d t Is te n ir á n t a h it, re m é n y és s z e re te t h á rm a s sá g a ; az a tr a g é d iá ja ,
h o g y n á la a re m é n y v o lt a le g n a g y o b b . A rem é n y , m in t eg y v illá m ü t ö t t faá g , m e re d t az
égnek, alig p á r csep p n y i b en n e a h it belső nem es n e d v e s alig p á r csenevész lev él r a j t a a
sz e re te t elev en -zö ld lo m b ja .
Így té v e d az ú te g y e n g e tő ú tta la n in g o v á n y b a .
Í gy lesz a p u s z tá b a k iá ltó szó p u s z ta k iá ltá s s á !
B ű n ü n k , so rsu n k , ö n z é sü n k rid eg b ö rtö n é b e n m i m á r n em f o rd u lh a tu n k Jézu sh o z
Já n o s k é te ly é v e l, m e rt l á t t u k az ő d icső ség ét, m it Já n o s n em l á t o t t ! . . . C sak Jé zu s f o rd u l­
h a t h o z z á n k in g a d o z á su n k , h a b o z á s u n k , h ú z ó d o z á s u n k félszeg ó rá ib a n : Te v a g y -é az, aki
eljö v en d ő az én s z o lg á la to m ra , v a g y m á st v á r ja k ? . . . É n v a g y o k , U ra m ! ! . . . Á m e n .
Cs. S.
402 J e r e m iá s p r ó fé ta élete és m űködése a Biblia filológiai és tö r t é n e t i k r itik á ja a lap já n .

Je ré m iás próféta élete és m űk öd ése a B ib lia filológiai

és történeti kritikája a la p já n .
II.
Jerem iás kora, élete és működése.
( F o l y t a t á s .)
Jerém ias életéről tö b b e t tu d u n k , m in t az Ó testam entum m ás p ró fétáin ak
életéről. K önyvének egy része u. i. B aru k to llából, életrajzi a d a to k a t ta rta lm a z .
M indazonáltal óvatosan és a k ritik a eszközeivel kell használnunk ezeket az a d a to ­
k a t, m e rt a későbbi, Jerém ias után következő korok, am elyeket az izraelita tö r­
ténelem legfontosabb és következm ényeiben legm esszebbre ható évtizedeiben élő
p róféta élete term észetszerűleg nagyon érdekelt, nem idegenkedtek a ttó l, hogy a
próféta é le té t s a já t fa n tá z iá ju k term ékeivel kicicom ázzák.
M in d járt az első fejezett — Jerém ias könyvének ezt a so k a t v ita to tt részét —
óvatosan kell szem lélnünk. Ez a fejezet fontos életrajzi adatokon kívül Jerém ias
p ró fétáv á való e lh iv a tta fásán ak leírásá t és az ezzel kapcsolatos v íziókat és audi-
tió k a t tarralm a z z a . A következőkben csak a z o k at az a d a to k a t fogom használni,
am elyeket k ritik a i vizsgálódásaim nyom án kétségkívül hiteleseknek talá lta m .
Jerém ias nevének héb er form ája ּ‫ יִ רְ מְ יָ ה ו‬E bben az a lak j á b a n is fordul elő
á lta lá b a n a k önyvben. N éha a rövidebb form a is o lvasható: ‫( יִ רְ מְ יָ ה‬pl. X X V II.
1.), de a régebbi időkben a teljesebb ּ‫ יִ רְ מְ יָ ה ו‬form a v o lt h asználatos. A név gyöke
g y a n á n t ‫( רָ מָ ה‬dobni) ige is vehető, de jobb a ‫יָ רָ ה‬ igéhez ragaszkodni, am ely
a ‫ רָ מָ ה‬-val synonim és I. Móz. X X X I. 51. Jó b X X X V III. 6. fordul elő és o tt
„ a la p ít“ értelem ben van h asználva. ּ‫ִרמְיָהו‬ te h á t a n n y it jelentene, m in t J a h u -
J a h v e a la p ít. Maga a n év nem v o lt ritk a Izraelben. Jerém ias könyvében is ta lá l­
kozunk egy hasonló n ev et viselő egyénnel (X X X V . 3.) és ezenkívül m ég 2. K ir.
X X II I . 31., X X IV . 18., N ehem . X . 2., X II. 1., 12., 34., I . K rón. V. 24., X II. 4.,
10., 13.-ban is olvasható ez a név.*
Jerém ias a ty já t I. 1a. s z e rin t: ּ‫ חִ לְ קִ יָ ה ו‬röviden ‫ חִ לְ קִ יָ ה‬-nak h ív tá k . P ap volt
és a B e n jam in földjén fekvő A n a th o tb a n la k o tt. A H ilkia n év nem ritk a Izraelben.
Így h ív tá k — hogy csak a leg fo n to sab b at em lítsü k — a Jósiás király korában beveze­
t e tt tö rv é n y k ö n y v a leg fo n to sab b at em lítsük a - Jósiás király korában b e v e z te tt tö r­
vénykönyv a D euteronom ium , m eg ta lá ló já t is, aki 2. Κ . X X II. 4. következők szerint
akkor főpap v o lt Jeruzsálem ben. Jerém ias azonban nem ettől a H ilkiától szárm azik.
Az ő a ty ja egy m ásik H ilkia v o lt, ak in ek a családfája valószínűleg A b ja th a rra
v ezethető vissza, a k it Salam on Czadok ja v á ra m eg fo szto tt a főpapi m éltóságtól
és A n a th o tb a szám űzött, ahol A b ja th a rn a k b irto k a vo lt. M ivel a régi Izraelben a
b irto k az öröklési jogrend s z e rin t m indig lehetőleg a családban m a ra d t é s az in­
gatlan csak a legritkább esetben v á lto z ta to tt g azdát: feltételezhető, hogy az
A n a th o tb a n élő p a p i szárm azású H ilkia és A b ja th a r főpap családjából szárm azik.
T eh át fia, Jerém ias, is: A b ja th a rra és így É lire s álltai a Mózesre V ezetheti vissza
* A k ö v e t k e z ő k b e n a m á r tö b b s z ö r e m l í t e t t J e ré m ia s k o m m e n t á r o k a l a p j án h a l a ­
dok to v á b b .
 Je r é m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a Biblia filológiai és tö r t é n e t i k r i t i k á j a a la p já n . 4Ü3

szárm azását. D u h m 72 lehetségesnek ta r tja , hogy ez az A b ja th a r v o lt a szerzője

az ú. n . Já k o b m ond áso k n ak (I. Móz. X L IX .) és hogy az a csinos kis írásm ű , am ely
m a II. Sám . X —X X ., I. K ir. I—II.-b e n o lv asható, szintén az A b ja th a r család
intim tradíciói a la p ján k e le tk ez h e tett. T eh át Jerém ias család jáb an m á r v o lt is
író em ber és írói vér csörgedezik Jerém ias ereiben is, am iről — a m in t látn i fogjuk
— nem egyszer m esterien tesz tan ú b izo n y ság o t. Jerém ias te h á t c salá d já t tek in tv e
nem cadokita, azaz Cadok nem zetségéből való, sem nem judeai, hanem efraim ita,
szülővárosát, A n a th o th o t te k in tv e pedig b en jam in ita. A n a th o th , am elyet Josephus
is ism er (A nt. X . 7., 3.) egy jó órányira fekszik Jeruzsálem től északkeletre, egy kúp
form ájú hegyen, am elyről szép kilátás n yílik a hegy keleti lejtő jére a J o rd á n völ­
gyére és a túlsó p a rto n fekvő hegyekre. Ez a szép k ilátás, am elyben Jerém ias bizo­
n y ára nem egyszer gyönyörködött, m ég csak fokozta a pró fétáb an a term észet
irá n ti érzéket. E rről nem egy költem énye tan ú sk o d ik .
Jerém ias születésére vonatkozólag pontos a d a tu n k nincs. Fellépése idejéből
kell k ö v e tk e z te tn ü n k születésére. Fellépése I. 2. szerin t Jósiás király uralk o d ásán ak
13-ik évere esik. Ez az év a Jerém iassal foglalkozó tudósok m eglehetősen egybe­
hangzó vélem énye alap ján a K r. e. 626-ra te h e tő .73 Jerém ias te h á t I. 1 —3. ta n ú ­
sága szerin t Jósiás 13. évétől fogva, Jo ja k im és Czedekiás király o k uralm án ak
idejében p ró fé táit, egészen Jeruzsálem p u sztulásáig (586). A Jósiás és Jo ja k im u ral­
kodása közt tró n ra lé p e tt Jo a h a s és a Jojakim és Czedekiás uralm a közt uralko­
d o tt Jo ja k in n e v e n in c s m egem lítve I. 1 - 3 .- b a n , valószínűleg u ralk o d ásu k rövid
volta m ia tt. Pedig Jerém ias m ind k e ttő v e l foglalkozott.
Fellépése idején, te h á t 626-ban, I. 6. ta n ú sá g a szerint m ég „ fia ta ln a k “ érezte
m a g á t Jerém ias a p ró fétaság ra. H a te h á t 626-ban m ég fia ta ln a k érzi m a g á t arra,
hogy a bizonyára küzdelm es prófétai h iv a tá s n a k n e k iv á g jo n , akkor körülbelül
650 körül s z ü le th e te tt. Születéséről, gyerm ekéveiről b ő vebbet nem tu d u n k . E gy­
szerre, m in t Isten n ek követe lép elénk.
Mi te tte Je ré m ia st p ró fétáv á? A lelkében élő hajlandóságon k ív ü l elsősor­
ban a kor, am elyben élt.
Jerém ias vallásos lélek vo lt. Családja ősrégi papi család, am elyben tradíció
v o lt J a h v e ü g y é t szolgálni. Az a kor, am elyben Jerém ias sz ü le tett és gondolkozni
k ezd ett, J a h v e igaz követőinek lelkét csak szom orúsággal és aggodalom m al tö lth e tte
el. L ehetetlenség v o lt u. i. m eg nem lá tn i, hogy az ország vesztébe rohan.
H a az ország belső, valláserkölcsi értelem ben v e tt k é p é t nézte az olyan lélek,
m in t a m inő a Jerém iasé is vo lt, a k k o r o tt csak a v allásn ak , a M anassé-féle
sy n k retizm us okozta e ld u rv u lá sá t lá th a tta , am i nagyon fájdalm as leh e tett a
Jahvéhoz oly igazán ragaszkodók szám ára, am ilyen Jerém ias, s a já t vallásos
h ajlam ain ál és családja tradícióinál fogva is volt.
A vallási á llap o to k n ál sem m ivel sem v o lta k jo b b ak az ország közállapotai
sem . B iz o n y ítja ezt legfőkép az, hogy Jerém ias fellépését m egelőző időkben egy
király-gyilkosság is tö rté n t. M anasse fiá t és u tó d á t A m ont ölték m eg. A tettesek rő l
és cselekedetük indító okáról b ő v eb b et nem tu d u n k . A királygyilkosság azonban
nagy z ű rz a v a rt tá m a s z to tt az osztagban és sok erőszakoskodásra a d o tt o k o t és
a lk a lm a t. M in d e z t, persze, erősen érezni le h e te tt az ország közállapotain is és
Jerém ias ifjúi lelkére is h a tá ssa l leh e tte k . T alán ebből az időből való dolgokra
céloz a p róféta II. 30.-ban.
Jerém ias aggodalm a m ég csak fokozódott, ha tú lte k in te tt az ország h a tá ­
rain. Az a k k o ri Á zsia fe le tt u. i. fojtó, fülledt volt a levegő, m in t am ik o r vihar
közeledik. A h a ta lm a s assyr világbirodalom ereje 640 óta hany atló félb en volt,
a m it b izonyára a világirodalom perifériáin ( — így J ú d e á b a n is —) le h e te tt leg­
először m egérezni. A nép óriási tö b b ség ét term észetesen öröm tö lti el, m e rt a sza­
b a d sá g o k a t v á rjá k A ssur b u k ásátó l. Seki sem sej i, hogy nem a szabadság, hanem

72 B. D u h m : D as B u c h J e re m ia . 1901. 2— 3. o.
73 Így: B. D u h m : D as B u c h J e re m ia . 1901. 3. l . — C. v. O relli: D er P r o le t Je re m ia .
1891. 219. l . — R. S m en d : L e h rb u c h d e r A ltte s ta m e n tlie h e n R e lig io n sg e sc h ic h te 1893. 2 7 9 . l.
— F . G ie s e b re c h t: D as B u c h J e re m ia . 1907. 14. l.
404 J erém ias p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a la p já n .

egy sö té t förgeteg közeledik: csak Jerém ias. Ő m á r hallja a v ih ar m ennydörgésé­

nek m o ra jlá sá t ak k o r, am ikor az m ég m essze v an. I. 13—15. világosan tan ú sk o d ik
arról, hogy Jerém ias veszedelm et v ár és pedig észak felől. E bben az időben, am ikor
A ssur h a n y a tló félben v a n , B abylon pedig nem oly erős m ég, hogy J u d e á t fenye­
gethesse, ez a veszedelem sem m i m ás nem lehet, m in t am elyet skytha-invázió
néven ism er a történ elem s am elyről H erodotos is m egem lékezik. (I. 103—IV. 1.).
Teljesen biztos, hogy Jerém ias az I. 13—14.-ben le írt vízióban a sk y tá k ra
gondol. E gy ü s tö t lá t, am elynek ta rta lm a forr, zubog, m inden p illan a tb a n készen
a rra , hogy kifusson és m in d e n t elárasszon m aga k örül. Az üs t alá északról szítják
a tü z e t. J a h v e lá t ta t ja ezt m eg vele és e g y ú tta l közli is Jerem iással, hogy északról
zúdúl m inden veszedelem m a jd a ‫ יָשְׁבֵי הָאָרֶץ‬Jerém ias teh á t az országra Ju d e ára
v á rja a veszedelm et, nem pedig m in t a későbbi idők m agyarázni szerették : az egész
világra, idegen népekre is. Várja pedig ezt a veszedelm et észak felől. É szak, m in t
v ilág táj, m á r m agában véve is v alam i rideg, m isztikus jelleggel bir, de kétszeresen
félelm etes le h e te tt Ju d e á ra nézve, m e rt onnan jö tt a pusztulás Izraelre, az északi
országrészre is és északon tű n te k el az izraeli s z á m ű z ö tte k is (II I. 12.). Most Ju d e ára
is észak felől á s ít a p u sztu lás. Jerém ias ezzel a víziójával ta n ú je lé t a d ta , hogy té n y ­
leg tu d a közeledő veszedelem ről.
T ény az, hogy a J ud átó l északra fekvő assyr ta rto m á n y o k b a 628 körül
h a to lta k be azok a népek, am elyeket a görögök a sk y th a g y ű jtő n é v v e l jelöltekm eg.74
Á ria és nem sém i népfaj vo lt. Az Ó testam entom ‫ א שׁ כ ו ז‬helyesebben ‫שׁכוּז‬ ‫א‬
néven ism eri őket. L ovas nép vo ltak . R észben Ázsia belsejéből, részben a mai
Dél-O roszország pusztáiról ny o m u ltak előre. K is-Á zsián keresztül, délfelé, végig
az assyr h ű b érta rto m á n y o k o n . Görög jelentések szerin t egészen E gyptom h a tá ­
ráig e lju to tta k , am elynek uralkodója csak h a ta lm a s hadisarccal tu d ta országát
m egm enteni az ellenség dulásától. H erodotos szerin t a sk y th á k 28 évig u ra ltá k
Á zsiát am i a n n y it tesz, hogy végig sarco lták . A sk y th á k világtörténelm i jelentősége
az, hogy ők vezették be az a ssy r világbirodalom felbom lásását. A ssur u, i. m á r a
sk y th á k ellen sem tu d védekezni és m ire ezek letűnnek, egym ás u tá n rázza le igáját
B abylonia, E gyiptom , a m édek stb .
Szám unkra azonban a z é rt fontosak a sk y th á k , m e rt a végső lökést Jerém ias
fellépéséhez a sk y th a veszedelem előtérbe nyom ulása a d ta m eg. A ddig m ég gon­
dolkozóba e jte tte fiatalság a, a prófétai h iv atással járó küzdelm ektől való félelem :
de am ikor a s k y th a veszedelem a m aga teljes nagyságában m egjelenik lelki szemei
elő tt, am ikor a veszedelem ről nem is álm odó, vallási és politik ai tek in te tb e n
m élyre sü ly e d t n é p e t lá tja , ak k o r oly erős le tt lelkében a kényszer, hogy beszél­
jen, hogy m inden húzódozást legyőz benne és Jerém ias a nyilvánosság elé lép.
Ez 626-ban tö rté n t.
A zt a lelki á lla p o to t, am elyben Jerém ias a sk y th a veszedelem előre m eg­
látá sa folytán ju to tt, tük rö zik a p ró fé tán a k D uhm nyom án ú. n. sk y th a dalai.
E zekkel azonban később fogunk foglalkozni. A sk y th á k em lítésére m o st Jerém ias
fellépésével k ap cso latb an volt szükség.
I. 13—14. te h á t Jerém ias e lh ív a tta tá s i víziójának is nevezhető. A m ikor
azonban J a h v e lá tn i engedi az országát fenyegető veszedelm et, ezzel eg y ú ttal
prófétai m űködésének az irá n y á t is m egadja az első időkre és m egjelöli köteles­
ségét. K ötelessége n ép ét felrázni, m ert az ellenség m á r közeledik észak felől. —
K önyvének 2 —6. fejezeteiben, — am ely et Cornill75 ép e z ért egy egységes beszéd
m ara d v á n y á n a k te k in t, — Jerem ias nem tesz egyebet, m in t a népe t bűneire és
az e m ia tt rákövetkező veszedelem re figyelm ezteti, m egtérés esetén pedig k ilá­
tásb a helyezi neki J a h v e b o c sán a tát. A 2 —4. fejezetek a z t a b en y o m ást teszik,
hogy ezeket Jerém ias m ég A n a th o tb a n írta , az 5 —6. fejezetek et pedig J e ru z sá ­
lem ben. V alam ennyiben a korabeli valláserkölcsi állapotok ellen száll síkra, am elyek

74 H e ro d o to s I. 103. IV . 1. s z e rin t 648— 620. k ö zöt t t a r t o t t á k félelem b en E lő á zsia

n é p eit. — G ie se b re c h t: i. m . V. l .
75 C ornill i. m .: X L I I . l . és 14— 15. l .
Je ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r té n e ti k r itik á ja a l a p já n . 405

a M anasse-féle synkretizm us jelenségeit m u ta tjá k . E zek a fejezetek m ég 621 előtt,

azaz a Jósiás-féle reform ot m egelőzőleg keletkeztek.
Jerém ias népe szívéhez a k a r hozzáférkőzni, a lelkiism eretét a k a rja m ozgatni
és ilyen m ódon felrázni. E z é rt a dicső m ú lt rajzolásával kezdi II. 2b)-ben, hogy
am időn a szom orú és dísztelen jelen festésére té r á t (II. 14.): az ellentétek dísz­
harm óniája á lla l m egrázza, felébressze a tespedésben levő n épet.
V alaha szép idők já r ta k a nép re — m ondja a p ró féta — J a h v e is szívesen
gondol ezekre az időkre, az ifjú nép m átkaszerelm ére, am ikor a sivár pusztában
is engedelm esen k ö v e tte őt. A kkor m ég őszinte szeretettel rag aszk o d o tt Istenéhez
a nép (Jerém ias az E gyiptom ból való k ijö v e te lt követő időkre, Mózes korára
céloz), de Ja h v e is m egbecsülte ám őt, m egszentelte, azaz m agáévá te tte Izraelt és
jaj v o lt an n ak , aki h o zzányúlt! És m o st? Most olyan a nép sorsa, m in t a rabszolgáé,
sőt m ég annál is rosszabb, olyan, m in t a ‫( יְ לִ י ד בָּ יִ ת‬a rabszolgának u rán ál szü letett
gyerm ekéé), aki ak k o r is és örökre rabszolga m arad , ha a közönséges rabszolgát a
tö rv én y (II. Móz. X X I. 2., V. Móz. XV. 12.) p aran csa szerint szabadon kell bo­
csátani. Bezzeg m o st m á r nem J a h v e „ z se n g é je “ a nép, m ost m á r nem védi őket
Ja h v e, m o st ki v a n rabolva, városai felégetve, országa e lp u sz títv a. Jerém ias k é t­
ségkívül azokra a p u sztításo k ra céloz itt, am elyeket az assyr h á b o rú k okoztak
az országban.
Mély, őszinte fájdalom érzik ki Jerém ias szavából, am ikor a dicső m ú lt képei
u tá n a sivár, dicstelen je le n t festi. M iért ju to tt Izráel (am ely a la tt Ju d e a értendő,
m ert Jerém iasn ak az a szokása, hogy ha az északi országrészről, a valódi Izraelről
a k a r beszélni, akkor, m in t H oseás, vagy Ésaiás ő is az Efraim n ev et használja), —
te h á t m ié rt ju to tt Ju d e a ebbe a szom orú helyzetbe? A p o litik ája m ia tt és az igazi
Ja h v e-v a llá s cserbenhagyása m ia tt. A következőkben Jerém ias rá té r m in d k ettő re.
Ú gylátszik, hogy Ju d e áb a n akkor k é t p á rt k ép ző d ö tt. Az egyik A ssyria felé,
a m ásik E gyptom felé te k in tg e te tt. Ju d a erejéhez k ép est m ég A ssur is h a ta lm a s
volt. E gyptom pedig kezd v e té ly tá rsa lenni A ssyriának. M indegyik országnak
m eg v o lt Ju d e áb a n a m aga p á rtja . M indegyik p á r t aján d ék o k k al tö re k e d e tt a
hatalm as birodalom nak egyikét kedvezően hangolni Ju d a szám ára. Hol ide, hol
am oda in d u lt egy-egy aján d ék o k k al gazdagon m e g ra k o d o tt követség és a nyom or
n ő ttö n -n ő tt az országban, m e rt az ajándék ok á rá t bizonyára adókból v e tté k be.
Jerém ias ellensége volt ezeknek az üzelm eknek:
" É s most — M iért vándorolsz Egyptomba, — Hogy a Sihor vizét igyad? —
É s miért vándorolsz Assurba, — Hogy az Eufratesből igyál? “ II. 18.
Már a kérdésből is kihallatszik, hogy a próféta elítéli ezt az örökös to já s -
tá n c o t E gyptom és A ssur közt.
De Jerém ias nem csak erkölcsi okokból, hanem J u d a vallásán ak szem p o n tjá­
ból is bűnösnek, feltétlenül szerencsétlenségnet hozónak m ondja, ha az ország
nem Ja h v e b a n , az ő Istenében, hanem em berekben bízik. Ez egyértelm ű a J a h v é ­
hoz való hűtlenséggel, am ely ért keservesen m eg fog lakolni. (II. 16.) Jerém ias
te h á t époly h a tá ro z o tta n elveti a p o litik át, m in t H oseas (X. 4.) és m in t Ézsaiás,
aki Ju d a tö rté n e té n e k egy nagyon k ritik u s p illa n a tá b a n szintén az egyes-egyedül
J a h v é b a n való h ite t követelte, — de sem m i em beri m esterk ed ést, — ha az ország
m eg a k a r szabadulni. (Ézs. V II. 1 —9.)
Jerém ias a z t követeli te h á t, hogy Ju d e a a po litik áb an is feltétlen ü l csak
J a h v e ra bízza m ag át. De ép az v o lt a b a j, hogy Ju d a ak k o r m á r régen nem ism erte
Ja h v e igaz tisz te leté t. T u d ju k a M anasse-féle synkretizm us rom bolásait a Jahve-
v allásban. E nnek a jelenségei inkább a városokban, különösen Jeruzsálem ben
v o lta k észlelhetők. (B álványképek, idegen istenségek tisztelése a jeruzsálem i
tem p lo m b an .) A vidéken azonban m ás term észetű v o lt a baj.
O tt az ős k a n a a n ita vallásból való helyi istenségek ku ltu sza k a p o tt láb ra.
Ez azzal v an összefüggésben, hogy a héber nép P alesztin áb an lassan k én t életm ódot
v á lto z ta to tt, a nom ád életm ódról á tté r t a földm ívelésre. Azon a helyen, ahol le­
a k a rt telep ed n i, hogy ő is m űvelje a földet, ham arosan m egism erkedett a k an a­
406 J e r é m ia s p ró fé ta élete és m űk ö d é se a B iblia filologiai és tö r t é n e t i k r itik á ja a la p já n .

a n ita benszülöttekkel helyi istenségeivel, a különféle genius locikkal, a vallás dem o­

nisztikus fokának m a ra d v á n y a iv a l. H a a ben szü lö ttek tő l, vag y szomszé­
daitól a z t h a llo tta , hogy e ttő l a m ezei istenségtől függ a körülfekvő mezők
term ékenysége, vagy am an n ak a forrásának az istensége bizonyos betegsé­
geket m eg tu d gyógyítani: úgy nem ju to tt eszébe ezen kételkedni,
vagy segítségüket m egvetni. Így a z u tá n szám talan hely tá m a d t az országban,
ahol a nép hite szerint egy különösen h a tá so s ‫ אֵ ל‬vagy ‫בּעַל‬ la k o tt. Ezeken a
helyeken híres kultusz helyek k eletkeztek pl. H ebron, B ethel. A k u ltu sz tárg y a
egy-egy ‫ מַ צֵּ בָ ה‬vagy ‫שֵׁרָה‬
ַ‫א‬ vagy: ‫( עֵץ־רַעֲנָן‬zöldelő fa) vo lt. E zek képviselték az
istenség jelen létét. E n n ek a k u ltu szn ak H oseas és Jerém ias korában semm i köze
sem volt a Jah v e-valláshoz, sőt azok a földm ívelők, akikkel Hoseas polem izál
(2. fejezet) a B aal m ia tt, m ajd n em teljesen m egfeledkeztek Ja h v eró l. J a h v e az
akkori vallásos képzetek szerin t a m essze Sinai hegyen lakik, ő a m esszeségben
lakó Isten. T örődhetik-e ő onnan a m esszeségből olyan in tenzíven a kis em ber, a
szántó-vető b a ja iv al, m in t a közelben való istenek, a genius locik? H iszen Ja h v e
onnan a m esszeségből nem is lá th a tja , hogy m ikor kell eső a vetésre? T udja-e
ő növeszteni a len t, a k en d ert, a v e té st, a szőlőt, hiszen az ő b irodalm ában, a
sivatag Sinain nincsenek is ilyenek! E z é rt a kisem berek szükségeinek jobban m eg­
felelt a helyi istenségek tisztelése, m in t a J a h v e kultusz. N agyon el is v o lt te r­
jedve. Már H óseas (Jerém ias fellépése elő tt k b . 100—120 évvel) is élesen kikel
ellene. Jerém ias korában pedig nem v o lt falu, am elynek m eg ne le tt volna a m aga
‫ בָּ מָ ה‬-ja a zöld fával, v ag y a szent kővel. Ide gyűltek össze a baal tiszteletére. A
sz ertartá s közös lak o m áv al k ezd ő d ö tt, am elyből az első és a legjobb rész az Istenségé
volt (a hús kövérje és a vér, m in t az áldozati á lla t lelkének a székhelye). Az elő­
kelőknek külön ülőhelyeik v o lta k . A s z e rta rtá s t processiók, szent tán co k egészí­
te tté k ki, am elyek dúrvasággá fa ju lta k épúgy, m in t az áldozás is evés-ivássá.
Jerém ias H oseás nyom án egyszerűen ‫ם‬ ‫זּנְי‬ p arázn álk o d ásn ak nevezi ezt a k u l­
tu sz t, m e rt szerinte is — a m in t II. 2b)-ben lá ttu k — épúgy, m in t H oséasnál,
Izrael J a h v e m á tk á ja , felesége és ha idegen istenekhez p á rto l: az paráználkodás,
házasságtörés. A szó á t nem v i tt értelm ében is du rva érzékiségbe, zajos orgiákba
csap tak á t ezek a k u ltik u s célú ünnepségek a bám án. Jerém ias te h á t éppen nem
túloz, am ikor a z t
m ondja J u d ának: ‫עַ ל ־ בָ ל ־ גְּ בֺ הָ ה וְ תַ חַ ת כָּ ל ־ עֵ ץ רַ עֲ נָ ן אַ תְּ צֺ עָ ה זֺ נָ ה‬
(II. 20.)7 6
Pedig Ja h v e nem esnek, tisz tá n a k te re m te tte n é p é t, m in t valam i nem es
fa jtá jú szőlőtőkét, de m o st m á r elvadult, eldu rv u lt úgy, hogy m ég lúggal és bő­
séges szappannal sem tu d n á m agáról lem osni v é tk e it. S m ég szom orúbbá teszi a
dolgot az, hogy a nép nem is ta r tja bű n n ek a b a a lk u ltu sz t. (II. 23.) A m ikor Jerém ias
szem ükre h á n y ja Ja h v e tő l való e lp á rto lá su k a t, a z t m o n d ják a prófétának, hogy
ők „ tis z tá k “ akkor is, ha a b aalo k n ak szolgálnak. N yilván azon a vélem ényen
v a n n a k , hogy ők J a h v e n a k tetsz ő dolgot m ívelnek, vagy pedig a p ró fé tá t ta rtjá k
túlzó p u ritá n n a k , aki nem tu d ja m eg érten i az ilyesm it. Jerém ias erre egy h a tá ­
rozott, n y u g o d t gesztussal, — m in th a csak lá tn á n k — le m u ta t a völgybe:
77.‫שִׂית‬
ָ‫רְאִידַרְכֵּךבְגָּיאדְּעִימֶהע‬ Sajnos, nem tu d ju k bizonyosan m ire céloz
i t t Jerém ias? De valószínűleg olyasm i le h e te tt, am ire egyszerre el kellett
ném ulnia az ellenvetésnek a nép a jk á n és be k e lle tt látniok, hogy ők
m égis csak m essze eltévelyedtek Ja h v etó l és hogy korántsem „ tis z tá k " .
T alán a „B en H in n o m “ völgyében való gyerm ekáldozásokra céloz i t t
Jerém ias, v ag y m ás k u ltu szra, am elynek színhelye völgy v o l t ; esetleg
fö ld a latti, chtonikus istenségek tisztelésére, am elynek n y o m á t a D eutero-

6"M
7 inden m a g a s la to n és m in d e n zöld fa a l a tt p a rá z n á lk o d o l.“ I I . 2 0 . —
7„N é zz u ta d r a a v ö lg y b e n ! T u d od , m it te tté l (o tt) ? “ I I . 23.
J e r é m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n . 407

nom ium ban is m eg ta lá lju k (X X I. 1. stb.). Jerém ias te h á t épen nem az az

em ber, aki félénken kerüli az igazság m egm ondását, csakhogy összeütközésbe
ne k erüljön v alak iv el. N em , b á tra n a nép szem ébe v ág ja b ű n é t, úgy, hogy an n ak le
kell sü tn ie e lő tte te k in te té t. M egm ondja a népnek, hogy régen olyan volt, m in t
egy szelíd, házhoz s z o k ta to tt á lla t, de m o st elv ad u lt, e ld u rv u lt, olyanná le tt, m in t
a teve, vag y a teh é n a párzás idején: fékezhetetlen, csupán szenvedélyeinek en­
gedelm eskedő. Szinte s a ru já t is elveszti — jegyzi m eg keserű iróniával a próféta
— olyan n ag y igyekezettel rohan a ‫זָרִי‬az őspalesztinai és a külföldi népektől
‫ם‬
á tv e tt is tenségek u tá n , m egfeledkezve m ia ttu k s a já t nem zeti Istenéről, Jah v eró l.
Jerém ias finom pszichológiai m egfigyelő képességről tesz tanúb izo n y ság o t, am ikor
II. 25b)-ben a z t m o n d a tja a néppel: ׁ‫( נֺ ו אָ ש‬hiába) nem tu d o k m ásk é n t csele­
kedni! A zt a k a rja ezzel m ondani, hogy a nép m ár an n y ira rab ja a szenvedélyek­
nek, ösztönöknek, hogy nem tu d ú rrá lenni felettü k , akárhogy a k a rn á is. A szen­
vedély k ényszerítő erejű űzi, h a jtja pszichológiai kényszerűséggel a baalok u tán .
Ja h v e csak ak k o r jó nekik, am ikor szerencsétlenségben v a n n ak . A kkor ugyancsak
m o n d o g atják neki: ..„ K e lj fel! Segíts ra jtu n k !“ , de J a h v e nem fogja őket m eg­
hallgatni. F o rd u lja n a k csak a szerencsétlenség idején is a m aguk k é szítette iste ­
nekhez!
Meg kell itt jegyeznünk, hogy b árm ily energikusan tá m a d ja is Jerém ias a
n ép et a helyi ku ltu szo k m ia tt: a z é rt nem ta r tja őket a szó szorosabb értelm ében
v e tt bálv án y im ád ó k n ak . Csak a genius locik tisz te lésé t kifogásolja, am ely kultusz
v iszásságait ő m aga is közvetlenül lá th a tta , hiszen A n a th o tb a n la k o tt, a vidéken
és a k u ltu szo k legfőkép a vidéken v o lta k elterjedve. E zeknek a helyi jellegű isten­
ségeknek a tisztelése m akacsul ta r to tta m ag á t, hosszú időkön keresztül, úgy,
hogy m ég az exilium u tá n i zsidó népnél is nyom a van a házi- és m ezei istenségek
tisztelésén ek .76 H oseas és Jerém ias tám a d ása i nem so k a t seg ítettek . M ondják,
hogy a palesztin ai a ra b o k n á l m ég m a is ta r tja m a g á t a helyi k u ltu szn ak egy nem e.
U . i. a zöldelő fá k a t m ég m a is „ a n y ju k n a k “ te k in tik és a já n d é k o k a t a k a sz tan a k
ráju k .
Ju d a végül is úgylátszik, végkép elfordult A ssurtól, — b e lá tta , hogy nincs
m ár m it várn i, vag y félni tőle, m e rt hiszen egyre gyengül — és m o st h a tá ro z o tta n
a felülkerekedni látszó m ásik birodalom E gyptom , le tt az ország ‫ מִ בְ טָ ח‬-ja (bizo­
dalm a). E z látszik Jerém ias egy m ásik költem ényéből, am ely ép ezért nem sokkal
későbbi ered etű lehet, m in t a m egelőző II. 2 b )—3., 14—28.
J a h venek egyszerűen h á ta t fo rd ít a nép és ta lá n önm agát m eg n y u g tatan d ó ,
J a h v e t m ég ócsárolja is. N oha J a h v e sohasem v o lt a nép szám ára oly rideg, sötét
és idegenszerű, m in t valam i siv atag , m ost m égis a z t m o n d já k Ja h v e n a k , hogy nem
té rn e k tö b b é vissza hozza. H á t: „M egfeledkezhetik-e a hajadon az ő díszéről, a
m enyasszony az ő ö v é rő l? “ (II. 32.). A m in t ezek szám ára nélkülözhetetlenek a
dísz és az öv, épúgy hozzá kellene forrva lennie a népnek Jahvehoz. De a nép réges-
régen m egfeledkezett róla. Szeretőket, idegen isteneket, b a a lo k a t keres m agának
nagy vakm erően. Term észetes, hogy ennek következtében m élyre sülyed. Lám ,
á rta tla n em berek vére ta p a d m á r a ruhaszegélyhez. Jerém ias itt valószínűleg
ism ét a gyerm ekáldozatokra céloz. A nép m ost is a z t hiszi, hogy nem vétkezik,
am ikor ilyen borzalm as m ódon em b e rv ért áldoz. De Jerém ias felháborodva k iáltja
oda neki J a h v e nevében: „ Ím e, perbe szállok veled, ha a z t m ondod: nem v é t­
keztem ! “ (II. 35.) Persze, az olyan országtól, am ely oly nagyon könnyelm űen
v á lto z ta tg a tja b a rá ta it, am ely teg n ap m ég A ssurnak ígérte oda m ag át, m a pedig
E g y p to m m al kacérkodik, nem sok jó t lehet várni. Hiszen első és legfőbb köteles­
sége lenne a s a já t nem zetiségének és az a z t fen tartó Ja h v e-k u ltu sz n ak az ápolása,
de ő a h e ly e tt idegeneknek ud v aro lg at. De m eg is fogja adni az á rá t, m e rt Ja h v e
nem tű ri, hogy r a jta k ív ü l m ás bizodalm a is lehessen az országnak. J a h v e m egveti
a z o k a t, akikben az ország b ízik, t. i. a külföldiek segítségét, ép ezért ku d arco t
78B . D uhm : D as B uch J e re m ia , 1907. X I I . l.
408 J e ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a la p já n .

fog v allan i velük Ju d e a. Je ré m iás teljes bizonyossággal jósolja m eg, hogy E gyp­
tom m al is csak úgy fog já rn i az ország, m in t A ssurral. F eje fe le tt összekulcsolt
kézzel — a kétségbeesés gesztusával (II. Sám. X III. 19.) — fogja o tth a g y n i E g y p ­
tom b a rá tsá g á t. Jerém iasnak ez a jóslata és a m ásik ehhez hasonló, hogy Egyptom
is be fogja zúzni Ju d a fejét (II. 16.), egy pár esztendőre rá b eteljesed ett.
Jerém ias őszintén szerette n épét. N eki nem o k o z o tt gyönyörűséget, hogy
n é p é t dorgálnia, v é tk e it ostoroznia kell. A szíve fá jt, ha h o n fitársain ak Jah v etó l
való elfordulását lá tta . De m e rt nagyon szerette őket, ezért m űködése kezdetén
m ég bízni tu d o tt ab b an , hogy a nép m eg fog té rn i. E z t a rem énységét fejezi ki a
III. és IV. fejezet egyes költem ényeiben. Az igaz — m o n d ja i t t Jerém ias — hogy
Ja h v e részéről m érhetetlen b o csán atra van szükség, m e rt Ju d a bűne fölöttébb nagy.
Nincs oly m ag aslat, am elyen ne p a rá z n á lk o d o tt volna a b aalo k k al. E nnek kö v et­
keztében m eg van szentségtelenítve, m eg van gyalázva. Juda m á r pirulni se tu d
undokságai m ia tt: an n y ira eld u rv u lt. Pedig m ég nem is olyan régen J a h v e t
nevezte ifjúsága szerelm ének és m o st mégis idegen isten ek n ek dobta oda m agát.
Szavával ígér csak hűséget Ja h v en a k , de cselekedetei m eghazudtolják. És Ja h v e
mégis kész m egbocsátani, kész visszafoglalni a népet. Pedig Ju d a bű n e „g y ém án t-
heg y ű “ vasvesszővel van belevésve a szívek tá b lá ib a , az oltárok sz arv á ra , a zöld
fák ra, a m agas dom bokra, hegyekre (X V II. 1—3.) „m in d e n ü v é “ . „T érj vissza
ism ét hozzám “ — kéri Jerém ias szívhez szóló m ódon az eltév ely ed ett n ép et Ja h v e
nevében — „n em nézek haraggal rád, m ert jóságos vagyok. H aragom nem ta r t
örökké“ . (III. 12.) Csak egy dolgot k öt ki a visszafogadás feltétele g y a n á n t J a h v e :
a nép lássa be bűnösségét és hűtlenségét, am ely nagyon fá jh a to tt Ja h v e n a k , m ert
igazán szerette nép ét. A zt a k a rta , hogy Ju d a úgy szeresse őt, m in t valam i édes­
a ty á t és sohase távozzék el tő le. A m ikor, m in t v alam i a ty a , a já n d é k o k a t osztott
szét gyerm ekei, a népek közt, akkor bár leánya v o lt Izrael: fiúi osztályrészt a d o tt
neki, „ a legszebb örökséget, gyönyörű o rszágot“ , P a lesz tin á t. És Izrael mégis
hűtlenné v á lt hozzá!
De m in th a sikerülne a p ró fétán ak népe szívét, lelkiism eretét m egindítani.
M ert, íme, „rim án k o d ó zokogás h allatszik a m ag aslato k felől“ , — ahol a baal
k u ltusz sz e rta rtá sa i, orgiái fo ly tak , — „ m e rt rossz ú tra té rte k és m egfeledkeztek
Ja h v e ró l“ (III. 21.). Jerém ias érzi, hogy m egm ozdult a nép lelkiism erete. L elkében
m ár hallja is a bűnbánó panasszót, a nép lelkének p a n a sz á t. A nép tisz tá b b , vilá­
gosabb perceiben J a h v e u tá n való v ág y ó d á st érez, a hozzávaló visszatérés u tán
sóvárog, m e rt rá kell eszm élnie, hogy a lárm ás, érzéki baalk k u ltu sz nem tu d ja
neki a z t n y ú jta n i, a m it az egyszerű, de bensőséges Ja h v e-v a llá s. Jerém ias bizo­
n y á ra nem já r t messze az igazságtól, am ikor feltételezte, hogy a nép közt v annak
olyanok, ak ik épúgy irtó z n ak ettő l az érzéki ku ltu sztó l, m in t ő, hogy nem egy
tis z tá b b gondolkodású lelk et nem elégít ki ez a nyers é s zajos cerem ónia. Ezért
k iá ltja nekik: „ T é rje te k m eg ti eltév ely ed ettek és én m eggyógyítom eltévelye­
d é ste k e t!“ ( II I. 22.) M ert az ő lelke is idegen v o lt a b aalk u ltu sztó l, a z é rt hallja
lelkében az idegen istenségek k u ltu száb an m eg n y u g v ást nem ta lá lt em berek
panasz sz av á t: „C sak ám ítás a bám a, a hegyeken való lá r m a “ — a zajos kultusz
az orgiák az istenség tisz te leté re — „ a B aal em észt b e n n ü n k e t és a ty á in k szerze­
m ényét ifjúságunk ó ta “ (II I. 2 3 —24.). N em csak an y ag ilag teszi őket tö n k re a
b a a lk u ltu sz, am ennyiben sok áldozást, áldozati á lla to t követel, hanem érzékisége
babonái á lta l m á r „ifjú ság u k tó l fogva“ e ls a tn y ítja , e lb u títja őket. Jerém ias m ár
hallja is a nép b ű n b á n a tá t: „ L e b o ru lu n k a porba és g y a lá z a tu n k ta k a rjo n el
m in k e t“ (II I. 25.). De h a llja azt is, hogy a nép ú jra keresi J a h v e t, a k it m o st m ár
ּ‫ „ אֱ לֺ הֵ נ ו‬a m i Iste n ü n k n e k “ m o n d an ak ( I I I . 22.), m e rt csak „ J a h v e n á l, a m i Iste­
nünknél van Izrael üdvössége“ (III. 23.). Ez a részlet egyike a legszebbeknek
Jerém ias könyvében.
J a h v e te h á t m egbocsát és visszafogadja Izraelt. H ogy többé el ne tévedjen,
a z t m ondja nekik: „ S z á n tsa to k új b a rá z d á t m ag ato k n ak és ne v essetek a tüskék
közé! M etéljétek körül m a g a to k a t nekem és tá v o lítsá to k el szívetek előbőrét“
Jerém ias próféta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és tö r t é n e t i k r itik á ja a l a p já n . 409

(IV . 3b)—4a). Azaz, ha m ár m eg van a jó szándék, a Jahvehoz való visszatérni

ak arás, akkor gondosan ügyeljenek arra, hogy a jó m ag gondozatlan, tövises földbe,
gonosz in d u la to k , szándékok közé ne jusson. Csak m ély, új szántásba v e te tt m ag
h o zh at jó gyüm ölcsöket. A szív körülm etélésével pedig valószínű a z t akarja
m ondani, hogy ha J a h v e v a l a k a rn a k élni, akkor m o stan tó l fogva vessék el m ag u k ­
tól a szív előbőrét, azaz a z o k a t a term észeti ösztönöket, tis z tá ta la n parázn a indu­
la to k a t, am elyek a b a a lk u ltu sz b a d ö n tö tté k őket és legyenek — ha Jah v eéi a k a r­
n a k lenni — m agasabb értelem ben v e tt tisz tá b b em berek. H a nem úgy tesznek,
a k k o r Ja h v e h a ra g ja , am ely oly an lesz, m in t a tű z : m éltán éri m ajd őket. (IV.
1 - 4 .)
Ezzel a k ö ltem énnyel egy ciklus záródik le, am ely II. 2b)-ben kezdődött.
E zek a versek Je ré m ia s ifjúkori költem ényei A zokkal a gondolatokkal ism e rte i­
nek m eg, am elyek az ifjú p róféta lelk ét fo g la lk o z ta ttá k az A ssyr és E gyptom közt
lavírozó, ju d a i politik a és a helyi kultuszok lá ttá r a . H a életrajzi szem pontból
nem ta rta lm a z n a k is a d a to k a t: az ifjú próféta g o n dolatvilágának m egism erése
szem pontjából fontosak és értékesek.
Ez a ciklus, — am ely úgy a h a sz n á lt képek, m in t a n y elv szem pontjából
leginkább H oseas h a tá s á t m u ta tja — az idilly á lla p o t festésével k ezdődött és
dacára an n ak , hogy Jerém ias m á r ism eri a nép ro m lo ttsá g á t, a m egtéréssel, a jobb
jövő rem énységével végződött. É ppen e m ia tt áll közeli rokonságban egy m ásik
kö ltem én y -cso p o rttal, am ely szintén Jerém ias ifjúkorából való, de am ely et a
könyv összeállítói m essze innen: X X X I 2 —6., 15—22-be helyeztek.
E zekben a versekben az efraim ita szólal m eg a p ró fétáb an és a szám űzött
északi országrésznek, a tu lajd o n k ép en i Izraelnek a jövőjéről, J a h v e á lta l kegye­
lem be való visszafogadásáról beszél.
Jerém ias úgy képzeli, hogy a szám űzetésbe v itt északi törzsek m eg n y u g h atás
nélkül bolyonganak a pu sztáb an , elszak ítv a Isten ü k tő l, a k it nem lá tn a k . De
Ja h v e egyszer csak m essziről m egjelenik Izraelnek. A bban a p illan a tb a n vége a
szenvedésnek. J a h v e k orábbi szeretete népe irá n t ú jra felébred és szeretettel
m agához vonja őket. V isszavezeti h azáju k b a és a próféta m ár lá tja is lelki szem ei­
vel felvirágozni az országot, vidám k ö rtá n c ra gyülekezni a hajad o n o k at. A visz­
sz a té rt E fraim boldog öröm m el fog v onulni a Sionra, hogy o tt ü n n e p e t szenteljen
a Ja h v e n a k . E z t a k ö lte m é n y t (X X X I. 2 —6.) — am ely b á r perfektum okban van
írv a , de m égis a jö vőre v o n a tk o z ik 79 — a p róféta III. 21. köv.-el egyidejűleg
írh a tta , m e rt a Jahvehoz való visszatérés fö lö tti öröm szól belőle, épúgy, m in t
III. 21. köv.-ből. I t t is H oseas h a tá sa látszik : u. i. H os. II. 16. sz erin t a népnek
bűnei m ia tt a p u sz tá b a kell v isszatérnie. X X X I. 1. szerin t tényleg o tt is van, o tt
talá ln a k kegyelem re ,,a k ard elől m e n e k ü lte k “ (t. i. nép).
Szintén az északi országrész h ely reállításáv al foglalkozik X X X I. 15—20.,
2 1 - 2 2 . is.
A B enjam in törzsének terü leté n fekvő R á m á b a n , ahol I. Sám. X. 2. szerint
R áhel sírja van: sírni h a llo ttá k R á h e lt, a József és B enjam in törzsek ősanyját.
A fia it s ira tta Ez a kép szószerint veendő. Az Ó-T estam en tú m u. i. tö b b helyen
tu d arról, hogy az ősök h alálu k u tá n is részt vesznek u tó d aik ügyes-bajos dolgaiban.
E z é rt a d h a tja I. Móz. X L IX . későbbi írója J á k o b szájáb a a m ondásokat, ezért
v á rjá k m ég Ézs. L X II I. 16. író ján ak korában is Á b rah ám tó l a segítséget. Ézs.
X IV . 9. szerint pedig m ég közönséges h a lo tta k a t is felije szth e tte k alvásukból
ren d k ív ü li esem ények. Így ije sz th e tte fel R á h e lt is fiainak, a József törzsnek a
pusztulása, Jerém ias m eg vigasztalja az ősanyát. M ostantól fogva ne sírjon, m ert
fia ié rt való aggódása, fáradozása, „ m u n k á ja “ nem v o lt hiábavaló, m ert azok
visszatérnek az ellenség földjéről. Ja h v e , aki m eg h a llo tta panaszkodni, kegye­
lem ért könyörögni a bű n eit m egbánó Izraelt, m egsajnálja őt, — hiszen kedves
gyerm eke v o lt, a k it m ég m ost is szeret, m e rt m á r ha csak n e v é t e m líti is, repe­
79 D r. C. vo n Orelli : D er P ro fe t J e re m ia . 1891. 335. l . — D r. B . D u hm : i. m . 2 4 3 -
245. l . — D r. B. D u h m : Israels P ro p h e te n . 1916. 247. l . — D r. F . Gieseb re c h t: i . m . 165—
1 6 6 . l.
410 J e ré m ia s p ró fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a l a p já n .

feléje a szíve. A régi szeretet (X X X I. 3., 112.) nem ta g a d h a tja m eg önm agát.
A régi sz ere te tte való célzás kapcsolja ezt a k ö lte m é n y t is az előbbiekhez. Jerém ias,
aki m aga. is b e n ja m in ita és m in t a silói pap i nem zedék leszárm azo ttja, félig észak-
izraelita v o lt, szeretettel gondol m indig erre a népre és nem tu d belenyugodni
pu sztu lásu k b a. V isszavárja őket. L elkü kre köti, hogy jól jegyezzék m eg a z t az
u ta t, am elyen a szám kivetésbe m en tek , hogy azon ú jra visszatérhessenek.
(X X X I. 21.)
Az eddig e m líte tt költem ények — kivéve a X X X I. fejezetből v a ló k a t —
jórészt az ország, a nép belső á lla p o ta iv al foglalkoztak. Most ism erjük m eg a z t a
le lk iá lla p o to t, am elybe Je ré m ia st a sk y th a veszedelem előre m eglátása j u tta tta
m in d já rt fellépésekor. E z t tükrözik élének az ú. n. sky th ad alo k . Jellem ző, hogy
akárhányszor beszéljen is Jerém ias a közeledő ellenségről, vagy a pusztulásról,
am ely et az okozni fog: sohasem nevezi m eg névszerint az ell enséget. M indig csak
„északról jövő p u sztu lásró l“ , „északi ellenségről“ beszél, de sohasem m ondja ki
a sk ytha n e v e t, épúgy, m in t Ámos sem e m líti n évszerint az assyrokat. Ez a pró­
fétá k vallásos képzeteivel van összefüggésben.
A sk y th a dalok egyrésze IV. 5 —31-ben olvashatók. E z e k e t ú g ylátszik még
A n a th o tb a n és m in d já rt fellépésekor, 626-ban írh a tta . Így kezdi:
" F ú jjá to k meg a riadót az országban. - Kiáltsatok nagy szóval — É s mond­
játok: — Gyülekezzetek és f ussunk — A megerősített városokba. IV. 5 .“
M enekülni kell! Jö n az ellenség! Jeruzsálem a legközelebbi e rő d íte tt város.
T e h á t arrafelé! E z t az irá n y t m u ta tja a K eleten szokásos zászlójel is a zászló-
póznán, ezt ad ja hírü l egyik falu a m ásik n ak . Fel van lárm ázv a az egész vidéki
É szakfelől jön az, „ a k i a n ép ek et m e g fo jtja “ , t. i. a sk y th a . Már e lő tö rt „ fe jte ­
kéb ő l“ , m in t a sűrűségből előrontó oroszlán. E ltérőleg a II. 2. —IV. 4. ciklus a la p ­
han g játó l Jerém ias itt m ár feladja a rem énységet, m á r nem Írisz ab b an , hogy
J a h v e h a ra g ja elkerüli a n é p e t:
„ Jajgassatok és panaszkodjatok, — Mert nem kerül el bennünket — Jahve
haragjának tüze“. IV. 8.
M int a pusztából előzúduló szélvihar, olyan lesz a készülő veszedelem . Egy
szem pillantás a la tt itt lesz.
„ Í me, — Úgy jő, mint a felhő — M in t a forgószél oly gyorsak szekerei, —
Lovaik sebesebbek, m int a sasok (röpte).“ IV. 13.
Dán, Izraelnek egykor legészakibb városa és az észak-izraeli hegyvidék egy­
m ás u tá n küldik a riasztó jeleket, m e rt őket m á r szinte elérte, elsöpörte a förgeteg­
szerűen északról előtörő sk y th a invázió. Je ré m ia s t nagyon m egrázza a veszedelem
közeledése. Egész szívével szereti n é p é t és m o st lá th a tó a n szenved békességre
te re m te tt lelke, am ikor lá tn o k i szem eivel előre lá tja a feld ú lt lakóhelyeket, a
p u sz tu lá st és füleivel h a llja a harci lá rm á t:
„Óh, én lelkem, óh, én lelkem! — Reszketek! Óh, én szívem! — Háborog a
lelkem! — Nyugtom nem lelem! — Mert a riadókürt szavát hallom, — A harci
lármát, — Pusztulás pusztulást ér, — M ert fel van dúlva az egész ország, — Meddig
látok még harci zászlót? — Meddig hallom a k ürt szavát? “ IV. 1 9 —21
E zen a helyen beszél Jerém ias először arró l, hogy szem élyesen m en n y ire
fáj neki népe pu sztu lása. De van több ilyen költem énye is. Ilyen pl. V III. 18—23.
„ Gyógyíthatatlan az én bánatom! — Beteg az én szívem ! — Hiszen az ország
széltében-hosszában — Segítségért kiált az én népem.“ — I t t is a sk y th á k okozta
p u s z tu lá s m ia tt szenved a p róféta lelke. A városban éhínség, a falakon kívül
ellenség p u s z tít. E n n y i szenvedés lá ttá r a ria d ta n kérdi:
Nincsen-e balzsam Gileádban? — Nincsen-e ott orvos? — M iért nem terem
gyógyulás — Népem számára? “ V III. 23. — Még egy m ásik költem ényében X.
19—20, 22-ben is, am elynek h an g ja a s k y th a dalo k ra em lékeztet, szintén a nép
pusztulásán é rz e tt szem élyes fájd alm áró l és sajgó sebéről beszél.
Je ré m ia s te h á t sohasem v a la m i o b jek tív nézőpontból nézte népe sorsát.
Lelkileg nag y o n so k at szenved, m e rt fáj neki, hogy p u sz tu lá st kell hirdetnie a
népnek. Jerém ias nem v o lt oly királyian fenséges, m in t Ézsaiás, sem olyan erős,
J e ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és tö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n . 411

kem énylelkű, m in t Á m os. A m it ő h ird e te tt, az m in d szívéből szárm azó szó volt,
telve aggódással, szeretettel, m ég ak k o r is, am ikor p u sz tu lá st h ird e te tt.
Az ország p u sztu lásán é rz e tt őszinte, m élységes fájdalom h a lla tsz ik ki
IV. 2 3 —26-ból, a s k y th a dalok egy ú jab b szakaszából. E z t a k ö rü lm é n y t a leg­
jo b b an úgy é rth e tjü k m eg, ha így k ép zeljük el a szituációt:
Je ré m ia s m ég A n a th o tb a n v an . K ünn áll a h a tá rb a n , v alam ely ik kies fek­
vésű halm on és gyönyörködik az e lő tte elterülő, felséges k ilátásb an . G yönyör­
ködik a hegyek idezöldelő büszke cédrus erdeiben, a verőfényben sütkérező dom ­
bok hullám zó vetéstengerében, az em beri szorgalom m u n k áib a n , a pom pás gyü­
m ölcsösökben. a völgyekben pihenő csendes falv a k b an , v áro sk ák b an . Szeme
sz ere te tte l kíséri a m ezőn dolgozgató em bereket, a csicseregve fel-fel röppenő
m a d a ra k a t, am elyek m eg élénkítik a tá ja t.
E gyszerre azonban elsötétül látn o k i szem ei e lő tt a virágzó vidék. A k a osz, a
sk y th a -v ih a r zúg végig a tájon N yom ában eltűnik m inden, ami addig kedves és
szép volt. Szeme ria d ta n keresi azt, am iben eddig g y ö n y örködött, de hiába, h iáb a!
„Nézem a földel — É s íme a chaos, — (Nézem) az eget — É s eltünt a sugára.
— Nézem a hegyeket — Í me inognak — É s a halmok mind reszketnek, — Nézem a
vidéket, íme nincs ember (rajta) — A z ég madarai m ind elrepültek. — Nézem a
szőllőhegyeket: íme pusztasággá lettek — M inden város elpusztulva hever Jahve
előtt.“ IV. 2 3 —26. — E gyenesen m egdöbbentő, a m in t négyszer egym ásután
ism étli, hogy h iáb a néz, sem m it sem ta lá l m á r abból, am iben szem e az előbb
m ég g y ö n y ö rk ö d ö tt. A s k y th á k fel fognak dúlni m in d e n t. Jerém ias m á r akkor
lá tja ezt, am ikor a tá jo n m ég g o n d talan u l végzik d o lg u k at az em berek. Lelke
m á r a k k o r sira tja a p u sz tu lá st!
T alán a védtelen v idéket, fa lv a k a t fenyegető veszedelem k én y szerítette
Je ré m ia st m a g á t is a rra , hogy A n ath o tb ó l Jeruzsálem be, a v é d e tt helyre m ene­
küljön. De az sem leh etetlen — b á r IV . 5. az előbbi okra enged k ö v etk eztetn i —,
hogy a helyi k u ltuszok ellen in té z e tt erélyes tám a d ása i m ia tt k e lle tt o tth ag y n ia
A n a th o to t. K öltem ényei közt u. i. nyom a van an n ak , hogy földijei életére tö rtek .
E z m ás m ia tt, m in t a helyi ku ltu szo k , a nép e kedvenc iste n tiszte le tén e k erélyes
rosszalása m ia tt aligha tö rté n h e te tt. X I. 21-ben egy prózában í r t m egjegyzés
olv ash ató am ely valószínűleg B aru k tó l szárm azik és am ely a rra céloz, hogy
Jerém ias élete A n a th o tb a n veszélyben volt. K özvetlenül ez e lő tt a m egjegyzés
e lő tt olvasható Jerém ias egy költem énye (X I. 18—20.), am elyben arról beszél,
hogy ő, m in t a szelíd, vág ó h íd ra cip elt b á rá n y nem tu d ta , hogy m ilyen gonosz
te rv e k e t koholnak ellene az em berek. E lő tte J a h v e fedte fel sö té t szándékukat,
am ely ab b an á llt „ k iv á g n i a fát, m ég n e d v é b e n “ , azaz m egölni őt m ég élete
v irá g á b an . De J a h v e nem engedi az igazságot, Jerém ias rá bízza m ag át.
De a k á r az előbbi, a k á r az u tó b b i ok v o lt is az, am ely J e re m ia s t A n a th o t
elhagyására k é n y sze ríte tte : a következőkben Jeruzsálem ben ta lá lju k őt.
M int J a h v e em bere, k iv á la sz to ttja , a z t vizsg álg atja, hogy m ilyen e város
valláserkölcsi színvonala? Először az u tcá n g y ű jti ta p a s z ta la ta it. Olyan em bert
keres, ak i a z ig a z a t cselekszi, ak i az igazságra törekszik. De nem ta lá l. A keres­
kedők, iparosok stb . akikkel az u tcá n találk o zik , ism erik ug y an a J a h v e nevét,
de csak ham is esküvésre h a szn á ljá k E lk esered etten k iá lt fel a p ró fé ta : „ H á t
hazugságra Van-e a te szem ed irányozva Ja h v e , nem sokkal inkább az igaz­
s á g r a ? ‘ (V 2—3.) H iába b ü n te ti ők et ham is esk ü jök é rt Ja h v e, a b laz irt váro­
siak nem a k a rják , vag y nem tu d já k észrevenni, hogy gonoszságaikért érte őket
Isten b ü n tető keze.
Az u tcá n szerzett szom orú ta p a s z ta la ta i u tá n Jerém ias gondol eg y et és
elhatározza, hogy elm egy a házak b a, családokba is, a m agasabb társa d alm i osz­
tá ly o k körébe. Ot t b izonyára m eg fogja ta lá ln i — úgy hiszi — J a h v e igaz tisz­
telését, a m it az u tcá n ta lá lt em bereknél h iáb a k eresett. Még m en teg eti is az
u tó b b ia k a t, hiszen csak „ a la c so n y sorsból v a ló k “ , a k ik a régi zsidóság hite szerint
nem tu d h a ttá k annyira a ‫( יִ רְ אָ ה‬a vallás) igazságait, a kultusz e tik e ttje it, am elye­
412 J e r e m i as p r ó fé ta élete és m ű ködése a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a la p já n .

k et m in d ta n u ln i kell, m in t a m ag asab b társa d alm i osztályok, akikhez m o st

készülődik m enni.
De keserves k iáb rá n d u lá s éri ezeknél is. M ert ezek is lerá ztá k m agukról
az igazi J a h v e v a llá s szám ukra k ényelm etlen k o rlá ta it, ezek is h ű tlenek lettek
J a hv ehoz. Jerém ias e lő tt teljes m érték b en fe ltá ru l a főváros ro m lo ttság a, am ely
m ég sokkal súlyosabb, m in t a vidéké, m e rt azok n a iv itásu k b an legalább a z t
hiszik, hogy Ja h v e n a k tetsző dolgot m ívelnek babonás k u ltu szaik k al, m íg ezek
tu d ato sa n , ga lád m ódon élnek vissza J a h v e nevével. Jeruzsálem népe nagyon
bűnös. J a h v e nem tű rh e t ekkora gonoszságot és h a ta lm a s bosszút kell állnia az
ilyen em bereken.
A próféta nem es h a ra g jáb a n m in teg y m aga h ív ja a p u sz tító t, a s k y th á k a t
Jeruzsálem ellen, m e r t nem Ja h v eé a város. H űtlen ek le tte k hozzá, m eg tag ad ták .
A zt m o n d já k nem kell félnie Ja h v e tó l, nem olyan az, m in t am inőnek a próféták
festik. Nem b á n t se n k it az a Ja h v e , m ia tta n y u g o d tan leh e tü n k . M it tu d n a k a
próféták? Ellenséggel, éhínséggel fenyegetnek m in k et? De h á t ki hisz nekik?
Hisz a szél szám ára való csak az, am it ők beszélnek! Ú gy sem az ig az a t szólják!
Úgylátszik, hogy Jerem ias i t t szem élyes ta p a s z ta la ta it m ondja el, a z o k at a szav a­
k a t, am elyeket neki feleltek, am ikor a p ró féták beszédjére h iv a tk o z o tt, am elyek­
ben J a h v e b ü n tetése v an kilátásb a helyezve az olyan b ű n ü k é rt, am elyek J e ru ­
zsálem ben talá lh a tó k . Ja h v e ezért m eg fogja b ü n te tn i Jeru zsálem et. Tűz lesz a
próféta szava, am ely m egem észti m ajd őket, m in t a fát. De a s k y tá k a t is, a „m esszi­
ről való idegen n é p e t“ is rá ju k szab ad ítja m ajd Ja h v e , ak ik m ajd felem észtik
m inden élelm ét, fáradozása m inden gyüm ölcsét. Érdekes, hogy Jerem ia s i t t m ár
J a h v e b ü n tető eszközének te k in ti az északról közeledő s k y th á k a t — ép úgy Zofó­
nias — a k ik e t Ja h v e küld, hogy n ép ét feslettségéért, eltévelyedéséért m egbün­
tessék.
Az ilyen gyökeresen m eg ro m lo tt városban, m in t Jeruzsálem — ahol sem sze­
gény, sem gazdag nem ism eri igazán az Iste n t —, nem is leh etn ek biztonságban
az o d am enekült b e n ja m in itá k . J a h v e biztosan el fogja p u sz títa n i ezt a várost is,
dacára erős kőfalainak. É p a z é rt a nép am a részének, am ely az ő tan á c sára (IV.
5.) m en ek ü lt Jeruzsálem be, m o st a z t a figyelm eztetést ad ja, hogy m eneküljön
„Jeru zsálem közepéből“ (VI. 1.), m e rt m á r ez a város sem biztos m enedékhely.
Figyelm eztetése B enjam in fiain ak szól. a k ik e t m ivel ő m aga is benjam in ita volt,
jo b b an szeretett, m in t a fővárosi nép ta rk a egyvelegét. De m ég ta lá n ro m la tla n a b ­
baknak is ta r to tta őket, m in t a városi, Ja h v e v a l és az ő pró fétáiv al csak g ú n y t
űző népséget. E z é rt kell m egérnie Jeruzsálem nek, hogy kedves és gyönyörű dom b­
jaira sk y th a pásztorok h a jtjá k m ajd n y á ja ik a t. M ert a s k y th á k m eg fogják tám a d n i
a v á ro st. Szent h a rc o t kezdenek ellene, hogy m ég isteneik is segítsék őket a v áro st
b irto k u k b a venne. Jerém ias élénken írja le a sk y th á k hallan i v é lt párbeszédét.
" T ám ad ju k m eg a v á ro st d élb en “ , m o n d ja egyikük (VI. 14.), am ikor a déli nap
rekkenő heve alól m indenki m enekül, elrejtőzik, am ikor te h á t legkönnyebb egy
rendszeres ostrom ra be nem ren d ezk ed ett lovas-népnek hirtelen rajtaü té sse l egy
falak tó l v é d e tt v á ro st is h a ta lm á b a k e ríten i. A sdódot, am ely szintén erő d ített
város v o lt, sik erü lt ilyen m ódon elfoglalniok. De m o st baj van — jele n ti a m ásik —,
m á r á tn y ú lik az árnyék, a lk o n y atfelé já r az idő, ilyenkor m á r talp o n van a v áro s­
ban is m in d en em ber. Nehéz lesz m o st m á r m egrohanni a v á ro st. H á t m it csinál­
ja n a k ? V árjan ak m ásn ap délig? N em , az éjszaka sö té tjé b e n fogják m egrohanni
- ezt h a tá ro zz á k — és m ég fu n d am e n to m a it is szét fogják rom bolni. De m eg is
érdem li ez a város, m ert telv e v a n igazságtalansággal. E rőszak, elnyom ás, gonosz­
ság eg y m ást érik. Jerém ias is úg y látszik nagyon jól m eg ism erh ette a v á ro st és
V. 1. és e hely (V I. 7.) leírása k ö z ö tt huzam osabb idő te lh e t el, am ely et Jerém ias
Jeruzsálem ben tö ltö tt, ha a z t m ondja, hogy Jeruzsálem arcán „ á lla n d ó a k “ az
ütlegek és dulakodás okozta sebhelyek. A Jósiás uralkodása elejéből való J e ru ­
zsálem képét tá r ja i t t elénk a próféta. Még m indig Jósiás király korában vagyunk
u. i., am ik o r a próféta em e tanúbizonysága szerint a fővárosban állandó zűr-zavar,
rendetlenség u ralk o d o tt.
J e ré m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é se a Biblia filológiai és t ö r té n e ti k r i t i k á j a a l a p já n . 413

De Jeré m ia s Ja h v e ja n a k m ég így is kedves a város, m ég m o st is a rra kéri,

hogy hallgasson a figyelm eztető szóra, hogy ki ne kelljen ő t tép n ie szívéből. Ilyen
az igazi Jerém ias! F áj neki — ta lá n csak neki, Jeru zsálem n ek nem , — hogy J a h v e
haragszik a v áro sra és szeretné m ég az utolsó p illan a tb a n is m egm enteni.
J a h v e is m eg érti Jerém ias fá jd a lm á t és hogy a lk a lm a t adjon neki szeretete
gyakorlására, m egengedi, hogy m in t a vincellérek szo k ták szüretkor m ég egyszer
végig já rn i a szőlőtőkéket, hogy nem m ara d t-e r a jtu k é re tt szőlőfürt, úgy ő is
végigvizsgálhassa a v árost, ha talá l-e benne igaz e m b e rt? H iszen, régi igazság a
Ja h v e-v allásb an , hogy tíz igaz em berért egy egész város kegyelm et k ap. (I. Móz.
X V III. 32.). H á th a i t t is így leh e t m ég? De h iáb a m inden! Nincs senki, aki m eg­
hallgassa beszédét, fü lü k " körü lm e té le tle n “ , azaz nem képes befogadni a Jahveról
való tan ú b iz o n y ság té te lt. Csak gúnyolódn ak J a h v e szaván és nem tetszik nekik,
m e rt kellem etlen dolgot ta rta lm a z szám ukra, t . i. az íté le t kilátásb a helyezését.
Jeruzsálem m ár É zsaiás korában is csak a kellem eset szerette h a llg a tn i (Ézs.
X X X . 10.). E kkora m eg á talk o d o ttság lá ttá r a J a h v e h arag ja tö lti el a p ró fétát,
am elynek nem tu d g á ta t v etn i, k itö lti a z t Jeruzsálem re s az ő lelke fájd u l bele,
hogy az utcán játszadozó gyerm ekeket, a tréfálódzó vidám ifja k a t, a k ik m ind
á rta tla n o k , szintén e lp u sz títja J a h v e h a ra g ja. J e rém ia snak m ég ilyenkor is, am ikor
J a h v e harag ja szól belőle, a gyerm ekek, az á rta tla n ifja k já rn a k eszébe, akiknek
a nag y o k v étk ei m ia tt szintén el kell p usztulniok. H a dúrva lélek, v ag y dühös
fan atik u s le tt volna, nem tö rő d ö tt volna azzal, hogy á rta tla n o k is elvesznek.
Jeruzsálem sorsa te h á t m eg v an pecsételve. J a h v e h arag ja kím életlenül le fog
sú jta n i. Nem is lehet m áskép, m e rt m in d en k i csal és hazudik. Még a p a p o k és
p ró féták is. T. i . azok a p róféták, a k ik e t Jerém ias Jeruzsálem ben m egism ert, akik
term észetesen nem úgy beszélnek, m in t Jerém ias, hanem kellem es dolgokkal
á m ítjá k a n é p e t és azzal b iz ta tjá k , hogy J a h v e sohasem haragszik m eg. Ezek
könnyelm űén veszik a nép b a ja it, a fenyegető veszedelem e lh á rítá sá v a l m it sem
törődnek. F o ly v á st csak a z t h a jto g a tjá k ‫( שָׁ לֺ ו ם‬Béke, béke!), azaz, hogy nem
haragszik Ja h v e, eg y etértés van Isten és em ber közt és ennek kifejezésekép nyu­
galm as, boldog lesz az élet. De Jerém ias, aki tényleg tu d ja , hogy m ilyen a viszony
J a h v e és az em berek k ö zött, elkeseredetten kérdi: hol van az á lta lu k an n y ira h ir­
d e te tt béke ebben a zűrzavaros, p u sz tu lá sn a k in d u lt v áro sb an ?
A helyett, hogy a hitegető p róféták szavára h a llg a t, jo b b an ten n é a nép, ha
J a h v e ú ta it „ a z öröktől fogva való u t a k a t “ (VI. 16.) keresné, am elyek örökké
jó k v o lta k és m indig jók m ara d n ak . H a m eg n y u g v ást keres lelk ü k a fenyegető
veszedelem m el szem ben, akkor jo b b lenne, ha i t t keresnék azt, Ja h v e ú tain , nem
az álnok, nyereségvágyó „ p ró fé tá k “ könnyelm ű vig asztalásaib an . E rre kérte őket
J a h v e is Nem h a llg a tta k rá. M ajd a közeledő veszélyt is m eg je le n tette nekik
lá tn o k a i — olyanok, m in t Jerém ias — által: „ F ig y e lje te k a ria d ó k ü rt s z a v á ra !“
(VI. 17.) E z t sem te tté k m eg. E lv e tik m ag u k tó l az aggódó lélek békesség keresésé­
nek ősrégi, b e v á lt m ódszereit, t . i. a J a h v e és prófétái szavára való h a llg a tá s t és
ehelyett, valószínűleg könnyelm ű vezetőik könnyelm ű tan á c sára h a llg a tv a , új
ú tak o n igyekszenek J a h v e kedvébe ju tn i. A zt hiszik, hogy J a h v e különöskép örül,
ha Sábából való tö m jé n t, Indiából való illatos fűszereket égetnek előtte. „M inek
az nekem ?“ — m o n d ja (V I. 20.) Ja h v e . Persze, a felületessé v á lt n ép n ek köny­
nyebb J a h v e n a k ilyen m ódon — külsőségekkel — való tisztelése, m in t h a llg a tn i
az ő és prófétái szavára, m egtérni és m egjavulni. E z é rt fogja Je ru z sá le m e t u to l­
érni a veszedelem , am elyet egy északról jövő, irg a lm a t nem ism erő, a harchoz
kitünően értő nép fog hozni ráju k . E bből és az előzőleg (IV . 5-től kezdve) e m líte tt
költem ények sok m ás p o n tjáb ó l is kiviláglik, hogy Jerém ias egész biztosan a
sk y th ák ra gondol, am ikor az ellenséget fe s ti. Je ré m iás szerint a sk y th a veszedelem
oly biztosan be fog következni, hogy Jeruzsálem m á r el is kezdheti a pusztulás
m ia tt való gyászolást. A m ennyire az ókori tö rténelem ből m e g á lla p íth a tó , a
sk y th á k 6 2 5 —624 tá já n tényleg já r ta k is Ju d e á b a n .
VI. 2 7 —30., am elynek D uhm szerint V II. 2 8 —29. képezi fo ly ta tá s á t, Je ré ­
414 J e r é m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és tö r té n e ti k r i t i k á j a a la p já n .

m ia st ab b a n a m u n k ájá b an m u ta tja be, am elyre őt hite, m eggyőződése szerint

J a h v e e lh ív ta . ‫( בָּ חֺ ו ז‬fém vizsgáló) J a h v e népe k ö zött. F e la d a ta m eg á lla p íta n i,
m ennyi a nem es érc, azaz a J a h v e t igazán félő em ber Ju d a -Je ru z sá le m h en . Jerém ias
te h á t dolgozik. Szinte m egpörköli m ag át, akkora tü z e t rak az olvasztó kem encé­
ben, hogy annál biztosabban ki tu d ja v á lasztan i a nem es fém et. De hiába m inden.
Csak rezet, v a s a t és cinket ta lá l. Nem es fém et, a ra n y a t sem m it. M ert „ily en az a
nép, am ely nem h a llg a to tt Ja h v é n a k , Istenének szavára, am ely nem v o lt enge­
delm es, és am elynek szájából e ltű n t a hűség.“ (V II. 28.) M ost m ár g y ászolhat,
énekelheti a pan aszd alt, m ert J a h v e is e lv e te tte ő t, m in t valam i „é rték te le n
p é n z t“ , m in t a „ h a ra g n em zetség ét“ (V I. 30., V II. 29 ).
É rdekes, hogy Jerém iasnak, am ikor Jeruzsálem bűneiről beszél, nincsenek
vallási te k in te tb e n való szem rehányásai. Jeruzsálem ben m ás term észetű b a jo k a t
ta lá l. Az 5. fejezettől kezdve, — ahol a fővárosról kezd beszélni — Jeruzsálem
ellen csupa erkölcsi kifogásokat emel, a jogi és szociális élet m élyebb fogyatko­
zásaira m u ta t rá. Term észetes, hogy Jerém ias tisz tá b a n v o lt azzal, hogy a jogi és
társadalm i élet bajai is csak ú jra az ig a z J a h v e -h ittő l való eltáv o lo d ásra v e z e t­
hetők vissza.
Ú gylátszik, m ás em berek is érezh ették , hogy Ju d e a b a ja in a k az igazi Ja h v e-
ism eret hiánya az oka és hogy ezen csak egy h a tá ro z o tt lépéssel leh e t segíteni,
m e rt különben Ju d a vallása is elvész. E z é rt v e z e tte tté k be a J a h v e ügyei irá n t
fogékony Jósiás k irállyal a jeruzsálem i tem plom ja v ítá sa közben o tt m e g ta lá lt
ú. n. ‫ סֶ פֶ ר בְּ רִ י ת‬Szövetség K ö n y v é t kötelező tö rv é n y k ö n yv g y a n á n t az egész
országban. Ez az a k tu s, a m e ly et a II. K ir. X X II ., X X I I I . ír le, 621-ben tö rté n t.
Ez a Szövetség K ön y v e képezi a m a g v á t (valószínűleg a 12—26. fejezeteket). Mózes
V. könyvének az ú. n . D euteronom ium nak. E z é rt nevezik Jósias 621-ben való
tö rv é n y h o z ásá t deuteronom ikus reform nak is és a reform a la p já t képező­
ira to t: D euteronom ium nak.
A reform abban á llo tt, hogy a M anasse-féle synkretizm usnak véget v e te tte k ,
a bám ákon való áld o záso k at m e g tilto ttá k , a jeruzsálem i tem p lo m o t m egtisztí­
to ttá k és az egész k u ltusz kö zép p o n tjáb a á llíto ttá k , oly m ódon, hogy az összes
vidéki szentélyeket b e z á ra ttá k , azoknak p a p ja it Jeruzsálem be rendelték. A k u l­
tuszcselekm ényeknek e ttő l az időtől kedve csak a jeruzsálem i tem plom le h e te tt
a színhelye. Valószínűleg azért, hogy a k u ltu sz t könnyebben ellenőrizhessék, a
paganistikus elem eknek felülkerekedését m egakadályozhassák.
B ár ta g a d h a ta tla n , hogy a Jósiás-féle reform nak v a n n a k prófétai gondolatai
(pl. a J a h v e irá n ti szeretet fogalm a, az isten tisztelet tisztasága), m eg kell á lla p í­
ta n u n k , hogy a D euteronom ium , azaz a reform a la p já t képező ira t nem a profe­
tizm usból szárm azo tt. B izonyítja ezt először is az az ellenséges m a g a ta rtá s, —
am elyet a D euteronom ium , az ír o tt b e tű v allása, a szabad p rófétai beszéddel
szem ben ta n ú s ít. J a h v e szava le van írv a , te h á t a p ró féták ra nincs szükség.
(V. Móz. X I I I ., X V III. 15—22.) T o v áb b á az, hogy a D euteronom ium e lő tti pró­
féták sohasem tö rő d te k a k u ltu sz törvényesítésével. ( H os. X I I I . 12., Ézs. I. 12.,
Mi. V I. 8.) A D euteronom ium pedig lényegében sem m i m ás, m in t k u ltu szt örvények
sorozata. A próféta azonban nem törvényhozó. Sohasem a k a r külső rendszabályok­
kal beleavatkozni az em beri dolgok folyásába. Ő J a h v e a k a ra tá t képviseli és tőle
v á r m indent.
Bizonyos — és ez szám unkra m o st a legfontosabb — hogy Jerém ias sohasem
v o lt a D euteronom ium b a rá tja . G iesebrecht és Sm end80 ugyan szeretnék ezt
oda m ódosítani, hogy Jerém ias eleinte a D euteronom ium p á rtjá n á llo tt és csak
később á b rá n d u lt volna ki belőle, hogy te h á t a 11. fejezet idevonatkozó elbe­
szélése, ahol az van elm ondva, hogy Jerém ias részt vesz a D euteronom ium nak az
országban való kihirdetésében, a la p jáb a n véve eredeti. D uhm és Cornill,81 Jeré-
80 G ie se b re c h t: i. m . V II . l . — S m end: L e h rb u c h d e r A ltt e sta m e n tlich en R el. G e ­
sch ic h te. 1893. 234— 235. l .
81 D u h m : Isr. P ro p h e te n : 223. l ., 258. l . — C o rn ill: i. m . X X X V I I I — X X X IX . l .
J e re m iá s p r ó fé ta élete és m űködése a B iblia filológiai és t ö r té n e ti k r i t i k á j a a l a p já n . 415

m iásn ak ez a k é t nagy ism erője, azonban h a tá ro z o tta n tag a d já k , hogy Je re m iá s­

n ak v a la h a is köze le tt volna a D euteronom ium hoz. H a közös v o lt is a céljuk,
t. i. J u d a m egm entése, egy szent és tis z ta nép terem tése, m ég akkor is Je re m iá s­
n a k oly h am ar m eg k e lle tt lá tn ia , hogy a közös cél felé a D euteronom ium egész
m ás ú to n , m ás eszközökkel törekszik elju tn i, hogy m á r m ag áb an v év e ez is előre
el k e lle tt, hogy idegenítse ő t a D euteronom ium hoz való csatlakozástól.
De ezenkívül is v a n n a k biztos a d a ta in k — és pedig m agától a p ró fétátó l
— a rra nézve, hogy sohasem é r te tt egyet a D euteronom ium ten d en ciáiv al
A jeruzsálem i tem plom papsága u. i. pedáns tö rv ényekben szabályozta a
D euteronom ium nyom án az áldozások g y ak o rlását Valóságos áldozati ‫תֺ ו רָ ה‬
k eletk ezett, am elyben pontosan m eg v o lt á lla p ítv a , hogy ahhoz, hogy k o rrek t
legyen az áldozás: kinek, m ikor, hol és m it és hogyan kell áldoznia? Jerém ias
nem te k in ti ezeket az u ta s ítá s o k a t isteni tekintéllyel fe lru h á z o tt törvényeknek
és V II. 21b)-ben ezt m o n d ja: „ C sa p já to k csak égő á ld o z a ta ito k a t lev á g o tt áldo­
zataikhoz és egyetek h ú s t.“ Azaz szegjétek csak m eg b á tra n pedáns áldozati
th ó rá t és ne tö rő d je te k az égő- és lev á g o tt áldozatok, azaz az ‫ עֺ ו לָ ה‬és ‫ זֶ בַ ח‬közti
különbséggel. J a h v e e lő tt úgyis egyform ák, m e rt ő eg y ik et sem ren d elte soha az
a ty á k n a k . J a h v e n a k nem áldozás kell, hanem az, hogy szavára hallgassunk.
Olyan g o n d o lat v o lt ez, am ely világos h ad ü z en e t v o lt Jerém ias részéről a D eute­
ronom ium szám ára.
Még élesebben kel ki a p róféta a D euteronom ium ellen V III. 8 —9., 13-ban.
M intha az látszan ék ebből a helyből, hogy a próféta összeütközött a D euterono­
m ium em bereivel. E zek u. i. a próféta figyelm eztető szavára nag y büszkén a
m ellü k re v ertek : Nem kell n e k ü n k a Te o k tatá so d ! „B ölcsek v a g y u n k m i és
T h ó rán k v an n e k ü n k !“ Jo b b a n ben n e v a n ab b an m inden, m in t a Te beszédedben,
am elyre m o st m ár, hogy íro tt tö rv é n y e in k v a n n a k , sem m i szükség nincs. T erm é­
szetes, hogy az írá stu d ó k , a D euteronom ium em berei, a k ik az a d o tt ír o tt dolgokhoz
ta r tjá k m a g u k a t és azon é p ítik fel elm életeiket: ellenséges szem m el nézik a pró­
fé tá t. N ekik nincs szükségük ú jab b isteni k in y ila tk o z ta tá sra , m e rt az csak halom ra
döntéssel fenyegeti az ő kész szisztetem áik at. Ez ellen te h á t úgy védekeznek, hogy
becsm érlik a p ró fé tá t. K eserűen fak ad ki erre Jerém ias: „ H a z u g s á g a Ti T h ó ráto k ! “
hazuggá te tte a z t az írá stu d ó k hazug íróvesszője! (V III. 8.) H ogyan m o n d h atjá k
m a g u k a t bölcseknek, ak ik az ír o tt b e tű k e d v é ért m eg v etik J a h v e élő szav át, a
próféta beszédét? B izony m eg fognak szégyenülni az ilyen v é lt tud o m án y o k ra
gőgös „bölcsek“ . A m ikor J a h v e m ajd m u n k á ju k eredm ényét keresi, nem ta lá l
seholsem gyüm ölcsöket.
L á tju k te h á t, hogy Jerém ias egyenesen hazugsággal vádolja a ‫ סֺ פְ רִ י ם‬et,
a p a p o k a t és írá stu d ó k a t, ak ik re V. Móz. X X X I. 9. szerin t a th ó ra őrzése és
ápolása v o lt bízv a. Jerem iásn ak , aki m aga is a D euteronom ium nak életb elép te­
tése korában élt, közvetlenül m ó d jáb an v o lt m egítélni, hogy m i a v aló b an régi,
Ja h v e tó l szárm azó rész és m i az új dolog, a ‫ סֺ פְ רִ י ם‬m u n k ája a D euteronom ium on?
Teljes erejével tilta k o z o tt az ellen, hogy a m ag u k tá k o lm á n y a it és bölcsességét
is a régi, m ózesi tradíció álarca a la t t a d já k be a népnek.
Miben á llh a to tt a D euteronom ium m egham isítása?
Jerem iásn ak erre vonatkozólag pon tos k o n k ré t a d a to k á llh a ttá k rendelke­
zésére, m e rt pl. V II. 4. és 8.-ban, ahol szintén a D euteronom ium m ia tt k e le tk e z e tt
eltévelyedésekről sz ó l: nem általában ‫ שֶׁ קֶ ר‬-ről (hazug beszédekről), hanem :
ַ -ről
‫שׁקֶרה‬ (a hazug beszédek), te h á t m eg h a táro z o tt, nem általán o s hazugság­
ról tesz e m líté st
Ilyen „h azu g ság “ v o lt p l., hogy a p ap o k a m ag u k hierokratikus céljaira
h a szn á ltá k fel a tö rv é n y erejére e m e lt D euteronom ium ot és evégből célzatosan
m eg h a m isíto ttá k a m ú lt tö rté n e lm é t. Jerém ias pl. h a tá ro z o tta n tu d ta a z t, hogy
416 Je ré m ia s p ró fé ta élete és m űködése a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n .

a régi kor tö rté n etíró in ak sem m i kifogásuk sincs az ősi kultusz helyeken, pl. H eb­
ronban, B ethelben, vag y B ersebában gyak o ro lt isten tiszteletek ellen, hogy te h á t
a tö rté n elm i tradíció helyeselte ezeknek a kultuszhelyeknek a létezését. A D eu te­
ronom ium írói m ost a z t m o n d ják , hogy m inden Jeruzsálem en kívül ű z ö tt kultusz
gyűlöletes J a h v e e lő tt és m eg sz ü n tetté k a vidéki szentélyeket. Ez m á r " hazug­
ság“ v o lt a Thóra ápolóinak részéről, m e rt ha J a h v e gyűlölte volna ezeken az ősi
helyeken ű z ö tt k u ltu sz o k a t, akkor az a ty á k bizonyára nem g y ak o ro lták volna,
m e rt hiszen nekik is v o lta k em bereik, a k ik közölték velük J a h v e a k a ra tá t, p a ra n ­
csait. Je re m iá sn ak bizonyára fá jt, hogy holm i ú j, sem a régi p rófétáknál, sem a
régi tö rté n e tíró k n á l sem m i nyom ot nem h a g y o tt, te h á t m inden lá ts z a t szerint
k ö ltö tt, hazug teó riá k é rt, azért, hogy a jeruzsálem i papság első a k a r lenni az
országban, — m e rt az, hogy a k u ltu sz t könnyebben ellenőrizhetik, ha csak a
jeruzsálem i tem plom ban áldoznak, csak ü rügy v o lt, — hogy te h á t a jeruzsálem i
papság hiero k ratik u s törekvései m ia tt m egszüntessenek olyan ősi kultuszhelye­
ket, am elyeket egy Józsué, Illés vagy R áhel lelke lebeg körül s am elynél ő is nem
egy á h íta tta l teljes ó rá t tö ltö tt. Jerém ias m ár papi szárm azásánál fogva is ism erte
J a h v e n a k régebbi k in y ilatk o zásait, ism erte az egész régi iro d a lm a t és így jól
tu d ta , hogy J a h v e ilyesm it sohasem k ív á n t, hogy ezt a ‫ סֺ פְ רִ י ם‬h a z u d tá k bele a
th ó ráb a, azért, hogy a k u ltu sz n a k a jeruzsálem i tem p lo m ra való centralizációját
és ezzel s a já t h a ta lm i törekvéseiket könnyebben keresztül vihessék.
„H a z u g ság n a k “ te k in te tte to v áb b á Jerém ias bizonyára a z t is, hogy a
D euteronom ium a Ja h v e-tisz te letb e n a külsőségekre, ezek pedáns b e ta rtá sá ra
fek teti a fő sú ly t és hogy a n ép et is erre ta n ítja . E z é rt is íté li el, — a m in t m ár
lá ttu k , az áldozati th ó rá t (V II. 21. köv.), m e rt szerinte a k u ltik u s tö rv én y ek nem
isteni eredetűek. A ׁ‫ש‬ ֶ‫בְָּׂר־קֺד‬ „ sze n t h ú sn a k “ (X I. 15.), e lő tte nem v o lt becsülete.
„ H a z u g sá g n a k “ ta r tja azt is, hogy a nép a D euteronom ium ta n ítá sa nyom án
a jeruzsálem i tem plom külső létezésében v eti bizo d alm át és nem a tem p lo m o t is
őrző J a h v e b a n bízik (7. és 26. fejezetek). H a m ost a D euteronom ium hívei az ilyen
külsőségekre fek tetik a sú ly t és erre ta n ítjá k a n é p e t is, a k k o r az csak „ h a z u g sá g “
és a nép b a ja in a k könnyelm ű gyógyítása. (V I. 14.)
„ H a z u g sá g n a k “ te k in te tte , hogy a D euteronom ium leírói a z t a régi jogi
ira to c sk á t, am ely m a II. Móz. X X II. 24„ X X III.-b a n olvasható, lassanként a m a ­
guk talá lm á n y a iv a l eg észítették ki és a Sinai hegyen h o z o tt tö rv é n y n e k te tté k m eg.
„ H a z u g sá g n a k “ te k in th e tte , hogy a jeruzsálem i papság ism ét csak a m aga
előbbre to lá s á é rt a vidékről felren d elt p ap ság o t h á tté rb e sz o ríto tta és szolgai
sorba a lá z ta m eg, jólleh et, m aga a D euteronom ium is bizonyos jo g o k at a d o tt
nekik. (V. Móz. X X X I I I. 8 - 1 1 .)
Csak term észetes te h á t, hogy am ikor Jerém ias ilyen p o ntosan ism erte a
m ú lt v a llá sán a k , tradícióinak ilyen szándékos m ódon való m eg h am isítását, hogy
akkor nem hódol be az álta la szem élyesen ism ert korifeusoknak és ham isításaik ­
n a k és nem te k in ti ezeket isteni ered etű törvényeknek. T u d ta jól, hogy nem a
D euteronom ium em bereinél, hanem nála v an J a h v e igazi szava.
Jerém ias jól érték elte ezt az egész v a llá si reform ot, am ikor ezt m ondja:
„M iért fordul el ez a nép állandóan? “ (V III. 5.) M ert, bizony, ez a reform nem
v o lt egyéb, m in t a Ja h v etó l való „e lfo rd u lá s“ állan d ó sítása. A D euteronom ium
em berei m eg v o lta k ug y an győződve, hogy ez m egtérés v o lt, hogy m o st m ár
Ja h v en a k sem m i kifogása sem lehet ellenük. V alójában azonban csak a „ h a zu g sá g ­
hoz való ragaszkodás“ (V III. 5.), v o lt az egész vallási m egújulás. Még az o k talan
á lla to k is jo bbak, m in t az em ber, m e rt azok engedelm eskednek a J a h v e á lta l
beléjük o lto tt p aran cso latn ak :
„Még a gólya is ismeri a levegőégben — A maga idejét, — A gerlice, a fecske
és a daru is — Tudják, mikor kell visszatérniök !“ V III. 7. — De az em berből
hiányzik — ta lá n k iveszett? — az az ösztön, m ely őt haza vezesse Istenéhez. Az
em ber „ b ö lc s“ -nek képzeli m ag á t. T h ó rá já v a l büszkélkedik és eközben nem
Je ré m ia s p r ó fé ta élele és m ű k ö d é s e a B iblia filológiai és t ö r té n e ti k r itik á ja a l a p já n . 417

h allg at a rra , am i pedig őt is épúgy Istenéhez vinné, m in t ahogy ú jra , m eg ú jra

visszatér hazájába a v án d o rm ad ár.
Szom orú hangok ezek Jerém ias ajk án . E gyre világosabban lá tja , hogy a népre
le fog sú jta n i J a h v e b ü n tetése. A sk y th a veszedelem nem ja v íto tta m eg őket,
pedig az is gonoszságuk m ia tt k ö v e tk e z e tt be. M ert a Jósias-féle reform ta lá n csak
nem nevezhető jav u lá sn ak ? Hiszen csak a dolgok külső képe v á lto z o tt m eg általa,
csak külsőleg szolgálják Ja h v e t, belsőleg, erkölcsileg m ég ro m lo tta bbak. H ázas­
ságtörők, h ű tle n e k és a hazugság az úr az országban. (IX . 2.) E gyik gonoszságot
a m ásik u tá n követik el, m ég a b a rá ttó l, sőt a te stv é rtő l is őrizkedni kell, m ert
csalnak, hazudnak, rág alm azn ak az em berek. Szem ben m ézes-m ázosak, de szívük
m ár a k k o r is a gonoszságra gondol. Jah v eró l senkisem a k a r tu d n i. Jeré m ia snak
kár köztük élni. Jo b b szeretne a p u sztáb a m enekülni, m in t Illés és o tt egy k a rá m ­
ban m eghúzni m ag á t (IX .), m e rt m ég lá tn i sem szereti az ilyen dolgokat. Nem a
közeledő szerencsétlenség, hanem a nép elviselhetetlen erkölcstelensége és igaz­
ságtalansága m ia tt szeretné őket elhagyni.
Jerém ias te h á t m ély b e p illa n tá st enged n e k ü n k a D euteronom ium u tá n i
valláserkölcsi á lla p o to k b a . Abból, am it elítél, lá tju k , hogy az ő lelke, gondolat-
világa egészen m ás vo lt, m in t k o rtársaié. E zek a külsőségeknek hódolnak és Ja h v e
igaz ism eretéről tu d n i sem a k a rn a k : Jerém ias rá m u ta t a rra , hogy ezt nem fogja
tű rn i J a h v e és m eg fogja b ü n te tn i a n ép et.
A próféta olyan biztosan tu d ja ezt, hogy m ár készülődik is a h a lo tti, a te m e ­
tési énekre. M ert tem etés lesz nem sokára. J a h v e b ü n te té se lesz a gyász. H add
jöjjenek h á t a siratóasszonyok! De siessenek, m ert m áris i tt van a katasztró fa:
a Sionból m ár zokog a panaszszó. N agy tem etés lesz. E gy ország fog sírba szállni,
m ert engedetlen v o lt Istenének. Sok sirató asszony kell ekkora pusztulás a lk a l­
m ával. A zért h á t jól figyeljenek az asszonyok a próféta szavára, m ert ő ta n ítja
be a gyászéneket — é s a d já k to v áb b leá n y a ik n a k és azok is tá rsa ik n a k a gyász­
d a lt:
" A halál hatolt be ablakainkon, — Belépett palotáinkba, — Kiirtva a gyer­
meket az utcán, — A z ifjakat a piacon, Úgy elhullottak az emberek a mezőn, —
M in t a kévék az arató után és nincs, aki összegyűjtse“ . IX . 2 0 —21. — B orzalm asan
fenséges ez az ének. „ E z a nagy K aszásról, a H alálró l szóló d al. A világirodalom
legm esteribb költem ényei közé tarto zik , m e rt igazán nehéz lenne egy p ár rövid
sorban ennél tö b b ta rta lm a t, m egrázóbb k é p e t n y ú jta n i. A délceg p a lo tá k sem
n y ú jta n a k m en ed ék et a nagy K aszás ellen, m e rt az az a b lak o n is b e h a to l. —
Jerém ias lelki szem eivel le a ra tv a lá tja m á r az egész vidéket. N agyon jellem ző
ránézve, hogy első p illan tá sa nem az é re tt kalászokra esik, am elyeknek am úgy
is ren d eltetése a lekaszáltatás, az elm úlás, hanem a virág o k ra, am ely ek a vetés
közt n ő tte k és a m ező díszéül szo lg áltak ; az arra járó k szem eit g y ö n y ö rk ö d tették .
Most a halálthozó kasza őket is e lta lá lta és elhervadva, dísztelenül hevernek a
földön. A g y e rm e k e k ... az i f j a k . . . nincsenek tö b b é .“ 83
Milyen p u sz tu lá st lá to tt itt m eg előre Jerém ias? A m egiddói v e sz te tt c satá t
(608), am elyben J u d a vereséget szenvedett Fáraó Necho seregével szem ben.
H alálos sebet k a p o tt a csatam ezőn m aga a közszeretetnek örvendő király, Jósiás
is és e le se tt az ország ifjúsága, „ m in t kéve a m ezőn“ . A p a lo tá k a t, de m ég az
á rta tla n gyerm ekeket sem kerülte el a nagy K aszás, m e rt fe llé p e tt a pestis —
am ely gyakori kísérője K eleten a seregeknek — és könyörtelenül le ta ro lt J e ru ­
zsálem ben m in d e n t. M ost m ár zokoghat a g y ászének! Igazán i t t v an a nagy
tem etés!
Az országot a D euteronom ium ban való ö n h itt bizakodás v itte bele ebbe a
szerencsétlenségbe. A Ja h v etó l való elfordulás, ahogy Jerem ias m o n d o tta . A nép
és vezetői a z t h itté k , hogy rendben van ügyük J a h v e v a l, hogy m ost, hogy tö r­
vén y eit elfogadták, előírásait oly pontosan m e g ta rtjá k : J a h v e n a k is kötelessége
m egvédeni őket. Csak ezzel m ag y arázh ató u. i., hogy Jósias ú t já t m e rte állni

82 C ornill: i. m . 129. l .
2
418 Je ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é s e a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a lap já n .

Necho seregének, am elynek élén E gyptom királya az E u frates felé ta r to tt, hogy a
m á r erősen bom ladozó A ssur birodalom ból ő is részt biztosítson m agának,
jobban m ondva érvényesítse E gyptom jo g a it Syriára vonatkozólag, am ely egyik
800 évvel e lő tte élő őse, I II . F áraó T hutm osis a la tt, egész az E u fratesig E gyptom é
v o lt. Josias m ost, hogy az assyr ig átó l m inden áld o zat nélkül, sim án m egsza­
b a d u lt, nem a k a rt E gyptom vazallusa lenni. E bben a szándékában m ég a D eu te­
ronom ium is sa rk a lta (am ely különlegesen vallásos színezetet a d o tt ezeknek a dol­
goknak) s am ely szerin t g y a lá z a t le tt volna a pogányoknak szolgálni, am ely a
Thóra hű követőinek elsőséget ígér a népek fe le tt és v édelm et az ellenség ellen
m ég em berfeletti esetekben is. (V. Móz. X X V III. 1., 7.) Csak a D euteronom ium
b írh a tta rá Jo sia st erre a vakm erő lépésre, am elynek következm énye az le tt, hogy
E gyptom tényleg bezú zta J u d a fejét, úgy, ahogy a z t Jerém ias m ár fellépésekor
m egjövendölte. Az ország függetlenségének vége v o lt. E g y p to m te tte rá a lá b á t.
M eghalt a király is. A csatatéren k a p o tt sebe okozta h a lá lá t. A nép keservesen
m eg sira tta . Ú gylátszik, hogy Jerém ias is tisz te lte J o sia st, m e rt — b ár közvetlenül
sohasem foglalkozott vele — egy, a Josias fiáról szóló költem ényében néhány
egyszerű, m eleg szóval em lékszik m eg Josiasról is.
Jo sias u tó d já u l ifja b b ik fiá t: J o a h á s t te tte m eg a nép. De a szerencsétlen
ifjú nem sokáig u ra lk o d h a to tt, m e rt az ország u ráv á le tt E g y p to m b e le a v a tk o z o tt
a király v álasztásb a. Necho u. i. 3 hónap m úlva m aga elé id ézteti R ib láb a . A m ikor
Jo a h ás elhagyja Je ru zsálem et, így kiájt fel Jerém ias:
" Ne sirassátok azt, aki meghalt — É s ne azért bánkódjatok, — Hanem keser­
vesen sirassátok azt, aki elmegy, — Mert nem tér vissza többé, — Hogy meglássa
szülőföldjét.“ X X II. 10. — Jerém ias te h á t m egjövendöli, hogy Jo a h ás többé
nem fog visszatérni. Ú gy is le tt. Necho m egfosztotta tró n já tó l és E gyptom ba
szám űzte. II. K ir. X X II I . 24. szerint egyptom i bö rtö n b en is h a lt m eg. Jerém ias
szerencsétlenebbnek, jobban m egsiratni v aló n ak ta r tja az idegen uralkodó által
tró n já tó l m egfosztott és hazájából szám ű zö tt fia ta l uralkodó sorsát, m in t a be­
csület m ezején k a p o tt sebébe belehalt, de legalább idehaza m eg sira to tt és elte­
m e te tt Jo sia sé t. Az a hang, ahogy Jo ah ásró l beszél, a rra enged követk eztetn i,
hogy Jerém ias alighanem rokonszenvezett vele, m e rt valószínűleg az ifjú király
is, ép úgy, m in t ő ellensége volt az egyptom i p o litik án ak . V alószínű, hogy azért
is v e sz íte tte el Jo ah ás a tró n t.
Necho u. i. olyan k irá ly t a k a rt J u d e á b a n — m e rt m o st ő d ik tá lt ennek az
országnak —, aki rokonszenvezzen E g y p to m m al. E z é rt nev ezte ki Josias időseb­
b ik fiá t — a k it a nép az im é n t épen E g y p to m m al való eg y etértése m ia tt nem
em elt tró n ra —, t. i. Jo ja k im o t k irá ly n ak .
Jo ja k im nem v o lt népszerű. T alán m á r a z é rt sem , m e rt tró n já t az egyip­
to m ia k n a k köszönhette. Jerém ias is — ak in e k életéről e k irály idejéből m á r több
a d a tu n k v a n — önző, pom paszerető, zsarnok em bernek rajzo lja jo ja k im o t, ak i­
nek ilyen szom orú időkben abban telik kedve, hogy p alo ta-ép ítk ezések et végeztet.
Mivel pedig erre elegendő pénze nincs, m e rt az ország E gyptom h ad isarcát sínyli,
h á t ingyen m u n k á t v ég eztet, pom pavágya m ia tt ro b o tra kényszeríti a polgárokat.
„ A z t hiszed király vagy, ha cédrusokkal büszkélkedel? “ (X X II. 15.), kérdi tőle
Jerém ias. A ty á d egyszerűbben élt, m in t te és mégis boldog v o lt. Persze ez nem
ab b an kereste dicsőségét, hogy h a ta lm a s ab la k ú , cédrusfákkal b o ríto tt p a lo tá t
é p íte tt, hanem az e ln y o m o tta k a t, a szegényeket v édte. De " Te csak a nyereséget
nézed szíveddel, szem eddel és a zt, hogy az á rta tla n o k v é ré t ontsd!“ (X X II. 27.)
Jerém ias sohasem rokonszenvezett ezzel a királly al és ebből nem csinált titk o t.
Őszintesége nem engedte.
De nem rokonszenvezett a p ró fé ta a Jo jak im korabeli néppel sem . A nép,
am ely M egiddóból sem m i ta n u lsá g o t sem m e ríte tt, to v á b b ra is a D euteronom ium ­
hoz ragaszkodik.
P o nto san végzik a D euteronom ium előírásait, áldozzák a „ z s ír t és szent
h ú s t“ (X I. 15.). E z t a k u ltu sz t azonban Jerem ias csak a J a h v e házában való
ravaszkodásnak m ondja és nem tu la jd o n ít neki é rté k e t. A nép a z t hiszi, hogy a
 Jerémias p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a la p já n . 419

veszély e lm ú lt — m e rt az egy p to m iak a hadisarc beszedése u tá n nem so k a t sa n y ar­

g a ttá k az országot — és m á r énekli a d a lt, am elyben pom pázó h atalm as olajfá­
nak képzeli el J u d á t, am elyet m o st m á r sem m i veszedelem sem fenyeget. De Je ré ­
m ias nem osztja v élem én y ü k et. Ő tu d ja , hogy az az olajfa k o rh ad t, el fog ro th ad n i
még v irá g jáb a n . Már lá tja is h e rv a d tan lógni lo m b jait (X I. 15—16.). Nem m a ra d ­
h a t m eg az olyan ország, am elyiknek életereje nem Ja h v e , hanem egy cerem onias
könyv; am ely nem szívével keresi az Iste n t, hanem külsőségekkel a k a r csalárd
m ódon J a h v e kedvébe ju tn i. E z t a n é z eté t Jerém ias m ég világosabban is m eg­
m ondja a népnek.
Az ezzel kapcsolatos esem én y t B a ru k ö rö k íte tte m eg szám unkra a 26. feje­
zetben, am ely — m in t B a ru k egyéb feljegyzései — prózában v an írv a . B aru k
m aga m ég nem v o lt ugyan a p róféta m e lle tt ak k o r, am ikor ez tö rté n t, de az ese­
m ényről, am ely közvetlenül Jeré m ia ssal való találkozása e lő tt tö rté n t és am ely
ren d k ív ü l feltűnést k e lte tt, bizonyára pontos értesülései leh ettek . A 7. fejezet
is ugyanezzel az esem énnyel látszik foglalkozni.
M in d járt Jo ja k im uralk o d ásán ak az elején tö r té n t a dolog. A nép „egész
J u d a “ (X X V I. 2.), felgyülekezett a jeruzsálem i tem p lo m b a. Vagy a D euterono­
m ium á lta l elő írt három főünnep egyikére jö tte k fel, am elyen m indenkinek köte­
lessége m egjelenni, v ag y — és ta lá n ez a helyesebb — a nép a veszélyből való
m egszabadulás em lékére ül ü n n ep et. H iszen a baj n a g y já n m ár tú l v a n n a k , a
hadisarcot le ró ttá k , az egyptom i sereg jórészben elv onult. Bizakodó h a n g u la t
üli m eg lassa n k é n t lelkü k et, a m in t az ősi istenháza n ag y időket lá t o tt falaira
esik te k in te tü k . „ J a h v e tem plom a ez, J a h v e tem p lo m a ez.. . ! “ (V II. 4.) m ondo­
g a tjá k egym ásnak örvendezve. Nem p u sz tu lh a t el a város, m e rt J a h v e védi, m ert
az ő tem p lo m a is i t t áll. E llenség nem á rth a t nekünk! T eh át ism ét csak a D eutero­
nom ium h a tá sa : a külsőségekben való bizakodás!
E kkor lép közéjük a próféta. Az ő arca nem öröm sugárzó, szem éből lelki
szenvedésnek és nem a b izak o d ásn ak a nyom a látszik . Ő t J a h v e küldi, hogy
m ondja m eg ennek a népnek, hogy ne a sértetlen ü l álló tem p lo m b a , hanem ő
belé vesse rem énységét, hogy térjen m eg gonosz ú tjá ró l, am íg nem késő, am íg
rá ju k nem b o csátja a p u sz tu lá st. M ert ha nem , ak k o r Ja h v e n a k sem m i se lesz,
éppen a rra a sorsra ju tta tn i ezt a h a ta lm a s tem p lo m o t, m in t am ilyenre j u tta tta
a m o st m ár rom okban heverő silói tem p lo m o t. J a h v e m aga fogja e lp u sz títan i!
Ne hig y jék — m o n d ja m in teg y a p ró féta —, hogy a jeruzsálem i tem p lo m n ak
nem esh etik b aja, m e rt J u d a és m o st m á r az egész ország legfőbb szentélye. A silói
tem plom is ugyanaz v o lt a József törzsek szám ára, m in t a jeruzsálem i a ju d eaiak
szám ára. És J a h v e m égis e lp u s z títo tta Silót, m e rt m eg h a rag u d o tt Izraelre.
Jerém ias e szavai nyom án nagy m egdöbbenés tá m a d . Hiszen éppen legfőbb
rem énységük látszik porba om lani. H iszen a tem plom pusztulása egyértelm ű
szem ükben a város, a nép, a v allás p u sztu lásáv al. A p ap o k és a p ró fé ták — azaz
a D euteronom ium h ivatásos ápolói és a velü k ta rtó „ p ró fé tá k “ (olyanok, akik
szintén a D euteronom ium szo lgálatában á llo tta k és a k ik e t az igazi prófétákkal,
m in t am ilyen Je re m ia s is, össze nem tévesztendő, a héber szöveg görög fordítása,
a S ep tu ag in ta, állandóan „h am is p ró fé tá k n a k “ 83 nevez — te h á t a pap o k és ezek
a próféták k a p n a k legelőször észbe. H iszen ez az em ber borzasztó dolgokat beszél!
Szentségtörés, istenkárom lás így ny ilatk o zn i J a h v e lakóhelyéről! H iszen a D eute­
ronom ium sz erin t éppen ő m aga, J a h v e védi ezt a tem p lo m o t! E n n e k az em ber­
nek m eg kell halnia! M egragadják J e re m ia s t és nem engedik to v á b b beszélni.
F elzudul a nép is és a próféta köré tó d u l. A zaj, a kiabálás elh allatszik a tem p lo m ­
m al szomszédos k irályi p a lo tá b a is. A ‫„ שָׂ רִ י ם‬fejed elm ek “ , azaz a királyi h iv a­
ta ln o k o k is a tem plom ba sietnek a szokatlan lárm ára. L eülnek az ú. n. k ap u b an
és e lő a d a tjá k az esetet. Ú gylátszik, hogy a p a p o k n a k nem v o lt joguk halálos íté ­
le te t kim ondani, hanem ez a jog a „fe jed e lm e k e t“ és a n ép et ille tte . A pap o k
83 „ψευδοπροφήτης, ψευδοπροφηται " . L. a S e p tu a g in tá t eh h e z a h e ly h e z , to v á b b á p l.
J e r. 2 8 1-hez s tb .
420 J e ré m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é s e a B iblia filológiai és t ö r té n e ti k r i t i k á j a a la p já n .

u. i. am ikor a Jerem ias elleni v á d a t elm ondják, egyform án a fejedelm ekhez és a

néphez in tézik sz av u k a t. A v ád m in d já rt az íté le te t is jav aso lja: „ E z az ember
h a lá lra m éltó, m e rt ez ellen a város ellen p ró fé tá i“ (X X V I. 11.).
M ost a v á d lo tt kezd beszélni. Öt illeti az első szó. H a úgy beszéltem , am int
m o n d já to k , nem a m agam a k a ra tá b ó l szóltam : J a hve k ü ld ö tt. Jerém ias nyugod­
ta n , a félelem legkisebb nyom a nélkül beszél to v á b b . M egragadja az a lk a lm a t,
hogy m ég egyszer beszélhet és ú jra rá m u ta t arra, hogy a fejedelm ek is h allják,
hogy igenis el fog p u sztu ln i ez a tem plom és ez a város. A m aga é le tét nem félti.
" Im e a kezetekben vagyok, teg y etek velem , am it jó n ak lá tto k “ (X X V I.
14.). Csak a rra figyelm ezteti őket, hogy vigyázzanak: ne idézzenek á rta tla n vér
k iontása á lta l veszedelm et a városra és m ag u k ra , m ert őt igazán J a h v e küldte,
hogy elm ondja m in d azt, a m it tőle m ost h a llo tta k .
Meg kell á lla p íta n u n k , hogy Jerém ias szavaiból a szokatlanul veszedelm es
helyzet dacára is kom oly nyugalom hangzik. Jerém ias nem fél. A fájdalom nak,
a sírásn ak az em bere — m e rt k o ru n k tö b b n y ire csak erről az oldaláról ismeri
őt —, csendes nyugalom m al, de nem a p a th iá v a l, v ag y rezignációval tu d szem ­
közt nézni a h a lá lla l is. De a z é rt nincs m eg benne a fan a tik u sn a k m indenáron
m á rtír h a lá l u tá n való törekvése sem . Nem félne m eghalni, de nem is dobja el
m agától az életet. Figyelm eztetéséből, hogy ne o n tsan ak á rta tla n v é rt, nem szabad
az t olvasnunk, hogy ő különöskép fo ntosnak ta lá lja a m aga szem élyét.
H ig g ad t, jól á tg o n d o lt védekezése nagy h atással van a fejedelm ekre és a
népre. Ők hisznek Jerém ias isteni küldetésében és fö lm en tik Je rém iast a v ád alól,
„ E z az em ber nem érdem el h a lá lt, m ert Ja h v e n a k , a m i Isten ü n k n ek a nevében
beszélt hozzánk!“ (X X V I. 16.) Jerém ias te h á t meg van m en tv e. E k k o r m ég egy
dolog tö rté n ik . A gyülekezet néhány öregebb ta g ja J a h v e szav án ak tekintélyével
kel Jerém ias védelm ére, ha n etalán mégis m egbánnák a fejedelm ek a fölm entő
szót. M ikeásból idéznek egy v erset ( I I I . 12-őt) — de ú g ylátszik em lékezetből,
ahogy a z t a ty ju k tó l, n a g y a ty ju k tó l h a llo ttá k , m e rt a m it ők m o n d an ak , elül
az ír o tt szövegtől —, am ely arról szól, hogy M ikeas is m egjövendölte a város és
a tem plom p u sz tu lá sá t és — teszik hozzá az öregek — sem Ezékiás, az akkori
király, sem a nép nem ölte m eg ezért M ikeast. „ É s m i m ag u n k a k a ru n k m ag u n k ­
n a k nagy szerencsétlenséget okozni? “ (X X V I. 19.)
Je ré m ia sn ak te h á t nem tö rté n t b aja. M egm enekült ebből a m ásodik élet­
veszedelem ből is. Először u. i., a m in t lá tju k , sa já t földijei tö rte k életére, azok.
akikhez legközelebb á llt. M ost is azok a k a rjá k elp u sztítan i, ak ik n ek legjobban
meg k e lle tt volna őt érteni, t. i. a p a p o k és a próféták.
De hogy Jerém ias élete kom oly veszedelem ben forgott, m u ta tjá k a 26.
fejezet uto lsó versei. E zek szerint ug y an ab b an az időben, am ikor Jerém ias beszélt,
egy K irja th Jearim b ó l való em ber is fellép e tt a tem p lo m b an , a neve Uriás, aki
u g y a n a zo k a t jövendölte az ország ellen, m in t Jerém ias. E nnek az em bernek a
beszédét m eg h a llh a tta a tem plom ban ép ak k o r jelenlevő király, Jojakim is és
erőszakos term észete, am ely nem tű r t ellen tm o n d ást vagy gáncsot ( — U riás u. i.
a király szem élyét sem k ím élh ette —) U riás életét k ív án ta , U rias elm enekült.
Még az országot is elh ag y ta és E g y p to m b a k e resett m enedéket. Jo ja k im , aki
ekkor hűbérviszonyban v o lt E gyptom m al, kieszközölte U riás k ia d a tá sá t és m eg­
ölette. Je re m ia st azonban ekkor m ár A hikám , Sáfán fia védte, úgyhogy a nép nem
te h e te tt ellene sem m it. F elteh ető u. i., hogy a nép szellem i vezetői a p apok, akik
bizonyára gyűlölködve néztek a tem plom ból felm en tetten távozó Jerém ias után ,
nem n y u g o d tak addig, am íg a n ép et rá nem v e tté k , hogy ölje m eg a pró fétát.
A Sáfán-család, úgylátszik, Jerém ias jóakarói közé szám íth ató . Sáfán, a család
feje, k ancellár v o lt Josias idejében és ta lá n akkor ism erh ette és sz ere th e tte meg
az önzetlen p ró fé tát. C saládjában, úgylátszik, tradíció m a ra d t Jerém ias védel­
mezése. M ost A ttikám ról h a llju k ezt. K ésőbb fia is m ajd így cselekszik, B arukon
kívül ez a család az egyedüli, am ely h a tá ro z o tt vonzalom m al v iseltetik a próféta
irá n t. Több jóakarója nem is volt. Ellensége azonban an n ál tö b b .
F ig y eljü k m eg, hogy Jerem ias egyre súlyosabb b ü n te té s t v ár J u d á ra . —
Jerémias p r ó f é ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a la p já n . 421

A sk y th á k csak az ország k ira b o lta tá s á t és részleges p u sz tu lá sá t je le n te tté k ,

m ely elől m ég el le h e te tt m enekülni. M egiddó m ár a nép elevenjébe v á g o tt és a
király és sok ju d ai em ber életébe k erü lt. De Jeru zsálem n ek akkor sem le tt b án ­
tódása. A m ikor azonban Jerém ias lá tja , hogy a n é p e t ez teszi elb izak o d o ttá:
akkor b á tra n jövendöl a város ellen is. E ttő l az időtől fogva Jerém ias próféciája
Jeruzsálem és az ország teljes p u sztulásáról szól. A p ró fé ták Istenének, az igazsá­
gos J a h v e n a k el kell p u sz títa n i a v áro st, az országot és vele a n ép et, m e rt nem
ism erik őt.
É s tényleg új, m inden eddiginél súlyosabb íté le t készülődött Ju d a ellen!
Amíg Jerém ias odahaza az erőszakos k irá ly t és a D euteronom ium teljes rab já v á
v ált népet fedte, addig E lő-Á zsiában nag y o t ford u lt a világ. A káld fejedelm ek,
akik 721 óta váltakozó szerencsével h arco ltak A ssur ellen, 626-ban elfoglalják
B abylont és m e g a la p ítjá k az új bab y lo n i biro d alm at, am ely ellen A ssur m ár sem ­
m it sem tu d ten n i. 607-ben pedig — te h á t m á r akkor, am ikor Ju d e áb a n Jo ja k im
a k irály — a m édekkel szövetkezve N inivet is elfoglalják és ezzel v é g é t v e tik az
assyr b irodalom nak. E ttő l az időtől kezdve azon v an n ak , hogy h a ta lm u k a t az assyr
birodalom ból osztályrészül nekik ju to tt M esopotám ia és Syria fölé kiterjesszék.
E bben a szándékukban m egakadályozni lá ts z o tt a k á ld o k a t az egyptom i
király, Nechó, aki, a m in t lá ttu k , seregével 808-ban P alesztinán keresztül vonulva,
az E u fratesn él foglalt á llá st, hogy a tö rté n elm i jogokon is E g y p to m o t illető S yriát
a m aga részére b iztosítsa. E bbe a káldok nem v o lta k h a jla n d ó k belenyugodni.
N ebuk adnezár (babyloniai eredeti szerint N ebukadrezzar) 604-ben á tk e lt az
E ufratesen és K arkem isnél úgy m egverte Necho seregét, hogy Necho kénytelen volt
békét kérni, a m it azzal a feltétellel, hogy terü leti igényeiről végkép lem ond és
seregével E g y p to m b a vonul vissza, m eg is k a p o tt. Necho nagyravágyó84 terveinek
ezzel vége vo lt. V ert seregével P alesztin án v o n u lt keresztül. A ju d eaiak , akik
lá ttá k őket, m o st a n n a k örültek, hogy az egyptom i igától is m egszabadulnak.
Nem h itte senki, hogy az egyptom i szolgaságot a káld o k által való leigáztatás
fogja követni. Hiszen B abylon olyan m essze van! De m eg N ebukadnezar, aki
N echoval való csatá ja k o r m ég csak trónörökös v o lt, a karem isi ü tk ö ze t u tá n be
is sz ü n te tte a to v áb b i előnyom ulást és a birodalom fővárosába s ie te tt vissza.
E bből a z t h itté k Ju d e á b a n , hogy nem is fog többé előnyom ulni. Csak Jerém ias
tu d ta egyedül, hogy a k áld o k bizonyosan el fognak jönni, hogy ism ét be fog kö v et­
kezni, am it ő m ár m egjövendölt, hogy t. i . északról ú jra veszedelem fog jönni az
országra.
Ez in d íth a tta a rra , hogy k ö ltem ényeit összegyűjtse és írásban is k iad ja .
H á th a m egm ozdul a nép lelkiism erete, ha írásaiból is h allan i fogja, a m it eddig
nem h itt, akárh án y szo r m o n d ta is nekik, hogy t. i. J a h v e haragszik és lesú jtan i
készül az országra.
M indenesetre nagy erkölcsi b átorságra v a ll, hogy Jerém ias egy olyan erősza­
kos uralkodó, m in t Jo ja k im idejében, — aki ta lá n éppen m o st élvezte, hogy országa
független le tt — m eg m e rt szólalni és a z t h ird etn i, hogy csak m o st következik
igazán a veszedelem . M ert Jo jak im nem ism erte a m egalázkodást. K önyörtelenül
eltip o rta a zt, aki m ást m e rt szólni, m in t am i neki te ts z e tt. (U riás esete.) És
Jerém ias m égis m e g te tte azt, a m it te rv e z e tt.
A 36. fejezetben u g y ancsak B aru k é rte s ít b e n n ü n k e t arról, hogy m ikép írta
m eg Jerém ias a k ö n y v é t és hogy m i tö rté n t ezzel a könyvvel ?
Jo ja k im uralkodása negyedik évében — ez a karkem isi csata éve — k a p ja
Jerém ias Ja h v e tó l a p a ra n c so t könyve m egírására. H ív a tja B aru k o t, — a k it m ár
többször m eg k e lle tt em líten ü n k , de akivel tu la jd o n k é p m o st találk o zik a próféta
84 N e c h o t n e m c sa k a z é r t m o n d ju k n a g y ra v á g y ó n a k , m e rt h a ta lm a s te rü le te k e t a k a r t
b ir to k á b a v e n n i. C o rn ill (i. m . X V — X V I I . 1.) e m líti, h o g y m ás n a g y s tilu s ú v á lla lk o z á sa i is
v o lta k , a m e ly e k a z o n b a n sz in té n n em fe le lte k m eg az a k k o ri E g y p to m e rő v isz o n y a in a k .
Pl. m e g p ró b á lta a V örös- és F ö ld k ö z i-te n g e rt c s a to rn á v a l ö ssz ek ö tn i. P h o en icia i h a jó so k k a l
ő h a j ó z ta tta először k ö rü l A frik á t. E m e v á lla k ó z á s a in a k se m m i g y a k o rla ti h a s z n a E g y p tom
s z á m á ra n em v o lt. C sak a z t m u t a t t á k ezek a d o lg o k , h o g y N . té n y le g b e c sv á g y ó , n a g y r a ­
tö r ő e m b e r v o lt,
422 J e ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é s e a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a la p já n .

először, leg aláb b is a m i fo rrásain k szerint először — és led ik tá lja neki összes köl­
tem ényeit, beszédeit, am elyeket fellépésétől kezdve e lm o n d o tt s am elyek tu la j­
donkép m egannyi beszéd, in tés, dorgálás v o lta k a néphez. B a ru k n a k a m ester­
ségét képezte az írás, az iratm áso lás, m e rt ‫( סֺ פֵ ר‬írnok) volt. M ost azonban nem
m ásolt, hanem d ik tálás u tá n írt. Jerém ias d ik tá lt és B aru k írta . Ebből az alk alo m ­
ból, a tö b b iek közt, Jerém ias led ik tá lta a sk y th a d a lo k a t is, am elyek ú jra a k tu á li­
sakká v á lta k , hiszen ism ét északról fenyeget a veszedelem . A d iktálás és írás
ú g y látszik több id ő t v e tt igénybe, v a g y pedig az is lehet, hogy Jerém ias csak 604
vége felé kezdte a d ik tá lá st, egyszóval B aru k csak a következő évben 603-ban
készült el vele.
A kkor a z tá n úgy tesz B aruk, ahogy Jerém ias parancsolta neki. E lm egy a
tem plom ba és o tt felolvassa az ira to t. Maga a próféta nem m e h e te tt el. Hogy
m ié rt, a z t nem lá tju k világosan. X X X V I. 5-ben ezt m ondja m agáról, hogy
‫( אֲנִיעָצוּר‬engem akadályoz valam i). Nem tudjak, hogy mi lehetett ez az akadály?
Valószínűleg nem az, am ire Cornill,85 G iesebrecht,86 Sellin87 és S teuernagel88 gon­
dolnak, hogy t. i. a 26. fejezetben tö rté n t esem ények m ia tt, — am ikor a tem plom
és város ellen p ró fé táit és m ajdnem h a lá lla l lak o lt érte, hogy te h á t e m ia tt nem
m eh e t m o st a próféta a tem p lo m b a. M ert a 26. é s 36. fejezet esem ényei kö zö tt
esztendők v a n n a k és ha tén y leg úgy tö r té n t volna is a dolog, ahogy az e m líte tt
exeg eták m o n d ják , hogy t. i . Je ré m ia st ez alkalom m al k itilto ttá k v o lt a tem p lo m ­
ból: ez a k itiltá s évekre nem sz ó lh a to tt. De m eg — és ez a legfontosabb — J e ré ­
m ias, a m in t lá ttu k , teljesen felm entve, a legkisebb b ü n te té s nélkül tá v o z o tt
ak k o r a tem plom ból. V alószínű te h á t, hogy Je ré m ia st v alam i m ás, pl. lev ita i
értelem ben v e tt tisz tá ta la n sá g a k a d á ly o z h a tta m eg a tem p lo m b a m enésben.
A felolvasás n a p já u l Jerém ias egy b ö jt n a p o t v á la s z to tt. B izonyára két
okból. E lőször, m e rt ak k o r tö b b a nép a tem p lo m b an , vidékről is sokan jönnek
el; m ásodszor, m e rt b ö jtn a p o n , am ikor úgyis Ja h v e harag járó l em lékszik a nép,
a lá z a to sa b b a k a lelkek és fogékonyabbak a b ű n b á n a tra való felhívásra, m in t m ás
ünnepeken. A b ö jt oka nincs m egm ondva. Csak a n n y it tu d u n k , hogy a nép h ir­
d e tte tte ki, rendelte el. B izonyára valam i rendkívüli esem ény sz o lg á lta to tt rá okot.
B aru k m egjelenik a tem p lo m b an . K ezében Jerém ias beszédei. Innentől
kezdve a legnagyobb részletességgel m ond el B aru k egész lényegtelen apró v o n á­
so k a t is. L á th a tó k é p büszkeség tö lti el, hogy a próféta nevében beszélhet. Meg­
nevezi a h ely et is, ah o n n an a tem p lo m b an a Jerém ias beszédeit ta rta lm a z ó p a p y ­
ru stek ercset felo lv asta. Az ú. n. ׁ‫ שַׁ עַ ר הֶ חָ דָ ש‬-n ál , "új k a p u n á l“ , am elyben a Je ré ­
m ias fe le tt ítélkező fejedelm ek (X X V I. 10.) letelep ed tek , v o lt egy szoba, am ely
G em arjáé, a Sáfán fiáé, a Je ré m ia st m egvédő A hikám (X X V I .24.) b á ty já é volt.
E b b ő l a szobából el le h e te tt lá tn i a tem plom külső u d v a rá ra is és az o t t egybe­
sereglő nép is h a llh a tta az ennek a szobának a b lak áb ó l, v ag y erkélyéről beszélő
e m b e rt. Ide áll fel te h á t B a ru k és olvassa m esszehalló hangon eg y m ásu tán Jeré ­
m ia sn ak a z o k a t a beszédeit, költem ényeit, am elyekkel m i eddig m egism erkedtünk.
(K ivéve a 31. fejezetből v a ló k a t, am elyek nem leh e tte k benne ebben a tekercs­
ben s am elyek v a la h a a 30. fejezetben o lvashatók jerém iasi elem m el e g y ü tt v a ló ­
színűleg külön ira to c sk á t k ép ezhettek.) M inden egyes ú jab b költem ény nyom án
növekszik a m egdöbbenés a népben, a m in t egym ásután h a llja Jeré m ia snak az
északi ellenséggel, pusztulással fenyegető költem ényeit. T alán m ár ők sem hiszik
u. i., hogy a k áld o k o tth o n m ara d n ak . T alán m á r ők is m eg h a llo ttá k , hogy tényleg
közelednek Ju d e a felé. T alán éppen a közeledő káldoktól való félelem m ia tt hir­
d e tté k ki és ta r tjá k e z t a ren d k ív ü li b ö jtn a p o t, hogy J a h v e t könyörü le tre b írják
És m o st ide jön ez az em ber és Ja h v e n e v é b e n éppen azzal fenyegeti őket, am itől
félnek!
85 Co rn ill: i. m . 389. l .
86 G ie s e b re c th : i. m . 198. l .
87 D r. E . Sellin: E in le itu n g in das A. T. 1914. 91. l .
88 D r. C. S te u e rn a g e l: L e h rb u c h d e r E in le itu n g in d as A. T, 1912. 5 4 9 . l .
J e ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a la p já n . 423

G em arja fia, M ika, ak i szintén a h allgatóság kö zt v an, észreveszi ezt az á lta ­

lános m egdöbbenést és á tm eg y a ty já h o z , aki k irályi h iv ata ln o k , „feledelem “ ,
v olt és h iv a ta ln o k tá rsa iv a l a királyi v á rb a n , az állam írn o k án ak a szobájában
ta rtó z k o d o tt. E lm o n d ja neki, hogy m it h a llo tt? A fejedelm eket is érdekelni kezdi
a dolog és egy Je h u d i n ev ű em b ert k ü ldenek el B a ru k é rt a tem p lo m b a , hogy
jöjjön és hozza el a tekercset, am elyből a népnek felolvasott. B a ru k m egérkezik
és elolvassa m ásodszor is a tekercs ta r ta lm á t, am ely te h á t nem le h e te tt hosszú,
ha egy n ap kétszer, ső t a m in t lá tn i fogjuk, három szor is fel le h e te tt olvasni. B aruk
így jellem zi a h a tá st, a m it Jerém ias költem ényei, beszédei te tte k a fejedelm ekre:
‫(פָחדִּי‬A fejedelm ek) reszketve, ijed ten te k in te tte k egym ásra.
‫שאֶל־רעֵהו‬
(X X X V I. 16.) Ő ket is m eg d ö b b en tették ezek a k öltem ények. M int lelkiism eretes
hiv ataln o k o k , kötelességüknek érzik u ru k a t, a k irá ly t is é rtesíten i ezekről a
dolgokról, an n y iv al is in kább, m e rt a költem ények az ország p u sz tu lá sá v a l is fog­
lalkoznak. Előbb azonban, hogy b izto sa t jelen tsen ek a k irálynak, m egkérdezik
B aru k tó l: H ogyan ju to ttá l ehhez az íráshoz? K i d ik tá lta N eked? B a ru k v ilá ­
gosan felel: „S zór ól-szóra d ik tá lta nekem (Jerém ias) és én tin tá v a l leírtam a
tekercsre cf (X X X V I. 18). M ost m á r eleget tu d n a k a h iv ata ln o k o k . Ism erik azonban
a k irá ly t is, aki nem é rti az ilyen dolgokban a m egalázkodást, az engedelmességet
— U riás is h a lá lla l lak o lt, m e rt ellene m o n d o tt — éppen ezért a z t a já n ljá k B a ru k ­
n ak és á lta la Je ré m ia sn ak is, hogy rejtő zzen ek jól el, nehogy ők is U riás sorsára
jussanak. A h iv ata ln o k o k a királyhoz m ennek. A tek ercset nem viszik m agukkal.
Talán a ttó l félnek, hogy a h irtelen haragú k irály legelső szavaikra m egsem m isíti
az egészet. Az is leh e t azonban, hogy kím életesen a k a rtá k előkészíteni a k irá ly t
a rra , am iben ők, a m in t a B aru k felolvasása nyom án kö ztü k tá m a d t m egdöbbenés
m u ta tta — szilárdan h itte k , hogy t. i. az ország p u sztulása elkerülhetetlen. De,
íme, alig kezdenek az esetről beszélni, a király tü re lm e tle n ü l kéri a szóbanforgó
írást. Mivel a fejedelm ek az írnok szobájában h a g y tá k , a k irály elküldi Je h u d it,
hogy hozza el onnan. Je h u d i elhozza és a király p aran csára olvasni kezdi. — A
király ül és a h iv ata ln o k o k á lln a k k ö rü lö tte. Mivel tél v a n , decem ber, a király
az ú. n . té li p a lo tá já b a n v an és egy serpenyőben szén ég elő tte, hogy an n ál m ele­
gedjék. M ost a z u tá n az tö rté n ik , hogy am ikor Je h u d i „háro m vag y négy h a s á b o t“
felo lv aso tt a tekercsről: a király késsel lem e tsz e tte ezeket a h a sáb o k a t a tekercs­
ről és az izzó szénre v e te tte íg y a z u tá n lassan k én t az egész ira t elégett.
Ism ét csak Jo ja k im erőszakos, durva term észete nyilatk o zik m eg, am ikor
azon, am i neki nem tetszik , úgy áll bosszút, hogy elégeti. A király du rv aság át
B aruk is jellem zi. S zerinte a k irá ly nem ijed m eg, nem szak g atja m eg ru h á it gyásza
jeléül, am ikor ezeket a jövendöléseket h a llo tta , m in t a n n a k idején Josias, am ikor
a D euteronom ium ot felolvasták elő tte. Sőt m ég a h iv ataln o k o k ra sem h allgat,
ak ik a z t kérik tőle (G em arja, a Sáfán család tag ja ú jra kö ztü k v an), hogy ne égesse
el az ira to t. G onoszságát azzal a k a rja tető zn i, hogy p a ra n c so t ad Jerém ias és
B aru k elfogadására, de azok akkor m á r a h iv ataln o k o k tan ácsára jól elrejtő ztek .
Jerém ias költem ényeinek k ézirata te h á t m egsem m isült. Jerém ias azonban
— a m in t B aru k to v á b b beszéli — nem h a g y ta an n y ib an a dolgot, hanem ú jra
led ik tá lta beszédeit. H ogy rejtekhelyükön-e, vag y később m áshol, a z t nem tu d ju k .
Sőt m ég ki is b ő v íte tte Jerém ias — a m in t B aru k m egjegyzi — az első d ik tá tu m o t
n ehány olyan költem énnyel, — am elyek az első tekercsben nem v o lta k benne.
H ogy Jerém ias ilyen könnyen rek o n stru áln i tu d ta az e lé g e te tt ira to t, bizonyítja
hogy Jerém iasn ak v o lta k feljegyzései a m aga szám ára és azok nyom án d ik tá lt.89
A közösen elviselt szenvedés e ttő l az időtől kezdve e lv á la sz th a ta tla n u l
Jerém iashoz kapcsolja B a ru k o t. Innen kezdve m indig a p ró fétáv al m ara d és ő
é rte sít b e n n ü n k e t Jerém ias élete egyes fontosabb esem ényeiről. Egész lélekkel
híve a p ró fé tán a k és hisz Jerém ias isteni k üldetésében. E z t sem m i sem m u ta tja
jo b b an , m in th o g y m eg botránkozik a király fölényes, gőgös m agaviseletén, hogy
89 D u h m : D as B u c h J e re m ia . 1901. 296. l. — C o rn ill: i. m . 388. l . — O relli: i . m .
359. l .
424 J e r é m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r té n e ti k r i t i k á j a a l a p já n .

t. i . m ég csak m eg se döbben azon, a m it Jerém ias neki J a h v e m egbízásából m ond.

