TÓTFALUSI ISTVÁN

IDEGENSZÓ-TÁR
Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára
A MAGYAR NYELV KÉZIKÖNYVEI VIII.

Sorozatszerkesztő
KISS GÁBOR
 TÓTFALUSI ISTVÁN

IDEGENSZÓ-TÁR
Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára

TINTA KÖNYVKIADÓ
BUDAPEST
 Lektor
KICSI SÁNDOR ANDRÁS

Szerkesztette
HIDALMÁSI ANNA
TEMESI VIOLA

Lexikográfiai munkatárs
KISS GÁBOR

Az anyaggyűjtésben közreműködött
WINDISCH ZSUZSANNA

Számítástechnikai munkatárs
KISS MÁRTON

ISSN 1589-4371
ISBN 963 7094 92 7

© Tótfalusi István

Kiadja a Tinta Könyvkiadó, Budapest

Első kiadás: 2004
Második kiadás: 2005
Harmadik, bővített kiadás: 2008
Balázs Géza, Balogh Péter, Bárdosi Vilmos, Hessky Regina, Kiss Gábor

Minden jog fenntartva. A mű sem részleteiben, sem egészében nem reprodukálható

semmilyen eljárással a jogtulajdonosok előzetes engedélye nélkül.
 ELŐSZÓ

Hajdan szokás volt a könyvet e latin köszöntéssel kezdeni: Benevolenti lectori salutem:
üdvözlet a jóakaratú olvasónak. Ez talán stílusos kezdet egy szótárhoz, amely az idegen
szavakkal foglalkozik. Mégis inkább a Curioso lectori, azaz a kíváncsi olvasónak szól a
köszöntésem, aki szereti mindennek okát és eredetét firtatni.
A nyelvi eredet kérdését mindig általános érdeklődés övezte, és az ösztönös vagy
tudákos szószármaztatás olykor elragadja a képzeletet, szélsőséges esetben elrepítheti akár
a sumér–magyar nyelvrokonság délibábjához is. A tudományosan megalapozott etimológia
viszont biztos eredménnyel kecsegtet, ám a képzeletet sem hagyja táplálék nélkül:
szórakoztató és igencsak meglepő tud lenni, ahogy e könyv olvasói is tapasztalni fogják.
Könyvemet a művelt és érdeklődő nagyközönségnek szánom, tudva egyszersmind,
hogy e megjelölés igen széles skáláját öleli fel a nyelvi felkészültségnek. Tekintve, hogy a
nemzetközi szókincsben, amely idegen szavainknak nagy többségét teszi ki, a nyomozás
általában a latinhoz (s olykor rajta keresztül a göröghöz) vezet, a származtatás minden
mozzanatát legfőképp azok tudják könnyedén követni, akik tanultak latinul, ha többet nem,
legalább néhány évet a középiskolában. Főleg rájuk gondolva igyekeztem a szófejlődés
minden állomását jól követhetően és alakilag meggyőzően ábrázolni. Akik jártasabbak a
latinban, és esetleg a görögben is, azok még inkább fogják értékelni a minden részletre
kitérő eredetmagyarázatot.
A megcélzott közönségre való tekintettel döntöttem úgy, egyetértésben a kiadóval,
hogy lemondok bizonyos túlzó igényekről. Legfőképp arról, hogy az ide tartozó szavaknál
elhatoljak az indoeurópai szógyökökig, hisz ez csak a nyelvész szakemberek szűkebb
körének mondana lényegeset. Az igazán érdeklődők kedvéért viszont, néhány szemrevaló
esetben, mégiscsak nyújtottam ilyesféle kitekintést viszonylag ismert szavak bevonásával.
Nem tehettem eleget a tudományosság egy másik fontos követelményének sem, hogy
ti. minden szóról közöljem, mikor és milyen forrásokban bukkant fel először nyelvünkben.
Ettől nemcsak azért kellett eltekintenem, mert a szótár terjedelmét igencsak megnövelte
volna, hanem elsősorban azért, mert e téren nem folyt napjainkig tartó rendszeres és teljes
körű tudományos kutatás.

A szótár anyaga

Minden szótár első gondja, hogy milyen és mekkora anyagot öleljen fel. Az idegen szavak
esetében ráadásul el kell dönteni, hogy nyelvünk mely szavait minősítjük ilyennek.
Egyszerűnek tetsző, de lényegre tapintó meghatározás: idegen a szó, ha a magyar
anyanyelvűek nagy többsége annak érzi. Vagyis nem az eredet a döntő, hanem a
nyelvérzék ítélete. Mert német eredetű a cél, példa, erkély, cérna, bognár, de idegennek
aligha érzi őket valaki, mert már igen régen élnek velünk, hangrendjük és hangalakjuk a
törzsökös magyar szavakéhoz idomult. Nem úgy a kalucsni, lichthóf, svindli vagy cugehőr
– ezeket mindenki habozás nélkül idegennek minősíti, mert nem oly régen érkeztek, és
még nem volt idejük magyaros ruhát ölteni. Hasonló az ostya, papiros, taksa, tégla esete:
ezekről nem rí le a latin eredet, bezzeg a reproduktív, intelligencia vagy installáció rögtön
elárulja származását.
Ha már tudjuk, honnan meríthetünk, a következő kérdés, hogy mennyit. Ez persze
jócskán függ az elképzelt terjedelemtől. Mivel a kiadó ennek nem szabott szűk határt, célul
lehetett kitűzni, hogy a köznyelvi szóanyag mellett igen sokféle szakma, tudomány,
művészet, sport és más terület szókincsének tekintélyes szeletét is bemutatjuk. A
bibliográfiában felsorolt magyar lexikonok és szakszótárak nagyjából jelzik a merítés
tágasságát. Az így egybegyűlt törzsanyagot egészítik ki olyan szavak, amelyek az elmúlt
másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a közgazdaság, a politika, a híradástechnika, a
sportok és a művészetek nyelvében (hogy csak a legfontosabb területeket érintsem), de
helyet kaptak az ifjúság és a divatok nyelvének friss jövevényei is.
A főrészben, amely minden szócikkhez kimerítő etimológiát ad, legfőképp egyes
szavak szerepelnek, szerény számban pedig két-három, esetleg négytagú kifejezések,
túlnyomórészt jelzős és elöljárós szerkezetek. A függelékben általánosan használt idegen
rövidítések és betűszók találhatók betűrendben (mintegy 350 tétel), feloldással, az idegen
szöveg kiejtésével és értelmezésével, de már a szóeredet magyarázata nélkül.

A szócikkek felépítése

A címszó félkövér betűkből áll, és ha szükséges, a kiejtés egészíti ki szögletes zárójelben,

pl. caballero [kavaljeró]. Ha a címszónak több, csekély eltérésű írásváltozata járatos a
nyelvben, akkor ezek vagy-gyal elválasztva követik egymást, pl. camarlingo vagy
camerlengo [kamarlingó, kamerlengó].
Ritkábban a címszó puszta utalást tartalmaz: cachepot lásd KASPÓ (a szót
megmagyarosodott formájában, más betűnél kell keresni). Mint látjuk, az utalt szó kis
kapitálissal áll.
A címszó után következik az értelmező főrész. Ennek a résznek köszönhető, hogy
könyvünket teljes értékű értelmező szótárként használhatja az is, akit a szavak eredete
kevésbé érdekel. Ahol szükséges, a jelentést szakmai minősítés előzi meg (pl. közg, azaz
közgazdasági, orv, azaz orvosi, okt, azaz oktatási stb.), vagy stiláris minősítés, mint biz,
azaz bizalmas, tréf, azaz tréfás, pej, azaz pejoratív (rosszalló) árnyalatú és hasonlók.
Az értelmező részben gyakori a † jel, amely a régiességre, elavultságra utal. Ha
közvetlenül a címszó után áll, akkor azt jelenti, hogy a szó egészében, minden jelentésében
elavult, például:
peníbilis † G pontoskodó, aprólékos, aggályos
G kínos

Ha az értelmező rész valamely sorának az élén találjuk, akkor a szónak csak abban az
értelemben való használata régies, például:
paraszolvencia G orvosi hálapénz
G † mellékjövedelem
Állhat végül a † egy szó elejéhez simulva, annak jeleként, hogy az értelmezésben
felhasznált magyar szó maga a régies, például:
patrióta G hazafi, †honfi
Az értelmező szakaszt követi új sorban,  jel után az etimológiai főrész. Itt elsőként a
közvetlen átadó nyelvet nevezzük meg, legtöbbször rövidítve, majd az illető nyelvből való
szóalak mint előzmény következik dőlt betűvel; ha ez az alak a címszóval azonos,
egyszerű vessző helyettesíti. Ez után jön a jelentés emelt vesszők között. Ha ez azonos az
előtte megadott magyar jelentéssel, akkor ‘ua.’ áll helyette. Példa:
beluga G áll fehér delfin
 or, ‘ua.’ belij ‘fehér’
Értsd: a beluga szó az állattan fogalomkörébe tartozik, jelentése ‘fehér delfin’, az
oroszból vettük át, ahol azonos alakban és azonos jelentéssel él, és a belij melléknévből
vezethető le.
Az átadó nyelv azonban többnyire maga is kölcsönözte a szót, olykor két-három vagy
akár több nyelven át juthatunk el csak a forrásig. A kölcsönzés lépései mindig az
előzményhez visznek, magának a kölcsönzésnek az irányát tehát az egyes tételek között
visszafelé, balra mutató nyíl jelzi. Példa:
káder † G kat katonai egység állandó tiszti
állománya
…………
 ném Kader fr cadre ’tiszti állomány’, ered.
‘keret’ ol quadro ‘ua.’ lat quadrum
‘négyzet’ quadrus ‘négyszögletes’
quatuor ‘négy’

Értsd: a káder szó (melynek itt a példában további jelentéseit mellőztük) a német
nyelvből került hozzánk, ahol Kader alakban él, és a francia cadre átvétele ’tiszti
állomány’ jelentésben. (Ha valamely szóalak, esetünkben a német, mellett nincs feltüntetve
a jelentés, akkor úgy értendő, hogy azonos a forrásnyelvi példa, esetünkben a francia
jelentésével.) A francia cadre szóról azt is megtudjuk, hogy értelme eredetileg ‘keret’, az
ugyanolyan jelentésű olasz quadro kölcsönzése, ez viszont a latin quadrumból való, amely
négyzetet jelent, és ez magyarázza az olasz és francia származékok ‘keret’ értelmét. A
quadrum a quadrus, azaz ‘négyszögletes’ melléknévből jön (valójában annak főnevesült
semleges alakja), és végső soron a quatuor számnévre megy vissza. (A két utolsó példán
megfigyelhető, hogy ha a következő lépés ugyanannak a nyelvnek – jelen esetben a
latinnak – a körén belül marad, a nyelvi jelzést nem tesszük újra ki.) Ezzel a hat lépéssel
elértünk a forrásig, a latin nyelvben ugyanis nincs tovább. A quatuor nem származik
valamely ismert vagy megismerhető nyelvből, csak párhuzamai vannak más indoeurópai
nyelvekben.
Ha egy szóalak összetett szó, vagy ha tőszóra és elöljárószóra, igekötőre, ill. külön
értelmezhető toldalékra oszlik, akkor mindegyik összetételi tag, ill. a szótő és a többi elem
külön etimológiát kap, és ezeket | jel választja el egymástól. Ilyenkor az elágazás helyét
kettőspont jelzi. Példa:
adrenalin G biokém a mellékvese
velőállományában keletkező hormon
 ném Adrenalin ‘ua.’: lat tbsz adrenales
‘mellékvese (pár)’ adrenalis ‘vese
melletti’: ad- ‘hozzá, mellé’ | tbsz renes
‘vesék’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

Értsd: az adrenalin biokémiai szakszó, és ebben az alakjában nagy valószínűséggel a

németből vettük át. Töve a latin többes számú anatómiai adrenales megnevezésből való,
amely annyit tesz (páros szervről lévén szó), hogy ‘a vesék mellettiek’. Ez maga is
összetétel, a határozói szerepű elöljáróból (ad- ‘hozzá, mellé’) és a csak többes alakban élő
renes ‘vesék’ főnévből áll. Végül az adrenal- szótőhöz járul egy -in toldalék, amely
gyakori a vegyületek megnevezésében, ha a szótő az alapanyagot jelenti, mint pl. a kinin,
amely a kínafa kérgéből való, vagy a papaverin, amely a mákból (papaver) származik.
Megesik, hogy egy szó eredetére többféle magyarázat is lehetséges, erre VAGY…
VAGY… írásmód hívja fel a figyelmet. Lássuk példaként az adjusztál szócikk részletét:

… fr adjuster ‘ua.’: VAGY késő lat

adiustare ‘eligazít’: ad- ‘hozzá’ | iustus
‘igaz, helyes’, VAGY késő lat
*adjuxtare ‘melléhelyez’: ad- ‘hozzá’ |
iuxta ‘mellett’
Vagyis a francia adjuster szó két különféle késő latin szóból egyforma valószínűséggel
származtatható.
Olykor egy szóban két külön szóalak vegyül össze, ezt 5 jel tudatja. Példa:
purin G kém … nitrogéntartalmú...
alapvegyület, oxigénnel húgysavat alkot
 ang purin ‘ua.’: lat purus ’tiszta’ 5 urina
‘vizelet’

Az etimológiai részben is gyakori az utalás. Ennek az utalásnak helykímélő szerepe

van, a másutt már leírt eredetmagyarázat sokadik vagy sokszázadik elismétlése helyett az
adott helyre irányítja az olvasót. Például:
parakardiális G anat a szív melletti
 tud lat paracardialis ‘ua.’, lásd PARA-,
KARDIÁLIS

Címszavunk latin előzményének első eleme, több tucat más szóéhoz hasonlóan, a
görög para- igekötő, amelyről a maga helyén megtudjuk, hogy jelentése ‘mellett, kívül’, a
másik a görög kardia ‘szív’ latinos származéka, cardialis, azaz ‘a szívvel kapcsolatos’, ezt
pedig így kifejtve megtaláljuk a kardiális címszónál.
Az etimológiai levezetésekben előfordulnak olyan szóalakok, amelyekre nem ismerünk
írásos bizonyítékot, de fel kell tennünk, hogy léteztek valaha. Különösen a klasszikus latin
és az utódnyelvi származékok összekötő láncszemeiként van szükségünk ilyenekre
azokból a századokból, amikor írástudatlan milliók ösztönösen beszélték és kedvükre
alakítgatták a nyelvet – ez a népi latin vagy vulgáris latin korszak –, ám az írástudók
méltatlannak ítélték, hogy ilyesmit papírra vessenek. Ezeket a feltételezett alakokat mindig
felemelt csillag (*) jelöli. Például:
kurázsi G bátorság, merészség, mersz
ném Courage [kurázse] fr courage
népi lat *coraticum ‘ua.’ lat cor ‘szív’

Vagyis a francia szó és a latin forrás között kellett állnia egy feltehető *coraticum
alaknak, amelyből a hangfejlődésnek más (és biztosabb) példákból ismert törvényei szerint
a courage létrejöhetett.
Néha a levezetés egyik vagy másik mozzanata inkább valószínű, mint bizonyos,
ilyenkor a vitatott előzmény előtt kérdőjelet látunk zárójelben: (?). Például:
kvarc G ásv üvegfényű, átlátszó szilikátkristály
G kvarcüveg
 ném Quarz ‘ua.’
 (?) kfn querch ‘manó’
(irod ném Zwerg ‘törpe’)

A származtatás a hangfejlődés szempontjából tetszetős, de a ‘manó’ és az ‘üveg’

jelentések közt nem olyan kézenfekvő az összefüggés.
Más esetben az etimológiai sor végén nyíl és kérdőjel áll: ?, ami annyit jelent, hogy
‘eredete ismeretlen’, pontosabban ‘eredetének további állomásai ismeretlenek’. Ennek a
jelzésnek főleg olyankor van helye, amikor az utolsó szóalak jól felismerhetően képzett
származék vagy összetétel, ám a nyelvtudomány nem tud semmi biztosat mondani a
feltehető szótőről, illetve az összetétel elemeiről. Például:
kalamitás G viszontagság, baj
G bosszúság, kellemetlenség
lat calamitas ‘baj, kár’ ?

Az -itas toldalék jó ismerősünk az atrocitás, kapacitás, kvalitás és sok hasonló szó

révén, tehát csak a calam- tövet kellene azonosítanunk. Ilyen tő van is a latinban, mint a
kalamáris és kalamus mutatja, de a calamus főnév, az -itas pedig csak melléknévhez
kapcsolódhat, és egyébként is nehéz az ‘írónád’ és ‘bosszúság’ jelentéseket közös nevezőre
hozni.
A voltaképpeni etimológiai rész lezárulása után még előfordulhat háromféle
kiegészítés, mindig új sorban.
 jel után azt a magyar szót találjuk, amely a szóban forgó idegen szónak a
származéka, de legalábbis az etimológiai családjába tartozik. Ez a tény többnyire
meggyőzően kitűnik a szóalakok összevetéséből is (pl. alarmból lárma, apotékából
patika), de az összefüggést részletes etimológia nem dokumentálja, csak érdekesség
okából, meg a kíváncsiság felkeltésére említem meg az ilyen példákat, hátha valakinek
kedve támad utánanézni A magyar nyelv történeti–etimológiai szótárában.
 jel vezeti be az adott szóhoz fűzhető nyelvhelyességi tudnivalót, felhívja a figyelmet
elterjedt hibás kiejtésre, közkeletű téves értelmezésre vagy hasonlókra. Arra például, hogy
az aero- kezdetű szavakat nem szabad [éró]-nak ejteni, vagy hogy a koprodukciót ne írjuk
úgy, hogy kooprodukció, mint teszik sokan, akik közben a kooperációra gondolnak.
Végül, ugyancsak a szószármaztatás ínyenceinek a kedvéért, jó néhány szócikk záró
mozzanata a „Lásd még” kezdetű sor, amely az adott szóval rokon eredetű egyéb szavakra
hívja fel a figyelmet. Az ágál szócikke végén pl. ezt találjuk: Lásd még ÁGENS, AGILIS,
AKCIÓ, AKTA, AKTÍV, AKTUÁLIS, AKTUS, EGZAKT, REAGÁL. Ez arra figyelmeztet, hogy a
listán szereplő szavak mind a latin agere igére vezethetők vissza (és természetesen
szótárunkban mind megtalálhatók). Helytakarékosság okáért a listán szereplő szavak
cikkénél csak annyi áll, hogy „Lásd még ÁGÁL”, ez tehát annak jele, hogy érdemes az
ágálhoz lapozni, és ott szemügyre venni az egész rokonságot. Ha az összekapcsolható
szavak csak néhányan vannak, akkor mindegyiknél utalunk a többire. Ez az utalási
rendszer, mint említettem, csak járulékos tudnivalókkal szolgál, ezért nem törekszik
teljességre. Elsődleges célja, hogy olyan szórokonok kapcsolatára hívja fel a figyelmet,
amelyek sokszor egymástól távol esnek a szótárban. Nem is mindig szerepel ott, ahol az
egymást követő szavak sokasága nyilvánvaló összefüggésben áll egymással.

Az átadó nyelv kérdése

A közvetlen átadó nyelvet ritkán lehet tudományos megbízhatósággal meghatározni.
Lényegében nyelvtörténetileg adódó valószínűségekből kell kiindulnunk. Abból például,
hogy nálunk a latin a 18. század végéig a hivatal, a jogalkalmazás, a tudományosság, sőt
lényegében az oktatás nyelve volt, az orvostudományé pedig máig az. A hozzánk került
latin szavak többsége ezért, főleg a klasszikus, középkori és tudományos latinság szavai,
magából a latinból került hozzánk (mint akvizíció, memória, medikus, ordó, prokurátor és
annyi más).
A latin tő azonban hozott új hajtásokat is a modern nyelvekben, elsősorban a
franciában, ahonnan aztán vagy közvetlenül, vagy az angol és a német révén terjedtek
tovább. Ezek a szavak vagy nem léteztek a klasszikus és a középkori latinban, vagy a
jelentésük változott meg, bővült ki az új időkben. A geniális példának okáért régen élt
nyelvünkben az ókorinak megfelelő ‘nyájas, vidám, nyíltszívű’ jelentéssel – ám a modern
francia génialból lett zseniális már egészen mást jelent. Avagy konstatál szavunkból
például hiába próbálunk visszakövetkeztetni egy latin constatare igére. A latinban volt
constare ‘megegyezik, összhangzik’ jelentésben, s ennek volt személytelen alakja a
constat: ‘tudva van, kétségtelen’. Ebből az igealakból született meg, már a franciában, a
constater ige ‘megállapít’ jelentéssel. A francia nyelv ismerete, sőt használata azonban
nálunk sose volt általános, sokkal inkább a németé, igénk közvetlen átadója ezért igen
nagy valószínűséggel a német konstatieren ige, s csak ezen keresztül jutunk vissza a
franciához.
A modern tudományokban az új fogalmakra a megnevezések légiói születtek,
legnagyobbrészt latin vagy görög elemekből (esetleg a kettő vegyülékéből), szintén főleg a
franciában, majd idővel az angolban és a németben is. Ez a szakszókincs és az előző
bekezdésben említett szavak alkotják együtt a nemzetközi szavak nagy táborát. E szavak
kisebb-nagyobb alaki eltéréssel úgyszólván minden európai nyelvben megtalálhatók, így a
miénkben is, de nem mindig a forrásnyelvből kerültek hozzánk. Tudósaink és
szakembereink nagy többsége osztrák és német egyetemeken (is) tanult, a tankönyveket és
tudományos munkákat túlnyomórészt németből fordították, és ez a helyzet nem sokat
változott a 20. század derekáig. Ezért még igen sokáig a német maradt a legvalószínűbb
közvetítő, és nemcsak a francia és az angol, de az olasz, a spanyol és egy sor más nyelv
szavai esetében is.
Az elmúlt fél évszázadban a kibernetika, genetika, magfizika és űrkutatás hatalmas
fellendülése és az angol nyelv ismeretének rohamos terjedése megnyitotta az utat a – főleg
Amerikából érkező – szakmai szókincs előtt. Mellettük ömlött be az amerikai életforma és
tömegkultúra szólavinája – mindezek körében nem lehet kétséges, hogy melyik volt az
átadó nyelv.
A korábbi szójövevények esetében azonban nem mindig könnyű a döntés. Néha a
szóalak valószínűsít, pl. az autotróf alighanem a német autotrophot követi, mert ha az
angol autotrophic lett volna a mintája, akkor nyelvünkben autotrofikus formában
gyökeresedett volna meg. Ilyen eligazítás híján azonban az előzményként megadott szó
főleg arra szolgál, hogy a nyelvünkben élő alak és a forrás közé hidat verjen.
Érdekes sajátsága a magyarnak, hogy a német közvetítéssel beszerzett szavak egy
részét latinosítja, azaz visszavezeti őket feltehető, gyakran csak képzelt latin előzményük
alakjára. Így lesz az említett genialból zseniális, Surrogatból szurrogátum, Tendenzből
tendencia vagy genantból zsenáns. Ez utóbbi, akárcsak a banális vagy abonens, semmiféle
latin szóval nem hozható összefüggésbe, de ez csak a szóeredet feltárásakor derül ki. Ezzel
a gondtalan latinosítással egyébként alaposan mellé is lehet fogni, ahogy a referátum,
szegmens, virulens és néhány más társuk tanúsítja (az okokat lásd a megfelelő szavaknál).
 Szóalakok és nyelvi rétegek

A szóeredet állomásait szemléltető példák tekintélyes részben a latin és görög nyelvből

valók. A szótári szokásoknak megfelelően a latin és görög főnevek alanyesetben állnak,
ehhez szükség esetén a birtokos eset csatlakozik, amely a szótövet is kimutatja: lat mons,
montis ‘hegy’, gör pusz, podosz ‘láb’, a származékok ugyanis csak ez utóbbiból vezethetők
le. A mellékneveknél a hímnemű alak alanyesete többnyire elég, de a szóképzés
szempontjából fontos tő néha csak a nő- és semlegesnemű alakokban jelenik meg: lat
niger, nigra, nigrum ‘fekete’, vagy a birtokos esetben: gör pasz, pantosz ‘minden’,
ilyenkor ezek is szerepelnek.
A latin igék szótári alaksora, szaknyelven averbója hagyományosan négy alakot
tartalmaz: ago, agere, egi, actum ‘hajt, űz, cselekszik’. Könyvünkben csak a másodikat, az
infinitivust használjuk minden esetben (tehát a fenti példából agere). Ez épp elég az ágens,
agentúra, agitál származékok hátteréül. Az esetek többségében azonban szükséges a
negyedik alak, az ún. supinum is (itt actum), mert csak ebből vezethető le a jelen esetben
az akció, akt, aktor, aktuális, aktus.
A görög igéknél a jelen idejű egyes szám első személyű alakot nevezzük meg a
szótárak többségéhez hasonlóan: paideuó ‘nevel’, legomai ‘beszélget’. Ez a szótári alak
néha érdekes kettőzést mutat a szó elején: didómi ‘ad’, tithémi ‘tesz’, piptó ‘esik’. A ráadás
szótag, a reduplikáció nem jelenik meg a származékokban, mint dóron ‘ajándék’, thészisz
‘tétel’, ptószisz ‘eset’, ezért zárójelbe teszem őket, hogy olvasóim figyelmét a lényegre
tereljem: (di)dómi, (ti)thémi, (pi)ptó.
Mind a latin, mind a görög igei formákban gyakori a hasonulás, ami elfedi a szótő és
más elemek illesztési helyét. A latinban főként az ad-, in- vagy ob- előtag hasonul a szó
kezdő mássalhangzójához, és lesz affinitás, alliteráció, illabiális, irreális, okklúzió meg
opponens. Olvasóim figyelmét erre, a szabályos alak közlése után, így hívom fel: affinis,
tkp. ad-finis, illabiális, tkp. in-labiális, vagy opponere, tkp. ob-ponere. A görög
igealakokban is olykor elbújik a szótő a hasonulások miatt. A prasszó ‘cselekszik’ igéhez
hozzáteszem: tkp. prak-szó, hogy nyilvánvalóvá legyen a praktikus, praxis származékok k
hangjának eredete, sőt így értjük meg, egy újabb hasonulás felfedése által, a pragmatikust
is, amely a pragma ‘cselekvés’, tkp. prak-ma szóból származik.
Az etimológiai szótár nem mindig elégedhet meg azzal, hogy egy szóalakot
egyszerűen németnek, angolnak, franciának vagy latinnak minősít származása szerint.
Sokszor lényeges a nyelvi réteg, a tájnyelv, a kor vagy más tényező meghatározása is. Ha
pusztán latint jelölünk meg, ez mindig a klasszikus irodalmi latinra vonatkozik, amelyet
pl. Cicero prózájából vagy Vergilius eposzaiból ismerünk. A német, angol vagy francia
jelölés a ma használatos irodalmi nyelvekre utal.
A más, finomabb minősítés elsőként a nyelvi korszakot jelölheti: óangol, középangol,
ófrancia, középfrancia stb., nemritkán országra utal: amerikai angol, svájci francia,
ausztriai német. A németnek vannak továbbá nagy nyelvváltozatai: alnémet, felnémet, s
ezeknek is korszakai: óalnémet, középalnémet, ófelnémet, középfelnémet, valamint
tájszólásai, amelyek közül számunkra igazán a bajor-osztrák a fontos, lényegében azonos
azzal, amit nálunk pontatlanul svábnak neveznek.
A legtöbb finomítás a latin esetében szükséges. A népi latin a köznapok nyelve volt
már kétezer éve is, és nemcsak a rabszolgáké és durva katonáké, hanem a tanult emberek
is ezt használták a kötetlen érintkezésben. A késő latin a császárkor végétől számítható,
nagyobbrészt a népi latin folytatása, sok görög, kelta és germán jövevényszóval is
kiegészülve – ebből a rétegből fejlődtek ki utóbb az újlatin nyelvek, az olasz, francia,
spanyol, portugál és román. A középkori latin a klasszikus örökséget vitte tovább, és
főleg a filozófia, teológia, jog és a hivatalosság nyelvezete volt. Az újkori latin és a
tudományos latin között nehéz is határvonalat húzni, a születő és rohamosan fejlődő
természettudományok nyelve ez, amelyet mint mankót e tudományok egy idő után
többnyire elvetettek, csak a biológia és orvostudomány maradt hű hozzá.

Idegen szavak írásmódja az etimológiai részben

A latin betűvel író nyelvekből vett példák szigorúan követik az eredeti írásmódot.
A más írást használó nyelvek esetében, ahogy a helyesírási szabályzat megkívánja, a
magyar kiejtésnek megfelelő átírást alkalmazzuk. Ez érvényes a görögre vagy a cirillre
éppúgy, mint a héberre, arabra, japánra vagy kínaira. Az egység kedvéért csak a magyar
nyelv hangkészletét vesszük figyelembe, és az idegent a hozzá legközelebb álló magyar
hanggal adjuk vissza. Nem használjuk tehát a tudományos átírási rendszerekben gyakori q
vagy w jelölést például a sémi nyelvekből vett szavaknál, de mindig tekintettel vagyunk a
magánhangzók hosszúságára.

A címszó írásmódja

Sokáig az idegen szavak valóban idegen testként ütöttek ki a magyar szövegből, mert az
eredeti írásmódot őrizték: az kinek suplicatiojokat includáltam, jelenték panaszomat
(Zrínyi); gratiát remélle (Kazinczy); kudarcot vallánk, valóságos constitutionalis
kudarcot (Kölcsey).
A huszadik században lett egyre általánosabbá, hogy a befogadott szójövevények a
magyar kiejtésnek megfelelő alakot öltsenek. Nemcsak a latin eredetűek, mint az akta,
cézium, rekvirál, de a más nyelvekből valók is: budoár, sevró, ziccer, bifsztek, interjú és
hasonlók, legfrissebben a hardver, szoftver.
Egyetlen olyan szakterület van, ahol ez az áttörés még nem mondható teljesnek, és ez
az orvosi nyelv. A betegségek, a testi rendellenességek és gyógyeljárások megnevezése, az
anatómiai leírások, illetve a gyógyszerek jelölése átmeneti helyzetet mutat. Hogy az orvosi
szakirodalomban, illetve a leletekben vagy műtéti jegyzőkönyvekben a latinos forma
dominál, az érthető és helyénvaló, mondhatni szakmai belügy, nem is tartozik szótárunk
illetékességi körébe. Az orvosi szakszó akkor lesz idegen szó, ha kilép a köznyelvbe, orvos
és beteg, illetve szakma és laikusok párbeszédébe. Márpedig kilép, hiszen minden ember e
két kategória valamelyikébe tartozik (az orvos néha mindkettőbe), és napjainkban az
egészségügyi felvilágosító irodalom a legolvasottabb szövegtípusok egyike. Az ilyen
környezetben megjelenő orvosi szakszókincsnek viszont nincs több jogcíme ragaszkodni a
latinos szóalakokhoz, mint más tudományoknak, vagyis ha a csillagászatnak jó a
rektaszcenzió, a földtörténetnek az eocén vagy a kémiának a szublimáció, akkor az orvosi
köznyelvben is helyénvaló a kardio-vaszkuláris a cardio-vascularis helyett. (Persze még
jobb lenne helyette a „szív- és érrendszeri”, de ez ismét más téma, inkább a nyelvművelés
körébe tartozik.)
Ha az elmúlt fél évszázadban megjelent orvosi szakszótárakat végignézzük,
bizonyossággal megállapítható, hogy egyre inkább teret hódít a magyaros írásmód
használata. Ennek az örvendetes tendenciának a jegyében szótárunk az előzményekhez
képest tovább növelte a magyaros formájú címszavak arányát, de nem kíván egy ilyen
irányú egységesítést idő előtt kierőszakolni. Az olvasót megnyugtathatjuk, hogy
akármilyen formában találkozik valamely szóval, mindenképp eljut a címszóig, ha
másképp nem, utaló révén, pl. acromegalia felől az akromegáliához az acr- lásd még AKR-
utalással.
 A kerek zárójel használata

A kerek zárójel szótárunkban néha más szerepet játszik, mint a mindennapos szövegekben,
sőt többféle szerepet is: szeretném olvasóim figyelmét felhívni ezekre.
Az értelmező részben leginkább azt a kiegészítést fogja közre, amely a címszónak az
adott jelentésben való használatát behatárolja, például:
homeoterm G biol hőmérsékletét
folyamatosan szabályozni képes (szervezet)

A zárójelek között találhatunk járulékos információt is, p éldául:

homunculus [homunkulusz] G lombikban
előállított emberi lény (az alkimisták
elképzelése szerint)

A zárójel szerepe más az etimológiai részben.

Elsőként is megjelöli egy forrásnyelvi szókapcsolatnak azt az elemét, amely
nyelvünkbe már nem származott át, de fontos tudnunk róla, mert megmagyarázza az átvett
elem szóalakját, például:
impúrum G piszkozat, vázlat, fogalmazvány
 lat (scriptum) impurum ’nem tiszta (írás)’

Itt a zárójelben szereplő scriptum teszi érthetővé, miért mutatja a címszó az impurus,
impura, impurum melléknévnek épp a semlegesnemű alakját.
Idegen mozaikszavak átvételekor a zárójel az egyes szavak vagy összetételi elemek
azon részét zárja ki, amelyek nem vettek részt a szóalkotásban, például a komszomol
magyarázatánál:
 or kom(muniszticseszkij) szo(juz)
mol(odjozsi) ‘az ifjúság kommunista
szövetsége’

Lényegében azonos módon emeli ki a zárójel a szóeredet szempontjából fontos betűket

akkor is, ha más címszavakra való utalásban szerepel, például:
indantrén G kém mosás- és fényálló
textilfesték
 lásd IND(IGÓ), ANTR(AC)ÉN

A zárójel természetesen csak az utalásnál szerepel, a szóeredet további tudnivalóit az

indigó és antracén címszóknál kell keresni (címszavakban soha nincs zárójel).
 RÖVIDÍTÉSEK
áll – állattan
alném – alnémet
am ang – amerikai angol
anat – anatómia
ang – angol
ar – arab
ásv – ásványtan
átv – átvitt értelemben
auszt ném – ausztriai német
baj-oszt – bajor-osztrák
bef – befejezett
biokém – biokémia
biol – biológia
birt – birtokos (eset)
biz – bizalmas
bút – bútor
c. – című, címen
cig – cigány
csill – csillagászat
dipl – diplomácia
div – divat
egyipt – egyiptomi
élelm – élelmiszer(ipar)
ép – építészet
ered. – eredetileg
esz – egyes szám
euf – eufemizmus
felsz – felszólító mód
fényk – fényképezés
ff – felsőfok
fil – filozófia
film – filmművészet
fiz – fizika
földr – földrajz
fn – főnév
fr – francia
gen – genetika
geol – geológia
geom – geometria
gör – görög
gúny – gúnyos
gyak – gyakorító
gyógysz – gyógyszerészet
hajó – hajózás
hangut – hangutánzó (szó)
hat – határozószó
hazai ném – hazai német
héb – héber
her – heraldika
hiv – hivatalos
hn – hímnemű
holl – holland
horv – horvát
ill. – illetve, illetőleg
inf – informatika
irod – irodalom, irodalmi
izl – izlandi
jap – japán
ját – játék
jidd – jiddis
jog – jogtudomány, igazságszolgáltatás
kat – katonai
kém – kémia
ker – kereskedelem
késő lat – késő latin
kf – középfok
kfn – középfelnémet
kfr – középfrancia
kholl – középholland
kics – kicsinyítő képzős
kk lat – középkori latin
koh – kohászat
konyha – konyhaművészet
könyvt – könyvtártudomány
közg – közgazdaságtan
közig – közigazgatás
közl – közlekedés
lat – latin
lél – lélektan
lengy – lengyel
magfiz – magfizika
magy – magyar
mat – matematika
megsz – megszólító eset
met – meteorológia
mezőg – mezőgazdaság
mit – mitológia
mn – melléknév
műsz – műszaki
műv – művészet
ném – német
névm – névmás
népi lat – népi latin
népr – néprajz
ngykz – nagyító képzős
nn – nőnemű
norv – norvég
növ – növénytan
nyelvt – nyelvtan, nyelvtudomány
nyj – nyelvjárás
nyomd – nyomdászat
óang – óangol
ófn – ófelnémet
ófr – ófrancia
óizl – óizlandi
okt – oktatás
ol – olasz
óprov – óprovanszál
opt – optika
or – orosz
orv – orvosi
óskand – óskandináv
ökol – ökológia
ölt – öltözködés
pej – pejoratív
pl. – például
pol – politika
port – portugál
prov – provanszál
rég – régészet
rep – repülés
ret – retorika
ritk – ritkán használatos
rom – román
röv – rövidítve, rövidítés
seml – semlegesnemű
skand – skandináv
sp – spanyol
stil – stilisztika
számtech – számítástechnika
szansz – szanszkrit
szem – személy
szính – színház
szlk – szlovák
szln – szlovén
szoc – szociológia
távk – távközlés
tbsz – többes szám
text – textilipar
ti. – tudniillik
tkp. – tulajdonképpen
tör – török
tört – történelem
tréf – tréfás
tud – tudományos
tud lat – tudományos latin
ua. – ugyanaz
úfn – újfelnémet
ui. – ugyanis
újgör – újgörög
újk lat – újkori latin
űrk – űrkutatás, űrhajózás
vall – vallás
vill – villamosság
vsz. – valószínűleg
 FELHASZNÁLT SZÓTÁRAK ÉS LEXIKONOK

BAKOS FERENC: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.
BARNHART, ROBERT K.: Chambers Dictionary of Etymology. Chambers, New York, 1988.
BARTA LAJOS: Pszichológiai értelmező szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.
BENKŐ LORÁND (főszerk.): A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára. 1–3. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 1967–1976.
BÍRÓ ENDRE: Magyar jogi kisszótár. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996.
BÖLCSKEI G. – LENKEY I.: Idegen eredetű vallási szavak és fogalmak szótára. Ethnika
Alapítvány, Debrecen, 1991.
BRENCSÁN JÁNOS: Új orvosi szótár. Akadémiai kiadó, Budapest, 1983.
Brewer’s Dictionary of Phrase and Fable. Cassel, London, 1970.
Chambers’s Twentieth Century Dictionary. Chambers, London, 1954.
Das Herkunftswörterbuch. Duden, 1997.
Etyimologicseszkij Szlovarj Russzkava Jazika. Progressz, Moszkva, 1987.
Grosses Fremdwörterbuch. VEB Bibliographisches Institut, Leipzig, 1979
GYÖRKÖSY ALAJOS – KAPITÁNFFY ISTVÁN – TEGYEY IMRE: Ógörög–magyar nagyszótár.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.
KISS GÁBOR (főszerk.): Magyar szókincstár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998.
KLUGE, FRIEDRICH: Etymologisches Wörterbuch der deutscen Sprache. De Gruyter,
Berlin, 1999.
KÜPPER, HEINZ: Illustriertes Lexikon der deutschen Umgangsprache. Klett, Stuttgart,
1982.
Magyar Nagylexikon. 1–18. Akadémiai Kiadó–Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest,
1993–2004.
Microsoft Press Számítógépszótár. SZAK Kiadó, Bicske, 1999.
Művészettörténeti ABC. Terra, Budapest, 1961.
Nouveau Dictionnaire Étymologique. Larousse, Paris, 1971.
OLIVIERI, DANTE: Dizionario Etimologico Italiano. Ceschina, Milano, 1961.
Oxford Essential Dictionary of Foreign Terms in English. Berkeley, New York, 1999.
PC és internet számítástechnikai értelmező szótár. Panem, Budapest, 2000.
RATHMANN JÁNOS: Idegen szavak a filozófiában. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988.
SKEAT, WALTER W.: A Concise Etymological Dictionary of the English Language.
Clarendon Press, Oxford, 1911.
TÓTFALUSI ISTVÁN: Idegen szavaink etimológiai szótára. Anno könyvkiadó, Budapest,
2000.
VERBÉNYI ISTVÁN – ARATÓ MIKLÓS: Liturgikus lexikon. Ecclesia, Budapest, 1990.
VÉRTESY MIKLÓS: Könyvtárosok kislexikona. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest,
1987.
Világirodalmi Lexikon. 1–18. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970–1995.
WAHRIG, GERHARD: Das grosse deutsche Wörterbuch. C. Bertelsmann, Gütersloh, 1967.
WALDE–HOFFMANN: Lateinisches etymologisches Wörterbuch. Carl Winter, Heidelberg,
1965.
WESSÉN, ELIAS: Vĺra ord. Esselte, Nacka, 1982.
WOLF, SIEGMUND A.: Wörterbuch des Rotwelschen. Bibliographisches Institut, Mannheim,
1956.
WOLF, SIEGMUND A.: Jiddisches Wörterbuch. Bibliographisches Institut, Mannheim, 1962.
World Book Dictionary. The World Book Inc., Chicago, London, 1992.
ZÁDOR ANNA: Építészeti szakszótár. Corvina Kiadó, Budapest, 1984.
 A, Á
aasmus [aazmus] G orv asztma
tud lat, ‘ua.’ gör aaszmosz ‘kilégzés, lehelés, lihegés’ aadzó ‘kilehel’
Lásd még ASZTMA
ab aeterno [abéternó] G örök időktől fogva
lat, ‘ua.’: ab ‘le, el, -től’ | aeternum ‘örökkévalóság’ aeternus, ered. aeviternus ‘örök’ aevum
‘kor, korszak, öröklét’
abaddon G vall a Bibliában a halottak birodalma, illetve az angyal, aki az alvilág mélysége felett
uralkodik
héb, ‘pusztulás’
abakteriális G orv nem baktérium (hanem más mikroorganizmusok) okozta (fertőzés)
tud lat abacterialis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd BAKTÉRIUM
abakusz G mat ókori görög számolótábla (amelyet finom porral hintettek be, hogy írni lehessen rá)
G ép oszlopfő vagy pillérfő felső, négyzetes vagy kerek záróeleme
lat abacus gör abaksz, abakosz ‘szavazatszámláló tábla, deszkalap ‘ (?) héb abhák ‘por’
abalienáció † G jog eladás, elidegenítés
G jog eltulajdonítás, sikkasztás
lat abalienatio ‘ua.’ abalienare, abalienatum ‘idegen kézbe ad’: ab- ‘el’ | alienare ‘túlad rajta,
idegenné tesz’ alienus ‘másé, idegen’ alius ‘más’
Lásd még ALIBI
abandon † G lemondás, átengedés
G haj hajó elhagyása a tengeren (kapitány, tisztek részéről)
G ker a hajórakomány átengedése a biztosítónak a kártérítés kifizetése ellenében
fr abandon ‘elhagyás’ régi fr à bandon ‘szabadjára, vki hatáskörébe’: à lat ad ‘-hoz’ | népi
lat bannum, bandum ‘rendelet, határozat’ ófn ban ‘idézés, tilalom’
Lásd még BANDITA
abarognózis G orv a súlyérzékelés hiánya
tud lat abarognosis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | barüsz ‘nehéz’ | gnószisz ‘ismeret’, lásd GNÓZIS
abasia [abázia] G orv járásképtelenség
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | baszisz ‘lépés, járás’ bainó ‘megy, jár’
Lásd még BÁZIS
abat-jour [abazsúr] G lámpaernyő
G árnyékvető
G ép rézsűben nyitott ablak, amely felülről kapja a fényt
fr, ‘ua.’: abattre ‘lever, lefelé irányít’, lásd ABATTANT | jour ‘nap, világosság’, lásd ZSÚR
abaton G ép szentély görögkeleti templomban
G tört ókori görög templomkerületnek az avatatlanok elől elzárt része
gör, ‘ua.’ abatosz ‘megközelíthetetlen’, tkp. ‘járhatatlan’: a- ‘nem’ | batosz ‘járható’ bainó
‘jár’
Lásd még BÁZIS
abattant [abatan] G bút írószekrény lecsapható írólapja, visszacsúsztatható fedele
fr, ‘ua.’, tkp. ‘lecsapó’ abattre ‘lever, lefelé irányít’: a- lat ab- ‘le, el’ | battre lat battuere
‘üt, ver’
Lásd még BATTÉRIA
a battuta G zene (pontos) ütemre (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘ütésre’: a
 lat ad ‘rá’ | battuta ‘ütés’ lat battuere ‘üt’
Lásd még BATTÉRIA
abba G vall Isten megszólítása egyes evangéliumi szövegrészletekben
G vall papok megszólítása a görögkeleti egyházban
arámi, ‘atya, atyám’
abbau G közg leépítés, a termelés csökkentése, létszámcsökkentés
ném Abbau ‘ua.’: ab- ‘le, el’ | bauen ‘épít’
abbé G vall francia katolikus világi pap címzése, pl. Abbé Prévost
G † vall apát
fr, ‘apát, világi pap’ lat abbas, abbatis ‘apát’, lásd ABBA
abblende G fényk az objektív fényrekeszének fokozatos szűkítése, elsötétedés
G távk tévékép eltűnése fokozatos kisebbedéssel
ném, ‘ua.’: ném ab- ‘le, el’ | lásd BLENDE
abbreviatúra G rövidítés, összevonás
lat abbreviatura ‘ua.’: ad- ‘hozzá, meg-’ | breviare ‘rövidít’ brevis ‘rövid’
Lásd még BREVIS
abcúg † G le vele! kotródjon! pusztuljon!
ném Abzug ‘elvonulás, levonás’: ab- ‘el’ | ziehen, zog ‘húz, vonul’ (a fenti jelentéskör a
magyarban alakult ki)
abcúgol † G kifütyül, lehurrog, lepisszeg
lásd ABCÚG
abderita † G bárgyú, korlátolt, mucsai
lat abderita gör Abdéritész ‘ua.’, tkp. ‘Abdéra lakója’ (ókori thrák város, lakóit korlátoltnak
tartották)
abdikáció † G pol lemondás (trónról), feladás
G hiv leköszönés (hivatalról, tisztségről)
lat abdicatio ‘ua.’ lásd ABDIKÁL
abdikál † G lemond, leköszön (trónról, hivatalról)
lat abdicare ‘ua.’: ab- ‘le, el’ | dicere ‘mond’
abdomen G anat altest, has
G áll potroh
lat abdomen ‘ua.’ abdere ‘elrak, elrejt’: ab- ‘el, félre’ | dare ‘ad’
abdominális G orv hasi, hastáji
tud lat abdominalis ‘ua.’, lásd ABDOMEN
abdominocentézis G orv hasüregcsapolás
tud lat abdominocentesis ‘ua.’: lásd ABDOMEN | gör kenteszisz ‘szúrás’ kenteó ‘(fullánkkal)
megszúr’
Lásd még CENTRUM
abdominoszkópia G orv a hasüregi szervek tükrös vizsgálata
tud lat abdominoscopia ‘ua.’: lásd ABDOMEN | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
abducens G anat elvezető (ideg)
tud lat, ‘ua.’ abducere, abductum ‘elvezet, eltérít’: ab- ‘le, el’ | ducere ‘vezet’
Lásd még DUCE
abdukció G anat terpesztő, oldalirányú izommozgás
tud lat abductio ‘ua.’, lásd ABDUCENS
abduktor G anat terpesztő, oldalirányban elmozdító izom
tud lat abductor ‘ua.’, lásd ABDUCENS
abecedárium G ábécéskönyv
G irod olyan akrosztichon (lásd ott), ahol a versfők sora ábécérendet alkot
lat, ‘ua.’: a-be-ce-de ‘ábécé’
abend G számtech rendellenes befejezés
 ang, ‘ua.’
 ab(normal) end(ing), lásd ABNORMÁLIS | end ‘befejez’
aberráció G eltérés, rendellenesség
G orv nemi eltévelyedés, beteges hajlam
G csill egy csillag látszólagos helyének eltolódása az égbolton (a földpálya különböző pontjairól
nézve)
G fiz optikai lencse vagy tükör leképezési hibája
G biol az adott fajra jellemző tulajdonság megváltozása
G gen változás az egyedre jellemző kromoszómák számában vagy alakjában
lat aberratio ‘ua.’, lásd ABERRÁNS
aberrált G orv rendellenes
G orv beteges hajlamú
lásd ABERRÁNS
aberráns G rendellenes, a szabályostól vagy megszokottól eltérő, elütő
lat aberrans ‘ua.’ aberrare, aberratum ‘eltéved, eltévelyedik’: ab- ‘el’ | errare ‘téved,
tévelyeg’
Lásd még ERRATA, ERROR
abessivus [abesszívusz] G nyelvt a névszóragozás határozós esete, amellyel valaminek a nemlétét,
hiányát fejezzük ki állapothatározóként (a magyarban nélkül névutóval)
tud lat, ‘ua.’ abesse ‘távol van, nincs jelen’: ab- ‘el’ | esse ‘lenni’
abgang G szính a színész vagy énekes hatásvadászó, tapsot provokáló távozása a színről
ném Abgang ‘távozás, lelépés’: ab- ‘el’ | gehen, gegangen ‘megy’
abgesang [abgezang] G irod középkori német versekben a strófát lezáró néhány soros egység
ném Abgesang ‘ua.’: ab- ‘le, el’ | Gesang ‘ének’ singen, sang ‘énekel’
abház G (fn) Grúzia területén élő kaukázusi nép
G e nép nyelve
G (mn) e néphez tartozó
or abhaz ‘ua.’ abszua (saját név)
abhorreszkál G visszariad, undorodik (tőle)
G elutasít
lat abhorrescere ‘elborzad’: ab- ‘el’ | horrescere ‘megborzong’ horrere ‘borzad, retteg’
Lásd még HORRIBILE DICTU, HORROR
abietinsav G kém sárga gyantasav a fenyőgyanta lepárlásából, sokoldalú vegyi alapanyag
ném Abietin ‘ua.’: lat abies, abietis ‘fenyőfa’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
ab initio [ab iníció] G jog kezdettől (fogva)
lat, ‘ua.’: ab ‘-től, el’ | initium ‘kezdet’, lásd INICIÁLÉ
ab instantia [ab insztancia] G jog a vád bizonyítatlansága miatt (felmentési formula)
lat, ‘(bizonyíték) megléte híján’: ab ‘el’ | instantia ‘jelenlét, meglét’ instare ‘nyomában van,
jelen van, sürget’: in- ‘benne, közelében’ | stare ‘áll’
ab intestato [ab intesztátó] G jog végrendelet, végrendelkezés nélkül (hal meg)
lat, ‘ua.’: ab ‘-tól’ | in- ‘nem’ | testari, testatus ‘végrendelkezik’ testis ‘tanú’
ab invisis [ab invízisz] G látatlanban, vaktában
lat, ‘ua.’: ab ‘el, -ból’ | invisus ‘láthatatlan’: in- ‘nem’ | videre, visum ‘lát’
abiogén G biol abiogenezis útján keletkezett
ném abiogen ‘ua.’, lásd ABIOGENEZIS
abiogenezis G biol ősnemzés, élő anyag keletkezése élettelenből
G kém szerves anyag keletkezése szervetlenből (kemény sugárzás hatására)
tud lat abiogenesis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | biosz ‘élet’ | lásd GENEZIS
abiotikus G biol az élőlények életműködésére ható, de az élettelen természethez tartozó (erő,
tényező, pl. napsugárzás, hőmérséklet)
tud lat abioticus ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | biótikosz ‘az élettel kapcsolatos, életrevaló’ biószisz ‘élet’
bioó ‘él’
abiotrófia G orv a sejtek életképességének idő előtti elvesztése
 tud lat abiotrophia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | biosz ‘élet’ | trophé ‘táplálék, fenntartás’
 trephó ‘táplál’
abiózis G biol élettelenség
G biol életképtelenség
tud lat abiosis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | biószisz ‘élet’ bioó ‘él’
abirritáció G orv ingertelenség, az ingerek hiánya
lat abirritatio ‘ua.’: ab- ‘el’ | lásd IRRITÁCIÓ
abisszális G geol mélytengeri, a tengerfenéken található
ang, ném abyssal ‘ua.’ lat abyssus ‘mély szakadék’ gör abüsszosz ‘feneketlen’: a- ‘nem’ |
büsszosz ‘(tenger)fenék’
abisszikus G geol mélyen fekvő, földmélyi
G geol mélytengeri
tud lat abyssicus ‘ua.’, lásd ABISSZÁLIS
abituriens † G érettségis, érettségiző diák
ném Abiturient ‘ua.’, lásd ABITÚRIUM
abitúrium † G érettségi vizsga
ném Abiturium újk lat abiturium ‘ua.’, tkp. ‘eltávozás’ lat abire, abitum ‘elmegy’: ab- ‘el’ |
ire ‘megy’
abjudikáció G jog törvény előtti megtagadás
lat abiudicatio ‘ua.’: ab- ‘el’ | lásd JUDIKÁL
abjuráció G vall megtagadás, visszavonás
G nézet vagy tan megtagadása eskü alatt
lat abiuratio ‘ua.’ abiurare, abiuratum ‘esküvel tagad’: ab- ‘el’ | iurare ‘esküszik’ ius, iuris
‘jog, igazság’
abklatsch [abklacs] G nyomd dúcmásolás
G műv litográfiai rajz átvitele kőre vagy cinklemezre
ném, ‘ua.’, tkp. ‘leöntés’: ab- ‘le’ | hangut klatschen ‘csobban’
abláció G geol a föld felszínének mállása, kopása a szél és víz munkája által
tud lat ablatio ‘ua.’, tkp. ‘elhordás’ abferre, ablatum ‘elvisz’: ab- ‘le, el’ | ferre, latum ‘visz’
Lásd még ABLATIVUS
ablaktáció G orv szopós csecsemő vagy állat elválasztása
G orv a tejkiválasztás megszűnése az emlőben
tud lat ablactatio ‘ua.’: ab- ‘el’ | lactatio ‘szoptatás, tejkiválasztás’ lac, lactis ‘tej’
ablaszt G növ nem csírázó, terméketlen
ném ablast ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | blaszté ‘csíra, rügy’
ablativus [ablatívusz] G nyelvt a latin névszóragozás ötödik esete, határozói eset
G nyelvt az eltávolodást kifejező rag vagy viszonyszó és a névszó együttese más nyelvben
lat (casus) ablativus ‘elvivő (eset)’: abferre, ablatum ‘elvisz’: ab- ‘el’ | ferre ‘visz’
Lásd még ABLÁCIÓ
ablaut G nyelvt a szótő magánhangzójának váltakozása az indoeurópai és sémi nyelvekben a
ragozás és a szóképzés folyamán, pl. ném werfe, wirft, warf, geworfen ‘dob’
ném Ablaut ‘ua.’: ab- ‘el, félre’ | Laut ‘hang’
ablegátus † G jog megbízott, képviselő, kiküldött
G vall pápai különmegbízott
lat ablegatus ‘ua.’ ablegare, ablegatum ‘elküld’: ab- ‘el’ | legare ‘kiküld, megbíz,
meghatalmaz’ lex, legis ‘törvény, szerződés’
ablepharia G orv a szemhéj veleszületett hiánya
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | blepharon ‘szemhéj’ blepó ‘lát’
ablepszia G orv vakság
tud lat ablepsia ‘ua.’ gör ablepszisz ‘gyenge látás, vakság’: a- ‘nem’ | blepó ‘lát’
ablúció G vall kultikus tisztaságot célzó mosakodás, lemosás, öblítés
lat ablutio ‘ua.’ abluere, ablutum ‘lemos’: ab- ‘le, el’ | luere ‘mos’
Lásd még LUESZ
abluentia [abluencia] G orv hashajtó szerek
lat tbsz seml, ‘ua.’
 abluens, abluentis ‘lemosó, öblítő’ abluere, lásd ABLÚCIÓ
abnegáció G jog letagadás, eltagadás
G lemondás, áldozat, áldozathozatal, áldozatkészség
lat abnegatio ‘megtagadás, elvonás’ abnegare, abnegatum ‘megtagad, elvon’: ab- ‘el’ | negare
‘tagad, nemet mond’ nec, neg ‘nem’
abnormális G szabálytalan, rendellenes
G fonák, visszás, torz
G biz nem épeszű, bolond
ném abnormal ‘ua.’, lásd ABNORMIS
abnormis G szabálytalan, rendellenes
G fonák, visszás, torz
lat, ‘ua.’: ab- ‘el’ | norma ‘mérték’
abnormitás G fonákság, szabálytalanság
lat abnormitas ‘ua.’, lásd ABNORMIS
aboleál G jog hatályon kívül helyez
G eltöröl
lat abolere, abolitum ‘megszüntet, eltöröl’: ab- ‘el-’ | ol(esc)ere ‘nő, erősödik’ alere ‘táplál’
Lásd még ADOLESZCENS
abolíció G jog pertörlés, semmítés
G jog törvény vagy rendelet hatályon kívül helyezése
lat abolitio ‘ua.’, lásd ABOLEÁL
abolicionista G tört az abolicionizmus híve
ang abolitionist ‘ua.’ abolition ‘eltörlés’, lásd ABOLÍCIÓ
abolicionizmus G tört a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalom, különösen az Amerikai
Egyesült Államokban a 18. század végétől
G küzdelem más intézmény (pl. a halálbüntetés) eltörléséért
ang abolitionism ‘ua.’ abolition ‘eltörlés’, lásd ABOLÍCIÓ, -IZMUS
abominábilis G visszataszító, gyalázatos, szégyenletes
ném abominabel fr abominable ‘ua.’ lat abominari ‘megutál, megátkoz’: ab- ‘el’ | omen,
ominis ‘előjel’
abonál † G előfizet (étkezést)
G járat, megrendel (sajtóterméket)
G bérel (színházi helyet, páholyt)
ném abonnieren fr abonner ‘ua.’: a- ‘hozzá’ | bonner, ered. borner ‘határt szab, behatárol’
borne ‘határkő’ népi lat butina ‘határfa’
Lásd még BORNÍRT
abonens G előfizető
ném abonnent fr abonnent ‘ua.’ fr abonner ‘előfizet’, lásd ABONÁL
ab origine G a kezdetektől, eredendően
lat, ‘ua.’: ab ‘el, -től’ | origo, originis ‘eredet, kezdet’ oriri ‘ered, születik, kezdődik’
aborigines [aboriginesz] G őslakók
lat, ‘ua.’, lásd AB ORIGINE
abort † G árnyékszék
ném Abort ‘árnyékszék’ tkp. ‘félreeső hely’: ab- ‘el, le, félre’ † Ort ‘hely, táj, tér’
abortál G orv elvetél
G ritk (terv) kudarcba fullad, dugába dől
ném abortieren ‘ua.’ lásd ABORTUSZ
abortív G orv ki nem fejlett, enyhe lefolyású (betegség)
G orv vetéléssel végződő (terhesség)
ném abortiv ‘ua.’, lásd ABORTÍVUM
abortívum G orv magzatelhajtó szer
 tud lat abortivum ‘ua.’
 abortivus ‘koraszülött, elvetélt’, lásd ABORTUSZ
abortusz G orv (el)vetélés
G orv művi vetélés, terhességmegszakítás, magzatelhajtás
lat abortus ‘ua.’ aboriri, abortus ‘idő előtt születik, elmegy’: ab- ‘el, félre’ | oriri ‘ered’,
‘születik’
Lásd még ORIENTÁL, ORIGÓ
ab ovo [abóvó] G eleve, eredendően, kezdettől
lat ab ovo ‘a tojástól’ (értsd: Léda tojásától, lásd Horatius: Episztolák 3.147): ab ‘el, -től’ | ovum
‘tojás’
abrachia G orv a kar veleszületett hiánya
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | brakhión ‘kar’
abrakadabra G értelmetlen varázsszó, varázsige (főleg bűvészmutatványok kíséretében)
G talizmán, melyre ezt a szót vésték több irányból való azonos olvasattal
lat ‘ua.’, az ABRAXAS változata
abraxas G ókori eredetű varázsszó az alkímiában
G talizmánok bűvös felirata (a betűk görög számértékei az év napjainak számát, 365-öt adják ki
ered. abrasax (?) óegyiptomi
abrázió G geol letarolás, a földfelszín kopása hullámverés, ill. víz és szél hordta szilárd részek által
G orv méhkaparás
G orv kaparás, horzsolás
tud lat abrasio ‘kitörlés’ abradere, abrasum ‘kitöröl, kivakar’: ab- ‘el, le’ | radere ‘dörzsöl,
kivakar, borotvál’
Lásd még RADÍR, KORRÁZIÓ
abrazív G geol letaroló, koptató
fr abrasif ‘ua.’, lásd ABRÁZIÓ
abrégé [abrezsé] † G hiv kivonat
fr, ‘ua.’ abréger ‘lerövidít’ késő lat abbreviare, tkp. ad-breviare ‘ua.’: ad- ‘oda’ | brevis
‘rövid’
Lásd még BREVIS
abrenunciáció G vall ellentmondás „az ördögnek és minden incselkedésének” a keresztségi
fogadalomban (amelyet ma a keresztszülő mond el a csecsemő nevében)
lat abrenuntiatio ‘ua.’: ab- ‘el’ | lásd RENUNCIÁCIÓ
abreuvoir [abrövoár] G ép a téglák közt bevakolandó hézag
G ép † lóitató és fürdető épület
fr, ‘ua.’ abreuver ‘megitat’ népi lat *abbiberare ‘ua.’: ad- (nyomósító) biberare ‘itat’
lat bibere ‘iszik’
abriktol † G kat kiképez
G kat fegyelmez, ráncba szed
G biz ver, páhol, fenekel
ném abrichten ‘idomít, irányoz’: ab- ‘el’ | richten ‘igazít’
abrogáció G jog érvénytelenítés, hatálytalanítás, visszavonás
lat abrogatio ‘ua.’ abrogare, abrogatum ‘visszakér, eltöröl’: ab- ‘el’ | rogare ‘kérdez, kér’
Lásd még ARROGÁNS, DEROGÁL
abrupte † G hirtelen, azonnal
lat, ‘ua.’ abruptum ‘hirtelen mélység, szakadék, letörés’ abrumpere, abruptum ‘letör’: ab-
‘el’ | rumpere ‘tör’
abscessus [abszcesszus] G orv tályog
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘eltávozás’: ab- ‘le, el’ | cedere ‘lép, megy’
abse- lásd még ABSZE-
absence [abszansz] G orv eszméletvesztés
fr, tkp. ‘távollét’, lásd ABSZENCIA
absentium ablegatus [abszencium ablegátus]
G tört távollévő (országgyűlési követ) képviselője a rendi országgyűlésen
lat, ‘ua.’: lat absens, lásd ABSZENTÁL | lásd ABLEGÁTUS
absit [abszit] † G távol legyen (tőlem), szó sem lehet róla
lat, ‘ua.’ abesse ‘távol van’, lásd ABSZENCIA
absnicli † G felvágottak, szalámirudak levágott végei, húsnyesedék
auszt ném kics Abschnitzel ‘ua.’ abschneiden ‘levág’: ab- ‘el, le’ | schneiden, schnitt ‘vág’
Lásd még SNÁJDIG
abso- lásd még ABSZO-
absolutio generalis [abszolúció generálisz] G vall általános feloldozás a bűnök alól a katolikus
egyházban
latin, ‘ua.’ , lásd ABSZOLÚCIÓ, GENERÁLIS
absteigquartier [abstejgkvartír] † G kat szállás, kvártély, beszállásolás
ném Absteigequartier ‘átmeneti szállás, igénytelen fogadó’: absteigen ‘leszáll, kiszáll, megszáll
(valahol)’: ab- ‘le, el’ | steigen ‘lép, hág’ | Quartier ‘szállás’, lásd KVÁRTÉLY
absti- lásd ABSZTI-
abstósz G sport úszók elrugaszkodása fordulóban a medence falától, vízilabdában az ellenfél
testéről
ném Abstoss ‘ellökés’ abstossen ‘ellök’: ab- ‘el, le’ | stossen ‘lök’
abstr- lásd ABSZTR-
absu- lásd ABSZU-
abszcissza G mat derékszögű koordinátarendszerben egy pontnak a függőleges tengelytől mért
(előjeles) távolsága
tud lat (pars) abscissa ‘lemetszett (rész)’: ab- ‘el, le’ | scindere, scissum ‘vág’
 magy zsindely
abszcisszió G növ elöregedett növényi részek leválása, leszáradása
tud lat abscissio ‘ua.’, lásd ABSZCISSZA
abszencia G jog távollét, jelen-nem-lét, hiányzás
lat absentia ‘ua.’ absens, absentis ‘távollévő, hiányzó’, lásd ABSZENTÁL
abszentál † G jog, hiv távol van, hiányzik, mulaszt
ném absentieren ‘ua.’ lat absens, absentis ‘távollévő, hiányzó’ abesse ‘nincs jelen,
hiányzik’: ab- ‘el’ | esse ‘lenni’
abszentista † G távollévő, (birtokától) távol tartózkodó főnemes
hazai lat absentista, lásd ABSZENTIZMUS
abszentizmus † G földbirtokos rendszeres és tartós távolléte jószágáról (külföldön vagy a
fővárosban tartózkodás)
G pol a tartózkodás, kivárás politikája
ném Absentismus fr absentisme ‘ua.’, lásd ABSZENTÁL, -IZMUS
abszint G ürömmel ízesített, zöldes színű pálinka
ném Absinth ‘ua.’ lat absinthium gör apszinthion perzsa szipand ‘üröm’
abszolúció G vall feloldozás (a gyónásban), bűnbocsánat
G jog felmentés
latin absolutio ‘ua.’, lásd ABSZOLVÁL
abszolút G tört feltétlen, korlátlan (pl. monarchia)
G mat mindentől független, máshoz nem viszonyított, önmagában tekintett (mennyiség, skála)
G fiz csak a molekuláris mozgástól meghatározott (hőmérsékleti skála)
G kém tiszta, keveretlen (pl. alkohol)
G zene csak a rezgésszámtól meghatározott (hangmagasság, szolmizáció)
G tökéletes, teljes
G (hat) biz feltétlenül, teljes mértékben
ném absolut ‘ua.’ lat absolutus ‘felmentett, teljes, föltétlen, független’ lat absolvere, lásd
ABSZOLVÁL
abszolúte G tökéletesen, feltétlenül
 lat absolute ‘ua.’, lásd ABSZOLÚT

abszolutista G tört, pol az abszolutizmus párthíve, támogatója
német Absolutist ‘ua.’, lásd ABSZOLÚT

abszolutisztikus G tört önkényuralmi
G tört az abszolutizmusra jellemző
G önkényes, zsarnoki
ném absolutistisch ‘ua.’, lásd ABSZOLÚT
abszolutizál G túloz, eltúloz
G túlértékel, érvényességi körét alaptalanul terjeszti ki
magy, lásd ABSZOLÚT (a konkrét–konkretizál és hasonló szópárok mintájára)
abszolutizmus G tört, pol az uralkodó korlátlan hatalmán alapuló kormányzati forma
G önkényuralom
ném Absolutismus ‘ua.’, lásd ABSZOLÚT, -IZMUS
abszolutórium G okt egyetemi, főiskolai tanulmányokat lezáró vizsga
G okt az ennek letételét igazoló végbizonyítvány
ném Absolutorium ‘ua.’, lásd ABSZOLÚT
abszolútum G fil örök, tökéletes, mindentől független létező
G vall Isten
tud lat absolutum ‘ua.’, lásd ABSZOLÚT
abszolvál G okt bevégez (felsőfokú tanulmányokat)
G teljesít (feladatot)
G † jog, vall feloldoz, felment
ném absolvieren ‘ua.’ lat absolvere, absolutum ‘eloldoz, felold, felment, felszabadít’: ab- ‘el’ |
solvere ‘oldoz’
abszolvens † G okt végzős egyetemi vagy főiskolai hallgató
ném Absolvent ‘ua.’, lásd ABSZOLVÁL
abszorbeál G fiz, kém beszív, felszív, elnyel, megköt (gázt, oldott anyagot)
G † fogyaszt, leköt
ném absorbieren ‘ua.’ lat absorbere, absorptum ‘felszürcsöl, felhörpint’: ab- ‘el, ki’ | hangut
sorbere ‘szürcsöl’
abszorbens G kém gázokat, gőzöket elnyelő anyag
ném Absorbens ‘ua.’, lásd ABSZORBEÁL
abszorber G műsz gázelnyelő berendezés
ang absorber ‘ua.’, lásd ABSZORBEÁL
abszorpció G fiz, kém folyadék, gáz elnyelése, megkötődése folyadékban vagy szilárd anyagban
G fényk fényelnyelés fotóanyag rétegeiben
G fiz sugárzás elnyelődése valamely közegben
ném Absorption ‘ua.’, lásd ABSZORBEÁL
abszorpciométer G kém, fiz a vizsgált anyag koncentrációjának, ill. elnyelődésének mérésére
szolgáló eszköz
ang absorptiometer ‘ua.’: lásd ABSZORPCIÓ | gör metreó ‘mér’
absztinencia G önmegtartóztatás, tartózkodás, mérséklet, lemondás (alkoholról, nemi élvezetről)
lat abstinentia ‘ua.’, lásd ABSZTINENS
absztinens G önmegtartóztató, a (káros) élvezeteket kerülő
G bornemissza, józan, mértékletes, mértéktartó
lat abstinens, abstinentis ‘ua.’ abstinere ‘visszatart, tartózkodik’: ab(s)- ‘el’ | tenere ‘tart’
absztrahál G tud elvon, elvonatkoztat
G fil kiemeli a lényeges jegyeket
lat abstrahere, abstractum ‘elhúz’: ab(s)- ‘el’ | trahere ‘húz, von’
absztrakció G tud elvontság
G fil elvonatkoztatás, a lényeges jegyek kiemelése
G elvont fogalom
 lat abstractio ‘elvonás’, lásd ABSZTRAHÁL

absztrakt G fil elvont, a valóságtól elvonatkoztatott, annak lényeges jegyei révén kiemelt
G elméleti, gondolati
G elvontsága miatt nehezen követhető
G műv a természeti formák ábrázolásáról lemondó
 ném abstrakt ‘ua.’, lásd ABSZTRAHÁL
Lásd még KONTRAKTUS, TRAKTA
absztraktum † G előadás vagy nagyobb szöveg vázlata, kivonata
 lat abstractum ‘ua.’ lásd ABSZTRAHÁL
absztrúz † G hóbortos
 lat abstrusus ‘homályos, kiismerhetetlen’ abstrudere, abstrusum ‘eldug’: ab(s)- ‘el’ | trudere
‘lök’
abszurd G képtelen, lehetetlen, elképesztő
G esztelen, ésszerűtlen, kivihetetlen
G badar, bolond
G szính a társadalmi viszonyok és az emberi léthelyzet elidegenedettségét a drámai alaphelyzet
képtelenségével és badar dialógusokkal érzékeltető (dráma)
 ném absurd ‘ua.’ lat absurdus ‘fülsértő, fonák, képtelen’: ab- ‘el, egészen’ | surdus ‘süket’
abszurditás G badarság, képtelenség, esztelenség, lehetetlenség
 ném Absurdität ‘ua.’, lásd ABSZURD
abszurdum G badarság, képtelenség, lehetetlenség
G esztelenség, bolondság, ostobaság
 kk lat absurdum ‘ua.’, lásd ABSZURD
abteilung † G kat osztag, különítmény
G biz osztály, részleg
 ném Abteilung ‘ua.’: ab- ‘le, el’ | teilen ‘oszt’
abulia G orv kóros akarathiány, akarattalanság
 tud lat, gör, ‘ua.’: a- ‘nem’ | bulé ‘akarat
abundancia G bőség, bővelkedés
G sűrűség, gyakoriság
 lat abundantia ‘bőség, fölösleg’, tkp. ‘kiáradás’ abundans, abundantis ‘kiáradó, bőséges’
abundare ‘kiárad’: ab- ‘el’ | unda ‘hullám’
ab urbe condita [… kondita] G tört a város (ti. Róma) alapításától (számítva), az ókori római
időszámítás kiindulópontja, a város legendás alapításának éve (Kr.e. 753)
 lat, ‘ua.’: urbs ‘város’ | condere, conditum ‘alapít, épít’: con- ‘össze, együvé’ | dare ‘ad’
abúzus G jog visszaélés (hatalommal, vagyonnal, erővel), jogtalanság
G † túlzott használat
 lat abusus ‘ua.’ abuti, abusus ‘fölél, visszaél’: ab- ‘el, félre’ | uti ‘használ’
aca- lásd még AKA-
a cappella [akapella] G zene hangszeres kíséret nélküli, csak énekhangon előadott (kórusmű)
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘kápolnában’ (ahol nem is férne el hangszeregyüttes): a lat ad ‘-hoz, -nál’ | ol,
késő lat kics cappella ‘kápolna’ (ahol mint ereklyét őrzik Szent Márton köpenyének egy
darabkáját) cappa ‘köpeny’
accapareur {akkaparőr] G ker kereskedő, aki valamely árucikket felvásárol, hogy az árát így
felverve nagy haszonnal tudja eladni
 fr, ‘ua.’ accaparer ‘felvásárol’ ol accaparrare ‘ua.’: a lat ad ‘-hoz, -nál’ | caparra
‘előleg, foglaló’, tkp. ‘fizetés kezdete’: capo ‘fej, kezdet’ lat caput ‘fej’ | arra ‘kifizetés’ ?
accelerando [accselerandó] G zene fokozatosan gyorsítva, növekvő tempóban (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ ol, lat accelerare ‘siettet’: ad- ‘hozzá’ | celer ‘gyors’
access [ekszesz] G számtech elérés, hozzáférés
 ang, ‘ua.’ lat accedere, accessum ‘odalép, hozzáfér’: ad- ‘hozzá’ | cedere ‘lép’
accessibility [ekszeszibiliti] G számtech hozzáférhetőség
 ang, ‘ua.’, lásd ACCESS

accessory [ekszeszori] G számtech tartozék
G kisegítő elem
ang, ‘ua.’, tkp. ‘hozzá tartozó’, lásd ACCESS
acci- lásd AKCI-
accouchement [akkusman] G orv szülő nő lebetegedése, a szülés megindulása
fr, ‘ua.’ accoucher ‘szül’, tkp. ‘ágyba fekszik’: à lat ad- ‘oda’ | coucher ‘fekszik’ lat
collocare ‘elhelyezkedik’: con- ‘össze’ | locus ‘hely’
accoudoire [akkudoár] G ép könyöklőpárkány
G bút a templomi szentélypadok üléseinek kartámasza
fr, ‘ua.’ accouder ‘(rá)könyököl’ lat accubitare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | cubitum ‘könyök’
account [ekaunt] G ker könyvelés
ang, ‘számla’, lásd A CONTO
accusativus [akkuzatívusz] G nyelvt tárgyeset, a latin névszóragozás második esete
lat (casus) accusativus ‘megokoló (eset)’ accusare, accusatum, tkp. ad-cusare ‘vádol,
megokol’: ad- ‘hozzá’ | causa ‘ok, ügy’
acephalia lásd AKEFÁLIA
acestoma [acesztóma] G orv sebsarjadzás
tud lat, ‘ua.’ gör akesztosz ‘gyógyítható’ akeszisz ‘gyógyítás’
acetaldehid G kém két szénatomos aldehid, szúros szagú folyadék
ném Azetaldehyd ‘ua.’, lásd ACETÁT, ALDEHID
acetát G kém az ecetsav sója
ném Azetat ‘ua.’: lat acetum ‘ecet’ | -át (sóra utaló toldalék)
acetil- G kém az ecetsav savmaradéka mint vegyületek alkotóeleme
ném Azetyl- ‘ua’.: lat acetum ‘ecet’ acere, acetum ‘savanyúnak lenni’ | gör hülé ‘anyag’
acetilén G kém karbid és víz egymásra hatásából keletkező, erős lánggal égő, hegesztéshez használt
szerves gáz
ném Azetylen ‘ua.’, lásd ACETIL-
acetil-szalicilsav G kém láz- és fájdalomcsillapító hatású vegyület, az aszpirin hatóanyaga
lásd ACETIL-, SZALICIL
acetiméter G kém az ecetsavtartalom mérésére szolgáló eszköz
tud lat acetimeter ‘ua.’: lásd ACETÁT | gör metreó ‘mér’
aceton G kém kellemes illatú szerves folyadék, a legegyszerűbb alifás keton, fontos oldószer
ném Azeton ‘ua.’: lat acetum ‘ecet’ | -on (ketonra utaló toldalék)
acetonémia G orv kórosan sok aceton a vérben
tud lat acetonaemia ‘ua.’: lásd ACETON | gör haima ‘vér’
acetonuria G orv kórosan sok aceton a vizeletben
tud lat, ‘ua.’: lásd ACETON | gör uron ‘vizelet’
ach- lásd még AK-
achát [ahhát] G ásv színes kvarc féldrágakő
ném Achat ‘ua.’ lat achates ‘ua.’ gör Akhatész szicíliai folyó, az ókorban (id. Plinius szerint)
az ~ lelőhelye
Lásd még AGÁT
acheilia [akeilia] G orv az ajak hiánya mint születési rendellenesség
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | kheilosz ‘ajak’
acheiropodia [akejropódia] G orv a kezek és lábak hiánya mint születési rendellenesség
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | kheir ‘kéz’ | pusz, podosz ‘láb’
achillea G növ cickafarkkóró
lat, ‘ua.’ Achilles, Akhilleusz görög hős latinos neve
acholia [akolia] G orv epehiány az emésztőrendszerben
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | kholé ‘epe’
Lásd még KOLERA
achromatopsia lásd AKROMATOPSZIA
achylia gastrica [akhilia gasztrika] G orv a gyomornedv-elválasztás kóros csökkenése vagy
megszűnte
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | khülosz ‘nedv’ | gasztrikosz ‘a gyomorral kapcsolatos’
 gasztér,
gasztrosz ‘gyomor’
acidémia G orv savvérűség, a vér fokozott savassága
 tud lat acidaemia ‘ua.’: lat acidus ‘savanyú, lásd ACIDITÁS | gör haima ‘vér’
acidimetria G kém a savtartalom mérése folyadékban
 lásd ACIDITÁS | gör metreó ‘mér’
aciditás G kém savasság, savtartalom
 lat aciditas ‘savanyúság’ acidus ‘savanyú’ acere ‘savanyúnak lenni’
acidofil G növ savanyú talajt kedvelő
G kém savas közegben ható, működő
 ném azidophil ‘ua.’: lásd ACIDITÁS | gör philó ‘kedvel’
acidolízis G kém savval végzett vegyi reakció az éterkötés felbontására
 tud lat acidolysis ‘ua.’: lat acidus ‘savanyú’ acere ‘savanyúnak lenni’ | gör lüszisz ‘feloldás’
lüó ‘felold, felbont’
acidózis G orv savvérűség, a savtermékek kóros elszaporodása a vérben
 tud lat acidosis ‘ua.’: lásd ACID(ITÁS) | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
acil- G kém a hangyasavból levezethető gyök a karboxilcsoport hidroxiljának elhagyásával
 ném azyl- ‘ua.’: lat ac(etum) ‘ecet’ | gör hülé ‘anyag’
acne lásd AKNÉ
a commodo [a kommodó] G zene tetszés szerint (adható elő)
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘kényelmesen’ lat commodum ‘kényelem’, lásd KOMMODITÁS
à condition [a kondiszion] G feltéve, hogy
G feltételesen
 fr, ‘ua.’, lásd KONDÍCIÓ
aconitum [akonitum] G növ sisakvirág, farkasgyökér
G kém ennek gyógyszerkészítésre is használt méreganyaga
 lat, ‘ua.’ gör akoniton ‘ua.’
a conto [akontó] G ker előleg
G ker törlesztés
 ol a conto ‘számlára: a lat ad ‘rá’ | conto ‘számla kk lat comptus, computus ‘számolás,
számadás’ lat computare ‘számlál’: con- ‘össze’ | putare ‘vél, fontol, felbecsül’
Lásd még KOMPUTÁCIÓ
acqu- lásd még AKV-
acquit [aki] G ker nyugta, elismervény
 fr, ‘megfizetve’ acquitter ‘megad, kifizet (adósságot), „lekvittel”’: a(c)- lat ad- ‘-hoz’ |
quitte ‘adósságtól, tehertől megszabadult’, lásd KVITT
acr- lásd még AKR-
acre [éjkr] G földmérték az angolszász országokban, 4047 m2, 0,7 kat. hold
 ang, ‘ua.’, ered. ‘szántóföld’ (indoeurópai rokonok: lat ager, gör agrosz ‘szántóföld’)
act- lásd még AKT-
acta diurna [akta diurna] G tört a római császárság idején naponta kiadott közlemény a legfrissebb
eseményekről, a napi sajtó ókori elődje
 lat, ‘napi cselekmények’: tbsz seml acta ‘véghez vitt dolgok’ agere, actum ‘cselekszik,
végbevisz’ | diurnus ‘napi’ dies ‘nap’
acting out [ekting aut] G lél feldolgozatlan belső konfliktusok áttétele erőszakos cselekvésbe
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘ki-cselekvés’: act lat agere, actum ‘cselekszik’ | out ‘ki’
actinia [aktínia] G áll tengeri rózsa
 tud lat, ‘ua.’ gör aktisz, aktinosz ‘sugár’
Actio Catholica [akció katolika] G vall katolikus hitbuzgalmi szervezet hívők számára, az egyház
céljainak tevékeny támogatására
lat, ‘katolikus ténykedés’, lásd AKCIÓ, KATOLIKUS

action gratuite [akszion gratüit] G lél váratlan erőszakos cselekmény, amelynek lélektani rugói
felderíthetetlenek
fr, ‘ua.’, tkp. ‘ingyenes cselekmény’: lásd AKCIÓ | gratuit
 lat gratuitus ‘ingyen adott’ gratus
‘tetsző, kedves’
action painting [eksn péjnting] G műv gesztusfestészet, amerikai festői irányzat a 20. század
derekán, amely a kép tartalma helyett a festés folyamatára, annak megjelenítésére koncentrál
ang, ‘cselekmény-festés’: lásd AKCIÓ | ang paint ‘fest’
 fr peindre, peint lat pingere ‘ua.’
activity ratio [ektiviti réjsó] G számtech kihasználási együttható
ang, ‘ua.’: lásd AKTIVITÁS | ratio ‘arány’ lat ratio ‘számítás, viszony’, reri, ratum ‘számlál’
activum [aktívum] G nyelvt cselekvő igemód (az indoeurópai nyelvekben)
lat, ‘ua.’, lásd AKTÍV
actor lásd AKTOR
actum ut supra [aktum ut szupra] G hiv kelt mint fent (régi keltezési formula)
 lat, ‘ua.’: actum ‘megtéve, elvégezve’ agere, actum ‘cselekszik, végbevisz’ | ut ‘mint’ | supra
‘fent’
acumen [akumen] † G elmeél, éles elme
lat, ‘ua.’, tkp. ‘élesség’ acuere ‘élez’
Lásd még AKUPUNKTÚRA, AKUT
-ád(a) G személy vagy hely nevéhez illesztett végződés, amely az illetővel kapcsolatos, rá vagy a
helyre jellemző tettet, viselkedést, eseményt vagy műalkotást jelöl (lásd GASZKONÁDA,
JEREMIÁD(A), ROBINZONÁD, SPARTAKIÁD, továbbá karinthyáda ‘Karinthyra jellemző élc vagy
szellemes ugratás’
ném, fr (Ili)ade ‘(Ili)ász’ gör Iliasz, (Ili)adosz ‘ua.’, tkp. ‘történet Ilionról’, az ~ tehát megfelel
a magyar -ásznak, pl. Zrínyiász
ad absurdum [ad abszurdum] G a képtelenségig (vinni, vezetni, pl. érvelést, hogy ezzel bizonyítsuk
téves voltát)
lat, ‘ua.’: ad ‘hozzá’ | lásd ABSZURDUM
adagietto [adadzsettó] G zene rövid adagio tétel
ol kics, ‘ua.’, lásd ADAGIO
adagio [adádzsó] G zene nyugodtan, kényelmesen, lassan (adandó elő)
ol a(d) ‘hozzá, vele’ | agio ‘kényelem, jómód’, lásd ÁZSIÓ
adagium G bölcs mondás, közmondás
lat, ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | aio, ait, ered. agio ‘mond’
adamant † G ásv gyémánt
régi ném Adamant lat adamas, adamantis ‘ua.’, ered. ‘acél’ (az összekötő fogalom a
keménység) gör adamasz, adamantosz ‘acél’, tkp. ‘lebírhatatlan’: a- ‘nem’ | damaó ‘legyőz’
 magy gyémánt, ang diamond
adamita G vall ókori minta nyomán alakult középkori eretnek szekta, melynek tagjai vagyon- és
nőközösségben éltek, és nem viseltek ruhát
G vall e szekta tagja
lat adamita ‘ua.’, tkp. ‘Ádám-követő’ a bibliai Ádám nevéből | lat -ita gör -itész (követőre utaló
toldalék)
ad analogiam G (valaminek a) mintájára, hasonlatosságára
lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz, -ra’ | lásd ANALÓGIA
adaptáció G biol élőlények alkalmazkodása a meglévő vagy változó új életfeltételekhez
G irod, szính, film más műfajra való alkalmazás, átigazítás
lat adaptatio ‘ua.’, lásd ADAPTÁL
adaptál G alkalmaz, illeszt, hozzáilleszt
G irod, film átdolgoz, átír, átformál, feldolgoz
 lat adaptare, adaptatum ‘hozzáalkalmaz’: ad- ‘hozzá’ | aptare ‘illeszt, készít, alkalmaz’

 magy ábdál
adaptálódik G biol alkalmazkodik
G megszokik, átáll, alkamazkodik
 lásd ADAPTÁL
adaptált G alkalmazott, átdolgozott, feldolgozott
 lásd ADAPTÁL
adapter G műsz átalakító berendezés
G műsz a készülék használhatósági körét kiterjesztő segédberendezés
G inf illesztő elem két eltérő elven működő berendezés összekapcsolására
 ang, ‘ua.’ adapt ‘hozzáilleszt’ lat adaptare, lásd ADAPTÁL
adaptív G alkalmazkodó
G az alkalmazkodáson alapuló
 ném adaptiv fr adaptif ‘ua.’, lásd ADAPTÁL
adaptivitás G biol alkalmazkodó képesség
 ném Adaptivität fr adaptivité ‘ua.’, lásd ADAPTÁL
adaptor G számtech perifériacsatoló
 ang, ‘ua.’, adapt ‘illeszt’, lásd ADAPTÁL
ad arma G fegyverbe!
 lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | arma, armorum ‘fegyver’
a dato † G hiv a keltezéstől, a kiállítás napjától számítva
 lat, ‘ua.’: a(b) ‘-tól’ | lásd DÁTUM
ad audiendum verbum † G dorgálásra, feddésre (való idézés elöljáró elé)
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘a szó meghallására’: ad ‘-ra, -hoz’ | audire ‘meghall’ | verbum ‘szó, ige’
ad bene placitum † G tetszés szerint, kedvére
 lat, ‘ua.’: ad ‘-ra, -hoz’ | bene ‘jól’ | placere, placitum ‘tetszik’
ad calendas Graecas [ad kalendasz grékasz] G majd egyszer, valamikor, sohanapján
 lat, ‘a görög Kalendaekor’ Kalendae ‘a hónap első napja, az adósság törlesztésének napja a
rómaiaknál’ (a görögöknek ti. nem volt ilyen napjuk), lásd KALENDÁRIUM
ad captandam benevolentiam [ad kaptandam benevolenciam] G a hallgatók rokonszenvének
megnyerését célzó (szónoki fordulat)
 lat, ‘a jóindulat megragadására’: ad ‘-ra, -hoz’ | captare ‘megragad’ capere, captum ‘fog’ | lásd
BENEVOLENCIA
ad circulandum [ad cirkulandum] † G hiv ‘körözésre, elolvasás után továbbadandó’
lat, ‘ua.’: ad ‘hozzá’ | lásd CIRKULÁL

ad deliberandum G véleményezésre, véleményezés céljából
lat, ‘ua.’: ad ‘-ra’ | deliberandum ‘mérlegelés’
 deliberare ‘mérlegel, megfontol’: de- ‘el, le,
meg-’ | liberare, librare ‘mérlegel’ libra ‘mérleg, font’
addenda G tud pótlás, kiegészítés (könyv végén)
lat tbsz seml, ‘ua.’ addendum ‘hozzáadandó dolog’, lásd ADDÍCIÓ
addetur † G gyógysz hozzáadandó (ez és ez), utasítás régi latin nyelvű recepteken (rövidítve add.)
 lat, ‘adassék hozzá’ addere ‘hozzáad’: ad- ‘hozzá’ | dare ‘ad’
addíció G mat összeadás, hozzáadás, összegzés
G kém nagyobb molekula létrejötte több kisebb molekulából, maradék nélkül
lat additio ‘ua.’ addere, additum ‘hozzáad’: ad- ‘hozzá’ | dare ‘ad’
ad dies vitae [ad diesz víté] G jog élethossziglan, halálig
lat, ‘az élet napjaira’: ad ‘-ra, -hoz’ | dies ‘nap’ | vita ‘élet’
addikció G orv szenvedélybetegség, kóros lelki függés valamely élvezettől (alkohol, kábítószer)
vagy tevékenységtől (pl. szerencsejáték)
 tud lat addictio ‘ua.’ addicere, addictum ‘átenged, kiszolgáltat (vkinek, vminek)’: ad- ‘hozzá,
neki’ | dicere ‘mond, kijelent’
addiktív G orv kóros lelki függést okozó
 ang addictive ‘ua.’ addict ‘szenvedélybeteg’ lat addicere, lásd ADDIKCIÓ
addiktológia G orv a szenvedélybetegségek megelőzésével, áldozataik gondozásával és függőségük
feloldásával foglalkozó egészségügyi szakágazat
 ang addictology ‘ua.’: addict ‘rabja (vminek)’ lat addicere, lásd ADDIKCIÓ | lásd -LÓGIA
addiktológus G orv a szenvedélybetegekkel foglalkozó orvos vagy egészségügyi szakember
magy, lásd ADDIKTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

add-in [edin] G számtech beépülő modul
ang, ‘ua.’: add ‘hozzáad’, lásd ADDÍCIÓ | in ‘bele’

addio G Isten veled, ég áldjon
ol, ‘ua.’, tkp. ‘Istennel’: a ‘hozzá, mellett’ | Dio
 lat Deus ‘isten’
Lásd még AGYŐ
additamentum G hiv melléklet, függelék
újk lat, ‘ua.’ gyak additare ‘mellékel, hozzáfűz’, lásd ADDÍCIÓ
additív G mat összegező, összeadó (művelet)
G kém addíciós jellegű (folyamat)
ném additiv ‘ua.’, lásd ADDÍCIÓ
add-on card [edon kárd] G számtech bővítőkártya, amely kiterjeszti az adott számítástechnikai
eszköz tevékenységi körét
ang, ‘ua.’: add on ‘hozzátesz’ add ‘hozzáad’, lásd ADDÍCIÓ | card ‘kártya, lap’ fr carte ‘ua.’
késő lat charta gör kharté ‘papiruszlap’
addukció G orv valamely testrésznek, izomnak a test tengelyéhez közeledő mozgása
 tud lat adductio ‘ua.’ adducere, adductum ‘odavezet’: ad- ‘hozzá’ | ducere ‘vezet’
adduktor G anat végtagot a testközép irányában mozgató izom
tud lat adductor ‘ua.’, lásd ADDUKCIÓ
Lásd még DUCE
adduktum G kém két telített vegyületből (vagy telített vegyületből és egy elemből) keletkező anyag
tud lat adductum ‘ua.’, lásd ADDUKTOR
adekvál G kiegyenlít, elsimít, eligazít
lat adaequare, adaequatum ‘egyenlővé tesz’: ad- ‘hozzá’ | aequare ‘(ki)egyenlít’ aequus
‘egyenlő’
Lásd még EKVÁTOR
adekvát G egyenértékű, megfelelő, hozzáillő, odaillő, találó
G a lényeget pontosan visszaadó
ném adäquat ‘ua.’, lásd ADEKVÁL
adelomorf G orv határozatlan alakú
ném adelomorph ‘ua.’: gör adélosz ‘bizonytalan’: a- ‘nem’ | délosz ‘látható’ déloó
‘megmutatkozik’ | morphé ‘alak’
adenalgia G orv mirigyfájdalom
tud lat, ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | algeó ‘fájlal’ algosz ‘fájdalom’
adenektópia G anat mirigy szabálytalan elhelyezkedése
tud lat adenectopia ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | ek- ‘el, félre’ | toposz ‘hely’
adeniformis G anat mirigyalakú
tud lat, ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | lat forma ‘alak’
adenin G biokém a nukleinsavakat alkotó szerves bázisok egyike
ném Adenin ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
adenitisz G orv a nyirokcsomók gyulladása
tud lat adenitis ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
Adenocor [adenokor] G gyógysz mirigykivonatot tartalmazó szívgyógyszer
tud lat, ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | lat cor ‘szív’
adenogén G orv mirigyi eredetű
ném adenogen ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | lásd -GÉN
adenokarcinóma G orv rákos mirigydaganat
 tud lat adenocarcinoma ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | lásd KARCINÓMA

adenológia G orv a mirigyekkel foglalkozó orvostudományi ág
tud lat, ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | lásd -LÓGIA

adenoid G orv mirigyszerű, mirigy jellegű
tud lat, ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | -id ‘-féle’
 gör eidosz ‘külső’
adenóma G orv a mirigyhám jóindulatú daganata
tud lat adenoma ‘ua.’: gör adén, adenosz ‘mirigy’ | -óma (daganatra utaló toldalék)

adeptus G egy vallás vagy tan titkaiba beavatott személy
G tudós odaadó tanítványa
G egy eszme buzgó követője
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘(vminek) megnyert’ adipisci, adeptus ‘megnyer, kivív’: ad- ‘hozzá’ | apisci
‘eljut, elnyer’
adermogenezis G orv a bőrfejlődés rendellenessége
 tud lat adermogenesis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | derma ‘bőr’ | lásd GENEZIS
adessivus [adesszívusz] G nyelvt a főnévragozás helyhatározói esete, amely hol? kérdésre felel, és
külső helyviszonyt fejez ki (magyarban -nál, -nél raggal)
 tud lat (casus) adessivus ‘ottléti (eset)’ adesse ‘ott van, jelen van’: ad- ‘-nál’ | esse ‘lenni’
à deux mains [a dö men] G zene két kézre (zongoradarab jelzése)
 fr, ‘ua.’: à lat ad ‘-hoz’ | deux lat duo ‘kettő’ | main lat manus ‘kéz’
ad exemplum G például, szemléltetés okából
 lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ -rá’ | lásd EXEMPLUM
ad extremum [ad eksztrémum] G a végletekig
 lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz, -ig’ | ff extremus ‘legvégső, legszélső’ exter ‘külső’ extra ‘kívül’
adherencia † G tartozék, járulék, függelék
G kapcsolat
G pol kíséret, tábor, klientúra
 lat adhaerentia ‘függés, ragaszkodás’ adhaerens, adhaerentis ‘tapadó, függő, ragaszkodó’, lásd
ADHÉZIÓ
adhézió G fiz tapadás, tapadóképesség, tapadóerő
G orv kóros összenövés, összetapadás
lat adhaesio ‘ua.’ adhaerere, adhaesitum ‘rátapad, ragaszkodik, csatlakozik’: ad- ‘hozzá’ |
haerere ‘tapad’
ad hoc [ad hok] G ideiglenes, átmeneti
G alkalmi, egyszeri, rögtönzött
lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | hoc ‘ez’
ad honores [ad honóresz] † G címzetes, tiszteletbeli
lat, ‘ua.’ ad ‘-hoz, mellé’ | honos, honoris ’tisztelet’
adhortáció G vall intés, intő beszéd, buzdítás
lat adhortatio ‘ua.’ adhortari, adhortatus ‘buzdít, feltüzel’: ad- ‘hozzá’ | hortari ‘int, buzdít’
adiabata G fiz az adiabatikus folyamatok összefüggéseit mutató egyenlet vagy görbe
tud lat, ‘ua.’, lásd ADIABATIKUS
adiabatikus G fiz hőcsere nélkül zajló (folyamat)
ném adiabatisch ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd DIABATIKUS
adiabázis G fiz olyan nyomás- vagy térfogatváltozás, amely nem jár a rendszer és a környezet
hőcseréjével
tud lat adiabasis ‘ua.’: gör a- ‘nem | diabaszisz ‘átkelés, átlépés’ (ti. hőé egyik közegből a
másikba), lásd ADIABATIKUS
adiafora G fil erkölcsi szempontból közömbös dolgok, tettek
gör tbsz seml adiaphora ‘ua.’ adiaphorosz ‘nem különböző’: a- ‘nem’ | diapheró ‘eltér,
különbözik’: dia- ‘át’ | pheró ‘visz’
adiatermán G ásv a hősugarakat át nem bocsátó, hőszigetelő (ásvány)
ném adiatherman ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd DIATERMIA
adiectivum [adjektívum] G nyelvt melléknév
lat, ‘ua.’, tkp. ‘melléje vetett dolog’
 adicere, adiectum ‘mellé dob’: ad- ‘hozzá, mellé’ | iacere
‘dob’
Lásd még ADJEKCIÓ
adinámia G orv izomgyengeség
 tud lat adynamia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | dünamisz ‘erő’
ad inferos [ad inferosz] G a pokolba (kíván)
G örök nyugalomba
 lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz, -ba’ | tbsz inferi ‘az alvilág’, tkp. ‘az alsó részek’ infer, inferus ‘alsó’
ad infinitum G a végtelenségig
 lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz, -ig’ | infinitus ‘végtelen’: in- ‘nem’ | finitus ‘véges, bevégzett’ finire, finitum
‘határol, bevégez’ finis ‘határ, vég’
ad interim G ideiglenesen, átmenetileg
 lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | interim ‘eközben, egyelőre’ inter ‘között, közbe’
adipid G orv zsíros, hájas
 tud lat adipidus ‘ua.’ lat adeps, adipis ‘zsír, háj’
adipinsav G kém zsírok oxidációjakor keletkező alifás kettős karbonsav
 lat adeps, adipis ‘zsír’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
adipogén G orv zsírképző, hájképző
 tud lat adipogenus ‘ua.’: adeps, adipis ‘zsír, háj’ | lásd -GÉN
adiponekrózis G orv zsírszövetelhalás
 tud lat adiponecrosis ‘ua.’: adeps, adipis ‘zsír, háj’ | lásd NEKRÓZIS
adipózitás G orv elhízás, elhájasodás
 tud lat adipositas ‘ua.’ adiposus ‘zsíros’ adeps, adipis ‘zsír, háj’
adipszia G orv a szervezet képtelensége folyadékfelvételre
 tud lat adipsia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | dipszaó ‘szomjazik’
adirato G zene gyorsan, izgatottan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘haragra gyúlva’: ad- ‘oda’ | ol, lat ira ‘harag’
à discretion [a diszkreszion] G ker tetszés szerinti (pl. fogyasztás vendéglőben megszabott árért)
 fr, ‘tetszőlegesen’: à lat ad ‘-hoz, szerint’ | discretion ‘önmérséklet, megítélés, döntés’, lásd
DISZKRÉCIÓ
aditon G ép az ókori görög templom belső szentélye, amely csak a naosz felől közelíthető meg
G vall szent terület ókori görög templom körül
gör adüton ‘ua.’, adütosz ‘avatatlanok elől elzárt, megközelíthetetlen’: a- ‘nem’ | düó ‘bemegy,
behatol’
adiuretin G orv a vizeletkiválasztást elősegítő hormon
tud, lat, ‘ua.’: a(d)- ‘hozzá’ | lásd DIURETIKUM
adjacens G jog szomszédos, határos (telek, birtok)
lat, ‘ua.’ adiacere ‘mellette fekszik’: ad- ‘hozzá, mellé’ | iacere ‘fekszik’
adjekció G jog gyarapítás, hozzászerzés
lat adiectio ‘ua.’ adicere ‘hozzávet’: ad- ‘hozzá’ | iacere ‘dob’
Lásd még ADIECTIVUM
adjektívum lásd ADIECTIVUM
adjudikáció G jog odaítélés, a kereset tárgyának megítélése a felperes javára
tud lat adiudicatio ‘ua.’: ad- ‘neki’ | iudicare ‘ítél’, lásd JUDIKÁL
adjungál † G mat csatlakoztat, hozzárendel
lat adiungere, adiunctum ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | iungere, iunctum ‘összeköt’
adjunkció G mat algebrai bővítés
G irod mondatalakzat, amelyben két vagy több szószerkezet, tagmondat egyetlen állítmányhoz
csatlakozik
tud lat adiunctio ‘hozzácsatolás’, lásd ADJUNGÁL
adjunktus G okt egyetemi, főiskolai karon a tanársegédnél magasabb beosztású oktató
G orv orvosi karon a tanszék helyettes vezetője, kórházban a főorvos helyettese
ném Adjunkt ‘ua.’ lat adiunctus ‘odacsatolt’, lásd ADJUNGÁL
adjuráció G jog megesketés bíróság előtt
lat adiuratio ‘ua.’: ad- ‘rá’ | iurare ‘esküszik’ ius, iuris ‘jog’
adjusztál G felszerel
G csomagol, feldíszít
G alakra szab, hozzáigazít
G tréf ver, ütlegel, páhol
ném adjustieren fr adjuster ‘ua.’: VAGY késő lat adiustare ‘eligazít’: ad- ‘hozzá’ | iustus
‘igaz, helyes’, VAGY késő lat *adjuxtare ‘melléhelyez’: ad- ‘hozzá’ | iuxta ‘mellett’
adjusztírung † G ruha, öltözet
G csinosítás, csomagolás, kikészítés
G felszerelés
ném Adjustierung ‘ua.’, lásd ADJUSZTÁL
adjutáns G kat hadsegéd
G kat segédtiszt, főtiszt mellé beosztott alacsonyabb rangú tiszt
ném Adjutant ‘ua.’ lat gyak adiutare ‘segít’ adiuvare, adiutus ‘megsegít’: ad- ‘hozzá’ |
iuvare ‘enyhít, segít’
adjuváns G gyógysz a fő hatóanyag működését elősegítő adalék elkészítendő gyógyszerben
lat adiuvans ‘ua.’, lásd ADJUTÁNS
adlátus † G kat vezénylő tábornok helyettese
G hiv hivatali helyettes
ném Adlatus ‘ua.’ lat ad latus ‘mellé, az oldalára’: ad- ‘hozzá’ | latus ‘oldal’
ad libitum G tetszés szerint, tetszőlegesen
lat, ‘ua.’: ad ‘-ra’ | libitum v. libita ‘tetszés’ libet ‘tetszik’
ad limina apostolorum [… aposztolórum] G vall a római szentszéknél (tett hivatalos látogatás,
amely püspököknek ötévenként kötelező)
lat, ‘az apostolok (ti. Péter és Pál) küszöbénél’: ad ‘-nál’ | limen, liminis ‘küszöb’ | lásd APOSTOL
ad litteram G betű szerint, betűhíven
lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | littera ‘betű’
ad manus proprias [ad manusz propriasz] G saját kezéhez
lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | manus ‘kéz’ | proprius ‘saját’
ad maximum legfeljebb lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | lásd MAXIMUM
ad meliora G jobb belátásra (bír)
lat, ‘ua.’, tkp. ‘jobbakra’: ad ‘-ra’ | kf melior ‘jobb’ bonus ‘jó’
ad minimum G legalább
lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | lásd MINIMUM
adminisztráció G hiv igazgatás, ügyintézés, ügykezelés, ügyvitel, papírmunka
G hiv a hivatalnoki kar
G pol (az Amerikai Egyesült Államokban) kormányzat, kormány
lat administratio ‘szolgálat, ügyintézés’, lásd ADMINISZTRÁL
adminisztrál G hivatali ügyeket intéz, igazgat, szervez
G (le)bonyolít, kimutatást vezet
lat administrare, administratum ‘szolgál, intéz, vezet’: ad- ‘hozzá’ | ministrare ‘felszolgál,
szolgáltat, végrehajt’ minister ‘szolga, segítő’, tkp. minus-ter minus ‘kisebb’
Lásd még MINISTRÁL, MINISZTER
adminisztratív G hivatali, hivatalos
G közigazgatási, ügyviteli
ném administrativ fr administratif ‘ua.’, lásd ADMINISZTRÁL
adminisztrátor G kormányzó, ügyintéző, ügykezelő
G vall katolikus egyházmegye ideiglenes vezetője
G tört az ellenzéki megyékbe kirendelt császári biztos (1844–1847)
 lat administrator ‘tanácsadó, segítő’, lásd ADMINISZTRÁL

admirábilis † G csodálatos, csodálatra méltó
lat admirabilis ‘ua.’
 admirare ‘megcsodál’: ad- ‘hozzá, rá’ | mirare ‘ámul’
admirális G kat tengernagy, hajóhad parancsnoka
ném, ang Admiral
 fr amiral ‘ua.’ ar amir-al-(bahr) ‘(a tenger) fejedelme’ amir, emir
‘fejedelem’ (az ~ forma a lat admirare ‘csodál’ beleértéséből ered)
admiralitás G tengernagyi hivatal, tengerészeti főhatóság
ném Admiralität ‘ua.’, lásd ADMIRÁLIS
admisszió G műsz szívóütem, üzemanyag-keverék belépése a robbanómotor hengerébe, gőzé a
gőzgép munkahengerébe
ném Admission ‘ua.’, lásd ADMITTÁL
admittancia G vill a váltóáram látszólagos ellenállásának reciprok értéke
ang admittance ‘ua.’ újk lat admittantia ‘odaengedés’, lásd ADMITTÁL
admittál † G elfogad
G (véleményt, állítást) megenged, elismer
lat admittere, admissum ‘odaenged, megenged, elfogad’: ad- ‘oda’ | mittere ‘enged, küld’
admittitur † G a cenzori hivatal engedélyező formulája benyújtott kéziraton
lat, ‘engedélyeztetik’, lásd ADMITTÁL
admoneál † G figyelmeztet, emlékeztet, eszébe juttat
lat admonere, admonitum ‘int, figyelmeztet:
G ad- ‘hozzá’ | monere ‘int
Lásd még MONETÁRIS
admoníció G intés, figyelmeztetés, emlékeztető
lat admonitio ‘ua.’, lásd ADMONEÁL
ad multos annos [ad multosz annosz] G sokáig, sok évig (éljen)
lat, ‘ua.’: ad ‘-ig’ | multus ‘sok’ | annus ‘év’
adnexitis [adnekszitisz] G orv méhfüggelék-gyulladás
tud lat, ‘ua.’: adnexum ‘méhfüggelék’ adnectere, adnexum ‘hozzáfüggeszt’ | -itisz (gyulladásra
utaló toldalék)
ad notam † G tudomásul, tudomásulvétel végett
G irod, zene (valaminek a) dallamára (éneklendő)
lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz, -ra’ | nota ‘jel, írásjel, hangjegy’, lásd NÓTA
ad oculos [ad okulosz] G szemmelláthatóan, világosan (bizonyít)
lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | oculus ‘szem’
adoleszcencia G orv serdülőkor, kamaszkor, ifjúkor
lat adolescentia ‘ua.’, lásd ADOLESZCENS
adoleszcens G orv serdülő
lat adolescens, adolescentis ‘serdülő, felnövekvő, ifjú’ adolescere ‘felnő, megerősödik’, tkp.
‘feltáplálkozik’ adolere, adultum ‘ua.’ ad- ‘hozzá’ | alere ‘táplál’
Lásd még ALIMENTÁL
adopcianizmus G vall korai keresztény eretnek tan, amely szerint Jézust csak
megkeresztelkedésekor fogadta fiává az Atyaisten
 tud lat adoptianismus ‘ua.’, lásd ADOPCIÁNUS, -IZMUS
adopciánus G vall az adopcianizmus (lásd ott) hitének vallója
 lat adoptianus ‘ua.’ adoptio, ered. adoptatio ‘örökbefogadás’, lásd ADOPTÁCIÓ
adoptáció G jog örökbefogadás
lat adoptatio ‘ua.’, lásd ADOPTÁL
adoptál G jog örökbe fogad, magához vesz, nevére írat
latin adoptare, adoptatum ‘kiválaszt, örökbe fogad’: ad- ‘hozzá’ | optare ‘kiszemel, óhajt’
Lásd még KOOPTÁL, OPCIÓ, OPTATIVUS
adoptív G fogadott, örökbe fogadott
G örökbefogadó (pl. adoptív szülők)
 ném adoptiv
 fr adoptif ‘ua.’ lásd ADOPTÁL
adoráció G imádás, hódolat, bálványozás
lat adoratio ‘ua.’ lásd ADORÁL

adorál G imád
G csodál, bálványoz, istenít
lat adorare, adoratum ‘imád’: ad- ‘hozzá’ | orare ‘beszél, imádkozik’ os, oris ‘száj’
Lásd még ORÁCIÓ, ORATÓRIUM, PERORÁL
adoráns G műv Jézus vagy Mária előtt térden imádkozó alak képen, szobron
lat adorans ‘könyörgő, imádkozó’, lásd ADORÁL
adornál G ékesít, díszít, feldíszít
lat adornare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | ornare ‘díszít’
Lásd még ORNAMENTUM, ORNÁTUS
adossé [adosszé] G ép falra vagy pillérre támaszkodó (oszlop)
G her címeren egymásnak háttal támaszkodó figurák
fr, ‘ua.’: à lat ad ‘hozzá’ | dos lat dorsum ‘hát’
Lásd még DORZÁLIS, DOSSZIÉ
ad patres [ad pátresz] G az ősökhöz (költözik, azaz meghal)
lat, ‘az apákhoz’ pater ‘apa’
ad personam [ad perszónam] G személy szerint, személyt illetően
lat, ‘ua.’: ad ‘hozzá’ | lásd PERSZÓNA
adquaestus coniugalis [adkvesztusz konjugálisz] † G jog házastársak közös tulajdona,
szerzeménye
lat, ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | quaestus ‘szerzés’ quaerere ‘keres, szerez’ | coniugium ‘házasság’: con-
‘együtt’ | iugum ‘iga’
ad rectificandum [ad rektifikandum] G hiv helyesbítés céljából (visszaküldve, ügyirat jelzete)
lat, ‘ua.’: ad ‘hozzá’ | rectificare ‘helyesbít, kiigazít’: rectus ‘egyenes, helyes’ regere, rectum
‘irányít’ | facere ‘tesz vmivé’
ad referendum G hiv jelentéstétel végett (ügyirat jelzete)
lat, ‘ua.’: ad ‘hozzá’ | lásd REFERÁL
ad rem G a tárgyra (térve)
lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | res ‘dolog, tárgy (beszédé)’
adréma G hiv elektromos címíró gép
ném Adre(ssier)ma(schine) ‘ua.’, lásd ADRESSZÁL, MASINA
adrenalektómia G orv a mellékvese műtéti eltávolítása
tud lat adrenalectomia ‘ua.’: tbsz adrenales ‘mellékvese’, lásd ADRENALIN | gör ektomé ‘kivágás’:
ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
Lásd még ANATÓMIA, ATOM, TOMOGRÁF
adrenalin G orv a mellékvese velőállományában keletkező hormon
ném Adrenalin ‘ua.’: lat tbsz adrenales ‘mellékvese (pár)’ adrenalis ‘vese melletti’: ad-
‘hozzá, mellé’ | renes ‘vesék’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
adrenokortikális G biokém a mellékvesekéreggel kapcsolatos
tud lat adrenocorticalis ‘ua.’: adrenalis, lásd ADRENALIN | corticalis ‘kérgi’ cortex, corticis
‘kéreg’
adressz † G lakcím, cím, címzés
ném Adresse fr adresse ‘ua.’ lásd ADRESSZÁL
adresszál G címez, irányít (levelet, megjegyzést, figyelmeztetést)
G megszólít
ném adressieren fr adresser kk lat addirectiare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | directiare ‘irányít’, lásd
DIREKCIÓ
adresszátus G címzett
ném Adressat ‘ua.’, lásd ADRESSZÁL

ad speciem [ad szpeciem] G színre, színleg, látszólag
 lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz, -ra’ | species ‘látszat, külszín’
 specere ‘néz, lát’
ad spectatores [ad szpektatóresz] G szính színészi „félre”, a közönséghez intézett szavak
lat, ‘a nézőkhöz’: ad ‘hozzá’ | spectator ‘néző’
 gyak spectare ‘szemlél’ specere, spectum
‘néz’
ad summam [ad szummam] G egészben véve, összegezve
lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | lásd SUMMA

adszorbeál G kém (szilárd anyag) gázokat és folyadékokat köt meg a felületén
ném adsorbieren ‘ua.’: lat ad- ‘hozzá’ | sorbere ‘szív, szürcsöl’

Lásd még ABSZORBEÁL, SZORPCIÓ
adszorbens G kém adszorpcióra képes szilárd anyag
ném Adsorbent ‘ua.’, lásd ADSZORBEÁL

adszorber G műsz adszorpciós berendezés
ang adsorber ‘ua.’, lásd ADSZORBEÁL

adszorpció G kém gázok vagy folyadékok megkötődése szilárd anyagok felületén
ném Adsorption ‘ua.’, lásd ADSZORBEÁL

adsztrátum G nyelvt egy szomszédos nyelvből átvett szavak, szerkezeti hatások együttese valamely
nyelvben
tud lat adstratum ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | sternere, stratum ‘szór, terít, rétegez’

Lásd még KONSTERNÁCIÓ, SZTRÁTUSZ
adsztringens G orv sebösszehúzó, vérzéscsillapító szer
G orv hasmenés elleni szer
lat adstringens ‘összeszorító’: ad- ‘hozzá, össze’ | stringere ‘szorít’
Lásd még STRINGENDO
adu G ját kártyajátékban a legerősebb szín, amely a többi szín bármely lapját üti
G átv döntő érv
G biz nagyágyú, nagymenő
ném nyj adut fr à tout [atu] ‘mindenre (jó)’: à lat ad ‘rá’ | tout lat totus ‘egész, minden’
(a magyarban a -t végződés tárgyragnak érződött, ezért alanyi formában elmaradt, de ma is él az
adutt, aduttol)
aduláció G hízelgés
lat adulatio ‘ua.’ adulari, adulatus ‘csúszik-mászik, hízeleg’ ?
adulár G ásv káliföldpát, színtelen, áttetsző kristályokban előforduló ásvány
ném Adular ‘ua.’ Adula, hegyhátság a Szent Gotthárd hágó mellett
adultérium † G jog házasságtörés, hűtlenség
lat adulterium ‘ua.’ adulter ‘hamis, hűtlen, parázna’, tkp. ‘máshoz pártoló’: ad- ‘hozzá’ | alter
‘más’
Lásd még ALTERÁL, ALTEREGÓ, ALTERNATÍV
adultus † G jog felnőtt, nagykorú
G biol kifejlett, ivarérett
lat adultus ‘ua.’ adolere, adultum ‘felnő’, tkp. ‘feltáplálkozik’: ‘ua.’ ad- ‘hozzá’ | alere
‘táplál’
Lásd még ALIMENTÁL
ad usum Delphini [adúzum delfini] G irod az ifjúság számára szelídített, „szeméremsértő”
részletektől megtisztogatott (klasszikus mű)
G hasonló csonkítás ideológiai vagy politikai szempontok alapján
lat, ‘a trónörökös használatára’: ad ‘hozzá | lásd ÚZUS | Delphinus ‘a Dauphin, a francia
trónörökös’, lásd DAUPHIN (XIV. Lajos készíttetett a fia számára ilyen purgált kiadást ókori
klasszikusokból)
ad usum externum [adúzum…] G orv külsőleg, külső használatra
lat, ‘ua.’: ad ‘hozzá | lásd ÚZUS | externus ‘külső’ extra ‘kívül’
ad usum internum [adúzum…] G orv belsőleg, belső használatra
lat, ‘ua.’: ad ‘hozzá’ | lásd ÚZUS | internus ‘belső’ intra ‘belül’
adutt lásd ADU
ad valorem G érték szerint
lat, ‘ua.’: ad ‘hozzá, alapján’ | valor ‘érték’
 valere ‘jól van, erős, értékes’
advekció G met a légtömegek lényegében vízszintes irányú mozgása
ném Advektion ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | vehere, vectum ‘visz, szállít, mozog’

Lásd még VEHEMENS
advena G tört jövevény, a középkorban magyar királyi szolgálatba állt és nemességet szerzett
idegen megnevezése
lat, ‘jövevény, bevándorolt’
 advenire ‘megjön’, lásd ADVENT
advent G vall úrjövet, a karácsonyt megelőző négyhetes időszak a keresztény ünneprendben
ném Advent ‘ua.’
 lat adventus ‘jövetel, érkezés’ advenire, adventum ‘eljön’: ad- ‘hozzá,
ide’ | venire ‘jön’
Lásd még INVENCIÓ, PREVENCIÓ, PROVENIENCIA, SZUBVENCIÓ
adventista G vall keresztény szekta, amelynek tagjai Jézus közeli második eljövetelét, azaz a világ
végét hirdetik
G vall ennek a szektának a tagja
ném Adventist ‘ua.’, lásd ADVENT
adventív G tud járulékos, hozzá adódó
G biol mellékes, másodlagos (pl. rügy, gyökér)
ném adventiv ‘ua.’, lásd ADVENT
adverbiális G nyelvt határozói
tud lat adverbialis ‘ua.’, lásd ADVERBIUM
adverbium G nyelvt határozószó
lat, ‘ua.’, tkp. ‘igemelléklet’: ad- ‘hozzá, mellé’ | verbum ‘szó, ige’
adverzitás G viszontagság, balszerencse
lat adversitas ‘ua.’ adversus ‘szembeszálló, ellenséges’: ad- ‘hozzá, szembe’ | versus ‘fordult,
fordított’ vertere, versum ‘fordít’
Lásd még DIVERTIMENTO
advitalitium [advitalícium] † G jog élethosszig tartó haszonélvezet
lat, ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | vitalis ‘az élettel kapcsolatos’ vita ‘élet’
ad vitam aeternam [ad vítam éternam] G az örök életre, örök időkre, örökre
lat, ‘ua.’: ad ‘-ra, -hoz’ | vita ‘élet’ | aeternus, ered. aeviternus ‘örök’ aevum ‘kor, idő, öröklét’
advocatus Dei [advokátusz dei] G vall szentté avatási perben az a hittudós, aki előterjeszti és
bizonyítani igyekszik mindazon tényeket, amelyek a szóban forgó személy életszentségét
tanúsítják
lat, ‘ua.’, tkp. ‘Isten ügyvédje’: lásd ADVOKÁT | Deus ‘Isten’
advocatus diaboli [advokátusz diaboli] G vall szentté avatási perben az a hittudós, aki az
advocatus Dei által előterjesztett érveket hivatalból vitatja, hogy kiszűrje a kétséges hitelű
bizonyítékokat
lat, ‘ua.’: lásd ADVOKÁT | diabolus ‘ördög’ gör diabolosz ‘ua.’, ered. ‘rágalmazó’ diaballó
‘gáncsol, rágalmaz’: dia- ‘át’ | balló ‘dob’
ad vocem [advócem] † G erről jut eszembe, apropó
lat, ‘ua.’: ad ‘-hoz’ | vox, vocis ‘hang, szó’
advokát † G ügyvéd, jogtanácsos
ném Advokat lat advocatus ‘ua.’ advocare, advocatum ‘előhív, segítségül hív’: ad- ‘oda’ |
vocare ‘hív’ vox ‘hang, szó’
Lásd még INVOKÁL, PROVOKÁL, VOKS
adynamia lásd ADINÁMIA
aedicula [édikula] G ép a homlokzatán két oszloppal és timpanonnal díszített kisebb ókori szentély,
síremlék
G ép az istenszobrot tartalmazó helyiség nagyobb ókori szentélyben
G ép istenszobrot tartalmazó fülke ókori lakóház falában
 lat kics, ‘ua.’
 aedes épület, temlom’
aedilis [édilisz] G tört magasrangú városi köztisztviselő az ókori Rómában, a rendfenntartás,
élelemosztás és cirkuszi játékok felügyelője
lat, ‘ua.’
 aedes ‘épület, templom’ (kezdetben a templomok gondozása is az ~ek feladata volt)
aegis lásd ÉGISZ
aemul- lásd EMUL-
aeneolit [eneolit] G geol réz-kőkor, az újkőkor késői szakasza
ném Äneolith ‘ua.’: lat aeneus ‘rézből való’ aenum ‘rézüst’ | gör lithosz ‘kő’
aenigma lásd ENIGMA
aeon lásd EÓN
aequ- lásd még EKV-
aequo animo [ékvó animó] G nyugodt lélekkel, megrendülés nélkül
 lat, ‘ua.’: aequs ‘egyenlő, egyenletes, nyugodt’ | animus ‘lélek, lelkület’
aer G vall a szentségtartót takaró fehér fátyol a görögkeleti egyházban
gör, ‘ua.’, tkp. ‘levegő’
aera lásd ÉRA
aeráció G mezőg talajszellőzés, a talaj átjárhatósága levegő számára
tud lat aeratio ‘ua.’ aerare ‘szellőzik’ aer ‘levegő’ gör aér ‘ua.’
aerarius [éráriusz] G tört az államkincstár őre az ókori Rómában
lat, ‘ua.’ aerarium ‘államkincstár’ aerarius ‘fémből, rézből való’ aes, aeris ‘réz, rézpénz,
pénz’
aerémia G orv nitrogénbuborék képződése a vérben
tud lat aeraemia ‘ua.’: gör aér ‘levegő’ | haima ‘vér’
aero- [aero] G (összetételek előtagjaként) levegő-, légi-
lat aer gör aér ‘levegő’
Elterjedt hiba az [éró] kiejtés!
aerob [aerób] G biol oxigént igénylő, csak oxigén jelenlétében élő és szaporodó (pl. baktérium)
ném aerob fr aerobie ‘ua.’: gör aér, aérosz ‘levegő’ | biosz ‘élet’
aerobic [aerobik] G sport zenére végzett lendületes, sok izommozgással járó tornagyakorlatok sora
ang, helyesen aerobics ‘ua.’ aerobic ‘oxigént igénylő’, lásd AEROB (ez a torna segíti az izmok
oxigénellátását)
aerobiónta G biol a légköri oxigént felhasználó élőlény
ang aerobiont ‘ua.’: lásd AERO- | gör biontosz ‘élő’ bioó ‘él’
aerobiózis G biol az életnek az a formája, amely a légköri oxigénhez kötődik
tud lat aerobiosis ‘ua.’: lásd AERO- | gör biószisz ‘élet’ bioó ‘él’
aerobusz G közl nagy befogadóképességű utasszállító repülőgép
G közl nagyobb utasszállító helikopter
ném Aerobus ‘ua.’, lásd AERO-, BUSZ
aerodinamika G fiz a levegőben mozgó testekkel és a légáramlással foglalkozó tudományág
ném Aerodynamik ‘ua.’, lásd AERO-, DINAMIKA
aerodrom † G repülőtér
fr aérodrome ‘ua.’, lásd AERO- (a HIPPODROM mintájára)
aeroembólia G orv vérrög képződése az erekben keletkezett légbuborék miatt (hirtelen
nyomáscsökkenés folytán)
 tud lat aeroembolia, ‘ua.’, lásd AERO-, EMBÓLIA
aerofágia G orv levegőnyelés, rendellenesen sok levegő lenyelése
tud lat aerophagia ‘ua.’: lásd AERO- | gör phagein ‘eszik’
aerofóbia G orv légiszony
G orv félelem a repüléstől
tud lat aerophobia ‘ua.’, lásd AERO-, FÓBIA
aerofon G zene levegővel megszólaltatott, fúvós (hangszer)
G zene harmónium
G fiz hangtölcsérszerű mechanikus hangerősítő, Edison találmánya
fr aérophone ‘ua.’: lásd AERO- | gör phóné ‘hang’
aerofotográfia G légi fényképezés térképészeti céllal
G így készült felvétel
ném Aerophotographie ‘ua.’, lásd AERO-, FOTOGRÁFIA
aerofotogrammetria G légi felvételek alapján végzett térképészeti mérés
G térképkészítés ilyen felmérés alapján
ném Aerophotogrammetrie ‘ua.’, lásd AERO-, FOTOGRAMMETRIA
aerogram G borítékká összehajtható légipostai levélpapír
ném Aerogramm ‘ua.’: lásd AERO- | gör gramma ‘írás’ graphó ‘ír’
aerolit G csill szilikáttartalmú meteoritkő
ném Aerolith ‘ua.’: lásd AERO- | gör lithosz ‘kő’
aerológia G met a magaslégkör viszonyaival foglalkozó tudományág
ném Aerologie ‘ua.’: lásd AERO-, -LÓGIA
aeromechanika G fiz a levegő és a gázok mozgásával foglalkozó tudományág
ném Aeromechanik ‘ua.’: lásd AERO-, MECHANIKA
aerométer G met légsűrűségmérő műszer
ném Aerometer ‘ua.’: lásd AERO- | gör metreó ‘mér’
aerometria G fiz légnemű anyagok sűrűségének mérése
G met a légköri jelenségek vizsgálatában alkalmazott mérések módszertana
ném Aerometrie ‘ua.’, lásd AEROMÉTER
aeromotor G műsz szélmotor
ang, ‘ua.’, lásd AERO-, MOTOR
aeronauta G közl léghajós, repülő
ném Aeronaut fr aéronaute ‘ua.’ gör aér ‘levegő | nautész ‘hajós’ naosz ‘hajó’
aeronautika G fiz a repüléssel foglalkozó tudományág
G repülés, léghajózás
ném Aeronautik fr aéronautique ‘ua.’, lásd AERONAUTA
aeronavigáció G közl légi hajózás, a repülőgép helyzetének meghatározása, útvonalának
ellenőrzése
ném Aeronavigation ‘ua.’: lásd AERO-, NAVIGÁCIÓ
aeronómia G met az ionoszférában és az exoszférában lezajló elektromos jelenségekkel foglalkozó
tudomány
ném Aeronomie ‘ua.’: lásd AERO- | gör nomosz ‘törvény’ nemó ‘feloszt, igazgat’
aerootitisz G orv légnyomásváltozás okozta fülbetegség
tud lat aerootitis ‘ua.’: lásd AERO-, OTITISZ
aeropátia G orv a hirtelen légnyomásváltozás okozta rendellenes állapot
tud lat aeropathia ‘ua.’: lásd AERO- | gör pathosz ‘szenvedés, betegség’ paszkhó ‘szenved’
aeroplán † G közl repülőgép
ném Aeroplan fr aéroplane ‘ua.’: lásd AERO- | planer ‘lebeg, siklik’ lat planus ‘sík’
aeroplankton G biol a levegőben lebegő apró élőlény
G biol ezek tömege
ang aeroplancton ‘ua.’: lásd AERO-, PLANKTON
aeroszol G kém permet, légnemű anyagban lebegő, finoman eloszlott apró folyadékszemcsék
felhője
G ker szórópalack, permetező, spray
G orv porlasztott állapotban belélegzett gyógyszer
ang aerosol fr aérosol ‘ua.’, lásd AERO-, SZOL
aerosztát † G léggömb
ném Aerostat ‘ua.’: lásd AERO- | lat status ‘(egy helyben) állás’ stare, statum ‘áll’
aerosztatika G fiz a gázok egyensúlyviszonyaival foglalkozó tudomány
G műsz a léghajózás, ballonrepülés tudománya
 ném Aerostatik ‘ua.’, lásd AERO-, STATIKA

aerosztatikus G fiz az aerosztatikával kapcsolatos
G fiz a levegőnél könnyebb testekkel való, azaz a levegőkiszorítással szerzett felhajtóerőn alapuló
(repülés)
 ném aerostatisch ‘ua.’, lásd AEROSZTATIKA
aerotaxis G biol a levegő oxigénje által kiváltott ingermozgás, helyváltoztatás
 tud lat, ‘ua.’, lásd AERO-, TAXIS
aerotechnika G rep repüléstechnika, a repülés és léghajózás műszaki elmélete
 ném Aerotechnik ‘ua.’, lásd AERO-, TECHNIKA
aeroterápia G orv légzéskúra, gyógyítás lélegeztetéssel
 tud lat aerotherapia ‘ua.’: lásd AERO-, TERÁPIA
aerotropizmus G növ növekedés az oxigénben dúsabb közeg irányába
 ném Aerotropismus, LÁSD AERO-, TROPIZMUS
aesthe- lásd ESZTÉ-
aeti- lásd ETI-
afágia G orv nehéz nyelés
G orv a táplálékfelvétel megszűnése ennek következtében
 tud lat aphagia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | phagein ‘eszik’
afanit G geol olyan kőzet, amelynek szemcséi igen aprók, szabad szemmel nem láthatók
 ném Aphanit ‘ua.’: gör aphanosz ‘láthatatlan’: a- ‘nem’ | phainó ‘látszik’ | -it (ásványra utaló
toldalék)
Lásd még FENOL, FENOMÉN, FENOLÓGIA
afázia G orv beszédzavar, a beszédképesség részleges vagy ideiglenes elvesztése agyvérzés vagy
lelki megrázkódtatás folytán
 tud lat aphasia ‘ua.’ gör aphaszia ‘elnémulás’: a- ‘nem’ | phémi (tbsz 3. sz phaszin) ‘mond’
afebrilis G orv láztalan
 tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lat febrilis ‘lázas’ febris ‘láz’ fervere ‘forr’
afélium G csill naptávol, a bolygók legnagyobb távolsága a Naptól
G ennek pontja a bolygópályán
 tud lat aphelium ‘ua.’: gör apo ‘-tól’ | héliosz ‘Nap’
aferézis G nyelvt a szókezdő (többnyire hangsúlytalan) szótag elhagyása
 tud lat aphaeresis ‘ua.’ gör aphaireszisz ‘elvétel’ aphaireó ‘elvesz’: apo- ‘el’ | haireó ‘vesz,
választ’
Lásd még HERÉZIS
affábilis G nyájas, szívélyes, barátságos, közvetlen
 lat affabilis ‘ua.’, tkp. ‘megszólítható’ affari, tkp. ad-fari ‘megszólít’: ad- ‘hozzá’ | fari ‘beszél’
Lásd még FABULA, FÁMA, FÁTUM, INFÁNS
affabilitás G nyájasság, szívélyesség, előzékenység
 lat affabilitas ‘ua.’, lásd AFFÁBILIS
affaire lásd AFFÉR
affect- lásd AFFEKT-
affekció G orv gyulladás, bántalom
G † hajlandóság, vonzódás, inger
 tud lat affectio ‘állapot, hatás, hajlam’, lásd AFFICIÁL
affekta G biz kényes, kényeskedő, nyafka
G biz pózoló, szenvelgő
 lásd AFFEKTÁL
affektáció G kényeskedés, keresettség
G színlelés, tettetés, megjátszás
 ném Affektation ‘ua.’ lat affectatio ‘törekvés, hajhászás’, lásd AFFEKTÁL
affektál G kényeskedik, szenveleg, mesterkélten viselkedik
G megjátssza magát
G színlel
 ném affektieren ‘ua.’ lat gyak affectare ‘vágyik, áhítozik, megnyerni igyekszik’, lásd AFFICIÁL
affektancia G kényeskedés, szenvelgés
 lat affectantia ‘ua.’, lásd AFFEKTÁCIÓ
affektált G mesterkélt, keresett, modoros
G édeskedő, negédes
G megjátszott, színlelt, tettetett, mímelt
 lásd AFFEKTÁL
affektív G lél érzelmi, indulati
G érzékeny, hatásokra fogékony
 fr affectif ‘érzelmi, érzékeny’, lásd AFFEKTUS
affektivitás G lél érzelmi telítettség
G lél érzékenység, érzelmi gazdagság
 fr affectivité ‘ua.’, lásd AFFEKTÍV
affektus G lél érzelem, érzület
G hév, hevület, érzelemkitörés
 lat affectus ‘hangulat, kedv, szenvedély’, lásd AFFEKCIÓ
affér G eset, ügy, kínos ügy
G vita, nézeteltérés, összetűzés
G a nyilvánosság előtt zajló heves összecsapás, sajtóvita
G † lovagias ügy, becsületbeli ügy, párbaj
G szerelmi viszony, szerelmi kaland
 fr affaire ‘ügy, üzlet, párbaj’ à faire ‘tennivaló’: lat ad ‘-hoz’ | facere ‘tesz’
Lásd még AFFICIÁL
afferens G biol az ingerületet az érzékelési központ felé vezető (ideg)
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘odavivő’: ad- ‘hozzá, felé’ | ferre ‘visz’
Lásd még DEFERENS, KONFERENCIA, REFERENS
affettuoso [affettuózó] G zene érzelmesen, bensőségesen (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ affetto ‘érzelem’ latin affectus ‘ua.’, lásd AFFEKTUS
affiche [afis] G falragasz, hirdetmény, plakát
 fr, ‘ua.’ lat (charta) affixa ‘odarögzített, kiragasztott (papír)’, lásd AFFIXUM
afficiál G hat, hatást tesz, érint, illet
G meghat, megindít
G † megbetegít
 lat afficere, affectum, tkp. ad-ficere ‘hat, ráhat, befolyásol’: ad- ‘hozzá, rá’ | facere ‘tesz, csinál’
Lásd még AFFÉR, AFFETTUOSO, FAKTUM
affidavit [efidéjvit] G jog esküvel megerősített írásbeli nyilatkozat hatóság előtt (angolszász
országokban)
G jog kezeslevél bevándorló személy eltartására
 ang, ‘ua.’ késő lat (bef jel esz 3. szem) affidavit ‘kezeskedett, hitet tett’ affidare, tkp. ad-
fidare ‘hitet tesz, elkötelezi magát, zálogot ad’: ad- ‘hozzá’ | fidare ‘megbízik’ fides ‘hűség,
tisztesség’
Lásd még AUTODAFÉ, FIDÉLIS, PERFID
affiliáció G befogadás, felvétel
G belépés, csatlakozás
G ker bevonás a saját érdekkörbe
 ném Affiliation ‘ua.’, lásd AFFILIÁL
affiliál G hozzácsatol, befogad, felvesz
 ném affilieren ‘ua.’ késő lat affiliare, affiliatum, tkp. ad-filiare ‘fiává fogad’: ad- ‘hozzá’ | filius
‘valaki fia’
affin G kém vegyrokon, vegyülni képes (más atommal, molekulával)
 ném, ‘ua.’ lat affinis ‘szomszédos, rokon’, lásd AFFINITÁS
affináció G koh olvadt fém tisztítása
ném Affination ‘ua.’
 fr affiner ’tisztít’ fin ‘finom’ késő lat finus ‘ua.’
Lásd még FINESZ, RAFINÁLT
affinitás G rokonság, vonzódás
G kém vegyrokonság, az egyes elemek közötti, kisebb-nagyobb vegyülési hajlandóság
 ném Affinität ‘ua.’ lat affinitas ‘rokonság, sógorság’ affinis ‘határos, közel álló, rokon’: ad-
‘hozzá, közel’ | finis ‘határ’
Lásd még INFINITIVUS, FINÁLÉ, FINIS
affirmáció G nyelvt állítás
G jog jóváhagyás, megerősítés
 lat affirmatio ‘ua.’, lásd AFFIRMÁL
affirmál G állít, erősít, bizonyít
G jóváhagy, helybenhagy
 lat affirmare, affirmatum, tkp. ad-firmare állít, erősít’: ad- ‘hozzá, meg-’ | firmare erősít firmus
‘erős, szilárd’
Lásd még FIRMA
affirmatív G igenlő, megerősítő
G nyelvt állító
 ném affirmativ fr affirmatif ‘ua.’, lásd AFFIRMÁL
affixoid G nyelvt olyan szóelem az eszperantó nyelvben, amely affixumként is és szótőként is
használható
 tud lat, ‘ua.’: lásd AFFIXUM | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
affixum G melléklet, tartozék, járulék
G nyelvt a szótőhöz járuló toldalék, képző, rag
 lat, ‘ua.’ affigere, affixum, tkp. ad-figere ‘odaszegez, odaerősít’: ad- ‘hozzá’ | figere ‘rögzít’
Lásd még AFFICHE, FIX, KRUCIFIX
affligál † G lesújt, lever
G bánt, keserít, gyötör
 lat affligere, tkp. ad-fligere ‘összetör, lesújt, megaláz’: ad- ‘hozzá, oda’ | fligere ‘üt, csap’
Lásd még KONFLIKTUS
afflitto G zene bánatosan, szomorúan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ affliggere lat affligere ‘lesújt’, lásd AFFLIGÁL
affrettando G zene gyorsítva (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ affrettare ‘siettet’: ad- ‘oda’ | frettare ‘dörzsöl’ lat fricare, frictum ‘dörzsöl’
Lásd még AFFRIKÁTA, FRIKCIÓ
affrikálódás G nyelvt réshang átalakulása dörzshanggá, azaz zár-réshanggá, pl. sz c
 lásd AFFRIKÁTA
affrikáta G nyelvt dörzshang, zár-réshang
 tud lat (vox) affricata ‘megdörzsölt (hang)’ affricare, affricatum, tkp. ad-fricare ‘megdörzsöl’:
ad- ‘hozzá’ | fricare ‘dörzsöl’
Lásd még FRIKCIÓ
affront † G sértés, sérelem, inzultus
 ném Affront fr affront ‘ua.’ affronter ‘szembeállít, szembeszáll’ késő lat affrontare, tkp.
ad-frontare ‘ua.’: ad- ‘hozzá, szembe’ | frons, frontis ‘homlok’
afibrinogenaemia [afibrinogenémia] G orv súlyos vérzékenység annak folytán, hogy a véralvadást
elősegítő anyag hiányzik a vérből
 tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd FIBRINOGÉN | gör haima ‘vér’
áfium † G mákony, ópium
G átv csalétek, csapda, maszlag
 horv afijun tör afyon ar afjún gör opion ‘ua.’
Aflamin G gyógysz gyulladásgátló tabletta
 tud lat ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lat flam(ma) ‘láng, gyulladás’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
aflogisztikus G éghetetlen
tud lat aphlogisticus ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd FLOGISZTON

afóbia G rettenthetetlenség
lat aphobia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd FÓBIA

afokális G opt párhuzamos sugarakkal dolgozó, végtelen nagy gyújtótávolságú (rendszer)
ném afokal ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd FÓKUSZ

