MEGY HEVE MT 06 2000

MÁTRAI TANULMÁNYOK
G Y Ö N G Y Ö S , 2000.
PDF compression, OCR, web optimization using a watermarked evaluation copy of CVISION PDFCompressor
2000.
MÁTRA MÚZEUM TANULMÁNYKÖTETE
2000.
/ : N
r
MATRA
MÚZEUM
GYÖNGYÖS
A kötetet kiadja a M A T R A M Ú Z E U M
G y ö n g y ö s Város Ö n k o r m á n y z a t a , a
M á t r a M ú z e u m Baráti Köre, és a
Heves Megyei M ú z e u m i Szervezet
támogatásával
Szerkesztő - Redakteur:
Horváth László
Idegennyelvi lektor:
Fuköh Borbála
Nagy Gergely
Nagy Lajosné
ISSN 1219-1906
Felelős kiadó: Fűköh Levente
Nyomta a menb/Xi Kfií.
Felelős vezető: Nagy L á s z l ó
Telefon: 06 30 9449-332
TARTALOM
Dénes József: Árpád-kori sáncvár a Muzsla-tetőn 7

Besze Tibor: Adalékok a gyöngyösi szántógazdálkodáshoz 13
Misóczki Lajos: Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887. között 27
Hajagos József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalom
és szabadságharcban 45
Csiffáry Gergely: A másik Lenkey: Lenkey Károly honvéd ezredes (1803-1874.)
életrajza 83
Szecskó Károly: Újabb adatok Tariczky Endre életéhez és munkásságához 109
Csesznokné Kukucska Katalin: Heves vármegye demográfiai képe 1867-1910 115
B. Gál Edit: Gyöngyös belvárosának városképi alakulása a századforduló éveiben 135
Pálosné Nagy Rózsa: Az erdő hatása a gyöngyössolymosi emberek életére 163
Fülöp Lajos: Arcképvázlatok Gyöngyös X X . századi irodalmából 177
Horváth László: Puky Árpád polgármester munkássága 205
Kozári József: Adalékok Gyöngyös 1956-os történetéhez 223
INHALT
József Dénes: Die Wallburg aus der Árpád-Zeit auf der Muzslaer Höhe 7
Tibor Besze: Ackerbau in Gyöngyös zwischen 1686-1848 13
Lajos Misóczki: Angaben zu den Selbstverwaltungsbestrebungen von Gyöngyös
zwischen 1847-1887 27
József Hajagos: Die Tätigkeit von Pál Almásy während der Revolution und
des Freiheitskampfes 1848^19 45
Gergely Csiffáry: Lebenslauf des Honvedobersten Károly Lenkey (1803-1874) 83
Károly Szecskó: Neue Angaben zum Leben und Wirken von Endre Tariczky 109
Csesznok-Kukucska, Katalin: Die demographische Karte des Komitates Heves
zwischen 1867-1910 115
Edit, B. Gál: Die Gestaltung des Stadtbildes der Innerstadt von Gyöngyös in den Jahren
der Jahrhundertwende 135
Pálos-Nagy, Rózsa: Die Wirkung des Waldes auf das Leben der Menschen
in Gyöngyössolymos 163
Lajos Fülöp: Skizzen von Portraits der Literatur von Gyöngyös im 20-sten Jahrhundert 177
László Horváth: Die Tätigkeit des Bürgermeisters Dr. Árpád Puky 205
József Kozári: Angaben zur Geschichte der Stadt Gyöngyös zur Zeit
der Revolution 1956 223
CONTENTS
József Dénes: Earthen Fortification from the Árpád Age on the Muzsla Peak 7
Tibor Besze: Additional Data to the History of Land-tilling Agriculture in Gyöngyös 13
Lajos Misóczki: Aspirations for Self-government in Gyöngyös Between 1847-1887 27
József Hajagos: The Activity of Pál Almásy in the 1948^9 Revolution
and Fight for Independence 45
Gergely Csiffáry: The Other Lenkey: the Biography of Károly Lenkey, Colonel of the National
Army (1803-1874) 83
Károly Szecskó: Additional Data to the Life and Work of Ede Tariczky 109
Csesznok-Kukucska, Katalin: The Demographical Picture of Heves County, 1867-1910 115
Edit, B. Gál: The Urbanization of the Center of Gyöngyös at the Turn of the Century 135
Pálos-Nagy, Rózsa: The Influence of the Forest on the Life of the Inhabitans
of Gyöngyössolymos 163
Lajos Fülöp: Portraits from the 20th Century Literary History Of Gyöngyös 177
László Horváth: The Work of Mayor Árpád Puky 205
József Kozári: Analecta to the History of the 1956 Events in Gyöngyös 223
GYÖNGYÖS
2000 p. 7-11
Árpád-kori sáncvár a Muzsla-tetőn
Dénes József
ABSTRACT: Earthen Fortification from the Árpád Age on the Muzsla Peak. The author's main field of
research is the history of the fortresses in the Mátra hills. In this short paper he focuses on a fortress which
is situated north of Mátrafüred (holiday resort north of Gyöngyös). According to legend, "Turkish soldiers
had their military camp there," but on the basis of research done, the small earthen fortification dates back
th
to the 10-11 century. It probably was the early center of the Aba family, situated near the monastery of
Abasár. There is a certain need for further research.
A vár helye G y ö n g y ö s város határában, Mátrafüred üdülőtelepülés É-i széle felett talál
ható. M e g k ö z e l í t h e t ő a Muzsla utcán és az annak folytatását j e l e n t ő sárga j e l z é s ű turista-
úton. A hegy tszf. m a g a s s á g a 485 m , a település fölötti relatív m a g a s s á g a 140 m . A Muzsla
É-D-i irányú keskeny gerinc, Ny-ról nagyon meredek, K-ről valamivel l a n k á s a b b oldalak
kal. N y - i oldalán a B e l s ő - M é r g e s - p a t a k , K-en a Kalló-völgy határolja a lejtőket. A vár te
rülete nagyrészt járhatatlan, bokros, kivéve a hegyen keresztül v e z e t ő turistautat és a kilátó
környékét. A vártól 450 m-re É-ra 475 m-es szinten fakad a Rákóczi-forrás.
A Muzsla-tetőt É-i, K - i és D K - i oldalán megközelítően félkör alakban sánc, és annak
k ü l s ő oldalán árok veszi k ö r b e , az árokból kidobott föld a k ü l s ő oldalon is némi domboru
1
latot e r e d m é n y e z . A N y - D N y - i oldal annyira meredek, hogy itt nem volt szükség sáncépí
tésre. A b e l s ő terület átmérője 62 m É N y - D K - i irányban, 36 m D N Y - É K - i irányban. í g y az
alapterület 0,15 ha. A sziklába vágott, lapos aljú árok szélessége 8 m . A sánc m a g a s s á g a
mai lepusztult állapotában az árok aljáról m é r v e az É-i szakaszon 3 m , a belső terület felől
0,5-0,8 m . A sánc a K - i , D K - i részeken erősen lepusztult. Lehetséges, hogy egykor a
Muzsla-kilátó építéséhez hordták el a lepusztult sáncszakasz köveit. A vár bejárata É - o n le
hetett, ott ahol a sánc nyílásán a turistaút elhagyja a b e l s ő területet.
A korábbi szakirodalomban e g y e d ü l Kandra K a b o s n á l szerepel. A Benevárról 1889-ben
tartott e l ő a d á s á b a n említette meg a Muzsla „mostani mesterséges alakját" és azt a helyi ha
2
g y o m á n y t , miszerint a „törökök táborozó helye volt", ahonnan Bene várát á g y ú z t á k .
1 A vár felmérését Nováki Gyula 1991-ben készítette el.

2 K A N D R A Kabos 1890.
Mátrafüred - M u z s l a - t e t ő
I . árok N y - i fala
A z ásatás e r e d m é n y e i :
3
A feltáró m u n k á t 1983. augusztus 1-12. között v é g e z t ü k . A sáncot két helyen vágtuk át.
A z északi átvágás e r e d m é n y e s n e k bizonyult ( I . kutatóárok). A z 1,1 m széles, 11 m hosz-
szú kutatóárok É-i végétől 3 m-re találtuk meg a várárok legmélyebb pontját, a mai felszín
től 80 cm-rel m é l y e b b e n . Alja lekerekített, U-profilú volt. A betöltésben elég sok nagy k ő
darabot találtunk, melyek a sánc pusztulását követően kerülhettek oda. A sánc felszínén is
látható volt a kövezés. Feltűnt, hogy a kutatóárok N y - i falától 30-40 cm-re nincsenek a töb
bi felülethez hasonlóan e g y m á s r a rakott kövek, illetve több k ő oldala ennek a sávnak a szé
lét képezi. Ebben a sávban bukkantunk rá a mai felszíntől 90 cm-nyi mélységben az első
sáncirányra merőleges gerendára. Megfigyelhető volt, hogy a kész faszerkezetet töltötték k i
utólag a kövekkel. Ekkor a szerkezet további pontosabb m e g i s m e r é s e céljából K - i irányban
50 cm-rel szélesítettük a kutatóárkot. Itt 80 cm mélységben előkerült a korábban megfigyelt
gerendától 1 m-re az azzal p á r h u z a m o s gerenda maradványa. Ebből megállapítható, hogy a
sánc 1x2,5 m-es egysoros fa kazettaszerkezetet tartalmazott. Anyaga tölgyfa, az elszenese
dett kerek átmetszetű gerendák átmérője 15 cm (az égés előtt valamivel vastagabbak lehet
tek). A rekeszeket törtkővel, kőtörmelékkel és kevés földdel töltötték k i . Gondosan ügyeltek
arra, hogy a köveket a faszerkezethez megfelelően illesztve rakják, a rekeszt minél tökélete
sebben kitöltve. A nagyobb, 50-60 cm-es k ő t ö m b ö k közé kisebbeket raktak. A faszerkezet
égésekor a föld narancsvörösre égett, de porózus maradt. Minden bizonnyal spontán égésről
vagy felgyújtás miatti tűzről lehet szó. A szárazárkot sziklába vágták, a kitermelt követ a
sáncépítéshez használták fel, de a törmeléket részben a külső, lejtő felőli oldalra termelték.
3 Az ásatási napló egy-egy példánya a Dobó István Vármúzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában
található meg. A közzétett rövid tudósítás a Régészeti Füzetek I . sorozatában az 1983. évi kutatásait ismer
tető kötetben a 90. oldalon olvasható
Mátrafüred - M u z s l a - t e t ő
m a l o m k ő az I . árok sáncátvágásából (átm = 42cm, vastagság = 8cm)
A kőfejtés rendkívül nehéz munka lehetett a kőzet vízszinteshez közeli hasadási iránya miatt.
Ezért egy idő után abba is hagyhatták a megvalósultnál talán mélyebbre tervezett árkot.
A keleti sáncszakasz konstrukcióját a nagyfokú pusztulás miatt m á r nem tudtuk megfi
gyelni, ott az e g é s z e n a sziklás, k ő m o r z s a l é k o s természetes felszínig lepusztult ( I I . kutató
árok). A védőárok itteni átvágása is megerősíti azt a feltevésünket, hogy a szikla vésésével
egy i d ő után felhagytak, a m é l y e b b e n sziklába vágott árok megvalósíthatatlan lehetett az
építés i d ő s z a k á n a k technológiai színvonalán.
A leletanyag egyetlen darabja egy félbetörött, félkész malomkő. Ez a sánc kövei közt került
elő a I I . kutatóárokban, tehát „terminus post quem" keltezi az erődítményt. Kerámia vagy fém
tárgy nem került elő. Feltételezésünk szerint a kis sáncvár a 10. század végén - 1 1 . század ele
jén épülhetett. Talán az Aba nemzetség korai központjának erődítménye volt a hegyről jól
látható abasári monostor közelében. A keltezést a hon ti - és a feltehetően a Hontpázmány ge
4
nushoz köthető bernecebaráti sáncok konstrukciójának közeli rokon voltára alapozzuk.
További kutatása feltétlenül indokolt, főleg a belső védett területen feltételezhető épít
m é n y e k tisztázása és a talán m é g előkerülő korhatározást pontosító tárgyi leletek miatt.
A sánc faanyagának radiocarbon és dendrokronológiai vizsgálatára is m ó d nyílna ma már.
Ezek segítségével t u d n á n k közelebbről megismerni a Mátra-vidék egyetlen valószínűleg
államszervezéskori várát.
4 NOVÁKl Gyula-SÁNDORFI György-MIKLÓS Zsuzsa 1979; NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György 1981.
Il.árok alaprajza
1. barna erdei talaj

2. sziklafekzín
Mátrafüred - Muzsla-tető
I I . árok D - i fala
Irodalom
D É N E S József
1985. Á r p á d - k o r i várak a Mátrai déli oldalán. In.: B O D Ó S á n d o r - P E T E R C S Á K Tiva
dar (Szerk.) Agria X X I . Eger, 1985. 77-92.
1990. A M á t r a - h e g y s é g Árpád-kori várai. In.: H O R V Á T H L á s z l ó (Szerk.) Castrum
Bene 1. V á r a k a 13. században, G y ö n g y ö s 42-55.
1993. A honfoglalás és államszervezés korának várai. In.: VERES L á s z l ó - V I G A Gyula
(Szerk.) Herman Ottó M ú z e u m É v k ö n y v e X X X - X X X I / 2 . , 417-432.
G Y Ö R F F Y György
1987. A z Árpád-kori M a g y a r o r s z á g történeti földrajza I I I . , Budapest
K A N D R A Kabos
1890. Bene vára a M á t r á b a n , Eger
N O V Á K I G y u l a - S Á N D O R F I György
1981. Untersuchung der Struktur und des Ursprungs der Schanzen der frühen unga
rischen Burgen. I n : Acta Archaeologica X X X I I I . (1983.), 133-160.
N O V Á K I G y u l a - S Á N D O R F I G y ö r g y - M I K L O S Zsuzsa
1979. A B ö r z s ö n y h e g y s é g őskori és középkori várai, Budapest
S Á N D O R F I György
1985. Korai v á r a i n k típusvizsgálata. I n . : F O D O R I s t v á n - S E L M E C Z I L á s z l ó (Szerk.)
K ö z é p k o r i r é g é s z e t ü n k újabb e r e d m é n y e i és időszerű feladatai, Budapest,
159-174.
1989. V á r a k a X . században M a g y a r o s z á g o n . I n . : M ű e m l é k v é d e l e m X X X I I I (1989)
19-26.
GYÖNGYÖS
2000 p. 13-25
Adalékok a gyöngyösi szántógazdálkodáshoz

(1686-1848)
Besze Tibor
ABSTRACT: Additional Data to the History of Land-tilling Agriculture in Gyöngyös. This essay analyses the
agricultural technology of country town Gyöngyös between 1868-1848. The above mentioned settlement had
a small aeria for cultivation. Wineyards played the main character in the surrounding of this town. The
grain-growing was not enough for the consumption of population. Some of grain-growing lands were in
private hand, but other aeria was periodically given to different families. This article analyses this this
situation in land owning and cultivation.
Birtoklás
M a g y a r o r s z á g o n a feudális birtoklásnak többféle típusa alakult k i . Voltak összefüggő

nagy birtoktestek, m á s esetekben viszont szétszórt birtokrészekről beszélhetünk. Gyakran
egy helységen több földesúr osztozott. G y ö n g y ö s ez utóbbi típusba tartozott. Határa a tár
gyalt korban négy részre oszlott. A városban több - főleg arisztokrata - család volt birtokos.
A X V I I I . század elején ezek a Rákócziak, Koháryak, Forgátsok és Nyáriak voltak. A birtok
struktúrában a század folyamán b e k ö v e t k e z ő változásokat az öröklési rend, a politikai hely
zet és a földforgalmazás befolyásolta. A szatmári békekötés után a Rákóczi javak - hűtlen
ség miatt - gróf Althan Mihály k e z é b e kerültek, akitől azokat 1741-ben Grassalkovits Antal
vette meg. A Koháry birtok a herceg Eszterházy család tulajdonába ment át. A Nyári részen
örökös négy línea közül az Orczy, Haller és Brüdern famíliák a jelentősebbek. A Forgátsok
a korszak egészében G y ö n g y ö s részbirtokosai. A X V I I I . század elején m é g közel 20 kisebb
nemesi család is telektulajdonos a város belterületén. Ezek többsége később a határban is i n
gatlanokat szerzett. G y ö n g y ö s város k ö z ö n s é g e maga is birtokosa Encs és Bene-pusztának,
melyeket királyi d o n á c i ó révén bírt. A város belterületén pedig taksás házakkal rendelkezett
a k o m m u n i t á s . A X V I I I . század folyamán jelentősen megnőtt a városban és határában a bir
tokszerzők száma, de m e g h a t á r o z ó továbbra is a négy nagybirtokos maradt.
Szántógazdálkodás
1
A városhatár n a g y s á g a - a belterületet is ide számítva - I I . József idején 7700, a j o b
2
bágyfelszabadítást k ö v e t ő é v e k b e n pedig 7932 kat.hold v o l t . V é l e m é n y ü n k szerint a határ
1 MOL.-C 148 1-3. k.

2 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és föld jövedelme. Buda, 1865.
lényegesen kisebb, vagy nagyobb a hódoltságot k ö v e t ő évtizedekben sem lehetett, hiszen a
s z ű k e b b régió települései a török világban nem pusztultak el, így G y ö n g y ö s terjeszkedni
nem tudott, saját t e r r é n u m a sérthetetlenségére pedig éberen ügyelt. A g r á r g a z d á l k o d á s á t
tehát a X V I I I - X I X . században is a középkori határkeretek között folytatta.
3
Ilyen szűk határ ugyanakkor országos viszonylatban is csak a j o b b á g y f a l v a k a t ö v e z t e .
Ennek okát a fentiek alapján abban kereshetjük, hogy „... keletről Sár község, délről
4
Gyöngyöspüspöki, nyugatról Tarján, északról Sólymos szűk területre szorítja össze... ".
A határ két részre oszlott. A „ g y ö n g y ö s i határ" kifejezést hol szűkebb, hol t á g a b b érte
lemben használták. Forrásaink a legtöbb esetben nem adnak e g y é r t e l m ű felvilágosítást ar
ra n é z v e , hogy pontosan mit értenek városhatáron.
A s z ű k e b b értelemben vett, eredeti határhoz a korabeliek azokat a települést közvetlenül
ö v e z ő földeket sorolták, melyek használata fejében a gazdák a helység valamely földesurá
nak tartoztak szolgálattal. A város k ö z ö s s é g e ugyanakkor maga is birtokosa volt a s z o m s z é
dos Encs és Bene pusztáknak. A tágabb értelemben vett határ ezeket a prédiumokat is magá
ba foglalta. Encs G y ö n g y ö s t ő l délre, délkeletre, síkvidéken, Bene pedig attól északra a Mát
5 6
ra hegyes, erdős területein helyezkedett el. Encs nagysága 1720-ban 4 4 1 , 1789-ben 526,
7 8 9
1828-ban pedig 549 hold v o l t . Bene-puszta, 1789-ben 3554, 1828-ban 3.865 holdat tett k i .
A z elöljárók a hódoltság utáni másfél század városi j e g y z ő k ö n y v e i b e n gondosan ügyel
tek arra, hogy a határ két részét határozottan elkülönítsék egymástól. A z eredeti határok és
a puszták birtokjogi elkülönítése a j á r a d é k s z e d é s szempontjából volt j e l e n t ő s . M í g a
„Gyöngyösi határban ... a Földes Uraságnak engedelmébül... bírt" földek után a lakosok
„Közönséges Földes Uraság"-nak adóztak, addig a „Királyi Privilégium mellett Különös
Donatio"-val a k o m m u n i t á s n a k juttatott encsi és benei pusztákról maga a város szedte a
10
járadékot.
A városi j e g y z ő k ö n y v egyik bejegyzésében a tanács félreérthetetlenül fogalmazott, ami
kor a k ö v e t k e z ő k e t írta: „... mivel az Benei Mátra, nem az Gyöngyösi határhoz tartozó
hanem azt az Város Penes Donati Regia mint az Encsi Földet is bíria, azért ához az Város
lakosi nem tartván olyan iussokat, mint az Gyöngyösi Földhöz, hanem mint Földes Urasá
11
gunkban lévő Földet... ".
Arra is találunk azonban példát, hogy a városi tanács G y ö n g y ö s határához tartozónak
vette a p u s z t á k a t is. A z 1828. évi o r s z á g o s összeírás alkalmával keletkezett levelezésben a
12
határbeli szántóföldek és szőlők között a p r é d i u m o k o n lévőket is s z e r e p e l t e t t é k . A m i n
dennapok g y a k o r l a t á b a n b i z o n y á r a ez utóbbi értelmezés volt általánosan elfogadott.
A p u s z t á k é s az eredeti határ hivatalos iratokban fellelhető pontos elkülönítése elsősor
ban a városi k ö z ö s s é g birtokjogának ébrentartását szolgálta. Ezt a jogot a helyi nemesek r é -
3 GALGÓCZI Károly 1855. 99-101.

4 BÉL Mátyás: 1968. 102.
5 HML-IV-7/a/l. öi. 555. Observationes. 230.
6 MOL-C 148. 1-3. k.
7 H M L - I V - 7 / a / 1 8 . öi. 1113.1828. Observationes. 19.
8 MOL-C 148. 1-3. k.
9 H M L-1V-7/a/18. öi. 1113. 1828., Observationes. 19.
10 HML-V. 101/b. 93. CIV. 57.
11 HML-V. 10l/a. 2. 536.
12 MOL-P-518/a. 752.
13
széről többször érte t á m a d á s , sőt 1816-ban próbálkozásukat részleges siker k o r o n á z t a . Er
ről k é s ő b b b ő v e b b e n szólunk.
A város határának földhányásokkal való kijelöléséről a tanács 1802-ben rendelkezett,
14
„ . . . mivel Gyöngyös városának sehol hanyot hatara nem volna ". A s z o m s z é d o s helységek
lakóival gyakran k ü l ö n b ö z t e k össze a m e z ő v á r o s i a k , e g y m á s határának elszántása miatt.
É p p e n ezért a k o m m u n i t á s úgy határozott, hogy a körülárkolást vármegyei hiteles bírák
előtt, a házipénztár terhére végezteti el. A z utasítás szerint a határok „környös körül... há
15
nyattassanak meg". Ezt minden bizonnyal úgy kell értenünk, hogy jeleket ott állítottak
föl, ahol az oppidum földjei m á s települések földjeivel határosak. A z eredeti, b e l s ő határ és
a puszták földhányással való elválasztását v é l e m é n y ü n k szerint semmi nem indokolta.
M i n d e b b ő l az következik, hogy amikor a városvezetés a körülárkolásról döntött, akkor ezen
a tágabb értelemben vett határokat értette. Ezt a feltevést látszik erősíteni az az 1810. évi
rendelkezés is, mely a g y ö n g y ö s i terrénumot a s z o m s z é d o s Sólymostól és Püspökitől elvá
16
lasztó h a t á r d o m b o k megújításáról i n t é z k e d e t t . A terrénum kifejezést ugyanis mindazon
területekre alkalmazták, melyek a városi tanács igazgatása alatt álltak.
A város birtokjogi s z e m p o n t b ó l eltérő részeit a határhasználat e g y s é g b e foglalta. M i v e l
az oppidum több tájelem találkozásánál terült el, a határbeli gazdálkodást a természetföld
rajzi viszonyok erősen befolyásolták.
17
Encs pusztán a szántóművelésé volt a f ő s z e r e p . A prédiumon emellett rét- és legelőgaz
18 19
dálkodásról is tudósítanak f o r r á s a i n k . Bene nagy részét tölgyes- és b ü k k ö s e r d ő b o r í t o t t a .
20
A z erdei tisztásokat legeltetésre és szénagyűjtésre h a s z n á l t á k . A prédium déli, napos lan
21
káin szőlőt termesztettek. A z eredeti határon belül szántóföldek és szőlők sorjáztak. A m ű
22
velés alá nem fogott kisebb területekre pedig állatokat hajtottak.
A határ művelési ágak szerinti pontos m e g o s z l á s a egyetlen korabeli forrás, a I I . József
idején készített kataszteri összeírás alapján rekonstruálható. A z általunk vizsgált korban
másik olyan felmérés ugyanis nem készült, amely akár egyetlen időmetszetben is minden
művelési ágra kiterjedt volna. A változások érzékeltetésére éppen ezért M a g y a r o r s z á g m ű
velési ágak szerinti terjedelmének és földjövedelmének 1865. évi összeírását vetettük egy
be a kataszteri conscriptio adataival, melyet az alábbi táblázatunk szemléltet.
13 MOL-P-518/a. 752
14 HML-V. 10l/a. 8. 300.
15 HML-V. 10l/a. 8. 300.
16 HML-V. 10l/a. 9. 150 és 182.
17 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230. és HML-V. 101/a. 7. 760.
18 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230.
19 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230.
20 HML-V. 101/a. 6. 387.
21 HML-V. 101/b. 10. X I X . 8.
22 MOL-C 148. 1-3. k.
A h a t á r m e z ő g a z d a s á g i l a g hasznosított területének m ű v e l é s i á g a k szerinti
23
%-os m e g o s z l á s a 1789-ben és 1865-ben
M ű v e l é s i ág B e l s ő arány % 1789-ben B e l s ő arány % 1865-ben

Erdő 45,5 46,2
Szántó 24,1 24,2
Szőlő 17,1 17,6
Legelő 10,1 9,1
Rét 3,2 2,9
Összesen: 100 100
A város m e z ő g a z d a s á g i l a g hasznosított területe 1789-ben 6539, 1865-ben pedig 6.776

kat. hold volt. A z összehasonlítás azt mutatja, hogy a két adatfelvétel között eltelt közel 80
év alatt G y ö n g y ö s agrárgazdálkodásának belső arányai lényegesen nem változtak. Ugyan
ez m o n d h a t ó el a hódoltságot k ö v e t ő é v s z á z a d r a is, bár ezen megállapításunkat csak szór
2 4
ványforrások támasztják a l á . A z általunk vizsgált korszak e g é s z é b e n az a r á n y o k t e r m é
szetesen m ó d o s u l t a k , de a változások elsősorban az élt és művelt határrészek kiterjedését és
a hasznavehetetlen területek összeszűkülését e r e d m é n y e z t é k . A parlagföldek fokozatos fel
törése a szántók é s szőlők térfoglalásával járt. A nagy kiterjedésű erdők g a z d á l k o d á s b a n ját
szott szerepe a másfél évszázad alatt alig változott. Legelőből és rétből a m e z ő v á r o s i a k
mindig szükséget szenvedtek. Ez m a g y a r á z z a , hogy a többi művelési ághoz viszonyított
arányuk m i n d v é g i g csekély maradt. Mindezek alapján, ú g y véljük, hogy a fenti táblázatunk
alkalmas arra, hogy a török világ utáni másfél század viszonyairól is tájékoztatást adjon.
A település határában földesúri kezelésű, szolgálattal nem terhelt szabad, valamint j o b b á
25
gyi használatban lévő d é z s m á s szántók és szőlők egyaránt v o l t a k . Nagy kiterjedésű ma
jorsági ü z e m kialakítására a szűk gyöngyösi határ alkalmatlan volt. Ennek ellenére a X I X .
század elejére az oppidum j o g h a t ó s á g a alá tartozó, 600 holdnyi szántó egyharmada is földes
26
úri használatba k e r ü l t . Ugyanakkor a városon kívül, mely 55 hold saját kezelésű földet bírt,
27
a legnagyobb majorság tulajdonosa A l m á s y Pál sem dolgoztatott 14 hold szántónál t ö b b e t .
A m e z ő v á r o s agrártermelésében a s z ő l ő és a s z á n t ó m ű v e l é s volt a m e g h a t á r o z ó . A talaj
és az időjárási viszonyok mindkét művelési ág szempontjából k e d v e z ő e k voltak. A szántók
elsősorban a határ déli, sík vidékén és Encs pusztán területek el. A z eke alá fogható úrbé
res terület azonban m á r a X V I I . század végén sem tudta a népesség gabonaszükségletét biz
tosítani. A városi j e g y z ő k ö n y v 1689. évi bejegyzése azt panaszolta, hogy „... maga mezein
annyira való gabona nem terem a mely közönséges szegénységnek táplálására elegendő
2 8
volna " . Ezt a hiányt m á s h e l y s é g e k b ő l é r k e z ő k e r e s k e d ő k pótolták, akik főleg búzát és ár-
23 MOL-C 141. 1-3. k., valamint Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és föld jövedelme. Buda,
1865.
24 HML-IV. 7/a/l. öi. 555. Observationes 230-231.
25 MOL-C. 148 1-3. k. valamint országos összehasonlításra: SZABÓ István 1947.
26 MOL-P-518/a. 2. 751.
27 MOL-P-518/a. 2. 751.
28 HML-V.-101/a 1.210.
29
pát hoztak a piacra. G y ö n g y ö s nemcsak a gabonakereskedelem célállomása volt, hanem
az átmeneti forgalomban is fontos szerepet játszott. ínséges időben a tanács szabályozta az
á t m e n ő forgalmat, mivel „... sokan az Alföldről varosunkban járnának gabonák megvételi-
re, a mellyek fel földről varosunkban érkeznek", s a helybeliek elől felvásárolták a kenyér
30
nek v a l ó t .
A g y ö n g y ö s i t e r r é n u m o n a szántóföld n a g y s á g a 1600 kat.holdra tehető. E b b ő l 600 hold
3 1
a p r é d i u m o k o n , a többi a város eredeti határán belül terült e l . A belső határban a szántók
80 %-a felett, helybeli nemesek és birtokosok rendelkeztek, a m a r a d é k - j o b b á g y jogon -
32
a m e z ő v á r o s i gazdákat i l l e t t e . Telki földre azonban csak a m á r régóta G y ö n g y ö s ö n honos
j o b b á g y c s a l á d o k egy részének sikerült szert tenni. T ö b b s é g ü k kizárólag a pusztákon lévő,
házsor szerint osztott szántókból részesülhetett. A szilárd telekrendszer és az újraosztásos
földközösségi rendszer p á r h u z a m o s együttélése az oppidum s z á n t ó m ű v e l é s é n e k legjelleg
zetesebb vonása volt.
Forrásaink nem adnak e g y é r t e l m ű felvilágosítást arra nézve, hogy mikor alakult k i a
p r é d i u m o k o n az újraosztás gyakorlata. Vannak ugyanis olyan, a X V I I . század végéről és a
X V I I I . század elejéről s z á r m a z ó adataink, melyek közvetett m ó d o n a telekrendszer hajdani
33
létezésére utalnak. N e m tartjuk kizártnak azt a lehetőséget, hogy egy k o r á b b a n volt szi
lárd telekrendszer adta át a helyét az újraosztásos földközösségnek, miután a n é p e s s é g
n a g y a r á n y ú g y a r a p o d á s á t nem követhette a városi határok tágítása. M i v e l pedig a G y ö n
gyösön m e g t e l e p ü l ő lakosok határbeli közföldekből is részesülni akartak, a tanács arra
kényszerült, hogy a szántókat rendszeresen újraossza. Ha feltevésünk megállja a helyét, ak
kor itt az általános m a g y a r o r s z á g i tendenciákkal ellentétes folyamatról volt s z ó , hiszen a
m e z ő v á r o s esetében a szabadfoglalás rendszerével, amely a X V I I I . századi földközösségek
e l ő z m é n y é n e k tekinthető, nem számolhatunk, mivel a település hódoltságkori továbbélése
ezt lehetetlenné tette volna. H a n g s ú l y o z n u n k kell mindazonáltal, hogy a fent leírtak e g y e l ő
re egy viszonylag szűk forrásbázison alapuló feltevésnek tekintendők, amit a további kuta
tásnak kell erősebben alátámasztani, vagy megcáfolni.
A X V I I I . század folyamán a földhözjutás egyre n e h e z e b b é vált. A század közepén is
csak 4-6 é v e n k é n t jutott egy-egy g a z d á n a k szántó, a X I X . század első felében azonban m á r
34
16 évet kellett várnia arra, hogy az osztásnál újra sorra k e r ü l j ö n . A szántókat a közösség
képviselőjeként a városi tanács osztotta a lakosoknak, sőt az uraknak is, akik a közrendű-
ekhez hasonlóan igényelhettek maguknak a kiosztásra kerülő földekből.
A kétévenként megtartott osztás a magisztrátus legnehezebb feladatai k ö z z é tartozott.
A z elöljárók 1722 tavaszán például azt panaszolták, hogy „... veszekedések, vissza vonyá-
5
sok, s ízetlenségek szoktak földosztáskor az Köz rend között esni"}
A k i k n e k silányabb m i n ő s é g ű darab jutott, azok gyakran csalással vádolták a tanácsbelie
ket és fel sem fogták osztályföldjüket.
Osztásnál a tanácsbeliek, nótáriusok és e g y é b városi tisztségviselők kaptak először egye
36
lő n a g y s á g ú parcellákat, ami szolgálati j á r a n d ó s á g u k része v o l t . Ezen a címen 1795-ben
29 HML-V.-101/a 4. 11.
30 HML-V-10l/a 1. 210.
31 MOL-C-148 1-3. k.
32 HML-IV-7/b/5. 10.
33 MOL-UetC.26/16.
34 MOL.-518/a/2.752.
35 HML-V-10l/a/3. 37.
36 HML-V-101/a/4. 60.
37
3-3 k ö b ö l szántót juttattak az e l ö l j á r ó k n a k . Ezenkívül m é g a házhely utáni szántókból is
részesülhettek.
A k ö z r e n d ű e k a taksás funduson lévő házak után igényelhettek a kiosztásra k e r ü l ő föl
38
d e k b ő l . A magisztrátus 1732-ben m á r régi szokásra hivatkozva rendelkezett úgy, hogy a
lakosok közül „... kinek, kinek pro portioné Dicaja és obtingense szerint" kell a szántót
39
k i m é r n i . A j o b b á g y o k közül tehát annak, aki nagyobb terhet viselt az osztásnál nagyobb
parcella jutott. A z t is szigorúan kikötötték, hogy a határbeli szántókból „... a Kinek semi kö
ze hozzá, sem a Közönséges jó elő mozdítását nem eszközük másoknak hátra maradásával
40
ne adasson".
Arra n é z v e , hogy mekkora volt a parcellák n a g y s á g a az 1720. és az 1828. évi országos
adóösszeírások a n y a g á b a n találtunk adatokat. A X V I I I . század első h a r m a d á b a n a g y ö n g y ö
si adófizetők legtöbbje m é g 1-3 köblös földet művelt. Olyanok is akadtak, akiknek eke alá
valójuk 5-7 köblös volt. Kartika S á m u e l 15 köblösre m e n ő szántója pedig kivételesnek
41
nagynak számított a m e z ő v á r o s i lakosok k ö z ö t t . Egy évszázaddal k é s ő b b 1828-ban
ugyanakkor m á r csak egy kilára, azaz fél köblösre tették az átlagosan kimért szántók kiter
42
j e d é s é t . Ez a j e l e n t ő s c s ö k k e n é s elsősorban az a d ó z ó népesség n a g y a r á n y ú gyarapodásá
val m a g y a r á z h a t ó . A X V I I I . század folyamán a m ű v e l é s alá fogható földterület n a g y s á g a
alig változott, a lélekszám n ö v e k e d é s e így azt e r e d m é n y e z t e , hogy a g y ö n g y ö s i g a z d á k n a k
az osztásnál egyre kisebb szántó jutott.
Korszakunkban emellett bővült azoknak a köre, akik az osztályföldekre igényt tarthat
tak. A város földesurai 1742-ben ú g y határoztak, „... hogy az mely Tekintetes földes Urasá
goknak házaik vannak ben az városban" azoknak is szántót kell mérni, „... nem csupán csak
43
az Taxás fundusokon lévő házak után". Említettük, hogy határbeli földet korábban csak
az kaphatott, akinek az oppidumban taksás belsősége volt. Ezt a gyakorlatot változtatta meg
a fenti rendelet.
A taksásoknak kiosztható területek m e n n y i s é g e 1761-ben tovább csökkent, mivel a szán
tóföldek sok é v e s z o k á s b a n l é v ő o s z t á l y a m e g v á l t o z o t t . Haller g e n e r á l i s herceg
Grassalkovitshoz írott levelében arról számolt be, hogy a gyöngyösi közbirtokosoknak „... ez
ideig á szegénység által bírt, s élt földekből különösen 348 öl széllességü allodiális földeket,
és így a többi Földes Uraknak is a pro portioné mindenek előtt kivettek... s azoknak híjával
ámi maradott engedték a szegénységnek, és így a városnak közel fele része szántóföldek nél
4 4
kül maradtanak" A levél szerint, emellett sok gyöngyösi lakos szerzett olyan szántót ma
gának, amelyet örökös földjének tartott, vagyis az újraosztás rendszeréből valamilyen úton-
m ó d o n kiszakított. Grassalkovits Antal érthetetlennek találta, hogy e szűk határban miért
mértek k i ilyen nagy táblákat a birtokosoknak. A herceg saját részét a taksásoknak juttatta
vissza, bízva abban, hogy a többi földesúr is hasonlóképpen cselekszik. A közösből maguk
45
nak örökös földeket kiszakítok ügyében ezen kívül úriszéki vizsgálatot j a v a s o l t
37 HML-V- 101/a77. 762.

38 HML-V-101/a/4. 553.
39 HML-V-101/a/4.60.
40 HML-V-10l/b.93. CIV. 57.
41 HML-IV-7/a/l öi. 555.
42 MOL-P-518/a/2. 752.
43 HML-V-101/a/4.553.
44 MOL-518/a/2. 65.
45 MOL-518/a/2. 65.
A régi szokás ellen lázadtak 1770-ben a taksás nemesek, amikoris a t a n á c s t a g o k n a k
Encsen kiosztott földjeit elfoglalták, és szántani kezdték. A magisztrátus úgy határozott,
hogy a zendülést m e g e l ő z e n d ő lemond a szolgálatért j á r ó szántóról és csak a h á z utáni föl
46
deket tartja m e g . Ez az állapot azonban nem volt tartós, hiszen forrásaink a k é s ő b b i e k b e n
is tudósítanak a városi tisztségviselőknek és a tanácstagoknak szolgálat fejében mért szán
tókról. Egy 1843-as forrásban például azt olvashatjuk, hogy a városi írnokok szolgálati
földjeiket eladták, s azután dolgozni vonakodtak. A tanács éppen ezért szigorúan tiltotta az
47
illetményföldek árúba b o c s á t á s á t .
A g y ö n g y ö s i e k próbálkozása, hogy m e g a k a d á l y o z z á k az osztályföldek m e n n y i s é g é n e k
további csökkenését, nem járt sikerrel, sőt 1828-ban a tanács m á r azt jelentette, hogy
„ . . . egy némely ... Földes Urak magoknak örökös földeket tulajdonítottak, mind a mellett az
1816. Esztendőben a Méltóságos Földes Uraság erő hatalommal minden helybéli Birtokos
48
Urak részére esztendőnként egy-egy köblös földet ki adatni rendelt"'. A rendelkezés nem
csupán a birtoklás szempontjából érintette hátrányosan a taksásokat, hanem korlátozta a vá
ros tulajdonjogát is, mivel ezek a szántók a k o m m u n i t á s földesúri hatalma alá tartozó Bene
pusztán terültek el.
A népszaporulat tehát csak egyik oka volt annak, hogy a földhözjutás esélyei az általunk
vizsgált korszakban fokozatosan csökkentek. L e g a l á b b ilyen súllyal esett latba a földesurak
azon törekvése, hogy a határbeli közösségi szántók egy részét kiszakítsák az újraosztás
rendszeréből valamint, hogy a G y ö n g y ö s ö n lakó birtokos társaikat a taksásoktól eltérően
folyamatosan részesítsék az osztályföldekből. M í g a X V I I I . század elején a határbeli szán
tókból csak a taksás funduson élők igényelhettek, addig egy évszázaddal k é s ő b b a 600
holdnyi k i m é r h e t ő földterület kevesebb, mint fele, 273 hold került közöttük felosztásra.
Csaknem ugyanennyi, 230 hold ekkorra m á r a helyi nemesek kezén volt. Ebből a 230 hold
ból 58 holdat az újraosztás rendszeréből véglegesen kiszakítottak és majorsági j o g á l l á s ú v á
tettek, 172 holdat pedig 86 birtokos között mértek k i minden osztásnál, úgy, hogy egy-egy
holdat juttattak nekik m i n d k é t n y o m á s b a n . A fennmaradó 98 hold postaföld, temetőhely és
49
városi majorságtábla v o l t .
A hódoltság utáni másfél században tehát összeszűkült a taksásoknak kiosztható szántó
állomány, kisebbedett a h á z után k i m é r h e t ő parcellák n a g y s á g a és a j o b b á g y o k n a k egyre
többet kellett várniuk arra, hogy az osztásnál újra sorra kerüljenek.
A z a n é h á n y köblös szántó, ami egy-egy gazdának a X V I I I . század elején jutott, nehe
zen fedezhette a család éves gabona szükségletét. Különösen é r v é n y e s ez a későbbiekre,
amikor - mint láttuk - az osztályföldek területe egyre csökkent. Sokan tenyérnyi parcellá
50
jukat meg sem művelték, hanem egy-két forintért m á s n a k bérbe a d t á k . A b é r b e a d á s és
bérbevétel az esetek egy részénél bizonyára nem volt alkalomszerű. Lehettek a városban
olyanok, akik rendszeresen béreltek kisebb-nagyobb szántóföldeket. A z 1767. évi gabona-
d é z s m a lajstromok azt bizonyítják, hogy az árendátorok közt k ü l s ő helységbeliek is szép
s z á m m a l voltak. Ebben az évben a legtöbb tizedet idegenek, Széchényi József és Major
51
G y ö r g y adácsi, valamint K o v á t s József halászi lakosok a d t á k . J ó n é h á n y a n ugyanakkor
46 HML-V-101/a/6. 242-243.
47 HML-V-101/a/14.419.
48 MOL-P-518/a/2. 751.
49 MOL-P-518/a/2.751.
50 MOL-P-518/a/2. 754.
51 HML-V-10 l/b/9/XVII. 11.
úgy próbáltak segíteni magukon, hogy m á s o k földjére vetettek szemet és szomszédjuk bir
52
tokát e l s z á n t o t t á k . A Nemes Tanács 1785-ben egyenesen saját tagjait utasította rendre az
zal, hogy aki k ö z ü l ü k ilyet cselekszik, az szigorú büntetésre számíthat. Egyúttal arra is fel
5 3
hívta a figyelmet, hogy é p p e n a tanácsbélieknek kellene j ó példával elől j á r n i .
Ö n k é n y e s földfoglalókról is tudunk, akik a városi legelők egy részét törték fel, hogy ma
guknak szántót szerezzenek. A z oppidum j e g y z ő k ö n y v é n e k 1787-es bejegyzése szerint „...
eg némely Lakossaink ... új fogásokat fogtanak föl... ezt önnön maguktál bátorkodtak tse-
54
lekedni semmi hírt sem adván az elöljáróknak.
A földhözjutás legfáradtságosabb módja a határbeli parlagföldek feltörése volt. A k i a vá
ros tövises, bokros, parlagon h e v e r ő földjéből m a g á n o k szántót akart irtani, az ezt 1685-től
55
kezdve szabadon megtehette, csak szándékáról előtte a bírákat értesítenie k e l l e t t . A z
írtványföldek négy esztendeig tehermentesek maradtak. Mindenkit köteleztek ugyanakkor
arra, hogy e s z t e n d ő n k é n t felszántsa, kitisztítsa, mert ha ezt elmulasztotta, az első évben
56
nagy fáradtsággal m e g m ű v e l t területet elvehettek t ő l e . A z Encs pusztán lévő ,J\íacska tö
vissel termő" gyep kiirtását és felszántását 1756-ban engedélyezte a magisztrátus azzal a
57
kikötéssel, hogy azt dinnye és kukorica alá h a s z n á l j á k . A z a d ó m e n t e s évek leteltével az
58
írtásföldek után is a s z o k á s o s j á r a d é k o k k a l tartoztak a g a z d á k .
59
Gyöngyösön 1720-ban az összeírok összesen 15 hold írtványt találtak. A z úrbérrendezés
től 1828-ig eltelt fél évszázadban az egész határban 74 holddal nőtt az írtványföldek mennyi
sége. A z országos összeírás idején ebből 40 hold nemesek, 34 hold pedig j o b b á g y o k kezén
60
v o l t . Források hiányában azt nem tudjuk megállapítani, hogy 1720 és 1771 között mekkora
volt a feltört parlagföldek nagysága, de a legdinamikusabb népességnövekedés idején a tövis
sel, bokorral benőtt addig haszontalan területek jelentős részét vonhatták be a termelésbe. A z
írtvány a város eredeti határán belül csakúgy, mint a prédiumokon az adómentes évek letelte
után is művelője birtokában maradt, aki földjét a kötelező szolgáltatások megfizetése után „...
61
mint saját örökét" használta. Az újraosztásos földközösség tehát az oppidum pusztáin sem
volt kizárólagos, hiszen a szántók egy töredéke a feltörés jogán itt is az első művelőjét illette.
Ha a g y ö n g y ö s i taksás nem kapott az osztályföldekből, engedély nélküli földfeltörésre,
m á s o k parcellájának elszántására nem vállalkozott, az irtást pedig túlságosan fárasztó mun
kának találta, akkor az oppidum határain kívül is bérelhetett m a g á n a k szántót. A s z o m s z é
dos Püspöki határát például 1695-ben Fenessi p ü s p ö k évi 100 forintért adta bérbe a
62
g y ö n g y ö s i e k n e k . A halászi j o b b á g y o k t ó l is rendszeresen árendáltak a hozzájuk k ö z e l e s ő
63
f ö l d e k b ő l . Bél M á t y á s 1730 táján is ú g y tudta, hogy a helybeli j o b b á g y o k idegen földek
64
bérbevétele útján igyekeztek kiegészíteni j ö v e d e l m ü k e t .
52 HML-V-101/a/3. 76-77.
53 HML-V-101/a/6.917-918.
54 HML-V-101/a/7.129.
55 HML-V-101/a/l. 183.
56 HML-V- 101/a/5. 385.
57 HML-V- 101/a/5. 384.
58 HML-V-10 l / a / l . 183.
59 HML-IV-7/a/l. öi. 555. 228.
60 H M L - I V-7/a/ 18.oi.1113.1828. Observationes
61 HML-V-101/a/l. 183.
62 SOÓS Imre 1975. 237.
63 SOÓS Imre 1975. 219.
64 BÉL Mátyás 1968. 102.
A földhözjutás különféle lehetőségeinek s z á m b a vétele után sem feledkezhetünk meg ar
ról, hogy G y ö n g y ö s ö n a lakosság nagy részének a szántóművelés alkalomszerű, kiegészítő
j e l l e g ű t e v é k e n y s é g volt, melynek az agrárgazdálkodásban játszott szerepe a X V I I I . század
folyamán egyre csökkent.
Bár a m e z ő v á r o s i a k szántókban szűkölködtek, forrásaink osztályföldek parlagon hagyá
sáról is rendszeresen tudósítanak. A z , hogy az osztályföldekből sok parlagon maradt, első
65
sorban a m ü v e l é s h e z szükséges igaerő hiányával m a g y a r á z h a t ó . Az oppidum határában
négy ökörrel szántottak, így a taksások nagy része csak másokkal társulva tudta parcelláját
66
m e g m ű v e l n i . Soknak egyáltalán nem volt igásállata és ha a földosztásnál sorra került ak
kor tehetősebb gazdák állatainak bérbevételére kényszerült. A tanács mindig idejekorán
figyelmeztette azokat, „... az kiknek vonó marhájok nincsen, hamarjában megh nem szán-
67
tathattya osztály földit, hanem mások után kelletik járni". A z igaerő hiánya ugyanis aka
dályozta a szántóművelés kötelezően előírt rendjét, melyre a magisztrátus éberen ügyelt. É p
pen ezért évről-évre úgy intézkedett, hogy ha a határban parlagon hagyott földet találnak,
68
melyet a megadott határidőre nem szántottak meg, azt bárki felfoghatja és m e g m ű v e l h e t i .
A szántás mellett a boronálás és vetés idejét is meghatározták. A taksás csak e munkálatok
elvégzése után számított osztályföldje jogos birtokosának. Ezt támasztja alá az elöljáróság
1799. évi határozata, mely szerint „... a Ki maga ... földét bé nem veti, akkor többé semmi
69
Jusst fenntsemis tartson hanem ... Bíró úr által bátorságosan másoknak adatasson".
Parlagon maradhatott akkor is a szántó, ha birtokosa úgy ítélte meg, hogy gyenge m i n ő
ségű föld jutott néki, amivel vesződni nem é r d e m e s , bérbe adni pedig nem tudja. Tartósan
azonban a fent említett művelési kényszer miatt nem lehetett parlagon hagyni az osztályföl
70
deket. Szent G y ö r g y (április 24.) napjára minden parcellának gazdája k e r ü l t .
A X V I I I . század első h a r m a d á b a n a g y ö n g y ö s i e k a szántókat m é g két n y o m á s b a n m ű
velték. Ekkoriban az egyik n y o m á s b a őszi és tavaszi vetés kerül, a másik pedig ugaron
71
marad. A n é p e s s é g s z á m gyors e m e l k e d é s e a határhasználatra úgy hatott, hogy a m e z ő v á
rosiak áttértek a h á r o m n y o m á s o s gazdálkodásra, mert így a b e v e t h e t ő terület n a g y s á g a
megnőtt. Ennek az áttérésnek a pontos idejét nem ismerjük, de feltételezhető, hogy a váltás
legkésőbb az 1770-es é v e k b e n megtörtént, melynek e r e d m é n y e k é n t ,Agri Territorii huius
12
in 3 Calcaturas subdivisi habentur" , aminek „egy tertiája ... Őszivel; másik ... tavaszi
73
val" volt bevetve, a harmadik ugarnak maradt.
A n y o m á s o k pontos helye források hiányában nehezen rekonstruálható. A n n y i t tudunk
csupán, hogy a Sár-hegy felől l é v ő calcatura a város keleti, északkeleti határában a Sár
hegytől délre, a Pata felől lévő calcatura pedig a Tarján, Pata, R é d e által közrefogott dél
74
nyugati határrészen terült el. A Kőkúti n y o m á s helyét nem i s m e r j ü k .
A bevetett calcaturák felosztásáról az alábbi táblázat tájékoztat:
65 HML-V-101/a/8. 101-102.
66 HML-IV/7/a/18 öi. 1113. 1829. Observationes, 19.
67 HML-V-101/a/2. 174.
68 HML-V-101/a/6. 81.
69 HML-V-101/a/8.90.
70 HML-V-101/a/4.462.
71 HML-IV-7/a/1. öi. 555. Observationes 229.
72 HML-IV-7/a/18. öi. 1113. 1828. Observationes 18.
73 HML-V-101/ b. 93. CIV. 57.
74 MOL-P-518/a/2. 68-69.
7 5
A s z á n t ó k n y o m á s o n k é n t i m e g o s z l á s a az 1820-as é v e k b e n
1. n y o m á s
A l m á s y Pál 14 köblös
Farkas J á n o s 4 köblös
Gosztonyi Pál 10 köblös
Erős Albert 5,2/4 köblös
Brüdern József 6,3/4 köblös
A l m á s y József 6 köblös
Zakkai Ferenc 1 köblös
V á r o s majorság táblája 25 köblös
Postaföld 8 köblös
Parókiális föld 6 köblös
A M é l t ó s á g o s és Tekintetes Birtokos Urak
között e s z t e n d ő n k é n t felosztatni szokott 86 köblös
2. n y o m á s
Orczy 10 köblös
T e m e t ő hely 11 köblös
Város majorság táblája 30 köblös
Postaföld 7 köblös
Parókiális föld 10 köblös
F ö l d e s u r a k között felosztatik 86 köblös
A város hivtal viselők és lakosok között az ezektűi
felmaradandók k i szoktak osztatni 273,3/4 köblös
K o r á b b a n m á r szóltunk róla és a fenti adatok ezt megerősítik, hogy a X I X . század elejé

re az e g y é b k é n t is rendkívül csekély szántóterület alig több mint egyharmada maradt a
g y ö n g y ö s i taksások k e z é n . S z á m o t t e v ő majorságföldje ugyanakkor csak a városnak volt,
76
melyet a „feő Oeconomus" irányítása alatt, k o n v e n c i ó s cselédekkel m ű v e l t e t e t t . Idény
m u n k á k r a a cselédek m e l l é n a p s z á m o s o k a t is fogadtak. A z encsi rét 1765. évi kaszálásakor
például a bíró feladatául szabták, hogy „pénzes k a s z á s o k " fizetéséről és tartásáról gondo
77
skodjon. A X V I I I . század második felétől az oppidum majorság tábláit egyre gyakrabban
adta k i feles m ű v e l é s r e , mivel nem volt elég ereje „... sikeressen s Czélerányossan munkál
tatni"™ K o n v e n c i ó s cselédek helyett c i m b o r á k n a k nevezett vállalkozók fogták fel ezeket
a földeket és pontosan m e g h a t á r o z o t t feltételek alapján dolgozták. A z 1834-ben kötött, hat
évre szóló m e g á l l a p o d á s b a n a c i m b o r á k a t arra kötelezték, hogy a felvállalt táblákat megtrá
79
gyázzák és minden m á s o d i k évben p i h e n t e s s é k . A városvezetés így próbálta megőrizni a
talaj t e r m ő k é p e s s é g é t , elkerülni kimerülését.
75 Uo. 751-752.
76 HML-V-101/b. 93. CIV. 57.
77 HML-V-IOl/a/6. 25.
78 HML-V-101/a/12. 261.
79 HML-V-101/a/12. 261.
A táblázat kapcsán m é g egy fontos dologra kell felhívnunk a figyelmet. A gyöngyösi föl
desurak a m á r említett okok miatt nagyobb majorság kialakítására helyben nem gondolhat
tak. T ö b b s é g ü k azonban a s z o m s z é d o s h e l y s é g e k b e n is birtokos volt, ahol saját kezelésű
földeken gazdálkodott. P é l d á n a k okáért báró Haller A n t ó n i a 1788-ban G y ö n g y ö s p a t á n 436,
G y ö n g y ö s t a r j á n b a n 302 hold majorsági szántót műveltetett j o b b á g y a i v a l . Ugyanezen fal
vakban a szintén g y ö n g y ö s i birtokos Forgáts grófok 7 8 1 , illetve 699 hold majorságot tar
80 81
tottak f e n n . A közeli A t k á r o n Herceg Eszterházynak volt 479 hold sajátkezelésű b i r t o k a .
Mindez arra utal, hogy a korabeli agrárgazdálkodás árnyaltabb b e m u t a t á s á n a k előfeltétele
a regionális tájékozódás.
A m e z ő v á r o s határának egy h a r m a d á t kavicsos, a többit agyagos, fekete földek borítot
82
t á k . A helybeliek egy részét k ö z e p e s , m á s részét j ó m i n ő s é g ű n e k tartották. A z úrbérren
dezéskor a m á s o d i k osztályba sorolták, aminek alapján egy egésztelkes j o b b á g y n a k 28 hold
83
szántó járt v o l n a .
84
A g y ö n g y ö s i e k az őszi v e t é s alá h á r o m s z o r , a tavaszi alá pedig k é t s z e r s z á n t o t t a k .
A s z á n t á s t - ahogy m á r e m l í t e t t ü k - n é g y ö k ö r r e l v é g e z t é k .
85
1828-ban két pozsonyi m é r ő vetésterület művelési költségei az alábbiak szerint alakultak:
Őszi vetés alá első szántás 30 krajcár
Oszi vetés alá m á s o d i k szántás 24 krajcár
Oszi vetés alá harmadik szántás, boronálással és vetéssel 36 krajcár
Tavaszi vetés alá első szántás 30 krajcár
Tavaszi vetés alá m á s o d i k szántás, boronálással és vetéssel 36 krajcár
Trágyázás 1 forint
Összesen: 3 forint 36 krajcár
Fel kell h í v n u n k a figyelmet arra, hogy a vetésterület nagyságát a Regnicoláris Conscrip-

tioban nem holdakkal, hanem a belé vethető g a b o n a m e n n y i s é g pozsonyi m é r ő b e n megadott
számával határozták meg. M i v e l pedig a vetésterület átlagárát, átlagbérét, tiszta j ö v e d e l m é t
stb. egy pozsonyi m é r ő r e számították k i , a művelési költségeket is ehhez a m é r t é k h e z kell
igazítanunk. Ezek szerint egy pozsonyi m é r ő bevetett szántó művelési költsége 1 forint 48
krajcár volt.
Trágyából két pozsonyi mérőre 20 szekérrel szórtak k i , s az egykorúak szerint ez 8 évig
biztosította a talajerő utánpótlását. Egy szekér trágya 24 krajcárba, 20 szekér ennek megfele
lően 480 krajcárba, azaz 8 forintba került. A z egy évre számított trágyázás költsége tehát két
86
pozsonyi m é r ő vetésterületnél 1 forintra, egy pozsonyi mérőnél pedig 30 krajcárral t e h e t ő .
Ezeket az adatokat azonban bizonyos óvatossággal kell kezelnünk, hiszenen adóbevallásról
lévén szó, a j o b b á g y o k n a k a művelési költségek felnagyítása és a bevételek kisebbítése állt
érdekükben.
80 SOOS Imre 1975. 234, 247.

81 SOÓS Imre 1975. 84.
82 HML-IV-7/a/l8. öi. 1113. 1828. Observationes 46.
83 HML-IV-l/h/1.4.
84 HML-IV-7/a/l 8. öi. 1113. 1828. Observationes 46.
A földeket m i n ő s é g ü k alapján h á r o m osztályba sorolták. Egy pozsonyi m é r ő szántó hely
87
ben s z o k á s o s - m i n ő s é g t ő l függő - bérleti díját az alábbi táblázat mutatja:
Minőség Bérleti díj
E l s ő osztályú 1 forint 36 krajcár
M á s o d osztályú 1 forint
Harmad osztályú - 24 krajcár
A h á r o m osztály átlagbére pontosan 1 forint volt. Táblázatunk adatainak hitelességét az úr

bérrendezéskor készült investigatio is megerősíti. Abban ugyanis a gyöngyösiek azt vallották,
88
hogy egy kilás azaz hozzávetőlegesen egy pozsonyi m é r ő földet 1-2 forintért adnak b é r b e .
A g y ö n g y ö s i e k s z á n t ó i k o n elsősorban tisztabúzát, kétszerest és kukoricát termesztettek.
89
T ö b b s z ö r tudósítanak forrásaink dinnye alá osztott földekről i s . A X I X . század elején
90
azonban „... seminaturam solum tritici puri, mixti et Fagopuri in usu esse".
A m e z ő v á r o s i a k s o k é v e s tapasztalata azt mutatta, hogy náluk tiszta b ú z á b ó l k é t s z e r e s
91
ből és k u k o r i c á b ó l e g y a r á n t az elvetett mag h á r o m s z o r o s a terem m e g . Ezt a szántók m i
nőségétől független, egy pozsonyi vetésterületre számított átlagos t e r m é s e r e d m é n y n e k
tekintették. A t e r m é s e r e d m é n y a k ö v e t k e z ő évi v e t ő m a g , a kilenced és a tized levonása
utáni m e n n y i s é g .
G y ö n g y ö s ö n a X I X . század első h a r m a d á b a n egy pozsonyi m é r ő tisztabúza 7 évre szá
mított piaci átlagára 1 forint 18 krajcár, a kétszeresé 1 forint, a k u k o r i c á é pedig 37 krajcár
volt. A z oppidum h a t á r á b a n termelt n ö v é n y e k együttes átlagára tehát 58,1/3 krajcárra
92
l e h e t ő . Ezt a tudósítást m e g b í z h a t ó n a k tarthatjuk, hiszenen a vásári s z á m a d á s k ö n y v e k és
a városi p r o t o c o l í u m adatai alapján készült.
Irodalom
Rövidítések
H M L = Heves M e g y e i Levéltár. Eger

M O L = Magyar O r s z á g o s Levéltár. Budapest
BÉL Mátyás
1968 Heves megye ismertetése (Soós Imre fordítása). Eger.
G A L G Ó C Z I Károly
1855 M a g y a r o r s z á g - , Szerbvajdaság s Temesi b á n s á g m e z ő g a z d a s á g i Statisticája Pest
S O Ó S Imre
1975 Heves megye községei 1867-ig. Eger.
S Z A B Ó István
1947 A j o b b á g y birtoklása az ö r ö k ö s j o b b á g y s á g k o r á b a n . Budapest.
87 HML-IV-7/a/18. öi. 1 113. 1828. Observationes 8.

88 H M L - I V - l / h / l . 2.
89 HML-IV-7/3/18. öi. 1113. 1828. Observationes 8.
Tibor Besze
Ackerbau in G y ö n g y ö s
Bei der Beschreibung der Landwirtschaft von G y ö n g y ö s sollte man den eigenartigen
Zug betonen, d a ß sich die Landwirtschaft der Bewohner zwischen so engen Schranken
bewegte, die nur die kleinsten ungarischen Dörfer charakterisierte. Die Besitz und
E i g e n t u m s v e r h ä l t n i s s e gestalteten sich auch sehr eigenartig, denn die eine Hälfte der Felder
der Stadt war in der ganzen Epoche i m Besitze vier aristokratischer Familien, die andere
Hälfte - Pußta Bene und Pußta Encs - wurde von dem König der Fronbauergemeinschaft
der Stadt geschenkt. Die Pächter in G y ö n g y ö s wollten die Rahmen ihrer Wirtschaft aus den
Feldern der angrenzenden Dörfern erweitern. Diese - alle Landwirtschaftszweige charak
terisierende - wirtschaftliche Expansion zielte nicht auf die Erweiterung der Stadtgrenzen
ab (das war auch juridisch u n m ö g l i c h ) , sondern es wurden einige Felder in den angrenzen
den Dörfern gepachtet. Der Ackerbau spielte i m Landwirtschaft schon am Ende der
Eroberung der T ü r k e n nur eine zusätzliche Rolle, und in der Epoche des großen B e v ö l k e
rungszuwachs wurde er immer mehr gelegentlich.
Die Bewohner bestellten die sehr geringe, innere Acker als Fronfelder, und die Acker in
der P u ß t a - von welchen jeder steuerzahlende Fron bekommen konnte - wurden unter den
Bewohnern r e g e l m ä ß i g aufgeteilt. Die Acker konnten aber das Getreidebedürfnis des Volks
schon am Ende des X V I I I . Jahrhunderts nicht sicherstellen. Besonders gültig ist diese Lage
im X V I I I . Jahrhundert und am Anfang des X I X . Jahrhunderts, nach der Eroberung der
Türken, denn in dieser Epoche wurden sich die Acker, die für die Pächter zu verteilen
waren sehr verengert und die Fronbauer m u ß t e n immer länger warten, bis die Reihe bei der
Verteilung an sie kam. Die B e v ö l k e r u n g der Stadt schaffte so das Getreide durch Kauf und
durch Pacht der Felder der angrenzenden Därfer herbei.
BESZE T I B O R
Eszterházy Károly Főiskola
H-3300 Eger
E s z t e r h á z y tér 1.
GYÖNGYÖS
2000 p. 27-43
Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887 között
Misóczki Lajos
ABSTRACT: Aspirations for Self-government in Gyöngyös between 1847-87. The author is pioneering
with this paper to present constantly reviving fights for self-government in Gyöngyös at the twilight of
feudalism and the beginning of the civic era. The initial steps of the Reform Age, aspirations were helped
by the circumstances of the 1849-49 Revolution and Fight for Independence. But the tyranny of the Bach
era shattered the self-governmental achievements of Gyöngyös, by then a free agricultural town. Not only
did the self-governmental aims revive and become realized after the Compromise of 1867, but the demo
cratic traits of local administration were also strengthened. The aspiration of the mayors and self-govern
mental bodies of that time are still exemplary today.
1334. május 5-én, Visegrádon I . Károly városi kiváltságot adott G y ö n g y ö s n e k . Ettől

kezdve j o g á l l á s a 1848-ig földesúri m e z ő v á r o s , 1848-1871 között m e z ő v á r o s , 1872 után
rendezett tanácsú város volt. V i z s g á l ó d á s o m h á r o m korszakot érint, és a város polgári köz
igazgatási törekvéseit részletezi.
Előküzdelmek
A magyar reformkor polgári-liberális politikai és társadalmi k ü z d e l m e i G y ö n g y ö s ö n

e l ő b b sajátos m ó d o n visszhangzottak, majd az 1840-es évek elején be is k ö v e t k e z t e k . Ú g y
tűnt, m e g é r t e k a feltételek ahhoz, hogy a városi tanács véget vessen a feudális k ö t ö t t s é g e
inek, felmondja a földesurak j o g i fennhatóságát, é s a földesúri m e z ő v á r o s b ó l önálló igaz
gatású ( m e z ő ) v á r o s s á váljon ez a M á t r a alji település. T e r m é s z e t e s e n ez az óhaj csak a leg
m e r é s z e b b p o l g á r o k körében f o g a l m a z ó d o t t meg, hiszen a földesurak erről hallani sem
akartak, a felettes h a t ó s á g , a v á r m e g y e és az o r s z á g g y ű l é s most aligha foglalkozott volna
1
ezzel az ü g g y e l . A p o l g á r s á g m é g i s törésig vitte „a k ö z é r d e k é t " .
1842. m á r c i u s 2 3 - á n a v á r o s b í r ó , Csiba A n t a l , „a g y ö n g y ö s i p r i v i l é g i u m lelkes baj
noka" n é p g y ű l é s t h í v o t t ö s s z e a v á r o s h á z á r a , mert ú g y látta, hogy az „ u r a s á g o k m i n d
jobban l e s z o r í t o t t á k a szabadalmakkal, vagy k i v á l t s á g o k k a l ... ellátott n é p e t jogos te-
1 Az elólíüzdelmek idejéből részletesen HORNER István 1863. 25.: Jegyzetrészében az 1765. évi „nagy
zavar említetik". (Homer) Végre, 1837. február 11-én a városházán kihirdették a vármegye leiratát, amely
szerint V. Ferdinánd a város régi kiváltságait visszaállította. Ez azonban sem elvben, sem gyakorlatban nem
valósult meg. Ezért is indult el 1842-ben az újabb küzdelem. SZABÓ László, Bártfai 1937. 51. SEBŐK
László, Ethei 1881. 262.
2
r é r ó T ' . Csiba a n é p g y ű l é s e n „a lakosokat nemcsak régi s z a b a d s á g a i k r a e m l é k e z t e t t e , ...
hanem a f ö l d e s u r a k jogtalan b e a v a t k o z á s a i t is a v á r o s dolgaiba" - ö r ö k í t e t t e meg a jeles
3
nap e s e m é n y e i t a k o r t á r s t ö r t é n e t í r ó . A v á r o s b í r ó ekkor a „ v a l ó d i p r i v i l é g i u m " meg
s z e r z é s é t az adott t á r s a d a l m i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t k é p z e l t e el. S z á n d é k á v a l nemcsak
n é p s z e r ű s é g e t szerzett, hanem a v é k o n y r é t e g ű p o l g á r s á g m e l l é s z ö v e t s é g e s ü l a v á r o s
többi l a k o s á t is maga m e l l é állította. „ B á t o r s á g b a n van az élet a v á r o s h á z á n á l " - j e l s z ó
4
val g y ő z t e k a Csiba p á r t i a k . K e z d e m é n y e z é s e m é g i s kudarccal v é g z ő d ö t t , mert a hely
beli nemesek n e v é b e n hg. E s z t e r h á z y Pál pert indított a város ellen a földesúri függés és
s z o l g á l t a t á s t o v á b b i fenntartásáért.
A z újabb k ü z d e l e m az 1844. április 24-i bíróválasztáskor robbant k i . Ugyanis a válasz
tás tétje Csiba Antal és ö n k o r m á n y z a t i elképzelése, illetve Borhy Antal és a földesúri j o g o k
csorbítatlansága volt. A z utóbbi két évben m é g inkább n é p s z e r ű v é lett Csiba - a nemesek
jelöltjével, Borhyval szemben a „vérengzésekkel és a városház ablakainak b e t ö r é s é v e l "
5
lefolyt választáson fölénnyel g y ő z ö t t . A gyöngyösi e s e m é n y e k híre egyszeriben o r s z á g o s
6
sá vált, mert a Nemzeti Újság szeptembertől többször is foglalkozott vele. A választás
e r e d m é n y e i t figyelmen kívül hagyva a nemesek ismét perrel támadtak. A viszonylag gyor
san lefolytatott perben a választási e r e d m é n y t megsemmisítették, és a v á r m e g y e felfüggesz
7
tette Csibát bírói h i v a t a l á b ó l . így a város ö n k o r m á n y z a t i ügye ismét zsákutcába jutott.
A forradalom és s z a b a d s á g h a r c idején
A tanács - a korábbi 1842. é s 1844. évi ö n k o r m á n y z a t i kudarcokat mérlegelve - körül

tekintőbben cselekedett. A z 1844. szeptember 9-én bírói székbe ültetett K o v á c h Józseffel
1847. j ú n i u s 28-ra népgyűlést hívatott egybe, amelyen a lakosok hangulatát az önkormányzat
ü g y e mellé állította. G y ö n g y ö s a gyűlésen elfogadott határozat értelmében a v á r m e g y é h e z
2 SEBŐK László, Ethei 1881. 263.

3 HORNER István 1863. 26.
4 Világ, 1842. máj. 7., 299. Gyöngyös
5 HORNER István 1863. 27. és SEBŐK László, Ethei, 1881, 263. Nagy Ferdinánd táblabíró versben köszöntöt
te az ellenfelet, a „várospártiakat", mert ő is a polgárság érdekeit pártolta. Gyöngyösi Kalendárium 1938, 148.:
„Mit szűnk óhajtott, s értelem emberi
Küzdvén eró'vel, régtó'l igényelnek,
elérve: - hálát mond az égnek,
S vigadoz e nyereségbe Gyöngyös.
Művelt tanács ül, s díszlik a behúzott
Asztal körül, és felkentje mind
Erény, Hit és a Törvénykezésnek,
Nép joga és szabadalma - biztos.
S kit bírónak tett a bizalom szava,
Foglald el bizton elnöki székedet,
Szegénynek s árváknak kezed nyújtsd,
Védd jogainkat, erényre nézz, s élj! ..."
Vö. még: Misóczki Lajos: Az 1844. évi gyöngyösi ribillió. Gyöngyösi Kis Extra, 1992. szept., 4. A válasz
tás c. egykorú verses leírás a Szerző tulajdonában.
6 Nemzeti Újság, 1844. szept. 11., 181. Vidéki levelezések c. rov., Hevesből - Gyöngyös. A vád néplázítás
volt. Nemzeti Újság, 1844. nov. 26., 351. Csiba Antal: Heves - Gyöngyösről. Csiba visszautasította a vádat,
és részletesen ismertette az előzményeket.
7 Uo., 1844. dec. 4., 372. Hevesből - Gyöngyös és HORNER István 1863. 27-28.
és a Helytartó-tanácshoz fellebbezett lakosainak a feudális megyei k ö z m u n k á k alóli fel
8
m e n t é s é é r t . Kétségtelen, a tanácsurak jól számítottak: Előbb a k ö z m u n k á k t ó l , majd a töb
bi kötöttségektől is megszabadulnak. Azonban a Helytartó-tanács Heves v á r m e g y e alispán
j á n a k címzett augusztus 1-ji leiratában kitért a „meghallgattatás és a j o g szolgálata alól", és
9
az országgyűlési tárgyalásokra hivatkozva a v á r m e g y e hatáskörébe utalta a döntés j o g á t .
A z alispán m á r szeptemberben intézkedett, m é g p e d i g úgy, hogy m e g d o r g á l t a a tanácsot, és
10
a városbírót felmentette t i s z t s é g é b ő l .
A g y ö n g y ö s i e k e t nagyon sértette az alispán eljárása. Hiszen a v á r m e g y e székhelye, Eger
szintén ugyanakkor indított újabb harcot a polgári önkormányzatért, amelynek e l ő z m é n y e i
11
m é g az 1700-as évekig nyúltak vissza. Eger - most éppen G y ö n g y ö s kudarcán okulva -
visszalépett, de csak azért, hogy 1848 januárjában k e z d e m é n y e z z e n . Ezúttal tanúi lehetünk
a két város példás e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k . Ugyanis február 12-én az egri városbíró és több
tanácsos G y ö n g y ö s r e jött, és itt tárgyaltak a két város vezetői arról, hogyan fogjanak össze,
12
hogy a „lakosok ... örökre m e g v á l t h a s s á k magukat". A pesti és a vidéki forradalmi ese
m é n y e k m e g g y o r s í t o t t á k m i n d k é t város lépéseit, és gazdasági, valamint társadalmi jogor
voslatra nyílt kilátás.
G y ö n g y ö s az (1847)—1848: X X I I I . tc. 2. §-ában k ö r v o n a l a z o t t k ö z é p v á r o s o k s o r á b a
13
k e r ü l t . Régi óhaját a forradalom áprilisi törvényei teljesítették. Szabad mezővárossá vált. A z
1848. július 26-i közgyűlésen ennek megfelelően rendezték meg az új, polgári közigazgatás,
14
azaz a helyi önkormányzat tisztségviselőinek m e g v á l a s z t á s á t . Bár a j e l ö l ő választmány által
a képviselő-testületi tisztségviselőket nem választották, hanem megbízták, és csak a polgár
mestert választották szótöbbséggel. Nagy többséggel Jakab Mihály, a város tiszti ügyésze lett
G y ö n g y ö s első polgármestere. Július 29-én a polgármester-helyetles, egyben főbíró Borhy
Antal, a főkapitány Panker Gábor, a tiszti ügyész Baráth József, a főjegyző Fodor Flórián,
6 tanácsos, 2 aljegyző, Horner István főorvos, valamint sebész, kapitányi biztos és a szállás
15
mester nyerte el a polgárok közakaratát képviselő választmány b i z a l m á t . A nevüket azért
soroltam fel, hogy emlékezzünk rájuk, mert ők voltak G y ö n g y ö s forradalmi korszakának első
tisztségviselői, és mindannyian bekapcsolódtak a már zajló forradalom és szabadságharc küz
delmeibe. B ü s z k e lokálpatrióták, akik a nemzet és az ország sorsát felemelni a városéval
együtt képzelték el. Szvetitska Antal tanácsos a város polgáraihoz szólva kifejtette, a testület
a forradalom vívmányai által is védelmezve, a szabadságküzdelem „napfényességű, dicső ege
16
alatt" tetteivel fogja megmutatni azt, hogy méltó a polgárok b i z a l m á r a .
G y ö n g y ö s 1848-ban a polgári ö n k o r m á n y z a t mellé választókerületi jogot is kapott. Pol
gárai a helyi ö n k o r m á n y z a t m e g b í z á s a előtt, m é g májusban megválasztották azt a 37 sze-
8 SZABÓ László, Bártfai 1938. 54.

9 Gyöngyös Város Tanács V. B. Irattára. Barna János-féle gy. Polgármesteri iratok 1848/1849-1950. Az
1848/1849. évi iratok, alispáni levelek, Gy., -jelzet (GYVT V.B.P.i.)
11 Eger püspöki-földesúri város volt. Legátfogóbb feldolgozását 1.: Nagy József: Eger története. Gondolat K.,
Athenaeum Ny., Budapest, 1978. Az önállósági küzdelmekre vö.: Szántó Imre: Eger püspöki város úrbéri és
felszabadulási pere a 18. században. Heves megyei füzetek. 1. Heves Megyei N y V , Eger, 1954.
13 Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár 1836-1868., sz. 1848. évi törvénycikkek. Franklin T. Magyar
írod. Intézet és Kny., Budapest, 1896, 247. A tc. a pontja, a város, mint törvényhatóság (CJK-MT)
14 Uo., 4-15. §. 247-249.
15 MÁTRAI Sándor 1911. 166.
16 MOLNÁR József 1969. X I .
mélyt (közöttük csak egy nemes volt), aki a várost a m e g y e g y ű l é s e n képviselte. A j ú n i u s
26-i k é p v i s e l ő választáson pedig A l m á s y Pált a népképviseleti o r s z á g g y ű l é s első g y ö n g y ö s i
17
küldöttévé v á l a s z t o t t á k . A l m á s y július 10-én az országgyűlés alelnöke lett. „ E k k é p p e n
hozott g y ü m ö l c s ö t a legfelső fórumon az a k e z d e m é n y e z é s , amelyet hat évvel korábban
18
Csiba Antal e l i n d í t o t t . "
A nyáron m e g é r k e z e t t B u d á r ó l az a j o g i megerősítés, amely m é g az előző é v e k b e n meg
19
adta G y ö n g y ö s n e k a jogot az ' e l s ő f o l y a m o d á s ú ' bíróság f e l á l l í t á s á h o z .
M i u t á n t ö r v é n y e s e n is az ö n k o r m á n y z a t és élén a polgármester vette k e z é b e a város
ügyeinek intézését, azonnal a legnehezebb feladatokat kellett megoldania. A z egyik, a sza
badcsapat kiállítása közvetlenül is az ország sorsához kapcsolódott. A m á r áprilisban felál
lított n e m z e t ő r s é g ellátásával és elindításával augusztusig várt a város. 2-án indult el, és ért
a hevesi táborba a g y ö n g y ö s i ö n k é n t e s e k és besorozottak csapata Panker G á b o r vezetésé
vel. A p o l g á r m e s t e r ezekkel a gondolatokkal búcsúztatta őket: „ M i n d e g y i k ü k jól tudja, csa
tába indulnak, k ü z d e n i . Vajh, de k i tudja, k i t szólít m a g á h o z a seregek legfőbb ura, és k i
marad életben ... Segítse Isten, hogy a délvidéki m a g y a r s á g o n v é r e n g z ő rácokat sereginkkel
20
visszavessék . . . "
A m á s i k feladat szintén része volt az országos teendőknek, de a m e g o l d á s a nemcsak a
g y ö n g y ö s i e k e n múlt. Ez az örökváltság ü g y e volt, amelynek intézését bizonytalan időre fel
függesztették. Idők távlatából láthatjuk, mindkét feladatot a kapcsolt többivel az önkor
21
m á n y z a t gyorsan, körültekintően és az érdekeltek k ö z r e m ű k ö d é s é v e l oldotta m e g .
Egyelőre a polgármester a város mindennapi életét megújító intézkedésekhez fogott.
Mindegyike összlakossági érdeket szolgált, és közigazgatási-városrendészeti eszközökkel
oldotta meg. Augusztus 20-án a képviselő-testület szabályozta a városháza beosztását és a
hivatalok ellátását. Megállapította a tisztviselők és a városi alkalmazottak évi fizetését. N é
hány hét m ú l v a foglalkozott a közbiztonsággal. Aztán határozattal megszüntette a Piac téren
(ma a F ő tér) és a főbb utcákban a szenny- és szemétlerakást. (Ezt a tettet tekinthetjük G y ö n
gyösön az első környezetvédelmi intézkedésnek.) Dr. Horner István előterjesztésére egész
ségügyi, piaci és tűzelhárítási rendtartást vezetett be. Térképeztette a város bel- és külterü
22
letét, és kiterjesztette az éjszakai k ö z v i l á g í t á s t . A decemberi önkormányzati tanácskozáson
Jakabnak azt jelentették a felelősök, hogy „az ügyek folyamatba tétettek", némellyeké befe
23
jeztettek", egy-kettőnek „hosszabb megvalósítási i d ő s z ü k s é g e l t e t i k " . A polgármester,
illetve az ö n k o r m á n y z a t eredményeit másfélszáz év távlatából is megsüvegelhetjük. Megva
lósításuk m é g békeidőben is nagy gondot jelentett, hát m é g h o n v é d ő harcok idején, sőt szín-
17 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 398. Ezzel megegyezően OROSZ Ernő 1909?. 61. OROSZ Ernő, BACHÓ
László Dezséri 1939. 17-18. és MOLNÁR József 1969. XIV. idézi G Y V T V.B.P.i. Jakab Mihály jelzet,
1848/1849-1857. L. még: FORGÁCS Ferenc 1929. 52.
18 MOLNÁR József 1969. XIV. Almásy Pál követte 1848 végén Puky Miklóst a Heves vármegyei rész kor
mánybiztosi hivatalában. 1849-ben Almásy a képviselőház elnöke Debrecenben. Április 14-én ő jelentette be
a Habsburg-ház trónfosztását. Pukyról részletesen Juhász István: Egy 48-as kormánybiztos élete 1806-1887
(Puky Miklós). ECOPLAN Kft. N y , Gyöngyös, 1995
19 BACHÓ László Dezséri 1939. 27.
20 MOLNÁR József 1969. XV. idézi G Y V T V.B.P.i. 1848/1849-1857
21 MOLNÁR József 1969. X V I .
22 B A C H Ó László Dezséri 1939. 33-34. November 23-án elfogadták a közösen elkészített rendtartást,
amely szerint a közigazgatást a közgyűlés, kisgyűlés és a tanácsülés valósítja meg. SZABÓ László,
Bártfai 1937. 55.
23 MOLNÁR József 1969. X V I . Idézi GYVT V.B.P.i. 1848/1849-1857
terén. G y ö n g y ö s egykorú helyzetére vet fényt éppen a polgármester, Jakab Mihály hányatott
sorsa. M i k ö z b e n 1849. j a n u á r 12-én az osztrákok, j a n u á r 29-én a szabadságharcosok, február
10-én ismét az osztrákok, július 11-én az oroszok szállták meg a várost, Jakabot j a n u á r 29.
és július 10. között hadifogolyként Debrecenben őrizték. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között a képvi
selő-testület m ű k ö d é s e is szünetelt, csupán a főjegyző és felváltva 4 tanácsos intézte a ha
24
laszthatatlan hivatali t e e n d ő k e t .
Az önkényuralom korában
A világosi fegyverletétel hírét a h a z a m e n e k ü l ő honvédek, bujdosók hozták. 1849 októ

berében a g y ö n g y ö s i ö n k o r m á n y z a t néhány tagját és az oroszok által erőszakkal a polgár
mesteri s z é k b e visszaültetett Jakab Mihályt tette meg a rend felelősévé a m e g s z á l l ó osztrák
katonai hatóság. Jakab hiába tiltakozott a hivatali m e g b í z á s ellen, a m e g s z á l l ó k minden ren
deletet és e g y é b intézkedést az ő n e v é b e n adtak k i . í g y az október 28-án, a trónbitorló tisz
teletére rendezett „hála- és b é k e ü n n e p " díszebédjének m e g h í v ó i t is, amely összejövetelt a
25
kaszinó épületében t a r t o t t á k . Tehát volt tovább is p o l g á r m e s t e r e G y ö n g y ö s n e k , azonban
a tényleges hatalom az osztrákok k e z é b e került.
Haynau, Julius n e v é b e n intézkedő, 1849. szeptember 7-én Heves és K ü l s ő - S z o l n o k vár
megye élére császári főbiztossá („egri kerületi főispán") kinevezett Kapy Eduard a m e g b í
zójához méltóan tevékenykedett. Rendelkezéseit Földváry J á n o s m e g y e f ő n ö k („alispán"),
októbertől pedig Majtényi L á s z l ó hajtotta végre. (Kapy első teendői k ö z é tartozott a megyei
k ö z g y ű l é s , illetve ö n k o r m á n y z a t feloszlatása.) Miután 1850 elején Kapy a kettős m e g y é t
26
h á r o m kerületre osztotta, a g y ö n g y ö s i kerület élére Luby Istvánt á l l í t o t t a . (Hanisz Imre
csak a j á r á s ügyeit intézte, a városét nem vállalta.) A közigazgatás vezetésével megbízott
Luby István a fogolyként kezelt Jakab Mihály polgármesterrel együtt dolgozott. Jakab a
meghagyott polgármesteri tisztét és a népszerűségét felhasználva hozzáfogott a város új
tisztikarának, illetve tagjainak kiválogatásához. Bár Kapy nem oszlatta fel a g y ö n g y ö s i ön
k o r m á n y z a t o t és nem is váltotta le, amint azt az egrivel tette - a közéleti szerepléstől vissza
húzódott, vagy a bujdosásból hazatért ö n k o r m á n y z a t i tagok semmiféle tisztséget nem vál
laltak. Örülhettek, hogy az 1848/1849-es szereplésükért, hivatalvállalásukért nem váltak a
27
megtorlás á l d o z a t a i v á .
E g y e l ő r e a megszállók nem élesztették újjá az ö n k o r m á n y z a t o t . Ezért a nem létező vá
rosi t a n á c s h o z címzett császári főbiztosi rendeleteket, leiratokban foglaltakat - a két hiva
talnok - L u b y é s Jakab többnyire nem teljesítette. Egyszerűen azért, mert ketten kevesen
voltak a feladatok ellátásához. í g y aztán m é g szeptember 10-én is a g y ö n g y ö s i városháza
24 MOLNÁR József 1969. X V I .

25 BACHÓ László Dezséri 1938. 20.
26 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 416-418., OROSZ Ernő 1909?. 617.
27 H M L , Eger Város Levéltára, V-l/a., 117. 950-953. A kezdődő megtorlásokra 1.: H L , KK., I I I . , A .
Commando, Pol. Sec., 1850-1851. OL, Geringer iratok, 1849/2163. Uo., Pr. 1851/987., 1852/1954. A feldol
gozások közül Nagy József: A Heves megyei munkásmozgalom kezdeti szakasza 1850-1914. Heves megyei
füzetek 7. H M N y V , Eger, 1956 - NAGY József 1978. 184. - MISÓCZKI Lajos 1978 7., 44-68. -
MISÓCZKI Lajos 1981. 30-41. - Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája 1805-1892 = Kovács Béla
szerk.: Tanulmányok Heves megye történetéből 6. Borsod M N y V , Miskolc, 1981. - MISÓCZKI Lajos 1995.
23-34. - HERMANN Róbert 1995. 121-160. Továbbá MOLNÁR József 1969. X V I . idézi G Y V T V.B.P.i.
848/1849-1950. Az 1848/1849-1867 közötti vegyes iratok.
h o m l o k z a t á n függhetett Kossuth Lajos életnagyságú k é p e „esőtől, széltől védetten", mert
28
nem akadt helybeli, aki onnan eltávolította v o l n a . Luby Jól látta azt is, hogy nem büntet
heti meg a város lakosságát a megszállókkal szembeni gyűlöletükért, hiszen „százakat,
29
vagy ezreket nem lövethet agyon az e n g e d e t l e n s é g ü k é r t " . A z ellenálló g y ö n g y ö s i e k k e l
szembeni tehetetlensége legkirívóbban a K o s s u t h - b a n k ó k e l k o b z á s a k o r látszott. November
1 9 - 2 0 - á n , az általa engedélyezett nagy vásáron „az árusok és v á s á r o z ó k által k ö z ö n s é g e s e n
(általánosan, M . L . ) elfogadtatott (volt) ez a bankójegy" - noha Kapy m é g az október 29-én
kelt szigorú felhívásával a b a n k ó k azonnali begyűjtésére és m e g s e m m i s í t é s é r e utasította a
30
nem létező városi t a n á c s o t .
Nemcsak a k ö z i g a z g a t á s szünetelt. Nem haladt előre a földesúri m e g v á l t á s ü g y e sem.
Igaz, az 1849. október 10-i császári nyílt parancs, amely elrendelte a földadókataszter ösz-
szeállítását, egy időre a polgárságot és a volt n e m e s s é g e t e g y m á s ellen ingerelte. Ekkor és
utoljára Jakab polgármester, szemet hunyva minden addigi megaláztatására, elindította az
e g y e z k e d é s t a földesurak és a polgárok között. Tudott arról, hogy 1844-ben Csiba Antal a
város levéltárában elhelyezte a kiváltságleveleket (másolati példányaikat, M . L . ) , amelyeket
most előtárt, és tanulmányozásra egy általa kijelölt testület tagjai elé terjesztett. E testület,
amelynek Cserha Ferenc (a város 1848/1849-es kapitányi biztosa, ö n k o r m á n y z a t i tagja),
Bagi Ferenc és Megyeri József volt a tagja, megfogalmazta folyamodványát az uralkodóhoz,
31
„Felséges C s á s z á r n a k " s z ó l í t v a . Ezt Jakab levélben akarta B é c s b e küldeni. Azonban
Cserháék s z á m o s g y ö n g y ö s i ösztönzésére „saját és polgártársaik nevében Bécsbe zarándo
koltak, hogy panaszaikat a felséges trón előtt előterjesztvén, a legmagasabb helyről segélyt
32
és vigasztalást nyerjenek". A császár meghallgatta őket, és az 1850. december 11-én írt vá
laszlevele néhány főhatóság után intézkedésre az illetékes Heves vármegyei császári hely
33
tartóhoz került. 0 lázadónak minősítette a küldöttséget, és tagjait rövid időre b e b ö r t ö n ö z t e .
Jakab ezt a kudarcot kihasználva Lubytól a polgármestersége alóli felmentését kérte. Óhaja
34
1851. május l-jén t e l j e s ü l t .
A z örökváitság ü g y e tovább is megoldatlan maradt. Főhg. Albrecht, M a g y a r o r s z á g kor
mányzója 1851-ben meg sem hallgatta a gyöngyösieket. Csak 1852 nyarán jött el a k e d v e z ő
alkalom az örökváltság ügyében, amikor Ferenc József magyarországi útja során G y ö n g y ö
sön is járt, és a polgárok panaszaira most hatásosan intézkedett. M e g b í z t a D o b r z á n s z k y
A d o l f helytartói titkárt (1849. július 11-én ő volt a várost megszálló orosz katonaság osztrák
35
császári biztosa), királyi biztosként menjen G y ö n g y ö s r e , és i n t é z k e d j e n . Dobrzánszky, a
jól ismert m u s z k a v e z e t ő most a város érdekében gyorsan és hatásosan végezte a feladatát.
Közbenjárására „egy részről szabadalmazott G y ö n g y ö s város községe, m á s részről ugyan-
28 G Y V T V.B. Irattára, Különgyűjtemény, Kovách László: Küzdelmeink 1849-1867 között. Kézirat, Gyön
gyös, 1869, 2., a Heves Megyei Gazdasági Egyesület iratai között. Töredék. Kapy főbiztos a leiratait gyön
gyösi városi tanácsnak, képviselő-testületnek, belhatóságnak, városi hatóságnak címezte. A bizonytalan, vál
tozó címzés és megszólítás a város választott testületének időszakos hiányát tükrözi.
29 MOLNÁR József 1969. X V I I .
30 H M L , Gyöngyös Város Levéltára, V-101/b. Örök emlékű iratok, LI/39., forradalmi szám, 68., 302/849.
(GYVL) Kapy olyan nagy buzgalommal végezte a kettős megyében dicstelen munkáját, hogy 1850. aug. 21-én
megkapta az uralkodótól a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Pesti Napló, 1850. szept. 28., 2.
31 MOLNÁR József 1969. X V I I I .
33 HORNER István 1863. 29-30.
34 MÁRRAI Sándor 1911. 169.
35 HORNER István 1863. 30-31. FORGÁCS Ferenc 1929. 56. SZŰCS Gyula 1930. 10.
azon város közbirtokosai között a gyöngyösi határban ez ideig szokásban volt m i n d e n n e m ű
36
földesúri járulékokra n é z v e " 1852. október 16-án örökös váltsági szerződést k ö t ö t t . A szer
ződésben vállalt áldozat nagyon megviselte a gyöngyösieket, de teljesült régi óhajuk. V é g
leg megszűnt földesúri kötöttségük, és amit G y ö n g y ö s az 1848-as törvények értelmében elv
ben megkapott, most a gyakorlatban is megvalósult, azaz szabad m e z ő v á r o s s á vált.
M á r csak az ö n k o r m á n y z a t visszaállítása volt hátra. Jakab 1851. évi végleges távozása
után Luby nem állított maga mellé polgármestert, mert nem láthatta, új társa mennyire fog
ja segíteni a teljhatalommal megbízott kerületi főnöki beosztásában. Azonban, amikor az
örökváltsági szerződés elkészült, kitűnt, a város lakossága nevében csak a felelős, helybeli
p o l g á r m e s t e r írhatja alá. Ez a volt nemesek kifizetése fejében felvett városi k ö l c s ö n r e is vo
natkozott. Ezért Luby a polgárság képviselőinek óhajára egyedüli jelöltjüket, Svetitska Edét
polgármesterré nyilvánította. Svetitska 1852. október 1-től kijelölt polgármesterként látta el
37
hivatali t e e n d ő i t . 0 azonban nem elégedett meg a polgármesteri székkel, hanem m á r ab
ban az é v b e n újra akarta választatni az ö n k o r m á n y z a t o t . Ugyanis a tanács tagjai folyton a
l e m o n d á s u k k a l tiltakoztak nála a császári megszállók kényszerű kiszolgálása miatt. M i v e l
a lakosság „a k a t o n a s á g n a k sem kenyeret, sem abrakot, sem pediglen egy szál szénát nem
38
ad", ezért mindent a t a n á c s n a k kell előteremtenie - hangzott az i n d o k u k . A z éppen kibon
takozó népi ellenállás m e g t ö r é s é r e a hatalom máris intézkedett. A résztvevők felett 1853.
j a n u á r 2 1 - é n a g y ö n g y ö s i hadbíróság ítélkezett, az ö n k o r m á n y z a t tagjainak pedig megtiltot
39
ta a város e l h a g y á s á t . Svetitska egy évet várt, és 1854 januárjára Luby tudta és e n g e d é l y e
nélkül ö n k o r m á n y z a t - v á l a s z t ó népgyűlést hívott össze. Luby ezért a k e z d e m é n y e z é s é é r t
40
azonnal felmentette Svetitskát a hivatalából, és a népgyűlést nem engedte megtartani.
M á r ú g y látszott, az ö n k o r m á n y z a t további ügyében nincs előrelépés. Azonban az 1854.
évi uralkodói rendelkezésnek megfelelően, amely előírta a helyhatóságok újraélesztését (ez
a rendelet osztotta fel M a g y a r o r s z á g o t is és Erdélyt is 5-5 kerületre), a gyöngyösi p o l g á r m e s
tert is, valamint az ö n k o r m á n y z a t o t is újrajelöltette a v á r m e g y e főnöke. 1854-ben a polgár
mesteri széket Panker J á n o s (Panker Gábornak, 1848-as főkapitánynak öccse) kapta meg, de
41
mind az ő, mind a csökkentett létszámú önkormányzat szerepe továbbra is névleges m a r a d t
Ne felejtsük, vizsgálódásunkban m é g mindig az ö n k é n y u r a l o m idején tartunk!
A z újonnan választott önkormányzat, bár látszatra Luby bizalmát élvezte, alig cseleked
hetett a város érdekében. A m i k o r 1856-ban a tanácsnokok a közkiadások csökkentését mér
legelve fel akarták számolni az „absolutismus egyik szomorú szüleményét", az 1849/1850
36 85 földesúrnak a város 142 878 Ft-t fizetett, de a fedezetére 90 ezer forint kölcsönt kényszerült felvenni, amit
50 éven át törlesztett. H M L , G Y V L , G Y V T levelezése, V-101/b. Az 1852. évi XX/75. sz. Ezzel megegyező
MOLNÁR József 1969. X I X - X X . idézi G Y V T V. B. P. i . 1848/1849-1950. Az 1852. évi vegyes iratok. To
vábbá HORNER István 1863. 32-40. SEBŐK László, Ethei 1881, 277-282. SZEDERKÉNYI Nándor 1893.
421. FORGÁCS Ferenc 1929. 56. Eger püspök-földesúri függése 1854. dec. 10-én szűnt meg. SZEDERKÉ
N Y I Nándor 1893. 420.
38 H M L , G Y V L , GYVT, V-101/b/40., LIII/43., 6/1852. és MOLNÁR József 1969. X X .
39 H L , KK., A. Commando K-13. Nr. 2935/11120. J-11/3., 117. sz., a Bach-korszak iratanyagából az 1. tétel,
112. csomó, 15/6. 1852-1853. évi 1 csomó, Gyöngyösi Rögtönítélő Bíróság, Standgericht 9. és MOLNÁR
József 1969. X X I .
40 MOLNÁR József 1969. X X I I I . Svetitska végleg visszahúzódott a közügyektől. Lehet, ezért nem büntették
meg keményebben. Akkoriban kevésen múlt a köz ügyét képviselők, intézők lázadókénti, vagy össze-
esküvőkénti elítélése, amire 1850 után gyakran volt példa Gyöngyösön is. H L , K K , Militr District
Commando, Pest, 1848-1855. Nr. Res., 116. és 528. Pz.
41 MOLNÁR József 1969. X X I I .
telén létesített katonai kórházat, előterjesztésükre a megyefőnök k e m é n y e n válaszolt: Két
városi esküdtet 1 hónapra a kaszárnya fogdájába záratta, Pankert meg arra kötelezte, hogy a
katonai ispotályra emeletet építtessen. A z egy emelet ráépítése 1857/1858-ban 1735 ezüst Ft
42
összeg ráfordításával és lakossági k ö z m u n k á v a l be is f e j e z ő d ö t t . A gyöngyösi elöljárók
nem vártak sokáig a sértés „visszafizetésével". 1858. április 8-án segítettek a Heves Megyei
Gazdasági Egyesület megalapításában. Az alapítási felhívást a polgármester és a befolyásos
Visontai K o v á c h László földbirtokos együtt fogalmazta. Innen eredően a gyöngyösi önkor
m á n y z a t n a k is é r d e m e az az alakuló értekezlet, amely „önvédelmi harcuk leveretése után"
4 3
első közéleti hely volt arra, „hol a megye jobbjai együtt i l y tömegesen találkozhattak"
A z 1860. o k t ó b e r 20-án kiadott októberi diploma rendelkezéseinek megfelelően decem
ber 12-én v á r m e g y e i közgyűlést és választást rendeztek. A v á r m e g y e kinyilvánította nem
zeti érzelmét. A m e g h í v o t t a k az 1848-as törvényekhez r a g a s z k o d ó tisztikart választottak,
é l ü k ö n Bartakovics Béla érsek főispánnal. Ez az e s e m é n y G y ö n g y ö s elöljáróit is tettre kész
tette és k i m o n d t á k a g y ö n g y ö s i j á r á s b a n főszolgabíróvá választott 48-as é r z e l m ű Isaák
44
Lászlóval az e g y ü t t m ű k ö d é s t . Innen m á r csak egy lépés hiányzott az említett megyei köz
g y ű l é s n e k a községi (=városi) ö n k o r m á n y z a t helyreállítását célzó határozata végrehajtásá
tól. Ez az 1860. december 27-én lefolyt tisztújításon meg is történt. A z egyik legnépszerűbb
országos lap e k k é p p e n számolt be az eseményről: „ G y ö n g y ö s város lakosságára is fölvirradt
... azon minden j ó hazafi által óhajtva várt ö r ö m n a p , melyen a 11 évi kényszerű leszoríttatás
után ismét fölléphetett azon jogos pályára, melyen lenyűgöző bilincseinek szétpattanása után
a törvényes j o g és igazság kiszolgáltatását a nemzeti alkotmányosság sérthetetlen pajzsa alatt
45
i n t é z h e t i . " A megválasztott F ő k ö v y Antalt 1861. j a n u á r l-jén a vármegyei m e g b í z o t t beik
tatta polgármesteri hivatalába. Azonban a város érdekében cselekedni s z á n d é k o z ó tanács
nak m é g egy évnyi ideje sem maradt a k ö z ü g y e k intézéséhez, mert az o r s z á g g y ű l é s 1861.
4 6
évi őszi feloszlatása után a vidéki ö n k o r m á n y z a t o k is visszaszorultak A z abszolutizmus
újabb b e v e z e t é s é v e l Eger és G y ö n g y ö s tisztségviselői lemondtak, mert „oly rendeletek tel
jesítésére szólíttattak fel, amelyeket letett esküjök és elvállalt felelősségük n y o m á n tel
4 7
jesíteniük nem lehetett" A z önkényesen leváltott Bartakovics főispán helyét Földváry János
vette át főispáni helytartó hivatali c í m m e l , aki 1861 d e c e m b e r é b e n ideiglenesen felfüggesz
48
tette a g y ö n g y ö s i ö n k o r m á n y z a t m ű k ö d é s é t „ m e g s é r t v e a k ö z a k a r a t o t " . A g y ö n g y ö s i
ö n k o r m á n y z a t utóbbi kétéves törekvését elismerően méltatta a kortárs történetíró: „(Az)
1860/1-ik évi ú g y n e v e z e t t a l k o t m á n y o s ... időszak ugyan rövid volt, de annál terjesebb a ...
4 9
k ö v e t k e z é s e k b e n ... (és) G y ö n g y ö s városára n é z v e áldásos (év k é s ő b b m á r ) nem" j ö t t .
42 HORNER István 1863. 66., 83., MOLNÁR József 1969. X X I I . Ebben az épületben, amely ma a Koháry ut
cában, a Szt. Erzsébet-templom tőszomszédságában van, 1867-ig működött a katonai kórház, utána közhiva
talok, 1921-1996 között iskolák kaptak benne helyet.
43 CSOMOR Kálmán 1896. 4.
44 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 423-424. és MOLNÁR József 1969. X X I I .
45 Pesti Napló, 1861. jan. 10., 3. Városi ügyek c. rov. a 19 tagú elöljáróság tagjainak névsora ugyanitt.
46 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 430.
47 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 431. idézi az 1861. nov. 18-án, Egerben, Heves és Külső-Szolnok t. e. vár
megyék tisztikara részéről gr. Szapáry Gyula első alispán elnöklete alatt tartott tanácskozás jk.-vét. Nem is
merjük az említett rendeleteket, amelyek esküjük ellen voltak.
48 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 435. és MOLNÁR József 1969. X X I I .
Földváry bízott F ő k ö v y teljes e g y ü t t m ű k ö d é s é b e n , á m erre a g y ö n g y ö s i p o l g á r m e s t e r
nem volt k a p h a t ó . V é g ü l is „ e g y n é m e l y o k o k b ó l " eredően F ő k ö v y t lemondatta, de az ő utó
50
dával, Simonyi Antallal sem volt felhőtlen a hivatali kapcsolata F ö l d v á r y n a k .
A z 1849-1867 közötti ö n k é n y u r a l m i időszak n y o m a s z t ó politikai és társadalmi légköre,
a hol m ű k ö d ő , hol m e g b é n í t o t t ö n k o r m á n y z a t , vagy a m e g y e f ő n ö k k é n y e - k e d v e szerint
létező, vagy leváltott p o l g á r m e s t e r nem képviselhette akadálytalanul G y ö n g y ö s polgárságá
nak érdekeit. Szerencsére a volt nemesurak az ö n k é n y miatt meg sem kísérelték az önkor
m á n y z a t alávetését, vagy a „saját" polgármester állítását, vagy a m e g l é v ő befolyásolását.
A z is tény, hogy „a v á r m e g y e nem szította a tüzet a g y ö n g y ö s i e k ellen", és szemet hunyt a
51
48-as é r z e l m ű polgármesterek jelölésére - feltehetően a polgárság m e g n y e r é s é é r t .
A gyakran megbénított és többnyire csonka létszámú ö n k o r m á n y z a t m é g i s tette, amit
tehetett - fejlesztette a várost. Ebben a törekvésében Földváry nem gátolta. Lehet, ma
mosolygunk igyekezeteiken, de akkor ezek az ö n k o r m á n y z a t lehető legnagyobb vívmányai
voltak. A tanács folytatta összlakossági érdekszolgálatát. Befejezte a főbb utcák, terek k ö
vezését, amit m é g 1848-ban elkezdtek G y ö n g y ö s ö n . Szivattyús kutakat mélyítettek. Sor
s z á m o z t á k a házakat. T ű z o l t ó - f e c s k e n d ő k e t vásároltak. Javították a b ö r t ö n v i s z o n y o k a t . V á
rosszépítő b i z o t t m á n y t alapítottak, amely fásította az utcákat, és középületeket csinosított.
A z elért fejlődés ellenére ez az időszak, az ö n k é n y u r a l m i rendszer „ n e m nyerhetett... G y ö n
52
gyös városában k ö z m e g e l é g e d é s t , avagy szeretetet".
A kiegyezés u t á n
B i z o n y á r a az 1866. évi Habsburg katonai és diplomáciai vereségek k ö v e t k e z m é n y e i

késztették Földváry Jánost arra, hogy az éppen újraválasztandó g y ö n g y ö s i ö n k o r m á n y z a t
53
szimpátiáját megszerezve legalább itt feloldja a „ s t a t u s - e l l e n e s s é g e t " . A z e l ő z ő k b e n lát
hattuk, m á r k o r á b b a n is sikertelen maradt az effajta k e z d e m é n y e z é s e . Most meg a változó
politikai helyzetben a g y ö n g y ö s i e k m á r nem is fogadták Földváry közeledését. 1867. feb
ruár 17-én Ferenc József kinevezte gr. A n d r á s s y Gyula kormányát, a k o r m á n y előterjeszté
sére pedig március 31-én gr. Szapáry Gyulát a kettős megye főispáni helytartójának. Ez
54
utóbbi személyi változás Földváry bukását jelentette. A megyei ö n k o r m á n y z a t o t április
30-án választották újjá. Kitűnt, az 1861-ben megválasztottak közül most sokan bizalmat
kaptak. Ez történt a május 16-án megválasztott g y ö n g y ö s i polgármesterrel, F ő k ö v y Antal
lal is és az ö n k o r m á n y z a t több tagjával is. ( A z egri polgármester és a tisztikar választása
55
május 23-án v o l t . )
A kiegyezés teremtette szabad politikai és társadalmi légkörben lezárult G y ö n g y ö s eredeti
törekvése, küzdelme, amit az önkormányzat puszta létezéséért folytatott A 60-100 tagú váro
si tanács tevékenységében minőségi változás következett. M i v e l megszűnt a létért folyó küz-
50 MOLNÁR József 1969. X X I I .