A m ikor Jerém ias kevés m egértésre, de an n ál több ü ld ö ztetésre ta lá lt; ő m ár akkor
Jerém ias m ellé csatlakozik és többé nem is táv o zik m ellőle. M inden viszontag­
ságon keresztül követi a p ró fé tát. E z é rt " ő rá is esik egy fénysugár m estere gló­
riájából, am elyet an n y iv a l inkább m egérdem el, m e rt am ikor nagy m esteréről
beszél, sohasem to lja előtérbe m ag át, nem keresi a s a já t dicsőségét“ .90
A zt hisszük, hogy az a vízió, am ely m a I. 11—12-ben olvasható, léle k ta n i­
lag legjobban abba az időbe helyezhető, am ikor Je re m ia snak Jo jak im haragja
elől el k e lle tt rejtőznie. T alán v alah o v a a vidékre m enekült, ahol kevésbé v o lt
szem e lő tt, m in t a fővárosban. Tél vo lt. Jerém iast, a k it úgy kell elképzelnünk,
hogy in te n z ív lelki életet élt, erősen fo g la lk o zta ttá k a legutóbbi esem ények. Mint
vallásos lélek J a h v e k ezét kereste élete m inden esem ényében. A zt tu d ta , hogy
J a h v e paran cso lta m eg neki beszédei, költem ényei leírását, am elyek m ia tt a
k irály m eg h a rag u d o tt rá. De v ajjon J a h v e a z t is a k a rta -e , hogy neki m enekülnie
kelljen? S ha m ost m égis el kell rejtőznie: nem té v e d e tt-e akkor, am ikor Ja h v e t
v é lte k ö v etn i? Vajjon tényleg J a h v e szava v o lt-e az, am elynek beszédeiben
h a n g o t a d o tt? Nem Jojakim p á rtjá n van-e az igazság, ha neki m o st el kell
rejtőznie?
Ilyen, vagy ezekhez hasonló tépelődésekbe le h e te tt elm erülve lelke — m ert
a legerősebb hitn ek is v a n n a k k ritik u s p illa n a ta i —, am ikor egyszerre önkéntele­
nül m egáll. M aga elé te k in t és a m ég h ó b o ríto tta m ezőn m eg lát egy kivirágzott
m an d u la fa á g a t, am ely a p alesztiniai égalj a la tt elsőnek virágzik. Pszihologiai
kényszer az és jól m eg m ag y arázh ató , hogy a m it az em ber m ély tépelődés közben
hirtelen m eg lát, an n a k a n e v é t is kim ondja önkéntelenül is. Így m ondja ki Je ré ­
m ias is a m an d u lafa n ev ét. Ez a héberben ‫ שָּׁ קֵ ד‬-nek hangzik, de nem csak a
m a n d u la fá t jelen ti, hanem a z t is teszi: „őrző, aki őriz“ . Csendes ú jjm u ta tá so k
m egfejtésében já rta s lelke azonnal m eg tu d ja érteni, hogy m ié rt á llíto tta őt Ja h v e
a m an d u lafa elé? A m an d u lafa az „ ő rz ő “ a m ég té li álom ba m erü lt tájé k felett,
am elynek azt jele n ti, hogy J a h v e őrködik a term észet fe le tt és nem tétlen, ha
alu d n i látsz ik is, m e rt ha m ár életre k e lte tte őt, a m a n d u la fá t, nem sokára életre
fogja kelteni az egész pom pázó term észetet. Je ré m ia sn ak pedig azt jelen ti, hogy
J a h v e őrködik szav a fölött, hogy a z t teljesítse. I. 12. Nem kell félnie! Nem ő
té v e d e tt! N em Jojakim részén van az igazság! J a h v e bizonyára őrködik azok
fe le tt a szavak felett, am elyeket ő J a h v e nevében kim o n d o tt. Nem ő fog csa­
lódni! A m it h ird e te tt, biztosan be fog következni, m e rt ő J a h v e hírnöke és Ja h v e
„ ő rz ő “ . Az nem fontos, hogy m eg tö rté n t-e ez az esem ény, vagy pedig tényleg
csak vízióról v an szó. A fődolog az, hogy Jerém ias tén y leg Istentől jövő ú tm u ta ­
tá s t lá to tt benne, am elyből élete to v áb b i folyására, h iv atá sa teljesítésére erőt,
b izo d a lm a t m e ríte tt.
A m in t m ár az im én t h a llo ttu k B aru k m egjegyzéséből: a király, sőt m ár
h iv ata ln o k a i sem resz k e tte k , sem ru h á ju k a t m eg nem té p té k , am ikor Jerém ias
k ö ltem én y eit e lő ttü k Je h u d i felolvasta. A h iv ata ln o k o k lá tv a u ru k gőgös m aga­
ta r tá s á t szintén nem m erték m á r m u ta tn i, am it első h alláskor éreztek, hogy t. i.
a k ö ltem ény ek — Ja h v e izen etei Jerém ias á lta l — m eg re n d íte tté k őket. Most
m á r ők is gőgös fennhéjázással te k in te tte k a Je re m ia s költem ényeiből feléjük
hangzó J a h v e szóra és — kevés kivétellel — helyeselték a n n a k m egsem m isítését.
T alán erre a gőgre céloz és az ebből szárm azó veszedelem től a k a r óvni a
próféta a X I I I . 15—16-ban olvasható költem ényében :
„ Hallgassatok meg, vegyétek fületekbe — Ne gőgösködjetek, mert Jahve beszél.
— Dicsőítsétek Istenteket — Mielőtt még bealkonyul, — Mielőtt homályfedte szik­
lába — Nem botlik lábalok. — Abban bíztok, hogy megvirrad, — De ő (Jahve) homályt
hoz és felhők éjszakáj át .“ Jerém ias te h á t arra kéri a k irá ly t és em bereit, hogy ne
gőgösködjenek. T érjenek észre „ m ie lő tt bealk o n y o d ik “ , m ie lő tt elkövetkeznék a
veszedelem éjszak ája. H a J a h v e n a k „dicsőséget a d n a k “ , ak k o r talán m ég el-
90 C o rn ill: i. m . 363. l.
J e ré m ia s p ró fé ta élete és m ű k ö d é s e a B ib lia filológiai és tö r té n e ti k r i t i k á j a a l a p já n . 425

kerülhető, vagy en y h íth ető lesz a közelgő rom lás. De h a nem térn e k m eg J a h v e ­
hoz, ak k o r úgy já rn a k , m in t a vándor, a k it veszedelm es, rossz hegyi úton ér
u t ol az éjszaka. L ába m inden lépésnél ak ad ály o k b a b o tlik . V árja a v irra d ato t,
hogy akkor m ajd jobb lesz. De az csak nem jön. E llenkezőleg egyre sűrűbbé
v álik a sö té tsé g . „N em csak a leereszkedő a lk o n y a t képe van m esterien m eg­
rajzolva, hanem az egész h an g u lat an n y ira fájd alm as, a n n y ira tele van szom orú
sejtéssel, hogy m egragadóbban nem is le h e te tt volna m ár szavakba foglalni.“ 91
Jerém ias i tt m ár érzi, hogy n épének örökre be fog alkonyodn i, hogy olyan
veszedelem éjszakája készül rá b o ríta n i sö té t á rn y é k á t az országra, am elynek
nem lesz h ajn alp irk ad ása!
Még jobban b izo nyítják ezt a X I I I . 1 7 -1 8—19. és X I I I . 2 0 —27-ben olvas­
ható költem ények.
Jerém ias, aki ‫ „ בְּ מִ סְ תָ רִ י ם‬re jte k h e ly e n “ kénytelen lenni, m e rt a király ha­
ragja fenyegeti, sír. S iratja J a h v e n y á já t, a n épet, am ely fogságba fog m enni,
m ert gőgösek a vezetői:
„Mondjátok meg a királynak és a királyné anyjának — Alázkodjatok meg,
üljetek veszteg. — Mert leesett fejetekről — Pompás koronátok.“ X I I I. 18. — Nem
h a llg a tta k az in tő szóra, gőgösek v o lta k m ég az utolsó p illan atb an is. M ost azután
i t t van az éjszaka: fogságba, szám űzetésbe fog m enni egész J u d a .
V ilágosan lá th a tó , hogy i tt m ár Jerém ias az exiliumra gondol. Ellenség fog
jönni észak felől. Az ellenség körülírásából — m e rt a n ev ü k et m o st sem m ondja
m eg a p róféta — lá tju k , hogy tö b b é nem a sk y th á k ra gondol. M ert o ly annak jelöli
m eg az ellenséget, hogy régi jó b a rá ta in a k ta r tja őket Ju d a és régtől fogva ism eri.
E zek csak a káld o k lehetnek. Ezek felé t e k in tg e te tt, u. i. Ju d a m ár régen nagy
bizodalom m al, b a rá ta in a k ta rto tta őket a közös assyr ellenség ellen. „D e m it
fogsz szólni, ha b a rá ta id föléd ren d e lte tn ek . H a uraid lesznek, akikhez hozzá­
szoktál?“ (X III. 21.) M ár jön is az ellened: „ E m e ld fel szem eidet és nézd,
hogyan jönnek m ár észak felől!“ (X III. 20.)
N ebukadnezar tén y leg nem sokáig id ő zö tt B abylonban, a h o v á K arkem is
u tá n visszasietett. A ty ja h a lt m eg ak k o r. M iután a ty ja tró n já t elfoglalta, újra
serege élére á llo tt és m egindult, hogy h a ta lm á t kiterjessze N ebukadnezar közele­
désére célozhat Jerém ias m o st e m líte tt költem énye. Az ellenség jön! De m ost
nem b arátk o zn i, hanem elh ajtan i, szám űzetésbe vinni az országot, J a h v e „p o m ­
pás n y á já t“ . Nem is leh et m áskép. Ja h v en a k b ü n tetn ie kell. M ert am ilyen lehe­
tetlenség, hogy a „szerecsen m egváltoztassa b ő rét, a párduc levesse c sik ja it“
( X III. 23.), ép oly lehetetlenség, hogy a gonoszhoz sz o k o tt nép jó t tu d jo n csele­
kedni. A zért h á t, m in t p o ly v át szórja szét őket J a h v e a pusztából jövő szélbe.
„ E z a Te sorsod, a Te osztályrészed!“ (X III. 25.) — m ondja nekik Ja h v e . Micsoda
szom orú lezüllés! R égen, am íg m in t a m á tk a szerelm eséhez, Ju d a is oly hű volt
Istenéhez, addig a legpom pásabb örökség v o lt az osztályrésze. De m ost, hogy
m ég a legutolsó p illan a tb a n is gőgösen m egveti J a h v e figyelm eztetését: nem
kö v etk ezh etik m ás, csak a teljes e lv e tte tés. Maga J a h v e fogja letépni népéről a
leplet és az álta l m egalázni, m eggyalázni őt, hogy nyilvánvalóvá váljon „házasság-
tömése és gy alázato s p a rá z n a ság a “ , m e rt m ég m o st is o tt lá tja J a h v e a m ezőn és
m ag aslato k o n a nép „ u n d o k sá g a it“ (X III. 26.). Ú g y látszik te h á t, hogy a D eute­
ronom ium által kiküszöbölt helyi ku ltu szo k — m e rt ezek az utó b b i kifejezések
Jeré m ia snál a genius locik k u ltu sz á n a k m egjelölését képezik — Jojakim u ral­
kodása a la t t ism ét lá b ra k a p ta k .
Ez u tó b b e m líte tt költem ények ( X III. 17, 18—19, 2 0 —27.) és (X X II. 18 —
19.), am elyben szégyenletes te m e té st jósol a próféta Jo jak im n ak : a költem ényei­
nek elégetését követő han g u latb ó l látsz an a k szárm azni és alighanem azok közé
a „so k hasonló beszédek“ (X X X V I. 32.) közé látsz an a k ta rto z n i, am elyeket
Jerém ias a m ásodik tekercs led ik tálásak o r az első ta rta lm á h o z hozzáfűzött.
J a h v e fenyegetése, hogy m eg fogja alázni a népet, a beteljesedés felé köze­
91 D u h m : D as B u c h J e re m ia , 1913, 123. l .
426 J e r é m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a la p já n .

le d e tt. Az ellenség, a káldok egyre közelebb jö tte k . N ebukadnezar az E u frates

felől lassan nyom ul előre Syrián keresztül Ju d a felé. A gonoszhoz szo k o tt népen,
am ely m egváltozni nem tud, to m p a kétségbeesés vesz erő t.
T alán ezt a h a n g u la to t festi V III. 14—17., am ely b á r külsőleg is rokonságot
m u ta t az ú. n. sk y th a-d alo k k al, éppen a benne uralkodó h a n g u la t m ia tt nem
sorolható többé azok közé. M ert am íg o tt a nép a közeledő veszedelem elől, m in t
biztos m enedékbe, si e t a m eg e rő sített városokba (IV. 5.), addig i t t m ár csak a z é rt
keresi fel e helyeket, hogy o tt m eghaljon. H iába m ár m inden! B e lá tják , hogy
J a h v e h arag ja elől nem leh e t m enekülni. M ost m ár rá jö tte k a rra , am inek be­
ism erésére eddig hiába k é rte őket a próféta, hogy t. i. v étk eztek J a h v e ellen.
De m ost sem a lelkiism eretük, hanem a szerencsétlenség lá tta tja ezt be velük!
J a h v e a k a r m érg et ita tn i v elü k . E kkora h arag elől nincs m enekvés! A to m p a
rezignáció, am ely a n é p e t a káldok közeledésekor e ltö lth e tte , találó kifejezése
az a költem ény, am elyet Cornillal92 legjobb N ebukadnezarnak Ju d áh o z való köze­
ledése idejébe helyezni.
N ebukadnezar tén y leg m egérkezett. K b. 600 tá já n é rk e z h e te tt m eg h ad ­
seregével J u deába. Jo ja k im nem te h e te tt m á st, m in t m eg ad ta m ag á t. E ttő l az
időtől fogva Ju d e a a káldok vazallusa le tt.
E bbe azonban nem tu d o tt belenyugodni. A D euteronom ium ideái m ár
an n y ira á th a to ttá k a n é p e t és a n n a k vezetőit, hogy nem tu d tá k nyug o d tan
viselni a „ p o g á n y o k “ ig á já t. Vakon h itte k abban, hogy h a haragszik is Ja h v e,
az csak ideig-óráig ta r t, m e rt J a h v e nem tű rh e ti, hogy pogányok paran cso ljan ak
a n n a k a népnek, am ely oly buzgón te lje síti az ő tö rv é n y e it. Ez, a D euteronom ium
okozta fanatizm us szövetkezve a term észetes p atriotizm ussal, nehéz próba elé
á llíto tta Jo ja k im o t. H a h ű m ara d h ű b ér urához, akkor odahaza elégedetlenek
vele a D euteronom ium hívei és a hazafiak, ak ik szégyenletesnek ta r tjá k az idegen
ig át. H a pedig elp árto l h ű b é r u rátó l, akkor egy, az övénél sokkal h a talm asab b
birodalom m al húz ujja t, am elynek — s ezt a józan ész m eg m o n d h atta volna
neki — csak országa m ég nagyobb p u sztu lása leh et a következm énye. Jellem ző
a rra a vallási és p o litikai fanatizm usra, am ely akkor Ju d e áb a n u ralk o d o tt, hogy
Jo ja k im b elem ent ebbe az egyenetlen küzdelem be és három évi hűbér viszony u tán
597-ben e lp á rto lt N ebukadnezartól. V alószínű, hogy E gyptom keze is benne volt
a dologban és Jo ja k im E gyptom segítségére is sz ám íto tt, am elynek nagyravágyó
királya Necho, bizonyára kész v o lt a N ebukadnezar elleni segítség n y ú jtá sá ra .
Jo ja k im azonban rosszul sz ám íto tt. A v á r t segítség nem érk e z e tt m eg,
ellenben N ebukadnezar Jeruzsálem ellen k ü ld te seregeit, am elyekhez m in t por­
tyázó c sap ato k a szom szédos, szintén káld h ű b éri sorban levő népek: az am m o­
n itá k , m o a b itá k és syrek csatlak o ztak . Ez az ellenséges sereg borzalm asan rabolva
és p u sz títv a közeledett Jeruzsálem felé. Jerém ias ekkor m ár ú jra szabadon m ozog­
h a to tt. E lő jö h e te tt rejtekéből, ahová beszédeinek közlése m ia tt a király haragja
elől m enekülni k e lle tt. V agy a király h arag ja p á ro lg o tt el közben, v a g y pedig
nem m e rt egy ilyen n a g y te k in té ly ű em berhez hozzányúlni, ak in ek jóslásai, ime,
ily fényesen beigazolódtak. A nnyi bizonyos, hogy Jerém ias Jo jak im uralk o d ásá­
n a k vége felé ú jra Jeruzsálem ben v o lt és nyilvánosan m ű k ö d ö tt.
E z t bizo n y ítja a 35. fejezet is, am elynek cselekm énye X X X V . 11. szerint
csak a b b an az időben já ts z ó d h a to tt le, am ikor N ebukadnezár seregei Jo ja k im el­
párto lása m ia tt p u sz títv a , rabolva közeledtek Jeruzsálem felé. A vidék védtelen
lakossága, m in t a n n a k idején a sk y th á k elől, m o st a k áld o k elől is a m eg erő sített
városba, Jeruzsálem be m en ek ü lt. V olt kö ztü k egy vallási szekta, a ‫ רְ כָ בִ י ם‬rek a b itá k
is, ak ik szintén Jeruzsálem falai k ö z ö tt k erestek m enedéket. E z a szekta, am ely­
nek m eg alap ító ja g y a n á n t R e k á b fia, a II. K ir. X . 15—16., 23-ban e m líte tt J o ­
n a d a b h szerepel, lá tv a a z t, hogy Izrael lerom lásának a földm ívelő életm ódra való
áttérés, ill. az ezzel e g y ü tt fe lv e tt k a n a an ita baalkultusz az oka, elh atáro zta, hogy
házakban nem fog lakni, szántás-vetéssel nem fog foglalkozni, b o rt sem fognak
92 C o rn ill: i. m . 119— 120. l .
Je ré m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a la p já n . 427

inni, m e rt az is a baal a ján d ék a, hanem sá tra k b an fog élni és á lla tte n y é sz té st fog
űzni, egyszóval azon a kultu rfo k o n m arad , am elyen a nép Mózes korában, a
P alesztinába való beköltözés és a k a n a a n itá k k a l való érintkezés e lő tt volt. Most
azonban ez a szekta is kénytelen v o lt o tth a g y n i a m ezőségeket és Jeruzsálem be
húzódni.
Jerém ias felhasználja Jeruzsálem ben való jele n lé tü k et, hogy álta lu k is péld át
n y ú jtso n a népnek A tem p lo m b a h ív ja a re k a b itá k a t. E zek el is m en tek . O tt
Jerém ias a nép szem e lá ttá ra serlegekben b o rt té te te tt eléjü k és felszólította őket,
hogy ig y an ak . A re k a b itá k hiv atk o zv a „ a ty ju k “ Jo n a d ab , u tasítá sa ira , a z t fele­
lik, hogy ők m indig m e g ta rto ttá k „ a ty ju k “ p a ra n c sa it és m ost sem isznak a b o r­
ból. Jerém ias bizonyára felhasználta az ebből az esetből lev onható tan u lsá g o t és
a z t a nép elé tá r ta . De aligha m o n d ta azt, am i X X X V . 12-től fogva egy hosszú
prédikáció a la k jáb a n a szájába v a n a d v a . B izonyára csak a n n y it m o n d h a to tt,
hogy a re k a b itá k egy em bertől eredő p a ran cso lato t annyi generáción keresztül
— m e rt a szekta Jeh u k irály idejében K r. e. kb. 840 körül k e le tk ez h e tett, m ost
pedig 597-ben v a g y u n k — hűségesen m e g ta rto ttá k , ők, azaz a nép, pedig Ja h v en a k ,
az Isten n ek a p a ra n c s á t sem ta r to tta m eg!
Szintén a Jo ja k im e lp á rto lá sá t követő időből való ta lá n X II. 7—12. is. Onnan
k ö v e tk e z te th e tjü k ezt, hogy J u d á t, J a h v e „ ö rö k ség ét“ X II. 9-benָ‫עַיִטצָבוּע‬
„ ta rk a bagolyhoz“ h a so n lítja am in ő t a m adarászok szo k tak felhasználni arra, hogy a
b aglyot ellenségesen körülvijjogó tö b b i m a d a ra t elejtsék. Most J u d á t, a „ ta rk a
b a g ly o t“ ép ily ellenségesen v ijjo g ják körül a „ h é jjá k “ , a körülfekvő népek, az
am m o n iták , a n o a b itá k , am elyek örökös ellenségei v o lta k az Izraeliták n ak , ide­
é rtv e J u d á t is. M ost ezek a „ h é jjá k “ szívesen rag a d já k m eg az a lk a lm a t, hogy
m inél tö b b p u s z títá s t okozzanak az országban. L elegeltetik a szőlő-hegyeket,
széttap o ssák a v etéseket, tarló v á, p u sz tá v á teszik az egész országot. M aga Ja h v e
a k a rta ezt így: Ő h a g y ta el h á z át, ta s z íto tta el örökségét, ő a d ta kedvencét az
ellenség kezébe (X II. 7.) azért, m e rt: „fölem elte h a n g já t“ J a h v e ellen (X II. 8.)
Jerém ias te h á t úgy te k in ti N ebukadnezar ig ájá t, m in t J a h v e á lta l elreld elt b ü n ­
te té s t, a káldok ellen való fellázadást pedig a J a h v e elleni fellázadásnak, a hang
J a h v e ellen való felem elésének. E bből a nézőpontból te k in ti ezután Jerém ias
népe p o litik á já t.
H ogy Jo jak im e lp árto lásán ak következm ényeire visszatérjünk, em lítsük
m eg, hogy Jo ja k im nem érte m eg a h áború v égét. M ielőtt az ellenség Jeruzsálem
alá ért, ő m ár m eg h a lt és ezáltal k ik erü lte N ebukadnezar bosszúját. U tá n a 18 éves
fia Jo ja k in köv etk ezett, aki 3 hónapi ellenállás u tán b e lá tv a m inden küzdelem hiába­
v aló ság át: m egadta m a g á t a k á ld ok n ak . E z 597-ben tö rté n t. N ebukadnezar m ost
m ár szigorúbban já r t el, m in t am ikor első alkalom m al já r t J u d áb an . H ogy a nép
ellenálló erejét m egtörje, p aran cso t a d a király, a k irályi család, a h ivatalnokok,
a m ódosabb polgárok és a m esterem berek dep o rtálására. E zeket ta r to tta a felkelés
szervezőinek, vezéreinek és ezek szám űzése á lta l a k a rta to v áb b i lázadásoknak
e le jét venni. A szám űzöttek közt v o lt Ezékiel próféta is. Tőle tu d ju k , hogy ezeket
a szám űzötte k e t B abyloniába, a K eb ar folyó m ellé v itté k . Ju d e áb a n csak a v a ­
g y o n talan o k n ak v o lt szabad m aradniok. E k k o r k e rü lt B abylonba zsákm ány
g y a n á n t a jeruzsálem i tem plom szent edényeinek is egy része.
Az országnak ezt a m e g a lá z ta tá sá t jövendöli m eg Jerém ias X X II. 2 0 - 2 3 -
b an, am ely valószínűleg az ostrom idején k e le tk ez h e tett. E gy nőnem ű szem élyhez,
a ‫בַּת עָמֺּו‬ -hoz (a nép leányához), Jeruzsálem hez intézi i t t s z a v a lta próféta. F el­
szó lítja, hogy m enjen fel a L ibanonra, a B asanra és az A barim ra, erre a P alesztina
körül ta lá lh a tó három legm agasabb begyre és onnan sírja el p an aszát, hogy jó
m essze h allatszék szava. Országos gyász a lk a lm á v a l v o lt szokásban (Ézs. XV. 12.)
m agas hegyeken énekelni a p an aszd alt. M ost is országos gyász fog következni.
J a h v e h iáb a beszélt a néphez, am ikor az m ég boldog vo lt. E n n e k „ifjúságától
fo g v a“ az v olt a szokása, hogy nem a k a rt figyelni, nem a k a rt engedelm eskedni.
M ost ezután jönni fog a m egérdem elt b ü n tetés.
428 Je ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és tö r t é n e t i k r i t i k á j a a la p já n .

„ P á sz to ra id (vezetőid), m ind fogságba fognak m en n i“ (X X II. 22.). H a m ost

m ég oly biztonságban érzi is m a g á t a nép, m in t a L ibánon-hegyén a cédrusfán
fészkelő m ad ár, el fog jönni a m eg a láz ta tá s ideje, am ikor sóhajtozni és nyögni
fog. Ú gy is le tt. 597-ben tényleg fogságba m en te k a nép „ p á sz to ra i“ , vezetői,
élükön a királly al és az országot a J a h v e m egérdem elt b ü n tetése nyom án k e le t­
k ezett döbbenet szállta m eg.
Jo ja k in n a k a sorsát külön is m egjövendölte Jerém ias. Nem lehetetlen u. i.
az, hogy a p róféta, — aki am in t lá ttu k Ja h v e a k a ra ta elleni lázadásnak tek in te tt
m inden tö rek v ést, am ely a káldok igájából való szab ad u lást tű z te ki célul m agának
— nem lehetetlen te h á t, hogy a próféta Jo jak im halála u tá n felkereste Jo ja k in t
is és az ifjú k irá ly t m eg a k a rta győzni arról a felfogásáról. Jo ja k in n á l azonban
e lu ta sításra ta lá lt, m ert ez eleinte m egpróbálta az ellenállást. E kkor írh a tta róla
Jerém ias a z t az epigram m át, am ely m a X X II. 24-ben olvasható. Jerém ias Ja h v e
szájába a d ja a k ö lte m é n y t és a z t m o n d atja vele, hogy ha Jo jak in pecsétgyűrű
lenne az u jjá n , am elyre pedig nagyon szoktak vigyázni (H ag . I I. 23. É n. Én
V III. 6.), m ég ak k o r is letépné a z t az u jjá ró l . Azaz: J a h v e m egveti J o ja k in t és
nem fogja terv éb en segíteni így is lett. Jo ja k in tervei és ő m aga is e lb u k tak .
O lyanná v á lt J a h v e szem ében — a m in t Jerém ias m ondja - m in t a haszontalan
cserép, az érték telen agyag-edény, am elyet földhöz csapnak. L I I . 31. köv. szerint
B abyloniában b ö rtö n b e v e te tté k Jo ja k in t, am elyből csak 37 évi rabság u tá n sza­
b a d íto tta ki N ebukadnezar u tó d a, E v ilm erodak.
J u d e a tö rté n e te pedig m egism étlődött. M int an n ak idején Megiddó u tá n a
csak 3 hónapig u ra lk o d o tt Jo a h ás helyébe idegen h atalo m , E gyptom ü lte te tt
k irá ly t, úgy ü lte t m o st szintén egy idegen hatalom , B abylonia ura, N ebukad­
n ezar a szintén csak 3 hónapig u ra lk o d o tt Jo ja k in helyébe új k irá ly t: Czedekiást
(C zidkiát), aki Jo ja k in öccse vo ll. (II. K ir. X X IV . 17.) Ezékiel (X V II. 13.) szerint
Czedikiás hűségesküt is t e t t N ebukadnezarnak. Czedekia s, úgylátszik, a béke­
p á r t je lö ltje v o lt. E z t onnan se jtjü k , hogy különben aligha te tte volna őt m eg
k irá ly n ak N ebukadnezar, m ásfelől pedig onnan, hogy Czedekia s és Jerém ias közt
— a próféta is m indig a h áb o rú ellen beszélt — nem v o lt olyan rideg, m ond h atn i
ellenséges a viszony, m in t Jerém ias és Jo ja k im közt.
Ez azonban nem a z t teszi, hogy Jerem ias e g y e té rte tt Czedekiassal. Mert,
sajnos, Czedekiás nem v á lto tta be a hozzáfűzött rem ényeket. J u d á n a k ezekben
a k ritik u s időkben nem v o lt szerencséje u ralkodóival. Jo ja k in zsarnok volt, csak
a m aga bölcsességére h allg ató király. Czedekiás pedig gyenge a k a ra tú , m indenki
á lta l befolyásolható, ing atag és h a tá ro za tla n . Nem tu d erősen m eg állani azon a
helyen, ah o v á ő t h ű b é ru rá n a k és népe m arad ék án ak , m élyebben gondolkozó
em bereinek bizalm a á llíto tta . H a csak a z t teszi is, am it Jerém ias k ív á n t tőle, t. i.
nyug o d tan tű ri a káldok ig á já t, am íg J a h v e m áskép nem rendeli, akkor, ha nem
is valam i fényes, de mégis tű rh e tő élete le tt volna Ju d e á n a k . N ebukadnezar
h a ta lm á n a k árnyékában m eghúzódva, m ég állam iságának form áit is fe n ta rth a tta
volna bizonyos m értékben épúgy, a m in t többé-kevésbbé önálló állam volt Ju d ea
az assyr hódoltság a la tt is, azért, m e rt csendesen tű rte a sorsát. A káldok a la tt
is így le h e te tt volna, m e rt N ebukadnezar jó in d u la tta l v ise lte te tt Ju d e a irán t.
M u tatja ezt az, hogy dacára az ellene való p á rtü tésn e k , nem tö rölte el J u d á t,
m in t álla m o t és nem zetet, hanem m egengedte, hogy az ősi királyi család egy
tagja uralkodhassék to v á b b ra is. N ebukednezar csak hűséget és adót k ív án t.
H a Czedekiás csak egy kicsivel erősebb kezű em ber, akkor Juda és ezzel Izrael
népének tö rté n ete , vallása egészen m áskép alakul.
L á ttu k azonban, hogy m ár Jo jak im sem tu d o tt g á ta t v etni a nép szabad­
ságtörekvéseinek, pedig az a u to k ra ta uralkodó v o lt. A baj azonban o tt volt, hogy
ezek a szabadságtörekvések nem a nép term észetes erőviszonyai, hanem a D eu ter­
onom ium ígéretei szerint tájé k o zó d ta k . D euteronom ium elm osta a v á la sz fa lat a
p olitika és a vallás közt és a nép vezetői ettől az időtől fogva nem tu d já k elkü­
löníteni Ju d e a vallásos és po litik ai fela d a ta it. Pedig Megiddó óta e m ia tt szakadt
minden szerencsétlenség az országra. E n n ek dacára, m ég m indig a k a d ta k a Deu­
J e ré m ia s p r ó fé ta élet e és m ű k ö d é se a Biblia filológiai és tö r té n e ti k r itik á ja a la p já n . 429

teronom ium tó l á th a to tt lelkek, akik m ég m indig a z t h itték , hogy Ja h v e n a k

bele kell av atk o zn ia ham arosan J u d a sorsába, m ert J u d a a J a h v e állam a.
Ezzel a gondolkodásm óddal nem szám olt N ebukadnezar sem. Ő azt h itte,
hogy ha az országot k irályától és vezetőtől m egfosztja, akkor m ár p acifik álta
J u d á t. Nem tu d ta , hogy a D euteronom ium híveiben egy soha m eg nem engesz­
telhető ellenséget ta lá l m agával szem ben. A gyenge a k a ra te re jű Czedekiás is
ham arosan ezeknek az em bereknek a befolyása a lá k e rü lt.
Csak így lehetséges, hogy m ár Czedekiás uralm a elejéről olvassuk, hogy
m ár akkor tárg y a lá so k fo ly tak Jeruzsálem ben egy N ebukadnezar ellen irányúló
szövetségre vonatkozólag. Jerém ias könyvének 27. fejezetében és m eg in t csak
B aru k á lta l értesü lü n k erről az esem ényről.
E szerin t Czedekiás u ra lm á n a k negyedik évében — 594-ben — követek
jö tte k E dom , A m m on, M oab, T yrus és Czidon király aitó l, hogy Czedekiassal a
N ebukadnezartól való elszakadásról tá rg y a lja n a k . Am m on és Moab királyai
négy évvel ezelőtt m ég szívesen en gedték m a g u k a t N ebukadnezar á lta l Ju d e a
ellen felhasználtatni, am ikor Jo ja k im ellen k ellett vonulnia. M ost azonban náluk
is fo rd u lt a politika, m ost ők is szeretnék m ag u k a t függetleníteni N ebukadnezar
igája alól. E z é rt k ü ld ik követeiket Jeruzsálem be.
Jerém ias is tu d o m á st szerez az idegen követek jelenlétéről és J a h v e p aran csára
ő is beleav atk o zik a dologba. E ddig az időig nem v o lta k Je ré m ia sn ak h a tá ro ­
z o tta n k ö rv o n ala zo tt kívánságai a p olitikára vonatkozólag. E ddig egyszerűen
csak k á rh o z ta tta — épúgy, m in t nagy elődei H oseas és É zsaiás — hogy a nép
J a h v e h e ly e tt em berekben bízik. A m ióta azonban Jo ja k im és utó d a Jo ja k in N ebu­
kadnezar elleni vállalkozásai balul ü tö tte k ki, e lh a táro z ta , hogy J a h v e te k in té ­
lyére való h ivatkozással m ost m ár n y íltan b eleav atk o zik a politik a intézésébe.
Nem m in t p á rte m b e r, hanem , m in t J a h v e em bere. M int a régi prófétáknál pl.
Ézsaiásnál is (20. fejezet) előfordult, úgy ő is szem lélteti m eggyőződését. Fából és
kötelekből egy ig á t készít és ezzel az igával a nyakán jelenik m eg nyilvánosan.
A ta lá n éppen a tanácskozásokról jövő kö v etek közelébe férkőzik és a z t izeni
á lta lu k király aik n ak és Czedekiasnak is: ,,V egyétek n y a k a to k b a az ig á t és szól­
ja to k Bábel k irály án ak !“ (X X V II. 12.) Ez m ár k o n k rét politikai követelés volt.
Jerém ias m eghódolást kíván. D acára ennek, nem szabad Je ré m ia st olyannak
ta rta n u n k , m in t akiben nincs hazafias érzés. Még kevésbbé szabad róla a z t hin­
nünk, hogy áruló, v ag y a káldok m egfizetett bérence v o lt. N em . Jerém ias m ag a­
sabb szem pontból nézte a d o lg o k a t. "Szám ára a nacionalizm us, b ár forrón szerette
n ép ét, m ár nem bír azzal az isteni pecséttel, am ivel e llá to ttn a k a z t a D euterono­
m ium em berei képzelik. Őt nem rin g a tja az illúzió, hogy a h á b o rú n a k jó ered­
m énye lehet. Ő sokkal inkább m indig a p u sz tu lá st l á t ja .“ 93 L á ttu k a z t is, hogy
Jerém ias gondolkozása szám ára d u dának vallási okokból sem szabad N ebukad­
nezar ellen lázadnia, m ert ug y an ak k o r a J a h v e á lta l rá m éltán k im ért büntetés,
egyszóval J a h v e ellen lázad fel. E zek et az o k o k a t egybevetve, nem szabad Je ré ­
m iast erkölcsileg gyanús em bernek ta rta n u n k . Nem : Jerém ias éppen hazája és
népe irá n ti nagy szeretetb ől tan á c so lja m o st és a jövőben is — ak árh án y szo r
kérdezik meg tő le — a k áld ok n a k való m eghódolást. A felesleges v érontástól
a k a rja m egkím élni n é p é t.
Az idegen követek m egérkezése nagy feltű n ést okozott Jeruzsálem ben és
sok szóbeszédre a d o tt okot. A tem p lo m b an , piacokon m in d e n ü tt egy an tib a b y ló ­
nikus szövetség esélyeit m érlegelte tté k . A D euteronom ium em berei valósággal
felvillanyozódtak. M ost az ő idejü k et lá ttá k következni.
Így tö rté n h e te tt, hogy — a m in t a 28. fejezet elm ondja, (B aruk) — Jah v e
h ázában egy H anania nevezetű próféta lé p e tt fel, körülbelül ugyanakkor, am ikor
az idegen követek Jeruzsálem ben v o lta k és a nép és a pap o k füle h a lla tá ra jö v en ­
dölni k ezdett B ábel ellen. H ogy szav ain ak m ég nagyobb h a tá s t biztosítson, egész
pontos a d a to t m ond, hogy t. i. k ét év m úlva B a b y lon n a k is vége lesz, hogy akkor

93 G ieseb re c h t: i. m , X I . kö v . l .
430 J erém ias p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai é s t ö r té n e ti k r itik á ja a l a p já n .

összetöri J a h v e Bábel k irá ly án a k az ig á já t és visszahozza a tem plom elrab lo tt

edényeit, a szám ű zö tt k irá ly t, Jo ja k in t és az összes szám űzötteket J u d á b a . F igyel­
jü k m eg a D eut. p ró fé tá já n a k gondolkodásm ódját! Az ő szem ében első helyen
jönnek a tem p lo m i edények és csak a z u tá n a k irály és a tö b b i szám űzött. T e h á t
a tem p lo m n ak az ellenség á lta l való m egsértése v o lt az a centrális gondolat,
am elyre ők th e o riá ju k a t fe lé p íte tté k . A D eut. hívei szerint J a h v e bizonyára
haragszik szent edényeinek B ábelbe való h u rco lásáért és ezek m ia tt fogja el­
p u sz títa n i a z t a b iro d alm at.
H a n a n já t úgy kell képzelnünk, m in t a D eut. tá p lá lta vallásos és nem zeti
fanatizm us egy képviselőjét. Ilyen próféta bizonyára nem egy a k a d t. A n é p ­
h an g u lat, t. i. a D e u t.-tó l á tita to tt n é p h a n g u la t szülöttei és szószólói v o lta k .
Ők v o lta k a Jerém ias á lta l képviselt prófécia ellenlábasai. De a z ért nem voltak
„ h a m is“ pró féták . Ők ép úgy m eg v o lta k győződve próféciájuk igazságáról és
Ja h v e tő l való szárm azásáról, m in t Jerem ias. Az m ár term észetesen m ás kérdés,
hogy nem tév ed tek -e inspirációjuk eredetiségében? De arról, a m it h ird ettek ,
m aguk is a z t h itté k , hogy igaz. „ H a m is a k k á “ csak a tö rtén elem te tte őket, am ely
nem nekik a d o tt igazat. E z é rt n ev ezték a z u tá n őket a későbbi korok, pl. az
Ó -T estam entum görög fordítói, a L X X . következetesen ham is p ró fé ták n a k .94
A zonban téves k ép et k a p n á n k , ha H a n a n já t egyszerűen ham is p ró fétán ak te k in ­
ten én k . Maga Jerém ias sem így te k in ti őt. M ert am ikor m eghallja H a n a n ja prófé­
c iá ját: kötelességének ta r tja H a n a n ja szavaival foglalkozni. S az a m ód, ahogy
ezt teszi, sem m ikép sem a z t m u ta tja , hogy m in t „ h a m is“ p ró fé tá t egyszerűen és
röviden elintézhetőnek te k in ti. Ellenkezőleg a legnagyobb figyelm et szenteli
H a n a n ja beszédjének. A zt m o n d ja neki: „A m en! így fog ten n i J a h v e “ , ahogy
Te m o n d tad . „ J a h v e teljesítse szavaidat, am elyekkel jövendöltél. Hozza vissza
erre a helyre J a h v e házán ak előnyeit és az összes sz ám ű z ö tte k et.“ (X X V III. 6.)
Jerém ias te h á t an n y ira jellegzetesnek ta r tja H an an ja szavait, hogy m ég az ál­
ta la a d o tt felsoroláshoz is alkalm azkodik.
„Csak egy dologra figyelj, — A m it előtted és a nép előtt mondok: — A pró­
féták, akik előttem és előtted öröktől fogva voltak, — Azok sok országról — Nagy
királyságokról, háborúról jövendöltek.“ X X V III.7 —8.
Jerém ias te h á t H a n a n ja beszédjét, m in t valam i igazán figyelem rem éltót
fogja fel. H a n a n já t m aga m ellé á llítja és úgy h aso n lítja össze k e ttő jü k e t, ill.
p róféciájukat azokkal a próféciákkal, am elyek m ár a történelem éi. Így á lla p ítja
m eg, hogy H a n a n ja próféciája sem m i esetre sem fedi a prófécia eddigi irá n y á t,
m ert nem szerencsétlenségekről, háborúról, hanem szerencséről, boldog jövőről
prófétái. Ezzel hallgatólagosan m eg állap ítja a z t is e g y ú tta l, hogy az ő, Jerém ias
oldalán van az igazság, m e rt ő követi a prófétizm us régi v o n a lá t, irá n y a it, am ikor
m in t Ám os, vagy É zsaiás szerencsétlenségekről prófétái. De m ég am ikor ezt m eg­
á lla p ítja , akko r sem v e ti el egyszerűen H a n a n ja próféciáját, m in t valam i teljesen
é rté k te len t, „ h a m is a t“ , hanem rá a D eut. em berére a D e u t.-n a k a prófétákra
vonatkozó szav ait alk alm azza ab b an a hitb en , hogy H a n a n ja m eg h ajlik m ajd a
D eut. tek in tély e e lő tt. A zt m ondja u. i. H a n a n já n a k : H a a próféta békéről
prófétái, ak k o r válik el, hogy a p ró fé tá t igazán Ja h v e k ü ld te, am ikor szava b e­
telje se d ik .“ (X X V III. 9. V . ö. V. Móz. X V III. 2 1 - 2 2 .) A bból, hogy Jerém ias
i t t a D eu t.-ra céloz, nem szabad a z t k ö v e tk e z te tn ü n k , hogy ő is m eg h ajlik a
D eu t. tek in tély e e lő tt. N em . Ő egyszerűen olyan p o n to t k eresett, am elyből ki­
indulva, őt H a n a n já n a k is m eg kell értenie. E z t a helyét a D e u t.-n a k bizonyára
ellene is sokszor idézték. M ost az egyszer ő fo rd íth a tja a deuteronom ikus helynek
m inden próféciát skeptikusan felfogó kifejezéseit éppen a D eut. h ív e ellen. I tt
jegecesedik ki Je ré m iás p ró féta fogalm a. V iharkövetnek tu d ja és lá tja a p ró fé tá ­
k a t és m ag á t is ilyennek ta r tja . A m elyik próféta n ap sü tésrő l ábrándozik: a n n a k
a szav ait egyelőre óvatosan kell fogadni.
H a n a n já t azonban, ak i m ég a Bábel bukásához szükséges időt, a. két: év et

94 " ψεοδοπροφηται" . S e p tu a g in ta az e m líte tt h ely h ez.

Je ré m ia s p r ó f é ta élete és m űk ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p j á n . 431

is csak a z é rt jelöli m eg, hogy beszéde an n ál szavahihetőbb legyen, féktelen harag

önti el Jerém ias e szavaira, am elyek próféciájával szem ben az óvatosságot
a já n ljá k . Nem resp e k tálja , hogy Jerém ias ép a D eu t.-ra hivatkozik, am elynek
idevonatkozó sz av a it ép neki kellene legjobban tiszteletb en ta rta n ia , hanem
sangvinikus term észetében egyszerűen lek ap ja Jerém ias v álláról az ig á t és — még
ezzel is szem léltetni a k a rv á n , hogy ő m ennyire biztos a m aga dolgában — össze­
töri a z t. Csak am ikor ezt v é g re h a jto tta m ondja nagy m ag a b íztá b a n a néphez:
" Igy szól J a h v e : így fogom összetörni B ábel k irá ly án a k ig á já t v a lam en n y i nép
n y a k á ró l.“ X X V III. 11.
Jerém iasra nézve nagyon jellem ző, hogy H a n a n já n a k e cselekedete u tán
— a m in t X X V III. 11. m o n d ja — nem szól sem m it, hanem csendben eltávozik
arról a helyről. Ö nkénytelenül is M árk X V . 5. ju t eszünkbe. M it is te h e tn e egyebet?
Ezzel az ö n h itt, gőgös dem agóggal úgy sem érné fel hanggal! Neki álljon és esetleg
egy piaci verekedést kezdjen, am elyen csak jól m u la tn a a nép! N em . E l fog jönni
az ő ideje is, am ikor H a n a n ja meg fogja h allan i m a jd J a h v e szavát, de nem azért,
a k it ő, H a n a n ja, vél h allani, hanem az igazi J a h v e é t, a Jerém ias J a h v e ja é t. De
ez nem a piaci lárm a zsiv ajáb an , hanem lelke csendes m ag án y áb an szo k o tt hozzá­
szólni. E lm egy h á t onnan. V isszavonulása nem m egfutás, nem a m eg v erettetés
elism erése — a k árh o g y h a n g z o tt is u tá n a H a n a n ja és a piaci nép gúnykacagása —
nem , ő ép a z ért v o n u lt vissza, hogy H a n a n já n a k felelhessen, hogy J a h v e já v a l a
lélek csendjében érintkezhessen.
És am ire v á rt, m eg is jö tt. J a h v e szól hozzá. Az ő p a ran csára m ondja
H a n a n já n a k : ,,A fából való ig át sz éttö rted , de én (Jahve) e h e ly e tt vasból való­
k at k észítek .“ (X X V III. 13.) H ogy m ennyi idő m úlva m ondja Je ré m ia s ezt
H a n a n ján a k , a z t nem leh et m eg állap ítan i. De m ég speciálisan H a n a n ja szám ára
való üzenete is v an Ja h v e n a k .
„Nosza halljad Hananja — Jahve nem küldött Téged — Te pedig hazugság­
ban bízni tanítottad ezt a népet. — Ezért így szól Jahve: — Í me elküldelek a föld
színéről, — Még ebben az évben meg fogsz halni.“ X X V III. 15—16. — É s B aruk
— m e rt m eg in t ő az, ak i m eg írta e z t az egész tö rté n e te t — a krónikás hűségé­
vel teszi hozzá: " És ő (H an an ja) m eg h alt a h eted ik h ó n a p b a n .“ Az ötödik hó n ap ­
ban lé p e tt fe l H a n a n ja — X X V II. 1. szerint — a tem p lo m b an és a h etedikben
m ár m eg h alt. J a h v e te h á t nem engedi a m aga igazát. Fából való iga hely ett,
k önnyű járom h ely ett, vasiga, súlyos rabság v á rja a n ép et, ha széttöri Bábel
ig ájá t. Aki pedig oly erőszakos és ön h itt, hogy J a h v e igazi képviselője ellen m eré­
szel ten n i: az m eghal. H a n a n ja m eg p ró fétált h a lá lán a k bekövetkezésében nincs
okunk kételkedni. „ A zért, m e rt az ilyesm i a legnagyobb ta lá n y a földön, nem
szabad egyszerűen leh etetlen n ek ta r ta n i.“ 95 Az bizonyos, hogy Jerém ias előre
lá tta H a n a n ja h a lá lá t.
Az a szövetség, am elyet i t t Czedekiás negyedik évében terv e zte k N ebukad­
nezar ellen: nem v aló su lt m eg, lehet, hogy Czedekiás húzódozásán m ú lt a dolog,
de valószínűbb, hogy a szövetkezni óhajtó állam ok E gyptom segítsége felé te k in t­
g e tte k . Tény u. i., hogy a jeruzsálem i tan ácsk o zást (593) m egelőző évben, 594-ben.
E g y p to m b an tró n v álto zás v o lt. Necho m eg h a lt és helyébe fia II. P sam m etich
lé p e tt. A Jeruzsálem ben tanácskozó követek valószínűleg E gyptom csatlak o zá­
sára v á rta k , azonban II. P sam m etich kifelé sem m iféle vállalkozásokba nem
b o c sátk o z h ato tt, m e rt elég baja v o lt s a já t országában is. U. i. birodalm a déli
részén az a e thiopokkal v o lta k nehéz h arcai. V alószínű, hogy az ő tá v o lm a ra d ásá ­
n ak leh e t tu la jd o n íta n i, hogy a N ebukadnezar elleni szövetség 593-ban nem jö tt
létre. Czedekiás azonban m á r an n y ira k o m p ro m m ittá lta m ag át, hogy — ha L I.
59. tö rténetiségének hinni leh et — s a já t m ag á n a k k e lle tt B abyloniába u taznia,
hogy az összeesküvés v á d ja alól m a g á t tisztázza. E z ú g ylátszik sik erü lt is neki.
Czedekiás ezután a b a b y lo n i ú t u tá n sokáig csendesen viselkedett. R ende­
sen küldi az a d ó t és a hűségéről biztosító követségeket B ábelba.

95 D u h m : D as B u c h J e re m ia . 1901. 227. l .
432 Je ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és tö r t é n e t i k r itik á ja a la p já n .

E gy ilyen alkalom m al — am ikor Czedekiás a Jerem iással is jó viszonyban

levő Sáfán család egy ta g já t, E lá sá t küldi követségbe — Jerém ias felhasználja
az a lk a lm a t és egy levelet k üld a B abyloniába szám ű zö tt ju d eai lakosság — a
Jo ja k in n a l 597-ben d e p o rtá lta k — öregjeinek. Az a körülm ény, hogy Czedekiás
a Jerém iassal rokonszenvező Sáfán-családból jelöli ki az egyik kö v etet, m in th a
a z t látsz an é k m u ta tn i, hogy a k irály a J e ré m ia s —Sáfán-féle gondolkozásm óddal
rokonszenveznék ebben az időben.
A levél keletkezésének körülm ényeiről és ta rta lm á ró l B aru k é rte sít m in k et
a 29. fejezetben. A levél tö rté n etisé g é t nincs okunk kétségbevonni. Az azonban
m ár nem bizonyos, hogy Jerém ias eredeti levele úgy h an g zo tt, a m in t a z t szá­
m unkra a 29. fejezet m egőrizte.
Mi le h e te tt ennek a levélnek az in d ító oka? V alószínűleg a szám űzöttek
közti n y u g tala n k o d ás. E rre enged u. i. köv etk eztetn i az, hogy a levél jerém iasi
szövege a kedélyek lecsillap ítását látszik célozni.
A dolog u. i. úgy á llh a to tt, hogy B abyloniába d e p o rtá lt ju d ea iak nem
a k a rta k az állandó letelepedésre még csak gondolni sem, hanem hazafelé készü­
lődtek. Nem tu d ju k , hogy a Jeruzsálem ből esetlegesen hozzájuk sziv árg o tt hírek
az — 593-iki jeruzsálem i tanácskozások, Ju d a felkelésre készülődik, — vagy a
babyloniai birodalom akkori külső, vagy belső helyzete k e lte tte -e a szám űzöttek­
ben ezt a rem énységet? Csak annyi bizonyos, hogy n y u g ta la n k o d ta k . E n n ek a
híre e lju to tt Jeruzsálem be is. E z é rt ír t Jerém ias nekik.
J a h v e nevében a z t izeni nekik, hogy csak telepedjenek le békességben. É p ítse ­
nek m ag u k n ak h á z ak a t, ültessenek kertek et, egyszóval rendezkedjenek be állandó
tartó zk o d ásra. Ezzel azt a k a rja m integy m ondani nekik, hogy ne rem énykedje­
nek ham aros visszatérésben, am ely ta lá n az őket fogva ta rtó ország elp u sztu lásá­
val következnék be, sőt „keressék annak az országnak a boldogulását és im ádkoz­
zanak érte, mert annak az országnak a boldogulásán alapszik az övék is“ . (X X IX .
7.) Azt a k a rja-e ezzel m ondani a próféta, hogy m o st m á r Je ru z sá le m e t feledjék
el? N em , csak azt, hogy n y u g o d jan ak m eg ab b an a helyzetben, am elyben m ost
v an n ak , h a jo lja n a k m eg J a h v e bü n tetése e lő tt. J a h v e sem v e te tte el őket végkép,
m ert m ég gondol ráju k , m ég terv e i v a n n a k velük. J ó t szán nekik és nem gonosza t ,
jö v ő t és rem énységet a k a r nekik adni. Csak keressék őt igaz szívvel és akkor
meg fogják talá ln i. Még B abyloniában is!
A következőkben úgylátszik, m in th a Jerém ias a szám űzöttek valam i Je ru ­
zsálem be ju to tt írására vagy izenetére célozna, m ert így kezdi: „M ivel azonban Ti
a z t m o n d já to k , hogy J a h v e p ró fé tá k a t tá m a s z to tt szám unkra B á b e l b e n ...“
(X X IX . 15.) stb . Úgylátszik az ex ilium ban is léteztek olyan H ananjaféle próféták,
a k ik azt h itté k , hogy J a h v e k ü ld te őket, a la p jáb a n véve pedig csak a D eut. szól
belőlük. Ezekre h iv a tk o z h a tta k a d e p o rtá lta k , ill. ezek próféciáira, am elyek
h am ari visszatérést jö v en d ölte k Ju d á b a . E zek közé a p ró féták közé ta rto z h a to tt
az a k é t em ber is, a k ik e t Jerém ias m egnevez: A h a b és Czedekiás (a király n év ­
rokona). H ogy ezek tényleg csak önm aguk a lk o tta p róféták v o ltak , bizo n y ítja az,
hogy m inden erkölcsi tartalo m nélküli em berek v o ltak , a k ik — am int J erém ias
J a h v e nevében m egm ondja — házasságtörők v o lta k , am it J a h v e lá to tt és biztosan
tud (X X IX . 23.). E zért Bábel k irály án ak kezére fognak kerülni az ilyen próféták,
aki k ivégezteti m ajd őket. E zt jövendöli Jerém ias nekik. A házasságtörésért u. i.
nem csak Izraelben, hanem a babylon tö rv én y ek szerint is halálb ü n tetés já r.96
Még egy érdekes és értékes függeléke v an a Jerém ias a leveléről szóló fejezet­
nek, am ely csak később k e rü lh e te tt ehhez a részhez, m e rt arról a benyom ásról
beszél, a m e ly et Je ré m ia sn ak ez a levele B abyloniába okozott.
X X IX . 24. szerint u. i. egy Semaja nevű em ber, aki úgylátszik vezető szere­
p et tö lth e te tt be a szám űzöttek közt, levelet í r t Jeruzsálem be. Szokás v o lt u. i.
akkor Jeruzsálem ben, hogy az iste n tiszte le tet sokszor m egzavaró ex tatik u so k ,

96 D r. M ahler E d e : B a b y lo n ia és A ssy ria. B p . 1906. — „ H a m m u r a b i tö rv é n y e i

129— 130. §§.“ 147— 148. l . és V . Mózes X X I I . 22— 26. v.
J e r ém ia s p r ó fé ta élete és m űk ödése a B ib lia filológiai és tö r té n e ti k r itik á ja a la p já n . 433

" n a b i“ -k (próféták) ellenőrzésére egy p a p o t nevezlek ki felügyelőnek, ak in ek

kötelessége v o lt az e x ta tik u s szónokokat ellenőrizni és oda nem v a ló k a t m eg­
fenyíteni és a tem plom ból e ltá v o líta n i. Czedekiás király korában egy Zofoniás
nevű em ber gyakorolja ezt a h iv a ta lt. E hhez intézi levelét Sem aja és bizonyos
m értékben felháborodásának ad kifejezést, hogy m ié rt nem bánik Zofoniás érdem e
szerint az A n ath o tb ó l való Jerém iassal. M iért nem csukja kalodába, a m in t az
kötelessége volna, hiszen ez a Jerém ias nyilván őrült, m e rt a z t írta Bábelbe,
hogy az exilium m ég soká fog ta rta n i, — a szám űzettetés idejének 70 évvel való
m egjelölése nem Jeré m ia stól szárm azik, — a z é rt h á t építsenek m ag u k n ak h á z ak a t,
ültessenek k e rte k e t stb . Jerém iasn ak azonban sem m i b aja nem le tt e levélből
kifolyólag. Zofoniás m indössze a n n y it t e t t m eg, hogy felolvasta e lő tte Sem aja
levelét. Ú gyl át szik, hogy Czedekiás tisztviselői általáb an rokonszenveztek J e re ­
m iás am a törekvésével, hogy a próféta csillap ítan i igyekszik az 597-ben szám űzöt­
tek e t. E z é rt vállalkoznak k irályi tisztviselők a levél B abyloniába ju tta tá s á ra ,
ezért nem esik Sem aja levele d acára sem sem m i b án tó d ása Jerém iasn ak . —
Zofoniás u. i. m in t pap, szintén k irály i a lk a lm a z o tt v o lt. Azt m ár a z u tá n nem
tu d ju k eldönteni, hogy ezek az em berek a z é rt viselkedtek-e így, m e rt Jerém ias
szem élyes hívei v o lta k és a próféta g o n d olataival rokonszenveztek, vagy m ert
n ekik is érdekükben á llt a Jo ja k in n a l d e p o rtá lta k lecsillapítása, nehogy azok
— k ö ztü k v o lta k u. i. az ő h iv ata li elődeik is — visszatérve Jeruzsálem be, őket
h iv a ta la ik tó l m egfosszák?
Jeruzsálem ben azonban csak látszólagos volt a nyugalom . Ahol H ananja-féle
em berek já rta k -k e lte k , o tt nem la k o tt békességes szándék és m egnyugvás az ide­
gen u ralom ban, m ég a k k o r sem, ha látszólag p o n to san k ü ld te is Czedekiás az
a d ó t B ab ylonba. Csak a kedvező a lk a lm a t v á rtá k a D eutoronom ium és a nem zeti
fan atizm u s rajongói, hogy Czedekiast a B ábel ellen való lázadásra kényszerítsék.
Ez az alkalom 588-ban elkövetkezettnek lá ts z o tt. M egint csak E gyptom m al
v o ltak összefüggésben a lázadás terv ei. 599-ben u . i. E g y p to m b an tró n v álto zás
v o lt. II. P sam m etich m eg h alt és u tó d a H ofra le tt, aki m ár m eg in t olyan te rm é­
szetű uralkodó v o lt, m in t Necho, t. i. hajlandó v o lt E gyptom elő-ázsiai p o litik á ját
feleleveníteni és B abylon ellen szövetkezni. M ost m á r nem le h e te tt Jeruzsálem ben
a lázangó kedélyeknek g á ta t v etn i. Czedekiás, az am úgy is gyenge a k a ra te re jű
király, a legkevésbbé sem v o lt erre képes. így tö r té n t a z u tá n , hogy Czedekiás
teljesen a h á b o rú sp á rt v o n tató k ö te lé re k e rü lt — valószínű, hogy a k a ra ta ellenére —
a Jerém ias-féle politik áv al s z a k íto tt és fellázadt N ebukadnezar ellen. Szinte
h ih ete tle n , hogy ez a kis J u d a , dacára 597. súlyos tan u lság ain ak , m ég is m ásodszor
is m eg k o c k á z ta tta ezt az öngyilkossággal h a tá ro s lép ést. De h á t a h á b o rú sp á rt
féktelen erőszakkal dolgozott és b íz o tt az egyptom i segítségben, am elyet H ofra
k ilátásb a h ely ezett. A h á b o rú sp á rt m ö g ö tt pedig a D euteronom ium em berei
á llta k , a k ik m o st m á r a z t h ird e tté k , hogy lehetetlenség, hogy J a h v e ne segítse
J u d á t N ebukadnezar ellen, hiszen ha h a ra g u d o tt is, m ost m ár m eg b ék ü lt. Az
597-ben szen v ed ett súlyos nem zeti csapás és a rákövetkező dep o rtátió h itü k
szerint m ár kiengesztelték J a h v e t. Így beszéltek a D euteronom ium em berei.
T erm észetes, hogy az ilyen beszédek csak olaj v o lta k a tű zre
H ogy m ikor tö rté n t a hűségszegés és m ennyi idő te lt el, am íg N ebukednezar,
a láz a d á st m egbüntetendő, seregeit Jeruzsálem ellen kü ld te, nem tu d ju k . Sem
Jerem ia snál, sem az e tö rté n e lm i esem ényekkel foglalkozó K irály o k könyvében
nem ta lá lu n k erre vonatkozólag sem m i é rte sítést. Csak a n n y it tu d u n k , hogy
Czedekiás m eg sem kísérli a n y ílt m ezőn való ellenállást, hanem a h áború m in d já rt
Jeruzsálem k ö rü lzárásáv al kezdődik.
Czedekiás 9. éve 10. h ó n a p já n a k 10. n a p já n kezd ő d ö tt Jeruzsálem ostrom a.
(II. K ir. X X V . 1. köv., E zék. X X IV . 1. köv.)
Jerém ias is az o stro m lo tt Jeru zsálem b en v o lt. É letén ek erről az idejéről
B aruk, a próféta hűséges kísérője n y ú jt nekünk értékes feljegyzéseket, eg y ú tta l
azonban fontos tö rté n e ti a d a to k a t is ad az ostrom a la tti Jeruzsálem ről, az o tta n i
viszonyokról, h an g u lato k ró l.
434 J e ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n .

Jeruzsálem ostrom ával nehéz idők k ö v etk eztek Jerém iasra. N em csak lelki­
leg szenvedett, — m e rt a J a h v e elleni lázadás m ia tt k ilá tá sta la n n a k lá tja a h a r­
cot, hanem ellenségei is fok o zo ttab b an üldözték.
A m ikor N ebukadnezar seregei k ö rü lz á rtá k a v á ro st, Jerém ias felkeresi
G zedekiast és e z t m o n d ja neki J a h v e nevében:
„ Í me, ezt a várost — Babel királya kezére adom és ő tűzzel felégeti; — Te sem
fogsz kezéből megmenekülni, — Mert biztosan elfognak és kezébe adnak.“ X X X IV .
2 —3. — Így a k a rja ta lá n Jerém ias felrázni és energikus cselekedetre, a háb o rú s­
p á r tta l való szak ításra és a béke ú tjá ra való lépésre ráb írn i a k irály t, akiről m aga
is tu d ta , hogy csak gyenge a k a ra ta következtében m e n t bele, jobban m ondva
v itté k bele a h áb o rú b a. A bban rem én y k ed ett, hogy ha a király m ost, am ikor az
ellenség tén y leg a város a la tt v an, m eghallja, hogy az ellenállás úgy sem vezet
eredm ényre, feladja a hiába való k ü zd elm et és így egy nagyobb pu sztu lásn ak ,
v é ro n tá sn ak e le jét lehet m ég venni. E z é rt ta r tja világosan a k irály szem e elé a
h arc k ilá tá stala n ság á t. Sőt, hogy a k irá ly n ak a m eghódolás m ia tti esetleges félel­
m é t eloszlassa, k ilá tá sb a helyezi neki a z t is, hogy a k áld o k nem fogják b á n ta n i,
békességben fog m eghalni és m a jd a n n a k idején a ty á i m ellé fogják eltem etni.
Jerém ias i t t csak a küzdelem biztos eredm énytelenségére m u ta t rá, de Czedekias­
n ak m ég nem m ondja m eg világosan, hogy m it kíván tőle Ja h v e . A próféta u. i.
a z t hiszi, hogy a k irály m ag átó l is rá fog lépni a rr a az ú tra , a m e ly et Jerém ias m ost
m ég csak se jte t vele: t. i. a m eghódolás ú tjá r a .
Czedekiás azonban, b á r szem élyesen szívesen m e g te tte volna azt, am it
Jerém ias J a h v e nevében k ív á n t tőle, m á r nem v o lt a m aga u ra. Báb v o lt a h áb o rú s­
p á rt kezében. Ezek pedig nem is g o n d o ltak a m eghódolásra. E llenkezőleg, rá b e ­
szélik a k irá ly t arra , hogy vigye keresztül a város polgárainál a városban ta lá l­
h a tó rabszolgák szabadon b o csátását, hogy an n ál tö b b legyen a falakon a fegy­
verfogható férfi. Az akkori ju d eai jogszokás szerin t u. i. a király nem ren d elh ette
el egyszerűen a rabszolgák szabadon b o c sátá sát, m e rt ezek m a g á n tu la jd o n b an
v o ltak . A m ag á n tu la jd o n ra vonatkozólag pedig — eltérőleg a rendkívüli idők­
ben n álu n k szokásos intézkedésektől — m ég a király is csak a nép bevonásával
in tézk ed h etik , m ég háborús időben is. Így k ö t Czedekiás „ szö v e tség e t“ — m i m eg­
á llap o d ásn ak m ondanók — a néppel, hogy szabadon b o c sátják az összes ra b ­
szolgákat. A szabadon b o csátásn ak nem v o lt sem m iféle vallásos indító oka (Pl.
hogy a D euteronom ium ide vonatkozó rendelkezéseit teljesítsék , — a m in t ezt
X X X IV . 8 —22. m ai, Jerém ias u tá n i korokban erősen átd o lg o zo tt szövege és
ennek nyom án S teuernagel97 és S tad e88 v a lljá k —), hanem tisz tá n csak város-
védelm i szem pontból tö rté n t.
K özben azonban olyan fo rd u la t k ö v e tk e z e tt be, am ely a z t m u ta tta , hogy
Jeruzsálem m egszabadul. A káld hadsereg u . i. hirtelen a b b a h a g y ta az o strom ot
és e lv o n u lt a város alól. E n n e k az v o lt az oka, hogy az íg é rt egyptom i segítség
tényleg m egérkezett és felvonulóban v o lt a szo ro n g ato tt Jeruzsálem fölm entésére.
A káldok, nehogy k ét tűz közé kerüljenek, o tth a g y tá k Jeru zsálem et és az egyp­
to m iak ellen v o n u lta k .
K ép zelh etjü k , hogy m ekkora v o lt az öröm Jeruzsálem ben. M egism étlődni
lá ts z o tt a 701. év esem énye, am ikor Sanherib assyr k irá ly n ak is ilyen hirtelenül
k e lle tt Jeruzsálem alól elvonulnia és nem is jö tt tö b b é vissza. H ogy u jjo n g ta k a
D euteronom ium em berei! Hiszen az esem ények őket ig azolták! Ím e, csakugyan
J a h v e védi Jeru zsálem et! Az term észetes, hogy a szükség idején szabadon b o c sáto tt
és nekik ak k o r jó szo lg álato k at t e t t rab szo lg ák at nem h a g y tá k szabadon, hanem
összefogdosták és to v áb b i rab ság ra k é n y sze ríte tté k őket. E lm ú lt a veszély! Nincs
szükség városvédőkre! A m éltányosság, a h ála, a k im o n d o tt szó b e ta rtá s á n a k
k ö telezettségét nem t a r to ttá k m agukra nézve fontosnak. — Cornill m ond el egy
ehhez hasonló esetet. A m ásodik szicíliai háb o rú b an tö rté n t, hogy M organtia
város rabszolgái v é d té k a v á ro st az ostrom ló és fellázad t tö b b i rabszolga ellen
87 S te u e ru a g e l: i. m . 557. l .
88 D r. B. S ta d e : G esc h ic h te des V olkes Isra el. 1887. 691. l . I. k ö t.
J e r é m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é s e a B ib lia fil ologiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a l a p já n . 435.

azért, m e rt u raik szabadságot íg értek nekik. A m ikor a veszély elm ú lt, a p raeto r
sem m isnek m o n d o tta ki az íté le te t. (Cornill i. m . 398. l .)
Jerem iás is fel a k a rta használni a zt, hogy a káld o k eltávozásával ú jra el
le h e te tt hag y n i a v á ro st. X X X V II. 12. szerint felkerekedik, hogy B enjam in föld­
jére m enjen, hogy o tt v alam i örökségi ü g y ét rendezze. A m int azonban az ú. n.
B enjam in-kapuhoz, a város északi k ijá ratá h o z ér, eléje áll az őrség parancsnoka,
J e rija és m egakadályozza őt a város elhagyásában. C selekedetét azzal okolja m eg,
hogy Jerém ias azzal g y a n ú síth a tó , hogy a káldokhoz a k a r á tp á rto ln i. Jerém ias
hiáb a tilta k o z ik a legerélyesebben: " H azugság! É n sem m ikép sem ak aro k a
káldokhoz p á rto ln i!“ (X X X V II. 14.) nem h a llg a tn a k rá, hanem le ta rtó z ta tjá k .
Az, am ivel Je rija a p ró fé tá t g y a n ú sítja , érdekes világosságot v e t az ostrom ­
lo tt város belviszonyaira. H a a tis z t ilyesm ivel g y a n ú síth a tja Je ré m ia st, akkor a
káldokhoz való á tp á rto lá so k gyakori esetek leh ettek . Valószínűleg sokan lehet­
te k Jeruzsálem ben, ak ik h e ly te le n íte tté k a N ebukadnezártól való e lp á rto lá st és
ebbeli vélem ényüknek hangosan kifejezést is a d ta k . Ilyenek v o lta k a próféta
hívei, a Je ré m iás szerint gondolkozó em berek, akik vallási okokból helytelení­
te tté k a N ebukadnezar ellen való p á rtü té s t. V elük egy vélem ényen v o lta k a
h iggadtabb, józanabb gondolkozású em berek, akik kalandosnak, veszedelm esnek
ta r to ttá k az álla p o to k n a k erőszakos m ódon való m eg v á lto z tatá sát. Velük szem ben
á llt azonban egy, eszközökben éppen nem válogatós, vallásos- és n em zeti fan atiz­
m u stó l tú lf ű tö tt h á b o rú s-p á rt, am ely a király tó l kezdve m indenkire rá a k a rta
k ényszeríteni a m aga eszm éit és m egkövetelte az a z o k ért való lelkesedést. A
k irá ly t sik erü lt is m agukhoz erőszakolniok. De m ég m a ra d ta k a városban olyanok,
ak ik nem engedtek a rábeszélésnek és nem csatlak o z tak hozzájuk. E zek ellen
h ova-to v áb b egyre szigorúbb ren d szab ály o k at ho ztak . Végül m ár bebörtönözésü­
k e t is elrendelték. Ú gylátszik, nagyon sok ellenkező n ézetű em berrel le h e te tt dolga
a fölkelés vezéreinek, m e rt egy idő u tá n a. bö rtö n ü l szolgáló rendes helyiségek
nem v o lta k elegendők a sok le ta rtó z ta to tt befogadására, hanem a m in t X X X V II.
15-ből értesülünk, egyéb ép ü letek et, pl. Jo n a th á n állam i írnok h ázát is börtönnek
k e lle tt m egtenniök. Term észetes, hogy nem egy jeruzsálem i polgár, ak i m ás
vélem ényen volt, m in t a lázadók: az üldözések, a bebörtönzés elől alkalm as pil­
la n a tb a n a káldoknál k e re se tt m en ed ék et. Szám uk nem csekély le h e te tt, m ert
L II. 15. m in t külön k a te g ó riá t e m líti őket. X X X V III. 19. szerint pedig Czedekiás
is félt tőlük.
B izonyára m aga a Je ré m iá st le ta rtó z ta tó tis z t sem h itte kom olyan, hogy
Je ré m iás tényleg a káldokhoz a k a r á tp á rto ln i. H iszen, ha ezt a k a rta volna, nem
k e lle tt volna neki eddig sem a v árosban m ara d n ia , hanem az elsők közt le h e te tt
volna, a k ik a városban ben n szo ru ltak nélkülözései, a h á b o rú sp á rt üldözései elől
a káldokhoz m en ek ü ltek . H ogy ezt nem te tte m eg, m u ta tja , hogy a próféta
tényleg nem v o lt a káldok exponense, politikai b a rá tja .99 J e rija is tu d ta ezt. É s hogy
m égis le ta rtó z ta tta a p ró fé tát, a n n a k nem az álta la m egjelölt gyanú v o lt az oka,
hanem az, hogy a h á b o rú sp á rt — am ely eddig nem m e rt a H a n a n ja m egjósolt
h a lá lán a k bekövetkezése óta bizonyára ném i tek in tély n ek örvendő próféta ellen
eljárni — m ost kedvező a lk a lm a t lá to tt erre, m e rt jól tu d ja , hogy Je ré m iás terveikkel
nem rokonszenvez, hogy a fölkelés m ia tt elégedetlenkedőknek ő a szellem i vezére.
Je rija a le ta rtó z ta to tt p ró fé tá t a lázadás vezéreinek szolgáltatja ki. Ezek
m o st szabad folyást engednek a próféta irá n t régen tá p lá lt gyűlöletüknek. K i
sem h a llg a tjá k , m inek? Az ő szem ükben egy Jerém iás úgy sem lehet á rta tla n
— hanem m egverik és az előbb e m líte tt Jo n a th á n -fé le házban rö g tö n z ö tt bör­
tö n b e c su k atják . L á tju k te h á t, hogy Czedekiás m ostani h iv ata ln o k a i — m ert

99 G y ö n y ö rű e n je lle m z i J e re m iá s t, m in t h a z a f it R . K itte l: G esch ich te des V olkes

Isra e l. 1909. II. B a n d 541. l . : „ J e re m iá s a la k ja o ly a n , m in t a le n y u g v ó n a p , a m e ly a ra n y -
s u g á ra iv a l e lá r a s z tja az éjbe b o ru ln i készülő J u d á t . . . S a jn á lja n é p é t, fo rró k ö n n y e k e t o n t
h a z á ja v ig a s z ta la n s o rs á é rt. N ép éh ez v aló fo rró sz e re t e te e m é sz ti. Mégis az I s te n ir á n t v aló
k ö te lesség h ív ja ő t . .. és m in t a le g n em e seb b h a z a fi, a k i v a la h a é lt, v iseli, tű r i a h a z a á ru ló
n e v e t J a h v e é r t és az ig a z s á g é r t.“
3*
436 Je ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k öd ése a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n .

ezek v o lta k a h á b o rú sp á rt vezérei — korántsem úgy gondolkoznak m ár a p ró fétá­

ról, m in t Jo jak im éi, ak ik Je ré m iá st ism ételten a védelm ükbe v e tté k , m ég a király
h arag ja ellen is. E zek az em berek m o st m á r az 597-ben Jo ja k in n a l d e p o rtá lta k
közt v o lta k . H elyükbe teljesen ú ja k k erü ltek . A zt a nehány jobb érzésű em b ert
pedig, m in t pl. a 29. fejezetben m egism ert E la sa t, Sáfán fiát és Z ofoniást, ak ik
J e r ém ia s irá n t Czedekiás új h iv ata ln o k a i közt is m eg értést, jó in d u la to t m u ta tta k ,
bizonyára m á r régen a káldokhoz való m enekülésre, vagy ha Jeruzsálem ben
m a ra d ta k , visszahúzódásra k én y szerítette a h á b o rú sp á rt erőszakoskodása.
Je ré m iás te h á t védtelenül ki v o lt szo lg áltatv a a lázadás vezérei kénye-
kedvének. E zek é re z te tté k is vele h a ra g ju k a t. Még b ö rtö n ü l is borzalm as helyet
jelöltek ki neki. M ert az a helyiség, ahol Jerém ias fogva v o lt, X X X V II. 15. szerin t
valószínűleg egy h aszn álatb an nem levő ciszterna v o lt. K eleten ezeket g y ak ran
szokták b ö rtö n ü l használni. Az ilyen helyiségben, am elynek csak egy szűk kis nyí­
lása v o lt — hogy a rendes körülm ények kö zt benne ta r t o tt vizet jó hidegen m eg­
őrizze —, teljes sötétség u ralk o d o tt, a m e lle tt hideg és nyirkos v o lt. A kit ilyenbe
z á rta k , a z t m á r el a k a rtá k ten n i láb alól.
M it é re z h e te tt ezen a borzalm as helyen a m á r öregedőfélben levő próféta?
Ne csodálkozzunk azon, hogy ú rrá le tt a lelkén esetleg a keserűség, a kétségbe­
esés. A h ite erős v o lt, de am ikor ekkora ig azság talan ság o t ta p a s z ta lt, ak k o r nem
lehetetlen, hogy börtöne sötétjében ilyen gondolatok fa k a d ta k m eg kínzott le l­
kéből:
" Átkozott az a nap, amelyen születtem; — A z a nap, amelyen anyám szült
engem — N e legyen áldott! — Átkozott az az ember, aki örömhírt vitt atyámnak —
Mondván: fiúgyermeked született - Igen megörvendeztetvén őt. — Mert nem ölt
meg engem anyám méhében, — Hogy koporsómmá lett volna anyám — É s méhe
örökké meddő lett volna. — M iért is jöttem k i anyámnak méhéből — Hogy nyomo­
rúságot lássak és bánatot — É s hogy gyalázatban végződjenek n a p ja im .“ X X . 14—18.
— H osszú idő m úlva h ív a tta Je ré m ia st a király. T u d ta , hogy a p róféta által
J a h v e beszél, ezért szeretné J e ré m iá st látn i, tő le J a h v e a k a ra ta felől kérdezősködni.
H ogy m ennyire ura v o lt a h á b o rú sp á rt a helyzetnek, hogy m ennyire a k a r a t­
nélküli, h itv á n y báb v o lt kezükben a király, m u ta tja az, hogy Czedekiás csak
‫בַּסֵתֶר‬tito k b a n m ert Jerém iassal beszélni, hogy a h á b o rú s p á rt: a s a já t h iv a ta l­
nokai m eg ne tu d já k . M ert Jerém iassal, a b é k e p árt fejével m ég csak beszélni is
bűn lenne a h á b o rú sp á rt vezéreinek a szem ében. A k irály h a tá ro z o tta n fél tő lü k .
Szinte m ag u n k e lő tt lá tju k a reszkető, gyenge szívű k irá ly t, a m in t h a n g já t
su tto g á sra fogva, hogy a kém ek m eg ne h a lljá k , hogy ő kivel beszél, kérdezi m eg
Jeré m ia stól: " V an-e Jahve-szó? “ (X X X V II. 17.) A k irály reszketve lesi, nem
üzen-e v a jjon J a h v e olyasm it, am i jó t jelen ten e neki. Je ré m ia s b á tra n feleli:
„V an! B ábel k irá ly án a k kezére kerülsz!“ (X X X V II. 17.) H a tá ro z o tta n , félelem
nélkül hangzik a próféta szav a: Most, hogy a k irály elé ju to tt, felh aszn álja az
a lk a lm a t és m egkérdezi, m ié rt c su k a ttá k le őt? „M it v é te tte m ellened? szolgáid
és e nép ellen, hogy b ö rtö n b e z á ra tta to k ? “ (X X X V II. 18.) Ú gylátszik, hogy
Czedekiás m en te g ette m ag á t, m e rt Jerem ias részv étet vél kiolvasni a k irály szem é­
ből és a rra kéri őt, hogy ne küldje tö b b é vissza ab b a a borzalm as b ö rtö n b e, a
J o n a th á n házába, m e rt o tt el kell pu sztu ln ia. Czedekiasban, úgylátszik, ú rrá lesz
egy p illa n a tra , hogy m égis ő a király, nem gondol azzal, hogy m it szólnak m ajd
hozzá h ivatalnokai, a lázadás vezérei, hanem elrendeli, hogy vigyék Je ré m ia st
a királyi v ár őrségének az u d v a rá ra — am ely, úgylátszik, enyhébb fogságot
je le n te tt — és o tt őrizzék. Szabadon bo csátan i nem m eri.
Je ré m iás dacára an n ak , hogy fogoly, hogy testileg, lelkileg m eg v an gyö­
törve, nem ingadozik. Pedig ki tu d ja , h á th a szabadon b o c sáta n á a király , ha
m eg tag ad n á a zt, am it Ja h v e tó l hall lelkében és sikert, dicsőséget jósolna a h á b o rú ­
nak, a k irá ly n ak ? De Jerém íás, m in t fogoly is, szilárdan k ita r t am e lle tt, am it
eddig h ird e te tt: A király, ak i J a h v e ellen lázad, az ellenség kezére kerül!
Ez a k irály és a próféta közt lejátszódó je le n e t nem csak tö rté n e ti, de m eg­
J e ré m ia s p r ó fé ta élet e és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és tö r t é n e t i k r itik á ja a la p iá n . 437

h a tó is. " Az egyik oldalon a rossz bánásm ód, a b ö rtö n levegő és a nélkülözések
á lta l m eggyötört p ró féta, aki azonban k ita r t előbbi jövendölései m elle tt. Nem
szidja ü ld özőit.. . , nem dacos, de nem is rajongó, nem fan atik u s, h an em ... egy­
szerű és a lá z a to s. A m o tt az úr, a király, a k it nyilván a k a ra ta ellenére r á n to tta k
bele a h á b o rú b a , szorongó szívvel figyel a m a r t ir szavára: h á th a ak a d szám ára
egy kis vigasztalás? . . . Sokkal jobban bilincsbe v an v erv e a király, m in t a rab,
aki elő tte á ll.“ 100
Jerém ias te h á t m o st az őrség u d v a rá n tartó zk o d ik . Term észetesen, m in t
fogoly. De helyzete összeh aso n líth atatlan u l jobb, m in t Jo n a th á n házában a föld­
a la tti börtönben. A király u ta sítá sá ra m o st m ár ellátásáró l is rendesebben gon­
doskodnak. X X X V II . 21. szerint m inden n a p ra egy k en y eret k a p o t t : „am íg a
kenyér el nem fo g y o tt a városból“ , m e rt ez az idő is nem sokára b ek övetkezett.
Az őrség u d v a rá n Jerém ias m eglehetős m ozgásszabadsággal rendelkez­
h e te tt. E rről tan ú sk o d ik a X X X II. 1, 7 —15-ben m eg írt elbeszélés, am elyet szintén
B aru k közöl velü n k . E sz e rin t J a h v e se jte ti Jerém iassal, hogy nem sokára el fog
hozzá jönni n a g y b á ty já n a k , Sallum nak, a fia H anam eel, hogy felajánlja neki
A n ath o tb an fekvő fö ld jé t m egvételre, jobban m ondva ‫ גְ אֻ לָּ ה‬-ra, „ m e g v á ltá sra “ .
Az izraeli jogszokás szerin t — a m in t ezt később I II. Móz. X X V . 25. írásba is
foglalta — b irto k n a k , in g a tla n n a k lehetőleg a családban k e lle tt m arad n ia. H a
m ár m o st előfordul az, hogy a család valam ely b irto k k a l biró ta g já n a k pénzre
v o lt szüksége, a k k o r ez nem a d h a tta el földjét, hanem a család legközelebbi
ta g já n a k volt, ha nem is jogi, de erkölcsi kötelessége a b irto k o t m agához v á lta n i.
H a n e ta lán m égis idegen kézre a d ta volna m á r a rokon a földet, ak k o r köteles
v o lt a z t az idegentől visszav áltan i és így a család szám ára bizto sítan i. A b irto k
eredeti tu lajd o n o sa a z u tá n bárm ikor v issz a v á lth a tta ism ét m agához az in g a tla n t
az eredeti m egváltási áron. A b irto k m e g v á ltá st h ív tá k ‫ גְ אֻ לָּ ה‬-nak, a ro k o n t, aki
m egváltja ‫גֺּאֵל‬-nek. Már m o st úgy áll a dolog, hogy J a h v e előre m egjelent Je ré ‫גְאֻלָּה‬
m iásn ak , hogy H anam eel n em sokára fel fogja őt egy ilyen birtokm egváltási
ügyben keresni.
Így is tö rté n t. H anam eel egyszer csak m egjelent az őrség u d v a rá n és így
szól Jeré m ia shoz: „V edd m eg az én A n a th o tb a n levő b irto k o m a t, m e rt Téged
illet, m in t örökséget és (ezzel e g y ü tt) T ied a m egváltási jog is, vedd m eg m ag ad ­
n ak !“ (X X X II. 8.) Mivel Jerém ias a legközelebbi rokon, az örökös, neki k ö te­
lessége a m egváltás is. H a a b irto k A n a th o tb a n van, ak k o r valószínű, hogy H a n a ­
meel is onnan jö tt. Valószínűleg előzőleg é rte s íte tte m á r a p ró fé tát, hogy m enjen
ki A n a th o tb a , hogy ezt az üg y et rendezzék. Jerém ias — a m in t lá ttu k — ki is
a k a r t m enni, de a k a p u n á l le ta rtó z ta ttá k és fogoly azóta.
A m ikor H anam eel hiába v á rta a p ró fé tát, ak k o r felkerekedett és m aga
m e n t be Jeruzsálem be (hiszen A n a th o th csak egy jó órányira v o lt). E z t H anam eel
csak ak k o r te h e tte m eg, ha a káldok nem v o lta k a város körül, m e rt az o stro m ­
gyűrűn bajosan h a to lh a to tt volna keresztül. T e h á t ez az esem ény is akkor tö r­
té n h e te tt, am ikor a káld o k a b b a h a g y tá k a főváros o stro m át és az egyptom i
sereg ellen vonult a k . H anam eel te h á t m inden nehézség nélkül az őrség u d v arára
ju th a to tt — közben u. i. Jerém iás h ázánál m e g tu d h a tta , hogy hol van a pró ­
féta — és elm ondja Jerem iásn ak , a m in t az im é n t h a llo ttu n k . H anam eel m eg­
jelenése m egerősíti Je ré m iá st abban, hogy am it az előbb J a h v e sejteni engedett
neki: az tényleg J a h v e szava v o lt. Jerém ias m egveszi te h á t a földet 17 ezüst
sekelen, am i nem nagy pénz v o lt (kb. 60—70 korona), de valószínű az in g atlan
sem v o lt nagy és é rté k é t m ég a h á b o rú is csö k k en tette, m e rt az ellenség m ia tt
a földnek nem sok h a szn á t le h e te tt venni. Jerém ias egész p o ntosan lebonyolí­
to tta az adás-vevési e ljá rá st. Legelőször is a p é n z t m éri le m érlegen, m e rt az
exilium e lő tti időben vert-p én z m ég nem vo lt, hanem súly szerint m e n t a pénz

100 D ulim : D as B u c h J e re n ü a . 1901. 299. l .

438 Je ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és tö r t é n e t i k r itik á ja a la p já n .

érté k e. A ztán m egírja az adás-vevési szerződést, a lá íra tja a ta n ú k k a l is, lepecsé­

teli és a ta n ú k e lő tt m égegyszer lem éri a v é te lá ra t.
M ost következik a dolog prófétai vo n atk o zása. Jerém ias á ta d ja a vételről
szóló lepecsételt lev elet B a ru k n a k s a ta n ú k és az őrség u d v arán levő nép előtt
íg y szól hozzá: (X X X II, 1 4 - 1 5 .)
" Í gy szól Jahve — Vedd ezeket a leveleket — É s tedd egy agyagedénybe, —
Hogy sokáig megmaradjanak. — Mert így szól Jahve: — Még fognak házakat, mező­
ket — É s szőllőket vásárolni ebben az országban.“ — A m ikor Jerém ias átadja
B a ru k n a k m egőrzés v é g e tt az o k ira to t, akkor ezzel h a tá ro z o tt célja vo lt. M ert
B a ru k csak m agán írnok vo lt, nem pedig valam ilyen h iv atalo s hatósági közeg,
a k in é l am úgy is leté tb e szo k tak helyezve lenni az ilyen ira to k . É s ha m ost mégis
B a ru k n a k kell m egőriznie a vétellevelet, ak k o r ez a z t jelen ti, hogy arra m ég
szükség lesz. H a nem így lenne, ak k o r nem őrizhetné m eg. De ha a vétellevélre
szükség lesz, az e g y ú tta l a z t is jele n ti, hogy Jerém iás hisz ab b an , hogy a nép nem
fog e lp u sz tu ln i. M ert ha igen, ak k o r m inek őrizgetni a vásárlási o k m án y t? Úgy
sem lesz akkor m á r senki, aki an n ak h ite lt ad jon. Így ellenben Je ré m iás ezzel a
cselekedetével m in teg y a z t m ondja: H a m o st háborús zű rz a v a r van is, nem
lesz ez m indig így! El fog jö n n i a z az idő, am ikor h ázn ak , földnek ú jra m eg lesz
az értéke. Je ré m iás te h á t akkor, am ikor az ellenség o tt van az országban — m ert
a káldok J u d á b a n v o lta k , csak a főváros o stro m át h a g y tá k ab b a —, Jerém ias
te h á t m ég a k k o r is, vag y m o n d h a tju k így is: már akkor bízni tu d : egy csende­
sebb, boldogabb jövőben. Jellem ző a p ró fétára, hogy a jövőre vonatkozó gondo­
la ta i nem tú lz o tta k , fellengző sek. Ő nem népek feletti elsőségről, hazája k á p rá ­
zatos felm agasztalásáról álm odozik. Nem , ő a jö v ő t úgy képzeli el, am ikor a béke
csendjében ú jra m eg in d u lh at az egyszerű szántó-vető m u n k a, am ikor m ajd az
em bereknek ú jra kedvük lesz h á z at, földet vásárolni. Jerém ias az optim izm us,
de nem az irratio n alizm u s em bere.
A káld o k azonban egy bizonyos idő m ú lv a ú jra v issz a té rte k Jeruzsálem alá.
M egverték az e g y p to m ia k a t, a k ik erre visszahúzódtak hazáju k b a. H ogy hol
folyt le az ü tk ö z e t és m eddig v o lta k tá v o l a káld o k : a z t nem tu d ju k . Tény az,
hogy Jeruzsálem ostrom a ú jra m egkezdődött. L elo h ad t ám a városban a diadal-
m ám or, am ely a káld o k eltávozásakor oly m agasan lobogott! H e ly e tte csüggedés,
kétség szállta m eg a lelkeket. Jerem iástó l szerették volna m egtudni, hogy mi
lesz a harc vége. T u d tá k u. i. róla, hogy összeköttetésben áll J a h v e v a l. Jerém ias
m ost is csak a z t m o n d ta nekik, am it eddig m indig: " Ez a város egész biztosan
B ábel k irá ly án a k kezébe a d a tik és az el fogja foglalni.“ (X X X V III. 3.) Ez a
beszéd, a m e ly et term észetesen az őrségen levő k a to n á k is h a llo tta k , elkedvet­
lenítőleg h a to tt m indenkire. M inek ak k o r harcolni, ha J a h v e úgy sincs velünk?
A h iv ata ln o k o k , a „ fejed elm ek “ , akik a lázadás értelm i szerzői, vezetői
v o lta k s a k ik n e k érdekükben á llo tt figyelni a nép, a k a to n á k h a n g u la tá t, szintén
tu d o m á st szereztek arról, hogy m it felel Je ré m ia s az őt m egkérdezőknek, ha a
harc kim enetele felől é rd e k lő d je k nála. E k k o r elm ennek a királyhoz. A zt m ond­
já k neki, hogy az ilyen e m b ert, m in t Jerém ias, m eg kellene ölni, m e rt a v áro s­
ban m a ra d t k a to n á k és polgárok kezét valósággal m eg b én ítják azok a be­
szédek, am elyeket Jerem iástó l h allan i lehet. Jerém ias elveszi a k a to n á k és a
nép harci ked v ét. Az ilyen em ber „n em a nép jav án , hanem pusztulásán
töri a fe jé t.“ (X X X V III. 4.) Egyszóval a próféta szerin tü k hazaáruló.* Most
m ár n y ilvánvalóan Jerém ias élete kell a h á b o rú sp á rti fejedelm eknek: Czedekiás
ezt feleli nekik: ‫הִנֵּה־הוּאבְיֶדְכֶם‬ Ím e ő (Jerém ias) a Ti kezetekben v an. (X X X V III.
5.) B aruk egyszerűen, de nagyon jellem zően fűzi hozzá: „M ert a király sem m it
sem te h e te tt ellenük.“ Tényleg a gyenge a k a ra tú k irály nem m e rt ellene m ondani
a fejedelm eknek, s a já t h iv ata ln o k a in ak . Még kevésbé m ert a próféta védelm ére
kelni — pedig szem élyesen sz ere th e tte és nagy rab ecsü lh ette a p ró fé tá t —, hanem
k isz o lg á ltatta ellenségeinek. Ú gy te t t, m in t H eródes K eresztelő Jánossal! Ez is
* J e re m iá s h a z a s z e re te té re v on a tk o z ó la g l. R . K itte l g y ö n y ö rű s z a v a it a 4 3 5 . l. je g y z e tb e n .
J e ré m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p j á n . 439

sokszor m egkérdezte K eresztelő J á n o s t és szívesen is h a llg a tta . Végül mégis ki­

a d a tta azoknak, ak ik életére tö rte k .
B ár úgylátszik, hogy Czedekiás k ísé rle tet sem tesz Jerém ias m egm entésére,
azok a szav ak , am elyekkel őt a fejedelm eknek k iad ta , nem a z t je le n te tté k , hogy
ezek m o st m á r ki is végezhetik a p ró fé tát. N em . Czedekiás csak a n n y it a k a rt
ezzel m ondani, hogy: Jól v an, v eg y étek őt őrizetbe és ha p olitikai bűnösnek
ta r tjá to k , ám in d ítsá to k m eg ellene a v izsg álato t. Czedekiás nyilván a z t h itte,
hogy a fejedelm ek m ajd úgy b á n n a k Jerém iassal, m in t a tö b b i p o litikai bűnössel,
t. i. b e c su k a tjá k a Jo n a th á n ház ciszternabörtönébe. O nnan a z u tá n — így gon­
dolta a k irály — könnyebb lesz a p ró fé tá t m eg in t k iszab ad ítan i, úgy, m in t m ár
egyszer m eg tette. Míg, ha m ost ellenkezik a fejedelm ekkel, akkor esetleg Jerém ias
elleni h a ra g ju k a t növeli, ső t m aga ellen is g y a n ú t k elt. M ajd segíteni fog a pró ­
fétán, ha a fejedelm ek harag ja elpárolog!
Így gondolkozott a király. De a fejedelm ek m á st gondoltak. N ekik h a tá ro ­
zo tta n te rh ű k re v o lt m á r a p ró féta. Jerém ias to v áb b i szereplése kom oly vesze­
delm eket o k o z h a to tt volna szám ukra, m e rt a harci kedv úgy sem le h e te tt m ár
v alam i nagy, hiszen a védősereg is m egfogyott, élelm iszer pedig alig v o lt m ár a
városban. Jerém ias szavai an n y ira fo k o zh atják az elégedetlenséget, az elkedvet­
lenedést, hogy a nép egyszer csak k ijelenti, hogy nem nélkülöz to v áb b , a k a to n á k
pedig eldobják a fegyvert és a k k o r a káldok elfoglalják a v á ro st és ra jto k , a
lázadás vezérein tö ltik ki b o sszú jo k a t. E ttő l féltek a fejedelm ek.
E lh a tá ro z tá k te h á t, hogy Je ré m ia st elteszik láb alól. A k irály ugyan nem
a d o tt rá engedélyt, de h á t hadd lakoljon a „ h a z a á rul ó ! “ Volt egy iszapos cisz­
te rn a az őrség u d v a rá b a n , am elyben m o st nem v o lt víz. M egragadták a p ró fé tát
és b e le v e te tté k a ciszternába úgy, hogy o tt b elem erü lt az iszapba. A zután o tt­
h a g y tá k sorsára ab b an a rem ényben, hogy a b izonyára m ély sárban Jerém ias
m a jd m egfullad, m e rt m inél jo b b an vergődik, an n ál m élyebben sülyed bele az
iszapba.
Lassú és kínos h a lá lt sz án ta k an n ak , aki elég b á to r v o lt ú tjo k b a állni!
Jerém ias azonban nem h a lt m eg. V olt u . i. a királyi u d v a rá b a n egy Ebed-
Melek nevű szerecsen, aki a királyi család asszonyai körül te lje s íth e te tt szolgálatot.
Ez a királyhoz s ie te tt — aki nem v o lt odahaza, hanem a v árfalo n , a B enjam in
k ap u n á l ta rtó z k o d o tt — és m e g je le n te tte neki a z t, am i a p ró fétáv al tö rté n t.
Nem tu d ju k , hogy Ebed-M elek a s a já t jó szán táb ó l, v ag y a királyi asszonyok
m egbízásából cselekedett-e így, a k ik bizonyára jól ism erték Jerém ias szem élyét
és jelentőségét. M indenesetre tragikus, hogy egy, a Jahve vallástól teljesen idegen
embernek kellett közbelépnie, hogy a Jahve vallás követői el ne pusztítsák Jahve
prófétáját!
A m ikor a. k irály m e g tu d ja , hogy m i tö rté n t a p ró fétáv al, m egparancsolja
Ebed-M eleknek, hogy vegyen m agához három em b ert a kapuőrségből — a héber
szöveg harm inc e m b e rt m ond, am i valószínűtlen, nem csak a z ért, m ert az E bed-
M elekre b íz o tt fela d at elvégzéséhez három em ber is elég volt, hanem a z é rt is,
m e rt a kapuőrségből, am elynek X X X V III. 4. szerint m ár veszteségei is v o lta k ,
h a rm in c em b ert kevésbé nélk ü lö zh ettek , m in t h á rm a t — és m en tse ki a p ró fétát
a ciszternából „ m ie lő tt m eg h a l“ (X X X V III. 10.). E bből az u tasításb ó l is látszik,
hogy a k irály nem a k a r t a a próféta h a lá lá t, am ikor a fejedelm eknek kiszolgál­
t a t ta . Czedekiás m ég érez m agában annyi erélyt, hogy a próféta é le té t a fejedel­
m ek a k a ra ta ellenére is m egm entse. H a gyenge a k a ra tú , könnyen befolyásolható,
erélytelen em ber v o lt is, de gonosz nem volt és a próféta h a lá lá t nem a k a rta .
Ebed-M elek úgy tesz, ahogy a király p a ran cso lta. M agához veszi a három
k a to n á t s vissza siet velük a k irályi v á rb a . M ivel ő is tu d ja , hogy kötelek nélkül
Je ré m ia st a gödörből kihúzni nem lehet, elviselt és elrongyolódott ruhákból,
a m e ly ek e t a k irályi v á r ra k tá ra ib ó l szerez be, k ö telek et készít és leereszti a z t a
ciszternában levő p rófétának, a k it arra szólít fel, hogy kapaszkodjék e kötelekbe.
Jerém ias így tesz, am ire ők a kötelek segítségével kim entik a ciszternából.
A k irály fel a k a rja használni az a lk a lm a t, hogy m ost Jerém ias életét m en­
440 J e r é m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é s e a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a l a p j á n .

te tte m eg és m aga elé rendeli. H á th a m ost, hogy é le tét köszönheti neki a próféta,
kedvezőbb jó slást k a p h a t tőle. A hely, ahol Jerém iassal találkozni kell, való­
színűleg a királyi várból a tem p lo m b a vezető k ap u , am ely körül a nap bizonyos
szakában kevés le h e te tt a járó-kelő. Czedekiás nem a k a rta , hogy esetleg lássák
a " h a z aá ru ló v a l“ beszélgetni.
Az i z g a l o m t ó l rem egő hangon fordul oda a prófétához: „K érd ezn i ak aro k
Tőled v alam it. Ne titk o lj elő ttem sem m it,“ (X X X V III. 14.) Gondolkozz csak jól,
Jerém ias, h á th a van v alam i vigasztaló szavad a szám om ra! R em énységért,
vig asztalásért reszket a szerencsétlen király. Jerém ias azonban ism eri em berét.
M egbízhatatlan és in g atag az. E zért m ondja neki: „ H a m egm ondom Neked,
nem fogsz-e m egölni? “ (X X X V III. 15.) L ám , ép az előbb a d tá l ellenségeim
kezére és igaz ugyan, hogy m eg m e n te tté l, de ki tu d ja , h á th a ism ét a kezükbe
adsz, ha ellened szólok? É gy p illan atig úgylátszik, m in th a a próféta, ak i soha­
sem fél, m o st félne. De a következő p illa n a tb a n m ár így szól: „ H a ta n á c so t adok
N eked, úgy sem fogsz rám h a llg a tn i!“ (X X X V III. 15.) Aki így beszél, az m ár
nem félti é le tét, az m ár tu d ja , hogy csak eg y et fog m ondani: az igazságot, ha
életébe fog is kerülni. Inkább a lem ondás, a h iábavaló fáradozás szom orú érzése
szól m ár Jerém ias ez utó b b i szavaiból, nem a félelem . M inek kív án o d J a h v e sz av á t
h allan i? Hiszen úgy sem fogod követni!
De a k irály — b á r m á r lá th a tn á Je ré m iás válaszából, hogy ennek sem m i
kedvező m ondanivalója nem lesz szám ára — a gyengelelkű em berek csökönyös­
ségével szeretne valam i jó, kedvező jövendőm ondást kicsikarni a p rófétától és
a z t hiszi, hogy közelebb ju t céljához, ha m egesküszik, hogy nem fogja b á n ta n i,
sem ellenségei kezébe ju tta tn i a p ró fé tát. Pedig ez nem is k ív á n ta az esküt. —
Jerém ias m á r jól tu d ja , hogy m it a k a r tu d n i a király s a z ért, m ielő tt ez kérdez­
hetne, ő m ár felel: „ Így szól J a h v e : H a m egadod m agad B ábel királya vezérei­
nek, a k k o r m e g ta rta tol és ez a város sem lesz a tűz m a rta lé k a “ . (X X X V III. 17.)
Jerém ias te h á t i t t m ár kilép tartó zk o d ásáb ó l és a m it a Czedekiassal való beszél­
getésekor m ég csak se jte tn i en g ed ett (X X X IV . 1 —7.) a z t m o st teljes nyíltsággal
m egm ondja. A város úgyis közel van az eleséshez, h á th a bele tu d n a m arkolni
m o st a király leikébe és az utolsó p illan a tb a n m eghódolásra bírn i és ezzel a bo r­
zalm as p u sz tu lá st elkerülni: E z é rt m ondja neki m integy: Még nem késő! „D e
ha nem adod m eg M agad, akkor ez a város a káldok kezére kerül és tűzzel fogják
felégetni és Te sem m enekülsz m eg előlük.“ (X X X V III. 18.) Jerém ias világosan
beszél. M intha csak érezné, hogy m ost beszél u to ljá ra a k irálly al, hogy tö b b et
nem lesz alkalm a őt figyelm eztetni.
M intha a király is érezné, hogy m o st dől a sorsa: habozni, Jerém ias szavára
h a jla n i látszik . M egm ondja Jerém iasn ak , h ogy m egadná m ag át, de fél, hogy a
káldok m ajd a Jeruzsálem ből táb o ru k b a m en ek ü lt a la ttv a ló in a k fogják őt ki­
szolgáltatni. A király nyilván jobban félt ezeknek, az ő p á rtü té s e m ia tt h o n tala n n á
v á lt jeruzsálem ieknek a gú n y játó l, b án talm azásaitó l, m in t m agától az ellen­
ségtől. H ogy kik v o lta k ezek a ju d ea iak a káld tá b o rb a n és hogy hogyan kerü ltek
oda, a z t m ár m o n d o ttu k akkor, am ikor Je ré m iá st A n a th o th felé való ú tjá b a n
Jeruzsálem k a p u já b a n elfogták. (345. l .)
Je ré m iás m eg n y u g ta tja a félénk szívű király t, hogy nincs m itől ta rta n ia ,
nem fogják őt k iszolgáltatni azoknak, ak ik tő l fél. Je ré m iás szinte könyörög a k i­
rály n ak , úgy kéri: „H a llg a ss J a h v e szavára ab b a n , a m it én m ondok Neked, hogy
jól m enjen dolgod és életben m arad j!“ (X X X V III. 20.)
H ogy m ég jobban m egindítsa a király t, közli vele egy v ízió ját és a u d itió ­
já t, am i ab b an az esetben fog bekövetkezni, ha nem fogja m ag á t m egadni. Ja h v e
l á t ta t ta m eg a prófétával, h o g y :
" É s, ime, minden asszony, aki megmaradt — J u da királyának házában kivi­
tetik — Bábel királya fejedelmeihez és ezt mondják amazok: — " Megcsaltak, erőt
vettek rajtad barátaid, — Ingoványra vezetlek lábadat — Ők pedig cserben hagytak“.
X X X IX . 22. A vízió feltételes form ájú, — ami ren d k ív ü li dolog a prófétai irodalom ­
ban. De ez igazán csak form a, — am ely különben valószínűleg Ba ru k tó l ered, —
J e ré m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é s e a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n . 441

m e rt a p róféta nagyon jó l tu d ja , hogy Czedekiás nem fog ráh a llg a tn i. B aruk

b e á llítá sa szerint ez a vers Czedekiasnak szól és a rra céloz, hogy a k irá ly t előbb
tő rb e csalták, a z u tá n cserbehagyták „ b a rá ta i“ , a fejedelm ek, a tanácsadók,
Je ré m iás m in teg y a z t a k a rja a k irá ly szem e elé ta rta n i, hogy ne féljen a káld
táb o rb a n levő ju d ea iak tó l. H a nem a d ja m eg m ag á t, a k k o r sem lesz jobb dolga,
ak k o r p a n a sz d a lt fog h allan i, am ely az ő szom orú so rsát fogja siratn i, a z t, hogy
az „ in g o v á n y b a “ v e z etté k .
A k irály nem m ondja m eg Jerém iásn ak , hogy m eg fogja-e ten n i, am ire a
próféta olyan nyom atékosan figyelm eztette? Még ilyen világos, szívhez szóló
szóra is habozik. Valószínűleg m aga sem tu d ja , hogy m it fog csinálni? Je ré m iá s­
n a k azonban m egparancsolja, hogy a kö ztü k lefolyt beszélgetést ta rts a tito k b an .
„S enkinek sem szabad erről a beszélgetésről tu d n i, m e rt különben m eghalsz.“
(X X X V III. 24.) Nem a király ölné m eg, hanem a fe je d e lm e k , ha m eg tu d n ák ,
hogy a k irállyal a fegyverletételről tá rg y a lt. Ha a fejedelm ek arról értesülnének,
hogy épen ő, a „ h a z a á ru ló “ , v o lt az, aki a k irály n ak a fegyverletételt a já n lo tta ,
valószínű, egy p illan atig sem h ab o ztak volna to v áb b , hogy ezt, a rá ju k nézve
igazán veszedelm es em bert, el tegyék láb alól és pedig m o st bizonyára rövideseb­
ben és biztosabb m ódon, m in t a m ú ltk o r. H ogy a király is a fejedelm ektől fél,
m u ta tja a következő vers. A király u . i. szám ol azzal, hogy a h á b o rú sp á rt vezérei
v alam ikép mégis értesü lh etn ek arról, hogy ő Jerém iassal beszélt és ezért, hogy
a p ró fé tá t és m ag á t a fejedelm ek h arag ja ellen biztosítsa, ezt m ondja Jerém iasnak:
" Ha meghallják a fejedelmek, hogy beszéltem veled — É s eljönnek hozzád és
ezt mondják neked: — Nosza mondd meg nekünk, mit beszéltél a királlyal, — Ne
tagadd el előttünk, hogy meg ne öljünk — É s mit mondott neked a király? — E zt
mondd nekik: — Alázatosan könyörögtem a királynak, — Hogy n e vitessen vissza
Jonathán házába, hogy meg ne haljak ott. X X X V III. 2 5 —26. — A k irály te h á t
a z t paran cso lja Jerém iasn ak , hogy hazudjék. És Jerém ias m egteszi.
A fejedelm ek alighanem s e jth e tté k , hogy a király a fegyverletétel gondola­
tá v a l foglalkozik, am i egyértelm ű le tt volna azzal, hogy őket ham arosan elfo­
g a tja és hóhér kézre a d ja . G ondosan ügyelnek h á t m indenre. M egtudják a z t is,
hogy a király a nekik ro p p a n t ellenszenves, sőt gyűlöletes és gyanús gondolkozású
p ró fétáv al beszélg etett. N ehogy h á tu k m ö g ö tt m eglepetés érhesse őket, elm en­
nek m ind Jerém iashoz, — aki m ár ak k o r m eg in t az őrség u d v a rá n v o lt — és
m egkérdezték, hogy m it beszélt a k irállyal? És Jerém ias „éppen a z o k at a szav a­
k a t m o n d ta nekik, am elyeket a király p aran cso lt n e k i“ . (X X X V III. 27a).
Nem szabad leplezgetnünk, hogy Jerém ias i t t bizony h a z u d o tt. K étszeresen
m eglep ez b e n n ü n k e t ép őnála, m e rt az ótestam en to m i p ró féták közt nincs még
egy, aki oly élesen k ik elt volna a hazugság ellen, m in t ép ő. (V. ö. pl. a D euter­
onom ium ról való íté le té t V III. 8. 1.) É s m o st ő is h a z u d o tt. A dolgon nem e n y h ít
az sem , hogy a király p a ra n c sá ra te tte . N eki, — ha hű a k a r m ara d n i sa já t esz­
m éihez — nem le tt vo ln a szabad hazudnia.
De m i tö rté n t volna a k k o r? Az, hogy a fejedelm ek m e g tu d tá k volna, hogy
ő a m eghódolást a já n lja a k irálynak: felháborodásukban és h a rag ju k b an nyíltan
a király ellen fo rd u ltak volna és — nehogy ellenük tehessen — m egölték, vagy
tró n já tó l m eg fo szto tták volna és esetleg egy dühös háborús fa n a tik u st ü lte tte k
volna a helyére, — m ert v o lt ilyen is a királyi család ta g ja i közt, nem sokára ta lá l­
kozni fogunk vele, — a k i a végsőkig feszítette volna a h ú ro k a t és az utolsó emberig
erőszakolta volna a káldoknak való ellenállást. M ost pedig, am íg Czedekiás volt
a király, Jerém ias rem é n y k ed h e te tt ab b an is, hogy egyszer csak sikerülnie fog
an n y ira m eggyőzni a k irá ly t, hogy az tén y leg leteszi m a jd a fegyvert és k in y it­
ta tja a k áld o k e lő tt a k a p u k a t. Czedekiás eltá v o lítá sa azonban csak a m ég dü­
hösebb ellen állást és — m ivel a h arc vége úgyis csak vereség le h e te tt a próféta
szerint — a h arc végén a. város teljes elp u sztít ta tá s á t je le n te tte Jerém ias gondol­
kozó lelke szám ára. Mindezzel szám ot vetve, h a z u d o tt te h á t a próféta, m ert a közjó
úgy k ív á n ta . Ha Je ré m ia sn ak m agának szem rehányást teh etn én k , hogy m ié rt hazu­
d o tt, körülbelül ezt felelné: Okozója legyek-e annak, hogy a fejedelm ek egy erőszakos
442 J e ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a Biblia filológiai és tö r t é n e t i k r itik á ja a l a p j á n .

te ttre h atáro zzák el m ag u k a t? H a elárulom , hogy a királlyal a békéről, a m eghódolás­

ról beszéltünk, ezáltal csak a nép p u sz tu lá sá t segíteném elő, m ert a fejedelm ek h a ­
rag ju k b an bizonyára o ly at tennének, am i m ia tt m ég rosszabb idők következnének
a v á ro s ra . Jerém ias őszintesége végzetes helyzetbe d ö n th e tte volna Jeruzsálem et.
H a h a llg a to tt és sem m it sem felelt volna a fejedelm ek h o zzáin tézett kérdésére,
ebből is csak baj szárm azo tt v o lna. A fejedelm ek ugyanis m ár éltek a g y an ú p er­
rel, hogy a király tén y leg a fegyverletételen gondolkozhatik; ezért is m en tek el
m ind Jerém iashoz, hogy ezt kivegyék belőle. S ha m ost Jerém ias, — a k it a fejedel­
m ek régóta úgy ism ertek, hogy ellensége a h áb o rú n ak és szellem i vezére a béke­
p á rtn a k , — ha m ost ez a Je ré m iás kérdésükre nem felelt, hanem fagyosan h all­
g a to tt volna, akkor ebből m ár m in d e n t m e g tu d ta k v o lna. G yanakvó lelkük egész
bizonyosan m e g á lla p íto tta volna, hogy a király és a próféta a város átadásáról
tan ácsk o ztak . É s akkor b e k ö v etk ezett volna az, am itől Jerém ias félt. Í gy azonban
a próféta felelete, hogy t. i. a k irálytól azt kérte, hogy ne vigyék vissza Jo n a th á n
h ázáb a, a ciszterna börtönbe, m e g n y u g ta tta ő k et és ném án o tth a g y tá k a p ró fétát.
Ú gylátszik, v o lt valam i olyasm i k ilátásb a, hogy Je ré m ia st vissza fogják csukni a
Jo n a th á n -h áz b ö rtönébe, m e rt különben nagyon ügyetlen és hihetetlen le tt volna
Jerém iás m egtévesztő felelete. Így azonban a fejedelm ek m egnyugodva táv o z­
ta k . Nincs b a j, a k irály nem gondol a város feladásával!
Pedig lehet, hogy gondol! H abozó, m a g á t nehezen elh atáro zn i tu d ó lelké­
nek azonban bizonyára sok idő k e lle tt, am íg rá tu d ta m a g á t szánni v a la m ire .
Így tö rté n t a z u tá n , hogy a fegyverletétellel elkésett. A város elesett. Az ellenség
keze tö rt belé u ta t.
M agáról az esem ényről a K irály o k könyve é rte sít b e n n ü n k e t. (II. K ir. X X V )
E szerin t a káld o k n ak sik erü lt Czedekiás u ra lm á n a k 11. éve negyedik hónapja
9. n a p já n b eh ato ln i a v áro sb a. Az ostrom te h á t 17 hónapig és 29 napig ta r to tt.
Je ré m iás könyve, ill. a Ba ru któl ír t Jerém ias életrajz, am ely et i t t k ö vetünk, nem
em lékszik m eg sem a város, sem a király to v á b b i sorsáról. É s ha v a n n a k részek a
39. fejezetben, am elyek az u tó b b e m líte tt dolgokkal foglalkoznak, úgy ezek nem
B aru k tó l erednek, hanem II. K ir. 25-ből v a n n a k id ep lán tálv a .101 Így tu d ju k m eg,
hogy Czedekiás am ikor m e g lá tta a benyom uló ellenséget, tőle szinte hihetetlen
en e rg iát és vakm erőséget ta n ú s íto tt. H íveivel éjszaka neki v á g o tt a káld sereg­
nek. S ik erü lt is azon keresztül h a to ln ia és ló h áto n m en e k ü lt a Jo rd á n völgye
felé, hogy a folyón tú l biztonságba helyezze m ag á t. A káldok azonban észrevették
szökését, u tá n a ira m o d ta k , a köréje tö m ö rü lt c sap a to t sz étv e rté k és Czedekiást
Jerik ó n ál fogságba e jte tté k . E lv itté k R ib láb a, N ebukadnezar főhadiszállására.
O tt a babyloni k irály íté le te t t a r t o tt fölötte. F ia it és velük Ju d a nem ességét a
k irály szem e elő tt le v á g a tta , ő t m ag á t pedig m e g v a k ítta tta , azután bilincsekbe
v e re tte és B abyloniába v ite tte . T öbbet a zu tán nem is hallu n k Czedekiásról.
D u h m 102 a X X X IV . 1—7-ben olvashatók a la p ján kétségbe vo n ja a K irályok
könyve Czedekiás em e sorsára vonatkozó értesítésének hitelességét, a m it vele
szem ben Cornill103 igyekszik m egvédeni. M ivel azonban ez a problém a tu lajd o n k ép
a K irályok könyvéhez ta rto z ik , m i nem foglalkozhatunk azzal, hogy tényleg
m e g v a k ítta tta - e N eb u k ad n ezar Czedekiast, vagy sem?
Jeruzsálem to v áb b i sorsára vonatkozólag a n n y it kell m ég m egem lítenünk,
hogy a v á ro st a káldok az elfoglalás u tá n egy hó n ap ra tén y leg felégették, úgy,
a m in t a z t Jerém ias m egjövendölte és „ J a h v e n y á já t“ , a n é p e t pedig fogságba
h u rco lták . A n épnek csak egy csekély töredéke m a ra d h a to tt az országban a
káldok engedélyével, t. i. a teljesen vag y o n talan o k . E zeknek szőllőket, szántóföl­
d ek et a d ta k a káldok, hogy m egélhetésükről gondoskodjanak.
Mi tö r té n t Jerém iassal? A próféta, a m in t h a llo ttu k , az őrség udv arán volt.
Nem is h a g y ta el a z t a helyet. Pedig, am ik o r a k áld o k ben y o m u ltak , őrizői, a
k a to n á k , alighanem elm enekültek, úgy, hogy ő nyug o d tan h a z am e h ete tt volna.
101 S ta d e : i. m . I . 696. l . je g y z e te .
102 D u h m : i. m . 309. kö v . l .
103 C ornill: i. m . 376— 377. l .
Je ré m ia s p r ó f é t a élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a l a p já n . 443

Ő azonban o tt m a ra d t. Nem siet a káldok elé sem, hogy a z o k a t üdvözölje. Pedig,

ha a káld o k m eg b ízo ttja, a g en t-p ro v o cateu rja le tt v o lna, akkor bizonyára sie te tt
volna hozzájuk. Nem ; é rte úgy küldenek a város lakossága fele tt ítélkező bab y ­
loniai főem berek, a k ik e t B aru k (X X X IX . 3-ban) név szerin t felsorol. E zeket a
káld főem bereket pedig m inden valószínűség szerint G edalja, Ahikám fia, Sáfán
unokája fig y elm ezteth ette a p ró fétára. G edalja is azok közé a jeruzsálem iek közé
ta rto z h a to tt, a k ik ellenezték a N ebukadnezar ellen való lázad ást s akiknek e m ia tt
a h á b o rú sp á rt ostrom a la tti te rro rja elől a káld tá b o rb a n k e lle tt m enedéket keres­
nie. M ost, hogy Jeruzsálem elesett, többi, hozzája hasonló h o n fitársaiv al és a k ál­
dokkal e g y ü tt b e v o n u lt a városba. A babyloniai főurak, ak ik m ost a város lakos­
sága fele tt ítélkeztek, Gedalja közbenjárására e ltek in ten ek Jerém ias d eportál­
ta tá s á tó l, m e rt G edalja bizonyára m egm ondta nekik, hogy ő és az egész Sáfán-
család, am ely régtől fogva ism eri Je ré m iá st, b iz o n y íth a tjá k azt, hogy a próféta
sohasem v o lt a káld o k ellensége, sohasem v o lt a h á b o rú é rt lelkesedők közt, sőt
ellenkezőleg ő v o lt az, aki folyton hangsúlyozta a harc, az ellenállás teljes k ilátás­
ta la n s á g á t és k ö v etelte a k áld o k n ak való m eghódolást. E z t m eg erő síth ette a többi
jeruzsálem i em ber is, ak ik a káld o k táb o rá b an v o lta k . A babylon főem berek erre
á ta d já k Je ré m ia st G edaljának azzal a m egbízatással, hogy " vigye és vezesse
h a z a “ (X X X IX . 14.), egyszóval viseljen Jerém iasra gondot. Azzal, hogy Jerém iás
nem p o litik ai, hanem v allási okokból v o lt a k á ld o k n ak való m eghódolás m e lle tt:
a főem berek nem tö rő d te k . Ők m egbízhatónak ta lá ltá k a p ró fé tá t és ezért m egen­
gedték, hogy a vele rokonszenvező Sáfán-család egyik ta g já v a l G edaljával, az
országban m arad h asso n . Vele m a ra d t B aru k is.
E m líts ü n k m eg m ég egy, Jerém iásra nézve nagyon jellem ző dolgot, m ielőtt
to v áb b m ennénk.
M ost i t t v o lt az idő, am ely et Jerém ias olyan biztosan bekövetkezendőnek
jö v en d ő it. R om okban h e v e rt a város, fogságba viszik a nép et. Az „északi ellenség“ ,
Ju d a egykori bizalm asai, b a rá ta i te tté k ezt vele úgy, ahogy ő m ár régen, m ég húsz
évvel ezelőtt m egjövendölte. Egész Jeruzsálem ben egyedül csak neki le tt volna
oka u jjo n g a n i és h ird etn i: lám , nem m egm ondtam ? ! H ol v a g y to k m ost Ti béké­
ről, boldog jövőről áradozó p ró fé ták ? Nézd H a n a n ja és ti többiek: e lm ú lt réges-
rég a k é t év, a m it ti jó so lta to k és B ábel m ég m indig áll! É p m o st tip o rja össze,
rom bolja le a z o k at az erős v á rfa la k a t, am elyeket ti b ev ehetetleneknek ta rto tta to k !
H ol v a n n a k a tem p lo m i szent edények, am elyeknek visszakerülését oly biztosan
á llíto ttá to k ? N ézzétek, ép m o st viszik a káldok m ég a z t is, am i eddig a tem p lo m ­
ban m a ra d t! H ol van Jo ja k in , hol a tö b b i szám űzöttek, akiknek visszatérését
oly nagy garral p r ó f é tá lt o k ? N ézzétek: rabláncon a v ilág talan n á le tt király,
a k it Ti v e z ette te k félre, rab lán co n Ti m ag a to k is és m en te k az idegenbe, a bizony­
tala n ság b a , a szám űzetésbe! N ézzétek: ép m ost v eti az ellenség a tüzes csóvát
J a h v e tem p lo m ára! N ézzétek: a láng szaporán p u sz títja , a m it Ti örökkévalónak
h itte te k s a falak, am elyeknek létezésében jobban b ízta to k , m in t az Élő Isten
szav áb an , dübörögve om lanak össze az eget csapkodó fü st- és lángtengerben! H á t
m o n d já to k m eg, kinek voll igaza? K in ek a jövendőm ondása te lje se d e tt be?
N em , sem i t t B aru k n ál, sem Jerém ias költem ényei közt nyom a sincs az
öröm u jjo n g ásn ak , hogy Ja h v e neki a d o tt igazat. Ellenkezőleg, éppen a rra nézve
v a n n a k a d a ta in k , hogy Jerém ias szívéből sa jn á lta m indig népe p u sz tu lá sá t. Ami
m ásn ak közöm bös, az fájó seb neki:
„ K i fog megkönyörülni rajtad, Jeruzsálem? — É s kinek a szíve szán meg Téged?
— K i fog (útjáról) letérni Hozzád, — Hogy megkérdezze, békességben vagy-e?“ XV. 5.
Jerém ias nem tud örvendeni a pu sztu lásn ak , neki nem gyönyörűség látni,
hogy próféciája ily borzalm as fenségben b ek ö v etk ezett. Ellenkezőleg a z t m ondja
m agáról:
" Hiszen én — Sohasem ostromoltalak (Jahve), hogy (küldd) a szerencsétlen­
séget — S a pusztulás napját nem kívántam — Te is jól tudod (ezt)! “ X V II. 16. —
N em , ő m ég ellenségei rom lásában sem tu d gyönyörködni. H a v a n n a k is keserű
kifakadásai az őt kínzók ellen, n y u g o d tan elm o n d h atja a z t is, hogy sokszor jó t
444 J e r ém ia s p r ó fé ta élele és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r itik á ja a la p já n

a k a rt m ég ellenségének is. (XV. 11. X V III. 20.) A n é p e t pedig igazán szereti,

egynek érzi m ag á t vele, am ikor az nyom orúságban v a n . E gy országos szárazság
a lk alm áv al pl. őszintén könyörög, hogy J a h v e szánja m eg a n épet. (X IV . 1 —10.)
B izonyára neki fá jt legjobban, am ikor J a h v e h a rag jáb an m eg tiltja neki, hogy
a síró k a t és gyászolókat v ig asztalja. (X V I. 5 - 7 . )
E z e k et a m o st id é z e tt kö ltem én y ek et Jerém ias ugyan nem a város és a nép
p u sz tu lá sa k o r írta , — ezek korábbi k eletű, ha pontosan nem is d a tá lh ató költe­
m ények, — de e sorok, g o n d o lato k m u ta tjá k , hogy Jerém ias nem tu d o tt gyönyör­
ködni m ások szenvedésében m ég akkor sem , ha azok á lta l az ő igazsága v ilá g lo tt
ki. Az azonban bizonyos, hogy nem egy k o rtá rsa v a d öröm m ám orban tö r t volna
ki, h a az isteni igazságszolgáltatás annyira igazolta volna őt, m in t m o st Jerém iast.
De Jerém ias „ m á s léleknek gyerm eke“ v o lt!
H anem k ísérjü k to v áb b Jerém ias életfo ly ását! T u d ju k , hogy a k áld főem ­
berek G edaljának, Sáfán uno k áján ak gondjaira b íz tá k a p ró fé tá t. A zt a G edalját
N ebukadnezar Ju d e a h e ly ta rtó já v á nevezte ki. Most m á r u. i. N ebukadnezar
is o k u lt abból, hogy a ju d eiai uralkodóháznak, a D ávid-háznak, egym ás u tán két,
sőt ha J o ja k in t is ide vesszük, három ta g ja ta g a d ta m eg neki az engedelm ességet.
Most m á r ép ezért nem a D ávid-házból való em b ert á llít az ország élére, hanem
G edalját teszi m eg h e ly ta rtó n a k . Székhelyéül M iczpát, egy Jeruzsálem től 2 órá­
nyira észak n y u g atra fekvő váro sk át, jelölte ki. A királyság eltörlése és a lakosság
szám űzetése m e lle tt m ég a főváros, Jeru zsálem , m egszüntetésével is gyengíteni
a k a rta az országot. G edalja te h á t M iczpába h ú zó d o tt azokkal, a k ik e t a bab y ­
loniai király az országban m eg h ag y o tt. Vele v o lt Jerém ias is B arak k al, to v áb b á
vele v o lta k a királyi család R iblában m egölt férfitag jain ak asszonyai is. G edaljá­
n ak az v o lt a célja, hogy M iczpából egy B abyloniához hű kis gy arm ato csk át
létesítsen. M unkával, békés eszközökkel a k a rta láb ra állíta n i kisded biro d alm át.
E z é rt örü lt an n a k , am ikor egyszer m egjelentek nála a m ég szertekóborló
ju d eai szabadcsapatok vezérei és közölték vele, hogy ők és em bereik is felhagy­
n ak a káldok elleni küzdelem m el. Úgy kell elképzelnünk a dolgot, hogy J e ru ­
zsálem pusztulása u tá b több judeai sz ab ad csap at kóborol szerte az országban.
T alán azokból á llta k , ak ik Jeruzsálem elfoglalása u tá n Czedekiással m enekülni
p ró b á lta k és a k ik e t a káldok Je rik ó n á l, am ikor a k irá ly u k a t elfogták, széjjel­
v ertek . E zek a szab ad csap ato k azon v o lta k , hogy a k á ld o k a t lehetőleg nyug­
ta la n íts á k p o rty ázásaik k al, hirtelen rajtaü té se k k e l stb . A káldok hum ánus h ad ­
viselési m ó d já t m u ta tja , hogy ezeket a kisebb c sa p a to k a t eddig nem irto ttá k ki.
Ú gylátszik, m ost ezek is m eg u n ták az örökös háborúskodást, m e rt M iczpába
m ennek, hogy o tt, ha a k á ld ok tó l b á n tó d á su k nem lenne, letelepedjenek. Gedalja
örül, hogy ezek is hozzájö ttek és b iz to sítja őket, sőt m ég m eg is esküszik nekik,
hogy sem m i b án tó d ásu k nem lesz az országban levő káldoktól, m e rt ő felelni
fog értü k a káldok e lő tt. A szabadcsapatok: — vezéreiket B aruk (X L. 8.) név­
szerint felsorolja, de szám unkra csak Izm a e l, J ohanan és A zarja neve a fontosak —
m egnyugosznak és G edalja tan ácsára gyüm ölcs és szőllő term elésre a d já k m ag u k a t.
A szomszédos országokba — az am m onitákhoz, E dom ba, M oábba — m enekült
ju d e a ia k is kezdenek visszaszállingózni, m e rt lá tjá k , hogy N abukadnezar nem
a k a rja teljesen eltörölni J u d e á t a föld színéről, sőt egy új állam i élet csírái szá­
m ára a d o tt lehetőséget. Miczpa lakosai szorgalm asan dolgoztak és m unkájuk
eredm ényes is v o lt, m e rt X L . 12. szerint „ s o k b o rt és gyüm ölcsöt szüreteltek".
H a Jeruzsálem elfoglalását közvetlenül követő kónapokban ily gazdag szüret
v o lt lehetséges, akkor ez ism ét csak a z t b izo n y ítja, hogy a káldok nem voltak
b a rb á r hadviselők, nem p u s z títo ttá k ki a gyüm ölcsöket és szőllőket az ország­
b a n .104 N ekik is, a k ik az ország u ra i a k a rta k m arad n i, érdekükben volt, h o g y
J u d e á b a n m inél előbb ren d e z e tt viszonyok jöhessenek létre, hogy a nép el tu d ja
lá tn i önm agát. Sőt m á r csak a z ért sem a k a rtá k e lp u sz títan i ezt az·,országot, m ert
tu d tá k , hogy előbb-utóbb bizonyosan le kell szám olniok E gyptom m al és akkor
104 H a m m u ra b i tö rv é n y e i (59. §.) is t i l t j á k az o k ta la n f a ir tá s t. M ah ler E d e d r . : i. m.
110. l .
J e ré m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n . 445

a hadviselés sikere érdekében is jó lesz, ha Ju d e áb a n szilárd á lla p o to k és m eg­

bízható lakosok lesznek, m ert J u d e a lesz az E g yptom ellen m űködő hadsereg
bázisa, élelm iszer ra k tá ra .
M iczpában te h á t jól sik erü lt az első szüret. A kis állam ocska szerencsés
au spitium ok közt kezdte é le tét. K épzelhető, hogy m ennyire örült ennek Jerem iás,
aki b eteljesülni lá tta , am i u tá n v á g y o tt: békés, szorgalm as m u n k a, ha kell, ak ár
a káldok u ralm a a la t t is, csendes viselése J a h v e b ü n tetésén ek , ak i m ajd el fogja
hozni a teljes sz a b a d u lá st is, ha lá tn i fogja, hogy a nép m agába szállt és nem
lázadozik ellene.
Sajnos, nem úgy le tt, ahogy a k ezdet ígérk ezett! A M iczpához fűződő szép
rem ények m ind szertefoszlottak, a m iczpai ha nem is boldog, de m egelégedett
kis kolónia földönfutóvá le tt! Nem ellenség h aragja, hanem ism ét csak judeai
em ber fanatizm usa, m eggondolatlansága m ia tt.
A dolog úgy tö rté n t, hogy a szab ad csap ato k vezérei m eg tu d tá k , hogy egyik
tá rsu k Izm ael, G edalját m eg a k a rta ölni. Jo h a n a n , egy m ásik vezér, közli is ezt
G edaljával és óvatosságra in ti. De G edalja, úgylátszik, an n y ira m eg v o lt győ­
ződve az á lta la v á lla lt és v é g z ett fela d at fontosságáról — t. i. k ö zv etítő lenni
B abylonia és s a já t népének m aradéka k ö zt —, hogy nem tu d ta elhinni a z t, a m it
Jo h a n a n m o n d o tt neki. Nem h itte, hogy akadhasson judeai em ber, aki an n y ira
ellensége legyen a s a já t h azáján ak , hogy őt el a k a rja p u sz títa n i. Ö nm agában és
az á lta la v égzett m u n k a csendes, z a v a rta la n fo ly tatásáb an lá tta u. i. egy jobb
jövő kezdeteit,
Jo h a n a n azonban, úgylátszik, jo b b an ism erte Izm aelt, m é rt m ég a z t is
felaján lja G edaljának, hogy m egöli Izm aelt. B ár a háború okozta eldu rv u lásra
m u ta t, hogy Jo h á n á n olyan h am ar kész egy em ber é le tét kioltani, m ásfelől ta g a d ­
h a ta tla n azo n b an , hogy Jo h an an a nép jövője m ia tti aggódásból kész oly gyorsan
m ég a gyilkosságra is. F elism erte u. i., hogy G edalja h alála a m iczpai kolónia és
ezzel a nép, az új állam kezdeteinek a végét jelentené. „M iért öljön ő m eg Téged? “
— m ondja G edaljának. „ H o g y m inden köréd sereg lett ju d eai szétszóródjék és
Ju d a m arad ék a ne legyen tö b b é? “ (X L . 15.) De G edalja m eg tiltja Jo h a n an n a k
Izm ael m egöletését. H azugságnak ta r tja a z t, a m it Jo h a n an Izm aelról m o n d o tt.
G edalja életével fiz e te tt jóhiszem űségéért. Izm ael tén y leg m egölte. K ét
h ó n appal Jeruzsálem pu sztu lása u tá n . Cselekedetének csak a z t a m ag y a ráz a to t
leh et adni, hogy m in t a D ávid-ház sarja, v ad gyűlölettel nézte, hogy az ország
ügyeinek az intézése G edalja és nem egy D ávid-házból való em ber, pl. az ő kezé­
ben v a n . Jeruzsálem ben ta g ja le h e te tt a háborús p á rtn a k és m in t ilyen, m ég
m o st is fan atik u san gyűlölte a k á ld o k a t. Mivel G edeljában e g y ú tta l a káld h a ta ­
lom m eg te ste sítő jé t lá tta , ez is egy ok k al több v o lt ahhoz, hogy m egölje. Így
m ég — n ézete szerin t — a N ebukadnezar á lta l R iblában lem észárolt D ávid-
házbeli ro k o n aiért is vérbosszút áll. Az azonban m á r m ajdnem teljesen é rth e te t­
len, hogy m ég egy nagy töm eggyilkosságot is k ö v e te tt el és nyolcvan á rta tla n
zará n d o k o t h á n y a to tt kardélre,* L egfeljebb azt a m a g y a rá z a to t leh et adni ennek
a borzalm as cselekedetnek, hogy a m iczpai kolónia k ezdeteit a k a rta teljesen
m egsem m isíteni. Vad fan atizm u sáb an csak a káldok kezét, nem pedig hazája
népe új kezd eteit lá tta a dolgokban. Az, a m it a héber szöveg m ond, hogy t. i.
B oalisznak, az am m o n iták k irály án ak m egbízásából gyilkolta volna le G edalját
és a tö b b iek et, nem sok a la p p a l rendelkezik. Izm ael te tté n e k ez az értelm ezése
bizo n y ára onnan ered, hogy véres te tté n e k elkövetése u tá n — m ag áv al hurcolva
a m iczpai kolónia ta g ja it is — az am m onitákhoz ig yekezett m enekülni. M ind­
össze csak an n y i leh e t igaz a dologból, hogy Boalisszal előre m egegyezett abban,
hogy ez a véres t e t t elkövetése u tá n be fogja ereszteni az országába.
Izm ael azonban m ég sem ju to tt el az am m onitákhoz. L egalább is nem úgy,
ahogy ő a k a rta , t. i. a m iczpai k o ló n iá t is m ag áv al hurcolva. Jo h a n an és társa i
u . i. u tá n a iram o d n ak . A m ikor a m iczp aiak m eg lá tjá k Jo h a n an c s a p a tá t: m eg­
fordulnak és e lfu tn ak Izm ael m ellől, ak i m ivel csak tized m ag áv al vo lt, nem tu d ta
* X L I. 5. és 7.
446 J e r é m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n .