à fonds perdu [afomperdü] G ker veszteségként könyvelendő el, leírandó
fr, ‘ua.’ tkp. ‘az elveszett alaphoz’: fonds ‘tőke, alap’, lásd FUNDUS | perdre ‘elveszt’
 lat
perdere ‘ua.’: per- ‘el, félre’ | dare ‘ad’
afónia G orv némaság, hangadási képtelenség
 tud lat aphonia ‘ua.’ gör aphónia ‘némaság’: a- ‘nem’ | phóné ‘hang’
à forfait [aforfe] G ker az áruknak tömegben, átalányban való eladása
 fr, ‘halmazban, egészben’ forfeit ‘óvadék’, ered. ‘kihágás, bűntett’ késő lat forisfactum
‘kihágás, bírság’: foris ‘kívül, túl’ | facere ‘csinál’
aforisztikus G töredékes, rendszertelen, odavetett
G stil tömör, találó, szellemes, csattanós
 lat aphoristicus ‘ua.’, lásd AFORIZMA
aforizma G aranyigazság, bölcsesség, tömör és velős mondás
 lat aphorisma ‘ua.’ gör aphoriszma ‘elhatárolás, meghatározás’ aphoridzó ‘elhatárol,
körülír’: apo ‘el’ | horosz ‘határ’
a fortiori [a forciori] G az erősebb érv alapján
G a többről a kevesebbre való következtetés szerint
 lat, ‘az erősebbtől’: a(b)- ‘-tól’ | kf fortior ‘erősebb’ fortis ‘erős’
afrik G növ egy afrikai törpepálma levélrostja, amellyel matracokat töltenek
 ném Afrik ‘ua.’ fr (crin d)’Afrique [kren dafrik] ‘afrika(i lószőr)’ lat crinis ‘haj, szőr’
afrikaans [afrikánsz] G nyelvt a holland nyelvnek a Dél-afrikai Köztársaságban beszélt változata,
amely ma már önálló nyelv
 holl, ‘ua.’, tkp. ‘afrikai’, lásd AFRIKANISZTIKA
afrikanista G népr Afrika-kutató
 ném Afrikanist ‘ua.’, lásd AFRIKANISZTIKA
afrikanisztika G tud az afrikai népekkel, nyelvekkel és kultúrákkal foglalkozó tudomány
 ném Afrikanistik ‘ua.’ lat Africanus ‘(észak)-afrikai, karthágói’ (terra) Africa ‘az aferek
(földje)’ Afer ‘karthágói, pun’ (ered. egy berber törzs neve)
afroamerikai G az Egyesült Államokban élő fekete (személy)
 ang Afro-American ‘ua.’, tkp. ‘afrikai (eredetű) amerikai’
afrodit G ásv tajtékkő
 ném Aphrodit ‘ua.’: gör aphrosz ‘tajték’ | -it (ásványra utaló toldalék)
afrodiziákum G orv a nemi vágyat és a nemi teljesítőképességet fokozó természetes anyag vagy
gyógykészítmény
 tud lat aphrodisiacum ‘ua.’ gör aphrodisziakosz ‘a szerelmi élvezettel kapcsolatos’
aphrodiszia ‘szerelmi gyönyör’ Aphrodité ‘a szerelem istennője’ aphrosz ‘hab, tajték’ (az
istennő a tenger habjaiból született)
afro-look [afroluk] G div rövidre vágott és erősen göndörített (női) hajviselet
 ang Afro look ‘ua.’: Afro ‘afrikai’ | look ‘látvány, kinézet’
afrométer G élelm különleges műszer a palackos pezsgő erjedési fokának a mérésére
 fr aphromčtre ‘ua.’: gör aphrosz ‘hab, tajték’ | metreó ‘mér’
afrosziderit G ásv sötétzöld, vasban gazdag klorit
 ném Aphrosiderit ‘ua.’: gör aphrosz ‘tajték’ | szidérosz ‘vas, acél’ | -it (ásványra utaló toldalék)
afroziné G orv félrebeszélés, zavaros lelkiállapot
 tud lat aphrosyne ‘ua.’ gör aphroszüné ‘esztelenség’: a- ‘nem’ | phroneó ‘eszénél van’
afta G orv szájfekély, apró gennyes kelés nyálkahártyán (főleg a szájüregben)
 lat aphta ‘ua.’ gör aphthai ‘kelés, fekély’
after-shave G borotválkozás után használatos arcszesz
ang after-shave (lotion) ‘borotválkozás utáni (lemosó)’: after ‘után’ | shave ‘borotvál(ás)’

aga G tört magas rangú katonatiszt a régi török birodalomban
G kereskedők, iparosok megszólítási formája
tör, ‘ua.’, tkp. ‘úr’, ered. ‘báty’
agacéria † G enyelgés, ingerkedés, évődés
G bosszantás
fr agacerie ‘ua.’ agacer ‘bosszant’ ófr aacer népi lat adaciare ‘kiélez’: ad- ‘hozzá’ |
acies ‘él, hegy’
ágál G hadonászva, nagy hangon, izgága módon érvel, vitatkozik
G handabandázik, hangoskodik, fontoskodik
G † színpadon szerepet játszik
lat agere ‘mozgásba hoz, űz, hajt, cselekszik’
Lásd még ÁGENS, AGILIS, AKCIÓ, AKTA, AKTÍV, AKTUÁLIS, AKTUS, EGZAKT, REAGÁL
agalakcia G orv a tejelválasztás elmaradása szülés után
tud lat agalactia ‘ua.’: gör a- ‘ nem’ | gör gala, galaktosz ‘tej’
agalma G vall áldozati ajándék az antik görögöknél
 gör, ‘ua.’ agalló ‘megajándékoz’
agaméta G gen szaporító sejt az ivartalan szaporodás során
tud lat agameta ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd GAMÉTA
agámia G nőtlen vagy hajadon állapot
 gör agameia ‘ua.’: a- ‘nem’ | gamosz ‘házasság’
agamogónia G gen ivartalan szaporodás
ang agamogony ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | gamosz ‘házasság’ | gonosz ‘születés’ gennaó ‘nemz, szül’
agapé G vall szeretetlakoma, a szegények megvendégelése az ókeresztény egyházban
gör agapé ‘ua.’, tkp. ‘szeretet’ agapó ‘szeret’
agát G ásv más néven achát, lásd ott
fr agate lat achates ‘ua.’
agatobiotika G fil a helyes életmód tana, tudománya
tud lat agathobiotica (ars) ‘ua.’: gör agathosz ‘jó’ | biótikosz ‘az élettel kapcsolatos’ biosz
‘élet’ bioó ‘él’
Lásd még BIOLÓGIA, BIONIKA
agatológia G fil a legfőbb jóról szóló tan az ókori erkölcsbölcseletben
tud lat agathologia ‘ua.’: gör agathosz ‘jó’ | lásd -LÓGIA
agávé G növ tövises, húsos levelű (szub)trópusi dísznövény
ném Agave lat agaue gör nn agaué ‘ua.’ agauosz ‘nemes, dicső’
agencia † G ügynökség
G ügyvédi megbízatás
ném Agentie ‘ua.’, lásd ÁGENS
agenda G teendők, elintézendők listája
G napirend, időbeosztás, program
G előjegyzési napló, jegyzet, jegyzetfüzet
lat tbsz seml, ‘ua.’ agendum ‘megteendő dolog’ agere ‘cselekszik’
ágenda G vall protestáns szertartáskönyv, amely beszédeket, imaformulákat, egyházi
szabályzatokat tartalmaz
lásd AGENDA
agenézia G orv meddőség
G orv tökéletlen fejlődés
tud lat agenesia ‘ua.’ gör agenész ‘meg nem született’: a- ‘nem’ | geneszisz ‘születés’
(gi)gnomai ‘születik’
ágens G ker ügynök, közvetítő
G kém hatóanyag, tényező
G tud hatóerő, mozgatóerő
ném Agent ‘ua.’ fr agent lat agens, agentis ‘cselekvő, ténykedő, intéző’ agere
‘cselekszik’
Lásd még ÁGÁL
agent provocateur [azsan provokatőr] G pol beugrató (rendőr)ügynök
fr, ‘ua.’, lásd ÁGENS, PROVOKÁTOR
agentúra G ügynökség
ném Agentur ‘ua.’, lásd ÁGENS
ageusia [ageúzia] G orv az ízérzékelés hiánya
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | geuszisz ‘ízlelés’ geuó ‘megízlel’
agevole [adzsévole] G zene könnyeden (adandó elő)
ol, ‘ua.’ agio ‘kényelem’, lásd ÁZSIÓ
aggiornamento [addzsornamentó] G vall XXIII. János pápa által elindított reformer irányzat a
katolikus egyházban, amely a modern kor igényeihez való közeledést követeli
ol, ‘ua.’, tkp. ‘korszerűsítés’ aggiornare ‘lépést tart a napi feladatokkal’: a- lat ad- ‘hozzá’ |
giorno ‘nap’ lat diurnus ‘napi’ dies ‘nap’
agglomeráció G tömörülés, felhalmozódás, összesűrűsödés
G vonzáskörzet, nagyváros és a hozzánőtt vagy szorosan hozzá kapcsolódó települések együttese
ang agglomeration ‘ua.’ lat agglomeratio ‘összezsúfolódás’, lásd AGGLOMERÁL
agglomerál G felhalmoz, összegyűjt, tömörít
G koh ércet darabosít
lat agglomerare, agglomeratum, tkp. ad-glomerare ‘gombolyagba teker, összezsúfol, csoportosít’:
ad- ‘hozzá, össze’ | glomerare ‘gombolyít’ glomus, glomeris ‘gombolyag’ (globus
alakváltozata, lásd GLÓBUSZ)
agglomeratív G tömeges, felhalmozódott, halmazati
fr agglomeratif ‘ua.’, lásd AGGLOMERÁL
agglomerátum G geol vulkanikus eredetű, durva szemcséjű kőzet
ném Agglomerat ‘ua.’, lásd AGGLOMERÁL
agglutináció G biol sejtes elemek kicsapódása ellenanyag hatására
G összesűrűsödés, összetapadás
G nyelvt ragozás a tőalak lényegi változása nélkül
lat agglutinatio ‘ragasztás’, lásd AGGLUTINÁL
agglutinál G hozzáragaszt, hozzáilleszt
G biol kicsapva pelyhekké ragaszt össze
lat agglutinare, tkp. ad-glutinare ‘ráragaszt, odaenyvez’: ad- ‘hozzá’ | glutinare ‘enyvez’
gluten, glutinis ‘enyv’
agglutináló G nyelvt a szavak mondatbeli viszonyait lényegében változatlan szótőhöz illesztett
ragokkal kifejező (nyelv)
lásd AGGLUTINÁL
agglutinin G orv agglutináló ellenanyag képződését kiváltó antigén
tud lat, ‘ua.’: lásd AGGLUTINÁL | -in (vegyületre utaló toldalék)
aggraváció G súlyosbítás, súlyosbodás
G orv a betegség tüneteinek eltúlzása
lat aggravatio ‘ua.’, lásd AGGRAVÁL
aggravál G súlyosbít, nehezít
lat aggravare, aggravatum, tkp. ad-gravare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | gravis ‘nehéz’
aggregáció G kém a kolloid rendszert felépítő anyagrészek halmozódása
ang aggregation ‘ua.’, lásd AGGREGÁL
aggregál G csoportosít, összegyűjt, (fel)halmoz
lat aggregare, aggregatum, tkp. ad-gregare ‘egyesít, egybegyűjt’: ad- ‘hozzá, össze’ | grex, gregis
‘nyáj, csapat, testület’
Lásd még GREGÁRIUS
aggregálódik G felgyülemlik, felhalmozódik, összegyűlik
lásd AGGREGÁL

aggregált G együttes, egyesített, összesített
lásd AGGREGÁL

aggregát G műsz két vagy több gép egyetlen működő egységgé összekapcsolt állapota (pl.
gőzturbina és generátor az áramfejlesztőben)
ném Aggregat ‘ua.’, lásd AGGREGÁL

aggregátor G kisebb áramfejlesztő telep
ném Aggregator ‘ua.’, lásd AGGREGÁL

aggregátum G érintkező, de nem kapcsolódó elemek halmaza
G kristályhalmaz
tud lat aggregatum ‘ua.’, lásd AGGREGÁL
aggresszió lásd AGRESSZIÓ
agilis G (mn) tevékeny, mozgékony, ügybuzgó, serény
G vállalkozó szellemű, élelmes, életrevaló
G élénk, igyekvő, szorgos, eleven
G † (fn) tört félnemes: közember, aki nemes lányt vett feleségül, vagy anyja jogán nyert nemesi
birtokot
lat agilis ‘mozgékony, serény’ agere ‘cselekszik, ténykedik’
Lásd még ÁGENS
agilitás G igyekezet, ügybuzgóság, tevékenység
G serénység, életrevalóság
G gyorsaság, mozgékonyság
lat agilitas ‘mozgékonyság, gyorsaság’, lásd AGILIS
agio lásd ÁZSIÓ
agitáció G buzdítás, rábeszélés
G pol mozgósítás
G † pol izgatás, bujtogatás, lázítás
G orv izgatottság
ném Agitation ‘mozgósítás’ lat agitatio ‘mozgatás, hullámzás’, lásd AGITÁL
agitál G buzdít, unszol
G mozgósít, megmozgat, felráz
G † izgat, bujtogat, lázít, uszít
ném agitieren ‘ua.’ lat gyak agitare, agitatum ‘mozgat, terel, nyugtalanít’ agere ‘űz,
cselekszik’
agitatív G mozgósító szándékú, hatású
magy, lásd AGITÁL (konzultál–konzultatív és hasonló szópárok mintájára)
agitato [adzsitátó] G zene mozgalmasan, izgatottan, szenvedélyesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’ lat agitatus ‘mozgalmas, nyugtalan’, lásd AGITÁL
agitátor G politikai mozgósítást végző személy
G kortes
G † pol bujtogató, lázító
ném Agitator ‘ua.’ lat agitator ‘hajcsár, kocsiversenyző’, lásd AGITÁL
agitprop G pol (a pártállami időkben) agitációs és propagandaosztály, a politikai „nevelőmunkával”
megbízott részleg kommunista pártszervekben
lásd AGITÁL, PROPAGANDA
aglikémia G orv a vércukor hiánya
tud lat aglycaemia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | glüküsz ‘édes’ | haima ‘vér’
aglobúlia G orv a vörösvérsejtek számának, arányának csökkenése
lat aglobulia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lat kics globulus ‘vörösvérsejt’, tkp. ‘gömböcske’ globus
‘gömb’
agmatológia G orv a törésekkel foglalkozó orvostudományi ág
 tud lat, ‘ua.’: gör agma, agmatosz ‘töredék, törés’
 agnümi ‘eltörik’ | lásd -LÓGIA
agnátus † G jog apai ágon való leszármazott
G apai rokon
lat agnatus ‘ua.’, ered. ‘utószülött, az apa halála után született fiú’: a(d)- ‘hozzá’ | gnatus
‘született’ gnasci, utóbb nasci ‘születik’
agnoéták G vall ókori eretnek keresztény szekta, amely azt tartotta, hogy Krisztus nem volt
mindentudó, hisz maga mondta, hogy nem tudja az utolsó ítélet idejét
tud lat agnoeta ‘ua.’ gör agnoétikosz ‘tudatlanságból eredő’: a- ‘nem’ | gnószisz ‘tudás,
ismeret’ gnoó ‘megismer’
agnomen G tört ragadványnév, tiszteletből adományozott (negyedik) névelem az ókori Rómában,
pl. P. Cornelius Scipio Africanus (‘afrikai’, mert ő vette be Karthagót)
lat, ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | gnomen, utóbb nomen ‘név’
agnoszkál G felismer
G holttestet azonosít
lat agnoscere, tkp. ad-gnoscere ‘felismer’: ad- ‘oda’ | gnoscere, utóbb noscere ‘ismer, tud’
Lásd még IGNOBILIS, NOBILIS
agnoszticizmus G fil bölcseleti felfogás, amely szerint a külső valóság lényegi és megbízható
megismerése elvileg lehetetlen
tud lat agnosticismus ‘ua’, lásd AGNOSZTIKUS, -IZMUS
agnosztikus G (fn) fil az agnoszticizmus híve
G (mn) az agnoszticizmussal kapcsolatos, rá vonatkozó
lat agnosticus ‘ua.’ gör agnósztosz ‘ismeretlen, meg nem ismerhető’: a- ‘nem’ | gnószisz
‘ismeret’ gnoó ‘megismer
agnózia G orv képtelenség tárgyak és személyek felismerésére
tud lat agnosia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | gnószisz ‘ismeret’
Lásd még GNOSZTIKUS
Agnus Dei [agnusz …] G vall Isten báránya, Jézus megnevezése Keresztelő János által (Jn 1,29)
G vall a katolikus mise egyik imája e kezdőszavakkal
G zene ez mint zenés misék tétele
G műv Jézus jelképes ábrázolása: kereszttel jelölt zászlót tartó bárány az evangéliumos könyvön
fekve
 lat, ‘ua.’: agnus ‘bárány’ | deus ‘isten’.
agogika G zene a tempó időnkénti és finom változásai élő előadásban, a művész egyéniségétől
függően
G zene az ilyen változások jelzésére szolgáló módszerek
ném Agogik ‘ua.’ gör agógé ‘vezetés, ütemezés’ agó ‘vezet’
Lásd még PEDAGÓGUS
agónia G haldoklás, haláltusa, végküzdelem
gör agónia ‘küzdelem’ agón ‘verseny’ agó ‘űz, hajt’
agonista G biol az adott mozgást együttesen végző (izmok, izomcsoportok)
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘vetélkedő’ gör agonisztész ‘ua.’ agonidzomai ‘küzd, vetélkedik’
agonisztikus G biol (az állatok világában) támadó, fenyegető, esetleg menekülő (viselkedésmód)
ném agonistisch ‘ua.’, lásd AGONISTA
agonizál G haldoklik, halálán van, a végét járja
fr agoniser ‘ua.’ gör agónidzomai ‘küzd, tusakodik’, lásd AGÓNIA
agora G ókori görög város piactere, a közélet fontos színtere
gör agora ‘ua.’ ageiró ‘összegyűlik’
Lásd még ALLEGÓRIA, KATEGÓRIA
agorafóbia G orv tériszony, beteges irtózás a nyílt terektől
tud lat agoraphobia ‘ua.’ gör agora ‘piactér’ | phobosz ‘rettegés’
ágostai G vall az evangélikus (lutheránus) vallás hittételeit összefoglaló (hitvallás)
 magy Ágosta
 lat Augusta ‘Augsburg német város’ (ahol 1555-ben kimondták a lutheránus
egyház elszakadását a katolikustól)
agráf † G csat, boglár, ruhakapocs
G orv sebkapocs
G ép díszítő szerepű kőkapocs
fr agrafe ‘ua.’ agrafer ‘hozzákapcsol’ ófn krapfo ‘horog’
agrafa G vall Jézusnak az evangéliumokban nem szereplő mondásait tartalmazó gyűjtemény
gör tbsz seml agrapha ‘le nem írt dolgok’: a- ‘nem’ | graphosz ‘leírt’ graphó ‘ír’
Lásd még GRAFIKA, GRAFOLÓGIA
agráfia G orv az írásképesség megbénulása agykérgi zavar folytán
tud lat agraphia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | graphó ‘ír’
agrammatizmus G orv képtelenség a nyelvtanilag helyes beszédre a központi idegrendszer zavara
folytán
tud lat agrammatismus ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd GRAMMATIKA, -IZMUS
agrár- G (összetételek előtagjaként) a mezőgazdasággal kapcsolatos
ném Agrar- ‘ua.’ lat agrarius ‘földművelési’, lásd AGRÁRIUM
agrárkapitalizmus G közg tőkés jellegű fejlődés a mezőgazdaságban
lásd AGRÁR-, KAPITALIZMUS
agrárpolitika G pol a mezőgazdaságot érintő kormányzati intézkedések összessége
ném Agrarpolitik ‘ua.’, lásd AGRÁR-, POLITIKA
agrárszocializmus G pol parasztmozgalom az elmaradt földreform megvalósításáért
lásd AGRÁR-, SZOCIALIZMUS
agrárium G mezőgazdaság
újk lat agrarium ‘ua.’ lat agrarius ‘földművelési’ ager, agri ‘szántóföld’
Lásd még ACRE
agrément [agreman] G dipl a fogadó állam előzetes hozzájárulása egy hozzá küldendő nagykövet
kinevezéséhez
G zene dallamékítés
fr, ‘ua.’ agréer ‘kedvezően fogad’ ófr a gré ‘kedvére’: a- lat ad- ‘-ra’ | gratus ‘bájos,
kedves’
Lásd még GRÁCIA
agresszió G kat támadás, katonai lerohanás, beözönlés
G pol más állam ügyeibe való erőszakos beavatkozás
G erőszak, önérvényesítés, érdekérvényesítés
ném Aggression fr agression ‘ua.’ lat aggressio ‘támadás’ aggredi, aggressus, tkp. ad-
gredi ‘odamegy, nekimegy, megtámad’: ad- ‘neki’ | gradi ‘lép’
Lásd még DEGRADÁL, GRADIENS
agresszív G támadó, erőszakos, rámenős
G harcos, harcias, hódító
G garázda, durva, sértő
ném aggressiv fr agressif ‘ua.’, lásd AGRESSZIÓ
agresszivitás G erőszak, erőszakosság, garázdaság
fr agressivité ‘ua.’, lásd AGRESSZIÓ
agresszor G pol háborút kezdeményező állam vagy személy
G támadó, betolakodó
ang aggressor fr agresseur ‘ua.’, lásd AGRESSZIÓ
agrikultúra G közg mezőgazdaság, földművelés
késő lat agricultura ‘földművelés’: ager, agri ‘szántóföld’ | cultura ‘művelés’ colere, cultum
‘művel’
agrikulturális G földművelésügyi, mezőgazdasági
ném agrikulturell ‘ua.’, lásd AGRIKULTÚRA
agrimensor [agrimenzor] G tört földmérő az ókori római birodalomban
 lat, ‘ua.’: ager, agri ‘(szántó)föld’ | metiri, mensus ‘mér’

agro- G (összetételek előtagjaként) a mezőgazdasággal kapcsolatos
ném Agro- ‘ua.’
 gör agrosz ‘szántóföld’
agrobiocönózis G mezőg egy adott mezőgazdasági területen élő növények és állatok közössége
tud lat agrobiocoenosis ‘ua.’, lásd AGRO-, BIOCÖNÓZIS

agrobiológia G mezőg a termesztett növények és tenyésztett állatok biológiája
lásd AGRO-, BIOLÓGIA

agrogeológia G mezőg talajtan
lásd AGRO-, GEOLÓGIA

agrográfia G mezőg talajleírás
ném Agrographie ‘ua.’, lásd AGRO-, -GRÁFIA

agrokémia G mezőg a vegyszeres növényvédelem és talajjavítás tudománya
lásd AGRO-, KÉMIA

agroklimatológia G mezőg az éghajlatra vonatkozó ismeretek felhasználása a mezőgazdaságban
lásd AGRO-, KLIMATOLÓGIA

agrometeorológia G mezőg az éghajlati tényezőknek a mezőgazdasági tevékenységre gyakorolt
hatását vizsgáló tudományág
lásd AGRO-, METEOROLÓGIA

agronómia G mezőg a mezőgazdaság tudománya
G mezőgazdasági üzemtan
 ném Agronomie ‘ua.’, lásd AGRONÓMUS
agronómus G mezőg agrármérnök, mezőgazda
 ném Agronom ‘ua.’ gör agronomosz ‘mezőlakó, mezőbíró’: agrosz ‘mező’ | nemó ‘legeltet,
legelőt feloszt’
agroökológia G mezőg mezőgazdasági környezettan
 lásd AGRO-, ÖKOLÓGIA
agrotechnika G mezőg a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének, a gazdaságosabb termelésnek
elmélete és gyakorlata
 ném Agrotechnik ‘ua.’, lásd AGRO-, TECHNIKA
agrumen G növ a citrusfélék összefoglaló neve
 kk lat, ‘ua.’, tkp. ‘savanykás’ ol agro lat acer, acri ‘savanyú’
aguti G áll aranynyúl, dél-amerikai rágcsáló
 sp, ‘ua.’ guarani indián
agyria [agiria] G orv a nagyagykéreg tekervényeinek hiánya
 tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | gürosz ‘kör, forgás, tekervény’
Lásd még GIROSZKÓP
agyő † G Isten vele(d)
 fr à Dieu ‘ua.’, tkp. ‘Istennel’: à lat ad ‘-hoz’ | Dieu lat Deus ‘Isten’
agyusztál lásd ADJUSZTÁL
ahidrál G kém víztelenít, vízelvonást végez
 ném ahydrieren ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | hüdór, hüdrosz ‘víz’
ahidrálás G kém egyes szénfajták nemesítése vízelvonással
 lásd AHIDRÁL
ahimszá G vall az indiai vallások tilalma élőlények megölésére
G erőszakmentesség
 szansz, ‘nem ártás’
aide-de-camp [eddökam] G kat tábori hadsegéd
 fr, ‘ua.’: aide ‘segítség’, lásd AIDE-MÉMOIRE | camp ‘katonai tábor’ lat campus ‘ua.’, tkp.
‘mező’
aide-mémoire G dipl szóbeli jegyzék
G emlékeztető
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘emlékezet-kisegítő’: aider ‘segít’
 lat gyak adiutare ‘ua.’, lásd ADJUTÁNS |
mémoire ‘emlékezet’, lásd MEMÓRIA
aigrette [egret] † G div tollbokréta kalapon vagy frizurában
 fr kics, ‘ua.’ prov aigron ‘kócsag’ germán
aiguičre [egier] G műv díszes kivitelű, kiöntőcsőrrel ellátott talpas fém vizeskancsó
 fr, ‘ua.’ ófr aigue (mai fr eau) lat aqua ‘víz’
Lásd még AKVAMARIN
aikidó G sport a japán önvédelmi küzdősportok egyik változata
 jap, ‘ua.’: ai ‘együtt’ | ki ‘szellem’ | dó ‘út’
aiol lásd EOL
airbag [erbeg] G közl légzsák, ütközéskor automatikusan felfúvódó életmentő eszköz gépkocsiban
 ang, ‘ua.’: air ‘levegő’ fr air lat aer ‘ua.’ | bag ‘zsák, zacskó’
air-conditioning [erkondisning] G légkondicionálás, azonos hőmérséklet és páratartalom
fenntartása zárt térben
 ang, ‘ua.’: air ‘levegő’ fr air lat aer ‘ua.’ | condition ‘meghatároz, szabályoz’, ill. ‘állapot’,
lásd KONDÍCIÓ
airedale [erdéjl] G áll angliai eredetű drótszőrű kutyafajta
 ang, ‘ua.’ Airedale, vidék Yorkshire-ben
air mail [erméjl] G légiposta
 ang, ‘ua.’: air ‘levegő’ fr air lat aer ‘ua.’ | mail ‘postazsák’ ófn malaha ‘bőrzsák’
 magy málha
aitiológia G tud valamely természeti jelenség, emberi vagy állati vonás eredetének igazolása,
megokolása mesés, mitikus történet keretében
 gör aitiosz ‘ok’ | lásd -LÓGIA
ajatollah G vall a legtekintélyesebb vallási tanítók címe a síita mohammedán társadalmakban
 ar ajatu’llah ‘Allah csodajele’
ájer † G levegő, szél
 lat aer gör aér ‘ua.’ aémi ‘fúj’
ajour lásd AZSÚR
ajser G biz dúsgazdag, nagypénzű
 jidd ojscher héb oser ‘gazdag’
ajvé G biz jaj, ó jaj
 jidd ai weh ‘ua.’ ném Weh ‘fájdalom’
akadémia G tudományos vagy művészeti társaság
G kötött létszámú írói testület, amelybe új tagot csak elhunyt tag helyébe választanak
G okt művészeti főiskola
G † okt egyetem
 lat academia ‘ua.’ görög Akadémeia, liget az ókori Athén közelében, Platón filozófiai
iskolájának színhelye Akadémosz, attikai hérosz, akinek szentélye volt a ligetben
akademice † G elméletileg, elméletben
 újk lat academice ‘ua.’, lásd AKADÉMIKUS
akadémikus G (fn) akadémia tagja
G (mn) tudós, tudományos
G elvont, elméleti
G iskolás, maradi, vaskalapos, életidegen
G műv merev, szabályokhoz ragaszkodó, az újításokkal szemben ellenséges
G † egyetemi
 újk lat academicus ‘ua.’, lásd AKADÉMIA
akadémista G okt valamely művészeti főiskola hallgatója, növendéke
 magy, lásd AKADÉMIA (a gimnazista, egyetemista és hasonlók mintájára)
akadémizmus G műv a hagyományokhoz ragaszkodó, formai tökélyt követelő, minden újítást
elutasító irányzat, felfogás a képzőművészetben vagy más művészetekben
 ném Akademismus ‘ua.’, lásd AKADÉMIA, -IZMUS

akalcinózis G orv helytelen étrend miatt előálló kalciumhiány a szervezetben
tud lat acalcinosis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd KALCINÓZIS

akantusz G növ medveköröm, mediterrán dísznövény, stilizált levelei találhatók a korintusi
oszlopfőn
lat acanthus
 gör akanthosz ‘ua.’ akanthé ‘tüske’
akardia G orv szívhiány vagy csökevényesen kialakult szív két ikermagzat egyikében
tud lat acardia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | kardia ‘szív’

akaricid G orv atkákat pusztító, rühesség elleni szer
tud lat acaricida ‘ua.’: gör akari ‘atka’ | lat caedere, (ce)cidi ‘öl’

akariológia G orv a rühességgel és az atkákkal foglalkozó tudományág
tud lat acariologia ‘ua.’: gör akari ‘atka’ | lásd -LÓGIA

akatafázia G orv beszédzavar, képtelenség az alkalmas szó kiválasztására
tud lat acataphasia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | kataphaszisz ‘megerősítés, határozott kijelentés’: kata- ‘le,

szembe’ | phémi ‘mond’
akatalázia G orv a kataláz nevű enzim veleszületett hiánya
tud lat acatalasia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd KATALÁZ

akatalektikus G irod csak teljes verslábakat tartalmazó (antik időmértékes verssor)
gör akatalektikosz ‘ua.’: a- ‘nem’ | lásd KATALEKTIKUS

akauzalitás G fil az okozati összefüggések létét elutasító bölcseleti irányzat
gör a- ‘nem’ | lásd KAUZALITÁS

akceleráció G fiz gyorsulás
G biol a fiatalok testi és lelki érésének, fejlődésének felgyorsult üteme az utóbbi évtizedekben, főleg
városi környezetben
lat acceleratio ‘gyorsulás’, lásd AKCELERÁL
akcelerációs G közg a fogyasztási cikkek iránti kereslet és a termelői beruházás összefüggését jelző
(együttható)
lásd AKCELERÁCIÓ
akcelerátor G kém a vegyi folyamatokat gyorsító anyag
G † műsz gázpedál
ang accelerator ‘ua.’, lásd AKCELERÁL
akcelerál G fiz gyorsít, felgyorsít
lat accelerare, acceleratum, tkp. ad-celerare ‘siet, siettet’: ad- ‘hozzá’ | celer ‘gyors’
akcelerométer G műsz a gyorsulást mérő eszköz
ném Akzelerometer ‘ua.’: lásd AKCELERÁL | gör metreó ‘mér’
akcentuál G nyomatékkal említ, fontosságát kiemeli (vminek)
G nyelvt hangsúlyoz
ném akzentuieren fr accentuer ‘ua.’, lásd AKCENTUS
akcentus G nyelvt ejtésmód
G nyelvt kiejtésbeli sajátság (amely nem tökéletes az adott nyelv normái szerint, s ezzel elárulja az
idegen eredetet)
G nyelvt, zene hangsúly, nyomaték
G nyelvt a hangsúly jele írott szövegben
G nyelvt ékezet
lat accentus ‘hangsúly’ accinere, accentum, tkp. ad-cinere ‘hangsúlyoz’: ad- ‘hozzá’ | canere,
(ce)cini ‘hangot ad, énekel’
Lásd még KÁNTÁL
akcept † G ker elfogadvány, az elfogadó személy aláírása a váltón
ném Akzept ‘ua.’ lat acceptum (est) ‘el van fogadva’, lásd AKCEPTÁL
akceptábilis G elfogadható
lat acceptabilis ‘ua.’, lásd AKCEPTÁL
akceptál G elfogad, elismer, méltányol, helyesel
G † ker a nevére kiállított váltót elfogadja
G társaságba befogad
lat gyak acceptare ‘ua.’ accipere, acceptum, tkp. ad-cipere ‘kap, nyer, fogad’: ad- ‘hozzá’ |
capere ‘fog, vesz’
akceptáns † G ker a nevére kiállított váltót elfogadó, ill. azt kifizető személy
ném Akzeptant ‘ua.’, lásd AKCEPTÁL
akceptor G fiz félvezető anyagába kevert, elektron felvételére alkalmas idegen atom
G kém vegyi folyamatok során felszabaduló atomokat, ill. elektronpárokat felvevő, megkötő anyag
G orv vérátömlesztésben vagy bőr-, ill. szervátültetésben részesülő személy
ang acceptor ‘ua.’, lásd AKCEPTÁL
akcesszórius G járulékos, kiegészítő
G mellékes, alárendelt
G kísérő (jelenség)
kk lat accessorius ‘ua.’ accessor ‘hozzájáruló, csatlakozó’ accedere, accessum, tkp. ad-
cedere ‘megközelít, hozzájárul’: ad- ‘hozzá’ | cedere ‘megy, jár’
akcia † G ker részvény, részjegy
ném Aktie ‘ua.’ lat actio ‘ténykedés’, lásd AKCIÓ
akcidencia G véletlenszerűség, esetlegesség
G † (tbsz) mellékes jövedelem, jövedelemkiegészítés, alkalmi kereset
G nyomd kéziszedést kívánó kereskedelmi vagy alkalmi nyomnivaló (tehát nem könyv vagy újság)
ném Akzidenz ‘ua.’, lásd AKCIDENS
akcidens G (mn) esetleges, véletlen
G (fn) mellékes dolog, járulék
G véletlen eset
G zene módosító jel
ném Akzidens ‘ua.’ lat accidens, accidentis ‘megtörténő’ accidere, tkp. ad-cidere ‘megesik’:
ad- ‘hozzá’ | cadere ‘esik’
akcidentális G mellékes, járulékos
G véletlenszerű, esetleges
ném akzidentell ‘ua.’, lásd AKCIDENS
akció G célszerű, céltudatos tevékenység, cselekvéssorozat
G szervezett megmozdulás, mozgósítás
G hivatalos eljárás, művelet
G kat, sport támadás, kezdeményezés, előretörés
G fiz, kém hatás, ráhatás
G ker kiárusítás, engedményes árusítás
G irod elbeszélő vagy drámai mű cselekménye
G színpadi szerep
G † jog bírósági keresetlevél
lat actio, actionis ‘cselekvés’ agere, actum ‘hajt, mozgásba hoz, cselekszik’
akcionárius † G részvényes
ném Aktionär ‘ua.’, lásd AKCIA
akcióprogram G pol párt, szervezet vagy mozgalom tervezete az időszerű feladatok végrehajtására
lásd AKCIÓ, PROGRAM
akciórádiusz G hatósugár
lásd AKCIÓ, RÁDIUSZ
akciós G biol izmok, szervek működésekor keletkező (áram)
G ker árengedményes, alkalmi (árusítás)
lásd AKCIÓ
akcíza † G fogyasztási adó, vám
ném Akzise fr accise ‘ua.’ lat accidere, accisum, tkp. ad-cidere ‘lemetsz’: ad- ‘hozzá’ |
caedere ‘vág, öl’
akefália G orv fejnélküliség torzszülés folytán
tud lat acephalia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | kephalosz ‘fej’

akheiropoiétész G műv Krisztust, Máriát vagy szenteket ábrázoló bizánci kép, amely a legenda
szerint csodás módon keletkezett
gör, ‘ua.’, tkp. ‘nem kézzel alkotott’: a- ‘nem’ | kheir ‘kéz’ | poieó ‘alkot’

akianoblepszia G orv a színvakság egy formája, a kék szín megkülönböztetésére való képtelenség
tud lat acyanoblepsia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | küanosz ‘kék’ | blepszisz ‘látás’
 blepó ‘lát’
akindzsi G tört török zsoldoskatona
tör akinci ‘ua.’, tkp. ‘portyázó’

akinézia G orv mozgászavar
tud lat acinesia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | kinészisz ‘mozgás’
 kineomai ‘mozog’
Lásd még KINEMATIKA
akkád G (fn) tört sémi eredetű ókori mezopotámiai nép (Kr.e. 3. évezred)
G (mn) ennek birodalmával, nyelvével, kultúrájával kapcsolatos
Akkad, a birodalom székvárosa nevéből
akklamáció † G pol közfelkiáltás (tételes szavazás helyett)
G hangos tetszésnyilvánítás, éljenzés, ünneplés
lat acclamatio ‘felkiáltás, éljenzés’, lásd AKKLAMÁL
akklamál † G megéljenez, ünnepel
lat acclamere, acclamatum, tkp. ad-clamere ‘felkiált’: ad- ‘hozzá’ | clamare ‘kiált’
Lásd még REKLAMÁL
akklimatizáció G biol meghonosítás, meghonosodás, a megváltozott éghajlat vagy környezet
megszokása, a hozzá való alkalmazkodás
ném Akklimatisation ‘ua.’, lásd AKKLIMATIZÁL
akklimatizál G meghonosít, honosít
G megszoktat, hozzászoktat
ném akklimatisieren fr acclimatiser ‘ua.’: lat ad- ‘hozzá’ | gör klima, klimatosz ‘hajlás,
éghajlat’ klinó ‘hajlik, hajlít’
Lásd még KLÍMA, MONOKLIN
akklimatizálódik G biol meghonosodik
G (áttelepített növény vagy állat) új környezetét megszokja, hozzá alkalmazkodik
G átv megszokik, beilleszkedik
lásd AKKLIMATIZÁL
akkomodáció G alkalmazkodás
G alkalmazkodó képesség
G orv az emberi szem alkalmazkodása a fényviszonyokhoz, ill. a közeli és távoli tárgyak
éleslátásához
ném Akkommodation ‘ua.’, lásd AKKOMODÁL
akkomodál G hozzáalkalmaz, hozzáilleszt
G orv a szemlencsét a távolságtól függően éleslátásra állítja
lat accommodare, accommodatum, tkp. ad-commodare ‘illeszt, alkalmaz’: ad- ‘hozzá’ |
commodus ‘megfelelő, illő, kényelmes’: con- cum ‘-val’ | modus ‘mód, mérték’
akkomodálódik G alkalmazkodik, beilleszkedik, megtalálja a helyét
lásd AKKOMODÁL
akkord1 G zene hangzat, összhang
G zene hangzat két vagy több hang egyidejű megszólaltatásából
ném Akkord ‘ua.’, lásd AKKORD2 (a lat chorda gör khordé ‘húr’ beleértésével)
akkord2 † G megegyezés, szerződés, egyezség
G közg teljesítménybér, darabbér, szakmánymunka
ném Akkord fr accord ‘ua.’ accorder népi lat accordare, tkp. ad-cordare ‘összeegyeztet,
összehangol’: ad- ‘hozzá’ | cor, cordis ‘szív, érzület, elme’
akkordál † G egyezkedik, megegyezik, szerződik, szegődik
 ném akkordieren
 fr accorder ‘ua.’, lásd AKKORD2
akkordeon G zene harmonika, tangóharmonika
fr accordéon ‘ua.’, a feltaláló alkotta az accord (lásd AKKORD1) nyomán
akkréció G csill tömegbefogás, melynek során egy csillag körül keringő anyag lefékeződve a
csillagra hull, és egybeolvad vele
ang accretion ‘ua.’ lat accrescere, accretum, tkp. ad-crescere ‘hozzánő’: ad- ‘hozzá’ | crescere
‘nő’
akkreditáció G dipl, ker megbízás, meghatalmazás
ném Akkreditation ‘ua.’, lásd AKKREDITÁL
akkreditál G megbíz, meghatalmaz
G ker hitellevéllel pénzfelvételre felhatalmaz
G dipl külképviselet vezetőjét kinevezi és állomáshelyére küldi a fogadó állam fejének címzett
megbízólevél kíséretében
ném akkreditieren fr accréditer ‘ua.’: lat ad- ‘hozzá’ | creditum ‘hitel’ credere, creditum
‘hisz, bízik, megbíz’
akkreditív G ker hitellevél, megbízólevél pénz- vagy áruhitel igénybevételére
ném Akkreditiv ‘ua.’, lásd AKKREDITÁL
akku G biz az AKKUMULÁTOR csonkult formája
ném Akku ‘ua.’
akkulturáció G népr egymással érintkező népek, népcsoportok kulturális egymásra hatása
G népr az a folyamat, amelynek során egyik nép a másik kultúrájának elemeit magáévá teszi
fr acculturation ‘ua.’: lat ad- ‘hozzá’ | lásd KULTÚRA
akkumuláció G közg felhalmozás
G tud felhalmozódás, felgyülemlés, gyarapodás
G biol tápanyagok felhalmozása, tartalékolása
tud lat accumulatio ‘ua.’, lásd AKKUMULÁL
akkumulál G felhalmoz, összegyűjt, tárol
lat accumulare, accumulatum, tkp. ad-cumulare ‘halomba rak, felhalmoz’: ad- ‘hozzá’ | cumulus
‘halom’
Lásd még KUMULUSZ
akkumulálódik G felhalmozódik, felgyülemlik, halmozódik
lásd AKKUMULÁL
akkumulatív G felgyülemlő, felhalmozódó
G jog halmazati
ném akkumulativ fr accumulatif ‘ua.’, lásd AKKUMULÁL
akkumulátor G vill áramgyűjtő, áramot felhalmozó és tároló berendezés
ném Akkumulator ‘ua.’, lásd AKKUMULÁL
akkurát G pontosan, éppen, szakasztott
ném akkurat ‘ua.’, lásd AKKURÁTUS
akkurátus G alapos, gondos, pontos
G igényes, rendszerető
G aprólékos, szőrszálhasogató
lat accuratus ‘ua.’ accurare, accuratum, tkp. ad-curare ‘gondoz, gondosan készít’: ad-
‘hozzá’ | cura ‘gond, gondosság’
Lásd még KÚRA, KURÁTOR, KURIÓZUM, PROKURÁTOR, SZEKURIT
akloropszia G orv a zöld szín észlelésének képtelensége
tud lat achloropsia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | khlórosz ‘zöldessárga’ | opszisz ‘látás’
akmé G orv csúcspont, tetőzés
G orv válságos szakasz betegségben
G műv virágkor
lat acme ‘ua.’ gör akmé ‘csúcs, hegy’
akmeizmus G irod újklasszicista orosz költészeti irányzat a 20. század elején, amely
tárgyilagosságot, világosságot és erőt hirdetett a divatos miszticizmussal szemben
or akmeizm ‘ua.’: gör akmé ‘csúcspont’ | lásd -IZMUS

akné G orv pattanás, pörsenés, mitesszer
lat acne
 gör akné ‘ua.’, az akmé ‘csúcs’ alakváltozata
akoiméta G vall szerzetesrend a keleti keresztény egyházban, amelynek tagjai egymást váltva
szüntelenül imádkoznak
 gör akoimétész ‘nem alvó’: a- ‘nem’ | koimétész ‘alvó’ koimaó ‘alszik’
Lásd még CINTEREM, KOIMÉSZISZ
akolitus G vall a katolikus papi rendek közül a negyedik
lat acolythus ‘ua.’ gör akoluthosz ‘szolga, kísérő’ akolutheó ‘követ’
akondrogenezis G orv a csontképződés elégtelensége miatt fellépő törpenövés, főleg a végtagok
rendellenes rövidsége
 tud lat achondrogenesis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | khondrosz ‘mag, szemcse, porcogó’ | lásd GENEZIS
akonitin G kém súlyosan mérgező, kis adagban ideg- és szívbántalmak ellen hatásos alkaloida a
sisakvirág gyökeréből
ném Akonitin ‘ua.’: lat aconitum gör akoniton ‘sisakvirág’ akoné ‘ólomdarab’ | -in
(vegyületre utaló toldalék)
ákovita † G pálinka
lat aqua vitae vagy ol acquavita ‘ua.’, tkp. ‘az élet vize’: ol acqua, lat aqua ‘víz’ | vita ‘élet’
vivere ‘él’
akríbia † G pontosság, szabatosság
G aprólékosság, túlzott lelkiismeretesség, pedantéria
lat acribia gör akribeia ‘ua.’ akriboó ‘elrendez, véghezvisz’
akridin G kém kőszénkátrányból nyert sárga kristályos ciklikus vegyület, festékek és gyógyszerek
alapanyaga
ném Akridin ‘ua.’: lat acridus ‘csípős, fanyar’ acer ‘csípős, maró’ | -in (vegyületre utaló
toldalék)
akril- G kém az akrilsavval kapcsolatos, két szénatomos telítetlen atomcsoport
ném Akryl- ‘ua.’: lat acer, acris ‘savanyú’ | gör hülé ‘anyag’
akrízia G lél az ítélőképesség hiánya
G orv betegség azonosíthatatlansága
tud lat acrisia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | kriszisz ‘megkülönböztetés, döntés’ krinó ‘elválaszt, dönt,
ítél’
Lásd még KRIMINÁLIS, KRITÉRIUM, KRITIKUS, KRÍZIS
akrobata G cirkuszművész, cirkuszi mutatványos, légtornász, kötéltáncos
ném Akrobat fr acrobate ‘ua.’ gör akrobatosz ‘lábujjhegyen járó’: akron ‘hegy, csúcs,
lábujjhegy’ | batosz ‘járható’ bainó ‘jár’
Lásd még BÁZIS
akrobatika G cirkuszművészet, légtornászat
G bravúros mutatvány
ném Akrobatik fr acrobatique ‘ua.’, lásd AKROBATA
akrobatikus G légtornászi, a cirkuszművészettel kapcsolatos
G merész, nyaktörő, kockázatos
ném akrobatisch fr acrobatique ‘ua.’, lásd AKROBATA
akrocianózis G orv a végtagok szederjes elszíneződése a vérellátás zavara következtében
tud lat acrocyanosis ‘ua.’: gör akrosz ‘végtag’, ered. ‘legfelső, legszélső’ | küanosz ‘kék’
akrofóbia G lél magaslattól, magas helyektől való kóros félelem
tud lat acrophobia ‘ua.’: gör akrosz ‘legfelső’ | lásd FÓBIA
akrohiperhidrózis G orv a kéz és láb fokozott izzadása
tud lat acrohyperhydrosis ‘ua.’: gör akrosz ‘végtag’, ered. ‘legfelső, legszélső’ | hüper ‘fölött, túl’ |
lásd HIDRÓZIS
akrokefál G orv csúcsos koponyájú
ném akrokephal ‘ua.’: akron ‘hegy, csúcs’ | kephalosz ‘fej’

akrolein G kém szúrós szagú, színtelen folyadék, alifás telítetlen aldehid
ném Akrolein ‘ua.’: lat acer, acris ‘csípős’ | olere ‘szaglik’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

akrolit G műv ókori fa vagy agyag szobor, melynek feje és végtagjai kőből voltak faragva
ang acrolith
 gör akrolithon ‘ua.’: akrosz ‘legfelső, legszélső’ | lithosz ‘kő’
akromát G opt színszórástól mentes, színhibák ellen korrigált lencserendszer
ném Achromat ‘ua.’, lásd AKROMATIKUS

akromatikus G opt a rajta áthaladó fényt fel nem bontó, színszóródástól mentes (prizma, lencse)
G színtelen
ném achromatisch fr achromatique ‘ua.’ gör akhrómatosz ‘színtelen’: a- ‘nem’ | khróma,
khrómatosz ‘szín’
Lásd még KRÓM, KROMATIN
akromatin G biol a sejtmag anyagának színezőanyaggal nem festhető része
ném Achromatin ‘ua.’, lásd AKROMAT(IKUS) | -in (vegyületre utaló toldalék)
akromatizmus G opt fényhibáktól való mentesség, akromázia
ném Achromatismus ‘ua.’, lásd AKROMATIKUS, -IZMUS
akromatopszia G orv színvakság, színtévesztés
tud lat achromatopsia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | khróma, khrómatosz, lásd AKROMATIKUS | opszisz
‘látás’
akromatózis G orv színhiány, festékhiány (bőrben, szőrzetben)
tud lat achromatosis ‘ua.’: gör akhrómatosz ‘színtelen’, lásd AKROMÁT | -ózis (kóros folyamatra
utaló toldalék)
akromázia G opt javított lencséknek, prizmáknak az a tulajdonsága, hogy az áteső fényt nem
bontják színekre
ném Achromasie ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | khróma ‘szín’
akromegália G orv a test kiálló részeinek (ujjak, orr, fül, áll) kóros megnagyobbodása a
hormonműködés zavara folytán
tud lat acromegalia ‘ua.’: gör akrosz ‘legfelső, legszélső’ | megalosz ‘nagy’
akromia G orv a színérzet hiánya a szemben
tud lat achromia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | khróma ‘szín’
akromodermia G orv a bőr színanyagának hiánya
tud lat achromodermia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | khróma ‘szín’ | derma ‘bőr’
akroniktikus G csill épp napnyugtakor kelő vagy nyugvó (csillag)
tud lat acronycticus ‘ua.’: gör akron ‘csúcs’ | nüx, nüktosz ‘éjjel’
akronim G nyelvt mozaikszó, szavak kezdőbetűiből vagy kezdő szótagjaiból összeállított szó
ang acronym ‘ua.’: gör akron ‘csúcs, hegy, kezdet’ | onoma, onüma ‘név’
akronímia G nyelvt mozaikszó-alkotás
ném Akronymie ‘ua.’, lásd AKRONIM
akroorogenezis G geol hegyek keletkezése kéreggyűrődés folytán
ném Akroorogenese ‘ua.’: gör akrosz ‘legfelső’ | orosz ‘hegy’ | lásd GENEZIS
akroparalízis G orv végtagbénulás
tud lat acroparalysis ‘ua.’: gör akrosz ‘legfelső, legszélső’ | lásd PARALÍZIS
akropetális G növ a növény csúcsa felé tartó, haladó
tud lat acropetalis ‘ua.’: gör akrosz ‘legfelső’ | lat petere ‘odarohan, ráront’
akropolisz G ép fellegvár, városerőd, erődítmény ókori görög városok központi, védelemre
alkalmas magaslatán
gör akrosz ‘legfelső’ | polisz ‘város’
Lásd még POLITIKA
akroszóma G biol a hím ivarsejt fejrészének csúcsa
tud lat acrosoma ‘ua.’: gör akrosz ‘legfelső’ | szóma ‘test’
Lásd még KROMOSZÓMA, SZOMATIKUS
akrosztichon G irod költemény, melyben a verssorok vagy a strófakezdő sorok kezdőbetűi
összeolvasva egy nevet (a szerzőét, a vers címzettjéét) vagy értelmes szöveget adnak ki
ném Akrostichon ‘ua.’
 gör akron ‘csúcs, hegy, él’ | sztikhosz ‘verssor’
akrotérion G ép díszítő elem ógörög épületek oromfalának csúcsán és sarkain
gör akrótérion ‘ua.’ akrosz ‘legfelső, legszélső’
akt G műv testtanulmány, alakrajz
G műv ruhátlan emberi testet ábrázoló kép, szobor
ném Akt ‘ténykedés, aktus, felvonás, testtanulmány’ lat actus ‘tett’, lásd AKTUS
akta G hiv irat, okirat, ügyirat
G ügydarab, okmány
hazai lat tbsz acta (publica) ‘(nyilvános, közérdekű) lépések, eljárások’ actum ‘elvégzett
dolog’ agere, actum ‘cselekszik, végbevisz’
Lásd még ÁGENS
aktin G biol az izomszövetben található fehérje
tud lat actin ‘ua.’: lat act(ivus), lásd AKTÍV | -in (vegyületre utaló toldalék)
aktiniák G áll sugárállatkák, tengeri rózsák
tud lat Actinia ‘ua.’ gör aktisz, aktinosz ‘sugár’
aktinidák G kém az AKTÍNIUM után következő 14 elem összefoglaló neve a periódusos rendszerben
ném Aktiniden ‘ua.’: lásd AKTÍNIUM | -id (származékra utaló toldalék)
aktinikus G fiz ibolyántúli, az anyag vegyi és villamos sajátságaira ható (sugárzás)
ang actinic ‘ua.’ gör aktisz, aktinosz ‘(nap)-sugár’
aktínium G kém radioaktív elem, amelyet az uránszurokércben fedeztek fel
ang actinium ‘ua.’ gör aktisz, aktinosz ‘(nap)-sugár’
aktinográf G csill a napsugárzás intenzitásának változásait rögzítő készülék
ném Aktinograph ‘ua.’: gör aktisz, aktinosz ‘(nap)sugár’ | graphó ‘ír’
aktinolit G ásv sugárkő, tű- vagy rostalakban kristályosodó zöld kőfajta
ném Aktinolith ‘ua.’: gör aktisz, aktinosz ‘(nap)sugár’ | lithosz ‘kő’
aktinométer G met napsugárzásmérő eszköz
ném Aktinometer ‘ua.’: gör aktisz, aktinosz ‘(nap)sugár’ | metreó ‘mér’
aktinometria G met a napsugárzás mérése
ném Aktinometrie ‘ua.’, lásd AKTINOMÉTER
aktinomikózis G orv sugárgombáktól eredő fertőzés
tud lat actinomycosis ‘ua.’: gör aktisz, aktinosz ‘(nap)sugár’ | mükész ‘gomba’ | -ózis (kóros
folyamatra utaló toldalék)
aktinomorf G geom sugárszimmetrikus
ném aktinomorph ‘ua.’: gör aktisz, aktinosz ‘(nap)sugár’ | morphé ‘alak’
aktinoszkópia G orv röntgensugarakkal végzett vizsgálat
tud lat actinoscopia ‘ua.’: gör aktisz, aktinosz ‘(nap)sugár’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
aktinoterápia G orv sugárkezelés
lat actinotherapia ‘ua.’, gör aktisz, aktinosz ‘(nap)sugár’ | lásd TERÁPIA
aktív G tevékeny, buzgó, serény, tetterős, öntevékeny
G működő, hivatását gyakorló, még nem nyugdíjazott
G pol tényleges, tevőlegesen gyakorolható (pl. választójog)
G kém erős vegyülési hajlandóságot mutató
G ker nyereséges, nyereséget mutató
G nyelvt cselekvő (ige, igeragozás)
ném aktiv fr actif kk lat activus ‘cselekvő, tevékeny’ lat agere, actum ‘cselekszik,
végbevisz’
Lásd még ÁGENS
aktíva G ker készpénz
G ker követelés, üzleti vagyon
G † pol mozgalmár, pártmunkás
G pol ilyenek csoportja
ném Aktiva ‘követelés, készpénz’, lásd AKTÍV
aktiváció G működésbe hozatal
fr activation ‘ua.’, lásd AKTIVÁL
aktivál G működésbe hoz
G tényleges állományba helyez
G kém (anyag) reakcióképességét fokozza
G fiz radioaktívvá tesz
G kat robbanóeszközt élesít
ném aktivieren fr activer ‘ua.’, lásd AKTÍV
aktiválási G kém egy vegyi folyamat megindításához szükséges (energia)
lásd AKTIVÁL
aktivátor G kém vegyi folyamat megindulását elősegítő (adalék)anyag
ang activator ‘ua.’, lásd AKTIVÁL
aktíve G tevőlegesen, cselekvő módon
újk lat active ‘ua.’ activus ‘cselekvő’, lásd AKTÍV
aktivista G pol mozgalmár, pártmunkás, politikailag tevékeny csoport tagja
ném Aktivist ‘ua.’, lásd AKTÍVA
aktivitás G tevékenység, ténykedés
G munkaláz, élénkség, sürgés-forgás
G cselekvőképesség
ném Aktivität ‘ua.’, lásd AKTÍV
aktivizál G indít, késztet, ösztönöz
G felráz, mozgósít, megmozgat
G munkára bír, tettre indít, tettre készt
magy, lásd AKTÍV (a konkrét–konkretizál és hasonló szópárok mintájára)
aktivizmus G műv formabontó, a művészet hatékony társadalmi szerepét valló művészeti irányzat
az első világháború idején
G fil az öncélű cselekvés kultuszát hirdető világnézeti felfogás a 20. század elején
ném Aktivismus ‘ua.’, lásd AKTÍV, -IZMUS
aktor † G szính színész, színművész, szereplő
G jog felperes, vádló
lat actor ‘ügyvivő, színész, felperes’ agere, actum ‘cselekszik’
Lásd még ÁGENS
aktuális G időszerű, soron lévő, napirenden lévő, éppen megoldásra váró
G jelenlegi, mai, napi érdekű, alkalomszerű
G sürgős, szükséges, esedékes
G † valóságos, tényleges
ném aktuell ‘időszerű’ fr actuel ‘tényleges, működő’ kk lat actualis ‘ua.’ actus
‘cselekvés, előadás’ agere, actum ‘cselekszik, végbevisz’
Lásd még ÁGENS
aktualitás G időszerűség, esedékesség, sürgősség
ném Aktualität ‘ua.’ fr actualité ‘napi érdekű esemény’, lásd AKTUÁLIS
aktualizáció G időszerűsítés
G az adott időpontra vonatkoztatás, ennek megfelelő átértékelés
fr actualisation ‘ua.’, lásd AKTUALIZÁL
aktualizál G időszerűsít
G a jelenre, a jelen helyzetre vonatkoztat
G átdolgoz, felfrissít
fr actualiser ‘ténylegessé tesz’, lásd AKTUÁLIS
aktualizmus G geol a földtörténeti formáló erők folyamatos jelenlétének, nem szűnő működésének
elmélete
 ném Aktualismus ‘ua.’, lásd AKTUÁLIS, -IZMUS

aktuárius G † jog törvényszéki írnok, bírósági jegyzőkönyvvezető
G biztosítási matematikus
lat actuarius ‘ua.’ actus ‘cselekmény, tárgyalás’, lásd AKTUS
aktuátor G vill elektromos indító szerkezet
ang actuator ‘ua.’ actuate ‘működtet’ késő lat actuare ‘ua.’ lat actus ‘cselekvés,
működés’, lásd AKTUS
aktus G cselekedet, cselekmény, művelet, tett
G eljárás, szertartás
G közösülés, szeretkezés
G † bírósági eljárás
G † felvonás
lat actus ‘cselekvés, működés, előadás’ agere, actum ‘cselekszik, végbevisz’
Lásd még ÁGENS
akuometria G orv mérőműszeres hallásvizsgálat
tud lat acuometria ‘ua.’: gör akuó ‘hall’ | metreó ‘mér’
akupresszúra G orv az AKUPUNKTÚRA változata, melynek során a tűk beszúrása helyett az adott
pontokra ujjheggyel gyakorolnak nyomást
tud lat acupressura ‘ua.’: acus ‘tű, (ujj)hegy’ | lásd PRESSZÚRA
akupunktúra G orv kínai eredetű gyógymód, amelynek során az idegtörzsek bizonyos pontjaiba
tűket szúrnak, s ezzel belső szervek betegségeit gyógyítják
tud lat acupunctura ‘ua.’: acus ‘tű’ | punctura ‘szúrás’ pungere, punctum ‘szúr’
akusztika G fiz hangtan, a fizikának a hangjelenségekkel foglalkozó ága
G fiz a hangzás minősége belső térben (színházban, hangversenyteremben, templomban stb.)
G átv egy szónak a „csengése”, vagyis az általa kiváltott érzelmek bizonyos körökben vagy
helyzetben
ném Akustik ‘ua.’ tud lat acoustica (scientia) ‘hallási (tudomány)’ gör akusztikosz ‘hallási’
akusztész ‘hallgató’ akuó ‘hall’
akusztikus G fiz (mn) a hangzással vagy a hallással kapcsolatos
G hangtani, hangzási, hangzásbeli
G (fn) az akusztika szakértője, tudósa
ném akustisch ‘ua.’, lásd AKUSZTIKA
akut G orv heveny, heves, hirtelen fellépő, (betegség)
G feszült, kiélezett, válságos (helyzet)
G sürgető, égető
ném akut ‘ua.’ lat acutus ‘éles, hegyes, csípős’ acuere, acutum ‘hegyez, köszörül’ acus
‘tű’
akvalung G műsz búvártüdő, a békaemberek víz alatti légzőkészüléke
ang Aqua Lung márkanév: lat aqua ‘víz’ | ang lung ‘tüdő’
akvamanile G műv állatformájú középkori bronz vízöntő, kancsó
lat aquamanile ‘ua.’: aqua ‘víz’ | manus ‘kéz’
akvamarin G ásv világoskék drágakő, a berill átlátszó változata
G tengerkék szín, ilyen festék
ném Aquamarin ‘ua.’ lat aqua marina ‘tengervíz’: aqua ‘víz’ | marinus ‘tengeri’ mare
‘tenger’
Lásd még AIGUIČRE, AKVAPLÁN, AKVARELL, AKVÁRIUM, AKVEDUKT
akvametria G kém anyagok víztartalmának mérése
G kém erre való módszerek tana
tud lat aquametria ‘ua.’: aqua ‘víz’ | gör metreó ‘mér’
akvaplán G sport motorcsónakkal kötélen húzott fa vagy műanyag lap mint sporteszköz
ang aquaplan ‘ua.’: lat aqua ‘víz’ | ang plan ‘sík’
Lásd még AKVAMARIN
akvaplaning G közl vízfilm, nedves úton keletkező vékony vízréteg, mely szinte megszünteti a
súrlódást az autó kerekei és az útfelület között
G közl gépkocsi megcsúszása vízfilmen
 ang aquaplaning ‘megcsúszás vízfilmen’ aquaplane ‘vízfilm’: lat aqua ‘víz’ | plane ‘sík’ lat
planus ‘ua.’
akvarell G műv vízfesték, vízben oldódó festékanyag
G vízfestés mint festői eljárás
G ilyen festékkel készült kép, vízfestmény
 ném Aquarell fr aquarelle ol kics acquarella ‘ua.’ acquario ‘vízzel kapcsolatos’
acqua ‘víz’ lat aqua ‘ua.’
Lásd még AKVAMARIN
akvarellista G műv akvarellfestő
 ném Aquarellist fr aquarelliste ‘ua.’, lásd AKVARELL
akvarista G kedvtelésből akváriumo(ka)t tartó személy
 ném Aquarist ‘ua.’, lásd AKVÁRIUM
akvárium G üvegfalú víztartály halak, víziállatok és vízinövények számára
 ném, fr aquarium ‘ua.’ lat aquarium ‘itató, vizeskorsó’ aquarius ‘vízi, vízzel kapcsolatos’
aqua ‘víz’
Lásd még AKVAMARIN
akvarizál G kedvtelésből akváriumo(ka)t tart
 magy, lásd AKVÁRIUM (a botanika–botanizál és hasonló szópárok mintájára)
akvaszkóp G átlátszó fenekű csónak vagy kisebb hajó, melynek utasai a sekély víz élővilágát
tanulmányozhatják
 ang aquascope ‘ua.’: lat aqua ‘víz’ | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
akvatinta G műv foltmaratás, szakaszos maratással készült árnyalt rézkarc
 ném Aquatinta ol acquatinta ‘ua.’, tkp. ‘megfestett víz’: acqua lat aqua ‘víz’ | tinto ‘festett,
színezett’ lat tingere, tinctum ‘áztat, fest’
akvedukt G ép vízvezetéket hordozó völgyhíd
 ném Aquädukt lat aquaeductus ‘ua.’: aqua ‘víz’ | ductus ‘vezeték’ ducere, ductum ‘vezet’
Lásd még AKVAMARIN
akvirál G szerez, beszerez
G gyűjt (megrendelést, előfizetést)
 lat acquirere, acquisitum, tkp. ad-quirere ‘megszerez, gyarapít’: ad- ‘hozzá’ | quaerere ‘keres,
szerez’
Lásd még INKVIZÍCIÓ, REKVIRÁL
akvizíció G ker megrendelések vagy előfizetések gyűjtése, üzletszerzés
G ker szerzemény, beszerzés
G † nyereség, vívmány
 lat acquisitio ‘beszerzés’, lásd AKVIRÁL
akvizitőr † G üzletszerző, megrendeléseket, előfizetéseket gyűjtő ügynök
 ném Akquisiteur fr acquisiteur ‘ua.’ acquérir ‘megszerez’, lásd AKVIRÁL
ala G tört a római légió lovascsapatokból álló seregszárnya
G ép épületszárny
G ép nyitott oldalfolyosó
 lat, ‘ua.’, ered. ‘szárny’
alabandin G ásv zöldes színű mangánszulfid
 Alabanda kis-ázsiai városról | -in (vegyületre utaló toldalék)
alabárd G kat hosszú nyelű, szekerceszerű régi szúró- és vágófegyver
 ol alabarda ném Hellebarde ‘ua.’: kfn helm ‘nyél’ | barte ‘bárd’
alabástrom G ásv a fehér márványhoz hasonló nemes kőfajta, kristályos gipsz
 lat alabastrum gör alabasztron ‘ua.’
alabasztron G műv kisebb ógörög edény olajnak, kenetnek, eredetileg alabástromból, később
agyagból vagy fémből
gör, ‘ua.’, tkp. ‘alabástrom’, lásd ott

alália G orv beszédképtelenség
tud lat alalia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | laleó ‘fecseg, beszél’

alamázia vagy almázia G pálinka
szlk almázia ‘ua.’
 ol malvasia ‘édes csemegebor-fajta’ (Napoli di) Malvasia újgör
Monemvaszia, város a déli Peloponnészoszon
 magy mazsola
alamizsna G könyöradomány, kéregetőnek nyújtott kevés pénz, élelem
G átv megalázóan és méltatlanul csekély juttatás, támogatás
 szln almuzna lat eleemosyna ‘ua.’ gör eleémoszüné ‘könyörület’ eleeó ‘megszán’
Lásd még ELEMÓZSIA
alán G tört iráni nyelvű kaukázusi lovasnép a népvándorlás korában
 lat Alani ‘alánok’ ?
alarm † G katonai riadó
G riasztás
G riadalom, rémület
 ném Alarm ‘ua.’ fr alarme ‘riadó, riadalom’ ol all’arme! ‘fegyverbe!’: a lat ad ‘hozzá’ |
ille ‘az’ | arma, armorum ‘fegyver’
 magy lárma
Lásd még ALMÁRIUM, ARMADA, ARMATÚRA
alarmíroz G kat riadóztat
G felriaszt
 ném alarmieren fr alarmer ‘ua.’, lásd ALARM
a latere G (uralkodó vagy főpap mellett) személye körüli, személyi szolgálatot teljesítő (miniszter,
kanonok)
 lat, ‘mellőle, mellette’: a(b) ‘-tól, -nál’ | latus, lateris ‘oldal’
alba1 G vall miseing, karing, katolikus pap fehér miseruhája
 lat (vestis) alba ‘fehér (öltözet)’ albus ‘fehér’
alba2 G irod hajnali dal a középkori lovagköltészetben, az őrt álló figyelmezteti a szerelmeseket a
közelgő elválásra
 prov alba ‘hajnal’ (amikor az ég kifehéredik) lat albus ‘fehér’
albatrosz G áll a déli félteke széles szárnyú tengeri madara
 ném Albatros ang albatross port alcatraz ‘ua.’, ered. ‘pelikán’ sp alcaduz ‘kútvödör’ (a
pelikán csőre alatti bőrzsákra utal) ar al-kadusz ‘a vízemelő kerék vödre’
albedo G fiz a fényvisszaverő képesség mértékszáma, a visszavert és a besugárzott fény hányadosa
 lat albedo ‘fehérség’ albere ‘fehérlik’
albergo G fogadó, szálló Olaszországban
 ol, ‘ua.’ ófn heriberga ‘csapatszállás’ (mai ném Herberge ‘szálló, fogadó): heri (ném Heer)
‘hadsereg’ | bergan ‘rejt, óv’
albigens G vall középkori francia eretnekmozgalom
G e mozgalom híve
 kk lat, ‘Albi városból való’ lat Albigae, ma Albi (délfrancia város, ahonnan ez a mozgalom
kiindult)
albinizmus G orv a pigmentnek, ill. a festékképzés képességének hiánya emberi vagy állati
szervezetben
 tud lat albinismus ‘ua.’, lásd ALBÍNÓ, -IZMUS
albínó G orv pigmenthiány miatt fehér bőrű, fehér szőrzetű és vöröses szemű (ember vagy állat)
 ném Albino ‘ua.’ port (negros) albinos ‘fehéres (a nyugat-afrikai partvidéken élő világosabb
bőrű) négerek’ lat albinus ‘meszelő mester’ albus ‘fehér’
albit G ásv fehér, táblásan kristályosodó földpátféle
 ném Albit ‘ua.’: lat albus ‘fehér’ | -it (ásványra utaló toldalék)

album G üres lapokból álló könyv képek, fényképek gyűjtésére
G képeskönyv, nagyalakú képgyűjtemény
G zene, irod szemelvények gyűjteménye
G zene egy adott popzenei együttes vagy sztár lemeze
 ném Album ‘ua.’ lat album ‘fehér írótábla’ albus ‘fehér’
albumin G kém, biol tojásfehérje, vízben oldódó egyszerű fehérje
 ném Albumin tud lat albumen, albuminis ‘ua.’, ered. ‘fehérség’ albus ‘fehér’
albuminúria G orv fehérjevizelés
 tud lat albuminuria ‘ua.’: lásd ALBUMIN | uron ‘vizelet’
albumóz G orv a fehérjének az emésztés során keletkező terméke
 ném Albumose ‘ua.’ tud lat albumosus ‘fehérjeszerű’ albumen, lásd ALBUMIN
albumozémia G orv az albumóz túlzott jelenléte a vérben
 tud lat albumosaemia ‘ua.’: lásd ALBUMÓZ | gör haima ‘vér’
alcalde [alkalde] G spanyol település bírája, polgármestere
 sp, ‘ua.’ ar al-kuadi ‘a bíró, kádi’
Lásd még KÁDI
alcázar [alkaszár] G ép spanyolországi palota, erőd a mór uralom idejéből
 sp, ‘ua.’ ar al-kaszr ‘a vár’
alch- lásd ALK-
al corso [alkorzó] G ker napi árfolyamon
 ol, ‘ua.’: corso ‘sétaút, folyamat, árfolyam’ lat cursus, lásd KURZUS
aldehid G kém nyílt szénláncú, az alkoholokhoz hasonló, de náluk kevesebb hidrogénatomot
tartalmazó vegyület
 ném Aldehyd ‘ua.’ tud lat al(cohol) dehyd(ro-genatum) ‘hidrogéntalanított alkohol’
alderman [oldörmen] G közig a városi tanács főtisztviselője, alpolgármester Angliában
 ang, ‘ua.’: óang ealdor, ma elder ‘főnök’, tkp. ‘idősebb’ old ‘idős’ | man ‘ember, férfi’
aldol G kém aldehid-alkohol, mindkét csoportra jellemző gyököt tartalmazó szerves vegyület
 tud lat, ‘ua.’: ald(ehyd-alcoh)ol, lásd ALDEHID, ALKOHOL
aldoszteron G biol a mellékvesekéreg hormonja, amely a szervezet sóháztartását szabályozza
 tud lat aldosteron ‘ua.’: ald(ehyd-cortic)osteron, lásd ALDEHID, KORTIKÁLIS, SZTERIN
aleatoria G zene a hangok véletlenszerű egymásutánjára épülő modern zenei szerkesztésmód
 lásd ALEATORIKUS
aleatorikus G zene az aleatoria alapján szerkesztett (zenemű)
 ném aleatorisch ‘ua.’, lásd ALEATORIUS
aleatorius † G kockázatos
G jog az anyagi kockázat vállalását mindkét részről rögzítő (szerződés)
 lat, ‘kockajátékhoz tartozó’ aleator ‘kockajátékos’ alea ‘kocka
aleiptérion G ép ókori közfürdőkben az olajjal való kenekedés helyisége
 gör, ‘ua.’: aleiptész ‘olajjal kenegető’ liposz ‘olaj, zsír’ | -térion (ténykedés színhelyére utaló
toldalék)
alemann G tört Rajna-vidéki germán néptörzs a népvándorlás korában
 ném, ‘ua.’ gót alamennen ‘emberiség’: ale (ang, ném all) ‘minden’ | menne (ném Mann)
‘ember’
alentours [alantur] G műv nagy barokk falikárpitok díszes keretének egyik típusa, kartusokban kis
tájképekkel, jelenetekkel
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘környezet’ à l’entour ‘a környezetében’: à lat ad ‘-nál’ | entour ‘környék,
szomszédság’: en lat in ‘-ban’ | késő lat turnus, tornus ‘ kör’, ered. ‘eszterga’
alert box G számtech figyelmeztető ablak
 ang, ‘ua.’: alert fr alerte ‘éber, résen álló’ ol (stare) all’erta ‘őrségen, tkp. kiegyenesedve
(áll)’ erta lat erecta ‘egyenes, felálló’, lásd EREKCIÓ | box ‘keret, ablak’, ered. ‘doboz’, lásd
BOKSZ2
aleurit G ásv lisztfinomságú szemcsékből álló laza üledékes kőzet
ném Aleurit ‘ua.’: gör aleuron ‘liszt’ | -it (ásványra utaló toldalék)

aleuron G növ magokban vagy sziklevelekben található parányi fehérjeszemcse mint tartalékolt
táplálék
tud lat aleuron ‘ua.’
 gör aleuron ‘liszt’
aleut G népr az Aleut-szigeteken és Alaszkában élő, az eszkimóval rokon nyelvű nép
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
 ném aleutisch ‘ua.’ or Aleut ?
alexandrinus G irod tizenkét (vagy tizenhárom) szótagos, a hatodik szótag után sormetszetet
tartalmazó verssor a nyugat-európai költészetben
 tud lat, ‘ua.’ (Roman d’) Alexandre ‘(Regény) Alexandroszról’ (12. századi francia versregény
Nagy Sándor makedón királyról, melyben a sorfaj először jelent meg) gör Alexandrosz ‘férfiak
védelmezője’: alexó ‘véd’ | anér, androsz ‘férfi’
alexandrit G ásv színjátszó krizoberill, amely napfényen aranyzöld, mesterséges fényben
ibolyaszínű
 ném Alexandrit ‘ua.’: Alexandr (II. Sándor orosz cár) tiszteletére | -it (ásványra utaló toldalék)
alexia G orv olvasászavar, szóvakság (agyi rendellenesség következtében)
 tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lexisz ‘olvasás’ legó ‘olvas’
alezánc † G biz édes mindegy, egyremegy, egykutya
 hazai ném all is ains (ném all ist eins) ‘mind egy’
alfa G nyelvt a görög ábécé első betűje, , , hangértéke: a
G átv kezdet, kiindulópont, alapfeltétel
 gör alpha ‘ua.’ föníciai alif ‘ökör’ (a föníciai betű eredetileg az ökör piktogramja volt)
alfa- G fiz a radioaktív sugárzás egyik fajtájával, az alfa-sugárral kapcsolatos (amely hélium-
atommagokból áll)
 lásd ALFA
alfa-aktinin G biol az izomszövet egyik fehérjéje
 tud lat alpha-actinin ‘ua.’, lásd ALFA, AKTIN
alfabetice G betűrendben
 újk lat alphabetice ‘ua.’, lásd ALFABETIKUS
alfabetikus G betűrendes
 tud lat alphabeticus ‘ua.’: gör alpha (lásd ALFA | béta (lásd ott)
alfabétum G az ábécé
 újk lat alphabetum ‘ua.’, lásd ALFABETIKUS
alfanumerikus G számtech betűket és számjegyeket is tartalmazó (kód)
 ang alphanumeric ‘ua.’, lásd ALFA, NUMERIKUS
alfenid G ezüstutánzat, ezüsttel galvanizált nikkel-réz-cink ötvözet
 fr alphenide ‘ua.’: Alphen, a feltaláló neve | -id (származékra utaló toldalék)
al fine G zene a végéig
 ol, ‘ua.’: al lat ad ille ‘ahhoz’ | finis ‘határ, vég’
al fresco [al freszkó], lásd FRESKÓ1
alga G növ moszat, tengerifű, klorofilltartalmú, egyszerű szerkezetű vízinövény
 lat, ‘ua.’ ?
algebra G mat betűszámtan, ahol a műveletekben szereplő betűk tetszés szerinti számokkal
helyettesíthetők
G mat a műveletek és egyenletek formai általánosításával, a számelmélettel foglalkozó
tudományterület
 tud lat, ‘ua.’ ar (Kitáb) al-Dzsebr ‘a helyreállítás, kiegészítés (könyve)’ (al-Hvárizmi arab
matematikus 9. századi könyvének címe)
algebrikus G mat az algebra körébe tartozó, vele kapcsolatos, rá alapuló
 tud lat algebricus ‘ua.’, lásd ALGEBRA
algézia G orv fájdalomérzet
G kóros érzékenység fájdalmakra
 tud lat algesia ‘ua.’ gör algészisz ‘fájdalom’ algeó ‘fájdalmat érez’
algeziméter G orv a bőrfájdalom nagyságát mérő egyszerű orvosi eszköz
 tud lat algesimeter ‘ua.’, lásd ALGÉZIA | gör metreó ‘mér’
algeziológia G orv a fájdalomérzet okaival, természetével és csökkentésével foglalkozó
orvostudományi ág
 tud lat algesiologia ‘ua.’, lásd ALGÉZIA, -LÓGIA
algicid G kém algaölő, a túlzott algásodást megakadályozó (vegyület)
 ném algizid ‘ua.’: lásd ALGA | lat caedere ‘öl’
algodonit G ásv ezüstfehér kristályú réz-arzenit
 a chilei Algodon városról | -it (ásványra utaló toldalék)
Algol G számtech algoritmusokon alapuló nemzetközi programnyelv
 ang algo(rhythmic) l(anguage) ‘algoritmikus nyelv’: lásd ALGORITMUS | language ‘nyelv’
algológia G növ a moszatokkal foglalkozó tudományág
 tud lat algologia ‘ua.’: lásd ALGA, -LÓGIA
algonkin G népr észak-amerikai, nagyobbrészt Kanadában élő indián népcsoport, ill. nyelvcsoport
G e népcsoport nyelve, e népcsoporthoz tartozó személy
 fr algonquin ‘ua.’ mikmak indián algoomeking ‘halszigonyozásra való hely’ algoome
‘szigony’
algonkium G geol a földtörténeti őskor fiatalabb időszaka
 az ALGONKIN indiánokról
algoritmus G mat, számtech egy probléma megoldására vezető egyszerűbb lépések sorozata
 kk lat algorithmus ‘ua.’ a 9. századi arab matematikus, al-Hvárizmi ‘a Khorezmből való’
nevéből, a görög arithmosz ‘szám’ beleértésével
algospazmus G orv fájdalmas görcs
 tud lat algospasmus ‘ua.’: algeó ‘fájdalmat érez’ | lásd SPAZMUS
algráfia G műv a kőnyomás elvén, de kő helyett alumínium lapon készült grafikai mű
 lásd AL(UMÍNIUM), -GRÁFIA
alhidáde G szögmérők, szextánsok, szintezőműszerek fokbeosztásos eleme, amelyen az elmozdulás
mértéke leolvasható
 ném Alhidade ‘ua.’ ar al-hadat ‘vonalas’
alias [aliasz] G azaz, vagyis, másként, más néven
G számtech alternatív név
G számtech áljel
 lat, ‘máskor, másképp’ alius ‘más’
Lásd még ALIBI
aliasing [elájeszing] G számtech fűrészfogasság a számítógépes rajz görbületében
 ang, ‘ua.’: alias ‘áljel’ lat alias ‘másként’ alius ‘más’
alibi G jog máshollét, a gyanúsított bizonyítható távolléte a bűntett színhelyétől az elkövetés
időpontjában
G biz ürügy, kibúvó, mentség, igazolás
 lat, ‘máshol’: alius ‘más’ | ibi ‘ott’
Lásd még ABALIENÁCIÓ, ALIAS, ALIENI IURIS, ALITER
aliciklikus G kém egy vagy több gyűrűbe rendezett, telített szénhidrogének csoportneve
 ném alizyklisch ‘ua.’, lásd ALI(FÁS), CIKLIKUS
alieni iuris [alieni júrisz] † G jog nem saját jogú, más hatalma alatt álló
 lat, ‘ua.’: alienus ‘idegen’ alius ‘más’ | ius, iuris ‘jog’
Lásd még ALIBI
alifás G kém nyitott szénláncú telített szénhidrogénekből képződött (vegyületek)
 ném aliphatisch ‘ua.’ gör aleiphar, aleiphatosz ‘zsír, háj’
aligátor G áll a krokodillal rokon amerikai és ázsiai hüllő
 ném Alligator ‘ua.’ sp el lagarto (de las Indias) ‘a (nyugat-indiai) gyík’ lat lacerta ‘gyík’
alignment [elájnment] G számtech igazítás
ang, ‘ua.’
 align fr aligner ‘sorba rendez’: lat ad- ‘hozzá’ | linea ‘vonal’, lásd LÉNIA
alija G zsidó származásúak bevándorlása, letelepedése Izrael államban
 héb, ‘ua.’, tkp. ‘felmenetel’
alimentáció G élelmezés
lat alimentatio ‘ua.’, lásd ALIMENTÁL

alimentál G élelmez
G † táplál, segélyez
 tud lat alimentare ‘táplál, ellát’ alimentum ‘táplálék’ alere ‘táplál’
Lásd még ADOLESZCENS, ADULTUS, ALMA MATER
alimentárius G tört állami ingyengabonával segélyezett római vagyontalan polgár
 lat, ‘ua.’, lásd ALIMENTÁL
a limine G eleve, elejétől fogva, a kezdettől
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘a küszöbtől’: a(b) ‘-tól’ | limen, liminis ‘küszöb’
alinea G új sor (írásban)
 ném Alinea ‘ua.’ lat a linea ‘a sortól’, lásd LÉNIA
aliquant [alikvant] G mat egy bizonyos számmal maradék nélkül nem osztható (szám)
 ném, ‘ua.’ lat aliquantum ‘valamennyi’
aliquot [alikvot] G mat egy bizonyos számmal maradék nélkül osztható (szám)
 ném, ‘ua.’ lat aliquoties ‘akárhányszor’ quoties ‘hányszor’ quot ‘hány’
aliter G másként, másképpen
 lat, ‘ua.’ alius ‘más’
Lásd még ALIBI
alizarin G kém vörös festékanyag a festőbuzér gyökeréből, amelyet már szintetikusan is előállítanak
 ném Alizarin ‘ua.’ sp alizari ‘keleti buzér’ ar al-uszára ‘a nedv, a lé’
alkaioszi G irod ókori időmértékes sorfajta, illetve négysoros strófaforma
 Alkaiosz ógörög költőről, aki először alkalmazta verseiben
alkalémia G orv lúgvérűség, a vér kémhatásának, ph-értékének eltolódása a lúgosság irányában
 tud lat alcalaemia: lásd ALKÁLI | gör haima ‘vér’
Lásd még HEMATIT
alkáli G kém lúg, lúgos anyag
G kém egyes fémek ilyen kémhatású hidroxidja
 ném Alkali ‘ua.’ ar al-kali ‘a fahamu’ kala ‘éget’ (a lúgot eleinte fahamu forrázatából
nyerték)
alkalikus G kém lúgos kémhatású
 tud lat alcalicus, lásd ALKÁLI
alkalimetria G kém a lúgok töménységének mérése
 ném Alkalimetrie ‘ua.’: lásd ALKÁLI | gör metreó ‘mér’
alkalinúria G orv lúgos vizelet
 tud lat alcalinuria ‘ua.’: lásd ALKÁLI | gör uron ‘vizelet’
alkalizál G kém lúgosít, lúggá alakít
 ném alkalisieren ‘ua.’, lásd ALKÁLI
alkaloid G kém különleges élettani hatású (kábító, izgató, gyógyító, mérgező), enyhén lúgos
kémhatású, nitrogént tartalmazó növényi vegyületek, pl. nikotin, ópium, sztrichnin stb. közös neve
 tud lat alcaloida: lásd ALKÁLI | -id ‘-féle’ gör eidosz ‘külső’
alkalózis G orv lúgvérűség
 tud lat alcalosis ‘ua.’: lásd ALKÁLI | gör -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
Lásd még ALKALÉMIA
alkán G kém telített, nyílt szénláncú szénhidrogén, más néven paraffin
 lásd ALK(ÁLI) | -án (a paraffinsorra utaló toldalék, mint etán, metán stb.)
alkanna G növ báránypirosító, gyökeréből készül a hajfestésre is használt henna
 ném Alkanna sp alcana ‘ua.’ ar al-hinná ‘a henna’
alkanol G kém az alkánokból származtatható egyértékű alkoholok neve
lásd ALKÁN, (ALKOH)OL

alkén G kém nyílt szénláncú szénhidrogén egy kettőskötéssel, más néven olefin
lásd ALK(ÁLI) | -én (az olefinsorra utaló toldalák, mint etén, metén stb.)

alkenil G kém az alkénekből egy hidrogénatom elvonásával létrejött egyvegyértékű gyök
ném Alkenyl ‘ua.’: lásd ALKÉN | gör hülé ‘anyag’

alkil G kém az alkánokból egy hidrogénatom elvonásával létrejött egyvegyértékű gyök
ném Alkyl ‘ua.’: lásd ALK(ÁN) | gör hülé ‘anyag’

alkímia G aranycsinálás, középkori misztikus tudomány, amely a „bölcsek kövét” kereste, a
vegyületet, amely minden fémet arannyá változtat
kk lat alchimia, alchemia ‘ua.’
 ar al-kímíja ‘a vegytan’: VAGY bizánci gör khimia ‘ua.’
gör khümeia ‘folyadék, vegyület’ khümosz ‘nedv, lé’, VAGY bizánci gör khimia gör kheó
‘kever’
Lásd még MEZENCHIMA, SZKLERENCHIMA
alkimista G az alkímia művelője, aranycsináló
 ném Alchimist, ‘ua.’, lásd ALKÍMIA
alkin G kém egy hármaskötést tartalmazó nyílt szénláncú vegyület
 lásd ALK(ÁN) | -in (vegyületre utaló toldalék)
alkohol G kém cukor erjedésekor keletkező gyúlékony folyadék, szesz, borszesz
G kém hidroxilgyököt tartalmazó, nyílt szénláncú szerves vegyület
 tud lat alcohol (vini) ‘(bor)párlat’ ar al-kohl ‘az antimonitpor’ (amely szárazon szublimálható,
azaz lepárolható vegyület)
alkoholát G kém olyan sójellegű alkoholszármazék, amelyben a hidroxilgyök hidrogénje helyébe
fématom lép
 ném Alkoholat ‘ua.’: lásd ALKOHOL | -át (sóra utaló toldalék)
alkoholista G iszákos, az italozás rabja, szenvedélybeteg
 ang alcoholist ‘ua.’, lásd ALKOHOLIZMUS
alkoholizáció G kém szeszesítés, alkohollá alakítás
 ném Alkoholisation ‘ua.’, lásd ALKOHOLIZÁL
alkohololizál G iszik, részegeskedik
G kém szeszesít, alkohollal kezel
 ném alkoholisieren ‘alkohollal kezel (bort, hogy az erjedést megállítsa)’ fr alcooliser ‘ua.’, ill.
‘alkoholistává tesz’, lásd ALKOHOL
alkoholizmus G iszákosság, italozás mint szenvedélybetegség
 ném Alkoholismus fr alcoolisme ‘ua.’, lásd ALKOHOL, -IZMUS
alkoholométer G kém szeszfokoló, folyadék alkoholtartalmának mérésére való eszköz
 ném Alkoholometer ‘ua.’, lásd ALKOHOLOMETRIA
alkoholometria G kém szeszfokmérés, folyadék alkoholtartalmának mérése
 ném Alkoholometrie ‘ua.’: lásd ALKOHOL | gör metreó ‘mér’
Alkorán G vall a Korán határozott névelős alakja
 ar al-Quran ‘a Korán’, lásd KORÁN
alkóv G ép nagyobb szobához boltíves szabad nyílással csatlakozó kisebb helyiség, lakófülke,
benyíló, beugró
 fr alcove sp alcoba ‘ua.’ ar al-kobbah ‘a boltív, a fülke’
alkörmös † G növ börzsöny, fürtös virágzatú dísznövény
G ennek bogyóiból nyert vörös festőanyag ételek, italok és gyógyszerek színezésére
 régi ném Alkermes sp alquermes ‘a bíbortetű festőanyaga’ ar al-qirmiz ‘a bíbortetű’
alla breve [alla bréve] G zene ütemfelezéssel (pl. 4/4 helyett 2/2) gyorsítva (adandó elő)
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘rövidre’: alla lat ad ille ‘ahhoz’ | breve lat brevis ‘rövid’
alla marcia [alla marcsa] G zene indulószerűen, induló-tempóban (adandó elő)
 ol, ‘ua.’: alla lat ad ille ‘ahhoz’ | lásd MARS
alla prima G műv egyszeri festékfelvitel, aláfestés és lazúrozás nélkül
 ol, ‘elsőre’: alla
 lat ad ille ‘ahhoz’ | lásd PRÍMA
allargando G zene lelassulva, kiszélesedve (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 allargare ‘kiszélesedik’: lat ad- ‘hozzá’ | largus ‘bő, tág, bőkezű’
alla rinfusa [alla rinfúza] G ker ömlesztve, csomagolás nélkül
ol, ‘ua.’: alla
 lat ad ille ‘ahhoz’ | rin- lat re-, in- ‘vissza, bele’ | fondere, fuso lat fundere,
fusum ‘önt, olvaszt’
allash G ánizzsal ízesített lett köménylikőr
 ang allash ‘ua.’ a lettországi Allaš város nevéből
allativus [allatívusz] G nyelvt a főnévragozás helyhatározó esete, amely hová? kérdésre felel, és
külső helyviszonyt fejez ki (a magyarban -hoz, -hez, -höz raggal)
 tud lat (casus) allativus ‘odaviteli (eset)’ afferre, allatum ‘odavisz’: ad- ‘-nál’ | ferre, latum
‘visz’
alla turca [alla turka] G zene törökösen, török modorban (adandó elő)
 ol, ‘ua.’: alla lat ad ille ‘ahhoz’ | turco lat Turcus ‘török’
alla zingara [alla cingara] G zene cigányosan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’: alla lat ad ille ‘ahhoz’ | zingaro bizánci gör cingano ‘cigány’
allé G fasor, sétány
G kerti sétaút
 ném Allee fr allée ‘ua.’ aller ‘megy’ lat ambulare ‘sétál’
allée verte G középen pázsitozott, kétoldalt fasorral szegélyezett kerti díszút
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘zöld sétány’: lásd ALLÉ | fr vert lat viridis ‘zöld’ virere ‘zöldell’
allegál † G állít, hangoztat
G vitat, érvel
 lat allegare, allegatum, tkp. ad-legare ‘küld, felhoz, idéz’: ad- ‘hozzá’ | legare ‘kiküld’ lex,
legis ‘törvény’
Lásd még ILLEGÁLIS, LEGÁTUS, LEGITIM, LOJÁLIS
allegátum † G idézet
 lat, ‘ua.’, lásd ALLEGÁL
allegória G műv elvont fogalom jelképes ábrázolása képen vagy szoborban, emberi (leginkább női)
alakban megszemélyesítve
G irod példázat, képes beszéd
G olyan mű, amelynek mögöttes értelme van
 lat allegoria gör allégoria ‘ua.’ allégoreó ‘példázatban beszél’: allé ‘máshol, másként’ |
agoreuó ‘szónokol’ agora ‘köztér’
allegorice † G képletesen, jelképesen
 újk lat, lásd ALLEGORIKUS
allegorikus G jelképes, képes, képletes
 lat allegoricus gör allégorikosz ‘ua.’, lásd ALLEGÓRIA
allegorizál G jelképesen ábrázol
G példáz, megképez
 ném allegorisieren fr allégoriser ‘ua.’, lásd ALLEGÓRIA
allegretto G zene kissé élénken, gyorsacskán (adandó elő)
 ol kics, ‘ua.’, lásd ALLEGRO
allegro G zene vidáman, gyorsan, élénken (adandó elő)
 ol, ‘vidám’ lat alacer, alacris ‘élénk, vidám’
allél vagy allélomorf G gen valamely génnek azonos kromoszómahelyen, mutáció révén kialakult
változata
G gen egy diploid kromoszómaszakasz egymásnak megfelelő helyei (mint pl. a két szülő szemszínét
örökítő helyek)
 ang allel(omorph) ‘ua.’: gör allélusz ‘egymást’ allosz ‘más’ | morphé ‘alak’
allelopátia G biol egyes növényfajok eszköze a termőhelyért folyó küzdelemben: olyan anyagokat
bocsátanak ki, amelyek gátolják más fajok egyedeinek kifejlődését
 ném Allelopathie ‘ua.’: gör allélusz ‘egymást’
 allosz ‘más’ | pathé ‘baj, szenvedés’
alleluja G vall ujjongó, Istent dicsőítő ének
G ujjongást kifejező felkiáltás
 lat halleluia ‘ua.’ héb halelú jáh ‘dicsérjétek Jahvét’
allemande [almand] G zene lassú, páros ütemű német népi tánc, amely a francia udvarban is
elterjedt
G barokk szvitek ilyen tempójú tétele
 fr (danse) allemande ‘német (tánc)’ allemand ‘német’, lásd ALEMANN
allén G kém a diénekhez tartozó instabil, robbanékony szénhidrogéngáz
 ném Allen ‘ua.’, lásd ALLIL-
allergén G orv allergiát előidéző anyag
 ang allergen ‘ua.’: lásd ALLER(GIA), -GÉN
allergia G orv túlérzékenység, a szervezet fokozott, rendellenes reagálása külső hatásokra, főleg
ételekre, vegyi anyagokra
G átv erős ellenszenv, irtózás, ingerült ellenérzés
 tud lat, ‘ua.’ gör allérgeia ‘eltérő működés’: allé ‘másképp’ | ergon ‘cselekvés, ténykedés’
ergadzomai ‘dolgozik’
allergiás G orv allergikus tüneteket mutató
G átv nagyon érzékeny (valamire)
 lásd ALLERGIA
allergikus G orv allergiai jellegű, allergiás tüneteket mutató
 tud lat allergicus ‘ua.’, lásd ALLERGIA
allergiológia G orv az allergiás betegségekkel és gyógyításukkal foglalkozó orvostudományi ág
 tud lat, ‘ua.’: lásd ALLERGIA, -LÓGIA
alliage [aliázs] † G ötvözet
 fr, ‘ua.’ allier vegyít, összeköt’ lat alligare, lásd ALLIGÁCIÓ
alliance [aliansz] † G pol szövetség
 fr, ‘ua.’ allier ‘összeköt, szövetkezik’ lat alligare, lásd ALLIGÁCIÓ
alligáció † G ötvözet
 kk lat alligatio ‘ua.’, ered. ‘összekötözés’ alligare, alligatum, tkp. ad-ligare ‘odaköt’: ad-
‘hozzá’ | ligare ‘köt’
alligátor lásd ALIGÁTOR
allil- G kém a propilénből egy hidrogénatom elvonásával eredő gyök, amelyet először a
fokhagymaolajból különítettek el
 ném Allyl- ‘ua.’: lat all(ium) ‘fokhagyma’ | gör hülé ‘anyag’
all inclusive [ol inklúzív] G korlátlan étel- és italfogyasztást kínáló szervezett utazás
 ang, ‘mindent beleértve’: all ‘minden’ | inclusive, lásd INKLUZÍVE
alliteráció G irod betűrím, szókezdó mássalhangzók összecsengése egy vagy több verssoron belül
 kk lat alliteratio ‘ua.’, lásd ALLITERÁL
alliterál G irod betűrímet alkot (egy szó másik szóval)
G irod betűrímeket tartalmaz (vers, verssor)
G irod betűrímeket alkalmaz (költő)
 kk lat alliterare, alliteratum tkp. ad-literare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | lit(t)era ‘írás, levél, betű’
allo- G (összetételek előtagjaként) idegen, más eredetű, ellentétes
 gör allosz ‘más, idegen’
alloantigén lásd IZOANTIGÉN
alloc- lásd még ALLOK-
allocation unit [elokéjsn júnit] G számtech kiosztási egység
 ang, ‘ua.’: lásd ALLOKÁCIÓ | unit lat unitas ‘egység’ unus ‘egy’
allochthon [allohton] G geol más talajból, más vidékről eredő (kőzet)
G biol máshonnan származó, idegen eredetű, nem őshonos (faj)
 ném allochthon ‘ua.’: lásd ALLO- | gör khthonosz ‘föld’
allodiális G tört a szállásbirtokkal kapcsolatos
G tört majorsági, a földesúr saját kezelésében álló
 kk lat allodialis ‘ua.’, lásd ALLÓDIUM
allódium G tört szabad birtok, szállásbirtok
G tört majorság, a földesúri birtok saját kezelésű része
 kk lat allodium ‘ua.’ frank alodis ‘teljes birtok’: al- ‘teljes’ | ods vagy odis ‘birtok’
allodoxia G vall eretnekség, valamely egyház által teológiailag tévesnek minősített tanítás
 tud lat, ‘ua.’: lásd ALLO- | gör doxa ‘tan, vélemény’ dokeó ‘látszik (vminek)’
allofón G nyelvt beszédhangnak (fonémának) olyan változata, amelynek (egy adott nyelvben) nincs
jelentést megkülönböztető szerepe (mint pl. az int és ing két eltérő képzésű n hangjának a
magyarban)
 ang allophone ‘ua.’: lásd ALLO- | gör phóné ‘hang’
allofónia G nyelvt az a jelenség, hogy egy fonémához két vagy több eltérő minőségű vagy
időtartamú hang is tartozhat
 ang allophony ‘ua.’, lásd ALLOFÓN
allogám G növ idegen megporzást igénylő (faj)
 ném allogam ‘ua.’: lásd ALLO- | gör gamosz ‘házasság’
allogámia G növ idegen megporzás folytán létrejött szaporodás
 ném Allogamie ‘ua.’, lásd ALLOGÁM
allogén G biol olyan antigén, amely a faj más egyedeibe jutva immunválaszt vált ki
 ang allogen ‘ua.’: lásd ALLO-, GÉN
allográf G hiv idegen kéztől származó, nem saját kézírású (okirat)
 ném allograph ‘ua.’: lásd ALLO-, -GRÁF
allokáció G felosztás, szétosztás, juttatás
G biol a táplálkozásból nyert energia felosztása a különböző életfolyamatok között
 népi lat allocatio ‘ua.’ allocare, allocatum, tkp. ad-locare ‘kijelöl, juttat’: ad- ‘hozzá’ | locare
‘(el)helyez’ locus ‘hely’
Lásd még LOCO
allokrómás G ásv idegen anyag által okozott (elszíneződés)
 ang allochrome ‘ua.’: lásd ALLO- | gör khróma ‘szín’
allokúció † G hiv megszólítás
G üdvözlő, ünneplő beszéd
G a pápa beszéde a bíborosok gyűléséhez
 lat allocutio ‘ua.’ alloqui, allocutus, tkp. ad-loqui ‘megszólít, biztat’: ad- ‘hozzá’ | loqui
‘beszél’
allolália G orv kóros mértékű mellébeszélés, a tényleges válaszadásra való képtelenség
 tud lat allolalia ‘ua.’: lásd ALLO- | laleó ‘fecseg, cseveg’
allomorf G biol alakváltozat
G nyelvt morféma-változat
 ném Allomorph ‘ua.’: lásd ALLO- | gör morphé ‘alak’
allomorfit G ásv gumós barit (súlypát)
 ném Allomorphit ‘ua.’: lásd ALLOMORF | -it (ásványra utaló toldalék)
allomorfózis G orv idegen, beteges alkat (szervé, testrészé)
 tud lat allomorphosis ‘ua.’: lásd ALLOMORF | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
allonge [alonzs] G div hosszú fürtű, középen választott, kétoldalt gyűrűkbe fésült férfiparóka a 18–
19. század fordulóján
G † ker a forgatmányokkal már teleírt váltóhoz ragasztott papírszelet
 fr, ‘hosszabbítás’ allonger ‘meghosszabbít’: à lat ad’ ‘hozzá’ | long lat longus ‘hosszú’
allonima G nyelvt álnév, saját név helyett használt, ismert idegen név
 ném Allonym ‘ua.’: lásd ALLO- | gör onoma, onüma ‘név’
allonímia G nyelvt jól ismert idegen név használata a saját név helyett (álcázásból, vagy
művésznévként)
 ném Allonymie ‘ua.’, lásd ALLONIMA

allopata G orv az allopátia elvét valló, annak módszereit alkalmazó személy
ang allopath ‘ua.’, lásd ALLOPÁTIA

allopátia G orv elavult módszer, a leküzdeni kívánt betegség tüneteivel ellentéteseket kiváltó szerek
használata a gyógyításban
tud lat allopathia ‘ua.’: lásd ALLO- | gör pathé ‘szenvedés, betegség’

allopatrikus G biol térbeli elszigetelődés folytán előállott (fajképződés)
ném allopatrisch ‘ua.’: lásd ALLO- | gör patria ‘nemzetség, törzs’
 patér, patrosz ‘apa’
alloplasztika G orv testszövetek pótlása idegen anyagokkal (fémek, műanyagok stb.)
G maga az ilyen pótlás
 ném Alloplastik ‘ua.’: lásd ALLO-, PLASZTIKA
alloploid G gen olyan sejt vagy szervezet, amely két vagy több eltérő eredetű és szerkezetű genomot
tartalmaz
 ang alloploid ‘ua.’: lásd ALLO- | gör (di)ploisz, (di)ploidosz ‘(két)szeres’ ploosz ‘behajtott’
allosztéria G biol fehérjemolekula térszerkezetének megváltozása kisebb molekulájú anyag hatására
 ném Allosterie ‘ua.’: lásd ALLO- | gör szterosz ‘kemény, szilárd’
allotria G nem a tárgyhoz tartozó dolog
G ostobaság, zagyvaság
 gör allotriosz ‘másra tartozó, idegen, ellenkező’ allosz ‘más’
allotriofágia G orv elmebetegek olyan állapota, amikor ehetetlen tárgyakat lenyelnek
 tud lat allotriophagia ‘ua.’: allotriosz ‘idegen, nem megfelelő, ellentétes’ allosz ‘más’ |
phagein ‘eszik’
allotriológia G orv össze nem tartozó dolgok összevegyítése a beszédben mint elmezavar tünete
 tud lat ‘ua.’: lásd ALLOTRIA, -LÓGIA
allotriomorf G ásv olyan kristályosodási forma, amely az adott ásványra nem jellemző
 ném allotriomorph ‘ua.’: gör allotriosz ‘másra tartozó, idegen’ allosz ‘más’ | morphé ‘alak’
allotrop G kém az allotrópia jelenségét mutató (elem)
 ang allotrope ‘ua.’, lásd ALLOTRÓPIA
allotrópia G kém egyes elemeknek az a tulajdonsága, hogy két vagy több eltérő megjelenési
formában fordulnak elő (pl. a szén mint gyémánt és grafit)
 ném Allotropie ‘ua.’: lásd ALLO- | gör troposz ‘fordulat, jellem’ trepó ‘fordít, fordul’
Lásd még TRÓFEA, TROPIKÁL, TROPIZMUS, TRÓPUS
allozim G biokém egy enzimnek az aminosavak eltérő sorrendjével jellemezhető, öröklődő változata
 ném Allozym, tkp. Allo(en)zym ‘ua.’, lásd ALLO-, ENZIM
all-style [olsztájl] G sport a kickbox korábbi neve
 ang, ‘minden-stílusú’: all ‘minden(féle)’ | lásd STÍLUS
alludál G hivatkozik, utal (valamire)
G példálódzik, céloz, célozgat
 lat alludere, allusi, tkp. ad-ludere ‘tréfálkozik, tréfásan céloz’: ad- ‘oda’: ludere ‘játszik, tréfál,
becsap’
all’ungherese [allungeréze] G zene magyarosan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’: alla lat ad ille ‘ahhoz’ | ungherese ‘magyar’ lat Hungarus ‘u.a.’, lásd HUNGARICA
alluviális G geol áradmányos, hordalékos (talaj, kőzet)
 tud lat alluvialis ‘ua.’, lásd ALLÚVIUM
allúvium G geol áradmány, iszaplerakódás
 tud lat alluvium, tkp. ad-luvium ‘áradás’: ad- ‘oda’ | luere ‘mos’
allúzió G célzás, utalás, hivatkozás
G célozgatás, példálódzás
 lat allusio ‘ua.’, lásd ALLUDÁL
allűr G járásmód, modor
G modoros vonás, viselkedés
 ném Allüre fr allure ‘ua.’ aller ‘megy, jár’ lat ambulare ‘sétál’
Almagel G gyógysz a gyomor savas bántalma elleni, alumínium- és magnéziumoxidot tartalmazó
szuszpenzió
tud lat ‘ua.’, lásd AL(UMÍNIUM), MA(GNÉZIUM), GÉL

alma mater † G okt az egykori iskola (amelybe az ember valaha járt)
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a tápláló anya’: almus ‘tápláló, termékeny’
 alere ‘táplál’ | mater ‘anya’
almanach G évkönyv
G irod vegyes irodalmi gyűjtemény, zsebkönyv
G † kalendárium
 ném Almanach ‘ua.’ kk lat almanachus ‘naptár’ görög alemenikhiaka ‘egyiptomi naptár’
szír-arab al-manhai ‘a holdújév alkalmából kibocsátott hivatalos feljegyzések’, tkp. ‘jövőre’
almandin G ásv vasszilikát, a gránát barnáspiros változata, féldrágakő
 ang almandine ‘ua.’ lelőhelye, Alabanda ókori kis-ázsiai város nevéből | -in (ásványra utaló
toldalék)
almárium G bút polcos, fiókos szekrény, pohárszék
 kk lat almarium ‘ua.’ (r l elhasonulással) lat armarium ‘szekrény, polc’ arma, armorum
‘fegyverek, szerszámok, eszközök’
Lásd még ALARM, ÁRMÁDIA, ARMATÚRA
almázia lásd ALAMÁZIA
alniko G koh alumínium, nikkel és kobalt hozzáadásával nyert, kiválóan mágnesezhető vasötvözet
 lásd AL(UMÍNIUM), NI(KKEL), KO(BALT)
aló lásd ALÓMARS
aloé G növ a liliomfélékhez tartozó, sok gyógyanyagot tartalmazó délszaki növény
 lat aloe gör aloé ‘ua.’ (?)
alogikus G nem logikus, hibás gondolatmenetű, logikátlan, összefüggéstelen
 ném alogisch ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd LOGIKUS
alogizmus G fil olyan bölcseleti irányzat, amely a logikát alkalmatlannak minősíti megbízható
ismeretek szerzésére
 tud lat alogismus ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd LOG(IKA), -IZMUS
alómars † G kat lódulj! gyerünk!
G takarodj! hordd el magad!
 ném, fr allons marche! ‘menet indulj!’: aller ‘megy’ | marche ‘menetelés’, lásd MARS
alopecia G orv foltos hajhullás
 tud lat, ‘ua.’ gör alópekia ‘kopasz foltok a fejbőrön’ alópéx ‘hajhullás’
alpaka G áll hosszú és selymes szőrű lámaféle Dél-Amerikában
 ang, sp alpaca ‘ua.’ perui (kecsua) indián alpaco ‘teve-zerge’
alpakka G újezüst, kínaezüst, pakfon (fémötvözet)
 ném Alpacca márkanév
al pari G ker névértéken
 ol, ‘ua.’, ered. alla pari ‘egyenlően’: alla lat ad illa ‘ahhoz’ | ol pari ‘egyenlő, páros’ lat
par, paris ‘ua.’
alpes † G lidércnyomás
 ném Alp ‘lidérc, manó, aki az alvó mellére fekve nyomasztó álmokat okoz neki’ (germán rokon:
ang elf ‘manó, tündér’)
Lásd még ALRAUNE
alpesi G havasi, magashegyi
G az Alpokkal kapcsolatos
 lat tbsz Alpes ‘Alpok’ kelta ?
al pezzo G ker darabszám, darabonként
 ol, ‘ua.’: al lat ad ille ‘ahhoz’ | pezzo ‘darab’ kk lat petium ‘földdarab’ kelta (pl. velszi
peth, breton pez ‘ua.’)
alpinista sport G magashegyi sziklamászó
 ném Alpiniste fr alpiniste ‘ua.’, lásd ALPINIZMUS
alpinizmus G sport magas, meredek, sziklás hegyek sportszerű megmászása különleges
felszereléssel és technikával
ném Alpinismus
 fr alpinisme ‘ua.’: lat Alpinus ‘alpesi’ Alpes ‘az Alpok’ | lásd -IZMUS
alraune G mit a germán hitregék hegyi szelleme, kincsek rejtekhelyének ismerője
G növ kétágú mandragóragyökér, az ókor óta szerelmi és termékenységi varázslás eszköze
 ném Alraune ‘ua.’: Alp ófn alb ‘lidérces álmokat okozó szellemlény’ | raunen ‘súg, morog’
Lásd még ALPES
al secco [al szekkó] G műv a száraz vakolaton készített falfestmény
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘a szárazra’: al lat ad ille ‘ahhoz’ | secco lat siccus ‘száraz’
al segno [al szennyó] G zene a (megadott) jelig (visszamenve és onnan ismételve adandó elő)
 ol, ‘ua.’: al lat ad ille ‘ahhoz’ | segno lat signum ‘jel’
alt G zene (fn) mély női hang
G ilyen hangú énekesnő
G (mn) e hangfajjal kapcsolatos
 ném Alt ol alto ‘magas’ lat altus ‘ua.’ (ezt a szólamot sokáig férfiak énekelték magas
fejhangon)
altáji G népr a török, mongol, mandzsu és tunguz népekre vonatkozó
G nyelvt e népek feltehető, de máig vitatott nyelvi közösségével kapcsolatos
 az őshazaként feltételezett Altaj hegység nevéről tör ala-da; [aladáj] ‘tarka hegy’
al tempo G zene ütemre, a megadott ütemet követve, ehhez visszatérve
 ol, ‘ua.’: al lat ad ille ‘ahhoz’ | lásd TEMPÓ
alteráció G módosítás
G zene hangnemi módosítás
G † felindulás, izgalom
 ném Alteration ‘ua.’: al lat ad ille ‘ahhoz’ | lásd ALTERÁL
alterál G megváltoztat, megmásít, módosít
G † feszélyez, zavar, megzavar
 ném alterieren fr altérer késő lat alterare, alteratum ‘megmásít, megzavar’ lat alter
‘más, másik’
alteregó G hasonmás, valakihez megtévesztően hasonlító másik személy
 lat alter ego ‘másik én’: lásd ALTERÁL, EGOISTA
alternáció G szükséges választás két dolog között
G nyelvt hangváltakozás egy morfémában
 tud lat alternatio ‘ua.’, lásd ALTERNÁL
alternál G váltakozik, váltogat
 alternare, alternatus ‘felváltva visz, cserél’ alternus ‘váltakozó’ alter ‘másik’
alternate key [oltörnet kí] G számtech váltóbillentyű
 ang, ‘ua.’: lásd ALTERNÁL | key ‘kulcs’
alternatív G kétféle, kettős, vagylagos
G választható, két lehetőséget hagyó
 ném alternativ fr alternatif ‘ua.’, lásd ALTERNÁL
alternatíva G két vagylagos lehetőség közül az egyik
 ném Alternative ‘ua.’, lásd ALTERNATÍV
Althing G pol az izlandi nemzetgyűlés
 izl, ‘ua.’: al ‘minden, összes’ | thing ‘dolog, ügy, törvénykezés’ (germán rokonok: ang thing, ném
Ding ‘dolog’)
altigráf G rep a magasságmérés adatait rögzítő berendezés
 ném Altigraph ‘ua.’: lat altus ‘magas’ | gör graphó ‘ír’
altiloquens † G nagyszájú, hangoskodó
 lat, ‘ua.’: altus ‘magas’ | loqui ‘beszél’
altiméter G rep magasságmérő
 ang altimeter
 fr altimčtre ‘ua.’: lat altus ‘magas’ | gör metreó ‘mér’
altimetria G földr a tengerszint feletti magasság mérése
ang altimetry ‘ua.’, lásd ALTIMÉTER

altiora [alciora] † G felsőfokú tanulmányok
lat tbsz seml (studia) altiora ‘felsőbb (tanulmányok)’
 kf altior ‘magasabb’ altus ‘magas’
altokumulusz G met középmagas gomolyos párnafelhő
ném Altokumulus ‘ua.’: lat altus ‘magas’ | lásd KUMULUSZ

alto rilievo G műv magasdombormű
ol, ‘ua.’: alto
 lat altus ‘magas’ | lásd RILIEVO
altosztrátusz G met nagyobb magasságban képződő rétegfelhő, lepelfelhő
ném Altostratus ‘ua.’: lat altus ‘magas’ | stratus ‘réteg’, lásd SZTRÁDA

altruista G (fn) önzetlen, a mások javáért önérdek nélkül munkálkodó személy, emberbarát
G (mn) áldozatos, áldozatkész, jótékony, nagylelkű
 ném Altruist ‘ua.’, lásd ALTRUIZMUS
altruisztikus G önzetlen, emberbaráti, áldozatos, áldozatkész
 ném altruistisch ‘ua.’, lásd ALTRUIZMUS
altruizmus G önzetlenség, áldozatkészség
 ném Altruismus fr altruisme ‘ua.’: lat altrui ‘más számára’ alter ‘(valaki) más’ | lásd -IZMUS
altvater [altfáter] G kesernyés likőrféle
 ném, ‘ua.’ Altvater, hegység Morva-Sziléziában, tkp. ‘öreg apa’: alt ‘régi, öreg’ | Vater ‘apa’
altwien G műv bécsi manufaktúrában 1750–1827 között készült porcelán dísztárgyak márkajele
 ném Alt-Wien ‘ua.’: alt ‘régi’ | Wien ‘Bécs’ lat Vin(dobona) ‘ua.’
aludur lásd DÚRALUMÍNIUM
alufólia G igen vékonyra hengerelt alumínium hártya élelmiszerek csomagolására
 magy alu(mínium)fólia ‘ua.’, lásd ALUMÍNIUM, FÓLIA
aluman G koh alumínium és mangán ötvözete
 betűszó: alu(mínium) | man(gán), lásd ott
alumbrados [alumbrádosz] G vall spanyol misztikus szekta a 16–17. században
 sp, ‘ua.’, tkp. ‘megvilágosodottak’ alumbrar ‘megvilágít’ késő lat alluminare ‘ua.’: ad-
‘hozzá’ | lumen, luminis ‘fény’
aluminát G kém az alumíniumsav sója
 ném Aluminat ‘ua.’, lásd ALUMÍNIUM
aluminit G ásv cseppkőkiválás során keletkező alumínium-hidroszulfát, matt fehér gumós ásvány
 ném Aluminit ‘ua.’: lásd ALUMÍNIUM | -it (ásványra utaló toldalék)
alumínium G kém kis fajsúlyú, korrózióálló fémes elem
 tud lat alumínium ‘ua.’: lat alumen, aluminis ‘timsó (az ~ oxidja)’ | -ium (vegyi elemre utaló
toldalék)
aluminotermia G koh színfémek előállítása oly módon, hogy oxidjukat alumíniumporral keverve
hevítik
 ném Aluminothermie ‘ua.’: lásd ALUMÍNIUM | gör thermé ‘hő’
aluminózis G orv alumíniumpor vagy timföldpor tartós belégzése okozta tüdőbetegség
 tud lat aluminosis ‘ua.’: lásd ALUMÍNIUM | -ózis (betegségre utaló toldalék)
alumnátus † G okt bentlakásos, teljes ellátást nyújtó iskola
G vall papnevelde
 kk lat alumnatus ‘ua.’, lásd ALUMNUS
alumnus † G okt bentlakásos iskola növendéke
G vall papnövendék
 lat alumnus ‘valaki neveltje’ alere ‘táplál, nevel’
aluszil G koh alumínium és harmadrésznyi szilícium ötvözete
 lásd ALU(MÍNIUM), SZIL(ÍCIUM)
alutef G magyar gyártmányú alumíniumserpenyő teflon bevonattal
 magy, lásd ALU(MÍNIUM), TEF(LON)
alveoláris G nyelvt fogmederhang, ínyhang, a nyelv hegyével a felső fogmedernél képzett
(mássalhangzó, pl. t, d, l, n, sz, z)
tud lat alveolaris ‘ua.’, lásd ALVEOLUS

alveolitis [alveolitisz] G orv fogmedergyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd ALVEOLUS | -itis (gyulladásra utaló toldalék)

alveolus G anat testüreg
G anat fogmeder, az íny domborulata a fogsor tövében
tud lat kics, ‘ua.’, ered. ‘kád, teknőcske’ alveus ‘vízmedence’
amabile G zene gyöngéden (adandó elő)
ol, ‘ua.’, lásd AMÁBILIS
amábilis G szeretetre méltó, kedves, nyájas
lat amabilis ‘szerethető’ amare ‘szeret’
amabilitás G szeretetreméltóság, nyájasság
lat, ‘ua.’ lásd AMÁBILIS
amagnetikus G kém nem mágneses, nem mágnesezhető (anyag)
ném amagnetisch ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd MAGNETIKUS
amalekiták G tört bibliai nomád sémi nép Palesztina és a Sínai-félsziget között, a zsidóság
ellensége
lat Amalechitae ‘ua.’: héb Amálek e nép legendás őse, Ézsau fia, tkp. ‘völgylakó’ | -ita
(leszármazottra utaló toldalék)
amalgám G kém valamely fém higannyal való ötvözete, foncsor
G keverék, ötvözet
kk lat amalgama ‘ua’ ar al-malgham gör malagma ‘tompító, puhító’ malakosz ‘puha’
a manco [amankó] G ker pénzhiány folytán
ol, ‘híján’ manco ‘hiány’ lat mancus ‘csonka’
amaránt G növ kakastaréj, vörös virágú dísznövény
G szalmavirág
ném Amarant lat Amarantus gör amarantosz ‘ua.’, tkp. ‘hervadhatatlan’: a- ‘nem’ | marainó
‘hervad’
amarillisz G növ liliomféle, sárgásvörös virágú hagymás dísznövény
lat Amaryllis gör amarüllisz ‘ua.’, tkp. ‘fényes’ amarüsszó ‘fénylik’
amastia [amasztia] G orv az emlők hiánya mint fejlődési rendellenesség
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | masztosz ‘emlő, mellbimbó’
amatőr G (fn) műkedvelő, öntevékeny űzője valaminek
G nem hivatásos művész, sportoló
G (mn) avatatlan, botcsinálta, kontár, pancser
ném Amateur fr amateur ‘ua.’ lat amator ‘szerető, vminek a kedvelője’ amare, amatum
‘szeret’
amatőrizmus G műkedvelő jelleg, valamely sport vagy foglalkozás űzése kedvtelésből, díjazás
nélkül
ang amateurism ‘ua.’, lásd AMATŐR, -IZMUS
amaurózis G orv a látóideg gyengesége okozta teljes vakság
tud lat amaurosis ‘ua.’: gör amaurosz ‘sötét’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
amazon G mit legendás ókori nép tagja, mely népből csak a nők hadakoztak, férfiaikat szolgasorban
tartották
G átv férfias erélyű nő, kardos menyecske
lat, ‘ua.’ gör amadzón ‘kebeltelen’: a- ‘nem’ | madzosz ‘mell, emlő’ (az ~ok állítólag a jobb
mellüket levágták vagy elsorvasztották, hogy az íjjal és dárdával bánni tudjanak)
ambíció G becsvágy, törekvés, nagyratörés
G buzgalom, buzgóság, igyekezet
G törtetés, nagyravágyás, érvényesülési vágy
 lat ambitio ‘körüljárás, kegyvadászat, hízelgés, törtetés’ (lásd AMBITUS)
 ambire, ambitum
‘körüljár’ (ti. a hivatalra pályázó a megnyerni kívánt választókat): ambi- ‘körül’ gör amphi-
‘ua.’ | ire ‘jár’
ambicionál G célul tűz maga elé, törekszik rá
auszt ném ambitionnieren fr ambitionner ‘ua.’ ambition ‘törekvés’ lat ambitio ‘ua.’, lásd
AMBÍCIÓ
ambiciózus G becsvágyó, dicsvágyó, törekvő, nagyra törő, nagyralátó
G törtető, könyöklő
lat ambitiosus ‘népszerűséget hajhászó, nagyravágyó’ ambitio ‘becsvágy, törtetés’, lásd
AMBÍCIÓ
ambidextria G orv két(jobb)kezesség, a két kéz egyformán ügyes használatának képessége
tud lat, ‘ua.’: lat ambi ‘körül, kétfelé’
 gör amphi- ‘ua.’ | dextra ‘jobb kéz’
ambiente G műv a főalak és a háttér, ill. környezet összhangja mint a kép hatáseleme
ol, ‘környezet’, tkp. ‘körülmenő’
 ol, lat ambire ‘körüljár’, lásd AMBÍCIÓ
ambiguitás G nyelvt kétértelműség
G jog félreérthetőség
G homályosság, titokzatosság
lat ambiguitas ‘ua.’ ambiguus ‘ingadozó, kétes, kétértelmű’ ambigere ‘kétkedik, habozik’:
ambi ‘körül, kétfelé’ gör amphi- ‘ua.’ | agere ‘cselekszik’
ambilaterális G kétoldalú, kétoldali
fr ambilatéral ‘ua.’: lat ambi ‘körül, kétfelé’ gör amphi- ‘ua.’ | lateralis ‘oldalsó latus,
lateris ‘oldal’
ambiózis G biol sejtosztódás
tud lat ambiosis ‘ua.’: lat ambi ‘körül, kétfelé’ gör amphi- ‘ua.’ | -ózis (folyamatra utaló
toldalék)
ambipoláris G mindkét előjelű (pozitív és negatív) elektromos részecskék részvételével zajló (pl.
diffúzió)
ang ambipolar ‘ua.’: lat ambi ‘körül, kétfelé’ gör amphi- ‘ua.’ | lásd POLÁRIS
ambitus G tört hivatalra pályázó kortesútja az ókori Rómában
G zene hangterjedelem, egy hangszer legmagasabb és legmélyebb hangja közötti távolság
lat ambitus ‘körüljárás’, lásd AMBÍCIÓ
ámbitus G tornác
lat ambitus ‘körüljárás’, lásd AMBÍCIÓ
ambivalencia G két ellentétes véglet (pl. szeretet és gyűlölet, öröm és bánat, vágyódás és félelem)
egyidejű érvényesülése érzelmekben, viselkedésben
G valaminek két irányban való érvényessége egyazon időben
kk lat ambivalentia ‘ua.’, lásd AMBIVALENS
ambivalens G kétértelmű, kétértékű
G két ellentétes véglet közt hányódó
kk lat ambivalens, ambivalentis ‘ua.’: ambi ‘körül, kétfelé’ gör amphi- ‘ua.’ | valere ‘ér,
érvényes’
ambligonit G ásv háromhajlású rendszerben kristályosodó lítium-nátrium-alumíniumfoszfát
ang amblygonite ‘ua.’: gör amblüsz ‘tompa’ | gónia ‘szög’ | -it (ásványra utaló toldalék)
ambliópia G opt tompalátás
tud lat amblyopia ‘ua.’: gör amblüsz ‘tompa’ | opszisz ‘látás’
ambó1 G sport együttes találat vívásban
G † kettős találat a régi lottójátékban
lat ambo ‘mindkettő’
ambó2 G vall emelvény, szószék az ókeresztény bazilikákban két oldalán lépcsőfeljárattal
lat ambo ‘ua.’ gör ambón ‘dombtető anabainó ‘felmegy’: ana- ‘fel’ | bainó ‘megy’
Lásd még BÁZIS
ambofónia G inf kétcsatornás hangátvitel
 ang ambophony ‘ua.’: lat ambó ‘körül’ | gör phóné ‘hang’