51 MOLNÁR József 1969. X X I I - X X I I I .
52 HORNER István 1863. 41-42. és Spetykó Gáspár: Gyöngyös város ismertetése Vahot Imre Nagy Képes
Naptára 1865-dik szökőévre. Emich G. Kny., Pest, 1856. 195.
53 MOLNÁR József 1969. X X I I I . az idézett hely jelölése nélkül
54 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 440^t41.
55 MOLNÁR József 1969. X X I I I . Egerre H M L , V-425, az 1867. máj. 21-23-ig iratok. Sokban hasonlít
CZÖVEK István 1993. 297-320.
delme - erejét, összefogását teljesen a k ö z érdekére fordíthatta: 1. Elképzeléseit hosszú távra
tervezhette, hiszen a tagjai politikai hovatartozásuktól függetlenül össz-városi célokat fogal
mazhattak meg. 2. A z alkotmányosság keretében a tanács akadálytalanul állíthatta a város ér
dekeit a csoportérdekek elé, összeegyeztetve a csoportérdekek érvényesülésével. 3. M i v e l a
képviselők erkölcsi és anyagi felelősségvállalással fogadták el megbízásukat, számonkérhet
ték rajtuk döntéseiket megbízásuk lejárta után is. 4. Bevált az a gyakorlat, hogy eleinte gyön
56
gyösi származáshoz, k é s ő b b 10 éves helybenlakáshoz kötötték a tisztségviselést.
A z 1867 utáni polgári korszakban nagy léptekkel bontakozott k i az a hazai szabad ver
senyes kapitalizmus, amelyben G y ö n g y ö s élete is fellendült. B á r az 1872-ben m e g s z ű n t
céhrendszerrel ö s s z e o m l o t t a város s o k é v s z á z a d o s kisipara (a háziipara m á r 1867 előtt), ezt
kiheverve elindult a k ö z é p - é s kisipar lassú fejlődése, ugyanakkor borászata és kereskedel
me országos j e l e n t ő s é g ű lett. 1867-ben megalakult a G y ö n g y ö s i Takarékpénztár Egyesület,
1870-ben a G y ö n g y ö s i Takarék- és Hitelintézet, amelyek m e g a l a p o z t á k bankéletét.
1870-1887 között 5 közéleti társaság, művelődési egylet létesült, és a korábbi alapításúak-
kal m á r 10 volt a s z á m u k . A k á r a gazdasági, akár a társadalmi egyesületek t e v é k e n y s é g é t
figyeljük, a sajátos é r d e k e k képviselete ellenére valamennyi törekvését a városért való
együttcselekvés jellemezte. A '67-es n e m z e d é k alapozta meg a fentebb említett önkor
m á n y z a t i e g y ü t t m ű k ö d é s b ő l és az imént bemutatott városi összefogásból kivirágzó - m i n
denki a városért elvet k ö v e t ő - lokálpatriotizmust.
A város érdekének első védelme-érvényesítése m á r 1867-ben elevenné vált. É p p e n húsz
évvel korábban, 1847. j ú n i u s l-jén kérte a városi tanács a Központi Magyar Vasúti Társasá
got, hogy a fővonalat G y ö n g y ö s ö n keresztül vezesse, innen pedig egy fiókvonalat - való
57
színű a M á t r á b a . M é g 1867 februárjában is úgy volt, hogy G y ö n g y ö s megkapja a fővona
5 8
lat, ellenben novemberben m á r elvették t ő l e . F ő k ö v y polgármester minden összeköttetést
felhasznált a g y ö n g y ö s i vasútügy é r d e k é b e n . M i v e l Egert is sújtotta a fővonal elvezetése,
elsőként az egri polgármesterrel, Tavasy Antallal szövetkezett. U t á n a Heves Megye és a
Jász Kerület G a z d a s á g i E g y e s ü l e t é n e k támogatását szerezte meg, amelynek ő is tagja volt.
November 22-től az itteni egyesületekkel sűrűn ostromolta a k ö z m u n k a és közlekedési m i
nisztériumot a fővonalért, aztán az országgyűléshez továbbította a város kérését. A z utób
59
bit G y ö n g y ö s országgyűlési képviselőjén keresztül nyújtotta b e . F ő k ö v y decemberben
m á r I . Ferenc József közbenjárását kérte, segítse G y ö n g y ö s t , hogy legalább a k ö z e l é b e n ve
zessék a fő vasútvonalat. M é g h á r o m évig tartott a város k ü z d e l m e - sikertelenül. 1870.
március 15-én vasútvonalat, illetve vasútállomást avathatott G y ö n g y ö s , de ez szárnyvonal
60
lett, amely V á m o s g y ö r k n é l a hatvani-miskolci vonalhoz csatlakozott. A v a s ú t ü g y n e k ezt
a lezárását m é g s e m tekinthetjük kudarcnak, mert a s z á r n y v o n a l a akkoriban az ország
hasonló vonalai között az egyik legnagyobb teherforgalmat bonyolította le. A pálya jászsá
gi t o v á b b v e z e t é s e pedig G y ö n g y ö s t vasúti záró c s o m ó p o n t t á emelte, amelyre a századfor
dulón további mátrai vonalakat tervezett.
G y ö n g y ö s életének az 1870. év közigazgatási terén is fordulatot hozott. A z 1870: X L I I .
t c , majd a kiegészítő 1871: X V I I I . és X X I I . tc. és az 1886: X X . , X X I I . tc. (községi törvé-
56 MOLNÁR József 1969. X X I V - X X V .

57 KOVÁCS Béla 1989. 351., 862-16. k., 231.
58 Eger, 1867. febr. 28., 70. A Hatvan-miskolci vasútvonal hossza és Pesti Napló, 1867. nov. 10., 1. Gyöngyös.
59 Eger, 1867. nov. 28., 389. Gyöngyös, nov. 19.
60 Pesti Napló, 1870. márc. 17., 2. Reggeli kiadás. A gyöngyösi szárnyvonal megnyitása és Eger, 1870. márc.
24., 93. Zelemér: A Vámosgyörk-gyöngyösi szárnyvasút megnyitása
nyek) értelmében rendezett tanácsú város lett; legfőbb szerve a tanács, első tisztviselője
F ő k ö v y Antal polgármester; A főjegyző, aljegyző, tiszti ügyész, levéltárnok, választott és
virilis tagok alkották az elöljáróságot. 1872. j a n u á r l-jén hivatalba lépett a g y ö n g y ö s i j á r á s
61
bíróság i s .
A kettős megye t ö r v é n y e s szétválásával e g y i d ő b e n dűlőre jutott a m e g y e s z é k h e l y ü g y e
is, amelyben a g y ö n g y ö s i tanács - erejét m e g h a l a d ó igyekezettel vett részt. 1867-1876 k ö
zött m e g - m e g y ú j u l ó erővel indult meg Eger és G y ö n g y ö s versengése a m e g y e s z é k h e l y , i l
letve törvényszék, törvényhatóság' megszerzéséért. Tény, a kettős megye szétválasztásának
ügye, a m e g y e r e n d e z é s mielőbbi m e g o l d á s r a várt.
„A m e g y e s z é k h e l y ü g y e k ü l ö n ö s e b b e n nem tartozott a g y ö n g y ö s i ö n k o r m á n y z a t kérdé
s é h e z " - írta a korszak társadalmi viszonyait vizsgáló egyik t a n u l m á n y szerzője - , csupán
erőmérlegelés volt ahhoz, ha Eger megyei j o g ú város lesz, G y ö n g y ö s miért ne legyen
62
ugyanolyan.
F ő k ö v y p o l g á r m e s t e r a l e e n d ő Heves, vagy H e v e s - J á s z v á r m e g y e s z é k h e l y é v é G y ö n
gyöst akarta előléptetni K o v á c h L á s z l ó o r s z á g g y ű l é s i h á z n a g y és Pulszky Ferenc ország
gyűlési k é p v i s e l ő k ö z b e n j á r á s á v a l . F ő k ö v y meg is szerezte m i n d k e t t ő j ü k t á m o g a t á s á t az
1873. o k t ó b e r 6-i, v á m o s g y ö r k i t a n á c s k o z á s o n . A p o l g á r m e s t e r e l g o n d o l á s á h o z k a p ó r a
jött gr. S z a p á r y Gyula b e l ü g y m i n i s z t e r december l-jén benyújtott törvényjavaslata, amely
igaz, o r s z á g o s h o r d e r e j ű volt, de k ö z v e t v e Heves és K ü l s ő - S z o l n o k v á r m e g y e területren
63
dezését is é r i n t e t t e .
Gr. S z a p á r y r ó l Visontai K o v á c h L á s z l ó jegyezte meg, hogy b e l ü g y m i n i s z t e r k é n t G y ö n
g y ö s mellett döntött volna, hiszen az itteni s z é k h e l y ű Heves M e g y e i G a z d a s á g i E g y e s ü
letet „ e g y é n i c r e a t i o j á n a k " tekintette, tehát „szívbéli m ó d o n " „ g y ö n g y ö s i ember" volt. Gr.
Szapáry ugyanakkor Egert is kedvelte, mert 1867-1869 között ott volt v á r m e g y e i főispáni
helytartó, 1869-ben pedig királyi biztos. Ezért eleinte a b e l ü g y m i n i s z t e r egyik város mel
6 4
lett sem állt k i .
1873/1874 telén az Eger és a G y ö n g y ö s nevű hírlap mellett országos lap - Pesti N a p l ó -
is b e k a p c s o l ó d o t t a székhelyvitába. 1874 januárjában az Eger éppen a G y ö n g y ö s s z é k h e
lyű, G y ö n g y ö s n e v ű l e e n d ő megye Pesti N a p l ó b a n közölt érveit verte vissza: „(Az) ország
nak nem lehet é r d e k é b e n a m á r ... megalkotott családi vasutak, családi t ö r v é n y s z é k e k és j á
65
rásbíróságok mellé m é g családi törvényhatóságokat is » k i k e r e k i t e n i « . A z utóbbi g ú n y o s
m e g j e g y z é s K o v á c h r a vonatkozott, aki az országgyűlés h á z n a g y a k é n t legtöbbet szólt
G y ö n g y ö s érdekében.
A g y ö n g y ö s i e k két érvet állítottak fel: 1. földrajzi, 2. néprajzi, társadalmi. „ A megye
székhelye a határok k ö r z e t é n e k pontjaitól lehetőleg e g y e n l ő távolra e s ő központot foglalja
6 6
e l . " Ennek G y ö n g y ö s jobban megfelelt, mint a Borsod v á r m e g y e határán települt Eger.
„ G y ö n g y ö s é s vidéke nemcsak a birtokos, hanem egyszersmind az intelligens osztálynak
61 CJH-MT, 1869-1871., Franklin T. Magyar írod. Intézet és Kny., Budapest, 1896, 211-221., 280-293., CJH-
MT, 1884-1886., Franklin T. Magyar írod. Intézet és Kny., Budapest, 1897, 383^130. és Forgács, 57. Továb
bá SEBŐK László, Ethei, 1881. 291., valamint Szabó László, Bártfai: A hatszázéves Gyöngyös, Városok
Lapja, 1934. máj. 15., 276.
62 MOLNÁR József 1969. X X V .
63 Részletes feldolgozása: SUBA István 1993. 39-57.
64 MOLNÁR József 1969. X X V I .
65 Eger, 1874. jan. 8., 1. és Uo., 1874. jan. 15., L A megyerendezés kérdéséhez 1.
66 Gyöngyös, 1874. jan. 11., 1-2.
67
oly s z á m á t és t ö m ö r s é g é t képes f e l t ü n t e t n i " - hangzott a másik érv. A z egriek „székhely-
sóvárnak", „tények elferdítőinek" titulálták a gyöngyösieket, és leszögezték, „ g a z d á l k o d á
68
si s z e m p o n t b ó l lehetetlenség G y ö n g y ö s t megyei k ö z p o n t t á e m e l n i " . A két város vitáját
Eger város képviselőtestületének Perczel Béla igazságügyi miniszterhez intézett, 1875.
69
szeptember 5-én beterjesztett f o l y a m o d v á n y a magasra i z z í t o t t a . Utoljára a g y ö n g y ö s i
70
székhely mellett 1876 n y a r á n jelent meg ú j s á g c i k k .
Végül is a székhely ügyét Eger j a v á r a az 1 8 7 5 : X X X I I I . tc. zárta le. F ő k ö v y elismerte
Eger elsőségét, de G y ö n g y ö s m á s o d v o n a l b e l i visszaszorítását nem minősítette a közel fél
évtizedes t ö r e k v é s é n e k kudarcaként. „ M e g m é r e t t e t t ü n k ... Tanulságul (annyit leszűrhe
tünk), hogy ... az ország megtudhatta, mily statust óhajtottunk. M i meg azt, hogy m é g tel
71
jesebb o d a a d á s s a l k ö t e l e s s é g ü n k fejlesztenünk, felemelnünk ( G y ö n g y ö s t ) . . . "
A z e s e m é n y e k után F ő k ö v y polgármesternek a tanács bizalmat szavazott. Ugyanakkor
hiába kérte a képviselő-testület tagjait, vegyék tudomásul Eger j o g á t a törvényesen szétvá
lasztott, illetve önállósított Heves v á r m e g y e székhelyéhez - harmincnégyen tovább is „az
ügy e l ő v e z e t é s é t " kérték, és a v á r m e g y é h e z , onnan meg tovább, az o r s z á g g y ű l é s h e z felleb
beztek. A z esélytelen fellebbezéssel F ő k ö v y nem értett egyet, ezért idős korára hivatkozva
lemondott. A képviselők egy része ugyanezt tette, de 1878. j a n u á r l-jén sértődötten m é g
bejelentették, G y ö n g y ö s tanácsa lemond a városi j o g á r ó l , és „Éljen G y ö n g y ö s falu!" kiál
72
tással kivonultak a t a n á c s t e r e m b ő l . Természetesen az önhatalmú, faluvá visszaminősítés
eszméje megbukott. „így kedves városunk valószínűleg város fog maradni a világ v é g e után
73
is ... legalább néhány percig" - szűrte le a bölcs tanulságot a kortárs t ö r t é n e t í r ó .
F ő k ö v y t Horner G u s z t á v követte, aki tovább bővítette a polgárság sorait, rajtuk keresz
tül a városi tanácsot. Polgármesteri éveiben ismét élénkült a város gazdasági és társadalmi
életét t ü k r ö z ő közéleti aktivitás. Segítette a gyorsan beilleszkedő zsidóság általános érvé
nyesülését, amelyhez m é g az elődje, F ő k ö v y nyitott utat. L e h e t ő v é tette a tehetős zsidók
nak, mint virilistáknak (25-35 fő) a képviselő-testületbe jutását; sőt az évtized v é g é n a
74
városnak m á r két t a n á c s n o k a került k i k ö z ü l ü k . Ezt ők lokálpatriotizmussal és b ő k e z ű me
75
cénás szerepléssel v i s z o n o z t á k . Horner a legnagyobb létszámú r ó m . katolikus, továbbá a
református, e v a n g é l i k u s és ortodox vallású képviselő testületi tagok teljes bizalmát élvez
te, valamint a zsidók mindenkori támogatását.
A z 1881. é v i tisztújításon Csomor K á l m á n t választották p o l g á r m e s t e r r é . Csomor szin
te minden téren segítette G y ö n g y ö s fejlődését. M e g é p í t t e t t e a b e n e - p a r á d i utat, amely
megalapozta a M á t r a i d e g e n f o r g a l m á t . A g a z d a s á g i egyesülettel m e t e o r o l ó g i a i á l l o m á s t
nyitott G y ö n g y ö s ö n . Megszervezte a v á r o s tiszti-állatorvosi állását. Segítette a harmadik
67 Gyöngyös, 1874. jan. 18., 1-2.

68 Eger, 1874. jan. 29., 1-2. A megyerendezés kérdéséhez I I I . , továbbá Uo., 1874. júl. 30., I . és szept. 24., 1.
Földváry Kálmán: A megyei székhely kérdéséhez.
69 Pesti Napló, 1875. okt. 27., 3-4. Esti kiadás. Babies István: A törvényszékek reductiojához és Pesti Napló,
1875. nov. 13., 1-2. Babies István: Kovách László úrnak
70 Pesti Napló, 1876. máj. 31., 2. Reggeli kiadás. A területrendezés
71 MOLNÁR József 1969. X X V - X X V I . az idézett hely jelölése nélkül. Vö.: Pesti Napló, 1875. okt., 1., 2. Reg
geli kiadás. Pesti Napló, 1875. okt. 6., 2. Reggeli kiadás. A törvényszékek reductiojához
72 SEBŐK László, Ethei, 1881. 301. és MOLNÁR József 1969. X X X V I .
73 SEBŐK László, Ethei, 1881.301.
74 BACHÓ László, Dezséri, 1941. 74., 84. és MOLNÁR József 1969. X X V I I . idézi Székely Jenő: A zsidóság
Gyöngyösön. Kézirat, Gyöngyös, 1920? továbbá SÓS Endre 1944-5704. 129.
75 FORGÁCS Ferenc 1929. 55. és MOLNÁR József 1969. X X V I .
p é n z i n t é z e t , a G y ö n g y ö s i Bank Rt. alapítását. Folytatta az 1880-ban aszfalttal borított ut
c á k és terek m e n t é n a j á r d á k építését. K e z d e m é n y e z t e a Nemzeti Ü n n e p e k e t R e n d e z ő
7 6
E g y e s ü l e t m e g a l a k í t á s á t ( 1881 ) . F é l é v t i z e d g y ü m ö l c s ö z ő m u n k á j a az ö n k o r m á n y z a t n a k
és Csomornak tekintélyt szerzett. Csomor n é p s z e r ű s é g e a k k o r á r a nőtt, hogy az egyik
helybeli lap 1885 o k t ó b e r é b e n a 20. s z á z a d l e e n d ő magyar m i n i s z t e r e l n ö k é n e k titulálta a
7 7
G y ö n g y ö s v á r o s s z á z é v m ú l v a c í m ű , terjedelmes, szatirikusán túlzó k ö z l e m é n y é b e n .
Ha viszont 1985-ben Csomor lesz a k o r m á n y f ő , akkor G y ö n g y ö s az ország fővárosa, sőt
világváros.
A g y ö n g y ö s i p o l g á r m e s t e r t e v é k e n y s é g é r e a v á r m e g y e is felfigyelt, mivel több hasznos
k ö z i g a z g a t á s i javaslatot is benyújtott Heves megye két városa ö n k o r m á n y z a t i jogainak b ő
vítésére. Neve o r s z á g o s a n 1885/1886 telén vált ismerté a k ö z s é g e k rendezéséről szóló tör
vényjavaslat elleni mozgalom idején. A mozgalmat Nagybecskerek (ma Zrenjanin, Jugo
szlávia) p o l g á r m e s t e r e indította, amelyhez 1886 elején m á r 77 város, k ö z ö t t e G y ö n g y ö s
első embere is csatlakozott. A rendezett tanácsú v á r o s o k február 25-én, Budapesten meg
nyitott értekezletén a p o l g á r m e s t e r e k Csomor K á l m á n t bízták meg a törvényjavaslat é s an
nak h i á n y a i n a k ismertetésével. Csomor a 8 tagú j a v a s l a t t e v ő bizottság n e v é b e n h á r o m r é
szes előterjesztésben ismertette észrevételeit és javaslatait. K ü l ö n ö s e n sokat foglalkozott a
rendezett tanácsú v á r o s o k j ö v ő j é v e l , fejlődésük különféle lehetőségével. Kiállt a polgár
mesterek választása mellett, és ellenezte a k i n e v e z é s ü k e t : „ A z t hiszi - h a n g s ú l y o z t a a ta
n á c s k o z á s egyik tudósítója - sokkal kellemesebb bárkire is, ha a n é p b i z a l m á b ó l foglalhat
78
j a el p o l g á r m e s t e r i állását, nem pedig kinevezés ú t j á n " . Csomor demokratizmusa m é g a
j a v a s l a t t e v ő bizottsággal szemben is kitűnt, amint a bizottság a választási jogot bizonyos
m ű v e l t s é g i szinthez akarta kötni: „ A néptől nem kell elvenni (a választási) jogot, ... mert
talán a m ű v e l t s é g alacsonyabb fokán áll. Ha ezt tapasztaljuk, a n é p m ű v e l é s é r e kell töre
7 9
k e d n ü n k . " Megjegyzem, az induló g y ö n g y ö s i m u n k á s m o z g a l o m m a l szemben Csomor
8 0
ugyanígy megértő v o l t .
A z 1880-as évek k ö z e p é t ő l a város és ö n k o r m á n y z a t á n a k összehangolt fejlesztő törek
vése megtorpant. Igaz, 1886. március 14-én Csomor m é g G y ö n g y ö s k i e m e l k e d ő szociális
sikereként megnyithatta a Paulai Szt. Vince leányai g o n d o z á s á r a bízott elesettek m e n h á z á t ,
de j ú n i u s 17-én m á r a városban és a k ö r n y é k e n é v e k óta d ü h ö n g ő filoxéra-vész v é g s ő sza
81
kaszáról tájékoztatta N é k á m Ede rendőrkapitánnyal a v á r m e g y é t . A z említett megtorpa
nást ez a természeti katasztrófa idézte elő. Ö s s z e o m l o t t G y ö n g y ö s sok é v s z á z a d o s fenntar
tó ereje, szőlészete-borászata és az arra alapozott kereskedelme.
Csomor p o l g á r m e s t e r minden erejét a vész k ö v e t k e z m é n y e i n e k felszámolására fordítot
ta. 1882-ben létrehozta a G y ö n g y ö s i Phylloxera Bizottságot, amely hozzáfogott a k á r o k fel
m é r é s é h e z , 1885/1886-tól az elpusztult szőlőterületek oltványszőlőkkel újratelepítéséhez.
A z elöljáróság b e v o n á s á v a l 1887-ben kidolgozta G y ö n g y ö s 4 éves szőlőtelepítési tervét
76 MOLNÁR József 1964. 53.

77 Gyöngyösi Lapok, 1885. okt. 22., 1-3.
78 Pesti Napló, 1886. febr. 25., 1. Esti kiadás. A rendezett tanácsú városok értekezlete.
79 Pesti Napló, 1886. febr. 26., 1. Esti kiadás. A rendezett tanácsú városok értekezlete
80 Mátra Múzeum, Történeti Adattár, Sándor László: A gyöngyösi céhek és ipartársulatok. Kézirat, Gyöngyös,
1962 és G Y V T V. B. P. i . 1848/1849-1950. ipartestületi levelek, Gyöngyös, 1886. máj 11„ Az iparosmunká
sok és segédek szakcsoportjainak mikéntje és felsorolási íve
81 Gyöngyös, 1886. márc, 21., 1-6. A menház megnyitása és H M L , Philloxera pusztítása, Vegyes ügyiratok,
1S86-VIII/19., 4905-885. K i . E., 1767/R. 886. sz., Gyöngyös, 1886. jún. 17.
(utóda, Balogh Gyula erre alapozta a város 15 éves rekonstrukciós tervét), amely talpra állí
82
totta a s z ő l é s z e t e i - b o r á s z a t o t .
1887. május 15-én H a n á k Kolossal és barátaival megalapította a M a g y a r o r s z á g i Kárpát
E g y e s ü l e t M á t r a Osztályát, amely a g y ö n g y ö s i és mátrai idegenforgalom szervezője lett,
83
valamint a M á t r a M ú z e u m o t . A z utóbbival a szellemi élet fellendítését tűzte c é l u l . Május
8 4
21-én Jókai M ó r t fogadta G y ö n g y ö s ö n .
A m i k o r 1889-ben Csomor K á l m á n leköszönt polgármesteri tisztjéről, a város képviselő
testülete j e g y z ő k ö n y v i köszönettel ismerte el áldozatos munkáját. A j e g y z ő k ö n y v e t első
85
ként utóda, Balogh Gyula írta a l á .
Utószó
1887-tel négyévtizedes k ü z d e l m e s időszakot zárt G y ö n g y ö s ö n k o r m á n y z a t a . Korábbi

keletű törekvései sorra megvalósultak, és a város eredményei gazdasági, társadalmi vonat
kozásban egyaránt kiemelkedtek. G y ö n g y ö s a filoxéra csapásából 1887-ben újjáéledt, mert
az ö n k o r m á n y z a t és a polgármester tervével a lakosság egyetértett. A polgárok pedig, ha zök
k e n ő k k e l is, de társakká váltak a város felemelkedéséért folytatott k ü z d e l e m b e n . Hetvenkét
év távlatából, 1959. március l-jén a városi tanács v. b. elnöke, Varga Ferenc e k k é p p méltat
ta a hajdani ö n k o r m á n y z a t és Csomor polgármester érdemét, amikor az 1887. évi szőlőre
konstrukciós tervről szólt: „ C s o m o r és társai akkor nagyot és m a r a d a n d ó t tettek. Tervükkel
a város szőlőgazdaságának m á s o d i k alapítóivá váltak. Méltó utódai az első alapítóknak, akik
86
m é g az Á r p á d o k idején meghonosították errefelé a s z ő l ő k u l t ú r á t . " M i ehhez - közel száz
év távlatából - hozzáfűzhetjük, amit az önkormányzat addig elért, és megtervezett a követ
k e z ő évekre, azért teljesülhetett, mert voltak folytatói. Felelősségteljes városvezetők követ
ték a Csomorral z á r ó d ó nagy nemzedéket. Dr. Puky Árpád, a két világháború közötti,
k i e m e l k e d ő tehetségű polgármester 1939-ben ekképpen jellemezte elődeit: „ C s o m o r Kál
mán a filoxéra-pusztításból, Balogh Gyula a közélet zavarából, K e m é n y János a tűzhalálból
87
mentette k i G y ö n g y ö s t , és jelölte meg azt az utat, amelyen húsz éven át vezettem a v á r o s t . "
Csomor K á l m á n idejével zárom v i z s g á l ó d á s o m időszakát. 0 volt az, aki megnyitotta
azokat az éveket, amelyeket a „polgármesteri triász k o r s z a k a k é n t " ismerünk.
Irodalom
Rövidítések
c. c í m ű
G Y V T V. B . P. i . G y ö n g y ö s Város Tanácsa Végrehajtó B i z o t t s á g á n a k levéltára,
Polgármesteri iratok
82 MOLNÁR József 1969. X X X . idézi Csomor Kálmán: Javaslat szőlészetünk érdekében. Kézirat, Gyöngyös,
1887. aug. 19.
83 BACHÓ László, Dezséri 1938. 30-31.
84 Molnár X X X I . idézi a képviselő-testületi jk. 1889. dec. 2-i kivonatát.
85 Molnár X X X I . idézi a képviselő-testületi j k . 1889. dec. 2-i kivonatát.
86 Gyöngyösi Mátra Kincse M g . Termelőszövetkezet i . , A Dimitrov Mg. Tsz. iratai. Az 1959. márc. 3-ji alapító
ülés jkve, Varga Ferenc v. b. elnök megnyitó beszéde. Gépelt teljes anyag, 1-2.
87 MOLNÁR József 1969. X X X I I . az idézett hely jelölése nélkül.
H M L Heves Megyei Levéltár
H L Hadtörténeti Levéltár
jk. jegyzőkönyv
K. K i a d ó
Kny. K ö n y v n y o m d a
Ny. Nyomda
O L Magyar O s z á g o s Levéltár
rov. rovat
szerk. szerkesztette
Uo. Ugyanott
Uő. Ugyanő
v.b. Végrehajtó Bizottság
v.b. végrehajtó bizottság
B A C H Ó L á s z l ó , Dezséri
1938 A G y ö n g y ö s i K a s z i n ó Egyesület története. G y ö n g y ö s
1939 G y ö n g y ö s város 1848/49-ben. V á c
B A C H Ó László, Dezséri
1941 A z s i d ó s á g . . . G y ö n g y ö s ö n 1919-ig. V á c
C Z Ö V E K István
1993 A z ö n k é n y u r a l o m és a dualizmus kora. N y í r e g y h á z a
CSOMOR Kálmán
1896 A H e v e s v á r m e g y e i G a z d a s á g i Egyesület története 1858-1895. G y ö n g y ö s
F O R G Á C S Ferenc
1929 G y ö n g y ö s története. G y ö n g y ö s
H E R M A N N Róbert
1995 M e g t o r l á s Heves és K ü l s ő - S z o l n o k v á r m e g y é b e n 1849-1951. Budapest
H O R N E R István
1863 G y ö n g y ö s városának történeti... Pest
K O V Á C S B é l a (szerk.)
1989 G y ö n g y ö s város becsületes tanácsa elhatározta. Eger
MÁTRAI Sándor
1911 Sándorházi és nagyváradi Jakab Mihály G y ö n g y ö s város első p o l g á r m e s t e r e . . .
Eger
M I S Ó C Z K I Lajos
1978 Heves megye gazdasági és társadalmi helyzete az abszolutizmus idején. Eger
1981 A Heves megyei s z e g é n y p a r a s z t i és m u n k á s m o z g a l o m kezdeti szakasza
1849-1867. Eger
1995 Kossuthi h a g y o m á n y o k továbbélése Heves m e g y é b e n . . . Eger
M O L N Á R József
1964 Csomor K á l m á n p o l g á r m e s t e r . . . Budapest
1969 A d a l é k o k G y ö n g y ö s és vidéke történetéből. Kézirat. Budapest
N A G Y József
1978 Eger t ö r t é n e t e . Budapest
OROSZ Ernő
1909? Heves v á r m e g y e története. Budapest
S E B Ő K L á s z l ó , Ethei
1881 G y ö n g y ö s é s v i d é k e története. G y ö n g y ö s
SOS Endre
1944 A g y ö n g y ö s i z s i d ó k útja. Budapest
S P E T Y K Ó Gáspár
1856 G y ö n g y ö s v á r o s i s m e r t e t é s e . Pest
S U B A István
1993 Egy m e g h i ú s u l t t ö r v é n y h a t ó s á g i területrendezési javaslat. Eger
S Z A B Ó L á s z l ó , Bártfai
1937 A f ö l d e s u r a k b e f o l y á s a G y ö n g y ö s életére és g a z d a s á g i fejlődésére. G y ö n g y ö s
SZEDERKÉNYI Nándor
1893 Heves v á r m e g y e története I V . Eger
S Z Ű C S Gyula
1930 G y ö n g y ö s v á r o s története. G y ö n g y ö s
Lajos Misóczki
Angaben zu den Selbstverwaltungsbestrebungen von G y ö n g y ö s

zwischen 1847-87
Die Vorkämpfe gingen zur Zeit der bürgerlich-liberalen K ä m p f e der ungarrischen Re
formzeit los.
Die i m A p r i l 1848 verabschiedeten Gesetze machten G y ö n g y ö s zur Zeit der revolutionäre
nund Verteidigungskämpfe zum freien Marktflecken, wodurch ihr seit 1334 bestehender
Status als Marktflecken unter Obhut des Gutsherrn ausgelöscht wurde. Dem entsprechend
wurden die Vertreter der örtlichen Selbstverwaltung bei der Generalversammlung am 26-
sten Juli 1848 gewählt bzw. beauftragt. Neben der bürgerlichen Selbstverwaltung bekam
G y ö n g y ö s auch das Recht eines Wahlbezirks und durfte i m Sommer ein erster Instanz-
Gericht aufstellen. Die Selbsverwaltung, an der Spitze mit dem Bürgermeister Mihály Jakab,
begann mit der Aufstellung der Freiwilligen mit deren Einsatz i m Kampf, und m i t der
Verrichtung der E r b a b l ö s u n g der Stadt. Der Bürgermeister und das Verwaltungsgremium
schafften m i t ihren öffentlichen Anordnungen viel M ä n g e l und M i s s t ä n d e ab.
In den Anfangsjahren der Willkürherrschaft durften die aus der Verborgenheit zurück
gekehrten, die begnadigten Selbstverwaltungsmitglieder keinerleie W ü r d e annehmen. Die
Amtsverwaltung war geleehmt, die Beauftragten der Stadt protestierten nur wegen der
E r b a b l ö s u n g vor dem Kaiser, nach dessen Einschreitung wurde am 16-ten Oktober 1852
endlich die Gebundenheit an den Gutsherrn aufgehoben, und G y ö n g y ö s wurde auch in der
Praxis zum freien Marktflecken.
Die Neuorganisierung der Selbstverwaltung fand 1854 statt. Die Mitglieder, den A n w e i
sungen des örtlichen Kreischefs und des Komitatenchefs trotzend, ergriffen nur in öffent
lichen Angelegenheiten der Stadt Massnahmen. 1861 traten sie von ihren Ä m t e r n zurück.
Deshalb stellte der Statthalter des Obergespanes die Tätigkeit der Selbstverwaltung von
G y ö n g y ö s ein, und Hess den B ü r g e r m e i s t e r Antal F ő k ö v y und dessen Nachfolge Antal
Simonyi abdanken.
In der bürgerlichen Era nach dem Ausgleich 1867 wurde die Selbstverwaltung wieder
zum Initiatior in der Leitung der Angelegenheit der Stadt. Sie unterstützte die G r ü n d u n g der
wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Organisationen. Allein die Durchführung der Eisen
bahnhauptlinie durch die Stadt erreichte sie nicht. 1871/72 wurde G y ö n g y ö s zur Stadt
gemeinde. A m 1-sten Januar 1872 begann das Bezirksgericht seine Tätigkeit. Erfolgreiche
Stadtführer verhandelten schon über die Versetzung des Komitatsitzes nach G y ö n g y ö s .
Die Einwohner der Stadt hatten besonders erfolgreiche Jahre dem Bürgermeister, K á l m á n
Csomor zwischen 1881-1886 zu verdanken. Csomor befestigte nicht nur die Errungenschaf
ten seiner Vorgänger, sondern führte die Selbstverwaltung zu einem bis dahin nicht erfahre
nen öffentlichen Erfolg.
M I S Ó C Z K I LAJOS
H-3300 Eger
Eszterházy tér 1.
GYÖNGYÖS
2000 p. 45-82
Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalomban

és szabadságharcban
H aj ago s József
ABSTRACT: The Activity of Pál Almásy in the 1948^9 Revolution and Fight for Independence. Pál
lh
Almásy is the most significant Gyöngyös-born historical personality of the 19 century. His political career
started in the Reform Age. He was chosen vice president when the representative body of the Diet was set
up. He was entrusted with commissioner's duties three times, in addition to his being representative and
vice president. The most important of these was the Commissioner for Heves County in December 1848.
He mobilized 1200 cavalry and about 500 infantry troops, all volunteers, against the enemy raiding North-
East Hungary. After the president and the other vice president of the Diet had apostatized from the
Hungarian cause, in the spring of 1849, Almásy became the deputy president of the representative body. In
this status, it was he who proclaimed the independence of Hungary and the dethronement of the Habsburg
Dynasty on 14 April 1849. It was also him who signed the official documents containing these points. For
these, he was sentenced to death after the fall of the War of Independence; not executed only because he
emigrated. He returned from Western European emigration in 1859 and became one of the most influential
persons in Hunagrian political life. In 1864, he became the leader of a secret independence movement, for
which he was sentenced to 20 years of imprisonment. He was released at the Compromise of 1867, and
retired from political affairs.
Családi háttér, tevékenysége 1848-ig
A zsadányi és törökszentmiklósi A l m á s y család Heves és K ü l s ő - S z o l n o k törvényesen

egyesült v á r m e g y é k legjelentősebb birtokosai k ö z é tartozott. A kettős v á r m e g y é b e n 1848-
ban a k ö v e t k e z ő helyeken voltak birtokaik: T ö r ö k s z e n t m i k l ó s , T i s z a b ő , Tiszagyenda, K ő
telek, G y ö n g y ö s , G y ö n g y ö s h a l á s z , G y ö n g y ö s o r o s z i , Gyöngyöstarján, N a g y r é d e , Fajzat-
puszta, Pásztó, Hasznos, Tar, Zaránk, Tarnabod, Tarnazsadány, Tárnáméra, N a g y f ü g e d ,
Kisfüged-puszta, Halmaj, V é c s , Nagybátony, Tarnalelesz és Mikófalva. Ezeken kívül jelen
tős birtokokkal rendelkeztek Z e m p l é n , Borsod, B é k é s , Arad, B á c s - B o d r o g és N ó g r á d me
g y é k b e n is. A birtokok egy részét, így a törökszentmiklósi, szerencsi és verebélyi uradal
makat osztatlanul birtokolta a több ágra szakadt család, m í g a többit felosztották e g y m á s
1
között. A l m á s y Pál a család idősebb ágából származott, amelynek birtokai Heves v á r m e
gyében Tiszabőn, T i s z a g y e n d á n , Tarnaleleszen, Z a r á n k o n és Kisfüged-pusztán; Arad vár
m e g y é b e n Kurticson, K i s - és N a g y - S z e n t p á l - p u s z t á n , M é n e s e n és Ó a r a d o n ; B á c s - B o d r o g
v á r m e g y é b e n Matzoviczon, valamint N ó g r á d v á r m e g y é b e n Z a g y v a s z á n t ó n helyezkedtek
1 FÉNYES Elek 1984. I—II. k. vonatkozó részek. Uradalmak osztatlan birtoklására Gróf ALMÁSY Dénes
1903. 39.
2
e l . A z i d ő s e b b ág tulajdonát képezte a g y ö n g y ö s i A l m á s y - h á z is (Szent Bertalan út 3.),
3
amelyet 1784-ben A l m á s y Pál hasonló n e v ű dédnagyapja építtetett.
A felsorolt b i r t o k o k b ó l is kitűnik, hogy az i d ő s e b b ág tekintélyes, arisztokratákéval
v e t e k e d ő birtokokkal rendelkezett. ( A család két ága e g y é b k é n t ténylegesen is az arisztok
raták k ö z é emelkedett, m i v e l uralkodói a d o m á n y k é n t grófi rangot nyertek.) A nemesek so
rából azonban nemcsak birtokaik n a g y s á g a , hanem az általuk viselt tisztségek is kiemel
ték őket. A dédapja, A l m á s y Pál királyi tanácsos, j á s z k u n al-, majd főkapitány, k é s ő b b a
H é t s z e m é l y e s tábla tagja (szeptemvir) volt. A nagyapja, szintén A l m á s y Pál, 1776-tól k i
rályi k a m a r á s , 1783-87 fiumei k o r m á n y z ó , majd a I I . József által Pest, Heves, N ó g r á d ,
Borsod és Fejér m e g y é k egyesítéséből létrehozott kerület főispánja. A kerületek 1790-es
m e g s z ű n é s e után több fontos tisztséget nyert el, a H é t s z e m é l y e s tábla tagja, Arad v á r m e
4
gye főispánja, koronaőr, majd főlovászmester lett. A l m á s y P á l n a k két felnőtt kort megélt
fia volt, Ferenc és József. A z utóbbi Berzeviczy Zsófiát vette feleségül, akitől két lánya,
Gabriella és Zsófia, majd 1818-ban Pál n e v ű fia született. A l m á s y József 1823-ban fiata
lon, m i n d ö s s z e 30 é v e s e n halt meg, m i u t á n a család ügyvédje, Szentál Ferenc m e g m é r
5
gezte. így ő csak megyei főszolgabíróságig vihette. Szintén fiatalon, utód nélkül hunyt el
1827-ben Ferenc nagybátyja is, ezzel az i d ő s e b b ág birtokainak egyedüli ö r ö k ö s e a m é g
gyermek Pál lett.
A l m á s y Pál a kor g y a k o r l a t á n a k megfelelően jogászi végzettséget szerzett. Joggyakorla
tát Heves v á r m e g y é n é l végezte. 1836-ban tiszteletbeli - vagyis díjazás nélküli - megyei al
j e g y z ő n e k választották. A sikeres ü g y v é d i vizsga letétele után 1838-ban m e g v á l t a megyei
közigazgatástól. Ettől kezdve évekig birtokain gazdálkodott. A z idősebb ág birtokainak egy
része édesanyja k e z e l é s é b e n maradt, özvegyi jogon ő volt haszonélvezője a g y ö n g y ö s i
A l m á s y - h á z n a k is. A fiatal A l m á s y Pál így is tekintélyes birtokok felett rendelkezhetett, így
a tiszabői, a tiszagyendai uradalmakkal és a tarnaleleszi birtokrésszel. A tiszabői uradalom
38,58 hold b e l s ő telekből, 648,16 hold szántóföldből, 515,78 hold k a s z á l ó n a k használt rét
ből, s az u t ó b b i h o z tartozó fűzfa és nyárfa erdőkből állt. A tiszagyendai uradalom 4,16 hold
belső telekből, 612, 91 hold szántóföldből, 492,85 hold legelőnek használt rétből, 372,08
hold k a s z á l ó n a k használt rétből és 276,63 hold vízjárta lapályos területből állt, ehhez járult
m é g a Nemes Jánostól vásárolt 85 hold birtokrész, valamint a Hellebronth Antaltól csere
révén szerzett 2 hold szőlő. A tarnaleleszi birtok 2 hold belső telekből, 130,77 hold szántó-
és kenderföldből, 16,78 hold k a s z á l ó n a k használt rétből és 385,25 hold erdőből állt. K ö z ü
lük a legértékesebb a tiszagyendai uradalom volt, amelynek becsértékét 1847-ben 217 907
váltóforintban és 54,5 krajcárban állapították meg. A tiszabői uradalmat 209 767 váltófo
rintra és 25 krajcárra, a tarnaleleszi birtokot pedig 37 426 váltóforintra és 40 krajcárra
6
é r t é k e l t é k . Tiszabői birtokához csinos kúria is tartozott. L e g t ö b b s z ö r A l m á s y itt időzött, de
sűrűn megfordult G y ö n g y ö s ö n és Pesten is.
Viszonylag fiatalon nősült meg 1839-ben. Felesége gróf B a t t h y á n y Amália, gróf Bat
thyány Imre főlovászmester leánya lett. Ezzel a házassággal szoros rokoni kapcsolatba ke
rült az arisztokráciával, amellyel életvitelben is azonosult. T ö b b kortársa, pl. D e g r é Alajos
2 FÉNYES Elek 1984. I - I I . k. vonatkozó részek; H M L IV-l/a 151. k. 151., 405.; H L 1848-1868 129. cs.
(Almásy Pál végrendelete).
3 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978: I I I . k. 146.
4 Gróf ALMÁSY Dénes 1903. 42., 62-63.; OROSZ Ernő 1906. 5-6.
5 Gróf ALMÁSY Dénes 1903. 64., 139.
6 H M L IV-l/a 151. k. 151., 405. A váltóforint 42, a pengó'forint pedig 60 krajcárból állt.
is h a n g s ú l y o z t á k v i s s z a e m l é k e z é s e i k b e n A l m á s y arisztokratikus vonásait. E l s ő gyerekük,
7
József 1840-ben született meg. Rajta kívül m é g egy lányuk, Ilona született.
A l m á s y 1843-ban kapcsolódott be ismét aktívan a vármegyei életbe. A megye ekkor
konzervatív vezetés alatt állt. Pyrker J á n o s egri érsek, aki egyben a megye ö r ö k ö s főispán
j a is volt, tekintélyével a k o r m á n y z a t politikáját t á m o g a t ó főispáni helytartókat (adminiszt
rátorokat) és alispánokat juttatott hatalomra. 1841-től A l m á s y Gedeon volt a megye főispá
8
ni helytartója, elsőalispánja Brezovay József, másodalispánja pedig Földváry G y ö r g y .
A liberális e l l e n z é k n e k azonban sikerült egyre nagyobb befolyásra szert tennie. A z 1843-as
áprilisi követválasztó k ö z g y ű l é s ugyan elutasította az ellenzék által támogatott szatmári 12
pontot, benne az ősiség t ö r v é n y é n e k az eltörlését, de követnek két liberálist választottak
meg. A z elsőkövet A l m á s y Pál, m í g a m á s o d k ö v e t barátja, Fehér Lajos lett. A z e l l e n z é k n e k
az augusztus 28-án sikerült megváltoztatniuk a követutasítást is, amely m á r az ősiség tör
9
vényének az eltörlése mellett foglalt állást. A l m á s y az országgyűlésen kiválóan képvisel
te az ellenzék törekvéseit. D e g r é Alajos visszaemlékezései szerint az o r s z á g g y ű l é s e n a „ré
gi elismert nagyságok mellett kitűnő sikerrel harcoltak az ifjú hősök: Lónyay Menyhért,
Almássy Pál, Perczel Mór. " A l m á s y a társasági életből is aktívan kivette a részét. T ö b b es
10
télyi adott, amelyek az ellenzék összejöveteleivé v á l t a k .
A z országgyűlés feloszlása után A l m á s y Pál m á r elismert politikusként tért vissza Heves
m e g y é b e . Itt t o v á b b élesedett a konzervatívok és a liberálisok viszálya. 1844. december 16-
án A l m á s y Gedeon elnökletével botrányos tisztújításra került sor. A z ellenzék, amely nagy
t ö m e g e k e t vonultatott fel a k ö z g y ű l é s r e , a v á r m e g y e h á z udvarára szorult, s nem tudta be
folyásolni a g y ű l é s t e r e m b e n zajló választást, ahol j o b b á r a csak k o n z e r v a t í v o k voltak. így
konzervatív tisztikar lett megválasztva. Elsőalispán Földváry György, m í g m á s o d a l i s p á n
K a n y ó G á b o r lett. A választást az ellenzék nem fogadta el, s a botrány nagyságát mutatja,
hogy a megválasztottak t ö b b s é g e lemondott tisztségéről. A m e g ü r e s e d e t t helyek betöltésé
re 1845. május 8-án került sor, amely az ellenzék g y ő z e l m é t hozta. Elsőalispánná A l m á s y
11
Pált, m í g m á s o d a l i s p á n n á Blaskovics Gyulát választották m e g . A z ellenzék g y ő z e l m e
azonban csak részleges volt, mivel az új megyei tisztikar m ű k ö d é s é t j e l e n t ő s e n korlátozta
az A l m á s y Gedeont 1845-ben felváltó új főispáni helytartó, Brezovay József. Ő hatáskör
ében nagy tapintattal járt el, s ez - noha m ű k ö d é s é t az ellenzéki t ö b b s é g ű k ö z g y ű l é s nem
ismerte el t ö r v é n y e s n e k - ö n m é r s é k l e t r e késztette a megye liberális vezetőit is. Ennek a
kölcsönös visszafogottságnak k ö s z ö n h e t ő e n Hevesben nem került sor olyan botrányokra,
mint Fejér, Bihar és Hont v á r m e g y é k b e n . A z 1847-48-as országgyűlésre ismét ellenzéki j e
lölteket sikerült m e g v á l a s z t a n i S c h n e é László és Radies M i k l ó s aljegyzők s z e m é l y é b e n .
12
(Schneé szintén g y ö n g y ö s i lakos v o l t . )
A l m á s y m é g 1847-ben m e g v á l t az elsőalispánságtól. Ebben feltételezhetően anyagi ne
hézségei is szerepet játszottak. 1847-re rendkívüli m é r t é k b e n eladósodott. Ü r m é n y i J ó
zsefnek 4921 vft 21 kr, Z i m á n y i Józsefnek 4000 vft, a Greskovits t ö m e g n e k 3687 vft 30
kr, az egri papi n y u g i n t é z e t n e k 6700 vft, az egri alapítványi p é n z t á r n a k 18 000 vft, gróf
B a t t h y á n y I m r é n e k 35 000, gróf B a t t h y á n y I m r é n é n e k 120 000 vft, Rápolthi Nagy
7 OROSZ Ernő 1906. 4.

8 OROSZ Ernő 1906. 323.
9 PAP József 1998. 166-167.
10 DEGRÉ Alajos 1983. 123-124.
11 OROSZ Ernő 1906. 323. o., PAP József 1998. 167.
12 H M L IV-l/a 151. k. 720., HAJAGOS József 1998. 24.
G y ö r g y n e k 60 000 vft, illetve Buchala Józsefnek 1000 vft összeggel tartozott. Ez ö s s z e
sen 253 309 vft 9 kr-ra rúgott. A z első j e l e n t ő s e b b ö s s z e g e k e t 1840-41-ben vette fel a p ó
sától, illetve R á p o l t h i Nagy G y ö r g y t ő l . Ezekkel az ö s s z e g e k k e l nem sikerült p r o b l é m á i t
rendezni, s így 1846-ban anyósától vett fel újabb j e l e n t ő s hitelt. P é n z ü g y i n e h é z s é g e i fő
ként a birtokait terhelő k o r á b b i a d ó s s á g o k b ó l származtak. Nagybátyjától, A l m á s y Ferenc
től eleve c s ő d d e l terhelt birtokokat örökölt. A p ó s a és anyósa 1847. o k t ó b e r 2 2 - é n szóbeli
pert indított ellene az a d ó s s á g o k ü g y é b e n . A z ü g y b e n eljáró Soldos Imre alszolgabíró
A l m á s y t elmarasztalta, s ezután m é g o k t ó b e r b e n felbecsülték és z á r alá vették birtokait.
M i u t á n a birtokok felbecsült értékét megfizetni nem tudta, s az árverést is el akarta kerül
ni, 1848. j a n u á r 13-án e g y e z s é g e t kötött apósával és a n y ó s á v a l , hogy birtokait átengedi ne
k i k az a d ó s s á g o k kamattal terhelt ö s s z e g é n e k a törlesztéséig. Gróf B a t t h y á n y Imre é s fe
lesége magukra vállalták e g y é b a d ó s s á g a i n a k a törlesztését, illetve az é d e s a n y j á n a k j á r ó
ö z v e g y i évjáradék fizetését is. A családdal j ó kapcsolatot á p o l ó Brezovay Imre, azzal
m a g y a r á z t a ezt a m e g á l l a p o d á s t , hogy A l m á s y így akarta elkerülni a csődeljárást, s így le
h e t ő s é g e volt biztosítani felesége h o z o m á n y á t is. G y ö n g y ö s i ismerősei 1850-ben azt is k ö
zölték a h a t ó s á g o k k a l , hogy az A l m á s y a k k ö z ö s k e z e l é s b e n l é v ő birtokaiból reá e s ő j ö v e
13
delmeket is á t e n g e d t e a p ó s á n a k .
A márciusi forradalomtól a szeptemberi

válságig
Noha nem volt képviselő, az országgyűlés

színhelyén Pozsonyban tartózkodott 1847^48-
ban. Ezt indokolttá tette az apósával való
egyezkedés is, akinek, mint országos főméltó-
ságnak részt kellett vennie az országgyűlés
munkájában. A z e g y e z s é g m e g k ö t é s e után
Egerbe távozott, hogy a megállapodást nyilvá
nosságra hozassa az 1848. február 17-i köz
gyűlésen. Nem tudjuk, hogy ezen részt vett-e,
csak február 15-i keltezésű egri levele ismert,
amelyben kérte a megállapodás nyilvánosság
14
ra h o z a t a l á t . Ezután vélhetően ismét vissza
tért Pozsonyba. Feleségét báró Podmaniczky
Frigyes a március 15-én Bécsbe induló ország
15
gyűlési küldöttség búcsúztatói között e m l í t i .
A z áprilisi törvények szentesítése után az
országgyűlés feloszlott. A z ezt k ö v e t ő idő
szakban A l m á s y Pesten tartózkodott. L a k á s a
az előkelők által kedvelt L i p ó t v á r o s b a n volt, a
16
Almásy Pál Füred utca 231-ben. Politikai nézeteiről né-
13 H M L IV-l/a 151. k. 396., 405., 722., H M L V-101/b 400. d. 9.

14 H M L IV-l/a 151. k. 396., 405.
15 PODMANICZKY Frigyes 1984. 255.
16 KÖZLÖNY 1848. július 6.
m i adalékot gróf Széchenyi István naplója szolgáltat. Május 18-i bejegyzése alapján tudjuk,
hogy a M a g y a r o r s z á g o n és a birodalom m á s részein j e l e n t k e z ő szláv mozgalmakat veszé
lyesnek tartotta a magyarokra nézve. T ö b b kortársához hasonlóan A l m á s y is úgy látta,
hogy, a szláv n é p e k egy általuk vezetett föderatív á l l a m m á kívánják átalakítani a Habsburg
Birodalmat. A május 15-i újabb bécsi forradalmat Széchenyi május 28-i bejegyzése alapján
ö r ö m m e l fogadta, azt k e d v e z ő n e k tartotta M a g y a r o r s z á g ö n á l l ó s á g á n a k a n ö v e l é s e
17
céljából.
A z o r s z á g o s politikai életbe A l m á s y országgyűlési képviselőként kívánt b e k a p c s o l ó d n i .
A z áprilisi törvények, jelesen az V. törvénycikk teljesen új alapokra helyezte az o r s z á g g y ű
lési követek megválasztását. Egyrészt kiszélesítette a választójoggal rendelkezők számát,
másrészt pedig a n é p e s s é g s z á m t ó l függően választókörzetekre kellett tagolni a m e g y é k e t .
A törvény Egert és G y ö n g y ö s t önálló választási körzetnek nyilvánította, míg a megye töb
bi részéből 8 körzetet kellett kialakítani. Ezeknek központjai G y ö n g y ö s p a t a , Pétervására,
18
Nagyfüged, Kápolna, Tiszanána, Abád, Szolnok és M e z ő t ú r l e t t e k . A választások megyei
előkészítésére és lebonyolítására a törvény értelmében egy központi választmányt kellelt
létrehozni. Megyei szinten ezt a május 1-i k ö z g y ű l é s e n választották meg. A Blaskovics
Gyula m á s o d a l i s p á n elnöklete alatti 78 fős testületbe beválasztották a jelen nem lévő
A l m á s y Pált is, aki azonban a későbbiekben sem kapcsolódott be a testület munkájába.
(Szintén május 1-én beválasztották a megyei k ö z g y ű l é s e k szerepét felváltó, népképviseleti
19
alapra helyezett 314 fős megyei állandó b i z o t t m á n y b a i s . )
Egerben és G y ö n g y ö s ö n a törvény értelmében külön központi választmány alakult a vá
lasztások lebonyolítására. G y ö n g y ö s ö n ez megegyezett a nemzetőrségre alkalmas személyek
összeírására létrehozott 71 fős választmánnyal, amelynek tagjait a május 4-én tartott népgyű
20
lésen választották m e g . A z előkészületi m u n k á k a t megszabta az országgyűlés összehívá
sának a napja. A z István nádor és Szemere Bertalan belügyminiszter által aláírt május 20-i
21
rendelet ennek dátumául 1848. július 2-át határozta m e g . A gyöngyösiek m á r a rendelet vé
tele előtt m e g k e z d t é k tevékenységüket. A központi választmány tagjai május 17-én tették le
az előírt esküt, elnökének Hanisz Imrét, jegyzőjének Baráth Józsefet választották meg.
A legfontosabb feladat a választásra jogosultak összeírása volt. Ennek irányítására egy 5 fős
bizottságot választottak. Panker G á b o r elnöklete alatt ezt Bognár Ferenc, Fekete Antal, Filó
Alajos és Hommer János alkotta. A z összeírás megkezdésére június 8-át tűzték k i , helyszí
néül pedig a városházát. A z érdekeltek figyelmét templomokban a papoknak, illetve a fer-
17 FERDINANDY Mihály 1942. 39., 46.

18 H M L IV-l/a 151. k. 713., HAJAGOS József 1998. 47.
19 H M L IV-l/a 151. k. 714., 715.
20 H M L V-101/b 144. d. 4. A választmány tagjai: Bánóczi József, Baráth József, Bardóczi György, Batik
Mihály, Bognár Ferenc, Borhy György, itj. Borhy József, ör. Bárdányi Sándor, Bóta Gábor, Cserján György,
Csépány András, Csépány János, Csépány Mihály, ifj. Csépány Pál, Csató János, Czinder József, Csilkó
Mihály, Cserha Ferenc, Csiba Antal, Dely József, Dobó József, Donovár István, Fekete Antal, Fehér György,
Filó Alajos, Fodor Flórián, Gondos István, Grébecz Mihály, Gruber József, Györki János, Hanisz Imre,
Harmann Leopold, Hellmann József, Hellmann Ignác, Holczer Alajos, Jakab Mihály, ör. Kaszab József,
Kelemen József, Kis János, Kiss István, Kiss Pál, Klasanczki Ferenc, Kóczián Ferenc, Korb Mátyás, Kotsis
Mihály, Kováts Ferenc, Kováts János, Kudelka Alajos, Labancz Sándor, Lesthembrand Pál, Lévay Sámuel,
Mágócsi Vince, Matitsek Mihály, Megyeri János, Mikulányi György, Panker Gábor, Panker János, Párvi
Antal, Rédei Ignác, Rigó János, Rostás Antal, Skultéti János, Sinkovits Ignác, Szálai István, Tokai Pál,
Újhelyi János, Újhelyi Mátyás, Vas János, Zimán János, Znibkó Ferenc, Zsiga Pál.
21 HMLV-101/b 144. d. 1.
tálymestereknek kellett felhívni. A központi bizottmány május 27-i ülésén a választás napját
június 13-ra tűzték k i . Ez azt jelentette, hogy az összeírásokat a szükséges felülvizsgálati idő
biztosításának figyelembe vételével korábban meg kellett kezdeni. Ez nem jelentett problé
mát, mivel azt ténylegesen m á r május 13-án megkezdték a fertályokban. Így a Panker vezet
te testületre csak ezek összesítése és a problémás esetek megvizsgálása hárult. A j ú n i u s 11-i
22
összesítésben végül 668 választásra jogosult neve szerepelt.
A z 522. s o r s z á m alatt ott találjuk A l m á s y Pál nevét is, aki háztulajdonosként és „régeb
bi j o g " , vagyis nemesi s z á r m a z á s révén tett eleget a választási feltételeknek. S z e m é l y e s e n
nem jelent meg az összeíráson, a listára vételét Pestről keltezett május 30-i levelében kér
te: , Jóllehet Heves Vármegye követválasztói kerülete bár mellyikében magamat bejegyez
tetve, a követválasztásban részt vehetnék, mindazon által Gyöngyös várossá eránti vonza
lom, s Gyöngyös várossának személyem eránt nyilvanyúlt szíves indulata elhatározott en
2 3
gem arra, hogy a követválasztásra nézve Gyöngyösön jegyeztessem be magamat... " A le
vélből arra lehet következtetni, hogy A l m á s y t G y ö n g y ö s r ő l m e g k e r e s t é k annak érdekében,
hogy ott induljon a követválasztáson. A helybeliek közül Mahovszky Antal, Alberty Ferenc
és Berecz Ferenc ü g y v é d e k , Kaszap Károly városi ügyész, Brezovay Imre és Hanisz Imre
földbirtokosok, valamint F ő k ö v y Antal gazdatiszt tartottak szorosabb kapcsolatot A l m á s y -
2 4
v a l . Feltehetőleg ők voltak legjelentősebb támogatói is. A l m á s y népszerűségét mutatja,
hogy m á s g y ö n g y ö s i személyek, akik képviselőségre pályáztak, m á s körzetben indultak,
Gosztonyi J á n o s a g y ö n g y ö s p a t a i b a n , F e h é r Lajos pedig a pétervásáriban. ( M i n d a kettő
megszerezte a g y ő z e l m e t k ö r z e t é b e n . ) M i u t á n A l m á s y egyedüli j e l ö l t k é n t indult, j ú n i u s
13-án e g y ö n t e t ű közfelkiáltással választották meg. A választásról némileg b ő v e b b informá
ciót a Budapesti H í r a d ó j ú n i u s 22-i s z á m a szolgáltat. E szerint ez mindenféle itatás, s m á s
hasonló k o r t e s k e d é s nélkül zajlott le. A l m á s y megválasztása után: „A bizalom kedves em
berének 12 hajadon, Gyöngyös leányvirág édenéből, monda üdvözlő és bátorító szót, s a
2 5
szép nap emlékéül nyújtva virágkoszorút... "
A felső- és k é p v i s e l ő h á z b ó l álló népképviseleti országgyűlést 1848. július 5-én nyitotta
meg Pesten a nádor, István főherceg. Július 10-én került sor a képviselőház tisztségviselő
inek a m e g v á l a s z t á s á r a titkos szavazással. E l n ö k k é elsöprő többséggel (306 szavazatból
266-ot kapott) i f j . P á z m á n d y Dénest választották meg. H a s o n l ó a n fölényes szavazással vá
lasztották meg az alelnököket is. E l s ő a l e l n ö k k é Pálffy Jánost, m á s o d a l e l n ö k k é A l m á s y Pált
választották meg. A z előbbi a leadott 293 szavazatból 284-et, az utóbbi 196-ot kapott (min
den k é p v i s e l ő két s z e m é l y r e voksolt). Pálffy esetében a nagyobb egyetértés annak tulajdo
nítható, hogy létezett egy olyan elvárás, amely szerint az egyik alelnöknek erdélyi szárma
z á s ú n a k kell lennie. A l m á s y esetében a nem rá szavazók többsége a magukat radikálisok
nak vallók és a nemzetiségi képviselők közül kerülhetett k i . Erre következtethetünk az
Eftimie Murgura (30), a gróf Teleki Lászlóra (19) és a Patay Józsefre (15) leadott szavaza
tokból. M e g v á l a s z t á s a után A l m á s y a k ö v e t k e z ő k ö s z ö n ő szavakat intézte a képviselőház
hoz: „Uraim! Midőn önök bizalmát megköszönném, fogadják őszinte nyilatkozatomat, hogy
csak akkor fogom boldognak érezni magamat, ha kötelességem teljesítésében önök tovább
2 6
ra is bizalmukkal kisérendenek. " M á s o d a l e l n ö k k é n t a k é p v i s e l ő h á z üléseinek a levezeté-
22 H M L V-lOlto 144. d. 4.
23 H M L V-101/b 144. d. 2.
24 H M L V-101/b400. d. 9.
25 BUDAPESTI HÍRADÓ 1848. június 22., KÖZLÖNY 1848. június 23., DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 13.
se volt a feladata, ha P á z m á n d y és Pálffy a k a d á l y o z v a voltak az elnöki teendők ellátásában,
illetve bizottságok ülésein kellett képviselnie az elnökséget. Befolyása volt az ülések napi
rendjének a m e g h a t á r o z á s á b a n és a j e g y z ő k ö n y v e k m e g s z e r k e s z t é s é b e n is, noha ezeknek
az elfogadásában a d ö n t ő s z ó a képviselőházé volt. A l m á s y r a , mint alelnökre fontos meg
bízatások és reprezentációs feladatok is hárultak. Szeptemberig elsősorban ez utóbbiak al
kották tevékenységét.
Július 25-én A l m á s y lett annak a 31 tagú képviselőházi bizottságnak a vezetője, amely
az elfogadott országgyűlési feliratot vitte el az Innsbruckba tartózkodó V. F e r d i n á n d n a k .
Innsbruckba augusztus 7-én érkeztek, ahol az udvar a B é c s b e való visszaköltözéssel volt el
fogadva. A felirat ü n n e p é l y e s átadása mellett a „küldöttség választott szónoka által kifejez
tetett a háznak abbeli óhajtása és kívánsága: miszerint őfelsége hozzánk, magyarok közé ki
rályi jogainak gyakorlatára megjelenni méltóztassék. " A választott s z ó n o k valószínűleg
A l m á s y Pál volt. V. F e r d i n á n d a küldöttségnek megígérte, hogy a törvények szentesítésére
és az o r s z á g g y ű l é s berekesztésére személyesen fog megjelenni Pesten. A küldöttség inns
27
brucki útjáról A l m á s y a képviselőház augusztus 16-i ülésén számolt b e .
Augusztus végén A l m á s y ismét több napra eltávozott Pestről. A teljhatalmú délvidéki
k o r m á n y b i z t o s s á augusztus 26-án kinevezett B e ö t h y Ö d ö n n e l ő is leutazott a B á c s k á b a . Er
re az indította, hogy a Járek és Temerin környéki k ü z d e l m e k b e n augusztus folyamán közel
3000 hevesi n e m z e t ő r is részt vett. M á s r é s z t s z e m é l y e s e n is meg kívánt g y ő z ő d n i a délvi
déki magyar haderőnél uralkodó viszonyokról. Augusztus 19-én a magyar csapatok m á s o d
j á r a is sikertelenül próbálták elfoglalni a szerbek legerősebb bácskai megerődített táborát,
Szenttamást. A kudarc t o v á b b növelte a képviselők ellenszenvét a délvidéki magyar csapa
tok parancsnoka, báró Philip Bechtold altábornagy és tisztikara ellen. Bechtold hamarosan
lemondott, s egy időre M é s z á r o s L á z á r h a d ü g y m i n i s z t e r vette át a délvidéki erők irányítá
sát. A parancsnokváltással azonban nem lettek sikeresebbek a magyarok, augusztus 30-án
a szerbek elfoglalták a hevesi n e m z e t ő r ö k által is védett Temerínt és Járekot. A két telepü
lésben, közvetlenül elestük előtt, megfordult A l m á s y is. A K ö z l ö n y D é l v i d é k e n tartózkodó
egri levelezőjének híradása szerint: „Beöthy Ödön úr kin biztosunk, Almásy Pállal Újvidék
re, s Péterváradra hadügyministerünk után, ki tegnap (augusztus 28-án - H . J.) reggel uta
zott el Péterváradra, - útnak indulván, O-Kérnél tovább nem mehettek lovak hiánya miatt,
mivel az ottani lovak a katonaság alá Temerin felé voltak kirendelve; Beöthy Ödön kir. biz
tos úr Verbászra visszajött, Almásy Pál, Sennyey és Szapáry grófok azonban tovább men
tek, hihetőleg Péterváradra el is jutottak. " A z idézett tudósításból kitűnik, hogy A l m á s y b ó l
nem hiányzott a s z e m é l y e s bátorság, sőt személyét időnként feleslegesen is veszélynek tet
te k i . Társaival e g y é b k é n t minden bonyodalom nélkül megérkezett Péterváradra. A követ
28
k e z ő napokban visszautazott Pestre.
A szeptemberi válságtól decemberig
Fontos m e g b í z a t á s hárult A l m á s y r a a szeptemberi k o r m á n y v á l s á g idején is. A p o z í c i ó

j á b a n újból m e g e r ő s ö d ö t t birodalmi vezetés augusztus végén é s szeptember elején nem
volt hajlandó é r d e m b e n tárgyalni sem a magyar m i n i s z t é r i u m m a l , sem az o r s z á g g y ű l é s
27 KÖZLÖNY 1848. július 25., 26., 27., augusztus 18.

28 KÖZLÖNY 1848. szeptember 1., 2.
k ü l d ö t t s é g é v e l . A z augusztus 31-i István n á d o r h o z elküldött államiratban kísérlet történt
az áprilisi t ö r v é n y e k egyes részeinek v i s s z a v o n á s á r a is, p l . az önálló magyar had- és p é n z
ü g y m i n i s z t é r i u m m e g s z ü n t e t é s é r e . Ilyen k ö r ü l m é n y e k között szeptember 11-én a B a t t h y á
n y - k o r m á n y k é n y t e l e n volt lemondani. Szintén ezen a napon István n á d o r levélben k ö z ö l
te P á z m á n d y D é n e s s e l azon szándékát, hogy k o r m á n y h i á n y á b a n átveszi a végrehajtó
hatalom irányítását. Ezt a k é p v i s e l ő h á z a l k o t m á n y e l l e n e s n e k nyilvánította, s a k o r m á n y
zati feladatok ellátásával Szemere Bertalant és Kossuth Lajost bízta meg. Ugyanakkor a
nádorral sem akartak v é g l e g szakítani, s ezért a k é p v i s e l ő h á z határozatainak való megnye
rése é r d e k é b e n az esti ó r á k b a n egy öttagú küldöttséget menesztettek hozzá. Ennek v e z e t ő
je A l m á s y Pál lett.
A l m á s y kiküldetése e r e d m é n y é r ő l m é g a k é s ő esti órákban b e s z á m o l t a k é p v i s e l ő h á z
ban. Elmondta, hogy P á z m á n d y n a k írt levelét a nádor nem tekintette hivatalosnak, s azért
nem volt rajta miniszteri ellenjegyzés. A képviselőház másik határozatára adott nádori vá
laszt A l m á s y a k ö v e t k e z ő k é p p e n tolmácsolta: „sajnálja, hogy az ő mellőzésével méltóztat
ták Kossuth és Szemere urakat a kormány folytatásával megbízni, mert ő azt hiszi, hogy
1848-ban megmutatta, mit tud és mit tett ezen hazáért, s annál fogva ezen mellőzést bizal
matlanságnak nézi. Mondta, mikép ez az egyetlen eset volna, hogy ha a ház bizalmát elvon
ná tőle, még arra is kész lenne, hogy szeretett és imádott hazáját elhagyja. Kijelentette,
hogy míg a ház törvényesen jár el, addig ő reá mindig számolhat, azontúl egy percig sem. "
A nádor tehát elállt a végrehajtó hatalom irányításának az átvételétől, ezt tulajdoníthatjuk
A l m á s y é k m e g g y ő z ő érvelésének is, de Szemere és Kossuth ü g y v e z e t ő k o r m á n y z á s á t nem
volt hajlandó támogatni. Ennek b e k ö v e t k e z é s e esetén felvetette esetleges l e m o n d á s á t is.
A l m á s y b e s z á m o l ó j á r a azonban úgy tűnik, nem figyeltek eléggé a képviselők, vagy fél
reértették azt, mert m e l l ő z v e a n á d o r esetleges lemondását, Kossuth éljenzésébe törtek k i .
Ez újabb felszólalásra késztette A l m á s y t : „Úgy látom nem méltóztattak megérteni. Oher-
cegsége azt mondta, hogy ha a ház elvonná tőle a bizodalmát, akkor arra is kész volna,
hogy szeretett és imádott hazáját elhagyja. Nem ezen esetre vonatkozólag, hanem általáno
san értve a bizodalmatlanságot. " Ez a m á s o d i k felszólalás elérte a célját, mivel a képvise
lőház úgy döntött, hogy m á s n a p ismét küldöttséget meneszt a n á d o r h o z , amelynek a képvi
selők István főherceg iránti bizalmát kellett kifejeznie. A küldöttség vezetésével ismét
A l m á s y Pált bízták meg, aki eljárásáról szeptember 12-én a déli órákban számolt be a kép
viselőházban: „O es. k. főhercegsége örömmel fogadta, hogy a ház meggyőződött arról, mi
ként a tegnapi napon a házelnökhöz írt levelében törvénytelenséget elkövetni nem kívánt, s
nem is követett el; örömmel fogadta pedig ezt annyival is inkább, mert a ház bizalmát nem
csak a küldöttség szavaiból értette meg, hanem tettel is bebizonyult előtte akkor, midőn a
ház mai napon intézett levelét elfogadta. " A nádorban való bizalom kinyilvánítása szerepet
játszott abban, hogy István főherceg hajlandó volt tovább vinni hivatalát. István főherceg
m é g szeptember 12-én újból gróf Batthyány Lajost bízta meg kormányalakítással, így a
29
végrehajtó hatalom k é r d é s é n e k az ü g y e egyenlőre lekerült a n a p i r e n d r ő l .
Szeptember 11-én bekövetkezett a horvátok régen várt t á m a d á s a is. A szeptember 29-i
pákozdi g y ő z e l e m é s Jellacic seregének kivonulása a k ü l s ő fenyegetettséget nem szüntette
meg. í g y a k é p v i s e l ő h á z tevékenységét jórészt a védekezés m e g s z e r v e z é s e tette k i a követ
k e z ő h ó n a p o k b a n . Ilyen volt p l . az O r s z á g o s H o n v é d e l m i Bizottmány (továbbiakban O H B )
létrehozása, amely o k t ó b e r 8-tól a végrehajtó hatalom irányítója lett, a h o n v é d újoncozás
29 KÖZLÖNY 1848. szeptember 13., 14.
52
m e g k e z d é s e és az 5 forintos papírpénzek kibocsátása. A képviselőház rendes ü g y m e n e t é t
az is m e g n e h e z í t e t t e , hogy nagyon sok képviselő elutazott a fővárosból. A legtöbben külön
b ö z ő k o r m á n y b i z t o s i m e g b í z a t á s o k a t kaptak. A l m á s y szeptemberben és októberben ú g y
tűnik majdnem m i n d v é g i g Pesten tartózkodott. Egy adatunk van arra, hogy a Jellacicot k ö
vető magyar hadseregnél tartózkodott. Csány László főkormánybiztos G y ő r b ő l keltezett,
30
október 7-i P á z m á n d y n a k írt jelentését A l m á s y továbbította a c í m z e t t n e k . O k t ó b e r 10-hez
kapcsolódik 1848-ban az egyetlen képviselőházi elnöksége. Ezen a napon mondta k i a k é p
viselőház, hogy a k é p v i s e l ő k nagy s z á m b a n való távolléte ellenére is tovább ülésezik.
A k é p v i s e l ő h á z t e v é k e n y s é g e ekkor és a későbbi h ó n a p o k b a n is elsősorban a harctéri jelen
tések meghallgatásából és az azokra való reagálásból állt. O k t ó b e r 10-i d á t u m m a l látott
napvilágot két nemzetgyűlési határozat is, amelyet A l m á s y Pál írt alá L u d w i g h J á n o s k é p
viselőházi j e g y z ő mellett. A z egyik a külföldön tartózkodó katonákat és civileket szólította
fel hazatérésre. A m á s i k az országban á l l o m á s o z ó császári-királyi sorezredeket kötelezte a
nemzeti színek használatára, illetve felszólított minden törvényhatóságot az OHB-nak való
31
engedelmeskedésre.
November folyamán rövid ideig A l m á s y is kapott kormánybiztosi megbízatást. Erről
csak a feldunai hadsereg mellett teljhatalmú k o r m á n y b i z t o s k é n t t e v é k e n y k e d ő C s á n y Lász
ló OHB-nak írt november 6-i jelentéséből szerezhetünk információkat. E szerint: almásy
Pál követ urMosony várossába mint kormány Biztos a végett küldetett, hogy onnét az ellen
ségnek élelmezésére szolgállandókat elszólítsa, részünkről az intézkedések akkint tétettek ez
érdemben, hogy nem csak Mosonyban, de Ovárot, Komáromban, Győrben, Sopronban min
den a nép élelmezésére nem szükséges gabona mennyiség a Komáromi Várba szálitassék,
ennek eszközlésére Kis Miklós őrnagy ur küldetett ki az ott levő kormány biztosokkal közre
munkálandó. Almásy Pál ur is elutazott mai napon rendeltetési helyére. " A z idézetből k i
tűnik, hogy C s á n y m á r e l ő b b megtette a szükséges intézkedéseket a felesleges g a b o n a k é s z
letek elszállítására, így A l m á s y csak ezek végrehajtásába kapcsolódott be. A felesleges
gabona elszállítása azért volt szükséges, mert számítani lehetett a császári h a d e r ő t á m a d á
sára, a k o m á r o m i e r ő d í t m é n y t pedig több hónapra e l e g e n d ő készlettel kellett ellátni. M e g
bízatását hamar teljesíthette, mert A l m á s y nem szerepel azon k o r m á n y b i z t o s o k között,
32
akikkel C s á n y tartós munkakapcsolatot alakított k i november-december f o l y a m á n .
Kormánybiztosként Heves megyében és a Délvidéken
1848 d e c e m b e r é b e n ismét t ö b b k é p v i s e l ő kapott k o r m á n y b i z t o s i megbízatást. K ö z ö t t ü k

találjuk A l m á s y Pált is, akit december 10-én Recsky A n d r á s s a l - utóbbi az abádi kerület
o r s z á g g y ű l é s i képviselője - együtt neveztek k i k o r m á n y b i z t o s n a k Heves v á r m e g y é b e . K i
n e v e z é s ü k gróf Franz Schlik császári altábornagy december 6-i felvidéki b e t ö r é s é h e z kap
csolódott. Ennek l e h e t ő s é g é r ő l , illetve megtörténtéről Irányi Dániel felső-magyarországi
teljhatalmú k o r m á n y b i z t o s és Pulszky S á n d o r ezredes, az é s z a k k e l e t - m a g y a r o r s z á g i had
megye parancsnoka folyamatosan tájékoztatták az O H B - t . December 9-én Kossuth azonos
tartalmú levelet írt I r á n y i n a k és Pulszkynak is. Ebben a s z ü k s é g e s n e k vélt utasítások és
30 KLÖM X I I I . : 128. o., HERMANN Róbert 1998.1. k. 356-357.

31 KÖZLÖNY 1848. október 12., 19.
32 OL H 92 ONHT 1848: 7968., HERMANN Róbert 1990. 161-166., 176-179.
erősítések k ü l d é s é n e k ígéretén túl azt is k ö z ö l t e , hogy , A l m á s y Pált, Recsky Andrást [és]
Tamássy (helyesen Tamásfy - H . J.) kapitányt küldöm Hevesbe, felkölteni a népet, kivált
3 3
lovasokat... "
A december 10-én kelt k i n e v e z é s ü k feladataikat is megszabta. „Értésére esvén a honvé
delmi bizottmánynak, miszerint Sáros vármegyébe egy bizonyos Schlick nevű rablófőnök
ütött be féktelen csordáival, intézkedni kell, hogy innen ki se is mehessen. Ennélfogva Önök
is kiküldetnek Heves vármegyébe a népfelkelést organisálni, s azt Pulszky Sándor alezredes
parancsa alá indítani. Az organisatióban fő tekintettel legyenek Önök a lovasságra, gya
logság a kormány által tett egyéb intézkedések mellett egy két zászlóalj is elég, de lovasság
mentül több, annál jobb... " Szintén december 10-én, Kossuth az O H B nevében Heves me
gye n é p é h e z is intézett egy felhívást a Schlik elleni felkelés é r d e k é b e n . Ez tartalmazta:
„...mivel a kormány hol kell, ott segít, annyival inkább megvárja, hogy hol a közhaza veszé
lye kiált, ott a védő karok ne vesztegeljenek. Fel hát Hevesnek magyar népe! a haza hív vé
delmére! Keljen fel a Tiszának derék lakossága, s mint tavaszkor a folyó, úgy öntse el a rab
ló csordát. Fel kivált ti, fürge magyar lovasok, kik mint a villám szoktatok járni, kik előtt a
földre omol az ellenség. Fel mentül többen!" A felhívás záró részében itt is közölte A l m á s y
34
és Recsky k o r m á n y b i z t o s i k i n e v e z é s é t .
A l m á s y és Recsky kinevezésével a k o r m á n y b i z t o s o k s z á m a Heves v á r m e g y é b e n négyre
emelkedett. Szeptember 20-ika óta itt tevékenykedett Puky M i k l ó s (másodalispán és a hal-
maji kerület országgyűlési képviselője), akit a m e g y é r e e s ő újoncok kiállításával és az
Egerben alakuló 26. honvédzászlóalj m e g s z e r v e z é s é v e l bíztak meg. Halasy K á z m é r (a T i
szai j á r á s egyik alszolgabírája) december 4-én a Szolnokról történő állami és katonai szál
lítások felügyeletét látta el. Recsky megbízatása csak a Tiszai j á r á s r a terjedt k i . Puky és
Recsky alárendelt viszonyba került A l m á s y v a l , aki m a g á t tartományi - vagyis az egész me
gyére kiterjedő hatáskörrel rendelkező - k o r m á n y b i z t o s n a k nevezte. Alárendeltségébe ke
rült a megyei felkelés rendezésére a k ö v e t k e z ő napokban k o r m á n y b i z t o s n a k kinevezett
Papp Pál is (a kápolnai kerület országgyűlési képviselője). December 13-tól m e g h a t á r o z o t t
külön feladattal, a 17. honvédzászlóalj K o m á r o m b ó l Miskolcra való átszállításával, N é
meth Albert (a tiszanánai kerület országgyűlési képviselője) is k o r m á n y b i z t o s k é n t tevé
kenykedett rövid ideig a m e g y é b e n . A l m á s y ugyanakkor Szemere Bertalan alárendeltségé
be került, akit december 13-án nevezett k i az O H B Irányi Dániel helyett felső-magyaror
35
szági k o r m á n y b i z t o s n a k , az előbbitől kiterjedtebb j o g k ö r r e l .
A l m á s y december 12-én érkezett meg Egerbe. A megyei k ö z p o n t i b i z o t t m á n y ekkorra
m á r megtette az első i n t é z k e d é s e k e t Schlik ellen. Irányi Dániel m á r november f o l y a m á n
arra szólította fel Heves m e g y é t , hogy tartsa k é s z e n n e m z e t ő r e i t egy esetleges ellenséges
betörés elhárítására. A z erre v o n a t k o z ó készültségi intézkedést a november 27-i b i z o t t m á -
nyi ülés k i is adta a h á r o m nemzetőrzászlóalj p a r a n c s n o k á n a k . A z egri k ö z p o n t ú I . z á s z l ó
alj parancsnoka Lenkey Károly n e m z e t ő r őrnagy, a g y ö n g y ö s i k ö z p o n t ú I I . zászlóaljé ide
iglenesen Panker G á b o r n e m z e t ő r s z á z a d o s , majd Beniczky A t t i l a n e m z e t ő r őrnagy, m í g a
m e z ő t ú r i k ö z p o n t ú I I I . zászlóaljé M e s t e r h á z y István n e m z e t ő r ő r n a g y volt. Utóbbi decem-
33 KLÖM X I I I . : 427.
34 OL H 2 OHB 1848: 4946., 5064. - közli KLÖM X I I I . : 431.
35 Pukyra - HAJAGOS József 1996. 114-129.; Halasyra - H M L IV-l/a 152. k. 2749., KÖZLÖNY 1848. de
cember 7.; Papp Pálra - O L H 123 jegyzőkönyvi másolatok; Némethre - OL H 2 OHB 1848: 5409., KLÖM
X I I I . : 444., Szemere kinevezése - OL H 2 OHB 1848: 6029.
ber 10-én lovas n e m z e t ő r e i v e l az aradi ostromsereghez lett rendelve, távollétében Teleky
36
Lajos n e m z e t ő r s z á z a d o s látta el a zászlóalj p a r a n c s n o k s á g á t .
Irányi december 7-i levelében, amelyben arról tudósított, hogy Schlik serege elfoglalta
Bártfát, m á r m o z g ó s í t h a t ó n e m z e t ő r e i n e k minél előbbi Kassára való indítására szólította fel
a megyét. Erre a megyei bizottmány december 9-én elrendelte, hogy a n e m z e t ő r s é g m á s o
dik negyede december 17-re g y ü l e k e z z e n össze F ü z e s a b o n y b a és M e z ő t á r k á n y b a , ahonnan
december 19-én fognak elindulni M e z ő k ö v e s d r e . A kiindítandó 3000 n e m z e t ő r parancsnok
ságával Beniczky Attilát bízták meg. A tisztségviselőknek össze kellett gyűjteniük a fellel
hető fegyvereket. A s z ü k s é g e s élelmiszerek és előfogatok biztosításával Halasy G á s p á r fő
37
szolgabíró, Elek Mihály s z á m v e v ő és Pok György polgári biztosok lettek m e g b í z v a .
A december 12-én A l m á s y elnökletével összeülő bizottmány azonban m á r a korábbitól fe
nyegetőbb helyzettel találta szembe magát. Schlik december 11-én B u d á m é i n á l szinte telje
sen szétszórta Pulszky ezredes nemzetőrökből és újonc honvédokból álló rögtönzött seregét.
G y ő z e l m ü k után a császáriak bevonultak Kassára és szabaddá vált az út előttük egészen M i s -
kolcig. A vereségről Gencsy László borsodi elsőalispán tudósította Heves megyét, s egyben
a szükséges intézkedések megtételét is kérte. Ennek következtében a 3000 n e m z e t ő r össze-
gyülekezését december 15-re hozták előre, akiknek m á s n a p kellett volna elindulniuk M i s
kolc felé. Ide rendelték december 16-i kiindítással a Recsky A n d r á s által Szolnokra össze
gyűjtött 800 nemzetőrt is a Tiszai járásból. A z OHB-nak írt december 12-i jelentésében en
nek megfelelően A l m á s y m á r 4000 nemzetőr közeli kiindításáról számolt be. A l m á s y és a
bizottmány azzal is számolt, hogy esetleg nagyobb erők mozgósítása is szükségessé válhat,
ezért m e g h a g y t á k a zászlóaljak parancsnokainak, hogy a második negyeden kívülieket is
38
tartsák k é s z e n l é t b e n .
A l m á s y és Recsky kinevezési o k m á n y á b a n az O H B minél nagyobb lovas csapat kiállí
tását is szorgalmazta. A m e g y é b e n csak M e z ő t ú r o n és D é v a v á n y á n volt közel 100 lovas
nemzetőr, de ezek M e s t e r h á z y őrnaggyal mint említettük, bevonultak az aradi ostromsereg
hez, í g y a 800-1000 főre tervezett lovas csapatot m e g l é v ő alapok nélkül kellett rövid idő
alatt megszervezni. A december 12-i bizottmányi ülés településekre lebontva megállapítot
ta, hogy a Tárna, a G y ö n g y ö s i és a M á t r a j á r á s o k n a k hány lovast kell kiállítania. A Tiszai
j á r á s b a n Recskynek kellett újabb 200 lovast kiállítania. A kiszabott létszámot a „végzés vé
telétől számítandó három nap alatt szabad ajánlat útján, vagy ha úgy nem telnék Elnök
Kormánybiztos által kifizetendő becsár mellett beszerzendő kardokkal fölfegyverezve" Fü
zesabonyba kellett összegyűjteni. A lovasoknak 10 p e n g ő forint foglalópénzt és a h o n v é d e
kével m e g e g y e z ő 8 krajcáros napidíjat határoztak meg. A z O H B a lovasok esetében 5-6 he
tes szolgálati idővel számolt, ezt azonban a b i z o t t m á n y 8 hétben állapította meg. A Tiszai
j á r á s T ö r ö k s z e n t m i k l ó s o n gyülekezni rendelt lovasainak p a r a n c s n o k s á g á v a l Tamásfy Lajos
századost, aki k o r á b b a n a bábolnai m é n e s n é l szolgált, m í g a többi 3 j á r á s lovasainak a pa
39
r a n c s n o k s á g á v a l Lenkey Károly őrnagyot bízták m e g .
A l m á s y december 12-én az éjjeli órákban feltételezhetően elutazott Miskolcra, mert j e
lentését azzal fejezte be, hogy „Gentsy László kormánybiztos meg hivot engem is Miskolcz-
ra, és még ma éjszaka oda utazok, hogy az ott elhatározandó hadi terv szerint a nép felke-
36 OL H 92 ONHT 1848: 7081.,7578., H M L IV-l/a 152. k. 2622., 2794., BONA Gábor 1983., HAJAGOS Jó
zsef 1995. 95-99.
37 H M L IV-l/a 152. k. 2716.
38 OL H 2 OHB 1848: 5803., H M L IV-l/a 152. k. 2718., 2722.
39 OL H 2 OHB 1848: 5803., H M L IV-l/a 152. k. 2719.
lési működésem folytassam. " Miskolcon találkozhatott Gencsyn kívül Irányi Dániellel is és
a k ö v e t k e z ő napokban tett intézkedései a velük folytatott m e g b e s z é l é s e k e n alapultak.
Pulszky S á n d o r ezredessel azonban feltehetően nem sikerült találkoznia. M i n t látni fogjuk
Pulszky a k o r m á n y b i z t o s o k t ó l eltérően ítélte meg a helyzetet, különösen a n e m z e t ő r ö k és a
népfelkelők használhatóságát.
A december 12-én megtett intézkedések végrehajtása elé azonban komoly n e h é z s é g e k
tornyosultak. A z egyik ilyen p r o b l é m a az összegyülekezés közeli határideje volt. Teljesíté
se a megyei, illetve a járási tisztségviselők határozott k ö z r e m ű k ö d é s é t igényelte. Ez szük
séges volt az otthon m a r a d ó k készültségben tartására is. Ennek megfelelően A l m á s y de
cember 15-én részletes utasítással látta el a fő- és alszolgabírókat, illetve Eger, G y ö n g y ö s ,
Szolnok és M e z ő t ú r elöljáróságait. Felhívta a figyelmüket arra is, hogy készüljenek fel a
népfelkelés esetleges mozgósítására is. N y o m a t é k o s a n felhívta őket arra, hogy Schlik moz
dulatai s z ü k s é g e s s é teszik „a jelen honvédelmi intézkedések igen gyors teljesítését, csak így
lehetvén a Magyar tábort személyesen vezetendő Hadügy Minister Mészáros Lázár Úr
4 0
munkálatainak sikert biztosítani és az ellenséget minél előbb legyőzni. "
A l m á s y s z ü k s é g e s n e k tartotta a megye lakosságának buzdítását és bátorítását is. Ebből
a célból december 14-én egy felszólítást fogalmazott a „megyei néphez". Ebben hivatkozott
a történelemre, k o n k r é t a n a hevesiek t ö r ö k ö k elleni helytállására. Bátorított a közelmúlt
e s e m é n y e i v e l is. „Legyőzetett a Horvát rabló sereg túl a Dunán, foglyul esett legnagyobb
része; kiűzetett a pártos Jellacsics az országból. És e gyors győzelmet a fegyvertelen a gya
korlatlan nép nyerte, - a nép, mellynek fegyverei csak a hazafiság, egyetértés és kitartás
4 1
valónak. így győzendjük le Schliknek rabló polyák seregét innen a Tiszán... " A z idézet
ből kicseng az a politikusok körében elterjedt optimizmus is, amely az október 7-i ozorai
diadalból kiindulva lehetségesnek tartotta kisebb császári hadoszlopok fegyverletételre
kényszerítését csekély létszámú rendes katonasággal is, ha azt nagy létszámú n e m z e t ő r s é g
és népfelkelés támogatja. A felhívás nyomtatott példányait A l m á s y mellékelte a m á r idézett
december 15-i rendeletéhez, hogy azokat a szolgabírók tegyék k ö z z é .
A l m á s y december 15-ike utáni intézkedéseit nagyban befolyásolta Pulszky S á n d o r ezre
des Heves m e g y é h e z írott levele. Ennek csak tartalmát ismerjük a megyei bizottmány de
cember 15-i ülésének j e g y z ő k ö n y v é b ő l . E szerint Pulszky arra kérte a m e g y é k e t , hogy csak
42
lőfegyverekkel ellátott, s azzal bánni tudó n e m z e t ő r ö k e t küldjék a miskolci t á b o r b a . A po
litikusok e l ő b b i e k b e n vázolt o p t i m i z m u s á v a l szemben ugyanis Pulszky semmiféle sikert
nem remélt a n e m z e t ő r ö k t ő l és a népfelkelőktől, sőt azok v é l e m é n y e szerint csak akadá
lyozzák a hadi m u n k á l a t o k a t . Nézetei a december 11-i b u d a m é r i vereségéből táplálkoztak.
Irányi és Pulszky gyakran eltérő intézkedéseinek Szemere Bertalan és M é s z á r o s L á z á r
kinevezése vetett véget. Szemere december 16-án, M é s z á r o s december 18-án érkezett meg
á l l o m á s h e l y é r e . Szemere Miskolcra érkezése előtt, december 15-én rövid időre Egerbe is
betért. Nincs adatunk A l m á s y és Szemere személyes találkozására. Előbbi ezen a napon a
füzesabonyi táborba utazott. Ez azonban nem zárja k i s z e m é l y e s találkozásukat, mivel M i s
kolc felé Szemere feltételezhetően átutazott F ü z e s a b o n y o n . Innen meríthette m á s n a p i , a fel
s ő - m a g y a r o r s z á g i l a k o s s á g h o z intézett felhívásának azon részletét is, miszerint: „Csak He
vesben 4-5000 válogatott nemzetőr áll készen, és ezernél több lovas. " Felhívásában Szemere
40 OL H 123 Almásy Pál 1848. december 15-i rendelete.

41 OL H 123 Almásy Pál 1848. december 14-i felhívása (nyomtatvány).
42 H M L IV-l/a 152. k. 2725.
némileg reagált Pulszky ezredes Heves m e g y é h e z írott levelére is. Kijelentette benne, hogy:
„A nemzetőrség és népfelkelés alkalmazására nézve a hadügyminiszter úr terve szerint" fog
intézkedni. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy kiindításukat Mészárostól tette függővé,
43
addig azokat csak k é s z e n l é t b e n kellett tartani.
S z e m é r e Heves m e g y é h e z írott december 17-i rendelete - melynek tartalmát csak a de
cember 19-i bizottmányi ülés j e g y z ő k ö n y v é b ő l ismerjük - a k ö v e t k e z ő k e t tartalmazta:
„a fővezérséget átvett Hadminister Mészáros Lázár további rendeletéig gyalog fegyveres
erejét egy helyt összpontosítsa - a lovasság pedig azonnal Keresztesen, Ernődön, Ónodon
keresztül alsó Zsolczára inditassék..." Ugyanezen a napon a k o r m á n y b i z t o s o k h o z írott ren
deletében Szemere ö n k é n t e s vadász csapatok felállítását is k í v á n a t o s n a k tartotta. ( A vadá
szok h e g y v i d é k i terepen j ó l alkalmazható, célzott lövésekkel harcoló katonák voltak.) Ez
feltehetően szintén egri tapasztalatai alapján fogalmazódott meg benne. Itt A l m á s y m á r de
cember 14-én utasította erre R ó z s a Károly polgármestert, s annak szerveződése G á h y J ó
zsef n e m z e t ő r százados vezetésével m á r meg is indulhatott Szemere látogatásakor. Szemere
rendeletét m e g e l ő z v e , feltehetően azzal előzetesen m e g b e s z é l v e , A l m á s y december 16-án
G y ö n g y ö s t is arra utasította, hogy a n e m z e t ő r s é g és a népfelkelés m o z g ó s í t á s a helyett 3 nap
44
alatt szervezzen egy 120 főből álló vadász csapatot.
M é s z á r o s L á z á r Miskolcra utaztában szintén betért Egerbe. A Közlöny egri levelezője er
ről december 19-én tudósított: „A hadügyminister tegnapelőtt érkezett Egerbe, tiszte szerint
körülnézni; innen fellebb vette útját a Mátra környékét megszemlélni, s már, mint hallók,
Miskolczon várja vadászcsapatainkat. " A z idézetből kitűnik, hogy M é s z á r o s is egyetértett
A l m á s y és Szemere v a d á s z csapatokra tett intézkedéseivel. Szemere OHB-nak írt decem
ber 19-i j e l e n t é s e alapján, miszerint a „hadügyminiszterrel eddigi nézeteink rokonok", arra
következtethetünk, hogy m á s katonai k é r d é s e k b e n is egyetértettek. Ez pedig azt jelentette,
hogy Heves m e g y é n e k Szemere december 17-i rendeletének megfelelően a legsürgősebben
k i kellett állítania az egri és a g y ö n g y ö s i vadászokat, valamint az önkéntes lovas nemzet
45
őröket. Ennek megfelelően A l m á s y is ezekre koncentrálta f i g y e l m é t .
Egerben a v a d á s z s z á z a d b a meg volt a kellő j e l e n t k e z ő . A Közlöny levelezője 150 felet
tinek, A l m á s y december 20-i j e l e n t é s é b e n 166 főben, egy a j a n u á r 4-i kassai ütközet előtt
készült kimutatás 120 főben adta meg a létszámát. A század parancsnoka, G á h y József
n e m z e t ő r százados december 23-i Miskolcon kelt kimutatása szerint az alakulat 141 főből
állt. Sok volt k ö z ö t t ü k a városi hivatalnok, illetve beállt közéjük a lakosok k ö r é b e n igen
46
népszerű Sisvay M á r t o n lelkész i s .
Nagyobb p r o b l é m á k jelentkeztek G y ö n g y ö s ö n . Jakab M i h á l y polgármester december
17-én m é g csak 20 fő jelentkezéséről tudott b e s z á m o l n i a városi k ö z g y ű l é s n e k , s felszólí
totta a testületet, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a december 19-i kiállításra.
A k ö z g y ű l é s a k ö v e t k e z ő határozatot hozta: „... hogy azok kik jelen vadász csapatban nyoltz
hetekre vállalkozni kívánnának, napjára fejenként az állománytól nyert, s fizetendő napi dij-
jakkal együtt 40 ezüst xkkal (krajcárokkal), mellyek közadóban lesznek kivetendők, fognak
jutalmaztatni..." M á s r é s z t arra szólította fel a városi n e m z e t ő r s é g tisztjeit, hogy világosít
sák fel beosztottjaikat arról, ha a kívánt 120 főből álló vadász csapat alakul, s a megaján
lott fizetéssel Táborba induland, mind a Nemzetőrség; mind pedig az összes népfelkelés [ k i -
43 O L H 2 OHB 1848: 5640., 6029.