őket v issz a ta rta n i. Jo h a n a n és Izm ael csap atai közt rövid h arc keletkezik, am ely­
ben Izm ael k é t k a to n á t veszít, a tö b b i vezérével eg y ü tt fu tásb an keres m enekülést.
A m iczpai kolónia — k ö ztü k term észetesen Jerém ias és B aruk is — m o st Jo h a n an
és tá rsa in a k a kezén v o lt. (X L I. 11— 16.)
Gedalja halála tényleg m eg sem m isítette a m iczpai kolóniát. A későbbi
zsidóság is felism erte, hogy G edalja h a lá la valóságos nem zeti csapás volt, m ert
G edalja h a lá lán a k em lékére b ö jtö t ren d eltek el, am elyet m á r Z akariás V II. 5 .,
V III. 19. is ism er. Még m áig is m e g ta rtja a zsidóság ezt a b ö jtö t, T isri, azaz
az izraelita év első h ó n ap ja 3. n ap ján .
A kolóniában azonban a legsúlyosabban Je ré m ia st é rin te tte G edalja h a lá la.
U tolsó jó a k a ró já t v e sz íte tte el benne. E ttő l fogva teljesen ki v o lt szo lg áltatv a
a n n a k a néptöredéknek, am ely G edalja körül csoportosult volt. Ezek azonban
korántsem v ise lte tte k a m á r öregedő próféta irá n t azzal a m egértéssel, figyelem ­
m el és szeretettel, am ely, m in t a Sáfán-család régi b a rá tjá n a k , G edalja részéről
bizonyára k iju to tt neki.
Most m egint nagyon nehéz idők következtek Jerém iasra. Az a gonosztett,
am ely elsöpörte a m iczpai kolóniát, m agával rag a d ta Je ré m ia st is. A kis kolónia
ettő l fogva olyanná le tt, m in t őszi avaron egy m arék le h u llo tt száraz falevél,
a m e ly et a tájo n kóborló hideg szél végre is ny o m talan u l elsöpör helyéről!
A vezérek u. i. b e lá ttá k , hogy ezek u tán M iczpába vissza nem m ehetnek.
H iába igazolnák ők m a g u k a t, Gedalja gyilkosa mégis csak közülök k e rü lt ki.
Mégis csak őket érné N ebukadnezar h arag ja, m e rt nincs m ár tö b b é olyan h a ta l­
m as szószólójuk, m in t G edalja volt. Nem is m ernek te h á t visszam enni M iczpába,
hanem délre, E gyptom felé veszik ú tjo k a t. Oda a k a rn a k Bábel k irály án ak haragja
elől m enekülni. F e lk ap ta m á r a szél a leh u llo tt faleveleket!
M ielőtt azonban elh ag y n ák az országot, m eg álln ak . T a n y á t ü tn ek G erut-
K im ham ban, B etlehem közelében. E szükbe ju t, hogy m ost, hogy ilyen nagy
dologra, a kivándorlásra, sz án tá k el m a g u k a t, jó lenne m egkérdezni, hogyan
gondolkozik J a h v e a dolog felől? H iszen o tt van velük J a h v e em bere, Jerém iás,
az m ajd m egkérdezi. Jo h a n a n és A zarja vezetése a la tt a próféta elé já ru l az egész
nép és m egkérik, kérdezze m eg Ja h v e tó l, hogy m ely úton já rja n a k és m it teg y e ­
nek? A vezetők alázatos tisztelettel beszélnek a p rófétával, de valószínű azért,
m e rt tu d já k , hogy „ m in él jo b b an b á n n a k p ró fé táju k k a l, an n ál h am arab b ad
nekik Isten kedvező jó s la to t“ .105 A káldoktól való félelem és egyéb okok m ia tt
ők u. i. m ag u k b an m á r e lh a táro z tá k , hogy E g y p to m b a m ennek. Az orákulum ra,
J a h v e szavára, m ár csak m in teg y isteni pecsétre v an szükségük. Jerém ias keresztül
lá t ra jtu k , hogy nem őszintén beszélnek, am ikor a z t ígérik, hogy engedelm eskedni
fognak J a h v e szavának, akárm ilyen ta rta lm ú is lesz az. E zért m ondja nekik,
am ikor Ja h v e n á l való k ö zb en járását m egígéri, hogy „ sem m it sem fogok eltitkolni
abból, am it J a h v e n e k te k felelni fog“ . (X L II. 4.)
Jerém ias m ost, hogy a nép eltáv o zo tt tőle, tén y leg Jahvehoz fordul. B ár
ő m agában régen m eg van győződve arró l, hogy a nép csak a haza földjén bol­
dogulhat (v. ö. X X X II. 15-öt, m ikor a p u sz tu lá st, Jeruzsálem elestét m egelőzőleg
is csak úgy tu d ja elképzelni népe jö v ő jé t, hogy ez a pusztulás u tá n is az ország­
ban fog lakni, „ h á z a k a t, földeket v e n n i“ és vincellérkedni Sam ária hegyein X X X .
5.), m ost m égis lelkiism eretesen és kom olyan Jahvehoz fordul. Ú gylátszik im ád­
ságban kéri J a h v e t, hogy tu d assa vele, hogy m i az ő a k a ra ta ?
A v álaszt a próféta csak 10 n a p m úlva k a p ja m eg. Jerém ias nem színpadi
effek tu st a k a r elérni a v á ra k o z ta tá ssa l. Az sem igaz, hogy Jerém ias az ez idő
a la tti gondolkozásának az eredm ényét, vagy a k a p o tt értesüléseket ad ja elő
J a h v e szava g y a n á n t, a m in t ezt D uhm szerint H itzig gondolja.106N em , Jerém ias
kom olyan keresi és v á rja J a h v e szav át. A próféta a te tte té s re nem képes.
A m ikor Jerém ias m e g é rte tte J a h v e sz av á t, h iv a tja a n ép et és vezéreit,
ezt m o n d ja nekik: Így szól J a h v e : H a v isszatértek ebbe az országba: m egépíte-
105 D u h m : i. m . 320. l .
106 D u h m : i. m . 320. k ö v . l .
J e r ém ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é s e a B ib lia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p j á n . 447

lek T itek et. N e féljetek B ábel király átó l, m e rt én V eletek vagyok és ő m egkönyö­
rül R a jta to k és visszavisz T ite k e t a Ti földetekre. De ha a z t m o n d já to k nem
té rü n k vissza ebbe az országba, hanem E g y p to m földére m együnk, ahol nem
lá tu n k h a rc o t, nem h a llju k a k ü rtsz ó t és nem éhezünk. H a lljá to k m o st Ja h v e
sz av á t J u d a m ara d ék a : Így szól J a h v e : Ne m en jetek E g y p to m b a !“ X L II. 1 0 -
14. és 19-ből. — A nép, úgylátszik, m eg u n ta a sok z ű rz a v a rt, h á b o rú sk o d ást,
am elyben az utó b b i években része v o lt. Fél N ebukadnezar bosszújától is és Izm ael
esetleges ú jab b erőszakoskodásától. Ezek m ia tt jo b b n ak lá tja E g y p to m b a m enni
és o tt lakni. H a o tt csak idegének lesznek is, de békességben lesznek és nem fognak
éhezni, am i i tt Ju d e á b a n könnyen m eg tö rté n h e tik , ha pl. Izm ael legközelebb
bosszúból elrabolná term ésü k e t. Jerém ias tu d ta , hogy ezek a nép aggodalm ai,
érinti is őket a válaszáb an és m indezek dacára az országban való m a ra d á st
a já n lja . R á m u ta t a rra , hogy csak m a g u k a t teszik szerencsétlenné, ha J a h v e
szavára m o st nem h a llg a tn a k , ha a h e ly e tt, hogy az országban m a ra d n á n a k és
Ja h v e oltalm a a la tt új é le te t kezdenének: az idegenbe való v án d o rlá st v á la sz tjá k .
Je ré m iás, aki felism erte az 597-ben szám ű zö ttek re n d e lte té sé t és fe la d a tá t és egy,
a kedélyeket csendesítő levélben tü relem re in te tte őket, m o st Jeruzsálem m ásodik
pusztulása u tá n is felism erte azt, hogy " Ju d a m a ra d é k á n a k “ csak a haza földjén
lehet jövője. Egy idegen országban, a h o v á „n em m in t független polgárok, hanem
m in t önkéntes m en ek ü ltek érkeznek, m inden fejlődés kétséges“ , m ert, hogy
ab b a az idegen országba b eb o csáttassan ak , bizonyos m érték b en le kell m ondaniok
faji és nem zeti aspirációikról, am elyek nélkül pedig nincs jövő, nincs fejlődés.107
„Jerém ias te h á t m ár a helyzet elfogulatlan b írálása következtében is csak ellenez­
h e tte a. k iv án d o rlást.“108
A nép azonban és a n n a k vezetői éppenséggel nem így gondolkoztak. Ő ket
valósággal felbőszítette a próféta válasza. Az a m ód, ahogy a próféta ellen fel­
lépnek — a k it, ha m á sé rt nem is, de k o ráé rt legalább tiszteln iö k kellene —,
m u ta tja egyrészt, hogy ők m á r tényleg előre e lh a táro z tá k , hogy a k á rm it m ondjon
is J a h v e Jerém ias á lta l, ők okvetlenül ki fognak vándorolni; m ásrészt, hogy
előbbi viselkedésük, am ikor a legnagyobb tiszteletad ással beszéltek a prófétával,
nem v o lt őszinte érzésekből fakadó, hanem tényleg csak a rra való vo lt, hogy
ezáltal nekik kedvező válaszadásra han g o lják J a h v e t. M ost, hogy a válasz nem
kedvező, így k iab á ln ak J e r ém iasra: „H azugság, a m it beszélsz,“ (X L III. 2.) Így
m ég H an an ja sem beszélt vele! Nem , m o n d a th a tja J a h v e veled, hogy ne m enjünk
E g y p to m b a: „h an em B a r u k ingerelt fel ellenünk, hogy a káldok kezébe
k erü ljünk, hogy ők m egöljenek, vagy B ábelbe vigyenek szám űzetésbe“ . (X L III.
3.) Azzal v á d o ljá k a m ár erősen öregedő p ró fé tát, hogy nem Ja h v e , hanem B aru k
befolyásolta ab b an , hogy így beszél. Je ré m ia st te h á t m á r m ag áv al teh etetlen n ek
képzelik, aki h e ly e tt m ár a m indenhol vele levő B aru k intézkednék. Ez durva
m eggyanúsítása Jerém ias prófétai tek in tély én ek , am elyre igazán csak ilyen,
szán d ék át m indenáron keresztül erőszakolni akaró, m inden nem esebb érzés híján
levő népség képes csak. Nem veszik figyelem be, hogy Jerém ias m á r a m ú ltb an
is m inden érzésével csak a hazán függött, hogy dacára az ellenség á lta l való
ism é te lt pu sztításo k n ak , d e p o rtátió k n ak , csak a h a z áv a l k a p cso latb an tu d ja
elképzelni népe jö v ő jé t. F eledik a z t, hogy Jerém ias m á r régóta csak a z é rt köve­
te lte a k áld o k n ak való m eghódolást, hogy az ország el ne vesszen és a n é p e t idegen
földre ne szám űzzék. Jerém ias szíve össze v o lt nőve az országgal és éppen nem
v o lt szüksége arra , hogy B aru k szorgalm azza őt az o ttm a ra d á sra . Ez utóbbi
csak rágalom v o lt és kibúvó keresése a m indenáron kivándorolni akaró nép
részéről. H a nem 10 napi im ádságos kérés u tá n Ja h v e tó l k a p o tt válasz le tt volna,
a m it Jerém ias a néppel közölt, m ég akkor is m eg v o lt Jerém iasb an az a lelki h á t­
tér, am elyből ez a beszéd k e le tk ez h e tett volna. Igazán nem v o lt te h á t szüksége
B aru k sugalm azására!
T ragikum Jerém ias életében, hogy m indig kikérik vélem ényét, m eg is hall-
107 C o rn ill i. m . 422. l .
108 U. ot t.
448 J e ré m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és t ö r t é n e t i k r i t i k á j a a l a p já n .

g a tjá k a z t, am it m ond, de sohasem fogadnak szót neki. De trag ik u m a népre

nézve is, hogy akkor, am ikor m éreg v o lt szám ára az olyan beszéd, am inő m o st
a Jerem iásé v o lt — hogy t . i. J a h v e segítsége v ár a népre —, akkor v ak o n h itt
benne, M ost pedig, hogy igazán J a h v e ígéri a jobb jö v ő t: m egrágalm azzák J a h v e
követét és nem hisznek neki. G ondioljunk csak H a n a n já ra és a rra az időre, am ikor
ő p ró fé táit, am ikor tényleg a pusztulás k ö v e tk e z e tt a boldogságot ígérő á ra d o­
zásokra! A kkor h itt a nép H a n a n ján a k , d acára Jerem iás óvatosságra i n tő figyel­
m eztetésének. Most pedig nem hisz J a h v e igazi szavának!
Még egy dolog tű n ik ki a nép vezetőinek beszédéből, am ellyel Jerém ias
szavaira feleltek. T. i. „ J o h a n a n és A zarja v álasza, am elyben B a ru k o t m eg g y an ú ­
sítják , e g y ú tta l bizonysága an n a k a belső közösségnek, am elyben m ester és köve­
tő je éltek s am ely oly erős és m indenki elő tt nyilvánvaló leh e tett, hogy a m ester
sz av a iért B a ru k o t teszik felelőssé“ .109
Jo h a n an és társa i m in d ek u tán a ilyen közönséges m ódon leto rk o lták a velük
J a h v e igaz sz av á t közlő p ró fé tá t: összeszedik m a g u k a t és úgy, ahogy v o ltak,
felkerekedtek és m egvetve Ja h v e világos ú ta s ítá s á t, rá lé p te k az E gyptom ba
vezető ú tra .
A védtelen Je ré m iá st dacára an n ak , hogy h a tá ro z o tta n kifejezte, hogy
ellensége a kivándorlásnak, a k a ra ta ellenére szintén m ag u k k al hurcolják. Talán
úgy képzelték, hogy ha ők nem is h a llg a tta k m o st rá, de J a h v e h a llg a t Jerem iásra
és m e rt ő velü k v an, jó dolguk lesz. Szóval a p allad iu m szerepét szán tá k a pró fétá­
n ak. M entek te h á t E gyptom felé. T ovább söpörte, v itte m á r m eg in t a szél a le­
h u llo tt faleveleket!
T hachpanhesnél, Pelusium vidékén keltek á t a h a tá ro n . Itt, úgylátszik,
m eg k e lle tt állniok, am íg a bebocsátási, letelepedési engedélyi m eg k ap ják . I tt
tö rté n te k a 44. fejezet esem ényei, am elyekről azonban előre m eg kell á lla p íta ­
nunk, hogy nem az az eredeti leírásuk, ah o g y m ost a 44. fejezetben olvashatók,
m e rt a későbbi időkben tendenciózus átdolgozáson m e n t á t az egész fejezet.
M aga az esem ény így fo ly h a to tt le: Idegen földre érve a ju d eaiak , különö­
sen az asszonyok, elh a táro z tá k , hogy ü n n e p e t szentelnek a ‫ " מַ לְ כַּ ת הָ שָּׁ מַ יִ ם‬ég­
k irálynőjének“ . Ez a kultusz, sem m i m ás nem volt, m in t a babyloniai Istar k u l­
tu sza. Az „ég k irály n ő je“ szám ára az asszonyok egy ‫ כַּ וָּן‬-nevű sü te m é n y t sü tö ttek
és a z t, am ikor az istennő csillaga fe ltű n t, az áldozati tű zb e d o b álták és ita l­
á ld o zato k at is h o ztak . M ost is erre az ünnepre készülődtek. A szöveg szerint
fogadalom ból. A gyerm ekek rozsét g y ű jten ek , a férfiak s z ítjá k a tü ze t, az asszo­
nyok pedig g y ú rjá k a té s z tá t.
E k k o r to p p a n közéjük a próféta. Nem tu d ju k pontosan m egállapítani,
hogy m it m o n d h a to tt nekik, am ikor az idegen kultusz istenasszonya szám ára
szentelendő ünnepre lá tta őket készülődni. T alán arra m u ta th a to tt rá, hogy ép
az ilyen, idegenből való kultuszok m ia tt le tte k a m ú ltb an is h ű tlenek Jahvehoz
és idézték elő ez által önm aguk p u sz tu lá sá t, m e rt J a h v e m eg h a rag u d o tt ráju k .
A Jerém ias beszédére következő jele n ete t azonban m ár világosan lá tju k .
A nép összefut a p róféta körül és az asszonyok szólalnak m eg nagy g arral: „A m it
beszélsz nekünk Ja h v e nevében: arra nem h a llg a tu n k , hanem m egtesszük, am ire
fogadalm at te ttü n k , (t. i.) á ld o zato k at égetünk és ita lá ld o z a to t hozunk az ég
k irály n ő jén ek .“ X L IV . 16—17. — A zt m o n d já k to v á b b á , hogy am íg így csele­
k ed tek a m ú ltb an is, volt ken y erü k és jól m e n t sorsuk és a b a jt nem ism erték.
„M ióta azonban m eg szű n tü n k á ld o z a to t égetni az ég királynőjének, azó ta m in d en ­
ben szükséget szenvedünk és a k ard m eg az éhség p u sz tít b e n n ü n k e t.“ (X L IV . 18.)
Jerém iassal szem ben te h á t — aki a m ú ltra , a nép m ú ltb an való eltévelyedéseire
és azok következm ényeire m u ta th a to tt rá —, m o st az asszonyok is a történ elem re
h iv atk o zn ak és a z t a k a rjá k k im u tatn i, hogy ép ezért ism erték m eg az ínséget,
a h á b o rú t, a p u sz tu lá st, m e rt a b b a h a g y tá k az Ista rn a k való áldozásokat. K ülö-
109 W . E r b t: J e re m ia u n d seine Z eit 1902. 71. l .
J e ré m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é se a Biblia filológiai és tö r té n e lm i k r i t i k á j a a l a p já n . 449

nösen az asszonyok szerették ezt a k u ltu sz t és dacára az ezt tiltó Josiás-féle

reform nak (621), tito k b a n mégis g y akorolták, m e rt gondolkozásm ódjukhoz
közelebb á llo tt az őket h itü k szerint házi dolgaikban, gyerm ekáldásban elősegí­
teni tudó istennő tisztelete, m in t a h iv atalo s J a h v e -k u ltu sz . A m int H oseás és
Jerém iás földm ívelői szám ára „m essze való Iste n “ v o lt Jah v e, aki aligha tud
nekik oly jó te rm é st ad n i, m in t a közelben levő genius locik, a B aalok, úgy az
asszonyok is közelebb érezték m agukhoz Ista rt. A m ikor a zu tán J u d á ra és J e ru ­
zsálem re nehéz idők, egym ásután következő háb o rú k , ostrom ok következtek,
akkor az állam irán y ító i, a z ért, hogy Ja h v e n a k , a h a d a k Istenének a tetsz ésé t m ég
jobban m egnyerjék, bizonyára szigorúbban v e tté k ezeket az idegen eredetű cere­
m ó n iák at és őrködtek a felett, hogy tö b b ek közt az Istar-k u ltu sz se létezhessen,
m ég tito k b a n sem . Az asszonyok te h á t kénytelen-kelletlen lem ondtak a kedvenc
istennőjüknek való áldozásról. É s m i le tt szerintük ennek az e re d m én y e ? Az,
hogy, aki m ia tt lem ondtak, Ja h v e , a h a d a k Istene sem s e g íte tt és m eg k e lle tt
ism erniök az ellenség k a rd já t és az éhség k ín ja it. Pedig, ha. hűek m a ra d n a k Ista r­
hoz, az ta lá n m ég a k a rd tó l is m egvédte volna őket. Az asszonyok Ja h v eb a n ,
J a h v e gyengeségében k eresték a pu sztu lás okát. Pedig ennek igazán nem J a h v e
volt az oka, hanem az, hogy a nép vezetői a v a llá st és p o litik á t összekeverték
és a politik áb an is vallásos, tegyük hozzá, hogy a D euteronom ium a la p já n álló
vallásos m o tívum ok á lta l v e z e tte tté k m ag u k a t.
Az asszonyok a m aguk igazolására m eg em lítik a z t is, hogy férjeik is tu d o ­
m ással b írta k arról, hogy ők az „ég király n ő jén ek “ áldoznak. B ár csak későbbi
időben foglalták is írásb a, hogy az asszony fogadalm a csak úgy érvényes, ha férje
is hozzájárul (IV . Móz. X X X . 14—16.). Ú gylátszik, hogy ez m ár régi jogszokás
v o lt és m o st az asszonyok is a z ért h iv atk o z n ak férjeikre, hogy ezáltal is bizonyos
m értékben fedezzék m ag u k a t.
„M it feleljen Jerém ias ezeknek a pergő-nyelvű asszonyoknak. Neki álljon
elm agyarázni a J a h v e és az ég királynője közti különbséget? Úgyis hiába beszélt
volna az a ssz o n y o k n a k !“ 110 Igazán sem m i különös nem le tt volna abban, hogy ha
ekkora m eg átalk o d o ttság lá ttá ra , úgy tesz m o st is, m in t H a n anjá v a l való esete
alk a lm á v a l t e t t : t. i. csendesen o tth a g y ja őket. De m égsem tesz így! F érfiak at
is lá t a töm egben. Szám ára a férfiak a J a h v e v allás igazi hordozói. E zért, bár
felelete az asszonyokhoz és a nép egészéhez v an intézve, tu la jd o n k é p e n i éle a
férfiak ellen van irányozva. A zt m ondja Jerém ias: Ti asszonyok a z t m o n djátok,
hogy fo g ad alm at te tte te k arra, hogy áldozni fogtok az ég királynőjének. H á t
csak csin áljáto k ! — E z t keserű g ú n n y al m ondja a p ró féta, m in t am ikor m űkö­
dése elején szom orú iró n iáv al a rra figyelm ezteti a népet, hogy vigyázzon, el ne
veszítse s a ru já t az idegen Istenek u tá n i fu tk o sásb an (II. 35. ). És ha Ti, férfiak
— fo ly ta tja m in teg y a p róféta — szintén tu d ta to k erről az Ista rn a k való áldozá­
sokról és m ég sem a k a d ály o z tá to k m eg, hanem m ég előseg ítettétek , a k k o r m ár
m e g m u ta ttá to k , hogy nem viselitek szíveteken a J a h v e igaz ügyét, akkor ez
csak o d avezethet, hogy ho v a-to v áb b egyre jobban elfogjátok felejteni az igaz
Iste n t és eljön m ajd az Idő, am ikor E g y p to m b an levő zsidó férfi m ég az esküvés
alk a lm á v a l sem veszi többé a jk á ra a J a h v e n ev ét, m ert teljesen elfelejtette. Je ré ­
m ias te h á t a nem zeti vallás teljes feledésbem enését, elp u sz tu lá sát jövendöli meg.
J u d á n a k az a m arad ék a, am ely E g y p to m b a m enekült, teljesen el fogja felejteni
J a h v e t, m ég a n e v é t is. Szom orú fenyegetés Jerém ias utolsó szava a néphez:
„M ajd m egfogja lá tn i J u d á n a k E g y p to m b a k ö ltö z ö tt m arad ék a, ...h ogy kinek
a szava telje se d e tt be? “ (X L IV . 28.)
K ié? Jerém iásé, ak i ebben az Ista rn a k szóló áldozati ünnepségben föl­
ism erte m ár, hogy ez a vég kezdete, hogy J u d á n a k ez a m aradéka m en th e te tle n ü l
és nyo m talan u l el fog pusztulni, m ert m eg ta g ad ta n em zeti Iste n é t s ezzel e g y ü tt
m eg ta g ad ta , feladta, e lp u sz títo tta s a já t m ag á t. Az E g y p to m b a sz ak a d t nép­
m aradék tényleg úgy já r t, a m in t Jerém ias m egjövendölte: elfelejtették J a h v é t

110 D u h m : i. m . 330. l .
450 Je ré m ia s p r ó f é ta élete és m ű k ö d é se a B iblia filológiai és tö r té n e lm i k r i t i k á j a a la p já n .

is és ezzel e g y ü tt m in t nép, m in t n em zet is m egszűntek létezni. A nem zeti ú jjá ­

ébredés az exilium u tá n nem ettő l a k iv á n d o rlo tt csap attó l, sem az anyaország­
ban gyéren m a ra d t lakosságból, hanem a szám űzöttektől, az exilium u tá n vissza­
té rte k tő l in d u lt ki. J u d á n a k e z t a m ara d ék á t, m in t a nép nagy fájáró l leh u llo tt
érté k te len , h e rv a d t leveleket igazán nyom talanul elsöpörte a szél!
Je ré m ia sn ak ez az utolsó nyilvános beszéde, am ely szám unkra m egőriz­
te te tt. Többször m ár nem h a llju k a néphez beszélni. V alam i m élységes szom orú­
ság v an a b b a n , hogy m ost, tö b b m in t 40 évi küzdelm es m u n k ája u tá n m ég m indig
u g y a n o tt t a r t a nép, m in t am ikor először szólt hozzájuk. A kkor is, ifjú k o ráb an ,
az idegenből való istenek m ia tt k e lle tt harcb a szállnia a néppel. És m ost ez a
nép tö red ék i t t az idegen földön m egint csak idegen istenekkel kezd kacérkodni,
sőt nekik áldozni, velük — Jerém ias gondolatvilága és n y elv h aszn álata szerint —
„ p a rá z n á lk o d n i“ . Je re m iá sn ak kb. 65 éves korában m eg k e lle tt érnie a z t, hogy
életét, m inden addigi m űködését gyüm ölcstelennek lá tta . H iáb a v o lt te h á t m inden!
H iába szólt évtizedeken keresztül szíve-lelke m inden m elegével a néphez, hiába
igyekezett ennek lelkiism eretét szelíd, szerető, vagy szigorúsággal á th a to tt fenye­
gető szóval felrázni. M it ére z h e te tt a próféta, am ikor lá tta , hogy tu la jd o n k é p
hiába beszélt, hiába szen v ed ett? ! K örülbelül azt, a m it Jézu s L ukács X I I I.
34-ben így fejez ki:
„Jeru zsálem ! Jeruzsálem ! ki m egölöd a p ró fé ták a t és m egkövezed azokat;
ak ik te hozzád k ü ld ette k , hányszor a k a rta m egybegyűjteni a te fiaidat, m iképen
a ty ú k az ő kis csirkéit az ő szárnyai alá és ti nem akarátok! “
B izony, nem Jerém ias szerető szívén, hanem J u d a m egátalkodottságán
m ú lt, hogy sorsuk m áskép nem a la k u lt.
Egy közvetlen és m egkapó jele n ettel zá rja le a 45. fejezetben B aru k a m es­
teréről szóló tu d ó sításo k a t. Ez az utolsó teljesen m egbízható szó, a m it Jerem iás­
ról könyvében h allunk. Ami m ég a 45. fejezeten tú l Jerém ias könyvében olvasható,
an n ak Jerém ias életéhez, érzés és gondolatvilágához sem m i köze sincs és az nem
tő le ered.
B aru k a következőkép m ondja el az esetet, am elyben Jerém iassal u to ljára
találk o zu n k .
Ő (B aruk) p apírra v eti ép ‫הַדְּבָרִיםהֵאֵלֶּה‬ „ezek et a s z a v a k a t“ , valószínűleg
a z t a tö rté n e te t, am ely a 44. fejezetben olvasható. K özben m ély szom orúság
lepi el szív ét. N eki is bizonyára ép úgy fáj a nép ro m lo ttság a, m egátalkodottsága,
m in t m esterének. Ő t is szom orúan érin ti, hogy a próféta m u n k ája gyüm ölcs­
telen n ek látszik . De B a ru k nem csak fájdalom ról, hanem „ b a jró l“ is beszél.
M ilyen b a ja i le h e tte k B a ru k n a k ? A zok u tá n , ahogy Jo h a n a n és a nép (X L III.
3-ban) róla beszélnek, feltételezhető, hogy nem jó szem m el n ézett rá a kolónia.
V együk hozzá m ég, hogy hazájátó l tá v o l v o lt. Az idegenben igen kevés eshetőség
m u ta tk o z o tt szám ára, hogy m esterségéből, az írnokoskodásból, az iratm áso lás­
ból m egélhessen. K in ek kellenének E g y p to m b a n héber íráso k ? K inek a régiek
ih le te tt feljegyzései, vagy m estere tanúbizonyságtevései J a h v e szaváról, te tte irő l?
H iszen a nép, am ely k ö zt él, m ég J a h v e n ev ét is elfeledni készül! B aru k n ak
te h á t nagyon szegényes k ilátásai m u ta tk o z ta k arra vonatkozólag, hogy m int
ֵ‫סֺופ‬E
‫ ר‬g y p to m b an m egélhessen. A hhoz pedig, hogy m ás foglalkozást keressen,
m ár nem v o lt elég fia tal. Jerem iásra — aki ugyan m indig elég m ódos v o lt —
sem nagyon tá m a sz k o d h a to tt, m ert M iczpából a próféta sem so k a t h o z h a to tt
m ag áv al. A népe és az önmaga, jö v ő jé é rt való aggódás tö lth e tte el a lelk ét. —
Szeretné, ha nem ily b o rú sn ak lá tn á a z t, am i következik. Szom orú g o n d olatai­
n a k így ad kifejezést: „Ó h, jaj nekem , hogy J a h v e b a jt ad fájdalm am hoz! E l­
fá ra d ta m a sóhajtozásban és n y u g a lm a t nem lelek !“ (XLV . 3.)
Je ré m iás J a h v e nevében így v ig asztalja: " Í gy szól Jahve: — Í me, amit épí­
tettem: elpusztítom — É s amit ültettem: kitéptem... — É s Te nagy dolgokat kívánsz
Magadnak? — Ne kívánj! — Mert, ime, szerencsétlenséget hozok mindenre, ami
J e r é m ia s p r ó fé ta élete és m ű k ö d é se a B ib lia filológiai és tö r té n e lm i k r i t i k á j a a l a p já n . 451

test, De Neked zsákm ányul adom életedet. — Akárhová fogsz is m enni.“ X LV . 4 —5.
— V agyis: Ne kívánj m o st nagy dolgokat, B aru k ! Ne kív án d a nép boldog­
ság át, v a g y g o n dtalan jö v ő t M ag ad n ak ! M ost íté le t ideje v an, am ikor m egérzi
J a h v e k ezét m inden, am i él és lélekzik. Most J a h v e senkinek és sem m iért sem
irgalm a z, m o st lerom bolja a z t is, a m it ő m aga é p íte tt. L ásd rom okban hever a
szent v áro s és a tem plom ! M ost kitép i Ja h v e , a m it ü lte te tt. L ásd, k ité p v e a
hazai földből és idegenbe, B ábelbe és E g y p to m b a ta s z ítv a a nép, am ely et —
m aga p lá n tá lt, m in t „n em es sző lő tő k ét“ . (II. 21.) De Te a z é rt ne félj! Te nem
fogsz elpusztulni. H a küzdelem m el, ha nehezen is, de élni fogsz, a k á rh o v a vessen
is J a h v e a k a ra ta .
Szám unkra csekély kis v íg asz talá sn a k látszik, hogy Jerém ias csak avval
tu d ja b iz ta tn i B a ru k o t, hogy é le tét nem fogja elveszíteni. De az Ó -T estam entum
em bereinek értékelése szerint ez sokkal tö b b e t je le n te tt. N em csak a z é rt, m ert
a tú lv ilá g i életben nem h itte k és így a földi élet v o lt szám ukra m inden, hanem
m e rt életb en m ara d n i egy ilyen nag y p u sztu lásb an azt is jele n ti, hogy Ja h v e
ügye, m ely ért ők is h a rc o lta k , d iad a lm a sk o d o tt ellenségeik és J a h v e ellenségei­
n ek ügye fö lö tt.121
Szom orú, m egható jelen et le h e te tt ez, am ely Jerém ias és B a ru k kö zt i t t
lejá tsz ó d o tt. M intha m ag u n k e lő tt lá tn á n k az ősz p ró fé tá t és idegen földön is
hű k ísé rő jé t. A hang an n y ira bensőséges Jerém ias a jk á n , an n y ira m e n t m inden
fellengzőségtől, tú lz á stó l, hogy m á r csak ezért is eredeti. M ert ha későbbi em ber
k ö ltö tte v o ln a, ok v etlen ü l nem ily egyszerű szavakban fejezte volna ki érzelm eit.
E z a hang azonban az igazi jerém iasi hang. Olyan m indig, m in t a m ezei
virágokból font koszorú: m esterkéletlen és mégis szép. H allgassuk csak! „N agy
dolgokat kívánsz M agadnak? “ M intha so k a t szen v ed ett em berek szelíd, szomorú
m osolygása játsz ó d n ék e szónál Jerém ias a jk a i körül! „ N e k ív án d ! M ert leron­
to m , a m it é p íte tte m , kitépem , a m it ü lte tte m . . !“ M intha nem elm ú lt, hanem
eljövendő szenvedéseken é rz e tt fájdalom tükrö ző d n ék e szavakban! M intha
könnycsepp csillogna Jerém ias szom orú nézésű szem ében! Az a könnycsepp,
am ely et az eljövendő szerencsétlenségek m ia tt e jt. „D e zsákm ányul adom élete­
d et, ak árh o v a fogsz is m enni!“ M intha vigasztaló búcsúszó, utolsó istenhozzád
lenne! M intha áldólag nyugodnék az ősz próféta keze e lh a g y a to ttsá g á b a n is
hűséges osztályostársa fején!
Innen kezdve sem m it sem tu d u n k többé a p ró fé táró l. N y o m talan u l e ltű n t
B aru k k al és a v v a l a nép tö red ék k el, am ely et az idők és in d u la to k vih ara h a z ájá ­
ból k ité p e tt és idegen országba sodort.
T ertu llian u s112 e m líti először a z t a tra d íció t, hogy Je ré m ia st honfitársai
E g y p to m b an m egkövezték. Ez azonban nem b izo n y íth ató sem m ivel sem, bár
pl. a 44. fejezet végén, Je ré m ia sn ak a néphez in té z e tt szavai u tá n jól elképzel­
hető lenne egy oly jele n et, hogy a feld ü h ö d ö tt sokaság k ö v ek et rag a d fel és m eg­
kövezi a nem kedvük szerint beszélő p ró fé tát. H a azonban ez így le tt volna,
ak k o r — a m in t D u h m 113 talá ló a n m egjegyzi, azok a későbbi írók, ak ik a 4 0 —44.
fejezetekben m inden tartó zk o d á s nélkül a legsötétebb színekkel festik az E g y p ­
tom ba m en ek ü lt ju d ea iak ro m lo ttság á t, bizonyára nem h a llg a ttá k volna el a z t
sem , hogy Je ré m ia st is ők g y ilk o ltá k m eg. E rről azonban sem m i em lítés, sőt még
célzás sem tö rté n ik . A későbbi korok, am elyeket a szo k o ttn ál erősebben foglal­
k o z ta to tt Jerém ias a la k ja , m e rt Izrael tö rté n e té n e k e fontos periódusában — az
exilium és Jeruzsálem pu sztu lása idején — élt, tö b b legendát sző ttek az idegen
országban n y o m ta la n u l e ltű n t próféta életének végére vonatkozólag. Az egyiket,
a T ertu lian u s á lta l e m líte tte t m o st m o n d tu k el. A rab b in isztik u s hagyom ány

111 D r. J . K ő b erle: D er P ro fet J e re m ia . 1908. 240. l .

112 T e rtu ll. c o n tr. G n o st. c. 8 . H aso n ló k é p v é le k e d n e k m ég H ie ro n y m u s (a d v . J o v in .
2, 3 7 .); P se n d e p ip h a n iu s (de p ro p h . c. 8 . ) ; D o ro th e u s p, 146. Isid o ru s (o r t. e t o b it. p a tr .
c. 38). Ú ja b b a n S te u e rn a g e l le h e tsé g e sn e k t a r t j a Je re m iá s E g y p to m b a n v aló m e g k ö v e z te ­
té s é t. L. i. m . 559. l .
113 D u h m : i. m . 336. l .
452 E rdős K á r o l y : A n tio c h ia i I g n a tiu s levelei.

szerint. N ebukadnezar E gyptom elfoglalásakor őt és B a ru k o t B abyloniába v itte

és állító lag o tt h a lt m eg.114 E gy m ásik ilyen tradíció pedig úgy tu d ja , hogy a
p róféta Ju d á b a té r vissza és o tt h a lt m eg.115 E m lé k é t legendakoszorúba fonták
az utó d o k és a la k ja m ég Jézus korában is élő fogalom volt népe közt. (Máté
X V I. 14.)
H a nem lá tju k is tisz tá n , hogy m ilyen v o lt Jerém ias h a lá la : a z t lá th a tju k ,
hogy m ilyen v o lt az élete. E gy külső és belső küzdelm ekkel teljes szom orú élet,
am ely et — B a ru k ragaszkodásától eltek in tv e — teljesen egyedül k ü z d ö tt végig.
I tt kell m egem lítenünk, hogy Jerém iasn ak egy, m inden valószínűség szerint
B arukra visszavezethető értesítés (X V I. 2.) szerint felesége, gyerm ekei sohasem
v o lta k . J a h v e parancsára arról is lem ondott, hogy v idám , örvendező em berek
közé k ev eredjék:
„ Vigadozók körében sohasem ültem — É s sohasem örültem — Elhagyatva
ültem, mert rajtam volt kezed, — Mert haraggal töltöttél el engem.“ XV. 17.
Neki nem a d a to tt m eg soha, hogy a z o k a t a borzasztó v ih aro k a t, am elyek
lelkét k e re sz tü lszá n to ttá k , a z t a g ú n y t, m eg nem é rte té st, am ellyel a külvilág
ju ta lm a z ta egy békés, boldog családi élet m elegénél elfelejtse. Szerető kéz nem
sim íto tta el soha hom lokáról a gondok, a lelki kín n y o m ait. Vidám b aráto k , tré ­
fálkozó társa sá g ism eretlenek v o lta k elő tte. E z é rt n y u g o d tan m o n d h atju k , hogy
ha „ n e m is m in t m ar t ir végezte életét, egész élete m artiriu m vo lt. M indenét,
am ije v o lt: egész életerejét, életöröm ét odaáldozta Istenének. M érhetetlen fá j­
dalom tengerén, k im o n d h a ta tla n szenvedéseken k e lle tt keresztülm ennie, amíg
azzá le tt, am ivé Isten a k a ra tá b ó l lennie k e lle tt. Egész élete keserves m unka és
ku d arc v o lt. De kudarca győzelem v o lt! K ülsőkép és a s a já t korára vonatkozólag
ugyan ő m a ra d t alul. De a jövő szám ára győzött. K épe k itörölhetetlenül bele­
véste m a g á t — dacára m inden ellenséges in d u la tn a k — népe leikébe“ .116
Kállay Kálmán.

A n tiochiai Ign atiu s levelei.

BEVEZETÉS.
Ignatiusra vonatkozó adatok.
Ign atiu s antiochiai püspök életviszonyairól kevés a d a to t jegyeztek fel az
őskeresztyén írók, m in d a m e lle tt ezeknek és főképpen reá n k sz állo tt leveleinek
a la p já n hű k ép et n y e rh e tü n k úgy m űködéséről, m in t egyéniségéről. Ez alkalom ­
m a l csakis a vonatkozó a d a to k forrásainak jelzésére szorítkozom .
A legrégibb, sőt egykorú bizonyság a m ásodik századból Polycarpus sm yrnai
püspök (m h. 156), ak in ek a filippibeliekhez in té z e tt levelében ezt olvassuk:
„Παρακαλῶ οὖν πάντας ὑμᾶς πειθαρχεῖν τῷ λόγῳ τῆς δικαιοσύνης καὶ ἀσκεῖν πᾶσαν ὑπομονήν,
ἢν καὶ εἴδετε κατ’ ὀφθαλμούς οὐ μόνον ἐν τοῖς μακάριοις Ἰ γ ν α τ ί ῳ καί Ζωσίμῳ καί Ρούφῳ,
ἀλλὰ καί ἐν ἄλλοις τοῖς ἐξ ὑμῶν καί ἐν αὐτῷ Παύλῳ καὶ τοῖς λοιποῖς ἀποστόλοις“.1
U gyancsak P olycarpus n ev ezett levele 13. fejezetében ism ételten h iv a tk o ­
kozik Ig n a tiu sra 2.
Irenaeus, lyoni püspök (m h. 190 u tán ), idézvén Ign atiu s róm ai levelének
4. fejezetéből egy té te lt (Id), így sz ó l: Q uem adm odum quidam de nostris dixit,
114 S eder Ola m r a b b a . c. 26.
115 R a sc h i: J e r. 4 4 14-hez.
116 K ö b e r le : i. m . 282. l .
1 E p is t. a d P h ilip p . 91. P a tr u m a p o s to lico ru m O p era rec. Gebhardt, H a rn a ck , Z a h n .
F asc icu lu s II. L ip siae 1876. 123 k. M in th o g y e k iv á ló g y ű jte m é n y n e k I g n a tius és P o ly c a rp u s
le v e le it ta rta lm a z ó k ö te té t Z a h n re n d e z te s a jtó a lá , ez o k b ó l a k éső b b i u ta lá s o k n á l ezt a
r ö v id íté s t h a szn á lo m : Z a h n , P P . A pp. II.
2 V. ö. Z a h n , P P . A p p . II. 130, 13 1.
E rd ő s K á r o l y : A n tiochiai I g n a tiu s levelei. 453

p ro p ter m a rty riu m in Deum ad iu d icatu s ad bestias: „Q uoniam frum entum sum
C hristi e t per dentes bestiaru m m olor, u t m undus panis Dei in v e n ia r“ 3.
M űködési helyére, idejére és v é rta n ú ság á ra vonatkozólag a h a rm ad ik század
első felében Origenes (m h. 254) ezt em líti: Καλῶς ἐν μιᾷ τῶν μάρτυρός τίνος ἐπιστολῶν
γέγραπται (τὸν Ἰ γ ν ά τ ι ο ν λέγω, τὸν μετὰ τὸν μακάριον Πέτρον τῆς Ἀ ντιoχείας δεύτερον ἐπίσκοπον,
τον ἐν τῶ διωγμω ἐν ’Ρώμη θηρίοις μαχησάμενον) καὶ ελαθε τὸν ἀρχοντα τοῦ αἰῶνος τούτου ἡ
παρθενία Μαρίας. (Ef 191)4.
K evésbbé fo n to sak a caesareai Eusebius (m h. 339) K ró n ik ájá b an 5 és H is­
tó riá já b a n 6 ta lá lh a tó am az a d a to k , am elyek az antiochiai püspököknek, köze­
lebbről Ig n atiu sn ak m űködési idejére von atkoznak. A m it Eusebius a fen tjelzett
ősi a d a to k o n kívül Ignatiusról tu d o tt, a z t részint a leveleiből, részin t az idői
a d a to k ra nézve a hagyom ányos elbeszélésből kölcsönözte. Az, hogy Ignatius a
P é te r ap o sto ltó l b e ik ta to tt m ásodik antiochiai püspök és így közvetlenül P éter
u tó d a v o lt-e7, av ag y közte és P é te r kö zö tt E uodius is pü spökösködött-e A ntiδ
ochiában? 8: csupán sta tisz tik a i jellegű kérdés, m elyet Harnack9 úgy o ld o tt meg,
hogy Ig n atiu s m in d já rt P é te r u tá n m ű k ö d ö tt, m in t az an tio ch iai gyülekezet
episkoposa.
Jellem ző, b ár k ö ltö tt, az a n a ív hagyom ány, m ely szerint Ignatius v o lt volna
az a gyerm ek, a k it az Idvezítő a ta n ítv á n y o k n a k p éldaképül m u ta to tt fel (Mt
182-4). E z t a m o n d át a Θεοφόρoς név a la p já n jegyezte fel Symeon Metaphrastes10,
am it aztán beauvaisi Vincentius (m h. kb. 1264)11 azzal to ld o tt m eg, hogy Ignatius
a Jézus n e v é t a ra n y b etűkkel szívébe írv a hordozta volna. Az sincs igazolva,
hogy Ignatius a Ján o s, vagy P éter, a v a g y Pál ap o sto l közvetlen ta n ítv á n y a volt
volna.
M ondai é rték ű ek az Ignatius v é rta n ú ság á ró l fen n m a ra d t későbbi keletű
elbeszélések, t. i. a m arty riu m o k is, m elyek közül a M artyrium Colbertinum elő­
ször 1644-ben Usher12 latin fo rd ításáb an , 1689-ben pedig a Codex Colbertinus
szerint (Colbert J . B. gyűjtem ényéből) görögül R u in a rt Theodor (m h. 1709 szept.
27) kiadásában je le n t m eg13. Ez u tó b b i a Curetontól részletekben14, Mösingertől15
3 A dv. H ae re ses V. 28, 4. E d it. F e u — A rd e n t. Colon. 1596. G örögül fe n n m a ra d t
E u seb iu s h . e. I I I . 36, 12.
4 H o m ilia V I in L u c a m . O pera. E d i t. Delarue 4 k ö te t P a ris 1733— 59. I I I 938 A b.
E z a ho m ilia te lje sen a H ie ro n y m u s fo rd ítá s á b a n m a r a d t fe n n , D elaru e a z o n b a n Grabe J.
E . (m h. 1711 no v . 3.) je g y zéseib ő l közöl n e h á n y görög tö r e d é k e t. Í gy e z t is.
5 T h e sa u ru s T e m p o ru m E u seb ii P a m p h ili. E d it. Scaligeri. L u g d u n i B a ta v o ru m
M D CV I. 162. 165. és E u seb iu s W e rk e , V . Die C h ro n ik v o n D r. J . K a r s t L eip zig . 1911.
216, 218.
6 I I I 22, 36, 381 5, V 8 9. E u seb iu s K irc h e n g e sc h ic h te v o n E . Schw artz. K l. A usg. L eip zig
1908. 97, 114— 117, 118, 119, 191.
7 Jo a n n is C hrysostom i O pera om nia . . . o p e ra e t stu d io D. B e rn a rd i de M o n tfa u c o n .. .
P arisiis M D C C X V III. T om II pp. 592— 601. — C h ro n icon P a s c h ale, ed. Car. du Fresne
P a ris 1688. 221. — B . Theodoreti E p isc o p i C yri o p e ra o m n ia . . . e x rec en sio n e Jacobi S irm o n d i
e d id it J o a n n . L u d o v . Schulze. H ala e M D C C L X IX . E p . 151. T om IV ., 1312., D ialogus I,
im m u ta b ilis u. o. 49.
8 C o n s titt. A p o st. L ib VI I , C ap 46. SS. P a tr u m , q u i te m p o rib u s a p o sto lic is flo ru e ru n t,
B a rn a b a e , d e m e n ti s , H e rm a e , Ig n a tii, P o ly c a rp i o p e ra , v e ra et s u p p o sitic ia ; u n a cum
d e m e n ti s , Ig n a tii, P o ly c a rp i A ctis et M a rty riis. J . B . Cotelerius so c ie ta tis S o rb o n icae
th eologus ex MSS. C odicibus e r u it, ac c o rre x it, v e rsio n ib u sq u e & n o tis ill u s tr a v it .. . R e ­
c e n su it & N o tu la s a liq u o t su as & a lio ru m a d s p e rsit Jo a n n es Clericus. E d itio a lte r a a u ­
c tio r & a d c u r a tio r . A m ste la e d a m i, a p u d R . & G. W e tste n io s 1724. I., 386.
9 D ie Z eit des Ig n a tiu s. L eip zig 1878.
10 Z a h n P P . A p p . II. 316. — A c ta S a n c to ru m , V en e tiis 1735. 1 F e b r. 24. k k.
11 S p ecu lu m H is tor ia le X , 57.
12 Usher a rm a g h i a n g lik á n é rse k (m h. 1656) n e v é t, e lté rő e n a m o d e rn író k tó l, a k ik
k ét s-sel ír já k , egy s-sel U sh e rn e k íro m , a m in t ez a n é v az e g y k o rú Clarendonn a k , to v á b b á
a k ö ze lk o rú N ea ln e k és az o k m á n y o k a la p já n dolgozó S h ow W . A .-n a k m u n k á ib a n is o lv a s­
h a tó .
13 A c t a p rim o ru m M a rty ru m sin c e ra e t s e le c ta . . . É n a m á so d ik k ia d á s t h a s z n á lta m ,
a m e ly 1713-ban A m s te rd a m b a n je le n t m eg s am e ly b e n a M a rty riu m C o lb e rtin u m a 14— 23
la p o k o n v a n .
14 C orpus I g n a tia n u m .. . L o n d o n . . . M D C C C X L I X.. 222— 225, an g o lu l 252— 255.
15 S u p p le m e n tu m C orporis I g n a tia n i. O en ip o n ti, 1872. 7 kk.
454 E rd ő s K á r o l y : A n tio c h iai Ig n atiu s le v e le i.

egészben k ö z z éte tt szír fo rd ítással azonos. M egjegyezzük, hogy ezt a M artyrium

C olbertinum ot nem csak a p ro testán s Uhlhorn16 és Z a h n 17, hanem a kath o lik u s
K ra u s18 és F u n k is19 h a m isítv á n y n ak n y ilv án ítják .
Ig natius vértan ú ság áró l szóló m ásik elbeszélés a M artyrium Vaticanum ban
m a ra d t fenn, m ely et előbb egy oxfordi k ézirat nyom án Usher (1644), m ajd Dressel
a d o tt k i20. Ez a régibb keletű k é t m arty riu m egybeszerkesztve lá to tt napvilágot
a la tin nyelvű V ita Ig n atii-b en 21, am ely a C otton kéziratból Ushertől 1647-ben
k ia d o tt szöveggel egyező. Szintén az elő b b je lz e tt k é t m arty riu m egybeszerkesz ­
té se az, am elyik a Symeon Metaphrastes nevéhez fűződik22. Van egy örm ény
n y elv ű m arty riu m is, m elyet Aucher a d o tt ki először V elencében (1810—1814)
s u tá n a 1849-ben Leipzigban Petermann. Meg kell em lékeznünk m ég a kopt
szövegű m arty riu m o k ró l. Ilyen k e ttő van; az egyik a m em phisi, a m ásik a thebai
n y e lv já rá sb a n m a ra d t rán k . Az előbbit, m ely et a V atikánban őriznek, Lightfoot
a d ta k i23, az u tó b b it először Revillout te tte közzé 1883-ban2i.
Mivel a késői keletű m arty riu m o k a d a ta i m eg b ízh atatlan o k és tö rténelm i
k ú tfő k ü l el nem fogadhatók, te h á t csupán Polycarpus, Irenaeus, Origenes jelzései­
ből és Ignatius leveleiből m e ríth e tjü k a vonatkozó életrajzi a d a to k a t. Ezek szerint
Ig natius az antio ch iai gyülekezet lelkipásztora és egyházkorm ányzója volt, aki,
m iután h ité é rt a v a d á llato k elé dobatásra íté lte te tt, R óm ába h u rc o lta to tt és o tt
v é rta n ú i h a lá lla l h a lt m eg. R óm ai ú tjá n írta a z o k at a leveleket, am elyek hiteles­
ségének v ita tá s a és ta rta lm á n a k elem zése a patro lo g ián ak és p a trisz tik á n á k
alap v ető fontosságú téte le .

IGNATIUS LEVELEI.
I.
Kéziratok, fordítások, szövegkiadások.
Ig natius neve a la tt, illetőleg vele k ap cso latb an 17 levél m a ra d t fenn, am elyek
közül azo n b an tíz h a tá ro z o tta n koholm ány és így csupán h étn ek a hitelességéről
lehet szó. Ez a görög szövegű h é t főbb levél a következő: 1. E pistola ad Ephesios,
2. ad M agnesios, 3. ad T rallianos, 4. ad R om anos, 5. ad P h iladelphenos, 6. ad
Sm yrnaeos, 7. a d P olycarpum . E h ét levél m indegyike egy-egy régibb, egyszer­
sm ind rövidebb és egy-egy későbbi eredetű, úg y n ev ezett hosszabb recenzióban
van m eg. A terjedelm esebb recenzió b ő v íté se k én t k e rü lt forgalom ba az a h at
ham is levél, m ely et ism eretlen írók az Ig n atiu s neve a la tt igyekeztek a gyüle­
kezetekbe becsem pészni; ezek v o lnának név szerint 8. E pistola ad M ariam Casso ­
bo litam , m elynek indokául szolgált 9. a Cassobolita M áriától Ignatiushoz íro tt
le v é l; 10. ad Tarsenses, 11. a d A ntioehenos, 12. ad H eronem diaconum A nti ­
ochenum , 13. ad Philippenses. M egem líthető m ég az a la tin szövegű négy érték ­
telen levélke, m elyek közül k e ttő , a 14. és 15. ad S. Jo h an n em , egy, a 16. ad
S. M ariam Virginem és egy, a 17. B eatae M ariae Virginis ad Ignatium E pistola
cím a la t t lá to tt napvilágot.
Az elől e m líte tt h é t levél m in d k é t recenziója tag la lá sá n ál term észetesen
azok a kódexek az irán y ad ó k , am elyekben a hagyom ányos levélszövegek reánk
sz állo ttak .
A rövidebb recenzió (G1) görög szövegét három kódex ta rta lm a z z a . Közülök

16 Z e its c h rift fü r h ist. T heologie 1851., 252 kk.

17 Ig n a tiu s v o n A n tio c h ie n . G otha 1873. 41 kk.
18 T ü b in g e r T heol. Q u a r ta ls c h r if t 1873. 115, kk.
19 O pera P a tr . A p o sto l. T ü b in g . 1887—91. P ro leg o m en a L X X V I I I . 1. k ia d á sa 1878— 81.
20 P a tr e s A p o sto lici L ip sia e 1857. — 2. k ia d á s u g y a n o tt 1863.
21 AA. SS. F eb r. 1. 29 k.
22 Z a h n . P P . A pp. I I. 316— 325.
23 T he A p o sto lic F a th e r s 2 L o n d o n 1889. I I . rész I II . k ö te t 281— 297.
24 R e v u e É g y p to lo g iq u e I I I 34.
E rdős K á r o l y : A n tiochiai Ig n a tiu s levelei. 455

legrégibb a X I. századból eredő Codex Mediceo-Laurentius25, am elyben ezekkel a

feliratokkal v an n ak jelezve az ignatiusi levelek: α’ τοῦ ἁγίου Ἰγνατίου ἐπιστῶ Σμυρναίοις.,
β' Σμυρναίοις ἀπὸ Τρωάδoς πρὸς Πολύκαρπον Ἰγνάτιος, γ' προς Ἐφεσίους Ἰγνάτιος., δ’ Μαγνησιεῦσιν
Ἰ ., ε' Φιλαδελφεῦσιν Ἰ., ς Τραλιανοῖς Ἰ ., ζ Ἰγνατίω Μαρία ἐκ Κασσοβήλων., η’ πρὸς Μαρίαν
εἰς Νεάπολιν τῆς πρὸς τῶ Ζαρβῶ Ἰ., θ 'προς τοῦς ἐν ΤαρσῶἸ.26 Az u tó b b e m líte tt
levél i tt csak részben van m eg, m e rt az εἰσιν τοῦ κι.. ...27 (Tars. V II.)
szavak u tá n levő szöveg hiányzik. Nincs k id erítve, hogy m i okból m a ra d ­
h a to tt ki innen a róm aiakhoz in té z e tt ign atiu si levél, h o lo tt a tö b b i h a t levél
lényegileg csaknem ugyanaz, am elyet m ár Eusebius, Athanasius és Theodoretus
is o lv aso tt. É rdekes m ásfelől, hogy ebben a kódexben m ég a hosszabb recenzió­
ból is á tv e tte k három levelet, ú. m .: a je lz e tt tarsu si, to v á b b á a M áriától Ign atiu s ­
hoz és Ignatiu stó l M áriához in té z e tt h a m isítv á n y t. M int legrégibb és m á r ja v íto tt
kó d ex et em líti legelőször Turrianus a X V I. század m ásodik felében28. A neve­
z e tt h a t levelet az in te rp o lá lt és k ö ltö tt levelekkel e g y ü tt 1646-ban Voss Izsák
a d ta k i29. M inthogy azonban ez a kiadás szöveghűség szem pontjából sok kívánni
v a ló t h a g y o tt fenn, Pearson Já n o s chesteri püspök elő m u n k álatai30 nyom án
1709-ben új kiadás lá to tt n a p v ilá g o t31. Szintén ez idő tá jo n jele n t m eg Salvinus
A n t a l M ária ap o g ra p h o n jak é n t a florenci32, a ztán az oxfordi33, később a Jacob­
son34 és Petermann35 á lta l sajtó alá ren d e z e tt kiadás.
V oltaképpen a Medici-féle kódex m áso latáu l tek in th e tő a róm ai M inerva
k ö n y v tárb a n levő Codex Casanatensis, m elynek első kézből e re d e tt apographon ­
já t a m ásodik m ásoló részin t ja v ítg a tta , rész in t pedig az első kéz v á lto z ta tá s á t
h ely re ig a z íto tta úgy, hogy a k é t kódex szövegbeli h ib ái nag y o b b ára egyezők,
viszont a C asanatensis tévedései a M edicenuséinál is súlyosabbak. E n n ek az
e g y ébiránt h asználható kódexnek keletkezési ideje b izo n y talan . Dressel és Light ­
foot a XV. századból d a tá lja , noha valószínűbb, hogy a Voss kiadása e lő tt m ég
nem v o lt készen.
N evezetes és értékes a P árisban ő rzö tt X . századbeli Codex Colbertinus fő­
képpen azért, m ert az Ig n atiu s v é rta n ú sá g á n a k leírásáv al k ap csolatban az ő róm ai
levelét is ta rta lm a z z a . Először Ruinart Tódor a d ta ki 1689-ben (453. lap , 13 jegyzet).
M ajd ezen a nyom on később Grabe J. E .36, Smith (1709 lásd 31 jegyzet) és
Clericus Ján o s (1724 453. lap, 8 jegyzet).
25 C a ta l. codd. gr. b ib i. L a u re n tia n a e I I 348.
26 Z a h n , P P . A pp. I I ., P ro le g o m e n a X I I I — X IV .
27 L ighfoot 2I., 74. I I I ., 185.
28 P ro c a n o n , a p o s t. e t e p ist. p o n tific u m lib . II, 10. Colon. 1573. p. 203.
29 E p isto la e g en u in ae S. Ig n a tii. A d d u n tu r S. Ig n . ep. q u ales v u lg o c irc u m fe ru n tu r.
A d h a e c S. B a rn a b a e ep. ed. Is. V ossius. A m ste lo d . 1646.
30 V in d iciae E p is to la ru m Ig n a tii. C a n ta b rig . 1672. K özli Clericus is. SS. P P . O pp.
2I I ., 251— 440. L e g ú ja b b a n C h u rto n a d ta ki a L ib r a r y of A n g lo — C a th o lic T h eo lo g y g y ű jte ­
m én y es v á lla la tb a n k é t k ö te tb e n O xford, 1852-ben.
31 S. Ig n a tii ep. g e n u in a e , iu x ta e x e m p la r M ed iceu m d en u o re c e n sita e , u n a cum v e te ri
la tin a v e rsio n e : a n n o ta tio n ib u s D. Jo h a n n is P ea rso n i, n u p e r ep isco p i Ce strien sis el T h o m ae
S m ith i illu s tr a ta e . A c c e d u n t a c t a g en u in a m a r ty r ii S. Ig n a tii, e p isto la S. P o ly c a rp i a d P h ilip ­
penses e t S m yrnensis ecclesiae ep isto la de S. P o ly c a rp i m a rty rio cum v e te rib u s v ersio n ib u s
e t a n n o ta tio n ib u s T h . S m ith i. O xonii 1709.
32 E codice M ediceo in g ra tia m ill. dom in i a c clarissim i d o c tissim iq u e v iri H e n r id
N e w to n , se ren issim ae e t p o te n tissim a e A n n ae , M. B r ita n n iae R e g in a e ad R e g iam C e lsitu ­
d in em S erenissim i Cosm i I II . M. E tr u r ia e D ucis ab lega t i : e x a c te fid e lite rq u e d e scrip sit
A n to n iu s M aria S a lv in u s, in F lo re n tin o lyceo p u b licu s G ra e c a ru m lite r a r u m p ro fe sso r A. S.
1707. M ense J a n u a r io ab in c a rn a tio n e . F lo re n tia e .
33 S. m a rty ris Ig n a tii A n tio c h en sis episcop i ep isto la e se p te m g e n u in a e , q u a s n im iru m
co lleg it S. P o ly c a rp u s su a e q u e a d P h ilip p e n se s ep isto la e s u b ie c it. O xonii 3 708. Az a já n ló
le v é ln e k C. A ld rich v a n a lá írv a .
34 S. C lem en tis R o m a n i, S. Ig n a tii, S. P o ly c a rp i, p a tr u m a p o s to lic o ru m q u ae s u p e rs u n t.
A c c e d u n t S. I g n a tii e t S. P o ly c a rp i m a r ty r ia . A d fid em co d d . re c e n s u it etc. G. Jacobson.
T om . I. II. O xonii 1838. E z is m é te lte n m e g jelen t az 1840.. 1847. és 1863. év b en .
35 S. I g n a tii p a tris a p o s to lid q u a e f e r u n tu r e p isto la e u n a cum eiu sd em m a rty rio ed.
I. H . P eterm ann. L ip sia e 1849.
36 S picilegium SS. P a tr u m , u t e t H a e re tic o ru m , S aeculi p o st C h risti n a tu m I. II. &
I I I . O xon. 1698— 9.
456 E rd ő s K á r o l y : A n tio c h iai Ig n a tiu s levelei.

A hosszabb, illetőleg ham isítv án y o k k al b ő v íte tt recenziót (G2) tartalm azó

görög kódexek a következők:
α) Codex Monacensis, előbb Augustanus, m elyet a X . században í r t le először
Hardt Ignác. E bben a kódexben a régi keletű h é t levelen kívül m ég h a t á tira t
van. Az egész g y ű jte m é n y t először 1557-ben V alentinus Hartung, Frid, vagy
latin o san Paceus37 a d ta ki. Ez az ed itio princeps, vagyis D illingiana, am elyet
Usher kivételével alig m é lta tta k figyelem re a szöveg összehasonlításoknál.
ß) Bizonyos L eo nevű jegyző m ásolta le 1056-ban a k o n stan tin áp o ly i kó ­
dex e t , m elyben B ryennius P h ilotheus m etro p o litán ak a R óm ai Kelemen levelei
új kiadásához (1875) íro tt prolegom enája szerint az összes pseudo-ignatiusi leve­
lek m eg v an n ak .
γ) A Paceus k iad v án y áb an levő levelek sorrendjében 3 évvel később, 1560-
ban Gesner A ndrás b o c sáto tta közre Zürichben az egykori tulajdonosáról N y d ­
prugk G áspárról Codex N ydpruccianusn a k n evezett latin fo rd ítást, m elynek ere­
d etije azonban elveszett és m a m ár csakis névből ism eretes38.
δ) A Pearson és Smith u talásaib an is előforduló Codex Leicestrensis, később
Bodleianus csakis az in te rp o lá lt h é t ig n atiusi levelet ta r to tta fenn korunkig. Az
ignatiusi levelek emez angol k ézirat-m áso lata L ightfoot szerint a Morelius 1562.
évi m ásodik kiadása a la p ján készült.
ε) A 11 levelet m agábanfoglaló v a tik á n i kó d ex et Dressel a X I. századból
ere d e z te tte és szintén ugyanő h a s o n líto tta össze. N agyobbára ebből, de egyszer­
sm ind Voss apographonjából és Morelius k iad v á n y á n a k 39 felhasználásával készí­
te tte Allatius Leo
ζ) a Codex Barberinust , m ely 12 ham is ign atiu si levelet ta rta lm a z , de szöveg
írási hibái m ia tt csekély értékű.
A tö b b i négy kódex, ú. m . D ressel szerint állító lag a X I. század elejéről
keltezhető Codex regius, to v áb b á a X IV . század kezdetén m ásolt Codex Otto­
bonianus, v a la m in t a X V . században le írt Codex Florentinus , végül a Cotelerius
1672-ben m egjelent kiad ásáb an em legetett Codex Thuaneus m a m ár csupán nyil­
v á n ta rtá s i szem pontból érdekesek.

A m ú lt század derekán rendkívüli feltű n ést k e lte tt Cureton Vilmos angol

tu d ó sn ak irodalm i lelete, m ely et ő az á lta la felfedezett és előbb egészen ism eret­
len három szír k ézirat a la p ján te tt közzé.
H ogy Ignatius leveleiről szír n y elv ű k é z irat van, a z t m ár 1644-ben Usher
is s e jte tte , de sem ő, sem az ő nyom án haladó Felt Ján o s oxfordi püspök és H u n ­
tingdon R ó b e rt rap h o ei püspök a X V II., m ajd Renaudot E usebius és Assemani
József Sám uel a X V III. században nem tu d ta k ráa k a d n i a szövegre. Cureton
v o lt az, aki a Tattam H en rik á lta l 1838—39-ben a B ritish M useum részére v á sáro lt
szír k ézirato k k ö z ö tt felfedezte Ig n atiu sn ak P olycarpushoz íro tt levelét a rövid
recenziónál (G1) is jóval rövidebb szövegezésben. Az A dd. MSS. 12,175. szám ú,
folio ala k ú k ézirat utolsó (79 b) lap já n t. i. ez olvasható: " Ignatius püspök uram
levele. Ignatius, aki T heophoros, P olycarpusnak, Sm yrna p ü spökének.“ 40 E kéz­
ira to t Cureton a V I. század első feléből, szóval 550 e lő ttrő l, Wright Vilmos szír
tudós pedig 534-ről eredetezteti.
Cureton em e felfedezése ú jab b k u ta tá s ra sa rk a lta m ind őt, m in t Tattam
H e n rik e t. V izsgálódásuk a K airótól nem m essze elterülő n itria i sivatagon ép ü lt

37 Τοῦ μακαρίου ἐν τοῖ ς ἁγίοις ἱερομάρτυρος Ἰ γνατίου, ὃς καί Φεοφόρος, ἀρχιεπισκόπου

θ ε ουπόλεως Ἀ ντιόχειας ἅπαντα, τῇ ἐπιμελείᾳ καὶ σπουδῆ Οὐαλεντίνου τοῦ Ε ἰρηναίου. Az u to lsó
la p o n p ed ig ez v a n : ἐτυπώθη ἐν Διλιγγία παρὰ Σεβάλδω τῶ Μαηρ, μηνὶ Μαιμακτηριῶνι, ἔτει
δὲ ἀπ ὸ τῆς τοῦ Χρίστοῦ γεννήσεως χιλιοστῷ πεντακοσιοστῷ πεντηκοστῷ ἑβδόμῳ.
38 I g n a tii b e a tissim i m a rty ris e t árc h iep isco p i A n tio c h en i ep isto la e d u o d ec im . J o a n n e
B ru n n ero T ig u rin o in te r p r ete . P e r A n d re a m G esnerum 1560.
39 S. Ig n a tii e p is to la e . P a risiis 1558 a p u d G uil. M o relium .
E rd ős K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei. 457

S t. M aria D éipara n e v ű kolostor felé irá n y u lt, m ivel az előbbi k ézirat is ennek
gazdag gyűjtem ényéből való v o lt. A n o rth u m b erlan d i herceg anyagi tám o g a tá ­
sával fo ly ta to tt k u ta tá s eredm énye az le tt, hogy 1843 m árc. 1-én körülbelül
négyszáz k ö te t szír k é z irato t v e tt m eg és sz á llíto tt el a B ritish M useum a n itriai
sivatagból L ondonba. Ebből a gyűjtem ényből m in k e t a 4° a la k ú Add. MSS.
14,618. sz. érdekel, m ivel ennek 6 b (Harnack A., Geschichte der a lt christlichen
L itte ra tu r bis E usebius. I. Theil. Die Ü berlieferung und der B estand. Leipzig
1893 c. m unka 78. lap já n nyilván elnézésből van a sa jtó h ib á k közt nem jelzett
66 a 6 b h elyett) és következő lap ja in 3 ignatiusi levél van. Az első címe: "Ignatius
lev ele.“ 41 (Ez a Polycarpushoz íro tt levél.) E nnek utolsó szava: „ v é g e “ .42 A m áso­
dik címe ez: „ u g y a n a ttó l, a m ásodik, az efézusiakhoz“ .43 A végén: „ v é g e “ .44
A h a rm a d ik címe: „ a h a rm a d ik levél u g y a n a ttó l a szent Ig n atiu stó l“ .45 (Ez a
róm aiakhoz íro tt levél.) Végül ez áll: „ (itt) végződik Ignatius püspök és m arty r
három levele“ .46 M indahárom levél sokkal rövidebb a G1 szövegénél s viszont a
P olycarpushoz íro tt levél, lényegtelen eltéréseket leszám ítva, az előbb e m líte tt
szír szöveggel azonos. A k ézirat Cureton szerint a V II., vagy V III. századból való.
1847-ben a B ritish M useum ú jab b szír nyelvű ignatiusi g y ű jtem én n y el
g y a ra p o d o tt; nevezetesen Pacho Á goston a n itria i zárda k ö n y v tárá tó l m egvett
egy csomó szír k é z irato t, a m it aztán őtőle a B ritish M useum szerzett m eg az
előbbi szír k ézirato k kiegészítéséül. E bből a kéziratgyűjtem ényből való az a
12° a la k ú s A dd. MSS. 17,192. szám ú kódex, am ely egyebek k ö z ö tt a 72a laptól
kezdve a fentebb e m líte tt három ig n atiu si levelet ta rta lm a z z a ugy an ab b an a sor­
rendben és azokkal azonos szövegben. „ Ig n a tiu s, antiochiai püspök levele“ 47
(Polycarpushoz). A végén ez olvasható: (itt) „végződik az első“ 48. A m ásodik
levél így kezdődik: „ a m ásodik levél az efezusiakhoz“ .49 E levél utolsó szavai:
(itt) „végződik a m ásodik lev él.“ 50 A h arm adik levél elején: „ a h arm ad ik lev él“ 51
(a róm aiakhoz). Végül ez olvasható: (itt) „végződik a h a rm a d ik “ .52 E z t követőleg
k é t — Cureton szerin t János (Lightfoot szerint kb. 380—390 m ű k ö d ö tt) szerzetestől
íro tt — levél v an, az egyik cím m el (levél a szeretetről), a m ásik cím nélkül, s
csakis ez u tó b b in a k a végén olvasható ez: (itt) „végződik (az, am i) Ignatiusé“ .53
Ez a kódex Cureton szerint a VI. vagy V II. századból való, Wright azonban a IX.
századból d a tá lja .54
A je lz e tt k é t első kódex a la p já n te tte közzé Cureton „ T h e A ncient Syriac
V ersion of th e E pistles of St. Ignatius to St. P olycarp, th e E phesians, an d the
R om ans... L ondon 1845“ cím ű m u n k á já t s m ind a három kézirat egybevetésé­
vel, tö b b szír ny elvű ignatiusi töredék hozzácsatolásával készült a „C orpus Igna ­
tian u m : A com plete collection of th e Ignatian epistles... in Syriac, Greek and
L a tin ... L o n d o n ... 1849“ cím ű m űve. Lightfoot id éz e tt m űvében szintén közli
az Ig n atiu sra vonatkozó összes szír nyelvű szövegeket.
T a g a d h a ta tla n , hogy ez a. felfedezés nagy érdeklődést k e lte tt a p a trisz tik u ­
sok körében, ahol különböző szem pontból nyom ban h o z z álá tta k a szír lelet k ritikai
értékeléséhez. E lsőben is nyilvánvalóvá le tt, hogy e szír kódexek m indegyike
m ég a legrégibb rövid recenzió (G1) k éziratán ál is jóval előbb k e letk ezett; azon­
ban, hogy az idői elsőbbség egyszersm ind a hitelesség szem pontjából is döntő
elő n y t n y ú jt-e a szír kódexnek G1 fele tt? m ár ez a kérdés heves to llh a rc o t idézett
elő a szakférfiak kö zö tt. Cureton a z t vélte, hogy az ig n atiu si levelek őseredeti
hiteles alakja az ő szír leletében m a ra d t reánk; e vélekedésének igazolása v ég ett
az ig n atiu si stílus és go n d o latm en et jellegzetes v o ltá n a k fe lm u ta tá sá ra átfo rd í­
to tta a szír kódex szövegét az ős eredetinek v élt görög szövegre, a zu tán sok nyom o-

54 M ind a h á ro m sz ír k ó d ex b ő l fac sim ilét közöl Cureton, C orpus Ig n a tia n u m X X V I,

és X X V I I . la p ja k ö z ö tt.
458 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h iai I g n a tiu s -levelei.

zódás és k ritik a i egybevetés a la p já n a z t igyekezett bebizonyítani, hogy a szír

kódex szövegét későbbi névtelenek a K risztus istenségének dogm ája és az episco ­
p a tu s elvének érvényre em elése érdekében átdolgozták, b ő v ítg e tté k , m ajd négy
új levéllel m eg to ld o tták és így á llo tt volna, elő a G1-ben foglalt, későbbi keletű
h é t ig n atiusi levél gyűjtem énye.
E z a h ip o th ezis első h allásra szinte m indenkinek te ts z e tt, m e rt sok fenn­
forgó időszerű k é te ly t eloszlatni látszott:. A kkoriban ugyanis a G1 hitelességét
h an goztató k ritik u so k k ö z ö tt bizonyos ag godalm ak m u ta tk o z ta k a m ia tt, hogy
a túlsó oldalról gáncsolható té te le k ered etét és beillesztését nem tu d tá k kielégítő ­
leg m egokolni; viszont a G1 hitelességét tag a d ó k n a k nem sik erü lt bebizonyítani,
hogy a kétségtelenül helyes és valódi téte le k h onnan, m ik o r és m im ódon k erül­
h e tte k a szövegbe? A vita. ily eldö n tetlen állap o táb an a Cureton hipothezise
csakham ar népszerűvé le tt. E lfo g ad ták a z t s védelm ére keltek a ném etek közül
Bunsen55, Ritschl56, W eiss57, Böhringer58, kevésbbé h a tá ro z o tta n Bleek59, beható
indokolással L ip s iu s 60 és m ások. Ez a lelkes h a n g u la t azonban csakham ar le­
lo h a d t. A tü b in g a i k ritik a , élén B aurra l61 és Hilgenfelddel62 heves ostrom ot in té ­
z e tt a curetoni theoria ellen, a z t v ita tv á n , hogy a szír lelettel szem ben az elsőbb­
ség G1-et illeti m eg, de azzal a hozzáadással, hogy a különleges k ritik a i szem pont
alá eső G1-ben foglalt levelek és to ld alék o k e g y a rá n t h am isítv án y o k . V iszont e
m erev és célzatos tag ad ás ellenében a m érsékeltebb irá n y ú k ritik a szószólói, úgy­
m in t Denzinger63, Pelermann64 és Uhlhorn65 a rra az eredm ényre ju to tta k , hogy,
m ivel a G1-ben levő 7 levél ta rta lm a és gondolatm enete, v a la m in t a stílusa és
előterjesztési jellege azonos szerzőre v all, ellenben a szír kódex a z t a h a tá st
gyak o ro lja az olvasóra, m in th a a G1 egyszerű k iv o n a ta volna, te h á t a prioritás és
a u th e n tia ez u tó b b it illeti m eg. M iután m ég M e r x 66 arra u ta lt, hogy az összes
levelek szír fo rd ítá sá n ak is m eg k e lle tt valahol lenni, am inek csupán töredéke
lehet a cu reto n i lelet: u to ljá ra Z a h n 67 d ö n tö tte el a kérdést, kim ondván, hogy a
szír nyelven fen n m arad t fordítási részletek kivétel nélkül egyetlenegy alap fo rd í­
tá sn a k a. tarto zé k a i, ilyen a Cureton lelete is, am ely csak tö redékeket ta rta lm a z .
Z a h n m eggyőző érvelése fo ly tán L ip siu s és n é z ettá rsai m ó d o síto tták előbbi néze­
teiket s m a m ár átalánosan elfo g ad o tt té te l az, hogy a curetoni lelet az Eusebius ­
nál felsorolt h é t ig n a tiu si>levélnek a IV. század bezáru lta elő tt készült teljes szír
fordításából való k iv onat, am ely, m in t ilyen, a keleti nyelvű fo rd ítá so k értékelése
k apcsán jö h e t figyelem be.

A különböző nyelvű fordítások közül elsősorban em lítendők az ism ertebb és

h aszn áltab b latin nyelvű fordítások. Ezek közül a legrégibbet 1250 tá já n Lincoln­
ban Grosseteste R ó b e rt k észítette, lefordítván a rövidebb recenzióbeli leveleket
gondos pontossággal. M unkája a X V II. század első felében m ég k é t kéziratban
is m egvolt és Usher ezek a la p já n a d ta ki a m aga latin e d itio já t O xfordban 1644-

55 Die d rei ä c h te n u n d v ie r u n ä ch te n B riefe des Ig n a tiu s v o n A n tio c h ie n , H a m b u rg

1847. és Ig n a tiu s v o n A n tio c h ie n u n d seine Z eit. S ieben S en d sc h re ib en an D r. A u g u st Neander.
H a m b u rg 1847.
56 Die E n ts te h u n g d e r a ltk a th o lis c h e n K irch e B o n n 2 1857. 400 kk.
57 R e u te r‘s R e p e rto riu m 1852. I I I 169 k.
58 K irc h e n g e sc h ic h te in B io g ra p h ien 1 864.2 I. 1, 16.
59 E in le itu n g in das N eu e T e s ta m e n t B e rlin 3 1875. 166.
60 Ü b er die Ä c h th e it d e r sy risc h e n R e c e n sio n d e r ig n a tia n is c h e n B rie fe , m e g jelen t a
Z e its c h rift fü r die h isto risc h e T heologie 1856. I 3 k k.
61 D ie ig n a tia n is c h e n B riefe u n d ih r n e u e s te r K ritik e r. E in e S tre its c h rift gegen H e rrn
B im sen. T ü b in g e n , 1848.
62 Die ap o sto lisc h e n V ä te r, H alle 1853 274 kk.
63 Ü b er die A e c h th e it des b ish e rig en T e x te s d e r Ig n a tia n isc h e n B riefe. W ü rz b u rg 1849.
64 S. Ig n a tii, ep isto la e c o llatis ed d . g rae cis, v e rsio n ib u sq u e S y ria c a , A rm en ia c a , L a tin is,
L ipsiae 1849.
65 Z e its c h rift fü r die h isto ris c h e T heologie 1851. I és II.
66 M e le te m a ta I g n a tia n a 1861.
67 Ign. v. A n t. 167 kk.
E rdős K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei. 459

ben68. Idő folyam án azonban a k é t k ézirat közül a régibb és jobb Codex M onta ­
cutianus69 elveszett, m íg az 1440-ben Crome á lta l íro tt kevésbbé hű Codex Caien ­
sis Cam bridgeben m ég m a is m egvan, sőt a n n a k ú jab b keletű m áso la ta is ug y an ­
o tt a Caius College k ézirat gyűjtem ényében m eg ta lá lh ató . Ez a Codex Caiensis
az Ambrosius ira taiv a l és Areopagita Dionysius leveleivel egyetem ben az Ignatius
nevével kapcsolatos összes hiteles és ál leveleket m egőrizte, kivéve a filippi levelet;
benne van azonban a m a rty riu m , m in t „epistola d uodecim a“ .
Sokkal több kéziratb an m a ra d t fenn az interpolált recenzió la tin fo rd ítása.
Az idevonatkozó kódexek közül régebb idő óta ö t ism eretes. α) A régebben Peta ­
vianus70, m a Regius71 kódex, am elyről Usher is m egem lékezett 1644. évi ki­
a d v á n y áb a n . Az Ignatius nevével összefüggésben levő s jelen dolgozat 454. lapján
1 —8. 10 — 13. szám m al je lz e tt leveleken kívül m egvan benne a L aus H eronis és
P olycarpus levele. ß) Szintén Usher ism e rte tte először az oxfordi Balliol College
és γ) M agdalen College k ö n y v tárá b an levő k é t kódexet, m elyeken kívül m ég a
δ) Codex Thuaneus és ε) Codex P alatinus em líth ető m eg, m in t régebben h aszn ált
k ézirato k . Ezen az öt kódexen kívül Lightfoot72 m ég a következő kilencről tu d ó sít:
ζ) Trecensis 412, η) Bruxellensis 5510, θ) Bruxellensis 703, ι) Bruxellensis 20,132,
κ) Carolopolitanus 173, λ) Carolopolitanus 266, μ) Atrebatensis 51, ν) Laurentianus
Pl. X X II I . Cod. 20 és ξ) Vindobonensis 1068.
M indezek a latin fo rd ításo k közös forrásból erednek, egym áshoz nagyon
hasonlók. H ib áik azonosak és a görög eredeti szöveg épségének m eg állapítása
szem pontjából vajm i csekély értékűek. Érdekes Baronius A nnales-ében73 olvas­
h ató am a feljegyzés, m ely szerin t Corvin M átyás k ö n y v tárá b an is v o lt volna az
Ignatius leveleit ta rta lm a z ó igen régi la tin kódex, am elynek azonban nyom a
v eszett.
A keleti nyelvű fo rd ításo k közül legnevezetesebb és igen értékes a m ár
e m líte tt szír fo rd ítási tö red ék , am ely et Cureton fedezett fel és a d o tt ki először,
lo v áb b á az V. századbeli örmény fordítás, m ely a szír fordítás a la p já n készült.
E z t először M enas k o n sta n tin á p o ly i örm ény püspök (1783), m ajd tudom ányos
m egvilágítás kapcsán Petermann a d ta ki Lipcsében 1849-ben. Végül em lítendő
a nápolyi k ö n y v tárb a n levő kopto-sahidi fordítástöredék, am ely a sm yrnai levél
h a t első fejezetét és a H ero hoz íro tt levél 8. és 9. részét ta rta lm a z z a 74.
Ignatius leveleinek m odern nyelvű fo rd ítá sa it részben az apostoli a ty á k m űvei­
nek együttes kiad ásáb an , részint ezektől függetlenül önállóan ta lá lju k . Az apostoli
a ty á k m ű v eit kiadta ném etül Karker F. X. (Breslau 1847), Scholz H. (G ütersloh 1865),
Mayer J . K. (K em pten 1869), Hennecke E . (Tübingen u. Leipzig 1904), angolul
Donaldson J . (The A nte-N icene C hristian L ib ra ry I. E din b u rg h 1866), Hoole Ch.
H . (L ondon 1872), Dr. Burton (L ondon 1888 — 1889). Csakis Ignatius leveleit
b o c sáto tta közre angolul Lightfoot (The A post. F a th . L ondon 1889) és Temple
Chevallier (Cam bridge 1833). Magyarul a róm aiakhoz íro tt levél jele n t m eg 1837-
b en életrajz kíséretében a pesti növendék papság m u n k ála ta i IV. kötetében
6 -1 0 11.

Az ig n atiusi levelek közül legelőbb a latin nyelvű álirato k (454. lap 14—17.
szám úak) lá tta k n a p v ilá g o t n y o m ta tá sb a n 1495-ben P árisban. A könyv, am ely-

68 P o ly c a rp i e t I g n a tii ep isto la e e tc. ed. Ja c o b u s Usserius O x o n iae 1644. A z U sh er-

féle g y ű jte m é n y t ú jr a k ia d ta F u n k Die E c h th e it d e r Ig n a tia n is c h e n B riefe T ü b . 1883 cím ű
m ű v é n e k A p p e n d ix é b e n 151— 212.
69 N e v é t M o u n ta g u e v a g y M o n ta c u te R ic h a rd , [m h . 1641] n o rw ich i p ü s p ö k tő l k a p ta ,
a k in e k k ö n y v tá rá b ó l való.
70 P e ta v iu s S á n d o r p á risi sz e n á to rró l.
71 D ressel n ev e zi R e g iu sn a k , L ig h tfo o t R e g in e n sisn e k , m iv él K ris z tin a sv é d k irá ly n é
g y ű jte m é n y é h e z ta r t o z o tt. Ma a V a tik á n b a n őrzik.
72 2f 127— 130.
73 A n n ales E c c le sia stic i a u c to re Ca e sa re Baronio S o ra n o .. . T o m i d u o d ec im . N o v is­
sim a E d i t i o . . . C olonniae A g rip p in ae 1624. I 511. A n n u s 57, cap . L X I V.
74 K ö zli Lightfoot2 I I I . 277— 280.
460 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h iai Ig n a tiu s levelei.

ben ezek m eg jelen tek , B ecket Tam ás c a n te rb u ry i érsek életéről szól s a könyv
végén, m in teg y függelékül van közölve e négy levél. 1498-ban, szintén Párisban
Faber Stapulensis75 k ia d ta Ignatius 11 levelét (1 —7, 10—13. szám ú) latin
szövegben; ez a m u n k a 1529-ig h a t k iad á st é rt. Ú ja b b g y ű jte m é n y t ren d ezett
sajtó alá Sym phorianus Champerius, aki 1536-ban K ölnben k ö zzétette az Ig natius
nevével kapcsolatos összes leveleket, kivéve azt, am elyet Cassobolita M ária íro tt
Ignatiushoz. Ez a k ö n y v szintén sok k iad á st é rt.
Az első görög szöveg Paceus kezéből k erü lt ki D illingenben 1557-ben (456. l .),
benne van az 1 —8, 10—13. szám ú, összesen 12 levél. E nnek a m ű n ek m ásodik
k iad á sá t 1558-ban, a h a rm a d ik a t 1562-ben Morei Vilmos rendezte sajtó a lá P áris ­
ba n. U gyanezt a 12 lev elet 1560-ban, Paceustól függetlenül kiadta Gesner is a
Codex N ydpruccianus a la p ján (456. lap). N agy gonddal s a levelek é rté k é t illetőleg
a la p v e tő k ritik á v a l készült Vedelius k iad á sa 76 1623-ban.
M indezek a la tin , illetv e görög szövegkiadások a hosszabb recenziót ta r ­
talm azzák . A hiteles h é t levél (1—7) rövid recenziója latin u l jele n t m eg először,
Usher k iadásában 1644-ben (459. lap) s ugyancsak a rövid recenzió görög szövegét
a róm ai levél kivételével 1646-ban Voss a d ta ki (455. lap). Ú gy az Usher, m in t a
Voss kiadása a G2-t is közli. Az Ignatiusra vonatkozó összes görög és la tin szö­
veget közzétette 1672-ben Cotelerius s m ásodik kiadásban Clericus A ntw erpenben
1698-ban s ugyanő ú jra 1724-ben A m sterdam ban (453. lap). A róm ai levél rövid
recenziója görögül legelőször Ruinart kiadásában h a g y ta el a s a jtó t 1689-ben (453. és
455. l .) s ennek a la p já n 1699-ben Grabe (455. lap) és Ittig177 egym ástól függetlenül,
előbbi Oxford b an , u tóbbi L ipcsében közük a rövid recenziót teljesen, hozzátéve
a G2-t is a tö b b i ign atiu si levéllel e g y ü tt. Csakis a G1-re szorítkozik 1709-ben
Smith (4 5 5 . l.), m íg a h é t hiteles levél rövidebb és hosszabb recenzióját eg y ü tt
a d ja W histon78. E bből az időből való egy flórenci és egy oxfordi szövegkiadás is
(455. l .). A X V III. századból s a X IX . század első három évtizedéből m ég Frey79,
Russell80, Galland i81, Thilo82, Horneman83 kiadásai em lítendők.
A X IX . század negyedik év tizedétől nagyobb k ritik a i ap p a rá tu ssa l kezelték
a k é rd é st s az ú jab b és ú ja b b kiadások m ind nyom ot h a g y ta k m agok u tá n . Így
a Jacobson 4 5 5 . l.), Hefele84 és Petermann (4 5 5 . l.) kiadása, a Cureton Corpus Ignati-

75 D ionysii C elestis h ie ra rc h ia . E c cle sia stic a h ie ra rc h ia . D iv in a n o m in a . M ystica

t h eologia. U n d e c im E p isto la e . I g n a tii U n d ec im E p isto la e . P o ly c a rp i E p is to la u n a . Az előszót
Ig n a tiu s lev eleih ez Faber S tap ulensis írta .
76 S. Ig n a tii E p isco p i A n tio c h e n i et M a rty ris q u ae e x t a n t o m n ia , in d u o slib ro s d is tin c ta.
Q u o ru m p rio r c o n tin e t E p isto la s g e n u in a s, a lte r s u p p o s ilitia s . . . A u c to re N ico lao Vedelio
P ro fesso re in A ca d em ia G eneuensi e t V erbi D iu in i m in is tro .. . G en e v ae , M D C X X III.
77 B ib lio th e c a P a tr u m A p o sto lico ru m G raeco L a tin a .. . a u to re L. T h o m a Ittigo.
L ipsiae M D C IC.
78 P rim iti ve C h ris tia n ity R e v iv e d in fo u r v o lu m es. Vol. I. c o n ta in in g t he E p is tle s of
Ig n a tiu s , b o th L a rg e r a n d S m aller, in G re ek a n d E n g lish & c. b y W illia m W h is ton M. A.
L o n d o n 1711.
79 E p is to la e SS. P P . A p o sto lico ru m C lem e n tis, Ig n a tii, P o ly c a rp i, a tq u e d u o ru m
p o ste rio ru m M a rty ria , cum v a rio ru m a d n o ta tio n ib u s e p ra e fa tio n e J . L. Frey. B asiliae 1742.
80 SS. P a tr u m A p o sto lico ru m B a rn a b a e , H e rm a e , C lem en tis, Ig n a tii, P o ly c a rpi O pera
G e n u in a ; u n a cum Ig n a tii et. P o ly c a rp i M a rty ris: V ersio n ib u s a n t i q uis ac re c e n tio rib u s,
V a ria n tib u s L e c tio n ib u s , se lec tisq u e V a rio ru m N o tis ill u s tr a te . A c c e sse ru n t S. Ig n a tii E p is ­
to la e , t u m In te r p o la ta e , t u m S u p p o sititia e . C ura R ic h a rd i R ussel, M. A. L o n d o n 1746. 2 k ö te t.
81 B ib lio th e k a V e te ru m P a tr u m A n tiq u o ru m q u e S c rip to ru m E c c le s ia s tic o ru m . C ura
e t stu d io A n d re a e Gallandii. V en etiis 1765. I 243— 303.
82 S. I g n a tii E p isto l ae. In usum p ra e le c tio n u m A c a d e m ic a ru m . e d id it J o h . C arolus
Thilo. H a la e 1821.
83 S c rip ta g e n u in a P a tr u m A p o sto lie o ru m . E d it. C. F. H o rn em a n . H a u n ia e 1828—29.
— N B . A X IX . sz áz ad első feléből m a ra d i rá n k egy v a ló sz ín ű le g H o lla n d iá b a n n y o m ta to tt
szö v eg , a m e ly n e k c ím la p já n csak ez áll: Ig n a tii E p isto la e .
84P a tr u m A p o sto lico ru m O pera. T e x tu m e x ed itio n ib u s p r a e s ta n tis s im is r e p e titu m
re c o g n o v it, b re v i a d n o ta tio n e in s tr u x it et in u su m P ra e le c tio n u m A c a d e m ic a ru m ed id it
C ar. Jo s. H efele. T u b in g a e 1839. Ú ja b b k ia d á sa i az 1842., 1847. és 1855. év e k b en je le n t e k m eg.
E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei. 461

anum a (457. IV). Migne85, m ajd Dressel (445. l .) (1857), F un k 86 (18 78 —81), Geb­
hardt—Harnack—Z a h n 87 (1876—78), Hilgenfeld (1902)88 kiadása. Ezeknél ter­
jedelm esebb s m an ap ság Ignatiusra nézve a legkiválóbb Lightfoot m űve89.

II.
Ignatius leveleinek authentiája.
1. Történelmi bizonyságuk a renaissance koráig.
A tö rté n elm i bizonyságok — testim onia v eteru m — közül az ignatiusi
levelek a u th e n tiá ja m e lle tt egykorú tek in té ly Polycarpus, aki a filippibeliekhez
k ü ld ö tt levelében (132) így szól: „A z Ignatius leveleit, m elyeket ő nékünk k ü ld ö tt
és m áso k at, am ennyi n á lu n k van, e lk ü ld ö ttü k n é k te k , aszerint, a m in t k é rté te k ;
ezek ehhez a levélhez v a n n a k m ellékelve, nagy haszn o to k lesz belőle, m e rt hitet,
b ék etű rést és a m i U runkra vonatkozó m inden épülést ta rta lm a z n a k .“ T ek in tettel
arra , hogy e levél írásak o r Polycarpus feltevése szerint (9. r.) Ignatius m ár nem
é lt: ez a későbbi k eletű tu d ó sítás (132), m elyet ap o sto li ta n ítv á n y és püspök írt
a fényes m acedón gyülekezethez, valósággal döntő bizonyítékul szolgálhat leg­
alá b b is a rra nézve, hogy Ignat iusnak tö b b levele m a ra d t fenn k éziratb an és
m áso la tb a n .
E legrégibb bizonyságtétel érvénytelenítése v é g e tt azonban a k ritik a ostro­
m ot in d íto tt a Polycarpus levelének valódisága és szövegépsége ellen. Az egyik
oldalon p. o. Dallaeus90 a levél épségét tá m a d ta m eg, úgy vélekedvén, hogy a
levél a. 12. résszel be v a n fejezve és így a benne e lm o n d o ttak k al különben is
sem m inem ű v o n atkozásban sem álló, sőt a 9. résznek egyenesen ellentm ondó
13. rész nem egyéb, m in t koholm ány. T öbbé-kevésbbé hasonlóképpen vélekedett
a valódiság kétségbevonását h an g o ztatv a Seniler91, Röszler92 és Schwegler93.
A m ásik oldalon Ritschl94 az in terp o latio hipothezisének a lk alm azásáv al e levél
különleges tárg y á u l a kiközösített Valens filippibeli presbiter irá n t tan ú síta n d ó
kím életre in té s t (11—12. r.) te k in tv é n , a többi ált alános in te lm e t ( 1 —10. r.) és
az Ignatiusszal kapcsolatos tu d ak o zó d ást és m egbízást későbbi célzatos to ld alék ­
n ak ta r tja . Ez az egyéni felfogás csakis Böhringernél ta lá lt visszhangra95 s m ár
Hilgenfeld96 a Polycarpus ira táb a n későbbi korviszonyokra és helyzetre valló
jelzéseket lá tv á n , a z t az ignatiusi levelek érdekében kieszelt későbbi irányzatos
a já n la ti bevezetésnek m in ő sítette.
Ezek a feltevések azonban egyoldalú felfogáson a la p u ln a k . Ma m ár a kritika
tú l van azon, hogy Polycarpus levelének té te le it (p. o. 9. r. v. ö. 132) ellenm ondók­
nak, vagy v o n a tk o z á sait későbbi k o rú ak n a k ta rts a ; az m eg átalán o s gyak o rlat
v o lt ab b an a korban, hogy a levélíró a th ém a kifejtése u tá n még utójegyzeteket
85 P a tr o l. Gr. V 625—728 Hefele h a rm a d ik k ia d á sá b ó l a G1 és V 729— 941 Cotelerius­
ból a G 2 v an le n y o m v a .
86 L ásd 4 5 4 . l. 19. je g y z . U g y a n ez a m u n k a k o m m e n tá r n é lk ü l Die A p o sto lisch e n V ä te r
h e ra u sg e g e b e n v on F . X . F u n k . V erb esserte A ufl. T ü b in g e n 1906.
87 L ásd 4 5 2 . l. 1. je g y z ., u g y an e z k o m m e n tá r n é lk ü l, de a D id a c h e v a l b ő v ítv e P a tr u m
A p o sto lico ru m O p e r a . . . re c e n s u e ru n t O scar de Gebhardt, A dolfus H a rn a c k , T h eo d o ras
Z ahn . E d itio q u in ta m in o r. L ip siae 1906.
88 I g n a tii A n tio c h e n i e t P o ly c a rp i S m y rn a e i e p istu la e e t M a rty ria . B erlin 1902.
89 T he A p o sto lic F a th e rs P a r t II. S. Ig n a tiu s . S. P o l y c a r p . . . b y J . B. Lighfoot, D. D .,
D. C. L ., L L . D. B ish o p of D u rh a m s. S econd e d itio n . V oll. I— I I I . L o n d o n 1889.
90 Jo a n n is D a llaei de S c rip tis, q u ae su b D io n y sii A re o p a g ita e e t Ig n a tii A n tio c h en i
n o m in ib u s c irc u m fe ru n tu r lib ri du o , q u ib u s d e m o n s tr a tu r illa s u b d ititia e s s e . .. G en ev ae,
M D C L X V I.
91 B a u m g a rte n 's U n te rsu c h u n g T h eo lo g isch er S tre itig k e ite n , h e ra u s g e g e b en von J .
S. Sem ler. 1763 II.
92 B ib lio th e k d e r K irc h e n = V ä te r .. . L e i p z ig .. . 1776. I. 93 k.
93 N ac h ap o sto lisc h es Z e ita lte r. T ü b in g e n 1846. I I 154 k k.
94 D ie E n ts te h u n g d e r a ltk a th . K irc h e 2 587— 60.
95 K irch en g esch . in B iogr. 2I 16 k k , 49 k.
96 Die A p o st. V ä te r 271.
462 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h iai Ig n a tiu s levelei.

és b izalm as jelzéseket is csato lt a m á r elm o n dottakhoz. Figyelem be veendő

to v áb b á , hogy Polycarpus csakis ált alánosságban szól az Ignatius leveleiről, azok
cím ét, szám át, c é lját nem ism erteti és egy hely kivételével (7. r.) nem is foglal­
kozik az ignatiusi levelekben leálcázott tév ta n o k k al, sem pedig régi kódexgyűj­
tem ényekben nincs egybekötve az ignatiusi levelekkel, m in t adalék, vagy m ellék­
let, v ag y éppen, m in t ajánló bevezetés. Végül, Polycarpus stílusa, gondolatköre
és kifejezései teljesen önálló, független író ra v a lla n ak , am ik a lap ján m ár Irenaeus97,
Eusebius98 és Hieronym us99, m ajd az ignatiusi levelek m odern ellenesei közül
is p. o. Basnage100 és B a u r 101 h ab ár közvetlenül, szintén hitelesnek ism erik el a
Polycarpus levelét.
M inthogy te h á t ezeknek a tagadó és védő arg u m en tu m o k n ak m érlegelése
u tán a Polycarpus levelének valódisága és szövegépsége elfogadható: ebből követ­
kezik, hogy az egyszersm ind az ig n atiu si levelek a u th e n tiá ja m elle tt szóló súlyos
bizo n y íték u l is te k in th e tő . Ezzel azonban a té te l csupán elvi szem pontból van
eldöntve, m e rt to v áb b i m eg v ita tá s tárg y á u l m ég m indig fennm arad az a kérdés,
ha v ajjon az ignatiusi levelek hagyom ányos recenziója ta rta lm i szem pontból
kiállja-e a p ró b á t?
Á ta lá b a n hiteles bizonyságnak ism eri el a k ritik a Polycarpus ta n ítv á n y á t,
Irenaeus lyoni püspököt, aki Ignatius m űködésének és v é rta n ú ság á n a k h a szinte
nem is szem tan ú ja, de közvetve egyik legm egbízhatóbb tolm ácsa le h e te tt. Mivel
Irenaeus egyideig S m yrnában is la k o tt, ahova Ign atiu s az egyik levelét m agá­
hoz a gyülekezethez, a m á sik a t az o tta n i püspökhöz, Polycarpushoz intézte,
to v áb b á , m ivel a kisázsiai egyházakról szintén tájé k o zv a v o lt és N y u g atra á t­
költözése u tá n a róm ai gyülekezettel is összeköttetésben á llo tt, ennélfogva te r­
m észetes, ha az ig n atiu si levelek kelte és rendeltetési helye irá n t é rd e k lő d ö tt és
azokról kellő értesülései v o ltak . K özism ert m űvéb en 102 b ár csakis egy kétségtelen
idézetet ta lá lu n k , am ely et Ig n atiu s róm ai leveléből (41) közöl: m indazonáltal
ez az egy m o n d at is igazolja, hogy Irenaeus h aszn álta az Ignatius róm ai levelét,
am elyre noha az író nevének és a levél cím ének elh a llg a tásá v a l, azonban mégis
olyan félrem a g y ará z h ata tla n m ódon u ta l, hogy senki sem gondolhat m ásra, m int
Ig n atiu sra, ak itő l ered am a képileges m ondás. E zenkívül több olyan vonatkozás
van Irenaeusn ál, am i Ig n atiu s tö b b i leveleinek egyes m ondataival való rokon­
ságot á rul e l; ilyenek p. o. Iren. 16, 4 v. ö. E f 71; Iren. V 20, 2 v. ö. E f 81;
Iren. I I I 4, 2 v. ö. E f 91 ; Iren. IV 36, 7 . I I I 11, 8. I 3, 6 v. ö. E f 171 ; Iren. II 20,
3 v . ö. E f 193 ; Iren. IV 18, 3. V 2, 2k v. ö. E f 202; Iren. I 10, 3 v. ö. Magn 61 ;
Iren. IV 20, 4 v. ö. M agn . 82; Iren. IV 22, 1 v. ö. Magn 93 ; Iren. I 27, 4 v . ö.
T ra ll 6 2; Iren. IV 33, 5 v . ö. T ra ll 1 0 ; Iren. IV 18, 4 k. v . ö. Sm yrn. 71
Alexandriai Kelemennél103 egy p ár té te l (Paedag. I 6 v. ö. T rail 81 és Paedag.
II 8 v. ö. E f 171) arról tan ú sk o d ik , hogy ő olvasta Ign atiu s illető leveleit.
Origenes, k o rán ak legélesebb k ritik u sa és polyhistora Ignatius leveleinek
ism erését k é t idézettel igazolja. Az egyiket az efézusi (191)104, a m ásik at a római
(72) levélből105m e ríte tte és ezzel am a k é t ira t akkori közism ert v o ltá t bizo n y ítja.
U gyanőnála ta lá lh a tó m ég n e h á n y olyan kifejezés, am elyekből ignatiusi levelek
olv asg atására k ö v e tk e z te th e tü n k ; ilyenekül h aso n líta n d ó k össze p . o. Origenes
leveléből v e tt idézet Eusebiusnál h. e. V I 14, 10 és Ig n atiu sn ál Róm 11; továbbá

97 A dv. H a e r. I I I 3. görögül E usebiusn á l h . e. IV . c. 14.

98 H . e. I I I 36 ; IV 14.
98 O m nes q u a e e x t a n t D. H ier o n ym i.. . p e r D es. E r a s m u m R o te ro d a m u m B a sile ae .
A nno M D X X X V II. I 274.
100 A n n ales P o litic o -E c c le s ia s tic i. . . R o te ro d a m i 1706. I I 141. A n n . 169 cap . 17.
101 U e b e r d en U rs p ru n g des E p isc o p a te in d e r c h ristlic h e n K irch e. T ü b in g e n 1838.
169.
102 A dv. H a e r. V 28, 4.
103 Clem. Alex. O pp. R e co g n . e t illu s t. p e r J . Potterum. O xonii 1715.
104 L ásd 453. la p o n .
105 P ro lo g . in C a n t. C a n tic . e v e rsio n e R u f i n i . O pp. I I I 30 D.
E rd ős K á r o l y : A n tio c h ia i I g n a tius levelei. 463

Origenes h om . X I I in N um .106, h om . V II. in L ev.107 és in J o .108 v. o. P h ilad 5 1

U gyanezen levél eme kifejezése: τὸ εὐαγγέλιον ἀπάρτισμά ἐστιν ἀφθαρσίας (92) Origenes­
n él hom . I in L e v .109: quae fu erin t legis principia, qui etiam in P rophetis pro ­
fectus accesserit, quae vero in E vangeliis plenitudo perfectionis h a b e atu r. A P oly­
carpushoz in té z e tt levél e m o n d a tá t: ἐκδίκει σου τὸν τόπον (12) alkalm azza in M at.
to m . X II, 14110 m ondván: ἐπεὶ δὲ οἱ τόπον τῆς ἐπισκοπῆς ἐκδικοῦντες χρώνται τῷ ρητῷ
ὡς Πέτρος κτλ., és ezt az ig n atiu si m o n d ást (Polyc 21); oὐ πᾶν τραῦμα τῇ αὐτῇ ἐμπλάστρῳ
θεραπεύεται így értelm ezi: Si oleo p erunxim us, si em plastris m itig a verim us, si m alag ­
m a ta m ollivim us, nec ta m en cedit m edicam entis tum oris d u ritia, solum superest
rem edium desecandi (hom . V II in Jo s.)111.
Je le n ték te le n , de m egem lítésre érdem es az antiochiai Theophilus evange ­
liom i k o m m e n tá rjá b a n 112 olvasható negyedik oka a n n a k , hogy K risztus nem
egyszerű szűztől, hanem eljeg y zett szűztől fo g a n ta to tt (Mt 118): u t p a rtu s eiu s
faliere t diabolum , p u ta n te m Jesum de u x o ra ta , non de virgine n a tu m 113. Ez a
m o n d at em lékeztet az előbb élt Ign atiu s efézusi levelében (191) olvasható rokon­
kifejezésre, am i a z t igazolja, hogy Theophilust az Ignatius efézusi levelének szavai
in d íto ttá k e gondolat tolm ácsolására. H asonló g o n d o lattársu lásra m u ta t Theo­
philus ad A utol. II 12 (καθάπερ φάρμακον — πειθομένοις αὐτῇ) 114 és Ign. T rail 62 (οἳ ἑαυτοῖς
παρεμπλέκουσιν.. . φάρμακον διδόντες.. . τὸ ἀποθανεῖν), aztán Theophilus ad A u to l.
I 10115 és Sm yrn 2.
Szám bevehető régi bizonyságul fogadható el sam osataí L ucianus is, am eny ­
nyiben 165 tá já n í r o t t De m o rte Peregrini cím ű könyve 4., 14. és 41. fejezetének
ném ely kifejezése, m in t szintén egész előterjesztésének m enete nagyon em lé­
k eztet Ignatius leveleire. Így p. o. Lucianus (4. r.) az ő P ereg rin u sát Πρωτέα τὸν ἐν
Συρία δεθέντα jelzővel ruházza föl, am i visszhangja Ig n atiu sn a k (Ef 12): δεδεμένον
ἀπο Συρίας v. ö. E f 212 R óm 22 51 Sm yrn 111; to v á b b á L ucianus δημοσίᾳ γὰρ ἐμ­
βραχύ (14. r.) jelzése m inden ignatiusi levél rokonkifejezésétől függ, míg παρ' ὃ καὶ
καταφρονοῦσι τοῦ θανάτου vonatkozásban van Sm yrn 32-vel: διὰ τοῦτο καὶ θανάτου κατεφρό­
νησαν. V. ö. m ég Lucianus 41. r. és R óm 41 Polyc 81.
M ár az őskeresztyén irodalom alapos ism erője Eusebius a m ai rövidebb
recenzióban foglalt h é t ig n atiu si levelet m egem líti116 és egyik-m ásik levélből rész­
lete k et is közöl, p. o. a róm ai levélből k iírta az ötödik fejezetet egészen117, a
sm y rn ai levélből (312) K risztu sn ak feltám adása u tá n testb en tö rté n t földön­
já rtá ró l íro tt m o n d a to k a t118, az efézusi levélből (191) az ezen világ fejedelm e
elől e lre jte te tt 3 tito k ró l ír t sz a v a k a t119. Eusebius tudom ása és idézetei a z t is m u ta t­
já k , hogy az ő k o ráb a n a rövidebb szöveg v o lt a hiteles és ő szintén a z t ism erte
és h a sz n á lta .
A negyedik század elején Péter, a lex an d riai püspök (300—311)120 ism er­
h e tte Ig n atiu sn a k Polycarpushoz ír t lev elét, legalább erre m u ta t az, hogy belőle
(21) kölcsönözte ezt az id ézetet; Oὐ πᾶν τραῦμα τῇ αὐτῇ ἐμπλάστρῳ θεραπεύεται.121
A nicaenum i korszak u tán , valószínűleg az V. század elején k e letk ezett a
106 O pp. I I 313 F
107 O pp. I I 225 A
108 O pp. IV 8 D
109 O pp. I I 187 A
110 O pp. I I I 531 B
111 O pp. I I 414 E
112 C o m m e n t. in. sa c ra q u a tu o r ev v . lib . I. (Olio, C orpus ap o lo g . J e n a e 1861. V I I I
280 és Z a h n T h ., D er E v a n g e lie n c o m m e n te r des T h eo p h ilu s v o n A n tio c h ien . E rla n g e n 1883.
32.)
113 V. ö. m ég H ie ro n y m u s, C o m m e n t. in M a tth a e u m lib . I 3.
114 Otto, Corp. apolog. V I I I 90.
115 U g y a n o tt 30— 32.
116 h. e. I I I 36.
117 U g y a n o tt.
118 U. o.
119 Q u ae stio n e s a d S te p h a n u m I 2. V. ö. M ai, N o v a P a t r. B ib l . IV , I 220.
120 V. ö. E u se b . h . e. V II 32, 31.
121 V. o. L a g a rd e , R e liq u ia e ju ris ec clesiastici a n tiq u issim a e S y ria ce, G ra ece 2 p a rte s .
464 E rd ő s K á r o ly : A ntiochiai Ig n a tiu s lev elei.

latin nyelvű Constitutiones A p o stolicae nyolc könyvben, m elynek a forrásiratai

azonban, nevezetesen a h a t első könyvre nézve a D idascalia, a hetedik könyvnél
a D idache és a nyolcadiknál H ippolytus m unkái, korábbi időből szárm aznak.
M inket e z ú tta l közvetlenül a I II. század első felében lé tre jö tt s görög nyelvű,
m ajd a m ásodik felében szír nyelvre lefo rd íto tt D idascalia, m ásnéven D iataxis
és D iataxeis érdekel an n y ib a n , hogy ennek a la p ján szerkesztette m eg az ignatiusi
levelek későbbi első h am isítója az apostoli konstituciók h a t első k ö nyvét, ahol
is az a la p ira t szerint, noha közvetlen idézetek m ellőzésével, számos tétel (p. o.
1 1 0 ; II 11, 2 5 —2 8 ,4 1 ), m in t szintén a püspökre, diakónusra és prebyterekre
vonatkozó felfogás ignatiusi levelek h a szn á latá ra v a ll. Parallelism us Z a h n n á l
P P . A pp. II 336 k
Szinte feltűnő, hogy Athanasias és Nagy Basilius m űveiben csupán egy-
egy ign atiu si idézet ta lá lh a tó , t. i. az előbbi122 E f 72-ből kölcsönözte és értelm ezte
ezt a té te lt: „Eἶς ἰατρός ἐστιν, σαρκικὸς καὶ πνευματικός, γεν[ν]ητὸς καὶ ἀγέν[ν]ητος, ἐν ἀνθρώπῳ
θεός, ἐν θανάτῳ ζωὴ ἀληθινή, καὶ ἐκ Μαρίας καί ἐκ θεoῦ“; az utóbbi pedig123 E f 192
szavait alk alm azza előterjesztésében. É ppen így szír E f rémnél124 csakis Róm 21
és Polyc 31 2 vonatkozásai olvashatók, m íg a IV. század vége fele (380—390
tá já n ) élt János szír szerzetes az E utropius és Eusebius szerzetesekhez íro tt levelé­
ben, am ely et szír nyelven Cureton a d o tt k i125, Róm 2 1 2 32 53 részleges beszövésé­
vel m ag asztalja Ignatius egyéniségét és v é rta n ú sá g á t.
Ide ik ta tju k a n y u g a ti a ty á k közül Hieronym ust, aki, b ár nem ism erte
Ignatius leveleit, mégis többször h iv a tk o z o tt rájok. Első ízben126 Eusebius (h. e.
I II 36) u tá n könnyed pongyolasággal elm esélve egyetm ást Ignatius életviszonyai­
ról, m egem líti az ő h ét lev elét és idéz is a sm yrnaiból (3. r.), azonban azzal a téves
feltevéssel, hogy Ig n atiu sn a k a sm yrnaiakhoz íro tt levele tu la jd o n k ép p en Poly­
carpushoz szólott és így ez a k é t különálló levél egyugyanazon levél v o lt volna.
M ajd folytatólagosan k iírta Ignatius róm ai levelének 5. fejezetét és idézte Róm
41-ből a m ár ism eretes m o n d ást. A m ásodik helyen127 a görög egyházi író k soro­
z a tá n a k m egem lítése kapcsán e lh a m ark o d o tt n y ila tk o z a to t tesz Ignatiusról és
leveleiről, de u talás nélkül. A ztán 128 nagy m erészen idézi Barnabásnak egy m on­
d á sát (59): „ E legit dom inus apostolos, qui super omnes hom ines peccatores e r a n t“
úgy, m in th a azt Ignatius írta volna és végül129 szokása szerint az an tio ch iai Theo­
p hilus k om m entárjából (l . 463. lap 112. jz.) k iírta az ignatiusi eredetre valló (Ef
191) m ondást, h o lo tt a z t voltaképpen Origenest ől (l . 463. lapon) kölcsönözte. E n n y i­
ben te h á t Hieronymus b íz v á st figyelm en k ív ü l hagyható érvelési szem pontból.
Chrysostomos a v é rta n ú Ignatius em lékezetének szentelt beszédében130 idézi
Róm 52 em e szavait: ἐγὼ τῶν θηρίων ἐκείνων ὀναίμην, ebből azonban m ég nem lehet
k ö v etk eztetn i, hogy ő k ö zvetlenül ism erte is az ignatiusi leveleket. Az V —V II.
századbeli, illetőleg jó v a l későbbi k o rú k ét pseudochrysostom usi ira tb a n 131 ta lá l­
ható idézet (Polyc 41) és vonatkozás pedig k ritik ailag értéktelen.
M ár Theodoretus m űveiben a sm yrnai levélből h ét, az efézusiból három és
a trallesiből egy, összesen te h á t tizenegy ignatiusi idézet található, a m ik et ő
dialógusaiban132 m egfelelően alkalm az.

122 E p is to la de sy n o d is A rim in i e t S eleu ciae. O pp. ed. M o n tfau c o n I, 2, 761A

123 H o m il. in . s. C h risti g e n e ra tio n e m . O pp. ed. B ened, P a ris 1721—30. I I 598 C.
124 O pp. gr. I I 367 és I I I 261B ed. A ssem an i.
125 C orp. Ign. 205, 239 k, 351 a V I I I . sz á z a d b ó l v aló MS. sy r. B rit. Mus. A d d . 12.170
fol. 211 és a 866-ból v aló A dd. 14,580 a la p já n . V. ö. Wright, C a ta lo g u e 749, 767.
126 O m nes H ie r o n y m i ed. E rasm. I 273 k.
127 A dv. H e lv id iu m c. 17.
128 C o n tra P elag . I I I 2.
129 C o m m e n t. in M a tth a e u m lib. I 3.
130 O pp. ed. M o n tfau c o n I I 592— 601, le n y o m a tta Cureton, Corp. Ign. 166— 170.
Z a h n P P . A pp. I I 343—347, Lightfoot2 I 157—165.
131 H o m ilia de u n o le g isla to re ed. M o n tfau c o n V I 410 és H o m ilia de p se u d o p ro p h e tis
u. ο. V I I I , 2 p a g . 79.
132 I m m u ta b ilis , d ia lo gus I. (O pp. ed. S chulze IV 49), In co n fu su s d ial. I I (U . o.
IV 127), Im p a tib ilis , dial. I I I (U . ο. IV , 231).
E rd ős K á ro ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei. 465

Dionysius, Areopagita133 csupán Róm 72 ὁ ἐμὸς ἔρως ἐσταύρωται szavait, de

m ár Timotheus Aelurus a lex an d riai p a triarc h a (m h. m in t szám űzött 477) szír
nyelven ír o tt tra k tá tu s á b a n ,134 m in t szintén: " a sz en ta ty á k számos bizonysága“
cím ű gyűjtem ényében nem csak rövidebb, hanem hosszabb idézeteket is közöl,
m égpedig a róm ai (33 41 61-3), efézusi (181 2 191), sm yrnai (53 61), m agnesiai (81 )
és polycarpusi (122) levélből.
Római Gelasius, illetőleg az A dversus E u tychianos e t N estorianos m unka
író ja 135 E f 72-ből kölcsönzött id ézetét e szav ak k al ik ta tja b e : „ Ig n a tii episcopi
et m arty ris A ntiocheni ex epistola ad E phesios“ , m a jd E f 202-t így: „ E t post
p an ca“ .
Severus, antiochiai püspök (m h. m in t szám ű zö tt 540 körül) húsz ignatiusi
tétellel ta r k íto tta m u n k áit, m elyek közül csakis egy (Magn 92) m a ra d t fenn
görögül, ezzel a bevezetéssel: Ἰγνάτιος δὲ ὁ θεoφόρος καὶ μάρτυς οὕτω φησί136, a többi
pedig p. o, Polyc 32 51 Magn 61 82 T rail 21 52 10, 111 Sm yrn 1, 21 stb. csakis sz írü l.137
K a te d ra i beszédeiben (37. 65. és 84.) előszeretettel h iv atk o z ik a róm ai levélre
(22 53 72 63)133, viszont Severus és halicarnassusi Ju lianus leveleiben139 az efézusi
levélből m e ríte tt k é t té te l (193 72) ta lá lh a tó , m elyek közül az elsőt ezzel az érde­
kes jelzéssel vezeti be: „ Ig n a tiu s, ak ib en lak o z o tt a K risztus és szólott, am i­
képpen P álb an is, a h o n n a n Isten t-felö ltö zö ttn ek h ív tá k “ 140, am i a rra m u ta t, hogy
kiválóan rajo n g o tt Ig n atiu sért.
A m onophysita versengések ko ráb an egyes szír író k g y ak o rta a lk a lm a z ta k
ig n atiusi idézeteket, am elyeket részint a szír fordítású levelekből, részint m ono­
physita egyházi író k m űveiből, szintén szír nyelvre lefordítva, sző ttek be elő­
terjesztéseikbe. így p. o. egy névtelen szerző141 Severus szerint idézi a m ár jelz ett
Magn 82-t, szír fordításból P hilad 33-at (κληρονομεῖ-ig), Timotheus Aelurus u tán
Sm yrn 61-et (κρίσις ἐστίν-ig) és vagy Severus, vagy szír fordítás nyom án Sm yrn
41-et (προβυλάσσω — Ἰησοῦς Χριστός-ig). É ppen ilyen különböző, sőt alig m eg állap ít­
ható források nyom án idéz egy m ásik A nonym us142 Ef 191 Róm 63 és Ef 181-ből.
Innen s a Curetonnál (220 k) és Lightfootná l (2I 197 kk) e m líte tt szír anonym usok ­
tól erednek az e korbeli ignatiusi szír idézeteknél a szövegbeli variánsok.
A V I. századtól kezdve m ár gyérülnek a tekintélyesebb bizonyítékok és
itt- o tt ta p a sz ta lh a tó az in te rp o lá lt levelekre való u talá s. Példa erre a V I. vagy
ta lá n V II. század végén élt Anastasius Sinaita nevű presbyter ὁδηγός cím ű ira ta 143
és a Chronicon Paschale144. V iszont a hiteles levelekből idéz Antiochus szerzetes
(620 tá já n )145, aki 1. 2 1 . 22. 2 9 . 57. 80. 85. 92. 106. 111. 112. 116. 124. szám ú hom i ­
liáiban főképpen az efézusi ( 8 . 9 . 1 0 . 1 4 . 1 5 . 17.), m agnesiai ( 1 . 6 . 7. 10.), trallesi
( 2 . 3.), p h ilad elp h iai (7.), sm yrnai ( 8 . 9.) és polycarpusi (1. 2. 3. 5. 6. 7.) levelek­
ből kölcsönzött g o n d o lato k a t és téte le k e t. Je len ték telen M a xim u s Confessor (m h.
133 De D ivinis N o m in ib u s I V 12 (O pp. ed. B. C o rd eriu s. A n tv . 1634. 1 565).
134 „ T im o th e u s a le x a n d ria i p ü sp ö k u r a m n a k a ch a lc ed o n i z s in a t ellen ír o tt k ö n y ­
v é b ő l“ . I g n a tiu s ra v o n a tk o z ó p a s su sa it közli sz ír n y e lv e n Cureton, C orp. Ign. 210 k , 243 k .
Lightfoot 21 173 k, la tin u l Z a h n 349.
135 M agna B ib lio th e c a P a tr u m . P a ris 1654. IV , 1, 423E .
136 Cramer, C a te n a in e p ist. c a th o l. (O xonii 1840 ) 67. 1 P é t 319 20-hoz.
137 A d v ersu s J o a n n e m G ra m m a tic u m (B rit. M us. A d d . 12,157 a V II. v a g y V I I I . sz á ­
z a d b ó l folio). A v o n a tk o z ó ré sz e k e t közli Cureton, Corp. Ign. 212 k , 245 k, Lightfoot 21 178 k k.
138 B rit. Mus. A dd. 1 2 ,1 5 9 . V. ö. Cureton Corp. Ign. 214 k k , 247 k k , Lighfoot 21 183. kk.
139 B rit. Mus. A dd. 1 7 ,2 0 0 a V II. sz áz ad b ó l. V. ö. Cureton, C orp. Ign. 218, 249, Light­
foot 2I 188 k.

141 D e m o n stra tio n e s P a tr u m . (B rit. M us. A dd. 12,155. K ö rü lb e lü l 747 tá já ró l.) V. ö.

Cureton, Corp. Ign. 218 k , 249 k, Lightfoot 2I 194 k.
148 A d v ersu s N e sto ria n o s (B rit. M us. A dd. 14,535 a I X . sz áz ad b ó l). Cureton, C orp. Ign.
219, 250, Lightfoot 2I 196 k.
143 V iae D u x c. X I I . — J . Gretseri O pera. 17 Voll. R a tis b o n a e 1734— 41. Vol. X IV .
P. I I . 97.
144 E d . C ar. d u Fresne. 221.
144 M agna B ib lio th e c a P a tr u m . P a ris 1654. X II .
466 E rd ő s K á ro ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei

662) idézete Sm yrn 112-ből146 és T rail 4-ből, m ely utóbbi té te l m ár G2-re vall.
Andreas k réta i érsek pedig (680 tá já n ) E f 191 első m o n d a tá t közli p ár szó vál­
to z ta tá s s a l147.
A D am askusi Jánosnak tu la jd o n íto tt Sacra P a ra llela 148 úgy a hiteles, m in t
az in te rp o lá lt ignatiusi levelekből negyvennél tö b b té te lt közöl részin t teljes, részint
hiányos szöveggel. É rdekes, hogy e parallelekben nincs idézet a róm ai levélből,
v iszont Ig n atiu sn ak tu la jd o n ítja a kom pilátor ezt az in telm et: Παρθενίας ζυγόν
μηδενὶ ἐπιτίθει ἐπισφαλὲς γὰρ τὸ κτήμα καὶ δυσφύλαπτον, ὅταν κατ’ ἀνάγκην γίνηται. — τoῖς
νέοις ἐπίτρεπε γαμεῖν, πρὶν διαφθαρῶσιν εἰς ἑτερας, h o lo tt ilyen m ondás sem a hiteles,
sem az in te rp o lá lt ignatiusi levelekben nincs. A vonatkozó u ta lá so k a t és tételeket
u tá n n y o m a tta Cureton 180—185, Zahn 3 6 5 —369, Lightfoot 3I 2 1 2 —220, E zen­
k ívül a je lz e tt parallelek szerkesztésére v. ö. Loofs, Studien über die dem Johannes
von D am askus zugeschriebenen P arallelen. H alle 1892.
Theodoras Studites jam busokban m ag a sz ta lta Ig n atiu st, u tán o z v a a vér­
ta n ú stílu sá t ilyeténképpen: " Ἐ χων ἔρωτα Χριστὸν ἐν σῇ καρδίᾳ
ἀποστόλων σύσκηνος ὤφθης, τρισμάκαρ·
ἄθλoις δὲ θερμoῖς ἐκφλογίζων τὴν πλάνην
ἐπιστoλαῖς σoυ Παῦλoς ἄλλος τις πέλεις.“ 149
H árom közism ert id ézetet is közöl m u n k áib an , ú g y m in t Róm 72-ből: ὁ ἐμός ἔρως
ἐσταύρωται, ὁ Χριστός150, to v áb b á Sm yrn 41-b ől: πρσφυλάσσω ὑμᾶς ἀπὸ τῶν θηρίων τῶν
ἀνθ ρωπομόρφων αἱρετικῶν οὓς οὐ μόνον οὐ δεῖ ὑμάςπαραδὲχεσθ αι, ἀλλ’ εἰ δυνατόν, μηδὲ συναντᾶν131
és G2 nyom án P hilad 3-ból152.
Nicephorus k o n stan tin áp o ly i p á triá rk a az újszövetségi ap okrif ira to k közé
sorolja Ignatius leveleit, dicsérettel szólván a v é rta n ú ró l. A n tirrh etica m u n k ájá­
b a n pedig idézi az álfilippibeli levél (3. r.) egy m o n d atá t (εἶς γὰρ ὁ ἐνανθρωπήσας — ἔφαγεν
καὶ ἔπιεν), azonban sem vélem ényének, sem u ta lá sá n a k súlyt nem tu la jd o n ítu n k .
É rté k tele n a d a to k n a k tek in th e tő k a 900 tá já n , vagy valam ivel később élt
A ntonius Melissa u ta lá sa i, m élyeket ő nagyobbára a Sacra P arallela gyű jtem én y ­
ből v e tt á t 153 te k in te t nélkül arra, hogy azok hiteles, vagy toldalékos szövegnek
felelnek-e m e g ? ; to v á b b á Severus egyiptom i püspök (975 tá já n ) a ra b nyelven
fen n m arad t idézete (Sm yrn 11 πεπληροφoρημένους — Ποντίου Πιλάτου)154, a ztán Bar­
hebr a eus Gergely (1285 körül) R óm 41-re (οἶτός εἰμι) való h iv atk o zása155, végül
az a több rendbeli szír tö redék, a m it Cureton136 és Wright157 a d o tt ki.
A la tin írók á ta lá b a n Eusebiusna k R u fin u s tól fo rd íto tt m űvéből és Hierony­
m ustól kölcsönöztek, m ég A d o Vienn ensis (m h. 874) is, a k i részben ism erhette
az in te rp o lá lt ignatiusi leveleket, de azért a régi latin fo rd ítá st h a sz n á lta 158.
Ím e, ezekből a tö rté n elm i bizonyítékokból nyilvánvaló, hogy az egykorú
Polycarpust ól el egészen a renaissance p irk ad atáig , m inden gondolkozás és kritikai

146 L oci co m m u n es, serm o I I. O pp. ed. C om befis. P a ris 1675. I I 534 és 633.
147 H o m ilia I I in n a tiv ita te m B. V irginis (Pearson, V in d . Ign. 282. la p a Clericus-
k ia d á sb a n ).
148 A S a c ra P a r a lle la c. g y ű jte m é n y n e k tö b b k é z ira ta m a r a d t rá n k . E z e k eg y m ástó l
tö b b é -k e v é sb b é e lté rn e k . L e g jo b b a n e lü t e g y m á stó l a V a tik á n b a n ő rz ö tt (in n en P a ra lle la
V a tic a n a ) és az e g y k o r Rochef oucald b íboro s tu la jd o n á b a n v o lt (in n en P a ra lle la R u p e fu ca l­
d in a ) szöveg. Az előbbi s z á r m a z h a tik D a m a s k u s i J á n o s tó l, az u tó b b i a z o n b a n v aló szín ű leg
egy s z á z a d d a l k o rá b b i k e le tű . Az ig n a tiu s i id é z e te k e t ille tő le g lén y eg es eltérés a k é t sz ö v eg n él
az, h o g y m íg a P a ra lle la V a tic a n a v eg y esen id ézi G 1-et és G 2-t, a d d ig a P a ra lle la R u p e fu c a l­
d in a a G 1-e t id é zi, b á r a k o h o lt a n tio c h ia i le v e le t is ism eri. M in d k é t P a r a lle la t k ia d ta
Lequien, P a ris 1712.
149 J am bi L X X . E d . M igne T. X C IX 1797.
150 Ca t e chesis 3 (Grabe, S picilegium I I 229. és Cotelerius-Clericus 2I I 29 n o t. 14.)
151 Va t e chesis 127 (Cot.-Clericus 2II4 .)
152 E p is t. II. 155 a d T h e o p h ilu m E p h esi. S irm o n d i O p era. P a ris 1696. V 627 E.
153 L oci co m m u n es. M igne P a tr o l. G raec. C X X X V I. 765 kk.
154 E re d e ti a ra b szövege o lv a sh a tó L ightfootn á l 2I 228 k.
155 Ch ro n ico n E c c le sia stic u m . ed. A bbeloos et L a m y . L o v an ii 18.72.
156 C orp. Ign. 197 kk.
157 J o u r n a l of sa c re d lite r a tu r e V I I I (1865) 45 k k .
158 L ib e llu s de F e s tiv it. SS. A pos t. M igne, P a tro l. L a t. C X X I I I 181 k k .
E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n atiu s lev elei. 467

m érlegelés nélkül olv asták , h a szn á ltá k és idézték az ignatiusi leveleket, am ely
körülm ény igazolja a z t, hogy azok úgy a k ö z tu d a tb an , m in t k é z iratm áso la to k
révén az egyházi írók e lő tt ism eretesek vo ltak . Ám ezek a v o n atkozások és b izo ­
n y íté k o k m ég úgyszólván é rin tetlen ü l h a g y tá k az ign atiu si levelek a u th e n tiá já ­
n a k kérdését, am ely a z tá n a m inden szellem erkölcsi jelenséget, eredm ényt és té n y t
kritik ai vizsgálódás tá rg y á v á tevő reform ációval k e rü lt szőnyegre. E rről szólok
a m ost következő szakaszban.

2. A reformációval kezdődő kritika máig.

Ignatius leveleire vonatkozólag a k ritik a a X V I. század m ásodik felében
szólal m eg. Kálvin az első, aki radikális íté le te t m ond felettük, m időn 1559-ben ezt
írja: „n ih il naeniis illis, quae sub Ignatii nom ine editae sunt, p u tid iu s.“ Quo m inus
tolerabilis est eorum im pudentia, qui talib u s larvis ad fallendum se in s tru u n t.“ 159
U gyancsak ebben az évben je le n t m eg a Magdeburgi Centuriákb a n 160 a
C enturiatorok bizo n y talan vélem énye, am ely h a tá ro za tla n sá g a m e lle tt is eláru l
a n n y it, hogy em ez első p ro testán s egyháztörténelem írói nem v o lta k m eggyőződve
az ig n atiusi levelek hitelességéről. M egem lítik ugyanis, hogy a figyelm es olvasó
e lő tt feltűnő az, hogy v a jm i csekély kivétellel sehol sincs fe ltü n te tv e az ignatiusi
levelek írá sá n ak oka; to v á b b á a lap o san kételkedni lehet ab b a n , hogy Ig n atiu si
a levelekben le írt hosszú ú to n v itté k volna R óm ába, h o lo tt sokkal rövidebbet
v á la s z th a tta k volna; a z tá n szem beötlő az is, hogy sok olyasm iről v an szó e leve­
lekben, am i Ig n atiu s szájában anachronism us; nem jelentéktelen körülm ény az
sem , hogy tö b b olyan levelet em legetnek Ign atiu s neve a la tt, am elyeket Eusebius
és Hieronym us nem ism ert. Ezek a la p já n a C enturiatorok kétségeiknek ad n a k
kifejezést az a u th e n tiá t illetőleg. Ezekkel a k ritik a i vélem ényekkel szem be helyez­
k ed ett Baronius161, aki Ig n atiu sn ak görög nyelven fen n m a ra d t összes leveleit
hiteleseknek v a llo tta nem annyira k ritik ai, m in t csupán tö rtén elm i érvek a la p ján .
D öntő jelentőségű a m ai k ritik a szem pontjából Vedelius Miklós genfi lelki-
pásztor és professzor, a k i az ignatiusi leveleket k é t könyvre o szto tta s az elsőben
tá rg y a lta az Eusebiustól e m líte tt és hiteleseknek ism ert h é t levelet, am elyeknek
azonban a k k o r ism ert G2 szövegét in te rp o lá ltn a k ta r tja , a m ásodik könyvben
pedig azokról a levelekről szól, am elyek szerinte apokrifok. M indezeknek az
érveknek egybevetése u tá n Scultetus Á b ra h á m 162 a rra az eredm ényre ju to tt,
hogy „ ra tio n ib u s his in om nem p artem probe diligenterque excussis, in tertiam
nonnulli secesserunt sententiam , sta tu e ru n tq u e esse quidem epistolas hasce Ignatii:
sed a d u lte ra ta s, se d in te rp o la ta s. Quorum in judicio e t nos acquiescim us“ . H eve­
sebb és gyökeresebb Claude de Saumaise (Salmasius), írói nevén Messalinus Walo163
érvelése, am ely a stíluson és az Ignatius idejében ism eretlen, m in d a m e lle tt levelei­
ben e m líte tt intézm ényeken k ív ü l, különösen az episkopatusra és egyházi szer­
vezetre vonatkozó részeket tá m a d ja . S m inthogy ezek a nagyszám ú passusok
az akkor ism ert hosszabb recenzióban csakugyan usque ad nauseam túlzók és
valószínűtlenek, ennélfogva kim ondja, hogy, m ég ha ezek a levelek nem teljesen
ham isítv án y o k is, m ind am ellett bizonyára nagyon sok in terpolatio v an bennök.
Inkább egyoldalúsággal és elfogultsággal, m in t szaktudással cáfolja Ignatius
leveleinek hitelességét M ilton 164.
159 In s titu tio n e s I, 13, 29.
160 E c c le s ia stic a H is toria , in te g ra m E cclesiae C h risti id e a m . . . se c u n d u m sin g u las
C e n tu r ia s . . . c o m p le c te n s . . . p e r a liq u o t stu d io so s e t pios in u rb e M a g d eb u rg ica , B a s ilia e . . .
1559. C ent. 2. cap. X .
161 A n n ales E c c le s ia stic i I I 36. A n n u s 109, ca p p . X I X sq q .
162 M edullae T h eologiae P a tr u m S y n t a g m a .. . a u th o re A b ra h a m o Scultelo. F ra n c o
f u r ti 1634. 351.
163 Walonis M e s s a lin i de E p isc o p is e l P re s b y te ris c o n tra D. P e ta v iu m L o io litam
D is s e rta tio P rim a . L u g d . B a t. 1641.
164 Of P r e la tic a l E p isc o p a c y . E lő sz ö r 1641-ben je le n t m eg ; én T he C o m p lete W o rk s,
p ro se a n d p o etica ] of J o h n M ilton . W ith a n in tr o d u c tio n by R o b e r t Fletcher. L o n d o n 1875
k ö n y v e t h a s z n á lta m , a m e ly ik b e n ez a m ű 22-28. la p o k o n v a n .
468 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei.

F o rd u ló p o n to t alk o t Usher nek 1644-ben m egjelent m u n k ája (l . fentebb

459. l . 68. jegyz.). Ushernek nevezetesen feltű n t, hogy m íg az Eusebiusn á l és The ­
odoretusnál olvasható ignatiusi idézetek nem ta lá lh a tó k m eg szóról-szóra az el-
odáig n y o m ta tá sb a n m egjelent ignatiusi szövegekben, addig a X III. és X IV .
században élt három jeles angol egyházi író, t. i . Grosseteste R ó b ert (1250 tá já n ),
Tyssington János (1381 körül) és Wodeford Vilmos (1396 tá já n ) éppen úgy idézi
az ignatiusi helyeket, m in t Eusebius és Theodoretus. Így a rra a g o n d o latra jö tt,
hogy A ngliában lenni kell olyan ignatiusi szövegnek, am ely különbözik az addig
ism ert (G2) te x tu s tó l. K u ta tá s a eredm énnyel já rt, am ennyiben m eg ta lá lta és
1644-ben k iad ta a h é t hiteles levél rövidebb szövegének (G1) la tin fordítását,
részletesen kifejtvén, hogy ez a valódi ig n atiu si szöveg,165 az addig ism ert (G2)
pedig in te rp o lá lt, h am isításokkal b ő v íte tt. Ez időtől fogva — m ivel Voss 1646-
ban a rö v id recenziót görögül is k ia d ta — úgy pro testán s, m in t róm ai kath o lik u s
részen nem a n n y ira az v o lt a v ita tá rg y a , hogy a hosszabb, vagy a rövidebb
recenzió-e a hiteles, m ivel szinte m indenki e g y e té rte tt a b b a n , hogy a hosszabb
szöveg in te rp o lá lt: hanem in k áb b az v á lt kérdésessé, ha v a jjon az újo n n an fel­
fed ezett ig n atiusi levelekben — b ár kisebb m érték b en — nincsenek-e m eg azok
a h ibák, am elyeknek a la p já n a régi radikális k ritik u so k a hosszabb recenziót
teljes egészében v issz a v e te tté k ? K étségtelen, hogy b árm ily t árgyilagos a k a rt is
lenni a k ritik a ezentúl, m in d k é t részről jó ideig h a tá ro z o tt célzatosság ta p a sz ­
ta lh a tó , am ennyiben a p resb iteri ko rm án y zath o z szító tudósok, a rövid szöveg­
ben m ég m indig tek in tély es szám m al előforduló, az e p isk o p á tu sn a k kedvező
helyekre való h iv atk o zással, az ig n atiu si ira to k a t G1 a la k ju k b a n is ham isaknak
ta r to ttá k , m íg a róm ai k ath o lik u so k és különösen az angol püspöki egyház írói
a rö v id szöveg hitelessége m e lle tt k ü z d ö tte k .
A tö b b évtizedig ta r tó irodalm i h arcn ak egyik kim agasló a la k ja Blondel
D á v id 166 h u g en o tta születésű am sterdam i professzor volt, aki érvelései kapcsán
e k é p p e n d ö n tö tte el a k érdést: " His argum entis priore, quam de Ignatianis epi ­
stolis im biberam , opinione a n te biennium depulsus, eas om nes supposititias credere
coactus sum : recte ne an secus ju d ic e n t φιλάρχαιοι. “ Blondel m u n k ája ellen írt
H am m ond H e n rik 167 később anglikán püspök, aki a h a z á já b a n h atalo m ra jutó
p resb y te r a n u so k k al szem ben rajongó odaadással védi a püspöki egyházat és az
ep iskopátus tö rtén elm i jo g ait. H am m ondnak ez a könyve A ngliában alkalm i
to lih a rc o t id éz e tt elő, am ely, b ár értékes g o n d o lato k at v e te tt felszínre, m ind­
a m e lle tt az ignatiusi kérdés m egoldását, éppen azért, m ert ellentétes elvi alapon
álló p á rto k v ív tá k , nem seg ítette elő. 1666-ban Baillé, latin o sa n Dallaeu s János
francia tudós lelkipásztor részéről tö rté n t ú ja b b , az előzőkénél nyom osabban
m egokolt tám a d ás az ig n atiu si levelek ellen. (461. l .) Az ő érvelése ab b a n csúcso­
sodik ki, hogy sem Ig n atiu s e lő tt, sem az ő k o rtá rsa in a k m űveiben nem találju k
m eg az episkopos és p resb y te r k ö z ö tt a z t a h a tá ro z o tt különbséget, am elyet
Ig natius következetesen használ. Csak a m ásodik század végén élő íróknál ta lá ­
lunk olyan k ité te le k e t, am elyek m eg k ü lö n b ö ztetik a püspököt a presbytertől.
de m ég ezek az író k sem h a szn á ljá k a k é t szót oly következetes m egkülönböztetés­
sel, m in t ahogy Ignatius leveleiben o lv a sh a tju k . E nnélfogva m eg á lla p ítja, hogy,
ha Ig n atiu s ír t volna levelet, vagy leveleket, akkor az idevonatkozó passusok
a m ai ig n atiu si ira to k b a n kétségtelenül későbbi h am isítások, úgy hogy a m ai
ignatiusi h é t levél a III. századból v aló . Dallaeüs m u n k á já ra h a t év m ú lv a (Dal ­
laeus h alála u tá n k é t évvel) Pearson Já n o s an g likán lelkész, később püspök cáfo­
165 L e sz á m ítv a a P olycarpushoz ír o tt le v e le t, a m e ly e t — H ie r o n y m u s ót l m e g té v e s z tv e
— n em is m e rt el h ite le s n e k (C o te leriu s— C lericus 2I I 202). E b b e n a v é le m é n y b e n v an , a
stílu sb e li k ü lö n b sé g re h iv a tk o z v a , M osheim is (V o llstä n d ig e K irc h e n g e sc h ic h te des N eu en
T e s t a m e n t s . .. L eip zig 1769. I 260.)
166 A po lo g ia pro s e n te n tia H ie ro n y m i de E p isc o p is et P re s b y te ris . A u to r e D av id e
B londello. A m ste la e d a m i M D C X L V I.
167 D isse rta tio n e s q u a tu o r, q u ib u s E p is c o p a tu s Iu ra ex S. S crip tis e t P rim a e v a A n ti­
q u ita te a d s tr u u n tu r , c o n tra s e n te n tia m D. Blondelli e t a lio ru m .. . A u th o re H e n ric o H am m o n d
SS. T heol. P ro fesso re , P re s b y te ro A n g lic an o . L o n d . 1651.
E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei. 469

la to t ír t Vindiciae Ignatianae cím m el 1672-ben. E z t a m u n k á t a püspöki p á rt,

főképpen az anglikánok úgy te k in tik , m in t zárókövet, am ellyel az ignatiusi leve­
lek hitelessége bárm inem ű ellenvélem ény kizárásával végleg m eg v an álla p ítv a .
Tény, hogy Pearson nagy tu d ással, szakképzettséggel és ráterm ettséggel old o tta
meg fe la d a tá t: tárg y ilag o san véve azo n b an hián y a e m űnek az, hogy éppen
Dallaeus főérvével, az egyházszervezeti kérdéssel foglalkozik legkevesebbet.
A ngliában, el egészen 1845-ig, nem is írt ellene senki, a kontinensen is de Larroque
M áté v o lt az egyetlen, aki névtelenül íro tt m u n k á já b a n 168 v á la sz t ír t rá és n éh án y
p o n tb an erősen k ritik a a lá v e tte .
De Larroque m u n k á ja u tá n ált alános le tt a tudom ányos v ilág b an az a nézet,
hogy a hosszabb recenzió nem eredeti, hanem in te rp o lá lt; s m égis 1711-ben az
a rián u s gondolkozású W histon V ilm os169 s m ég később M eier170 a hosszú recenzió
a u th e n tiá já t védik. Olyan m u n k ák , am elyek elszigetelt egyéni v élem ényt fejez­
nek ki s tu d o m á n y o s m egcáfolásuk szükségtelen.
A rövid recenzió a u th e n tiá ja m e lle tt szól és érvel Rothe171, A rndt172, Huther173,
Düsterdieck174, Z a h n 175, Lightfoot176, F un k 177, Bardenhew er178 s m ég sokan. Az
ignatiusi levelek igazeredetűségét tagadja B a u r179, ő u tá n a Schwegler180, m ajd
Killen181 és m ások. A k e ttő k ö z ö tt k ö zv etítő á llá sp o n to t foglal el Neander182, ak i
sz erin t a levelekben sok olyan hely v an , am ely igen régi eredetre v all, de még
a rövid recenzió is in te rp o lá lt. E bben a vélem ényben v a n n a k Schmidt183, Netz184,
Hase185 és m ások is. Az in te rp o lá la tla n rövid szöveget v é lte feltalá ln i Cureton a
rö v id íte tt szír recenzióban, vélem énye azonban, m in t fentebb (456—458.) lapon
m ár lá ttu k , csak keveseknél ta lá lt visszhangra. M int különleges nézet, em lítést
érdem el a Renané186, aki szerint csak a róm ai levél hiteles; m íg ezzel e lle n té t­
ben Völter187 a róm ai levél kivételével a tö b b i h a t hitelessége m e lle tt érvel.

Az authentia indokolása tartalmi érvek alapján.