ámbra G az ámbráscetek (fizéterek) belei közt található viaszos váladék, illatszerek alapanyaga
ném Amber, Ambra
 sp ambar ar anbar ‘ua.’
ambrózia G az olümposzi istenek halhatatlanná tevő eledele
gör ambroszia ‘ua.’
 ambrosziosz ‘isteni természetű’ ambrotosz ‘halhatatlan’: a- ‘nem’ |
brotosz, ered. mbrotosz, mrtosz ‘halandó’ (indoeurópai rokonság: lat mors, mortis ‘halál’, cseh
mrtvý ‘halott’, ném Mord ‘gyilkosság’, perzsa mard ‘halál’, szansz amrti ‘halhatatlan’)
ambulancia G orv orvosi rendelő járó betegeknek
G orv mentő, mentőautó
G † orv mozgókórház
ang ambulance ‘ua.’ lat ambulantia ‘járkálás’, lásd AMBULÁNS
ambuláns G orv járó betegként kezelt
G járó betegeket fogadó (orvos, kórházi részleg)
lat ambulans, ambulantis ‘járó’ ambulare ‘jár, sétál’ gör ambolé, tkp. anabolé ‘felmenetel’:
ana- ‘fel’ | balló ‘dob’
ambulanter G orv bejáró betegként
lat, ‘járva’, lásd AMBULÁNS
ambulatórium † G orv járó betegeket kezelő részleg kórházban vagy klinikán
tud lat, ‘ua.’, lásd AMBULÁNS
ameliorábilis G kijavítható, megjavítható
fr améliorable ‘ua.’, lásd AMELIORÁL
amelioráció G talajjavítás
ném Amelioration fr amélioration ‘ua.’, lásd AMELIORÁL
ameliorál G jobbít, javít, feljavít
G mez talajjavítást végez, talajt termővé tesz
ném ameliorieren fr améliorer ‘ua.’: à lat ad- ‘hozzá’ | lat melior ‘jobb’
amelioratív G nyelvt szépítő, jobbító értelmű (jelentésváltozat)
ném ameliorativ ‘ua.’, lásd AMELIORÁL
ámen G vall úgy legyen (imát lezáró szó)
G befejezés, valaminek a vége
G biz (felsőbb szintű) jóváhagyás, engedély
héb ámén ‘igazán, valóban’
amenorrhoea [amenorröa] G orv a havivérzés hiánya vagy szabálytalan elmaradása
tud lat, ‘ua.’: a- ‘nem’ | lásd MENORRHEA
amentia [amencia] G lél tudatzavar, a tudat szétesése
tud lat ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lat mens, mentis ‘elme’
amerícium G kém mesterséges radioaktív elem a transzurán sorból
ang Americium ‘ua.’ Amerika, a kontinens, ahol előállították, lásd AMERIKÁNER
amerikáner G műsz kézi hajtású fúrógép
ném Amerikaner ‘ua.’, tkp. ‘amerikai’ lat America az új nyugati földrész neve Amerigo
Vespucci, olasz tengerész, első térképezője nevéből germán Almerik ‘erős uralom’
amerikanid G népr a két amerikai kontinensen elterjedt őslakos emberfajta, a mongoloid változata
ang Americanid ‘ua.’: lásd AMERIKÁNER | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
amerikanista G tud az amerikai földrész történetének, kultúráinak, irodalmának kutatója,
szakembere
ang Americanist ‘ua.’, lásd AMERIKÁNER
amerikanizál G az amerikaihoz hasonlóvá tesz
G az Egyesült Államokban kialakult életforma, felfogás és tömegkultúra jegyeivel hat át (más
országokat)
ang americanise ‘ua.’, lásd AMERIKÁNER
amerikanizmus G nyelvt az amerikai angol nyelvben mutatkozó, a brit nyelvváltozatétól eltérő
sajátság
G ez mint idegenszerűség vagy divatjelenség a brit angolban
ang Americanism ‘ua.’, lásd AMERIKÁNER, -IZMUS
amerikánus † G amerikai
újk lat Americanus ‘ua.’, lásd AMERIKÁNER
amerikázik G tétlenkedik, kerüli a munkát, lopja a napot
G (eredetileg) munkalassítással igyekszik a munkaadóból jobb bért kikényszeríteni
magy, ‘ua.’ (a sok helyen, így Amerikában is elterjedt munkalassító sztrájkok nyomán, amelyekről
az onnan hazatértek hoztak először hírt a 20. század elején)
amerindián G népr a Közép- és Dél-Amerika őslakosságát alkotó indiánok újabb keletű
megnevezése
ang Amerindian ‘ua.’: lásd AMER(IKÁNER), INDIÁN
a metà G ker felesbe, fele-fele alapon, megosztott kockázattal
ol, ‘ua.’: a- lat ad ‘hozzá’ | metà ‘közép, fél’ lat media (pars) ‘fél’ medius ‘középső’
améta G ker egy külkereskedő és egy termelővállalat szerződése, amely a kivitt árucikk utáni
nyereségen való egyenlő arányú osztozást köti ki
ném Ameta ‘ua.’, lásd A METÀ
ametiszt G ásv féldrágakő, a kvarc kékeslila színű változata, amely az ókorban részegség elleni
talizmánnak számított
ang amethyst lat amethystus gör amethüsztosz ‘ua.’: a- ‘nem’ | methüsztosz ‘részeg’
methüó ‘lerészegedik’ methü ‘bor, szeszes ital’
ametodikus G módszertelen, tervszerűtlen
ném amethodisch ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd METODIKUS
ametria G mat aránytalanság, egyenlőtlenség
gör ametria ‘mértéktelenség, alkalmatlanság’: a- ‘nem’ | metrosz ‘mérték’ metreó ‘mér’
ametrikus G aránytalan, egyenlőtlen
ném ametrisch ‘ua.’, lásd AMETRIA
ametropia G orv a látás életlensége annak folytán, hogy a szemlencse nem az ideghártyán egyesíti a
beeső sugarakat
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | metrosz ‘mérték’ | ópsz, óposz ‘szem’
amfetamin G kém szintetikus aminszagú folyadék, a központi idegrendszert stimuláló gyógyszer,
ill. kábítószer
ang amphetamine ‘ua.’ a(lpha)-m(ethylbeta)-ph(enyl)-et(hyl)-amine ‘alfa-metilbéta-
feniletilamin’, lásd ALFA, BÉTA, METIL-, ETIL-, FENIL-, AMIN
amfi- G körül, kétfelé, kétfelől, kettősen
gör amphi- ‘ua.’
amfíbia G közl kétéltű jármű (pl. hidroplán, autó-motorcsónak)
lat tbsz seml amphibia ‘kétéltűek’ gör amphibiosz ‘kétéltű’: amphi- ‘kétfelől’ | biosz ‘élet’
amfíbiák G áll kétéltű állatok (béka, gőte stb.)
lásd AMFÍBIA
amfibiokardia G orv születési rendellenesség: a szívnek csak egy kamrája van, mint a kétéltűek
szívének
tud lat amphibiocardia ‘ua.’: lásd AMFÍBIA | gör kardia ‘szív’
amfibiológia G áll az állattannak a kétéltűekkel foglalkozó ága
tud lat amphibiologia ‘ua.’: lásd AMFÍBIA, -LÓGIA
amfibólia G log kétértelműség
lat, gör amphibolia ‘ua.’ amphiballo ‘ingadozik’: lásd AMFI- | balló ‘dob’
amfibolit G ásv szarukő, sötétzöld-fekete, durva kristályos, tömör kőzet, de ha kristályai megnőnek,
akkor palás szerkezetű
ném Amphibolit ‘ua.’: lásd AMFIBÓLIA (szerkezeti ingadozására értve) | -it (ásványra utaló
toldalék)
amfibrachisz G irod egy rövid, egy hosszú és egy rövid szótagból álló, négymorás versláb az antik
metrikában
 tud lat aphibrachys
 gör amphibrakhüsz ‘ua.’: lásd AMFI- | brakhüsz ‘rövid’
amfigónia G biol ivaros szaporodás pete és hím ivarsejt egyesülésével
ném Amphigonie ‘ua.’: lásd AMPFI- | gör gonosz ‘házasság’

amfikarpia G növ az a jelenség, hogy egyes növények föld alatti és föld feletti részükön is termést
hoznak
tud lat amphicarpia ‘ua.’: lásd AMFI- | gör karposz ‘termés’
 karpoó ‘terem’
amfimixis G biol a pete és a hím ivarsejt egyesülése kromoszómakészletük vegyülésével
ném Amphimixis ‘ua.’: lásd AMFI- | meixisz ‘keveredés’
 meignümi ‘kever’
amfiprosztülosz G ép ókori görög templom, amelynek mindkét rövid oldalát oszlopsor szegi
lásd AMFI-, PROSZTÜLOSZ

amfiteátrális G ép körszínházszerű, lépcsőzetesen emelkedő
ném amphitheatralisch ‘ua.’, lásd AMFITEÁTRUM

amfiteátrum G ép ókori görög vagy római körszínház
lat amphitheatrum
 gör amphitheatron ‘ua.’: lásd AMFI- | theatron ‘színház’ theaomai ‘néz,
szemlél’ thea ‘látvány’
amfofil G biol savasan és lúgosan egyaránt festődő (sejtszerv, kromoszóma)
ném amphophil ‘ua.’: gör amphi- ‘kétfelől’ | philó ‘kedvel’
amfora G nagy kétfülű agyagkancsó
lat amphora gör amphoreusz
G ‘ua.’, tkp. ‘kétfelől hordozható’: am(phi) ‘körül, kétfelől’ | phoreó ‘visz’
amfoter G kém hol savként, hol lúgként viselkedő, kettős jellemű (elem vagy vegyület)
ném amphoter ‘ua.’ gör amphoterosz ‘mindkettő’
amhara G az afroázsiai nyelvek egyike, Etiópia hivatalos nyelve
az etiópiai Amhara tartományról
amiant G ásv selymes fényű, fűzöld rostokban kristályosodó ásvány
ném Amiant ‘ua.’ gör amiantosz ‘folttalan’: a- ‘nem’ | miainó ‘beszennyez’
amice † G barátom, barátocskám, komám
lat, megsz amicus ‘barát’
amictus G vall vállkendő, a pap miseöltözetének része
lat, ‘ua.’, ered. ‘felsőruha, felöltő’ amicere, amictum ‘felölt’
amid G kém ammóniából vagy aminokból eredő gyök és fématom vagy szerves savmaradék alkotta
vegyület
G kém oxisav olyan származéka, amelyben az OH csoport helyett NH2 áll
ném Am(monie) ‘ammónia’ | -id (sókra utaló toldalék)
amidazofén G kém a gyógyászatban lázcsillapítóként használt szerves vegyület
tud lat amidazophenum ‘ua.’, lásd AMID, AZÓT, FENOL
amidol G kém színtelen tűkben kristályosodó diaminofenol, fontos fényképészeti előhívóanyag
ipari márkanév, lásd AMID, (FEN)OL
amielitisz G orv a gerincvelő hiánya mint születési rendellenesség
tud lat amyelitis: gör a- ‘nem’ | müelosz ‘velő’
amigdalin G kém a mandulában és a barackfélék magjában található kesernyés, ciántartalmú
glikozid
ang amygdalin ‘ua.’: gör amügdalé ‘mandula’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
Lásd még MANDORLA
amikroszkopikus G igen kicsiny, fénymikroszkóppal sem látható (méret)
ném amikroskopisch ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd MIKROSZKOPIKUS
amilacetát G kém amilalkohol és ecetsav körteillatú észtere, italaromákban (pl. császárkörte)
használatos
ném Amylazetat ‘ua.’, lásd AMILUM, ACETÁT
amil-alkohol G kém öt szénatomos, telített szerves alkohol, amely nyolc izomer változatban fordul
elő
ném Amylalkohol ‘ua.’, lásd AMILUM, ALKOHOL
amiláz G kém keményítő hidrolitikus lebontását végző enzim
ném Amylase ‘ua.’: lásd AMILUM | -áz (enzimre utaló toldalék)

amiloid G kém keményítőszerű
lásd AMILUM | -id ‘-szerű’
 gör eidosz ‘külső’
amilolízis G orv a keményítő lebontása a szervezetben
tud lat amylolysis ‘ua.’: lásd AMILUM | gör lüó ‘elold, felold’

amiloplaszt G növ keményítőt képző és raktározó szervecske növényi sejtben
ném Amyloplast ‘ua.’: lásd AMILUM | gör plasztosz ‘gyúrt, formált’
 plasszó ‘gyúr’
amilum G kém keményítő
tud lat amylum
 gör amülon ‘keményítő, finomliszt.’, tkp. ‘nem a (kézi)malomból való’: a-
‘nem’ | mülé ‘kézimalom’
amímia G orv a beszédet normálisan kísérő arcjáték teljes hiánya
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd MIMIKA
amin G kém az ammóniából levezethető vegyület, amelyben egy vagy több hidrogénatom helyébe
szénhidrogéngyök lép
tud lat, ‘ua.’: am(mónia) (lásd ott) | -in (vegyületre utaló toldalék)
aminál G kém valamely vegyület molekuláját amincsoporttal bővíti
ném aminieren ‘ua.’, lásd AMIN
amino- G kém az ammónia egyvegyértékű gyökére utaló rész vegyületek megnevezésében
lásd AMIN
aminoplaszt G kém hőre keményedő műanyag aminocsoportot tartalmazó elemek és formaldehid
savas kondenzációjából
ném Aminoplast ‘ua.’, lásd AMINO-, PLASZTIK
aminosav G kém a fehérjék felépítésében fontos szerepet játszó, amino- és karboxilgyököt
tartalmazó kristályos vegyületek egyike
lásd AMINO-
amiotónia G orv az izmok petyhüdtsége, az izomtónus hiánya
tud lat amyotonia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | müsz, müosz ‘izom’, tkp. ‘egér’ | tonosz ‘feszülés’ teinó
‘feszít, feszül’
amish [amis] G vall Svájcból elszármazott, anabaptista hitét és német nyelvét őrző, életmódjában
roppant konzervatív közösség az Egyesült Államok keleti partvidékén
ang, ‘ua.’ Jacob Amman püspök, szektaalapító nevéből
amitózis G biol olyan sejtmagosztódás, amelyet nem előz meg a kromoszómák fonalas felosztódása
tud lat amitosis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | mitosz ‘fonal’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
ammónia vagy ammóniák G kém szúrós szagú, nitrogént és hidrogént tartalmazó gáz
ném Ammoniak ‘ua.’ lat (sal) ammoniacus ‘líbiai (só)’ gör (halsz) ammoniakosz
‘ammonioszi (só)’ Ammoniosz, líbiai város Zeusz Ammoniosznak, Zeusz és Ammon
szinkretikus alakjának templomáról elnevezve (a közelében bányászták az ókorban az ~ kloridját)
ammonifikáció G kém ammónia felszabadítása nitrogént tartalmazó vegyületekből
tud lat ammonificatio ‘ua.’: lásd AMMÓNIA | facere, factum ‘tesz vmivé’
ammonit G kém ipari robbanóanyag ammónium-nitrátból
ipari márkanév, lásd AMMÓNIA | -it (vegyületre utaló toldalék)
ammoniták1 G áll a lábasfejűek osztályába tartozó, csavaros mészvázas állatok kihalt osztálya
Ammon egyiptomi istenségről, akit csavaros kosszarvval ábrázoltak
ammoniták2 G tört a zsidókkal rokon sémi nép a bibliai időkben a Jordántól keletre
legendás ősükről, Ammónról, akit Lót nemzett saját lányával | -ita gör -itész (leszármazóra
utaló toldalék)
ammónium-klorid G kém szalmiáksó, hevítésre könnyen bomló vegyület
lásd AMMÓNIA, KLORID
ammonolízis G kém szerves vegyületek kettős kötéseinek felbontása aminocsoport bevitelével
tud lat ammonolysis ‘ua.’: lásd AMMÓNIA | gör lüszisz ‘bontás’ lüó ‘felold, szétold’
amnesztia G jog közkegyelem, a hátralévő bűntetés elengedése az elítéltek bizonyos köre számára,
bizonyos vétségekkel kapcsolatban
lat amnestia ‘ua.’
 gör amnésztia ‘feledékenység, elfelejtés’ amnészteó ‘nem emlékszik,
elfelejt’: a- ‘nem’ | mnésztisz ‘emlékezés’ mnémoneuó ‘emlékszik’
Lásd még AMNÉZIA, ANAMNÉZIS, MNEMONIKA, MNÉZIS
amnézia G orv emlékezetvesztés, az emlékezet átmeneti vagy tartós kiesése többnyire (agyi) sérülés
folytán
lat amnesia ‘ua.’ gör amnészia ‘felejtés’: a- ‘nem’ | mnésztisz ‘emlékezés’ mnémoneuó
‘emlékszik’
amniocentézis G orv a magzatburok átszúrása magzatvíz nyerésére, a magzat esetleges fejlődési
rendellenességeinek vizsgálata céljából
tud lat amniocentesis ‘ua.’: lásd AMNION | gör kentészisz ‘szúrás’
Lásd még ABDOMINOCENTÉZIS, CENTRUM
amnion G anat a magzatburok legbelső, átlátszó rétege, bárányhártya
G anat a legbelső peteburok
tud lat, ‘ua.’ gör kics, ‘bárányka’ amnisz ‘bárány’
ámokfutás G orv váratlanul fellépő téboly (főleg trópusi vidékekeken), idegroham, melynek
áldozata vaktában leszúr mindenkit, akit ér
G átv esztelen és indokolatlan, válogatás nélküli öldöklés
ném Amoklaufen ‘ua.’: maláj ámuk ‘dühöngő’ | ném laufen ‘fut’
amorális G erkölcstelen, becstelen, tisztességtelen
G erkölcsön kívüli
G az erkölcsi elveket tagadó
ang, fr amoral ‘ua.’: gör a- ‘nem | lásd MORÁLIS
amoralizmus G az erkölcsi érzék hiánya
G az (uralkodó) erkölcsi elvek elvetése, tagadása
ang amoralism ‘ua.’, lásd AMORÁLIS, -IZMUS
amorett G műv szárnyas gyermekalak ókori mitológiai tárgyú festményeken és szoborcsoportokon
fr amorette ol kics amoretto ‘ua.’ Amore ‘szerelem, Ámor isten’ lat amor ‘ua.’ amare
‘szeret’
amorf G kém kristályszerkezetbe nem rendeződő (szilárd anyag)
G alaktalan, szabálytalan, formátlan, torz
G nyelvt olyan nyelv jelzője, amely teljesen híjával van formánsoknak (ragoknak, jeleknek,
képzőknek)
ném amorph ‘ua.’ gör amorphosz ‘alaktalan’: a- ‘nem’ | morphé ‘alak’
amorfia G kém alaktalanság, a szilárd és végleges alak hiánya egyes anyagoknál (pl. üveg esetében)
ném Amorphie ‘ua.’, lásd AMORF
amoriták G tört nyugatsémi nép, Palesztina őslakói a Biblia szerint, a zsidó hódítás végül
felmorzsolta őket
lat Amoritae ‘ua.’ babiloni amurru ‘nyugati’
amoroso [amorózó] G zene érzelmesen, odaadással, bensőségesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’, lásd AMORÓZÓ
amorózó G szính hősszerelmes, szerelmes fiatal férfiak szerepeit alakító operettszínész
G átv jó külsejű, behízelgő modorú nőhódító, széptevő, szívtipró
ol amoroso ‘szerelmes (férfi)’ amore ‘szerelem’ ol, lat amare ‘szeret’
amortizáció G közg adósság törlesztése
G közg állóeszközök költségének fokozatos megtérülése a velük előállított termékek értéke révén,
amit évente levonnak a berendezések értékéből
ném Amortisation ‘ua.’, lásd AMORTIZÁL
amortizál G közg kölcsönt törleszt
G közg állóeszközök értékét leírja
 ném amortisieren ‘ua.’
 fr amortir ‘enyhít, gyengít, csökkent’ kk lat amortisare ‘kihalást
okoz’: ad- ‘hozzá’ | mors, mortis ‘halál’
amortizálódik G közg befektetés, vásárolt berendezések költsége megtérül
lásd AMORTIZÁL
amortizátor G műsz lengéscsillapító
ném Amortisator ‘ua.’ fr amortir ‘csökkent, enyhít’, lásd AMORTIZÁL
amőba G biol alakját változtató, állábak segítségével mozgó egysejtű lény
ném Amöbe tud lat amoeba ‘ua’ gör amoibé ‘változás’ ameibó ‘változik’
ampelográfia G mezőg szőlőleírás, a szőlőfajták ismerete
gör ampelosz ‘szőlő’ | lásd -GRÁFIA
ampelológia G mezőg a szőlészet tudománya
tud lat, ‘ua.’: gör ampelosz ‘szőlő’ | lásd -LÓGIA
ampelológus G mezőg a szőlészet elméleti szakembere
magy, lásd AMPELOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
amper G fiz az áramerősség mértékegysége
André-Marie Ampčre francia fizikus nevéből
amperitás † G a villamos áram amperben mért erőssége
fr amperité ‘ua.’, lásd AMPER
ampersand [emperszend] G nyomd a latin et ‘és’ betűinek összekötésével alakult nyomdai jel, &
ang, ‘ua.’: and ‘és’ | lat per se ‘magában (álló)’
amph- lásd még AMF-
amphiprosztülosz G ép ógörög templomtípus két keskenyebb homlokzatán oszlopsorral
gör, ‘ua.’: amphi- ‘kétfelől’ | lásd PROSZTÜLOSZ
amplidin G műsz villamos teljesítmény erősítésére való állandó fordulatszámú berendezés
ang amplidyne ‘ua.’: lat amplus ‘bő, tág’ | gör dün(amisz) ‘erő’
amplifikáció G ret a meggyőzés eszközei (halmozás, erősítés, viszonyítás) a klasszikus
szónoklattanban
lat amplificatio ‘ua.’, lásd AMPLIFIKÁL
amplifikál G bővít, szélesít
G ret szónoki beszédben részletesebben kifejt
lat amplificare ‘ua.’: amplus ‘tágas, bő’ | facere ‘tesz valamivé’
amplitúdó G fiz inga kilengése
G fiz rezgésnek a középértéktől való eltérése
G fiz kitérés, ingadozás, csúcsérték
lat amplitudo ‘tágasság’ amplus ‘tágas’
amplitúdómoduláció G fiz rádióhullám amplitúdójának módosítása hangvitel céljára, AM
lásd AMPLITÚDÓ, MODULÁCIÓ
ámpolna G vall kis kancsó a misében a bor és víz számára
G vall függőlámpa, templomi örökmécses
lat kics ampulla ‘ua.’, lásd ott (a magyar szóban ll ln elhasonulás történt)
ampulla G gyógysz szűk nyakú, leforrasztott gyógyszeres üvegcse
lat, kics ‘ua.’ gör amphora, lásd AMFORA
amputáció G orv végtag sebészeti csonkolása vagy eltávolítása
tud lat amputatio ‘ua.’, lásd AMPUTÁL
amputál G orv végtagot levág, csonkol, eltávolít
lat amputare, amputatum ‘lenyes, lemetsz’: am(bi)- ‘körül’ | putare ’tisztít, fát megnyes’
Lásd még DISPUTÁL, KOMPUTER
amulett G szerencsetárgy, bűvereklye, nyakban hordott ékkő vagy más tárgy, amelynek bűvös erőt,
védő hatást tulajdonítanak
ném Amulett fr amulette lat amuletum ‘ua.’ (?) ar hamalet ‘függő’
amur G áll a pontyfélékhez tartozó, nálunk az 1960-as években megtelepített kelet-ázsiai folyami
hal
 or, ‘ua.’, az Amur folyóról

amusant [amüzan] † G szórakoztató, mulattató
fr, ‘ua.’
 amuser ‘szórakoztat’, ered. ‘elábrándoztat’ muser ‘elbámészkodik’, tkp. ‘feltartott
orral álldogál’ muse, museau ‘állat orra’ ?
amúzia G rossz hangzás
G lél a művészi értékek felismerésének képtelensége
tud lat amusia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd MÚZSA
amygdalitis [amigdalitisz] G orv mandulagyulladás
tud lat, ‘ua.’: gör amügdalé ‘mandula | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
anabaptista G vall újrakeresztelő
ném Anabaptist ‘ua.’, lásd ANABAPTIZMUS
anabaptizmus G vall korai protestáns tan s ezen alapuló egyház, amely nem tekintette érvényesnek
a történelmi egyházakban nyert keresztséget, és híveit újra keresztelte
lat anabaptismus ‘ua.’ gör ana- ‘fel, újra, vissza’ | baptidzó ‘keresztel’, tkp. ‘megmerít’
Lásd még BAPTISTA, BAPTISZTÉRIUM
anabatikus G met a felmelegedett hegyoldalakon nap közben felfelé fújó (szél)
G met frontok találkozásánál a hideg légtömegre felsikló (meleg légtömeg)
ang anabatic ‘ua.’ gör anabatész ‘felhágó’, lásd ANABÁZIS
anabázis G kat nehéz terepen, viszontagságos körülmények közt vezetett hosszú menetelés,
hadjárat a kiindulási pontra való visszatéréssel
gör anabaszisz ‘ua.’, tkp. ‘felvonulás’: ana- ‘fel, újra, vissza’ | bainó ‘megy’
Lásd még BÁZIS
anabiózis G biol az életjelenségek átmeneti megszűnése kedvezőtlen viszonyok között alsóbbrendű
élőlények esetében
G biol ilyen állapotból való feléledés, életre kelés
ném Anabiose ‘ua.’, tkp. ‘újjáéledés’: gör ana- ‘fel, újra, vissza’ | biosz ‘élet’
anabolikus G biol a szervezet fehérjegazdálkodását szabályozó, az erőkifejtést és a regenerálódást
elősegítő (anyag, hatás, működés)
ang anabolic ‘ua.’, lásd ANABOLIZMUS
anabolizmus G biol az anyagcserének testépítő szakasza, a táplálék átalakulása testszövetekké és
energiává
tud lat anabolismus ‘ua.’, tkp. ‘felszállás’, a METABOLIZMUS mintájára alkotott szó
anach- lásd ANAK-
anaciditás G orv savhiány, gyomorsavhiány
tud lat anaciditas ‘ua.’: gör a-, an- ‘nem’ | lásd ACIDITÁS
anadiplózis G stil szóismétlés a nyomaték kedvéért
tud lat anadiplosis ‘ua.’: gör ana- ‘újra, vissza’ | diploosz ‘kétszeres’
anaemia lásd ANÉMIA
anaerob G biol a levegő oxigénjétől független (élet)
G biol oxigéndús környezetben szaporodni képtelen (baktérium)
ném anaerob fr anaerobe ‘ua.’, lásd ANAEROBIÓZIS
anaerobiózis G biol az életnek olyan formája, amely a légkör oxigénje nélkül tartja fenn magát
tud lat anaerobiosis ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | lásd AEROBIÓZIS
anaesth- lásd ANESZT-
anafázis G gen a sejtmag osztódásának utolsó előtti szakasza
ang anaphase ‘ua.’: gör ana- ‘fel, újra, vissza’ | lásd FÁZIS
anafilaktikus G orv a testidegen fehérjék iránt túlérzékeny
tud lat anaphylacticus ‘ua.’, lásd ANAFILAXIA
anafilaxia G orv allergikus reakció, a testidegen fehérjék által kiváltott túlérzékenység
tud lat anaphylaxia ‘ua.’: gör ana- ‘újra, vissza’ | phülaxisz ‘őrködés’ phülaké ‘őr’
anafora G stil szóalakzat, azonos szó vagy szókapcsolat ismétlődése több mondat vagy tagmondat
elején
lat, gör anaphora ‘ua.’: gör ana- ‘újra, vissza’ | pheró ‘hoz, visz’
anaforézis G vill elektromosan töltött részecskék áramlása folyadékban az anód felé
tud lat anaphoresis ‘ua.’
 gör anaphoreszisz ‘felvitel’: gör ana- ‘fel, újra, vissza’ | pheró ‘visz’
anafrodízia G orv a nemi gerjedelmek hiánya
tud lat anaphrodisia ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | aphrodiszia ‘szerelmi vágy’
 Aphrodité ‘az érzéki
szerelem istennője’
anafrodiziákum G orv a nemi vágyat csillapító szer
tud lat anaphrodisiacum ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | lásd AFRODIZIÁKUM
anagenezis G biol fajon belüli evolúciós folyamat
G biol új faj keletkezése törzsfejlődési elágazás nélkül
tud lat anagenesis ‘ua.’: gör ana- ‘fel’ | lásd GENEZIS
anaglif G film térhatású kép előállítása a két szem külön-külön képeinek elszínezésével, majd e
színeknek megfelelő szemüvegen át való szemlélésével
G műv féldombormű, kámea
ang anaglyph ‘ua.’: gör ana- ‘fel, újra, vissza’ | glüphé ‘véset’
anagógé G irod egy szöveg mögé rejtett, vagy abból kifejtett mélyebb, allegorikus vagy misztikus
jelentés
tud lat anagógé ‘ua.’, tkp. ‘felvezetés’: gör ana- ‘fel’ | agó ‘vezet’
anagramma G nyelvt egy szó betűinek átcsoportosításával nyert új szó vagy szavak (pl. Adél –
Léda, Rókus – kórus)
lat, ‘ua.’, tkp. ‘átírás, újraírás’: gör, ana- ‘fel, újra, át’ | gramma, tkp. graph-ma ‘írás, betű’
graphó ‘ír’
anaklázis G stil szóalakzat, egy szó megismétlése más értelmével vagy jelentésárnyalatával
tud lat anaclasis ‘ua.’ gör anaklaszisz ‘kanyarulat’ anaklaó ‘meghajlít, megtör’: ana- ‘újra,
vissza’ | klaó ‘tör’
anakoluthon G stil mondattörés, a megkezdett mondat váratlan folytatása mint stiláris eszköz
gör, ‘ua.’: a(n)- ‘nem’ | akoluthosz ‘megegyező, következetes’ akolutheo ‘követ, megegyezik’
Lásd még AKOLITUS
anakonda G áll dél-amerikai óriáskígyó
ang anaconda ‘ua.’, ered. ‘ceyloni ostorkígyó’ szingaléz henakandaja ‘villámló inda’
anakoréta † G vall remete
lat anachoreta gör anakhórétész ‘ua.’ anakhóreó ‘visszavonul’: ana- ‘fel, el’ | khóreó
‘távozik’
anakreóni G irod hét-nyolc szótagú, alapjában jambikus ógörög sorfajta
Anakreón ógörög költőről, aki megalkotta
anakreontika G irod az Anakreón modorában írt, a bort és szerelmet dicsérő hatvan ókori
költemény együttese
G irod ilyen szellemű újkori, főleg a rokokó idején divatozott költői irányzat (nálunk elsősorban
Csokonai művelte)
Anakreón (birt eset Anakreontosz) görög költő nevéből
anakronisztikus G idejétmúlt, túlhaladott, elmaradott, elavult, ásatag
ném anachronistisch ‘ua.’, lásd ANAKRONIZMUS
anakronizmus G a kornak nem megfelelő, elmaradott jelenség
G avultság, korszerűtlenség
G kortévesztés (pl. irodalmi műben)
lat anachronismus gör anakhroniszmosz ‘ua.’: ana- ‘vissza’ | khronosz ‘idő’ | lásd -IZMUS
anakrúzis G irod felütés, sorkezdő hangsúlytalan szótag
gör anakruszisz ‘ua.’ anakruó ‘rázendít’: ana- ‘fel, újra, vissza’ | kruó ‘üt, húrt pendít’
analekta † G irod szöveggyűjtemény, szemelvénygyűjtemény
lat analecta gör analekta ‘ua.’ analegó ‘felolvas, összegyűjt’: ana- ‘fel’ | legó ‘olvas, gyűjt’
analeptikum G orv serkentőszer, a központi idegrendszerben a vérkeringési és légzőközpontot
aktiváló anyag
 tud lat analepticum ‘ua.’
 gör analéptikosz ‘visszaállító, regeneráló’: ana- ‘fel, újra, vissza’ |
leipó ‘hagy, enged’
analfabéta G írástudatlan (személy)
G átv képzetlen, tudatlan, műveletlen, iskolázatlan
G gúny járatlan, ügyetlen, ostoba
ném Analphabet ‘ua.’: gör a-, an- ‘nem’ | alphabéta ‘ábécé’
analfabétizmus G írástudatlanság
G átv tudatlanság
G tud az írástudatlanság mint az adott népesség egy bizonyos hányadára jellemző állapot
ném Analphabetismus ‘ua.’, lásd ANALFABÉTA
analgetikum G orv fájdalomcsillapító szer
lat seml analgeticum ‘ua.’, lásd ANALGETIKUS
analgetikus G orv fájdalomcsillapító, érzéstelenítő
lat analgeticus ‘ua.’ gör analgétosz ‘fájdalom nélküli, érzéketlen’: a-, an- ‘nem’ | algétosz
‘fájdalmas’ algeó ‘fájdalmat érez’
analgézia G orv érzéketlenség, a fájdalomérzet hiánya
tud lat analgesia ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | algészisz ‘fájdalom’ algeó ‘fájdalmat érez’
analgikus G orv érzéketlen (testrész)
tud lat analgicus ‘ua.’, lásd ANALGÉZIA
anális G orv a végbélnyílással kapcsolatos
lat analis ‘ua.’ anus ‘gyűrű, izomgyűrű, végbélnyílás’
analitika G mat analitikus geometria vagy matematika
ném Analytik ‘ua.’, lásd ANALITIKUS
analitikus G (mn) elemző jellegű
G nyelvt a mondatbeli viszonyokat ragok helyett önálló szavakkal és szórendi szabályokkal kifejező
(nyelv)
G (fn) matematikai, vegyi elemzést, lélekelemzést végző személy
lat analyticus gör analütikosz ‘elemző’, lásd ANALÍZIS
analizál G elemez, összetevőire bont, taglal
G kiértékel, kiveséz
ném analysieren ‘ua.’, lásd ANALÍZIS
analizátor G kém vegyelemzést végző műszer
G biol az idegrendszernek a külvilágból érkezett ingereket elemző egysége
G inf nagyfrekvenciás adásból jeleket kiszűrő és azonosító berendezés
ang analysator ‘ua.’, lásd ANALIZÁL
analízis G elemzés, vizsgálat
G kém vegyelemzés
G mat függvények, határértékek, infinitézimális számítások vizsgálata
G lél lélekelemzés, lélekbúvárlat
ném Analyse lat analysis ‘ua.’ gör analüszisz ‘feloldás, részekre bontás’ analüó ‘felbont,
felold, elemekre bont’: ana- ‘fel’ | lüó ‘elold, szétválaszt’
analóg G hasonlóságot mutató, rokon, párhuzamos, megegyező
G számtech tetszőlegesen kicsiny mennyiséget (is) mutató
ném analog ‘ua.’, lásd ANALÓGIA
analógia G hasonlóság, hasonlatosság, párhuzamosság, megfelelés, megyegyezés
G nyelvt a nyelv szabályosságát erősítő, a kivételeket lefaragó tendencia
lat, gör analogia ‘arányosság, megfelelés’: ana- ‘fel, át, szerint’ | logosz ‘tanulmány, értelem’
legó ‘beszél’
analogikus G az analógián alapuló, annak jegyeit mutató
G nyelvt az analógia révén kialakult
G tud az analógiával kapcsolatos
ném analogisch ‘ua.’, lásd ANALÓGIA
analogion G vall felolvasó pult görögkeleti templomban
gör, ‘ua.’
 analego ‘felolvas’: ana- ‘fel, újra, vissza’ | legó ‘beszél’
analogizmus G log szillogizmus helyett analógiára alapozott következtetés
tud lat analogismus ‘ua.’, lásd ANALÓGIA, -IZMUS

analy- lásd ANALI-
anamnézis G orv kórelőzmény, a betegség előtörténete a beteg elmondása alapján
lat anamnesis ‘ua.’
 gör anamnészisz, tkp. ‘visszaemlékezés’: ana ‘fel, vissza’ | mnésztisz
‘emlékezés’ mnémoneuó ‘emlékszik’
Lásd még AMNESZTIA, MNEMONIKA
anamorfot G fotó szélesvásznú film felvételéhez használt lencseelőtét, amely a képet vízszintes
irányban összesűríti, s vetítéskor a torzítást helyesbíti
ném Anamorphot márkanév: gör ana- ‘fel, újra, vissza’ | mor(phé) ‘alak’ | photosz ‘fény’
anamorfózis G átalakulás, átváltozás
G opt görbe tükörben torzított kép
G műv optikai csalódáson alapuló festészeti megoldás
tud lat anamorphosis ‘ua.’: gör ana- ‘fel, át’ | morphé ‘alak’
ananász G növ különleges zamatú, tobozszerűen összetett termésű, sárga húsú trópusi gyümölcs
ném Ananas port ananás guarani indián naná ‘ua.’
ananké G az elkerülhetetlen végzet az antik görög felfogás szerint
G mit (nagybetűvel) ennek istennője
gör, ‘szükségesség, kényszerűség’ anankadzó ‘kényszerít’
anapesztus G két rövid és egy hosszú szótagból álló antik versláb
lat anapeastus gör anapaisztosz ‘ua.’, tkp. ‘hátracsapott’ (mert fordítottja a jóval gyakoribb
daktilusnak): ana- ‘vissza’ | paió ‘lök’
anaph- lásd ANAF-
anaplázia G orv daganat sejtjeinek differenciálatlan, az adott szövet mintájánál alacsonyabb szintű
osztódása
tud lat anaplasia ‘ua.’ gör anaplasszó ‘átformál’: ana- ‘át, újra, vissza’ | plasszó ‘gyúr, formál’
Lásd még PLASZTIKA, DISZPLÁZIA
anarchia G zűrzavar, fejetlenség, felfordulás
G rendbontás, rendetlenség, felbomlás
G pol uralomnélküliség
lat anarchia gör anarkhia ‘ua.’: a(n)- ‘nem’ | arkhé ‘kezdet, vezetés, uralom’
Lásd még ARCHAIKUS, ARCHEOLÓGIA
anarchikus G zűrzavaros, fejetlen, összevissza, szétzüllött
ném anarchisch ‘ua.’, lásd ANARCHIA
anarchista G pol az anarchizmus híve
ném Anarchist ‘ua.’, lásd ANARCHIZMUS
anarchisztikus G zűrzavaros, rendezetlen
ném anarchistisch ‘ua.’, lásd ANARCHIA
anarchizmus G tört az államhatalom szétzúzására törekvő, terrorista eszközökkel dolgozó politikai
mozgalom a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeiben
ném Anarchismus fr anarchisme ‘ua.’, lásd ANARCHIA, -IZMUS
anarchoszindikalizmus G pol a munkásmozgalom és a szakszervezeti mozgalom anarchista
elveket követő, tömegsztrájkokkal és szabotázzsal operáló irányzata a 19–20. század fordulója
táján
ném Anarchosyndikalismus ‘ua.’, lásd ANARCHIA, SZINDIKALIZMUS
anartria G orv képtelenség szótagolásra
tud lat anarthria ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | arthron ‘íz, tag’
anastrófa G stil fordított vagy átalakított szórend mint a stílus eszköze
tud lat anastropha gör anasztrophé ‘megfordulás’: ana- ‘fel, újra, vissza’ | sztrephó ‘fordul’
anasztázis G vall feltámadás
G orv felépülés
tud lat anastasis gör anasztaszisz ‘ua.’: gör ana- ‘újra, vissza’ | sztaszisz ‘állás’ (hi)sztémi
‘áll’
anasztigmát G fényk hibátlan leképezést adó fényképészeti lencserendszer
ném Anastigmat ‘ua.’, lásd ANASZTIGMATIKUS
anasztigmatikus G opt leképezési hibától mentes, jól fókuszáló (lencse)
ang anastigmatic ‘ua.’: gör ana- ‘fel, vissza’ | sztigma ‘folt, jel, célpont, gyújtópont’
Lásd még ASZTIGMATIKUS, STIGMATIZÁL
anasztigmatizmus G opt optikai eszköz hibátlan képalkotása
ang anastigmatism ‘ua.’, lásd ANASZTIGMATIKUS, -IZMUS
anasztomózis G biol vérerek, nyirokerek vagy idegek kapcsolódása egymáshoz
G orv műtéti úton létrehozott kapcsolódás üreges szervek között
tud lat anastomosis ‘ua.’, tkp. ‘torkolat’: ana- ‘fel, újra, vissza’ | sztóma ‘száj’ | -ózis (folyamatra
utaló toldalék)
anasztrófa G biol új formák hirtelen megjelenését hozó fejlődési szakasz egyes élőlényeknél
tud lat anastropha ‘fordulat’, lásd ANASTRÓFA
anatéma G vall személyre vagy tanra kimondott egyházi átok
G átv szigorú kárhoztatás, tiltás (a hatalom vagy a közvélemény részéről)
lat, gör anathema ‘ua.’, tkp. ‘áldozati ajándék, elátkozott dolog’: ana- ‘fel’ | (ti)thémi ‘helyez’
anatexis G geol szilárd kőzetek újraolvadása és magmává válása a föld nagy mélységeiben
gör anatéxisz ‘olvadás’ anatékó ‘felolvaszt’: ana- ‘fel, újra, vissza’ | tékó ‘olvaszt’
anatómia G orv bonctan
G orv a test belső felépítése
G valaminek a boncolgatásos, részletekbe menő vizsgálata
lat anatomia gör anatomé ‘boncolás’ anatemnó ‘felmetsz, boncol’: ana- ‘fel, szét’ | temnó
‘vág’
Lásd még ATOM, TEMPLÁRIUS, TOMOGRÁF
anatómus G orv a bonctan tudósa
magy, lásd ANATÓMIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
anatopizmus G irod helytévesztés, valamely helyszín leírásába keveredett téves, hiteltelen vagy
oda nem illő elemek
G irod ilyen elemek tudatos használata komikus vagy mesei hatás kedvéért (pl. a „János vitéz”-ben:
‘Franciaországgal India határos’)
tud lat anatopismus ‘ua.’: ana- ‘el, vissza, félre’ | toposz ‘hely’
anatoxin G orv nem mérgező, de antigén tulajdonságát őrző baktériumtoxinból készült oltóanyag
tud lat, ‘ua.’: gör ana- ‘fel, újra, vissza’ | lásd TOXIN
anatrop G biol visszafordított helyzetű (magkezdemény)
ang anatrop ‘ua.’ gör anatropé ‘elfordítás’: ana- ‘fel, újra, vissza’ | trepó ‘fordít’
anazotúria G orv a nitrogénvegyületek hiánya a vizeletben
tud lat anazoturia ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | lásd AZÓT | uron ‘vizelet’
anceps [ancepsz] G irod klasszikus időmértékes verssor képletében a közömbös szótag, amely
rövid is, hosszú is lehet
lat, ‘kétfejű, kétcsúcsú’: am(bi)- ‘kettős’ | cap(ut) ‘fej’
anciennitás [ansziennitás] † G rangsor, korbeli elsőbbség, rangbeli elsőbbség
fr anciennité ‘ua.’ ancien ‘ősi, régi’ kk lat antianus ‘régi, előbbi’ ante ‘előtt’
ancillary equipment [enszileri ekvipment] G számtech tartalékberendezés
ang, ‘ua.’: ancillary ‘kisegítő’ lat ancilla ‘szolgálólány’ | equipment ‘felszerelés’ fr equiper,
lásd EKVIPÁZS
ancilla theologiae [ancilla teológié] G vall a hittudomány szolgálóleánya, azaz a filozófia,
amelynek a katolikus egyház régebbi felfogása szerint csak a dogmatikai tételek bizonyítása a
hivatása
lat, ‘ua.’: ancilla ‘rabszolganő’ | lásd TEOLÓGIA
ancona [ankóna] G műv fából vagy mázas cserépből készült középkori oltárkép
G műv három-öt részből álló merev oltárkép
az itáliai Ancona városról, ahol az ilyen műveknek iskolája alakult ki
ancora [ankóra] G zene még egyszer (játszandó), ismétlendő
ol, ‘még’ lat hanc hora ‘ezen órán, most’: hic ‘ez’ | hora ‘óra’
Lásd még ENCORE
ancoraggio [ankoradzsó] G ker kereskedelmi hajó által fizetendő kikötői illeték
ol, ‘ua.’, tkp. ‘horgonyzás’ ol, lat ancora ‘horgony’ gör anküra ‘ua.’ ankülosz ‘görbült’
Lásd még ANKER, ANKILÓZIS
ancúg † G div férfiruha, öltöny
G biz ruha, cucc, gönc
ném Anzug ‘felöltő’: an- ‘fel, rá’ | Zug ‘húzás, huzat, vonat’ ziehen, zog ‘húz’
andaluzit G ásv a rombos rendszerbe tartozó üvegfényű, oszlopokban kristályosodó szilikát
lelőhelyéről, Andalúzia spanyol tartományról sp Andalucía kk lat Vandalutia ‘a vandálok
földje’, lásd VANDÁL
andamento G zene a téma és az ellenpont anyagából szőtt rövid közjáték fúgában
ol, ‘ua.’, tkp. ‘menet, folyamat’ andare ‘megy’ népi lat *ambitare ‘ua.’: ambi- ‘körül’
gör amphi- ‘ua.’ | gyak *itare ‘járkál’ ire, itum ‘jár’
andante G zene lassan, lépésben (adandó elő)
ol, ‘járva’ andare ‘jár, megy’, lásd ANDAMENTO
andantino G zene lassacskán (adandó elő)
ol, kics, lásd ANDANTE
andezit G geol tömör vulkanikus kőzet
ang Andesite ‘ua.’: sp tbsz Andes ‘Andok’ (mint fontos lelőhely) | -it (ásványra utaló toldalék)
andragógia vagy androgogika G okt felnőttoktatás, ennek elmélete és módszertana
gör anér, androsz ‘férfi, felnőtt’ | agógosz ‘vezető’ (a pedagógia mintájára)
andrang † G biz nagy érdeklődés valami iránt
ném Andrang ‘tülekedés, tolongás’: an- ‘rá’ | drängen ‘nyom, szorít’
andro- G (összetételek előtagjaként) férfi-, férfira vonatkozó
gör anér, androsz ‘férfi, hím, ember’
androfóbia G orv nő beteges idegenkedése a férfiakkal való érintkezéstől
tud lat androphobia ‘ua.’: lásd ANDRO-, FÓBIA
androgén G orv a másodlagos hím nemi jelleget kiváltó (pl. hormon)
ném androgen ‘ua.’: lásd ANDRO-, GÉN
androgenezis G növ ivartalan szaporodási forma, amelynek során az új egyed a hím ivarsejtből
fejlődik ki
tud lat androgenesis ‘ua.’: lásd ANDRO-, GENEZIS
androgogika lásd ANDRAGÓGIA
androgínia G biol kétneműség, hímnősség
tud lat androgynia ‘ua.’: lásd ANDRO- | gör güné ‘nő’
android G emberszabású lény
G irod (a tudományos-fantasztikus regényekben) megtévesztően embernek ható robot
ang, ‘ua.’: lásd ANDRO- | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
androlepszia G tört emberrablás, túszfogás (az ókori Athénban)
gör androlépszia ‘ua.’: lásd ANDRO- | lépszisz ‘megragadás’ lambanó ‘megragad’
andrológia G orv férfigyógyászat, a férfi ivarszervek működésével és betegségeivel foglalkozó
orvostudományi ág
tud lat andrologia ‘ua.’: lásd ANDRO-, -LÓGIA
andrománia G orv betegesen felfokozott szexuális késztetés nőben
tud lat andromania ‘ua.’: lásd ANDRO-, MÁNIA
andrón G ép a férfiak társas összejöveteleire szolgáló helyiség az ókori római lakóházban
G vall férfiaknak fenntartott hely a görögkeleti templomban
 gör tbsz birt andrón ‘a férfiaké’
 anér, androsz ‘férfi’
androszteron G biokém férfi ivari hormon, mely a vizeletből mutatható ki
tud lat androsteron ‘ua.’: lásd ANDRO-, SZTERIN

ándung G biz sejtelem, előérzet
G biz kedv, hajlandóság (vmihez)
ném Ahnung ‘sejtelem’ ahnen ‘sejt’ (az ~ téves alak, mert az Ahndung jelentése ‘bosszú’)
anekdota G irod adoma, história, ismert személyről szóló kerek, gyakran mulatságos történet
lat anecdota ‘ua.’ gör anekdota (erga) ‘kiadatlan (művek)’ (a bizánci Prokopiosz posztumusz
művének, a császári udvarról szóló vitriolos történetek gyűjteményének címe) anekdotosz
‘kiadatlan’: a-, an- ‘nem’ | ekdotosz ‘kiadott, kiszolgáltatott’ ek- ‘ki’ | (di)dómi ‘ad’
anekdotikus G irod anekdotai jellegű
ném anekdotisch ‘ua.’, lásd ANEKDOTA
anémia G orv vérszegénység, vértelenség
tud lat anaemia gör anaimia ‘vértelenség’: a-, an- ‘nem’ | haima ‘vér’
anemo- G (összetételek előtagjaként) a széllel kapcsolatos, szél-
gör anemosz ‘szél’ (indoeurópai rokon: lat animus ‘lélek’)
anemofília G növ szél útján való megporzás
tud lat anemophilia ‘ua.’: gör anemosz ‘szél’ | philó ‘kedvel’
anemográf G met az anemométer által észlelt adatokat önműködően feljegyző berendezés
ang anemograph ‘ua.’: gör anemosz ‘szél’ | lásd -GRÁF
anemoklasztikus G geol a szél által letarolt és felhalmozott (üledék)
ném anemoklastisch ‘ua.’: gör anemosz ‘szél’ | klasztész ‘tördelő, zúzó’ | klaó ‘tör’
anemológia G met széljárástan
ang anemology ‘ua.’: gör anemosz ‘szél’ | lásd -LÓGIA
anemométer G met a szél irányát és sebességét mérő készülék
ang anemometer ‘ua.’ gör anemosz ‘szél’ | metreó ‘mér’
anemometria G met a szélmérés módszere és gyakorlata
ang anemometry ‘ua.’, lásd ANEMOMÉTER
anemóna G növ szellőrózsa
lat anemona ‘ua.’ gör anemosz ‘szél’
anemoszkóp G met szélzsák, szélkakas, széliránymutató
fr anémoscope ‘ua.’: gör anemosz ‘szél’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
anenkefalitisz G orv az agyvelő hiánya mint születési rendellenesség
tud lat anencephalitis ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | enkefalosz ‘agyvelő’: en- ‘benne’ | kephalosz
‘koponya’
anepigrafa G rég cím nélkül maradt, címhiányos régi könyvek, kódexek, ókori könyvtekercsek
tud lat tbsz seml anepigrapha ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | lásd EPIGRÁF
anergia G orv a szervezet hiányos immunreakciós képessége
G fiz termikus energiának az a hányada, amely nem alakítható át más energiafajtává
tud lat anergia ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | ergon ‘munka, működés’ ergomai ‘dolgozik’
Lásd még ARGON, ENERGIA, ERG
aneroid G met száraz, vagyis nem higannyal, hanem rugalmas fém szelencével működő (barométer)
ang aneroid ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | nerosz ‘nedves’ | -id ‘-szerű’ eidosz ‘külső’
aneritropszia G orv a vörös szín felismerésére való képtelenség
tud lat anerythropsia ‘ua.’: gör an()- ‘nem’ | erüthrosz ‘vörös’ | opszisz ‘látás’ ópsz ‘szem’
Lásd még OPTIKA
anesztetikum G orv érzéstelenítő szer
tud lat anaestheticum ‘ua.’, lásd ANESZTÉZIA
anesztézia G orv érzéstelenítés
tud lat anaesthesia ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | aiszthészisz ‘érzékelés’ aiszthanomai ‘észlel,
érzékel’
Lásd még ESZTÉTIKA
aneszteziológia G orv a műtéti érzéstelenítés tudománya
tud lat anaesthesiologia ‘ua.’, lásd ANESZTÉZIA, -LÓGIA

anesztéziológus G orv altatóorvos, műtéti érzéstelenítést végző szakorvos
magy, lásd ANESZTEZIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

aneurin G kém a B1 vitamin neve az idegállomány anyagcseréjében játszott szerepe miatt
tud la, ‘ua.’: görög a(na)- ‘fel’ | neuron ‘ideg’, ered. ‘húr’

aneurizma G orv verőértágulat
lat aneurysma ‘ua.’ gör aneurüszma ‘tágulás’: ana- ‘fel’ | eurüsz ‘széles, tágas’

angária † G részletfizetés
G járandóság, bér
G tört robot, úrdolga
G tört lóállítási kötelezettség
lat angaria ‘ua.’ gör angareia ‘perzsa lovasfutár-szolgálat’ angarosz ‘lovasfutár’ perzsa
?
angazsál G felfogad, alkalmaz, szerződtet
G elkötelez, lekötelez
ném engagieren fr engager ‘elkötelez, elzálogosít’: en- lat in- ‘-ba’ | gage ‘bér, zálog’
germán *wad- ‘zálog’ (pl. gót wadi)
angazsálja magát G elkötelezi magát, kötelezettséget vállal
lásd ANGAZSÁL
angelofánia G vall angyal megjelenése (a Bibliában)
lat angelophania ‘ua.’, a TEOFÁNIA mintájára, lásd még ANGELUS
angelolátria G vall angyalimádás, az angyalokat vagy hasonló égi lényeket körülvevő kultikus
tisztelet
lat, ‘ua.’, lásd ANGELUS | gör latreia ‘szolgálat’ latreuó ‘(oltárnál) szolgál’
angelológia G vall az angyalokkal, kerubokkal és szeráfokkal foglalkozó keresztény hittudományi
ág
lat, ‘ua.’, lásd ANGELUS, -LÓGIA
angelus [angelusz] G vall hajnali és esti harangszó, amely imára szólítja a katolikus hívőket
lat Angelus (Domini) ‘(Az Úr) angyala’ (imádság kezdőszavai) gör angelosz ‘küldött, hírvivő’
angarosz, lásd ANGÁRIA
angialgia G orv érfájdalom
tud lat, ‘ua.’ gör angeia ‘edény, tartály, ér’ | algeia ‘fájdalom’ algeó ‘fájdalmat érez’
angiektázia G orv véredénytágulás, értágulás
tud lat angiectasia ‘ua.’: gör angeia ‘edény, tartály, ér’ | ektaszisz ‘megnyúlás’ ektainó
‘kinyújt’: ek- ‘ki’ | tainó ‘nyújt’
angiitis [angiitisz] G orv érgyulladás
tud lat, ‘ua.’: gör angeia ‘edény, tartály, ér’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
angin G text sűrű pamutszövet, ágyhuzat anyaga
bécsi ném Angin ol anchina ‘ua.’ Nanking kínai város nevéből
angina G orv torokgyulladás
G orv szorulás, szorító fájdalom, pl. ~ pectoris (mellkasi fájdalom szívgörcs miatt)
tud lat angina ‘torokgyík’ angere ‘összeszorít, fojtogat’
angio- G (tudományos összetételek előtagjaként) az erekkel, a véredényekkel kapcsolatos, ér-
gör angeia ‘edény, tartály, ér’
angiogenezis G orv érképződés
tud lat angiogenesis ‘ua.’, lásd ANGIO-, GENEZIS
angiográfia G orv az érrendszer röntgenképernyős vizsgálata kontrasztanyag befecskendezése
segítségével
tud lat angiographia ‘ua.’, lásd ANGIO-, -GRÁFIA
angiogram G orv az éredényekről kontrasztanyag befecskendezésével készült röntgenfelvétel
tud lat angiogramm ‘ua.’, lásd ANGIO-, GRAM(MA)
angiológia G orv értan, véredénytan
tud lat angiologia ‘ua.’, lásd ANGIO-, -LÓGIA

angióma G orv érdaganat
tud lat angioma ‘ua.’: lásd ANGIO- | -oma (daganatra utaló toldalék)

Angiospermae [angioszpermé] G növ zárvatermők (törzse), olyan növények, amelyeknek a magjai
zárt magházban fejlődnek
tud lat, ‘ua.’: gör angeia ‘tartály’ | szperma ‘mag’

angioszklerózis G orv érelmeszesedés, az érfalak megkeményedése mészlerakódás következtében
tud lat angiosclerosis ‘ua.’, lásd ANGIO-, SZKLERÓZIS

angioszpazmus G orv érgörcs
tud lat angiospasmus ‘ua.’, lásd ANGIO-, SPAZMUS

angiosztenózis G orv érszűkület
tud lat angiostenosis ‘ua.’: lásd ANGIO- | gör sztenószisz ‘beszűkültség’
 sztenosz ‘szűk’
angiotómia G orv érvágás
tud lat angiotomia ‘ua.’: lásd ANGIO- | gör tomé ‘bemetszés’
 temnó ‘vág’
Lásd még ANATÓMIA, ATOM, TEMPLÁRIUS, TOMOGRÁF
anglaise [anglez] G zene angol népi eredetű, kettős sorokban járt régi társastánc, zenéje barokk
szvitek gyakori tétele
fr, (danse) anglaise ‘angol (tánc)’
anglicizmus G nyelvt az angol nyelvre jellemző szóhasználati, kifejezésbeli sajátosság
G nyelvt ez mint idegenszerűség más nyelv közegében
ang anglicism ‘ua.’ lat anglicus ‘angol’ Anglii ‘angolok’, lásd ÁNGLIUS, -IZMUS
anglikán G vall (mn) az angliai protestáns államvallással kapcsolatos
G (fn) az angol államegyház tagja
kk lat Anglicanus ‘ua.’ lat Anglicus ‘angliai’ Anglii ‘angolok’, lásd ÁNGLIUS
anglikanizmus G vall az angliai protestáns államegyház, ennek hitvallása és szervezete
tud lat anglicanismus ‘ua.’, lásd ANGLIKÁN, -IZMUS
anglista G tud az anglisztika művelője
ném Anglist ‘ua.’, lásd ANGLISZTIKA
anglisztika G tud az angol nyelvvel és irodalommal, tágabban az angol kultúrával foglalkozó
tudományág
ném Anglistik ‘ua.’ lat Anglius ‘angol’, lásd ÁNGLIUS
ánglius † G angol
lat Anglius ‘ua.’ Angeln, horog alakú tartomány Schleswig-Holsteinben, az angolszászok
kontinentális őshazájában ang angle, ném Angel ‘horog’
anglofil G angolbarát
ang anglophil ‘ua.’: Anglii ‘angolok’, lásd ÁNGLIUS | gör philó ‘kedvel’
anglofília G angolbarátság
ném Anglophilie ‘ua.’, lásd ANGLOFIL
anglofób G angolgyűlölő, angolellenes
ang anglophobe ‘ua.’: lat Anglii ‘angolok’, lásd ÁNGLIUS | gör phobosz ‘rettegés’
anglofóbia G angolgyűlölet, angolellenesség
ang anglophobia ‘ua.’, lásd ANGLOFÓB
anglomán G az angolokért túlzottan rajongó (személy)
ném angloman ‘ua.’: lat Anglii ‘angolok’, lásd ÁNGLIUS | gör mania ‘őrjöngés, téboly’
anglománia G túlhajtott rajongás mindenért, ami angol
ném Anglomanie ‘ua.’, lásd ANGLOMÁN
angóra G áll finom szőrű kis-ázsiai kecskefajta
G ennek gyapja
G text az angórakecske gyapjából szőtt puha kelme
G áll más finom szőrméjű állat, pl. angóranyúl, angóramacska
ol Angora, Ankara török város korábbi neve gör Anküra ‘ua.’
angró G ker nagyban, nagybani
fr en gros [angro] ‘ua.’: en-
 lat in- ‘-ban’ | gros ‘nagy, vastag’ népi lat grossus ‘ua.’
angrosszista † G ker nagykereskedő
ném Engrossist ‘ua.’, lásd ANGRÓ

angster G műv csavart nyakú, hagymaformájú, csak cseppenként üríthető tréfás palack, régi
üvegművészeti típus
ném, ‘ua.’
 ófn angust ‘szűk’ lat angustus ‘ua. ‘ angere ‘szorít’
angström G fiz korábbi hosszmérték a színképelemzésben, a millimikron tizede
A. J. Ĺngström svéd csillagász nevéből
anguláris G geom mértani szöggel kapcsolatos, szög-
tud lat angularis ‘ua.’, lásd ANGULUS
angulus G geom mértani szög
lat, ‘ua.’, ered. ‘zug, szeglet’ angere ‘összeszorít’
anhengszli † G biz függelék
G fityegő, tartozék
G gúny fontos ember körül sündörgő, jelentéktelen alak
ném Anhängsel ‘ua.’ anhangen ‘rátapad, tőle függ, a pártján áll’: an- ‘rajta’ | hangen ‘lóg’
anhidrid G kém savból vagy lúgból víz elvonása útján létrejött vegyület
ang anhydride ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | hüdór, hüdrosz ‘víz’ | -id (vegyületre utaló toldalék)
anhidrit G ásv rombos rendszerben kristályosodó kálciumszulfát, amely vízfelvétellel gipsszé alakul
ang anhydrite ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | hüdór, hüdrosz ‘víz’ | -it (ásványra utaló toldalék)
anhidrózis G orv bőrszárazság, a verítékképződés hiánya
tud lat anhydrosis ‘ua.’, tkp. ‘víztelenség’: gör a(n)- ‘nem’ | hüdór, hüdrosz ‘víz’ | -ózis (kóros
folyamatra utaló toldalék)
anikonikus G vall a természeti erőket istenképek formájában még nem ábrázoló, csak természeti
tárgyakat imádó (vallási fázis természeti népeknél)
ang aniconic ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | eikon ‘kép’
Lásd még IKON
anilin G kém aminobenzol, a festékgyártás fontos alapanyaga
ang aniline ‘ua.’: sp ańil ar an-nil ‘indigó’, tkp. al-nil ‘a kék’ perzsa níl ‘kék’ szansz nílí
‘indigócserje’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
anilizmus G orv anilinmérgezés
tud lat anilismus ‘ua.’, lásd ANILIN, -IZMUS
animáció G film megelevenítés, rajz- vagy bábfilmkészítés
G film rajzfilm, bábfilm
G † kedv, élénkség
G † biztatás, bátorítás
lat animatio ‘elevenítés, vidítás’, lásd ANIMÁL
animadvertál † G megfigyel, észrevesz
lat anim(um) advertere ‘figyelmet odafordítani’: animus ‘lélek, szellem, érzület’ | advertere
‘odafordít’: ad- ‘hozzá’ | vertere ‘fordít’
animál G buzdít, lelkesít, ösztönöz, bátorít, biztat
G élénkít
animare, animatum ‘megelevenít, lélekkel tölt el’ anima ‘lélek, életerő’
animális G állati
G az élet őserejéből fakadó, elemi
lat animal ‘élőlény, teremtmény, állat’ animalis ‘eleven, élő’ anima ‘lélegzet, életerő, lélek’
animalizmus G vall a gyakrabban vadászott állatok kultikus, totemisztikus tisztelete természeti
népeknél
ném Animalismus ‘ua.’: lat animal ‘állat’ | lásd -IZMUS
animato [animátó] G zene élénken, lelkesülten (adandó elő)
ol, ‘ua.’ ol, lat animare, lásd ANIMÁL
animátor G film bábfilmkészítő, rajzfilmalkotó
G † valaminek a létrehozója, mozgatója, lelke
lat animator ‘elevenítő’, lásd ANIMÁL
animista G vall az animizmust valló személy
ang animist ‘ua.’, lásd ANIMIZMUS
animisztikus G vall az animizmussal kapcsolatos, annak alapján álló
ang animistic ‘ua.’, lásd ANIMIZMUS
animizmus G vall az a hiedelem természeti népeknél, hogy minden tárgynak, növénynek lelke van
ném Animismus ‘ua.’: lat anima ‘lélek’ | lásd -IZMUS
animó † G lelkesedés, lendület, szenvedély
auszt ném Animo ‘ua.’ ol animo ‘lélek, szellem’ lat animus ‘ua.’
animoso [animózó] G zene élénken (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘bátor, merész, tüzes’ lat animosus ‘büszke, kevély’ animus, lásd ott
animozitás G rosszindulat, gyűlölség, ellenségesség
G ingerültség, indulatosság
lat animositas ‘ua.’, lásd ANIMÓZUS
animózus G ingerült, rosszindulatú, ellenséges, elfogult
lat animosus ‘büszke, kevély’ animus, lásd ott
animus [animusz] † G lélek, bátorság, kevélység, harag
G jog szándék, lelkület
lat, ‘ua.’ (indoeurópai rokon: gör anemosz ‘szél’)
animus nocendi [animusz nocendi] G jog ártó szándék
lat, ‘ua.’, lásd ANIMUS | nocere ‘árt’
anion G fiz negatív töltésű ion
ném Anion ‘ua.’ gör anión ‘felmenő’ aneimi ‘felmegy’ (az ~ „felfelé”, a pozitív pólus felé
törekszik): ana- ‘fel’ | eimi ‘megy’
anionotrópia G kém az anion átvándorlása a pozitív reakciócentrumba az elektrolízis során
ang anionotropy ‘ua.’: lásd ANION | troposz ‘elfordulás’ trepó ‘fordul’
aniridia G orv a szivárványhártya hiánya a szemben
tud lat, ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | irisz, iridosz ‘szivárvány’
anisette [anizett] G ánizslikőr
ném Anisette fr kics anisette ‘ua.’ anis lat anisum gör aniszon ‘ánizs’
anizo- G (összetételek előtagjaként) egyenlőtlen, egyenetlen, felemás, szabálytalan
gör aniszo- ‘ua.’: a(n)- ‘nem’ | iszosz ‘egyenlő’
anizocitózis G orv a vörösvérsejtek rendellenes fejlődése
tud lat anisocytosis ‘ua.’: lásd ANIZO- | gör kütosz ‘üreg, sejt’ | -ózis (kóros folyamatra utaló
toldalék)
anizodimenziós G fiz a tér három irányában más-más kiterjedésű
ang anisodimensional ‘ua.’, lásd ANIZO-, DIMENZIÓ
anizofillia G növ eltérő alakú és méretű levelek kifejlődése egyes növények más-más részein
ang anisophylly ‘ua.’: lásd ANIZO- | gör phüllon ‘levél’
anizogaméta G biol kezdetleges növények önálló mozgásra is képes szaporító sejtje
tud lat anisogameta ‘ua.’, lásd ANIZOGÁMIA
anizogámia G biol az ivaros szaporodás legáltalánosabb formája, melyben a hím és női ivarsejt
között alaki és méretbeli különbség van
tud lat anisogamia ‘ua.’: lásd ANIZO- | gör gamosz ‘házasság’
anizometrópia G orv a két szem fénytörésének eltérése, amely az észlelt képek eltérő méretét
okozza
tud lat anisometropia ‘ua.’: lásd ANIZO- | gör metron ‘mérték, méret’ | ópsz ‘szem’
anizotrop G fiz az anizotrópia jelenségét mutató
ném anisotrop ‘ua.’, lásd ANIZOTRÓPIA
anizotrópia G fiz az a jelenség, hogy egyes anyagok fizikai vagy kémiai tulajdonságai más-más
irányban eltérőnek mutatkoznak
ném Anisotropie ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | lásd IZOTROP

anker G műsz rugós óra járását szabályozó horgony alakú billegő
ném Anker ‘horgony’
 lat ancora ‘ua.’ gör ankülosz ‘görbe’
Lásd még ANCORAGGIO, ANKILÓZIS
ankerit G ásv vas-mangán tartalmú ásvány üledékes kőzetekben
M. J. Anker német mineralógus nevéről | -it (ásványra utaló toldalék)
ankét G értekezlet, tanácskozás, ülés, vitaülés
G körkérdés
ném Enquete [anket] ‘ua.’ fr enquęte ‘nyomozás, vizsgálat, értekezlet’ késő lat inquesta
‘vizsgálat’ lat inquirere, inquisitum ‘vizsgál, nyomoz’ : in- ‘bele’ | quaerere ‘keres’
Lásd még INKVIZÍCIÓ
ankilodaktilia G orv az ujjak összenövése mint fejlődési rendellenesség
tud lat ancylodactylia ‘ua.’: gör ankülosz ‘görbe’ | daktülosz ‘ujj’
Lásd még ANKER, DAKTILUS
ankilózis G orv ízületi merevség
tud lat ancylosis ‘ua.’: gör ankülosz ‘görbe’ (az ~ gyakran az ujjak görbülését okozza) | -ózis
(kóros folyamatra utaló toldalék)
Lásd még ANCORAGGIO, ANKER
annálé G tört évkönyv
lásd ANNALES
annales [annálesz] G tört évkönyv mint történetírói műfaj
G hiv bizonyos intézmények ténykedését időrendben rögzítő és évenkénti csoportosításban közlő
kiadvány
lat tbsz (libri) annales ‘évenkénti (könyvek)’ annalis ‘évenkénti annus ‘év’
annalista G tört évkönyvíró, krónikás
ang annalist ‘ua.’, lásd ANNALES
annektál G pol bekebelez, elcsatol, magához csatol (idegen területet)
ném annektieren ‘ua.’ lat annectere (tkp. ad-nectere), annexum ‘hozzáköt’: ad- ‘hozzá’ |
nectere ‘köt, kapcsol’
Annelida G áll gyűrűsférgek (törzse)
tud lat, ‘ua.’: kics annellus ‘gyűrűcske’ anulus ‘gyűrű’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
annex G ker szerződéshez csatolt kiegészítés
G hiv függelék
ang annex ‘ua.’ lat seml annexum ‘hozzácsatolt dolog’, lásd ANNEKTÁL
annexió G pol bekebelezés, elcsatolás
lat annexio ‘ua.’, lásd ANNEKTÁL
annexionizmus G pol a kisebb országok bekebelezésére irányuló politikai és katonai törekvés
ném Annexionismus ‘ua.’, lásd ANNEXIÓ, -IZMUS
anni currentis [anni kurrentisz] † G hiv folyó évi
lat, ‘ua.’: annus ‘év’ | currens, currentis ‘folyó’ currere ‘folyik, fut’
anni futuri † G hiv jövő évi
lat, ‘ua.’: annus ‘év’ | futurus ‘jövő, leendő’ esse, fui ‘lenni’
annihiláció G magfiz szétsugárzás, egy elemi részecske és egy antirészecske egymást
megsemmisítő találkozása, melynek során anyaguk fénysugárzássá alakul
G jog semmítés, semmisnek nyilvánítás
ang annihilation ‘ua.’ késő lat annihilatio ‘semmítés’, lásd ANNIHILÁL
annihilál † G jog semmít, semmisnek nyilvánít, megsemmisít
késő lat annihilare, annihilatum, tkp. ad-nihilare ‘semmivé tesz, megsemmisít’: ad- ‘hozzá’ | lásd
NIHIL
anniverzárium † G évforduló
 kk lat anniversarium ‘ua.’
 (dies) anniversarius ‘évfordulós (nap)’: annus ‘év’ | vertere, versum
‘fordít, fordul’
anno X † G X. évben
 lat ‘ua.’ annus ‘év’
annó dacumál G biz réges régen, valaha rég, hajdanában
 ném anno dazumal ‘ua.’: lásd ANNO X | dazumal, ered. damals ‘akkor, régen’: da ‘akkor, ott’ |
-mal ‘-kor, -szor’
annona G tört az ókori Róma nincstelenjeinek kiosztott évi gabonaadag
 lat, ‘ua.’ annus ‘év’
annotáció G rövid ismertetés, tartalmi kivonat (írásművekről, okiratokról)
G jegyzet, széljegyzet, feljegyzés
lat annotatio ‘ua.’, lásd ANNOTÁL
annotál G feljegyez, megjegyez, kivonatol
lat annotare, annotatum, tkp. ad-notare ‘feljegyez’: ad- ‘hozzá’ | notare ‘feljegyez’ nota ‘jegy,
írásjegy’ noscere, notum ‘tud, ismer’
annotátor G jegyzetíró, szövegmagyarázó
lat annotator ‘ua.’, lásd ANNOTÁL
annuitás G ker tőketörlesztés, évi törlesztő részlet
G ker járadékszámításban a rendszeresen fizetendő tőkerészlet
kk lat annuitas ‘ua.’ annuus ‘évi’ annus ‘év’
annulláció G jog hatálytalanítás, érvénytelenítés
lat annullatio ‘ua.’, lásd ANNULLÁL
annullál G jog hatálytalanít, érvénytelenít, megszüntet, felold
G kihúz, áthúz
kk lat annullare, tkp. ad-nullare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | nulla, nullum ‘semmi’ ne ullum ‘egyik
sem’
annunciáció G műv az Angyali Üdvözlet, Jézus fogantatásának hírüladása mint képzőművészeti
alkotások tárgya
lat annuntiatio ‘ua.’ annuntiare, annuntiatum, tkp. ad-nuntiare ‘hírül ad’: ad- ‘hozzá’ | lásd
NUNCIUS
annunciáta G különféle (olasz, francia, belga, magyar) női szerzetesrendek tagjait illető
megnevezés
lat, ‘ua.’, tkp. a rendek nevében szereplő Maria Annunciata ‘az (angyali) híradást kapott Mária’

szókapcsolat eleme, lásd ANNUNCIÁCIÓ
anód G fiz pozitív töltésű elektród
ném Anode ‘ua.’
 gör anodosz ‘felfelé vezető út’: ana- ‘fel’ | hodosz ‘út’
anodínia G orv fájdalmatlanság, a fájdalomérzet hiánya
tud lat anodynia ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | odünaó ‘fájdalmat érez’

anoftalmia G orv a szem hiánya mint születési rendellenesség
tud lat anophthalmia ‘ua.’: gör an()- ‘nem’ | ophthalmosz ‘szem’

anomália G rendellenesség, fonákság, visszásság
G met a középértéktől való eltérés
ang anomaly ‘ua.’ gör anomaloia ‘egyenetlenség’ a(n)- ‘nem’ | homalosz ‘egyenletes’
homosz ‘ugyanaz’
anomaloszkóp G orv a színérzékelés hibáit vizsgáló készülék
ném Anomaloskop ‘ua.’: lásd ANOMÁLIA | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
anómia G törvénytelenség
G a társadalmi értékrendszer zavara, felbomlása
lat, gör anomia ‘ua.’: a- ‘nem’ | nomosz ‘törvény’
Lásd még NOMÁD
anonichia G orv körömhiány
tud lat anonychia ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | onüx, onükhosz ‘köröm’
anonim G név szerint ismeretlen
G irod ismeretlen szerzőjű
G átv megnevezetlen, megnevezhetetlen
ném anonym lat anonymus gör anonümosz ‘ua.’: a(n)- ‘nem’ | onoma, onüma ‘név’
anonimitás G szerzői névtelenség, ismeretlenség
ném Anonymität ‘ua.’, lásd ANONIM
anonym lásd ANONIM
Anopheles [anofelesz] G áll szúnyogfajta, amelynek nősténye szúrásával a malária kórokozóját
terjeszti
tud lat ‘ua.’ gör anóphelész ‘káros’: a(n)- ‘nem’ | ópheleó ‘segít, használ’
anópia G orv a szem hiánya vagy csökevényes, látásra alkalmatlan volta
tud lat anopia ‘ua.’: an- ‘nem’ | ópsz, óposz ‘szem, tekintet’
anorák G ölt csuklyás, vízhatlan rövid zubbony
ang anorak ‘ua.’ grönlandi eszkimó ánorak ‘ua.’ anoré ‘szél’
anorchia vagy anorchismus G orv a herék hiánya mint születési rendellenesség
tud lat, ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | orkhisz ‘here’
Lásd még ORCHIDEA
anorexia G orv kóros étvágytalanság
tud lat, gör, ‘ua.’: a(n)- ‘nem’ | orexisz ‘étvágy’ oregó ‘vágyik, kíván’
anorganikus G kém szervetlen, élettelen
ném anorganisch ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | organon ‘szerv’ ergon ‘munka, mű’
anormális G szabálytalan, rendellenes
ném anormal ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | lásd NORMÁLIS
anortit G ásv kőzetalkotó szilikátásvány, háromhajlású rendszerben kristályosodó mészpátfajta
ang anorthite ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | orthosz ‘egyenes’ | -it (ásványra utaló toldalék)
anortozit G ásv földpátokból álló, durva kristályos mélységi magmás kőzet
fr anorthosite ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | orthosz ‘egyenes’ | -it (ásványra utaló toldalék)
anotusz G orv a fül hiánya mint születési rendellenesség
tud lat anotus ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | úsz, ótosz ‘fül’
anozmia G orv a szaglásérzet hiánya
tud lat anosmia ‘ua.’: gör an()- ‘nem’ | oszmé ‘szag’ ódzó ‘szagol, szaga van’
Anschluss [anslussz] G tört 19–20. századi politikai mozgalom Ausztriának a német birodalomhoz
való csatlakozására
G tört Ausztria bekebelezése Hitler által 1938-ban
ném, ‘ua.’, tkp. ‘csatlakozás’ anschliessen ‘hozzácsatol’: an- ‘hozzá’ | schliessen ‘zár’
ánslóg G nyj boroshordók kénezésére való kénrudacska
hazai ném anschlog ‘ua.’ ném Anschlag ‘célra tartás’ anschlagen ‘ráüt, célra tart’: an-
‘hozzá’ | schlagen ‘üt’
ansnitt G film kemény vágás, szomszédos jelenetek képeinek átmenet nélküli illesztése
ném Anschnitt ‘ua.’, tkp. ‘vágásfelület’: an- ‘rá’ | Schnitt ‘vágás’ schneiden ‘vág’
answer mode [ánszer mód] G számtech válaszadó üzemmód
ang, ‘ua.’: answer ‘felel’ óang andswarian ‘ua.’: and- ‘ellen, viszont’ | sweria ‘beszél’ | mode
‘mód’ lat modus ‘ua.’
antacid G orv a gyomornedv sósavját (részben) közömbösítő gyógyszer
ang antacid ‘ua.’: gör anti ‘ellen’ | lat acidus ‘savanyú’ acere ‘savanyúnak lenni’
antafrodiziákum G orv a nemi vágyat csökkentő szer
tud lat antaphrodisiacum ‘ua.’: gör anti- ‘ellen’ | lásd AFRODIZIÁKUM
antagonista G ellenfél, ellenlábas
G orv (egy másik izommal) ellentett működésű izom
tud lat antagonista gör antagonisztész ‘ellenfél, versenytárs, drámai mű főalakjának
ellenlábasa’: anti- ‘ellen’ | agónisztész ‘bajvívó’ agónidzomai ‘verseng, küzd agón
‘küzdelem’ agó ‘űz, nyomul’
 Lásd még AGÓNIA
antagonisztikus G merőben ellentétes, kibékíthetetlenül ellenséges
ném antagonistisch ‘ua.’, lásd ANTAGONISTA

antagonizmus G lényegi, áthidalhatatlan ellentét
G ellenséges viszony, szembenállás
ném Antagonismus ‘ua.’, lásd ANTAGONISTA, -IZMUS
antant G tört az első világháborúban a központi hatalmakkal szemben állt s végül győztes katonai-
politikai szövetség
fr entente (cordiale) ‘(szívélyes) egyetértés’ s’entendre ‘megértik egymást, egyetértenek’
entendre ‘megért’ lat intendere ‘odafigyel’: in- ‘bele, oda’ | tendere ‘feszít, irányít’
antapex G csill az apexhez képest ellenkező irány az égbolton
tud lat, ‘ua.’: lásd ANTI-, APEX
antarktikus G földr déli-sarki
tud lat antarcticus ‘ua.’ újk gör Antarktisz ‘Déli-sark’: anti ‘ellen, átellenben, szemben’ |
arktikosz ‘északi’, tkp. ‘a Nagy Medve csillagkép felé eső’ arktosz ‘medve’
anteakta † G hiv előzmények, előiratok
hazai lat anteacta ‘ua.’: ante ‘előtt, előbb’ | lásd AKTA
antebrachium G anat alkar
tud lat, ‘ua.’: ante ‘elöl’ | brachium ‘kar’
antecedens G (mn) megelőző
G (fn) előzmény
lat antecedens, antecedentis ‘ua.’ antecedere, antecessum ‘megelőz’: ante ‘előtt’ | cedere ‘lép,
jár’
antecedenciák G jog előzmények
lat tbsz seml antecedentia ‘ua.’, lásd ANTECEDENS
antecesszor G előd
lat antecessor ‘ua.’, lásd ANTECEDENS
antedatál G hiv visszakeltez, korábbra keltez
ném antedatieren ‘ua.’: lat ante- ‘előtt, előbb’ | lásd DATÁL
antediluviális G özönvíz előtti
lat antediluvialis ‘ua.’: ante ‘előtt’ | lásd DILUVIÁLIS
antefixum G ép ókori görög és római épületek ereszén elhelyezett, festett terrakottából vagy
domborműves kőből készült díszlapok sorozata
lat, ‘ua.’: ante ‘előtt, elöl’ | fixus ‘rögzített’ figere, fixum ‘szegez, rögzít’
Lásd még FIX, KRUCIFIX
anteflexio uteri G orv méhelőrehajlás
tud lat, ‘ua.’: ante ‘előre’ | lásd FLEXIÓ | uterus ‘méh’
antemetikum G orv hányáscsillapító szer
tud lat antemeticum ‘ua.’: gör anti ‘ellen’ | emetikosz ‘émelyítő, hánytató’ emeó ‘hány’
antémion G műv ókori görög ritmikus díszítmény virág- és pálmamotívumokból
gör anthemion ‘ua.’ anthosz ‘virág’
antenantiózis G stil valaminek kifejezése az ellentéte tagadásával (pl. nem buta, azaz okos)
gör antenantioszisz ‘ua.’: anti- ‘ellen’ | enantiosz ‘ellentétes’, tkp. ‘átellenben’ anti ‘ellen,
szemben’
antenna G műsz légvezeték, elektromos rezgések sugárzására vagy vételére való berendezés
G áll rovarcsáp
G † hajóárboc
lat antenna, antemna ‘árboc, vitorlarúd’
Anteovin G gyógysz fogamzásgátló tabletta
tud lat ‘ua.’, tkp. ‘peteérés előtt (ható)’: lat ante ‘előtt’ | lásd OV(ULÁCIÓ) | -in (vegyületre utaló
toldalék)
antependium G vall oltárelő, a hívek felőli oldalt borító terítő keresztény templomban
 lat, ‘ua.’: ante- ‘elöl, előtt’ | pendere ‘függ’

antepenultima G irod hátulról a harmadik szótag
G irod ezen a szótagon hangsúlyos (verssor)
ante- ‘elöl, előtt’ | lásd PENULTIMA
anteponál G elébe helyez, előnyt ad
lat anteponere ‘ua.’: ante- ‘elöl, előtt’ | ponere ‘helyez’
antéra G növ porzó, portok
tud lat anthera ‘ua.’ gör antherosz ‘virágzó’ anthosz ‘virág’
antézis G növ virágzás
G növ a virágzás időszaka
gör antheszisz ‘ua.’ anthosz ‘virág’
anthelion G met melléknap, a Nappal szemben vagy tőle oldalt megjelenő fényes folt az égen
jégkristályfelhőkön való tükröződés következtében
ang anthelion ‘ua.’: gör anti- ‘ellen, szemben’ | héliosz ‘nap’
anthelminthica [antelmintika] G orv féreghajtó szerek
tud lat tbsz seml, ‘ua.’: lásd ANTI- | gör helminthesz ‘férgek’
anthem [enthem] G zene anglikán többszólamú kórus bibliai szövegre
G zene vallásos témájú angol kantáta
ang, ‘himusz’ óang antefn ‘ua.’ lat antiphona, lásd ANTIFÓNA
anthémion G műv ókori görög díszítő motívum ión oszlopfőn vagy falon lótuszvirágból és
pálmalevelekből
 gör kics anthemion ‘ua.’, tkp. ‘virágocska’ anthemon ‘virág’
Anthozoa G áll virágállatok
tud lat, ‘ua.’: gör anthosz ‘virág’ | dzóon ‘állat’
anthracotherium [antrakotérium] G áll vízilószerű ősállat, amelynek maradványait
kőszénbányában találták meg
tud lat, ‘ua.’: gör anthrax, anthrakosz ‘szén’ | thérion ‘(vad)állat’
anthrax G orv lépfene, patás háziállatok heveny fertőző betegsége
tud lat, ‘ua.’ gör anthrax ‘faszén, faparázs, rubin’
anthro- lásd ANTRO-
anti- G (összetételek előtagjaként) -ellenes: ellenkező előjelű
G átellenes, szemben fekvő
gör, ‘szemben, ellen, viszont’
antialkoholista G alkoholellenes, bornemissza, absztinens
G az alkoholizmus ellen fellépő személy
lásd ANTI-, ALKOHOLISTA
antiallergén G orv az allergiát okozó anyagok ellen védő
ang antiallergen ‘ua.’, lásd ANTI-, ALLERGÉN
antianyag G magfiz antirészecskékből felépülő, valószínűleg csak elméletben létező anyag
lásd ANTI-
antibarbarus † G nyelvt a nyelvi idegenszerűségeket felsoroló és helyettük helyes változatokat
ajánló könyvek címe
újk lat, ‘ua.’: lásd ANTI- | lat barbarus, lásd BARBÁR
antibiogram G biol egy antibiotikumnak egy bizonyos baktériumtörzs elleni hatékonyságát
ellenőrző vizsgálat
tud lat antibiogramma ‘ua.’, lásd ANTIBIO(TIKUM), -GRAM(MA)
antibiotikum G orv élő szervezetek (pl. penicillingombák) életműködése folytán keletkezett anyag,
amely gyulladást okozó baktériumokat, vírusokat pusztít
tud lat antibioticum ‘ua.’: lásd ANTI | gör biotikosz ‘az élettel kapcsolatos’ bioté ‘élet’ bioó
‘él’
antibiózis G biol életközösségben létező élőlények által kifejtett, a rivális lények fejlődését gátló
működés, a szimbiózis (lásd ott) ellentéte
 ném Antibiose ‘ua.’: lásd ANTI- | gör bioszisz ‘élet’
 biosz ‘ua.’ bioó ‘él’
antibolsevista G tört a bolsevizmussal ellenséges
lásd ANTI-, BOLSEVISTA

antichambríroz [antisambríroz] † G előszobázik, az előszobában várakozik
G átv kegyet koldul
ném antichambrieren ‘ua.’ fr antichambre ‘előszoba’: anti- lat ante- ‘előtt’ | chambre lat
camera ‘szoba’
anticiklikus G közg kedvezőtlen események (pl. gazdasági válság) szabályos visszatérése ellen
védekező, azt hátráltató (terv, intézkedés, politika)
ang anticyclic ‘ua.’, lásd ANTI-, CIKLIKUS
anticiklon G met magas nyomású, derült időjárást hozó légköri képződmény
ang anticyclone ‘ua.’, lásd ANTI-, CIKLON
anticipáció G irod sejtetés
G elővételezés, előlegezés
G ker, jog előleg
lat anticipatio ‘ua.’, lásd ANTICIPÁL
anticipál G elővételez, előlegez
G log vitában egy még bizonyításra szoruló állítással mint bizonyítottal érvel
G † sejtet, megjósol, jövendöl
lat anticipare ‘elővételez’: ante- ‘előtt, előre’ | capere ‘fog, vesz’
anticipandó † G előre, előlegképpen
lat, ‘ua.’, lásd ANTICIPÁL
antidemokratikus G pol a demokrácia elveinek ellentmondó, annak törvényeit semmibe vevő
lásd ANTI-, DEMOKRATIKUS
antidepresszáns G gyógysz kedélyjavító, levertség ellen ható gyógyszer
ang antidepressant ‘ua.’, lásd ANTI-, DEPRESSZIÓ
antidialektikus G fil a dialektikát mellőző, annak elveivel ellentétes
lásd ANTI-, DIALEKTIKUS
antidinasztikus G pol a dinasztiával szembeszegülő, az ellen küzdő
lásd ANTI-, DINASZTIKUS
antidiuretikum G orv a vizeletkiválasztást gátló, csökkentő szer
tud lat antidiureticum ‘ua.’, lásd ANTI-, DIURETIKUM
antidotum † G orv ellenszer, ellenméreg
lat, ‘ua.’, gör antidoton ‘ellenszer’: lásd ANTI | doton ‘adott dolog’ (di)dómi ‘ad’
antidráma G szính abszurd dráma, elidegenítő hatásaival a (társadalmi) lét képtelenségét sugalló
színpadi mű
lásd ANTI-, DRÁMA
antietatizmus G pol államellenesség, az államnak a társadalom feletti ellenőrzését ellenző, illetve
annak drasztikus csökkentését követelő irányzat
ang antietatism ‘ua.’: lásd ANTI- | fr état ‘állam’ lat status, lásd STÁTUS | lásd -IZMUS
antifasiszta G pol a fasizmussal szembeforduló, ellene küzdő
lásd ANTI-, FASISZTA
antifebrin G orv lázcsillapító
tud lat, ‘ua.’: lásd ANTI- | lat febris ‘láz’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
antiferna † G a vőlegény ajándéka a menyasszonynak a nászajándék viszonzásául
kk lat antipherna ‘ua.’: lásd ANTI, (PARA)FERNA
antifeudális G tört a hűbéri társadalom berendezkedésével szemben álló, ellene küzdő
lásd ANTI-, FEUDÁLIS
antifóna G zene egy zsoltárverset tartalmazó rövid templomi ének
gör antiphóné ‘válasz-ének’: lásd ANTI | phóné ‘hang, hangzás, ének’
Lásd még FONÉMA
antifonále vagy antifonárium G zene antifónák gyűjteményét tartalmazó énekeskönyv
 kk lat antiphonale, antiphonarium ‘ua.’, lásd ANTIFÓNA

antifora G log ellentét
tud lat, gör antiphora ‘ua.’
 antipheró ‘szembeszáll’, tkp. ‘ellene visz’: lásd ANTI | pheró ‘visz’
antigén G gen testidegen fehérje, amely a vérben ellenanyag termelődését váltja ki
ang antigen ‘ua.’, lásd ANTI-, GÉN

antiglobulin G gen a globulin kicsapódását kiváltó antitest
lásd ANTI-, GLOBULIN

antihalo G fényk fényudvarmentes (fotóanyag)
ang, ‘ua.’ lásd ANTI- | gör halósz ‘napudvar, holdudvar’, ered. ‘szérű’

antihelmintikum lásd ANTHELMINTHICA
antihigiénikus G orv az egészségügyi tisztaságot nélkülöző, egészségtelen
lásd ANTI-, HIGIÉNIKUS

antihipnotikus G orv alvásgátló
tud lat antihypnoticus ‘ua.’, lásd ANTI-, HIPNOTIKUS

antihisztamin G orv a hisztamin hatását gátló szer
lásd ANTI-, HISZTAMIN

antihormon G biol antitest formájában képződő anyag, amely gátolja valamely hormon hatását
lásd ANTI-, HORMON

antihumánus G embertelen, érzéketlen, kíméletlen
lásd ANTI-, HUMÁNUS

antiimperialista G pol az imperializmus ellen fellépő
lásd ANTI-, IMPERIALISTA

antik G az ókori görög és római kultúrával kapcsolatos
G átv ódon, régi, ősrégi, veretes (és ezért értékes, pl. ~ bútor)
ném antik fr antique ‘ua.’ lat antiquus, ered. anticus ‘régi, előbbi, korábbi’ ante ‘előtt,
előbb’
antikapitalista G pol a kapitalizmussal szemben álló, ellene küzdő
lásd ANTI-, KAPITALISTA
antikapitalizmus G pol a kapitalizmus elleni fellépés politikája
lásd ANTI-, KAPITALIZMUS
antikizál G régiesít
G régies formákat utánoz
magy (a modern–modernizál és hasonló szópárok mintájára)
antiklerikális G pol egyházellenes
lásd ANTI-, KLERIKÁLIS
antiklerikalizmus G pol az egyház politikai szereplését ellenző felfogás
lásd ANTI-, KLERIKALIZMUS
antiklimax G stíl átmenet, váltás az erőteljesebb kifejezőeszközöktől a gyengébbek, szelídebbek felé
tud lat, ‘ua.’, lásd ANTI-, KLIMAX
antiklinális G geol nyeregfelület formájú boltozat a gyűrődést szenvedett rétegben
ném Antiklinale ‘ua.’: lásd ANTI | gör klinó ‘hajlik’
antiklór G kém klórt semlegesítő s végül a maradványait is eltüntető halványító szer
G fényk fényképeszeti rögzítősó, nátrium-tioszulfát
ang antichlor ‘ua.’, lásd ANTI-, KLÓR
antikoaguláns G orv véralvadásgátló
lásd ANTI-, KOAGULÁL
antikoincidencia G inf olyan áramkör, amely megakadályozza két kimenő jel egyidejű adását
lásd ANTI-, KOINCIDENCIA
antikommunista G pol a kommunizmussal szemben álló
lásd ANTI-, KOMMUNISTA
antikommunizmus G pol a kommunizmussal szemben ellenséges politikai felfogás
lásd ANTI-, KOMMUNIZMUS
antikoncipiens G orv fogamzásgátló
tud lat anticoncipiens ‘ua.’: lásd ANTI- | lat concipere ‘felfog, fogan’: con- ‘össze-, meg-’ | capere

‘fog’
antikonformizmus G az elvtelen alkalmazkodást ellenző, a fennálló társadalmi normákkal öncélúan
is szembehelyezkedő felfogás
lásd ANTI-, KONFORMIZMUS

antikonvulzívum G orv görcsoldó szer
tud lat anticonculsivum ‘ua.’: gör anti ‘ellen’ | lásd KONVULZIÓ

Antikrisztus G vall a Sátán, aki az ókereszténység hite szerint a világ vége előtt megjelenik a földön
Krisztus képében, hogy eltántorítsa tőle híveit
G vall a kereszténység üldözője, ádáz ellensége
lat Antichristus gör Antikhrisztosz ‘ellen-Messiás’: lásd ANTI- | gör Khrisztosz ‘felkent, messiás’
krió ‘ken’
antikritika G ellenbírálat
lásd ANTI-, KRITIKA
antikva G nyomd álló (tehát nem dőlt) betű, ill. szedés
lat antiqua (littera) ‘antik (betű)’, lásd ANTIK
antikvár G régi, másodkézből való (könyv, műtárgy)
ném Antiquar ‘régiségkereskedő’, lásd ANTIK
antikvárium G régiséggyűjtemény
G régi könyvek boltja
lat antiquarium ‘ua.’, lásd ANTIKVÁRIUS
antikvárius G régiséggyűjtő, régi könyvek árusítója
lat antiquarius ‘régiségbúvár, a régi római nyelv ismerője, kedvelője’, lásd ANTIK
antikvitás G az ókori görög és római műveltség egésze
G régiség
lat antiquitas ‘hajdankor, a régi öregek’, lásd ANTIK
antiliberális G pol a liberalizmussal szemben álló
lásd ANTI-, LIBERÁLIS
antilop G áll a szarvasokkal rokon, kecses és gyors patás állat Ázsiában és Afrikában
ném Antilope ang antelope kk lat antalopus késő gör antholopsz ‘ua.’ ?
antimagnetikus G fiz a mágneses hatásnak ellenálló
G fiz mágneseződés ellen védő
lásd ANTI-, MAGNETIKUS
antimarxista G pol a marxizmussal szemben ellenséges
lásd ANTI-, MARXISTA
antimetabolé G stil tükörismétlés, klasszikus gondolatalakzat, melyben egy szókapcsolat
ismétlődik a fogalmak felcserélt rendjében (pl. ő félt mindenkitől, s mindenki tőle félt)
lásd ANTI- | gör metaballó ‘átvet’: meta- ‘át’ | balló ‘dob’
antimetabolit G biol olyan vegyület, amely meggátolja bizonyos anyagcsere-folyamatok lezajlását
vagy ezek termékeinek, a metabolitoknak a felhasználását
lásd ANTI-, METABOLIT
antimilitarista G pol a militarizmussal szemben álló
lásd ANTI-, MILITARISTA
antimilitarizmus G pol a militarizmus ellen fellépő politika
lásd ANTI-, MILITARIZMUS
antimon G kém szürkés, fémfényű kristályos elem
kk lat antimonium (?) ar al-ithmidun ‘a szemfesték’ (erre a célra az arabok antimonitport
használtak)
antimonarchista G pol a monarchizmussal szemben álló
lásd ANTI-, MONARCHISTA
antimonát G kém az antimonsav sója
 ang antimonate ‘ua.’: lásd ANTIMON | -át (sóra utaló toldalék)

antimonit G kém az antimon szulfidja, oszlopos és tűs formában kristályosodó ásvány
tud lat, ‘ua.’: lásd ANTIMON | -it (ásványra utaló toldalék)

antimycotica [antimikotika] G orv gombás megbetegedések elleni szerek
tud lat tbsz, ‘ua.’: lásd ANTI- | gör mükétikosz ‘gombával kapcsolatos’
 mükész, mükétosz
‘gomba’
antineuralgikum G orv fájdalomcsillapító szer
lásd ANTI-, NEURALGIA

antineutron G magfiz a neutron antirészecskéje
lásd ANTI-, NEUTRON

antinómia G log ellentmondás, ellentétes érvényű tétel
G egyszerre igaz és hamis kijelentés
gör antinomia ‘ua.’: lásd ANTI | nomosz ‘törvény’
antinomizmus G vall különféle keresztény szekták azon alapelve, hogy a hívők a kegyelem által
mentesülnek az erkölcsi törvények hatálya alól
tud lat antinomismus ‘ua.’: lásd ANTI- | gör nomosz ‘törvény’ | lásd -IZMUS
antinukleáris G pol a nukleáris energia ipari felhasználását ellenző
lásd ANTI-, NUKLEÁRIS
antinukleon G magfiz valamelyik nukleon (neutron, proton) antirészecskéje
lásd ANTI-, NUKLEON
antionkogén G orv a sejtburjánzást gátló, rákellenes
lásd ANTI-, ONKOGÉN
antioxidáns G kém oxidálódást gátló, az ellen védő anyag, bevonat
lásd ANTI-, OXIDÁL
antiparalel G fiz párhuzamos, de ellentétes irányú (mozgások)
lásd ANTI-, PARALEL
antiparazitikum G orv kártékony élősdiek irtására alkalmas szer
tud lat antiparasiticum ‘ua.’, lásd ANTI-, PARAZITA
antiparlamentáris G pol a népképviseleti rendszerrel szemben álló, azt gyengíteni igyekvő
lásd ANTI-, PARLAMENTÁRIS
antiparlamentarizmus G pol a népképviseleten alapuló rendszer gyengítését vagy felszámolását
célzó törekvés
lásd ANTI-, PARLAMENTARIZMUS
antipasszát G met nagy magasságokban keleti irányban áramló légtömeg a passzátszél felett
lásd ANTI-, PASSZÁT
antipasto G konyha húsos mártással készült főtt tészta, olasz előétel
ol, ‘ua.’: a(va)nti lat ante ‘előtt’ | ol pasto ‘étkezés’ lat pascere, pastum ‘táplál’
antipátia G ellenszenv, idegenkedés, ellenérzés, visszatetszés, gyűlölet
ném Antipathie ‘ua.’: lásd ANTI | gör pathosz ‘szenvedély, szenvedés’ paszkhó ‘szenved
antipatikus G ellenszenves, visszatetsző, taszító, kiállhatatlan
ném antipathisch ‘ua.’, lásd ANTIPÁTIA
antiperisztaltika G orv a perisztaltikával ellentétes irányú izommozgás
lásd ANTI-, PERISZTALTIKA
antipiretikum G orv lázcsillapító szer
tud lat antipyreticum ‘ua.’: lásd ANTI- | gör püretikosz ‘lázzal kapcsolatos’ püretosz ‘forróság,
láz’ pür ‘tűz’
antipodus † G földr a földgömb átellenes pontja
G az ott élő ember
G ellenlábas, ellenfél
lat, ‘ua.’: lásd ANTI- | gör pusz, podosz ‘láb’
antiprogeszteron G orv olyan fogamzásgátló szer, amely a sárgatesthormon képződését
akadályozza
 lásd ANTI-, PROGESZTERON

antiproton G magfiz a proton antirészecskéje
lásd ANTI-, PROTON

antirealista G műv a realizmus elveivel és módszereivel ellentétes
lásd ANTI-, REALISTA

antireflex G fényk fényképészeti lencsék színes bevonata, amely a fényvisszaverődést csökkenti
lásd ANTI-, REFLEX

antiroyalista G pol a királysággal mint intézménnyel szemben álló
lásd ANTI-, ROYALISTA

antiscabiosum [antiszkabiózum] G gyógysz rühellenes gyógyszer
tud lat, ‘ua.’: lásd ANTI- | lat scabies ‘rüh’ | scabere ‘vakarózik’

antiselena [antiszelena] G met mellékhold, a Holddal szemben, vele egy magasságban látható
fehéres fénytünemény jégkristályfelhőkön való fényvisszaverődés folytán
tud lat, ‘ua.’: lásd ANTI | gör Szelené ‘hold’

antistes [antisztész] † G elöljáró, előd, előfutár
lat, ‘ua.’: ante- ‘előtt’ | stare ‘áll’

antistrófa G irod az ókori görög drámákban a kórus felének bonyolult strófájára adott válasz a
kórus másik felétől, azonos strófaszerkezettel
lásd ANTI-, STRÓFA

antiszabbatárius G vall a szombat zsidó módra való megülését ellenző ókori keresztény
G vall újkori szekta, amely a vasárnap ünneplését elveti, mert „minden nap szent”
tud lat antisabbatarius ‘ua.’: lásd ANTI-, SABBATH
antiszemita G zsidóellenes, zsidógyűlölő
ném Antisemit ‘ua.’: lásd ANTI-, SZEMITA
antiszemitizmus G zsidóellenesség, zsidógyűlölet
ném Antisemitismus ‘ua.’, lásd ANTISZEMITA
antiszepszis G orv védekezés fertőzés ellen a kórokozók megsemmisítésével
lásd ANTI-, SZEPSZIS
antiszeptikum G orv fertőzést gátló, a kórokozókat pusztító szer
tud lat antisepticum ‘ua.’, lásd ANTISZEPTIKUS
antiszeptikus G orv fertőzés elleni, a kórokozókat pusztító
ang antiseptic ‘ua.’: lásd ANTI- | gör széptikosz ‘rothadó’ szépó ‘rothad, üszkösödik’
antiszérum G orv állati eredetű, antitestet tartalmazó szérum mint oltóanyag
lásd ANTI-, SZÉRUM
antiszociális G közösségellenes
lásd ANTI-, SZOCIÁLIS
antisztatikum G fiz antisztatikus hatású szer
lásd ANTISZTATIKUS
antisztatikus G fiz műszálas textíliák, műanyag lemezek felületének statikus elektromossággal való
feltöltődését akadályozó (anyag, kezelés)
lásd ANTI-, STATIKUS
antitalentum G biz kirívóan tehetségtelen ember
lásd ANTI-, TALENTUM
antitest G biol ellenanyag, antigén hatására a vérszérumban képződő különleges fehérje
lásd ANTI-
antitetikus G ellentétes helyzetű, szemben álló
ang antithetic ‘ua.’, lásd ANTITÉZIS
antitézis G irod ellentét
G fil ellentétel, egy másik állítást tagadó tétel
lat antithesis gör antitheszisz ‘ua.’: lásd ANTI- | theszisz ‘elhelyezés, tétel’ (ti)thémi ‘helyez’
antithrombin [antitrombin] G gyógysz trombózis kialakulását megakadályozó injekció
tud lat ‘ua.’: lásd ANTI-, TROMB(ÓZIS) | -in (vegyületre utaló toldalék)
antitoxin G ellenméreg, ellenszer
 lásd ANTI-, TOXIN

antitrinitárius G vall szentháromság-tagadó
lásd ANTI-, TRINITÁRIUS

antitusszívum G orv köhögéscsillapító szer
tud lat antitussivum ‘ua.’: gör anti ‘ellen’ | lat tussis ‘köhögés’

antivirális G orv vírusölő, vírusokat pusztító
lásd ANTI-, VÍRUS

antivitamin G kém valamelyik vitaminhoz hasonló szerkezetű vegyület, amely az illető vitamin
funkcióit gátolja
lásd ANTI-, VITAMIN

antocián G kém növényi eredetű kék festékek gyűjtőneve
ang anthocyan ‘ua.’: gör anthosz ‘virág’ | küanosz ‘kék’

antolit G ásv virágkövület
ném Antholith ‘ua.’: gör anthosz ‘virág’ | lithosz ‘kő’

antológia G irod versgyűjtemény, szemelvénygyűjtemény
G tud szöveggyűjtemény, válogatás, összeállítás
lat, gör anthologia ‘ua.’, tkp. ‘virággyűjtemény’ anthologeó ‘virágot szed’: anthosz ‘virág’ |
legó ‘gyűjt, olvas’
antologion G vall az istentisztelet szertartási szövegeit ünneprend szerint tartalmazó könyv a
görögkeleti egyházban, a katolikus misszále megfelelője
gör kics anthologion ‘ua.’, lásd ANTOLÓGIA
antonima G nyelvt ellentétes értelmű szó
tud lat antonyma ‘ua.’: lásd ANTI- | gör onoma, onüma ‘név’
antonímia G nyelvt ellentétes értelem, értelmi ellentétesség
tud lat antonymia ‘ua.’, lásd ANTONIMA
antonomázia G nyelvt köznév helyett személynév használata (pl. Iván, azaz orosz ember) vagy
fordítva (a haza bölcse, azaz Deák Ferenc)
tud lat antonomasia ‘ua.’: lásd ANTI- | gör onomaszia ‘megnevezés’ onoma ‘név’
antosziderit G ásv vashidroszilikát, virágszerű rostos halmazokban kristályosodó ásvány
ang anthosiderite ‘ua.’: gör anthosz ‘virág’ | szidérosz ‘vas’ | -it (ásványra utaló toldalék)
antracén G kém három gyűrűből álló aromás szénhidrogén, sárga kristályos anyag, festékek
alapanyaga
ném Anthrazen ‘ua.’ gör anthrax, anthrakosz ‘szén’
antracid G ásv a szerves eredetű ásványok összefoglaló neve
ném Anthrazid ‘ua.’: gör anthrax ‘szén’ (amely maga is szerves eredetű) | -id ‘-szerű’ gör
eidosz ‘külső’
antracit G ásv a legnagyobb széntartalmú kőszénfajta
ang anthracite ‘ua.’: gör anthrax, anthrakosz ‘szén’ | -it (ásványra utaló toldalék)
antrakózis G orv szénpor tartós belégzése okozta, főleg bányászokat sújtó tüdőbetegség
tud lat anthracosis ‘ua.’: gör anthrax, anthrakosz ‘szén’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
antropo- G (összetételek előtagjaként) az emberrel kapcsolatos, ember-
gör anthroposz ‘ember’
antropocentrikus G emberközéppontú
ang anthropocentric ‘ua.’: lásd ANTROPOCENTRIZMUS
antropocentrizmus G fil emberközéppontúság, az embert a mindenség középpontjának és a
teremtés céljának tekintő felfogás
tud lat anthropocentrismus ‘ua.’, lásd ANTROPO-, CENTRUM, -IZMUS
antropofág G emberevő
ném Anthropophag ‘ua.’, lásd ANTROPOFÁGIA
antropofágia G emberevés mint egyes természeti népeknél létezett gyakorlat
tud lat anthropophagia ‘ua.’: lásd ANTROPO- | gör phagein ‘eszik’
antropofóbia G embergyűlölet, emberkerülés
ném Anthropophobie ‘ua.’: lásd ANTROPO- | gör phobosz ‘rettegés’
antropogén G az embertől eredő, általa létrehozott
ném anthropogen ‘ua.’: lásd ANTROPO-, -GÉN

antropogenezis G tud emberréválás
tud lat anthropogenesis ‘ua.’, lásd ANTROPO-, GENEZIS

antropogeográfia G földr emberföldrajz, a földrajzi környezet és a gazdálkodó ember
kölcsönhatásait vizsgáló tudomány
G népr az ember alkatának, fajtajegyeinek a földrajzi környezettel való összefüggését vizsgáló
tudomány
lásd ANTROPO-, GEOGRÁFIA
antropogeomorfológia G földr a Föld felszíni formáinak az emberi tevékenység nyomán
bekövetkezett változásait vizsgáló tudomány
lásd ANTROPO-, GEOMORFOLÓGIA
antropogonikus G tud az ember eredetéről, teremtéséről szóló, a kozmogóniák részét alkotó
(mítoszok)
ném anthropogonisch ‘ua.’: lásd ANTROPO- | gör gonosz ‘születés, eredet’ gennaó ‘nemz’
antropoid G áll emberszabású (majom)
ang anthropoid ‘ua.’: lásd ANTROPO- | -id ‘szerű’ gör eidosz ‘külső’
antropológia G tud embertan, az ember származását, biológiai adottságait, alaktani sajátosságait és
azok földrajzi variálódását vizsgáló tudomány
ang anthropology ‘ua.’, lásd ANTROPO-, -LÓGIA
antropologizmus G fil olyan bölcseleti felfogás, amely az embert minden tevékenységével és
kultúrájával együtt a természet jelenségeként kezeli
ang anthropologism ‘ua.’, lásd ANTROPOLÓGIA, -IZMUS
antropológus G tud az embertan tudósa, kutatója
magy, lásd ANTROPOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
antropométer G tud az emberméréstan eszköze
ang anthropometer ‘ua.’, lásd ANTROPOMETRIA
antropometria G tud emberméréstan, az ember fajtajellemző testi vonásainak (csontok, testrészek
méretei, arcszögek) pontos mérésén alapuló vizsgálatok köre
ang anthropometry ‘ua.’: lásd ANTROPO- | gör metreó ‘mér’
antropometrikus G tud az emberméréstan körébe tartozó, azon alapuló, arra vonatkozó
ang anthropometric ‘ua.’, lásd ANTROPOMETRIA
antropomorf G ember alakú, emberi jegyeket hordozó
G vall az isteneket emberalakban ábrázoló
ném anthropomorph ‘ua.’: lásd ANTROPO- | gör morphé ‘forma’
antropomorfizmus G vall az emberi formák és az emberre jellemző tulajdonságok átvitele a
természeti jelenségekre és az istenségekről alkotott elképzelésekre
ang anthropomorphism ‘ua.’, lásd ANTROPOMORF, -IZMUS
antropomorfológia G tud az emberi test összehasonlító alaktanával foglalkozó tudományág a
fizikai antropológián belül
lásd ANTROPO-, MORFOLÓGIA
antroponímia G nyelvt a személynevekkel foglalkozó tudományág
ném Anthroponymie ‘ua.’: lásd ANTROPO- | gör onoma, onüma ‘név’
antropotaxonómia G tud az emberfajták rendszerezése földrajzi rasszok (europid, negrid,
mongolid, ausztralid) és ezek alcsoportjai szerint
lásd ANTROPO-, TAXONÓMIA
antropoteizmus G vall élő emberek (pl. uralkodók) vagy elhunytak, főként az ősök istenítése, az
őket övező isteni kultusz
ném Anthropotheismus ‘ua.’, lásd ANTROPO- | gör theosz ‘isten’ | lásd -IZMUS
antropozófia G vall a teozófiához kapcsolódó, gnosztikus és buddhista elemeket tartalmazó tan,
amely az emberi szellem és a világszellem közt intenzív kapcsolatot tételez fel
ang anthroposophy ‘ua.’: lásd ANTROPO- | gör szophia ‘bölcsesség’
antropozófus G vall az antropozófia híve
 magy, lásd ANTROPOZÓFIA (a filozófia-filozófus mintájára)

anuria G orv vizelethiány, nehéz vizelés, vizeletrekedés
tud lat anuria ‘ua.’: gör a(n)- ‘nem’ | uron ‘vizelet’

anus [ánusz] G anat végbélnyílás, ennek gyűrűs izma
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘gyűrű’

anxietás † G aggodalom
lat, ‘ua.’
 anxius ‘gondterhelt’ angere, anxi ‘fojtogat, nyugtalanít’
anzágol G biz nagyzol, felvág, kérkedik, henceg
G biz füllent, lódít, elveti a sulykot
ném ansagen ‘bejelent, bemond’ (fenti jelentésköre a magyar nyelvhasználatban alakult ki)
anzix † G látképes postai levelezőlap
ném Ansichts(karte) ‘látképes (levelezőlap)’ ansehen ‘megnéz’: an- ‘rá’ | sehen ‘néz’
aoidosz G irod ókori görög epikus énekmondó
gör, ‘ua.’ aoidé ‘ének’
aorisztosz G nyelvt a befejezettséget jelző múlt idejű igealak a görög nyelvtanban
G nyelvt ilyen jellegű igealak néhány más nyelvben (bolgár, grúz)
gör, ‘ua.’, tkp. ‘meghatározatlan, körülhatárolatlan’: a- ‘nem’ | horisztosz ‘elhatárolt’ horidzó
‘határol’ horosz ‘határ’
aorta G anat a szívből kiinduló fő verőér, főütőér
tud lat aorta ‘ua.’ gör aorté ‘tarisznya’
aortalgia G orv a főütőér tájékának fájdalma
tud lat, ‘ua.’: aorta ‘főütőér’ gör aorté ‘tarisznya’ | algeó ‘fájdalmat érez’
aortektázia G orv a főütőér tágulata, kitágulása
tud lat aortectasia ‘ua.’: aorta ‘főütőér’ gör aorté ‘tarisznya’ | ektaszisz ‘megnyúlás’ ektainó
‘kifeszít’: ek- ‘ki’ | tainó ‘feszít’
aortosztenózis G orv a főütőér összeszűkülése
tud lat aortostenosis ‘ua.’: aorta ‘főütőér’ gör aorté ‘tarisznya’ | sztenosz ‘szűk, szoros’ | -ózis
(kóros folyamatra utaló toldalék)
apacs G népr észak-amerikai indián törzs
G e törzs nyelve, e törzshöz tartozó személy
G † biz kültelki csibész, vagány
fr apache ‘ua.’ jumá indián apa-agwa-che ‘hadak népe’
apanázs G pénzsegély, juttatás, támogatás
G biz zsebpénz
G tört az uralkodóház tagjainak a költségvetésből juttatott illetmény vagy földbirtok
ném Apanage fr apanage ‘ua.’ kk lat ap(p)anagium ‘ellátás’: ad- ‘hozzá, neki’ | panis
‘kenyér’
Lásd még KOMPÁNIA, PANÍROZ
apart † G csinos, ízléses
G rendkívüli, különleges, válogatott
ném, ‘ua.’ fr à part ‘félre, külön’: à lat ad- ‘hozzá’ | part lat pars, partis ‘rész, oldal, fél’
apartheid G pol a színes bőrű lakosság teljes elszigetelése a fehér kisebbségtől
afrikaans, ‘elkülönülés’ apart ‘külön, félre’, lásd APART
apartman G lakosztály szállodában
G kis konyhát és mellékhelyiségeket is tartalmazó lakrész üdülőben, nyaralóban szállóvendégek
számára
 ang apartment ‘ua.’ fr appartement ol appartamento ‘leválasztott rész’ appartare
‘különválaszt’ a parte ‘külön’: lat ad- ‘hozzá’ | pars, partis ‘rész, oldal, fél’
apasztron G csill kettőscsillagoknál az a pont, amelyen a mellékcsillag a főcsillagtól a legnagyobb
távolságban van
tud lat apastron ‘ua.’: gör apo- ‘-tól, el’ | asztron ‘csillag’ (az AFÉLIUM mintájára)
apátia G fásultság, tompultság, közönyösség, lehangoltság
 lat apathia
 gör apatheia ‘ua.’: a- ‘nem’ | pathosz ‘szenvedély’ paszkhó ‘szenved’
apatogén G orv nem kórokozó hatású
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd PATOGÉN

apatikus G fásult, levert, nyomott, szenvtelen, életunt
lat apathicus ‘ua.’, lásd APÁTIA

apatit G ásv hatszöges rendszerben kristályosodó, kőzetalkotó foszfátásvány
ném Apatit ‘ua.’: gör apaté ‘csalás’ (mert más kristályokkal összetéveszthető) | -it (ásványra utaló

toldalék)
apeiria G tapasztalatlanság
gör, ‘ua.’: a- ‘nem’ | peira, ered. peria ‘tapasztalat’
 porosz ‘út’
apeiron G fil Anaximandrosz ókori bölcselő szerint a világ határtalan és időtlen őselve, amelyből a
mindenség kialakult
G fil rokon elképzelés a püthagóreusoknál, ill. Platón egyik dialógusában
gör seml, ‘ua.’ apeirosz ‘végtelen, számtalan, határtalan’: a- ‘nem’ | perasz ‘határ’
apelláció † G jog fellebbezés
lat appellatio ‘ua.’, lásd APELLÁL
apellál G jog hivatkozik, folyamodik
G † jog fellebbez
G kéréssel, panasszal fordul (valakihez)
lat appellare, appellatum, tkp. ad-pellare ‘megszólít, felszólít, védelmet kér’: ad- ‘hozzá’ | pellere
‘hajt, érint, meghat’
apelláta G tiltakozás, ellenkezés, panasz, zokszó
G † jog fellebbezés, fellebbviteli fórum
hazai lat appellata ‘ua.’, lásd APELLÁL
apellatívum G nyelvt köznév, közfőnév
tud lat (nomen) appellativum ‘hivatkozó (név)’, lásd APELLÁL
apepszia G orv emésztési zavar
lat apepsia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | pepszisz ‘emésztés’ peptó ‘emészt’
aperçu [aperszü] G észrevétel, megjegyzés
G elmesziporka
fr, ‘ua.’ apercevoir ‘észrevesz’ lat appercipere ‘ua.’, lásd APPERCIPIÁL
aperitif G előital, étvágygerjesztő ital
fr, ‘megnyitó’ lat aperire ‘megnyit’
áperte G biz nyíltan, kereken, kertelés nélkül
lat hat aperte ‘ua.’ apertus ‘nyílt’ aperire, apertum ‘nyit’
apertognathia G orv nyitott harapás, amikor az alsó és felső metszőél nem találkozik
tud lat, ‘ua.’: lat apertus ‘nyílt’, lásd ÁPERTE | gör gnathosz ‘állkapocs, harapás’
apertométer G opt az apertúra mérésére szolgáló eszköz
ném Apertometer ‘ua.’: lásd APERTÚRA | gör metreó ‘mér’
apertúra G hézag, rés
G nyílástávolság
G opt optikai rendszer felbontóképességének mértékszáma, amely az áthaladó fénynyaláb
nyílásszögétől függ
G † üresedés
ném Apertur ‘ua.’ lat apertus ‘nyílt’ aperire, apertum ‘nyit’
apetitus † G étvágy
lat appetitus ‘vágy, kívánság’ appetere, appetitum, tkp. ad-petere ‘érte nyúl, törekszik’: ad-
‘hozzá’ | petere ‘kér, támad, tör valamerre’
apex G csúcspont, csúcs
G csill a Naprendszer mozgásának iránya, amely az éggömbön a Herkules csillagkép felé mutat
G anat valamely szerv csúcsa, főleg a szívcsúcs vagy a nyelvhegy
lat, ‘hegy, csúcs’
aph- lásd AF-
a piacere [apjacsere] G zene tetszés szerint, ízlés szerinti tempóban és tagolással (játszható)
G † ker bemutatáskor fizetendő (váltó)
 ol, ‘ua.’: a lat ad ‘hozzá’ | piacere ‘tetszés’ lat placet ‘tetszik’
Lásd még PLACÉBÓ
apiárium † G méhkaptár
 lat apiarium ‘ua.’ apis ‘méh’
apicectomia [apicektómia] G orv foggyökércsúcs eltávolítása
 tud lat, ‘ua.’: apex, apicis ‘csúcs, hegy’ | ektomé ‘kivágás, kimetszés’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
Lásd még ANATÓMIA
apicitis [apicitisz] G orv foggyökércsúcs-gyulladás
 tud lat, ‘ua.’: apex, apicis ‘csúcs, hegy’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
apikális G nyelvt nyelvheggyel képzett (mássalhangzó)
 tud lat apicalis ‘ua.’ apex, apicis ‘csúcs, hegy’
apikultúra G mezőg méhészet
 lat apicultura ‘ua.’: apis ‘méh’ | cultura ‘tenyésztés, gondozás’ colere, cultum ‘gondoz’
apiterápia G orv méhészeti termékek (propolisz, méhméreg, méhpempő) alkalmazása a
természetgyógyászatban
 tud lat apitherapia ‘ua.’: apis ‘méh’ | lásd TERÁPIA
apium G növ zeller
G műv stilizált zellerlevél díszítmény gótikus oszlopfőkön
 lat, ‘ua.’
aplanát G fényk két szimmetrikus akromátból álló, egyszerűbb fényképészeti objektív, amely
kiküszöböli a gömbi torzítást
 ném Aplanat ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | planomai ‘bolyong, eltéved’
Lásd még PLANÉTA
aplázia G orv egy szerv vagy testrész veleszületett hiánya vagy csökevényes volta
 tud lat aplasia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | plaszisz ‘kiformálódás’ plasszó ‘megformáz’
Lásd még PLASZTIKA
aplit G ásv apró kristályos, főleg kvarcból és földpátból álló magmás telérkőzet
 ném Aplit ‘ua.’: gör aploosz ‘egyszerű’ | -it (ásványra utaló toldalék)
aplomb G magabiztosság, talpraesettség, jó fellépés
G induló balettlépés
 fr, ‘függőleges helyzet, egyensúly, biztonság’ à plomb ‘mérőónnal’: à lat ad- ‘hozzá’ |
plomb lat plumbum ‘ólom’
apnoé G orv lélegzet kimaradása, légzésszünet
 tud lat apnoe gör apnoia ‘ua.’: a- ‘nem’ | pneó ‘lélegzik’
Lásd még PNEUMATIKA
apoaszter G csill egy természetes égitest körül keringő másik test pályájának az illető égitesttől
legtávolabbi pontja
 tud lat apoaster ‘ua.’: gör apo- ‘el’ | asztér ‘csillag’
apocalypsis lásd APOKALIPSZIS
apocentrum G csill egy keringő test pályájának a központi égitest középpontjától legmesszebb eső
pontja
 tud lat, ‘ua.’: gör apo- ‘el’ | lásd CENTRUM
a poco a poco [a pókó…] G zene fokozatosan, lassanként (adandó elő)
 ol, ‘ua.’: poco lat paucus ‘csekély’
apodektész G tört tízfőnyi pénzügyi felügyelő testület tagja az ókori Athénban
 gör, ‘ua.’, tkp. ‘pénzbeszedő’ apodekhomai ‘átvesz, elfogad’: apo- ‘el’ | dekhomai ‘vesz,
fogad’
apodia G orv magzatkori lábhiány
 tud lat, gör ‘ua.’: a- ‘nem’ | pusz, podosz ‘láb’
apodiktice G egyenesen, kereken, cáfolhatatlanul, ellentmondást nem tűrően
lat apodictice ‘ua.’, lásd APODIKTIKUS