44 H M L I V - l / a 152. k. 2800., H L 1848/49 5/288., OL H 2 OHB 1848: 6029.
45 KÖZLÖNY 1848. december 30., OL H 2 OHB 1848: 6190.
46 KÖZLÖNY 1848. december 30., H M L IV-l/a 152. k. 2793., H L 1848/49 6/6, 51/135., OL H 83 2. d. 2/a.
indítása] Kormánybiztos Almásy Pál rendelete nyomán meg szüntetni fog... " A határozatból
kitűnik, hogy a k ö z g y ű l é s a t ö r v é n y b e n előírtnál (8 krajcár) csak j ó v a l magasabb napi díj
j a l tudta elképzelni a kívánt létszám kiállítását. A napidíj meghaladja a n e h é z s é g e k k e l szá
m o l ó Szemere által előirányzottakat is. O a lovas n e m z e t ő r ö k n e k 16, a gyalogosoknak 12
krajcárban határozta meg a napidíjukat. Ilyen p é n z ü g y i feltételek mellett végül kiállt a kí
vánt létszám, amely csupa fiatal e m b e r b ő l állt. Ez arra enged következtetni, hogy többsé
gük nem rendes nemzetőr, hanem felfogadott helyettes volt. A g y ö n g y ö s i s z á z a d b a beállt
7 ferencrendi szerzetes is (Kruppai Caius, Parsiczki Simon, Haraszti Jakab, Szombati A m b
rus, Nagy E m i l , E r d ő s Aurél p a p n ö v e n d é k e k és Horváth Joachim laikus szerzetes). A ne
hezen kiállt csapat december 20-án indult el Miskolcra.
A csapat létszámán kívül p r o b l é m a támadt a fegyverzettel is. A városi elöljáróság szerint
ezek megfelelőek voltak, de nem ítélték annak a miskolci táborban. Szemere rendeletére
Recsky A n d r á s , aki akkor m á r A l m á s y mellett tevékenykedett, december 24-én arra szólí
totta fel a várost, hogy alkalmas fegyverekkel lássák el vadászaikat. Ennek k ö v e t k e z t é b e n
az összes városban található puskát össze kellett gyűjteni 3 nap alatt, hogy azokat elszállít
47
sák Miskolcra. Ennek mikénti végrehajtásáról nincsenek adataink.
A l m á s y F ü z e s a b o n y b ó l írt december 20-i j e l e n t é s é n e k kivonata a k ö v e t k e z ő k e t tartal
mazta a v a d á s z o k r ó l : ,A vadász csapatból 116 Xber (december) 20-án Miskolczon leszen.
A gyöngyösiek 120, Xber 21-én Miskolczon lesznek." M é s z á r o s L á z á r december 22-én a
m e g é r k e z e t t v a d á s z o k r ó l a k ö v e t k e z ő k e t jelentette az OHB-nak: „... ki állított heves (sic!)
megye Egerből és Gyöngyösből 300jó felfegyverzett vadászokat, mellyekre sokat bizniü re
ményem van. " Egy december 25-i létszámkimutatás alapján a két század együttes létszáma
4 8
lényegesen kisebb, m i n d ö s s z e 246 f ő .
A két vadászszázadtól nagyobb erőfeszítést igényelt az önkéntes lovas n e m z e t ő r ö k kiál
lítása. A települések elöljárói a szolgabíráktól és az esküdtektől e l ő b b csak határozott f i
gyelmeztetést kaptak a lovasok kiállítására. Példa erre Kürthy Ferenc alszolgabíró Tiszaná-
n á h o z intézett december 15-i utasítása: ,Az ellenség előrenyomulása szükségelvén, hogy a
nemzetőrség lovon menjen táborba, ezennel meghagyom, hogy t.nánai lovas nemzetőrök
készen legyenek, hogy midőn tudatom vélek, hogy minő számmal s mikor induljanak - ké
szen lehessenek s rögtön menjenek. " A figyelmeztetés után hamarosan a részletes utasítást
is m e g k a p t á k . A tiszanánaiakat az ü g y b e n eljáró Szekerka M i k l ó s esküdt december 17-én a
k ö v e t k e z ő k r e utasította: „Ezennel meghagyom, hogy rögtön minden módokat elkövetve
17 lovas nemzetőr t.nánáról (sic!) ki allitassék, kik önként ajánlkozónak, de lovok alkalmas
nem volna, a helységben található alkalmas lovat kell neki adatni, azt megbecsülvén, s hol
nap reggeli 9 órára Poroszlón legyenek, bagázia egynek sem szükséges, mert azonnal 10
ezüst ftot s 8 pxrt ( p e n g ő krajcárt), s lóportiót kapnak, de mégis ha a kiállítás nem teljesí
tethetnék, írják öszve az alkalmas 17 legényt s nyerget, kijelentvén, ki a kormánybiztosi ren
4 9
delet ellenére ki nem állna, mint hazaáruló fog büntettetni. " ( A z említett k o r m á n y b i z t o s
ebben az esetben Recsky A n d r á s volt.) H a s o n l ó volt az eljárás m á s települések esetében is,
így a lovas n e m z e t ő r ö k december 18-án, s a k ö v e t k e z ő napokban gyülekezni kezdtek Fü
zesabonyban. A v a d á s z o k é v a l m e g e g y e z ő magas foglaló pénz itt is szerepet játszott a kí
vánt létszám kiállításában.
47 H M L V-101/a 16., DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 50.

48 HL 1848/49 6/6., 6/419., OL H 2 OHB 1848: 6553.
49 OL H 123 Kürthy Ferenc 1848. december 15-i és Szekerka Miklós 1848. december 17-i rendelete.
Azonban jelentkeztek m á s természetű p r o b l é m á k . A F ü z e s a b o n y b a n g y ü l e k e z ő lovasok
ról A l m á s y december 20-i jelentésében a k ö v e t k e z ő k e t írta: „A hevesi lovas csapatot, melly
1000-re alkalmasint felszaporodik, fegyvertelen és rendezetlen, s együtt lovaglásra épen
gyakorlatlan volta miatt csak a legközelebb jövő hétfőn, az az Xber 25-én fog útnak indít
tatni. Az úti rend - merre a hadi terv szerint tartamok kell, vele előre tudatandó leszen. "
A fegyvereken ebben az esetben kardokat kell értenünk. A december 12-i megyei bizottmá-
nyi határozat, mint említettük szabad ajánlat, illetve az A l m á s y által meghatározott becsár
révén kívánta beszerezni őket. Azonban elég hamar kiderült, hogy az így b e s z e r z e n d ő kar
dok nem lesznek e l e g e n d ő e k . Ezért A l m á s y az O H B - t ó l 400 kardot kért. Ezt a jelentését
nem ismerjük, de december 20-án megújította kérelmét: ,A hevesi önkénytes lovas csapat
számára közelebb kért 400 kardot kérem haladék nélkül ide küldetni: mert fegyver nélkül
nem boldogulhatunk. " Kossuth december 21-én utasította L á h n e r G y ö r g y ezredest, a had
ü g y m i n i s z t é r i u m tüzérségi és felszerelési osztályának a vezetőjét, hogy küldje el az igényelt
kardokat F ü z e s a b o n y b a . A fegyverzet azonban a k o r m á n y által küldött kardok ellenére is
tarka képet mutatott, akadtak olyanok, akik csak csákánnyal voltak felszerelve. N e h é z volt
a nyergek, l ó s z e r s z á m o k és e g y é b felszerelési tárgyak beszerzése is. Ezért A l m á s y Makay
Lajos megyei főpénztárnokot arra utasította, hogy szedje be az egri lakosoknál található
nyergeket és l ó s z e r s z á m o k a t . A megyei bizottmány december 19-i határozata erre utasítot
5 0
ta Schaffner J á n o s egri főbírót i s .
A rendezetlenségen és a gyakorlatlanságon szigorú vezénylettel és rendszeres gyakorlato-
zással lehetett volna némileg javítani. A z utóbbihoz azonban időre lett volna szükség, ez pe
dig a legkevésbé állt rendelkezésre. M é s z á r o s Lázár - Kossuth Lajos előrenyomulásra való
felszólítására - december 23-án azt válaszolta, hogy „csak a ruházat, fegyverzet, és néműleg
a hevesi lovas osztály meg nem érkezése hátráltatja innenti elé mozdulásomat, addig is a
Forróig a kassai országúton a tér el van foglalva, és néműleg védve úgy; hogy amint a mon
dott hevesi lovag csapat elérkezik, aznap hidas németibe (sic!) lesz az előőrségem. " Kossuth
M é s z á r o s jelentésének külzetére december 24-én a következőket jegyezte rá: „A/másy Pál
nak írni, hogy csak a Hevesi csapat meg nem érkezése hátráltatja a sereg támadása (sic!). "
A z idézetben foglaltak szükségessé tették a lovas nemzetőrök lehető leggyorsabb kiindítá-
sát. A szervezési és a felszerelési nehézségek miatt azonban a december 25-i kiindulást nem
tudták teljesíteni, az m á s n a p r a tolódott, s december 28-án érkeztek meg a miskolci táborba.
A l m á s y december 26-i OHB-nak írt jelentésében az elindult lovas nemzetőrök számát 1227
főben és 1240 lóban adta meg. A z állomány kimutatás szerint ebből két század a Nagykun
51
ságból volt felállítva, így csak hat század volt Heves m e g y e i .
Problémát jelentett a lovas nemzetőrök parancsnokának személye is. December 12-én er
re a tisztségre A l m á s y és a megyei bizottmány is egyaránt Lenkey Károly nemzetőr őrnagyot
szánta. Lenkey zászlóaljának parancsnokságát átadva Babits István nemzetőr századosnak,
hozzá is kezdett a lovas nemzetőrök szervezéséhez. A l m á s y december 20-án arra kérte az
OHB-t, hogy a „hevesi lovas csapathoz Lenkey őrnagyot alezredesül, Tamásfy urat pedig őr
nagynak" nevezze k i . Ennek következtében az O H B rendeletére N á d o s y Sándor ezredes, a
hadügyminisztérium katonai osztályának a vezetője, arra szólította fel Kiss Károly alezre
dest, a belügyminisztérium nemzetőrségi osztályának elnökét, hogy Lenkeyt „nemzetőrségi
50 H L 1848/49 6/6., O L H 2 OHB 1848:6225., H M L IV-l/a 152. k. 2802., DEZSÉRI B A C H Ó László

1939. 50.
51 OL H 2 OHB 1848:6553., 7118., H L 1848/49 6/479.
alezredesül, s a tiszáninneni önkéntes mozgó sereg főparancsnokául leendő kinevezés végett,
a Honvédelmi bizottmányhoz" terjessze fel. A felterjesztést a belügyminisztérium nemzetőr
ségi osztálya, n é m i késlekedéssel december 27-én meg is tette, de úgy tűnik az elakadt az
O H B adminisztrációjában. A nemzetőrségi osztály N á d o s y december 26-i ismételt kérésére,
amit A l m á s y alábbiakban idézendő december 21-i jelentése váltott k i , átiratában a követke
zőképpen reagált: „a honvédelmi bizottmánynak megtette az ajánlást, de arra, mert hason
nemű több ajánlatoknak mind edig mi eredménye sem lőn, hiszem hogy a hadügyministe-
riumnak inkább sikerend e tárgyban valami kinevezést kivívni. " Lenkey kinevezése végül is
december 23-i d á t u m m a l történt meg. A z nem derül k i a kinevezésből egyértelműen, hogy a
hangzatos „tiszáninneni önkéntes mozgó sereg" főparancsnoksága csak a Heves m e g y é b ő l
52
kiindított, vagy az összes Miskolc k ö r n y é k é n állomásozó nemzetőrt jelenti-e.
Lenkeynek azonban úgy tűnik, ekkor m á s beosztás elnyerésére is volt lehetősége. Ezzel
kapcsolatban A l m á s y december 21-én a következőt jelentette: „testvérétől Lenkey János ezre
destűi ismét szorgalmaztatván, hogy Pestre siessen más újabb fontos katonai állomásnak el
foglalása végett". Ez az eszéki várőrségi dandárparancsnoksága lett volna. A lovas nemzet
őrök parancsnokságának a tisztázása érdekében Almásy arra kérte Kossuthot, hogy „...méltóz
tassék, mind az én mind Lenkeynek magunk mihez tartása tekintetéből határozattan nyilatkoz
ni az iránt, vallyon Lenkey Károly őrnagy itt maradhat e tovább, és kineveztetik e a Hevesi lo
vas csapat főparancsnokának s Ezredesnek, helyébe pedig Tamásfy kapitány nemzetőrségi őr
nagynak vagy nem?" Kossuth december 25-én valóban kérte a hadügyminisztériumot, hogy
Lenkeyt nevezzék ki eszéki dandárparancsnokká, de ebből végül is nem lett semmi. A lovas
nemzetőrök parancsnokává Lenkey helyett a belügyminisztérium nemzetőrségi osztálya de
cember 24-én az alattyáni illetőségű báró Flödnig Ede nemzetőr őrnagyot nevezte k i . Kiss
Károly alezredes a kinevezési okiratban a következőre utasította Flödniget: „A jászkunok már
kiindultak, ön tehát siessen Miskolczra, hol azonnal a most nevezett hadnak vezérletét átve
gye", amelyről rögtöni tudósítást kért. A Jászkunok" kitétel abból származhat, hogy 2 század
a Jászkun Kerülethez tartozó Nagykunságból lett Recsky által toborozva. Ez a névhasználat
azonban megtéveszthette Kossuthot is, mert december 25-én azt jegyezte rá A l m á s y jelenté
sének hátlapjára, hogy ,J\ádossy ezredes úr a hevesi lovas ezred vezényletére proponáljon
rögtön valami jó, testestül lelkestül magyar lovas főtisztet, kinek ezen sereg vezényletében né
hány héten át kimutatandó buzgalmát a kormány kellőleg méltányolandja. " M i n t utaltunk rá,
Nádosy m á s n a p a belügyminisztérium nemzetőrségi osztályának ismét Lenkeyt hozta javas
latba. Flödnig kinevezése ugyanakkor m á r továbbítva lett Egerbe. Ez azonban nem jutott el a
címzetthez. Ezzel kapcsolatban A l m á s y Miskolcról azt jelentette az OHB-nak, hogy:
„Flödnig Eduard már hat hét óta a Nagy Becskereki táborban lévén, annak a hevesi lovas
nemzetőrsereg parancsnokává kineveztetéséről szóló oklevelet kézbesíteni nem lehetett, miért
is azt ide mellékelve vissza küldöm. Ekép a hevesi lovas Flödnig Eduard őrnagy parancsnok
sága alá át nem vévén, ha a tisztelt Bizottmánynak úgy tetszik akár Flödnig Edét Becskerekről
felhivatni, akár helyette más parancsnokot kinevezni méltóztassék. "
A z idézetből kitűnik, hogy a hevesi önkéntes lovasok végül kinevezett parancsnok nélkül
indultak el a miskolci táborba. Erről december 25-én számolt be A l m á s y az OHB-nak:
„Lenkey Károly őrnagy úr, a hevesi lovas csapat eddigi főparancsnoka már Füzesabonyból
megindulván, magát Elnök úrnál befogja mutatni, távollétében a már alakított, de kard hi
ányában kellően fel nem fegyverzett hevesi lovas csapat 4 zászló alja közül mindegyiket a
52 HL 1848/49 6/6., O L H 2 OHB 1848: 6276., 9588., 9626.
maga őrnagya fogja vezérelni, mert Tamásy a magyar nyelvben és egyéb tulajdonaiban sok
kal gyengébb, mint sem hogy az egész csapatot nép szerűleg vezetni, s annak egységét fel
tartani, lelkesedését éleszteni képes volna. " A z ezred négy 2-2 századból álló osztályra volt
tagolva, azonban az osztályparancsnokok közül is csak kettőt ismerünk: gróf Wartensleben
Ágostont és A l m á s y Félixet. A többször említett Tamásfy Lajos az osztályparancsnokságot
sem vállalta, s december 26-án visszautazott Pestre. A nyolc századparancsnok közül is csak
h á r o m ismert: gróf Keglevich Gyula, Soldos Sándor és Pethes János. A névtelenség oka el
sősorban későbbi szerencsétlen szereplésük, hiszen az ismertek nagyobb helytállásuk révén
vannak m e g e m l í t v e . December 28-án rendeltetési helyükre m e g é r k e z v e az 1. osztály Sajó
szentpéteren, a 2. osztály Sajóecsegen és Sajókeresztúron, a 3. osztály B e s e n y ő n és Szirma
5 3
besenyőn, a 4. osztály D i ó s g y ő r ö n és Füzesgyőrön szállásolt e l .
A vadász és lovas csapatok m e g s z e r v e z é s é n és kiindításán kívül A l m á s y n a k foglalkoz
nia kellett a gyalogos n e m z e t ő r s é g , valamint a népfelkelés m o z g ó s í t á s á n a k előkészítésével
is. M i n t említettük ezek kiindításának szükségességével december 17-ike után m á r kevés
bé számolt, de fel kellett készülnie erre is. Ezt tartalmazta Szemere m á r idézett december
17-i utasítása is, amely a gyalogos n e m z e t ő r ö k egy helyen történő összpontosítását rendel
te el. December 20-i j e l e n t é s é b e n A l m á s y arról számolt be, hogy: ,A gyalogos nemzetőrök
további rendeletig Makiáron fognak gyakoroltatni. " M á s n a p i j e l e n t é s é b e n Szemere „továb
bi rendeletéig Makiáron együtt tartandó mintegy 1500 főnyi mozgó" nemzetőrről számolt
be. Ez azt jelenti, hogy a 2. negyednek csak egy részét összpontosította, s tartotta kiindu
lásra készen. Parancsnokuk feltehetően a I I . nemzetőrzászlóaljat v e z é n y l ő Beniczky Attila
őrnagy volt. Ellátása é s felszerelése ennek az 1500 főnek is nagy n e h é z s é g e k b e ütközött.
54
Kiindításukra végül is nem került sor.
A miskolci t á b o r b a a v a d á s z o k o n kívül gyalogos n e m z e t ő r ö k csak M e z ő t ú r r ó l érkeztek,
akiket Recsky A n d r á s m o z g ó s í t o t t . Ezek a december 25-i l é t s z á m k i m u t a t á s b a n 238 fővel
szerepeltek Ugocsa M i h á l y n e m z e t ő r százados p a r a n c s n o k s á g a alatt. Egy k é s ő b b i kelte
zetlen k i m u t a t á s b a n , amely m é g a j a n u á r 4-i kassai ütközet előtt készült, a n a g y k u n s á g i
ö n k é n t e s e k k e l ö s s z e v o n v a szerepeltek 360 fővel. M á s k ö r n y e z ő m e g y é k b ő l is érkeztek
n e m z e t ő r ö k a M é s z á r o s táborába, így S z a b o l c s b ó l 1200 fő, G ö m ö r b ő l 800 fő, B o r s o d b ó l
600 fő lett tábori szolgálatra v e z é n y e l v e . Hevestől vélhetően azért nem igényelték a
M a k i á r o n ö s s z e v o n t gyalogos n e m z e t ő r ö k e t , mert a m á s m e g y é k b ő l érkezettek m á r ele
55
gendőek voltak.
A népfelkeléssel kapcsolatos feladatokat részletesen taglalta Papp Pál k o r m á n y b i z t o s
S z a b ó Károly ideiglenes alszolgabíróhoz intézett keltezés nélküli rendelete, amelyben pon
tokba szedve szerepeltek az e l v é g z e n d ő feladatok:
„1-ször A népfelkelést a honv: bizottmány utasítása szerént, Almásy Pál tart: korm: biz
tos rendelete folytán eszközölje, rendezze, s minden órán kimozdulható állapotba helyezze.
2- ször Minden községbe ha mingyánt a felkelő nép száma ötszázat No 500-at meg nem
ütné is egy polgári biztost, és egy hadi parancsnokot nevezzen.
3- szor Ön személlyesen, vagy közvetve a Polgári és Hadi biztosok által a népet tizedek
re ossza, s illetőleg osztassa fel, - minden tizedbe No 12 = tizenkét embert számítva, egy
53 OL H 2 OHB 1848: 6276., 7118., OL H 75 H M 1848: 12551/3651., H L 1848/49 6/479., BONA Gábor 1987.,
1988., HERMANN Róbert-PELYACH István 1990. 314-315.
54 H L 1848/49 6/6., OL H 2 OHB 1848: 6276.
55 H L 1848/49 12/93., 51/135., HERMANN Róbert-PELYACH István 1990. 305-306.
egy tizedest nevezzen, vagy neveztessen, szoros kötelességeikbe téve tizedeiket rendbe tar
tani, szükség idején rögtön ki állítani.
4- szer Fegyverezze, és fegyvereztesse fel a népet puskákkal, lándzsákkal, kaszákkal, -
hosszú nyélre kiegyenesített vasvillákkal, - csákány, és túró kapákkal, fejszékkel.
5- ször Tábori Lelkészrül, és ha lehetséges orvosrul rendelkezni.
6- or Minden ötszáz No 500 ember után tíz No 10, és így aránylag szükséges szekereket
rendellyen, minden 6 emberre egy bográcsot eszközöljön.
7- ször Kerületébe lévő nemzetőrséget külön össze írassa, s illető tiszttyeik által gyako
roltassa.
8- szor A felkelő népet ismét külön íratni, csekély bár, de nélkülözhetetlen Hadi mozgá
sokra illető polgári, és Hadi Biztossaik által tanítássá, - számokkal J-ő, 2-ik, 3-ik s. t. sza
kasz, megjelöltesse, hogy mindenki szakasszanak számát ismerje, és megértse.
9- szor Felvigyáz ön, s illetőleg Polgári biztosok által felügyeltetett; hogy Lelkésszeink a
honv: bizottmány rendelete szerint a szabadság harczába elhunyt dicső vitézeinkért gyász
beszédeket, imákat tartsanak, különössen a népet egyházaikban a szabadság az édes haza
védelmére buzdítsák, lelkesítsék.
10- er Lázítókat, hűtleneket, árúlókat azonnal elfogassa, s törvény elé állítsa.
Mindezeknek végrehajtására felhatalmazom önt ezen hatalommal, mellyel engemet a
5 6
Honvédi Bizottmány felhatalmazott. "
Almásy, Recsky és Papp Pál rendeleteire a megyei és városi tisztségviselők megtették a
kívánt intézkedéseket, legalábbis összeírták a népfelkelésben részt v e e n d ő k névsorát, s
m e g v á l a s z t o t t á k helyi vezetőiket. December 26-i j e l e n t é s é b e n A l m á s y a népfelkelés meg
szervezését befejezett tényként jelentette az OHB-nak, vagyis olyannak, ami b á r m i k o r k i
5 7
indítható, ha szükség van r á .
A l m á s y rendelkezett a m e g y é b e n á l l o m á s o z ó igen csekély s z á m ú rendes k a t o n a s á g g a l
is. A 34. Porosz herceg-gyalogezred egri raktárát ő r z ő 80 katonát az egri d a n d á r p a r a n c s
nok, Franz Hollner v e z é r ő r n a g y révén Miskolcra rendelte. A Stetina Lipót hadnagy vezet
te Porosz-gyalogosok csekély s z á m u k ellenére derekasan m e g á l l t a k a helyüket a j a n u á r i
58
harcokban.
Kossuth 1848. december 20-án kedvenc eszméjével, nevezetesen gerilla csapat szerve
zésével fordult A l m á s y h o z : „Ha még akadna az alsó Hevesben olly bár mi kis csapat, melly
négy heti szolgálatra önkéntes csapatul ajánlkoznék, mint guerilla, azt meg ide kérném kül
deni, mert itt is közelegne a vész azon esetre, ha Görgeynek Győrt fel kellene adnia. "
A l m á s y erre december 25-i j e l e n t é s é b e n reagált: „A mi guerilla csapat alakítását illeti, ez
iránt pár nap múlva mindent, a mit lehet el fogok követni, azonban addig, míg azt állítani
lehetne, jó lenne a Mesterházy őrnaggyal Verbászon (valójában az aradi ostromseregnél -
H . J.) lévő s tökéletesen felszerelt mezőtúri 75 lovast guerillakép használni s felparancsol
ni. " December 22-én Kossuth szabad vadászcsapatként nevezett gerillák felfegyverzése ér
d e k é b e n fordult A l m á s y h o z : a honvédelmi bizottmány legközelebb arról értesült, mi
ként Gyöngyös városában az Orczy család családi fegyvertárában több vadász lőfegyverei
vágynak annálfogva megkeresem önt, szíveskedjék az illetőket rábírni és kieszközölni, hogy
ezen fegyvereket azonnali kárpótlás mellett a kormánynak adják át. " A hír valódiságának
56 OL H 123 - Papp Pál keltezés nélküli rendelete.

57 OL H 2 OHB 1848: 7118.
58 HL 1848/49 6/6.
A l m á s y örült volna a legjobban, mert ezzel enyhíthette volna saját felszerelési gondjait is,
de december 25-én csak azt jelenthette az OHB-nak, hogy: ,Az Orczy család lőfegyverei,
mellyek hadban csak valamennyire használhatók is, Heves megye által már az előtt köl
csönre beszedettek, s most azok részint a miskolci táborban lévő egri és gyöngyösi lövészek
nél, részint a pisztolyok a hevesi lovascsapat embereinél vannak kiosztva. így azokat fel
5 9
nem küldhetem. "
A k ü l ö n b ö z ő csapatok szervezésén és kiindításán kívül A l m á s y n a k m á s feladatokat is
meg kellett oldania. Ilyen volt például a horvát hadifoglyok kérdése, akik az o k t ó b e r 7-i
ozorai fegyverletétel után lettek elhelyezve az egri várban. Schlik betörése után, mint lehet
séges veszélyforrás merültek fel. A budaméri g y ő z e l e m r ő l értesülve december 12-én egész
éjjel táncoltak és énekeltek ö r ö m ü k b e n , éltetve Jellacicot. A l m á s y december 12-i j e l e n t é s é
ben rájuk is kitért: ,Az egri polgárságnak némi aggodalma lévén az eránt, hogy a számo
san itt lévő Horvát foglyok között, az ellenség közelebb jötte könnyen lázadást idézhetne
elő, abba a nem reménylet esetbe arra nézve kérek utasítást, hogy a fent érintett foglyokat
hová szállítassam. " Kossuth csak december 20-án reagált a hadifoglyok kérdésére: A hor
vátfoglyok csak maradjanak Egerben, Eger ne féljen. Arra nem megyén az ellenség semmi
esetben, s ha már Egerben sem tarthatnák a foglyokat, Pesten még kevésbé. " A l m á s y azon
ban az O H B utasítását be nem várva, december 14-én arra utasította R ó z s a Károly egri pol
gármestert, hogy a hadifoglyoknak „a fekvő betegeket kivéve Egerből ha lehet még ma meg
kell indítani, Kápolnán s Gyöngyösön keresztül Hatvanba, hol a Honvédelmi bizottmány
hoz a közelebb mult éjji (december 12-i - H . J.) felterjesztésemre érkezendő további rende
letig őriztetni fognak. " A hadifoglyok elszállításának lebonyolításával az alispáni hivatalt,
az egri polgármestert és az I . nemzetőrzászlóalj helyettes parancsnokát, Babits István nem
zetőr századost bízta meg. A horvátok végül a k ö v e t k e z ő napokban G y ö n g y ö s r e lettek szál
60
lítva, ahol a g i m n á z i u m (ma Pátzay János Zeneiskola) épületében lettek elhelyezve.
M é s z á r o s L á z á r Egerben egy 300-400 beteg befogadására alkalmas tábori kórház felál
lítását rendelte el, amelynek megvalósítását szintén A l m á s y n a k kellett felügyelnie. A kór
házat az egri érseki l í c e u m b a n helyezték el. December 21-i j e l e n t é s é b e n A l m á s y m á r a fel
szerelés előrehaladásáról számolt be az OHB-nak. A felszerelés Flór Ferenc tábori törzsor
vos útmutatásai alapján indult meg, amelynek költségei m e g h a l a d t á k a 3000 Ft-ot. A l m á s y
közzétette S z e m e r é n e k a felső-magyarországi h ö l g y e k h e z írott december 18-i felhívását is,
amelyben a kórház részére k ö t ö z ő s z e r e k készítésére szólította fel őket. A kórház ideiglenes
61
főorvosa a 26. honvédzászlóaljhoz beosztott M á g ó c s y Vince l e t t .
A l m á s y n a k az eddig felsorolt t e v é k e n y s é g e k h e z j e l e n t ő s ö s s z e g ű pénzre volt s z ü k s é g e .
December 10-i k i n e v e z é s ü k k o r Recsky vei 30000 p e n g ő forintot kaptak a k i a d á s o k fede
zésére a p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m t ó l . Ez az összeg azonban e l é g t e l e n n e k bizonyult, s A l m á s y
december 2 1 - é n újabb 5000 forint kiutalását kérte az O H B - t ó l . Kossuth december 25-én
utasította a p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m o t a kért összeg u t a l v á n y o z á s á r a . A k i a d á s o k a t a követ
k e z ő tételek k é p e z t é k : a lovas n e m z e t ő r ö k és a v a d á s z o k foglaló p é n z e i ; a táborba küldött
k ü l ö n b ö z ő n e m z e t ő r ö k napidíjai és felszerelési költségei; a horvát hadifoglyok napidíjai;
az egri k ó r h á z felszerelése; valamint az e g y é b szervezéssel j á r ó k i a d á s o k (pl. n y o m t a t v á
62
nyok k é s z í t é s e ) .
59 OL H 2 OHB 1848: 5803., OL H 75 H M 1848: 12551/3651.

60 HL 1848/49 6/6., 5/289., OL H 2 OHB 1848: 5803., DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 53.
61 HL 1848/49 52/200., OL H 2 OHB 1848: 6276., OL H 75 H M 1849: 9358.
62 OL H 2 OHB 1848: 6276.
Szemere tapasztalva, hogy A b a ú j b a n és Z e m p l é n b e n sok tisztviselő elhagyta a helyét,
december 17-én arra utasította a k o r m á n y b i z t o s o k a t , hogy: ,Minden tisztviselőnek helyét és
körét kijegyzi, sőt más alkalmas egyéneket is megbíz a nép buzdításával. Tartozik minden
ki engedelmeskedni... Lemondást nem fogad el. Sem magányosak vonakodását. Parancsai
nak erőhatalommal is sükert eszközöl. " Tartalmazta a rendelet a k ö z l e k e d é s szigorú ellen
őrzését az ellenség által megszállt területek felé, valamint felszólította a k o r m á n y b i z t o s o
kat a rögtönítélő t ö r v é n y s z é k e k azonnali megalakítására is. A l m á s y m é g december 17-én
F ü z e s a b o n y b a n kapta k é z h e z Szemere rendeletét, s m á s n a p 4 pontba foglalva a szükséges
intézkedések megtételére utasította a megyei bizottmányt. A z 1. pont a tisztségviselőkkel
foglalkozott. Ebben kijelentette, hogy a táborból minden ott időző, illetve o d a é r k e z ő tiszt
ségviselőt visszaküld állomási helyére, mert a szervezési feladatok igényelik a munkájukat.
A „hadi mozgalmak" idejére ideiglenes jelleggel elrendelte a tisztségviselők (szolgabírák,
esküdtek) szaporítását is. A 2. pont a G ö m ö r , Borsod és Szabolcs m e g y é k k e l a k ö z l e k e d é s
ben rendelt el szigorú felügyeletet, a 3. pont az alispánokat kötelezte a n é p e s e b b települé
sek rendszeres ellenőrzésére, a 4. pedig a rögtönítélő törvényszék m ű k ö d é s é r e v o n a t k o z ó
63
an tartalmazott u t a s í t á s o k a t .
A l m á s y utasításának értelmében a megyei bizottmány december 19-i ülésén újabb tiszt
ségviselőket vont be az igazgatásba, így csak 3-4 település tartozott egy-egy hivatalnok ha
táskörébe. Ezzel A l m á s y a rendeletek gyorsabb végrehajtását kívánta elérni. Kijelölték azo
kat a tisztségviselőket is, akiknek a megye határain át történő k ö z l e k e d é s r e kellett felügyel
niük. A hivatalnokok visszaküldése azonban A l m á s y részéről nem érvényesült m a r a d é k t a
lanul. A z ö n k é n t e s lovas n e m z e t ő r ö k k e l táborba v o n u l ó k között ott volt p l . S c h n e é L á s z l ó
6 4
megyei főjegyző és helyettes alispán, valamint Pok G y ö r g y megyei polgári biztos i s .
Szemere december 17-én az ellenségről történő hírszerzésre is felszólította a k o r m á n y
biztosokat. Ennek k ö v e t k e z t é b e n A l m á s y is küldött k i k é m e k e t Kassa felé. A z így szerzett
információkról b e s z á m o l t az OHB-nak é s S z e m e r é n e k is. K é m e i szerint „Schlick ellensé
ges ereje 5-6-tod fél ezer gyalog, és körülbelül 6-700 könnyűlovasból áll, 18 leginkább hat
fontos ágyúval, volt ugyan nagyobb ereje is, de egy zászlóaljat Eperjes biztosítására, más
zászlóallyat Máramaros felé, Urban segítségére küldött. " Ez az egyik legpontosabb híradás
Schlik csapatairól. Csak annyiban nem felel meg a valóságnak, hogy Karl Urban ezredes
észak-erdélyi hadoszlopa s z á m á r a Kassáról nem küldtek erősítést, mivel Schlik a maga ere
jét is elégtelennek tartotta. Ebben az OHB-nak írt december 21-i j e l e n t é s é b e n A l m á s y be
65
számolt a császáriak kassai intézkedéseiről is, amelyeket a környék hódoltatására tettek.
A hivatalnokok helyben maradására tett intézkedését A l m á s y m a g á r a nézve sem tartotta
be, mert december 26-án lemondott k o r m á n y b i z t o s i megbízatásáról. Ez egy hirtelen döntés
lehetett, mert e l ő z ő napi OHB-nak írt jelentéséből m é g arra lehet következtetni a gerilla
csapat s z e r v e z é s e során tett kijelentéséből, hogy k o r m á n y b i z t o s k é n t kívánt t e v é k e n y k e d n i
a k ö v e t k e z ő napokban is. L e m o n d á s á t a k ö v e t k e z ő k k e l indokolta: „... miután a népfelkelést
egész heves (sic!) megyében, túl a tiszai vidéken Recsky Andor, a tiszán (sic!) innen pedig
én, és segéd Kormány Biztosul mellénk kinevezett Papp Pál organizáltuk, és bármelly órá
ban kimozdítható állapotba tettük; a megyének tiszán inneni három járásából egy zászlóallj
nemzetőrséget hadi lábra állítottam, és azt minden perczben a Miskolczi táborba indúlás-
63 O L H 2 OHB 1848: 6029., OL H 123 - Almásy Pál december 18-i rendelete (nyomtatvány), HERMANN
Róbert-PELYACH István 1990. 287-290.
64 OL H 123 - a megyei bizottmány december 19-i határozatai (nyomtatvány), H M L IV-l/a 152. k. 2721.
65 OL H 2 OHB 1848: 6276.
ra készen Makiáron tartok, s gyakoroltatok; miután Recsky Andor Kormány Biztos Úrral
vállat vetve sikerült nekünk Heves megye és a Nagy Kunság lelkes magyar fiaiból egy 1227
főből álló önkénytes lovas ezredet alakítani, szervezni és táborba indítani, én tartományi
biztosi kiküldetésem fő feladását teljesítvén. Szemere Bertalan t. h. k. Biztos Úr beleegyezé
sével, az általam alakított Önkénytes Ezrednek rendben és hazafiúi lelkesedésben együtt
tarthatása végett, ugyanazon Hevesi lovas ezrednél kívánok a táborozás ideje alatt tellyes
tehetségem szerint hatni szeretett hazám javára. Ez okból tartomány Korm. Biztosi tiszte
met Elnök Úr kezeibe letévén. Helyettem Puky Miklós urat kérem kineveztetni, kire mint kü
lönben is Kormány biztosra bíztam távollétem idejére mindazon intézkedések megtételét,
mellyek tartományi kormánybiztosi körömhöz tartoznának. " A megye első e m b e r é n e k a
mozgósított csapatokkal való eltávozása nem volt új Heves megye 1848-as történelmében.
Augusztusban ugyanezt tette Blaskovics Gyula elsőalispán is, amikor a n e m z e t ő r ö k első
66
negyede a B á c s k á b a lett m o z g ó s í t v a .
Mielőtt elkísérnénk A l m á s y t a hadszíntérre, röviden értékelnünk kell k o r m á n y b i z t o s i
tevékenységét. Ezt azokban a napokban kezdte meg, amikor m é g nem következett be a csá
szári főerők általános t á m a d á s a M a g y a r o r s z á g ellen. Schlik betörése látszólag beilleszke
dett abba a folyamatba, amely szeptembertől novemberig jellemezte a császári h a d e r ő tevé
kenységét. Ezen időszakban gyenge harcértéké és Jellacic főseregétől eltekintve viszonylag
kis létszámú hadoszlopokkal törtek be az országba. Egyes kezdeti kudarcok ellenére ezeket
sikerült kiszorítania az országból a szintén nem k ü l ö n ö s e b b e n nagy harcértékű, szervező
d ő b e n l é v ő magyar csapatoknak. A legnagyobb siker, a m á r említett október 7-i ozorai dia
dal volt, ahol sikerült Roth tábornok hadoszlopát fegyverletételre kényszeríteni. Sikerként
lett e l k ö n y v e l v e Jellacic csapatainak kivonulása, Perczel M ó r m u r a k ö z i hadjárata október
ben és novemberben, valamint Simunich altábornagy 5000 fős h a d o s z l o p á n a k a kiszorítá
sa M o r v a o r s z á g b a november elején. A z október 30-i schwechati vereség nem árnyékolta be
k ü l ö n ö s e b b e n az ezek által kiváltott optimizmust.
Ilyen k ö r ü l m é n y e k között, a december 11-i b u d a m é r i vereség ellenére, a politikai veze
tés lehetségesnek vélte a Schlik elleni siker kivívását. Ehhez azonban gyorsan mozgósítani
kellett a számításba v e h e t ő erőket. A l m á s y n a k ehhez kellett hozzájárulnia határozott intéz
k e d é s e k k e l . M i n t említettük, m e g é r k e z é s é r e megtették az első intézkedéseket, így neki m á r
egy m ű k ö d é s b e lendült folyamatot kellett a k ö r ü l m é n y e k változása folytán meggyorsítania,
illetve h a t é k o n y a b b á tennie. A két hét, amely alatt a k ü l ö n b ö z ő m o z g ó s í t á s o k végre lettek
hajtva, Heves megyei viszonylatban igen j ó teljesítménynek tekinthető. A k o r á b b a n (július,
o k t ó b e r - n o v e m b e r ) z ö m m e l csak a n e m z e t ő r s é g egy részét i g é n y b e v e v ő m o z g ó s í t á s o k en
nél vontatottabban mentek v é g b e . Viszont az is igaz, hogy a Miskolchoz hasonló távolság
ban lévő Szabolcs v á r m e g y e h a m a r é b b mozgósította és küldte táborba a tőle kívánt nem
zetőröket. Szabolcsban ráadásul erre a célra nem is volt kinevezve külön k o r m á n y b i z t o s .
M i n d e n k é p p e n e l i s m e r e n d ő A l m á s y személyes jelenléte a legfontosabbnak ítélt felada
tok végrehajtásának ellenőrzésénél, így p l . a lovas n e m z e t ő r ö k szervezésénél F ü z e s a b o n y
ban. Heves megye tisztségviselőit a m e g e l ő z ő h ó n a p o k b a n gyakran érte kritika lanyha te
vékenységükért. K ü l ö n ö s e n sok kritika érte a m e g y é t 1848 s z e p t e m b e r é b e n a szolnoki
önkéntes nemzetőri tábor parancsnoka, Görgei Artúr részéről. Tisztségviselői hajlamosak
voltak arra, hogy n é h á n y rendelet kiadásával „letudják" feladataikat. Feltehetően ugyanez
jellemezte m á s m e g y é k tisztségviselőinek j e l e n t ő s részét is. Almásy, mint volt elsőalispán,
66 O L H 7 5 H M 1848: 12551/3651., OL H 2 OHB 1848: 7! 18., HAJAGOS József 1995. 100-101.
kellő ismeretséggel rendelkezett a tisztségviselők egy részének lanyhaságáról, s azt ellen
67
súlyozni tudta s z e m é l y e s fellépésével, h a t á r o z o t t s á g á v a l .
A l m á s y több k o r m á n y b i z t o s b e v o n á s á v a l látta el feladatát. E g y ü t t m ű k ö d é s ü k mikéntjé
ről, s z e m é l y e s viszonyukról m e g l e h e t ő s e n h é z a g o s a k az információk. Előfordulhattak súr
lódások is közöttük. Erre utal a Pesti Hírlap 1849. j a n u á r 5-i s z á m á b a n : ,Amit egyik tesz, a
másik jobban akar tenni. Egyik a másikra utal a rossz eljárás alkalmakor, a dicsőséget pe
6
dig mindenik arrogálja..." ^ A z eseti viszályok ellenére azonban amire k i lettek nevezve,
elvégezték.
A l m á s y k o r m á n y b i z t o s i t e v é k e n y s é g é n e k a befejezésekor a kezdetekhez képest j e l e n t ő
sen m e g v á l t o z o t t az ország katonai helyzete. Bekövetkezett a W i n d i s c h - G r ä t z tábornagy
vezette császári főerők támadása, bár annak valóságos méretei és hatásai m é g nem bonta
koztak k i igazán. í g y ezek m é g nem befolyásolták A l m á s y tevékenységét, de a k ö v e t k e z ő
napokban a magyarok visszavonulásáról é r k e z ő hírek m á r lohasztólag hatottak a lelkese
désre. Mindenesetre a katonai helyzet változása a korábbitól is s z ü k s é g e s e b b é tette a Schlik
elleni gyors g y ő z e l m e t .
Arról, hogy A l m á s y miként ítélte meg kormánybiztosi tevékenységét, csak egyetlen for
rás áll r e n d e l k e z é s ü n k r e , a császári hadbíróság 1850-ben felvett g y ö n g y ö s i tanúvallomásai.
Ezek azonban olyan vallomások, amelyek A l m á s y szerepét kisebbíteni, enyhíteni töreked
tek, ezért csak némi fenntartással fogadhatjuk el hitelesnek. Egyikük, Hanisz Imre a követ
kezőket vallotta: ,Almásy Pállal Egerben jővén össze, midőn ott, együtt confidentiával be
széltek, s a Tanú a forradalmi eljárás ellen ellen szenvét nyilvánította, és a dolognak rosz
kimenetelét mint bizonyosnak jóslotta, Almásy Pál is oda nyilatkozott, hogy ő maga is az
egész eljárás ellen ellenszenvei van, és hogy a kormánybiztosságot is csak azért vállalta el,
mert reményű, hogy mint ilyen talán többet tehet a dolognak barátságos útoni kiegyenlíté
sébe, - s miután a világ előtt, úgy áll ezen dolog, mint magyarügy, elhagyni sem lehet, ha
6 9
nem minden módon azon igyekszik, hogy valami jó egesség (sic!) történjen... " A l m á s y va
lóban nem tartozott a radikálisok k ö z é , de a k o r m á n y b i z t o s s á g g a l kapcsolatos ilyen irányú
nézetei rendeleteiben nem mutathatók k i . Azok m e g f o g a l m a z á s a , stílusa az O H B , s azon
belül Kossuth törekvéseivel teljes összhangot mutatnak. Nehezen hihető, hogy m a g á n e m
berként ennyire eltérő nézetet képviselt volna.
A l m á s y a hevesi lovas n e m z e t ő r ö k k e l részt vett M é s z á r o s L á z á r Schlik elleni ellentá
m a d á s i kísérletében. M é s z á r o s főerejét Miskolc k ö r n y é k é n 6603 rendes gyalogos, z ö m m e l
h o n v é d , 1052 gyalogos nemzetőr, 759 huszár, z ö m ü k újonc, 1214 lovas n e m z e t ő r és 447
tüzér alkotta 27 á g y ú v a l . Ehhez j á r u l t a k m é g h o z z á a szepesi, az ung-beregi k ü l ö n í t m é
nyek, illetve a l é t s z á m b a n nem s z e r e p l ő szabolcsi é s z e m p l é n i n e m z e t ő r ö k , amelyek
Z e m p l é n m e g y é b e n á l l o m á s o z t a k . M é s z á r o s egy k o m b i n á l t h a d m ű v e l e t i terv k e r e t é b e n
akarta elfoglalni Kassát. Ehhez főerejét k é t nagyobb d a n d á r r a (parancsnokaik: Pulszky
S á n d o r ezredes és Dessewffy Arisztid alezredes) és két kisebb k ü l ö n í t m é n y r e (parancsno
kaik: Perczel S á n d o r és Theodor Rembowski ő r n a g y o k ) osztotta fel, s a h a d m ű v e l e t b e n
Eperjes elfoglalásával elterelő szerepet szánt a szepesi (Driska Szilárd s z á z a d o s ) és az
ung-beregi (Rapaics D á n i e l ő r n a g y ) , valamint Kassa bevételénél a z e m p l é n i (Wladislaw
Tchorznicki alezredes) k ü l ö n í t m é n y e k n e k is. A hevesi lovas n e m z e t ő r ö k 5 s z á z a d a a
67 HAJAGOS József 1996. 112-113.

68 PESTI HÍRLAP 1849. január 5.
69 H M L V-101/b400. d. 9.
Pulszky-, 1 s z á z a d a a Dessewffy-dandárba, 2 százada pedig a P e r c z e l - k ü l ö n í t m é n y b e lett
beosztva. Egy december végi k i m u t a t á s a hevesi lovas n e m z e t ő r ö k p a r a n c s n o k a k é n t
7 0
A l m á s y Pált tüntette f e l .
A M é s z á r o s tervezte elterelő h a d m ű v e l e t e k nem vezettek e r e d m é n y r e . Schlik felismerve
a magyarok szándékát, s e g y e n k é n t verte meg az összehangolatlanul t e v é k e n y k e d ő különít
m é n y e k e t . Január 1-én az Eperjes ellen külön-külön t á m a d ó Rapaics- és Driska-különít-
m é n y e k e t , m á s n a p a D a r g ó i - h á g ó ellen t á m a d ó Tchorznicki-különítményt verte meg.
M é s z á r o s a főerőkkel ezen kudarcok ellenére is végrehajtotta j a n u á r 4-én a támadást Kas
sa ellen. A z ütközet azonban m á r az első pillanattól rosszul alakult a magyarokra n é z v e .
A b a l s z á r n y o n a császáriak visszavetették a támadást m e g k e z d ő Perczel-különítményt. Ha
sonló sorsra jutott a centrumban a P u l s z k y - d a n d á r támadása is. Elakadt a j o b b s z á r n y o n a
Dessewffy-dandár t á m a d á s a is, mert azt nem t á m o g a t t a a szélsőjobbszárnyat alkotó Rem-
b o w s k i - k ü l ö n í t m é n y . A legkritikusabb helyzet a centrumban következett be. Schlik j ó l m ű
k ö d ő tüzérsége zavarba hozta az á g y ú t ű z h ö z nem szokott hevesi lovas n e m z e t ő r ö k e t , s m é g
inkább lovaikat, akik szabadulni igyekeztek gazdáiktól. Hasonló jelenetek következtek be
az újonc 14. L e h e l - h u s z á r e z r e d századainál is. A hevesiek és a L e h e l - h u s z á r o k végül gyors
futásban kerestek m e n e d é k e t , magukkal rántva a többi ingadozó alakulatot is. Dessewffy
Arisztid t ö b b s z ö r megújított támadásaival sem tudta megváltoztatni a kialakult helyzetet.
Alakulatainak szívós kitartásával és rendezett visszavonulásával, amelyben különösen a
Heves megyei újoncokból álló 26. honvédzászlóalj tűnt k i , csak a császári lovasság ü l d ö z ő
e l ő r e n y o m u l á s á t sikerült meggátolnia. Ezzel megmentette a teljes felbomlástól a hadtestet,
amely azonban így is katasztrofális vereséget szenvedett. A h o n v é d gyalogságból alig ma
radt együtt 2500 fő (igaz a k ö v e t k e z ő napokban szép s z á m m a l előkerültek k ö z ü l ü k ) , mivel
sokan - tekintve, hogy a k ö r n y e z ő v á r m e g y é k b ő l voltak toborozva - egészen hazáig futot
tak, s z e m é l y ü k r e n é z v e befejezettnek tekintve a szabadságharcot. A hazáig történő szaladás
71
m é g i n k á b b igaz volt a n e m z e t ő r ö k r e , így a hevesiekre i s .
A z ütközet vázlatos leírásából is kitűnik, hogy a hevesiek az elsők között futamodtak
meg. Szemere ütközet után írt jelentései lesújtó képet rajzolnak róluk. A z ütközet éjjelén
azt írta az OHB-nak, hogy: „... pár gránát- és röppentyűlövésre a Heves-kun 1200 lovas
kezdett szaladni vissza, a Hunyadiakkal együtt, és Szináig meg sem állt, hanem nyargalt. "
Január 6-i j e l e n t é s é b e n a k ö v e t k e z ő szavakkal fakadt k i : „... a mi lovas nemzetőreink gyá
vák. Meg sem álltak hazáig. Sokat elfogattam, de bocsátom őket, mert tiszteik nem kezes
kednek érettük. 1200 lovag! Mi jeles szám, és mi hitványság!" Ebben a levelében Szemere
is levonta azt a keserű igazságot, amelyet Görgei m á r megtett a hasonlóan végződött októ
ber 30-i schwechati ütközet után. ,A nemzetőrök! az önkénytesek! Ne csináljunk illúziót.
A nép remeg a hadtól, remeg a sok tehertől, ez a fő ok, - a csatától éppen irtózik. Népfel
7 2
kelést parancsolni még lehet, de haszna nem lesz. "
A hevesi és m á s n e m z e t ő r ö k magatartásán nem kell m e g ü t k ö z n ü n k , nem kell elmarasz
talásban részesítenünk senkit. Ez volt a realitás. P á r nap alatt senkiből nem lesz kiképzett
katona, s az utóbbiak sem szoktak lelkesedni az ellenséges á g y ú l ö v é s e k n e k . A kiképzett ka
tonákat azonban összetarthatta a beléjük nevelt fegyelem és az azt érvényesítő tisztikar.
A hevesi n e m z e t ő r ö k n e k - kevés kivételtől eltekintve - valószínűleg a tisztjei sem voltak
70 H L 1848/49 6/419., 51/26., 51/135., OL H 83. 2. d.

72 HERMANN Róbert-PELYACH István 1990. 310-313.
soha katonák. Rangjukat társadalmi helyzetüknek köszönhették. S lovasokról lévén szó, az
ütközetet - az á g y ú - és p u s k a l ö v é s e k e t - nem csak az embereknek kellett volna elviselni
ük, hanem a lovaknak is. A huszár lovakat nevelni szokták a h á b o r ú s k ö r ü l m é n y e k h e z . Ne
héz eldönteni, hogy a lovak vagy lovasaik futottak-e meg először. Ha mégis hibáztathatunk
valamit, akkor azt az illúziót kell elmarasztalnunk, amely komoly katonai helytállást várt
ezektől az e m b e r e k t ő l . Ebben pedig részes az egész politikai vezetés, beleértve Kossuthot,
Szemerét és A l m á s y t is.
A Miskolc k ö r n y é k é n összeszedett lovas n e m z e t ő r ö k m a r a d é k á t Szemere j a n u á r 8-ika
körül hazabocsátotta. Ezt azzal indokolta j a n u á r 12-i jelentésében, hogy: „Sokba került, ne
7 3
hezen volt összetartható, szökdösik haza és használhatlan ellenség előtt. " A Soldos Sán
dor és a Pethes J á n o s s z á z a d o s o k vezette századok, csökkent létszámmal ugyan (180 fő),
de j a n u á r végéig a hadtest kötelékében maradtak gróf Wartensleben Á g o s t o n őrnagy ve
74
zénylete alatt. Ó k é t j a n u á r 6-i kiáltványában Szemere is m e g d i c s é r t e . A lovas n e m z e t ő r ö k
h a z a b o c s á t á s a k o r A l m á s y is eltávozott.
Tartózkodási helyét a k ö v e t k e z ő napokban nem ismerjük. Miután nem ment Debrecen
be, a h o v á i d ő k ö z b e n átköltözött az országgyűlés és a kormány, vélhetően Heves m e g y é b e n
időzött. J a n u á r 17-én újabb k o r m á n y b i z t o s i megbízatást kapott. K o r m á n y b i z t o s k é n t a bács
kai és a bánáti magyar csapatoknak a Közép-Tisza vidékére történő felvonulását kellett
meggyorsítania. Mielőtt azonban m e g v i z s g á l n á n k újabb kormánybiztosi m ű k ö d é s é t , k i kell
térnünk egy olyan tényezőre, amely kissé érthetetlenné teszi kinevezését.
A k é p v i s e l ő h á z 1848. december 3 1 - é n döntött arról, hogy székhelyét átteszi az ellenség
által fenyegetett Pestről Debrecenbe. Sok k é p v i s e l ő r e m é n y t e l e n n e k látva a kialakult kato
nai helyzetet, illetve megrettenve a győztesnek látszó császáriak megtorlásától, Pesten ma
radt, illetve lakóhelyére távozott. A Pesten maradottak között volt i f j . P á z m á n d y D é n e s is,
a k é p v i s e l ő h á z elnöke. O Debrecenbe csak az elnökségről való lemondási nyilatkozatát
küldte el. Ez a képviselőház első debreceni ülésén j a n u á r 8-án lett felolvasva. M i u t á n Pálffy
János sem tartózkodott ekkor m é g Debrecenben, Pálóczy László korelnök elnökölt az ülé
sen, amelyen: ,A felett folyván a tanácskozás, választassék e rögtön új elnök vagy nem? ha
tározatba ment, miként az e tárgybani intézkedés elhalasztatik, utasíttatván a két alelnököt,
hogy rögtön rendeltetésök helyére jöjjenek. " A z alelnökök Debrecenbe hívását K u b i n y i Fe
renc k é p v i s e l ő javasolta. A felszólítást minden bizonnyal meg is írták a két alelnöknek, így
A l m á s y n a k is. O azonban csak napokkal k é s ő b b indulhatott el Debrecenbe. Ezzel nem is
volt gond, mivel Pálffy J á n o s hamarosan megérkezett. Róla azonban azt közölte a képvise
lőházzal P á l ó c z y a j a n u á r 13-i ülésen, hogy: „... Pálffy János alelnök úr megérkezett, de
egészsége változása miatt ki nem jöhet, s ezért a tiszt, háznak január 9-i határozata követ
keztében, az ülés elnökségem alatt fog tartatni. " Meglehet Pálffy valóban beteg volt, de i n
k á b b az látszik valószínűnek, hogy nem akart vezető szerepet játszani ezekben a napokban.
A k é p v i s e l ő h á z j a n u á r 18-i ülésén P á l ó c z y m á r azt közölte a képviselőkkel, hogy: Pálffy Já
nos alelnök egy iratot nyújt be a házhoz, mellyben betegeskedése miatt az elnökség, s a hon
védelmi bizottmányi tagságról lemondott, megköszönvén a benne helyezett eddigi bizal
mat. " Ezzel a l e m o n d á s s a l a k é p v i s e l ő h á z elnök nélkül maradt, illetve a hivatalban maradt
A l m á s y m e g é r k e z é s é i g továbbra is a korelnök P á l ó c z y n a k kellett levezetnie az üléseket.
Ebben a helyzetben m e g l e h e t ő s e n furcsa, hogy Kossuth éppen A l m á s y n a k adott k o r m á n y -
73 H E R M A N N Róbert-PELYACH István 1990. 319-322.

74 HERMANN Róbert-PELYACH István 1990. 314-315., O L P 295 Görgey-lt. 39. cs. 6/21/ 3. fasc.
biztosi megbízatást, akire Debrecenben lett volna szükség. Ez csak azzal m a g y a r á z h a t ó ,
75
hogy Kossuth nem tudott Pálffy lemondási s z á n d é k á r ó l .
A l m á s y kormánybiztosi kinevezését az 1849. január 2-i pesti haditanács határozatainak a
késedelmes végrehajtása tette szükségessé. Ezen a haditanácson határozták el a fővárosok fel
adását és az eddig különváltan tevékenykedő hadtestek egyesítést a Felső- és a Közép-Tisza
mentén. Ennek egyik legfontosabb eleme a bácskai és a bánsági hadtestek kivonása volt, az
aradi ostromsereg és egy hadosztály Szeged környéki hátrahagyásával. Ennek végrehajtása
azonban komoly problémába ütközött a Délvidéken, különösen a bácskai csapatoknál, ame
lyeknek a parancsnoka gróf Esterházy Sándor tábornok volt. A császáriak győzelmei a bácskai
hadtest tisztikarának egy jelentős részében azt a meggyőződést alakították k i , hogy a háború
nak rövidesen vége lesz, s keresni kell a kialakult helyzetből a kiutat. A lehetséges megoldá
sokról több tanácskozást is tartottak. Esterházy és több beosztottja kijelentették, hogy a szer
bek ellen igen, de a császári csapatok ellen nem hajlandóak harcolni. Hozzájuk csatlakozott a
helyzet tisztázására a Bácskába küldött Nádosy Sándor ezredes is. A tisztikar egy másik része
Baudisz József százados vezetésével szembeszegült velük. Ok végre akarták hajtani a kormány
kivonulási rendeletét. Hozzájuk csatlakozott a két hadosztályparancsnok, gróf Vécsey Károly
tábornok és Lenkey János ezredes is. Esterházyt a január 16-i verbászi tiszti gyűlésen Vécsey
távozásra kényszerítette és átvette a hadtest parancsnokságát. Ezzel a csapatok kivonása elől
76
elhárult az akadály. A hadtest csapatai január 25-én érkeztek Szegedre.
Gondok jelentkeztek a bánáti csapatoknál is. Itt a legnagyobb problémát Kiss E r n ő tábor
nok hadtestparancsnoki alkalmatlansága jelentette. Elmulasztotta a kedvező alkalmat a szerbek
utolsó jelentősebb bánáti táborának, Pancsovának az elfoglalását. A m i k o r január 2-án megkés
ve mégis kísérletet tett elfoglalására, vereséget szenvedett. A z elégedetlen tisztek Damjanich
János ezredes vezetésével, szabályos lázadás keretében január 6-án eltávolították Kiss Ernőt a
parancsnokságból. A hadtest vezényletét Damjanich vette át, akit támogatott Vukovics Sebő
kormánybiztos is. A z ő hatására az O H B Damjanichot megerősítette beosztásában. Damjanich
feltétlen híve volt a kormánynak, de a kivonulás itt is komoly, elsősorban érzelmi válságot
eredményezett. A bánáti csapatok december folyamán sorozatos győzelmeket arattak a szerbek
felett. A kivonulással nagy véráldozatokkal kivívott győzelmeik színhelyét kellett volna felad
niuk, és azzal is tisztában voltak, hogy ezzel kiszolgáltatják a polgári lakosságot a szerbek
bosszújának. Damjanich végül január 19-én indította meg csapatait Arad felé. Csapatai január
77
22-én érkeztek Zsombolyára. Almásy itt kereste fel Vukovicsot és Damjanichot i s . A követ
kező napokban találkozhatott a Szeged felé vonuló Vécseyvel is. így azt kell megállapítanunk,
hogy amikorra leérkezett a Délvidékre, kormánybiztosi megbízatása m á r tartalmát veszítette,
mert a bácskai és a bánáti csapatok is megkezdték a Délvidék kiürítését. Vécsey és Damjanich
csapatai február közepén foglaltak állást a Közép-Tisza mentén.
A képviselőház elnökeként
Debrecenbe való pontos visszaérkezésének dátumát nem ismerjük. A február 6-i ülésen
m é g Pálóczy elnökölt, de a február 9-ikin m á r Almásy. Ezen az ülésen elsőként m e g k ö s z ö n -
75 HERMANN Róbert 1996. 262-263. (Estók János), KÖZLÖNY 1849. január 14., 16., 17., 20.
76 HORVÁTH Mihály 1872. I I . k. 110-113., BONA Gábor 1987. 26., HERMANN Róbert 1996. 253-255.
(Csikány Tamás).
77 HORVÁTH Mihály 1871-72. I I . k. 110.
te a k o r e l n ö k tevékenységét, saját m a g á r a pedig a k ö v e t k e z ő kijelentést tette: „Ami' engem
illet, csak azon kérésem van, hogy bizodalmuk által istápolva, méltóztassanak segéd kezet
nyújtani, miként nehéz kötelességemet teljesíthessem, főleg abban, hogy a tanácskozási ren
det az időnek komolyságához illőleg, csenddel és renddel fentarthassam. " Szavait hosszas
78
éljenzés fogadta.
A l m á s y szavai ü n n e p é l y e s k ö z h e l y k é n t hatnak ugyan, de a tanácskozási rend fenntartá
sa tényleg k o m o l y n e h é z s é g e t okozott több esetben is. Ez gyakran késztette A l m á s y t hatá
rozott kijelentésekre, figyelmeztetésekre. Állandó j e l e n s é g volt, hogy a képviselők egy
adott k é r d é s b e n kimondott határozat után is tovább feszegették a m á r lezárt témát. Február
10-én egy interpelláció k a p c s á n hozott határozat kapcsán A l m á s y a k ö v e t k e z ő figyelmez
tető szavakat intézte a k é p v i s e l ő k h ö z : „A határozatot már kimondtam, tehát ne méltóztas
sanak többé hozzá szólani, mert ha mindig hozzá szólunk, ami már bevégeztetett is, soha
nem lesz dolgainknak vége. Méltóztassanak abba beleegyezni, hogy az elhatározott tény,
7 9
ami végzésül kimondatik. " A k é p v i s e l ő k gyakran olyan kijelentésekre is ragadtatták ma
gukat, amelyek a többiek felháborodását váltotta k i . A l m á s y n a k ezekre is reagálnia kellett.
A február 9-i ülésen p l . Keresztessy Ambrus a „ g a z e m b e r " kifejezést használta a Debrecen
ben meg nem jelent képviselőkre. A l m á s y a k ö v e t k e z ő szavakkal intette rendre: „Kérem a
80
képviselő urat, hogy beszédjében legalább a parlamentalis formákat tartsa meg!"
Gyakori p r o b l é m a volt a képviselők zajongása is. Keresztessy előbb említett felszólalása
olyan rendetlenséget eredményezett, amely Almásyt a k ö v e t k e z ő figyelmeztetésre késztette:
„Méltóztassanak a szólót kihallgatni, különben a szabályok értelménél fogva névszerint is
felszólítom azokat, kik a rendet zavarják. " A gyakori intések azonban több esetben nem ered
m é n y e z t é k a kívánt csendet. A zaj gyakran olyan méreteket öltött, hogy lehetetlenné tette a
parlamenti gyorsírók tevékenységét. M a d a r á s z L á s z l ó egy Közlönyben tévesen megjelent
hírrel kapcsolatos interpellációra adott válaszában, március 2-án a k ö v e t k e z ő k b e n vélte fel
fedezni a hibás közlés okát: „... mi lehetett oka azon hibás közlésnek? nem más, mint a lár
ma; s elmondhatjuk, hogy lármázunk, lármáztok, lármáznak... Méltóztassék tehát a ház elnö
ke élni a szabályokban neki adott azon hatalommal, hogy ha akárki lármáz és kötelességét
nem teljesíti, névszerint is felszólítsa, mert más módot nem látok, annyival inkább kénytelen
vagyok kijelenteni, mert a sebes írónak itt szava nem lévén, ne legyen kénytelen félretenni a
tollat a lárma miatt, és mihelyt csend lesz híven le fogja írni, amit valaki itt beszél."^
A szükséges rend és fegyelem azonban soha sem vált a képviselőház jellemzőjévé, s ez nem
feltétlenül csak A l m á s y erélytelenségére vezethető vissza. Ez visszavezethető a képviselő
ház által megtárgyalt kérdésekre és a képviselők politikai érzékenységére, törekvésére.
A k é p v i s e l ő h á z többnyire a hadi helyzettel, a távol lévő képviselők ügyével és k ü l ö n b ö
z ő i n t e r p e l l á c i ó k k a l foglalkozott. É r d e m i t ö r v é n y h o z ó t e v é k e n y s é g e j ó s z e r é v e l csak a
vegyes hadi- és polgári törvényszék felállítására vonatkozó törvény kidolgozása volt. A k é p
viselők két t ö b b é - k e v é s b é k ö r v o n a l a z h a t ó politikai csoportot alkottak, a békepártot és a ra
dikálisokat, illetve voltak, akik egyikbe sem tartoztak. A békepárt törekvéseit jól kifejezi a
radikálisoktól hozzájuk pártolt N y á r y Pál j a n u á r 9-i b e s z é d e : „...mi erőszakkal voltunk a vé
delmi térre szorítva, hogy védjük magunkat ameddig lehet, s fel nem adjuk a nemzet joga-
78 KÖZLÖNY 1849. február 10.

81 KÖZLÖNY 1849. február 11., március 4.
it, mindamellett a nemzet törvényes jogainak s függetlenségének alapján minden pillanat
8 2
ban készek vagyunk a békére. " Ez annyit jelent, hogy az áprilisi törvények biztosítását
tekintették legfontosabb törekvésüknek. A velük s z e m b e n á l l ó radikálisok az áprilisi törvé
nyek által biztosított kereteken t ú l m e n ő függetlenségre törekedtek és nem ragaszkodtak fel
tétlenül a Habsburg-dinasztia uralkodásához sem. A két politikai csoport ellentéte a távol
lévő képviselők igazolása terén éleződött k i .
A megritkult képviselői padsorok szükségessé tették, hogy egy névsort állítsanak össze
a hiányzókról. A radikális M a d a r á s z József j a n u á r 22-én azt indítványozta, hogy a k é p v i s e
lőház elnöke - akkor m é g Pálóczy L á s z l ó korelnök - írassa össze a megjelent képviselőket.
A meg nem jelenteket pedig ossza két csoportba. A z elsőbe azok kerüljenek, akik a képvi
selőháztól kapott engedély, vagy valamely k o r m á n y általi m e g b í z a t á s k a p c s á n vannak tá
vol; a m á s i k b a pedig azok kerüljenek, akik egyikkel sem rendelkeztek. M a d a r á s z indítvá
nyozta azt is, hogy az engedély nélkül távollévők 14 napon belül kötelesek legyenek meg
jelenni a k é p v i s e l ő h á z b a n . Indítványát elfogadták, s a k ö v e t k e z ő napokban megindult en
nek a foganatosítása. A távollévők végleges listája azonban csak nehezen állt össze, s így
egyre tolódott a két hetes megjelenési i d ő é r v é n y b e lépése. A radikálisok arra törekedtek,
hogy minél előbb véglegesítsék a listát, s az engedély nélkül távollévők helyére saját elve
iket vallókat válasszanak. Ezzel saját politikai súlyukat akarták növelni. A békepártiak ve
lük szemben halogatták az időt, hogy lehetőséget teremtsenek több távollévő visszatérésé
re, s ezzel igazolásukra. Ezzel m e g l é v ő többségüket kívánták növelni a radikálisokkal
szemben. í g y végül a távollévők listáját csak március 1-én fogadták el. E szerint a 426 k é p
viselőből 78 nem jelent meg, illetve nem igazolta távollétét. A z összeállított listát március,
április és május f o l y a m á n hosszadalmas vitákban m é g többször módosították. M é g Pesten
és Szegeden is napirendre került a k é s ő b b i e k b e n a képviselők igazolásának az ü g y e . A z éles
vitákat e r e d m é n y e z ő kérdésben látszólag a békepártiak kerültek k i győztesen, de a távollé
vők közül igazoltak j e l e n t ő s része a továbbiakban sem jelent meg, így azok tényleges t á m o
gatást nem jelentettek s z á m u k r a . A radikálisok veszítettek korábbi súlyukból, de ez nem
annyira a képviselői i g a z o l á s o k h o z kapcsolódik, hanem az úgynevezett Z i c h y - g y é m á n t o k
8 3
ü g y é h e z , amelyben súlyosan k o m p r o m i t t á l ó d o t t vezetőjük, M a d a r á s z L á s z l ó .
A g y é m á n t o k a hazaárulásban vétkesnek talált és Görgei Artúr által 1848. szeptember
30-án L ó r é v e n kivégzett gróf Zichy Ö d ö n lefoglalt ingóságaihoz tartoztak. A p é n z ü g y m i
nisztérium által lajstromozott ingóságok a Debrecenbe való k ö l t ö z k ö d é s során az O r s z á g o s
Rendőri Hivatalhoz kerültek, amelynek vezetője az O H B tag M a d a r á s z L á s z l ó volt. A táro
lás során M a d a r á s z nem tartotta be az elvárható rendszabályokat. A z i n g ó s á g o k a t tartalma
zó ládákat saját á g y a alatt tárolta, s többször fel is nyitották őket lajstrom készítés nélkül
(a p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m által készített eredeti lajstrom Pesten maradt - H . J.) és lezárásuk
nál sem j á r t el körültekintően. A bonyodalmat az indította el, hogy az O H B Duschek Fe
renc p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m i államtitkár javaslatára úgy döntött, hogy a k ü l ö n ö s e b b beccsel
nem bíró arany- és e z ü s t n e m ű k e t beolvasszák. A p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m b a átszállított ingó
ságok m á r c i u s 8-i m e g v i z s g á l á s a során azonban nyilvánvalóvá váltak az e l ő b b i e k b e n emlí
tett h i á n y o s s á g o k . A z átvizsgálás során a ládákat visszaszállították a Rendőri Hivatalhoz.
M a d a r á s z helyzetét két további e s e m é n y is súlyosbította. Ezek egyike a m á r c i u s 17-re k i -
82 KÖZLÖNY 1849. január 16.

83 KÖZLÖNY 1849. január 24., 28., február 10., 11., március 1., április 3., 8., 22., 25., HERMANN Róbert
1996. 293-294.
tűzött árverés volt, amely a kisebb értékű Z i c h y - i n g ó s á g o k a t érintette. A m e g e l ő z ő árveré
si hirdetés szövegét, amelyben arany- és e z ü s t n e m ű k is szerepeltek, a békepártiak erősen
kifogásolták. T ö b b e k b e n ez azt a gyanút keltette, hogy M a d a r á s z árveréssel akarja eltüntet
ni a hiányokat. A m á s i k súlyosbító t é n y e z ő a g y é m á n t g o m b o k a t tartalmazó tok volt, ami
nem lett átszállítva a m á r c i u s 8-i átvizsgáláshoz, de ami aztán k é s ő b b mégis előkerült, m i
után a pesti összeírásnál jelen lévő Fekete István - akkor p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m i , 1849 már
ciusában O H B elnöki titkár - azok után érdeklődött. E b b ő l többen arra következtettek,
hogy a pecsétek feltörése után azokat M a d a r á s z emelte k i , majd ő tette vissza az elrendelt
összeíráshoz. Ezek a k ö r ü l m é n y e k alkalmat teremtettek a békepárt számára, hogy nyíltan
felvessék M a d a r á s z felelősségét a Z i c h y - i n g ó s á g o k hanyag kezelésében.
A k é p v i s e l ő h á z először március 17-én foglalkozott a Z i c h y - i n g ó s á g o k kérdésével. T í z
békepárti képviselő, k ö z t ü k a g y ö n g y ö s i Gosztonyi János is, zárt ülésen kívánt az árverés
kapcsán interpellációt intézni az OHB-hoz, egyértelműen felvetve abban M a d a r á s z kétes el
járását. A z O H B és így M a d a r á s z is, ekkor visszaverték a támadást. M a d a r á s z annyira biz
tos volt a helyzetében, hogy ragaszkodott az interpelláció nyílt tárgyaláson való megvitatá
sához, amire sor is került a délutáni órákban. A nyílt ülésen napirendre került az interpellá
ció másik része is, amely a tárolás k ö r ü l m é n y e i t kifogásolta, s ebben tértek k i a k ö z b e s z é d
tárgyát k é p e z ő h i á n y o k r a is. A z e l m é r g e s e d ő vita azzal zárult, hogy újabb leltár készítésé
re szólították fel az illetékeseket, hogy legyen mit összevetni a Pesten maradt eredetivel.
A z esetleges h i á n y o k megállapítását a február 27-én létrehozott o r s z á g o s s z á m a d á s o k a t el
lenőrző bizottságra bízták. A vita hevességét mutatja, hogy az interpellációra adott O H B
választ n é g y s z e r kellett A l m á s y n a k megszavaztatnia, m í g azt a képviselőház elfogadta.
A s z á m a d á s o k a t e l l e n ő r z ő képviselőházi bizottság vizsgálatairól április 20-án tett jelentést.
Ez hibásnak minősítette a Z i c h y - i n g ó s á g o k Debrecenbe szállítását, a tárolását és a pecséte-
lési eljárást és az O H B határozatától eltérőnek nyilvánította a m á r c i u s 17-i rendőrségi árve
rést is. A j e l e n t é s záró részében pedig megjegyezte, hogy „a hanyagsági és visszaélési
hibákhoz talán azon botrányos merénylet is járult, hogy a szóban forgó ingóságok némelyi
két elsikkasztották. " Ennek megállapítását azonban csak az új leltár régivel való összeveté
sével tartotta lehetségesnek. A jelentést újabb hosszú vita követte.
Ez az ülésnap némi betekintést enged Almásy elnöki határozottságába, illetve határozat
lanságába. M a d a r á s z László, Szacsvay Imre, Kubinyi Ferenc és Szunyogh Rudolf hosszas
felszólalásai után A l m á s y le akarta zárni a vitát, s a következőket mondta: ,M'mtán a vitatá
sok hosszúra terjedhetnének, de azért is, hogy mostan komoly időket élünk, kérem a tisztelt
képviselő urakat, méltóztassanak a szólástól elállani; s ha ezen kérésem elfogadtatik, ki le
hetne mondani, hogy afenforgó ügyben, a hivatalos visszaélések iránti vizsgálat, úgy szinte
a leltárok egybevetéséből eredhető célszerű nyomozások megtételére a kormány utasítassék.
Ezen végzés a szoros igazsággal megegyez, s ezzel az ügy befejezve van. " A l m á s y azonban
a helyeslés ellenére sem tudta keresztülvinni akaratát, ami nem annyira határozottságát, ha
nem erélytelenségét támasztja alá. A Z i c h y - g y é m á n t o k vagy m á s ingóságok elsikkasztása a
későbbiekben sem volt rábizonyítható Madarászra, s vélhetően tiszta is volt ebben az ügy
84
ben, de közszereplésére, s elvbarátaira kedvezőtlenül hatott a gyanú á r n y é k a .
Felmerül a kérdés, hogy a békepártiak és a radikálisok vitájában A l m á s y milyen álláspon
tot képviselt. Kortársai úgy e m l é k e z n e k róla, hogy a békepártiakkal szimpatizált. Ezt tá-
84 KÖZLÖNY 1849. március 20., 22., április 22., 24., HERMANN Róbert é. n.: 19-57. o., H E R M A N N Róbert
1996. 311-312.
masztják alá a m á r idézett, G y ö n g y ö s ö n felvett 1850-es hadbírósági tanúvallomások is. E l
nökként azonban nem volt lehetősége részt venni a vitákban. Képviselőházi elnökként első
sorban az O H B , majd az azt felváltó S z e m e r e - k o r m á n y szempontjait tartotta szem előtt.
A z OHB-nak pedig tagja volt M a d a r á s z László is. A m í g társai mellette nyilvánosan kitartot
tak, érdekében A l m á s y is élt elnök adta lehetőségeivel. A fordulatot Kossuth március 25-i
képviselőházi b e s z é d e jelentette, amelyben az nem állt k i egyértelműen mellette. A Mada
rász elleni vádakkal kapcsolatban kijelentette, hogy „ha azok igazak, ő (mármint M a d a r á s z
- H . J.) nem lehet a kormányban, ha nem igazak, büntettetni kell a vádlónak. " A k ö v e t k e z ő
napokban azt figyelhetjük meg, hogy A l m á s y elnöki tekintélyét nem veti latba M a d a r á s z ér
dekében. Tehát csak azt hangsúlyozhatjuk, hogy képviselőházi elnökként Almásy mindig a
85
kormányzati érdekek mellett lépett fel b e f o l y á s á v a l .
A l m á s y képviselőházi e l n ö k s é g é n e k legjelentősebb e s e m é n y e M a g y a r o r s z á g független
ségének é s a Habsburg-Lotharingiai-dinasztia trónfosztásának a k i m o n d á s a volt 1849. á p
rilis 14-én. Ennek e l ő z m é n y e Ferenc József 1849. március 4-i olmützi nyilatkozata volt,
amely m e g s z ü n t e t t e M a g y a r o r s z á g területi egységét, leszakítva róla Erdélyt a Partiummal;
a külön t a r t o m á n y b a s z e r v e z e n d ő Horvátországot, Szlavóniát, Dalmáciát, Tengermelléket
és F i u m é t ; a B á c s k á b ó l és a T e m e s k ö z b ő l létrehozandó Szerb Vajdaságot; és a katonai ha
tárőrvidéket. A megcsonkított M a g y a r o r s z á g alkotta volna az ötödik k o r o n a t a r t o m á n y t a
magyar korona országainak egykori területén. Kossuth március k ö z e p é n értesült az olmützi
nyilatkozatról. Ú g y vélte a Bemnek írott március 17-i levelében, hogy: „Ezáltal minden kö
telék, a kiegyezés minden lehetősége megsemmisült. " M i e l ő b b méltó választ kívánt adni a
M a g y a r o r s z á g o t semmibe v e v ő nyilatkozatra. A táborban tartózkodó Kossuth, körvonala
zott részletek nélkül közölte szándékát a C i b a k h á z a k ö r n y é k é n á l l o m á s o z ó hadtestek pa
rancsnokaival is, akik ezt tudomásul vették.
A válasznyilatkozat kibocsátásának azonban két előfeltétele volt. Egyrészt a magyar
hadseregnek sikeres e l l e n t á m a d á s b a kellett átmennie, másrészt a válasznyilatkozatnak a
magyar országgyűlés n e v é b e n kellett megtörténnie. A z első előfeltétel a Görgei vezette ma
gyar főhadsereg sikeres áprilisi ellentámadása során született meg. Kossuth ennek kezdetén
a hadsereg mellett tartózkodott. A z isaszegi g y ő z e l m e t k ö v e t ő napon, április 7-én a kérdés
ről n é g y s z e m k ö z t i m e g b e s z é l é s t folytatott Görgeivel Gödöllőn. A m e g b e s z é l é s t csak a két
résztvevő e g y m á s n a k e l l e n t m o n d ó visszaemlékezéseiből ismerjük. Valószínűleg Görgei
k ü l ö n ö s e b b ellenvetéseket nem tett a válasznyilatkozat terve ellen, mert körvonalazott szán
dékát Kossuth m é g aznap közölte a haditanácsi megbeszélésre é r k e z ő hadtestparancsnok
okkal is. A függetlenség és a trónfosztás konkrét m e g f o g a l m a z á s á n a k az e l m a r a d á s á r a k ö
vetkeztethetünk abból, hogy az április 14-i határozatokról értesülő G á s p á r A n d r á s tábornok,
86
aki részt vett a gödöllői haditanácson, tiltakozásul megvált a további s z o l g á l a t t ó l .
Kossuth Debrecenbe visszatérve, április 12-én az OHB-nak is előterjesztette elképzelé
seit. Itt m á r k o n k r é t a n vázolta tervezett válasznyilatkozatát. A testület tagjai azonban nem
k ü l ö n ö s e b b e n lelkesedtek az ötletért. A d ö n t ő azonban nem az O H B , hanem az o r s z á g g y ű
lés állásfoglalása volt. Április 13-án Kossuth indítványára zárt ülést tartott a képviselőház.
Kossuth itt egyrészt azzal érvelt javaslatai mellett, hogy csak ezektől r e m é l h e t ő Magyaror-
85 KÖZLÖNY 1849. március 30.

86 GÖRGEY Artúr 1988. 12-17., KLÖM XIV/2: 831., 838., GÖRGEY István 1883-88. I I . k. 125-127., KLAP
K A György 1986. 121-124., KOSÁRY Domokos 1994. I . k. 47-49., HERMANN Róbert 1996. 278-280.,
306-307.
szág n e m z e t k ö z i elismerése, másrészt azzal, hogy ez a hadsereg kívánsága is. A javaslatok
itt sem kaptak osztatlan támogatást. Sokan, így p l . N y á r y Pál, Kubinyi Ferenc és Kazinczy
G á b o r azzal léptek fel ellene, hogy ilyen horderejű határozatot csak akkor hozzanak, ha a
császáriakat m á r teljesen kiűzték az országból. Erveitek azzal is, hogy nincsenek e l e g e n d ő
s z á m b a n a határozat m e g h o z a t a l á h o z . Végül azonban a békepártiak is megoszlottak a kér
désben, k ü l ö n ö s e n a hadseregre való hivatkozás volt m e g g y ő z ő hatással többekre. Kossuth
mindenesetre nem lehetett biztos abban, hogy a másnapi nyílt ülésen indítványai többséget
kapnak. Ezt alátámasztja Hunfalvy Pál naplója, amelyben a k ö v e t k e z ő bejegyzést találhat
j u k : ,Almássy Pálnak, ki elnök levén ott ült, hol állva Kossuth beszélt, az én hallatomra, ki
meg mint jegyző ültem az elnök mellett, azt súgta, hogy holnap a házat számlálja ki, s ha
kisebb számban találnának lenni a képviselők, a szavazás nem név szerinti legyen, hanem
általános felállással." ( A kiemelés Hunfal vytól - H . J.) A z idézetből kitűnik Kossuth poli
tikai taktikája, de az is, hogy A l m á s y t saját hívének tekintette, olyannak, akitől nem számí
87
tott ellenállásra a nem feltétlenül szabályos eljárással szemben.
Az április 14-i ülésnapon, m é g Kossuth megérkezése előtt, loan Dragos azt indítványozta,
hogy a református kollégium nagyterme helyett a nagytemplomban tartsák meg az ülést.
A l m á s y erre azt válaszolta, hogy: ,jHa a képviselőház kívánja, átmehetünk. " A képviselők
többsége azonban a ,J\4aradjunk!" felkiáltással reagált az elnöki válaszra. Kossuth megérke
zésekor a radikális Besze János ismét csak a nagytemplomba való átvonulást indítványozta.
Miután ezt Kossuth helyeselte, a képviselők végül ráálltak, s A l m á s y kijelentette: „A ház kí
vánsága következtében a mai ülést a református nagytemplomba teszem által. " A z átvonulás
után A l m á s y intézkedett az előkészítetlen helyszín alkalmassá tételéről. Felszólította a képvi
selőház alkalmazottait, hogy „... azon padokat, mellyek itt élőtől végig vonulnak, ürítsék ki a
képviselő urak számára; amíg ez nem történik, az ülést nem fogom megtartani; képviselő ura
kat pedig kérem, hogy mindannyian kijelölt helyeikre vonulni méltóztassanak. " Ennek meg
történte után pedig úgy folytatta: „És most az ülést megnyitom, felszólítom a hallgatóságot,
hogy a tárgy komolyságához képest, melly a kormányelnök úr által indítványoztatni fog, illő
és kellő csendben lenni szíveskedjék, aminek megtartáséira, amit keilend, bizonyosan intézked
ni fogok." Ezután Kossuth általános lelkesedés és éljenzés közepette megtette nevezetes i n
dítványát. A beszéd befejezése után A l m á s y megkérdezte: „Kíván-e valaki az előterjesztett in
dítványokhoz hozzá szólani?" A kérdésre a képviselők többsége hangos - „Elfogadjuk egé
szen!" - kijelentéssel felelt. Erre A l m á s y megkérdezte: fontonként kívánják felvétetni?"
A z igenlő válasz után a Hunfalvy által említett m ó d o n arra kérte a képviselőket, hogy: Mél
tóztassanak tehát minden pontokra megegyezésöket felállással kijelenteni. "
A z 1. pont felolvasása után, miután valamennyi képviselő felállással jelezte beleegyezé
sét, A l m á s y kijelentette: „A ház elfogadja az 1 -ső indítványt, s a nemzet nevében ezennel ki
mondom, hogy Magyarország a hozzá tartozó minden országokkal, részekkel és tartomá
nyokkal egyetemben szabad, önálló, s független európai statusnak kinyilatkoztatik, s terüle
ti egysége feloszthatatlan, épsége sérthetetlennek kijelentetik. " A kijelentést lelkes éljenzés
követte. A 2. pont hasonló elfogadása után A l m á s y a k ö v e t k e z ő szavakkal hirdette k i a ha
tározatot: „Tehát a ház közös akarattal elfogadta azt, hogy a Habsburg-Lotharingiai ház
trónvesztettnek tekintessék, és örökre a nemzet nevében száműzessék! " H a s o n l ó egyöntetű
séggel és lelkesedéssel lett a többi pont is megszavazva. M a d a r á s z László az 5. pont elfoga
dása után javaslatot tett arra, hogy Kossuth Lajos legyen a k o r m á n y z ó , s miután ezzel a k é p -
87 HERMANN Róbert 1996. 306-307., HUNFALVY Pál 1986. 245-247.
viselők egyetértettek, A l m á s y kijelentette: ,A tisztelt ház elfogadta azon indítványt, hogy
Kossuth Lajos kormányzó elnöke leend az álladalomnak. " A döntéseket tartalmazó Függet
lenségi Nyilatkozatot, amely nagyobb részben Kossuth szövegezése volt, április 19-én
fogadta el az országgyűlés. A Függetlenségi Nyilatkozatot tisztségüknél fogva a felsőház el
nökségét ellátó báró Perényi Zsigmond, az alsóházban elnöklő A l m á s y Pál, valamint a k é p
viselőház soros jegyzője, Szacsvay Imre írták alá. Aláírásuk miatt Perényit és Szacsvayt
88
1849 októberében a császáriak kivégezték. Ez a sors várt volna A l m á s y r a is, ha e l f o g j á k .
A függetlenség és a trónfosztás k i m o n d á s a után csak némileg változott a képviselőház
t e v é k e n y s é g e . Napirendjére került az új k o r m á n y megalakítása. A k o r m á n y z ó és a Szeme
r e - k o r m á n y tagjai május 14-én tették le esküjüket a képviselőház előtt. Április 24-én Kos
suth indítványára elfogadták a hadsereg 50000 fővel való szaporítását. Újdonság volt az is,
hogy elfogadták több újonnan megválasztott képviselő m a n d á t u m á t is. Utolsó t e v é k e n y s é
8 9
g ü k k é n t Debrecenben j ú n i u s elejére egy új adóügyi törvényt fogadtak e l .
A l m á s y nem volt jelen a k é p v i s e l ő h á z minden ülésén. Ilyenkor P á l ó c z y L á s z l ó korel
nök helyettesítette. P á l ó c z y m á r c i u s 23-án azt k ö z ö l t e a k é p v i s e l ő h á z z a l , „hogy Almási el
nök úr hozzám írt levelében arról értesít, miszerint korábbi viszonyai, részint olly okok
miatt, mellyek még előbbi kormánybiztosi hivatalos működéséből származnak, néhány
napra eltávozni kénytelenítetik... " A l m á s y l e g k ö z e l e b b csak az április 2-i ülésen elnökölt.
T á v o l volt k é t hétig április 28-ika után is. E l t á v o z á s a s z e m é l y e s , m a g á n t e r m é s z e t ű prob
l é m á k k a l volt ö s s z e f ü g g é s b e n . A május 12-i ülésen m á r ismét jelen volt. M i u t á n 1848 j ú
liusában a k é p v i s e l ő h á z csak P á z m á n d y D é n e s elnöki fizetéséről rendelkezett, A l m á s y r a
v o n a t k o z ó a n is h a t á r o z n i a kellett. F e b r u á r 27-én A l m á s y n a k és az őt t ö b b s z ö r helyettesí
90
tő Pálóczy L á s z l ó n a k azonos n a g y s á g ú elnöki fizetést határozott meg a k é p v i s e l ő h á z .
A május 31-i ülésen Szemere Bertalan azt indítványozta, hogy az országgyűlés költözzön
vissza Pestre. A z indítványt a képviselők elfogadták. A z ülést A l m á s y egy rövid beszéddel
rekesztette be. „E szerint a tisztelt ház a maga üléseit Debrecenben befejezvén, véget vetett
azon cycklusnak, melly a haza históriájában a legdicsőbb helyet fogja elfoglalni; azért mi
vel minden határozata, mellyet a ház a vészes időperczekben hozott, az egyetértés, erély, és
közegyetértés, azon erély, és azon akarat volt egyik leghatalmasabb tényező a haza megmen
tésében. Óvja meg az isteni gondviselés a hazát, óvja meg önöket továbbá is illy vészes
perzektől. És hiszem, hogy egy szebb jövendőnek megyünk elébe, és önöknek új tér nyílik,
nemcsak azon tér, hogy a haza függetlenségét kimondták, hanem, hogy azt állandósítsák, és
biztosítsák is örökre, és ezen új korszakban a haza organisatio korszakában vezesse önöket
ismét az egyetértés, erély és a határozott akarat. Nekem pedig, kinek a vészes perczekben
azon szerencse jutott, hogy önök bizalma által rám ruházott terhes hivatalt folytathattam, en
gedjenek meg, ha minden eljárásomban nem tudtam eltalálni önök akaratát; ha nem tehet
tem tehetségem szerint mindent, mit tenni kötelességem lett volna. " Szavait általános helyes
lés és hossza taps követte. A május 31-i üléssel lezárult egy korszak A l m á s y pályafutásában.
Ezzel talán m é g ő maga sem volt tisztában, mint ahogy sokan nem hihették, hogy az A l m á s y
91
által kívánt szebb j ö v e n d ő és új tér is csak egy közhelyszerű gesztus marad.
88 KÖZLÖNY 1849. április 17., 21., HERMANN Róbert 1996. 306-307.

89 KÖZLÖNY 1849 áprilisi és májusi számai.
90 KÖZLÖNY 1849. március 1., 10., 25., április 6., május 1„ május 15.
91 KÖZLÖNY 1849. június 2.
A bukás hónapjaiban
A D e b r e c e n b ő l Pestre való visszaköltözés elhúzódott, s a budai várlövegektől komoly

károkat szenvedett fővárosban nehezen találtak alkalmas helyet a k é p v i s e l ő h á z üléseinek.
A z első ülést július 2-re tűzték k i . A l m á s y a visszaköltözés után, mint képviselőházi elnök,
k ö z r e m ű k ö d ö t t az ülésezés helyszínének a kiválasztásában és igyekezett a szükséges segéd
személyzetet is biztosítani. í g y p l . j ú n i u s 26-án Vasváry Károlyt kinevezte a k é p v i s e l ő h á z
92
k ö n y v - és a l i r a t t á r n o k k á .
Képviselőházi e l n ö k s é g e azonban hamarosan összeférhetetlenné vált egy újabb m e g b í
zatásával. J ú n i u s 18-án Vukovics S e b ő igazságügy-miniszter előterjesztésére kinevezték a
legfontosabb bírói testület, a H é t s z e m é l y e s Tábla elnökévé. Ez a kinevezés m é g a tavaszi,
nyár eleji sikerek hatására született. A k o r m á n y z a t a sikereket tartósnak vélve j e l e n t ő s re
formokat tervezett, így a feudális eredetű H é t s z e m é l y e s Táblát is új polgári alapokra akar
ták helyezni. Ennek tagjai k o r á b b a n az ország zászlósuraiból, s az uralkodó által kinevezett
bírókból állt. A l m á s y mellett kinevezték a bíróság többi tagját is. A l e l n ö k e Ujházy László
sárosi főispán, s k o m á r o m i k o r m á n y b i z t o s ; közbírái pedig Halász Boldizsár, Repeczky Fe
renc és L u d w i g h János képviselők, valamint Rácz J á n o s belügyminisztériumi tanácsos let
tek. A z új összetételű H é t s z e m é l y e s T á b l a egyből nem kezdhette meg tevékenységét, mert
Ujházy, Repeczky é s L u d w i g h kormánybiztosi megbízatásaik következtében távol voltak.
93
K é s ő b b pedig a katonai helyzet alakulása tette ezt l e h e t e t l e n n é .
Új m e g b í z a t á s a k ö v e t k e z t é b e n A l m á s y lemondott a képviselőházi elnökségről. Lemon
d ó levelét Irányi Dániel képviselőházi j e g y z ő július 2-án olvasta fel a k é p v i s e l ő k n e k . Ez a
rövid levél a k ö v e t k e z ő k e t tartalmazta: ,A szerencse nekem jutott osztalékul, hogy Debre-
czenben, mint a képviselőház másodelnöke hazánk vésznapjaiban azon háznak tanácskoz-
mányait vezessem, mellynek hazafiúsága, erélyessége, s összetartása mentette meg a hazát.
S én e napokban ámbár nehéz feladásomhoz mérve, igen mélyen éreztem tehetségem cse
kélységét: mégis bűnnek tartottam volna, abbeli kötelességemről lemondani; most azonban,
midőn a képviselőház üléseit újra szokott helyére visszatette, rendes, felelős kormányát
megválasztotta; most, midőn a ház első kötelességei közé tartozik a ház szabályaiban meg
állapított rendes elnökséget megválasztani; és végre midőn a kormány csekély személyem
mel máskép rendelkezni jónak látta: a tisztelt képviselőház bizalmából nyert elnöki széket
ezennel elhagyom. A haza ügyeinek elintézésében tanúsított hív közremunkálásukért, s sze
mélyem iránt tapasztalt szíves bizalmukért köszönetet mondva, engedjék meg, hogy bizal
mukat jövőre is kikérhessem. " A levél szövegéből árulkodik arról, hogy A l m á s y tisztában
volt történelmi szerepével. A kritikus téli és tavaszi h ó n a p o k b a n a képviselőház s z á m á r a a
legitimitást és a politikai folyamatosságot biztosította, mint m é g 1848 j ú l i u s á b a n m e g v á
94
lasztott m á s o d a l e l n ö k .
A július 2-i képviselőházi ülésre m á r lényegesen megváltozott hadi helyzetben került sor
ra. A magyar főhadsereg támadási kísérlete június k ö z e p é n összeomlott a V á g mentén, s
megindult a Haynau vezette osztrák és a Paszkievics vezette orosz főerők összpontosított tá
m a d á s a az ország ellen. Rosszul alakult a magyarok helyzete a Délvidéken és E r d é l y b e n is.
A magyar csapatok mindenhol kénytelenek voltak visszavonulni. A j ú n i u s 26-i miniszterta
nács Görgei javaslatára K o m á r o m n á l kívánta összpontosítani az oda ö s s z e v o n h a t ó erőket.

A június 28-i győri vereség hatására azonban a k o r m á n y a Szeged és Arad környéki össz
pontosítás mellett döntött. A válságos katonai helyzetben kapkodásból és félreértésből ere
dően, komoly súrlódásokra is sor került a k o r m á n y és a Görgei vezette főhadsereg között.
Az ebből s z á r m a z ó időveszteség következtében a katonailag elhibázott délvidéki összponto
sítás sem valósulhatott meg. A különváltan t e v é k e n y k e d ő magyar csapatok sorra vereséget
szenvedtek és megindult felbomlásuk. A Klapka tábornok vezette haderő ugyan augusztus
3-án feltörte az erődítmény körüli ostromgyűrűt, s veszélyes helyzetet teremtett a császáriak
számára a Duna mentén, de ez már nem befolyásolhatta a szabadságharc végső kimenetelét.
A délvidéki magyar csapatok augusztus 9-i temesvári veresége után, az Aradra m e g é r k e z ő
Görgei értelmetlennek tartotta a további harcot, s augusztus 13-án csapataival Világosnál le
tette a fegyvert az oroszok előtt. A k ö v e t k e z ő napokban követte példáját a többi b o m l á s b a n
lévő csapattöredék is. Pétervárad szeptember 5-én, K o m á r o m pedig október 2-án nyitotta
meg kapuit az ellenség előtt. Ezzel véget ért a magyar szabadságharc.
A l m á s y tevékenységéről július és augusztus folyamán keveset tudunk. A július 2-i képvi
selőházi ülésen személyesen nem voltjelen. Klapka visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy nem
követte az országgyűlést Szegedre, hanem Pesten rejtőzködött. A vereségek hírére az emig
ráció mellett döntött. M e n e k ü l é s é r e Klapka visszaemlékezései szolgáltatnak adatokat, akivel
augusztus 9-én G y ő r b e n találkozott. Klapka a következőképpen emlékezett vissza találkozó
jukra: „...fájdalomtól megtört hangon közié velem, hogy őmenekülőben van, miután vélemé
nye szerint minden elveszett! - Nagysándort Debrecennél szétugrasztották, Dembinski Sze
ged és Szőregnél megveretett, Bem csapatai Segesvárnál szétszórattak, zavar és fejetlenség
a kormány székhelyén, amely Szegedről Aradra menekült. - Almásy még hozzátette, hogy
Haynau ezen sikerek folytán képessé lőn, hogy a rendelkezésére álló nagy erőből egy tekin
télyes sereget Komárom ellen küldjön, sőt hogy Jablonowski dandára és Nugent hadteste
már útban is vannak errefelé. " Klapka itt azonban olyan információkat is A l m á s y n a k tulaj
donít, amelyről az m é g aligha tudhatott. Feltételezve A l m á s y augusztus 7-i, vagy 8-i Pestről
történő elindulását, az legfeljebb csak az augusztus 2-i debreceni, az augusztus 3-i újszege-
di, illetve az augusztus 5-i szőregi vereségről tudhatott. Azt, hogy Jablonowski tábornok
dandárát Haynau visszaindította K o m á r o m felé, a budai katonai körzet parancsnoka,
Kempen altábornagy is csak augusztus 9-én tudta meg. így erről és Nugent tábornagy csa
patainak közeledtéről aligha informálhatta Klapkát. A z más kérdés, hogy Klapka a veresé
gekről szóló híradásokból is letudta szűrni a kialakult helyzetet és a maga teendőit.
Klapka kitért A l m á s y m e n e k ü l é s é n e k k ö r ü l m é n y e i r e is: ,Azt javasoltam neki, hogy ma
radjon nálam, biztosítva őt, hogy az én környezetemből senkinek legkisebb bántódása sem
leszen. - De ő jobbnak látta nem maradni, s inkább Morvaországba ment, nővérét Z. gróf-
nét (valójában Gierotin - H . J.) szolgájának öltözve kísérvén. Otthagyta tehát táboromat, és
9 5
sikerült neki a merész menekülés. "
1849 után
A t a n u l m á n y b a n A l m á s y Pál 1848/49-es t e v é k e n y s é g é n e k a feldolgozását tekintettem

c é l o m n a k . A s z a b a d s á g h a r c utáni t e v é k e n y s é g e egy külön önálló t a n u l m á n y t igényelne,
ezért itt ezt csak vázlatosan ismertetjük.
95 K L A P K A György 1986. 253-254., KEMPEN, Johann Franz 1978. 109.
A z országból való sikeres k i m e n e k ü l é s e után 1859 elejéig e m i g r á c i ó b a n tartózkodott.
T á v o l l é t é b e n 1851-ben a császári hadbíróság, mint lázadót és felségárulót kötél általi halál
96
ra ítélte. Ezt m é g ebben az évben j e l k é p e s e n (in effigie) végre is h a j t o t t á k . Emigrációs
éveiben megfordult Brüsszelben, Párizsban, Londonban, Jersey-szigeten, Z ü r i c h b e n és
Genfben. Tartósabban Z ü r i c h b e n (1852-54), illetve Párizsban (1854-58) telepedett meg. A z
e m i g r á c i ó tagjai közül a szorosabb kapcsolatot gróf Teleki Lászlóval, Klapka G y ö r g g y e l ,
Puky Miklóssal és H o r v á t h Mihállyal tartott fenn. Kossuthtól elkülönült, mert elítélte egy
97
személyi vezetésre t ö r e k v ő s t í l u s á t .
A l m á s y hazatérését 1859-ben több t é n y e z ő váltotta k i . Egyrészt a látszólag stabilizáló
dott Bach-rendszer 1856 őszén lehetővé tette az e m i g r á n s o k hazatérését. Másrészt családi
p r o b l é m á i és v a g y o n á n a k sorsa is szükségessé tették hazajövetelét. Felesége, aki csak egy
rövid ideig tartózkodott mellette az e m i g r á c i ó b a n , élettársi kapcsolatot létesített egy császá
ri tiszttel, s József fiát is ellene fordította. Batthyány A m á l i á n a k azt is sikerült elérnie, hogy
A l m á s y Pál lefoglalt v a g y o n á t a gyerekeinek utalják k i . Hazatérése után rendezte zűrös csa
ládi viszonyait, amelynek e r e d m é n y e k é n t legalább Ilona leányát vissza tudta hódítani az
98
anyjától. Sikerült visszaszerezni birtokait i s .
Nem sokkal hazatérése után bekapcsolódott a hazai politikai életbe is. Vezetője lett an
nak a titkos ellenállási mozgalomnak, amelynek tekintélyesebb vezetői rajta kívül Tisza
K á l m á n és K o m á r o m y G y ö r g y voltak. Ez a nem túlzottan radikális szervezet az e m i g r á c i ó
által biztosított külföldi kapcsolatokat és információkat igyekezett saját belpolitikai céljai
99
ra, befolyásának növelésére f e l h a s z n á l n i . A Habsburg Birodalom Eszak-Itáliában elszen
vedett 1859-es veresége következtében a Bach-rendszer összeomlott és Ferenc József kor
mányzati reformokra kényszerült. M a g y a r o r s z á g o n 1860 végén helyreálltak a v á r m e g y e i
ö n k o r m á n y z a t o k és 1861 tavaszán az országgyűlést is összehívták. A legális lehetőségek
kel élve, A l m á s y ismét Heves m e g y é b e n kapcsolódott be a politikai életbe. Noha nem vál
1 0 0
lalt v e z e t ő funkciót, a háttérből is a megyei közélet m e g h a t á r o z ó tagja v o l t . N e m válasz
tatta m a g á t országgyűlési k é p v i s e l ő v é sem, de jelen volt annak ülésein, s több kérdésben is
érvényesítette befolyását. A korábbi ellenállási mozgalom tagjainak t ö b b s é g e a Határozati
Párthoz csatlakozott, A l m á s y is velük szimpatizált. Ennek ellenére ő volt az egyik kezde
m é n y e z ő j e annak, hogy a Határozati Párt leszavazza saját határozati javaslatát, amelyet az
uralkodói leiratra terjesztettek be válaszként. Ezzel a k i s e b b s é g b e n lévő Deák-féle felirati
101
javaslat szerezte meg a t ö b b s é g e t .
A z o r s z á g g y ű l é s 1861 augusztusi feloszlatása után hamarosan kezdetét vette a Schmer-
ling-féle p r o v i z ó r i u m időszaka, amely ismét abszolutisztikus b e r e n d e z k e d é s t vezetett be.
Ez új életre keltette a korábbi ellenállási mozgalmat, amelynek élére ismét A l m á s y került.
A z 1863-as lengyel felkelés hatására Kossuth Nedeczky Istvánt volt h o n v é d századost bíz
ta meg egy fegyveres felkelés m e g s z e r v e z é s é v e l , miután nem bízott A l m á s y é k b a n . S való
ban, A l m á s y az ellenállási mozgalom m é r s é k e l é s é r e törekedett, de ennek ellenére az ő cso
portja is b e k a p c s o l ó d o t t a szervezkedésbe, m e g p r ó b á l v a ellehetetleníteni N e d e c z k y é k tö-
96 HERMANN Róbert 1995. 132.