Az ig n atiu si levelek a u th e n tiá já t a tö rté n elm i bizonyságok a la p já n és a
rólok k ia la k u lt k ritik a i ítéletek b ő l m eggyőzően m eg á lla p íta n i nem tu d h a tju k .
Szükséges te h á t azok ta r ta lm á t és az ebből m eríth e tő érveket is figyelem re m él-

1 68 O b se rv a tio n e s in I g n a tia n a s P e a rso n ii V in d ic ias. E t in A n n o ta tio n e s B ev ereg ii

in C anones S a n c to ru m A p o sto lo ru m . R o th o m a g i (m a R o u e n ) 1674.
169 P rim itiv e C h r is tia n ity R e v i v e d . . . I . . . L o n d o n 1711.
170 T h eo lo g isch e S tu d ie n u n d K ritik e n . H a m b u rg 1836. 340.
171 D ie A n fän g e d e r c h ristlic h e n K irc h e u n d ih r e r V erfassu n g . W itte n b e r g 1837.
735 kk.
172 T heol. S tu d ie n u n d K ritik e n . H a m b u rg 1839. 136.
173 Z e itsc h rift fü r die h isto ris c h e T heologie. 1841. IV . 2.
174 Q uae de I g n a tia n a r u m E p is to la ru m a u th e n tia d u o ru m q u e te x tu u m ra tio n e e t
d ig n ila te h u c u sq u e p ro la ta e s u n t s e n te n tia e e n a r r a n tu r et d iju d ic a n tu r. G o e ttin g a e 1843.
175 Ig n a tiu s von A n tio c h ien . G o th a 1873.
176 T he A p o sto lic F a th e rs . L o n d o n 2 1889.
177 D ie E c h th e it d e r Ig n a tia n is c h e n B riefe au fs n eu e v e r te id ig t. T ü b in g e n 1883.
178 P a tro lo g ie . Z w eite, g ro sze n teils n e u b e a rb e ite te A u flag e. F re ib u rg im B reisg au .
1901.
179 U e b e r den U rs p ru n g des E p isc o p a te in d e r c h ristlic h e n K irch e. T ü b in g e n 1838.
148— 185.
180 N a c h a p o sto lisc h e s Z e ita lte r. T ü b in g e n 1846. I I 159 k k.
181 T he Ig n a tia n L e tte r s E n tir e ly S p u rio u s. E d in b u rg h 1886.
182 A llgem eine G esch ich te d e r ch ristlic h e n R elig io n u n d K irch e . H a m b u rg 1828.
I. B a n d , I I I . A b t. 738.
183 V ersuch ü b e r die g ed o p p e lte R e c e n sio n d e r B riefe des Ig n a tiu s. H e n c k e " M agazin
f ü r R e lig io n s P h ilo s o p h ie “ -jéb en I I I 91.
184 T heol. S tu d ie n u n d K ritik e n . H a m b u rg 1835. 881.
185 K irc h e n g e s c h ic h te L e ip z ig 11 1886.
186 J o u r n a l des s a v a n ts 1874. 38.
187 T h eo l. T ijd sc h r. 1886, 114— 136 és D ie Ig n a tia n isc h e n B riefe a u f ih re n U rs p ru n g
u n te r s u c h t. T ü b in g e n 1892.
470 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei.

la tn u n k , hogy a z tá n m egfelelhessünk a rra az alap k érd ésre, hogy v ajjo n csak ­

ugyan an tio ch iai Ignatius írta -é az ált alá n o san hitelesnek t a r t o tt h é t levél rövid
recenzióját?
A ta r ta lm i érveket könnyebb á tte k in th e té s véget t három csoportba osztjuk,
m in th o g y az ign atiu si k ritik a ált alá b an v é v e három ponton tá m a d ja m eg a levelek
igazeredetűségét. K ifogásolják nevezetesen a z o k at a té te le k e t, am elyek 1. az
egyházszervezetre, 2. az eretnekségre és 3. a v é rta n ú egyéniségére vonatkoznak.

1. A z egyházszervezet korhű igazolása.

Ign atiu s leveleinek az egyházszervezetre vonatkozó té te le it a k ritik a, külö­
nösen régebben, igen erős elb írálásb an részesítette. Úgy te k in te tté k , főképpen a
püspökségről szóló m o n d a to k a t, m in t argum entum p a lm a riu m o t a n n a k igazolá­
sára, hogy ezek a levelek nem s z á rm a z h a tta k a m ásodik század elején m arty ro m ­
ságot szen v ed ett férfiútól. A n e g a tív k ritik u so k vélem énye abban csúcsosodik
ki, hogy a püspökség csakis a m ásodik század végére, v a g y a h a rm ad ik század
elejére fe jlő d ö tt ki a n n y ira , m in t azt Ig n atiu sn ál ta lá lju k s a három egyházi
h iv a ta ln a k : a püspöki, p resb iteri és diakonusi tisz tn e k Ig natiusnál lá th a tó m eg­
k ü lö n b ö zte té sé t k o rtá rsa in á l hiába keressük. A té n y m eg á lla p íth a tá sa végett
ennélfogva célszerű lesz, ha az ignatiusi levelekben foglalt egyházszervezet m eg­
ism erése e lő tt, futó p illa n tá s t v e tü n k azokra az első századból s a m ásodik század
első feléből reán k m a ra d t ira to k ra , am elyek ide vonatkozó feljegyzéseket t a r ­
talm a z n a k .
Az újszövetségi ira to k szerin t az egyes gyülekezetek vezetése a presby­
tere k re v o lt b ízva. A p resb y te re k e t m ás néven, m ivel az egyház ügyeit a gyüle­
kezet nevében ők in té z té k , episkoposoknak, azaz felvigyázóknak, felügyelőknek
nevezték. H ogy ez a k é t elnevezés u g y a n a zt az egyént e g y a rá n t m egillette és az
újszövetségi ira to k b a n a p resb y ter annyi, m in t episkopos és viszont, a rra nézve
hosszabb érvelés és az újszövetségi tu d o m án y o s m u n k ák felsorolása hely ett legyen
elég hivatkoznom k é t újszövetségi h e ly re ; az egyik 1 P é t 51 2: Π ρ ε σ β υ τ έ ρ oυ ς
oὖν ἐν ὑμῖν παρακαλῶ ὁ συνπρεσβύτερος.. . πoιμάνατε τὸ ἐν ὑμῖν ποίμνιoν τοῦ θεοῦ, ἐπ ισ κ oπ ο ῦ ν τες
μὴ ἀναγκαστῶς.. . , a m ásik Αρ Csel 2017 18 28 : Ἀπὸ δὲ τῆς Μιλήτου πέμψας εἰς Ἐ φεσoν
μετεκαλέσατο τ ο ὺς π ρ ε σ β υ τ έ ρ ο υ ς τῆς ἐκκλησίας. ὡς δὲ παρεγένοντο προς αὐτὸν, εἶπεν αὐτοῖς
προσέχετε ἑαυτoῖς καὶ παντί τῷ ποιμνίῳ, ἐν ὦ ὑμας τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον ἔθετο ἐ π ισ κ ό π ο υ ς. Nem is
v o lt az őskeresztyén gyülekezetekben az ap o sto lo k idejében m ás k é t tisz t, m int
az episkoposi, vagyis presb y teri és a diakonusi. Csakis így érthető m eg, hogy
Pál 1 Tim 31-13-ban az episkoposokról és diakónusokról szól s nem em líti külön
a p resbitereket, viszont T it. 15-9-ben az episkopos és p resbyter jelzés e lv ita t ­
h a ta tla n u l egy és ugyanazon lelki szolgát, tisztviselőt jele n t188.
Az apostoli egyházszervezet m ását ta lá lju k fel a Διδαχή-ban. Ez az ősrégi
keresztyén irodalm i term ék , am ely m inden valószínűség szerint, az első század­
ban j ö tt létre, szintén csak episkoposokról és diakónusokról szól, m in t állandó
egyházi szolgákról s m ivel az episkopos és p resb y te r név a b b a n az időben egy­
ugyanazon tis z te t jelölt, a p resb y ter név a Didachéban nem is fordul elő.
K örülm ényesebb és többféle vélekedésre a d o tt okot róm ai Kelemennek a
95. év tá já ró l szárm azó első levele. E bben a k o rin th u sb eli gyülekezethez íro tt
levélben u g yanis előfordul úgy az episkopos, m in t a p resb y ter név. M indakettő
többféle jelen tésb en . M egvan m indegyiknek az eredeti jelentése és Kelemen hasz­
nálja is így m ind a k e ttő t, m időn pl. Isten t m inden lélek ἐπίσκoπος-ának, gondviselőjé­
nek, felvigyázójának nevezi (59a),189 v ag y p. o. azt m ondja, hogy „ felk eltek a
fia talo k az öregek ellen “ (ἐπὶ τoὺς πρεσβυτέρoυς 33) és " az idősbeket tis z te ljü k “ (τoὺς
πρεσβυτέρους τιμήσωμεν 216). Ism eri azo n b an Kelemen e sz av a k n a k speciálisabb jelen­
tésé t is, am ikor az egyház elö ljáró it jelzi velők. A zt í rja nevezetesen 421-ben,

188 V. ö. D. E rdős J ., Ú jszövetségi b e v e z e té s. P á p a 1 9 1 1 , 443 k, — H . E r. K ohlbrügge.

Das A m t d e r P re s b y te r. E lb e rfe ld 2 1870.
189 É p p e n úg y , m in t 1 P é t 225 J é z u s t.
E rd ős K á ro ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei. 471

hogy az ap o sto lo k „ a z o k b a n a ta rto m á n y o k b a n és városokban, ahol az igét hir­

d ették, m iu tá n az o tta n levő zsengéket lélek szerint m egvizsgálták, azoknak,
a k ik h iendettek, episkoposokat ( = p resb ytereket) és diak ó n u so k at ren d e lte k .“
Viszont m ás helyen (476) szerfelett szégyenletesnek és a K risztusban való élethez
m é lta tla n n a k ta r tja , hogy „ a k o rin th u siak erős és régi gyülekezete egy-két alak
m ia tt a p resb y terek n ek e llenszegül" , h o lo tt a viszályszí toknak azt kellene m on­
dani, hogy „ h a m ia tta m lázongás, viszály és szakadás v an , távozom (elköltöz­
ködöm ἐκχωρῶ) , csakhogy a K risztus n y á ja békességben m aradjon az élén álló
p resb y terek k el“ (542). E gyedüli helyes ú t te h á t Kelemen szerint a korinthusi
gyülekezetben tá m a d t viszály kiegyenlítésére az, ha az egyenetlenség m ag v ain ak
elszórói „engedelm eskednek a p resb y te re k n e k “ (571), „ a z Isten tö rv én y éb en já r ­
nak, engedelm eskedvén elöljáróiknak s m egadván a köztük levő presbytereknek
az őket m egillető tis z te le te t“ (13). N yilvánvaló, hogy ezek az u tó b b e m líte tt
p resbyterek a gyülekezet öregebb ta g ja iv a l nem azo n o síth ató k ; m ert ők a gyüle­
kezet életének olyan vezetői, irán y ító i, elöljárói, m in t am inők v o lta k a zsidók
vénei, ak ik re — J u d it tö rté n e té t érin tv e — uta l is a szerző (554).
Az leh et m ost m ár a kérdés, hogy v a jjon az episkoposok Kelemennél azono­
sak-e a presb y terek k el, vagy nem ? E rre m á r to v á b b i indokolás nélkül is igennel
felelünk; m in d a m e lle tt m ellőzve tö b b ek n ek m ég tö b b ek á lta l m egcáfolt nézeteit,
alaposabb vélem ény n y ilv á n íth a tá sa v é g e tt előzetesen m ég rá kell m u ta tn u n k
arra , hogy az episkopos és p resb y ter szón k ív ü l előfordul Kelemen leveleiben a
váltakozó jele n té sű és így többféle k a p c so la tb a n szintén használható ἐπισκοπή
főnév is, am ely et ő 503-ban szinte rokon jelentésűnek t a r t a p aru ziáv al: Οἱ ἐν
ἀγάπῃ τελειωθέντες.. . φανερωθήσονται ἐν τῇ ἐπισκοπῇ τῆς βασιλείας τοῦ Χρίστοῦ : „ a szeretetben
tökéletesek.. . ny ilv án v aló k k á lesznek a K risztus országának m e g lá tá sa k o r“ 190.
U gyancsak Kelemennél (441-4-ben) az ἐπισκοπή jelen ti a gyülekezetre való felügye­
letet, a n n a k a gondozását, éppenúgy, m in t P á l ap o sto ln ál 1 Tim 31-ben: „Eἴ τις
ἐπισκοπῆς ὀρέγεται, καλοῦ ἐργου ἐπιθ υμεῖ “ , azaz: ha v alak i felügyelői tisztségre törek­
szik, szép m u n k á t k ív á n “ . Ím e ez és tö b b hasonló p éld a m u ta tja , hogy a páli
ἐπισκοπή sem a la tin episco p atu s, sem a m ag y ar ,püspökség' szóval nem azonosít­
ható, m ert ez u tó b b i m egnevezések m ár az egyházszervezetben és igazgatásban
m eggyökerezett fogalm akat, illetőleg in tézm ényeket jelölnek, h o lo tt P á l apostol
és az ő nyom án g y ak o rlatb a v e tt szóhasználat v o ltak ép p en a felügyelet tén y é t,
a felügyelőséget, a felügyelői tisz te t és kötelességet fejezi ki vele, e lv o n a tk o zta tv a
m indenféle h iv atali jellegtől. U gyanez a p áli értelm e v an ennek a szónak Kelemen
441-ben, ahol az ὄνομα τῆς ἐπισκοπῆς szintén nem a püspökség n evét, hanem a fel­
ügyelőséget, a felügyelet g y a k o rlá sát jele n ti. M ert am ikor Kelemen a z t m ondja,
hogy „ a p o sto lain k , a m i U ru n k Jézus K risztus á lta l fölism erték a z t a jelenséget,
hogy viszály kodás lészen ἐπὶ τοῦ ὀνόματος τῆς ἐπισκοπῆς “ , ezzel a z t a d ja tu d tu n k ra ,
m iszerint az ap o sto lo k tu d a tá b a n v o lta k a n n a k a bekövetkezendő b a jn a k , hogy
a gyülekezet vezetéséért, a vezetésnek a m aguk kezei közé k e rítésé é rt viszály­
kodás fog tá m a d n i az em berek k ö z ö tt191. „ A n n a k o k á é rt — fo ly ta tja to v áb b
(442-4) — erről előre teljes tu d o m á su k lévén, elrendelték az előbb m o n d o tta k a t és
a z u tá n m eg h ag y ták , hogyha az episkoposok elhaláloznak, az ő szo lg álatu k at
m ás, k ip ró b á lt férfiak vegyék á t. A kiket te h á t ők, vagy u tá n u k m ás tekintélyes
férfiak az egész gyülekezet köztetszésével helyeztek be és ak ik kifogástalanul,
alázatosságban, békésen és szívesen szolgáltak a K risztus n y á já n a k , akikről
m indenki sok időn á t bizonyságot tészen, ezeket a szolgálattól elm ozdítani (ἀποβάλ­
λεσθ αι τῆς λειτουργίας) igazság talan n ak ta r tju k . M ert nem csekély bűn az reán k nézve,
ha e lm o z d ítju k a z o k a t, akik a felügyelet teendőit (τὰ δῶρα τῆς ἐπισκοπῆς) kifogástala-
190 E z a h e ly e m lé k e z te t a z o k ra az ú jsz ö v e tsé g i m o n d á s o k ra ( L k 1944 1 P é t 2 12),
a m e ly e k b e n az ἐπισκοπή sz in té n n em a p ü sp ö k sé g , de n em is a felü g y e let je le n té sé b e n fo rd u l
elő, h a n e m h o l jó , h o l rossz é rte le m b e n az Ú r m e g lá to g a tá s á t je le n ti, a m in t a L X X ἐπισκσπή-
v a l f o rd ítja a ‫ פּ ק ד‬a la k ja it Gen 5024 E x o d 316 J e ré m 1015-ben.
191 T a lá ló a n m o n d o tta eg y sz á z a d m ú ltá n Tertu llian us (De b a p tism o 1 7 ): „ E p is c o ­
p a tu s a e m u la tio s c h ism a tu m m a te r e s t “ .
 472 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h iai Ig n a tiu s levelei.

nul és szentül végzik“ . L átn iv aló ebből, hogy a korin th u si gyülekezetben a m ia tt

tá m a d t a viszály, hogy az odáig k ip ró b á lt vezető férfiak at a szolgálatból elm ozdí­
to ttá k . am iből nyilvánvaló az is, hogy i tt a vezetés (ἐπισκοπή) azonos a szolgálattal
(λειτουργία), am elytől m o st e lm o z d íto ttá k azo k at, a k ik idáig az ἐπισκοπή birtokában
v o lta k . H ogy kik v o lta k ezek? Megfelel rá 445: „B oldogok az elh u n y t presby­
tere k (πρεσβύτεροι), ak ik gyüm ölcsökben dús és tökéletes kim ú lást é rte k m eg, m ert
nem kell ta rta n io k a ttó l, hogy v a la k i elhelyezi őket a nekik re n d e lte te tt helyről.“
A felügyelet, azaz ἐπισκοπή gyakorlói te h á t m indig a presb y terek , akik egyszer­
sm ind felügyelők, ἐπίσκοποι, is a róm ai Kelemen levele szerint. M egtaláljuk h á t itt
e három jelzést: ἐπίσκοποι, πρεσβύτεροι, διάκονοι, de nem ta lá lu n k csak k é t tis z te t: az
επισκοπή-t, am i annyi, m in t a λειτουργία és a szolgálat m ásik n em ét, a diakónusok
tisz té t am iből világosan lá th a tó , hogy a kelem eni episkoposok és presbyterek teljesen
azonos tis z te t te lje s íte tte k , vagyis ez a kétféle elnevezés az egyházi életben egy­
ugyanazon tisztviselőt, a lk a lm a z o tta t je le n te tt.
Az ősegyház szervezetére nézve kevés felvilágosítást ad Hennas, a k i Vis
II 43-ban a gyülekezet élén álló presb y terek et em líti, Sim IX 272-ben pedig az
ἐπίσκοποι-ról úgy szól, m in t ak ik " az özvegyeket és szűkölködőket m indig szünet­
lenül szem m el ta r tjá k az ő szo lg álatu k k al“ , szóval diakonusi szolgálatot teljesí­
tenek. Nem is ta lá lu n k H ermasnál tö b b e t, csakis egyetlenegy helyet, am ely el­
m agyarázva, a la p u l szolgálhatna arra. hogy a szerző életében az egyházi tisztnek
h árm as fokozata v o lt v o lna. Ez a hely Vis I I I 51: ,,A négyszögű, fehér és sorba
beillő kövek az ap o sto lo k , püspökök, ta n ító k és d iakónusok“; úgy látszik, m intha
m á r i tt a püspökök és diakónusok kö zö tt volna egy közbülső rend is, nevezet sen
a ta n ító k , illetőleg a p resb y terek rendje. E z t a m eglehetősen gyenge alap ra é p íte tt
feltev ést azonban m egdönti m agának H erm asn a k három későbbi helye (Sim IX
154 165 252), ahol is t . i. a ta n ító k διδάσκαλοι az apostolokkal απόστολοι v a n n a k szoros
vo n atk o zásb an s éppen ezért olyan tulajdonságokkal v a n n a k jellem ezve, am elyek
nem illenek a presb y terek re. A m ásodik század első h arm ad áb an R óm ában kelet­
k e z e tt Πόιμήν te h á t m ég nem ta n ít sem h árm as egyházi rendről, sem m onarchikus
püspökről.
M ár a Polycarpus idejében K isázsiában elkezdték ném elyek az episkopos
szót speciális jelentésében használni, am ennyiben p. o. Ignatius Polycarpushoz,
m in t ἐπισκόπῳ ἐκκλησίας Σμυρναίων cím ezte levelét; m in d am ellett m aga Polycarpus a
filippibeliekhez íro tt levelében nem nevezi m ag á t püspöknek, sőt inkább a pres ­
b y terek k el egy sorba helyezkedik. A cím irat Πολύκαρπος καὶ oἱ σὺν αὐτῷ πρεσβύτεροι.. .
azt jelen ti, hogy „ P o ly ca rp u s és a vele levő p re sb y te re k ...“ ; azonban nem azt, am it
n ém elyek célzatosan így fo rd íta n a k : „P o ly ca rp u s és a p resbyterek, a k ik vele
v a n n a k .. . “ Az egész levélben seholsem talá lk o z u n k az episkopos szóval; a gyüle­
k ezet vezetése a presb y terek és diakónusok kezében v an , ak ik n ek , különösen az
ifjak, engedelm ességgel ta rto z n a k (F il 53). A presb y terek végzik m in d azo k at a
te e n d ő k e t, am elyek a későbbi püspök h atásk ö réb e ta rto z n a k , éppen ezért ezek­
nek kötelességeit többes első szem élyben ad ja elő az író (F il 6). A polycarpusi
levél a z t az ősi egyházszervezetet tü n te ti föl, am elyet az újszövetségi irato k b an
és az eddig e m líte tt apostoli a ty á k n á l ta lá lu n k . Nem szabad azonban szem elől
tév eszten i a zt, hogy valam elyes különbség észlelhető a Polycarpus és róm ai Kele­
men levele k ö zö tt. Kelemen nevezetesen a róm ai gyülekezet nevében ír és sem a
c ím iratb an , sem m á su tt nem kü lö n b ö zteti m eg m a g á t a gyülekezettől, m íg Poly­
carpus sem a cím iratban, sem a levélben nem olvad egybe gyülekezetével. Rögtön
elől m egem líti a n e v é t s a levél folyam án g y a k ra n szól egyes első szem élyben.
É rdekes az is, hogy a filippibeliek nem a sm yrnai g yülekezetet k é rté k m eg a
k ö z ö ttü k felm erült ügy elintézésére, hanem a n n a k kim agasló p resb y terét, P oly­
carpust , am i a rra m u ta t, hogy Polycarpus tekintélye, felülem elkedett p resbyter-
tá rsa ié n , sőt ta lá n azonosnak gon d o lták a gyülekezete tek intélyével; szóval
Polycarpus m ár a szó különlegesebb értelm ében v e tt episkopos, azaz presbyter
volt. S hogy m égis levelében az episkopos szól nem em líti, sem m agáról nem
használja, an n ak oka nem az, m in th a ezt a levelet a filippibeli püspök v itte volna
E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei. 473

el a tu la jd o n gyülekezetéhez192, sem nem az, hogy a filippii püspöki szék üresedés­

ben v o lt193, m égcsak nem is a szerénység194, m in th a a m ég ekkor nem idős Poly­
carpus ildom osságból nem a k a rta volna a presbyterekhez hasonlóan (F il 6) az ő
püspök k o lleg áját is k ita n íta n i195, hanem az, hogy ebben az időben Filippiben
m ég nem v o lt v alam i m onarchikus jellegű episkoposi állás és Polycarpus m agát
szintén p resb y tern ek ta r to tta , a k it, m in t ilyet ille te tt m eg az episkopos m eg­
szólítás is. Így m ag y arázh ató m eg az, hogy az episkopos szó nem fordul elő a levelé­
ben, m ert ő okos, belátó em ber lévén, nem a k a rt használni olyan szót, am ely
esetleges félrem agyarázásra szo lg álh ato tt volna okul a k á r S m yrnában, illetőleg
K isázsiában, a k á r F ilippiben. Ez u tó b b i helyen te h á t a presb y terek azonosak
v o lta k az episkoposokkal és egyházszervezeti szem pontból ugyanazon az ősi
fokon á llo tta k , m in t P á l apostol k orában. A m onarchikus egyházigazgatási form a
ennélfogva a Polycarpus püspökösködési idejének első felében E u ró p áb an még
ism eretlen, keleten, illetőleg K isázsiában azonban m ár keletkezőfélben volt.
M inthogy te h á t az egész első században és a m ásodik század h a rm ad ik év­
tizedéig, az apostoli korszakbeli egyházi szervezetnek legtöbb tek in te tb e n m eg­
felelő egyházi korm ányzási form át ta lá lu n k : első h allásra kétségtelenül m eg­
lepetésszerűen h a tn a k reán k az Ignatius leveleiben olvasható következő tételek :
„A püspök a közre irányuló szolgálatot nem önm agától, sem nem em berek­
tő l, sem nem hiú dicsvágyból, hanem az A tya Istennek és az Ú r Jézus K risztus­
n ak szeretetéből b ír ja “ (Philad 11) s m ivel „ m in d e n k it, a k it a ház ura tulajd o n
h á z ta rtá s á b a küld, úgy kell fogadnunk, m in t m a g á t a küldőt: te h á t nyilvánvaló,
hogy a püspököt úgy kell tek in te n ü n k , m in t m ag át az U r a t“ (Ef 6j). „Szép dolog“
m ondja m ás helyen „tiszteln i Iste n t és a p ü sp ö k ö t“ , „aki a püspököt tiszteli,
becsülésben részesül Iste n tő l“ (ὁ τιμῶν ἐπίσκοπον ὑπὸ θ εοῦ τετίμηται.), viszont „aki
b á rm it a püspök előtt titk o ló z v a tesz, az ördögnek szolgál“ (Sm yrn 91). „Senki
se tegyen a püspök nélkül sem m it, am i az egyházra ta rto z ik “ , (Sm yrn 81 Philad 72
v. ö. Magn 41 Polyc 41) „ m in th o g y nem a lá th a tó püspököt vezeti félre, hanem
a l á th a ta tla n t“ (Magn 32). „A püspök nélkül nem lehet sem keresztelni, sem
ἀγάπη-t rendezn i. A m it ő helybenhagy, az kedves Isten e lő tt“ (Sm yrn 8S), „illő
pedig a házasságra lépő férfiaknak és nőknek a püspök beleegyezésével egybe­
kelni, hogy a házasság az Ű r szerint való legyen és nem kívánság o k á é rt“ (Polyc
52). Ilyen nagy te k in té ly t tu la jd o n ítv á n e tisztn ek , a z t véli, hogy „ah o l a püspök
m egjelenik, o tt legyen a sokaság is (ἐκεῖ τὸ πλῆθος ἔστω). v a la m in t ahol Jézus K risztus
van, o tt van az egyetem es (καθ ολική) egyház“ (Sm yrn 82). Megdicséri az egyik
gyülekezetei, hogy „ a n n y ira eggyé le tte k a püspökkel, m in t az egyház Jézus
K risztu ssal“ (E f 51), úgy, hogy „ a m ik o r a püspöknek, m int Jézus K risztusnak
engedelm eskedtek, úgy tű n te k föl ő e lő tte , m in t akik nem em ber szerint éltek,
hanem a Jézus K risztus sz erin t“·, (T rail 21) „a k ik pedig Istenéi és Jézus K risztuséi,
azok a püspökkel v a n n a k “ , (P hilad 32) „ b u zg ó lk o d ju n k te h á t — úgym ond —
hogy ne szegüljünk ellene a püspöknek, hog'v Isten irá n t engedelm esek leg y ü n k “
(E f 53).
E tételek en k ívül m egem lítendő, hogy Ignatius m a g á t egy helyen Szíriából
való pü sp ö k n ek 196 m ondja (Róm 22) s jelzi, hogy m ivel ő halálra íté lte te tt, az
an tio ch iai gyülekezetre Jézus K risztus fog felügyelni (ἐπισκοπήσει Róm 91). Ismeri
Ig n atiu s személyesen Polybiost a tr a llesi (11), Dam ast, a. m agnesiai (21), Onesimust,
az efézusi (13), Polycarpust, a sm yrnai (122 Magn 151 Poly c) püspököt s a philadel­
p h ia it is (Philad cím irat). A p h ila d e lp h ia ia k n a k a z t írja, hogy a közeli egyhá­
zak elk ü ld ték püspökeiket A n tiochiába (P hilad 102), az efézusiaknak pedig (Ef 3 2)
a z t a m erész k ije le n té st teszi, hogy „ a püspökök a föld végső h a tá ráig a Jézus
192 B rüll, D er e r s t e B rie f des C lem ens 1883. 41.
193 S prin zl, T heologie d. a p o s t. V ä te r 216.
194 R othe, A nfän g e 410.
195 Sobkowsky. E p is k o p a t u n d P r e s b y te r a t in d en e rste n c h ristlic h e n J a h rh u n d e rte n .
W ü rz b u rg 1803. 73.
196 τὸν ἐπίσκοπον Συρίας. E h e ly h e ly e s m a g y a r á z a tá t lásd Z a h n , Ign. v. A n t. 308.
474 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei.

K risztus tu d tá v a l v a n n a k (oἱ ἐπίσκοποι, oἱ κατὰ τὰ πέρατα ὀρισθέντες, ἐν Ἰησοῦ Χρίστοῦ

γνώμῃ εἰσίν). E z t az utóbbi á llítá st h y p erbolának ta r tju k ugyan, kérdés azon­
ban, ha v a jjon tag ad h ató -e, hogy a tö b b i presbyter felett kiem elkedő episko ­
pos-presbyter ism eretes v o lt m ár Ignatius idejében A ntiochia környékén?
Ilyen kiem elkedő, vezető, úgynevezett m onarchikus püspökökről em lékezik
m eg és ilyenekre em lékszik vissza, azonban m ár Ignatius u tá n , a m ásodik század
derekán tú l Irenaeus (m h. 190 u tán ), aki. Polycarpus ta n ítv á n y a és kisázsiai szár­
m azású v o lt. A zt m ondja ugyanis egy helyen, hogy sok p ü sp ö k ö t tu d n a előszám ­
lálni tö b b egyházból, a k ik nem ta n íto tta k , sem nem ism ertek sem m it abból, am it
a gnostikusok, illetőleg eretn ek k o rtársai kieszeltek197. U ta lh a tu n k Polycratesre,
a 190 tá já n legalább is 65 éves efézusi püspökre, ak in ek E usebiusnál198 m eg­
ő rzött levéltöredéke arró l tan ú sk o d ik , hogy családjában ő a nyolcadik püspök s
ug y an csak ő tö b b püspök nev ét, k ö z ö ttü k a Polycarpusét is m egem líti. E püspökök
életének a kezdete visszanyúlik a m ásodik század elejéig. Igen nyom ós idevonat-
kozólag Hegesippus (kb. 160) m ondása, aki, Eusebiusnál fen n m arad t feljegyzése
szerin t199 R óm ába való u tazása közben sok püspökkel e g y ü ttv o lt (πλείστοις ἐπισκόπoις
συμμίξειεν), a k ik közül a k o rin th u sit és a róm ait m eg is nevezi. H a m indezeket az a d a ­
to k a t figyelem be vesszük, bajosan té rh e tü n k ki a n n a k a nézetnek m érlegelése
elől, m elyszerint az Ignatius vértan ú ság a idején m ár kialakulófélben, v o lt a kis­
ázsiai gyülekezetekben az a szervezet, am ely szerint a presb y terek közül egy-egy
kiem elkedve, episkoposi m éltóság cím mel á llo tt a gyülekezet élén.
E z az episkopos azonban táv o lró l sem azonosítható a későbbi, annál kevésbbé
a m ai püspök elnevezéssel és tisztséggel, m ert hiszen ennek az Ignatius korabeli
episkoposnak a felügyelete a lakóhelyének gyülekezetén tú l nem te rje d t. T ekin­
télye, híre-neve ism eretes le h e te tt m essze földön, de h atásk ö re korlátozva volt
egy gyülekezet terü leté re . E z t a jelenséget te h á t nem lehet túlbecsülni, sem
v alam i nagyobb jelentőséggel felruházni, m e rt hiszen v o ltaképpen csakis arról
v o lt szó, hogy az egyes helyi gyülekezetekben a nagyobb szám ú p resb y te rtársa k
közül a zt, aki az igehirdetésben és lelkigondozásban nagyobb tehetségű és sikere­
sebb m unkásságú p resbyternek bizonyult, m e g te tté k vezető, irán y ító lelkipásztor­
nak, ak i m e lle tt a tö b b ie k szintén önálló m unkakörben forgolódtak. Egészen
olyan v o lt ez az intézkedés, m in t p. o. a m i zsin at-p resb y teri a lk o tm á n y u n k
szerint a több lelkésszel bíró nagyobb gyülekezetekben a lelkészelnökség szerve­
zése. K i gondolna azonban arra, hogy n álu n k is a lelkészelnök eo ipso lelkész­
főnök, vag y éppen felettes lelkészi hatóság. Az Ignatius korabeli vezető presby ­
te r t nevezzük tö rtén elm i term inológia szerint m onarchikus presbyternek, vagy
am i ezzel tökéletesen azonos értelm ű, m onarchikus episkoposnak. L átnivaló
ennélfogva, hogy az ignatiusi episkopos végeredm ényben azonos jellegű a m ai
lelkésszel, lelkipásztorral, aki híveire felügyel. Olyan hierarchiáról, am ilyen a
róm ai kath o lik u s egyházban idők folyam án egyházm egyékre, egy h áztarto m á­
n yokra kiterjedőleg kifejlődött, szó sincs az Ignatius leveleiben.
De v a jjon nincs-e hierarchia Ignatius szerint a gyülekezet k eretén belől?
Vajjon a lelkész, quasi m onarchikus episkopos nem eg y ú tta l a u to k ra tik u s zsar­
nok-e az ugyanazon gyülekezetben vele e g y ü tt m űködő p resb y te rtársa k , diakónu­
sok, vagy a gyülekezet irán y áb an ? E kérdésre a feleletet az antiochiai Ignatius
n y ila tk o z a tai a la p já n a d h a tju k meg.
Ignatius üdvözli a philadelphiai egyházat " a Jézus K risztus vérében, am ely
örökkévaló és állandó öröm, főképpen ha egységben v a n n a k a püspökkel, az ezzel
levő presbyterekkel és diakónusokkal, akik a Jézus K risztus tu d tá v a l (ἐν γνώμη)
je lö lte tte k ki, a k ik e t tu la jd o n a k a ra ta szerint e rő síte tt m eg a Szentlélek á lta t
való szilárd ság b an “ (P hilad cím irat). U gyanúgy Jézus tu d tá v a l v a n n a k te h á t a
p re sb y te re k és a diakónusok is, m in t a püspök. E levél későbbi szakaszában így
szól: „A z Ú r m egbocsát m inden m egtérőnek, ha m egtérnek az Isten egységéhez
197 A dv. H a e r. I I I 3 , 1 .2 .
198 h. e. V 24.
199 h . e. V 22.
E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei. 475

és a püspök tan á c sáh o z “ (εἰς συνέδριον τοῦ ἐπισκόπου P h ila d . 8 1). A püspök tan ácsa
pedig a presb y teriu m , am ely irá n t éppúgy engedelm ességgel ta rto z n a k a hívek,
m in t a püspök irá n t: „E ngedelm esek legyetek a püspök és presbyterium iránt
szét nem húzó értelem m el“ (Ef 202 v. ö. 22), vag y m ás helyen: „Szükséges, hogy
a p ü sp ö k nélkül sem m itse cselekedjetek, hanem legyetek engedelm esek a presby ­
teriu m n a k , m int Jézus K risztus a p o sto la in a k “ (T rall 22 v. ö. 132). Ami a presby ­
teriu m ra áll, ugyanaz illik a n n a k tag ja ira , a p resbyterekre is. O lvassuk te h á t a
következő in telm ek et is: „A m iképpen az Ú r sem önm agától, sem az apostolok
á lta l nem t e t t sem m itsem az A tya nélkül, akivel egységes vo lt, azonképpen ti
se te g y e te k sem m it a püspök és a p resbyterek n é lk ü l“ (Magn 71), hanem „legyetek
egyértelem ben a püspökkel és az elöljárókkal a ro m o lh atatlan ság m in tá já ra és
ta n ítá s á ra “ (Magn 62), a m in t az efézusi presbyterium „ a n n y ira egybehangzó a
püspökkel, m int a hárfa h ú rja i“ (Ef 41). Világos te h á t, hogy Ignatius szerint a
püspök kiem elkedik ugyan a presbyterek közül, de a presb y terek m ég m indig
g y ak o ro lh atták és g y ak o ro lták is az apostolkorbeli egyenlőségen alapuló jogaikat.
E rre enged k ö v e tk e z te tn i Sm yrn 81 : „A zt ta r ts á to k érvényes úrvacsorának,
am ely a püspöktől v an , vagy a ttó l, ak in ek ő m egengedi“; az a m eg b ízo tt pedig
bizonyára nem le h e te tt m ás, m in t valam elyik p resb y tertárs, ak i ilym ódon, bár
m egbízatásból, de m égis végez püspöki teen d ő k et, m in t h a jd a n s ha n etalán a
püspök engedne, lan k ad n a, „m indenkihez, de különösen a presbyterekhez illő,
hogy ösztönözzék (ἀναψύχειν) a p ü spököt az A ty án ak , a Jé zu s K risztu sn ak és az
apo sto lo k n ak tisz te leté re “ (T rall 122).
Az egyházszervezetnek és k o rm án y zatn ak dem okratikus jellegére m u ta t
az is, hogy a d iakónusokat nem egyszer a püspökkel és presbyterekkel e g y ü tt
e m líti Ignatius, így pl.: „A ki a püspök, presbyterium és diakónusok nélkül cselek­
szik, az nem tisz ta a lelkiism eretében“ (T rall 72), vag y m ás helyen: „M indenki
tisz te le tte l viseltessék a diakónusok irá n t, m in t Jézus K risztus irán t, úgyszintén
a püspök irá n t, m in t az A tya ty p u sa irán t (ὄντα τύπον τοῦ πατρὸς), a presbyterek
irá n t, m in t az Isten tan á c sa és m in t az apostolok te s tü le te irá n t, a k ik nélkül
nem nev eztetik egyház“ (T ral l 31 v. ö. P h ilad 71); Magn 131-ben viszont így fűzi
áld á sk ív án a tb a a három h iv a ta lt: „M inden, a m it cselekesztek, legyen jószeren­
csés a ti érdem es püspökötökkel, p resb y teriu m o to k n ak szépen fonott lelki koszo­
rú já v a l és az istenes d iak ó nusokkal“ (v. ö. Magn 21 E f 21 Sm yrn 122). Egészen,
az egym ást kölcsönösen fegyelm ező apostoli gyülekezet képe elevenül m eg előt­
tü n k , m időn ezt az in té s t olvassuk: „E ngedelm eskedjetek a püspöknek és egy­
m ásn ak , m in t a K risztus az A ty á n a k testsze rin t és az apostolok a K risztu sn ak
és az A ty á n a k és a L éleknek, hogy te s ti és lelki egység legyen“ (Magn 132).
Ezekből az id ézett helyekből és utalásokból kétségtelen, hogy az a püspöki
in tézm én y , am elynek betöltőjéről Ign atiu s leveleiben oly sok szó esik, nem hierar­
chikus és nem is a u to k ra tik u s állás, hanem a gyülekezet vezetésével m egbízott és
ezt a m u n k á t az egyház elöljáróival e g y ü tt teljesítő tis z t és hiv atal. T a g a d h a ta t­
lan azonban, hogy, bár az egész egyházi élet m ég ekkor K isázsiában is dem okra ­
likus jellegű v o lt, m in d azo n által az Ignatius szellem e m ár a püspököt, m in t a
gyülekezet vezető em berét a rend k ed v éért a gyülekezet élére k ív án ja á llíta n i.
„M indent istenes egységben tö re k e d je tek cselekedni — ú g y m o n d —; előlülvén
a püspök Isten m in tá já ra (εἰς τόπον Θεoῦ)200 és a presb y terek , az ap ostolok gyűlésé­
nek (συνέδριον) m in tá já ra és a nekem igen kedves diakónusok, akik a Jézus K risztus
szo lg álatáv al v a n n a k m eg b ízv a“ (Magn 61 v. ö. P h ilad 41). A jó rend érdekében
t a r tja szükségesnek a püspöki, p resb y teri és diakonusi intézm ények fe n n ta rtá sá t
és azok sorrendjének m eg á lla p ítá sá t.
A jó rendet azért h a n g o z ta tja , hogy az egyház egységét m egóvja. E bben
az időben égető szükség v o lt erre a kisázsiai gyülekezetekben. Az eretnekek külön­
böző fa jtá i m ár fel-feltű ntek itt is, o tt is. Ignatius leveleiből nyilvánvaló, hogy
200 E z e k a h a s o n la to k n em eg y e b ek , m in t p u s z tá n n a iv k ifejezé se k . T év es v o ln a e n n é l­
fo g v a a h a s o n la tb a n m o n d o tta k a t lén y eg ileg az ö ssz eh aso n l íto tt szem ély re, v a g y in té z ­
m é n y re á t v in n i.
476 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei.

ő a haeresis eltérő irá n y z ata i ellen harcol (T rail 61 P h ilad 2, 3, 6 Sm yrn 2, 4, 6,

7 stb.), am elyek m ár több helyen veszélyeztették a lelkeket. E zekkel az e re tn e ­
kekkel szem ben hiába á llíto tta oda az egyház az írá s t, a k á r az ószövetségi, a k á r
az újszövetségi részt, m ert hiszen ezek az eretnekek éppen an n a k félrem agyará­
zásán é p íte tté k fel ta n a ik a t. Szükségesnek lá ts z o tt olyan élő intézm ény létesítése,
am ely résen áll és védi az apostoli keresztyénséget, an n ak apostoli m a g y a rá z a tá t
s ezáltal b izto sítja az egyház egységét. É s am iképpen P á l ap ostol élete alkonyán,
b e lá tv á n , hogy a p a ru z iát nem éri m eg, de a keresztyénség fen n m arad ását biz­
to sítan ia kell s evégből nem halandó em berre, ta n ítv á n y ra , sem nem egy gyüle­
kezetre bízta a keresztyénség ta rta lm á n a k m egőrzését, hanem az egyházak kezébe
te tte a z t le s m íg első leveleiben az egyházról keveset szól, addig a későbbiekben
ennek jelentőségét, fe la d a tá t m ind jobban-jobban körvonalozza: azonképpen
Ign atiu s is, az egym ással élénk összeköttetésben levő kisázsiai gyülekezeteket
csakis úgy gondolta m e g ta rth a tó k n a k az eretnek harcokban a keresztyénség, a
tiszta evangéliom szám ára, ha azokban m egm arad és kifejezésre ju t az egység.
Ignatius leveleinek ennélfogva a legfőbb célja az, hogy az egységet m egóvja.
N em csak a fentebb id ézett helyekből tű n ik ki az egység em e han g o ztatása, hanem
leveleinek többi részéből is, így p. o. E f 412 Magn 61 T rall 72 P hilad 22 31 2 41
62 72 81 Sm yrn 6 stb .-b ő l nyilvánvaló, hogy Ig n atiu s az egyház egységéért aggó­
dik és a n n a k b izto sítására törekszik. E rre nézve pedig legalkalm asabbnak találja
a z t, ha ez az egység az episkoposban ju t külsőleg kifejezésre,
Ig n atiu s te h á t nem te k in th e tő a később k ia la k u lt püspöki intézm ény
létesítőjének; az ő érdem e csupán az, hogy a m inden egyes környékbeli gyüle­
kezetnél m u tatk o zó , kezdetleges m onarchikus püspökséget az egyház egysége
érdekében sz ilá rd íto tta , szervezte, a püspöki te k in té ly t és h a tá sk ö rt m egala­
p ozta. A K isázsiába írt ha t levele kétségtelen bizonyságot tesz ebbeli törekvéséről.
A m onarchikus püspökség han g o ztatása és m egszilárdítása ennélfogva nála csak
eszköz, a cél az, hogy az egyház egységét a széthúzástól, az e retn ek ta n o k ostrom ai
folytán beállh ató szakadásoktól m egóvja, am i szerinte nem le h e te tt m ásképpen,
m in t hogyha a h ív ek a püspök vezetése a la tt levő presb y terek n ek és diakónusok­
nak engedelm eskednek. Így a szervezet folytán a presb y terek kö zö tt kim agasló
püspök, a presbyteri tisztb ő l k in ő tt episkopátus, an n y i m in t az egység kifejezője
és az egy h itn ek védelm ezője. Az egység ilyen form ában való m egvédése és b iz­
tosítása v o lt az ő célja, ezért szól leveleiben annyiszor a püspökről — s szintén
erre a főcélra való u talá ssa l m ondja P hilad 81-ben: „ É n , m in t em ber, m egtettem
a m agam ét az eg y ség ért.“ Nem m in t egyh áztarto m án y i főnök, vagy m in t apostoli
te k in té ly t igénylő férfiú rendelkezik ő, hanem m in t em ber, aki a kisázsiai gyüle­
kezetek hely zetét jól ism erve és m érlegelve, ezt az ú ta t és m ódot lá tja legalkal­
m asa b b n a k a ko ráb an m u ta tk o z ó bajok és nehézségek leküzdésére.
Ig natius az álta la k örvonalozott és m eg rajzo lt e p isk o p á tu st csak gyülekezeti
h iv a ta ln a k te k in ti, nem pedig o lyannak, am elynek az egyetem es egyház igazga­
tá s á ra , szervezésére jelentősége volna. Innen v an az, hogy ő csak sz ilá rd íto tta , de
nem p ro p ag á lta a m onarchikus püspöki in té z m é n y t. Nem v o lt célja az, hogy
püspöki állást létesítsen o tt, ahol az m ég nem vo lt. Ez az oka an n ak , hogy amíg
a kisázsiaiakhoz íro tt h a t levélben u n os-untalan találk o zu n k a püspök nevezettel,
addig a róm ai gyülekezethez íro tt levélben egyetlenegyszer fordul elő a püspök
név, a k k o r is önm agára v o n a tk o z ta tv a (Róm 22). E bből a körülm ényből Renan
a z t k ö v e tk e z te tte , hogy csakis a róm ai levél szárm azik Ig n atiustól, a többi te n ­
denciózus h a m isítv á n y . Ez azonban téves nézet, m e rt a dolog úgy áll, hogy K is­
ázsiában m á r az Ig natius idejében volt püspöke, azaz lelkipásztora m inden gyüle­
k ezetnek, R óm ában ellenben ebben az időben m ég nem v o lt a szó szoros értel­
m ében v e tt lelkipásztor, azaz vezető presbyter, vagyis m onarchikus episkopos.
E z é rt nem is szól róla az antiochiai püspök. H a v o lt volna, bizonyára nem felejt­
kezett volna el a m egem lítéséről, te k in te tte l arra, hogy a róm ai gyülekezetről
— levele tan ú sá g a szerint — kellő tájékozódottsága v o lt. É ppen ez a tén y , hogy
R óm ában m ég nem ism erték a m onarchikus ep isk o p átu st, bizonyság a levél s
E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei. 477

á ta lá b a n az ign atiu si levelek a u th e n tiá ja m ellett. R óm ai Kelemen levele neveze­

tesen, am ely az ign atiu si leveleknél legfeljebb k é t évtizeddel k elt előbb, m in t
lá ttu k , nem tu d m onarchikus püspökről sem R óm ában, sem K o rin th u sb an ;
Hermas ira ta , am ely körülbelül k é t évtizeddel fia tala b b az Ignatiuséinál, szintén
nem tu d róm ai püspökről, míg kevéssel ezután Hegesippus201 és Irenaeus202 a keleti
m in ta u tá n a m ár Anicetusszal R óm ában is k ialak u ln i kezdődő m onarchikus
püspökség birto k o sain ak lis tá já t e g y b e állíto tta a híres róm ai presbyterek neveiből.
Ignatius idejében ilyen utódlási névsor és m onarchikus episkopos m ég nem volt,
nem is v o lt erre szükség, m e rt hiszen a róm ai gyülekezet b ék éjét ekkor még nem
z a v a rtá k az eretnekek, m in t a kisázsiaiakét, vagyis, m in t Ignatius m ondja a
róm ai gyülekezet tag jairó l: "tisz tá k m indenféle idegenszerű m á z tó l“ (ἀποδιϋλισμενοι
ἀπὸ παντὸς ἀλλοτρίου χρώματος Cím irat). Ilyen gyülekezet e lő tt valóban céltalan
le tt volna a püspök n év em legetése s Ignatius éppen ezért h a llg a to tt róla.
E zeket így értv e, azt az ignatiusi té te lt, hogy " a püspökök a föld végső
h a tá ráig a Jézus K risztus tu d o m ásáv al v a n n a k “ (É f 32), szónoki h y p erbolának
te k in tjü k csupán. Ig n atiu s halála u tá n 40 évvel m ár té n n y é v á lt ez a m ondás;
az eretnekek R óm ába is befészkelték m a g u k a t s az ellenök való védekezési m ódok
közül N yugaton is a püspöki in té z m é n y t ta r to ttá k leginkább célravezetőnek.
A püspöki intézm énynek N y u g atra való á tp lá n tá lá sá b a n és m eggyökereztetésé­
ben nagy szerepe van Irenaeusna k, aki G alliában telep ed ett le, i tt h ird e tte a kereszεἰς
ty én ség et s nyom ban m eg is h o n o síto tta a m agával ho zo tt kisázsiai korm ányzati
form át.
Irenaeus h a tá ro z o tta n ism eri a h árm as gyülekezeti tis z te t: a püspökét, a
p resb y te ré t és d iakónusét; de a z t is tu d ta , hogy a püspöki a p resb y teriből n ő tt ki,
ennélfogva lényegileg egy, csak g y ak o rlatilag k ettő . Innen van az, hogy Irenaeus
n eh án y passusában a k ettő cserélődik eg y m ással.203 Ebből azonban nem az kö v et­
kezik, m in th a Irenaeus idejében m ég m indig nem volt volna ism eretes a m onar­
chikus e p isk o p á tu s, hanem csupán az, hogy még élénk em lékezetben volt az az
idő, am időn a kettő m inden te k in te tb e n egy és ugyanaz volt. U gyancsak így
é rten d ő k alexandriai Kelemennek204 és H ieronym usnak205 ide vonatkozó n y ila tk o ­
zatai.
A zt az ellenvetést, hogy Ig n atiu sn ál a három tisz tn e k — a II. században
nem ta lá lh a tó — következetes megkülönböztetése anachronism us206, m eg d ö n th etjü k
azzal, hogy Irenaeus, alexandriai Kelemen és a tö b b i egyházi írók a m ú lt festése­
kor h a sz n á lh a ttá k vegyesen a p resb y te r és püspök n e v e t s a k é t n év kölcsönös
h aszn álata ez esetben m egengedett és in dokolt is, ám de Ig n atiu s, m ivel éppen
a jövő s ebben az egység m egóvása lebegett szem e e lő tt, célja érdekében nem
te h e te tt m ásképpen, m in t, hogy a korabeli kezdetleges m onarchikus e p isk o p átu st
az á lta la képzelt és idő m ú ltán csakugyan ak ép p en tö r té n t végleges kialakulásában
m u ta tta be.
Ignatiusról te h á t elism erjük, hogy c é ltu d ato sa n és nem kis részben az egy­
ség m egóvása céljából, a püspöki tis z t m egszilárdítása v é g e tt írta leveleit, de
ugy anekkor ig azoltnak ta r tju k e levelek rövidebb recenziójának eredeti, a u th e n εἰς
tik u s v o ltá t, m e rt nincs a kisázsiai k eresztyén egyházak tö rté n eté b en m ás idő­
p o n t, am elyben an n y ira alkalm as, időszerű és szükséges v olt volna a m onarchikus
püspöki intézm énynek h an g o ztatása, m in t éppen az antiochiai Ig natius k o ra.
201 Euseb. h. e. IV 22.
202 A dv. H a e r. I I I 3, 2. v. ö. Euseb. V 24.
203 A dv. H a e r. IV 26, 2 : E is, q u i in ecclesiis s u n t, presbyteris o b a u d ire o p o rte t, h is,
q u i successio n em h a b e n t a b ap o sto lis, qui cum episcopatus su ccessio n e c h a rism a v e rita tis
c e rtu m se c u n d u m p la c itu m p a tris a c c e p e ru n t. — IV 26, 5 : Τοιoύτους π ρ ε σ β υ τ έ ρ ο υ ς
ἀνατρέφει ἡ ἐκκλησία, περί ὦν καὶ ὁ πρoφήτης φησίν δώσω τοὺς ἄρχοντάς σoυ ἐν εἰρήνη καί
τοὺς ἐ π ι σ κ ό π ο υ ς ἐν δικαιoσύνη. És így to v á b b .
204 P a e d a g I I I 12, 97, S tro m V I 13, 107 v. ö. V I I 1, 3.
205 C om m , in ep. a d T it. 17.
206 T he W orks of W illia m C u n n in g h a m V ol. II. H is to r ic a l T h eo lo g y . E d in b u rg h 1870.
I 115 k.
478 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei.

2. A haeresis ellen való küzdelem.

Súlyos kifogás az ig n atiusi levelek a u th e n tiá ja ellen az a k ritik a i vélekedés,
m elyszerint a benne je lz e tt és m egrov o tt té v irá n y z a to k részint későbbi keletűek,
részint pedig, ha m ár a m ásodik század közepe e lő tt m u ta tk o z ta k volna is, m ind­
am ellett m ég ak k o r nem h a ra p ó z ta k el an n y ira, hogy azo k n ak oly nagy je le n tő ­
séget le h e te tt volna tu la jd o n íta n i, m in t ezt az Ig n atiusnak tu la jd o n íto tt levelek­
ben feltü n te tv e ta lá lju k .
De h á t ugyan voltaképpen m iféle tév irán y zato k ró l van i tt szó?
H a közelebbről szem ügyre vesszük e leveleket, úgy ta lá lju k , hogy egyes,
ált alán o sab b jelzéseken k ív ü l a M agnesiaiban (8—10) és a P hiladelphiaiban (6 —9)
főképpen a judaismus, az E fézusiban (71-2 17—19), a T rallesiben (61 10) és a
Sm yrnaiban (2) inkább a doketismus tévelygéseitől való óvakodásra inti olvasóit
az író.
Az a u th e n tia ellenes k ritik u so k szerint ezek a haeresisek a kánonbeli pász­
to ri levelekben ostorozott té v ta n o k k a l v o ln án ak párhuzam os vonatkozásban,
am ennyiben az ignatiusi levelek írója szintén αἱρέσεις (Ef 6, 7), ἑτεροδoξίαι. (Magn 8
Sm yrn 6) és κακαὶ διδαχαὶ (Ef 9, 16 P hilad 2) névvel bélyegzi m eg az álta la rosszait
üzelm eket, egyszersm ind in tv én a hív ő k et, hogy azo k n ak az eretnekségeknek
halált okozó m érgétől (T rail 6, 11) őrizkedjenek. Az illető h aeretikusok pedig a
n eg atív k ritik u so k szerint nyilván gnosztikusok, egyebek kö zö tt valentinianusok
(Magn 82 : λόγος ἀΐδιος, οὐκ ἀπὸ σιγῆς προελθών), közelebbről pedig doketák (Trail
9, 10 Sm yrn 2), a k ik K risztus testben tö r té n t m egjelenését ta g a d já k (Sm yrn 5).
viszont azonban azt á llítjá k , hogy ő csakis látszólagosan (τὸ δοκεῖ ν) szenvedett
(Trail 10). E zeket a té v ta n ító k a t az író erkölcstelen em bereknek (ἄνθρωποι πράσ-
σοντες ἀνάξια θεοῦ E f 71), dühöngő ebeknek (κύνες λυσσῶντες E f 71), orvgyilkosoknak
(λαθ ρoδήκται E f 71), fark aso k n ak (λύκοι P hilad 22), gonosz vágytól ű zö tt alak o k ­
nak (ἡδονῇ κακῇ αἰχμαλωτίζοντες τοὺς θ εοδρόμους P hilad 22), em ber form ájú fenevadaknak
(θηρία ἀνθρωπόμορφα Sm yrn 41) nevezi, a k ik e t kerülni kell, akikkel ő nem is bocsát­
kozik v itá b a , m e rt hiszen m ár a ta n ítm á n y u k és üzelm ük felem lítése elegendő
óvás a rra nézve, hogy tőlük, m in t az egyház egységét és e g y e té rté sét veszélyez­
tető ádáz elem ektől fo rd u ljan ak el és irtó zzan ak a h ívők.
E zek nyom án első te k in te tre a z t g o n d o lh atn ók, hogy i t t a haeresis kép­
viselőinek egész ra já v a l v an dolgunk, h o lo tt pedig b eh atóbb vizsgálás nyom án
a rra az eredm ényre ju tu n k , hogy a m ost lefe ste tt eretnekek lényegileg m ind­
n y ájan egy és ugyanazon az alap o n m ozogtak. E zek a ta n és élet terén h áb o rú ­
ságot szító em berek ugyanis részint az ószövetségi tö rvényes re n d ta rtá sn a k és
hagyom ányos szokások kötelező érvényének elism erését sü rg ették , részint K risz­
tu s látszólagos em beri v o ltá t h a n g o z ta ttá k és feszegették, e m ia tt azonban egy­
a rá n t m eg ütköztek a szegeletkőben s rá jo k nézve m egbotránkozás és bolondság
v o lt a keresztről szóló evangéliom . Az idegen, eretnek tan o k ἑτεροδοξίαι és hasztalan
ósdi m esebeszédek, μυθ εύματα (Magn 81) pedig nem k é t ellentétes irán y zat, hanem
a zsidóság körében keletk ezett, m ajd a bölcselkedési viszketegség következtében
egészen pogányias zom ánccal b ev o n t ham is gnosis, am ely ellenében az ignatiusi
levelek írója u ta l a Jézus keresztjére, h alálára és feltám adására, m in t tényekre
(P hilad 8 —9) és v a llá st tesz a K risztus h a lá lá t tag ad ó k ellenében a M egváltónak
valóságos szenvedéséről és egyszersm ind feltám adásáról (Magn 11). U gyanolyan
té v irá n y z a t v o lt ez, m in t am ily et m ár P á l ostorozott a pásztori levelekben; csak­
hogy m íg az apostol ko ráb an m ég csupán csirájában m u ta tk o z o tt a ψευδώνυμος
γνῶσις207, addig az ő és m u n k atá rsa i halála u tá n m ár hova-tovább vakm erő és nyílt
tá m a d á so k a t in té z e tt az, az evangéliom ellen.
E nézet cáfolatául hiv atk o zn i lehetne Hegesippus tö rté n e tíró ra (II. század
közepén), aki Eusebius tan ú sá g a sz erin t208 a z t jegyezte fel, hogy " az egyház
120 éves agg Symeon jeruzsálem i m ásodik püspöknek Trajanus uralkodása alatt
207 D. Erdős, Ú jsz ö v e tsé g i b e v e z e té s. P á p a , 440 k k.
208 h. e. I I I 32.
E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s le v elei. 479

tö rté n t halála idejéig tisz ta és szeplőtlen szűz m a ra d t, m inthogy azok, akik az

idvezítő igehirdetés k án o n át m egm ásítani igyekeztek, ha ugyan ilyenek m ár
koráb b an is v o lta k , odáiglan sö té t hom ályban rejtő zk ö d tek ; m ikor azonban az
ap o sto lo k szent társaság a különböző m ódon elhalálozott és az az em beröltő,
am ely az isteni bölcsességnek közvetlenül való h a llg a tá sá ra m é lta tta to tt, többé
m á r nem élt, ak k o r elkezdődött az istentelen tévelygés azoknak a ham is ta n ító k ­
n a k csalárdsága folytán, ak ik , m ivel m ár egy ap o sto l sem élt, az igazság hirdetése
ellenében a ham is nevű gnosist m ár n y ílt hom lokkal m erészkedtek h ird e tn i.“ H a
m ár ezt a tö b b kéziratból hiányzó feljegyzést valam ely m ásolótól b e c su sz tato tt
p ó tlá sn a k ta rta n o k is, m ég ebben az esetben is van a n n a k valam elyes nyom aκακ
té k a , am ennyiben szintén Hegesippusra való hivatkozással ugyancsak Eusebius
egy m ásik helyen209 azt írja , hogy „ m iu tá n igazságos Jakab az Ű rhoz hasonlóan
v é rta n ú ság o t szenvedett, Symeont, a Klópás fiát, m in t az Ú r a ty a fiá t v á la sz to t­
tá k (Jeruzsálem ben) püspökké; azért nevezték az egyházat szűznek, m e rt h iáb a­
való ta n ítm á n y o k m ég nem fertőzhették m eg; Thebuthis azonban , m ivel nem ő
le tt püspökké, elkezdette az egyház m e g ro n tá sá t.“ E bből a laza szerkezetű n y ila t­
kozatból a z t k ö v e tk e z te th e tjü k , hogy a Thebuthis rom bolása a Jakab halála u tán ,
vagyis a 64. esztendő tá já n kezdődött. T ovábbá m egengedve a z t a feltevést,
m elyszerint Thebuthis nem tu lajdonnév, hanem a palesztinai Hegesippustó l T iupha,
Tiuphata ( ‫ ) ת י ו ב א ת י ו ב ת א‬és m ás hasonló szav ak analógiájára használt
k o llek tív fogalm i jelzés, am ely rossz értelem ben v e tt reakciót, ellenkezést, aztán
szem etet, piszkot je le n t210, akkor m eg az volna ennek a to v áb b p lá n tá lt hagyo­
m án y n a k a veleje, hogy a palesztinai zsidókból le tt keresztyén gyülekezetek
körében a különböző és egym ástól eltérő nézeteknek, elveknek, irá n y z ato k n a k
küzdelm e m in d já rt az apostolok e lh u n y ta u tá n m egkezdődött, m inek k ö v etk ezté­
ben az eretnekség lá b ra k a p o tt és h o v a to v á b b e lh arap ó d zo tt. Term észetes azon­
ban, hogy a palesztinai keresztyének kö zö tt a zsidók ellenszenves rajongása folytán
gyorsabban és roham osabban te rje d t a ham is gnosis, m in t a pogányokból le tt
hívők között, ahol a páli igehirdetés következtében m egszilárdult h ittu d a t
to v á b b ellen t tu d o tt állani az evangéliom ellenes érzelmeknek, m íglen végre a
gnosticism us ostrom ai ezeken a terü letek en is sok rom bolást okoztak.
N yilvánvaló te h á t, hogy a Hegesippusra való hivatkozással nem lehet érvelni
am ellett, hogy az ig n atiu si levelekben fe ltü n te te tt zsidós doketism us a II. század
közepén tú l k e letk ezett té v irá n y z a t v o lna.
H asonlóképpen vélekedünk az alexandriai Kelemen n y ila tk o z a tára való u ta ­
lásról is. Ez a tu la jd o n k ép p en Titus Flavius Clemens nevű, görög és a lex an d riai
m ű veltségű tudós (m h. 220 körül) a z t jegyezte fel211, hogy περὶ τούς Ἀ δρκχνοῦ τοῦ
βασίλεως χρόνους oἱ τὰς αἱρέσεις ἐπινοήσαντες γεγόνασι és ennek m egvilágítása v ég ett felsorolja
Basilides, Valentinus és Marcion eretn ek ek et, m in t ak ik a haeresist kieszelték.
Á m de ugyanő kapcsolatosan m egem líti a szintén eretn ek üzelm ekről ism eretes
Simon Mágust is, aki pedig Hadrianus császárnál jó v a l előbb, t. i. az ap ostoli ko r­
szakban élt. Ezzel te h á t ale x a n d ria i Kelemen nem a z t a k a rta jelezni, hogy a
haeresis Hadrianus ko ráb an kezdődött, hanem csupán a rra m u ta to tt rá, hogy a
té v ta n o k a t vo ltak ép p en a Hadrianus császár idejében k o h o ltá k azok a gnoszti­
kusok, ak ik n ek elő fu táraiv al m ár az ap o sto lo k n ak is bajlakodniok kellett, am iről
a P á l és Péter vitézkedő küzdelm e tan ú sk o d ik . E szerin t az alexandriai Kelemen
id ézett feljegyzéséből nem lehet azt. követk eztetn i, m in th a az ign atiu si levelekben
Hadrianus korabeli eretnekségek cáfolatáról volna szó, m e rt hiszen a zsidós doke­
tism us az eretn ek gnosticism us kifejlődésénél sokkal régibb eredetű.
Színre k e rü lt továbbá- az az ellenvetés212, m ely szerint az ignatiusi levelek
tö rté n elm i h á tte ré ü l a Hadrianus császár u ralk o d ása idejében A ntiochiában élt

209 h. e. IV 22.
210 Credner, E in le itu n g in das N eu e T e s ta m e n t. H a lle 1836. I, I I 619.
211 S tro m V I I 17.
212 H ilgenfeld, A p os t. V ä te r 245 k.
48 0 E r d ős K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei.

szír Satornilos213 és az ism ertebb n e v ű M artion doketism usa, azaz krisztologiai

vonatkozású eretnek té v irá n y z a ta szolgált volna214, m in th o g y csakis e k ét gnoszti­
kus korában j u to t t volna a theologiai speculatio a rra a fejlettségi fokra, am elyen
a rajongó képzelődés a K risztus te sti és em beri v o ltá t születésétől kezdve haláláig
m erő lá ts z a tn a k n y ilv á n íto tta . H ogy azonban ez a vélekedés tév es, a z t a tén y állás
felm u ta tá sá v a l igazoljuk.
Satornilos ugyanis, az elm élete ellen küzdő Irenaeus tan ú ság a szerin t215
Salvatorem in n a tum d em o n strav it e t incorporaient e t sine figura, pu­
ta tiv e au tem visum hom inem , vagyis a Philosophum ena révén fe n n ta r­
to tt görög szöveg szerint (V II, 2 8): Τὸν δέ σωτῆρα ἀγέννητον ὑπέθετο παὶ
ἀσώματον καὶ ἀνείδεον, δοκήσει δὲ ἐπιπεφηνέναι ἀνθρωπον. Ebből láth a tó , hogy ez
az eretn ek a M egváltó valóságos em beri lé té t ta g a d ta és testb en való m eg­
jelen ését p uszta lá ts z a tn a k n y ilv á n íto tta . É s h a b á r nincs is róla feljegyezve, hogy
a Jézus h a lá lá t és feltám a d ásá t szintén csupa lá tsz a tn a k ta r to tta volna, m ind­
am ellett abból, hogy Irenaeus a sato rn i losi té v ta n cáfolása kapcsán a Jézu s szenve­
désének való d iság át szintén védelm ezi216: egyenesen k ö v etk ezteth ető , hogy ez
az eretnek a Jézu s h a lá lá t és feltám a d ásá t sem ta r to tta valóságos tén y n ek . Már
m ost, m ivel az ig n atiu si levelekben olyan hitetlen ek rő l van szó, a k ik Jézusról
a z t á llítjá k , hogy ő látszólagos testb en szenvedett, τὸ δοκεῖν αὐτὸν πεπονθέναι (T rall 10,
Sm yrn 2, 42): ezen az alap o n ném elyek a z t gondolják, hogy ím e ezek az em berek
nem leh etn ek m ások, m in t Satornilos és n ézettársai, te h á t az ellenök való védekezés
idejéből, azaz a m ásodik század közepe tá já n keletk eztek a n ev ezett ira to k . Nem
m ondom , hogy ez az eset m eg nem tö rté n h e te tt volna, a z t sem v ita to m , hogy
ezek az illető passusok esetleg későbbi irán y zato s in te rp o la tió k nem lehetnének,
úgyde e k ét feltevés közül egyiket sem látom m egokolva. Nincs ugyanis igazolva
az, hogy a zsidós doketism us, hogyan, kiknek a révén ip a rk o d o tt terjeszkedni a
Satornilos tévelygését m egelőző időben és teljesen n y ílt kérdés m ind m áiglan az
is, hogy v a jjon egyált a lá b a n lehet-e ezen a téren fejlődésről beszélni? Irenaeus
feljegyzéséből a n n y it lá tu n k , hogy Satornilos éppen úgy do k etásk o d o tt, m in t m ár
jó v al előtte sok m ás n év telen és így nem szól sem m i érv sem a m e lle tt, hogy az
ignatiusi levelek doketáiban éppen S atornilo st és nézetfeleit ism erjük fel, h o lott
m ár jóval ő e lő ttü k a zsidóskodó té v ta n ító k is do k etásk o d tak .
H á t a Marc io n ra utaló k ritikai ellenvetés m egállhat-e? S zerintünk nem
á llh a t m eg. M a rcio n , a sinopei püspök fia t. i. 140 és 150 között R óm ában a szír
Cerdo társaság áb an a la k íto tta ki olyan, am ilyen rendszerét, m elynek keretébe a z t
a nézetét is beillesztette, hogy K risztus születése csupán lá tsz a t volt. E szerin t ő
a doketism usnak m ég csak azon a kezdetleges fokán á lla n a, am elyen az eretnekek
csakis a Jézus testb en való m egjelenését ta g a d tá k . M inthogy azonban ő, a
haeresisének cáfolásával b eh ató an foglalkozó Tertullianus szerint217 a K risztus
h a lá lá t és feltám a d ásá t is ta g a d ta , am ennyiben ez a negatio az ő té v ta n á b ó l leg­
aláb b is egyenesen k ö v e tk e z te th e tő 218, te h á t n y ilvánvaló, hogy ő éppoly jellegzetes
doketa v o lt, m in t az ignatiusi levelekben k á rh o z ta to tt eretnekek. Ezen az alap o n
indokolt lehetne az a nézet, m ely szerint az illető ignatiusi levelek írója ő ellenében
v édekezett. Á m de m ég ha ez volna is a tén y állás, akkor sem lehet belátn i, hogy

213 S a torneilos, S a to rn inos, a la tin eg y h á z i a ty á k n á l S a tu rn in u s. V. ö. Irenueus, A d v .

H a e r. I 24, 1. 2 . ; H ip p o ly tu s , P h ilo so p h . V II 2 8 ; J u s t i n u s , D ialo g. 3 5 ; T ertullian us, De
a n im a 2 3 ; E usebius h. e. IV 7, 3. 4. 2 2 ; E p i p h a n i u s , P a n a rio n 2 3 ; P raedestinatus 1; —
Theodoretus, H a e r. fa b . I 3.
214 Δ o κ η τ α ί Δοκιταί je lzés, m in t á ta lá n o s k a te g ó ria elő szö r Theodoretusnál (K p. 82 οἱ γάρ
τὴ ν Μαρκίωνος καὶ Βαλεντίνου καὶ Μάνητος καὶ τῶν ἄλλων Δοκιτῶν αἵ ρεσιν ἐπὶ τοῦ παρόντος
ἀνανεούμενοι) fo rd u l elő, m íg a rég ib b e re tn e k -c á fo ló k az ille tő h e r e tik u s o k a t nem fo g la l­
tá k össze ezen eg y etem es je lle g ű m e g h a tá ro z á s a lá . L eg elő b b alexandriai K elem en e m le ­
g eti a d o k e tá k a t k ü lö n s z e k ta n é v e n (Strom I I I 13 V II 17).
215 A dv. H a e r. I 24, 2.
216 A dv. H a e r. I I I 16, 1 ; 18, 6.
217 A dv. M arcio n em IV , 13. 19.
218 U. ο. I I I , 8.
E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei. 481

m iért kellene' Marc iont és követőit azonosítanunk az e lő ttü k legalább is fél szá­
zad d al, ső t m ég előbb élt azokkal a d o k eták k al, akikkel szem ben Ig n atiu s, m in t
kortárs v éd ek ezett? Hiszen a doketism us lényegileg ugyanaz v o lt az Ignatius
idejében, m in t am iben m eg n y ilv án u lt az egész m ásodik század folyam án; legfel­
jebb csak a z t te k in th e tn ő k a fejlődés m u ta tó já n a k , hogy míg előbb csupán szóla­
m okkal ta g a d tá k a zsidóskodó á lta n ító k Jé z u sn a k valóságos em beri v o ltá t, addig
m ár M artion doctrina g y a n á n t ik ta tta be a z t a m aga elm életébe. E z a k örülm ény
azonban nem szolgálhat alapul arra nézve, hogy az Ignatius leveleinek doketáiul
M arcion t és kö v ető it fogadjuk el.
Még kevesebb valószínűséggel lehet a z t á llíta n i, hogy a szóbanforgó e re t­
nekek képviselői az alex an d riai gnosztikusok, t. i. Basilides és Valentinus v o lta k
volna.
Basilides, a Péter apostol állítólagos tolm ácsának Glaukiasn a k 219, vag y talán
Satornilosszal e g y ü tt Menandernek220 a ta n ítv á n y a , Hadrianus uralkodása idején221
A lexandriában te rje sz te tte képzelet-szülte té v ta n a it. Az ő 365 szellem világot
egybefoglaló, varázs erejű, m isztikus Ἀßραξας bálványa körül seregeltette össze az alsó
égboltozat 7 a n g y alát, m elyek az ő lényének fokozatos k in y ilatk o ztatásai, névszerint
νοῦς, λόγος, φρόνησις, σοφία, δύναμις, δίκαιοσύνη, εἰρήνη222. E zeknek a feje a zsidók istene,
a világ terem tő ὁ ἄρχών és az em beri szellem eknek a világosság biro d alm áb a való
visszatérését eszközli az em ber-Jézus, akire a bem erítéskor, m in t galam b sz állo tt
a lá a νοῦς. E bbe a zavaros bölcselkedésbe szőtte be a m aga doketism usát és a
K risztus ta g a d á sá t, a z t ta n ítv á n , hogy a M egváltó nem a m eg feszített Jézus,
hanem az Isten Lelke. Jézus szenvedésének az em beriség m egváltásához semmi
köze nincs. Az égből alá sz állo tt M egváltó szenvedéstől m entes, azonban Jézus,
m in t olyan em ber szenvedett, m in t ak in ek fén y term észetét a gonosz anyaga
m eg fe rtő z te tte és így to v á b b .
Már a 136. év tá já n A lexandriából R óm ába k ö ltö z ö tt és 165 körül C yprusban
e lh a lt Valentinus223 gnosztikus rendszere k á p rá z ta tó b b , h ab ár szintén rak o n c á t­
lanul csapongó képzelődés szörny szülem énye, m elyben sem észszerűség, sem
eszm ekapcsolat nincs. V ilágnézetének term ék en y ítő ta la ja a hellén Synkretism us,
am elyből sa rja d zo tt fel szilaj képzelettel p áro su lt gondolkozásának és theosophiai
m ysticism u sán ak term ékéül az a filozófiai zom áncú elm élet, am ely Irenaeusn a k,
alexandriai Kelemennek és Tertullianusn a k ezer gondot okozott. Szerinte az esz­
m ényi ős elv az Aeon és ennek tök életlen képm ása a K osm os, ez u tó b b it a dem i­
urgos a lk o tta , ak it Valentinus az a le x a n d ria i Kelemen jelzése szerint224 m ost
Istennek és A ty án ak , m ajd az igaz Isten kép m ásán ak és p ró fétán ak n ev ezett. Az
egyetem es lé t felett trónol az örök Aeon, ὁ ζῶν αἰών, vagy m ás jelzés szerint az eleve
létező em ber ὁ προὼν Ἄ νθρωπος az egyedül jó A tya ὁ μόνος ἀγαθὸς πατήρ. A szellem világban
az em bernek is része van a lélek révén. A tere m tő az em berbe b e le h in te tte a felsőbb
lét m ag v á t σπέρμα τῆς ἀνωθεν οὐσίας, am ely sérth etetlen . A szenvedések leküzdésével
e g y ü tt elnyeletik a halál is. E m egváltási fo ly am atb an Jé zu sn a k szintén v an
szerepe, am ennyiben tökéletes lem ondásával istenséggé szellem ült á t és így ju to tt
el a váltság eszm éjének m ag a slatá ra .
Irenaeus m indezekhez hozzá teszi225, am it lényegileg E pip h a n iu s (367—403)226
szintén jelez, hogy Valentinus rendszere v o ltak ép p en az Aeonok genealógiája,
m elyszerint a szellem ek élén valam i m egnevezhetetlen D uas áll. E n n ek egyik tag ja
az Ἄ ρρητος, a m ásik a Σιγή. Ez az elv p ár m ásik p á rt sugároz ki, ú. m .: az A ty á t,
219 Clein. S tro m V II 106.
220 E p ip h a n iu s , P a n a r io n 2 3 . l .
221 Clem. id. h ., E usebius C hron. a n n . 133.
222 A dv. H a e r, I 24, 3 ; Clem. S tro m . 4, 16, 2.
223 A dv. H ae r. III 4 3. V. ö. Euseb. h . e. IV. 11, 1 : Ουαλεντῖ νος μὲν γ ὰρ ἠ λ θ εν εἰς Ρώμην
ἐπὶ ϓγίνου ἤκμ ασεν δὲ ἐπὶ Πίoυ καὶ παρέμεινεν ἕως Ἀνικήτου. A v o n a tk o z ó b ő iro d a lm i jelzés
Preuschent ől a H a u c k R e a le n c y k lo p a e d iá já b a n 320 k ö t. 306 kk.
224 S tro m . IV 13.
225 A dv. H a e r. I 11, 1.
226 P a n a r io n 31, 5.
482 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei

Πατήρ és az igazságot, Ἀ λήθεια. E k é t párból ism ét egy k ettő s fogalom pár ered,
nevezetesen Λόγος és Ζωή, to v á b b á Ἄ νθρωπος é s Ἐκκλησία. Ez a négy fogalom pár az
első Ogdoas. Λόγος és Ζωή v iszont tíz erőt áraszt ki, Ἄ νθρωπος é s Ἐκκλησία pedig tizen ­
k e ttő t. K risztu s nem a P lerom án belől levő aeonok em an atió ja, hanem őt az A nya
szülte m eg árnyékolás fo ly tán . V iszont Jézu s m ost a Θελητός, m ajd a K risztus,
m ajd az Ἄ νθρωπoς-Ἐκκλησία syzygiájának em an atió ja, a Szentlélek m eg a z ’Αλήθεια
kisugárzása.
E zenkívül m ég a valentinusi term inológiában o tt ta lá lju k az epiphaniusi
előadás szerint az ἔννοια, χάρις, ἀγέννητος, βυθός, Hippolytus szerint 227 pedig a
μονάς, νοῦς, σταυρός, ὅρος, μετοχεύς, οὐσία ψυχική, ὀγδοάς m ű sz a v a k at, am ik a lét, a bűn
és a váltság örök p ro b lém áján ak m egfejtésére törekvő fogyatékos bölcselkedés
túlfeszültségéből és ziláltságából szárm azo tt sikertelen erőlködésnek m egannyi
jelei és a zagyvalékos képzetek és cikornyás feltevések egyvelegének ism érvei.
K érdés te h á t, m icsoda oknál fogva és m i m ódon lehet kapcsolatba hozni
az ig n atiusi leveleket a basilidesi, illetőleg m ég inkább a v alentinusi gnosticism us
cáfo latáv al?
A m agnesiai levélben (82) ez a té te l olvasható: Εἶς θεός ἐστιν, ὁ φανερώσας ἑαυτὸν
διὰ Ἰησοῦ Χρίστοῦ τοῦ υἱοῦ, ὅς ἐστιν αὐτοῦ λόγος, ἀπὸ σιγῆς προελθὼν, ὃς κατὰ πάντα εὐηρέστησεν τῷ
πέμψαντι αὐτόν. I tt a προελθών, a λόγος és σιγή s z a v a k a t a k ritik a oly g y an ú sak ­
n a k ta lá lja , hogy azokból a v alen tin u si gnosis ellen való cáfo lato t á lla p ítja meg
a következő érvelés a la p já n : α) προελθών, illetőleg ennek igei alak ja προέρχεσθαι a
logos term észetfeletti e m an atió ján ak kifejezésére h aszn ált gnosztikus m űszó;
β) λόγος az Irenaeus előadása szerint a valen tin u si rendszerben a h a rm ad ik aeon-
p ár egyik ta g ja és γ) Σιγή, m in t am elyből a logos ered, v alentinusi aeon; így h á t
nyilvánvaló, hogy a m agnesiai levél írója em e v alen tin u si eretnekség ellen való
védekezésre gondolt, am i viszont a n e v e ze tt levélnek s ezzel e g y ü tt az összes
ig n atiusi leveleknek a m ásodik század közepén tú l eső időből tö rté n t keletkezését
igazolja.
Á m de, am i α) προελθών kifejezést illeti, ezt az Ig natius n y elv használatában
nem te k in th e tjü k a v alen tin u si em anatio jelzésére h a szn á lt szóval azonos értelm ű ­
nek, m e rt h a b á r a gnosztikusok az aeonok k iá ra d á sá t nagy ritk á n προέρχεσθαι ver­
bum m al jelzik, m in d a m e lle tt n álu k az ezt kifejező verbum rendesen προβάλειν,
προβεβλῆσθαι és főnévileg προβαλή228. V iszont m ásfelől προέρχεσθαι az egyházi íróknál
nem egyszer fordul elő a F iú n a k az A ty átó l való eleve szárm azása jelzésére,229
azonban ez az ige ren d szerin t a L ogosnak a világba való, azaz idői és földi m eg­
jelenésére a lk a lm a z o tt kifejezés230. A προέρχεσθαι verbum a m agnesiai levélben, az
e m líte tt helyen (82) kívül m ég 72-ben, de sem ebben, sem a többi levélben ebben
a v o n atk o zásb an m á s u tt nem ta lá lh a tó . A β) ellenérv szintén erőtelen, ső t cáfolat
nélkül is m egdől. A rra nézve ugyanis, hogy a m agnesiai levél író ja, m ár t . i.
szerin tü n k Ignatius a Logos elnevezést Jézu sra alkalm azza, nem v o lt szüksége
gnosztikus m eg h atáro zásra. Hiszen a negyedik evangéliom színes és világos iogos-
elm élete nyom án annyira bev éső d ö tt az őskeresztyénség k ö z tu d a tá b a az a h it,
hogy a F iú, m in t az A ty á n a k képm ása, a m eg testesü lt örök Logos, hogy tu la jd o n ­
képpen m ég a gnosztikusok is innen kölcsönözték term in o ló g iá ju k at és nem m eg­
fordítva. H ogy Magn 82-ben a Logos nem gnosztikus aeonra vo n atk o zik , a z t még
a γ) ellenérv h a n g o z ta tá sa dacára is á llíth a tju k .
A k ritik a legfőbb kifogása γ) a körül m ozog, hogy M agn 82 szerint éppen
úgy, m in t a v alen tin u si rendszerben a Logos a Sigeb ő l ered, azaz ez utóbbinak
az e m a n a tió ja. E rre nézve Irenaeus a z t a d ja elő, a m in t m ár jeleztem is, hogy a
valen tin u si rendszerben az első syzygia, azaz aeo n p ár Ἄ ρρητος és Σιγή, ebből szár­
m azik Πατήρ és Ἀ λήθεια, ebből meg Λόγος és Ζωή. Más h e ly ü tt ugyan m á sképpen

227 P h ilo s. V I, 29 k k .
228 A dv. H a e r. I 1— 5. 11. 12.
229 p. o. E p i p h a n i u s , P a n a r io n 69, 73 ; 73, 30. 36. E useb. a d v . M arcell. II, 2.
230 p. o. J u s tinus, D ia l . 43., H ip p o ly tu s , c o n tra N o et. 11. 17.
E rd ő s K á ro ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei. 483

nevezi Irenaeus231 az a e o n p áro k a t, nevezetesen legfelül áll Προαρχή illetőleg

Προπάτωρ és Βυθος, a z u tá n Ἔ ννοια, illetőleg Χάρίς és Σιγή, a z u tá n a Νοῦς, Μονογενής
és πατήρ Ἀ λήθεια. Ím e, seholsem ered közvetlenül a Sigeből a Logos és így nincs
meg a közvetlen kap cso lat oly m ódon, m in t M agn 82 em e tételében: λόγος ἀπὸ
σιγῆς προελθών. E bből következik, hogy az ign atiu si m o n d atn a k a valentinusi
képzethez nincs sem m i köze.
In k áb b a z t lehetne m ondani, hogy ez a té te l a Basilides term inológiájára
em lékeztet, am ennyiben ő alexandriai Kelemen232 szerint 8 a e o n p árt, Ogdoast,
a Philosophum ena szerint pedig H eb d o m ast té te le z e tt fel. Az ő egyes aeonjai:
Νοῦς, Λόγος, Φρόνησις, Σοφία, Δύναμις, Δικαιοσύνη, Ε ἰρήνη k ö zö tt nem is szerepel Sige,
azonban m ivel követői a valen tin ian u so k k al e g y ü tt a h a llg a tá s tito k zato sság ára
szintén sú ly t helyeztek, lehetséges, hogy a rendszerébe szintén be v o lt illesztve
a Sige fogalm a, m in d a m e lle tt nem oly jellegzetesen, hogy ebből a körülm ényből
M agn 82-vel való hasonlóságra lehetne k ö v etk eztetn ü n k . Ám ha m égis itten
ily en fajta eretn ek v o n a tk o z á st a k a rn a k lá tn i: akkor vissza kell m en n ü n k a leg­
ősibb haeresishez. O tt pedig Simon m a gu st ta lá lju k , aki Eusebius feljegyzése
szerin t233 χάσης ἀρχηγὸς αἱρεσεως és a z t h ird e tte volna, hogy ἦν θεὸς καὶ σιγὴ,
ső t egy neki tu la jd o n íto tt Ἀ πόφασις cím ű ira tb a n 234 a Σιγή-t az aeonok feje gya­
n á n t em líti. E zt az ap okrif ira to t nem ta r tju k ugyan a lk alm asn ak arra, hogy
reá érvelési célból h iv atkozzunk, m in d a m e lle tt elég érdekes jelenség ez ab b an
a te k in te tb e n , hogy az ig n atiusi levél szóban forgó téte lé n e k m egvilágításánál
h á tté r g y an án t felm utassuk.
H a m ár az eddigiek szerint történ elm ileg nem igazolható, hogy az ignatiusi
levelek írója a valen tin u si, vagy basilidesi rendszer kifejezési készletéből köl­
csönözte volna m ű szav ait; to v áb b á , ha a z t sem lehet té n y k é n t m eg állap ítan i,
hogy ő a Valentinus és nézettársai cáfo latáv al foglalkozott, az a kérdés, v a jjon
en n ek a kétségtelenül gnosztikus ízű és színű p assu sn ak a szavai az Ignatius
korabeli nyelvhasználatból indokolhatók-e? Vagyis m ás szavakkal: M iért kellett
az író n a k ezt a h eretikus é rtelm ű Sige szót oly nyom atékosan alk alm azn i, h o lo tt
bibliai term inussal is é lh e te tt volna.
E pon tn ál m indenek e lő tt m egjegyezzük, hogy a reán k sz állo tt kézirati
szövegek k ö z ö tt lényeges eltérés észlelhető. A M edicei k éziratb an ugyanis Magn 82
vonatkozó téte le így hangzik: ὅς ἐστιν αὐτοῦ λόγος ἀῒδιος οὐκ ἀπὸ σιγῆς προελθών,
am ely olvasást a régi latin fordítás és Timotheus Aelurus egy idézete szintén
m egerősíteni látszik. C sakugyan ehhez a szöveghez fűződő hasonló gondolatot
fejezett ki Augustinus235 és az ő nyom án a jezsu ita Petavius236, sőt id evonatkozó­
lag m ég tö b b párhuzam os té te lt is sorol fel Pearson237. E z a közönségesen ism ert
szöveg bizonyára a z t a g y a n ú t kelth etn é fel b ennünk, hogy a levélíró h a tá ro z o tta n
a gn o sticizm ust igyekszik cáfolni, am időn a logosról hitvallásszerűen b izonyítja,
hogy ő ἀῒδιος és ebbeli n y ila tk o z a tá n a k m ag y a ráz a táu l egyszersm ind hozzá teszi,
hogy οὐκ ἀπὸ σιγής προελθών. Úgy de ez az exegesis e lfo g a d h ata tla n a z é rt, m ert
m aga az alap u l felv e tt szöveg hibás. Lightfoot238 és Z a h n 239 b eh ató k ritik a i elem ­
zésen alapuló szövegkiadása nyom án m a m ár teljesen bizonyos, hogy sem a X I.
századbeli Medicei kódexnél és az ennek a la p já n k ia d o tt latin fo rd ításn ál jóval
régibb korú, t. i. az V. század végén k elt örm ény fo rd ításb an , sem a Timotheus
Aelurusn á l nagyobb tek in té ly ű antiochiai Severusnal nincs m eg ez a k ét vitás
szó: ἀῒδιος, οὐκ, sőt inkább a m o n d at helyes szövegben így van: ὅς ἐστιν αὐτοδ λόγος,
ἀπὸ σιγῆς προελθών, am ikor is az író gondolata ez: K risztus öröktőlfogva az A tyá­

231 A d v . H a e r. I 1, 1.
232 S tro m . IV 25.
233 h. e. I I 13.
234 P h ilo so p h u m e n a V I 18.
235 S erm . 369 c. 2.
233 De th e o lo g ic is d o g m a tik u s to m . IV . De eccle s. h ie r a r c h . lib. V , c. 8 § 7.
237 V in d ic iae Ign. I I c. 4.
238 C o n te m p o ra ry R e v ie w 1875 fe b r. 357 k. és T he A p o st. F a th e rs 2II 125 k.
239 P P . A pp. I I 36 k .
6,
484 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei.

nál v o lt (ὃς πρὸ αἰώνων παρὰ πατρὶ ἦν Magn 6j), azonban az Ige, m in t Istennek
nem hazudó szája (ἀψευδές στόμα Róm 82), n y ila tk o z a ta (γνώμη E f 32), tu d ása (γνῶσις
E f 172) végezetre m egjelent éppen akkor, am időn az em ber-K risztus sz ü le te tt és
általa Isten, m in t Fia á lta l, hosszas hallg atás u tán , szólott az em berekhez240.
Ezzel a szöveggel és ily exegesissel az Ignatius eszm evilágába egészen beillő
krisztologiai k épzetet nyerü n k , m ely esetben végképpen m egdől az a hypothesis,
m in th a a szóbanforgó m o n d a tta l a gnosztikus rendszer ellenében a k a rt volna
védekezni az állítólag később korú ism eretlen levélíró.
A zt a k ritik a i gáncsoskodást, hogy az ignatiusi levelek nyelv h aszn álata a
gnosticism usszal való közeli érintkezésre vall, szintén az exegesis és filológia
segítségével h á ríth a tju k el. I tt arra a kérdésre kell felelnünk, v ajjon a levelek­
ben előforduló αἰῶνες, πλήρωμα, φύσις, χρῆσις szavak és a hozzájuk fűződő kifeje­
zések nem á ru lják-e el a gnosticism us virágzása korából való ered etet?
T a g a d h a ta tla n , hogy az író a je lz e tt sz av a k a t több ízben alk alm azza,m ég ­
pedig nem egyszer bővebb m ag y a ráz a to t igénylő m ódon. E gy helyen (Ef 81) a z t
jelzi, hogy ő áld ozatul a d ja m a g á t az efézusiakért, az aeonoknál hírneves egy­
h ázért (ἁγνίζομαι ὑπὲρ ὑμῶν Ἐ φεσίων, ἐκκλησίας τῆς διαβοήτου τοῖς αἰῶσιν);m ajd a rra a kér­
désre felel, hogy a három titokzatosság, ú . m .: M ária szüzessége és szülése,
m in t szintén Jézus h alála m iképpen je le n te te tt ki az aeonoknak?
(Ef 191 2 τρία μυστήρια κραυγῆς ... πῶς οὖν ἐπεφανερώθη τοῖς αἰῶσιν;). Á m de ebből nem az
következik, a m in t ném elyek gondolják, hogy i tt az αιώνες jelzés a gnosztikus
világnézetben szereplő felsőbb hatalm asságokhoz hasonló szellem eket jelenti,
hanem az, hogy Ignatius az újszövetségi és s a já t korabeli n y elv h aszn álat
szerint az αἰῶνες szóval a világkorszakokat, az id ő folyam atot és az időben létező
em bervilágot jelzi. Micsoda értelm e is volna annak, hogy az efézusi gyülekezet­
nek híre-neve van az aeonoknál, m in t gnosztikus szellem eknél? vagy, hogy ama
három titk o t az aeonoknak je le n te tte ki az Isten? Szerintünk az αἰών ( = ἀεὶ ὤν)
úgy Ig natiusnál, m in t m ár előbb az őskeresztyén irodalom ban a m indig meglevő
id ő ta rta m o t (p erp etu itas tem poris, a etern itas), a ztán á tv itt értelem ben m ag át
az em bervilágot, αἰὼν οὖτος, és ὁ νῦν αἰών a jelenlegi k ort ( ‫ ) הָ עֺו לָ ם הַ זֶּ ה‬, αἰών μελλων
a jövő k o rt ( ‫ ) הָֺ ו לָ ם הַ בָּ ה‬jelenti és ily vonatkozásban fordul elő ez a kifejezés igen
gyakran úgy az evangéliom okban, m in t k iv áltképpen a P á l apostol ira ta ib a n 241.
É ppen így van a dolog a πλήρωμα-val is, am ely s u b sta n tiv u m o t Ignatius
az efézusi és trallési levél cím iratában használ jellegzetesen. E bből a körülm ény­
ből szintén a z t g y a n ítja a n e g a tív k ritik a , hogy ez a k ét levél a gnosztikus irán y ­
z a tta l hozható kap cso latb a. De ez is tévedés. H iszen tu d ju k , hogy m ár P ál apos­
to ln a k kedvenc szava a πλήρωμα úgy abszolúte, m in t genitivusokkal összekötve,
van p. Ο. πλήρωμα τῆς γῆς (1 K or 1026), πλήρωμα τοῦ χρόνου (Gal 44), πλήρωμα Χριστοῦ
(Ef 413), sőt πλήρωμα τoῦ θεοῦ(Ε f 318), πλήρωμα τῆς θεότητος (Kol 29) is, pedig ő még
nem v ita tk o z o tt ale x a n d ria i gnosztikusokkal. A régibb keletű evangéliom okban
szintén olvasható p. ο. κόφίνων πληρώματα (Mk 643); ugyancsak σπυρίδων πληρώματα (Mk
820) κτλ. Midőn te h á t Ignatius az efézusi levele olvasóit plerom ával m eg áld o ttak n ak
nevezi, ezzel csakis hasonló g o n d o lato t a k a r kifejezni, m in t am in ő t olvasha­
tu n k P á ln á l (Róm 1529: ἐν πλήρώματι εὐλογίας); és a trallési aty afiakhoz in té z e tt
levele cím iratában az ἐν τῷ πλήρώματι egyszerűen a z t jelenti, hogy ő k e t össze­
ségükben, e g y ü ttv év e üdvözli.
Még a φύσις és χρῆσις h a sz n á la tá t v ilá g ítju k m eg p ár szóval. Az efézusiak­
ról a z t írja a levélíró, hogy ők a nevöket igaz term észetükkel a K risztus Jé zu s­
ban való hit és szeretet szerint θύσει δίκαια κατὰ πίστιν καὶ ἀγάπην ἐν Χριστῷ Ιησοῦ szerez­
té k (Ef 11), viszont a trallesiekről a z t m o ndja, hogy n ek ik szeplőtelen és

240 V. ö. m ég Zahn, Ig n . v. A n t. 382 k ., 390 k .. 471 kk.

241 Szám os p á rh u z a m o s v o n a tk o z á s t so ro l fél G rim m , L e x ik o n g ra e co-la t i n u m . L ips.
41902 és P re u sc h e o B a u e r, G riechisch - D eu tsch es W ö rte rb u c h zu d en S c h rilte n des
N euen T e s ta m e n ts . G ieszen 21925.
E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei. 485

kifogástalan lelk ü letük van ἄμωμον διάνοιαν καὶ ἀδιάκριτον ἔχοντες (T rall 11), m ég pedig
ez u tó b b ia k oὐ κατὰ χρὴσιν, ἀλλὰ κατά φύσιν, azaz nem szokásból, hanem term é­
szetből. Nos h á t ta g a d h a ta tla n , hogy ezek a m ondások első h allásra cikornyás
frázisoknak tű n n e k fel és a tisztes püspök k ife je z h e tte , volna m a g á t egy­
szerű, világos nyelven is. De ta lá n éppen e k é t levele írásak o r telv e v o lt a
lelke sok olyan g o n d o lattal, am inek a tolm ácsolására nem tu d o tt h am a rjá b a n
m egfelelő s z a v a k a t talá ln i és így v e tte igénybe a so k a t és nag y o t m ondani akaró
g y ak o rlatlan írók segédeszközét, a frázist. E m ia tt azonban nem lehet e leveleit
m eg g y an ú sítan i azzal, hogy azok gnosztikus stílusra v allan ak . A zt m i is tu d ju k ,
hogy a v a le n tiniánusok a z t képzelték m agukról, hogy ők nem διὰ πράξεως, hanem
abszolút m ódon részesülnek az üdvben, m in t term észet szerint lelkiek φύσει
πνευματικοί. Á m de ők éppen úgy, sőt m ég inkább kölcsönözhették ezt a kifejezést
az Ignatius leveleiből, m in tah o g y az ellenkező vélekedésű k ritik u so k szerint
állítólag Ign atiu s kölcsönözte volna ő tő lü k . Ezen az alapon a z t gondoljuk, hogy
m í g Ig n atiu sn ál nem indokolható a gnosztikus felfogás h a tá sa , addig a gnosztiku­
s o k erőlködésénél észlelhető, hogy ők keresztyén színezetet a k a rta k kölcsönözni
az o k oskodásuknak és ezt azzal igyekeztek elérni, hogy a keresztyén nyelvhaszná­
la t egyes jellem ző szav ait pêle-m êle beleszőtték a kifejezéseikbe.
E zek a la p já n a z t m o n d h atju k , hogy az ignatiusi levelek eretn ek ellenes tételei
a vizsgálódás fo n alát ab b a az időszakba vezetik vissza, am ikor m ég a zsidós
doketism us tévelygései veszélyeztették az evangéliom i tu d o m án y tisz ta sá g át.
Ez a k ó rtü n e t legjellegzetesebben az Ignatius korában m u ta tk o z o tt, m inthogy
ak k o r m ég a gnosztikus és zsidóskodó irá n y z ato k egym ással érintkezve, sőt k a r­
öltve lép tek fel, m íg m ár a m ásodik század közepe tá já n a különválás m eg tö rté n t
és a gnosticism us, m in t önálló rendszer elin d u lt azon az úto n , m ely a felbom lás
stá d iu m á b a jutáshoz v e z ete tt.
V izsgálódásunk eredm énye te h á t az, hogy az ignatiusi levelek a u th e n tiá já t
az azokban ostorozott haeresis a la p já n v ita tn i igen, de elv itatn i nem lehet.

3. A levelek írójának egyénisége.

Sok v itá ra a d o tt a lk a lm a t az ignatiusi levelek hitelességének kérdésénél az
író egyéniségéről a lk o to tt különböző felfogás. M iként ugyanis a páli leveleknél
a cím iratbeli jelzésekből és a szem élyi vonatkozásokból gyakran döntő érveket
lehet kovácsolni az a u th e n tia igazolására, vagy tag a d á sára : a k k é n t az ignatiusi
levelek író ján ak önjellem zése és önm agáról t e t t n y ila tk o z a tai szintén eltérő néze­
te k kialak u lására sz o lg á lta tta k okot.
Már m aga a Θεοφόρος k itü n te tő jelző, am ellyel k a p cso latb an az Ignatius
neve m inden levél cím íratában olvasható, egyes k ritik u so k szerint oly nagy el­
b izakodottságot és tú lf ű tö tt önérzetet á rú i el, am ilyen egy antiochiai püspökhöz
és állítólagos ap o sto ltan ítv án y h o z nem illik. Nem is em líti ezt a n ev et m ég E use­
bius, Hieronymus, Chrysostomus, Theodoretus sem, csakis antiochiai Efrém, meg
Jób és Gobarus szerzetesek írjá k legelőbb a V I. században, am iből nyilván azt
leh etn e k ö v etk eztetn i, hogy a levelekben eredetileg nem is v o lt m eg ez a jelzés.
A levelek b eh ató elem ézése u tá n m ag u n k is úgy érezzük, hogy ezt a k ritik a i m eg­
ro v á s t alig lehet e lh á ríta n i, m ert valósággal p éld átlan eset az őskeresztyén iro­
dalom ban, hogy egy levélíró, m ég ha püspök, vagy éppen ap ostol v o lt légyen is,
ilyen nagy jelentőségű és jellegzetes ta rta lm ú díszjelzőt igényelt volna a m aga
szám ára. E n n ek az eljá rá sn a k szo k atlan ság át nem m en ti m ég az a körülm ény
sem , hogy a theophoros n év v o ltaképpen nem θεοφόρος (= θεοφορῶν) leh e tett, m ely
esetben ez a szó a z t jelentené, hogy Iste n t hordozó, hanem θεόφορος (=θεοφορούμενος),
am ely = Isten tő l h o rdozott. M indam ellett íté le t m ondás e lő tt figyelem be kell
v en nünk elsőben is azt, hogy ez a n év m ár a régi szír és örm ény ford ításo k b an
m egvan, te h á t aligha te k in th e tő valam ely későbbi in te rp o la to r szándékos és cél­
zatos becsem pészésének; to v áb b á tu d n u n k kell a z t, hogy a görög és latin keresz­
ty én ny elv h aszn álatb an m ajdnem ált alán o san b e v e tt gyak o rlat v o lt a k ettő s és
486 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei.

h á rm a s név, fő k én t a cím jelzéseknél, am ire sok p é ld á t ta lá lu n k m ár az E p ip h a ­

nius P a n a rio n já b a n 242. Ign atiu s te h á t szintén v á la s z th a to tt m agának az egy­
házi m éltóságához m ért m elléknevet, azonban csakis ak k o r v o lt volna szerencsés
a v álasztása, ha ezt a n ev et így hang jelezve írta volna: θεόφορος, a m it bízvást
v á rh a tn á n k is tőle, azonban m ivel m inden jel arra m u ta t, hogy ő m aga a latin
nevéhez nem a θεόφορος, hanem a θεοφόρος görög nom en p ro p riu m o t v álaszto tta,
ezzel ny ilv án a z t a lá ts z a to t kelti fel, hogy a hívei és. k o rtá rsa i részéről irán ta
ta n ú s íto tt kegyeletet m integy hivalkodásra h aszn álta fel.
E zzel egyszersm ind h e ly te le n ítjü k a z t a han g o t is, am ellyel a m aga egyéni­
ségéről és bekövetkezendő v é rtan ú ság áró l szól, am időn ugyanis m ag án ak oly
n ag y jelentőséget tu la jd o n ít, m in th a ő a hív ek re nézve ἀντίψυχον volna243. Ez
am olyan ap ostoli s tílu st után zó kifejezés a k a r lenni, m ellyel a z t szándékozott
m o n d an i, hogy ő a m aga é le té t is kész odaáldozni a h ív ek é rt, azok jav á ra, bol­
dogságára. Á m de am i P á l apostol ajak áró l egészen hozzá m éltóan hangzik, m ikor
a z t m o n d ja, hogy k ív án n á , v a jha ő m aga á to k lenne elszakasztva K risztustól,
csakhogy a ty afiai, a te s t szerint rokon zsidó vérei idvességet nyerjenek (Róm 93):
a z t Ignatius m inden hitbuzgósága m e lle tt sem v issz h a n g o z ta th a tta találóan.
E bben a m odorban a n a iv itá s m e lle tt van ném inem ű túlbecsülés, am ely bizo­
nyosan idő h a la d tá v a l fokozatosan a la k u lt ki az egykor m ég ifjú antiochiai pres­
b y te r különben egyszerű igénytelen lelkü letében, m ígnem aztán a v értanúság
közeledtére tu d alo m m á v á ll benne az a képzet, hogy ő, h a szinte a halálával
nem szerezhet is v á ltsá g o t a híveinek, de mégis követendő például szolgál m ajd
az u tó k o r e lő tt.
Ezzel a püspöki tu d alo m m a l egészen összefér az a m ásik véglet, m elyszerint
ő m a g á t περίψημα-nak (Ef 81 181) és a szír keresztyének k ö z ö tt az utolsónak
nevezi (E f 212 T rail 131 R óm 92 Sm yrn 111 . Nos, h á t P á l ap ostol szintén m o n d o tta
m agáról, hogy ő szinte a világ szem etjévé ὡς περικαθάρματα τοῦ κόσμου, m indenek­
nek söpredékévé πάντων π ερίψημα le tt (1 K or 413), m ajd m a g á t ἔκτρωμα-nak
(1 K or 158) és m inden szentek k ö zö tt a legeslegkisebbnek (E f 38) és az apostolok
k ö z ö tt is a legkisebbnek nevezte, a k i nem m éltó, hogy ap o sto ln ak h ív já k (1 K or
159): csakhogy ezek a kifejezések az ő dialek tik ai érvelése rendén m egannyi
m eg o k o lt n y ila tk o z a to k n ak b izo n y u ltak . Ignatiusnál azonban ilyen apostoli
indokokról szó sem le h e t. H a h á t ő m égis ilyen szólam okat engedett m eg m agá­
n ak, ezzel á tlé p te a z t a h a tá r t, am eddig és a z t a k ö rt, am elyen belől h iv atv a
v o lt m u n k álk o d n i.
H ogy egyénisége a kim ért h a tá ro n csakugyan tú lcsap o n g o tt, igazolják azok
az intelm ei, am elyeket m inden tö rté n e ti előzm ényre való hivatkozás nélkül in té ­
z e tt a gyülekezetekhez az á lta la eg y éb k én t nem es célzattal k itü n te te tt presb y ter-
püspökök irá n t tarto zó hódolat és engedelm esség ta n ú sítá sa indokából. Mily fel­
tű n ő e lle n té t van P á l apostol és Ignatius k ö z ö tt a püspöki tiszt és az az irá n t
köteles tisz te leta d á s szem pontjából, a z t m ég jelezni is szükségtelen. Az e te k in te t­
ben Ig n atiu s ellen em elhető szem rehányást azonban e n y h íti az a körülm ény,
m elyszerint ő az Iste n t és K risz tu st m egillető tisztelethez hasonló hó d o lat m eg­
a d á sá n á l244 nem an n y ira a m aga szem élyére, m in t inkább az általa b e tö ltö tt
püspöki h iv a ta lra gondolt. H iszen, a k i állítólag apostolokkal v o lt közelebbi isme­
retségben, az m e g ta n u lh a tta , hogy a lelkipásztori alázatosság és szerénység nem ­
csak elvileg m agasztos erény, hanem a z t a gyak o rlatb an szóval, írásban és te tte l
is igazolni kell. H a h á t a m i Ig n atiu su n k lassan-lassan egészen beleélte m ag át
ab b a a gondolatba, hogy az ő egyházkorm ányzói m éltósága irá n t m inden egyes
hívő engedelm ességgel ta rto z ik és ebből folyólag a ztán ezt az e lv e t igyekezett
közvetlenül alkalm azni és következetesen m eg is v aló sítan i, ez az eljárásba ,hono­
res m u ta n t m o res' ősi közm ondás a la p ján talá n -ta lá n elnézhető em beri gyarlóság.
242 E d . Oehler. I I 538— 542. v. ö. Pearson V in d. Ign. 11 c. 12 Z a h n , P P. A p p . I I 2 .,
F u n k , P a tr . A p ost. 1. p a g . L X V I I I . és 172.
243 E f 2 1 1 S m y rn 102 P o ly c 2 3 61.
244 E f. 6 1.
E rdős K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei. 487

A n a g y h írű antiochiai püspök bizonyára egy fejjel k im ag aslo tt ko rtársai

fe le tt és h a tá sa fo ly tá n m essze környéken erősbödött a keresztyén ö n tu d a t s te r­
jedt az evangéliom . E bokros érdem eire való tek in te tb ő l önkéntelenül is hajlandó
lehet a k ritik a enyhébben ítélkezni fele tte azokban az esetekben, am elyekben
nem elvi sérelm ekről, hanem csu pán szem élyi tú lh a jtá so k ró l és öntetszelgésről
van szó. Ilyen jellegű elszólásnak m in ő síth ető az, am időn p. o. a z t kérdezi a
trallesiektől (51), hogy v ájjo n nem volna-e ő képes n ek ik m ennyei dolgokról írni?
M ajd a püspök tek in tély én ek fokozására irányuló intelm éről a z t jegyzi meg,
hogy ezt a Szentlélek ihletése következtében teszi (Philad 72). L átn iv aló , hogy
h a b á r jóhiszem űleg és püspöki h iv atása tu d a tá b a n nem es elvek érdekében, a
hívek egységre vezérlésének szem pontjából szólott és ír t ilyen m agas hangon:
m in d am ellett m eg á lla p íth a tó az is, hogy ta lá n szán d ék talan u l, vagy naívságból,
de m in d en esetre m indannyiszor m egfeledkezett arró l a te stv é ri egyenlőségről,
am elynek az ,egy nyáj és egy p á szto r' eszm ényi elvénél fogva a gyülekezeti tag o k
és a lelki szolgák k ö z ö tt m eg kell lenni, ha szinte am azok egyszerű em berek,
em ezek pedig — Isten különös kegyelm éből — episkoposok is.
Ig n atiu s em ez egyéni fogyatkozásai azonban nem h aszn álh ató k fel érvekül
a levelei a u th e n tiá ja ellen. Ú jból és újból olvasván azo k at, arra az eredm ényre
ju tu n k , hogy am ilyen az író egyénisége, olyan a to lla és szellem e is. Le styl c’est
l’hom m e. M in d en ü tt kirí sorai k ö z ö tt az a tu d a lm a , hogy ő püspök és m in t a
n y á jn a k pásztora, szól a szép kies folyóvizek m e lle tt e lő tte és k ö rü lö tte legelő
juhokhoz. É ppen ezért a püspöki jogok és kiv áltság o k m e lle tt kardoskodó nézet-
tá rsa k n a k Ig n atiu sra való hivatkozása sikertelen erőlködés. Csakis bizonyítékul
és p éld áu l te k in th e tő ő ab b an a te k in te tb e n , hogy a nagyobb te k in té ly ű egyházi
kiválóságok m ár ab b an a korban is m ennyire e lté v e d h e tte k az önism eret és ön­
k ritik a terén s a kegyeskedés örve a la tt lappangó h a ta lm i vágynak m ily jelleg­
zetes ty p u sá v á v á lt az egykor m ég igénytelen, m ajd lassan-lassan fokozódó m ér­
tékben papi m onarchaságra tö rek v ő antiochiai püspök.
E hhez az egyéniséghez szinte e lm a ra d h a ta tla n u l h o zzátarto zik az az e n th u ­
siasm us, m ellyel ő a m arty ro m ság u tá n ep ek ed ett. K épzelete e lő tt nem egyszer
ú ju lh a to tt fel az a p o sto lo k n ak és őskeresztyén v é rta n ú k n a k dicsőséges halála,
vag y éppen a M egváltónak tövis koszorúja és golgotái keresztje. Á m de az igazság
am a m arty rja iró l sehol sincs feljegyezve, sem a szájhagyom ány nem p lá n tá lt
to v áb b ró lu k olyan elbeszélést, m in th a ők v á g y a k o zta k volna a v é rta n ú ság u tá n .
H ogy ném elyek245 ebben a te k in te tb e n az Ignatius m arty rsá g u tá n való vágyó­
d á sá t a Polycarpus p éld ájára hivatkozással k ív á n já k igazolni, az m itsem v ál­
to z ta t a dolgon, am ennyiben az an tiochiai püspök m aga kéri az efézusi hív ek et:
könyörögjenek érette, hogy R óm ában a v a d á lla to k k a l viaskodjék, hogy elju t­
hasson a m arty rsá g ra (Ef 12 112); ugyanily értelem ben ír a m agnesiai (14),
tra llesi (123), főképpen m ajdnem unszolólag a róm ai (32 42) leveleiben is. A zt nem
m o n d h a tju k , hogy ő a v értan ú ság n ak a k á r m ag ára, a k á r a hívekre nézve valam i
érdem szerző h a tá ly t tu la jd o n íto tt v o ln a ; nem osztozunk abban a nézetben sem,
m in th a ő a v érta n ú ság tén y éb en , m in t opus op eratu m b an , m integy a m egdicsőülé­
sének jelen tő ség ét lá tta volna m egpecsételve; sőt a z t sem v éljük, hogy n etalán
k ikényszeríteni is igy ek ezett volna a m a rty r h a lá lt; m indezeket a feltevéseket
e lh á rítju k e ttő l a lelkesedéssel és á llh a ta to s buzgósággal ékeskedő férfiútól:
azonban az a k ö rülm ény, m elyszerint ag g ó d o tt a m ia tt, h á th a a h ív ek gyöngéd­
sége m egnehezíti, v a g y 'é p p e n lehetetlenné teszi rá nézve a v értan ú ság m eg tö rté­
n é s é t (R óm 11), to v á b b á az a té n y , hogy a bilincsbe veretesén örvendezett, m ivel
ezt a v érta n ú ság a bizonyos zálogául te k in te tte (T rall 11), sőt m ég a hívek abbeli
v á g y ó d á sá t is tá p lá lta , hogy m egérhessék az ő v é rta n ú i v iask o d ását a v a d á lla to k ­
kal (R óm 12): m indezek a le ta g a d h a ta tla n a d a to k m inden elfogulatlan kritikus
ag y áb an a z t a g o n d o lato t keltik fel, hogy ez a különben jám bor és istenfélő Igna­
tiu s püspök igenis v á g y a k o zo tt a m a rty r-b ab é rra , a m it a z tá n sikerült is neki
elnyernie.
245 F u n k i. m . 1 20.
488 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i ig n a tiu s lev elei.

A m időn m indezt ekképpen m eg á lla p ítju k , e g y ú tta l m ár előre is e lh á rítju k

a z t az esetleges k ritik ai felfogást, m in th a Ignatius egyéniségének m egítélésében
elfogultság, vagy szűkkeblűség irá n y íto tt volna b en n ü n k et. Más szem pontból,
m ás állásponton, m ás keretbe való beillesztés érdekében lehet Ignatiusról ked­
vezőbb k ép et is rajzolni, ezt nem v ita tju k : azonban b árm ily rokonszenves és
jelentőségteljes is az ő tisztes a la k ja s b árm ily nagy elism eréssel adózunk az érde­
m einek, a fény m e lle tt az á rn y a t szintén fel k e lle tt m u ta tn u n k .
E gyéniségének rajza a la p já n azonban nem válik v itássá a leveleinek a u th e n ­
tiá ja , noha egyik-m ásik helyen az irán y zato s in terp o latio feltevése elől m ereven
m i sem zárkózunk el. V égeredm ényül te h á t a z t m o n d h atju k , hogy aki ezeket a
leveleket írta , az nem le h e te tt m ás, m in t a püspöki m o n arch a tu s m egszilárdí­
tá sá ra törekvő és a v érta n ú ság ra áhítozó antiochiai püspök.

IV.
A levelek stílusa és kora.
H a d d szólok m ég rövideden az Ignatius stílusáról.
Ignatius, m in t író, nem ta rto z ik a kiválóbb görög stilistá k közé. N yelve felleng­
z ős, m o n d ata i zsúfoltak, g y ak ran hom ályosak, gondolatai kifejezésére sokszor
nem tu d ja m egtalálni a megfelelő sz a v a k a t. Szónokias felbuzdulásában többször
csak henyén érin ti, a m it m ondani a k ar, sok helyen m eg írói gyakorlatlanság,
e rő ltetettség és logikátlanság rí ki a soraiból. H evülékeny, lobbanó, csapongó
v érm érséklete gyakran rak o n cátlan u l száguld ide-oda, m inek folytán m ondatai
hiányosak, sz ag g a to tta k és kapkodásra v a lla n a k (p. o. E f 1—3 Magn 2 —6 Róm 1
P h ilad 1). A Polycarpushoz in té z e tt levele benső k ap cso lat nélkül, lazán, egym ás­
u tá n íro tt töm ör m o n d ato k egyvelege, m ely m ajd n em a z t a lá ts z a to t kelti fel,
m in th a g o n d o lata in a k bőséges tárh á zá b ó l hirtelen nem b írná előhozni m indazt,
a m it közölni ó h a jta n a . E zenkívül a nyelv- és m o n d a tta n i szabályokhoz nem tu d
alk alm azk o d n i, az egyes szám ú alan y i szerkezetről szükségtelenül és sebtében
többes szám úra csap á t és m egfordítva. M indezeknek a fogyatkozásoknak m ag y a­
ráz a ta részben ab b an keresendő, hogy a legnagyobb valószínűség szerin t tollba-
m o n d ta m inden levelét (v. ö. P hilad 102 Sm yrn 124) s olykor bizonyára sürgetve
volt a befejezéssel (Polyc Sí ). M indam ellett á taláb an véve az ő tolla csak a korabeli
ekklézsiális körök igényeinek felelh etett meg.
Nyelvi sajátságairól részletesen és érdekesen é rtek ezett Denzinger246, míg az
á lta la h a szn á lt különleges kifejezések és szav ak első olvasásra is é sz le lh e tő k ? 247
Ezek közül jellem zők a theophoros név θεός és φόρος elem eiből képezett össze­
tételei, m in t am ilyenek θεοδρόμoς, θεoμακαριστός, θεoπρεπής, θεοπρεσβευτής, ἁγιεφόρoς,
θανατηφόρoς, ναoφόρoς, νεκροφόρoς, σαρκεφόρoς, χριστοφόρoς. K edvenc önjelzése az ἀντίψυχoν és
περίψημα és az olvasók u tá n való vágyódás kifejezésére ὀναίμην. E lőszeretettel hasz­
nálja az ἀγάπη, ὀνομα, θέλημα, ἐντoλή, πνεῦμα, σαρξ főneveket, a πνευματικός, σαρκικός ἄξιoς
tulajdonságneveket az ἐπιτυγχάνειν, τυγχάνειν, εὑρίσκειν, ἀσπάζεσθαι, ζῆν igéket, u tó b b it
gyakran κατά cum accusativ o szerkezetben.
Az újszövetségi kánoni iratokból közvetlenül id éz e tt helyet ritk á n ta lá lu n k
nála, de hivatkozik és utal több ízben az evangéliomokra és apostoli levelekre ilyen­
form án: εἰς τὸ π ῦρ τὸ ἄσβεστoν χωρήσει Mk 943 ν. ö. E f 162, vagy ὡς ἔτι καιρόν ἔχομεν
Gal 6αο ν . ο. Sm yrn 91. L eggyakrabban alkalm azza P á l első korinthusi levelét,
p. ο. 1 K or 110 v. ö. E f 22, 1 K or 1l8 20 23 24 v. ö. E f 181 és 1 K or 158_ 10 v. ö. Róm
92 s tb .248, úgyhogy levelei az evangéliom ok és apostoli levelek azon korbeli kánoni
tek in té ly é rő l és hiteles voltáról ta n ú sk o d n a k .
Ign atiu s leveleinek írása id ejé t csakis hozzávetőleges pontossággal lehet

246 Ü b e r d. A e c h th e it d. b ish e rig e n T ex tes d. Ign. B rie fe .

247 V. ö. Z a h n és F un k je lz e tt k ia d á s a ib a n az In d e x v o c a b u lo r u m o t .
248 L á sd E rdős Jó z sef, Az ú jsz ö v etség i k á n o n és az ő sk e re szt v én iro d a lo m . P o z so n y
1908. 6 k.
E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s lev elei. 489

m egállapítani'. Az idevonatkozó a d a to k részint az ő leveleiben, részint Polycarpus

filippibeli levelében ta lá lh a tó k . Innen tu d ju k , hogy a nagy antiochiai v é rta n ú t
a reá k im o n d o tt íté le t (Ef 121 T ra l l 33 stb .) szerint v a d á lla to k elé dobatás vég ett
(Róm 41 2) a birodalm i városba R óm ába h u rco lták 249. Ő te h á t bilincsekbe v e rt
fogoly (T ra ll 122 Sm yrn 102 Polyc 23). a k it tíz róm ai k ato n a (R óm 51) k ísé r;
nem csupán őt pedig, hanem vele e g y ü tt valószínűleg m ég m áso k a t is (v. ö. Polyc.
F ilip. 91), sőt feltehető, hogy an n ak a tíz róm ai vitéznek a fogolykísérésen kívül
egyéb m egbízatása is vo lt.
H ogy m elyik ú to n és hogyan j u t o t t Ignatius R óm ába, az m in didáig vitás
kérdés. A róm aiakhoz íro tt levelének a z t a té te lé t, am elyben így szól: Ἀπὸ Συρίας
μέχρι Ρώμης θηριoμαχῶ διὰ γῆς καὶ θαλασσής (Róm 51), sokan, így Zahn is250, úgy
értelm ezik, hogy Ignatius e levél keltekor m ár szárazon is, vizen is t e t t v a la ­
m elyes u t a t, m égpedig először A ntiochia kikötőjébe, Seleuciába és onnan hajón
valam elyik kilikiai, vagy pam philiai kikötőbe, ta lá n A ttaliáb a sz á llíto ttá k volna,
ah o n n an aztán szárazföldön m e n t to v á b b Sm yrnáig. A szöveg egyszerűen an n y it
m ond, hogy a levélíró Szíriától R óm áig szárazon és tengeren viaskodik, a térkép
pedig a z t igazolja, hogy ennek az ú tn a k egy jó részét, t. i. K isázsiától M acedóniáig,
m a jd a B alkán félsziget ny u g ati p a rtjá ró l Itá lia keleti p a rtjá ra , m indenképpen
ten g eren k e lle tt m egtennie. Ig natius te h á t az id ézett helyen az egész ú tra gondol,
nem pedig an n ak csakis a levél írása idejéig m eg te tt részére, ami. k itű n ik abból,
hogy ugyanezen levél m ásik helyén (98) városokról em lékezik, am elyek ú tjá b a
estek. E szerint A ntiochiából szárazföldön m e n t Szírián és K isázsián keresztül
s m ik o r Kolossén á t L aodiceába e lju to tt, az i t t k ét irán y b a ágazó ú t közül a
kísérő k a to n á k az északit v á la sz to ttá k , am ely H ierapolison á t Philadelphiába
vezet.
I t t rövid pih en ő t ta r tv á n , tá jé k o z á st szerzett a helyi gyülekezet viszonyai­
ról, m egism erkedett a vezető és buzgó tag o k k al és é rte sü lt egyszersm ind a hívek
egységét veszélyeztető haeresis p u sz títá sá ró l is, am i a rra in d íto tta , hogy a gyüle­
kezet püspöke irá n t való tisz te letre intse őket (P hilad 71) és a zsidós doketaság
ellenében védekezzék (P hilad 8). Innen a Cogamus és H erm us folyók m entén
S ardisba, a ztán rövid pihenő u tá n S m yrnába ju to tt, m ia la tt L aodiceából hírnökök
érkeztek a n y u g a t felé ágazó ú t m ellékén levő nagyobb keresztyén gyülekeze­
tekbe s tu d a ttá k az o tta n i hívekkel, hogy a hírneves antiochiai püspököt m ost
viszik Sm yrnán á t, ahol valószínűleg hosszabb időre m egszállanak. E rre a hírre
Sm yrnába érk ezett Onesimus efézusi püspök ötödm agával (Ef 21), Damas m ag­
nesiai püspök negyedm agával (Magn 2) és Polybius, a tra llesi püspök (T rail 11).
E zek közül B urrus efézusi diakónus Ignatius kérésére és az efézusiak beleegyezésé­
vel elkísérte a fogoly püspököt Troasba.
Ez a sm yrnai időzés testileg-lelkileg felü d ítette az idős Ig n atiu st, egyfelől,
m e rt a gyülekezetek kü ld ö tteiv el b eszélg eth etett, m ásfelől, m ert a sm yrnai a ty a ­
fiak és azok püspöke Polycarpus részéről őszinte szeretetet ta p a s z ta lt. E rről
bizonyságot tesz leveleiben is, ahol tö b b sm yrnai a ty afiró l, különösen Polycarpus­
ról (v. ö. Ef 211 Magn 15 Sm yrn 122), az ἀξιόθείς episkoposról rokonszenvvel em lé­
kezik m eg. Sm yrnai tartó zk o d ása a la tt írta az efézusi, m agnesiai és trallési gyüle­
kezetekhez in té z e tt és a nála já r t követek á lta l elk ü ld ö tt leveleit, to v á b b á a róm ait.
E négy levele közül csak a ró m ait d a tá lja , m égpedig τῇ πρὸ ἐννέa καλανδῶν Σεπτεμβρίων,
a zaz augusztus 24-ről. E z a levél, m in t m ár e m líte tte m , eltér a tö b b itő l an n y i­
ban, hogy benne sem a püspöki h atalom ról, sem a haeresisről nincs szó; a levél
fő tá rg y a az a kérés, hogy a róm ai gyülekezet ne gondoljon a rra és am ennyiben
m ó d já b a n állan a, ne hasson oda, hogy őt az íté le t alól felm entsék és így a m a rty ­
rok dicső koszorújától m egfosszák.
249 V. ö. D igest. X X X X V I I I , 19, 31 A d b e s tia s d a m n a to s fa v o re p o p u li p rae ses dim i t­
t ere n o n d e b e t: se d si eius ro b oris v e l a r tific ii s in t, u t digne p o p u lo R om a n o e x h ib e ri p o ssin t,
p rin c ip e m c o n sulere d e b e t. — E x p ro v in c ia a u te m in p ro v in c ia m tr a n s d u ci d a m n a to s sine
p e rm issu p rin c ip is n o n licere d iv u s S everus e t A n to n in u s r e s crip s e r u n t. C orpus J u ris Civilis
E d . s te r e o ty p a d ecim a. R e co g n . P. Krueger e t T h . M o m m se n . B ero lin i MCMV. I 837.
250 I g n . v. A n t. 253.
490 E rd ő s K á r o ly : A n tio c h ia i Ig n a tiu s levelei.

A róm ai levél m egírása u tá n nem sokáig m a ra d h a to tt S m yrnában: a tíz

kísérő k a to n a elvégezte m eg b íz atá sát és in d u ln i k e lle tt to v á b b T roasba. I tt kel­
lemes hírek et h a llo tt. Philo kilikiai és Rheus A gathopus sziriai (valószínűleg a n ti­
ochiai) diakónusok, akik nyom on k ö v e tté k , T roasban utolérve, é rte s íte tté k arról,
hogy az an tiochiai gyülekezetben h e ly re állo tt a béke. Ez a h írad ás jó ték o n y
hatással v o lt a gyülekezetéért aggódó p ászto rra és öröm ének levelekben a d o tt
k ife je z é st; ír t azokhoz, ak ik eddigi ú tjá b a n szívesen fo g ad ták , t. i. a p h ilad el­
p h iaiak n ak , a sm yrnabeliekhez és ezek püspökének, Polycarpusna k . T u d a tta
v o lt v endéglátóival, hogy az antiochiai gyülekezet b é k é jé é rt m o n d o tt buzgó
könyörgésüket m eg h a llg a tta az Ú r és a nyugalom h e ly re állo tt. K éri egyszersm ind
a gyülekezeteket, küldjenek kö v etek et, vag y legalább is levelet az antiochiai
gyülekezethez, hogy így k ifejezést a d v a az irá n tu k ta n ú s íto tt rokonszenvnek és
szeretetn ek , a so k a t szen v ed ett gyülekezet erősbödjék. A philadelphiai és sm yrnai
levelet B u rru sn a k m o n d o tta to llb a (P hilad 112 Sm yrn 121). Lehetséges, hogy a
Polycarpushoz ír o tta t is neki d ik tá lta le, de ennek a k örülm énynek m egem lítésére
m á r nem v o lt ideje, m e rt sietve k e lle tt hajóra szállania (Polyc 81), hogy elhagyván
Á zsiát, N eapolistól kezdve E u ró p áb an folytassa ú tjá t.
E u ró p ai ú tjá ró l csak a n n y it tu d u n k , hogy N eapolisból P hilippibe m ent,
ahol a gyülekezet ta g ja i szívesen fo g ad ták (Polyc. F ilip. 11 ). V alam int a phila­
delphiai (101) és sm yrnai (112 3 Polyc 72 3 8), úgy a filippibeli gyülekezetet is
k érte, hogy küldjön vagy kö v etet, vag y levelet az an tiochiai gyülekezethez.
A filippibeliek közül a táv o lság m ia tt szem élyesen senki sem v állalkozván az
A ntiochiába való u taz á sra , az o tta n i a ty a fia k lev elü k et Polycarpus hoz küldték,
hogy ő m eg a sm y rn aiak levelével és k ö vetével to v á b b íts a a z t Ignatius gyüle­
kezetéhez (F il 131). Polycarpus m egígérte, hogy eleget tesz úgy ennek, m in t am a
m ásik kérésöknek is, hogy nekik m ódot n y ú jtso n az ig n atiu si levelek o lv ash a tá ­
sára. Evégből összegyűjtötte a z o k at és levele tan ú sá g a szerint (F il 132) el is k ü ld te
F ilippibe. Ez az első ig n atiu si levélgyűjtem ény s lehetséges, hogy ennek köszön­
hető a. levelek eg y ü ttes fennm aradása.
H ogy ezután a halála idejéig m i tö rté n t Ig n a tiussal, arró l a d a to k hiánya
m ia tt sem m it sem tu d u n k . Polycarpus kéri a filippibelieket, hogy tu d a ssá k vele
m in d azt, a m it Ign atiu sró l tu d n ak (F il 141). V alószínű, hogy ezt m eg is cseleked­
té k a filippibeliek, de ennek a feltéte le z ett lev élv áltásn ak nyom a veszett. F ilippi­
ből valószínűleg D y rrh ach iu m b a, onnan vagy B rundisium on á t a Via A ppián,
vagy Ita lia m egkerülésével egyenesen h u rco lták R óm ába, ahol a rá m é rt kínok
elszenvedése u tán v é rta n ú i h a lá lla l m ú lt ki. H alálának éve és n ap ja bizony­
tala n ; em lékének a r. k a th . egyház febr. 1-én, a gör. keletiek pedig dec. 20. napján
ü n n ep et szentelnek. Chronologiai egybevetések u tá n arra az eredm ényre ju to t­
ta m , hogy m ivel a róm ai levele augusztus 24-én k e lt S m yrnában, te h á t az onnan
való elutazás és a k ín v a lla tá s id ő ta rta m á n a k szám bavételével a lk alm asin t október
hó m ásodik felében h a lt m eg, ta lá n éppen október 17-én, am ely napon el egészen
a V II. század végéig a görög és szír egyházak ü n n e p e t ü lte k em lékének. Ami
azonban a h alála év ét és a z t m egelőzőleg k e lt levelei írásán ak id ejét illeti, arra
nézve sub jud ice lis est. H a a h a lá la id ejé t a tekintélyesebb patrologusok nézete
a la p já n Trajanus császár u ralk o d ásán ak m ásodik felére (110—117) tesszük:
a k k o r leveleit ebben az időben, te h á t a keresztyénség tiz e n k etted ik évtizede folya­
m án írta .
Dr. Erdős Karoly.
R év ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n .

H arco k h árom fronton*

M u tatv án y az idősebb Révész Imre (1826—1881) c e n te n n árium i életrajzából.