apodiktikus G log határozott, egyenes
G kétségtelen
G cáfolhatatlan, vitathatatlan
 lat apodicticus gör apodeiktikosz ‘ua.’, tkp. ‘bebizonyított’: apo- ‘el-, elő-’ | deiknümi ‘mutat’
apoditérium G ép az ókori görög tornacsarnokok és római közfürdők vetkőző helyisége
 lat apodyterium gör apodütérion ‘ua.’ apodüomai ‘levetkőzik’: apo- ‘el’ | düó ‘felölt’ | -
térion (vmely tevékenység színhelyére utaló görög toldalék)
apodizáció G opt mikroszkóp lencséjének ellátása fényelnyelő bevonattal a pereme körül, hogy a
leképezési hibákat okozó fényelhajlás csökkenjen
 ang apodysation ‘ua.’ gör apodüó ‘levetkőztet’, lásd APODITÉRIUM
apofíza lásd APOFÍZIS
apofízis G orv csontkinövés, csontnyúlvány
G geol a magmás kőzettestből a mellékkőzetbe nyúló vékony, telérszerű nyúlvány
G ép az oszloptörzs karcsúsodása ókori épületeken
 tud lat apophysis ‘ua.’ gör apophüszisz ‘hajtás, sarj’: apo- ‘el-, elő-’ | phüó ‘nő’
Lásd még FIZIKA, FIZIOLÓGIA, HIPOFÍZIS
apofónia G nyelvt az ablaut (lásd ott) jelenségének görög eredetű megnevezése
 tud lat apophonia ‘ua.’: gör apo- ‘el’ | phóné hang
apoftegma G velős mondat, elmés, tréfás észrevétel
 tud lat apohthegma ‘ua.’ gör apophthegma ‘kijelentés’ apophthengomai ‘kinyilatkoztat’:
apo- ‘el-, elő-’ | phthengomai ‘hangot ad, beszél’
Lásd még DIFTONGUS
apogámia G növ az apomixis olyan esete, amikor a csíra az ellenlábas sejtek valamelyikéből
fejlődik ki
 tud lat apogamia ‘ua.’: apo- ‘el’ | gamosz ‘házasság, nemzés’
Lásd még BIGÁMIA, GAMÉTA, MONOGÁM
apogeum G csill földtávol, a Föld körül keringő természetes és mesterséges égitestek pályájának
legtávolibb pontja
 tud lat, ‘ua.’: gör apo- ‘el’ | gé ‘föld’
Lásd még GEO-, PERIGEUM
apogeummotor G űrk olyan rakétahajtómű, amely a geostacionárius műholdak pályára állításáról
és pályán tartásáról gondoskodik
 lásd APOGEUM, MOTOR
apográf G irod nem a szerző, hanem egy másoló kezétől fennmaradt kézirat
 ang apograph gör apographon ‘ua.’: apo- ‘el, róla’ | graphó ‘ír’
apoikia G tört ókori görög városból kirajzott gyarmatosítók által alapított település, amelyet csak
laza kapcsolatok fűztek az anyavároshoz
 gör, ‘ua.’: apo- ‘el’ | oikia ‘háznép, nemzetség’ oikosz ‘ház’
à point [apoen] † G jókor, a kellő pillanatban
 fr, ‘ua.’: à lat ad- ‘hozzá’ | point lat punctum ‘pont’ pungere, punctum ‘szúr’
apokalipszis G vall misztikus látomás a Biblia több helyén a végítéletről
G vall János jelenéseinek könyve az Újszövetségben
 lat apocalypsis ‘ua.’ gör apokalüpszisz ‘felfedés, feltárás, feltárulás’: apo- ‘el, fel’ | kalüptó
‘takar, fed’
apokaliptikus G vall a közeli végítéletet hirdető (ókeresztény szekta)
G átv végítéletszerű, iszonyatos, pusztító
 lat apocalypticus ‘ua.’, lásd APOKALIPSZIS
apokopé G nyelvt szóvégi hang vagy szótag elhagyása írásban vagy kiejtésben
 tud lat apocope ‘ua.’ gör apokopé ‘levágás’: gör apo- ‘el’ | koptó ‘vág’
apokrif G vall a Biblia elfogadott könyveihez nem tartozó (írás, irat)
G átv hamisított, kétes eredetű
G névtelen, titkos
ném apokryph ‘ua.’ gör apokrüphosz ‘elrejtett’ (ti. a hívők elől): apo- ‘el’ | krüptó ‘rejt’
apokrin G orv folyékony anyagot és sejtes anyagot is kiválasztó (mirigy)
ném apokrin ‘ua.’: gör apo- ‘el’ | krinó ‘választ’
apokromát G opt három színhibára mentesített fényképező lencserendszer
ang apochromat ‘ua.’: gör apo- ‘el’ | khróma, khrómatosz ‘szín’
apoláris G kém a pozitív és negatív töltések súlypontjának egybeesésével jellemezhető (molekula,
kötés)
ang apolar ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd POLÁRIS
apolitikus G a politikai elvek, küzdelmek dolgában közömbös (személy)
G az adott kérdésben a politika illetékességét elutasító (álláspont)
ném apolitisch ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd POLITIKA
apologéta G vall ókori egyházi író, aki a kereszténységet pogány részről ért vádak cáfolatára
védőiratokat írt
G átv egy tant vagy álláspontot védő, azt igazolni igyekvő személy
tud lat apologeta gör apologétész ‘ua.’, lásd APOLOGETIKA
apologetika G vall hitvédelem, hitvédelemtan, a keresztény hittudomány ága, amely a vallási
tételek igazolására és az ellenük felhozott észérvek cáfolatára törekszik
tud lat apologetica (ars) ‘a hitvédelem (tudománya)’ gör apologétikosz ‘védekező’
apologeomai ‘védekezik’: apo- ‘el’ | legomai ‘beszél’
apologetikus G védő, védelmező
tud lat apologeticus ‘ua.’, lásd APOLOGETIKA
apológia G egy tan, hit vagy felfogás védelme szóban vagy írásban
G védőbeszéd, védőirat
lat, gör apologia ‘védekezés’ apologeomai ‘védekezik’: apo- ‘el’ | legomai ‘beszél’
apolunium lásd APOSZELÉNIUM
apomixis G növ megtermékenyítés nélküli szaporodási forma
tud lat, ‘ua.’: gör apo- ‘el, félre’ | meixisz ‘keveredés’ meignümi ‘kever’
aponeurózis G anat bőnye, széles és lapos ín, kötőszövetes hártya kiszélesedése
tud lat aponeurosis ‘ua.’: gör apo- ‘el, szét’ | neuron ‘ín’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
apoph- lásd APOF-
apoplaszt G növ a növényi sejtek egy részében kialakult szabad hely a diffúzió, a folyadékmozgás
számára
ném Apoplast ‘ua.’: gör apo- ‘el’ | plasztosz ‘kialakított’ plasszó ‘formál’
apoplektikus G orv szélhűdéses, gutaütött, bénult
G orv a szélütéssel kapcsolatos
tud lat apoplecticus ‘ua.’, lásd APOPLEXIA
apoplexia G orv agyvérzés, szélhűdés, szélütés, gutaütés
tud lat, ‘ua.’ gör apopléxia ‘ua.’ apoplésszó ‘leüt’: apo- ‘el, meg’ | plésszó (tkp. plég-szó)
‘üt’
apopsychia [apopszichia] G orv tartós eszméletvesztés
tud lat, ‘ua.’: gör apo- ‘el’ | pszükhé ‘lélek’
apoptózis G orv normális mértékű sejtelhalás a szervezetben a sejtállomány cseréje során
G tud lat apoptosis ’ua.’ gör apoptószisz ’elhullás, levélhullás’: apo- ’el’ | ptószisz ’esés, hullás’
(pi)ptó ’esik, hull’
aporéma G log kétes, talányszerű, nehezen megoldható probléma
tud lat aporema ‘ua.’, lásd APORIA
aporia G log feloldhatatlan ellentmondás két tétel, két kijelentés között
G log megoldhatatlan vagy annak látszó tétel
gör, ‘ua.’, tkp. ‘kiúttalanság’: a- ‘nem’ | porosz ‘út’
a posteriori [a poszteriori] G fil a tapasztalaton alapuló, abból kifejlő vagy abból levezetett (ismeret,
tétel)
G nyelvt mesterséges, de a természetes nyelvek szókincsére és szerkezeti elemeire alapozott (nyelv)
 lat, ‘ua.’: a- ‘-ból’ | kf posterior ‘utóbbi, későbbi’ postea ‘később’
apostilb G fiz a fénysűrűség korábbi mértékegysége
 ném Apostilb ‘ua.’ gör aposztilbó ‘fénylik’: gör apo- ‘el’ | sztilbó ‘ragyog, fénylik’
apostol G vall Jézus 12 tanítványának egyike
G vall nagy tömegeket keresztény hitre térítő személy
G átv valamely tan odaadó és sikeres hirdetője
 lat apostolus gör aposztolosz ‘ua.’, tkp. ‘küldött, követ’ aposztelló ‘elküld’: apo- ‘el’ |
sztelló ‘küld’
apostoli G vall az apostolokkal kapcsolatos, rájuk jellemző
G vall a pápától vagy püspöktől eredő (körlevél, áldás stb)
G átv térítői buzgalomtól áthatott
 lásd APOSTOL
aposzelénium vagy apolunium G csill holdtávol, a hold körül keringő (mesterséges) égitest
pályájának legtávolibb pontja
 tud lat aposelenium ‘ua.’: gör apo- ‘el’ | szelené ‘hold’, lat luna ‘ua.’
aposziopézis G irod mondatalakzat, a mondat megszakadása, félbehagyása erős érzelem, indulat
jelzésére
 tud lat aposiopesis ‘ua.’ gör aposziópészisz ‘elhallgatás’: apo- ‘el’ | sziópaó ‘hallgat’
aposztata G hitehagyott, hittagadó
G esküszegő, áruló, hűtlen
 lat apostata ‘ua.’ gör aposztatész ‘szökött rabszolga, lázadó, áruló’: apo ‘el-, félre’ | (hi)sztémi
‘áll’
aposztázia G hitehagyás, hittagadás
G átállás, köpenyegfordítás
G elpártolás egy nemes ügytől
 lat apostasia gör aposztaszisz ‘ua.’: apo ‘el-, félre-’ | sztaszisz ‘állás’ (hi)sztémi ‘áll’
aposztéma G orv tályog
 tud lat apostema ‘ua.’ gör aposztéma ‘távolság’: apo ‘el-’ | (hi)sztémi ‘áll’
aposztróf G nyelvt hiányjel
 ném Apostroph ‘ua.’, lásd APOSZTROPHÉ
aposztrofál G (beszéd közben egy jelenlévőt) megszólít, hozzá fordul
G (egy távollévőt) említ, hivatkozik, utal, céloz rá
 ném apostrophieren ‘ua.’, lásd APOSZTROPHÉ
aposztrophé [aposztrofé] G ret, stil drámai gondolatalakzat, a beszélő (vagy író) megszólítással
jelzi, hogy valaki máshoz (többnyire távollévőhöz, képzelt lényhez) fordul, s hozzá intézi szavait
 gör, ‘ua.’, tkp. ‘elfordulás’ (ti. a közönségtől a megszólított felé) aposztrephó ‘elfordul’: apo-
‘el’ | sztrephó ‘fordul’
apotéka † G patika, gyógyszertár
 lat apotheca ‘ua.’ gör apothéké ‘raktár’: apo ‘el-’ | (ti)thémi ‘tesz’
 magy patika
apotekárius † G gyógyszerész, patikus
 lat apothecarius ‘ua.’, lásd APOTÉKA
apotelezma G a csillagképek feltételezett befolyása a földi eseményekre az asztrológia szerint
 gör apoteleszma ‘befolyás, eredmény’ apoteleó ‘befejez’: apo- ‘el, meg’ | teleó ‘véghezvisz’
apoteózis G megdicsőülés, istenné válás
 lat apotheosis gör apotheószisz ‘ua.’ apotheuó ‘istenné tesz’: apo- ‘el’ | theosz ‘isten’
apothe- lásd APOTE-
a potiori [a pociori] G a fontosabb, lényegesebb (szempont) alapján
 lat, ‘ua.’: a ‘-tól’ | kf potior ‘előbbre való, fontosabb’ potis ‘képes’
apotropaikus G rontást elhárító (eszköz, cselekedet)
ang apotropaic ‘ua.’
 gör apotropé ‘félrefordítás, elhárítás’: apo- ‘el’ | trepó ‘fordít’
apotropaion G baj ellen védő, rontást elhárító tárgy, amulett
gör, ‘ua.’, lásd APOTROPAIKUS

apparatcsik G pártbürokrata, pártfunkcionárius
or, ‘ua.’: apparat, lásd APPARÁTUS | -csik (foglalkozásra utaló toldalék)

apparátus G hiv közintézmény(ek) személyi állománya, szervezeti egységeinek rendszere
G műsz műszer, eszköz, készülék, berendezés
G tud tudományos mű jegyzeteinek, forrásjegyzékeinek és mutatóinak együttese
G biol azonos élettani funkciót ellátó szervek rendszere élőlényeknél
lat apparatus ‘készület, felkészülés, pompás kiállítás’: ad- ‘hozzá’ | parare ‘készül, készít’
appassionato [apasszionátó] G zene szenvedélyesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’ appassionarsi ‘felindul, felhevül’: a- lat ad- ‘hozzá’ | passione ‘szenvedély’ lat
passio, passionis ‘ua.’ pati, passus ‘szenved’
appeasement [epízment] G pol a megbékítés mint politikai elv; Anglia tévesnek bizonyult
magatartása a hitleri Németországgal szemben, hogy annak háborús törekvéseit leszerelje
ang, ‘ua.’ appease ‘megbékít’ ófr apeser ‘ua.’: lat ad- ‘hozzá’ | pax, pacis ‘béke’
appel † G kat sorakozó, létszámellenőrzés
ném Appell ‘felszólítás, sorakozó’ fr appel ‘felhívás’ appeler ‘hív’ lat appellare ‘ua.’,
lásd APELLÁL
appellál lásd APELLÁL
append [epend] G számtech hozzáfűz, kiegészít
ang, ‘ua.’ lat appendere ‘hozzáfüggeszt’: ad- ‘hozzá’| pendere ‘függeszt’
appendektómia G orv vakbélműtét, vakbélkivétel
tud lat appendectomia ‘ua.’: lásd APPENDIX | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
appendicitis [-citisz] G orv vakbélgyulladás
lat, lásd APPENDIX | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
appendix G tud függelék, melléklet, toldalék, pótlás, tárgymutató
G anat vakbél, féregnyúlvány
lat appendix, appendicis, tkp. ad-pendix ‘függelék, vakbél’: ad- ‘hozzá’| pendere ‘függeszt’
appercepció G lél több érzék útján szerzett világos észlelet
G felfogás, megértés
lat apperceptio ‘ua.’ lásd APPERCIPIÁL
appercipiál G lél érzékel, észlel
G felfog, megért, befogad
lat appercipere, apperceptum, tkp. ad-percipere ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | lásd PERCIPIÁL
apperszonáció G orv személyiségváltozás, hasadásos elmezavarnál fellépő hamis azonosulás más
személyiséggel vagy annak egy szeletével
tud lat appersonatio ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | persona ‘személy(iség)’, lásd PERSZÓNA
appetissant [apetisszan] G konyha étvágygerjesztő étel, fogás, ízelítő
fr, ‘ua.’ appeter ‘megkíván’, lásd APETITUS
appetitus lásd APETITUS
applanál † G kiegyenget, elegyenget, elsimít, áthidal
ném applanieren fr aplaner késő lat applanare, tkp. ad-planare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | planus
‘sík, sima, egyenes’
Lásd még PLANÍROZ
applaudál † G helyesel, megtapsol
lat applaudare, applausum, tkp. ad-plaudare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | plaudire ‘tapsol’
Lásd még EXPLODÁL, PLAUZIBILIS
applauzus † G taps, köztetszés, újráztatás
lat applausus ‘ua.’, lásd APPLAUDÁL
applikábilis G alkalmas, alkalmazható
 lat applicabilis ‘ua.’, lásd APPLIKÁL

applikáció G alkalmazás
G ráillesztés, rászerelés
G ölt rátétes díszítés ruhán, kézimunkán
G műv tárgyak, idegen anyagdarabkák illesztése egyes modern festményekre, grafikákra
ang application ‘ua.’, lásd APPLIKÁL
applikál G illeszt, igazít, rászerel
G alkalmaz
lat applicare, aplicatum, tkp. ad-plicare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | plicare ‘összerak’
appoggiatura [appodzsatúra] G zene előke mint zenei díszítési forma
ol, ‘ua.’, tkp. ‘támaszkodás’ appoggiare ‘támaszkodik’ késő lat appodiare ‘ua.’, lásd APPUI
apponál † G hiv hozzátesz, csatol, mellékel
lat apponere ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | ponere ‘tesz’
apport G közg tárgyi betét, vagyoni értékű, de nem pénzbeli hozzájárulás társas vállalkozáshoz
ném Apport fr apport ‘ua.’, lásd APPORTÍROZ
apportíroz G (kutya) eldobott tárgyat vagy elejtett vadat gazdája elé hoz
ném apportieren fr apporter lat apportare, tkp. ad-portare ‘odahoz’: ad- ‘hozzá’ | portare
‘hoz’
appozíció G nyelvt értelmező jelző
G hozzátétel
lat appositio, tkp. ad-positio ‘hozzátétel’: ad- ‘hozzá’ | ponere, positum ‘tesz’
appreciál G felbecsül, értékel, méltányol
lat appretiare ‘felértékel, árát megállapítja’: ad- ‘hozzá’ | pretium ‘ár, érték’
apprehendál G neheztel, zokon vesz, rossz néven vesz
lat apprehendere, apprehensum, tkp. ad-prehendere ‘megragad, megfog’: ad- ‘hozzá’| prehendere
‘fog’ (a fenti jelentéskör a magyarországi latinságban fejlődött ki)
apprehenzió G neheztelés, sértődöttség
lat apprehensio ‘megragadás’, lásd APPREHENDÁL
apprehenzív G sértődékeny, ingerlékeny
tud lat apprehensivus, lásd APPREHENDÁL
appretál G text kikészít, különlegesen kezel
ném appretieren ‘ua.’, lásd APPRETÚRA
appretúra G text kelmekikészítés, bőrkikészítés
ném Appretur ‘ua.’ fr appręter ‘elkészít, kikészít’ késő lat appraestare, tkp. ad-praestare
‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | praestare ‘előállít, nyújt’: prae- ‘elöl, előre’ | stare ‘áll’
approbáció G jóváhagyás, megerősítés, engedélyezés
lat approbatio ‘ua.’, lásd APPROBÁL
approbál G jóváhagy, engedélyez, szentesít
G helyesel, megerősít
lat approbare, approbatum ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | probare ‘helyesel’ probus ‘jó, helyes, derék’
Lásd még PROBITÁS
Approbáták G tört az erdélyi fejedelemség törvénygyűjteménye, 17. század
hazai lat tbsz approbatae (constitutiones) ‘megerősített (végzések)’ approbatus ‘jóváhagyott’,
lásd APPROBÁL
approbatur G vall az egyházi cenzúra jóváhagyásának, nyomási engedélyének jelzése kéziraton
lat, ‘jóváhagyatik’, lásd APPROBÁL
approche [apros] † G kat előnyomulás, támadás
fr, tkp. ‘közeledés’ approcher késő lat approximare ‘közeledik’: ad- ‘hozzá’ | ff proximus
‘legközelebbi’ prope ‘közel’
Lásd még APPROXIMATÍV
appropriáció G jog kisajátítás
G pol az országgyűlés felhatalmazása a kormány számára, hogy a megszavazott költségvetést
végrehajtsa
G vall teológiai elv, mely szerint bizonyos tulajdonságok és tevékenységek inkább tulajdoníthatók a
Szentháromság valamelyik személyének, mint a másik kettőnek
 lat appropriatio ‘ua.’, tkp. ‘tulajdonítás’, lásd APPROPRIÁL
Lásd még MOTU PROPRIO
appropriál G jog kisajátít
 lat appropriare, tkp. ad-propriare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | proprius ‘saját’
approvízió † G közélelmezés, közellátás
 lat approvisio ‘ua.’ approvidere, approvisum, tkp. ad-providere ‘ellát’: ad- ‘hozzá’ | providere
‘gondoskodik’: pro- ‘előre’ | videre ‘lát’
approximáció G mat közelítés, ismeretlen mennyiség hozzávetőleges pontosságú meghatározása
 tud lat approximatio ‘ua.’, lásd APPROXIMATÍV
approximatív G megközelítő, hozzávetőleges, körülbelüli
 újk lat ‘ua.’ lat approximare, approximatum, tkp. ad-proximare ‘megközelít’: ad- ‘hozzá’ | ff
proximus ‘legközelebbi’ prope ‘közel’
Lásd még APPROCHE
approximatíve G megközelítőleg, hozzávetőleg, körülbelül, mintegy
 újk lat ‘ua.’, lásd APPROXIMATÍV
appui [appüi] G támasz, támpont
G † karfa, támaszték, fogódzó
 fr, ‘ua.’ appuyer ‘támaszkodik’ késő lat appodiare, tkp. ad-podiare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ |
podium ‘talapzat, lábazat’ gör podion ‘ua.’ pusz, podosz ‘láb’
Lásd még PÓDIUM
apraxia G orv képtelenség begyakorlott mozgások sorozatának rendezett végrehajtására agysérülés
következtében
 tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd PRAXIS
április G az év harmadik hónapja
 lat Aprilis ‘ua.’ (?) aperire ‘megnyílik’ (ti. a föld, hogy új termést hozzon)
a priori G fil eleve, a tapasztalatot megelőzően
G nyelvt a fogalmak rendszerére alapozott, az élő nyelvekkel semmiben nem közös (mesterséges
nyelv)
 lat a priori ‘eleve’: a(b) ‘-tól, -től’ | kf prior, prius ‘előbbi, korábbi’ prae ‘elöl’
apriorisztikus G fil a tapasztalatot, a tényeket megelőző
G eleve eltökélt, elhatározott
 ang aprioristic ‘ua.’, lásd A PRIORI
apriorizmus G fil bölcseleti felfogás, mely szerint a tér, idő, okság és a természeti törvények az
emberi elmében eleve élő, a tapasztalatot megelőző fogalmak
 tud lat apriorismus ‘ua.’, lásd A PRIORI, -IZMUS
apropó G erről jut eszembe
G kapóra, jókor
G (fn) kapóra jött alkalom, jogcím, ürügy
 fr à propos ‘a szóhoz (fűzve)’: à lat ad- ‘hozzá’ | propos ‘beszédtéma, eltökélés’ lat
propositum ‘ua.’ proponere, propositum ‘kifejt, eltökél’: pro- ‘előre’ | ponere ‘helyez’
à proportion [a proporszion] G valaminek az arányában
 fr, ‘ua.’: à lat ad ‘-hoz’ | lásd PROPORCIÓ
à propos lásd APROPÓ
apszara G mit az isteneket énekével és táncával vidító vízitündér az indiai regékben
 szansz, ‘ua.’, tkp. ‘vízen járó’
apszis G ép templom főhajójának félköríves lezárása a főoltár mögött
G csill keringő égitest pályájának a központi égitesttől legközelebb, illetve legmesszebb eső pontja
 lat apsis gör apszisz ‘hurok, kerék, körív’ aptó ‘illeszt’
Aptera G áll a szárnyatlan rovarok osztálya
tud lat tbsz seml, ‘ua.’
 gör apterosz ‘szárnyatlan’, lásd ott
apterosz G ép oldalsó oszlopsor nélküli görög templom
G műv Nikének, a győzelem istennőjének szárnyak nélküli ábrázolása az ókori Athénben (hogy
többé „el ne repüljön” a városból)
 gör, ‘szárnyatlan’: a- ‘nem’ | pteron ‘szárny’
Lásd még HELIKOPTER
aptótosz G nyelvt ragozhatatlan (főnév)
 gör, ‘ua.’, tkp. ‘eset nélküli’: a- ‘nem’ | ptószisz ‘eset, esés’ (pi)ptó ‘esik’
aquaeductus lásd AKVEDUKT
aqualung lásd AKVALUNG
aquila G a római légiók sasos hadijelvénye
 lat, ‘sas’
ár G területmérték, 100 négyzetméter
 ném Ar fr are ‘ua.’ lat area ‘tér, telek, szérű’
arabeszk G műv stilizált növényi elemekből álló, arab (mór) eredetű szövevényes díszítőmotívum
G zene néhány egyszerű motívumból szőtt zenedarab
 ném Arabeske fr arabesque ‘ua.’, tkp. ‘arabos’
arabin G kém az arabmézga vegyi anyaga
 ang arabin ‘ua.’: arab ‘arab’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
arabinóz G kém öt szénatomos egyszerű cukor
 ang arabinose ‘ua.’: lásd ARABIN | -óz (cukorra utaló toldalék)
arabisztika G tud az arab nyelvvel, irodalommal, történelemmel és kultúrával foglalkozó
tudományág
 ném Arabistik ‘ua.’ lat Arabus ar arabi ‘arab’
arabit G kém öt vegyértékű színtelen, édes, kristályos alkohol
 ang arabit, ‘ua.’, lásd ARABIN
arabizmus G nyelvt az arab nyelvre jellemző kifejezésbeli sajátság
G ez mint idegenszerűség más nyelv közegében
 ném Arabismus ‘ua.’: lat Arabus ‘arab’ | lásd -IZMUS
Arachnidák G áll pókszabásúak
 tud lat Arachnides ‘ua.’: gör arakhné ‘pók’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
arachnodactylia [arahnodaktilia] G orv a végtagok s főképp az ujjak feltűnő vékonysága,
póklábszerűsége
 tud lat, ‘ua.’: gör arakhné ‘pók’ | daktülosz ‘ujj’
arachnofóbia G lél beteges iszonyodás a pókoktól
 tud lat arachnophobia ‘ua.’: gör arakhné ‘pók’ | lásd FÓBIA
arachnoidea G anat pókhálóhártya, a nagyagy három hártyája közül a középső
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘pókszerű’, lásd ARACHNIDÁK
arachnolit G ásv pókzárványt tartalmazó borostyánkő
 gör arakhné ‘pók’ | lithosz ‘kő’
arachnológia G áll a pókokkal foglalkozó tudományág
 ném Arachnologie ‘ua.’: gör arakhné ‘pók’ | lásd -LÓGIA
arachnológus G áll pókszakértő
 ném Arachnologe ‘ua.’, lásd ARACHNOLÓGIA
aragonit G ásv rombos kristályos kalciumkarbonát, áttetsző, üvegfényű ásvány, a kalcit változata
 lelőhelyéről, a spanyol Aragónia tartományról | -it (ásványra utaló toldalék)
araiosztülosz G ép levegős elrendezésű ógörög oszloprend, amelyben az oszlopok távolsága
nagyobb, mint az átmérő háromszorosa
 gör, ‘ua.’: araiosz ‘vékony, ritka’ | sztülosz ‘oszlop’
arámi G népr Szíriában és Mezopotámiában élt ókori sémi nép
G nyelvt e nép nyelve, amely a Kr.e. 2. századtól hosszú ideig Palesztinának is beszélt nyelve volt
 sémi aramu ‘arámi’

araukán G népr Chilében és Nyugat-Argentínában élő indián nép
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
ném Araukaner sp araucano ‘ua.’
araukária G növ főleg Dél-Amerikában elterjedt tű- vagy pikkelylevelű fa
G ennek kis méretű szobafenyő-változata
lat Araucaria ‘ua.’, lásd ARAUKÁN
arbiter † G választott döntőbíró
lat, ‘ua.’ ?
arbitrál G közg tőzsdén értékpapírok árfolyamkülönbségére alapozott műveletet végez
ném arbitrieren ‘ua.’, lásd ARBITRÁZS
arbitrárius G tetszőleges, önkényes
lat arbitrarius ‘ua.’ arbitrari ‘vél, gondol, ítél’ arbiter ‘döntőbíró’
arbitration [árbitréjsn] G számtech egyeztetés
ang, ‘ua.’, lásd ARBITRIUM
arbitrázs G közg nemzetközi kereskedelmi ügyekben választott döntőbíróság
G közg tőzsdei művelet, amely az árfolyamok különbségét kihasználva értékpapírok gyors adás-
vételével ér el nyereséget
fr arbitrage ‘ua.’ arbiter lat arbitrari ‘vél, ítél’, lásd ARBITRIUM
arbitrium G bírói ítélet, döntés, határozat
G vélemény, belátás
G † önkény
lat, ‘ua.’ arbitrari ‘vél, gondol, ítél’ arbiter ‘döntőbíró’
arboreszcens G anat elágazó, ágas-bogas
tud lat arborescens ‘ua.’ arbor ‘élőfa’
arborétum G növ botanikus kert ritka fákból
tud lat arboretum ‘ua.’ arbor ‘élőfa’
arborikultúra G mezőg fatermesztés, erdőgazdálkodás
tud lat arboricultura ‘ua.’: lat arbor ‘élőfa’ | colere, cultum ‘művel, termeszt’
arcanum lásd ARKÁNUM
arc-butant [arbütan] G ép támív, gótikus főhajó boltozatának oldalnyomását a támpillérhez vezető
ív
fr, ‘ua.’: arc lat arcus ‘ív’ | buter ‘támaszkodik’ but ‘vég, csúcs, cél’ frank but ‘nyílhegy’
archaeo- lásd ARCHEO-
archaikum G geol a föld őstörténetének legrégibb szakasza
G valaminek archaikus jellege
ném Archaikum ‘ua.’, lásd ARCHAIKUS
archaikus G ősi, ősrégi, ókori, hajdani
tud lat archaicus gör arkhaikosz ‘ua.’ arkhaiosz ‘kezdeti’ arkhé ‘kezdet’
Lásd még ANARCHIA, HIERARCHIA, MONARCHIA
archaisztikus G archaikus jellegű
G régieskedő, a régit mímelő
ang archaistic ‘ua.’, lásd ARCHAIKUS
archaizál G műv, irod műalkotásban régies stílusjegyeket alkalmaz
ném archaisieren ‘ua.’, lásd ARCHAIKUS
archaizmus G régiesség, archaikus jelleg
ném Archaismus fr archaďsme ‘ua.’, lásd ARCHAIKUS
archanthropus G biol előember, a Homo erectus korábbi megnevezése
tud lat, ‘ua.’: gör arkhaiosz ‘kezdeti’ | anthroposz ‘ember’
archegonium G növ virágtalan növények női ivarszerve, amelyben petesejtek érnek
tud lat, ‘ua.’: gör arkhé ‘kezdet’ | gonosz ‘nemzés, szülés’
archenteron G anat a bélcsatorna primitív formája embrióban
 tud lat, ‘ua.’: archaeus ‘kezdeti’
 gör arkhé ‘kezdet’ | gör enteron ‘bél’
archeobotanika G növ régészeti növénytan, ősidőkből való növényleletek, régi növényábrázolások
meghatározásával foglalkozó résztudomány
tud lat archaeobotanica ‘ua.’: gör arkhaiosz ‘kezdeti’
 arkhé ‘kezdet’ | lásd BOTANIKA
archeográfia G tört a forrásközlés elméletével és gyakorlatával foglalkozó történelmi
segédtudomány
ném Archäographie ‘ua.’: gör arkhaiosz ‘kezdeti’
 arkhé ‘kezdet’ | lásd -GRÁFIA
archeológia G régészet, régiségtan
tud lat archaeologia ‘ua.’: gör arkhaiosz ‘kezdeti’
 arkhé ‘kezdet’ | lásd -LÓGIA
archeológus G régész
magy, lásd ARCHEOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

archeopterix G áll kihalt ősmadár, voltaképp repülő hüllő a felső Jura-korszakból
tud lat archaeopteryx ‘ua.’: gör arkhaiosz ‘kezdeti’
 arkhé ‘kezdet’ | pterüx ‘szárny’
archeozoikum G geol a legősibb földtörténeti kor, amelyben már feltűntek az állati élet jelei
tud lat archaeozoicum ‘ua.’: gör arkhaiosz ‘kezdeti’
 arkhé ‘kezdet’ | dzóon ‘állat’
archetípus G ősforma, ősminta
G őskép, jelkép (mitológiában, népköltészetben)
G nyomd ősnyomtatvány, a fellelhető legrégibb nyomtatott példány valamiből
ném Archetypus ‘ua.’ gör arkhé ‘kezdet’ | tüposz ‘lenyomat’
archi- G (összetételek előtagjaként) fő-
gör arkhi- ‘fő’ arkhé ‘kezdet, főség, uralom’
archidiakonus G vall főesperes
G vall a püspök megbízottja az egyházi bíróság elé tartozó ügyekben
lat archidiaconus ‘ua.’: lásd ARCHI-, DIAKÓNUS
archidioecesis [arhidiöcézis] G vall főegyházmegye, érsekség
lat ‘ua.’: lásd ARCHI-, DIÖCÉZIS
archidux † G főherceg
lat, ‘ua.’: lásd ARCHI- | lat dux, ducis ‘herceg’, tkp. ‘vezér’ ducere ‘vezet’
archiepiscopus [arhiepiszkopusz] G vall érsek, több püspökséget magába foglaló egyházi terület
feje
lat, ‘ua.’: lásd ARCHI- | episcopus gör episzkoposz ‘püspök’, ered. ‘felügyelő’ episzkopeó
‘felügyel’: epi- ‘rá’ | szkopeó ‘néz’
archigonia G biol ősnemzés
tud lat, ‘ua.’: lásd ARCHI- | gonosz ‘nemzés, szülés’ gennaó ‘nemz’
archimandrita G vall kolostori elöljáró, apát a görögkeleti egyházban
lat, ‘ua.’ gör arkhimandritész ‘ua.’, tkp. ‘főpásztor’: lásd ARCHI- | mandra ‘nyáj, karám’
archipelagus G földr szigettenger, szigetvilág
lat, ‘ua.’ gör arkhipelagosz ‘a görög szárazföld és Kis-Ázsia közötti tenger (a maga számtalan
szigetével)’: lásd ARCHI- | pelagosz ‘tenger’
architektonika G ép a szilárd építészeti szerkezetek művészi kialakításának elmélete
G tud az építőművészet mint tudomány
ném Architektonik ‘ua.’ gör arkhitektón ‘építésvezető’: lásd ARCHI- | tektón ‘ács, építész’
tektainó ‘épít’
architektonikus G az építészettel kapcsolatos
G az építészet formai jegyeit hordozó, mértanilag tervezett (díszkert)
ném architektonisch ‘ua.’, lásd ARCHITEKTONIKA
architektúra G ép építészet, építőművészet
G szerkezet
tud lat architectura ‘ua.’, lásd ARCHITEKTUS
architektus † G építész, építőművész
lat architectus ‘ua.’ gör arkhitektón ‘építésvezető’, lásd ARCHITEKTONIKA
architráv G ép oszlopokat összekötő főgerenda, oszlopkoszorú
 ang architrave
 ol architrave ‘ua.’ lásd ARCHI- | lat trabs, trabis ‘gerenda’
archivál G levéltárba, irattárba helyez hosszabb ideig való megőrzésre
ném archivieren ‘ua.’, lásd ARCHÍVUM

archivárius † G levéltáros
újk lat archivarius ‘ua.’, lásd ARCHÍVUM

archivisztika G levéltártudomány
ném Archivistik ‘ua.’, lásd ARCHÍVUM

archivolt G ép oszlopokat összekötő íves boltozat homlokrésze
ang,
 ol archivolto ‘ua.’: lásd ARCHI- | ol volto ‘boltozat, ív’ lat volutus ‘hengeres, gördülő’
volvere, volutum ‘forgat’
archívum G levéltár, irattár, okmánytár
lat archivum ‘ua.’ gör arkheion ‘középület, elöljáróság háza’ arkhé ‘uralom, kezdet’
archontológia G tört az elmúlt korok világi és egyházi főbb méltóságainak és tisztségviselőinek
pályafutásával foglalkozó és adataikat rendszerező segédtudomány
G tört ilyen adatokat tartalmazó listák, névsorok gyűjteménye
tud lat archontologia ‘ua.’: gör arkhón, arkhontosz ‘vezető, vezér, főhivatalnok’ arkhé ‘kezdet,
vezetés, uralom’ | lásd -LÓGIA
arcosolium [arkoszólium] G tört falba mélyített, íves záródású urnafülke az ókori római
katakombákban
lat, ‘ua.’: arcus ‘ív’ | solium ‘ravatal’
arcus lásd ÁRKUS
ardito G zene hevesen, merészen, elszántan (adandó elő)
ol, ‘ua.’ ardire ‘merészkedik’ fr hardir ‘felbátorodik’ frank *hardjan ‘megkeményedik’
(germán rokonok: ang hard, ném hart ‘kemény’)
ardométer G fiz magas hőmérséklet mérésére való fotocellás műszer
ang ardometer ‘ua.’: lat ardere ‘ég’ | gör metreó ‘mér’
area G tud kulturális és politikai alapon egységet alkotó terület
G biol egy adott faj elterjedési területe
G az árnak megfelelő területmérték több dél-amerikai országban
lat area ‘szabad térség, telek, szérű’
Lásd még ÁR
areális G övezeti, területi
G nyelvt a földrajzilag szomszédos nyelvek egymásra hatását vizsgáló (kutatás)
ném areal ‘ua.’, lásd AREA
aréka G növ bételpálma, a bételdiót termő délkelet-ázsiai pálmafaj
ang, port areca ‘ua.’ dravida
arekolin G kém a bételdió fő alkaloidja
tud lat arecolin ‘ua.’: lásd ARÉKA | lat ol(eum) ‘olaj’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
arén G kém aromás (benzolgyűrűt tartalmazó) szénhidrogén
ném Aren ‘ua.’: ar(omatisch) ‘aromás’ | -en (gyűrűs vegyületre utaló toldalék)
aréna G tört az ókori római cirkusz homokkal felszórt küzdőtere
G cirkuszporond, bikaviadal porondja
G átv a közéleti harcok színtere, a nagy nyilvánosság
G biz cirkusz, veszekedés, patália, hűhó, lárma
lat arena ‘küzdőtér’, tkp. ‘homok’
arénázik G biz cirkuszol, jelenetet rendez, patáliát csap
lásd ARÉNA
árenda † G bér, haszonbér, bérlemény
kk lat arrenda ‘ua.’ sp arrendar ‘bérbe ad’ késő lat (dd nd elhasonulással) rendere
‘visszaad’ lat reddere ‘ua.’: re- ‘vissza | dare ‘ad’
arenit G geol apró szemcsékből álló üledékes kőzet, a homokkő egyik változata
ném Arenit ‘ua.’: lat arena ‘homok’ | -it (ásványra utaló toldalék)
areóla G orv mezőcske, kisebb terjedelmű bőrelszíneződés
G növ rügyszemölcs, tüskepárna
G növ a kaktusz tüskés hónaljrügye
tud lat kics areola ‘ua.’, tkp. ‘apró telek, kis terület’, lásd AREA
areométer G kém sűrűségmérő
ang araeometer ‘ua.’: gör araiosz ‘híg’ | metreó ‘mér’
areometria G kém sűrűségmérés
ang araeometry ‘ua.’, lásd AREOMÉTER
areopág † G ítélőszék, törvényszék, bíróság
ném Areopag lat Areopagus ‘ua.’ gör Areiosz pagosz ‘Arész dombja’ (az athéni Akropolisz
oldalában, ahol a városi bíróság székelt): Arész, a háború görög istensége | pagosz ‘domb’
areopagita G tört az ókori athéni törvényszék bírája
lat Areaopagita gör Areopagitész ‘ua.’, lásd AREOPÁG
areopiknométer G kém folyadékok sűrűségét mérő készülék
ném Aräopyknometer ‘ua.’: gör araiosz ‘híg’ | püknosz ‘sűrű’ | metreó ‘mér’
areosztilosz G ép az oszlopok sűrűsége az antik épületeken
tud lat araeostylus ‘ua.’: gör araisz ‘híg, ritka’ | sztülosz ‘oszlop’
aretológia G irod ókori görög és latin szerzők elbeszélései isteni csodákról, alvilágjárásokról és
fantasztikus utazásokról
 gör, ‘ua.’: areté ‘testi és lelki kiválóság, érdem, erény’ | lásd -LÓGIA
argentán † G koh újezüst: nikkel, réz és cink ötvözete
ném Argentan ‘ua.’, lásd ARGENTUM
argentin G népr (fn) Argentína lakója, állampolgára
G (mn) ezzel az állammal, néppel kapcsolatos
sp nn Argentina (az állam neve) argentino ‘ezüstös’, lásd ARGENTUM (az ország legnagyobb
folyójáról, a Rio de la Platáról, sp plata ‘ezüst’, lásd PLATINA
argentit G ásv kockaalakban kristályosodó, sötét ólomszürke ezüstszulfid
ném Argentit ‘ua.’: lásd ARGENTUM ‘ua.’ | -it (ásványra utaló toldalék)
argentometria G kém ezüstnitrát oldatával végzett csapadékos titrálás (térfogatos elemzés)
ném Argentometrie ‘ua.’: lásd ARGENTUM | gör metreó ‘mér’
argentopirit G ásv rombos rendszerben kristályosodó bronzbarna, fémes fényű ezüstvasszulfid
lásd ARGENTUM, PIRIT
argentum G kém az ezüst kémiai neve
lat, ‘ua.’
argillit G ásv különféle agyagásványokból álló kőzet
G finom szemcséjű agyagos üledék
ném Argillit ‘ua.’: gör argillosz ‘fehér agyag’ argosz ‘fényes, fehér’ | -it (ásványra utaló
toldalék)
argináz G biokém az arginin működését elősegítő enzim
ang arginase ‘ua.’: lásd ARGIN(IN) | -áz (enzimre utaló toldalék)
arginin G biokém a fehérjealkotó bázikus aminosavak egyike, a nitrogén-anyagcserében játszik
fontos szerepet
ang, ‘ua.’: gör arginoeisz ‘fehérlő’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
argirodit G ásv az ezüst és germánium érce, rombos rendszerben kristályosodó, fekete fémfényű
ásvány
ang argyrodite ‘ua.’: gör argürosz ‘ezüst’ | -it (ásványra utaló toldalék)
argiropoia G ezüst előállítása mint az alkimisták egyik törekvése
tud lat argyropoea ‘ua.’: gör argürosz ‘ezüst’ | poieó ‘készít’
argó G nyelvt (eredetileg) a francia alvilág titkos csoportnyelve
G nyelvt csibésznyelv, tolvajnyelv
fr argot ‘ua.’ (?) ófr hargoter ‘civakodik’ ?
argon G kém kémiai elem, a nemesgázok egyike
 gör seml,
 argosz ‘tétlen’ (ti. nem vegyül): a- ‘nem’ | ergon ‘munka, ténykedés’
argonauta G mit egyike az ógörög hősöknek, akik az Argó hajón Kolkhiszba utaztak, hogy
segítsenek Iaszónnak megszerezni az aranygyapjút
lat, ‘ua.’
 gör Argonautész ‘az Argó hajósa’ nautész ‘hajós’ nausz ‘hajó’
Lásd még ASZTRONAUTA, NAUTIKUS
argotikus G nyelvt tolvajnyelvi
 fr argotique ‘ua.’, lásd ARGÓ
argumentáció G érvelés, érvrendszer, érvkészlet
G magyarázat, megokolás, bizonyítás
 lat argumentatio ‘ua.’, lásd ARGUMENTUM
argumentál G érvel, érveket sorakoztat fel
G vitatkozik, megokol, bizonyít
 kk lat argumentare, argumentatum ‘ua.’, lásd ARGUMENTUM
argumentatio a contrario [argumentáció a kontrárió] G log olyan érvelés, amely az ellenkező
értelmű állítás cáfolásán keresztül bizonyítja a maga állítását
 lat, ‘ua.’: lásd ARGUMENTÁCIÓ | lat contrarius ‘ellenkező’ contra ‘ellen’
argumentatio a silentio [argumentáció a szilenció] G log olyan érvelés, amely a bizonyítás
érdekében valamit elhallgat
 lat, ‘ua.’: lásd ARGUMENTÁCIÓ, SZILENCIUM
argumentum G érv, észok, bizonyíték
G mat a függvény független változója, az értelmezési tartomány valamelyik eleme
G mat irányszög
G irod színművek cselekményét és mondanivalóját összefoglaló tömör, régebben verses bevezetés
 lat, ‘bizonyító eszköz, tartalom, összefoglalás’ arguere ‘kimutat, bizonyít, vádol, dorgál’
argumentum ad hominem G log a dolog érdeme helyett a vitapartner személyére utaló, annak az
érzelmeire, hiúságára hatni igyekvő érv
 lat, ‘ua.’: lásd ARGUMENTUM | homo, hominis ‘ember’
argumentum ad oculos […okulosz] G log a szemeknek szóló, szemmel látható, nyilvánvaló
bizonyíték
 lat, ‘ua.’: lásd ARGUMENTUM | oculus ‘szem’
argumentum baculinum […bakulínum] G log „botra támaszkodó” érv, azaz erőszak alkalmazása
meggyőzés helyett
 lat, ‘ua.’: lásd ARGUMENTUM | baculinus ‘botból való, botszerű’ baculum ‘bot’
árgus G éber, szigorú, gyanakvó, figyelő (szemek)
 lat Argus gör Argosz, a százszemű pásztor, akire Héra bízta vetélytársnőjének, a tehénné
változtatott Iónak az őrizetét
arhythmia lásd ARITMIA
ária G zene ének, magánénekszám operában, vokális műben
 ol aria ‘ua.’, ered. ‘levegő, sajátos arckifejezés, külszín, látszat’ lat aer gör aér ‘levegő’
arianizmus G vall ókori eretnek keresztény szekta, amely Krisztust nem egylényegűnek, csupán
hasonló lényegűnek hirdette az Atyával
 lat Arianismus ‘ua.’: Arius alexandriai presbiterről, aki e nézeteket meghirdette | lásd -IZMUS
ariánus G vall az arianizmus híve
 lat arianus ‘ua.’, lásd ARIANIZMUS
arid G met száraz, csapadékszegény (éghajlat)
 ném, ‘ua.’ lat aridus ‘száraz’ arere ‘száraznak lenni’
ariditás G met szárazság, a csapadék tartós elégtelensége egy adott éghajlati övezetben
 ném Aridität ‘ua.’, lásd ARID
arietta G zene rövid, egyszerű szerkezetű ária
 ol kics, ‘ua.’, lásd ÁRIA
aril- G kém arénekből a gyűrűhöz tartozó hidrogének egyikének elvonásával keletkezett egyértékű
atomcsoport (gyök)
 ném Aryl- ‘ua.’: lásd ARÉN | gör hülé ‘anyag’

arin G kém arénekből a gyűrűhöz tartozó két hidrogén elvonásával keletkezett kétértékű atomcsoport
(gyök)
ném Arin ‘ua.’: lásd ARÉN | -in (vegyületre utaló toldalék)

arioso [ariózó] G zene rövidebb, áriaszerű szakasz recitativón belül
G zene áriaszerűen (adandó elő)
 ol, ‘áriaszerű’, lásd ÁRIA
áristom † G őrizet, letartóztatás
G fogda, fogság, börtön, cella
 késő lat arrestum ‘letartóztatás’ arrestare ‘lefog, feltartóztat’: ad- ‘hozzá’ | restare ‘megmarad,
hátramarad’
Lásd még ARRETÁL, RESTANCIA, RESZTLI
arisztokrácia G tört a nagybirtokos nemesség uralma mint ókori államforma
G tört a hűbéri főnemesség
G átv valamely társadalmi osztálynak legfelső, kiváltságos helyzetű rétege (pl. munkás~)
 lat aristocratia gör arisztokratia ‘ua.’, tkp. ‘a legjobbak uralma’: arisztosz ‘legjobb’ | kratosz
‘uralom’ krateó ‘erős, hatalma van, uralkodik’
arisztokrata G tört az ókori görög arisztokrácia tagja
G tört főnemes, főúr, főrend, nagybirtokos, kékvérű
G átv kiváltságos társadalmi csoport vagy réteg tagja (pl. munkás~)
 ném Aristokrat fr aristocrate gör arisztokratész ‘ua.’, lásd ARISZTOKRÁCIA
arisztokratikus G a főnemességre jellemző, vele kapcsolatos
G nagyúri, előkelő, kékvérű
G előkelősködő
G elzárkózó, elkülönülő
 ném aristocratisch fr aristocratique gör arisztokratikosz ‘ua.’, lásd ARISZTOKRÁCIA
arisztokratizmus G arisztokratikus szemlélet, magatartás
G előkelősködés
G elzárkózás, elkülönülés
 ang aristocratism ‘ua.’, lásd ARISZTOKRÁCIA
arisztoteliánizmus G fil Arisztotelész bölcseleti iskolája, ennek tanai
G fil az Arisztotelész tanain alapuló, zsidó, keresztény és arab elemekkel kiegészült középkori
bölcseleti irányzat
 tud lat Aristotelianismus ‘ua.’, lásd ARISZTOTELIÁNUS, -IZMUS
arisztoteliánus G (fn) fil Arisztotelész bölcseleti iskolájához tartozó
G (mn) az arisztoteliánizmussal kapcsolatos
 lat Aristotelianus ‘ua.’ gör Arisztotelész, ókori görög filozófus
aritmetika G mat számtan, a valós számokkal foglalkozó matematikai tudományág
G mat † számelmélet
 lat arithmetica (ars) ‘a számvetés (mestersége)’ gör arithmetiké (tekhné) ‘ua.’ arithmosz
‘szám’
aritmetikus G (mn) számtani, számelméleti
G (fn) a számelmélet szakembere
 tud lat arithmeticus ‘ua.’, lásd ARITMETIKA
aritmia G orv ritmuszavar, szívritmuszavar
 tud lat arhythmia ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | rhüthmosz ‘ütem, mérték’
aritmikus G orv ritmuszavaros, szabálytalan ritmusú (szívverés)
G ritmustalan
 tud lat arhythmicus ‘ua.’, lásd ARITMIA
aritmománia G orv beteges számolási kényszer
 tud lat arithmomania ‘ua.’: gör arithmosz ‘szám’ | mania ‘téboly’
arizonit G ásv főleg szilícium-dioxidból álló magmás telérkőzet
 ang arisonit ‘ua.’: lelőhelyéről, Arizona (USA) államról | -it (ásványra utaló toldalék)

árja G nyelvt az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ága
G tört (a náci fajelméletben) a vezetésre hivatott germán „fajhoz” tartozó
G nem zsidó
 óperzsa, óind arya ‘jogszerű, nemes, előkelő’
árjásítás G tört a zsidók kiszorítása a gazdasági és kulturális pozíciókból a náci korszakban
 lásd ÁRJA
árkád G ép boltívekkel összekapcsolt oszlopsor, pillérsor, oszlopfolyosó
 fr arcade prov arcada ‘ua.’ lat arcus, lásd ÁRKUS
arkánum G csodaszer, titkos ír
 lat arcanum ‘titok, rejtély’ arcanus ‘rejtett, titokzatos’ arca ‘láda’
arkanzit G ásv rombos rendszerben kristályosodó titánérc
 ang arkansit ‘ua.’: lelőhelyéről, Arkansas (USA) államról | -it (ásványra utaló toldalék)
arkatúra G ép nagy falfelületet díszítő vakívek sora
 ol arcatura ‘ua.’ arco lat arcus ‘ív’
arkhé G fil az ókori természetbölcselők szerint az őselv vagy ősanyag, amelyből a mindenség
kialakult
 gör, ‘ua.’, tkp. ‘kezdet’
arkhón G tört a legfőbb végrehajtó hatalmat gyakorló kilenctagú testület tagja az ókori Athénban
 gör, ‘ua.’ arkhó ‘vezet, parancsol’, tkp. ‘az első, az élen áll’ arkhé ‘kezdet’
arktikus G északi-sarki, sarki, sarkvidéki
 lat arcticus ‘ua.’ gör arktikosz ‘északi’, tkp. ‘a Nagy Medve csillagkép felé eső’ arktosz
‘medve’
Lásd még ANTARKTIKUS
árkus † G ív, papírív
 lat arcus ‘ív, boltív’
armalcollit [armalkollit] G ásv az Apolló 11 legénysége által a Holdról lehozott átlátszatlan,
kékesszürke anizotróp lemezes ásvány
 ang, ‘ua.’: Arm(strong), Al(drin), Coll(ins), a három űrhajós neve | -it (ásványra utaló toldalék)
armada † G kat hajóhad
G (tulajdonnévként) a „győzhetetlen” spanyol hadiflotta, amely 1588 -ban megsemmisítő vereséget
szenvedett Anglia partjainál
 sp, ‘hadsereg’, lásd ÁRMÁDIA
ármádia † G sereg, hadsereg
 észak-ol armada ol armata ‘ua.’, tkp. ‘felfegyverzett, fegyveres’ ol, lat armare, armatum
‘felfegyverez’ lat tbsz arma ‘fegyverek’
armadilló G áll termeszekkel táplálkozó dél-amerikai övesállat
 sp kics armadillo ‘ua.’ armado ‘felfegyverzett, páncélozott’ lat armatus ‘ua.’ tbsz arma
‘fegyverek’
armális † G nemesi levél, címeres levél, „kutyabőr”
 hazai lat tbsz (litterae) armales ‘címeres levél’ armalis ‘fegyverrel, címerrel kapcsolatos’
arma ‘fegyverek’, hazai lat ‘címer’
armalista G tört címeres nemes, bocskoros nemes, aki katonáskodás vagy hivatali szolgálat fejében
nemesi levelet kapott, de birtokot nem
 lat, ‘ua.’, lásd ARMÁLIS
armatúra G † kat fegyverzet
G vill kondenzátor vezető fémlemeze
G műsz szerelék, szerelékfal
G ép vasváz, a vasbeton tartószerkezete
G zene a kottasor elején szereplő előjegyzések együttese
 ném Armatur ‘ua.’ lat armatura ‘fegyverzet’ armare, armatum ‘felfegyverez’ arma,
armorum ‘fegyverek’
armistitium [armisztícium] † G kat fegyverszünet, fegyvernyugvás
újk lat, ‘ua.’: lat arma ‘fegyverek’ | -stitium, ered. statium ‘megállás’
 stare, statum ‘áll’
armírozás G ép a sarkok kiemelése erősítő vagy díszítő faragott kváderkövekkel az épület
homlokzatán
ném armieren
 fr armer ‘felfegyverez, ellát, megerősít’ lat armare ‘ua.’ tbsz arma
‘fegyverek’
armenisztika G tud az örmény nyelvvel, irodalommal és kultúrával foglalkozó tudományág
ném Armenistik ‘ua.’
 gör Armenia ‘Örményország’
arminiánus G vall a holland protestantizmus irányzata, amely elveti a predestináció szélsőséges
felfogását
kezdeményezője, Arminius püspök nevéből

arnauta, arnót † G albán
tör arnavut
 bizánci gör (hangátvetéses) Arnavitisz gör Arbanitész ‘albán’
aroma G jellegzetes, kellemes zamat
G erős ízesítő hatású vegyület
G kellemes illat
 lat, ‘ua.’ gör aróma, arómatosz ‘fűszer’
aromás G kém ciklikus, molekulánként hat gyűrűalakban összekapcsolódó szénatomból épült
szénhidrogéneknek és ezek származékainak jelzője
 ném aromatisch gör arómatikosz ‘illatos, fűszeres’, lásd AROMA (a benzol, toluol s más ~
vegyületek kellemes illatáról)
aromaterápia G orv növényi eredetű illóolajok alkalmazása a gyógyászatban
 tud lat aromatherapia ‘ua.’, lásd AROMA, TERÁPIA
aromaticitás G kém a benzol és a belőle levezethető ciklikus vegyületek sajátos fizikai és kémiai
tulajdonságainak összessége
 ang aromaticity ‘ua.’, lásd AROMATIKUS
aromatikus G fűszeres
G erős ízű
G kém benzolgyűrűt tartalmazó, aromás
 fr aromatique ‘ua.’ gör arómatikosz ‘illatos, fűszeres’, lásd AROMA, AROMÁS
aromatizál G konyha aromával ízesít
G kém más szerkezetű ciklikus vegyületeket hidrogén elvonásával aromássá (benzolgyűrűssé) alakít
át
 ném aromatisieren ‘ua.’, lásd AROMATIKUS
arpeggiatura [arpeddzsatúra] G zene tört hangzatok sorozata
 ol, ‘ua.’, lásd ARPEGGIO
arpeggio [arpeddzsó] G zene hárfajátékszerűen, az akkordokat felbontva (adandó elő)
G zene akkordfelbontás, hárfahangzat
 ol, ‘ua.’ arpeggiare ‘hárfázik’ arpa ‘hárfa’ germán (pl. ang harp, ném Harfe)
arpeggione [arpeddzsóne] G zene cselló formájú, hathúrú vonósgitár a 19. század elején
 ol ngykz, ‘ua.’, lásd ARPEGGIO
arquebuse [arköbüz] G kat középkori kanócos, szakállas puska, amelynek csövét állványra
támasztották, vagy horoggal ráakasztották
 fr, ‘ua.’ ol archibuso ‘ua.’ alném hakebusse ‘horgos puska’: hake ‘horog’ | busse ‘puska,
szelence’ (ném Büchse ‘ua.’)
arrak G rizsből, cukornádból vagy pálmaborból erjesztett erős keleti és arab pálinkafélék neve
 ném Arrak fr arraque ‘ua.’ ar arak ‘lé, nedv’
arrangement [aranzsman] G zene egy zenemű átirata más előadói apparátusra vagy szólóhangszerre
G zene a harmóniák és szólamok rögzítése dzsesszben, könnyűzenében
G ker tőzsdei ügyek lebonyolítása közvetítő útján
G elrendezés, csoportosítás
G elintézés, intézkedés
 fr, ‘ua.’, lásd ARRANZSÁL

arranzsál G elrendez, berendez, elhelyez
G elintéz, intézkedik
G zene átiratot készít
G ker megegyezik, kiegyezik
 ném arrangeiren fr arranger ‘ua.’: à lat ad- ‘hozzá’ | ranger ‘rendez, sorba állít’ rang
‘sor, rend’ germán (pl. ang rang, ném Rank ‘ua.’)
array processor [eréj proszeszor] G számtech tömbprocesszor, azonos processzorokból
összekapcsolt rendszer egy központi processzor irányítása alatt
 ang, ‘ua.’: array ‘sorba állít, felkészít’ fr arraier ‘ua.’, tkp. ‘felkészít’: à lat ad- ‘hozzá’ |
germán (pl. ang ready ‘kész’) | lásd PROCESSZOR
arrestál † G letartóztat
 késő lat arrestare ‘ua.’, lásd ÁRISTOM
arretál G műszerek, berendezések mozgó elemeit rögzíti (üzemen kívüli állapotban)
 ném arretieren ‘ua.’ fr arręter ‘megállít, feltartóztat’, lásd ÁRISTOM
arrivál † G beérkezik, sikert ér el
 ném arrivieren ‘ua.’ fr arriver ‘megérkezik’ késő lat arripare, tkp. ad-ripare ‘partot ér’: ad-
‘hozzá’ | ripa ‘part’
arrivé G beérkezett, hírnevét megalapozott ember
 fr arrivé ‘ua.’, lásd ARRIVÁL
arrogáció G jog nagykorú, teljes jogú személy örökbefogadása (a római jogban)
 lat arrogatio ‘ua.’ arrogare ‘követel’, lásd ARROGÁL
arrogál G illetéktelenül követel, kisajátít, bitorol
 lat arrogare ‘magának követel, bitorol’: ad- ‘hozzá’ | rogare ‘kér, követel’
arrogancia G kihívó modor, pöffeszkedés, dölyf, pimaszság, szemtelenség
 lat arrogantia ‘ua.’, lásd ARROGÁNS
arrogáns G kihívó modorú, erőszakosan követelőző
G pökhendi, arcátlan, elbizakodott, fennhéjázó, fölényeskedő
 lat arrogans, arrogantis ‘ua.’, lásd ARROGÁL
Lásd még ABROGÁCIÓ
arrondál G kikerekít, kiegészít, kibővít
 ném arrondieren fr arrondir ‘ua.’ rond ‘kerek’ lat rotundus ‘ua.’ rota ‘korong, kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ, ROTUNDA, ROUÉ
arrowroot [erórút] G növ forró égövi növény, amelyből nyílméreg ellen védő anyagot állítottak elő
G élelm ilyen növények gyökeréből nyert étkezési keményítő
 ang, ‘nyílgyökér’ (népetimológiás alak) indián aruruta ‘az ~ növény’
arroyo [arrojó] G földr záporpatak, csak igen nagy esők idején megtelő meredek falú vízfolyás,
vízmosás
 sp, ‘ua.’ arroyar ‘áztat, mos’ késő lat arrugia ‘csatorna, árok’ lat ruga ‘redő’
arrózió G orv felmaródás
 tud lat arrosio ‘ua.’ arrodere, arrosum ‘megrág’: ad- ‘hozzá’ | rodere ‘rág’
ars antiqua [arsz antikva] G zene a 9–13. század egyházi zenéjének kezdetleges többszólamúsága
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘régi művészet’: ars ‘művészet’ | lásd ANTIK
arsenal lásd ARZENÁL
arsin G könyök, orosz hosszmérték, kb 70 cm
 or, ‘ua.’ tör arşen ‘könyök’
ars moriendi [arsz moriendi] G műv a keresztényhez méltó halálra ihlető középkori
fametszetsorozatok neve, amelyek a menny gyönyöreit és a pokol borzalmait mutatták be
 lat, ‘a meghalás művészete’: ars ‘művészet’ | mori ‘meghal’
ars nova [arsz nova] G zene a többszólamú egyházi zene 14. századi új stílusa, amely a világi zene
egyes formáit (ballada, motetta, madrigál) is magába olvasztotta
 lat, ‘új művészet’: ars ‘mesterség, művészet’ | novus ‘új’
ars poetica [arsz poétika] G irod a költői alkotás mesterségbeli követelményeit és műhelytitkait
összefoglaló tanköltemény
G irod, műv író vagy művész alkotói hitvallásának megfogalmazása
 lat, ‘a költői mesterség’ (Horatius ilyen tárgyú verses episztolájának a címe): ars ‘mesterség,
művészet’ | poeticus ‘költői’, lásd POÉTA
arszisz G irod, zene a régebbi használatban az ütem hangsúlyos eleme (szótag, hang), újabban
ennek fordítottja
 gör, ‘nyomatéktalan szótag’, tkp. ‘felemelés’ (ti. a kézé tánc közben, hogy a következő,
nyomatékos szótaghoz lefelé üssön) airó ‘emel’
arszlán † G gavallér, világfi, aranyifjú, ficsúr, dandy
 tör arszlan ‘oroszlán’ (a 19. század első feléből, a fr lion ‘aranyifjú’, tkp. ‘oroszlán’ mintájára)
art déco [árdekó] G műv dekorativitásra törekvő grafikai és iparművészeti stílus a 20. század
második negyedében
 fr, ‘ua.’: art lat ars, artis ‘művészet’ | déco(ra-tif) ‘díszítő’, lásd DEKORATÍV
artefaktum † G műv műtárgy
 lat arte factum ‘művészettel készített dolog’: ars, artis ‘művészet’ | facere, factum ‘csinál, készít’
arteperitus † G műértő
 lat arte peritus ‘művészetben jártas’: ars, artis ‘művészet’ | peritus ‘járatos’: per- ‘át, szerte’ | ire,
itum ‘megy, jár’
artéria G orv verőér, ütőér
 lat arteria ‘ua.’ gör artéria ‘légcső, verőér’
arteriális G orv a verőérrel kapcsolatos
 tud lat, ‘ua.’, lásd ARTÉRIA
arteriográfia G orv az ütőérről kontrasztanyaggal készült röntgenfelvétel
 tud lat arteriographia ‘ua.’, lásd ARTÉRIA, -GRÁFIA
arterioszklerózis G orv a verőerek elmeszesedése
 lat arteriosclerosis ‘ua.’: lásd ARTÉRIA, SZKLERÓZIS
arteriosztenózis G orv verőérszűkület
 tud lat arteriostenosis ‘ua.’: lásd ARTÉRIA | gör sztenosz ‘szűk’ | -ózis (kóros folyamatra utaló
toldalék)
arteriovenózus G anat a verőerekkel és visszerekkel kapcsolatos
 tud lat arteriovenosus ‘ua.’, lásd ARTÉRIA, VÉNA
artes liberales [artesz liberálesz] G okt az ókori és középkori oktatás tantárgyainak héttagú
együttese (lásd QUADRIVIUM, TRIVIUM
 lat, ‘szabad embernek való művészetek’: ars, artis ‘művészet, mesterség’ | liberalis ‘szabadhoz
illő’ liber ‘szabad’
artézi G mélyfúrású, a talajvíznél mélyebb rétegbe fúrt, egészséges vizet adó (kút)
 ném artesisch ‘ua.’ fr (puits) artésien, ‘Artois-i (kút)’ (ebben a francia tartományban fúrtak
először ilyen kutakat)
arthralgia G orv ízületi fájdalom
 tud lat, ‘ua.’: gör arthron ‘tag, ízület’ | algeó ‘fájlal’
Arthropoda G áll az ízeltlábúak törzse
 tud lat tbsz seml, ‘ua.’: gör arthron ‘íz, tag’ | pusz, podosz ‘láb’
artifex G tört mesterember, művész, találékony ember
 lat artifex, artificis ‘ua.’: ars, artis ‘mesterség, művészet’ | facere ‘csinál’.
artificiális G mesterséges, mű-
 lat artificialis ‘ua.’, lásd ARTIFEX
artikuláció G nyelvt a beszéd tagolása
G nyelvt a beszédhangok ejtése, képzése
G szính jól érthető, tagolt ejtés
G zene a zenei hangok világos tagolása, összekötése és elválasztása
G orv, biol íz, csomó
 lat articulatio ‘tagolás’, lásd ARTIKULÁL

artikulál G nyelvt tagolt beszédhangokat képez
G kifejt, megjelenít
 késő lat articulare, articulatum ‘tagol’ kics articulus, lásd ARTIKULUS
artikulálatlan vagy artikulátlan G tagolatlan, egybefolyó, érthetetlen
 lásd ARTIKULÁL
artikulált G nyelvt tagolt, jól érthető
G biol ízelt
G jól tagolt, áttekinthető, világosan kifejtett
 lásd ARTIKULÁL
artikulus G jog cikk, cikkely, törvénycikk
G nyelvt névelő
G anat ízület
 lat kics articulus ‘ízület, beszédrész, beszédszakasz’ artus ‘ízület, csukló, ujjperec’
artilléria † G kat tüzérség
 ném Artillerie fr artillerie ‘ua.’ ófr artiller ‘felszerel’ késő lat *articulare ‘ua.’ kics
articula ‘mesterség’ ars, artis ‘ua.’
artillerista † G kat tüzér
 ném Artillerist ‘ua.’, lásd ARTILLÉRIA
artista G cirkuszművész, mutatványos, kötéltáncos, légtornász, bűvész
 ném Artist ‘ua.’ fr artiste ‘művész’ lat ars, artis ‘művészet, mesterség’
artisztikum G művészi jelleg, hatás az alkotásban
 magy, lásd ARTISZTIKUS (a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)
artisztikus G művészi, művészies, megformált, jól formált
 fr artistique ‘ua.’, lásd ARTISTA
artkino G művészmozi
 ném Artkino ‘ua.’: art(istisch) ‘művészi’ | röv Kino ‘mozi’, lásd KINEMATOGRÁFIA
art nouveau [árnuvó] G műv 19. század végi, Belgiumból indult dekoratív művészeti irányzat, a
szecesszió nyitánya
 fr, ‘új művészet’: lat ars, artis ‘művészet’ | novus ‘új’
artofórium G vall a tabernákulum megfelelője, a szentelt ostyát őrző, ötvösművű oltárszekrény a
bizánci szertartásban
 gör artophorion ‘ua.’, tkp. ‘kenyérhordó’: artosz ‘kenyér’ | phoreó ‘hord, visz’
artolit G ásv kenyérkő, kenyér formájúra koptatott kőzetdarab
 ném Artolith ‘ua.’: gör artosz ‘kenyér’ | lithosz ‘kő’
artritikus G orv ízületi gyulladásban szenvedő (személy)
G orv ezzel a betegséggel kapcsolatos
 tud lat arthriticus ‘ua.’, lásd ARTRITISZ
artritisz G orv ízületi gyulladás
 lat arthritis ‘ua.’: gör arthron ‘tag, ízület’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
artrográfia G orv az ízületekről kontrasztanyaggal készült röntgenfelvétel
 tud lat arthrographia ‘ua.’: gör arthron ‘tag, ízület’ | lásd -GRÁFIA
artropiózis G orv az ízületek gennyesedése
 tud lat arthropyosis ‘ua.’: gör arthron ‘ízület’ | püon ‘genny’ | -ózis (kóros folyamatra utaló
toldalék)
artroplasztika G orv sérült vagy károsodott ízületek részbeni vagy teljes pótlása műanyaggal vagy
fémötvözettel
 tud lat arthroplastica ‘ua.’: gör arthron ‘tag, ízület’ | lásd PLASZTIKA
artroszkópia G orv az ízületek belsejének vizsgálata az ízületi üregbe vezetett endoszkóppal
 tud lat arthroscopia ‘ua.’: gör arthron ‘tag, ízület’ | szkopeó ‘néz’
artrózis G orv enyhébb lefolyású, nem gyulladásos ízületi betegség
 tud lat arthrosis ‘ua.’: gör arthron ‘tag, ízület’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
arzén G kém sötétszürke, ill. sárga formában is található nemfémes elem, több vegyülete erősen
mérgező
ném Arsen
 tud lat arsenicum gör arszenikon ‘ua.’ ar al-zerníkh ‘auripigment, aranysárga
arzéntriszulfid’ perzsa zerní ‘ua.’ zar ‘arany’
arzenál G kat fegyverraktár, fegyvergyűjtemény, fegyverkészlet
G kat hadianyag, hadfelszerelés
G † lerakat, tárház, készlet
G gazdag gyűjtemény
G ismeretanyag, tudás
ném Arsenal ol arsenale ‘ua.’ régi ol darsena ‘dokk’ ar dár asz-sziná’a ‘hajóépítő
műhely’, tkp. ‘a mesterség háza’ (a dars- az olaszban d’ars- nak érződött, ezért maradt el a
szókezdő d)
arzenát G kém az arzénsav sója
tud lat arsenatum ‘ua.’, lásd ARZÉN
arzenikum G kém arzéntrioxid, erősen mérgező fehér kristályos vegyület
G † kém elemi arzén
tud lat arsenicum ‘arzénből való’, lásd ARZÉN
arzenit G kém az arzénessav sója
ang arsenite ‘ua.’, lásd ARZÉN
asa foetida [asza főtida] G a gyógyászatban használt, kellemetlen szagú növényi mézga
lat, ‘ua.’, tkp. ‘büdös mézga’: asa ‘mézga’ | foetidus ‘büdös’
ascariasis [aszkariázis] G orv orsógilisztával való fertőződés
tud lat, ‘ua.’: gör aszkarisz ‘bélféreg, szúnyoglárva’ | -ázis (kóros folyamatra utaló toldalék)
ascender [eszender] G számtech felfelé nyúló betűszár
ang, ‘ua.’ ascend ‘emelkedik’ lat ascendere ‘ua.’, lásd ASZCENDENS
Ascomycetes [aszkomikétész] G áll tömlősgombák
tud lat, ‘ua.’: gör aszkosz ‘bőrtömlő’ | mükész, mükétosz ‘gomba’
askenáz(i) G a középkorban német területeken élt, illetve az onnan Közép- és Kelet-Európába s
utóbb az Egyesült Államokba elszármazott, sokáig jiddis nyelvű zsidósághoz tartozó (személy)
Askenáznak, Noé dédunokájának nevéből (1Móz 10,3), talán mert az ~ok egy Aschanien nevű
német grófságban települtek meg legelőször
aspecifikus G nem fajlagos
gör a- ‘nem’ | lásd SPECIFIKUS
aspektus G szemszög, nézőpont, szempont, beállítás
G nyelvt a cselekvés lefolyásának valamely körülményét (pl. befejezettségét) kifejező ragozási forma
G tekintet, vonatkozás
G megjelenés, arculat, jelleg
G csill † bolygóállás
G † eshetőség, lehetőség, kilátás
lat aspectus ‘rátekintés’: ad- ‘rá’ | gyak spectare ‘szemlél’ specere, spectum ‘néz’
aspergillum [aszpergillum] G vall szenteltvízhintő
G biol kannapenész
 lat, ‘ua.’ aspergere ‘behint’, lásd ASZPERZIÓ
aspermia G orv férfi magtalansága spermahiány vagy megtermékenyítésre képes sperma hiánya
miatt
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd SPERMA
asphyxia lásd ASZFIXIA
aspiráció G szándék, törekvés, vágy, terv
G orv beszippantás
G nyelvt hehezet
lat aspiratio ‘ráfúvás, kigőzölgés’, lásd ASPIRÁL
aspirál G vágyik valamire
G törekszik, pályázik, szándékol
G igényt tart valamire
G nyelvt hehezetesen ejt ki (mássalhangzót)
lat aspirare, aspiratum, tkp. ad-spirare ‘áhítozik, törekszik vmire’, ered. ‘rálehel’: ad- ‘oda’ |
spirare ‘lehel’
Lásd még KONSPIRÁL, RESPIRÁTOR, SPIRITUÁLIS, SPIRITUSZ
aspiráns G pályázó, jelölt, várományos
G tud aspirantúrára jelentkezett tudósjelölt (a volt szocialista államokban)
ném Aspirant ‘ua.’ lat aspirans, aspirantis ‘törekvő’, lásd ASPIRÁL
aspirantúra G tudományos képzési és minősítési rendszer (a volt szocialista államokban)
ném Aspirantur ‘ua.’, lásd ASPIRÁNS
aspiráta G nyelvt hehezetes mássalhangzó (pl ógör théta, khi, phi)
lat (vox) aspirata ‘rálehelt (hang)’: ad- ‘rá’ | spirare ‘lélegzik, lehel’
aspirátor G műsz beszívó vagy légelvezető berendezés
G orv testüregből kóros nedvet leszívó készülék
ang aspirator ‘ua.’, lásd ASPIRÁL
áspis G áll mérges kígyó
G biz házsártos nőszemély
lat aspis ‘vipera’ gör aszpisz ‘ua.’
asplenia [aszplénia] G orv a lép hiánya mint születési rendellenesség
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | szplén ‘lép’
Lásd még SPLEEN
asrám G vall indiai aszkétaközösség, remetetelep
G vall vallási tanítók iskolája, tanítványi köre
ind asrama ‘ua.’
ass- lásd még ASSZ-
assai [asszaji] G zene nagyon (zenei utasítás mellett)
ol, ‘ua.’ lat ad satis ‘elégségig’: ad ‘-ig’ | satis ‘elég’
assemblage [aszamblázs] G műv különböző eredetű köznapi tárgyakból összeállított térbeli
kompozíció a szürrealisták és a pop-art irányzatában
fr, ‘összeállítás’ assembler ‘összeállít’ késő lat assimulare ‘összegyűjt’: ad- ‘hozzá’ | simul
‘együtt’
assembler [eszembler] G számtech fordítóprogram, amely az ASSEMBLY nyelven írt programokat a
számítógép gépi nyelvére fordítja
ang, ‘ua.’ assemble ‘összeállít’, lásd ASSEMBLAGE
assembly [eszembli] G számtech gépfüggő szimbolikus programnyelv
ang, ‘ua.’, tkp. ‘összeállítás’, lásd ASSEMBLAGE
asservanda [asszervanda] † G hiv félreteendők, megőrzendők (ti. ügyiratok)
lat tbsz seml, ‘ua.’ asservare ‘megőriz’: ad- ‘hozzá, meg-’ | servare ‘őriz’
assignata lásd ASSZIGNÁTA
assunta vagy assunzione [asszunta, asszuncióne] G műv Mária mennybemenetelét ábrázoló
műalkotás, főleg festmény
ol, ‘ua.’: (Maria) assunta ‘a mennybe fölvett (Mária)’, ill. assunzione ‘felvétel’ lat assumere,
assumptum ‘fölvesz, magához vesz’: ad- ‘hozzá’ | sumere ‘vesz’
ast- lásd ASZT-
Aster lásd ASZTER
astérisque [aszteriszk] G nyomd a csillag mint nyomdai jel: *
fr, ‘ua.’, tkp. ‘csillagszerű’ gör asztér ‘csillag’
asylum lásd AZILUM
asym- lásd ASZIM-
ász G ját a legmagasabb értékű kártyalap
G átv kiválóság, a maga területének legkiválóbbja (főleg sportban)
G sport visszaüthetetlenül erős és jól helyezett szerva teniszben
ném As fr as ‘ua.’, ered. ‘egyes a kockán’ lat as ‘kis értékű rézpénz, egyes a kockán’ (amely
a legértékesebb dobás volt)
ászana G a testtartások kánoni rendszere a buddhista ikonográfiában (mint lótuszülés és hasonlók)
G a testtartások egyike a jógagyakorlatokban
szansz, ‘ülés, póz’
aszaprobikus G biol bomló szerves anyagot nem tartalmazó
ang asaprobic ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd SZAPROBIKUS
aszcendencia G csill égitest emelkedő pályája az égen
G az ősök, felmenők összessége
 lat ascendentia ‘felhágás’ ascendens, ascendentis ‘emelkedő’, lásd ASZCENDENS
aszcendens G csill csillag pályájának (a láthatártól) emelkedő szakasza
G felmenő
G emelkedő, felszálló
lat ascendens ‘emelkedő’ ascendere, tkp. ad-scendere ‘felhág’: ad- ‘hozzá’ | scandere ‘hág,
fellép’
aszeitás G vall magátólvalóság, a skolasztikus filozófiában Istennek az az attribútuma, hogy léte
nem függ semmitől, csak magától
tud lat aseitas ‘ua.’ a se ‘magától’: a(b)- ‘-tól’ | se ‘maga’
aszeizmikus G geol földrengésmentes (övezet)
ang aseismic ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd SZEIZMIKUS
aszepszis G orv csíramentes környezet
G a kórokozók távoltartása
tud lat asepsis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd SZEPSZIS
aszeptikus G orv fertőzésmentes, csíramentes, steril
G nem fertőzéses eredetű (betegség, láz)
lat asepticus ‘ua.’: a- ‘nem’ | széptikosz ‘rothadó’ szépó ‘rothad, üszkösödik’
aszexuális G biol ivartalan (szaporodás)
G orv a nemi ingerektől, nemi vágytól mentes
tud lat asexualis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd SZEXUÁLIS
aszfalt G kém bitumen és ásványi anyagok keveréke, hőre lágyuló szénhidrogén-keverék,
útburkolatok anyaga
ang asphalt késő lat asphaltus gör aszphaltosz ‘kátrány, szurok’ (amelyet falak
kötőanyagának is használtak), tkp. ‘ledönthetetlen’: a- ‘nem’ | szphalló ‘ledönt’
aszferikus G opt nem gömbfelülettel (hanem pl. ellipsziddel, paraboloiddal) határolt (lencse)
ang aspheric ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd SZFERIKUS
aszfixia G orv légzéskimaradás, a légzési központ bénulása
lat asphyxia ‘ua.’ gör aszphüxia ‘gyenge érverés’: a- ‘nem’ | szphüdzó ‘ver, lüktet’
aszfodélosz G növ liliomféle, amely az ókori hit szerint az alvilágban nőtt
gör aszphodelosz ‘ua.’ ?
asziderózis G orv a szervezet vastartalmának vészes csökkenése
tud lat asiderosis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | szidérosz ‘vas’
aszillabikus G nyelvt szótagot önállóan nem alkotó (hang)
 ném asyllabisch ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd SZILLABIKUS
aszimmetria G mat a szimmetria hiánya, részaránytalanság, aránytalanság, egyenlőtlenség
tud lat asymmetria ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd SZIMMETRIA
aszimmetrikus G mat részaránytalan, féloldalas, egyenlőtlen, szabálytalan
ném asymmetrisch ‘ua.’, lásd ASZIMMETRIA
aszimptota G mat egyenes, amelyet egy függvénygörbe végtelen mértékben megközelít, de el soha
nem ér
tud lat (linea) asymptota ‘egybe nem eső (vonal)’ gör aszümptotosz ‘nem találkozó, egybe nem
eső’: a- ‘nem’ | szün ‘együtt, együvé’ | ptótosz ‘hullandó’ (pi)ptó ‘hullik’
aszindeton G stil szóalakzat, kötőszók (pl. és, de, vagy) elmaradása sietség, indulat vagy pátosz
érzékeltetésére
tud lat asyndeton ‘ua.’
 gör aszündetosz ‘össze nem kötött’: a- ‘nem’ | szündeó ‘összeköt’: szün-
‘össze’ | deó ‘köt’
aszinkron G műsz (mn) nem egyidejű, nem összehangolt
G (fn) különidejűség, az időbeli egyeztetés hiánya
gör a- ‘nem’ | lásd SZINKRÓN
aszisztolé G orv a szívkamra összehúzódásának gyengülése vagy elmaradása
tud lat asystole ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd SZISZTOLÉ
aszisztolia G orv a szívverés megállása, megszűnése
tud lat asystolia ‘ua.’, lásd ASZISZTOLÉ
aszkari G kat a régi kelet-afrikai gyarmatok bennszülött katonája
ar ‘katona’ aszker ‘hadsereg’
Lásd még SZERASZKIER
aszkariázis lásd ASCARIASIS
aszkéta G a testi élvezeteket magasabb célokért megtagadó ember
gör aszkétész ‘valamilyen foglalkozást űző, atléta’ aszkeó ‘gyakorol’
aszketikus G az aszkétára jellemző, önmegtartóztató
gör aszkétikosz ‘fáradságos, atlétai’ aszkétész ‘valamilyen foglalkozást űző, atléta’ aszkeó
‘gyakorol’
aszkézis G önmegtartóztatás, önmegtagadás, önsanyargatás
G az élveket megtagadó életvitel
gör aszkészisz ‘testedzés’ aszkeó ‘gyakorol’
aszklepiadészi G irod antik időmértékes sorfajta, ill. strófaforma, amelyben a daktilusok és
trocheusok vannak többségben
Aszklépiadész ókori görög költőről
aszkogónium G növ a tömlősgomba női ivarszerve, amely sok magvat rejt
gör aszkosz ‘tömlő’ | gonosz ‘nemzés’ gennaó ‘nemz’
aszkorbin(sav) G kém a C vitamin vegyi neve
ném Askorbin(säure) lat (acidum) ascorbinicum ‘ua.’: a- ‘nem’ | scorbutum lásd SKORB(UT) |
-in (vegyületre utaló toldalék)
aszkospóra G növ a tömlősgomba tömlőjében fejlődő hím szaporító sejt
gör aszkosz ‘tömlő’ | lásd SPÓRA
aszociális G közösségellenes
G társaságkerülő, zárkózott, emberkerülő
G a társadalomba beilleszkedni képtelen
ném asozial ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd SZOCIÁLIS
aszómaton G fil istenség, szellem
gör seml, ‘testetlen lény’: a- ‘nem’ | szóma, szómatosz ‘test’
aszparagin G kém a fehérjét alkotó aminosavak egyike, amelyet az étkezési spárgából különítettek
el
tud lat asparagin ‘ua.’: lásd ASZPARÁGUSZ | -in (vegyületre utaló toldalék)
aszparágusz G növ örökzöld dísznövény
G növ étkezési spárga
lat asparagus gör aszparagosz ‘fiatal hajtás, spárga (mint főzeléknövény)’ szpargaó
‘nedvektől duzzad, nő, tenyészik’
aszpergillózis G orv kannapenész okozta fertőzés bőrön és testüregekben
tud lat aspergillosis ‘ua.’: aspergillum ‘kannapenész’, ered. ‘szenteltvízhintő’, lásd ASPERGILLUM
aszperzió G vall meghintés szenteltvízzel
G vall vízzel való meghintés mint a keresztelés egyik formája
 lat aspersio ‘beszórás’ aspergere, aspersum, tkp. ad-spergere ‘beszór, meghint’: ad- ‘hozzá,
rá’ | spargere ‘szór’
aszpidisztra G növ kukoricalevél, keleti eredetű liliomféle szobanövény
tud lat aspidistra ‘ua.’
 gör aszpisz, aszpidosz ‘pajzs’ (a levelek alakjáról)
aszpik G konyha hús nélküli, finom kocsonya
auszt ném Aspik
 fr aspic ‘ua.’, tkp. ‘vipera’ lat aspis ‘ua.’ (a jelentések kapcsolata
homályos)
aszpirin G gyógysz acetilszalicilsav, fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer
ném Aspirin ‘ua.’: a(cetil) | spir(sav) ‘szalicilsav’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
asszanáció G közg gazdasági rendbetétel
G orv egészséges állapotok teremtése
ném Assanation ‘ua.’, lásd ASSZANÁL
asszanál G közg gazdaságilag talpra állít
G orv egészségessé tesz, meggyógyít
G higiénikus környezetet teremt
ném assanieren ‘ua.’: lat ad- ‘hozzá’ | sanus ‘egészséges’
Lásd még SZANÁL, SZANITÉC
asszaszin † G orgyilkos, bérgyilkos
fr assassin ‘ua.’ ar tbsz hassasín ‘hasisevők’ hasís ‘hasis’ (kábítószer az indiai kender
szárított virágzatának gyantájából) hasíj ‘száraz’ (egy 11. századi titkos arab szektáról,
melynek tagjait a vezér hasis ígéretével vette rá, hogy ellenfeleit titkon megöljék)
asszekuráció † G ker biztosítás
késő lat assecuratio ‘ua.’, lásd ASSZEKURÁL
asszekurál † G ker biztosít
ném assekurieren ‘ua.’ késő lat assecurare, assecuratum, tkp. ad-securare ‘bebiztosít’: ad-
‘hozzá’ | securare ‘biztosít’ securus ‘biztos’, tkp. ‘gondtalan’: se- ‘félre’ | cura ‘gond’
Lásd még SZEKURIT
asszentál † G kat soroz, besoroz
auszt ném assentieren ‘katonai szolgálatra alkalmasnak minősít’ fr assentir lat assentiri,
assensus, tkp. ad-sentiri ‘beleegyezik, egyetért’: ad- ‘hozzá, együtt’ | sentire ‘megért, vélekedik’
Lásd még KONSZENZUS, SZENZÁCIÓ, SZENZOR
asszenzus G beleegyezés, egyetértés, tetszés
lat assensus ‘ua.’, lásd ASSZENTÁL
asszertórius G állító, kijelentő, megerősítő
G log valamit tényként állító
késő lat assertorius ‘ua.’ assertor ‘valamire jogot formáló’ asserere, assertum ‘kijelent,
követel’: ad- ‘hozzá’ | serere ‘illeszt’
asszesszor † G jog ülnök
lat assessor ‘hivatalsegéd, ülnök’ assidere, assessum, tkp. ad-sidere ‘mellette ül, jelen van’:
ad- ‘hozzá, mellett’ | sedere ‘ül’
Lásd még ASSZIDUITÁS, DISSZIDENS, INSZIDIÓZUS, JAM SESSION, REZIDENS, REZIDUUM, SEDES, SEDIA,
SZEÁNSZ
asszibiliáció G nyelvt zárhang átváltozása réshanggá
tud lat assibilatio ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | sibilare ‘fütyül’

assziduitás † G szorgalom, kitartás, állhatatosság
lat assiduitas ‘ua.’
 assiduus ‘(munkája) mellett ülő, szorgalmas, kitartó’ assidere, lásd
ASSZESSZOR
asszignál † G ker kiutal, utalványoz
lat assignare, assignatum’ ‘ua.’, tkp. ad-signare ‘kijelöl’: ad- ‘hozzá, neki’| signum ‘jel’

asszignáta † G ker utalvány
ném Assignate
 fr assignat ‘ua.’, lásd ASSZIGNÁL
asszimiláció G biol növényi táplálékképzés
G szoc idegen (nyelvű) népcsoport beolvadása
G nyelvt hasonulás
 lat assimilatio ‘hasonítás’, lásd ASSZIMILÁL

asszimilál G magához hasonít, magába olvaszt, bekebelez
G biol (növény) szervetlen anyagból szervest állít elő
lat assimilare, assimilatum, tkp. ad-similare ‘hasonlóvá tesz’: ad- ‘hozzá’ | similis ‘hasonló’
asszimilálódik G hasonul
G beolvad, beleolvad
lásd ASSZIMILÁL
asszimiláns G beolvadó, hasonuló, azonosuló
lat assimilans ‘ua.’, lásd ASSZIMILÁL
asszimilátum G biol a növényi asszimiláció útján létrejött anyag
tud lat assimilatum ‘ua.’, lásd ASSZIMILÁL
asszír G tört ókori mezopotámiai nép
G tört e nép tagja, nyelve
G (mn) e néppel, nyelvével kapcsolatos
lat Assyrius gör Asszüriosz ‘ua.’ akkád Assur ‘Asszíria’ a-suar ‘vízben gazdag’
asszirológia G tud az ókori Asszíria, tágabb értelemben Mezopotámia és a Közel-Kelet nyelvével,
kultúrájával és történetével foglalkozó tudományág
ném Assyriologie ‘ua.’: lásd ASSZÍR, -LÓGIA
asszirológus G tud az asszirológia tudósa
magy, lásd ASSZIROLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
asszisztál G segédkezik, közreműködik (orvosi műtétnél, ünnepélyes istentiszteleten)
G tétlen, de egyetértő szemlélőként jelen van
ném assistieren ‘ua.’ lat assistere, tkp. ad-sistere ‘odaáll, melléáll, segít’: ad- ‘oda’ | gyak
sistere ‘megáll’ stare ‘áll’
asszisztencia G orv műtéti segédlet, a műtétnél segédkezők együttese
G közreműködés, részvétel
lat assistentia ‘segédlet’, lásd ASSZISZTENS
asszisztens G beosztott munkatárs, kisegítő, segítő, segéderő
ném Assistent ‘ua.’ lat assistens, assistentis ‘jelenlévő, segítő’, lásd ASSZISZTÁL
asszó G sport roham, kitörés
G sport csörte, egy menet vívásban
fr assaut ‘támadás’ késő lat assaltum ‘ua.’ assalire, assaltum, tkp. ad-salire ‘megtámad’:
ad- ‘neki’ | salire ‘ugrik’
Lásd még SZALTÓ
asszociáció G lél képzettársítás
G kém molekulák egyesülésén alapuló vegyi folyamat, vegyülés
ang association ‘ua.’, lásd ASSZOCIÁL
asszociál G gondolatban összekapcsol (valamivel)
G lél képzettársítást végez
G kém vegyül
ném assoziieren fr associer ‘ua.’: lat ad- ‘hozzá’ | sociare ‘társít, kapcsol’ socius ‘társ,
kísérő, követő’ sequi, secutum ‘követ’
Lásd még SZEKVENCIA, SZOCIÁLIS, SZVIT
asszociálódik G társul, kapcsolódik (pl. két fogalom, képzet)
G kém vegyül
lásd ASSZOCIÁL
asszociatív G összekötő, egyesítő, társító
G nyelvt a környező hangoktól függő, azok által befolyásolt (hangváltozás)
G lél a gondolati asszociációval kapcsolatos
G mat az elemek sorrendjétől, a csoportosítás módjától független
ném, ang associativ fr associatif ‘ua.’, lásd ASSZOCIÁL
asszociatívitás G mat csoportosíthatóság, az összeadás és szorzás ama vonása, hogy az eredmény
független az elemek sorrendjétől
ném Assoziativität ‘ua.’, lásd ASSZOCIATÍV

asszonál G zene egybehangzik
lat assonare, tkp. ad-sonare ‘együtt hangzik’: ad- ‘hozzá, vele’ | sonare ‘hangzik’
 sonus ‘hang’
Lásd még DISSZONÁNS, SZONÁR, REZONÁL
asszonánc G irod félrím, magánhangzós rím, elsősorban a magánhangzók egybecsengésére
alapozott rím
ném Assonanz fr assonance ‘ua.’ lat assonare, lásd ASSZONÁL
asszumpció † G log feltevés
G műv mennybemenetel (Krisztusé vagy Máriáé)
lat assumptio ‘fölvétel, föltevés’ assumere, assumptum, tkp. ad-sumere ‘felvesz, beavat’: ad-
‘hozzá’ | sumere ‘kézbe vesz’
Lásd még ASSUNTA, KONZUMÁL
asztácium G kém igen gyorsan bomló mesterséges radioaktív elem
tud lat astatium ‘ua.’: gör asztatosz ‘állhatatlan’: a- ‘nem’ | sztatosz ‘felállított’ (hi)sztémi ‘áll’ |
-ium (kémiai elemre utaló toldalék)
asztatikus G fiz bizonytalan egyensúlyi állapotú
gör a- ‘nem’ | lásd STATIKUS
aszteatózis G orv a faggyúmirigyek működésének hiánya
tud lat asteatosis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | sztear, szteatosz ‘faggyú’ | -ózis (kóros folyamatra utaló
toldalék)
aszteizmus G irod finom irónia, szellemesség
lat asteismus gör aszteiszmosz ‘ua.’ aszteiosz ‘finom, kifinomult, szellemes’, ered. ‘városi,
városias’ asztü, aszteósz ‘város’ (a vidékkel szembeállítva)
aszténia G orv alkati gyengeség
G orv erőtlenség, kimerültség
tud lat asthenia ‘ua.’ gör asztheneia ‘erőtlenség’: a- ‘nem’ | szthenosz ‘testi erő’
asztenikus G orv aszténiában szenvedő
G orv vézna, lapos mellkasú, különféle betegségekre hajlamos
tud lat asthenicus ‘ua.’, lásd ASZTÉNIA
asztenópia G orv a szem fáradékonysága
G orv gyenge látás
tud lat asthenopia ‘ua.’: lásd ASZTÉNIA | gör ópsz, óposz ‘szem’
asztenoszféra G geol a földköpenynek a 100 km-nél mélyebben elhelyezkedő, képlékeny rétege
ném Asthenosphäre ‘ua.’: gör aszthenosz ‘erőtlen’, lásd ASZTÉNIA | lásd SZFÉRA
aszter G növ őszirózsa
lat aster ‘ua.’ gör asztér ‘csillag’ (indoeurópai rokonság: lat stella, ered. *sterla, ang star, ném
Sterne, breton sterenn, óperzsa sztáró ‘ua.’)
aszteria G ásv korund, amelynek csiszolt lapján hatsugarú csillagok látszanak
tud lat asteria ‘ua.’ gör asztér ‘csillag’
aszterida G áll tengeri csillag
tud lat asterida gör asztér ‘csillag’ | -ida ‘hasonló’ gör eidosz ‘külső’
aszterizmus G ásv csillogó fényjáték egyes ásványokon sugaras elrendezésű tűszálas
kristályzárványoknak köszönhetően
G csill néhány csillagból álló szoros csillagcsoport
ang asterism ‘ua.’: gör asztér ‘csillag’ | lásd -IZMUS
aszteroida G csill kisbolygó
tud lat asteroida ‘ua.’ gör aszteroeidész ‘csillagszerű’: asztér, aszterosz ‘csillag’ | eidosz
‘külső’
aszteronim G irod a valódi nevet helyettesítő egy vagy több (általában három) csillag versek
címében, ajánlásában
 fr astéronyme ‘ua.’: gör asztér, aszterosz ‘csillag’ | onoma, onüma ‘név’

asztigmatikus G opt életlen képet adó (optikai rendszer)
ang astigmatic ‘ua.’, lásd ASZTIGMATIZMUS

asztigmatizmus G opt lencsék és gömbtükrök leképezési hibája: az egy pontból érkező sugarak
nem találkoznak azonos gyújtópontban
G orv ilyen természetű szemhiba, amely a látás életlenségét okozza
ang astigmatism ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | sztigma, sztigmatosz ‘jel, folt, petty’ | lásd -IZMUS
asztma G orv légzési nehézséggel járó allergikus betegség, nehézlégzés, légszomj
tud lat asthma ‘ua.’ gör aszthma, aszthmatosz ‘lihegés’ aadzó ‘nehezen lélegzik’
Lásd még AASMUS
asztmatikus G orv asztmában szenvedő
G orv erre a betegségre jellemző
tud lat asthmaticus ‘ua.’, lásd ASZTMA
asztragalosz G műv félkörös keresztmetszetű vízszintes pálcatagozat az ókori művészetben
G műv ilyenekből alkotott „gyöngysor” oszlopokon és főpárkányon
gör, ‘ua.’, ered. ‘juh vagy kecske lábközépcsontja’
asztrakán G ölt fiatal karakülbárány göndör prémje
G ölt ebből készült kabát
Asztrahan dél-oroszországi városról
asztrakanit G ásv egyhajlású rendszerben kristályosodó színtelen nátrium-magnéziumszulfát
Asztrahan dél-oroszországi városról | -it (ásványra utaló toldalék)
asztrál- G (spiritiszta elképzelés szerint) átszellemített, éterikus, a halál után tovább élő (test)
ang astral- ‘ua.’, tkp. ‘a csillagokkal kapcsolatos’, lásd ASZTRÁLIS
asztrális G csill a csillagokkal kapcsolatos, csillag-
G mit a bolygókban megszemélyesített (istenek)
G mit a bolygók születéséről szóló (mitikus történetek)
lat astralis ‘ua.’ astrum ‘csillag(kép)’ gör asztron ‘ua.’
asztro- G (összetétel előtagjaként) csillaggal, a csillagokkal kapcsolatos, csillag-
gör asztron ‘csillag(kép)’
asztrobléma G geol lepusztult ősi meteoritkráter
ang astroblem ‘ua.’: lásd ASZTRO- | gör bléma ‘seb, kockadobás’ balló ‘dob’
asztrocita G anat a központi idegrendszer támasztószövetének csillag alakú nyúlványos sejtje
tud lat astrocyta ‘ua.’: lásd ASZTRO- | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’
asztrodinamika G űrk a mesterséges égitestek pályaszámításával foglalkozó fizikai tudományág
lásd ASZTRO-, DINAMIKA
asztrofillin G ásv csillámféle ásvány, egyhajlású kristályai csillagforma levelekké nőnek össze
tud lat astrophyllin ‘ua.’: lásd ASZTRO- | gör phüllon ‘levél’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
asztrofizika G csill az égitestek fizikai tulajdonságaival, belső felépítésével foglalkozó tudományág
ném Astrophysik ‘ua.’: lásd ASZTRO-, FIZIKA
asztrofizikus G csill az asztrofizika tudósa
lásd ASZTRO-, FIZIKUS
asztrofotográfia G csill a csillagászati fényképezés elmélete és gyakorlata
lásd ASZTRO-, FOTOGRÁFIA
asztrofotométer G csill az égitestek fényességének mérésére való eszköz
lásd ASZTRO-, FOTOMÉTER
asztrofotometria G csill az égitestek fényességének mérése
lásd ASZTRO-, FOTOMETRIA
asztrográf G csill fényképészeti célokat szolgáló lencsés távcső
lásd ASZTRO-, GRÁF
asztrográfia G csill a csillagos ég leírása
lásd ASZTRO-, -GRÁFIA
asztrokémia G csill a csillagokban s más égitesteken zajló vegyi folyamatokat vizsgáló
tudományág
lásd ASZTRO-, KÉMIA

asztroláb vagy asztrolábium G csill a bolygók és csillagok állásának meghatározására szolgáló
egyszerű szögmérő eszköz az ókorban és a középkorban
lat astrolabium ‘ua.’: lásd ASZTRO- | gör labisz ‘fogó, csipesz’

asztrolátria G vall csillagimádás, a bolygók és csillagképek isteni kultusza
lat astrolatria ‘ua.’: lásd ASZTRO- | gör latreia ‘szolgálat a szentélyben’

asztrológia G csillagjóslás
lat astrologia ‘ua.’
 gör asztrologia ‘csillagtudomány’: lásd ASZTRO-, -LÓGIA
asztrológus G csillagjós
magy, lásd ASZTROLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

asztronauta G űrhajós, űrrepülő
ang astronaut
 tud lat astronauta ‘ua.’: lásd ASZTRO- | gör nautész ‘hajós’ nausz ‘hajó’
asztronautika G űrhajózás, űrrepülés
ném Astronautik ‘ua.’, lásd ASZTRONAUTA

asztronika G tud az elektronikának az űrhajózásban és űrkutatásban való felhasználása
lásd ASZTRO-, (ELEKTRO)NIKA

asztronómia G csillagászat
lat astronomia
 gör asztronomia ‘ua.’: lásd ASZTRO- | nomosz ‘törvény’
asztronómus G csillagász
ném Astronom ‘ua.’, lásd ASZTRONÓMIA

asztroszeizmológia G csill az égitesteken tapasztalható rengésekkel, rezgésekkel foglalkozó
segédtudomány
lásd ASZTRO-, SZEIZMOLÓGIA

atamán G tört a doni kozákok választott vezetője
or, ‘ua.’:
 tör odaman ‘táborparancsnok’ ném Hauptmann ‘kapitány, százados’: Haupt ‘fej,
fő-’ | Mann ‘férfi’
Lásd még HETMAN
atanatizmus G vall a lélek halhatatlanságának tana
 tud lat athanatismus gör athanatiszmosz ‘ua.’: athanatosz ‘halhatatlan’: a- ‘nem’ | thanatosz
‘halál’ thnészkó ‘meghal’ | lásd -IZMUS
ataraxia G szenvedélymentesség, a lélek nyugalma, rendíthetetlenség, hidegvér
gör, ‘megzavarhatatlanság.’: a- ‘nem’ | taraxisz ‘zűrzavar’ tarasszó ‘felkavar’
ataumázia G fil a semmire rá nem csodálkozás, az egykedvű elfogadás és megértés elve a
sztoikusoknál
gör athaumaszia ‘ua.’: a- ‘nem’ | thaumadzó ‘csodálkozik’
atavisztikus G biol az ősökre visszaütő
G elavult, ósdi
ném atavistisch ‘ua.’, lásd ATAVIZMUS
atavizmus G biol visszaütés, visszafajzás, távolabbi ősök vonásainak megjelenése élőlényeken az
átöröklés során
tud lat atavismus ‘ua.’: lat atavus ‘szépapa, előd, ős’ avus ‘nagyapa’ | lásd -IZMUS
ataxia G orv mozgászavar, az akaratlagos mozgások rendezetlensége
tud lat, ‘ua.’ gör ataxia ‘rendetlenség’: a- ‘nem’ | taxisz ‘elrendezés, rend’ tasszó ‘elhelyez,
rendez’
ateista G vall istentagadó, hitetlen, vallástalan, szabadgondolkodó
ném Atheist fr athéiste ‘ua.’, lásd ATEIZMUS
ateisztikus G vall az ateizmusra jellemző, arra emlékeztető
ném atheistisch ‘ua.’, lásd ATEIZMUS
ateizmus G vall istentagadás, az a felfogás, hogy a világ megértéséhez nincs szükség
természetfölötti lény feltételezésére
 ném Atheismus
 fr athéisme ‘ua.’: gör atheosz ‘istentelen, istentagadó’: a- ‘nem’ | theosz ‘isten’ |
lásd -IZMUS
atektonikus G ép nem a szerkezeti részekhez tartozó
G geol a hegységképző mozgásoktól független
 ang atectonic ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd TEKTONIKUS
atelia G fil célszerűtlenség, befejezetlenség
G adómentesség
 tud lat, ‘ua.’: gör ateleia ‘tökéletlenség, adómentesség’: a- ‘nem’ | telosz ‘vég, cél, befejezés, adó’
teleó ‘végbevisz’
Lásd még FILATÉLIA, TELEOLÓGIA
atelier [ateljé, atöljé] G festő, fényképész műterme
G † női divatszalon
 ném Atelier fr atelier, ‘ua.’, kfr astelle ‘bútorasztalos műhely’ kk lat astella ‘szálka,
forgács’ lat kics assula, astula ‘ua.’ assis ‘deszka’
atellána G szính ókori itáliai színjátéktípus, álarcos vígjáték állandó komikus típusokkal, a
commedia dell’arte őse
 lat (fabula) Atellana ‘atellai (mese)’ Atella, város Nápoly közelében
atelokardia G orv a szívkamrák közti válaszfal hiánya mint születési rendellenesség
 tud lat atelocardia ‘ua.’: gör atelosz ‘befejezetlen’: a- ‘nem’ | teleó ‘véghezvisz’ | kardia ‘szív’
atelomielia G orv a gerincvelő fejletlensége
 tud lat atelomyelia ‘ua.’: gör atelosz ‘befejezetlen’: a- ‘nem’ | teleó ‘véghezvisz’ | müelosz ‘velő’
a tempo G zene a tétel legelsőként jelzett tempójához visszatérve (adandó elő)
 ol, ‘ua.’, lásd TEMPÓ
a tergo G hátulról, a szó vége felől: szóvégmutató (szótár)
 lat, ‘ua.’: a(b)- ‘-tól’ | tergum ‘hát, hátulsó rész, hátoldal’
atermán G fiz a hősugarak számára áthatolhatatlan
 ném atherman ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | thermainó ‘melegít thermé ‘hő’
atermikus G kém sem hőfelvétellel, sem hőleadással nem járó (folyamat)
 ném athermisch ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd TERMIKUS
atipikus G szabálytalan, szokatlan
 ném atypisch ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd TIPIKUS
atlant G ép robusztus férfialakot ábrázoló pillér vagy oszlop, amely erkélyt vagy boltozatot tart
 ném Atlant ‘ua.’ gör Atlasz, Atlantosz, titán, aki az égboltozatot tartotta a vállával
Atlanthropus G késő pleisztocén kori ősember, akinek maradványait az Atlasz hegységben találták
meg
 tud lat Atlanthropus ‘ua.’: Atl(asz) ‘észak-afrikai hegység’ | gör anthroposz ‘ember’
atlantizmus G pol az észak-atlanti szerződés (NATO) biztonsági rendszerén alapuló, amerikai
eredetű katonapolitikai doktrina
 ang atlantism ‘ua.’: Atlanti-(óceán) lat (mare) Atlanticum ‘Atlasz (tengere)’, az afrikai Atlasz
hegységről (ezen túl fekszik), ennek névadója Atlasz titán volt, lásd ATLANT, -IZMUS
atlantoszaurusz G áll a Jura-korban élt óriási őshüllő
 tud lat Atlantosaurus ‘ua.’: gör Atlasz, Atlantosz, titán a görög mítoszokban | szaurosz gyík
atlasz1 G térképfüzet, térképalbum
 ném Atlas ‘ua.’ gör Atlasz, titán, aki az éggömböt (újkori ábrázolásokon a földgömböt) hordja a
vállán
atlasz2 G text mintás szövésű selyem kelme
G ilyenből készült ruha
 ang atlas ‘ua.’ ar atlasz ‘simára törölt’ talasza ‘simít’
atlasz3 lásd ATLANT
atléta G sport atlétikát űző sportoló
 lat athleta ‘küzdő, versenyző’ gör athlétész ‘ua.’ athleó ‘küzd’ athlón ‘küzdelem’
atlétika G sport futásokból, ugrásokból és dobásokból álló sportok összefoglaló neve
 ném Athletik ‘ua.’
 lat athletica (ars) ‘küzdési (mesterség)’, lásd ATLÉTA
atletikus G erős, sportos, vállas, izmos
lat athleticus ‘ua.’, lásd ATLÉTA

atletizál G sport atlétikát űz
ném athletisieren ‘ua.’, lásd ATLÉTA

átman G vall az indiai felfogásban a világlélek, utóbb az ember legsajátabb, legbelső lénye
szansz átman ‘lélek’, tkp. ‘lehelet’ (indoeurópai rokonok: gör atmosz ‘pára’, ném atmen

‘lélegzik’)
atmométer G fiz párolgásmérő műszer
ang atmometer ‘ua.’: gör atmosz ‘pára, gőz’ | metreó ‘mér’

atmoszféra G fiz a Föld légköre
G fiz a légnyomás régebbi mértékegysége
G átv hangulat egy adott helyen vagy társaságban
ném Atmosphäre ‘ua.’: gör atmosz ‘pára, gőz’ | szphaira ‘gömb’
atmoszferikus G légköri
ném atmosphärisch ‘ua.’, lásd ATMOSZFÉRA
atmoszferológia G met légkörtudomány
lásd ATMOSZFÉRA, -LÓGIA
atoll G földr korallgyűrű, gyűrűzátony
ang atoll maldív atolu ‘ua.’ szingaléz etol ‘belül’
atom G fiz az anyagot alkotó elemek kémiailag nem osztható egysége
ang atom ‘ua.’ gör atomosz ‘elvágatlan, oszthatatlan’: a- ‘nem’ | tomosz ‘elvágott’ temnó
‘vág’
atom- G fiz az atommal kapcsolatos
G az atommaghasadással kapcsolatos, nukleáris: atombomba, atommáglya, atomerőmű stb.
lásd ATOM
atomfizika G fiz a fizikának az elemi részecskékkel foglalkozó ága
lásd ATOM-, FIZIKA
atomfizikus G fiz az atomfizika kutatója, tudósa
lásd ATOM-, FIZIKUS
atomion G kém ionizálódott atom
lásd ATOM-, ION
atomista G fil az atomisztika elméletének híve
ang atomist ‘ua.’, lásd ATOMISZTIKA
atomisztika G fil egyes ókori természetbölcselők felfogása, amely szerint a világegyetem kicsiny és
oszthatatlan elemekből felépülő egységes szerkezet
ném Atomistik ‘ua.’, lásd ATOM
atomisztikus G fil az atomisztikával kapcsolatos
ném atomistisch ‘ua.’, lásd ATOMISZTIKA
atomizál G felbont, elemeire bont
G szoc széttagol, (egyéneket) elszigetel
G (közösséget) szétszór, szétzilál
ném atomisieren fr atomiser ‘ua.’, lásd ATOM
atomizálódik G (közösség) széthull, elemeire bomlik
lásd ATOMIZÁL
atomizmus G tud olyan szemléletmód, amely a valóságnak elszigetelt vagy összefüggéseiből
kiragadott elemeire összpontosít
G fil az atomisztika elmélete
ang atomism ‘ua.’, lásd ATOM-, -IZMUS
atompotenciál G közg egy adott ország atomenergia-termelő képessége
lásd ATOM-, POTENCIÁL
atomrádiusz G fiz a nyugalmi állapotban lévő atom gömbi sugara
 lásd ATOM-, RÁDIUSZ

atomreaktor G műsz atommáglya, hasadóanyagok szabályozott láncreakciójával energiát termelő
berendezés
lásd ATOM-, REAKTOR

atonális G zene hangnem nélküli, a hangnemiség törvényeitől függetlenedett (zene)
ném, ang atonal ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lat tonalis ‘hangnemi’
 tonus ‘hang, feszültség’ gör
tonosz ‘húr, hang, hangzat’, tkp. ‘feszítés’ teinó ‘feszít’
Lásd még TÓNUS
atonalitás G zene hangnemnélküliség, olyan zene, amelyben minden hang és félhang szabadon
előfordulhat
 ang atonality ‘ua.’, lásd ATONÁLIS
atónia G orv petyhüdtség, izomrenyheség
G nyelvt hangsúlytalanság
 tud lat atonia ‘ua.’ gör atonia ‘megereszkedés’: a- ‘nem’ | tonosz ‘feszülés’ teinó ‘feszít’
atópia G helytelenség, fonákság, képtelenség
 gör, ‘ua.’ atoposz ‘rendkívüli, helytelen, fonák’: a- ‘nem’ | toposz ‘hely’
atout, à tout lásd ADU
atoxikus G orv nem mérgező
 gör a- ‘nem’ | lásd TOXIKUS
atrabilitás G orv mélabú, nyomott kedély (Galenus ókori orvos nedvtanában)
 tud lat, ‘ua.’ atra bilis ‘fekete epe’: ater, atra ‘sötét, fekete’ | bilis ‘epe’ (a MELANKÓLIA latin
fordítása)
atrapp G tárgyak élethű utánzata kirakati vagy színházi kellékként
G átv megtévesztő látszat
 ném Attrappe ‘ua.’ fr attrape ‘csapda’ germán (pl. ang trap ‘ua.’)
atrézia G orv valamely testnyílásnak (nyelőcsőnek, végbélnek) veleszületett hiánya
 tud lat atresia ‘ua.’ gör atrétosz ‘át nem fúrt’: a- ‘nem’ | trészisz ‘fúrás, nyílás’
atrichosis [atrihózis] G orv a haj vagy a testszőrzet hiánya
 tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | trix, trikhosz ‘haj, szőr’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
átrium G ép az ókori római lakóház központi, oszlopokkal körülvett nyílt tere, szertartások és
fogadások színhelye
G (ered.) lakószoba az áldozati oltárral
 lat atrium ‘ua.’ ater, atra, atrum ‘fénytelen, sötét’
atrocita G biol idegen anyag befogadására és a citoplazmában való tárolására alkalmas sejt
 tud lat athrocyta ‘ua.’: gör athroidzó ‘felhalmoz’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’
atrocitás G erőszakos cselekmény, kegyetlenkedés, rémtett
 lat atrocitas ‘ua.’ atrox, atrocis ‘szörnyű, vad, kegyetlen’
atrófia G orv sorvadás
 lat atrophia ‘ua.’ gör atrophia ‘táplálékhiány, elhalás’: a- ‘nem’ | trophé ‘táplálék’ trephó
‘táplál’
atrofikus G orv sorvadásos
 tud lat atrophicus ‘ua.’, lásd ATRÓFIA
atropin G kém görcsoldó hatású alkaloida, melynek alapanyagai halálos mérgek
 ném Atropin ‘ua.’: tud lat Atropa (belladonna) ‘nadragulya’ gör Atroposz ‘a három moira
(sorsistennő) egyike, aki elvágta az élet fonalát’, tkp. ‘megkerülhetetlen’: a- ‘nem’ | trepó ‘fordul,
kerül’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
attacca [attakka] G zene közbülső szünet nélkül játszandó (az új tétel az előző után)
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘kapcsold hozzá’ attaccare ‘hozzákapcsol’, lásd még ATTAK
attachment [etecsment] G számtech csatolmány, e-mail küldeményhez csatolt külső dokumentum
(szöveg, kép)
 ang, ‘ua.’ attach ‘hozzákapcsol’ fr attacher, lásd ATTASÉ
attak † G kat roham, támadás
G orv szívroham
 ném Attacke fr attaque ‘ua.’ ol attaccare ‘hozzácsatol (ti. magát a harchoz), nekiront,
megtámad’: a- lat ad- ‘hozzá’ | késő lat tacea ‘cövek’ germán (pl. ang tack ‘szög’)
attakíroz † G kat rohamoz, támad, nekitámad, nekiront
 ném attackieren ‘ua.’, lásd ATTAK
attasé G dipl megszabott ügykörű követségi tisztviselő
 fr attaché ‘ua.’, tkp. ‘hozzákapcsolt, odatartozó (személy)’ attacher hozzácsatol’ ol
attaccare, lásd ATTAK
attentát vagy attentátum † G (politikai) merénylet
 ném Attentat lat attentatum ‘ua.’ gyak attentare, attentatum ‘megkísérel’ attendere,
attentum, tkp. ad-tendere ‘odafigyel’: ad- ‘hozzá’ | tendere ‘igyekszik’
Lásd még TENDER2
attentista G pol a kivárás politikájának híve
 fr attentiste ‘ua.’, lásd ATTENTIZMUS
attentizmus G pol a kivárás politikája, várakozó álláspont
 fr attentisme ‘ua.’ attente ‘várakozás’ attendre ‘vár’ lat attendere ‘figyel, ügyel’ | lásd
-IZMUS
attenuáció G orv kórokozók gyengítése, fertőzőképességük csökkentése
 tud lat attenuatio ‘ua.’, lásd ATTENUÁTOR
attenuátor G műsz csillapító berendezés
G gen csillapítóhely
 tud lat ‘ua.’ lat attenuare, attenuatum ‘elvékonyít, meggyengít’: ad- ‘hozzá’ | tenuis ‘vékony,
finom’
attesztáció G jog igazolás, tanúsítás, tanúsítvány
 lat attestatio ‘ua.’, lásd ATTESZTÁL
attesztál G jog tanúsít, igazol
 lat attestari ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ | testari ‘tanúsít’ testis ‘tanú’
Lásd még TESTÁL
atticizmus G nyelvt az ógörög nyelv attikai változatára jellemző sajátosság
G műv archaizáló, Athén fénykorának mintáit követő irányzat a keleti hellenisztikus művészetben
 tud lat atticismus gör attikiszmosz ‘ua.’ Attika, az Athént magába foglaló görög tájegység
attika G műv pártafal, homlokzat tetején kiképzett áttört párkányzat
G díszablaksor a pártafal mögötti padlásszinten
 fr attique ‘ua.’ lat Atticus, gör Attikosz ‘attikai’
attitűd G viselkedés, modor mint valamely lelkület megnyilvánulási formája
G hozzáállás, fellépés, magaviselet, magatartás
G alapállás, álláspont, állásfoglalás
G † szerepjátszás
G szính balettpóz, a táncos az egyik lábát nyújtva derékszögben hátra emeli
 ném Attitüde fr attitude ‘ua.’ olasz attitudine ‘szobor testtartása’, ered. ‘hajlam, képesség’
lat aptitudo, aptitudinis ‘alkalmasság’ aptus ‘illesztett, megfelelő’
Lásd még ADAPTÁL
atto- G az SI-rendszerben használt mértékszám, valamely alapmértékegység trilliomodrésze, a 10
mínusz 18-adik hatványa
 dán atten ‘tizennyolc’: skand atta ‘nyolc’ | ten ‘tíz’
attrakció G vonzerő, vonzás
G szính nagy közönséget vonzó, sikeres műsorszám
G különlegesség
G nevezetesség, látnivaló, érdekesség
 fr attraction ‘vonzerő’ lat attractio, attractionis ‘vonzás’ attrahere, attractum, tkp. ad-
trahere ‘vonz’: ad- ‘hozzá’ | trahere ‘húz’
attraktáns G biol az óhajtott nemi partnerre ható csalogató szaganyag
 ang attractant ‘ua.’, lásd ATTRAKCIÓ

attraktív G vonzó, megnyerő, csinos, tetszetős
ném attraktiv
 fr attractif ‘ua.’, lásd ATTRAKCIÓ
attribuál G tulajdonít (vmit vkinek), felruház (vmilyen jelentéssel)
lat attribuere, attributum, tkp. ad-tribuere ‘kijelöl, ráoszt, tulajdonít’: ad- ‘hozzá’ | tribuere ‘oszt,

ajándékoz’ tribus ‘városharmad, szavazókerület az ókori Rómában’ tres, tria ‘három’
attribúció G műv műalkotás szerzőjének megjelölése, megállapítása stílusjegyek alapján
G lél tulajdonítás, az, hogy egy esemény okait kinek, minek tulajdonítjuk
 tud lat attributio ‘ua.’, lásd ATTRIBUÁL
attribútum G műv istenek, hősök, szentek megkülönböztető jegyei, jelvényei a képzőművészeti
ábrázolásban
G ismertetőjegy, lényegi jegy, járulék
G jellemvonás, alaptulajdonság
 tud lat, ‘ua.’, lásd ATTRIBUÁL
attríció † G töredelem
 lat attritio ‘megviseltség’ atterere, attritum, tkp. ad-terere ‘ledörzsöl, elkoptat’: ad- ‘hozzá’ |
terere ‘dörzsöl’
aubade [obád] G irod középkori francia költői műfaj, az alba változata
 fr, sp albada ‘ua.’, lásd ALBA2
aubergine [oberzsin] G műv lilamázas kínai porcelán francia elnevezése
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘padlizsánlila’ katalán alberginia ar al-badindzsan ‘a padlizsán’ perzsa
badindzsán ‘ua.’
 magy padlizsán
au burin [obüren] G műv a csak vésővel készült rézmetszet francia neve
 fr, ‘ua.’: au lat ad ille ‘ahhoz, azzal’ | burin ‘fémmetsző tű, hegyes véső’ ném bohren ‘fúr’
auc- lásd AUK-
au courant [okuran] G ker folyó áron
G (mn) tájékozott, a legfrissebb eseményekkel lépést tartó (személy)
 fr, ‘ua.’: au lat ad ille ‘ahhoz, azzal’ | courant ‘folyó’ courir ‘fut, folyik’ lat currere
‘fut’
audiat † G írnok, joggyakornok
 lat, ‘hallja!’ (a jelentéktelen beosztott lekezelő megszólítása) audire ‘hall’
audiencia G kihallgatás, meghallgatás
G dipl fogadás magas rangú személynél
 lat audientia ‘ua.’ audiens, audientis ‘halló, meghallgató’ audire ‘hall’
audio- G (összetétel előtagjaként) a hallással, hangadással kapcsolatos
 lat audio, audire ‘hall’
audio card [odiókárd] G számtech hangkártya
 ang, ‘ua.’: lásd AUDIO- | card ‘kártya’, lásd CHARTA
audiofon G műsz nagyothallóknak való hangerősítő készülék
 lásd AUDIO- | gör phóné ‘hang’
audiofrekvencia G fiz a hanghullámok tartományába eső, alacsony rezgésszám
 lásd AUDIO-, FREKVENCIA
audiogram G orv a hallásvizsgáló készülék által leírt, a vizsgálat eredményét rögzítő görbe
 lásd AUDIO-, -GRAM
audiológia G orv hallásvizsgálatokat végző részleg kórházban, rendelőintézetben
 tud lat, ‘ua.’: lásd AUDIO-, -LÓGIA
audiométer G orv hallásvizsgáló készülék
 ang audiometer ‘ua.’: lásd AUDIO- | gör metreó ‘mér’
audiometria G orv hallásmérés, hallásvizsgálat
 tud lat, ‘ua.’: lásd AUDIO- | gör metreó ‘mér’
audiovizuális G techn, ker a hallással és látással kapcsolatos (eszközök, készülékek, módszerek)
 lásd AUDIO-, VIZUÁLIS

auditál G hiv könyvvizsgálatot végez (bank, cég üzletmenetéről)
G átvizsgál, átvilágít
ang audit ‘kivizsgál’ lat auditus ‘meghallgatás’ audire, auditum ‘hall’
auditív G orv hallási, a hallással kapcsolatos
ném auditiv fr auditif ‘ua.’ lat audire, auditum ‘hall’
auditor G hiv könyvvizsgáló
G † hadbíró
lat, ‘ua.’, tkp. ‘kihallgató’ audire, auditum ‘hall’
auditórium G előadóterem (főleg egyetemen), tanterem, nézőtér
tud lat auditorium ‘ua.’ audire, auditum ‘hall, meghallgat’
audit trail [ódit tréjl] G számtech eseménynapló
ang, ‘ua.’: lásd AUDITÁL | trail ‘nyomvonal’
au fait [ofe, ofé] G jól értesült, tájékozott
fr, ‘tényszerűn, a tényhez’: au lat ad ille ‘ahhoz’ fait lat factum ‘tény’ facere, factum
‘csinál’
aufblende G film a fényrekesz fokozatos nyitása a teljes megvilágításig
G televíziós kép kiemelése sötét háttérből a képméret fokozatos növelésével
ném Aufblende ‘ua.’: auf ‘fel’ | lásd BLENDE
aufklérista G tört a felvilágosodás híve
lásd AUFKLÉRIZMUS
aufklérizmus G tört felvilágosodás, különösen annak II. József pártolta, az abszolutizmussal
összefonódott formája
magy, ‘ua.’: ném Aufklärung ‘felvilágosodás’: auf- ‘fel’ | klären ‘kiderít, tisztáz’ klar ‘világos,
tiszta’ lat clarus ’tiszta’ | lásd -IZMUS
auflág G nyomd példányszám
G konyha feltét főzeléken
ném Auflage ‘ua.’ auflegen ‘fölfektet, (könyvet bizonyos példányszámban) kiad’: auf- ‘fel’ |
legen ‘helyez, fektet’
au fond [ofon] G alapjában véve, igazában, lényegében
fr, ‘ua.’: au lat ad ille ‘ahhoz’ | fond ‘fenék, alap’ lat fundus ‘ua.’
au four [ofur] G konyha kemencében sütött (étel, fogás)
fr, ‘kemencében’: au lat ad ille ‘abban’ | four lat furnus ‘kemence’
auftakt G zene ütemelőző, felütés
G átv hangütés
ném Auftakt ‘ua.’: | auf- ‘fel’ | Takt ‘ütem’, lásd TAKTUS
augit G ásv különféle kőzetekben előforduló kristályos szilikátásvány
ang augite ‘ua.’: gör augé ‘csillogás’ | -it (ásványra utaló toldalék)
augmentáció G zene bővítés, egy részlet vagy téma hangjaiban a ritmusérték arányos növelése
tud lat augmentatio ‘ua.’ gyak augmentare ‘növel’, lásd AUGMENTUM
augmentatív G nyelvt nagyító (képző)
lásd AUGMENTATÍVUM
augmentatívum G nyelvt nagyító képző, valós vagy tiszteletet kifejező nagyítás képzője a latinban
és utódnyelveiben (pl. lat pater–patronus)
tud lat, ‘ua.’ kk lat augmentatus ‘megnövelt’ késő lat augmentare ‘növel’, lásd AUGMENTUM
augmentum G növekedés, növekmény, szaporulat
lat, ‘ua.’ augere ‘gyarapít, növel’
au gratin [ograten] G konyha csőben sült
fr, ‘ua.’: au lat ad ille ‘ahhoz’ | gratin ‘sütő nyílt tűzhelyen’
augur G vall ókori római jóspap, madárjós
lat, ered. *avgur: av(is) ‘madár’ | kelta gur ‘férfi’
augurium G madárjóslás, madárjóslat
G előjel, jósjel, kilátás
lat, ‘ua.’ lásd AUGUR
Lásd még MALŐR
augustus [augusztusz] G tört a római császárok címe és megszólítása: szent, fenséges, magasztos
lat, ‘ua.’: VAGY augere ‘növel’, VAGY régi *augus, auguris ‘augur’
augusztus G az év nyolcadik hónapja
 lat Augustus ‘ua.’, lásd AUGUSTUS (Octavianus A. tiszteletére, a korábbi Sextilis, azaz ‘hatos’
helyett, a korai római naptárban ugyanis az év márciussal kezdődött)
augusztinus G vall Ágoston-rendi szerzetes
Augustinus ókori latin egyházatya nevéből (a rend szabályzata az ő művein alapul)
aukció G árverés, főleg műtárgyaké, könyveké
ném Auktion ‘ua.’ lat auctio ‘növelés’ augere, auctum ‘növel, emel’
auktor G tekintélyes (főleg ókori) szerző
G alkotó, író
lat auctor ‘ua.’ augere, auctum ‘növel, emel’
auktoritás G tekintély, befolyás
G szaktekintély, személyiség
G meghatalmazás
lat auctoritas ‘ua.’, lásd AUKTOR
aul G nomád török népek sátortábora
G falu Belső-Ázsiában
tatár avil ‘falu’, mong aul ‘ua.’, tör ag l ‘karám’
magy ól
aula G okt egyetemi díszterem, előcsarnok
G okt iskolai zsibongó
G † császári, pápai udvar, udvartartás
lat, ‘udvar’ gör aulé ‘tornác’
aulikus G tört (fn) a középkori királyi udvarhoz tartozó köznemesi személy
G (mn) udvarhű, császárhű, pecsovics
G szolgalelkű
újk lat aulicus ‘ua.’, lásd AULA
aulosz G zene kétágú, kettős nyelvű ógörög fúvós hangszer
gör, ‘ua.’
Lásd még HIDRAULIKA
au naturel [onatürel] G konyha természetes állapotában (fogyasztott étel)
fr, ‘ua.’: au lat ad ille ‘ahhoz’ | lásd NATURÁLIS
au pair [oper] G ker ellenszolgáltatás fejében
fr, ‘ua.’: au lat ad ille ‘ahhoz’ | pair ‘pár, ellentétel’ lat par ‘pár’
au pair girl [oper görl] G nyelvtanulás céljával külföldön, koszt, kvártály s némi zsebpénz fejében
háztartási munkát vállaló lány
fr-ang, ‘ua.’, lásd AU PAIR | ang girl ‘lány’
au porteur [oportőr] G ker a bemutatóra szóló, neki fizetendő (váltó, csekk)
fr, ‘ua.’: au lat ad ille ‘ahhoz’ | porteur ‘hordár, hordozó’ porter lat portare ‘visz’
aura G élő szervezet, emberi test titokzatos kisugárzása az okkultizmus felfogása szerint
G orv epileptikus roham előérzete
lat, ‘szellő, illat, csillogás’
aura popularis [… populárisz] G a népszerűség, a nép (ingatag) kegye
lat, ‘ua.’, lásd AURA, POPULÁRIS
aurea aetas [… étász] G a legendás aranykor
lat, ‘ua.’: aureus ‘arany(ból való)’ aurum ‘arany’ | aetas ‘kor’
aurea mediocritas [… mediokritász] G fil arany középút, a szenvedélyektől és szélsőséges
érzelmektől való tartózkodás sztoikus elve
 lat, ‘ua.’: aureus ‘arany(ból való)’
 aurum ‘arany’ | mediocris ‘középszerű, középső, mérsékelt’
medius ‘közép’
aurea sectio [… szekció] G műv aranymetszés, vagyis az a:b=(a+b):a arány
lat, ‘ua.’: aureus ‘arany(ból való)’ aurum ‘arany’ | sectio ‘metszés’ secare, sectum ‘metsz,
vág’
aureola G dicsfény, fénykoszorú
G műv glória, arany korong (szentek feje körül művészeti ábrázolásban)
lat kics nn, ‘ua.’ aureus ‘aranyból való’ aurum ‘arany’
aureus G tört római aranypénz a császárkorban
lat, ‘ua.’, tkp. ‘aranyból való’ aurum ‘arany’
auricula G anat külső fül, fülkagyló
lat kics, ‘ua.’ auris ‘fül’
aurifer G geol aranytartalmú, aranytermő
tud lat, ‘ua.’: aurum ‘arany’ | ferre ‘hoz’
auriga G tört az ókori római kocsiversenyek kocsihajtója
G csill (nagybetűvel) a Szekeres csillagkép
lat, ‘ua.’: aureae ‘gyeplő’ | agere ‘hajt’
auripetrum G műv mozaikokban használt, egyik oldalán aranyfüsttel bevont kődarab
lat, ‘ua.’: aurum ‘arany’ | petra ‘kő’
auripigment G ásv arzéntriszulfid, aranysárga kristályos ásvány, festékipari alapanyag
ném Auripigment ‘ua.’: lat aurum ‘arany’ | lásd PIGMENT
aurora borealis [auróra boreálisz] G met északi-sarki fény
lat, ‘ua.’, tkp. ‘északi-sarki hajnal’: aurora ‘hajnal’ | Borealis ‘északi’ Boreasz ‘az északi szél
görög istensége’
Lásd még BÓRA
aurora polaris [auróra polárisz] G met sarki fény
lat, ‘ua.’, tkp. ‘sarki hajnal’: aurora ‘hajnal’ | lásd POLÁRIS
auspex G tört madárjós az ókori Rómában
lat auspex, auspicis ‘ua.’, lásd AUSPÍCIUM
auspícium G tört madárjóslás az ókori Rómában
G (kedvező) jósjel, előjel, kilátás
G † pártfogás, védnökség
lat, ered. avispicium ‘ua.’: avis ‘madár’ | specere ‘néz, figyel’
auster [auszter] G tört a déli szél ókori neve
G a dél mint égtáj
lat, ‘ua.’
Australopithecus [ausztralopitekusz] G tud dél-afrikai leletek nyomán rekonstruált ősember, aki
felegyenesedve járt, tüzet használt, és kőből szerszámokat készített
tud lat, ‘ua.’: australis ‘déli’, lásd AUSTER | gör pithekosz ‘majom’
auszkultáció G orv belső szervek működésének megfigyelése hallgatózással
lat auscultatio ‘ua.’ auscultare, auscultatum ‘hallgatózik’ ?
ausztenit G koh vasötvözetek, acélok felületén kialakuló vaskarbid kockarács
ang austenit ‘ua.’ Roberts Austen angol ásványkutatóról
ausztralid G népr Ausztráliában őslakos és a csendes-óceáni szigetvilágban is élő barnás bőrű,
hosszú koponyájú, lapos orrú emberfajta
ném australid ‘ua.’: lat australis ‘déli’, lásd AUSTER | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
ausztromarxizmus G pol a szociáldemokráciának a 20. század elején Ausztriában kialakult, a
proletárforradalmat elvető irányzata
ném Austromarxismus ‘ua.’: austro- ‘ausztriai’ | lásd MARXIZMUS
ausztronéziai G nyelvt a Csendes-óceán délnyugati szigetvilágában és a nagyobb szigeteken
elterjedt, agglutináló nyelvekből álló nyelvcsalád
ang Austronesian ‘ua.’: lat australis ‘déli’ | gör nészosz ‘sziget’
autark G közg önellátó, gazdaságilag önálló
ném autark, lásd AUTARKIA