97 KLAPKA György 1986. 457-459., 537., 539., BERZEVICZY Albert 1922-37. I . k. 374-375., 396., JUHÁSZ
István 1986. 52-53., DEGRÉ Alajos 1983. 323-330., FRANK Tibor 1985. 91.
98 SZABAD György 1985. 57.
99 STEIER Lajos 1924. 708., SZABAD György 1985. 60-61., 68-69., LUKÁCS Lajos 1984. 166-170.
100 ZALÁR József 1861. 21-22., H M L IV-252 l . k . 1., 110., 133., 140., 141., 142., 147., 153.
101 BERZEVICZY Albert 1922-37. III. k. 263-264., SZABAD György 1979. 684-685.
rekvését. A Nedeczky és A l m á s y szervezetébe is beépült A s b ó t h Lajos volt h o n v é d ezredes
azonban mind a két csoportot feljelentette a hatóságoknak. Ezután 1864 m á r c i u s á b a n letar
tóztatták azok főbb résztvevőit, így A l m á s y t is. A l m á s y ellen azonban nem volt semmi ter
helő bizonyíték, így csak Asbóth k o n c e p c i ó s vallomása alapján lehetett elítélni. M á s o d i k
tárgyalásán a pesti h a d b í r ó s á g 1865. j a n u á r 13-án 16 évi várbörtönre ítélte, amelyet a leg
102
felsőbb katonai bíróság 1865. február 6-án 20 évre s ú l y o s b í t o t t .
B ü n t e t é s é n e k letöltésére O l m ü t z b e került. A kiegyezési tárgyalások m e g i n d u l á s a k o r a
politikai foglyok helyzete, így A l m á s y é is jelentősen javult. G y ó g y k e z e l é s r e m é g külföld
re is elutazhatott. A z 1867-es kiegyezés m e g k ö t é s e k o r többi elítélt társával együtt kegyel
103
met kapott és h a z a t é r t . K i s z a b a d u l á s a után m á r nem kapcsolódott be újból a politikai
életbe, visszavonult a m a g á n é l e t b e . Újra megnősült, feleségül v é v e távoli rokonát, A l m á s y
Malvint. Heves megye m é g életében elkészítette arcképét, amelyet 1876-ban Zalár József
104
megyei főjegyző avatott fel a m e g y e h á z t a n á c s t e r m é b e n . A halál Budapesten érte 1882.
november 1-én. Sírja a Kerepesi úti t e m e t ő b e n található. A g y ö n g y ö s i e k a Gyöngyös újság
1882. november 5-i s z á m á b ó l értesülhettek haláláról. A nekrológ összefoglalta mozgalmas
105
életpályáját. E m l é k é t Heves megye j e g y z ő k ö n y v i l e g örökítette meg 1883. j a n u á r 22-i
1 0 6
közgyűlésén.
Irodalom
G R Ó F A L M Á S Y Dénes
1903 A zsadányi és törökszentmiklósi A l m á s y grófok. K é t e g y h á z a
B E R Z E V I C Z Y Albert
1922-37 A z abszolutizmus kora M a g y a r o r s z á g o n 1849-1865. I - I V k. Budapest
BONA Gábor
1987 T á b o r n o k o k és törzstisztek a s z a b a d s á g h a r c b a n . 2. bővített kiadás. Budapest
D E G R É Alajos
1983 V i s s z a e m l é k e z é s e i m . Sajtó alá rendezte: U G R I N Aranka. Budapest
D E R C S É N Y I D e z s ő - V O I T Pál
1978 Heves megye m ű e m l é k e i I I I . k. Budapest
D E Z S É R I B A C H Ó László
1939 G y ö n g y ö s város 1848/49-ben. G y ö n g y ö s
F E R D I N A N D Y Mihály
1942 Széchenyi összeomlása. A z 1848-as napló. Fordította és magyarázatokkal ellátta:
F E R D I N A N D Y Mihály. Budapest
F É N Y E S Elek
1984 M a g y a r o r s z á g geographiai szótára. Reprint kiadás. Szeged
F R A N K Tibor
1985 Egy e m i g r á n s alakváltozásai. Zerffi G u s z t á v p á l y a k é p e 1820-1892. Budapest
102 STEIER Lajos 1924. 705-744., LUKÁCS Lajos 1955. 332-351.

103 LUKÁCS Lajos 1955. 351-352.
104 MTA Kézirattár MS 795/77.
105 GYÖNGYÖS, 1882. november 5.
106 OROSZ Ernő 1906. 6.
G Ö R G E Y Artúr
1988 É l e t e m és m ű k ö d é s e m M a g y a r o r s z á g o n 1848-ban és 1849-ben. I—II. k.
A bevezetőt írta és sajtó alá rendezte: K A T O N A Tamás. Budapest
G Ö R G E Y István
1883-88 1848 és 1849-ből. É l m é n y e k és b e n y o m á s o k . Okiratok és azok magyarázata
I—III. k. Budapest
H A J A G O S József
1995 Heves megyei n e m z e t ő r ö k részvétele a bácskai harcokban. Mátrai T a n u l m á n y o k .
Szerkesztette: H O R V Á T H L á s z l ó . G y ö n g y ö s
1996 A 26. honvédzászlóalj története. Megjelent: A tavaszi hadjárat. Szerkesztette:
H O R V Á T H L á s z l ó . H a t v á n y Lajos M ú z e u m F ü z e t e k 13., Hatvan
1998 Heves megye az átalakulás hónapjaiban (1848 március-június). Aetas 1998/2-3.
szám. Szerkesztette: P E L Y A C H István. Szeged
H E R M A N N Róbert
1995 M e g t o r l á s Heves és K ü l s ő - S z o l n o k v á r m e g y é b e n , 1849-1851. Mátrai Tanulmá
nyok. Szerkesztette: H O R V Á T H László. G y ö n g y ö s
1996 A z 1848^19. évi forradalom és szabadságharc története. Szerkesztette. H E R M A N N
Róbert. Budapest
1998 C s á n y L á s z l ó k o r m á n y b i z t o s i iratai 1848-1849.1—II. k. Budapest
é. n. A r e n d ő r m i n i s z t e r és a Z i c h y - g y é m á n t o k . Megjelent: História klub füzetek 10. és
a Fejér Megyei Levéltár K ö z l e m é n y e i 17.
H E R M A N N R ó b e r t - P E L Y A C H István
1990 Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok a magyar s z a b a d s á g h a r c b ó l . O k m á n y
tár. Sajtó alá rendezte: H E R M A N N Róbert és P E L Y A C H István. Budapest
HORVÁTH Mihály
1871-72 M a g y a r o r s z á g függetlenségi harcának története. I—III. k. Budapest
H U N F A L V Y Pál
1986 N a p l ó 1848-1849. Sajtó alá rendezte: U R B Á N Aladár. Budapest
J U H Á S Z István
1986 Egy 48-as k o r m á n y b i z t o s élete. K a r á c s o n d
K E M P E N , Johann Franz
1978 A z o s t o r s u h o g t a t ó . K ü z d e l e m , b u k á s , m e g t o r l á s . E m l é k i r a t o k , n a p l ó k az
1848^49-es forradalom és szabadságharc végnapjairól. I . k. Szerkesztette: T Ó T H
Gyula. Budapest
K L A P K A György
1986 E m l é k e i m b ő l . Sajtó alá rendezte: K A T O N A T a m á s . Budapest
KLÖM XIII-XIV:
Kossuth Lajos ö s s z e s m u n k á i X I I I - X I V k. Kossuth Lajos az O r s z á g o s H o n v é d e l m i
B i z o t t m á n y élén I—II. k. Sajtó alá rendezte: B A R T A István. Budapest 1952-1953.
K O S Á R Y Domokos
1994 A G ö r g e y - k é r d é s története I—II. k. Budapest
L U K Á C S Lajos
1955 Magyar függetlenségi és a l k o t m á n y o s mozgalmak 1849-1867. Budapest
1984 Magyar politikai emigráció 1849-1867. Budapest
OROSZ E r n ő
1906 Heves- és a volt K ü l s ő - S z o l n o k egyesült v á r m e g y é k nemes családjai. Eger
PAP József
1998 A Heves és K ü l s ő - S z o l n o k vármegyei politikai elit és a „passzív ellenállás". (He
ves és K ü l s ő - S z o l n o k v á r m e g y e politikai elitjének a története, 1844-1853).
Aetas, 1998/2-3. s z á m . Szerkesztette: P E L Y A C H István. Szeged
P O D M A N I C Z K Y Frigyes
1984 Egy régi gavallér emlékei. Sajtó alá rendezte: S T E I N E R Ágota. Budapest
STEIER Lajos
1924 Beniczky Lajos b á n y a v i d é k i k o r m á n y b i z t o s és h o n v é d e z r e d e s v i s s z a e m l é k e z é
sei és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és a tót m o z g a l o m r ó l . F ü g g e
lék: A z Almássy-féle összeesküvés története és o k m á n y a i . Budapest
S Z A B A D György
1979 A z ö n k é n y u r a l o m kora (1849-1867). Magyarország története 1848-1890.1—II. k.
Főszerkesztő: K O V Á C S Endre. Budapest
1985 Miért halt meg Teleki L á s z l ó ? Budapest
Z A L Á R József
1861 E m l é k i r a t . B e v e z e t é s ü l H e v e s v á r m e g y e 1849-ki A u g . 16-án megszakadt, s
1860-iki deczember 12-én újra megkezdett a l k o t m á n y o s j e g y z ő k ö n y v é b e . Eger
JózsefHajagos
Die T ä t i g k e i t von Pál A l m á s y w ä h r e n d der Revolution und des Freiheitskampfes

1848^9
Pál A l m á s y (1818-1882) ist die bedeutendste historische Persöhnlichkeit G y ö n g y ö s e r

Abstammung i m 19-ten Jahrhundert. Seine politische Laufbahn begann während der Stände-
versammlung 1843^44, als er landesweit bekannt wurde. Er war zwischen 1845-47 Vize
gespan von Komitat Heves, und 1848 wurde er zum Pariametsabgeordneten von G y ö n g y ö s
gewählt. Das Abgeordnetenhaus des Parlaments wählte ihn zum Vizepräsidenten. Als solcher
führte er die ungarische Abgeordnetendelegation, die i m August 1848 dem König Ferdinand
dem Fünften den Antwortbrief des Parlaments überreichte. Er vermittelte erfolgreich in der
politischen Diskussion am 11-ten September 1848 zwischen dem Parlament und dem
Erzherzog István, der die Palatinalwürde besass. Dreimal bekam er auch den Auftrag eines
Regierungskomissars. I m November 1848 half er bei der Erfassung des Getreidevorrates in
Transdanubien. A m 10-ten Dezember wurde er zum Regierungskomissar von Komitat Heves
ernannt. Er mobilisierte mehr als 1200 freiwillige Kavalleristen und etwa 500 freiwillige
Infanteristen gegen die in Nordostungarn eingedrungenen feindlichen Truppen. M i t den
Freiwilligen marschierte auch er zu dem Armeekorps in Nordungarn, der unter dem K o m
mando des Kriegsministers Lázár Mészáros stand. Er nahm am 4-ten Januar 1849 auch an der
Schlacht bei Kosice teil, die mit der Niederlage der ungarischen Truppen endete.
Danach wurde er zum Regierungskommisar der Evakuation i n B á c s k a umd B á n á t er
nannt. A b Februar 1849 erfüllte er die P r ä s i d e n t e n w ü r d e i m Abgeordnetenhaus. So prokla
mierte er Ungarns U n a b h ä n g i g k e i t und die Enttrohnung des Habsburg-Hauses, deren feier
liche Dokumente er i m Namen des Abgeordnetenhauses unterschrieb.
Er wurde in der letzten Zeit des Freiheitskampfes der Leiter der obersten Gerichtskör
perschaft ( H é t s z e m é l y e s T á b l a ) , deshalb legte er die Präsidentenschaft des Abgeordneten
hauses ab. Nach der Niederlage emigrierte er. Der Emigration ist sein Leben zu verdanken,
weil ihn das K ö n i g l i c h e Kriegsgericht in seiner Abwesenheit zum Tode verurteilt hatte. Von
der Emigration kehrte er 1859 zurück, und wurde eine der determinierenden Persönlichkei
ten des wieder lebhafter werdenden ungarrischen innenpolitischen Lebens.
1864 wurde er der Leiter einer Unabhängigkeitsverschwörung, wofür er für 20 Jahre zur
Festungshaft verurteilt wurde. Von seiner Haft wurde er beim Ausgleich 1867 befreit. Danach
zog er sich aus dem öffentlichen Leben zurück. I n den stürmischen Jahrzehnten ging er
finanziell zugrunde, verlor seine Ländereien.
Es gelang i h m insgesammt sein Haus in G y ö n g y ö s und in Budapest zu behalten. Auch
sein Familienleben endete tragisch. Seine erste Ehe ging kaputt, seine Frau ging aus finan
ziellen Ü b e r l e g u n g e n m i t einem Kaiserlich-königlichen Offizier eine Lebensgemeinschaft
ein. Sein Sohn József, die politischen Ansichten seines Vaters verleugnend, trat in die
Kaiserlich-königliche Armee ein. Seine Tat bereuend beging er später Selbstmord.
A l m á s y s zweite Ehe blieb kinderlos. Nach seinem Tode wurde er in dem Friedhof
Kerepesi út in Budapest beerdigt.
HAJAGOS JÓZSEF
Berze Nagy János G i m n á z i u m
H-3200 G y ö n g y ö s
Kossuth u. 33.
GYÖNGYÖS
2000 p. 83-108
A másik Lenkey
Lenkey Károly honvéd ezredes (1803-1874) életrajza
Csiffáry Gergely
ABSTRACT: The Other Lenkey: the Biography of Karoly Lenkey, Colonel of the National Army ( 1803-74)
On hearing the name Lenkey, most of us automatically think of Sándor Petó'fi's poem, The Company of
Lenkey (Lenkey százada), in which the poet raised an everlasting memory to János Lenkey and the escape
of the company of hussars led by him. The life and personality of János Lenkey, the younger brother of
Károly Lenkey, is much more known, since the former is commonly associated with the thirteen martyr
generals of Arad, as after 1849 he was chased to madness and driven to perdition by the Habsburg tyran
ny. But as the life and personality of the other Lenkey, Károly (1803-1874), is hardly known at all, the
author undertook the task of presenting the Colonel's life to the readers.
Ha a Lenkey nevet halljuk, önkéntelenül is legtöbbünknek Petőfi Sándor: Lenkei százada

c í m ű verse j u t eszébe, amelyben Lenkey J á n o s n a k és a Lenkey huszárszázad s z ö k é s é n e k ál
lított örök emléket a költő. Lenkey J á n o s élete és személye, aki Lenkey Károly ö c c s e volt,
sokkal i n k á b b ismert a köztudatban, mert őt a 13 aradi vértanúval együtt emlegetjük, akit
őrületbe és pusztulásba kergetett a Habsburg ö n k é n y u r a l m i rendszer. Ez az oka, hogy a m á
sik testvérről alig tudunk valamit, az ő emlékét j o b b á r a a helytörténet tartja c s u p á n s z á m o n ,
s t e v é k e n y s é g é t nem méltatja, legfeljebb érintőlegesen az 1848^-9-es magyar forradalom
és s z a b a d s á g h a r c gazdag történeti irodalma. Ez is indokolja, hogy a forradalom és szabad
ságharc 150. éves évfordulóján az eddig k e v é s b é ismert Lenkey Károly h o n v é d ezredes éle
tét és t e v é k e n y s é g é t választottam dolgozatom témájául. V á l a s z t á s o m azért esett rá, mely
olyan k i e m e l k e d ő helyi s z e m é l y i s é g , aki 1848-ban 9 hónapig, mint a Heves megyei nem
zetőrség parancsnoka a polgári életben tevékenykedett. Katonai tapasztalatait kiválóan tud
ta kamatoztatni a belügyminiszter, továbbá a megyei első alispán alárendeltségéhez tartozó
szervezetnél, a modern értelemben vett ö n k o r m á n y z a t n á l . 1848-ban tagja volt a polgári kor
szak hajnalán született új megyei ö n k o r m á n y z a t n a k , a Heves és K ü l s ő - S z o l n o k v á r m e g y é k
Á l l a n d ó Bizottságának. 1848 d e c e m b e r é t ő l m á r a hadseregben szolgált, s j e l e n t ő s sereg
s z e r v e z ő tevékenységet fejtett k i . A világosi fegyverletétel után 13 évi várfogságra ítélték,
s kegyelemmel szabadult 1853-ban. 1861-től ellenzéki politikai tevékenységet fejtett k i , s
1867-től Heves v á r m e g y e főszámvevője volt. Fordulatokban gazdag életét, m u n k á s s á g á t s
emberi vonásait a k ö v e t k e z ő oldalakon ismerheti meg az olvasó.
Lenkey Károly családja és származása
A Lenkey család eredetileg G ö m ö r megyebeli família, amelynek ősi fészke Sajólenke [ma
Szlovákiához tartozik az egykori G ö m ö r - K i s h o n t megyei falu, s a neve: Lenka] volt. Sajó
lenkét eredetileg Nenkének nevezték, melyről a családot is hosszú ideig Nenkei néven emlí
1 2
tik az iratok. M á s forrás szerint a Lenkey ősök a nemességet 1320-ban k a p t á k . A családot
m é g az 1549-ben készült összeírás is Nenkei néven említi. Viszont 1588-tól m á r Lenkey né
3
ven fordulnak e l ő az okiratokban.
A Lenkey család u t ó b b kettévált, a zádorfalusi és imolai ágra, m i n d k é t ág m é g a X V I .
században Zádorfalván lakott, k ö z ö s ősük Lenkey Demeter. Lenkey Demeter G ö m ö r me
gyei szolgabíró volt. 0 m á r Zádorfalván lakott, de rajta kívül több Lenkey is élt ugyanitt.
Lenkey Demeter M á r t o n n e v ű fiától ágazik t o v á b b a család. Lenkey M á r t o n gyerekei
1653-ban osztoznak az örökségen. Fiai közül L . Demeter az imolai birtokon települt le, m í g
öccse L . Ferenc a Zádorfalván virágzó ág ősapja lett. Lenkey Ferenc fia L . G y ö r g y m é g
Zádorfalván lakott. Lenkey G y ö r g y a t á b o r n o k k á lett J á n o s és Károly h o n v é d ezredes d é d -
nagyapja volt. K é s ő b b a Lenkey n e m z e t s é g olyannyira terebélyes lett, hogy a határt is sa
ját ekével m ű v e l t e , vagyis elszegényedett, s j o b b á g y o k híján maguk húzták az ekét. A z
ősök között Lenkey J á n o s néven 1704-ből ismerjük azt a férfit, aki a felkelt gömöri nemes
ség tizedeseként harcolt Rákóczi Ferenc zászlaja alatt, s rajta kívül a családban L . A n d r á s
4
és L . Péter szintén, mint derék kurucok küzdöttek a s z a b a d s á g é r t .
Végül is a Lenkey nemzetséget az ún. hétszilvafás nemesek közé sorolhatjuk. A z o k közé,
akiknek j o b b á g y a i nem voltak, nemesi kiváltságaikból csak a „kutyabőr" maradt. A gazdál
kodás mellett szorgalmasan ápolták a nemzeti h a g y o m á n y o k a t és azokat követve gyakorta
váltak rebellisekké.
M i n t m á r említettem, a család több ágra szakadva élt. Ezeknek az á g a k n a k eltérő elne
vezései voltak. Ú g y m i n t : zádorfalusi és imolai, ragályi, szuhafői, Bars megyei, vámosi és
5
sajókeresztúri, mezőkeresztesi és végül a Lenkey Jánosról elnevezett „tábornoki ág".
A Lenkey család címerét Nagy Iván családtörténeti m ű v é b e n így írta le: „Czímere füg
gőlegesen kétfelé osztott pajzs, a jobboldali osztályban két vízirányosan egymás fölött fek
vő csíkolat látszik, a baloldali osztályban hátulsó lábain oroszlán ágaskodik, első jobb lá
bával kivont kardot tartva. Ugyanilyen oroszlán emelkedik ki a pajzs fölötti sisak koronájá
6
ból is. A pajzsot két oldalról foszladék [barokkos kartus!] veszi körül.
A család c í m e r é n é l (lásd 1. kép) meg kell említeni, hogy az egyes á g a k m á s - m á s címert
használtak, de az oroszlán szinte mindegyikben előfordul. A Lenkey család ún. „tábornoki
ága" a Nagy Iván által leírt címert használta, erre enged következtetni a Siebmacher-féle
címerlexikon, amely ezt a címert jelölte meg Lenkey Károly (Károly és János édesapja), va
7
lamint testvérei c í m e r e k é n t . A z ú g y n e v e z e t t „tábornoki ág" megalapítója Lenkey Károly
1 FORGÓN Mihály 1909. I I . 70. - A legelső Lenkey őst a X I I I - X I V . században említik, név szerint bizonyos
Nenkei Filentérő\ (1289-1360) van szó, az ő fia Makó (1365) már előfordul a gömöri nemesek sorában. -
I L A B., 1940. 20.
2 CSÍKVÁRI Antal 1939. 268.
3 FORGÓN Mihály 1909. I I . 71.
4 FORGÓN Mihály 1909. I I . 71.
5 FORGÓN Mihály 1909. I I . 72-75.
6 N A G Y Iván 1860. V I I . 93.
7 Siebmacher's Grosses und allgemeines Wappenbuch. 1888. 396. 276. tábla.
nagyapja, M i h á l y volt. Lenkei Mihály katona lett, aki fiatal k o r á b a n testőrként szolgált
8
B é c s b e n . O 1772. j a n u á r 12-én kötött házasságot L é n á r d d a r ó c o n a helybeli k ö z n e m e s i csa
ládból s z á r m a z ó B á r d o s Apollóniával. Lenkey Mihály és Bárdos Apollónia h á z a s s á g á b ó l a
k ö v e t k e z ő gyermekek születtek:
R o z á l i a (1773. március 4.) meghalt 1773. április 8.
Károly (1775. február 7.)
F r a n c i s k a - A p o l l ó n i a (1777. augusztus 19.)
A n t a l (1779. j ú l i u s 5.)
9
R o z á l i a - K o n s t a n c i a (1781. augusztus 10.)
A család a következő évben átköltözött a szintén Borsod vármegyei Apátfalvára. (Jelenleg
Heves megyében fekvő Bélapátfalva.) Itt a házasságból további három gyermek született:
J ó z s e f - Á k o s (1783. szeptember 26.
Lajos-László (1785. j ú n i u s 28.)
10
M á r i a - A n n a (1787. j ú n i u s 1 2 . )
Lenkey M i h á l y Apátfalvára kerülésének indítéka, hogy az Egri P a p n e v e l ő S z e m i n á r i u m
11
uradalmánál vállalt m u n k á t . 1791-ben az uradalom iratai közt provizorként szerepel.
12 13
1792-94 közt ugyanott s z á m t a r t ó , majd 1816-ban, mint gazdatisztet e m l í t i k . Minden
valószínűség szerint Lenkey Mihály felesége volt az, aki a család tagjai közül Egerben te
lepedett le, mert 1810-ben, a város összeírásában említik nemes Lenkey Mihály né asz-
szonyt. Feljegyezték, hogy másodosztályú házban lakik, van sertése, 54 krajcár hadiadót,
14
1 f i t 48 krajcár házadót és 59 krajcár taxát fizetett.
Lenkey Mihály elsőszülött fia, Lenkey Károly, 21 évesen e l v é g e z v e Egerben a j o g i ta
nulmányait, s ez után a nemesi testőrségbe való felvételéhez ajánlólevelet kért Heves vár
15 16
m e g y é t ő l , ahol 1795. j a n u á r 21-től 1798. február 2-ig szolgált, amikor l e k ö s z ö n t .
Lenkey Károly, miután a testőrségtől megvált, Bécsben telepedett le, ahol József-Ákos
nevű öccsével m e g n y i t o t t á k azt a neves Lenkey-f ele borkereskedést, amelyet Franz Gräffer,
a régi B é c s másfélszáz év előtti krónikása - Tardy Lajos fordításában - lelkes szavaival így
méltatott: „... Mindenki Lenkey-féle borokat akart fogyasztani, mindenki ezekkel kedveske
dett családjának, barátainak. A helyiségek a nap minden órájában, főleg a délutáni és esti
órákban teljesen megteltek, vasárnapokon, ünnepnapokon akkora volt a zsúfoltság, hogy a
bécsiek sokszor száz szám kényszerültek visszafordulni, mert nem jutottak helyhez. • •
A Lenkey-cég csakis és kizárólag magyar borok eladására rendezkedett be. A Lenkey-féle
vállalat a birodalom egyik legjelentősebb cégének számít. Ez idő szerint tulajdonosa
Lenkey Akos úr, kiváló neveltetésben részesült, magas képzettségű férfiú, rendkívüli adott
1
ságú és fölöttébb szeretetreméltó egyéniség..."^
8 HELLEBRONTH Kálmán 1939. 237. - A Magyar Nemesi Testó'rséget 1760-ban alapította Mária Terézia
azért, hogy az udvarában a magyar jelleg erősebb legyen. A testőrség tagjai a vármegyékből kiküldött nemes
ifjakból toborzódtak.
9 M O L . X-2688. A csernelyi r. k. egyház anyakönyveinek mikrofilmmásolata. Házasultak anyakönyve.
10 M O L . X-2688. Kereszteltek anyakönyve.
11 H M L . XII-9/31/268. - Lenkey Mihály provizor jelentése a bordézsmáról.
12 H M L . XII-9/31/276., illetve XII-9/31/316.
13 H M L . Káptalani Magánlevéltár. Nagypréposti iratok. I I . B-l-77, 96.
14 H M L . V-4/a/103. Eger város összeírásai 1810. 1002. bejegyzés.
15 H M L . IV-l/b/177. Közgyűlési iratok. 1794:195.
16 HELLEBRONTH Kálmán 1939. 236.
17 TARDY Lajos 1982. 177-178.
ce
ON
Lenkey Mihály leszármazási táblája

Felesége: Bárdos Apollónia
Házasságkötés: Lénárddaróc, 1772. január 12.
Rozália Károly Franciska- Antal Rozália- József-Ákos Lajos-László Mária-Anna

1773. I I I . 4. 1775. I I . 7. Apollónia 1779. V I I . Konstancia 1783. IX. 26. 1785. V I . 28. 1787. V I . 12.
11773. IV. 8. 1777. V I I I . 19. 1781. V I I I . 10.
Károly János
Bécs, 1803. (tábornok)
II. 25. Eger, 1807.
tEger, IX. 7.
1874. fArad,
V. 18. 1850. I I . 9.
Albin Emma Vilmos Károly-Lajos Vilma Ilona Johanna

Szül.: Szül.: Szül.: Eger, Szül.: Eger, Szül.: Eger, Szül.: Eger, Szül.: ?
Vukovár Vukovárott 1846. IX. 27. 1848. V I I . 29. 1850. V. 5. 1850. V. 5. Férje:
Meghalt: 1840-ben. Meghalt Meghalt Meghalt Vertán
Clevelandban Férje Böck gyermek gyermek Buda, István
1867 után Bertalan. korában korában 1879.
Meghalt:
Tiszabura,
Lenkey Károlyról nem tudjuk, hogy milyen ok miatt vált meg a testőrségtől, csak sejt
hetjük. A Magyar Nemesi Testőrség tagjai kizárólag nőtlen nemes ifjúkból kerültek k i , s
nem nősülhettek meg. Valószínű, emiatt lépett k i a testőrségből. A családi h a g y o m á n y o k
szerint egyik, Egerben töltött s z a b a d s á g a idején ismerkedett meg k é s ő b b i feleségével,
18
Keszlerffy Teréziával és, hogy őt elvehesse, ezért mondott le testőri r a n g j á r ó l .
Itt megszakítjuk a Lenkey család történetének további ismertetését és áttérünk Lenkey Kár
oly anyai származására. A Keszlerffy család története nem tekint olyan nagy múltra vissza,
mint a Lenkeyeké. N e m e s s é g ü k is új keletű, a X V I I I . század végéről való. A család megala
pítója Keszler (Nepomuk) János Heves v á r m e g y e orvosa, aki 1797. december 15-én nyerte el
19
a magyar nemességet I. Ferenc k i r á l y t ó l . A német eredetű Keszler vezetéknevet is ekkor
cserélte fel a jobban h a n g z ó Keszlerffyre. A nemességet szerző Keszlerffy János 1780-ban
Gyöngyösről költözött Egerbe. Gimnáziumait Rozsnyón és Győrben végezte, sebészorvosi
diplomáját a bécsi egyetemen szerezte. Heves megyei főorvossá nevezték k i utóbb. A z 1797-
es nemesi felkelés során katonaorvosként főhadnagyi beosztásban szolgált. M ó d o s ember
volt, akinek részvényérdekeltsége volt az 1778-ban Párádon, az országban elsőként felállított
20
timsófőző m a n u f a k t ú r á n á l , sőt 1797-1805 közt vezette ennek a cégnek az ügyeit. Miután a
parádi timsótársulatnak az érdekeltségi körébe tartozott a dédesi vasgyár - egy időben - 1789-
21
től Keszlerffy János az ottani vasgyár igazgatói tisztét is betöltötte.
1810-ben a városi összeírás tanúsága szerint Keszlerffy főorvosnak volt Eger határában
(Kocson) 39,5 k a p á s szőlője, amely 36 urna bort termett, rendelkezett egy 335 n é g y s z ö g
öles belső telekkel, hadiadója 1 frt 48 krajcár, házadója 3 frt 36 krajcár volt, m í g taksája
2 2
1 frt 51 krajcárt tett k i .
Heves megye főorvosi tisztét 40 évig töltötte be, Egerben hunyt el 85 éves k o r á b a n ,
1833. j ú l i u s 10-én. V í g kedélyéről s latin verselő tehetségéről volt nevezetes. Kéziratban
23
hátrahagyta a parádi timsós-vasas vizek gyógyhatásáról írt t a n u l m á n y á t .
Keszlerffy J á n o s a m é g G y ö n g y ö s ö n , Dreszler A n n á v a l kötött házasságából h á r o m gyer
meke született - József G y ö n g y ö s ö n , 1778. V I I . 26-án született, és két leány. A z idősebbet,
Teréziát 1780. december 14-én Egerben keresztelték meg, a fiatalabb Anna 1782. decem
24
ber 12-én Egerben s z ü l e t e t t .
Lenkey Károly és Keszlerffy Terézia 1800. december 9-én Egerben kötöttek házasságot.
A z esküvői tanuk: Doszlern Károly és Naihauzer Károly voltak. A vőlegény 26, a meny
25
asszony 20 éves v o l t . A z e s k ü v ő után az ifjú pár B é c s b e költözött. Itt Lenkey Károly meg
alapította a m á r említett Lenkey-féle borkereskedést. A z üzlet először Trattnerhof-ban,
majd Singerstrassen volt, végül a Liliengasse egyik patinás öreg h á z á n a k földszintjét fog
lalta el. A k é s ő b b oly híressé vált üzlet előbb csak egy kis boltként létezett, majd kibővült
és választéka egyre növekedett, kimért és butéliás borok árusításával egyaránt foglalkozott.
26
N é h á n y é v v e l k é s ő b b pedig saját éttermet is n y i t o t t a k . Lenkey Károly első g y e r m e k k é n t
18 BODNÁR László 1987. 79.

19 ÁLDÁS Y Antal-CZOBOR Alfréd 1940. V I . 481 -482.
20 SOÓS Imre-SZŐKEFALVI-NAGY Z. 1967. 382-383.
21 SOÓS Imre 1955. 427.
22 H M L . V-4/a/103. Eger város összesírásai. 1810. 10. lap 153. bejegyzés.
23 BOROVSZKY Samu 1909. 273., 381.
24 M O L . X-2694. Az egri római katolikus egyház anyakönyveinek mikrofilmmásolatai. Kereszteltek, házasul
tak és meghaltak anyakönyve.
25 M O L . X-2694. Házasultak anyakönyve. XXIV. kötet. 184.
26 TARDY Lajos 1982. 177.
27
is itt, B é c s b e n született, 1803. február 2 7 - é n . A keresztségben a Tíáro/y-János-Szaniszló
neveket kapta. A szülők a napóleoni h á b o r ú k miatt azonban h o l Egerben, hol pedig B é c s
ben laktak. í g y született Egerben 1807. szeptember 7-én az a n y a k ö n y v i bejegyzések szerint
28
a kisebbik fiú, János.
Gyermekkora, neveltetése, katonai pályája, házassága
Visszatérve Lenkey Károly és Keszlerffy Terézia házasságára, kapcsolatuk m e g r o m l á

sában nagy szerepe volt a t ö r t é n e l e m n e k . Hiszen a napóleoni háború k ö v e t k e z t é b e n a csa
ládnak t ö b b s z ö r is m e n e k ü l n i e kellett B é c s b ő l . Fiuk, Lenkey Károly, idős k o r á b a n így em
lékezett a gyermekkora éveire: ,Apám úgy jutott a bécsi lakáshoz, hogy a mai gárdánál
szolgálván 1799-ben szabadságra jött haza Egerbe, megismerkedett Keszlerffy Terézia
édesanyámmal, 1800-ban odahagyta a gárdát és anyámat nőül vette, és Bécsbe vitte, ahol
az ismeretes magyar borkereskedést indította meg, így születtem én Bécsben 1803. febru
ár 27-én. A franciák 1805-ben anyámat Bécsből Egerbe szüleihez szalajtották, ahol mind
addig maradt, míg 1807-ben öcsém, János született, ezután ismét Bécsbe mentünk és
1809- ig, míg a franciák Bécset újra meg nem látogatták, mire anyám újra megszaladt,
Egerbe hazajött, és többé vissza se ment, mert a franciák sok károkat okoztak apám pin
céiben, és anyám azon volt, hogy a kereskedelemmel felhagyjon.
Apám Lenkey Akos öccsét már 1801-ben felvitte magához és bevezette a kereskedésbe,
1810- ben megbízta őt a kereskedés vitelével, és engedve anyám akaratának, lejött lakni
Egerbe, azon tervvel, hogy öccse, Akos, Bécsben és apám pedig az országból szedje és küld
je fel a borokat, így kívánván folytatni a kereskedést. 1812-ben, míg apám borokat vásárol
ni volt az országban, meghasonlás jött létre anyám és apám között, mire apánk hazajött,
csak kettőnket talált honn cselédekkel, mert anyánk elhagyott - és szüleihez költözött. Apám
elkeseredésében rögtön mindent dobra veretett és bennünket felpakolt és elmentünk Arad
ra lakni, és így jutottunk 1812-ben Aradra. Öcsém, midőn hétesztendős korát elérte, Bécs
2 9
be vitette, Akos nagybátyámhoz, aki őt a Lőwenburg intézetbe adta. "
A családi háború és a válóperrel j á r ó huzavona 1817-ig elhúzódott az egri érsek előtt. A p
30
j u k Aradon a vármegyénél előbb al-, majd főszolgabíró, majd táblabíró l e t t , és 1836. június
31
19-én hunyt el B u d á n . Lenkey Károly Aradon a minoriták g i m n á z i u m á b a került, s ott érett
ségizett. 19 évesen hadapród lett a József nádor nevét viselő 2. huszárezredben, ahol 1824-
32
ben hadnagy, 1829-ben m á r főhadnagy, 1836-ban százados és századparancsnok v o l t .
T e s t v é r e J á n o s is a katonai p á l y á t v á l a s z t o t t a . A Lenkey fivérek p á l y a f u t á s a - ú g y
mond - a korban á l t a l á n o s gyakorlat szerint alakult. A X V I I I . s z á z a d v é g é n é s a X I X .
27 BONA Gábor 1983. 221.

28 M O L . X-2694. Kereszteltek anyakönyve. V I I . kötet. 178.
29 Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Quart. Hung. 2523. Egervári (Potemkin) Ödön levelezése. 22-25.
folio. Lenkey Károly levele E.(P) Ö.-nek Eger, 1868. december 19.
30 OROSZ Ernő 1906. 332.
31 HELLEBRONTH Kálmán 1939. 236-237. Lenkey Károly minden valószínűség szerint abban a budai vár
beli házban halt meg, amely az Úri utca 19. szám alatt található. Az épület falán elhelyezett tábla szerint e
házban született báró Eötvös József, a költő, 1828 óta pedig a lenkei és zádorfalvi Lenkey család és leszár
mazottai birtokában állt.
32 BREZNAY Imre 1924. 1-2.
s z á z a d elején egy e l s z e g é n y e d e t t nemesi c s a l á d b ó l s z á r m a z ó fiatalembernek nem sok le
h e t ő s é g e maradt a ,felemelkedésre"'. V á l a s z t h a t o t t a katonai, j o g á s z i vagy papi h i v a t á s
k ö z ö t t . A Lenkey c s a l á d b a n is a férfiak k ö z ü l t ö b b e n v á l a s z t o t t á k a katonai, a j o g á s z i
vagy e g y h á z i pályát.
A családi h a g y o m á n y szerint Szlavóniában beleszeretett egy hozzá hasonlóan szegény,
de szép leányba, Preidigo Máriába, aki egy postatisztnek volt a gyermeke. 1839-ben, miu
33
tán a korban s z o k á s o s cawfi'ot , melyet a császári-királyi hadsereg tagjainak kellett nősülés
esetén letenni, mintegy biztosítékként, hogy rangjának megfelelő életszínvonalat tud bizto
34
sítani j ö v e n d ő családjának, lemondott tiszti rangjáról és kilépett a h a d s e r e g b ő l .
H ő s ü n k , Lenkey Károly sorsáról, a hadseregből történt kilépését követően keveset tu
dunk. H á z a s s á g k ö t é s e után egy ideig Vukovárott élt, ugyanis itt született A l b i n fia s Emma
35
l á n y a . Majd az 1840-es é v e k b e n - édesanyja 1845-ben bekövetkezett halála után - vala
3 6
melyes ö r ö k s é g h e z jutva, Egerben telepedett l e .
Tevékenysége 1848-49-ben
Lenkey Károly azzal az elhatározással vonult nyugalomba, hogy örökre búcsút mond a
katonai pályának. De nem így történt. A z 1848-as lelkesedés őt is elragadta, s mint annyi
m á s kortársa, ő is belépett a n e m z e t ő r s é g b e .
Lenkey Károly nyugalmazott százados 1848. március 18-tól kezdve Egerben a fennállott
37
rendőri (polgárőri) sereg betanításában és kiképzésében vett részt. 1848. május 1 3 - á n iga
38
zolást kért a várostól addigi t e v é k e n y s é g é r ő l .
Polgári közéleti szerepléséhez tartozik, hogy m á r 1848. május l-jén a v á r m e g y e i köz
gyűlés beválasztotta az 1848. évi 16. törvénycikk értelmében Heves és K ü l s ő Szolnok me
gyék Állandó Bizottmányi tagjainak a sorába.
39
1848. j ú n i u s 19-től Lenkey Károly Heves megye egyik n e m z e t ő r ő r n a g y a , majd rábíz
4 0
ták a megyebeli n e m z e t ő r alakulatok k i k é p z é s é t Ez időtől kezdve az év végéig Lenkey
Károly sorsa egybefonódott a hevesi n e m z e t ő r ö k t e v é k e n y s é g é v e l .
1848 júliusában megtörténtek az első előkészületek az irányban, hogy a nemzetőröket a
délvidéki lázongók letörésére vezényeljék. Július 18-án Egerben a 12 századból álló megyei
4 1
alakulatot 6 századba osztották be 1848. augusztus 4-én Blaskovics Gyula alispán tudatja
Lenkey Károllyal a h a d ü g y m i n i s z t e r parancsát, melynek értelmében a Heves megyei nem
zetőrök zászlóalja két csoportra osztva szekéren fog Szolnokról Szegedre utazni. A z egyik,
1500 főből álló csapat augusztus 6-án, a másik szintén ilyen létszámú részleg augusztus 7-én
fog útnak indulni, délben m á r Kunszentmártonban pihennek, aznap este szállásuk Szegvá-
33 A cautio-t a tiszteknek a katonai hatóság kezeibe kellett letenni.

34 BREZNAYImre 1924. 1-2.
35 Azt, hogy Vukovárott szolgált századosként, említi memoárjában is. - EGERVÁRI (POTEMKIN) Ödön
1869. 185.
36 Mindezt abból a Lenkey Károly nevére kiállított meghatalmazásból tudjuk, amelyet öccse János Brezanyban,
1845. augusztus 22-én írt. - T. ÁGOSTON László 1983. 34.
37 H M L . V-l/a/116. Eger város tanácsülési jegyzőkönyve. 1848. május 13. 212.
38 H M L . IV-l/b/44.
39 BONA Gábor 1983. 221.
40 KOLACSKOVSZKY Lajos 1947. 34.
41 H M L . IV-106/3. Lenkey Károly nemzetőrparancsnok iratai.
ron lesz. Tudatja a parancsnokkal, hogy a nemzetőrök fegyverzetének kiegészítésére a had
42
ügyminiszter kaszákat küldött, amelyekkel a fegyvertelen nemzetőröket el kell l á t n i .
A Szolnokon ö s s z e g y ű l t n e m z e t ő r ö k e t s z á z a d o k b a osztották, itt történt meg a fegyver
zetük és felszerelésük k i e g é s z í t é s e , s a harctéri szolgálatra alkalmatlan n e m z e t ő r ö k e t haza
küldték, s a s z ű r ő v i z s g á l a t o n megfelelteket osztották be v é g l e g e s e n 6 századba. Lenkey
K á r o l y augusztus 17-én írt j e l e n t é s é b ő l tudjuk, hogy a zászlóaljának az ö s s z l é t s z á m a
1605 fő volt:
Törzs 6 fő
1. század 245 fő, parancsnok Panker G á b o r százados,
2. század 225 fő, parancsnok V é g e s László százados,
3. század 302 fő, parancsnok Losonczy Lajos százados,
4. század 302 fő, parancsnok Babits István százados,
5. század 223 fő, parancsnok D o m b r á d y L á s z l ó s z á z a d o s ,
6. század 282 fő, parancsnok gróf Keglevich Gyula százados.
Az 1-2. századot a G y ö n g y ö s , a 3-4. századot az Eger, az 5-6. századot a M e z ő t ú r k ö z
ponttal szervezett zászlóaljakhoz tartozó n e m z e t ő r ö k alkották. A fegyverzetük rendkívül
s z e g é n y e s és hiányos volt. L ő f e g y v e r ü k kevés volt, az is régi k o v á s - vagy v a d á s z p u s k a .
S z á z a d o n k é n t a felszerelés 2/3-a kiegyenesített kaszákból állt.
Nagy p r o b l é m á t okozhatott a gyalog v o n u l ó nemzetőrök s z á m á r a a rendkívüli kánikulai
hőség. S z o l n o k r ó l Szegedre augusztus 9-én este érkezett meg az első négy század, m á s n a p
43
ra a k é s ő b b indított két m á s i k s z á z a d .
Szegedről augusztus 11-én S z a b a d k á r a vonultak. Itt kapták a parancsot, hogy m á s n a p
vonuljanak Hegyesre, Szeghegyre és Feketehegyre, s ott szálljanak táborba. A zászlóalj 2-2
századdal elfoglalta és megszállta a községeket m á s n a p . M é g aznap újabb parancs érkezett,
hogy vonuljanak Kiszácsra és Pirosra. E két település a S z e n t t a m á s - Ú j v i d é k országúttól
nyugatra volt. Mielőtt m á s n a p reggel elindultak volna a kijelölt újabb táborhelyre, a szer
bek kitörtek Szenttamásról s m e g t á m a d á s s a l fenyegették a hevesi n e m z e t ő r ö k e t . K ö z e l
harcra azért nem került sor, mert a Verbászon és O b e c s é n á l l o m á s o z ó magyar erők vissza
szorították a szerb támadást. A hevesi nemzetőrök Verbászon és Okéren átvonulva, augusztus
15. vagy 16-án érkeztek Kiszácsra és Pirosra. A két falut 3-3 század szállta meg. Piros ma
gyarok és szerbek lakta 1600 fős település ez időben, m í g Kiszács n é m e t e k és szerbek ál
tal lakott falu volt. M i n d k é t helyen tartottak attól, hogy a szerbek a fellázadt társaikhoz csat
lakoznak. Lenkey a falvak elöljáróitól arról is értesült, hogy a szerb lakosok fegyverrel ren
44
delkeznek. Lenkey Károly levélben kérte Fackh József dandárparancsnoktól a két k ö z s é g
lakosainak lefegyverzését. Augusztus 17-én Fackh az ügyet Lenkey belátására bízta. A ház
kutatásokat é s m o t o z á s t Gramantik Ferenc hadnagy és Andrássy J e n ő őrnagy elvégezték, a
45
talált fegyvereket e l k o b o z t á k . Lenkey Károly j e l e n t é s e szerint 28 puskát, 19 pisztolyt, 50
kétélű lándzsát és 2 handzsárt koboztak el, s azokat, akik ellenszegültek a fegyverek kiszol
46
gáltatásakor (25 férfit és 4 nőt) Újverbászra k ü l d t e . M á s n a p , augusztus 18-án, Lenkey azt
a parancsot kapta, hogy alakulatával vonuljon Jarekre. M e g é r k e z v e a zászlóalj azonnal
42 H M L . IV-106/3. Lenkey Károly nemzetó'rparancsnok iratai.

44 HAJAGOS József 1995. 110.
46 HAJAGOS József 1995. 111.
h a r c t e v é k e n y s é g b e került. Lenkey j e l e n t é s é b e n erről a k ö v e t k e z ő k e t írta: ,AHg megérkezve
máris, a csak ágyúlövésnyi távolságban lévő nagy római sáncokból kitörő rácok által meg
támadtattam, e zászlóaljt Járek előtt az ellenséggel szemközt csatarendbe állítottam, s a
helység középpontját, s bal szárnyát, jobb szárnya sorkatonaság által fedezve lévén, a meg
támadás ellen biztosítottam. Több kisebb [szünetek] után ránk irányzott, de sikertelen ágyú
4 7
lövések után végre délután sáncaikba visszavonultak. "
A szerbek rajtaütésekkel, gyakori t á m a d á s o k k a l próbálkoztak. Erőfeszítéseiket az is ve
szélyessé tette, hogy csapataik ágyúkkal rendelkeztek, m í g az őrvonal védői nem. Lenkey
ezért kérte Castiglione ezredest, hogy intézkedjen Jarek ágyúkkal való ellátásáról: „nehogy
e nagyrészt csak kaszákkal, s alig 300 lőfegyverrel ellátott zászlóalj minden ágyúbeli támo
gatás nélkül nyilvánosan veszélyeztessen... " Lenkey egy jelentésében azt írta, hogy a Csá
szár-huszárok ezredese azt válaszolta, menjen seregével a római sáncokba, s hozzon onnan
ágyúkat, ha arra s z ü k s é g e van. Nem biztos, hogy így volt, de az eset rávilágít a hivatásos
tisztek és a n e m z e t ő r ö k nem éppen felhőtlen viszonyára. Ezentúl a Lenkey név nem volt túl
népszerű a hivatásos tisztek s z e m é b e n . M í g a k ö z v é l e m é n y és a lakosság hallatlan rokon
szenvét élvezte Lenkey őrnagy öccse, János, aki huszárjaival hazaszökött, a hivatásos tisz
tek m é l y e n elítélték a dezertálását. Ez a mentalitás beárnyékolta bátyja kortársi megítélését,
főként a hadseregben. Lenkey Károly nyilván szerette volna j o b b színben feltüntetni saját
intézkedéseit, s ezt meg is tette, annál is inkább, mivel Castiglione ezredes augusztus végén
megvált a magyar h o n v é d s é g t ő l .
A hevesi n e m z e t ő r ö k Jarekon kívül Pusztasziregen is állomásoztak. Augusztus 26-án
iderendelték a zászlóalj 1. századát, akik megálltak a helyüket.
A hevesi n e m z e t ő r ö k részt vettek Temerin és Jarek v é d e l m é b e n augusztus 28-30-a közt,
ahol veszteségeket szenvedtek, de annak mértékét nem ismerjük. Jarek sikertelen v é d e l m e
volt a hevesi n e m z e t ő r ö k utolsó harci t e v é k e n y s é g e a B á c s k á b a n . M é g augusztus 30-án
Ókérről Verbászra mentek, ahol beszállásolták őket, m á s n a p engedélyt kaptak a hazaindu
lásra. A jareki kudarc demoralizálta a nemzetőröket, fegyelmük is megbomlott a visszavo
nulás után. Ezért elengedték a zászlóaljat. Szeptember 4-én Lenkey Károly S z a b a d k á n v é
48
telezett t a k a r m á n y t a lovaknak, szeptember 8-ra várták Szolnokra é r k e z é s ü k e t .
Ide tartozik, hogy a k o r m á n y m á r július közepén kezdett tisztába j ö n n i a n e m z e t ő r ö k
hadszintéri alkalmatlanságával. M á r augusztusban ú g y határoztak, hogy a n e m z e t ő r ö k csak
10 hétre álljanak k i . A z alkalmatlanság másik oka, hogy az ö n k é n t e s n e m z e t ő r ö k fél szem
mel hazafelé kacsingattak. 1848 egy különösen j ó termésű e s z t e n d ő volt, kivált a szőlőter
més volt kiugróan magas - az egész X I X . században. A n e m z e t ő r ö k e t így jobban érdekel
te a szüret várható e r e d m é n y e , mint a k a t o n á s k o d á s .
J e l l e m z ő példa erre, hogy 1848. szeptember 28-án Lenkey Károly őrnagy a szüretre va
ló tekintettel a n e m z e t ő r ö k gyakorlatozását előbb o k t ó b e r 16-ig, majd o k t ó b e r 12-én újabb
49
két hétre, o k t ó b e r 24-ig, f e l f ü g g e s z t e t t e .
1848. december k ö z e p é n a h o n v é d e l m i k o r m á n y rendeletére A l m á s s y Pál k o r m á n y b i z
tos m e l l é helyezték. A feladata volt Heves m e g y é b e n egy lovascsapatot szervezni nemzet
őrökből és ö n k é n t e s e k b ő l , akiket gróf Schlick osztrák tábornok Felvidéken betört erőinek a
megfékezésére k ü l d e n e k . F ü z e s a b o n y t jelölték k i gyülekezési pontnak, ide gyűltek a lovas
47 HAJAGOS József 1995. 11 l - l 12.

n e m z e t ő r ö k és önkéntesek, 10 nap alatt a létszám annyira szaporodott, hogy a j e l e n t k e z ő
50
ket 6 s z á z a d b a o s z t o t t á k . 1848. december 23-tól Lenkey Károlyt alezredessé nevezték k i ,
51
majd 1849. j a n u á r 25-én lemondott a b e o s z t á s á r ó l .
1849. február 10-én Repeczky Ferenc Heves megyei kormánybiztos azt jelentette Kossuth
nak, hogy 8-án Egerbe ment, a megye székhelyét áttette Tiszafüredre, s hogy Lenkey Ká
roly n e m z e t ő r alezredesre fontos feladatokat akar bízni. Kossuth válaszában ezt írta:
„Lenkeyre nézve, ki a Schlick elleni elsőexpeditio után még nemzetőrségi tisztségéről is le
mondott, mindaddig semmi megbízást nem adhatok, míg lemondásának mibenlétét, indoka
it nem ösmerem. Oly egyénekbe, kik egy veszteség után lelépnek, a győzelemkor pedig ismét
5 2
visszatérni akarnak, jogos bizalom nemigen lehet. Azért kérek e részben felvilágosítást. "
Lenkey Károly őrnagy 1848 d e c e m b e r é b e n a Schlick ellen indított hevesi ö n k é n t e s lo
vascsapat parancsnoka volt. L e m o n d á s a akkor következett be, amikor Kossuth 1848 de
53
cember végén eszéki d a n d á r p a r a n c s n o k k á akarta k i n e v e z n i . L e m o n d á s á n a k okát Lenkey
Károly a v i s s z a e m l é k e z é s é b e n úgy magyarázta, hogy a Kossuthtal való m e g b e s z é l é s során
valóban kinevezte alezredesnek és rábízta az eszéki vár parancsnoki tisztét, de m á s n a p reg
gel tudta meg azt a tényt, hogy az O r s z á g o s H o n v é d e l m i B i z o t t m á n y elnöke F ö l d v á r y Lajos
54
ezredesre bízta végül a várparancsnoki b e o s z t á s t . A sértődött Lenkey Károly k é s ő b b meg
elégedéssel nyugtázhatta azt, hogy a helyette kinevezett Földváry ezredes február 13-án át
adta a várat az osztrák erőknek. M a látnunk kell, hogy Kossuth választása azért is esett
Földváry ezredesre, mert nevezett katonai alkalmasságát - fiatal kora ellenére - bizonyítot
ta a kassai és debreceni hadmegye p a r a n c s n o k a k é n t , m í g Lenkey Károly csupán zászlóalj-
parancsnoki feladatokat látott el. Földváry magasabb p a r a n c s n o k k é n t a harcokban is részt
55
vett s az O r s z á g o s N e m z e t ő r i Tanács gyalogsági osztályát vezette m á r 1848 n y a r á n .
I d ő k ö z b e n Lenkey Károly öccse, J á n o s , m e g p r ó b á l t közbenjárni bátyja katonai pályafu
tása ü g y é b e n , s amikor Lenkey Jánost 1848 márciusában t á b o r n o k k á nevezték k i , azt kérte
Kossuthtól, hogy az ő h e l y é b e a Hunyadi h u s z á r o k h o z testvérét nevezze k i ezredesnek.
Viszont Kossuth az ajánlatot elutasította, s arról március 28-án ezt írta: „Tájékoztat?! maga
mat azon ezred tisztikarának szellemi viszonyaiban, s úgy találtam, hogy Lenkey ebbeli kí
vánsága nem teljesíthető anélkül, hogy abból a tisztek között a rendet és fegyelmet meg-
5 6
inogtató, s az egész ezred jó hangulatát megzavaró békétlenség ne következzék... "
Lenkey Károly memoárjában leírta, hogy 1848. december 27-én rendeletet kapott Mészá
ros Lázár hadügyminisztertől, hogy jelenjen meg nála, Miskolcon. A találkozás végül is Szik
szón zajlott le 1849 első napjaiban. A hadügyminiszter közölte vele: „Ön Bobory Kálmán Le
hel-huszár őrnagy dandárjánál át fogja venni a lovas nemzetőröket. Lenkey válaszában azt
mondta: „Bocsánat, miniszter Úr, én minőségben idősebb vagyok mint Bobory, s abba bele
nem egyezhetem, hogy ő legyen a parancsnokom; különben is ismerem egyéniségét közelebb
ről. " Ezután Mészáros hadügyminiszter dühbe gurulva kiabálta: ,JVe okoskodjék! Ha nem tet
5 7
szik, arra van az út. Menjen, ahonnan jött! Ilyen egyénekre itten úgy sincsen szükség. "
50 EGERVÁRI (POTEMKIN) Ödön 1869. 127.

51 BONA Gábor 1983. 221.
52 KLÖM. XV. 1953. 128.
53 KLÖM. XV. 1953. 128.
55 BONA Gábor 1983. 150.
56 KLÖM. XV. 1953. 750.
Lenkey Károly ezúttal nyíltan megvallja, hogy az önérzetét sértette, hogy egy fiatalabb
tisztet tettek volna meg elöljárójául. Lenkey Károly kétségtelen, k ö n n y e n sértődő magatar
tása u t ó b b kiváltotta Kossuth és M é s z á r o s éles hangú levélváltását. K ö z b e n , 1849. április
5 8
2-án, Lenkey Károlyt ezredessé nevezték k i . M á s n a p írta Kossuth M é s z á r o s Lázárnak:
„...Lenkey testvérét eszem ágában sem volt a 13-ik huszárezredhez besorozni, s mint nem is
soroltam be, hanem a 10-ik huszárezredhez, mely előterjesztésem a Honvédelmi Bizottmány
5 9
által elfogadtatott, s ahol Mezey egyszerre alezredes lett. "
1849. április 5-én M é s z á r o s L á z á r írta Kossuthnak a válaszlevelében: „ . . . ismét szeren
csétlen voltam a 10-ik huszárezredhez egyet tenni, ahova Lenkeyt ezredesnek kineveztem,
pedig ha igazán hallottam: hogy Kormányelnök Úr maga vagy Görgey tábornok szavát
adta, miről tudósítani nem méltóztattak, hogy oda semmiféle idegen be nem fog soroztatni,
akkor bár az okok, mellyért tettem meg nem szűnnek, t. i. hogy Mezey alezredes legalább is
két hónapig beteg marad, akkor még sem soroztam volna oda, bár a kormány Lenkeyt minél
előbb alkalmazni ajánlotta, hanem jelenleg azért tettem így, nehogy bizonyos el nem vitat
ható betegség miatt, sőt még volt eset, hogy sebek miatt is, több időre eltávozott, átugortat-
tak, nehogy itt az történjék, jónak láttam Lenkeyt mint kiművelt régi katonát és jó hazafit a
6 0
Honvédelmi Bizottmány helyben hagyása mellett ezredessé előléptetni. "
M i történt? Mezey Károly 1849 február végén súlyosan m e g s e b e s ü l t M e z ő k ö v e s d n é l
61
egy ütközetben, ezért j ú n i u s végéig szolgálatképtelen maradt. Ez volt az oka, hogy a sebe
sült Mezey Károly parancsnok helyett M é s z á r o s Lázár Lenkey Károlyt a 10-ik huszárez
redhez (Vilmos-huszárok) nevezte k i ezredparancsnoknak.
Lenkey időskori m e m o á r j á b a n azt írta, hogy 1849. április 15-én érkezett meg Debrecen
ből, hogy á t v e g y e az ezred vezetését, amely Kmety ezredes hadosztályába volt besorolva
Vácott. E z u t á n m é g felkereste protokolláris o k o k b ó l Görgey tábornokot L é v á n . Lenkey
1848. április 17-19. közt G ö r g e y környezetében tartózkodott, s ezután indult V á c r a saját
62
a l a k u l a t á h o z . Lenkey Károly gyakorlatilag a 10. huszárezrednél csak 1849. április 21-től
63
május 14-ig s z o l g á l t .
így aztán, alig egy h ó n a p múlva, Lenkey Károlyt áthelyezték, s 1849. május 2-tól a 13. hu
64
szárezred parancsnoka l e t t . Áthelyezésével kapcsolatban Kossuth ezt írta Mészáros hadügy
miniszternek 1849. május 4-én: felszólítom Tábornagy Urat, mint ideiglenes hadügyminisz
tert, hogy Mezey a 10. huszárezred alezredesét, tekintve eddig érdemdús szolgálatát, de külö
nösen méltányolva a harctéren, jelesen Mezőkövesdnél tanúsított ritka vitézségét, ezredessé, s
a nevezett ezred parancsnokává kinevezni, a kinevezési oklevelét ellenjegyzésre megerősítés
végett hozzám áttenni, - ellenben a nevezett ezred jelen parancsnokát Lenkey [Károly] huszár
ezredest, mint azt a hadügyminisztérium már elébb eléterjesztette, a 13. számú huszárezredbe
6 5
hason[\ó] minéműségében [beosztásban] áttenni, s ezt mielőbb foganatosítani szíveskedjék. "
Lenkey Károly v i s s z a e m l é k e z é s é b ő l tudjuk, hogy 1849. április 29-én V á c o n Kmety
G y ö r g y h a d o s z t á l y p a r a n c s n o k parancsba adta katonáinak, hogy a hadosztály induljon út-
58 BONA Gábor 1983. 221.

59 KLÖM. XV. 1953. 803.
60 KLÖM. XV. 1953. 807.
61 BONA Gábor 1983. 238.
62 EGERVÁRI (POTEMKIN) Ödön 1969. 134-136.
63 Magyar Hírlap (Pest), 1850. március 6. 95. sz. 1. lap.
64 BONA Gábor 1983. 221.
65 KLÖM. XV. 1953. 210.
nak. Lenkey sem tudta az induláskor, hogy m e n e t e l é s ü k célpontja Buda várának ostroma
lesz. Tény, hogy átkeltek a D u n á n és Esztergomba, majd innen Buda alá vonultak. Részt
66
vett alakulatával a Buda várának o s t r o m á b a n .
B u d á n kapta az értesítést, hogy a h a d ü g y m i n i s z t e r rendeletileg áthelyezte a 13. huszár
ezredhez (Hunyadi h u s z á r o k ) . Lenkey Károly m e m o á r j á b a n leírja, hogy ezután összehívta
az ezred tisztikarát, felolvasta előttük a rendeletet. Ezt követően m é g aznap a tisztikar két
tagja megjelent L e n k e y n é l , átadtak neki egy kérvényt, melyben a tisztek arra kérték a had
ügyminisztert, hogy vonja vissza Lenkey áthelyezését, mert ővele annyira meg vannak elé
gedve, vele k í v á n n a k szolgálni olyannyira, ha nem maradhat a helyén, akkor a teljes tiszti
kar kész elhagyni az ezredet. Lenkey ezt követően újfent összehívta a tiszteket, s m o n d v á n ,
b á r m e l y s é r e l m e s is lehet az e g y é n r e a miniszteri rendelet, a haza ügye előbbre való, az ez
red nem marad tisztikar nélkül. Megegyeztek abban, hogy a tisztek elállnak a lemondási
szándékuktól, a nyilatkozatot Lenkeynek adják e m l é k b e , k i a szavát adta: mindaddig elő
67
léptetést el nem fogad, m í g a k o r m á n y őt az ezredéhez vissza nem h e l y e z i .
Ezután Lenkey Károly felkereste Pesten Kossuth Lajos k o r m á n y z ó t , s kérte a visszahe
lyezését a 10. h u s z á r e z r e d h e z . Kossuth azt akarta, hogy ne idézzen e l ő viszályt a hadsereg
ben, ezért Lenkey is elállt az azonnali visszahelyezéstől. Kossuth ú g y kívánta a helyzet
visszásságát megoldani, hogy felajánlotta Lenkey s z á m á r a a tábornoki előléptetést, ő v i
6 8
szont ezt, a tisztikarnak tett ígérete alapján, nem fogadhatta e l .
A történetet Lenkey e l m o n d á s á b ó l ismerjük, aki viszont: „... nem lévén több teendője Ó-
Budán, következetesség szempontjából pedig új ezredéhez, a Hunyady huszárokhoz nem
mehetett, miért is átköltözött Pestre, bevárandón közeljövő eseményeit. " Ezt k ö v e t ő e n egy
délután öccsével, Lenkey J á n o s tábornokkal kimentek a Városligetbe a lábtörést szenvedett
69
Damjanich J á n o s t á b o r n o k o t m e g l á t o g a t n i .
N e h é z Lenkey Károly félreállását az adatok hiányával m a g y a r á z n i . B á r felmerül a gya
nú, hogy nála is érvényesült az a hivatásos tisztek közt m e g l é v ő szemlélet, amely alapján a
hadsereg hivatásos tisztjei általában nem szimpatizáltak Kossuth személyével, aki c i v i l po
litikusként, de mint az O r s z á g o s H o n v é d e l m i Bizottmány nagy tekintélyű elnöke, beleszólt
a hadsereg szinte l e g a p r ó b b ü g y e i b e is.
Lenkey újabb félreállítását Szemere Bertalan miniszterelnök 1849. június 21-én írt levelé
ben így kommentálta: „... Guyon itt, Lenkey [Károly] ott, Aulich amott, Schweidel, Répássy
1 0
másfelé, Damjanich az ágyban, a hazát elfelejtek a katonák, idejök van egyenetlenkedni! ! ! "
Lenkey Károly hadseregtől való félrevonulása nem sokáig tartott, mert 1849 nyarán
Perczel M ó r tábornok azzal bízta meg, hogy menjen Ceglédre, s gyűjtse össze a tartalékerő
ket, s szervezzen egy tartalékhadsereget. Lenkey hozzálátott a tartalékerők egybegyűjtésé
hez Szolnokon, ahol a lovasságot századokba, a gyalogságot zászlóaljakba szervezte. Fegy
vert kért, s a k o r m á n y - e g y é b fegyver híján - vasnyársat küldött. A l i g 30 nap alatt Lenkey
Szolnokon egy tekintélyes, 18 000 főből álló tartaléksereget szervezett. T ü z é r s é g e gyengén
állt, mert 4 db 3 fontos, 2 db 12 fontos vetágyúja és 2 db 6 fontos ágyúja volt. Perczel két
hadosztályra osztotta az erőket, az első hadosztály parancsnokául Gaál László ezredest, a
m á s o d i k n a k Lenkey Károlyt nevezték k i . Lenkey hadosztályában a 19. zászlóalj volt tökéle-

70 KLÖM. XV. 1955. 562.
tesen felfegyverezve N y e r e g g y á r t ó [János] alezredes vezénylete alatt, a többit újoncokból
sorozták és vasnyársakból állt a fegyverzetük. A Lenkey vezette hadosztályt Perczel előbb
Ceglédre, Gaál katonáit Szolnok alá rendelte, majd idevonta össze mindkét hadosztályt. Egy
két nap után Lenkeyt hadosztályával a szolnoki híd védelmével bízta meg. A Szegeden tar
tózkodó k o r m á n y a Lenkey vezette erőket hátrahagyta Szolnok védelmére, s ugyanakkor
71
M é s z á r o s Lázárra és Dembinszkyre bízták az összes tiszai haderő v e z é n y l e t é t .
1849. j ú l i u s 26-án írta Kossuth Szemere miniszterelnöknek: „Perczel tábornoknak
Lenkey ezredeshez (ki Cibakházán van 5000 emberrel) Kecskeméten tegnap kelt rendeleté
ből értem, hogy a Pestről kiindult ellenség nagy erővel, három Colonban [francia szó, s ez
redet jelent] mozog ellenünk. Az 1-sőMonor és Hartyánon át úgy látszik Szolnok és Cibak
házára függeszti szemeit, a 2-ik Örkényen át Kecskemétnek a tiszai Jőhadtest után nyomul,
míg egy harmadik a Duna mellett szinte már Vecsésig terjeszkede. így Perczel ki ennek kö
vetkeztében ma főhadával Félegyházára megyén, Lenkeyt ma Kunszentmártonra, holnap
7 2
Szentesre utasítván. "
A magyar h a d v e z e t é s 1849. július végén a m é g nem egyesült osztrák és orosz főerőkkel
való k ü l ö n - k ü l ö n történő d ö n t ő csatára határozta el magát. Ehhez a magyar erőket a Tisza-
Maros s z ö g é b e összpontosította. A m i k o r ezt eldöntötték, j ú n i u s végén, július elején, akkor
az erdélyi katonai helyzet is k e d v e z ő n e k tűnt, s ú g y nézett k i , Bemnek sikerül azt megaka
dályozni, hogy a szövetséges csapatok kijussanak Erdélyből és beavatkozzanak a főhad-
73
színtéren folyó d ö n t ő k ü z d e l e m b e .
A z előbbi e l k é p z e l é s e k szerint irányították Lenkey hadosztályát Szeged térségébe. Ezzel
kapcsolatosan írta Kossuth Perczelnek 1849. július 28-án: „... Guyon 31-én érkezik Szeged
re: reménylem még elég jókor. Azzal a szegedi kis erővel, hozzá Lenkey [Károly] hadosztá
lyával 40 000-et haladó számmal leszünk Szegednél, s ezzel csak megmérkőzhetünk.
Lenkey mit csináljon? Az algyői híd csak addig állhat, míg Te Kisteleken vagy, aztán nem
7 4
mehet át a Tiszán, hanem csak Makó felé tarthat: adj neki utasítást. "
Perczel seregével 1849. július 29-én érkezett meg Szegedre. A Tisza-Maros s z ö g é h e z ér
k e z ő császári fősereggel j e l e n t ő s magyar erők vehették volna fel a küzdelmet. Perczel
27 000 főt számláló hadserege, Guyon 13 000 főre kiegészített hadteste, mely Titel alól ér
kezett, kiegészült a szegedi táborban alakuló, nagyrészt fegyvertelen 8500 fős tartalék had
testtel. A magyar hadsereg az összlétszámát tekintve azonos volt Haynau szemben álló erő
75
inek a n a g y s á g á v a l . A szegedi és h ó d m e z ő v á s á r h e l y i táborban l é v ő erők s z á m a 48 000 főt
tett k i , m í g a B á n á t b a n további 32 000 fős h a d e r ő összpontosult. A Szeged és Tisza között
j ó l kiépített sáncrendszerrel fogadhatta volna a magyar hadsereg az osztrákok támadását.
M é g sem ez történt, mert Dembinsky augusztus 2-ára feladta Szegedet és a Tisza bal part
76
j á r a h ú z ó d o t t vissza. Kossuth ezt írta augusztus l-jén: „... Az ellenség Csongrádot leéget
7 7
vén, hidat vert a Tiszán, Lenkey 8000-rel Vásárhelyre nyomult. "
Kossuth 1849. augusztus l-jén azt az utasítást adta Lenkey ezredesnek, hogy minden
áron a k a d á l y o z z a meg az ellenség átkelését C s o n g r á d és Szentes között. A levélen Kossuth

72 KLÖM. XV. 1955. 781.
73 Magyarország hadtörténete I I . 1984. 541.
74 KLÖM. XV. 1955. 790.
75 Magyarország hadtörténete I I . 1984. 540.
76 Magyarország hadtörténete I I . 1984.542.
77 KLÖM. XV. 1955. 824.
sürgős utasításaként az állt: „Lóvesztébe!" Lenkey augusztus l-jén jelentette Kossuthnak az
ellenség szentesi átkelését, közölte, hogy ő maga koleragyanús, és ezért átadta a parancs
78
n o k s á g o t N y e r e g g y á r t ó J á n o s ezredesnek.
Lenkey csapatait augusztus l-jén este indította útnak H ó d m e z ő v á s á r h e l y r ő l . A 7000 fő
nyi hadosztály M a k ó n át a Maros bal partjára, Kiszomborba vonult, m i k ö z b e n Dembinski
79
feladta Szeged v é d e l m é t .
M i u t á n Lenkey a csapatokkal Szeged alá ért, benyújtotta a l e m o n d á s á t , amelyet M é s z á
ros azonnal elfogadott, és N y e r e g g y á r t ó ezredes vette át a h a d o s z t á l y irányítását - írja
v i s s z a e m l é k e z é s é b e n Lenkey Károly. A m e m o á r j á b ó l megtudjuk l e m o n d á s á n a k az okát.
A z e l ő z m é n y e l e m o n d á s á n a k az volt, hogy valamikor, július 31-én vagy l-jén, Kossuth
Szentesen maga elé rendelte M a k ó , Hódmezővásárhely, Szentes és C s o n g r á d városok elöl
járóit. Ezekkel tanácskozva hívatta Lenkey Károlyt, s közölte vele, hogy e városok vezetői
egyetértenek a népfelkelés kihirdetésével, s a népfelkelők vezényletével Lenkeyt akarja
megbízni. Kossuth elképzelése szerint a népfelkelők Lenkey hadosztályával kiegészítve ké
pesek lesznek kaszákkal, a lovasok fokosokkal Schlick seregét m e g s e m m i s í t e n i , mielőtt az
osztrák tábornok segítséget kapna. Lenkey a k o r m á n y z ó n a k azt válaszolta, hogy a kiképzet
len népfelkelők, akiknek a számát 30 000 főre becsülték, az első ágyúlövésre szétfutnának,
soraikat szétvernék, s hasonló sors várna hadosztályára is. E g y é b k é n t is ez ellene mond
Dembinski utasításának, aki parancsba adta: a Schlickkel való megütközést kerüljék el, és a
számára épített két tutajhídon vonuljon M a k ó alatt a Maroson, s átvonulása után a m á r elké
8 0
szült hidakat utóbb gyújttassa f e l .
Ez az e l ő z m é n y , s miután Lenkey a k o r m á n y z ó n a k ellent mondott, csak azután adta be
a l e m o n d á s á t , de csak azt k ö v e t ő e n , amint a reábízott csapatokat Dembinski parancsa alap
j á n eljuttatta a Maroson túlra.
Visszatérve az e s e m é n y e k fővonalához, Dembinszky késlekedése, az elmulasztott lehe
tőség, d ö n t ő h i b á n a k bizonyult, mert Szegednél m é g volt esélye a magyar csapatoknak,
hogy megverjék az osztrák főerőket. K é s ő b b , a folyamatos visszavonulás miatt, augusztus
8-án T e m e s v á r alá é r k e z ő Dembinski vezette erők m á r elcsigázott, demoralizált, kimerült
csapatok voltak, akik így esélytelenül néztek a m á s n a p lezajló temesvári csata elé.
A s z a b a d s á g h a r c leverése rohamos léptekkel közeledett. A temesvári csatavesztés után,
a világosi fegyverletétel következett. Lenkey Károly, aki 1849. augusztus 2-a után m á r nem
ténykedett v e z é n y l ő tisztként, hazaindult gyalog Heves m e g y é b e a családjához. A haditör
81
vényszék iratai szerint hadosztályparancsnoki tisztségét 1849. augusztus 4-ig töltötte b e .
Menekülés, fogság, börtön
A világosi fegyverletétel után Lenkey Károly két h ó n a p i g rejtőzött, majd önként jelent
kezett az osztrák katonai hatóságoknál. Ezt követően Pestre szállították és 1849. szeptem
82
ber 29-én az Újépületbe z á r t á k . A z előbbiekkel ellentétben Lenkey Károly időskori
m e m o á r j á b a n kiszínezve írja le m i k é n t érkezett vissza Egerbe a harctérről, s hogyan került
78 KLÖM. XV. 1955. 812.

79 Magyarország hadtörténete I I . 1984.542.
80 EGERVÁRI (POTEMKIN) Ödön, 1869. 160.
81 Magyar Hírlap (Pest), 1850. március 6. 95. szám. 1.
82 SZINNYEI József 1900. V I I . 1094-1095.
fogságba, s b ö r t ö n b e . E l m o n d á s a szerint 1849. augusztus 7-től vagy 8-tól hol gyalog, hol
pedig lovon, a fogságba esést sikeresen elkerülve, valamikor augusztus 20-a körül tért visz-
sza Egerbe, a családjához. M i n d ö s s z e 48 óráig maradt titok hazaérkezése, mert m á r har
madnapon egy i s m e r ő s e közölte vele, hogy az osztrák katonai parancsnoknak, K ö l l ő őr
nagynak, t u d o m á s a van visszatértéről. Azért, hogy elfogatását m e g e l ő z z e , s z e m é l y e s e n je
lentkezett az osztrák tisztnél Egerben. A z őrnagy hivatalosan, de nem ellenségesen fogad
ta, s j ó a k a r a t á n a k jeléül azt az eljárást tárta elé, hogy, b á r neki parancsa van minden hon
véd főtiszt elfogatására, miután önként jelentkezőről van szó, m e g k é r d i H a y n a u t ó l , m i le
gyen a sorsa. Öt nap m ú l v a megérkezett a rendelet Pestről, hogy Lenkey ezredest kíséret
mellett szállítsák el. K ö l l ő őrnagy m é g azt is megengedte, hogy s z e m é l y e s ügyeit elrendez
83
hesse, s ezért egy nap haladékkal indította útnak Pestre.
Pesten nem vonult be egyenesen a forradalmárok és s z a b a d s á g h a r c o s o k hírhedt b ö r t ö
nébe, a pesti Ú j é p ü l e t b e , hanem lerázta a kísérőjét, viszont nehogy mint s z ö k e v é n y t kerít
84
sék k é z r e , elment K e m p e n t á b o r n o k h o z , aki Haynau helyettese volt, m i u t á n az utóbbi
é p p e n B é c s b e utazott. Bejelentkezett nála, s a tábornok azon k é r d é s é r e , hogy n e m z e t ő r i őr
nagy volt-e, igennel válaszolt. A tábornok azt kérte, írassa fel a lakcímét az inasánál. A z idő
ben Lenkey Károly a budai várban lakott unokatestvérénél, vagyis Lenkey E m m á n á l és az
ő férjénél, Peregriny E l e k n é l . Egy p á r nap m ú l v a a v á r p a r a n c s n o k e l é b e k í v á n t á k vezetni
hazulról, de miután kiderült, hogy nem azonos Lenkey J á n o s t á b o r n o k k a l , szabadon en
gedték. Egy hónapja élhetett m á r B u d á n , amikor b e s ú g ó k útján az utcán felismerték s
u t ó b b , 1849. szeptember 26-án, elfogatási paranccsal az Újépületbe szállították. Itt a pavi
85 86
lon m á s o d i k emeleti 5. s z á m ú cellájába zárták. Fogolytársai voltak: P a u r ; D o b i e c z k y ,
87 88
G y i r a és Z u b e r n e v ű tisztek. Hadbírájául azt a Dreier n e v ű hadbírót j e l ö l t é k k i , aki
egykor brodi h a t á r ő r e z r e d n é l szolgált H o r v á t o r s z á g b a n ugyanakkor, amikor Lenkey
V u k o v á r o n volt s z á z a d o s , s így ismerték e g y m á s t . M i u t á n Lenkey i s m e r ő s tiszttárs volt, a
vallomástétel végére odaírta: nem súlyos bűnös.
U t ó b b 36 fős fogolycsapattal Aradra szállították, s z e m é l y e n k é n t egy gránátos kísérte
őket a vasútig. Szolnokig vasúton szállították valamennyiüket, onnan tovább lovas kocsi
kon utaztak, ahol két fogolyra egy fegyveres kísérő jutott. November k ö z e p é r e érkeztek
89
Arad várába,ahol a k a z a m a t á k b a zárták a fogva tartottakat.
További sorsát részleteiben Lenkey Károly időskori memoárjából ismerjük. Napok múlva
Aradon elkezdődött a kihallgatásuk. Itt szerzett tudomást Károly, hogy az öccsét, Lenkey Já
9 0
nos tábornokot is Aradon tartják fogva. Perczel A n t a l bajtársával sikerült elérnie, hogy a

84 Báró Johann von Kempen utóbb 1853-ban már bécsi katonai kormányzó volt. - RÓZSA György-SPIRA
György 1973. 480.
85 Paur Iván János honvéd ó'rnagyról van szó, aki öthónapos vizsgálati fogság után kegyelmet kapva szabadult
1850-ben az aradi börtönből. - BONA Gábor, 1983. 260.
86 Dobiecki, Franciszek szintén lengyel származású lovag századosként szolgált, majd Aradon 12 évi várfog
ságra ítélték, de 1850 nyarán kegyelmet kapva szabadult. - BONA Gábor, 1983. 175.
87 Gyra, Adam lovag, lengyel származású honvéd őrnagy volt, akit Aradon 12 évi várfogságra ítéltek, viszont
1850 nyarán kegyelmet kapott, s kiszabadult. - BONA Gábor, 1983. 165.
88 Zuber Antal nemzetőr őrnagyot Aradon 10 évi várfogságra ítélték, de 1850-ben kegyelmet kapott. - BONA
Gábor, 1983. 262.
90 Perczel Antal nemzetőr őrnagyot Aradon 10 évi várfogságra ítélték, de 1851-ben kegyelmet kapott. - BONA
Gábor 1983. 262.
börtönben meglátogathassa öccsét. Sajnos, az elborult elméjű testvére igen leromlott állapot
91
ban volt, tele gennyes sebekkel, aki utóbb itt is halt meg 1850. február 9 - é n . Lenkey Károly
érdeme, hogy miután a börtönhatóság engedélyezte a részvételét az öccse temetésén, ő nem
92
engedte a testvérét egy jeltelen sírba eltemetni, hanem elhantolta őt a városi temetőben
Lenkey Károly ü g y e Aradon végül is Daubeck cs. és kir. hadbíró elé került. A bírái kí
93
méletlenek voltak. Lenkey Károlyt ö t ö d m a g á v a l először golyó általi halálra í t é l t é k .
Lenkey Károly első fokon történő elítéléséről a k ö v e t k e z ő k ö z l e m é n y jelent meg a pes
ti Magyar Hírlapban, amely a haditörvényszéki ítéleteket közölte: „Lenkey [Károly], hogy
előleges szolgálattétel után, mint az egri nemzetőrség őrnagya alezredessé előmozdíttatott,
ezredesi előmozdítást, s a 10. huszárezred parancsnokságát elfogadta, ezen ezredi parancs
nokságot ápril 21-kétől egész máj. 14-kéig 1849.- ez idő alatt különösen Görgey Artúr ost
romló hadtesténél vitte, továbbá júl. elején a 10. hadtest 2. osztályának parancsnokságait
9 4
átvette, s aug. 4-ig vitte... Lenkey ... lőpor és golyó általi halálra ítéltetett. "
Lenkey Károlyt Aradon 1850. február 15-én ítélték először golyó általi halálra, utóbb a
95
bíróság 12 évi vasban töltendő várfogságra módosította a b ü n t e t é s é t .
A v á r f o g s á g l é n y e g e , hogy az elítéltet a többi fogolytól e l k ü l ö n í t v e tartották. A rab a
saját ruháit megtarthatta, csak a p é n z é t és értéktárgyait vették el. A b ü n t e t é s ideje alatt a
t o v á b b i ruha hiányát, ha vagyontalan volt, a kincstár pótolta. A fogoly saját á g y a t hasz
nálhatott, ez l - l s z a l m a z s á k b ó l , s z a l m a v á n k o s b ó l , l e p e d ő b ő l é s g y a p j ú t a k a r ó b ó l állt.
A várfogságra ítélt látogatókat nem fogadhatott, s nem használhatott íróeszközöket sem.
E n g e d h e t t é k az olvasást és az írást is, egy tiszt felügyelete mellett, viszont csak vallásos és
erkölcsi tanulságokat tartalmazó k ö n y v e k e t olvashatott. A várfogságra ítélteknek akkor tet
tek k ö n n y ű vasat a k e z é r e és lábára, ha ezt az ítéletben k i m o n d t á k . Táplálékul napi egysze
ri meleg ételt - főzeléket - vagy tésztás húst vegyesen adtak. A z élelmezési illeték fejen
96
ként napi 8 krajcár volt, melyet k é s z p é n z b e n kellett f i z e t n i .
Lenkey Károly m e m o á r j á b a n említi, hogy félévig k ö n n y ű bilincsben tartották fogva, s
utóbb a b ö r t ö n b e n m e g v á s á r o l t a 5 frt-ért a saját bilincseit, amelyet haláláig megőrzött. A z
aradi várban őrzött foglyok u n a l o m ű z é s k é n t fafaragással, festéssel töltötték j o b b á r a az időt.
Lenkey Károly, miután elítélték és a v a g y o n á t is lefoglalták, arra gondolva, hogy valami
ből meg kell élnie a k i s z a b a d u l á s a után, ezért a várban lakó Meixner n e v ű cipésztől egy fél
97
év alatt kitanulta a mesterséget, s ő maga is készített fogolytársainak l á b b e l i t .
M i k ö z b e n Lenkey Károly a börtönbüntetését töltötte Aradon, a felesége, mivel nem volt
miből élnie a családjának, arra kényszerült, hogy a borait adogassa el. í g y vett 1850. szep
tember 10-én bort tőle Mártonffy Lajos egri ügyvéd. A szerződés i d e v á g ó sorai szerint:
„Lenkey Károlyné született Praydigó Mária e jelen szomorú körülményemnél fogva, magam
és családom fenntartására kéntelenülvén nemcsak a most meglévő, hanem az évben váran-
91 EGERVÁRI (POTEMKIN) Ödön 1869. 193-194. - Lenkey Károly tévesen az öccse halálának napját az em
lékezetére hagyatkozva tévesen 1850. február 7-ei napra tette. E tévedés következtében került a sírkövére is
ez a dátum. - CSIFFÁRY Gergely 1993. 66. A később napvilágra került eredeti osztrák forrásból tudjuk,
hogy Haynau tábornoknak 1850. február 9-én jelentették beosztottjai Lenkey János halálának pontos idejét.
- CSIFFÁRY Gergely,1996. 99-100.
94 Magyar Hírlap (Pest), 1850. március 6. 95. szám. 1. lap.
95 KÁSZON IMPÉRFALVI CSUTAK Kálmán 1868. 194-195.
96 KACZIÁNY Géza 1906. 116.
dó boraimat is eladni, arra nézve T[ek\n]t[e]tes Mártonffy Lajos Úrral következendő felté
l
telek mellett alkudtam meg, jelesen: eladtam 13 h párral, értve hordóstul, párját 36 ezüst
forinttal számítva, melynek árát vagyis 461 pft és 30 krajcárt valósággal fel is vettem: az
ez évben termendőnek pedig szintén hordóstul 24 ezüst forintért számítva párját, melyért
esendőbe jelenleg felvettem 400 ezüst forintot. Az ezen összegen felül a borok számba véte
le után esendő mennyiséget pedig szüret után megadni köteles lészen. "
E szerződésből sok baj származott, mivel Lenkey Károlyt az elítélésekor minden i n g ó
és ingatlan v a g y o n á t ó l megfosztották, ezért a Mártonffy Lajosnak eladott és 1850. o k t ó b e r
27-én kifizetett borokat hordóstul lefoglalta a hatóság. Mártonffy ü g y v é d é v e k i g perelt és
k é r v é n y e z e t t , s végül csak 1856. o k t ó b e r 26-án - öt év m ú l v a - kapta vissza a tulajdoná
98
ba tartozó bort és h o r d ó k a t .
A Habsburg m e g t o r l ó k o r m á n y z a t először azoknak adott kegyelmet, akik a cs. és kir.
hadseregből nyugdíjas és c í m nélkül kilépett tisztek voltak. Ferenc József császár a levert
forradalom és s z a b a d s á g h a r c utáni első magyarországi körútjára 1852. j ú n i u s 4. - augusz
99
tus 14. között került sor.
A m i k o r a császár első m a g y a r o r s z á g i utazása közismertté vált, akkor folyamodott
Lenkey Károly egykori, bizonyos S á n d o r nevezetű ezredese I . Vilmos württeinbergi király
hoz (1781-1864), hogy ő próbáljon kegyelmet kérni egykori katonájának. Ferenc József
császár, amikor 1852-es körútja során meglátogatta az aradi várat, meghagyta az akkor vár
parancsnoknak, Kasztelicz altábornagynak, hogy terjesszen elő kegyelemre arra é r d e m e s
magyar foglyokat. A v á r p a r a n c s n o k h á r o m elítéltet javasolt az uralkodónak, hogy azokat
a m n e s z t i á b a n részesítse. Köztük volt Lenkey Károly, akit 12 é v r e ítéltek, továbbá M a j -
thényi [ K á l m á n ezredes], akit 10 évi várfogságra ítéltek és M a r t i n y i [Frigyes alezredes],
akit ugyancsak 12 évi várfogsággal sújtottak. A z elítéltek büntetését 4 évre szállították le,
100
Lenkey Károly 1853. december 19-én szabadult.
Sorsa a szabadulása után
A z abszolutizmus éveiben, a börtönből való szabadulása után a vagyonát vesztett Lenkey

Károly ezredes M ó n o s b é l b e n telepedett le. Itt kapott bérletet azon a kis birtokon, amelyet a
101
nemes besenyei S z a b ó család egyik hölgytagja hagyott az egri s e r v i t á k r a . Egy 1859-ből
1 0 2
származó adat szerint M ó n o s b é l b e n m é g mindig az egri servita rendház birtokát b é r l i .
103 1 0 4
1861-tői az egri ellenzék egyik v e z é r a l a k j a . Ez időtől újra Egerben l a k i k . 1 867-
ben, amikor a t ö r v é n y h a t ó s á g o k ismét m e g k e z d h e t t é k a m ű k ö d é s ü k e t , e g y h a n g ú l a g megyei
f ő s z á m v e v ő n e k választották meg. E tisztségét haláláig ellátta. 1867-től tagja volt az Orszá
gos és a Hevesi H o n v é d e g y l e t n e k .
98 BREZNAY Imre 1924. 1-2. - Az egri borokat pár hordóra szokták eladni, egy hordóban 3 akó volt, s így
párjára, azaz két hordóra 6 akó jutott. - MÁRTONFFY K., 1854. 74-75.
99 BENDA Kálmán 1983. I I I . 709.
100 EGERVÁRI (POTEMKIN) Ödön 1869. 201. - A másik két, vele szabadult törzstiszt: Majthényi Kálmán és
Martinyi Frigyes életére lásd: BONA G. 1983. 227., illetve 230.
101 LEGÁNYI Ferenc Én. 673.
102 DIV. L U K . TA. 467-81.
103 Vasárnapi Újság, 1874. május 31. 1.
104 Lakóházát, amely az Arany János utca 2. sz. házban volt, lebontották. Az épület helyén ma a Bartók tér 1. sz.
emeletes ház áll, térfelőli bejárati kapuval.
Őrizte és ápolta öccse, Lenkey J á n o s tábornok emlékét. S z á m o t t e v ő szerepe volt abban
is, hogy Arad városa k ö z a d a k o z á s b ó l e m l é k m ű v e t állított 1868. szeptember 7-én Lenkey
János sírján. Ez az e m l é k m ű került haza a tábornok hamvaival együtt 1936-ban é s áll Eger
105
ben a város Kisasszony temetőjében lévő s í r j á n á l .
Lenkey Károly publicisztikai tevékenységet is kifejtett. Megírta 1848/49-es emlékeit,
amelyet végül Egervári (Potemkin) Ö d ö n közölt 11 részben a Honvéd c í m ű lapban. Eger
ben hunyt el 1874. május 18-án.
H á z a s s á g á b ó l 7 gyermeke született. Első gyermeke A l b i n 1839-ben Vukováron született,
az 1848-49-es szabadságharc idején k a t o n a n ö v e n d é k volt N a g y v á r a d o n , a 74-ik h o n v é d
zászlóalj k a t o n a n e v e l ő intézetében. A családi h a g y o m á n y o k a t követve huszártiszti pályára
lépett. Részt vett 1861-ben Miksa osztrák főherceg mexikói expedíciójában, majd 1867-ben
Miksa császár kivégzése után nem szállt fel a Miksa császár holttestét szállító hajóra, mint
az életben maradt bajtársai, hanem gyalog eljutott Clevelandba és felcsapott vadásznak. Állí
tólag az indiánok ölték meg egy fegyveres összetűzés során. Szülei soha többé nem kaptak
106
hírt f e l ő l e . M á s o d i k gyermeke Emma 1840-ben szintén Vukováron látta meg a napvilá
got. Eladósorba kerülve burai B ö c k Bertalan vette feleségül. Sok gyereke született. Emma
leszármazottjai közül többen is élnek Egerben. Tiszaburán halt meg 1896. május 24-én.
Harmadik gyermeke Vilmos Egerben, 1846. szeptember 27-én született, gyermekkorban
meghalt. Negyedik gyereke Károly Egerben, 1848. július 29-én született. Felnőtt korában
Budapesten telepedett le, a családból a Lenkey nevet ő vitte tovább. Ötödik gyermeke V i l
ma, szintén Egerben született 1850. május 5-én, ő is gyermekkorban halt meg. Ilona leánya
29 évesen hajadonként hunyt el. Johanna leányát szintén kiházasították, aki férjhez ment
107
Vertán I s t v á n h o z . A Lenkey család nem halt k i , igaz, Lenkey János tábornoknak nem lé
vén családja és utódja, viszont e nagy múltú dinasztia leszármazottjai ma is k ö z t ü n k élnek,
mert testvérének, K á r o l y n a k népes családja volt. A családi nevet csak egyetlen fia, Károly
vitte tovább, mégis a leányágon is számtalan leszármazó ttjáról tudunk, akik h a z á n k határain
belül vagy a tengerentúl élnek. A Lenkey család „tábornoki" ágának leszármazottjai s z á m o n
tartják származásukat úgy, ahogy azt Zrínyi Miklós a költő és hadvezér megfogalmazta:
„ Szép és okos dolog régi nemzetségnek rendet számlálni

sok száz esztendeig, de csak olyankor, amikor mindazokban
is mocsok nem találtatott, ... nem másra használ eleink
tündöklősége nekünk, hanem, hogy égő szövetszéknek fényes
fáklyájával fussuk a mi életünk pályáját..."
** *
Lenkey Károlyról t ö b b metszetrajz is készült, az egyiken a fiatal (46 éves) ezredest lát
j u k . A metszetet ismeretlen m e t s z ő készítette. A m á s i k o n az időskorú 71 éves férfi k é p e tá
rul elénk. T u d o m á s u n k van arról, hogy 1853-ban, kiszabadulása é v é b e n , az Egerben é l ő
K o v á c s M i h á l y festő megfestette „Lenkey Károly honvédezredes rabságban " c í m ű képét,
mely utóbb elveszett.
105 Vasárnapi Újság, 1868. 39. szám.

106 T. ÁGOSTON László 1984. 22.
107 M O L . X-2694. Kereszteltek és meghaltak anyakönyve.
Lenkey Károly s z e m é l y e s tárgyait népes családja örökölte. Egyik egri leszármazott őriz
két fémvázát, amely valaha az ezredesé volt.
Lenkey K á r o l y n a k állított irodalmi emléket T. Á g o s t o n László: A suszterinas c í m ű egy
1 0 8
felvonásos s z í n m ű v é v e l .
Képek, illusztrációk
1. kép. A Lenkey család címere.
108 T. ÁGOSTON László 1987. 2. 2-9.; 1987. 3. 5-9.
2. kép. Lenkey Károly h o n v é d ezredes m e l l k é p e 1849-ben.
H o n v é d , 1869. 159.
3. kép. Lenkey Károly időskori m e l l k é p e 1874-ből.

Vasárnapi Újság, 1874. május 3 1 .
4. kép. Lenkey Károly az aradi b ö r t ö n b e n .
K o v á c s M i h á l y elveszett festménye.
5. kép. Lenkey Károly ezredes vázája.
Egerben é l ő leszármazott tulajdonában.
6. kép. Lenkey Károly n e m z e t ő r őrnagy levele és aláírása.

Eger, 1848. j ú l i u s 2.
7. kép. A Heves megyei n e m z e t ő r ö k harcai 1848 nyarán a D é l v i d é k e n .
A térkép H A J A G O S J., 1995. 118. lapon közölt ábrája.
Epilógus
A z előző oldalakon egy k ü z d e l m e s életúttal megáldott ember, Lenkey Károly h o n v é d e z

redes életét kísérhettük végig. M a , a forradalom és szabadságharc k ö z e l g ő 150. évfordulójá
ra k é s z ü l ő d ő o r s z á g u n k b a n bizonyára több száz ismert és kevésbé ismert szereplője kerül
reflektorfénybe az egykori e s e m é n y e k n e k . Lenkey Károly is egyik hőse a polgári szabadsá
gért és nemzeti függetlenségért vívott harcnak. Olyan hőse, mint bármely ember, akinek
hibái és erényei voltak. Talán furcsának tűnik az olvasónak, ha ma kicsinyesnek t ű n ő sértő-
dékenységéről olvas, amely tulajdonsága többször késztette arra, hogy egy időre félreálljon,
átmenetileg letegye a fegyvert. Emberi vonása, a sértődékenység, az anya nélkül felnőtt
Lenkey fivérek jellemzője, amely egy gyerekkori trauma k ö v e t k e z m é n y e . Nevezetesen arról
van szó, hogy az anya nélkül felnőtt Lenkey fiúkban a család felbomlása és az édesanyjuk
elvesztése egész életükre kiható, lelki sérüléseket okozott. A z is furcsának tűnhet, hogy
Lenkey Károly ezredes életében milyen nagy szerepe volt a tiszti becsületszónak. Napjaink
ban e fogalom súlyát egy nagy múltú nemesi család leszármazottjának köznapi viselkedésé
ben hajlandóak lennénk talán egyfajta nemesi gőgnek, s ezzel együtt retrográd erőnek m i n ő
síteni. Ha beleéljük magunkat az ő szerepébe, talán m á s értelmet kap a tiszti becsület. Ez a
X I X . század olyan, háborúkkal teli korszak, amikor a parancsnok a katonái előtt megy, pél
dát mutat és harcol, és nem a harcoló csapatok mögött egy jól védett irányító központból diri
gál. A harc, a származás, a katonai szellem ilyen egyenes, hajlíthatatlan embereket kívánt.
Talán ezért is becsüljük, tiszteljük őket, mert egyenes derékkal vállalták a sorsukat.
Irodalom
Rövidítések
D I V . L U K . T A . = D o b ó István V á r m ú z e u m , Legújabbkori Történeti Adattára, Eger.