1. Hare az egyház iskoláiért.

Az 1868-ik esztendővel, több m in t egy évtizedre szólóan, m ajd n em egészen
haláláig, új harcok korszaka k ezdődött a R évész Im re életében. Ezek a harcok
m inden eddigieknél forróbbak és em észtőbbek v o lta k és b á r egy félszázad tö r­
tén elm i tá v la tá b a n m eddőeknek épen nem m o n d h ató k , közvetetten eredm ényük
nem h o z o tt győzelm et. E körülm ény, an n ál is in k áb b , m ert ezeket a h a rc o k a t
többé-kevésbbé m agára h a g y a tv a s term észetesen an n ál nagyobb és zordonabb
elszántsággal kellett vívnia és m e rt ezek m ia tt a n y u g o d t és öncélú tudom ányos
m u n k álk o d ásra, lelke e legfőbb vágyára és álm ára egyre kevesebb id ő t sz a k ít­
h a to tt, a lehető legkedvezőtlenebb visszahatással v o lt a kedélyére s á lta lá b a n
egész lelkivilágára. É lete napfényébe ettőlfogva szövődik bele m ind tö b b s m ind
fájd alm asab b , növekvő " estéli á rn y é k “ .
A m ajdnem egyidejűleg három különböző fronton vívni kényszerült nagy
küzdelem nek első fázisa az állam i és az egyházi iskolapolitika v itás kérdései
körül z a jlo tt le. A kiegyezés u tá n i m ag y ar törvényhozás ugyanis, a lehető leg­
dícséretesebb szándékkal, végre egységesen a k a rta rendezni a közoktatásügyet.
Az állam an yagi erejének csekély volta m ia tt, de m eg a vallásfelekezetek, főként
a h a ta lm a s róm ai k ath o lik u s egyház tényleges közoktatásügyi tú lsú ly a m ia tt
nem g o n d o lh ato tt an n a k teljes állam osítására: de legalább az egységes állam i
m érték ad ás és felügyelet érvényesítését s a m ag y ar nem zeti szellem fölényes
u ra lm á n a k b iz to sítá sá t a legerélyesebben célbavette. A baj csak az vo lt, am i
többé-kevésbbé eredendő betegsége m inden „ á lla m i“ m űvelődéspolitikának:
hogy t. i. az sohasem képvisel világnézeti tek in te tb e n valam i egységes, szerves,
önálló és önbecsű érték ren d szert, hanem m indig a társad alo m b an egym ással
harcoló világnézeti irányok s az azo k n ak m egfelelő szociális és p olitikai töm örü­
lések com prom issum os eredőjeként a lak u l ki. Iskolai példa erre a m ag y ar állam i
m űvelődési és közelebbről tan ü g y p o litik a tö rté n e te a kiegyezés ó ta. Már 1867
tá já n az v o lt a helyzet, hogy a m ég m eg sem sz ü le te tt m ag y ar m űvelődéspolitika
üres bölcsője fele tt — a kezdettől fogva igen ö n tu d ato san és erősen m eg n y ilat­
k o z o tt nem zetiségi külön aspirációkról nem is szólva — három világnézeti irány
is v e rse n g e tt a leendő gyám ság ju ssán . M agának a hiv atalo s k o rm án y p o litik á­
n a k és a gouvernem entalis többségnek uralkodó szellem e, a 48-as idők legszebb
örökségeként, egy többé-kevésbbé k o n zerv atív liberálizm us volt, am ely a nem ­
zeti m ú lt nagy k u ltu rá lis é rték eit a szabad verseny edző levegőjében, idealistikus
alap o n s a jelenhez való szerves odakapcsolással a k a rta átm en ten i a jövő fejlődés
szám ára : m aga a nag y vallás- és kö zo k tatásü g y i m iniszter, E ötvös József báró
v olt ennek a szellem nek legelőkelőbb s m űvelődéspolitikai tek in te tb e n legbefolyá­
sosabb képviselője. Ez irá n y m érsékelt, egészséges és nem es középszerét azonban
állandóan ostrom olta m ár ekkor egy h a ta lm a s jobboldali és egy, társadalm ilag
s p olitikailag egyelőre m ég nem szervezkedett, de a n ap isajtó ú tjá n m ár eléggé
hangos és a törv én y h o zásb an is szóhoz ju tó b alo ld ali szélsőség. Amaz a róm ai
katholicizm us volt, am ely a lib erális új m ag y ar állam i berendezkedés egész szel­
492 R é v ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n .

lem e s vezértényezői irá n t a m aga szem pontjából in d o k o lt bizalm atlansággal

v ise lte te tt s a n n a k viszonylagos gyöngeségével szem ben m inden ponton igyeke­
z e tt, önérdekeinek védelm ére, a m aga óriási anyagi, szociális, p o litikai és szellemi
erejét é re z te tn i. Em ez pedig v o lt a sajtószabadság m eg nyíltával N yugat felől b e ­
özönlő, m ate ria lista alapúi világnézeti és társad alm i radikálizm us, am ely — bár
leghatalm asabb társad alo m p o litik ai h átv éd je, a szociálizm us ekkor m ég M agyar­
országon csak csecsem őkorát élte — arán y lag nagyon rövid idő a la tt m egnyerte
m ag án ak a jo u rn a listik a nagyrészét s á lta lá b a n a fia tala b b intellectuel-nem ze­
dékeket.
Már az 1865—68-iki országgyűlés vallás- és iskolaügyi törvényhozása (az
53. ill. a 38. — népiskolai — törvénycikk) is e három erő összecsapásából létre­
jö tt com prom ission eredm ényének te k in th e tő . A népiskolai tö rv én y egyfelől
fe n n ta rto tta a felekezeti o k ta tá s t s elvileg tiszteletb en ta r to tta a n n a k au to n ó m iá­
j á t — m ásfelől azonban az iskolák berendezésére nézve, az állam legfőbb fel­
ügyeleti jo g át érvényesítendő, oly m agas m inim ális m é rté k e t á lla p íto tt m eg,
am elyhez sikerrel egyedül a róm ai kath o lik u s egyház iskolái tu d ta k volna a lk a l­
m azkodni — az anyagilag jóval gyengébb p ro testán s egyházak ellenben annál
kevésbbé. Így em ezekre nézve a n n a k közvetetlenül fenyegető veszedelm e állott
elő, hogy ha a tö rv én y követelm ényeihez az a n y ag i teh etetlenség okából sikerrel
alkalm azk o d n i nem tu d n a k , k én y telen ek lesznek népiskoláikról lem ondani s azo­
k a t á ta d n i az állam n ak v ag y a községnek —, am ely esetben egyik legnagyobb
szellemi fegyverüket v e s z tik el, m e rt az állam i, illetőleg községi iskolában a
ta n ító révén a k á r a róm ai kath o lik u s, a k á r a radikális szellem tö b b sikerrel érvé­
nyesülhet, m in t a p ro te stá n s. Az állam pedig egyelőre csak követelt, de anyagi
segítséget követelései teljesítéséhez — am ire pedig az 1848 : X X . törvénycikk
a la p ján kötelezve volt — nem n y ú jto tt s m e rt egyelőre nem is lá tta a forrást,
ah o n n an n y ú jth a sso n , m ég ígérni sem nagyon íg ért.
Több-kevesebb aggodalom és n y u g talan ság m indenfelé tá m a d t is a m agyar
pro testán so k sorsaiban e tö rv é n y előkészítése és m eghozatala alkalm ából — am it
az autonom iskolázás m e g ta rth a tá sá n a k az állam részéről nagyon súlyosra szabott
föltételei m e lle tt m aga az az egy körülm ény is eléggé in d o k o lt, hogy a törvény-
ja v a s la t készítésénél a k orm ány a p ro te stá n s egyházak irá n t eg y általáb an nem
v o lt a tö rté n elm i érté k ü k et, ku ltu rális és társa d alm i sú ly u k a t m egillető figye­
lem m el s h iv atalo s képviseleteiket e tárg y b a n m eg sem h a llg a tta . A zonban ennek
ellenére is a p ro testán s vezetőférfiak nagy többsége nem lá tta sö tétn ek a hely­
zetet. Az ak k o ri idők m ag y ar p ro te stá n s közszellem e, a közel k é t évtizedes nyom ás
alól fölléleg ezvén, m ég sokkal jobban telv e v o lt bizalom m al a nem zeti liberáliz­
m us fe lh a jn a llo tt új korszaka és a n n a k m űvelődéspolitikai tére n legfőbb k ép ­
viselete, a k u ltu szk o rm án y irá n t, m in t ahogyan telve v o lta k bizalom m al II. József
irá n t a T ürelm i R en d elet korabeli ősök. A kor leikéből m egérthető, de tá rg y i­
lagosan te k in tv e tú lz o tt optim izm ussal arról v o lta k m eggyőződve, hogy a ko r­
m ány és a törvényhozás képviselte liberális eszm ék és törekvések elsősorban
a p ro te sta n tiz m u sn a k fognak ja v á ra v áln i, m e rt hiszen, szerintük, „ lén y eg ro k o n ­
ság b an “ is álln ak azzal. E z é rt m ég a p ro testán s iskolák esetleges állam osításában,
illetőleg községesítésében sem lá tta k akkora veszedelm et, am ely — a liberális
állam felügyelet következetes keresztülvitele m ellett — ne volna sikerrel tá v o l­
ta r th a tó s a p ro testán s szellem h á tté rb e sz o rítását jelentené. K ülönösen a Ballagi
Mór P ro te stán s E gyházi És Iskolai L ap -ja, ez az akkor m ég egyetlen protestáns
egyházi h eti sajtószerv képviselte nagy élénkséggel ezt a bizakodó álláspontot.
A ren d k ív ü l sokoldalú s nagy rábeszélő képességű szerkesztő m eggyőződött híve
v o lt az E ö tv ö s m űvelő d ésp o litik áján ak s ízig-vérig liberális — sőt akkor m ár a
radikálizm us felé tolódó — világnézeti állásp o n tján a „korszellem hez“ való minél
m esszebbm enő alkalm azk o d ásb an lá tta a p ro testan tizm u s ü d v ét.
R évész Im re azonban m indezekről a kérdésekről egészen m áskép gon­
dolkozott.
M ár ekkor végérvényesen m aga m ö g ö tt h ag y ta ifjúságának felszínes ratio ­
R év ész I m r e : H a rc o k h á ro m fro n to n . 493

n alism u sát, am ely az iskolakérdést 15—20 esztendővel az elő tt m ég vele is egészen

radikálisan liberális színben l á tta tta . Az 1848-as nagy ta v a sz izgalm as n a p ja ib an
egy, valószínűleg félb e n m a rad t cikke (Töredék eszm ék az ifjak nevelése k ö rü l1)
m ég k iszab ad ítan i k ív án ja ,,a nevelés szent ügyét az egyház fogházából“ s a z t a
re m é n y t fejezi ki, „hogy egyházaink nem késnek hódolni az ész é s k o r végtelen
erejű szózatának ‘s a ‘ nevelés ügyet teljesen és á lta lá b a n a ‘ s ta tu s rendelkezése
alá öröm m el b o c sá ta n d já k “ . Sőt m ég a B ach-korszak elején, az 1850-iki T hun-
féle, a prot. iskolai au to n ó m iára halálos csapást m érő " E n tw u rf der O rganisation“
k ibocsátása a lk a lm á v a l is több olyan cikket í r t a P esti N aplóba,2 am elyekben
későbbi felfogásával szögesen ellentétes h ú ro k a t p en g etett, az iskolai au to n ó m iát
a korszükségletektől tú lh a la d o tt állásp o n tn ak h ird e tte s " az ú jab b idők józan
m íveltségéből“ következőnek á llíto tta " azon igazságot, hogy a ‘ nevelés és ta n ítá s
intézéséhez sokkal tö b b joga van a ‘ sta tu sn a k , m in t az e g y h ázn ak “ és fölvetette
a k érdést: ,,M iért tám aszk o d ju n k h á t iskoláink au to n ó m iá já ra akkor, m időn
a n n a k a la p ja, országunk au to n ó m iája sem m ivé lőn? N yugodjunk m eg te h á t,
eredm ényében azon időknek, m ellyeknek ro h a m á t fe lta rtó z ta tn i képesek nem
v a lá n k ‘s m időn m aga a ‘ m ad á r elrep ü lt kezünkből, ne siránkozzunk azon, hogy
egy -k ét tolla n á lu n k nem m a ra d t. K ülönböztessük m eg jól, egyházunk au to n ó ­
m iá já t iskoláink au to n ó m iájátó l. A m azt védelm ezzük ha kell és ta rts u k fent
m inden áron, m ert a n n a k élni kell m ind addig, m íg v a llá su n k él; em ebből pedig
n y u g o d tan a d ju k áldozatul m in d azt, m it tő lü n k a ‘ kor m ívelődési irán y a ‘s idők
fo rd u la ta k ív á n . . . . “ A zonban nem sokára, m ár szentesi papsága idején b e ­
k ö v e tk e z e tt nála a nagy fo rd u lat. M ár az absolutism us a la tti egyházalkotm ányi
harc kezdetétől fogva világosan m eg lá tta és h a tá ro z o tta n kifejezte tö rté n elm i és
elvi elm élyedésének gyüm ölcseként, hogy az egyház a m aga iskoláiról lényegbe­
vágó öncsonkítás nélkül nem m o n d h a t le s hogy a reform átus keresztyén világ­
n ézetnek a m aga, oktatás-nevelés ú tjá n való propagálására olyan örök joga van,
am ely et el nem ra g a d h a t tőle akárm i in g atag korszellem és a k árm i m e g b íz h a ta t­
lan k o rm án y v álto zás. A ném etalföldi k ö zo k tatásügyi h arco k beh ató ism ertetése
kapcsán 1858-ban egyenesen rá m u ta t a rra , hogy csak a felületes, ratio n alista
liberálizm us, a „deizm us örvényébe való boldogtalan lesülyedés“ idézh ette elő
a végzetes m egfeledkezést arról a nagy alap tételrő l, „hogy az egyháznak. ..
isteni küldetése van a kö zo k tatás- és nevelés ügyének vezérletére és k o rm ányára,
m ely et az állam csak rendkívüli esetekben és ideiglenesen v eh et m a g á n a k “ .3
A p áten sh arcb an — m ely ugyan az iskolaügyet csak m ellékesen é rin té — szintén
a legteljesebb energiával, félreérth etetlen ü l képviselte ezt az á llá sp o n to t. E g y ­
házán ak a h a tv a n a s évek folyam án végbem ent, elég sok k apkodással és szét­
húzással teljes tan ü g y i v a jú d á sa i idején pedig a nyilvánosság elő tt em elt szót
a m ag y ar p ro testán s egyház azon " fő elöljárói“ ellen, a k ik „nem v e tté k észre,
hogy évtizedek óta, egy sajátságos elv kezd előtérbe lépni és túlzó h a ta lm a t
gyakorolni, t. i. az állam m in d en h ató ság án ak elve, — m ár a k á r dem ocrat, a k á r
alkotm ányos m onarchia i, a k á r a b so lu t légyen az az állam —; nem v e tté k észre,
vagy legalább nem é rv é n y e síte tté k azon elvet, hogy az em beri létn e k van m aga­
sabb ren d eltetése is az állam i szövetkezésnél, a szem ély és vagyonbátorságnál, s
a m indenáron való külső békességnél“4 E kkor m ár erélyesen k ö v etelte " a fel­
tétlen, a teljes tanszabadságot, vagyis nevelési és oktatási valódi szabadságot az állam­
mal szemben is“, m égpedig legelsősorban a tö rté n elm i egyházak szám ára, az
állam n ak , a legfőbb felügyelet joga m elle tt, szintén fö n n h ag y atv án a s a já t erején
való részvétel joga a. nevelés és o k ta tá s „nyilvános és szabad verseny “ -ében.5
És ez elvi á llá sp o n tján a k m eg v á lto z tatá sára az alkotm ányos korszak föl-
derültével sem lá to tt okot. T u d ju k , m ily kevés v o lt a bizalm a m in d nem zeti,

1 F o g alm a zv á n y a· a tis z á n tú li eg y h á z k o r. L e v é ltá rb a n .

2 F o g a lm a z v á n y a ik L e v é ltá rb a n .
3 K ö z o k ta tá s üg y e N é m e ta lfö ld ö n . S á ro sp a ta k i F ü z e te k . II. é v f. 1858 és k n y . is.
4 P ro t. E g y h á z i és Isk o la i L ap . 1863. 971. h a s á b .
5 P E I L . 1866. 166— 167. h a s á b o k .
494 R év ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n .

m in d egyházi te k in te tb e n a kiegyezés nagy m ü v ét létreh o z o tt állam férfiak és

azok k o rm án y a irá n t. M aga a nagy E ötvös József sem v o lt e lő tte kivétel s am it
élete szom orú alkonyán a beteges, végső elkeseredés epébe m á rto tt to lláv a l írt
m eg bizalm asan a m ár a k k o r évek óta h a lo tt nagy kultu rap o litik u sró l, hogy az „P ro­
testa n tism u s gyűlöletével m eg te lje se d e tt u ltra m o n tán p áp ista, de a z é rt a p ro te stá n ­
sok á lta l is im á d o tt nagy m iniszter s igazi o sztrák-m agyar állam férfiú“ 6 —, arról,
lényegileg m á r a nagy iskolapolitikai harco k elején m eg volt győződve végletes­
ségre hajló lelke.7 E te k in te tb e n e g y é b k én t egyházkerülete egész vezetőségével
e g y e té rte tt. K ülönösen a m á r ekkor ro p p a n t befolyású Tisza K álm án osztozott
a Révész Im re bizalm atlan ság áb an az alkotm ányos k orm ány iskolapolitikája
irá n t — am iben őnála, a p ártvezérnél, term észetesen, nem kis m értékben közbe­
já ts z h a tta k a p á rtp o litik a i m o tív u m o k is. Így tö rté n t, hogy az 1868 : 38. tö rv é n y ­
cikk ellen, úgy an n a k lé tre jö tte előtt, m in t a z u tá n , a kálv in ista T iszántúl em elt
legerélyesebben szót, a R évész Im re elvi á llá sp o n tjá t tév é n m agáévá. Révész
fogalm azta az egyházkerületnek nagyszabású tan u lm án y szám b a m enő vélem é­
n y ét (az 1867 dec. 1 —3. közgyűlésből) az 1848. évi vallásügyi tö rv é n y részletezé­
séről és az iskolaügyről8, am ely az egyházak állam jogi helyzete te k in te té b e n a
m ég m a sem m eg v aló síto tt következetes liberálizm us elvét viszi keresztül, ta g ­
lalja az 1848 : X X . tö rv é n y c ik k egyedül lelkiism eretes v é g reh ajtásán ak lehető­
ségeit és az állam segély ügyét, iskolaügyi te k in te tb e n pedig r á m u ta t a szülők ős
nevelési jo g ára s az ebből következő nevelés- és o k tatásü g y i szabadság sarkelvére,
m e ly e t a közveszélyes szabadosságtól v issz a ta rta n i az állam i felügyelet, van
h iv atv a s erőteljesen aláhúzza a nagy a la p té te lt: „ H a z á n k b a n a p ro testán s isko­
lák örök időkig való fen n állh atását, vallásu n k szabad gyakorlásával e g y ü tt béke­
kötések és alkotm ányos tö rv én y ek b iz to s ítjá k .“ (58. l .) K öveteli te h á t, hogy az
állam " véd je és gyám olítsa a felekezeti isk o lák at; azon községekben pedig, m elyek­
ben népiskolák teljességgel nincsenek, engedje sőt kényszerítse a szülőket v allás­
felekezet szerinti szövetségre lépni az iskola m eg alapítása és fen n ta rtá sa v é g e tt;
ahol ezt a felekezeti szövetségek, vagyis az egyes gyülekezetek nem képesek
m egtenni, o tt összeállva közös isk o lát kötelesek t a r ta n i“ . (5 8 —59. ll.) Ezzel a
vélem énnyel foglalkozott az ugyanazon 1867. év dec. 10—14. n ap jain ta r t o tt pesti
„egyetem es é rte k ez le t“ (konvent) is, de a tö b b i egyházkerületek vélem énye nem
feküdvén elő tte, nem ta r to tta az ügyet kellőleg elő k észítettn ek s elh alaszto tta
tá rg y a lá sá t — am inek következtében a reform átus egyház egységes állásfoglalása
a készülő egyház- és iskolapolitikai törvényhozással szem ben e lm a ra d t s ez is
egyik oka le tt an n ak , hogy az 1868-iki törvényhozás e kérdésekben nem ta rto tta
szükségesnek az egységes vélem ényre ju tn i am úgy sem tu d ó p ro testán so k hiv a­
talos testü le téin e k vélem ényét m egism erni és m érlegelni. R évész, e fejlem ényt
előre lá tv a , a tö b b i tisz á n tú lia k k a l e g y ü tt „n em m inden ingerültség és keserűség
nélkül jö tt e l“ a k o n v en trő l9 s ez az ingerültség és keserűség ta rtó s le tt. Első
nagy lecsapódása v o lt a tisz á n tú li egyházkerületnek 1869 augusztus 16-iki köz­
gyűlésében hozott h a tá ro z a ta a. népiskolai törv én y rő l s az ahhoz kapcsolódó
m iniszteri u tasítá so k ró l. Ez a h a ta lm a s h a tá ro za t, szintén a R évész Im re m asszív
fogalm azványa, ro p p a n t kem énységgel fejezte ki az egyházkerület elégedetlen­
ségét am a sérelm es tén y e k fölött, hogy az egyház iskolaügyéről a törvényhozás
az egyház m eghallgatása nélkül in té z k ed e tt, a korm ány közegei pedig a tö rv é n y ­
cikk v ég re h a jtá sáb a n sokszor egyenesen zaklató m a g a ta rtá s t ta n ú s íta n a k az
egyházi hatóságokkal szem ben, anélkül, hogy a rendkívül m agas követélm ények
elé á llíto tt felekezeti iskolák megfelelő segélyezéséről gondoskodás tö rté n n ék .
Ő szintén m egm ondta, hogy „oly szerű törvényhozási és korm ányzási viszonyok
között, am ilyenek 1849 óta hazánkban egym ást gyorsan felváltva és egym ással

6 H eg e d ű s L ászlóhoz 1880 m á j. 14. B irto k o m b a n .

7 V. ö. F ig y elm ez ő 1871. 315. la p s e g y e b ü tt is.
8 K é z ir a t h e ly e tt. D eb r. 1868.
9 A m a g y a ro rs z . ref. eg y h áz sz á m á ra . . . . f e lá llítta tn i sz á n d é k o lt k o n v en t ről. F ig y .
1873 és k ü lö n is D eb r. 1873. 32. l .
R évész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n . 495

ellenkezve a közszabadság és nyugalom kisebb-nagyobb rom lásával az ú jab b

időkig fe ltű n te k és elenyésztek, gyerm ekeink nevelésének ügyét, a z esetleg fel­
tű n ő s rövidebb vagy hosszabb ideig fennálló korm ány vagy országgyűlési tö b b ­
ség rendelkezése a la tt, nem csak vallásu n k , de az igaz m íveltség, szabadság és a
m ag y a r nem zetiség érdekéből sem lá tju k a k é n t b izto sítv a , m in t s a já t a u to n ó ­
m ián k védpaizsa a la tt eddig lá th a ttu k , lá ttu k és hisszük, hogy ezentúl is látn i
fo g ju k “ .10 És k ije le n te tte, hogy a sérelm esnek te k in te tt tö rv é n y t tisz te lettel és
ellenállási szándék nélkül fogadják ugyan a tisz á n tú li reform átusok, de törvényes
ú to n m in d e n t el fognak követni avégből, hogy a n n a k nehezm ényezett p o n tja i
„an y aszen teg y h ázu n k törvényes a la k z a tb a n s arra alk alm ato s időben k ih allg at­
ta tá s a fo ly tá n “ rendes törvényhozási ú to n m ó d o síttassan ak . M iután kifejezte,
hogy a népnevelés fö lv irág o ztatásán ak igazi érdekeivel a felekezeti iskolázás
épségben hagyása épen nem ellenkezik, a közszabadság és a kulturafejlődés érdekei
pedig egyenesen m eg k ív án ják e téren a szabad verseny lehetővé té te lé t: a n n a k
a b izto sításáv al végződik a nevezetes okm ány, hogy a reform átus egyház sem
fog késni tö rvényes m eg h a llg a tta tá sa u tá n e téren áld o zatu l adni a közhaza o ltá ­
rára m in d a z t, a m it s a já t szabadságának sérelm e nélkül o d a a d h a t és hogy a refor­
m átu s iskolák to v á b b ra is igyekezni fognak m inden tő lü k kitelh ető erővel nem ­
csak az egyházhűség, hanem a hazaszeretet és az állam polgári erények ápolá­
sára is.
A h a tá ro z a t, a z t m o n d h atju k , b o m b ak é n t h a to tt az alkotm ányosság első
m ám orában úszó m ag y ar liberális közvélem ényre. M egszólalt a fővárosi és vidéki
sajtókórus és elenyésző kivétellel, p ártkülönbség nélkül, e g y e té rte tt a n n a k el­
ítélésében: a k o rm á n y t tám ogató la p o k elsősorban gouvernem en talis szem pont­
ból sie tte k fölötte p á lc á t tö rn i, a m érsékelt és radikális ellenzékiek pedig azért,
hogy a liberálizm us és a nem zethűség h a n g o z ta tá sá v a l am azo k at is tú lh arso g ­
hassák. B allagi nyom ban a h a tá ro z a t közism ertté válása u tá n nem csak a P rot.
E gyh. és Isk. L a p b a n írta m eg, hogy „ a lépés, m ely aug. 16-án D ebreczenben
tö rté n t, sem nem igazságos, sem nem ildom os, sem azon kegyelettel nem egyez­
te th e tő , m ellyel a törvényhozói h atalo m jogaiban tu la jd o n nem zeti m éltóságun­
k a t tisz te ln i szent kötelességünk“ (1099. hasáb), hanem leközölte u g y an ezt az
erősen bíráló cikkét a K lapka György „ S z á za d u n k “ c. la p já b a n is. A Borsszem
J a n k ó pedig a tisz á n tú li k á lv in istá k k al szem ben ez alkalom ból m egeresztett
eléggé léha és ízetlen egyéb csipkelődései m ellett, aug. 29-iki szám ában „ P á p ista
R ó m a “ és „K álo m ista R ó m a “ fölírással a Klics m ester híres ón jáv al m egrajzolt
m aró élű k ettő s g ú n y k ép et is közölt: az egyiken a róm ai concilium lá th a tó , élén
a p áp áv al (a v a tik á n i zsin at ak k o r m á r előrevetette árn y ék át), a m in t az a jtó n
b e b o c sá tta tá s é rt könyörgő fehérruhás hölgynek, a T o leran tián ak felháborodva
k iá ltja oda: „N o n possum us!“ — a m ásikon pedig a debreceni vezérférfiak lá t­
h a tó k — az asztalfőn kakasos tia rá b a n a pápaszem es és esernyős Tisza K álm án, a
boglyakem ence m elle tt B alogh P éter püspök, az asztalnál K allós Lajos jo g ta n á r
és m ás p a p i és világi egyének közt, jól sikerült rajz b an , a fö lh áb o ro d o tt arc ­
kifejezésű R évész Im re — a m in t ugyancsak a T olerantia kérésére: „E resszenek
be h á t önök, tiszteletes u raim ék, hisz önök szabadelvűek!“ szintén kórusban,
tiltakozó m o zd u lato k k al k iá ltjá k (az egyik m ég a félig m egnyílt a jtó t is, épúgy,
m in t a m ásik képen egy kard in ális, ug y an csak nyom ja vissza!): „N on possu­
m us!“ - A liberális és radikális sajtó egyik legfőbb v á d ja csakugyan az v o lt
a tisz á n tú lia k ellen, hogy az az u ltra m o n ta nism us m alm ára h a jtja a v izet. A m ellett
a m odern alkotm ányos korszakba nem illő ósdiságnak bélyegezték a z t, hogy a
h a tá ro z a t, az egyházi és iskolai a u to n ó m iá t védelm ezve, a bécsi és a linzi béke­
kötésekre is h iv a tk o z o tt s ezzel az eg y h ázat m in teg y egyenrangú szerződő fél­
k é n t á llítv á n oda az állam m al szem ben, m eg sé rte tte szerin tü k az állam souveraini­
ta s szent elvét; m ag y a r nem zeti szem pontból pedig a z t ta r to ttá k benne m eg­
b o cs á th a ta tla n n a k , hogy lo v a t á d a nem zetiségi törekvések alá, am elyeknek
legkényelm esebb födözéke szintén az egyházi és az iskolai autonóm ia volt.
10 P E I L . 1869. 1089. sk k .
 R év ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n .

Azt h a tá ro z o tta n el kell ism erni, hogy kívülről nézve tén y leg m egvoltak
többé-kevésbbé m indezen kényes oldalai ennek a föllépésnek s m ég jo b b an félre­
érth e tő v é te tte a z t az a körülm ény, hogy az inspiráló és tudós to lláv a l irá n y i­
szabó R évész Im re m e lle tt (akiről szintén köztudom ású volt e g y éb k én t évekkel
azelő tti p o litik ai szereplése s abból folyólag a korm ány és a ko rm án y zó p árt irán ti
k io lth a ta tla n bizalm atlan ság a, sőt ellenszenve) a h a tá ro za t egyik fő pártfogója,
ha nem is kezdem ényezője az egyházkerületen Tisza K álm án , az ex p o n á lt ellen­
zéki p á rtv e zé r v o lt. A d e á k p árti közvélem ény nem is k é sett ezt a körülm ényt
alaposan k iaknázni s az egész tisz á n tú li akciót egyházi p a lá st alá b ú jt p á r t­
p olitikai m anővernek fö ltü n te tn i. Belülről nézve azonban mégis úgy áll a
dolog, hogy politikai m om entum ok legföljebb színezhették s ta lá n a kelleténél
jo b b a n a lá fű th e tté k ezt az állásfoglalást — de e red tető forrása a reform átus
egyház és világnézeti jövőjének teljésen jogosult féltése vo lt, am it az azóta eltelt
félszázad fejlem ényei — a könnyelm ű állam osításnak és községesítésnek nem ­
csak egyházi, de még nemzeti szem pontból is (lásd a kom m unizm us és az „ u tó d ­
á llam o k “ isk o lap o litik áját) veszedelm es, sőt végzetes következm ényeivel, az
állam i felügyelet és ellenőrzés protestánsellenes túltengésével, az egyházi és iskolai
a u to n ó m ián ak , az állam segély tá l lencséjéért, árnyékszerű létre sülyedésével —
szom orúan igazoltak. E lsősorban m a g á t Révész Im rét nem v ezette ez ügyben
m ás, m in t v a llá sán a k és eg y házának m ély bensőséggel és a m erevségig szilárd
következetességgel fölfogott szentséges szellemi és erkölcsi alapérdekei. És ezek­
hez híven v á lla lta a h a rc o t to v áb b is. Pedig tulajdonképen eléggé m agára volt
h a g y a tv a . M agának az egyházkerületnek a közvélem énye sem v o lt e tek in tetb en
oly töm ören egységes, m in t ahogy a látsz at m u ta tta . Egyebünnen is, de főkép
egyes intim följegyzésekből (leginkább a Balogh F erenc naplóiból) világos, hogy
a kerületnek különösen tan ü g y i férfiai tulajdonképen a korm ány álláspontjához
s z íto tta k s a nagy p o rt fölvert h a tá ro z a to t csak a vezetőség erkölcsi súlya előtt
m eghajolva nem a k a rtá k vagy nem m e rté k ellenezni — b ár v o ltak , akik n yíltan
kifejezték a vezetőséggel szem ben, s an n a k nem kis bosszúságára, eltérő állás­
foglalásukat — s különösen a Révész Im re elszánt m a g a ta rtá s á t hajlan d ó k voltak
a félénkebbek egyenesen fo rrad alm in ak íté ln i.11 De ő ezzel végképen nem törődve,
e lh a tá ro z ta , hogy a felekezeti iskola védelm ére egy nagyszabású tudom ányos
irodalm i cam pagne-t in dít m eg. Erős tudom ányos érveléssel szerkesztette meg
az egyházkerületnek am a viszonválaszát, m ellyel ez 1870-ben re p lik áz o tt E ö tv ö s­
nek az 1869-ben m eghozott h a tá ro z a to t cáfoló le ira tá ra .12 E bben nagy paeda­
gogiai tájék o zo ttság g al a z t igyekszik k im u ta tn i, hogy a tö rv én y n ek a felekezeti
iskolákkal szem ben fö lá llíto tt berendezési követelm ényei tú lfeszítettek ; az evan­
gélium i keresztyén világnézet szabadsága érdekében hadakozik " a voltaképen
vallás nélküli, em ellett szabadságellenes centralisztikus és bü ro k rá t érdekek
szolgálatában álló községi és állam i isk o lák “ ellen; az 1848 : X X . törvénycikk
becsületes v ég reh ajtásáig „iskoláink versenyre hívását,, sőt kényszerítését, a dol­
gok nem ism eréséből szárm azónak, vagy szegénységünk ellen in té z e tt g ú n y n a k “
bélyegzi; m esszem enő tö rtén elm i fejtegetésekkel védi az autonóm ia jo g ait s a
békekötésekre való h iv atk o z ást (am elynek a n a chronistikus ben y o m ását azonban
m égsem tu d ja teljesen e ltá v o z ta tn i, m e rt bizonyos, hogy az alkotm ányos m agyar
á llam hatalom — m elyet Révész, persze, csak " o sztrák -m ag y ar“ -nak te k in te tt —
nem épen ugyanazon jogviszonyban á llo tt a p ro testán s egyházakkal, m in t az a
fél, am ellyel őseink a bécsi és a linzi b é k é t m eg k ö tö tté k !) s tilta k o z ik am a fel­
fogás ellen, am ely szerint „a z állam és a m i egyházunk k ö zö tti viszonyt a hazai
törvényhozás k o rlá tla n hatalo m m al szab ály o zh atn á“ . Nem érte be azonban
p usztán ilyen — elvégre is nem a s a já t nevében szóló — h ivatalos ü g y irato k
szerkesztésével, hanem önálló m űvekben szélesebb tudom ányos alapozással is
alá a k a rta tám a szta n i nagy elveit. M ár 1869-ben m egjelent tőle a Sárospataki
F ü zetek utolsó évfolyam ában s m ajd kü lö n n y o m atb an is egy, n éhány h é t a la tt
11 B a lo g h F e re n c n ap ló i. 1870 á p r. 5— 6-ról.
12 V á la s z -ja v a s la t isk o la ü g y b e n . K é z ira t h e ly e tt. D eb r. 1870.
R év ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n . 497

m ásodik ja v íto tt és b ő v íte tt k ia d á st é rt dolgozat: " Adalékok a magyar protestáns

iskolák autonómiájának történetéhez“ (II. kiad. D ebr., 1870), am elyben különösen
a z t igyekszik egészen a reform áció kezdőkoráig visszam enő forrásk u tatáso k k al
fe ltü n te tn i, " hogy m ik é n t fogták fel m agyar protestáns őseink az ő iskoláik
au to n ó m iá já n ak ü g y ét s m i okokon rag aszk o d tak a h h o z “ (4. l .) s teszi ezt azzal
a kijelentéssel, „hogy m ik é n t á lta lá b a n a tö rtén elm i irodalom nak, úgy épen e
kis m űvecskének is, g y a k o rla ti célja épen nem az, hogy a m ú lta k m elletti rideg
és v a k m eg m arad ást eszközöljön s m inden reform nak és célszerű fejlődésnek
ú tjá t állan i erőlködjék. A cél csak az, hogy az apostol szerint mindeneket megvizsgál­
ju n k és ami jó azt tartsuk meg“. ( 6 . l.) M indenütt a legelsőrendű forrásokból m erítv e
s em ellett igen színesen, hellyel-közzel igazán lü k te tő érdekességgel s a jelenre
való erős vo n atk o záso k k al ism erteti a m ag y ar p ro testán s egy h ázak n ak iskoláik
m e g ta rtá sá é rt v ív o tt tö b b százados nem es küzdelm eit, tö rténelm i fejtegetéseit
levezetvén egészen a sa já t koráig. E zeknek tan u lság áu l a z tá n m eg állap ítja, hogy
" n álunk a nevelés és tanítás vagy iskoláztatás joga a szüléké és a szülék azon szövet­
ségéé, amely magyar reformált egyháznak neveztetik“. (77. l .) Az egyháznak élet-
jogai közé ta rto z ik az iskolához való ragaszkodása, m e rt a vallás nem egy külön
d arab ja az em ber „összes szellem iségének“ , „hanem oly el nem k ü lö níthető, előre
k isz a b o tt h a tá ro k közé nem szo ríth ató lelki életerő, am ely jelen v an m in d e n ü tt
o tt, ahol a gondolkozás és a lelkület n y ilatkozik, vagyis á th a tja az em ber egész
szellem iségét, m in t a villanyosság vagy a m ozgási képesség az egész világegye­
te m e t“ . (79. l .) K ijele n ti azonban, hogy ezzel nem az egyház tu d o m ánybeli és k u l­
turális zsarnokságának a k a r a jtó t-k a p u t tárn i, hiszen az „ e g y h áz “ , „úgy, am in t
jelenleg legtöbb országban v an, nem is krisztusi in stitu tio s bizonnyal fel fog
b om lani idővel, m időn győz az egyéni szabadság, am ely felé a tiszta keresztyén­
ség kétségenkívül g ra v itá l “ , (80. l .) és nem v alam i „rideg konfesszionálizm us­
n a k “ , hanem a bibliai keresztyénségnek“ a k a r szószólója lenni, m ert „csakis ez
az, am i h iv a tv a van a rra , hogy a polgáriasodást és m űvelődést s á ltaláb an az
életet áth assa, vezesse“ . (81. l .) M agát a legközelebbi népiskolai tö rv é n y t röviden
bírálva, kifejezi azon — fájdalom , m egvalósult — balsejtelm ét, „hogy ha e tö r­
vény szigorúan v é g re h a jtá tik , a m ag y ar p ro testán s iskolák tetem es része nem
sokára el fog p u sz tu ln i“ . (85. l . Pedig tu la jd o n k é p e n az állam a tö rv é n y végre­
h a jtá sá b a n nem is lé p e tt föl teljes szigorral, legalább egyelőre!). „Ú gylátszik,
hogy azon jövőnek nézünk elébe, m iszerint lesznek M agyarországban: községi
iskolák, m elyek eln y elték a p ro testán s iskolák nagyrészét; to v áb b á kövér kleri­
kális iskolák"“ ( 8 6 . l.) Befejezésül, a jobb jövő m ú lh a ta tla n előfeltételéül, az 1848 :
X X . tö rv én y cik k teljes-tökéletesen következetes és becsületes v é g re h a jtá sát
sürgeti, de a p ro testán s isk o lák n ak legalább egyrészét m ég ezen esetre is, „m in d
m ag án ak a p ro testan tizm u sn ak , m ind a szabadságnak és szabad versenynek
érdekében“ fö n n ta rta n d ó k n a k véli. (89. l .)
Az iskolaügyi h arc volt a legközvetetlenebb ind ító o k a Révész Im re am a nagy
és áldozatos te tté n e k is, m ely p á ra tla n u l áll k o rán a k egész p ro testán s irodalm i
életében: t . i. a M agyar P ro te stán s E g y h ázi és Iskolai Figyelm ező c. tudom ányos
h av i folyóirat m eg in d ításán ak , 1870 legelején. E gy ilyen, az egyház szellemi
életkérdéseivel s azok k ö zö tt elsőrenden a nevelés-oktatásüggyel a tu dom ányos­
ság legm agasabb színvonalán foglalkozó kom oly és súlyos sajtószervnek a létre­
hozását Révész Im re m ár évek óta fo rg a tta elm éjében13 s a rra őt m ások is, nem ­
csak s a já t egyházkerületében, igen erősen ösztökélték — pl. m á r 1865-ben a nagy
kö ltő p ap s későbbi püspök Szász K á ro ly .14 R égi és m élyen gyökerező m eggyőző­
dése volt az, hogy a p ro testán s ö n tu d a t m egszilárdítása s az egyház életének a
ro th a d ó pangástól m egóvása nem lehetséges folytonos és fejlődő tudom ányos
m u n k a n élkül. E n n ek M agyarországon jóidéig egyetlen időszaki szervét, a Ballagi
P ro te stán s L a p já t pedig egyre kevésbbé lá tta e célra elégségesnek s a tu dom á­
13 P l. 1 8 68-ban h e t ila p in d ítá s á r a g o n d o lt. — S zabó Já n o s em lék b eszéd e 39—4 0 . l. jz.
(S z e re m le i S.-hez ír t lev ele a la p já n .)
14 L evele R . I.-h ez 1865 aug. 20. B irto k o m b a n .
498 R év ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n .

nyosság á lta la ren d k ív ü l m agasra ta r t o tt m értékei a la tt m egállhatónak. B á r a

P ro te stán s L a p n a k új m egindulása óta éveken á t egyik leghűségesebb dolgozótársa
volt, m á r az elején nem v o lt m egelégedve a szerkesztésével s ezt m ag án ak Ballagi­
n a k is tö b b ízben n y íltan m eg írta és m eg m o n d o tta. Különösen fá jt neki az, hogy
Ballagi " az életbevágó és legnagyobb fontosságú eszm éket, anélkül, hogy jól
m egrágná, od av eti nagy alárm irozással s m integy lelkiösm éretlenül a jám bor
közönségnek“ .15 E z az elégedetlenség éveken á t halm o zó d o tt benne: „elvtelennek"
lá tta a B allagi szerkesztői m ódszerét s a lap jáb an folyó gyakori polém iákat „eset­
lenül és id étlen ü l“ végződö tteknek ta lá lta , am it m eg in t m ag án ak a szerkesztőnek
r ó tt föl.16 Ezzel a nézetével épen nem á llo tt ugyan egyedül — H egedűs László
és Szász K ároly pl. a hozzá íro tt nagyszám ú leveleikben hasonlóan kevéssé el­
ra g a d ta tv a nyilatk o zn ak a Ballagi lapszerkesztői, ső t egyéb tevékenységéről is —,
azonban kétségtelen, hogy a Ballagi la p já v a l való elégedetlenségének végső im pon­
derabilis oka a k ét k itű n ő em ber egyéniségének m erő különbözésében rejlett.
A B allagi jellem zését találó b b an senki sem a d ta m eg, m in t őm aga, am ikor, épen
a R évész Im rével fo ly ta to tt zivataros polém iái során egyszer így ír t m agáról:
„ B á r egész életem et tan u lm án y o zásb an tö lté m , m égis a tu d ás főbecsét m indig a
cselekvésre való alkalm azásában kerestem és részem ről nem kisebb gyönyört
ta lá lta m a ta n u lta k közlésében, m in t azok szerzésében Egy th ém á n évekig
tö p ren k ed n i, a rró l tu d ó s k ö tete k et írni nem az én dolgom . É n a tu d o m án y apró­
szerese, kiskereskedője vagyok. Örülök, ha egy eszm ekincset ap rópénzre v á ltv a
a nagy közönség közé ju tta th a to k , ha a z t, am it m ások e ru d itió ju k á rjáb a fulasz­
to tta k , a józan ész verőfénye a la tt új életre tám a szth a to m a közönség ja v á r a ." 17
V égtelenül eleven és m ozgékony szellem vo lt, aki — jó irán y b an — szüntelenül
h a tn i tö re k e d e tt; idealista lelki alapterm észete erősen racionalizált p ra k tik us
hajlam okkal volt egybeszőve, zsidó fa jtá já n a k egyik legjellem zőbb és legérté­
kesebb átö rö k lések én t; nagybecsű irodalm i v á lla la taib a s ezek közül a P rotes­
tán s L a p b a , bárm i önzetlenül fo g o tt is, azoknak anyagi virágzása nem sokkal
kevésbbé v o lt fontos előtte, m in t szellem i h ató erejü k kifejlesztése. Az elm éket s
az iro d alm at szerette folytonos pezsgésben ta rta n i: ezért öntu d ato san n y itot t
lap já b an t é r t a legellentétesebb felfogásoknak is, am inek term észetesen rengeteg
polém ikus csatározás le tt a következm énye — de B allagi ezektől m á r csak azért
sem ria d t vissza, m ert, s a já t bevallása szerint, a lap irá n ti érdeklődés fokozására
s az előfizetők szám ának g y arap ítására ez v o lt az egyik legalkalm asabb út!18
R évész Im rének a tanulószoba csendjében érlelődött tudom ányos és erkölcsi
g rav itása pedig az idők folyam án — a m in t a való élettől s a társa s é rin tk ezéstől
való lassú elzárkózása m egkezdődött — egyre in k áb b v á lt h a tá ro z o tt nehézkes­
séggé, am ire különben lelki alap term észete szerint is h a jlo tt m ár: ő, a k i akkora
szívóssággal fú rta bele m ag át egy-egy p roblém ának a m élységeibe s a k i fő gyö­
nyörét ebben az öncélú tan u lm án y o zásb an , nem pedig az eredm ények g y ak o rlati
alk alm azásáb an ta lá lta , végképen nem tu d ta m ag á t beleélni az eszm eközvetítés
em berének fürge és g y akorlatias lelkivilágába s h o v ato v áb b idegenkedve fordult
el a n n a k sajtó b an , egyházi, politikai, gazdasági, tudom ányos életben kifejtett
fá ra d h a ta tla n u l sürgő-forgó százkarú tevékenységétől. A B allagi lebilincselően ked­
ves, m egértő, m egnyerő és concilians b a rá ti bánásm ódja ugyan sokáig ellensúlyozta a
Révész Im re lelkében a tevékenysége á lta l k iv á lto tt kedvezőtlen h a tá s t; R évész
m ég egy kem ény első összezördülés folyam án is így ír neki: „Ő szintén meg­
vallom , T isztelt B aráto m , hogy ellened, m in t szerkesztő ellen sokszor igen kemé­
nyen felgerjedtem , de m in t em bert fo lyvást igazán és őszintén tiszteltelek és
szerettelek. Sőt, m ondhatom , hogy v alam i varázs h a ta lm a t gyakorolsz reám,
H a néha m integy feltettem is m agam ban, hogy harag u d n i fogok: tü s té n t el­
en y észett m inden haragom , m ihelyst m eg láttalak , vagy so raid at o lv a s ta m .. ."19
15 H e g e d ű sh ö z 1858 no v . 13. L tr.
16 U. ah h o z 1863 á p r. 27. b irto k o m b a n és 1863 m á i. 12. L tr.
17 P E I L . 1872. 739. h a s á b .
18 L ev ele R. I.-h ez 1866 m á rc . 31. L tr.
19 L ev ele B. M .-hoz 1865 dec. 17. P E I L . 1881. 254. h a s á b .
R év ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n . 499

s viszont B allagi, több ren d b eli nagyon m eleg n y ila tk o z a tai közt egyízben épen
beteg á lla p o tta l m ég e k k o rtá jt is ily bensőségesen szól hozzá: " A te leveleid nekem
tö b b e t érnek m inden orvosi szernél, m e rt lelkem et frissítik fel.“ 20 Ám az időleges
szakítás mégsem v o lt fö lta rtó z ta th a tó : Révész m ár a m ia tt igen h á b o rg o tt, hogy
Ballagi 1864-ben — a R . K álvin-könyve m egjelenése u tá n — tá g te re t engedett
lap jáb an a m ű v et ak ad ékoskodva, csipkelőzve s nem egyenrangú tudom ányos
készülettel bíráló öreg Szilágyi Ferencnek (a Szilágyi Sándor tö rté n e ttu d ó s a ty já ­
nak), a k it Révész erősen aulik u s-k o n zerv atív érzelm ei m ia tt sötétlelkű vén
rea c tio n a riu sn a k ta r to tt, egyéb okokból is m élységesen lenézett s végképen nem
szívelt; m agának B allaginak e polém ia során vele szem ben ta n ú s íto tt szerkesztői
m a g a ta rtá s á tó l is m élyen m eg b án tv a érezte m ag át, B alogh Ferencnek erős ki­
fakadással írta : „v aló b an a m i P ro t. L a p u n k ... m in d e n t elk ö v e tett K álvin
em lékének m eggyalázására“ ,21 s H egedűs L ászlónak keserűen p a n aszk o d o tt „a
zsidókból le tt m agyar író k ra “ , ak ik „geschäftölés v é g e tt lép tek közzénk“ .22
A kiegyezés évétől kezdve m ár nem is dolgozott a B allagi lap já b a, m elynek a
népiskolai kérdésben ta n ú s íto tt o p tim istik u s korm án y tám o g atása s a tiszán tú li
felfogással szem ben való éles föllépése aztán m egadta a végső lökést a szakításra.
Révész m eg in d íto tta a Figyelm ezőt, m ely azu tán , 9 éves p á ly a fu tá sá n ak főkép
első 4 —5 esztendejében, szöges ellen tétb e helyezkedett B allagival és pesti köré­
vel s m aradandó becsű dolgozatok egész sorának közlése m ellett egynéhány
ádáz polém iának is le tt a színhelyévé.
A F igyelm ezőt R évész teljesen a s a já t veszélyére, nag y m érv ű anyagi áldozat­
ta l ta r to tta fönn; nem hogy egy fillér haszna le tt volna belőle — am ire külön­
ben nem is tö re k e d e tt —, de tek in tv e , hogy az előfizetők folyton ingadozó szám át
átlag 3 0 0 —400-nál tö b b re sohasem b írta felvinni s hogy évi 4 fo rin tért
á tla g 40 ív e t a d o tt, m ég rá is fiz e te tt rendszerint alap o san . H iv a ta lo s egyházi
te s tü le te k — főként a s a já t kerülete — részéről, m ás, m in t erkölcsi tám o g a tá s­
ban sohasem részesült s kifejezetten nem is a k a rt részesülni. Ö nzetlenül dolgozó
m u n k atá rsa i nagy szám m al v o lta k , k ö ztü k súlyos nevek m in d a k é t te s tv é r pro­
testá n s egyház kebeléből (Im re Sándor, Szabó K ároly, Fabó A ndrás, Filó Lajos,
H eiszler József, B okor József, Szeberényi Lajos stb .), de a z é rt a folyóirat szer­
kesztésén k ívül írá sá n a k te rh é t is legalább felerészben m aga R évész hordozta,
ak in ek tollából nem csak nagyszabású tan u lm á n y o k jö tte k állandóan, de ren ­
geteg kisebb, főként tö rtén elm i közlem ény is, a m e lle tt a tekintélyes irodalm i
és külföldi szem lék r o v a tá t is jóform án kizárólag ő v ezette. Eleitől fogva nem is
v o lt szándéka soká hordozni ezt a különlegesen nagy te rh e t s m á r 1871-től á lla n ­
dóan foglalkozott azzal a g o n d o lattal, hogy vagy m eg szü n teti a folyóiratot, vagy
m indenestől m ás kezekbe teszi á t: de, m ert egészen alk alm as vállalkozó soha­
sem m u ta tk o z o tt s m e rt a három fron to n m e g in d íto tt harco t legalább bizonyos
nyugvópontig becsülettel m eg kellett vívnia, bizony csak r a jta m a ra d t ez a teher,
m ajdnem egy évtizedig. A m int m ár az előfizetési felhívásban (kelt 1869 okt . 15.)
k ijelen tette, egyik főcélja volt e v á lla la tta l " tisztázni az iskolaügyre vonatkozó
eszméket; s e végre legelőbb is a n é p o k ta tási tö rv é n y t s az an n a k v ég reh ajtására
vonatkozó m iniszteri ren d eletek et venni tü ze tes vizsgálat alá éspedig nem csak
sa já t m ú l t u n k és autonómiánk szem pontjából, hanem a lényeges po n to k o n , a k ü l­
föld míveltebb és szabadabb országainak törvényeire és tapasztalataira is hivatkozva“.
H elyesen lá tta ugyanis, hogy „ a m ag y ar p ro te stá n s közönségnek s különösen
az elöljáróknak, lelkészeknek és ta n ító k n a k a fennforgó vallási, egyházi kérdések
s különösen a napi sajtó tetemes része által iszonyúan összevisszazavart iskolaügy
feletti tájékozásra éspedig minél több oldalú, elfogulatlan, önzéstelen és független
tájékozásra a legégetőbb szükségek volt és van“. (Szerk. előszó II.) Az igazságnak
m egfelelően előre k ije le n te tte azt is, hogy b ár a Figyelm ező a ko rm án y iskola-
p o litik á ját nem helyesli és erősen b íráln i fogja, m égsem „m erőben a m ostani
20 L evele R. I.-h ez 1866 jú n . 29. L tr.
21 R . I. B alo g h F .-h ez 1865 jú n iu s 14. B irto k o m b a n .
22 L evele H .-h ö z 1865 m á rc . 12. L tr.
500 R év ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n .

politikai pártérdekeknek s viszonyoknak sz ü lö tte és szo lg ája. . . Ültesse b ár a

közép, szélső, vagy nem tudom m iféle bal vagy jobb oldal a m aga em bereit a
m iniszteri székekbe; ha azok a m ostani korm ány elveit kö v etik a p ro testán s
egyházi és iskolai ügyekben: a Figyelm ező fo ly v ást ellenzéki lee n d “ (U. ο. VI.)
— am íg viszont a jelenlegi k o rm á n y t és a n n a k p á r tjá t is őszinte öröm m el tám o ­
g a tn á , ha az egyház- és iskolapolitikai tek in te tb e n kedvezőbbre v á lto z ta tn á
nézeteit.
M in d járt az első szám ban m egkezdte a szerkesztő közölni egy igen súlyos
hosszú ta n u lm á n y á t: " Nézetek az 1868. évi népiskolai törvény felett.“ Ebben
m indvégig a legkom olyabb tudom ányos történelm i, theologiai, bölcseleti és pae­
dagogiai érvekkel ugyan, de itt- o tt m ár h a tá ro z o tta n a szenvedély elb ú su lt és
lázas han g ján bírálja véges-végig a tö rv é n y t és a n n a k in te n tió it, élesen polém ikus
k itéréseket té v e an n a k az egyházi és a világi sajtó b an föllépett védelm ezőivel
(Ballagi Mór, Szerem lei Sám uel, Zichy A utal) szem ben. M egbotránkozva m u ta t
rá, hogy a tö rv é n y v é g reh ajtásán ak m egindulásakor „egy protestáns felekezeti
iskola m egsem m isülését, sokan ép oly öröm m el üdvözölték, m in t egy sö té t z á rd ai
iskola m egszűnését“ (9. l .) s az ultram o n tan ism u s m inden k íg y ó já t-b é k á já t reá­
k iá lto ttá k az 1869-iki tisz á n tú li h a tá ro z a tra — h o lo tt valójában a dolog úgy
áll, hogy „ azo n p rotestánsok, ak ik oly könnyen áldozzák fel felekezeti iskoláikat,
sokkal, de sokkal előbb fogják m a g o k a t az u ltra m o n tán o k k a l egy táb o rb a n éspedig
azoknak hatalma alatt találni —, m in t a tiszán tú li végzés hívei. A klérus az ő
s a já t felekezeti iskoláiról önk én t lem ondani nem fog soha; de em ellett szívesen
részt vesz a p ro testán s iskolák rom jain vagy újból alakuló közös iskolák, közös
p rae p a ran d iá k korm ányzásában, k iv ált ha veszi észre, hogy szám ára a többség
és uralom b izto sítv a v a n “ . (52. l .) V iszont a közvélem ény antiklerikálizm usa
ö n tudatos és h ith ű p ro testán so k részéről egy általán nem érdem el b izalm at, m ert
benne „ o tt ta jté k z ik nem csak a R óm a — hanem á lta lá b a n minden vallás s épen
az evangyéliom iránti gyűlölet“. (106. l .) R e n d k ív ü l gazdag olvasottság alapján,
nagyszám ú jellem ző a d a t felsorolásával m egállapítja, hogy ,,a magyar kormány
iskolaügyi elvei, a föld művelt és szabad nemzeteinél, többségben nincsenek és hogy
olyan p ro testán s egyház, am ely a m iénkhez hasonló helyzetben s ily viszonyok
között s a já t felekezeti iskoláiról lem o n d o tt volna, m ég eddig nem ta lá lta to tt a
világon“ . (154. l .) P rófétai erővel h a n g o z ta tja : „ E ljö h e t az idő s ta lá n h am arab b
is m in t gondolnók, am időn ism ét a p ro te stá n s egyházi és iskolai au to n ó m ia lesz
egyik biztos m enedékhelye a szabad g o n d o latn ak és szabad tu d o m á n y n a k a
m ag y ar h a z á b a n .“ (175. l . jz.) D olgozata végén azonban nem felejt el — minden
félreértés kikerülése v é g e tt — k ét igen fontos intő szót em elni hitfeleihez: először
is, hogy a tö rv é n y n e k ellentállani nem szabad, hagyni kell a z t a s a já t sorsára,
hogy m ajd az idő m aga m utassa és ja v íts a ki h ián y a it; a z u tá n , hogy a felekezeti
iskolázás — ha nem is m indenben a korm ány erőszakolta elvek és m ódozatok
szerint — valóban reform ra szorul s ezért a reform ért egyháznak és társa d alo m ­
n ak m eg kell hoznia m inden á ld o z a to t. — A következő évben egy hasonlóan
nagyszabású, erős tudom ányossággal m egalapozott, de jórészt szintén polém ikus
jellegű dolgozatot közölt " A magyar protestáns hit felekezetek egyházi és iskolai
szükségeinek országos költséggel való fedeztetéséről, különös tekintettel a katholikus
autonómiai mozgalmakra.“ (K ülönny. is D ebr. 1871. Ebből idézünk.) E bben igen
tá g és m ély tö rtén elm i visszapillantással, lényeges és jellem ző forrásad ato k hal­
m azának közlésével b izonyítja, hogy „ a zo n eszm e, am ely az 1848-dik évi X X -d ik
törv én y cik k 3. §-ának ezen szavaiban te ste sü lt m eg: „m inden b e v e tt vallás­
felekezeteknek egyházi és iskolai szükségei, közálladalm i költségek á lta l fedez­
tessenek“ — ezen eszm e.. . kisebb-nagyobb m érték b en s különböző m ódosu­
lato k b an , századokon keresztül fo ly v ást élt a m ag y ar p ro testán s egyház kebelé­
b e n “ . (36. l .) M ajd részletesen k im u ta tja , hogy a m ag y ar p ro testán so k m ekkora
veszteségeket szenvedtek egyházi és iskolai jav a ik b a n az üldöztetések folyam án
a róm . k a th . klérussal szö vetkezett állam hatalom erőszakos föllépése következ­
tében s hogy ezekért a haza a m ag y ar p ro te stá n s egyháznak elégtétellel tartozik.
R évész I m r e : H a rc o k h á ro m fro n to n . 501

Ez az elégtétel sokkal in k áb b volna fö lad ata és kötelessége a m ag y ar állam nak

és k o rm ánynak, m in t a róm . kath o lik u s autonóm ia könnyelm ű létesítése, am i
tu lajd o n k ép en a n agyrészt állam i ered etű egyházi ja v a k n a k az állam kezéből
és rendelkezése alóli végleges kib o csátását jelentené! A külföldi példák igen
nagy szám ára hivatkozással követeli különösen a z t, hogy az állam a felekezeti
isk o lák at is segélyezze, de e segély fejében ne k ív án ja áldozatul se világnézeti,
se k o rm á n y z ati tek in te tb e n az egyház iskolai a u to n ó m iá já t, hanem elégedjék
m eg a legfőbb felügyelet kétségtelen jog án ak g y akorlásával. „N em az ellen van
nekünk, p ro te stá n so k n a k p anaszunk, hogy az állam v e tte á t az iskolaügy feletti
törv én y h o zás és korm ányzás jo g át, hanem az ellen, hogy ezen jo g o k at a k k é n t
gyakorolta és gyakorolja, hogy m íg az állam o m nipotentziája, a centralizátzió,
b ü ro k rátzia és róm ai katholicizm us érdekei titk o n vag y ny ilv án oly kitűnőleg
kegyelteinek, addig a szabadság, a községi és m egyei autonóm ia szintúgy, m in t
a p ro te stá n so k legszentebb érdekei és törvényes auto n ó m iája, kellő figyelem ben
és kím életben eg y á ltalá b a n nem részesülnek. Nem hierarchia, nem o b skurántiz­
m us, nem türelm etlenség s m ás efélék, hanem őszinte tisz ta dem okrátzia, ev an ­
gyéliom i p ro testán s vallásosság, folytonosan haladó józan népm űveltség s szabad­
ság, egyenlőség és testv ériség az egyházi és iskolai ügy m ezején is az, am it m i
ó h a jtu n k , h a b á r sem m iféle egyéni vag y p á rtte k in té ly és frázisok járszalagain
vakon lépdelni-nem a k a ru n k is.“ (122. l .)
Az állam m ű v elő d ésp o litik ájáért lelkesedő reform átus egyházi körök nem
késtek a Révész Im re polém iájára éleshangú rep lik ák k al, szenvedélyes kitöré­
seire m ég nagyobb szenvedéllyel válaszolni. V ezetett ebben m aga B allagi Mór,
a k it a R évész kem ény és elszán t tá m a d á sa i — m elyeknek ta g a d h a ta tla n u l sok,
épen ellene irányuló, szem élyes élük is v o lt — ro p p an tu l kihoztak a sodrából
" M elius redivivus vagy Révész Imre úr harca a népiskolai törvény ellen“ c. a la tt a
P ro t. E g y h . és Isk . L ap 1870. évi folyam ában (341. skk.) hosszabb cikksorozat­
ban igyekezett k im u ta tn i, hogy R évész „nagy, tudós készülékkel nem b írt egye­
bet elő állítan i, m in t egy ro p p a n t tö rtén elm i anachronism ust, m ely m u ta tja , hogy
sem a m ú ltb an a nem zeti tö rek v és és p ro te sta n tism u s közti k ap cso lato t, sem a
jelenben az érvényre ju to tt eszm ék m iv o ltá t s azok h o rd erejét nem ism eri, sem
végre m a g á t a fennforgó k érd ést kellő szem pontból felfogni és érdem e szerint
m éltán y o ln i nem t u d t a “ (342.). „ N a g y baj biz az — fa k a d t ki, a R évésznél té n y ­
leg sok te k in te tb e n m eglevő tu d ó s elvontságra célozva —, ha az em ber m úzeum ába
zárkózva heteken, hónapokon á t m ag án ál okosabb em berrel nem érintkezik.
U to ljára e lh ite ti m ag á v a l, hogy tu d o m án y és bölcseség kizárólag az ő tu la jd o n a i.“
(346—347. jz.) A ttól az alapm eggyőződéstől fű tv e, hogy „ a p ro testan tism u s a
h a la d ó szellem hódító erejétől v á rh a tja ü d v é t“ (423.) részletesen igyekszik m eg­
gyöngíteni a R évész tö rtén elm i és elvi á llítá sa it s „ k im u ta tn i, hogy az egész,
an n y i hűh ó v al fo ly ta to tt h a rc n a k tu la jd o n k é p e n sem m i, de sem m i a la p ja n incsen“ .
(427.) Ügyes, de nem v a la m i m ély rip o ste -já t a következő, n a ív optim ism usára
nézve igen jellem ző n y ila tk o z a tta l fejezte be: „ É n a békekötések h á n y to rg a tá s á t
m ai i d ő k b e n ... h a szo n ta la n sá g n ak tekintem , am i pedig a felekezeti iskolákat
illeti, ép oly kevéssé ta rto m azoknak nyakra-főre való m egszüntetését célosnak,
m in t R . I. ú r; a. különbség k ö ztü n k csak az, hogy ő a. felekezeti iskola m ellett
fan a tiz á ln i a k a r, szerintem pedig, hogy felekezeti, v ag y közös legyen-e az iskola,
a lá re n d e lt kérdés, a. fő az, hogy jó legyen. — A felekezetiségnek az iskolában
addig v o lt értelm e és jelentősége, m íg az iskola a m indenfelülről fen yegetett vallás-
szab ad ság n ak szolgált elővédül. Mai időkben erre szükség nincs; nem a m ostani
tö rv é n y h o z ás szabadelvű á ra m la ta tek in te té b ő l, m ely m úló is lehet, hanem azért,
m e rt a tá rs a d a lm i fejlődés a vallásszab ad ság o t világerővel m ár azon su p eralt
k érd ések közé sorozta, m elyek tö b b é ta rtó s izg alm ak at az európai em beriség­
ben előidézni nem képesek; az uralkodó kiváltságos vallás eszm éje, ha a közép­
k o r n ém ely híveiben m ég tá n él, szégyenkezve kénytelen m ag á t védni, nem hogy
tám ad ó lag léphetne fö l“ . (460.) Végül m egm agyarázta, m ié rt h aso n lítja össze
R é v é sz t Meliusszal: a z é rt, m ert Melius is, m in t R évész, igen nagy érdem ei m el­
502 R év ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n .

le tt „so k tek in te tb e n té v e s z te tt irán y b an em észtette é le té t“ . (491.) Ilyform a

szellem ben és ennél m ég élesebb és b á n tó b b hangon n y ila tk o z ta k R évész iskola­
ügyi m a g a ta rtá sa ellen ez években a B allagi la p já n a k m u n k atá rsa i is, elsősorban
a fiatal és éleseszű, m aróan szellem es és nem kevéssé öntelt K ovács A lbert. Sze­
rem lei Sam u pedig, a n a g y tu d á sú s eladdig R évésztől nagy szeretettel tá m o g a to tt
ifjú diószegi lelkipásztor (a későbbi jeles történész és akadém ikus hódm ezővásár­
helyi pap), egy egész kis k ö tetn y i nagyon értékes ta n u lm á n y t í r t „ A népiskolai
kérdésről, különös tekintettel az 1868. X X X V I I I . t.-cikkre és a p r ot. egyház érdekeire“
(k ü lönnyom at a P . E . I. L .-ból P est, 1871), am elynek legnagyobb részét szintén
a R évésszel való — ifjo n ti m ódon önérzetes, de egészben véve elég n y u g o d t hangú
és tárgyilagosságra törekvő — polém iának szentelte. E bben elism erte, hogy
Révész ak k o r, am időn az egyház szabadsága tényleg veszedelem ben forgott,
„v aló b an nélkülözhetetlen férfiú v o lt s a legkitűnőbb szo lgálatokat t evé; m o st...
ránézve idegen te r r enum ra lép e tt, hol egész h a sz n á lh a ta tla n sá g á t k im u tatá .
A nnyira b e le é lte m a g á t a p ro t. egyház z a k la to tt m ú ltjá b a s a n n a k e közben
k ö v e te tt s egykor kellőleg igazolt circum spectus és félrehúzó p o litik ájáb a, hogy
a jele n t és a jö v ő t is csak a sö té t m ú lt szem üvegén á t lá th a tta , term észetesen
igen fekete színben, oly form án, m in t a sárgaságban sínylődő em ber, ki m indent
sárg án ak lá t. M iden lép ten nyom on k ísé rte te k e t fed e z e tt fel s a leg ártatlan ab b
jelenetben rém eket v e tt észre és veszedelm ekről á lm o d o tt“ . (5 5 —56. l .) R év észt,
Ballagival egyetértve, " a n tiq u a riu s“ -nak ta r tja , ki „ tö rté n e lm i gazdag ism ereteit
a lehető legtökéletlenebbül h aszn álta fel e korkérdés m eg fejtésén él“ . (5 6 . l.) A rész­
leteiben számos helyes m egfigyelést és ta lp ra e s e tt e lle n k ritik á t tartalm a z ó fej­
tegetésekből egészben véve csak úgy árad a korszellem ben való am a boldog biza­
kodás, m ely a R . I . ellenfeleit ezen s egyéb kérdésekben épúgy jellem ezte, m int
ahogyan h ián y z o tt m agából R évész Im réből s m ely a különben nagyon eszes és
széleslátókörű Szerem leivel pl. ilyen h a tá rta la n u l rövidlátó kijelentéseket té te te tt:
„K evés értelem k ív á n ta tik a n n a k b elátásáh o z, hogy az állam nak sohasem célja
a v allástalan ság terjesztése s ma különösen nem felad ata b á rk it is vallásától
m egfosztani.“ (105.) „ A h e ly ett, hogy (R évész) a m ag y ar p ro te sta n tism u sn a k új
e rő t és új tá m a sz t a k o rt m ozgató nagy eszm ék szövetsége á lta l igyekeznék n y ú j­
tan i, ro sk a ta g és teljesen elhasznált intézm ényekhez a k a rja fűzni a n n a k so rsá t.“
(148—149. l .) „A p ro testan tism u s, m ely a nép felv ilágosítását célzó m u n k ájá ­
ban századokon á t egy m aga fá ra d t őszintén s k ü z d ö tt ellenséges elem ekkel: m ost
egy hű és erős szövetségest ta lá lt az állam b an , kinek az érdekek teljes azonos­
ságánál fogva, m in t rég v á r t b a jtá rs n a k kell hogy kezét n y ú jts a .“ (182. l.) —
E nagyon ellentétes elvi alap o n is azonban, a R évész Im re erős k ritik áján ak
igazságát a részletekben sok ponton loyalisan elism erte Szeremlei, de vigasztalta
és b iz ta tta m a g á t s m á so k a t az állam föltétien jó a k a ra tá v a l, am ely a tényleg
m eglévő ig azság talan ság o k at előbb-utóbb ki fogja egyházi és iskolai téren küszö­
bölni s elég erős lesz m egküzdeni a katholicizm us és az osztrák absolutism us
bárm ely nyom ásával
B allag in ak és tá b o rá n a k éles rep lik ái R évészt nem győzték ugyan m eg,
ellenben m ód nélkül fö lizg atták . R en d k ív ü l b á n to tta , hogy am azok, a „ k o r­
szellem“ -tő l m egm ám orosodva olyan könnyen beszélnek a legnagyobb s neki leg­
m élyebben a szívéhez fo rrt tö rténelm i értékekről s erősen fe jle tt önérzetét m ód­
fö lö tt s é rte tte az, hogy különösen tö rté n elm i tan u lm án y airó l oly kicsinylőleg
n y ila tk o z n a k . E z é rt a hangja folyton érdesebbé s a lelke egyre keserűbbé vált
velük szem ben. A rendszeres polém iát a zonban nem fo ly ta tta to v á b b velük,
nem csak a z ért, m e rt a következő szakaszban b e m u ta ta n d ó m ásik, hitelvi fronton
n e m so k á ra — jó részt ugyanazon tá b o rra l szem ben — m ég hevesebb csapásokat
k e lle tt osztogatnia és kivédenie, de a z ért sem, m e rt m ég a szenvedély lázában
is tisztán lá tta a z t, hogy a szüntelen polém ikus feleselés, am ely elvégre term é­
ketlen d ialek tik ázásb a és siv ár szem élyeskedésbe fullad, az üg y et nem viszi előbbre
s a m ereven eltérő elvi állá sp o n to k a t csak nem h o zh atja közelebb egym áshoz.
Ö nism erete és önfegyelm e különben is helyesen figyelm eztette őt a rra , hogy neki
R évész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n . 503

a polém ia nem erős oldala, m e rt a dialek tik a finom v itőrjével sokkal kevésbbé
tud hadakozni, m in t a tá rg y i érvek súlyos lán d z sá já v a l s m e rt a küzdelem heve
ham ar fölszabadítja könnyen robbanó in d u la ta it s lelkileg elsősorban önm agát
m eríti ki („nem bízom m indenkor s a já t logikám hoz, m ert félek, hogy az ön­
védelm i buzgalom a kellő h atáro k o n tú l ra g a d “ — írta , m egkapó önvizsgálattal,
m ár 1861-ben H egedűsnek23). E z é rt a to v áb b ia k b an m egelégedett az iskolai
kérdésnek Figyelm ezője hasábjain való állandó n y ilv á n ta rtá sá v a l, a külföldi
példák b eh ató tan u lm án y o zásáv al és fö ltárásáv al s legföljebb egy-egy oldalvágást
in té z ett — igaz, hogy k iv á lt eleinte elég kím életlenül — a m ásik irány ellen.
Nagyon értékesen hozzászólott a népiskolai u tán nem sokkal, m á r 1873-ban
szőnyegrekerült középiskolai tö rv én y jav aslath o z, am elyről egyházkerületéhez
egy, főkép az egyház tö rté n elm i jogi á llá sp o n tjá t feltü n te tő , de m élyreható p aeda­
gogiai b írá la tb a is bocsátkozó terjedelm es e m lé k ira to t n y ú jto tt be (Figy. 1873.
476. skk. ll.), alaposan indokolva m ár ism ert elvi állásp o n tján a z t az aggodalm át,
" hogyha a m iniszteri tö rv é n y terv , v a g y m ás ahhoz hasonló ja v a s la t lesz tö r­
vénnyé és m in t tö rv é n y kom olyan végre fog h a jta tn i: a jelenleg törvényesen
létező és századok óta fennálló m ag y ar p ro testán s gym nasium oknak tetem es
része végpusztulásra ju t éspedig anélkül, hogy legkisebb rem ény, vag y b iztosíték
is m u ta tk o z n é k a rra nézve, hogy a k á r m aga a felekezet, a k á r az állam , új protes­
táns g y m nasium okat á llíth a tn a az elp u sz tu ltak helyébe“ . (478. l .) A debreceni
kollégium középiskolai tag o z a tá n a k újjászervezése tá rg y á b a n hevenyészve oda­
v e te tt ja v a s la ta i 1874-ben (Figy. 1874. 500. skk. ll.) oly feltű n ést k e lte tte k , hogy
tekintélyes p esti n a p ila p o k (Pesti N apló, A H on, P ester L loyd stb.) foglalkoztak
velük tüzetesen és elism erőleg. S zándékozott is e tá rg y b a n nézeteit bővebben
kifejteni, különösen avégből, hogy a középiskolai kérdés kapcsán egészen félre­
érth etetlen ü l m eggyőzhesse a közvélem ényt arról, hogy az ő h arca a korm ány
iskolapolitikája ellen nem jelenti a paedagogiai m aradiság bálványozását, m ert
— a m in t azt eladdig is sokszor kifejezte — az üdvös h a la d á sn ak iskolai téren ő
is őszinte b a rá tja s távolról sincs e lra g a d ta tv a a reform átus középiskolák té n y ­
leges szín v o n alátó l. (Figy. 1874. 557—558. l l .) E z t a te rv é t azonban nem v alósít­
h a tta m eg, b ár az iskolaügyet úgy Figyelm ezőjében, m in t az egyházkerületen
és a k o n venten azo n tú l is élénk figyelem m el k ísérte s am ennyire m ind jobban
elhatalm asodó te s ti gyöngélkedése és elboruló lelkiállapota engedte, m ég tö b b ­
ször v e tt részt szóval és — rövidebb m u n k ála to k ú tjá n — to llal is a középiskolai
reform körüli hosszas egyházi tárg y aláso k b an , am elyekben főleg a legfőbb állam i
felügyeleti jog m ibenlétére, tö rté n e ti eredetére és józan k o rlá ta ira nézve t e t t
hasznos világosító m egjegyzéseket. Időközben B allagiék is m eglehetősen el­
csöndesedtek az iskolakérdésben, m e rt sok lehangoló ta p a s z ta la t u tán ők is kezd­
té k b e lá tn i az állam i m űvelődéspolitikába v e te tt k o rlátlan bizakodásuk illuzórius,
sőt veszedelm es v o ltá t. E z é rt a középiskolai reform kérdésében m ár ők sem á ll­
ta k fe n n ta rtá s nélkül a k orm ány p á rtjá ra , ső t la p ju k egyre erősebben védelm ébe
v e tte vele szem ben a vég p u sztu lásra szánt p ro testán s gim názium okat. Az egye­
tem es tan ü g y i b izottság 1878 végén fo ly t pesti ülésezésekor Ballagi, „ a püspöki
ebéden to asz to t m o n d o tt az egyetem es tan ü g y i bizottságra, b ev allv án , hogy
m időn ő éppen a felekezeti iskoláztatás ellen egy dühös rö p ira to t o s z ta to tt ki
az országházban, ugy an ak k o r úgy kigúnyolta a sors, hogy épen őt v á la sz to tta
m eg az egyetem es tan ü g y i b izottság — elnökévé. Ő pedig le tt e b izo ttsá g n a k
— fu n erato ra (U tá n a tev én : „m ea culpa, m ea m axim a cu lp a“ .) M ost örvend,
hogy az általa jól e ltem etn i h itt h a lo tt fö ltá m a d t s m iu tán lá tja a korm ány gaz­
d álkodását, k ív án ja : legyen a föltám adottn a k örök élete! “24 A bölcs és éles­
szem ű Im re Sándor, aki eleinte u g y ancsak nem é rte tt R évész Im rével egyet az
iskolakérdésben, m á r a 70-es évek közepétől szintén jól lá tta , m in t kolozsvári
egyetem i ta n á r, „h o g y ide s to v a m inden állam i gym nasium felföldi tót és német
(k iv á lt zsidó!) egyéniségekkel lesz m egrakva — és em ellett a nem állam iakban
23 L evele H .-h ö z 1861 jú n . 4. B irto k o m b a n .
24 H . K iss K á lm á n le v ele R . I.-h ez 1879 jú n . 3. B irto k o m b a n .
504 R év ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n .

is, ha csak m egvizsgáltak szolgálhatnak, ilyek fognak szolgálhatni“ 25 — s m eg­

győződött arról, „h o g y k iv á lth a a m ostani cultus- és iskolaügyi regim en soká
ta r t, a felekezeti nagyobb (és kisebb) iskolák v a n n a k a nem zeti szellem fenn­
ta rtá s á ra és nem esítésére h iv a tv a “ .26 Az ilyen és hasonló jelenségek és m egnyilat­
kozások nagy — b ár term észetesen fájd alm as — elégtételül szo lg álh attak a nem es
h arcában egyideig an n y ira m agára h a g y a to tt R évész Im rének, aki m ásfelől szintén
kénytelen v o lt m ár 1879 júniusában belátn i, hogy ,,a teljes tökéletes au to n ó m iá ­
n ak és függetlenségnek fenn tartásáh o z, vagyis visszaszerzéséhez m o stm ár nagyon
kevés rem ény leh et; m ind a szülék, m ind a ta n á ro k m ia tt kénytelenek v a g y u n k
az állam m al bizonyos com prom issum ra lé p n i“ s ezt R évész B á lin t püspöknek
m ost m ár egyenesen a já n lo tta is.27 A nagy harc t üzét te h á t k ih am v a szto tta az
idők és viszonyok m ostoha kényszere: sem az állam , sem a p ro te sta n tiz m u s
nem lévén eléggé erős önm agában a rra , hogy nevelési eszm ényét korlátlanul
m egvalósítsa, kénytelenek v o lta k egym ással s az állam a z o n k ív ü l a tö b b i fele­
kezeti és nem zetiségi érdekkörökkel is tű rh e tő com prom issum ra lépni — ami,
hogy végleges m egoldást m ennyire nem h o z o tt s m ennyi új feszültség csiráját
r e jte tte m agában, a z t m inden elfogulatlanul figyelőnek m eg m u ta tja a közel­
m ú lt és a jelen. R évész Im re azonban csak visszahúzódott a küzdőtérről, befelé
vérző sebeivel — de nagy elv eit sohasem a d ta föl. L elkiism erete m indvégig tiszta
és n y u g o d t v o lt ab b an a te k in te tb e n , hogy ő olyan autonom p ro te stá n s iskolát
a k a rt, „am e ly n e k nem csak m ellfeszítő, pöffeszkedő joga, hanem valódi evan­
gyéliomi lelke és élete is v a n “ . „M időn én, g y a k o rta szom orító félreértések között
iskoláink jo g aiért kü zd ö ttem , a jog, előttem épen nem végcél, hanem csak eszköz
v olt egy m agasabb cél felé.“ 28 „N ekem m ár évek ólta nincs sem m i rem ényem
— írta 1880-ban, három negyedévvel a h alála elő tt egy epével á tita to tt h an gulatú
levélben H egedűsnek, akivel, szintén elvi elhidegülés m ia tt, évekig szü n etelt a
levelezése — belementünk a hínárba még 1868-ban; szarv u n k n ál fogva v e z ete tt
bele B. E ö tv ö s M ost m á r nem hiszem , hogy kijöhessünk a hínárból; facilis
descensus a verni stb . Iskoláink nagy része oda fog veszni s h u llá já v a l a k é t fejű
sas telh e te tle n gyom ra fog táp lálk o zn i. Ami kevés m egm arad is, az já rm o t húz,
a m in t m á r évek ólta húzzák népiskoláink; m e rt hogy azo k n ak autonom iájok
volna, az, csak álm odozás. — Ami az én igénytelen egyéniségem állásp o n tját
illeti: én o tt vagyok m o st is, ahol ezelőtt 25 évvel; a jogfosztogató k u ltu r állam ­
m al nem h a la d tam sem m it m in t p ro testán s em ber s egyházi és iskolai jogainkra
nézve teljesen hiszem , vallom és tőlem telhetőleg követem az 1791-dik évi ország-
gyűlés evangélikus s tá tu sá n a k alap elv eit, am elyeket ők, m in d já rt kezdetben,
egy á lta lo k k é sz íte tt tö rv é n y terv b e n fejeztek ki, de am elynek aztán a klérus és a
korm ány gonoszlelkűsége m ia tt, csak rom jai s e lfe rd íte tt torzm arad v án y ai
leh ettek törvénnyé épen az iskolaügyben i s . . . Egészen az ú jab b időkig csupán
a klérus és a főrendek á h íto z ta k azon elv elfo g ad tatása u tá n , hogy az ország-
gyűlés felette áll a békekötéseknek; igenis, m e rt ők tu d tá k , hogy nagyon könnyű
lesz egy klerikális és o sztrák érzelm ű tö b b ség et létrehozni s ez á lta l a p ro te stá n ­
sok és a n em zet m inden lényeges jo g ait e lg á z o lta tn i V alóban m ár m aga
a kérelmezés—petitzionálás által m ag u n k m e g sé rte ttü k a békekötések jogi é rté k ét.
R észünkről vallás s iskolaügyben csak határozatról, nyilatkozatról leh et szó az
országgyűléssel szem ben. Sohasem felejtem el, hogy m in d já r t a kezdetén e nyom o­
rult, quasi alkotm ányos korszaknak, véletlenül valam i országgyűlési ig ta tó könyv-
félének tö red ék e k erü lt kezem be s ab b an épen a tiszáninneni ref. egyházkerület
valam i p e titz ió ja m ellett, nyom ban egy csizm adia kérelm e á llo tt, aki bizonyos
honvéd b ak k an cso k á rá t k é rte k ifizettetni. Így van ez az életben is; legszentebb
jogaink ügye le van t a podva a legcsekélyebb m agán ügyek s z ín v o n a lá ig ... Az,
am itől a m ai korban sok elm e m egrészegedett, nem egyéb, m in t az állam m inden-
25 L ev ele R. I.-h ez 1875 á p r. 4. L tr.
26 U. az u. ah h o z 1877 s z e p t. 17. L tr .
27 S a já t feljegyzése ltr .
28 Im re S án d o rh o z 1876 jú n . 28. B irto k o m b a n .
R évész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n . 505

hatóságának bora; am i vóltaképen nem egyéb m in t a többségnek illetőleg a ko r­

m án y n ak tű rh e tle n zsarnoksága.“ 29
A nagy harcos te h á t m eg ro p p an t, de m eg nem h a jo lt. M int élő tilalom fa
m ere d t belé a k ö rü lö tte k ia la k u lt új világba. De ez a tilalom fa egyszersm ind
— éles szögletei é s zordonan sö té t színezése ellenére — hívogató és fénylő ú t ­
jelző is volt, m arad an d ó célok és örök eszm ények felé, am elyekről m á r akkor,
m időn Révész Im re a h a rc térrő l m egfáradva visszav o n u lt és pihenni készült,
egyre tö b b független és az á tla g n ál m élyebb gondolkozású hitfele k ezdte b e lá tn i,
hogy a z o k a t különösen ép az iskolázás terén teljesen föladniok sem m iféle divatos
k o rá ra m la t k e d v é ért nem szabad, m e rt ez a föladás egyet jelen ten e az egyház
jövőjének eláru lásáv al. H ogy ez a m a m á r általán o sn ak m ondható meggyőződés
lé tre jö h e te tt: ab b an a R évész Im re nagy iskolaügyi h a rc á n a k a le tű n t k é t nem ­
zedékben ala p v e tő érdem e van.

2. Harc az egyház hitelveiért.

R öviddel az első fro n t harcain ak m egindulása u tán m ár a m ásodikon is
z ú g ta k -c sa tto g ta k a fegyverek. A küzdelem szenvedélyes izzása i t t érte el a te tő ­
p o n tjá t, m e rt i t t a legbensőbb s a küzdőknek szívéhez legjobban h o zzánőtt lelki
ja v a k é rt, a v ilágnézet fu n d am e n tu m a ié rt folyt a tu sa — de i t t v o lt a legzürzava­
rosabb és a legcsüggesztőbb is, m ert, az elvi szem pontok nem tökéletes k ialak u ­
lása m ia tt,n e m teljes nappali fényben, ső t inkább jó részt a tisz tá z a tla n sá g ködei­
ben v iask o d ta k egym ással az ellenfelek.
M ár az iskolaügyi harcból nyilvánvaló, hogy a n n a k forrp o n tja nem csak
az o p p o rtu n itá si kérdés v o lt, t. i. hogy az adott p illan a tb a n érdem es és tanácsos-é
az egyház isk o láit fe n n ta rtá s nélkül odavetni az állam k a rja ib a — hanem az a
jó v al m élyebb és m arad an d ó b b problém a is, v a jjon az a hívő világnézet, am elyet
az egyháznak m inden körülm ények k ö zö tt képviselnie, ápolnia s jövő nem ze­
dékébe á tü lte tn ie kell, m eg találja-é kellő érvényesülése b izto síté k ait az állam i
iskola s á lta lá b a n az állam tól te rje s z te tt és tá m o g a to tt közm űvelődés szellemé­
ben. E rre a kérdésre feleltek B allagiék többé-kevésbbé igenlőleg, R évész Imre
teljes h a tá ro zo ttsá g g a l tagadólag. B allaginak és feg y v ertársain ak nézete szerint
ugyanis az a po litik ai és társa d alm i liberálizm us, am ely a kiegyezéses m agyar
nem zetállam vezérlő szellem ének íg érk ezett s am elynek jövőjében ők h a tá rta la n u l
b ízta k , legbensőbb lényegrokonságban áll azzal a vallási és theologiai liberáliz­
m ussal, m elynek m inél k o rlá tta la n a b b önkiélésével életre-halálra össze volt
k ö tv e szerintük a p ro te sta n tiz m u sn a k és egyházainak jövője. Révész Im re azon­
ban, ak in ek szabadelvűsége pedig szintén igen m ély lelki gyökerekkel b írt, sem
az „o sztrák -m ag y ar á lla m “ liberálizm usát nem ta r to tta valódinak és m egbíz­
h a tó n a k , sem a fö n n ta rtá s nélküli vallási és theologiai liberálizm us á lta l nem
lá tta m ár ekkor kellőleg b izto síth a tó n a k a p ro testán s h it és világnézet központi,
evangélium i p o z itív é rté k e it s az egyháznak történelm ileg szilárd és szerves fej­
lődését.
Jó ideig nem m u ta tk o z ta k , vagy legalább m ég önm aguk elő tt is leplezve
m a ra d ta k a theologia s á lta lá b a n a keresztyén világnézet ala p v e tő kérdéseiben
elvi különbségek közte és Ballagi közt. M indakettő lelkes híve v o lt a protestáns
theologiai gondolkozás reform jának, am elyet a h it nagyobb szabadsága és több
ereje, az egyház egészséges m egújhodása és fokozott akcióképessége érdekében a
tudom ányosság eszközeivel kell v ég reh ajtan i. M indketten m élyen m eg v o lta k
győződve arról, hogy a B iblia és a h itv alláso k betűjéhez ta p a d ó orthodoxia úgy
a theologiai tu d o m á n y t, m in t általáb an az egyház lelki é le tét h o ltp o n tra ju tta tta
— és a z t is igen világosan lá ttá k , hogy az a (m ár ak k o r szintén régi stílusú) ratio ­
nalism us, am ely a su p ra n a tu ra lis elem nek t e t t kisebb-nagyobb engedm ényekkel,
a század derekáig, sőt jórészt a z o n tú l is egész a kiegyezés tájá ig , uralkodó v olt
a m ag y a r protestáns v allási gondolkozásban, a m aga fölszínes szellemtelenségé-
29L evele H .- h öz 1880 m á j. 14. B irto k o m b a n .
506 R é v ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n .

vel egym agában elégtelen a rra , hogy erről a h o ltp o n tró l a k á r a tu d o m á n y t, a k á r

az é le tet to v áb b m ozdítsa. M indketten azokban az ú jab b theologiai irányokban
keresték a m agasabb és term ékenyebb tájékozási p o n to k a t, am elyek a külföldi,
elsősorban ném et p ro testán s theologiában a nagy Schleierm acher óta s az ő csodá­
latosan gazdag inspirációjának hatása a la tt több elágazásban k iala k u lta k . Az el­
térésnek a z u tá n — a lelki alapjellem m ég m élyebben fekvő különbözésein k ívül —
az v o lt kö ztü k a főoka, hogy ez ú jab b theologiai irán y o k közt m ás-m ásfelé orien­
tá ló d ta k .
R év észt ifjúkori rationalism usából a nagy reform átus dogm atikus Schweizer
S ándornak (1808—1888), a nagyon eredeti és sokoldalú exegeta De W e tte Vilm os­
nak (1780—1849), de főképen az encyklopaedikus tu d ású és tevékenységű, első­
sorban mégis historikus H agenbach K ároly R udolfnak (1801—1874) irodalm i
h a tá sa i s e g íte tté k kibontakozni, a m in t ezt később m aga is sokszorosan, a nyil­
vánosság e lő tt is h a n g o z ta tta . E h a tá so k fölszívásával — am elyek legnagyobb
töm egben kétségtelenül a H agenbach nagy encyklop a e d iá já n a k lefordítása köz­
ben özönlöttek el lelk ét — R évész az úgynevezett k ö zv etítő theologiai irá n y n a k
(V erm ittlungstheologie) le tt m eggyőződött hívévé. E n n e k az irá n y n a k legnagyobb
érdem e az v o lt, hogy a Schleierm acher óta m eglehetősen kiélesedett p ro testán s
theologiai p á rth a rc o k b a n az egység és a béke szellem ét képviselte s egyform a
féltéssel és buzgósággal ig y k ezett cso rb íta tla n u l m egóvni úgy a tu d o m á n y (külö­
nösen a tu dom ányos tö rté n elm i biblia k ritik a) szabadságának, m in t a pozitív
evangélium i h it épségének és tisztaság án ak , a bibliai kijelentés souverain elsőd­
legességének, K risztus szem élye és m űve isteni a b so lu tság án ak az érdekeit. A leg­
nagyobb és eredendő h ián y a és hib ája pedig az volt, hogy legőszintébb közvetítési
buzgalm ában és jószándékai m e lle tt sem v o lt képes bölcseleti és theologiai szaba­
tossággal kidolgozni a k ö zv etítés elvi a la p já t s m u n k ája — a vallási és theologiai
m egism erés term észetének kellő m élységű földerítése híján — inkább csak alkalm i
egyeztetésekben m e rü lt ki, sem m int egy olyan m agasabb synthesis m egterem ­
tésében, ahol a „ tu d o m á n y “ és a „ h i t “ szem pontjainak ellentétessége önm agától
m egszűnik. Ez az irány ezért elvi következetesség dolgában nem m érk ő zh etett
a kor egyetlen m ás p ro te stá n s theologiai irá n y á v al sem: e tek in te tb e n messze
fölülm últa m ind a B aur-féle tü b in g ai tö rté n e tk ritik a i iskola, m ind az új, ébre­
dései pietism us h a tá sa a la tt újraéledő h itv a llá si orthodoxia (H engstenberg és az
erlangeniek), sőt még a Hegel filozófiáját theologiailag értékesíteni tö rekvő specu­
lativ-m etafizikai irány is, m elynek egyik legkiválóbb progresszív képviselője a
zürichi B iederm ann vo lt. V iszont ez irán y o k m indegyike oly éles egyoldalúságok­
kal b írt, am elyekkel szem ben állandóan szükség v o lt a k ö zv etítő theologia m ér­
séklő h a tá sá ra .
A R évész Im re erős, független és szabadságszom jas, de m ásfelől a tö rté ­
nelem be egyre m élyebben belegyökerező szellem i egyéniségének ez a közvetítő
irány a z é rt felelt m eg leginkább, m e rt ennek egyik legerősebb oldala, a szellem
szab ad ság án ak úgy tudom ányos, m in t keresztyéni értelem ben való hangsúlyozása
m ellett, épen a keresztyén hitközösség nagy tö rtén elm i értékeinek szerető m eg­
értése, óvása és ápolása v o lt. R évésznek v o lt ugyan a m ag y ar főiskolai o k tatás
ak k o ri átlagos színvonalához k ép est elég alapos filozófiai iskolázottsága, leg­
inkább a v u lg arizá lt k an tism u s h a tá sa a la tt, m ely et filozófiatanára, Vecsei
schellingi irá n y b a n m é ly íte tt („jo b b an tudod, m in t én — írja R . 1852-ben L é v a y ­
n a k —, hogy m inden tá rg y ollyan, a ‘ m in t a z t egyénileg felfogjuk. Csupa s u b ­
jec tiv ita s, csupa egyéniség, egyoldalúság m inden ösm eretünk az egy m athesist
k iv év e “ 30), de öncélúlag a bölcselettel sohasem , hanem leginkább csak alkalm i­
lag, tö rté n elm i és paedagogiai ta n u lm á n y a i kapcsán, azok elm élyítésére foglal­
k o z o tt — s hasonlóképen kevéssé v o n zo tta a bölcseleti, system atikus theologia
is, legkevésbbé a n n a k m etafizikai és d ialektikai speculatiói („Speculaló ez is,
fe le tte tem érd ek sok Bew usstseyn-ről ‘s m ás e ‘féle ürességekről é rte k e z e tt“ —

30 L evele L .-h oz 1852 á p r. 26. B irto k o m b a n .

R évész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n . 507

írja a híres berlini T w esten egy egyetem i előadásának m eghallgatása u tá n úti-

n a p ló já b a.31). Az ő lelkét, m in t eg y éb k én t, úgy a h it és a theologia világában is
elsőrenden a nagy, k o n k rét tö rté n elm i a d o ttság o k , positivum ok érdekelték s
különösen am ióta m élyebben elm erü lt a reform átus egyház és theologia, h it és
szellem lényegének tanulm ányozásába (előbb az egyházalkotm ányi h arco k idején,
m ajd , m ég alaposabban, a K álv in -életrajz írásakor) egyre jobban lenyűgözték
an n a k szépségei és igazságai, m elyek an n y ira m egfeleltek a lelke p u ritá n , ősi
a ta v istik u s hangoltságának is.
E ttőlfogva állandó elm ebeli erőfeszítést fo ly tat, hogy theologiai állás­
p o n tjá t valam iképen m egrögzítse s az egyházban lassan k én t felvetődni kezdő
világnézeti kérdéssel szem ben lehetőleg egységes állásfoglalásra jusson. Világosan
érezte a n n a k a szükségét, hogy „különösen a theologiai irán y zato k m ezején, m ár
a program úiban a legszigorúbb, a leg h atáro zo ttab b á llásp o n to t kell elfoglalni.
Ú gy kell te n n ü n k , m in t U lysses te tt, aki árbochoz k ö tte tte m ag át, hogy m eg ne
m ozdulhasson — m ég ha- szeretne is — a szirének énekére. Ez az árboc a nyil­
vánosan k ifejezett h a tá ro z o tt szigorú á l l á s p o n t ...“ 32 De ezen a téren mégsem
tu d o tt soha m eg szab ad u ln i egy sajátságos és ném ileg félreérthető ingadozástól.
Az egyik oka ennek az vo lt, hogy, m in t lá ttu k , sy stem atik u s problém ákkal té te l­
szerűleg és b ehatóan sohasem foglalkozott és szellem ének sp ecu latív ereje tá v o l­
ról sem á llo tt arán y b an h atalm as tö rté n elm i k u ltú rá já v a l. A m ásik, m ég m élyeb­
ben fekvő oka pedig ennek az ingadozásnak az vo lt, hogy Révész ugyan egyfelől
— a ratio n alism u stó l elfordulása óta — nagyon világosan lá tta a h it ősi p rim á­
tu s á t a th eologiával szem ben s lá tta azt, hogy az evangélium nak, m ielőtt tan n á
és tu d o m á n n y á lehetne, előbb életté kell a szív és az a k a ra t világában válnia —,
de m ásfelől sohasem tu d ta egészen levetkezni a z t az in tellectu alista előítéletet,
hogy „ a valódi, a M egváltó szerinti keresztyénséget voltaképen csak egyedül
ta n ítá s á lta l lehet terjesz te n i“ ,33 a vallásos élet irrationalis és m ystikus gyökér­
elem eit úgy elm életileg, m in t g yakorlatilag kevéssé ism erte és m éltán y o lta s
jó szerin t egész k o ráv al e g y ü tt osztozott abban a p ro testán s theologiai illúzióban,
hogy a theologiai fogalm i tu d á s g y arap o d ása, tisztu lása és m élyülése m ár önmagá­
ban és csaknem a u to m a tik u san m aga u tá n vo n ja a hitélet, legalább is a protestáns
keresztyén h ité le t erőbeli és érték g y arap o d ását, m élyülését és tisz tu lá sá t is. „ V ajjon
m icsoda az — v e te tte föl a kérdést önm aga és m ások e lő tt —, am i a p ro te sta n ­
tism u sn ak léteit, virágzást, erőt, dicsőséget és társa d alm i befolyást a d o tt s a d h a t
m ost és a jövendőben? H a e kérdésre egyetlenegy szóval kellene felelnem : azt
m o n d an ám , hogy az nem m ás, m in t a tudom ány“ .34
Ilyképen, bárm ily egyenes őszinteséggel s az egyoldalúságtól bárm ily m en­
tesen a la k íto tta is ki a theologiai világnézet alapkérdéseiről való felfogásait,
a z o k a t a m ag u k gazdag szétágazásában elvileg és logikailag egységes nevezőre
hozni sohasem tu d ta . Innen van, hogy később B allagiék sokszorosan m egvádol­
tá k következetlenséggel, önm agához való hűtlenséggel, elvtagadással, a liberális­
m odern zászló elárú lásáv al stb . — h o lo tt valójában csak egyoldalú nem tu d o tt
és nem a k a rt lenni s szerves és végleges elvi egységet nem b írt terem ten i a th e o ­
logiai g o n d olatai k ö zö tt, e tek in te tb e n hiányozván szelleméből a m egfelelő a rra ­
valóság: a s a já t ilyen á rn y é k u k a t a m áskülönben legfényesebb, legerősebb és
legfüggetlenebb szellem ek sem b írjá k átlépni Egyfelől a „pro testan tizm u s
valódi szellemével ellenkezőnek“ ta r to tta a confessionalis o rth odoxiát, m ásfelől
— ugyanazon lélekzetvétellel — h a n g o z ta tta , hogy — úgym ond — „én őszintén
tisztelek m inden oly theologiai irá n y t, m ely a keresztyénség körén belül áll s
m ag án ak a tu d o m á n y n a k érdekében ó h ajtom , hogy n álu n k is legyen erős con­
fessionalis és o rth o d o x p á rt, noha én ahoz nem ta rto z o m “ .35 Egyfelől szám talan ­

31 1852 jú l. 23. L t r.
32 L evele B alogh F .-h ez 1874 sz e p t. 14. B irto k o m b a n .
33 Ü n n . és alk . eg y h . b eszé d ek II. Bp. 1889. 37. l .
34 P E I L . 1863. 961. skk.
35 L evele B alo g h F eren c h ez 1864 a u g . 30. B irto k o m b a n .
508 R év ész I m r e : H a rc o k h á ro m fro n to n .

szor kifejezést ád a reform átus keresztyénség nagy alapelveihez való hű, kem ény
s te tte k k e l is a k á rh án y szo r m egpecsételt ragaszkodásának nem csak a szervezet
és a sz ertartá s, de m ég a lan kérdéseiben is — m ásfelől ugyancsak ak árh án y szo r
kifejezi s többrendbeli tevékenységével m egbizonyítja, m ily nagyra értékeli az
evangélium i p ro te sta n tiz m u s m agasabb lelki egységét s dogm atikus v ag y szer­
vezeti unio g o n d o latán ak erőszakolása nélkül is m ennyire kom olyan veszi, első­
sorban a lu th erán u s a ty a fia k k a l, a p ro te stá n s testvériséget. E gyrészt keserűen
rója m eg a ,,bájosan szavaló, de m eglehet sem m it sem hívő ifjú h itszó n o k o k at“
m ár 1866-ban36 s egy évvel később „igen szom orú dolognak“ ta r tja a z t „ n á lu n k
az ú jab b időkben, hogy a p réd ik áto ro k n ak m ind vizsg áltatásain ál, m ind válasz­
ta tá s á n á l a z t veszik legkevésbbé figyelem be, hogy v ajjon van-e h itö k az ev a n ­
gyéliom ban, m ely et h ird e tn i a k a rn a k “ 37 —, m ásrészt tö b b alkalom m al és v á lto ­
z a tb a n kifejezi, hogy „bárm iféle h itv a llá s hitszabályozó és kötelező tek in té ly é ­
nek teljességgel nem b a rá tja s forró ó h ajtása, hogy az eféle köteleztetés teljesen
kihagyassék m indenféle esküform áinkból“ 38, te h á t a lelkésziekből is! (Ez i r a m ­
ban gyak o rlatilag is m ű k ö d ö tt s a tisz á n tú li egyházkerülettől n y e rt m egbízatása
a la p ján Tisza K álm ánnal e g y ü tt revideálván a h iv atalo s esküform ákat, az általa
fog alm azo tt újakból „a helvét hitvalláshoz való korábbi szigorú és szerencsétlenül
form u lá zo tt le k ö tte té st“ , vagy m erőben k ihagyta, vagy lényegesen sz elíd ítette.)39
„T örténelm i szem pontból annál nagyobb kegyelettel te k in t“ 40 ugyan a h itv a llá ­
sokra — de m eg van győződve, hogy „ h a soha az unió érdeke fenn nem forogna
is, m indenesetre oda kell em elkednünk és em eln ü n k a n é p e t is, hogy m időn van
e lő ttü n k isteni alap , t. i. a szentírás, egyenesen a rra m ag ára állju n k , ne pedig
em beri rom landó m ű re “ .41 V iszont azonban a szentírás isteni a la p já v a l szem ben
is követeli a szabad vizsgálódás föltétien evangélium i jo g á t s a K urz-féle bibliai
tö rté n e te k T a ta i A ndrás átdolgozta m ag y ar k iadásában — m elyet pedig a B al­
lagiék pesti theologiai k ö n y v tá ra a d o tt ki — túlzó s csaknem „farizeusságig m enő
o rthodox irá n y t“ 42 lá to tt képviselve. „ A szentírás m a g y a ráz a táb a n — úgym ond —
k ét egym ással ellenkező s vészes h a tá sá b a n mégis m egegyező véglet van; egyik:
a szükségképen nihilism usig sülyedő v a sta g rationalism us; m ásik: a betűim ádó
s rabszolgai v a k orthodoxia; m in d k e ttő ellenkezik az ige szellem ével s m egfosztja
a z t a m aga term észetes isteni tek in tély étő l s az elm ére és szívre való életeleven
h a tá sá tó l. A helyes ú t te h á t e k e ttő k ö z ö tt v an , am ely et m inden bizonnyal meg
fog ta lá ln i az, ki a szentírás tan u lm án y áh o z elfogulatlan elm ével s tiszta szívvel
já ru l.“ 42 In tellectu alista alaplelkületének m egfelelően K risztus elő tt is elsősorban,
m in t „a z em beri n em zet nagy ta n ító ja “ e lő tt hódol és „ tu d o m á n y á t“ m agasztalja
— de m á r szentesi évei óta a „ ta n ító b a n “ m indinkább m eg lá tja és m ind h a tá ro ­
z o tt vallástétellel h ird eti a M egváltót is és ug y an ab b an a nag y érték ű , m á r idézett
cikkében, ahol a p ro te sta n tiz m u s létérd ek ein ek a tu d o m án n y al való mélységes
e g y b e k ö tteté sét bizonyos te k in te tb e n túlzásbam enve fejtegeti, m ásfelől mégis
így h atározza m eg a reform áció vég célját: „n em egyéb v o lt, m in t az, hogy az
anyaszentegyház, az Isten igéjének tisz ta a la p jára v isszaállíttassék s az egyes
tagok, az ő egyetlen közbenjárój okba veteti hit által, közvetlen egybeköttetésbe lép­
jenek az Istennel, m in t fia k az a ty á v a l“ .44
B allagi Mór azonban nem volt elég figyelem m el a R évész Im re vallási és
theologiai gondolkozásának ezekre az érdekes és m aradandó belső, antinom ikus
feszültségeire. Ő csak az egyik, a n e g a tív sarok m eglétét lá tta m eg s erre te k in ­
te tte l a legbensőbb világnézeti elvrokonságot v é lte fölfedezni önm aga és ifjú
36 Ü n n . és köz. eg y h . b e s z . I. D ebr. 1870. 161. l .
37 U. o. 85. J.
38 P E I L . 1866. 262. h asáb .
39 F ig y . 1878. 44. l .
40 U. o.
41 P E I L . 1866. 262. h a sá b .
42 H .-h ö z 1858 no v . 14. L tr.
43 P E I L . 1859. 411. h a sá b .
44 P E I L . 1863. 961. h a sá b .
R é v ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n . 509

b a rá tja közt'. Pedig v alójában, a m in t óriásilag különbözött a k é t em ber egyéni­

ségének alapszövete, szellem ének szerkezete, úgy theologiai fejlődésük is egészen
m ás előfeltételekből in d u lt ki. B allagi, a se nem m agyar, se nem keresztyén szüle­
tésű férfiú a reform átus p ro testan tizm u sb a nem v o lt oly m élyen lelkileg bele­
gyökerezve, m in t R évész — am ellett a keresztyénséghez és a p ro testan tizm u sh o z
való fordulása sem annyira az evangélium i m egtéréseknek megfelelő szívbeli
convulsiók, m in t inkább csak idealista intellectualistikus, világnézeti m egfontolás
eredm énye vo lt. Ö t ezért az ak k o r felszínen levő theologiai irá n y o k közül sem
a biblikus kegyességet hangsúlyozó s a tö rté n elm i h itv a llá so k a t több-kevesebb
konzervativizm ussal értékelő orthodox, illetőleg közvetítő iskolák v o n zo tták ,
hanem a B aur tö rté n e tk ritik a i iskolája és a hegeli sp ecu lativ irán y s az azoknak
összetevőjeként az ö tv en es-h atv an as években, főként N ém etországban, Svájcban
és H o llandiában népszerűsödni kezdő és társad alm i p ro p ag an d át is fo lytató ú. n.
„ m odern-theologiai“ szellem . Ez a szellem , a m aga csillogóan köszörült s legalább
látszólag egységes alapelveivel, v o lt legfőbb tá p lá ló ja a B allagi s a k örülötte
csoportosuló ifjabb pesti theologus-nem zedék vallási és theologiai liberálizm usá­
n ak. E n n ek h a tá sa a la t t h ird e tté k és k ö v etelték egyre hangosabban és m erészeb­
ben a biblia csodása n term észetfölötti világnézetével való radikális felszám olást,
az azon alapuló a v a ta g , észellenes dogm áknak a fejlődés ú tjá b ó l való félretolását
s a teljesen hum anistikusan felfogott Jézus „valláserkölcsi eszm éinek“ egy olyan,
a m odern m ű v elt em ber szám ára is elfogadhatóan fog alm azo tt rendszerét, am ely
lehetővé teszi a vallás és a k u ltú ra kibékülését, az egyháznak a m odern kor szel­
lem ében való m eg ú jh o d ását és erőre k a p á sá t s a felekezeti k orlátok leom lását az
ezen szellem ben kezetfogni tudó p ro testán so k között. E n n ek a szellem nek egyik
b a jv ív ó já u l szánta B allagi a la p ja egyik legértékesebb m u n k a tá rsá t, Révész
Im rét, ak in ek nehézkesen kom oly szellem e pedig a radikális vallású jítás lárm ásan
forradalm iaskodó h an g játó l m ár fiatal ratio n alista korszakában is idegenkedett
(a m agdeburgi híres Ulich-féle „freie religiöse G em einde“ isten tiszteletén ek m eg­
láto g atásak o r az egészet „ n e v e ts é g e s é n e k , „m in d en m éltóság és evangyeliom i
szelídség nélkül v a ló “ -nak ta lá lta 45) — és kedve ellenére m eg szó laltatta őt a
nagytehetségű, de erősen confessionalista Filó L ajossal fo ly ta to tt szenvedélyes,
k ö tetek re d u zzadt s mégis eléggé ellap o so d o tt és term éketlen dialektikázásba
fu lla d t v itá já b a n , am ely a K risztus „ te s t i “ feltám ad ása körül, Schweizer egy
cikkének a P ro testán s L a p b a n m ag y ar fordításban leközlése nyom án k erekedett.
R évész, akinek a v itáról ham arosan k iala k u lt az a bizalm as vélem énye, hogy
„az egész beillenék kom édiába“ ,46 a B allagi „T ájékozás a theologia m ezején“ c.
több szellemességgel és ügyességgel, m in t m élységgel m eg írt könyvének ism er­
tetésével szólt vele a vitába s ebben elvileg a Ballagi p á rtjá ra állva, de ellen­
felének k o n z e rv a tív álláspontjáról is nem esen m egértő sz av a k a t ejtve, egyet­
értését n y ilv án ítá Schweizerrel, aki a K risztus „ te s ti“ fö ltám ad ását tudom ányos
tö rtén elm i ú to n b e b iz o n y íth a ta tla n n a k ta r to tta s a z t egészen a h it világába
u ta lta . Révész szerint, k i e kérdésben sem ta g a d h a tta m eg elsősorban historikus-
m iv o ltá t, „ a k i történelem m el s épen őstörténelem m el is kissé kom olyan foglal­
k o zo tt, fo rráso k at vizsgált és b írá lt s körülbelől tu d ja , hogy m ily nehéz az em beri
gyarlóság s a századok hom álya á lta l e lb o ríto tt tö rté n elm i tén y e k e t a m élység­
nek örvényéből tisz ta napfényre kiem elni s em ellett a tö rtén elm i k ritik a m ai
állására, kív án alm aira s a tö rté n e tírá sn a k m y thusokból és logografiákból való
kiképződésére is figyelm et fo rd íto tt: az Schweizerrel teljesen egyet fog érteni.
Sőt az isteni végetlen bölcseség és kegyelem ny o m ait fogja lá tn i abban, hogy az
örök igének, m ik é n t te stb e öltözését, úgy feltám a d ásá t és m ennybeem elkedését
is felyülem elte az em beri tu d o m án y beb izo n y ításán ak gőzkörén, m e rt ez által
lőn az em ber fiának neve m agasztosabb és dicsőbb m inden em beri n év n él és az ő
dolgai felségesebbek m inden em beri dolognál; így le h e te tt és így lőn ő nem csak
a tö rténelm i k ritik u so k n a k és exegetáknak, de a szegény együgyű népnek s az
45 U tin a p ló 1852 aug. 15-ről L tr.
46 H eg e d ű sh ö z 1862 no v . 18. L tr.
510 R é v ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n .

em beriségnek is m e g v á ltó já v á .. . “ 47 E zek a sorok elfogulatlan olvasó e lő tt nem

jele n th e tte k egyebet, m in t a z t, hogy R évészben, a keresztyén ö n tu d a t ős tén y e i­
vel szem ben — am elyek közé a K risztus fe ltá m a d o tt, örök életének bizonyossága
is k ité p h e te tle n ü l o d atarto zik — a tudós m eghajolt a hívő e lő tt, és sem ezen, sem
egyéb szórványosan e le jte tt hasonló tá rg y ú nyilatk o zataib ó l nem lehet kiolvasni
azt, hogy fen n ta rtá s nélkül rá lé p e tt volna a Ballagi ú tjá ra . De term észetesen
szélesebb és m élyebb dogm atikai és filozófiai készülettel k ellett volna bele­
m ennie a kérdés tag lalásáb a s jó v al terjedelm esebb és elvileg m egalapozottabb
n y ila tk o z a to k a t k e lle tt volna e tárg y b a n tennie, hogy B allagi s m ég m ások is
(így sokkal bizalm asabb b a rá tja , H egedűs László) ne szám ítsák őt m ég évekig
e z u tá n is a m odern irá n y fen n tartásn élk ü li hívei közé s ne csodálkozzanak el
m ódfelett, am ikor ez irán n y al szem ben teljes elszántsággal a porondra lép.
Pedig R év észt időközben K álvinnak, m ajd R o b ertso n n ak elm élyedő ta n u l­
m ányozása a theologiai világnézet n eg atív hajlandóságú balszárnyáról m ég­
inkább jobbfelé tere lte . A zután sem le tt ugyan soha b a rá tja a hitv allás jogi erő­
szakolásának s nem v á lt belőle d o rd trech ti értelem ben o rth o d o x " k á lv in is ta “
(erről egész K álvin-könyve s afölött Szilágyi Ferenccel fo ly ta to tt polém iája bizony­
ság!) — de a reform átus keresztyén h it evangélium i alapjellem e és alapigazságai
egyre világosabbak le tte k előtte s a h it nagy, m eg tartó és éltető pozitív, kijelentési
té n y e it egyre kevésbbé v o lt hajlandó o d av etn i a „h alad ó korszellem “ zűrzavaros
á rjá b a. „ E z t az egész a rc á tla n m odern k u ltu r korszakot nem term észetes, nem
egészséges fejlem énynek, hanem egészen r o th a d t... v a la m in e k “ ta r to tta .48 Ballagit
pedig, tá rsa iv a l e g y ü tt, épen ez az ár sodorta to v áb b m ind gyorsabb ü tem ben.
Még 1862-ben sietett b iztosítani a nézetei fö lö tt netán m egütődhető egyházi köz­
vélem ényt, „h o g y — úgym ond — vallásos nézeteim re nézve csak akkor tudok
tökéletesen m egnyugodni, ha bizton tu dom , hogy azok az egyház elveivel ta lá l­
koznak s azoknak nyilvános bevallása a h ív ek egyetem étől el nem szigetel. —
Oly távol vagyok te h á t a sz. három ság, m in t h itv a llá su n k legközönségesebben
elfogadott cikkének ta g a d á sátó l, hogy sokkal csekélyebb jelentőségű h it-cikke­
lyekre nézve is im p ietasn ak ta rta n á m , az egyház közm eggyőződésével egyéni
vélem ényem et szem beállítani, m ag am at a községgel ellenkezésbe ten n i, egy­
ált alá b an nem ak a rv á n v allás dolgában „bölcs lenni m agam értelm e sz erin t“ 49,
(elannyira, hogy ezt az állásp o n to t a Révész Im re erős protestáns individualiz­
m usa néhol m ég egyenesen „túlen g ed ék en y n ek “ ta lá lta , m ert, m in t m ondá, „ha
van társad alo m , m elyben a valódi, az örök egyéni jogok irá n t, a lehető legnagyobb
tisz te lettel kell v ise lte tn ü n k s a kényszerűségnek m ég csak árn y é k á t is tá v o z ta t­
n u n k : a p ro testán s egyháznak valóban ilyennek kell lennie“ .50) Nem is egy év­
tized m ú lv a pedig m ár, 1871 októberében Ballagi, az ő és fiatal elv b arátai (fő­
k é n t K ovács A lbert) energikus sajtó p ro p ag an d ája u tán m eg alap ítja a ném et-
országi, 1863-ban k e le tk ez e tt P ro te stan te n v ere in m in tá já ra , de a n n a k eléggé
radikális liberálizm usát lehetőleg m ég tú llic itá lv a, a m agyarországi P ro te stán s­
egyletet. Az egylet, m ely m indhárom m agyarországi p ro te stá n s egyház papi és
világi, ko rm án y zati és szellem i élite-jének egy igen tek in tély es és súlyos részét
felölelte, az egyház radikális refo rm ját írta zászlójára s ez alá oda k ív á n ta gyűj­
teni felekezeti különbség nélkül (!) m in d azo k at, akik az evangélium a la p ján , a
Jézus szellem ében és az „összes m űvelődés“ -sel (G esam m tcultur) egybehangzólag
törekszenek a valláserkölcsi élet m egú julására: fejleszteni k ív á n ta a vallásos és
theologiai iro d alm at, az egyházalkotm ányban a népképviseleti rendszert, tám o ­
g a tn i az e m b e rb ará ti szeretet m u n k áit. B allaginak az alakuló gyűlésen m ondott
beszéde h ű tü k re v o lt az egész egyesülés tiszteletrem éltóan őszinte és naívul
bizakodó, de a la p já b a n véve term éketlen és építésre végképen nem alkalm as
szellem ének. I t t m ár, a ném et-svájci m odern theologia leghaladóbb s egyszer­
47 P E I L . 1862. 1450. h asáb .
48 Im re. S án d o rh o z 1876 aug. 22. B irto k o m b a n .
49 T ájék o zá s a th e o lo g ia m ezején . P e s t, 1862. 11. l .
50 P E I L . 1864. 1444. h a s á b .
R év ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n . 511

sm ind legrom bolóbb b alszárnyának (főként az irá n y t ragyogóan, de sok belső

sivársággal propagáló híres zürichi L ang H enriknek) a nyilvánvaló hatása a la tt
a kijelentés fogalm áról így nyilatkozik: " m agasb ih letű em berek egyenesen az
égből hozzák le isten paran csait a gyerm ekem beriségnek, olyan form án, m in t
m ai nap gyerm ekeinknek m eséljük, hogy az újo n n an sz ü le tett gyerm eket gólya
hozta a k ú tb ó l“; a hitvallások keletkezését a p a p o k n a k h atalm ukhoz való ragasz­
kodásukból s ebből folyó am a törekvésükből sz á rm a z ta tja , m ellyel „ ösztönszerű ­
leg a tö m eg et kezdetleges á llap o táb an m e g ta rta n i és a v a llá st é rth e te tle n titk o k ­
kal elfátyolozni“ igyekszenek; Jézus v a llá sát „egyszerű hum ánus igazságokból“
állónak h irdeti s a Biblia világ n ézetét a m odern term észettudom ányos felfogás­
sal összeférhetetlennek á llítja („A pokolnak e világrendszerben sem m i hely nem
ju t és a pokollal e g y ü tt ennek fejedelm e, az ördög is a nem lét sem m iségébe sülyedt
és m ég csak a gyerm ekm esékben s ném ely tudós d o gm atikákban szerepel, épen
úgy, m in t az ég h ajd an i lakói, a kedves a n g y a lo k “ ); h a rc o t h ird e t a „ sz e n te síte tt
hazugságok“ ellen, m elyeket „ a k a rv a sem h ih etü n k , m ert előhaladt ism ereteink
szerint csak úgy nem gondolhatok, m in t a négyszegletű kör vag y a fából való
v a sk a rik a “ s m elyeken term észetesen az egyházi ta n o k a t, elsősorban a szent­
háro m ság tan t é rte tte . „ A k a ru n k egyházat — k iáltá lelkes n y o m aték k ai — m ely
nem ta n té te le k , hanem emberiségi nemes célok egységén alap u lv a a lelkiism ereti
szabadságot óvja, nem pedig h ó h é ro lja.“ 51
R évész Im re m ár a P ro testán seg y let zászlójának e kibontása elő tt teljesen
tisztán lá tta , hogy neki az a la tt nincs sem m i keresnivalója. Ő is igen erősen ragasz­
k o d o tt ugyan a " sem per r eform ari“ nagy evangélium i p ro testán s alapelvéhez
s a tespedő stabilism usnak épen egyházi téren különösen elszánt ellensége v o lt;
de olyan reform hoz, am elyik a fürdővízzel e g y ü tt a gyerm eket is kiö n ti, am elyik
souverain lekicsinyléssel tö r egyszersm indenkorra p á lc á t a neki legszentebb tö r­
ténelm i értékek fölött s a bibliai kijelentés ta rta lm i becslését a re la tív em beri
színvonalára szállítja le, nem n y ú jth a to tt segédkezet. E m e llett term észetesen
nagy súllyal e sett e lő tte a la tb a az a körülm ény is, hogy a pesti „m odern a ty a ­
f ia k “ és országszerte e lv b a rá ta ik az iskolakérdésben olyan v észes m ohósággal
v e te tté k rá m ag u k a t az állam i m űvelődéspolitika kétes vizeire s oly könnyed le­
nézéssel beszélgettek az egyház autonom tö rté n elm i jogairól — am ely jelen­
séget R évész Im re nem késett a legbensőbb összeköttetésbe hozni am azoknak
vallási és egyházi téren m egnyilatkozó tö rténelm ietlen radikálizm usával. Így
tö rté n t, hogy am ilyen száguldva igyekeztek azok „ h a la d n i“ , ő ugyanolyan el­
szántsággal t e t t m ég néhány lépést — visszafelé, a konzervativizm us irá n y á b an .
H a azok a P ro testan ten v erein nyom dokain igyekeztek belekapcsolódni az európai
pro testan tizm u s szellemi m ozgalm aiba — o tt sem a m ystikus kegyességű R o th e
R ichárd m érséklő irá n y á t, hanem a radikális b a lsz á rn y a t követvén — Révész
viszont az általa eg y éb k én t is csodálva tisz te lt skót szabad egyház köréből k i­
indult, 1845-ben m eg a lak u lt E vangelical A lliance felé k eresett tájékozódást. Ez
az ekkor m ár elég szélesen k ifejlődött, de m indvégig uralkodó angol-skót-am erikai
h a tá s a la tt m a ra d t s m a m ár az ú ja b b nagy p ro testán s világm ozgalm akkal szem ­
ben m eglehetősen eljelen ték telen ü lt világszövetség egyfelől R óm ával, m ásfelől
az evangélium ellenes vag y ép v a llá sta la n liberálizm ussal szem ben a világ biblia­
hívő p ro te stá n sa in a k nagy összefogását a k a rta létrehozni egy közös m inim ális
dogm atikai alapon (Szentírás tek in té ly e és az egyes hívő á lta l való m agyarázásá­
n ak jo g a; Szenthárom ság; az em beri term észet gyökeres rom lottsága a bűneset
folytán; K risztus istensége; h it á lta l való m egigazulás; m egtérés, m egszentelődés
a Szentlélek á lta l; lélek h a lh a tatlan sá g a , te s t feltám adása, ítélet; lelkipásztori
tisz t isteni eredete, két sakram ent um kötelező ereje). R évész, nagyon érdekesen,
pár évvel azelő tt m ég egyáltalában nem osztozott az E vangelical A lliance theolo­
giai á llásp o n tjáb an , k á rh o z ta tta a n n a k „do g m atik ai tü re lm e tle n ség é t“ s m időn
szó v o lt arról, hogy a Szövetség genfi nagygyűlésére a debreceni presbyterium őt
küldi ki, ny íltan m egm ondta, hogy erre nem vállalkozik, eltérő theologiai fel­
51 P E I L . 1871. 1281— 1297. hk.
512 R é v ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n .

fogása m ia tt.52 J ö tt azonban a nagy fo rd u lat. Már a Figyelm ezőben kezdettől

fogva szeretettel foglalkozott e Szövetség dolgaival, azo n o síto tta m a g á t an n ak
pro g ram m jáv al (bár egyes kevésbbé lényeges p o n to k ra, különösen pedig az egész­
nek " pietisztikus színezetére s ren d szerezett im ádkozási stb . g y a k o rla ta ira “ 53
nézve to v á b b is fen n ta rtá so k k a l é lt! ), B alogh Ferenccel e g y ü tt évekig tö rte a
fejét a Szövetség m ag y ar ágának létreh o zatalán s egyik vezérem berével, az 1873
jú liu s 2-ikán és 1874 szept. 17-ikén őt D ebrecenben fölkeresett genfi Necker
T heodorra l szem élyesen tá rg y a lt ez ügyben - de a z u tá n a ta p a s z ta lt nagy rész-
vétlenségen, bizonyos, épen a Szövetség m ag y ar ágának m egalakításához k a p ­
csolódó s Révész szem élyét is érintő kicsinyes debreceni félreértéseken és sú sár­
lásokon s a Révész egyre jo b b an elkeseredő visszahúzódásán elm ú lt a te rv . A P ro ­
testán seg y let üg y ét azonban a Figyelm ező lap jain éveken á t n y ilv á n ta rto tta s
kím életlen h a d já ra to t fo ly ta to tt ellene, elvei és em berei ellen. Már az első évfolyam
végén kijelen tette, hogy „az evangyéliomi keresztyénség alapigazságai melletti apo­
logetikai érdekeknek“ nagyobb té r t k ív án szentelni s a m odernek m á r ak k o r k i­
látásb an lévő zászlóbontására te k in te tte l, előre nagyon h a tá ro z o tta n leszögezte
á llá sp o n tjá t: „N em á llíto tta m soha és nem állítom m ost sem, hogy a hitvallások
feltétlen ü l tökéletesek és soha sem m i v áltozás alá nem jö h e tő k Nem á llí­
tom , hogy a keresztyénség lényege em beri tek in télly el fo rm ulázott dogm ákban és
azok b etűihez való lek ö ttetésb en áll; — de a z t állítom igenis, hogy m ik é n t á lta lá ­
ban a ke reszty énségnek, úgy az egyes keresztyén felekezeteknek is v a n n a k oly
alapigazságai, oly alapelvei, am elyek azo k n ak létfeltételei s am elyeknek tagadása
vagy rom bolása a keresztyénség s az illető felekezet irá n ti őszinte hűséggel és
ragaszkodással eg y általáb an meg nem. eg y e zte th e tő .“ „N em fog a Figyelm ező
o d a... m űködni, hogy pl. a m ag y ar reform ált egyház valam i oly, m inden pozitív
alap , jellem és egység nélküli c so p o rttá legyen, am elyben a vallás legfőbb tá r ­
gyaira vonatkozólag, épen m ag o k a lelkészek is egym ással hom lokegyenest ellen­
kező ta n o k a t v a llja n a k és h ird e ssen e k De azért, hogy sem k h ao tik u s zűr­
z av arn ak , sem cyklopsi a ta x iá n a k b a rá ta i nem vagyunk, nem v a g y u n k a rideg
tek in tély vagy külső kényszer hívei sem a vallás dolgában, hanem a z t óh ajtju k ,
ab b an m u n k álk o d u n k , hogy az őszinte h itb e n s szabad m eggyőződésben való
egyezés légyen azon társa d alm i kapocs, m ely az e g y h á zta g o k at életerősen össze­
ta r tja . H a ez így nem lehetne: akkor, jobb lenne az egyháznak inkább feloszlani
Isten tu d ja hán y szek táv á, m intsem hogy a k á r a lelkiösm eret szabadságának
elnyom ásához folyam odjék, a k á r önm agát m ardosó cso p o rttá a lja su ljo n .“ 54 Ezen
az elvi alapon aztán nem csak m aga v e tte a legélesebb b írá la t alá m inden a d o tt
alkalom m al a P ro testánsegylet szellem ét, irá n y á t és tén y e it, hanem dolgozótársai­
ból egy harcos g á rd á t is g y ű jtö tt m aga k ö ré, m ely részint n y u g o d tab b tudom ányos
hangú, nagyszám ú eredeti és fo rd íto tt cikkekben fe jte tt ki apologétikai m u n k ás­
ságot, részint egyenes tá m a d á so k a t in té z e tt a P rotestánsegylet ellen, a hang kím é­
letlenségében sokszor m ag át a szerkesztőt is felülm úlva. Ezek közül dr. Heiszler
József ( = Tófalvi Jónás) sáro sp atak i th eo l. ta n á r, m ajd dom brádi lelkipásztor
a Hegel-féle sp ecu latív theologiai jo b bszárnynak, Filó L ajos nagykőrösi lelki-
p ásztor — ak iv el szem ben Révész egy évtizeddel azelő tt m ég B allag it v e tte védel­
m ébe! — körülbelül leginkább az erlangeni iskolának, a különösen indulatos
Frecska Lajos lim bachi ev. lelkipásztor a H engstenberg-féle confessionalis­
m usnak a híve vo lt. M indenesetre előnyösen jellem ző R évészre, hogy olya­
nokkal is tu d o tt közös m u n k ára vállalkozni egy általa n ag y n ak és szentnek ta r ­
t o tt ügyért, ak ik tő l a részletekben nagyon sok, á lta la épen nem titk o lt elvi különb­
ség v á la sz to tta el — de jellem ző a m u n k a tá rsa k ilyképen való kiválasztása abban
a tek in te tb e n is, m ily erősen k o n z e rv a tív irányban kereste m ost m ár szövet­
ségeseit az, a k it az elő tt egy évtizeddel m ég legbensőbb b a rá ta i sem ism ertek
kon zerv atív theologusnak.
52 L ev ele B a lo g h F e re n c h e z 1864 aug . 30. B irto k o m b a n .
53 F . 1872. 166. l .
54 F . 1870. 633— 6 3 5 . ll .
R évész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n . 513

Maga R évész a P ro testán seg y let elleni, eladdig m eglehetősen elszórt és

inkább alk alm i k ritik á já t ará n y lag legnyugodtabb hangon és leggondosabb tu d o ­
m ányos alapozással a Figyelm ező 1874-iki évfolyam ában m egjelent „ A magyar­
országi protestáns egyletről“ c. tan u lm á n y á b a n foglalta össze. (K ny. is D ebr. 1875.
Ebből idézünk.) E bben k ije le n te tte, hogy az eg y letet „eg y h ázu n k ra nézve foly­
vást v észth o zó n ak “ ta r tja (3. l .), ro sszallotta, hogy ném ely refo rm átu s egyház-
kerületek, illetőleg püspökeik az egylet irá n t rokonszenvüket hiv atalo san nyil­
v án íták ; igyekezett k im u ta tn i az egylet alap szab ály aib an és törekvéseiben
szerinte nag y m értékben fölfedezhető „ z ű rz a v a rt és h o m á ly t“ (19. l .) ; részle­
tesen ism e rte tte a n ém et m odern p ro te stá n s theologiai á ra m la to k a t s m a g á t a
P ro te sta n te n v e re in t és — i t t különösen a szög fe jé re ü tv e — k im u ta tta , hogy a
m agyar egylet, „ a la p sza b á ly ai szerént, túlzóbb és vészesebb, m in t a n é m e t“
(41. l .) ; a z tá n a z t tö re k e d e tt bizo n y ítan i, hogy az egyleteseknek, tö rténelm i
értelem ben, m ár a „ p ro te s tá n s “ n é v h a szn á latá ra sincs tu lajd o n k ép en joguk,
M ajd részletesen b írá lja a m odern irány isten fogalm át, védelm ébe veszi vele
szemben a bibliai csodát, am ely „n em term észettu d o m án y i, hanem vallásos
fogalom “ (69. l .) ; k im u ta tja , hogy az isteni kijelentéssel hadilábon állanak,
K risztus szem élyiségének s m ű vének föltétlenségét aláássák , v á ltsá g á t illuzó­
riussá teszik, dogm a- és hitvallásellenes m a g u k ta rtá sá v a l in d ifferentism ust tenyész­
tenek s libertinism usig m enő szabadságot követelnek a tu d o m á n y szám ára az
egyház beléletében. A n a g y arán y ú tájé k o zo ttsá g ra valló s h angjában érdessé,
beállításaiban ig azságtalanná csak néhol váló dolgozat a következő kom or hangú
felhívással végződik: „ V ajh a a m ag y ar p ro testán s egylet v ezérférfiai. . ..
éreznék, hogy ha v o lt v a la h a szüksége a m ag y ar p ro testán s egyháznak benső
békére és egyetértésre, m o st m inden bizonnyal van; v a jh a ne titk o ln á k el sem
m aguk, sem m ások e lő tt, hogy ha felem elt zászló ju k at őszinte lem ondással n y íltan
be nem v o n ják és tű z re nem v etik , a m ag y ar refo rm ált egyház kebelében elkerül­
h e te tle n a tényleges szakadás s m íg ez eljőne, m ennyi m indenféle keserűség,
viszály és g y a lá z a t s a közjónak m ily m egnyom orítása és h á tra v e tte té s e az,
am ellyel m ú lh a tla n u l szem be kell n é z n ü n k .“ (99. l .)
A m ásik tá b o r term észetesen sem ezen tám a d ásra , sem m á r az előbbiekre
nem m a ra d t adós. Ügyesen k iak n á z ta a Révész Im re á llá sp o n tjá n a k gyöngéit;
a nem tökéletes és nem harm onikus elvi k iép íte ttsé g e t, a m ostani és régebbi
m a g a ta rtá sa közti elto ló d ást, am ely et term észetesen önellenm ondásnak tü n te t­
te t t föl, to v á b b á a z t, hogy ezen a bölcseleti-apologétikus ta la jo n R évész Imre
m inden nag y olvasottsága m e lle tt is in k áb b csak vendégszereplő v o lt s a kel­
leténél töb b szö r — b á r soha nem szolgailag — h iv a tk o z o tt nagy külföldi te k in ­
télyekre. A m etszőpennájú és m ód felett ö n tu d ato s fiatal K ovács A lbert „A m ag y a r­
országi P ro testán seg y let és a debreceni F igyelm ező“ , cím en hosszú védekezést
és ellen tám ad ást ír t az egylet h av i folyóiratába, az E gyházi R eform -ba (különny.
is, P est, 1872. E bből idézünk.), am elyben a jo g o su lt önvédelem m elle tt hasonló
tú lzáso k k al verte vissza a tú lz á so k a t s erőnek erejével bizo n y ítan i a k a rta , hogy
R évész m ég 10 évvel a z e lő tt teljesen az ő irá n y u k híve v o lt (am i pedig, m in t
tu d ju k , nem áll). M egkérdezte R é v é sz tő l: „ H a igaz az, hogy sem m iféle egyházi
vélem ény, té te l és intézm ény c salh a ta tla n sá g o t és vakengedelm ességet nem
kö v etelh et, — pedig hogy ne volna igaz, ha R évész ú r m ondja —: m ié rt á llít
fel m o st m égis az E vangelical A lliance dogm áiban n ehány csalh a ta tla n té te lt,
m elyeknek mégis engedelm eskedni kell, vagy elszakadni s m ié rt ezek között
épen az isten fián ak testb en m egjelenését is, m ely et tíz év e lő tt be nem b izo n y ít­
h a tó n a k s egyetem esen kötelezővé nem teh e tő n ek n y ilv á n íto tt? “ (53. l .) Nagyon
jellem zően h a n g o z ta tta , hogy ha egyszer m ár R évész „ a feltám adáson kívül
a te stb e öltözési és m ennybe m en e telt is a tu d o m ányosan b e nem b izo n y íth ató
dolgok közé so ro z ta “ , a k k o r ebből logikusan következik, „hogy a Christologia
ilyen felfogásával a váltság és eredendő bűn régi felfogásának is á t kell a la k u ln ia “
(65. l .). A P ro t. E gyh. és Isk. L ap pedig, élén a fá ra d h a ta tla n szerkesztővel,
iz g a to tt és m élta tla n k o d ó cikkek p ergőtüzét o n to tta vissza a Figyelm ezőre;
514 R év ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n .

m aga B allagi zajos keserűséggel panaszolta fel a „szellem ileg b u k o tt“ R évésznek
p á p á b b n ál is p ápább m a g a ta rtá s á t: „V alóban, szom orító lá tv á n y nyílik az em ber
szemei e lő tt, m ikor a roham os sebességet ta p a s z ta lja , m ellyel a szellemi sülyedés­
nek in d u lt em ber az örvény felé ra g a d ta tik ! Sír a lélek bennem , ha elgondolom ,
m i v o lt R évész Im re n eh án y évvel ezelő tt és m i ő m a; ak k o r nem v o lt m ég, az
igaz, az egyedül üdvözítő theo lo g ián ak fe la v a to tt doctora, de v o lt igazi keresz­
ty én , tele jézusi szelídséggel, jósággal és gyöngéd hu m an itással s oly jól v e tte ki
m ag á t a szeretetet harm atozó szív áradozása a herculesi külső és a dörgő szó m ellett.
T a lá lt ő ak k o r em b ertársa m inden h ib á já ra m en tő o k ot, m inden em beri té v e ­
désre szerető ú tb a ig a z ítá st, m inden te s ti és lelki fogyatkozásra enyhítő vigaszt.
— Ma m indez m áskép le tt. . . . R évésznek m ióta az o rthodoxia kegyelm e m eg­
szállta, a vélem ényétől eltérő nézetűek ellen csak k árh o ztató , eretnekítő, egyház­
ból k iu ta sító szava van; három ságos egy az A llah és R évész Im re az ő prófétája,
aki nem hiszi, A nathem a e s to ! “ 55
R évész Im re azonban ezekről a szúrós, m érges és sokszor frivol hangú rep ­
likákról m á r vagy egy általán nem , vagy csak elkésve v e tt tu d o m á st. Iszonyú
m élta tla n k o d á ssal z á rk ó zo tt el előlük, tá m a d ó it „ iro d a lm i b rávóknak, úton,
lesben álló orgyilkosoknak“ 56 te k in te tte , a k ik n e k „n em elv vagy eszme kell.
hanem a m i vérünk, n evünk, b e c sü le tü n k “;57 a B allagi la p já n a k já ra tá s á t évekre
b e sz ü n te tte s legföljebb alkalm ilag o lvasott el — olykor évekkel a m egjelenése
u tán - egy-egy o tt vagy e g y e b ü tt ellene vagy Figyelm ezője ellen in té z e tt tá m a ­
d á st. M aga is érezte, hogy a polém ia á lta lá b a n nem neki való időtöltés és hogy
épen a világnézeti harcban nem áll eléggé biztos ta la jo n : de m inden egyes szó­
v á ltá s csak annál jo b b an fölizgatta és elk eserítette. Így csak ak k o r szólott vissz.
— egyre ritk á b b a n —, am ikor m ár nagyon felgyűlt benne a keserűség. B allagi­
n ak épen az előbb id éz e tt cikke kapcsán e n g ed ett m eg m ag á n a k egy különösen
ádáz k iro h a n á st az ellenfél személye, elvei és lap ja ellen. („B allagi ú r siralm ai"
F ig y . 1872, 11. skk.) E bben a B allagi felsóhajtására („S ír a lélek b ennem “ s tb .)
válaszképen a L uk. 23 : 28-at veszi m o ttó u l: " N e sírjatok én rajtam, hanem ti
magatokon sírjatok“ — s a z u tá n ebből a tenorból védelm ezi m eg tá m a d o tt „becsü­
le té t“ , k im u ta tv a , hogy ő m ú ltja irá n t nem le tt h ű tle n és következetlen a m os­
ta n i m a g a ta rtá sá v a l s „ m in d en tek e tó ria nélkül becstelen rágalmazónak“ ‘nyil­
v á n ítja a z t, ak i m ást á llít. F elh ív ja B allagit, „ teg y e szívére kezét, álljon az Isten
eleibe és íté lje m eg ő m aga, hogy v ajjo n ő-e az, aki m ú ltjá n á l és m in d en estől
fogva való egész lényénél fogva h iv a tv a és képesítve érezheti m ag á t a rra , hogy
m in t valam i felsőbb bíró ítélgessen és gúnyosan packázzék én felettem és m ás
lelkésztársaim felett, a k ik évek s évtizedek ólta g y a k o rla ti téren is hordozzuk az
evangyéliom hirdetésének te rh é t s őszinte jó a k a ra tta l igyekeztünk szolgálni vallá­
su n k és h azánk k ö z ja v á ra . . . “ A zonban m ég ezt a szertelenül fölháborodott hangú
cikkét is ezzel a b izta tá ssal végzi: „ E g y percig se véld a z t, tisz te lt olvasó, hogy én
a h itv alláso k betűinek b a rá tja vagyok. E pen nem s nem is voltam soha! Hanem
felekezetü n k hitelveinek, a la p ta n a in a k híve vagyok igenis s ezekkel az indiffe­
ren tizm u st és nihilizm ust m egegyeztetni ezidőszerint m ég képes nem v agyok."
Ezen az á llá sp o n tján m indvégig m eg is m a ra d t s am ennyire határozottá:
kifejezte hívő és rendületlen rag aszk o d ását az evangélium i üdvkijelentés irratio­
nalis ős tényeihez s az a z o k at reform átus szellem ben összefoglaló és m agyarázó
nagy theologiai alap tételek h ez, ép oly kevéssé engedte Figyelm ezőjét az exclusiv
confessionalis kálvinizm us egyoldalú képviselőjévé válni. A zt pedig m ég leg­
ádázabb tu sá i közben sem té v e s z te tte m arad an d ó an szem elől ez az a la p já b a n
véve m indig m agasan tárgyilagos lélek, hogy „scyllái és kharibdisei, m ind a m o­
dern, m ind az o rth o d o x vagy p o z itív irá n y z a tn a k m egvannak. E rőszak, elnyom ás,
rabszolga lelkűség, te tte té s , k é p m u ta tá s, tü n te té s és m ásféle bűnök s léhaságok,
m in d k é t irá n y z a t híveinél fo rd u lh atn ak e lő Nem kell az ifjú t mintegy
55 P E I L . 1872. 267— 268, h k.
56 B a lo g h F eren c h ez 1873 jú l. 4. B irto k o m b a n .
57 U g y a n a h h o z 1872 m á ju s 11. B irto k o m b a n .
R évész Im re : H a rc o k h á ro m f r o n to n . 515

erőszakkal elzárni egyik irá n y z attó l sem , hanem tájékozni, vezetni, igazgatni,
u ta síta n i és segélleni kell őt a lehető legnagyobb hűséggel és gonddal. — A kétel­
kedés nehéz h a rc á t m inden léleknek á t kell harcolni s a theologusnak kitűnő
m érték b en . A harcban legfőbb fegyverünk az Istenbe v e te tt őszinte bizalom
m ellett a kom oly ta n u lm á n y o z á s ...“ 58 E sa já t lelke ta p a s z ta la ti m élységeiből
fölszakadt nem es célkitűzésnek m egfelelően F igyelm ezőjét sem szánta m in d ­
örökre harcos orgánum nak; eleitől fogva m egvolt az a szándéka, hogy m ihelyt
lehet, „csöndesebb vizekre“ viszi á t59 és ig yekezett m inél több m arad an d ó becsű
s épen világnézeti von atk o zásb an az ifjabb lelkipásztori nem zedéknek különösen
nagy szolgálatot teh ető polém iam entes tudom ányos dolgozatnak n y itn i benne
te re t. A polém iát — különösen 1875-től, am ikor hu fia ta l fegyvertársa, Balogh
Ferenc, tö b b debreceni tan árk o llég ája segítségével, elsősorban a R évész h ath ató s
buzdítására, m eg in d íto tta az „E v angyéliom i P ro testán s L a p “ c. heti közlönyt
s jórészben á tv e tte tőle a m odern irá n n y a l való csatározás nyűgös te rh é t — m ár
csak szórványosan és kevesebb veh em en tiáv al fo ly ta tta , am it a z tá n B allagiék
is h o n o ráltak a hangfogó föltevésével. A P ro testán seg y let dolgai egyébként sem
m en tek a kezdet nagy rem ényeinek m egfelelően. A m odernek lobogásában is jó ­
kora adag v o lt a históriai m agyar szalm atűzből s a m e lle tt az egylet m ég a vezér­
k a rá b a n is — m érsékelt s in k áb b a konzervativizm ushoz hajló szabadszellem ű
reform átusoktól és lu th erán u so k tó l egészen szélsőséges unitáriusokig vagy uni­
tárizálókig — oly heterogén elem eket e g y e sített, hogy m ár csak e m ia tt is lehe­
tetle n v o lt az egységes összefogás m indam a nagyszabású terv ek n ek a végre­
h a jtá sá ra , am elyeket az eredeti program ra akkora bizakodással k ö rv o n alo zo tt.
A főbaj pedig az vo lt, hogy az egylet a reform ú tjá t a felszínen és nem a m élyben
kereste: p u szta világnézetcserével a k a rta m eg ú jítan i az egyházat, am elynek
m inden valódi és ta rtó s m egújhodása csak a lelkek gyökeres m egfordulásából
jö h et — a m in ek érdekében azonban a m indenféle „ p ie tiz m u stó l“ m ég Révész
Im rénél is sokkal jo b b an irtózó egylet elvileg és egy általán nem m u n k álk o d o tt,
b árh o g y an h a n g o z ta tta is egyébként a „belm isszió“ szükségességét. H ozzá még
m agának a világnézeti á ta la k u lá sn a k is in k áb b csak a csillogó, rak é tás jelszav ait
b o c sá tg a ttá k föl az „eg y le te se k “ a m agasba, de gyökérkérdéseinek m ély és rend­
szeres tisz tá z á sá ra m á r nem v o lt sem erejük, sem idejük. Így nem lehet csudálni,
hogy a P ro te stán se g y let az irá n ta kezdetben elég b izta tó a n m eg n y ilv án u lt t á r ­
sadalm i érdeklődés á rjá n a k nem tu d o tt ta rtó s m ed re t ásni s ezért am ily gyorsan
jö tt, olyan ham ar vissza is hú zó d o tt az. A m ozgalom híveinek áldozatkészsége
nagy ígéretek u tá n nem soká a m inim um ra csökkent s az eleinte nagyon szépen
m eg in d u lt tu d o m á n y o s k ö n y v k iad á st is — az egylet legnagyobb és legm aradan­
dóbb érdem ű v állalk o zását — be k e lle tt idővel szü n tetn i, úgy hogy a hetvenes
évek végétől to v áb b i k é t évtizedig m á r csak szom orú agónia v o lt az e g y let élete.
B allagit erősen leverte ez a k u d a rc — am in ek bekövetkeztére kétségkívül a Révész
Im re országos feltű n ést s részben helyeslést k e lte tt állásfoglalása is nagyban
közrem ű k ö d ö tt — s m ih e ly t nagy ellenfele la p já n a k polém iái, az övéivel e g y ü tt
k ia d tá k m érgüket, szívesen rá á llo tt a fegyverszünetre, m ely u tá n nem sokkal
m ár kölcsönös kiengesztelődésü k is m eg tö rté n t. R évész, a k i legnagyobb elkese­
redése idején is m entő k ö rü lm én y k én t tu d ta felhozni m aga és m ások e lő tt Ballagi
m e lle tt a n n a k „ jó lelkű o p tim izm u sát, sok rendbeli foglalatosságok s gondok
á lta li tú lte rh e lte té s é t“ 60, nem u ta s íto tta vissza a feléje m ár 1874 ó ta tap o g ató zv a
nyúló b a rá ti bék ejo b b o t61 s 1877. végén m eg lá to g a tta Pesten a csaknem egy év­
tizede nem lá to tt B allagit, a k i „igen érzékenyen“ fogadta őt62 és nem sokára
a n n y ira szent le tt k ö ztü k a béke, hogy a Figyelm ező m egszűnése u tán Révész
58 F . 1876. 275. l .
59 L . a. F ig y .-b e n so k sz o r és S zabó K á ro ly h o z ír t le v e lé b e n . 1870 m á r c. 22. Sz. K.
ö rö k ö sein é l.
60 F . 1872. 403. l .
61 D ö m én y Jó z sef n a g y b e ré n y i lelk ész m á r 1874 m árc . 24. és jú n . 28. k e lt le v eleib en
t u d a t j a R . I.-v e l a p e s tie k le v e r t és e n g e sz te lé k e n y h a n g u la tá t. B irto k o m b a n .
62 R . I. le v e le c sa lá d já h o z 1877 n o v . 14. L t r .
516 R é v ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n .