autarkia G közg önellátás, gazdasági függetlenség
G elzárkózás a gazdasági külkapcsolatoktól
ném Autarkie ‘ua.’ gör autarkeia ‘függetlenség, önmagával való megelégedés’: autosz
‘önmaga’ | arkeia ‘megelégedettség’ arkó ‘megelégszik’
autenticitás G hitelesség, valódiság
G érvény, érvényesség
német Authentizität ‘ua.’, lásd AUTENTIKUS
autentifikál G hitelesít
G felhatalmaz, jogosít
ném authentifizieren fr authentifier ‘ua.’, lásd AUTENTIKUS | lat facere ‘csinál’
autentikum G vall egy ereklye valódiságát bizonyító irat
G jog a justinianusi törvénykönyvek gyűjteménye
lat authenticum ‘ua.’, lásd AUTENTIKUS
autentikus G hiteles, hitelt érdemlő
G hivatott, illetékes
lat authenticus gör authentikosz ‘ua.’, ered. ‘saját kezű’: authentész ‘aki saját kezűleg, saját
illetékessége alapján végez valamit, felel érte’: autosz ‘önmaga’ | hentész ‘ténykedő’ hanüó
‘véghezvisz’
Lásd még EFENDI
autista G lél autizmusban szenvedő személy
ném Autist ‘ua.’, lásd AUTIZMUS
autisztikus G lél az autizmussal kapcsolatos, arra jellemző
ném autistisch ‘ua.’, lásd AUTIZMUS
autizmus G lél magábazárkózás, lelki rendellenesség, amely lehetetlenné teszi a másokkal való
kapcsolatteremtést
tud lat autismus ‘ua.’: gör autosz ‘önmaga’ | lásd -IZMUS
autó G gépkocsi
ném Auto fr auto ‘ua.’, lásd AUTO(MOBIL)
auto- G (idegen szóösszetételek előtagjaként) ön-, maga-
G önműködő (az AUTOMATIKUS rövidüléseként)
gör autosz ‘önmaga’
autoallergia G orv belső eredetű, a szervezet termelte anyag által kiváltott allergikus reakció
lásd AUTO-, ALLERGIA
autoantigén G orv belső eredetű, a szervezet által létrehozott antigén
lásd AUTO-, ANTIGÉN
autobahn [autóbán] G közl az autópálya közismert német neve, egyben a magyar szó mintája
ném, ‘ua.’: Auto ‘autó’ | Bahn ‘pálya’
autobiográfia G irod önéletrajzi mű
tud lat autobiographia ‘ua.’: lásd AUTO- | lásd BIOGRÁFIA
autobiografikus G irod önéletrajzi jellegű
G önéletrajzzal kapcsolatos
ném autobiographisch ‘ua.’, lásd AUTOBIOGRÁFIA
autóbusz G közl társas gépkocsi
ang, fr, ném ‘ua.’, lásd AUTO(MOBIL, OMNI)BUSZ
autochton G (mn) őshonos, ősi, törzsökös, helyi eredetű, helyben keletkezett
G (fn) őslakó, bennszülött
ném autochthon ‘ua.’ gör autokhthón ‘helyi, bennszülött’: lásd AUTO- | khthonosz ‘föld’
autocross [autokrosz] G sport autós terepverseny
ang, ‘ua.’: auto ‘autó’ | cross(-country) ‘a vidéken keresztül’: (a)cross ‘keresztül’ skand kross
‘kereszt’ lat crux ‘ua.’
autocue [autokjú] G olvasógép, súgógép, olyan berendezés, amely a tévébemondónak a kamera
mögül vetíti a bemondandó szöveget
ang, ‘ua.’: lásd AUTO- | cue ‘színész végszava’, tkp. ‘a q betű’
 lat q(ando) ‘mikor’
autodafé G vall halálra ítélt eretnekek nyilvános megégetése ünnepélyes egyházi szertartás
keretében a 16–17. századi Spanyolországban és Portugáliában
G átv könyvégetés
port auto da fe ‘a hit aktusa, szent színjáték’: auto ‘színjáték’ lat actus ‘cselekmény’ agere
‘cselekszik, színen játszik’ | fe ‘hit’ lat fides ‘ua.’
Lásd még AKTUS, FIDÉLIS
autodetermináció G önrendelkezés
ang autodetermination ‘ua.’: lásd AUTO- | lat determinatio ‘elhatározás, rendelkezés’, lásd
DETERMINÁL
autodidakta G önművelő, önképző (ember)
ném Autodidakt ‘ua.’ |
 gör autodidaktész ‘aki önmagától tanult’: lásd AUTO- | didaktész
‘oktató’, lásd DIDAKTIKA
autodidaktikus G önművelési, önképző jellegű
ném autodidaktisch ‘ua.’, lásd AUTODIDAKTA
autodidaxis G önképzés, önművelés
tud lat, ‘ua.’: lásd AUTO-, DIDAXIS
autodin G vill erősítő berendezés nagy teljesítményű villamos hajtóműhöz
ném Autodyn ‘ua.’: lásd AUTO- | dyn(amisch), lásd DINAMIKUS
autodróm G sport autóverseny-pálya
ang autodrom ‘ua.’, a HIPPODROM mintájára
autoerotika G lél a kisgyermeknek a saját testére irányuló, normális erotikus érdeklődése
lásd AUTO-, EROTIKA
autófárt G film mozgó autóban, kézi kamerával készült felvétel
ném Autofahrt ‘ua.’, tkp. ‘autóút’: Auto ‘autó’ | Fahrt ‘utazás’ fahren ‘(járművel) utazik’
autofertilitás G biol önmegtermékenyítés
lásd AUTO-, FERTILITÁS
autofília G lél önimádat
tud lat autophilia ‘ua.’: lásd AUTO- | gör philó ‘kedvel’
autofókusz G fényk felvételkor önműködően élesre beálló fókuszú kameraobjektív
ang autofocus ‘ua.’: lásd AUTO-, FÓKUSZ
autofónia G orv a fül rendellenessége: a beteg zavaró erővel hallja a saját beszédhangját egyik vagy
mindkét fülében
tud lat autophonia ‘ua.’, tkp. ‘sajáthang’: lásd AUTO- | gör phóné ‘hang’
autogám G biol önbeporzó
ném autogam ‘ua.’, lásd AUTOGÁMIA
autogámia G biol önmegporzás
tud lat autogamia ‘ua.’: lásd AUTO- | gör gamosz ‘házasság, nász’
autogejzer G gázzal működő, folyamatosan melegvizet adó háztartási készülék
márkanév: lásd AUTO- | izl geysir ‘felszökő melegforrás’, lásd GEJZÍR
autogén G műsz olyan hegesztés jelzője, ahol a két fém szúrólángtól megolvadva, idegen kötőanyag
nélkül forr össze
ném autogen ‘ua.’, tkp. ‘saját fajtájú’: lásd AUTO- | gör genea ‘nem, faj’
autogenezis G biol önnemzés
G biol az élőlények kialakulásának valami belső, nem anyagi okot tulajdonító elmélet
tud lat autogenesis ‘ua.’, lásd AUTO-, GENEZIS
autogiró G rep helikopterhez hasonló csavarszárnyas repülőgép, amelyet külön légcsavar hajt előre
ném Autogiro ‘ua.’: lásd AUTO- | gör gürosz ‘forgás’, tkp. ‘kör’
autognózis G lél önismeret
ném Autognose ‘ua.’, lásd AUTO-, GNÓZIS
autográf G kézirat a szerző hiteles kézírásával
G műsz térhatású légi felvételeket kiértékelő műszer
G nyomd elavult kőnyomatos sokszorosító berendezés
ném Autograph ‘ua.’ fr autographe ‘sajátkezű aláírás’: lásd AUTO- | gör graphó ‘ír’
autografál † G saját kezűleg aláír
G nyomd autográfia útján sokszorosít
ném autographieren ‘ua.’, lásd AUTOGRÁFIA
autográfia G nyomd elavult eljárás, különleges tintával készült írás vagy rajz sokszorosítása
kőnyomatos berendezéssel
ném Autographie ‘ua.’: lásd AUTO-, GRÁFIA
autograft G orv a saját testből vett szövet vagy szerv beültetése
ang, ‘ua.’: lásd AUTO- | graft ‘oltószem, szemzés’ ófr grafe ‘oltóág’, ered. ‘ilyen alakú
íróvessző’ lat graphium gör grapheion ‘íróvessző’ graphó ‘ír’
autogram (régebben autogramm) G saját kezű aláírás (főleg neves vagy népszerű személyé
gyűjtők számára)
ném Autogramm ‘ua.’: lásd AUTO-, GRAM(MA)
autohemolízis G orv a hemoglobin kioldódása a vörösvérsejtekből saját szérum hatására
tud lat autohaemolysis ‘ua.’, lásd AUTO-, HEMOLÍZIS
autohemoterápia G orv sajátvér-kezelés, beteg kezelése a saját véréből nyert szérummal
tud lat autohaemotherapia ‘ua.’: lásd AUTO- | gör haimosz ‘vér’ | lásd TERÁPIA
autoimmunizáció G orv ellenanyag termelődése a szervezetben a saját szövetek változatlan
antigénszerkezetű sejtjei ellen
tud lat autoimmunisatio ‘ua.’, lásd AUTO-, IMMUNIZÁCIÓ
autoinfekció G orv belső eredetű fertőződés a szervezetbe korábban bejutott kórokozók hatására
tud lat autoinfectio ‘ua.’, lásd AUTO-, INFEKCIÓ
autoinhibíció G kém vegyi folyamat lefékeződése a közben keletkezett termékek valamelyikének a
hatására
ang autoinhibition ‘ua.’, lásd AUTO-, INHIBÍCIÓ
autointoxikáció G orv belső eredetű mérgeződés, amelyet a szervezetben termelődött és
felhalmozódott közti anyagcseretermékek okoznak
tud lat autointoxicatio ‘ua.’, lásd AUTO-, INTOXIKÁCIÓ
autokatalepszia G biol holtnak tettetés, számos állatfaj ismert védekezési módja ellenségei ellen
lásd AUTO-, KATALEPSZIA
autokatalízis G kém olyan vegyi folyamat, amely maga hozza létre gyorsító (katalizáló) anyagát
lásd AUTO-, KATALÍZIS
autokefál G vall saját főségű, önálló (görögkeleti egyház)
ném autokephal ‘ua.’, lásd AUTOKEFÁLIA
autokefália G vall a nemzeti egyházak önállósága, a konstantinápolyi pátriárka joghatóságától való
függetlensége a keleti kereszténységben
gör autokephalia ‘ua.’: lásd AUTO- | kephalosz ‘fej, fő, főnök’
autokláv G légmentesen zárható laboratóriumi acéltartály magas hőmérsékleten és nyomáson
végzendő kémiai folyamatok számára
ang autoclave ‘ua.’: lásd AUTO- | lat clavis ‘kulcs’
autoknipsz G fényk fényképeszeti önkioldó
ném Autoknips ‘ua.’: lásd AUTO- | knipsen ‘lyukaszt, benyom, fényképezőgépen exponál’
autokollimáció G csill optikai berendezések tengelyének nagy pontosságú beállítását, fókuszának
mérését lehetővé tévő eljárás
lásd AUTO-, KOLLIMÁCIÓ
autokrácia G pol önkényuralom, tekintélyuralom, zsarnokság
ang autocracy ‘ua.’, lásd AUTOKRATA
autokrata G pol kényúr, önkényúr, egyeduralkodó
G átv akaratát erőszakosan érvényesítő személy
ang autocrat ‘ua.’ gör autokratész ‘korlátlan hatalmú, önálló’: lásd AUTO- | krateó ‘uralkodik’
autokratikus G zsarnoki, önkényuralmi
ang autokratic ‘ua.’, lásd AUTOKRATA

autokratór G tört teljhatalmú katonai vezér az ókori Athénban
G tört a bizánci császárok címe
gör, ‘diktátor, császár’, lásd AUTOKRATA
autokritika G önkritika, önbírálat
lásd AUTO-, KRITIKA
autokrómia G fényk a színes fényképezés kezdeti eljárása, autotípiai lemezről egy színben nyomott
kép litográfiai színezése
ném Autochromie ‘ua.’: lásd AUTO- | gör khróma ‘szín’
autolízis G biol elhalt sejtek önlebontási folyamata enzimjeik segítségével
tud lat autolysis ‘ua.’: lásd AUTO- | gör lüszisz ‘felbomlás’ lüó ‘szétold’
autoload [autolód] G számtech önletöltés
G önletöltő, olyan program, amely a számítógépbe töltve rögtön futni kezd
ang, ‘ua.’: lásd AUTO- | load ‘rakodik’
automata G (fn) önműködő, bonyolult műveletsort adott program alapján elvégző berendezés
G pénzérme bedobására valamely árucikket kiadó készülék
G (mn) önműködő, automatikus
ném Automat ‘ua.’ gör automaton ‘magától működő szerkezet’ automatosz ‘magától
működő, önálló’: lásd AUTO- | *-matosz ‘kigondolt’ (önállóan nem ismeretes)
automatice G magától, önműködően
újk lat, ‘ua.’, lásd AUTOMATIKUS
automatika G inf irányítástechnika
G műsz egy berendezés önműködő irányítást végző egysége
ném Automatik ‘ua.’, lásd AUTOMATIKUS
automatikus G önműködő
G ösztönös, gépies, önkéntelen, beidegzett
ném automatisch ‘ua.’, lásd AUTOMATA
automatizál G önműködővé tesz
G automatákkal szerel fel
ném automatisieren ‘ua.’, lásd AUTOMATA
automatizmus G önműködő rendszer, jelleg
G biol az akarattól függetlenül végbemenő folyamatok, cselekvések
G biol elavult nézet, amely szerint az állatok tevékenységét csakis a mechanika törvényei irányítják
G műv a tudat ellenőrzése nélküli, a pillanat ihlette alkotási mód a festészetben
ang automatism ‘ua.’, lásd AUTOMATA, -IZMUS
automixis G biol alsóbbrendű szervezetek szaporodása önmegtermékenyítéssel
tud lat, ‘ua.’: lásd AUTO- | gör meixisz ‘vegyülés’ meignümi ‘vegyül’
automobil G közl gépkocsi
fr automobile ‘ua.’, tkp. ‘magától mozgó’: lásd AUTO- | lat mobilis ‘mozgékony, mozgó’
movere, ‘mozgat’
automobilizmus G sport gépkocsisport
G közl gépjárműforgalom
G közl a gépkocsi nagyarányú elterjedtsége, ennek műszaki, gazdasági, társadalmi és környezeti
velejárói
ang automobilism ‘ua.’, lásd AUTOMOBIL, -IZMUS
automorf lásd IDIOMORF
autonóm G önálló, önrendelkezéssel bíró
G független, szabad, korlátozatlan
G öntörvényű
ném autonom ‘ua.’ gör autonomosz ‘a maga törvényei szerint élő’: lásd AUTO- | nomosz
‘törvény’
autonómia G pol önigazgatás, önrendelkezés, önállóság (az adott állam keretei között)
G lél belső függetlenség, a személy öntörvényűsége
lat, gör autonomia ‘önkormányzat, függetlenség’, lásd AUTONÓM
autonomista G pol az autonómia híve, követelője
ang autonomist ‘ua.’, lásd AUTONÓMIA
autonomizmus G pol törekvés az önigazgatásra, önkormányzatiságra, az autonómia elnyerésére
ang autonomism ‘ua.’, lásd AUTONÓMIA, -IZMUS
autooxidáció G kém a levegővel érintkező anyag spontán oxidációja (pl. a rozsdásodás)
lásd AUTO-, OXIDÁCIÓ
autophilia lásd AUTOFÍLIA
autoplasztika G orv sérült vagy elveszett szövet, testrész pótlása a szervezet saját anyagából
lásd AUTO-, PLASZTIKA
autopoliploid G gen olyan sejt, szervezet vagy populáció, amely egy bizonyos genomból kettőnél
többet tartalmaz
lásd AUTO-, POLIPLOID
autopolling [ótopóling] G számtech automatikus lekérdezés
ang, ‘ua.’: auto(matic) ‘önműködő’, lásd AUTOMATIKUS | poll ‘kikérdez (közvéleménykutatás
céljára)’ ered. ‘szavazás, a fejek megszámolása szavazáskor’ alném pol ‘fej’ (?) lat bulla
‘buborék’, lásd ott
autopszia G orv halottszemle, halottkémlés, boncolás (a halál okának megállapítására)
G műv műtárgyvizsgálat szemrevételezés útján
tud lat autopsia ‘ua.’, tkp. ‘saját szemmel való megfigyelés’: gör autosz ‘saját maga’ | opszisz
‘látás’
autoradiográfia G fiz radioaktív izotópok eloszlásának vizsgálata a sugárzás fényképlemezen való
rögzítése útján
lásd AUTO-, RADIOGRÁFIA
autoradiogram G fiz az autoradiográfia módszerével készült fényképfelvétel
lásd AUTO-, RADIOGRAM
autoreferátum G tud a szerző által írt rövid összefoglalás, ismertetés valamely műről
lásd AUTO-, REFERÁTUM
autoreflexív G tud önmagára visszaható
lásd AUTO-, REFLEXÍV
autoreguláció G műsz önszabályozás
lásd AUTO-, REGULÁCIÓ
autoreprodukció G biol szaporodás
lásd AUTO-, REPRODUKCIÓ
autoritárius G önkényes, önkényeskedő
ném autoritär fr autoritaire ‘ua.’ autorité, lásd AUTORITÁS
autoritás G fennhatóság, főhatalom
G † hatóság
G híresség, tekintély
G felhatalmazás
ném Autorität fr autorité ‘ua.’ lat auctoritas, lásd AUKTORITÁS
autorizál G felhatalmaz, meghatalmaz, feljogosít
ném autorisieren fr autoriser, lásd AUKTORITÁS
autorotáció G műsz önpörgés, energiabevitel nélküli szabad forgás a légáramlat hatására (pl.
motorhiba miatt leszálló helikopter rotorján)
lásd AUTO-, ROTÁCIÓ
autosave [ótoszéjv] G számtech önműködő mentés
ang, ‘ua.’: auto(matic) ‘önműködő’, lásd AUTOMATIKUS | save ‘megment’ fr sauver lat
salvare ‘ua.’ salvus ‘ép’
autóstop G ingyenutazás, az úticélunk felé haladó autó megállítása, hogy felkérezkedjünk rá
 magy, lásd AUTÓ, STOP

autoszenzibilizáció G orv autoantigének kiváltotta túlérzékenység
tud lat autosensibilisatio ‘ua.’, lásd AUTO-, SZENZIBILIZÁCIÓ

autoszeroterápia G orv kezelés a beteg szervezetből vett oltóanyaggal
tud lat autoserotherapia’ua.’, lásd AUTOSZÉRUM, TERÁPIA

autoszérum G orv a beteg szervezetből vett vérsavó mint oltóanyag
tud lat autoserum ‘ua.’, lásd AUTO-, SZÉRUM

autoszifon G házi szódavízkészítésre való palack
ipari márkanév, lásd AUTO(MATA), SZIFON

autoszóma G gen a nemi jelleget közvetlenül nem befolyásoló kromoszóma
tud lat autosoma ‘ua.’: lásd AUTO-, (KROMO) SZÓMA

autósztráda G közl autópálya
ol autostrada ‘autóút’, lásd AUTÓ, SZTRÁDA

autoszuggesztió G orv önbefolyásolás, önbűvölés, önszuggesztió
tud lat autosuggestio ‘ua.’, lásd AUTO-, SZUGGESZTIÓ

autotelia G önállóság, függetlenség
gör, ‘ua.’: autotelész ‘független’: autosz ‘maga’ | teleó ‘végez, határoz’

autotípia G nyomd árnyalatos képek (fényképek, festmények) nyomtatása optikai rácson (raszteren)
keresztüli fényképezéssel
G az ilyen eljárással készült nyomat
ném Autotypie ‘ua.’: lásd AUTO- | gör tüposz ‘nyomat’, lásd TÍPUS
autotómia G biol öncsonkítás, egyes állatok (pl. gyíkok) menekülési módszere, egyes tagjaik
reflexszerű leválasztása a testről
orv autotomia ‘ua.’: lásd AUTO- | gör tomé ‘vágás’ temnó ‘vág’
Lásd még ATOM, TEMPLÁRIUS, TOMOGRÁF
autotróf G biol szervetlen anyaggal táplálkozó (élőlény)
ném autotroph ‘ua.’, lásd AUTOTRÓFIA
autotrófia G növ szerves anyagot nem igénylő táplálkozás
tud lat autotrophia ‘ua.’: lásd AUTO- | gör trophé ‘táplálék’ trephó ‘táplál’
autotropizmus G növ a növény mozgása a tartós egyensúlyi helyzetet ígérő irányban
tud lat autotropismus ‘ua.’, lásd AUTO-, TROPIZMUS
autovakcina G orv oltóanyag, amely a beteg szervezetéből kitenyésztett kórokozókból készül
tud lat autovaccina ‘ua.’, lásd AUTO-, VAKCINA
autszájder lásd OUTSIDER
auxiliáris G segítő, kisegítő, segéd-
lat auxiliaris ‘ua.’, lásd AUXILIUM
auxiliary storage [ogzilieri sztoridzs] G számtech háttértár, segédtár
ang, ‘ua.’: lásd AUXILIÁRIS | store ‘raktár(oz)’ késő lat (in)staurum ‘raktár’
auxilium G tört mindama szolgálatok és szolgáltatások összefoglaló neve, amelyekkel a hűbéres
tartozott a hűbérúrnak
lat, ‘segítség, támogatás’, tkp. aug-silium ‘segítség, segédcsapatok’ augere ‘növel, gyarapít’
auxin G növ a növények növekedését szabályozó hormon
gör auxé növekedés auxanó ‘növel’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
auxológia G orv az emberi növekedéssel, a testi fejlődésével és az arra ható tényezőkkel foglalkozó
tudományág
tud lat, ‘ua.’: gör auxé ‘növekedés’ | lásd -LÓGIA
auxométer G opt messzelátók nagyításának mértékét meghatározó eszköz
ang auxometer ‘ua.’: auxé ‘növekedés’ auxanó ‘növel’ | metreó ‘mér’
auxotrofikus G biol a növekedéshez bizonyos szerves anyagok jelenlétét kívánó (mikroorganizmus)
ang auxotropic’ ‘ua.’: gör auxé ‘növekedés’ | trophé ‘táplálék’
availability [evéjlebiliti] G számtech elérhetőség
ang, ‘ua.’ avail ‘elér, hasznát veszi’ fr valoir ‘ér vmennyit’ lat valere ‘ua.’
aval † G ker váltókezesség, annak vállalása
ném Aval
 fr aval ‘ua.’ à val(eur) ‘érték szerint’, lásd VALŐR
avalit G ásv krómcsillám
ném Avalit ‘ua.’: Avala, város Szerbiában, az ~ lelőhelye | -it (ásványra utaló toldalék)

avalizál † G ker váltóra kezességi nyilatkozatot ír
ném avali(si)eren ‘ua.’, lásd AVAL

avance [avansz] G ját elfogástól veszélyeztetett adufigura megmentése bridzsben
G † pisztolypárbajban az a távolság, amelyre az ellenfelek megközelíthették egymást
fr, ‘ua.’ avancer ‘előrelép’ avant ‘elöl, előre’ késő lat ab ante ‘elölről’
avances [avansz] † G ker előleg
fr tbsz, ‘ua.’, lásd AVANCE
avanszíroz lásd AVANZSÁL
avantgárd vagy avantgárda G † kat elővéd, előőrs
G élcsapat, élgárda
ném Avantgarde fr avantgarde ‘ua.’: avant, lásd AVANCE | garde ‘gárda, őrség’ garder
‘őriz’ ószász wardon ‘figyel, őriz’
avantgardizmus G műv a hagyományos formákat és ábrázolási módszereket elvető művészeti
mozgalmak és törekvések a 20. század első három évtizedében (pl. futurizmus, kubizmus,
dadaizmus stb.)
fr avantgardisme ‘ua.’, lásd AVANTGÁRD(A), -IZMUS
avanti G előre!
ol, ‘ua.’ késő lat ab ante ‘elölről’: ab- ‘-tól’ | ante ‘előtt’
avanzsál G hiv előlép, magasabb rangot vagy beosztást kap
G emelkedik, halad, boldogul
ném avancieren ‘ua.’ fr avancer ‘előrehalad, előlép’, lásd AVANCE
avar G tört kora újkori lovas-nomád nép, amely a honfoglalás előtti századokban a Kárpát-
medencében birodalmat alkotott
G tört e nép tagja
latin Avarus ‘ua.’ ótörök abar ‘engedetlen, lázongó’
avatára G vall valamelyik hindu istenség (főleg Visnu) földi megtestesülése ember vagy állat
alakjában
szansz, ‘alászállás’: ava ‘le’ | trí ‘vonul’
áve G vall Üdvözlégy, katolikus Mária-imádság
lat Ave (Maria) ‘üdvözlégy(, Mária)’ avere ‘vminek megörül’
aventurin G ásv barnásvörös, csillámzárványos kvarcfajta, féldrágakő
fr, ‘ua.’: aventure ‘kaland’ (az ásvány váratlan szín- és fényhatásairól) | -in (vegyületre utaló
toldalék)
averbó G nyelvt az ige szótári formája, az a néhány (többnyire 3-4) alak, amelyből az ige összes
többi alakját képezni lehet
lat a verbo ‘az igéből’ verbum ‘szó, ige’
averroizmus G fil középkori vallásbölcseleti iskola Averroes hispániai arab bölcselő tanai alapján
lat Averroes ar Ibn Rusd | lásd -IZMUS
avers [aver] G érem vagy fémpénz előlapja, fej
fr, ‘ua.’ lat advertere, adversus ‘odafordít’: ad- ‘hozzá’ | vertere ‘fordít’
averzió G irtózás, undor, ellenszenv, idegenkedés
lat aversio ‘elfordulás’ avertere, aversum ‘elfordít’: a(b-), ‘el-’ | vertere, versus ‘fordít’
aviárium G madárház, madárröptető
lat aviarium ‘ua.’ avis ‘madár’
aviatika G léghajózás, repülés, a mesterséges szerkezetekkel való repülés tudománya és gyakorlata
ném Aviatik ‘ua.’ fr aviation ‘repülés’ lat avis ‘madár’
aviatikus G pilóta, repülő, repülőgép-tervező vagy -szerelő
G † tréf munka nélkül is könnyen, „a levegőből” élő ember
 magy, lásd AVIATIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)

avidin G biokém a tojásfehérjében található nagy molekulájú fehérje, amely semlegesíti a biotint
tud lat, ‘ua.’: lat avidus ‘mohó’
 avere ‘bír’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
aviditás G kapzsiság, mohóság
lat aviditas ‘ua.’
 avidus ‘mohó, vágyódó, kapzsi’ avere ‘bír, birtokol’
avionika G rep a repülést segítő elektronikus berendezések összessége
lásd AVI(ATIKA, ELEKTR)ONIKA

avionikus G rep az elektronikus repülésirányító berendezésekkel kapcsolatos
lásd AVIONIKA

avirulens G orv többé nem fertőzőképes
gör a- ‘nem’ | lásd VIRULENS

avis [avi] G értesítés, jelzés, tudósítás
fr, ‘vélemény, tudomás’: à
 lat ad- ‘hozzá’ | vis lat visus ‘látvány’ videre, visum ‘lát’
a vista [aviszta] G ker látra szóló (váltó)
ol, ‘ua.’: a
 lat ad ‘-ra’ | vista ‘látás, látvány’ vedere, visto ‘lát’ lat videre, visum ‘ua.’
avitaminózis G orv vitaminhiány
tud lat avitaminosis ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lat VITAMIN | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

aviticitás G tört ősiség, a magyar hűbéri birtok öröklését szabályzó régi szokásjog
lat aviticitas ‘ua.’
 aviticus ‘nagyatyai, ősi, öröklött’ avus ‘nagyapa, ős’
avizál G értesít, tudósít, figyelmeztet
G tájékoztat, jelzést ad
G ker ügyfelet értesít
ném avisieren fr aviser ‘tudat’, lásd AVIS
avizó G ker küldemény feladásáról, kifizetésről értesítő levél
ol avviso ‘ua.’ fr avis ‘tudomás’, lásd ott
avokádó G növ Közép-Amerikából származó forró égövi, körte alakú gyümölcs
ang avocado sp avogado ‘ua.’ nahua indián aguacate [agvakate] ‘here’
avokatórium G pol hazahívó levél, amellyel egy hadviselő állam külföldön tartózkodó
állampolgárait hazarendeli
újk lat avocatorium ‘ua.’ avocare, avocatum ‘elhív, előhív’: a(b)- ‘el’ | vocare ‘hív’
avoirdupois [evodopoiz] G az angolszász országokban hagyományosan használt, font alapú
súlyrendszer
ang, ‘ua.’ normann-fr aveir de pois ‘súlyos áru’: aveir lat habere ‘bír’, ill. ‘az, amit bír vki’ |
pois súly’ lat pensus ‘megmért dolog’ pendere ‘lóg, mér’
axanthopia G orv színtévesztés, a sárga szín felismerésére való képtelenség
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | xanthosz ‘sárga’ | ópsz, óposz ‘szem, látás’
axel G sport páros lábbal és hossztengely körüli forgással bemutatott ugrás a műkorcsolyázásban
Axel Paulsen svéd korcsolyázóról, aki először mutatta be
axénia G barátságtalan fogadtatás, a vendégszeretet hiánya
tud lat ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | xenia ‘vendégbarátság’ | xenosz ‘idegen, vendég’
axeroftol G biokém az A1 vitamin, amely a látást, a könnyesedést befolyásolja
tud lat axerophthol ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | xér(osz) ‘száraz’ | ophth(almosz) ‘szem’ | ol(eum) ‘olaj’
axiális G tengelyirányú
G a tengellyel kapcsolatos, tengelyhez tartozó
ném, ang axial ‘ua.’ lat axis ‘tengely’
axilláris G anat hónalji (pl. szőrzet)
tud lat, ‘ua.’ axilla ‘hónalj’
axiológia G fil értékelmélet, az önmagukban tekintett értékek vizsgálata
tud lat axiologia ‘ua.’: axia ‘ár, érték, rang’ | lásd -LÓGIA
axióma G tud alapigazság, olyan tudományos alaptétel, amely nem szorul bizonyításra
tud lat axioma ‘ua.’ gör axióma, axiómatosz ‘érték, ítélet, alapelv, feltevés’ axioó ‘értékel,
becsül’
axiomatika G mat az axiómák rendszere
ném Axiomatik ‘ua.’, lásd AXIÓMA

axiomatikus G tud magyarázatra, igazolásra nem szoruló
G valamely axiómarendszeren alapuló
ném axiomatisch ‘ua.’, lásd AXIÓMA
axis G műsz tengely
G ép tengelyvonal
lat, ‘ua.’
axolotl G áll Mexikóban őshonos farkos kétéltű, amelynek fejlődése megakadt a lárvafokon
ang axolotl ‘ua.’ nahua indián, ‘a víz szolgája’
axon G anat tengelyfonál, az idegsejteknek az ingereket továbbító hosszú nyúlványa
tud lat ‘ua.’ gör axón ‘tengely’
axonográf G mat axonometrikus képek rajzolását egyszerűsítő sablon
ném Axonograph ‘ua.’: gör axón ‘tengely’ | lásd -GRÁF
axonometria G mat egy tárgy leképezése három, egymással derékszöget bezáró síkra való vetítéssel
tud lat, ‘ua.’: gör axón ‘tengely’ | metreó ‘mér’
axonometrikus G mat az axonometrián alapuló
ném axonometrisch ‘ua.’, lásd AXONOMETRIA
axoplazma G anat az axonnak a neurofibrillumokat körülvevő része
tud lat, ‘ua.’, lásd AXON, PLAZMA
axoszóma G anat az axon alapállománya
tud lat axosoma ‘ua.’, lásd AXON, SZÓMA
azálea G növ hangarózsa, rhododendron-féle virágos növény
lat, ‘ua.’ gör adzaleosz ‘száraz’ (a virág nem vízigényes)
azan G vall a müezzin imára szólító kiáltása a minaretből
ar azan, adan ‘bejelentés, kihirdetés’
azbeszt G ásv éghetetlen ásványi szálas anyag
G text ebből szőtt tűzálló szövet
ném Asbest tud lat asbestus ‘ua.’ gör aszbesztosz ‘olthatatlan’: a- ‘nem’ | szbennümi ‘elolt’
azbesztózis G orv azbesztpor belélegzése miatt támadt tüdőbetegség
tud lat asbestosis ‘ua.’: lásd AZBESZT | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
aziatizmus G tört a késő hellenisztikus korban Kis-Ázsiából elterjedt dagályos, szójátékos görög
nyelvezet és szónoki stílus
lat asiatismus gör asziatiszmosz ‘ua.’ Aszia ‘a mai Kis-Ázsia, főleg annak nyugati harmada’
(?) hettita Aszu ‘jó föld’
azilum G menedék, mentsvár
G menedékjog (pl. szentélyé)
G menedékhely, menhely
lat asylum gör aszülon ‘ua.’ aszülosz ‘biztonságos’: a- ‘nem’ | szülaó ‘megragad, kifoszt’
azimita G vall kovásztalan kenyeret evő (a katolikusok megjelölése a keleti egyházban)
újgör azimitisz gör adzümitész ‘ua.’: a- ‘nem’ | dzümé ‘kovász’ | -ita (követőre utaló toldalék)
azimut G csill égitest megfigyelésekor az a szög, amelyet az objektum irányának vízszintes vetülete
a meridiánnal (észak-déli irány) bezár
ang azimuth ‘ua.’ ar asz-szamut ‘az utak, irányok’ al zamt ‘az út’
Lásd még ZENIT
azo- G kém két vegyértékű, két nitrogénatomot tartalmazó gyök
lásd AZÓT
azoikum G geol a földtörténetnek az élet megjelenését megelőző időszaka
tud lat azoicum ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | dzóé ‘élet’
ázok G mit az ősi germán isteneknek az a nemzetsége, amely Odint vallotta atyjának
óizl ass ‘ua.’, ered. ‘fa istenszobor’
azonális G növ övezeten kívüli, nem az adott éghajlati övezetre jellemző (növénytársulás)
 ang azonal ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | lásd ZÓNA

azoospermia G orv életképes spermák hiánya az ondóban
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | dzóosz ‘élő’ | lásd SPERMA

azót † G nitrogéngáz vagy ammóniagáz
ném Azot, régi fr azote ‘nitrogén’: gör a- ‘nem’ | dzótikosz ‘éltető’
 dzóé ‘élet’ (a nitrogén nem
táplálja az életet)
azotémia G orv a nem fehérjeeredetű nitrogén szintjének megemelkedése a vérben
tud lat azotaemia ‘ua.’: lásd AZÓT | gör haima ‘vér’
azoto- G kém (összetétel előtagjaként) nitrogénnel kapcsolatos
lásd AZÓT
azotobaktérium G biol a levegő nitrogénjét teste anyagává alakító talajbaktérium
lásd AZÓT, BAKTÉRIUM
azték G népr Mexikó indián őslakos népe
G e nép tagja
ném Azteke sp azteco ‘ua.’ nahua indián aztecatl ‘északi emberek’
azulejos [aszulehhosz] G műv arab eredetű rajzos, színes (főleg kék) spanyol csempe fal- és
padlóburkolat
sp, ‘ua.’, tkp. ‘kékes’ azul ‘kék’, lásd AZÚR
azulén G kém a naftalinnal rokon szerkezetű, élénk kék színű kristályos ciklikus szénhidrogén
tud lat azulenum ‘ua.’ sp azul ‘azúrkék’
azulenol G gyógysz felfekvés elleni, hámképző kenőcs
tud lat ‘ua.’: lásd AZULÉN | lat ol(eum) ‘olaj’
azúr G élénkkék szín, égszínkék
G az ég kékje
G az ég
ném Azur ol azzurro ‘ua.’ kk lat (lapis) lazuli ‘lazúr(kő), élénkkék színű ásvány’, lásd
LAZÚR (az olaszban a lazúr szókezdő hangja határozott névelőnek (l’azur) érződött, ezért maradt
el)
azurit G ásv élénkkék színű, idővel zöld malachittá alakuló, egyhajlásos rézkarbonát kristály
lásd AZÚR | -it (ásványra utaló toldalék)
azygos [azigosz] G anat páratlan
tud lat, ‘ua.’: gör a- ‘nem’ | dzügosz ‘járom’
Lásd még ZIGÓTA
ázsió G ker banki árfolyamfelár, értékkülönbözet
G átv valaminek az értéke, becse, keletje
ném Agio [ázsio] ol aggio ‘ua.’ aggiungere ‘hozzátesz, hozzáfűz’ lat adiungere ‘ua.’: ad-
‘hozzá’ | iungere ‘kapcsol, egyesít’ iugum ‘iga’
azsiotázs G ker az árak felhajtását célzó, az áremelkedést kihasználó manőver a tőzsdén
fr agiotage ‘ua.’, lásd ÁZSIÓ
azsúr1 G áttört hímzés, kézimunka
fr (broderie) à jour ‘lyukacsos (hímzés)’ à lat ad ‘hoz’ | jour ‘fény, lyuk’, ered. ‘nap’ lat
diurnus ‘napi’ dies ‘nap’
azsúr2 G azsúrban van: napra készen áll, nincs lemaradása, lépést tart
 fr (ętre) à jour ‘nap szerint (van)’ à lat ad ‘hoz’ | jour ‘nap’, lásd AZSÚR1
 B
babbit G műsz kopásálló ón-ólom-antimon csapágyfém
feltalálójáról, I. Babbit amerikai mérnökről

babesia G áll emlősök vérében tenyésző, kullancsok által terjesztett kórokozó, a babesiosis
kórokozója
tud lat babesia ‘ua.’, lásd BABESIOSIS

babesiosis [babesiózis] G áll erdőkór, vérfesték-vizelés, háziállatok járványos megbetegedése
V. Babeş román állatorvosnak, a kórokozó felfedezőjének nevéből | -ózis (kóros folyamatra utaló

toldalék)
babeufizmus [babőfizmus] G pol a francia forradalom idején felbukkant utópista szocialista
elképzelés, a kommunizmus előfutára
F. Babeuf francia forradalmárnak, az eszme meghirdetőjének nevéből | lásd -IZMUS

babirussza G áll vadon élő délkelet-ázsiai disznóféle, a kannak igen fejlett agyara van
ang babiroussa ‘ua.’
 maláj bábi rúsza ‘disznó-szarvas’
bábizmus G vall az iszlám síita szárnyában a 19. században kialakult perzsa eretnekmozgalom
ar Báb ‘Kapu’ (ti. az üdvösség felé), Szájid Ali Mohamed szektaalapító felvett neve | lásd -IZMUS

babuin G áll hosszú farkú délkelet-afrikai pávián
fr babouin ‘ua.’
 ?
baby-boom [bébi búm] G a gyermekszületések számának hirtelen és nagyfokú emelkedése
 ang, ‘ua.’: baby, babe ‘baba, kisgyermek’ | boom ‘roham, élénkülés’ ? boom ‘zúg’
baby-doll [bébidol] G ölt ujjatlan ingből és rövid nadrágból álló könnyű női hálóöltözet, amelyet
egy ilyen című film hozott divatba az 1950-es években
ang, ‘ua.’, tkp. ‘Doll baba’
 Doll, Dorothy beceneve
baby-sitter [bébiszitter] G gyermekőrző, szárazdajka
ang, tkp. ‘baba (mellett) ülő’: baby, babe ‘baba, kisgyermek’ | sitter ‘ülő’ sit ‘ül’
baccalaureatus [bakkalaureátus] G okt a középkori és ma az angolszász egyetemeken az alsóbb
fokú tanulmányok elvégzésével nyerhető fokozat
G Franciaországban az érettséginek megfelelő vizsga
lat, ‘ua.’, lásd BACCALAUREUS
baccalaureus [bakkalaureus] G okt a baccalaureatusi fokozatot elnyert személy
kk lat, ‘ua.’ baccalarius ‘földbérlő, paraszt’ ? (a ~ szóalak a lat bacca lauri ‘babérbogyó’
beleértése folytán jött létre)
baccara(t) [bakkara] G ját francia kártyával játszott hazárdjáték, melyben egy bankár áll szemben
két játékossal
fr, ‘ua.’ Baccarat, kisváros Franciaországban
bacchanália [bahhanália] G tivornya, dorbézolás, dáridó, orgia
lat sml tbsz Bacchanalia ‘a bacchusi ünnepséggel kapcsolatos dolgok’ Bacchanal ‘Bacchus-
ünnep’ Bacchi annal(e sacrum) ‘Bacchus évenkénti (ünnepe)’ gör Bakkhosz ‘őrjöngő,
tomboló’ (Dionüszosz mámoristen egyik mellékneve) bakkhaó ‘tombol’
bacchánsnő G tört Dionüszosz ókori ünnepein tobzódó, őrjöngve táncoló nő
ném Bacchant(in) ‘baccháns(nő)’, lásd BACCHANÁLIA
bacchius [bakhiusz] G irod egy rövid és két hosszú szótagból álló antik időmértékes láb, főleg a
latin komédiaköltők kedvelték
lat, ‘ua.’ gör bakkheiosz ‘bakkhoszi, tomboló’ bakhaó ‘tombol’
bachelor [becselor] G okt a baccalaureusi fokozatot megszerzett személy angol vagy amerikai
egyetemen
G legényember, agglegény
ang, ófr bacheler ‘ua.’, lásd BACCALAUREUS
bacilus G orv pálca alakú baktériumfajta
lat kics bacillus ‘pálcika’ baculum ‘bot, pálca’
Lásd még BAGETT
bacilózis G orv bacilusok okozta fertőzés
tud lat bacillosis ‘ua.’: lásd BACILUS | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
bacilúria G orv bacilusok jelenléte a vizeletben
tud lat bacilluria ‘ua.’: lásd BACILUS | gör uron ‘vizelet’
back lásd BEKK
backbord [bakbord] G a hajó baloldala
ném Backbord ang backboard ‘ua.’, tkp. ‘a fedélzet hátulja (ti. a kormányoshoz képest, aki a
jobboldalon állt)’: back ‘hát, hátra, vissza’ | board ‘fedélzet, deszkalap’
background [bekgraund] G zene a szólisztikus hangszeres és énekszólamok kísérete a dzsesszben
és a popzenében
ang, ‘ua.’, tkp. ‘háttér’: back ‘hát, hátsó’ | ground ‘talaj, terep’
backhand [bekhend] G sport fonák, fonákütés (teniszben, pingpongban)
ang, ‘ua.’: back ‘hát, hátsó’ | hand ‘kéz’
backup [bekap] G számtech önműködően készülő biztonsági másolat számítógépben
ang, ‘ua.’, tkp. ‘támogatás’ back up ‘támogat, helyettesít’: back ‘hát, tartja a hátát’ | up ‘fel’
bacon [béjkn] G élelm fiatal vágósertésből nyert húsos szalonna, angolszalonna
ang, ‘ua.’ fr bacon késő lat baco ‘ua.’ germán (pl. kholl bak ‘disznó’)
badinage [badinázs] G tréfa, tréfálkozás, móka
fr, ‘ua.’, lásd BADINERIE
badinerie [badineri] G zene páros ütemű, tréfás hangvételű, gyors tempójú tétel barokk szvitekben
fr, ‘ua.’, tkp. ‘játék, tréfálkozás’ badiner késő lat badare ‘bolondozik’
badland [bedlend] G földr vízmosásokkal szabdalt, a talajerózió révén lepusztult, művelésre
alkalmatlan földterület
ang, ‘ua.’: bad ‘rossz’ | land ‘föld’
badminton [bedminton] G sport tollaslabda
ang Badminton, város Angliában, ahol először játszották
baedeker lásd BÉDEKKER
bagaria † G nyírfaolajjal cserzett durva marhabőr
G ilyenből készült csizma
tör balgari, bulgari ‘a volgai bolgároktól való’ (akik híres bőrkikészítők voltak)
bagatell G apróság, semmiség, csekélység, potomság
G zene könnyű zenei darab
fr bagatelle ol kics bagatella ‘semmiség’ ‘ua.’ lat baca ‘bogyó’
bagatellizál G lebecsül, lekicsinyell, félvállról vesz, túl könnyen vesz, könnyelműen fog fel
(veszélyt)
ném bagatellisieren ‘ua.’, lásd BAGATELL
bagazia † G text festett vászon
G ölt vászon szoknya
szerb bogoszija ‘ua.’ tör bogas ‘vászon’
bagázs G söpredék, népség, csőcselék
ném Bagage ‘ua.’, lásd BAGÁZSI
bagázsi vagy bagázsia † G kat poggyász, málha, holmi
G kat menetelő katona poggyásza
ném Bagage fr bagage [bagázs] ‘ua.’ ófr bague ‘batyu’ germán (óizl baggi, ang bag
‘zsák’)
bagett G hosszú, vékony francia kenyér
fr baguette ‘pálca’
 ol kics bachetta lat baculus ‘bot, pálca’
Lásd még BACILLUS
bagger G műsz vödörláncos kotrógép
ném Bagger ‘ua.’ kholl baggher ‘iszap’
bagno [bannyó] † G fegyenctelep
G kényszermunka, gályarabság
fr bagne, ol bagno ‘ua.’, ered. ‘fürdő’ (a konstantinápolyi fegyenctelep korábban római fürdő volt)
lat balneum, balineum ‘fürdő’ gör balaneion ‘ua.’
Lásd még BALNEOLÓGIA
baguette lásd BAGETT
baháizmus G vall Iránban keletkezett vallási áramlat, amely a bábizmus folytatásaként a világ
számos vallásának elemeit olvasztotta magába
alapítója, Baháulláh (‘Isten dicsősége’) nevéből
baissier [besszié] G ker az, aki a tőzsdei árfolyamok esését igyekszik előidézni
fr, ‘ua.’, lásd BESSZ
bailiff [béjlif] G tört középkori angol törvényszéki tisztviselő
ang, ‘ua.’ ófr bailif késő lat baiulivus ‘gyám, gondnok’ lat baiulus ‘teherhordó’ ?
bajadér G indiai templomi táncosnő
ném Bajadere port bailadeira ‘táncosnő’ bailar ‘táncol’, lásd BALETT
bajazzo [bajaddzó] G pojáca, bohóc, a commedia dell’arte színjátszója
ném Bajazzo ‘ua.’ ol nyj pajazo ol pagliaccio ‘komédiás’, tkp. ‘szalmazsák’ (a
vándorkomédiások zsákszerű bő köntöséről) paglia ‘szalma’ lat palea ‘pelyva’
bajonett G kat szurony, puskacsőre erősíthető szúrófegyver
G műsz rányomásra és elfordításra bekattanó (zár)
ném Bajonett fr kics baďonnette ‘ua.’, tkp. ‘Bayonne városból való’ (itt gyártották először)
bajor G népr (fn) egy délnémet tartomány, a korábbi Bajorország lakója, eredetileg a bój néven is
ismert kelta népcsoport tagja, mely a mai Csehország területéről telepedett át
G (mn) e népre, tartományra vonatkozó
ném Bayer ‘bajor ember’ kelta baer ‘bój’, tkp. ‘félelmes’, lásd BOHÉM
bajrakdár † G tört zászlóvivő, zászlótartó a hajdani török hadseregben
tör bajrakdar ‘ua.’: bajrak ‘zászló’ | -dar (tisztségre utaló toldalék)
bajrám G vall a ramadánt követő két nagy mohamedán ünnep közös neve
tör, ‘ua.’, tkp. ‘ünnepség’ perzsa, ‘ua.’
bájt lásd BYTE
bájzli G lebuj, ócska csapszék
baj-oszt Beisel jidd kics baisl ‘ua.’ héb bais ‘ház’
bakelit G kém fenolból és formaldehidből előállított műgyanta alapú korai műanyag
ném Bakelit ‘ua.’: Baekel(and) [bákeland] belga származású amerikai feltaláló nevéből | -it
(vegyületre utaló toldalék)
bakfis G süldőlány, csitri, fruska, tinilány
ném Backfisch ‘ua.’, tkp. ‘sütni való (fiatal) hal’, ered. ‘elsőéves egyetemista, gólya’ lat
baccalaureus, lásd ott
baksis G borravaló
G kenőpénz, csúszópénz
tör bahş ş ‘borravaló’ perzsa bahsis ‘ua.’
bakter G vasúti őr
G † városi éjjeliőr
ném Wachter ‘ua.’ wachten ‘őrködik’ wach ‘éber’
baktericid G orv baktériumölő hatású szer
ang baktericide ‘ua.’: lásd BAKTÉRIUM | lat caedere, (ce)cidi ‘öl’
bakteriofág G orv a baktériumokban elszaporodó vírus, amely felfalja őket
 ang bacteriophage ‘ua.’: lásd BAKTÉRIUM | gör phagein ‘eszik’

bakteriolitikus G orv baktériumoldó
tud lat bacteriolyticus ‘ua.’: lásd BAKTÉRIUM | gör lüó ‘szétold’

bakteriolízis G orv a baktérium pusztulása anyaga szétoldódásával
tud lat bacteriolysis ‘ua.’: lásd BAKTÉRIUM | gör lüó ‘szétold’

bakteriológia G orv a kórokozókkal foglalkozó tudományág
ang bacteriology ‘ua.’: lásd BAKTÉRIUM, -LÓGIA

bakteriológus G orv a bakteriológia szakembere, tudósa
magy, lásd BAKTERIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

bakteriosztatikus G orv a baktériumok szaporodását gátló
ang bacteriostatic ‘ua.’, lásd BAKTERIOSZTÁZIS

bakteriosztázis G orv a baktériumok szaporodásának akadályozása vegyi anyagokkal
ang bacteriostasis ‘ua.’: lásd BAKTÉRIUM | gör sztaszisz ‘megállás’
 (hi)sztémi ‘áll’
bakteriózis G mezőg baktériumok okozta növénybetegség
ang bacteriosis ‘ua.’: lásd BAKTÉRIUM | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

baktérium G biol mikroszkopikus kórokozó
lat bacterium
 gör kics baktérion ‘pálcika’ baktéria ‘bot’
baktériumrezisztencia G biol a baktériumokban kialakuló ellenálló képesség a leküzdésükre
alkalmazott gyógyszerekkel szemben
lásd BAKTÉRIUM, REZISZTENCIA

bakteriuria G orv baktériumvizelés, a normálisnál több és más baktérium jelenléte a vizeletben
gyulladás tüneteként
tud lat bacteriuria ‘ua.’: lásd BAKTÉRIUM | gör uron ‘vizelet’

bála G köteg (gyapjúból), göngyöleg
kfn balle
 ófn ballo ‘ua.’
balalajka G zene háromhúrú, háromszögletes hangtestű orosz népi pengetős hangszer
or, ‘ua.’
 tatár
balanitisz G orv a hímvessző makkjának vagy a fitymának a gyulladása
lat balanitis ‘ua.’: gör balanosz ‘makk’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

balansz G egyensúly
fr balance ‘mérleg’
 lat bilanx, bilancis ‘ua.’: bi ‘kettős’ | lanx ‘tál, serpenyő’
balanszíroz G egyensúlyoz
G inog, billeg
ném balancieren fr balancer ‘ua.’, lásd BALANSZ
baldachin G oszlopokon álló vagy falból kinyúló selyem vagy bársony dísztető oltár, trón vagy ágy
felett, ágymennyezet, ágysátor
G vall hordozható sátortető (körmenetben a szentséget vivő pap felett)
ném Baldachin ol baldacchino [baldakkínó] ‘ua.’, ered. ‘arannyal átszőtt bagdadi
selyemszövet’ Baldacco ‘Bagdad’
baldóver G biz nagy befolyású, fontos ember
G biz ügyes, élelmes ember
G † tolvaj
ném Baldower ‘ua.’ jidd baaldower ‘csaló, szélhámos’, tkp. ‘a szavak ura’: héb baal ‘úr’ |
dovor ‘szó’
baleine [balen] † G ölt halcsontos női fűző
G ölt halcsontos abroncsszoknya
fr, ‘ua.’, ered. ‘bálna’ (ennek sziláiból készült a rugalmas „halcsont”) lat balena ‘ua.’
balek G palimadár, fajankó, könnyen becsapható ember
tör bal k ‘hal’ (amely könnyen horogra akad)
balerina G balett-táncosnő
ol ballerina ‘ua.’ ballare, lásd BALETT
balett G szính színpadi táncjáték, táncjelenet
G szính tánckar
ném Ballett ol kics balletto ‘ua.’ ballo ‘tánc’ ol, kk lat ballare gör ballidzó ‘táncol’
balló ‘dob’
balilla G tört állami ifjúsági tömegszervezet a fasiszta Olaszországban
G tört e szervezet tagja
Giovanni Balilla 14 éves genovai fiúról, aki 1746-ban felkelést robbantott ki egy osztrák tiszt
elleni merész támadásával
balkanizáció G pol, gazd egy térség megosztása számos kis autonóm államra (mint a Balkánon
történt a 19. század második felében)
G pol etnikai gyökerű regionális destabilizálás (mint uo. 1990 után)
magy, (sok -izál toldalékú szavunk mintájára)
balkanológia G tud a Balkán-félsziget kultúrájával és nyelveivel foglalkozó tudományág
ném Balkanologie ‘ua.’: Balkán dél-európai félsziget, ered. az ottani nagy hegység neve tör
balkan ‘erdős hegyvidék’ | lásd -LÓGIA
balkanológus G tud a balkanológia szakembere
magy, lásd BALKANOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
balkon G erkély
ném Balkon fr balcon ol balcone ‘ua.’ longobárd balko ‘gerenda’
ballabile [ballábile] † G zene tánc zenéje
G szính operába vagy operettbe beépített rövid táncjelenet, balettrészlet
ol, ‘ua.’, tkp. ‘táncolható’ ol, kk lat ballare ‘táncol’, lásd BALETT
ballada G irod drámai és elbeszélő elemeket tartalmazó kisepikai verses műfaj
G irod három hosszabb strófából és ajánlásból álló, kötött rímszerkezetű lírai versforma
G zene romantikus zenedarab
ném Ballade fr ballade és ang ballad ‘ua.’ prov balada ‘tánc, táncdal’ kk lat ballare
‘táncol’, lásd BALETT
ballaszt G hajó vitorláshajó fenéksúlya, holtsúlya
G rep léggömb nehezéke, amelyet kidobnak az emelkedés érdekében
G átv tehertétel, visszahúzó erő
ang ballast ‘holtsúly, nehezék’ skand vagy alném barlast ‘ua.’: bar ‘csupasz’ | last ‘teher’
ballata G zene refrénes vers- és énekforma, táncének a 13–15. századi olasz zenében
ol, ‘ua.’, kk lat ballare ‘táncol’, lásd BALETT
ballerina lásd BALERINA
ballett lásd BALETT
balliszta G kat várostromhoz használt ókori kőhajító gép
lat ballista ‘kőhajító hadigép’ gör ballisztész ‘hajító’ balló ‘hajít’
Lásd még BALETT, BALLIZMUS, BOLIDA, BOLOMÉTER, DIABOLUS, HIPERBOLA, METABOLIZMUS,
PARABOLA
ballisztárius G kat ókori kőhajítógép kezelője
lat ballistarius ‘ua.’, lásd BALLISZTA

ballisztika G fiz elhajított tárgyak, lövedékek röppályáját vizsgáló tudományág
ném Ballistik ‘ua.’, lásd BALLISZTA

ballisztikus G fiz (mn) elhajított test röppályájával kapcsolatos
G (fn) a ballisztika szakértője
ang ballistic ‘ua.’, lásd BALLISZTA
ballizmus G orv vitustánc, a végtagok heves rángásában megnyilvánuló idegbetegség
tud lat ballismus ‘ua.’: gör balló ‘dobál’ | lásd -IZMUS
Lásd még BALLISZTA
ballni G biz köteg, bála
ném Ballen ‘ua.’
Lásd még BÁLA
ballon G léggömb
G gömb alakú vagy hengeres tartály
G text sűrű selyemfényű, vízhatlan szövet (amelyet korábban léggömbök burkolataként használtak)
G műsz fénycsövek, izzók légtelenített burája
G gömb alakú, rugalmas alkatrész
fr, ném ballon ‘ua.’ ol pallone ‘nagy labda’ palla ‘labda’ germán (lásd ang, ném ball
‘ua.’)
ballon d’essai [balon desszé] G kísérleti léggömb
G átv egy tervnek vagy gondolatnak a „megszellőztetése”, hogy a kiváltott hatást lemérhessék
fr, ‘ua.’, lásd BALLON | essai ‘próba’, lásd ESSZÉ
ballonszonda G met a magaslégkör kutatására felbocsátott, az észlelt adatokat műszerekkel rögzítő
sztratoszféra-léggömb
lásd BALLON, SZONDA
ballottage [balotázs] G titkos szavazás fehér és fekete golyókkal
fr, ‘ua.’ ballotter ‘golyóval szavaz’ velencei ol kics ballotta ‘golyócska’ balla ‘golyó’
germán (pl. ang, ném ball ‘ua.’)
balneológia G orv gyógyfürdőtan, a gyógyforrások, gyógyfürdők hatásával és alkalmazásával
foglalkozó orvostudományi ág
tud lat, ‘ua.’: lat bal(a)neum ‘fürdő’ gör balaneion ‘ua. | lásd -LÓGIA
balneoterápia G orv betegség kezelése gyógyfürdőben
tud lat balneotherapia ‘ua.’: bal(a)neum ‘fürdő’ gör balaneion ‘ua.’ | lásd TERÁPIA
bal paré G díszes táncestély, fényes külsőségek közt rendezett bál
fr, ‘ua.’: bal ‘bál, táncestély’ baller ‘táncol’, lásd BALETT | parer ‘díszít, szépít’ lat parare
‘készít’
balsa G növ dél-amerikai trópusi fafajta, fája igen könnyű, mégis szilárd
ang, sp, ‘ua.’ tupi indián, ‘tutaj’
baluszter G ép korlátbáb
ném Baluster fr balustre ‘korlátbáb’ ol balaustra, balausta ‘ua.’ gör balausztion
‘gránátalmavirág’
balusztrád G ép báboskorlát: áttört kő mellvéd erkélyek, tetőpártázatok, teraszok, lépcsők
szegélyeként
fr balustrade ‘ua.’, lásd BALUSZTER
balzac [balzak] G alacsony, kárpitozott pihenőszék, heverő
fr, ‘ua.’ Honoré de Balzac íróról, aki ilyen bútort csináltatott saját terve szerint
balzsam G kém egyes trópusi növények illóolajakban gazdag, gyantás nedve
G ezekből készült, gyógyhatású kenőcs, kenet
G átv gyógyír, vigasz lelki sebekre
ném Balsam lat balsamum gör balszamon ‘balzsamcserje, ennek kenete’ ar basám ‘ua.’
bambino G műv a kisded Jézus mint képzőművészeti alkotások tárgya
ol kics, ‘csecsemő’ bambo ‘ua.’ késő lat hangut bambalo ‘hebegő’ gör bambalosz ‘ua.’
bamboche [bambos] † G tivornya
fr, ‘ua.’ Bamboche (tkp. Pieter van Laar) holland festőről, aki szívesen festett mezőn mulatozó
parasztokat
bambusz G trópusi nádfajta, fás szárú növény
ném Bambus maláji bambu, mambu ‘ua.’
banális G elcsépelt, lapos, közönséges, közhelyes
ném, fr banal ‘ua.’, ered. ‘közös, közönséges, mindennapos (mint a földesúri birtokon élők közös
használatára szolgáló létesítmények, malom, pékség stb.)’ ófr ban ‘hűbérúr törvénykezési
területe’ frank ban ‘hűbérúr hadba szólító parancsa vagy tiltása’
Lásd még BANDITA
banalitás G laposság, elcsépelt dolog, közhely
ném Banalität fr banalité ‘ua.’, lásd BANÁLIS
banalizál G elcsépel, elkoptat
 ném banalisieren
 fr banaliser ‘ua.’, lásd BANÁLIS
bandázs G sebkötés, kötszer, pólya
fr bandage ‘ua.’
 bande ‘kötelék’ frank bindan ‘köt’
Lásd még BANDELWERK, BANDY
bandelwerk G műv díszes barokk keretezés szalagos és indás elemekből
ném Bandelwerk ‘ua.’: kics Bandel ‘szalagocska’ Band ‘szalag’ binden ‘köt’ | Werk ‘mű’
magy pánt
banderiális G tört bandériumokból álló, azokra alapozott (katonai szervezet)
G tört a bandériummal kapcsolatos
hazai lat banderialis ‘ua.’, lásd BANDÉRIUM
banderilla [banderilja] G horgos végű, felszalagozott pálca, amelyet bikaviadalon az állat hátába
döfnek, hogy küzdelemre ingereljék
sp kics, ‘ua.’ bandera ‘zászló’ népi lat bandum ‘hadi jelvény’ germán (pl. gót bandwa
‘jelvény’)
Lásd még BANDÉRIUM
banderillero [banderiljeró] G a bikaviadal résztvevője, aki a bika nyakszirtjébe szúrja a
banderillákat
sp, ‘ua.’, lásd BANDERILLA
bandérium G tört főurak, megyék és városok által kiállított lovas zászlóalj
G tört (1848 után) lovas díszszázad
hazai lat ‘ua.’ kk lat banderium ‘zászló’ ol bandiera népi lat bandum ‘hadi jelvény’
germán (pl. gót bandwa ‘jelvény’)
Lásd még BANDERILLA
bandita G haramia, útonálló, rabló, zsivány
ném Bandit ol bandito ‘ua.’, tkp. ‘száműzött’ bandire, bandito ‘száműz’ germán (pl. ófn,
óang bannan ‘kihirdet, megparancsol, megtilt’)
Lásd még BANÁLIS
banderole [banderol] G műv középkori képek, festmények feliratos szalagdísze
fr kics, ‘ua.’, lásd BANDERILLA
bandura G zene lanthoz hasonló sokhúrú ukrán népi pengetős hangszer
ukr, ‘ua.’ gör pandura ‘háromhúros pengetős hangszer’
Lásd még BENDZSÓ
bandy G sport jéglabda, a jégkorong őse, jégpályán ütőkkel továbbított labdával játszották
G † sport angol gyephoki
ang, ‘ua.’ bandy ‘ide-oda ütöget’ ófr bande ‘banda, sportcsapat, melynek tagjai
megkülönböztető színű szalagot viseltek’, ered. ‘szalag, kötelék’ frank bindan ‘köt’
magy banda
Lásd még BANDÁZS, BANDELWERK
bank G ker pénzintézet
G ját (szerencsejátékban) a téteket kezelő játékos kasszája
ném Bank ol banca ‘ua.’, tkp. ‘a pénzváltó asztala’ kfn bank ‘asztal, pad’
bankett G díszebéd, díszvacsora, díszlakoma, társasvacsora
ném Bankett fr banquet ol kics banchetto ‘ua.’, tkp. ‘asztal’ banco ‘pad, asztal’ kfn
bank ‘ua.’
Lásd még BANK, BANKROTT, BANQUETTE
banknóta † G bankjegy, papírpénz
ném Banknote ‘ua.’: lásd BANK | Note ‘jegyzet, irat, hangjegy’ lat nota ‘(ismertető)jegy, bélyeg,
írásjegy’ noscere, notum ‘ismer’
bankó † G bankjegy, papírpénz
ném Banko(zettel) ‘bank(jegy)’, tkp. ‘bankcédula’, lásd BANK
bankokrácia G pol a bankok uralma, hatalmi szerepe a gazdasági életben
ang bankocracy ‘ua.’: lásd BANK | -krácia (mint arisztokrácia, demokrácia stb.)
bankomat G hitelkártyával működő pénzkiadó automata
ang, ‘ua.’, lásd BANK, (AUT)OMAT(A)

bankráta † G ker bankkamatláb
ném Bankrate ‘ua.’, lásd BANK, RÁTA

bankrott † G (fn) csőd, bukás
G (mn) tönkrement, csődbe jutott
ném Bankrott, bankrott ‘ua.’ ol banca rotta ‘tönkrement bank’: banca lásd BANK | rotta lat
rupta ‘széttört, tönkrement’ rompere, ruptum ‘tör, ront’
Lásd még BANKETT, BANQUETTE, ERUPCIÓ, RUTIN
banlon G text gyapjúszerű szintetikus szál, ill. a belőle készült szövet
 ang márkanév: Ban(croft) a gyártó cég neve | -lon (műszálra utaló toldalék, lásd (NY)LON)
banquette G műv kis kőpad ablakmélyedésben
G párnázott vagy náddal befont pad
fr kics, ‘ua.’ banc ‘pad’ népi lat bancus ‘ua.’ kfn bank ‘asztal, pad’
Lásd még BANK, BANKETT, BANKROTT
bantamsúly † G sport harmatsúly
ang bantam-weight ‘ua.’ bantam ‘apró termetű katona’, tkp. ‘maláj harci kakas’ Bantam,
város Jáva szigetén
banzáj G biz zajos mulatság, eszemiszom, muri
G (eredetileg) japán üdvözlő kiáltás a császár tiszteletére
ang banzai ‘üdvkiáltás’ jap banszai ‘tízezer év neked’
baobab G növ majomkenyérfa
ang, szenegáli, ‘ua.’
baptisandus [baptizandus] G vall keresztelendő személy
lat, ‘ua.’ baptisare ‘keresztel’ gör baptidzó ‘ua.’, tkp. ‘alámerít’
baptista G vall felnőttkori keresztelést alkalmazó protestáns vallás
G vall ennek híve
angol baptist ‘ua.’ gör baptisztész ‘keresztelő’, tkp. ‘megmerítő’ baptidzó ‘alámerít’
baptisztérium G ép keresztelőkápolna
kk lat baptisterium gör baptisztérion ‘ua.’: lásd BAPTISTA | -térion ‘vmilyen tevékenység
színhelye’
bar G fiz a légnyomás egyik mértékegysége, kb. egy atmoszféra
gör bar(üsz) ‘nehéz’
bár G ivó, mulató, mulatóhely
G italpult
ang bar ‘rúd, sorompó, korlát, kiszolgálópult, ivó’ fr barre ‘rúd, korlát’ népi lat barra ‘ua.’
Lásd még BAR CODE, BARIKÁD, BARREL, BARRIKOL, BARRISTER
baráber † G földmunkákra szegődő vándormunkás
baj-oszt baraber ‘ua.’ ol nyj barabba ‘csavargó’ gör Barabbasz arámi Barabba, a
gonosztevő, akit Pilátus a nép választása szerint Jézus helyett szabadon bocsátott, tkp. ‘az apa fia’
barakk G kat ideiglenes (fa) épület (katonai) szállás céljára
ném Baracke fr baraque népi lat baraca ‘ua.’ ?
barattéria G hajó a hajónak vagy a rakományának megrongálása biztosítási csalás szándékával
ném Baratterie ‘ua.’ ol baratteria ‘csalás’, ered. ‘cserekereskedés’ baratto kk lat
baratum ‘csere’ (?) gör prattó ‘kereskedik’
Lásd még BARTER
barbakán G ép kapuerőd, elővédmű, vár bejárata elé nyúló köríves bástya
fr barbacane ‘ua.’ ? ar bab-al-khana ‘a kapu háza’
barbár G tört a görög, utóbb a római civilizáció körén kívüli (nép, személy)
G faragatlan, vad, nyers, műveletlen
G kíméletlen, embertelen, kegyetlen
 ném Barbar ‘ua.’
 lat barbarus ‘idegen, műveletlen, durva’ gör barbarosz ‘idegen, nem
görög, civilizálatlan’, tkp. ‘hebegő, dadogó, érthetetlen beszédű’
barbarizmus G durvaság, nyerseség
G kegyetlenség
G nyelvt idegenszerűség, idegen nyelvi hatásoknak tulajdonítható nyelvi hibák
ném Barbarismus ‘barbárság’ gör barbariszmosz ‘érthetetlen beszéd, barbárság’
barbecue [barbikjú] G kerti hússütéssel egybekötött társas összejövetel angolszász országokban
ang, ‘ua.’, tkp. ‘faszénparázzsal alátüzelt sütőrostély’ sp barbacoa ‘ua.’ aravak (haiti) indián
barbakoa ‘cölöpház’
barbiton G zene sokhúrú lant, pengetős hangszer az ókori görögöknél
gör, ‘ua.’
barbiturát G kém a heterociklikus barbitursav, azaz malonil-karbamid többféle származéka,
nyugtatók, altatók; gyógyszerfüggőséget is okozhatnak
ném Barbiturat ‘ua.’ Barbitur(säure) ‘barbitur-(sav)’: Usnea barbata ‘szakállas zuzmó, a
malonil alapanyaga’ lat barbata ‘szakállas’ barba ‘szakáll’ | urina ‘vizelet’ (karbamid a
vizeletben is található)
barbiturizmus G orv a barbitursav származékainak túlzott szedése folytán kialakuló
gyógyszerfüggőség
tud lat barbiturismus ‘ua.’: lásd BARBITUR(ÁT), -IZMUS
barbizoniak G műv a szabadtéri, természethű tájfestésben élenjáró francia művészek csoportja a 19.
század közepén
a Párizs közeli Barbizon községről, ahol művésztelepük volt
barcarola lásd BARKAROLA
bar code [bár kód] G vonalkód, eltérő vastagságú és sűrűségű vonalakból álló, számokat és
szövegeket rejtő bináris kód, amely gépi úton leolvasható
ang, ‘ua.’: bar ‘rúd, vonal’, lásd BÁR, KÓD
bárd G (kelta) énekes, dalnok, lantos, énekmondó
G átv költő
ang bard ír, gael bard, walesi bardd ‘ua.’
bardíroz G konyha sütés előtt szalonnaszeletekbe göngyöl
ném bardieren fr barder ‘ua.’ sp albarda ‘szalonnaszelet’, ered. ‘nyeregtakaró’ ar al
barda ‘a nyeregtakaró’
barčge [barezs] G text fátyolszerű gyapjú- vagy selyemkelme
fr, ‘ua.’ Barčge dél-francia városról, ahol készítették
báresz(geld) † G ker, biz készpénz
ném bares Geld ‘ua.’: bar ‘csupasz, csupa’ | Geld ‘pénz’
baresztéziométer G orv a bőr nyomásérzékenységét mérő készülék
tud lat baraesthesiometer ‘ua.’: gör barüsz ‘nehéz’ | aiszthészisz ‘megérzés’ | metreó ‘mér’
barett vagy barét G ölt ellenző nélküli lapos, kerek sapka
ném Barett ‘ua.’ fr barette, barrette ‘papi sapka’ ol baretta kk lat barretum, birretum
‘ua.’ lat birrus ‘csuklyás köpeny’
Lásd még BIRÉTUM
barhent G text egyik oldalán bolyhos sűrű pamutszövet
ném Barchent kfn barchant kk lat barracanus ‘ua.’ ar barrakán ‘teveszőrből szőtt
ruhaanyag’
barhesz G húsvétkor fogyasztott fonott kalács zsidóknál
jidd tbsz. barches ‘áldások’ (a kalács fölött mondták) héb börachot ‘ua.’
baricentrikus G fiz súlyponti
ang barycentric ‘ua.’: gör barüsz ‘nehéz’ | lásd CENTRUM
barikád G kövekből, más tárgyakból emelt utcai torlasz harcok idején
G útakadály
 fr barricade ‘ua.’
 barrique ‘hordó’ (a torlaszokat gyakran emelték homokkal töltött
boroshordókból), lásd BARRIKOL
Lásd még BÁR
barimetria G fiz légnyomásmérés
tud lat barymetria ‘ua.’ gör barüsz ‘súlyos’ | metreó ‘mér’
barin † G orosz földesúr a cári időkben
or, ‘ua.’, tkp. ‘báró’ ném Baron ‘ua.’, lásd BARONÁTUS
barion G magfiz az atommagot alkotó elemi részecskék (proton és neutron) közös neve
ang baryon ‘ua.’: gör barüsz ‘nehéz’ (mert majd kétezerszer nehezebbek az elektronnál) | -on
(elemi részecskékre utaló toldalék)
barisnya G (orosz) kisasszony, úrilány a cári időkben
or, ‘ua.’, tkp. ‘bárólány’, lásd BARIN
bariszféra G geol a földgolyó legbelső, a legnehezebb elemekből (nikkel, vas) álló övezete
ném Barysphäre ‘ua.’: gör barüsz ‘nehéz’ | szphaira ‘gömb, gömböv’
barit G ásv súlypát, rombos rendszerben kristályosodó, nagy fajsúlyú báriumszulfát
ang barite ‘ua.’: gör barüsz ‘súlyos’| -it (ásványra utaló toldalék)
bariton G zene középmély férfi énekhang
G zene ilyen hangú énekes
G zene régi csellószerű, hathúros vonóshangszer
ném Bariton ‘középmély énekhang’, Baryton ‘hangszer’ ol baritono ‘bariton énekes’: gör
barüsz ‘súlyos’ | tonosz ‘hang’, lásd TÓNUS
bárium G kém az alkáli fémek közé tartozó kémiai elem
ang barium (a felfedező H. Davy névadása): lásd BARIT | -ium (kémiai elemre utaló toldalék)
bark G hajó háromárbocos hajófajta a farárbocon hosszirányban felszerelt vitorlákkal
ang bark fr barque ‘ua.’: VAGY késő lat barca ‘ua.’ kelta (pl. óír barc), VAGY gör barisz
‘lapos fenekű egyiptomi csónak’
magy bárka
barkán G földr kötetlen homokon a szélfúvásban kialakult, pajzs vagy félhold alakú
futóhomokforma
mongol barkan ‘ua.’
barkarola G zene bárkadal, eredetileg a velencei gondolások éneke
velencei ol barcarola ‘ua.’ barca ‘bárka’, lásd BARK
barkohba G ját szóbeli társasjáték, amelyben egy elrejtett szót „igen” és „nem” feleletek alapján
kell kitalálnia a kérdezőnek
arámi Bar Kohhba ‘Csillag Fia’, Bar Kosziba zsidó szabadsághős nevéből (magyar névadás a 20.
század első éveiből, amikor a játék kialakult pesti kávéházi körökben egy Bar Kohhbával
kapcsolatos legendás történet nyomán)
bar micvó G vall zsidó fiú ünnepélyes felvétele a felnőtt férfiak vallási közösségébe 13 éves
korában
kk héb bar micvá ‘a törvény fia’: arámi bar ‘vki fia’ | héb micváh ‘parancsolat’
baro- G (összetételek előtagjaként) a légnyomással kapcsolatos, légsúly-, légnyomás-
gör barüsz ‘súlyos’
barocchetto G műv a rokokó neve az olasz művészetben
ol kics, ‘ua.’ barocco ‘barokk’, lásd ott
barofunkció G biol az élőlények alkalmazkodása nagyobb magasságban a légnyomás
csökkenéséhez
tud lat barofunctio ‘ua.’, lásd BARO-, FUNKCIÓ
barográf G met a légnyomás változásait folyamatosan és önműködően rögzítő készülék
ang, ném barograph ‘ua.’, lásd BARO-, -GRÁF
barogram G met a barográfon készült folyamatos görbe
ném Barogramm ‘ua.’, lásd BARO-, -GRAM
barokamra G műsz repülők és űrhajósok felkészítésében használt zárható kamra, amelyben a
légnyomás tetszőlegesen csökkenthető, adott értéken tartható
 lásd BARO-

barokk G műv (fn) a reneszánszból fejlődött mozgalmas, szeszélyes, patétikus és pompakedvelő
művészeti stílus a 17–18. században
G (mn) e stílussal kapcsolatos, rá jellemző
G átv furcsa, meghökkentő, szeszélyes, szokatlan
ném Barock fr baroque ‘ua.’ port barruca ‘szabálytalan formájú gyöngy’, ered. ‘rögös,
sáros talaj’ barro ‘sár’ (a ~ megjelölés tehát a reneszánsz nyugodt tökélyének szemszögéből
„bélyegzi meg” az új stílust)
barométer G met légnyomásmérő, légsúlymérő
ang, ném barometer ‘ua.’: gör barüsz ‘súlyos’ | metreó ‘mér’
barometria G met légnyomásmérés
ang, ném barometrie ‘ua.’, lásd BAROMÉTER
baronátus G báróság, bárói rang
kk lat baronatus ‘ua.’ késő lat baro, baronis ‘királyi főtisztviselő’ germán (frank, ófn baro
‘szabad harcos’)
baronesz G bárókisasszony
fr baronnesse ‘ua.’ baronne ‘bárónő’ baron ‘báró’, lásd BARONÁTUS
baronet G a legalacsonyabb angol nemesi cím, amely csak férfiágon öröklődik
ang, ‘ua.’ fr kics baronnet ‘ua.’ baron ‘báró’, lásd BARONÁTUS
baroreceptor G biol a szív és az erek falában található idegvégződés, amely érzékeli a vérnyomás
változásait
lásd BARO-, RECEPTOR
barotermográf G met a légnyomás és a hőmérséklet változásait önműködően jegyző készülék
lásd BARO-, TERMOGRÁF
barotermométer G met a légnyomást a víz forrási hőmérséklete alapján mérő készülék
lásd BARO-, TERMOMÉTER
barotrauma G orv a légnyomás hirtelen csökkenése vagy növekedése által okozott sérülés, tünet
(pl. repülőgépen, könnyűbúvároknál, ill. robbanások esetén)
lásd BARO-, TRAUMA
barrakuda G áll trópusi tengerekben élő hosszú, csukaszerű ragadozó hal
sp barracuda ‘ua.’ karibi indián
barranco G geol a vulkáni kúpokat felszabdaló meredek falú vízmosás
sp, ‘ua.’, tkp. ‘szakadék’
barrel [berel] G hordó, angol űrmérték, ma főleg olaj mérésére, 159 liter
ang, ‘ua.’ ófr baril ‘ua.’, tkp. ‘hordódonga’ népi lat kics *barriculus ‘ua.’ késő lat barra
‘rúd’
Lásd még BÁR
barricade lásd BARIKÁD
barrier G sport sorompó, korlát (lovassportban)
G geol korallokból álló mészkőzátony
G † az a vonal, amelyig a pisztollyal párbajozók előreléphettek
fr barričre ‘korlát’, lásd BÁR
barrikol G mezőg (bort) frissen készült hordóban érlel, hogy a fa ízanyagai a borba kerüljenek
fr barriqe ‘hordó’ népi lat kics *barriculus ‘hordódonga’ késő lat barra ‘rúd’
Lásd még BÁR
barrister G jog ügyvéd
ang, ‘ua.’: bar ‘korlát, amely a bíróságot és a peres felek ügyvédeit elrekesztik a közönségtől’ | -
ster (tevékenységre utaló toldalék)
Lásd még BÁR
barscsina G tört az orosz jobbágynak a földesúr számára végzett ingyenmunkája az 1861-es
jobbágyfelszabadításig
or, ‘ua.’
barter G ker külkereskedelmi ügylet közvetlen árucsere révén
ang, ‘ua.’
 (?) kelta: breton barad, walesi brad, ír brath ‘csalás, becsapás’
Lásd még BARATTÉRIA
baryton lásd BARITON
basa lásd PASA
bas-bleu lásd BLAUSTRUMPF
baseball [bézból] G ütőkkel játszott amerikai csapatos labdajáték
ang, ‘ua.’: base ‘alap, bázis’ (egy négyzet négy sarkán „bázisokat”, alappontokat jelölnek ki, és
ezeket kell az ellenfél ütőjátékosának bevennie), lásd BÁZIS | ball ‘labda’
base jumping [béjsz dzsamping] G sport bázisugrás, ugrás tornyok, építmények, hidak tetejéről
ejtőernyővel
 ang, ‘ua.’: base ‘bázis, alap’, lásd BÁZIS | jump ‘ugrás’
basilica maior [bazilika major] G vall a pápa által az öt legősibb római templomnak és Assisi két
templomának adományozott cím (a 18. század óta)
lat, ‘nagyobb, főbb bazilika’, lásd BAZILIKA, MAJOR
basilica minor [bazilika minor] G vall a pápa által fontosabb templomoknak adományozott cím (a
18. század óta), építészeti stílusuktól függetlenül (mint pl. az esztergomi székesegyház, a
budapesti Szent István plébániatemplom)
lat, ‘kisebb (jelentőségű) bazilika’, lásd BAZILIKA, MINOR
basilicum [bazilikum] G növ bazsalikom
lat, ‘ua.’, tkp. ‘királyi’ gör baszilikosz ‘ua.’, lásd BASZILEUSZ
basis lásd BÁZIS
baskír G népr az Urál és a Volga közt élő, törökös nyelvű nép
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
baskir bas kurt ‘vezérfarkas’, a legendás állat, amely a népet jelenlegi hazájába vezette
baslik G ölt a nyakat és vállat is takaró csuklyaszerű tatár fejfedő
tatár ‘ua.’
bas-relief [barölief] G műv síkdombormű, mélydombormű
fr, ol basso rilievo, lásd ott
bassin lásd BAZEN
basso continuo [basszó kontinuó] G zene számozott basszus, gererálbasszus, a szólóhangszer vagy
énekes szólamát alátámasztó orgona- vagy csembalókíséret
ol, ‘ua.’, tkp. ‘folytonos basszus’, lásd BASSZUS, KONTINUUS
basset hound [bászit haund] G áll rövid lábú, nehéz csontozatú angol vadászkutya
ang, ‘ua.’ fr basset ‘rövid lábú kutya’ basse ‘alacsony’ | hound ‘vadászkutya’
basso rilievo [basszo riljevó] G műv síkdombormű, mélydombormű
ol, ‘ua.’, tkp. ‘mélyről kiemelkedő’: basso késő lat bassus ‘mély’ | rilievo, lásd ott
basta [baszta] G elég
ol, ‘ua.’ bastare ‘elégnek lenni’ kk lat bastare ‘fölöslegben lenni’ gör basztadzó ‘kitart’,
ered. ‘hordoz’
baszileusz G tört ókori görög választott egyeduralkodó, király
G tört az athéni arkhónok egyike, aki a vallási ügyeket intézte
G tört a bizánci császárok címzése
G tört ókori szümposzionok tiszteletbeli elnöke
gör, ‘ua.’ ?
Lásd még BASILICUM, BAZILIKA, BAZILISZKUSZ, BAZILITA
baszk G népr Spanyolország és Franciaország határvidékén élő, ismeretlen eredetű nyelvet beszélő
nép
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
ném Baske fr basque sp vasco ‘ua.’ baszk euszka (saját megnevezés)
basszbariton G zene mély férfihang a basszus és bariton között
ném Bassbariton ‘ua.’, lásd BASSZUS, BARITON
basszista G zene basszus hangú énekes
ném Bassist ‘ua.’, lásd BASSZUS

basszus G zene a legmélyebb zenei szólam
G zene a legmélyebb férfihang
G zene mélyebb hangú hangszerváltozat jelzői előtagja, pl. basszuskürt, basszustrombita
kk lat bassus ‘alsó, mély’, ered. ‘tömzsi, kövér’ ?
basztard G (fn) törvénytelen gyermek, fattyú
G áll keresztezésből eredő állat, korcs
G (mn) korcs, hibrid
G nyomd több írástípus jegyeit egyesítő, félig dőlt (írás, betű)
ang bastard ‘ua.’ ófr bastard ‘fattyú’: ófr bast ‘málhanyereg, utazók szükségágya’
germán (pl. gót bansts ‘csűr’), értsd: a gyerek a szükségágyból vagy a csűrből (és nem a hitvesi
ágyból) való | -ard (vmivel való kapcsolatra utaló toldalék)
Lásd még BATÁR
bataillon [batajjon] G kat zászlóalj
ném Bataillon fr bataillon ‘ua.’ bataille ‘csata’ késő lat battualia ‘verekedés’ lat
battuere ‘üt, ver’
Lásd még BATTÉRIA, PATÁLIA, RABATT
batár G közl régimódi utazókocsi, hintó
auszt ném batarde ‘ua.’ fr (voiture) bâtarde ‘fattyú (kocsi)’ ófr bastard ‘fattyú’, lásd
BASZTARD
batáta G dél-amerikai édesburgonya
sp batata
 haiti indián batate ‘ua.’ (innen az ang potato ‘burgonya’)
batch [becs] G inf lyukkártyaköteg
ang, ‘ua.’, tkp. ‘egy köteg, adag vmiből’, ered. ‘egyszerre kisütött mennyiség’
 bake ‘süt’
batiális G geol a tengerek 200 és 1000 méteres mélység közé eső öve
tud lat bathyalis’ua.’
 gör bathüsz ‘mély’
batigráfia G földr a mélytengerek kutatása
ang bathygraphy ‘ua.’: gör bathüsz ‘mély’ | lásd -GRÁFIA (a GEOGRÁFIA mintájára)

batik G text viasszal készített mintás kelme
G text ez a kelet-ázsiai eredetű kelmefestési eljárás
ném Batik holl batik ‘ua.’ jávai maláj batik ‘pöttyözött’
batiméter G földr tengeri mélységmérő
ang bathymeter ‘ua.’: gör bathüsz ‘mély’ | metreó ‘mér’
batimetria G földr a tengeri mélységmérés tudománya
ang bathymetry ‘ua.’: gör bathüsz ‘mély’ | metreó ‘mér’
batiszféra G földr a tengerek nagy mélységű övezete
G geol a földköpeny alsó, magmából álló övezete
G műsz mélytengeri kutatásokra készült, a felszínnel erős kábelek és vezetékek útján érintkező
acélgömb
ang bathysphere ‘ua.’: gör bathüsz ‘mély’ | szphaira ‘gömb’
batiszkáf G techn szabadon mozgó készülék nagy tengermélységbe való lemerülésre, a tengerfenék
kutatására
fr bathyscaphe ‘ua.’: gör bathüsz ‘mély’| szkaphosz ‘sajka’
batiszt G text finom, sűrű szövésű len- vagy pamutvászon
ném Batist fr batiste ‘ua.’ Baptiste de Chambray 13. századi francia takács nevéből
batka † G csekély értékű régi aprópénz
cseh babka ‘garas, fillér’
batolit G geol mélységi kőzet
ang batholith ‘ua.’: gör bathosz ‘mélység’ | lithosz ‘kő’
batosz G stil a fenséget kerülő vagy a komikus hatás kedvért alacsony szintre váltó stílus, a pátosz
ellentéte
 ang, ném bathos ‘ua.’
 gör bathosz ‘mélység’ bathüsz ‘mély’
batrachológia G áll a békákkal foglalkozó tudományág
tud lat, ‘ua.’: gör batrakhosz ‘béka’ | lásd -LÓGIA

battaglia [battalja] G zene csatát, harci eseményeket megjelenítő vokális vagy zenekarra írt zenemű
ol, ‘csata’
 késő lat battualia ‘verekedés, ütközet’ battuere ‘üt’
Lásd még BATTÉRIA, BATTŐR, PATÁLIA, RABATT
battéria G kat tüzérségi üteg
G techn villamos telep, akkumulátor
ném Batterie ‘ua.’ fr batterie ‘több ágyú együttese, elemsor, akkumulátor’, ered. ‘verekedés’
battre ‘üt, ver’ lat battuere ‘üt’
battisterio [battisztérió] G műv keresztelő kápolna mint önálló építmény
ol, ‘ua.’ lásd BAPTISZTÉRIUM
battőr G text lécesverő, lent törő és tiloló berendezés
fr batteur ‘ua.’, tkp. ‘verő’ battre ‘ver’ lat battuere ‘üt’
bauchfleck G konyha dagadó (sertéshúsfajta)
ném Bauchfleck ‘ua.’: Bauch ‘has’ | Fleck ‘folt, darab’
baud [bod] G inf a jelátvitel sebességének mérőszáma, 1 bit/mp
J.M.E. Baudot francia mérnök nevéből
Baumé-fok [bomé] G fiz folyadékok sűrűségének mértékegysége
A. Baumé francia vegyészről
baumkuchen G konyha fatörzstorta
ném Baumkuchen ‘ua.’: Baum ‘fa(törzs)’ | Kuchen ‘sütemény’
bauxit G kém az alumínium érce, a timföldgyártás alapanyaga
tud lat, ‘ua.’ (Les) Baux [lebó] francia község nevéből, ahol először bányászták | -it (ásványra
utaló toldalék)
bazalt G ásv vulkanikus eredetű kemény, szürke kőzet
ném Basalt ‘ua.’ lat basaltes, ered. basanites ‘próbakő’ gör Baszanitész (lithosz) ‘básáni
(kő)’ Básán, kelet-palesztínai hegyes vidék
bazár G keleti piac
G † vegyeskereskedés
tör pazar perzsa bázár, vázár ‘ua.’
magy pazar, vásár
bazedovkór G orv a pajzsmirigy kóros működése okozta betegség
G Karl Basedow német orvos nevéből
bazen G víztároló medence, fürdőmedence
ném Bassin fr bassin [baszen] ‘ua.’ késő lat bachinus ‘ua.’ ?
bázicitás G kém lúgos jelleg
ang basicity ‘ua.’, lásd BÁZIKUS
bazídium G növ nyélszerű spóratermelő szaporító szerv egyes gombák fonalvégein
tud lat basidium ‘ua.’ gör kics baszidion ‘talpacska’ baszisz ‘láb, talpazat’, lásd BÁZIS
bazifil G növ mészkedvelő, azaz lúgos kémhatású talajt kívánó
ném basiphil ‘ua.’: lásd BÁZIS | gör philó ‘kedvel’
baziklin G növ mészkedvelő, azaz lúgos kémhatású talajt kívánó
ném basiklin ‘ua.’: lásd BÁZIS | gör klinó ‘hajlik’
bázikus G kém lúgos kémhatású, vízben oldva sok hidroxidgyököt tartalmazó
ném basisch fr basique ‘ua.’ base ‘lúg’, lásd BÁZIS
bazilika G ép gerendamennyezetes főhajóból és kétoldali, oszlopsorokkal elválasztott mellékhajóból
állt hajdani épület a római fórumon törvénykezés és kereskedelmi tevékenység céljára
G vall ilyen szerkezetű ókori és kora középkori keresztény templom
G vall (a 18. század óta) a pápától adományozott cím egyes templomoknak építési stílusuktól
függetlenül (lásd BASILICA MINOR)
 lat basilica ‘ua.’
 gör sztoa basziliké ‘az arkhón baszileusz oszlopcsarnoka Athénben’: sztoa
‘oszlopcsarnok’ | lásd BASZILEUSZ
bazilikális G ép az ókori római bazilikákra jellemző (belső tér)
ném basilikal ‘ua.’, lásd BAZILIKA
baziliszkusz G mit sárkánygyík, legendás ókori lény, amely pillantásával öl
G áll tarajos leguán
lat basiliscus ‘ua.’ gör kics basziliszkosz ‘kígyófajta’, tkp. ‘kis király’ baszileusz ‘király’ (az
id. Plinius szerint a ~ fején látható fehér foltok koronához hasonlítanak)
bazilita G vall szerzetesrend a görögkeleti egyházban
G ennek tagja
a rendalapító Basziliosz bizánci egyházatya nevéről gör basziliosz ‘királyi’ baszileusz
‘király’
bazipetális G növ a csúcs felől a tő irányába tartó (folyamat, fejlődés)
ang basipetal ‘ua.’: lásd BÁZIS | lat petere ‘odarohan, ráront’
bazíroz G alapoz, épít (vmire)
ném basieren fr baser ‘ua.’ base ‘alap’, lásd BÁZIS
bázis G alap
G kiindulási pont, alapelv
G ép alapzat
G ép ión és korinthoszi oszlopok talapzata
G mat alapvonal, alaplap
G mat hatvány vagy logaritmus alapszáma
G geodéziai alapvonal
G kat katonai támaszpont, légitámaszpont
G ker ellátó telep, raktározó telep
G kém lúg, lúgos kémhatású anyag
lat basis ‘alap, talpkő’ gör baszisz ‘lépés, láb, alapvonal’ bainó ‘megy’
Lásd még ABASIA, ADIABÁZIS, AMBÓ2, ANABÁZIS, BASEBALL, BAZÍDIUM, BAZOFÓBIA, BÉMA,
DIABÉTESZ, HIPERBATON
bázisanhidrid G kém valamely bázisból víz elvonásával származtatható vegyület
lásd BÁZIS, ANHIDRID
bazofília G biol egyes sejteknek, ill. sejtrészeknek az a tulajdonsága, hogy bázikus (lúgos)
anyagokkal jól festhetők mikroszkópos vizsgálat céljára
tud lat basophilia ‘ua.’: lásd BÁZIS | gör philó ‘kedvel’
bazofóbia G orv járásiszony, beteges félelem a járás műveletétől
tud lat basophobia ‘ua.’, lásd BÁZIS, -FÓBIA
Lásd még ABASIA, ANABÁZIS, BASEBALL
bazooka [bazuka] G kat páncélököl, vállhoz szorított kézifegyver tankelhárító rakétalövedék
indítására
am ang, ‘ua.’, ered. ‘harsonához hasonló fúvós hangszer’ holl bazuin ‘ua.’, lásd POZAUN
bdellotómia G orv orvosi célra alkalmazott piócán ejtett metszés, amely a hatékonyabb vérszívást
serkentette
tud lat bdellotomia ‘ua.’: gör bdella ‘pióca’ | tomé ‘metszés’ temnó ‘metsz, vág’
Lásd még ANATÓMIA
beach [bícs] G fövenypart, tengerparti fürdőhely, strand
ang, ‘ua.’, ered. ‘patak’
beach-la-mar lásd BECHE-DE-MER
beamantenna [bím…] G inf meghatározott irányban sugárzó rádióantenna
ang beam ‘sugár, sugárzás’ | lásd ANTENNA
beamter † G hivatalnok, tisztviselő
ném Beamte(r) ‘ua.’ beamten ‘hivatalnokként alkalmaz’ Amt ‘hivatal’ ófn ambaht
‘szolgálat’ lat ambactus ‘küldött, szolga’ (?) kelta
beás G népr a magyarországi cigányság egyik csoportja, amely a magyar mellett a román nyelvet
használja, és Erdélyből vagy a Bánságból ered
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
rom b%iaş ‘fürdős’, b%ieş ‘bányász’
beat [bít] G műv amerikai zenei és művészeti irányzat
G nonkonformista életforma az 1950–60-as években
ang, ‘ütem’, ill. ‘levert, letört, legyőzött’ beat ‘üt, megver’, VAGY lat beat(itude)
‘boldogság’ (értsd: kábítószer okozta eufória)
beatifikáció G vall boldoggáavatás
lat beatificatio ‘ua.’, lásd BEATIFIKÁL
beatifikál G vall (a katolikus egyházban) boldoggá avat
G † magasztal, dicsőít
kk lat beatificare ‘ua.’: lat beatus ‘boldog, (vallásos értelemben) üdvözült, a mennyei boldogság
részese’ beare ‘boldogít’ | facere ‘csinál, tesz valamivé’
beati possidentes [beáti posszidentesz] G jog birtokon belüliek
lat, ‘boldog birtoklók’: beatus ‘boldog’ | lásd POSSZIDENS
beatle [bítl] G div hosszú hajú vagy gombafrizurás, különcködő fiatal az 1950–60-as években
G az ő divatjukat követő (pl. frizura)
ang, The Beatles, négytagú popzenei együttes: beat (lásd ott) 5 beetle ‘bogár’
beatnik G a beat zenei vagy irodalmi mozgalmának részese
G a beat életformát élő, annak külsőségeivel tüntető fiatal
am ang, ‘ua.’: lásd BEAT | or -njik (foglalkozásra, vmihez tartozásra utaló toldalék)
beau Dieu [bódjő] G műv Krisztus-ábrázolás egyes középkori francia katedrálisok kapuzatán, bal
kezében könyvet tartva, jobbjával áldást osztva
fr, ‘szép Isten’ (e szobrok az alak és az arc szépségét hangsúlyozzák): beau késő lat bellus
‘szép’ | Dieu lat Deus ‘Isten’
Beaufort-skála [bófort] G met a szélerő mérésére alkalmazott 12 fokú tapasztalati skála
megalapozója, F. Beaufort angol tengernagy nevéről
beaujolais [bozsole] G gyors érlelés után frissen fogyasztott, üde francia burgundi vörösbor
termelési körzete, Beaujolais tájegység nevéből
beaux-arts [bozár] G műv a szépművészetek, a képzőművészet
fr tbsz, ‘ua.’: beau ‘szép’ lat bellus ‘csinos’ | art lat ars, artis ‘művészet’
bébiszitter lásd BABY-SITTER
bechamel lásd BESAMEL
beche-de-mer [besdömer] vagy beach-la-mar [bícs la már] G nyelvt angol alapú, kínai szerkezetű
közvetítő nyelv a délkelet-ázsiai szigetvilágban, a pidgin (lásd ott) egyik változata
G áll trepang, tengeri uborka, a kínai konyha csemegéje
ang, ‘ua.’ port bicho do mar ‘tengeri kukac’: bicho ‘állat, féreg, kukac’ lat bestia ‘állat’ |
mar lat mare ‘tenger’
becherovka G gyógynövényekből készült karlsbadi likőr
cseh, ‘ua.’ első gyártója, A. Becher nevéről
becquerel [bekerel] G magfiz a radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége (bomlás/mp)
A. H. Becquerel francia fizikus nevéről
bédekker G útikönyv, részletes útikalauz
Karl Baedeker lipcsei könyvkiadó nevéből (ő publikált elsőként sorozatban részletes és alapos,
minden gyakorlati tudnivalót felölelő útikönyveket a 19. század végén)
bedórendszer G közg az idő- és teljesítménybért összekapcsoló, magas munkaintenzitást
kikényszerítő bérrendszer a két világháború között
C. E. Bedaux [bödó] francia mérnökről, aki kidolgozta
beduin G sivatagi nomád arab
ném Beduine fr Bédouin ar badwín ‘ua.’ badw ‘szavanna’
beefsteak lásd BIFSZTEK
befana G az olasz népmesék és népi hiedelmek tündére, aki vízkereszt napján a jó gyermekeket
megajándékozza, a rosszakat megbünteti
ol, ‘ua.’
 lat epiphania ‘vízkereszt’, lásd ott
beffroi lásd BELFRIED
befírol G szleng rászed, becsap, felültet, falhoz állít
fírol ném führen ‘vezet’, a szlengben ‘felültet, orránál fogva vezet’
bég G nemzetségfő vagy törzsfő a török népeknél
G tört magasabb rangú katonatiszt és tisztviselő címe a török birodalomban
tör beg, mai tör bey ‘úr’
magy bő
Lásd még BÉGUM
begina G vall középkori eredetű németalföldi, a szerzetesekéhez hasonlóan működő vallásos
nőközösség tagja
ném Begine fr béguine holl beghine ‘ua.’ Lambert de Beghe hitszónok és alapító nevéből
beglerbég G tört tartományi kormányzó a régi török birodalomban
tör beglerbegi, mai tör beylerbey ‘bégek bégje’, lásd BÉG
begónia G növ trópusi eredetű, változatos levélrajzú virágos dísznövény
pártfogójáról, M. Bégonról nevezte el felfedezője, Plimier francia botanikus
bégum G indiai maharadzsa első felesége
G indiai muszlim hercegnő
ang begum urdu nn begam ‘ua.’ tör beg ‘úr’
Lásd még BÉG
behaviorizmus G lél lélektani elmélet, amely a lelki és szellemi jelenségeket a kísérleti tudomány
módszereivel, a megfigyelhető viselkedésre, azaz inger és reakció egyszerű sémáira visszavezetve
igyekezett értelmezni
am ang behavior ‘viselkedés’ behave ‘viselkedik’
behemót G idomtalanul nagy termetű, esetlen ember
Behemot, hatalmas, vízilószerű bibliai szörny Jób könyvében héb behémóth ‘ua.’ behémáh
‘állat, barom’
behoved G biz gazdag, vagyonos
G biz tekintélyes, előkelő
jidd bechoved héb bö-chavod ‘tiszteletreméltó, jóravaló’
beige lásd BÉZS
bejgli G konyha mákos vagy diós tekercs
baj-oszt beugel ‘patkó mint sütemény’ beugen ‘hajlít’
bekáfol G nyvj, biz berúg, beállít
magy, tkp. ‘bevásárol’ ném kaufen ‘vásárol’
bekalkulál G beszámít, számításba vesz
lásd KALKULÁL
bekasztliz G börtönbe csuk, bezár, bebörtönöz
lásd KASZTNI
bekk † G sport hátvéd labdarúgó csapatban
ang back ‘hátul, hátsó’
bekómál G orv, biz kómába esik
lásd KÓMA1
bekrachol G ker, biz csődbe jut, tönkremegy
G átv elromlik, bedöglik
lásd KRACH
bekrepál G biz felfordul, megdöglik
G elromlik, bedöglik
ném krepieren ‘ua.’ ol crepare ‘megreped, felfordul’ lat crepare ‘zúg, dörög’
bel G fiz a relatív hangerősség mértékegysége (lásd még DECIBEL)
 A. G. Bell skót fizikus nevéből

bel ami G a nők kedvence, szépfiú
G selyemfiú
fr, ‘ua.’: bel ‘szép’ lat bellus ‘csinos, kedves’ | ami ‘barát’ lat amicus ‘ua.’
bel canto [bel kantó] G zene az olasz operák előadásában meghonosodott, tökéletesen formált és
érzékies szépségre törekvő énekstílus
ol, ‘ua.’, tkp. ‘szép ének’: bel ‘szép’ lat bellus ‘ua.’ | canto ‘ének’ cantare ‘énekel’, lásd
KÁNTÁL
belég G ker bizonylat, könyvelési tétel melléklete (számla, nyugta stb.)
ném Beleg ‘ua.’
 belegen ‘befed, bizonyítékkal ellát’ legen ‘fektet’
belemniták G áll a fejlábasokhoz tartozó, ma már csak kövületekben található jurakori tengeri
állatok
lat Belemnites ‘ua.’
 gör belemnon ‘nyíl, dárda’
bel esprit [beleszpri] G széplélek, a művészeteket kedvelő, egyben ezzel kérkedő, a közönséges
dolgokat lenéző személy
fr, ‘ua.’: bel ‘szép’
 lat bellus ‘ua.’ | esprit ‘szellem’ lat spiritus ‘szellem, lélek’ spirare
‘lehel’
belfried [belfríd] vagy beffroi [befroá] G ép öregtorony, középkori vár központi, jól védhető tornya
G ép középkori várostorony, harangtorony
ném Belfried, ered. Bergfried ‘ua.’ kfn perfrit ‘guruló ostromtorony’ gör pürgoszphorétosz
‘hordozható torony’: pürgosz ‘torony’ | pheró ‘visz’ (a mai alak népetimológiás, ‘a béke
oltalmazója’: bergen ‘oltalmaz’ | Friede ‘ béke’ (fr beffroi, ang belfry ‘ua.’)
belga G a Németalföld déli részén kialakult állam lakója
G (mn) ezzel az állammal kapcsolatos
lat Belgae ‘ókori kelta nép Gallia északi részén’ kelta bhelgh ‘büszkélkedik’
belinográf † G inf képtávíró berendezés
E. Belin francia fizikusról | lásd -GRÁF
belladonna G növ nadragulya, terméséből nyerik az atropint
ol bella donna ‘szép nő’ (atropin híg oldatát szembe cseppentve a kitágult pupillájú szem
szebbnek, csillogóbbnak hat): bello ‘szép’ lat bellus ‘ua.’ | donna ‘nő’ lat domina ‘a ház
úrnője’ domus ‘ház’
belle époque [bellepok] G tört az első világháború előtti évtizedek életérzése Franciaországban
 fr ‘szép korszak’: beau, belle lat bellus ‘szép’ | époque ‘korszak, időszak’ lat epocha, lásd
ott
belletrista † G irod szépíró, irodalmár
ném Belletrist, ‘ua.’, lásd BELLETRISZTIKA
belletrisztika G irod sajtóban megjelenő, könnyebb fajsúlyú szépirodalom, széppróza
ném Belletristik ‘ua.’ fr belles-lettres [belletr] ‘szépirodalom’, tkp. ‘szép betűk’: beau, belle
‘szép’ lat bellus ‘ua.’ | lettre ‘levél, betű’ lat littera ‘ua.’
Lásd még LETTRIZMUS, LITTERATÚRA
belletrisztikus G irod a belletrisztikával kapcsolatos
ném belletristisch ‘ua.’, lásd BELLETRISZTIKA
belonit G ásv tűszerű mikrokristály üveges alapanyagú vulkáni kőzetben
G geol lávatű, tűszerű oszlopban megmerevedett láva
gör beloné ‘tű’ | -it (ásványra utaló toldalék)
belorusz G népr fehérorosz, keleti szláv népcsoport
G e nép nyelve, e népcsoport tagja
belor belorusszki ‘ua.’ Belarusz ‘Fehéroroszország’: belo, bela ‘fehér’ | Rusz ‘Oroszország’
beluga G áll fehér delfin
or, ‘ua.’ belij ‘fehér’
belvedere G ép szép kilátást nyújtó magaslaton épült palota, villa
G ép díszes kilátóépület
 ol bel vedere ‘szép látvány’: bel ‘szép’
 lat bellus ‘ua.’ | vedere ‘lát, látvány’ lat videre ‘lát’
béma G ép a templom főoltára előtti kórustér
G tört nyilvános gyülekezőhely szónoki emelvény körül az ókori Athénban
gör béma ‘szónoki vagy bírói emelvény’, ered. ‘lépés, lépcső’ bainó ‘megy’
Lásd még BÁZIS
bemószerol lásd MÓSZEROL
benchmark [bencsmark] G számtech teljesítményértékelés, a szoftver és hardver teljesítményét,
konfiguráció-képességét tesztelő program
ang, ‘ua.’, ered. ‘szintező jel földméréskor, vízállás mérésében’: bench ‘pad, folyómeder partfala’
holl bank ‘ua.’, lásd BANK | mark ‘jel, jelzés’
bendzsó G zene hathúrú pengetős hangszer
am ang banjo ‘ua.’: VAGY sp bandurria ‘mandolinszerű hangszer’ ol pandora gör
pandura ‘háromhúrú pengetős hangszer’, VAGY bantu mbanza ‘húros hangszer’
Lásd még BANDURA, MANDOLIN
benedictus G zene a zenés mise ötödik tétele
a latin szöveg kezdőszava: Benedictus (qui venit in nomine Domini) ‘Áldott (ki az Úr nevében
jön)’, lásd BENEDIKCIÓ
benedikció G vall áldás, áldásmondás
lat benedictio ‘ua.’ benedicere, benedictum ‘megáld’, tkp. ‘jól beszél (neki)’: bene ‘jól’
bonus ‘jó’ | dicere ‘mond’
benediktiner G gyógy- és fűszernövényekkel ízesített édes likőr, a bencés apátságokban készült ital
ném Benediktiner ‘ua.’, ered. ‘bencésrendi’, lásd BENEDIKTINUS
benediktinus G vall bencés, Benedek-rendi
lat Benedictinus ‘ua.’, a rendalapító Szent Benedek latin Benedictus (tkp. ‘áldott’) nevéből, lásd
BENEDIKCIÓ
benefactor [benefaktor] † G jótevő
lat, ‘ua.’: bene ‘jól’
 bonus ‘jó’ | facere, factum ‘tesz, csinál’
benefícium G jótétemény
G tört kedvezmény, kiváltság
G tört javadalom, haszonélvezet
G tört † adománybirtok
lat beneficium ‘jótétemény’: bene ‘jól’ bonus ‘jó’ | facere ‘tesz, csinál’
benemeritus † G érdemes, érdemdús
lat, ‘ua.’: bene ‘jól’ bonus ‘jó’ | meritus ‘érdemes, megérdemelt’ mereri, meritus ‘érdemel’
beneventáció † G érkező üdvözlése, köszöntés, fogadtatás
lat beneventatio ‘ua.’, lásd BENEVENTÁL
beneventál † G üdvözöl, fogad (érkezőt)
hazai lat beneventare ‘ua.’ bene ventus ‘hozta Isten’, tkp. ‘jól, jókor jött’: bene ‘jól’ bonus
‘jó’ | venire, ventum ‘jön’ (neolatin származékok: ol benvenuto, fr bienvenu, sp bienvenido ‘hozta
Isten’)
benevole † G önként, saját akaratából
lat, ‘ua.’ benevolus ‘jóakaratú’, lásd BENEVOLENS
benevolencia † G jóakarat, jószándék, jóindulat
lat benevolentia ‘ua.’, lásd BENEVOLENS
benevolens † G jóindulatú, jóakaratú
lat, ‘ua.’: bene ‘jól’ bonus ‘jó’ | volens, volentis ‘akaró’ velle, volui ‘akar’
benevolum † G jog kihallgatás
G jog önkéntes vallomás
G okt vizsgáztatás
hazai lat, ‘ua.’, lásd BENEVOLE
benignitás G orv betegség, főleg daganat jóindulatú jellege
 tud lat benignitas ‘ua.’ benignus ‘jóságos, jóindulatú’, tkp. ‘jót okozó’: bene ‘jól’ bonus
‘jó’ | (gi)gnere ‘nemz, okoz, létrehoz’
benignus † G jóindulatú, jólelkű, jóakaratú
G orv jóindulatú, nem rákos (daganat)
lat, ‘ua.’: bene ‘jól’ bonus ‘jó’ | (g)igno ‘nemz’
ben marcato [ben markátó] G zene kiemelve, a ritmust hangsúlyozva (adandó elő)
ol, ‘ua.’: ben(e) lat bene ‘jól’ bonus ‘jó’ | marcare ‘jelez, nyomatékoz’, lásd MARKÁNS
bentális G biol a vízfenéken élő
tud lat benthalis ‘ua.’, lásd BENTOSZ
ben tenuto G zene a teljes hangértéket kitartva (adandó elő)
ol, ‘ua.’: ben(e) lat bene ‘jól’ bonus ‘jó’ | tenere, tenuto ‘tart’ lat tenere ‘ua.’
bentikus G biol vizek fenekének élővilágához tartozó
ang benthic ‘ua.’, lásd BENTOSZ
benton G biol a vízmélyek élőlényeinek összessége
lásd BENTOSZ
bentonit G ásv derítőföld, vízben erősen megduzzadó szilikátiszap
ang, ‘ua.’ Fort Benton amerikai helység nevéből, ahol először bányászták | -it (ásványra utaló
toldalék)
ben tornato G hozta Isten (valahonnan visszatérőnek szóló köszöntés)
ol, ‘ua.’: ben(e) lat bene ‘jól’ bonus ‘jó’ | tornare ‘visszatér, megfordul’ lat tornus
‘esztergapad’
bentosz G biol a vízfenék élővilága, az ott található állati és növénytársulások összessége
tud lat benthos ‘ua.’ gör benthosz ‘mélység’
benzaldehid G kém a benzolból származtatható legegyszerűbb aldehid, keserűmandula illatú
folyadék
ném Benzaldehyd ‘ua.’, lásd BENZOL, ALDEHID
benzidin G kém két benzolgyűrűt tartalmazó diamin, vízben oldhatatlan kristályos por, festékek
alapanyaga
ang benzidine ‘ua.’: lásd BENZ(OL), (AM)ID | -in (vegyületre utaló toldalék)
benzil G kém két benzolgyűrűből és két ketongyökből álló sárga kristályos vegyület
ang benzyl ‘ua.’: lásd BENZ(OL) | gör hülé ‘anyag’
benzin G kém a kőolaj lepárlásának könnyű terméke, nyílt szénláncú szénhidrogének keveréke,
fontos üzemenyag
ném, ‘ua.’: benz(oe) (lásd ott) | -in vegyületnév-képző (Mitscherlich német vegyész alkotása,
először a benzolt jelölte, mai értelmében J. Liebig használta először)
benzoe G növ trópusi fák vörösbarna, illatos gyantája
kk lat, ol bengiavi ‘ua.’ ar (lu)ben dzsaví ‘jávai gyanta’ (az arab szó első tagja azért maradt
el az olaszban, mert határozott névelőnek érezték, mintha *lo bengiavi lenne)
benzoesav G kém a legegyszerűbb ciklikus karbonsav, élelmiszer-tartósító
lásd BENZOE
benzol G hat szénatomból álló gyűrűt tartalmazó szénhidrogén, fontos szerves oldószer
ném Benzol ‘ua.’: lásd BENZ(OE, ALKOH)OL (Liebig német vegyész leleménye, lásd még BENZIN)
benzopirén G kém elvben pirin és egy benzolgyűrű egyesítéséből levezethető sárga kristályos
anyag, rákkeltő hatású
ném Benzopyren ‘ua.’, lásd BENZOL, PIRÉN
berber G népr Észak-Afrika és a Szahara őslakói, hámi nyelveket beszélő, többféle etnikai eredetű
népek összessége
G e népek nyelve, e népekhez tartozó személy
ném, ang berber gör barbarosz ‘barbár’
berberin G kém policiklikus szerkezetű, sárga kristályos alkaloid, gombaölő és lázcsillapító szerek
alkotórésze, a borbolya gyökerében fedezték fel
tud lat, ‘ua.’: Berberis ‘borbolya’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
berceuse [berszőz] G zene bölcsődal
G bút karos hintaszék
fr (chanson) berceuse ‘ringató (dal)’ bercer ‘ringat’ ófr bers ‘bölcső’ népi lat *bertium
‘ua.’ (?) kelta (gall)
berdó lásd HALBERDÓ
bereffel lásd REFFEL
beretra, beretrom lásd BIRÉTUM
bergamasca [bergamaszka] G zene élénk ritmusú, páros ütemű régi olasz tánc
G zene (ered.) tréfás szövegű olasz népdal
ol (canzone) bergamasca ‘bergamói (dal)’ Bergamo észak-itáliai városról
bergamott G növ citrusféle, héjában illatos olajokat tartalmazó gyümölcs
G növ egy fűszeres ízű körtefajta
ang bergamot ol bergamotta ‘ua.’ tör beg armudˇ ‘úri körte’ (a szóalakot a Bergamo
városnév beleértése befolyásolta)
bergčre [berzser] G bút kényelmes nagy karosszék kivehető ülőpárnával
fr, ‘ua.’, tkp. ‘pásztorlány’ berger ‘pásztor’, lásd BERGERIE
bergerie G irod pásztorjelenet, pásztorjáték
G irod pásztordal
fr, ‘ua.’ berger ‘pásztor’ ófr berchier népi lat *berbicarius ‘ua.’ lat berbix ‘nyáj,
birka’
bergmanncső G vill fémburkolatú impregnált papírcső fali vezetékek szigetelésére
S. Bergmann német mérnök nevéből
beriberi G orv általános elgyengülésben megnyilvánuló trópusi betegség, amelyet a B 1 vitamin
hiánya okoz
maláj, ‘ua.’ szingaléz beri ‘gyengeség’
berill G ásv féldrágakő, a berillium nevű elem szilikátja
ném Beryll lat beryllus gör (hangátvetéses) bérüllosz ar billaur ‘ua.’ óind veluriya
‘Belúr városból való’
Lásd még BRILIÁNS
berillium G kém kémiai elem, alkáli földfém, ezüstfehér, kemény és rideg fém
tud lat beryllium ‘ua.’: lásd BERILL | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
berkélium G kém mesterséges (transzurán) radioaktív elem, ezüstfehér képlékeny fém
a kaliforniai Berkeley városról, ahol először előállították
berliner G ölt kötött vagy horgolt, a felsőtestet is takaró nagykendő
ném, ‘berlini’
Berlitz-módszer G okt 1878-ban indult amerikai iskolahálózat direkt módszere az idegen nyelvek
oktatásában az anyanyelv kikapcsolásával, formális nyelvtantanítás nélkül
kidolgozójának, M. D. Berlitznek a nevéből
bernsteinizmus G pol a marxizmus revíziója, proletárforradalom helyett a tőkés társadalom
reformját hirdető elmélet, a szociáldemokrácia lényege
a német E. Bernsteinnek, a II. internacionálé egyik vezetőjének elmélete
bersagliere [berszaljere] G kat különlegesen kiképzett, gyors bevetésekre alkalmas olasz gyalogsági
lövészegységek katonája
ol, ‘ua.’, tkp. ‘éleslövész’ bersaglio ‘célpont, céltábla’ ófr bersail ‘ua.’ berser ‘nyilaz’
frank birsan ‘vadászni megy’
berserker [berszerker] G tört viking harcos, aki vad harci tébolyban, fegyverek nélkül vetette magát
a csatába, s kézzel-foggal öldökölt, amíg le nem kaszabolták
ang, óizlandi berserkr ‘ua.’, tkp. ‘medvebőrbe öltözött’: beri ‘medve’ | serkr ‘öltözet’
berukkol G kat bevonul, angyalbőrbe bújik
baj-oszt rucken ném rücken ‘mozdul, indul, vonul’
besamel G konyha vajból, lisztből és tejből készült, tetszőlegesen fűszerezhető alapmártás
fr béchamel, vsz. Béchamel márkinak, XIV. Lajos udvarmesterének a nevéből
beslisszol G biz beóvakodik, belopakodik, besurran
ném schliessen ‘csúszik’

besmet G rövid keleti köpeny, kaftán
tör beşmet ‘ua.’