H M L . = Heves Megyei Levéltár, Eger.
K L Ö M . = Kossuth Lajos összes m u n k á i .
M O L = Magyar O r s z á g o s Levéltár, B p .
T. Á G O S T O N L á s z l ó
1983 H á r o m ismeretlen L e n k e y - l e v é l . = Honismeret 5. szám. 31-35.
1984 Lenkey tizedes. = M a g y a r o r s z á g , X X I . évf. 3. sz. j a n u á r 15., 22.
1987 A suszterinas. S z í n m ű egy felvonásban. 1. rész. = Hevesi Szemle. X V évf. 2. sz.
2-9.; 2. rész. = Hevesi Szemle, X V . évf. 3. sz. 5-9.
Á L D Á S Y A n t a l - C Z O B O R Alfréd
1940 A Magyar Nemzeti M ú z e u m k ö n y v t á r á n a k címeres levelei. V I . Bp.
B A R T H A Albert
1930 A z aradi 13 vértanú p ő r é n e k és k i v é g z é s é n e k hiteles története. Bp.
BENDA Kálmán
1983 M a g y a r o r s z á g történeti kronológiája. I I I . Bp.
B O D N Á R László
1987 A z egri és a mátraaljai történelmi borvidék. Eger.
B O N A Gábor
1983 T á b o r n o k o k és törzstisztek a s z a b a d s á g h a r c b a n . 1848-1849. Bp.
B O R O V S Z K Y Samu (szerk.)
1909 Heves v á r m e g y e . Bp.
B R E Z N A Y Imre
1924 A két Lenkey (Lenkey Károly) = Egri Népújság X L I . évf. 147. sz. j ú n i u s 27.
1-2.; X L I . évf. 148. sz. j ú n i u s 29. 1-2.
C S I F F Á R Y Gergely
1993 Lenkey János emléke a magyar irodalomban. (Régi ismeretek, s újabb adalékok Len
key János irodalmi utóéletéhez. - Archívum Supplementum. Heves Megyei Levéltár
Közleményei. Különszám. Eger, 1993. 57-67. Szerk.: Bán P é t e r - Á . Varga László.
1996 Lenkey János életének válságos pillanatai. - Horváth László (szerk.): A tavaszi had
járat. (1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga.) Hatvan, 1996. 83-102.
C S Í K V Á R I Antal
1939 Borsod v á r m e g y e (Borsod, G ö m ö r és Kishont K. E. E. v á r m e g y é k ) . Miskolc.
V á r m e g y e i m o n o g r á f i á k V.
E G E R V Á R I ( P O T E M K I N ) Ö d ö n (közli)
1869 Lenkey Károly h o n v é d ezredes emlékirataiból. = A H o n v é d 15-25. szám. 118-
120; 127-129; 134-136; 142-144; 150-151; 159-161; 167-168; 177-178; 185;
193-194; 200-201.
F O R G Ó N Mihály
1909 G ö m ö r - K i s h o n t v á r m e g y e nemes családai. I I . Kolozsvár.
H A J A G O S József
1995 Heves megyei n e m z e t ő r ö k részvétele a bácskai harcokban. = Mátrai T a n u l m á
nyok. 1995. G y ö n g y ö s . 95-120. Szerk.: H o r v á t h L á s z l ó .
H E L L E B R O N T H Kálmán
1939 A magyar testőrségek n é v k ö n y v e . 1760-1918. Bp.
I L A Bálint
1940 Település és n e m e s s é g G ö m ö r m e g y é b e n a k ö z é p k o r b a n . = Turul, L I . 1-2. füzet
1-28.
K A C Z I Á N Y Géza
1906 Magyar vértanúk k ö n y v e . B p .
K Á S Z O N IMPÉRFALVI CSUTAK Kálmán
1868 Aradi f o g s á g o m alatt írt adatok az 1848/9. évi s z a b a d s á g h a r c k ü l ö n ö s e n Erdély
havasai ellen vezetett hadjáratról. Pest.
K O L A C S K O V S Z K Y Lajos
1947 M e g y é n k részvétele az 1848—49-i s z a b a d s á g h a r c b a n . = Heves megyei Kalendá
r i u m az 1948. jubileumi évre. Eger, 31-43.
K O S S U T H Lajos összes m u n k á i X V .
1953 Kossuth Lajos 1848/49-ben IV. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány
élén. Második rész. 1849. január 1.-április 4. Sajtó alá rendezte: Barta István. Bp.
1955 Kossuth Lajos 1848/49-ben. V Kossuth Lajos k o r m á n y z ó e l n ö k iratai. 1849. ápri
lis 15.-augusztus 15. Sajtó alá rendezte Barta István. Bp.
L E G Á N Y I Ferenc
Én. M ú z e u m i N a p l ó I . G y ö n g y ö s , M á t r a M ú z e u m Adattára.
M a g y a r o r s z á g hadtörténete I I .
1984 Főszerk.: Liptai Ervin. Bp.
M Á R T O N F F Y Károly
1854 Eger szöllő-gazdászata. = Kubinyi Ferenc-Vahot Imre (szerk.): Magyar- és Er
d é l y o r s z á g k é p e k b e n . V I . Pest, 61-77.
N A G Y Iván
1860 M a g y a r o r s z á g családai czímerekkel és n e m z e d é k r e n d i táblákkal. V I I . L - M . Pest.
OROSZ E r n ő
1906 Heves és a volt K ü l s ő - S z o l n o k egyesült v á r m e g y é k nemes családjai. Eger.
Siebmacher's Grosses und allgemeines Wappenbuch. Der Adel von Ungarn. I I I . Band.
N ü r n b e r g , 1888.
RÓZSA György-SPIRA György
1973 Negyvennyolc a kortársak szemével. Bp.
S O Ó S Imre
1955 Vasércbányák és v a s h á m o r o k a B ü k k hegységben a 18. században. = Bányászati
Lapok. 7-8. 427-132.
1967 A z első m a g y a r o r s z á g i „timsógyár". = A z Egri T a n á r k é p z ő Főiskola E v k ö n y v e .
V. kötet. Eger. 371-403.
S Z I N N Y E I József
1900 Magyar írók élete és m u n k á i . V I I . kötet. Bp.(Reprint kiadás.)
T A R D Y Lajos
1982 Régi feljegyzések M a g y a r o r s z á g r ó l . Bp.
Gergely Csiffáry
Lebenslauf des Honvedobersten K á r o l y Lenkey (1803-1874)
Wenn w i r den Namen Lenkey hören, fällt uns fast allen das Gedicht "Lenkeis Schwadron"
von Sándor Petőfi ein. In diesem Gedicht stellt der Dichter ewiges Andenken an János Lenkey
und an die Flucht des von ihm geführten Honvedschwadrons dar. János Lenkey war der j ü n
gere Bruder von Károly Lenkey, aber sein Leben und seine Person lebt in dem allgemeinen
Bewusstsein viel tiefer, da er immer mit den 13 Märtyrern von Arad erwehnt wird. Er wurde
von der Willkkürherrschaft der Habsburger in den Wahnsinn und in den Verfall getrieben.
Nachdem die Person und Tätigkeit Károlys, des anderen Lenkeys, kaum bekannt ist, wollte
der Verfasser die Leser mit dem Leben des Honvedobersten Károly Lenkeys (1803-1874)
bekannt machen.
CSIFFÁRY GERGELY
Heves Megyei Levéltár
H-3300 Eger
M á t y á s király u. 62.
GYÖNGYÖS
2000 p. 109-114
Ujabb adatok Tariczky Endre életéhez és munkásságához
Szecskó Károly
ABSTRACT: Additional Data to the Life and Work of Ede Tariczky. In this paper, the author presents some
recently discovered data of unpublished archival sources on the life and work of the Gyöngyös-born Ede
Tariczky (archeologist-vicar, 1818-1912).
1987-ben Takáts Béla Tariczky Endre m u n k á s s á g a c í m m e l rövid összefoglalót tett k ö z z é a

110 éves a Tiszafüredi Kiss Pál M ú z e u m c í m ű k i a d v á n y b a n (Szolnok, 1987. 6-7.). C i k k é
nek utolsó mondata így hangzik: „A jelen feladata, hogy m u n k á s s á g á t megismerje, feltárja
és felhasználja." A s z e r z ő rövid összefoglalójának elsődleges forrása Szinnyei József: M a
gyar írók élete és m u n k á i c í m ű m ű v e X I I I . kötetének Tariczky Endréről közzétett szócikke
volt (Bp., 1909. 1306-1308.) K ö z l e m é n y e m b e n levéltári kutatásaim alapján újabb, eddig
nem publikált adatokat teszek k ö z z é a jeles pap-régész életéről és m u n k á s s á g á r ó l , amelyek
hozzájárulhatnak majdan egy teljességre t ö r e k v ő életrajzi monográfia elkészítéséhez.
Az 1818. november 18-án Gyöngyösön napvilágot látó Tariczky Endre római katolikus lel
kész 1862-ben került Tiszafüredre Bükkzsércről plébánosnak, s itt munkálkodott nagy aktivi
tással, pátriárka korban bekövetkező haláláig. 1872-től fordult érdeklődése állomáshelye és
vidéke régészeti emlékei felé. 1873. január 12-én a helybeli „Casino-ban" előadást tartott „a
tiszaörvényi pogány sírokról, különösen, s áltáljában Tisza-füred vidéke régészeti becséről."
A z előadáson a helybeliek és vidékiek közül mintegy ötvenen jelentek meg. A rendezvényről
készített j e g y z ő k ö n y v b e n az alábbiakat olvashatjuk: „Fenn nevezett értekező előadásai végén
azon indítvánnyal lépett elő, hogy alakíttatnék Tisza-füred vidékén, minél kiterjedtebb
gyűrűzetben Heves s K . Szolnok t.e. kettős megyénkben, Tisza füred Vidéke régészeti érdeke
inek támogatására egy régészeti Egylet, mely mint erkölcsi testület pártfogása alá venné e v i
dék régészeti ős tervét, annak minden régészeti telepeit, a véletlenül felmerülő ős leleteket az
enyészettől, vagy elvándorlásaitól megmentené, s mai hasonló régészeti érdekeket támogatna.
E v é g b ő l az i n d í t v á n y o z ó azt j a v a s l á : hogy az Egylet m e g a l a k u l h a t á s á n a k megindítására
legcélszerűbb lévén egy hét tagú bizottság, választanának a j e l e n l e v ő érdekelt e g y é n i s é g e k
h á r o m tagot a helybeliek é s négyet a vidékiek közül.
M i helyben h a g y v á n a b i z o t t s á g b a l e g e l ő s z ö r és a v i d é k i e k k ö z ü l m e g v á l a s z t a t t a k :
B o r b é l y M i k l ó s Tisza dersről, Horthy Isván K e n d e r e s r ő l , D o b ó c z k y L á s z l ó Tisza-sza-
lókról é s K o v á c s K á l m á n T i s z a - I g a r r ó l , a helybeliek k ö z ü l pedig m e g v á l a s z t a t t a k :
O k o l i c s á n y i G y ö r g y , K á r o l y i Lajos é s Tariczky Endre, k i egyszers mind ez alkalomra a
j e g y z ő k ö n y v felvételére is m e g b í z a t o t t .
Póttagok is felvétettek a bizottságba, úgy mint B á n Zsigmond reform, lelkész, Menczer
Ignác orvos, Justus Gusztáv, Komjáthy Imre, Sárkány Ferencz, Kalavszky Albert és K o v á c z
1
Gyula urak."
1873. j a n u á r 15-én Tariczky Endre Bartakovics Béla érseket levélben tájékoztatta addi
gi régészeti kutatásairól. Levelében többek között a k ö v e t k e z ő é r d e k e s sorokat olvashatjuk:
„A l e g k ö z e l e b b múlt év deczember első hetében ugyanis a Tisza-örvényi határban t ö b b po
gány, s valószínűleg, (mit azonban m é g előre kimondani nem lehet), szittya sírokat fedez
vén fel az úgynevezett Morotva, vagyis holt Tisza-parkban, s kísérlet képen azok közül két
sír felbontása által valóságos őskori vas, fém-szerű m a r a d v á n y o k r a akadván - régebben
táplált azon e s z m é k fogantatására nyílt meg ez által előttem az alkalom, hogy Heves, K .
Szolnok m e g y é b e n , s e v i d é k e n egy első régészeti Egylet megalakítását megkíséreljem.
E végből folyó h ó 12-én a tiszafüredi Casino termében nem csekély számú tagok jelen
létében egy másfél-órai régészeti előadást tartottam, hogy mily sikerrel? - azt az ide csatolt
j e g y z ő k ö n y v i másolatból b ő v e b b e n megtudhatja Exellenciád.
Ezen é r t e k e z é s e m n e m s o k á r a meginduland az „ E g e r " heti lapban, s m e g k é r t e m annak
szerkesztőjét, hogy a czikkek k i n y o m t a t á s á r a k i s z e d e n d ő betűket ne szedje szét.
Mert én ez alkalommal arra vagyok bátor Exellenciád előtt fiúi tisztelettel esedezni,
hogy úgy a múlt évben a tiszaszőllősi aranyveretes lovag féle leletekről az „ E g e r b e n " k ö
zölt é r t e k e z é s e i m n e k , mint e most k ö z l e n d ő régészeti e l ő a d á s o m a t k e g y e s k e d n é k egy fü
zetben l e g a l á b b 2000 p é l d á n y b a n kinyomatni.
Én nagyon képes l e e n d n é k itt Tisza-füred vidékén legalább 5-600 példányt eladni.
A tiszaszőlősi és tiszaörvényi holt Tisza partról térrajz felvétele is szükséges leend, mit én
n e m s o k á r a e s z k ö z l e n d é s e b e veendek.
A repatórium e kinyomásai által m é g inkább nevekednék; az Egylet alakulása nagy mérv
ben m e g k ö n n y í t e t n é k , sőt az szélesebb terjedelmet nyerne, m e n n é l szélesebbet, annál jutal-
m a z ó b b a t és e vidék d ú s régészeti telepeiből k i k e r ü l e n d ő ősieletekre n é z v e , miket bizonyá
ra Exellenciád m ú z e u m á b a , mint e kettős megye K ö n y v t á r á b a származtatnánk.
M i n t méhraj a k ö p ű b e hordja a m é z v i r á g porait, úgy hordandjuk mi majdan oda e vidék
lelőhelyeiről az őstörténelem emlékvirágait.
I r á n y o m b a pedig Exellenciád fentebbi k é r e l m e m elfogadásával mai részről felette nagy
atyai k e g y e s s é g e t tanúsítand, mert alkalmat szolgáltatna Exellenciád, hogy irodalmi mun
k á l k o d á s o m után egy kis szerény j ö v e d e l e m b e n is részesülhessek terheim fogyasztására.
Hozzájárult a múlt év végén e terhekhez, a felette szűk termés mellett, hogy négy egy
100 ftos tehenem és sertéseim is eldöglöttek, azok között egy 60 ftos hízóm, egy 100 ftos
lovam megvakult, s el kellett prédálnom, s több mint 300 ftnyi kárt vallottam, s híveim részé
ről a párbér illetőséget alig csak öt részben kaptam meg. A d ó m is, mellyel hátralékban va
gyok, 300 ftra felszaporodott, s Budáról a pénzügyi igazgatóságtól m á r kétszer jött parancso
lat a helybeli adóhivatalhoz, hogy m á r most minden ingóságaimat foglalja le, s kótyáltassa el
azonnal; s eme magas parancsolat foganatosításának rövid idő alatt meg kell történnie."
2
Levele v é g é n a bajából való kisegítésére 300 forint segélyt kért főpásztorától.
Bartakovics érsek a plébános levelére 1873. j a n u á r 2 1 - é n adott választ. í r á s á n a k elején
örömét fejezte k i afölött, hogy papja hivatalos teendőin kívül m é g k u t a t ó m u n k á v a l is fog
lalkozik. Ezután tájékoztatta arról, hogy Egerben a L í c e u m épületében m ú z e u m o t rendez
1 EÉL PAT Az 1873. január 12-én Tiszafüreden felvett jegyzőkönyv. 93/1873.

2 EEL PAT Tariczky Endre levele az érseknek. Tiszafüred, 1873. jan. 15.; 93/1873.
Tariczky Endre ( 1892) Festette: Kiss Alajos, Eger
Fotó: Füvessy Anikó
be, ahol régészeti tárgyakat is mutatnak majd be. Ezért szerinte „kár volna tehát, ha Füre
den illy gyűjtemény külön állítatnék. Eger, a két m e g y é n e k fővárossá, itt tehát kell és i l l i k ,
hogy i l y m ú z e u m felállíttassák, amire alkalmatos helyisége is van.
Ha egyszer az egri teljesen rendbe lesz hozva, m i nemsokára meg fog történni, akkor a két
megyében felszólítás fog intéztetni a régészeti egyletnek alaktására, miként ez Aba-Ujban is
történt. Kár volna az egyletet több kisebbre szétoszlatni, hanem minden, a m i megyében itt-ott
3
találtatik egy helyen gyűjtendő, hogy mindenki, a kinek kedve van, azt egy helyen láthassa."
Tariczkyt igen meglepte az érsek válaszának tartalma, ezért azt nem hagyta érdembeli
válasz nélkül. 1873. február 20-án a k ö v e t k e z ő k e t írta főpásztorának: „ E x e l l e n c i á d n a k fo
lyó évi j a n . 21-én kelt, s e vidéken majdan szervezkedve m e g i n d í t a n d ó régészeti mozgal
maink é r d e m é b e n h o z z á m intézett atyai figyelmeztetését fiúi tisztelettel vettem, melyre
ezennel m é g h ó d o l ó b b tisztelettel jelenthetem: hogy m i e vidék d ú s régészeti telepei mellé
oly szellemi t e r m ő talajt s z á n d é k o z u n k mozgalmaink által csatolni, m e l y b ő l az aratandó
g y ü m ö l c s ö k csakis Exellenciád m ú z e u m a s z á m á r a származtatnak idővel össze.
3 EÉL PAT Az érsek levele Tariczky Endrének. Eger, 1873. jan. 21.; 93/1873.
A z é n szerény m ű k ö d é s e m n e k e g y e d ü l az a czélja:
A m a magasztos s z á n d é k pedig, hogy e kettős megye fővárosból is fog egy egyetemes,
e k e t t ő s m e g y é t átkaroló régészeti Egylet alakítására n é z v e - felszólítást intéztetni: ez a
m i t e r ü n k e t , s z á n d é k u n k a t m é g i n k á b b e l ő fogja segíteni; az itt kész, f o g é k o n y kezekre
fog találni.
Én í g é r h e t e m Exellenciádnak, hogy m i Exellenciád nagy m é r v ű hazafiúi m ű k ö d é s é t ő l
nem elszigetelve, de azzal egyetértőleg fogunk k ö z r e m ű k ö d n i , s hisszük a legjelentéke
nyebben feltűnendő e r e d m é n n y e l , melynek d i c s ő s é g e csakis Exellenciádnak ősz koronájá
ra fogja a fényt vetni, fiúi k e b e l ü n k legnagyobb ö r ö m é r e .
K ü l ö n b e n a m i engem illet, én t é n y e z ő s é g e m e t e vidék régészeti mozgalma lendítésében,
tényleg, ha akartam volna is, azt a jelen i d ő helyi k ö r ü l m é n y e i miatt, eddig, m é g nem
indíthatám vala, m é g értekezletre sem, j ö h e t v é n össze a kiszemelt bizottsági tagokkal, - de
kiknek r o k o n s z e n v e z ő k ö z r e m ű k ö d é s é r ő l minapi j e l e k b ő l tapasztalom, biztosítva látom
4
elemi magamat."
Tariczky Endre szívós szervezőmunkája, ismeretterjesztő cikkei, s a szakmabeliek, m i n
denek előtt R ó m e r Flóris, s a helyi vezetők t á m o g a t á s a révén 1877 áprilisában megalakult
5
a Tiszafüredi Régészeti Egylet. A z alakuló közgyűlést követően Tariczky 400 darabból álló
6
régiség és é r e m g y ű j t e m é n y é t az Egyletnek a d o m á n y o z t a .
Tariczky r é g é s z e t i m u n k á s s á g á v a l o r s z á g o s h í r n é v r e tett szert. Tagjává választotta a
Magyar T ö r t é n e l m i Társulat, amelynek 1891. szeptember 3-i felolvasó ülésén előadást tar
7
tott. E l ő a d á s á n a k c í m e , amely k ö n y v alakban is megjelent, a k ö v e t k e z ő volt: Tiszafüred v i
d é k e a népvándorlástól kezdve történelmi és hadászati s z e m p o n t b ó l , vonatkozással az ez
redéves honfoglalás k ö z e l g ő nagy nemzeti ü n n e p é r e .
1892. j ú l i u s 8-án a helyi képviselő-testület az alábbi levelet küldte az egri érseknek.
„30 év óta, m i ó t a Tisza-füreden mint rk. lelkész m ű k ö d i k (tudniilik Tariczky Endre - Sz. K ) ,
kötelességét pedig a legpontosabban végezte, s a legnagyobb v e s z é l y b e n , az 1873. évi ko
lera ideje alatt is, önfeláldozó b u z g ó s á g á v a l a lépten-nyomon fenyegető életveszélytől visz-
sza nem rettenve sietett m e g r é m ü l t és kétségbe esett híveit a vallás vígasztalásában része
síteni, azt is tudja N a g y m é l t ó s á g o d , hogy ő a vallás tanainak hirdetésén kívül a t u d o m á n y o s
téren, k ü l ö n ö s e n a régészeti t u d o m á n y o k fejlesztése körül nagy tevékenységet fejtett k i ,
szóval, hogy ő az e g y h á z u n k é r d e m e k b e n m e g ő s z ü l t papja s a t á r s a d a l m u n k n a k szeretett,
tisztelt tagja. Ez okból őt Tiszafüreden és vidéken mindenki - vallás- és o s z t á l y k ü l ö n b s é g
nélkül, a legnagyobb tiszteletben és becsülésben részesíti, s Tisza F ü r e d k ö z ö n s é g e iránta
táplált őszinte szeretetének és határtalan r a g a s z k o d á s á n a k az által akar kifejezést adni, hogy
á l d o z á s á n a k 50 éves j u b i l e u m á t vele együtt m e g ü n n e p e l n i kívánja." A testület a levél vé
8
gén kérte a főpásztort, hogy kiérdemesült p l é b á n o s u k a t terjessze fel k i t ü n t e t é s r e .
A z érsek a képviselő-testület javaslatára Tariczky Endrét a „ K o r o n á s Arany É r d e m k e
reszt" kitüntetésre terjesztette fel az uralkodónak, amelyet a király oda is ítélt neki „a vallás
erkölcsös népnevelés és régészet terén szerzett érdemei elismeréséül". A kitüntetést a helyi
9
k i s d e d ó v ó helyiségében rendezett fényes ü n n e p s é g e n 1896. március 12-én tűzték m e l l é r e .
4 EÉL PAT Tariczky Endre levele az érseknek. Tiszafüred, 1873. febr. 02.; 357/1873.
5 Takáts Béla 6.
6 Orbánné Szegő Ágnes, 3.
7 EEL PAT Az érsek levele Tariczky Endrének. Eger, 1891. aug. 26.;
8 EÉL PAT A tiszafüredi képviselő-testület levele az érseknek. Tiszafüred, 1892. júl. 8.; 6330/1892.
9 EÉL PAT A tiszafüredi járási főszolgabíró levele az érseknek. Tiszafüred, 1896. márc. 4.; 632/1896.
A z 1896-os év nemcsak a kitüntetés ö r ö m é t hozta meg neki, hanem azt is, hogy ebben
az évben javaslatára állítják fel a város főterén, a ma is látható honfoglalási szobrot. Erről
évek m ú l v a , 1902. július l-jén többek között a k ö v e t k e z ő k e t írta főpásztorának: „ A hazai
t u d o m á n y n a k é r d e k é b e n egy ritka, n a g y b e c s ű értékű, m á r országos hírűvé vált városi régi
ség! m ú z e u m o t teremtettem. A honfoglalás ezred éves ünnepe e m l é k é r e a párizsi Concordia
téren lévő egyiptomi szobor mintájára egy itt, F ü r e d e n egy ezredévi honfoglalási szobrot
emeltem, amely tudós utazók vélekedése szerint e g y s z e r ű alakjával, többre becsülnek min
10
den honi ezredévi e m l é k o s z l o p n á l . "
Tariczky Endre, a rendkívüli aktivitással végzett sokoldalú t e v é k e n y s é g e mellett megtar
totta stabil egészségi állapotát. Miután 1902. április 4 - é n a vármegyei tiszteletbeli főorvos
megvizsgálta, az általa kiállított orvosi bizonyítványban rögzített s z a k v é l e m é n y e az alábbi
11
volt: „ Ú g y szellemileg, mint testileg teljesen e g é s z s é g e s n e k t a l á l t a m . " Pedig m á r ekkor
életének 84. é v é b e n járt. A j ó egészség hátterében minden bizonnyal örökölt szívós testal
kata, s állandó aktivitása állott.
1904. április végén C s e k ó Gábor prépost, főesperes, káli plébános látogatást tett Tariczky
Endrénél, amelynek során megvizsgálta plébániájának helyzetét. A vizsgálatról felvett j e g y z ő
könyv betekintést ad egy vidéken m ű k ö d ő korabeli pap életébe, ezért nem árt abból részlete
sen idéznünk. A z idős papról a vizitátor megállapította, hogy „élete, erkölcse: köztiszteletben
áll. Papi és lelkipásztori kötelességét, agg korához képest a tőle telhető legnagyobb buzgóság
gal és lelkesedéssel teljesíti. Szent beszédjei szövegét m á r nem írja le, de arra felkészül. ... sze
líd, nyájas mindenki iránt." Följebbvalói és paptársai iránt „előzékeny és tiszteletteljes."
M e g é l h e t é s é h e z 60 kat. hold föld állt rendelkezésre F ü r e d e n és 84 kat. hold föld a tisza-
örvényi határban.
C s e k ó G á b o r a k ö v e t k e z ő k b e n s u m m á z t a a plébánosról alkotott véleményét: „ A plébá
nos iránt a hívek, főleg az értelmesebbek, a legnagyobb tisztelettel és kegyelettel visel-
tentek, ami annak tanújeléül tekinthető, hogy ő kötelességeit úgy a lelkipásztori hivatás k ö
12
rében, mint társadalmi téren mindeddig híven igyekezett t e l j e s í t e n i . "
A főesperes tiszafüredi tapasztalatairól 1902. április 30-án főpásztorának is beszámolt. Le
velében többek között a következőket olvashatjuk: „Tariczky Endre tiszafüredi plébános, da
czára 84. éves agg korának, melyből 40 évet jelenlegi állomásán töltött el, magát m é g most is
úgy fizikai, mint szellemi tekintetben teljesen épnek, egészségesnek érezvén, ennek tudatában
13
hivatása kötelességeit a tőle telhető legnagyobb készséggel és buzgósággal teljesíti."
1902. május k ö z e p é n Samassa érsek Fáby D e z s ő s z e m é l y é b e n adminisztrátort nevezett
1 4
k i m e l l é . A z említett év szeptember 10-én tartotta meg gyémántmiséjét élete 84. és áldo
z ó p a p s á g a 60. é v é b e n , s tiszafüredi lelkészségének 40. évében. Karvezetője Debreczeni
1 5
J á n o s a p á t - k a n o n o k volt.
16
1907. j ú n i u s 28-án „agg kora miatt" az érsek elfogadta nyugdíjba vonulási k é r e l m é t . "
10 EÉL PAT Tariczky Endre levele az érseknek. Tiszafüred, 1902. júl. 1.; 3751/1902.
11 EÉL PAT Orvosi bizonyítvány Tariczky Endréről. Tiszafüred, 1902. ápr. 4.; 1767/1902.
12 EÉL PAT Jegyzőkönyv a tiszántúli alesperesi kerület tisza-füredi plébánia egyháznak főesperesi látogatásá
ról. Tiszafüred, 1902. ápr. 24.; 2306/1902.
13 EÉL PAT Csekó Gábor levele az érseknek. Kál, 1902. ápr. 30.; 2306/1902.
14 EÉL PAT Az érsek levele Tariczky Endrének. Eger, 1902. máj. 14.; 2306/1902.
15 EÉL PAT Tariczky Endre levele az érseknek. Tiszafüred, 1902. szept. 11.; 4558/1902.
16 EÉL PAT Az érsek levele Tariczky Endrének. Eger, 1907. jún. 28.; 3840/1907.
A z isteni gondviselés k e g y e l m é b ő l azonban m é g öt év adatott neki, 94 é v e s k o r á b a n ,
1912. május 10-én hunyt el. Földi m a r a d v á n y a i t a helybeli t e m e t ő b e n hantolták el. S z é p sír
17
e m l é k e m é g ma is l á t h a t ó .
Irodalom
Rövidítések
E É L - Egri Érseki Levéltár

PAT - Personalia Andreas Tariczky
ORBÁNNÉ SZEGŐ ÁGNES

A Tiszafüredi Régészeti Egylet története (1877-1949). = 110 éves a Tiszafüredi Kis
Pál M ú z e u m . Szolnok, 1987.
TAKÁTS BÉLA
Tariczky Endre m u n k á s s á g a . = 110 éves a Tiszafüredi Kis Pál M ú z e u m . Szolnok, 1987.
Károly Szecskó
Neue Angaben zum L e b e n und W i r k e n von E n d r e Tariczky
Endre Tariczky ist am 18-ten November 1818 in G y ö n g y ö s geboren. Nach der Grund
schule und dem Gimnasium wurde er Student i n dem Priesterseminar in Eger, bzw. an der
Theologischen Hochschule. Er erhielt 1842 die Priesterweihe. Danach wurde er Kaplan in
T i s z a n á n a und ab 1846 in Jászárokszállás. A n seinem neuen Arbeitsort übte er eine aktive
öffentliche und lokalgeschichtliche Tätigkeit aus. Er wurde auch i n der i m Jahre 1863 ge
gründeten Hausordnungskomission tätig. Auch bei der Entwicklung der Schulen der Stadt
wirkte er mit. A b 1872 begann er die archeologischen E r i n n e r u g s s t ü c k e der Stadt Tiszafü
red und ihrer Umgebung zu sammeln. 1877 gründete er den Archeologischen Verein von
Tiszafüred. A u f Grund der Vereinsarbeit erwarb er das örtliche Museum.
A b 1843 erschienen seine Schriften in den verschiedenen örtlichen- und Landeszei
tungen, Zeitschriften und Ausgaben.
Sein erstes Buch erschien 1892 i n Eger mit dem Titel: Die Umgebung von Tiszafüred
seit der V ö l k e r w a n d e r u n g s z e i t aus historischem und militärischem Gesichtspunkt, m i t Be
zug auf das nahe grosse Nationalfest der 1000 j ä h r i g e n Landnahme. 1906 wurde seine A r
beit m i t dem Titel: Die Darlegung der hunnischen P y r a m i d e n h ü g e l in der Theissgegend.
1909 erschien sein Buch: D i e historische Entstehung der 1000-jährigen Säule der Fürsten
Tas und Szabolcs in Tiszafüred.
Er starb am 10-ten M a i 1912 in Tiszafüred, und seine irrdischen Ü b e r r e s t e sind auch hier
beerdigt. Sein Ganzkörper-Porträit machte Alajos Kiss, Egers Kunstmaler.
SZECSKÓ KÁROLY
H-3300 Eger
M a l o m á r o k u. 2.
17 Takáts Béla, 6.
GYÖNGYÖS
2000 p.115-134
Heves Vármegye demográfiai képe 1867-1910
Csesznokné Kukucs ka Katalin
ABSTRACT: The Demographical Picture of Heves County, 1867-1910. This essay forms only a part of a
longer study, attempting to offer a comprehensive view of the alterations of population in Heves county
between 1867 and 1910. In this short essay the author deals with the amount of the county's population; its
devlopment; the number and the actual increase of population, and the sources of demographic growth in
the given period.
1) Heves v á r m e g y e n é p e s s é g é n e k n a g y s á g a és fejlődése
„A népességtörténeti folyamatok statisztikai figyelemmel kisérésének első és legalapve

tőbb demográfiai jellemzője a népességszám" } N é p e s s é g alatt általában egy meghatározott
területen élő emberek összességét értjük. A n é p e s s é g s z á m alakulásának t a n u l m á n y o z á s á n á l
elengedhetetlen a vizsgált terület nagyságának, pontos k ö r v o n a l a i n a k m e g h a t á r o z á s a , hisz
egy esetleges területváltozás leginkább a n é p e s s é g s z á m alakulásában érezteti hatását. Kü
lönösen nagy figyelmet kell erre fordítani Heves v á r m e g y e esetében. A v á r m e g y e új hatá
rait az 1876. évi X X X I I I . tc. állapította meg, k o r á b b a n a tiszántúli szolnoki részekkel együtt
alkotta H e v e s - K ü l s ő - S z o l n o k vármegyét. Ebből a majdnem 350 éves kapcsolatból az emlí
tett tc. oldotta fel, amely kimondja:
„ 17. Jász-Nagykun-Szolnok megye
Ezt képezik:
a) a Jászság
b) a Nagy-Kunság
c) Heves és Külső-Szolnok megyéknek a Tisza folyó bal partján fekvő területe, kivévén az
egri törvényszékhez tartozó Tisza-Füred, Tisza-Igar, Tisza-Örvény, Tisza-Szőllős, Tisza-Örs
és Nagy-Iván községeket, melyek Heves megyében meghagyatnak. Továbbá a Tisza Jobb
partján Pély község határától délre fekvő része.
Székhelye: Szolnok
18. Heves megye
Ezt képezik:
Heves és Külső-Szolnok megyének fennmaradt része.
2
Székhelye: Eger"
1 KOVACSICS József 1963. 222.

2 Magyar törvénytár 1867-1876. évi Törvénycikkek. 1876. évi X X X I I I . tc. Franklin Társulat. Bp., 1896. 483. p.
A törvény értelmében tehát Heves vármegyétől elszakadtak a tiszai-alsó, tiszai-közép, t i
szazugi és részben a tiszai felsőjárás községei, valamint a g y ö n g y ö s i felsőjárásból Monos
tor község, Kerekudvar pusztával együtt. A z 1876. évi területváltozást csupán n é m i m ó d o
sítás követte 1884-ben, amikor is az 1884. 7. tc. értelmében Heves v á r m e g y é h e z csatolták
Felsőtárkány k ö z s é g e t is, mely addig a s z o m s z é d Borsod v á r m e g y é h e z tartozott. Ezt köve
tően h a t á r m ó d o s í t á s r a nem került sor. A v á r m e g y e területének belső rendezését szolgálta az
1886. 2 1 . t c , mely a j á r á s o k átalakítását rendelte el. Célja az volt, hogy a járásbírósági és
közigazgatási j á r á s o k és székhelyek azonosak legyenek, a törvény végrehajtását k ö v e t ő e n
területi átcsoportosítások zajlottak le.
Összefoglalva tehát a megváltozott területű Heves v á r m e g y é h e z 115 község s két rende
2
zett tanácsú város - Eger és G y ö n g y ö s - tartozott. A v á r m e g y e területe 3878 k m lett a ko
rábbi 114,6 osztrák négyzetmérfölddel szemben. Ezeket a területváltozásokat a népességi
adatok e l e m z é s é n é l nem szabad figyelmen kívül hagyni. A népesség n a g y s á g á n a k és fejlő
désének vizsgálatakor elengedhetetlen néhány ezzel kapcsolatos fogalom tisztázása:
- a tényleges n é p s z a p o r o d á s ,
- a népmozgalom,
- a természetes s z a p o r o d á s ,
- a vándorlási egyenleg fogalmak tisztázása.
A tényleges n é p s z a p o r o d á s (fogyás) a népesség s z á m á n a k két időpont i l l . két n é p s z á m
lálás közti időszakban történt változása: azaz a természetes népszaporulat és a vándorlási
mozgalom k ü l ö n b ö z e t e . A n é p m o z g a l o m egy adott népesség s z á m á b a n a születések, halá
lozások, t o v á b b á a v á n d o r m o z g a l m a k okozta változás. Ide számítják a házasságkötéseket,
válásokat is. A természetes n é p s z a p o r o d á s (fogyás) a születések és halálozások k ü l ö n b ö z e
te. Vándorlási egyenleg alatt a n é p s z á m l á l á s o k közti tényleges és természetes vándorlási
egyenleg alatt a n é p s z á m l á l á s o k közti tényleges és természetes szaporodás különbözetét
értjük. Ezek ismeretében nyomon lehet követni a v á r m e g y e n é p e s s é g é n e k alakulását.
2) A l é l e k s z á m és a tényleges n é p s z a p o r o d á s
Heves és K ü l s ő - S z o l n o k v á r m e g y e lélekszámát az 1866/67. évben a k ö v e t k e z ő táblá

zatok segítségével mutatom be:
1. sz. „ N é p s z a p o r o d á s 1866-tól 1867 végéig

Ö s s z e h a s o n l í t v a a n é p s z a p o r o d á s t az 1866. és 1867. é v e k b e n , mutakozik 1867-ben"
Járás Összes N ö v e k e d é s száztóli F o g y á s száztóli

neve népszám Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen
Mátra 29.003 0.55 - 0.46 - 0.08 -
Gyöngyös 58.855 0.29 0.39 0.68 - - -
Tárna 90.995 0.25 0.33 0.58 - - -
Tisza 142.684 0.36 - - - 0.46 0.07
Egész megye 321.537 0.37 - 0.41 - - -
3 MONTEDEGÓI ALBERT Ferenc 1868. 263.
2. sz. „ N é p s z a p o r o d á s 1866-tól 1867 végéig
Ö s s z e h a s o n l í t v a a születéseket a halálozások s z á m á v a l 1866. é s 1867. é v e k b e n ,
4
mutatkozik 1867-ben"
Járás 1866-ban n ö v e k e d é s 1866-ban fogyás 1867-ben n ö v e k e d é s

neve Férfi Nó' Összesen Férfi N ő Összesen Férfi N ő Összesen
Mátra 0.09 0.29 0.38 - - - 0.63 0.21 0.84

Gyöngyös - 0.11 0.10 0.01 - 0.01 0.28 0.28 0.56
Tárna 0.39 0.31 0.70 - - - 0.65 0.64 1.29
Tisza 0.54 0.63 1.17 - - - 0.17 0.17 0.32
Egész
megye 0.35 0.44 0.79 _ _ 0.33 0.33 0.69
A z 1. sz. táblázat adataiból kitűnik, hogy 1867 végéig a mátrai (0.55 % ) és a tiszai (0.36
% ) j á r á s b a n emelkedett a férfiak s z á m a . Ugyanakkor a női lakosság a g y ö n g y ö s i (0.39 % )
és a tarnai j á r á s b a n (0.33 % ) mutatott emelkedést. A z egész megye területére (0.41 % )
e m e l k e d é s t olvashatunk k i az adatokból.
A m á s i k feldolgozott adat a fogyás, amelyek alapján megállapítható, hogy a n ő k eseté
ben található a kisebb méretű c s ö k k e n é s , a mátrai j á r á s b a n (0.08 % ) és a tiszai j á r á s b a n m á r
nagyobb (0.46 % ) . A z egész megye területére kiható változás (0.07 % ) igen kismértékű.
A 2. sz. táblázat a születési és halálozási a r á n y s z á m o t mutatja be. A z adatok szerint 1866-
ban a tiszai j á r á s b a n (1.17 % ) a legnagyobb a születés, a halálozás a legkisebb (0.01 % ) a
g y ö n g y ö s i j á r á s b a n . 1867-ben igen magas lett a születések száma, a legmagasabb a tarnai
j á r á s b a n (1.29 % ) az e l ő z ő évihez képest (0.59 % ) magasabb, a mátrai j á r á s b a n (0,84 % ) az
előző évihez képest (0.46 % ) magasabb. A g y ö n g y ö s i j á r á s b a n (0.56 % ) szintén (0.46 % )
magasabb a születések s z á m a . A tiszai j á r á s b a n viszont nagyon nagy a c s ö k k e n é s , a szüle
tések s z á m a (0.32 % ) az e l ő z ő évihez képest (0.85 % ) kevesebb. A megyei v é g s z á m b a n is
(0.1 % ) kevesebb a születések s z á m a az e l ő z ő évihez képest.
A z e g é s z v á r m e g y e n é p e s s é g é n e k alakulását a népszámlálási adatok alapján táblázatok
ba foglaltam. A t á b l á z a t o k b a n csak az összesített megyei e r e d m é n y e k , adatok szerepelnek.
Járásokra, i l l . k ö z s é g e k r e lebontva a 3. sz. melléklet tartalmazza a n é p s z á m l á l á s o k adata
it. B á r az általam vizsgált időszak 1867-1910, sok esetben az 1920-as statisztikai adatokat
is f e l h a s z n á l o m , amire v é l e m é n y e m szerint bizonyos összefüggések j o b b m e g é r t é s e miatt
van s z ü k s é g .
4 MONTEDEGÓl ALBERT Ferenc 1868. 263.
3. sz. A terület és n é p e s s é g s z á m á n a k a l a k u l á s a
5 / a
1869-1910 k ö z ö t t
Heves v á r m e g y e
Év
Területe Népesség száma
1869 114,6 • mérföld 332.613 (209.940)

2
1880 3801,52 k m 209.933
1890 3878 -"- 233.785
1900 3761 -"- 253.368
1910 3761 -"- 277.656
A 3. sz. táblázatban az 1869-es évnél a megye területe az akkori s z o k á s o k n a k megfele

lően osztrák ő mérföldben van megadva. A z 1869-i szeptemberi k ö z g y ű l é s e n az alispán tá
j é k o z t a t t a a j e l e n l e v ő k e t , az akkor lezajlott népszámlálás e r e d m é n y é r ő l . E szerint a kettős
2
v á r m e g y e területe 6.435 k m . (Itt figyelembe kell venni az előzőleg lezajlott területrende
zéseket.)
Heves v á r m e g y e területe az ország összes területének 1,37 %-át foglalja el, s ezzel nagy
ságát tekintve a 64 megye között a 30. helyen áll. A népességszám is a kettős v á r m e g y e , He
ves és K ü l s ő - S z o l n o k lélekszámát mutatja. Ez a magyarázata, hogy 1880-tól m á r lényege
sen kisebb s z á m m a l találkozunk. A z 1869-ben a különvált Heves v á r m e g y e népesség száma
209.940 fő volt. A terület állandósága mellett a lakosság száma e m e l k e d ő tendenciát mutat.
5
4. sz. L é l e k s z á m alakulása 1869-1910 k ö z ö t t
Heves v á r m e g y e polgári népessége

Év
Számszerint Index (1869=100)
1869 209.940 100

1880 209.933 99
1890 233.785 1 1 1
1900 253.368 120
1910 277.656 132
A 4 , sz. táblázat a l é l e k s z á m alakulását követi nyomon 1869-től 1910-ig. A z adatok csak

a polgári n é p e s s é g r e vonatkoznak. A z 1869-es évnél a k é s ő b b i e k b e n is, a 209.940 főt vet
tem figyelembe. A táblázat az abszolút l é l e k s z á m a d a t o k alakulásának k ö n n y e b b értékelése
céljából 1869=100 % alapon a l é l e k s z á m indexeket is kimutatja.
5 a) KOVACSICS József 1963

b) LADÁNYI Miksa 1936. 83.
A táblázat adatai a népességfejlődés mértékét i n k á b b jelzik. A n é p e s e d é s ütemét két
n é p s z á m l á l á s v é g e r e d m é n y e közti k ü l ö n b ö z e t : az é v t i z e d e n k é n t i tényleges n é p s z a p o r o d á s
(v. fogyás) alakulása mutatja k i m e g f e l e l ő b b e n . Ha ilyen szempont alapján vizsgáljuk meg
az adatokat, akkor a k ö v e t k e z ő k e t tapasztaljuk: 1869-1910 között a v á r m e g y e l é l e k s z á m a
87.650 fővel (41,7 % ) gyarapodott, az index segítségével m e g á l l a p í t h a t ó a 41 %-os emel
k e d é s . 1869-1910 között, tehát az általam vizsgált i d ő s z a k b a n 67.716 fő volt a gyarapo
dás, vagyis 32 %.
A s z á m a d a t o k azonban igen elgondolkodtatóan alakulnak 1869-1880 között, ugyanis az
egy évtized alatt nem hogy n ö v e k e d é s , hanem 7 fővel fogyás történt.
„Arra nézve, hogy 1869 és 1880 között miért maradt végeredményében változatlan a la
kosság száma Heves vármegyében - annak jelenlegi területén -, még nem rendelkezünk
pontos adatokkal. Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás I . kötetét bevezető történel
mi vázlat szerint (XXIX. oldal) Heves megyében ez a felvétel 1.266 főnyi (0,6 %) apadást
talált és ellenben a népesedési mozgalom többlete, vagyis a természetes szaporodás 8.612
lélek (4.1 %) volt a vármegye vándorlási vesztesége ezek alapján 9.872 ember (5,7 %) len
ne. 1869 és 1880 közt sem fogyott a megye lakossága. Itt tehát számítási vagy más hibának
6
kell lenni. "
Egy 1880-as f o r r á s m u n k a azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az 1872/73-as kole
r a j á r v á n y pusztításai j ó v a l nagyobbak voltak, mint ahogy a t ö r v é n y h a t ó s á g i k i m u t a t á s o k
ban szerepelt. Valószínű tehát, hogy ennek a kegyetlen pusztító b e t e g s é g n e k t u d h a t ó be,
hogy a v á r m e g y e l é l e k s z á m a a 70-es é v e k b e n nem emelkedett. A z 1890-1900 közötti visz-
szaesést a gyakori j á r v á n y o k , valamint a n a g y m é r t é k e t öltő kivándorlási mozgalom okoz
ták. A k ö v e t k e z ő táblázatban a n é p e s s é g tényleges alakulását s z e r e t n é m bemutatni, járá
sokra lebontva.
5. sz. Heves v á r m e g y e n é p e s s é g e 1869-1910 között, j á r á s o k r a és a két rendezett

7
t a n á c s ú v á r o s r a lebontva
Járások,
1869 1880 1890 1900 1910
rendezett t. v.
Egri járás 39.809 38.272 39.927 41.211 43.961
Gyöngyösi járás 31.183 30.038 35.114 38.225 43.068
Hatvani járás 22.699 24.039 28.779 33.855 39.656
Hevesi járás 27.892 29.638 32.766 36.271 39.160
Pétervásárai járás 27.844 25.166 29.145 32.356 35.524
Tiszafüredi járás 25.533 26.050 29.503 30.922 31.753
Eger r. t. v. 19.150 20.669 22.427 24.650 26.807
G y ö n g y ö s r. t. v. 15.830 16.061 16.124 15.878 17.727
V á r m e g y e i össz. 209.940 209.933 233.785 253.368 277.656
6 LADÁNYI Miksa 1936. 85.

7 1910. évi népszámlálás Magyar statisztikai Közlemények 1914. 184-189.
6. sz. A tényleges n é p s z a p o r u l a t Heves v á r m e g y e j á r á s a i b a n és rendezett t a n á c s ú
8
v á r o s a i b a n 1869-1910
Péter Tisza Gyön Vár

Egri Gyöngyösi Hatvani Hevesi Eger
Év vásárai füredi gyös megye
járás járás járás járás r. t. v.
járás járás r. t. v. összesen
1.)-1.537 -1.145 1.340 1.746 -2.678 517 1.519 231 -7
1869-1880
2.) -3,9 % - 3,7 % 5,9 % 6,25 % -9,6 % 2% 8 % 1,5 % 0,0001 %
1.) 1.655 5.076 4.740 3.128 3.979 3.453 1.758 63 23.852
1880-1890
2.) 4,3 % 16,9 % 19,7 % 10,55 % 15,8 % 13,25 % 8,5 % 0.4 <'Á 11,36 %
1.) 1.284 3.111 5.076 3.505 3.211 1.419 2.223 -246 19.583
1890-1900
2.) 3,2 % 8,86 % 17,6% 10,7 % 10,8 % 4,8 % 10,00 % -1,5 % 8,37 %
1.) 2.750 4.843 5.801 2.889 3.160 831 2.157 1.849 24.288
1900-1910
2.) 6,7 % 12,67% 17,1 % 7,96 % 9,8 % 2,7 % 8,75 % 11,6% 9,59 %
1.) 4.152 11.885 16.957 11.268 7.680 6.220 7.657 1.897 67.716
1869-1910
2.) 10,4 % 38,1 % 74,7 % 40,4 % 27,6 % 24,36 % 40,00 % 12,00% 32,25 %
1. ) = s z á m s z e r i n t i n ö v e k e d é s , vagy f o g y á s
2. ) = s z á z a l é k b a n kifejezve a n ö v e k e d é s , vagy fogyás.
A z 5. sz. táblázat a j á r á s o k lélekszámának alakulását adja meg. A 6. sz. táblázat a j á r á s o k
tényleges szaporodását mutatja meg. A vizsgálódás szempontjából a tényleges szaporodást
kifejező a r á n y s z á m o k fontosak, hiszen ezek a világos képet adnak a megye n é p e s s é g é n e k fo
gyásáról, illetve növekedéséről. Természetes a s z á m o k mögött vannak m á s valós okok, p l .
közegészségügyi, vagy j á r v á n y ü g y i , vagy akár a kivándorlás problémái is. Ezekre is k i fo
gok térni, sőt az egészségügyire nagyon részletesen dolgozatom második részében.
M í g az 5. sz. táblázatból csak az tűnik k i , hogy 1869-1880 között, az egri g y ö n g y ö s i és
pétervásárai j á r á s o k b a n c s ö k k e n t a n é p e s s é g s z á m a , viszont az 1890-es évektől e m e l k e d ő
tendenciát mutat, a többi j á r á s b a n , illetve a két rendezett tanácsú városban is.
A 6. sz. táblázat adatai m á r lényegesen „beszédesebbek". A z adatokból kitűnik, hogy a
hatvani j á r á s n é p e s s é g e fejlődött legdinamikusabban, 1869-1910 között 74,7 %-kal. Ha
összehasonlítjuk a v á r m e g y e i átlagokkal az azonos i d ő k ö z ö k b e n a k ö v e t k e z ő t tapasztaljuk:
1869-1880 között 5,9 % - k a l magasabb a lélekszám e m e l k e d é s e a v á r m e g y e i n é l ,
1880-1890 között 8,3 % - k a l magasabb,
1890-1900 között 9,2 %-kal magasabb,
1900-1910 között 7,5 %-kal magasabb,
1869-1910 között 42,5 %-kal magasabb a lélekszám.
K ü l ö n ö s e n 1890-1900 között nagy az eltérés a megyei és járási átlag között. A n é p e s s é g
ily n a g y a r á n y ú fejlődését főleg a járás földrajzi fekvése és j ó gazdasági tényezői m a g y a r á z
zák. 1869-1880 között az egri j á r á s lakossága -3,9 %-kal, a g y ö n g y ö s i -3,7 % - k a l é s legna
gyobb m é r t é k b e n a pétervásárai j á r á s lakosságának a száma c s ö k k e n t -9,6 % - k a l . Ebben az
évtizedben a v á r m e g y e lakossága nem gyarapodott a -7 fővel való c s ö k k e n é s -0,0001 tízez
red %-os hanyatlást mutat. Ebben az időszakban a legnagyobb az e m e l k e d é s : Eger r. t. v.-
ban 8 %-os, hevesi j á r á s 6,25 %-os, illetve a hatvani j á r á s , ahol 5,9 %-os az arány. Jóval k i
sebb az e m e l k e d é s a tiszafüredi j á r á s b a n , ahol 2 %-os és G y ö n g y ö s r. t. v.-ban 1,5 %-os.
„Kétségen felül kitűnik, hogy megyénk lakossága 1869-től 1880-ig nem szaporodott s a
szaporodási arány szám 30 év alatt csakis közepesnek mondható. S ha a két rendezett taná
csú város népesedési viszonyait nézzük feltűnik, hogy Gyöngyös r. t. város 30 év alatt 0,3
%-os szaporulatot mutat, lehet mondani semmit. Kétségtelen, hogy Gyöngyös ős lakossága
9
pusztul s a veszteség idegen elemek bevándorlása által pótoltatott"
A további 3 évtized adatai azt bizonyítják, hogy a v á r m e g y e egyes területei n é p e s s é g é
nek fejlődése nagy eltéréseket mutat. 1880-90 között a legnagyobb fejlődés a hatvani j á r á s
ban van 19,7 %-kal, a legkisebb G y ö n g y ö s r. t. v.-ban 0,4 %-kal, a megyei pedig 11,36 % -
os e m e l k e d é s t mutat. 1890-1900 között szintén elég h u l l á m z ó a népesség száma, a legna
gyobb a hatvani j á r á s é 17,6 %, bár az e l ő z ő évtizedhez képest 1,1 %-os c s ö k k e n é s találha
tó. A z egri j á r á s b a n is c s ö k k e n é s figyelhető meg, m é g p e d i g 1,1 %-os, hiszen 1890 végén
4,3 %-os volt a n ö v e k e d é s , 1900 végén 3,2 %-os. De közel 50 %-os c s ö k k e n é s figyelhető
meg a g y ö n g y ö s i és tiszafüredi j á r á s b a n . A l e g m é l y e b b c s ö k k e n é s G y ö n g y ö s r. t. v. eseté
ben figyelhető meg -1,5 % . A v á r m e g y e esetében is c s ö k k e n é s figyelhető meg az e l ő z ő év
tizedhez képest, hiszen most csak 8,37 % n ö v e k e d é s tapasztalható. Ez azonban a g ü m ő k ó r
egyre s ú l y o s a b b terjedésével m a g y a r á z h a t ó .
A z 1910. évi népszámlálási e r e d m é n y r ő l a k ö v e t k e z ő k e t lehet olvasni az Alispáni jelen
tésben: „Az összes szaporodás ezen nem végleges kimutatás szerint 21.902, amihez ha hoz
zájön még a jelzett többlet, nagyon megközelíti a szaporodás a 30 ezret, [az ideiglenesen
9 ALISPÁNI jelentések 1903. 38.
távollévőkre és katonákra utal], amint a múlt évi jelentésemben előre jósoltam. Feltűnő a
szaporodás csekély száma a tiszafüredi 2,7 %, s a járásokban 5,9 %, viszont igen örvende
tes a hatvani járásban 17,1 %, amely járásban egyetlen község sem fogyott. Meghallgattam
a fogyásban lévő községek elöljáróságait ezen szomorú jelenség okairól s ezek alapján a
következőket jelenthetem: A népesség fogyott a legutóbbi 10 év alatt a következő községek
ben: Feldebrő, Kompolt, Mezőtárkány, Tarnaszentmária, Tófalu, Pálosveresmart, Átány,
Tarnabod, Bodony, Bükkszék, Recsk, Szajla, Terpes, Nagyiván, Örvény és Tiszaigar. Feldeb
rő községben a fogyás oka az, hogy a lakosok közül többen messze vidékre költöznek.
Kompolton a fogyás egyedül a kivándorlásnak tulajdonítható, mert a községből ez idő sze
rint 151 lélek van Amerikában. Mezőtárkányon a lélekszám csökkenésének legfőbb oka az
Egyke rendszer és a tüdővész betegség, különben innen is mintegy 180-190 ember van kint
Amerikában. Tófaluban a kivándorlás, továbbá Krassó-Szörény megyei állami telepítésre
költözés és a dohánykertészet, Pálosveresmart községben pedig az az oka a csökkenésnek,
hogy a lakosok közül többen kőmíves iparral foglalkoznak, s az év nagy részét idegen
helyen töltik. Atány községben a fogyás oka az, hogy a községből az 1907. év folyamán 16
család költözött el a Rimaszombat városhoz tartozó Bakti pusztára, ahol jutányos áron bir
tokot vásároltak, továbbá mert a Szatmári Királyi Pál-féle birtok eladatott, a Bárczy Ele
mér birtoka és a néhai Pappszász György örököseinek egyik birtokrészlete bérbeadatott,
miáltal a cselédek létszáma csökkent, ezenkívül 40-50 család dohánykertészettel foglalko
zik, végül a földes gazdák között dívó Egyke rendszer. Tarnabod községben a csökkenés oka,
hogy a községi lakosok kezén csak 1403 kat. Hold birtok van, s így a lakosok kénytelenek
mint cseléd és vasúti munkások, bár ideiglenesen idegen, helyen tartózkodni. Bodony köz
ségben 1903. És 1904. évben pusztító roncsoló toroklob, az 1900. és 1909. években dühön
gött vörheny és kanyaró járvány, továbbá az 1904. évi tűzvész után bekövetkezett nagymér
vű kivándorlás okozta a lélekszám csökkenését, miután ma is több mint 200 ember Ameri
kába tartózkodik. Bükkszék, Szajla és Terpes községekben egyedül a kivándorlás okozta a
csökkenést, amennyiben a távollévők 80 %-a Amerikában van, Recskről 319 lakos van
Amerikában. Nagyiványon a csekély számú apadás oka az, hogy a lakosság a téli időben
otthon munkát nem talál, ez okból télen át tömegesen kénytelen idegen helyre költözni,
ezenkívül többen földbérlettel foglalkoznak a debreceni-, hajdúszoboszlói- és karcagi hatá
rokban. Örvényesen a gőzfűrész és őrlőmalom megszűnése folytán, mintegy 20 család köl
tözött el, végül Tiszaigaron rossz kereseti viszonyok miatt kénytelen a lakosság egy része
1 0
idegen helyre költözni. "
A k ö v e t k e z ő k b e n arra keresem a választ, vajon milyen tényezők befolyásolták a megye

i l l . az egyes j á r á s o k n é p e s s é g é n e k fejlődését.
3) A n é p s z a p o r u l a t forrásai
Valamely terület n é p e s s é g é n e k alakulását a leghívebben a tényleges s z a p o r o d á s , vagy

fogyás fejezi k i . Ennek alakulását két t é n y e z ő befolyásolja. A z egyik a természetes szapo
rodás vagy fogyás; azaz a születések és halálozások s z á m á n a k k ü l ö n b ö z e t e . A m á s i k a ván
dorlási n y e r e s é g vagy veszteség az oda- és elköltözők s z á m a közti eltérés. A n é p e s s é g szá
m á b a n és összetételében két n é p s z á m l á l á s között beállott változást a n é p m o z g a l m i statisz-
10 ALISPÁNI jelentések 1911. 24-26.
122
tika rögzíti. Feladata egyrészt a természetes n é p m o z g a l o m , másrészt a mechanikus nép
mozgalom adatainak az e l e m z é s e . A természetes n é p m o z g a l o m tehát a születések, házas
ságkötések, halálozások adatainak alakulását foglalja m a g á b a n . A természetes n é p m o z g a
lom statisztikája folyamatos adatgyűjtések e r e d m é n y e i r e támaszkodik. A születések és ha
lálozások s z á m a h a z á n k b a n , s így Heves v á r m e g y é b e n is m á r elég régóta ismeretes. A z
1894. évi X X X I I I . tc. megjelenése után az állami a n y a k ö n y v e z é s által szolgáltatott statisz
tikai adatokra lehet t á m a s z k o d n i . „ 1. § A születések, házasságok és halálesetek közhitelű
nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a jelen törvény értelmében arra hivatott közegek
által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak.
2. § Az állami anyakönyvek vezetése külön e czélra alakított kerületek szerint a meghatáro
11
zott székhelyen történi ". fogalmazza meg az 1894. d e c e m b e r é b e n j ó v á h a g y o t t törvény. A
törvény azon része, amely a születési a n y a k ö n y v r ő l szól, elősegítette a népesség s z á m á n a k
pontos m e g h a t á r o z á s á t : „35. § Minden gyermek születése legkésőbb a születéstől számított
egy hét alatt, illetőleg a 39. § esetében a legközelebbi hétköznapokon, a 17. § értelmében
illetékes anyakönyvvezetőnél bejelentendő. A bejelentésre fokozatosan, az alábbi sorrend
szerint kötelesek:
a) a törvényes atya,
b) a szülésnél közreműködött bába,
c) a szülésnél segédkezett orvos,
d) mindazok, akik a szülésnél jelen voltak,
e) az akinek a lakásában a születés történt.
Ezenkívül a bejelentésre kötelezett:
2
f) az anya, mihelyt erre képes már"}
Tehát az állami a n y a k ö n y v v e z e t é s által szolgáltatott adatoknak j ó v a l pontosabbnak kel
let lenniük. A vizsgált időszak első tíz esztendejének adatai nem évenként állnak rendelke
zésünkre. Itt elsősorban a n é p s z á m l á l á s e r e d m é n y e i r e lehet t á m a s z k o d n i .
Heves v á r m e g y e n é p e s s é g é n e k s z á m a az 1869-1880 közötti időszakban alig változott.
A v á r m e g y e vándorlási vesztesége abban az időben m é g aránylag csekély lehetett, tehát a
későbbinél j ó v a l kisebb m é r t é k ű népcsere mellett a megye területéről elköltözőitek s z á m a
nem sokkal múlta felül a m á s vidékről jöttekét. A természetes s z a p o r o d á s 14 % körül moz
gott, bár meg kell jegyezni, hogy ez nem tükröződött a népességi s z á m b a n , mivel - ahogy
ezt m á r jeleztem - az 1872/73-as k o l e r a j á r v á n y n a k nagyon sokan estek áldozatul, k ü l ö n ö
sen a megye északi részén a pétervásárai, gyöngyösi és egri j á r á s o k b a n . A z e l k ö v e t k e z ő
é v e k b e n m á r viszonylag pontosabb adatokkal rendelkezünk, bár az általam használt forrás
m u n k á k b a n n é m i eltérés tapasztalható. A k ö v e t k e z ő 7. sz. táblázat a legalapvetőbb népese
dési folyamatoknak: a születéseknek, halálozásoknak és a kettő mérlegének a természetes
s z a p o r o d á s n a k az alakulásáról ad képet 1880-1910 között, mely adatok az alispáni j e l e n t é
sekben szerepelnek.
]1 Magyar Törvénytár 1894-95. évi Törvénycikkek 1894. évi X X X I I I . tc. Bp., 1896. 195-196.
12 Magyar Törvénytár 1894-95. évi Törvénycikkek 1894. évi X X X I I I . tc. Bp., 1896. 202.
7. sz. Heves v á r m e g y e n é p e s e d é s i mozgalma 1880-1910 között
Évszám Élveszületés Halálozás Természetes népszaporodás

Szám Évi
%-ban
szerint átlagszám
1880-1890 109.486 80.123 29.363 2.936 26,8
1890-1900 111.836 80.322 31.514 3.151 28,2
1900-1910 111.464 78.510 32.954 3.295 29,5
Összesen: 332.786 238.955 93.831 9.382 28,1
A táblázat adataiból kitűnik, hogy a vármegye lakosságának természetes szaporodása egyen

letesen emelkedő tendenciát mutat, úgy ahogy az évi átlag szám is. Azonban, ha közelebbről
megvizsgáljuk az oszlopok adatait, a következő megállapításra lehet jutni: az élveszületések
száma és átlaga 1880-1900 között 2.350 fő, 1890-1910 között -372 fő, 1880-1910 között 1978
fő. A halálozás 1880-1890 között 199 fő, 1890-1910 k ö z ö t t - 1 8 1 2 , 1 8 8 0 - 1 9 1 0 k ö z ö t t - 1 6 1 3 fő.
A természetes népszaporodás számszerint: 1880-1900 között 2.151 fő, 1890-1910 között 4.440
fő, 1881-1910 között 6.591 fő volt. Tehát megállapítható, hogy a természetes szaporodás 6.591
fővel növekedett, a halálozás -1.613 fővel csökkent, az élveszületések száma pedig 1.978 fővel
gyarapodott. Ha az adatokat összevetjük, látható, hogy amíg a születések száma nő, a halálozá
sok száma csökken, amely magyarázható a közegészségügyi helyzet javulásával, illetve a nagy
arányú kivándorlással. Sokkal reálisabb képet kapunk a vármegye népesedési mozgalmáról, ha
a születések és halálozások számát évenként, lebontva vizsgáljuk meg.
A vizsgált adatokból kitűnik, hogy Heves vármegye népesedési mozgalma a tárgyalt idő
szakban 1880-1910 között egyenletes képet mutat. Nagyon nagy eltéréseket, akár pozitív, akár
negatív irányban nem mutatnak a számok. 1880-ban a legkisebb a számszerinti élve születések
száma 1.721 fő. Ez m é g mindig az 1872/73-as nagy kolerajárvánnyal magyarázható, valamint
a fővárosba meginduló elvándorlással. 1884-ben a legnagyobb a népesség szaporodása, szám
szerint 7.325 fő. A következő években, ehhez képest csökkenés figyelhető meg, annak ellené
re, hogy pluszban van a növekedési szám. 1886-ban nagyon lecsökkent a szaporodási szám, ez
főleg annak a következménye, hogy 1885-ben a filoxera elpusztította a szőlők nagy részét, s
így sokan kénytelenek voltak elhagyni régi otthonukat, és új megélhetési lehetőséget kerestek.
1892-ben a s z a p o r o d á s 2.637 fő, 1884-hez képest 4.688 fővel kevesebb. 1893-1900 k ö
zött szinte alig változik a tényleges szaporodás, 1901-1910 között szintén nem túl nagy az
ingadozás, k i v é v e 1903-as é s 1905-ös éveket. 1903-ban 2.813 fő a s z a p o r o d á s , 1905-ben
pedig 1.363 fő. Ez a nagy c s ö k k e n é s két okkal m a g y a r á z h a t ó , a tüdővésszel és a kivándor
lással. M i n d k e t t ő r ő l részletesen fogok szólni dolgozatom k é s ő b b i részeiben. L e g t ö b b e n
1890-ben születtek, 12.610 fő, a legkevesebben 1885-ben 10.049 fő. A legtöbben 1891-ben
haltak meg 9.253 fő és 1905-ben 9.393 fő. 1905-ben a l e g k e d v e z ő t l e n e b b a természetes sza
p o r o d á s 1.363 fő (0,5 % ) . A többi é v b e n átlagos szaporodás figyelhető meg. Ez a k e d v e z ő
természetes s z a p o r o d á s elsősorban a születések magas a r á n y á n a k k ö s z ö n h e t ő . A megye j á
rásainak lélekszámát m e g v i z s g á l v a , az tapasztalható, hogy nem egyformán alakul a népe
sedési statisztika, ezt mutatják a 9. sz. a.), b.) táblázatok számsorai.
13 A táblázat adatai az alispáni jelentésekben találhatóak, melyek 1880-1910 között kísérik figyelemmel a
vármegye népesedési mozgalmát
8. sz. N é p e s e d é s i mozgalom Heves v á r m e g y é b e n 1880-1910 k ö z ö t t
Évenkénti természetes
Év Született Meghalt
szaporodás
s z á m szerint %-ban
1880 10.271 8.550 1.721 16,8
1881 10.402 8.073 2.329 22,4
1882 10.337 7.705 2.632 25,5
1883 10.945 7.416 3.529 32,25
1884 11.721 7.396 4.325 37,00
1885 10.049 8.771 1.278 12,7
1886 10.597 8.260 2.337 22,00
1887 11.113 7.605 3.508 31,6
1888 10.686 7.737 2.949 27,6
1889 11.633 7.362 4.271 36,7
1890 12.610 8.863 3.747 29,7
1891 11.519 9.253 2.266 19,7
1892 10.396 7.759 2.637 25,4
1893 10.935 7.866 3.069 28,1
1894 10.880 7.528 3.352 30,8
1895 10.742 7.730 3.012 28,04
1896 11.093 7.689 3.404 30,7
1897 11.439 7.671 3.768 33,00
1898 10.867 7.763 3.104 28,6
1899 11.251 8.200 3.051 27,1
1900 11.105 7.787 3.318 29,9
1901 11.177 6.969 4.208 37,65
1902 11.992 7.677 4.315 36,00
1903 11.154 8.341 2.813 25,22
1904 11.381 7.331 4.050 35,6
1905 10.756 9.393 1.363 12,7
1906 11.631 7.863 3.768 33,2
1907 11.405 7.535 3.870 34,00
1908 11.817 7.608 4.209 35,6
1909 11.905 8.006 3.899 32,8
1910 11.399 6.896 4.503 39,5
14 a) SZEDERKÉNYI Nándor 1893 IV. 489.

b) ALISPÁNI jelentések 1890-1910.
9. sz. Heves v á r m e g y e népesedési mozgalma, j á r á s o k r a lebontva 1895-től 1910-ig
A)
Év Egri járás Gyöngyösi j á r á s Hatvani járás Hevesi járás

szüle halálo term. szüle halálo term. szüle halálo term. szüle halálo term.
tés zás szap. tés zás szap. tés zás szap. tés zás szap.
1895 1.893 1.304 589 1.707 1.250 457 1.419 1.032 387 1.555 897 658
1896 1.897 1.212 685 1.820 1.199 621 1.639 1.087 552 1.581 1.028 553
1897 1.924 1.346 578 1.852 1.161 691 1.591 990 601 1.554 1.032 522
1898 1.812 1.164 648 1.586 1.111 475 1.611 1.070 541 1.607 1.142 465
1899 1.880 1.349 531 1.818 1.394 424 1.588 1.065 523 1.607 1.106 501
1900 1.560 1.003 557 1.838 1.307 531 1.585 1.076 509 1.598 993 605
1901 1.805 1.111 694 1.921 1.027 894 1.653 921 732 1.550 381 1.169
1902 1.970 1.395 575 1.867 985 882 1.662 990 672 1.776 1.074 702
1903 1.770 1.403 367 1.785 1.218 567 1.636 1.086 550 1.528 1.058 470
1904 1.825 1.094 731 1.874 1.056 818 1.614 1.018 596 1.624 952 672
1905 1.737 1.259 •476 1.697 1.487 210 1.582 1.319 263 1.459 1.407 52
1906 1.796 1.189 607 1.962 1.256 706 1,712 1.043 669 1.772 1.090 682
1907 1.813 1.218 595 1.925 1.132 793 1.672 1.102 570 1.586 988 598
1908 1.884 1.158 726 1.907 1.119 788 1.809 1.030 779 1.579 1.046 533
1909 1852 1.265 587 1.852 1.183 669 1.789 1.153 636 1.700 963 737
1910 1.749 1.024 725 1.942 1.108 834 1.266 682 584 1.574 858 716
1895-
1910 29.167 19.494 9.671 29.353 18.993 10.360 25.828 16.664 9.164 25.650 16.015 9.635
9. sz. Heves v á r m e g y e n é p e s e d é s i mozgalma, j á r á s o k r a lebontva 1895-tól 1910-ig
B)
Év Pétervásárai j á r á s Tiszafüredi j á r á s E g e r r. t. v. G y ö n g y ö s r. t. v.
szüle halálo term.s szüle halálo term.- szüle halálo term.- szüle halálo term.
tés zás zap. tés zás szap. tés zás szap tés zás szap.
1895 1.364 879 485 1.094 818 276 1.020 801 219 690 749 -59
1896 1.473 1.021 452 1.001 778 223 943 683 260 739 681 58
1897 1.559 903 656 1.267 874 393 995 750 245 697 605 82
1898 1.392 1.010 382 1.174 790 384 979 817 162 706 659 47
1899 1.480 971 509 1.180 808 372 1.013 771 242 685 736 -51
1900 1.577 960 617 1.285 828 457 954 792 162 708 828 -120
1901 1.451 924 527 1.136 822 314 950 706 244 711 605 106
1902 1.651 929 722 1.276 759 517 1.033 885 148 151 660 97
1903 1.565 1.080 485 1.211 883 328 940 845 95 719 768 -49
1904 1.564 972 592 1.202 799 503 967 759 206 711 681 30
1905 1.477 1.093 384 1.140 1.085 55 982 911 71 682 822 -140
1906 1.527 960 567 1.141 844 297 951 783 168 770 698 72
1907 1.563 957 606 1.175 769 406 985 729 256 686 640 46
1908 1.659 1.037 622 1.204 869 335 1.005 684 321 716 647 69
1909 1.716 1.073 643 1.237 717 520 1.14 911 103 745 641 104
1910 1.539 877 662 1.147 666 481 987 741 246 699 640 59
1895-
1910 37.457 15.646 8.911 18.870 13.109 5.861 15.718 12.568 3.148 11.421 11.070 351
A j á r á s o k b a n a természetes s z a p o r o d á s kisebb, nagyobb hullámzást mutatnak. A legka-
tasztrofálisabb helyzet G y ö n g y ö s rendezett tanácsú város lakosságának számszerinti alaku
lásában tapasztalható. 1895-ben (-59 fő) a természetes s z a p o r o d á s ; m á s é v e k b e n is szerepel
hasonló arány, a l e g m é l y e b b pont a természetes s z a p o r o d á s b a n 1900., amikor (-120 fő) és
1905. amikor (-140 fő) fogyás tapasztalható. G y ö n g y ö s r. t. v. n é p e s s é g é n e k c s ö k k e n é s e
egyrészt a k e d v e z ő t l e n e g é s z s é g ü g y i viszonyokkal, másrészt a szőlők pusztulása miatt az
elvándorlással m a g y a r á z h a t ó . , A születések tekintetében az 1901. évben tapasztal vissza
esést az 1902. év nagyon is helyre pótolta, mert az 1901. évben 249-el kevesebb születés
történt, mint az 1900. évben, azonban az 1902. évben már 815-el több születési eset fordult
elő, mint az 1901. évben. Az egri és hatvani járásban, úgy a két rendezett tanácsú városban
a születések fokozatos emelkedésében vannak, a gyöngyösi járásban az 1902. évben, a he
vesi, pétervásárai és tiszafüredi járásban pedig az 1901. évben volt visszaesés észlelhető.
1901. évben kevesebb halálozás fordult elő 1148-al, mint az 1900. évben és 710-el mint az
1902. évben. A születési eseteket kivéve tehát a három év közül az 1901. év volt a legkedve
16
zőbb a népesedés szempontjából"'.
A születések s z á m á n a k alakulásában, s ezzel együtt a természetes szaporodás mértéké
ben jelentős visszaesés tapasztalható 1905-ben. Kivétel nélkül valamennyi j á r á s b a n , s a két
r. t. városban is j e l e n t ő s e n csökkent a születések száma. Sajnos a halálozások s z á m á b a n
e m e l k e d é s tapasztalható. A megye természetes s z a p o r o d á s a is rendkívül alacsony volt eb
ben az é v b e n . ,A-Z év eredménye határozottan elszomorító. Ugyanis az előző évhez képest a
születések száma 625-el, a házasságok száma 597-el kevesebb. A halálozások száma pedig
2.063-al több volt. Legnagyobb az eltérés a halálozások számánál. Az egyes községek kö
zül legnagyobb az eltérés az előző évihez képest a következőkben:
Eger városában a halálozás többlete 152
Gyöngyös - „- 140
Kerecsend - „ - 14
Abasár - „ - 45
Atkár - » - 23
Detk - „ - 26
Gyöngyöspata - „- 68
Karácsond - „ - 51
Nagyfüged - „- 26
Vámosgyörk - „ - 34
Visonta - „- 30
Csány -,, - 47
Hatvan - „- 117
Szurdokpüspöki - ,, - 59
Erdőtelek - „- 29
Heves - „- 101
Tarnaörs - „ - 66
Nagyiván - „- 79
Poroszló - „- 71
Tiszanána - „— 63
A halálozások ily megdöbbentő szaporulatának oka számos körülményre vezethető visz-
sza. A több évi aszály, rossz termés, rossz ivóvíz, lényeges befolyást gyakorolt úgy a szüle
tések, mint a halálozásokra. Kutatva a halálokok nemeit, azon 17 községben, melyekben
1905-ben a halálozások a születések számát felülmúlták, a következő adatokat nyerjük:
Meghalt a 17 községben:
aggaszály 227fő
tüdővészben 310 fő
tüdőlob 122 fő
alkati gyengeség 308 fő
gyermekgörcs 223 fő
ismeretlen bajban 372 fő
gyomor és bélhurut 151 fő
Összesen: 1.723 fő
A tüdőbajban elhaltak nagy százaléka a tüdővész, valamint az „Influenza" fertőző-ragá

1
lyos baj rovására írandó"}
Nagyon magas a g y e r m e k h a l a n d ó s á g aránya, amelyet elsősorban a rossz táplálkozással,
valamint a mértéktelen pálinkaivással m a g y a r á z n a k . „A szülők mértéktelen iszákosságának
tulajdonítható, hogy az újszülöttek számottevő része úgynevezett görcsökben pusztul el Az
iszákos egyének újszülött gyermekei gondozásban nem részesülhetnek: hiányos gondozás,
rossz táplálkozás, rossz lakás viszonyok a kisdedeknél gyomor-bélhurutot, közvetve agyel
változást hoznak létre. Sajnos a pálinkaivás évről-évre terjed, s nemcsak a bűntények nagy
százaléka a túlságos, az egész emberi szervezetet mérgező alkohol ivásának tulajdonítható:
hanem a pálinka az oka nagyrészt a tüdővésznek, nyomornak, összes szociális bajainknak.
Vész pusztítja fajunkat; végveszéllyel fenyegeti a tüdővész és a pálinkavész. Utolsó perez
előtt állunk! Legnagyobb odaadással egész vonalon fel kell vennünk a harezot a két vész el
len! Küzdelmünket siker csakis az esetben koronázhatja, ha az állami hatalom, a törvény
8
hozás, a társadalommal együtt vállvetve, kitartóan küzdeni fog a két pusztító vész ellen"}
A k e d v e z ő t l e n g y e r m e k h a l a n d ó s á g azonban nemcsak Heves m e g y é r e , hanem az egész
országra j e l l e m z ő , amely az ország n é p e s s é g é n e k műveltségbeli h i á n y o s s á g á v a l és sze
g é n y s é g é v e l m a g y a r á z h a t ó . „A kevésbé művelt osztályoknál mindennapi jelenség, hogy az
anya a ragályos betegségben sínylődök házához, a ragályos betegségben elhaltak koporsó
jához karján viszi kisdedét a halálnak kínálni. Járványos időben az elkülönítés keresztülvi
9
telének hiánya rejti magában a veszélyt, amely orvul mindenkire tör"} A születések szá
m á n a k c s ö k k e n é s é t azonban, további két okkal is magyarázhatjuk: a h á z a s s á g o k s z á m á n a k
c s ö k k e n é s é v e l , és a k i v á n d o r l á s o k k a l .
A házasságok csökkenése főleg a sorozás elmaradása miatt következett be, mivel sokan a
házasságuk megkötését a sorozás eredményéig felfüggesztik. Ez a két ok azonban nemcsak
megyei, hanem országos jelenség is. „A statisztikai hivatal szeptember havi jelentése szomo
rú képet ad az országról. A helyzet az előző hónapokban sem volt valami rózsás, de most még
fokozottabb mértékben észleljük a pusztulást. A házasságok statisztikáját összehasonlítva az
1907. év szeptember havi eredménnyel, 1908-ban 1244-gyel kevesebb házasságot kötöttek, az
17 ALISPÁNI jelentések 1906. 32

első kilenc hónapot tekintve pedig már 16.577 a különbség a folyó év kárára. A népesedés
arányát a fönti számok ilyenformán módosították: szeptemberben 63.007 gyermek született él
ve. Az elhaltak számát levonva, a szaporodás 29.553-ra tehető, az 1907. év eredményéhez
viszonyítva 1908-ban 7.048 gyermekkel születeti kevesebb. Ez a két tényező (házasság és sza
20
porodás) egy harmadik okkal áll szoros összefüggésben s ez a kivándorlás".
A z 1905. évi m é l y p o n t után a természetes szaporodás ismét fejlődést mutat az 1910. é v
ben. R e n d k í v ü l magas a halálozási a r á n y s z á m a törvénytelenül szülöttek között, ami arra
enged következtetni, hogy ellátásuk, g o n d o z á s u k m é g az átlagnál is rosszabb. A megyei
magas g y e r m e k h a l a n d ó s á g adatait a k ö v e t k e z ő két táblázatban foglalom össze. Sajnos csak
n é h á n y év adatai álltak r e n d e l k e z é s e m r e , így átfogó képet nem tudok adni, de ezek az ada
tok is jelzik a p r o b l é m a jelentőségét.
21
10. sz. Heves v á r m e g y e halálozási statisztikája 1889-1894 k ö z ö t t
7 év alatti
Év Össz Elhalt Halálozás 7 éven aluli halálozás %
lakosság összesen % elhalt (összes
halottakhoz)
1889 208.420 7.362 3,5 1.740 23,6
1890 233.732 8.901 3,8 5.412 60,7
1891 233.732 8.366 3,6 5.200 62,0
1892 233.732 7.861 3,4 4.881 62,0
1893 233.732 7.866 3,4 4.523 57,3
1894 233.908 7.704 3,0 4.813 62,4
11. Heves v á r m e g y é b e n a 7 é v e n aluliaknak az e l h a l á l o z á s u k m é r t é k e j á r á s o k r a

2 1 / b
lebontva 1889-1894 k ö z ö t t
Egri járás Gyöngyösi j á r á s Hatvani j á r á s Hevesi j á r á s

7 év 7 év 7 év
7 év
7 éven 7 éven alatti 7 éven alatti 7 éven alatti
alatti
Év alul alul halálo alul halálo alul halá
halálozás
elhalt elhalt zás elhalt zás elhalt lozás
%-ban
%-ban %-ban %-ban
1889 129 16,5 314 27,3 197 22,2 240 23,8
1890 939 52,3 914 65,3 689 68,9 682 68,2
1891 425 53,2 977 70,0 768 66,0 561 61,0
1892 396 20,7 967 68,6 813 69,2 682 67,2
1893 396 35,2 679 60,6 756 68,1 690 62,6
1894 737 59,8 700 62.3 620 67,5 650 61,3
20 Heves vármegyei Hírlap 1908. dec. 10. 16. évf. 99. sz. Szeptemberi Statisztika
130
11. Heves v á r m e g y é b e n a 7 é v e n aluliaknak az e l h a l á l o z á s u k m é r t é k e j á r á s o k r a
2 1 / b
lebontva 1889-1894 k ö z ö t t
Pétervásárai
Tiszafüredi j á r á s Eger r. t. v. G y ö n g y ö s r. t. v.
járás
7 év
7 év 7 év alatti
7 éven 7 éven alatti 7 éven 7 éven 7 év alatti
alatti halálo
Év alul alul halálo alul alul halálozás
halálozás zás %-
elhalt elhalt zás elhalt elhalt %-ban
%-ban ban
%-ban
1889 190 32,1 317 28,6 179 21,4 174 23,6
1890 556 56,6 687 64,0 474 54,8 471 67,6
1891 737 60,2 684 62,0 459 58,7 600 67.3
1892 736 61,0 452 59,3 479 56,4 349 57,2
1893 617 57,5 639 60,3 378 55,3 368 60,2
1894 599 60,9 748 66,1 451 60,4 308 58,1
1890-től jelentősen m e g n ö v e k s z i k a 7 éven aluliak elhalálozása. A c s e c s e m ő k n é l főleg

a bélhurutos, valamint a légző- és e m é s z t ő szervek hurutos m e g b e t e g e d é s e volt gyakori. A
magas elhalálozási százalék m é g érthetőbbé válik, ha tudjuk, hogy az esetek t ö b b s é g é b e n a
kicsiket orvoshoz nem vitték. A hurutos m e g b e t e g e d é s e k mellett gyakran léptek fel j á r v á
nyos m e g b e t e g e d é s e k is, p l . 1894-ben. így az 1893-as kis m é r t é k ű j a v u l á s n a k nem sokáig
örvendhettek, hiszen 1894-ben ismét nőtt a 7 éven aluliak elhalálozásának a s z á m a . A z el
k ö v e t k e z e n d ő é v e k b e n ez a % tovább növekszik. A századforduló táján tapasztalható csu
pán némi j a v u l á s . A z alispáni jelentések mellett a sajtó is foglalkozik a g y e r m e k h a l a n d ó s á g
kérdésével. E l s z o m o r í t ó képet adnak a hetilapok halálozási hírei is pl.:
„A hét folyamán elhalálozott:
Molnár Katalin 5 hónapos
Hornyák Ignác 13 napos
Mező Veron 1,5 éves
Mezei Mária 4 hónapos
Dohnai Mária 5 napos
Kovács József 1 éves
Pócs Ignác 1 éves
Breir Jenő 4 éves
Varjú Ilona 1,5 éves
Kelemen Antal 0,5 éves
Bóta Anna 1,5 éves
Szathmári Rozál 6 éves
Bóta János 1 22
éves'
21 a), b), ALISPÁNI jelentések 1889-1894.

22 Eger c. hetilap 1871. 7. szám Hírfuzér
A halálozások s z á m a azonban a g y e r m e k h a l a n d ó s á g o t leszámítva is igen j e l e n t ő s . A leg
gyakoribb m e g b e t e g e d é s a tüdővész, tüdőlob, hurutos m e g b e t e g e d é s e k , fertőző, ragályos
bajok. A megye halálozási statisztikája tehát kedvezőtlen, a születések s z á m a azonban biz
tosítja a természetes s z a p o r o d á s megfelelő alakulását. A z alábbi grafikon a tényleges és ter
m é s z e t e s szaporodást mutatja be, 1880-1920 között, a megye területén.
A két adat között m u t a t k o z ó k ü l ö n b s é g azzal m a g y a r á z h a t ó , hogy a vizsgált i d ő s z a k fo
l y a m á n a m e g y é b ő l nagyon sokan el illetve kivándoroltak. A m e g y é b e történő vissza, illet
ve b e v á n d o r l á s pedig nem volt olyan j e l e n t ő s , hogy ezt a veszteséget pótolni tudja. í g y a
megye minden esetben vándorlási veszteséggel bírt.
T é n y l e g e s és t e r m é s z e t e s s z a p o r o d á s 1880-1910 k ö z ö t t
40000 • -
35000 -
30000 -
25000 - -
20000 -
15000 '-•
10000 ••
5000 - -
0 -
1870 1880 1890 1900 1910 1920
« - Adatsori Tényleges szaporodás
• Adatsor2 Szám szerinti szaporodás
Irodalom
K O V A C S I C S József (szerk.)
1963 M a g y a r o r s z á g történeti demográfiája. Bp.
1876. évi X X X I I I . tc.
1896 Magyar T ö r v é n y t á r 1867-1876. Bp., 483.
M O N T E D E G O I A L B E R T Ferenc (szerk.)
1868 Heves és K ü l s ő - S z o l n o k törvényesen egyesült v á r m e g y é k leírása. Eger
A L I S P Á N I iratok 1901-1912 Eger
L A D Á N Y I M i k s a (főszerk.)
1936 Heves v á r m e g y e i Ismertető és Adattár. Magyar V á r o s o k és V á r m e g y é k mono
gráfiája. X X . Bp.
N é p s z á m l á l á s 1910.
1914 Magyar Statisztikai K ö z l e m é n y e k . Bp.
SZEDERKÉNYI Nándor
1890 Heves v á r m e g y e története I V .
Szeptemberi statisztika
1908 Heves v á r m e g y e i Hírlap 16. évf. 99. sz.
Hírfűzér
1871. Eger c. hetilap 7. S z á m
1894. évi X X X I I I . tc.
1896. Magyar T ö r v é n y t á r 1894-95. B p .
Katalin Csesznok-Kukucska
Die demographische Karte des Komitates Heves zwischen 1867-1910
In der B e v ö l k e r u n g s z a h l des Komitates Heves stellte sich eine grosse Veränderung ein,
als sich die Komitate Heves und K ü l s ő - S z o l n o k i m Sinne des X X X I I I . Gesetzartikels v o m
Jahre 1867 teilten. Die Fläche des Komitates wurde damals 3878 Quadratkilometer. U m die
genaue Anzahl der B e v ö l k e r u n g festzustellen, ist die Untersuchung der tatsächlichen
B e v ö l k e r u n g s z u n a h m e , der B e v ö l k e r u n g s b e w e g u n g , der natürlichen Population und der
Migration unerlässlich.
I m Jahre 1869 betrug die Anzahl der B e v ö l k e r u n g der Komitate Heves und K ü l s ő
Szolnok 333.613, 1880 i m Komitat Heves 209.933 Personen. Den grossen Unterschied
verursachte aber nicht nur die Teilung, sondern auch die grosse Cholera-Epidemie i m Jahre
1873. I m Weiteren zeigen die Tabellen m i t den B e v ö l k e r u n g s a n g a b e n , wie sich die Zahlen
zwischen 1867-1910 i n den einzelnen Kreisen veränderten. Es gab solche Kreise, w o sich
eine wachsende Tendenz zeigte, es gab aber solche, w o ein schwerer R ü c k g a n g erfolgte.
Die Gestaltung der B e v ö l k e r u n g eines bestimmten Gebietes zeigt die tatsächliche
Zunahme oder die Verminderung am genauesten. Deren Gestaltung beeinflussen zwei
Faktoren. Der eine Faktor ist der natürliche Zuwachs oder die Verminderung, also der
Unterschied zwischen den Geburten und der Anzahl der Todesfälle. Der andere Faktor ist
der Gewinn oder der Verlust der Migration, also die Differenz zwischen Ein- und Auswan
derung. Die Veränderung i n der B e v ö l k e r u n g s z a h l und -Zusammensetzung zwischen zwei
Volkszählungen setzt die B e v ö l k e r u n g s b e w e g u n g s s t a t i s t i k fest. Ihre Aufgabe ist die Anga
ben der natürlichen B e v ö l k e r u n g s b e w e g u n g , also die Gestaltung der Angaben der Gebur
ten, der Eheschliessungen, und der Todesfälle zu zeigen. Die Statistik der natürlichen Be
v ö l k e r u n g s b e w e g u n g basiert auf den Ergebnissen des ständigen Sammeins von Angaben.
Die natürliche Zunahme des Komitates Heves zwischen 1880-1910 zeigt eine gleich-
massige Tendenz. Das bedeutet aber nicht, dass in einigen Kreisen keine kleineren oder
grösseren Schwankungen zu finden wären. E i n bedeutender R ü c k g a n g zeigt sich bei der
Gestsaltung der Zahl der Geburten, deren G r ü n d e auf zahlreiche U m s t ä n d e zurückzuführen
sind. Z u m Beispiel mehrjährige Dürre, schlechte Ernte, schlechtes Trinkwasser, Schwind
sucht und andere Krankheiten, Epidemien. Die Kindersterblichkeit ist zu hoch. Der Rück
gang der Geburten ist aber m i t weiteren zwei Ursachen zu erklären: mit dem R ü c k g a n g der
Eheschliessungen und m i t der Auswanderung.
A b 1890 stieg die Zahl der Kindersterblichkeit unter 7 Jahren bedeutend. Diese Lage
wurde dadurch erschwert, dass die Kleinkinder in grosser Anzahl nicht zum Arzt gebracht
wurden. Nicht nur die Kindessterblichkeit, sondern auch die Zahl der Todesfälle stieg. Die
Schwindsucht, die L u n g e n e n t z ü n d u n g , die Erkrankungen der Hals- und Drachenwege, die
infektiösen und ansteckenden Krankheiten kamen am meisten vor. Nach dem Tiefpunkt i m
Jahre 1905 zeigt sich die Entwicklung einer natürlichen Zunahme, da die schlechte Statisik
durch die wachsende Zahl der Geburten günstig beeinflusst w i r d .
CSESZNOKNÉ KUKUCSKA KATALIN

H-3300 Eger
Eszterházy tér 1.
GYÖNGYÖS
2000 p. 135-161
Gyöngyös belvárosának városképi alakulása a századforduló éveiben

KOR-TÉR-KÉP I.
B. Gál Edit
ABSTRACT: The Urbanization of the Center of Gyöngyös at the Turn of the Century The paper presents
the infrastructural, urban, and architectural development of Gyöngyös at the turn of the century, with the
help of original plans and photos.
A történész hivatásánál fogva sokkal jobban ismeri az egykori várost, mint a ma é l ő em
berek. T é r k é p e k e t , fotókat, tervrajzokat t a n u l m á n y o z v a kicsit beleélheti magát a „mi lett
volna ha" illúziójába, s egy olyan G y ö n g y ö s t is maga elé varázsolhat, amelynek m á r csak
itt-ott tűnik fel egy-egy h í r m o n d ó j a - pedig falai között elődeink éltek - , vagy egy olyan
G y ö n g y ö s t , amelyről évtizedekkel ezelőtt tervasztalok mellett álmodoztak.
Ebben a t a n u l m á n y b a n szeretnék bepillantást nyújtani a századforduló városfejlesztési tö
rekvéseibe. Bemutatni azokat a polgárokat, akik itt éltek a Mátra alján, s anyagi helyzetük
nél, befolyásuknál, hivataluknál fogva meghatározhatták a település arculatának kialakítását.
Bemutatni azt az embert, aki tudását, sőt egész életét e város felvirágoztatásának szentelte.
A városfejlesztés a századforduló idején igen nagyléptékű, ezért a teljességre való törek
vés a terjedelem korlátozottsága miatt lehetetlen. Itt tehát csak arra nyílik m ó d , hogy felvil
lantsunk egy-egy fejezetet a Milleneum -kori, majd az 1908-1917 közötti G y ö n g y ö s életé
ből, s a képek, tervek segítségével nyomon k ö v e s s ü k a város arculatának átalakulását. Ezen
belül feltűnnek olyan elképzelések is, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részleteiben va
lósultak meg, de tükrözik egy adott korban és adott térben é l ő emberek szemléletét.
A z 1867-es kiegyezést k ö v e t ő gazdasági fellendülés hatására előtérbe került a m ű v e l ő

dés, a kultúra, fontossá vált a higiénikus emberi k ö r n y e z e t A z 1870-90-es évek magyar ipa
1
ri forradalma elősegítette a vidéki városok infrastrukturális fejlődését is. A század végén
az ország a Milleneum lázában égett. Ennek égisze alatt kiállításokat rendeztek, új épülete
ket emeltek, fejlesztették a közlekedést. A z addig elodázott kérdések ismét napirendre ke
rültek. Mindenki látszani é s láttatni akart. Csinosodtak a városok, nőtt az urbanizáció.
Ha a múlt század 80-as éveinek végén készült gyöngyösi képeslapokat nézegetjük elszo
morító látvány tárul elénk. K e r é k - m a r a s z t a l ó sár a C s a p ó utcában, szennyes vizét a M é r g e s
be levezető Dulinka „ p a t a k " a B ú z a p i a c o n és nem nyújt szebb képet a Piac sem v í z v e z e t ő
árkaival, sáros, poros patakkővel kirakott terével. Ezt látva m é g i n k á b b feltűnő az a hirte
len ébredés, amely a század végén felrázta é v s z á z a d o s álmából a várost.
1 B. HUSZÁR Éva 1997.
2
1872 és 1929 között G y ö n g y ö s rendezett tanácsú v á r o s . M á r a múlt század m á s o d i k fe
lében a sorozatos tűzesetek miatt tervbe veszik a település rendezését, a l e v e g ő s e b b , t á g a b b
3
telkek kiosztását, az utcák szélesítését. Mindez azonban csak terv marad. A z 1890-es évek
ben a k ü l s ő városrészeken, az A k a s z k á n , a felső- és alsó-Újvárosban, a kis- és n a g y h ó s t y á k
b e l s ő részein,vagy a Nagypatak j o b b oldalán a házak egy része m é g fafonású és szalmafe
deles. A z akkori városi építési szabályzat megtiltja ugyan a deszkázott vagy tapasztott épü
letek e m e l é s é t ezen a területen is, de a vályog használatát lehetővé teszi. A város többi
részén, k ü l ö n ö s e n a fő útvonalak m e n t é n a századfordulón csak k ő és tégla h a s z n á l h a t ó az
építkezéshez. „Lakásul szolgáló épületek rendszerint csak az utca sorában e m e l h e t ő k , s
4
eléjök p a l á n k o k , kerítések nem h ú z h a t ó k . " A tetőzet a belvárosban érc, cserép, pala vagy
k ő , m í g a k ü l s ő városrészekben esetenként zsindely vagy kátránypapír is lehet. A zsúppal
való fedést azonban teljes e g é s z é b e n eltiltja a rendelet. „ A z új építkezéseknél nem csak az
épületsorból való kiugrások, kiszögelések kerülendők, hanem figyelem fordítandó a hom
lokzat ízléses díszítésére is. K ü l ö n ö s e n a s z o m s z é d o s házaktól eltérő m a g a s s á g b a n i kiemel
5
kedések k e r ü l e n d ő k . " Ezen szabályok figyelembe vételével k e z d ő d n e k meg a múlt század
végén a város által tervezett építkezések is, melyekre az építési engedélyt minden esetben
a képviselő-testület adhatta meg. Ezen építések keretében emelnek iskolákat, ekkor gazda
godik a város új postaépülettel, renoválják a templomokat.
1895-ben Gajdóczky József vállalkozó vezetésével 13500 forintért felépül G y ö n g y ö s új,
6
tornyos postája, a g i m n á z i u m m a l szemben az egykori jezsuita r e n d h á z bejárata h e l y é n .
1897-ben az i v ó v í z és c s a t o r n á z á s k é r d é s é r ő l , a v i l l a n y v i l á g í t á s és t e l e f o n h á l ó z a t k i
é p í t é s é r ő l , új i s k o l á k n y i t á s á r ó l tárgyal a k é p v i s e l ő testület. „ K o r s z e r ű s í t i k " az utcane
veket. E k k o r veszi fel p l . a Bene utca Kossuth Lajos, a B a r á t o k utcája Papp M e l k h i z e -
dek, a B ú z a tér K o h á r y I s t v á n illetve a T ó utca Vachott S á n d o r nevét. A z 1890-es é v e k
k ö z e p é n a v á r o s a k ö z v i l á g í t á s m e g o l d á s á t tűzi k i e l s ő d l e g e s feladatul. A z addigi p e t r ó
l e u m v i l á g í t á s k i v á l t á s á r a k é t m e g o l d á s m e r ü l fel. A z egyik a „ v i l l a m v i l á g í t á s " , a m á s i k
az a c e t i l é n vagy karbid l á m p á k h a s z n á l a t a . M i n d k e t t ő mellett s z ó l n a k é r v e k é s ellenér
vek. M i n t m o n d j á k a villany tiszta és b i z t o n s á g o s , de Egerben, ahol m á r b e v e z e t t é k , a la
k o s s á g nincs m e g e l é g e d v e vele. A z acetilén vagy karbid r o b b a n é k o n y , félnek tőle az
emberek, r á a d á s u l a g á z v e z e t é k e k miatt sok b o n t á s s a l , „ r o m b o l á s s a l " j á r a k i é p í t é s e .
1894-ben a B ü c h l e r t e s t v é r e k g y ö n g y ö s p ü s p ö k i c é g é t bízta meg a k é p v i s e l ő - t e s t ü l e t a
v i l l a n y v i l á g í t á s t e r v e z e t é n e k e l k é s z í t é s é v e l . A tervezet szerint a „villany á r a " 100 W -
ó r á n k é n t 6 kr. A B ü c h l e r t e s t v é r e k vállalták azt is, hogy a v á r o s n a k 12%-kal o l c s ó b b a n
szolgáltatják az á r a m o t , m i n t a m a g á n s z e m é l y e k n e k , így e modern k ö z v i l á g í t á s alig
7
k e r ü l n e t ö b b e , mint a h a g y o m á n y o s p e t r ó l e u m v i l á g í t á s . Ajánlatot tett a Heves megyei
K ö z v i l á g í t á s i Rt. is egy k ö z v i l á g í t á s i vállalat l é t r e h o z á s á r a . Ez a vállalat az acetilént
vagy k a r b i d g á z t h a s z n á l n á . A r a i k - mint a k é p v i s e l ő - t e s t ü l e t megjegyzi - igen m e g g y ő
z ő e k . „ M a g á n o s o k n a k " tíz g y e r t y a e r e j ű láng után havonta 1 1/4 krajcárt kellene fizetni.
A k ö z i n t é z m é n y e k 1 krajcárt f i z e t n é n e k ó r á n k é n t , az utcai v i l á g í t á s pedig „ a n n y i b a n
s z á m í t t a t i k 10 g y e r t y a l á n g o n k é n t , mint amennyiben a p e t r ó l e u m v i l á g í t á s az u t o l s ó
2 MISÓCZKI Lajos 1984. 17.

3 MOLNÁR József 1997. 59.
4 Gyöngyös város építési szabályrendelet tervezete 1890. H M L V-101/b / 282 CCLIX/112.
5 Gyöngyös város építési szabályrendelet tervezete 1890. H M L V-101/b / 282 CCLIX/112.
6 Gyöngyösi Lapok 1895. március
7 Gyöngyösi Lapok 1894. november
/. kép. A Bene utca a múlt század 80-as éveiben, az egykori jezsuita rendház bejáratával.
2. kép. A z 1895-ben felépült „ t o r n y o s " posta.
8
h á r o m é v b e n átlag egy ó r a l á n g után k e r ü l t . " B á r sokat cikkeznek pro és kontra e vilá
gítási m ó d b e v e z e t é s e mellett a k é r d é s csak a s z á z a d f o r d u l ó után o l d ó d i k meg. M i v e l az
újságok egyre-másra tudósítanak a „sorozatos" acetilénlámpa robbanásokról, a város
k ö z ö n s é g e a villany b e v e z e t é s e mellett teszi le v o k s á t .
M e g o l d á s t nyer az új g i m n á z i u m és a polgári leányiskola építésének majd évtizede hú
z ó d ó problémája. 1897. áprilisában m i n d k é t intézmény tervezetét j ó v á h a g y t a a Vallás- és
K ö z o k t a t á s ü g y i Miniszter. A g i m n á z i u m történetét m á r sokan, sok helyen megírták, így ez
zel nem k í v á n o k részletesen foglalkozni. Emlékeztetőül csak annyit, hogy hosszas viták
után az Orczy kastéllyal szemközti Széchenyi liget helyén Rauscher Miksa szombathelyi
építész tervei szerint felépül az új g i m n á z i u m .
A polgári leányiskola esetében a nézeteltérések szintén nem a szükségesség, hanem a
hely k é r d é s é b e n robbantak k i . A z iskola építése m á r a 90-es évek elején is állandóan napi
renden volt. 1893-ban dőlt el, hogy a város 18000 frt-ért a S ó l y m o s és T ó utca sarkán lévő
Hanisz-féle telket veszi meg e célra. (Hanisz Imréék 1896 körül költöznek a Szent E r z s é
bet templommal szemben, a Kossuth La
jos utca sarkán álló egykori „ F e h é r bá-
îd^tinxa^ r á n y " fogadó átalakított épületébe.) 1894.
P—-íî szeptember 10-én csaknem 100 diák
részvételével - b á r ideiglenes helyen -
ünnepélyes keretek között m e g n y i t o t t á k
9
a polgári leányiskolát. Közben a Hanisz-
házat lebontották, s az építésre tervpá
lyázatot írtak k i .
A beérkezett m u n k á k közül 1894. ja
nuári datálású Stetka Péter budapesti épí
tész terve. A helyszínrajz jól mutatja a le
bontásra kerülő épületek helyzetét, majd
a helyükre e m e l e n d ő fektetett E alaprajzú
iskolaépületet, illetve a m a l o m á r k o n túl,
teljesen külön álló tornacsarnokot. A z is
kola, amelynek homlokzata a S ó l y m o s
utcára néz hosszan elnyúló, egyemeletes
épület, mértani k ö z é p p o n t j á b a n nyíló
timpanonos kapuval. Bekerülési költsége
az előzetes kalkuláció szerint összesen
37197 frt 98 kr.
A k ö v e t k e z ő tervrajz készítője isme
retlen, csak a „ H a l a d á s " j e l i g é t írta p á
l y a m u n k á j á r a . A k ö r n y e z e t i rajz a telek
belseje felé l é p c s ő z e t e s h á r m a s tagolású
é p ü l e t e t mutat. Homlokzata ennek is a
S ó l y m o s u t c á r a nyílik, d í s z e s e b b , mint
3. kép. A Stetka Péter által tervezett az előbbi épület, s h a n g u l a t á b a n az egy
iskolaépület helyszínrajza kori H a n i s z - h á z h o z illeszkedik. A z é p ü -
8 Gyöngyösi Lapok 1897. május 27. sz.

9 Gyöngyösi Lapok 1894. szeptember
4. kép. A z iskola homlokzati terve.
léthez k a p c s o l ó d ó tornacsarnokot a t e r v e z ő az épület k ö z e p é n e k m e g h o s s z a b b í t á s á v a l a

telek b e l s e j é b e n k é p z e l t e el. A z é p ü l e t b e az u d v a r b ó l j o b b r ó l é s balról is nyílik bejárat.
Sajnos erről a p á l y á z a t r ó l a tervrajzon kívül m á s nem maradt fenn, így k ö l t s é g v e t é s é t sem
ismerjük.
5. kép. A „ H a l a d á s " jeligéjű pályázat környezeti rajza.
6. kép. A „ H a l a d á s " p á l y á z a t h o z mellékelt emeleti alaprajz.
A z épület k ö z e p é n fedett folyosó vezetett hátra a tornacsarnokba.
7. kép. A V K M által elfogadott és m e g é p ü l t Hercegh Z s i g m o n d - f é l e terv homlokzati rajza
V é g ü l a V K M által j ó v á h a g y o t t és m e g v a l ó s u l t terv Herczegh Zsigmond budapesti

építész m u n k á j a . A z e g y s z e r ű k ő l á b a z a t o s homlokzat a S ó l y m o s u t c á r a nyílik. A torna-
8. kép. A m e g é p ü l t iskola emeleti alaprajza.
9. kép. A polgári leányiskola bejárata a S ó l y m o s utcáról a század első éveiben.
csarnok az e l k é p z e l é s szerint befelé n y ú l v a k ö z v e t l e n ü l csatlakozott volna az épület déli
s z á r n y á h o z , s ezzel a m a l o m á r o k i g szinte teljesen lezárta a T ó utca felé a telket. A k é p
viselő-testület azonban ú g y döntött, hogy a tornaterem kerüljön az ellentétes oldalra, a
telek é s z a k i határára, s így a Piactér és v á r o s h á z a felé l e v e g ő s e b b , s z é l e s e b b udvar nyí
l i k . A z e l ő i r á n y z o t t k ö l t s é g v e t é s ö s s z e s e n 31425 Ft 98 kr. A k i v i t e l e z é s r e h á r m a n jelent
keztek: a K o v á c s P. Ferenc és Barna I g n á c c é g , Kertész A n t a l valamint P á p a y Mihály.
A l e g k e d v e z ő b b ajánlatot P á p a y tette, így ő kapta a m e g b í z á s t oly m e g s z o r í t á s s a l , hogy
az a l a p o z á s b a „ s á r h e g y i fekhelyes lapos k ö v e t kell h a s z n á l n i " , s l e h e t ő s é g szerint hely
10
béli iparosokkal kell d o l g o z t a t n i .
1899. januári az a L é g m á n Imre egri mérnök által készített tervrajz, amely a polgári leány
iskola telkén építendő elemi leányiskola alaprajzát mutatja. Sajnos a tervrajzhoz semmilyen
iratanyag nem kapcsolódik, de a szignálásokból kitűnik, hogy mind a királyi tanfelügyelő,
mind Herczegh Zsigmond építész j ó v á h a g y t a . 1899 márciusában a V K M is megvizsgálta, s
szintén az aláírásokból következik, hogy az építésre a megbízást Kertész Antal kapta. A z ele
m i iskola a Nagypatak és a malomárok közötti területen épült fel.
10. kép. A z elemi leányiskola földszinti alaprajza.
A z é p í t k e z é s e k , k a r b a n t a r t á s o k , fejlesztések miatt a város minden é v b e n csak p ó t a d ó k

k i v e t é s é v e l tudta k i a d á s a i t fedezni. 1897-ben például, a k ö v e t k e z ő é v r e e l ő i r á n y z o t t be
vétel csak 305164 Ft 40 kr, a k i a d á s viszont 365200 Ft 34 kr volt. M i n t panaszolják:
10 Gyöngyösi Lapok 1897. július 15.
11. kép. A z iskolaépület Nagypatakra n é z ő homlokzata 1910 körül.
„ m i n d e n k i a d á s a mai kornak maradt, a régi bol

11
dog i d ő k b e n alig c s i n á l t a k az e l ő d ö k v a l a m i t . "
Élt egy ember G y ö n g y ö s ö n , akinek a neve m á r
a 80-as é v e k végétől ö s s z e k a p c s o l ó d i k e fejleszté
si törekvésekkel, s aki végül a k ö z a k a r a t n a k meg
felelően a polgármesteri székbe kerülve 1908-ban
elindíthatja a várost egy valós felvirágzás útján.
Ez az ember K e m é n y J á n o s . 1855-ben született
G y ö n g y ö s ö n . A z érettségi után Kassán tanult a
gazdasági főiskolán, majd jogot hallgatott Buda
pesten, ahol 1879-ben á l l a m t u d o m á n y i vizsgát
12
t e t t . Ezt k ö v e t ő e n a g a z d a s á g felé fordult. G é p e
ket tervezett, lapot szerkesztett, m í g a 80-as évek
ben városi tanácsossá választották. A 80-90-es
évek városfejlesztési mozgalmai nagymértékben
az ő n e v é h e z kapcsolódnak. Ugyancsak ő az, aki
részletesen kidolgozza az ó v o d á k és iskolák álla
m o s í t á s á n a k tervezetét és síkra száll a gyöngyösi
oktatás fejlesztéséért is. K é p v i s e l ő s é g e idején
szorgalmazza új g i m n á z i u m , valamint elemi és
polgári iskolák építését. 1897-ben azonban az ak- Kemény János
11 Gyöngyösi Lapok 1897 szeptember 16.