ú jra a B allagi la p já b a n közölte 1879—80-ban utolsó értékes cikkeit. E k k o r m ár

közeledni érezte az a lk o n y t a debreceni nagy M agános és nem a k a rta , hogy h arag ­
já v a l m enjen le életének n a p ja — ebben is, m in t sok m ás te k in te tb e n önkeblét
sokáig sz ak g a tó , de kem ény n y a k á t végre is U rán ak engedelm ességébe h ajlító
hű keresztyénnek b izonyulva. B allagi m ély és nem es m eg h ato ttság g al em lékezett
m eg a n em sokára e lh u n y t jó b a rá t fölött t a r t o tt ak ad ém iai em lékbeszédében
harcukról és kibékülésükről s h o z z áte tte : " O 1y szilárdul á llo tt lelkem ben az,
hogy R évész am a kevesek egyike, kik n ek a költővel szólva: " E x m eliore luto
fin x it praecordia T ita n “ , hogy b á tra n elm ondhatom , Lewes egy képével élve:
V alam in t a föld soká ta r tja m eg m elegét, m iu tán a n ap a lá th a tá rró l le tű n t,
b arátság o m tü ze szívem ben m ég a k k o r is m eleget ta r to tt, m ikor elvi harcunk
a szélsőségig fejlődve, egym ás irán y áb an a legkím életlenebbek v o ltu n k . S jól
esik lelkem nek, hogy R évész is, m időn tíz évi m egszakítás u tá n levelezésünket
újból m eg in d íto ttu k , 1879 nov. 23-án így ír hozzám : „ L é g y jó m eggyőződni
afelől, m élyen tisz te lt kedves b aráto m , hogy bárm i keserű differenciák tű n te k
fel eddig s ta lá n tű n n én e k fel ezután k ö zö ttü n k , én Te felőled m ég utolsó órám ­
ban is tisz te lettel és kegyelettel fogok em lékezni.“ 63
A zonban, szem élyileg bárm ily szép, m agasztos és m eg n y u g tató módon
végződött is a nagy harc, tá rg y i szem pontból nem te k in th e tő kielégítőnek a le­
zárulása, m e rt az elvi különbségeket egyfelől végképen nem e n y észtette el, de
m ásfelől a tisz tá z ó d á su k a t sem v itte lényegesen előbbre. B allagiék sohasem
tu d ta k e lju tn i odáig, hogy program m juk elvi a la p já t és világnézeti h á tte ré t
rendszeresen és ne csak polém ikus érdekből kidolgozzák s önm aguknak és ellen­
feleiknek szabatosan és félreérth etetlen ü l b eszám oljanak arról, hogyan képzelik
ők e program m elvi és világnézeti a la p ján a történelmi református keresztyén egyház
belső refo rm ját s békés, egységes továbbfejlesztését. De viszont R évész Im re is
m indörökre adós m a ra d t a n n a k th eo re tik u s és gy ak o rlati példákra is alkalm azott,
részletes kifejtésével, hogyan gondolja ő a h a tárm esg y ét m eghúzhatónak az általa
mindvégig· szentnek t a r to tt „egyéni szab ad ság “ és a nem kevésbbé energikusan
k ö v etelt „ h ite lv i hűség“ között, a „ h itv a llá si kényszertől való m entesség“ és az
„egyház a la p ta n a iv a l“ szem ben való lekötöttség kö zö tt; általáb an a confessio
és a dogm a, m in t „em beri elm em ű“ és az evangélium i „ a la p ig a z sá g “ , m in t „isteni
k ijelen tés“ k ö zö tt. M indkét részről o tt v o lt a legnagyobb hiány, hogy a problém a
g y ú jtó p o n tjá t csak k erülgették, de felfedezni nem tu d tá k . E g y é b k é n t annyira
eltérő vallási és theologiai nev eltetésü k s fejlődésük közös és terhes örökségeként
sohasem tu d ta k szabadulni az in tellectualism us tú lk a p á saitó l s nem v e tté k észre,
hogy az, a m it ők becsületesen keresnek és égetően szom júhoznak, nem m ás, m int
az evangéliumi református keresztyén üdvélm énynek a m aguk és a m ások leikéből
való m e g ú ju lt és m egújító feltörése, hagyom ány és form alizm us százados m eg­
k em én y ed ett rétegei alól diadalm as felszabadulása — am inek azonban a tu d o ­
m ányos világnézeti és h itta n i m u n k a se nem az egyetlen, se nem a legfőbb, csak
egyik (nélkülözhetetlen, de alárendelt) tényezője és eszköze lehet. R oppantul
jellem ző, hogy Ballagi és R évész h arcaik legijesztőbb v iharzása közben is, annál­
ink áb b a z e lő tt és a z u tá n , m ennyire e g y e té rte tte k pl. a sk ó t refo rm átu s theologiá­
n ak az elítélésében — am ely et Ballagi „ködös th eo lo g iá n a k “ bélyegzett, „mely
nem nekünk v a ló “ ,64 m íg Révész „m indenféle egyoldalú skotophiliától, an n y i­
v al in k áb b sk o to m á n iá tó l“ való gondos ó v a k o d á st k ív á n t,66 b ár a sk ó to k n a k a
hitbuzgóság és á lta lá b a n a gy ak o rlati egyházi élet terén k ife jte tt nagyszerű te l­
jesítm é n y eit m in d k etten többször is csaknem ugyanazon szav ak k al m agasztalták
Nem v e tte észre egyikük sem , hogy a skót theologiában — m inden szükkeblű­
sége s esetleges tu d o m á n y ta la n sá g a ellenére — van valam i igen nagy érték, ami
az övékéből s az a k k o ri m ag y ar p ro testán s theologiai gondolkozásból általában
h ián y zo tt: az, hogy közvetetten és ö n tudatos kap cso latb an áll a h it tap asztalat.
63 B. M.: E m lé k b e s z é d R . Γ, levelező t a g fele tt. A k ad . k ia d v . Bp. 1882, 20— 21. .l
64 P E I L . 1875. 266. h a s á b .
65 F. 1877. 351. l .
R év ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n . 517

életével s ezért gyarló tudom ányos form ák k ö z ö tt is nagyszerűen képes a h ite t

in terp retáln i és to v áb b su g árzan i. Ö rökletesen b izalm atlan o k v o lta k m indenféle
„ p ie tiz m u s“ irá n t s nek ik nem a d a to tt m ég m eg látn io k , hogy az, am it ők „egész­
ségtelen m y sticism u sn a k “ ta r to tta k , tu lajd o n k ép en m inden egészséges keresztyén
életnek és gondolkozásnak, te h á t végeredm ényben a theologiának is a legdúsabb
ütőere.
N agy h a rc u k a t azonban ennek ellenére sem szabad m eddőnek tek in te n ü n k ,
m ár csak az előbb lev o n t értékes tan u lsá g szolgáltatása m ia tt sem — m ég kevésbbé
azért, m e rt ez a d ta m eg az első h a ta lm a s lökést a m ag y ar p ro testán s, közelebbről
refo rm átu s szellem nek a rra , hogy m ag áv al a X IX . század egym ást keresztező
világnézeti áram lásai közt tisz tá b a jönni s önm agába m élyedve egy lényegének
és eredetének m egfelelő szilárd p o n to t m egtalálni és elfoglalni igyekezzék. H ogy
pedig m errefelé keresendő ez a szilárd p o n t, a rra nézve R évész Im re a m aga
sajátságos oscilláló állá sp o n tján is n y ú jto tt, a m in t lá ttu k , ném ely nagyon érté­
kes és feledésbe sohasem m ehető ú jjm u ta tá s o k a t.

3. Harc az egyház alkotm ányáért.

„Azon m eggyőződésben voltam és vagyok, hogy az iskoláink felekezeti
jellem e és au tonóm iája s eg yházunk sta tu sjo g i p o z itív alap jai ellen s a já t k ö rü n k ­
ben is m ég évekkel ezelőtt m e g in d íto tt h a ta lm a s á ra m la t, to v á b b á a k o n v e n t
és a p ro testán s egylet ügye, m ind lényeges összeköttetésben v a n n a k m inálunk
egym ással s ugyanazon érdekforrásból v e tté k és veszik ered etö k et.“ 66 Révész
Im rének ez az 1874-ből szárm azó n y ila tk o z a ta m aga is félreérth etetlen ü l tesz
tanúságot am ellett, a m it különben e korbeli egész irodalm i m űködése egybe­
hangzóan bizo n y ít: hogy t . i. az ő tö b b , m in t egy évlizedes nagy h a rc á n a k h á r­
m as fro n tja belső egybeköttetésben volt, egym ással n em csak a harcoló felek többé-
kevésbbé azonos v o lta k ö v etk eztéb en , hanem a m ia tt is, m e rt m indhárom fronton
a la p já b a n véve azonos érdekek védelm éről v o lt szó. Ism erve a k é t első front
küzdelm einek in d íté k a it, m o st m ár nem lesz nehéz m egértenünk, e harm adikon,
az egyházalkotm ányi kérdésben ta n ú s íto tt m a g a ta rtá s á t sem , m ely jó v al keve­
sebb harci zajjal já r t u gyan, m in t az előbbi két fronton lezajlo tt b a jv ív á s a — de
nem kevésbbé v o lt súlyos, kem ény és elszánt am annál.
E korszak m ag y ar reform átus egyházi életének szervezeti te k in te tb e n még
m indig az egység hián y a v o lt a legnagyobb b a ja . A k erületi partik u lárizm u s
m ég teljes erejében vo lt. Az 1791-iki b u d ai z sin a t egységesítő törvényhozása, m in t
elsietett, tö rtén elm ietlen kísérlet, nem v á lh a to tt egyetem es érvényűvé. A régi
kánonok u ra lm á t sokféle toldozással-foldozással igyekeztek a v á lto z o tt viszonyok­
hoz és szükségletekhez alk alm azn i az egyes egyházkerületek. E g y ö n te tű eljárásra
m ég az élethalálkérdést jelentő legnagyobb fontosságú ügyekben is (pl. az iskola­
kérdésben), különösen pedig az állam h atalo m m al szem ben való állásfoglalásban
csak a legnagyobb nehézkességgel s ak k o r is rendszerint elkésve és nem tökéletes
eredm énnyel v o lta k képesek. A helyzet képtelen és veszedelm es v o ltá t belátó
vezetők m á r a század negyvenes éveitől ra jta v o lta k , hogy az egyház törvényes
és alkotm ányos összképviselete, az egyetem es zsin at ú jra összejöhessen s te re m t­
sen ren d e t a z ű rz a v a rb a n . Á m de a zsinat összeülése csak h a la d t-m a ra d t évtize­
dekig, részint az egyes kerületi érdekek közbeékelődésén, részint a korm ányok
csekély jó in d u latán s az egym ást gyors ütem b en követő politikai változásokon
m úlva el. Így l őn, hogy az egyháznak m ég a p á te n sh a rc o t is csak a régi szer­
vezetlenségben, guerilla-szerűen kellett és le h e te tt m egvívnia s ugyanilyen álla­
p o tb an k e rü lt szem be az alkotm ányos korszak eg y m ásu tán feltornyosuló nagy
egyház- és iskolapolitikai kérdéseivel. A négy egyházkerület k o n v en tk én t is em le­
g e te tt „egyetem es értekezlete“ csak tanácskozó és ja v a s la tté v ő , h a tá ro za th o z ata li
és végrehajtási jogkörrel egy általán fel nem ru h á z o tt laza szerv vo lt, m elynek
e k o rlá to lt m űködési lehetősége is kizárólag az egyes k erü letek jó a k a ra tá tó l füg­
66 A m . o. p r o t . eg y letrő l. 97. l .
518 R év ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n .

g ö tt és végtelenül nehézkesen v olt igénybevehető. F őkép ennek a nehézkesség­

nek le h e te tt tu la jd o n íta n i a z t, hogy a korm ány, különösen az 1868 : 38. népiskolai
tö rv é n y c ik k m eg alk o tásán ál an n y ira eln ézett a refo rm átu so k feje fölött: ném i
joggal h iv a tk o z h a to tt a rra , hogy nem v o lt olyan egyetem es és h iv atalo s képvisele­
tü k , am ellyel szóbaállhasson. E z okon, de eg yébként is lá tv a a szervezetileg is
egységes összefogás kikerülhetetlen szükségét, a m ag y ar reform átus egyházban
egyre erősebb és sürgetőbb le tt a vágy egy véglegesen és egységesen alkotm ányozó
zsin at s ad d ig is, am íg ez létrejö h etn e, egy határo zatk ép es ,,g e n e rá lk o n v e n t“
irá n t.
R évész Im re a tö rté n elm i ala p o n nyugvó, az egyház ö n tu d a tá t, erejét és akció­
képességét fokozó s az egyes részek szabad életn yilvánulásait evangélium ellenes
b u rea u k ra tik u s gúzsba nem kötő okos egyházalkotm ányi egységnek nem csak
ellensége nem , de kezd ettő l fogva — am ióta csak ily ügyekben szav át h a lla tta —
őszinte b a rá tja v o lt. Ú gy m unkáiból, m in t leveleiből világosan k itű n ik , hogy ő,
b ár a szervezeti egység és egyform aság tú lh a jtá sá b a n az annyira szívéhez n ő tt
protestáns individualizm us veszedelm ét lá tta , éppen nem rajo n g o tt a h ag y o m á­
nyos laza p a rtik u lá riz m u sé rt sem , am elyet, m in t sokszor a szellem i tu n y aság
vagy teh etetlen ség és az a la n ta s szem élyi vagy p á rté rd e k ta k a ró já t, nem egyszer
erős kifak ad áso k b an o sto ro z o tt — épen a s a já t h a ta lm a s k e rü le té t kím élve a leg­
kevésbbé. N em csak a pátensküzdelem folyam án, de m ár a z t megelőzőleg s m ajd
követőleg is, különösen a tan ü g y kérdéseiben, a lehető legnagyobb sú ly t helyezte
a tö b b i k erü letek vezérférfiainak eg y etértő eljárásra, állandó levélbeli és so k ­
szoros szem élyes érintkezésben v o lt különösen a dunam ellékiekkel és a tiszán-
inneniekkel; az u tó b b iak k al, k ik et különösen nagyrabecsült, nem egyszer a sa já t
k erületével szem ben is fro n to t a lk o to tt s különös tisz te lettel és bizalom m al v olt
nagy világi vezérük, id. báró Vay Miklós irá n t.
A zonban a népiskolai tö rv én y m egalkotásával, m éginkább pedig a p ro te stá n s­
egylet m egalakulásával kapcsolatos aggasztó jelenségek nagyon elv ették a kedvét
az egységnek a p á rto lásá tó l, legalább is a g y ak o rlatb an való siettetésétő l. L á tta ,
hogy az egységnek az idő szerint legbuzgóbb szószólói nagyjából ugyanazok az
elsősorban pesti férfiak, a k ik az egyháznak az iskolához való tö rtén elm i jogait
oly könnyedén szeretnék á tjá tsz a n i az állam i m indenhatóság k a rja ib a és akik
az egyház tö rtén elm i hitelveiről oly kicsinylőleg beszélnek s azo k at, épúgy m in t
az e hitelv ek tő l á th a to tt felekezeti iskolázást, szeretnék m inél gyorsabban félre­
to ln i a " korszellem “ -nek m egfelelő fejlődés ú tjá b ó l. E z é rt az a d o tt pillan atb an
m it sem t a r t o tt volna vészthozóbbnak, m in t a z t, am i az 1873 jú liu sáb a n m ár az
erdélyiek részvételével Pesten t a r to tt egyetem es értekezleten jav aslatk ép en föl­
m erü lt: hogy t . i. a k o n v e n t szerveztessék — úgy, ahogyan az a bu d ai kánonok­
ban contem plálva v o lt s ahogyan a zsinat óta. sőt m ár a z t m egelőzőleg is sokan
és sokféleképen a k a rtá k és terv e zté k — a reform átus egyház legfőbb korm ányzó
és igazgató testü le tév é , bírói ügyekben legfelsőbb fórum ává s az állam m al szem ben
való egységes képviseletévé. R évész Im re m eg v o lt győződve arról, hogy ha ezt
a „ te ljh a ta lm ú “ k o n v e n te t a jav a so lt alak b an és m ódon — az egyes egyházkerü­
letek hozzájárulásának kinyerésével — rövidesen sikerül m egszervezni, úgy ab b an
m inden lényeges ponton s elsősorban állam jogi te k in te tb e n a pesti irány és szel­
lem fog döntően érvényesülni (lévén a p estiek a korm án n y al nem csak a legben­
sőbb po litik ai elvrokonságban, de fővárosi helyzetüknél fogva a legkönnyebb
összeköttetésben is!), ez pedig az egyház egész jövőjére nézve végzetes k ih a tá s­
sal lesz. E z é rt késedelem nélkül m egírta „ A magyarországi reformált egyház számára
egyházi főhatóságul felállittatni szándékolt konventről“ c. terjedelem es dolgozatot
(Figy. 1873. és külön is D ebr. 1873. E bből idézünk.), am elyben, egyéb e korbeli
polém ikus dolgozataihoz k ép est a rán y lag n y u g o d tab b hangon úgy történelm i,
m in t elvi oldaláról alap o san m egvilágítja a k é rd é st s a k o n v e n tn e k a jav aso lt
úton „ te ljh a ta lo m ra “ emelése ellen erőteljes ó v ást em el. Forrásszerűleg vissza­
p illan t a m ag y ar reform átus egyház „egyetem es értekezleteinek“ egész tö rté n e ­
tére, b e a X V II I . századig s védi önm agának és egyházkerületének az egyetem es
R év ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n . 519

é rtekezlet te ljh a ta lo m ra em elése ellen m ár több m in t egy évtized ó ta következe­

tesen elfoglalt á llá sp o n tját. A zután lefekteti és k ifejti a z t a tisz ta és erős a la p ­
elvet, hogy " egy oly országos egyházi főhatóságot, m in t amilyenről most szó vagyon,
egyesegyedül egy tiszta népképviseleti alapon álló országos zsinat állíthat fel“ (39. l .),
m ajd a z t bizo n y g atja nagyon érdekesen, hogy ,,a felállítan i szándékolt k o nvent,
vallásu n k alapelveivel s eg yházunk szabadságával ellenkező veszedelm es centrali­
zatzióra v ezet“ (45. l .) és ,,igen lényeges dolgokra nézve, megsemmisíti az egyház­
kerületek, megyék és gyülekezetek eddigi autonom szabadságát“ (48. l .). " Nagyon
könnyen eljöhet, sőt m in á lu n k különösen a m ai időkben bizonyosan és nem
sokára el is fog jőni az idő, am elyben egyházunk és iskoláink sorsa, egy Isten
tu d ja m i úton-m ódon ko n v en ti többségre vergődő k o tté ria kezébe fog kerülni,
am ely a u to n ó m iá n k a t g ú n y k acaj közt fogja eljátszan i s ezen e ljá tsz á st a m aga
ja v á ra különböző m ódon é rté k esíte n i“ . (49. l .) T ovábbá k im u ta tn i törekszik,
hogy ,,a tervezett konvent ellenkezik a zsinat-presbyteri egyházszervezet alapelvével
s eltorzítja a magyar református egyház eddigi alkotmány á t“ (51. l .), végül a z t a
m eggyőződését igyekszik igazolni, hogy ,,a tervezett konvent egyetértésre s jobb
jövendőre vezetni, jelenleg nem fogna“ (52. l .) „A hol szuperintendensek nyilván
aján l g a th a tn a k holm i a la p ta la n és m eggondolatlan pro testán s-eg y let féle dolgo­
k a t; ahol a reánk nézve sok részben sérelm es s paedagogikai tek in te tb e n is hibás
és hiányos n é p o k ta tá si tö rv é n y t, ném elyek p ro testán s egyházi szem pontból is,
m in t v alam i id eált m ag asztalják ; ahol kiváló tek in té ly e k a p ro te sta n tiz m u st
a civilizátzióval egy ta rta lm ú n a k vagy érték ű n ek ta r tjá k ; ahol ném elyek erősen
ragaszkodnak a felekezeti alap tan o k h o z s e g y h ázu n k jogainak tö rté n e ti pozitív
alapjaihoz, m ások pedig, Isten tu d ja m i okon s érdekből, m ég csak hallani sem
szeretnek e z ek rő l a te rv e z e tt k o n v e n t nem e g y e té rté st, hanem csak m élyebb
és gyűlöletesebb viszályt, vagy zsarnoki m ajo rizálást fogna szülni.“ (5 2 —53. l l .)
S nem ta rtó z ta tja m eg m ag át legvégül ettő l az erős és szertelen kifakadástól sem:
„Ú g y l á t s z i k ..., hogy ném ely em berek végcélja ez idő szerint az volna, hogy
a m ag y ar reform ált eg y h ázat, m in t valam i m eg k ö tö zö tt gonosztévőt vezethessék
oda és b u k tassák le a k orm ány láb a ih o z.“ (55. l .)
Az ellen táb o r részéről nem k é sett a visszavágás: K ovács A lbert, a k i, m in t
a jú liu si egyet, értekezlet egyik előadója, szem élyileg is tá m a d v a és b á n tv a érezte
m a g á t a R évész föllépése által, m ég ugyanazon 1873-ik év őszén erős és nem
kevéssé szem élyeskedő re p lik á t i r t az E gyházi R eform ba. E bben igen ta lp ra ­
esetten ig azítja helyre a Révész egyes tú lz á sa it, itt - o t t m ég a tö rté n elm i m eg­
v ilágításban is nem siker nélkül m érkőzik vele és ügyesen fo rgatja vele szem ben
a z t a m á r k ip ró b á lt fegyvert, hogy a m ostani állá sp o n tjáv a l többé-kevésbbé
ellentéteseknek látszó régebbi (az egyház szervezeti egységét sürgető) n y ila t­
k o z a ta it idézi fejére; de akárm ilyen h asító dialek tik áv al igyekszik is „gondolat-
z a g y v alé k n ak “ (360. l .) bizo n y ítan i a Révész fejtegetéseit: ala p g o n d o latá t és
kö v etelm én y ét, hogy t. i. csak országos és alkotm ányos zsin at m o n d h atja ki a
te rv e z e tt h a tá ro za tk é p es k o n v e n t létesítését, m egingatni nem képes.
R évész nem fo ly ta tta a h a rc o t s m egelégedett azzal, hogy e dolgozata s
egyéb, a Figyelm ezőben k ö zzétett rövidebb tö rtén elm i és elvi tájé k o z ta tá sa i nagy
m értékben k ö z re h a to tta k a k o n v e n t hirtelen összeütésének az egyházkerületek
— elsősorban a tisz á n tú li — á lta l való elodázására. De az egyházalkotm ányi
kérdésnek a z o n tú l is állandó figyelm et szen telt s főkép a rég ó h a jto tt zsin at elő­
készítése k ö tö tte le érdeklődését. Folytonos betegeskedése, levert kedélyállapota
s egyre csökkenő m u n k ab írása m ia tt nem v e tt ugyan állandóan részt az egyház-
k e rü le tn e k és az egyetem es értek ezletn ek e nagyfontosságú tá rg y körül folyt
tá rg y a lá sa ib a n — pedig egym ást érték idevonatkozó m egtisztelő m egbízatásai,
m elyek többsége elől azonban v isszahúzódott —, de irodalm ikig a Figyelm ező
későbbi évfolyam aiban folyvást felszínen ta r to tta a kérdést. U gyanazon okok­
ból, am elyek m ia tt a k o n v e n t zsinatonkívüli gyors létrehozását ellenezte, ellene
v o lt a zsin at e lh am ark o d ásán ak is. Még 1873-ban az v o lt „ h a tá ro z o tt m eggyőző­
dése és ta p a s z ta lá s a “ , hogy „ a z sin a tta rtá sra , jelenleg sem m agunk nem vagyunk
520 R é v ész Im re: H a rc o k h á ro m fro n to n .

készen, sem az idők nem alk alm asak . Nem v a g y u n k készen m ég azon esetben
sem , hogy ha az a legközelebbi zsinat, csupán és egyedül az egyház a lk o tm á n y á ­
n a k részletes m eg á lla p ítá sa , vagy gyökeres reform álása k örül forgolódnék“ .67
A következő évben is úgy v o lt m eggyőződve, „h o g y a zsinat m erőben sikertelen,
sőt vészthozó lesz; de m ár darab idő ó lta láto m — úgym ond ekkor —, hogy
m ah o ln ap kikerülh ete tle n n ek kell a z t ta rta n u n k . T eh át, ha lenni kell: ám legyen;
de a z t tu d o m , hogy m i debreceniek o tt rú tu l m eg fogunk v e re tte tn i“68 A zonban
a B allagiék irá n ti b izalm atlansága e n y h ü ltév el k e z d e tt a közeli zsinat go n d o latá­
v al is jo b b an m eg b arátk o zn i s m időn egyházkerülete 1877 áprilisában h a tá ro zo tt
ó h a jtá s á t és a k a r a tá t fejezte ki egy a lk o tm án y ozó nem zeti zsinat m ielőbbi össze­
ülésére nézve, értékes tö rtén elm i tájékozással szolgált a n n a k előm unkálataihoz
(A dalékok a m ag y ar ref. egyház z s in a t-ta rtá si ügyének m ú ltjáh o z Figy. 1877.
és kn y . is, D ebr. 1877) s ré sz tv e tt a pesti novem beri zsinatelőkészítő egyet, értekez­
leten, hol régi b a rá ta i és jóem berei (V ay Miklós b r ., Tisza K álm án, Hegedűs
László, B allagi Mór) a legnagyobb szeretettel v e tté k körül s értésére a d tá k , m eny­
nyire n élk ü lözhetetlennek ta r tjá k közrem űködését a zsinatelőkészítés ügyének e
fontos s tá d iu m á n .69 Figyelm ezője legutolsó évfolyam ában ism ételten is foglal­
k o z o tt a z sin a t ügyével s rendszeres program m ot a d o tt a n n a k teendőire nézve,
ső t m ég egy logikusan átg o n d o lt tö rv é n y te rv i v á z la to t is. A nagyon bölcs és
egészséges egyházalkotm ányi és szervezeti reform gondolatok egész so rá t v e te tte
i t t fel; pl. m ind az alsóbb, m ind a felsőbb hatóságokra nézve fen n tartan d ó n ak
vélte bizonyos h a tá rig , az „ o c h lo k ra tia “ ellenszereként, a cooptatio „ős kálvinista
e lv é t“ , m ely et csak 5, ill, 10 é v e n k én t ta rta n d ó tisz tú jítá so k k al gondolt ellen­
súlyozandónak. „ Á m frissüljenek fel néha-néha — m ondá — a szélesebb alap ú
tisz tú jítá so k á lta l is az egyházi hatóságok, csakhogy az a felfrissülés oly erős és
ellenséges légáram m á ne legyen, am ely szélhűdést és tagelesést hoz az egyház
testé re s m indenféle szem etet b e k a v a r a n n a k belsejébe“ (Figy. 1877. 26. l .);
követelte az aránylagos (lélekszám szerinti) képviselet elvének k eresztülvitelét és
az episcopalism us „m in d en tra d itz ió in a k és foszlányainak e ltá v o z ta tá s á t“ (u. o.
34. l .). B eható b írá la t a lá v e te tte az addig m egjelent különféle forrásokból szár­
m azó e lő m u n k á la to k at s e b írá la t során, régi állásp o n tjáh o z híven tiltak o zik a
II. helv ét hitv allás és a heidelbergi k á té „rideg tö rvényes kötelező erőre“ em e­
lése ellen ( 4 3 . l.) s elégnek ta r tja a n n a k k im ondását — egy, a h ivatalos tá rg y a lá ­
sok során is m e g te tt ja v a sla ta értelm ében —, hogy egyházunk és iskoláink „hit­
vallási és államjogi alapjai és viszonyai egészen illetetlenül hagyatnak“ a m ost alko­
tan d ó tö rv é n y e k á lta l (45. l. Ez a z u tá n tényleg m ai napig így v an form ulázva
az egyházi törv én y b en !).
Figyelm ezőjében e zsinati dolgozatai közlésével te tte az utolsó nagy szol­
g á la to t egyháza közügyének. Már am ikor ezeket írta , régen szilárdul á llo tt az a
szándéka — am ely et m ár az 1877. uto lsó elő tti évfolyam végén olvasóinak is be­
je le n te tt —, hogy a Figyelm ezőt 1878 végével testi-lelki kim erültsége m ia tt s
egyáltalán nem kevesbedő lelkészi terheire te k in te tte l m egszünteti, m iu tán m ár
évekkel az elő tt kísérletezni k e z d ett a v v a l, hogy la p já t m ás kezekbe tegye le, de
m indig sikertelenül. (T ulajdonképen m ár az 1878. évfolyam ot is leginkább csak
a zsinat ügyének n y ilv á n ta rtá sa v é g e tt ta r to tta fenn). A végtelenül kom oly és
m elancholikus, itt- o tt egyenesen m egrázó és szívfacsaró „szerkesztői végszót " ,
épen akkor is súlyosan beteg á lla p o ta m ia tt nem is v o lt képes m aga leírni, hanem
toll a lá d ik tá lta . E b b en , v isszatekintve szerkesztői p á ly á jára , h a n g o ztatja az
a n n a k folyam án kifejezett elveihez való v á lto z atlan és rendületlen hűségét, de
őszintén m egm ondja a z t is, hogy az elv eiért v ív o tt irodalm i h arco k reá nézve
igen elszom orítók vo ltak , „n em csak azért — úgym ond —, m e rt e folyóirat szer­
kesztése s kiadása folytán, egykori higgadtan átg o n d o lt életcéljaimra tekintve,
kilenc esztendő kiesett az életem ből, hanem az ért is, m ert a kedvem s céljaim
67 F . 1873. 400. l .
68 L evele B alo g h F e re n c h e z 1874 dec. 15. B i r to k o m b a n .
69 L ev e le c s alá d jáh o z 1877 nov. 14. L tr.
R év ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n . 521

ellenére fo ly ta to tt harcban, érzem, hogy sok kém ény csapásokat szenvedtem és osz­
tottam“. (Figy. 1878. 510. l .) M élyről szakadó fájdalom nem es férfi-panaszával
jele n ti ki: „ É n retten e tes egyedüliségben á llo tta m és az élet reám nézve végképen
elborult. D arab ideig m ég m agánkörben is alig ta lá lk o z o tt egy d e rü lt arc, vagy
egy kézszorítás, am ely ezt m o n d o tta volna: helyesen cselekedtél; csak lelkem
m élyében h an g zo tt csendesen a szózat: J ó l vagyon jó és hív szolgám . Igenis,
nem szégyenlem b e v a llan i, hogy v o lta k oly szom orú, sö té t órái szerkesztői p ály ám ­
nak, am elyekben v ig asztalást csak egyesegyedül azon h it a d o tt, hogy az én hűséges
Uram és M egváltóm él és igazán megítél mindeneket! “ (512—5 1 3 . l.) H a rc a it a n n y i­
ban is fájlalta , m ert érezte, hogy ellenfeleire ő is igen kem ény és érzékeny csapá­
so k a t m ért. „H o m o sum ; nihil hum ani a m e alienum p u to . E zennel te h á t nyil­
ván és ünnepélyesen, bocsánatot kérek m indazoktól, a k ik e t v a la h a m egsértettem ;
én is viszont szívem legőszintébb in d u la ta szerént megbocsátok m in d enkinek“ .
(513. l .) K ülönös m elegséggel v e tt b ú c sú t m u n k atá rsa itó l s am a tö b b , m in t 200
törzsökös előfizetőjétől, a k ik m inden változás k ö z ö tt híven k ita r to tta k m ellette
s lehetővé te tté k , hogy a lap a teljes anyagi csőd nélkül m e g fu th a tta p á ly á ját,
sőt a szerkesztő e m e lle tt m ég a rra rászoruló egyeseknek és intézm ényeknek számos
ingyenpéldánnyal is szo lg álh ato tt. Végül m eg v a llo tta , hogy a nagy teh e rtő l való
szabadulás m e lle tt is nehezére esik a lap tó l m egválnia s szereti m ag á t „néha-néha
azon fel-felcsillám ló, de ham ar elhaló rem énnyel b iz ta tn i“ , hogy m ég valaha
m ódja lesz kiadni valam i m agyar protestáns évkönyv-, v agy évnegyedes szem lefélét.
A Figyelm ezőtől felszab ad u lt id ejét és e re jé t k ét régi terv é n ek a m egvaló­
sítá sára szerette volna szentelni: a m ag y ar p ro testán s e g y h á ztö rté n e t m egírására
és lelkészi dolgozatai tetem es részének á tn é z e tt k iad ására. De a közelgő zsinat
előkészületei ezután is lek ö tö tté k figyelm ét. A s a já t m u n k á já t m indig a leg­
szigorúbb m érték ek alá á llíto tt em bert m ind jo b b an kezdte n y u g tala n íta n i az,
hogy a zsinatra k é sz íte tt egyházm egyei, k erületi és k o n v e n ti hivatalos előm unká­
lato k b a n sok felületességet ta p a s z ta lt s m ind a történ elm i, m ind az elvi tá jé ­
k o zo ttság n ak nagy h ián y a it érezte. E z é rt, m ár 1878-ben („N éh án y előleges szó
a m agyar refo rm átu s egyház zsinati előkészületei ü g y éb en “ c. füzetében) úgy a
készületlenség sa jn á lato s tényeire, m in t a politikai p á rth a rc elm érgesedett v ol­
tá ra s a nép súlyos nyom orára te k in te tte l, nagyon erős hangon és tú lsö té t színe­
zéssel a z t hird ette, hogy a zsinat (am elynek m ég 1—2 évvel ezelőtt egészen közeli
m e g ta rth a tá s á t rem élte és a k a rta ) az elham arkodás vészes következm ényeinek
elkerülése v é g e tt halasztassék el. M egtörténhetnék, m ondá, hogy egy alakilag
kifo g ástalan , de tartalm ilag éretlen zsinati tö rv é n y re nem csak egyházm egyék
vagy kerületek, hanem egyes gyülekezetek, sőt épen egyének is“ p ro testán s elvi
alap o n joggal ezt m o n d h atjá k : „ezeknek én nem engedelmeskedem soha, m ert
lelkiösm eretes m eggyőződésem szerént a szent írással ellenkezőnek ta rto m ezeket.
— Synodus non habet potestatem aliqu id contra scripturam sacram statuendi! “
(11. l. E z t különben — a z sin a tn ak az egyház alap tan aih o z való föltétien le k ö tö tt­
sége tek in te té b en , m ely p uszta szavazattöbbséggel soha meg nem v á lto z ta t­
h ató — m ár évekkel azelő tt is kifejezte Figy. 1872. 189. lap.) M ost sem k ív án ta
ugyan a zsin at végleges elodázását, ső t a z t is k ije le n te tte, hogy egy, sem a sza­
badság, sem a rend érdekeit nem veszélyeztető országos egyházi korm ányzó
hatóság törvényes és alkotm ányos úton leendő fölállítása ellen sincsen kifogása
— de követelte, hogy az egyházalkotm ány következetesen a tiszta népképviselet
dem okratikus bibliai alapjára helyeztessék s n y íltan r á m u ta to tt a rra , „hogy a
K álvin-féle aristocratico-dem ocraticum presbyteri rendszer tú l van szárnyalva
az ú ja b b idők tudom ányos halad ása á lta l“ . (17. l .) Előre tilta k o z o tt az ellen,
„h ogy bárm ely egyházi tisztviselő m ár m in t ilyen, minden választás nélkül tag ja,
vagy épen elnöke is legyen a törvényhozó, ső t épen alkotm ányozó z sin a tn a k “ .
(18. l .) R á m u ta to tt a rra is, „hogy a tisz ta népképviseleti elv m elle tt, el kell esni
a lelkészi és világi elem közötti p aritás, a kettős elnökség s a tanítók és tanárok külön­
leges képviseltetése kényszerének, m ik é n t külföldön is, m ár több h e ly ü tt végkép
m egszűntek m indezek. Nincs ezeknek a szentírásban s az ős keresztyén korban
522 R év ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n .

sem m i legkisebb a la p jo k sem s különben sem szabad ezek közül bárm elyikre is
tö rv én n y el kényszeríteni a szabad v á la sz tó k a t“ . (19. l .) Á ltaláb an követelte a
törvényhozás egész vonalán „ a tisz ta reform átus jellem és irá n y z a t“ következe­
tes érvényesítését, a m it az előm unkálatokban sehogyan sem ta lá lt m eg s hangoz­
t a t t a , hogy a m ag y ar reform átus nép igenis m eg van érve az av v al járó szabad­
ságra, a g y ak o rlati élettől egyre jo b b an visszah ú zó d o tt tudós nem es illúziójával
á llítv á n , hogy: " am i hiányt és zavart netalán kezdetben a szabadság okoz, azt maga
a szabadság helyre fogja hozni nem sokára“ . (20. l .) E felfogás a la p já n az 1879
szeptem berében t a r to tt debreceni zsinatelőkészítő ko n v en ten is felszólalt a zsinat
h alasztása érdekében. A P ro t. E gyh. és Isk. L ap b a ír t utolsó cikkében pedig
( " A szav azato k többségének h atalm a eg y h á zu n k b a n “ 1880 o k t. 3.) — m ely
á lta lá b a n legutolsó, élte folyam án n y o m ta tá sb a n m eg jelen t írásm űve — egye­
nesen m ennydörgő tilta k o z á st em elt a zsinaton n e tá n bekövetkezhető „többségi
zsarn o k ság “ ellen, am ely az eg y h ázalk o tm án y legnagyobb életkérdéseit rideg
szavazással és leszavazással fogná m ajd eldönteni, kellő tudom ányos előkészítés
s a gyülekezetek való d i a k a ra tá n a k m egkérdezése és figyelem bevétele nélkül.
Nem érte be azonban ilyen rövidebb lélekzetű s könnyen félreérth ető felszólalá­
sokkal. Már 1879 tav a sz a ó ta nagyban készült részletes dolgozat írására a zsinati
elő m u n k álato k tárg y áb an s e dolgozatára előfizetést is h ird e te tt. K é t füzetre
te rv e z te : az első a h ib ák és hiányok részletes és in dokolt k im u ta tá s á t ta r ta l­
m azta s bizonyos tám ad áso k ra és m egrovásokra reflek tá lt volna; a m ásodikban
részletes ja v a s la to k a t és fo rm ulázott tö rv é n y te rv e k e t készült n y ú jta n i. T em ér­
dek tu dom ányos jegyzete m a ra d t fenn e tárg y k ö rb ő l, am elyek b izo n y ítjá k , hogy
szokása szerint igazi h o ltig -tan u lással ú ja b b , rendkívül széleskörű és m ély ta n u l­
m án y o k a t t e t t a lelkénfekvő nagy kérdéshez. „ É p e n legközelebbi tan u lm á n y a im ­
ból látom — írja h alála e lő tt k é t hó n ap p al B alogh F erencnek —, hogy azon
exeg etik ai nézetek, am elyekre pl. K álvin a zsin atp resb y teri a lk o tm á n y t a la p ítá ,
az ú jab b idők legm érsékeltebb, sőt épen o rth o d o x th eo logiája á lta l is tú l v an n ak
szárnyalva. M ár évtizedekkel ez elő tt k e z d etté k h ird etn i, hogy a K risztus és az
a p o sto lo k szerénti egyházalkotm ány legfőbb elve, a testv é ri szeretet által kor­
lá to z o tt és vezérlett dem okrátzia. P er se hogy ez, k iv á lt n álu n k , ideal; — de ha
egyszer h a la d n u n k kell, inkább efelé h a la d ju n k , m in t az episkopalism us rongy
zászlója felé. Hiszen a m i „k irály i tanácsos nagyságos pü sp ö k ein k “ , kom oly
em ber e lő tt m aholnap nevetségesekké lesznek — m in t valam i M u k ányiak.“ 70
Azonban a te rv b e v e tt dolgozat m egírása főleg folytonosan súlyosbodó egészségi
állap o ta m ia tt egyre k é se tt s halála m ia tt végképen el is m a ra d t — h o lo tt, ha
m egjelenhetik vala, alighanem eloszlatta, vagy legalább csö k k en tette volna
azo k n ak az ag g o d alm át, a k ik a fenti n y ila tk o z a tai a la p já n a ttó l féltek, hogy a
többség elő tt elvi kérdésekben m eghajolni nem akaró intransigens m a g a ta rtá sa
a m ég alk onyán is h a ta lm a s em bernek az egész sü rg etv e v á r t z sin ato t fel talá lja
m ajd b o ríta n i.71 V alószínűleg m ár ez a dolgozat s m ég in k áb b későbbi m a g a ta rtá sa
m eggyőzte volna az aggódókat arról, hogy " ő a k a rta a zsin a to t s abban a legőszintébb
jó a k a ra tta l és buzgósággal szentelte volna törek v éseit egyházunk jav á ra; ta lá n n é­
m ely te rv e t, szándékot, tö re k v é st erősen m eg tám ad v a, vagy m eg is h iú sítv a, de a v a ­
lódi nagyság am a jellem ében, m ely az ügynek egy bizonyos stádium on tú l egyetem es
k á rra l járó m eg b u k ta tá sá ra sohasem vállalkozik“ .72 A dolgozat végső conceptiójában
ezt a cím et viselte volna: " Tájékozás a reformált egyház alkotm ányának mezején,
főtekintettel a magyar reformált egyház konvent-zsinati előm unkálataira“ s Révész

70 L eve le B a lo g h F e re n c h e z 1880 dec. 12. B ir to k o m b a n .

71 V. ö. dr. R é v ész K á l m á n if jú k o r i em lék e zé seit ( „ E g y e lsü ly e d t m a g y a r v ilá g b ó l“ )
H i t és É l e t D ebr. 1922. 18. l .
72 S zabó i. m . 41. l . — K ü lö n b e n h a l á la e l ő tt k é t h ó n a p p a l (1880 dec. 12.) B alo g h
F e r e n c n e k n y ilv á n m e g is írja: „ É n , egy p e rc re sem ig y e k sz e m m e g g á to ln i [t. i. a z s i n a t o t ] .
Í rni sem a v é g e tt fogok m á r , h a n e m a n n a k k i t ü n t e t é s e v é g e tt, h o g y m ily h iá n y o s a k és h i b á ­
s a k az e l ő m u n k á l a to k . E b b e n i s csak ném i ö sm e re tte rje s z té s és a m a g a ín s z á lv á lá s a a m a r a d é k
e l ő tt, a fő c é lo m “ . ( B ir to k o m b a n .)
R év ész Im re : H a rc o k h á ro m fro n to n . 523

á lta l előre m egfogalm azott tervezete sz erin t73 különösen az előbb e m líte tt rövi­
debb dolgozataiban fö lv e tett gondolatok (tiszta népképviseleti elv, a szavazat­
többség h a ta lm á n a k ko rlátai, gyülekezeti vétójog) részletes kifejtését ta rta lm a z ta
volna, egyéb nagyfontosságú elvi kérdések m eg tárg y alása m elle tt, am elyeket
(pl. a püspökség és a sz e rta rtá so k kérdését) az őt ifjú ság átó l fogva e ltö ltö tt és lel­
k e s íte tt ős reform átus puritánizm us a lk u t nem ism erő szellem ében o ld o tt volna
m eg. 1881 február 12-ikén, szom baton este, azn ap h azah o zo tt új álló íróasztalán
írta m eg ezt a te rv e z e te t s m u n k ak ed v én ek b iztató fellobbanásával m o n d ta K ál­
m án fiának: " N a fiam , ha Isten m egsegít, holn ap u tán h o z egy h é tre m á r korri­
g álju k az első ív e t. M ost m á r erősen fogok dolgozni.“ — „M ásnap estve — m ondja
fájdalm as-szépen a h ű Szabó Ján o s — m ár e ljö tt a nagy férfiúra az éjszaka,
m elyen tö b b é senkisem m u n k álk o d h a ti k .“ 74
Még irodalm i küzdelm einek egyik legforróbb p o n tjá n , 1874-ben, megrázó
bus elősejtelm ek kö zö tt te tte ezt a k ije le n té st: „ H a az enyim nél százszorta különb
tehetséggel, eréllyel, h atással és jó a k a ra tta l fogna is v a la k i m ik ö z ö ttü n k m o sta ­
nában a békességszerzés m u n k ájáh o z: sok félreértés, küzdés és szenvedés után,
elvégre is a z t kellene m ondania élte estvéjén, a m it a m éltán n ag y n ev ű t h eolog
De W ette oly m egható bús érzéssel m o n d o tt v o lt:
Ich fiel in eine w irre Z eit, F ü r F r e ih e i t u n d G e re c h tig k e it
Die G la u b e n s e in tr a c h t w a r v e r n ic h te t , W a r d u n d w ir d n o c h d er K a m p f g e s t r i t t e n
Ic h m is c h te m ic h m i t in d en S tre it, Mir H e rz e n sa n g e le g e n h e it,
U m so n st, ic h h a b ‘ ih n n i c h t gesch lich te t. G ern h ä t t ‘ ic h m e h r d a f ü r g e l i t t e n .“ 75

E rokon lélekből fölbúgó férfi-zokogás csodálatosan tükrözi a R évész Im re

h áro m fro n tú nagy h a rc á n a k egész szépségét és egész tra g ik u m á t. A szabadság és
az igazságosság szívéhez n ő tt szent érdekeiért csatá zo tt ő is egy oly korszakban, ahol
a lelkeket egybekapcsoló legbensőbb kötelékek, a nagy tö rté n elm i m eg rázk ó d ta­
tá s o k és világnézeti fordulások h a tá sa a la tt kezdtek veszedelm esen m eglazulni s
a h it szö v étn ek ét kioltással fenyegette a lelki z ű rz a v a r forgószele. K örnyező
világa részéről sorsa félreértés és m ag ára h a g y a tá s lőn; m agasztos és a lk u t nem tű rő
elv eit m indenki csodálta, de azo k n ak végső következm ényei levonásától a b arátai
épúgy, sőt ta lá n jo b b an féltek, m in t az ellenfelei. K ifelé harcolva, egyidejűleg
befelé, önm agában is folyton té p ő d ö tt és v ia sk o d o tt elvei ném elyikének m inél
tisztáb b k ia la k íth a tá sa , körül s a z ért, hogy egy véglegesen m egrögzített dogm atiz­
m usra — a m it m indig m e g v e te tt — épen legm élyebben gyökerező elvei, hitbeli
felfogása terén sohasem tu d o tt, nem is a k a rt elju tn i, nagy á ra t fiz e te tt: önlelkének
n y u g a lm á t. Ez a kem ény és. zordon harcos — különös, de úgy v an ! — sohasem
v o lt kész em ber, h ián y ta la n u l z á rt elvű d o c trin a ire : elm éjének óriási elemző és
bíráló ereje s holtig tan u ló öntökéletesítési szom ja ú jra m eg ú jra ta lá lt revideálni
v a ló t nem csak a m ások elvi állásp o n tjain , hanem m ég sokkal inkább a m agáéin
is. É s ez m ég sokkal inkább k im e rítette lelkileg, m in t irodalm i b a jv ív á sai. A külső
és belső életsorsában rejlő predestináló kegyelm i A k a ra t azo k közé sorozta őt,
a k ik „ h itb e n h a lta k m eg, nem ny erv e m eg az ígéreteket, hanem csak táv o lró l
lá tv a és üdvözölve a z o k at és v a llá st tév é n arról, hogy idegenek és vándorok e
fö ld ö n .“ (Zsidók 11 : 13.)
M agyar reform átus egyházának és népének pu sztai v á n d o rú tj án azonban így
is nagyon sok ígéret csillagának azó ta van szebb, tisz tá b b , biztató b b fénye, am ióta
az ő elm éjének m u n k á ja , szívének vére s tövisektől fö lté p ett lelkének sok befelé
elsírt könnye is se g íte tt a z o k at fényesíteni. Révész Imre.

73 O lv a s h a tó S zabó i. m . 40— 41. la p ja in .

74 U. o. 40. l .
75 A m a g y a r o rs z . p r o te s t á n s eg y letrő l 4. l . — M a g y a r u l: E g y z ű r z a v a r o s k o r ­
s z a k b a k e r ü lt e m bele, a m e ly b e n a h itb e li e g y e té rté s m e g v o lt se m m isü lv e. É n is b ele­
k e v e r e d t e m a h a r c b a , de h iá b a ! n e m s z e r e z h e tt e m b e n n e b é k é t. S z a b a d s á g é r t és ig a z ­
sá g o ssá g é rt f o ly t és fo ly ik m é g m o s t is a k ü z d e le m : é n n é k e m sz ív ü g y ez és m é g t ö b b e t
is szívesen s z e n v e d t e m v o ln a érte.
524 P r őhle K á ro ly : A th e o lo g ia lé tp ro b lé m á ja .

A theologia létprob lém ája. 1

R ég le tű n t az az idő, m ikor a theologia a tu d o m án y o k birodalm ában egyed­
u ra lm a t élvezett s a tö b b i tu d o m án y o k m ind többé-kevésbbé a theologia szol­
gálói v o lta k . Az irá n t nem leh et kétség, hogy a theologia ezt a kiváltságos h ely ­
z e té t a n n a k idején — legalább elsősorban — nem tudom ányos q u alitásainak,
hanem an n a k köszönhette, hogy te k in té ly é t az egyház ab szo lú t tek in tély e fedezte.
Midőn az ú jk o r elején a tu d o m án y a m aga önállóságának, öntörvényszerűségé­
nek, egyetem es em beri rendeltetésének tu d a tá ra éb red t, ennek term észetes, bár
súlyos h arco k és áld o zato k árán k iv ív o tt eredm énye a theologia kiváltságos
h elyzetének m egszűnése v o lt. A m ennyiben a tu d o m á n y m agában való érték ét
és önállóságát fel- és elism erjük, sem m i okunk sincs a rra , hogy a z t a régi
á lla p o to t visszasírjuk. H a az egyetem i k aro k szokásos rangsorában a theologiai
fak u ltáso k m e g ta rto ttá k is a tiszteletb eli első helyet, m a m ár a theologia is csak
tudom ányos eszközökkel és q u a litá so k k a l igazolhatja a rra való jo gát, hogy tu d o ­
m án y szám ba m enjen és a tu d o m án y o k egyetem ében helyet foglaljon.
E n n e k a jo g n ak a kérdése, m in t tudom ányos értelem ben v e tt quaestio
ju ris, m ég egy általáb an nincs eld öntve azzal a tén n y el, hogy theologiai fa k u ltá ­
sok m a is v a n n a k , sőt ú ja k keletkeznek. A m i esetünkben, a z t hiszem , n y ilv á n ­
való, hogy az evangélikus theologiai fak u ltás felállítása elsősorban k u ltúrpolitikai
té n y . Az egyetem , ha elég széleskörű auto n ó m iáv al rendelkezik is, jogi állására
nézve állam i intézm ény s m in t ilyen az állam szem pontjából k u ltú rp o litik ai el­
b írálás a lá esik. E bben a világításban az egyetem a különböző vezető életpályákra
készülő nem zeti ifjúságnak, a nem zeti értelm iség jövendőbeli el it jé n e k az a
k u ta tá s t és az o k ta tá s t szervesen kapcsoló legm agasabb fo k ú közös iskolája,
m ely a szükséges szakképzés m egadása m e lle tt ta g ja in a k eg y ü ttes, közös m u n ­
k álk o d ásáv al, állandó, kölcsönös szellem i érintkezésével a m aga része szerint
b izto sítja a nem zeti k u ltú ra belső, harm onikus egységét és egészséges előrehala­
d ását. A m ennyiben pedig a v allásn ak és az erkölcsnek, m in t k u ltú rá n a k egyik
fontos, sőt lényeges ta rto z é k á n a k nem zet- és állam fen n tartó jelentőségét m eg­
győződésszerűen elism erjük, m indenesetre a legnagyobb m értékben k ív án a to s­
n ak kell ta rta n u n k a z t, hogy azok, ak ik nép ü n k n ek s ebben egyszersm ind értelm i­
ségünknek a vallásos-erkölcsi élet terén való vezetését v á la sz tjá k é leth iv atásu k ­
n ak , azaz a jövendőbeli lelkészek, szintén az egyetem i élet és m u n k a közösségé­
ben n y erjék legm agasabb fokú kiképzésüket. H elyes b e lá tás szerint ezt eg yaránt
fontos nem zeti és egyházi kultu rérd ek ek követelik. E zek az érdekek gyakorlati
szem pontból igazolják a theologiának, m in t fakultási tu d o m án y n ak , így az evan­
gélikus theologiának is, a tudom ányegyetem szervezetébe való beillesztését.
Az a kérdés, m ely b e n n ü n k et foglalkoztat, m élyebbre vág. A theologiának
a tudo m án y eg y etem körében való helyfoglalása i tt elm életi igazolást kíván.
A kérdés az, hogy a theologia m eg tu d -e felelni a tu d o m án y követelm ényeinek
s ezzel e g y ü tt já r az a m ásik kérdés, hogy am ennyiben a theologia teljes őszinte­
séggel igyekszik a tu d o m án y követelm ényeinek eleget ten n i, nem veszíti-e el a
keresztyénséggel, az egyházzal való pozitív v iszonyát s ezzel e g y ü tt gyakorlati
é le tre v a ló s á g á t? E k ét kérdés e g y ü ttv év e a theologiának, m in t tu d o m á n y n a k
1 E z a do lg o z at a m . kir. E r z s é b e t T u d o m á n y e g y e t e m ev a n g élik u s h i t t u d o m á n y i
k a r á n a k f e la v a tó ü n n e p é n , 1923 n o v e m b e r 11-én, S o p ro n b a n t a r t o t t elő a d á so m , m e ly e t i t t
e r e d e ti a l a k j á b a n b o c s á to k közre. E gész e l ő a d á s o m b a n s z á n d é k o s a n tö r e k e d t e m a le h e tő
le g á lt a lá n o s a b b n é z ő p o n to k kiem elésére, h o g y az, a m i t m o n d o k , lehetőleg fe le tte álljon m in d e n
e g y o ld a lú isko lai v a g y p á r t i r á n y z a t n a k . Ú gy g o n d o lo m , h o g y ez a su b specie a e te r n i s z e m ­
lélés felel m e g le g jo b b a n az a lk a lo m te rm é s z e té n e k .
P rő hle K á ro ly : A th e o lo g ia lé tp ro b lé m á ja .

létp ro b lém ája, m ely et a theologia állandóan m agával hord, a k á r különálló szak­
főiskolák, a k á r egyetem i fak u ltáso k a la k já b a n nyer külső szervezetet. A problém a
csak fo k o zo tt a k tu a litá s t nyer, am ikor, m in t a jelen esetben, a theologiának
fak u ltási tu d o m á n y k é n t való berendezkedéséről v an szó.
Midőn a v a tó ü n n ep ü n k keretében a theologia létp ro b lém áján ak fejtege­
tésére vállalkozom , tu d a tá v a l vagyok a n n a k , hogy a rendelkezésem re álló idő
rövidsége m ia tt csak töredékes, vázlatos m u n k á t végezhetek. R em élem , hogy
ennek szíves figyelem be vételére m éltán szám íth ato k .
Első dolgunk k étségkívül a tu d o m á n y fogalm ának s az ab b an rejlő köve­
telm én y ek n ek tisz tá z á sa lesz.
Részletes tu d o m án y elm életi fejtegetés h e ly e tt időkím élés céljából legyen
szabad idevágó (nem ú jkeletű) m egfontolásaim nak csupán végső eredm ényét
közölnöm olyan általán o s m eg h atáro zásb an , m elyre nézve ta lá n legkönnyebb
lesz egyetértésre ju tn u n k . A tu d o m á n y olyan rendszeres, közelebbről m ódszeres
valóság- és igazságm egism erés, m ely az em beri szellem önálló, szabad m űködésé­
vel m egy végbe. Tudom , hogy ennek a m eg h atáro zásn ak m ajdnem m inden szava
súlyos tu d o m án y elm életi p ro b lém ák at re jt m agában, részben, m ik én t a valóság
és az igazság fogalm a, olyan p roblém ákat, m elyek csak egy-egy teljes világnézet
keretében nyernek ty p ik u s m egoldásokat. A p ro b lém ák és a fogalm ak sajátszerű
egym ásbaszövődése m ia tt ezen a téren m indig csak úgy ju th a tu n k előbbre, ha
egyes általánosságokkal legalább egyelőre m egelégszünk és ab b an a feltevésben
szám olunk velük, hogy a tárg y a lá s to v á b b i folyam án mégis kellő m egvilágítás­
ban részesülnek.
A tu d o m á n y fogalm ában összefoglalt lényegm ozzanatok és követelm ények
közül ném elyek ezt, m ások a m a z t em elik ki nyom atékosabban, az egyik az alanyi,
a m ásik a tá rg y i oldalra helyezi a fő súlyt. A m egism erő alanyiság, a m egism erő
szellem belső szerkezetének és m űködésének lélek tan i és logikai vizsgálata önálló
tu d o m án y o s felad atk ö r és erről az oldalról te k in tv e a tá rg y fogalm a is többszörö­
sen elágazó értelm ezést nyer. De m ost nem szándékom ebben az irányban su b ­
tilitá so k b a bocsátkozni, hanem könnyebb érthetőség v é g e tt inkább a közönséges
nyelvhasználathoz alkalm azkodva a tá rg y oldaláról kívánom az ú tu n k b a eső
p ro b lém ák at m egközelíteni. A zóta, hogy tudom ányos ö n tu d a tra ébredtem , az
évek során egyre h a ta lm a sa b b an dom borodott ki tek in te te m elő tt a tá rg y je le n tő ­
sége és különben is té n y az, hogy igen sok szak tu d ó su n k kizáróan a tá rg y szem ­
p o n tja itó l v ezérelteti m ag á t és m élyebb tu d o m án y elm életi eszm élkedés nélkül is
kifogástalan és eredm ényes m u n k á t végez — am inek m egem lítésével term észe­
tesen nem ak a ro k az egyes szakkörökben való csökönyös elzárkózásnak és az
általános tudom ányelm életi vizsgálódások lekicsinylésének szószólójává szegődni.
A tá rg y vo n atk o zásain ak gazdagságánál fogva ilyen elzárkózás épen a theologus­
hoz illik legkevésbbé. Az én szem em ben m inden tu d o m á n y legfőbb tö rv é n y e a
tárgyszerűség.2 A legtisztább, legnem esítőbb és legboldogltóbb élm ényeink
egyikét éljük á t, m ikor a d a tik n ékünk, hogy m a g u n k a t tárg y u n k b a teljesen
beleéljük, m inden külső érdektől, földi gondoktól, éhségtől, óraü téstő l szab a­
dulva m integy belefelejtsük, úgyhogy egyedül a tá rg y beszél és á ru lja el titk a it,
m íg m i ném án, önfeledten h allg atu n k , egyedül a tárg y diktál, m íg m i fen n ta rtá s
nélkül k ö v e tjü k a d ik ta n d ó t, egyedül a tá rg y logikája, kikerülhetetlen vas-
co n seq u en tiája h a jt, visz, ragad b en n ü n k e t előbbre belátásról b elátásra, világos­
ságról világosságra, előbb nem s e jte tt m élységek és m agasságok felé.
Az általán o sság o k köréből a theologia terü leté re lépünk. K ívülről nem­
ritk á n h allu n k kicsinylő h a n g o k a t: M it is a k a rto k ti theologusok? K onkrét

2 A tárgyszerűség m i n t m é ly e b b és á l ta l á n o s a b b fogalom m a g á b a o l v a s z t ja a közö n sé­

ges é r te le m b e n v e t t tárgyilagosság f o g a lm á t; de v isz o n t v alóságos j a v í t é k a (c o r re c tiv u m a )
a n n a k az ú. n. tá r g y ila g o s s á g n a k , m e ly e t e g y o ld a lú p o z itiv is ta és s k e p tik u s t u d ó s o k k ü lö n ö ­
sen a k k o r s z o k t a k le g n y o m a t é k o s a b b a n h a n g o z t a t n i , m i k o r a szellemi élet v aló ság a in és
é r té k e in erő sz ak o t k ö v e t n e k el. A tá r g y s z e r ű s é g n e k felel m eg a szabatosság m i n t a tu d o m á n y o s
elő adá s a lak i főerénye.
526 P rő h le K á r o ly : A th eo lo g ia lé tp ro b lé m á ja .

tá rg y h ijjá n a képzelet biro d alm áb an m ozogtok, ahol, ha m ás nem d ik tál, kiki

a z t g o n d o lh atja , a m it a k a r. A hány fej, a n n y i vélem ény. — A dolog nem így áll.
A th eo lo g iá n a k a valóságok birodalm ában h a tá ro z o tta n a d o tt tárg y a v an, —
ez a keresztyén vallás a m aga életjelenségeinek és é le tta rta lm á n a k összességével.
A keresztyén vallás a leggazdagabb v o n atk o zású tö rté n e ti jelenségek s a leg­
h a ta lm a sa b b tö rté n e ta la k ító tényezők egyike — és nem csak az, hanem a jele n ­
ben is élő, életú jító igazságként érvényesülni akaró h a ta lo m . E z t az óriási k i­
terjed é sű valóságszövedéket tö rté n e ti és lélektani szem pontból á tv ilá g íta n i, élet-
és ig a z sá g ta rta lm á n a k m inden irán y b an igazságot szo lg áltatn i: a tu d o m án y
szám ára végtelen és nagyszerű felad at, a legkiválóbbak v erejték ére és á tv irra sz ­
t o t t éjszakáira m éltó. H a G oethénak igaza van — hogy senki sem tö ri m a g á t
szívesen m eddő dolgok ism eretéért, a k k o r a hosszú évszázadok óta folyton g y a ra ­
podó, rengeteg terjed elm ű theologiai irodalom fényes bizonysága an n ak , hogy a
theologia nem m eddő foglalkozás. E z t b iz ta tá su l azo k n ak az ifjak n ak , a k ik p á ly a ­
tá rsa k u l sok várakozással hozzánk szegődtek. E lh a tá ro z á su k é rt üdvözlöm őket.
Amíg a theologia pusztán tö rté n e ti és lélektani szem pontból foglalkozik
a m aga tá rg y á v a l, m in t sa já tsz e rű jelenségszövedékkel és tisz tá ra tén y e k és
tén y k ap cso lato k m eg állap ításáb an m eríti ki fela d atá t, a theologia tudom ányos
jellegét józanul kétségbevonni eg y általáb an nem lehet. A theo lo g ián ak (legalább
a p ro te stá n s theologiának) egyik büszkesége az a fényes m u n k a, m ely et főkép
az utolsó száz év a la tt az exegetikai, bib liai-k ritik ai, v a la m in t az egyház- és
d o g m atö rtén eti disciplinák terén v ég zett. E z a m u n k a m ár nem egyszer volt
példaadó h atással a világi tu d o m án y o k rokon á g azataira. Theologusok is a k a d ta k
olyanok, a k ik a z t k ö v etelték , hogy a theologiai fak u ltáso k korlátozzák m u n k á ju ­
k a t ezekre az exegetikai, k ritik a i, tö rté n e ti disciplinákra s a többi, részint ren d ­
szeres-norm atív, részint gyako rlati-tech n ik ai d isciplinákat küszöböljék ki m aguk­
ból, m in t a tu d o m á n y nevére m é lta tla n o k a t. A theologia azonban, szilárd m eg­
győződésem szerin t, csak a k k o r m a ra d h a t m eg önálló tu d o m á n y n a k és tö lth eti
b e h iv a tá s á t az egyetem i tu d o m á n y o k sorában, ha a keresztyénséget nem csupán
tö rté n e ti jelen ség k én t fogja fel és m é lta tja , hanem elég erős a rra , hogy a keresz­
tyénséget, m in t elvi igazságot is képviselje. H a erről lem ond, a k k o r elveszíti
m aga alól a z t az egységes a la p o t, m elyen a theologiai tu d o m án y o k szervezete
felépül s a rendszeres elvi disciplinákkal e g y ü tt a tö rté n e ti jellegűek is belek erü l­
n ek a bom lásfo ly am atb a. Valósággal a theologia csak a k k o r szolgáltat igazságot
a m aga tá rg y á n a k , ha az e x e g etik a i-tö rté n é ti m u n k a m ellett a keresztyén vallás
elvi igazságának a képviseletét is m eggyőződéssel v állalja. — A keresztyén vallás
azzal az igénnyel lép fel, hogy az em beri lélek legfőbb életszükségleteire, a sze­
m élyes élet legfőbb kérdéseire nézve az ab szo lú t igazság b irto k á b a n v an, hogy
Isten az em beri tö rté n e t összefüggésében, legfőként Jézu s K risztus szem élyében
és életm u n k ájáb an m egváltó, ú jjá te re m tő erővel n y ila tk o z ta tta ki m ag á t az
egész em beri nem üdvösségére. E z az abszolút igény nem p u sztán m ellékes, vagy
esetleges járu lék a a keresztyén vallásnak; sőt épen ebben j u t kifejezésre a keresz­
ty én vallás legbensőbb lényege és ebben gyökerezik egész h a ta lm a s életenergiája,
életújító ereje. A keresztyén vallásn ak ezt a lényegében gyökerező abszolút igé­
n y ét a theologia term észetesen nagy h a g y h a tja figyelm en k ív ü l. H a tag a d ja s a
keresztyén vallásn ak nem csupán tö rté n e ti jelenségeit, hanem legbensőbb lénye­
g ét is leszállítja a term észetes em beri re la tiv itá so k fokára, keresztülvágva a
k e re sz ty é n vallás m etap h y sik ai gyökereit, ak k o r ugyanezzel nem csak a keresztyén
vallás életen erg iáját p u sz títja , hanem elvben feláldozza s a já t létjogosultságát.
A keresztyén v allás lényeg szerinti abszolút igazságáról való m eggyőződés a
theologiának egyik alap feltétele s ezzel egyszersm ind az a fe la d a t h áru l reá, hogy
a keresztyén vallás abszolút igazságáról való m eggyőződést a tu d o m á n y terén
képviselje és tárgyszerűen igazolja.
A kérdés m ár m ost az, hogy a theologia ezzel az alapelvi meggyőződéssel
é s ezzel a fe la d a tta l hogyan állja m eg a helyét a tu d o m á n y m ezején?
E rre a kérdésre a theologia term észetesen csak a m aga egész m u n k ájá v al
P rő h le K á ro ly : A th e o lo g ia lé tp ro b lé m á ja . 527

a d h a t teljes feleletet. De ha m ár ezt a kérdést felv e te ttü k , am inthogy fel kellett

v e tn ü n k , legalább n éh án y olyan irán y ad ó szem pontot is ki kell em elnem , m ely
a m egoldás felé u ta l. K özelebbről azokkal a szorosan fe la d a tu n k a t illető problé­
m ákkal a k a ro k ebben az összefüggésben lehetőleg röviden foglalkozni, m elyek
a keresztyén igazság eszm éjében, a h it és a tu d ás egym áshoz való viszonyában
és a tu d o m á n y szabadságának az elvében rejlenek. A tárg y alás folyam án látn i
fogjuk, hogy ezek a problém ák bensőképen szövődnek egym ással.
Mivel a keresztyén vallás nem olyan világnézet, vagy gondolatrendszer,
m ely a term észetes em beri ész és tap a sz ta lás feltételeiből kiinduló elm életi okos­
kodás ú tjá n jö tt létre, hanem olyan sajátszerűen m eg h atáro zo tt életvalóság,
m ely Jézu s K risztus szem élyének és é letm u n k áján ak közvetetlen tö rté n e ti h a tá sa ­
k é n t a la k u lt ki, a z é rt a keresztyén vallás igazságát és igazságait nem lehet a
term észetes em beri ész és ta p a sz ta lá s feltételeiből elm életi ú to n levezetni és ezen
az ú to n létrehozni a keresztyén vallás igazságáról való elvi m eggyőződést. H a
ez lehetséges volna, ak k o r a keresztyén vallás elvesztené a m aga tö rtén eti-p o zitív
s e g y ú tta l k in y ilatk o z ta tási jellegét s az volna a legjobb keresztyén, a k i az elm é­
leti okoskodás terén a leg járato sab b , a tudós, a dialektikus. De ez a keresztyén
vallás ala p e lv i term észetével és a tapasztalással eg y a rá n t ellenkezik. Igaz, hogy
a keresztyén vallás lén y e g tartalm áb a n sok olyan m ozzanat van, m ely alkalm as
arra, hogy a sp ecu latív , világnézetalkotó m u n k án a k erős in d ítá st ad jo n ; de a
keresztyén igazság a m aga eredete és lényege szerint nem elm életi, speculatív
term észetű . A keresztyén vallás igazságáról való m eggyőződés m indig olyan
sa já tsz e rű élm ény során jön létre, m elyben az isteni k in y ilatk o z ta tás é le tta rta lm a
közvetlenül m eggyőző erővel rag a d ja m eg az e m b e rt s egész belső világát ú jjá ­
te re m ti. A zért a Theologia csak úgy já r el helyesen a tá rg y term észetének m eg­
felelően, ha nem p u szta elm életi okoskodás ú tjá n a k a rja a keresztyén igazságról
való m eggyőződést m integy kikényszeríteni, hanem ha a valósághoz híven fel­
m u ta tja a z t a lélektani p o n to t, m elyen a keresztyén igazság, az evangéliom igaz­
sága k ö zv etetlen ü l bizo n y ítja be m ag á t igazságként az arra disponált lelkiism eret­
nek. E n n e k a lelkifolyam atnak elemző leírásá t m ellőzöm . R észletes leírásra nincs
idő. T úlságosan rövidre fo g o tt leírás pedig könnyen a frázisszerűség benyom ását
k e lti. E n n e k nem ak aro m k ite n n i a z t a legszentebb élm ényt, m elyet a hívő keresz­
ty é n m ag áén ak m o n d h at. Csak a végső eredm ényt jelzem azzal, hogy a keresztyén
igazságról való m eggyőződésnek egyedül lehetséges, m ert a tá rg y term észetének
egyedül m egfelelő ú tja -m ó d ja a h it, m ely m in t erősen concentrá l t szem élyes
m a g a ta rtá s nem dogm ákra, nem is tö rté n e ti tén y ek re, hanem a Jézu s K risztu s­
ban m a g á t szerető A ty a k é n t k in y ilatk o z ta tó Istenre irá n y u l s az em ber egész
belső világának, érzületének, gondolkodásának, akarás-cselekvésének egy ú jo n ­
nan n y e rt középpontból kiinduló, egészen új tájék o zó d ását hozza m ag á v a l.3
A keresztyén v a llá sn ak egyes világnézeti elem eit el lehet s a já títa n i elm életi úton
3 A th e o lo g iá ra , le g a lá b b az e v a n g élik u s t h eo log iára n éz v e ép e n a tárgyszerűség elve
te szi m e g o k o lttá , a vallásos alanyiságból, a k e r e s z ty é n I s te n - é lm é n y b ő l való k iin d u l á s t , m e r t
c s a k e n n e k az é l m é n y n e k a s o r á n t á r u l fel e l ő t t ü n k a k e r e s z ty é n v allás le g b e n ső b b é l e t t a r ­
t a l m a , v a ló s á g m a g v a és ig a zsá g a. E zz el a s u b je c t iv k iin d u lá s s a l az e v a n g élik u s th e o lo g ia ,
le g alá b b S ch le ierm a ch e r ó ta , szinte m in d e n á r n y a l a t á b a n ig a z s á g o t s z o lg á l ta t az ism e re t-
elm életi id e a li z m u s b a n rejlő ig azsá g esz m é n ek . E n n e k a s u b j e c t i v k iin d u l á s n a k a s z ü k ség é t
és jo g o s s á g á t m ég o ly a n th e o lo g u so k is elism e rik, a k i k k ü lö n b e n , m i n t pl. Schaeder, ép e n a
v a llá s o s o b j e c t i v - t h e o ce n trik u s o ld a lá t ig y e k e z n e k k id o m b o r íta n i. A Barth-G ogarten-B ru n n er-
féle le g ú ja b b , „ d i a l e k t i k u s “ th e olo gia i i r á n y z a t n a k e g y ik le g n a g y o b b h i b á ja ép e n a vallásos
a l a n y is á g e l h a n y a g o lá s á b ó l sz á rm a z ik . V isz o n t az is k é tsé g te le n , h o g y a vallásos a l a n y is á g ­
n á l a th e o lo g ia n em álla p o d h a to k m e g és n e m a l a k u l h a t á t p u s z ta v a llá s p sy c h o lo g iá v á . —
É p e n a ce n trális vallásos é lm é n y a fö lté tie n te r m é s z e t ű tá rg yi m eghatározottság félreism er­
h e t e t l e n b ély e g é t viseli m a g á n . Minél m é ly e b b e n h a t o l u n k be a k er. vallásos é lm é n y n e k
ezen t á r g y i o ld a lá b a , a n n á l te lje s e b b e n t á r u l fel e l ő t t ü n k a k e r e s z ty é n v a llá s , m i n t a k e r e s z ­
t y é n t h e ologia tárgya és a n n á l k e v é sb b é e l é g íth e tn e k a p u s z ta t ö r t é n e t i és lé le k ta n i s z e m ­
p o n to k . A k e r e s z ty é n Is te n - é lm é n y n e k ez a h a t a l m a s a n k id o m b o r o d ó t á r g y i a s jellege, m ellyel
d y n a m ik a i te rm é s z e te is a legszorosabb k a p c s o la tb a n v a n (a vallásos h i t a m a g a tá r g y i k a p ­
cso la tá b ó l m e ríti m in d e n e r e jé t) , e g y ú t t a l a legerősebb b iz to s ít é k a fel-felújuló Feuerbach-
féle illu sio-elm éle tte l sz e m b e n is.
528 P rő h le K á r o ly : A th e o lo g ia lé tp ro b lé m á ja .

is; de a keresztyén vallás alapelvi igazságáról való eleven m eggyőződés a hit

m egkerülésével nem lehetséges. M inden keresztyén igazság végső elemzés szerint
hit-igazság. A keresztyén világnézet a h it elvi a lap ján nyugvó világnézet, m elyet
teljessége szerint csak a h it eleven centrum án keresztül lehet e lsa játíta n i. A th eo ­
logia, a m in t m ag y ar neve jellegzetesen m ondja, lényege szerint h ittu d o m á n y s
a z é rt teljes elism erést nem is v ár o tt, ahol a h it nagy élm énye hiányzik.
I t t kapcsolódik be a hit és a tu d á s viszonyának a problém ája.
I t t ism ét m ellőznöm kell a problém a a n y ag án ak és m egoldási kísérletei­
nek gazdag tag o zó d ását. A legtöbb nehézséget és z a v a rt i tt is felszínes felfogások
és ítélkezések okozzák. Míg régebben a ham isan értelm ezett h it, addig főkép az
utolsó m ásfél évszázad folyam án a ham isan értelm ezett tu d o m á n y nevében
k ö v e tte k el igen sok sajnálatos visszaélést. Csak Isten a m egm ondhatója annak,
hán y léleknek, különösen hány ifjú n ak , belső h ajó tö rését okozta az a m ag át
ab szo lú tn ak képzelő tu d o m án y , m ely a h ite t, a v allást, a keresztyénséget a tu d o ­
m ánnyal összeférhetetlennek, egyszersm indenkorra m eg h alad o tt álláspontnak
m in ő síte tte s a z t h ird e tte , hogy hinni annyi, m in t sem m it sem tu d n i! — Sokkal
kom olyabbak azok a kísérletek, m elyek a k á r szubjectív, a k á r o b ja c tív irányban,
a k á r lélektani, a k á r ism eretelm életi alapon gondos határk itű zések k el a k a rjá k a
h it és tu d á s kö zö tt tá m a d h a tó m inden összeütközésnek elejét venni s így a k e ttő ­
nek összeférhetőségét k im u ta tn i. A m it ezekben a kísérletekben helyesnek ta rto k ,
az m á r a keresztyén igazság eszm éjére vonatkozó m egjegyzéseim ben kifejezésre
ju to tt. Az m indenesetre szükséges, hogy a theologia a lélektan és az ism eret­
elm élet segítségével gondosan m e g á lla p íto tta a hit és a tu d á s különbözőségeit,
eltétő v o n ásait és feltételeit és lehetőleg élesen vonja m eg a h a tá rv o n a la k a t ott,
ahol ilyenek csakugyan v a n n ak . De m ásfelől m eggyőződésem az, hogy a hitnek
és a tu d á sn a k ilyetén m egkülönböztetésével és elkülönítésével a nagy problém a
még táv o lró l sincs m egoldva. A helyes m egkülönböztetéssel e g y ü tt kell járnia
a helyes egybekötésnek, egy m agasabb harm ónia keresésének. A m ű v e lt keresz­
ty én em ber csak ennek a lehetőségnek a tu d a tá b a n ta lá lh a t lelki m egnyugvást.
Á ltalában m inden k u ltú rá n a k egyik legnagyobb veszedelm e m u ta tk o z ik akkor,
ha a vallás és a k u ltú ra egyéb elem ei kö zö tt m eghasonlás áll be. E n n e k a m eg­
hasonlásnak lehetőleg elejét venni a theologia világnézetalkotó m u n k ájá n ak fel­
a d a ta , m ely a h it és a tu d ás h arm ó n iáján ak a kidolgozására irán y u l. Más irán y ­
ban a th eologiának ugyanezen m u n k ája fokozott a k tu a litá s t nyer azokkal a
törekvésekkel szem ben, m elyek a jelenkor retten e tes k a ta sz tro p h á in a k hatása
a la tt gyötrődő, m eg zav aro d o tt lelkek h it és tu d á s u tá n való szom júhozását a
m ystikus theosophia p h an tasm ag ó riáiv al a k a rjá k kielégíteni, m elyek a h ite t és
a tu d á s t e g y a rá n t m eg ham isítják. A h it és a tu d á s h arm ó n iáján ak tisz ta kidol­
gozása, a keresztyén vallás világnézetének következetes, rendszeres kiépítése a
theologiának egyik legszebb és legfontosabb, e g y ú tta l leguniversalisabb s épen
a tu d o m á n y o k egyetem éhez is legm éltóbb felad ata, m elynek m egoldásáért b a rá t­
ságos versenyre kel a philosophiával,4 Term észetesen nem szabad a z t gondolni,
hogy a theologia ezt a szép, de nehéz fe la d a to t egy tetsz ető rendszerrel egyszer­
sm indenkorra m egoldhatja. E zen a feladaton szak ad atlan u l kell dolgoznia, hogy
az id eált m inél jo b b an m egközelítse. H a a theologia ezt a m u n k á t kellő hozzá­
értéssel és azzal a feltétlen igazságszeretettel végzi, m elyre őt nem csak a tu d o ­
m ányos lelkiism eret, hanem az élő, szent és igaz Istenben való h it kétszeresen
kötelezi, a k k o r n y u g o d tan tu d ja elviselni a lekicsinylést olyanok részéről, ak ik et
a valódi tu d á s m ég nem t e t t eléggé alázatosakká. U gyanaz az igazságszeretet
óv ja m eg a th eo lo g iát a ttó l, hogy az isteni k in y ilatk o z ta tás igazságainak b irto k á ­
ban elbizakodjék s m ag á t m in d en tu d ó n ak képzelje. A h it á lta l való tu d ásn a k
is m eg v an n ak a m aga h a tá ra i és a k in y ila tk o z ta tá sn a k is a m aga k ik u ta th a ta tla n

4 E z a f a k u ltá s - k ö z i v is z o n y b a n loyális kifejezés te r m é s z e te s e n n e m z á r j a ki a z t, hogy

a th e o l o g i a , s a já t s z e r ű tá r g y i ig a z s á g á n a k t u d a t á b a n , m in d en p h ilo s o p h iá v a l sz em b e n egyszer ­
sm in d k r itik a i á l lá s p o n tr a is ne h ely e z k e d jé k . A th e o lo g iá n a k s o h a s e m v á l t j a v á r a , h a egy
bizonyos philo so p h iai i r á n y z a t t a l te lje se n e g y b e o lv a d t.
P rő h le K á r o ly : A th e o lo g ia lé tp ro b lé m á ja . 529

m élységei. A tu d á s h a tá ra in a k fel és elism erése a józan tu d o m á n y egyik ism er­

tető j ele.
Ami végül a tu d o m á n y szabadságának az e lv é t illeti, ennek jogosságához
ideális szem pontból nem férh e t szó, b ár ta g a d h a ta tla n , hogy m in t m inden szab ad ­
sággal, úgy a tu d o m á n y szabadságával is sok visszaélés tö rté n ik . De a tévedés­
sel a tu d o m á n y terén nem a külső kényszert, hanem az igazságot, a jobb, m élyebb,
teljesebb tu d á s t kell szem behelyezni. Fegyelm i rendszabálynak csak o tt van
helye, ahol az önkény feláld o zh atatla n é letérték ein k et p u sz títja . A tu d o m án y
szabadságának az elve közelebbről a z t jelen ti, hogy a tu d o m á n y t a m aga m u n ­
kája közben nem k ö tik a tárg y o n k ív ü l eső feltételek, pusztán külső v ag y hagyo­
m ányos tek in tély ek , m elyek a tu d o m án y előrehaladását akadályozzák. E z t az
elvet a p ro testan tizm u s á lta lá b a n elism eri, elism eri a m i evangélikus egyházunk
is és pedig a theologiára nézve is, — igaz, azzal a m egszorítással, hogy a ta n -
szabadság m ellé követelésül odateszi az egyház hitelveinek m eg ta rtá sá t. De helyes
értelm ezés szerint ez a korlátozás i t t szintén a tá rg y term észetéből következik s
azért inkább csak látszik an n ak . A külső feltételektől való függetlenség m ellett
term észetesen m inden tu d o m á n y an n ál inkább k ö tv e van belső feltételekhez,
azaz olyanokhoz, m elyek a tárg y b a n , a tá rg y n a k a term észetében s a m egism erő
alan y n ak a tárg y h o z való viszonyában rejlenek. A tá rg y csak a n n a k á ru lja el
titk a it, aki nem m in t subjector superbus, hanem m in t subjectum hum ile köze­
ledik és m ódszeresen alk alm azkodik hozzá azzal a fogékonysággal, m ely a tárg y
felfogásához és m egértéséhez szükséges. A keresztyén vallásban e lő ttü n k fel­
táruló m agasabbrendű valóságok és igazságok felfogására az egyetlen megfelelő
organon a hit, m ely m aga is a sa já t terü leté n a tárgyszerűségnek, a tárg y szerű
m a g a tartásn a k egy nem e s így a helyes tá rg y m egism erésnek nem k o rláta, hanem
feltétele. A theologiától józanul nem leh et m egkívánni azt, hogy k ívülről olyan
m ódszertani szab ály o k at fogadjon el, m elyek reá nézve a tárg y n a k , a tá rg y lén y e­
gének teljes k ih allg atását leh etetlen n é teszik. A józan tu d o m án y eljárása nem
az, hogy semm iféle fe lté te lt nem ism er el, hanem az, hogy őszintén szám ot ad
azokról a végső feltételekről, m elyek á llítá sait, íté le te it m eghatározzák, — am i
term észetesen nem zárja ki azt, hogy m egfelelő összefüggésben ezeket a feltétele­
ket is igazolja. Minél teljesebben tesz eleget a theologia a tárgyszerűség köve­
telm ényeinek, annál értékesebb szolgálatot tesz egyfelől a tu d o m á n y n a k , m ely­
nek valóság- és igazságm egism erését jelentősen b ő v íti k i,5 m ásfelől a keresztyén
életszervezetnek, az egyháznak is — feltéve term észetesen, hogy m aga az egyház
nem hierarchikus h a ta lm i érdekeknek, hanem ugyancsak az igazságnak, az é le t
igazságának a szolgálatában áll. A nnyi bizonyos, hogy a theologia és az egyház
viszonyának egészséges n o rm alitását nem a fegyelm i paragrafusok b e tű je , hanem
csak az egészséges vallásos szellem nek önm agához való hűsége és ro k o n lelk ű
nem zedékeket nem ző és nevelő ereje b iz to síth a tja .
V isszapillantva fájdalom m al, érzem a z t a táv o lság o t, m ely m u n k á m a t
im m ár a d o tt a la k jáb a n felad ato m n ak a ttó l az ideális képétől elválasztja, m elyet
m unkaközben szem elő tt ta rto tta m . Ez a fájdalm as tap a sz ta lás a rra figyelm eztet,
hogy fa k u ltá su n k a m aga egészében is alig tu d ja teljesen m egvalósítani a z o k at
az ideális célokat, m elyeket dolgozatom ban tényleg kitű ztem . De mégis nagy
különbség az, hogy a gyarlóságtól sohasem m en t m u n k án k b an helyes irányeszm ék
és igaz ideálok vezérelnek-e b ennünket, vagy ilyenek h ijján k o n tárk o d u n k .
Előadásom elején theologiai fak u ltásu n k felállítását k u ltú rp o litik a i té n y ­
nek neveztem . H a gyakorlati k u ltú rp o litik á n k nem m erül ki a közigazgatás folyó
ügyeinek intézésében, hanem h iv atá sa m ag aslatán áll, a k k o r m a a ham is k u ltú ra
csődjéből az igazi k u ltú ra m egm entését, egész k u ltú rá n k n a k keresztyén nem zeti
szellem ben való m egújhodását, a környező népekkel szem ben a m agyarság k u ltu r-
5 A t u d o m á n y s vele e g y ü t t a p h ilo s o p h ia n em egy e s e tb e n m e n t m a r a d t voln a biz o ­
nyos elté v e ly e d é se k tő l, h a a k e re sz ty é n th e o lo g iá tó l k ép v iselt igazság- és v a ló sá g m e g ism e ­
r é st ö n k é n t , tá r g y i é rd e k b ő l figyelem be v e t t e v o ln a . G o n d o lju n k pl. a m a te r ia liz m u s , v a g y
a po sitiv iz m u s szélsőségeire.
530 P u b lik á c ió . K e re sz te si J . n a p ló je g y z e te i a k a d é m ia i ú tjá ró l.

fölényének b izto sítá sá t s ezen az úton a befelé és kifelé eg y a rá n t integer M agyar-

ország h e ly re állítá sá t kell m aga elé célul kitűznie. E bből a nem zetújító m u n k á­
ból a m i evangélikus theologiai fak u ltásu n k is lelkiism eretes hűséggel ki akarja
venni a m aga részét, ki a k a rja venni a keresztyénség lu th e ri ty p u sá n a k a szellemé­
ben, m ely egyetem es törekvéssel erős belső con cen trátió t páro sít és m inden m u n ­
k á já b a n csakugyan a legfontosabbra, a lélekre, a belülről való építésre, az embe­
rek lelkületé nek a kim űvelésére, a szellem i k u ltú ra kim élyítésére v eti a fősúlyt.
Szerény dolgozatom ta rta lm á t végül legyen szabad eg y haso n latb an össze­
foglalnom.
A theologia élőfa, m ely gyökereit m élyen b o c sátja le a keresztyén élet­
szervezet, a szent egyház anyaföldjébe s onnan veszi legbecsesebb életerőit, míg
lom bozata a tu d o m á n y szabad levegőjét szívja, — fölötte a napsugaras ég. Leg­
érettebb és legnem esebb gyüm ölcsei azok, m elyek a h ite t és a tu d á s t m agasabb
harm óniában egyesítik és m in t egészséges m ag v a k term ék en y ítik m eg a tu d o ­
m ány, v a la m in t az egyházi és nem zeti élet ta la já t. A dja Isten, hogy evangélikus
theologiá nk az egyetem i fak u ltás új keretében is sok ilyen jó gyüm ölcsöt terem jen!
Dr. Prőhle Károly