besóresz G ker, biz haszon, nyereség
ném argó beschores ’tisztességtelen nyereség’
 jidd pschoro ‘titkos megegyezés’
bespájzol G biz nagy készleket gyűjt, felhalmoz (áruhiánytól vagy drágulástól félve)
lásd SPÁJZ

besserwisser [besszervisszer] G biz örök akadékoskodó, aki mindent mindenkinél jobban akar
tudni
ném, ‘ua.’: besser ‘jobban’
 gut ‘jól’ | wissen ‘tud’
besteck [bestek] G biz evőeszköz (egy személyre)
G orvos vagy mérnök, technikus műszerkészlete
ném Besteck ‘ua.’ bestecken ‘rátűz, felrak’
bestia G fenevad, vadállat
G komisz, ravasz, önző nő
lat bestia ‘állat, vadállat’
Lásd még BĘTISE
bestiális G állatias, vadállatias, kegyetlen
lat bestialis ‘ua.’, lásd BESTIA
bestialitás G állatiasság, vadság, kegyetlenség, kíméletlenség
lat bestialitas ‘ua.’, lásd BESTIÁLIS
bestiárium G irod középkori didaktikus verseskönyv vagy prózai mű képzelt vagy valós állatok
tulajdonságairól, ezek allegorikus magyarázatával
tud lat, ‘ua.’ bestia ‘állat’
bestiárius G tört vadállatokkal küzdő gladiátor a római arénákban
G műv oszlopfő valós vagy képzelt állatok figuráival
lat bestiarius ‘ua.’ bestia ‘vadállat’
bestseller [besztszeller] G igen kelendő, olvasmányos könyv, sikerkönyv
ang best seller ‘a legjobban elad(hat)ó’: best ‘legjobb’ good ‘jó’ | sell ‘elad’
bessz G közg árfolyamesés, tartósan alacsony árfolyam a tőzsdén
G pangás, válság a gazdaságban
fr baisse ‘ua.’ baisser ‘süllyed’ bas ‘le, lenn, alacsony’ késő lat bassus ‘ua.’
béta G nyelvt a görög ábécé második betűje, , , hangértéke az ókorban b, a bizánci korban már v
gör, ‘ua.’ sémi béth ‘ház’ (a föníciai írásban a ~ a ház piktogramja volt)
Betacid G gyógysz gyomorsav és pepszin hiánya esetén szedett betain-tartalmú készítmény
tud lat ‘ua.’: bet(ain) ‘a glicin származéka, amelyet először a cukorrépa melaszából különítettek
el’ lat beta (vulgaris) ‘(közönséges) cukorrépa’ | acidum ‘sav’ acidus ‘savanyú’ acere
‘savanyúnak lenni’
béta-részecske G radioaktív anyag bomlásakor az atommagból kilépő elektron vagy pozitron,
amely megközelítőleg fénysebességgel halad
lásd BÉTA
betatron G magfiz elektrongyorsító berendezés
ang, ‘ua.’: beta ‘béta-sugárzás, elektronsugár’ | lásd (CIKLO)TRON
bęte humaine [bet ümen] G az emberben szunnyadó vadállat, az ösztönök világa
fr, ‘ua.’: bęte ‘állat’ lat bestia ‘vadállat’ | humaine ‘emberi’, lásd HUMÁNUS
bétel G az arékapálmán termő bételdió szárított és bételborssal fűszerezett, mésszel kezelt
szeleteiből készült, izgató hatású szer, amelyet Délkelet-Ázsiában rágással élveznek
ang, ném betel port bétele tamil vettilei ‘ua.’, tkp. ‘igazi, valódi’
bethesda [betezda] † G szeretetház, aggok háza
héb Betheszda ‘a könyörület háza’, gyógyforrás az ókori Jeruzsálemben
bętise [betiz] G ostobaság, butaság
 fr, ‘ua.’
 bęte ‘ostoba’, ered. ‘állat’ lat bestia ‘vadállat’
betli G ját játékfajta ultiban, amelyet az nyer, aki bejelentésének megfelelően egyet sem üt
hazai ném betl
 ném Bettel ‘apróság, semmiség’, tkp. ‘koldulás’
beton G cementből, vízből és sóderból (esetleg más összetevőkből) kevert, formába öntve
megszilárduló mesterséges kőzet, fontos építőanyag
ném Beton
 fr bétone ‘ua.’ lat bitumen ‘földszurok, aszfalt’
betterment G közg az ingatlan értéknövekedésének az az eleme, amely nem a tulajdonos
beruházásaiból ered, s ezért megadóztatható
ang, ‘ua.’ better ‘javít’, ill ‘jobb’ good ‘jó’
bevatron G magfiz részecskegyorsító berendezés, amelyben a protonok milliárd elektronvoltnyi
energiával töltődnek fel
ang, ‘ua.’: b(illion) ‘milliárd’ | eV ‘elektronvolt’ | (ciklo)tron
bezirk [becirk] G tört kerület, körzet mint a régi megye helyett felállított közigazgatási egység
(1849–1861)
ném Bezirk ‘ua.’ kfn zirc ‘kerület’ lat circus ‘kör’
Lásd még CERCLE, CIRKÁLÓ, CIRKULÁL, RICERCAR
bezoár G kérődzők előgyomrában lenyelt szőrökből képződő labdaszerű álkő, régebben mérgezés
ellen védő amulettként viselték
fr bézoard sp bezoar ar bádizahr ‘ua.’ perzsa pád-zahr ‘méregellenes’: pád ‘elűz’ | zahr
‘méreg’
bezupál G kat továbbszolgálatra jelentkezik, hivatásos katonának áll
magy régi zupa ‘katonák rántottlevese’ ném Suppe ‘leves’
bézs G nyersgyapjú színű, homokszínű, szürkéssárga
fr beige ‘ua.’ ol bigio [bídzsó] ‘szürkésbarna’ kk lat bysius (?) frank bisi ‘ua.’
bhiksu G vall buddhista szerzetes
G vall (ered.) szegénységi fogadalmat tett, csak alamizsnából élő személy
szansz ‘koldus’ bhiks ‘kéreget’
bianco lásd BIANKÓ
biandria G jog kétférjűség
tud lat, ‘ua.’: bi- ‘kettős’ | gör anér, androsz ‘férfi, férj’ (a BIGÁMIA mintájára)
biankó G (mn) üres, kitöltetlen (okmány, csekkszelvény)
G (fn) űrlap
ol bianco ‘fehér, üres’ germán, lásd BLANK
biannuális † G félévenkénti, évente kétszeri
lat biannualis ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | annualis ‘évenkénti’ annus ‘év’
bias [bájesz] G szoc személyes elfogultságból eredő, kalkulálható hiba szociológiai adatfelvételnél
G számtech torzítás, jeltorzulás
ang, ‘előítélet, elfogultság’, ered. ‘elferdülés’ kfr biais ‘lejtős, ferde’ ?
biatlon G sport kéttusa, sífutásból és célba lövésből álló téli versenysport
ang biathlon ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | gör athlon ‘küzdelem, verseny’ (a pentatlon mintájára)
biaxiális G techn kéttengelyű
tud lat, ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | axis ‘kocsitengely’
bibacitás † G jog iszákosság
lat, ‘ua.’ bibax, bibacis ‘iszákos’ bibere ‘iszik’
Lásd még BIBERON, BIBULA
bibas G biz cigány ember lekezelő megszólítása másik cigány részéről
G † ügyefogyott, ostoba
cigány bibah, bibaht ‘szerencsétlen, ügyefogyott’
bíber G hódprém
G ölt hódprémből készült bunda
ném Biber ‘hód’
biberett G ölt nyúlprémből készült hódprémutánzat
 ném Biberette ‘ua.’, lásd BÍBER (fr kics képzővel)

biberon G csőrös pohár
fr, ‘ua.’
 lat bibere ‘iszik’
Biblia Pauperum G műv a Szentírást, főleg Jézus életének jeleneteit sok képpel és kevés szöveggel
bemutató késő középkori könyvtípus
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a szegények Bibliája’: gör tbsz biblia, lásd BIBLIO- | lat pauper ‘szegény’

biblikus G vall bibliai, a Bibliával kapcsolatos, rá vonatkozó
G a Bibliában szereplő, ott említett
kk lat biblicus ‘ua.’ gör tbsz biblia, lásd BIBLIO-
biblio- G (összetételek előtagjaként) könyvvel kapcsolatos, könyv-
gör kics biblion ‘könyvecske’ biblosz ‘könyv’ büblosz ‘egyiptomi papiruszsás’
bibliobusz G könyvt autóbuszban berendezett és távoli kis helységeket rendszeresen felkereső
mozgókönyvtár
lásd BIBLIO-, BUSZ
bibliofil G könyvbarát, könyvgyűjtő
ang, ném bibliophil ‘ua.’: lásd BIBLIO- | gör philó ‘kedvel’
bibliofilia G könyvszeretet, könyvgyűjtés
ang bibliophily ‘ua.’, lásd BIBLIOFIL
bibliográfia G könyvt könyvészet, könyvismeret, könyvleírás
G tud egy adott témát érintő szakirodalom rendszerezett jegyzéke
G tud forrásjegyzék, címjegyzék
G ilyenek összeállítása mint könyvtárosi tevékenység
ném Bibliographie ‘ua.’, lásd BIBLIO-, -GRÁFIA
bibliografikus G a bibliográfiával kapcsolatos, azon alapuló
ném bibliographisch ‘ua.’, lásd BIBLIOGRÁFIA
bibliográfus G könyvt a könyvészet, könyvleírás tudósa
G könyvjegyzékek szerzője
ném Bibliograph ‘ua.’, lásd BIBLIOGRÁFIA
biblioklaszta G könyvcsonkító, könyvrongáló
 ang biblioclast ‘ua.’: lásd BIBLIO- | gör klasztész ‘zúzó’ klaó ‘tör’ (az IKONOKLASZTA mintájára)
bibliokrácia G pol olyan uralmi rendszer, ahol egy szent könyv (a Biblia vagy a Korán) a jog és a
törvénykezés alapja
a demokrácia és hasonló szavak mintájára, lásd BIBLIO-
bibliolátria G vall a szent könyvek (mint a Biblia és a Korán) feltétlen tekintélyként való tisztelete
 újk lat bibliolatria ‘ua.’: lásd BIBLIO- | gör latreia ‘szolgálat a szentélyben’
bibliológia G könyvészet, könyvtudomány
lásd BIBLIO-, -LÓGIA
bibliomán G szenvedélyes könyvgyűjtő, könyvbolond
ném Bibliomane ‘ua.’: ‘ua.’, lásd BIBLIOMÁNIA
bibliománia G könyvgyűjtői szenvedély, könyvrajongás
ang bibliomania ‘ua.’, lásd BIBLIO-, MÁNIA
bibliomantia G könyvjóslás, jövendőmondás találomra felütött könyvből (főleg a Bibliából)
felolvasott szövegrész alapján
ném Bibliomantie ‘ua.’: lásd BIBLIO- | gör manteia ‘jóslás’
bibliophil lásd BIBLIOFIL
bibliotáfus † G gúny könyveire féltékenyen vigyázó, senkinek kölcsön nem adó ember
újk lat bibliotaphus ‘ua.’, tkp. ‘könyvek temetője’: lásd BIBLIO- | gör taphosz ‘temető, sír’ taptó
‘temet’
bibliotekárius † G könyvtáros
tud lat bibliothecarius ‘ua.’, lásd BIBLIOTÉKA
bibliotéka † G könyvtár
 lat bibliotheca ‘ua.’, ered. ‘könyvtartó’: lásd BIBLIO- | gör théké ‘tartó, láda’
 (ti)thémi ‘tesz,
helyez’
Lásd még TÉKA
biboldó G gúny zsidó
 cig biboldo ‘ua.’, tkp. ‘kereszteletlen’
bibsi G gúny zsidó
 lásd BIBOLDÓ
bibula † G itatóspapír
 újk lat (charta) bibula ‘nedvszívó (papír)’ bibulus ‘iszákos, nedvszívó’ bibere ‘iszik’
Lásd még BIBACITÁS, BIBERON
bicephal lásd BIKEFÁL
bicepsz G anat a felső kar ún. kétfejű izma, amely a kar behajlításakor kidudorodik és
megkeményszik
G irod klasszikus időmértékes verselésben egy versláb olyan szótaghelye, ahol egy hosszú vagy két
rövid szótag is állhat, pl. a hexameter első négy lábának második szótaghelye
 lat biceps ‘kétfejű’: bi(s) ‘kétszer’ | caput ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS
bicikli G kerékpár
 ang bicycle ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | cycle ‘kör’ lat cyclus gör küklosz ‘ua.’
Lásd még CIKLUS
biciklista G kerékpáros, kerékpározó
G biz törtető, pedálozó személy
 ang bicyclist ‘ua.’, lásd BICIKLI
biciklusos G kém két benzolgyűrűt tartalmazó (szerves vegyület)
 lat bi(s) ‘kétszer’ | lásd CIKLUS
bicinium G zene kétszólamú ének
 lat, ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | canere, (ce)cini ‘énekel’
Lásd még BUCINA, KÁNTOR, SANZON
bidé G az alsótest öblítésére való ülőmosdó
 fr bidet ‘ua.’, ered. ‘kis nyergesló’ ófr bider ‘üget’ ?
bieberit [bíberit] G ásv egyhajlású, vöröses színű kobaltszulfit
 lelőhelyéről, a Hanau melletti Bieber helységről | -it (ásványra utaló toldalék)
biedermeier [bídermejjer] G műv a tizenkilencedik század első felének kispolgári kedélyt,
érzelmességet és családias hangulatot kifejező művészeti, irodalmi és lakberendezési irányzata
főleg a német nyelvterületen és a Habsburg Birodalomban
 Biedermeier úrról, a „Fliegende Blätter” című élclap komikus kispolgár-figurájáról, Eichrodt és
Kussmaul írók közös leleményéről
biennálé G kétévenkénti művészeti esemény, kiállítás, filmszemle
 ném Biennale ‘ua.’, lásd BIENNIUM
biennális vagy biennis G kétéves, kétévi, kétévenkénti
G okt másodéves tanuló református kollégiumban
G növ kétnyári
 lat biennalis, biennis ‘ua.’, lásd BIENNIUM
biennium G kétéves időszak
G kétéves évforduló
 lat, ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | annus ‘év’
Lásd még MILLENNIUM
bifera G növ évente kétszer virágzó
 lat, ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | ferre ‘hoz’ (ti. virágot)
bifiláris G vill kétágú, kétszálas
G vill kétirányban tekercselt
 ang, ném bifilar ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | filum ‘szál’
Lásd még FILÉ, FILIGRÁN, PROFIL
bifláz G magol, bemagol, betanul
ném büffeln ‘ua.’, tkp. ‘bivaly módjára dolgozik’
 Büffel ‘bivaly’ fr buffle ‘ua.’ lat
bubalus ‘gazella’ gör bubalosz ‘ua.’
bifokális G opt kétfókuszú, két különböző nagyítású darabból összetett (szemüveglencse)
 ang bifocal ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | focus ‘tűz, tűzhely, gyújtópont’
Lásd még AFOKÁLIS, FOYER, FÓKUSZ
bifórium G ép ikerablak
 lat biforium ‘ua.’ biforis ‘kétszárnyú, kétfelé nyíló’: lat bi(s) ‘kétszer’ | fores ‘nyílás, bejárat’
biformis G ásv, biol kétalakú, kettős alakú
 lat, ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | forma ‘alak’
bifrons G vall kéthomlokú, kétarcú, Janus római isten mellékneve
 lat, ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | frons ‘homlok’
Lásd még FRONT, FRONTÁLIS
bifsztek G konyha hirtelen sült bélszínszelet
 ang beefsteak ‘ua.’: beef ‘marhahús’ fr boeuf ‘marha’ lat bos, bovis ‘ua.’ | steak ‘sütni való
vastag hússzelet’ izl steik ‘botra szúrt szelet’ stika ‘bot, nyárs’
bifurkáció G földr folyómeder kétfelé ágazása, szétválása
G okt a tanulási lehetőségek szétválása bizonyos iskolatípusokban, bizonyos életkorban
 lat bifurcatio ‘ua.’: bi(s) ‘kettős’ | furca ‘szénavilla’
biga G tört kétlovas, kétkerekű könnyű kocsi az ókori római kocsiversenyeken
 lat biga, ered. biiuga ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | iugum ‘iga’
bigámia G jog kétnejűség, kétférjűség, érvényes házasságban élő személy újabb házasságkötése
mint büntetendő cselekmény
 kk lat bigamia ‘kettős házasság’ bigamus ‘kétszer házasodott’: lat bi(s) ‘kétszer’ | gör gamosz
‘házasság’ (félfordítás a gör digamoszból)
bigamista G jog kettős házasságban élő (férfi)
 tud lat bigamista ‘ua.’, lásd BIGÁMIA
bigenerikus G biol két különböző nembe tartozó, kevert, korcs
 tud lat bigenericus ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | genus, generis ‘nem’
bigfoot G közl hatalmas és vastag kerekekkel felszerelt terepjáró gépkocsi
G sport széles és igen rövid sítalp
 ang, ‘ua.’: big ‘nagy’ | foot ‘lábfej’
bigott G vakbuzgó
 ném bigott ‘ua.’ fr bigot ‘szenteskedő’ (?) ang bi God, by God ‘Istenemre’
bigottéria G vallási vakbuzgóság
 ném Bigotterie fr bigoterie ‘ua.’, lásd BIGOTT
bijou lásd BIZSU
bikarbonát G kém hidrogén-bikarbonát, szóda-bikarbona
 ang bicarbonate ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | lásd KARBONÁT
bikefál G kétfejű
 ném Bikephal ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | gör kephalosz ‘fej’
Lásd még ENKEFALITISZ
bikini G div kétrészes női fürdőruha
G csípőbugyi
 márkanév a csendes-óceáni Bikini atollról, ahol 1946-ban az első kísérleti fúziós atomrobbantást
végrehajtották (vsz. úgy értve, hogy a félig fedetlen női test olyan kápráztató, mint az
atomrobbanás fénye)
bikonkáv G opt kétszeresen homorú (optikai lencse)
 ang biconcave ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | lásd KONKÁV
bikonvex G kétszeresen domború (optikai lencse)
 ang biconvex ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | lásd KONVEX
bikromát G kém a krómsav kettős sója
 ang bichromate ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | lásd KRÓM

bikrómia G fényk bikromátos fényérzékeny réteggel való színes fényképezés
G fiz kétszínűség
 ném Bichromie ‘ua.’, lásd BIKROMÁT
biksu lásd BHIKSU
bilabiális G nyelvt két ajakkal ejtett (mássalhangzó, p, b, m)
 ang, ném bilabial ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | labialis ‘ajakkal kapcsolatos’ labium ‘ajak’
bilaktométer G élelm tejátvevő helyeken alkalmazott mintavételi eszköz, amely a
közlekedőedények törvénye alapján működik
 lat bi(s) ‘kétszer’ | lac, lactis ‘tej’ | gör metreó ‘mér’
bilanz [bilanc] † G ker vagyonmérleg
 ném Bilanz ol bilancio ‘ua.’ bilancia ‘mérleg’ lat bilanx, bilancis ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ |
lanx ‘ csésze, serpenyő’
bilaterális G pol kétoldalú, mindkét felet érintő
G orv kétoldali
 ang, ném bilateral ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | latus, lateris ‘oldal’
Lásd még LATERÁLIS
bildungsroman [bildungzromán] G irod fejlődésregény, a hős szellemének és jellemének
érlelődését, kialakulását ábrázoló regény
 ném, ‘ua.’: Bildung ‘képzés, alakítás’ Bild ‘kép’ | lásd ROMÁN3
biléta † G jegy, belépőjegy, menetjegy
G cédula, vámcédula, bárca
 ném Billett ‘ua.’ fr billet ‘jegyzet, feljegyzés, levél’ késő lat kics billeta billa ‘írás’
bulla ‘irat’, lásd BULLA
Lásd még BOJLER, BOLA, BOLERÓ, BOLETTA, BOUILLON
bilgeri G ölt puha szárú, a torkában fűzős csizma
 G. Bilgeri osztrák ezredes, síoktató nevéből, aki divatba hozta
biliárd G ját posztóval bevont keretes asztalon, bottal meglökött golyókkal játszott játék
 ném Billard [biljard] fr billard ‘ua.’ bille ‘golyó’
biliáris G orv az epével kapcsolatos
 tud lat biliaris ‘ua.’ bilis ‘epe’
bilina G irod középkori orosz népi hősének fejedelmek és vitézek tetteiről
 or, ‘ua.’ bil ‘volt’
bilineáris G mat mindkét változóra, ill. változórendszerre nézve elsőfokú (egyenlet)
 ném bilinear ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | lásd LINEÁRIS
bilingvis G nyelvt kétnyelvű, két nyelvet egyformán jól beszélő (személy)
G eredeti és fordított szöveget párhuzamosan közlő (könyv, kiadás)
 lat bilinguis ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | lingua ‘nyelv’
bilingvizmus G nyelvt kétnyelvűség, két nyelv egyformán anyanyelvi szintű ismerete
 tud lat bilinguismus ‘ua.’, lásd BILINGVIS, -IZMUS
bilirubin G orv barnásvörös epefesték, a hemoglobin részleges bomlásának terméke
 tud lat, ‘ua.’: bilis ‘epe’ | rubere ‘vöröslik’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
biliverdin G orv zöld epefesték
 tud lat, ‘ua.’: bilis ‘epe’ | ol verde latin viridis ‘zöld’ virere ‘zöldül’ | -in (vegyületre utaló
toldalék)
biliuria G orv epevizelés
 tud lat biliuria ‘ua.’: lat bilis ‘epe’ | gör uron ‘vizelet’
billet doux [bije du] G szerelmeslevél
 fr, ‘ua.’: billet ‘írás, levél’, lásd BILÉTA | doux ‘édes’ lat dulcis ‘ua.’
billikom † G serleg, ivókupa
G (eredetileg) vendég üdvözlésére nyújtott pohár
 baj-oszt wilkum
 ném Willkommen ‘Isten hozta’, tkp. ‘kívánságunkra érkezett’: Wille ‘akarat,
kívánság’ | (ge)kommen ‘érkezett’ kommen ‘jön’
billió G mat milliószor millió
G (az amerikai angolban) ezerszer millió
 ang, ném, fr billion ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer (azaz a második hatványon)’ | million ‘millió’
bilobatus G növ kétkaréjos (levél)
 tud lat, ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | gör lobosz ‘karéj, lebeny, cimpa’
bilux G vill kettős fényű lámpa autóreflektorban, amely egy kapcsolóval tompított, illetve országúti
fényvetésre állítható át
G szleng szem
 ném Bilux(lampe) ‘ua.’: lat bi(s)- ‘kettős’ | lux ‘fény’
biluxol G közl (gépkocsivezető) a reflektor ismételt felvillantásával jelzést ad
G szleng csábítóan kacsingat, közeledésre biztat
 lásd BILUX
bimanuális G orv kétkezes, mindkét kezét jól használó
 tud lat, ‘ua.’: bis ‘kétszer’ | manus ‘kéz’
Lásd még MANUÁLIS
bimbasi G tört ezredesi rang a török birodalmi hadseregben
 tör binbaşˇ ‘ua.’, tkp. ‘ezer feje’: bin ‘ezer’ | başˇ ‘vezető, főnök’
bimensualis [bimenzuális] G kéthavonta megjelenő (folyóirat)
 lat, ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | mensis ‘hónap’
bimetall G műsz ikerfém, két egymásra hengerelt, eltérő hőtágulású fém alkatrész önműködő
kapcsolókban
 ném Bimetall ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | metallum ‘fém’
bimetallikus G közg kettős valutaalapú, a bimetallizmuson alapuló
 ném bimetallisch ‘ua.’, lásd BIMETALL
bimetallizmus G közg két nemesfémen, aranyon és ezüstön alapuló pénzrendszer
 ang bimetallism ‘ua.’, lásd BIMETALL, -IZMUS
bimetrikus G irod kettős metrumú, két verselési rendszer alapján egyaránt értelmezhető (pl.
hangsúlyos és időmértékes) ritmus
 ném bimetrisch ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | lásd METRUM
bimillennium G kétezredévi, kétezeréves fennállást ünneplő évforduló
 lat bi(s) ‘kétszer’ | lásd MILLENNIUM
bináció G vall katolikus pap kétszeri misemondása azonos napon, ami külön engedélyhez van kötve
 kk lat, ‘ua.’ késő lat binare ‘kettőz, kétszerez’ bini ‘két-két, kettesével’
bináris G fiz kettős állapotú
G mat kettes alapú (számrendszer)
 lat binaris ‘ua.’ bini ‘két-két, kettesével’
binary digit [bájneri didzsit] G számtech a kettes alapú számrendszer egy számjegye, vagy 0, vagy 1
 ang, ‘ua.’, lásd BINÁRIS, DIGIT
binaurikuláris G orv két füllel való (hallás)
 tud lat binauricularis ‘ua.’: bini ‘két-két, kettesével’ | auricula ‘fül’
biner G mat kétváltozós
G kettős, két elemből álló
G biol kettős, két névből álló (név, pl. a növény- és állatfajok latin megjelölésében)
 ném binär fr binaire ‘ua.’, lásd BINÁRIS
bingó G ját a lottóból kifejlődött, ma már gépesített szerencsejáték Amerikában
G (felkiáltásként) talált! eltaláltad!
 ang bingo ‘ua.’, ered. a meglepetés kiáltása ?
binóda G műsz közös vákuumtérbe foglalt két elektroncsőrendszer
 ném Binode ‘ua.’: lat bini ‘két-két, kettesével’ | gör hodosz ‘út’ (a DIÓDA, TRIÓDA s hasonlók
mintájára)
binokulár G opt két szemlencsés szemüveg vagy más optikai eszköz
lásd BINOKULÁRIS

binokuláris G opt két szemlencsével ellátott (optikai eszköz, távcső, mikroszkóp)
G biol két szemmel való, térbeli (látás)
ang binocular ‘ua.’: lat bini ‘két-két’ | ocularis ‘szemhez való, szemlencse’ oculus ‘szem’
binom G mat kéttagú algebrai kifejezés
G biol két elemből álló rendszertani megnevezés
ném Binom ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | nomen ‘név’
binomiális G mat kéttagú
tud lat binomialis ‘ua.’, lásd BINOM
binominális G biol két elemből álló (rendszertani megnevezés)
ang, ném binominal ‘ua.’, lásd BINOM
bio- G (összetételek előtagjaként) az élettel, az élő anyaggal kapcsolatos, élő, élet-
G (élelmiszerek nevével) vegyszeres kezelés nélkül termelt, pl. bioalma
 gör biosz ‘élet’ bioó ‘él’
bioaktív G kém élettani hatás kiváltására alkalmas (vegyület)
lásd BIO-, AKTÍV
bioakusztika G biol az élőlények keltette és általuk felfogott hangokkal foglalkozó tudományterület
lásd BIO-, AKUSZTIKA
bioasztronautika G űrk az űrrepülésnek az ember szervezetére gyakorolt hatásával foglalkozó
tudományág
lásd BIO-, ASZTRONAUTIKA
biobrikett G mezőg takarmánynövények összepréselt szárából készült tüzelőanyag
lásd BIO-, BRIKETT
biocid G kém az élő szervezeteket károsító anyag
ném biozid ‘ua.’: lásd BIO- | lat caedere, (ce)cidi ‘öl’
biocönológia G biol az egy területen élő növény- és állatközösségek, társulások
egyensúlyviszonyaival foglalkozó résztudomány
lásd BIO-, CÖNOLÓGIA
biocönózis G biol egy területen élő növény-, ill. állatfajok életközössége, társulása
lásd BIO-, CÖNÓZIS
biodegradáció G biol az élő anyag hulladékainak lebomlása nagyrészt mikroorganizmusok
közreműködésével
lásd BIO-, DEGRADÁCIÓ
biodeterioráció G biol élőlények és élettani folyamatok rongáló hatása az emberi környezetre,
annak az ember által előállított tárgyaira
lásd BIO-, DETERIORÁCIÓ
biodiverzitás G biol az élőlények rokon fajainak sokfélesége egy adott területen
lásd BIO-, DIVERZITÁS
bioelektrokémia G biol a biológiai folyamatokat kísérő elektrokémiai jelenségeket vizsgáló
tudományág
lásd BIO-, ELEKTROKÉMIA
bioelektromosság G biol az élettani folyamatokat kísérő, ill. azokat irányító elektromos jelenségek
élő szervezetekben
lásd BIO-, ELEKTROMOSSÁG
bioelektronika G biol az emberi testben keletkező elektromos árammal, annak gyógyászati
felhasználásával foglalkozó tudományág
lásd BIO-, ELEKTRONIKA
bioenergetika G biol az élő szervezetek energiagazdálkodásával foglalkozó tudományág
lásd BIO-, ENERGETIKA
biofág G biol élőlényekkel, szerves anyaggal táplálkozó
lásd BIO- | gör phagein ‘eszik’
biofeedback [bájofídbek] G biol az élő szervezetekben működő visszajelző mechanizmus
 ang, ‘ua.’, lásd BIO-, FEEDBACK

biofizika G fiz az élő szervezetekben lezajló fizikai jelenségekkel foglalkozó tudományág
lásd BIO-, FIZIKA

biofizikus G fiz a biofizika tudósa
lásd BIO-, FIZIKUS

biogáz G kém szerves hulladékanyagok rothasztásával előállított, energiatermelésre használható gáz
lásd BIO-, GÁZ

biogél G kém gél állapotú biokolloid
lásd BIO-, GÉL

biogén G tud élő anyagból származó
G kém az élő anyag felépítésében vagy működésében részt vevő (kémiai elemek)
ném biogen ‘ua.’: lásd BIO-, -GÉN
biogenetika G biol az egyedfejlődés és a törzsfejlődés rokon mozzanatait kutató tudományág
lásd BIO-, GENETIKA
biogenezis G tud az élet, az élőlények keletkezése, létrejötte
G fil az a túlhaladott nézet, hogy élettelen anyagból nem keletkezhet élő
lásd BIO-, GENEZIS
biogeocönózis G biol az élőhely és a hozzá tartozó életközösségek rendszere
lásd BIO-, GEO-, CÖNÓZIS
biogeográfia G földr életföldrajz, az élőlények életközösségeinek földrajzi eloszlásával és
törvényszerűségeivel foglalkozó tudományág
lásd BIO-, GEOGRÁFIA
biogeokémia G kém a bioszférának és a földfelszín élő eredetű elemeinek összefüggéseit vizsgáló
tudományág
lásd BIO-, GEOKÉMIA
biográfia G életrajz, élettörténet, életírás
tud lat biographia ‘ua.’: gör biosz ‘élet’ bioó ‘él’ | graphó ‘ír’
biografikus G életrajzi jellegű, ilyen művekkel kapcsolatos
ném biographisch ‘ua.’, lásd BIOGRÁFIA
biográfus G életrajzíró
ném Biograph ‘ua.’, lásd BIOGRÁFIA
bioherma G geol fosszilis zátony, élőlények mészanyagú maradványaiból felhalmozódott lencse
vagy boltozat alakú kőzettest üledékes kőzetekben
lásd BIO-, HERMA
bioindikátor G biol élő szervezet, amely az űrrepülés során fellépő jelenségek hatásainak
vizsgálatára szolgál
G biol olyan élőlény, amely jelenlétével vagy viselkedésével bizonyos fizikai vagy kémiai tényezőt
jelez
lásd BIO-, INDIKÁTOR
biokatalizátor G biol az élő szervezet folyamatait befolyásoló vegyi anyag, pl. enzim
lásd BIO-, KATALIZÁTOR
biokatalízis G biol az élő szervezetben testhőmérsékleten végbemenő katalizált vegyi folyamatok
lásd BIO-, KATALÍZIS
biokémia G kém az élő szervezetekben zajló vegyi folyamatokkal foglalkozó tudományág
lásd BIO-, KÉMIA
biokémikus G kém a biokémia tudósa
lásd BIO-, KÉMIKUS
biokerámia G kém olyan kerámiai anyag, amely sérült vagy hiányzó testrészek, testszövetek
pótlására élettanilag alkalmas
lásd BIO-, KERÁMIA
biokibernetika G az élő szervezet vezérlésével kapcsolatos logikai törvényszerűségeket feltáró és
matematikai összefüggéseiben meghatározó, számítógéppel modellező tudományág
lásd BIO-, KIBERNETIKA
bioklasztikus G geol elhalt állatok törmelékes maradványaiból felépült üledékes (kőzet)
ném bioklastisch ‘ua.’: lásd BIO- | gör klasztikosz ‘törmelékes’
 klaó ‘tör’
Lásd még IKONOKLASZTA
biokolloid G kém a kolloid állapotra jellemző makromolekulák az élő szervezetekben
lásd BIO-, KOLLOID
biokoncentráció G biol egyes élőlények képessége, hogy a környezetük bizonyos anyagait
szervezetükben felhalmozzák
lásd BIO-, KONCENTRÁCIÓ
biokonverzió G biol olyan energiaátalakulási folyamat, amelyben élő szervezetek vesznek részt, pl.
biogáz előállítása, komposztálás
lásd BIO-, KONVERZIÓ
biolit G geol élőlények maradványaiból vagy életműködésük révén keletkezett üledékes kőzet, pl.
kőszén vagy mészkő
lásd BIO- | gör lithosz ‘kő’
biológia G élettan, élettudomány
G természetrajz, természetismeret
tud lat biologia ‘ua.’: gör biosz ‘élet’ bioó ‘él’ | lásd -LÓGIA
biologizmus G fil irányzat, amely a biológiai törvények érvényét az élettelen természetre, ill. a
társadalmi jelenségekre is kiterjeszti
ném Biologismus ‘ua.’, lásd BIOLÓGIA, -IZMUS
biológus G tud az élettan tudósa, kutatója
ném Biologe ‘ua.’, lásd BIOLÓGIA
biolumineszcencia G biol élőlények fénykibocsátása a szervezetben végbemenő különleges
oxidációs folyamatok révén
lásd BIO-, LUMINESZCENCIA
biomagnetizmus G biol tévesnek bizonyult 18. századi elmélet az állati és emberi szervezetekben
keletkező mágnességről
lásd BIO-, MAGNETIZMUS
biomantia G jövendölés testi jegyek, pl. a tenyér vonalai vagy a koponya alkata nyomán
lásd BIO- | gör manteia ‘jóslás’, lásd KIROMANTIA
biomassza G biol az élő anyagnak egy adott élettérben jelenlévő mennyisége
lásd BIO-, MASSZA
biomechanika G biol az állati és emberi szervezet mechanikai berendezésével, ennek funkcióival
foglalkozó tudományág
lásd BIO-, MECHANIKA
biometallurgia G koh érckilúgozás, fémek kinyerése ércből mikroorganizmusok révén előidézett
oxidáció módszerével
lásd BIO-, METALLURGIA
biometeorológia G met az időjárási jelenségeknek az élő szervezetekre gyakorolt hatásával
foglalkozó tudományág
lásd BIO-, METEOROLÓGIA
biometria G biol a biológiai problémák megoldására matematikai módszereket, főleg valószínűség-
számítást és statisztikát alkalmazó tudományág
lásd BIO- | gör metreó ‘mér’
bionika G műsz az állati szervezetek működésének egyes mechanizmusait a technikai
felhasználhatóság szemszögéből vizsgáló tudományág
ang bionics ‘ua.’, lásd BIO(LÓGIA, TECH)NIKA
bionikus G műsz az „állati találmányok” hasznosításának lehetőségét kutató
ang bionic ‘ua.’, lásd BIONIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
bionómia G biol szerveződéstan, az egyed és a környezet egymásra hatását az egyed
szervezettségének fejlődésében kutató tudományág
lásd BIO- | gör nomosz ‘törvény’
biontodinamika G biol az élőlények működéstana, az ezekre jellemző folyamatokkal foglalkozó
tudományág
gör bión, biontosz ‘élő’
 bioó ‘él’ | lásd DINAMIKA
biontológia G biol a ma élő fajokkal, azok rendszereivel foglalkozó tudományág
gör bión, biontosz ‘élő’
 bioó ‘él’ | lásd -LÓGIA
bioplaszt G orv szerv vagy szövet pótlása céljából az emberi szervezetbe beültetett idegen anyag
ang bioplast ‘ua.’: lásd BIO-, PLASZTIKA

biopolimer G kém az élet fennmaradását biztosító makromolekuláris vegyület
lásd BIO-, POLIMER

biopotenciál G mezőg a kártevők szaporodási képességének mértéke
lásd BIO-, POTENCIÁL

biopszia G orv próbakimetszés, vizsgálat és kórmegállapítás céljára kimetszett élő szövet
tud lat biopsia ‘ua.’: lásd BIO- | gör opszisz ‘látás’

bioreguláció G biol az élő szervezet önszabályozó mechanizmusa a sejtek szintjén, illetve a
szövetek, szervek kölcsönhatása révén
lásd BIO-, REGULÁCIÓ

bioritmus G biol az élettani folyamatok ritmikus rendszerei (szívverés, lélegzés, alvás és ébrenlét
stb.)
lásd BIO-, RITMUS

biostruktúra G műsz az élőlényekét utánzó vagy arra hasonlító felépítés
lásd BIO-, STRUKTÚRA

bioszatellit G űrk űrélettani kísérletekhez szükséges laboratóriummal felszerelt mesterséges égitest
lásd BIO-, SZATELLITA

bioszféra G geol a Földnek az a zónája, ahol az élet jelenségei zajlanak
ném Biosphäre ‘ua.’: lásd BIO- | gör szphaira ‘gömb, gömbhéj’

bioszenzor G műsz élettani anyagokat, ill. folyamatokat felhasználó érzékelő rendszer
lásd BIO-, SZENZOR

bioszintézis G kém bonyolult vegyületek keletkezése egyszerű anyagokból az élő szervezetben
lásd BIO-, SZINTÉZIS

bioszisztematika G biol az élőlények rendszerezésével, evolúciójával és rokonsági kapcsolataival
foglalkozó tudományág
lásd BIO-, SZISZTEMATIKA

bioszociológia G szoc olyan vizsgálati módszer, amely a társadalmi jelenségek magyarázatához
biológiai törvényeket használ fel
lásd BIO-, SZOCIOLÓGIA

bioszoláris G ép klímatudatos, a napenergiát és a természetes fényt jól kihasználó házak tervezésére
törekvő (építészet)
ang biosolar ‘ua.’, lásd BIO-, SZOLÁRIS

biosztratigráfia G geol életrétegtan, az ősmaradványok és az őket bezáró rétegek kapcsolatával
foglalkozó tudományág
lásd BIO-, SZTRATIGRÁFIA

biot [bio] G fiz az áramerősség új mértékegysége az elektromágneses mértékrendszerben, 10 amper
J.B. Biot francia fizikusról

biotaxonómia G biol az élőlények rendszerezésével foglalkozó tudományág
lásd BIO-, TAXONÓMIA

biotechnika G műsz az élettan és a műszaki világ határterülete, orvosi technika, mezőgazdasági
technika, környezettechnika
lásd BIO-, TECHNIKA

biotechnológia G élőlények, különösen mikroorganizmusok felhasználása termelési folyamatokban
lásd BIO-, TECHNOLÓGIA

biotekton G biol a tengerfenéken élő anyagokból keletkező bevonat
lásd BIO-, TEKTONIKA

biotelemetria G biol mozgások, élettani folyamatok megfigyelése, nyomon követése távolról, pl.
egy állatra szerelt műszer és jeladó segítségével, ezek jeleit mérve
lásd BIO-, TELEMETRIA

biotika G tud élettan
tud lat biotica (scientia) ‘ua.’
 gör bioté ‘élet’ bioó ‘él’
biotikus G az életből, élő anyagokból kiinduló (hatás)
ném biotisch ‘ua.’, lásd BIOTIKA

biotin G kém a H-vitamin kémiai neve
tud lat, ‘ua.’: gör bioté ‘élet’
 bioó ‘él’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
biotípus G biol egy fajon belül egyedi sajátságok révén elkülönülő kisebb populáció
lásd BIO-, TÍPUS

biotit G ásv vas-magnézium csillám, kőzetalkotó szilikát
J.B. Biot francia fizikus nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)

biotómia G orv az élettartam szakaszolása
G orv az életszakaszok sajátos egészségtana
 tud lat, ‘ua.’: lásd BIO- | gör tomé ‘metszés’ temnó ‘metsz, vág’
biotóp G biol élőhely, élettér
 ném Biotop ‘ua.’: lásd BIO- | gör toposz ‘hely’
biovital G gyógysz vitaminokat és nyomelemeket tartalmazó készítmény
 tud lat ‘ua.’: lásd BIO- | lat vitalis ‘életfontosságú’, tkp. ‘az élettel kapcsolatos’ vita ‘élet’
biozófia † G életbölcsesség
 lat biosophia ‘ua.’: lásd BIO- | gör szophia ‘bölcsesség’ szophosz ‘bölcs’
biozóna G geol azoknak a kőzetrétegeknek az összessége, amelyek egy meghatározott
ősmaradványfaj egyedeit zárják magukba
 lásd BIO-, ZÓNA
Bipeda G áll kétlábúak
 lat, ‘ua.’, lásd PIBEDIA
bipedia G biol két lábon járás mint az adott fajra jellemző sajátság
 tud lat, ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | pes, pedis ‘láb’
bipennis [bipennisz] G biol kétszárnyú
 tud lat, ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | penna ‘szárny, toll’
bipiramis G ásv mindhárom kristálytani tengelyt metsző, legalább hatlapos kristályosodási forma
 lat bi(s) ‘kétszer’ | lásd PIRAMIS
biplán G rep kétfedelű (kettős szárnyú) repülőgép
 fr biplan ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | lásd (AERO)PLÁN
bipoláris G fiz kétsarkú, kétpólusú
G biol kettős nyúlványú (idegsejt)
 ang, ném bipolar ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | polaris ‘sarki’ polus ‘sarok’
bipolaritás G kétsarkúság
 ném Bipolarität ‘ua.’, lásd BIPOLÁRIS
bipropellens G űrk kétalkotós, kétkomponensű (rakéta-hajtóanyag)
 lat bi(s) ‘kétszer’ | lat propellere ‘előrehajt’, lásd PROPELLER
biréma G tört két evezősoros római hadihajó
 ném Bireme fr birčme ‘ua.’ lat biremis ‘kétevezős’: bi(s) ‘kétszer’ | remus ‘evező’
biretra lásd BIRÉTUM
birétum vagy beretra, biretra G vall katolikus papi süveg
 kk lat birretum vagy birettum ‘ua.’ lat birrus ‘csuklyás köpeny’
birth control [börth kontrol] G szoc születésszabályozás
 ang, ‘ua.’: birth ‘születés’ bear ‘szül’ | lásd KONTROLL
bis [bisz] † G szính hogy volt! újra!
 ol, lat bis ‘kétszer’
bise [biz] G met tavasszal napos időt, télen hideget és havat hozó északkeleti szél a svájci Alpokban
és Kelet-Franciaország egy részén
fr, ‘ua.’
 frank bisia ‘ua.’ ?
biscuit lásd BISZKVIT
bistouri [biszturi] G orv sebészkés
 fr, ‘ua.’ bistourner ‘elcsavar, eltorzít, miskárol’: VAGY bis ‘kétszer | tourner ‘csavar’ lat
tornare ‘esztergályoz, forgat’, VAGY Pistoia olasz városról, ahol kiváló tőrök készültek
bistrot lásd BISZTRÓ
bissextilis vagy biszextilis G szökő(nap)
G szökőnapot tartalmazó (év)
 késő lat, ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | sextilis ‘hatodik (hónap, nap)’ sextus ‘hatodik’ (a Julianus-
naptárban a március kezdete előtti hatodik nap, február 24-e után iktatták be a szökőnapot, tehát
ezt a napot ‘megkettőzték’) sex ‘hat’
Bisulca G áll párosujjú patások
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘kétfelé hasított’: bi(s) ‘kétszer’ | sulcus ‘barázda, hasíték’
biszextilis lásd BISSEXTILIS
biszexuális G lél mind az ellentétes nemhez, mind a sajátjához vonzódó
 tud lat bisexualis ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | sexus ‘nem’
biszillabikus G nyelvt két szótagú
 tud lat bisyllabicus ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | lásd SZILLABIKUS
biszkvit G élelm kétszersült, piskóta
G műv kétszer égetett mázatlan porcelán
 ném Biskuit fr biscuit ol biscotto ‘ua.’: bis ‘kétszer’ | cotto ‘sült’ cuocere, cotto ‘süt’
lat coquere, coctum ‘főz, süt’
Lásd még KÓKVIA
biszmillah G vall az iszlám liturgia kulcsmondata, minden tevékenység előtti fohászkodás: „Isten
nevében”
 ar biszm’illáh ‘Allah nevével’
bisszig G biz maró, csípős, rosszmájú
 ném bissig ‘harapós’ Biss ‘harapás’ beissen ‘harap’
Lásd még PASSZER, PISZLICSÁR
bisszus G text kagylóselyem, egyes kagylók mirigyeiben termelődő selyemfonálból szőtt finom
ókori kelme
 lat byssus gör büsszosz ‘ua.’
biszter G műv bükkfakoromból vagy aszfaltból készült barnásfekete akvarellfesték
 ném Bister ‘ua.’ fr bistre ‘barnásfekete’
bisztró G gyorsbüfé, falatozó
 fr bistro, bistrot ‘kiskocsma’: VAGY bistrouille ‘keverék ital, pancsolt bor’, VAGY nyj bistraud
‘kecskepásztor’
biszturi lásd BISTOURI
bit G számtech az információ legkisebb egysége
 ang, ‘ua.’ bi(nary digi)t ‘kétértékű számjegy’, de bit ‘darabka, falat’ is
bitonális G zene kéthangnemű, egyidejűleg két hangnemre épülő
 tud lat bitonalis ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | tonus ‘hang, hangnem’ gör tonosz ‘hang, feszülés’
temnó ‘feszít’
bitonalitás G zene kéthangneműség
 tud lat bitonalitas ‘ua.’, lásd BITONÁLIS
bit rate [bit réjt] G számtech az adatátvitel sebességének mutatója, az egy másodperc alatt átvitt
információ bitben mérve
 ang, ‘ua.’, lásd BIT, RÁTA
bit string [bit sztring] G számtech bitlánc, a számítógép által egy logikai egységként kezelt bitek
sorozata
 ang, ‘ua.’: lásd BIT | string ‘zsinór, fonal, húr’

bitter G keserűlikőr
ném bitter ‘keserű’

bitumen G kém kátrányszerű, eredetileg olajpalából, ma főleg kőolajlepárlásból nyert anyag
G kém szurok, aszfalt
 lat bitumen ‘földiszurok, aszfalt’ (?) kelta
bivak † G kat katonai sátortábor
G szabad ég alatti táborozás
 ném Biwak fr bivouac ‘ua.’ alném biwake ‘a kisegítő őrcsapat szabad ég alatti tartózkodása’:
bi- (ném bei) ‘mellett, mellék-’ | wake (ném Wache) ‘őrség’
bivakol † G kat szabad ég alatt táborozik
 lásd BIVAK
bivalens G kétértékű
G kém két vegyértékű
 lat, ‘ua.’: lat bi(s) ‘kétszer’ | valens ‘érő, érvényes’ valere ‘ér valamenyit’
Bivalvia G áll kagylók, két kagylószárnyas puhatestűek
 tud lat, ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | valvae ‘ajtószárnyak’ volvere ‘fordít, fordul’
bivouac [bivuak] lásd BIVAK
bizantinizmus G pol az állam vezetőjét övező mértéktelen hódolat, hízelgés
G szolgalelkűség
 ang byzantinism ‘ua.’: késő lat Byzantinus ‘bizánci’ gör Büzantion, kis város a Boszporuszban,
Konstantinápoly magja, egyben a kelet-római császárság, Bizánc névadója (a bizánci császári
udvarra volt jellemző a fenti légkör) | lásd -IZMUS
bizantinológia G tud a hajdani kelet-római birodalom történetével, kultúrájával és a késő görög
nyelvvel foglalkozó tudomány
 tud lat Byzantinologia ‘ua.’: Byzantinus ‘bizánci’ | lásd -LÓGIA
bizantinológus G tud a bizantinológia kutatója, tudósa
 magy, lásd BIZANTINOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
bizantizmus lásd BIZANTINIZMUS
bizarr G különös, furcsa, szertelen, hóbortos
 fr bizarre ‘ua.’ sp bizarro ‘hősies, nagylelkű, gáláns’ (?) baszk bizarra ‘szakáll (mint a
férfias erő szimbóluma)’
bizmut G kém vörösesfehér, fémfényű kémiai elem
 tud lat bismutum ‘ua.’ (G. Agricola német mineralógustól) ném Wismut ‘?’ (talán ‘fehér fém’
vagy ‘mezőn orzott’)
biznisz G üzlet
 ang business ‘ua.’, tkp. ‘igyekvés’ busy ‘serény óang bisig ‘ua.’ ?
bizsu G ékszer, ékszerutánzat, divatékszer
G csecsebecse, zsuzsu, mütyür
 fr bijou ‘ua.’ breton bizou ‘drágaköves gyűrű’ biz ‘ujj’
bizsutéria G ker divatékszerek üzlete
 fr bijoutérie ‘ua.’, lásd BIZSU
blabla G biz halandzsa
G biz badarság, sületlenség
G biz mellébeszélés
 fr hangut ‘ua.’, VAGY ném blabbern ‘habog’
black box [blek box] G tud olyan rendszer, amelynek működését nem ismerjük, csak a bemenő és
kilépő hatásokat, és ezek összefüggéseiből kell az előbbit kikövetkeztetnünk
G számtech hardver- vagy szoftveregység, amelynek belső felépítése ismeretlen, de használata
dokumentálva van (pl. a memórialapkák)
G repülőgép repülési adatait rögzítő, tűz- és ütésálló doboz
 ang, ‘ua.’: black ‘fekete’ | lásd BOKSZ2
blagíroz † G henceg, felvág
ném blaguieren ‘ua.’, lásd BLAGUEUR

blagueur [blagőr] † G hencegő, nagyzoló, felvágó személy
fr, ‘ua.’
 blague ‘hazugság, hencegés, pöffeszkedés’ holl blagen ‘felfuvalkodik’
blama G felsülés, kínos helyzet
magy elvonás, lásd BLAMÁL

blamál G biz szégyenbe, kínos helyzetbe hoz
G biz lejárat, leéget
ném blamieren ‘ua.’ fr blâmer ‘helytelenít, hibáztat’ késő lat blasphemare ‘káromol, szid’
lat blasphemia, lásd BLASZFÉMIA
blamázs G felsülés, baklövés, kudarc, megszégyenülés
auszt ném blamage (franciás képzés) ‘ua.’, lásd BLAMÁL
blanchiroz lásd BLANSÍROZ
blanc de Chine [blandösin] G műv a kínai Fucsien tartományban készült fehér porcelán
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kínai fehér’: blanc, blanche ‘fehér’ ófn blanc ‘fényes’ | Chine ‘Kína’
Lásd még BLANK
blank G kitöltetlen, tiszta, üres
ném blank ‘csupasz, üres’, ered. ‘fényes, fehér’ blinken ‘csillog’
Lásd még BIANCO, BLANC DE CHINE, BLANKVERS, BLANSÍROZ, BLINKER, PLANK
blanketta G nyomtatvány, űrlap, kitöltendő papír
ném Blankett ‘ua.’ (franciás kicsinyítő képzés), lásd BLANK
blankvers G irod drámai jambus, tíz-tizenegy szótagos, jambikus lejtésű, rímtelen sor
G irod ilyenekből álló költemény
ang blank verse ‘ua.’: blank ‘üres, hézagos (ti. a rím hiányzik)’, ered. ‘fehér, fényes’ | verse
‘verssor’ lat versus ‘ua.’, tkp. ‘megfordulás (a sor végén)’ vertere, versum ‘fordít, fordul’
Lásd még BLANK, PLANK
blanquizmus G pol francia szocialista mozgalom a 19. század derekán, amely forradalmárok
maroknyi csoportjával akarta megvívni a forradalmat
vezéralakja, L. A. Blanqui nevéből | lásd -IZMUS
blansíroz G konyha előfőz, rövid ideig főz (szárnyast, mandulát, főzelékfélét)
ném blanchieren ‘ua.’ fr blanchir ‘fehérít’ blanc, blanche ‘fehér’ ófn blanc ‘fényes’
Lásd még BLANK
blaszfémia G istenkáromlás
G kegyeletsértés, szentségtörés
lat blasphemia ‘ua.’ gör blaszphémia ‘rágalom’: bla(bo)sz ‘kár, ártalom’ | phémi ‘beszél’
Lásd még BLAMÁL
blasztéma G biol differenciálatlan sejtekből álló sarjszövet egyes állatokban, amelyből egy
elvesztett testrész (pl. gyík farka) újrafejlődhet
tud lat blastema ‘ua.’ gör blasztéma ‘sarj, állat kicsinye’ blasztanó ‘csírázik, sarjad’
blaszto- G biol (összetétel előtagjaként) a megtermékenyített petével kapcsolatos, csíra-
G orv daganattal kapcsolatos
gör blaszté vagy blasztosz ‘rügy, hajtás, sarj’ blasztanó ‘csírázik, sarjad’
blasztociszta G orv a hólyagcsíra állapotú embrió neve
tud lat blastocysta ‘ua.’: lásd BLASZTO-, CISZTA
blasztoderma G biol csíralemez, bőrkezdemény a barázdálódott petén
ang blastoderm ‘ua.’: lásd BLASZTO- | gör derma ‘bőr’
blasztogén G biol sarjadzás útján keletkező
G biol csírában vagy csírasejtben keletkező
ném blastogen ‘ua.’: lásd BLASZTO-, GÉN
blasztogenezis G biol a megtermékenyített pete átfejlődése szedercsírából hólyagcsírába
ang blastogenesis ‘ua.’: lásd BLASZTO-, GENEZIS
blasztóma G orv nem gyulladásos, jóindulatú daganat a szervezetben
 tud lat blastoma ‘ua.’: lásd BLASZTO- | -óma (daganatra utaló toldalék)

blasztomera G biol a megtermékenyített pete barázdálódása
ang blastomere ‘ua.’: lásd BLASZTO- | gör merosz ‘rész’

blasztomogén G orv jóindulatú daganatot keltő
ném blastomogen ‘ua.’: lásd BLASZTÓMA, -GÉN

blasztula G biol hólyagcsíra, az embrió kialakulásának kezdeti állomása
lat kics blastula ‘csírácska’
 blastus gör blasztosz ‘sarj, csíra’
blatt G ját lap, kártyalap
G zene kottalap
 ném Blatt ‘lap, kártyalap, kottalap’
blattol G ját kártyázik
G zene ismeretlen zenedarabot lapról (kottából) első látásra elénekel, eljátszik
 lásd BLATT
blaumontág G biz lustálkodással töltött hétfő, meghosszabbított hétvége
 ném Blaumontag ‘ua.’: blau ‘kék’ | Montag ‘hétfő’
blaustrumpf † G kékharisnya, művészek és tudósok közt forgolódó, tudákos és műveltségével
tüntető nő
 ném Blaustrumpf ‘ua.’, ang Blue stocking ‘ua.’, 18. századi angol szalon neve fr Bas-bleu
‘ua.’, párizsi klub neve
blazer lásd BLÉZER
blazírt G fásult, közönyös, szenvtelen, unott
 ném blasiert ‘ua.’ fr blasé ‘kedvetlen, kiábrándult’, tkp. ‘zsibbadt’ blaser ‘elzsibbaszt’
holl blasen ‘felfúj’
blechol G biz fizet, leszurkolja a pénzt
 ném blechen ‘ua.’ Blech ‘bádog, pléh’, argó ‘pénz’
 magy pléh
blende G fényk fényképezőgép állítható fényrekesze
 ném Blende ‘ua.’ blenden ‘vakít’ blind ‘vak’
blennorrhoea [blenorröa] G orv váladékfolyás, váladékozás
 tud lat, ‘ua.’: gör blennosz ‘nyálka’ | rheó ‘folyik’
blepharitis [blefaritisz] G orv szemhéjgyulladás
 tud lat, ‘ua.’: gör blepharisz ‘szemhéj’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
bleu royal [blő roajál] G műv a nevers-i fajansz és a sčvres-i porcelán sötétkék színe
 fr, ‘királyi kék’: bleu germán (ném blau, ang blue ‘ua.’) | royal lat regalis ‘királyi’ rex,
regis ‘király’
blézer G div könnyű zakóféle, ingkabát
G (eredetileg) sportegyesületek formaruhájának darabja klubjelzéssel
 ang blazer ‘ua.’ blaze ‘lángol’ (a cambridge-i egyetem evezősklubjának élénk vörös zakójáról)
blezúr lásd PLEZÚR
bliccel G biz viteldíj vagy belépődíj megfizetését elmulasztja
G biz iskolát kerül, kötelezettség alól kibújik
 ném blitzen ‘villámlik’ (bécsi ném) ‘fizetés elől megfut’
Lásd még BLITZ, BLITZKRIEG
blictri lásd BLIKTRI
blikk G pillantás, szempillantás: első blikkre, azonnal, rögtön, tüstént
 ném Blick ‘ pillantás’
blikkfang G biz figyelmet felkeltő dolog
G biz fő látnivaló, ami a közönséget vonzza
 ném Blickfang ‘ua.’: Blick ‘pillantás’ | fangen ‘elfog, megragad’
bliktri † G semmi, semmiség, jelentéktelen dolog
 kk lat blictri ‘ua.’ (?) gör blitüri ‘hárfahúr pendülése’
blimp G merevítés nélküli léghajó, amelyet a gáz nyomása tart feszesen
 ang, ‘ua.’: B ‘léghajó-kategória betűjele’ | limp ‘petyhüdt, löttyedt’

blindre G biz vaktában, látatlanban
G biz találomra, kapásból
 ném blind ‘vak’
blini G orosz húsos palacsinta
 or, ‘ua.’
blinker G villantó a horgászzsinóron a horog felett, a hal csalogatására
 ném, ‘ua.’ blinken ‘villog’
Lásd még BIANCO, BLANK, BLANSÍROZ, PLANK
blip G inf a radar képernyőjén felvillanó pont, amely idegen tárgy jelenlétét jelzi
 ang, ‘ua.’
blitz [blicc] G fényk villanófény
 ném Blitz ‘villám’
Lásd még BLICCEL
blitzkrieg [blicckríg] G kat villámháború
 ném, ‘ua.’: Blitz ‘villám’ | Krieg ‘háború’
blizzard G heves hóvihar jeges széllel
 am ang, ‘ua.’ ang nyj blizz ‘felhőszakadás’ ?
blockflöte [blokflőte] G zene csőrfuvola, cölöpflóta, hat- vagy nyolclyukú nagyobb fafurulya
 ném Blockflöte ‘ua.’: Block ‘tömb, cölöp | Flöte kk lat flauta ‘fuvola’
 magy flóta
blog G az interneten közzétett napló
 ang, ‘ua.’ (we)b log ‘(világ)hálós napló’: web ‘háló’ | log ‘hajónapló’
blokád G kat ostromzár
G orv az idegrendszer egy részének megbénítása műtéti érzéstelenítés céljára
 ném Blockade ol bloccata ‘körülzárás’ ném Block ‘tömb, akadály’
blokál G kat ostromzár alá vesz
G orv helyi érzéstelenítést alkalmaz
G orv (törött vagy sérült testrészt) rögzít
G közl vonalszakaszt lezár, tilosra állít
 ném blockieren ‘ua.’, lásd BLOKÁD
blokíroz lásd BLOKÁL
blokk G írótömb, jegyzettömb, rajztömb
G ép épületelem
G ép épülettömb, háztömb, tömbház
G ker pénztárjegy, áruszámla
G pol pártszövetség, tömörülés
 ném Block ‘tömb, cölöp’
blokkdiagram G számtech a feladat megoldásának logikai menetét tartalmazó vagy grafikusan
ábrázoló programozási egység
 lásd BLOKK, DIAGRAM
blokkház G ép tömbház, magában álló sokemeletes nagy lakóház
G ép † gerendaház
G kat † erődített őrház
 lásd BLOKK
blokk-kondenzátor G vill állandó kapacitású kondenzátor
 lásd BLOKK, KONDENZÁTOR
blokkmotor G műsz benzin- vagy dízelmotor, amelynek a hengerei egy tömbbe vannak öntve
 lásd BLOKK, MOTOR
blokkol G gyári bélyegzőórával az érkezés vagy távozás időpontját rögzíti
G ker megvett áruról pénztárjegyet állít ki
G műsz (gépezet) hirtelen leáll
G műsz (gépkocsi kereke fékezéskor) teljesen leáll
 lásd BLOKK
blokova G tört a foglyok közül kinevezett női munkafelügyelő a hitlerista megsemmisítő
táborokban
 lengy blokowa ‘ua.’ blok ‘blokk’
blondelkeret G műv aranyozott rokokó képkeret
 J. F. Blondel francia építőművész nevéből
Bloody Mary [bladi meri] G koktélital vodkából és paradicsomléből, citrommal ízesítve
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘Véres Mária’ (I. Mária királyné gúnyneve, amelyet a protestánsok üldözéséért
kapott – itt az ital vörös színére utal)
blőd G hülye, ostoba, idétlen
 ném blöde ‘ua.’ ófn blodi ‘gyenge, erőtlen’
blődli G hülyeség, hülyéskedés, idétlenkedés
 auszt ném kics blödl ‘ua.’, lásd BLŐD
blöff G felvágás, elképesztés
G durva megtévesztés
G megfélemlítési kísérlet
G ját pókerban vagy más kártyajátékban az ellenfeleket megtévesztő hamis bemondás
 ang bluff ‘ua.’ holl bluffen ‘fejbe ver’, fríz bluffen ‘zajt csap, kérkedik’
blöfföl G felvág, henceg
G megtéveszt, beugrat
 lásd BLÖFF
blue jeans [blú dzsínsz] G text farmeranyag, sávolykötésű, indigóval kékre színezett erős vászon
G ölt ilyen anyagból készült öltözet, főleg nadrág
 ang, ‘ua.’: blue ‘kék’ | középang jene kfr genes ‘genovai szövet’ Gęnes ‘Genova’
blues [blúz] G zene melankolikus hangulatú afroamerikai népi táncdal
G zene ebből kifejlődött lassú társastánc
 afroamerikai ang ‘bánat, csüggedtség’ blue ‘kék’, régen ‘szederjes arcszínű’
bluff lásd BLÖFF
blúz G ölt női ing
G † munkászubbony
 fr blouse ‘zeke, zubbony’
boa G áll óriáskígyó (lásd BOA CONSTRICTOR)
G nyakba, vállra vetett prém mint női viselet
 lat boa ‘vízikígyó’ (a második jelentés hasonlóságon alapul)
boa constrictor [konsztriktor] G áll dél-amerikai óriáskígyó, amely áldozatát összeroppantja
 lat, ‘ua.’: boa ‘vízikígyó’ | constrictor ‘szorító’ constringere, constrictum ‘összeszorít: con-
‘össze’ | stringere ‘markol, szorít’
Lásd még RESTRIKCIÓ, STRIKT
board [bord] G műsz műszerfal
G számtech áramköri kártya
 ang, ‘lap, deszka, hajófedélzet, asztal’
boarding house [bording hausz] G étkezést is nyújtó vendégház, panzió
 ang, ‘ua.’: boarding ‘étkeztető’ board ‘pénzért rendszeresen nyújtott étkezés’, ered. ‘asztal’ |
house ‘ház’
bobsleigh [bobszléj] G sport több személyes, kormányozható versenyszán
 ang, ‘ua.’: bob ‘bukdácsol, ráng’ | sleigh ‘szán’
bobby [bobi] G a londoni rendőrök beceneve
 ang Bobby ‘Robert beceneve’ (Robert Peele brit belügyminiszterről, aki a modern londoni
rendőrséget a 19. század első felében megszervezte)
bobin G text szövő- és varrógépek tárcsás fonalcsévéje
 fr bobine ‘cséve’ ófr baubiner ‘dadog’ (az eszköz zörgéséről) lat balbus ‘dadogó’
bobinet G text angol tüll, könnyű csipkeszövet legalább három fonalrendszerből
ném Bobinet
 ang bobbinet ‘ua.’ bobbin fr bobine ‘cséve’, lásd BOBIN
boccale [bokkále] G régi olasz olaj- és borűrmérték, 0,7–1,8 liter
ol, ‘ua.’, tkp. ‘fajanszkancsó’
 lat baucalis ‘borhűtő cserépedény’ gör baukalisz ‘ua.’ ?
Lásd még BOKÁLY
boche [bos] G a németek gúnyneve a francia nyelvben az 1870-es porosz háború idejéből
fr, ‘ua.’: VAGY délfr (ca)boche ‘nagyfejű’ lat caput ‘fej’, VAGY nyj (tęte de) boche, fr
tęte de bois ‘fafej’
bodega G borozó, falatozó, italmérés, talponálló
G † őrbódé, kalyiba
ném Bodega ‘ua.’ sp bodega ‘italmérés, borraktár’ lat apotheca ‘raktár’ gör apothéké
‘ua.’, lásd APOTÉKA
bodegon G műv a spanyol köznép mindennapi életét ábrázoló zsánerkép
sp bodegón ‘ua.’, tkp. ‘kocsma’, lásd BODEGA
bódhiszattva G vall a bölcsesség és könyörületesség révén a megvilágosodás állapotába jutott
személy a buddhizmusban, aki csak azért nem lép még át a nirvánába, hogy a tévelygőket a
megigazuláshoz segíthesse
szansz, ‘megvilágosodott személy’ bódhi ‘megvilágosodás’
bodicsek G sport testtel való ütközés jégkorongjátékban
ang body check ‘testtel (való) akadályozás’: body ‘test’ | check ‘feltart’, ered. ‘sakk’ fr échec
‘ua.’, lásd SAKK
bodoni G nyomd máig használatos mértéktartó, klasszicista betűtípus, főleg antikva
G. Bodoni 18. századi olasz nyomdász alkotása
body art [badi árt] G műv modern művészeti irányzat, amelyben a befestett vagy vetítési felületnek
használt emberi test is része a műalkotásnak
ang, ‘ua.’: body ‘test’ | ang, fr art lat ars, artis ‘művészet’
body-building [badi bilding] G testépítés, izomtorna
ang, ‘ua.’: body ‘test’ | build ‘épít’
body-guard [badi gárd] G testőr, személyi őr, gorilla
ang, ‘ua.’: body ‘test’ | guard ‘őr’ fr garde, lásd GÁRDA
boforc G kat öntött acélból készült légvédelmi ágyú a második világháborúban
a svéd Bofors-Gullspang gyár nevéből, amelynek licence alapján gyártották
bogatir G tört az orosz népi mondákban a csaták hőse, vitéz
or, ‘ua.’ türk, mongol bagatur ‘merész’
magy bátor
bogdo-gegen G vall a mongol lámaista egyház feje
mongol, ‘felséges fényesség’
bógni G ép, biz ív, boltív
G sport korcsolyával leírt félkörív
G sport kézenátfordulás egy lábra érkezéssel tornában
ném Bogen ‘ív, félkör, boltozat’
bogumil G vall hajdan a Balkánon elterjedt antifeudális, dualisztikus jellegű középkori eretnekség
G vall ennek híve
VAGY óegyh szláv Bogu miluj ‘Istenem, könyörülj’, VAGY Bogomil 10. századi bolgár papnak, az
új hit meghirdetőjének nevéből
bohém G (mn) könnyelmű, kötetlen életmódot folytató, a társadalmi formákkal nem törődő
G (fn) ilyen személy, többnyire művész
fr bohčme [boem] ‘könnyed művésztársaság, kötetlen élet, ilyen életű személy’, ered. ‘cigány’
Bohęme ‘Csehország’ (a Franciaországból a 16. században kitiltott cigányok Csehországot
mondták származási helyüknek) kk lat Bohemia ‘ua.’ lat Boiohaemia ‘a bój (Boius) nevű
kelta népcsoport lakóhelye’, lásd még BAJOR
bohemista G tud a bohemisztika kutatója, szakértője
 ném Bohemist ‘ua.’, lásd BOHÉM

bohemisztika G tud a cseh nyelvvel, irodalommal és kultúrával foglalkozó tudományág
ném Bohemistik ‘ua.’, lásd BOHÉM (a germanisztika és hasonlók mintájára)

bohemizmus G nyelvt a cseh nyelvre jellemző kifejezésbeli sajátság
G nyelvt ez mint idegenszerűség más nyelvben
ném Bohemismus ‘ua.’, lásd BOHÉM, -IZMUS
bóher G vall rabbiképző növendéke
G vall zsidó segédlelkész
jidd bocher ‘ua.’ héb bochur ‘felnőtt, fegyverfogásra alkalmas férfi’
boiserie [boazeri] G műv díszes, művészi igénnyel kiképzett faburkolat
fr, ‘ua.’ boiser ‘fával burkol’ bois ‘fa(anyag), erdő’ népi lat boscum ‘erdő’
Lásd még BOSZKÉ
bojár G orosz vagy román földbirtokos nemes
ném Bojar ‘ua.’ bolgár boljarin, or bojarin, rom boiariu ‘ua.’
bojkott G kirekesztés, kizárás
G kiközösítési, elszigetelési akció személy vagy cég, intézmény, állam ellen
Charles Boycott írországi telekügynökről, akit 1880-ban az Ír Föld Liga szervezet kiközösíttetett,
mert megvett egy farmot, amelyet a brit hatóság kobzott el tulajdonosától
bojkottál G kiközösít, kirekeszt, kizár
G megtorlásul vagy kényszerítés céljával elszigetel
lásd BOJKOTT
bojler G melegvíz-tároló készülék
ang boiler ‘ua.’ boil ‘forral’ ófr buillir késő lat bullire ‘forr, bugyborékol’ bulla
‘gömb, buborék’
Helytelen a boyler írásmód!
Lásd még BILÉTA
bojnyik † G zsivány, szegénylegény, betyár
G haramia, útonálló, rabló
szlk zbojnik ‘ua.’ zboj ‘rablás’ boj ‘harc’
bokály G díszes mázú, egyfülű cserépkancsó
G † ivóserleg
G bormérő edény
ol boccale ‘fajansz kancsó’ lat baucalis gör baukalisz ‘borhűtő cserépedény’
bokhara G text főleg kék és vörös színben, nyolcszögű mintákkal készülő, finoman csomózott keleti
szőnyeg
Buhara üzbég város nevének régebbi változata
bokmĺl [bukmól] G nyelvt a norvég nyelv két elfogadott változata közül az, amely a hivatalos
életben és a klasszikus irodalomban használatosabb, és erősebb dán hatást mutat
norvég, ‘ua.’, tkp. ‘könyvnyelv’: bok ‘könyv’ | mĺl ‘nyelv’
boksz1 G sport ökölvívás, öklözés, bunyó
angol box ‘ökölcsapás’ germán bokken ‘üt’ (mint holl beuken, ném pochen ‘ua.’)
boksz2 G fülke, páholy, rekesz (kávéházban, vasúti kocsiban)
G istállórekesz, lóállás
ang box ‘doboz’ lat buxum ‘puszpángfából való láda’ gör püxisz ‘szelence’
boksz3 G cipőfelsőrésznek való borjúbőr
G † cipőkrém, cipőpaszta, cipőfénymáz
ném Box(kalb) ang box(-calf) ‘cipőfelsőrésznek való kikészített borjúbőr’: ang box ‘doboz’,
lásd BOKSZ2 | calf ‘borjú’, a névadás eredete tisztázatlan
bokszer1 G áll erős, zömök, lapos pofájú kutyafajta, a bulldog változata
ném Boxer ‘ua.’
bokszer2 G négy ujjra húzható acél ütőfegyver
ang boxer ‘ua.’, lásd BOKSZ1
bokszerlázadás G tört felkelés Kínában (1900–1901) a gazdasági behatolásuk miatt gyűlölt
idegenek ellen, a Ji Hotuan (‘Igazságos Béke Ökle’) nevű szervezet vezetésével
ang boxer ‘ökölvívó’, lásd BOKSZ1

bokszermotor G műsz olyan robbanómotor, amelynek egy vagy több pár hengere egymással
szemben helyezkedik el
ang boxer ‘ami üt’ | lásd MOTOR

bokszol1 G öklöz, püföl, bunyózik
lásd BOKSZ1

bokszol2 † G cipőt ken, fényez
lásd BOKSZ3

bola G dél-amerikai indiánok vadászeszköze, hosszú szíjra erősített egy vagy több vasgolyó, mely
elhajítva a megcélzott állat lábára tekeredik, s a földre rántja
sp bola ‘golyó’
 lat bulla ‘ua.’
Lásd még BILÉTA
bolcni G műsz csapszeg
ném Bolzen ‘ua.’
bólé G konyha vegyes gyümölcs cukros, fűszeres, szeszes lében
ném Bowle [bóle] ‘ua.’ ang bowl ‘ivóedény, öblös tál’
boleró G spanyol tánc
G ölt rövid női kabátka (amelyet eredetileg e tánchoz viseltek)
sp bolero ‘ua.’, ered. ‘csalárd, csábító férfi’ (a ~ ún. csalogató tánc) bola ‘golyó, labda,
hazugság’ népi lat bulla ‘buborék’
Lásd még BILÉTA
boletta † G értékjegy, bárca, szelvény
ol bolletta ‘ua.’ kk lat kics bulleta lat bulla, lásd BULLA
Lásd még BILÉTA
bolida G csill tűzgömb, olyan meteorfellobbanás, amelynek fényessége a Vénuszét meghaladja
tud lat bolida ‘ua.’ gör bolisz, bolidosz ‘nyíllövés, villámcsapás’ balló ‘hajít’
Lásd még BALLISZTA
bolívar G Venezuela pénzneme
Simon Bolívar dél-amerikai szabadsághős nevéből
bolométer G fiz az elektromágneses sugárzás (főleg hő- és fénysugárzás) energiáját az általa keltett
melegedéssel mérő berendezés
ang bolometer ‘ua.’: görög bolé ‘hajítás, nyíl, napsugár’ balló ‘hajít’ | metreó ‘mér’
Lásd még BALLISZTA
bolometrikus G csill a teljes színképtartományban mért (csillagfényesség)
ang bolometric ‘ua.’, lásd BOLOMÉTER
bolsevik vagy bolsevista G tört (fn) az orosz szociáldemokraták Lenin vezette forradalmi
balszárnya, amely a párt 1903. évi brüsszeli kongresszusán megszerezte a szavazatok többségét
G e többségi szárny tagja
G (mn) a marxizmus lenini értelmezésén alapuló, a volt szovjet kommunista párthoz tartozó, vele
kapcsolatos
or bolsevik ‘többségi’ bolsinsztvo ‘többség’ bolse ‘több’
bolsevista lásd BOLSEVIK
bolsevizmus G pol a marxizmus lenini értelmezésén alapuló, szovjet rendszerű kommunizmus
G tört a kommunista párt totalitárius uralmán alapuló rendszer a volt Szovjetunióban
ném Bolschewismus ‘ua.’, lásd BOLSEVIK, -IZMUS
bolus [bólusz] G gyógysz gömb vagy tojás alakúra készített szilárd gyógyszeradag
késő lat, ‘gömb’ lat bola ‘ua.’
bolus adstringens [bolusz adsztringensz]
G gyógysz hasmenés elleni készítmény
 tud lat ‘ua.’: lásd BOLUS | adstringens ‘megszorító, összehúzó’
 adstringere ‘megszorít’: ad
‘-meg’ | stringere ‘szorít’
bolux laxans [bolusz lakszansz] G gyógysz hashajtó készítmény
tud lat ‘ua.’, lásd BOLUS, LAXÁNS
bombarda G kat középkori kővető gép
G † mozsárágyú
ol, ‘ua.’ bomba ‘ágyúgolyó’, lásd BOMBUS
bombardíroz † G kat ágyúz
ném bombardieren fr bombarder ‘ua.’ bombarde ‘ágyú’, lásd BOMBARDA
bombardon G zene mély hangú rézfúvós hangszer, tuba
ném Bombardon ‘ua.’ ol ngykz bombardone ‘az orgona legmélyebb regisztere’ bombarda
‘aknavető, bombázó’, lásd BOMBARDA
bombaszt G fellengzős beszéd, dagály
G hangzatos, puffogó stílus
ném Bombast ‘dagály’, ered. ‘vatta, válltömés’ ang bombast ‘ua.’ késő lat bombax ‘selyem,
pamut’ gör bombüx ‘ua.’ perzsa pambak ‘pamut’
bombasztikus G dagályos, fellengzős, hangzatos, nagyhangú
ném bombastisch ‘ua.’, lásd BOMBASZT
bombázs G élelm konzervdoboz felpuffadása a gázok folytán, amelyek megromlott tartalmából
fejlődnek
ném Bombage ‘ua.’ bombieren fr bomber ‘kipúposodik’
bombus [bombusz] G orv fülzúgás
tud lat, gör bombosz ‘ua.’
bombülé G műv apró ókori görög palack kis cseppentő nyílással
gör, ‘ua.’ bombülisz ‘selyemhernyó lárvája’
bon G ker ideiglenes nyugta, kötelezvény, elismervény, értékjegy
G pénz vagy áru átvételére jogosító utalvány
ném Bon fr bon ‘ua.’, tkp. ‘jó’ lat bonus ‘ua.’
bóna G biz bolondóra, hepp, dili
lat bona (hora) ‘ua.’, tkp. ‘jó óra’ (tréfás vagy babonás szépítésben)
bona acquisita [bóna akvizita] † G jog szerzett vagyon, szerzett javak
lat tbsz seml, ‘ua.’: bonum ‘tulajdon’ bonus ‘jó’ | lásd AKVIZÍCIÓ
bona ecclesiastica [bóna ekléziasztika] † G jog egyházi javak
lat tbsz seml, ‘ua.’: bonum ‘tulajdon’ bonus ‘jó’ | ecclesiasticus ‘egyházi’, lásd EKLÉZSIA
bona fide G jóhiszeműen
lat, ‘ua.’, tkp. ‘jó hittel’: bonus ‘jó’ | fides ‘hit, bizalom, tisztesség’
bonapartista G tört a bonapartizmus híve
fr bonapartiste ‘ua.’, lásd BONAPARTIZMUS
bonapartizmus G tört a nagy francia forradalomból kinőtt, katonai diktatúrán és hegemónián
alapuló, korlátozott mértékben demokratikus mozzanatokat is tartalmazó egyszemélyi uralom
politikai elve a 19. századi Franciaországban
G hasonló berendezkedésű politikai rendszer más országokban
G francia politikai mozgalom a 19. század derekán, amely III. Napóleon uralomra jutásáért küzdött
fr bonapartisme ‘ua.’ Napoléon Bonaparte hadvezér és uralkodó nevéből ol Buonaparte
(tkp. ‘jó rész, jó oldal’)
bona vacantia [bóna vakancia] † G jog uratlan javak, végrendelet és törvényes örökös híján senki
által nem örökölt, ezért a kincstárat illető jószág
lat tbsz seml, ‘ua.’ bonum ‘tulajdon’ bonus ‘jó’ | kk lat vacantius ‘megüresedett’ lat
vacans, vacantis ‘üres, el nem foglalt’ vacare ‘üresen áll’
bonbon G cukorka, kis töltött csokoládé
fr bonbon ‘ua.’ bon ‘jó’ (megkettőzve) lat bonus ‘ua.’
bonbonničre [bonbonier] G műv porcelánból vagy üvegből készült fedeles doboz vagy fémszelence
apróbb édességek tartására és kínálására
fr, ‘ua.’, lásd BONBON

bonc G vall buddhista pap vagy szerzetes
G pol megbízóitól elidegenedett, a szervezeti apparátusban tevékenykedő magas rangú
szakszervezeti funkcionárius
ném Bonze ‘buddhista pap’ port bonce japán bonzo ‘ua.’ kínai fan-seng ‘istenfélő ember’
bond G ker a tulajdonos nevére szóló kamatozó kötvény (Angliában és az Egyesült Államokban)
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kötés, kötelező erejű egyezség’ bind, bound ‘köt’
bongó G zene a latin-amerikai táncok kíséretében használatos kettős dob, amelyet tenyérrel s
ujjakkal ütnek
ang bongo bantu néger boungu ‘ua.’
bonheur du jour [bonőr dü zsúr] G bút női íróasztalka üvegezett polcos vagy zárt felsőrésszel a 18.
századból
fr, ‘ua.’, tkp. ‘a nap öröme’: bonheur ‘öröm, szerencse’ : bon lat bonus ‘jó’ | lat augurium
‘jósjel’ | jour ‘nap’ lat diurnus ‘napi’ dies ‘nap’
bonhómia G kedély, kedélyesség, nyájasság
fr bonhomie ‘ua.’ bonhomme ‘egyszerű, nyájas, együgyű ember’: bon ‘jó’ lat bonus ‘ua’ |
homme ‘ember, férfi’ lat homo ‘ua.’
bonifikáció † G ker jóváírás, kártalanítás
G ker minőségi panasz esetében nyújtott árengedmény
ném Bonifikation ‘ua.’, lásd BONIFIKÁL
bonifikál † G ker kártalanít, kárpótol, jóvátesz
ném bonifizieren fr bonifier ‘ua.’: lat bonus ‘jó’ | facere ‘csinál, tesz vmivé’
bonifikatőr G ker kommersz borpárlatokban alkalmazott ízjavító anyag, növényi kivonat
fr bonificateur ‘ua.’ bonifier ‘javít, jobbá tesz’, lásd BONIFIKÁL
bonitás G ker hitelképesség
G fizetőképesség, fizetőkészség
ném Bonität ‘ua.’ lat bonitas ‘jóság, megbízhatóság’ bonus ‘jó’
bonito G áll tonhalfajta
sp, ‘ua.’ ar bainit ‘ua.’
bonkei G apró növényekből és homokból kis tálcán kialakított táj, szobadísznek használt japán
műalkotás
jap bon-kei, tkp. ‘tálca-táj’
bon marché [bommarsé] G ker olcsó vétel, jó vásár
fr, ‘ua.’: bon lat bonus ‘jó’ | marché lat mercatus ‘piac’ merx, mercis ‘áru’
bon mot [bommó] G ötlet, élc, szellemes mondás
fr bonmot ‘ua.’, tkp. ‘jó, találó szó’: bon ‘jó’ lat bonus ‘ua’ | mot ‘szó’ ol motto ‘szó, jelige,
megmukkanás’ lat muttum ‘mormogás, mukk’
bonne [bonn] G pesztonka, gyermeklány, gyermekgondozónő
ném Bonne fr bonne ‘ua.’ bon, bonne ‘jó’ lat bonus ‘ua.’
bonorum director [bonórum direktor] † G jószágigazgató
lat, ‘ua.’: tbsz seml bona ‘javak’ lat bonus ‘jó’ | director ‘igazgató’, lásd DIREKTOR
bon sens [bonszansz] G józan ész, parasztész
fr, ‘ua.’, tkp. ‘jó érzék’: bon lat bonus ‘jó’ | sens lat sensus ‘érzék’ sentire, sensum ‘érez’
bons offices [bonzofisz] G dipl jószolgálat, közvetítés idegen államok között
fr, ‘ua.’: bon ‘jó’ lat bonus ‘ua.’ | office ‘hivatal, tisztség, szolgálat’ lat officium, tkp.
opificium ‘ténykedés, szolgálat, kötelezettség’: opus ‘munka, mű’ | facere ‘csinál’
bonszaj G növt törpe díszfa
G törpefák nevelésének technikája
jap bon-szai ‘tálcába ültetett’
bonszeki G apró kövekből és homokból kis tálcán kialakított miniatűr táj mint szobadísz
 jap bon-szeki ‘tálca-kő’

bonton G illendőség, jó modor, jólneveltség
G divat, közszokás
fr bon ton ‘jó hangnem’: bon ‘jó’ lat bonus ‘ua.’ | ton ‘hang, hangnem’, lásd TÓNUS
bonum † G jog birtok
G előny, haszon
lat, ‘ua.’, tkp. ‘jó dolog’ bonus ‘jó’
bonusz G ker forgalmi jutalék
G ker díjvisszatérítés biztosításból
ném Bonus ‘ua.’ lat bonus ‘jó’
bonviván G világfi, életművész
G szính operett ifjú szerelmese, elegáns szalonhős (mint színész és mint szerepkör)
ném Bonvivant ‘ua.’ fr bon vivant ‘világfi, élvhajhász’, tkp. ‘jól élő’: bon ‘jó’ lat bonus
‘ua.’ | vivre lat vivere ‘él’
bookmaker lásd BUKMÉKER
boogie-woogie [bugivugi] G zene az amerikai bluesból az 1920-as években kifejlődött élénkebb
zongorastílus
G zene négynegyedes ütemű amerikai társastánc az 1930-as években
ang (ikerszó), ‘ua.’ nyugat-afrikai: hausza bugi, mandingo buge ‘dobol’
boom [búm] G közg rövid ideig tartó gazdasági élénkülés, fellendülés
G ker a tőzsdei árfolyamok hirtelen emelkedése
ang, ‘ua.’, ered. ‘zúgás’
booster [búszter] G űrk startrakéta, űrrakéta indításánál használt, rövid idő alatt nagy tolóerőt
kifejtő segédrakéta
am ang, ‘fokozó, erősítő’ boost ‘meglök, fokoz’
bootlegger [bútleger] G szeszcsempész a szesztilalom (1920–1934) idején az Egyesült Államokban
am ang, ‘ua.’: bootleg ‘csempészett ital’, tkp. ‘csizmaszár’ (ahol már korábban is szokás volt lapos
flaskákban italt csempészni): boot ‘csizma’ | leg ‘lábszár’
bootstrap [bútsztrep] G számtech kezdeti betöltés, a számítógép bekapcsolásakor önműködően
meginduló program
ang, ‘ua.’, ered. ‘csizmaszíj’: boot ‘csizma’ | strap ‘szíj’
bop G zene a modern dzsessz erősen szinkópált, kromatikus futamokra épülő stílusirányzata az
1940-es években
ang, ‘ua.’ bop, bebop, rebop (értelem nélküli dúdolt szótagok)
bór G kém barnás vagy sötétszürke, nemfémes elem
ném Bor ‘ua.’, lásd BÓRAX
bóra G met száraz, hideg, viharos északi szél, bukószél a dalmát tengerparton
ol bora ‘ua.’ horvát bura ‘vihar’
borát G kém a bórsav sója
ném Borat ‘ua.’, lásd BÓR
bórax G kém a bórsav fehér kristályos nátriumsója, az elemi bór legfontosabb ásványa
lat borax ar búráq perzsa bórak, búrak ‘ua.’
bordíroz G szegélyez
auszt ném bordieren fr border ‘ua.’ ófrank bord ‘szegély’
Lásd még BORDŰR
bordó G borvörös, sötétvörös
lásd BORDÓI
bordói G mélyvörös színű vörösbor, amelyet eredetileg Bordeaux környékén termeltek
fr Bordeaux, város Nyugat-Franciaországban lat Burdigala ‘ua.’
bordűr G ölt ruhaszegély, szegélydísz
fr bordure ‘ua.’ alném bord ‘szegély’
Lásd még BORDÍROZ
boreas [boreász] G hideg északi szél
lat Boreas ‘ua.’
 gör Boreasz, az északi szél istene, Asztraiosz és Eósz fia
Lásd még HIPERBOREUS
boreális G északi
lat borealis ‘ua.’, lásd BOREAS
borgisz G nyomd 9 pontos betűnagyság
ném Borgis ‘ua.’ ol borghese [borgéze] ‘polgár, városlakó’
borneol G kém telített biciklusos terpénalkohol a Borneó szigetén honos kámforfa kivonatában,
illatszerek alapanyaga
ang borneol ‘ua.’: Borneo | (alcoh)ol
bornírt G korlátolt, szűk látókörű
ném borniert ‘ua.’ fr borné ‘behatárolt, korlátolt’ borne ‘határkő nép lat bodina ‘határt
jelölő fa’ ?
borovicska G borókapálinka, fenyőpálinka
szlk borovička ‘ua.’ borovka ‘boróka’ borovica ‘erdei fenyő’
bórsav G kém színtelen, csillogó lemezkés anyag, oldata enyhén savas
lásd BÓR
borscs G konyha tejfölös, húsos savanyú orosz céklaleves
or, ‘ua.’
bortni G biz ruhaszegély
baj-oszt bortn ném Borte ‘ua.’
bórvíz G kém a bórsav vizes oldata mint fertőtlenítőszer
lásd BÓRSAV
boss [bosz] G biz főnök
G üzem vagy intézmény vezetője
ang, holl baas ‘ua.’
bossa nova [boszanova] G zene brazil eredetű tánc, a szamba dzsesszes ritmusú változata
brazíliai port, ‘ua.’: bossa ‘furfang’ | nova ‘új’ lat novus ‘ua.’
boszké G fákkal és cserjékkel körülhatárolt zárt tér, kis liget barokk kertekben
fr kics bosquet ‘erdőcske’ késő lat boscum ‘erdő’
Lásd még BOISERIE
bosszíroz G műv szobrot a kőtömbből durván kifarag
G műv lágy anyagból (viaszból, agyagból) szobrot formál
ném bossieren ‘ua.’ fr bosseler ‘domborművet készít’ ófrank botan ‘kisarjaszt’
bosztandzsi G tört a török szultán testőrségének tagja
G tört a szultáni palota kertjének őre
tör bostanci ‘ua.’, ered. ‘kertőr’: bostan ‘kert’ | -ci (mesterségre utaló toldalék)
boszton G zene a keringő amerikai változata
G ját négyszemélyes kártyajáték, a whist változata
Boston város nevéből
botanika G tud növénytan, füvészet
tud lat botanica (scientia) ‘növényi (tudomány)’ gör botaniké (tekhné) ‘ua.’ botanikosz
‘növényekkel kapcsolatos’ botané ‘legelőn nőtt fű’
botanikus G (fn) a növénytan tudósa, kutatója
G (mn) a botanikával kapcsolatos
G számos növényfajtát bemutató (kert)
ném Botaniker ‘ua.’, ill. botanisch lásd BOTANIKA
botanizál G növényt gyűjt tanulmányozás céljára
ném botanisieren fr botaniser ‘ua.’, lásd BOTANIKA
botulin G orv a botulizmust okozó baktérium
lásd BOTULIZMUS
botulizmus G orv romlott hurka, kolbász, felvágott által okozott ételmérgezés
 tud lat botulismus ‘ua.’
 lat botulus ‘kolbász’
bouchée [busé] G konyha sós vagy édes töltelékkel készült réteges vajastészta mint előétel
fr, ‘falat, harapás’
 bouche ‘száj’ népi lat bocca ‘ua.’ lat bucca ‘pofa, arc’
bougainvillea [bugenvillea] G növ murvafürt, brazíliai eredetű, lilásvörös tölcsérvirágú díszcserje
L.A. Bougainville francia utazó és felfedező nevéből

bouillabesse [bujabesz] G konyha sűrű dél-franciaországi hal- és rákleves
fr, ‘ua.’
 prov bouiabaisso ‘lassan forralt’: bouir lat bullire ‘forral’ | abaisso ‘le, lent’: ad-
‘oda’ | késő lat bassus ‘mély’
Lásd még BILÉTA
bouillon [bujjon] G konyha erőleves, húsleves
G tud baktériumtenyészethez használt híg húsfőzet
fr bouillon ‘ua.’ bouillir ‘forral, főz’ lat bullire ‘ua.’ bulla ‘vízhólyag, buborék’
Lásd még BILÉTA
boulevard lásd BULVÁR
bouquet lásd BUKÉ
bouquiniste [bukiniszt] G használt könyvek árusa a párizsi Szajna-part mentén
fr, ‘antikvárius’ bouquin ‘ócska öreg könyv’ régi holl kics boekin ‘ua.’ boek ‘könyv’
bourgeois- lásd BURZSOÁ
bourrée [burré] G zene gyors tempójú, páros ütemű, régi francia (auvergne-i) tánc, barokk szvitek
gyakori tétele
fr, ‘ua.’, ered. ‘rőzseköteg’
boutade [butád] † G szeszélyes, szellemes ötlet, mondás
fr, ‘ua.’ bouter ‘elhelyez’ frank botan ‘megüt’
bout de pied [budöpje] G bút kis rokokó zsöllye vagy szék, amely egy nagy karosszékkel
összetolva fekvőhelyet képez
fr, ‘ua.’, tkp. ‘lábvég’: bout ‘vég, csúcs’ bouter ‘helyez’ frank botan ‘üt’ | pied lat pes,
pedis ‘láb’
bóvli G (fn) tömegáru, tömegcikk, kacat, vacakság
G (mn) silány, selejtes, hitvány, vacak
jidd bowel ‘ua.’ héb babal
bowden-huzal [bauden] G műsz erős acélsodrony, acélkábel, főleg fékhuzalként
E. M. Bowden angol feltaláló nevéből
bowling [bóling] G sport gyepen játszott amerikai tekejáték
ang, ‘ua.’ bowl ‘fagolyó’ fr boule ‘golyó’ lat bulla ‘ua.’
Lásd még BILÉTA
box lásd BOKSZ
boy [boj] G kifutó, küldönc
G szállodai liftkezelő, liftesfiú
ang, ‘fiú’
boycott lásd BOJKOTT
bozon G magfiz olyan elemi részecske, amelynek spinje egész számmal fejezhető ki
S. Bose indiai fizikus nevéből | -on (elemi részecskére utaló toldalék)
bozzetto [boccettó] G műv szobor első, nyers vázlata agyagból, viaszból, gipszből
G műv kinagyolt, be nem fejezett szobor
ol kics, ‘ua.’, tkp. ‘bimbó’
börberi G text könnyű szövetfajta
ang Burberry (a gyártó cég neve)
börze G közg pénztőzsde
G közg elfekvő készletek értékesítési formája
ném Börse holl beurs [bőrsz] ‘ua.’ lat bursa ‘erszény, pénzeszacskó’ gör bürsza
‘állatbőr’
Lásd még BURSIKÓZ, NATURBURSCH
börziáner G tőzsdeüzér, tőzsdei spekuláns
ném Börsianer ‘ua.’, tréfás képzés, lásd BÖRZE

brabeuta G tört ógörög versenyjátékok döntőbírája
lat,
 gör brabeutész ‘ua.’ brabeuó ‘dönt, odaítél’
brachiális [brahhiális] † G karhatalmi
hazai lat brachialis ‘ua.’, lásd BRACHIUM

brachialiter [brahhialiter] † G karhatalmilag
hazai lat, ‘ua.’, lásd BRACHIÁLIS

brachiarium [brahhiárium] G műv kar alakú ereklyetartó
lat, ‘ua.’
 brachium ‘kar’
brachiosaurus [brahhioszaurusz] G áll a dinoszaurusszal rokon őshüllő, amelynek hossza elérte a
húsz métert
tud lat, ‘ua.’: gör brakhion ‘mellső láb’ | szaurosz ‘gyík’

brachium [brahhium] † G karhatalom
hazai lat ‘ua.’, ered. ‘kar’
 gör brakhion ‘mellső láb’
Lásd még BRÁCSA
brachycephalia [brahhikefália] G anat rövidfejűség, a fej hosszához képest aránytalanul nagy
arcszélesség
tud lat, ‘ua.’: gör brakhüsz ‘rövid’ | kephalosz ‘fej’
brachydactylia [brahhidaktilia] G orv tömpeujjúság, az ujjak feltűnő rövidségében (egy íz
hiányában) megnyilvánuló fejlődési rendellenesség
tud lat, ‘ua.’: gör brakhüsz ‘rövid’ | daktülosz ‘ujj’
Lásd még DAKTILUS
brachylogia G ret tömörség, szűkszavúság
lat, ‘ua.’: gör brakhüsz ‘rövid’ | logosz ‘beszéd’ legó ‘mond’
brácsa G zene mélyhegedű, karhegedű, viola, hegedűhöz hasonló, annál kissé nagyobb vonós
hangszer
ném Bratsche ‘ua.’ ol (viola) da braccio ‘karra való (hegedű)’ lat brachium ‘kar’ gör
brakhion ‘mellső láb’
bradifrénia G orv kórosan lassú gondolkodás
tud lat bradyphrenia ‘ua.’: gör bradüsz ‘lassú’ | phrén ‘elme’
bradikardia G orv a normálisnál lassúbb (percenként 60-nál kevesebb) szívverés
tud lat bradycardia ‘ua.’: gör bradüsz ‘lassú’ | kardia ‘szív’
bradikinézis G orv feltűnően lassú mozgás
tud lat bradykinesis ‘ua.’: gör bradüsz ‘lassú’ | lásd KINÉZIS
bradipnoé G orv igen ritka lélegzetvétel
tud lat bradypnoe ‘ua.’: gör bradüsz ‘lassú’ | pnoé ‘lélegzés’
bradiúria G orv kórosan lassú vizelés
tud lat bradyuria ‘ua.’: gör bradüsz ‘lassú’ | uron ‘vizelet’
brahman vagy brahmin G vall a hindu papi kaszt tagja
ném Brahmane, Brahmine hindi brahman ‘ua.’ szansz brahmana ‘szent ember’ brahman
‘ima, a lélek nagysága’ brhant ‘nagy, nagyság’
Kerülendő a németes [bráman, brámán, brámin] ejtés.
brahmanizmus G vall India uralkodó vallása, Brahmá istenség kultusza
ném Brahmanismus ‘ua.’, lásd BRAHMAN
brain drain [bréjn dréjn] G agyelszívás, szegényebb országok értelmiségi elitjének elcsábítása
nagyobb anyagi és kutatási lehetőségek nyújtása révén
ang, ‘ua.’: brain ‘agy, ész’ | drain ‘csatorna, vízelvezető cső, elszívás’ óang dreahnian
‘kiszárít’: dreah, mai ang dry ‘száraz’
brainstorming [bréjnsztorming] G ötletroham, ötletzuhatag, tanácskozás egy probléma legjobb
megoldásának módjáról
ang, ‘ua.’: brain ‘agy, ész’ | storm ‘rohamoz’
brajgesz G szleng haragos, dühös, sértődött
ném argó brauges
 jidd beroges ‘ua.’ roges ‘harag’
brakkvíz G a tengervíz és édesvíz keveredéséből kialakult csökkent sótartalmú víz a maga sajátos
élővilágával
ang brack(ish)
 holl brak ‘ua.’, ered. ‘csökkent értékű’
brancardier [brankardjé] † G kat hordágyvivő, sebesültszállító
fr, ‘ua.’
 brancard ‘hordágy’ prov brancal ‘ua.’ késő lat branca ‘állat lába, mancs’
Lásd még BRANCS
branch [bráncs] G számtech program elágazási pontja
G számtech kapcsolat a folyamatábrák blokkjai, a hálózat csomópontjai között
ang, ‘ua.’, tkp. ‘ág’ fr branche ‘ua.’, lásd BRANCS
branchiosaurus [brankioszaurusz] G áll szalamandraszerű páncélos, kopoltyús őskétéltű a karbon-
perm korszakból
tud lat, ‘ua.’: gör brankhion ‘kopoltyú’ | szaurosz ‘gyík’
brancs G ker szakmai vagy üzletág
G biz összetartó, egymást segítő társak köre
G csoport, banda
ném Branche ‘ fr branche [brans] ‘faág, elágazás, család ága, szakmai ág’ késő lat branca
‘állat lába, mancs’ (?) gall
brandy [brendi] G ker borpárlat, konyak
ang, ‘ua.’, ered. brandwine holl brandwijn ‘égetett bor, borpárlat’: branden ‘éget’ | wijn ‘bor’
lat vinum ‘ua.’
brasero [braszeró] G műv hordozható széles parázstartó rézserpenyő szobák melegítésére
sp, ‘ua.’ brasa ‘parázs’ ?
bratyizik G biz pajtáskodik, haverkodik, bizalmaskodik
szlk megsz brate [bratye] ‘testvérem’ brat ‘fivér’
bravissimo [bravisszimó] G óriási! nagyszerű!
ol, ‘ua.’, a BRAVÓ ún. abszolút felsőfoka
bravó G nagyszerű! helyes! éljen!
ol bravo! ‘tetszéskiáltás színházban, operában’ stb., tkp. ‘vitéz, derék, ügyes’ ?
brávó G bérgyilkos
ol bravo ‘bátor, vitéz’, utóbb ‘főurak mindenre kész fegyveres bérence’
bravúr G bámulatos teljesítmény
G remeklés, hőstett, fegyvertény, huszárvágás
G nyaktörő mutatvány
fr bravoure ol bravura ‘ua.’ bravo ‘derék, ügyes’ ?
bravúros G pompás, mesteri, parádés
G ügyes, talpraesett
G huszáros, merész, vakmerő
lásd BRAVÚR
brazil G (fn) Brazília lakója
G (mn) ezzel az országgal, népével kapcsolatos
port brasil ‘börzsönyfaféle’ (amely gyakori az országban)
break [bréjk] G zene gyors tempójú, akrobatikus utcai tánc pantomimszerű elemekkel
G zene a szólóhangszer néhány ütemnyi önálló rögtönzése dzsesszben
G közl magas felépítésű, kettes vagy négyes fogatolású vadászkocsi
ang, ‘ua.’, tkp. ‘törés’
Lásd még BRECCSA
break key [bréjkkí] G számtech számítógép nyomógombja, amely megszakítja a futó programot
ang, ‘ua.’: break ‘tör, megszakít’ | key ‘kulcs, billentyű’
breakpoint [bréjkpojnt] G számtech töréspont, a program azon pontja, amelynél a program futása
megáll, és az előzmények ellenőrzése után fut tovább
 ang, ‘ua.’: break ‘tör, törik’ | point
 fr point lat punctum ‘ pont’ pungere, punctum ‘szúr’
breccsa G geol törmelékes, durva szemcsés üledékes kőzet
ol breccia ‘ua.’, tkp. ‘nyílás, hasadék, zúzalék’
 germán (pl. ófn brehhan ‘tör’, ném brechen,
ang break ‘ua.’)
bregma G anat a homlokcsont és a két falcsont varratainak találkozási helye a koponyában
 tud lat, ‘ua.’ gör bregma ‘fejtető’
breitschwanz [brejtsvanc] G ölt néhány napos karakülbárány bársonyos mélyfekete szőrméje
 ném Breitschwanz ‘ua.’, tkp. ‘széles farkú’: breit ‘széles’ | Schwanz ‘farok’
breloque [brölok] G műv óraláncra vagy melltűre akasztva viselt apró, művészi kivitelű csüngő
ékszer
 fr, ‘ua.’ (talán hangut eredetű)
breton G népr a franciaországi Bretagne lakója
G nyelvt e vidék ősi kelta nyelve, amely valószínűleg rokon a hajdani britekével
G (mn) e néppel, e nyelvvel kapcsolatos
 fr, ‘ua.’ Bretagne ‘a britek földje’
brettli G énekes-táncos számokat játszó kabarészínpad
 délném kics Brettl ‘ua.’ ném Brett ‘deszka’
bréve G vall egyszerűbb pápai leirat egyházkormányzati ügyben
 lat breve ‘röviden’ (litterae) breves ‘rövid (levél)’
Lásd még BREVIÁRIUM
brevet [bröve] G tört királyi aláírással ellátott okirat a középkori Franciaországban
G szabadalmi okirat
 fr kics, ‘ua.’ bref, brčve lat brevis ‘rövid’
breviárium G vall zsolozsmáskönyv, a katolikus papi zsolozsma imáit tartalmazó könyv
G irod egy író műveiből készült szemelvénygyűjtemény
 lat breviarium ‘ua.’, tkp. ‘rövid mutató’ brevis ‘rövid’
Lásd még ABRÉGÉ, ABBREVIATÚRA, BRÉVE, BREVIS, BRUMAIRE
breviloquentia [brevilokvencia] G ret szűkszavúság, tömörség
 lat, ‘ua.’: brevis ‘rövid’ | loquens, loquentis ‘beszélő’ loqui ‘beszél’
brevi manu G rövid úton, formaságok nélkül, teketória nélkül
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘rövid kézzel’: brevis ‘rövid’ | manus ‘kéz’
brevis [brevisz] G zene rövid hang a menzurális hangjegyírásban
 lat, ‘rövid’
Lásd még BREVIÁRIUM
brevitatis causa [brevitátisz kauza] G rövidség okáért, röviden, tömören
 lat, ‘ua.’: brevitas, brevitatis ‘rövidség’ brevis ‘rövid’ | causa ‘ok, ügy’
bricsesz G ölt csizmanadrág, lovaglónadrág
 ang tbsz breeches ‘térdnadrág’ óang tbsz brek ‘ua.’ brok ‘comb, nadrágszár’
bricska G homokfutó, könnyű lovaskocsi
 lengy bryczka régi ném barutsche ‘félig fedett osztrák kocsi’ ol baroccio ‘kétkerekű kordé’
népi lat *birotulus ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | kics rotula rota ‘kerék’
bridzs G ját a whistből kifejlődött, két páros által francia kártyával játszott kártyajáték
 ang bridge, korábban biritch ‘ua.’ ?
brie G élelm tehéntejből készült lágy francia sajt
 készítési helyéről, a közép-franciaországi Brie vidékről
bríftasni G biz levéltárca
 ném Brieftasche ‘ua.’: Brief ‘levél’ | Tasche ‘zseb, zsebbe való kis tárca’ ófn tasca, frank taska
‘tarisznya, kis zsák’
brigád G kat nagyobb katonai csapategység, dandár
G tört (a pártállami időben) munkacsapat
 ném Brigade fr brigade ‘ua.’ ol brigata ‘dandár’ brigare ‘törekszik’, régebben ‘harcol’
briga ‘viszály, harc’ kelta (pl. ír brigh ‘erő’)
 Lásd még BRIGANTI, BRIO
brigadéros † G kat dandártábornok, dandárparancsnok
ném Brigadier
 fr brigadier ‘ua.’, lásd BRIGÁD
briganti G útonálló, rabló, martalóc
G gazember, gazfickó, csirkefogó
 ném Brigant ol brigante ‘bandita, kalóz’ brigare ‘harcol’ briga ‘viszály, harc’ kelta
(pl. ír brigh ‘erő’)
Lásd még BRIGÁD
brigantin G ölt középkori páncélzeke a szövetanyagra rádolgozott fémpikkelyekkel
 ném Brigantin ol brigantino ‘ua.’, lásd BRIGANTI
brigantina G hajó kétárbocos, egyfedélzetű földközi-tengeri hajófajta a középkorban, főleg kalózok
használták
 ol, ‘ua.’, lásd BRIGANTI
brigantizmus G martalócszellem, rablókra jellemző eljárás, útonállás
 ném Brigantismus ‘ua.’, lásd BRIGANTI
brigg G hajó kétárbocos, négyzetvitorlás, keresztrudas angol hajófajta
 ném Brigg ang röv brig ‘ua.’ ol brigantina, lásd ott
brikett G sajtolt szénpor mint tüzelőanyag, széntégla, tojásszén, szénpogácsa
 ném Brikett fr kics briquette ‘ua.’ brique ‘tégla’ holl brik ‘ua.’
briliáns G (fn) csiszolt gyémánt
G (mn) ragyogó, remek, pazar, káprázatos
 ném Brillant [briljant] ‘ua.’ fr brillant [brijjan] ‘csillogó’ briller ‘csillog’ ol brillare ‘ua.’
lat beryllus ‘berill’, lásd ott
brillancia G fényk fényképhez használt fotópapír csillogása
 ném Brillanz ‘ua.’ fr brillant, lásd BRILIÁNS
brillant [brijjan] G nyomd igen apró, hárompontos betűméret
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘ragyogó’, lásd BRILIÁNS
brillantin G illatos olaj a haj fényesítésére
 ném Brillantin fr brillantine ‘ua.’, márkanév, lásd BRILIÁNS
brilliáns lásd BRILIÁNS
brillíroz G remekel, tündököl, jeleskedik
 ném brillieren ‘ua.’ fr briller ‘ragyog’, lásd BRILIÁNS
brindisi [brindizi] G irod pohárköszöntő, bordal, 19. századi olasz versfaj
 ol, ‘ua.’ sp brindis ‘ua.’ ném (ich) bring dir’s ‘egészségedre (kívánom)’, tkp. ‘neked
hozom’: bringen ‘hoz’ | dir ‘neked’ | es ‘az, azt’
brindza G élelm juhsajt, juhtúró
 szlk brynza vagy rom brînz% ‘ua.’ ?
brio G zene élénkség, hév, tűz (tempómegjelölésben), pl. con brio ‘élénken, hévvel’
 ol, ‘ua.’ prov briu ‘roham, lendület’ kelta brigos ‘erő’, lásd BRIGÁD
briológia G tud mohatan, a mohákkal foglalkozó tudományág
 tud lat bryologia ‘ua.’: gör brüon ‘moha’ | lásd -LÓGIA
briológus G tud a mohatan szakembere
 magy, ‘ua.’ lásd BRIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
briós G konyha kalácstésztából készült kisebb, fonott péksütemény
 fr brioche ‘ua.’ brier vagy broyer ‘megtör’ ófn brehhan ‘megtör’ (ném brechen ‘ua.’)
brit G (fn) ókori kelta nép Angliában
G ennek tagja
G a mai Nagy-Britannia lakója, polgára
G (mn) az ókori brit néppel vagy a mai Nagy-Britanniával kapcsolatos
 ang British óang brittisc kelta brittas ‘britek’, tkp. (?) ‘harcos, lázongó’
bríz1 G met a tengeren, ill. a tenger felől fújó élénk, vitorlázásra alkalmas szél
 ang breeze v. fr brise ‘ua.’ ?
bríz2 G konyha borjúmirigy, a borjú csecsemőmirigye
ném Bries ‘ua.’

brizancia G műsz ipari robbanóanyagok zúzóhatásának mértéke
ném Brisanz ‘ua.’, lásd BRIZÁNS

brizáns G műsz feszítő és zúzó hatása miatt ipari (főleg bányászati) célokra használt (robbanóanyag)
ném, fr brisant ‘ua.’
 fr briser ‘zúz, széttör’ népi lat *brisare ‘ua.’ (?) gall
brocatello [brokatelló] G ásv jáspisvörös olasz márványfajta, csillogó erezésének mintája brokátra
emlékeztet
ol kics, ‘ua.’
 broccato, lásd BROKÁT
broche lásd BROSS
brochure lásd BROSÚRA
broiler G grillcsirke, a rostonsütéshez kitenyésztett, kis termetű és súlyú csirkefajta
ang broil ‘roston süt, nyárson süt’
 ófr brusler ‘ua.’ népi lat *brustulare ‘éget’
brokát G text arannyal átszőtt selyemszövet
ném Brokat
 ol broccato ‘ua.’ broccare ‘átsző, hímez’ késő lat brocca ‘tű, szeg’ lat
broccus ‘előre álló fogú’
Lásd még BRÓKER, BROKKOLI, BROSS, BROSÚRA
broken home [brókn hóm] G szoc rendezetlen családi élet a gyermekkorban
ang, ‘széttört otthon’: break, broken ‘tör’ | home ‘otthon’
bróker G ker tőzsdeügynök, befektetéseket kezelő cég ügynöke
ang broker ‘ua.’, ered. ‘borkereskedő’ ófr brocour késő lat broccator ‘hordó csapraverője’
brocca ‘szög, fémtüske’ lat broccus ‘előre álló fogú’
Lásd még BROKÁT
brokkoli G spárgakel, a karfiolhoz hasonló, sötétzöld főzeléknövény
ol tbsz kics broccoli ‘ua.’ brocco ‘szeg, hajtás’ lat broccus ‘előre álló fogú’
Lásd még BROKÁT
bróm G kém szúrós szagú, barnás gőzöket fejlesztő folyékony halogén elem
ném Brom ‘ua.’ gör brómosz ‘bűz’
bromber † G biz földiszeder
ném Brombeer ‘ua.’: Brom ófn bram ‘tüskebokor’ | Beer ‘bogyó’
bromélia G növ trópusi eredetű virágos dísznövény
tud lat Bromelia ‘ua.’, Olaus Bromel svéd botanikus tiszteletére
bromid G kém a bróm sója, fémekkel alkotott vegyülete
lásd BRÓM | -id (vegyületre, főleg sóra utaló toldalék)
bromizmus G orv brómtartalmú vegyületek okozta mérgezés
tud lat bromismus ‘ua.’, lásd BRÓM, -IZMUS
bronchiális G anat a hörgőkkel kapcsolatos, hozzájuk tartozó
tud lat bronchialis ‘ua.’, lásd BRONCHUS
bronchiectasia [bronhiektázia] G orv hörgőtágulat
tud lat, ‘ua.’: lásd BRONCHUS | gör ektaszisz ‘megnyúlás’ ektanüó ‘kifeszít’: ek- ‘ki’ | tanüó
‘feszít’
bronchitisz G orv hörghurut
tud lat bronchitis ‘ua.’: lásd BRONCHUS | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
bronchográfia G orv a hörgők röntgenvizsgálata kontrasztanyag segítségével
tud lat bronchographia ‘ua.’: lásd BRONCHUS, -GRÁFIA
bronchopneumónia G orv a hörgőkből továbbterjedő gócos tüdőgyulladás
tud lat, ua.’: lásd BRONCHUS, PNEUMÓNIA
bronchoszkópia G orv hörgőtükrözés
lat bronchoscopia ‘ua.’: lásd BRONCHUS | gör szkopeó ‘néz’
bronchosztenózis G orv hörgőszűkület
tud lat bronchostenosis ‘ua.’: lásd BRONCHUS | gör sztenosz ‘szűk, szoros’ | -ózis (kóros
folyamatra utaló toldalék)
bronchotómia [bronhotómia] G orv légcsőmetszés
tud lat ‘ua.’: lásd BRONCHUS | gör tomé ‘metszés’
 temnó ‘vág’
bronchus [bronhusz] G anat hörgő
tud lat ‘ua.’, ered. ‘légcső’
 gör bronkhosz ‘ua.’
brontesz † G hatalmas, tagbaszakadt ember
lat Brontes
 gör Brontész ‘óriási küklópsz’, tkp. ‘dörgő’ brontaó ‘mennydörög’
brontológia G met a zivatarok kialakulását és lefolyását kutató tudományág
ném Brontologie ‘ua.’: gör bronté ‘mennydörgés’
 brontaó ‘dörög’
brontoszaurusz G áll jurakori növényevő sárkánygyík
tud lat brontosaurus ‘ua.’, tkp. ‘mennydörgő gyík’: gör brontaó ‘mennydörög’ | szaurosz ‘gyík’

brosíroz G nyomd (kinyomott íveket) fűz, (kiadványt) fűzött formában készít
G text kelmébe fémszálat vagy vastagabb idegen szálat sző be
ném broschieren fr brocher ‘ua.’, lásd BROSÚRA
bross G díszes női melltű
fr broche ‘ua.’ brocher ‘tűz’ késő lat brocca ‘tű’
Lásd még BROKÁT
brosúra G röplap, röpirat
G füzet, ismertető
G vékony, fűzött könyvecske
G (a pártállami idők elején) a kötelező ideológiai oktatás anyagát tartalmazó füzet
ném Broschüre ‘ua.’ fr brochure ‘tűzés, füzet’ brocher ‘tűz’ késő lat brocca ‘tű’
Lásd még BROKÁT
brouillíroz [brujjíroz] † G összezördül, összekap
G zavart kelt, felfordulást okoz
ném brouillieren fr brouiller ‘ua.’, tkp. ‘összekever’ brouille ‘kavarodás’ brouet
‘húsleves’ germán (pl. ang broth ‘ua.’)
browning [brauning] G öntöltő ismétlőpisztoly
feltalálója, az amerikai J. M. Browning nevéből
brucella G orv emberre és állatra veszélyes, sokirányú fertőzést okozó baktérium
David Bruce angol bakteriológus nevéből
brucellózis G orv az ivarszervek, a légutak és a bélcsatorna fertőző betegsége
lat brucellosis ‘ua.’: lásd BRUCELLA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
brúder G biz testvér, pajtás, cimbora, pertu barát
ném Bruder ‘fivér’ (inodeurópai rokonok: ang brother, lat frater, or brat, ír brathair, szansz
bhrátr ‘ua.’)
bruitizmus [brüitizmus] G zene zenei irányzat a 20. század derekán, amely a hangszerek mellett
zajkeltő eszközöket (duda, aszfalttörő kalapács, stb.) is alkalmazott a zenekarban
 fr bruitisme ‘ua.’: bruit ‘zaj’ bruire ‘zajong’ ? | lásd -IZMUS
brumaire [brümer] G tört a francia forradalmi naptár őszi hónapja (október 22.–november 20.)
fr, ‘ua.’, tkp. ‘ködös’ brume ‘köd’ lat bruma ‘tél’, ered. ‘téli napforduló’ ff brev(issi)ma
(dies) ‘legrövidebb (nap)’ brevis ‘rövid’
Lásd még ABRÉGÉ, ABBREVIATÚRA, BRÉVE, BREVIÁRIUM, BREVIS
brusque lásd BRÜSZK
brusztol G biz verekszik
magy, ered. ‘mellbevág’ ném Brust ‘mell’
brut [brüt] G különlegesen száraz (pezsgő, habzóbor)
fr, ‘ua.’, tkp. ‘nyers’ lat brutus ‘durva’
brutális G durva, kíméletlen, erőszakos, kegyetlen
késő lat brutalis ‘durva’ lat brutus ‘bárgyú, érzéketlen’
brutalitás G állatiasság, kegyetlenség, durvaság, erőszakosság
újk lat brutalitas ‘ua.’, lásd BRUTÁLIS
brutalizál G durván bántalmaz
 ném brutalisieren
 fr brutaliser ‘ua.’, lásd BRUTÁLIS
brutalizmus G ép az épület funkcionális elemeit kimutató, a formálást minimumra szorító építészeti
irányzat a 20. század derekán
ang brutalism ‘ua.’, tkp. ‘nyerseség’: lat brutus ‘nyers, tompa’ | lásd -IZMUS

bruttó G ker nyers, teljes, a csomagolással együtt számított (súly)
G ker levonások nélkül számított (pénzösszeg)
G (hat) összesen, levonások nélkül
ném brutto ‘ua.’ ol brutto ‘csúf, nyers’ lat brutus ‘durva, nehézkes, bárgyú’
brüszk G nyers, rideg, sértő modorú, elutasító
fr brusque ‘ua.’ ol brusco ‘fanyar, csípős’ lat ruscus ‘egértövis’
brüszkíroz G ridegen, sértően bánik (valakivel)
ném brüskieren fr brusquer ‘ua.’, lásd BRÜSZK
bubble memory [babl memori] G számtech buborékmemória, vékony filmrétegben elosztott
állandó mágneses buborékokból álló háttértároló
ang, ‘ua.’: hangut bubble ‘buborék’ | lásd MEMÓRIA
bubi G ját fiú, a dáma alatti figura a francia kártyában
G † fiúcska
ném Bube ‘fiú’
bubu G ölt fehér ingköntös, sok fekete-afrikai nép nemzeti viselete
fr, ang boubou ‘ua.’ bennszülött nyelvből
buccalis [bukkális] G anat az archoz tartozó
tud lat, ‘ua.’ bucca ‘arc, pofa’
Lásd még BUKLÉ
buccanier [bukkanier] † G bölényvadász
G kalóz
ang, ‘karib-tengeri kalóz’ ‘ua.’ fr boucanier ‘amerikai francia telepes, bölényvadász’, utóbb
‘kalóz’ boucan ‘nyárs, húsfüstölő’ tupi indián mukam ‘ua.’
bucina G zene ókori római ökörszarv kürt
lat, ‘ua.’: bos, bovis ‘ökör’ | canere, (ce)cini ‘énekel’
Lásd még BICINIUM, KÁNTOR, SANZON
bucintoro [bucsintóró] G tört a velencei dózsék díszgályája, amelyről évente gyűrűt vetettek a
vízbe, hogy az Adriát „eljegyezzék” a Köztársasággal
ol, ‘ua.’, tkp. ‘ökör-kentaur’ (a hajóorr faragott díszéről): gör busz ‘ökör’ | lásd KENTAUR
buddha G vall megvilágosodott személy, aki jutalmul eljutott a nirvánába
szansz ‘megvilágosult’, tkp. ‘felébredt’
buddhista G vall (fn) a buddhizmus híve
G (mn) e vallással kapcsolatos
lásd BUDDHIZMUS
buddhizmus G vall Kelet-Ázsiában uralkodó vallás, melyet a legendás Buddha alapított
ang buddhism ‘ua.’ Buddha, Sziddhárta Gautama indiai (kósalai) királyfi (Kr.e. 6. század)
utóbb fölvett neve, lásd BUDDHA
budget lásd BÜDZSÉ
budó G sport a hagyományos japán küzdősportok és harcművészetek összefoglaló neve
japán budo ‘ua.’, tkp. ‘a harcos útja’
budoár G női öltözőszoba
G kis női szalon
fr boudoir ‘ua.’ bouder ‘duzzog, félrevonul’
budogi G sport a budo-sportok öltözete
jap, ‘ua.’, lásd BUDÓ
budoka G sport a budo-sportokat űző személy
jap, ‘ua.’, lásd BUDÓ
bufándli † G ölt a szoknyát kétoldalt szélesítő kosárszerű betét
G puffos ruhaujj
bécsi ném kics bouffandl fr bouffante ‘ua.’ hangut bouffer ‘felfúj, puffaszt’
buffet lásd BÜFÉ
buffó G szính komikus szerepeket alakító színész
G zene ilyen szerepekre való (operaénekes), ennek hangfaja, szerepköre, pl. buffó tenor
ol buffo ‘mókás, mulatságos’ buffa ‘bohóctréfa’, tkp. ‘az arc felfújása’ hangut buffare ‘fúj
(szél), felfúj’
buffonéria G bohóckodás
ol buffoneria ‘ua.’, lásd BUFFÓ
bug [bag] G számtech programhiba, hibás kódjel a programban
ang, ‘ua.’, ered. ‘poloska’
Lásd még DEBUGGER
búg G biz nadrágél
ném Bug ‘hajóorr’
buké G zamat, borzamat, bor illata
ném Bouquet ‘ua.’ fr bouquet ‘virágcsokor, illat’, lásd BUKÉTA
bukéta † G virágcsokor, bokréta
ném Bukett fr kics bouquet ‘ua.’, tkp. ‘kis erdő’ germán (pl. ang bush, német Busch ‘bokor,
bozót’)
buklé G text hurkolt szövésű textília, főleg szőnyegszövet
fr bouclé ‘ua.’ boucle ‘csat, csomó, karika, tincs’, ered. ‘pajzs köldöke’ késő lat kics
buccula ‘ua.’ bucca ‘pofa, arc, száj’
magy boglár
bukméker G fogadásokat kötő személy lóversenyen
ang bookmaker ‘ua.’, tkp. ‘könyvcsináló’: book ‘könyv’ óang bok ‘bükkfa’ (mai ang beech) |
make ‘csinál’
bukolika G irod pásztori költemény
G irod pásztorköltészet
lat bucolica (poesis) ‘pásztori (költészet)’, lásd BUKOLIKUS
bukolikus G irod az (ókori) pásztorköltészettel kapcsolatos, rá jellemző
G átv a falu és a romlatlan természet hangulatát tükröző
lat bucolicus ‘pásztori’ gör bukolikosz ‘ua.’ bukolosz ‘marhapásztor’: busz ‘ökör’| kelló
‘hajt, terel’
bukranion G műv ökörfejdísz, marhafej- és virágfüzér-motívumokból komponált ókori eredetű
díszítősor szentélyek és oltárok frízein
gör, ‘ua.’: bu(sz) ‘ökör’ | kranion ‘koponya’
buksza G biz pénztárca
ném Büchse ‘persely, doboz’ lat buxum ‘puszpángfa láda’ gör püxisz ‘szelence’
Lásd még BOKSZ2, BUSSZOLA, PIKSZIS
bukszus G növ puszpáng
lat buxus gör püxosz ‘ua.’
Lásd még BOKSZ2, BUSSZOLA, PIXIS
bulbáris G anat a nyúltvelőhöz tartozó
tud lat bulbaris ‘ua.’ bulbus ‘nyúltvelő’, ered. ‘hagyma’
buldog G áll izmos termetű, groteszkül lapos pofájú, kedvtelésből tartott kutyafajta, amelyet
eredetileg állatviadalra, bikák elleni harcra tenyésztettek ki
ang bulldog ‘ua.’, tkp. ‘bikakutya’: bull ‘bika’ | dog ‘kutya’
bulé G tört vagyonos polgárok választott tanácsa ókori görög városállamokban, főleg Athénban
gör, ‘ua.’, ered. ‘akarat’
bulémia lásd BULÍMIA
buleutérion G tört tanácsház, a bulé ülésterme az ókori görög városokban
gör, ‘ua.’: lásd BULÉ | -térion (tevékenység színhelyére utaló görög toldalék)
buli1 G biz mulatság, összejövetel, házimuri
G biz közös vállalkozás
G ját egy játszma kártyában
ném nyj boule [búle] irod ném Poule [púl] ‘tányér a kártyatéteknek’ fr poule ‘ua.’, tkp.
‘tyúk’ lat pulla ‘ua.’ (régen tojás volt a kártyatét)
Lásd még POOL
buli2 G sport két játékos küzdelme a korongért jégkorongban, ill. a labdáért gyephokiban
ang bully ‘ua.’ tkp. ‘kihívó viselkedés, a nyers erő alkalmazása’ holl boel ‘szerető, szerelmi
vetélytárs’
bulímia G orv farkaséhség, lelki okokra visszavezethető kóros falánkság
tud lat bulimia ‘ua.’ gör bulimia ‘zabálás’, tkp. ‘ökör-éhség’: bu(sz) ‘ökör’ | limosz ‘éhség’
Hibás a bulémia alak!
bulla G vall ünnepélyes pápai rendelet
G tört pecsétes középkori oklevél
kk lat, ‘ua.’, ered. ‘buborék, kör alakú függő pecsét’
Lásd még BILÉTA
bulldog lásd BULDOG
bulldózer G földgyalu, talajgyalu
am ang bulldozer ‘ua.’, ered. ‘pisztoly, kényszerítő eszköz’ bulldoze ‘megfélemlít, kényszerít’
?
bulletin [bülten] G pol hivatalos közlemény
G ilyen közleményeket tartalmazó alkalmi vagy (inkább) rendszeres kiadvány
fr bulletin ‘ua.’ ol kics bollettino ‘lap, cédula’ lat bulla (lásd ott)
Lásd még BILÉTA, BOJLER, BOLA, BOLERO, BOLETTA, BOUILLON, BULLA
bullterrier G áll rövid szőrű, izmos testű, nagy fejű kutyafajta, a buldog és terrier keresztezése
ang, ‘ua.’, lásd BUL(DOG), TERRIER
bulvár G körút
G széles, fásított sétaút
fr boulevard ‘ua.’ holl bolwerk ‘sánc, védőbástya’: skand bol ‘fatörzs’ | holl werk ‘mű’ (a
körutak gyakran lebontott városfalak helyén épültek ki)
bulvárlap G pletykalap, az olvasók igényeit szenzációk bőséges tálalásával kielégítő, általában nagy
példányszámú lap
lásd BULVÁR
bum G hajó az árbocra merőlegesen álló alsó vitorlarúd
ang boom holl boom ‘ua.’, tkp. ‘(élő)fa’ (germán rokonság: ném Baum ‘fa’, ang beam
‘gerenda’)
bumeráng G hajítófa, az eldobójához visszatérő, sajátos alakú ausztráliai hajítófegyver
ang boomerang ausztrál bennszülött wumera ‘hajítófa’
bumli G lassú járatú vonat, vicinális
ném Bummel(zug) ‘bumli(vonat), lassú személyvonat’ bummeln ‘sétálgat, ténfereg’
bumlizik G vicinálissal utazgat, döcög
G † csatangol, kószál, csavarog
lásd BUMLI
bummedli G biz rossz pont, büntetőpont
G biz púp, daganat ütés nyomán
ném argó Bummerl ‘ua.’ hangut bummern ‘csattan, durran’
bump [bamp] G zene szaggatott ritmusú tánc az 1970-es évekből
ang, ‘ua.’, tkp. ‘ütközés, ütődés’
buna G kém butadién polimerizálásával előállított német műkaucsuk
ném Buna ‘ua.’, lásd BU(TADIEN), NA(TRIUM)
Bundestag G pol a német szövetségi parlament alsóháza
ném, ‘ua.’: Bund ‘szövetség’ | Tag ‘gyűlés, gyűlésnap’, ered. ‘nap (mint időtartam)’
bundle [bandl] G inf optikai kábelben a fényvezető elemi üvegszálak egy kötege
ang, ‘ua.’, tkp. ‘köteg, nyaláb’
 bind ‘köt’
bungaló G kis faház, nyári lak, hétvégi ház
ang bungalow ‘egyszintes családi ház’, ered. ‘szellős, verandás, zsuptetős indiai ház’
 bengáli
bangla ‘bengáli’
bunker G kiépített fedezék csatatéren
G föld alatti óvóhely bombázás ellen
G betonerőd
ném Bunker ‘ua.’ ang bunker ‘hajó széntartálya, betonfedezék’ dán bunke ‘hajó
széntárolója’
bunyevác G népr horvát népcsoport, mely a Bácskában is fellelhető
G e népcsoport nyelve, e népcsoporhoz tartozó személy
horv bunjevac ‘ua.’
búr G 16–17. századi dél-afrikai holland telepesek leszármazottja a Dél-Afrikai Köztársaságban, aki
az afrikaans nyelvet beszéli
holl boer ‘ua.’, tkp. ‘paraszt’
magy pór, ném Bauer
burán G met erős északi szél Belső-Ázsia sztyeppvidékein, mely nyáron porvihart, télen hóvihart
hoz
or buran ‘ua.’
burett G text nyersselyem fonal
G selyemhulladékból készült fonal vagy kelme
fr kics bourrette ‘a selyemgubó legfelső rétege, ebből való, gyengébb minőségű selyemszál’
bourre ‘hullott szőr’ késő lat burra ‘ua.’
burgund G népr skandináviai eredetű keleti germán nép, mely sok hányattatás után a mai
Burgundiában (fr Bourgogne) telepedett le
G e néphez tartozó személy
ném Burgunder ‘ua.’
magy burgonya
burgundi G a franciaországi Burgundiából származó szőlőfajták bora
lásd BURGUND
bureau lásd BÜRÓ
burját G népr Kelet-Szibériában élő nép
G nyelvt e népnek a mongol nyelvcsaládhoz tartozó nyelve
G e néphez tartozó személy
or, ‘ua.’ mongol burijad ‘erdei emberke’
burkus † G porosz
ném-lat (branden)burgus ‘Brandenburgból, Poroszország központi tartományából való’
burleszk G szính bohózat
G film a némafilm korában kialakult filmbohózat, amelynek Chaplin volt a műfajteremtő mestere
G zene játékos, tréfás, ironikus vagy groteszk hangvételű zenemű
G (mn) nyers komikuma révén nevettető, kacagtató, mulatságos
ném burlesk ol burlesco ‘ua.’ burla ‘gúny, tréfa, csíny’
Indokolatlan az angolos [börleszk] ejtés, ill. börleszk írás.
burnót G orrba szippantva élvezett dohánypor, tubák
szerb burnut tör burunotu ‘ua.’, tkp. ‘az orr füve’
burnusz G beduinok fehér gyapjúból szőtt csuklyás köpenye
fr bournous ar burnusz ‘ua.’ gör birrosz ‘csuklyás köpeny’
bursikóz G fiatalos, diákosan vidám, legénykedő, pajzán
ném burschikos ‘ua.’ Bursche ‘legény, diák’, ered. ‘magát közös kasszából ellátó
diákközösség’ kk lat bursa ‘erszény, pénzeszacskó’, lásd BÖRZE
Lásd még NATURBURSCH
bursitis [burszitisz] G orv az ízületkörnyéki nyálkatömlők gyulladása
tud lat, ‘ua.’: bursa ‘nyálkatömlő’, ered. ‘erszény, tömlö, kis zsák’ | -itis (gyulladásra utaló

toldalék)
burster [börszter] G csill hirtelen fellobbanó és rövid ideig sugárzó galaktikus röntgen- és
gammasugárforrás
ang, ‘ua.’
 burst ‘kitör, kirobban’
burzsoá G tört (fn) városlakó, városi polgár
G nagypolgár, tőkés
G (mn) polgári, tőkés
fr bourgeois ‘polgár, városlakó’ bourg ‘város’ kk lat burgus ‘erődített hely’ ófn burg
‘vár’ bergan ‘véd, fedez’
burzsoázia G tört városi polgárság a hűbéri korban
G pol nagypolgárság, a felső polgári osztály, tőkésosztály
fr bourgeoisie ‘ua.’, lásd BURZSOÁ
burzsuj † G nagypolgár (a hazai munkásmozgalom elítélő szóhasználatában)
or, ‘ua.’, lásd BURZSOÁ
bushel [busel] G angolszáz űrmérték, főleg száraz anyagokra (pl. gabona), kb 35 liter
ang, ‘ua.’ ófr kics boissel boisse ‘gabonamérték’, tkp. ‘maroknyi’ gall-kelta (pl. ír boss,
breton boz ‘tenyér, marok’)
busi G tört a harcosok kasztjához tartozó személy, szamuráj a hűbéri Japánban
japán, ‘harcos’
busidó G tört a japán harcos kisnemesek, a szamurájok erkölcsi normáinak összesége, íratlan etikai
kódexe
jap, ‘ua.’, tkp. ‘a harcos útja’
business lásd BIZNISZ
busman G népr dél-afrikai őslakos nép
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
ang bushman ‘bozótlakó’: bush ‘bokor, bozót’ skand buske késő lat boscum ‘erdő’ ?|
man ‘ember’
busz G közl autóbusz
G más tömegközlekedési eszközök nevének utótagja is: vízibusz, síbusz, légibusz
G számtech adatátviteli vezetékrendszer, amely a különféle eszközök összekapcsolását biztosítja
ném, ang, fr (auto)bus ‘autóbusz’, lásd AUTÓ, OMNIBUSZ
busszola G iránytű, tájoló
fr boussole ol bussola ‘ua.’, tkp. ‘dobozka’ népi lat *buxita ‘ua.’ gör püxisz
‘puszpángdoboz’
Lásd még BOKSZ2, BUKSZUS, PIKSZIS
búszter lásd BOOSTER
busztrofedon G nyelvt olyan ősi írás, amelynek sorait felváltva jobbról balra, majd balról jobbra
kell olvasni
gör busztrophédón ‘ua.’, tkp. ‘ökörszántás’ (mivel a barázda végén az ökör mindig visszafelé
indul el): bu(sz) ‘ökör’ | sztrophé ‘fordulás’ sztrephó ‘fordul’
butadién G kém a butánból levezethető, két kettőskötést tartalmazó, reakcióképes szénhidrogén
ném Butadien ‘ua.’, lásd BUTÁN, DIÉN
bután G kém nyílt láncú, négy szénatomos telített szénhidrogéngáz
G kém a belőle készült fűtőgáz
ném Butan ‘ua.’ lat but(yrum) ‘vaj’ (a vajsav, acidum butyricum is négy szénatomos, nyílt
szénláncú) | -án (telített nyílt szénláncú szénhidrogént jelölő végződés)
butanol G kém a butánból levezethető telített alkohol, más néven butilalkohol, négy izomerje fontos
gyógyszer- és illatszeripari alapanyag
ném Butanol ‘ua.’, lásd BUTÁN, (ALKOH)OL
butélia G palack, borosüveg, pálinkásüveg
 ném Buttel
 fr kics bouteille ‘ua.’ késő lat butta ‘borostömlő’
butén lásd BUTILÉN
butik1 G divatbolt, divatüzlet
fr boutique ‘bolt’
 lat apotheca gör apothéké ‘raktár, bolt’: apo- ‘el, félre’ | (ti)thémi ‘tesz’
butik2 † G csapszék, italmérés, ivó
ném nyj butike
 fr boutique ‘bolt’, lásd BUTIK1
butil G kém a butánból levezethető egyértékű alkilgyök
ném Butyl ‘ua.’: lásd BUT(ÁN) | gör hülé ‘anyag’

butilalkohol lásd BUTANOL
butilén vagy butén G kém a butánból levezethető, egy kettős kötést tartalmazó szénhidrogén
ang butylene ‘ua.’ lásd BUTIL | -én (kettős kötésű szénhidrogénre utaló toldalék)

butirométer G élelm a tej zsírtartalmát mérő eszköz
ném Butyrometer ‘ua.’: lat butyrum
 gör butüron ‘vaj’ | gör metreó ‘mér’
butler [batler] G főkomornyik, a cselédség feje előkelő angol házaknál
ang, ‘ua.’, ered. ‘pohárnok, pincemester’
 fr boutelier ‘ua.’ bouteille, lásd BUTÉLIA
buton G drágakőből készült gombszerű kis fülbevaló
G számítógép billentyűzetének egy műanyag eleme
fr bouton ‘(nyomó)gomb’ ófr boton ‘rügy, gomb’ boter ‘nyom, kinyomul’ ófrank botan
‘nyom, üt’
buzera G ját kerülő lökés a biliárdban
auszt ném Busero ‘ua.’ ol buggerone ‘homoszexuális férfi’, lásd BUZERÁNS
buzerál G biz piszkál, ingerel, bosszant, zaklat
G biz fogdos, tapogat, nyúlkál, tapizik
G biz babrál, birizgál
lásd BUZERA
buzeráns G biz homoszexuális, meleg, buzi
ném Buserant ol buzzerone, buggiarone ‘ua.’ lat Bulgarus ‘bolgár’ (a bolgárok között
támadt a bogumil eretnekség, ezért a középkorban rossz hírüket keltették, egyebek közt nemi
rendellenességgel gyanúsították őket)
buzi G biz homoszexuális, homokos, meleg
lásd BUZERÁNS
buzuki G zene újgörög népi pengetős hangszer a lantfélék családjából
újgör, ‘ua.’ ?
bückling G élelm füstölt hering
ném Bückling kholl bukkink ‘ua.’ bok ‘bakkecske’ (erős szagára utalva)
büdzsé G állami költségvetés, annak évi összege
fr budget ang budget ‘ua.’, ered. ‘bőrzacskó’ ófr bouge lat bulga ‘ua.’ kelta (pl. óír
bolg ‘zsák’)
büfé G falatozó
G fogadáson hideg ételek és italok asztala, ahol a vendégek állva fogyasztanak
G † tálalóasztal, pohárszék
fr buffet ‘ua.’ ?
büró G hiv hivatal, iroda
G hiv valamely intézmény rendelkező szerve
G † íróasztal
ném Büro ‘hivatal’ fr bureau ‘íróasztal’ ófr burel ‘rozsdabarna durva gyapjúszövet (asztalok
bevonására)’ lat burrus ‘vöröses’ gör pürrhosz ‘ua.’
bürokrácia G a közhivatalok gépezete
G gépies és bonyolult ügyintézés, aktatologatás, akadékoskodás
ném Bürokratie fr bureaucratie [bürokraszi] ‘ua.’: bureau ‘íróasztal, hivatal’, lásd BÜRÓ | gör
krateó ‘uralkodik’ (az arisztokrácia, demokrácia és hasonló szavak mintájára)
bürokratikus G hivatali formaságokhoz ragaszkodó, agyonbonyolított
 ném bürokratisch ‘ua.’, lásd BÜROKRÁCIA