12 SZÉKELY Jenő 1931. 162.
kori p o l g á r m e s t e r Balogh Gyula hanyag munkájára hivatkozva elbocsátja állásából. M á i g
sem tisztázott miért is menesztették oly hirtelen. ( A n a g y s z á m ú elintézetlen ü g y m á r akkor
sem volt kirívó.) Elhagyja a települést, csak hosszú évek m ú l v a tér vissza, s ismét bekerül
a vezetésbe. Kidolgozza G y ö n g y ö s új szabályrendeletét, ellátja a k ö z g y á m i feladatokat.
13
1908. április 30-án a város polgárainak teljes egyetértésével kerül a tanács é l é r e . Prog
ramjában virágzó várost fest az emberek elé. Széles, aszfaltozott, csatornázott utcákat, j ó
ivóvizet, k o r s z e r ű világítást, egészséges környezetet ígért. Ha áttekintjük polgármesteri
időszakát v a l ó b a n egy m e r e d e k í v ű , gyorstempójú m e g ú j h o d á s n a k lehetünk tanúi. A l i g
négy h ó n a p p a l m e g v á l a s z t á s a után m á r épül a város villamos vállalata, elkészültek a belte
rületre tervezett vízlevezető csatornák, s épülnek a belváros aszfaltútjai.
14
Lakosságszám 1880-ban 16843 fő
1890-ben 16950 fő
1900-ban 17301 fő Legtöbben a I I . és
1910-ben 19422 fő I I I . negyedben
1920-ban 19647 fő élnek.
Házak száma 1890-ben 2371
1910-ben 2505
1920-ban 2489
Kiépült j á r d a 1903-ig 5205m
1903-1913 7275/ m
Úthálózat 1903-ig 9730 m „ m a c a d a m " út
1903-1913 11673 m „ m a c a d a m " út
1903-ig
- aszfalt, keramit út
1903-1913 3649 m aszfalt, keramit út
1903-ig - comprime aszfalt
1903-1913 22036 m comprime aszfalt
Csatornahálózat 1903-ig -
1903-1913 8181 m fő és mellékág
Közkutak 1903 21 db nyílt közkút
1913 25 nyílt közkút
1903 34 db szivárványos kút
1913 64 db szivárványos kút
1903 - motorral hajtott
1913 2db motorral hajtott
13 Gyöngyösi Kalendárium 1908. 33.

14 A lakosság és a házak számára vonatkozó adatok részben az 1910-es Gyöngyösi kalendáriumból, részben B.
HUSZÁR Éva 1997. 71. A csatorna és úthálózat adatai: Gyöngyös város mérnöki hivatalának 1913. évben
kiadott jelentéséből.
Mondják, a j ó példa ragadós. Mintha mindenki egy ilyen lökésre várt volna, hogy kisza
kadjon az álmos tespedésből. G o m b a m ó d nó'nek az új, modern épületek. 1908-ban átadják a
kibővített kórházat. Rendezik a Búzapiacot. 1905-ben lebontják a csaknem 200 éves Orosz
lán vendégfogadót és a mellette lévő apró házakat. Betemetik a „ D u l i n k a " árkát, korszerűsí
tik a közkutakat. 1909-ben felépül a téren a Gyöngyös-Visontai Bortermelők palotája.
12. kép. A B ú z a p i a c a m ú l t század végén, az emeletes ispotály épülettől jobbra lévő

kicsi Oroszlán v e n d é g f o g a d ó v a l , illetve a k é p bal felén látható Dulinka „ p a t a k k a l "
és g é m e s k u t a k k a l .
13. kép. A fogadó és az a p r ó c s k a h á z a k helyén épült G y ö n g y ö s - V i s o n t a i B o r t e r m e l ő k

palotája 1909-ben.
M e g v á l t o z i k a belváros. A Hanisz Imre tér (az egykori piactér neve 1905-től) a város, a
polgári élet központja, G y ö n g y ö s legelőkelőbb „utcája" lesz.
Figyeljük meg ezt a változást!
14. kép. G y ö n g y ö s főtere az 1880-as évek végén.
A fenti képeslapot n é z v e az 1880-as évek végi kisváros főtere tárul s z e m ü n k elé. A z épü
letek m a x i m u m egy emeletesek , amelyek k ö z é földszintes kis házak é k e l ő d n e k . A maga
sabb, alacsonyabb e r e s z m a g a s s á g o k , az eltérő m a g a s s á g ú és d ő l é s ű tetők e l é g g é rendezet
lenné teszik az utcaképet. A k é p jobb sarkában a K o m l ó h o z címzett sörház látható, előtte a
lovak kikötésére szolgáló korláttal. A Grassalkovich-ház m é g egy emeletes, s magasan fö
lé nyúlik A l m á s y Vince „rezidenciája", amelyet ekkortájt vesz meg H a n á k Kolos. A 19.
század elejétől eddig a pillanatig szinte alig változott valami.
A k ö v e t k e z ő két k é p e t látva aligha hinnénk, hogy a felvételek között csupán másfél - két
év telt el. A z egykori K o m l ó h o z címzett sörházat Bruckner J á n o s építteti át. A Bruckner
szálló és v e n d é g l ő új épülete 1908 végén nyitja meg kapuját, m í g a teret 1909-ben aszfal
tozzák. A z 16. s z á m ú k é p e s l a p o n 1912. februári d á t u m látható, de a fotó l e g k é s ő b b 1910-
ben készülhetett, hiszen m é g áll az ú.n. Rákóczi-ház. Ezalatt a rövid i d ő alatt városias arcu
latot kapott a Fő-tér. M e g s z ű n t a por, a sár, s az aszfalt alatt csatornában folyik a víz. „Este
15
villamos izzó és ívlámpák világítják be az u t c á k a t . " S ahogy szépül a főtér, u g y a n ú g y szé
pül a város többi része is. A m i miatt m é g i s ez kapja a legtöbb figyelmet, az a terület k ö z -
15 Gyöngyösi Kalendárium 1910. 175.
15. kép. A Hanisz Imre tér 1908 k ö r ü l . . .
Gyöngyös.
16. kép. . . . é s 1909 vagy 1910 tavaszán.
ponti e l h e l y e z k e d é s e . É v s z á z a d o k óta itt, a Szent Bertalan templom tövében zajlik a város
kereskedelmi élete. A vásári árusok sátrait azonban felváltották az üzletek. Itt a Hanisz Imre
téren vannak a cukrászdák, a szállodák, az éttermek, a bankok és a polgári ízlést kiszolgá
ló elsősorban zsidó tulajdonban lévő boltok. Itt áll a Bruckner szálló, vele szemben a K o
rona, s a tér északi v é g é n a városháza mellett az 1906-1907-ben épített Pannónia.
77. kép. A tornyos P a n n ó n i a szálloda, k á v é h á z és étterem.
1907. j ú l i u s 1-én „telepíti á t " cukrászdáját Vida K á l m á n saját, szecessziós stílusban át
1 6
épített h á z á b a , amely azután egészen az 1930-as évekig a g y ö n g y ö s i polgárság kedvelt
találkozóhelye lesz.
A főtéren található F e h é r és Steiner női és férfi ruha áruháza és cipőraktára, Rusz Lipót
divatkelme és fehérnemű áruháza, Jelinek Ignác órás műhelye, Goldner Dávid ruházati bolt
ja, Pátzay és Pallagi 1881-ben alapított méteráru és rövidáru üzlete, Adler Zsigmond papír-
és k ö n y v k e r e s k e d é s e . De ugyanitt említhetnénk Mintzér János vagy Rezutsek Árpád fűszer
üzletét, valamint Korb és Szántó „ A z aranyhorgonyhoz" címzett csemege boltját. Klein S.
Hermann 1904-ben telepszik le a városban, hogy úridivat- és sportüzletével a polgárság
„elit" rétegének igényeit elégítse k i . 1908. n o v e m b e r é b e n a piactéri Dr. Borossy-házban (az
egykori H á r o m R ó z s a fogadó termeiben) nyílt meg a mozgófénykép-színház - a mozi. A
g y ö n g y ö s i k ö z ö n s é g minden este 8 órától „színvonalas" szórakoztatásban részesülhetett.
„Az áramot K o v á c s Gyula kékfestő gyárából vezetik oda, s az egész utcát fehér színbe önti
a főbejárat előtt r a g y o g ó ívlámpa. A színház vezetősége a képeket ú g y állítja össze, hogy
minden m ű s o r b a n van tanulságos történelmi, földrajzi vagy egyéb t u d o m á n y o s tárgy, amely
tanít és szórakoztat is egyben.... h á r o m naponként új műsor, egy héten egyszer ifjúsági
16 Gyöngyösi Újság 1907. június 9.

17 Gyöngyösi Újság 1908. nov. 29.
78. kép. A Vida c u k r á s z d a 19. kép.
17
e l ő a d á s . " A villanyhálózat kiépítése a szolgáltatások terén is érezteti hatását. A hirdetések
ben e g y m á s után tűnnek fel a csillárokat és egyéb villanyszerelési cikkeket kínáló üzletek,
vállalkozók. Ilyen például Büchler Zsigmond, aki előzőleg a Ganz gyár m é r n ö k e volt, s aki
1908. augusztusában villamos szerelési irodát nyit. De említhetjük a Phöbius Rt-t, Frischfeld
és Erdődi lerakatát, vagy Kissiling Rudolf és Fia budapesti vállalatát. 1910-re - mire általá
nossá válik a villamos energia használata - szépen folyamatosan beszüntetik irodájukat.
A Hanisz tér arculata az 1910-es é v e k elején i s m é t nagy v á l t o z á s o n megy k e r e s z t ü l .
18
A lebontott „ R á k ó c z i - h á z " helyén - Frend D e z s ő tervei a l a p j á n - 1910-1 l-ben felépül a
Kereskedelmi é s G a z d a s á g i Bank Rt. szecessziós palotája.
20. kép. A G y ö n g y ö s i Kereskedelmi és G a z d a s á g i Bank Rt. épülete.
18 Molnár József ismertetése In: Gyöngyösi Műsor 1995. július
Egy évvel k é s ő b b vele szemben, a
Vida cukrászda s z o m s z é d s á g á b a n m á r
áll Dr. K á l m á n (Künstler) Ignác ü g y v é d
kétemeletes lakóháza. K á l m á n Ignácz a
Hanisz Imre K ö z m ű v e l ő d é s i Egylet al
elnöke, a G y ö n g y ö s - V i s o n t a i Borterme
lők S z ö v e t k e z e t é n e k ü g y é s z e , G y ö n
gyös m e g b e c s ü l t polgára. A z épület ter
veit a Bokor és Á c s budapesti mérnöki
és építésziroda készítette.
M i n t a homlokzati rajzon is látható az
eredeti terven utólag módosítottak, s a
k ö z é p e n megemelt attikában a k ö r n y e
zethez a l k a l m a z k o d ó szecessziós ízű dí
szítést alkalmaztak. A földszintre Steinitz
G á b o r papírkereskedése és k ö n y v n y o m
dája valamint Weisz Sándor divatáru üz
lete került. A z építkezés során az erede
ti földszintes kis épület - természetesen
a portál átalakításával - megmaradt,
hiszen az üzletek mindegyikét donga-
21. kép. Dr. K á l m á n I g n á c Hanisz téren épült

h á z á n a k javított homlokzati terve...
22. kép. . . . é s a lakás alaprajza 23. kép. A K á l m á n - h á z
boltozatosnak és hajópadlósnak j e l z i a tervrajz, ezen kívül nem változott a kapu elhelyez
kedése sem, sőt a bolttulajdonosok is ugyan azok maradtak, mint 1911 előtt. A z emeletre
falépcső vezetett, ahol a kor igényeinek megfelelő polgári otthont alakítottak k i . A hosszú
e l ő s z o b á b ó l egyrészt a kiszolgáló helységek, a konyha, kamra, c s e l é d s z o b a és a W C nyíl
tak, illetve az utcai fronton a fürdőszoba, a hálószoba, a nappali, az e b é d l ő és az úri szoba
kaptak helyet. A házban volt dr. K á l m á n Ignác és öccse Ö d ö n ügyvédi irodája is.
Szintén 1911-et írnak, amikor az egykori két udvaros O r c z y - h á z északi részének helyén
Mende Valér tervei szerint felépül a Heves megyei Altalános Bank Rt. székháza. M i n d en
nél, mind a fentebb említett Katona háznál m á r vasbeton szerkezeti elemeket is alkalmaz
tak. 1912-ben a tér igazi n y ü z s g ő kisvárosi hangulatot áraszt.
24. kép. A Hanisz Imre tér 1912-ben. A bal oldalon lévő „ c s ú c s o s " emeletes épület
az Általános Bank Rt., s kimagaslik az utcasorból a K á l m á n - és Vida-ház is.
G y ö n g y ö s többi része koránt sem fejlődik, alakul i l y rohamosan, noha az utak aszfalto
zására mindenhol sor kerül, az utcakép alig változik, új emeletes épületek is i n k á b b csak
városi k e z d e m é n y e z é s r e épülnek.
25. kép. A Bene (később Kossuth Lajos) utca az 1880-as é v e k b e n . . .
26. kép. . . . é s 1910 körül.
A „vasútra m e n ő ú t " mellett elterülő egykori vásártér felparcellázásának és kiosztásának
gondolata m á r a múlt században is felmerült. A k é p v i s e l ő testület próbálta ezt a területet a
lehető legjobban hasznosítani. M á r a polgári leányiskola és a g i m n á z i u m építésénél is szó
ba került, mint lehetséges terület, de a belvárostól való távolsága miatt a k e z d e m é n y e z é s t
elvetették. Végül 1913-ban itt, a Kossuth utca végén, a vasút közelében épült fel - hosszas
vajúdás és viták után - 250 ezer koronáért a Királyi Járásbíróság palotája, melynek buda
pesti tervezője szignálta ugyan rajzát, de aláírása sajnos eléggé rosszul olvasható ( T ó á s ó ?
Pál építész), építőmestere viszont Belényi Ignác.
27. tó/?. A Királyi Járásbíróság homlokzati terve...
QyÖngyöS Kir. Járásbíróság
28. kép. . . . é s a m e g v a l ó s u l t épület.
Szintén az 1910-es é v e k b e n a város keleti felén a régi, rozoga és célszerűtlen vágóhíd
telkén, egy ú j , vasbeton szerkezetű csarnokot emeltek, mellette a kor igényeit szem eló'tt
tartó e l ő h ű t ő és fagyasztó k a m r á k k a l . A modern vágóhíd kialakításával együtt m e g o l d a n d ó
feladattá vált a h ú s higiénikus árulásának kérdése is. A h ú s és h ú s k é s z í t m é n y e k „sátoros",
nyílt téri árusítását az e g é s z ország területén rendeletben tiltották meg, hiszen a por és a le
gyek által ellepett v á g ó pultok megannyi betegség forrásai voltak. S z ü k s é g volt tehát egy
modern h ú s c s a r n o k r a .
A z 1910-es évek elején egyre sürgetőbbé vált az új városháza építésének k é r d é s e is.
A 18. századi épület a folyamatos bővítések ellenére is szűknek bizonyult, így a hivatalok
egy része kiszorult a piactéri házból. A város képviselő testülete 1910-ben ú g y döntött,
hogy e két kérdést - a h ú s c s a r n o k o t és az új városházát - együttesen kell kezelni, s egyszer
re, egy helyen, azonos k o n c e p c i ó szerint felépíteni. A z elképzelések és a pályázati kiírás
szerint a városháza k é t e m e l e t e s épülete nem csak a hivataloknak kellett, hogy helyet adjon,
de 10-12 üzlet földszinti elhelyezését is előírták, hogy a befolyó bérleti díjakból a h á z fenn
tartási költségeinek egy részét fedezni tudják. H o v á épüljön ez a komplexum? A régi város
háza lebontásával n y e r h e t ő terület túl kicsinek tűnt, s a lakossági v é l e m é n y e k szerint az
a m ú g y i s szűk Vachot S á n d o r utcát egy ilyen magas épület m é g i n k á b b e l n y o m n á . A Hanisz
téren nagyon drágák a telkek. Felmerült a sarok telkek - Tuschák- L u b y - Norma épületek
- felvásárlása , de a kért 200 ezer korona túl soknak bizonyult. S z ó került a tűzoltók udva
ráról, illetve az előttük l e v ő térről, de a k ö r n y e z ő házakat itt is agyon nyomta volna az új
é p ü l e t t ö m b . A városrendezési terv előirányozta a bírósággal s z e m k ö z t i vásártér felparcellá
zását, m u n k á s h á z a k építését, tehát negyedik verzióként ez a terület is szóba jöhetett volna,
de a k é p v i s e l ő k úgy gondolták, hogy a várost igazgató testületnek nem szabad ennyire
19
kiköltöznie a k ö z p o n t b ó l . Hosszas viták után maradt az első elképzelés oly módosítással,
hogy nem csak a régi v á r o s h á z a telkét használják az építkezésre, hanem - mint ez az elren
dezési terven is látszik (29. k é p ) - a P a n n ó n i a szálloda mögötti területet is kisajátította v o l
na a v á r o s , s lefedve a M a l o m - á r k o t egy meglehetősen nagy és levegős teret nyertek volna
a nyilvános illemhellyel is bővített épületegyüttesnek. A régi, szűk Vachot S á n d o r utcát
m e g s z ü n t e t n i tervezték, és a szálloda mellett, a Kossuth Lajos utca folytatásaként akartak
2 0
új, széles a k é s ő b b i e k b e n esetleg villamos közlekedésre is alkalmas utat n y i t n i . Ezzel
m i n d e n k é p p e n egy új vasbeton híd is épült volna a régi helyére. A Nagypatak és az épüle
tek k ö z é valamint a Központi leányiskola elé virágos parkok kerülhettek volna.
A kiírás szerint az é p ü l e t e k n e k megjelenésében, stílusában alkalmazkodnia kell a kör
nyezethez. Hogyan valósul ez meg? Figyeljük meg a városháza tevéit! Mindegyiken szere
pel a torony, a Szent Bertalan templom „visszhangjaként". A z épület h o m l o k z a t á n a k kikép
zése a G a z d a s á g i Bank Rt. magasított középrizalitját idézi. N é g y p á l y a m u n k a maradt ránk,
ebből kettőnek a költségvetését is ismerjük. A „ P r o g r a m m s z e r ű " (!) p á l y a m ű tervezője egy
saroktornyos épületet álmodott a Hanisz tér sarkára, ahol a főhomlokzat timpanonjába a vá
ros c í m e r e k e r ü l n e . A földszintet üzletek sora foglalja el. M e g j e l e n é s é b e n nyugalmat, m é l
21
tóságot sugároz, „ m o n u m e n t á l i s hatásánál fogva uralja a k ö r n y e z e t e t . "
19 Gyöngyösi Újság 1911. március

20 Programtervek - Mátra Múzeum Történetidokumentációs gyűjtemény
21 Műleírás és költségvetés a „Programmszerű" jeligéjű pályázathoz - Mátra Múzeum Történeti dok. gyűjt.
29. kép. A z újonnan é p í t e n d ő városháza, h ú s c s a r n o k és illemhely elhelyezési terve.
A z új v á r o s h á z á n vízszintesen végigfutó szaggatott vonal a m e g l é v ő Vachot utcát,
a függőlegesen futó szaggatott vonallal jelzett v é k o n y sáv a lefedni kívánt m a l o m á r o k
medrét j e l z i .
30. tó/?. A „ P r o g r a m m s z e r ű " jeligéjű pályázat városház-terve
A h ú s c s a r n o k vasvázzal és tégla falazással kombinált vas-fedélszerkezetű épület. K é t ko
csibejárata a k ö n n y e b b és gyorsabb szállítást, m o z g á s t teszi lehetővé, a gyalogos forgalom
a két mellék bejáraton bonyolódik.
31. kép. A h ú s c s a r n o k és az illemhely terve.
A z előzetes számítások szerint a teljes épületegyüttes 613247 korona 84 fillérbe kerül

ne, a m e l y b ő l a városházra 473487 korona 84 fillért irányoztak elő.
„ E l ő r e " jeligével érkezett a k ö v e t k e z ő igencsak szecessziós ízlésű p á l y a m u n k a . Itt is ter
mészetesen torony került az épület sarkára, üzletek a földszintre, de a k i k é p z é s , az ablakok
tagolása miatt az előbbinél k ö n n y e d e b b n e k tűnik a k ő p o r vakolású homlokzat, melyet „gra-
fittó" és „ g y p s " stukkó díszít. A lábazat burkolására faragott köveket terveztek. A tetőzetet
fából , a fedélhéjat részben cserépből, részben b á d o g b ó l készítenék. I m p o z á n s r a tervezték
a városháza b e l s ő tereit is. A főlépcsőt csiszolt m á r v á n y b ó l álmodták, s mind a lépcsőház,
mind a nagyterem és az előcsarnok gipszstukkó díszítést kapna. A polgári leányiskola felő
l i oldalon, a díszcsarnok m ö g ö t t kis b e l s ő kert húzódott volna. A m á s o d i k emeletre tervez
ték a 187 nr-es dísztermet. A Vachot S á n d o r és Petőfi utca teljes vonalán üzletek sora
kapott volna helyet. Ehhez a stílushoz alkalmazkodik a húscsarnok és az illemhely is.
A csarnok az eredeti elképzelések szerint kocsival minden irányból k ö n n y e n m e g k ö z e l í t h e
tő. A z épület k ö z e p é n a hentesek, oldalt a mészárosok, a pincében a zsiradékok és a halfé
lék árusító helyeit alakították k i . A z illemhelyre vízöblítéses W C - t terveztek, belső terét pe
dig másfél m é t e r magasan fajansz lapokkal burkolták volna. A tervezett bekerülési költség
22
641103 korona 66 fillér, ebből a városháza 527523 korona 66 fillér.
22 Az „Előre" jeligéjű pályázat műleírása és költségvetése. - Mátra Múzeum, Történeti dok. gyűjt.
32. kép. A z „ E l ő r e " jeligéjű terv v á r o s h á z á n a k főhomlokzata.
35. kép. A h ú s c s a r n o k . 34. tóp. .. .és az illemhely rajza.
A k ö v e t k e z ő p á l y a m ű jeligéje „Kurucvilág". Itt is megjelenik a szecessziós m o t í v u m , de
a formák lekerekítettek.
35. kép. A „ K u r u c v i l á g " pályázat ilyennek á l m o d t a a városházát.
A rajzon j o b b oldalt látható emelt tetős épületrészbe tervezték a kétemeletnyi légterű

nagytermet, alatta pedig egy, a városi polgárság igényeihez alakított kávéházat képzeltek
k á r t y a s z o b á v a l és k á v é s k o n y h á v a l . A z épület belsejében kétkarú, csiszolt m á r v á n y l a p o k k a l
borított lépcső vezetett az emeletre. A húscsarnok vöröstégla falazatú, középen áthajtóval.
A z áthajtó egyik oldalán a hentesek, m á s i k oldalán a m é s z á r o s o k kaptak volna helyet.
36. kép. A „ K u r u c v i l á g " h ú s c s a r n o k a és illemhelye.
A legkevesebb anyag a negyedik „Szent László forrása" jeligéjű pályázatból maradt
meg. Építészeti m e g o l d á s a azonban ennek a legérdekesebb és l e g m e r é s z e b b . A z alaprajz
alakú, melynek átkötő szárát ú g y tervezték, hogy egy boltozattal az újonnan nyitandó
utca fölött íveljen át. A z épület főtéri szárnyán egy előreugró ovális csarnokot alakítottak
k i , a h o v á a díszterem került. A főhomlokzat előtt végig árkádsor vezet.
37. kép. A „Szent L á s z l ó forrása" jeligével beküldött pályázat v á r o s h á z á n a k homlokzati...
G y ö n g y ö s s z á z a d eleji terveiben ez a legna

gyobb s z a b á s ú v á l l a l k o z á s , amit a v á r o s maga i n
dított el. Sajnos nem i s m e r j ü k a vitákat, a pro é s
kontra é r v e k e t egyik vagy m á s i k terv mellett illet
ve ellen. Viszont v i l á g o s a n é r z é k e l h e t ő az a j o b b í
tó t ö r e k v é s , amely megindult a s z á z a d elején az
utak, a c s a t o r n a h á l ó z a t , a v i l l a n y v i l á g í t á s k i é p í t é
s é v e l , f o l y t a t ó d o t t a kor s z í n v o n a l á n álló új hivata
l i é s m a g á n é p ü l e t e k e m e l é s é v e l , s talán k i c s ú c s o
sodott volna ennek az é p ü l e t k o m p l e x u m n a k a lét
r e h o z á s á v a l . K é p z e l j ü k el - mint m e g v a l ó s u l t ál
mot - a fent bemutatott tervek k ö z ü l b á r m e l y i k e t a
mai Hanisz Imre t é r e n ! M i lett volna ha ...? E l ő
deink modern v á r o s t á l m o d t a k a M á t r a aljára kor
s z e r ű i n t é z m é n y e k k e l , e l e g á n s v á r o s k é p p e l . Saj
nos a v i l á g h á b o r ú , majd k é s ő b b az 1917-es t ű z v é s z
e l é g e t t e az á l m o k a t . 38. kép. ...és látványterve.
39. kép. Leégett tér, füstölgő házak, otthontalan emberek - 1917. május 23.
H a s o n l ó horderejű építkezés az 1920-as évek elején indul meg újra, hogy eltüntesse a tűz
okozta sebeket. Ez a korszak azonban m á r egy másik t a n u l m á n y témája lesz.
Irodalomjegyzék
H O R N Y Á K Géza
1909. A z é v története I n : G y ö n g y ö s i K a l e n d á r i u m 135 G y ö n g y ö s
B. HUSZÁR Éva
1997. G y ö n g y ö s v á r o s b e l t e r ü l e t é n e k változása I n : H o r v á t h L á s z l ó (szerk.) M á t r a i
tanulmányok Gyöngyös
K E M É N Y János
1909. A j ö v ő kilátásai I n : G y ö n g y ö s i K a l e n d á r i u m 118-120 G y ö n g y ö s
1984. S z e m e l v é n y e k G y ö n g y ö s történetéhez (1334-1984) Eger
1995. Ismertetés G y ö n g y ö s i M ű s o r - j ú l i u s G y ö n g y ö s
1997. G y ö n g y ö s településszerkezete I n : Horváth L á s z l ó (szerk.) Mátrai t a n u l m á n y o k
Gyöngyös
STILLER János
1910. G y ö n g y ö s leírása I n : G y ö n g y ö s i Kalendárium 166 G y ö n g y ö s
SZÉKELY Jenő
1931 G y ö n g y ö s megyei város In: Békássy J e n ő (összeáll.) Heves v á r m e g y e újjáépítése
Trianon után Budapest
Edit Gál B.
Die Gestaltung des Stadtbildes der Innenstadt von G y ö n g y ö s in den Jahren der
Jahrhundertwende
Die Studie bietet Einblick in die infrastrukturelle Entwicklung, in die Bauarbeiten und i n
die Gestaltung des Stadtbildes von G y ö n g y ö s Ende des vorigen und Anfang dieses Jahrhun
derts, mit Hilfe Originalpläne und -fotos. W ä h r e n d am Ende des vorigen Jahrhunderts die
Bauarbeiten von Schulen sehr beachtlich waren, vermehren sich in dem ersten Jahrzehnt die
imposanten B a u g e b ä u d e , und verändern das B i l d der Innenstadt. Eine der Grössten Stadt
bauarbeiten i n den Jahren nach 1910 wäre der Baukomplex eines neuen Rathauses, einer
Fleischhalle und einer Bedürfnisanstalt gewesen, deren Pläne zwar fertig wurden, aber die
M ö g l i c h k e i t die T r ä u m e zu verwirklichen war nicht gegeben. Die Studie endet mit dem
Grossbrand von 1917. Der darauf folgende Wiederaufbau verändert bedeutend das Stadt
bild in den zwanziger Jahren.
B. G Á L EDIT
Mátra M ú z e u m
Kossuth u. 40.
M Á T R A I T A N U L M Á N Y O K
G Y Ö N G Y Ö S
2000 p. 163-176
Az erdő hatása a gyöngyössolymosi emberek életére
Pálosné Nagy Rózsa
ABSTRACT: The Influence of the Forest on the Life of the Inhabitants of Gyöngyössolymos. In this paper
the author presents how influential the forest was (and still is) on the life of the inhabitants of a village
situated at the foot of the Mátra hills (Gyöngyössolymos). She lists those plants ands fruits found in the
forest that people living here collect to supplement their food and to earn extra money.
Heves m e g y é b e n a g y ö n g y ö s i j á r á s 30,3 %-át borítja erdő, melynek t ú l n y o m ó része a

1
G y ö n g y ö s - E g e r vonaltól északra h ú z ó d i k . A z itt lakók életét nagyban befolyásolta, hiszen
élelmet, tüzelőt, alapanyagot az építkezéséhez, faeszközök készítéséhez, s nem utolsósor
ban m u n k a l e h e t ő s é g e t is az erdő biztosított, de biztosította m é g a háziállatok részére a le
2
gelőt, illetve a t a k a r m á n y t .
A M á t r a erdejének n ö v é n y v i l á g a igen változatos, ami felettébb kedvez a gyűjtögetésnek.
A gyűjtögetés olyan t e v é k e n y s é g , melynek során az ember összegyűjti, megszerzi a léte
fenntartásához szükséges természeti javakat anélkül, hogy azok pótlásáról, további ter
3
mesztéséről gondoskodna. A növényi eredetű szükségleti anyag m e g s z e r z é s e tehát semmi
féle kockázattal nem jár, ezért igen népszerű. A gyűjtögetéssel az ember igyekszik kihasz
nálni a földrajzi k ö r n y e z e t növénytani adottságait, és elsősorban azokat a n ö v é n y e k e t
gyűjti, amelyek azonnal fogyaszthatók, p l . a g y ü m ö l c s , vagy a termés. Ezzel egyidejűleg
leveleket, szárakat, gyökereket, esetleg a kérget is gyűjti.
A századforduló táján, de m é g a m á s o d i k világháború után közvetlenül is virágzott
m e g y é n k b e n a gyűjtögetés, a k ü l ö n b ö z ő erdei növények, g y ü m ö l c s ö k táplálékul való fel
használása, illetve értékesítése. A z elzártabb falvak lakói földrajzi helyzetüknél fogva rá
kényszerültek arra, hogy gyűjtsék egyrészt azokat a növényeket, amelyek táplálkozásukat vál
tozatosabbá teszi, másrészt viszont azokat, amelyeket a gyógyításban is felhasználhatnak,
illetve a piacon értékesíthetnek. A M á t r á b a n és a M á t r a k ö r n y é k é n elterülő falvakban élők
nek, földdel nem r e n d e l k e z ő k n e k , n a p s z á m o s o k n a k , s z e g é n y p a r a s z t o k n a k az e r d ő nyújtott
megélhetést, m u n k á t . Dolgozhattak fakitermelésben, gyűjthettek a rőzsét saját használatra,
esetleg eladásra, gyűjthettek a növényeket, g y ü m ö l c s ö k e t , a hegyek oldalából fejthették a
követ, az állattenyésztésben (legeltetés), a szőlők telepítésében is vállalhattak m u n k á t (a
szőlőtőkék mellé használt karók kitermelésével). R é g e n tehát a létfenntartást szolgálta a
gyűjtögetés, ami m á r a m á r nem m o n d h a t ó . Gazdasági j e l e n t ő s é g e hanyatlóban van, ennek
ellenére időnként és helyenként m é g most is fel-felbukkan.
1 PETERCSÁK Tivadar 1985. 254 p.

2 PETERCSÁK Tivadar 1989. 235 p.
3 MAGYAR Néprajzi Lexikon Il.k. 1979. 378 p.
30 10 50 m MATRA FÜRED-MUZSLA TETO 1991
_| L I
7:250
G y ö n g y ö s s o l y m o s a M á t r a déli lábánál terül el, határa a Mátra gerincéig nyúlik. A falu
déli részén évszázadok óta szőlőtermesztés folyik, míg az erdővel határos részen legeltetést
folytattak. A község határának legnagyobb részét zárt e r d ő borítja, amely az itt élő emberek
számára biztosította a m u n k á t - favágást, fuvarozást, gyűjtögetést, s ez a falu s z e g é n y e b b la
kóinak keresetkiegészítést is jelentett. A fennmaradt földrajzi nevek előfordulása is bizonyí
ték a különféle g y ü m ö l c s ö k gyűjtésére. Pl. Csipkebokor lapja- 297., Szederjes-folyás - 216.
A M á t r a erdejében, a m e z ő k ö n , legelőkön kora tavasztól k é s ő őszig mindig lehetett ta
lálni g o m b á t . Közel másfélezer gombafaj termett és terem ezen a vidéken, amik között ter
mészetesen m é r g e s gomba is j ó c s k á n akad. K e d v e z ő időjárás esetén az e h e t ő gomba meny-
5
nyisége élelmezési s z e m p o n t b ó l igen j e l e n t ő s .
A gomba gyűjtése - a g o m b á z á s - m é g a század első felében is igen nagy jelentőséggel
bírt, talán azért, mert a szegény ember asztalára ritkán - csak nagyobb ü n n e p e k e n , vagy
betegség idején - került h ú s . Ezt a hiányt g o m b á v a l igyekeztek pótolni, a felesleget pedig
értékesítették. R é g e n sokkal több g o m b á t fogyasztottak mint ma. A z e r d ő övezte falvakban
lakók egy része, k ö z ü l ü k is azok, akik az erdőt járták, jól ismerték a g o m b á t , tudták melyik
e h e t ő és melyik m é r g e s . Idővel kialakultak azok a családok, akik azért szedték a g o m b á t ,
hogy saját szükségletük kielégítése után eladják, s ezzel keresetüket kiegészítsék. S ó l y m o
son az Ozse-, a Nyilas (Dalka)-, a Nyilas (Zúz)- a Nyilas (Badar)-, a Nemesik (Potyoró)-,
6
a F e h é r (Cini)-, a Csontos-, a M á k - , a Rántás (ragadvány n é v ) családok voltak a legismer
tebb g o m b á z ó k . Rendszeresen szedték a g o m b á t , nagyon jól ismerték és saját g o m b á z ó he
lyüket is kialakították. Tudták, hol terem sok gomba, melyik erdőrészen, milyen fák alatt.
2. kép. G o m b á z ó az 1950-es évek elején.
5 RÁCZ Lajos 1937. 27 p.

6 Gyöngyössolymoson igen gyakori a ragadványnév a sok egyforma vezetéknév megkülönböztetésére.
vágásokban, vagy tisztáson, s azt is tudták, mikor melyiknek van a szezonja, melyik jele
nik meg elsőként. Járták az erdőt, a mezőt és gyűjtötték a gombát, amit eleinte csak a család
élelmezésére használtak fel, k é s ő b b azonban a megmaradt felesleget, ezekből is a szebbe
ket a falu m ó d o s a b b gazdáinak, a tanítónak, a papnak adták el, de jutott belőle a g y ö n g y ö s i
7
piacra, sőt m é g az Alföldre (Jászárokszállásra), és Pestre is.
A gomba gyűjtése m á r tavasszal elkezdődött. L e g k o r á b b a n április végén kezdték szedni
a tövisalja gombát a galagonya (kökény) bokrok aljáról. A májusgombát (Tricholoma
georgii) kertekben, ligetes részeken, csipkebokor tövében, körtefa, kajszi barackfa alól
szedték, de a Haluskásra, a T a r m á b a és a B á b a k ő h ö z is kijártak. A tehenek legelőjén a
Csigéden és a H a l u s k á s o n szekfűgomba (Marasmius oreades) termett nagy s z á m b a n , ide is
sokan kijártak, mert nem kellett nagy távolságot megtenni. Ennek a g o m b á n a k igen erőtel
jes illata van, csoportokban nő, s leginkább csak levest főztek belőle. A solymosiak szerint
8
holdtölte és újhold k ö r n y é k é n található a legtöbb, akkor kell menni szedni. A gomba ter
m é s é r e k e d v e z ő időjárás a 13-20 C fok közötti nedves, párás idő. A május g o m b á v a l majd
nem e g y i d ő b e n terem a picerke (=csiperke - Agaricus campester), ami közkedvelt és b ő
ven t e r m ő fajta, réten és erdőszélen szedték. Levesnek, pörköltnek használták fel.
9
Május végén, j ú n i u s elején, a solymosi ember szerint á l d o z ó c s ü t ö r t ö k ö n jelenik meg a
10
pesze, s ezzel kezdődik meg az igazi gomba szezonja. A peszének (ízletes vargánya -
Boletus edulis), ahogy ezen a vidéken nevezték, több fajtáját ismerték: a nyárfapeszét,
(édestinóru: Leccinum duriusculum), a fenyőpeszét, a királypeszét (Királyvargánya: Boletus
regius) és szedték e g é s z e n k é s ő őszig. Volt olyan g o m b á z ó , aki a disznópeszét (változékony
tinoru - Boletus luridusj is fölszedte és hazavitte. Ez a gombafajta nyersen e n y h é n m é r g e
ző, h a s m e n é s t okoz, de ha főzés előtt leforrázzák, állítólag nem okoz problémát. Jó p e s z é z ő
helynek számított és számít m é g ma is az A s z t a g k ő , a Barnarét, Hosszúrét, T ű z k ö v e s ,
Percekútlapja ( K ö z b é r c ) , a Nyírjes és a Gálya k ö r n y é k e .
Kedvelt és népszerű fajta a kékhátú (Galambgomba - Russula) is, melynek kék, zöld, piros
színű változatát szedték, sütve, vagy pörköltnek készítették. A csirkegombából (rókagomba -
Cantharellus cibarius) levest készítettek és tejfölös gombapaprikást, amely nokedlival fensé
ges eledel. A z utóbbi években ebből a fajtából egyre kevesebb fordult elő, azonban a tavalyi
évtől (1998-tól) megint elszaporodott. Kimondottan levesnek szedték a petrezselyemgombát
(sárga korallgomba - Ramaria flava), és a tojásgombát, vagy úrigombát (császárgomba -
Amanita caesarea). A z utóbbi elég ritka, viszont kitűnő gomba. Burokban j ö n k i a földből,
olyan mint egy tojás, ezért is adták neki ezt a találó nevet. A keserű gombát (Lactarius pipe-
ratus) is fölszedték, ha nem volt m á s , de csakis a fiatal példányokat, és csak saját fogyasztás
ra, ugyanis az idősek keserűek, élvezhetetlenek. Ez a fajta mindenütt terem, tele van vele az
erdő, de legjobban a vágásokban fordul elő. Otthon a masina (tűzhely) tetején megsütötték,
11
megsózták, szalonna zsírral megkenve fogyasztották.
Ősszel újra megjelenik az őszi vargánya. Ha meleg, c s a p a d é k o s i d ő van, akkor az őszi
vargánya garantáltan kukacmentes. A tőkegombát (Kuehneromyces mutabilis) z s á k s z á m r a
12
szedték a tarvágásban, a lénia irtásban a kivágott fák tövéből, a tőkék mellől. A nyári íz-
7 Kosina Jánosné szíves közlése

8 Nyilas András szíves közlése
9 Húsvét után a 40. nap.
12 Mesterséges határjelölő, térelválasztó-irtás az erdőben
3. kép. A c s i p k e b o g y ó előkészítése lekvár főzéséhez
letes t ő k e g o m b a 1999-ben kétszer is megjelent. A z őzlábgombát (Nagy őzlábgomba: Macro-

13
lepiota procera), a solymosiak m á s gomba, pl a pesze előhírnökének, kísérőjének t a r t j á k .
A laska gombát (Pleurotus ostreatus), a pereszkeféléket (Tricholoma), a rizikéket (Lactarius
deliciosus) is ismerték és szedték, azonban ezek a fajták ezen a vidéken nem voltak olyan
népszerűek. A fent említett g o m b á k voltak a legismertebbek, de természetesen ezeken kívül
ismertek és szedtek m é g m á s ehetőket is.
A g o m b á z ó k kora hajnalban, virradatkor indultak csoportokban, általában családonként
két-három ember - asszonyok, gyerekek, sőt férfiak is - kosárral a k e z ü k b e n , vagy hátyi-
val a h á t u k o n . J ó l ismerték a g o m b a t e r m ő helyeket, tudták, hol kell keresniük a g o m b á t , hol
van a legtöbb. Ha a nyár c s a p a d é k o s , meleg, párás, akkor biztos sok a gomba. Meleg, esős
napok után a gomba ellepi az erdőt, lehet menni szedni, mert biztos tele lesz a kosár, vagy
a hátyi. K e d v e z ő időjárás esetén olyan nagyra is m e g n ő , hogy alig fér bele egy kosárba.
A fotón látott vargánya elérte az 1 kg-ot.
A z e r d ő ö v e z t e falvak lakóinak nagy része m á r gyerekkorában megtanulja, melyik az
e h e t ő és melyik a mérges gomba.
A S ó l y m o s o n é l ő emberek nemcsak a faluhoz közel e s ő erdőrészekre mentek g o m b á z n i ,
ha kellett, j ó v a l távolabbra is elbarangoltak, a Nyírjesre, Gályára, de m é g a G á l y a másik
oldalára S z u h a h u t á b a is. H a j ó volt a g o m b a t e r m é s és rövid i d ő alatt sokat szedtek, akkor
egyenesen a g y ö n g y ö s i piacra vitték. Ha viszont egész napjuk ráment a g o m b á z á s r a , vagy
4. kép. Óriás pesze
kora délutánra értek csak haza, először a falu m ó d o s a b b házainál kínálták meg portékáju
kat. Amennyiben maradt m é g gombájuk, akkor m á s n a p reggel levitték a g y ö n g y ö s i piacra,
ahol biztosan elkelt.
A p e s z e g o m b á t nemcsak frissen h a s z n á l t a k föl, m i v e l ez a fajta a legalkalmasabb az
a s z a l á s r a . Á l t a l á b a n a felesleges p é l d á n y o k a t , az ö r e g e b b e k e t , a szállítás során ö s s z e t ö r
teket nem m o s t á k meg, csak a földtől, avartól m e g t i s z t í t o t t á k , v é k o n y szeletekre f ö l v á g
ták, és p a p í r r a , d e s z k á r a , l e p e d ő r e t é v e olyan helyre rakták, ahol a legjobban érte a nap.
Ez á l t a l á b a n a f a l m e l l é k e volt, ide tűzött a legjobban a nap, e z é r t itt száradt, i t t a s z a l ó
dott meg a legbiztosabban. E s ő s , b o r ú s i d ő b e n nehezen s z á r a d a gomba, ezért akadtak
olyanok, akik k e n y é r s ü t é s után a meleg k e m e n c é b e n szárították. A j ó l k i s z á r a d t g o m b á t
v á s z o n z a c s k ó b a n s z á r a z helyre r a k t á k , általában a k a m r á b a n a g e r e n d á r a a k a s z t o t t á k föl.
T é l e n e l ő s z e d t é k , f é l r e r a k t á k a c s a l á d s z ü k s é g l e t é t , a t ö b b i t pedig levitték G y ö n g y ö s r e
a piacra eladni. K a r á c s o n y k o r böjti eledelnek s z á m í t o t t a szárított p e s z é b ő l k é s z ü l t sa
v a n y ú gombaleves, mely sem a solymosiak, sem a k ö r n y é k b e l i e k asztaláról nem hiá
nyozhatott.
A g y ö n g y ö s i piacon a síkság - Alföld - és a h e g y v i d é k - F e l v i d é k - termékei cseréltek
gazdát. A z alföldiek többek között itt szerezték be a k ö r n y é k erdejéből s z á r m a z ó tűzifát, kü
lönféle faárukat, valamint a vadbőröket is. A piac jellegzetessége volt a múltban és ma is a
sok erdei termék, elsősorban a gomba - nyersen és aszalva -, az erdei g y ü m ö l c s ö k , a tűzi
fa és szerszámfa. „ N a g y sokadalom n y ü z s g ö t t . . . nemes G y ö n g y ö s v á r o s á n a k utcáin. V á s á r
volt és ilyenkor bejött a k ö r n y é k , . „ a g y ö n g y ö s h a l á s z i , meg a karácsondi asszonyok tyúk
kal, kacsával..., a visontaiak télire eltett jófajta szőlőt árultak, a solymosiaknak pedig finom
5. kép. A z összegyűjtött gomba előkészítése az eladásra
szárított g o m b á j u k volt, amit m é g a nyáron szedtek össze a Gályán, és amiből most akarták
14
kiárulni a rokolyára v a l ó t . . . . "
A gomba gyűjtése mind a mai napig igen népszerű. M a m á r azonban nemcsak a piacon
árulják, külön felvásárló is foglalkozik az erdei gomba begyűjtésével, amiért j ó pénzt
15
f i z e t . Nyersen, és aszalva is átveszik a pesze gombát, az aszalt g o m b á é r t általában többet
16
fizetnek. Ez tehát ma is j ó kereset-kiegészítésnek s z á m í t .
S p e t y k ó G á s p á r verséből megismerhetjük, hogy a X I X . század végén a solymosi ember
17
milyen árúféleséggel jelenik meg a g y ö n g y ö s i p i a c o n .
Soumoson, a M á t r a alján
G y ö n g y v i r á g o t szedett a lyány,
G y ö n g y ö s ö n eladja drágán,
Pirosítót vesz az árán.
E g é s z nyáron sorbajárja,
A s z a m ó u c z a , eper, s m á n y a ,
S z ü k s é g e van új ruhára,
Kiadja a g y ü m ö l c s ára!
14 DANKÓ Imre 1974. 297. p.

15 1998-ban 1 kg pesze gombáért Párádon a föl vásárló 600,- Ft-ot fizetett.
16 Boros Tibor szives közlése, Parádóhuta
17 SPETYKÓ Gáspár 1883.139. p. Spetykó Gáspár (1816-1865), Gyöngyös szülötte, író, helytörténeti kutató,
a Mátravidék népszokásait verseiben a környék tájszólásával jeleníti meg.
S ó u m o s i lyány, czifra nagyon
Városba jár ünnep-napon,
M o u n á r kalács a kosárba:
Gavallérok a n y o m á b a !
G o m b á t is hord a galyárúl:
Bőtben aszalt g o m b á t árúi,
Szánja a hasznot előre
A r a n y c s i p k é s féketőre...
A solymosi emberek a g o m b á n kívül szedték m é g a különféle v a d g y ü m ö l c s ö k e t is. A leg

ismertebb és legnépszerűbb g y ü m ö l c s az erdei málna (mánya) (Rubus idaeus) és a szeder
(seder) volt, mely a b ü k k ö s e r d ő nagy vágásaiban nagy m e n n y i s é g b e n fordult elő. (Ezen a
területen addig találtak sok málnát, amig a fa el nem kezdett nőni.) A z erdei m á l n a zamata,
aromája különbözik a kerti málnától, sokkal illatosabb, ízletesebb. Ez lehetett az oka, hogy
a piacon igen k e l e n d ő volt. Málnaérés idején kora hajnalban, amikor m é g majdnem sötét
volt, csapatostól indultak a málnaszedők az erdőre, edényekkel felpakolva. Azért mentek
olyan korán, hogy világosra m á r a j ó málnás területen legyenek. Derekukra kötött kismére
tű fazékba, ételhordóba szedték a málnát. A m i k o r ez megtelt, átöntötték a hátizsákban, vagy
a puttonyban levő vödörbe, esetleg n a g y m é r e t ű fazékba, és ú g y vitték haza. Otthon a falu
ban adták el, vagy egyenesen levitték a gyöngyösi piacra. Nagyon j ó kereseti lehetőség volt
a málna szedése. A z 1930-as években élelmes kereskedők, az erdei kisvonattal, amire hor
dókat pakoltak fel, kimentek a kisvasút végállomásáig a Sederjes (Szederjes) patakig, és itt
várták a málnaszedőket, akik délután 3 óráig j ó pénzért leadhatták a frissen szedett málnát.
Ez a m á l n á z ó k n a k óriási k ö n n y e b b s é g e t jelentett, ugyanis így sokkal több idejük maradt a
szedésre. Akadtak olyan családok, akik, ha j ó málnás területre tettek szert, az egy nap alatt
18
leszedett és leadott gyümölcsért 10 pengőt is kaptak. Összehasonlításként abban az időben
19
1 liter bor ára 50 fillér v o l t . Ha az ilyen b ő v e n t e r m ő helyet nem tudták egy nap alatt leszed
ni, a leadás után nem mentek haza, inkább kint aludtak az erdőn, nehogy m á s n a p m á s fog
lalja el ezt a j ó helyet. A m á l n a szedés közben, ha sedert (szedret) (Rubus-félék) találtak, azt
is leszedték, mert azt is átvették a kereskedők, vagy a piacon eladták.
A fönt említett g y ü m ö l c s ö k e t azonban nemcsak azért szedték, hogy eladják, hanem saját
fogyasztásra, a család részére lekvárt, szörpöt készítettek belőle. A legelők, erdei tisztások
tele voltak s z a m ó c á v a l , eperrel (Fragaria viridis Duch), de ezt inkább csak saját részre,
azonnali fogyasztásra j o b b á r a a legeltető pásztorok és a gyerekek szedték. A gyalogbo
2 0
d z á t is gyűjtötték, általában a b á n y á k k ö r n y é k é n . Fekete terméséből, bogyójából pálinkát
főztek, illetve frissen sütőtökkel összefőzve lekvárt is készítettek belőle. L e k v á r n a k , szörp
21
nek somot (Cornus mas) is g y ű j t ö t t e k .
A v a d v i r á g o k a t általában a lányok szedték - hóvirágot (Galanthus nivalis L . ) , ibolyát
(Viola silvestris Rchb.), g y ö n g y v i r á g o t (Convallaria majális L . ) , - azonban ezeket sem saját
részre, i n k á b b a g y ö n g y ö s i piacra vitték, és itt árulták.

20 A bodzafélékhez tartozó, kb. 1 m magas, fűrészes levelű, fehér virágú, fekete bogyójú nüvény.
21 Bozsik Pál szíves közlése
Ósszel csipkebogyót (Rosa canina L . ) gyűjtöttek. Ez igen fontos gyümölcsfajta. N y á r
végén, ősszel érik, de csak akkor kezdik el szedni, ha m á r kicsit m e g c s í p t e a dér, vagyis
amikor a b o g y ó teljesen beérett, j ó puha volt. Ezt onnan lehet tudni, hogy ha m e g n y o m t á k
a bogyót, kiputtyant a belseje. Akadtak, azonban olyanok is akik nem várták meg a hideg
időt, leszedték m é g k e m é n y e n , és otthon a padláson kiterítették, ú g y érlelték. A b o g y ó k a t
k é s ő b b fölhasználhatták tea főzésére, a téli náthás időszakban, mivel nagyon sok a C vita
min tartalma, de leginkább lekvárt készítettek belőle. A bogyót lesomozták, sipkáját és szá
rát k ö r ö m m e l lecsípték, vízben megfőzték, selyemszitán átpaszírozták, így megszabadultak
a héjától és az apró, szőrös m a g v a k t ó l . M a is csinálják, a k ö v e t k e z ő k é p p e n . A b o g y ó k a t le-
s o m o z z á k , több vízben jól m e g m o s s á k , majd forró vizet öntenek rá, hogy j ó l ellepje. Ebben
a vízben ö s s z e n y o m k o d j á k , először p a r a d i c s o m p a s z í r o z ó n nyomják át, majd az á t n y o m o t t
22
masszát m é g egyszer szitán átszűrik. í g y sűrű masszát kapnak, amit hecsedlinek nevez
nek. Ezt a m a s s z á t v ö d r ö k b e n szállították. S ó l y m o s o n rendelésre h á z a k h o z vitték, vagy a
g y ö n g y ö s i piacon árulták. Ez m é g nem kész lekvár, ehhez m é g megfelelő m e n n y i s é g ű cuk
rot kell adni, ezzel össze kell őzni, és így kapjuk a finom hecsedli lekvárt. Ezt a vitamindús
csipke- vagy m á s néven hecsedli lekvárt, tésztákhoz, mártásnak ( v a d h ú s o k h o z ) , főtt húsok
hoz, és k e n y é r r e kenve fogyasztják. Ezt is, akárcsak a g o m b á t , vagy a málnát, nemcsak a
solymosi és a G y ö n g y ö s környéki emberek vásárolták, eljutott távolabbi vidékre is, a Jász
ságba, sőt Budapestre is.
A z erdei g y ü m ö l c s ö k szedése és értékesítése a század első felében m é g intenzív volt, ké
sőbb azonban a csekély haszon m á r nem hatott ösztönzőleg. A kiskertekben elkezdődött a
6. kép. A hecsedli készítése
22 Mák Istvánná szíves közlése
n a g y s z e m ű m á l n a és a k é s ő b b i e k folyamán a tövisnélküli szeder termesztése. A gomba
azonban m á s kategóriának számít, mert a solymosiak közül m é g ma is sokan előszeretettel
szedik saját céljaikra, de a piacokon is megtalálhatjuk.
7-8. kép
9. kép. G o m b a á r u s í t á s a g y ö n g y ö s i piacon
A makk gyűjtése is elterjedt szokás volt, melyért ú g y a múltban, mint a jelenben a föl
vásárló j ó pénzt fizetett. Akadtak olyan emberek, akik szüreti n a p s z á m helyett i n k á b b a
23
makkot szedték, mert szerintük az kifizetődőbb v o l t .
A z erdőről szerezték be a falu legszegényebb családjai a legszükségesebb tűzre valót, a szá

raz gallyat, rőzsét. Ahhoz, hogy valaki fát szedhessen az erdőn az Erdészeti Irodán kellett
24
cédulát váltani, amiért csekély összeget fizetett. Egy cédulára általában 6 hát fát engedélyez
tek, vagyis annyit, amennyit 6 alkalommal az illető a hátán el tudott vinni. Hetente két kijelölt
napon - az egyik csütörtök volt - lehetett fát szedni. A z erdésznek aki ilyenkor az erdő, vagy
a falu szélén állt, minden esetben be kellett mutatni a cédulát. Sok esetben kijátszották a kerü
lőt úgy, hogy az erdőből a szőlőkön keresztül mentek haza, így azt érték el, hogy a kiadott cédu
lát többször felhasználhatták. Általában olyan fa szedésére adták ezt az engedélyt, amit az er
dészet m á r nem tudott értékesíteni. Ezek száraz, villámcsapott fának az ágai voltak, amit a föld
ről szedtek föl, vagy a fákról tördelték, húzták le kantával (kampós bottal). Az összegyűjtött
gallyakat kötéllel összekötötték és ún. krosnyákba (rőzsehordóba) rakva vitték, vagy magukra
- hátukra - kötve. Otthon apróra összevagdalták, és vagy saját maguk használták fel, vagy zsá
kokba rakták és puttony tetejére téve vitték a gyöngyösi piacra eladni.
A palóc ember a fát nemcsak tüzelésre, építkezésekhez használta, hanem m e z ő g a z d a s á g i ,

háztartási eszközöket is faragott belőle. Sólymoson a század első felében szerszámnyeleket,
23 Kosina Jánosné közlése

24 Mátra cédula hivatalos irat, amellyel a fa származását, jogos birtoklását igazolták
10. kép. Krosnya,
Pálos R é k a rajza.
talicskát, j á r m o t faragtak. Ezenkívül alkalmi keresetet adott m é g a szegényparasztoknak és
a földnélküli n a p s z á m o s o k n a k a téli favágás, fakitermelés is, ami ősztől tavaszig folyt.
Az érsekség erdejében, de az állami erdőkben is csak engedéllyel lehetett gombát, illetve
m á s gyümölcsöt, növényt, vagy gallyat szedni. írásos engedély, az ún. cédula kellett a gally
szedéshez. Egyes növényekért nem kellett fizetni, vagy a megállapodás úgy szólt, hogy a
gyűjtött növény egy részét haza viheti, a másik részét pedig köteles leadni, beszolgáltatni.
A második világháború után, amikor az e r d ő állami tulajdonba került, bárki kimehetett gyűj
tögetni. Most megint új erdőtörvény
van, az állami tulajdon mellett újra k i
alakultak m a g á n erdők, s így az új er
dőtörvény kimondja, hogy a magán
erdőkben csak a tulajdonos írásos en
gedélyével lehet gombázni, az állami
erdőben pedig csak annyit gyűjthet
nek, amennyi a saját szükségletre ele
gendő, vagyis a piacon való értékesí
tést nem teszi lehetővé.
Sokat változott ugyan a világ, de
a gyűjtögetés, elsősorban a gomba
szedése nem vesztett n é p s z e r ű s é g é
ből. Ez a m ú l t b a n és a jelenben is
egyaránt nagy s z á m b a n található a
g y ö n g y ö s i piacon. A solymosiak
mellet a g y ö n g y ö s o r o s z i c i g á n y o k is
csapatostul járják az erdőt és hozzák
be a piacra eladni a g o m b á t . A szá
zad első felében, de m é g a hatvanas
évek elején is előszeretettel szedték
11-12. kép. Solymosi g o m b a á r u s o k napjainkban
a csipkebogyót, amit házaknál, illetve a piacon árultak. A k é s ő b b i e k b e n aztán ennek az áru
sítása m e g s z ű n t , a szedése viszont nem. A leszedett b o g y ó k a t az erdei t e r m é k e k felvásárló
j á n a k adták le. Egy pár é v e azonban újra megjelent a piacon hecsedli, a solymosiak árulják.
F o l y t a t h a t n á m m é g a fölsorolást, hogy mit adott és m i t ad az e r d ő az itt é l ő embereknek,

azonban a fent leírtakból is kitűnik, hogy a solymosi ember életében igen nagy szerepet ját
szott - munkaalkalmat, megélhetési lehetőséget biztosított, s az itt é l ő emberek éltek is ez
zel a lehetőséggel. Jelentőségéből sokat veszített a gyűjtögetés, de azt tapasztalom, hogy
napjainkban megint előtérbe került és nagyobb hangsúlyt is kap.
Irodalom
D A N K Ó Imre
1974 A g y ö n g y ö s i vásárok-piacok néprajza. In:Az Egri M ú z e u m É v k ö n y v e X I - X I I .
Eger. 287-306 p.
E R D É L Y I Zoltán
1956 Erdei gyűjtögetés. I n : Néprajzi K ö z l é e m é n y e k . 1-4. sz.
F E H É R Julianna
1957 Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és z s á k m á n y o l ó g a z d á l k o d á s h o z . ín: Néprajzi
K ö z l e m é n y e k . 3-4. sz.
F Ü L Ö P Lajos
1973 A M á t r a v i d é k néprajzi sajátosságai. I n : M á t r a Útikalauz. Bp. 61-74 p.
H E V E S megye földrajzi nevei IV.
1988 A G y ö n g y ö s i Járás, Hatvan k ö r n y é k e és Eger. Közzét: Pelle Béláné, Bp.
K R É B E C Z Jenő
1988 Gombaatlasz. Kétszáz Közép-európai nagygomba. Bp.
M A G Y A R Néprajzi Lexikon I I . kötet
1979
A M A G Y A R Nyelv É r t e l m e z ő Szótára. I I . köt. Bp.
1960
N A G Y Gyula
1964 K é p e k G y ö n g y ö s s o l y m o s történetéből. G y ö n g y ö s .
P E T E R C S Á K Tivadar
1985 Népi erdőbirtoklás Heves m e g y é b e n a X I X - X X . században. I n : Agria X X I .
253-266 p.
1989 E r d ő h a s z n á l a t a Palócföldön. I n : P a l ó c o k I I I . Eger, 235—331 .p.
R Á C Z Lajos
1937 A z ehető és mérges g o m b á k és a g o m b a m é r g e z é s e k . I n : G y ö n g y ö s i Kalendárium.
S P E T Y K Ó Gáspár
1883 Ö s s z e s k ö l t e m é n y e i és prózai dolgozatai. G y ö n g y ö s ,
Kosina J á n o s n é (72 éves) G y ö n g y ö s s o l y m o s Kossuth u. - a d a t k ö z l ő

Nyilas A n d r á s (62 éves) G y ö n g y ö s s o l y m o s , Virág u. 7. - a d a t k ö z l ő
M á k Istvánné G y ö n g y ö s s o l y m o s , a d a t k ö z l ő
Boros Tibor (45 éves) P a r á d ó h u t a
Bozsik Pál (75 éves) Mátrafüred
Rózsa Nagy Pálosné
Die W i r k u n g des Waldes auf das Leben der Menschen in G y ö n g y ö s s o l y m o s
I m Komitat Heves blühte das Sammeln der verschiedenen Waldpflanzen und Früchte,
und deren Verkauf zu Nahrungszwecken um die Jahrhundertwende, sogar noch auch nach
dem zweiten Weltkrieg. Die Einwohner der Dörfer u m den Wald wurden gezwungen,
solche Pflanzen zu sammeln, die ihre E r n ä h r u n g abwechslungsreich machen, die eventuell
auf dem M a r k t zu verkaufen sind, oder sogar zu Heilungszwecken anzuwenden sind.
Den grössten Teil der Dorfflur von G y ö n g y ö s s o l y m o s deckt Wald, und dieser Wald
sicherte den hier lebenden Menschen Arbeit, Nahrung- und L o h n e r g ä n z u n g . In den W ä l
dern der Mátra, auf den Feldern und Weiden wachsen etwa 1500 Arten essbarer und giftiger
Pilzen v o m Frühlingsanfang bis zum Spätherbst. Pilzesammeln hatte eine grosse Bedeu
tung, da auf den Tisch des armen Menschen ganz selten Fleisch gelang. Es entstanden Fa
milien die r e g e l m ä s s i g Pilze sammelten und kannten die besten Pilzplätze i m Wald. Sie
sammelten Pilze für den eigenen Bedarf, aber was übrig blieb verkauften sie. Pilzesammeln
ist bis heute beliebt.
In der ersten Hälfte des Jahrhunderts zählte neben Pilzesammeln auch das Sammeln von
Walddhimbeeren zur guten Erwerbsquelle. Zur Zeit der Himbeerreife ging man in Gruppen
bei M o r g e n d ä m m e r u n g in den Wald. Es gab auch Zeiten, wo an der Endstation der Wald
bahn Kaufleute die gesammelten Himbeeren oder Brombeeren aufkauften. Der Hausbedarf
wurde auch zufriedengestellt, aus denWaldhimbeeren wurde Marmelade oder Obstsaft für
die Familie gemacht.
Hagebutten wurden in erster Linie für Marmelade gesammelt, wovon auch verkauft
wurde, aber aus den Beeren wurde auch Tee gekocht.
Auch das Reisingsammeln der armen Familien sorgte für das wichtigste Brennholz.
Dazu brauchte man die Genehmigung der Forstwirtschaft, was das sog. "Zettel" war, und
wofür man nur eine kleine Summe bezahlen musste. F ü r ein Zettel waren 6 R ü c k e n Holz
genehmigt, also soviel, wie man sechsmal auf den R ü c k e n wegtragen konnte. Das wurde
natürlich auch kontrolliert.
Die Welt hatte sich sehr verändert, aber das Sammeln wurde nicht weniger beliebt. Es
erlebt heute sogar eine Reneissance. I n erster Linie werden heute Pilze gesammelt, aber es
wurde auch wieder m i t dem Hagebuttensammeln begonnen.
PÁLOSNÉ NAGY RÓZSA

Mátra Múzeum
Kossuth u. 40.
GYÖNGYÖS
2000 p. 177-204
Arcképvázlatok Gyöngyös XX. századi irodalmából
Fülöp Lajos
A z Alma Maternek
h
ABSTRACT. Portraits from the 2& Century Literary History of Gyöngyös. The paper aims to provide
th
details to the 20 century literary history of Gyöngyös. The portraits outlined here recall the characters and
oeuvre of some significant local writers (scholars) of the period. They commemorate authors who lived and
worked in the Mátra region and also writers whose careers started here (most frequently in the grammar-
school of Gyöngyös), and who contributed to Hungarian culture in the fields of linguistics and literature.
The panoramic presentation provides a continuation to the publication entitled From the Literary History
th
of Gyöngyös (Literary Careers and Trends in the 19 Century), which was published in the Mátra Studies
in 1997. The authors treated in the paper are the following (in chronological order): János Berze Nagy,
ethnographer, author on pedagogy, Sándor Bonkáló, literary historian, translator, Béla Nagy J., linguist,
author on pedagogy, Sándor Galamb, author, dramaturgist, Zsolt Alszeghy, literary historian, editor and Imre
Bán, philologist, literary historian. The essays present sketches of the authors in question.
Elöljáróban
A dolgozat G y ö n g y ö s X X . századi irodalmi h a g y o m á n y a i n a k a felméréséhez kíván ada

lékokkal szolgálni. A közölt portrék, pályarajzok a korszak néhány j e l e n t ő s e b b helyi írójá
nak (tudósának) az alakját, m u n k á s s á g á t idézik fel. Azoknak az alkotóknak az emlékezetét,
akik v á r o s u n k b a n vagy közvetlen k ö r n y é k é n , a Mátraalján születtek, éltek és dolgoztak,
vagy akiknek az útja éppen innen (leggyakrabban a gyöngyösi g i m n á z i u m b ó l ) indult el, és
alkotásaikkal a magyar nyelvi és irodalmi műveltséget gyarapították. A k ö r k é p annak a köz
l e m é n y n e k a folytatása, amely G y ö n g y ö s irodalmi h a g y o m á n y a i b ó l (írói pályák és törek
1
vések a X I X . században) c í m m e l a Mátrai T a n u l m á n y o k 1997. évi kötetében jelent meg.
A z a r c k é p c s a r n o k szereplői (időrendben) a következők: Berze Nagy János (1879-1946)
folklorista, p e d a g ó g i a i író, Bonkáló Sándor (1880-1959) filológus, irodalomtörténész, m ű
fordító, Nagy J. Béla (1884-1967) nyelvész, pedagógiai író, szerkesztő, Galamb Sándor
(1886-1972) író, dramaturg, színikritikus, Alszeghy Zsolt (1888-1970) irodalomtörténész,
2
szerkesztő, t a n k ö n y v í r ó és Bán Imre (1905-1990) filológus, i r o d a l o m t ö r t é n é s z .
1 In: HORVÁTH László (Szerk.) 1997. 181-216.

2 A kisebb jelentőségű alkotók pályaképét egy későbbi, lexikonszerű összefoglalásban fogom ismertetni.
A felsorolt alkotók j ó r é s z t tehát a gyöngyösi g i m n á z i u m tanulói vagy é p p e n tanárai v o l
tak, így az indulásuk, pályájuk a századfordulón, illetőleg jelen s z á z a d u n k b a n szorosan k ö
tődött az 1634-ben alapított i n t é z m é n y történetéhez.
A z 1848/49-es forradalom és szabadságharc b u k á s a után, az ö n k é n y u r a l o m korában a
hatalom a k ö z o k t a t á s terén is m e g t o r l ó intézkedéseket alkalmazott. Próbálkozott a n é m e t ta
nítási nyelv bevezetésével is, á m sikertelenül. 1860-tól ismét magyar lett a tanítás nyelve.
Ettől az időtől számíthatjuk az iskola újbóli j e l e n t ő s e b b fejlődését, a tanulói létszám emel
kedését. 1868-ban m e g n y i t o t t á k a hatodik osztályt is, és ez a szervezet maradt é r v é n y b e n
egészen a századfordulóig. Hátrányt jelentett viszont, hogy a g i m n á z i u m nem tudott érett
ségi bizonyítványt adni, és az épület is szűknek bizonyult már. A teljes, nyolcosztályos g i m
n á z i u m i oktatást csak ú j , korszerű i n t é z m é n y b e n lehetett elkezdeni, vagy számolni kellett a
m á r több mint két és fél é v s z á z a d o s oktatási forma elvesztésével.
A város vállalta az áldozatot, amely a korszerű tanügyi igények kielégítésével, új objek
tum létesítésével és a fenntartási költségek biztosításával járt. Ezért is kerülhetett az épület
h o m l o k z a t á r a a felírás: „Gyöngyös a közoktatásnak". A z intézetet a tiszteletreméltó feren
ces korszak után 1898-ban államosították, majd az új g i m n á z i u m i épületben 1899 szeptem
berében - é p p e n száz esztendeje - megindulhatott a tanítás.
A z államosítással új korszak kezdődött az iskola történetében. A g i m n á z i u m csakhamar
G y ö n g y ö s város és a M á t r a v i d é k szellemi központjává vált. Neves tanárai és tanulói révén
egyre i n k á b b b e k a p c s o l ó d o t t a kor h a l a d ó irodalmi és kulturális törekvéseibe. Ehhez G y ö n
3
gyös m ű v e l ő d é s - és sajtótörténete is viszonylag k e d v e z ő e n alakult a század f o l y a m á n .
A bemutatott biográfiák, p á l y a k é p e k s o m m á s összefoglalások, - többnyire esszészerű
feldolgozásban. Olykor s z e m é l y e s é l m é n y és e m l é k is felvillan a sorok között. N e m vélet
lenül, hiszen a b e m u t a t á s e g y i k - m á s i k hőse m é g kortársunk volt, a m i most b ú c s ú z ó X X .
s z á z a d u n k neves alkotó e g y é n i s é g e . A z irodalmi örökség, amelyet r á n k hagytak, t e r m é s z e
tesen j ó v a l több, mint amennyinek a számbavételére itt és most vállalkozhattam.
A pályarajzok - az é l e t m ű v e k értékének, j e l l e g é n e k és a rendelkezésre álló adatok meny-
nyiségének az a r á n y á b a n - k ü l ö n b ö z ő terjedelműek. K i d o l g o z á s u k a t sem tekintem befeje
zettnek, c s u p á n figyelemfelhívó kezdetnek. Hivatkozásaimat a lapalji jegyzetekben, a fel
használt fontosabb irodalmat pedig a dolgozat végén adom meg.
Mindent egybevetve: a k ö z l e m é n y városunk X X . századi irodalmi h a g y o m á n y a i v a l
foglalkozik. Nemcsak azzal a szándékkal, hogy írói (tudósi) pályákat vonultasson fel, ha
nem azért is, hogy alkotásaik m e g i s m e r é s é r e , olvasgatására, a helyi irodalmi tudat ápolásá
ra buzdítson. J. C. Powys írja egyhelyütt: „ A z embernek lehet sikere k ö n y v e k nélkül, meg
gazdagodhat k ö n y v e k nélkül, ... zsarnokoskodhat embertársai fölött k ö n y v e k nélkül, ... de
nem élhet j e l e n ü n k b e n , amely a múlttól terhes és m é h é b e n hordozza a j ö v e n d ő t , ha embe
4
ri fajtánk csodálatos naplóit nem i s m e r i . "
Régi és m á i g é r v é n y e s igazság, hogy aki az irodalmat szereti, rossz ember nem lehet...
Nos hát ezért is: Lectori salutem!
3 In: HAVASSY Péter-KECSKÉS Péter (Szerk.) 1984. 597-659, ill. 637-86.

2
4 Id. SZERB Antal 1958. V I I .
Berze Nagy J á n o s
(1879-1946)
Elete és munkássága különbözött a megszokott és eseménytelen tudósi életúttól. Az alkotá

sok mögött álló ember pályája úgy alakult, mint a legkisebb fiú sorsa a mesében... Volt egyszer
egy parasztfiúból lett vidéki tanárember, aki miközben napi pedagógiai problémákkal küszkö
dött, európai szinten művelt egy nálunk akkor még elhanyagolt tudományágat, a folklórt. Hosszú
és nehéz volt az út Hevestől Baranyáig, érdemes figyelemmel kísérni a főbb állomásait.
1. kép. Berze Nagy János szülőháza Besenyőtelken
Berze Nagy János néprajztudós kerek százhúsz esztendeje, 1879. augusztus 23-án született
a Heves megyei Besenyőtelek (akkor még: Besenyő) községben paraszti-pásztori család tizen
egyedik gyermekeként. Eredeti neve Nagy, a Berze-előnév pedig megkülönböztető (tulajdon
ságjelölő) ragadványnév (1. berzes ~ borzas: 'merev, kócos hajú', átvitt értelemben: 'makacs'),
amely a huzamos használat és a téves anyakönyvezések következtében vált vezetéknévvé.
Életútja - p á l y a k e z d é s t ő l nyugalomba vonulásáig - rendkívül hányatott volt. Ez jelle
mezte m á r g y e r m e k k o r á t , a felkészülés éveit is. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában
kezdte, majd Tiszasülyön és Egerben folytatta. A gimnázium hat osztályát (1889/90-1895/96)
G y ö n g y ö s ö n , a hetedik osztályt (1896/97) Egerben, a nyolcadikat pedig (1897/98) J á s z b e
r é n y b e n végezte. Itt is érettségizett 1898-ban.
Berze Nagy Jánost elsősorban az otthoni falusi környezet, a gazdag n é p h a g y o m á n y o k és
Lőrinc bátyjának biztatása serkentették a m é g fellelhető e m l é k a n y a g m e g i s m e r é s é r e és
m e g m e n t é s é r e . M á r g y ö n g y ö s i gimnazista k o r á b a n hozzákezdett a Mátraalj népköltési al
kotásainak a gyűjtéséhez. Itt jegyezte le A hamis mesterlegény, a Háj, háj, majd e l m a s í r o -
zunk már, A légy meg a bolha c í m ű n é p m e s é k e t és a L e n d o r v á r i Dorka c í m ű népballadát.
Munkáját k é s ő b b távolabbi országrészekre is kiterjesztette.
A z ifjú Berze Nagy ekkor m é g nem tudta eldönteni, hogy költőként vagy folkloristaként
5
induljon-e pályáján. Szívesen verselgetett, és k ö l t e m é n y e i n k egy részét T i s z a m e n t r ő l cím
mel meg is jelentette. A z írással k é s ő b b sem hagyott fel. S z á m á r a a pedagógiai munka és a
t u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g mellett a lírai önkifejezés életszükséglet volt. Versei s z e m é l y e s
é l m é n y e k b ő l fakadnak: megszólaltatja az ifjúkori szárnyalás vágyát (Ifjú szívvel), a táj, a
természet hangulatát, változását (Őszi hold), az otthon, a szülőföld utáni nosztalgiát (Ide
genben), a nyíltság, az őszinteség vállalását (Szeretem a s z ó k i m o n d ó t ) és az alkotás mara
d a n d ó é r t é k é n e k tiszteletét ( M á r v á n y és papír). írt elbeszélő k ö l t e m é n y t (Kis S z a b ó Pál
gazda), sőt m é g verses mesét ( A s ó l y o m és a veréb) is.
2. kép. Berze Nagy első versének kézirata
5 BERZE NAGY János: Tiszamentről. Pátria, Bp., 1902.
180
A l k o t ó m ó d s z e r é n e k l e g s z e m b e t ű n ő b b vonásai a következők: a témaválasztás g a z d a g s á
ga, n é p d a l e l e m e k felhasználása, az érzelmi, gondolati mélység és a közérthető, természetes
kifejezésmód. H a n g v é t e l szempontjából a népi-nemzeti költészet kései képviselőjének te
kinthetjük, akinek egyszerű, népi ritmikát h o r d o z ó formai megoldásai Petőfi és Arany, illet
6
ve a n é p k ö l t é s z e t n e k a n é p h a g y o m á n y g y ü j t ő r e tett hatását m u t a t j á k . Kedvelte az időmér
tékes verselést is:
„ N é z d a k e m é n y márványt: szikrát vet rajta acélod!

N é z d a lágy papirost: átdöfi toll hegye is!
S m é g i s , hogyha neved mindkettőre felírod,
A z t sokkal jobban őrzi a gyenge papír.
M e l y i k ü k őrzi t o v á b b ? A papiros, nem a k ő ! "
( M á r v á n y és papír)
Egyetemi t a n u l m á n y a i t - magyar-latin szakon - 1899-től 1903-ig a budapesti tudo

m á n y e g y e t e m e n végezte, és ugyanitt avatták bölcsészdoktorrá (1905). B u z g ó hallgatója
Katona Lajosnak (1862-1910), a nagy magyar folkloristának. Katona nemcsak tanára és
atyai barátja volt, hanem p é l d a k é p e , m u n k á s s á g á n a k elindítója is. T ő l e kapta etnográfiai
alapképzettségét, m ó d s z e r t a n i felvértezettségét és azt a feladatot, hogy a magyar folklór
- főként a n é p m e s e - kutatója legyen.
A z egyetem e l v é g z é s e után (1905-től 1939-ig, nyugalomba vonulásáig) a t a n ü g y i g a z g a
tás területén dolgozott. Valamennyi állomáshelye (sorrendben: L ú g o s , Kolozsvár, Nagy-
enyed, Csíkszereda, Debrecen, Pancsova, Szekszárd és Pécs) egyben népköltészeti gyűjtő
és feldolgozó t e v é k e n y s é g é n e k a színhelye is volt. Erre pedig polgári foglalkozásának a
magas szintű ellátása mellett kellett időt és fáradságot fordítania. Ahogy m e g é r k e z e t t egy-
egy új m u n k a h e l y é r e , h o z z á k e z d e t t az ottani népköltészet m e g i s m e r é s é h e z és a gyűjtéshez.
M á r szekszárdi é v e i b e n foglalkozott a gyűjtőszövetség gondolatával, azonban a terv
csak Pécsett válhatott valóra az é r d e k l ő d ő Baranya megyei tanítók b e v o n á s á v a l . Ez a gya
korlat azért j e l e n t ő s , mert napjaink s z á m á r a is példát mutatott a néprajzi-nyelvjárási gyűj
tőpályázatok m e g h i r d e t é s é r e , vagy az olyan n a g y s z a b á s ú vállalkozásokra, mint m e g y é i n k
földrajzi neveinek az összegyűjtése.
Berze Nagy János azonban nemcsak gyűjtött, hanem feldolgozó m u n k á t is végzett. C i k
keit, t a n u l m á n y a i t tartalmi g a z d a g s á g , t u d o m á n y o s hitelesség és igényes e l ő a d á s m ó d j e l
lemzi. M u n k á s s á g a műfaji s z e m p o n t b ó l felöleli a szellemi néprajz szinte minden területét
(népdalok, népballadák, népszokások, népnyelv, népi hiedelemvilág stb.), legnagyobb r é
szük azonban elsődleges kutatási területéhez, a n é p m e s é k vizsgálatához kapcsolódik.
E l s ő n y o m t a t á s b a n megjelent publikációja egy tréfás, ún. hazug mese, amelyet „egy öreg
béres beszélt el, amikor téli időben körülülték az istálló k ö z e p é n rakott szalmatüzet". í m e :
„ K i v e z e t e m a fakót, ráülök a deresre, elnyargalok 77 mérfődnyire... Kert alatt esett hálá
som, k i p á n y v á z o m a nyerget, fejem alá teszem a derest. Felébredek reggel, a nyerget
megette a farkas, a derest m e g r á g t a az eger. Kapom ijedtemben, beszaladok a k á p o s z t á s
kertbe, elejbem áll egy icipici únyi ember, oszt úgy ütött fejbe, most is csak úgy c s ü n g -
b ü n g , mint a fene. Ijedtemben felszaladtam a kürtőbe, b e l e k a v a r ó d z o t t a m a csepübe... Ka-
6 FÜLÖP Lajos: Berze Nagy János költészetéről. In: Berze Nagy János: Nap és tükör. Pécs, 1982. 358-63.
3. kép. Berze Nagy János (1879-1946)
varom a kását, főzöm a tarhonyát. Ú g y j ó l l a k t a m t ö k m a g g a l , h ó n a p is n é g s z ö g r e áll a ha

7
sam a s z i l v á t ú . "
T ö b b kisebb nyelvjárási adatközlés után jelent meg Berze Nagy János népnyelvi monog
8
ráfiája, A Heves megyei nyelvjárás (1905). Ez tekinthető doktori értekezésének is. A dia
lektológiai k i a d v á n y annak a gyűjtésnek az e r e d m é n y e , amelyet a s z e r z ő (akkor m é g Nagy
János n é v e n ) a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a és a Kisfaludy T á r s a s á g m e g b í z á s á b ó l
(1903/04) Heves, J á s z - N a g y k u n - S z o l n o k és Borsod m e g y é b e n folytatott. N e k i k ö s z ö n h e t
j ü k a mátraalji és a dél-hevesi nyelvjárás első m e g b í z h a t ó leírását. A hang- és alaktani, a je-
7 In: Magyar Nyelvőr 1900. 29: 358.

8 Nyelvészeti Füzetek 1905. 16., 17. sz.
lentés- és mondattani rendszerezés, a 970 tájszó, szólás, k ö z m o n d á s , néhány m e s e s z ö v e g és
m á s n é p h a g y o m á n y közlése szinte máig egyedülálló ezen a nyelvjárásterületen. Itt és akkor
Szinnyei Magyar Táj szótárának pótkötete s z á m á r a is gyűjtött táj szavakat és frazeológiai
9
kapcsolatokat.
N é p n y e l v i t a n u l m á n y á n a k , A Heves megyei nyelvjárásnak a megjelentetését a N é p m e
10
sék Heves és J á s z - N a g y k u n - S z o l n o k m e g y é b ő l ( 1 9 0 7 ) c í m ű k i a d v á n y követte. A szerző
s z á n d é k a az volt, hogy a nyelvjárást ismertető dolgozata után az itt közölt m e s e s z ö v e g e k
hitelesen - fonetikus lejegyzéssel, tartalmi változtatás nélkül - a nyelvhasználat bemutatá
sát, az o l v a s ó k ö n y v szerepét szolgálják. M ó d s z e r é n e k korszerűségét mutatja, hogy az egyes
szövegek végén feltünteti az adatközlők nevét, életkorát, foglalkozását, a gyűjtés e g y é b k ö
rülményeit (helyét, idejét stb.) - éppen a t u d o m á n y o s hitelesség érdekében.
4. Berze Nagy János doktori diplomája
Berze Nagy János első nagyobb szabású gyűjtőtevékenységének rendkívül gazdag doku
mentuma ez a kötet. A korabeli gyűjtési, feldolgozási é s közlési gyakorlattal szemben több
e l ő r e m u t a t ó v o n á s a van. A k ö n y v kizárólag csak n é p m e s é k e t tartalmaz a változatokkal
együtt; egy tájegységről ez a k i a d v á n y k ö z ö l t e eddig a legterjedelmesebb gyűjtést, s z á m
szerint 88 mesét. K ö z ü l ü k is 65-nek egyetlen helység, B e s e n y ő t e l e k a lejegyzési helye. V o l -
9 Vö. BERZE NAGY János: Nap és tükör. Szerk.: BANÓ István és FÜLÖP Lajos. Pécs, 1982. 107-14.
10 In: Magyar Népköltési Gyűjtemény IX. Bp., 1907.
taképpen ez a m ű hozta meg számára az első j e l e n t ő s e b b hazai és külföldi elismerést. Érté
két, újszerűségét és h i á n y p ó t l ó jellegét tekintve - a nyelvjárási monográfiával együtt - mél
n
tán nevezhetjük a „Hevesi Kalevalá"-nak.
12
Mese (1936) c í m ű t a n u l m á n y a A M a g y a r s á g Néprajza I I I . kötetében látott n a p v i l á g o t .
A terjedelmes fejezet a n é p m e s é r e v o n a t k o z ó addigi t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k alapos és
r e n d s z e r e z ő összefoglalása. Áttekinthetően, o l v a s m á n y o s a n mutatja be a mesélés k ö r ü l m é
nyeit, idejét, módját, a mesefákat, foglalkozik a mese szerkezetével, a típusok rendszerével,
a mesei fordulatokkal, végül áttekinti a m e s é k vándorlását és a változatok keletkezését. K ü
lönösen hasznos és a kutatók s z á m á r a nélkülözhetetlen a magyar n é p m e s e teljes szakbib
liográfiájának összeállítása és a kapcsolt jegyzetanyag.
Pályájának v é g e felé Baranyai magyar n é p h a g y o m á n y o k (1940) c í m m e l m o n u m e n t á l i s
1 3
gyűjteményt adott k ö z r e . A z anyag ma m á r folklórtörténeti dokumentumnak számít, s
megvilágítja azt az áldozatos szervező, gyűjtő- és feldolgozó m u n k á t , amelyet Berze Nagy
János a m ű elkészítése és megjelentetése é r d e k é b e n kifejtett. ( A k ö n y v I I I . kötetének M e
sék c í m ű fejezete 1988-ban külön k i a d v á n y k é n t is megjelent a szerző n é p m e s e k u t a t ó mun
14
k á s s á g á n a k feldolgozásával, bibliográfiájával és a gyűjtéshez k a p c s o l ó d ó j e g y z e t e k k e l . )
Berze Nagy az anyaggyűjtést 1933 őszén indította el, m é g p e d i g társadalmi alapon, a me
15
gye tanítóságának a b e k a p c s o l á s á v a l . Ú t m u t a t ó t , szakmai tanácsokat tartalmazó körleve
leket adott k i s z á m u k r a , és gyakorta maga is kiszállt a helyszínre. A gyűjtés a megye 69
k ö z s é g é n e k a területén hat évig folyt.
A k k o r i törekvéseiről a kész m ű bevezetésében ezeket írja: „Olyan gyűjtemény k é p e le
begett előttem, amely a felkutatott terület szellemi néprajzi h a g y o m á n y a i n a k lehetőleg sok
16
oldalú, valódi képét adja..." A z 1842 oldalas k i a d v á n y 4554 adatot tartalmaz; ebből az I .
kötetben népdalokat (dallamukkal együtt), balladákat, verses i m á d s á g o k a t , g y e r m e k j á t é k o
kat, rigmusokat, a I I . kötetben elsősorban népmeséket, találós kérdéseket, a d o m á k a t , legen
dákat, m o n d á k a t , a I I I . kötetben pedig tájszavakat, szólásokat, k ö z m o n d á s o k a t , mitikus ha
g y o m á n y o k a t és n é p s z o k á s o k a t találunk. A m ű tanulsága felmérhetetlen; megjelenése óta a
szakirodalom egyik legtöbbet idézett forrásműve lett.
A tudós a magyar n é p h a g y o m á n y o k mellett m e g b e c s ü l t e a s z o m s z é d népek és a hazai
n e m z e t i s é g e k népköltészetét is, és összehasonlítás szempontjából fontosnak tartotta annak
m e g i s m e r é s é t és gyűjtését.
Berze Nagy János 1946. április 6-án Pécsett halt meg. Sajnálatos, hogy néprajzi m u n k á s
ságának mind értékben, mind terjedelemben nagyobb részét az életében kiadatlan m ű v e k
jelentik. M á r csak posztumusz k i a d v á n y k é n t jelenhetett meg az É g i g é r ő fa c í m ű mitológi
1 7
ai kötete i s . Ez a k ö n y v a magyar hitregék p r o b l é m á i n a k összefoglalása, egyben az eur-
ázsiai népek szellemi r o k o n s á g á n a k bizonyítéka. E r e d m é n y e i joggal tartanak igényt mind a
néprajz, mind a vallástörténet kutatóinak az érdeklődésére.
11 L. BERZE NAGY János: Baranyai magyar néphagyományok. Népmesék. (Szerk.: FÜLÖP Lajos. Pécs, 1988. 21.)
12 In: A Magyarság Néprajza I I I . Bp., 1936. 256-326.
13 Kiadta Baranya vármegye közönsége. Pécs, 1940. I—III. köt.
14 BERZE N A G Y János: Baranyai magyar néphagyományok. Népmesék. (Szerk.: FÜLÖP Lajos. Pécs, 1988.)
15 L. Tájékoztató Baranya vármegye magyar népe szájhagyományainak és szokásainak gyűjtéséhez. Pécs, 1933.
16 In: Bevezetés. V I I I - I X .
17 BERZE NAGY János: Égigérő fa. Magyar mitológiai tanulmányok. (Szerk.: DÖMÖTÖR Sándor. Pécs,
2 3
1958', 1961 , 1984 .
Katona Lajos szellemi örökségét elsősorban a M e s e s z ó t á r (ebből sajnos csak töredék
1 8 19
maradt m e g ) és a Magyar n é p m e s e t í p u s o k mutatja. Berze Nagy a k é s z ü l ő Meseszótár
ra m á r 1909-ben felhívta a Kisfaludy Társaság figyelmét, és a kész m ű v e t k i n y o m t a t á s cél
j á b ó l 1913-ban adta át az Athenaeumnak. Ezzel a m u n k á v a l szorosan összefügg Berze fő
m ű v e , a Magyar népmesetípusok, amelynek elkészítésén a s z e r z ő 1908-tól 1934-ig folya
matosan dolgozott. M á r a kezdet kezdetén tudatában volt elhivatottságának és m u n k á j á n a k
az értékével: „... hogyha én nem leszek olyan magyar ember, aki ilyenre az életét, m u n k á
ját, erejét feláldozni kész, érzéke, k é p e s s é g e s t u d o m á n y a van hozzá, száz e s z t e n d ő m ú l v a
20
sem akad, mert ez se nem börze, se nem o l a j v á l l a l a t . "
A m e s e k a t a l ó g u s minden magyar n é p m e s é t m e g h a t á r o z , m o t í v u m o k r a bont, ezeket ö s z -
szeveti a l e g s z ü k s é g e s e b b hazai és külföldi p á r h u z a m o k k a l , az irodalom- és m ű v e l ő d é s t ö r
téneti, valamint a mitológiai v o n a t k o z á s o k k a l . A m ű a magyar mesekincs fundamentuma,
amely egy teljesen új és távlatos világot nyitott meg a folklór kutatói előtt.
18 A mű első 14 ívét kiszedték, a kézirat azonban az I . világháború idején elkallódott a nyomdában. A nemzet
közi szakirodalomban ez volt az első összefoglaló munka ebben a tárgykörben.
19 BERZE N A G Y János: Magyar népmesetípusok I—II. Szerk.: BANÓ István. Pécs, 1957.
20 In: Egy néprajztudós műhelyéből. Szerk.: BANÓ István és FÜLÖP Lajos. Pécs, 1977.1/105.
1 2
A Régi magyar n é p m e s é k ( I 9 6 0 , 1961 ) a Berze N a g y - h a g y a t é k b a n megőrzött mesekin
cset, elsősorban a magyar nyelvterület p e r e m v i d é k e i n e k (Székelyföld, Dél-Erdély, csángó
terület, Ugocsa, Z e m p l é n , Vas megye) meséit foglalja m a g á b a , emellett j ó n é h á n y - a koráb
21
bi gyűjteményekből kimaradt - Heves megyei népmesét i s .
Posztumusz k i a d v á n y k é n t jelent meg Egy néprajztudós m ű h e l y é b ő l (1977) c í m m e l Berze
22
Nagy János l e v é l h a g y a t é k a , amely m u n k á s s á g á n a k t u d o m á n y o s hátterébe enged bepillan
tást (és a publikált m ü v e k teljes bibliográfiáját is tartalmazza), ugyanígy a Nap és tükör
23
(1982) c í m ű kötet (a kisebb néprajzi és népnyelvi tanulmányok, gyűjtések foglalata) , vala
mint a Hevestől Baranyáig (1983) c í m ű helytörténeti k é p e k b e ágyazott Berze Nagy-életrajz
24
(jegyzetanyaggal és a d a t t á r r a l ) . Időközben a hagyaték elfekvő darabjai, eddig m é g k i nem
25
adott m u n k á i és m á s , k ü l ö n b ö z ő szempontú válogatások is napvilágot l á t t a k .
Végezetül, ha a pályarajz után Berze Nagy Jánost, az embert kívánjuk jellemezni, röviden
azt mondhatjuk: olyan volt, mint j ó palócai, akiknek életét, népi sajátosságait, szokásait és
nyelvét oly szenvedélyes szeretettel tanulmányozta. Humanista alázat, filológus aprólékos
ság és b á m u l a t o s szorgalom, - ezek voltak a karakterisztikus vonásai.
Munkáját, törekvéseit számtalan k ö r ü l m é n y akadályozta: nélkülözések, sorscsapások, a
k u t a t ó k ö z p o n t t ó l , a társaktól és a jól felszerelt könyvtáraktól való távolság, a k ö n y v k i a d á s
nehézségei... M é l t á n írta életútjának a legvégén: „ N a g y o n sok áldozatot hoztam a néprajz
t u d o m á n y é r t : s z á m b a v e h e t ő életem minden szabad óráját s energiáját ennek szenteltem.
Eletem m ű v e derékba tört oszlop maradna, ha m u n k á m a t nem a d h a t n á m azok k e z é b e , aki
26
kért i d ő m e t s e r ő m e t á l d o z t a m . "
Berze Nagy é l e t m ű v é n e k talán az itteni felvázolásából is kitűnhetett, hogy helye a ma
27
gyar folklór történetében ma m á r vitathatatlan.
Bonkáló Sándor
(1880-1959)
Alakját és írásait m é g ma is mély csend veszi körül. Hetvenkilenc évet élt folytonos
m u n k á b a n , s t e v é k e n y s é g e szinte m i n d v é g i g az ellentétek és ütközések k ö z é p p o n t j á b a n állt.
A h ú s z a s é v e k b e n a jobboldaliaknak baloldali volt, az ötvenes é v e k b e n pedig é p p e n fordít
va. Holott ő igazából egyik táborhoz sem tartozott. A század torz hatalmi kötődései idején
b i z o n y á r a ezért t á m a d t á k személyét és m ű k ö d é s é t olyan hevesen. M i n d k é t végletes idő
szakban eltanácsolták az egyetemi katedráról is. Olyan m é l t á n y t a l a n s á g o k érték, amelyek
23 Nap és tükör. (Néprajzi és népnyelvi tanulmányok, gyűjtések.) Szerk.: BANÓ István és FÜLÖP Lajos. Pécs,
1982.
24 DÖMÖTÖR Sándor: Hevestől Baranyáig. (Helytörténeti képek Berze Nagy János életéből.) Szerk.: BANÓ
István és FÜLÖP Lajos. Pécs, 1983.
25 Pl.: A folklorista Arany. Közli: ifj. BERZE NAGY János. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. Pécs,
1965. 127-52.; Népköltési Gyűjtemény a Palócságból és a Tiszamentről. Szerk.: BANÓ István. In: PBMK I .
Pécs, 1967.; Népdalok dallamai az Ethnographia számára. Szerk.: HEGYI József. Janus Pannonius Múzeum
Évkönyve. Pécs, 1968. 119-52.; Század-eleji Kolozsvár-környéki népdalok és mesetöredékek. Szerk.: BANÓ
István. In: Baranyai Művelődés, 1970. V. 114-21.; Verses imádságok. Közli: BANÓ István. In: Janus Pan
nonius Múzeum Évkönyve. Pécs, 1975-1976. 141-44.; Cigány mesék. Szerk.: FÜLÖP Lajos. Pécs, 1985.
26 In: Egy néprajztudós műhelyéből. Szerk.: BANÓ István és FÜLÖP Lajos. Pécs, 1977.1/102.
27 Ezért is írja róla összegzésképpen a Magyar Irodalmi Lexikon: „Az újabbkori magyar néprajztudomány
egyik legnagyobb alakja, munkásságát külföldön is nagyra értékelték..." (Bp., 1963.1. 144.)
egyre i n k á b b elszigetelték, m a g á n y b a kényszerítették. Pedig rendkívül tág horizontú, füg
getlen és önálló szellemi ember volt. A k i ismeri életét és m u n k á s s á g á t , az tudhatja, hogy
jelleme é s m ű v e l t s é g e szerint az alkotás és erkölcsiség h u m á n u m á t képviselte.
A Magyar Életrajzi Lexikon Bonkáló Sándor hivatását így jelöli meg: „Filológus, iroda
28
lomtörténész, m ű f o r d í t ó . " Talán rövidre szabott életrajzi vázlatából is kitűnnek majd sze
rény és dolgos életének állomásai, t e v é k e n y s é g é n e k főbb irányai. A Kárpátalján, R a h ó n
született 1880. j a n u á r 22-én. Egyetemi tanulmányait - latin-német szakos bölcsészhallgató
ként - Budapesten, L i p c s é b e n és Szentpétervárott végezte, diplomájának m e g s z e r z é s e után
pedig a szegedi (1905/06), a g y ö n g y ö s i (1906/07-1915/16) és a zalaegerszegi g i m n á z i u m
ban tanított. T í z esztendeig vidéki tanár volt, aki - Németh László m á s összefüggésben
29
használt j e l l e m z é s e szerint - „erről a szóról lemosta a kicsinylő j e l z ő t . " Emberi értéke és
minőségi m u n k á j a viszonylag korán kiemelte környezetéből. 1917-től 1919-ig m á r az orosz
nyelv és irodalom m a g á n t a n á r a , majd 1919-től a rutén nyelv és irodalom rendes tanára a
budapesti P á z m á n y Péter T u d o m á n y e g y e t e m e n .
6. kép. Bonkáló Sándor nyugdíjas barátaival 1958-ban

( A professzor balról jobbra a m á s o d i k )
28 I.m. I . 1967. 244.

29 NÉMETH László 1977. I . 518-9.
Bonkáló az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején Jászi Oszkár tanácsadója
volt. Részt vett a nemzetiségi program (elsősorban a rutén kérdések) m e g f o g a l m a z á s á b a n ,
tanszékének m e g s z ü n t e t é s e után pedig - h u s z o n n é g y éves k o r á b a n m á r n y u g á l l o m á n y b a n
- orosz és ukrán irodalomtörténeti, történelmi tárgyú cikkeket, t a n u l m á n y o k a t írt hazai és
külföldi folyóiratokba, önálló k i a d v á n y o k a t jelentetett meg, és műfordítással foglalkozott.
Lev Tolsztoj és Dosztojevszkij több regényét, elbeszélését ültette át magyarra. Ebben az idő
ben az orosz, illetve az ukrán nyelv- és irodalomnak ő volt a legfelkészültebb és legilleté
kesebb szakembere M a g y a r o r s z á g o n . Nem véletlenül, hiszen kitűnően ismert valamennyi
szláv nyelvet, s nemcsak leíró, hanem történeti szinten is. Jártas volt a latin filológiában, a
nyugati nyelvek közül pedig elsősorban a németet és a franciát beszélte. A kortárs írók, iro
d a l o m t ö r t é n é s z e k , kritikusok közül szoros kapcsolatot tartott Benedek MarcelleX, Kárpáti
Auréllal, Schöpflin Aladárral, Szerb Antallal és m á s o k k a l , akik szakmai k é r d é s e k b e n gya
30
korta kérték a t a n á c s a i t .
1946-ban rehabilitálták; ismét egyetemi tanár, a régi orosz nyelvet és irodalmat tanította
a pesti b ö l c s é s z k a r újonnan szervezett orosz tanszékén. Á m 1950-ben, a személyi kultusz
k o r á b a n bíráló megjegyzései miatt m á s o d s z o r is n y u g á l l o m á n y b a küldték. K é n y s z e r ű visz-
szavonulása után, 1959. november 3-án Budapesten halt meg.
F ő b b m ű v e i a k ö v e t k e z ő k : A szlávok (Bp., 1920), A magyar rutének (Bp., 1920), A z uk
rán mozgalom története 1917-22. (Bp., 1922), A z orosz irodalom története I—II. (Bp.,
31
1926), A kárpátaljai rutén irodalom és m ű v e l ő d é s (Bp., 1935).
3 2
Legjelentősebb alkotása a fentiek közül A z orosz irodalom története I - I I . (Ezt a stúdi
umot 1918 szeptemberétől 1924 j ú n i u s á i g adta e l ő a budapesti t u d o m á n y e g y e t e m e n . A gaz
dag a n y a g b ó l annyit válogatott k i , amennyi a művelt k ö z ö n s é g érdeklődésére s z á m o t tart
hat, s amennyi a orosz irodalom l é n y e g é n e k és j e l e n t ő s é g é n e k a m e g é r t é s é h e z szükséges.
M i n t az E l ő s z ó b a n írja: „ A z orosz irodalomban a m ű v é s z i és a társadalompolitikai felada
tok teljesen egybeforrtak. A z író kezdettől fogva elsősorban nemzete tanítójának s nemcsak
m ű v é s z n e k tartotta magát, s így az orosz irodalom a vallási, erkölcsi, politikai és társadal
mi e s z m é k fejlődésének és v á l t a k o z á s á n a k történetét is elénk tárja. Mindez m e g m a g y a r á z
za, hogy miért tárgyalom kissé b e h a t ó b b a n az általános művelődéstörténeti kérdéseket, s
33
miért foglalkozom a népköltészettel és a régi irodalommal i s . "
M u n k á j á b a n elsősorban eredeti m ű v e k r e támaszkodott, ö s s z e h a s o n l í t á s k é p p e n pedig a
fellelhető fordításokat (gyakran saját fordításait), a világirodalmi p á r h u z a m o k a t és m ű v é
szeti hatásokat vette figyelembe.
Bonkáló s z a k t u d o m á n y á n a k mestere, hivatott irodalomtörténész és esszéíró volt. B e c s ü
letes g o n d o l k o d ó , aki csak azt írta le, amiben hitt, ami m e g g y ő z ő d é s e volt. Alkotói gyakor
latában a korábbi pozitivista felfogást egyre inkább a társadalom- és stílustörténeti, illető
leg az irodalom-szociológiai szemlélet váltja fel. A z adatszerűség átadja helyét a rendszer
szerűségnek, az összefüggések láttatásának és a kifejezésbeli mozzanatoknak. É r t é k s z e m
pontjai logikusak, természetesek, hiszen „az irodalomtörténetíró m á r akkor is értékel, ami
34
kor eldönti, kiről beszéljen és kiről ne, kiről beszéljen többet, és kiről kevesebbet."
30 A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve. Gyöngyös, 1984. 137-8.
31 Magyar Életrajzi Lexikon I . 1967. 244.
32 BONKÁLÓ Sándor 1926.
33 BONKÁLÓ Sándor 1926. I . 3.
2
34 In: SZERB Antal: A világirodalom története I - I I . Bp., 1958. V I .
7. kép. Bonkáló egy G y ö n g y ö s ö n írt t a n u l m á n y á n a k részlete
írói szemléletével és m ó d s z e r é v e l együtt változott előadásmódja is. N e m kifárasztani,

hanem é p p e n felüdíteni igyekezett az olvasót. Stílusában a tárgyilagos j ó z a n s á g s z e m é l y e s ,
lírai ihletettséggel társult. A z t vallotta, hogy minden népnek esze-lelke a nyelvével azonos,
minden n é p a nyelvében él (ahogy azt m á r Széchenyi is megfogalmazta), és csakis addig
35
önálló egy n é p , amíg saját nyelve v a n . K ö n y v e ennyiben rokonítható Babitsnak A z euró
36 37
pai irodalom t ö r t é n e t e és Szerb Antalnak A világirodalom t ö r t é n e t e c í m ű m ű v é v e l . (Itt
j e g y e z z ü k meg, hogy Szerb Antal annak idején Bonkáló-tanítvány volt a pesti egyetemen.)
Bonkáló érzékelhető különbséget lát az orosz és a nyugat európai népek lelkisége között.
Szerinte a nyugat-európaiak általában véve fürgébbek, gyorsabbak, türelmetlenebbek, míg az
orosz géniuszra inkább a lassúság, a fontolgatás és a nehézkesség (a „sirokájá dusá") jellem
ző. Műveltségük kialakulása sem azonos a nyugat európai kultúráéval; az előbbiekének a latin
civilizáció az alapja, s később is állandóan érintkeztek egymással, az utóbbiaknak viszont ma
guknak kellett megteremteniük műveltségük alapjait. Náluk a bizánci hatás is csak a X I . szá-
35 BONKÁLÓ Sándor 1926. I . 13.