PUBLIKÁCIÓ.
K eresztesi J ó zsef' akadém iai u tazása’ a ’ k ü l­
országokban. ( A u to b io g ra p h iá b ó l.)
(Folytatás.)
1 . H o g y i t t so k és n a g y e m b e r e k n e k ,
E l e c to r o k n a k , H e rcz eg e k n ek , G r ó f o k n a k n e ­
v e ik fel v a g y n a k a ’ kőre v á g v a , o t t a ’ m e d ­
dig k ik i fel m e r t m e n n i.
2. Az Ó ra r e n d s z e r é n t ü tv é n a ’ T o rn y o s
m á s h a r a n g o n is m é t elveri az o r á t : ú g y h o g y
e g y m ás u t á n k é ts z e r le h e t sz ám lálni. Az
h a r a n g o k , m e lly e k e t az Or a ü t a ’ t o r o n y ’
szélin v a g y n a k , és e z e k e t sohase v o n já k .
3. Az' A re á ja f e le tt v a g y o n ezen I n s ­
cr ip tio : T e r r a e m o tu s , quo die 3. Mensis
A u g u sti Ao 1728 S u m m u m T e m p lu m cum
C iv ita te , n e c n on vicinis longe la te q . p r o v i n ­
ciis c o n c u ssu m fu it. M a x im a v i, s t u p e n d u m
a d m o d u m , a q u a s in d im i d ia m V iri s t a t u r a m
ev e c ta s, e x hoc r e c e p ta c u lo , in s u b ie c ta m
a r e a m , 18 u sq u e pedes eiecit. E z t m a g a m is
m é r t e m , az o t t lévő k ő k á d t ó l fogva.
4. V ag y o n i t t egy n a g y réz k ü r t, m ellyel
m in d e n é t t z a k a k é ts z e r k ü r t öln e k a n n a k
e m lé k e z e tir e , h o g y a ’ ’Sidók a ’ X I V Száz­
b an a ’ v á r o s t az ellen s ég n ek k ü r tje l á lta l
a k a r t á k fela d n i, de k i t u d ó d o t t .
5. V agyo n a l á b b a ’ T o r o n y b a n egy
e z ü s t h a r a n g , h a le h e t h in n i, h o g y egészen
ez ü st, 60 m á ’sás, m e lly e n ezen irás v a g y o n :
O ! R e x glo ria e , C h r i s t e ! V eni cum pace.
Ao 164 3.
6 . Más e ’ m e l l e t t illy ír á s s a l: V ox ego
su m v ite voco vos o ra re , v e n ite 1861. A ’
le g n a g y o b b ik 230 m á ’sás. Az ts u d á la to s
e z ek b e n , h o g y a ’ T e m p lo m b a n a ’ földről
v o n j á k , és eg y g y e r m e k is el b ír ja v o n n i.
b) A ’ T e m p lo m igen n a g y , de a ’ t o r o n y ­
hoz k é p p e st a la ts o n y . ’S indely h e l y e t t egé­
szen rézzel v a g y o n b é fe d v e . M in d e n ü tt m e s ­
terséges fa ra g á so k , folyosók, t o r n y o t s k á k “
n a g y és a p r ó k é p e k r a j t a . E n n e k 1. N a p ­
n y u g o ti a j t a j a f e le tt k ív ü l a ’ K r i s z tu s n a k
S z a m á r -h á to n J e ru z s á le m b e való m en etele.
Z ak eŭ s m i n t m ász a ’ fá ra . K ö z é p b e n a ’
K r i s z tu s ’ m e g fe szítte tése , k in e k K eresz tfája
a l a t t h a l v a feksz ik az h alál. I t t v a g y n a k sok
M á r t í r o k : P é te r t lá b b a l a k a s z t j á k ; J á n o s t
o la jb a n f ő z ik , m i n d szép fara g á ssa l. M o ndják,
hogy egy Processio v a g y o n , m e lly b e n m a j­
m o k , s z a m a r a k , r ó k á k & B a r á t ru h á b a n
v a g y n a k : de erre sehol sem a k a d t a m . 2.
Belől az a j t ó k f e le tt n a g y veres ko ro n ák
á lla n a k . Az a b l a k o k , m i n d igen m e ste rsé g e s
régi festésekkel, so k S z e n te k n e k k é p jeik k el,
k ü lö m b k ü lö m b színekre v a g y n a k elkészítve.
3. F ü g g e n e k a ’ T e m p lo m b a n 18 n a g y
és d rá g a S zőnyegek, m e lly e k e n a ’ Szűz Mária
egész élete m esterségesen k iv a g y o n v a r r v a.
E z e k n e m régen k és zü ltek.
4. V agyon i t t n a g y a r a n y o s orgona.
C a th e d ra h á r o m , k i v á l t a ’ T e m p lo m közepin
igen m esterséges. E g y oszlopon lá n tz ra
v a g y o n függesztve egy á l l a t n a k n a g y foga.
5. Az o ltá r k ö rü l veres r u h á b a n a r a nyos
l á n t s á k k a l s t r á s á ln a k . A ’ P a p o k veres alsó
r u h á k b a n . A ’ C a rd in al veres b á r s o n y p alast­
b a n v o lta k .
6. Az I n s c r i p t i ó k t s a k n e m o lv a sh a ta tla n
régi írá s o k : m i n t D élre:
Q u em m e r it o defies Urbs A rg e n tin a , J o a n nes
Geiler, M o n te q u id e m Caesaris est genitus
Sede su b h a c r e c u b at , q u a m r ex i t P r a e c o
[ T o n a n t is
P e r sex L u s t r a docens v e r b a salut ife ra.
Ezzel á ltalellen b en :
Ao D ni 1329 C o n s tru c tu m est et do ­
t a t u m hoc A lta re .
É s z a k r a a ’ falon: 1
A nno Dni M X X X I I I I I II. Idŭs J ŭ lii
Johe s D e cu ndes P ra e b e n d a r iu s et
P r o c u r a t o r F u n d a t o r h ŭju s A l t a ­
ris e t d u a r u m p r a e b e n d a r iu m .
g) L eg n e v ez ete sse b b a ’ T em p lo m nak
n a p k e le ti részében az Óra , m e lly n e k m á s sát
e ’ V ilágon n e m m o n d a n a k . E z n a g y m a c h ina
m i n t egy Ó ltá r, k é t n a g y O roszlán s tr á s á l
1 A z it t következő fe líra t latinszövegű, de gót.
b etű kkel. Szerk.
P u b lik á c ió . K eresz te si J . n a p ló je g y z e te i a k a d é m ia i ú tjá r ó l.
a ’ szélin közé pben. V a g y n a k r a j t a szép fes­
tések, m i n t U r a n i a & és so k S zen t Ir á s ­
beli h ely ek . E s z t e n d ő sz ám k é t h e ly e n : Ao
1573 és Ao 1669. E g y é b b részei felülről
k e z d v én illy s o r r a l v a g y n a k :
1. F e lü l a ’ K ris z tu s és az h a l á l: az or á t
ü ti az H alá l.
2. Az e m b e r n e k n é g y ideje. Ifjú ság ,
Vénség, &
3. Az h o ld j á r á s a , m e lly m in d e n v á l t o ­
zásit m e g m u t a t j a : a l a t t a ez: D om inus lu x
m e a, q u e m tim e b o .
4. Az égi J e g y e k : Aries, T a u r u s &
és a ’ P l a n é t á k , V énus, M ercurius & o t t a n
forognak.
5. E g y F e r t á l y t m u t a t ó óra, t s a k n égy
részre o sz tva.
6 . Az H é t ’ n a p j a i n a k jeg y ei: Sol, L u n a ,
Mars & m in d a p ró k o ts i k b a n , k ik i a ’ m a g a
n a p j á n elő jő.
7. T y p i E cc lip siu m Solis e t L u n a e , a lol
k é t n a g y Cir c u lu s b a n . Az h o lo tt a ’ N a p b a n
és H o ld b a n e s e tt és esendő f o g y a tk o z á s o k ­
n a k E s z te n d e je , N a p j a , Ó rá ja , M in ú t á ja fel
v a g y o n je gyezve.
8 . K ö z é p b e n alól eg y K a le n d a r iu m ,
m e lly b e n a ’ N a p h á n y ó r a k o r kél, n y u g sz ik
az h o ln a p o k sz erén t. Az h ó n a p n a k m in d e n
n ap -sz ám a i, ’s a z o k b a n elölforduló kissebb
és n a g y o b b I n n e p n a p o k ; k é t f a r a g o t t k é ­
p e t s k é k á lta l, o t t t a r t v á n egy u j j o k a t , m u t o ­
g attatn ak .
9. Az Égi Glóbus is m in d e n Je g y eiv e l,
i t t forog.
10. A ’ m e lle tte lévő kissebb M a china
te te jé n v a g y o n egy n a g y réz k a k a s , m elly
k u k o ré k o l, és m e g rá z k ó d ik , m id ő n az Ó ra ü t.
11. V a g y o n A r g e n t o r a t u m b a n két A c a ­
dém ia, az első A. 1621. F e r d in a n d u s II. Cs.
A ’ m á s ik A. 1685. L u d o v ic u s M. F r a n t z i a
király á l ta l f u n d á l t a t o t t . S z e m b e tün ő p o m ­
pás é p ü l e t a ’ N a g y T e m p lo m m e lle tt a ’
S e m in a riu m , m e lly a ’ J e s u i t á k Collégiuma
volt. Ide le h e t sz ám láln i a F r a n c i s can u so k ,
A p á t z a k et. C la s tr o m á t. A ’ L u th e r á n u s o k
n a g y o s k o lá já t és szép 7. T e m p lo m o k a t .
I I I . A ’ P ü s p ö k n e k h á z a az Ilus p a r t o n
(ki eg y sze rsm in d Card in á lis) n a g y T r a c t u s t
elfoglal.
IV. A ’ V áros h á z a , to r n y o s régi ép ü let,
m ellyből az ú t t z á k fe le tt is b o l th a jtá s o n
le h et já rn i.
V. Az Ilus k ö rn y é k e d e r é k f a la k k a l m eg
v a gy on e rő sítv e, r a j t a so k h i d a k ; k ö r ü lö tte
szép sé táló h e l y e k ; t z if r a h a jó k . E b b e n a ’
K i r á l y n a k egy h a l t a r t ó épü leti, m e lly felül
k e r t, k ö zé p b en h áz; a l ol B á r k a .
V I. A ’ K eresk e d és h á z a , hol m indenféle
p o r t é k á k n a k k ü ld e té s é t le h e t lá tn i. Az Á g y ú ­
k a t ö n tő U d v a r et.
V I I . Az I s p o tá ly , m e lly n e k első k a p u j a
f e le tt illy irás:
A d flic to ru m hoc re fu g iu m
Ao 1716. d. 6. N o v e m b r . h o ra 4. m a t ŭ t.
F la m m is c o n s u m tu m
E cineribus o m a t i u s e x c ita r i e t absolvi c u r a ­
(verunt
Viri Illustre s e t . A. R . S. H . 1724.
531
Más k a p u f e le tt:
N o s o c o m iu m hoc.
Ci v iu m so la m e n.
A sy lu m E x t e r o r u m .
D uplicao r e s t i t u t i aedificii m odo.
S u m p tib u s Inm ensis p e r f e c tu m
A. R . S. 1741.
V I I I . Méltó a ’ m e gnézésre a ’ N a g y
T e m p lo m m e lle tt lévő gyü m ölcs P ia tz , A ’hoz
n e m messze a ’ d r á g a zöldségek p i a t t z a , hol
v a d h ú s o k a t és m a d a r a k a t is á r ú in a k . A ’
m é sz á rs z é k e k eg y so rb a n . A ’ m a l m o k sora,
hol so k á g o k r a v e t t é k az I l l v iz ét.
IX . S tra s b o u r g k ö r n y é k e igen n a g y
f á k k a l lin e á k r a v a g y o n b e ü l te t v e ; m e n y e k ­
n e k g o n d já t is viselik, ú g y h o g y ezekhez
haso n ló f á k a t és á rn y é k o s sé tá ló -h e ly e k e t,
m á s u t t n e m ig e n le h e t lá tn i. Va g y n a k k ö rü lte
so k L ŭ s t h a ŭ zok, és a z o k b a n s o k v ig a ssá g o k ’
s a ’ t.
A lsá tziá ró l közönségesen.
1. A lsá tz ia az e l ő tt az I m p e r iu m h o z
t a r t o z o t t ; de ( L u d o v ic u s M. szerentsésen
h a d a k o z v á n L eo p o ld Császár ellen, T u re n n e
M a re chal á lta l) Ao 1648 a ’ M o n a sté riu m i
P a c ific a tio á lta l ( m e lly e l közönségesen V e st ­
p h a l ic a P a c i f i c a t i ó n a k h ív n a k , m in t h o g y
M o n a sté riu m a V e stp h á lia i Circulus V árosa)
m e lly a ’ Császár, F r a n t z i á k és S vécusok
k ö z t k ö t t e t e t t , a ’ T rice n n ale B e llu m o t ez
v ég e zv é n ; A lsá tz ia a ’ F r a n t z i a b ir o d a l m a
alá’ e s e tt, és a b b a n c o n f ir m á lta to tt.
2. Alsó és Felső A ls á tz i á r a o s z ta tik . Az
A lsó n a k f ő v á r o sa S tra s b o u r g , a ’ F elsőnek
K o lm á r. Az Ill vize foly r a j t a végig, az
h o n n a n t a l á m n e v e z e t i t is v e t t e , q u a s Sedes
a d Ilu m. L o th a r in g i á tó l a ’ Vogesus hosszú
h e g y e v á l a s z tja el.
3. Igen szép egésséges levegő-egű, és az
életre m e g k í v á n t a tó m in d e n jó v a l b ő völködő
T a r t o m á n y . I n k á b b mezőség, m e lly e n b ú z a ,
d o h á n y és m in d e n v e t e m é n y b ő v e n te r e m .
Az hegyei n e m n a g y o k , m e lly e k d r á g a sző­
lő k k e l v a g y n a k b é ü l te t v e . Az ú t a k szélein
tö b b n y i r e dió fák v a g y n a k k ét felől. Az
h e g y e k e n so k a p r ó V á r o k é p ü l te k ; az h e g y e k
a l a t t a ’ f a lu k e g y m á s t érik.
4. A ’ Vallás b e n n e P á p i s t a és L u t h e r a n a ,
k ik n e k szép s z a b a d s á g o k v a g y o n . T a l á l t a t ­
n a k R e f o r m á tu s o k is: de T e m p lo m a i k n i n ­
tse n ek . B e szé ln e k f r a n t z i á u l és N é m e tü l.
5. A ’ n é p e igen szép, e le v e n egésséges
és em berséges. A ’ L e á n y o k m ás h a jb ó l
ts i n á l t n a g y k o n t y o k a t vise lne k , m e lly e k e t
m e g p o ro z v a te s z n e k fel.
6. A ls á tz iá b a n F r a n t z i a p é n z e k k e l élnek,
m e lly e k közül ez ek a ’ n e v e z e te s e b b e k :
α) L iá r k its in y rézpénz, eg y g a r a s n a k
8-a d Része.
β ) K é t L iá ro s, v a g y fél Sól . te s z e n fél
p ó ltr á t.
γ ) Sól, r éz p én z, a n n y i f o rm a m i n t a ’
M a g y a r p ó ltr a .
δ) Másfél só l , k é t, 3, 4, 6 Sól ezüst
pénzek.
ε) E g y L iv re teszen 20 Sólt. a z a z tíz
garasos.
532 P u b lik á c ió . K eresz te si J . n a p ló je g y z e te i a k a d é m ia i ú tjá r ó l.
η) F é l K r ó n , v a g y F r a n t z F o rin to s , tesz
3 L iv r é t.
θ) E g y K ró n T allér. 6 L i v r át , m elly
c i r c ite r 3 R fl .
ι) E g y L ouis d 'O r n é g y öreg ta llé r t, e t.
A ' F r a n t z i a p é n z e k e n s z o k o tt lenn i a ’
K ir á ly k é p e , ki m o s t L u d o v ic u s X V I. Fels.
M á ria T h e r e s ia Veje. Másfelől h á r o m L iliom ,
m e lly F r a n t z i a O rszág tz im e re .
R H É NUS’ MELLVÉKE.
R haene N y m p h a ru m P a te r, U rbium que!
Cujus a d rip as V enus e t S iiad a
Choreas d u c u n t faciles c a n u n tq u e
Ore r o t u n d o .
C r e d itu m v e s tr i te c e a re rivo
H u n g a r u m ; cuius Z ep h y ru s N o tu s q u e
D irig an t n a v e m , p la c id a e q u e r e d d a n t .
M e m b ra q u ie ti.
A r g e n t o r a t u m b a n d. 26. A u g u sti h a j ó r a
ü lv é n , m íg a ‘ d e r é k R h é n u s r a é r t ü n k , bai
kéz felől m a r a d t F o r t- L o v is a ‘ R h é n u s n a k
egy á g a m e l l e t t való V áros, k ü lö n ö se n igen
erős V á r a v a g y o n .
E ‘hez n e m messze a ‘ h a j ó n k f e la k a d t,
m e l l y e l m e g se m o z d í t h a t v á n , m i n d e n t elő­
ször k ih o r d t a k , m a g u n k p ed ig Igelsheim
n e v ű f a l u t s k á b a kis h a j ó n m e n t ü n k a ‘
R h e n u s i Circ u lu sb a .
I. S eltz egy kis V áros a ' R h é n u s m e l l e t t
A lz á tz iá b a n ; ez n ev e ze te s a r r ó l: 1. h o g y a ‘
R h é n u s ' fö v én y é b ő l a r a n y a t készí t n ek. 2.
S a v a n y ú víz v a n b e n n e . 3. A ' V á ro sh á z á n
illy írá s o k a t le h e t o lv a sn i:
α) L V D oV IC V s MagnVs V r b Is et P a t r ­
ia e p IV s I n s t a V r a t or.
β) A ' F r a n t z i a L ilio m o k fe le tt: Bene
o le n t. ez a l a t t :
Selza su b in v ic to secura quiesce
M o n a rc h a
Q u a m bene t r es F u r r e s Lilia t e r n a
t e g e n t.
4. O lly so k és o ltsó v ó l t i t t e k k o r
g y ü m ö lt s , h o g y eg y t e r m e t t s z ilv a fá t 3
S ol-ért r á z t u n k meg.
II. F ilips-bourg S p irához m á sfé l m é r t ­
föld a ' R h e n u s felső p a r t j á n , p o sv á n y o s
h e l y e n so k s á n tz o k k a l m e g e r ő s ítt e te tt V áros
v ó l t ; m e l l y e t az e l m ú l t s z á z b a n so k v é r o n ­
t á s s a l v e t t e k vissza a ' F r a n t z i á k t ó l ; m o s t
p ed ig r o m lá s b a n , m in d e n ő rize t n é lk ü l h ev e r.
E n n e k az e l ő t t V d e n h e im v ó lt a ' n e v e ;
1618-tól fog va h í v a t i k F ilip s b o u r g - n a k , P h i ­
lip p u s n e v ű P ü sp ö k jé r ő l, a ' ki e n n e k V á r á t
é p ítv é n , Fi lep és J a k a b A p o s to lo k a t v á l a s z ­
t o t t a P á t r o n u s a i n a k . A ' S p irai P ü s p ö k ö k
az e l ő tt i t t la k ta k .
I I I . S p ir a I m p e ria lis, jó n a g y , de n e m
a ' s z e b b ik ‘s n em is erős V áros a ' R h é n u s ­
n a k egy k e r ü le ti t o r k á b a n . Az h á z a i két
C o n tig n á tió so k , az ú tsz ái szélesek. Va g y n a k
b e n n e so k T e m p lo m o k ; de n é m e lly e k p u s z ­
t á k , a ‘ F r a n t z i á k n a k 1688-ban való p u s z t í ­
t á s o k és ég e té sek u t á n , m e lly n e m t s a k ezen
V ároson, h a n e m e g y é b ü t t is m e g te tsz ik .
V agy on ez az A l s ó - P a la t in á t u s b a n . A ' P ü s ­
p ö k je a ' M o g untziai É r s e k n e k suffrágál.
N eve ze tes ezen r o m la d o z o tt V á ro sb a n .
α) A ‘ P ü s p ö k ' to r n y o s R e s id e n tiá ja , a '
m e lle tte lévő k é t to r n y ú igen n a g y T e m p lo m ­
m a l, m e l l y e t A o 1778 ú j í t o t t a k m eg. E z kívül
egészen veres, belől É g színre f e s te te tt. —
E lő tte v a n egy igen n a g y k ő e d é n y , m e lly e t
S v á b o k ' t á l á n a k n ev e zn e k . A ' p a v i m e n t u ­
m o n v a n 4 n a g y kő Circulus. N a p k e le ti
részen egy h íres Szűz M ária képe. E r r ő l azt
m o n d já k , h o g y beszélt, és Sz. B e r n á r d P ü s ­
p ö k ö t, ki későn m e n t im á d k o z n i, így szólí­
t o t t a m e g : O! Bone B ern h a rd e! cur venis
tam tarde?, m e lly rè m o n d a ' P ü sp ö k : M u tie r
taceat in Ecclesiâ. E t t ő l fogva m e g n é m u lt.
R e g e n t e n n ém elly C sászáro k' f a r a g o t t k é p ­
je ik k ö rü l való régi írásból l e h e t lá tn i. Itt
4 k ép f e l e t t és a l a t t :
Co n r a d o I. qui liane Deo s a c z a m fu n d a v it
a e d e m , a c sibi, suis q u e Successoribus
cis Alpes r e li q u it s e p u l t u r a m Sains.
C o n rad u s I. P a t e r . H e n r ic u s II. Filius.
H e n ric u s I I I . N ep o s, H e n r ic u s IV.
P ro n e p o s.
E 'h e z közel ism é t n é g y k é p te le ti és
alatt:
D. O. M. V irg in e m a c M a tre m su p le x
v e n e r o r m e m in e ris v elim h u n c locum.
1030.
P h ilip p u s R o m a n o r . I m p e r a t o r . R u d o lp h u s
h ab sb u rg ic u s, A d o lp h u s N asso v iu s; A l­
b e r tu s A u s tr ia c u s in h a c Basilica se ­
p u lti s u n t.
β) Az I m p e r iu m i D ic a s te r iu m n a k és
C a m a z á n a k i t t v ó lt az hely e a b A o 1495.
d. 31. O cto b r. r e n d e lv é n M a x im ilia n I.
C s á s z á r ; m i n d a d 1688. m e n s . s e p te m b r.
m id ő n L u d o v ic u s M. a ' V á r o s t m e g v é v é n , az
A c t á k a t A r g e n t o r á t u m b a v i t e t t e . E t t ő l az
id ő tő l fogva a ' C a m a ra V e z lá r b a n v a g y o n ,
m e lly F r a n k o f u r t h o z 8 óra.
IV. H eidelberga, n e m fe le tte n a g y : de
szép régi v á r o s , d r á g a g y ü m ö ltsö s v ö l g y
at o' r k á b a n az h e g y e k a l a t t a ' N ic r ŭs vize
m e lle tt, m i n t e g y 3 ó r á n y ir a a ' R h é n u s tó l:
az H á z a k k é t C o n tig n á tió s o k tö b b n y ir e . Sok
szép é p ü le te k p edig a ' F r a n t z i a p u s z títá s t
gyászolják. E lé g víg, em berséges és szép
nép e v a g y o n . Az e l ő tt ez en V áros v ó lt a'
P a l a t i n á t u s i E le c to r o k r e n d s z e r é n t való
la k ó -v á ro s o k , a ‘ m i n t h o g y le g n e v e z e te ­
sebb is v o lt itt.
a) Az E le c to r o k d r á g a és költséges
é p ü le tű R e s id e n tz iá jo k , h e g y o ld a lb a n , az
h o n n a n igen_ szép a ‘ p a o s p e c t, de e z t a'
F r a n t z i á k Ao. 1689. e l r o n t v á n , p u s z t á n áll.
e g y n eh á n y h á z a k o n és egy T e m plom on
kívül. V a g y o n i t t egy t o r o n y , m elly rő l azt
m o n d já k , h o g y e g y n a p é p ü lt. B á m u ln i
le h e t a ' fen á lló fa la k o n , m e lly e k m o s t is
n a g y m é ltó s á g o t m u t a t n a k ; k i v á l t az hol
m in d e n B a v a r o - P a l a t i n ŭs F e je d e lm e k S tá ­
t u á i k k if a r a g v a , de m á r ts o n k á n állana k,
k ik közt O t to - R e x H u n g a r ia e is o t t a n v a ­
gyon. E z e k a l a t t illyen In s c r i p t io:
F rid e ric u s Comes P a l a t inus R h a e n i S. R. I.
E le c to r, D u x B a v a r ia e , ho c P a l a t i u m
D ivino
C ultn i; c o m m o d a e h a b i t a t ioni e x s t r u e n ­
P u b lik á c ió . K eresz te si J . n a p ló je g y z e te i a k a d é m ia i ú tjá r ó l.
d u m e t M a jo ru m S u o ru m I m a g in ib u s
e x o r n a n d u m c u r a v i t M D C V II.
V ólt i t t F e je d e lm i szép k e r t i s , m e lly ­
ben so k egésséges f o rr á s o k v a g y n ak . N e v e ­
zetes az, m elly b ő l M an h eim b e az E le c t o r o k ­
n a k s z o k t a k v iz e t h o r d a n i.
Ma le g in k á b b m e g n é z é st érdem el az
i t t lévő n a g y P in tz e , m e lly b e n t s u d á la to s
n a g y H o r d ó k v a g y n a k , n e v e ze te s 5 az ok
k ö z ö tt, is m é t egy, m e lly egy p in tz é t m a g a
tö lt bé. 39 g r á d its o n le h e t re á m e n n i a ‘
földről; a ‘ t e t e j é n olly té rs é g v a n szép m ó d ­
dal ts i n á lv a , m e lly e n sz é k e k b e n is ü lh e t
30 e m b e r . T é r belé az o d a v aló m é r t é k sze­
rént 236 F e ŭder, egy te s z e n 96 i t t z é t és így
kis cseber 453 és 6 itt z e . E z e n P in tz é b e n
v a g y o n eg y híres P e rk e s n e v ű M ó riónak
is a ‘ képe.
b) Az U n iv e r s ita s , m e lly b e n m á r m a
a ' P á p i s t á k a ' R e f o r m á tu s o k k a l e g y ü t t
t a n í t a n a k , e z e k n e k t s a k 3 P ro f e s s o ro k lévén.
Az A ŭla A c a d é m i c á b a n a ‘ t ö b b festé se k k ö z t
ezek:
R u p e r t u s I. f u n d a v i t 1346.
R u p e rt u s II. D o t a v i t 1391.
R u p e r t u s I I I . C o n f ir m a v it 1400.
A ‘ G r á d i t s ' f e lm e n e te linél v a g y o n ezen
In scrip tio :
Ing en u o L ab o ri et Solertiae
D. D.
Collegium h occe C a sim irian u m .
Religion is O rth o d o x a e .
D o c tr in a e e x q u isita e .
F acundiae S ingularis.
A rtiu m g , L ib e ra l. F o n t e m et S e m in a r iu m
P o steris P rin c ip ib u s em u la tio n is e x e m ­
p lu m ,
S u iq u e S tu d ii in A cad em icos
M un ific en tiae in Studiosos
A ŭc t a r I in E g e n o st
T e s tim o n iu m
A d a e t e r n i t a t e m P a la tin i N o m inis
A f u n d a m e n to e x s tru i fecit, A b so lv itq u e
P rin c e p s P r o v id e n tis s im u s
E r u d i t o r u m g . A m a n tis s im u s
J o h a n n e s Cas i m i r u s
P a l a t í n u s a d R h a e n u m Comes.
D u x B o io ru m .
F rid e ric i IV. T u t o r , ac R e ip u b l.
A d m i n i s t r a t o r . A. C. 1591.
c) Az ide való B ib lio th e e a , m e lly híres
v ó lt e ‘ V ilágon, G enerális Till m e g v é v é n a ‘
V á ro st 1622. R ó m á b a a ‘ V a c ic á n u m b a v i ­
te tett.
d) V a g y n a k i t t n a g y T e m p lo m o k , n e v e ­
zetes a ‘ C a th e d rale , m e lly b e n az e l ő tt a '
F e je d e lm e k is te m e t k e z te k . Ez m a kétféle
v a g y o n re k e s z tv e , e g y ik részébe a ‘ P á p i s t á k ,
m á s ik b a a ‘ R e f o r m á tu s o k j á r n a k . Illyen
T e m p lo m v a g y o n M a n h e im b e n is.
e) A ‘ P a l a t i n a t u s i A lu m n u s D e á k o k kék
k ö p ö n y e g b e n já r n a k .
f ) H e jd e lb e r g á r a t a r t o z i k , h o g y F r i d e ­
ricus I I I P iu s A o . 1561. a ‘ T h u rin g ia i
T h e o lógu sok és a ' m a g a T udós em berei
k ö z ö t t D i s p u t a t i ó t re n d e lv é n , h o g y a ‘ V a l­
lá s b a n t á m a d t z ű r z a v a r t le ts illa p íth a s s a , az
H e id e lb e rg a i C a techesist í r a t t a O levianus és
533
U rs in ŭs á lta l, m e lly e t k in y o m tattato tt
u g y a n i t t először A. 1563.
g) P a r e n s ide való P ro fe ss o r v ó lt, kihez
s o k a n a ‘ M a g y a r o k közzül, ‘s a z o k k ö z t G.
B e th le n I s t v á n is g y ü le k e z te k , k ik n e k ír á ­
s i k a t i t t le h e t lá tn i“.
Ide v aló Medicus v ólt, k a t o n a s á g a u tá n ,
L o tic h iŭs S ecu n d u s, a ‘ ki s z ü l e t e t t 1528.
H ó lt m eg u g y a n itt. 1560. ki a ' V erseiről
m é l t á n h ír e s ,“ m e lly e k közzül s o k a t írt a ‘
N ic z e r ' p a r t j á n .
h) A ‘ R h e n ŭsi P a l a t i n á t u s r ó l m e g le h et
je g y ez n i, h o g y ez az e l ő tt a ' B a v á r ia i F e je ­
d elm ekhez t a r t o z o t t . E lső vólt L u d o v ic u s
B a v a r u s , a ' Calorus M. tö r 's ö k é b ő l, k in e k
F rid e ric u s II. R o m . Császár. A. 1215 a d t a
a ‘ P a l a t i n a t u s t , so k érd e m e ié rt.
L u d o v ic u s II., e n n e k u n o k á j a , vólt
első B a v a r o - P a la ti n u s E le c to r , v á l a s z tv á n
R u d o lp h ŭ s H a b s b u r g ic u s t C sász árn ak . Ez
egy e j ts z a k a m e gőszült.
P h ilip p u s I n g e n ŭŭs; ez f u n d á l t a az
H eidelb ergai V á r a t 1505. t á j á n . E n n e k fia
L u d o v ic ŭs P acificu s jelen v o lt a ‘ V o rm á tz ia i
G yűlésben. A. 1521. az h o v á L u t h e r c i tá l­
t a t o t t , ‘S j a v a s o l t a , h o g y — fides d a t a s e r ­
v e t u r . A. 1531. a ‘ V a ll á s n a k s z a b a d s á g á t
m e g n y e r te .
F r id e r i c ŭs I I I . P iŭs, a ‘ L u t h e r a n a V al­
lá s b a n n e v e l t e t e t t ; a z u t á n a ' R e f o r m á tu s o k '
érte lm é re á llv á n , a ‘ H eid e lb e rg a i C a te c h e ­
sist í r a t t a 1562. és a z t az Aŭ gŭs ta i G y ű lé s­
ben h a t a l m a s a n o lta lm a z t a .
E n n e k fia L u d o v ic u s V I. a ‘ L u t h e r á n ŭ -
s o k n a k p á r t j á t fo g ta , a ' R e f o r m á t u s o k a t
m in d C a te chesisek kel e l k e r g e tte , ez m e g ­
h a l v á n A. 1583. az ő ö t t s e
J o a n n e s C asim irus, F rid e ric u s IV. T u ­
t o r a és A d m i n i s t r a t o r lévén, a ' R e f o r m á t u ­
s o k a t v is s z a h ív ta . S o k a t é p í t t e t e t t . A ‘ n a g y
h o r d ó t is. Ao .
F rid e ric u s V. P a tie n s Cseh országi
K ir á ll y á v á l a s z t a t o t t a ' m a g a születése
n a p j á n . F r I D e r I C U s f It R e X B o h e M Iae:
de F e r d i n a n d II. R ó m . C sászár A. 1621.
P r á g á n á l h o v a B e th le n G á b o r is k ü ld ö tt
se g ítts é g e t, k ik először k e z d t e k sz ala dni,
n a g y o n m e g g y ő z v é n A. 1621. p r o s c r i b á l t a ­
to tt, a ‘ P a la tin a tu s e lp u sz títta to tt; a' H ei­
d e lb ergai B i b lio th e ca A. 1622 R ó m á b a k ü l­
d e t e t t ; az E le c to r i M éltóság A. 1623. M a x i ­
m ilia n ŭs B a v a r a s n a k a d a t o t t . A z u t á n G us ­
t á v u s A d o lp h ŭs e z t a ‘ b o ld o g ta la n K ir á ly t ,
B elg iu m b ó l, az h o v á s z a la d t, v is s z a h ív ta ,
de b á n a t j á b a n m e g h o lt Morgŭn t z i á b a n A o .
1632. a e t a t . 37.
P h ilip p u s V ilh e lm ŭ s, ki a ‘ N e o b u r g ic a
L in e á b ó l első, a ‘ m a g a A n te c e s s o rá n a k ,
Carolus P r o b u s n a k H ú g á v a l , E lis a b e t ta l
a ‘ F r a n t z i a K i r á l y ' fia, P h ilip p u s D u x
Aŭ re lia n e n tis ' F eleségével, a ' Succession
öszve v e s z v é n , a 1 F r a n t z i á k e l p u s z t í t o t t á k a '
P a l a t i n a t u s t , és H e id e lb e r g á t is A. 1689.
A ' m o s t a n i E le c to r Carolus T h e o d o r a s ,
s z ü le t e tt A. 1724. A' B a v á r ia i E le c to r s á g
erre s z á llv á n A. 1779. a ‘ P a l a t i n á t u s s a l is­
m é t egy b ek ö ttetett.
i) H e id e lb e rg á h o z n e m me ssze észa k ra
egy h e ly e n v a n v a l a m i régi R ó m a i V á r n a k
m a r a d v á n y a , m e lly e t A ttil a r o n t o t t el.
534
k) H e id e lb e rg a és M a n h e im k ö z ö t t,
m e lly ide 3 óra, a ‘ N i t z e r m e lle it ezen
H e ly s é g e k v a g y n a k :
I. E d in g e n fa lu ; d rá g a szép k e r t v a g y o n
i t t a ‘ N i c i ŭs m e lle tt. 2. L a d e n b u r g m e g le ­
h e tő s V áros a ‘ N i c i ŭs m e lle tt, m e lly e n i t t
n a g y R é v v a n . 3. Illbiz és S ék e n h e im a ‘
N i t z e r k é t p a r t j á n á lta l ellenben. Ez utolsó
V á ro so tsk a .
E z e n e s z te n d ő b e n a n n y i g y ü m ö lts v ó lt
e ‘ részen is, h o g y a ‘ f á k n e m b ír tá k . Aj
szőlőt ú gy ö sz v ek ö tö z ik , h o g y h á r o m sor
is csak eg y. Az h á z a k e lő tt és az a b l a k o k
a l a t t szőllővesszőket f u t t a t n a k fel, m e ly e k
olly k ö v é r e k , h o g y egy és k é t t ő r ü l egész
á r n y é k o s sz ín ek e t fo rm á ln a k .
V. M a n n h e im , ezt is a ' F r a n t z i á k A.
1688 e lé g e tté k : de a ‘ m a g a h a m v a ib ó l , m i n t
egy F é n ik sz so k k a l sz e b b e n k ö lt fel; úgy,
h o g y m á r m a a ' legszebb és a ‘ legerősebb
V áro so k k özz ül egy. Olly f o rm á n fekszik,
m i n t R é v - K o m á r o m , a ‘ N i tz e r n e k a ' R h é ­
n u s b a v a ló s z a k a d á s á n á l. Az h á z a k m a j d
m in d k é t C o n tig n á tió so k , p o m p á so k . Az
ú t t z a i e g y e n es ek és szépek, n éhol két felől
f á v a l v a g y n a k b é ü l te t v e ; ú g y , h o g y m in d e n
szegeletiről az ú t t z á k n a k , n é g y ú t t z á n le h e t
végig lá tn i. M egjegyzést érd e m e l i t t a ' t ö b ­
bek közt
1. A ‘ k é t Víz, ú. m . a ‘ R h e n u s , m e lly
i t t egészen e g y ü t t fo ly v á n , n e m k ise b b , ha
n em n a g y o b b , m in t P e s tn é l a ‘ D u n a . V ag y o n
r a j t a 36 n a g y h a j ó k o n álló híd. A ‘ N itz e r e n
p e d i g 20 h a j ó k o n áll.
2. A ‘ V á r o s n a k igen erős kerítése i és a ‘
R h e n u s n a k m i n d e n i k p a r t j á n lévő F e s t ŭn ­
gok, s á n tz o k , m e lly e k b e n a ‘ R h é n u s ' vize
van v é v e , r a j t a n a g y és so k ág y ú k . A ‘ k a p u k
erőssek, ú g y h o g y első t e k i n t e t t e l is még
r e t t e n t i k a ‘ b é m e n ő k e t.
α ) A ‘ R h e n u s felől való fele tt ez az
In sc r ip tio :
V ir tu s c o n j u n c t a fo r tio r
R h a e n u m ego, m e R h a e n u s d efendit.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
A legújabb kopt irodalom . A b ibliai
t u d o m á n y o k és p ed ig első so rb an az ú j t e s ­
t a m e n t o m i t u d o m á n y o k s z e m p o n tjá b ó l n a g y
je le n t ő s é g g e l biró k o p t n y e l v e n írt k é z ir a to k
k ia d á s a és m a g y a r á z a t a az u tó b b i é v e k b e n
m i n d n a g y o b b s z á m m a l l á t n a p v ilá g o t a
tu d o m á n y o s ir o d a l o m b a n , k ü lö n ö se n , hogy
a le g ú ja b b e g y ip to m i á s a tá s o k a l k a lm á v a l
á lla n d ó a n ú j a b b és ú j a b b k é z ir a to k a t t a ­
lá ln a k .
E g y fo ly ó irat is m e r te té s a lk a lm á v a l
m á r rö v id e n m e g e m l í t e t t ü k a Já n o s e v a n ­
g é l iu m á n a k Q a u el K e b ir - b e n n em ré g ib en
fe lfe d e z e tt új k é z ir a tá t. E z t . a V a tica n u s-sza l
k ö rü lb e lü l egyidős k é z i r a t o t teljes' f a c sim i­
lé b en , a f é n y k é p -m á s o la to k o n készült szö­
veggel s z e m b e n n y o m t a t o t t k op t szöveggel
és ig e n g o n dos, sz in te apró lé k o s s z ö v e g m a ­
g y a r á z a t t a l és k r i t i k a i a p p a r á t u s s a l Sir
H e r b e r t T hom pson a d t a ki az e g yiptom i
K iseb b k ö zlem é n y ek .
V ir tu te m g e m in a m d eb e m u s uni:
Carolo P h ilippo E le c to ri.
P rin c ip i P acis e t Belli:
C og itav it q u ia P acis te m p o r e q u a e Belli
s u n t.
A o . Chr. M D C G X X V I I I.
Belől a ‘ V áros felől, u g y a n az on a ‘
kapun:
B o n ŭs P rin c e p s , n ŭm q u a m i t a P a c i cre dit,
V t se n o n p r a e p a r e t Bello.
β) H e id e lb e rg felől való k a p u fele tt:
D. Q. M. a u s p ie a n te
M anno R ege N o m e n d a n t e , A o. post
D ilŭv. 370.
V a le n tin ia n o I m p e r a t o r e U r b e m o b ­
v a l la n t e
A o . p o s t Chr. N a t. 372.
F rid e rieo IV E le c to r e r e p a r a n t e A. 1606.
I v a n n e V ilhelm o E le c to re è cineribus
s u s c ita n te A. 1692.
Carolo V I. I m p e r a n t e
Carolus P h ilip p u s E le c to r P a l a t inus
H oc m u n im en tu m e x stru x it
In m o n u m e n t u m D o m ŭ s P a la tin a e
et P a t r i a e f i r m a m e n t u m
A. C. M. D. C C X X I Í .
γ) A ‘ N i t z e r ‘ h í d j á r a a ‘ m e lly k a p u viszen:
Deo. Caesari. R o m a n o Im perio .
D o m n i P a la tin a e .
Im m o r ta li P o s te r o r u m m e m o ria e
A d R h a e n i N ic c a riq u e confluvia.
P o s t S ecu lo ru m Bella, vere fortissim a
Q uia à R o m a n is , H isp a n is e t Gallis
C o n tra A le m a n n o s fortissom os gesta.
H a n e p o r t a m à Carolo E le c to re P ala t.
t u n d a ta m .
A b H o s te d i r u t a m , è ru d eribus sŭs cita v it
Carolus P h ilip p u s E le ct. P a l a t . N e o b u r ­
gicus.
P o r t a m P acis es Belli,
A sp e rn it A m icis, Inim icis clau sit
MDCCXXV.
E z e n k a p u n belől, egy T ö rö k Cs. fe je
v a n k its in á l v a . (F o ly ta tju k .)
B r itish School of Archaeology k i a d v á n y a i
k ö z ö t t. U g y a n c s a k fontos szöveg kiadás
je le n t m eg a d á n k o r m á n y p é n z ü g y i t á m o ­
g a t á s á v a l a R ask-O ersted a l a p í t v á n y k ö lts é ­
gein. E z az ú jo n n a n k i a d o t t k o p t szöveg a
gno sz tic izm u s leg érd ek e seb b és e g y ik leg­
f o n to s a b b i r a t á t , a P istis S o p h ia -t t a r t a l ­
m a z z a . E z t az i r a t o t először Schw artze—
P eterm a n n a d t a ki 1851-ben, de ez a k i a d ás
e l a v u l t és az ú j a b b k o r i v a l lá s tö r t é n e lmi
k u t a t á s o k r év é n m á r szin te h a s z n á l h a t a t l a n ­
ná v á lt. Az új sz ö v eg k ia d ás m á r régen elő­
k é s z ü le tb e n v o lt, h o g y m in t a C orpus S ecrip ­
to ru m C h ristia n o ru m Or ie n ta liu m új k ö te te
je le n j é k m eg; m i n t h o g y a z o n b a n e n n e k a
v á l l a l a t n a k szerkesztői fra n c iá k és olaszok,
az új s z ö v e g k ia d á s t p edig n é m e t t u d ó s
Carl S ch m id t k é s z ít e tte el, így je le n t meg a
k ö n y v D á n iá b a n . — A P is tis S o p h ia -n a k
e g y é b k é n t csa k n e m e gyidejű leg an g o l fo r ­
K ise b b k ö zlem é n y ek .
d ítá s a is je le n t m eg. A f o r d ít á s t George
H orner k é s z í t e t t e , a k i u g y a n c s a k nem ré g i­
ben a d t a ki angol fo rd ítá s s a l és alap os k r i ­
tikai a p p a r á t u s s a l az oxfo rd i Clarendon Press
k i a d á s á b a n a k o p t Új T e s t a m e n t u m utolsó
h e t e d ik k ö t e t é t (a k a t h o lik u s levelek és az
A p ok aly p sis; csak e n n e k az e g y e tle n k ö t e t ­
n e k az ára 42 shilling, t e h á t 700,000 kor.!).
A fo rd ítá sh o z F. Legge í r t részletes b e v e z e ­
té st, a m ib e n a szöveg e r e d e té t visszaviszi
egészen 170-ig, a n n y i e n g e d m é n n y e l, h o g y
az e r e d e ti szöveg késő b b egészen az ötödik-
sz ázadig tö b b a lk a lo m m a l b ő v ü lt.
Az előbb e m l í t e t t d á n t u d ó s t á r s a s á g
egy Coplica cím en m e g in d íto t t s o r o z a tb a n a
P istis S o p h ia k i a d á s á t megelőzőleg k ia d o t t
két, a v a t i k á n i k ö n y v t á r b a n ő rz ö tt k o p t
h o m i l i á t is, a m it f ra n c ia n y e l v ű f o rd ítá ssa l
e g y ü t t egy belga k a t h o lik u s p a p H e n r i de
V is k é s z ít e tt, a h a r m a d i k e lőkész ületben
levő k ö t e t e t p edig k é t ang o l tu d ó s fogja
k ia d n i. K ö z ü lö k az e g y ik , W . E. C rum egy
Lelies k o p t- a n g o l n y e l v ű s z ó t á r k i a d á s á t
készíti elő.
Máthé Elek.
Z ola, m int vallásbölcsész.
A vallás je len ség eit k é tfé lek é p lehet
vizsgálni. V a g y a p rio ri m eg v a g y u n k g y ő ­
ző dve róla, h o g y a v allás a l a p ja v alóság,
h o g y v a n I ste n és h o g y lehetség es az em b eri
lé le k n e k az iste n i v ilá g g al v a la m i ly e n m ó d o n
való közleked ése, ez a szu p ra n a tu ra lisztik u s
állá s p o n t; v a g y p edig e l f o g a d ju k a v a l lá s t
a lelki élet t a p a s z t a l a t i t é n y é n e k , de a z t
lényegileg illú z ió n a k t e k i n t j ü k , m e ly re az
e m b e risé g n e k bizonyos ideig szüksége v olt,
de a m e ly la ssa n -la ssa n a t u d o m á n y h a l a d á ­
sá v a l k o r s z e rű tle n n é v á lt és id ő k j á r t á v a l
te lje se n m eg fog sz űnn i. E z t az á llá s p o n to t
a n tro p isztik u sn a k nevezhetjük. A t u d o m á ­
nyos k u t a t á s szigora u g y a n a z t követeli,
h o g y m in d e n e lő fe lte véstől m e n te n v iz sg á l­
j u k az e l ő t t ü n k fekvő t é n y e k e t , de k é tsé g ­
telen, hogy a vallásos je len s ég ek v iz s g á la ­
tá b a v a g y az egy ik , v a g y a m á s ik s z e m p o n t
sz in te é s z re v é tle n ü l b e le já tsz ik és re n d s z e r in t
el is d ö n ti a vizsgálódás e r e d m é n y é t. N o h a az
a n t r o p i s z ti k u s á llá s p o n t, m iv e lh o g y m in d e n
vallási s z en z o riu m nélkül sz ű k ö lk ö d ik , —
m e rő b e n n e g a t í v u m o k a t á lla p ít m eg a v a l ­
lásról és a n n a k igazi lé n y eg é re f é n y t n e m is
v e t h e t , a vele való foglalkozás m é g sem egé­
szen m e d d ő , m e r t az id e t a r t o z ó írók so kszor
a k a r a t u k ellenére fe ld e rítik a v allás egy-egy
lelki g y ö k eré t. E z t m o n d h a t n i Zoláról, à
n a t u r a l i s t a re g é n y m e g a la p ító j á r ó l és e lm é ­
l e tír ó já r ó l is. Mivel az e s z té tik a i n a t u r a l i z ­
m us bizonyos gazd aság i és tu d o m á n y o s t ö ­
rekvéseknek köszöni lé té t, Zola is t e r m é ­
szetesen e g y h a t á r o z o t t v ilá g n é z e te t t e t t
m a g á é v á , ez pedig a p o z itiv iz m u s , m e ly a
té n y le g e sb ő l, a d o t tb ó l i n d u l ki, m e ly e lv e t
m in d e n érz ék fele tti, m e ta f iz ik a i elem et és
az állam i és t á r s a d a l m i élet jelenségeit is
a t e r m é s z e tt u d o m á n y i m ó d sz errel a k a r ja
m egvizsgálni. E n n e k k ö v e t k e z té b e n Zola a
kö lté s z e tb e n is csak a t u d o m á n y o s k u t a t á s
egy n e m é t lá t j a és ép ez o kb ól nevezi r e g é ­
n y e it " k ísé rleti r e g é n y e k n e k “ , m e ly e k fő­
535
f e la d a ta sz e rin te az, h o g y az á lla t o t az e m ­
b e r b e n , v a g y az „ e m b e r á l l a t o t “ v iz s g á ljá k
m in d e n k ö r n y e z e tb e n , m in d e n le h ető ség közt.
Ma m á r t u d j u k , h o g y Zola az elm életével
teljesen té v e s ú to n j á r t , fé lr e is m e r te a k ö l­
té s z e t igazi h i v a t á s á t , h ih e te t le n s z e r te le n ­
ségekre és m e g b o c s á t h a t a t l a n d u r v a s á g o k r a
v e t e m e d e t t az „ i g a z s á g “ ecsetelésénél, h ogy
tú lz á s a iv a l a n n y i r a e l t é r t a v a ló sá g tó l, hogy
sz in te r o m a n t i k u s s á l e t t , de aki ism e ri „ A
3 v á r o s “ és „ A 4 e v a n g e l io m “ c. utolsó
c ik lu sa it, n e m fogja m e g ta g a d n i tőle a n n a k
az elism e ré sét, h o g y bizonyos idealizm u s is
h e v í te t te és h o g y a R o u g o n — M a c q u a rt c ik ­
lus u n d o r ító szörny űségei u t á n , k iv á lt leg­
uto lsó, be sem f e je z e tt c ik lu s á v a l (M unka,
T e rm é k e n y sé g , Igazság és Igazságosság, a
le gutolsó m á r n e m k é s z ü lt el!) v a l a m i p o zi­
tív u m o t, v a l a m i fele m elő t; az élet és e m b e r
k i á b r á n d í t ó r a jz a u t á n e s z m é n y e k e t akart
n y ú j t a n i o lv a só in a k . B e n n ü n k e t i t t a 3 város
közü l k iv á ló a n L o u rd e s és R ó m a érdek el,
m e ly e k b e n m á r s z in té n v a n n ém i p o z i tí­
v u m . B i z o n y á r a v issza kell u t a s í t a n u n k a té ­
teles v a llá s o k és k i v á l t a ró m . k a t h o lik u s e g y ­
h áz és p a p s á g elleni te n d e n c ió z u s k i f a k a d á ­
s a it, sőt g y ű lö le té t és époly erély esen kell
h i b á z t a t n u n k , h o g y c é l j a ’ é r d e k é b e n az
ig azságot so k sz o r e lfe r d í te t te , v a g y e lh a ll­
g a t t a (így a lo u r d esi le á n y B e r n a d e t t e és a
lourdesi plé b án o s P e y r a m e le je lle m z é sé b e n ) , 1
mégis k é tsé g te le n , h o g y az á l t a l a h i r d e t e t t ,
persze m in d e n te rm é s z e tf e le ttis é g tő l m e n t
„ i m m a n e n s “ v a l lá s á v a l az u r a lk o d ó k e r e sz ­
ty é n v a llá s n á l j o b b a t v é lt h o n f itá rs a i előtt
p ro p a g á ln i. A n a t u r a l i s t a író, a k i a d d ig
csak b ű n t , r ú t a t , s z e n n y e t l á t o t t az é le tb e n ,
la s s a n k é n t é r té k e k e t fedez föl b e n n e . Új
n e m z e d é k é r t k ü z d , m e ly le v e tv e a h a g y o ­
m á n y o s vallásos felfogás b ilincse it, t i s z t á n a
t u d o m á n y t ó l v e z e t te t i m a g á t , m e ly Zola
sz e rin t m e g fogja orvosolni a szociális b a j o ­
k a t is. N e m kell so k szót v e s z te g e tn ü n k
a r r a , h o g y e b b e n is Zola m e n n y ir e t é v e d t ,
m ik o r azt hiszi, h o g y a t u d o m á n y m i n d e n t,
tehát, a v a llá s t is p ó t o l h a t j a , am i is m é t azt
m u t a t j a , h o g y a v allás lén yegéről helyes fo­
galm a nincs.” m e r t v a l a m e ly tu d o m á n y o s
v a g y erkölcsi m eg győződés esetleg egészen
b e t ö lth e ti eg y e m b e r lelkét , de m é g se m a z o ­
n o s ít h a tó a v allással. K ü lö n b e n is Z o lá t, ki
a n n y i r a t á v o l állt F l a u b e r t h id e g te r m é s z e ­
té tő l, m á r izzó t e m p e r a m e n t u m a is m e g ­
a k a d á l y o z t a a b b a n , h o g y igazi tu d ó s legy en,
m i n t a h o g y a k a r t a , m e r t m in d i g h a t a lm a s
k é p z eleté n k e r e s z tü l l á t t a az e m b e r e k e t és
e s e m é n y e k e t és ez a z tá n so k sz o r e l ra g a d ta .
E z áll L o u rd e sn é l is. De m é g íg y is a sok
tú lz á s , fe rd íté s, té v e d é s , szertelen sé g ellenére,
v a n n a k érd e kes m o z z a n a to k e r e g é n y b e n ,
m e ly e k Z olát m i n t v allásb ö lcsé szt, illetőleg
vallásp szic h o lo g u st je lle m ző e n b e m u t a t j á k
L o u rd e s c. k ö n y v e tu l a j d o n k é p i n k á b b
n ap ló , m i n t regény, a m e n n y ib e n a n y a g a 5
n a p r a v a n f elo sz tv a . T a r t a l m á n a k főrésze a
híres b ú c s ú já r ó h ely re u ta z ó b e t e g e k és az
o t t a n v é g b e m e n t k ö r m e n e te k és gy ó g y u lá -
* V. ö. Lassere; T alab ér: F ra n ciao rszág lourdesi k eg y ­
h elye. B p e st 1873. Z oltvány Irén : Z ola n atu ralizm u sa
és L ourdes c. regénye B p e st, 1895.
536
sok le írása . E k e r e tb e n a z t á n az ír ó n a k a l ­
k a l m a v a n B e r n a d e t t e S oubirous t ö r t é ­
n e t é t, a k i n e k 18-szor m e g je le n t Szűz M ária,
a z t á n a b ú c s ú já r á s k ia l a k u l á s á n a k a t ö r t é n e ­
t é t , végül p ed ig a cs o d á k m a g y a r á z a t á t , de
sok eg y e b e t is e lm o n d a n i. A re g é n y k é t fő­
hőse G u e r ra in t M e ric , a k i gerin cvelő s o r v a d á s ­
b a n s z e n v e d és egy te k n ő fé le k ő á g y b a n u t a z ik
L o u rd e s b a a p j á v a l és if jú k o r i p a j t á s á v a l ,
F r o m e n t P ie rre a b b é v a l, a k i e l v e s z te t t h i t é t
sz e r e tn é L o u r d e s b a n ú j r a m e g ta lá ln i. E z a
p a p fejezi ki L o u r d e s b a n is és a I I-ik v á r o s ­
b a n , R ó m á b a n , m a g á n a k Z o lá n a k a g o n d o ­
l a t a i t a vallásró l, csodáról, eg yházró l.
Zola ú g y l á t j a , h o g y m illió, m eg millió
e m b e r r a g a s z k o d ik a v a llá s h o z , a m i t ő a
m a g a d o g m a tik u s á l l á s p o n tjá v a l e l v a k u l t ­
s á g n a k tart, és e z ért keresi e n n e k m a g y a ­
r á z a t á t . „A z e m b e r b e n — ú g y m o n d — 'e l­
n y o m h a t a t l a n az is t e n i n e k a s z o m jú sá g a ,
m e ly e t n em t u d t a k e ln y o m n i a sz á z a d o k
se m , m ert a tu d o m á n y századában is ú j erővel
tör előre. É p L o u rd e s sz em b e szö k ő p é ld á ja
a n n a k , h o g y az e m b e r n e m t u d ellenni
„ I s t e n á l m a “ n é lk ü l, a k i h e l y re á llítja az
e gy e nlősé get, cso d á k k a l p ó to lv a a b o ld o g ­
sá g o t. H a az e m b e r az élet s z e n v e d é se in e k
a végére j u t o t t , v is s z a t é r az iste n i illúzióhoz
és az összes v a l lá s o k e r e d e te a b b a n v a n ,
hogy a gyenge em bernek n in c s ereje ahhoz,
hogy végig élje a fö ld i nyom orúságot a p a ra ­
dicsom " örök hazugsága“ n élkü l. T a p a s z t a ­
l a t o k b iz o n y ítjá k , h o g y a t u d o m á n y e g y ­
szerre n e m g y ő z h e t, h a n e m az em beriség
kénytelen n y itv a h a gyni egy ajtót a m isztéri­
u m o k felé. E g y ú j vallás, m e ly m e g f o s z ta n á
az e m b e r t e t tő l az á lo m tó l, e lv e n n é tőle a
c s o d át, m e ly r e oly szüksége v a n , m in t a
m in d e n n a p i k e n y é r re , talán m egölné! Ú g y
lá tsz ik , h o g y m é g századok fognak elm ú ln i.
m íg az e m b e r i tá r s a d a l o m képes lesz m e g ­
élni a h i t erkölcsi felügy e lete és az e m b e r ­
f e le tti ig a z sá g sz o lg á lta tá s vig a sza n é l k ü l ! “
Ím e , Zola, m id ő n r á m u t a t a vallás
e g y ik p sz ich ik ai g y ö k e ré re , a boldogság
u t á n i v á g y ó d á s r a , n e g a tív f o r m á b a n u g y a n ,
de mégis k é n y te le n elism erni a n n a k s z ü k ­
ségességét, b á r a m a g a részéről s a jn á lk o z ik
az illú z ió t só v á rg ó ( „ a ff a m é e d' illu s io n “ )
em b erisé g en . P ersze , az ő k o r t á r s a , a híres
P asteur, so k k a l sz eb b e n és állító f o rm á b a n
f eje zte ki ezt a g o n d o la to t e s z a v a k b a n :
„ A v a l l á s n a k csak a k k o r jö n n e el a vége,
ha a t u d o m á n y m in d e n t i t k o t m e g fe jte n e.
De v a la m e d d ig k ö rü l v es zn e k a m e g f e jth e ­
t e t l e n t i t k o k és ta l á n y o k , v a l a m e d d ig egy
o ly a n v ilá g e g y e te m b e n é lü n k , m e ly n e k f e n ­
ségét m ég a le g m a g a s a b b költői v a g y filo­
zófiai i n t u i ció le g sz e n te b b ó r á ib a n sem
t u d j u k végig g ondoln i, a d d ig a vallás e l t u ­
l a j d o n í t h a t a t l a n j a v a lesz az em b erisé g n ek ,
a d d ig t e m p l o m o k a t fo g n a k em elni a V ég­
te le n n e k t i s z t e l e t é r e “ . Zola id á ig ta g a d ó
ir á n y á n á l fogv a, persze, el n e m j u t h a t , de
b á r a vallási k é p z e t e k e t üres f a n t a z m á k n a k
t a r t j a is, a vallás általános jelentőségét és az
em b erisé g életé re való óriási b e f o ly á s á t k é n y ­
te le n elism erni.
N e m é r d e k te le n a „ csodáról“ való nézete
sem. N e v á r j u k i t t sem a t t ó l a Zolától,
K iseb b k ö zlem én y ek .
a k i az egyéni lélek elem zésében szegényes
és a k i t i n k á b b a tö m egp sz ich o lo g ia és m ég
i n k á b b töm egfiziologia é rde kel, h o g y a csoda
m ély éb e p illa n ts o n és a n n a k igazi lényegét
felism erje. N e m ism eri t e h á t a fontos k ü lö n b ­
séget a s z u b j e k t í v és o b je k tiv , szellemi és
a n y a g i csoda k ö z t, h a n e m ezzel sz e m b e n a
t u d o m á n y h o z fo rd u l m a g y a r á z a t é r t . Í gy a
lourdesi b a r la n g szellem jelenéseit egysze­
r ű e n a h is z te rikus l á t o m á s o k b a n s z e n v e d e tt
B e r n a d e t t e b e te g k á p r á z a t a i n a k fogja fel,
a k étsé g te le n ü l m e g t ö r t é n t csodás g y ó g y ítá ­
so k egy rész ét p edig ú gy m a g y a r á z z a , hogy
e dd ig fel n em d e r í t e t t is m e r e tl e n e r ő k m ű ­
k ö d t e k i t t közre: a u to sz u g g e stio , a hosszú
e lő k ész íte tt lelki m e g re n d ü lé s , az uta z á s
iz g a lm a i, az i m á k és én e k e k , a fokozódó
r a jo n g á s és k i v á l t a g y ó g y ító f u v a l l a t („le
souffle g u é r is s e u r " ) , m e ly a hit éles v á l s á ­
g á b a n á r a d t ki a tö m e g e k b ő l. Zola sz e rin t
t o v á b b á jó h is z e m ű e k m in d az o rv o so k , kik
a g y ó g y u lá so k ró l szóló b i z o n y ítv á n y o k a t
k iá llít já k , m in d pedig a s z e m t a n ú k , a k ik
m e g e sk ü sz n e k , h o g y l á t t á k a c sodát. És
ebből az t ű n n é k ki s z e rin te , h o g y le h e te tle n
a n n a k m e g á lla p ítá s a , h o g y c s o d á v a l van-e
d o lg u n k v a g y n e m ?
Zola m in d e z e n á llítá s a i b a n k étség k ív ü l
v a n ném i igazság. H o g y a vallásos é l m é n y e k ­
ben és h ir te le n m e g g y ó g y u lá s o k b a n sokszor
v o lt és v a n része az a u t o s z u g g e s tió n a k és
á l ta la e m líte tt egyéb m o z z a n a t o k n a k , azt
bizonyos fokig el le h et fogadni. Ism eretes
dolog, h o g y erős lelki em ó ció k h a t á s a a l a t t
a b n o r m á lis te s ti je len s ég ek á l l h a t n a k be.
m e ly e k e t ú j a b b erős m e g re n d ü lé s is m é t el­
t ü n t e t h e t . L o u rd e s ír á s a k o r (1894) m ind
a v a l l á s t ö r t é n e t , m in d pedig a v a llá s p sz ic h o ­
lógia, k i v á l t ez u tó b b i m é g n a g y o n k e z d e t ­
leges s t á d i u m b a n v o lt. H isz en pl. ez u t ó b b i ­
ról t u l a j d o n k é p csak 1900 kö rü l le h e t szó.
m i n t önálló tu d o m á n y á g r ó l. De Zola nem
is t ö r ő d ö t t ily n e m ű t a n u l m á n y o k k a l és így
n e m is h i v a t k o z h a t o t t oly érdekes a n a ló ­
g iá k ra , a m ily e n az ókori E p id a u r o s , m ely
i n k á b b b ú c s ú já r ó hely , m in t fü rd ő h e ly volt
és m e ly b e n A sklepios is te n g y ó g y íto t ta meg
a b e t e g e k e t ; e z ek e t a csodás g y ó g y ítá so k a t
pedig k ő t á b l á k r a v é s e tt fe lira to k ö r ö k í t e t ­
t é k meg. Az ú j a b b k o rb ó l p e d ig B l u m b a r d t
K r i s tó f ev. lelkész és az ú. n. C h ristia n -
science esetei t a r t o z n a k a k a t e g ó r iá b a . Az
ily e n a n a ló g iá k f é n y é b e n j o b b a n m e g é r tjü k
m a a lourdesi e s e m é n y e k e t is. Zola s k e p t i ­
k u s a n áll ez ekke l a rend e s ú t t ó l e lté r ő g y ó ­
g y u lá so k k a l sz em b e n . F r o m e n t b a r á tn ő je ,
M ari, L o u rd e s b a n m e g g y ó g y u l u g y a n , de
a p a p m é g sem t u d h in n i a c s o d á b a n , m e rt
eszébe j u t az a f i a t a l orv o s, a k i M a r it m e g ­
v iz sg á lv á n , az egész b aj g y ö k e r é t a zsige ­
r e k b e n t a l á l t a és m e g jö v e n d ö lte , hogyh a
a b e te g b ízik m e g g y ó g y u lá s á b a n , L o u rd e s ­
b a n h irte le n , m i n t v a la m i villam os ü té s re ,
m e g g y ó g y u lh a t! A t ö b b i m e g g y ó g y u lt b e ­
te g g el sz em b e n is v a n egy-egy k é te lk e d ő
m e g je g y z é se , h o g y pl. n e m is v o lt az a b a ja ,
m e l y e t az o rv o s o k k o n s t a t á l t a k s tb . De
m in d e zz el a csoda kérdése n inc sen elin tézv e
és Zola, a k i é r z é k e tle n ü l, h id e g e n á llo tt a
vallás m is z ti k u m á v a l sz em b e n , nem is i n ­
K iseb b közlem én y ek .
té z h e t t e el. C s o d á n a k n e v e z h e tő ugy anis
á l t a l á b a n m in d e n oly lelki v a g y külvilági
es e m é n y , m e ly e t v a la m e ly egyén vallásilag
érte lm e z , azaz, m e ly b e n Iste n b e a v a t k o ­
z á s á t l á tja . E z le h e t szellemi (pl. m e g térés),
v a g y a n y a g i (testi), pl. b etegsé gből való
m eg gyógyu lás. M indké t f o rm a s z u b je k t ív
csoda, m e r t a la n y i f e ltéte lek h e z v a n k ö tv e .
Ezzel sz e m b e n v a n az o b j e k t í v v a g y t e r m é ­
sz e ti csoda, m e ly lá tsz ó la g a te rm é s z e ti t ö r ­
v é n y e k n e k ( m ely ek p edig Iste n tö r v é n y e i)
I s te n á l ta l való felfüggesztését je le n ti, —
p ed ig tu l a j d o n k é p n e m erről v a n szó, h a n e m
csak e t ö r v é n y e k re n d k ív ü li, s z o k a tl a n a l­
k a l m a z á s á r ó l, k o m b in á c ió já ró l, a m i n t a z t
az I ste n kijele n tése k ív á n a to s s á teszi. Vagyis
Iste n m i n d e n h a t ó s á g á t t e k i n t v e , elvileg n em
lehet a n n a k a le h ető ség ét ta g a d n i , h o g y a
világ h á t t e r é b ő l oly e rő k e m e lk e d h e t n e k ki,
m e ly e k a te rm é s z e ti t ü n e m é n y e k rendes le­
fo ly ásá t lá tsz ó lag m e g z a v a r já k . H a az e m ­
b e r bizo n y o s fokig u r a a te rm é s z e tn e k ,
h o g y n e le h e tn e az I s te n is az, csakhogy ,
persze, s o k k a l n a g y o b b m é r t é k b e n , m e r t az
bizo n y o s, " h o g y a csoda a h it le g k e d v e se b b
g y e r m e k e “ . És a k k o r ig a z a t kell a d n u n k
Z o lá n ak , h o g y a c s o d á t n e m b iz o n y íta n i,
h a n e m h in n i kell. „ M ih e l y t Isten közbelép,
nincs m i t m e g é r te n e m , — ír ja Zola. — íg y
v a g y földre kell b o r u ln i és h in n i, v a g y el­
tá v o z n i. T e h á t a lá tle letezé si ir o d a (b u re a u
des c o n s ta t a tio n s ) fölösleges, m e r t s é rti a
h ív ő k e t, a h ite t l e n e k e t p edig n em győzi meg.
M ert a n n a k , a k i n e k csoda kell, h o g y h ig y je n ,
az n e m t u d hin n i! Az em b erisé g t e h á t azért
hisz, m e r t a k a r , m e r t k é n y te le n h in n i. E g y
sz e n v e d ő g y e r m e k á lm a a z é r t c s ő d íte tte ide
a világ n é p e it, m e r t n ém ileg c s illa p íto tta
az e m b e r is é g n e k a vigasz és illúzió u t á n i égő
sz o m já t".
Zola m e g sze m ély esítő je, F r o m e n t a b b é ,
a z o n b a n , persze, n e m tu d h in n i, nem is
nyeri vissza h i t é t L o u r d e s b a n , h a n e m le ­
szám ol a c s o d á k k a l, a vallással, az e g y h á z ­
zal a z o n b a n m ég n e m a k a r s z a k ít a n i. B á ­
m u lj a ezt a n a g y s z e rű s z e r v e z e te t és azt
v á r j a tőle, hogy ő veszi m a j d k ezébe az
e m berisé g szociális m e g ú jítá s á t . F r o m e n t
t e h á t egy ily e n szellem ű n a g y m u n k á t írt,
m e ly b e n k a th o lik u s sz o cia liz m u st h ir d e t ,
de a k ö n y v in d e x re k erü l. A z é rt m e g y
R ó m á b a , h o g y m a g a m e g v é d je k ö n y v é t. Ez
a d Z o lá n a k a l k a l m a t a r r a , h o g y a mai
R ó m á t s a já t sz e m ü v e g é n k e r e s z tü l l e r a j ­
zolja. A c s ele k m én y i t t is m ellékes, a le ír á ­
sok i t t is t ú l t e n g e n ek és m e lle ttü k kirí a
te n d e n c ia . V alóságos „ m o d e r n i s t a " re g é n y
ez, a k á r F o g g a z z a ro : „ A s z e n t " c. híres
re g é n y e , azzal a k ü lö nbséggel, h o g y Zola
n e m áll vallási a la p o n . F r o m e n t azzal a
m e gg yőző déssel m e g y R ó m á b a , h o g y a
p á p a s á g az e v a n g e lio m h o z való v iss z a té ­
réssel, m i n t t is z tá n szellem i h a t a lo m , a egyéniség érv é n y e sü lé sé t s tb .
s z e r e te t és k ö n y ö r ü le t összekötő k a p c s a
le h e tő v é fogja t e n n i az e m b e risé g e t egyesítő
te stv é ris é g e t. A z o n b a n R ó m a szem lélete
(a m e ly , persze, tá v o lr ó l se m tá rg y ila g o s!)
a r r a a m e gg yőző désre k és zti az a b b é t , hogy
a kéj és é l e tö r ö m em ez o r s z á g á b a n , csak a
p o litik a i u ra lo m és h ó d ítá s v a llá s a f a k a d ­
537
h a t o t t , n e m p edig az és z a k s z e n v e d ő és
m is z tik u s h ite , a le lk e k va llá s a . „ E g y s z e r r e
összedőlt le lk éb e n az e v a n g élio m sz en t p á s z ­
to r á b a h e l y e z e tt b iz o d a lm a , ki a földi j a v a k
bilincseitől m e n te n , cs u p á n a m e n n y e k b ir o ­
d a l m á n a k k ir á ly a . N e m c s a k h o g y a P é te r-
fillér milliói ra b sz o lg a s á g o t a k a s z t o t t a k a
n y a k á b a , h a n e m ő m é g a h a g y o m á n y foglya
és R ó m a ö r ö k k ir á l y a , ki n e m h a g y h a t j a el
v á r o s á t és le n e m m o n d h a t so h a a világi
h a t a l o m r ó l " . Íg y sz ak ít F r o m e n t az e g y ­
h á z á v a l is. E lism eri, h o g y a v allási érzés
k ii r t h a t a t l a n u l él az e m b e r e k b e n , de ebből
m é g n e m k ö v e t k e z ik az, h o g y a k a t h oli ­
cizm us, m e ly csak egy v a llá s fo r m a , ö rö k
legyen . " A vallás elp u sztu lh a t, de a vallásos
érzelem ú ja k a t fog terem teni még a tu d o m á n y
uralm a m ellett is “. Í gy j u t F r o m e n t — Zola
a r r a a g o n d o la tr a , h o g y új v a l lá s t, a „ t u d o ­
m á n y v a l l á s á t " h irdesse, m e ly a földön
a l a p ít ja m e g Iste n b i r o d a l m á t a jog és
igazság m e g te r e m té s é v e l. E g o n d o la t k e ­
resz tü l v itele a 4 e v a n g é liu m , m e ly a z o n ­
b a n e z ú t t a l n e m t a r t o z i k reá n k .
A z t h iss z ü k , h o g y e rö v id cikkb ől is
k itű n i k , h o g y Zola n a t u r a lis z tik u s á llá s p o n tja
ellenére is a v allás ö rö k je len tő ség e m e lle tt
biz o n y ít és m i n t e g y k én y s z e rü lv e r á m u t a t
a z o k r a az érzelm i m o z z a n a to k r a , m e ly e k
az e m b e r e k e t m in d e n id ő b e n I s te n h e z h a j ­
t o t t á k . Zola fejtegetései á l t a l á b a n a v a llá s ­
lé lek tan k örébe v á g ó k i t t is, főleg a t ö m e g ­
pszicholó giára v o n a t k o z n a k m e g á lla p ítá s a i,
m e ly e k te rm é s z e te s e n az ő e g y o ld a lú i r á ­
n y á n á l fogva, so k té vedé ssel v a n n a k össze­
k everve. A v allásbölcsészet is m e r e t- és é r ­
té k e lm é le ti p r o b lé m á i t á v o l á l la n a k tőle.
E leve a r r a az á l lá s p o n tr a h e ly e z k e d ik , hogy
te r m é s z e tf ö lö tt i nincs és a m i t a n n a k t a r ­
ta n a k , t u l a j d o n k é p m e rő ö n á m ítá s . A vallás
é r té k é t sem a k a r j a elism erni, h a n e m az
em berisé g sa jn á la to s e l té v e ly e d é sé n e k t a r t j a ,
m e ly idő v e l, persze, csak s z á z a d o k m ú lv a ,
m eg fog sz ű n n i. É p e n a z é r t, m iv e l Zola a
tr a n s c e n d e n s vilá g létezését eg y sze rű e n le ­
t a g a d j a , n e m is fé r k ő z h e t i k a v allás és a
vallásos é lm é n y tu la jd o n k é p e n i m a g v á h o z .
E g y h á z g y ű lö le te pedig, m e ly a szocialis­
tá k k a l hozza eg y t á b o r b a , te lje se n a l k a l m a t ­
la n n á teszi a r r a , h o g y az eg y h á z és a p a p s á g
igazi h i v a t á s á t felfogja. E g y p á r helyes m e g ­
figyelése a z o n b a n m ég i t t is a k a d , m ik o r
pl. a p á p a f o g a d á s á t le írja és a z t az óriási
h a t á s t a k a r j a é r z é k e lte tn i, m e ly e t az e g y ­
b e g y ű lte k r e g y a k o ro l ez a s z á z a d o k s z e n te ­
s ít e tt e óriási t e k i n t é l y , „ m in ő s z e n t b o r z a ­
lom, m in ő v ég tele n m egilletődés s z e r e te t­
te lje s f ellán g o lá sáv a l t ö l t el az a t u d a t ,
Iste n egy em beri te s t b e sz o ru lv a , Isten , ki
m egszólal a j k a m in d e n s z a v á b a n " ; v ag y ,
a m i k o r r á m u t a t a róm. k a t h . eg y h á z z á r t
sz erv e z e té re , m e ly n e m e n g e d h e ti m eg az
Zola, a n a t u r a l i s t a , a p o z i tiv is ta , csak
ú gy t u d leszám olni a k ere szty é n ség g e l, h o g y
egy d o g m a tik u s , álta la a b s z o lú t é r v é n y ű n e k
h i t t id e o ló g iá t tesz a h elyébe, ezzel is i g a ­
zolva, h o g y id e á lo k n é lk ü l n em le h e t el az
em b erisé g , csak h o g y e z ek e t az id e á lo k a t ép
a k e r e s z ty é n s é g az „ I s t e n o r s z á g a " m é l y ­
538
séges f o g a lm á b a n sokka l tö k é le te s e b b e n eg y e­
síti, m i n t a Zola-féle „ ú j v a l lá s " . E g y é b k é n t
a n a g y s z a k á c s i „ c s o d a " ism ét idő sz erű v é
t e t t e a lou rd esi k e g y h e ly k e le tk e z é sé n e k a
k ö r ü lm é n y e it és ezzel r á te r e lte a figyelm et
Zola m e rő t a g a d á s t lehellő á l lá s p o n tjá r a is.
Szelényi Ödön.
Eddig ism eretlen f ö ljegyzés Bod P. Szen t
H eortokrátes-éről.
B od P ., a jeles eg y h á zi és tö r té n e tír ó
e m ű v é n e k első k ia d ása a cím lap szerin t
O p p e n h e im b a n 1757-ben je le n t m eg n é v t e ­
l e n ü l.1 E z a k ia d á si h ely és év a z o n b a n k ö l­
t ö t t , m e r t B o d , ö n é le tírá s á b a n , m a g a j e ­
g y e z te föl róla, h o g y S zebenb en n y o m a t t a ki
1761-ben. K ö l t ö t t hellyel és évvel n y ilv á n
a z é r t l á t t a el a c ím la p o t s a z é r t a d t a ki n é v ­
telenül, hog y az 1757-ben k i a d o t t c e n su rai
r e n d e le te t e m ű v é r e ne a l k a lm a z h a s s á k . E z
első k i a d á s n a k s á r o s p a ta k i r e f . főiskolai
k ö n y v t á r b a n ő r z ö tt p é l d á n y á b a n , az elő ­
t á b l a u t á n álló első előzéklevél b. l a p já n a
k ö v e tk e z ő , t i n t á v a l í r o t t , m eglep ő följegy ­
zés o lv a s h a t ó :
„Jegyzés.
I rója ezen M u n k á n a k vólt a' nevezetes
B ó d Péter, k in e k hólt Testét ezen M u n k a m ia tt
fel á sn i, ‘s meg-égettetni akarták; de özvegye
60. a ra n ya ka t fizetvén büntetésül, elhárította
ezen gyalázatot!
O! m iseras h o m in u m m entes! o! pectora
coeca!“
E följegyzés írója a k ö n y v egykori
tu la jd o n o s a : T ó th P á p a y Z sigm o nd s á ro s ­
p a t a k i ü g y v é d , z e m p lé n v á r m e g y e i kir. tö r v .
ü lnök, alsóze m plé ni e g y h á z m e g y e i világi
ü ln ö k v o lt, az ir o d a lo m - és tu d o m á n y s z e r e t ő
férfiú, a k i n e k g a z d a g pén z - és k ö n y v g y ű j t e ­
m é n y e v olt. S a já tk e z ű n é v a lá írá s a a k ö n y v
c ím la p já n o lv a s h a tó („Sigism . T ó th P á p a y
m p r . “ ). T ó th P á p a y 1794-b en s z ü le t e tt S áros­
p a t a k o n s 1809 jú liu s 13-án, 15 éves k o r á ­
b a n s u b s c rib á lt, m in t I. éves non to g á tu s
(világi p á l y á r a készülő) d iá k († 1857-ben).
E z a följegyzés a n n y i v a l i n k á b b is fi­
g y e le m r e m é ltó , m e r t az o k az írók, a k i k
eddig Bod. P. é l e t t ö r t é n e t é n e k m e g ír á s á v a l
s m ű v e in e k ism e r te té s é v e l fo g lalk o zta k (Sa­
la m o n József, gróf Mikó Im re , S ám ue l A la ­
d ár, S zinnyei József, P r u z s in s z k y P ál stb .):
m i t sem t u d n a k arró l, h o g y a jeles író síri
á l m á t e m ű v e m i a t t az ő ellenségéi m eg
a k a r t á k z a v a r n i s p o rlad o z ó te te m e it m eg
a k a r t á k égetni. N e v e z e tt életírói csak azt
t u d j á k , h o g y M á ria T eréz ia az erdélyi fő­
k o r m á n y s z é k h e z 1768 nov. 24-én i n t é z e t t
l e i r a t á b a n e lre n d e lte két m á s ik m ű v é n e k :
a S m irn a i szent P o lik á rp u s-n a k és a M a gyar
A th en á s-n a k e lk o b z á s á t, m iv e l azok az
1757-ben k i a d o t t re n d e le t ellenére, enge d ély
n élkül n y o m a t t a k ki, de arró l, hogy ellen­
1 T eljes cime: Szent H eo rto krátes A v a g y A ’ K e ­
resztyének között előforduló In n e pe kn ek és a rendes
K alen d á rio m b an feljegyeztetett Szentekn e k rö vid H is ­
to riájo k, A ’ szava bé-vehető hiteles író k b ó l egybesze ­
degettetett és M agyarra fo rd ita ttv án közönséges h a ­
szonra intéztetett, egy Bujdo só M agyar á ltal 1757 eszt.
Oppenheimben. 8 r . 187. lap. 2 -ik kiad . P osonyban,
1786 3 r . 187 lap.
K ise b b k ö z le m é n y e k .
ségei az ő S zen t H eortokratese-é r t , h alála
u t á n , s í r j á n a k m e g b o ly g a t á s á v a l s h o l t t e s ­
té n e k m e g é g e tte té s é v e l a k a r t a k r a j t a bo sz ­
szút állni, e dd ig e g y e tle n följegyzés sem
beszélt.
T ó t h P á p a y n a k f e n ti följeg yzését is
m e g b íz h a tó n a k , h ite le s n e k kell te k i n t e n ü n k
ép ú g y , m i n t a tö b b ie k e t . K ö n y v e i t m in d
á t t a n u l m á n y o z t a s je g y z e te k k e l l á t t a el.
A g y ű jte lé k es k ö te te k h e z t a r t a l o m j e g y z é k e t
k é s z ít e tt, a csonka m ű v e k e t s a j á t k e z ű k éz­
ír á s á v a l k ie g é sz íte tte ; egyes m ű v e k t a r t a l ­
m á v a l v a g y szerző jével k a p c s o la to s a n é r d e ­
kes és becses fö lje gy zéseke t, u t a l á s o k a t k é ­
s z íte tt. N ek i m ég rende lkez ésé re á llo tt az
a fo rrás, a m e ly b ő l a S z en t H eortokrátesre
v o n a t k o z ó a d a t á t v e t t e , de a m e ly m a m á r
e l ő t t ü n k , sa jn o s, ism e re tle n .
A S zen t H eoriokrálesb e ír t följegyzése
u t á n o lv a s h a t ó fö lk iá ltá s á v a l (Ó! n y o m o ­
r ú l t em b eri e lm é k ! ó! v a k i n d u l a t o k ! ) k i ­
f ejezést a d o t t T ó th P á p a y a m a z á l l á s p o n t ­
j á n a k , h o g y B o d ellenségeinek v a k m e r ő
te rv é t s szív te len , k e g y e le ts é r tő a g y a r k o ­
d á s á t n y í l t a n elítéli.
A följegyzés o lv a s á s a k o r k ét kérdés
to lu l a j k u n k r a . E z e k : 1. K i k és 2. M iért
a k a r t á k Bo d h o l t t e s t é t e m ű v e m i a t t , W iclif
p é l d á já r a , k iá s a t n i és m e g é g e tte tn i? F e le ­
l e t ü n k : N y ilv á n u g y a n a z o k az e g y é n e k és
u g y a n a z o k a h a tó s á g o k , a m e ly e k a P o l y k á r ­
p u st és A th e n á s t e l k o b o z t a t t á k . A lá ts z ó ­
lagos o k p edig az l e h e t e t t , h o g y e m u n k a is
en gedély n élkü l je len t m eg, az igazi pedig
az, hogy B o d e m ű v é b e n sem t a g a d t a m e g
a t ö r t é n e t i ig a zsá g h i r d e t é s é t, a m e ly az ő
k á l v in is t a felfogásával teljesen m e g e g y e z e tt,
h a n e m b á t r a n h i r d e t t e a z t e m ű v é b e n is a
r. k a t h . eg yház t a n í t á s a i v a l sz e m b e n , m i n d ­
a m a s z a k a s z o k b a n , a m e ly e k b e n a n n a k k i ­
fejezésére s h a n g s ú ly o z á s á r a , t ö r té n e tír ó i
érzéke sz e r in t, szü kség volt.
B o d előre m e g é re z te s t u d t a is, h o g y e
k ö n y v é b e n fölsorolt t ö r t é n e t i m e g á l l a p í t á ­
so k o n a r. k a t h . eg y h á z őrállói m e g fo g n ak
b o tr á n k o z n i. E m e g g y ő z ő d é sü n k e t igazolja
az a P r o t e s t a t i o , a m e ly az élőbeszéd u t á n
o lv a s h a tó . E b b e n fig y e lm e z te ti az o lv a só t,
h o g y e k ö n y v b e n levő dolg o k b a n senki,
a k á r tu d ó s , a k á r t u d a t l a n , m eg ne botr á n ­
kozzék. V a n n a k b e n n e n ém e ly rendtartások,
költött h istó riá k, m e ly e k föl v a n n a k sorolva,
de n e m a z é r t, m in t h a d ic sé re te se k v o ln á n a k ,
h ely b e n h a g y a t n á n a k s k ö v e té s r e m é ltó k n a k
íté lte tn é n e k , h a n e m csak a z é rt, h o g y lássa
az o lva só, m i v o lt az e re d e te , fejlődése az
efféléknek s m i k é p p e n t a r t j á k m e g a z o k at
az o k , a k i k az effélékben g y ö n y ö r k ö d n e k .
A m i az ekklézsia igaz tu d o m á n yá va l ( itt a
k á l v in is t a e g y h á z a t é rti) m eg eg y e zik , az
igaz és helyes, am i p e d ig m e g n em eg yezik,
azt te se t a r t s d i g a z n a k és hely esn e k .
A k ö n y v egyes s z a k a s z a ib a n , az ü n n e ­
p e k és s z e n te k tö r té n e té v e l k a p c s o la to s a n ,
m e g b íz h a tó , hiteles fo rrá s o k r a v a ló u t a l á s ­
sal s id é z e te k k e l k i m u t a t j a , h o g y a r. k a t h .
c e r e m ó n iá k rész in t a p o g á n y o k tó l, rész in t a
zsidók tól v é t e t t e k á t . M egállapításai k ö z ö tt
tö b b s z ö r előfordu l, h o g y v a l a m e ly ü n n e p r ő l,
s z e n trő l v a g y c e r e m on iá ró l n y ílt a n k i­
K ü lfö ld i Szem le.
m o n d ja , h o g y az n e m n y u g s z ik b ibliai a l a ­
pon, h a n e m e m b e ri szerzés, „ k ö l t ö t t d o lo g “ ,
„ f a b u l a “ , n e m egyéb , m in t „ k ö l t e m é n y “ ,
b a b o n a , b e c s ú s z o tt az e m b e r e k közé stb .
101., 112., 134., 141., 154., 179. l .
Bo d e g y á l t a l á b a n n e m a k a r e m ű v é b e n
sem felek ezetieskedn i. A tis z ta ig a zsá g o t
írja m eg hiteles k ú t f ő k a l a p já n . P r o t e s t á n s ,
közelebbről k á l v in is t a á l lá s p o n tja t e r m é ­
sz ete sen kifejezésre j u t m in d a z o k o n a h e l y e ­
k en , ah o l a z t ig a zsá g érze te k öveteli. Így pl.
m á r az előb e szé d b en jelzi, h o g y a p r o t e s t á n ­
so k s n e v e z e te s e n a r e f o r m á tu s o k az a p o s ­
tolica sim p lic itá s ra , tis z ta e g yügyű ségre
( = egyszerűségre) vissza a k a r v á n m e n n i,
nem csak a tu d o m á n y b an , hanem a re n d ­
t a r t á s o k b a n is e l h a g y ta k m in d e n egyéb
ü n n e p e k e t , h a n e m m e g t a r t o t t á k csak a z o ­
k a t , a m e ly e k e t szentel a k e r e s z ty é n s é g a
K r is z tu s so k rendbé li jó t é t e m é n y e i n e k e m ­
lé kez eté re és az Ú r n a p j á t . (4. l .) A k á l v i ­
n is t a á llá s p o n t h ir d e tő je a k k o r is, m ik o r
k i m o n d j a , hog y e m b e r e m b e r t s z e n tt é n em
t e h e t , h a n e m „ c s a k e g y e d ü l Iste n az ő ú jjá ­
szülő s m eg sze n telő k egye lm e á l t a l “ . (12 . l .)
A sz e n te ltv íz t á r g y a l á s á n á l sem h a l lg a t ja
el a k á l v in is t a állá s p o n t m e g e m líté s é t, a m i ­
ko r is a r. k a t h . eg y h á z a m a t a n í t á s á v a l
sz em b e n , h o g y az az ö r d ö g ö t elűzi, a b ű n t
eltö rli, a sz ív et rossz elm élkedéstől m e g tis z ­
tí t j a , a t e s t n y a v a ly á it m e g g y ó g y ítja , a
m a g t a l a n o k a t s z a p o r o d ó k k á teszi, a p es tist
elűzi, az á r ta lm a s levegő-eget m e g tis z títj a ,
a z t m o n d ja , hog y m in d e z e k e t nem a s z e n te lt
víz cselekszi az e m b e r e k k e l, h a n e m I s t e n ­
n e k keg yelm esség e. (179. l .)
H o g y c s a k u g y a n a k á lv in is ta á llá s p o n t
é r v é n y re j u t t a t á s a v olt igazi o k a a s ír já b a n
n y u g o v ó jeles tu d ó s ellen in t é z e t t o tr o m b a
t á m a d á s n a k , a z t n y i l v á n v a l ó v á teszi a m u n k a
m á s o d ik k ia d á s á b a n az előszó és P r o t e s ­
ta tio u t á n , b iz o n y á r a a k ia d ó S z a t s v a y
S á n d o r to llá b ó l ere dő „ A sz em tele n rongyos
L e lk ű Z oilu sh o z " f e li r a tú h á r o m versszako s
epés k ö lte m é n y , a m e ly e m u n k á t rágó,
v ip e ra m é rg ű , m ocskoló, r o s s z a k a r a t ú b í r á ­
lóhoz ( n y ilv á n a censorhoz) v a n in té z v e s
a m e ly b e n a versíró fölszólítja, h o g y írja
m eg e k ö n y v m á s á t ; a d d ig p edig „ j á r j a
csak a l a s s á t “ , v a g y is hallgasson.
F ö lm e rü l az a k érd é s, h o g y B o d e m ű v é t
m ié r t n e m k o b o z t a e l M ária Terézia a m á s ik
k e t tő v e l ( P o ly k á r p u s , A th e n á s ) együtt
1768-ban? M inden valószínűség szerint a z ­
KÜLFÖLDI SZEMLE.
Johannes R iem : Die Sintflut in Sage
und W issen sch aft. Mit zw ei Z eichnungen
und einer W eltkarte. Ham burg, 1925. —
A gentur des R auhen H auses. (Natur und
Bibel in der H arm onie ihrer Offenbarungen.
H erausgegeben von Prof. Dr. Joh . Riem .
Viertes B uch.) 80. 194 l . Ára 4 aranym árka,
félvászonkötésben 5 aranym árka.
Az ö z ö n v í z tö r té n e te k re v o n a t k o z ó a n y a g
g y ű jtő , k u t a t ó és k ia d ó m u n k á ja m á r m e g ­
le h e tő s e n régi id e je foly s eleddig igen szép
e r e d m é n y e k r e t e k i n t h e t vissza. N a p ja in k ig
539
é r t, m e r t 1768-ban a h a t a l o m em b e re i s a
r. k a t h . ő rállók még n em tu d tá k , h o g y a
„ B u jd o s ó M a g y a r t ó l “ k i a d o t t H e o r t o k r átes
is a B o d m u n k á j a . ( E r d é ly b e n a ce n su ra
e g ye nesen B o d írói m ű k ö d é s e a lk a lm á b ó l
j ö t t lé tre . Gróf Mikó: B od P. 105. l .)
S e iv e rt a z t írja (Siebenbürg. Q u a r t a l ­
sc h rift. 1798. V I : 154.), h o g y B od a P olyk.
és A th e n á s m i a t t (a n y o m d á s s z a l e g y ü t t )
p é n z b ü n te té s r e í t é l t e t e t t , de ez n e m felel
m eg a v a ló s á g n a k , m e r t a fő k o rm á n y s z é k
a B o d em e k ö n y v e ire v o n a t k o z ó p e r f o l y t a ­
t á s á t m ég B o d é leté b en (1769 j a n . 23.) el­
h a l a s z t o t t a . (Gróf Mikó id. m ű v e 17. l .)
B o d életírói á l t a l á b a n m i t sem t u d n a k a
p é n z b ü n te té s r ő l. De h á t hol v e t t e S e iv e rt a
m a g a a d a t á t ? V alószínű, h o g y a p é n z b ü n ­
te té s n e m a m o s t e m l í t e t t 2 m ű v e l, h a n e m
a H e o r to k r á te s s e l v a n k a p c s o la tb a n , a m e ly
m ű ellen B o d h a l á la u t á n i n d u l t m eg a v iz s­
g á la t. F a n a t i k u s ellenségei, „ í r á s á n a k r á g ó i“
a k i k b e n „ f o r r t az e p e “ , a r. k a t h . egyhá z,
elleni t á m a d á s t l á t t a k b e n n e s r e tt e n e t e s
e l f o g u lts á g u k b a n n e m k e v e s e b b e t k ö v e t e l­
t e k , m i n t a z t, h o g y a szerző m a g y a r i geni
m o h osodó sírja b o n ta s s é k fel s h o ltt e s t e ,
e l r e t t e n t ő p é ld á u l, ég e tte ssé k meg. E s z ö rn y ű
k ö vetelés te lje síté se, n y ílv á n az illetékes
h iv a ta lo s h a t ó s á g részéről is, k i v i h e t e t l e n ­
n e k b iz o n y u lt s özvegye, b ü n te té s ü l, 60
a r a n y fizetésére k ö t e le z te te tt , aki a n a g y
összeg lefizetésével h á r í t o t t a el a m e g b o l­
d o g u lt férje ellen t e r v e z e t t lelk etlen m e g ­
g y a l á z ta t á s t.* Harsányi István.
* D erék m u n k a t á r s u n k n a k a T ó t h P á p a y -
féle feljegyzéshez fű z ö tt, o p tim is z tik u s k ö ­
v e tk e z te té s e iv e l n e m é r t ü n k eg y e t. S z e rin ­
t ü n k , h a a feljegyzés n e m h a llo m á sb ó l sz ó ­
beszéd a l a p j á n t ö r t é n t v o ln a , a k k o r T ó th
P á p a y v a g y m e g n e v e z te v o ln a a h í r fo rrá­
s á t, v a g y pedig, m i n t á l ta l á n o s a n t u d o t t
t é n y t , h a l l g a t t a v o ln a el, de ez u tó b b i
e s e tb e n m á s u t t is kellene haso n ló é r te lm ű
felje g y z é se k n e k le n niök. Bo d P é t e r nem
oly régen s n em oly z a v a r o s és é rte lm e tle n
k o r b a n h a l t m eg, h o g y a h a m v a i ellen s z á n ­
dékolt m e r é n y le t v a ló sá g a eseté n ne l e t t
v o ln a m á s u t t em lékezés errő l és p edig e g y ­
k o rú , v a g y kevéssel h a lá la u t á n k e l t fe lje g y ­
zés a l a k já b a n . De k ö zz é te ssz ü k H a r s á n y i
I . a d a l é k j á t , h o g y ezzel f e lh ív ju k széles
k ö rö k fig y e lm é t e k érd é sre és a h o zz ás zó ­
lásra. S zerk.
a le g jo b b összefoglaló m ű az ö z ö n v í z tö r té ­
n e t e k a n y a g á b ó l a R . A ndree á l t a l s z e r k e s z ­
t e t t g y ű j t e m é n y v o lt, m e ly B r a u n s c h w e ig ­
b a n 1891-ben je le n t m eg. E m ű elég bő és
s o k felől ö ss z e h o r d o tt v á l t o z a t á t közölte a
föld le g k ü lö n b ö z ő b b részein e lte r je d t ö z ö n ­
v íz h is to r iá k n a k . Megjelenése ó ta a z o n b a n
a folk lo r isz tik u s , m y th o lo g ia i és m á s i r á n y ú
k u t a t á s o k a n n y i ú ja b b elbeszélő részletet
és v á l to z a to t v e t e t t e k felszínre, h o gy e z e k ­
n ek egy k ö n n y e n k e z elh ető g y ű jte m é n y b e
való egybe fog lalá sa e l o d á z h a t a t l a n szü k ­
540
séggé v á lt. Í gy s z ü le t e tt m e g a jelen m u n k a ,
m e ly szerzője s z o rg a lm á t és h o z z á é rtő b u z ­
g ó sá g á t dicséri. A m ű b e o s z tá s a a k ö v e tk e z ő :
R ö v i d b e v e ze té s u t á n , m e ly b e n az a n y a g ­
közlés m e g értéséh e z szükséges t u d n i v a l ó k a t
n y ú j t j a , r á t é r a tu d ó s í t á s o k k iad ós és s o k ­
s z o r sz ó sz e rin ti ism e r te té sé re . A közölt
özönvízelbeszélések szám a 303. A 182. lapon
k ez dődő fo rrásfe lso ro lásb a n k ü lö n nevezi
m eg a h e l y e t, a fo rrá st, h o n n a n elbeszélését
v e t t e . Az a n y a g o t elődeitől e ltérő en n em
földrészek, h a n e m n é p k ö r ö k sz e r in t cso por­
to s í t j a , a n é p k ö r ö k ö n belül a z o n b a n fig y e­
le mmel v a n a le hetőség sz e rin t a geogra fia i
ta g o z á s ra is. Az á l ta la közölt a n y a g t e r j e ­
d elm éről m e g jeg y z i, h o g y az m ég k o r á n ts e m
te lje s s b á r n e k i sikerült az A n drèe a n y a g á t
tö b b m in t m e g h á ro m sz o ro z n i, m in d a z o n á l­
t a l a te lje ssé g felé m é g h o ssz ú az ú t . —
Műve I I I . f e je z e té b e n az özönvíz t ö r t é n e t e k
k ü lö n b ö z ő m e gfejtési kísé rlete it közli, nem
k im e r ítő e n , h a n e m t y p u s a i r a és le g k iv áló b b
képviselőire te k i n t e t t e l . A IV. feje ze tb en
a f e n n m a r a d t és i s m e r t e t e t t sz ö vege k közös
v o n á s a it összegezi és dolgozza fel s t a t i s z t i ­
kailag. Az V -ik fejezet az özönvízre v o n a t ­
kozó á lta l á n o s ir o d a l m a t és a m ű f o rr á sa it
h o z z a , m íg az uto lsó V I -ik fejezet a m ű h ö z
k é s z ü lt részletes név - és t á r g y m u t a t ó , —
T an u lság o s és sz e m lé lte tő a m u n k á h o z csa­
t o l t v ilá g té rk é p , m e ly e n szerző külö n b ö z ő
je le k a l k a lm a z á s á v a l t ü n t e t i fel az özönvíz-
t ö r t é n e t e k e lte rje d ts é g é t.
R ie m m ű v e k é tsé g te le n ü l igen hasznos
és é lv ez h ető s z ö v e g g y ű jt e m é n y s am i le g ­
fő b b érd e m e, te lje se b b , m i n t a k á r m e ly i k
elődje. A nyagköz lése a z o n b a n n e m lá tsz ik
m i n d e n ü t t e g y e n le te sn e k s főkép a forráso k,
m e ly e k r e tá m a s z k o d i k , m u t a t k o z n a k k ü ­
lönböző é r t é k ű ek nek. Pl. a sz ö vege k j ó r é ­
szét A ndree m ű v é b ő l m e r í ti s n e m az e r e ­
d eti fo rr á s k ia d v á n y o k b ó l. E g y m á s ik h e ­
ly e n , m in t a b a b y l o n ia k n á l és as sy ro k n á l
m in d e n e k e lő tt az ö z ö n v í z a n y a g n a k csak k é t
v á l t o z a t á r a : a G ilgames eposz X I . t á b l á ­
já b a n és a B ero sus t ö r e d é k e ib e n foglalt v á l ­
t o z a t á r a s z o r ít k o z ik s ezek közül is az elsőt
G unkel-n e k S ch ö p fu n g u n d Chaos c. m ű v e
f o r d ít á s á b a n a d j a , h o lo tt a G ilgames ep osz­
n a k e m ű m egjelenése óta t ö b b s ik e rü lt
k ia d á s a és f o r d ít á s a forog k özkézen. Az
eg y p to m i sz ö v e g e k e t sem a le g ú ja b b v á l ­
t o z a t a i k és f o r d ít á s a ik a l a p já n közli. Á l t a ­
lá b a n a m ű is m e r e te e g y e tle n e g y speciális
k u t a t ó t sem m e n t fel az alól a k ö te le z e tts é g
alól, h o g y az ö z ö n v í z tö r té n e t a n y a g á n a k az
is m e r e té n é l t o v á b b r a is az e re d e ti fo rr á s o k r a
n y ú l j o n vissza, h a m i n d j á r t t á j é k o z t a t ó n a k
el is f o g a d h a t j a és h a s z n á l h a t j a a R ie m
m ű v é t. H a s o n ló k é p e n csak á lta lá n o s t á j é ­
k o z t a t ó u l f o g a d h a tó el a m ű I I I - i k része,
m e ly az ö z ö n v í z tö r té n e te k m a g y a r á z ó k í­
sé rle te it a d j a , m e r t h a a le g n e v e s e b b i r á n y o k
és k é p v ise lő ik o k f e jt é s é n e k a m a g y a r á z a t a
b enne is f o g l a l t a t i k e rész b en, m e g le h e tő ­
sen sz ű k re van s z a b v a az s te lje s e n világos
képet a m ag y arázó irán y o k ró l cs ak ak k o r n y er
v a l a k i , h a e r e d e ti f o g a lm a z á s u k r a v iss z a ­
n y ú l. M in t érd e k essé g et e m líte m föl i t t , hogy
a m ű t á j é k o z t a t á s a sz erin t is az ö z ö n v íz tö r ­
K ü lfö ld i S zem le.
t é n e t e k e r e d e té t h á r o m i r á n y b a n k e re sik a
tu d ó s o k , az e g y ik ir á n y , m e ly n e k hívei
v a llá s tö rt é n é s z e k és m y t h o s k u t a t ó k , az ö z ö n ­
v ízelbeszélésekben eg y sze rű e n egy m y th o s t
(a le g tö b b s z ö r h o ld m y t h o s z t ) l á t n a k s az
elbeszélésnek m in d e n féle té n y b e li a l a p já t
t a g a d já k , — a m á s ik ir á n y képviselői elis­
m e r i k u g y a n , h o g y kis ö zö n v íze sete k elő fo r­
d u l h a t t a k a v ilá g éle té b e n , de csak i ly e n e k ­
ről és, n e m egy, az egész e m b e r isé g e t, az
egész v ilá g m in d e n s é g e t é r in tő eg y e te m es
k a t a s z tr ó f á r ó l le h e t szó s e z e k e t az egyes
k ise bb ö z ö n v íz e s e te k e t színezte ki a z t á n a
te rm é s z e ti e m b e r e k f a n tá z iá ja , úg y , hogy
la s s a n k é n t m a i a l a k j u k a t v e t t é k föl, — a
h a r m a d i k i r á n y em b erei végül az ö zö n v íz­
t ö r t é n e t e k e r e d e té t k o sm ik u s t ü n e m é n y e k ­
b en kere sik , m e ly e k e t k ü lö n b ö z ő k é p e n cso­
p o r to s íta n a k . Az á t m e n e t i ir á n y o k e h á r o m
fő m a g y a r á z a t i ir á n y o n belől te rm é s z e te s e n
s z in té n je le n v a n n a k .
A R ie m m u n k á j a egy n a g y o n fontos
és sokféle v á l t o z a t á b a n e l t e r j e d t kérdés
i r á n t t á m a s z t é r d e k lő d é s t, sz orga lm a s a n y a g ­
g y ű jté sse l ezt ig y e k sz ik a m e g o ld á s h o z k ö ­
zelebb j u t t a t n i , e m e lle tt élvezetes o lv a s ­
m á n y t is n y ú j t s egyéb érdem ei m e lle it m á r
e z ért is m e leg e n a j á n lh a tó .
Varga Zsigm ond.
D ie Psalm en. Ü bersetz t und erklärt von
H erm ann Gunkel. Göttinger H andkom m en ­
tar zum A lten T estam ent. II. A bteilung. 2.
Band. 4. A uflage. Lieferung 1— 4. G öttinge
1925. V andenhoeck und Ruprecht.
H o g y G un k el m e s te re a Z s o ltá r o k m a ­
g y a r á z á s á n a k , a z t b e b i z o n y ít o tta " A u sg e ­
w ä h lt e P s a l m e n “ e. k ö n y v é v e l, a m e ly e g y ­
m ás u t á n n é g y k i a d á s t é r t m eg. A m i n t
B e rn h . D u h m genialis i n t e r p r e t á l ó j a a p r ó ­
fé ta i lé le k n e k — É z sa iá sró l szóló k om m e n ­
t á r a pl. dísze az Ó. T .-ró l v a ló tu d o m á n y o s
i r o d a l o m n a k — ú g y G u n k el a Z so ltá ro k
spe c ia listá ja . N e m c s a k tu d o m á n y o s a p p a r á ­
t u s a a le h e tő le g tö k é le te s e b b , h a n e m m ély
in tu í c ió v a l is r e n d e lk e z ik és lá ts z ik az ír á ­
sá n , h o g y szereti a Z s o ltá r o k a t. E g y -e g y
m e s te ri v o n ással m e g t u d j a jelölni n e m c s a k
az illető z s o ltá r k a r a k t e r é t , h a n e m ezzel
e g y ü t t az é r t é k é t is. E g y -e g y r ö v id m e g ­
jegyzéssel a z s o ltá r r a , a m e ly m e g jegyz ést
az illető z s o ltá r k a r a k t e r i s z t i k u m á b ó l veszi,
m e g t u d j a á lla p íta n i a k o r t, a m e ly b e n az
k e l e t k e z h e t e t t , pl. Zs. 1.-hez (4. o.): Zs.
198- 15-höz (80. o.).; Zs. 32.-höz ( 1 3 6 . o.);
Zs. 37.-hez (155. o.); Zs. 66. ( 2 7 8 .) ; Zs.
86. (377.). M á sk o r m e g a z s o ltá r v e z é r m o ­
t i v u m á r a való r á m u t a t á s s a l m eg ele v en íti
az egész z s o ltá r t pl. Zs. 2.(8— 9. o.); Zs. 7.
(25. o.) és visszahely ezi ezzel, so k k r itik u s
á l ta l félre ism e rt, eredeti é r t é k é b e pl. 41.
Zs. (174. o.), v a g y 75. Zs. (328. o.)
A z á lta l, h o g y r á m u t a t az egyes z s o ltá ­
r o k n a k , v a g y az a b b a n előforduló k é p z e t e k ­
n e k m i n t á u l szolgáló a s sy r- b a b y lo n ia i, v a g y
e g y p to m i p a r a l l e l j e i r e , új n é z ő p o n t o k a t n y ú j t
Izrael v a llá s tö r t é n e té n e k egyes p r o b lé m á i­
h o z, pl. Zs. 2. (9. o.); Zs. 15. (48. o.); Zs.
16. (51. o.); Zs. 184 20. vers (63. o.); Zs. 20.
(83. o.); Zs. 22. ( 9 2 .) ; Zs. 23. ( 9 4 .) ; Zs
 K ülfö ld i Szem le.
24. (1 0 4 .) ; Zs. 51. (222— 2 2 3 . ) ; Zs. 56.
(243. o . ) ; Zs. 57. (247. o.); Zs. 58. (249—
2 5 0 . ) ; Zs. 65. (273.)
Á lt a l á b a n az a te n d e n c ia vezérli G u n ­
k e lt, h ogy a Z s o ltá r o k a t ke le tk e z é sü k re
n éz ve i n k á b b az e x i l. e lő tti, m i n t az e x iliu m
u tá n i id ő k b e helyezze és n e m c s a k n y e l v é ­
szeti, h a n e m stílusbeli és tö r té n e lm i a r g u ­
m e n t u m o k a t s o r a k o z t a t fel a m a g a i g a z á ­
n a k a b iz o n y ítá s á r a . Így hely ezi m á s e x e g e ­
t á k k a l e l le n t é tb e n a 2,, 8 ., 9— 10., 18., 24.,
29., 44., 45., 67. Z s.-okat az előbb e m l í t e t t
a r g u m e n t u m o k a l a p j á n k ö n y v e megfelelő
h ely ein az ex iliu m e lő tti id ő k b e . D á v id t ó l
ere dő zsolt á r t a z o n b a n ő sem fog ad el. —
K ü lö n ö se n B e r n h. D u h m az, a k i n e k sokszor
ellene m o n d , a k i so k z s o ltá r e r e d e té t a m a k ­
kabeus id ő k b e n sz ereti keresni; pl. Zs.
18-al k a p c s o la tb a n (67. o.); 20. Zs. (84. o.);
22. Zs. (94, o.); 24. Zs. (104. o.) ; 29. Z s .
(124. o.); 45. Zs. (58. o.) stb . De ellene m o n d
sokszor W e llh a u s e n n a k is és v éd i a z s o ltá ­
ro k b a való m é ly elm erü lé sen a la p u ló önálló
v é l e m é n y é t pl. 20. Z soltár. (84. o.); 23.
Zs. (100. o.); 41. Zs. ( 1 7 4 .) ; 71. Zs. ( 3 0 2 .) ;
88 . Zs. (382.). Még a k k o r sem h a n g s ú ly o z z a
v a la m e ly z s o ltá r k ésőbbi k e le tk e z é s é t, h a
pl. n y e lv i s a já t o s s á g o k és kifejezések, a m e ­
lye k et a le g tö b b e x e g e ta d ö n tő f o n to s s á ­
g ú n a k t a r t , s z ó ln á n a k m e lle tte . M indig a
z s o ltá rt m i n t egészet veszi figyelem be , m e rt
hisz a legrégibb szöveg ekbe is c s ú s z h a t t a k
bele későbbi elem ek. V. ö. pl. Zs. 192-7. v e r ­
sekhez (76. o.); Zs. 84-h ez (370. o.) ta r t o z ó
fejteget éseit. Az ed d ig ie k b e n csak egyszer
v e t t e m észre, h o g y m á s tu d ó s o k a z t a v é le ­
m é n y é t (B ae tlig en és K esslerről v a n szó),
hog y ex iliu m e lő tti z s o ltá rr a l v a n d o lg u n k
G u n k el oda m ó d o s ítja , h o g y v é lem é n y e sze­
r i n t az illető z s o ltá r : e x iliu m u t á n i id ő b e n
k e l e tk e z e tt, az ú. n. pe rz sa k o r b a n . E z a
z s o ltá r a 87.-ik. Á llítá s á t a 380. o lda lon
tö r té n e lm i és philologiai érv e k k e l biz o ­
n y ítj a .
N a g y o n ta lá ló a n t u d j a jellem ezn i a
régi k eleti e m b e r é rz é s v ilá g á t pl. Zs. 18.
(62. o.); Zs. 42. (178. o.); 45. Zs. ( 1 9 3 .) ;
46. Zs. ( 2 0 0 .) ; 49. Zs. ( 2 1 0 .) ; 51. Zs. (2 2 3 .);
73. Zs. (3 1 2 .) ; 84. Zs. (369.) és az e m b e r i
szív érz ése inek fin o m m egfigyelésével teszi
é rv e lése it m e g g y őzőekké, pl. 3. Zs. (13. o.);
23. Zs. (98. o.)
M inden egyes z s o l t á r t ig y e k szik m ű f a j i ­
lag v a la m ily e n k a t e g ó r iá b a b e o s z ta n i és
ezzel m in t e g y k a r a k te r iz á ln i. M űfajai: h y m ­
nusz, h á la é n e k , g y á s z é n e k , k ir á l y z s o ltá r , a
b iz o d alo m z s o ltá r a , e s ch a to lo g ik u s h y m n u s z
ta n ító k ö lt e m é n y , l it u r g i a s tb . N é h a belső
o k o k a l a p j á n á th e ly e z v a l a m e ly z s o ltá r t az
a r r a n éz v e á l t a l á n o s s á g b a n e lfo g a d o tt m ű ­
fajbó l a m á s ik b a , pl. 6 . Zs. (21. o.)
N e m b a r á t j a G u n k el az e r e d e ti szövegen
való erőszakos v á l t o z t a t g a t á s o k n a k , m e s ­
te rk e d é se k n e k . A hol c s a k le h e t, k e rü li is.
A 87. Zs. elemzésénél p e d ig m e g is m o n d j a ,
h o g y " n eh é z szívvel s z o k ja m a g á t a tu d ó s
a szöveg f e lf o r g a tá s á r a e l h a t á r o z n i “ és csak
a k k o r te szi, h a ezzel k a p c s o l a t b a n fényes
e r e d m é n y t é r h e t el. (378. o.). A 7. Zs. e re d e ti
541
szövegével pl. n a g y o n so k e x e g e t a (W ell ­
h a u s e n , D u h m , K a u tz s c h , K itte l, L őhr,
B u d d e s tb . ) sokféle k o m b in á c i ó t végez,
h o g y a z s o ltá r r a v o n a t k o z ó s a j á t elm életé t
ilyen m ó d o n az ere d eti szöveggel is b iz o ­
n y íts a . G u n k e l a " belső összefüggés b iz o n y í­
t á s á v a l “ v a l a m e n n y i ily e n m e s te rf o g á s t fe­
leslegessé teszi (25. o.). E z a le g jo b b e x e g e­
ti k a i m ó d s z e r (de a legn eh e ze b b is), a m ik o r
n e m mi f a r a g j u k a s z ö v e g e t a m a g u n k
egyéni ízléséhez, h a n e m i g y e k s z ü n k azt a
belőle k ín á lk o z ó érv e k k e l le h etőleg a szöveg
teljes é r in t e tle n ü l h a g y á s á v a l m e g fe jte n i. És
G unkel veszi m a g á n a k a z t a f á r a d s á g o t,
h o g y a kívü lrő l jö v ő felesleges v á l t o z t a t á s o k
nélkül é r v é n y e sítse az e re d e ti szöveget. A
7. Zs.-on kív ü l m é g a 60. és 87. Zs.-nál
k ö v e ti ezt az e l já r á s t (259. és 378. o.).
G u n k e l n e m c s a k óriási tu d á s s a l , h a n e m
a m i s z in te m e glepő, m é ly h i t t e l is n y ú l a
Z so ltá ro k k ö n y v é h e z . K ö n y v e n e m e g y h ely én
világos k ifejezé st is a d vallásos érzésein ek
pl. 8 . Zs. (27— 29. o.); 16. Zs. (51. o.);
22. Zs. (94. o.); 23. Zs. ( 9 9 .) ; 31. Zs. 6. v.
(132.); 34. Zs. (1 4 3 .) ; 42— 43. Zs. (178—
1 7 9 .); Zs. 50. ( 2 1 7 .) ; Zs. 51. (224, 226.).
N a g y fig y elem m e l á l la p í tja m e g m in d ig
az Ó. T. k öltői k ö n y v e ire és részeire, így a
Z s o ltá r o k ra n éz ve is, á l ta l á n o s a n elfo g a d o tt
m e t r i k u m o t m in d e n egyes z s o ltá r n á l és a
v e r s m é r t é k sz igorú a lk a lm a z á s á b ó l d ö n tő
é r v é n y ű k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n le a feles­
leges k o n j e c t u r á k ellen pl. Zs. 82 d) v ershez
(29. o.). N éh a m á s , a t ö b b i t u d ó s t ó l eltérő
m e t r i k u m o t állít fel. Zs. 86 . (377. o.)
Sok e x e g e ta a le g b o n y o lu lta b b k ö v e t ­
k e z te té s e k b e b o c s á tk o z ik néh a és kész m ég
az e r e d e ti szöveg et is m e g v á l t o z t a t n i a z é rt,
h o g y v a l a m e ly z s o ltá r szerzőjéül a z t t ü n t e t ­
hesse fel, a k ire ő egyénileg gondol. T e rm é sz e ­
te se n az ilye sm i n e m m in d i g a le gszerencsé­
se b b en sik e rü l. G u n k e l ily e s m ik b e n e m b o ­
cs á tk o z ik és so h a se m foglalk o zik v a l a m e ly
z s o ltá r k ö ltő je n e v é n e k a m ú g y is kétséges
és sz in te k i d e r í th e te tle n m e g á ll a p ít á s á v a l,
m e r t ez a legjobb es etb e n is c s a k v a ló s z ín ű ­
ség, le g tö b b s z ö r csak ta l á l g a t á s lenne. Ő
m in d ig a v a ló sá g h a t á r a i k ö z ö t t m a r a d ,
V. ö. Zs. 42— 43-hoz (180. o.), v a g y Zs.
62.-höz (263. o.) í r o t t a k a t . E z k ö n y v é t
r e á lis a b b á , b iz to s a b b á te szi. Összefügg ezzel
az is, h o g y h a n e m t u d j a v a l a m e l y zs o ltá r
keletkezési i d e jé t a belső i n d ic iu m o k a la p já n
p o n to s a n m e g á ll a p ít a n i, a k k o r ezt m e g is
m o n d j a és n e m ig y e k sz ik az illető z s o ltá rt
v a l a m e ly ik k o r b a m in d e n á r o n belee rő sz a­
kolni pl. 13. Zs. (46. o.); 26. Zs. (114. o.);
35. Zs. (147. o.); 42— 43. Zs. (180. o.); 52.
Zs. (2 3 0 .) ; 55. Zs. ( 2 3 9 .) ; 61. Zs. ( 2 6 1 .) ;
85. Zs. (375.). S ohasem e r ő lt e ti a z t sem , h o g y
v a l a m e ly z s o l t á r t — ú g y m i n t p l . D u h m ,
W e llh a u s e n , B a e t h gen s tb . — eg y bizonyos
tö r té n e lm i e s e m é n y re , v a g y szem ély re v o ­
n a t k o z ta s s o n , h a az a szövegből m in d e n
m e ste rfo g ás n é lk ü l m eg n e m á l la p í th a t ó ,
pl. Zs. 68. (287. o.); 69. Zs. (2 9 7 .) ; 72. Zs.
(3 0 8 .) ; 74. Zs. (3 2 2 .) ; 80. Zs. (353.)
T á r g y a lá s i m ó d ja ez: 1. f o rd ítá s; 2. az
ill. z s o ltá r összefoglaló jellem zése, le hető leg
542
a keletkezési k o r m e g h a tá r o z á s á v a l; 3.
n y e lv é sz e ti m e g jeg y z ése k , k o n j e k t u r á k . —
N yelve k ö n n y ű , f ejteg etése i n e m h o s s z a d a l­
m a sa k és k ö n n y e n á t t e k i n t h e t ő k . K ü lö n ö ­
sen szépek, a h o g y a z s o ltá r o k a t összefoglalja
és jellem zi. N e m c s a k h o g y való ság g a l m e g ­
elev e n íti e l ő t t ü n k a z s o ltá r t, h a n e m ó - te s t a ­
m e n to m i és v a l lá s tö r t é n e ti p a ra lle le k k e l
igye k szik a z t m é g színesebbé és k ifejezőb bé
lenn i. N é h a érdekes f e jt e g e t é s e k e t ad a régi
K e le t életéb ől, h o g y a z s o ltá rt a n n á l j o b b a n
m e g é r th e s s ü k , v a g y Izrael vallásos n é z e te i­
vel v ilá g ítja m eg t a l á l ó a n a szöveget pl. 15.
Zs. (49. o . ) ; 45. Zs. (193. o.); 51. Zs. ( 2 2 6 .) ;
82. Zs. (361. o.). E s z t é ti k a il a g is n a g y o n szé­
pen t u d j a é r té k e ln i a Z so ltá ro k sok g y ö n y ö r ű
he ly é t és nem esen e g y s ze rű s z a v a k k a l t u d ja
kiem elni a régi k ö ltő k a l k o t á s a i n a k szépsé­
gét, pl. Zs. 1 9 2-7-hez (76. o.), 23. Zs. ( 9 8 .) ;
30. Zs. ( 1 2 8 .) ; 46. Zs. (199. o. és 2 0 0 . ) ; 48.
Zs. (206. o.); 80. Zs. ( 3 5 3 .) ; 84. Zs. ( 3 6 8 .) ;
87. Zs. (378.). A hol erre a l k a lo m nyílik, n e m
m u la s z tja el a vilá g iro d alo m para lleljeire is
h i v a tk o z n i , így pl. S h a k e s p e a re ra , M ilto n ra ,
T e n n y s o n r a az 57. Zs.-al k a p c s o la tb a n
(247. o.); S chillerre a 84. Zs.-nál (369.) és
G o e th e re is tö b b s z ö r u ta l.
Izrae l v a llá s á b ó l v e t t theologiai k ép z e­
t e k éles f o r m u l á z á s á v a l r á m u t a t az Ó. T.
és a k e re sz ty é n sé g kegyessége k ö z ö t ti n a g y
különbségre. E zzel le v o n u g y an n é m e ly
z s o ltá r n a k a k er. e g y h á z a k b a n szokásos ér ­
tékelésséből, de v is z o n t segít helyes k é p e t
a l k o tn i az illető z s o ltá r igazi jelentőségéről,
pl. 32. Zs. (135.). Ezzel függ össze az is, hogy
az o ly a n , a kér. e g y h á z a k b a n á lta l á n o s a n
m e ssz ia n is z tik u s n a k e lism e rt z s o ltá r o k a t,
m in t pl. a 2., 22., és 45. Zs. G u n k e l k o r -,
v a g y v a l lá s tö r t é n e ti, v a g y belső, tá rg y i
és a la k i o k o k b ó l n e m t e k i n t i m essáisi z s o ltá ­
r o k n a k (10., 94. és 193. old.).
É rd e k e s e n t u d , a n y a g á n fe lté tle n ü l u r a l ­
k o d v a , a Z so ltá ro k n é m e ly h o m á ly o s helyére
ép p e n az Ó. T. m ás h ely eib ő l világosságot
d e ríte n i; pl. Zs. 465 v.-h ez Ézs. 33. r. 21,
23 a, b, c és 22. verseiből.
K o m m e n t á r j a nem egy h e ly é n m e s te rie n
jellem zi a régi h é b e r k öltészet je lle m v o n á ­
sait. M egjegyzéseiből n e m c s a k t á r g y a tö k é ­
letes i s m e r e te lá tsz ik , a m e ly álta l m ás e x e ­
g ét á k ellenkező és tá r g y s z e r ű tle n v é le m é n y é t
teszi s e m m iv é , h a n e m az is, h o g y sz ereti a
Z s o ltá r o k a t és m i n d e n t e lk ö v e t a r r a n éz ve,
h o g y m e g v é d je ő k e t az é r té k ü k c s ö k k e n té ­
sére ir á n y u l ó m in d e n k ísé rle ttő l, pl. Zs.
42— 43.-hoz (182. o.).
A Z so ltá ro k k ö n y v é n e k m a g y a r á z á s á h o z
n e m c s a k az kell, a m ir e az Ó. T. v a l a m e ly
közönséges k ö n y v e m a g y a r á z ó j á n a k s z ü k ­
sége v a n , h a n e m e z en k ív ü l m é g lelki con so ­
n a n t i a , p ie tás és m eleg szív. M indezt m e g t a ­
lá lju k G u n k eln é l, a k i n em egy, e d d ig félre­
m a g y a r á z o t t zsoltá r t sz ó la lta t m e g úg y , h o g y
a k ö ltő v e l e g y ü t té r z ő szíve egész m elegével
tá r j a fel e l ő t t ü n k egy-eg y ily e n évezredes
lelki k a r b u n k u l u s m in d e n g y é m á n t t ü z é t és
ra g y o g á s á t. E lég, h a a so k közü l csak a 23.,
42— 43. és 8 8 . Zs.-ok m a g y a r á z a t á r a h i v a t ­
k o z u n k (98— 101., 176— 183., 381— 384. o.).
Az e l ő t t ü n k levő k o m m e n t á r m ég nem
K ü lfö ld i Szem le,
te lje s , m e r t c s a k az 1— 88 . Z s.-oka t t a r t a l ­
m a z z a . Még 3— 4 k ö n y v ré sz fog az eddigi
4 u t á n k ö v e tk e z n i. C sak a befejező rész
fogja t a r t a l m a z n i G u n k e l összefoglaló b e v e ­
z e té s é t a Z so ltá ro k h o z , a m e ly b e n n e m c s a k a
Z so ltá ro k exegezisével összefüggő á lta lá n o s
k érd é sek k e l ó h a jt a szerző, a k ia d ó cég elő­
zetes je len tése s z e r in t, foglalkozni, h a n e m
Mov i n k e l és W u t z n a k a Z so ltá r o k a t é r in tő
ú j a b b elm élete iv el is. N a g y érdek lődéssel
v á r j u k e z e k e t a részeket is.
G u n k el Z s o ltá r k o m m e n t á r ja az ú ja b b
ily e n t á r g y ú k ö n y v e k közül t a g a d h a t a t l a n u l
a le gjobb és n a g y o n a j á n la to s az, h o g y m i n ­
d en k i, aki ig a z á n s z e re ti az Ó. T .-t, szerezze
be m a g á n a k . N e m c s a k az elm életi k é r d é s e k ­
kel foglalkozó s z a k e m b e r , h a n e m a g y ak o rló
lelkész is h a s z o n n a l f o r g a th a t ja .
A k ö n y v é r té k é t az eddig e l m o n d o t t a k ­
nál j o b b a n jellem zi az, h o g y dr. G re ssm a n n
H u g ó b erlini e g y e t . t a n á r ezt m o n d ja róla:
„ E b b e n a k ö n y v b e n össze v a n fo g lalv a, sőt
to v á b b v a n fejlesz tv e m in d a z , a m it az
ó - te s t a m e n to m i t u d o m á n y a Z so ltá r o k ra
n é z v e e dd ig m e g a l k o t o t t " és h o g y „ a n é m e t
t u d o m á n y b ü sz k e lehet erre az a l k o t á s r a " .
Dr. K állay K álm án.
Gressm ann H.: Die h ellen istisch e Ge ­
stirnreligion. B eih efle zu m "A lten O rient“ .
H eft 5. Leipzig, H inrich s-sch e Buchhandlung
1925. 1.80 aranym árka. — 31 l. , négy képes
m elléklettel.
G re ssm a n n jelen kis füzete n e m visel
megfelelő c ím e t; n e m cs u p á n a z é r t, m e r t szó
f é r h e tn e a h h o z is, h o g y b e s z é lh e tü n k -e e g y ­
á l ta l á b a n görög, ille tv e h ellen ista cs illagval­
lásról, de legfőkép a z é r t, m e r t h a le tt v o ln a
is ily e n , G re ssm a n n tu l a j d o n k é p n e m e r r ő l
de m ás egyébről szól i t t , arró l, h o g y a
b a b y lo n i a s tra l- v a llá s elem ei h o g y a n s m ik o r
t e r j e d t e k el a görögség különféle ré te g e ib e n ,
h o g y a n f o r m á l t á k azt á t , ille tv e h o g y an
n y e r t e k ezek a b a b y lo n i v a llá s e le m e k a
görög h a t á s a l a t t m ás a l a k o t?
Görög szellem és b a b y lo n i a s trá l- v a llá s .
— n e m is o ly a n régen m ég v a k m e r ő s é g lett
v o ln a erről írn i, hisz en a görög szellem et
so k k a l ö n á l ló b b n a k s id e gen h a t á s t ó l f ü g g e t­
l e n e b b n e k t a n u l t u k m e g ism e rn i, se m h o g y
a k á r v a llá s a k e r e té b e n is j e le n t é k e n y idegen
h a t á s s a l s z á m o l t u n k v olna . Ma a z o n b a n
m á r n e m c s a k az fo g la lk o z ta t b e n n ü n k e t ,
h o g y m ily h a t á s s a l v o l t B a b y lo n Izrá elre,
de az is, h o g y m ily k ö r re t e r j e d t ki s m ily
erős v o lt B a b y lo n k u l t ú r á j á n a k és v a l lá ­
s á n a k h a t á s a e g y e b ü t t , így a görögség k ö r é ­
ben is.
I t t a z o n b a n , a m i n t ezt G ressm ann jelen
m ű v e u t á n m é g f o k o z o tt a b b m é r t é k b e n m o n d
h a t j u k , n a g y ó v a to s s á g r a v a n szükség. Mert
n e m elegendő m e g á ll a p ít a n i a z t, h o g y m ily
elem e k , id e g e n e k , ille tv e b a b y lo n i e r e d e tű e k
a h e lle n ism u sb a n , enn é l t a l á n m é g f o n to s a b b
a n n a k m e g á lla p ítá s a , h o g y ezek az elem ek
éltek-e a z t á n a görög szellemi é le tb e n , v a g y
csak m i n t e lh alt rész ek m a r a d t a k m eg
a b b a n ? G ressm ann e z t a g o n d o la to t n e m
h ú z z a alá, de kifejezi azt a g o n d o la to t, hogy
— a m i n t az e g y é b k é n t o ly a n te r m é s z e te s —
K ü lfö ld i S zem le,
a b a b y lo n i é s görög vallás, illetve szellem
h a t á s a n e m e g y o ld alú , de kölcsönös v o lt .
E z é rt o sz tja d o lg o z ata t á r g y á t a k ö v e tk e z ő
a lc ím e k a lá : 1. Az a s tr o n o m i a i is m e r e te k
h a la d á s a B a b y lo n b a n . 2. Az a s tro lo g ia fo k o ­
za to s érvényesülése a görög bölcsészet b en .
A 3. p o n t a l a t t a jó sk ö n y v e k , v a r á z s l a t o k stb.
ir o d a lm a f e le tt t a r t rö v id , de t á j é k o z t a t ó
sz em lét, h o g y a z u t á n (4.) a h ellen ista v a l l á ­
so k n a k az as tro lo g ia h a t á s a a l a t t t ö r t é n t
á t a la k u lá s á r ó l szóljon s b efe jez ésk é p en fele­
l e t e t k e r e s s e n (5.) a r r a a k érd é sre , h o g y mi
voll a c silla gvallás h a t ó ereje?
M ár ez a r ö v id tá jé k o z t a t á s is s e jte ti
azt a g a z d a g t a r t a l m a t , m e ly e t G ressm ann
s z in te t ú l t ö m ö r rövidséggel n y ú jt m ű v é b e n .
T ú ltö m ö r n e k m o n d j u k egyfelől a z é r t, m e r t
az o lva só t ö b b e t is sz e r e tn e a tá r g y r ó l h a l ­
lani, m á sfe lő l m eg a z é r t, m e r t így t u l a j d o n ­
kép az é lv e z h e ti ig a z á n , a k i u t á n a elo lvassa
a z t a g a z d a g i r o d a l m a t , a m e ly r e G ressm ann
á lla n d ó a n u tal. H o g y ezt az ir o d a l m a t ily
g a z d a g s o r o z a tb a n v o n u l t a t j a fel e l ő t t ü n k ,
a z t m a g á b a n v év e is n y e r e s é g n e k t a r t j u k ,
m e rt fo n to s, hogy az olvasó sz a k e m b e r tő l
h a lljo n v é le m é n y t a r r a nézve: m ily iro d alm i
m ű v e k b e n k e r e s h e t a to v á b b i a k r a nézve
t á r g y i la g o s , e ls ő ra n g ú t á j é k o z t a t á s t .
De h a d d m u t a s s u n k rá m é g t á j é k o z t a ­
tóul a m ű közelebbi t a r t a l m á r a is! G ressm ann
ab b ó l i n d u l k i, h o g y á lta lá n o s felfogás sze­
rint a g ö rö g ö k a tu d o m á n y o s a s tr o n o m ia ,
m íg a b a b y l o n i a k az i n k á b b v allási sz e m p o n ­
t o k a t k ö v e tő as tro lo g ia hívei v o lta k . Az
egész dolgozat t u l a j d o n k é p a z t igazolja,
h o g y ez a felfogás ily e n a l a k b a n n a g y té v e ­
dés. Me rt egyfelől az a s tro lo g ia is k o r á n é r e z ­
t e t t e a m a g a h a t á s á t a görögö knél, de m á s ­
rész t a b a b y l o n i a k (c ha ldeusok) is fo g lal­
k o z t a k t u d o m á n y o s c s illa g á sz a tta l is s m a
m á r biz o n y o s, h o g y t ö b b t u d o m á n y o s e r e d ­
m é n y m e g á ll a p ít á s a e g y e n es en tő l ü k s z á r ­
m a z ik . E z t igazo lja m á r az is, h o g y a n a p ­
ó rá t ők t a l á l t á k föl, h o g y az o rs z á g b a n
sz e r te s z é t szám os h e ly e n levő, csillagvizs­
gáló i n té z e te k b e n m e g fig y e lté k a csillagok
m o z g á s á t; 721— 720-ról h á r o m h o ld f o g y a t­
kozá sról te s z n e k e m líté st. A b a b y lo n i állam
b u k á s á v a l n em s z ű n ik m eg a csillagászat
t u d o m á n y o s m ű v e lése. T o v á b b v ir u l az ott
a m e g v á lt o z o tt p o litik a i v isz o n y o k k ö z ö tt
is, m i n t speciális chaldeus tu d o m á n y , m e ly
m á r 4 2 0-ban ism eri az á l l a t k ö r je g y e it. —
K iv á ló csillagászai: N a b u r im a n n u ( N a b u ­
ra n io s) 427 t á j á n Bábelben, K id in n u ( K i d e ­
n u s) 314 k ö rü l S ip p a rb a n . Az u tó b b i t a l á n
az ó k o r legh írese b b csillagásza volt. A t u d ó ­
sok h a t á s a a l a t t a b a b y l o n i csilla g ász at el­
fo rd u l a csillagjóslástól, csak je le n té k te le n
része fo g lalkozik ezzel m é g t o v á b b is. A rra
a k érd é sre , h o g y a tu d o m á n y o s a s tro n o m ia
d ia d a lr a j u t á s á b a n v o lt-e része az id egen
h a t á s n a k , G ressm ann n e m a d h a t á r o z o t t
fele letet, de a z t h a n g s ú ly o z z a , h o g y a görög
a s tr o n o m ia s o k k a l n a g y o b b befo ly á sa a l a t t
á l lo tt a b a b y l o n in a k , m in t s e m g o n d o ltu k .
De a g ö rög öknél n em az a s tr o n o m ia , h a n e m
a b a b y lo n i as tro lo g ia g y a k o ro lt n a g y o b b
h a t á s t . É rd e k e s m e g t u d n u n k , h o g y h o g y a n
hó d ít a gö rögöknél a csillagvallás”. M á r a
543
pyihagoreusok a r i t h m e t i k á j á b a n és g eo m etria i
m y s t i k á j á b a n is je le n t k e z ik ez. de n y o m á r a
t a l á l u n k P la tó n n á l, sőt A r is totelesnél is.
(E lő b b ire v o n a t k o z ó la g K e r é n y i K á r o ly
" A stro lo g ia P l a t o n i c a “ c. t a n u l m á n y á r a h iv a t
kozik. M egjelent A rc h iv f ü r R e lig io n sw issen ­
schaft X X I I . 3— 4. fben 1923— 24). Még e r ő ­
sebb lesz ez a h a t á s a h ellenizm us k o r á b a n .
B erosus 280 k ö r ü l K o s-b a k ö ltö z ö tt á t s o tt
a s tro lo g u s-isk o lá t a l a p í t o t t . B e ro s u s n a k b á r
b á r csak tö r e d é k e s e n m a r a d t m ű v e i a la p já n
is k ö n n y ű k i m u t a t n i , az é k ira to s szöveggel
való össz eha sonlítás u t á n , h o g y m e n n y ir e
á t a l a k u l t id ő k ö z b e n az a s t r á l - v a llás. De m é g
B e ro s u sn á l is fo n to s a b b i t t a S toa szerepe;
a s to i k u s o k az a s tro lo g iá t szívesen ü d v ö z ö l­
t é k , m e rt b e n n e a d e te r m in is m u s in d o k o lá s á ra
k e r e s te k szö v etsé g et.
Még je lle m z ő b b , h o g y m e n n y ir e a b a b y ­
loni csillag-vallás h a t á s á t m u t a t j a a népies
iro d a lo m . H o g y m e n n y i b a b y lo n i örökség
v a n a görög jó sla t i s a p o klyp t. s tb . ir o d a l o m ­
b a n , elégendő D án . 8 . és J á n . Je l. 12.f-re
h iv a tk o z n i. I t t a h e lle n ista zsidóság volt a
k ö z v e títő ! A m á g ia is b a b y l o n i e re d e tű .
M iu tá n így m e g á lla p ítja G ressm a n n ,
h o g y n e m c s u p á n a görög cs illag ászat, de
a filozófia s a f é lm ű v e lt és m ű v e le t le n e m ­
b e re k e t e g y a r á n t érd e k lő j ö v e n d ő m o n d á s o ­
k a t , v a r á z s l a t o k a t t a r t a l m a z ó ir o d a lo m is a
b a b y lo n i csillag-vallás d i a d a l ú t j á t igazolja,
végre r á t é r a r r a , h o g y m ily e n m é r t é k b e n
tü k r ö z i az a s trá l h a t á s o k a t a hellen izm u s
k o r á n a k vallása. I t t főleg a M ith ra s-k u l t u ­
szon m u t a t j a be, h ogy a k eleti n é p v a llá s o k
tö b b é -k e v é sb b é csillagvallássá a l a k u l n a k á t.
B e n n ü n k e t a z o n b a n le g k ö z v e tle n e b b ü l az
érdekel, a m i n t s z e rz ő n k felveti azt a k érd é st:
m i m a g y a r á z h a t j a m eg a b a b y lo n i csillag v a l ­
lá s n a k ezt az á lta lá n o s h a t á s á t , d i a d a l ú t j á t ? S
a m i n t ezt a k é r d é s t főleg a K r i s z tu s s z ü le té ­
s é t k ö z v e tle n m egelőző s z á z a d o k r a v o n a t ­
k o z t a t j a , t a l á l ó a n á l la p í tja m e g feleletében,
hogy a véres h á b o r ú k s p o litik a i z a v a r o k
u t á n m in d e n fe lé a világvége hangu lata k e z ­
d e t t e l h a ta lm a s o d n i az e m b e r e k felett. E z
fokozza a tit o k z a t o s i r á n t i v o n z a lm a t, a
v allás ig a zsá g ai u t á n való v á g y a t : m ű v e l ­
te k n é l és m ű v e le tle n e k n é l, r a b s z o lg á k n á l és
g a z d a g o k n á l e g y a r á n t. E z v olt az a s trá l-
v a llá sn a k gö rö g t e r ü l e te n v ilá g tö r té n e ti h i ­
v a t á s a . Az id ő k teljessége v o lt ez a ko r,
m e ly e t az a s trá l- v a llá s ily m ó d o n előkészí­
t e t t ” ille tv e előkészí te n i s e g íte tt, a m ik o r
k e le te n , n y u g a t o n e g y f o r m á n v á r t a k egy
iste n i k ü l d ö t t e t , v á r t á k a M e g v á ltó t.
Az a m e g g y ő z ő d é sü n k , h o g y G ressm ann
t ú l so k ra érté k eli az as trá l- v a ilá s vallási,
erkölcsi, filozófiai és v ilá g néz eti h a t á s á t .
De az bizo n y o s, h o g y m e g á ll a p ít á s a ib a n sok
iga zsá g rejlik. E z é r t csak elismerés és k ö ­
sz önet illeti a tu d ó s sz e rz ő t jelen t a n u l m á ­
n y á é r t is. K í v á n j u k neki, h o g y s o k a n o lv a s ­
s a k el jelen m ű v é t s aki elolvassa, k e d v e t
k a p j o n az i t t felsorolt g a z d a g ir o d a lo m á t ­
ta n u l m á n y o z á s á r a is.
Ö röm est l á t t u n k v olna t ö b b ill u s z t r á ­
ciót is a m ű v égén. De az a n e h á n y is so k a t
ér, m e ly e t szerző leközöl.
D eák Ján os.
544
H opfn er Theodor: Orient und griechische
Philosophie. (Beihefte zum A lten Orient 4.)
I. C. H inrichs. Leipzig, 1925. Á ra 2 .40 arany ­
m árka.
A 88 o ld a las fü ze t eg y n e v e z e te s k é r d é s t
t á r g y a l a te lje s m egoldás sike ré v el, m e ly e t
elvileg m á r Z eller a l a p v e t ő n a g y m ű v e a
görög filozófia tö r t é n e t é r ő l végleg ti s z t á z o t t ,
de a m e l y e t a t u d o m á n y ú j a b b ere d m é n y e i
a l a p já n e lm ély íte n i és igazolni, m in d ig
a k t u á lis tu d o m á n y o s f e la d a t. E z a kérdés:
a görög filo zó fia keleti eredete.
N é h á n y sz ó rv á n y o s és a n e k d o ta s z e r ű
följegyzés m á r a le grégibb görög filozófusok
k eleti k a p c s o la ta iró l t u d (Solon esete H e r o ­
d o to sn á l): de a K r. e lő tti és u t á n i első s z á ­
z a d o k b a n , a hellen isztik u s k o r ir o d a l m á b a n
e g y e n esen u r a lk o d ó v á lesz az a n é z e t, hogy
a görö gök k e le tr ő l v e t t é k á t f ilo z ó fiá ju k a t,
e g y á lta lá n t u d o m á n y u k a t ; t e h á t P y th o g o r a s
a s z á m o k t a n á t , a c s illa g á sz a to t, P la to n a
lé le k v á n d o rlá s t s tb . P lu ta r c h o s P o rp h y rio s
és J a m b lic h o s , új p l a to n is t á k , m á r így
l a n í t j á k ; így Diogenes L a e rtio s is. É r t h e t ő
t e h á t , h o g y így f o l y t a t j á k a k e r. k o r írói
s v é g r e , h o g y a 19. sz á z a d elején az a d d ig
f e l t á r t és h ite le s e k n e k te ts z ő ily e n források
a l a p j á n a m o d e rn filoz. t ö r té n é s z e k is u t á n a
m o n d t á k e z t a n é z e te t a rég ie k n ek , így
R o t h é s G ladish. az első főleg az eg y ip to m i
e r e d e t e t h a n g s ú ly o z v a , a m á s ik az őt első
görög filozófus t a n a i t egy közös keleti b ö l­
csességre v iv é n vissza, a m ib e n m ég W ill ­
m a n n is k ö v e t i őket.
Mit m o n d m in d e z e k re a t é n y e k ig a z a b b
is m e r e te a la p já n a tö r té n e lm i k u t a t á s ?
1. M in d e n e k e lő tt a f o rr á s o k te rm ész e­
tére f ig y e l m e z te t és k i m u t a t j a , h o g y csak
n a g y o n ó v a t o s a n , sőt a legnagyobb bizalm at­
lansággal fo g a d a n d ó k ( I I — I I I . szakasz).
M a g u k a görög filozófusok s e m m it sem t u d ­
n a k t a n u k k eleti s z á r m a z á s á ró l, p ed ig m e g ­
b ír á l já k elődeiket, P l a t on so k sz o r részletesen
végig n y o m o z z a a n é z e t e k fejlődését, A r i ­
s to te le s p ed ig (a M e ta p h y s i k a elején) t ö r t é ­
n elm i á t t e k i n t é s t ad , a k e le ti h a t á s o k n a k
a z o n b a n sehol se m m i n y o m a sincs e m lítv e .
De m in é l közeleb b j u t u n k a k er. id ő s z á m í­
tá shoz, a n n á l t ö b b e t t u d n a k a hellenisztikus
írók a r r ó l, a m i t a filozófusok t a n a i b a n
hiában is ke resü n k: a k e le ti ere d etrő l.
2. H o g y a n is n y e r h e t t é k v o ln a a z t az
állítólagos bölcsességet a k á r m e l y i k keleti
n é p tő l a V I I — V. s z á z a d görögjei? Mégha
k eleti u t a z á s a i k a t t ö r t é n e t i t é n y n e k v es sz ü k
is (pedig a m o n d a i, s ő t m it h ik u s to ld á s és
n a g y í tá s sok szo r sz e m b e ö tlő e n k ite ts z ik az
a d a to k b ó l) , a k k o r is bajos elképzelni, hogy
h a volt ig a z á n ily e n bölcsesség, h o g y j u t ­
h a t t a k h o zz á m á r csak a n y e l v k ülönbsé ge
m i a t t , m i k o r a görög m é g n e m v o lt k o z m o ­
p o lita érin tk ezé si eszköz. F őleg E g y i p ­
to m r a n éz ve áll ez, ah o l oly f é lté k e n y e n
őriz té k u r a lk o d ó h á z és a b e a v a t o t t p a p s á g
a m ag u k titk á t, hogy még sa já t n épü kn ek
sem e n g e d te k b e p i l l a n t á s t belé, id e g e n e k
közeledését p e d ig ép p e n halálos til a lo m m a l
k o r lá t o z tá k . B izony os, h o g y a görögök
g y a k r a n és á l la n d ó a n é r i n t k e z t e k E g y i p t o m ­
m a l, de nem a papsággal, a m a z állítólagos
K ü lfö ld i S zem le.
m é ly bölcsesség eg y e d ü li b ir to k o s a iv a l, a k ik
m i n t v a l a m i n e m is erről a földről v aló lé n y e k
s u h a n t a k t o v a fényes e lszig ete ltsé g ü k s e j ­
te lm e ssé g é v e l s a já t n é p ü k e l ő tt is a fényes
c e r e m ó n iá k o n a " dist a n c ia p a t h o s a “ á l ta l
m ég t á v o l a b b r a em elv e; — a k i v e l a görög
é r i n t k e z h e t e t t a m a g a kereskedelm i é r d e k e lt­
ségén tú l , legfölebb v a la m i id e g e n v e z e tő
l e h e t e t t , a k i, l á t v a a n a i v és g y e r m e k d e d
l e lk ű görög őszinte c s o d á lk o z á sá t a n y ilv á ­
nos és az e l r e j t e t t dolgoko n, b iz o n y k ö n y ­
n y e n t ó d í t h a t o t t is a görög k ép z elet álta l
eg yszerre m e g n a g y í t o t t értékelésen.
3. De m é g h a f ö lte ssz ü k is, h o g y ilyen
nehé zségeke n k e r e s z tü l h a t o l t a görög ér­
deklődés: a kkor sem vehette á t k eleti n é p e k ­
tő l ép p e n a z t, a m it e z e k az i r a t o k á l l í t a n a k :
a filozófiát, á l t a l á b a n a t u d o m á n y t ; se m az
egyes t u d o m á n y o k t ételeit, v a g y elv eit, sem
a m e ta f iz ik á t , m e r t a m it o t t t a l á l h a t t a k ,
egészen m ás v a l a m i v o lt, m i n t a m i t a görög­
nél ta lá l u n k . Az e g y ip to m i s z á m t a n és a
b a b iló n ia i csillagásza t p é ld á u l n e m egyéb,
m i n t b á m u la t o s szívósság gal v é g z e t t e m p i­
rik u s m u n k a , egyes e s e te k összegezése óriási
a p p a r á t u s s a l k e re s z tü lv iv e ; é p p e n az h i á n y ­
zik belőle, am i _tu d o m á n n yá n e m e síti: az
elv e k ism e r e te . És é p p e n ezzel kezd i a görög
s e z t n e m éri u t ol e g y e tle n k eleti n é p sem.
A z é rt n e m v e h e t t e tő l ü k a filo z ófiá t, a t u d o ­
m á n y t sem á l t a l á b a n . Az e g y ip to m i pl. p o n ­
t o s a n m e g á ll a p ít o tta a N ílus á r a d á s á n a k
id ő s z a k a it, té rb e li h a t á r a i t , m e g k o n s tr u á lt a
zsilipjeit, g á t j a i t , fö ld m é rő m ó d s z e r e it, m e ­
ly e k k e l újb ó l f e lo s z th a tta a t e l k e k e t , de
s o h a s e m j u t o t t eszébe azt kérd e zn i: m i okozza
m in d e z t? A görög p edig ezzel kezd i; az elm é­
let, a theoria, a l á t h a t ó je len s ég ek okál kereső
felséges e l m e m u n k a az ő s a já t o s , e re d e ti
a l k o tá s a és k iv á lts á g a . L egfölebb in d ításokat
n y e r h e t e t t a görög t u d o m á n y o s szellem
ezekből az e m p irisz tik u s tö re k v é s e k b ő l, de
a s z ü lő ok, a m e ly ily m o t í v u m o k r a k i t e r ­
m e lte a t u d o m á n y t , az ő lelki a l k a t a v o lt, a
theoriára p r e f o r m á l t érte lm i szerkezete.
Még k e v é s b b é v e h e t e t t á t a görög
m e ta fizik a i t a n t a k á r E g y ip to m b ó l, a k á r
A ssz ürbó l, a k á r In d iá b ó l, ezek vallási v a g y
kozm ológiai rend szereibő l. E z e k a m y th i k u s
k é p z e t e k ug y an is tö b b é - k e v é s b b é ízléses k é ­
p e k a vilá g előállásá ró l és a d olgok s az
e m b e r sorsáról b en n e . A m y th o s te r m é s z e ­
te s e n egy szerre elégíti ki a p r i m i t í v e m b e r
vallásos, m ű v é sz i, erkölcsi és ér te lm i s z ü k ­
sé g le te it; egyszerre elm életi m e g n y u g v á s és
vallásos kielégülés. Ily e n s z e r e p e t t ö l t be a
m y th o s a görög szellem k i b o n ta k o z á s á b a n
is.
De óriási k ü lö n b s é g e t je le n t a k é t világ
k ö z t é p p e n az a t é n y , h o g y a görög ezek e t
az ősi egységbe f o n ó d o tt s z á l a k a t s z é t v á ­
la s z t ja s ezzel az ér te lm i ö sz tön n a g y k o r ú s á ­
g á t k ifejezte. E z é r t v o lt n a g y dolog az, hogy
Thales e lk e z d te k u t a t n i a z archét, a világ
e g y e te m es m a g y a r á z ó elv ét; ezzel t e r e m ­
t e t t e m e g a filo z o fá l, azaz, a t u d o m á n y t
e g y á lta lá b a n , a z t a te v é k e n y s é g e t, a m e ly
t i s z t á n a dolgo k m eg ism erése k e d v é é r t fo r­
d ítj a az é r te le m ren d sz eres m ű k ö d é s é t a
v alóságra.
K ü lfö ld i Szem le .
4. De n e m c s a k a filozófia m egindulása
id e jé n n e m v e h e t t e k á t se m m iféle kész t a n t
a g ö rögök állítólagos m e s te re ik tő l; a z u t á n
sem t e h e t t é k . A görög filozófia o ly a n szerves
és logikus fe jlő d é st m u t a t , h o g y n inc s b e n n e
hely, nincs r a j t a rés id e g e n h a t á s o k n a k . Az
a r c k é t, a v ilá g r e n d jé b e n élő végső e lv e t
keresi először az a n y a g b a n , az első v ilá g k é p
t e h á t m a t e r i a l i s t a je lle m ű m o n iz m u s. A z o n ­
b a n h a m a r ráe szm é l, h o g y az a n y a g válto­
zása é r t h e t e t l e n g o n d o la t; a z é r t r a g a s z k o ­
dik P a r m e n i d e s oly t ö r h e t et le n ü l az álla n ­
dóság, t e h á t az egység g o n d o la tá h o z — n e m
v é v é n észre, h o g y a p r o b lé m a nehézsége
m é ly e b b e n v a n : o t t , h o g y állandóság és
változás egyform án szükségesek a v i l á g m a g y a ­
rá z a th o z . M ind egy: a görög szellem le v o n ta
az akkor le v o n h a tó k ö v e t k e z m é n y t a t a n u l ­
ságból: E m p e d o k le s eg y arc h é h e l y e t t t ö b ­
b e t vesz fel, a m in é lfo g v a a v á lto z á s, azaz
elm ás u lás el n e m b ír h a t ó g o n d o l a t á t — m e g
le h e t k erü ln i. De ez a p lu r a liz m u s é p p e n
o ly a n m é ly e n logiku s, m i n t a m ily e n m é ly e n
ere d e ti görög g o n d o la t, n e m a n n a k ellenére,
h a n e m é p p e n a z é r t, m e r t k én y s z e rű . I t t
sehol sincs szükség „ i d e g e n h a t á s r a " .
5. S végre is, m i h á t ig a z á n az az id e g en
h a t á s , a k e l e tt e l közös g o n d o la t a g ö rö g ö k ­
nél? H a a le g h ív e b b le lk iis m e r e tte l végig
n y o m o z z u k , a lélekvándorlás ké p z e té re z s u ­
g o ro d ik össze. E r r e p edig j o g o sa n m o n d h a t j a
H o p fn e r, h o g y n e m k e l le t t id e g en b ő l t a n u l n a
a g ö rögnek .
6 . M ost m á r kevés h íja a t ö r té n e lm i
kép n e k . Görög filozófia v á z o lt im m a n e n s t a ­
n ú s á g a i m ellé csak a z t kell m é g h o z z á te n n i,
h o g y m i k o r a görög szellem b e l e v e te t te
m a g á t a k eleti th e o lo g ia i és m is z tik u s á r a m ­
l a t o k b a , akkor á l ln a k elé a görög filozófia
k eleti e r e d e t é t dicsérő m ű v e k , — ez a z o n ­
b a n n e m a görög szellem te r m e l ő és t e r e m t ő
k o ra , h a n e m m e gsze gén ye dése , ső t teljes
ela p a d á s a . E b b e n az ö n b iz a lm á t v e s z t e t t
k o r s z a k b a n t ö r t é n h e t e t t m eg, h o g y a k e l e t ­
ről n y e r t n é z e t e k b e n a s z ö r n y ű lelki k rízist
ide ig-órá ig mégis c s a k m e g s z ü n t e tő érte lm i
p ó tlé k o k b a n a m a g u k h a g y o m á n y á v a l ro k o n
t a n o k a t f e d e z te k föl és e m e lt e k ki; a m i k o r
is m e g i n t csak t e r m é s z e te s v o lt, h o g y m a ­
g u k a k e le tie k f e lh a s z n á ltá k a kíná lk o zó
a l k a l m a t : a görög n a i v és v ilá g életé re j a ­
v í t h a t a t l a n u l — és á l d o t t a n — g y e r m e k d e d
hálás á l m é l k o d á s á t és s i e t t e k az o ly a n elő­
kelő r o k o n s á g le szá rm az ási f á j á t m e g sz e r­
k e s z te n i, a m ily e n a görögé v o lt. A d d ig s
a d d ig is m é t e l t é k a h í r t , h o g y végre m a g a a
görög is — e l h itte .
E z a t a n u l m á n y m é ly e n t u d o m á n y o s szel­
le m ű és é p p e n o ly a n élvezetes fejte g e té se i­
n e k v á z a , m e l y e t az író v é g től-végig a t ö r ­
té n e lm i a d a t o k seregével t ö l t k i, egyszerre
s z a b a to s m u n k á t és ü d í t ő o lv a s m á n y t
n y ú j t v a . L eg v é g ü l u t a l a r r a a ta lá l k o z á s r a ,
m e l y e t n e m le h e t n e m l á t n i m e g k o r u n k
s a hellen izm u s k ö zt. Ma is m e g i n t k e le trő l
v á r j á k s o k a n az ü d v ö t : ex oriente lux. —
N y u g a t a l k o n y á r ó l beszél e g yik, k o m o ly
ér te lm i és erkölcsi erőfeszítés h e l y e t t m is z ­
tik u s se jte lm esség rő l le lk e n d e z ik a m á sik .
Jól esik ez a p á r so rn y i, de te lje s s ú l y ú fi­
545
g y elm ez te tés: „ h o g y m ily e n jo g o s u la tla n
és i g a z s á g ta l a n ez a felfogás, m e g m u t a t h a t ­
t á k az e l ő a d o t t a k " .
Tankó Béla.
Weber W ilh elm : D er Prophet und sein
Gott. Eine Studie zur vierten Ekloge Vergils.
Beihefte zu m „A lten Orient“ c. soro­
zatban. Leipzig, Hin rich, 1925. pp. 158.
Az O pus V erg ilia n u m b a n v a n eg y rö v id ,
n e h e ze n é r th e tő , m a j d n e m t a l á n y s z e r ű k ö l ­
t e m é n y a 63 h e x a m e t e r t k ite v ő , n e g y e d ik
ek log a, a m e ly a k o r s z e rű a p o k a l y p t i k a szo­
kásos g o n d o la tk ö r é b e n eg y m essisási h i v a ­
t á s r a s z ü l e t e t t , v a g y sz ü le te n d ő G y e rm e k
későbbi s o rsá ró l m o n d jö v e n d ö lé s t. E z a
k ö lte m é n y n a g y s z e r ű a n y a g o t n y ú j t a v a l ­
lá s t ö r t é n e t i k u t a t á s s z á m á r a és a k ö lte m é n y ­
n e k e b ből a különleges s z e m p o n t b ó l való
feldolgozása e d d ig c s a k a z é r t k é s e tt , m e r t a
filológia és p ed ig n e m c s a k a rége bb i id ő b e n ,
h a n e m é p p e n a le g u tó b b i é v tiz e d e k b e n , o ly a n
g o n d o s a n f e l k u t a t t a az ek loga m in d e n r e j t e t t
v o n a t k o z á s a it , m in d e n h o m á ly o s h e ly é t,
h o g y m á r s z in te le h e t e t l e n n e k l á t s z o t t róla
ú j a t m o n d a n i.
A le g n e h e z e b b k érd é s, h o g y ki v o lt az a
G y e rm e k , a k irő l i t t Vergilius beszél. A filo­
lógus m a g y a r á z ó k s z e r in t le h e t szó A s in iu s
P o llió n a k, a k ö ltő a k k o r i p a t r o n u s á n a k ,
f iá ró l; t ö b b e n g o n d o lta k a z o n b a n v a g y m a ­
g á n a k O c t a v i a n u s n a k S c r ib o n ia tó l sz ü le­
t e n d ő g y e r m e k é r e , a k i, m i n t t u d j u k , n e m
fiú, h a n e m a r o m l o t t erkölcsi életé ről h í r ­
h e d t J u l i a l e t t , v a g y p ed ig O c ta v ia és A n ­
to n iu s g y e r m e k é r e , a k i a k é t v erse n g ő fél,
O c ta v ia n u s és A n to n iu s k ö z ö t t lé tr e j ö t t
b r u n d is iu m i b é k e b iz to s ít é k a és z á lo g a l e t t
voln a .
Most c s a k n e m egy id ő b e n k é t n é m e t
t u d ó s , E d w a r d N o rd en és W ilh e lm Weber
v e t t e b e h a tó v iz s g á l a t a lá a híres k ö l t e m é n y t
és m i n d k e t t ő n e m filológiai t é m a k é n t d o l­
g o z ta fel a t á r g y á t , h a n e m a k ö lte m é n y g a z ­
d ag v a l l á s t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s a i t i g y e k e z e tt
f e lk u t a tn i.
M in th o g y i t t Weber t a n u l m á n y á r ó l v a n
szó, N o rd en k ö n y v é r ő l (Die G e b u r t des
K in d e s , T e u b n e r.) egész r ö v id e n i t t csak
a n n y i t kell m e g e m líte n i, h o g y a n a g y n é m e t
tudós te lje se n s z a k ít a filológiai k u t a t á s
e d d i g ie r e d m é n y e iv e l a G y e r m e k e t m e g fo sz tja
m i n d en tö r t é n e l m i lé tez éstő l és az egész
ec lo g á t ú g y t e k i n t i , m i n t a le g tis z tá b b
a l e x a n d r ia s tí lu s b a n í r t e n k o m i u m o t a S o l
J n v ic tu s, a d e c e m b e r 24— 25. és j a n u á r 5— 6 .
k ö z ö t t m e g ú ju ló n a p m is z tik u s ü n n ep s ég é re .
W ilh e lm W eber ezzel s z e m b e n v is s z a ­
m e g y a tö r t é n e l m i a la p o k h o z . A k ö lte m é n y
v a ló d i t á r g y á n a k n e m a n n y i r a a G y e r m e k
sz ü letésé t, m i n t i n k á b b a születés k ö v e t k e z ­
m é n y e i t t u d j a és íg y véli, h o g y a k ö ltő h o ­
m á ly o s s y m b o l u m o k b a n b u r k o l t h ó d o l a t t a l
s e n k i t m á s t n e m ü n n e p e l, m i n t a n e g y v e n es
é v e k (a k ö lte m é n y k e le tk e z é s é t p o n to s a n a
K ri s z tu s születése e lő tti 41. és 40. é v f o r d u ­
ló já r a le h e t te n n i ) iu v en is Caesar-j á t , a k i a
későbbi e s z te n d ő k b e n v a l ó b a n a p a x R om a n a
m e g a la p ító j á v á , a h á r o m p o l g á r h á b o r ú b a n
546 K ü lfö ld i S zem le.

e lc sig á z o tt n e m z e d é k n e k valóságos M egvál­ m á s n a k m u t a t j á k a h a r m a d i k század beli