bürokrata G hivatalnok, tisztviselő
G pej aktatologató, aktakukac
 ném Bürokrat ‘ua.’, lásd BÜROKRÁCIA
bürológia G inf a hivatali ügyvitel feldolgozása számítógépes rendszerre, ennek elmélete és
módszere
 ang bureaulogy ‘ua.’, lásd BÜRÓ, -LÓGIA
bürószex G biz munkahelyi közösségben kialakuló nemi kapcsolat
 ang bureau sex ‘ua.’, lásd BÜRÓ, SZEX
büszt G műv mellszobor
 fr buste ‘emberi felsőtest, mellszobor’ ol busto ‘törzs’ késő lat bustum ‘emberi felsőtest’
by-pass [bájpasz] G orv beszűkült (koszorú) érszakasz kiiktatása egy kerülő szakasz műtéti
beültetésével
G inf kerülőút, a helyi telefontársaságot megkerülő kommunikáció, pl. mikrohullámú rendszeren át
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘kitérő, kerülő’: by ‘mellett, körül’ | pass ‘elhalad’, lásd PASSZOL
byte [bájt] G számtech nyolc bitből álló, egy betűnek vagy számnak megfelelő információegység
 ang byte ‘ua.’, a bit és a bite (‘falat’) önkényes írásmódú vegyüléke (több ettől eltérő, de
bizonyíthatatlan eredeztetés is van forgalomban)
 C
cab [keb] G közl egylovas, kétkerekű könnyű kocsi
G közl régebben konflis, ma taxi Angliában
ang röv, ‘ua.’ fr cabriolet, lásd KABRIOLET
cab- lásd még KAB-
cabaletta [kabaletta] G zene egyszerű felépítésű, rövid ária
G zene ária vagy duett gyors zárórésze
ol kics, ‘ua.’, lásd COBBOLA
caballero [kavaljeró] G tört spanyol lovag, nemesember
G ma spanyol megszólítás: uram
sp ‘ua.’ kk lat caballarius ‘lovas’ lat caballus ‘igásló’
Lásd még GAVALLÉR, KAVALKÁD
cabinet noir [kabine noár] G tört a gyanús levelek ellenőrzésére alakult részleg a régi francia
postaszolgálatban
G átv titkosszolgálat, kémkedés, információgyűjtés
fr, ‘ua.’, tkp. ‘fekete szoba’: lásd KABINET | noir lat niger ‘fekete’
cable code [kéjbl kód] G ker a kereskedelmi táviratokban alkalmazott rejtjelzések szótára
ang, ‘ua.’: cable ‘távirat’, tkp. ‘drót’, lásd KÁBEL | lásd KÓD
cable matcher [kéjbl mecser] G számtech kábelillesztő
ang, ‘ua.’: lásd KÁBEL | match ‘összeillik’
caboclo [kaboklu] G indián-fehér félvér Brazíliában
port, ‘ua.’, tkp. ‘rézszínű, bronzszínű ?
cabotage [kabotázs] G hajó partmenti hajóforgalom egy adott ország tengeri kikötői között
G hajó az állam joga, hogy az ilyen forgalomból idegen cégeket kizárjon
fr, ‘ua.’ cabotage ‘partmenti hajózás’ sp cabo ‘hegyfok, partfok’ lat caput ‘fej’
Lásd még BICEPSZ, KADÉT, KAPITÁLIS, KAPITÁNY, KAPITULÁL, KAPUT, KÁPÓ, SÉF
cabriolet lásd KABRIOLET
caccia [kaccsa] G irod vadászatok, életképszerű jelenetek költői leírása a késő középkorban
G zene kánonszerű zenei tétel a 14–15. században
ol, ‘ua.’, ered. ‘vadászat’ cacciare ‘vadászik’ késő lat gyak captiare ‘elkap, elejt’ lat
capere, captum ‘fog, vesz’
Lásd még CHASSE
cacciatore [kaccsatore] G kat olasz hegyivadász alakulat tagja
ol, ‘ua.’, tkp. ‘vadász’ cacciare ‘vadászik’, lásd CACCIA
cache [kes] G számtech gyorsítótár, memória-alrendszer, amely a gyorsabb adathozzáférést
szolgálja
ang, ‘ua.’, tkp. ‘rejtekhely’ fr cacher ‘elrejt’ népi lat coacticare ‘pokróccal letakar’
coacticum ‘pokróc’ cogere, coactum ‘összeterel’
Lásd még KASÍROZ, KASPÓ
cachepot lásd KASPÓ
cachexia [kahekszia] G orv általános gyengeség, súlyveszteség, leromlott testi állapot
tud lat, gör kakhexia ‘ua.’: kakosz ‘rossz’ | hexisz ‘bírás, magabírás, testi állapot’ ekhó ‘bír’
caciki G konyha joghurtos, fokhagymás és mentás görög uborkasaláta
gör tör çaçˇk ‘ua.’
cad- lásd még KAD-
caddie [kedi] G sport szolga, aki a golfjátékos ütőit hordozza
 ang, ‘ua.’ fr cadet ‘ifjabb fivér’, lásd KADÉT
caddy [kedi] G közl kétszemélyes személygépkocsi áruszállításra átalakított hátsó résszel
 ang, ‘ua.’, ered. ‘teásdoboz, teás láda’ catty ‘egy font körüli régi súlyegység teára és más
gyarmatárura’ maláj kati ‘ua.’
cadenas [kadena] G műv hajó alakú, ötvösművű középkori kazetta, amelyben uralkodók és
főrangúak evőeszközeit, kenyerét és sóját (mérgezés veszélye miatt) elzárva tartották
fr, ‘ua.’, tkp. ‘lakat’ lat catena ‘lánc’
cádik G vall csodarabbi, a kelet-európai zsidóság körében különös tiszteletnek örvendő haszid tanító
héb cáddik ‘igaz ember’ cádók ‘igaznak mutatkozott’
caduceum [kaduceum] G mit Hermész szárnyas hírnökbotja
G a reneszánszban a kereskedés emblémája
lat, ‘hírvivő követ pálcája mint megbízásának jelvénye’, ered. caruceum gör kérükeion, lásd ott
caducitas [kaducitás] † G jog uravesztett vagyon, uratlan hagyaték, amely végrendelet és törvényes
örökös híján a kincstár birtokába került
kk lat ‘ua.’ caducus ‘lehullott, elhullajtott, gazdátlan’ cadere ‘leesik’
cae- lásd még CE-, CÉ-
caecitas [cécitás] G orv vakság
tud lat, ‘ua.’ caecus ‘vak’
caecum [cékum] G anat vakbél
tud lat, ‘ua.’ caecus ‘vak’
caesar [cézár] G tört a római császárok mindenkori címe
eredetileg Iulius Caesar családneve, amelyet Octavianus Augustus, az első császár örökbefogadás
révén örökölt
magy császár, cár
cagoulard [kagulár] G tört francia fasiszta szervezet, ill. ennek tagja a második világháború idején
fr, ‘ua.’: délfr cagoule lat cuculla, cucullus ‘csuklya’ | -ard (mozgalom vagy szervezet tagjára
utaló toldalék)
café chantant [kafé santan] G zenés kávéház
fr, ‘ua.’: café ‘kávéház’ ol caffe ‘ua.’ ar kahva ‘kávé’ | chantant ‘éneklő, énekes’ lat gyak
cantare ‘énekel’ canere, cantum ‘ua.’
cairn [kern] G ősi kelta síremlék és útjelző felhalmozott kövekből Angliában és Bretagne-ban
ang, ‘ua.’ óír karn ‘kőhalom’
cakewalk [kéjkvolk] G kalácstánc, akrobatikus afroamerikai tánc a 19. század végén, melynek
győztese kalácsot kapott
G zene ennek zenéje
am ang, ‘ua.’: cake ‘sütemény’ | walk ‘járás, séta’
cakk G fog, fogazás
ném nyj zack, irod ném Zacke ‘csúcs, csipkés ruhaszegély’
cakkos G csipkés, csipkézett
lásd CAKK
caklipakli lásd CAKOMPAKK
cakompakk G biz mindenestől, összesen
ném (mit) Sack und Pack ‘mindenestől’, tkp. ‘zsákkal és csomaggal’: Sack ‘zsák’ | Pack ‘csomag’
cal- lásd még KAL-
calando [kalandó] G zene fokozatosan elhalkítva, elhalóan (adandó elő)
ol, ‘ua.’ calare ‘leszáll, apad’ népi lat cal(l)are ‘ua.’ gör khalaó ‘lazít, csökkent’
calator [kalátor] G tört rabszolga az ókori Rómában, aki ura elé hívta azokat, akikkel az beszélni
kívánt
lat, ‘ua.’ calare ‘hív, szólít’
Lásd még KALENDÁRIUM, NÓMENKLATÚRA
calceus [kalceusz] G ölt ókori római polgár lábbelije, bokáig érő cipőféle
lat, ‘ua.’
 calx ‘sarok, pata’
Lásd még KALK
Calcimusc [kalcimuszk] G gyógysz allergiás tünetek enyhítésére izomba adandó
kalciumkészítmény
tud lat ‘ua.’: lásd KALCIUM | kics musculus ‘izom’, tkp. ‘egérke’ mus ‘egér’
calcio [kalcsó] G sport régi olasz labdarúgó játék
G sport ma a futball olasz neve
ol, ‘ua.’ calcio ‘rúgás’, lásd CALCEUS
calciuria [kalciúria] G orv mészvizelés, a szervezet számára fontos mészsók ürítése a vizelettel
tud lat, ‘ua.’: calx, calcis ‘mész’ | gör uron ‘vizelet’
calculosis [kalkulózis] G orv kőképződés a szervezetben, kőbetegség
tud lat, ‘ua.’: lásd CALCULUS | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
calculus [kalkulusz] G orv a szervezet üreges szerveiben, főleg a vesében és epében kialakuló kő
lat kics, ‘kövecske’ calx, calcis ‘mészkő, kő’
Lásd még KALCIUM, KALKULUS
calc- lásd még KALC-, KALK-
caldarium [kaldárium] G tört római közfürdők meleg vizes medencéket tartalmazó, fűtött levegőjű
csarnoka
lat, ‘ua.’ calidus ‘meleg’ calere ‘melegnek lenni’
Lásd még KALÓRIA, RESÓ, SODÓ, SOFŐR
calčche [kales] G közl lehajtható fedelű, könnyű négyüléses hintó
fr, ‘ua.’ ném Kalesche cseh koleša ‘könnyű négykerekű kocsi’ kolo ‘kerék’
calefactorium [kalefaktórium] G ép középkori kolostorokban az egyetlen fűtött helyiség,
melegedőhelyiség
lat, ‘ua.’, lásd KALEFAKTOR
calembour(g) [kalambur] G irod a szavak vagy szókapcsolatok többféle értelmezésén alapuló
szójáték
Calembourg városáról, ill. egy ottani pappal kapcsolatos anekdotákról
Calendae lásd KALENDÁRIUM
caliga [kaliga] G ölt ókori római rövid katonacsizma, bakancs
lat, ‘ua.’
caligo [kaligó] G orv vakság
lat, ‘ua.’, tkp. ‘sötétség’
callanetics [kelenetiksz] G sport mélyizomtorna
ang, ‘ua.’, a módszer feltalálójának, Callannek a nevéből
call-girl [kolgörl] G prostituált, aki telefonhívásra házhoz megy
ang, ‘ua.’: call ‘hív, telefonál’ | girl ‘lány’
call-in [kól in] G élő műsor rádióban vagy televízióban, amelybe a hallgatók, illetve nézők
betelefonálhatnak
 ang, ‘ua.’: call ‘hív, telefonál’ | in ‘be’
calling sequence [koling szíkvensz] G számtech hívási sorozat
ang, ‘ua.’: call ‘hív’ | lásd SZEKVENCIA
callus [kallusz] G orv hegszövet csonttörés helyén
G bőr szarurétegének megvastagodása, bőrkeményedés
lat, ‘ua.’ callum ‘vastag, kérges bőr’
calmato [kalmátó] G zene nyugodtan (adandó elő)
ol, ‘ua.’ calmare ‘megnyugszik’ calma ‘nyugalom’ gör kauma ‘a nap heve, déli pihenő’
kaió ‘ég’
calque lásd KALK
calumnia [kalumnia] † G jog rágalom
lat, ‘hamis vád’
calvados [kalvadosz] G a konyakéhoz hasonló érlelésű kiváló francia almapálinka
előállításának helyéről, Calvados megyéről

cam- lásd még KAM-
camaďeu [kamajő] G műv dombormű hatású festés, mely csak egy szín tónusait alkalmazza
G műv drágakő két rétegből, melyek közül a felsőt domborműszerűen vésik
fr, ‘ua.’ gör kamatosz ‘fáradságos munka’
magy kamat
camarlingo vagy camerlengo [kamarlingó, kamerlengó] G vall bíboros kamarás, a pápai kúria
pénzügyeinek vezetője, egyben a bíborosi kar feje a pápa halála és az új pápa megválasztása
közötti időszakban
ol, ‘ua.’ ófn chamarling ‘kamarás’: chamar lat camera ‘szoba, kamra, kincstár’ | -ling
(vmihez tartozásra utaló toldalék)
Lásd még CHAMBERLAIN, KAMARILLA, KAMERA, KAMERÁD
cambrésine [kambrezin] G text batisztféle finom lenvászon kelme
fr, ‘ua.’, tkp. ‘Cambrai városából való’
camera obscura [kamera obszkúra] G fényk sötétkamra, lyukkamra, a fényképezőgép alapformája
lat, ‘ua.’: camera ‘kamra, boltozott helyiség’ gör kamara ‘ua.’ | obscurus ‘sötét’ ?
camerarius [kamerárius] G tört kamarás, a kincstár felügyelője
 lat, ‘ua.’ camera ‘kamara, kincstár’
camerlengo lásd CAMARLINGO
camisard [kamizár] G tört 18. századi dél-francia parasztfelkelés résztvevője
fr, ‘ua.’: prov camisa ‘ing’ (éjjeli támadásokon fehér ingükről ismerték fel egymást) népi lat
camisia ‘ua.’ ? | -ard (mozgalomhoz tartozóra utaló toldalék)
Lásd még CHEMISETTE
camorra [kamorra] G a szervezett nápolyi alvilág, eredetileg maffiaszerű titkos bűnszövetkezet neve
a 16. századtól
ol, ‘ua.’ (?) sp ‘veszekedés, összetűzés’
camouflage lásd KAMUFLÁZS
campanelli [kampanelli] G zene zongorabillentyűs harangjáték
ol tbsz, ‘ua.’ kics campanello ‘harangocska’ campana ‘harang’ késő lat (vasa) campana
‘kampániai edény’ (ti. a harang bronz öble) Campana ‘olasz síkvidék’ lat campus ‘mező’
Lásd még CAMPUS, KAMPÁNY, KEMPING, SAMPINYON
campanile [kampanile] G ép harangtorony, harangláb
ol, ‘ua.’ campana ‘harang’, lásd CAMPANELLI
camposanto [kamposzantó] G ép templomhoz csatlakozó, árkádsoros vagy oszlopokkal kerített
középkori olasz temető
ol, ‘ua.’, tkp. ‘megszentelt mező’: campo lat campus ‘mező’ | santo lat sanctus ‘szent’
camptodactylia [kamptodaktilia] G orv hajlott, begörbült ujjakkal járó ízületi betegség
tud lat, ‘ua.’: gör kamptó ‘hajlít’ | daktülosz ‘ujj’
campus [kampusz] G okt az egyetem oktatási, tudományos és kollégiumi épületeit, valamint ellátó,
szórakoztató és sportlétesítményeit laza elrendezésben befogadó nagy parkos terület az Egyesült
Államokban
ang, ‘ua.’ lat campus ‘városban nagy beépítetlen terület gyűlések számára’, ered. ‘mező’
Lásd még KAMPÁNY, KEMPING, SAMPINYON
can- lásd még KAN-
canaille [kanajj] G csőcselék, söpredék, aljanép
fr, ‘ua.’ lat canis ‘kutya
Lásd még KÁNIKULA, KANÁRI, KENNEL
canalicula lacrimalis [kanalikula lakrimálisz] G anat könnycsatorna
tud lat, ‘ua.’: kics canalicula ‘csatornácska’, lásd KANÁLIS | lacrima ‘könny’
canarie [kanari] G zene régi páros tánc, a gigue rokona, amely a Kanári-szigetekről terjedt el
spanyol közvetítéssel
G zene ennek zenéje mint szvitek tétele
fr, ‘ua.’ sp (Islas) Canarias ‘Kanári-(szigetek)’ lat canarius ‘kutyákkal kapcsolatos’
canis ‘kutya’
cancel [kenszl] G számtech érvénytelenítés, törlés
ang, ‘kihúz, töröl’ fr canceller lat cancellare ‘írást függőleges vonalakkal töröl’ cancelli
‘rács’
Lásd még KANCELLÁR
cancellum [kancellum] G ép díszes kőrács kora keresztény templomokban, amely a prédikálószéket
körülfogva azt a hajótól elválasztotta
kk lat ‘ua.’ lat kics tbsz cancelli ‘rács, kerítés’ cancer ‘rács’, a carcer (lásd KARCER)
elhasonulásos alakváltozata
Lásd még KANCELLÁR
cancerosus [kancerózus] G orv rákos
tud lat, ‘ua.’: cancer ‘rák’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
canción [kanszion] G irod középkori eredetű spanyol dalforma, amely négysoros mottóból és az azt
kifejtő strófákból állt
 sp, ‘dal’ lat cantio ‘ua.’ canere, cantum ‘énekel’
cancionero [kanszjoneró] G irod énekeskönyv, lírai, epikus és didaktikus versek gyűjteménye a
középkor végi spanyol irodalomban
sp, ‘ua.’ késő lat cantionarium ‘ua.’ cantio ‘ének’ canere, cantum ‘énekel’
Lásd még CANTABILE
canities [kaníciesz] G orv őszülés, a testszőrzet pingmentjének elvesztése
lat, ‘ua.’ canus ‘ősz, fehér’
cannelloni [kanellóni] G konyha hússal csőszerű tésztába töltött paradicsomos, sajtos olasz eledel
ol ngykz, ‘ua.’ kics cannello ‘pipaszár, tollszár’ ol, lat canna ‘nádszál’
Canossa-járás [kanossza] G alázatos bocsánatkérés, engesztelés
az észak-itáliai Canossa váráról, ahol IV. Henrik német-római császár 1077-ben súlyos
megaláztatást vállalva érte el VII. Gergely pápánál, hogy visszavonja a rá kimondott egyházi átkot
canso [kanszó] G irod a CHANSON megnevezése a provanszál lírában
 prov, ‘dal’ lat cantio ‘ua.’ canere, cantum ‘énekel’
cantabile [kantábile] G zene énekelve, énekszerűen, dallamosan (adandó elő)
ol, lat cantabilis ‘énekelhető’ gyak cantare ‘énekel’ canere, cantum ‘ua.’
Lásd még BICINIUM, CANCIONERO, CANTASTORIE, CANTE JONDO, CANTICUM, CANTIMBANCA,
CANTORIA, CANTUS FIRMUS, CANZONE, CHANSON, KANTÁTA, SANZON
cantastorie [kantasztórie] G irod középkori olasz vándor népi énekmondó
ol, ‘ua.’, tkp. ‘történeteket éneklő’, lásd KÁNTÁL, HISTÓRIA
cante jondo [kante hondó] G irod gitárkísérettel előadott, fájdalmas hangvételű ősi andalúz népdal
sp, ‘ua.’, tkp. ‘mély dal’: cante lat cantio ‘ének’ canere, cantum ‘énekel’ | jondo ‘mély’
lat fundus ‘fenék, alj’
canthoplastica [kantoplasztika] G orv a beszűkült szemzug átmetszése
tud lat, ‘ua.’: | lásd CANTHUS, PLASZTIKA
canthus [kantusz] G anat szemzug
tud lat, ‘ua.’ gör kanthosz ‘a szem sarka’
Lásd még CANTONALE, KANTON
canti carnascialeschi [kanti karnassaleszki] G irod firenzei farsangi énekek, karneváli menetben
énekelt játékos, szatirikus, néha melankolikus dalok
ol, ‘ua.’: canto lat cantus ‘ének’ canere, cantum ‘énekel’ | régi ol carnasciale ‘karnevál,
farsang’: carne lat caro, carnis ‘hús’ | lasciare ‘elhagy’ lat laxare ‘könnyít, lazít’ laxus
‘laza’
canticum [kantikum] G zene himnikus bibliai imádságok gyűjtőneve a katolikus liturgiában
lat, kics ‘dal, ének’ cantus ‘ének, dallam’ canere, cantum ‘énekel’
Lásd még CANTABILE
cantimbanca [kantimbanka] G irod középkori olasz vándor énekmondó
ol, ‘ua.’, tkp. ‘padon éneklő’: cantare ‘énekel’ | banca ‘pad, pult’
 germán (pl. ném Bank ‘ua.’)
Lásd még CANTABILE
cantonale [kantonále] G bút díszes velencei sarokszekrény a 18. századból
ol, ‘ua.’, tkp. ‘sarokban álló’ cantone ‘szobasarok’ lat canthus gör kanthosz ‘a szem
sarka’
Lásd még CANTHUS, KANTON
cantoria [kantória] G ép templomi énekeskarzat a nyugati bejáró felett
ol, ‘ua.’ cantore ‘énekes’, lásd KÁNTOR
cantus firmus [kántusz firmusz] G zene többszólamú vokális zenében az ellenpont alapját képező
fő dallam
lat, ‘ua.’: cantus ‘ének, dallam’ canere, cantum ‘énekel’ | firmus ‘erős, szilárd’
canzone [kancóne] G irod provanszál eredetű, 7 és 11 szótagos sorokból, kötött rímszerkezetű
strófákból álló olasz költemény
G zene egyszerű, egyszólamú olasz dal hangszerkísérettel
ol, ‘ua.’ prov canso ‘dal’ lat cantio ‘ua.’ canere, cantum ‘énekel’
Lásd még CANTABILE
canzonetta [kanconetta] G zene nyolcsoros strófákból, 7 és 11 szótagos sorokból álló középkori
olasz szerelmi dal
ol kics, ‘ua.’, lásd CANZONE
cap- lásd még KAP-
capacitor [kepeszitor] G vill kondenzátor
ang, ‘ua.’, lásd KAPACITÁS
capellanus [kapellánusz] G vall segédlelkész, káplán
G vall uralkodó vagy nagyúr udvari kápolnájának papja
kk lat, ‘ua.’, ered. ‘ereklyeőrző’ kics cap(p)ella ‘kápolna’, tkp. ‘Szent Márton ereklyéjének
őrhelye’ késő lat cappa ‘csuklyás köpeny’ (ti. Szent Mártoné, amelynek állítólagos darabjait
sok helyen őrizték ereklyeként)
magy káplán, kápolna
capistráng † G kat takarodó
ném Zapfenstreich ‘ua.’, tkp. ‘csapbeverés’: Zapfen ‘csap, hordó csapja’ | Streich ‘ütés’ (a
táborban a takarodót jelző dobszó után a markotányosok a hordók csapja helyébe dugót ütöttek)
capita aut navim [kapita…] G tört a pénzfeldobást kísérő szöveg az ókori Rómában, „fejeket vagy
hajót”, mivel a pénz egyik oldalán kétarcú Janus-fej volt, a másikon hajóorr
lat caput, capitis ‘fej’ | navis ‘hajó’
capitale crimen [kapitále krimen] † G jog főbenjáró vétek, vagyis, amelyért fejvesztés jár
lat, ‘ua.’: capitalis ‘a fejjel kapcsolatos’ caput, capitis ‘fej’ | crimen ‘bűntett’, lásd KRIMINÁLIS
capitano [kapitánó] G szính a marcona Kapitány, a commedia dell’arte állandó figurája, a
hetvenkedő katona ókori alakjának folytatója
ol, ‘ua.’, lásd KAPITÁNY
capitatio [kapitáció] G tört fejadó az ókori Rómában
lat, ‘ua.’ caput, capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS
capitis deminutio [kapitisz deminúció] G jog a személy szabadságának, polgárjogának vagy
családi jogállásának elvesztése a rómia jogban
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a fej csorbulása’: caput, capitis ‘fej’ | deminutio ‘kisebbedés, csorbulás’
deminuere, deminutum ‘csökkent, elvesz, korlátoz’: de- ‘el’ | minuere ‘kisebbít’, lásd MÍNUSZ
capitularis [kapituláris] † G vall káptalani, a káptalanra tartozó
lat, ‘ua.’ lásd CAPITULUM
capitulum [kapitulum] G ép oszlopfő
G irod fejezet
G vall káptalan
 lat kics, ‘ua.’
 caput, capitis ‘fej’
caporale [kaporál] G tizedes, káplár
fr, ‘ua.’
 ol caporale ‘ua.’ (a capo ‘főnök’ lat caput ‘fej’ beleértésével), ered. corporale, lásd
CORPORAL
Lásd még KAPITÁLIS
cappuccino [kapucsinó] G tejjel vagy tejszínnel hígított habos eszpresszókávé
ol, ‘ua.’, ered. ‘kapucinus barát’, lásd KAPUCINUS

capriccio [kapriccsó] G zene formailag alig kötött vagy imitációs formában írt hangszeres mű
G zene a romantika korában karakterdarab, motívumok sorából építkező, gyakran zenekari mű
ol, ‘ua.’, lásd KAPRIC
capriole [kapriole] G sport műlovagló mutatvány: a ló kifeszített hátsó lábakkal és magasba nyújtott
mellsőkkel felugrik
ol, ‘ua.’, lásd KAPRIOL
capsarius [kapszáriusz] G tört ókori római fürdőszolga, aki a vendégek ruháit őrizte
lat, ‘ua.’ capsa ‘láda’
caps lock [kepsz lok] G számtech váltózár a számítógép billentyűzetén
ang, tkp. capitals lock ‘nagybetűk zárja’: capital, lásd KAPITÁLIS | lock ‘zár, retesz’
captatio benevolentiae [kaptáció benevolencié] G ret a hallgatók megnyerését célzó fordulat
szónoki beszéd elején
lat, ‘a jóindulat megragadása’: gyak captare ‘megfog, megragad’ capere, captum ‘fog, vesz’ |
lásd BENEVOLENCIA
capture [kepcsör] G számtech rögzítés, a kapott adat állományba mentése későbbi elemzésre
ang, ‘ua.’, tkp. ‘elfog, foglyul ejt’ lat capere, captum ‘ua.’
caput [kaput] G anat fej
G anat végtag csontjának az ízületi vápába illeszkedő, félgömbszerű vége
lat, ‘ua.’
Lásd még KAPITÁLIS
caquetoire [kakötoár] G bút magas támlájú 16. századi karosszék
fr, ‘ua.’, tkp. ‘fecsegőhely’ hangut caqueter ‘cseveg, fecseg’, ered. ‘kotkodácsol’
cár G tört orosz és bolgár uralkodók címe
or carj ószláv ceszarj lat caesar ‘császár’, lásd CAESAR
car- lásd még KAR-
carabinieri [karabinjeri] G kat a hadsereghez tartozó, csendőri teendőket ellátó karhatalmi szervezet
Olaszországban
ol, ‘ua.’ carabiniere ‘csendőr’ carabina ‘karabély’ fr carabine ‘ua.’, lásd KARABINER
caramba [karamba] G teringettét! az ördögbe! (spanyol szitkozódás)
sp, ‘ua.’
carbo activatus [karbó aktivátusz] G gyógysz aktív szén, gyógyszén
lat, ‘ua.’: carbo ‘szén’ | activatus ‘aktivált’, lásd AKTIVÁL
carbo medicinalis [karbó medicinálisz] G orv orvosi szén, gyógyszén
lat, ‘ua.’: carbo ‘szén’ | lásd MEDICÍNA
carbonari [karbonári] G tört titkos olasz politikai szervezet a 19. század elején az osztrák uralom
lerázására és Itália egyesítésére
ol tbsz carbonari ‘ua.’ carbonaro ‘szénégető’ (e szervezet tagjai eleinte erdőkben, szénégetők
szállásain tartották összejöveteleiket) carbone ‘szén’ lat carbo, carbonis ‘ua.’
Lásd még KARBID, KARBON, KARMONÁDLI
cardiaca [kardiaka] G orv a szívritmusra ható szerek, gyógyanyagok
tud lat tbsz seml, ‘ua.’ cardiacus ‘a szívvel kapcsolatos’ gör kardia ‘szív’
cardio- lásd KARDIO-
cardo [kardó] G tört a római katonai tábor, ill. római település észak-déli irányú főútvonala
lat, ‘ua.’, tkp. ‘ajtó sarokvasa’
Lásd még KARDINÁLIS, ZSANÉR
cárevics G tört a cár fia, trónörökös a régi Oroszországban
or, ‘ua.’: lásd CÁR | -evics (orosz apai név hímnemű toldaléka)

cárevna G tört a cár lánya a régi Oroszországban
or, ‘ua.’: lásd CÁR | -evna (orosz apai név nőnemű toldaléka)

carezzando [kareccandó] G zene behízelgően (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 carezza ‘simogatás, kedveskedés’ késő lat caritia ‘ua.’ carus ‘kedves’
carica G tört cárné, a cár felesége
or, ‘ua.’: lásd CÁR | -ica (szláv nőnévképző)

caries [kariesz] G orv fogszuvasodás
G ebből keletkezett lyuk a fogon
lat, ‘redvesség, korhadtság’
carissime [karisszime] † G kedvesem, drága barátom
lat megsz, ‘ua.’ ff carissimus ‘igen kedves’ carus ‘drága, becses, kedves’
caritas [karitász] G vall (keresztény) felebaráti szeretet, emberszeretet, jótékonyság
G (nagybetűvel) katolikus jótékonysági szervezet
lat caritas, caritatis ‘szeretet, kedvesség’ carus ‘drága, becses, kedves’
Lásd még KARITATÍV
carmagnole [karmanyol] G zene hatnyolcados ütemű gyors, lelkesítő erejű északolasz dal, amely a
nagy forradalom idején lett népszerű Franciaországban
G a hozzá tartozó tánc, amelyet kígyózó sorban jártak
Carmagnola piemonti város nevéből
carmen [karmen] G irod lírai költemény az ókori latin irodalomban
G (eredetileg) római varázsének, ima- és varázsformula
lat elhasonulásos carmen, ered. *canmen ‘ének’ canere ‘énekel’
Lásd még CANTABILE
carnarium [karnárium] G ép temetői kápolna, amely sírhelyek fölé épült
lat, ‘ua.’, ered. ‘húskamra’ caro, carnis ‘hús’
carnation [karnaszjon] G műv testszín a festészetben
fr, ‘ua.’ lat caro, carnis ‘test’, tkp. ‘hús’
carnet [karné] G ker vámokmány a nemzetközi áruszállításban
G jegyfüzet, tömbjegy
fr kics, ‘ua.’, ered. ‘jegyzetkönyvecske’ lat quaterni ‘négyesével’, azaz ‘négyrét hajtott’
quattuor ‘négy’
Lásd még KÁDER, KÁRÓ, KVADRÁNS, KVÁRTÉLY
Carnivora [karnivora] G áll ragadozók, tkp. húsevők rendje
tud lat, ‘ua.’: caro, carnis ‘hús’ | vorare ‘elnyel, felfal’
carotis [karotisz] G anat nyaki verőér, melynek elszorítása eszméletvesztést idéz elő
tud lat, ‘ua.’ gör karótisz ‘ua.’ karoó ‘elkábít’
carszkije vrata G vall az ikonosztáz középső kapuja a görögkeleti templomban
or, ‘ua.’, tkp. ‘cári kapu’: carszkij ‘cári’, lásd CÁR | tbsz vrata, vorota ‘kapu’ vorotjitj ‘fordít’
cárt G finom, kecses, törékeny
ném zart ‘ua.’
carte blanche [kart blans] G aláírt, de kitöltetlen okmány, amelyet birtokosa belátása szerinti célra
használhat
G átv teljes rendelkezési jog, szabad rendelkezés valamely ügyben
fr, ‘ua.’, tkp. ‘fehér lap’: carte ‘kártya, papírlap’ lat charta ‘papiruszlap’ | blanc, blanche
‘fehér’ germán blank ‘fénylő’
carte maximum [kart makszimum] G azonos témájú levelezőlap és bélyeg együttese különleges
bélyegzővel gyűjtők számára
fr carte ‘kártya, papírlap’ lat charta ‘papiruszlap’ | lásd MAXIMUM
cartilagineus [kartilagineusz] G anat porcos
tud lat, ‘ua.’, lásd CARTILAGO
cartilago [kartilágó] G anat porc
lat cartilago, cartilaginis ‘ua.’

cartonnier [kartonjé] G bút sok fiókos és rekeszes, iratok elhelyezésére való szekrényke mint
íróasztal felépítménye vagy önálló, az asztal fölé helyezhető bútordarab
fr, ‘ua.’
 carton ‘karton, vastag papír’ ol ngykz cartone ‘ua.’ lat charta gör kharté
‘papiruszlap’
cartoon G műv a humoros rajz, karikatúra angol megnevezése
 ang, ‘ua.’, ered. ‘karton (vázlat falfestményhez)’ fr carton, lásd KARTON
cartouche lásd KARTUS
cartridge disk [kártridzs diszk] G számtech kazettába foglalt mágneslemez
ang, ‘ua.’: cartridge, ered. cartage ‘töltényhüvely’ fr cartouche ‘ua.’, lásd KARTUS | disk lat
discus ‘korong’, lásd DISZKOSZ
caruncula [karunkula] G orv szemölcs
tud lat kics, ‘ua.’, ered. ‘húsdarabka’ caro, carnis ‘hús’
cas- lásd még KASZ-
casco G ker önkéntes autóbiztosítás főleg töréskár ellen
G (eredetileg) hajókárbiztosítás
sp casco ‘koponya, sisak’, ered. ‘edénycserép’ cascar ‘összetör’ népi lat gyak quassicare
lat quassare ‘ua.’ quatere, quassum ‘megráz’
case [kéjsz] G számtech betűállás, annak jelölése, hogy egy karakter kis- vagy nagybetűvel áll
ang, ‘ua.’, ered. ‘doboz, láda’ (ti. a nyomdai szedő polcán) lat capsa ‘tok, láda’
case law [kéjsz ló] G jog „eseti törvény”, az angolszász jognak az a sajátos vonása, hogy a bírói
gyakorlat a korábbi hasonló esetekre támaszkodik, és az azokban hozott ítéleteket tekinti
irányadónak
case study [kéjsz sztadi] G tud esettanulmány
ang, ‘ua.’: case lat casus ‘eset’ cadere, casum ‘esik’ | lásd STÚDIÓ
cash and carry [kes end keri] G ker készpénzfizetés ellenében árengedményt nyújtó, önkiszolgáló
rendszerű kis- és nagykereskedelmi áruház
ang, ‘ua.’, tkp. ‘fizeti, viheti’: cash ‘készpénzzel fizet’, ered. ‘készpénz, kassza’, lásd KASSZA |
carry ‘visz, hord’ ófr carier, charier ‘fuvaroz’ lat carrus ‘szekér’
cash flow [kes fló] G közg a vállalat adott időszakra eső bevétele
G ker készpénz ki- és beáramlása
ang, ‘ua.’: cash ‘készpénz’, ered. ‘pénztár’, lásd KASSZA | flow ‘folyás, folyik’
cassapanca [kasszapanka] G műv reneszánsz bútor, a pamlag elődje, támlával és karfával ellátott,
díszesen faragott és festett nagy kelengyeláda
ol, ‘ua.’: cassa ‘láda, pénztárszekrény’ lat capsa ‘tok, tartó, láda’ | panca ‘pad, lóca’, lásd még
CASSONE
cassazione [kasszációne] G zene szabadban előadott, szerenád- vagy szvitszerű zeneszám
ol, ‘búcsúzás’
 cassare ‘távozik, búcsúzik’ lat cassus ‘üres’
casserole lásd KASZROL
cassis [kasszisz] G feketeribizke-likőr
fr, ‘feketeribizke’
 lat cassia ‘ua.’
cassone [kasszóne] G műv festményekkel és faragványokkal ékített, ülőbútorként is használt
reneszánsz kori kelengyeláda
ol ngykz, ‘ua.’
 cassa ‘láda, doboz, pénztárszekrény’ lat capsa ‘tok, tartó, láda’
castellanus [kasztellánusz] † G várnagy, várparancsnok
kk lat, ‘ua.’, ered. ‘várlakó’ kics castellum, lásd ott
castellum [kasztellum] G tört kisebb katonai tábor a római korban, utóbb vár, erősség, fellegvár
G ép (a középkortól) vár, kastély
lat kics, ‘ua.’, lásd CASTRUM
castigatio [kasztigáció] † G jog fenyítés
 lat, ‘ua.’
 castigare ‘megfenyít’, tkp. ’tiszta erkölcsre szorít’: castus ’tiszta, erkölcsös’ | agere
‘űz, hajt’
casting [kászting] G film szereplők kiválogatása a forgatás előtt
 ang, ‘ua.’ cast ‘szereposztás’, ered. ‘öntvény, öntőforma, ill. (fémet) önt’ cast ‘dob, vet’
skandináv (pl. izlandi, svéd kasta ‘ua.’)
castrum [kasztrum] G tört négyszögben kiépített, sánccal körülvett római katonai tábor
lat, ‘ua.’
Lásd még CASTELLUM
castrum doloris [kasztrum dolorisz] G műv barokk kori díszes gyászemelvény, neves mesterek
alkotta ravatal-építmény
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a fájdalom erődje’: lásd CASTRUM | dolor ‘fájdalom’ dolere ‘fáj’
casu- lásd még KAZU-
casus [kázusz] G nyelvt névszóragozási eset
G nyelvt a lehetségesség foka mondatbeli feltétel esetében
lat, ‘ua.’ cadere, casum ‘esik’
Lásd még CADUCITAS, KADÁVER, KÁDENCIA, KÁZUS, SANSZ
casus belli [kázusz belli] G pol olyan sérelmes esemény, amelyet valamely állam jogcímnek tekint
háború megindítására
lat, ‘ua.’, tkp. ‘háborús eset’: casus ‘eset, jogcím’ cadere, casum ‘esik’ | bellum ‘háború’
casus bibendi [kázusz bibendi] G tréf jogcím, alkalom, ürügy az ivásra, társas italozásra
lat, ‘ua.’: casus ‘eset, jogcím’ cadere, casum ‘esik’ | bibere ‘iszik’
casus foederis [kázusz főderisz] G pol olyan helyzet vagy körülmény, amely megköveteli, hogy
egy adott állam egy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tegyen (pl. hadba
vonuljon)
lat, ‘ua.’: casus ‘eset, jogcím’ cadere, casum ‘esik’ | foedus, foederis ‘szövetség’
casus irrealis [kázusz irreálisz] G nyelvt már nem teljesülhető mondatbeli feltétel (pl. „jött volna,
ha hívtam volna”)
lat, ‘ua.’: lásd CASUS, IRREÁLIS
casus potentialis [kázusz potenciálisz] G nyelvt még teljesülhető mondatbeli feltétel (pl. „jönne, ha
hívnám”)
lat, ‘ua.’: lásd CASUS, POTENCIÁLIS
casus realis [kázusz reálisz] G nyelvt adott esetben mindenképp teljesülő mondatbeli feltétel (pl.
„jön, ha hívom”)
lat, ‘ua.’: lásd CASUS, REÁLIS
Cataflam [kataflam] G gyógysz heveny gyulladások elleni készítmény
tud lat ‘ua.’: gör kata- ‘ellen’ | lat (in)flam (matio) ‘gyulladás’ flamma ‘láng’
catch [kecs] G zene három-négy férfiszólamra írt, humoros tartalmú, fúgaszerű angol vokális mű
ang, ‘ua.’, tkp. ‘fogás, zsákmány’ catch ‘elfog’ ófr cachier késő lat gyak captiare ‘ua.’
lat capere, captum ‘fog, vesz’
catena [katéna] G vall az egyházatyáknak egyes bibliai kérdésekben nyilvánított megjegyzéseit
láncra fűző idézetgyűjtemény mint a középkori egyházi irodalom műfaja
lat, ‘ua.’, tkp. ‘lánc’
catenaccio [katenaccsó] G sport szorosan záró védelem labdarúgásban, ahogy az olasz válogatott
az 1970-es években gyakorolta
ol, ‘ua.’, tkp. ‘retesz’ ol, lat catena ‘lánc’
catenarium [katenárium] G ökol gazdaközösség, növényevő és a rájuk specializálódott ragadozó
populációk láncolatszerűen kapcsolódó közössége adott területen
tud lat, ‘ua.’ catena ‘lánc’
catering [kéjtering] G ker repülőgép és hajó utasainak ellátása élelemmel
G utasellátó szolgálat
G bankett vagy fogadás étkeztetési oldalát lebonyolító vállalkozás
 ang, ‘ua.’
 cater ‘ellát, beszerez’ ófr acater, acheter ‘vásárol’ népi lat accaptare ‘ua.’: lat
ad- ‘hozzá’ | gyak captare capere, captum ‘fog, vesz’
caterpillar [keterpiler] G műsz hernyótalpas traktor, munkagép
ang, ipari márkanév, tkp. ‘hernyó’ ófr catepelose ‘ua.’, tkp. ‘szőrös macska’: népi lat cattus
‘macska’ | lat pilosus szőrös’ pilum ‘szőr’
catgut [ketgat] G orv műtéteknél használt, juhbélből (eredetileg macskabélből) készült sebészeti
varrófonál, amely felszívódik a szervezetben
ang, ‘macskabél’: cat ‘macska | gut ‘bél’
cathartica [katartika] G orv hashajtó szerek
tud lat, ‘ua.’, lásd KATARTIKUS
catinga [katinga] G földr igen száraz éghajlatú brazíliai szavannaerdő, melynek fái a száraz
évszakban hullatják el a lombjukat
port, ‘ua.’ indián caatinga ‘fehér erdő’
cau- lásd még KAU-
caudillo [kaudiljó] G tört a hadsereg főparancsnoka a középkori Spanyolországban
G tört főparancsnok és kormányzó latin-amerikai országokban
G tört vezér, Franco tábornok államfői címe, az olasz Duce és német Führer megfelelője
sp, ‘ua.’ prov capdel ‘főnök, vezér’ kk lat kics capitellum ‘kis fej’ | caput, capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS
causa efficiens [kauza efficiensz] G fil hatóok, az anyagi ok és a formai ok egyesülését, a
létrejövetelt fejezi ki
lat, ‘ua.’: cause ‘ok, ügy’ | lásd EFFICIENS
causa finalis [kauza finálisz] G fil cél-ok, célszerűség, célra irányultság, amely a skolasztikus tan
szerint a természetben és a történelemben is megnyilvánul
lat, ‘ua.’: causa ‘ok, ügy’ | finalis ‘a véghez, a célhoz tartozó’ finis ‘határ, vég, cél’
causa finita [kauza finíta] G az ügy be van fejezve, le van zárva, további vitának nincs helye
lat, ‘ua.’: causa ‘ok, ügy’ | finitus ‘befejezett, lezárt’ finire ‘befejez’ finis ‘határ, vég’
causa formalis [kauza formálisz] G fil formai ok, amely az arisztotelészi tanban a létrejövő anyag
megformáltságát fejezi ki
lat, ‘ua.’: causa ‘ok, ügy’ | lásd FORMÁLIS
causalgia [kauzalgia] G orv égető érzéssel járó fájdalom
tud lat, ‘ua.’: gör kauszisz ‘égetés, égető forróság’ kaió ‘éget’ | algeó ‘fájdalmat érez’
Lásd még CAUTERIUM, ENKAUSZTIKA, HIPOKAUSZTUM, KAUSZTIKUS
causa materialis [kauza materiálisz] G fil anyagi ok, az arisztotelészi tanban az, amiből bármi
létező létrejön
lat, ‘ua.’: causa ‘ok, ügy’ | lásd MATERIÁLIS
causa sui [kauza szui] G fil önmagának az oka, nem függ semmi külső októl, a hittudomány szerint
Isten ismérve
lat, ‘ua.’: causa ‘ok, ügy’ | suus ‘saját, a magáé’
causativum [kauzatívum] G nyelvt műveltető ige
lat (verbum) causativum ‘ua.’ causare, causatum ‘okoz, előidéz’ causa ‘ok, ügy’
causeur [kozőr] G szellemes csevegő
fr, ‘ua.’ causer ‘cseveg’, ered. ‘megokol, okoskodik’ cause ‘ok, ügy’ lat causa ‘ua.’
causeuse [kozőz] † G kétszemélyes, kanapészerű kis ülőbútor
fr (chaise) causeuse ‘csevegő(szék)’, lásd CAUSEUR
causse [kosz] G földr folyók szabdalta mészkőfennsík a francia középhegység délnyugati részén
fr, ‘ua.’ lat calx ‘mészkő’
cautela [kautéla] G elővigyázat, óvintézkedés
késő lat, ‘ua.’ cautus ‘elővigyázatos’ cavere ‘óvakodik’
cauterium [kautérium] G orv üszkösödött seb kiégetésére való vas sebészszerszám
tud lat, ‘ua.’ gör kautéridzó ‘tüzes vassal megbélyegez’ kautosz ‘égett’ kaió ‘éget’
Lásd még CAUSALGIA, ENKAUSZTIKA, HIPOKAUSZTUM, KAUSZTIKUS
cav- lásd még KAV-
cavaiola [kavajola] G szính régi dél-itáliai népi bohózat
Cava városról, amelynek lakói butaságukról híresedtek el

cavaliere [kavaljere] G lovag mint régi olasz nemesi cím
G nő lovagja, hódoló
ol, ‘ua.’, ered. ‘lovas katona’ késő lat caballarius ‘ua.’ lat caballus gör kaballész ‘igásló’
Lásd még GAVALLÉR, KAVALKÁD
cavalier servente [kavaljer szervente] G tört „szolgálattévő lovag”, házibarát, férjes asszony
állandó lovagja a 18. századi Itália társasági életében, akinek szerepét a kor szokása szentesítette
 ol, ‘ua.’: cavaliere ‘lovag’, lásd GAVALLÉR | servente ‘szolgáló’ ol, lat servire ‘szolgál’
servus ‘szolga’
cavalleria rusticana [kavalleria rusztikána]
G parasztbecsület, az egyszerű emberek ösztönös becsületérzése (Mascagni operájának eredeti címe)
ol, ‘ua.’: cavalleria ‘lovagiasság’, lásd CAVALIERE | rusticana ‘falusi’, lásd RUSZTIKUS
cavata [kaváta] G zene a recitativo utolsó, áriaszerűen kiszélesedő szakasza
ol, ‘ua.’ cavare ‘kihúz, kiemel’ lat cavare ‘kiváj’ cavum ‘lyuk, üreg, odú’
Lásd még KAVITÁS
cavatina [kavatína] G zene hangszerkíséretes, dalszerkezetű szólóénekszám operában, oratóriumban
ol kics, ‘ua.’, lásd CAVATA
cave [káve] G orv kerülendő (feljegyzés kórlapon valamely gyógyszer alkalmazásáról)
lat, ‘óvakodj’ cavere ‘vigyáz, őrizkedik’
cave canem [káve kánem] G vigyázat, harapós kutya (felirat ókori római házak kapujában)
lat, ‘ua.’, tkp. ‘őrizkedj a kutyától’: lásd CAVE | canis ‘kutya’
cavendish [kevendis] G kétszer fermentált, gazdag aromájú pipadohányfajta
ang, ‘ua.’, márkanév a gyártó cégről
cech G vendéglői számla
G ennek az összege
ném Zeche ‘ua.’ zechen ‘mulat, társaságban iszik’
magy céh
cedál G ker átenged, átruház
ném zedieren ‘ua.’ lat cedere ‘átenged, felad’, ered. ‘lép, hátralép’
Lásd még AKCESSZÓRIUS, INTERCEDÁL, KONCESSZIÓ, PROCESSZIÓ, RECESSZIÓ
cedille [szedij] G nyelvt a franciában és a portugálban a c alá írt kampószerű diakritikus jel (ç)
annak jelölésére, hogy mély magánhangzók (a, o, és u) előtt [sz]-nek kell ejteni
G azonos jel más nyelvekben más betűk alatt, más funkcióval (pl. román ş, ţ, lengyel ę, g)
fr, ‘ua.’ sp kics cedilla ‘kis c betűcske’
cédrus G növ a mediterrán térségben elterjedt magas fenyőféle
lat cedrus gör kedrosz ‘ua.’ ?
cédule [szedül] G ker árujegy, a közraktári jegy szelete
fr, ‘ua.’ kk lat kics cedula, scedula ‘kisebb papírlap’ lat scheda ‘papiruszlap’ gör szkhidé
‘fahasáb, zsindely’ szkhidzó ‘hasít’
magy cédula
Lásd még SZKIZMA
cefeida G csill szabályosan viselkedő pulzáló változó csillag
tud lat cepheida ‘ua.’: Delta Cephei, a Cepheus csillagkép csillaga, a típus névadója gör
Képheusz, mitikus aithióp király, Androméda atyja | -id -’szerű’ gör eidosz ‘külső’
cekker G bevásárló, hálószatyor
baj-oszt zecker ‘ua.’
celadon lásd SZELADON
celeb G a film, tévé és sport világában elhíresült személyiség, sztár
 ang, ‘ua.’ celeb(rity) ‘híresség, nevezetesség’, lásd CELEBRITÁS
celebrál G vall bemutat, végez (ünnepélyes egyházi szertartást, misét)
 kk lat celebrare ‘ünnepélyesen végbevisz’
 lat celeber, celebris ‘ünnepélyes, híres’
celebritás G híresség, előkelőség, nevezetes személy
lat, ‘ua.’
 celeber, celebris ‘ünnepelt, híres’
celeritás G fiz gyorsaság, sebesség
lat celeritas ‘ua.’
 celer, celeris ‘gyors’
celerométer G fiz sebességmérő
tud lat celerometer ‘ua.’ celer ‘gyors’ | gör metreó ‘mér’

celesztin G ásv stroncium-szulfát, a barit izomorf változata, gyöngyházfényben csillogó kristály
ném Zölestin ‘ua.’:
 lat coelestis ‘mennyei’ coelum ‘ég’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
celesztinus G vall a bencés rend egyik ága, amelynek szabályzatát V. Celesztin pápa hagyta jóvá
lat Coelestinus ‘ua.’
 coelestis ‘mennyei’ coelum ‘ég’
cella G ép kis szoba, fülke kolostorban
G ép zárka, börtönhelyiség
G vill vegyi áramforrás egységnyi eleme
G biol sejt
G műv ókori építmény belső, ablaktalan helyisége, templom szentélye az istenszoborral
lat, ‘ua.’, ered. ‘kamra, pince, méhsejt’ celare ‘elfed, elrejt’
cellárius † G pincemester
G tört az ókorban az éléskamrára felügyelő szolga
lat cellarius ‘ua.’, lásd CELLA
cellula G biol sejt
tud lat kics ‘ua.’ cella, lásd ott
celluláris G biol sejtes, sejtszerű
G biol a sejtekkel kapcsolatos
G inf számszignálos rendszerben, rádióhullámokkal dolgozó (telefon)
lat cellularis ‘ua.’, lásd CELLULA
celluláz G kém a cellulózt lebontó enzim
ang cellulase ‘ua.’: lásd CELLULA | -áz (enzimre utaló toldalék)
cellulitisz G orv narancsbőr, a bőr alatti kötőszövet sejtjeinek gyulladása
tud lat cellulitis ‘ua.’: lásd CELLULA | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
celluloid G kém átlátszó, cellulóz alapú rugalmas műanyag, egyebek közt a film alapanyaga
ang márkanév: cellulóz (lásd ott) | -id ‘szerű’ gör eidosz ‘külső’
cellulóz G biol a növényi sejtek falát alkotó összetett szénhidrát
ang, fr cellulose ‘ua.’ cellule ‘sejt’ lat cellula (lásd ott)
cellux G öntapadó, átlátszó ragasztószalag
márkanév, lásd CEL(OFÁN) | lat lux ‘fény’
celofán G vékony, átlátszó, természetes (cellulóz) alapú műanyag hártya
fr cellophane márkanév: cellu(lóz) (lásd ott) | gör (dia)phan(ész) ‘átlátszó’: dia ‘át’ | phainomai
‘látszik’
cembalo lásd CSEMBALÓ
cement G szürke, porszerű építőipari kötőanyag, a beton alapanyaga
G orv hasonló kötő- vagy tömőanyag, pl. fogtöméshez
ang cement fr ciment ‘ua.’ lat caementum, tkp. caedmentum ‘építkezéshez való fejtett kő’
caedere ‘levág, fejt’
cementál G koh vas felületén széndúsabb, ezért keményebb réteget alakít ki
G kém fémet elektrolízissel állít elő
ném zementieren kfn zement ‘alkimisták aranytisztító pora’ lat caementum, lásd CEMENT
cementit G koh vaskarbid, kemény és rideg anyag, acélban és fehér nyersvasban képződik
ang cementite ‘ua.’, lásd CEMENT
cementitisz G orv a fog cementállományának gyulladása
tud lat caementitis ‘ua.’: lásd CEMENT | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
cenobita lásd CÖNOBITA
cens- lásd CENZ-
cent [cent, szent] G közg a dollárnak és több más pénznemnek a századrésze mint váltópénz
am ang cent ‘ua.’, ered. ‘száz’
 ófr cent lat centum ‘ua.’ (a centime mintájára)
centaur lásd KENTAUR
centavo [szentavó] G közg több latin-amerikai ország pénznemének századrésze mint váltópénz
sp, ‘ua.’
 lat centum ‘száz’
centenáris G századéves, évszázados
lat centenarius ‘százas, száz egységet tartalmazó’
 centeni ‘százanként’ centum ‘száz’
Hibás a centennáris alak (a millennium hamis analógiája alapján).
centenárium G századik évforduló, századéves ünnep
lat seml centenarium, ‘ua.’, lásd CENTENÁRIS
Hibás a centennárium alak (a millennium hamis analógiája alapján).
center1 † G sport labdarúgó középcsatár
ang centre ‘ua.’, lásd CENTER2
center2 G üzletközpont, bevásárlóközpont, üzletház
G irodaház
am ang center ‘központ’ fr centre ‘ua.’, lásd CENTRUM
centerhalf † G sport labdarúgó középhátvéd
ang centre ‘közép’, lásd CENTRUM | half ‘fedezet’, tkp. ‘fél’, itt ‘félpályás’
centesimo [csentézimó] G közg a hajdani olasz lírának és több más pénznemnek a századrésze mint
váltópénz
ol, ‘ua.’, tkp. ‘századik, századrész’ lat centum ‘száz’
centi- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) az alapmértékegység századrésze (pl. centiliter,
centiméter)
tud lat, ‘ua.’ lat centum ‘száz’
centifolia G növ damaszkuszi rózsa
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘százlevelű’: centum ‘száz’ | folia ‘levél’
centime [szantim] G közg a volt francia franknak és több más pénznemnek a századrésze mint
váltópénz
fr, ‘ua.’, tkp. ‘századik, századrész’ lat centum ‘száz’
centimo [szentimo] G közg a volt spanyol peseta és több más pénznem századrésze mint váltópénz
sp, ‘ua.’, tkp. ‘századrész’ lat centum ‘száz’
centrálé G központi villamos erőmű, elektromos kapcsolóközpont
ném Zentrale ‘ua.’, lásd CENTRÁLIS
centrális G központi, középső
G ép középpontos, függőleges tengely köré szerveződött
G geom középpontos (tükrözés)
G fontos, lényeges, lényegi
tud lat centralis ‘ua.’, lásd CENTRUM
centralista G pol, tört a centralizmus híve, harcosa
ném Zentralist ‘ua.’, lásd CENTRALIZMUS
centralizáció G központosítás, összpontosítás, összevonás
ném Zentralisation fr centralisation ‘ua.’, lásd CENTRALIZÁL
centralizál G központosít, egyesít, összpontosít, összevon
ném zentralisieren fr centraliser ‘ua.’, lásd CENTRÁLIS
centralisztikus G központosító, a központosítást célzó
ném zentralistisch ‘ua.’, lásd CENTRÁLIS
centralizmus G központi irányítás, a helyi szervek alárendelése a központiaknak
G tört reformkori politikai törekvés az elavult megyei struktúra megreformálására
ném Zentralismus ‘ua.’, lásd CENTRÁLIS, -IZMUS
centrifuga G műsz facsarógép, nagy fordulatszámú készülék, amely a centrifugális erő elve alapján
a nedvességet távolítja el mosott ruhaneműből vagy más anyagokból
 ang, fr centrifuge ‘ua.’, lásd CENTRIFUGÁLIS

centrifugál G kiröpít, kipörget
G forgó berendezéssel kifacsar, víztelenít
magy, lásd CENTRIFUGA
centrifugális G fiz forgáskor a kör középpontjától kifelé ható, kiröpítő, kipörgető (erő)
tud lat centrifugalis ‘ua.’: centri-, lásd CENTRUM | fuga ‘menekülés’ fugere ‘menekül’
-centrikus G valamit középpontba állító, akörül forgó, a legfontosabbnak azt tekintő, pl.
oktatáscentrikus (iskola)
ném zentrisch ‘ua.’, lásd CENTRUM
centripetális G forgáskor a kör középpontja felé ható, központkereső (erő)
tud lat centripetalis ‘ua.’: centri- lásd CENTRUM | petere ‘odarohan, ráront’
centríroz G műsz gépkocsi kerekét tömlőcsere után ellensúlyokkal szabályozza, hogy a
tömegközéppontja (súlypontja) a forgástengelyre essék
ném zentrieren ‘ua.’ Zentrum ‘központ’, lásd CENTRUM
Hibás a nagyon elterjedt centíroz forma!
centrista G a centrizmus híve
ném Zentrist ‘ua.’, lásd CENTRIZMUS
centrizmus G pol a jobb- és baloldal közötti útkeresés a kiegyenlítődés és a közös
hatalomgyakorlás céljával
G tört a II. Internacionálé bal- és jobbszárnya közötti ellentétek kiegyenlítését célzó, elvi
engedményekre kész irányzat
ném Zentrismus ‘ua.’, lásd CENTRUM, -IZMUS
centroméra G gen a kromoszóma mozgási középpontja
G gen ennek elsődleges befűződése
tud lat, ‘ua.’: lásd CENTRUM | gör merosz ‘rész’
centroszféra G geol a Föld magja, a középpont, 300 km sugarú rész
tud lat centrosphaera ‘ua.’, lásd CENTRUM, SZFÉRA
centroszóma G biol vezértestecske, a sejtmag osztódásakor kettéváló parányi sejtszerv
ang centrosome ‘ua.’: lásd CENTRUM | gör szóma ‘test’
centrum G geom kör középpontja
G gócpont, mag
G központ, központi szerv
G belváros, városközpont
G pol közép a baloldal és jobboldal között
lat, ‘ua.’ gör kentron ‘kör középpontja’, tkp. ‘a körző hegye’, ered. ‘ösztöke, dárdahegy, tövis,
fullánk’ kenteő ‘szúr, bököd’
centumviri G tört polgári peres ügyekben illetékes bírói testület az ókori Rómában
lat, ‘ua.’, tkp. ‘száz férfiú’: centum ‘száz’ | vir ‘férfi’
centuria G tört katonai század az ókori Róma légiójában
G tört vagyon szerinti választókörzet az ókori Rómában
lat, ‘ua.’ centum ‘száz’
centurió G tört ókori római százados, a centuria parancsnoka
lat centurio ‘ua.’ centum ‘száz’
cenzeál † G elbírál
G vizsgál, vizsgáztat
lat censere ‘ua.’, lásd CENZUS
cenzor G tört az ókori Rómában adóbecsléssel és az erkölcsök felügyeletével megbízott
főtisztviselő
G pol a sajtócenzúra hivatalnoka
G ellenőr, felülvizsgáló, bíráló
G † vizsgálóbiztos, vizsgabiztos
lat censor ‘ua.’ censere ‘számbavesz, felmér, vélekedik’
cenzúra G tört, pol sajtóközlemények és megjelenésre szánt könyvek előzetes elbírálása politikai és
erkölcsi szempontok szerint állami hivatal által
G tört maga a hivatal, amely Magyarországon 1848-ban szűnt meg
G † okt szigorlat
lat censura ‘a cenzor hivatala, méltósága’
cenzúráz G ellenőriz, átfésül, felülvizsgál
G (közlésre szánt szöveget) töröl, meghúz
magy, ‘ua.’, lásd CENZÚRA
cenzus G tört vagyonbecslés, adóbecslés
G pol a szavazati jog feltételeinek meghatározása (vagyon, nem, származás, iskolázottság, vallás stb.
alapján)
G † népszámlálás
lat census ‘ua.’ censere ‘számbavesz, felmér, vélekedik’
cephal- lásd KEFAL-
Cephalopoda [cefalopoda] G áll lábasfejű vagy fejlábú állatok, a puhatestűek törzsének egyik
osztálya
tud lat, ‘ua.’: gör kephalosz ‘koponya’ | pusz, podosz ‘láb’
cephalothorax [cefalotorax] G áll fejtor, a pókokra és rákokra jellemző testtáj
tud lat, ‘ua.’: gör kephalosz ‘fej’ | thórax ‘tor’, tkp. ‘törzs, mell, mellpáncél’
cepheida lásd CEFEIDA
ceratina G log szarvas okoskodás, álokoskodás
lat, ‘ua.’ gör kerasz, keratosz ‘szarv’
cerberus G tréf szigorú, barátságtalan ajtónálló, portás, őr
lat Cerberus gör Kerberosz, az Alvilág bejáratát őrző háromfejű kutya a görög mondákban
cercle [szerkl] G tört uralkodó vagy nagyúr beszélgetése a fogadásra meghívottakkal
G átv előkelő, zártkörű társaság
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kör’ lat kics circulus ‘kis kör’ circus ‘kör’
Lásd még CIRKUSZ
cereáliák G gabonafélék, kenyérgabonák, gabonatermékek
ném Zerealien lat seml tbsz Cerealia ‘Cereshez, a vetés és gabona istennőjéhez tartozó dolgok,
mezei termékek’ Cerealis ‘ceresi’
cerebellum G anat kisagy
lat kics, ‘ua.’ cerebrum ‘agy’
cerebelláris G orv a kisagyból kiinduló
tud lat, ‘ua.’, lásd CEREBELLUM
cerebralgia G orv fejfájás
tud lat, ‘ua.’: cerebrum ‘agy’ | gör algosz ‘fájdalom’ algeó ‘fájdalmat érez’
cerebrális G orv agyi, nagyagyi, agybeli
lat cerabralis ‘ua.’ cerebrum ‘agy’
cerebralizáció G biol az a folyamat a törzsfejlődésben, amelynek során az agyvelő tömege és
irányító szerepe a gerincvelőé fölé emelkedik
tud lat cerebralisatio ‘ua.’, lásd CEREBRÁLIS
cerebraszténia G orv elmegyengeség
tud lat cerebrasthenia ‘ua.’: cerebrum ‘agy’ | gör aszthenosz ‘erőtlen’, lásd ASZTÉNIA
cerebrokortikális G orv agykérgi
tud lat cerebrocorticalis ‘ua.’: cerebrum ‘agy’ | cortex, corticis ‘kéreg’
cerebrospinális G orv az aggyal és gerincvelővel kapcsolatos, hozzájuk tartozó
tud lat, ‘ua.’: cerebrum ‘agy’ | késő lat spina ‘gerinc’, ered. ‘tövis’
cerebroszklerózis G orv agyérelmeszesedés
tud lat cerebrosclerosis ‘ua.’: cerebrum ‘agy’ | lásd SZKLERÓZIS
cerebrum G anat nagyagy, agyvelő
lat, ‘ua.’
ceremónia G vallási szertartás
G formaság, formalitás, külsőségesség
G körülményeskedés, felhajtás
lat caeremonia ‘ua.’ (?) Caere ókori etruszk város (ma Cerveteri) nevéből
ceremoniális G szertartásos, ünnepélyes, előírásos, hagyományos
G a formaságokhoz ragaszkodó, körülményeskedő
lat caeremonialis ‘ua.’, lásd CEREMÓNIA
ceremoniárius G vall az egyházi szertartások rendjére felügyelő pap, szertartó
lat caeremoniarius ‘ua.’, lásd CEREMÓNIA
cerezin G kém ásványviasz, viaszhoz hasonló halmazállapotú kőolajszármazék, nagy molekulájú
szénhidrogének keveréke
ném Zeresin ‘ua.’ lat cera ‘viasz’
cerit G ásv zsírfényű, átlátszatlan, súlyos cériumásvány
lásd CÉRIUM | -it (ásványra utaló toldalék)
cérium G kém a ritkaföldfémek sorába tartozó kémiai elem
tud lat Cerium ‘ua.’: a Ceres kisbolygóról, amelyet nagyjából vele egy időben (1803) fedeztek fel |
-ium (vegyi elemre utaló toldalék)
cermet G kém fémkerámia, fémpor és kerámiai anyag kohászati úton előállított elegye, amely igen
szilárd, rugalmas és hőálló
ang betűszó: cer(amic), lásd KERAMIKUS | met(al) ‘fém’, lásd METALLUM
cerográfia G műv viaszmetszés, viaszbevonatos grafikai eljárás
ang cerography ‘ua.’: lat cera ‘viasz’ gör kerosz ‘ua.’ | graphó ‘ír, rajzol’
ceroplasztika G műv viaszszobor, viaszszobrászat
ang ceroplastics ‘ua.’: lat cera ‘viasz’ gör kerosz ‘ua.’ | lásd PLASZTIKA
cerosium [cerózium] G orv csontpótlásra kifejlesztett, lyukacsos szerkezetű kerámiai anyag
tud lat, ‘ua.’ gör kérosz ‘viasz, szurok’
certificate [szörtifiket] G ker árubizonylat, az áru származási helyét, eredetiségét és minőségét
tanúsító igazolás
ang, ‘ua.’, lásd CERTIFIKÁTUM
certifikátum † G bizonyítvány, igazolvány, tanúsítvány
tud lat certificatum ‘ua.’ certificare ‘bizonyít’: certus ‘biztos’ | facere ‘tesz vmivé’
certosa [csertóza] G vall a karthauzi rend kolostorainak neve Itáliában (pl. Paviában, Parmában és
Bolognában
ol, ‘ua.’, lásd KARTHAUZI
ceruloplazmin G kém a májban keletkező és a vérsavóban található, réztartalmú kék peptid
tud lat caeruloplasmin ‘ua.’: lat caeruleus ‘égszínkék’ caelum ‘ég’ | lásd PLAZMA | -in
(vegyületre utaló toldalék)
cerumen G orv fülzsír
tud lat, ‘ua.’ gör kérómen ‘viaszos olaj, amellyel atléták kenekedtek’ kérosz ‘viasz’
cerusszit G ásv ólompát, ólomfehér, rombos rendszerben kristályosodó ólomkarbonát
tud lat cerussit ‘ua.’: lat cerussa ‘ólomfesték’ gör kérusszosz ‘viasszal bevont’ kérosz
‘viasz’ | -it (vegyi származékra utaló toldalék)
magy ceruza
cervicitis [cervicitisz] G orv méhnyakgyulladás
tud lat, ‘ua.’: cervix, cervicis ‘nyak, méhnyak’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
cervikális G anat nyaki, a nyakhoz tartozó
tud lat cervicalis
G ‘ua.’ cervix, cervicis ‘nyak’
cessatio a divinis [cesszáció a divínisz] G vall templom működésének megszüntetése vagy
felfüggesztése
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘elállás az istentiszteletektől’: lat gyak cessare, cessatum ‘megszüntet, szüneteltet’

cedere, cessum ‘eláll, átenged’, tkp. ‘hátralép’ | tbsz divini ‘istentisztelet, vallásos
cselekmények’ divinus ‘isteni’ deus ‘isten’
cessio bonorum [cesszió bonórum] G jog javak átengedése a hitelezőnek tartozás fejében
G pol terület átengedése más államnak háborús jóvátételként vagy nemzetközi döntés alapján
lat, ‘ua.’: lásd CESSZIÓ | tbsz seml bona ‘javak’ bonus ‘jó’
cessionarius [cesszionárius] † G ker engedményes, akire váltót vagy követelést átruháztak
lat, ‘ua.’, lásd CESSZIÓ
cesszió G ker engedményezés, átruházás
ném Zession ‘ua.’ lat cessio, cessionis ‘visszalépés’ cedere, cessum ‘enged, lemond’
cetaceum G kém cetvelő, cetviasz, cetfaggyú
lat, ‘ua.’ cetus gör kétosz ‘nagy tengeri állat, cet’
cetán G kém 16 szénatomos, viaszos állagú alifás, telített szénhidrogén, amelyet úgy alkalmaznak
dízelolajok gyulladási készségének mérőszámához, mint az oktánt a benzinéhez
tud lat, ‘ua.’ lásd CETIL- | -án (alifás telített szénhidrogénre utaló toldalék)
ceteris paribus [ceterisz paribusz] G tud, ker egyébként azonos feltételek között, vagyis ha minden
más körülményt változatlannak tekintünk
lat, ‘egyebek azonosak lévén’: ceterus ‘más, egyéb’ | par, paris ‘egyenlő, páros, pár-’
cetil- G kém a cetánból levezethető egy vegyértékű kémiai gyök
tud lat cetyl- ‘ua.’: cetus ‘cet’ | gör hülé ‘anyag’
cetilalkohol G kém a cetánból származtatható telített alkohol, palmitinsavas észterét a cetvelőből
állították elő
lásd CETIL-, ALKOHOL
cetli G cédula, papírszelet, papírdarabka
ném Zettel ‘ua.’ kfn zedel kk lat kics cedula, lásd CÉDULE
cett G a z betű német neve: ától cettig elejétől végéig
ném Zett ‘ua.’, lásd ZÉTA
cétus vagy cőtus G okt református kollégiumban 6-10 diák lakóközössége
G okt közös kollégiumi tanuló- és hálószoba
lat coetus ‘ua.’ coire, coitum ‘összejön’: co(n)- ‘együtt, össze’| ire ‘jön’
Lásd még KOITUSZ
cézár G császár, uralkodó
G pej főnök, kiskirály
lat, lásd CAESAR
cezarizmus G pol császári hatalom mint uralmi forma
G tört a középkori császárság, tágabban a világi hatalom beleavatkozása a (katolikus) egyház
ügyeibe
ang caesarism ‘ua.’, lásd CAESAR, -IZMUS
cezarománia G lél hatalmi téboly
tud lat caesaromania ‘ua.’: lásd CAESAR | gör mania ‘őrjöngés’
cezaropapizmus G tört olyan uralmi rend, ahol a legfőbb világi és egyházi hatalom egy személy
birtokában van
újk lat Caesaropapismus ‘ua.’: lásd CAESAR | lat papa ‘pápa’ gör papasz ‘apa, papa’ | lásd
-IZMUS
cézium G kém ezüstfehér, lágy alkálifém, vegyi elem
tud lat caesium ‘ua.’ lat caesius ‘kékesszürke’ (a ~ színképében a kék vonal a legerősebb)
cezúra G éles határ, választóvonal
G irod sormetszet, lábmetszet, olyan hely a verssorban, amely mindig szóhatár
G szünet, időköz, megszakítás
lat caesura ‘ua.’ caedere, ceasum ‘metsz’
cha- lásd még SA-
chablis [sabli] G száraz, testes, zamatos burgundi fehérbor
 termőhelyéről, Chablis faluról

chaconne [sakon] G zene változatok sora egy páratlan ütemű, visszatérő témára
fr,
 spanyol chacona ‘ua.’ baszk chucun ‘csinos’
chagrin lásd SAGREN
chain [cséjn] G lánc, régi angol és amerikai hosszmérték, 22 yard (20,116 méter)
G ker azonos cég birtokában lévő áruházak, szállodák stb. láncolata
ang, ‘ua.’ fr chaine lat catena ‘lánc’
chain printer [cséjn printer] G számtech láncnyomtató, sornyomtató, amely egyszerre egy egész
sort nyomtat papírra
ang, ‘ua.’: lásd CHAIN, PRINTER
chaiselongue lásd SEZLON
chalazion [kalazion] G orv jégárpa, a szemben lévő Meibom-mirigy megnagyobbodása
tud lat, ‘ua.’ gör kics khaladzion ‘ua.’ khaladza ‘jégeső egy szeme’ khaladzaó ‘jégeső
esik’
chalco- lásd KALKO-
chalet [sale, salé] G ép svájci vagy tiroli, jellegzetes faépítésű alpesi menedékház, villa, eredetileg
pásztorkunyhó
fr kics, ‘ua.’ prov cala ‘kunyhó’ ?
chalumeau [salümó] G zene billentyűzet nélküli szimpla nádnyelvű fafúvós hangszer
G zene a duda dallamsípja
fr, ‘ua.’ lat calamus ‘nádszál, nádsíp’ gör kalamosz ‘ua.’
Lásd még KALAMÁRIS
chamberlain [csembörléjn] G lordkamarás, az angol királyi udvartartás vezetője
ang, ‘ua.’ ófr chamberleng ófn chamarling ‘kamarás’: chamar lat camara, camera
‘szoba, kamra, kincstár’ | -ling (valamihez tartozásra utaló toldalék)
Lásd még CAMARLINGO, KAMARILLA, KAMERA, KAMERÁD
chambertin [samberten] G burgundi vörösborfajta
fr, ‘ua.’ Gevry-Chambertin község, a termőhely nevéről
chambre séparé [sambr szeparé] G különszoba, különterem vendéglátó helyen
fr, ‘ua.’: chambre lat camera ‘szoba’ | lásd SZEPARÉ
chamois [samoa] G zergebőr
G (mn) világosdrapp színű, mint a zergebőr
fr, ‘zerge’ késő lat camox, camocis ófn gamiza ‘ua.’
chamotte lásd SAMOTT
champagne [sampány] G pezsgő
fr, Champagne észak-francia régióról lat campania ‘mezőség’ campus ‘mező, sík’
Lásd még CAMPANILE, CHAMPION, KAMPÁNY, SAMPINYON
champignon lásd SAMPINYON
champion [sampion, csempion] G sport bajnok
fr, ang, ‘ua.’ késő lat ngykz campio, campionis ‘küzdő a mezőn’ campus ‘mező’
champlevé [samlövé] G műv beágyazott zománc, ötvösművészeti tárgyon bemélyített alapba égetett
zománc
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kiemelt mező’: champ lat campus ‘mező’ | lever lat levare ‘emel’ levis
‘könnyű’
chance lásd SANSZ
chancelier [sanszöljé] G tört a legfelsőbb bíróság feje a francia királyságban
G polgári rend (pl. a becsületrend) elnöke, pecsétőre
fr, ‘ua.’ lat cancellarius, lásd KANCELLÁR
change [cséndzs] G ker pénzbeváltás, valutaátváltás
ang, ‘ua.’, tkp. ‘csere’, ill. ‘cserél, vált’ fr changer népi lat cambiare, cangiare lat
cambire ‘ua.’
Lásd még CSENCSEL
changeant lásd SANZSAN
chanson [sanszon] G irod nemzeti nyelvű középkori francia epikus vagy lírai ének
G irod a trubadúrok szerelmi lírájának darabja
G zene zenével együtt született rövid költemény a 14–17. században
Lásd még SANZON
fr, ‘ua.’ lat cantio, cantionis ‘ének’ canere, cantum ‘énekel’
Lásd még CANTABILE
chanson de geste [sanszon dö zseszt] G irod lovagi tettekről szóló ófrancia hősköltemény
fr, ‘ua.’: lásd CHANSON | geste lat gestum ‘cselekedet, tett, végbevitt dolog’, lásd GESTA
chansonnier [sanszonnjé] G irod ófrancia költők, főleg a trubadúrok verses énekeinek gyűjteménye
fr, ‘ua.’ késő lat cantionarium ‘ua.’ cantio ‘ének’, lásd CHANSON
chant [csánt] G zene anglikán egyházi ének, himnusz, zsoltár
ang, ‘ua.’ fr chant ‘dal, ének’ lat cantus ‘ua.’ canere, cantum ‘ua.’
chantefable [santöfabl] G irod váltakozó prózai és verses részletekben előadott középkori francia
szerelmes elbeszélés (pl. Aucassin és Nicolette híres története)
 fr ‘énekelt mese’: chanter lat cantare ‘énekel’, lásd KÁNTÁL | fable lat fabula ‘mese,
történet’ fari ‘mond’
chanti lásd HANTI
chant royal [san roajal] G irod a ballada virtuóz változata, 14–16. századi francia versforma
fr, ‘ua.’, tkp. ‘királyi ének’: lásd CHANT | royal ‘királyi’ roi ‘király’ lat rex, regis ‘ua.’
chanukka lásd HANUKKA
chapbook [csepbuk] G irod vándorárusok terjesztette olcsó, füzetes népkönyv, röpirat a 16–18.
századi Angliában
ang, ‘ua.’: chap(man) ‘árus’ óang ceap ‘vásárol’ (mint ném kaufen, svéd köpa), cheap ‘olcsó’,
tkp. ‘jó vétel’| book ‘könyv’
chaperon [saperon] G fiatal lányokat kísérő idősebb hölgy, gardedám
ang, fr, ‘ua.’, ered. ‘csuklyás női fejkötő’ lat cappa ‘csuklya’
Lásd még CAPELLANUS, KAPUCINUS, KAPUCNI
chaptalozás [saptálozás] G alacsony alkoholfokú borok javítása a musthoz adagolt répacukorral
J. Chaptal francia vegyész nevéről
charact- lásd még KARAKT-
character reader [keriktör ríder] G számtech betűolvasó, nyomtatott szöveg karaktereit felismerő
és elektronikus jelek formájában a számítógépbe tápláló periferiális egység
ang, ‘ua.’: lásd KARAKTER | reader ‘olvasó’ read ‘olvas’
character set [keriktör szet] G számtech karakterkészlet
ang, ‘ua.’: lásd KARAKTER, SZETT
character style [keriktör sztájl] G számtech írásmód (kövér, dőlt, aláhúzott stb.)
ang, ‘ua.’, lásd KARAKTER, STÍLUS
charade [sarád] G szójáték, amelyben egy elrejtett szót önmagukban is értelmezhető szótagjai
segítségével kell kitalálni (pl. farkas: far, kas)
fr, ‘ua.’ prov charrado ‘fecsegés’ hangut charrà ‘fecseg’
chargé d’affaires [sarzsédafer] G dipl követségi ügyvivő, a követ helyettese annak távolléte vagy
akadályoztatása esetén
fr, tkp. ‘ügyekkel megbízott’: charger ‘megterhel, megbíz’ késő lat carricare ‘szekeret
megrak’ lat carrus ‘szekér’ | affaire ‘tennivaló, ügy, üzlet’, lásd AFFÉR
charisterium [karisztérium] † G vall püspök által elrendelt, nagyobb arányú adakozás kegyes célra
lat, ‘ua.’, ered. ‘engesztelő és hálaadó ünnep az ókori Rómában’ gör kharisztérion ‘hálaáldozat’
kharisz ‘kellem, kegy, hála’
charivari [sarivári] G macskazene, zenebona
fr hangut, ‘ua.’ késő lat caribaria ‘fejfájás’ gör karébarüa ‘ua.’: karé ‘fej’ | barüsz ‘nehéz’
charlatan lásd SARLATÁN
charleston [csálszton, cselszton] G zene amerikai eredetű tánczene, a FOXTROTT egyik változata
 Charleston amerikai városról (ahonnan divatja elindult)

charme [sárm] G biz báj, vonzerő, elbűvölő kedvesség
fr, ‘ua.’
 lat (elhasonulásos) carmen ‘ének’, ered. ‘varázsének, bájoló’ ősi *canmen ‘ének’
canere ‘énekel’
charmeur [sarmőr] G biz elbűvölő modorú, hódító férfi
fr, ‘ua.’ charmer ‘elbűvöl’, lásd CHARME
charta [karta] G tört alkotmánylevél, egy társadalmi réteg helyzetét rendező ünnepélyes uralkodói
nyilatkozat (pl. Magna Charta)
G dipl nemzetközi egyezmény alapokmánya
G magánszemélyek, civil szervezetek társadalmi vagy politikai kérdésekben állást foglaló vagy
követeléseket kinyilvánító nyilatkozata (pl. Charta 77)
kk lat, ‘oklevél’, ered. ‘papiruszsás beléből készült írólap, irat, levél’ gör khartész
‘papiruszlevél’ (?) egyiptomi
magy hártya, kártya
charter [csarter] G közl külön célra kibérelt, nem menetrendszerű repülő vagy hajó
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kiváltságlevél’, utóbb ‘bérleti szerződés’ fr chartre ‘ua.’ lat kics chartula
‘kis levél’, lásd CHARTA
charter party [csarter parti] G ker hajóbérleti szerződés
ang, ‘ua.’, lásd CHARTER, PARTI
chartista [csartista] G tört a chartizmus híve
ang chartist, ‘ua.’, lásd CHARTIZMUS
chartizmus [csartizmus] G tört angol munkásmozgalmi irányzat (1838–1848), amely elsősorban a
választójogi reformokért küzdött petíciókkal
ang Chartism ‘ua.’: (The People’s) Charter ‘(a nép) alkotmánylevele’, a mozgalom programját
megfogalmazó kiáltvány címe, lásd CHARTA | lásd -IZMUS
chartreuse [sartrőz] G vall a karthauzi rendházak francia neve
G a rend anyakolostorában két változatban készített, mintegy száz növény kivonatával ízesített
különleges likőr
fr, ‘ua.’, lásd KARTHAUZI
chartularium [kartulárium] G tört középkori hiteles helyen vezetett jegyzék a kiadott okiratok
tartalmával vagy rövidített szövegével
kk lat, ‘ua.’ kics chartula ‘okiratka’ charta ‘okirat’, lásd CHARTA
chasmus [kazmus] G orv ásítási görcs
tud lat, ‘ua.’ lat chasma gör khaszma ‘ásító szakadék’ khaszkó ‘ásít’
Lásd még KAZAMATA
chasse [sassz] G zene vadászatot megjelenítő, hangszerkíséret nélküli prímkánon a 14. századi
francia zenében
G zene utóbb hasonló témájú nagyobb vokális vagy zenekari művek neve
fr, ‘ua.’, tkp. ‘vadászat’ ófr chacier népi lat captiare ‘elfog, elejt’ lat gyak captare
‘kapdos, vadászik’ capere, captum ‘fog’
Lásd még CACCIA, CATERING
chassée lásd SASSZÉ
chassée croisée [sasszé kroazé] G szính keresztlépés balettben
G † biz helycsere a hivatalnoki karban, kölcsönös áthelyezés
fr, ‘ua.’: lásd SASSZÉ | croiser ‘keresztez’ croix ‘kereszt’ lat crux ‘ua.’
Lásd még CROSSBAR
chasselas lásd SASZLA
chassis lásd SASSZI
chat lásd CSETEL
château [sató] G (francia) kastély
G nagyobb francia szőlőbirtok, borpincészet, amelynek megnevezése a boron is szerepel mint az
eredetiség garanciája (pl. Château Lafitte)
 fr, ‘ua.’,
 lat castellum, lásd ott
chateaubriand [satóbrian] G konyha angolosan sült dupla bélszínszelet sült burgonyával
F. R. Chateaubriand francia költő és politikus kedvenc fogása volt

châtelaine [satlen] G ölt díszes fémveretes női öv a középkorban, amelyre imakönyvet s kulcsokat
akaszthattak
fr, ‘ua.’, ered. ‘várúrnő, a vár gazdasszonya’
 château ‘vár, kastély’, lásd ott
chat-noir [sanoár] G kölnivízmárka
G egy párizsi kabaré neve
fr, ‘fekete macska’: chat népi lat cattus ‘macska’ | noir lat niger ‘fekete’
Lásd még CATERPILLAR, CHATON
chaton [saton] G a drágakő karmos foglalata a gyűrűben vagy más ékszeren
G maga a foglalt ékkő
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kismacska’ chat népi lat cattus ‘macska’
Lásd még CATERPILLAR, CHAT-NOIR
chaudeau lásd SODÓ
chaussée [soszé] G műút, országút
fr, ‘ua.’, ered. ‘gát, töltés, amelynek a tetején út vezet’, majd ‘kövezett út’ chausser ‘kikövez’,
ered. ‘cipővel lát el’ lat calceus ‘cipő’ calx, calcis ‘sarok’
chauvinismus lásd SOVINIZMUS
check [csek] G ellenőrzés
ang, ‘ua.’, ered. ‘sakk (bemondása)’, majd ‘megállítás’, végül ‘megállítás ellenőrzés céljából’
fr échec ar sáh ‘sakk’ perzsa sáh ‘király’
check-in [csekin] G közl repülőgép utasainak bejelentkezése a repülőtéren jegykezelésre és
poggyászfelvételre
ang, ‘ua.’: lásd CHECK | in ‘be’
cheeseburger [csízbörger] G konyha sajtos hamburger
ang, ‘ua.’: cheese lat caseus ‘sajt’ | (ham) burger (mintha ennek első eleme a ham, azaz ‘sonka’
szó volna), lásd HAMBURGER
chef lásd SÉF
chef d’oeuvre [sedővr] G remekmű, mestermű
G egy alkotónak vagy alkotói korszaknak főműve, kiemelkedő remeke
fr, ‘ua.’: chef ‘fő-’ lat caput ‘fej’ | oeuvre ‘mű’ lat opus, operis ‘munka, mű’
cheiloplastica [keiloplasztika] G orv a nyúlajak műtéti korrekciója
tud lat, ‘ua.’: gör kheilosz ‘ajak’ | lásd PLASZTIKA
cheiloschisis [keiloszkizisz] G orv ajakhasadás, ajakhasadék, nyúlajak
tud lat, ‘ua.’: gör kheilosz ‘ajak’ | szkhiszisz ‘hasadás’ szkhidzó ‘hasít’
Lásd még SZKIZMA
cheilitis [keilitisz] G orv ajakgyulladás
tud lat, ‘ua.’: gör kheilosz ‘ajak’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
cheirospasmus [keiroszpazmus] G orv a kézfej görcse, írógörcs
tud lat, ‘ua.’: gör kheir ‘kéz’ | gör szpaszmosz ‘görcs’ szpaó ‘összehúz, összeránt’
chelidonium [kelidónium] G növ vérehulló fecskefű
tud lat, ‘ua.’ gör khelidón ‘fecske’
chemin de fer [smendöfer] G ját smen, francia kártyával játszott szerencsejáték, a bakkara változata
fr, ‘ua.’, tkp. ‘vasút’: chemin kelta camen ‘út’ cam ‘lépés’ | fer lat ferrum ‘vas’
chemisette [smizet] G ölt kis ing, ingmell
G bút fehérneműszekrényke sok kis fiókkal
fr kics ‘ingecske’ chemise népi lat camisia ‘ing’ ?
Lásd még CAMISARD, DESCAMISADOS, KAMIZOL
cherry brandy [cseri brendi] G fűszeres cseresznyelikőr
G cseresznye- vagy meggypálinka
ang, ‘ua.’: cherry ófr cherise népi lat *cerasia gör keraszia ‘cseresznye’ | lásd BRANDY
cheshire [csesör] G élelm tehéntejből készült angol keménysajt
Cheshire megye nevéből

chevalet [sövale] G műv festőállvány
fr kics, ‘ua.’, tkp. ‘lovacska’
 cheval ‘ló’ lat caballus ‘igásló’
chevalier [sövaljé] G tört lovag, régi francia köznemesi cím
fr, ‘ua.’
 népi lat caballarius ‘lovas katona’, lásd CAVALIERE
Lásd még GAVALLÉR
chevau-légers lásd SVALIZSÉR
chevreau lásd SEVRÓ
chewing gum [csúing gam] G rágógumi
ang, ‘ua.’: chew ‘rág’ | am ang gum ‘gumi’, ered. ‘mézga’ fr gomme népi lat commi gör
kommi egyipt kemai ‘ua.’
chianti [kjanti] G sásfonatú palackokban forgalmazott, különleges érlelésű olasz vörösbor
termőhelyéről, a toscanai Chianti dombvidékről
chiaroscuro [kjároszkúró] G műv két vagy több dúcról nyomott színes fametszet
G műv clair-obscur (lásd ott)
chiasma lásd KIAZMA
chiastolith lásd KIASZTOLIT
chiazmus lásd KIAZMUS
chic lásd SIKK
chiffonnier [sifonjé] G bút varróasztalka
fr, ‘ua.’ chiffon ‘pamutszövet ágyneműhöz és fehérneműhöz’ chiffe ‘rongy, szövetdarabka’
?
chiffonničre lásd SIFONÉR
chiliasmus lásd KILIAZMUS
chili con carne [csili kon karne] G konyha mexikói babgulyás marhahúsból, csilipaprikával
fűszerezve
 sp,’csili hússal’: chili nahuatl indián chilli ‘csilipaprika’ | con lat cum ‘-val’ | carne lat
caro, carnis ‘hús’
Chilopoda [kilopoda] G áll a százlábúak osztálya
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘ezerlábúak’: gör khilioi ‘ezer’ | pusz, podosz ‘láb’
chimaera lásd KIMÉRA
chimes of doom [csájmzav dúm] G számtech lélekharang, súlyos hibára figyelmeztető harangjáték
egyes számítógépeken
ang, ‘ua.’, tkp. ‘a végítélet harangzúgása’: chime ‘harangjáték’ ófr chimbe ‘ua.’ lat
cymbalum ‘cimbalom’ | doom ‘ítélet’
chinatown [csájnetaun] G amerikai és délkelet-ázsiai nagyvárosok kínai negyede
ang, ‘ua.’, tkp. ‘Kína-város’: China ‘Kína’, lásd CHINOISERIE | town ‘város’
chinoiserie [sinoazeri] G műv a Kínából importált műtárgyak gyűjteménye a 17–19. századi
Európában
G műv barokk és rokokó díszítő stílus divatos kínai elemek nyomán
fr, ‘ua.’ chinois ‘kínai’ port China [sina] óind Csiná ‘Kína’ kínai Ts’in [cin] császári
dinasztia a Kr.e. 3. században
chinook [csinuk] G met az amerikai Sziklás-hegység keleti oldalán fellépő meleg és száraz bukószél
a chinook indiánokról, akik ezen a vidéken éltek
chiostro [kjosztró] G ép középkori kolostor kerengője, oszlopos folyosóval körülvett négyzetes
udvar
ol, ‘ua.’ lat claustrum ‘zárt hely, zárda, rendház’ claudere, clausum ‘bezár’
magy kolostor
Lásd még INKLUDÁL, KLASTROM, KLAUZULA, KLOTŰR, KLOZETT, KONKLÚZIÓ
chip lásd CSIP
chippendale [csipndéjl] G bút 18. századi angol bútorstílus, rokokó, gótikus és kínai elemek egyéni
ötvözete
 Thomas Chippendale angol műbútorasztalos nevéből

chips [csipsz] G konyha olajban sült burgonyaszirom
G (Angliában, Franciaországban) olajban sült hasábburgonya
ang tbsz, ‘hasábburgonya, burgonyaszirom’ chip ‘levágott darab, szelet, szilánk’ chop
‘vagdal’
chir- lásd még KIR-
chiragra [kiragra] G orv a kéz köszvényes elváltozása
tud lat, ‘ua.’: gör kheir ‘kéz’ | agra ‘bilincs’ (a PODAGRA mintájára)
chirogrammatomantia [kiro…cia] G kézírásból való jóslás
tud lat, ‘ua.’: gör kheir ‘kéz’ | gramma, grammatosz ‘írás’ graphó ‘ír’ | manteia ‘jóslás’
manteuomai ‘jósol’
chirographa [kirografa] G vall egyházfegyelmi ügyben kiadott okirat a pápa sajátkezű aláírásával
G † adóslevél
lat, ‘ua.’ gör kheirographon ‘kézírás, okirat’: kheir ‘kéz’ | graphó ‘ír’
chitarrone [kitarróne] G zene régi, kb. két méter hosszú basszuslant
 ol ngykz, ‘ua.’, tkp. ‘nagy citera’ chitarra ‘citera’ lat cithara, citera gör kithara ‘ua.’
chloasma [kloazma] G orv májfolt, sárgásbarna foltokból álló bőrelszíneződés
tud lat, ‘ua.’ gör khloaszma ‘zöldes elszíneződés’ khloadzó ‘kizöldül’ khloé ‘hajtás’
chlor- lásd még KLOR-
Chlorocid [klorocid] G gyógysz antibiotikus hatású bőrgyógyászati kenőcs
tud lat ‘ua.’: chlor(amphenicol) ‘nitrobenzol-származék, a gyógyszer hatóanyaga’ | lat -cida ‘ölő’
(ti. baktériumokat ölő) caedere, (ce)cidi ‘öl’
chol- lásd még KOL-
cholaemia [kolémia] G orv sárgaság, amelyet a vérbe jutott epefesték okoz
tud lat, ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | haima ‘vér’
cholagoga [kolagóga] G orv epehajtó szerek
tud lat, ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | agógosz ‘vezérlő’ agó ‘hajt, űz’
Cholagol [kolagol] G gyógysz epebetegségek ellen javallt cseppek szeszes oldatban
tud lat ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | agó ‘hajt’ | lásd (ALKOH)OL
cholecalciferol [kolekalciferol] G kém a D-vitamin kémiai neve
tud lat, ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | lat calx, calcis ‘mész’ | ferre ‘hoz’ | lásd (ALKOH)OL
choledocholithiasis [koledohholitiázis] G orv kövesedés az epevezetékben
tud lat, ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | dokhé ‘edény’ | lásd LITIÁZIS
choliambus [koliambus] G irod sánta jambus, az antik verselésben hat jambusból álló sor,
amelyben az utolsó láb spondeus vagy trocheus, ami a sorvéget komikusan megdöccenti
lat, ‘ua.’ gör khólosz ‘sánta’ | lásd JAMBUS
chondr- lásd KONDR-
chopper [csoper] G marokkő, az ősember legegyszerűbb, egy-két pattintással megmunkált eszköze
G vill egyenáramú szaggató
ang, ‘ua.’ chop ‘darabokra vág’
chorda [korda] G zene húr
lat, ‘ua.’ gör khordé ‘bél, húr’
chorda dorsalis [korda dorszálisz] G anat gerinchúr
tud lat, ‘ua.’: lásd CHORDA | dorsalis ‘háti’ dorsum ‘hát’
chorda vocalis G anat hangszál
tud lat, ‘ua.’: lásd CHORDA | vocalis ‘a hanggal kapcsolatos’ vox, vocis ‘hang’
chorditis vocalis G orv hangszálgyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd CHORDA VOCALIS | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
chordoma [kordoma] G orv gerinchúrdaganat
tud lat, ‘ua.’: lásd CHORDA | -óma (daganatra utaló toldalék)
chordophon [kordofon] G zene a húros hangszerek összefoglaló elnevezése
ang chordophon ‘ua.’: lásd CHORDA | gör phóné ‘hang’
chorea [korea] G orv végtagok vagy arc akaratlan és rendezetlen mozgása, rángása, vitustánc
G zene népies táncdallamok, hangszeres tánctételek neve a 16. századtól
 lat, ‘ua.’ gör khoreia ‘kartánc, tánc, körforgás’ khoreuó ‘táncol’
Lásd még KOREOGRÁFIA, KÓRUS
choriambus [korijambus] G irod az antik időmértékes verselésben verslábnál nagyobb egység, ún.
kólon, egy hosszú, két rövid és egy hosszú szótagból áll
 lat, gör khoriambosz: khorosz ‘karének’ | lásd JAMBUS
chorioidea [korioidea] G anat a szem érhártyája
 tud lat ‘ua.’: gör khorion ‘hártya’ | -id -’szerű’ gör eidosz ‘külső’
chorioiditis [korioiditisz] G orv a szem érhártyájának gyulladása
 tud lat, ‘ua.’: lásd CHORIOIDEA | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
chorion [korion] G anat magzatburok, hártya
 gör khorion ‘méhlepény’, tkp. ‘hártya’
chow-chow lásd CSAU-CSAU
chr- lásd még KR-
chronique scandaleuse [kronik szkandalőz]
G botránykrónika
 fr, ‘ua.’: chronique, lásd KRÓNIKA | scandaleuse ‘botrányos’, lásd SKANDALUM
churriguerizmus [csurrigerizmus] G ép, műv a spanyol késő barokk zsúfoltan gazdag, a
díszítőelemeket szertelenül halmozó stílusirányzata
 a Churriguera művészcsaládnak, a stílus irányadójának nevéből
chyluria [hilúria] G orv tejszerű, zavaros vizelet ürítése
 tud lat, ‘ua.’: gör khülosz ‘növényi nedv, testnedv’ | uron ‘vizelet’
chylus [hílus] G orv tejszerű nyiroknedv a bélcsatorna nyirokereiben
 tud lat, ‘ua.’ gör khülosz ‘növényi nedv, testnedv’
ciabatta [csabatta] G konyha olívaolajban sült kenyérszelet
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘papucs’ arab csabat ‘ua.’
Lásd még SZABOTÁL
cián G kém halálosan mérgező gáz, a kéksav (ciánhidrogén) gőze
G kém pontatlan köznyelvi megnevezés különféle ciánvegyületekre, amelyeket méregként
használnak
 ném Zyan ‘ua.’ lat cyanus gör küaneosz ‘sötétkék’ (a ciánsav és vegyületei élénkkék
színűek)
cianát G kém a ciánsav sóinak és észtereinek elnevezése
 ang cyanate ‘ua.’: lásd CIÁN | -át (sóra utaló toldalék)
cián-hidrogén lásd HIDROGÉN-CIANID
cianid G kém a kéksav (hidrogén-cianid) sóinak neve, amelyek közül a vízben oldhatók veszélyes
mérgek
 ang cyanide ‘ua.’: lásd CIÁN | -id (sóvegyületre utaló toldalék)
cianin G növ a kék virágok festőanyaga
 ang cyanin ‘ua.’: gör küanosz ‘sötétkék’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
ciánkáli G kém káliumcianid, a kéksav káliumsója, veszélyes méreg
 ném Zyankali ‘ua.’: lásd CIÁN, KÁLIUM
cianoblepszia G orv színtévesztés, a kék (és sárga) szín fel nem ismerése
 tud lat cyanoblepsia ‘ua.’: gör küanosz ‘sötétkék’ | blepszisz ‘pillantás’ blepó ‘lát’
cianokobalamin G kém a B2 vitamin kémiai neve, kobaltot tartalmazó ciánvegyület
 ang cyanocobalamin ‘ua.’: lásd CIÁN, KOBALT, AMIN
cianotípia G fotó kéknyomat, műszaki rajzok fénymásolására használt régebbi eljárás, amely a
szerves vassók fényérzékenységén alapul
 ném Zyanotypie ‘ua.’: lat cyanus gör küaneosz ‘sötétkék’ | gör tüposz ‘nyomat’
ciánozás G féreg- és rágcsálóirtás nátrium-cianidból felszabadított kéksavgőzzel
 lásd CIÁN
cianózis G orv kékkór, a bőr és a látható nyálkahártyák kékeslila elszíneződése a vérben oldott
oxigén csökkenése folytán
tud lat cyanosis ‘ua.’, tkp. ‘elkékülés’: gör küaneosz ‘sötétkék’ | -ózis (kóros folyamatra utaló

toldalék)
ciao [csao] G biz szervusz, szia
ol, ‘ua.’
 velencei ol sćao [szcsao] ol schiavo késő lat sclavus ‘szolga, rabszolga’, ti. ‘a
szolgája (vagyok)’
cibak lásd CVIBAK
cibaria † G élelmiszerek
 lat tbsz, ‘ua.’ cibus ‘élelem, eledel’
cibet G az ókor óta kedvelt természetes illatanyag, a cibetmacskafélék bűzmirigyének váladékából
erős hígítással állítják elő
 ném Zibet ol zibetto fr civet ‘ua.’ ar dzabad ‘hab’
cibetmacska G áll Afrikában és Ázsiában honos, macska- vagy vidraalakú, sok fajváltozatban élő
ragadozó
 lásd CIBET
cibórium G műv az áldoztatáshoz megszentelt ostyát tartalmazó aranykehely
G ép románkori templom főoltára fölé emelt márvány mennyezet, amelyben a kelyhet tartották
 lat ciborium ‘serleg’, tkp. ‘egyiptomi bab magtokja’ (a serleg ilyen alakúra készült) gör
kibórion ‘ua.’
cicatrix [cikatrix] G orv sebhely, var, forradás
G orv hegszövet
 lat, ‘ua.’
ciceró G nyomd 12 pontos betűnagyság
 Cicero római államférfi nevéből (ilyen betűmérettel adták ki Rómában 1476-ban Cicero leveleit)
cicerone [csicseróne] G idegenvezető
 ol, ‘ua.’ lat Cicero római szónok és államférfi nevéből (kiváló beszédkészségükért nevezték el
így az olasz idegenvezetőket)
cicesz G vall imarojt, szemlélődőrojt, a zsidó imalepel (talesz) négy sarkán csüngő egy-egy rojt
 jidd, héb sisít ‘ua.’
cicisbeo [csicsiszbeó] G férjes nő állandó lovagja, kísérője
G házibarát
 ol, ‘ua.’ (?) velencei ol cici ‘női csevely, fecsegés’
cider vagy cidre [szájder, szidr] G almabor
 ang cider fr cidre ófr sidre ‘ua.’ késő lat sicera gör szikera ‘árpasör’ héb shékhár
‘részegítő ital’ shákhar ‘berúgott’
 magy siker ‘részeg’
ci-devant [szidövan] G tört a régi rendszerhez tartozó, nemes, udvaronc (a nagy francia forradalom
szóhasználatában)
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘ezelőtt, nemrég’: (i)ci ‘itt’ | devant ‘előtt’: de- ‘-ról’ | lat ab- ‘-tól’ | ante ‘előtt’
cidri G biz zimankó, nagy hideg
G félelem, reszketés
 lásd CIDRIZIK
cidrizik G biz didereg, fázik
G reszket, fél, retteg
 ném zittern ‘reszket, didereg’
cifferblatt G biz arc, ábrázat, pofa
G † óra számlapja
 ném Zifferblatt ‘óra számlapja’: Ziffer ‘számjegy’ kk lat cifra ‘nulla’ ar sifr ‘üres’ | ném
Blatt
 magy cifra
Lásd még ZÉRÓ
cigarillo [szigariljó] G cigaretta méretű és vastagságú szivar
sp kics, ‘ua.’
 cigarro ‘szivar’ (?) maja indián szikar ‘füstöl’ szik ‘dohány’
cikáda G áll kabóca, mediterrán tücsökféle
lat cicada ‘tücsök’

cikász G növ páfránypálma, szágópálma, nyitvatermő trópusi pálma
tud lat cycas
 gör kükasz ‘ua.’ ?
ciklámen G növ a kankalinfélék családjába tartozó, fehér vagy rózsaszín-bíbor virágú, kertészetileg
is termesztett növény
lat cyclamen
 gör küklaminosz ‘ua.’ küklosz ‘kör’ (a kerek levelekről)
Lásd még CIKLUS
ciklikus G tud körfolyamatszerű, körforgásos
G tud időszakos, ismétlődő, visszatérő egységekből álló
G kém ciklusos, gyűrűt tartalmazó
G orv beteges élénkség és mély levertség szakaszainak szabályos váltakozásában megnyilvánuló
(elmebaj)
G irod a homéroszi eposzok köré szövődött epikus ciklussal kapcsolatos (költő, mű)
 lat cyclicus ‘ua.’, lásd CIKLUS
ciklo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) vegyületek nevében a gyűrűs szerkezetre utal
G körrel vagy körforgással való kapcsolatot jelöl
G ciklikus jellegre utal
 lat cyclus gör küklosz ‘kör’
cikloalkán vagy cikloparaffin G kém a telített egygyűrűs, CnH2n képletű szénhidrogének gyűjtőneve
 ném Zykloalkan ‘ua.’: lásd CIKLUS, ALKÁN
ciklofazotron G magfiz kör alakú pályán fázisváltogatással dolgozó részecskegyorsító
 ang cyclophasotron ‘ua.’, lásd CIKLO-, FAZOTRON
ciklohexán G kém hat szénatomos cikloalkán, fontos és sokoldalú vegyipari alapanyag
 ném Zyklohexan ‘ua.’, lásd CIKLO-, HEXÁN
ciklois G geom az a görbe, amelyet egyenes vonalon, csúszás nélkül gördülő kör egy kerületi pontja
ír le
 tud lat cyclois ‘ua.’ gör kükloeisz ‘kör alakú’ küklosz ‘kör’
ciklométer G fordulatszámláló
G ezen az elven működő eszköz a megtett út mérésére
 ang cyclometer ‘ua.’: lásd CIKLO- | gör metreó ‘mér’
ciklometria G útmérés
G szögfüggvény transzformálása árkuszfüggvénybe
 ang cyclometry ‘ua.’, lásd CIKLOMÉTER
ciklometrikus G mat az egyszerű szögfüggvények inverzét képező (függvény)
 ang cyclometric ‘ua.’, lásd CIKLOMETRIA
ciklon G met pusztító trópusi forgószél
G fergeteg, orkán
G met nagy kiterjedésű, forgó mozgású, időjárás-változást okozó alacsony nyomású légtömeg
G műsz forgó mozgással különböző sűrűségű vagy halmazállapotú anyagokat szétválasztó készülék
 ang cyclone ‘ua.’ gör küklón ‘körben mozgó’ kükleomai ‘körben mozog’ küklosz ‘kör’
cikloparaffin lásd CIKLOALKÁN
ciklopfal G ép szabálytalan alakú kőtömbökből, kötőanyag nélkül épített fal
 ném Zyklopenmauer ‘ua.’: lásd KÜKLOPSZ | ném Mauer ‘fal’ (Tirünsz városának falait a mondák
szerint hét küklopsz építette fel ilyen kövekből)
ciklopsz lásd KÜKLOPSZ
ciklotéma G geol a rétegek ciklikus elhelyezkedéséből keletkezett üledékes kőzettípus
 tud lat cyclothema ‘ua.’: lásd CIKLO- | gör (ti)thémi ‘elhelyez, letesz’
ciklotim G lél hirtelen hangulatváltozásokra hajlamos (embertípus)
G mániás-depressziós elmebajban szenvedő (személy)
 ném zyklothym
 tud lat cyclothymus ‘ua.’: lásd CIKLO- | gör thümosz ‘lelkület’
ciklotron G fiz kör alakú mágneses részecskegyorsító berendezés
ang cyclotron ‘ua.’: lásd CIKLO- | -tron (eszközre utaló gör toldalék, pl. szeisz-tron, lásd SISTRUM)

ciklus G fiz körforgás, körfolyamat, körmozgás
G tud váltakozás, szabályos visszatérés
G szabályos időközönként ismétlődő események egységnyi szakasza
G irod egy köteten belül szorosabban összetartozó versek vagy elbeszélések csoportja
G irod egy nagy epikus műhöz kapcsolódó, annak témáját folytató vagy részletező későbbi művek
összessége
G azonos témakörű előadássorozat
G zene egy zeneszerző műveire épülő hangversenysorozat
 lat cyclus ‘ua.’ gör küklosz ‘kör’
Lásd még BICIKLI, CIKLÁMEN, CIKLO-, CIKLON, ENCIKLIKA, ENCIKLOPÉDIA, RECIKLÁL
ciklusos G időszakos, körforgásos, visszatérő
G kém gyűrűs, zárt láncú szénhidrogén-molekulát tartalmazó (vegyület)
 lásd CIKLUS
cilicium G vall durva szőr vezeklőköntös
G vall szőrből való vagy szögekkel kivert vezeklőöv
 lat, ‘ua.’, ered. ‘kilikiai kecskeszőrből készült kelme’ Cilicia gör Kilikia ‘ókori kis-ázsiai
tartomány’
cilinder G ölt kürtőkalap
G műsz henger, motorhenger
G † petróleumlámpa üvege
 ném Zylinder lat cylindrus gör külindrosz ‘henger’ külindó ‘hengeredik’
cilindrikus G hengeres, henger alakú
 ném zylindrisch ‘ua.’, lásd CILINDER
cilindróma G orv a szarkóma egy neme, a véredények körül kialakuló hengeres daganatokból áll
 tud lat cylindroma ‘ua.’: gör külindrosz ‘henger’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
cimber G tört ókori északi germán nép, amely Kr.e. 113–101 között komoly fenyegetést jelentett a
római birodalomra
 lat Cimbri ‘ua.’ ?
cimborio [szimborió] G ép a főhajó és kereszthajó találkozása fölé emelt négyezeti kupola spanyol
templomokban
 sp, ‘ua.’ cimbra ‘boltív’ lat cyma ‘fa csúcsa’ gör kümé ‘ua.’
cimet G fahéj
 hazai ném zimmet ném Zimt lat cinnamum gör kinnamomion héb qinnamón ‘ua.’
maláj kajumanisz ‘édes fa’
cimol G kém benzolszármazék, kellemes illatú folyadék, illóolajokban fordul elő
 tud lat cymol ‘ua.’: gör küma ‘hullám’ | lat ol(eum) ‘olaj’
cimofán G ásv a krizoberill domborúra csiszolt változata, amely üreges szerkezete folytán hullámzó
fényhatást kelt
 ang cymophane ‘ua.’: gör küma ‘hullám’ | phainomai ‘látszik’
cin G ón
 ném Zinn ‘ua.’
cinadónia G növ fecskefű
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘rókafű’ gör kinadosz ‘róka’
cincár G népr más néven arumén, makedóniai román népcsoport
G † e népcsoportból való vándor kereskedő
 rom ţinţari ‘ua.’ (csúfnév, mert a ~ok a rom cinci [csincs] ‘öt’ számnevet [cinc]-nek ejtik)
cinemascope [szinemaszkóp] G film szélesvásznú film felvételére és lejátszására alkalmas,
anamorfot előtéttel dolgozó optikai rendszer
 ang Cinemascope márkanév: cinema ‘mozi’, lásd KINEMATOGRÁFIA | gör szkopeó ‘néz’
cinéma vérité [szinema verité] G film dokumentarista szellemű, a valóság spontán feltárását célzó
francia filmművészeti irányzat az 1960-as években
fr, ‘ua.’: cinéma ‘mozi’, lásd KINEMATOGRÁFIA | vérité
 lat veritas ‘igazság’ verus ‘igaz’
cinemintye G nyj bosszúálló természetű ember
rom ţine (a)minte ‘észben tart, emlékezik rá, nem felejt’: lat tenere ‘tart’ | mens, mentis ‘ész’

cineráma G film félkör alakú vászonra vetített, térhatású hanggal játszott film
ang cinerama ‘ua.’: cine(ma) ‘mozi’ (lásd KINEMATOGRÁFIA) | lásd (PANO)RÁMA

cinerária G növ csodaszem, aggófű, csöves virágú cserepes dísznövény
tud lat cineraria ‘ua.’
 cinis, cineris ‘hamu’ (a finoman bolyhos, hamvas levelekről)
cinereus G orv hamuszürke
tud lat, ‘ua.’
 cinis, cineris ‘hamu’
cinerit G geol hamutufa, vulkáni hamuból képződött kőzet
tud lat, ‘ua.’: cinis, cineris ‘hamu’ | -it (ásványra utaló toldalék)

cingulum vagy cingulus G vall papi reverenda széles, rojtos végű, selymes deréköve
lat, ‘ua.’, ered. ‘kardkötő öv’
 cingere ‘felköt, körülövez’
ciniátria G kutyagyógyászat, az állatorvosi gyakorlatnak a kutyákkal foglalkozó ága
tud lat cyniatria ‘ua.’: gör künosz ‘kutya’ | hiatrosz ‘orvos’

cinikus G kiábrándult, kiégett, hitevesztett, gúnyolódó
G az eszményeket és értékeket nem tisztelő, hitványságát szégyentelenül beismerő vagy azzal
kérkedő
G szemérmetlen, arcátlan
 lat cynicus ‘ua.’, lásd CINIZMUS
cinizmus G kiábrándultság, eszménytelenség
G arcátlanság, az értékek gúnyos semmibevétele
 lat cynismus gör küniszmosz ‘ókori erkölcsfilozófia, mely a lélek egyensúlyát, a
szenvedélyektől való tartózkodást, az istenhit elvetését hirdette’ (a ~ gúnynév volt, amellyel
ellenfelei illették az ilyen elvet valló embert): gör künikosz ‘ua.’, tkp. ‘kutyaszerű’ küón
‘kutya’ | lásd -IZMUS
cink G kém horgany, kékesfehér, kristályos szerkezetű fémes elem
 ném Zink lat zincum (Paracelsus névadása)
cinkel G ját kártyalapot megjelöl (pl. a sarkát behajtva) csalás szándékával
G átv csal, ámít, szélhámoskodik
 ném zinken ‘ua.’ Zinke ‘csúcs, sarok’
cinkográfia G nyomd az ofszetnyomás kliséinek előállítása fényérzékenyített cinklapon, fotózással
és maratással
 ném Zynkographie ‘ua.’: lásd CINK, -GRÁFIA
cinkográfus G nyomd cinkográfiai munkát végző nyomdai szakember
 magy ‘ua.’, lásd CINKOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
cinnabarit lásd CINÓBER
cinnia G növ rézvirág, mexikói eredetű virágos dísznövény
 tud lat, ‘ua.’ Zinn német botanikus nevéről
cinóber G ásv narancsvörös színű, higanytartalmú ásvány
G ez mint festékanyag és mint szín
 ném Zinnober lat cinnabaris gör kinnabarisz ‘ua.’
cinquecento [csinkvecsentó] G műv az olasz képzőművészet és irodalom 16. századi időszaka, az
érett reneszánsz kora
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘az (ezer)ötszázas évek’: cinque lat quinque ‘öt’ | cento lat centum ‘száz’
cinterem † G temető, sírkert fallal körülvett templomudvarban
G ép protestáns templomban oldalépítmény, ahol temetési szertartáson a koporsót elhelyezik
G lovagterem, fegyverterem
 kk lat coemeterium ‘ua.’ gör koimétérion ‘alvóhely, nyughely’ koimaó ‘elalszik’ (a ~
népetimológiai forma, a ‘lovagterem’ jelentés a cin és a terem szók beleértéséből ered)
cionista G a cionizmus eszméjének híve
ang cionist ‘ua.’, lásd CIONIZMUS

cionizmus G pol zsidó mozgalom, amely célul tűzte ki a világ zsidóságának Palesztinában való
letelepítését
ang cionism ‘ua.’: héb Cijon ‘a jeruzsálemi szent hegy, Sion’ | lásd -IZMUS

ciprióta G Ciprus szigetén élő (görög) személy
ném Zypriot
 lat Cypriota gör Küpriotész ‘ua.’ Küprosz ‘Ciprus’
ciprus G növ sötét lombú, magas és hegyes koronájú fenyőféle
ném Zypress
 lat cuparissus gör küpariszszosz ‘ua.’; a magyar szóalak a helyes *cipresszus
rövidülése, egy más növény (a lat cyprus gör küprosz ‘magyalféle bokor’) nevével való
keveredés folytán
cipszer G népr szepességi szász
 felvidéki ném Zipser ‘szepességi’ Zips ‘Szepesség’
cipzár G villámzár, húzózár
 ném Zipverschluss am ang Zipper (márkanév) hangut zip ‘vászon tépésekor hallható hang’
ciráda G kacskaringó, cikornya, mesterkélt díszítmény
 ném Zierat ‘ua.’ zieren ‘díszít’
cirage [szirázs] G műv viaszsárga szín az üvegablak-festészetben
 fr, ‘ua.’ cire lat cera ‘viasz’ gör kérosz ‘ua.’
circ- lásd még CIRK-
circenses [circenzesz] G cirkuszi játékok az ókori Rómában, amelyeket a vagyontalanok ingyen
látogathattak
 lat tbsz, ‘ua.’ circensis ‘a cirkusszal kapcsolatos’, lásd CIRKUSZ
circiter † G körülbelül, mintegy, majdnem
 lat, ‘ua.’ circum ‘köröskörül’ circus ‘kör’
Lásd még CIRKUSZ
circolare [csirkoláre] G közl kedvezményes körutazási jegy olasz vasutakra
 ol, ‘ua.’ (viaggio) circolare ‘körbe(utazás)’ circolo lat kics circulus ‘köröcske’ circus
‘kör’
Lásd még CIRKUSZ
circorama lásd CIRKORÁMA
circuit breaker [szörkjút bréjker] G számtech biztosíték
 ang, ‘ua.’: circuit ‘áramkör’ lat circuitus ‘keringés’ circuire, circuitum ‘körbejár’: circu(m)
‘körül’ | ire ‘megy’ | ang break ‘tör, megszakít’
circuitor [cirkuitor] G vall püspöke megbízásából plébániákat sorra látogató és ellenőrző pap
G vall rendfőnöke megbízásából rendházakat látogató szerzetes
 lat, ‘ua.’ circuire, circuitum ‘körbejár’: circu(m) ‘körül’ | ire ‘megy’
Lásd még CIRKUSZ
circulare lásd CIRKULÁRÉ
circulus vitiosus [cirkulusz viciózusz] G log körben járó, hibás okoskodás, a meghatározandó tétel
önmagával való indoklása
G ördögi kör, kínos és kiúttalan helyzet
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘hibás kör’: kics circulus circus ‘kör’ | vitiosus ‘bűnös, hibás’ vitium ‘hiba,
vétek’
Lásd még CIRKUSZ
circum- [cirkum] G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) körül, körbe
 lat, ‘ua.’ circus ‘kör’
Lásd még CIRKUSZ
circumcisio [cirkumcízió] G vall, orv körülmetélés, a hímvessző előbőrének eltávolítása vallási
vagy egészségi okból
 lat, ‘ua.’ circumcidere ‘körülnyes, megnyirbál’: lásd CIRCUM- | cisio ‘metszés’ caedere,
caesum ‘vág, metsz, öl’
circumdederunt [cirkumdedérunt] G vall ősi katolikus temetési ének
a halotti zsoltár (Zsolt 88) kezdőszava: Circumdederunt (me gemitus mortis) ‘Körülvettek (engem

a halál sóhajtásai)’ circumdare ‘körülvesz’: lásd CIRCUM- | dare ‘ad’
circumductio [cirkumdukció] † G jog rászedés, megtévesztés
lat, ‘ua.’, tkp. ‘körülvezetés’: lásd CIRCUM- | ducere, ductum ‘vezet’

circumflex [cirkumfleksz] G nyelvt kúpos ékezet magánhangzó felett (mint â, ê, î, ô, ”)
lat circumflexus ‘körbe hajlított’: lásd CIRCUM- | flectere, flexum ‘hajlít’

circumstantia lásd CIRKUMSTANCIA
circumvallatio [cirkumvalláció] G tört sáncszerű erődítés várost vagy várat ostromló sereg körül, a
felmentő sereg távoltartására
lat, ‘ua.’: lásd CIRCUM- | vallare ‘sáncot emel’
 vallum ‘sánc’
cire perdue [szir perdü] G műv viaszvesztés, az ókor óta használatos bronzöntési eljárás
fr, ‘ua.’: cire
 lat cera ‘viasz’ | perdre, perdu lat perdere ‘elveszít’, lásd PERDITA
cirfandli G jó minőségű fehérborszőlő
G ebből készült könnyű, száraz fehérbor, szilváni
 hazai ném zierfandl ‘ua.’ (népetimológiás alak, mintha a Zier ‘dísz’ és fandl ‘edény’, lásd FÁNDLI
összetétele volna) ném Silvaner ‘szilváni’
cirill G nyelvt a görög ábécén alapuló, a szláv nyelvek számára kifejlesztett betűírás, amelyet ma
főleg a görögkeleti vallású szláv népek használnak
 ném zyrillisch ‘ua.’ lat Cyrillus gör Konsztantinosz Kürillosz bizánci szerzetes és hittérítő
nevéről, aki az írásrendszer első formáját (lásd GLAGOLITA) a 9. században megalkotta
cirka G körülbelül, mintegy, majdnem
 lat circa ‘ua.’ circus ‘gyűrű, kör’
Lásd még CIRKUSZ
cirkál G köröz, körüljár, bejár
G ólálkodik, settenkedik
 késő lat circare ‘köröz’ circus ‘kör, gyűrű’
Lásd még CIRKUSZ
cirkáló G hadihajó, csatahajó, romboló
 lásd CIRKÁL
cirkli † G körző
G kémlelőnyílás
 ném Zirkel ‘ua.’ lat kics circulus ‘köröcske’ circus ‘kör, gyűrű’ (a ‘körző’ jelentés a lat
circinusból szűrődött át)
Lásd még CIRKUSZ
cirkogejzír G egy lakószint vagy lakás fűtését ellátó, a melegvizet körbe áramoltató gázkazán
 ném Zyrkogeyser márkanév: lat circum ‘körben’ | lásd GEJZÍR
cirkon G ásv magmás kőzetekben lelhető cirkónium-szilikát, nemes változata, a jácintpiros hiacint
kedvelt drágakő
 ném, fr zirkon ‘ua.’ perzsa zargun ‘aranyszínű’ zarin ‘arany’
cirkónium G kém félnehéz fémes elem
 tud lat circonium ‘ua.’: lásd CIRKON | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
cirkoráma G film olyan mozi, ahol 16 gépből a nézőteret körbevevő vászonra vetítik a filmet
 ang circorama ‘ua.’, lásd CIRKUSZ, (PANO)RÁMA
cirkuláció G ker (pénz)forgalom
G fiz keringés, körforgás
G közl körforgalom
G orv vérkeringés
 lat circulatio ‘ua.’, lásd CIRKULÁL
cirkulál G körben jár
G (pénz) forgalomban van
G (folyadék zárt rendszerben) kering, áramlik
G (hír) terjed, szájról szájra jár
 lat circulari ‘körben jár’ circus ‘gyűrű, kör’
cirkuláré † G körlevél, körirat, körözvény
 lat (scriptum) circulare ‘kör(irat)’, lásd CIRKULÁRIS
cirkuláris G körkörös, kör alakú
G körben mozgó, körpályás
 lat circularis ‘ua.’ kics circulus ‘köröcske’ circus ‘gyűrű, kör’
cirkularizáció G űrk mesterséges égitest elliptikus pályájának kiigazítása, hogy kör alakú legyen
 ang circularisation ‘ua.’ circularize ‘körszerűvé formál’, lásd CIRKULÁRIS
cirkumboreális G növ az északi félgömb mérsékelt övében mindenütt megtalálható (növényfajok)
 tud lat circumborealis ‘ua.’: lat circum ‘körül’ | borealis ‘északi’ Boreas ‘az északi szél
(istene)’
cirkumorális G anat a száj körüli
 tud lat circumoralis ‘ua.’: lásd CIRCUM- | lásd ORÁLIS
cirkumpoláris G csill az égi sarkhoz közel eső, ezért egy adott földrajzi ponton soha le nem nyugvó
(csillag)
G földr az északi, ill. déli sarkvidék övezetében mindenütt megtalálható (növényfajok)
 tud lat circumpolaris ‘ua.’: lásd CIRCUM- | lásd POLÁRIS
cirkumstancia † G körülmény, †környülállás
 lat circumstantia ‘ua.’ circumstans, circumstantis ‘körülálló’ circumstare ‘körüláll’: lásd
CIRCUM- | stare ‘áll’
cirkumsztelláris G csill a nagyobb csillagokat körülvevő, ritka por- és gázfelhők formájában
megfigyelhető (anyag)
 ang circumstellar ‘ua.’: lásd CIRCUM- | lat stellaris ‘csillaggal kapcsolatos’ stella ‘csillag’
cirkusz G kör alakú építmény, ahol akrobatikus, állatidomítási és artistaszámokból álló szórakoztató
műsort adnak elő
G tört ókori római építmény kocsiversenyek, gladiátor- és állatviadalok számára
G biz lármás veszekedés, botrányos jelenet
G biz előre megrendezett dolog, ámítás, porhintés
 lat circus ‘ua.’, ered. ‘kör’
Lásd még CERCLE, CIRCITER, CIRCOLARE, CIRCUITOR, CIRCULUS VITIOSUS, CIRCUM-, CIRKA, CIRKÁL,
CIRKLI, CIRKULÁRIS, RICERCAR
cirrhosis lásd CIRRÓZIS
cirrokumulusz G met bárányfelhő
 tud lat cirrocumulus ‘ua.’: cirrus ‘hajtincs’ | cumulus ‘halom, gomoly’
Lásd még AKKUMULÁTOR
cirrosztrátusz G met fátyolfelhő
 tud lat cirrostratus ‘ua.’: cirrus ‘hajtincs’ | stratus ‘réteg’ sternere, stratum ‘földre terít’
Lásd még KONSTERNÁCIÓ, SZTRÁDA, SZUBSZTRÁTUM
cirrózis G orv májzsugor
 tud lat cirrhosis ‘ua.’: gör kirrhosz ‘narancsszín’ (a kór ilyen elszíneződést okoz) | -ózis (kóros
folyamatra utaló toldalék)
cirrusz G met pehelyfelhő, amely nagy magasságban jégtűkből képződik
 lat cirrus ‘hajfürt’
ciszta G orv hólyagszerű, folyadékot tartalmazó kóros üreg az emberi testben
G biol betokozódott alacsonyabb rendű élőlények szilárd védőburka
G rég szarkofág alakú etruszk hamvveder
 lat cysta ‘tok’ gör küsztisz ‘hólyag’
Lásd még CISZTOLIT, CISZTOSZKÓP
ciszter G zene lapos és kerek hangtestű, sokhúrú régi pengetős hangszer
 ném Cister fr cistre ol citara ‘ua.’ (az s hang a sistre, lásd SZISZTRUM, szóval való
alakkeveredésnek tulajdonítható)
ciszterci G katolikus szerzetesrend, a bencés rend egyik ága
lat Cistertium, ma Citeaux francia város nevéből (a rendalapítás színhelye)

cisztercita G vall a ciszterci rend tagja
lásd CISZTERCI | lat -ita
 gör -itész (vminek tagjára, követőjére utaló toldalék)
ciszterna G ép (föld alatti) esővízgyűjtő medence
G biol hártyával vagy membránnal körülvett tágulat, zsákszerű testüreg
 lat cisterna ‘ua.’ cista ‘láda, tartály’ gör kiszté ‘kosár’
cisztolit G orv húgyhólyagban keletkező kő
 tud lat cystolith ‘ua.’: cysta gör küsztisz ‘hólyag’ | lithosz ‘kő’
cisztoszkóp G orv hólyagtükrözést végző műszer
 ang cystoskope ‘ua.’, lásd CISZTOSZKÓPIA
cisztoszkópia G orv a húgyhólyag tükrözése
 tud lat cystocopia ‘ua.’: cysta (lásd CISZTA) | gör szkopeó ‘néz’
citáció G jog idézés, beidézés
 lat citatio ‘ua.’, lásd CITÁL
citadella G ép fellegvár
G ép városerőd, város közepén álló erődített hely
 ném Zitadelle ol kics cittadella ‘ua.’, tkp. ‘városka’ régi cittade, ma città ‘város’ lat
civitas ‘ua.’ civis ‘polgár, városlakó’
Lásd még CITOYEN, CITY, CIUDAD, CIVIL, CÍVIS
citál G jog beidéz, megidéz
G irod (szöveget) idéz
 lat gyak citare, citatum ‘megmozgat, hív, törvény elé idéz’ ciere, citum ‘mozgat, hív’
citation index [szájtéjsn index] G tud hivatkozási index, jegyzék tudományos mű apparátusában
arról, hogy hol és hányan hivatkoztak a szóban forgó közleményre
 ang, ‘ua.’: cite ‘idéz’, lásd CITÁL | lásd INDEX
citatológia G gúny idézettár, önálló gondolatok nélküli, csak a tekintélyektől vett idézetekből épülő
„tudományos” munka
 lásd CITÁTUM, -LÓGIA
citato loco [citátó lokó] G tud az idézett helyen
 lat, ‘ua.’: lásd CITÁL | locus ‘hely’
citátum G idézet, szövegidézet
 lat citatum ‘ua.’, lásd CITÁL
citera G pengető húros hangszer
 lat cithara, citera gör kithara ‘ua.’
Lásd még CISZTER, GITÁR
cithara lásd KITHARA
citissime [citisszime] G a lehető leggyorsabban
 lat ff, ‘ua.’ cito ‘gyorsan’ citus ‘gyors’
cito- G (összetételi előtagként) a sejttel kapcsolatos
 lat cytus gör kütosz ‘üreg, urna, sejt’
citoblaszt G biol sejtmag
 ném Zytoblast ‘ua.’: lásd CITO- | gör blaszté ‘csíra, rügy’ blasztaó ‘sarjaszt’
citocentrum G biol sejtközpont
 tud lat cytocentrum ‘ua.’, lásd CITO-, CENTRUM
citodiagnosztika G orv betegségek megállapítása a sejtszerkezet vagy a kromoszómák vizsgálata
alapján
 lásd CITO-, DIAGNOSZTIKA
citogén G biol sejtképző
G biol sejteredetű
 ném Zytogen ‘ua.’ lásd CITO-, -GÉN
citogenetika G biol a kromoszómák eredetét, szerkezetét és viselkedését vizsgáló tudományág
 lásd CITO-, GENETIKA

citogenezis G biol sejtképződés, a sejt keletkezésének és kifejlődésének a folyamata
lásd CITO-, GENEZIS

citokémia G biol a sejtek kémiai összetételének, szerveződésének és működésének vizsgálata fény-
és elektronmikroszkóppal, kvalitatív és kvantitatív eljárásokkal
lásd CITO-, KÉMIA

citokróm G biol összetett vastartalmú, elektronátadó fehérjék neve, amelyek a sejtek anyagcseréjét
bonyolítják le
lásd CITO- | gör khróma ‘szín’

citola G zene régi pengetős hangszer, a CISZTER másik neve
ang, ófr citole ‘ua.’
 lat cithara ‘citera’, lásd KITHARA
citolízis G biol a sejt feloldódása, szétesése
tud lat cytolysis ‘ua.’: lásd CITO- | gör lüszisz ‘szétoldódás’
 lüó ‘felold, szétold’
citológia G biol sejttan, a sejtek szerkezetével és működésével foglalkozó tudományág
tud lat cytologia ‘ua.’, lásd CITO-, -LÓGIA

citológus G biol a sejttan tudósa
magy, ‘ua.’, lásd CITOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

citomixis G biol sejtek egybeolvadása
tud lat cytomixis ‘ua.’: lásd CITO- | gör meixisz ‘vegyülés’
 meignümi ‘vegyül, vegyít’
citopigé G biol sejtürítő, egysejtűek testnyílása, amelyen át a megemésztetlen anyag távozik
tud lat cytopyge ‘ua.’: lásd CITO- | gör pügé ‘far’

citoplazma G biol a sejtnek a sejtmagot körülvevő állománya
tud lat cytoplasma ‘ua.’, lásd CITO-, PLAZMA

citoszol G biol a citoplazma folyékony állománya
lásd CITO- | lat sol(utio) ‘oldat’
 solvere, solutum ‘felold’
citosztatikum G biol a sejt osztódását gátló anyag
tud lat cytostaticum ‘ua.’, lásd CITO-, STATIKUS

citosztóma G biol sejtszáj, egysejtűek testnyílása, amelyen a táplálékot magukhoz veszik
lásd CITO- | gör sztóma ‘száj’

citotaxonómia G biol a fajok keletkezésmódját, határait, evolúciós kapcsolatait sejttani alapokon
meghatározó tudományág
lásd CITO-, TAXONÓMIA