36 BABITS Mihály: Az európai irodalom története. Bp., 1957. 5
2
37 SZERB Antal: A világirodalom története I - I I . Bp., 1958.
zadban, a kereszténység felvételével kezdődött, s ekkor sem terjedt k i az egész népre, csak egy
szűkebb, uralkodó rétegre. Társadalmi és vallási szakadás („rászkol") következett be, amely a
38
későbbi orosz életre és irodalomra is jelentős hatással v o l t . Oroszország a X I X . század elejé
ig kelet és nyugat kultúrája között lebegett. Ekkor azonban látványos átalakulás következett be.
Bonkáló így ír erről a gyors változásról: „Közhellyé vált az az állítás, hogy é v s z á z a d o
kon át O r o s z o r s z á g az éjjeli sötétség, a durva barbárság hazája volt. A nyugati m ű v e l t s é g
fénysugarai, a renaissance áradata, a reformáció vihara nem ért el az orosz földre, vagy ha
oda is jutottak gyenge hullámai, t e r m é k e n y talajra nem találva nyomtalanul elenyésztek.
Azután egyszerre valami érthetetlen csoda történt. A X I X . század elején mintegy varázs
ütésre, m á r ó l - h o l n a p r a kivirágzott az irodalom s nem csak előkelő, de sok tekintetben első
helyet biztosított m a g á n a k a világirodalomban. Ha hiszünk ebben a c s o d á b a n , valóban ért
hetetlen az orosz irodalom hirtelen fellendülése, tartalmának g a z d a g s á g a és m é l y s é g e , m ű
39
vészi formájának eredetisége s főleg szociális ereje."
A szerző - Bjelinszkij nézeteivel vitatkozva - megállapítja: aki nem ismeri az orosz irodal
mat (a népköltészetet, az írott irodalom kezdeteit, a kievi, a szuzdáli és a moszkvai korszakot,
a nyugati befolyás megnövekedését Nagy Pétertől Puskinig, majd innen a X X . század elejéig),
az nem is tudhatja, hogy ez a minőségi változás, az európai irodalom áramába való bekapcso
40
lódás voltaképpen a megelőző századok hosszú és természetes fejlődésének az e r e d m é n y e .
Bonkáló - b i z o n y á r a Goethe n y o m á n - a világirodalom történetét olyan folyamatnak
tartja, amelyben a k i e m e l k e d ő írók és m ű v e k századokon és o r s z á g h a t á r o k o n felülemelked
ve kapcsolatba kerülnek, hatnak e g y m á s r a , s ha ugyan saját nemzeti n y e l v ü k ö n is, de az
41
egész e m b e r i s é g n e k ü z e n n e k .
A k ö n y v a kezdetektől a X X . század elejéig kíséri figyelemmel az orosz irodalom fejlő
dését. A z ún. szovjet irodalom korával tehát m á r nem foglalkozik. Ezt az akkori viszonyok
nem is tették lehetővé, sőt m é g m á s nyelveken sem juthatott hozzá a forradalom utáni orosz
irodalom legtöbb t e r m é k é h e z . M ű v é n e k záró fejezetében így c s u p á n c s a k s o m m á s képet al
kot a változásokról, s ez egyben az író vélekedését is j e l z i : „A legújabb m u n k á k olvasása
nem üdít, hanem elszomorít... A z európai és az orosz irodalom útjai elváltak e g y m á s t ó l .
R e n d k í v ü l érdekes m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i j e l e n s é g , mert valószínű, hogy e l ő b b - u t ó b b ismét ta
42
lálkoznak, s k ö l c s ö n ö s e n m e g t e r m é k e n y í t i k e g y m á s t . "
Bonkáló Sándor az egyetemi katedráról visszavonulva is a rá j e l l e m z ő tisztességgel, ala
possággal és az előadás stílusbeli szépségével alkotott tovább. Ezért lehetett m e g b í z h a t ó ka
lauza annak a magyar o l v a s ó s z á m á r a k e v é s b é ismert világnak, amelynek írójává, tudósá
vá szegődött.
Nagy J . B é l a
(1884-1967)
Nagy J. Béla nyelvész, p e d a g ó g i a i író, szerkesztő a két világháború közötti korszak leg
j e l e n t ő s e b b magyar n y e l v m ű v e l ő j e volt. M u n k á s s á g a ö s s z e k ö t ő kapocs tanára, Simonyi
Zsigmond és tanítványa, Lőrincze Lajos é l e t m ű v e között. A fiatalabb n e m z e d é k ma m á r ke-
38 BONKÁLÓ 1924.1. 11-6.

39 BONKÁLÓ Sándor 1926.1. 7.
40 BONKÁLÓ 1926.1. 6-7.
2
41 SZERB Antal 1958. I - I I .
42 BONKÁLÓ Sándor 1926. I I . 208.
vésbé ismeri nevét és alkotásait, bár m é g az 50-es, 60-as é v e k b e n is jelentek meg cikkei, ta
nulmányai a Magyar N y e l v ő r b e n és a Magyar Nyelvben. G y ű j t e m é n y e s kötete Egy ember
öltő n y e l v ü n k v é d e l m é b e n c í m m e l - m á r p o s z t u m u s z - k i a d v á n y k é n t - 1968-ban jelent meg
43
Ferenczy Géza g o n d o z á s á b a n .
Rövid életrajzát - 1952. június 9-i keltezéssel - ugyancsak
Ferenczy találta meg hátrahagyott feljegyzései között egy pa
pírdarabkán: „1884. március 16-án születtem Gyöngyösha
lászon, Heves m e g y é b e n , tanítói családból. A z elemi és a k ö
zépiskola elvégzése után magyar-francia szakos középiskolai
tanári oklevelet és bölcsészdoktori oklevelet szereztem Buda
pesten. Tanítottam a körmöcbányai, a székesfehérvári és a bu
dapesti V. kerületi állami főreáliskolában, majd a budapesti Ál
lami Középiskolai Tanácsvizsgáló Bizottság alelnöki hivatalá
ba kaptam beosztást mint gyakorló középiskolai tanár, továbbá
a magyar nyelv és irodalom tanításának módszertanából tanár
képző intézeti előadásokat tartottam, s a magyar stílusgyakor
latokat is vezettem. 1942. július l-e óta vagyok nyugalomban.
Pedagógiai irodalmi m u n k á s s á g o m után (Fleury, Diderot
8. kép. Nagy J. Béla
stb.) 1927 óta állandóan dolgoztam a Magyar Nyelvbe és a
(1884-1967)
Magyarosanba, ez utóbbinak megindulásakor két éven át szer
kesztője is voltam, és magyar n y e l v k ö n y v e k e t írtam a gimná
ziumoknak valamennyi osztálya számára. Tolnai Vilmos halála után és gondoztam A ma
gyar helyesírás szabályai c í m ű akadémiai kiadványt, s írásbeli hozzászólással és adatszol
44
gáltatással most is t e v é k e n y e n részt veszek az új kiadások e l ő k é s z í t é s é b e n . "
T ö m ö r életrajzi feljegyzéséhez tegyük m é g hozzá, hogy tanári m ű k ö d é s e mellett szakmai
irányultságának két ága, elsősorban n y e l v m ű v e l ő tevékenysége és pedagógiai írói-szerkesz
tői elkötelezettsége a legjelentősebb. A k a d é m i a i levelező taggá 1936-ban választották, és
1949-ben az M T A átszervezésekor - több tudóstársával együtt - törölték a tagok névsorából.
A m i p e d a g ó g i a i m u n k á s s á g á t illeti: született n e v e l ő volt, tanítói családban, az iskola lég
körében nőtt fel, s m á r korán kitűnt, hogy egy életre elkötelezte m a g á t az oktatással és neve
léssel. Doktori disszertációja - Fleury Kolos (1906) - ugyancsak n e v e l é s t u d o m á n y i tárgyú,
mint ahogy későbbi értékes t a n u l m á n y a is, Diderot pedagógiája (1914) c í m m e l . Két évtize
dig (1919-39) szerkesztette a Magyar Paedagogiát, közben s z ó c i k k e k t ö m e g é t írta a M a
gyar P e d a g ó g i a i Lexikonba (1933-34).
A z anyanyelvi t a n t á r g y p e d a g ó g i á n a k a két világháború közötti korszakban az egyik leg
k i v á l ó b b szakembere; tanári m u n k á j a is mintaszerű volt. A z egyetem a magyar szakos ta
nárjelölteknek ekkor elsősorban nyelvtörténeti ismereteket tanított, s csak kevés eligazítást
adott a tanítás g y a k o r l a t á h o z . Nagy J. Béla hallgatói viszont - alapos módszertani képzett
ségükkel - ritka kivételnek számítottak.
K i t ű n ő didaktikai felkészültségével függött össze tankönyvírói m u n k á s s á g a is. A 20-as
és 30-as é v e k b e n k o r s z e r ű és hosszú ideig használatos középiskolai t a n k ö n y v e k e t írt. Isme
retes, hogy a latin nyelv változatlanul megőrizte v e z e t ő szerepét a korszak k ö z é p i s k o l á i b a n
(különösen a g i m n á z i u m o k b a n ) . Ez a k ö r ü l m é n y okolta meg a magyar nyelvtan m é g haté-
43 L . FERENCZY Géza (Szerk.) 1968.

44 In: FERENCZY Géza 1968. 7-8.
k o n y á b b oktatását. A z a l s ó b b osztályokban folyó nyelvtantanítás elsősorban a latin és az
élő idegen nyelvek anyanyelvi alapjait és a nyelvoktatás terminológiájának a megismerte
tését igyekezett biztosítani. Nagy J. Bélának jelentős szerepe volt az adott lehetőségek k i
a k n á z á s á b a n é s m ó d s z e r t a n i elgondolásai - ha m á r m á s pedagógiai k ö r ü l m é n y e k között is
- mind a mai napig irányadóak.
Didaktikai nézetei közül nem egy az akkori magyar nyelvi tantervekben is fellelhető. Azt
vallotta, hogy az anyanyelvi ismereteket az é l ő nyelvi a n y a g b ó l és a tanulók természetes
n y e l v t u d á s á b ó l kell kibontani, m é g p e d i g az ö n t e v é k e n y ismeretszerzésre építve. V é l e m é
nye szerint a nyelvtantanítás a l a p e g y s é g e a. feladat, amely próbája a t a l á l é k o n y s á g n a k és az
a l k o t ó k é p e s s é g kifejlesztésének, az eljárás lényege pedig a. felfedeztetés. Tanítási gyakorla
tában nagy gondot fordított mind a nyelvismeret, mind a nyelvhasználat fejlesztésére, és
nemcsak az írásbeli, hanem a szóbeli kifejezőképesség megalapozására, a nyelvhasználat
központúság érvényesítésére is. K ü l ö n ö s e n fontosnak tartotta a beszélgetést (mint m ó d
szert), amelyben a p á r b e s z é d közléssel váltakozik. Jelentős szerepet szánt az anyanyelvi
művelődési anyag, elsősorban az irodalmi olvasmányok kiválasztásának, ezáltal az érzelmi
motivációnak, az élményhatásnak. R ö v i d e n szólva: az anyanyelvi ágazatok rendszerében az
egységes (integrált) szemlélet megvalósítását szorgalmazta. Sokat foglalkozott a stílusfej
lesztéssel, a stílusgyakorlatokkal is. M e g g y ő z ő d é s e volt, hogy a k ö z é p i s k o l á b a n a magyar
nyelv és irodalom csak látszatra két tárgy, valójában egy tantárgynak két, e g y m á s t k ö l c s ö
nösen feltételező ága. A nyelv ugyanis az irodalom anyaga, m e g v a l ó s u l á s i formája. Követ
k e z é s k é p p e n a nyelvi-stilisztikai e s z k ö z ö k feltárása az irodalmi alkotások m é l y e b b megér
tésének, a stílusérzék fejlesztésének a biztosítéka.
Nagy J. Bélának ehhez a módszertani szemléletéhez ma sincs mit h o z z á t e n n ü n k . A pá
lya végén írott levelének egyik részlete pedagógiai hitvallásként is felfogható: „ A z e g y m á s t
váltó n e m z e d é k e k e g y m á s k e z é b e adják a munka eszközeit és a t u d o m á n y világító fáklyá
45
ját, í g y kell ennek lenni, hogy a munka ne szüneteljen, a fáklya k i ne aludjon soha."
Nyelvészeti pályafutása a század elején - még egyetemi hallgató korában - nyelvhelyessé
46
gi cikkekkel és nyelvjárási közleményekkel k e z d ő d ö t t . A z A k a d é m i a Nyelvtudományi
Bizottságának megbízásából népnyelvi anyagot gyűjtött szülőföldjén, a Mátraalján. Gyűjtésé
4 7
nek eredményét azután a Magyar Nyelvőrben közölte Korai írásai még Nagy József'névvel
jelentek meg, s csak később - megkülönböztetésképpen - használta a Nagy József Béla (Nagy
J. Béla, illetve N.J.B.) nevet.
Nem véletlen, hogy amikor megjelent Berze Nagy Jánosnak A Heves megyei nyelvjárás
48
(1905) c í m ű k i a d v á n y a , ő írt róla értő és tárgyilagos r e c e n z i ó t .
N y e l v m ű v e l ő m u n k á s s á g á n a k j a v á t az Egy e m b e r ö l t ő n y e l v ü n k v é d e l m é b e n (1968)
c í m ű kötet tartalmazza. Ennek a n y a g á t m é g maga a szerző állította össze, s a t a n u l m á n y
g y ű j t e m é n y n e k a „Törődjünk többet n y e l v ü n k k e l ! " címet adta. A válogatás gondja k é s ő b b
Grétsy Lászlóra, a kézirat g o n d o z á s a , m e g s z e r k e s z t é s e pedig Ferenczy Gézára hárult. A
4 9
szerző halála után - kegyeletből és hálából - ők adták a m ű n e k a mostani c í m é t
A kötet e l s ő részében Nagy J. Bélának a n y e l v m ű v e l é s elvi kérdéseivel és n é h á n y nagy
n y e l v m ű v e l ő n k k e l (Arany János, Simonyi Zsigmond, Horváth János) foglalkozó írásait ta-
45 KOVALOVSZKY Miklós: Nagy J. Béla emlékének. Magyar Nyelv 64:123.

46 FERENCZY Géza 1968. 8.
47 In: Magyar Nyelvó'r 32:45-6; uo. 33:170 stb.
48 L. Magyar Nyelvőr 34:163-4.
49 FERENCZY Géza 1968. 13-4.
láljuk. A m á s o d i k fő csoport, „Helyesen magyarul" c í m m e l a nyelvhelyességi b a b o n á k k a l ,
a helyes m o n d a t s z e r k e s z t é s s e l és szóhasználattal foglalkozik, a harmadik nagyobb e g y s é g
pedig a k ö z n y e l v i kiejtés és a helyesírás időszerű kérdéseit taglalja.
T u d o m á n y t ö r t é n e t i s z e m p o n t b ó l idekívánkozik, hogy az M T A N y e l v t u d o m á n y i Bizott
5 0
sága 1932-ben n y e l v m ű v e l ő folyóiratot indított Magyarosan c í m m e l . A szerkesztéssel
Nagy J. Bélát és Zsirai Miklóst bízták meg (1932-33). A k i a d v á n y első s z á m á n a k b e k ö s z ö n
tője a szerkesztők t ö r e k v é s é n e k célját így határozta meg: „Akarjuk n y e l v ü n k védelmét, az
i d e g e n s z e r ű s é g e k visszaszorítását, a fattyúhajtások irtását, a nyelvnek sajátos jellege sze
rinti fejlesztését, a szó- és szóláskincs g y a r a p o d á s á n a k magyarosságát, a szép magyar szó
51
tiszteletének terjesztését, a beszéd- és írásmód ízléses t i s z t a s á g á t . "
A szerkesztők állták a szavukat: figyelmük kiterjedt m é g a tömegtájékoztatási e s z k ö z ö k
re, az újságokra, a rádióra, a színházra, a szépirodalomra, a hivatali, j o g i és t u d o m á n y o s
szaknyelvre, nem utolsósorban az egyes sportágak magyar s z ó k i n c s é n e k (1. p l . labdarúgás)
5 2
megteremtésére i s .
A Magyarosan m o z g a l m á n a k m é r l e g e az első szakaszban m i n d e n k é p p e n pozitív volt, a
megjelentetett cikkek s z a k s z e r ű e k , állásfoglalásukban és h a n g v é t e l ü k b e n is türelmesek,
tárgyilagosak, s z é l s ő s é g e k t ő l mentesek. (Nem így a m á s o d i k szakaszban, 1937-től, ami
kor az említett s z e r k e s z t ő k helyét dilettáns n y e l v c s ő s z ö k , „ön- és k ö z v e s z é l y e s nyelv-
5 3
újító"-k foglalták e l .
A 30-as évekre az 1922-ben kiadott helyesírási szabályzat felett is eljárt az idő. M i v e l a he
lyesírási egység ekkorra felbomlott, az A k a d é m i a egy új és részletesebb szabályzat kiadását
rendelte el. A szerkesztéssel 1935-ben Nagy J. Bélát bízták meg. 0 néhány év alatt el is ké
szítette a kéziratot, de a szedés a háborús események következtében a n y o m d á b a n tönkre
54
m e n t . A sajnálatos e s e m é n y azonban semmit sem von le a szerkesztő érdeméből.
Nagy J. Béla, mint nyelvművelő, a szakterület egyik legfelkészültebb és legkiemelkedőbb
egyénisége volt. Jó nyelvérzékkel rendelkezett, kitűnően ismerte a nyelvtudomány és a nyelv
helyesség elméletét, a magyar nyelv múltját és jelenét, a népnyelvet és nagy íróink nyelvét,
mint ahogy jártas volt az idegen nyelvekben is.
A nyelvi j e l e n s é g e k megítélésével kapcsolatban hajlékonyságra intett; óvott a túlzott ha
tározottságtól, de a belenyugvástól is. T ö b b s z ö r hivatkozott a mindenkori n y e l v s z o k á s , a
nyelvtény p e r d ö n t ő szerepére és a nyelv szakadatlan változásának a figyelembevételére.
A nyelvi kifejezésmód (a m o n d a t s z e r k e s z t é s , szóhasználat stb.) mellett nagy gondot for
dított a helyes magyar kiejtésre. Azt kívánta, hogy a n y e l v k ö z ö s s é g ezen a téren a művelt
k ö z n y e l v h e z igazodjék. A helyesírás igazságos értékeléséről pedig így nyilatkozott: „Se ne
55
b á l v á n y o z z u k , se meg ne v e s s ü k ! "
Nagy J. Béla végtelenül kiegyensúlyozott, türelmes, ítéleteiben pedig határozott és szigo
rú volt, de legszigorúbb mégis önmagával szemben: „ M a g u n k o n kell elkezdeni a javítást, nem
m á s o k o n . Először magunk tanuljunk meg jól magyarul, azután tanítsunk m á s o k a t " - vallot-
50 FÁBIÁN Pál 1984. 87-8.

51 Magyarosan 1:2.
52 FÁBIÁN Pál 1984. 92-4.
53 FÁBIÁN Pál 1984. 88-90.
54 FÁBIÁN Pál 1984. 97.
55 Id. FERENCZY Géza 1968. 10.
56
t a . Józanságára m i sem j e l l e m z ő b b jobban, mint az egyik vitacikkének lezárása: „Hevesi
57
származású vagyok, de nem h e v e s k e d ő természetű. Meggondolom higgadtan, amit í r o k . "
A kiváló n y e l v m ű v e l ő negyven évi közszolgálat után 1942-ben ment n y u g á l l o m á n y b a ,
és e z u t á n - teljes v i s s z a v o n u l t s á g b a n - V e s z p r é m b e n élt. itt is hunyt el 1967. szeptember
26-án. M u n k á s s á g a , cikkei és t a n u l m á n y a i nemcsak anyanyelvi m ű v e l t s é g ü n k e t , nyelv
használati ismereteinket gazdagítják, hanem k i t ű n ő példái a világos, szabatos és magyaros
stílusnak is. H a t á s a a magyar n y e l v h e l y e s s é g i és helyesírási k ö z g o n d o l k o d á s r a m é g ma is
rendkívül jelentős.
Galamb S á n d o r
(1886-1972)
Nem lenne teljes a X X . század g y ö n g y ö s i i r o d a l m á n a k a r c k é p c s a r n o k a Galamb Sándor

író, irodalomtörténész, dramaturg és színikritikus életútjának, m u n k á s s á g á n a k a felvázolá
sa nélkül... í r á s u n k h ő s e régi idők beszédes tanúja volt. D i á k k o r á b a n neki m é g megadatott,
hogy találkozzék a nagy magyar m e s e m o n d ó v a l , Jókai Mórral. Barátjának mondhatta Babits
Mihályt, Horváth Jánost, Móra Ferencet, Móricz Zsigmondot, Schöpflin Aladárt é s a töb
58
bieket, s z á z a d u n k szellemi életének a k i v á l ó s á g a i t .
G y ö n g y ö s é s Pest volt az ő világa: a hazai mikrokozmosz, a M á t r a szépséges h e g y v i d é
ke és a fővárosi irodalmi élet, a m ű v é s z e t és tudomány, különösen pedig a d r á m a , „a teljes
emberi élet illúziója".
A z író 1886. m á r c i u s 2 1 - é n született G y ö n g y ö s ö n . 0 is az itteni g i m n á z i u m b ó l indult el
pályáján, majd a budapesti Barcsay utcai f ő g i m n á z i u m b a n folytatta tanulmányait. Tevé
keny tagja volt az intézet ö n k é p z ő k ö r é n e k . A z ott kapott indítás ( s z í n m ű v e k e l ő a d á s a és a
gyakori szereplés) eleve m e g h a t á r o z t a pályaválasztását. Egyetemi tanulmányait a budapes
ti egyetem b ö l c s é s z k a r á n végezte, itt szerzett tanári diplomát, és itt is habilitálták magyar
tanárrá. K ö z b e n Eötvös-kollégista volt, tanítványa Beöthy Zsoltnak, Szinnyei Józsefnek,
Simonyi Zsigmondnak, Négyessy Lászlónak, a legnagyobb hatást azonban Riedl Frigyes
gyakorolta rá. Részt vett a híres-neves R i e d l - s z e m i n á r i u m o k o n és teázásokon, mesterét pél
d a k é p é n e k tekintette, és nála is doktorált.
A z egyetem e l v é g z é s e után egy ideig g i m n á z i u m i tanár; a M a r k ó utcai iskolában taní
tott, olyan tanártársakkal, mint az A d y - k u t a t ó Földessy Gyula, Koltay-Kastner Jenő, az
59
olasz nyelv és irodalom specialistája vagy a történész Szabó Dezső. Ezután változatos pá
lya következett; tanított az O r s z á g o s Színészegyesület S z í n é s z k é p z ő Iskolájában (1918-29),
igazgatta a Szegedi T a n á r k é p z ő Főiskolát (1929-32), a harmincas é v e k b e n a Nemzeti Szín
ház dramaturgja, ezzel p á r h u z a m o s a n irodalom- és színháztörténet tanár volt a S z í n m ű v é
szeti A k a d é m i á n (1932-40), vezette a Kis Színházat (1947-49), t u d o m á n y o s (elsősorban
dramaturgiai) érdemeiért pedig elnyerte az M T A tagságát (1945-49). Ez utóbbitól a s z e m é
l y i kultusz i d ő s z a k a fosztotta meg, és csak 1989-ben ( m á r posztumusz) kaphatta vissza aka
6 0
démiai c í m é t .
56 Magyarosan 6:104. (In: FERENCZY Géza 1968. 11.)

57 Magyar Nyelvőr 89:330. (In: FERENCZY Géza 1968. 10.)
58 A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve. Gyöngyös, 1984. 124.
59 A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve, 1984. Uo.
60 Magyar Életrajzi Lexikon I I I . , 1978. 228-29.
Színikritikáit rendszeresen közölte a Napkelet c í m ű folyóirat, de írt az Irodalomtörténet
be, az Irodalomtörténeti K ö z l e m é n y e k b e , a Budapesti S z e m l é b e , sőt napilapokba (Magyar
Nemzet) és színházi o r g á n u m o k b a ( F i l m , Színház, Muzsika) is. M i n t színikritikus, méltó
folytatója a X I X . század h a l a d ó kritikai h a g y o m á n y a i n a k , Bajza, Gyulay Pál, Salamon
Ferenc és m á s o k m u n k á s s á g á n a k , a k é s ő b b i e k közül pedig főleg Péterfy Jenő, Beöthy Zsolt
és Schöpflin Aladár nevére hivatkozhatunk. Kritikai tevékenységének értékeiről az Irodalom
történet c í m ű folyóirat is nagy elismeréssel írt: „... el kell i s m e r n ü n k , hogy ebben a tárgy
körben l e g k i v á l ó b b szakembereink k ö z é tartozik, aki elméleti és gyakorlati k é r d é s e k b e n
61
egyaránt helyesen foglal állást és j ó t é k o n y a n hat a szak- és k ö z v é l e m é n y r e . "
D r a m a t u r g k é n t e l s ő s o r b a n a régi magyar s z í n m ű v e k e t
k o r s z e r ű s í t e t t e (1. Gaál József: A peleskei nótárius, Kisfa
ludy Károly: C s a l ó d á s o k , Kisfaludy Sándor: A D á r d a y - h á z ,
Eötvös József: Éljen az egyenlőség!, Teleki László: Kegyenc),
frissebbé, é l v e z h e t ő b b é formálta kortársai számára; ezeknek
62
az előadását gyakran maga is rendezte.
M u n k á s s á g a azonban nemcsak a régi magyar színművek
korszerűsítésére terjedt k i , hanem mint drámaíró, saját művek
megalkotója is jelentős. A Nemzeti Színházban bemutatott drá
mái a következők: A z első diadal; történelmi színmű (1940),
Sorompó; színmű (1940), Hatalom; modern vígjáték (1943).
Színikritikai és s z í n m ű í r ó i t e v é k e n y s é g e mellett k ü l ö n ö
sen irodalom- és drámatörténeti m u n k á i (cikkei és tanulmá
nyai) figyelemre méltóak. F ő b b m ű v e i (időrendben): A ma
gyar népdal hatása m ű k ö l t é s z e t ü n k r e (1907), A magyar n é p 9. kép. Galamb Sándor
s z í n m ű s o r s d ö n t ő évei (1913), Irodalomtörténetírás és m ű v é (1886-1972)
szettörténet (1917), A rajzforma fejlődése elbeszélő irodal
munkban (1925), H u s z o n ö t év a magyar társadalmi d r á m a történetéből (1926), Hevesi Sán
63
dor (1930), A magyar d r á m a története 1867-től 1896-ig I—II. (1937-Î4) , Csiky Gergely
64
s z í n m ű v e i (1942), A magyar drámai irodalom története 1867-től 1896-ig ( 1 9 4 7 ) .
Műfaji s z e m p o n t b ó l igen változatos ez a m u n k á s s á g ; dicséretes a m ű v e k témaválasztá
sa, s o k r é t ű s é g e és eredetisége. De k i kell e m e l n ü n k a szerző tudós alaposságát, írói elhiva
tottságát, stílusának szépségét és o l v a s m á n y o s s á g á t is.
A harmincas é v e k b e n b e l s ő m u n k a t á r s a volt a k é s z ü l ő Világirodalmi Lexikonnak, pályá
j a vége felé pedig a Magyar Nyelv É r t e l m e z ő Szótárának.
Galamb Sándor s z á m á r a megadatott a hosszú élet ajándéka: nyolcvanhat éves korában,
1972. november 8-án Budapesten hunyt el. Halála miatt A tragédia története c í m ű nagysza
bású m u n k á j á t sajnos m á r nem tudta befejezni.
M i n t ember, r e n d k í v ü l k ö z v e t l e n , j ó k e d é l y ű és rokonszenves e g y é n i s é g volt. Tanári
t e v é k e n y s é g é t nagy tárgyi t u d á s , é r d e k e s és színes e l ő a d á s m ó d , m e g g y ő z ő m a g y a r á z a t
jellemezte. S z a k í r ó k é n t a kritikus és a k u t a t ó s z e m l é l e t é v e l vizsgálta az irodalmat. Sőt:
j e l e n t ő s e b b t a n u l m á n y a i is i n k á b b a kritikus é r d e k l ő d é s é b ő l n ő t t e k k i . Olyan korban élt
61 Ld. a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve. 1984. 125.
62 Magyar Életrajzi Lexikon I I I . 228—29.
63 Irodalomtörténet 19: 181.
64 A mű BAYER József: A magyar drámairodalom története, a legrégibb nyomokon 1867-ig ( 1897) című mun
kájának méltó folytatása.
és alkotott, amikor az e g y é n i e s k e d é s és az ö n k é n y uralkodott az emberi és m ű v é s z e t i v i
szonylatokban; ő m i n d v é g i g meg tudta őrizni h i g g a d t s á g á t , s z e m é l y t e l e n s é g é t és tárgyi
l a g o s s á g á t . K r i t i k u s k é n t sem t ü n d ö k ö l n i , hanem h a s z n á l n i akart. M u n k á s s á g a e l s ő s o r b a n
a dramaturgia terén h i á n y p ó t l ó .
Budapesti lakosként is elkötelezett g y ö n g y ö s i maradt. Jól ismerte a várost és környékét,
a Mátrát, a vidék történetét és a palóc n é p h a g y o m á n y t .
É l e t m ü v é n e k irodalomtörténeti jelentőségét a S z á z a d u n k magyar irodalma c í m ű össze
foglalás így jellemzi: „A tizenkilencedik század m á s o d i k felének s z í n m ű i r o d a l m á t Galamb
Sándor méltatta tervszerű kutatással, gondos feldolgozással, a tartalom súlya mellett a stí
lus hajlékonyságával. Sok elfeledett mozzanatra mutatott rá, nem egy régi tanítást m ó d o s í
65
tott új felfogásával. M u n k a e r e j é n e k a novella és rajz fejlődésismerete is sokat k ö s z ö n h e t . "
írásait olvasgatva ma is úgy érezhetjük, örülhetnénk, ha Galamb tanár úr tanítványává
fogadna. Gondoljunk rá tisztelettel és m e g b e c s ü l é s s e l ! M e g é r d e m l i .
Alszeghy Zsolt
(1888-1970)
66
Alszeghy Zsolt irodalomtörténész, s z e r k e s z t ő annak a tudós-, tanár- és esszéíró nemze
d é k n e k a tagja volt, amelynek sorába Babits, Horváth János és Szerb Antal is tartozott. Szá
mukra az irodalomtörténet-írás a gondolatiság és a m ű v é s z i s é g ö s s z e k a p c s o l á s á n a k a vá
gyát és kötelességét jelentette. Azt az alkotói szándékot, amelyben m é g az elvont t u d o m á
n y o s s á g is életközeli, színes és változatos formában jelenik meg.
A nagy e l ő d ö k - Gyulay Pál, Péterfy Jenő, Riedl Frigyes és m á s o k - pozitivista tárgyi
lagossága és finom analízise után ők a részletek további gyarapítására, összefoglalására
törekedtek. Szakítanak a korábbi iskolás h a g y o m á n n y a l , a korszerűség igénye, a magyar
ság és e u r ó p a i s á g e g y s é g e s szemlélete hatotta át m u n k á s s á g u k a t . T u d ó s n a k és tanárnak is
egyaránt hitelesek voltak, szavaikat és írásaikat j e l l e m ü k k e l hitelesítették.
K ö z ü l ü k való a r c k é p v á z l a t u n k h ő s e is. Pályája delelőjén készült fényképéről ovális arc,
deresedés nélküli haj, erőteljes bajusz és nyílt, tiszta tekintet irányul ránk. Vastag keretes
s z e m ü v e g e m ö g ü l pedig szelídséget, őszinteséget és méltóságot s u g á r z ó szempár. Ez az arc
j e l l e m v o n á s a i n a k is h ű tükre volt.
Alszeghy Zsolt s z ü l ő v á r o s a a Pázmány Péter alapította egyetem egykori s z é k h e l y e ,
Nagyszombat. Születésének ideje: 1888. február 12. Elemi és középiskolai ( g i m n á z i u m i )
tanulmányait szülőhelyén, az egyetemet Budapesten végezte. Magyar-latin szakos tanári és
bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Tanári pályáját az 1910/1 l-es tanévben a n a g y m ú l t ú
gyöngyösi gimnáziumban kezdte, majd a budapesti Árpád G i m n á z i u m b a n folytatta (1911-19).
Ezután t ö b b mint két évtizedig (1919-41) ugyancsak Pesten az egyetemi gyakorló g i m n á
zium vezetőtanára és c í m z e t e s igazgatója.
Vezetőtanári munkája mellett magyar- és világirodalmat tanított az Angolkisasszonyok
Polgáriiskolai T a n á r k é p z ő Főiskoláján és a K é p z ő m ű v é s z e t i F ő i s k o l á n . Tagja volt a Szt.
István A k a d é m i á n a k , 1921-től titkára, 1941-től 49-ig pedig elnöke a Magyar Irodalomtör-
65 PINTÉR Jenő: Századunk magyar irodalma. Bp., 1943. 254.

66 A férjének életútjára és munkásságára vonatkozó nélkülözhetetlen adatok megküldéséért dr. ALSZEGHY
Zsoltnénak tartozom köszönettel.
téneti T á r s a s á g n a k , szerkesztette az Élet c í m ű katolikus irodalmi hetilapot (1924-35) és az
Irodalomtörténet c í m ű folyóiratot (1937-40). Részt vett a Katolikus Lexikon I - I V . magyar
irodalmi r é s z é n e k a s z e r k e s z t é s é b e n (1931-33), és a 30-as é v e k b e n s z á m o s irodalmi tárgyú
rádióelőadást tartott. Ö n á l l ó a n és társszerzőkkel (Brisits Frigyes, Sík Sándor, Tompa József)
magyar nyelvi és irodalmi, stilisztikai, poétikai és retorikai t a n k ö n y v e k e t írt a k ö z é p i s k o l á k
( g i m n á z i u m o k ) számára, amelyeket a 20-as évektől 1948-ig folyamatosan használtak.
K ö z b e n - k i e m e l k e d ő szaktanári é s irodalomtörténeti m u n k á s s á g á n a k az e l i s m e r é s e k é p
pen - 1933-tól a P á z m á n y Péter T u d o m á n y e g y e t e m e n m a g á n t a n á r i m e g b í z á s t kapott,
1941-től pedig nyilvános rendes tanárrá nevezték k i . A z egyetemen A magyar d r á m a kez
detei c í m m e l k ü l ö n ö s e n e m l é k e z e t e s k o l l é g i u m o k a t tartott. Szeghalmi Elemér, aki m é g
részese volt az A l s z e g h y - ó r á k n a k , így emlékezik akkori é l m é n y e i r e : „...e sorok írója sze
r e n c s é s n e k vallja magát, hogy két éven át hallgatója és vizsgázója lehetett a halk szavú,
m e g n y e r ő m o d o r ú é s minden m e g n y i l v á n u l á s á b a n humanista professzornak, aki mint pe
d a g ó g u s nemcsak a » s z a k m a i fejlodest«, hanem az e m b e r s é g , a tiszta erkölcs és a napi po
67
litikai szinten t ú l e m e l k e d ő m a g y a r s á g t u d a t elmélyítését is szorgalmazta t a n í t v á n y a i b a n . "
A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a 1933-ban levelező, majd 1947-ben rendes tagjává vá
lasztotta. Katolikus s z e l l e m ű tanári és tudósi m e g g y ő z ő d é s e miatt azonban 1949-ben - m é g
alkotóerejének a teljében - az akkori k ö z o k t a t á s - és irodalompolitika megfosztotta állásá
tól é s tisztségeitől. Visszavonult az íróasztala m ö g é , - é s dolgozott tovább. „ A u t o n ó m e g y é -
n i s é g " - g é vált; erkölcsi világának csak így tudott célt, értelmet és erőt adni. A legnehezebb
k ö r ü l m é n y e k között is m e g ő r i z t e alkotói magatartását, s z e l l e m é n e k a szabadságát.
E m l é k é t és írásait csaknem fél évszázadig mély
csend vette körül. A Magyar Irodalmi Lexikon I . (1963)
m i n d ö s s z e p á r sorban ír róla, a Magyar Életrajzi Le
xikon (1981) c s u p á n a I I I . (kiegészítő) kötetébe veszi
fel, az Új Magyar Irodalmi Lexikon I . (1994) pedig
meg sem említi. Ú j a b b a n ismét fény vetül a nevére: a
rendszerváltáskor posztumusz rehabilitálták, s azóta
mind a Magyar Nagylexikon I . (1993), mind a M a
gyar Katolikus Lexikon I . (1993) tárgyilagosan mél
tatja életművét.
Alszeghy Zsolt irodalomtörténet-írói m u n k á s s á g a
két k ö z p o n t ú volt: az egyik a X V I I . és a X V I I I . szá
zad magyar és latin n y e l v ű irodalmának, d r á m a i r o d a l
munk kezdeteinek, az i s k o l a d r á m á k szerepének és j e
lentőségének a b e m u t a t á s a , a m á s i k pedig a magyar
lírai költészet története, a X X . század p r o b l é m á i lí
ránk tükrében és az újabbkori magyar líra kutatása.
A szakfolyóiratokban megjelent s z á m o s j e l e n t ő s
cikke, t a n u l m á n y a mellett önálló m ű v e i a k ö v e t k e
6 8
z ő k : I l l e i J á n o s élete é s írói m ű k ö d é s e (Nagyszom
bat, 1908), Magyar tárgyú latin jezsuita d r á m á k (Bu 10. kép. Alszeghy Zsolt
dapest, 1911), Illei J á n o s Tornyos Pétere (Budapest, (1888-1970)
67 SZEGHALMY Elemér: Egy nagy tanár emlékére. In: Új Ember 44: 6.

68 ALSZEGHY Zsoltné: Alszeghy Zsolt munkássága. (Bibliográfia.) Kézirat, 1-23.
1911), Tóth K á l m á n drámaköltészete (Budapest, 1913), Csíksomlyói iskoladrámák (Szlávik
Ferenccel; Budapest, 1914), Magyar D r á m a i E m l é k e k a középkortól Bessenyeiig (Buda
pest, 1914), Petőfi és az ö t v e n e s évek magyar lírája (Budapest, 1914), T ó t h K á l m á n lírájá
nak fejlődése (Budapest, 1915), A magyar reformáció és antireformáció temetési énekei
(Budapest, 1916), Magyar lírikusok (Budapest, 1921), A művészeti alkotás (Budapest,
1922), Die neuere katholische Belletristik in Ungarn (Essen, 1923), V ö r ö s m a r t y - b r e v i á r i u m
(Budapest, 1924), V á z l a t o k (Budapest, 1925), A Zalán futása (Budapest, 1925), A lírai köl
tészet m ű v é s z e t e (Budapest, 1927), A magyar k ö z é p k o r irodalma (Debrecen, 1929), Kazin
czy F o g s á g o m naplója (a napló legelső kiadása, Budapest, 1931), A z élet ritmusa (antoló
gia; Kállay Miklóssal, Budapest, 1933), Das katholische Schrifttum Ungarns (Freiburg,
1934), A X V I I . század (Budapest, 1935), Ismeretlen magyar d r á m a a X V I I . század elejéről
(Budapest, 1935), P á z m á n y Péter, az író (Budapest, 1937), Szt. István a magyar egyházi
költészetben (Budapest, 1938), A jezsuiták a magyar irodalomban (Budapest, 1940), A k ö n y v
és olvasója (Magyar M ű v e l ő d é s t ö r t é n e t , Domanovszky Sándor szerk./IV. Budapest, 1941),
A Magyar Irodalom K i n c s e s h á z a (Baránszky-Jób Lászlóval, Budapest, 1941), Nemzetiet
len-e irodalmunknak ún. „nemzetietlen kora"? (Budapest, 1942), Faludi Nemes E m b e r é n e k
magyar rokonai (Budapest, 1943), A z irodalomtörténet tanítása (Budapest, 1943).
Nagyobb terjedelmű összefoglaló m u n k á i : A X I X . század magyar irodalma (Budapest,
1922-23), A X V I I . század lírája (Budapest, 1935), kéziratban maradt monográfiája pedig:
A magyar X V I I I . század (letétben az M T A Kézirattárában) és A magyar líra története I - I I .
69
(1959-61 ). A z utóbbi m ű v é b ő l i d ő k ö z b e n két esszéje jelent meg a Vigiliában Babitsról és
7 0
Kosztolányiról .
Alszeghy Zsolt a Gyöngyösi Állami Főgimnáziumnak kinevezési sorrendben a 38. tanára
71
v o l t . Itt kezdte pályáját az 1910/1 l-es tanévben; a magyar és latin nyelvet és irodalmat tanítot
ta. Ekkor m á r csaknem egy évtizedes tudományos munkásság állt mögötte: önálló művek, cik
kek, tanulmányok, recenziók és könyvismertetések. Első gyöngyösi írása: A z eszthétikai szem
léletről a gimnázium 1910/11. évi Értesítőjében látott napvilágot. Gyöngyössel való kapcsola
ta később is megmaradt. 1912-ben a Gyöngyösi Kalendárium közölte A gyöngyösi ferencrendi
zárda néhány, a magyar irodalomtörténet szempontjából érdekesebb kötetéről című írását (152.
1.); ugyancsak a Gyöngyösi Kalendárium 1913. évi számában jelent meg Vachott Sándor (57.1.)
és Spetykó Gáspár levelei (126.1.) című közleménye.
Önálló munkája a G y ö n g y ö s i Toldalék (1914) kiadása (1. az 1914. évi G y ö n g y ö s i Kalen
dáriumban is, 79-94. 1.). A Toldalék jelenleg is G y ö n g y ö s ö n található, a ferences kolostor
könyvtárában. Jelentős értéke ennek az a X V I I . századi énekgyűjtemény, amely a magyar
72
katolicizmus első emlékei k ö z é tartozik. B e m u t a t ó k é p p e n lássuk a gyűjtemény 17. é n e k é t :
Pro pluvia
K é r ü n k tégödet Attja U r Isten mjnden s z ü k s é g ü n k b e n
tekincz mast reánk te sz. fjadért m y k ö n ö r g é s ü n k b e n
k ö n e r g ü n k Neked lelkj és testj mjnden
szükséginkért, Ezeket n e k ü n k hogy te megh
adgjad az the szent fjadért.
69 ALSZEGHY Zsolt: Babits költői arca. Vigilia (1980) 45:2.

70 Vö.: A lírikus Kosztolányi ars poeticái. Vigilia (1985) 50:3.
71 A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve 1984. 233.
72 In: ALSZEGHY i.m. 16.
Mindenek fölöt az te Igédet k ö v e t n ü n k engedgjed
annak U t á n n a az mj testünknek gongját te viselljed
A z száraz földet Éghj harmattal zjrosicz meg
n e k ü n k , hogy életünkben, mjnden ö d ő b e n
csjak te reád N é z z ü n k .
Agj eszöt N e k ü n k Hatalmas Isten my nagj szük:
s é g ü n k b e n , agj eszöt n e k ü n k fölséges Isten
Alkalmas ü d ő b e n .
Igaz vagj penig fogadásodban mjnden beszéded:
ben, azért te h o z z á d mj is foljamunk mjnden
életünkben.
Szjvet te kjvánz, nagj szjvünk szerént my
k ö n ö r g ü n k Neked az te fjadért hjszünk
meg halgacz, kj kedves te neked.
Djcséret Neked Attja U r Isten az te sz, fjaddal, az
szent lélekkel, sz. H á r o m s á g n a k mjnd
örökké Amen.
A s z e r z ő utolsó g y ö n g y ö s i v o n a t k o z á s ú ismertetését a Magyar Kultúra I . (1916) közölte

A G y ö n g y ö s i Irodalmi T á r s a s á g E v k ö n y v e c í m m e l (185.1.).
Mindent egybevetve: Alszeghy Zsolt egyik korai m u n k á j á b a n - m é g alig h ú s z é v e s e n - a
d r á m a í r ó Illei János életét és m ű k ö d é s é t mutatta be (1908). A z i s k o l a d r á m á k mindig is fog
lalkoztatták (főként a ferences és a jezsuita drámai e m l é k e k vizsgálata). T u d v a l é v ő , hogy a
X V I - X V I I I . században M a g y a r o r s z á g o n rendszeres színjátszás szinte csak az iskolákban
létezett (így p l . G y ö n g y ö s ö n is!), s a latin kezdetek után a X V I . századtól egyre i n k á b b ma
gyar nyelven jelentkezett. N á l u n k ez a gyakorlat lett az alapja a hivatásos színjátszásnak is.
S z e r z ő n k é r d e k l ő d é s é n e k m á s i k kedvelt területe a magyar lírai költészet kutatása (külö
nösen a X I X . század és a X X . század elejének lírája, illetve kéziratban maradt utolsó na
gyobb szabású m ű v e (1959-61) is a magyar líra történetével foglalkozik). Nem véletlenül,
hiszen a m i irodalmunkban kezdettől fogva a líra számít vezető műfajnak.
Alszeghy, mint i r o d a l o m t ö r t é n é s z , hamar túltette m a g á t a pozitivizmus a p r ó m u n k á j á n ,
az a d a t h a l m o z á s o n , s egyre i n k á b b a fejlődéstörténet láttatására, az összefüggések feltárá
sára és a r e n d s z e r e z é s r e törekedett. Ezt mutatják nagyobb terjedelmű szintézisei is. Vizsgá
latának m ó d s z e r e sajátosan komplex volt: figyelembe vette a m ű v e k elvi hátterét, történeti
összefüggéseit, világirodalmi kapcsolatait, nem utolsósorban nyelvi é s esztétikai vonatko
zásait. K ü l ö n ö s e n izgatta az eddig m é g k e v é s b é ismert korszakok és műfajok feltárása,
bemutatása. Ezek vizsgálatát b ő s é g e s példaanyaggal és s z á m o s új értékelési szemponttal
gazdagította. Emellett arra is tudott időt szakítani, hogy részt vegyen az egyetemi és a szak
t u d o m á n y o s közéletben. M a g a t a r t á s a m i n d v é g i g nyílt és k ö v e t k e z e t e s volt: igyekezett távol
tartania m a g á t a társadalmi erők hatalmi harcaitól, szemléletében és m u n k á j á b a n is az „ön-
e l v ű s é g " - r e törekedett.
Alszeghy Zsolt annak a magyar irodalomtörténet-írásnak a k i e m e l k e d ő képviselője volt,
amelynek alapjait nagy elődei, a X I X . század irodalomtudósai rakták le. Egy életet áldozott
ennek a szép és hasznos tevékenységnek a megvalósítására. M u n k á s s á g a azt bizonyítja, hogy
irodalmi értékeink gyarapítása és összegzése is lehet olyan alkotás, amely kiállja az idők pró
báját, az alkotó pedig - ha m e g k é s v e is - n e m z e d é k é n e k klasszikusai közé emelkedhet.
Bán Imre
(1905-1990)
73
Bán Imre filológus, i r o d a l o m t ö r t é n é s z nemcsak m u n k á s s á g á v a l , hanem egyéniségével
is hatott. Lehetetlen volt oda nem figyelni rá! A z ember e g y e n e s s é g é r e , a tudós felkészült
ségére, a tanár i g é n y e s s é g é r e , - e g y s z ó v a l : a s z e m é l y e s varázsára. Tiszteletére el kellene
zarándokolni Egerbe, a gyermek- és ifjúkor helyszínére, meglátogatni B u d á n az útnak indí
tó E ö t v ö s - k o l l é g i u m o t , fel kellene idézni a Mester, Horváth János emlékét, v é g i g b a n d u k o l
ni Párizsban a Szent M i h á l y útján, és átélni a Quartier Latin hangulatát, elidőzni G y ö n g y ö
sön, az öreg g i m n á z i u m b a n , felkeresni a Bruckner-kerti házat, a ferences k ö n y v t á r a t , -
kedvelt tartózkodási helyeit, és persze Debrecent, az á l m o k városát: a Nagytemplomot meg
a R e f o r m á t u s K o l l é g i u m o t , sétálni egyet a Hatvan utcában vagy a N a g y e r d ő n , beülni az
egyetem Xl-es t a n t e r m é b e , bekopogni a I I I . emeleti d o l g o z ó s z o b á b a , vagy csak bepillanta
ni a könyvtári kutatóba, sorokat mormolni a Divina C o m m e d i á - b ó l , és elnézni messze dél
re, Dante szülőhazája, a napfényes Itália felé... Ez lenne az igazán méltó h o z z á !
Curriculum vitae-je k ö n n y e n összefoglalható: 1905. december 2-án született Budapes
ten. Középiskolai tanulmányait Egerben, az egyetemieket Pesten végezte, a Bölcsészettu
d o m á n y i Kar magyar-francia szakán, mint az E ö t v ö s - k o l l é g i u m tagja. Tanári oklevelét
1930-ban szerezte. Ezt m e g e l ő z ő e n j e l e n t ő s állomás volt életében az 1928/29-es tanév, ami
kor állami ösztöndíjasként a párizsi Sorbonne-on tanult.
Bán Imre n e g y v e n ö t esztendőt töltött a katedrán: fele-fele arányban k ö z é p i s k o l á b a n és
egyetemen. 1930-tól 1952-ig g y ö n g y ö s i g i m n á z i u m i tanár, majd 52-től a debreceni Kossuth
Lajos T u d o m á n y e g y e t e m adjunktusa, 54-ben docense, 62-ben pedig professzora, egyben az
I . sz. magyar irodalomtörténeti tanszék vezetője.
Pályája a félszázadnyi időben egyenletesen, folyamatosan ívelt felfelé. M á r g y ö n g y ö s i
évei alatt, mint vidéki tanárember, amellett, hogy k i e m e l k e d ő o k t a t ó - n e v e l ő m u n k á t vég
zett, európai szinten m ű v e l t e a t u d o m á n y s z a k á t . A k k o r i t e v é k e n y s é g e a provincializmus
s z ü k s é g s z e r ű s é g é n e k az eleven cáfolata.
E s z m é n y k é p e a tudós tanár volt, a t u d o m á n y időszerű p r o b l é m á i mellett állandóan fog
lalkoztatták a m ó d s z e r t a n , a gyakorlat kérdései is. Órái m a r a d a n d ó é l m é n y t jelentettek: át
szellemülten, logikusan magyarázott, és csakis a tényeket tisztelte. M ű e l e m z é s e i t a filoló
giai megalapozottság és a komplex szemlélet, a történeti, esztétikai, stilisztikai szempontok
együttes a l k a l m a z á s a jellemezte. A z e g y s é g e s anyanyelvi műveltséget terjesztette, - iroda
l o m és nyelv k ö l c s ö n ö s e g y m á s r a u t a l t s á g á n a k a szellemében.
Bán Imre nemcsak k i v á l ó tudós, hanem hivatott n e v e l ő is volt, aki példát mutatott em
beri tartásból és tapintatból. Azokban az években, a vagyon-, majd a hatalomgyűjtés idő
s z a k á b a n csak egyféle tekintélyt ismert, a szellemit, az alkotóit. Került minden beavatko
zást tanítványai életébe, nem is közvetlenül ő, hanem a téma, az óra atmoszférája nevelt.
M ó d s z e r e sok tekintetben Németh László vásárhelyi törekvéseihez hasonlítható.
A z iskolát olyan m ű h e l y n e k tekintette, „ahol nem k ü l s ő bilincsek, hanem valami szelle
m i szubsztrátum: a tananyag köti össze a bennlevőket. Harminc-negyven ember ül az óra
73 Előadásként hangzott el 1991. június 22-én Gyöngyösön, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Bán Imre
emlékülésén és emléktábla-avatásán. (In: A Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Értesítője
1984-1994. 20-25.)
üveg-harangja alatt, tanár és tanítvány, s amit b e h ú z n a k oda..., az az emberi v í v m á n y o k ,
74
ismeretek egy parányi, kiemelt része, a szépség egy szemernyi darabja."
A g i m n á z i u m i é v e k b e n - k ü l ö n ö s e n a háború idején - igen magas ó r a s z á m b a n tanított,
mégis minden dolgozatot megíratott és időben k i is javított. Észrevételei, megjegyzései a
dolgozatok v é g é n valósággal t a n u l m á n y s z á m b a mentek, aprólékos gonddal alakította tanít
v á n y a i n a k a stílusát, helyesírását, és tárgyilagosan, igazságosan értékelt. H o s s z ú ideig elnö
ke volt az intézet Vachott Sándorról elnevezett irodalmi ö n k é p z ő k ö r é n e k is. Egy-egy köri
összejövetel, rendszerint vasárnap délelőtt, a d i á k m i s e után mindig ünnepi alkalomnak szá
mított. Ilyenkor mutatták be a feldolgozott témát, majd az opponensek bírálata és a vita, a
dolgozatok elfogadása vagy elvetése következett.
G o n d o l k o d á s r a , önálló véleményalkotásra, az igazi d e m o k r á c i a átélésére igyekezett sar
kallni tanítványait a maguk kis k ö z ö s s é g é b e n . Bíztatásait, korholásait is ekkorra időzítette.
K ö z v e t l e n s é g e , derűje és k o m o l y s á g a , finom humora és franciás s z e l l e m e s s é g e ezeken a
kötetlenebb találkozókon nyilatkozott meg igazán. Volt tanítványai m á r ekkor tudták, hogy
nem mindennapi e g y é n i s é g , és szerencséjüknek tartották, hogy a tanítványai lehettek.
A pedagógiai tevékenység mellett szorgalmas helytörténeti búvárkodást is végzett. Hoz
zálátott a református e g y h á z k ö z s é g levéltárának a rendezéséhez, rejtett kincseinek a feltárá
sához. Voltaképpen ekkor, a 40-es évek elején kezdődött Bán Imre t u d o m á n y o s munkássá
ga. Ezután e g y m á s t követték helytörténeti tárgyú közleményei, tanulmányai, mint például
75
A gyöngyösi református egyház könyvtára a X V I I . század 70-es é v e i b e n , A gyöngyösi
76 77
templomper Bocskay István k o r á b a n , A gyöngyösi református i s p o t á l y , stb.
Nagy felelősségtudattal és hozzáértéssel gondozta az 1951-ben államosított ferences
könyvtárat is. A gazdag anyagot az 50-es évek elején védelem alá helyeztette, m e g ó v t a a
szétszóródástól. Neki k ö s z ö n h e t ő néhány elveszettnek hitt ő s n y o m t a t v á n y visszaszerzése,
a k ö n y v e k régi szakrendjének a helyreállítása, és ő mutatta be az állományt először a
78
n a g y k ö z ö n s é g n e k . Ekkor kezdett tisztázódni a gyűjtemény kettős jellege: k ö n y v m ú z e u m i
és t u d o m á n y o s könyvtári rendeltetése. Kérésére a városi tanács a volt ferences g i m n á z i u m
épületében helyezte el a könyvtárat. A rendezés időszakában nagyon j ó l érezte magát eb
ben a k ö r n y e z e t b e n . S z á m á r a - szeretett családja mellett - ez a rejtett birodalom a „boldog
ság szigete" volt.
A korábbi helytörténész figyelme most kezdett igazán a magyar régiség, főként a X V I . ,
X V I I . és X V I I I . század i r o d a l m á n a k az irányába fordulni. „ A z emberélet útjának felén" k é
pes volt a váltásra: elfogadta a debreceni egyetem meghívását a régi magyar irodalom ok
tatására. T u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g e ugyan m á r hosszú időre nyúlt vissza, m é g i s inkább az
egyetemi é v e k b e n , azoknak is a m á s o d i k szakaszában lendült fel k ü l ö n ö s k é p p e n . E g y m á s
után jelenteti meg t a n u l m á n y a i t Apáczairól, Balassiról, Comeniusról, Janus Pannoniusról,
Melius Juhász Péterről, Szenczi Molnár Albertről, Szepsi Csombor Mártonról, a Karthauzi
Névtelenről, stb., m é g felsorolni is sok lenne ezeket a m u n k á k a t .
M i v e l irodalmunk régebbi k o r s z a k á b a n a literatúra fogalma j ó v a l szélesebb volt a mo
dern értelemben vett szépirodalomnál, sokrétű (történeti, esztétikai, filológiai, teológiai)
tájékozottságra és a nyugati nyelvek (főleg a francia, az olasz, a német és a latin) alapos
74 NÉMETH László: Az iskoláról. In: Tanár úr, készült? Szerk.: BALÁZS M . és PAPP F., 1968. 8.
75 Magyar Könyvszemle 1940. 242-50.
76 Debrecen, 1941.
77 In: Egyháztörténet 1943. 34-^3.
78 L . : Az OSZK Tudományos Könyvtára. Magyar Könyvszemle 1955. 144-46.
ismeretére volt s z ü k s é g e . Ez a komplex szemlélet Apáczai-monográfiájában (1958) figyel
hető meg igazán. A k ö n y v - anyagát és módszerét tekintve - m i n t a s z e r ű alkotás, gondosan
ellenőrzött tényekre, m e g b í z h a t ó forráskritikára, adatolásra, a hazai és n e m z e t k ö z i össze
függések precíz s z á m b a v é t e l é r e épül. De ugyanezt mondhatjuk el A velencei barokk-kong
resszus e r e d m é n y e i (1956), A barokk irodalomelmélet (1961), A barokk (1963), valamint
az Irodalomelméleti k é z i k ö n y v e k M a g y a r o r s z á g o n a X V I - X V I I . században (1971) c í m ű
műveiről. A magyar irodalom történetének X V I I . és X V I I I . századi szakaszát egyetemi tan
k ö n y v e k és k ü l ö n b ö z ő ismeretterjesztő k i a d v á n y o k s z á m á r a is megírta.
Válogatott t a n u l m á n y a i n a k a g y ű j t e m é n y e - é l e t m ű v é n e k a foglalataként - E s z m é k és
stílusok (1976) c í m m e l jelent meg. Ebben a kötetben egyaránt szerepelnek magyar és világ
irodalmi tárgyú dolgozatok, az általa oly mesterien alkalmazott „összehasonlító szempont"-
ok alapján. V é g ü l k ü l ö n ö s előszeretettel foglalkozott a középkorral, benne az olasz „szel-
lem-óriás"-sal, Daniéval. Dédelgetett tervének, egy korszerű D a n t e - m o n o g r á f i á n a k a kör
vonalait a Studia Litteraria X I X . kötetében (9-19) vázolta fel, e k k é p p e n méltatva az alkotót:
„A középkori Dante e g y e t e m e s s é vált, nemcsak saját kora fölé nőtt, hanem tekintélye hét
évszázad során folyton gyarapodott: é l e t m ű v e ma m á r a világ szellemi életének ércnél ma
r a d a n d ó b b monumentumai között foglal helyet. Mindez pedig a dantei m ű v é s z e t o k á n tör
ténik". A záró akkordokban pedig Ulisses szavait idézte a l k a l o m s z e r ű e n : „Ez lenne a fel
adatunk...: érzékeink e c s e k é l y k e virrasztásában, amely m é g hátra van".
A monográfia elvi szempontjainak a rendszerezése
után Dante élete és m ű v e i n e k időrendje c í m ű dolgo
79
z a t á v a l , majd D a n t e - t a n u l m á n y a i v a l (1988) jelent
kezett, és nem lennénk meglepve, ha m é g további írá
sok is előkerülnének a hagyatékból.
Bán Imrévé, - élete utolsó szakaszáig - a folytonos
ö n m ű v e l é s és alkotó t e v é k e n y s é g volt j e l l e m z ő . K i
e m e l k e d ő m u n k á i mellett m é g sok mást is m e g e m l í t
hettünk volna, mint például Zrínyi válogatott műveinek
(1952, 1957), Tótfalusi Kis Miklós Maga m e n t s é g é
nek (1952) vagy Apáczai Csere Magyar Encyclopae-
diájának (1959) a kiadását stb., - nem szólva sok-sok
könyvtörténeti cikkéről, recenziójáról, lektori é s op
ponensi véleményéről.
Bán Imre 1957-ben nyerte el a kandidátusi, 63-ban
pedig az akadémiai doktori címet. T ö b b európai ország
11. kép. Bán Imre ban (így Ausztriában, Franciaországban, Romániában,
(1905-1990) Németországban, Jugoszláviában, Lengyelországban és
Olaszországban) is járt tanulmányúton. Évekig a K L T E
bölcsészkarának a dékánja volt, tagja az M T A Irodalomtörténeti Bizottságának, a Magyar Iro
dalomtörténeti Társaság vezetőségének, az Acta Litteraria szerkesztőségének, elnöke a T I T
Hajdú-Bihar megyei irodalmi szakosztályának és az országos irodalmi választmánynak.
Egyetemi oktató- és tudományos kutatómunkája mellett ismeretterjesztő és szakmai közéle
ti tevékenysége is igen széles körű volt. Ezért jellemezhette őt hetvenedik születésnapján
Klaniczay Tibor a következőképpen: „Bán Imre... mindenütt dolgozott, mindenütt helytállt, ahol
79 In: MTA I . Oszt. Közi. X X X I I I . 183-234.
kellett. Irodalomtörténész-munkáját, a közösség, a társadalom, a nemzet szolgálataként fogta
80
f e l . . . " Pályájának értékelésével kapcsolatban nagyon is egyetérthetünk Tarnai Andornak az
ünnepelt nyolcvanadik születésnapjára írott méltatásával: „... nyugodtan állítható, hogy iskolát
teremtett munkájával, s ma m á r az ízlés és a kritika történetében egyetlen lépést nem tehetünk
81
alapvető cikkeinek és további kutatásra serkentő eredményeinek felhasználása n é l k ü l . "
Bán Imre 1990. március 19-én Debrecenben hunyt el. Hamvai is ott nyugszanak. A neves iro
dalomtudós - mint egyik könyvének főhőse, Apáczai Csere János - életművével maga is bele
82
énekelt a kórusba, hogy kivegye részét „a tudás és szépség székulumokon átzengő é n e k é b ő l " .
Irodalom
A L S Z E G H Y Zsolt
1914. A G y ö n g y ö s i Toldalék. (Kny.) G y ö n g y ö s
A L S Z E G H Y Zsoltné
E.n. Alszeghy Zsolt m u n k á s s á g á n a k bibliográfiája. (Kézirat.) Bp.
B A N Ó István (Szerk.)
1957. Berze Nagy J á n o s : Magyar n é p m e s e t í p u s o k I - I I . P é c s
B A N Ó István és D Ö M Ö T Ö R S á n d o r (Szerk.)
1959. Régi magyar n é p m e s é k Berze Nagy János hagyatékából. Pécs
B A N Ó István és F Ü L Ö P Lajos (Szerk.)
1977. Egy néprajztudós m ű h e l y é b ő l . (Berze Nagy János levélhagyatéka.) P é c s
1982. Nap és tükör. (Néprajzi és népnyelvi tanulmányok, gyűjtések.) Pécs
B Á N Imre
1958. A p á c z a i Csere János. Bp.
B E N E D E K Marcell (Szerk.)
1963-65. Magyar irodalmi lexikon 1-3. Bp.
BERZE N A G Y János
1940. Baranyai magyar n é p h a g y o m á n y o k I—III. Pécs
B O N K Á L Ó Sándor
1926. A z orosz irodalom története I - I I . Bp.
D Ö M Ö T Ö R Sándor
1983. Hevestől B a r a n y á i g . Helytörténeti képek Berze Nagy János életéből. (Szerk.:
Banó István és Fülöp Lajos.) Pécs
D Ö M Ö T Ö R S á n d o r (Szerk.)
1958. Berze Nagy J á n o s : É g i g é r ő fa. Magyar mitológiai t a n u l m á n y o k . Pécs
F Á B I Á N Pál
1984. N y e l v m ü v e l é s ü n k évszázadai. Bp.
F E R E N C Z Y G é z a (Szerk.)
1968. Egy e m b e r ö l t ő n y e l v ü n k v é d e l m é b e n . Nagy J. B é l a válogatott t a n u l m á n y a i és
cikkei. Bp.
F Ü L Ö P Lajos (Szerk.)
1985. C i g á n y m e s é k Berze Nagy János gyűjtéséből. P é c s
1988. Berze Nagy János: Baranyai magyar n é p h a g y o m á n y o k . ( N é p m e s é k . ) P é c s
80 Studia Litteraria X I I I . 10.

81 L . uo. X X I I L 8.
82 BÁN Imre: Apáczai Csere János, 1958. 560.
H O R V Á T H L á s z l ó (Szerk.)
1997. Mátrai T a n u l m á n y o k . G y ö n g y ö s
KAPOR Elemér
1984. Adatok G y ö n g y ö s sajtótörténetéhez. (In: T a n u l m á n y o k G y ö n g y ö s r ő l . Szerk.:
Havassy Péter és Kecskés Péter. ) G y ö n g y ö s
K E N Y E R E S Á g n e s (Szerk.)
1978-81. Magyar életrajzi lexikon 1-3. B p .
1984. Fejezetek G y ö n g y ö s művelődéstörténetéből. (In: T a n u l m á n y o k G y ö n g y ö s r ő l .
Szerk.: Havassy Péter és Kecskés Péter.) G y ö n g y ö s
M O L N Á R József (Szerk.)
1990. G y ö n g y ö s i Kalauz. G y ö n g y ö s
P É T E R L á s z l ó (Szerk.)
1994. Új magyar irodalmi lexikon 1-3. B p .
SZERB Antal
2
1958. Magyar irodalomtörténet. B p .
2
1958. A világirodalom története I - I I . B p .
V E I D N E R Tibor
1984. Galamb Sándor. (In: A G y ö n g y ö s i Berze Nagy J á n o s G i m n á z i u m Jubileumi
Emlékkönyve.) Gyöngyös
Lajos Fülöp
SKIZZEN VONPORTRAITS D E R LITERATUR VON GYÖNGYÖS

I M 20-STEN J A H R H U N D E R T
Die Arbeit ist als ein Betrag zur Ermessung der Traditionen der Literatur von G y ö n g y ö s i m 20-
sten Jahrhundert zu betrachten. Die dargestellen Portraits, Lebensbahnen rufen die Gestalten
und die Werke einiger bedeutender dortiger Schriftsteller, bzw. Wissenschaftler der Epoche
wach. Es wird an Künstler erinnert, die in unserer Stadt oder in deren unmittelbarer Nähe, am
Fuße des Mátra-Gebirges geboren sind, dort gelebt und eine künstlerische Tätigkeit ausgeübt
haben, oder die ihre Lebensbahn hier angefangen haben und mit ihren Werken zur ungarischen
Literatur oder Sprachwissenschaft beigetragen haben. Der Überblick ist eigentlich die Fort
setzung des Berichts, der mit dem Titel „Gyöngyös irodalmi hagyományaiból (írói pályák és
törekvések a X I X . s z á z a d b a n ) " 1997. i n dem Band „Mátrai T a n u l m á n y o k " erschienen ist
(S. 181-216). Die dargestellten Personen sind (in chronologischer Reihenfolge): János Berze
Nagy, Folklorist, Sándor Bonkáló, Literaturhistoriker, Béla Nagy J., Sprachwissenschaftler,
Sándor Galamb, Dramaturg, Zsolt Alszeghy, Literaturhistoriker und Imre Bán, Literaturhisto
riker. Die Beschreibungen stellen vorwiegend als bündig abgefaßte Essays die Lebensbahnen
der gennanten Wissenschaftler dar. Der Bericht überblickt - mit der Darstellung des kunsthis
torischen Hintergrundes verbunden - das literarische Erbe der Stadt i n unserem Jahrhundert.
Das Ziel des Verfassers ist dabei, nicht nur die Lebensbahnen der Schriftsteller (Wissen
schaftler) zu schildern, sondern auch eine A r t Anregung zum Kennenlernen ihres Schaffens
i m Interesse der Verstärkung des literarischen B e w u ß t s e i n s .
F Ü L Ö P LAJOS
H-1126 Budapest
Nárcisz utca 27.
GYÖNGYÖS
2000 p. 205-221
Dr. Puky Árpád polgármester munkássága
Horváth László
ABSTRACT: The Work of Mayor Dr. Árpád Puky Dr Árpád Puky was the successful and popular mayor of
Gyöngyös from 1919 to 1942, for 23 years. It was during his time that the town was rebuilt from her ruins
after the great fire of 1917, the revolutionary period following World War I , and the Roumanian military
occupation. Most of our public institutions are still in the form he had dreamt and planned them; the town
center and the network of streets were also the results of his activity as a mayor.
It was his great plan and dream to organize Gyöngyös and the Mátra into a holiday resort known and
respected nation-wide. This earned the town not only fame but also a significant new source of income,
since after Trianon the previously used holiday resorts fell outside the boundaries. The improvement of the
Mátra into holiday, spa, and winter sport center is arguably to be attributed to the initiative and leading
activity of Dr. Árpád Puky.
He was not a member of any party; in fact, he stood above party politics. Not being friendly to the
German, he was sent into retirement by the body of representatives on 9 February, 1942-after more than
20 years of successful and impressive activity as a mayor. After the war he became the president of the local
National Committee, supported by the approval of the whole town. This time he was not friendly enough
to the Soviet Government; the Communists first deprived him of his status, and in 1952 they refused to pay
his pension. He died in the summer of 1959, at the age of 82, in poverty and loneliness. He is buried in the
Uppertown Cemetery.
1959-ben, azaz több mint 40 é v e hunyt el G y ö n g y ö s város történetének legsikeresebb és

l e g m a r a d a n d ó b b e m l é k e t maga után h a g y ó polgármestere, bizáki dr. Puky Árpád. A kerek
évforduló sokadik alkalmat nyújtja s z á m o m r a , hogy e m l é k e z t e s s e m és felhívjam a várost,
a régiót, sajnos m é g most is é l ő tartozására. Nem becsüljük, nem értékeljük eléggé a jelen
tős g y ö n g y ö s i s z e m é l y i s é g e i n k emlékét. Dr. Puky Á r p á d n a k m á r nincs szüksége e m l é k t á b
lára, utcanévre, kopjafára, külsőségre. N e k ü n k magunknak kellene, hogy legyen igényünk,
odafigyelésünk és s z á n d é k u n k erre !
1989-ig azt hihettem, hogy az addigi politika berendezkedés parancsolt csak hallgatást és
feledést. S z á n d é k o s volt a részemről, hogy az újrainduló G y ö n g y ö s i Kalendárium sorozat
ban 1990-ben é p p az Ó munkásságát, emlékét mutassam be a mátraaljai olvasóknak. Sajnos
az akkor blikkfangosnak szánt nyitósoraim mind a mai napig, most is érvényesek: „Valakit
elfelejtettünk. Valaki régen elment, és itt hagyta munkája gyümölcsét, Gyöngyös várost. Volt
2
idő, amikor utca viselte nevét (a mai Mátrai út), s volt idő, amikor nevét is elkerültük... "
Ma, amikor a nagy utcanév-mizériát m á r magunk m ö g ö t t hagytuk, s mikor m á r talán a vad
disznóról, a bagolyról, a gyopárról (mely itt teljesen tájidegen növény) is képesek voltunk
1 A tanulmány elkészültét a DUNAHOLDING Alapítvány támogatta, melyet ezúton is köszönök.

2 HORVÁTH László 1990. 42.
utcát elnevezni, neki m é g mindig nem jutott az emlékezetből. Egyetlen egy általa emelt köz
intézmény nem tudott pár ezer forintot egy emléktáblára „összehozni", s a feledés k ö d e is in
k á b b sűrűsödőben van a neve és e m l é k e körül.
S z ü l e t é s é n e k 120. évfordulóján terveztek m á r egy m e g e m l é k e z é s t és kiadványt. Sajnos
1997-ben ez is elmaradt. Ekkor megjelentettem egy újabb figyelemfelkeltő cikket a Mátrai
3
Lapokban Dr. Puky Á r p á d r ó l , s leszámítva Misóczki Lajos 1997. decemberi idegenforgal
4
m i aspektusú d o l g o z a t á t , valamint M o l n á r József 1999. januári műsorfüzetben megjelent
5
e m l é k s o r a i t , nagyjából fel is soroltam a Puky Á r p á d életéről szóló 1945 utáni sértően rö
v i d szakirodalmat. 1999 nyarán a Junior A r t Egyesület szervezésében végre egy emlékülést
szentelt neki a város, s ebből az alkalomból az Ö n k o r m á n y z a t felújíttatta a Felsővárosi
t e m e t ő b e n található síremlékét. A z itt elhangzott előadásokat eredetileg egy önálló kiad
v á n y b a n tervezték megjelentetni, de ez is elmaradt pénzügyi okok miatt. Mostani írásom
nak ezért nem m á s a célja, minthogy fedezzük föl ismét a városépítő polgármestert, tegyük
helyére személyét a g y ö n g y ö s i Panteonban, ismerjük meg végre életét és m u n k á s s á g á t .
Semmi nem predesztinálta születésekor a későb

bi látványos és sikeres gyöngyösi jövőjét. Egerben
született 1877. július 1-én a n y o m t a t á s b a n megjelent
6
életrajza szerint , bár a családi emlékezet Átányt és
az átányi családi birtokot őrizte inkább születése
7
h e l y e k é n t . A református, nemesi származású Heves
megyei birtokos család eleddig legismertebb alakja
8
nagyapja, Puky Miklós v o l t . A nagyapa 1848-ban a
megyei radikális ifjakat vezette, majd az első nép
képviseleti választásokon Heves és Külső-Szolnok
V á r m e g y e országgyűlési képviselőjévé választották.
Ilyen m i n ő s é g é b e n előbb a nemzetőrség toborzásá
9
ban, szervezésében tűnt k i , majd 1849 j a n u á r 3-tól
Heves v á r m e g y e első alispánjának is kinevezték.
Igazán legendás tisztsége a k o m á r o m i erődrendszer
kormánybiztossága volt, melynek „elismeréseként"
a szabadságharc leverése után halálra is ítélték.
(Emigrációból csak a kiegyezés után térhetett haza,
mikor ismét Heves v á r m e g y e alispánjává választot
ták.) Ilyen forradalmi érzelmű, történelmi családból
származott Puky Árpád.
Puky Árpád elemi iskoláit Egerben, középiskoláit
1. kép. Puky Árpád 1927-ben Egerben és K é s m á r k o n végezte, majd engedve a
3 HORVÁTH László 1997/a. 6.

4 MISÓCZKI Lajos 1997. 28-30.
5 MOLNÁR József 1999.
6 SZÉKELY Jenő 1931. 160. Szülei csak a gyermekek megszületése után házasodtak össze. Puky Árpád is szü
letésekor édesanyja családnevét kapta, s csak később vette föl a Puky családnevet.
7 Sógornője, Puky Kálmánné visszaemlékezése (1989)
8 JUHÁSZ István 1996.
családi és származási h a g y o m á n y o k n a k , a j o g i pályát választotta és a j o g i a k a d é m i á t Eger
10
ben végezte, végül Budapesten szerezte meg az ügyvédi d i p l o m á t . Egerben a j o g a k a d é m i a
miatt igencsak telített volt a pálya, ezért 1909-ben G y ö n g y ö s ö n kezdett ügyvédi praxist, és
tehetségének, m e g n y e r ő m o d o r á n a k , családi kapcsolatainak k ö s z ö n h e t ő e n irodája sikeresen
m ű k ö d ö t t . 1915-ben bevonult a 10. H o n v é d gyalogezredhez és kezdetben Szerbiában telje
sített szolgálatot. 1917-18-ban a hírhedt olasz c s a t a m e z ő k e t küzdötte végig, majd 1918 no
11
v e m b e r é b e n főhadnagyi ranggal leszerelt és hazatért G y ö n g y ö s r e - v e s z t é r e . A k o m m ü n
alatt ugyanis 14 g y ö n g y ö s i polgárral együtt - mint a város k ö z v é l e m é n y é t , magatartását
12
leginkább m e g h a t á r o z ó embert - , túszként tartották f o g v a . K é s ő b b Budapestre kellene el
szállítani őket a v ö r ö s ö k n e k , s a zavart kihasználva Puky Á r p á d rabtartóitól elszökött, egy
ideig a M á t r á b a n bujkált. Tragédiájára itt meg a betörő cseh csapatok fogságába került, akik
egészen a csehországi Josefstadtig hurcolták magukkal. A z itteni rabságából csak 1919.
a u g u s z t u s á b a n szabadult. M i n t meghurcolt embernek, tevőleges ellenforradalmárnak, a
k o m m ü n b u k á s a után t o v á b b nőtt a tekintélye. A r o m á n katonai m e g s z á l l ó k k i v o n u l á s a után
tartott képviselőtestületi ülésen, 1919. november 18-án őt választották meg K e m é n y J á n o s
13
után G y ö n g y ö s város p o l g á r m e s t e r é v é .
Csakhogy ez a város m á r koránt sem az, melyet 1909-ben lakhelyévé választott, s 1915-ben
fájó szívvel elhagyott. Ekkor az egész ország kifosztva, e l s z e g é n y e d v e , m e g n y o m o r í t v a és
körbenyirbálva hevert. G y ö n g y ö s ö n pedig a tűzvész hatására mindez m é g h a t v á n y o z ó d v a
jelentkezett. 1917. május 2 1 - é n a város t ö r t é n e l m é n e k legtragikusabb tűzvésze pusztított.
Elpusztult az egész b e l v á r o s , leégtek a templomok, a városháza, és sok száz család hajlék
talanná vált. H i á b a a „ s z ö v e t s é g e s " E u r ó p a részvéte és támogatása, az országban elinduló
„ s z e g e d i " m é r e t ű a d a k o z á s , a n a g y s z e r ű szakemberek szép, m á r - m á r idillikus tervei, vala
mint az összegyűlt e g y m i l l i ó n é g y s z á z e z e r korona az újjáépítésre. Sem a világháború, sem
annak s z á m u n k r a tragikus befejezése, sem az ezt k ö v e t ő forradalmi időszak vagy a r o m á n
megszállás nem teremtett lehetőséget a város építésére. Polgármesterré választásakor G y ö n
g y ö s m é g romokban állt, a tűzvész sújtotta lakosság j ó része továbbra is k a s z á r n y á k b a n , ín
14
ségszállásokon l a k o t t .
A 42 éves polgármester, a város élére állva nem kisebb feladatot vállalt, minthogy a
r o m o k b ó l várost építsen, a m e g s z ű n t gazdasági forrásokat feltárja, a lerongyolódott k ö z - és
m a g á n v a g y o n t talpra állítsa.
A polgármester j ó l látta, hogy a l a k o s s á g n a k most m á r nem alamizsnára, hanem munka
lehetőségre van s z ü k s é g e . í g y az általa k e z d e m é n y e z e t t vagy támogatott középítkezések,
útburkolások számtalan munkaalkalmat teremtettek. Lassan a romok k ö z é visszaköltözött
az élet, a foghíjak kezdtek eltünedezni.
A legégetőbb p r o b l é m a a vízkérdés volt. Nyáron a szárazság idején G y ö n g y ö s kútjai k i
apadtak, s ez tette lehetővé a szinte rendszeres tűzvészeket. A z ekkor épülő gyöngyösi vízmű
vek Magyarország egyik legmodernebb városi k ö z m ű v e lett, mely 1927-ben készült el. A vá-

12 Tamasy CSÉPÁNY Pál naplója 1913-19. 110-115. Leírja a járásbíróság épületében - fogvatartásuk helyén - ,
a komunisták hozzájuk intézett szónoklatát: „...Ha a városban ellenforradalom törne ki, mi önöket itt lemé
szároljuk. Tehát saját maguk jól felfogott érdekeiben jól teszik, üzenjenek ki a hozzátartozójukhoz, hogy ne
tegyenek semmi kísérletet a lázadásra, mert akkor az önök napjai meg vannak számlálva... "
2. kép. G y ö n g y ö s Hanisz Imre tér ( F ő tér)
3. kép. Nemzeti Bank és T ű z o l t ó l a k t a n y a
ros területén 145 tűzbiztonsági csapot helyeztek el. Részint összeköttetéseinek köszönhető,
hogy a hatalmas beruházást az amerikai Speyer kölcsönből valósíthatták meg. A 19 km-nyi
vízvezeték, az ekkor bekötött 756 házi csatlakozás, vagy a beruházás keretében elkészült
15
Petőfi utcai Víztorony ma is hirdeti, G y ö n g y ö s többé nincs kiszolgáltatva a l á n g o k n a k .
A lakásínség is m e g s z ű n t a városi hatóság céltudatos munkája folytán. A z állami kisla
k á s o k létesítése, az építtetők támogatása, a tűzkárosultak részére juttatott, valamint a föld
reform k a p c s á n kiosztott telkeken történt építkezések által. A városrendezési tervek, az új
u t c a e l n e v e z é s e k s az új h á z s z á m o z á s o k m e g s z ü n t e t t é k a városnak régi, falusias jellegét.
1923. j a n u á r 1-én G y ö n g y ö s közigazgatási területéhez csatolták a várossal m á r összeépült
G y ö n g y ö s p ü s p ö k i községet, s ezzel a település új fejlődési irányt nyert. Nemcsak a patakot
szabályozták ekkor, s építettek rá j ó p á r új kőhidat, hanem ennek k ö s z ö n h e t ő e n szinte nap
j a i n k i g a déli irány d o m i n á l a város terjeszkedésében. (Az Ersekföld 1920-30 között n é p e
sült be, itt a Laktanya hátánál, az ún. Újtelepen végül 120 kislakás nőtt k i a földből.) Ö s z -
16
szességében a városban csak 1929-ig 445 új ház épült és 63 ház kapott teljesen új t e t ő z e t e t .
4. kép. Járásbíróság és háttérben az adóhivatal
K ö z é p ü l e t e k egész s o r á n a k m e g é p í t é s e az ő n e v é h e z kötődik, c s a k ú g y mint számtalan

park létesítése, új u t c á k nyitása, patakmedrek szabályozása. P é l d a k é n t álljon itt n é h á n y
n a g y o b b s z a b á s ú , v á r o s k é p i j e l e n t ő s é g ű alkotás. 1925-ben készült el a W ä l d e r Gyula terve
it dicsérő Nemzeti Bank - T ű z o l t ó laktanya épületegyüttes, 1926-ban új adóhivatal, 1927-
17
ben Postapalota é p ü l t .
15 LADÁNYI Miksa (Szerk.) 1936. 111.

16 Nemzeti Újság 1927. november 20. 20. old. Képek Gyöngyös városáról
17 Nemzeti Újság 1927. november 20. 20. old. Képek Gyöngyös városáról
R e f o r m á t u s létére rendszeresen felbukkant az é p ü l ő Szent Bertalan-templom állványain
is, tárgyalt a k ő m ű v e s e k k e l , piktorokkal, szobrászokkal. Gyűjtést indít a harangokért, az
orgonáért. Bozsik Pál p l é b á n o s mellett neki van a legnagyobb szerepe abban, hogy a temp
lomot, mint o r s z á g o s hírű m ű e m l é k e t látogathatjuk mind a mai napig. P o l g á r m e s t e r s é g e
alatt az o r s z á g b a n itt épült az egyetlen új vidéki z s i n a g ó g a a Status quo felekezet számára,
de kifestették a B a r á t o k t e m p l o m á t , teljesen megújították a Szt. Erzsébet templomot, és át
1 8
alakították a református parókiát i s .
A z e g é s z s é g ü g y i é s szociális i n t é z m é n y e k közül neki köszönhetjük a T ü d ő b e t e g g o n
dozót, a n e m i b e t e g g o n d o z ó intézményeket, ő vezette be az iskolás gyerekek ingyenes
szem- és fogvizsgálatát és kezelését, ő teremtette meg a városi napközi otthont és b ö l c s ö
dét. M i n t a k ó r h á z b i z o t t s á g elnöke m e g h a t á r o z ó szerepet játszott abban, hogy a városi A l a
pítványi K ö z k ó r h á z lépést tudott tartani az adott kor fejlődésével. A v á r o s n a k korszerű és
jólfelszerelt, ü g y e s e n vezetett k ó r h á z a volt, kiváló szakemberek vezetésével. A háború utá
ni talpraállást Frindt Ferenc József k ó r h á z i g a z g a t ó neve fémjelzi, m í g 1936-tól a legendás
19
Wiltner S á n d o r igazgatta az i n t é z m é n y t .
5. kép. A g y ö n g y ö s i Postapalota
18 HORVÁTH László 1997/b. 277.

19 BACHÓ László, Dezséri 1938. 174.
A város oktatási helyzete is sokat változott az ő idejében. 1923-ban vette fel a g i m n á
zium egykori j ó t e v ő j e után a gróf Koháry István G i m n á z i u m elnevezést. A Klebersberg
Kúnó-féle középiskolai reform életbeléptetésekor 1924-ben e l ő b b ún. r e á l g i m n á z i u m m á
szervezték át, bár a francia nyelv k ö t e l e z ő oktatásával, majd - t a l á n fennállásának kerek 300
2 0
éves évfordulóját is k i h a s z n á l v a - , 1935-től újra g i m n á z i u m .
M é g az 1930-as évek közepén is a gyöngyösi lakosság 37%-a őstermelő, azaz j o b b á r a
szőlőművelésből igyekezett fenntartani családját. Ha ehhez az arányhoz h o z z á a d o m azon
kereskedők, hivatalnokok, iparosok, stb. létszámát, akik közvetlenül szintén megélhetésüket
a g y ö n g y ö s k ö r n y é k i s z ő l ő - m o n o k u l t ú r á h o z kötötték, kiderül, hogy a város lakosságának k ö
zel a felét a szőlő és a bor tartja el. Márpedig a borkultúra éppcsak kiheverte a szőlőtetű kár
tételeit, mikor újabb csapás következett. Trianon következtében elveszett a h a g y o m á n y o s
piac, a '20-as, '30-as é v e k „filoxéravészét" az értékesítési nehézség jelentette. Váltani kel
lett, új piacokra volt szükség, jobb m i n ő s é g a cél, az igényekhez rugalmasabb alkalmazko
dás. ( C s e m e g e s z ő l ő r e m é g nőtt is az igény, de ehhez a termelőknek fajtát kellett volna vál
tani.) S z ü k s é g volt a régióban magasabb m e z ő g a z d a s á g i szaktudásra, korszerű ismeretekre.
Ezt szolgálta az 1925-ben megalapított Felsőmezőgazdasági Iskola, hol a régióban olyannyi
ra hiányzó szaktudás mellett érettségi vizsgá
latot is tehettek az itt tanulók. A z iskola sike
rét mutatja, hogy az ország összes felső m e z ő
gazdasági szakiskolája közül a gyöngyösi
21
volt a l e g n é p e s e b b .
A z 1909-ben ü z e m b e helyezett áramfej
lesztő telep, mely az e g é s z várost villamos
á r a m m a l látta el, elavult. A p o l g á r m e s t e r a
háború utáni n y e r s a n y a g h i á n y r a tekintettel a
város határában feltárt l i g n i t m e z ő k r e irányít
j a a figyelmet, s 1924-től a B u d a p e s t - G y ö n
gyös városi s z é n b á n y a szolgáltatja m á r az
áramot. A z addig kihasználatlan lignitvagyon
korszerű hasznosítása é r d e k é b e n a polgár
mester m é g külföldi t a n u l m á n y u t a k a t is foly
tatott, s ezzel megindította azt a bányászati,
ipari fejlesztést, mely m i n d m á i g jelentős a
22
város é l e t é b e n . A mostani „jogutód", a
Mátrai E r ő m ű Rt. az e g é s z megye legna
23
gyobb i p a r v á l l a l a t a .
Nagy terve és álma az volt, hogy G y ö n
gyöst és a Mátrát országos hírű és elismert
üdülőhellyé szervezze. Ezzel a város nemcsak
hírnevet, hanem egy új és jelentős bevételi
forrást is szerzett volna, hisz Trianon után a 6. kép. A M á t r a O r s z á g z á s z l ó
M á t r a szerepe jelentősen megváltozott. A ha- a g y ö n g y ö s i F ő téren
20 HONTERT Rezső 1984. 58.

21 LADÁNYI Miksa 1936.116.
22 Gyöngyösi Lapok 1929. november 2. 1-2. old. Dr. Puky Árpád tízéves polgármesteri jubileumára
táron kívülre kerültek az ország addigi üdülőközpontjai: Palicsfürdő, Herkulesfürdő, Ótát-
rafüred, Felka, Lomnic és A b b á z i a . í g y a m é g múlt században is elhanyagolt, csak erdei
ö s v é n y e k e n j á r h a t ó M á t r a egy csapásra az ország legnagyobb turisztikai központjává vált,
többek között Puky Á r p á d nagyszabású szervezése n y o m á n . Azt hirdette, azért is elsőrendű
idegenforgalmi gócpont lehet e tájék, mert ellentétben például a népszerű fürdőhelyekkel, a
Mátraalja télen-nyáron egyaránt szolgálja az idelátogatók igényeit. Nemcsak a táj változa
tossága és szépsége, de sajátos mikroklímája is egész évben alkalmassá teszi pihenésre,
kikapcsolódásra, üdülésre, gyógyulásra.
7. kép. M á t r a h á z a Sport Szálló
M é g a mostani Mátrafüred k ö r n y é k e is ismeretlen volt a g y ö n g y ö s i e k s z á m á r a egy j ó év

tizeddel k o r á b b a n . A M á t r a Egylet és H a n á k Kolos igyekezett a m ú l t század v é g é n a gyön
gyösi M á t r á t népszerűsíteni, s az ún. P u s z t a b e n é n (a mai Mátrafüred) Pápai Mihály építési
24
vállalkozó kezdett villákat é p í t e n i . De az igazi fellendülés az első világháború után kez
dődött el. B i z o n y í t h a t ó a n Puky Á r p á d k e z d e m é n y e z ő , majd vezető t e v é k e n y s é g é n e k tulaj
donítható a M á t r á n a k g y ó g y - és üdülőhellyé, valamint téli sporthellyé fejlesztése. Egy é v e
sem volt polgármester, m i k o r nagyon is tudatosan figyelme a M á t r a és az idegenforgalom
felé fordult. À M á t r a Egylet 1920 november 3-án valósággal újjászerveződött Stiller J á n o s
g i m n á z i u m i tanár vezetésével, s Puky p o l g á r m e s t e r - mint az Egylet tiszteletbeli e l n ö k e - ,
m á r ekkor és itt kijelentette, mindent elkövet, hogy „...a Mátra csonka hazánk legvonzóbb
2 5
idegenforgalmi helye legyen... "
24 HANÁK Kolos 1897. 24.

25 Puky Árpád beszédét idézi MISÓCZKI Lajos 1997. 28.
8. kép. M á t r a h á z a H o n v é d t i s z t i Ü d ü l ő
1922-ben a város szerződést kötött az országos Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt-vei,

melynek értelmében megnyílt az Rt. helyi fiókja. Ezen részvénytársaság később az ismerőseb
ben csengő I B U S Z Rt. nevet nyerte, s helyi fiókirodája vidéki viszonylatban - dr. Bakó Osz
kár vezetésével - , olyan sikeressé és forgalmassá vált, hogy az Országos Magyar Idegenforgal
mi Tanács végrehajtó bizottsága Sopron után a m á s o d i k országos értekezletét 1929. j ú n i u s
27-én G y ö n g y ö s ö n tartotta. Ezen az országos értekezleten mondta k i először az elnöklő
26
dr. Puky Árpád a később sokat emlegetett jelszót: „Legyen a Mátra a magyar Semmering!"
N y á r o n a turisták, télen a téli sportok szerelmesei, főleg a síelők lepték el a Mátrát. 1926-
tól a M á t r a v a s ú t személyszállításra alakította át tehervagonjai egy részét, s beindította a
n é p s z e r ű „kisvasút" m ű k ö d é s é t , mint korlátolt közforgalmú ü z e m . 1929-től aztán az akko
ri l e g k o r s z e r ű b b közlekedési eszköz is beállt a mátrai idegenforgalom szolgálatába, autó
buszjáratok k ö z l e k e d n e k menetrendszerint G y ö n g y ö s - Párád, illetve G y ö n g y ö s - S z a n a t ó
27
rium - Turistaház ú t v o n a l o n .
A n ö v e k v ő idegenforgalom igényli a szálláslehetőségek b ő v ü l é s é t is. A Magyar Hegy
28
m á s z ó k E g y e s ü l e t e 1921-1925 között G á l y á n építtetett egy 140 férőhelyes m e n e d é k h á z a t .
Puky Á r p á d Vas József népjóléti miniszterhez fűződő s z e m é l y e s j ó k a p c s o l a t á n a k k ö s z ö n
hetően elérte, hogy a '20-as é v e k b e n a N a g y - s o m o r r é t e n kezdték el állami p é n z b ő l felépí
teni az ország legnagyobb t ü d ő b e t e g szanatóriumát. Ez a hatalmas építkezés a nagy gazda-

sági válság idején közel 1000 embernek biztosított
munkaalkalmat, valamint az elkészült Horthy M i k
lós Magyar Királyi S z a n a t ó r i u m M á t r a h á z á n k é
sőbb is legalább 200 főnyi személyzetet foglalkoz
29
t a t o t t . A t ö b b mint 300 beutalt beteg további láto
gatókat, rokonokat vonzott a M á t r á b a . A hozzátar
tozók sokszor az egész g y ó g y k ú r a idején szeretteik
közelében szerettek volna maradni, így elkezdődött
a szanatórium k ö r n y é k é n e k m a g á n s z á l l ó k k a l , pan
ziókkal, szállodákkal való beépítése. S ezzel elkez
dődött a nagyon j e l e n t ő s v o l u m e n ű m a g á n t ő k e be
30
áramlása is a M á t r a i d e g e n f o r g a l m á b a . Előbb
csak az ún. Kaparóházat fejlesztgették m e n e d é k h á z
k é n t a M á t r a Egylet vezetői, majd bővítették és
elnevezték H a n á k Kolos M e n e d é k h á z n a k , de ez ke
vés volt a m e g n ö v e k e d e t t igény kielégítésére. 1930-
ban nyílt meg a mátraházi Sport Szálló, az ún.
31
Pagoda. 1931-ben Puky Á r p á d felavatta a Mátra
házi síugrósáncot, 1933-ban pedig az ország legma
9. kép. Puky Árpád az 1930-as gasabb pontján, a K é k e s e n készült el a K é k e s Szál
é v e k m á s o d i k felében 32
ló n a g y s z a b á s ú b e r u h á z á s .
10. kép. M á t r a h á z a Horthy M i k l ó s M . K i r . Állami S z a n a t ó r i u m
29 BARCZA Imre-VIGYÁZÓ János (Szerk.) 1930. 42.

30 PÁSZTOR József 1929. 57.
31 FEHÉR Miklós 1973. 226.
1935-ben a N a p s u g á r Ü d ü l ő nyitotta meg kapuját, de szintén állami p é n z b ő l felépült a
130 v e n d é g á g y a s Vak B o t t y á n H o n v é d t i s z t i Ü d ü l ő , majd a 90 á g y a s M Á V Vasutas Ü d ü l ő
M á t r a h á z á n . 1935-ben Mátrafüred hivatalosan is üdülőhely m i n ő s í t é s t kapott (kb. 1000 fő
befogadására alkalmas szálláslehetőségeivel), s mindezek után 1936-ban Puky Á r p á d
33
beindította a város n a g y s z a b á s ú k a m p á n y á t : „ H í v a Téli M á t r a ! " m o t t ó v a l . A sikert Puky
1937-ben így foglalta ö s s z e : „...Huszonnyolcezer a lakosaink száma, és jöttek kirándulók
3 4
Gyöngyösre 40 ezren... "
11. kép. A M á t r a v a s ú t g ő z m o z d o n y a kisiklott 1938. a u g u s z t u s á b a n .

Wiltner W i l l i b a l d felvétele

34 Idézi MISÓCZKI Lajos 1997. 30.
1939-ben - m é g a világháború kitörése előtt utolsó n a g y b e r u h á z á s k é n t - nyitotta meg a
Galyatetői G y ó g y s z á l l o d a kapuját. A mátrai idegenforgalom fellendülését kortársai is egy
értelműen Puky Á r p á d s z e m é l y e s é r d e m é n e k tudták be. Barátai és tisztelői az erdei utak
mellett táblákat állítottak fel az alábbi szöveggel:
„Város köve, erdők fája

E hegységnek minden tája
Patak vize, madár dala,
Fű, lomb, virág, szellők szava,
Vándor, ki a kies tájon
Megpihen e szép virányon,
Hódol Mátra hősének
Pukynak a vezérnek.
Puky Árpád Gyöngyös város polgármesterének a Mátra szerelmesének/

Tisztelete és szeretete jeléül Állította ezt az emléket/
A Magyar Allamvasutiak Takarék- és Segélyszövetkezete"
12. kép. K é k e s s z á l l ó
A g y ö n g y ö s i e k k ö r é b e n páratlanul népszerű. P o l g á r m e s t e r s é g é n e k 20 évfordulóján egy

iparos, K o v á c s kékfestő javaslatára a M á t r á b a v e z e t ő utat - a mai Mátrai utat - , 1939.
3 5
november 5-től hivatalosan is róla n e v e z t é k e l .
35 Hevesvármegyei Hírlap 1939. november 5. 1. old. Dr. Puky Árpád polgármester 20 éves jubileumára.
216
M i n d e n pártpolitikán felülálló ember volt. S z e m é l y i s é g é b e n a vallásos erkölcs alapvető
en egy liberális lelki beállítottsággal párosult. 0 maga nem sokat változott, de a közélet a
városban egyre jobbra tolódott. A saját kollégái, ö n k o r m á n y z a t i k é p v i s e l ő - és m u n k a t á r s a i
buktatták meg végül, m i v e l nem volt németbarát, nem volt antiszemita, gátolta a nyilasok
térnyerését. 1942. február 9-én a képviselőtestület - több mint 20 éves sikeres, látványos
polgármesteri t e v é k e n y s é g után - , nyugdíjazza formailag „megrendült egészségügyi álla
potára tekintettel". A zsidórendeletek, gettózás idején óriása bátorsággal viselkedik, tünte
tőleg eljár a Kereskedelmi Csarnokba, a „zsidó kaszinóba", segíti a bujkálókat. így 1944.
3 6
o k t ó b e r 15-ét k ö v e t ő e n neki is m e n e k ü l n i e kellett a nyilasok e l ő l .
13. kép. H ú s z éves p o l g á r m e s t e r i m ű k ö d é s é t k ö s z ö n t ő képviselőtestületi

díszközgyűlés meghívója
Újabb bujdosásból a front elvonulását követően tért meg. A világháború után az egész
város szimpátiájától kisérve a városi Nemzeti Bizottság elnöke lett. Üldöztetésből megtérve
olyan kifosztott és szegény, hogy kölcsönkért ruhában és télikabátban vett részt a Nemzeti
37
Bizottság ü l é s e i n . N e m maga jelentkezett vezető szerepre, a hatóság felkérésére állt ismét
m u n k á b a . A feladat s z á m á r a m á r ismerős, most nem a tűzvész, hanem a front idején szétzi
lálódott várost kell újjászervezni, vezetni. A Nemzeti Bizottságban részt v e v ő valamennyi
párt abban egyetért, hogy i l y m u n k á r a G y ö n g y ö s ö n leginkább Dr. Puky Árpád alkalmas.
M é g a londoni rádió m a g y a r n y e l v ű adása is kitért a m e g n y u g t a t ó gyöngyösi fejleményekre.
36 Mátrai Lapok 1997. június 20. 6. old.

37 Dr. Wiltner Willibald szóbeli közlése
1945. j a n u á r 19-én L o n d o n b ó l ezt jelentik: „Gyöngyös városában a rend teljesen helyreál
lott. A város vezetése a nemrég alakult Nemzeti Bizottság - élén dr. Puky Árpád, a város
hosszú időn át volt érdemeket szerzett polgármestere, ki a német imperializmus ellen táplált
érzületei miatt az elnyomás idejében menekülni kényszerült - kezeiben van letéve. Gyöngyös
3 8
népe bizonyságot tett demokratikus felfogása mellett. "
A G y ö n g y ö s ö n erőszakosan és arrogánsan terjeszkedő kommunistáknak ekkor meg nem
elég szovjetbarát. 1945 nyarától a kommunisták állandóan vádaskodtak ellene. (Antiszemita
volt, nyilas, az E M E helyi elnöke, stb. szóltak a légbőlkapott vádak) Hiába igazolták őt a leg
39
különb szervezetek, egyesületek, személyek, féléves építőmunka után ismét távoznia kellett.
14. kép. Puky Á r p á d hajdanvolt emléktáblájának egyetlen fennmaradt felvétele
A k o m m u n i s t á k e l ő b b tisztségeitől fosztották meg, majd 1952-ben a nyugdíját is elvon

ták. Ekkor m á r igen beteg. P o l g á r m e s t e r s é g e alatt vagyont nem gyűjtött, szószerint éhezik.
Hosszas kórházi b e t e g e s k e d é s e idején kölcsönkért hálóinget használt, ajándékképpen kapott
40
p i z s a m á b a n halt m e g . „Fenntartásom szükségleteit tovább csökkenteni nem tudom, ez
fizikai képtelenség" - írta s e g é l y k é r ő levelében. 82 évesen, s z e g é n y e n , m a g á r a h a g y o t t a n
41
halt meg 1959 j ú n i u s á b a n . Sírja a felsővárosi t e m e t ő b e n t a l á l h a t ó .
T a n u l m á n y o m elején 1990-es í r á s o m aktualitására h í v t a m föl a figyelmet, s azt idéztem.
Most onnan ragadom k i a z á r ó g o n d o l a t o t is. „Neki nem állítottak emlékművet, nincs róla
szobrunk. De hisz minek is! A boldogult polgármester működésével és alkotásaival maga
4 2
állított magának a városban emléket... "
38 A Londoni Rádió adásának szövegét idézi HORVÁTH László 1990. 45.