t ó j á v á le tt. v a l lá s a la p ító t, M a n it, a k i a h a r m a d i k s z á ­
W eber f o n t o s n a k t a r t j a a z t, h o g y a z a d b a n k e z d e t t el t a n í t a n i 26 éves k o r á b a n és
h e t e d i k s o r b a n a d em ittitu r ige n e m jö v ő idő, a k i t h a t v a n éves k o r á b a n a z o r o a s z tr iá n u s
t e h á t n e m f e lté tle n jóslás, h a n e m i n k á b b p a p o k á r m á n y k o d á s á r a a perz sa k ir á ly v é ­
a n n a k a m á r m e g t ö r t é n t t é n y n e k leírása, g e z t e t e t t ki és t e t t v é r t a n ú v á . P ro f. B u r k itt
a m i t ő l a gens ferrea, a véres h á b o r ú k b a n e b b e n a kis k ö n y v é b e n , a m e ly ered etileg
m e g k ín z o t t n e m z e d é k v á r h a t j a a gens aurea n e h á n y felolvasásból álló s o r o z a t, e z t az új
e lk ö v et k e z é s é t. Í gy l e t t V ergilius, a k ö ltő , M a n it m u t a t j a be és a r r a a m e ggy őződ ésre
p r ó fé tá ja O c ta v ia n u s apoth eo sisá n a k , — j u t , h o g y a m a n ic h e iz m u s b a n s o k k a l tö b b
a m e ly v a l ó b a n b e k ö v e t k e z e t t p á r évvel az a k e r e s z ty é n elem , m i n t a z t m é g a legutóbbi
a c tiu m i c s a ta u t á n , a m i k o r a r ó m a i b i r o d a ­ é v e k b e n is f e lt é te le z té k és a m i n t Í r n a k a
l o m b a n e l k e z d ő d ö tt az ő s k e re sz ty é n eg y h á z m a n ic h e iz m u s r ó l m é g a le g m o d e r n e b b vallás-
tö r té n e té b e n o ly a n n a g y f o n to s s á g ú szerepet t ö r té n e lm i k é z ik ö n y v e k is. Szerinte Mani
já ts z ó csá sz á r-k u ltu sz gyors elterjedése. v a llá s a heresis v o lt, de B a rd a se n e s és M a r ­
A t a n u l m á n y a la p té te le , h o g y a k ö l t e ­ c ion ré v é n egészen k e r e s z ty é n a l a p o k r a épült
m é n y b e n szereplő nascens p u e r (vs. 8 .) és f el és m a g a M ani, b á r m e n n y ir e v o lt is h a ­
" parve p u e r “ (vs. 60.) az ecloga ír á s a k o r t á s a a l a t t az a k k o r i K e le t so k f a n t a s z t a ,
h u s z o n k é t esztend ős O c ta v ia n u s le n n e, t e r ­ t a r k a v allás r e n d s z e r é n e k , J é z u s t is m e r te el
m é sz e te s e n ig e n m erész állítá s, de a szerző m i n t l e g h a ta lm a s a b b e lő d jé t, ak irő l egészen
o ly a n ap ró lé k o s g o n d d a l és o ly a n t u d o m á ­ a gnosz tic izm u s szokásos t a n a i s z e r in t t a ­
n yos felk észültséggel veszi v iz sg á la t alá a n í t o t t , és m a g á t az á l t a l a m e g íg é r t P a r a ­
messze s z étá g az ó h á t t e r e t , a m in az ecloga k le to s - n a k t e k i n t e t t e . A k ö n y v p o n to s fo rd í­
felépül; a pe rz sa és h i n d u ( k ev é sb b é az t á s b a n közli az e r e d e ti t ú r k e s z t á n i , kínai
e g y ip to m i és h e llé n ista zsidó) m e ssia n ik u s n y e l v e n í r t m a n ic h e u s h i t v a llá s t, m e ly az
ir o d a l m a t , a N a g y S á n d o r a p o t h e o s is á v a l a la c s o n y a b b r e n d , a „ h a l l g a t ó k " részére
k a p c so la to s f o r r á s o k a t o ly a n rész letese n t á r ­ k észü lt; ez a h itv a llá s a z o n b a n m á r a tibeti
g y a lja , h o g y a m a g a á llítá s a it m é g m in d ig b u d d h iz m u s b e f o ly á s á t t ü n t e t i fel. U g y a n ­
e lfo g a d h a tó b b á t u d j a te n n i, m i n t a k á r csak közöl a p p e n d ix b e n egy m a n ich e u s
N o rd en , a k á r az ek lo g a filológus m a g y a r á z ó i. l i t u r g i á t (az e r e d e ti szír n y e l v e n k és zü lt) és
A mi s z e m p o n t u n k b ó l k ü lö n b e n alig eg y szo g d ian n y e l v e n írt e v a n g é liu m i o lva só­
v a n n a g y o b b jelentősége a n n a k , h o g y Weber k ö n y v f o r d ít á s á t. M áthé Elek.
új fe lfo g á s á t a G y e r m e k s z e m é ly é t illetőleg
e lfo g a d ju k -e , v a g y p edig ezt a t a n u l m á n y t D . Dr. Saeger Paul: Festland. I., II
is eg y ú ja b b h iá b a v a ló k ís é rle tn e k t a r t j u k k ötet. F. A . P erthes, Stuttgart— Gotha. II.
az ekloga kö rü li e l o s z l a t h a t a t l a n n a k lá tsz ó πάντα ρεῖ m in d e n fo ly ik és i d e s to v a h á n y ja
h o m á ly felderítésére. V iszont a h á t t é r g o n ­ a h a b és h a j t j a a t a n í t á s n a k a k á r m i szele a
dos részletességgel k é s z ü lt r a jz a f e lté tle n ü l m a e m b e r é t. S z ü k s é g ü n k v a n , m o n d j a a szerzi
n a g y é r t é k e t je le n t. E z a h á t t é r a hellén- h o g y lelki é l e t ü n k é p s é g é n e k véd elm ére
ró m a i v ilá g n a k a K ri s z tu s születése e lő tti h a t a l m a s , m in d e n ellen á llá sra a lk a lm a s véd
é v s z á z a d a , a m i h o ssz ú v a j ú d á s u t á n v ilá g ra g á t a t é p íts ü n k . H o g y e z t m e g le h e s s ü k , meg
h o z t a a r ó m a i b iro d a lo m cs odálatos s z e r v e ­ kell t a l á l n u n k a „ F e s t l a n d “ -ot, a szilárd
z e té t. A k ö l t e m é n y ír á s a k o r m é g teljes v o lt f u n d a m e n t u m o t . A z első k ö t e t b e n „ W e g e
a b i z o n y ta l a n s á g , az egész görögül és la tin u l z u r W i r k l i c h k e i t “ cím en a z o k r a az u t a k r a
beszélő v ilá g teli v o lt eg y n a g y v e z e tő sze­ m u t a t reá, a m e ly e k az iste n i k ije le n tés való ­
m élyiség, eg y is t e n n é m a g a s z t o s u l t és m a ­ sá g áh o z , m i n t lelki és k ü lö n ö se n erkölcsi
g a s z to s í to tt em b e r, sőt a le g tö b b s z ö r m in d e n é l e tü n k e g y e tle n a b s z o lú t erősségű b á z is á ­
r a c io n á liz m u s n é lk ü l eg y is te n i M egváltó hoz vez éreln ek . A m á s o d ik k ö t e t n e k alcíme
u t á n i v á g y a k o z á s s a l. E n n e k az eg y e te m es „ W e g e z u C h r i s t u s “ . E z a rész e m lé k e z te t
M e ssiá s-v á rá sn a k n a g y s z e r ű r a jz a te szi Weber Carnegie L. S im p so n s k ó t t h e ologus k ö n y ­
k ö n y v é t n é l k ü lö z h e te tle n n é m in d e n k i s z á ­ vére, a k i „ T h e f a c t of C h r i s t “ cím en t á r t a
m á r a , a k i az Új T e s t a m e n t u m v ilá g á n a k fel az ö rö k n a g y t é n y b e n a m o z d íth a tla n
M essiás-váró h i t é t a l a p o s a n ism e r n i a k a r j a . ország a l a p j á t . Vonzó a l a k o k b a n m e gjelenő ,
M áthé Elek. m in d e n r é sz le té b e n elev e n en , élvezetesen,
n a g y th e o lo g ia i és filozófiai t u d á s s a l m e g í r t
B urkitt F. C.: The R eligion of the ap ologia a S aeger k ö n y v e az e v a n g é liu m i
M anichees. Cambridge. U niversity Press, 1915 k e r e s z ty é n s é g f u n d a m e n t á l i s , é le tfo rm á ló és
Pp. V III + 1 3 0 . v i g a s z t a lá s o k b a n b ő v ö lk ö d ő ig a zsá g ai m e l­
A m a n ic h e iz m u s a z o k közé a régi h e r e ­ l e t t . M in t a szerző is m o n d ja , e lső so rb a n
z is e k közé t a r t o z i k , a m e ly e k e t csak ellenfe­ l a ik u s o k s z á m á r a í r t a ezek e t az e lő a d á s o k a t ,
le ik i r a t a ib ó l, e b b e n az e s e tb e n első sorban de h a s z o n n a l o l v a s h a t j a e z ek e t a th e o lo g us
A u g u stin u s k ö n y v e ib ő l i s m e r tü n k . A leg­ és g y a k o rló l e lk ip á s z to r is és k ü lö n ö se n a
u tó b b i, é v t iz e d e k a l a t t a z o n b a n közép- és váro si ig e h ird e tő , az intellig ens if jú s á g k ö ­
k elet Ázsia is m e r e tle n m esszeségeiből egész ré b e n forgolódó m u n k á s t a l á l e z ek b e n a
csomó o ly a n k é z ir a t k e r ü l t elő és v á l t is m e ­ n ehé z s z o lg álat végzéséhez a lk a lm a s a n y a g o t,
re te ssé , a m e ly e k t ö b b e k k ö z ö t t a m a n ic h e iz ­ so k o ly a n ré s z le te t, a m e ly segíti ő t, a szerző
m u s t is egészen új sz ín b e n t ü n t e t i k fel. E ze k je ls z a v á v a l élve, „ l a p id e s m o v e r e “ , elhá­
az e r e d e ti m a n ic h e u s f o rrá so k b ó l sz á rm a z ó , r íta n i az „ i g a z s á g “ b e f o g a d á s á t gátló a k a­
ó -tö rö k , szogdian (egy régi pe rz sa d ia le k tu s) d á ly o k a t. Á ra a k ét k ö t e t n e k 5 M.
t ú r k e s z t á n i és kín a i n y e l v ű i r a t o k egészen Bilkel Pap István.
K ü lfö ld i Szem le.
Der junge W ichern. Jugendtagebücher.
Kiadja D. M. Gerhardt, a R auhes H aus le v él­
tárosa. A gentur des R auhen H auses. 1985.
Hamburg.
A n é m e t belmisszió a t y j á n a k if jú k o r i
(16— 17., 18. és 21 éves k o r á b ó l s z á rm a z ó )
napló fe lje g y zé seit, ö n v a l lo m á s a it a d t a ki
teljes te r j e d e l m é b e n a R a u h e s H a u s le v él­
tá ro sa e b b e n a 288 oldalas te ste s k ö te tb e n ,
m e ly b ő l a je g y z e t r o v a t 38 o ld a lt tesz ki.
W ich e r n é le tra jz író i bőséges k i v o n a t o k a t
k ö z ö lte k m á r ré g e b b e n eb b ő l a k é z ir a to k b a n
h e v e r ő kincses t á r h á z b ó l , W i ch e rn fia p edig
a t y j a ö s s z e g y ű jt ö tt i r a t a i első k ö t e t é b e n
e g y h a r m a d á t ki is n y o m a t t a a z if jú k o r i n a p ­
l ó k n a k , az a n y a g k i v á l a s z tá s á b a n a z o n b a n
tú ls á g o s a n s k r u p u ló z u s v o lt s i p a r k o d o t t a
e m b e r i o ld a lt elsu ro ln i, h á t h a á r t a n a az
egyháztörténeti alak k á n ö vekedett nagy
k e r e s z ty é n egyéniség n im b u s z á n a k . A jelen
k ö n y v k ia d ó ja , s z ig o rú a n t u d o m á n y o s m ó d ­
sz erek k e l, a 19-ik sz á z a d elei H a m b u r g
egész t á r s a d a l m i é le té t, az a k k o r élő s z e m é ­
ly e k k el a j e g y z e te k b e n f e lt á m a s z t v a , o d a ­
á l lítj a az if jú W i ch e r n feljegyzései m ö g é s
a p r o t e s t á n s k e r e s z ty é n s é g e g y ik le g n a ­
gy o b b m o d e r n e g y é n isé g ét t ö r t é n e t i m iliő­
jé b e v isszah e ly e zv e , t á r j a fel a n n a k if jú k o r a
külső és belső fejlődését.
H a v a l a k i s e m m it n e m t u d is a r r ó l, ki
v o lt W i ch e r n s ú g y k e z d i o lv a sn i a n ap ló
feljeg y zé se k et, a k k o r is, h a érzéke v a n a
lélekfejlődés m is z té r i u m a i i r á n t , az e m b e ri
lélek v ilá g iro d a lm i é r t é k ű m e g n y ila tk o z á s a i r a
ta lá l e z e k b e n az ö n v a l lo m á s o k b a n , m e ly e k r ő l
ír ó ju k m o n d ja ö n m a g á n a k : ,,a n a p ló írá s
m in d e n b iz o n n y a l e g y i k le g jo b b m ód a m a ­
g u n k m eg ism erésére. C sod ála to s, h o g y az
e m b e r a le g k ö n n y e b b e n és legszív ese b b en
a z t h a g y j a fig y e lm e n k ív ü l, a m i a le g k ö ze­
lebb v a n h o z z á és ez önm aga; aki e z t felis­
m e ri, a n n a k se m m i e s z k ö z t n e m s z a b a d k i ­
haszn álatlanul hagyni, hogy te k in te té t, —
a m e ly m in d ig a t á v o l b a k a l a n d o z ik , m íg a
m e g térés p a r a n c s á t n e m h a l l o t t a , ö n m a g á b a
és ö n m a g á r a v i s s z a f o r d íts a “ . A vallásos élet
k ib o n ta k o z á s a i r á n t é r d e k lő d ő e m b e r pedig
it t , e z e k b e n az I s te n színe e l ő tt való ö n v iz s ­
g á l a t r a s z á n t so r o k b a n , az if jú lé lek szűzi
s z e m é rm e te s s é g ű vallásos m e g n y ilv á n u lá s a i
b a n az I s te n m ű h e ly é b e p i l l a n a t h a t be, ahol
az e m b e r t f o r m á lja .
G irg en so h n v alláspszich ológus eg yenesen
A u g u stin u s V a llo m á s a iv a l á llítja e g y r a n g b a
W ich e r n if jú k o r i n a p l ó it. De m íg o t t egy
é r e t t s ö n m a g á t ism erő férfi t e k i n t vissza
m ú l t j á r a , i t t egy 16 éves if jú írás k ö z b e n ,
éjjeli ó r á k b a n , l á m p a f é n y m e l l e t t áll m e g
I s te n színe e l ő t t s ír ja n a p l ó j á t , h o g y m e g ­
ism e rje ö n m a g á t. Míg o t t m á r t u d a t o s ,
h o g y I s te n h o g y v e z e t t e és m i t v é g z e t t éle­
té b e n , i t t é p p e n m o s t v a n I s te n k e z é b e n a
lélek s az élet m in d e n n a p i esem é n y eib ő l s
le lkére g y a k o r o lt h a t á s o k b ó l b e t ű z h e ti, h o g y
m i t a k a r vele Isten .
Ilyen n a p ló feljegyzései a k e r e s z ty é n s é g ­
n e k n a g y o n csekély s z á m m a l v a n n a k s ez ek
k ö z ö t t W ic h e rn é é p p e n ta n u ló és p a p n ö v e n ­
d é k k o rá b ó l a le g k la s s z ik u s a b b a k közé t a r ­
to z n a k . H á t h a m é g ú g y n é z ü n k r á ju k , h o g y
547
e z e k a n n a k az i f j ú n a k feljegyzései, a k i t az
e g y h á z t ö r té n e l e m a belm isszió a t y j á n a k n e ­
vez el később.
W i ch e r n f i á n a k felesleges v o lt a t y j a
i f jú k o r i n a p ló ib ó l egy s o r t is k ih a g y n i. E z
az a n im a ca n d id a im á d k o z v a élte á t if j ú s á g á t
s im á d k o z v a k ü z d ö t t e ki a t i s z t a ifjú sá g o t.
M egelevened ik e l ő t t ü n k az egész h a m b u r g i
eg y h á z i éle t, a családi sz o k á so k , a le lk ip á s z ­
to r o k m élységes lelki h a t á s a , a g y ó n ta tó
e v a n g é lik u s p a p o k , m i n t lelki g o nd ozók , a
k o n firm á c ió h a t á s a az i f j ú W ic h ern életére.
A t a n u l ó é v e k b e n k i f e j t e t t óriási s z o rg a lm a ,
a b ib li a o lv a s á s b a n n a p o n k é n t 2— 3 órás
g y a k o r la ta . K i b o n ta k o z ik a p ie tiz m u s h a ­
tá s a az ifjú sá g és a h a m b u r g i tá r s a d a l m i
életre. L á t j u k szívós k ü z d e lm é t a f elim ert
h ib á iv a l s z e m b e n , m e ly e k e t a le g h a js z á lfi ­
n o m a b b m e g n y ilv á n u lá s a ib a n is észre vesz.
M ajd a XIX. s z á z a d le g n a g y o b b th e o lo g u sá v a l
S ch le ie rm a c h e rre l való t a lá l k o z á s a p o m p á s
b e t e k i n t é s t a d a n a g y sz em é ly isé g e k n e k a
th e o lo g u s if jú s á g r a g y a k o r o lt h a t á s á r a . —
E z e k a n ap ló fe lje g y z é se k é l é n k e n m e g v ilá ­
g ítjá k , h o g y h o l és m i k é n t dől el egy t h e o l o ­
gus so rsa f e jlő d ésé n ek éveiben.
W i ch e r n m á r 16 éves k o r á b a n eg y égő
vallásos személyiség. L é n y é n e k n e m egy
d a r a b j a , h a n e m t a r t a l m a a religiositas.
M in d e n t vallásos szellem m el l á t m eg, m i n ­
d en h e z h ív ő kézzel n y ú l s b e n n e m in d e n
külső h a t á s valláso s é lm é n y e k e t, re fle x ió k a t
t á m a s z t . E g y -e g y n aplófeljegyzése végén
e l le n á llh a ta t la n u l f a k a d fel lelke m é ly é rő l az
im a , m a j d m i n t h im n u s z , m a j d m i n t forró
k ö n n y e k k ö z t kiö m lő b ű n b á n a t , ö n v á d és
k ie ng esz telődés.
A p r o t e s t á n s k e r e s z ty é n s é g n e k A u g u ­
stin u sé h o z h a s o n ló , h a k la s s z is á b a n a z t el
n e m is érő d o k u m e n t u m a ez az if jú k o r i
n a p l ó g y ű jte m é n y , m e ly v allás p szic h o lo g u so k
n a k valóságos k in c s e s - b á n y a , v allá s -p e d a g ó
g u s o k n a k és the o lo g ia i s z e m i n á r iu m o k n a k
n élk ü lö zh ete t l e n t an ulm á n y .
Szabó Imre.
Dr. K arl K eller: Landw irtschaft und
F ürsorgeerziehung. A gentur des rauhen H au ­
ses. H am burg. 1985. Á ra 6 R m .
Ú g y a k ö z ig a z g a tá si s bírói h a t ó s á g o k ­
n a k , m i n t k ü lö n ö s e b b e n a p e d a g ó g u s o k n a k ,
eg y h á zi k ö r ö k n e k m in d ig n a g y g o n d o t o k o ­
z o t t a n n a k a súlyo s k é r d é s n e k hely es m e g o l­
d ása, m ily e n eszkö zök ig é n y b e v é te le s
m ily e n m ó d o n a l k a lm a z á s a b i z to s ít a n á leg­
jo b b a n a helyes ú tr ó l l e t é r t g y e r m e k e k és
if ja k m e g j a v í t á s á n a k , a m a g u k , a t á r s a d a ­
lom s I s te n s z á m á r a m e g m e n t é s é n e k n a g y
célját. A k ü lö n b ö z ő k ísé rle te k s a l k a l m a z o t t
m ó d s z e r e k egyik év e l fo g lalkozik szerző,
a m ik o r a ja v ít ó i n t é z e t e k n e k m e ző g a zd a ság i
ü z e m m e l felszerelését a j á n lj a s e re n d s z e r
f e lh a s z n á lh a tó s á g á t s f o n to s s á g á t p r ó b á lja
k if e jte n i. S z á n d é k o sa n h a s z n á lo m a „ p r ó ­
b á l j a “ kifejezé st, m e r t m á r előre m e g kell
á l la p í ta n o m , h o g y a kérdés m ódsz eres k ife j­
tése n em m in d e n b e n sik e rü lt n e k i, a m e n n y i
ben, ahol a nevelői v o n a t k o z á s o k k i h a s z n á ­
lá sá ró l s a m e z ő g a z d a sá g i m u n k a egyes
n e m e in e k nevelői célra m ik é n t é r té k e s ít é ­
548
séről kellene szó lnia, a le g tö b b e s e tb e n m e g ­
elégszik ig e n e g y s z e rű és k ö n n y e d u t a l á s ­
sa l, h o gy e n n e k v a g y a n n a k neve lő i érté k e
v a n , de hogy ez m ib e n áll s a cél érd e k é b e n
m i k é n t h a s z n o s ít h a tó , a n n a k p ed a g ó g ia i s
m e t h o d i k a i b ő v e b b k ife jté sé v e l t ö b b h e ­
ly e n adós m a r a d .
E n n ek a h iá n y n ak dacára a m ű alkal­
m a s segédeszköz a kérdé s t a n u l m á n y o z á s á ­
sá hoz, m e r t so k g y a k o r la ti g o n d o la to t v e t
fel, t o v á b b v i h e t ő s v ie n d ő e s z m é t ü t m eg,
a n é m e t p r a x is b ó l e s z m é lte tő p é l d á k a t a d
s h e ly e se n i r á n y í t j a a fig y e lm e t a z o k r a a
fontos s z e m p o n t o k r a , a m e ly e k a j a v í t á s r a
s z o ru ló i j f ú k o r ú v é d e n c e k nevelése s m e n ­
té se é rd e k éb ő l a m e z ő g a z d a sá g i m u n k á t
k iv á ló a n f e lh a s z n á lh a tó e s z k ö z k é n t a j á n l ­
j á k . A cé lt is h e ly e se n tű z i ki, m i k o r h a n g ­
sú ly o z za , h o g y az ily in té z e te k b e n n e m
sz a b a d a m u n k á t b ü n t e t ő eszközzé le ­
s ü ly e d n i e n g e d n i, n e m is p u s z t á n a m u n k á r a ,
h a n e m a m u n k a á l t a l való neve lé s a f e la d a t
a r r a a cé lra, h o g y az i f j a k r a g y a k o r o lt h a t á s
f o ly tá n az é r z ü le tb e n a k í v á n t v á lto z á s
(ja v u lá s ) álljo n elő, h o g y a je lle m e r ő s b ü l ­
jö n s a te sti-le lk i e rő k h a r m o n i k u s a n fejlő d ­
j e n e k . J ó l á l l a p í t j a m eg, h o g y n e m a m u n ­
k á r a sz o rító rideg, le lk e tle n k é n y s z e r, h a n e m
a t á m o g a t ó s z e r e te t t u d j a c s a k az i f j a k a t
m e g n y e r n i s k is z a b a d íta n i t é v e s z t e t t m ú l t ­
j u k ferd e s végz etes k ö v e tk e z m é n y e ib ő l,
h o g y az in t é z e t i életből k ik e r ü l é s ü k u t á n is
biz to s t á m a s z t s az új k ü z d e lm e k k e l s k ísé r­
t é s e k k e l s z e m b e n m e g b íz h a tó t a r t a l é k e r ő t
n y e r je n e k . A kérdé s t e h á t az, h o g y t u d u n k
a le g tö b b s z ö r v á ro si i f j ú b a n a r e á nézve
i d e g e n s z e r ű g a z d as ág i m u n k a i r á n t é r d e k lő ­
d é s t és ö r ö m e t k e lte n i s a m ezei fo g lalk o z­
t a t á s ú t j á n n eve lői c é lo k a t elérni? ( 10 . l .)
A f e le le ta d á s e l ő t t szerző a kérdés
p e da gógia i m ú l t j á t is m e r te t i. R é g i tö r e k v é s
a z o k a t az é r t é k e k e t s e l ő n y ö k e t, m e ly e k a
m ezei é le tb e n s m e z ő g a z d a sá g i m u n k á b a n
k ín á lk o z ik , a nevelés cé lja ira felha szná lni.
Feilenberg 1804-ben a l a p í t o t t a a t í p u s k é n t
szereplő „ s z e g é n y e k i s k o l á j á t “ H o fw y lb a n ,
m e ly b e n a fo glalkozás k ö z p o n t j á v á a m ező-
gazdasági m u n k á t te tte s ezt a m u n k á t
n ev e lé ssé m a g a s z t o s í t o t t a . A la p e lv e v olt
u g y a n is , h o g y az i n t é z e t n e k a s a j á t erejébő l
kell m a g á t f e n t a r t a n i , de é p ú g y h a n g o z t a t t a ,
h o g y a le g n a g y o b b a n y a g i e r e d m é n y n e k
h u m á n képzéssel kell t á r s u l n i. T a n í t v á n y a ,
W ehrli, c s a k n e m h i m n u s z t ze ng a földmű­
velésről s m ezei m u n k á r ó l : E g y foglalkozás
se m s z o lg á l ta tj a m i n d e n n e m ű k o r ú s n e m ű
e m b e r s z á m á r a a h a s z n o s s az egészségre
k e d v e z ő m u n k á l a t o k n a k o ly a n sokfélesé­
g é t s g a z d a g s á g á t; egy h i v a t á s á g se m n y ú j t
a n n y i a n y a g o t és a l k a l m a t az összehasonlí­
t á s r a s m e g k ü lö n b ö z te té s r e , s o k o ld a lú s z e m ­
lé le tre , éles m egfigyelésekre, össz eka pcso ­
lá s ra , s z é tv á la s z tá s r a , k ö v e t k e z te t é s r e , —
a n n y i a l k a l m a t a M in d e n h a tó i r á n t i h á l á r a ,
s z e r e te tr e , t i s z te le t r e s az é rz ü le t á t n e m e ­
sülésére; e g y foglalkozás se m t u d j a ú g y az
in té z e th e z k ö tn i az i f j a k a t s n e m képes
a n n y i r a tá r s n e v e l ő ü l és t a n í t ó u l szerepelni,
m i n t a g a z d as ág i m u n k a . M a g a is v e l ü k él,
v e lü k dolgozik s a m in d e n k o r i m u n k a k ö z b e n
K ü lfö ld i Szem le.
b e h a tó s szem léletes e l ő a d á s o k a t t a r t n e k ik
s r á v e z e ti ő k e t, h o g y a kis d o lg o k b a n is a
k i t a r t á s és a h ű sé g a s ik e r t i t k a , e z ért n e m
s z a b a d s e m m it is csak félig csinálni. M inden
m u n k a nevelőeszköz, m o n d ja , de a le g a l­
k a l m a s a b b erre a m ezei m u n k a . A W e h r li-
is k o l á k ezeken az a l a p o k o n é p ü l te k s t e t t e k
n a g y s z o lg á la to t az ifjú sá g helyes i r á n y ú
nevelése te ré n . R o k o n e lv e k e t h a n g o z t a t
Lange (1836), a k i m á r a z t is n a g y e l ő n y n e k
l á t j a , h o g y a v id é k e n ta r t ó z k o d á s t á v o l ­
t a r t j a a g o n d o z a tla n v a g y j a v í t á s r a szor u l t
i f j a k a t a v á ro s k áro s befo ly á saitó l. I t t
h iá n y z ik a n a p l o p ó k rossz p é ld á ja , a v á ro s
fén y ű z ő , d ú sla k o d ó , lé h a , b u ja é le tm ó d ja ;
a g y e r m e k m e g sz o k ja az egyszerű, te r m é s z e ­
tes é le tm ó d o t. „M inél k ev e se b b sz ük ségle t,
a n n á l b o ld o g a b b élet, h a n g z ik e g y ik m a x i ­
m á j a . A m ezei m u n k a valóságos o rv o ssá g a
v á ro s fizikai s m o rális r a g á ly a i ellen. M u n k a -
s z e r e te t és m egelégedés a k é t a la p e ré n y ,
a m i t a n ö v e n d é k e k b e n ki kell fejlesz tem .
K ü lö n ö se n a k e r té s z e te t t a r t j a e t e k i n t e t ­
ben f e l ü l m ú l h a t a t l a n n eve lő eszköznek. —
S z e re tn é az egész fö ld e t k e r t t é v ará zso ln i,
h o g y v is s z a t é r je n az e lv e s z te tt p a r a d ic s o m .
Az á lla n d ó foglalkozás k észít elő az életre,
acélozza m e g az i z m o k a t s e rősíti m e g a
f iz ik u m o t. Az önállóság fejlesztése céljából
az in té z e ti k ü lö n b ö z ő á llá s o k a t ifj a k k a l tö lti
be. L e g f o n to s a b b n a k a z o n b a n a n eve lő
sz em é lyze t k é r d é s é t t e k i n t i . S ajnos, m o n d ja
egy ú ja b b k o r i vez ető, h o g y a m i k e r té s z e in k
n e m n e v e lő k s a m i n e v e lő in k n e m k erté sze k .
T is z tá b a n v a n azzal, h o g y a leg jelen tő se b b
dolog a szellem, a m ib e n a m u n k a folyik.
A v e z e tő sz em é ly éb e n a g y a k o r l o t t g a z d á ­
n a k s a k é p z e t t n e v e lő n e k kell eg yesülni,
m e r t csak eg y ily e n e m b e r t u d a n ö v e n d é ­
k e k b e n a m u n k a i r á n t é r d e k lő d é s t és ö r ö m e t
kelten i. W ichern (1808) is a m u n k á b a n te lje s
v ilág osságg al ism e ri fel az erkölcsi é r té k e t
s a m a g a g y a k o r l a t á b a n vez érelv e: a m u n ­
k á b a n a gaz d aság i cél m in d ig defe rá ln i t a r ­
t o z ik az erkölcsinek. Or a e t l a b o r a — a
m u n k a im á d s á g g á , i s t e n ti s z te le tté m a g a s z ­
t u lj o n . M in de n m u n k a é r té k e s , de a s z a b a d ­
b a n v é g z e t t m u n k á n a k különös becse v an .
Ő is n a g y r a é rté k e li a k e r t i m u n k á t , ép p e n
e z é r t m in d e n n e v e ltj é n e k k ü lö n k is k e rte t
jelöl k i, m e r t a s a j á t k e r t n a g y s z erep e t
j á t s z i k a g y e r m e k é leté b en , á lla n d ó örö m s
ú j, m e g új felfedezések v ilá g a az n ek i. Az
ízlés s sz épsé gérze t k ifejlesztésére m e g b e c s ü l­
h e t e tl e n a lk alo m . Gr. Recke, az első m e n h á z
a l a p ít ó ja (1819) s z e r in t a m e ző n , ré te n , k e r t ­
b en k in n v é g z e t t sokféle foglalkozás az
in te llig e n c iá t je le n tő s e b b e n fo kozza, m i n t
b á r m i szob ai v a g y g y á ri m e c h a n ik u s m u n k a .
Ő is m in d e n k i n e k a d s a j á t k e r t e t , m e r t a
gyönge n ö v é n y e k s v ir á g o k á p o lása , ép úgy,
m i n t a zene, a f in o m a b b érz ése k f e lk e lté ­
sére, n em esítésé re szolgál. Az a gond,
a m iv e l a g y e r m e k k e r t j é t á p o lja , sokszor
k e z ü n k b e a d j a a k u l c s á t a g y e r m e k e g y é n i­
sége is m e r e té n e k s nevelése i r á n y á n a k . —
Bodelschw ingh, az „ a la m iz s n a h e l y e t t m u n ­
k á t !" híres jelszó k ib o c s á tó ja , a lá p v i d é k e k ­
n e k k u ltu r c é lo k r a m e g h ó d ítá s á t fontos n e m ­
z e tg a z d a s á g i é r d e k n e k t e k i n t e t t e , de az
K ü lfö ld i Szem le.
első c é ln a k n e m a l á p t e r ü le t, h a n e m az
e m b e r m e g s z a b a d ít á s á t t ű z t e ki (15— 32.).
E z e k u t á n v e t i fel s z e r z ő n k a k é r d é s t:
É r v é n y e s e k ezek az e lv e k k o r u n k b a n is?
H o g y a k ö r n y e z e tn e k , a k ülső v is z o n y o k n a k
a g y e r m e k m i k é n t fejlődésére befo ly á sa v a n ,
t a g a d h a t a t l a n ; de m e n n y ir e t e r j e d ez a
befolyás, ez i t t a p r o b lé m a . V id é k e n m á s az
éle ts tílu s, i t t m i n d e n o ly a n t ö m ö r és v aló d i,
v a l a m i őste rm ész ete ssé g beszé db en, g o n d o l­
k o z á s b a n , cselekvésben. N incs á llan d ó iz g a ­
t ó a n y a g , m e ly az id e g e k e t új és új élv e z e ­
t e k r e csiklan dozza; n e m m i n t h a a f a lu n e m
ism e r n é az é l v e z e te k e t, de i t t ez is n a i v a b b ,
t e r m é s z e te s e b b ; h iá n y z i k az a r a f fin á lts á g ,
m e ly a v á r o so n m in d e n r e r á ü t i a m a g a b é ­
ly e g é t. M á r m a g a a s z a b a d b a n élés erősítőleg
h a t az e l h a n y a g o lt v á ro si if jú r a . A s z a b a d
t e r m é s z e t k e d é ly k é p z ő h a t á s á t a fe n tie k e n
k ív ü l R o u s s e a u , P e sta lo z z i is erősen h a n g s ú ­
l y o z z á k ; ennél a z o n b a n m é g fo n to s a b b az a
k ö r ü lm é n y , h o g y a t e r m é s z e t ölén élő e m b e r
la ssan, de a n n á l b i z to s a b b a n n ő bele a k u l t u r -
összefüggésekbe. S erre a la ss ú s á g ra szükség
v a n , m e r t a le g tö b b b a j a b b ó l s z á r m a z ik ,
h o g y az i f jú e m b e r e k e l ő tt k o r á b b a n j e l e n t ­
k e z n e k a k u l t u r é l e t f e la d a ta i, m i n t je lle m ­
képződ ése b e f e je z ő d h e tn é k s az u g rá ssz e rű ,
á t m e n e t , az é le tv is z o n y o k h ir te le n m e g ­
v á l to z á s a okozza a t a p a s z t a l h a t ó z ö k k e n é ­
s e k e t s ezekbő l folyó erkölcsi f e r d e s é g e k e t.1
G o ethe s z e r in t az i f j ú n a k az em b e risé g k u l ­
t u r é l e t é t elől kell k e z d e n i s a v i l á g k u l t ú r a
m in d e n k o r s z a k á t á t kell dolgozni, v a g y
a m i n t L ie tz m o n d ja , a g y e r m e k n e k az e m b e ­
riség fejlődési p r o c e s s z u s á n a k főbb t á r g y a i t
n a g y v o n á s o k b a n u t á n kell élni. K a r v e r a u 2 is
a z t k ív á n ja , h o g y a g y e r m e k k e l m e g kell
előbb is m e r t e t n i az élet tip i k u s jelenség eit,
m ielőtt á ta d n ó k őt a k u ltú ra k om p likáltsá­
g á n a k . E r r e a célra ig e n a lk a lm a s eszköz a
g a z d a s á g i m u n k a . I t t m in d e n tö r t é n é s a
v e té s tő l a k e n y é r ig a g y e r m e k szem ei e l ő t t
fo ly ik le; a k ü lö n b ö z ő fo g lalk o zás o k és
m u n k á k e g y m á s u t á n j a s főként, e g y m á s b a
k a p c so ló d á sa , a m u n k a célja, a t a k a r m á n y
e lő állítá sa az á lla t o k , a t á p l á l é k te rm e lé se az
e m b e r s z á m á r a o ly kéz en fek v ő dolgok, h o g y a
b e n n ü k élő ú g y sz ó lv án b e p i lla n tá s t n y e r a
te r m é s z e t egész életébe, s ő t a t á r s a d a l o m
n a g y gépe ze té b e is, m e r t l á t j a , h o g y a föld
t e r m i a k e n y e r e t a z o k n a k is, a k i k n e k egy
b a r á z d a f ö ld jü k sincs. (Szociális v o n a t ok ­
zás.) E z é r t n e m le h e t e z e k b e n o ly a n igazi
m u n k a ö r ö m ö t , m u n k a i r á n t i érd e k lő d é st s
felelősségérzetet k e lte n i se m m i m á s é l e th i­
v a t á s te r é n , m i n t é p p e n a m ezei é le tb e n s
e g y foglalkozás se m o ly a n k ö z v e tle n össze­
k ö tte té s az éle tte l, m i n t ez, m e r t i t t m in d e n
o ly a n k éz ze lfog ható. E b b ő l a m u n k á b ó l
l e h e t é l e té r t e lm e t s é l e t t a r t a l m a t szerezni,
m i t telje sség re visz a b e v é g z e tts é g felemelő
é rzete. E z é r t m o n d j a R o u s se a u , h o g y „ a
p a r a s z t az egész e m b e r “ .
E z t a m ezei é l e t e t a j a v í t ó nevelés s z á ­
m á r a k ü lö n ö s e n becsessé teszi az az egészsé-
1 H offm ann. D ie Psychologie der straffälling en J u ­
gend.
3 Sociologisch e Pädagogik.
549
ges b efolyá s, a m e ly e t a s z a b a d levegő, a
t e s ti m u n k a , jó tá p lá l k o z á s s te rm é sz e te s
é le tm ó d g y a k o ro l a k is k o r ú a k h a t ó s á g a
á l ta l ide u t a l t , f izik aila g l e tö r t, m in d e n féle
á r tó a n y a g g a l m é r g e z e tt és k iü té s e k tő l, f é r­
g ektől e l le p e tt if jú b ű n ö z ő k re . Az az egész­
séges é le tm ó d so k sz o r h ir te le n n a g y v á l t o ­
z á s t k észít elő: a t e s t i h ely re á llá ssa l k a p ­
c s o la tb a n a lélek is ig a z o d ik s az a k a r a t ­
gyönge s n a p lo p ó ele m e k m e g t a n u l n a k
a k a r n i és dolgozni. K ü lö n ö s fig y elem re t a r t ­
h a t igényt hazai köztartásain k , főként a
d iá k - k o n v i k tu s o k és m e n z á k s z e m p o n tjá b ó l,
a m i t a szerző az élelm ezésre v o n a t k o z ó a n
m o n d . J ó t á p l á l á s , fél nevelés. N e m a d u s ­
la k o d ó , h a n e m az egyszerű, de jó és k ia d ó s
koszt. S ok g y e r m e k re s i f j ú r a ez n e m ­
csak eg y sze rű e n kérdé s, h a n e m egyenesen
főkérdés és az a kérdé s, m e ly tő l a n eve lő
s z á m á r a n a g y o n so k függ. M inden i g é n y t
n e m le h e t, n e m is kell kielég íten i, de a nevelő
m u n k á t n e h e z íti m e g az, a k i a k o s z tk é r d é s t
felülete sen kezeli, m a g a esetleg k ü lö n és
j o b b a n é t k e z ik s e z á lta l az if j a k b a n szükség
n é lk ü l e lég e d etlen sé g et k e lt, ezzel á llan d ó
k ed é ly i s le lki iz g a l m a t okoz. M aga az a
külső fo rm a , a m i k é n t eg y i ly in té z m é n y b e n
az é tk ez és folyik, élén k e n m u t a t j a , h o g y
é r v é n y e s ü ln e k o t t a nevelési s z e m p o n t o k ?
E rk ö lcsileg em elően h a t f ő k é n t a szel­
lem ileg s te s tile g g y en g é n f e jl ő d ö tt g y e r ­
m e k e k r e , h a ők is t a l á l n a k e rő ik n e k m e g ­
felelő m u n k a k ö r t , a m i t é p p e n a m e z ő g a z ­
daság i ü z e m b ő v e n k ín á l, a m e ly b e n az
„ e g é s z “ s z á m á r a ő k is é r v é n y e s ü ln e k s l á t ­
ják, hogy nem tehertételk é n t nehezednek
az i n té z e tr e s m á s o k r a , h a n e m a k ö z n e k
h a s z n á r a v a n n a k . A p r im i t í v e b b e m b e r
á lta l, h a g y e r m e k is az, k ö n n y e b b e n e lé r­
h e tő v a l a m i fizikai m u n k a jól elvégzése f e le tt
é r z e t t öröm , m i n t e g y , t i s z t á n szellemi
f e la d a t s ik e rü lte eseté n . É p p e n a m e z ő g a z ­
dasági é le tb e n k ö n n y ű m i n d e n k i t o ly a n
m u n k á h o z j u t t a t n i , a m e ly e t tö k é le te s e n el
t u d végezni s e z á lta l f o k o z o tt ö rö m ö k fo r­
r á s á t n y i t n i m e g s z á m á ra . Az érvényesülési
ö s z tö n t is k ö n n y ű i t t jo g a ih o z se g ítn i s
nevelési s z e m p o n to k b ó l az illető j a v á r a
felha szn á lni. Az a l k o tó v á g y is m e g ta l á lj a
i t t a m a g a t e r é t ; a je le n s é g e k és az o k o k
k ö z ti k a p c s o la t, az előállás, fejlődés, éb re d ésre
ju tás titk o s fo ly am atán ak nap o n k in ti szem ­
lélete so k a l k a l m a t n y ú j t az önálló cselek­
vésre; h isz en i t t a foly tonos te r e m té s m u n ­
k á j á t l á t j a s a b b a sz em é ly s z e r in t is b e k a p ­
csolódhatni. É r t é k e s a közösségi érzés k i ­
fejlődése is; az egész gaz d aság i élet és
m u n k a eg y z á r t eg észet képez, a m e ly b e n
m in d e n t á r g y n a k és e g y é n n e k r á n é z v e sze­
m é l y i jelen tősége v a n . Az o t t t e k i n t e t b e jö h e tő
e m b e r e k , á l l a t o k ső t az é le tte le n t á r g y a k ösz­
szetarto zan d ó ság án ak tu d a tá t a növendékek­
b en élővé t e n n i a n ev e lő f ő fe la d a ta . Az egy
földön g a z d álk o zó e m b e r e k közös é le tm ó d ja ,
az e m b e r fe le tti h a t a l m a k k a l s z e m b e n az
egyenlő függés és te h e te tle n s é g é rz e te az
o t t é lő k e t közelebb h ozz a eg y m á sh o z s k ö l­
csönösen e g y m ás seg ítségére s segítésére
u ta l j a . E z t a közösségi é r z e te t a sz o m szé d ra,
a f a lu r a , a v á r o s r a , a n e m z e tr e s tb . k i t e r ­
550
je s z t e n i lesz a n eve lő m u n k á j á n a k to v á b b i
hálás te e n d ő je . (33— 42.)
A k ö v e t k e z ő fe je z e tb e n a m e z ő g a z d a sá g i
m u n k a lé n y e g é t is m e r te t v e , m e g á lla p ítja
s z erző n k , h o g y m á s fo g la lk o z á s o k k a l s z e m ­
b e n az egyes t e v é k e n y s é g n e k s s o k o ld a lú ­
s á g n a k cs odálatos s eg y n a p o n je le n tk e z ő
sokfélesége te szi e z t a m u n k a n e m e t r e n d k ív ü l
előnyössé, am ih e z az á lla n d ó s z a b a d b a n -
létel s az á l la n d ó a n v á l ta k o z ó m u n k a m e z ő
tá rs u l. I t t alig le h e t szó m u n k a b e o s z t á s ­
ról, a m i n t ez az i p a r i m u n k á b a n szokásos,
m in d e n k i n e k m in d e n h e z é rte n i kell. T évedés
vo ln a azt gondolni, hogy i t t m in d ig
csak te s ti m u n k á r ó l v a n szó, n a g y o n
s o k is m e r e tr e s t a p a s z t a l a t r a v a n szükség,
h o g y a föld te r e m j e n , sőt jól te r e m j e n ;
m érleg eln i, m egfigy elni, s z á m í ta n i k e l l tu d n i
a jó fö ld m ív e s n e k ; a g a z d á lk o d á s so k é r ­
te lm i k é p e ssé g et igényel. P a r a s z t n a k lenni
a n n y i t te sz , m i n t m a g u n k o n s e g íte n i tu d n i.
K ö rü l n e m í r t m e g b íz á s o k te lje síté sek o r,
előre n e m l á t o t t a k a d á l y o k (eső, g éphiba
s tb .) fe llé p te k o r, a m i k o r te h á t ö n álló an kel]
eljá r n i, n a g y f o k ú b e l á tá s r a , m e g g o n d o lá s ra ,
f e lt a lá lá s ra v a n s z ü k s é g ; a z é r t m o n d ja A.
T h a e r : az em b eri in te llig e n c ia t e r m é k e ­
n y e b b f o g la l k o z ta tá s á r a nincs a l k a lm a s a b b
t é r , m i n t a g a z d á lk o d á s . E n n e k a m u n k á n a k
szellem i t a r t a l m á t f ő k é n t az a d j a , h o g y a
m u n k a t á r g y a csa k n e m m in d ig o r g a n i k u s v a ­
lóság s a m u n k á s e lő tt o rg a n ik u s processus
fo ly ik le. (43— 58.) E z e k é r t az e lő n y ö k é rt
kell a j a v í t ó in té z e te k e t m e z ő g a z d a sá g i
ü z e m m e l egészíteni ki, m e ly e k n e k h iv a t á s a
e g y b e n m in t a g a z d a s á g o k k é n t szerepelni. —
N a g y n ev e lő é rté k e v a n a n n a k , ha a v éd e n c
ö n é r z e té t az a b ü sz k e t u d a t d a g a s z tja , h o g y
ő egy messze v id é k e n híres m i n t a g a z d a s á g ­
n a k t a g j a és m u n k á s a . N a g y o n te rm é s z e te s ,
h o g y csa k n e m m in d e n az in té z e ti v ez e tő n
fo rd u l m eg, a k i n e k az elm életi és g y a k o r ­
l a ti g a z d a s á g i k é p z e tts é g e n kív ü l ped a g ó g ia i
is m e r e te k k e l is b ír n ia kell, f ő k é n t pedig
szükséges, h o g y o ly a n szem élyiség legyen,
a k i m á r egyé n isé géve l is h a t . J á r t a s n a k kell
n ek i le n n i m i n d e n g a z d a s á g i m u n k á b a n ,
e g y b e n nevelői érzékkel is b írn ia kell, h o g y
a m u n k a szellem iségét is m e g t u d j a é r t ­
t e t n i m u n k á s a i v a l. A t ö b b i a l k a lm a z o tt is
ily e n k é t i r á n y ú képesítéssel bírjo n , m e r t
ta g a d h a ta tla n ugyan, hogy a tu d a to s neve­
lő k m e lle tt érté k e s n e m ö n t u d a to s n ev e lő k
is v a n n a k s n é m e ly régi szolga jo b b p e d a g ó ­
gus le h e t, m i n t egy é v e k so rán át k é p z e t t
d ia k ó n u s , de bizo n y o s, hogy: a v e z e t ő k n e k
megfelelő k é p z ettség g e l kell r e n d e lk e z n iö k .
A t a n u l ó n a k éles szeme v a n a h h o z , h o g y
m e g lássa, t a n í t ó j a érti-e a dolgát. (59— 66.)
A k ö v e tk e z ő fe je z e tb e n szerző a k ü lö n ­
böző in t é z e t i t í p u s o k a t is m e r te t i, fő s z e m ­
p o n t k é n t je lö lvé n m eg, h o g y a m e z ő g a z ­
d as ág le g a lá b b o ly a n n a g y le gyen, h o g y az
i n té z e t sz ükségeit fedezze; t o v á b b á , hog y
az if ja k m i n d e n t e g y ü t t é ljen e k á t , m i n d e n ­
ről e s z m é t cseréljen ek, a m u n k á k a t közösen
b e s z é ljé k m e g , sőt m ég az elad á s és v á s á rlá s
k é rd é se in e k tá r g y a l á s a i b a is v o n a s s a n a k be;
h o g y a n ö v e n d é k e k n e k m in d e n érdeklődése
h o z z á f ű z ő d jé k a g az d as ág h o z a n n y i r a , h o g y
K ü lfö ld i Szem le.
az egészre a z t m o n d h a s s á k : ez m in d az e n y é m ,
m e r t csak így lesz r á j ok n éz v e az id e g en
te r ü l e t és m u n k a a s a j á t é rd e k lő d és és b en n e
g y ö n y ö rk ö d és t á r g y a . K ü lö n ö se n a já n la to s
k ísé rleti á llo m á st is r e n d e z n i be, a m e ly a
m u n k á r a nevelés s z e m p o n t já b ó l különösen
érté k es vállalkozá s. Meg kell m a g y a r á z n i
az if j a k n a k , m il y i r á n y b a n t ö r t é n i k a k í ­
sé rle t, m it a k a r u n k az za l elérni s miféle új
e r e d m é n y e k e t á l l a p í t h a t u n k m eg. E s z m é n y a
belterje s m e z ő g a z d a sá g i ü ze m , ah o l m in d e n
egyes ü z e m á g m i n t a s z e r ű t p r o d u k á l , a r e n ­
t a b i l i t á s t a z o n b a n m in d ig a lá kel] re nde ln i
a ped a g ó g ia i s z e m p o n t o k n a k ; t e h á t n e m a
k i t ű n ő e n t e r m ő föld a fő s z e m p o n t, h a n e m az
in té z e t n eve lő szelleme (67— 77.). A z u tá n
a külö n b ö z ő m e z ő g a z d a sá g i m u n k á k nevelő
é r té k é t fejteg eti. A t ö m e g m u n k á k fö lö tt
e l ő n y t á d a k ise b b c s o p o rto k b a n végz ett
m u n k á k n a k , a m i k o r a m u n k a m e g o s z tá s j o b ­
b a n b iz to s ít h a tó ; ezzel a m u n k a elev e n eb b é
v á lik s az if ja k egyéniségére tö b b t e k in te t
le h et. Csak a jó s z á g ő r iz t e té s tő l ó v ja szerző
a v e z e t ő k e t, m e r t e b b e n az a v es zé ly rejlik,
h o g y a n ö v e n d é k e k ren dszeres elfoglaltság
n é lk ü l o ly a n g o n d o la to k k a l fog lalkoznak ,
a m e ly e k különféle félrelépésekre v e z e tn e k .
M á r W i ch e r n k iz á r ja a fo g la lk o z ta tá s k ö r é ­
ből a p á s z to r k o d á s t. L e g f o n to s a b b a k n e ­
velői é r t é k s z e m p o n t já b ó l a z o k a fo g lalk o z­
t a t á s o k . a m e ly e k n ém i ö n álló sá g o t ig é n y e l­
n e k , m e r t e z e k a felelősségérzetet fejlesz tik
s az if ja k r a a v e l ü k sz e m b e n m e g n y ilv á n u lt
biz alo m em elően h a t . Az á l la t o k körüli
m u n k a so k t e k i n t e t b e n elő n y ö sn ek m u t a t ­
k ozik és p e d ig e lsősorban a lo v a k k a l való
b á n á s. Szerző s z e r in t eg y e tle n m u n k a sem
em eli ú g y az ö n t u d a t o t s a s a j á t k épességei­
vel sz e m b e n az egészséges ö n é r z e te t, m i n t h a
v a la k i a l o v a k k a l b á n n i t u d ; ko csit h a j t a n i ,
jó l s z á n ta n i erő se n fokozza az ö n b iz a lm a t.
K ü lö n ö se n h a n g s ú ly o z z a szerző a s z á n tá ssa l
m e g b ízá s é r té k é t; sz e rin te a le g n a g y o b b
h ib a ezt a m u n k á t cselédekre bízni. Milyen
b ü sz k e az if jú a r r a , h o g y az ő lo v a jól m egy.
s z a b á ly o s a n tr a p p o l , k itű n ő e n s z á n t, m in d ig
tis z ta és jó erő ben v a n . Az az if jú , aki
m e g s z o k ta lo v á t go n d o sa n és t is z tá n t a r t a n i ,
az istálló n kívü l az em b e re k k e l való é r i n t ­
kez ésben is m e g t a r t j a e z ek e t a jó t u l a j d o n ­
s á g o k a t. A n ö v e n d é k e k szem é ly éb e n t ö r ­
té n ő v á lto z á s o ly k o r bizonyos h á t r á n y t j e ­
lent a lo v a k g o n d o z á s á b a n , de h á t i t t nem
a lo v a k neveléséről v a n szó, h a n e m az if ja k é ­
ról. Az á l la to k sz ap o ro d ási m ó d j á t sem s z ü k ­
séges az if ja k elől elv o n n i, m e r t rosszabb
az ily e n d olg o k b a n a titk o ló z á s , m i n t a
n y ílts á g , sőt a v e m h e ssé g ideje a l a t t az á l l a ­
t o k k a l sz em b e n szükséges kím é le t g y a k o r ­
lá sa s az új lé n y e k előállása, m i n t a t e r e m ­
t é s n e k m e g -m e g ú ju ló csodája nevelői s z e m ­
p o n tb ó l k ö n n y e n fe lh a s z n á lh a tó k . Á lta lá ­
b a n az á l la t o k k a l v aló b á n á s a n ö v e n d é k e k
részéről n a g y f ig y e lm e t és g ond o ssá g o t ig é ­
n y e l s felelősség-érzetüket erősíti. M aga az
a t é n y , h o g y r e á j u k ilyen é r té k e k e t b íz n a k ,
ö n b iz a lm u k a t fokozza s ig y e k e z n e k arra
m é ltó k lenni. S z a b á ly sz e r in t k i t ü n t e té s n e k
kell v e n n i, ha v a l a k ir e egy ig á t, v a g y egy
g é p e t r á b íz n a k . Az á l la t o k kö rü li m u n k a a
K ü lfö ld i Szem le.
m á r e m líte tt h a t á s o k o n kív ü l le lk iis m e re te s­
ségre, tis z ta s á g r a és r e n d s z e r e te tr e is nevel.
A gépekkel d olgo zásra, az u d v a r b a n v é g z e tt
m u n k á k r a s a téli házi fo g lalk o záso k ra v o ­
natkozó tan ácso k u tá n a k e rtm u n k á ra m u ­
l a t reá, m i n t a m e ly a ja v ító - n e v e lő in t é z e ­
te k b e n különös je le n tő sé g g e l b ir s ú gy
üz e m g a z d a sá g ila g , m i n t n ev e lő sz e m p o n tb ó l
a le g n a g y o b b figy elem re érdem es. A k e r ti
foglalkozás a t e s tr e és lélekre e g y a r á n t j ó ­
té k o n y h a t á s ú , m e ly n e k a m ezei m u n k á v a l
sz e m b e n h a t á r o z o t t e lő n y b iz to s íta n d ó . A
h áz szü k ség le te ire és a p ia c s z á m á r a t e r m e l t
k o n y h a n ö v é n y e k e n k ív ü l g y ü m ölc sök, b o ­
g y á r o k , fö ld ie p er s tb . te n y é s z té s e a t e r m é ­
sz e ti élet új, m e g új ö rö m e it n y i t j a m e g a
n ö v e n d é k e k e lő tt. H á t m é g a v ir á g o k ,
a m e ly e k n é lk ü l o ly a n k ie tle n és k a s z á r n y a ­
sz erű m in d e n i n té z e t. A k e r t m u n k á n a k n a g y
je le n tő s é g é t s n ev e lő h a t á s á t m á r W i ch e r n
erősen k i d o m b o r í t o t t a , m ik o r te lep e m in d e n
l a k ó j á n a k s a j á t k ü lö n k e r t e t jelölt ki. A
g y e r m e k ízlését és sz ép sé g érze tét sem m i
sem fejleszti ú g y , — m o n d ja ő, — m i n t a
k e r t , a m e ly , m in t e g y a földre r a jz o lt kép a
g y e r m e k e t örü lni t a n í t j a s a m e ly n e k á p o ­
lá s á v a l ő m a g a is sz ebbé te szi a te r m é s z e te t.
Az ily e n k e r t á lla n d ó ö r ö m ö k fo rrá sa , a m e l y ­
ben a g y e r m e k s z a b a d ó r á in és v a s á r n a p
s a j á t ideái sz e r in t te r v e z , r en d e z, p lá n tá l
és ápol. T e rm é sz e te s e n a n e v e lő n e k is érte n i
kell a k e r ti m ű v e lé s h e z s a szükséges is m e ­
r e t e k és k ép e ssé g ek m e g a d á s á h o z . N a g y
kár, m o n d j a egy p ed a g ó g u s, h o g y n e m
m in d e n n eve lő ke rté sz és n e m m in d e n
k e r té sz nevelő. M in den i n té z e tb e n p a r k n a k
is kellene lenni, m e ly n e k á r n y a s lo m b ja i
a l a tt k ed v e s a l k a l m a k k ín á lk o z n a k a m e g ­
h i t t beszélgetésekre, n em es sz ó ra k o z á s ra ,
já t s z v a - t a n í t á s r a , t ö r t é n e t i e m lé k e in k és
ir o d a l m u n k is m e r te té s é re . A lü b e ck i nevelő-
o tth o n k e r tj é b e n sz a b a d sz ín pad is v a n ,
m elyen az in té z e ti ü n n e p é ly e k e t rende zik.
L eg y e n a k e r t b e n egy m é h -k a s is, m i n t a
sz o rg a lm a s m u n k a je lk ép e , m e ly n e k népe
m é z e t h o r d a m érges v ir á g o k r ó l is s a t á r ­
sas élet n a g y t ö r v é n y e i n e k m e g k a p ó m a g y a ­
rázója (77— 97.). A k ö v e t k e z ő k b e n a z t fe j­
te g e ti szerző, h o g y egyes in t é z e t e k a m á r
n ém i g y a k o r l a t t a l bíró i f j a k a t k i a d j á k g a z ­
d á k h o z , h o g y e z á lta l á t m e n e t e t lé te s ítse n e k
a r r a az id ő re , a m i k o r az ifjú az in t é z e t e t
e l h a g y h a t j a . E n n e k ezen a s z e m p o n t o n kívül
az a nevelői érté k e is m e g v a n , h o g y az ifjú
e b b e n az új h e l y z e tb e n m ég s o k k a l i n k á b b
köteles és k é n y t e le n a ház és a g az d á lk o d á s
m in d e n m u n k á j á b a n ré sz tv e n n i. K ü lö n i g á t
k a p a keze alá, k ü lö n b ö z ő gépeket b íz n a k
reá , am i te rm é s z e te s e n ö n é r z e té t em eli, é r ­
deklő d ésé t az egész ü z e m i r á n t fokozza,
felelősségérzetét fejleszti s m in t h o g y a család
őt ta g j á u l f o g a d ta , la s s a n k é n t elfelejti, h o g y
ő m é g m in d i g j a v í t ó in t é z e ti ta g . H o g y az
új g y á m a t y a t i s z t á b a n legyen azzal, h o g y
reá is n e v e lő - fe la d a to k h á r u l n a k , helyes
dolog ő k et a védenccel e g y ü t t az in té ze ti
ü n n e p é ly e k re m e g h ív n i, k o n f e r e n c iá k b a b e ­
v o n n i, a m i k o r a l k a lo m a d ó d i k az i n té z e t
cé ljaiba b e lá tn i s v e lü k egyes nevelési k é r ­
551
d é s e k e t m egbeszélni. Az in té z e te n k ív ü li ez
a kikölcsönzés a z é r t is előn yös, m e r t új és
m á s v isz o n y o k k a l is m e r k e d ik m e g az ifjú,
a m e ly e k n e k i k az életbe k ilé p é s t m e g k ö n y ­
n y í t i k s ez a h e l y z e t a n a g y o b b sz a b a d s á g
m i a t t az if ja k e l ő tt k ív á n a to s is. É p p e n
a z é r t ú g y kell az ily e n külső s tá c i ó r a k i r e n ­
delést az i n t é z e t v e z e t ő in e k kezelni, hogy ez
részökről, m in t e g y a b izalom és így k i t ü n ­
te té s jele le g y e n a jó v is e le tű fiú k részére
(98—102.). „ A z if ja k h ely ze te a m u n k á h o z “
cím a l a t t szerző h a n g s ú ly o z z a , h o g y h a a
m u n k a á l ta l és m u n k á r a a k a r u n k nev elni,
n e m sz a b a d a m u n k á t b ü n t e t é s sz ín v o n a lá r a
lesü ly e szte n i, h a n e m é r d e k lő d é st és ö röm et
k ell az i f ja k b a n a z i r á n t k e lte n i. Aki egy jól
v e z e t e tt ily e n in té z e tb e n s z étn é z, m e g n y u g ­
v á s sa l á l l a p í t h a t j a m eg, h o g y i t t se m m i
k é ny sze rről nin cs szó, h a n e m az i f j a k fürgén
és ö rö m m e l v ég z ik a le g p isz k o sab b m u n k á ­
k a t is. É rd e k e s az a r r a a k é r d é sre , h o g y
m e ly m u n k á t n e m s z e r e tn e k és s z e r e tn e k
az if ja k , a rész ü k rő l a d o t t csak n e m e g y ­
h a n g ú vá la sz , h o g y e g y á lta lá b a n n e m sz e­
r e ti k a b u r g o n y a v á l o g a tá s t, a g y o m lá lá s t,
r é p a sz é d é st és sz é n tö r é s t, le g in k á b b k e d v e ­
lik a lo v a k k a l s á l t a l á b a n az á lla to k k a l
b á n á s t , a s z é n a v á g á s t és az a r a t á s t . (103
— 108.)
A r r a az e lle n v e té sre , h o g y az if ja k ezen
m ó d s z e r m e lle it n e m n y e r n e k v a l a m i h a t á ­
r o z o tt é l e tp á ly á r a k ik é p e z te t é s t s az a k ö ­
r ü lm é n y , h o g y az in té z e tb ő l kilépés u t á n
az o t t f o l y t a t o t t kiképzés is m e g sz a k a d ,
szerző az za l válaszol, h o g y m e g kell az
i f j a k a t a m e ző g a zd a ság i h i v a t á s sz á m á ra
n y e r n i s fel kell b e n n ü k é b re sz te n i a k e d v e t
és v o n z ó d á s t e n n e k szépségei i r á n t . É p p e n
a z é r t e z ek b e n az in té z e te k b e n ú g y kell a
m u n k á t b e o s z ta n i, h o g y ez r e n d s z e r in t b e ­
v é g z e t t k ik é p z é s t alkosson. E g y es j e l e n t ­
kező h a j l a m o k sz e r in t le h e t kö zz ü lö k p é l­
d á u l te h e n é s z t, gépkezelőt, k e r té s z t stb .
képezni. Szerző f e jte g e té se it egy francia
t ö r v é n y em e sz a v a iv a l végzi: „ J a v í t a n i
kell a f ö ld e t az e m b e r á l t a l s az e m b e r t a
föld á l t a l “ . H o w a r d , a fo g h áz -refo rm a t y j a
így k iá lt fel a f i a t a l b ű n ö sö k re v o n a t k o z ó a n :
„ K i v e l ü k a b ö r tö n b ő l! S z o k ja n a k dolog­
hoz s is m é t r e n d e s e m b e r e k l e s z n e k ! “ A
végső cél L e ib n itz s z a v a iv a l: h o g y az e m b e ­
riséget m e g jo b b íth a s s u k , j o b b í t s u k m eg az
ifjú sá g o t.
F ü g g e lé k ü l közli szerző a W ehrli-féle
is k o lá k 12 p a r a n c s o l a t j á t , u g y a n a n n a k egy
k ö rle v e lé t, a m e ly b e n k i t ű n ő elvi m e g á lla ­
p ítá s o k f o g l a l t a t n a k ; végül a k ü lönb öző
k é rd ő ív e k re a d o t t fele letek e t, egyes in t é z e ­
t e k r e v o n a t k o z ó s t a t i s z t i k á t s az elég g azdag
i r o d a l m a t.
H a z a i j a v í t ó in t é z e te in k fontos s z e m ­
p o n t o k a t t a l á l n a k e m ű b e n az in té z e t m u n ­
k a k ö r é n e k m e g á ll a p ít á s á t illető e n , de i n t e r ­
n á t u s a i n k is n a g y h a s z n á t v e h e tik , f ő k é n t
a házi és k e r t i m u n k á k nevelői é rté k é r e
v o n a t k o z ó elvi és g y a k o r la ti ú t m u t a t á s o k ­
nak .
Kiss Ferenc.
552
HAZAI IRODALOM.
K o m is Gyula: Történ etfilozófia. (A m a ­
gyar történettudom ány k ézikön yve I. 1.)
Budapest, 1924. 224. lap.
T ö r t é n e t í r ó k és filo zófusok e g y f o r m a
ö r ö m m e l f o g a d h a t j á k K o rn is Gy. ez új m ű ­
v é n e k a m e g jelen é sét. N e m , m i n t h a n á l u n k
e t é r e n n e m f o ly t v o ln a előzőleg is élé n k
m u n k á lk o d á s . Az uto lsó 15— 20 é v a l a t t
u g y a n is elég bő v o l t a te rm e lé s a t ö r t é n e t ­
filozófia m e z e jé n , de i n k á b b s z a k f o ly ó ir a ­
t o k b a n m e g je l e n t egyes é rte k e z é se k , m e g
egyes p r o b l é m á k a t f e jte g e tő m o n o g r á f iá k
f o r m á j á b a n , az o n felü l i n k á b b a re a lis ta
i r á n y ú m ű v e k , t e h á t p o z i t í v és m a r x is t a
á l l á s p o n tú a k , m e ly e k tip i k u s te r m é k e V a rg a
J e n ő d o lg o z a ta az A l e x a n d e r e m lé k k ö n y v ­
b e n (1910.), m e ly t ö b b e k k ö z t m e g á ll a p ít ja ,
" h o g y az e dd ig i tö r té n e le m — bölcseleti r e n d ­
s z e r e k k ö z t k é ts é g te le n ü l a tö r té n e lm i m a t e ­
rializm u s k ö zelíti m e g le g in k á b b az i d e á l t . “
K o rn is m ű v é n e k az e m l í t e t t e k k e l sz e m ­
b e n az a k im a g a s ló érd e m e, h o g y ú g y sz ó l­
v á n a tö r té n e tf ilo z ó fia összes p r o b lé m á ir a
k i t e r j e d a fig yelm e és h o g y h a t á r o z o t t a n
id e a lisz tik u s sz ellem ű tö r té n e tf ilo z ó fia i r e n d ­
s z e r t ád .
De a r é s z le t e k s z e m p o n t já b ó l is jó m u n ­
k á t v é g z e t t a szerző. H is z e n e l ő t t ü n k fekvő
m u n k á j a t k p . előző r é s z l e t t a n u l m á n y a i n a k
(T ö r té n e le m és pszichológia; D ilth e y t ö r ­
té n e te lm é le t e s tb .) összefoglalása és k ie g é­
szítése.
A m u n k a a b e v e z e té s e n k ív ü l, m e ly a
t ö r té n e tf ilo z ó f i a t á r g y á t és h e l y é t a t u d o ­
m á n y o k rendszerében, to v á b b á más tu d o ­
m á n y o k h o z való v is z o n y á t m e g á ll a p ít ja ( itt
m é g csak a szociológiához való v isz o n y
p r o b l e m a t i k u s , m e ly e t K . se m old m e g
k ie légítően) h á r o m főrészre oszlik. Az első
a történelem ism eretelm életét a d j a , a tö r t é n e t i
m e g értés r e n d k í v ü l fo ntos p r o b l é m á j á n a k
m e g v ilá g ítá s á v a l, t o v á b b á a t ö r t é n e t i m e g ­
ism erés é r v é n y e ssé g é t és h a t á s a i t , a t ö r t é ­
n e le m és a v a ló s á g v is z o n y á t fe jte g e ti. I t t
s z e r e t t ü k v o ln a , h a t ö b b fig y e le m b e n része­
síti B ő h m K á r o ly i n d í t á s a i t , m e l y e t pl.
M a k k a i E r n ő és R é v ész I m re oly szépen
f e lh a s z n á lta k .
A II. rész a történet m e ta fizik á já v a l fog­
la lkozik. I t t a szerző t a n u ls á g o s a n fe jte g e ti
a t ö r té n é s lé n y e g é t, a t ö r t é n e t i té n y e z ő k e t
és az e z e k k a p c s á n je le n tk e z ő eltérő t ö r t é ­
n e t f e lf o g á s o k a t. A th e o lo g u s i t t különös
ö r ö m é t fo g ja t a l á l n i a t r a n s c e n d e n s té n y e z ő
elég tü z e te s m e g v ilá g ítá s á b a n . Az utolsó
rész a történet értékelm életét t a r t a l m a z z a ,
t e h á t i s m e r t e t i a fejlődés és h a l a d á s , a t ö r ­
t é n e t végső c é ljá n a k p r o b lé m á it, a t ö r t é n e t i
é rté k fe lfo g á so k i r á n y a i t , v ég ül m e g k a p j u k
az o p tim iz m u s és peszim izm u s részletes m e g ­
v ilá g ítá s á t . E g y befejező rész b en f e jte g e ti a
szerző a tö r t é n e l e m és v ilá g n é z e t, h is z to ­
rizm u s és m a te r ia liz m u s v is z o n y á t.
E s o v á n y v á z l a t csak h a l v á n y k é p e t
a d h a t a k ö n y v g a z d a g t a r t a l m á r ó l , m e ly
H a z a i Iro d a lo m .
b iz o n y á r a m e g te r m é k e n y ít i m a j d p r o te s t á n s
e g y h á z t ö r t é n e t i r á s u n k a t is. A m i b e n y o m á ­
s u n k s z e r in t K o r n i s o k m ű v e k ö z t ez a sz erző­
n e k le g k e r e k e b b , legszínesebb és le g e re d e tib b
te r m é k e .
Szelényi Ödön.
Dr. K ühár Flóris: B evezetés a vallás
lélektanába. Budapest, 1926. 206 lap.
A v a l lá s lé le k ta n m ű v e lé s e p r o te s t á n s
í r ó in k a t alig v o n z z a , egyes f o ly ó ir a to k b a n
m e g je le n t é r te k e z é s e k e t k iv é v e , n e m igen
t a l á l k o z u n k v e lü k . Az u to ls ó 14 é v b e n m e g ­
j e le n t te rj e d e l m e s e b b m o n o g r á f iá k (W ie d e r ­
m a n n 1911, Czakó A. 1915. és K ü h á r ) m in d
k a t h o lik u s s z e rz ő k tő l v aló k . Meg is lá tsz ik
r a j t u k . Még le g s z a b a d a b b a n Czakó m ozog,
a k i k ü lö n b e n is k é s ő b b a p r o te s t a n ti z m u s h o z
sz e g ő d ö tt, ellen b e n W i e d e r m a n n és m é g i n ­
kább K ühár m unkái, egyes k é rd é s e ­
k e t m é g „ p e r t a n g e n t e m “ se m a k a r n a k m e g ­
v ilá g íta n i, m e r t a h iv a ta lo s th e o lo g ia i állá s­
p o n t t a l k e r ü ln é n e k összeü tk ö z é sb e . M ásrészt
főleg a k a t h o lik u s v allás lé le k ta n i je le n s é ­
geivel foglalk o zik m i n d a h á r o m . E k é t dolgot
n e m m i n t h i b á t , h a n e m csak m i n t je lle m ző
t é n y t szegezzük le, de t a l á n m e g m a g y a r á z z a
n ém ile g a z t is, h o g y K ü h á r k ö n y v é n e k első
a l a p v e t ő fejezetei á l t a l á b a n j o b b a n s ik e r ü l­
t e k , m i n t az érdem leges tá r g y a lá s é i, hol
m i n t h a bizonyos e lfo g u ltsá g , félénk ség v e n n e
r a j t a erő t. S le g n a g y o b b n e h é z s é g e t a z o n b a n
az o k ozz a, h o g y a v allás l é l e k t a n a n e m ö n ­
álló tu d o m á n y . A k u t a t ó i t t l é p te n - n y o m o n
ism e r e te lm é le ti és m e ta f iz ik a i k é rd é se k b e
b o n y o ló d ik , a m e ly e k re v a l a h o g y a n mégis
csak felelnie kell, h o g y a lé le k ta n i p r o b l é m á ­
k a t úg y , a h o g y m e g o ld h a s sa . A v a llá s lé le k ­
t a n fogalm a , tá r g y k ö r e , je len tő ség e a l a tt
ö sszefoglalt f e je z e te k a le g sz e b b e k a k ö n y v ­
b e n, n o h a a v a llá s lé le k ta n je le n tő s é g é t kissé
tú lb e c s ü li. A m á s o d ik szakasz (A v a llá s lé le k ­
t a n t ö r t é n e t e , f o rr á s a i és m ó d sz e re ) is elfo­
g a d h a tó . De m á r a v a llá s o s é l m é n y e k e le m ­
zése c. résztől k e z d v e tö b b kifogás e m e lh e tő .
E lő sz ö r és n e m k a p j u k a vallásos é lm é n y
s z a b a to s m e g h a t á r o z á s á t , a m i n e k f o l y t á n
a z t á n a h i t , i m á d s á g , á l d o z a t, le lk iis m e r e t
e g y f o r m á n vallásos é l m é n y e k n e k n e v e z t e t ­
n e k , a m i az elnevezés n a g y o n is t á g a l k a l m a ­
zása. E z t szerző m a g a is érzi, m id ő n egy
h e l y e n a z t k é r d i, m il y é lm é n y e k h o z z á k lé tre
az á l d o z a to t, t e h á t az á l d o z a t m é g sem é l­
m é n y , h a n e m az é lm é n y e r e d m é n y e , k ö v e t ­
k e z m é n y e és ez a helyes. Az im á d s á g ró l
szóló fe jte g e té s e ib e n ö rö m m e l k o n s t a t á l h a t ­
t u k H e il e r k iv á ló k ö n y v é n e k a h a t á s á t . A
k ö v e t k e z ő f e je z e te k és sz a k a s z o k ( á ld o z a t,
le lk iis m e r e t; a s z e n te k lé le k ta n a ) te lje se n a
k a t h . á l lá s p o n to t t ü k r ö z t e t i k , illetőleg egyes
k a t h . d o g m á k lé le k ta n i i n te r p r e tá c ió i. " A
m is z ti k u s o k l é l e k t a n a c. fe je z e tb e n szerző
t ö r t u t a k o n h a l a d , m id ő n a k e r e s z ty é n
m is z t i k á t m e g k ü lö n b ö z t e ti a bölcseleti és
a n e m k e r e s z ty é n v allási m is z tik á tó l. Z ahn ,
H a z a i Iro d a lo m .
K re b s , m eg P o u l a i a elterjedt m u n k á ja
i t t e n fő te k in té ly e i. A m is z tik u s é lm é n y e k
m a g y a r á z a t á b a n e lv e ti a szekszuális ö sz tö ­
n ö k b ő l való m a g y a r á z a t o t ( F r e u d ) és a t u d a t ­
a l a t t i b ó l való le v e z e té s t ( J a m e s), ellenben
hely ese n u t a l az in tu í c ió n a g y je lentőségé re .
A k ö v e t k e z ő rész (A v alláso s élet k ife jlő ­
dése az e g y é n b e n ) ig e n ta n u ls á g o s . I t t so rb a
elem zi a g y e r m e k , iskolás g y e r m e k , if j ú k o r
v a llá s o s s á g á t a m e g térés sel k a p c s o l a t b a n
pedig eré ly e se n c á fo lg a tja S t a r b u c k is m e r t
e lm é le té t, m e ly a m e g t é r é s t a p u b e r tá s
z a v a r a i v a l h o z t a k a p c s o la tb a .
A v allás lé n y e g m e g h a t á r o z á s á b a n (A
v allás m e g h a tá r o z á s a és lelki g y ö k e re i c.
s z a k a s z b a n ) tú lo z z a a v allás in te lle k tu á lis
v o n á s á t , m id ő n e z t m o n d j a : „ A v a llá s az
iste n sé g fölism erése és elism erése az e m b e r
r é sz é rő l“ , a m i k a t h . v o n á s n a k t e k i n t h e t ő , az
u to ls ó fe je z e t, m e ly a v allás tö r t é n e l m i k i ­
a l a k u l á s á t v iz sg á lja és a függelék, m e ly a
rend ellen es vallásos é lm é n y e k k e l fo g la lk o ­
zik, jó k , de n a g y o n is v á l to z a to s a k . H o g y
S ö d erb lo m a L angféle d e g e n erác ió elm élet
h ív e le n n e , bajo s á llíta n i.
S o rb a v e t t ü k a k ö n y v egyes f e je z e te it,
m e l y e k so k érd e kes a n y a g o t n y ú j t a n a k , de
a n n a k f e ld o lg o z á s á t n e m t a l á l j u k m in d e n b e n
elég o b je k tiv n e k , s z a b a t o s n a k , m é ly e n j á r ó ­
n a k . M in d a m e lle t t a p r o t. s z a k e m b e r is sok
h a s z o n n a l f o r g a t h a t j a a n a g y sz o rg a lo m m a l
k észü lt' könyvet.
S zelényi Ödön.
A Szív könyvtára. 1. szám : Dr. A ndrássy
K álm án: A z élet glóriás m űvészetéről.
3. szám .: Stöger János S. J. — Bernhard
Zsigm ond S. J.: Z arándokságunk. Budapest,
1925. „ A S z í v “ kiadása. Á ra ?
„ A S z ív “ a m a g y a r o r s z á g i j e z s u i ta r e n d
k e z éb e n levő h itb u z g a l m i és ép ítő irá n y ít
f o ly ó ir a t, a m e ly e g y ú t t a l önálló k i a d v á n y o k ­
k a l is a k a r j a szolgálni speciális e g y h á z é p ítő
céljait. E n n e k m e g á ll a p ít á s á v a l m á r m e g is
j e l ö l t ü k ezen k i a d v á n y o k h e l y é t a m a i k a t h o ­
l icizm us m o z g a tó erői k ö z ö tt. A Theol.
Szemle o lva sói ép p ez ért n e m is v á r j á k a z t,
h o g y a n n a k a j e z s u i t á k t ó l p r o p a g á lt, a
k a th o lic iz m u s t e r ü l e t é n belül is s a já to s k e ­
gyességi i r á n y z a t n a k k r itik a i is m e r te t é s é t
a d j u k az e l ő t t ü n k f ek v ő k ö n y v e k n y o m á n .
M indenféle felekezeti h a r c n a k a f e lú j ítá s a és
p e r t r a k t á l á s a egy t u d o m á n y o s jelle g ű fo ly ó ­
i r a t b a n é r te lm e tle n , m iv e l c é ljá t el n e m éri.
Az egyes h ív ő v e l sz e m b e n lehetséges az ig a z ­
sá g fe g y v e ré n e k f o rg a tá s a és a d o t t k ö r ü l ­
m é n y e k k ö zt n e m le h e te tle n a h iv a ta l o s
eg y h á z t a n í t á s á n a k az e v a n g é l iu m m a l való
e l le n t é té t b e b iz o n y íta n i. De. az e g y h á z a k
k ö z ö t t m a m á r so k k a l m é ly e b b ű r t á t o n g ,
s e m h o g y a z t in te lle c tu a lis m e g fo n to lá s o k k a l
á t le h e tn e h id a ln i, v a g y a z t rem é ln i, h o g y
v a l a m e ly eg y h á z b e l á t j a t a n í t á s á n a k t é v e ­
d é s é t, keg y e ssé g én e k k eresztyén ség-ellen es
a l a p v o n á s a i t : a k i k i v o n t a m a g á t az I ste n
k e g y e lm é n e k vez etése alól s így e l z á r ta
l e lk é t az I s te n elől, a n n a k m á r n i n c s e n e k
s zem ei a l á t á s r a : ez k é ts é g k ív ü l az I s t e n n e k
le g ir tó z a to s a b b b ü n te té s e v a l a m e ly " k e r e sz ­
553
t y é n “ felek e ze ten. E m e l l e t t n e m le h e te tle n
az, h o g y i d ő n k é n t f e lf a k a d n a k az e v a n g é ­
l i u m n a k so k á ig e rő n e k ere jév e l l e z á r t f o r ­
rása i és új é le te rő k k é lesznek , — h a m i n d j á r t
a n n a k a fele k ez e tn e k a sa já tla g o s b e á llí tá ­
sa itó l e l to r z ítv a is. A ki a m a i k a t h o lic iz ­
m u s b a n m ű k ö d ő e r ő k e t figyeli, az o t t ily e s ­
félét t a p a s z t a l h a t . Még n e m is o ly a n régen
az eg y e te m es k e r e s z ty é n , so k sz o r e g y e n e ­
sen ős-bibliai v o n á s o k n a k h a n g s ú ly o z á s a
o t t s z in te l e h e te tle n le t t v o ln a s az eg y h á z
k e r e té n belül sem f o g a d t á k m i n d e n ü t t X.
P iu s je ls z a v á t: „ o m n i a i n s t a u r a r e in C h r is t o “
te lje s m egértéssel. De a t a p a s z t a l a t h a m a r o s a n
m e g m u t a t t a a z t, h o g y h a v a llá s ró l v a n szó,
a m o d e r n e m b e r t is csak egy. dolog érd ekli,
t. i. a v a llá s ; n e m a külön féle „ e g y h á z t á r ­
s a d a l m i “ és ily e n m ó d o n állító la g „ e g y h á z ­
é p í t ő “ p r o d u k c i ó k : ezen az ú t o n P o t e m k i n
f a lv a k o n s o h a s e m j u t u n k t ú l . A kívülá lló
s z á m á r a is k é tsé g k ív ü l im p o n á ló az a m ó d ,
a h o g y a n R ó m a ezt a f elism erés t m a g á é v á
t e t t e és a g y a k o r l a t b a á t ü l t e t t e : ez é r te ti
m e g v e l ü n k e g y e d ü l a z o k a t a s ik e re k e t,
a m e ly e k e t a k a t h . eg y h á z az u tolsó id ő b e n
a r a t o t t . O d a á t se m a r ó m a i, h a n e m e g y e d ü l
a b ibliai k e r e s z ty é n elem r a g a d j a m eg az
e m b e r t. Mi e b b e n csak a re fo rm á c ió ig a z o lá ­
s á t l á t h a t j u k s a fo ntos az, h o g y „ m in d e n
m ó d o n , a k á r színből, a k á r szívből, a K ris z tu s
p ré d ik á lta tik “ . S a k ik n álu n k látó k ö rü k et
n e m az e g y h á z p o litik a i s z e m p o n t o k t is z a ­
v ir á g - é le tű p r o b lé m a felte v é s e ih e z a l k a l m a z ­
t á k , a z o k e n n e k P á l a p o s to lla l csak örülni
t u d n a k (Fil . 1, 18.).
A je z s u i t a - r e n d t r a d í c ió i n e m m u t a t n a k
é p p e n a b b a az i r á n y b a , m i n t a m i l y e t a m a i
k a th o lic iz m u s f e n tv á z o lt állásfo gla lá sa k ö ­
v e t e l t . De a n n á l a m o z g é k o n y s á g n á l fogva,
a m e lly e l ez a r e n d m in d e n k o r az u r a lk o d ó
e s zm é k s z o lg á la tá b a t u d o t t állni, felism erte
az id ő k je lé t és a k a t h o lic is m u s lé t é é r t folyó
h a r c b a n az első s o r b a á l lo tt. „ A S z ív “ e l ő t­
tü n k fekvő két k ia d v á n y a u g y an ezt m u ­
t a t j a . S okszor eg y e n esen m e g lep ő , h o g y ezek
a k ö n y v e k le g a lá b b lá ts z ó la g m e n n y ir e az
" ev a n g élik u s t e n d e n c i a “ s z o lg á la tá b a á l la ­
n a k , pl. m i k o r az írás je le n tő sé g é t h a n g s ú ly o z ­
z á k . P e rsz e , az id e á l „ a z Ú r Jé zu s hűséges
t a n í t v á n y a az a n y a s z e n te g y h á z k e b e lé b e n “ .
(A n d r á s s y 9. l .) s h o g y ez h o g y a n é r te n d ő ,
a z t m in d e n m e g k í v á n h a t ó v ilá go ssá ggal
m o n d ja m e g S tö g e r „A z ú t l e v é l “ c. f e je z e t­
b e n (27. s. k. lk.). I t t a z u t á n k it ű n i k , h o g y
m é g a k e r e s z ts é g se m o ly a n f o n to s, m i n t a
„ j ó h is z e m ű I s t e n t k ereső lé le k “ - n e k b e k a p ­
csolódása az „ E g y h á z le lk é “ -be (u. o. 29. l .).
Az o lvasó ú g y érzi, h o g y I s te n m i n d e n b ű n t
k ö n n y e b b e n b o c s á t m eg , m i n t a z t , h o g y
v a l a k i n e m t a r t o z i k az e g y e d ü l ü d v ö z ítő
r ó m a i eg y h á z k ebelébe: „S u b e s se R o m a n o
p o n tific i o m n i h u m a n a e c r e a tu r a e d e c la ­
r a m u s , d icim us e t d efinim us o m n in o esse de
n e c e s s ita te s a l u t i s “ , — a j e z s u i t á k m in d ig
e l ső re n d ű k ö te le s s é g ü k n e k t a r t o t t á k , h o g y
X I I I . B on ifacius ezen h i r h e d e t t m o n d á s á n a k
é r v é n y t szerezzenek. H o g y e n n e k az e lv n e k
m e n n y ir e a h a t a l m a a l a t t s z e n v e d n e k ők
m a g u k , a n n a k ékes b iz o n y s á g a az e l ő t t ü n k
levő k é t k ö n y v . A zt, h o g y ez a m e g g y ő z ő ­
554
dés n e m le h e t az e v a n g é liu m j a v á r a , a b ib liá ­
b a n g y ökere ző k e r e s z ty é n s é g n e k n em s o k a t
kell m a g y a r á z n i. A vallásos v is z o n y n a k ez
a jogi s z e m p o n t o k s z e r in t való m egítélése,
a m i n t az m á r az eg y h á z f o g a l m á n a k az é r ­
te lm e zé séb ő l is k ö v e tk e z ik , te r m é s z e ts z e r ű ­
leg b á n t ó m ó d o n ö tlik fel a n n a k , a k i I s t e n ­
hez való v is z o n y u n k b a n az erkölcsi k a t e g ó r iá t
a valláso s é lm én y b ő l n e m t u d j a k ik ü s z ö ­
bölni. A z t, persze, h o g y az e g y h á z h o z való
külső h o z z á t a r to z a n d ó s á g m a g a n em ü d v ö ­
z ít, S tö g e r sem fele jti el h a n g s ú ly o z n i s
mégis: „ K e r e s z t le v e le m a t a n ú m , h o g y fel­
s z a b a d u l t a m a sö té tsé g h a t a l m a alól, h o g y
c s a lá d já b a v a g y o k sorozv a. A k ere sztség
I s te n f o g a d o tt f iá v á , m e n n y örökösévé,
Jé zu s K ris z tu s ö r ö k ö s tá r s á v á , a Szentlélek
t e m p l o m á v á a v a t o t t " (u. o. 29. l .), ho gy
itt a k é t m o n d a t k é t egészen m á s m a l o m ­
b a n őröl, a z t a szerző ú g y lá ts z ik , n e m veszi
észre. H o g y az á llá s p o n t a d t a ezen k o r l á t o k
k ö z ö t t a sz e rz ő k k e r e s z ty é n s é g e t és pedig
p o z i t í v u m o t a k a r n a k a d n i, a z t n e m v o n j u k
kétségbe.
A felekezeti p o lé m ia m e g le h e tő se n h i á n y ­
zik a k ö n y v b ő l. H o g y az, a k i in té z m é n y e s -
jogi m ó d o n go n d o lja az e v a n g é liu m i igazság
b iz to s ít á s á t le h ets ég es n ek , lenézi a z t, a k i
t u d j a , h o g y az Iste n n e l v a ló életközösség
l é t r e j ö t t e m in d i g az egyé ni élet le g m ély eb b
szem élyes e l h a t á r o z á s á t té te le z i fel s ezt az
u t ó b b i t kínos b iz o n y ta l a n s á g n a k , t é v ú t n a k
t e k i n t i , azt m e g é r tjü k . V isz o n t a m a g u n k
részéről a szem élyes ü d v b iz o n y s á g o t h a s o n lít­
h a t a t l a n u l m a g a s a b b r a é r té k e lj ü k , b á r h a
a z t a t r i d e n t i z s in a t el is íté lte : a p á p á k és
z s i n a t o k t é v e d h e t n e k és a földi in té z m é n y e k ,
h a f ö ld ö n tú li a k n a k k ép z elik is m a g u k a t ,
I s te n e lő tt cserben h a g y n a k . De ezzel n e m
a k a r u n k p o le m iz á ln i a k ö n y v ellen, csak le­
sz ögez zük a m i á l l á s p o n t u n k a t . De e g y e t
n e m h a g y h a t u n k m egem lítés nélkül. K ü lö n ö ­
sen S tö g er k ö n y v é b e n is m é te lte n f o r d u ln a k
elő o ly a n a p o s z tro fá lá sa i a p r o t e s t a n t i z ­
m u s n a k , a m e l y e k e t m a m á r csak r á g a lo m n a k
le h e t m in ő s íte n i. I ly e n az, h o g y L u t h e r m e g ­
c s o n k íto tt a v o ln a a b ib li á t, h o g y „ a z ú j ­
sz ö v etsé g b ő l k itö r ö lt je len tő s v e r s e k e t, m e g ­
c s o n k íto tt a a p r ó f é t á k jö v e n d ö lé s e it, m é g az
e v a n g é l iu m b a n is m e g v á l t o z t a t o t t egyes h e ­
l y e k e t " (a n é p s z e rű k a t h o lik u s p olem ia
n y e lv é n : m e g h a m i s í t o t t a a b ib liá t) és h o g y
„ s z a b a d s á g o t e n g e d e t t m in d e n k ö v e t ő j é ­
n e k , h o g y é rte lm e zz e, m a g y a r á z z a az írást
k é n y e - k e d v e s z e r i n t " (27. l .). Ú g y t u d j u k ,
h o g y a 8 . p a r a n c s o la t m é g a k a t h o lik u s e r ­
kölcsiség s z á m á r a is kö te lez ő s m e g v a g y u n k
g yőződve arró l, h o g y h a a k a t h o lik u s szerző
t i s z t á n az iga zsá g m e g ism e ré sé re i r á n y u l ó
v á g y t ó l i n d í t t a t v a fo g la lk o z o tt v o ln a ezzel
a t é m á v a l , a h is tó ria i ig a z s á g o t egészen m á s ­
kép á l l a p í t o t t a v o ln a m eg. P ersze , foglalkozni a
k e l le t t v o ln a vele. E g y é b k é n t a k a t h o lik u s
e g y h á z n a k ki- és befelé e g y a r á n t jó szolg á­
l a t o t t e h e t n é n e k az o k , a k ik ezekkel a p o le ­
m ik u s i r á n y ú tö r té n e lm i h a z u g s á g o k k a l le­
s z á m o l n á n a k . M e rt ez az eljárás a „ c a l u m ­
niare a u d a c t e r " elvére e m lé k e z te t.
A n d r á s s y k ö n y v e „ a z élet szép leélé­
sére“ a k a r t a n í t a n i . Mi, persz e, élet m ű v é ­
H a z a i Iro d a lo m .
sz etrő l n e m szívesen beszé lü n k . N e m c s a k
a z é r t, m e r i v a n a s z ó n a k k e lle m e tle n m e l­
lékíze is, h a n e m i n k á b b a z é r t, m iv e l t u d j u k ,
h o g y é l e t ü n k e t n e m á l l í t h a t j u k o ly a n o b ­
j e c t i v m u n k a t á r g y k é n t m a g u n k elé, m in t
a h o g y a szobrász t a l á l j a m a g a e lő tt a m á r ­
v á n y t ö m b ö t . I s te n a d o m á n y a az élet s ő
s á fá rs á g o t v á r tő lü n k . Széppé az élete t nem
m i, h a n e m I s te n te szi. K ü lö n b e n a t t ó l , aki
m ű v é s z e tr ő l beszél, a z t v á r n ó k , h o g y m a g a
a széppel n e m h e ly e z k e d ik e lle n té tb e . De
A n d r á s s y n a k v a n n a k m o n d a t a i és p ed ig nem
is r i t k á n , a m e ly e k e t csak b o m l a s z tó k n a k
le h e t m in ő s íte n i (pl. 25. l . : A k u ltu r é h e s
le lk e k c s ö m ö ré n e k be k ö v e tk e z é se te rm é s z e t-
sz erű , m e r t a n a r k o t i z á l t lélek ébred ésével
összeom lik a m o d e rn s é g p o te m k in - m o r á lj a
és bensőség nélk ü li m a d á r ije s z t ő v é v álto zik ,
m e ly e n a m o d e rn s é g ro n g y a i n e m t u d j á k
jó l befe d n i a lé lek k o r h a d t s á g á t “ ). A k ö n y v
n a g y o b b része K e m p f K o n s t a n t i n S. J.
k ö n y v é b ő l f o r d í t o t t é le tr a j z o k g y ű jte m é n y e .
N a g y e m b e r e k é le té n e k r en d e sen n a g y p a e d a ­
gógiai je len tő ség e v a n s ez a vallásos életre
is áll. De h a a k a t h . eg y h á z e s z m é n y e in e k
m á s m o d e rn m e g te s te s í tő it n e m t u d j a hívei
elé á llíta n i, a k k o r ez eké rt b iz o n y á r a nem
irig y e ljü k .
Karner F. K ároly.
Z linszky A ladár: K lasszicizm u s és ro­
m anticizm us. Székfoglaló értekezés a Szent
István-akadém iában. Bpest, 1924. E jeles
érte kez és, m e ly a P h il. K ö z lö n y b e n (1925
45, 47.) élé n k v i t á t i d é z e tt elő, új h a t á r o k a t
á lla p ít m eg a k la ssz ic iz m u sra s r o m a n t ic iz ­
m u s r a . Az elsőre a f r a n c iá k n á l a r e n a is s a n c e ­
tól R o u s se a u ig te r j e d ő id ő t, a m á s o d ik r a
F l a u b e r t ig, a rea lista reg ényig. A n é m e t
i r o d a l o m b a n a S tu r m és D ra n g r o m a n t i c i z ­
m u s á t e ln y o m ja G oethe és S chiller k la ssz i­
cizm u sa, ú g y h o g y Schlegelnél i n d u l m eg
ú jr a a r o m a n t ik u s m o z g alo m (a J u n g d e u t s c h ­
landig). N á l u n k p r a e r o m a n t i k u s o k n a k veszi
az ú g y n e v e z e t t n ém ete s isko la k öltőit:
Á n y o s t , D a y k á t , K á r m á n t s K is f a lu d y S á n ­
d o r t (Ányos i n k á b b f ra n c iá s, D a y k a v á lo ­
g a tó , K á r m á n s K is f a lu d y önálló). A t u l a j ­
d o n k é n e m r o m a n t i k á t K is f a lu d y K á r o ly tó l
P e tő fiig s A r a n y ig to l j a k i, m e r t a népies
felfogás s f o rm a b e v itele az iro d a lo m b a
r o m a n t ik u s cselekedet. F o rr á s a i k ö z t H e ch t
I r é n t em líti a m a g y a r iro d alo m b ó ], em lítést
érd e m e ln e k m ég: S zinyei G erzson, B e ö th y
Z solt (F őv. L a p o k , 1879. 149.) ,V értessy
J e n ő (A m a g y a r rom . d r á m a , 1913.). —
A z u t á n r á t é r az egyes i r o d a l m a k is m e r te ­
tésére. A f r a n c iá k n á l X IV . L ajo s s z a lo n ja i­
b a n á lta lá n o s érzelm ekről folyik a szó, az
egyéniség a n a p l ó k b a s levelekb e m e n e k ü l. A
te rm é sz e té rz é s is is m e r e tle n v alam i. A n é m e ­
te k n é l a n é m e t-g ö rö g k lasszicizm us, n á lu n k
a fra n ciá s és az ó-klasszicizm us j u t u r a ­
lo m r a . P o n t y i m ű v e le tle n nem es. A zon ban
új t á r s a d a l o m a l a k u l, az i p a r s a k ö zé p ­
o sz tá ly szóhoz j u t , az egyéni s a já ts á g o k
é r v é n y re k e z d e n e k e m e lk e d n i, a tá r s a d a l o m
s a felső o s z tá ly o k b í r á l a t a cs endül fel, a
t ö r v é n y t e l e n o s z tá ly o k ü gye érdeklő dést
k e lt ( b e ty á r , cig án y ), a családi életet fel­
H azai Iro d a lo m .
fedezik, a te rm é sz e t érzés u r a lo m r a j u t . A
vallás u r a lk o d ó v á v á lik (R o u sse a u , C h a t e a u ­
b rian d , Schleierm a cher, B e rz se nyi) Széchenyi
a v allás, nem ze tisé g s egyéniség eszm éjén
építi fel re fo rm re n d s z e ré t. E ö tv ö s s M a d á c h
is vallásos lélek. M a d á c h n á l a h i t és t u d á s
k ü z d e lm e a m ű lényege s az élet h á r o m
n a g y é rté k e a h it te r m é k e . A n e m z e tisé g is
é l e tf e n n t a r tó eleme a r o m a n t i k á n a k ( H e r ­
dar, F ic h te ). Igaz, h o g y a r o m a n tic iz m u s
r o m b o lt is, de a v allás s a n e m z e tisé g esz­
közével k o n s t r u k t í v erő is e g y ú t ta l . T e h á t
e lle n t é te k e t rejt m a g á b a n . Öröksége n a g y
és veszedelm es. V a jh a é r té k e s elemei g y ő z ­
nének!
A vonzó s t í lu s b a n m e g ír t értekezés
felolvasá sa u t á n 3 év m ú l v a l á t o t t n a p v i ­
lágot.
Gulyás József.
Nagy pedagógusok, neveléstörténeti o l­
vasm ányok: szerkesztette Dr. W eszely Ödön.
Lampel R. (W odiáner F. és fiai) R .-t. k i­
adása, Budapest.
E z a k ö n y v m á s o d ik k i a d á s a az illu sz ­
tris szerzőtől „ P e d a g ó g ia i o l v a s m á n y o k “
cím m el 1917-ben m e g je le n t szem elvén yes
g y ű jte m é n y n e k . H o g y m ost „ N a g y p e d a ­
g ó g u s o k é r a k e re sz te lte át k ö n y v é t , azzal
é r z é k e lte tn i a k a r t a , h o g y g y ű jte m é n y é b e n
a n e v e lé s tö r té n e t n a g y j a i v o n u l n a k fel.
S tényleg , b á r le h etn e m é g so k a k ró l szó,
a k i k n e v e lé s tö r té n e ti s z e r e p ü k n é l és je l e n t ő ­
ségüknél fogva m é ltá n h e ly e t k a p h a t t a k
v o ln a e k ö n y v b e n : el kell ism ern i az össze ­
v á l o g a tá s b a n m e g n y ilv á n u ló gondos sz ele k ­
t á lá s t. H á lá s le h e t m in d e n o lva só, h o g y a
nevelés p r o b lé m á já n a k , m u n k á j á n a k leg ­
h i v a t o t t a b b m e ste re ib ő l, azok írásaiból e
k ö n y v rév é n egy -e g y kis íz e lítő t k a p h a t .
S kü lö n ö se n n a g y érdem e a sz erző n e k , h o g y
a díszes n é v s o rb a n m a g y a r e m b e r e k e t is
jó c sk á n m e g s z ó la lta t; b e m u t a t v a ezzel, h o g y
mi n e m c s a k az á lta lá n o s k u l t ú r á b a n , h a n e m
speciálisan a nevelés k u l t ú r á j á b a n is m i n ­
dig fig y e le m re m é ltó sz e r e p e t j á t s z o t t u n k .
E g y -e g y F e lm é r y re , K a z in c z y ra , A p á c z a y
Csere J á n o s r a b ü s z k é k l e h e t ü n k mi a le g ­
r a g y ogó bb külföldi n e v e k m e lle tt is.
T u d a t á b a n a n eh é zs ég ek n e k , a m e ly e k ­
kel egy ily e n sz em e lvénye s g y ű jte m é n y ,
ú. n. c h r e s to m a tia ö sszeállítása j á r ; nem
ta rta n á m m éltán y o sn ak e könyvvel szem ­
ben t ú l z o t t k ö v e t e lm é n y e k h a n g o z t a t á s á t .
Csak egész s z e r é n y e n je g y z e m m e g , h o g y
én m a g a m m i t h i á n y o l t a m b en n e . Az o lv a s ­
m á n y o k élére t e t t lexikális életrajzi v á z la t
u t á n az ille tő p edag ógus r e n d s z e r é n e k , a l a p ­
v e tő eszm é in ek , jellegzetes g o n d o l a t m e n e t é ­
n e k s z in té n csak egész r ö v id re fo g o tt, l e x i k á ­
lis jellegű m e g e m líté s é t, e lő re b o c s á tá s á t.
M e rt igaz. h o g y ez a k ö n y v n e m nevelés-
t ö r t é n e t ; de mégis i n k á b b o ly a n o k n a k szól,
a k i k a n e v e l é s t ö r t é n e t e t m é ly e b b e n , b e ­
h a t ó b b a n n e m t a n u l m á n y o z z á k s ennélfog va
ig é n y e ln é k egy ilyen k ö n y v b e n is a nevelés-
t ö r t é n e t i s z e m p o n t o k n a k , h e ly k ije lö lé s e k ­
n ek , a n a g y á tfo g ó és k o r s z a k n y itó r e n d ­
s z e r e k n e k m á r h a csak is m é tlé sk é p e n való
felem lítését is: m e r t az ily e n fele m lítés a
555
k ö n y v o lv a s á s á t m in d ig t á j é k o z o t t a b b á ,
h a s z n o s a b b á teszi.
A közölt o lv a s m á n y o k igen jól s z e m ­
l é l t e t i k n e m c s a k az egyes p e d a g ó g u so k
különleges n é z e te it, r e f o r m g o n d o la ta it; h a ­
n e m a nevelés k é r d é sé n e k fejlő désé t, el­
m é ly ü lé sé t, d if fe r e n c iá ló d á s á t is. É rd e k e s e n
lá t n i ezekből a kis f é n y c s illá m o k b ól is, h o g y
ér el a n e v e l é s t u d o m á n y az á t la g , a tö m e g -
e m b e r tő l az eg yé n h ez; a p u s z ta , e l v o n t
elm élettő l a k ísé rle th e z ; a csupasz és s z á ­
raz d i d a k t i k á t ó l a g y a k o r la tia s i r á n y ú e g y é ­
niségfejlesztéshez; h o g y a n száll le a m ó d ­
szer az e s z m é k fenséges m a g a s l a tá r ó l , a m e ­
ly e k é r t s a m e ly e k á l ta l n e v e l n ü n k kell, —
a gy e rm e k h e z , a k i t n e v e l n ü n k kell. Milyen
m á s lesz s z á m u n k r a egy s o k a t e m le g e te tt
n a g y e m b e r , h a m á r eg y sze r l á t t u k ; e z t a
k ö ze lh o z ást, m e g e le v e n íté s t, is m e r k e d é s t
szerzi m e g n e k ü n k ez a k ö n y v so k n a g y
e m b e rre l sz e m b e n , m e r t a le lk ü kbe, g o n d o ­
la t a i k b a k ö z v e tle n b e p i lla n tá s t enged. E z é r t
f o g a d h a tjá k , a m i n t az első k ia d á s h ir te le n i
fo g y ásá b ó l k ö v e t k e z t e t h e t ő e n f o g a d já k is
szívesen e z t a g y ű j t e m é n y t a n e v e lé s tö r té ­
n e t t a n u lm á n y o z ó i. De h a s z o n n a l és é lv e ­
z e tte l l a p o z g a t h a t e b b e n b á r k i, a k i t a n e v e ­
lés n a g y ü g y e csak tá v o l a b b r ó l is érdek el,
m e r t ta l á l b e n n e fényes e lm é jű és m eleg
s z ívű e m b e r e k e t, a k i k a nevelés m in d ig el ­
b o z ó to s o d o tt r e n g e te g é b e n új m e g új u t a ­
k a t t ö r t e k s ezt a p r o b l é m á t te lje s m é ly sé g é ­
ben, részletességében és s o r sd ö n tő v o n a t ­
k o z á sá b a n o d a t á r t á k végleges, v a g y le g a lá b b
hosszú id ő re kielégítő m e g o ld ás v é g e tt a
m a i n e m z e d é k elé.
E n yedy Andor.
Szinnyei F erenc: K em ény Z sigm ond
m unkássága a szabadságharcig. Székfoglaló
a Szent István-akadém iába. Bpest. 1924.
A m a g y a r re g é n y írá s fe je d e lm é n e k é le té t s
m unkásságát P ap p F erenc tan u lm án y o zta
e d d ig le g b ő v eb b e n . Az ő k u t a t á s a i a l a p já n
is á llv a v á z o lja f e n ti érte k ez és K e m é n y n e k
a s z a b a d s á g h a rc ig te r j e d ő m u n k á s s á g á t . Első
regényéről (Iz ab e lla k ir á ly n ő és a re m e te ),
m e ly e t 1837 m á s o d ik felétől 1811 elejéig
ír t, m e g á ll a p ít ja , hog y a t á r g y a l t korig
4 részlete j e le n t m e g s b e n n e K e m é n y írói
egyénisége m ég csak b o n ta k o z ik , de m á r
o tt lebeg fe le tte a tr a g i k u s k o m o r s á g fel-
lege s m e g l á t h a t ó a lé le k r a jz o lá sr a való
tö re k v é se is. K ü lö n b e n S co tt, a f ra n c ia
r o m a n t i k u s o k s J ó z sik a h a t á s a érzik r a j t a .
— E z u t á n az É l e t és Á b r á n d c. re g é n y
6 első r é sz le té t b ír á lja (1841— 4 2 ) ; u ta l
G oethe W ilh e lm Meister-e s T asso-ja h a t á ­
s á ra , de szerelm i csaló dása is b e le já ts z ik
a l k o tá s á b a . A félre ism e rt lá ngész t r a g é d iá j a
érdekli K e m é n y t s a k ö n n y e l m ű n ő b ü n ­
hödése. G y ö n y ö rű r é sz letek k e l je le s k e d ik a
töredé k. Ú jsá gírói élm ényeiből f a k a d „ A
h írla p s z e rk e s z tő n a p l ó j a “ c. e lv e s z e tt r e ­
génye. M a jd „ G y u la i P á l “ c. reg é n y é b e kez d
K e m é n y (1845). B á t h ori Z sigm o nd k o r á t
m á r e lő tte is feldolgozta J ó s ik a s F á y .
M in d k e ttő h a t á s a m e g á ll a p ít h a tó K e m é ­
n y e n . F o r r á s a B e th le n F a r k a s v o lt elsősor­
b a n , de h a s z n á l h a t o t t m ás fo rr á s o k a t is.
556
B a lz a c h a t á s a is érz ik r a j t a . E g y é n i érz ésé t
t t m á r sz em é ly eiv el m o n d a t j a el. S z e rk e ­
z e te a z o n b a n m é g nehé zk e s; h o ssz ad a lm a s
ep iz ó d o k v a n n a k benne . N e m v á l ik előnyére
a s z in d a r a b - f o r m a s a szeszélyes u g r á s o k
k ed v e lé se, sem a v e r s e k beszövése. L e í r á s a i­
b a n J ó s i k á t u tá n o z z a . A t ö r t é n e t i h ű ség nél
i t t a m ű v é sz i s z e m p o n t o t e l ő b b v a ló n a k
t a r t j a , de a belső v ilá g r a jz o lá s á b a n m e ste r.
M onológjai le lki tr a g é d i á t r e v e lá ln a k . H u ­
m o r a f a n y a r , kesern y és. Az érte k ez és u to ls ó
FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE.
Theologische Studien und Kritiken. Eine
Zeitschrift für das gesamte Gebiet der Theolo­
gie begründet von D. C. Ullm an n und D . F.
W. C. Umbreit und in Verbindung m it D. E.
von Dobsch ütz, D. K. Eger und D. H. Guthe
herausgegeben von D. F. K attenbusch und
D. J. Loofs, Gotha, Leopold Klotz Verlag.
Ára ?
A „T h e o lo g isc h e S tu d ie n u n d K r i t i k e n "
a n é m e t p r o t. tu d o m á n y o s t h e o lo g iá n a k leg­
régibb f o ly ó ir a ta , a m e ly i m m á r 97. é v f o ly a ­
m á v a l m a j d n e m eg y é v s z á z a d g a z d a g t u ­
d o m á n y o s é le té n e k k é p é t a d ja . Szerkesztői
m in d ig ig y e k e z te k fe lü le m e lk e d n i a h é t k ö z ­
n a p p o r á b a n f e tr e n g ő f u r o r e p h e m e r e g y ­
o ld a lú s á g a in és i n k á b b az a r a n y k ö zé p sz er
ú t j á n v e z e t t é k a f o ly ó ir a to t, a n é lk ü l, h o g y
az eg y s z e rű e n semleges v a g y é p p e n s z í n t e ­
len l e t t v o ln a . Í gy v o lt a f o ly ó ir a t é v t iz e ­
d e k e n á t a k ö z v e tít ő th e o lo g ia i i r á n y z a t o k ­
n a k az o r g á n u m a , a n é lk ü l, h o g y egy p á r t ­
n a k a s z o lg á l a tá b a s z e g ő d ö tt v o ln a . Meg­
n y i t o t t a h a s á b j a i t a jo b b - és b alo ld ali i r á n y ­
z a t o k n a k is, de f e lté tle n ü l tu d o m á n y o s é r ­
t é k ű m e g n y i l a t k o z á s o k a t k ö v e t e lt . Í gy c ik ­
kei n a g y r é s z t f e lü le m e lk e d n e k az ac tu a lis
tu d o m á n y o s v i t á n s n e m eg y v a n , a m e ly e t
m egjelenése u t á n é v tiz e d e k m ú l v a is h a s z o n ­
n a l f o r g a t az o lvasó és n e m k e r ü l h e t el a
tudom ányos k u ta tó . E bben a te k in te tb e n a
th e o l. S tu d ie n u n d K r i t i k e n előkelő h e ly e t
b i z t o s í t o t t m a g á n a k a tö b b i n é m e t th e o l.
s z a k f o ly ó ir a to k k ö z ö tt. A h á b o r ú v a l já r ó
n a g y g a z d a s á g i v á lsá g a z o n b a n a fo ly ó ir a to t
is válságos h e ly z e tb e j u t t a t t a . Míg előbb
é v e n k é n t n é g y kb. 200 old a las fü z e tb e n
je l e n t m eg, a d d ig m o s t k é t f ü z e t a l k o t k b .
20 ív n y i te r j e d e l e m b e n eg y é v fo ly a m o t.
B e o sz tá sa a z o n b a n a régi m a r a d t : V ezető
h e ly e n a n a g y o b b é r te k e z é s e k e t k özli, a z ­
u t á n a r ö v id e b b „ g o n d o l a t o k a t és m e g je g y ­
z é s e k e t“ . N a g y je le n tő s é g ű th e o lo g ia i m u n ­
k á k a t h o s s z a b b i s m e r te t é s e k b e n m é l t a t . —
Ú j a b b a n egy -e g y f ü z e tb e n az egy theol.
d isc ip lin á ra v o n a t k o z ó is m e r te t é s e k e t is ösz ­
sz e g y ű jt i s így a jelen é v f o ly a m 1 . s z á m á b a n
csupa az ósz övetsé g re v o n a t k o z ó m u n k á k k a l
ta lá l k o z u n k . Í gy fo glalkozik ennek keretében
B u d d e H o seá s k ö n y v e 1— 3. fe je z e té n e k
a l a p v e t ő v a l l á s t ö r t é n e t i je le n tő sé g é v e l, —
A tra m o w sk i T r i to je s a ja s ir o d a l m i p r o b lé ­
m á j á v a l és Guthe a zsidó g y ü le k e z e t p á s k a
ü n n e p é v e l. A m á s o d ik fü ze t a th e o l. egész
széles t e r ü l e té r ő l veszi t á r g y a i t : K och egy
F o ly ó ira to k Szem léje,
( V I I .) f e je z e té b e n n y e lv b e li tu l a j d o n s á g a i t
is m e r te t i. Az e le v e n s t í lu s b a n m e g í r t füzet
sz o m o r ú a n ill u s z t r á lja a m a g y a r tu d o m á n y
h e ly z e té t. 1920 o k t. 1-én o l v a s t a fel szerző
(de m á r j ó v a l e lőb b k észen v o lt) s 1924
végén j e l e n h e t e t t m e g csak, a m i k o r m á r
n a p v i lá g o t l á t o t t P a p p F e r e n c B á ró K e m é n y
Z sig m o n d já n a k k é t k ö te te (1922— 23). A z o n ­
b a n m e lle tte sem fölösleges.
Guly ás József.
t a n u l m á n y k e r e té b e n foglalkozik I r e n ä u s n a k
az e m b e r ős á l l a p o t á r a és m e g v á l t a t á s á r a
v o n a t k o z ó t a n í t á s á v a l . K itte l G ottfried: „Az
ú r v a c s o ra h a t á s a i az ú jsz ö v e tsé g s z e r in t"
cím m el közöl eg y t a n u l m á n y t . F en d t H eiler
n a g y h í r ű m u n k á j á v a l k a p c s o l a t b a n az i m á d ­
sá g ró l ír, S ch ü tz k r i t i k a i m e g je g y z é s e k e t tesz
B a r t h t h e o lo g iá já r a v o n a t k o z ó la g , Grün a
h a l o t t i b eszé d 16. sz áz ad b eli eg y h á z i p r a x is á t
i s m e r te t i. A p ró b b k ö z l e m é n y e k z á r j á k a
f ü z e te t s m u t a t j á k a n n a k v á l to z a to s , gazdag
ta rtalm á t. Karner F. Károly.
Zeitschrift für Kirchengeschichte. Be­
gründet von Th. Brieger. In Verbindung
m it der Gesellschaft für Kirchengeschichte
herausgegeben von Otto Scheel und Leopold
Zscharnack. XLIII. Band. Neue Folge VI.
Erstes H eft 1924. Zweites Heft 1924. XV.
IV. Band. Zweites Heft. 1925. Verlag Fr. A.
Perthes A. G. Gotha— Stuttgart.
H á r o m g a z d a g t a r t a l m ú fü ze te v a n
e l ő t t ü n k ez e g y h á z t ö r t é n e t i f o ly ó ir a tn a k
T y p ik u s n é m e t te r m é k e k . M in d e n egyes
d a r a b te lje s é r té k ű b i z o n y íté k a a n n a k , hogy
a n é m e t k u t a t ó szellem á lla n d ó te v é k e n y s é g ­
b e n v a n s a m e g v á l t o z o t t v i s z o n y o k k ö zt is
e l t i p o r h a t a t l a n élete rőve l végzi fe la d a tá t
A n é m e t k u t a t ó szellem e m ű v e k b e n c s o d ála­
to s o b je k t i v i t á s s a l m e r ü l el a le g tá v o l a b b
eső sz á z a d o k b ó l is a le g k ü lö n b ö z ő b b t e r ­
m é s z e tű t á r g y á b a . M in d e n ik f ü z e tb e n v a n ­
n a k n a g y o b b , önálló ta n u lm á n y o k és k ise b b-
n a g y o b b te r j e d e l m ű irodalm i ism ertetések.
Az 1 9 2 4 -ik év I . füzete 11 ta n u l m á n y t
hoz. E z e k k ö z ü l az elsőben I I . von S oden
( M a rb u rg ) a r r ó l é r te k e z ik , h o g y m ily e n A
keresztyén egyház története Spenglernél. A
c ik k k i m u t a t j a , h o g y d a c á r a S p engle r k iv é ­
teles te h e ts é g é n e k , h a t a lm a s i n t u i t i v szelle­
m é n e k és fényes e l ő a d á s m ó d j á n a k , a h ív a ­
tá so s t ö r t é n e t k u t a t ó k m u n k á j á t Sp. sem
m e llő z h e tte k á r n élk ü l. Sp. m ű v e erő­
sen e g y o l d a l ú , t ö r t é n e t i felfogása m e ré ­
szen a t ö r t é n e t i t é n y e k felé len dülő.
„Sp. n e m h is t o r ik u s , de m ű v e t ö r t é ­
n e ti je le n tő s é g ű le s z “ . K . E rbes (Caste­
la u m ) A ró m a i apostolsírokról v é g z e tt k ut a­
t á s ok a t kíséri végig k r i t i k á v a l s foglalja
össze az e r e d m é n y e k e t. Ma tis z tá z o tt n a k
le h e t v e n n i, h o g y 1. P á l, v a l a m i n t P é t er
ap o s to l s í r j á t k e z d e t tő l f o g v a az a p p ia i úti
k a t a k o m b á k b a n m u t o g a t t á k ; 2 . a római
G ajus 200 k ö r ü l írja , h o g y az aposto lok
F o ly ó ira to k S zem léje.
τρόπαιον-ai a V a t i k á n b a n és az o stia i ú t o n
n e m az ő s í r j a i k a t je lzik , h a n e m az ő k i v é ­
g e z te té s ü k h e l y é t . . . s tb . — D r. W . Schw arz
(Sulzb ach a. K o c h e r) A franciaországi in ­
vestitura-harc történetét ír ja I I I . V i k t o r és
II. O rb á n a l a t t . G. R itter ( H a m b u r g ) A häre ­
tik u s p a n th e ism u s ném etországi, 15-ik század­
beli történetéhez n y ú j t a d a l é k o k a t eg y v a t i ­
k á n i k é z i r a t n y o m á n . Iv a n P u sn io , a berlin i
orosz tu d o m á n y o s i n t é z e t docense Giov.
Frances-co P ico della M ira n d o lá n a k S a vo n a ­
rola m e l l e t t í r t A pologiá-j á t a d t a ki és l á t ­
t a el bev ezetéssel. G. R itte r ( H a m b u r g )
H u m a n ism u s és reform áció c. c ik k é b e n J o h .
H aller-rel p o le m iz ál, a k i A reform áció o ka i c.
ü n n e p i b e s zé d éb en , a m e ly b e n élesen v e t v e
fel e z e k e t a k é r d é s e k e t: M ié rt v o lt oly g y ú jtó
h a t á s ú L u t h e r fellépése? M iért s ik e rü lt n ek i
az, a m i t e l ő tte oly s o k a n h i á b a k ís é re lte k
m eg? n e m á r u l el kielég ítő é r z é k e t a L u t h e r
g ran d ió z u s e re d etis ég é v el s z e m b e n , a m ik o r
a b b a n a v é l e m é n y b e n v a n , h o g y a b b ó l, a m i t
L u t h e r h i r d e t e t t és k ö v e t e lt , m i n d e n t m á r
h i r d e t t e k és k ö v e t e l t e k e l ő tte m á so k . H a l ­
le rn e k ez a felfogása végső e lem z ésb e n a
h u m a n is m u s — és r e f o rm á c i ó ra v o n a t k o z ó
n é z e te iv e l áll k a p c s o la tb a n . K . B a u r (M ü n s­
te r ) L u th er Serm o de in d u lg e n tiis p rid ie D e d i ­
cationis c. beszédére a z t b iz o n y ítja , h o g y
L u t h e r a z t 1517 o k t. 31-én t a r t o t t a . P . K a l ­
kof f (B re sla u ) é rte k e z é s é n e k az a tá r g y a ,
h o g y Bölcs F rigyes m égis védelmezője volt
L u th ern e k és a reform ációnak. P o lem ik u s t a r ­
t a l m ú c ik k E . W agner ellen. U g y a n c s a k
P. K a lk o ff (B reslau) A le xa n d er jellem zéséhez
a k a r t a n u l m á n y á v a l h o z z á já r u ln i. Szerinte
A. n e m t e k i n t h e t ő a k a t h . r e f o r m p á r t elő ­
f u t á r j á n a k . Ő e lő tte külső r e f o r m o k le b e g te k
és az e r e tn e k s é g véres k i i r t á s á n a k g o n d o la ta .
A p o lit ik a i e lle n r e f o r m á c ió t a k a r t a sz erv ezn i
a j e z s u i ta r e n d szellem ében. E . H . Leube
(Leipzig) a r r ó l ír, hogyan kü zd ö tt a n ém e t luthe­
rá n u s egyház az a theism us ellen a X V I I - i k
században.
A z 1924-ik évi I I . füzetben Carl S ch m id t
( B erlin) Gerhard F icker ellen ír, a k i az ú j ­
t e s t a m e n t u m i a p o k r y f u s o k k ö z t ú jb ó l k i ­
a d t a a P éter cselekedeteit (πράξεις-Πέτρου) s ezek
fo rrá sa és te rj e d e l m é r e n éz ve n e m r e v id e á lt a
rég ebbi á l lá s p o n tjá t . G effken ( R o sto c k ) A
Diognetoshoz írt levél t a r t a l m á n a k az A lex.
K e le m e n m ű v e iv e l való b en s ő k a p c s o la tá r a
m u t a t o t t rá. B a u er (M ü n ste r) s z e r in t A u g u s ­
tin u s felfogását a tisztító tűzről és az ördögről
n e m a n n y i r a a b ib lia, m i n t i n k á b b rége bb i
eg y h á z i a t y á k ( T e r tu llia n u s , C y p ria n u s,
A m b ro siu s, a k ire Origenes és N y ssa i G ergely
v o l t a k a d ö n tő k ) b e fo ly á s o ltá k . F r. R oth
(M ün che n ) a f o rr á s o k ügyes is m e r te t é s e u t á n
te rje d e lm e s m u n k á l a t b a n m u t a t j a be a
csaló L a m in it A n n á t, a k i (c. 1480— 1518.)
v ih a ro s if jú s á g u t á n o ly a n s z e n tn e k a d t a
ki m a g á t , a k i n e k nin cs t á p l á l é k r a szüksége,
ső t a k i n e m is képes az é t e l t elviselni. M in t
közönséges csaló t le p le z té k le. E . H irsch
( G ö ttin g e n ), a k i 1919-ben O s ia n d e r A n d rá s
th e o lo g iá já t k ö n y v b e n á l l í t o t t a össze, a b b ó l
557
az a l k a lo m b ó l, h o g y G u ssm a n n k i a d t a O sian ­
d e r n e k az 1530-iki a u g s b u rg i b ir o d a lm i g y ű ­
lés elé t e r j e s z t e t t védő iratát, ez i r a t je l e n t ő ­
ségéhez fűz k o m m e n t á r t . F e l m u t a t j a k ü ­
lönösen, h o g y K á l v i n e l ő tt kez d i O sia n d er
a K ri s z tu s h á r m a s t i s z t é t f e jte g e tn i. Az i r o ­
d a l m i É rtesítőben von Soden (M arb u rg )
E d u a rd M ey ern e k A k e r e s z ty é n s é g ere d e te
és k e z d e te ir ő l ( E d . M eyer, U r s p r u n g u n d
A n fä n g e. 3. B ä n d e , 340., 462, 660 S. J . G.
C o tta s c h e B u c h h a n d l u n g , S t u t t g a r t u n d
B e rlin , 1921. 1923.) — í r t m ű v é t b írá lja .
S zerinte a s z e r z ő t n a g y em léke ző te h e ts é g ;
gyors k o m b in á ló erő, biztos, k ö n n y e d elő­
a d á s jellem zi. De m i n t n e m th e o lo g u s , n e m
s z a k e m b e r , k ü lö n ö se n a v allás jelen tő ség e és
lé n y eg e felől a l k o t o t t íté le te ib e n m a r a d
t á r g y á n alu l. A m ű m e g í r á s á t t e k i n t v e sem
m ű a l k o t á s , a gyors m u n k a b e n y o m á s á t te szi.
K eutgen ( H a m b u r g ) k r itik a i m e g je g y z é se k e t
te sz Dibelius A ngolországról í r t k ö n y v é h e z
(W. D ibelius, E n g la n d , Bd. I — II., D e u ts c h e
V e r la g s -a n s ta lt, S t u t t g a r t , L eipzig u n d B e r ­
lin, 1923). A z 1 9 2 5 -ik évi I I . fü zet. H . von
Soden ( H a m b u r g ) F r. L oofs: S a m o sa ta i P á l
c. m ű v e m e gjelené se k a p c s á n a S am . P á l r a
v o n a t k o z ó ú j a b b k u t a t á s o k a t is m e r te t i. —
R á m u t a t , h o g y a n a g y összefoglaló eg y h á z-
t ö r t é n e t i m ű v e k u t á n t ö b b jeles m o n o g r á f ia
j e l e n t m eg. Így H a rn a c k -t ó l M a rcion, K .
H olltól L u th er-ta n u lm á n y o k (1921, 1923.),
E . Seeberg-t ő l : G o ttf rie d A rn o ld (1923.),
G. S chrenk-tő l Coccejus m ű v e (1923.). E
k i t ű n ő m ü v e k s o r á b a lép L oofs ir o d a lo m -
és d o g m a tö r té n e ti t a n u l m á n y a . H . K och
( M ün che n) a z t v iz sg á lja , h o g y az elvirai
zsin a t 58. k á n o n á b a n ez a k it é t e l : locus in
quo p r im a c a t h e d r a c o n s t i t u t a e s t episco ­
p a t u s — a r ó m a i p ü s p ö k i székre v o n a tk o z ik - e ,
a m i n t B a ttiffo l is m é te lte n felfogja s ú j a b b a n
is Le siège a p o s to liq u e (P á ris , 1924.) c.
m u n k á j á b a n á llítja , v a g y a m i n t H a r n a c k
és Jü lich er is a m e l l e t t n y i l a t k o z o t t , eg ysze­
r ű e n b á r m e l y p ü s p ö k i székre. P . Glaue
( J e n a ) A z Á m e n szó n a k ó-egyházi jelentéséről
és alkalm azásáról. Az ó - k e re sz ty é n s é g b e n a
g y ü le k e z e t m o n d o t t a az Á m e n t az ú r v a c s o ra i
im á d s á g u t á n , a c o n s ec ra tio s z a v a i u t á n , a
s á k r a m e n t u m i je g y e k v étele u t á n , i m á d s á ­
gok, i m a s z a v a k , do x o ló g iá k , esetleg p r é d i ­
k á c ió k u tá n . — F r. F la sk a m p (M ü n ste r) a
P ir m in iu s n e m z e ts é g é n e k k érd é séh e z szól
h o zz á s P erez a m a fe lv é te lé v e l sz em b e n ,
h o g y P. s p a n y o l e r e d e t ű l e t t v o l n a , az ő
i r s z á r m a z á s a m e l l e t t érvel. J . M ü ller
(B erlin) V. K á r o ly császár p o litik á já t ism er­
teti a trid en ti zsin a to n (1545.). H . B ecker
(B erlin — F r ie d e n a u ) B u g e n h a g e n -, Me ­
la n c h to n - és C ru eig ertő l közöl e d d ig n y o m ­
t a t á s b a n m é g m e g n e m j e l e n t r é sz le te k e t.
E d . F reiherr von der Goltz (G reifsw ald) a
H e r m a n n v. d. Goltz e rla n g e n i, b erlin i, t ü ­
b inge n i, b o n n i d iá k év e ib ő l k i a d o t t le v e le k e t
is m e r te t i. Az összes fü z e te k h e z ir o d a lm i é r ­
te s ítő , je le n té s, a p r ó b b k r i t i k a és is m e r te té s
v a n c s a to lv a . E z e k g a z d a s á g a n e m a d h a t ó
vissza.
M arton János.
558 T u d o m á n y o s É le t.

TUDOMÁNYOS ÉLET.
Új theologiai doktor l e t t h o n o sítá s ú t ­ logiai S zem lé“ -ben k ö z z é té te tik . Az in k o g ­
j á n a d ebreceni m . kir. T isza I s t v á n T u d o ­ n ito megszegése, idegen szellemi segítség
m á n y e g y e te m e n E rdős K á ro ly debreceni ig é n y b e v é te le s tb . a p á l y á z a tb ó l való ki­
lelk észk ép z ő in té ze ti ig a z g a tó , k i a w ieni zá rássa l j á r . 5. P á ly á z h a t m in d e n o ly a n r e ­
e v a n g . th e o l. f a k u lt á s o n 1919-ben sz e rz e tt fo rm á tu s ifjú, ki az 1924— 25. isk o la i évben
theol. d o k to r i o k le v e lé t m o s t h o n o s í t t a t t a . th e olo gia i h a l lg a t ó volt.
A nosz trifik áció s a v a t á s szép ü n n e p é ly e II. S z á n d é k a a „ T h e o lo g ia i S zem le“
1925 d e c e m b e r 19-én m e n t v égbe, m e ly e t sz erk e sz tő sé g é n e k az 1926. évi m á ju si t h e o ­
dr. L encz Géza r e c to r m a gnificu s m eleg logiai t a n á r i k o n fe re n c ia á lta l m e g h a t á r o ­
üdv ö zlő beszéde s a k o llé g iu m i k á n t u s k ezdő- z o t t m ó d o n az összes th e o lo g iá k vállalk ozó
és zá ró é n e k e m é g bensősége sebb é t e t t . n ö v e n d é k e i rész tv é te lé v e l „ th e o lo g ia i v e r ­
s e n y v i z s g á l a t o t “ t a r t a n i a k ö v e tk e z ő t á r ­
Ú j th eologiai tanár. Ö rö m m el é r te s ü l­ g y a k b ó l: Ó testam entomból k e z d ő k n e k : 20
t ü n k , h o g y M á ty á s E rn ő S á r o s p a ta k o n el­ i gealak p o n to s megjelölése és fo rd ítása .
fo g lalta th e o l. t a n á r i k a t h e d r á j á t . H ely é re H a l a d ó k n a k : a 12 k is p r ó f é ta b á r m e l y h e ­
az erd é ly i r e f . e g y h á z k e r ü l e t a k o lozsvári ly é n e k f o rd ítá s a . U jtestam enlom ból k e z d ő k ­
theol. f a k u lt á s o n M a k s a y A lbert h. t a n á r t n e k : az Ú j t e s t a m e n t o m b á r m e ly helyének
a l k a l m a z t a az újsz ö v etség i t u d o m á n y o k elő­ fordítása . H a l a d ó k n a k : a János ev a n g éliu m a ,
a d á s á r a , ki t a n u l m á n y a i t K o lo z s v á r t s já n o si le vele k és A p o k aly p s is b á r m e ly h ely é­
A m e r ik á b a n louisville-i, csikágói s p itt s b u r g i n e k ex e g e tá lá sa . Egyháztörténetem ből kezelők
th e o l. s z e m i n á r iu m o k b a n végezte s ez u tó b b i n e k : tíz kérdés az e g y e te m es e g y h á z t ö r t é ­
h ely en n y e r t " M agister theologiae“ oklevelét
n elem ből a k ö v e tk e z ő m ű v e k a l a p já n :
az erd é ly i e g y h á z k e rü le t th e o l. m a g á n t a n á r i
W arga L.: A k e r e s z ty é n eg y h á z tö rté n e lm e
oklevéllé n o sz trifik á c ió a l a p já u l e lfo g a d o tt. I ., II. ( P a ró k h iá lis k ö n y v t á r ) ; P ru zsin szk y
— A p á p a i theol. a k a d é m ia fő h a tó s á g a a Pál: K á lv in élete I., II. (P a ró k h iá lis k ö n y v ­
filozófia-paedagó giai t a n s z é k e l lá t á s á r a V a ­ t á r ) ; M a s z n y ik E n d re: L u t h e r élete; Révész
sady B éla h. t a n á r t a l k a l m a z t a , ki t a n u l ­ I m re : A k e re sz ty é n sé g tö r t é n e t e ; Révész
m á n y a i t a d e b r e c e n i th e o l. f a cu ltá s o n s Im re : A k ik r e n e m volt m é ltó a v ilág. H a ­
A m e r ik á b a n a d a y t o n i és p r in c e to n i theol. la d ó k n a k : tíz k érdés a m a g y a r p r o te s t á n s
s z e m i n á r iu m b a n végezte s ez u tó b b i h ely en e g y h á z t ö r té n e l e m b ő l a k ö v e tk e z ő m ű v e k
„ M a g ister theologiae“ o k le v e le t és f o k o z a to t a l a p j á n : W arga L.: A k er. e g y h á z t ö r t é ­
n y ert. n elm e II., I I I . ( P a r. k ö n y v t á r ) ; Z silin s zk y
F a r k a s , K o v á ts , P o k o ly : A M a gy arhoni
P ályatételek. P r o t e s t á n s E g y h á z T ö rté n e lm e ; R évész I.:
I. A " Theologiai Szem le“ szerkesztősége A m a g y a r o rs z á g i p r o te s t a n ti z m u s tö r té n e lm e
dr. B altazár Dezső O R L E e l n ö k j ó v á h a g y á ­ (H ó m a n : A m a g y a r t ö r t é n e t t u d o m á n y k éz i­
s á v a l a b u d a p e s ti , d eb re cen i, kolo zsvári, k ö n y v e I I I . 4 . ) ; K o csi Csergő B á l i n t — B od
p á p a i és s á r o s p a t a k i r e f o r m á tu s theologus P é t e r : K ő sz ik lá n é p ü l t h áz o s tr o m a . —
ifjúság részére közös p á l y a t é t e l t tű z ki, a R endszeres theologiából: tíz kérdés a k ö v e t ­
k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k k e l : 1. A p á l y a té te l kező m ű v e k b ő l: K á lv in " I n s t i t u c i ó “ -ja.
címe: " A m agyar reform átus gyülekezet i ének ­ Zwingli " C o m m e n t a rius“ -a, L u t h e r h áro m
g yű jtem én yek és énekes kö n yvek részletes a l a p v e t ő ir a t a , „ M á s o d ik H e lv é t h i t v a l l á s “ ,
bibliographiája, genetikus története és bírálatos „ H e id e lb e r g i K á t é “ . G yakorlati theologiából:
ism ertetése a reform ációtól n a p ja in k ig “. — öt részletes b e s z é d v á z la t. E g y belmissziói
2. A p á l y a m ű id e g en k ézzel, v a g y g é p írá s­ in té z m é n y m a g y a r v o n a t k o z á s a in a k is m e r ­
sal a la p e g y ik o ld a lá r a ír v a , b e k ö t ö t t p é l­ tetése. — A v e r s e n y v iz s g á la t egy időben
d á n y b a n , jeligével e l lá t v a s a szerző n e v é t, t a r t a t i k m eg a ref. theol. t a n á r i k o n f e r e n ­
th eologiai é v f o ly a m á t , p o n to s la k c ím é t t a r ­ ciá v a l D e b re c e n b e n , 1926 m á ju s hó m á so d ik
ta l m a z ó , u g y a n a z o n jeligével e l lá t o tt, le p e ­ felében. A r é s z tv e n n i k í v á n k o z ó k n a k 1926
csételt levél k ísé re té b e n a j á n l o t t a n a d a n d ó m á rc iu s elsejéig je le n tk e z n i kell az illetékes
p o s t á r a B udapesten, 1926 m á ju s elsejéig theologiai ig a z g a tó n á l (d é k á n n á l). A v iz sg á­
„Csikesz S á n d o r e g y e te m i t a n á r D ebrec en, la t z á r t h e ly e n , ír á s b a n t ö r t é n i k , a p ályázó
K o llé g iu m “ címre. 3. A j u t a l o m , m e ly e t a p a p i r o s t , író sz e rt s az esetleg szükséges héb e r
s z a k ta n á r o k b ó l összeá llíto tt b iz o tts á g j a ­ görög v a g y m a g y a r b ib liát a helyszínen
v a s l a t á r a az 1926 a u g u s z tu s á b a n t a r t a n d ó k a p j a s így sem m iféle seg éd e szk ö z t nem
O R L E gyűlés ítél o d a és a d ki ü n n e p é ly e s e n : h o z h a t m a g á v a l. A p á ly a d íj m in d e n s z a k ­
a „ T h e o lo g ia i S zem le“ k é t é v f o ly a m á n a k ból a „ T h e o lo g ia i S zem le“ egy évfolyam a
k ö te te , e z en k ív ü l egym illió k o r o n a készpénz b e k ö tv e , az ille tő sz ak b ó l e g y k iv á ló k ü l­
s t o v á b b á az a jog , h o g y a k i t ü n t e t e t t ifjú földi m u n k a és tíz a r a n y k o r o n a . E theologiai
ö t évig féláron f iz e th e t elő a " Theologiai v e r s e n y v iz s g á la to n r é s z tv e h e tn e k a soproni
S z e m lé “ -re. 4. A j u t a l o m c s a k a b s z o lú t ev. th e o lo g ia i f a k u lt á s h a llg a tó i is.
b e c sű m u n k á n a k a d h a t ó ki, a szerző köteles
a b ír á ló k á l t a l ja v a s o l t esetleges v á l t o z t a ­ Niebergall Frigyes, a m á r b u r g i egyetem
tá s o k a t , k ie g ész íté sek e t m ű v é n m e g te n n i s g y a k o r la ti th e o l. p ro fe sszo ra , R a v a s z László
az így k i j a v í t o t t m ű a „T h e o lo g ia i S zem le“ p ü s p ö k m e g h ív á s á r a B u d a p e s t e n , a ref.
tu l a j d o n a lesz és lehetőség szerint a " T h e o ­ theol. a k a d é m i á n s z e p te m b e r 20— 23-án tö b b
 T u d o m á n y o s élet. 559

e l ő a d á s t t a r t o t t . A n a g y k ö z ö n sé g e l ő tt szólottj ö t t é t és vázo ln i a z o k m a i á l l a p o t á t . A k ö ­
k é t e l ő a d á s b a n ,,a h á b o r ú e lő tti és a h á b o r ú v e tk e z ő rész e k b e n önálló k u t a t á s és p o n to s
u tá n i e m b e r “ , t o v á b b á „ m i t v á r a r e f o r ­ a d a t g y ű j t é s , kísérletezés és m egfigyelés a l a p ­
m á tu s eg y h á z intellig ens ta g ja itó l és m i t j á n részletesen le kell írni az illető e g y h á z ­
v á r n a k az in telligen s e m b e r e k e g y h á z u k ­ v id é k cs ökev ény, ősi v a llá s o s s á g á t: bab o n á i
tól? " c ím ű kérd é sek rő l. A lelkészek t á r ­ m eséi, sz ólásform ái, k ö z m o n d á s a i, n é p d a la i,
s a ság a és a h i t o k t a t ó k e g y e sü le te ta g j a i e l ő tt helyi m o n d á i, k á r o m k o d á s a i , á t o k -f o r m u lá i,
fe jte g e tte , h o g y : „ h o g y a n t a n í t h a t ó a v a l ­ v a rá z slá sa i, r á o lv a s á s a i s tb . a l a p j á n ; —
lá s “ . A th e o l. ifjú sá g e l ő tt k if e j te tt e „ m ily e n a z u t á n részletesen k if e jte n d ő a r e f o rm á tu s
le lk ip á s z to r o k r a v a n szüksége K ris z tu s e g y ­ (illetőleg ev a n g é lik u s) vallási k u l t ú r a h a ­
h á z á n a k a k ö v e tk e z ő é v tiz e d e k b e n ? “ tása a c s a lá d b a n , az is k o lá b a n , az ifjú sá g
E van g. theologiai konferencia Pécse tt. k ö z ö tt, a férfiak , n ő k , ag g o k , b e te g e k , á r ­
A to ln a - b a r a n y a - s o m o g y i ev. e g y h á z m e g y e v á k , sz e g é n y e k stb . k ö z ö t t az egyes k a t e ­
lelkészegyesülete a le lkészek á llan d ó t o ­ g ó riá k o n belül a főbb t y p u s o k je llem ző és
v á b b k é p zé se és lelki é le tü k m é ly íté se cél­ p la sz tik u s m e g ra jz o l á s á v a l: — a z u t á n a
já b ó l országos jelleg ű theol. k o n f e r e n c iá t p r o te s t á n s vallásos élet f ő n y ilv á n u lá s a it kell
t a r t o t t s z e p te m b e r 21— 23-án P é c s e tt, — a nép egyes r éte g eire t e t t h a t á s á b a n v a l lá s ­
m e ly b e n 44 lelkész s szám os n em egyházi lé le k ta n i vizsgáló dás t á r g y á v á t e n n i : p é l­
h a llg a tó v e t t részt. E g y es e l ő a d á so k t é ­ d á u l az im a - é le t az ö n k é n te le n f ö lk iá ltá s o k ­
m á i: az eg y h á z ce n trális fogalm a köré tól a b e t a n u l t im á d s á g o k o n s k e d v e n c i m a ­
v o lta k c s o p o rto s ítv a . D . dr. Stange K ároly k ö n y v e k e n k e r e s z tü l az önálló im á d k o z á s
g ö tti n g a i e g y e te m i t a n á r „ D ie E ig e n a r t des tü n e tk e z é s é ig ; — az Igével élés a bib liából
ch ristlic h en G o tte sg la u b e n s im Sinne d e r v e t t c i t á t u m o k t ó l k ez d v e a m a g á n o s , t á r ­
lu t h e risc h en K i r c h e “ címen t a r t o t t e lő a d á st. sas b ib lia o lv a sá s o n , h á z i á h í t a t o n k e r e s z tü l
P a yr Sándor t a n á r „ e g y h á z i é n e k ü g y ü n k p r é d ik á c ió k i r á n t i v o n z ó d á s a f o k á n a k m e g ­
a k tu á lis k é r d é s e i t “ t á r g y a l t a t ö r t é n e t i , el­
á lla p ítá sá ig , k ü lö n ö se n m e g je lö le n d ő k az o k
m é le ti és g y a k o r la ti sz e m p o n tb ó l. K a p i a bibliai t ö r t é n e t e k , t é m á k , k érd é sek , a m e ­
B éla p ü s p ö k „ e g y h á z és t á r s a d a l o m " cím en ly e k i r á n t k ö zö m b ö sek , v a g y n e m k ö z ö m ­
t a r t o t t elő a d á st. Stráner V ilm os egyetem i bösek, p r e d i k á ció-részletek, i ll u s tr a ti ó k ,
theol. d é k á n e l ő a d á s á n a k t á r g y á t az „ e g y h á z a m ik r e a h í v e k éve k, sőt é v t i z e d e k m ú l v a
és k u l t u s z “ k ép e zte. D r. Pröhle K á ro ly is e m lé k e z n e k ; — s a c r a m e n t u m o k k a l élés:
e g y e t . t a n á r az „ e g y h á z és k e r e s z ty é n s é g “ a k ere sztség h ez , ú r v a c s o rá h o z t a p a d ó helyes,
v isz o n y áró l beszélt. Az e lő a d á so k m é ly b e ­ v a g y b a b o n á s s z o k á s o k s v é le k e d é se k s tb .;
n y o m á s t g y a k o r o l t a k a h a l lg a t ó k r a , k ik — eg y h á z i s z e r t a r t á s o k k a l v a ló élés: c o n ­
g a z d a g lelki k in c sek k e l g y a r a p o d t a k . f ir m a tio , k a te k h iz á c ió , jegyesség, k ih ir d e ­
„Luther T ársaság“ 1925 dec. 15-én a tés, h á z a s s á g k ö té s , e g y h á zk e lé s, b e t e g é r t,
b u d a p e s ti e v a n g . polg ári isk ola n a g y t e r m é ­ esőért s tb . i m á d k o z t a t á s , h ir d e té s , a d a k o ­
ben m a g a s s z ín v o n a lú , S zécheny i e m lé k ü n ­ zás, t e m e t é s , to r , m eg em lék e zés, h a l o t t a k
n e p e t t a r t o t t , m e ly en P éká r G yula világi el­ n a p j a , ü n n e p e k s tb . i r á n t m u t a t k o z ó h e ­
n ök lelkes m e g n y itó b e sz é d e u t á n s báró lyes, v a g y h e ly te le n é l e tn y i lv á n u l á s o k ; —
R a d vá n szky A lbert e g y e te m es felügyelő r ö ­ az eg y h á zi é n e k és k ö lté s z e t, m ű v é s z e t
vid, ta lá l ó beszéde vég e ztév e l J á sza y M a ri i r á n t i f o g ék o n y sá g , m egjelölésével a z o k n a k
ú rn ő s z a v a lta A r a n y : „S zé ch e n y i e m lé k e ­ az é n e k e k n e k , d a l la m o k n a k , v e r s e k n e k , a m e ­
z e t e “ c. ó d á j á t óriási h a tá s s a l. Mély és m a ­ l y e k k ö z is m e rte k és k ö z k e d v e lte k , közölni
r a d a n d ó h a t á s t t e t t K a p i B éla p ü s p ö k g on­ kell d a l la m á t, v e r s e it a z o k n a k a vallásos
d o la to k b a n g az d a g s n a g y szóno ki l e n d ü ­ v o n a t k o z á s ú é n e k e k n e k , m e l y e k e t a nép
le tte l e l ő a d o tt ü n n ep i beszéde is. Az ü n n e ­ sz á jr ó l- sz á jr a ad , ö s s z e g y ű jte n d ő k a b e t h l e ­
p é l y t rövid közgyűlés k ö v e t t e , hol a t á r s u l a t h em es, k a r á c s o n y i, ú jévi, h ú s v é ti, f arsan g i
ú jra é le d ő m u n k á s jö v ő j é t so k üdv ös h a t á r o ­ rig m u so k , n é v n a p i, la k o d a lm i k ö s z ö n tő k s a
z a t t a l a l a p o z t á k meg. n é p k ö lté s z e t vallásos t e r m é k e i , részletesen
le ír a n d ó k , esetleg m á s o l a t b a n k ö z le n d ő k
N yílt pályatétel lelkészek részére. a z o k a k é p e k , díszítések, fa r a g á s o k , m o t í v u ­
A „ T h e o lo g ia i S zem le“ szerkesztősége m o k , a m e ly e k a te m p lo m i tá r g y a k o n , e g y ­
m ű k ö d ő lelkészek részére t u d o m á n y o s p á l y a ­ házi s z e r e lv é n y e k e n és é p ü le te k e n , sz en t e d é ­
té te lt t ű z ki a k ö v e tk e z ő fe lté te le k k e l: n y e k e n és t e rítő k ö n , h a r a n g o k o n , fejfák o n
1. A p á l y a té te l címe: „ V a la m e ly e g ylá­ t s z a n a k , különös figy elem m el v iz sg á la n d ó a
séges e g y h á z v i d é k t u d o m á n y o s leírása, j e l­ g y ü le k ez eti éneklés és org o n a e g y m á s r a t e t t
lem zése, kü lö n ö se n e g y h á z i, erkölcsi és k u l ­ h a t á s a , az énekes és verses b ú c s ú z ta tó k ,
turális é le té n e k v a llá s lé le k ta n i m e g v ilá g í­ s i r a t o k stb .; — az eg y h á z i élet h a t á s a :
tá sa á l t a l . “ Az e g y h á z v i d é k n a g y o b b g y ü le ­ m ily e n a „ jó p a p “ id e á lja a n é p e m lé k e z e té ­
k ez e te k b ő l 8— 15, k ise b b e k b ő l le g alá b b 20— ben a régi lelkészekről és a jelen legiek rő l, a
30 egy h á zk ö z ség re te r j e d je n ki, e t h n o g r a ­ népszerűség, r a g a sz k o d á s jelei, az iskola
p h ia ila g , nyelv ile g s tö r té n e til e g , f ö ld ra jz i­ h a t á s a , az e g y h á z a lk o tm á n y , a d ó z ás, e g y ­
lag le h e tő le g egységes le gyen. (K is k u n s á g , h áz feg y elem , le lk é s z v á la s z tá s s tb . áldásos
N a g y k u n s á g , Mezőség, O rm á n sá g , N y írség és á l d a t l a n e re d m é n y e i, a n é p m a g a t a r t á s a
s tb .) A b e v e z e tő rész ben az eddigi t u d o m á ­ és e n n e k fejlődése a belmisszió egyes á g a i­
nyos e r e d m é n y e k le h e tő teljes fe lh a s z n á lá ­ v a l sz e m b e n s tb .; — ide g en fele k ez ete k,
s á v a l is m e r te t n i kell az e g y h á z v i d é k k i ­ s z e k tá k ü d v ö s és ro m b o ló h a t á s a ; — p o ­
a l a k u lá s á t , r e f o r m á c i ó já t s főbb v o n á s a ib a n litik a i, t á r s a d a l m i , gaz d aság i, szociális, k u l ­
lev ezetni a jelenlegi eg y h á z k ö z sé g e k l é t r e ­ tu r á lis á r a m l a t o k h a t á s a a n é p vallásos éle­
560
t é r e (pénz, v a g y o n , föld, jó sz ág , d i v a t ,
alk o h o l, t á n c , szerelm i élet, p r o fá n o lv a s ­
m á n y o k , s a jtó stb . kísértései); — a v ilá g ­
h á b o r ú és f o r r a d a l m a k ro m b o ló és ü d v ö s
h a t á s a ( r o k k a n t a k , h a d iö z v e g y e k , á r v á k ,
h ő sö k em lék e , le v e n te -ü g y , ir r e d e n tiz m u s
s tb .) ; — k if e j te n d ők a z o k a m ó d o k , a h o g y a n
az így a d o t t v isz o n y o k k ö z ö t t legsik e re seb b e n
n e v e lh e tő k k e r e s z ty é n szem élyiségek, ré sz ­
letes eg y h á zi, iskolai, t á r s a d a l m i, g azdasági
u t a s í t á s o k k a l és okfejtéssel. A d o lg o z a tb a a
szerző i t t n e m é r i n t e t t , de az ő v allásp s y c h o ­
logiai felfogása sz e r in t lényeg es, m á s e lem e­
k e t is f e lv e h e t és t á r g y a l h a t s az i t t k ö z ö lt
s o r r e n d e t m ás t u d o m á n y o s re n d sz e rre l cse ­
r é lh e ti fel. A dolg o z ath o z k ü lö n kell s o r ­
sz ám s z e r in t c s o p o rto s ítv a a te lje s t u d o m á ­
nyo s m ódszerességgel m e g ír t je g y z e te k e t csa­
tolni. S eg y m á s ik m e llé k le tb e n , m i n t e g y ok-
le v é lt á r b a n , v a g y a d a t t á r b a n kell c s o p o rto ­
s ít a n i az e d d ig ki n e m a d o t t , de közlésre
érdem es t u d o m á n y o s b ú v á r l a t és m e g fig y e ­
lés f o rr á ss z e rű e r e d m é n y e it.
2. A p á l y a m ű t i s z t a , o lv a s h a tó írással,
v a g y g ép írá ssa l a la p e g y ik o ld a lá r a írv a , b e ­
k ö t ö t t p é l d á n y b a n , m e ly a belső c ím la p já n
a szerző n e v é t, á llá s á t, p o n to s la k c ím é t is
t a r t a l m a z z a , ajánlottan a d a n d ó p o s t á r a 1926
d e c e m b e r 31-ig „Csikesz S á n d o r e g y e te m i
t a n á r D e b re c e n , K o llé g iu m “ címre.
3. A j u t a l o m , m e ly e t a s z ak férfiak b ó l
SZERKESZTŐ Ü ZENETEI.
Boldog ünnepeket és áldott új esz­
tendőt kívánunk olvasóinknak.
Akik a lap árát még be nem kül­
döttek nyomatékosan kérjük, szíves­
kedjenek azt a múlt számhoz m ellékeli
postai befizető-lapon haladéktalanul be­
küldeni. Mi becsülettel teljesítettük el­
vállalt kötelezettségünket, kérjük olva­
sóinkat, támogassanak hasonló önfelál­
dozással! ! ! A THEOLOGIAI SZEMLE
igyekszik egész könyvtárt nyújtani és
könyvtárt pótolni s hisszük, hogy a
magyar protestáns theologiai tudomá­
nyos élet felélesztéséhez, virágzásához
jelentős eredményekkel járul hozzá.
Küldjük be hátralékunkat és szerezzünk
újabb előfizetőket! ! Je le n k e ttő s szá­
m unkkal, m ely egész terjedelm es, im ­
pozáns k ö te t s p á ra tla n u l egyedülálló
jelenség az egész m agyar theologiai
irodalom tö rté n e té b e n , egész évi a n y a ­
g u n k harm in cö t nagy ív e t tesz ki, s
így bőven eleget te ttü n k a beköszöntő
szám ban t e t t ígéreteinknek. Az 1926-ik
évben igyekszünk a la p o t m ég v á lto ­
zato sab b á s különösen kö n y v ism erteté­
seiben m ég gazdagabbá tenni. Az egyes
m ű v ek ism ertetése rövidebb lesz, de
viszont lehetőleg m inden fontosabb m ü­
vet igyekszünk b e m u ta tn i olvasóink­
Debrecen szab. kir. város és a Tiszántúli reform átus egyházkerület könyvnyomda-vállalata. 1925.
S zerk e sztő i ü z e n e te k .
ö ss z e á llíto tt b iz o tts á g j a v a s l a t á r a az 1927
n y a r á n t a r t a n d ó O R L E gyűlés íté l o d a és
a d ki ü n n e p é ly e s e n : a „ T h e o lo g ia i S zem le“
k é t é v f o ly a m á n a k k ö te te , e z e n k ív ü l n y o lc ­
v a n pengő ( = 1 .000,000 k o r o n a ) s t o v á b b á
az a jog, h o g y a k i t ü n t e t e t t le lkész ö t év ig
félá ro n f iz e th e t elő a „ T h e o lo g ia i S zem lé“ -re.
4. A j u t a l o m c s a k a b s z o lú t b ec sű m u n ­
k á n a k a d h a t ó k i, a szerző kö te les a b írá ló k
á l ta l j a v a s o l t esetleges v á l t o z t a t á s o k a t , k i ­
eg é sz íté s e k e t m ű v é n m e g te n n i s az így k i ­
j a v í t o t t m ű a „ T h e o lo g ia i S zem le“ t u l a j ­
d o n a lesz s le h e tő s é g s z e r in t a „ T he olog ia i
S zem le“ ben k ö z z é té te tik .
5. P á l y á z h a t th e olog ia i t a n á r o k k iv é te lé ­
vel m in d e n m ű k ö d ő segéd-, h e l y e tt e s - és
ren d e s lelkész, h i t o k t a t ó és v a l l á s t a n á r , ki
a c s o n k a m a g y a r o rs z á g i r e f o r m á tu s , v a g y
e v a n g élik u s eg y h á z s z o lg á l a tá b a n áll; ille­
tő l e g az e l s z a k íto tt részek v a l a m e ly ik refo r­
m á t u s e g y h á z k e rü le té b e n rendes lelkészként
m ű k ö d ik .
6. H a a szerző n e m ó h a j t n y í l t a n p á ­
ly á z n i, ré s z t v e h e t n é v te le n p á l y a m ű v e l is,
ez e s e tb e n le p ec séte lt, jeligés le v é lk é b e n kell
m e g ír n ia n e v é t, fo g la lk o z á s á t, p o n to s l a k ­
h e ly é t. A p á l y a m ű r e és e levélk ére u g y a n a z o n
jelige íra n d ó . A jeligés lev élke c s a k p á l y a d íj r a ,
v a g y d ic séretre m é l t a t á s es e té n b o n t a t i k fel.
D ebrec en, 1925 dec. 31. Csikesz Sándor
„Theologiai Szemle“ szerkesztője.
nak. Az egész évfolyam ta rta lo m -je g y ­
zék ét az 1926-ik évfolyam éval eg y ü tt
fogjuk összeállítani. S a k é t évfolyam ­
n a k eg y ü ttes bekötésére, ha elegendő
jelentkező lesz, díszes, de mégis a rá n y ­
lag olcsó bekötési tá b lá t k észíttetü n k .
Kim utatás a „Theologiai Szem le“ ré­
szére érkezett pénzküldeményekről: B odnár
F e r e n c , E g e r 510, Szabó Z sig m o n d , K i s k u n ­
h a la s 255, Csötönyi J á n o s , G yöngyös 255,
M a k lá ry K á r o ly , K u n h e g y e s 348, D r. K iss
J e n ő , S o p ro n 255, T óth P á l, S z ig e tsz e n t ­
m ik ló s 221, D r. P á h y József, P u t n o k 119,
P a p p L ajos, S zeg h a lo m 205, C sizm a d ia L a ­
jo s, P á p a 323, Sebestyén A n d o r, B u d a p e s t
240, D r. K a rn er K á r o l y , S o p ro n 255, L évay
M ihály , N a g y k e r e k i 255, S zilá g yi Béla,
Ö csény 255, V ietorisz L ászló, D iósg yőr—
V a s g y á r 100, D r. M a szn y ik E n d r e , Ercsi
200, K o m já th y J á n o s , Mocsa 255, Ju h á sz
E le k , Tisza csege 255, F a rka s Győző, D e b ­
recen 323, D r. P okoly József, D eb re c e n 510,
K u ta s K á lm á n , Z alaegerszeg 510, Göcza
József, J á s z k i s é r 102, Incze G ábor, B u d a ­
p e s t 170, M isko lci ref. le á n y g im n . t an . k ö n y v ­
tára 510, F ü le J ó z se f , B icske 170, Pálóczi
Czin ke I s t v á n p ü s p ö k , R i m a s z o m b a t 510,
Varga K á l m á n , K á l oz 510, C ziriá k Géza.
T ú rk e v e 510. Ig n éczy S á n d o r , M é rk 255)
R efo rm á tu s nőnevelő intézet, P á p a 510. Leel-Őssy
Á rp á d , B e r e k b ö s z ö rm é n y 510. D r. Gáborj áni
Szabó G áb or, Tiszaszőllős 255. Szabó L ajos,
Cs o b á d 255. Szönyeghy S án d o r, T ass 544.
P a y r S án d o r, S o p ro n 255. D r. P a llm a n n P é te r,
G y u la 510. A k ir. debreceni T is za Istvá n
Tudom ányegyetem , D e b re c e n 510. D r. Kovács
S á n d o r, S o p ro n 408.
 THEOLOGISCHE RUNDSCHAU.
R e d ig iert von A L E X A N D E R C SIK ESZ U niversitäts-professor, Debrecen. U n garn.
M itarb eiter : Sigism und Varga U n iv . Professor. Debrecen un d Joannes D eák U n iv . Professor Sopron.
Subskriptio n s-preis pro J a h r G oldm ark 30. 36 Schw . F r .
E rsch e in t zw eim onatlich. — V e rla g des U ngarländischen R eform ierten Pastoren-Vereins ( O R L E .)
In h a lt:
Das W ort. A . Csikesz. S. 401.
Aufsätze. D as Leben u n d W irk e n des Profeten Jerem ias a u f G runde der philologischen un d historischen K r it ik der
B ib e l dargestellt, v . K . Kállay. I I . S. 402— 452. — D ie B riefe Ig n a tiu s v o n A ntiochien, v. K a r l v. Erdős.
S. 452— 490. — K am p f an drei F ro n ten , v . I. Révész. S. 491— 523. — D as D aseins-problem der Theologie,
v . K . Pröhle. S. 524— 530.
Veröffentlichung. D ie N otizen J . Keresztesi von seiner akadem ischen Studienreise. (5-te F o rts.) S. 530— 534.
Kleinere Mitteilungen. E . Máthé: D ie neueste koptilche L ite ra tu r. S. 534— 335. — Ö. Szelényi: Zola, als R e lig io n s­
philosoph. S. 53 5— 538. — St. H a r sá n yi: B ish er unbekannte A ufzeichnungen über den ,,Szent H eortokrates.“
von P . Bod. S. 538— 539.
Ausländische Literatur. S. Riem . D ie S in tflu t in Sage u. W issenschaft. S. Varga. S. 539—540. H . G u n ke l: D ie
Psalm en. K . Ká llay. S. 540— 542. — A . G re ssm an n: Die hellenistische G estirnreligion. J . Deák. S. 542— 543.
T h . H o p fn er: O rien t. u. griech. Philosophie. A . Tankó. S. 544— 545. — W . W eber: D er P rophet un d sein
G ott. E in e Studie zu r vierten E k loge V e rgils. E . Máthé. S. 545— 546. — F . C. B u rk it t : The R elig io n ot the
Manichees. E. Máthé. S. 546. — P . S a eg er: F estland. I . — I I . J . P ap v. Bilkei. S. 546. — M. G e rh a rd t:
D e r junge W ich ern. J . Szabó. S. 547. — K . K e lle r: L an d w irtsch a ft u. Fürsorgeerziehung. F . K is s. S. 547— 551.
Inlandsliteratur: G. K o r n is : G eschichtsphilosophie. Ö. Szelényi. S. 552. — F l . K ü h á r : E in fü h ru n g in die
P sychologie der R elig io n . Ö. Szelényi. S. 552— 553. — D ie B ib lio th e k v. " A S z í v " N o. 1. u. 3. F . K . K arner.
S. 553— 554. — A . Z lin szky: K la ssizism us und Rom antizism us. J . Gulyás. S. 554— 555. — Ö . W e sze ly:
Grosse Paedagogen. A . Engedy. 555. — F . S zinnyei : D as W irk e n S. K em é n y’ s. J . Gulyás. S . 555— 556.
Zeitschriftenschau: T h e o l. Studien und K ritik e n . F . K . Karner. S. 556. — Z e itschrift fü r K irchengeschichte.
J . Marton. S. 556— 559.
Personalia. Vermischtes. Mitteilungen der Redaktion. S. 560.

Num ber 5— 6. TH E O L O G ΙCAL REVIEW Debrecen, 1925.

Volum en. I. Advent, Christmas
E d ito r : A L E X A N D E R C SIK ESZ u n ive rsity -p ro fessor Debrecen. H u n g a ry.
C h ie f-co n trib u to r Sigism und Varga university-p rofessor. C hief-con tributo r Jo h n D eák un iversity-professor
S u bscriptio n p rice P ou n d 1 8s. or D o lla r 7.
B im o n th ly perio dical. — Publishes the Society of the H u n g a ria n Reform ed M inisters.
Contents.
T he W ord. A . Cs. p. 401.
Treatises: K . K á l l a y : The life and w orking of the P rophet Jerem iah on the basis of the p h ilo lo g ical and h isto rical
criticism of the B ib le . I I . pp. 402— 452. — Ch. de Erdős; The letters of Ig n a tiu s of A n tioch, pp. 452— 490.
—- E . R évész: F ig h t on three fronts, pp. 490— 52 3. —- Ch. Pröhle: The life — problem of the Theology,
pp. 524— 530.
Publication: T he notes of Josenh Keresztesi d urin g his academ ical T rav e l. V . P a rt. pp. 530— 534.
Smaller Communications: A . M á t h é : The newest coptic litera tu re, pp. 534— 535. — E d m . S z e l é n y i : Zola, as a
religion-philosopher. pp. 535. — S. H a rsá nyi: A n unknow n notice from B o d ’ s St. H eortokrates. pp. 538— 539.
Foreign Review pp. 539— 551. S. R iem . D ie S in tflu t in Sage u. W issenschaft. S. Varga. —- H . G u n ke l: D ie P sa l­
men. K . Kállay. — - A. G ressm an n: D ie hellenistische G estirn religion . J . Deák. —- T h. H o p fn e r: Orient, u.
griech. Philosophie. A . Tankó. — W . W eber: D er P rophet und sein G ott. E in e Studie zur vie rte n E k loge
V ergils. E. Máthé — F . G. B u rk it t : The R e lig io n of the M anichees. E . M á th é. — P . Saeger: F e stla n d . I . - I I .
J . P a p v. Bilkei. — M. G erhardt: D e r ju n g e W ichern. S. Szabó. — - K. K eller: L an d w irtsch a ft und F ü r ­
sorgeerziehung. F . K i s s .
Home Literature pp. 552— 556. G r. Kornis: P h ilo so p h y of H isto ry . E d m . Szelényi. — K ü h ár: In tro d u ctio n of the
religion. E d m . Szelényi. — The L ib ra ry of the Sziv. N o. 1. and 5. F . K . Karner. — A. Z lin sz k y : Classicism
and ro m anticism . J . Gulyás. — - E d m . W eszely: G reat Pedagogues. A . E n yedy. — F . S zin n yei: The w ork of
S. Kemény. J . Gulyás.
Review of Review s: Theologische S tudien u n d K ritiken. F . K . Kar ner, pp. 556— 557.
Chronicle: pp. 5 58 — 559. Editorial message: pp. 560.

REVUE DE THEOLOGIE.
D ire cte u r : A L E X A N D R E C S IK E S Z , professeur d ’ un iversité. Debrecen. H ongrie.
Com ité de rédaction : Sigism ond Varga et Je a n D eák, professeurs d ’u n iversité.
A bonnem ent: 36 francs suisses p a r an.
P araissan t tous les deux m ois. — P ubliée par T A ssociation N ationale de P asteurs Reform és de Hongrie.
Sonm aire:
Méditation. L a parole. A . Cs. p. 401.
Etudes: Coloman K á lla y: V ie et a ctiv ité du prophète Jérém ie, d’après les données de la critiqu e historico-philolo ­
gique de la B ib le. P . 402— 425. —- Ch. Erdős : Les épitres d’ Ignace d’ A ntioche. P . 452— 490. — H . R évész:
L u tte s à tro is fronts (U ne période de la v ie de H . R évész aîné). P . 491— 523. — Ch. P r őhle: L e problème
v it a l de la théologie. P . 524—-530.
Documents inédits: P . 530— 534. Jo u rn a l de voyage de J . Keresztesi, étu dian t á l ' étranger au X V I I I . siècle. (5. Suite).
Articles et notes: P . 534— 539. A le xis Máthé: Récente litté ra tu re coptique. — E d m . Szelényi: Zola comme
philosophe de la religion. — Et. H ar sá nyi: Note ju s q u ’ici inconue sur le „S a in t H eortokrates“ de P . Bod.
Littérature étrangère: P. 539— 551. S. R iem . D ie S in tflu t in Sage u. W issenschaft. S. Varga. — H . G unkel: D ie P sal­
men. K . K á lla y. — · A . G re ssm a n n : D ie h ellenistiche G estirnreligion. J . Deák. — T h . H o p fn e r: O rien t. u.
griech. P hilosophie. A . Tankó — W . W e b e r: D e r P rophet und sein G ott. E in e Studie zu r vierten
E k l oge V ergils. E . M á thé. — F . C. B u r k it t : The R e lig io n of the M anichees. E . Máthé. — P . Saeger: F est­
la n d . I — I I . J . P a p v. Bilkei. — M. G e rh a rd t: D er junge W ie h e rn . I. Szabó. — K. K e lle r: Lan d w irtsch a ft u.
Fürsorgeerziehung. F . Kiss.
Littérature hongroise: P . 552— 556. G y. K o rn is: P hilosophie de l ’H isto ire . E d m . Szelényi. — H . K ühár : In tro d u ctio n
à la psychologie de la re lig io n . E d m . Szelényi. — B ib lio th è q u e du ,,Coeur44 1. et 5. F . K . Karner. —
A. Z lin s z k y : C lassicism e et rom antism e. Et. Gulyás. — E d m . W e sze ly : G rands pédagogues. A . E nyedy. —
F . S zinnyei: L ’oeuvre du rom ancier Sigism ond Kemény. Et. Gulyás.
Revue des revues: 556— 557. Theologische Studien u. K ritik e n . F . K . Karner. — Z e itsc h rift f ü r Kirchengeschichte
J . Marton.
Vie scientifique. P . 558— 559, Editorial p. 560.