39 HORVÁTH László 1997/a. 6.
40 Dr. Berzétei László visszaemlékezése
41 Mátra Múzeum Történeti Adattár 1162. 89.
Irodalom
1938. A G y ö n g y ö s i Alapítványi K ö z k ó r h á z története (1838-1938.), G y ö n g y ö s
B A R C Z A I m r e - V I G Y Á Z Ó János (Szerk.)
1930. A M á t r a részletes kalauza, Budapest
C S É P Á N Y Pál, Tamasy
1913-19. Ö r ö k e m l é k e z e t k ö n y v e . Kézirat
FEHÉR Miklós
1973. M á t r a útikalauz, Budapest
H A N Á K Kolos
1897. Mátrai Kalauz, G y ö n g y ö s
HONTERT Rezső
1984. A z A l m a Mater. I n . : A G y ö n g y ö s i Berze Nagy J á n o s G i m n á z i u m 1634-1984.,
G y ö n g y ö s , 43-59.
HORVÁTH László
1990. A z eltűnt i d ő ... I n . : P A T K Ó S M a g d o l n a - K O M E N C Z I Bertalan (Szerk.) G y ö n
gyösi K a l e n d á r i u m 1990., G y ö n g y ö s , 42-45.
1997/a. Puky Á r p á d m u n k á s s á g a In.: Mátrai Lapok 1997. j ú n i u s 20. 6. oldal
1997/b. G y ö n g y ö s i zsidóság története a X X . században a vészkorszakig. In.: HOR
V Á T H L á s z l ó (Szerk.) Mátrai T a n u l m á n y o k 1997., G y ö n g y ö s , 261-299.
1998. Mátraalja C E B A K i a d ó , Budapest
1999. A g y ö n g y ö s i katonai helyőrség 200 é v e , G y ö n g y ö s
J U H Á S Z István
1996. Egy 48-as k o r m á n y b i z t o s élete, K a r á c s o n d
L A D Á N Y I Miksa (Szerk.)
1936. H e v e s v á r m e g y e i ismertető és adattár, Budapest
1997. Dr. Puky Á r p á d és a M á t r a turizmusa. I n . : Új Hevesi N a p l ó 1997. december,
Eger, 28-30
1999. C í m k é p ü n k dr Puky Árpádot, G y ö n g y ö s polgármesterét (1919-1942) ábrázolja
In.: G y ö n g y ö s i M ű s o r - Január, G y ö n g y ö s , 17-24.
P Á S Z T O R József
1929. A M á t r a útikalauz, Budapest
SZÉKELY Jenő
1931. G y ö n g y ö s megyei város újjáéledése. I n . : Békássy J e n ő (Szerk.) Heves v á r m e g y e
újjáépítése Trianon után, Budapest, 130-161.
László Horváth
Die T ä t i g k e i t des B ü r g e r m e i s t e r s Dr. Á r p á d P u k y
Das ganze Land lag i m Herbst 1919 ruiniert, " g e s c h m ä l e r t " , zugrunde gerichtet. Nach
dem grossen Brand i m Jahre 1917 zeigte sich all das in G y ö n g y ö s i n gesteigertem Masse.
Nach dem Abzug der r u m ä n i s c h e n Besatzung wurde am 18-ten November 1919, Á r p á d
Puky zum B ü r g e r m e i s t e r von G y ö n g y ö s gewählt. Früher arbeitete er in der Stadt als
Anwalt, und sein guter R u f wurde von der Stadt m i t Vertrauen und m i t dem Bürgermeister
stuhl honoriert.
Árpád Puky wurde am 1-sten Juli 1877 in Eger geboren. Seine Mittelschulen machte er in
Eger und Käsmark, die Juristische Akademie absolvierte er in Eger, und sein Advokatendiplom
machte er i n Budapest. Danach kam er nach Gyöngyös, und 1915 wurde er zum 10-ten
Honvéd-Infanterieregiment einberufen, und diente in Serbien. I m November 1918 wurde er als
Oberleutnant entlassen und kehrte zu seinem Unglück nach G y ö n g y ö s zurück. W ä h r e n d der
Kommune wurde er nämlich mit 14 Bürgern aus Gyöngyös als Geisel festgehaltan.
Der 42 Jährige B ü r g e r m e i s t e r stellte sich an die Spitze der Stadt und ü b e r n a h m keine
kleinere Aufgabe als eine Stadt aus dem T r ü m m e r n zu bauen, die erloschenen Wirtschafts
quellen wieder aufzudecken, und das zerrissene Gemein- und Privatgut wieder auf die
Beine zu stellen.
Der B ü r g e r m e i s t e r sah ein, das die B e v ö l k e r u n g nicht mehr Almosen sondern Arbeits
m ö g l i c h k e i t e n braucht. So schufen die von i h m veranlassenen und unterstützten öffentliche
Bauten und Strassenbauarbeiten zahlreiche Arbeitsmöglichkeiten. So ist wieder Leben in
die T r ü m m e r gezogen, und die L ü c k e n begannen zu verschwinden.
Das brennendste Problem war das Wasser. W ä h r e n d der Trockenheit i m Sommer ver
siegten die Quellen von G y ö n g y ö s , und dessen Folge waren die r e g e l m ä s s i g e n G r o s s b r ä n
de. Die 1927 fertiggewordenen Wasserwerke wurden in Ungarn einer der modernsten städ
tischen öffentlichen Bauten. G y ö n g y ö s war dem Feuer nicht mehr ausgeliefert.
Nach der zielgerechten Arbeit der städtischen B e h ö r d e wurde die Wohnungsnot gebannt.
Die staatlichen und die 60 städtischen Kleinwohnungen, die U n t e r s t ü t z u n g der Baueigen
tümer, und die Bauarbeiten auf den, nach der Agrarreform und den Feueropfern verteilten
G r u n d s t ü c k e n , sowie die Stadtbaupläne, die neuen Strassennamen und Hausnummern än
derten den alten Dorfcharakter der Stadt. Die persöhnlichen und selbstlosen Anstrengungen
des B ü r g e r m e i s t e r s auf dem Gebiet Elektrifizierung der sich entwickelnden Stadt brachten
Erfolg. Eine ganze Reihe von öffentlichen G e b ä u d e n , und das Einrichten von zahllosen
Parkanlagen, neue Strassen und die Regulierung des Bachbeckens sind mit seinem Namen
verbunden.
Von den Sozialen- und Gesundheitsinstitutionen sind die Tuberkulose- und Geschlechts-
krankenfürsorgestellen i h m zu verdanken. Er führte die kostenlose Augen- und Zahn
untersuchung sowie Behandlung für Kinder ein, und brachte die Kinderkrippe und den
Schulhort zustande.
Sein grosser Traum war G y ö n g y ö s und die M á t r a zum landesweit bekannten und aner
kannten Kurort zu machen. Damit hätte sich die Stadt nicht nur Ruf, sondern eine bedeu
tende Einnahmequelle erschaffen, da sich die Bedeutung der M á t r a stark veränderte. Die
früheren Erholungszentren gerieten ausserhalb der Staatsgrenze. Bewiesen ist, dass die i n i
tiative und führende Rolle von Árpád Puky die M á t r a zum Heil- Erholungs- und Winter
sportort entwickelte.
Er war parteilos, und stand ü b e r alle Parteipolitik. Da er kein Freund der Deutschen war,
wurde er am 9-ten Februar 1942 - nach mehr als 20-jähriger Bürgermeistertätigkeit - von
dem Stadtrat pensioniert. Nach dem Weltkrieg, begleitet von der Sympathie der ganzen
Stadt wurde er der Präsident des städtischen Nationalcomittees. Dafür war er aber nicht
genug Sowjetfreund. Zuerst wurde er von den Kommunisten seines Amtes enthoben, dann
wurde i h m 1952 auch seine Rente entzogen. I m Sommer 1959 i m Alter von 82 Jahren starb
er arm und verlassen. Sein Grab ist i n dem Oberstädtischen Friedhof zu finden.
HORVÁTH LÁSZLÓ
Mátra Múzeum
Kossuth u. 40.
GYÖNGYÖS
2000 p. 223-241
1
Adalékok Gyöngyös 1956-os történetéhez
Kozári József
ABSTRACT: Analecta to the History of the 1956 Events in Gyöngyös. The history of the military events
of the revolution in Gyöngyös has recently been elaborated on the evidence of the documents stored up in
the War History Archives and on the basis of some soldiers' recollections. A summarizing of this research
was published in previous number of Mátrai Tanulmányok. The military sources do not enter into details
about the actions of the national guard, only innumerate the military commanders, and mentions the sur
names only in case of civil leaders. Documents contains insufficiant information about the activities of
labor-councils. On account of all these, the need for further study appeared. Unfortunately the accessible
written sources are so extremely insuffcient that it is almost impossible to draw a true picture of reality.
Therefore we interviewed the participants of the events who gave an insight into their memories of the
revolutionary events in Gyöngyös. In spite of the fact that the historical data are incomplete and events
faded away in the course of time we consider the publication of the new data and pieces of information
important and valuable. We express our gratitude to those who helped to reconstruct the revolutionary days.
A k ö z e l m ú l t b a n feldolgozásra került a forradalom g y ö n g y ö s i katonai e s e m é n y e i n e k tör

ténete a H a d t ö r t é n e t i L e v é l t á r b a n őrzött dokumentumok, és n é h á n y katona s z e m é l y e s
e m l é k e i alapján. Ennek ö s s z e g z é s e a Mátrai T a n u l m á n y o k e l ő z ő s z á m á b a n m á r megjelent.
A katonai források azonban nem k ö z ö l n e k részleteket, például a n e m z e t ő r s é g t e v é k e n y s é
géről, p u s z t á n regisztrálják m e g a l a k u l á s á t , és felsorolják katonai parancsnokait, a polgári
v e z e t ő k n e k viszont m á r csak a v e z e t é k n e v e i t említik. K e v é s információt tartalmaznak a
m u n k á s t a n á c s t e v é k e n y s é g é r ő l is. Mindezek s z ü k s é g e s s é tették, hogy az említett szervek
t e v é k e n y s é g é r ő l e g y é b források után tájékozódjunk. Sajnos e téren a h o z z á f é r h e t ő írott
források oly mértékben hiányosak, hogy pusztán ezek alapján képtelenség lenne a valóságot
m e g k ö z e l í t ő k é p e t megrajzolni. Ezért segítségül h í v t u k az e s e m é n y e k egykori r é s z t v e v ő
it, akik vállalták, hogy e m l é k e i k e t elmondva bepillantást engednek G y ö n g y ö s forradalmi
napjainak t ö r t é n é s e i b e . A z e m l é k e k a h o s s z ú é v e k alatt h o m á l y o s o d t a k , egyes e s e m é n y e k
feledésbe is m e r ü l t e k , de m é g i s , m á s h o n n a n be nem s z e r e z h e t ő fontos adalékait alkotják a
forradalom vidéki történetének, s ezért úgy é r e z z ü k ezek ö s s z e g y ű j t é s e és k ö z r e a d á s a talán
nem h i á b a v a l ó . K ö s z ö n e t mindazoknak, akik vállalták a fáradságot és segítettek a forrada
2
lom hétköznapjainak rekonstruálásában.
1 A dolgozat az OTKA T 025164 számú pályázatának támogatásával készült.

2 Jelen dolgozat az alábbi személyek visszaemlékezésein alapul: Bérces Emil hadosztályparancsnok, Bodó Atti
la a nemzetőrség parancsnoka, Egyed Antal a gyöngyösi munkástanács elnöke, Hegyvári Sándor a nemzetőr
ség fegyvermestere, Nagy Ferenc a munkástanács tagja, Rácz László a nemzetőrség katonai parancsnoka,
Rozgonyi Iván a munkástanács tagja, Szabó Gyula a nemzetőrség parancsnoka, Takács Ottó a nemzetőrség
katonai parancsnoka, Zilahi Szabó Tibor, Zilahi Szabó József nemzetőr testvére.
A rádió és a Pesten tanuló diákok révén október 24-ére, G y ö n g y ö s r e is eljutott a főváro
si e s e m é n y e k híre, s ha a munkahelyeken, és az otthonokban élénk viták folytak is a kiala
kult helyzetről, ez a város életében nem mutatkozott meg. M i n d e n k i végezte munkáját.
A várost ö v e z ő s z ő l ő h e g y e k október táján é p p elég m u n k á t adtak, de az ipari ü z e m e k b e n is
folyt a t e r m e l é s , és zavartalan volt a tanítás.
G y ö n g y ö s ö n az e l s ő k o m o l y m e g m o z d u l á s r a 1956. o k t ó b e r 26-án délután került sor,
amelyet a város fiatalsága, diákjai k e z d e m é n y e z t e k , de rövidesen csatlakozott hozzájuk az
idősebb k o r o s z t á l y o k j ó n é h á n y képviselője is.
A H u s z á r szobor körül tüntettünk - emlékezett B o d ó A t t i l a - tiszta jelszavakkal. Demok
ráciát követeltünk. M é g azt sem mondtuk, hogy ruszkik haza, de mint minden forradalom
ban s z o k á s , itt is m e g k e z d ő d ö t t az e l n y o m á s s z i m b ó l u m a i n a k m e g s e m m i s í t é s e . A város
k ö z e p é n ott állt a szovjet e m l é k m ű . N e m síremlék, sírok ott nem voltak, hanem egy nem túl
ízléses e m l é k m ű , amit a g y ö n g y ö s i e k e g y m á s között borjúkapunak is neveztek, persze nem
hangosan. Ennek az e m l é k m ű n e k a helyén k o r á b b a n egy a lakosságnak sokkal kedvesebb
szobor állt, tehát m é g ez is fokozta az elégedetlenséget. A z e m l é k m ű azonban nagyon
masszív é p í t m é n y n e k bizonyult, nem boldogultunk vele. E l m e n t ü n k hát a laktanyába segít
séget kérni. A t ö m e g odatódult a harckocsik s z á m á r a is készült nagy vasrácsos kapu elé.
A z őrszolgálat jelentette a tüntetők érkezését. A telefonra megjelent Bérces alezredes. A ka
pun belül maradt, onnan kérdezte meg, m i a gond. Mondtuk, hogy harckocsira van szüksé
günk, hogy a szovjet e m l é k m ű v e t lebontsuk. Ne jöjjenek be, adok harckocsit, csinálják
meg, mondta. Ha kapunk harckocsit, akkor minek menjünk be. M i n d e n k i megnyugodott.
A z e m l é k m ű ledöntése és a tüntetés a hadosztály jelentése szerint a következőképpen tör
tént. A tüntetés résztvevői a város épületeiről eltávolították a címereket és a csillagokat, majd
a laktanya elé vonultak, hogy a Hatvanból visszafordított miskolciakat kiszabadítsák. Híre ter
jedt ugyanis, hogy Miskolcról fiatalok indultak több teherautóval Budapest megsegítésére, de
Hatvanban feltartóztatták, majd a gyöngyösi laktanyába szállították őket, ahol azóta is őrizet
ben vannak. A hír egyébként igaz volt, azt viszont senki nem tudta a tömegből, hogy az általuk
kiszabadítandók m á r elhagyták a laktanyát és visszaindultak Miskolcra. A több ezres tömeget
a laktanya kapuja előtt három tiszt fogadta, és megpróbálták őket visszafordítani. Igyekezetük
azonban hiábavaló volt, mert a tömeg elsodorta őket és a laktanya kapuját benyomva elözön
lötte az őrség előtti teret. Ekkor érkezett oda a hadosztályparancsnok, aki a géppisztolyos tiszti
őrséget m a g á h o z rendelve megállította a benyomulókat. A fegyverek láttán a tömeg megtor
pant. Ezt kihasználva a hadosztályparancsnok rövid beszédet intézett hozzájuk, amelyben kije
lentette, hogy a nép hadserege természetesen nem fog lőni a népre, de a laktanyát megszállni
nem engedi. Javaslatot tett, hogy a tüntetők által kijelölt bizottság meggyőződhet arról, hogy a
laktanyában nincsenek fogvatartott polgári személyek, majd felszólított mindenkit, hogy hagy
j á k el a katonai területet. A tüntetők azt követelték, hogy a hadosztályparancsnok tartson velük.
A z a jelentésből nem derül k i , hogy hová, az azonban tény, hogy a parancsnok több tiszttársa
kíséretében a tömeg z ö m é n e k élén elhagyta a laktanyát. Közben a tüntetők felfedeztek egy, a
riadótér és a javító zászlóalj körlete között álló harckocsit, - amely éppen arra készült, hogy a
pártbizottság épületének biztosítására induljon - és felmásztak rá. A tankot m á r bemálházták,
a kezelőszemélyzet azonban m é g nem foglalta el a helyét, csak a vezető tartózkodott a nyitott
nyílásokkal veszteglő kocsiban. A tankot ellepő tömeg arra kényszerítette a harckocsivezetőt,
hogy induljon a laktanyát elhagyó tüntetők után. Menet közben parancsot kapott az egyik tiszt
jétől, hogy „rontsa e l " a járművet, majd vezesse be a laktanyába. Ezt a parancsot azonban nem
tudta teljesíteni, mert a kocsin tartalékos harckocsi-kezelők is voltak, akik éberen figyelték és
minden gyanús mozdulatára életveszélyes fenyegetésekkel válaszoltak. így ha nem akarta,
hogy a bemálházott harckocsit a tömeg véglegesen hatalmába kerítse, tovább kellett követnie
utasításaikat. A szovjet e m l é k m ű h ö z érve - amelyet akkor már kéziszerszámokkal bontottak -
a harckocsivezetőt felszóh'tották a ledöntésben való részvételre. A harckocsivezető engedel
3
meskedett a felszólításnak.
Ezekre az e s e m é n y e k r e R á c z L á s z l ó egykori százados, a hadosztály volt h a d m ű v e l e t i
tisztje m á s k é p p e n e m l é k e z i k . „ 1 9 5 6 o k t ó b e r é b e n G y ö n g y ö s város k o m m e n d á n s tisztje v o l
tam. A z i r o d á m a főtéren volt a szálloda k ö z e l é b e n , tehát én minden nap találkoztam és
b e s z é l g e t t e m a város polgári lakosságával, úgy is m o n d h a t n á m k ö z ö t t ü k éltem. Nagyon j ó
kapcsolatom volt a lakossággal, hiszen szinte minden ünnepet, koszorúzást én szerveztem,
és sokszor a tiszti klub műsoraiért is é n voltam felelős. Oda is sok c i v i l járt. N e m csináltam
k ü l ö n ö s e b b e n titkot belőle, hogy a változások híve vagyok. A parancsnokom, B é r c e s E m i l
alezredes nem egyszer mondta is, hogy tartsam a szám, bár neki sem lehetett k ü l ö n ö s e b b e n
kedves a R á k o s i rendszer, hiszen 1956. október 6-án felment Pestre Rajk L á s z l ó t e m e t é s é
re. A t e m e t é s r e m a g á v a l vitt engem és a feleségemet is. A h a d o s z t á l y p a r a n c s n o k kocsijával
utaztunk, de civilben. Ezeket csak azért mondom el, hogy m e g é r t s e , hogyan k e r ü l t e m októ
ber 26-án a g y ö n g y ö s i tüntetők élére. A csoportosulás valahol a világháborús h u s z á r s z o b o r
körül kezdődött. A m i k o r a t ö m e g gyülekezni kezdett, én kimentem. M i n t k o m m e n d á n s
tisztnek ez k ö t e l e s s é g e m volt. S z ó l t a m a két k a t o n á m n a k : fegyvert, derékszíjat, sapkát le
tenni, u t á n a m indulj. A tüntetésen m e g j e l e n ő h á r o m katonát az emberek ovációval fogad
ták. A h o g y m e n t ü n k előre, sok ismerős k ö s z ö n t r á m a t ö m e g b ő l . Nem tudom honnan kerí
tették, de vastag nemzet színű szalagot kötöttek az e g y e n r u h á n k derekára é s m e g k é r t e k ,
vezessem a felvonulást. Jött egy s z á m o m r a ismeretlen diák is, aki a kezembe nyomta a 16
pontot és azt mondta, irány a F ő tér, a tiszti ház. Annak az erkélyéről olvassam fel a ponto
kat. M é g egy megafont is adott, de mondtam arra nem lesz szükség, szerzek én sokkal jobb
hangosítást. M e g é r k e z t ü n k a tiszti klubhoz. S z ó l t a m az é t k e z d e vezetőjének, h o z z á t o k a
mikrofont a színpadról az erkélyre. S így is lett. A z erkélyről j ó hangosan felolvastam a 16
pontot. M á r akkor óriási t ö m e g gyűlt össze, és nagyon forró volt a hangulat. Egyszer csak
valaki azt kiáltja: m e n j ü n k a szovjet e m l é k m ű h ö z . D ö n t s ü k le az e m l é k m ű v e t . A t ö m e g az
e m l é k m ű h ö z vonult, elkezdte k ö v e k k e l dobálni, letépte róla a csillagot, döntögetni próbál
ta, de nem boldogult. A z t mondta ott nekem valaki, - talán a Nagy Feri, de nem tudom biz
tosan hogy k i volt - te Laci menj be a B é r c e s h e z , kérj tőle egy harckocsit. H ú z z u k le azt az
e m l é k m ü v e t , ha ettől megnyugszanak. Világos, mondtam, ez lesz a l e g e g y s z e r ű b b . Megyek
a laktanyába, de a laktanyakapu előtt is hatalmas t ö m e g e t találtam, és a t ö m e g b ő l nagyon
sokan lövöldöztek a l e v e g ő b e vadászfegyverekből. Rengeteg vadászfegyver volt, akinek
pedig nem volt puskája - és ezek voltak többen - a laktanyából követelt fegyvert. A lakta
nya kapuja zárva volt, a j a v í t á s b a n l é v ő harckocsik felálltak sorba, fényszóróztak, ú g y h o g y
a t ö m e g nem jött e g é s z e n a kapuhoz, de nem tágított. Borzalmas hangzavar volt. Bemen
tem a laktanyába. B e l ü l a fal mellett a személyzeti tiszt - egy végtelenül rendes gyerek -
vezetésével j ó n é h á n y tiszt állt, de fegyver nem volt egyiknél sem. Mentem B é r c e s h e z .
Ahogy m e g l á t mondja, baj van, valamit tenni kell. Szerintem most az a l e g s ü r g ő s e b b
- mondtam neki - hogy adjál nekem egy harckocsit, és h ú z z u k le azt a rohadt e m l é k m ű v e t ,
ha ez az emberek k í v á n s á g a . U t á n a majd csak hazamennek. M é g mondtam is, hogy k i ve
zesse a harckocsit. A j a v í t ó zászlóalj egyik t o v á b b s z o l g á l ó őrmesterét kértem, sajnos m á r
nem e m l é k s z e m a n e v é r e , de nagyon k a r a k á n legény volt. Indulás előtt a lőszert eltávolítot-
3 A 4 . Gépesített hadosztály jelentése Hadtörténeti Levéltár 56-os gyűjtemény 3. őrzési egység 487^188. L .
tuk a kocsiból. E s z ü n k b e nem jutott hogy benne hagyjuk. A z végzetes lehetett volna. Fel
álltam a harckocsira, kiálltunk a kapu elé és azt mondtam: Emberek m e g y ü n k ledönteni a
szovjet e m l é k m ű v e t . Húúú... Eget r e n g e t ő ordítás volt a válasz. M e g y ü ű ű n k ! Otthagytak
csapot, papot megindultak a harckocsi után. Sokan fel is kéredzkedtek. M e g kellett állnom,
hogy felvegyem őket. Rengetegen felkapaszkodtak a kocsira. U t á n a arra kellett v i g y á z n o m ,
le ne essen valamelyik. Nagyon lassan m e n t ü n k . O d a é r t ü n k az e m l é k m ű h ö z , befordultunk.
Ott is hatalmas t ö m e g .
- N e k i m é g y ? - k é r d e z t e m a kocsit v e z e t ő őrmestert.
- Nem lesz j ó , nem fog ez ledőlni, ha nekimegyek. Nagyon erős. Kötél k é n e .
- Elővenni - mondtam.
- De fel kell m á s z n i az e m l é k m ű tetejére. K . v a nehéz ez a harckocsivontató kötél.
- Semmi baj, fölmászol.
De nem kellett neki felmászni, volt segítség elég. Két kötelet használtunk föl, az egyikkel
körülfogtuk az építményt, a másikkal húzni akartuk, de m é g ez is kevés volt. Egy c i v i ajánl
kozott, hogy szerez m é g kötelet. S z ó l t a m egy k a t o n á m n a k , - ott volt a jeep-em is: - Menje
tek kötélért. A föld alól is kerítsetek kötelet. Elmentek. Addig a t ö m e g énekelt. A Himnuszt,
a Szózatot, de volt ott minden. V é g r e megjött a kötél. N é g y kötéllel tudtuk rendesen körbe-
. , , . _ _ , . „ fogni. Aztán a harckocsi nekivesel-
M u n k á s o k ! Dolgozok! Magyar T e s t v é r e k !
kedett, a motor fölpörgött, és egy
Az elmúlt éjszaka eseményei arra mutatnak, hogy városunk köz
biztonsága, polgári személyeinek vagyonvédelme és élete veszélyeztetve nagy puffanás. Ledőlt. Ahogy a
van. Az elmúlt éjszaka felelőtlen ittas személyek emberekhez nem méltó
pusztítást végeztek városunk középületeiben és közintézményeiben. A földön volt, nekiestek. Mindenki
rend fenntartása azért nem sikerült teljes egészében, mivel a lakosság akart belőle egy darabot. Vitték ha
egy része tűrte, hogy gyújtogatok és fosztogatók garázdálkodjanak
Köszönetünket fejezzük ki a város diákságának, mely egyöntetűen za emlékbe. -Olvassuk fel megint a
elitélte az esztelen rombolásokat és tanáraik vezetésével segítséget nyúj
tott a munkástanácsnak. 16 pontot - kiabálta valaki. Vissz
Városunk közellátása, közbiztonsága és a népi vagyonunk védelme
arra kötelez, hogy a következő kéréssel forduljunk Gyöngyös város hangra talált - Rácz! Olvassa fel a
becsületes dolgozóihoz:
16 pontot! Felolvastam. A z t á n
1. A munkásbízottgágok a becsületes dolgozók és a néphez hü
diákság segítségével szervezzenek nemzetőrseget. A Honvéd m e g k é r t e m mindenkit, menjen ha
ség a nemzetőrségnek minden támogatást megad a rend fenn
tartása érdekében. za. Szépen hazamentek.
2. A fegyveres erők és a nemzetőrség közös összefogása alkal
mas lesz arra, hogy a nyugalmat es a biztonságot városunk A z egri úton vonult a t ö m e g a
ban megteremtsék. laktanya felé - e m l é k e z i k Nagy
3. Kérjük a lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát. Ne vál
laljon szolidaritást azokkal az e g y é n e k k e l , akiknek céljuk Ferenc a G y ö n g y ö s M u n k á s t a n á c s
nem a dolgozók jogainak kivívása, hanem a rendzavarás,
fosztogatás, gyújtogatás és esztelen r o m b o l á s - T i s z t á b a n va volt tagja. A letartóztatott miskolci
gyunk azzal, hogy városunk munkásai, parasztjai, értelműié-
gi^dolgozói és minden hazafi elitéli ezeket a provokátorokat. diákokat akarták kiszabadítani.
4. Kérjük a város népét, akadályozza meg a garázda elemek Ezért indultak a l a k t a n y á h o z . É n
ténykedését, mielőtt az veszélyes m é r e t e k e t öltene. Előfor
dult, hogy egyes elemek fegyvert használtak a honvédség két b a r á t o m m a l csatlakoztam hoz
tagjai ellen. E z a jelenség a továbbiakban olyan irányzatot
is nyerhet, hogy ezeket a fegyvereket fel fogják használni zájuk, és mivel e l é g g é elől v o l
a békés polgárok kirablására.
5. A munkástanács és a h o n v é d s é g minden eszközzel meg tunk, o d a k e r ü l t ü n k a laktanya ka
akadályozzák a további esztelen garázdálkodást. Ehhez kér pujához. Hatalmas t ö m e g volt. A z
jük a n é p támogatását.
egész H o n v é d utca, ú g y j ó 300 m é
Magyarok ! G y ö n g y ö s v á r o s d o l g o z ó i !
Azokat a k ö v e t e l é s e k e t , melyeket a d o l g o z ó t ö m e g e k ter, zsúfolásig megtelt. É n közvet
é s az egyetemi i f ú j s á g a k o r m á n y e l é terjesztett, az ú j lenül a kapu előtt álltam. Hatalmas
k o r m á n y m a g á é v á tette é s a n y u g a l o m h e l y r e á l l í t á s a u t á n
az o r s z á g g y ű l é s e l é terjeszti, a n n a k m e g t á r g y a l á s a é s meg
kapu volt, m i n a p á n c é l o s lakta
valósítása céljából. n y á k n a k általában. A téglából épí
T á m o g a s s á t o k a n é p i hatalmat !
G y o n g r « « , 1956. o L l ó t w 33.
tett oszlopok közötti teret óriási
Gyöngyös város Munkástanácsa vasrács zárta el. Belül ott állt egy
Helyőrség parancsnoksága harckocsi, c s ö v é v e l kifelé, tehát a
1. kép. t ö m e g felé, mellette, oldalt és m ö -
götte a felfegyverzett tiszti készültség, ú g y 30-40 tiszt, Bérces alezredessel az élükön. Én
nem ismertem őt s z e m é l y e s e n , csak a nevét és a beosztását tudtam, de k ö r ü l ö t t e m többen
mutatták, hogy ott a h a d o s z t á l y p a r a n c s n o k . Sokan ismerték, hiszen a városban lakott, nem
a l a k t a n y á b a n Fegyver nélkül állt ott, majd felmászott a harckocsira és beszélni kezdett.
Elvtársak, kezdte a beszédét, amire fület h a s o g a t ó hurrogás volt a válasz. A z alezredes
szemmel láthatóan nem értette miért, de az egyik tiszttársa felszólt neki, és akkor bajtársra,
vagy polgártársra - m á r nem e m l é k s z e m pontosan - módosította a megszólítást, amit a tö
meg tapssal é s helyesléssé fogadott. Azután arról beszélt, hogy a laktanyában nincsenek
diákok. Erről m e g g y ő z ő d h e t ü n k , ha képviselőket választunk, akik k a t o n á k kíséretében k ö
rülnézhetnek a laktanyában. M á s polgári s z e m é l y e k n e k azonban, pláne t ö m e g e s e n , nem
engedi a belépést katonai területre. A küldötteket megválasztottuk, azok bementek. A m í g
v á r a k o z t u n k , ott a laktanyakapuban beszélgettünk a tisztekkel. A hangulat barátságos volt.
Civilek és katonák e g y m á s vállát veregették, összeölelkeztek. A m i k o r az 5 tagú küldöttség
kijött, és elmondta, hogy valóban nem találtak fogva tartott diákokat, a G y ö n g y ö s ö n addig
m é g sohasem látott méretű, hatalma t ö m e g megéljenezte a katonákat. Tiszteket, harckocsit,
mindenkit, aki ott volt. A z u t á n kinyílt a kapu, és most m á r egy teljesen b a r á t s á g o s t ö m e g
vette körül a k i g ö r d ü l ő harckocsit és indul utána a város központja felé. É n nem tudom, k i k
ültek benne, de t ö b b e n azt állították, hogy az egyik katonában felismerték C s á n y i századost,
a hadosztály törzsparancsnokát. M á s n a p gratuláltam is neki, amikor találkoztunk, hiszen j ó l
ismertem. N e m volt k ü l ö n ö s e b b e n boldog. A harckocsi a t ö m e g kíséretében a szovjet em
l é k m ű h ö z vonult, - ahol szintén nagyon sokan voltak - és m e g p r ó b á l t a lendületből ledön
teni. N e m sikerült. V é g ü l kötéllel húzták le.
A szovjet e m l é k m ű ledöntésénél ott voltam - idézi emlékeit Zilahy S z a b ó Tibor. Ott volt
az é d e s a p á m is, idős Zilahy S z a b ó József, sőt ő beszélt is. Ilyeneket mondott, hogy békét a
világnak, békét n e m z e t ü n k n e k . Ezért egyébként 1957-ben megpofozták a rendőrségen. M á
sok is szóltak, békét, nyugalmat, demokráciát követeltek, és a felelősök számonkérését, meg
a beszolgáltatások eltörlését. N e m volt lázítás, vagy akasszuk fel. Ilyen nem hangzott el.
Egysze csak elkezdték kalapáccsal, csákánnyal bontani az e m l é k m ű v e t , de nem ment. Aztán
drótkötéllel próbálták lehúzni. Aztán a Kossuth Lajos utca felől jött egy tank és ledöntötte.
Ott állt a szovjet e m l é k m ű v e t k ö r ü l v e v ő t ö m e g b e n Denke Gergely, ifjú református
s e g é d l e l k é s z is, akit o k t ó b e r 23-val helyeztek G y ö n g y ö s r e . M e g k a p ó volt s z á m á r a t ö m e g
m e g m o z d u l á s , hiszen a koalíciós i d ő k b e n a P a r a s z t s z ö v e t s é g Pest megyei titkáraként a
politika szele is megcsapta. O a k ö v e t k e z ő k é p p e n e m l é k e z e t t : „Ott álltam a főtéren a fő
n ö k ö m m e l , és élénk é r d e k l ő d é s s e l figyeltem, hogy hogyan k é s z ü l a t ö m e g az e m l é k m ű le
d ö n t é s é r e . E l ő s z ö r drótkötelet szereztek, majd egy nagyon h o s s z ú létrát. A létrát magam
is segítettem vinni, nem mintha s z ü k s é g lett volna rá, voltak ott elegen. A létrán az e m l é k
m ű tetejére m á s z t a k , és ráerősítették a kötelet, majd nagy lelkesedéssel rángatni k e z d t é k .
A z é p í t m é n y azonban nagyon s z i l á r d n a k bizonyult, ráadásul puszta kézzel a drótkötelet
sem lehet i g a z á n megmarkolni. A sikertelen p r ó b á l k o z á s o k k ö z e p e t t e érkezett egy tank,
amely felcsörlőzte a kötelet, nekiveselkedett, és ledöntötte az e m l é k m ű v e t , amelynek ma
r a d v á n y a i eltűntek az általa vert porfelhőben. Szerencse, hogy nem sérült meg senki. É n
ezután az egyik keskeny u t c á n elindultam a térről, de - miért, miért nem - a t ö m e g b ő l is
sokan tartottak velem egy irányba. A m i k o r ahhoz a helyhez értünk, ahol egy szovjet kato
na sírja van, a t ö m e g morajlani kezdett, és a f o r m á l ó d ó s z a v a k b ó l d ö b b e n t e n hallottam,
hogy a sír felszedésére, é s a m a r a d v á n y o k szétszórására k é s z ü l n e k . Ezt nem t ű r h e t t e m , h i
szen ez ártott volna a forradalom tekintélyének, s ezért kiabálni kezdtem, hogy emberek,
mit akartok, ez egy katona, nem j ó szántából j ö t t ide, biztosan neki is volt családja, holt-
testének m e g g y a l á z á s a semmit sem old meg, de foltot ejt a forradalom tisztaságán. A z em
berek elhallgattak, s é n egy kicsit b ü s z k é n n é z t e m körül, hogy sikerült m e g g y ő z n ö m őket,
amikor a t ö m e g b ő l felvisított valaki: - Biztosan ennek is ott van a piros k ö n y v a z s e b é b e n .
A z arcok egy pillanat alatt e l l e n s é g e s e k k é váltak, é n éreztem, ez a v é g , itt m á r s z ó nem se
gít. A m i k o r azonban felém indultak, hirtelen feltűnt az u t c á b a n az a harckocsi, ami az
i m é n t l e d ö n t ö t t e az e m l é k m ű v e t . A s z ű k hely miatt az embereknek félre kellett h ú z ó d n i
uk, a d ü b ö r g é s is elterelte a figyelmüket, így nekem sikerült kereket oldanom. E l s ő és
egyetlen n y i l v á n o s s z e r e p l é s e m a forradalom idején kis híján t r a g é d i á v a l végződött.
Ezen az estén távolították el a csillagokat és a régi címereket a középületekről, é s kezd
ték el égetni a R á k o s i s t a sajtótermékeket.
M i n t m á r említettem, a huszár szobortól indultunk, e m l é k e z e t t vissza B o d ó Attila, a
g y ö n g y ö s i n e m z e t ő r s é g egyik parancsnoka. Tiszta jelszavakkal d e m o k r á c i á t követeltünk.
M é g azt sem mondtuk, hogy ruszkik haza. Fegyelmezetten vonult a t ö m e g . A z u t á n elmen
tünk k a s z á r n y á h o z , hogy egy harckocsit kérjünk a szovjet e m l é k m ű ledöntéséhez. É n nem
e m l é k s z e m s e m m i f é l e miskolci fiatalokra. A z e m l é k m ű ledöntéséhez kellett a harckocsi.
Azért m e n t ü n k . A z e l n y o m á s s z i m b ó l u m a i t akartuk m e g s e m m i s í t e n i , hiszen így k e z d ő d i k
minden forradalom. A t ö m e g a kapu elé tódult. Nagy vasrácsos kapu volt. A z őrség beszólt
a p a r a n c s n o k s á g r a , mire megjelent B é r c e s alezredes. A kapun belül maradt, onnan k é r d e z
te meg, m i t akarunk. Mondtuk, hogy harckocsira van szükségünk, hogy a szovjet e m l é k m ű
vet lebontsuk. Ne jöjjenek be, adok harckocsit, csinálják meg, válaszolta. Volt k ö z ö t t ü n k , a
civilek között h a r c k o c s i v e z e t ő , egy olyan 40 körüli férfi, aki a seregben ilyen kiképzést ka
pott valamikor. A harckocsit megkaptuk, tehát e s z ü n k b e sem jutott bemenni a laktanyába.
Elindultunk a fő térre az e m l é k m ű v e t ledönteni.
1999. januárjában a M á t r a Tiszti Kaszinóban G y ö n g y ö s ö n a s z e r z ő találkozott, egy a ne
vét nyilvánosságra hozni nem kívánó személlyel, aki elmondta, hogy ő tagja volt annak a
küldöttségnek, amit a t ö m e g b ő l választottak, hogy a laktanyában körülnézzen, s m e g g y ő z ő d
j é k róla, hogy a miskolci diákok nincsenek ott. Ebből arra következtethetünk, hogy a lakta
nya előt tüntetők többfelől és több céllal érkezhettek. Voltak, akik a szobordöntéshez jöttek
segítsége kérni, de voltak olyanok is, akik az elfogott diákokat akarták kiszabadítani.
Ugyancsak ez alkalommal, egy nyugalmazott honvédtiszt, aki 1956 o k t ó b e r é b e n a g y ö n
gyösi h a d o s z t á l y n á l szolgált a k ö v e t k e z ő k e t mondta: „Bérces parancsot adott eg harckocsi
k i málházására, és utasította a vezetőjét, hogy teljesítse a tüntetők követelését. A t ö m e g b e n
rögtön akadt egy h a r c k o c s i v e z e t ő , aki minden áron át akarta venni a j á r m ű v e t , de a v e z e t ő
- U j j M i k l ó s t ö r z s ő r m e s t e r - az utasítás értelmében lezárta a rést, és nem engedett senkit a
tank belsejébe. A t ö m e g ellepte a harckocsit, és az így indult k i a laktanyából. A birtokba
vétel tehát ezt jelenti. A tank egy pillanatig sem volt a t ö m e g k e z é b e n , és m i n d v é g i g pa
rancsnak megfelelően j á r t el. Ledöntötte az e m l é k m ű v e t és visszatért a laktanyába, b á r a
visszaúton történt egy kis p r o b l é m a . Abban az időben a fő téren volt a b u s z p á l y a u d v a r , s a
szűk helyen a harckocsi m e g l e h e t ő s e n nehezen manőverezett. A b u s z p á l y a u d v a r fabódéját
egy óvatlan mozdulattal felkapta a toronyra. Feltehetően ez is zavarhatta a vezetőt abban,
hogy m e g f e l e l ő m a n ő v e r e k e t e l v é g e z z e és ezért belerohant az OTP s a r o k é p ü l e t é b e . " M á
sok ú g y e m l é k e z t e k , hogy szemben is jött egy harckocsi nagy sebességgel, s mivel csak az
utolsó pillanatban vették észre e g y m á s t nagyon gyorsan kellett fordulni, így sodródott a
harckocsi bank épületébe. Mindenesetre elterjedt a városban, hogy a h a d o s z t á l y p a r a n c s n o k
k i akart rabolni az OTP-t.
A v i s s z e m l é k e z é s e k alapján tehát nem lehet e g y é r t e l m ű e n rekonstruálni, hogyan is tör
tént a dolog. A m i a v i s s z a e m l é k e z é s e k b ő l e g y é r t e l m ű e n kiderül, az az, hogy a tüntető: harc-
kocsit kértek a h a d o s z t á l y p a r a n c s n o k t ó l a szovjet e m l é k m ű ledöntéséhez, és azt meg is kap
ták. A z e m l é k m ű v e t ledöntötték. Atrocitásokra nem került sor, ami nem utolsósorban had
sereg rugalmas m a g a t a r t á s á n a k volt k ö s z ö n h e t ő . A szovjet e m l é k m ű ledöntésének idején a
laktanya előtt is tüntetett egy körülbelül 200 fös t ö m e g , akik fegyvert követeltek, de az
ezzel m e g b í z o t t tiszteknek sikerült m e g g y ő z é s s e l távozásra bírni őket. 20.00 óra körül
azonban újabb tüntetők érkeztek a laktanya elé fegyverszerzési s z á n d é k k a l . A menet élén 3
tehergépkocsi haladt. Ezek vezetői nagy sebességgel a laktanya kapujának k o r m á n y o z t á k
j á r m ű v ü k e t , így a k a r v á n betörni az objektumba. Elképzelésüket azonban nem sikerül meg
valósítani, mert a l a k t a n y á b ó l a tehergépkocsikkal szembe indítottak egy harckocsit, s
ugyanakkor az őrség riasztó össztüzet adott a levegőbe. Ennek hatására a t ö m e g szétszaladt
21.30-kor azonban ismét mintegy 1500 fegyvert k ö v e t e l ő lepte el a laktanya kapuja előtt
térséget, és a r e n d ő r s é g , valamint a városi pártbizottság előtt is sokan gyülekeztek. Ezeket
a c s o p o r t o s u l á s o k a t azonban a városban j á r ő r ö z ő harckocsiszakasz feloszlatta. „ E n n e k a
szakasznak é n voltam a parancsnoka - mondja egy v i s s z a e m l é k e z ő . A laktanya falánál lé
v ő ő r s é g b e voltam beosztva, részt vettem a riasztólövések leadásában, és elmondhatom,
hogy nagyon vigyáztunk, nehogy m e g s e b e s í t s ü n k valakit. Szóval ott vagyok a falnál a ka
pu k ö z e l é b e n , amikor hivat a hadosztályparancsnok, és azt kérdezi, v á l l a l n á m - e hogy egy
harckocsiszakasszal kimegyek a főtérre a t ö m e g e t feloszlatni. Miért ne vállalnám, felettem.
El is indultam h á r o m harckocsival. Kiértünk a főtérre, ami tele volt emberekkel és e g y m á s
hoz szorosan felzárkózva elkezdtünk körözni. A t ö m e g utat engedett és felhúzódott a j á r d á
ra. A k ö v e t k e z ő k ö r b e n m á r féllánctalppal a j á r d á n m e n t ü n k , így az ott lévők m é g nagyobb
teret engedtek. A m i k o r a t ö m e g b ő l egy „benzinespalackot nekik" kiáltás harsant, a hang
i r á n y á b a k é z i f e g y v e r e k b ő l riasztólövést adtunk le. Erre a tüntetők szétfutottak. Nagyon
v i g y á z t u n k hogy senki se sérüljön meg. É n a harckocsimmal G y ö n g y ö s s o l y m o s felé a víz
toronyig kergettem egy csoportot, gondosan
ü g y e l v e rá, nehogy utolérjük őket. A parancs
végrehajtása k ö z b e n senkit sem sebesítettünk
meg, és s e m m i f é l e sérülést nem okoztunk. Ezért
dicséretet is kaptunk a p a r a n c s n o k t ó l . A feladat
végrehajtása után é n elmentem pihenni." A főtér
tehát kiürült, a laktanya előtt tüntetők azonban
nem tágítottak. Fegyvert követeltek, amellyel
Budapest megsegítésére kívántak vonulni. A hely
ő r s é g p a r a n c s n o k t á r g y a l á s o k a t kezdett veiül de
nem volt hajlandó fegyvert kiadni. A tárgyalások
négy é s fél ó r a h o s s z a t tartottak, de nem vezettek
e r e d m é n y r e . E k k o r a kapu v é d e l m é r e beosztott
tisztek riasztó ö s s z t ü z e t adtak l e v e g ő b e , é s ezzel
egyidejűleg egy harckocsi is elindult a hátsó
kapun k e r e s z t ü l a t ü n t e t ő k s z é t z a v a r á s á r a .
Ugyanebben az i d ő b e n érkezett a laktanya elé az
a h a r c k o c s i s z á z a d , amelyet m é g éjfél körül kért a
h e l y ő r s é g p a r a n c s n o k az abasári 44. harckocsiez
redtől erősítésül. E k k o r m á r éjjel fél kettőre j á r t
az idő, tehát o k t ó b e r 27-ét írtak. A felvonuló erőt
látva a törne; szétoszlott. H a l á l e s e t vagy sérülés
nem történt. 2. kép.
O k t ó b e r 2 7 - é n a város „felzaklatott állapotban volt", amely arra késztette helyőrségpa
rancsnokot, hogy m e g e r ő s í t s e a laktanya és a város közrendjének védelmét. Enne é r d e k é
ben Abasárról két harckocsi-zászlóaljat vezényeltek G y ö n g y ö s r e , megerősítették pipishe-
g y i lőszerraktár őrségét, és a laktanya területére szállították a 34-es A K Ö V járműparkját,
m e g e l ő z e n d ő azok jogtalan felhasználását. A z esti órákban tüntetés k e z d ő d ö t t több ezer
ember részvételével. A tüntetők a középületek elé vonultak, majd az épülete birtokbavéte
le után az ott található o k m á n y o k é g e t é s é h e z fogtak. A helyszínre érkezett harckocsiszakasz
azonban szétzavarta a tüntetést. „ A h[arckocsi]k a feladatukat sikeresen végrehajtották, ez
zel elejét vették a komolyabb r o m b o l á s n a k és gyújtogatásnak A z éjszaka folyamán sűrű jár
őrözést hajtottunk v é g r e " . A t ö m e g h a n g u l a t láttán a h e l y ő r s é g p a r a n c s n o k utasítására a had
sereg m e g s z á l l t a a postát, a r e n d ő r s é g és a járási kiegészítő p a r a n c s n o k s á g pedig irattárával
együtt a l a k t a n y á b a n nyert elhelyezést.
A m i k o r a t ö m e g tüntetni kezdett a kapitányság épülete előtt - emlékezett a r e n d ő r s é g
hajdani m u n k a t á r s a - A z öreg T ó b i á s őrnagyot, a k a p i t á n y s á g akkori vezetőjét toltuk a er
kélyre, hogy beszéljen a tüntetőkhöz. 0 nem a legszerencsésebben kezdte, mert így szólí
totta meg őket: elvtársak! Hiába, a b e i d e g z ő d é s . M i kiabáltuk neki, hogy ne elvtársakat
mondjon hanem polgártársakat. Ott voltunk szétosztva sorban, az ablakokban. Csak a j ó is
ten mentett meg b e n n ü n k e t , hogy nagyobb zűr legyen. Egy fiatal k o l l é g á m például, amikor
meglátta, hogy az épület előtt álló teherautó ponyvájának tetején, egy r á n é z é s r e nem éppen
absztinens ember, egy K o c k á s n e v ű k é m é n y s e p r ő ugrál, oldalba b ö k , és azt mondja: te én
ezt leszedem. M e g ne h ü l y ü l j ! Eszedbe ne jusson! - k i a b á l t a m rá. Egyetlen lövés dördült, az
is kapun belül, és nem a t ö m e g r e . A m i k o r csendesedett a helyzet, egy weapon jött értünk,
és azzal kellett az összes iratot a l a k t a n y á b a szállítanunk. Bejelentőket, meg mindent. A z
épületben ott volt az Á V H egy részlege is, de ők m á r k o r á b b a n m e g l é p t e k . A fegyvereiket
is otthagyták, és a p á n c é l s z e k r é n y e k is ott álltak nyitva. A fegyvereket a laktanyába szállí
tottuk, a p á n c é l s z e k r é n y e k tartalma pedig a k á l y h á k b a került. A z utolsó pillanatig, a m í g az
épületben voltunk minden k á l y h á b a n , ami csak az épületben volt, tüzeltük az Á V H iratait.
De így se győztük. A m i nem fért a kályhákba, azt a p i n c é b e vittük, ahol mindig volt leg
alább fél m é t e r e s talajvíz. Ebbe szórtuk az iratokat. Ú g y tudom, hogy k é s ő b b egy N o v o s z á d
J á n o s n e v ű n e m z e t ő r e z e k b ő l az iratokból többet kihalászott és megszárított. A m i k o r a lak
t a n y á b a értünk mindent leadtunk, a rendőrségi fegyvereket is. É n ugyan megtartottam a ma
gam pisztolyát. A l a k t a n y á b a n géppisztolyokat kaptunk és a városban j á r ő r ö z ő csoportok
k ö z é osztottak be b e n n ü n k e t . M é g ugyanaznap este hetedmagammal egy weaponon men
tünk j á r ő r ö z n i a városba, mert rendbontást és tüzeket jeleztek. A borforgalmi előtt égtek az
iratok. A z ott lévőket géppisztolyból a l e v e g ő b e leadott sorozatlövésekkel oszlattuk szét.
A fenti e s e m é n y e k hangulatát plasztikusan tükrözik Hovanyecz L á s z l ó , egykor nemzet
őr írásai:
„Itt állunk a p é n z ü g y ő r s é g székháza előtt. A leggyűlöltebb épület a b o r t e r m e l ő k s z á m á
4
ra. Mert ugye azok a francos f i n á n c o k ! . . . M e g kell semmisíteni minden iratot! - harsogja
5
valaki. Soha n é p s z e r ű b b javaslat b o r t e r m e l ő s z á m á r a . Oláh Gyurka pedig, a Sütőipar V á l
lalat e l m e n e k ü l t igazgatójának a bátyja, a javíthatatlan iszákos egy n e m z e t i s z í n ű l o b o g ó b a
burkolózik, a m e l y b ő l kivágta a Rákosi címert, és elrikkantja m a g á t : U t á n a m , én vagyok a
l é g i ó p a r a n c s n o k ! A s z ő l ő t e r m e l ő légionáriusok t ö m e g e pedig m e g l ó d u l , s Oláh Gyurka
4 Hovanyecz László: Az én vidám forradalmam Népszabadság 1991. október 23.

5 Hovanyecz László: Kellene egy csapat Népszabadság 1989. június 10. 15. 1.
6 7
n y o m á n b e ö z ö n l i k az é p ü l e t b e . Le a fináncokkal, le a fináncokkal - ü v ö l t i k . Egy m á s o d
perc m ú l v a m á r zuhognak az ablakon kifelé az akták, - s rövidesen tüzüknél m e l e g e d ü n k .
Aztán f ö l m e g y ü n k a F ő térre vagy h á r o m e z r e n , ahol többféle szónoklatot is hallhatunk.
É n Leitner E d é r e figyelek, aki a Nagytemplom sarkán k i e m e l k e d ő j á r d á n , mint valami
e m e l v é n y e n szaval...
Valakinek eszébe jut, hogy a városi könyvtár m é g nincs elfoglalva. Gyerünk oda! - süvöl-
ti hirtelen. A tömeg a bibliotéka felé veszi az irányt. A behatolás nem okoz nehézséget. S íme,
több gipszből készült mellszobor is van itt. Két Rákosi, két Sztálin és egy Lenin. K i veiül az
udvarra, és m á r ripityára is vannak törve. Á m megint csak valaki elordítja magát: Lenint ne
bántsátok, az j ó ember volt! Hát, h a j ó ember volt, akkor j ó . Különben is eltanácstalanodnak
népek, mert nem tudják, mely könyvekben van métely, melyekben nincs, melyeket kell el
égetni melyeket nem. Szerencsére egy cigány megteremti az egységet. Teljes erejével azon
munkálkodik, hogy kitörje az olvasóteremben álló zongora lábát. H é Szúnyog, mit csinálsz?
- üvölt rá valaki. Hát ez a komonista zongora! Szeppen meg a városszerte ismert brácsás...
Majd adok én neked komonista zongorát! Nem hallottad mit mondott Egyed tanár úr? Hogy
ne romboljunk! És m á r csattan is a pofon szúnyog arcán. Szúnyog pedig úgy zokog, mint bo
ros emberek muzsikás temetésén szokott. A cigányzokogás aztán elveszi a t ö m e g kedvét a
könyvtárlátogatástól. Megint felidéződik a félbemaradt préselés k é p e az emberekben, aztán
8
ily szókkal indulnak haza: M é g h o g y a füstöse azt mondja hogy komonista zongora.
O k t ó b e r 2 8 - á n megalakult a városi m u n k á s t a n á c s . M á s n a p r a össze volt hívva az ü z e
m e k b ő l egy-egy küldött, - e m l é k e z e t t Nagy Ferenc - hogy a város vezetőségét helyettesít
sék. A z addigi vezetők ugyanis elmenekültek. Elment a városi párttitkár, a tanácselnök, a tit
kár, a rendőrkapitány. Hogy félelemből, vagy óvatosságból, n e h é z kideríteni, de nyilván fé
lelemből. S ú g y tudom, hogy a k ü l ö n b ö z ő laktanyákba mentek, a verpelétibe, az abasáriba.
Tehát m á s n a p r a a nagyobb ü z e m e k b ő l a megbízottakat összehívták. Egyed Antal, aki ko
rábban a népfront egyik v e z e t ő tagja volt, köztiszteletben álló tanárember, megfogalmazott
egy kiáltványt, amely arról szólt, hogy a város vezetés nélkül maradt, s ezért szükséges lét
rehozni a városi m u n k á s t a n á c s o t . Budapesthez és a többi n a g y v á r o s o k h o z h a s o n l ó a n 15 ta
gú s z ű k e b b tanácsot, m u n k á s t a n á c s o t választottunk, s ebbe én is b e k e r ü l t e m egy volt taná
rom javaslatára. E l é g g é ismert sportoló voltam G y ö n g y ö s ö n , h á t megszavaztak. í g y kerül
tem a 15 tagú városi m u n k á s t a n á c s b a . Ez k é s ő b b kibővült az ü z e m e k küldötteivel. A mun
kástanács e l n ö k e Egyed T ó n i bácsi volt, aki állandóan a tanács hivatali h e l y i s é g é b e n tartóz
kodott, persze az éjszaka kivételével. A m u n k á s t a n á c s a régi városi t a n á c s t a n á c s t e r m é b e n
ülésezett. A t a n á c s e l n ö k irodájában Egyed T ó n i bácsi dolgozott. A s z ű k e b b m e g b e s z é l é s e k
re ott került sor, de előfordult, hogy a tanácstitkár szobájában ültünk össze, ami szintén a
tanácselnöki iroda előszobájából nyílt. A titkárnő maradt, V ö r ö s m a r t y n é n a k hívták. A férje
a j á r á s b í r ó s á g elnöke volt. Egyed T ó n i bácsinak volt egy állandó segítője, akinek nem volt
pontosan megnevezett funkciója, de olyan titkárféle volt, a Rozgonyi Iván. Öt a váltógyár
delegálta. Ó nyitotta meg az üléseket, j e g y z ő k ö n y v e k e t készített. Tehát titkári szerepet töl
tött be, h a b á r nem volt így kimondva, hogy titkár.
Rozgonyi Iván a k ö v e t k e z ő k é p p e n e m l é k e z i k az e s e m é n y e k r e : 11 óra körül kaptuk az i n
formációt, hogy az é t t e r e m b e n m e g b e s z é l é s lesz, mindenki menjen oda. A g y ű l é s e n megje-

7 Hovanyecz László: Kellene egy csapat Népszabadság 1989. június 10. 15. 1.
lent vállalatigazgató, főmérnök, párt és szakszervezeti vezető k ö z ö s e n jelentették be, hogy
megalakul a m u n k á s t a n á c s . Óriási volt az ö r ö m . Javaslatok hangzottak el, melyeket kitörő
lelkesedéssel fogadott a kollektíva. R ö v i d tanácskozás után meg is alakult a testület, meg
választották az elnököt é s a titkárt is. A m u n k á s t a n á c s , m e g a l a k u l á s a után azonnal megbe
szélést k e z d e m é n y e z e t t a vállalat vezetőivel a legfontosabb teendőkről. M e g is állapodtak,
hogy a s z ü k s é g e s karbantartási m u n k á k a t fogják elvégezni, addig is, a m í g m á s feladat nem
akad. A t a n á c s k o z á s k ö z b e n érkezett a felkérés, hogy a vállalati m u n k á s t a n á c s delegáljon
egy főt a városi testületbe. M u n k a t á r s a i m m e g b í z á s á b ó l délután két órakor, mint a vállala
ti m u n k á s t a n á c s titkára b e l é p t e m a városi tanács épületébe, hogy ott a Váltógyárat k é p v i
seljem. T ö b b ismerőssel találkoztam, köztük volt iskola és osztálytársaimmal. Beszélgeté
sünket a Népfront akkori e l n ö k é n e k , valamint a megyei tanács és a megyei pártbizottság
k é p v i s e l ő i n e k érkezése szakította félbe. A z újonnan jöttek az elnöki asztalnál foglaltak he
lyet, s rövid, o r s z á g o s , megyei és a városi h e l y z e t e l e m z é s után javaslatot tettek a városi
m u n k á s t a n á c s megalakítására. A j e l e n l é v ő k e g y h a n g ú helyesléssel megalakították a városi
testületet, s rögtön fel is osztották a feladatokat tagjaik között. A szállítási ügyeket A K Ö V
és a T E F U m u n k á s t a n á c s á n a k képviselői kapták, a kereskedelemmel kapcsolatos ügyeket
pedig a K I S K E R képviselői, és így t o v á b b .
3. kép. Csintalan S á n d o r beszél 1956-ban.
A m u n k á s t a n á c s m e g a l a k u l á s á r a Egyed Antal a k ö v e t k e z ő k é p p e n e m l é k e z i k : „ 1 9 5 6 . ok

tóber 27-én délelőtt a városi tanács végrehajtó-bizottságának elnöke nekem, mint a Hazafi
as Népfront helyi e l n ö k é n e k átadta a városi tanács kulcsait. Ezután összehívtuk a Hazafias
Népfront E l n ö k s é g é t , é s az ü z e m e k b e n m á r megalakult ideiglenes m u n k á s t a n á c s o k k é p v i
selőit, s m e g a l a k í t o t t u k a 21 fős ideiglenes városi m u n k á s t a n á c s o t . A tanács legfontosabb
feladatának a város rendjének és n y u g a l m á n a k a biztosítását tekintette. Ebben nagy segít-
séget nyújtott a g y ö n g y ö s i helyőrség tisztikara, akiknek h á r o m képviselőjét, Bérces alezre
dest, valamint C s á n y i és R á c z s z á z a d o s o k a t a m u n k á s t a n á c s tagjai k ö z é választották. M i n t
hogy az ideiglenes m u n k á s t a n á c s b a n csak n é h á n y ü z e m képviselője volt jelen, s z ü k s é g e s
nek látszott a testületet kibővíteni. A kibővített m u n k á s t a n á c s b a n m á r minden g y ö n g y ö s i
ü z e m képviseltette m a g á t . Ez a testület m á r bizottságokat hozott létre a legfontosabb fel
adatok ellátására. Ilyen volt az É l e l m e z é s i Bizottság, a H í r k ö z l ő Bizottság, a Szállításügyi
Bizottság és a L a k á s ü g y i Bizottság. K ü l ö n ö s e n j e l e n t ő s t e v é k e n y s é g e t folytatott a K ö z l e
kedési Bizottság, melyben a 34. A u t ó k ö z l e k e d é s i Vállalat dolgozói erejük megfeszítésével
biztosították a város, illetve Budapest élelmiszerellátását, valamint a fővárosban rekedt
g y ö n g y ö s i e k hazaszállítását. A m u n k á s t a n á c s ellenőrzése alatt továbbra is a városi tanács
végrehajtó bizottsága irányította a település közigazgatását. A végrehajtó bizottság élére a
m u n k á s t a n á c s a lakosság bizalmát é l v e z ő Dr. Barna Sándort állította.
A m e g a l a k u l á s t k ö v e t ő napon a m u n k á s t a n á c s a k ö v e t k e z ő k b e n határozta meg legfonto
sabb feladatait:
1. A n e m z e t ő r s é g m e g s z e r v e z é s e .
2. H o n v é d s é g teljes b e v o n á s a a feladatok m e g o l d á s á b a , rendfenntartás, a város biztonságá
nak v é d e l m e .
3. Kereskedelem, szállítás, élelmiszerellátás biztosítása, szervezése.
4. Tájékoztatás m e g s z e r v e z é s e , városi újság kiadása G y ö n g y ö s i Hírlap c í m m e l .
5. K a p c s o l a t t e r e m t é s a k ö r n y e z ő falvakkal, azok m u n k á s t a n á c s a i v a l .
6. Napi tájékoztató a tanácsháza n a g y t e r m é b e n az aktuális feladatokról m e g o l d á s u k r ó l .
A m u n k á s t a n á c s o t Hovanyecz László „ v i d á m forradalma" a k ö v e t k e z ő k é p p e n örökítette
meg: „ É s ezek után a m u n k á s t a n á c s névsora. Hej micsoda névsor ez! Csupa ismerős. Itt van
mindjárt Rozgonyi Iván, a Váltógyár dolgozója, azazhogy városunk futballcsapatának cen-
terhalfja, s mint ilyen az én j á t é k o s t á r s a m . Persze csak úgy, hogy ő az egyben játszik, én meg
az ifiben. Azután Nagy Ferenc, a Kézműipari Vállalat igazgatója, vagyishogy N a g y ö c s i , a
j o b b s z é l s ő n k . . . Szikora Pista bácsi, a Sütőipari Vállalat dolgozója, a legjobb k e m e n c é s a
v á r o s b a n . . . Egyed Tóni bácsi, az én g i m n á z i u m i osztályfőnököm, aki egyáltalán nem vala
mi kellemes ember. É p p ellenkezőleg! A végtelenségig egyenes, és m o n d h a t n á m kegyetlen.
A m i k o r először belépünk a g i m n á z i u m kapuján, ő az első, aki a s z e m ü n k b e vágja: ide járni
nem k ö t e l e z ő ! A z első osztályban üt, vág, hajszol bennünket. A z u t á n m á s o d i k b a n m a g á h o z
emel. Kiálltuk a próbát. Innentől kezdve imádjuk őt is, meg a tárgyát is, a matematikát. Ha
van é r t e l m e a szónak: köztiszteletben álló, az ő esetében van. Magától értetődően választják
a v á r o s e l s ő e m b e r é v é . S m i tanítványai m a g á t ó l é r t e t ő d ő e n s z e g ő d ü n k melléje test- é s
9
nemzetőrnek.
A városi tanács a p p a r á t u s á n a k dolgozói k ü l ö n választottak maguknak m u n k á s t a n á c s o t ,
amely h á r o m tagból állt - folytatta emlékeit Nagy Ferenc. O k irányították a tanácsi appa
rátust. K é t n é v r e e m l é k s z e m is, Goda Tibor, aki akkor g y á m ü g y i e l ő a d ó volt, és V ö r ö s J ó
zsef, aki a p é n z ü g y i osztályon dolgozott. A harmadikra sajnos nem e m l é k s z e m . Tehát ő k
voltak a tanácsi d o l g o z ó k forradalmi bizottságának tagjai. A forradalmi t a n á c s o k megala
kulása után szinte m i n d e n ü t t felvetődött a k á d e r a n y a g n y i l v á n o s s á g r a h o z a t a l á n a k k é r d é s e .
Szinte minden m u n k á s g y ű l é s e n követelték a s z e m é l y i lapok kiosztását. Tudni akarták, m i
lyen j e l l e m z é s t írt róluk a személyzeti vezető, az igazgató, vagy a párttitkár. Egyed Tóni b á
csival b e l e n é z t ü n k a t a n á c s o n őrzött dossziékba, é s ú g y döntöttünk, hogy az azokban l é v ő -
ket nem lenne szerencsés nyilvánosságra hozni. M e g r á z ó é l m é n y volt olvasni azt a sok fel
jelentést, amit kollégák e g y m á s ellen tettek. Hiszen mindig mindenkiről kértek v é l e m é n y t ,
s ezeket a k á d e r n y a g h o z csatolták. Nagyon kellemetlen közérzet alakulhatott volna k i , ha
ezek a lapok napvilágot látnak. Ezért azt javasoltuk, s ezt a kollektíva is elfogadta, hogy a
tanácson d o l g o z ó k ö s s z e g y ű l n e k a tanácsteremben, ahol akkor m é g nagy szén és fatüzelé-
ses v a s k á l y h á k voltak, s mindenkinek odaadtuk a személyi dossziéjáról a fényképét, erről
tudta, hogy az ő anyaga van a k e z ü n k b e n , amit azonnal, ott mindenki előtt bedobtunk a tűz
be m é g a n y o m á t is m e g s e m m i s í t v e a Rákosista feljelentgetéseknek.
A városi m u n k á s t a n á c s a helyőrség-parancsnoksággal e g y ü t t m ű k ö d v e igyekezett mindent
megtenni a rend fenntartása érdekében. Ezt szolgálta a 18 órától 5 óráig terjedő kijárási tila
lom és a szesztilalom bevezetése, a helyi vasútállomás katonai biztosítása, a fegyver- és lő
szerraktárak, valamint a laktanya őrségének megerősítése. Ez utóbbi intézkedéseket az is
indokolta, hogy 28-án este egy 50 fős csoport fegyveres támadást intézett a pipishegyi lő
szerraktár ellen. A t á m a d ó k a t két harckocsi kiküldésével kényszerítették távozásra, a kijárá
si tilalomnak ellenszegülőket pedig egy tiszti járőrcsoport erélyes fellépése késztette a ren
delet betartására.
„A Pipisre küldött harckocsiknak én voltam a parancsnoka - meséli egy hajdani résztve
vő. A z t a parancsot kaptam, hogy vonuljak 3 harckocsival a pipishegyi lőszerraktárhoz,
mert az I z z ó felőli oldalról m e g t á m a d t á k . H o z z á l á t t a m a feladat végrehajtásához. A z t h i
szem, csak sorkatonák voltak velem, nem e m l é k s z e m , hogy tisztek is lettek volna a csoport
ban. É n mentem az első harckocsival, és irányítottam rádión az egységet. Nagyon kellett f i
gyelni, mert a k a t o n á k nem ismerték a járást. N e m is ismerhették, hiszen n e m r é g érkeztek
E s z t e r g o m b ó l . Ahogy elhagytuk G y ö n g y ö s t , a mátrai vasút kereszteződésénél elejbünk lök
tek két vascsillét. Ezeket n é h á n y lövéssel elsöpörtük és m e n t ü n k t o v á b b . Ahogy a hegy alá
értünk fegyverropogást és kézigránát r o b b a n á s o k a t hallottam. Megállítottam a harckocsi
kat, és két katonával felkúsztunk az e m e l k e d ő n körülnézni. A z m á r az első pillantásra n y i l
v á n v a l ó volt, hogy a lőszerraktárnak a gyár felőli oldalán van a haddelhadd. A mátrafüredi
és a G y ö n g y ö s felőli rész csendes volt. í g y nyugodtan fel tudtunk menni a harckocsikkal,
nem fenyegetett kilövés veszélye. O d a é r ü n k a bejárathoz, az ismerős őrparancsnok ö r ö m
mel fogad, mondja, hogy de j ó hogy megjöttünk, arra hátul nagy zűr van. De hogy ponto
san m i azt ő sem tudta. Magamhoz vettem egy géppisztolyt meg néhány kézigránátot, és
pár k a t o n á v a l meg az abasáriak tisztjével, - mert most j u t csak eszembe nem esztergomiak
kal, hanem abasáriakkal mentem az akcióra, azokkal, akik a m e g e r ő s í t é s r e jöttek e l ő z ő nap
- elindultunk a megadott irányba. A z ő r s é g h e z érve nagyon megijedt, r e m e g ő kiskatonákat
találtunk, de ránk nem lőtt senki. Sem akkor, sem k é s ő b b . A z őröket megnyugtattuk, levál
tottuk, én magam is álltam ott őrségben, de semmi rendkívülit nem tapasztaltunk. Egyetlen
lövés sem dördült el a kerítésen kívülről. M a sem tudom megmondani, és akkor sem tud
tam, így is jelentettem a l a k t a n y á b a visszatérve, hogy m i történt. Lehet hogy az őrség esett
p á n i k b a és kezdett lövöldözni, de az lehet, hogy a t á m a d ó k megijedtek a helyszínre é r k e z ő
harckocsiktól. Mindenesetre b e n n ü n k e t semmiféle t á m a d á s nem ért. N e m kizárt, hogy az
őrség pánikolt be v a l a m i t ő l . "
O k t ó b e r 2 9 - é n megalakult a G y ö n g y ö s i H e l y ő r s é g Forradalmi Katonai Tanácsa. Forrá
saink sajnos nem közlik a testület névsorát, csak arról tesznek említést, hogy a t a n á c s b a be
választották B é r c e s alezredest és N á d a s i őrnagyot.
O k t ó b e r 3 0 - á n a v á r o s i m u n k á s t a n á c s h a t á r o z a t o t hozott a n e m z e t ő r s é g felállításáról.
A n e m z e t ő r s é g vezetésével a h o n v é d s é g részéről R á c z László századost é s Takács Ottó
hadnagyot bízták meg. A n e m z e t ő r s é g polgári vezetőinek teljes nevét azonban nem közli az
e s e m é n n y e l foglalkozó katonai j e l e n t é s . Csak annyit említ, m é g p e d i g a k ö v e t k e z ő k é p p e n
„(Szabó é s B o d ó : ) " .
A n e m z e t ő r s é g m e g a l a k í t á s á r a a k ö v e t k e z ő k é p p e n e m l é k e z n e k az egykori résztvevők:
„ A z élet hozta a feladatokat - mesélte Nagy Ferenc. Jelezték a m u n k á s t a n á c s n a k , hogy a
r e n d ő r s é g kiköltözött a laktanyába. A z elhagyott épület üresen áll. A m u n k á s t a n á c s Egyed
T ó n i bácsi vezetésével összeült m e g b e s z é l n i a teendőket. A z mindenki s z á m á r a világos
volt, hogy a legfontosabb a k ö z r e n d biztosítása, ehhez pedig valamiféle rendfenntartó tes
tület kell a r e n d ő r s é g h e l y é r e . Nem szerettük volna, ha felülkerekedik az alvilág. Verekedé
sek, gyújtogatások, g y i l k o s s á g o k nem vetettek volna j ó fényt a forradalomra. T a n á c s k o z á s
k ö z b e n Egyed T ó n i bácsi javasolta, hogy hívjuk fel a belügyminisztert, a közrend és a k ö z
biztonság terén ő a legkompetensebb személy, biztosan tud tanácsot adni. Volt n e k ü n k egy
K t e l e f o n k ö n y v ü n k . A tanácselnök p á n c é l s z e k r é n y é b ő l került elő, a titkárnő, V ö r ö s m a r t y n é
mutatta meg. Ebben a párt és állami v e z e t ő k telefonszámai voltak. Miniszterek, megyei tit
károk, az M D P vezetői. Ú g y e m l é k s z e m rá, mintha ma is e l ő t t e m lenne. Például Rákosi
M á t y á s é volt az egyes s z á m . K í v á n c s i s á g b ó l fel is hívtuk, de nem vette fel senki. A 2-es
szám a K t e l e f o n k ö n y v b e n a belügyminiszter volt. Azért e m l é k s z e m rá, mert én h í v t a m fel.
A telefon kicsengett, majd bejelentkezett a belügyminiszter titkára. Mondtam, hogy a g y ö n
gyösi városi m u n k á s t a n á c s m e g b í z á s á b ó l a belügyminiszterrel szeretnék beszélni.
- M ü n n i c h bajtárssal? - kérdezte a titkár. A k k o r tudtam meg, hogy M ü n n i c h Ferenc a bel
ügyminiszter. M o n d t a m , hogy ha ő a miniszter, akkor vele.
- N e m tudom adni, tárgyal - mondta a titkár - Hívja vissza egy óra m ú l v a .
Ú g y is lett. Egy óra m ú l v a felhívtam a minisztert, a titkár kapcsolta, s é n elmondtam,
hogy a g y ö n g y ö s i m u n k á s t a n á c s n e v é b e n beszélek, s az a gondunk, hogy a r e n d ő r s é g el
hagyta az épületét, kivonult a városból, s így nincs aki a rendre v i g y á z z o n . Valamiféle rend
fenntartó erőt létre kell hoznunk.
- M i a t e e n d ő n k ? - k é r d e z t e m végezetül.
- Vegye t u d o m á s u l , hogy a karhatalom m e g s z e r v e z é s e a b e l ü g y m i n i s z t e r dolga - mondta a
telefonba.
- Sajnos G y ö n g y ö s ö n nincs belügyminiszter - válaszoltam.
- Csináljanak amit j ó n a k látnak - válaszolta és letette a telefont.
M á s n a p r a ö s s z e h í v t u k a kibővített városi m u n k á s t a n á c s o t , tehát minden ü z e m b ő l ott
voltak a k é p v i s e l ő k , s itt terjesztette e l ő Egyed Antal, hogy n e m z e t ő r s é g e t kellene szervez
ni. Ezzel mindenki egyetértett, s ekkor választották meg B o d ó Attilát és S z a b ó G y u l á t a
n e m z e t ő r s é g polgári v e z e t ő i v é , ugyanakkor elfogadták a j e l e n l é v ő B é r c e s E m i l javaslatát,
hogy katonai részről R á c z L á s z l ó s z á z a d o s és Takács Ottó hadnagy vegyen részt a testü
let i r á n y í t á s á b a n .
Kilenc óra után p á r perccel l é p t e m be a terembe, ahol a m u n k á s t a n á c s ülésezett - e m l é
kezett S z a b ó Gyula a g y ö n g y ö s i n e m z e t ő r s é g egyik parancsnoka. A terem m á r teljes e g é
szében megtelt, s nekem így m á r csak az utolsó s z é k s o r m ö g ö t t jutott hely, a falnál. N e m
e m l é k s z e m már, k i beszélt é p p e n , amikor m e g é r k e z t e m , de mintha a h o n v é d s é g részéről lett
volna valaki, mert arról beszélt, hogy a h o n v é d s é g fegyvereket, felszerelést és embereket
biztosít egy felállítandó n e m z e t ő r s é g h e z . A m i k o r a N e m z e t ő r s é g i Bizottság m e g v á l a s z t á s á
ról volt s z ó , engem is javasoltak, s a j e l e n l é v ő k m e g t a p s o l t á k a javaslattevőt. Ezt k ö v e t ő e n
B o d ó Attilára tettek javaslatot, és őt is megtapsolták. Attilát é n azelőtt soha nem ismertem,
nem is ismerhettem, fiatal ember volt. A k k o r tőlem a harmadik, vagy a negyedik sor szé
lén ült. Felállt és a r é s z t v e v ő k felé meghajolva bemutatkozott. M i u t á n a m u n k á s t a n á c s meg
választott b e n n ü n k e t , m e g k é r d e z t é k , szeretnék-e szólni. Én elmondtam, hogy a n e h é z hely-
zet ellenére m e g f e l e l ő segítőtársakkal mindaddig hajlandó vagyok a feladatot ellátni, amíg
a n e m z e t ő r s é g a város rendjét, n y u g a l m á t és biztonságát szolgálja. Ezután R é v é s z József
r e n d ő r k a p i t á n y kért szót, - velem szemben állt a terem túlsó oldalán, és azt mondta, hogy
a n e m z e t ő r s é g b e be kellene osztani néhány m e g b í z h a t ó rendőrt is, hiszen megfelelő szak
k é p z e t s é g és k i k é p z é s nélkül a testület nem tudja feladatát ellátni. Ezzel én nem értettem
egyet, é s kijelentettem, hogy a n e m z e t ő r s é g tekintélyét veszélyezteti, ha városunk lakói ré
gi rendőr arcokat fedeznek fel a forradalmi n e m z e t ő r s é g b e n . V é l e m é n y e m e t mind a jelen
lévők, mind R é v é s z József elfogadta. M e g k e z d ő d h e t e t t a n e m z e t ő r s é g szervezése.
Miután megkaptuk a megbízást, - kutat az emlékeiben B o d ó Attila - összeültünk. A nem
zetőrség székhelyéül a rendőrség épületét jelöltük k i , hiszen az üres volt. A m i k o r átmentünk
ott csak egy R é v é s z n e v ű századost találtunk, aki mindent megmutatott. Se rendőröket, se
fegyvereket nem találtunk. A páncélszekrények azonban a helyükön voltak, de azokhoz m i
nem nyúltunk. Tartalmukról Rácz százados és Nagy Ferenc barátom tudna többet mondani.
Átvettük tehát az épületet R é v é s z századostól, aki ezután elköszönt és eltávozott, m i pedig
nekiláttunk a m u n k á n a k . Először is legénységet kellett toborozni. Mindannyian tősgyökeres
g y ö n g y ö s i e k voltunk, így nem okozott gondot annak megítélése k i alkalmas, k i nem. Nem
volt szükség írásos ajánlásra. Főleg az ü z e m e k b ő l , a gyárakból, iskolákból jöttek jelentke
zők, közöttük nem kevés diák. A korhatár 18 év volt, de előfordult, hogy ezt nem tartottuk
be, de nagyon vigyáztunk, hogy a fiatalok ne kapjanak erejüket m e g h a l a d ó feladatokat.
A fiatalok szerepére a n e m z e t ő r s é g b e n Nagy Ferenc is emlékezik: „a g y ö n g y ö s i forradal
m i e s e m é n y e k b e n a diákok nagyon aktívan vettek részt. Különösen a k ö n y v e k szortírozásá
ban. Ü g y e l t e k arra, hogy nehogy Jókait is sztálinistának minősítsék. N e m volt szükségtelen
ez az elővigyázat, hiszen volt, aki például az a n y a k ö n y v e k e t is meg akarta semmisíteni. Hát
többek között erre is vigyáztak a diákok, akik Egyed T ó n i bácsi tanítványai voltak. Egynek
a nevét meg is említem, talán nem fog érte megharagudni, Hovanyecz László. Jelenleg a
N é p s z a b a d s á g újságírója. A k k o r volt utolsó éves gimnazista. M é g beszélgettem is velük, v i
d á m társaság voltak. T ö b b e t ismertem közülük, mert az ifiben futballoztak, én meg a felnőtt
csapatban. Hovanyecz Laci volt az i f i kapusa. A diákok minden m e g m o z d u l á s b a n részt vet
tek. Ok mentek a tüntetések élén. Vagy 20-30 fő közülük a városházán teljesített szolgálatot,
hogy ha kell, megvédjék a T ó n i bácsit. Köztük volt a Hovanyecz Laci is."
A diákok mindig idősebb társakkal teljesítettek szolgálatot - folytatja B o d ó Attila - bár
ezek az idősek sem számítottak éppen matuzsálemnek, hiszen én is é p p hogy 23 éves vol
tam. M i n d e n e k e l ő t t a nemzetőrség feladatait kellett meghatározni. Ez a város rendjének biz
tosítása volt. M i politikával nem foglalkoztunk, m i városrendészettel foglalkoztunk. A város
védelmét tekintve pedig a nemzetőrség katonai szekciója lett volna hivatott bármit is tenni,
de erre nem került sor. Tehát biztosítani kellett, hogy G y ö n g y ö s ö n semmiféle atrocitás ne
történjen, aztán meg kellett szervezni a fővárosnak nyújtandó segítséget, élelmiszersegélye
ket és mindent, amit tudtunk. Fegyveres segítségről nem lehetett szó, hiszen ehhez n e k ü n k
potenciálisan nem volt erőnk, de s z á n d é k u n k sem, mert nem ez volt a m u n k á s t a n á c s által
ránk rótt feladat. Ilyen segítség e g y é b k é n t katonai részről sem merült föl. De az hogy a fal
vakban összegyűjtött élelmiszer feljuttatását szervezzük és irányítsuk, az természetes volt.
Ezért k i is j á r t u n k falvakba, a budapestieknek gyűjteni. Szép s z á m m a l indultak szekerek élel
miszerrel a főváros felé. A harmadik dolog az volt, hogy t u d o m á s u n k r a jutott, hogy a kelet
felől é r k e z ő szovjet hadsereg a városunkon is át fog haladni. N e k ü n k az volt a szándékunk,
hogy megkérjük őket, kerüljék el a városunkat, és valahol Atkár m a g a s s á g á b a n vonuljanak
el. Ez az elgondolás hihetetlen naivitásról árulkodott, de tény, hogy folytattunk ilyen j e l l e g ű
tárgyalást a kelet felől é r k e z ő szovjet katonai alakulat képviselőjével. ígéretet is kaptunk,
4. kép. N e m z e t ő r ravatala G y ö n g y ö s ö n 1956-ban.
hogy elkerülik G y ö n g y ö s t , de m é g j ó f o r m á n vissza sem értünk a Szurdokpartról, - a talál

k o z ó helyszínéről - amikor m á r m e g k e z d ő d ö t t a páncélosok átvonulása a városon. Minden
esetre a n e m z e t ő r s é g felállt és őrködött a város és környékének biztonságán.
A g y ö n g y ö s i n e m z e t ő r s é g n e k 5 szakasza volt - emlékezik Hegyvári Sándor, a nemzetőr
ség egykori fegyvermestere. Nem mindenkit vettünk fel, csak aki katonaviselt volt, tehát k i
volt k é p e z v e , vagy akit a szakaszparancsnok javasolt. Általában a n e m z e t ő r s é g b e csak a vál
lalati m u n k á s t a n á c s o k által javasolt személyek kerülhettek. Voltak, akiket nem szereltünk
föl. Például egy o k t ó b e r elején a börtönből szabadult személy is volt a j e l e n t k e z ő k között,
nem politikai elitélt volt, hanem sikkasztásért kapta a büntetést. Természetes, hogy nem
kapott fegyvert. De nem ez volt az egyetlen eset. B o d ó Attila alakította meg a n e m z e t ő r s é
get, de tulajdonképpen B é r c e s alezredes volt itt a fej és az ész. M i csak rendesen dolgoztunk.
150 főre kértünk fegyvert a laktanyából, de többet küldtek. H a j ó i e m l é k s z e m 100 g é p
pisztoly, 50 h o s s z ú puska szuronnyal, 50 karabély, 30 T T pisztoly és 10 g o l y ó s z ó érkezett,
meg vagy 100 kézigránát. A fegyverszoba a r e n d ő r s é g első e m e l e t é n volt. Engem nem a
m u n k á s t a n á c s választott, hanem a h o n v é d s é g nevezett k i mint fegyvermestert. A m i k o r oda
kerültem a n e m z e t ő r s é g é p ü l e t é b e (ez k o r á b b a n a r e n d ő r s é g épülete volt KJ) nyitott páncél
s z e k r é n y e k e t láttam. Mondtam is S z a b ó G y u l á n a k , hogy zárjuk le a p á n c é l s z e k r é n y e k e t ,
mert olyan papírok vannak itt, amik háborút robbanthatnak k i a lakosság között. Valaki el
olvassa, hogy m i t írtak róla, hogyan, miért jelentették föl, és agyonlövi a feljelentőt a főté
ren. 12 p á n c é l s z e k r é n y t z á r t a m le és a kulcsokat csak a r e n d ő r s é g n e k adtam át. Persze azt
nem tudom, hogy ezt m e g e l ő z ő e n milyen anyagok kerültek k i a p á n c é l s z e k r é n y e k b ő l .
Kezdetben két szakasz j á r ő r ö z ö t t a városban, k é s ő b b m á r csak egy, mert nem volt több
re szükség. A m á s i k szakasz készültségben volt. Déli 12 órakor vették át a szolgálatot, és
m á s n a p d é l b e n adták át. Tehát 24 órás szolgálatot láttak el, amit 48 óra p i h e n ő követett.
Senkit nem bántottunk, senkinek egy pofont nem adtunk, senkit nem csuktunk le, senkit
nem állítottunk bíróság elé. E g y e d ü l a N o v o s z á d Jancsit r ú g t a m k i a n e m z e t ő r s é g b ő l . Ha
lál egyetlen egy volt, az is véletlenségből. Ó t tisztességesen eltemettük. Fegyvert nem hasz
náltunk, senkire sem lőttünk, nem is t á m a d t a k meg b e n n ü n k e t .
A testvérem, Zilahy S z a b ó József is tagja lett a n e m z e t ő r s é g n e k - idézi fel e m l é k Zilahy
S z a b ó Tibor. Egyik este nem jött haza. M á r a g g ó d t u n k érte, amikor megjelent egy kiskato-
nával, fegyveresen, és mondta, hogy belépett a n e m z e t ő r s é g b e . A testvérem g é p l a k a t o s volt
a b á n y á n á l , de nem onnan küldték, m a g á t ó l ment. A S z a b ó Gyulával, a n e m z e t ő r s é g egyik
p a r a n c s n o k á v a l volt j ó b a n , a pipishegyi repülőtérről ismerték e g y m á s t . A m i k o r hazajött
m e g v a c s o r á z t a k a társával együtt és m á r mentek is tovább. Egy katona, egy nemzetőr, ilyen
volt a b e o s z t á s . Mindketten nemzeti színű karszalagot viseltek. A katona sapkáján nem volt
címer. Fegyver csak szolgálatban volt náluk. Ha befejezték, a fegyvert le kellett adni. De
szinte állandóan szolgálatban volt. A k k o r az egyszer volt otthon. Sajnos november 3-án,
szolgálat k ö z b e n autóbalesetet szenvedett, és sérüléseibe november 6-án belehalt. Katonai
d í s z p o m p á v a l temették. A sírnál ott volt a m u n k á s t a n á c s , a hadsereg és a n e m z e t ő r s é g is.
S z a b ó Gyula búcsúztatta.
A n e m z e t ő r s é g p a r a n c s n o k s á g a természetesen felosztotta a feladatokat tagjai között.
É n a G y ö n g y ö s környéki falvak n e m z e t ő r s é g é n e k szervezését vállaltam - emlékezett Sza
b ó Gyula. Egyik első feladatom az volt, hogy a gyöngyösi n y o m d á b a n egy körbélyegzőt k é
szíttessek a n e m z e t ő r s é g számára, ami nem volt k ö n n y ű feladat, mert a nyomda vezetője
nem akarta vállalni, és csak határozott utasításomra készítették el. A kész bélyegzőt azután
maga az igazgató M a r o s á n József hozta el a nemzetőrségre. A városban a d ó d ó feladatokkal
B o d ó Attila foglalkozott. A katonai ügyekkel Rácz László és Takács Ottó. Magam nem so
kat tudok a városban történtekről, mert szinte állandóan úton voltam. A p a r a n c s n o k s á g egy
pobjeda gépkocsit biztosított s z á m o m r a a vidéki s z e r v e z ő m u n k á h o z . Egyik este, amikor ha
zatértem, a n e m z e t ő r s é g p a r a n c s n o k s á g á n ott találtam N o v o s z á d Jánost, aki államvédelmis
tiszteket vett őrizetbe, és hozott be a nemzetőrségre. E l m o n d á s a szerint az volt a célja, hogy
a letartóztatottakat Budapestre küldi, hogy ott feleljenek tetteikért, s egyébként sincs rájuk
G y ö n g y ö s ö n semmi szükség. Én ezt törvénytelen eljárásnak tartottam. Hogy a szóban forgó
tisztek b ű n ö s ö k - e , azt csak a c s e l e k m é n y e k elkövetésének helyén illetékes bíróság állapít
hatja meg. É n egy Parádi n e v ű A V H tisztet szabadon engedtem, majd egy Bérces Emilhez
írt levélben, a n e m z e t ő r s é g parancsnokságában betöltött tisztemről lemondtam.
A letartóztatásokról Rozgonyi Iván is beszélt visszaemlékezésében. Ó úgy tudta, hogy az
őrizetbe vetteket azonnal szabadlábra helyezte a nemzetőrség parancsnoksága, N o v o s z á d Já
nost pedig eltávolították a testülettől. A Heves Megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyo
m o z ó Osztálya irataiban N o v o s z á d János, mint a nemzetőrség politikai n y o m o z ó osztályának
vezetője szerepel. Erről B o d ó Attila és Rácz László nem tudnak, s a velük folytatott beszél
getések során határozottan cáfolták, hogy ilyen szerv egyáltalán létezett volna, azt pedig ha
tározottan visszautasították, hogy N o v o s z á d János vezető pozíciót töltött volna be a nemzet
őrségnél. Hegyvári Sándor fegyvermester úgy emlékezik, hogy N o v o s z á d tagja volt ugyan a
nemzetőrségnek, de onnan ő távolította el. Ez a kérdés a továbbiakban m é g tisztázásra szorul.
November 3-án kaptam a szomorú hírt, - folytatta S z a b ó Gyula - hogy egy kedves bará
tom, n e m z e t ő r társam, és repülős bajtársam G y ö n g y ö s o r o s z i b a n súlyos balesetet szervezett.
G y ö n g y ö s o r o s z i felső részén, ahol az út a t e m p l o m n á l kétfelé ágazik és körülöleli azt, a jee
pet v e z e t ő n e m z e t ő r katona túl gyorsan vette a kanyart, és az első s á r h á n y ó n ü l ő Zilahy Sza
b ó József n e m z e t ő r a kocsiról leesett, s az ott álló villanyoszlopnak csapódott. Sérüléseibe,
a k ó r h á z b a szállítása után Zilahi S z a b ó József belehalt.
A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a n e m z e t ő r s é g G y ö n g y ö s ö n és k ö r n y é k é n j ó l el
látta feladatát. Ő r k ö d ö t t a település rendjén és biztonságán. Jórészt nekik k ö s z ö n h e t ő , hogy
a v á r o s b a n nem történtek a forradalom napjaiban atrocitások. Reméljük, hogy a k ö z e l j ö v ő
ben további a d a l é k o k k a l egészíthetjük k i a forradalom g y ö n g y ö s i napjainak történetét.
5. kép. Lahi S z a b ó József N e m z e t ő r t e m e t é s e .
Dolgozatunk v é g é n felsoroljuk azoknak a nevét, akik a B M történeti hivatal dokumen

tumai szerint a G y ö n g y ö s i n e m z e t ő r s é g tagjai voltak. A névsor nem teljes, é s t ö b b e k sze
rint pontatlan is, de m i n d e n k é p p e n fontos adatokat tartalmaz a további k u t a t á s o k h o z .
A n e m z e t ő r s é g n e k a B e l ü g y m i n i s z t é r i u m Történeti Hivatalában található dokumentumok
szerint összesen 122 tagja volt, de a rendőrségi jelentések nem említenek mindenkit név sze
rint. N e m szerepelnek a névsorban a diákok sem. A gyöngyösi nemzetőrség tevékenységét
november 4-e után sem szüntette be. Idézünk a B M Heves M e g Rendőrfőkapitányság Poli
tikai N y o m o z ó Osztályának jelentéséből: „tevékenységüket nov. 4. után tovább folytatták,
bár nagy részük a szovjet csapatok b e v o n u l á s á n a k hírére a M á t r á b a menekült. Azonban on
nan nov. 5-én visszatért, és k ö z ö s e n a szovjet parancsnoksággal, illetve a szovjet járőrökkel
10-ig nemzetőri szolgálatot láttak el a városban. Nov. 10-e után tevékenységüket véglegesen
beszüntették, mivel funkciójukat a visszaállított rendőrség vette át. Tagjai közül többen át
lettek v é v e a rendőrség á l l o m á n y á b a . Ezek egy részét azonban 1957 tavaszán leszerelték és
1 0
bíróságnak adták á t . "
10 B M Heves Megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztály jelentése B M Történeti Hivatal

V-150371 197-207. L .
Parancsnokok: Kenyeres G y ö r g y futár
Rácz László honvéd százados Kezdi László szolgálatvezető
Takács Ottó h o n v é d hadnagy Kiss M i k l ó s
Bodó Attila Koncsik B é l a
S z a b ó Gyula Kristóf G y ö r g y
Liszek A n d r á s
Nemzetőrök: Magyar Gedeon
Alexander István Magyar S á n d o r
Angyal J e n ő Magyari Endre
Asztalos A n d r á s M a r o s v ö l g y i Antal
Ballá Á r p á d M á t y á s i István
Balogh István Mikita Dénes őrsparancsnok
Benei B é l a M o l n á r Attila
Benei L á s z l ó Nagy István
Berneczei Ferenc Nagy M i k l ó s
Bozóki Árpád Nagy M o l n á r István
Cékus Elemér Novoszád János
C z é h József O r b á n László
Csefán Imre Orosz G y ö r g y
Cseh Imre Oroszi Tibor
Csiba Imre Pampuk József
Csintalan J á n o s Pelle L á s z l ó
Daru L á s z l ó Petro Ferenc
Dobrovics E r n ő Pócs J á n o s
Dorka Ferenc ő r p a r a n c s n o k , a közlekedési
Erdély J á n o s n e m z e t ő r s é g vezetője
E r d é s z Ferenc Rakonczai Zoltán
Farkas István Sebők János
Fekete G é z a S z a b ó Gyula
Ferenczi M i k l ó s S z a b ó László
Greskó Mihály Szedlák István
H e g e d ű s Lajos Szladicsek István
Hegyvári Sándor Torma Károly
H e g y v á r i S á n d o r fegyvermester Trencsényi L á s z l ó
H ú g a i József Tuza G y ö r g y
Ifj. G é b e l B é l a Vajda Lajos
Jekel Ferenc Varga S á n d o r
J u h á s z S á n d o r h o n v é d százados Z a l á b a István
Kazinczi J á n o s Zilahi S z a b ó József*
Zilahi Szabó József neve nem szerepel a Belügyminisztérium Történeti Hivatalában őrzött dokumentumokban.
József Kozári
Angaben zur Geschichte der Stadt G y ö n g y ö s zur Zeit der Revolution 1956
In der letzten Zeit wurde die Geschichte der militärischen Ereignisse i m Laufe der
Revolution 1956 i n der Stadt G y ö n g y ö s bearbeitet. Die Grundlagen dazu bildeten D o k u
mente i m Kriegsarchiv Ungarns und persönliche Erinnerungen ehemaliger Soldaten. Diese
Quellen wurden i n einer der früheren Ausgaben des „Mátrai T a n u l m á n y o k " (Abhandlungen
vom M á t r a - G e b i r g e ) veröffentlicht. Die militärischen Quellen berichten aber z. B . keine
Einzelheiten über die Tätigkeit der Nationalgarde. Nur die G r ü n d u n g dieser Organisation
und die Namen der militärischen Befehlshaber wurden registriert, bei den zivilen Leitern
fehlen schon die Vornamen. Auch über die Tätigkeit der Betriebsräte haben w i r wenige
Angaben. A l l dies machte es notwendig, m i t Hilfe anderer Quellen unsere Aufmerksamkeit
auf diese Organe zu richten.
Die schriftlichen Quellen sind aber d e r m a ß e n spärlich, d a ß man m i t ihrer Hilfe nur ein
der Wirklichkeit a n g e n ä h e r t e s B i l d zeichnen kann. Deshalb riefen w i r die Teilnehmer der
einstigen Ereignisse zur Mithilfe, damit w i r m i t ihren Erinnerungen einen B l i c k i n die Tage
der Revolution i n G y ö n g y ö s gewinnen k ö n n e n . Diese Erinnerungen sind i m Laufe der lan
gen Jahren ungenauer geworden, manche Ereignisse haben sich i n ihnen nicht erhalten k ö n
nen. Sie liefern jedoch wichtige Angaben, die anderswo nicht auffindbar sind.
Das Zusammentragen und die Veröffentlichung dieser Daten k ö n n e n zum Kennenlernen
der Geschichte der Revolution i m Lande beitragen. Unser Dank gilt deshalb einem jeden,
der bei dieser Arbeit behilflich war.
KOZÁRI JÓZSEF
Eszterházy Károly T a n á r k é p z ő Főiskola
H-3300, Eger
E s z t e r h á z y tér 1.

MEGY HEVE MT 06 2000

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

MEGY HEVE MT 06 2000

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MÁTRAI TANULMÁNYOK

Dénes József: Árpád-kori sáncvár a Muzsla-tetőn 7

Árpád-kori sáncvár a Muzsla-tetőn

1 A vár felmérését Nováki Gyula 1991-ben készítette el.

4 NOVÁKl Gyula-SÁNDORFI György-MIKLÓS Zsuzsa 1979; NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György 1981.

1. barna erdei talaj

Adalékok a gyöngyösi szántógazdálkodáshoz

M a g y a r o r s z á g o n a feudális birtoklásnak többféle típusa alakult k i . Voltak összefüggő

1 MOL.-C 148 1-3. k.

3 GALGÓCZI Károly 1855. 99-101.

M ű v e l é s i ág B e l s ő arány % 1789-ben B e l s ő arány % 1865-ben

A város m e z ő g a z d a s á g i l a g hasznosított területe 1789-ben 6539, 1865-ben pedig 6.776

37 HML-V- 101/a77. 762.

K o r á b b a n m á r szóltunk róla és a fenti adatok ezt megerősítik, hogy a X I X . század elejé­

Összesen: 3 forint 36 krajcár

Fel kell h í v n u n k a figyelmet arra, hogy a vetésterület nagyságát a Regnicoláris Conscrip-

80 SOOS Imre 1975. 234, 247.

A h á r o m osztály átlagbére pontosan 1 forint volt. Táblázatunk adatainak hitelességét az úr­

H M L = Heves M e g y e i Levéltár. Eger

87 HML-IV-7/a/18. öi. 1 113. 1828. Observationes 8.

Gyöngyös város önkormányzati törekvései 1847-1887 között

1334. május 5-én, Visegrádon I . Károly városi kiváltságot adott G y ö n g y ö s n e k . Ettől

A magyar reformkor polgári-liberális politikai és társadalmi k ü z d e l m e i G y ö n g y ö s ö n

A tanács - a korábbi 1842. é s 1844. évi ö n k o r m á n y z a t i kudarcokat mérlegelve - körül­

2 SEBŐK László, Ethei 1881. 263.

8 SZABÓ László, Bártfai 1938. 54.

A világosi fegyverletétel hírét a h a z a m e n e k ü l ő honvédek, bujdosók hozták. 1849 októ­

24 MOLNÁR József 1969. X V I .

B i z o n y á r a az 1866. évi Habsburg katonai és diplomáciai vereségek k ö v e t k e z m é n y e i

50 MOLNÁR József 1969. X X I I .

56 MOLNÁR József 1969. X X I V - X X V .

67 Gyöngyös, 1874. jan. 18., 1-2.

76 MOLNÁR József 1964. 53.

1887-tel négyévtizedes k ü z d e l m e s időszakot zárt G y ö n g y ö s ö n k o r m á n y z a t a . Korábbi

Angaben zu den Selbstverwaltungsbestrebungen von G y ö n g y ö s

Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-es forradalomban

Családi háttér, tevékenysége 1848-ig

A zsadányi és törökszentmiklósi A l m á s y család Heves és K ü l s ő - S z o l n o k törvényesen

7 OROSZ Ernő 1906. 4.

A márciusi forradalomtól a szeptemberi

Noha nem volt képviselő, az országgyűlés

13 H M L IV-l/a 151. k. 396., 405., 722., H M L V-101/b 400. d. 9.

17 FERDINANDY Mihály 1942. 39., 46.

A szeptemberi válságtól decemberig

Fontos m e g b í z a t á s hárult A l m á s y r a a szeptemberi k o r m á n y v á l s á g idején is. A p o z í c i ó ­

27 KÖZLÖNY 1848. július 25., 26., 27., augusztus 18.

29 KÖZLÖNY 1848. szeptember 13., 14.

Kormánybiztosként Heves megyében és a Délvidéken

1848 d e c e m b e r é b e n ismét t ö b b k é p v i s e l ő kapott k o r m á n y b i z t o s i megbízatást. K ö z ö t t ü k

30 KLÖM X I I I . : 128. o., HERMANN Róbert 1998.1. k. 356-357.

40 OL H 123 Almásy Pál 1848. december 15-i rendelete.

43 O L H 2 OHB 1848: 5640., 6029.

47 H M L V-101/a 16., DEZSÉRI BACHÓ László 1939. 50.

50 H L 1848/49 6/6., O L H 2 OHB 1848:6225., H M L IV-l/a 152. k. 2802., DEZSÉRI B A C H Ó László

52 HL 1848/49 6/6., O L H 2 OHB 1848: 6276., 9588., 9626.

56 OL H 123 - Papp Pál keltezés nélküli rendelete.

59 OL H 2 OHB 1848: 5803., OL H 75 H M 1848: 12551/3651.

66 O L H 7 5 H M 1848: 12551/3651., OL H 2 OHB 1848: 7! 18., HAJAGOS József 1995. 100-101.

67 HAJAGOS József 1996. 112-113.

70 H L 1848/49 6/419., 51/26., 51/135., OL H 83. 2. d.

73 H E R M A N N Róbert-PELYACH István 1990. 319-322.

78 KÖZLÖNY 1849. február 10.

82 KÖZLÖNY 1849. január 16.

K o r á b b a n m á r szóltunk róla és a fenti adatok ezt megerősítik, hogy a X I X . század elejé

A h á r o m osztály átlagbére pontosan 1 forint volt. Táblázatunk adatainak hitelességét az úr

A tanács - a korábbi 1842. é s 1844. évi ö n k o r m á n y z a t i kudarcokat mérlegelve - körül

A világosi fegyverletétel hírét a h a z a m e n e k ü l ő honvédek, bujdosók hozták. 1849 októ

Fontos m e g b í z a t á s hárult A l m á s y r a a szeptemberi k o r m á n y v á l s á g idején is. A p o z í c i ó

Visszatérve Lenkey Károly és Keszlerffy Terézia házasságára, kapcsolatuk m e g r o m l á

A z előző oldalakon egy k ü z d e l m e s életúttal megáldott ember, Lenkey Károly h o n v é d e z

„A népességtörténeti folyamatok statisztikai figyelemmel kisérésének első és legalapve

Heves és K ü l s ő - S z o l n o k v á r m e g y e lélekszámát az 1866/67. évben a k ö v e t k e z ő táblá

A 3. sz. táblázatban az 1869-es évnél a megye területe az akkori s z o k á s o k n a k megfele

Péter Tisza Gyön Vár