citotoxin G biol sejtméreg
lásd CITO-, TOXIN

citoyen [szitoajen] G tört polgártárs (megszólítás a nagy francia forradalom idején)
G tört (francia) polgár, állampolgár
G öntudatos polgári érzelmű ember
 fr, tkp. ‘városlakó’ cité ‘város’ lat civitas ‘ua.’ civis ‘polgár’
Lásd még CITADELLA
citozin G gen a nukleinsavakban előforduló pirimidinvázas vegyület
 tud lat cytosin ‘ua.’: cytosus ‘sejtes’ cytus ‘sejt’ gör kütosz ‘üreg, urna, sejt’ | -in (vegyületre
utaló toldalék)
citrát G kém a citromsav sója
 ang citrate ‘ua.’: lat citrus ‘citromfa’ | -át (sóra utaló toldalék)
citrin G ásv a kvarc átlátszó, élénksárga színű változata, féldrágakő
 ang citrine ‘ua.’: lat citrus ‘citromfa’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
citronád G citromszörp, citromlé
 fr citronnade ‘ua.’ citron ‘citrom’, lásd CITRONÁT
citronát G konyha cukorban eltett citromhéj
G citrombefőtt
 ném Zitronat ‘ua.’ Zitron ‘citrom’ ol citrone gör kédromélon ‘ua.’, tkp. ‘cédrusalma’:
kédrosz ‘cédrus’ | mélon ‘alma’
citrusfélék G növ a citromot, narancsot, mandarint, grépfrútot és citronádot termő fák (rutafélék)
összefoglaló neve
lat citrus ‘citrusfa, citromfa’
 gör kédrosz ‘cédrus’
city G városközpont, a város üzleti negyede (elsőképp Londonban)
ang,
 fr cité ‘ua.’ lat civitas ‘város’ civis ‘városlakó, polgár’
Lásd még CITADELLA
ciudad [szjuda] G város (földrajzi nevek elemeként is, pl. Ciudad México) Spanyolországban és
Latin-Amerikában
 sp, ‘ua.’ lat civitas ‘város’ civis ‘városlakó, polgár’
Lásd még CITADELLA
civil G polgári személy, nem egyenruhás testület vagy a papi rend tagja
G polgári öltözet (szembeállítva az egyenruhával, papi reverendával)
G állampolgár mint magánember
 ném Zivil ‘ua.’ lat civilis ‘polgári’ civis ‘polgár’
Lásd még CITADELLA
civilista † G polgári (és nem hadügyi) hivatalnok
 hazai lat, ‘ua.’, lásd CIVIL, -ISTA
civilisztika G jog a hagyományos magánjog mellett a polgári eljárásjogot, családjogot, munkajogot
s több más területet felölelő jogi kategória
 ném Zivilistik ‘ua.’, lásd CIVIL
civilitás † G udvariasság, tisztesség
 lat, ‘ua.’ civilis ‘polgári, nyájas, előzékeny’, lásd CIVIL
civilizáció G a társadalmi szerkezet és az anyagi, szellemi fejlettség magas foka
G műveltség, közműveltség
G polgárosodás, polgárosultság
 fr civilisation ‘ua.’, lásd CIVILIZÁL
civilizál G polgárosít
G az anyagi és szellemi fejlettség magasabb szintjére emel
 ném Zivilisieren fr civiliser ‘ua.’, lásd CIVIL
civilizálódik G kiművelődik, kifinomul, pallérozódik
 lásd CIVILIZÁL
civilizált G művelt, kiművelt, kifinomult, pallérozódott
 lásd CIVILIZÁL
civilizátor G a civilizáló törekvések képviselője
 fr civilisateur ‘ua.’, lásd CIVILIZÁL
civilkurázsi G pol magánemberek bátorsága, kezdeményező készsége közügyekben való közös
fellépésre
 ném Zivilcourage ‘ua.’, lásd CIVIL, KURÁZSI
civillista G az uralkodónak és családjának személyes kiadásait és az udvartartás költségeit fedező
összeg, amelyet a költségvetés folyósít
 ném Zivilliste ‘ua.’: zivil ‘polgári’ | Liste ‘lista’ (a ~ korábban a polgári kormányzat költségeinek
jegyzéke volt)
cívis G parasztpolgár, a nagyobb magyar mezővárosokban polgárjoggal bíró módos gazda (17–19.
század)
 lat civis ‘polgár’
Lásd még CITADELLA
cizellál G műv kivés, fémbe vés
G átv (írást, beszédvázlatot) csiszol, csiszolgat, javítgat
 ném Zisellieren fr ciseler ‘ua.’ ciseau, régi cisel ‘véső’ népi lat kics cisellum ‘ua.’ lat
(in)cidere, (in)cisum ‘bemetsz, bevés’
cl- lásd még KL-
clairet [kleré] G élénkpiros színű, esetleg fűszerezett bordói csemegebor
 fr, ‘ua.’
 clair ‘világos’ lat clarus ‘ua.’
clair-obscur [klerobszkűr] G műv a fény és árny ellentéteivel vagy lágy átmeneteivel dolgozó festői
eljárás
fr,
 ol chiaroscuro ‘ua.’: chiaro lat clarus ’tiszta, fényes’ | oscuro lat obscurus ‘sötét’,
lásd OBSKÚRUS
clairvoyance [klervoajansz] G jövendőlátás, álomjóslás, ihletett látás
G a spiritiszta médium önkívületi állapota
 fr, tkp. ’tisztánlátás’: clair ’tiszta’ lat clarus ‘ua.’ | voyer ‘lát’ lat vedere ‘ua.’
clamper [klemper] G inf a televíziós kép árnyalati élességét biztosító, szintrögzítő áramkör
 ang, ‘ua.’, ‘szorító’ clamp ‘tárgyak összeszorítására való csavarmenetes eszköz’
claque, claqueur lásd KLAKK, KLAKŐR
clarino [klarínó] G zene a trombitahang magas regisztere
G az orgona ilyen, fénylő hangzású regisztere
 ol kics, ‘ua.’ claro lat clarus ‘tiszta, fényes’
Lásd még KLARINÉT
classis [klasszisz] G áll, növ osztály, az élőlények tudományos rendszerében a rendek fölött álló
kategória
G tört néposztály, vagyonbecslés alapján kialakított társadalmi réteg az ókori Rómában
 lat, ‘ua.’
claustrum [klausztrum] G anat a nagyagyban található kéreg alatti szürke mag, a mozgatórendszer
eleme
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘elzárt hely’ claudere, clausum ‘bezár’ clavis ‘kulcs’, lásd még ott
clavecin [klavszen] G zene a csembaló francia neve
 fr, ‘ua.’ ol clavicem(balo) ‘ua.’: lat clavis ‘billentyű’, tkp. ‘kulcs’ | lásd CIMBALOM
Lásd még CLAVIS
clavicula [klavikula] G anat kulcscsont
 lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘kulcsocska’ clavis ‘kulcs’, lásd ott
claviger [klaviger] G tört kulcsár, kulcstartó, a terményekért felelős uradalmi tiszt
 lat, ‘ua.’: clavis ‘kulcs’ | gerere ‘hordoz’
clavis [klávisz] G zene a zongora és hasonló hangszerek billentyűje
 kk lat, ‘ua.’, ered. ‘kulcs’
Lásd még CLAUSTRUM, CLAVECIN, CLAVICULA, CLUSE, KLAUZÚRA
clavus [klávusz] G tört szenátorok és más tisztségviselők tógájának bíbor szegélye; ennek
szélessége a rangot jelezte
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘szög, kormányrúd’
clearance [klírensz] G orv a vese kiválasztó képességének mértékszáma egy-egy adott anyagra
vonatkozólag
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘megtisztítás’ clear ‘tisztít’ lat clarus ’tiszta, világos’
clerihew [klerihjú] G irod négysoros, párrímes angol bökvers, egy-egy híres ember tréfás, gunyoros
portréját adja
 E. Clerihew Bentley angol költőről, aki kiötlötte
clipboard [klibbord] G számtech jegyzettömblap, vágólap, kitűzőlap átmásolandó szövegrészek
tárolására
 ang, ‘ua.’: clip ‘kivág’ | board ‘tábla’
clipeus [klipeusz] G tört alul és felül lekerekített korai római pajzs
G vall pajzs alakú hímzett rész a misepalást, a pluviale hátán
 lat, ‘ua.’
clitoris G anat csikló
 lat, ‘ua.’ gör kics kleitorisz ‘dombocska’ kleitüsz ‘domb’ klinó ‘hajlik, lejt’
clochard [klosár] G hajléktalan csavargó, aki elvből nem hajlandó dolgozni
 fr, ‘koldus’, tkp. ‘sántikáló’ clocher ‘sántít’ lat gyak claudicare ‘sántikál’ claudere biceg
claudus ‘sánta’
cloisonné [kloazonné] G műv rekeszzománc, amelyre a rajznak megfelelő vonalak helyén keskeny
fémszalagokat forrasztanak, s az így kialakult rekeszeket töltik ki zománccal
fr, ‘ua.’
 cloison ‘rekesz’ népi lat clausio ‘ua.’ lat claudere, clausum ‘zár, elzár’
cloisonnizmus [kloazonizmus] G műv Gauguin által kialakított festői stílus, amelyet a tiszta
színekből egymás mellé rakott, olykor sötét vonalakkal elhatárolt foltok jellemeznek
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘rekeszzománchoz való hasonlóság’, lásd CLOISONNÉ, -IZMUS
closed shop [klózd sop] G inf olyan számítóközpont, amelynek a megrendelő a munkát átadja,
majd átveszi, de géptermébe nem léphet be
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘zárt bolt’: ang, ófr close lat claudere, clausum ‘bezár’ | shop ‘bolt’
closet drama [klózit dráma] G irod könyvdráma, drámai költemény, nem előadásra szánt drámai
mű
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘munkaszoba-dráma’: closet ‘dolgozószoba, fülke’ fr kics closet ‘ua.’, tkp. ‘zárt
hely’ lat claudere, clausum ‘bezár’ | lásd DRÁMA
clou [klú] G fénypont, csattanó
 fr, tkp. ‘szög’ lat clavus ‘ua.’
clown [klaun] G bohóc, komédiás
 ang ‘ua.’, ered. ‘paraszt, tuskó’ skand (pl. svéd nyj) klunn ‘farönk’
cluse [klűz] G földr mészkőhegységbe bevágott meredek szurdokvölgy
 fr nyj, ‘ua.’ lat nn clusa, clausa ‘ua.’ claudere, clausum ‘zár’ clavis ‘kulcs’
Lásd még CLAVIS
cluster [klaszter] G zene hangfürt, több szomszédos hang egyidejű megszólaltatása a huszadik
századi zenében
 ang (tone) cluster ‘(hang)fürt’
cob- lásd még KOB-
cobbler [kobler] G borokból, likőrből és narancsléből tört jéggel készült koktél
 ang, ‘ua.’, ered. ‘varga’ (az összefüggés homályos)
cobbola [kobbola] G irod provanszál típusú párvers, ill. strófaforma a középkori olasz költészetben
 ol, prov cobla ‘ua.’ lar copula ‘kötelék, kapocs’, lásd KOPULA
coc- lásd még KOK-
coccidia [kokcidia] G orv kórokozó spórás véglények
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘kokkuszfélék’: lásd KOKKUSZ | -id ‘szerű’ gör eidosz ‘külső’
coccidiosis [kokcidiózis] G orv coccidiák okozta fertőzés
 tud lat, ‘ua.’: lásd COCCIDIA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
coccus lásd KOKKUSZ
cocker [kokker] G áll kis testű, hosszú szőrű spánielváltozat
 ang, ‘ua.’ ?
cockney [kokni] G nyelvt Kelet-Londonnak és tágabb környékének sajátos nyelvjárása
G nyelvt ez mint az alsóbb szintű köznapi londoni társalgás nyelve
G biz ezt a nyelvváltozatot beszélő londoni bennszülött
 ang, ‘ua.’ kk ang gúny cockenei ‘elkényeztetett, selypítő gyerek’, tkp. ‘kakastojás’: cock
‘kakas’ | ei, mai egg ‘tojás’
cockpit [kokpit] G közl pilótafülke, versenyautó vezetőfülkéje
G geol kúpkarszt, kúpos mélyedés mészkőhegyen
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘kakasverem, kakasviadal porondja’: cock ‘kakas’ | pit ‘verem’
coctail, cocktail lásd KOKTÉL
code [kod] G (francia) törvénykönyv
G kód
 fr, lásd KÓDEX
codec [kodek] G számtech kóder-dekóder, kódoló és a kódot visszaalakító program
G számtech kompresszor-dekompresszor, adatállományt sűrítő és a teljes változatot visszaállító
program
 ang co(der-)dec(oder), co(mpressor-) dec(omp-ressor), lásd KÓD, KOMPRESSZOR | lat de- ‘le, el’
coelibatus lásd CÖLIBÁTUS
coemeterium lásd CINTEREM
coeno- lásd CÖNO-
coercion [koörsn] G számtech típuskonverzió
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kényszer(ítés)’
 coerce ‘kényszerít’ lat coercere ‘szorít, zaboláz, fenyít’:
co(n)- ‘össze’ | arcere ‘korlátok közt tart’
cognac lásd KONYAK
cognatio [kognáció] G vérrokonság, atyafiság
lat, ‘ua.’, tkp. ‘együtt születés’: co(n)- ‘együtt’ | (g)natus ‘született’ nasci, natus ‘születik’
cognomen [kognómen] G melléknév, a háromelemű ókori római névadásban a harmadik, gyakran
ragadványnév jellegű elem (pl. Publius Ovidius Naso, azaz ‘orros, nagyorrú’)
lat, ‘ua.’: co(n)- ‘együtt’ | (g)nomen ‘név’ (g)nosco ‘ismer’ gör (gi)gnószkó ‘ua.’
cohenit [kohenit] G ásv a cementit természetes változata, meteoritokban és termésvasban is
előfordul
ang, ‘ua.’, E.W. Cohen német mineralógusról | -it (ásványra utaló toldalék)
coheres [koheresz] G jog társörökösök
lat, ‘ua.’: co(n)- ‘együtt’ | heres ‘örökös’
cohors [kohorsz] G tört az ókori római hadsereg csapatteste, hat centuria, a légió tizedrésze
lat cohors, cohortis ‘ua.’, ered. ‘udvar, majorság’
Lásd még CORTES, CORTČGE, CORTILE, KORTES, KORTINA, KURIZÁL, KURTIZÁN
coitus anticipatus [koitusz anticipátusz] G jog korai elhálás, nemi kapcsolat a házasságkötés előtt
lat, ‘ua.’, lásd KOITUSZ, ANTICIPÁCIÓ
coitus interruptus [koitusz interruptusz] G orv megszakított közösülés
tud lat, ‘ua.’: lásd KOITUSZ | interrompere, interruptum ‘megszakít’, tkp. ‘közébe ront’: inter
‘között, közé’ | rompere ‘tör’
col G német hüvelyk, a láb tizenkettedrésze, 2,45 cm
ném Zoll ‘ua.’
col- lásd még KOL-
Coleoptera G áll fedelesszárnyúak, a bogarak rendje
lat, ‘ua.’: gör koleosz ‘szárnyfedél, kardhüvely’ | pteron ‘szárny’
colis [koli] G ker csomagolt darabáru
fr, ‘csomag’ ol collo lat collum ‘nyak’
colla parte [kolla parte] G zene a főszólammal, a szóló kötetlen ritmusú előadásához alkalmazkodva
(adandó elő, utasítás kísérő szólamoknak)
ol, ‘ua.’: con lat cum ‘-val’ | lat nn (il)la ‘az’ | parte ‘szólam’, tkp. ‘rész’ lat pars, partis
‘ua.’
collapsed backbone [kolepszt bekbón] G számtech összevont gerinchálózat
ang, ‘ua.’, tkp. ‘összeroppant gerinc’: lásd KOLLAPSZUS | backbone ‘gerinc’: back ‘hát’ | bone
‘csont’
coll’arco [kollarkó] G zene vonóval, rendes játékmódban (érintendők a húrok, előadási utasítás
vonósoknak)
ol, ‘ua.’: con lat cum ‘-val’ | lat (i)ll(e) ‘az’ | arco ‘vonó’, tkp. ‘ív’ lat arcus ‘ua.’
collaterales [kollaterálesz] G jog oldalági rokonok
lat, ‘ua.’, tkp. ‘közös oldalról valók’: co(n)- ‘együtt’ | latus, lateris ‘oldal’
collectanea [kollektánea] G tud összegyűjtött jegyzetek
tud lat, ‘ua.’, lásd KOLLEKTA
collectivum [kollektívum] G nyelvt gyűjtőnév
tud lat (nomen) collectivum ‘közös (név)’, lásd KOLLEKTÍV
college [kalidzs] G okt egyetemhez lazán kapcsolódó, önkormányzattal bíró felsőoktatási
intézmény, hallgatók és oktatók közössége angolszász országokban
ang, fr collčge ‘ua.’, lásd KOLLÉGIUM
col legno [kollenyó] G zene a vonó fájával (érintendők a húrok, előadási utasítás vonósoknak)
ol, ‘ua.’: con lat cum ‘-val’ | lat (i)l(le) ‘az’ | legno lat lignum ‘fa’
collie [kolli] G áll hosszú szőrű skót juhászkutya
ang, ‘ua.’
 (?) coaly, coalie ‘szénfekete’ (ez volt az eredeti színe) coal ‘szén’
collitigantes [kollitigantesz] G jog pertársak, egymással pereskedő felek
lat tbsz, ‘ua.’: co(n)- ‘együtt’ | litigare ‘pereskedik’
 lis, litis ‘per’
coll’ottava [kollottáva] G zene felső, ill. alsó oktávjával együtt szólaltatandó meg (az így jelzett
hang)
ol, ‘ua.’: con
 lat cum ‘-val’ | lat (il)la ‘az’ | ottava, lásd OKTÁV
colon [kolon] G anat vastagbél
tud lat
 gör kolon ‘ua.’
colón [kolon] G egyes közép-amerikai államok pénzneme
sp Colón ‘Kolumbusz’

colonel lásd KOLONEL
color map [kolor mep] G számtech színtérkép
ang, ‘ua.’: am ang, lat color ‘szín’ | map ‘térkép’, lásd MAPPA

color separation [kolor szeparéjsn] G nyomd színrebontás
G számtech színbontás
ang, ‘ua.’: am ang, lat color ‘szín’ | lásd SZEPARÁCIÓ
colstok G összehajtható lapos mérőpálca, melynek egyik oldalán colmérték olvasható
ném Zolstock ‘ua.’, tkp. ‘colpálca’: lásd COL | Stock ‘pálca’
colt [kolt] G kat forgótáras pisztoly, revolver
a feltaláló amerikai Samuel Colt nevéről
columbarium lásd KOLUMBÁRIUM
columna vertebralis [kolumna vertebrálisz]
G anat gerincoszlop
tud lat, ‘ua.’: columna ‘oszlop’ | vertebralis ‘csigolyákból álló’ vertebra ‘csigolya, ízület’
vertere ‘fordít, fordul’
com- lásd még KOM-
Combizym [kombizim] G gyógysz több enzimet tartalmazó emésztésserkentő drazsé
tud lat ‘ua.’: combi(natus) ‘összetett’, lásd KOMBINÁL | (en)zym ‘enzim’ gör dzümé ‘kovász’
combo [kombó] G zene kisebb (5-8 tagú) együttes, amely dzsesszt vagy tánczenét ad elő
am ang röv, ‘ua.’ combination, lásd KOMBINÁCIÓ
comeback [kambek] G népszerű színész vagy politikus visszatérése a színpadra, ill. a közéletbe
hosszabb szünet után
ang, ‘ua.’: come ‘jön’ | back ‘vissza’
comédie de moeurs [komedi dö mőr] G szính erkölcsdráma, a polgári erkölcsöt bíráló francia
színmű a 19. században
fr, ‘ua.’, ‘az erkölcsök vígjátéka’: lásd KOMÉDIA | moeurs lat mos, moris ‘szokás, erkölcs’
Lásd még MORÁLIS, MÓRES, MORÓZUS
comédie larmoyante [komedi larmoajant]
G szính szentimentális francia színmű a 18. században, erényes hősnőjének sorsa szívszaggató
hányattatások után boldog véghez ér
fr, ‘könnyfakasztó vígjáték’: lásd KOMÉDIA | larmoyer ‘könnyezik’ larme lat lacrima
‘könny’
comendit [komendit] G ásv kvarc alapanyagban különféle kristálybeágyazódásokat tartalmazó
világos színű lávakőzet
Comende szardíniai településről, első lelőhelyéről | -it (ásványra utaló toldalék)
comes [komesz] G tört az ókori Rómában, majd Bizáncban különféle magas rangú tisztségviselők
címe
G tört a középkorban királyi kíséret tagja, majd nagyobb területi egység vezetője, a grófi cím
birtokosa
G tört magyar főispán latin megnevezése
G zene fúga később belépő szólama, amely a témát más hangmagasságon hozza vissza
 lat comes, comitis ‘kísérő, társ’, tkp. ‘együttmenő’: cum- ‘vele’ | ire, itum ‘megy’

come sopra [kome szopra] G zene a korábbi tempójelzéshez visszatérve (adandó elő)
ol, ‘mint fent’: come
 lat quomodo ‘mint, amiképpen’: quo ‘amilyen’ | modus ‘mód’ | sopra
lat supra ‘fent’
comes palatinus [komesz palatinusz] G tört nádorispán
lat, ‘ua.’: lásd COMES, PALATINUS

comics vagy comic strips [komiksz, komik sztripsz] G sajtó sajtótermékekben megjelenő
kalandos vagy humoros, kevés szöveggel kísért folytatásos képsorozat
G külön kiadványként megjelenő képregény
ang, ‘ua.’: comic, lásd KOMIKUS | strip ‘csík, sor’
comitatus [komitátusz] † G tört vármegye
G tört (a Frank Birodalomban) grófság, területi igazgatási egység
lat, ‘ua.’, lásd COMES
comitia [komícia] G tört az államszervezet részét alkotó, törvényhozási és bíráskodási jogkörrel bíró
népgyűlés az ókori római köztársaságban
lat, ‘ua.’, tkp. ‘összejövetel’: cum- ‘össze, együvé’ | ire, itum ‘megy’
command language [komand lengvidzs]
G számtech parancsnyelv, olyan programnyelv, amely a számítógép működtetéséhez szükséges
parancsokat tartalmazza
ang, ‘ua.’: lásd KOMMANDÍROZ | ang, ófr language ‘nyelv(ezet)’ langue ‘nyelv’ lat lingua
‘ua.’
command line [komand lájn] G számtech parancssor, a beírandó parancsok helye
ang, ‘ua.’: lásd KOMMANDÍROZ | line lat linea ‘vonal, sor’, lásd LÉNIA
commedia dell’arte [kommédia dellarte]
G szính vándor színtársulatok által rögtönzésszerűen előadott újkori olasz népi komédia, amelynek
állandó szereplői és adott cselekményváza volt
ol, ‘ua.’, tkp. ‘hivatásos színjáték’: lásd KOMÉDIA | arte lat ars, artis ‘mesterség, művészet’
comme il faut [komilfó] G illedelmes, az illemszabályoknak megfelelő (viselkedés)
G átv szabályszerű, de önállótlan, eredetiség nélküli
fr, ‘ua.’, tkp. ‘ahogy kell’: comme ‘mint, amint’, lásd COME SOPRA | il faut (személytelen) ‘kell’
falloir ‘szükségesnek lenni’ népi lat fallere ‘ua.’, tkp. ‘hiányzik hozzá’ lat fallere ‘rászed,
elcsal’
comment [koment] G számtech megjegyzés
ang, ‘ua.’ lat commentare, lásd KOMMENTÁL
commiato [komjátó] G irod korai olasz canzonék záróstrófája, amelyben a költő búcsút vesz
versétől, és kedveséhez szóló üzenetet bíz rá
ol, ‘ua.’, tkp. ‘búcsú’ lat commeare ‘útnak indul, utazik’: con- ‘együtt’ | meare ‘mozdul, megy’
Lásd még CONGÉ
commissura [kommisszúra] G tud összeköttetés, vezeték
tud lat, ‘ua.’ lat committere, commissum ‘egyesít, összeköt’: con- ‘össze, vele’ | mittere ‘küld,
dob’
commis-voyageur [komi voajazsőr] † G kereskedelmi utazó, ügynök, vigéc
fr, ‘ua.’, tkp. ‘megbízásból utazó’: commis, lásd KOMISSZIÓ | voyageur ‘utazó’ voyage ‘utazás’
késő lat viaticum ‘ua.’ via ‘út’
committitur [kommittitur] † G hiv lássa (X.Y., feljegyzés ügyiraton)
lat, ‘adassék át’ committere ‘átad, rábíz’: con- ‘össze, neki’ | mittere ‘küld, dob’
commodore [komodor] G hajó (angol) hadihajó-kötelék parancsnoka
G hajó tapasztalt, tekintélyes kapitány
ang, ‘ua.’, ered. commandore holl, fr commandeur ‘parancsnok’, lásd KOMMANDÍROZ
common law [komon ló] G jog az angol szokásjog mint a hagyományos törvénykezés egyik szilárd
alapja
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘közönséges, közös törvény’: common
 lat communis ‘közös, közönséges’, lásd
KOMMUNÁLIS | law ‘törvény, jog’
common sense [komon szensz] G józan ész, parasztész, egészséges gyakorlati ítélőképesség
ang, ‘ua.’: common lat communis ‘közös, közönséges’, lásd KOMMUNÁLIS | sense ‘értelem,
érzék’ lat sensus ‘érzék’ sentire, sensum ‘érez’
commoratio [kommoráció] G ret, stil elidőzés, késlekedés: a szónok vagy az író egy fontos
gondolatra többször visszatér, mindig más közelítésben
lat, ‘ua.’ commorari ‘késlekedik, elidőzik’: con- (nyomatékos) | morari ‘késlekedik’ mora
‘késedelem, halogatás’
Lásd még MORATÓRIUM
commosso [kommosszó] G zene izgatottan, hevülten (adandó elő)
ol, ‘ua.’ lat commotus ‘heves, izgatott’ commoveo ‘mozgásba hoz, megindít, felizgat’: con-
‘meg’ | movere ‘mozdít’
commotio cerebri [kommóció cerebri] G orv agyrázkódás
tud lat, ‘ua.’: commotio ‘megmozdulás, felindulás’, lásd KOMMÓCIÓ | cerebrum ‘agy’
communio bonorum [kommúnió bonórum] † G jog vagyonközösség
tud lat, ‘ua.’: lásd KOMMUNIÓ | tbsz boni ‘javak’ bonus ‘jó’
communis opinio [kommunisz opinió] † G általános vélekedés, közvélekedés, közvélemény
lat, ‘ua.’: lásd KOMMUNÁLIS | opinio ‘vélemény’ opinari ‘vél, sejt, hisz’
compact disc [kompekt diszk] G inf lézersugárral leolvasható lemez zene visszaadására, ill.
számítógépes adatok tárolására (rövidítve CD)
ang, ‘ua.’: lásd KOMPAKT, DISZKOSZ
compaction [kompeksn] G számtech tömörítés
ang, ‘ua.’, lásd KOMPAKT
comparativus [komparatívusz] G nyelvt melléknév középfoka
tud lat (gradus) comparativus ‘összehasonlító (fok)’, lásd KOMPARATÍV
compascuum [kompaszkuum] † G jog közlegelő
tud lat, ‘ua.’: con- ‘együtt’ | pascere ‘legeltet’
compiler [kompájler] G számtech fordítóprogram, nyelvi programot a számítógép nyelvére átalakító
program
ang, ‘ua.’, tkp. ‘összehordó’, lásd KOMPILÁL
completorium [kompletórium] G vall a papi zsolozsma utolsó, késő esti imádsága
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘befejezés’ complere, completum ‘beteljesít, befejez’: con- ‘meg, be’ | plere ‘tölt’
plenus ‘tele’
compluvium [komplúvium] G ép római lakóházban az átrium feletti, a központ felé lejtő tetőrész,
amely az esővizet az impluviumba vezette
lat, ‘ua.’: con- ‘össze’ | pluvium ‘eső’ pluere ‘esik’
compossessio [kompszesszió] † G jog birtokközösség, közös birtoklás
tud lat, ‘ua.’: con- ‘együtt’ | lásd POSSZESSZIÓ
compressed file [kompreszt fájl] G számtech tömörített adatállomány
ang, ‘ua.’: lásd KOMPRESSZIÓ, FÁJL
comptoir [komtoár] G iroda, hivatali helyiség
G pult
fr, ‘pénzváltók és kereskedők asztala, pult’ kk lat computatorium ‘ua.’ computare ‘számol’,
lásd KOMPUTÁCIÓ
computer art [kompjúter árt] G számtech számítógépes művészet, képernyőn előállított műalkotás
ang, ‘ua.’: lásd KOMPUTER | ang, fr art lat ars, artis ‘művészet’
compurzár [kompur] G fotó körkörös lamellákkal működő rugós központi zár fényképezőgépen
ném, márkanév
comsat [komszet] G inf távközlési műhold
ang röv, ‘ua.’: com(munication) sat(ellite), lásd KOMMUNIKÁCIÓ, SZATELLITA
comte [komt] G gróf
 fr, ‘ua.’
 lat comes, comitis, lásd COMES
comtesse [komtesz] G grófnő, grófné
fr, ‘ua.’: lásd COMTE | -esse
 lat -issa (nőnévképző)
con- lásd még KON-
con amore [konamóre] G zene bensőségesen, mély érzéssel (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘szerelemmel’: con
 lat cum ‘-val’ | amore lat amor ‘szerelem’ amare
‘szeret’
con brio [kombrió] G zene tüzesen, hévvel (adandó elő)
ol, ‘ua.’: con lat cum ‘-val’ | brio ‘élénkség, hév, tűz’ kk lat briga ‘ua.’ kelta (pl. gael
brigh ‘erő’)
con calore [konkalóre] G zene meleg érzéssel (adandó elő)
ol, ‘melegséggel’: con lat cum ‘-val’ | calore lat calor ‘meleg, hév’ calere ‘melegnek
lenni’
conceit [konszít] G irod barokk stíluseszköz, az olasz concetto megfelelője
ang, ‘ua.’ lat conceptus, lásd CONCETTO
concept art [konszept árt] G műv gondolati ötleteken alapuló, fotódokumentációs elemeket
alkalmazó képzőművészeti irányzat az 1960–70-es években
ang, ered. conceptual art ‘fogalmi művészet’: lásd KONCEPTUS | ang, fr art lat ars, artis
‘művészet’
conceptismo [konszeptiszmo] G irod merész, meghökkentő szóképekre alapozott barokk
stílusirányzat a spanyol költészetben
sp, ‘ua.’ concepto ‘fogalom, elmés lelemény’, lásd CONCETTO
conceptual lásd CONCEPT ART
conceptus [konceptus] G tört középkori oklevél fogalmazványa, amely forrásértékű, ha a tisztázott
változat nem maradt fenn
lat, ‘ua.’, lásd KONCEPTUS
concertante [koncsertante] G zene egyenrangú szólamokat játszó hangszerek, ill.
hangszercsoportok számára írt (zenemű, főleg kisebb szimfónia)
ol, ‘ua.’ concertare ‘verseng’, lásd KONCERT
concertino [koncsertínó] G zene szólóhangszerre és zenekarra írt kisebb, gyakran egytételes
versenymű
G zene a szólisztikus részeket játszó kisebb hangszercsoport a concerto grosso zenekarában
ol kics, ‘ua.’, lásd CONCERTO
concerto [koncsertó] G zene szólóhangszer(ek) és zenekar szólamainak versengésén alapuló barokk
zenemű
ol concerto, ‘ua.’, lásd KONCERT
concerto grosso [koncsertó grosszó] G zene a teljes (vonós)zenekari együttes és kisebb
hangszercsoport szólamainak váltakozó játékán felépülő barokk zenemű
ol, ‘ua.’, tkp. ‘vastag, tömött versenymű’: lásd CONCERTO | grosso ‘vastag, sűrű, nagy’ lat
grossus ‘vaskos, nagy, sűrű’
concettismo [koncsettizmó] G irod merész, meghökkentő szóképekre alapozott barokk
stílusirányzat az olasz költészetben
ol, ‘ua.’, lásd CONCETTO
Lásd még CONCEPTISMO
concetto [koncsettó] G irod a barokk irodalom, főleg a költészet stíluseszköze, bonyolult költői
képekbe illesztett, meghökkentő kontrasztokat egyesítő gondolatalakzat
ol, ‘ua.’, tkp. ‘fogalom, ötlet’ lat conceptus ‘fogalom’, lásd KONCEPTUS
Lásd még CONCEIT
concha [konka] G ép a római bazilikák főhajójának félkupolával (negyedgömb-boltozattal) fedett,
félkör alaprajzú záródása, apszisa
G anat kagylószerű szerv, pl. fülkagyló
lat, ‘ua.’, tkp. ‘kagyló’ gör konkhé ‘ua.’
concha auriculare [konka aurikulare] G anat fülkagyló
tud lat, ‘ua.’: lásd CONCHA | kics auricula ‘fül, fülcimpa’
 auris ‘fül, hallás’
conchiliologia [konkiliológia] G áll a kagylókkal és csigákkal foglalkozó biológiai tudományág
lat kics conchilia
 concha ‘kagyló’ gör konkhé ‘ua.’ | lásd -LÓGIA
concilium plebis [koncilium plebisz] G tört a néptribunus által összehívott plebejusi népgyűlés az
ókori Rómában
lat, ‘ua.’: lásd KONCÍLIUM | plebs, plebis ‘nép’

concours [konkur] G verseny
G műv művészeti díjak odaítélése
G sport díjlovaglás, díjugratás
fr, ‘ua.’ lat concursus ‘versengés’, lásd KONKURZUS
concrementum [konkrementum] G orv a testben, szervekben képződött kő
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘összeállt, összenőtt dolog’ concrescere ‘összenő’: con- ‘össze’ | crescere
‘nő’
condimentum [kondimentum] † G fűszer
lat, ‘ua.’ condire ‘fűszerez, balzsamoz’: con- ‘együvé, hozzá’ | dare ‘ad’
conditionalis [kondicionális] G nyelvt feltételes mód
tud lat (modus) conditionalis ‘feltételes (mód)’, lásd KONDÍCIÓ
conditio sine qua non [kondició szine kva non] lásd SINE QUA NON
condottiere [kondottiere] G tört középkori itáliai zsoldosvezér
ol, ‘ua.’ kk lat conductor ‘toborzott csapat vezére’ lat conducere, conductum ‘összeterel,
zsoldjába fogad’: con- ‘egybe, össze’ | ducere ‘vezet’
Lásd még KONDUKTOR
conducator [kondukator] G tört vezér, nemzetvezető, a román Ceauşescu pártdiktátor önmagának
adományozott címe
rom, ‘ua.’ a conduce ‘vezet’, lásd CONDOTTIERE
conductus [konduktusz] G zene latin nyelvű szöveggel, több szólamban énekelt középkori
szertartási ének, a motetta elődje
kk lat, ‘ua.’, lásd KONDUKTUS
condyline [kondilin] G gyógysz kondilóma esetén használt oldat
fr, ‘ua.’: tud lat condylus ‘bőrgöbcse, szemölcs a nemi szervek és a végbél körül’ gör kondülosz
‘bütyök’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
confer(atur) [konferátur] G vesd össze, lásd ott (utalás jelzése szövegben, ma cf rövidítéssel)
lat, ‘vettessék össze’ conferre ‘összehord, összehasonlít’: con- ‘össze’ | ferre ‘hoz’
confiteor [konfiteor] G vall a gyónási formula latin kezdő szava
lat Confiteor (Deo omnipotenti) ‘Megvallom (a mindenható Istennek)’ confiteri ‘bevall,
megvall’: con- (nyomósító) | gyak fateri ‘elismer, elárul’ fari, fatum ‘mond’
Lásd még FABULA, FÁMA, FÁTUM, INFÁMIS, INFÁNS
confiture [konfitűr] G konyha befőtt, gyümölcskocsonya
G édesség
fr, ‘ua.’ confit ‘cukorral konzervált’ confire ‘befőz, cukorral tartósít’ lat conficere
‘megrág, emészt’: con- ‘meg-’ | facere ‘csinál’
confrérie [konfreri] G szính színművek műkedvelő előadására alakult középkori francia társulás
fr, ‘ua.’ lat confraternitas ‘testvéri társulás’, lásd KONFRATERNITÁS
con fretta [kon fretta] G zene sietősen (adandó elő)
ol, ‘ua.’: con lat cum ‘-val’ | fretta ‘sietség’ fregare lat fricare ‘dörzsöl’
Lásd még AFFRIKÁTA, FRIKCIÓ
con fuoco [kon fuókó] G zene tűzzel, hévvel, tüzesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’: con lat cum ‘-val’ | fuoco lat focus ‘tűz’
congé [konzsé] G irod búcsúvers, középkori francia lírai verstípus, melyben a költő hazájától,
városától vagy szerelmétől vesz búcsút
fr, ‘búcsú’ lat commeatus ‘útnak indulás’, lásd COMMIATO
congedo [kondzsedó] G irod búcsúzó verszáradék, a commiato más elnevezése
ol, ‘búcsú’
 lat commeatus ‘útnak indulás’, lásd COMMIATO
congeries [kongeriesz] G stil rokon jelentésű szavak vagy szókapcsolatok halmozása a fokozás
eleme nélkül
lat, ‘ua.’, tkp. ‘halmaz, rakás’
 congerere ‘összehord’: con- ‘össze’ | gerere ‘hord, visel’
Coniferae [koniferé] G növ tobozosok, a tűlevelű növények rendje
tud lat tbsz, ‘ua.’, tkp. ‘toboztermők’: conus ‘toboz’, tkp. ‘kúp’ | ferre ‘hoz, terem’

con impeto [kon impetó] G zene nagy lendülettel (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘rohamszerűen’: con
 lat cum ‘-val’ | impeto lat impetus ‘roham’, lásd ott
coniugalis [konjugális] G jog házastársi
lat, ‘ua.’
 coniux, coniugis ‘házastárs’, lásd KONJUGÁL
coniunctivus [konjunktívusz] G nyelvt kötőmód
tud lat,
 coniungere, conjunctum ‘összeköt’: con- ‘együtt, össze’ | iungere ‘köt, kapcsol’
con leggerezza [kon leddzserecca] G zene könnyedén (adandó elő)
ol, ‘könnyedséggel’: con
 lat cum ‘-val’ | leggero ‘könnyű’ késő lat leviarius
‘könnyed’ levis ‘könnyű’
Lásd még LEZSER
con moto [kon mótó] G zene mozgalmasan (adandó elő)
ol, ‘mozgással’: con lat cum ‘-val’ | moto lat motus ‘mozgás’ movere, motum ‘mozgat’
connaisseur [koneszőr] G hozzáértő, műértő, értő
fr, ‘ua.’ connoître ‘ismer’ lat cognoscere ‘ua.’: co- ‘meg’ | (g)noscere ‘tud’
connétable [konetabl] G tört katonai főparancsnok Franciaországban a 17. század előtt
ófr conestable ‘ua.’ késő lat comes stabuli ‘az istálló grófja’ (fontos császári, majd frank udvari
tisztség): lásd COMES | lat stabulum ‘istálló’, tkp. ‘állóhely’ stare ‘áll’
connubialis [konnubiálisz] G jog házassági, a házassággal kapcsolatos
lat, lásd CONNUBIUM
connubium G [konnubium] jog törvényes házasság, házastársi kötelék
lat, ‘ua.’: con- ‘együtt’ | nubere ‘férjhez megy’, tkp. ‘betakarja magát (ti. menyasszony a
fátyollal)’ nubes ‘felhő’
con passione [kon passzióne] G zene szenvedélyesen (adandó elő)
ol, ‘szenvedéllyel’: con lat cum ‘-val’ | passione lat passio ‘szenvedély’ pati, passus
‘szenved’
conquistador lásd KONKVISZTÁDOR
consanguinitas [konszangvinitás] G jog vérrokonság
lat, ‘ua.’ consanguineus ‘vérségileg rokon’: con- ‘együtt’ | sanguis, sanguinis ‘vér’
Lásd még SZANGVINIKUS
consecutio temporum [konszekúció tempórum] G nyelvt az igeidők egyeztetése a főmondatban,
ill. a tőle függő mellékmondatokban
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘az idők egymásutánja’: lásd KONSZEKÚCIÓ | tempus, temporis ‘idő’
consensus omnium [konszenzusz omnium] † G közmegegyezés
lat, ‘mindenki egyetértése’: lásd KONSZENZUS | omnis ‘minden(ki)’
con sentimento [kon szentimentó] G zene érzéssel (adandó elő)
ol, ‘érzelemmel’: con lat cum ‘-val’ | sentimento lat sentimentum ‘érzelem’, lásd
SZENTIMENTÁLIS
consequenter [konszekventer] † G következésképpen, ennélfogva, tehát
lat, ‘ua.’, lásd KONZEKVENS

consilio manuque [konszilió manukve] †
G ésszel és ügyességgel
lat, ‘ua.’, tkp. ‘tanáccsal és kézzel’: lásd KONZÍLIUM | manus ‘kéz’
consilium abeundi [konzilium …] G okt eltanácsolás nyilvános tanintézetből
lat, ‘ua.’, tkp. ‘az eltávozás tanácsolása’: lásd KONZÍLIUM | abeo, abire ‘elmegy’: ab- ‘el’ | ire
‘megy’
consolatio [konszoláció] G irod vigasztalás céljából íródott bölcselkedő mű, beszéd, levél vagy
költemény az ókori római irodalomban
lat, ‘ua.’, tkp. ‘vigasztalás’: consolari, consolatus ‘vigasztal’: con- ‘együtt’ | solari ‘helyreállít,

vigasztal, enyhít’ sollus ‘egész, ép’
con solennità [kon szolennita] G zene ünnepélyesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’: con
 lat cum ‘-val’ | solennità lat solemnitas ‘ünnepélyesség’ sol(l)emnis
‘ünnepi’, tkp. ‘évenként ismétlődő’: sollus ‘teljes’ | annus ‘év’
consommé [konszomé] G konyha erőleves, sűrű húsleves
fr, ‘ua.’, tkp. ‘teljes, tökéletes’ consommer lat consummare ‘beteljesít’: con- (nyomatékos) |
summare ‘összegez, teljesít’, lásd SUMMA
con sordino [kon szordínó] G zene hangfogóval (játszandó, előadási utasítás vonósoknak)
ol, ‘ua.’: con lat cum ‘-val’ | lásd SZORDÍNÓ
consort [konzort] G zene kis kamarazenei társulás a 16–17. századi Angliában
G zene régebbi korok zenéjét játszó mai kamarazenekar
ang, ‘ua.’, lásd CONSORTES
consortes [konszortesz] G tört kora középkori földközösség tagjai, tulajdonostársak
G jog bűntársak, tettestársak
lat, ‘ua.’ consors, consortis ‘társ, üzlettárs, testvér’, tkp. ‘sorstárs’: con- ‘együtt’ | sors, sortis
‘sors’
con spirito [kon szpiritó] G zene lelkesen, lelkesedéssel (adandó elő)
ol, ‘ua.’: con lat cum ‘-val’ | spirito lat spiritus ‘lélek’, lásd SPIRITUSZ
constraint [konsztréjnt] G számtech megszorítás, korlátozás a programozás műveletében
ang, ófr constreinte ‘ua.’ lat constringere ‘összeszorít’: con- ‘össze’ | stringere ‘szorít’
consubstantialis [konszubsztanciális] G vall egylényegű, azonos lényegű (ti. Krisztus az Atyával)
lat, ‘ua.’: con- ‘együtt’ | lásd SZUBSZTANCIA
consuetudo [konszvetúdó] † G szokás, megszokás
lat, ‘ua.’ consuere, consuetus ‘hozzászokik’: con- ‘együtt, hozzá’ | suere ‘szoktat’
Lásd még COSTUMBRISMO, COUTUME, CUSTOMIZE, KOSZTÜM
consummatum est [konszummátum eszt]
G vall beteljesedett (ti. amit a próféták megjövendöltek: Jézus utolsó szavai a keresztfán)
lat, ‘ua.’ consummare ‘beteljesít’: con- (nyomatékos) | summare ‘összegez, teljesít’, lásd
SUMMA
consumptio [konszumpció] G orv sorvadás, elsorvadás
G orv elhasználás, megemésztés
lat, ‘ua.’ consumere, consumptum ‘felhasznál, felemészt’: con- ‘össze, egészen’ | sumere ‘vesz’
conte1 [konte] G gróf
ol, ‘ua.’ lat comes, comitis, lásd COMES
conte2 [kont] G irod elbeszélés, mese, rövid regényes történet, régi francia irodalmi műfaj
fr, ‘ua.’ conter ‘elbeszél, előszámlál’ lat computare, lásd KOMPUTÁCIÓ
contemporain [kontamporen] G (fn) kortárs
G (mn) kortársi, egykorú
fr, késő lat contemporaneus ‘ua.’: con- ‘együtt’ | tempus, temporis ‘idő’
contessa [kontessza] G grófnő, grófné
ol, ‘ua.’: lásd CONTE1 | lat -issa (nőnévképző)
continuo [kontinuó] G zene számozott basszus, orgonán vagy csembalón játszott folyamatos
basszus szólam a barokk zenében
ol, lat continuus ‘folytonos’ continuere ‘folytat’: con- ‘együtt’ | tenere ‘tart’
continuous processing [kantinjoz proszeszing] G számtech folyamatos feldolgozás
ang, ‘ua.’: lásd KONTINUUM, PROCESSZUS
conto corrente [kontó korrente] † G ker folyószámla
ol, ‘ua.’: lásd KONTÓ | correre lat currere ‘folyik, fut’
contradictio in adiecto [kontradikció in adjektó] G log olyan állítás, amelynek valamelyik eleme
ellentmond a másiknak (pl. a békéért háborúzunk)
lat, ‘ua.’: lásd KONTRADIKCIÓ | adiectum ‘hozzátett dolog’: ad- ‘hozzá’ | iacere ‘vet’

Contramal [kontramál] G gyógysz fájdalomcsillapító készítmény
tud lat ‘ua.’: contra ‘ellen’ | mal(um) ‘baj, kór, fájdalom’ | malus ‘rossz’

contrat social [kontra szosziál] G pol társadalmi szerződés, Rousseau tétele a társadalom eredetéről
fr, ‘ua.’: contrat
 lat contractus ‘szerződés’, lásd KONTRAKTUS | lásd SZOCIÁLIS
contre-coeur [kontrökőr] G kénytelen-kelletlen, nem szívesen, akarata ellenére
fr, ‘ua.’, tkp. ‘szíve ellenére’: contre
 lat contra ‘ellen’ | coeur lat cor ‘szív’
contre-émail [kontremajj] G műv a festett zománcképek hátulját borító zománcozás, amely díszít és
óv a vetemedéstől
contre
 lat contra ‘ellen, túl’ | lásd EMAIL
contrescarpe [kontröszkarp] G ép ellenlejtő, a vár védőárkának az ellenség felé néző oldala
fr, ‘ua.’: contre lat contra ‘ellen’ | scarpe ‘sánc, védőfal’ ol scarpa ‘ua.’, tkp. ‘cipő’, ered.
‘hegyes orrú és sarkú cipő’ germán *skarpo ‘él, hegy, csúcs’ (ném scharf ‘éles’)
control bus [kontrolbasz] G számtech vezérlősín
ang, ‘ua.’, lásd KONTROLL, BUSZ
contubernium [kontubernium] G tört, jog rabszolga férfi és nő tartós együttélése az ókori
Rómában, amelyet gazdájuk szentesített, de nem számított jogszerű házasságnak
G tört, jog rabszolgatartónak rabnőjével való ágyas viszonya
lat, ‘ua.’: tkp. ‘közös sátor’: con- ‘együtt’ | taberna ‘sátor’
contusio [kontúzió] G orv zúzódás
lat, ‘ua.’ contundere, contusum ‘összezúz’: con- ‘össze’ | tundere ‘üt, ver’
con variazioni [kon variációni] G zene (zenei téma) változatokkal
ol, ‘ua.’: con lat cum ‘-val’ | lásd VARIÁCIÓ
convarietas [konvarietás] G növ fajtakör, egy fajon belül több fajtát, változatot egybefogó,
közbülső kategória
tud lat, ‘ua.’: con- ‘együtt’ | varietas ‘változatosság, változat’ varius ‘tarka, változatos’
Lásd még VARIÁL, VARIETÉ
conversational mode [konvörzéjsnel mód]
G számtech párbeszédes üzemmód a számítógép és felhasználója között
ang, ‘ua.’: conversation, lásd KONVERZÁCIÓ | mode lat modus ‘mód’
convivium [konvivium] † G lakoma, trakta, vendégség
lat, ‘ua.’, tkp. ‘együttélés’: con- ‘együtt’ | vivere ‘él’
Convulex [konvulex] G gyógysz enyhébb epilepsziás tünetek csillapítására alkalmazott szirup
tud lat ‘ua.’: convul(sio), lásd KONVULZIÓ | ex ‘el, félre, ki’
coo- lásd még KOO-
cookies [kukiz] G inf „süti”, egyes világhálós szerverek által küldött kódsorozat, amely a
felhasználó gépére kerül, és azonosítására szolgál
 ang tbsz, ‘ua.’ cookie ‘teasütemény’: cook ‘főz, süt’ lat coqure ‘ua.’ X ang cake, lásd KEKSZ
cool jazz [kúl dzsesz] G zene a dzsessznek a huszadik század derekán jelentkezett intellektuálisabb,
dinamikailag visszafogottabb irányzata
ang, ‘ua.’, tkp. ‘hűvös dzsessz’: cool ‘hűvös’ | lásd DZSESSZ
cooler [kúler] G alacsony szesztartalmú hűsítő ital
ang, ‘ua.’, tkp. ‘hűsítő’ cool ‘hűs’
cop- lásd még KOP-
copf G műv a rokokót felváltó 18. század végi stílus, amelyre az épületek copfszerű füzérdísze
jellemző
ném Zopf ‘varkocs, hajfonat’
copy protection [kopi proteksn] G számtech másolásvédelem
ang, ‘ua.’: copy ‘másol, másolat’ lat copia ‘bőség’ | lásd PROTEKCIÓ
copyright [kopirájt] G szerzői jog, kiadói jog
 ang, tkp. ‘másolási jog’: copy ‘másol, másolat’
 lat copia ‘bőség’ | right ‘jog’
coram publico [kóram publikó] G a nyilvánosság előtt
lat, ‘ua.’: coram ‘előtt, jelenlétében’ | publicum ‘nyilvánosság’
 publicus, tkp. populicus
‘nyilvános, a népet érintő’ populus ‘nép’
cordelier [kordöljé] G vall francia ferences szerzetes
G tört egy volt ferences kolostorban megalakult politikai klub tagja a nagy forradalom idején
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kötélöves’ corde ‘kötél’ lat chorda ‘kötél, húr’
cordon bleu [kordonblő] G tört a francia Szentlélek-rend jelvényének kék szalagja
G a leggyorsabb óceánjáróknak kitűzött díj, a kék szalag
G konyha sonkaszelettel és sajttal töltött, rántott borjúszelet
fr, ‘kék szalag’: lásd KORDON | bleu ‘kék’ germán (pl. ném blau ‘ua.’)
cordon sanitaire [kordon szaniter] G orv egészségügyi védőövezet (kiürített terület fertőző
betegség terjedésének megakadályozására)
fr, ‘ua.’: lásd KORDON, SZANITER
core program [kór prógrem] G számtech olyan program vagy programrészlet, amely állandóan a
közvetlen elérésű tárban van
ang, ‘ua.’: core ‘központi rész, belső’ ófr coeur lat cor ‘szív’ | lásd PROGRAM
córesz G biz nyomorúság, baj
jidd tbsz zores ‘ua.’ héb zoir ‘kevés, csekély’
corium [korium] G anat irha, a bőr kötőszöveti része
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘kikészített állatbőr’ gör khorion ‘hártya’
cornea [kornea] G anat a szem szaruhártyája
tud lat (charta) cornea ‘szarunemű (hártya) corneus ‘szaruból való’ cornu ‘szarv’
corned beef [kornd bíf] G élelm kukoricaliszttel dúsított, darált marhahús konzervben
ang, ‘ua.’: corn ‘gabona, kukorica’ | beef fr boeuf ‘marha(hús)’ lat bos, bovis ‘ökör’
corn-flakes [kornfléjksz] G élelm gabona- vagy kukoricapehely, amelyet tejjel s cukorral reggelihez
fogyasztanak
ang, ‘ua.’: corn ‘gabona, kukorica’ | flake ‘pihe’
cornemuse [kormöműz] G zene dudaszerű francia népi hangszer
fr, ‘ua.’: corne ‘síp’, ered. ‘szarv’ lat cornu ‘ua.’ | muse(ette) ‘pásztorduda’ lat musa ‘múzsa’
corolla lásd KOROLLA
coronaria [koronária] G anat a szív koszorúere
tud lat (vena) coronaria ‘koszorú(ér)’ corona ‘koszorú’
coroner [koroner] G jog halottkém, gyanús haláleseteknél a holttest megvizsgálására kirendelt
szakértő (angolszász országokban)
ang, ‘ua.’ középang corowner ‘a királyi család vagyonőre’ crown ófr coroune lat
corona ‘korona’, tkp. ‘koszorú’
corporal [korporel] G tizedes, káplár
ang, ‘ua.’ ófr corporal kk lat corporalis ‘ua.’ corpus ‘hadtest, seregrész’ lat corpus
‘test’
corporale [korporále] G vall misekendő, vászonkendő, melyre a pap az átváltoztatott ostyát (mint
Krisztus jelképes testét) helyezi
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a testhez tartozó’ corpus, corporis ‘test’
corps diplomatique [kor diplomatik] G dipl diplomáciai testület, egy adott országban külügyi
szolgálatot teljesítők testülete
fr, ‘ua.’: corps lat corpus ‘test’ | lásd DIPLOMATIKUS
corpus delicti [korpusz delikti] G jog bűnjel, bűntárgy
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a bűntett teste’: corpus ‘test’ | delictum ‘bűn’ delinquere, delictum
‘megfogyatkozik, hibázik’: de- ‘el, félre’ | linquere ‘elhagy’
corpus iuris [korpusz júrisz] G jog törvénygyűjtemény, törvénytár
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a törvény teste’: lásd KORPUSZ | lat ius, iuris ‘jog’
corpus luteum [korpusz luteum] G anat sárgatest (a petefészekben)
 tud lat, ‘ua.’: corpus ‘test’ | luteus ‘sárga’
 lutum ‘rezeda mint sárga festőanyag’
corpus vitreum [korpusz vitreum] G anat üvegtest, a szem belsejének átlátszó, kocsonyás állaga
tud lat, ‘ua.’: corpus ‘test’ | vitreus ‘üvegből való’
 vitrum ‘üveg’
corr- lásd még KORR-
corral [korrál] G karám, cserény
sp, ‘ua.’
 népi latin currale ‘ua.’ currus ‘szekér’ currere ‘fut’
corregidor [korrehhidor] G tört királyi megbízott, városok közigazgatási és igazságszolgáltatási
jogkörrel felruházott irányítója Spanyolországban és a spanyol gyarmatokon
sp, ‘ua.’, tkp. ‘rendteremtő’
 corregir lat corrigere ‘kijavít, helyrehoz’, lásd KORRIGÁL
correus [korreusz] † G jog bűntárs, tettestárs
tud lat, ‘ua.’: con- ‘együtt’ | reus ‘vádlott, bűnös, tettes’ res ‘dolog, tett’
corrida [korrida] G sp bikaviadal
sp, ‘ua.’, tkp. ‘futás’ correr ‘fut’ lat currere ‘ua.’
corrigenda [korrigenda] G könyv sajtóhibák jegyzéke
lat tbsz seml, ‘javítandók’ corrigendum ‘javítani való dolog’ corrigere, lásd KORRIGÁL
corriger la fortune [korrizsé la fortün] G ját, tréf kártyában csalni, hamisan játszani
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kiigazítani a szerencsét’: lásd KORRIGÁL | fortune lat fortuna ‘szerencse’
corroborantia [korroborancia] G orv erősítők
tud lat tbsz seml ‘ua.’ corroborans, corroborantis ‘erősítő’, lásd CORROBORATIO
corroboratio [korroboráció] G tört megerősítés, a középkori oklevél tárgyalási részébe foglalt
megjelölés a hitelesítés módjáról (pecsételés, aláírás)
lat, ‘ua.’ corroborare ‘megerősít’: con- ‘meg-’ | roborare ‘erősít’ robur, roboris ‘erő’
corsage [korszázs] G ölt női ruhaderék, a vállat és karokat szabadon hagyó ruhadarab
fr, ‘ua.’, ered. ‘felsőtest’ corse (mai fr corps) lat corpus ‘test’
corset [korsze] G ölt női fűző
fr kics, ‘ua.’ ófr corse lat corpus ‘test’
cortčge [kortezs] G díszkíséret, díszmenet
fr, ol corteggio ‘ua.’ corteggiare ‘udvart alkot, szolgáltat’ corte ‘udvar’, lásd CORTES
cortes [kortesz] G tört a rendi országgyűlés a hűbéri Spanyolországban és Portugáliában
G pol a spanyol kétkamarás parlament (1978-tól)
sp tbsz, ‘ua.’ corte ‘udvar, törvényszék’ lat cohors, lásd ott
Lásd még KORTES
cortex cerebri [korteksz cerebri] G anat agykéreg
lat, ‘ua.’: cortex ‘kéreg’ | lásd CEREBRUM
cortile [kortile] G ép olasz reneszánsz palota négyzetes díszudvara, amelyet több emeletnyi
magasságban árkádos folyosók vesznek körbe
ol, ‘ua.’ corte ‘udvar’, lásd CORTES
cortina lásd KORTINA
Cosa nostra [kóza nosztra] G a szicíliai maffiának, főleg az Egyesült Államokban ténykedett
szervezeteinek saját neve
 ol, ‘a mi ügyünk’: cosa lat causa ‘ügy, dolog’ | ol, lat nn nostra ‘miénk’
cosinus lásd KOSZINUSZ
cossante [koszant] G irod középkori portugál refrénes lírai versforma háromsoros strófákból
port, ‘ua.’, ered. cossoante lat consonans, consonantis ‘összecsengő’, lásd KONSZONÁNS
costalgia [kosztalgia] G orv bordafájdalom
lat, ‘ua.’: costa ‘borda, oldal’, ered. *consita ‘együtt függő’: con- ‘együtt’ | situs ‘függő’ sinere,
situm ‘helyez’ | gör algeó ‘fájdalmat érez’
cost-benefit analysis [kosztbenefit enelájzisz]
G ker költség-haszon elemzés
ang, ‘ua.’: cost ‘kerül vmibe’, lásd KÓSTÁL | benefit ‘haszon, jótétemény, áldás’, lásd BENEFÍCIUM |
lásd ANALÍZIS
costumbrismo [kosztumbriszmó] G irod az egyszerű nép életét zsánerképekben bemutató, realista
ábrázolásra törekvő regényirodalmi irányzat (17–19. század) Spanyolországban és Spanyol-
Amerikában
sp, ‘ua.’ costumbre ‘szokás’ népi lat consuetumen lat consuetudo ‘ua.’, lásd ott
Lásd még COUTUME, CUSTOMIZE, KOSZTÜM
cotangens lásd KOTANGENS
cotillon [kotijon] G zene francia füzértánc, eredetileg népi páros tánc
G ennek zenéje
fr kics, ‘ua.’ cotte ‘zeke, zubbony’ frank *kotta ‘ua.’
cotyledon [kotiledon] G növ sziklevél, levélembrió a magban
gör kotülédón ‘ízületi vápa’ kotülé ‘csésze’
cou- lásd még KU-
couchette [kuset] G közl napközben felhajtható, alul üléssé alakuló, egymás fölötti két ágy vasúti
vagy hajófülkében
fr kics, ‘ua.’ couche ‘ágy, réteg’ coucher ‘fektet’ lat collocare ‘ua.’: con-
(nyomatékosító) | locare ‘helyez’ locus ‘hely’
couéizmus [kuéizmus] † G orv önszuggesztión alapuló régi gyógyeljárás
kezdeményezőjéről, E. Coué francia gyógyszerészről | lásd -IZMUS
couleur locale [kulőr lokál] G műv, irod az ábrázolt helyre, korra és társadalmi környezetre
egyedien jellemző mozzanat műalkotásban
fr, ‘helyi színezet’: couleur lat color ‘szín’ | lásd LOKÁLIS
coulomb [kulom] G fiz az elektromos töltés mértékegysége
C. A. Coulomb francia fizikus nevéből
council [kaunszl] G tanács, tanácstestület
ang, ófr concile ‘ua.’ lat concilium ‘összejövetel’, tkp. ‘összehívás’: con- ‘össze’ | calare
‘hív, szólít’
count [kaunt] G idegen grófok címe angolul (az angoloké earl)
ang, fr comte ‘ua.’, lásd COMES
countdown [kauntdaun] G visszaszámlálás
 ang, ‘ua.’: count ófr cunter lat computare ‘számlál’, lásd KOMPUTÁCIÓ | down ‘le, visszafelé’
countess [kauntesz] G grófnő, earl neje
 ang, ‘ua.’ fr comtesse, lásd ott
country [kantri] G zene az Egyesült Államok déli államainak fehér lakói között keletkezett, hegedűn
és pengetős hangszereken kísért népzene
ang country (music) ‘vidéki (zene)’ ófr contree ‘vidék, környezet’ népi lat contrata (regio)
‘átellenben fekvő (vidék)’ lat contra ‘ellen, szemben’
county [kaunti] G grófság, megye jellegű közigazgatási egység angolszász országokban
ang, ófr comté, conté kk lat comitatus ‘ua.’, lásd COMES
coup d’état [kudetá] G pol államcsíny
fr, ‘ua.’, tkp. ‘odacsapás az államra’: coup ‘ütés, ökölcsapás, meghökkentés’ lat colaphus
gör kolaphosz ‘pofon’ | état lat status ‘állam’, lásd STÁTUS
coup de théatre [kudö teatr] G szính hatásos, de a mű belső logikájával nem indokolható színpadi
fogás, meglepő cselekményfordulat
fr, ‘ua.’, tkp. ‘színházi meghökkentés’: coup ‘ütés, ökölcsapás, meghökkentés’ lat colaphus
gör kolaphosz ‘pofon’ | lásd TEÁTRUM
couplet [kuplé] G irod strófa, párvers, verspár a francia költészetben
G zene humoros szövegű vagy könnyeden érzelmes kabarédal
fr kics, ‘ua.’, tkp. ‘párocska’ couple lat copula ‘kötelék’, lásd KOPULA
courante [kurant] G zene mérsékelt tempójú, páratlan ütemű régi francia társasági tánc
fr (danse) courante ‘áramló (tánc)’ courir ‘folyik, fut’ lat currere ‘ua.’
cour d’honneur [kur donőr] G ép a bejárat felé megnyíló, kocsifeljáróval ellátott U alakú díszudvar
reneszánsz és barokk kastélyok előtt
 fr, ‘ua.’: cour
 késő lat cors, cortis ‘udvar’, lásd CORTES | honneur ’tisztelet, becsület’ lat
honos, honoris ‘ua.’
cousin [kuzen] G unokafivér, szülő testvérének fia
fr, ‘ua.’ lat consobrinus ‘anyai ágon való unokafivér’: con- ‘együtt’ | sobrinus, ered. *sororinus
‘nővéri’ soror ‘nővér’
cousine [kuzin] G unokanővér, szülő testvérének lánya
fr, ‘ua.’ lat consobrina ‘anyai ágon való unokanővér’: con- ‘együtt’ | sobrina, ered. *sororina
‘nővéri’ soror ‘nővér’
coutume [kutüm] G jog szokásjog mint a francia törvénykezés alapja a napóleoni kodifikálás előtt
fr (droit de) coutume ‘szokás(jog)’ népi lat consuetumen lat consuetudo, lásd ott
Lásd még COSTUMBRISMO, CUSTOMIZE, KOSZTÜM
couvade [kuvád] G népr férfi-gyermekágy, primitív népek ősi szokása: az apa utánozza a vajúdó
anya viselkedését, hogy az újszülöttre leselkedő ártó démonokat megtévessze
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kiköltés’ couver ‘tojásokon kotlik’ lat cubare ‘fekszik’
Lásd még CUVÉE
couvert [kuver] G teríték
G vendéglői asztal terítéke, amelyért külön árat számolnak fel
fr, ‘ua.’, tkp. ‘beterített’ couvrir, couvert ‘borít, befed’ késő lat coperire lat cooperire
‘ua.’: co(n)- (nyomatékos) | operire ‘befed’: ob- ‘felé’ | parere ‘létrehoz, szerez’
covellin [kovellin] G ásv rézindigó, sötét indigó színű rézásvány (rézszulfid)
N. Covelli olasz mineralógusról | -in (ásványra utaló toldalék)
cover-girl [kavergörl] G sajtó nagy példányszámú képeslapok borítóján szereplő fotómodell,
címlaplány
ang, ‘ua.’: cover ‘borító, beborít’ ófr covrir, lásd COUVERT | girl ‘lány’
cowboy [kauboj] G lovas marhapásztor Észak-Amerikában
ang, ‘ua.’, tkp. ‘tehenészfiú’: cow ‘tehén’ | boy ‘fiú’
coxa [koksza] G anat csípő, csípőízület
lat, ‘ua.’
coxalgia [kokszalgia] G orv csípőfájdalom
tud lat, ‘ua.’: coxa ‘csípő(ízület)’ | gör algeó ‘fájdalmat érez’
coxalis [kokszális] G anat, orv a csípővel kapcsolatos
tud lat, ‘ua.’ coxa ‘csípő(ízület)’
coxitis [kokszitisz] G orv csípőízületi gyulladás
tud lat, ‘ua.’: coxa ‘csípő(ízület)’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
coyote [kojot] G áll prérifarkas
ang, sp coyote nahuatl (azték) indián coyotl ‘ua.’
cőger † G kat hadapródiskolás
magy, lásd CŐGERÁJ
cőgeráj † G kat hadapródiskola, bentlakásos katonatisztképző középiskola
ném Zögerei ‘nevelőintézet’ ziehen, zog ‘húz, nevel’
cölesztin G ásv gyöngyházfényű, áttetsző stroncium-szulfát kristály
 ném Zölestin ‘ua.’: lat coelestis ‘égi’ coelum ‘ég’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
cölibátus G vall papi nőtlenség a katolikus egyházban
lat coelibatus ‘ua.’ coelebs, coelibis ‘legényember, agglegény’
cölosztát G csill két síktükörből álló segédberendezés, amely automatikusan követi a nap égi
mozgását, és fényét mindig azonos pontra vetíti
ném Zölostat ‘ua.’: lat coelum ‘ég’ | stare, statum ‘áll’
cönobita G vall kora középkori keresztény szerzetes-remete Egyiptomban
lat coenobita gör koinobitész ‘közös életet élő’: koinosz ‘közös’ | biosz ‘élet’ bioó ‘él’
cönobium G biol önálló egysejtű szervezetek sejttársulásának magas szervezettségű formája
tud lat coenobium ‘ua.’, lásd CÖNOBITA
cönoblaszt G biol a moszatok és gombák testszerveződésének egyik típusa, egyetlen, de sokmagvú,
nagy méretű sejt
G gen az entoderma és mezoderma közös kezdeménye a fejlődő állati csírában
ném Zönoblast ‘ua.’: gör koinosz ‘közös’ | blaszté ‘rügy, hajtás’ blasztaó ‘sarjaszt’
cönocita G biol olyan egysejtű lény, amelynek protoplazmája nem követi a sejtmag osztódását, és
így sok sejtmagvúvá alakul át
tud lat coenocyta ‘ua.’: gör koinosz ‘közös’ | kütosz ‘sejt’, tkp. ‘üreg, kamra, méhsejt’
cönogenezis G biol új sajátságok, az alkalmazkodást segítő új szervek kialakulása az egyedfejlődés
kezdetén (magzati vagy lárvaállapotban)
tud lat coenogenesis ‘ua.’: gör koinosz ‘közös’ | lásd GENEZIS
cönológia G biol társulástan, az állat- és növénytársulások keletkezésével és élettanával foglalkozó
tudományág
tud lat coenologia ‘ua.’: gör koinosz ‘közös’ | lásd -LÓGIA
cönológus G biol a társulástan szakembere, tudósa
magy, lásd CÖNOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
cönózis G biol társulás növény-, ill. állatfajok között
tud lat coenosis ‘ua.’: gör koinosz ‘közös’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
cőtus lásd CÉTUS
cra- lásd még KRA-
cracker [kreker] G számtech számítógépbe illetéktelenül behatoló személy
ang, ‘ua.’, tkp. ‘feltörő’ hangut crack ‘feltör’
crapula [krapula] G orv másnaposság, enyhe alkoholmérgezés
lat, ‘részegség’
craquelé [kraklé] G műv kerámia díszítésére alkalmazott technika, amely a mázon hajszálfinom
repedések hálózatát alakítja ki
fr, ‘ua.’, tkp. ‘repedezett’ gyak craqueler ‘repedezik’ hangut craquer ‘recseg, ropog’
craquelure [kraklűr] G műv hajszálfinom repedések hálózata régi festményeken a festék lassú
száradása következtében
fr, ‘ua.’, lásd CRAQUELÉ
Crataegutt [krategutt] G gyógysz galagonyakivonatot tartalmazó szíverősítő cseppek
tud lat ‘ua.’: cratae(gus) ‘galagonya’ | gutta ‘csepp’
crawl [król, kral] G sport gyorsúszás ollózó lábtempóval
G ilyen lábtempó
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘kúszás, kúszik’ skandináv (pl. norv kravle ‘kúszik’
crayon [krejon] G műv rajzkréta
G műv krétarajzot utánzó, sajátos technikájú rézkarc
fr, ‘ua.’ craie lat creta ‘kréta’
cre- lásd még KRE-
creacionismo [kreaszioniszmó] G műv spanyol és francia avantgardista költői irányzat az I.
világháború éveiben, mely a meghökkentő asszociációkon és önkéntes nyelvi játékokon alapult
sp, ‘ua.’: creación ‘teremtés, alkotás’, lásd KREÁCIÓ | lásd -IZMUS
credenza [kredenca] G tört vének tanácsa, tanácsadó hatáskörű testület középkori lombard
városokban
ol, ‘ua.’, tkp. ‘hitelesség, hihetőség’, lásd KREDENC
credo lásd KRÉDÓ
creek [krík] G földr sekély, időszakos vízfolyások által kialakított völgy sivatagos tájakon
ang, ‘ua.’, tkp. ‘patak’
creeping featurism [kríping fícsörizm] G számtech funkciótúltengés, egy program túlterhelése
hozzákapcsolt újabb és újabb szolgáltatásokkal
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kúszó tételhalmozás’: creep ‘kúszik’ | feature ‘tétel, részlet, adalék’ ófr faiture
lat factura, lásd FAKTÚRA | lásd -IZMUS
crepitatio [krepitáció] G orv kóros eredetű recsegő, ropogó hang a szervezetben (pl. ízületekben)
 tud lat, ‘ua.’
 lat gyak crepitare ‘ropog’ hangut crepere, crepitum ‘recseg, zörög’
crepuscolarismo [krepuszkolariszmó] G irod olasz költői irányzat a 20. század elején, amely
köznapi témák pátosztalan, nosztalgikus feldolgozására, bágyadt alkonyati színhatásokra
törekedett
 ol, ‘ua.’: crepuscolo lat crepusculum ‘alkony’ | lásd -IZMUS
crescendo [kresendó] G zene erősödve, fokozódó hangerővel (adandó elő)
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘növekedve’ ol, lat crescere ‘nő’
cri- lásd még KRI-
cribra orbitalia [kribra orbitália] G orv a szemüreg felső részében fellépő erős csontritkulás
 tud lat, ‘ua.’: tbsz cribra cribrum ‘szita’ | orbitalis ‘a szemgolyóval kapcsolatos’ orbis,
orbitis ‘kerekség, kör, gömb’
criollismo [krioljizmó] G az önállóságot és a helyi sajátságokat hangsúlyozó, az európai és észak-
amerikai hatások ellen küzdő művészi és kulturális mozgalom Latin-Amerikában
 sp, ‘ua.’: criollo port crioulo ‘kreol’, lásd KREOL | lásd -IZMUS
crista sagittalis [kriszta szagittálisz] G anat a koponyatetőn hosszanti irányban húzódó
kiemelkedés
 tud lat, ‘ua.’: crista ‘taréj’ | sagittalis ‘hosszanti’, tkp. ‘nyílirányú’ sagitta ‘nyíl’
cro- lásd még KRO-
croesus lásd KRŐZUS
croissant [kroaszan] G élelm rongyoskifli
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘növekvő (hold)’ (a sütemény alakjáról) croître ‘nő’ lat crescere ‘ua.’
cromlech [kromleh] G rég hatalmas kőoszlopokkal s rajtuk átfektetett gerendákkal körülvett
bronzkori kultuszhely Nyugat- és Észak-Európában
 ang, fr, ‘ua.’: breton crom ‘görbe’ | lech ‘kő’
croquants [krokan] G tört 16. századi francia parasztfelkelés résztvevői
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘nyomorultak, semmirekellők’ (?) Crocq falu nevéről
crossbar [kroszbár] G inf önműködő elektromechanikus telefonközpont működési elve, amely
elektromágnesesen mozgatott keresztrudak rendszerével teremtette meg a kívánt kapcsolatot
 ang, ‘keresztrúd’: cross óír cros lat crux ‘kereszt’ | bar ‘rúd’, lásd BÁR
Lásd még CRUISE, CRUZEIRO, KREJCLI, KRUCIÁLIS, KRUCIFIX
crossbred [kroszbred] G áll keresztezett, hibrid (juh)
 ang, ‘ua.’: cross óír cros lat crux ‘kereszt’ | breed, bred ‘tenyészt’
crosstalk [krosztolk] G számtech áthallás
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘keresztbe beszélés’: cross óír cros lat crux ‘kereszt’ | talk ‘beszél’ tale
‘mese, történet’
crossover [kroszóver] G gen géncserélődés, a homológ kromoszómák hasonló nagyságú és
szerkezetű szakaszainak felcserélődése osztódáskor
 ang, ‘kereszteződés’: cross ‘keresztez(ődik)’, lásd CROSS(BAR) | over ‘át’
crown [kraun] G korona, öt shilling értékű régi angol pénzegység
 ang, ‘ua.’ ófr corone lat corona ‘korona’, ered. ‘koszorú’
cru- lásd KRU-
cruise [krúz] G számtech szörfözés, ide-oda kapcsolgatás a világhálón
 ang, ‘ua.’: cruise ‘cirkál’ holl kruisen ‘ua.’ kruis lat crux ‘kereszt’
cruralis [kruális] G anat az alsó lábszárhoz tartozó
 tud lat, ‘ua.’, lásd CRUS
crus [krusz] G anat alsó lábszár
 lat crus, cruris ‘ua.’
crusta [kruszta] G orv pörk, var, sebváladék beszáradásából képződött, szövetszerkezet nélküli
képlet
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘kéreg, héj’
Crustacea [krusztacea] G áll a rákok osztálya
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘kérgesek, héjasok’ crusta ‘kéreg, héj’
cruzado [kruzádu] G régebbi pénznem Portugáliában, utóbb Brazíliában
port, ‘kereszttel jelölt’ (a pénz hátoldalának ábrájáról)
 cruz lat crux ‘kereszt’
Lásd még CROSSBAR
cruzeiro [kruzejru] G többször kibocsátott pénznem Brazíliában
port, ‘ua.’, tkp. ‘keresztes’, lásd CRUZADO
cry- lásd KRI-
cu- lásd még KU-
cuadrilla [kvadrilja] G a résztvevők csapatának felvonulása az arénában bikaviadal előtt
sp kics, ‘ua.’, tkp. ‘csapat, csoport, banda’ cuadra ‘terem’ lat quadra ‘négyszög, négyzet’
quattuor ‘négy’
Lásd még KVADRÁL, KVÁRTÉLY
cubatura lásd KUBATÚRA
cubiculum [kubikulum] G ép hálószoba, hálófülke az ókori római lakóházban
G ép sírfülke katakombában
lat, ‘ua.’ cubare ‘lefekszik’
cubitalis [kubitális] G anat a könyökhöz tartozó
tud lat, ‘ua.’, lásd CUBITUS
cubitus [kubitusz] G könyök, ókori római hosszmérték (az alkar hossza az ujjhegyektől a
könyökig), 44,2 cm
G anat könyök
lat, ‘ua.’ cubare ‘ledől, lefekszik’
Lásd még INKUBÁCIÓ
cúg G biz huzat, léghuzat, légvonat
ném Zug ‘ua.’ ziehen, zog ‘húz’
cugehőr G biz tartozék, hozzávaló, kellékek
G szabókellék, bélésanyag
ném Zugehör ‘tartozék’ (zu)gehören ‘hozzá tartozik’
cugszfűrer † G kat szakaszvezető
ném Zugsführer ‘ua.’: Zug ‘katonai szakasz’ ziehen, zog ‘húz’ | Führer ‘vezető, vezér’
führen ‘vezet’
cui bono? [kui bónó] G kinek jó? kinek használ?
 lat, ‘ua.’: quis ‘ki’ | bonus ‘jó’
cui prodest? [kui prodeszt] G kinek az érdeke? ki húz hasznot belőle? (fontos szempont bűnügy
nyomozásában)
 lat, ‘ua.’: quis ‘ki’ | prodesse ‘érdekében áll, hasznára van’: pro(d) ‘érte, számára’ | esse ‘lenni’
 Gyakran előforduló téves alakja Qui prodest
cuirassier lásd KÜRASSZÍR
cujka G román szilvapálinka
rom ţuic% ‘ua.’
cukkedli † G cukorka, édesség, nyalánkság
baj-oszt kics zuckerl ‘ua.’ ném Zucker ‘cukor’ ol zucchero fr sucre sp azúcar ar
szokkar perzsa sakar szansz csarkara ‘ua.’
cukkíni G növ uborka alakú, tökféle főzeléknövény
ol kics zucchino ‘ua.’. zucca ‘tök’ késő lat *tjuca lat cucutia ‘ua.’
cukkol G ingerel, bosszant, felhúz, hergel
ném zucken ‘ráng’
cul- lásd még KUL-
culág † G fizetéskiegészítés
ném Zulage ‘pótlék, fizetésemelés’ zulegen ‘hozzátesz’: zu- ‘hozzá’ | legen ‘helyez, tesz,
fektet’
culáger † G tégla- és malterhordó segédmunkás építkezésen
ném, talán Zulanger (zulangen ‘odanyújt, adogat’)
cul-de-sac [küdöszak] G zsákutca
fr, ‘ua.’, tkp. ‘zsákfenék’: cul
 lat culus ‘far, fenék’ | sac ‘zsák’
cul-de-lampe [küdölamp] G ép lámpaalj, falhoz támaszkodó, felfelé szélesedő kúp mint támasz
erkély, szószék alatt
fr, ‘ua.’, tkp. ‘lámpaalj’: cul
 lat culus ‘fenék’ | lampe ‘lámpa’
culotte [külot] G ölt a nemesek szűk térdnadrágja a 18. században
fr kics, ‘ua.’
 cul lat culus ‘far, fenék’
culteranismo [kulteraniszmó] G irod bonyolult képekkel és mitológiai utalásokkal zsúfolt barokk
költői stílus a 17. századi spanyol költészetben
sp, ‘ua.’, ered. cultismo ‘tudós stílus’
 culto lat cultus ‘kiművelt’ colere, cultum ‘művel’
cultismo lásd CULTERANISMO
cultivar G növ a kultúrnövények fajtaváltozatainak megjelölése
tud lat röv, ‘ua.’: culti(vatus) ‘megművelt, kitermesztett’ | var(ians), lásd KULTIVÁL, VARIÁNS
cum grano salis [kum gránó szalisz] G megfontolva, fenntartással, kissé tréfának véve (fogad
valamit)
lat, ‘szemernyi sóval’: granum ‘szemer’, tkp. ‘gabonaszem, mag’ | sal, salis ‘só’
cum laude [kum laude] G okt dicsérettel (érettségizik, doktorál)
lat, ‘ua.’: cum ‘-val’ | laus, laudis ‘dicséret’
cum reservatione [kum rezervációne] G jog, ker fenntartással
lat, ‘ua.’, lásd REZERVÁCIÓ
cunctator [kunktátor] G habozó, késlekedő, óvatos
G tört Quintus Fabius római hadvezér mellékneve, aki halogató taktikájával őrölte fel Hannibal
seregeit
lat, ‘ua.’ cunctari, cunctatus ‘tétovázik’ cunctus, tkp. coniunctus ‘teljes, egész’, lásd
KONJUNKCIÓ
cumul- lásd KUMUL-
cunami G tengeralatti földrengéskor vagy tűzhányó kitörésekor keletkező, nagy sebességgel haladó
és a partoknál 15–30 méter magasságot is elérő tengeri szökőhullám
jap, ‘ua.’: cu ‘kikötő’ | nami ‘hullám’

cuneus [kuneusz] G tört a római hadihajók ék alakban való felvonulása
lat, ‘ua.’, tkp. ‘ék’

cunnilingus [kunnilingusz] G orv a női nemi szervek izgatása nyelvvel
tud lat, ‘ua.’: cunnus ‘női nemi szerv’ | lingua ‘nyelv’

cupfol G biz megtép, tépdes, tépáz
G szleng lop, csen
ném zupfen ‘ua.’
cupringer † G cselédközvetítő, helyszerző
hazai ném zupringer ‘ua.’ ném Zubringer ‘adogató’, baj-oszt ‘állásszerző’
cur- lásd KUR-
curia [kúria] G tört ókori római választókörzet, ennek gyülekezési helye
G tört a szenátus ülésterme a Forumon
lat curia tkp. co-viria ‘férfiak együttese, összejövetele’: co(n)- ‘együvé, össze’ | vir ‘férfi’
Lásd még KÚRIA, KURIÁLIS
curie [küri] G magfiz a radiaktív sugárforrás aktivitásának régebbi mértékegysége
a francia Curie házaspárról
curling [körling] G sport skót eredetű, jégpályán űzött tekejáték
ang, ‘ua.’ curl ‘tekeredik’
current drain [karent dréjn] G számtech áramfelvétel
ang, ‘ua.’: current ‘áram’ lat currens, currentis ‘áramlás, folyó futása’ currere ‘fut’ | drain
‘elszívás, elvezetés’, lásd DRÉNEZ
curriculum vitae [kurrikulum víté] G rövid önéletrajz, pályázat mellékleteként benyújtott
önéletrajzi vázlat
 lat, ‘életpálya’: curriculum ‘versenyfutás, futópálya’
 currere ‘fut’ | vita ‘élet’ vivere ‘él’
curry [kari, köri] G kelet-ázsiai sárga, csípős fűszerkeverék
ang,
 ind kari ‘ua.’
curukkol G hátrál
hazai ném zruck, zrugg
 ném zurück ‘hátra’: zu- ‘felé’ | Rück ‘hát’
custodia [kusztódia] G műv ötvösművű, kúpos fedelű középkori szelence szentelt ostya őrzésére
lat, ‘őrség’, lásd CUSTOS

customize [kasztomájz] G számtech testre szab, szükségletei szerint alakít át (programot)
ang, ‘ua.’
 custom ‘megszokás’ ófr custume népi lat consuetumen lat consuetudo ‘ua.’,
lásd ott
Lásd még COSTUMBRISMO, COUTUME, KOSZTÜM
custom software [kasztom szoftver] G számtech célszoftver
ang, ‘ua.’, lásd CUSTOMIZE, SZOFTVER
custos [kusztosz] † G múzeumi őr
G magasabb beosztású tudományos munkatárs múzeumban, könyvtárban, levéltárban
G őrszó, régi könyvekben az oldal jobb alsó sarkában található sortöredék a következő oldal első
szavával
lat custos, custodis ‘őr’
curvatura lásd KURVATÚRA
cutis anserina [kutisz anszerina] G orv libabőr, lúdbőrzés
tud lat, ‘ua.’: cutis ‘bőr’ | anser ‘lúd’
cuvée [küvé] G mezőg többféle szőlőfajtából erjesztőtartályban érlelt bor
fr, ‘ua.’ cuve ‘nagy erjesztőtartály’ lat cupa ‘kupa, tartály, bödön’
cuzacc G tartalék, pótlék
G járulák, adalék
G † kiegészítés
ném Zusatz ‘ua.’ zusetzen ‘hozzátesz’: zu- ‘hozzá’ | setzen ‘helyez’
cvekedli † G konyha kockatészta, tkp. csipegetett lapos tészta
hazai ném kics zweckerl ‘ua.’ ném zwicken ‘csíp’
cvibak † G tartósított katonakenyér
G kétszersült
ném Zwieback ‘ua.’: zwie ‘kétszer’ zwei ‘kettő’ | backen ‘süt’
cvíder G biz kelletlen, nyűgös, ellenkedő
hazai ném zwider ‘ua.’ ném zuwider ‘ellen, szembe, ellenére’
cvikker G orra csíptethető szemüveg, orrcsíptető
ném Zwicker ‘ua.’ zwicken ‘csíp’
cvikli G ölt ék alakú betoldás ruhában
G biz szorult helyzet, kutyaszorító
ném Zwickel ‘ék, betoldás’
cy- lásd még CI-
cybernaut [szájbernót] G számtech kibernauta, a kibertér hajósa, aki sok időt tölt az internettel
ang cyber(netics), lásd KIBERNETIKA | gör nautész ‘hajós’ naosz ‘hajó’
cybersex [szájberszex] G számtech kiberszex, nemi izgatás és kielégítés elektronikus
kommunikáció révén
ang, ‘ua.’: cyber(netics), lásd KIBERNETIKA | lásd SZEX
cybrary [szájbreri] G számtech számítógépes könyvtár
ang, ‘ua.’: cyb(ernetics), lásd KIBERNETIKA 5 (li)brary ‘könyvtár’ ófr librairie
‘könyvgyűjtemény’ lat librarium ‘könyvszekrény’ liber ‘könyv’
 Cs
csacsener G szleng hízelgő, talpnyaló
lásd CSACSENOL

csacsenol G szleng hízeleg, hajbókol, nyalizik
cig csacserel ‘bizonyít, igazol’

csador G ölt iráni nők egész testét és fejét eltakaró, zsinórral összefogott fekete felsőruhája, amely
csak a szemeket hagyja szabadon
perzsa csádor ‘ua.’
 hindi csaddar ‘kendő’
csája † G tea
bécsi ném tschai port cha [sa] észak-kínai tsa ‘tea’
csakra G vall a hindu és buddhista tanok szerint szellemi erőket és testi funkciókat egyesítő
energiaközpont a testben
G szansz, ’kerék, körforgás’
csalma † G kucsma, süveg
tör çalma ‘turbán’
csasztuska G ismert dallamra énekelt politikai bökvers mint tömegagitációs műfaj a pártállami
időkben, nálunk orosz mintára
G (eredetileg) orosz népköltészeti alkotás, rövid lírai dal
or, ‘ua.’ csaszto ‘gyakran, sűrűn’
csau-csau G áll kínai eredetű vörösesbarna, vastag bundájú kutyafajta
ang-kínai pidgin chow-chow ‘ua.’ kínai csa ‘keverék’
csausz G tört török katonai futár
G tört törvényszolga, alacsony beosztású hivatalnok
tör çavuş ‘ua.’
magy csősz
csecsen G népr a Kaukázus északi lejtőin élő nép
G e néphez tartozó személy
G e nép kaukázusi eredetű nyelve
or csecsnij ‘ua.’, saját név vajnah ‘a mi népünk’
csehó G szleng kiskocsma, ivó, lebuj
auszt ném tschecherl ‘ua.’ jidd schecher ‘szeszes ital’ héb sikhor ‘részeg’
Cseka G tört orosz államvédelmi bizottság (1918–1922)
or röv, tkp. csé-ká Csrezvicsajnaja komisszija ‘rendkívüli bizottság’: csrezvicsajno
‘rendkívül’ | lásd KOMISSZIÓ
csekk G ker utalvány, fizetési utalvány, pénzesutalvány
ang cheque, check ‘ua.’ fr échec ‘sakk’ (a jelentések összefüggése homályos)
cseleszta G zene harmóniumszerű billentyűs hangszer, mely acélrudakat csendít meg
ol celesta ‘ua.’ celeste ‘mennyei’ lat caelestis ‘ua.’ caelum ‘ég, menny’
csellista G zene gordonkajátékos
ném Cellist ‘ua.’, lásd CSELLÓ
cselló G zene gordonka, kisbőgő
ném röv Cello ol (violon)cello ‘ua.’, lásd VIOLONCELLO
csembaló G zene billentyűs húros hangszer, a zongora elődje, amelyben a húrokat tüske pendíti
meg
 ol röv cembalo, ered. clavicembalo
 kk lat clavicymbalum ‘ua.’: lat clavis ‘kulcs’, kk lat
‘hangszerbillentyű’ | cymbalum gör kümbalon ‘húros hangszer’ kümbé ‘csésze’ (talán a
hangszer alakjára utalt)
csencsel G biz csereberél, ad-vesz, üzletel, feketézik
G † lop, csen, elemel
ang change, lásd ott
cserepár G tört déli határőrvidékek gyalogos katonája (1848 előtt)
szerb csarapar ‘ua.’ csarapa ‘harisnya’ (a katonák fehér lábszárvédőjére értve) tör çorap
‘ua.’
cserkesz G népr a Kaukázus északi lejtőin élő nép, amely az abházhoz közel álló nyelvet beszél
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
or cserkasszkij ‘ua.’ kirkasszi ‘saját név’
cserkeszka G ölt kaftánszerű kaukázusi férfi felsőruha
or kics, ‘ua.’, lásd CSERKESZ
csernozjom G feketeföld, humuszföld
or, ‘ua.’: csernij ‘fekete’ | zemlja ‘föld’
cseroki G népr az Egyesült Államok délkeleti államaiban élt indián népcsoport
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
ang cherokee ‘ua.’ csilutki ‘barlanglakók’ (saját név)
cservonyec † G orosz aranyrubel
G ma ukrajnai pénzegység
or, ‘ua.’ cservonnoje zalato ‘színarany’, tkp. ‘vörös arany’ cservonnij ‘bíborvörös’
csetel G számtech cseveg, számítógép segítségével beszélget más felhasználókkal
ang chat ‘cseveg’, ered. hangut chatter ‘csivitel’
csetnik G tört törökellenes szabadságharcos a Balkánon a 19. század végén
G tört szerb félkatonai nacionalista szervezet a 20. század első felében
szerb, ‘ua.’, tkp. ‘csapattag’ cseta ‘katonai csapat’
magy csata
csevapcsicsa G konyha vagdalthúsból készült, faszén fölött grillezett kolbászka
szerb kics čevapčiči ‘ua.’ tör kebab ‘sült hús’
csevice G borvíz, savanyúvíz
G ennek forrása
szlovák nyj ščevica ‘ua.’
magy csáva
cséza G közl homokfutó, könnyű rugós lovas kocsi
régi ném schesa fr chaise de poste ‘könnyű postakocsi’ chaise ‘szék’, ered. chaire lat
cathedra, lásd KATEDRA
csi G sport az egyén belső energiája, az ázsiai harcművészetek alapja
kínai, ‘ua.’
csibcsa G népr indián népcsoport Közép- és Dél-Amerikában
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
sp chibcha ‘ua.’
csili G konyha igen csípős, mexikói eredetű fűszerkeverék, fő alkotórésze a csilipaprika őrleménye
sp chili nahua indián chilli ‘ua.’
csimborasszó G biz a netovábbja, csúcsa, mindent felülmúló mértéke, legfelső foka vminek
ném Chimborasso sp Chimborazo (az Andok egyik legmagasabb csúcsa Ecuadorban)
kecsua indián ‘Chimbo falu havasa’
csimpánz G áll kisebb termetű afrikai emberszabású majom
ang chimpanzee ‘ua.’ bantu kivili-csimpenze ‘majom’
csincsilla G áll nyúlszerű, értékes prémjéért vadászott és tenyésztett kis dél-amerikai rágcsáló
sp kics chinchilla ‘ua.’, tkp. ‘kis poloska’ chinche ‘poloska’ kecsua chichilja ‘rojt’
csinovnyik G hivatalnok, bürokrata
 or, ‘ua.’
 csin ‘rend, rang, méltóság, hivatal’
 magy csín, csinos
csintamani G török és perzsa szőnyegek motívuma, háromszög alakban három golyó párhuzamos
hullámos szalag felett, ősi buddhista jelkép
 szansz, ‘lángoló gyöngyszem’
csip G inf parányi szilíciumlapka, amelyen integrált áramkörök bonyolult rendszere van kialakítva
 ang chip ‘ua.’, tkp. ‘szilánk’
csirió G egészségedre! (koccintáskor)
 ang cheerio ‘ua.’ cheer ‘öröm, éljenzés, biztatás’, ered. ‘(örömteli) arckifejezés’ ófr chere
‘arc’ késő lat cara ‘ua.’
csízió G ügyesség (ma csak az érti a csíziót, azaz ‘ravasz, ügyes, talpraesett’ szólásban)
G † verses kalendáriumféle, amely jóslatokat, álomfejtéseket is tartalmazott
G † álmoskönyv
 lat (circum)cisio ‘körülmetélés’ (a kalendárium Jézus körülmetélésének ünnepével kezdődik):
circum ‘körül’ | cisio ‘metszés’ caedere, caesum ‘vág’
csobán G népr román hegyi pásztor
 rom cioban tör çoban ‘ua.’ perzsa suban ‘pásztor’
csui G sport öt büntetőpontot jelentő bírói intés cselgáncsban
 jap, ‘ua.’
csuszpájz G konyha rántással készült főzelék
 hazai ném zuspeis ‘ua.’ ném Zuspeise ‘húshoz való zödségköret’: zu ‘hozzá’ | Speise
‘étel’
 D
daalder [dálder] G németalföldi (holland) tallér a 16–18. században

holl, ‘ua.’
 alném daler, lásd DOLLÁR
da capo [da kápó] G zene elölről, az elejétől (játszandó)
ol, ‘ua.’: da
 lat de ab ‘-tól’ | capo ‘fej, kezdet’ lat caput ‘fej’
dácia † G vall református egyházi személy adományból származó fizetése, járandósága
G adomány, borravaló
hazai lat datia ‘ua.’ dare, datum ‘ad’ (szabálytalan képzés)
Lásd még DATA, DATÁL, DATIVUS, DÁTUM, DONÁCIÓ
dácit G ásv szabad kovasavat tartalmazó, színes ásványi elegyrészekből álló kiömlött kőzet
ném Dazit ‘ua.’: Dácia ‘ókori római provincia a mai Erdély területén’ lat Dacii ‘dákok, a vidék
trák eredetű lakói’ | -it (ásványra utaló toldalék)
dacryoadenitis [dakrioadenitisz] G orv könnymirigygyulladás
tud lat ‘ua.’: gör dakrüsz ‘könny’ | lásd ADENITISZ
dactylitis [daktilitisz] G orv a kéz vagy a láb ujjainak gyulladása
tud lat, ‘ua.’: gör daktülosz ‘ujj’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
Lásd még DAKTILUS
dácsa G nyaraló, üdülő, hétvégi ház orosz nagyváros környékén
or dacsa ‘ua.’, ered. ‘faluszéli ház, telek’, tkp. ‘adomány’ datj ‘ad’
dadaista G műv a dadaizmus alkotója, híve
G (mn) a dadaizmussal kapcsolatos, rá jellemző
fr dadaiste ‘ua.’, lásd DADAIZMUS
dadaizmus G műv polgárpukkasztó, minden értelmet és formát elvető művészeti irányzat a
huszadik század elején
fr dadaisme ‘ua.’: gyermeknyelvi dada ‘paci, vesszőparipa’ | lásd -IZMUS (az egyik alapító, Tristan
Tzara névadása)
dáde G tréf, gúny öreg cigány (régen megszólításként is)
cig megsz, ‘ua.’ dad ‘apa, papa’
Daedalon [dédalon] G gyógysz utazáskor fellépő szédülés és émelygés elleni tabletta
tud lat ‘ua.’: Daedalus gör Daidalosz, mitikus görög feltaláló, aki maga készítette szárnyakkal
repült (a gyógyszert eleinte főleg repülőgépen utazók számára írták fel) | -on
(gyógyszerkészítményre utaló toldalék)
dafke G biz csak azért is, juszt is
G (tagadásban) csak azért sem
ném szleng aus Dafke ‘szándékosan’ jidd davko ‘biztos, teljes’
dagerrotípia G fényk kezdetleges fényképezési eljárás a 19. század első felében
G fényk ilyen eljárással készült másolhatatlan pozitív kép
ném Daguerrotypie ‘ua.’: Louis Daguerre [dager] (a feltaláló neve) | gör tüposz ‘véset’ tüpoó
‘megjelöl, mintáz’
dagoba G ép Buddha-ereklyét tartalmazó építmény Sri Lankán
szingaléz dágaba, ‘ua.’ páli dhátu-gabbha ‘ereklye-edény’
dahabija G nagyobb vitorlás személyszállító bárka a Níluson
ar, ‘ua.’, tkp. ‘aranyozott’ dahab ‘arany’ (ered. Egyiptom mameluk uralkodóinak díszgályája
volt)
daimio [dajmió] G tört japán főnemes, kisebb terület kormányzója
jap, ‘ua.’, tkp. ‘nagy név’

daimón lásd DÉMON
daisy [déjzi] G konyha citromos, gyümölcsös, szódás és szeszes koktél
a Daisy női névből
 daisy ‘százszorszép’ óang daeges eage (mai day’s eye) ‘nappali szem’
(mert este a szirmai becsukódnak)
daisy chain [déjzi cséjn] G számtech lánckapcsolás, sorba kötött számítógépes egységek
ang, ‘ua.’, tkp. ‘százszorszéplánc’, lásd DAISY, CHAIN
daisy-wheel [déjzivíl] G műsz margarétafej, elektromos írógép kerek, rugalmas lemezekből álló
betűtárcsája
ang, ‘ua.’, tkp. ‘százszorszép-kerék’: lásd DAISY | wheel ‘kerék’
dajak G népr Borneó belsejének hegyes vidékein élő népcsoport
G ennek nyelve, e népcsoporthoz tartozó személy
maláj dayak ‘ua.’
dák G tört ókori trák néptörzs a Balkán északi és a Kárpát-medence délkeleti részén
G e néptörzs tagja
G a rövid életű római Dacia provincia lakója
lat Dacus ‘dák’ (?) dák daosz ‘ua.’, ered. ‘farkas’
dakhma G népr temetkezési torony Indiában és Perzsiában, a párszik ennek emeleteire helyezik ki
halottaikat, hogy a keselyűk takarítsák el őket
 óperzsa, ‘a hallgatás tornya’
dákó G ját rúd a biliárdgolyó lökésére
G szleng hímvessző
auszt ném Dako ‘ua.’ sp taco ‘magas cipősarok, dugó, dákó’ ?
dákoromán G tört a román népnek a romanizálódott erdélyi dákoktól való közvetlen származását
hirdető (elmélet)
rom dacoromân ‘ua.’: lásd DÁK | lat roman(us) ‘római’
dakota G népr a Missouri mentén élt sziú indián nép másik megnevezése
G e néppel vagy nyelvével kapcsolatos
ang, ‘ua.’ sziú indián, tkp. ‘hét tanácstűz népe’
dakron G text a terilén angol neve
ang dacron márkanév
dakszli G áll tacskó, borzeb
auszt ném kics Dachsel ‘ua.’ Dachs ‘borz’
daktilikus G irod daktilusokat tartalmazó (versmérték)
ném daktylisch ‘ua.’, lásd DAKTILUS
daktilográfia † G gépelés, gépírás
ném Daktylographie ‘ua.’: gör daktülosz ‘ujj’ | lásd -GRÁFIA
daktilogram G ujjlenyomat
ang dactylogram ‘ua.’: gör daktülosz ‘ujj’ | lásd GRAM(MA)
daktilológia G jelelés, süketnémák ujj- és kézjelekkel való beszéde
ang dactylology ‘ua.’: gör daktülosz ‘ujj’ | lásd -LÓGIA
daktiloszkópia G tud ujjlenyomatok vizsgálata
G tud a gyanúsított személy azonosítása ilyen úton
ném Daktyloskopie ‘ua.’: gör daktülosz ‘ujj’ | szkopeó ‘néz, megfigyel’
daktiloszkópus G tud az ujjlenyomatok szakképzett vizsgálója
magy, lásd DAKTILOSZKÓPIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
daktilus G irod egy hosszú és két rövid szótagból álló, ókori görög eredetű versláb
lat dactylus gör daktülosz ‘ua.’, ered. ‘ujj’ (az ujj egy hosszabb és két rövidebb ízére utal)
daktülosz G ókori görög hosszmérték, a hüvelyk megfelelője, 1,9 cm
gör, ‘ua.’, tkp. ‘ujj’
dalesz G biz nyomor, nélkülözés, pénzzavar
 ném biz Dalles
 jidd dalles ‘ua.’ dal ‘szegény’ héb dalluth ‘szegénység’
dália G növ változatos színű és formájú virágokat hozó kerti dísznövény
tud lat Dahlia
 A. Dahl svéd botanikusról
dalmát G népr az Adria-parti Dalmácia lakója
G tört ennek a vidéknek már kihalt, ókori illír eredetű és újlatin nyelvet beszélt népe
G (mn) ezzel a vidékkel kapcsolatos
lat Dalmata ‘ua.’ illír (pl. albán dalme ‘juh, birka’)
dalmatika G vall bő ujjú, kétoldalt nyitott, térdig érő, hátul bojtokkal díszített szertartási ruha
ünnepélyes mise segédlete számára
lat (vestis) Dalmatica ‘dalmát (öltözet)’, ered. a dalmáciai előkelők viselete volt a késő római
korban, lásd DALMÁT
dalmatiner G áll dalmát vizsla, rövid fehér szőrű, fekete foltos vizslafajta
ném, ‘ua.’ lat Dalmatia ‘Dalmácia’, lásd DALMÁT
dal segno [dal szennyó] G zene a jeltől megismételve (adandó elő)
ol, ‘a jeltől’: da késő lat de ab ‘-től’ | lat il(le) ‘az’ | segno lat signum ‘jel’, lásd SZIGNÓ
dalton G kém az atomsúly helyett régebben használt, nem szabványos egység
J. Dalton angol fizikus nevéből
daltonizmus G orv a színtévesztés leggyakoribb fajtája, a vörös és zöld megkülönböztetésére való
képtelenség
tud lat daltonismus ‘ua.’ J. Dalton angol fizikus nevéből
dáma G ját sakktáblán bábukkal vagy korongokkal játszott régi páros játék
G ját a francia kártyában királynő, az ász és a király után a legerősebb figura
G hölgy, előkelő hölgy, úrnő
ném Dame fr dame ‘ua.’, tkp. ‘hölgy’ lat domina ‘a ház úrnője’ domus ‘ház’
Lásd még MADÁM, MADEMOISELLE, MADONNA, MAMZEL
damaszkozás G műv acélpengéknek arannyal vagy ezüsttel való díszítése
ném damaszieren ‘ua.’ Damaszkusz, Szíria fővárosa (híres volt a kardkovácsolásról)
damaszt G text lenből vagy selyemből mintásan szőtt, fényes felületű kelme
ném Damast ol damasco ‘ua.’, tkp. ‘damaszkuszi’, a szíriai Damaszkusz városról
damil G műanyag horgászzsineg
ném Damyl ‘ua.’ (márkanév)
dammár G kém délkelet-ázsiai örökzöldekből nyert kopálgyanta, lakkok alkatrésze
ang dammar maláj damar ‘ua.’
damnáció G vall elkárhozás, kárhozat, örök túlvilági büntetés
G † kárhoztatás, elítélés
lat damnatio ‘ua.’ damnare, damnatum ‘megbírságol, elítél’, lásd DAMNUM
damnatio memoriae [damnáció memórié] G jog gyűlölt uralkodó vagy más személy
emlékezetének kiátkozása holta után, nevének kitörlése emlékművek feliratáról vagy iratokból
 lat, ‘ua.’, lásd DAMNÁCIÓ, MEMÓRIA
damnum G jog kár, veszteség, hátrány
lat, ‘veszteség, bírság’, ered. dapnum daps ‘áldozati hús’ gör dapané ‘költség’
damnum emergens [… emergensz] G jog a ténylegesen kimutatható, valóságos kár (per esetén)
lat, ‘ua.’: lásd DAMNUM | emergere ‘felmerül’: e(x)- ‘ki’ | mergere ‘merül’
damper G inf rezgéscsillapító
ang, ‘ua.’ damp ‘mérsékel’, tkp. ‘nedvesít’ damp ‘gőz’
dan G sport mesterfokozat a japán küzdősportokban, különböző fokait az öv eltérő színe jelzi
jap, ‘ua.’
dandár G kat több zászlóaljból álló katonai egység
G † munka vagy feladat nagyobb, derekabb része
délszláv dondar ‘sereg’ tör dümdar ‘utóvéd’ perzsa domdar ‘ua.’
dandy [dendi] G divatfi, ficsúr, piperkőc
ang, ‘ua.’ Jack O’Dandy ‘ua.’ skót Dandy (Andrew bezéző alakja)
danegeld [déjngeld] G tört a királyi kincstárnak járó földadó a középkori Angliában az első
normann királyok alatt
G tört eredetileg az angolszász királyok által kivetett különadó a dán hódítók által követelt hadisarc
kifizetésére
óang, ‘dán pénz’: dane ‘dán’ | gelde ‘pénz’ (ném Geld ‘ua.’)
danse macabre [dansz makábr] G műv haláltánc, a halottak táncos menete a kaszás csontvázként
ábrázolt Halál vezetésével mint középkori allegorikus metszetek, festmények tárgya
fr, ‘ua.’: danse ‘tánc’ frank dintjan ‘dülöngél’ | macabre ‘gyászos, a halálra emlékeztető’ kk
lat (chorea) Macchabeorum ‘a Makkabeusok (tánca)’, lásd MAKKABEUS (az összefüggés
homályos), lásd még MACABRE
dantesca [danteszka] G bút ollós lábú, bőr vagy bársony ülőlapú és támlájú olasz reneszánsz
karosszék
ol (sedia) dantesca ‘dantei (szék)’ Dante költő nevéből
danubia G text vászonkötésű pamutból való, ujjnyi széles fehér ruhaszalag
magy, ‘ua.’ lat Danubius ‘Duna’
danulon G text szintetikus fonál
G ebből készült szövet
magy márkanév: lat Danu(bius) ‘Duna’ | (ny)lon (lásd ott)
Daphnia G áll vízibolha, apró édesvízi rák, akváriumi halak eledele
tud lat Daphnia ‘ua.’ Daphné (mitikus görög nimfa) daphné ‘babér’
darabont † G tört gyalogos katona (16–17. század)
G tört magyar országházi teremőr
G megyei vagy városi hajdú
cseh drabant, ném Trabant ‘testőr, csatlós’ régi hazai ném brabant ‘városi katonaság,
karhatalom tagja’ régi fr brabançon ‘brabanti zsoldos gyalogos’
dark horse [dárk horsz] G sport váratlan befutó ló a lóversenyen
G pol olyan személy, akiről még nem tudni, mi rejlik benne, vagy hogy mit fog csinálni
ang, ‘ua.’, tkp. ‘sötét ló’: dark ‘sötét’ | horse ‘ló’
darling G kedves, kedvesem
G kegyenc
ang, ‘ua.’ óang deor (mai dear) ‘drága’ | -ling (kicsinyítő főnévképző)
darts [dártsz] G sport hegyes, tollas végű, arasznyi dobónyíl hajítása számozott körökből álló
céltáblára
ang tbsz, ‘ua.’ dart ófr dard ‘dárda’ germán (pl. frank darad, óang daroth) ‘ua.’
 magy dárda
darwinista G biol a darwinizmus híve, harcosa
G (mn) a darwinizmus elméletével kapcsolatos
ang Darwinist ‘ua.’, lásd DARWINIZMUS
darwinizmus G biol Darwin angol természettudós materialista elmélete az élővilág kifejlődéséről a
létküzdelem és a természetes kiválasztódás alapján
ang Darwinism ‘ua.’: Charles Darwin nevéből | lásd -IZMUS
dasymeter [daziméter] G fiz gázmérleg gázok sűrűségének mérésére
ném Dasymeter ‘ua.’: gör daszüsz ‘sűrű, bozontos’ | metreó ‘mér’
dásza G népr India sötét bőrű dravida őslakossága
ind dasa ‘ua.’ ?
dászkál † G falusi román kántortanító
rom dasc%l újgör daszkalosz ‘ua.’ gör didaszkalosz ‘oktató’ didaszkó, ered. didakszkó
‘oktat’
Lásd még DIDAKTIKA
data [déjte] G inf közlést hordozó elemi jel(ek)
G számítástechnikai adat
ang tbsz, ‘ua.’ lat datum ‘dátum,’, tkp. ‘megadott dolog’, lásd DÁTUM
 Lásd még DATÁL, DATIVUS, DONÁCIÓ
database [déjtebéjz] G számtech adatbázis
ang, ‘ua.’: lásd DATA, BÁZIS

datafax G hírk a távmásoló készülék egyik fajtája
ang, ‘ua.’, lásd DATA, FAX

datál G keltez, számít
kk lat datare ‘ua.’, lásd DÁTUM

Lásd még DATA, DATIVUS, DONÁCIÓ
datálódik G (vmely időponttól) kelteződik, számítódik, (attól) kezdődik
lásd DATÁL

data network [déjte netvörk] G számtech adathálózat, adatátviteli hálózat
ang, ‘ua.’: lásd DATA | network ‘hálózat’, tkp. ‘hálómű’ | net ‘háló’ | work ‘mű, munka’

datárius G vall az oklevelek keltezését végző vezető hivatalnok a középkori pápai kancellárián
lat, ‘ua.’, lásd DÁTUM

datia lásd DÁCIA
datív kötés G kém olyan kovalens kötés, amelyben a kötéshez szükséges elektronpár mindkét tagja
ugyanabból az atomból ered
tud lat dativ(us) ‘(át)adó’
 dare, datum ‘ad’
dativus [datívusz] G nyelvt részeshatározó, a névszóragozás negyedik esete a latinban
lat (casus) dativus ‘adó (eset)’
 dare, datum ‘ad’
Lásd még DATA, DATÁL, DONÁCIÓ
dátum G keltezés
G időpont
kk lat Datum (est…) ‘kiadatott’ (ekkor és ekkor, itt és itt – latin okiratok keltezési formulája)
dare, datum ‘ad’
Lásd még DATA, DATÁL, DONÁCIÓ
daturin G kém a csattanó maszlag méreganyaga
tud lat, ‘ua.’: datura ‘maszlag’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
dauer G tartós hullám hajban
ném Dauer(welle) ‘tartós (hullám)’ dauern ‘eltart, kitart’
dauerol G (fodrász) hajba tartós hullámot tesz
lásd DAUER
dauphin [dofen] G tört a francia trónörökös címe 1349 és 1830 között
fr, ‘ua.’, tkp. ‘delfin’ népi lat dalphinus lat delphinus gör delphisz, delphinosz ‘ua.’ a
Dauphiné nevű tartományról (mely a mindenkori trónörökös birtoka volt, és a delfin volt a
címerállata)
davaj G gyerünk!
or, ‘ua.’, tkp. ‘adj’ davatj ‘ad’
davenol G vall elnyújtott, éneklő hangon imádkozik
 jidd davenen ‘ua.’ ?
deadlock [dedlok] G számtech holtpont, olyan helyzet, amikor mindkét program vagy egység a
másik üzenetére vár feladata folytatásához
ang, ‘ua.’, tkp. ‘halott zár’: dead ‘holt’ die ‘meghal’ | lock ‘zár’
dealer lásd DÍLER
de auditu † G hallomásból
lat, ‘ua.’: de ‘-ból, -ról’ | auditus ‘hallás, hallomás’ audire, auditum ‘hall’
débardeur [debardőr] G kikötői rakodómunkás
fr, ‘ua.’ débarder ‘elhord’: dé- lat de- ‘el’ | bard, bayard ‘hordágyszerű eszköz terhek
szállítására’
debattál G vitatkozik, éles vitát folytat, érvekkel harcol
ném debattieren ‘ua.’ fr debattre, lásd DEBATTER
debatter G ügyes, szavakész vitázó, szóharcos
 ang debater ‘ua.’ 5 fr debattre ‘vitatkozik’ (alakkeveredés)
 ófr debatre ‘ua.’, tkp. | ‘félreüt’ (ti.
az ellenfél érveit, mint vívó a kardot): lat de- ‘el, le’ | battuere ‘üt’
debella G idomtalan, nagy testű nő
szerb-horvát nn debela ‘kövér nő’ debeo ‘kövér’
debelláció G kat egy idegen állam katonai erejének teljes szétzúzása, hatalmának megsemmisítése
lat debellatio ‘legyőzés’, lásd DEBELLÁL
debellál † G kat legyőz, megver, fölébe kerekedik
lat debellare ‘(háborúban) legyőz’: de- ‘el, le’ | bellum ‘háború’
debet † G ker a „tartozik” rovat a könyvelésben
lat, ‘ua.’ debere ‘tartozni’
debil G értelmi fogyatékos
ném debil ‘ua.’, lásd DEBILIS
debilis G orv (szellemileg) gyenge
G orv erőtlen
tud lat, ‘ua.’: de- ‘el, nem’ | habilis ‘ügyes, alkalmas’ habere ‘bír, tart’
debilitás G orv gyengeség, enyhe szellemi fogyatékosság
lat debilitas ‘ua.’, lásd DEBILIS
debitor † G jog adós
lat, ‘ua.’ debere, debitum ‘tartozik, adós’ rég dehibere ‘ua.’: de- ‘el, nem’ | habere ‘bír, van
neki’
deblokál G kat feloldja az ostromzárat
G közl vasúti jelzőt szabadra állít
G közl útzárlatot megszüntet
G nyomd a szedésben végrehajtja a korrektori utasítást
ném deblockieren fr débloquer ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | lásd BLOKÁD
debordál † G túlárad, túlcsap
ném debordieren fr déborder ‘ua.’: dé lat dis ‘el, ki, túl’ | bord ‘szegély, szél’ alném bord
‘ua.’
debouchíroz [debusíroz] † G kat előrenyomul
ném debouschieren ‘ua.’, tkp. ‘szorult helyzetből kitör’ fr déboucher ‘torkollik, kiömlik’:
dé(s)- lat dis- ‘el, szét’ | bouche ‘száj, üveg szája’ lat bucca ‘száj, pofa’
debugger [dibager] G számtech hibakereső, automatikus hibajavító
ang, ‘ua.’: lat de- ‘el’ | bug ‘programhiba’, tkp. ‘poloska’
début [debü] G első fellépés (színházban, hangversenyen)
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kezdet, játékban az első dobás’: dés- lat dis- ‘-től’ | but ‘jel’
debütál G először lép fel (színpadon, hangversenyen vagy valamely szerepben)
ném debütieren fr débuter ‘ua.’, lásd DÉBUT
debütáns G első alkalommal fellépő színész, előadó
ném Debütant fr débutant ‘ua.’, lásd DEBÜTÁL
deca- lásd még DEKA-
Decapoda [dekapoda] G áll a tízlábú rákok rendje
tud lat, ‘ua.’: gör deka ‘tíz’ | pusz, podosz ‘ láb’
deceleráció G fiz lassulás, sebességcsökkentés
tud lat deceleratio ‘ua.’ decelerare, deceleratum ‘lassít’: de- ‘el, nem’ | celer ‘gyors’
december G az év tizenkettedik hónapja
 lat, ‘ua.’ decem ‘tíz’ (a régi római naptárban az év márciussal kezdődött)
decempeda † G tízlábnyi hosszú földmérő lánc
lat, ‘ua.’: decem ‘tíz’ | pes, pedis ‘láb’
Lásd még DECEMVIR
decemvir G tört valamelyik tíztagú testület tagja az ókori Rómában
lat, ‘ua.’
 Lásd még DECEMPEDA, DECENNIUM, DECI-, DECILIS, DECIMA, DECUMANUS,DECURIA, DÉKÁN, DÉNÁR,
DENIER, DUODECIM, DUODÉNUM
decemvirátus G tört egy tíztagú bizottság, egy tíztagú bírói testület, illetve az állami áldozatokon
felügyelő tíztagú papi testület címe az ókori Rómában
lat decemviratus ‘ua.’ decem viri ‘tíz férfi’: decem ‘tíz’ | vir ‘férfi’
decennális G tízévnyi
G tízévenkénti
lat decennalis ‘ua.’, lásd DECENNIUM
decennium G évtized
lat, ‘ua.’: dec(em) ‘tíz’ | annum ‘év’
Lásd még ANNALES, BIENNÁLÉ, DECEMVIR, MILLENNIUM
decens G illedelmes, illemtudó, tiszteségtudó
G mértéktartó, tapintatos, tartózkodó
lat, ‘ua.’ decet ‘illik’
decentralista G pol a decentralizáció híve, előmozdítója
G (mn) a decentralizációt siettető, elősegítő
ném Dezentralist ‘ua.’, lásd DECENTRALIZÁL
decentralizáció G pol széthelyezés, a helyi szervek önállóságának növelése, a központi irányítás
visszafogása
ném Dezentralisation ‘ua.’, lásd DECENTRALIZÁL
decentralizál G pol széthelyez, széttagol
G megszünteti a (túlzott) központosítást, a helyi szerveknek több önállóságot nyújt
ném dezentralisieren fr décentraliser ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘félre, el’ | lásd CENTRALIZÁL
decentrum G ép nagyváros külső körzetében, lakótelepen vagy bolygóvárosban létesített
városközpont
ném Dezentrum ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd CENTRUM
decepció G jog rászedés, csalás
G csalódás, kiábrándulás
lat deceptio ‘ua.’ decipere, deceptum ‘rászed’: de- ‘el’ | capere ‘vesz’
deceptív G csalóka, megtévesztő
fr déceptif ‘ua.’, lásd DECEPCIÓ
décharge [desárzs] G kat sortűz, össztűz
fr, ‘ua.’ décharger ‘lő, tüzel’: dé- lat de- ‘el’ | charger ‘(puskát) tölt’, ered. ‘megterhel’
kk lat car(r)icare ‘szekeret megrak’ lat carrus ‘szekér’
Lásd még CHARGÉ D’AFFAIRS, SARZSI
déchéance [deseansz] G pol trónfosztás
fr, ‘ua.’ déchoir ‘megbukik, rangját vagy tisztségét veszti’: dé- lat de- ‘el, le’ | lat cadere
‘leesik’
deci- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) valamely mértékegység tizedrésze, pl. decibel
lat deci(mus) ‘tized’ decem ‘tíz’
Lásd még DECEMVIR
decibel G fiz a hangerő mértékegységének, a belnek tizedrésze
ang, ‘ua.’, lásd DECI-, BEL
decidál † G elhatároz
lat decidere, decisum ‘elintéz, eldönt’, tkp. ‘lenyes’: de- ‘le, el’ | caedere, (ce)cidi ‘vág, metsz’
decidua G anat hullóhártya, a méh nyálkahártyájának a pete beágyazódását elősegítő darabja
lat (membrana) decidua ‘leeső (hártya)’ decidere, decidum ‘lehull’: de- ‘le, el’ | cadere ‘esik’
decilis G mat tizedrész, tíz százalékot kitevő egység statisztikai számításokban
tud lat decilis ‘ua.’: decem ‘tíz’ | -ilis (szabályosan csak igékhez kapcsolható képző, pl. agilis,
fragilis)
Lásd még DECEMVIR
decima G zene egy hangsor valamely hangjától mért tizedik hang
G tört tized, az adó egyik neme a hűbéri korban
lat, ‘ua.’ decimus ‘tizedik’ decem ‘tíz’
 magy dézsma
Lásd még DECEMVIR
decimál G † kat megtizedel, kollektív büntetésként minden tizedik embert kivégez
G könyvt tizedes rendszerbe sorol be (könyveket)
lat decimare ‘ua.’ decimus ‘tizedik, tized’ decem ‘tíz’, lásd DECIMÁLIS
decimális G mat tizedes (tört)
G könyvt tizedes (osztályozás)
tud lat, ‘ua.’ decimus ‘tizedik, tizedrész’ decem ‘tíz’
Lásd még DECEMVIR
decimátor G könyvt könyvtári munkatárs, aki a tizedes osztályozást végzi
tud lat ‘ua.’, lásd DECIMÁL
decízió G döntés, határozat
G elhatározás
lat decisio ‘ua.’, lásd DECIDÁL
decizív G döntő, elhatározó
ném dezisiv fr décisif ‘ua.’, lásd DECIDÁL
deck [dekk] G műsz magnetofon vagy lemezjátszó, CD-játszó mint hi-fi torony eleme
G műsz végerősítő nélküli készülék
ang, ‘ua.’, tkp. ‘fedél, fedélzet’
deckmantel [dekmantel] G biz ürügy, takaró, valaminek a leple
G biz olyasmi, amivel az igazságot igyekszünk elleplezni
ném, ‘ua.’: decken ‘befed’ | Mantel ‘köpenyeg’ késő lat kics mantellum ‘rövid köpeny’
mantum ‘kendő, lepedő, köpeny’
decl- lásd DEKL-
deco- lásd még DEKO-
decoctum [dekoktum] G orv forrázat, főzet
lat, ‘ua.’: de- ‘le’ | cocquere, coctum ‘főz’
decompress [dikompresz] G számtech kicsomagol, tömörített adatállományt eredeti formájába
visszaállít
ang, ‘ua.’: lat de- ‘el’ | compress ‘összenyom, tömörít’, lásd KOMPRESSZIÓ
decorated style [dikoréjtid sztájl] G ép az angol gótika második szakasza (kb. 1270–1360)
ang, ‘díszített stílus’, lásd DEKORÁL, STÍLUS
decr- lásd még DEKR-
decrepitus [dekrepitus] † G elaggott, rokkant
G megcsontosodott, maradi, vaskalapos
lat, ‘ua.’: de- ‘le, el’ | crepere, crepitum ‘zörög, zúg’
decrescendo [dekressendó] G zene fokozatosan halkulva (adandó elő)
ol, ‘ua.’: ol, lat de- (ellentétet jelöl) | lásd CRESCENDO
decretalia [dekretália] G vall pápai leiratok, ügylevelek
lat tbsz seml, ‘dekrétummal kapcsolatos dolgok’ decretalis ‘dekrétum jellegű’, lásd DEKRÉTUM
decubitus [dekubitusz] G orv felfekvés, hosszú ágyban fekvés okozta fekélyes sebesedés
tud lat, ‘ua.’: de- ‘le, el’ | cubare, cubitum ‘fekszik’
decumanus [dekumánusz] G ép ókori római település vagy katonai tábor kelet-nyugati irányú
főútvonala
G ép az ehhez tartozó kapu
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a zsákmány tizedéhez tartozó’ decuma, decima ‘tized’ decem ‘tíz’
Lásd még DECEMVIR
decuria [dekúria] G tört tíz lovas katonából álló egység, tized az ókori római hadseregben
G átv kisebb egység, szakasz
lat, ‘ua.’ decem ‘tíz’ (a centuria mintájára)
 Lásd még DECEMVIR
decurio [dekúrió] G tört tizedes, a decuria parancsnoka
lat, ‘ua.’, lásd DECURIA

de dato [de dátó] † G hiv a kelet napjától, a kiállítás napjától fogva (érvényes)
lat, ‘ua.’: de ‘-tól’ | lásd DÁTUM

dedifferenciáció G biol egy már differenciálódott sejt visszaalakulása korábbi állapotába, az
osztódás képességének visszanyerése
tud lat dedifferentiatio ‘ua.’: de- (ellentétet jelöl) | lásd DIFFERENCIÁCIÓ

dedikáció G műalkotás névre szóló ajánlása
G † vall felajánlás, felszentelés
lat dedicatio ‘ua.’, lásd DEDIKÁL
dedikál G ajánl valakinek (műalkotást)
G az ajánlást könyvbe beírja
G † vall felajánl (Istennek), felszentel
kk lat dedicare, dedicatum ‘Istennek vagy védőszentnek felajánl, oltalmába ajánl’: de- ‘el’ | dicare
‘kinyilvánít, (valakinek) szentel, felajánl’ dicere ‘mond’
Lásd még DIKTÁL, DIKTÁTOR
dedomesztikáció G biol már háziasított állat visszavadulása
tud lat dedomesticatio ‘ua.’: de- (ellentétet jelöl) | lásd DOMESZTIKÁCIÓ
deduc- lásd még DEDUK-
deductio ad absurdum [dedukció ad abszurdum] G log közvetett bizonyítás, amikor a
bizonyítandó állítás ellenkezőjéről mutatjuk ki, hogy képtelenséghez vezet
lat, ‘a képtelenségig való levezetés’, lásd DEDUKCIÓ, ABSZURDUM
dedukál G mat levezet
G tud a dedukció módszerét alkalmazza
lat deducere, deductum ‘levezet, levon, leszármaztat’: de- ‘le, el’ | ducere ‘vezet’
Lásd még DUCE
dedukció G mat levezetés
G tud az általánostól az egyediig haladó következtetés
G tud leszármaztatás
lat deductio ‘ua.’, lásd DEDUKÁL
deduktív G tud a dedukció módszerét használó, levezető, következtető
ném deduktiv fr déductif ‘ua.’, lásd DEDUKÁL
deduktíve G dedukcióval, deduktív módon
újk lat deductive ‘ua.’, lásd DEDUKTÍV
deemfázis G inf a hangfrekvenciás sáv felső részének csillapítása a csatornazaj csökkentése céljából
ang deemphasis ‘ua.’: de- (ellentétet jelöl) | lásd EMFÁZIS
deeszkaláció G kat a háborús ténykedésnek, a hadműveleteknek fokozatos csökkentése
ang deescalation ‘ua.’: de- (ellentétet jelöl) | lásd ESZKALÁCIÓ
de facto [de faktó] G jog ténylegesen, tény szerint (elfogad, elismer)
G átv valósággal
G (mn) tény szerinti (elismerés)
lat, ‘ua.’: de ‘róla, szerinte’ | lásd FAKTUM
defait- lásd DEFET-
default [difót] G számtech alapértelmezés szerinti beállítás
ang, ‘ua.’, ered. ‘hiba, fogyatékosság’ ófr defaute kk lat defalta ‘ua.’: lat de- ‘el’ | fallere
‘megtéveszt, rejtve marad’
defec- lásd DEFEK-
defekáció G orv székletürítés
tud lat defaecatio ‘ua.’, lásd DEFEKÁL
defekál G orv székletet ürít
lat defaecare ‘ua.’: de- ‘le, el’ | faex, faeces ‘ürülék’, ered. ‘borseprő’
defekció † G elpártolás, lázadás
G nyelvt kihagyás
lat defectio ‘ua.’: deficere, defectum ‘cserbenhagy, elfogy, ellankad’: de- ‘el’ | facere ‘csinál’
defekt G üzemzavar, meghibásodás
G sérülés, kár
G (mn) hiányos, selejtes, sérült (példány, pl. könyv)
ném Defekt ‘ua.’, lásd DEFEKTUS
defektív G nyelvt hiányos (igeragozás)
G biol fogyatékos (működés)
ném defektiv fr défectif ‘ua.’, lásd DEFICIÁL
defektológia G orv az emberi szervezet tartós károsodásának helyrehozásán munkálkodó
tudományág
tud lat defectológia ‘ua.’, lásd DEFEKTUS, -LÓGIA
defektoszkópia G műsz anyagok rejtett hibáinak vizsgálata röntgenezéssel vagy más, az anyagot
nem károsító módszerrel
ang defectoscopy ‘ua.’: lásd DEFEKTUS | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
defektus G fogyatékosság, tökéletlenség, hiba
G műsz üzemzavar
G orv lelki sérülés
lat defectus ‘fogyatkozás’, lásd DEFICIÁL
defenesztráció G tört a cseh történelem egy 1618-as eseménye, mely a harmincéves háborút
kirobbantotta: a cseh protestáns főrendek a prágai Hradzsin ablakán kihajították a katolikus királyi
helytartókat
cseh defenestrace újk lat defenestratio ‘ua.’: de- ‘le, ki’ | lásd FENESTRATIO
defenzin G biokém védekező fehérje a fagocitózis folyamatában
tud lat defensin ‘ua.’: lásd DEFENZÍV | -in (vegyületre utaló toldalék)
defenzív G védelmi, védekező
ang defensive fr défensif ‘ua.’ lat defendere, defensum ‘véd, védekezik’: de- ‘el’ | fendere
‘sújt’
defenzíva G kat védekező helyzet
ném Defensive ‘ua.’, lásd DEFENZÍV
deferál G meghátrál, meghajol, engedelmeskedik
G meghunyászkodik, alább adja
ném deferieren fr déférer ‘ua.’ lat deferre ‘felkínál, átruház, előterjeszt: de- ‘le, elé’ | ferre
‘visz, hoz’
deferencia G hódolat, alázat, tisztelet, respektus
késő lat deferentia ‘ua.’ deferens, deferentis ‘átengedő’, lásd DEFERÁL
deferens G anat kifolyó, továbbvivő (vezeték, pl. mirigyekből)
tud lat, ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | ferre ‘visz’
deferred processing [diferd proszeszing] G számtech késleltetett feldolgozás
ang, ‘ua.’: defer ‘késleltet’ lat deferre ‘felkínál, átruház, előterjeszt’: de- ‘le, elé’ | ferre ‘visz,
hoz’ | lásd PROCESSZUS
defervescentia [deferveszcencia] G orv a láz csökkenése vagy megszűnése
tud lat, ‘ua.’: de- ‘el, le’ | gyak fervescens, fervescentis ‘forró, pezsgő’ fervere ‘forr, ég, hevül’
defetista G kishitű, önfeladó (személy), aki háborúban a harc kilátástalanságát hirdeti, csüggedést
kelt
ném Defätist, ‘ua.’, lásd DEFETIZMUS
defetizmus G az ügy bukását jósló, a vereségbe előre beletörődő szellem, magatartás
G kishitűség, csüggedés, önfeladás
ném Defätismus fr défaitisme ‘ua.’: fr défaite ‘vereség’ défaire ‘leront, legyengít’ lat
deficere ‘ua.’ | lásd -IZMUS; lásd még DEFEKTUS, DEFICIT
défi [defi] † G kihívás
 fr, ‘ua.’
 ófr desfier ‘visszavonja hűségét, elpártol’ késő lat diffidare, tkp. dis-fidare ‘ua.’: lat
dis- ‘el’ | fides ‘hűség, tisztesség’
defibrátor G műsz a farostlemezgyártás alapgépe, amely a fát rostelemeire bontja szét
ang defibrator ‘ua.’: lat de- ‘el, szét’ | fibra ‘hajszálgyökér, rost’ findere ‘hasít’
defibrilláció G orv a szív ritmuszavarainak megszüntetése
tud lat defibrillatio ‘ua.’: de- ‘el, szét’ | lásd FIBRILLÁCIÓ
defibrillátor G orv szívritmuszavar kezelésére alkalmas készülék, amely néhány amperes
áramlökést juttat a szervezetbe
tud lat, ‘ua.’, lásd DEFIBRILLÁCIÓ
defibrináció G orv a fibrin hiánya vagy mennyiségének csökkenése a vérben
tud lat defibrinatio ‘ua.’: de- ‘el, szét’ | lásd FIBRIN
deficiál † G hiányzik, fogyóban van
G cserben hagy
lat deficere, defectum ‘fogytán van, hiányzik’, ered. ‘elpártol, cserbenhagy’: de- ‘el’ | facere
‘csinál’
deficiencia † G hiba
G büntetés, felelősségre vonás
G orv hiány
lat deficientia ‘ua.’, lásd DEFICIENS
deficiendo [deficsiendó] G zene a hangerőt és a tempót csökkentve
ol, ‘ua.’ lat deficere, lásd DEFICIÁL
deficiens G halódó, kiveszőben lévő
G mat hiányos (szám)
lat, ‘fogyatkozó’ deficere, lásd DEFICIÁL
deficit G közg a kiadások többlete a bevételekhez képest (az államháztartásban)
G ker mérleghiány, ráfizetés
ném Defizit fr déficit ‘mérleghiány’ lat deficit ‘hiányzik’ (latin nyelvű leltárak
hiányjegyzékének tételeit bevezető szó)
defiguráció G orv torzulás, eltorzulás
tud lat defiguratio ‘ua.’ defigurare, defiguratum ‘eltorzít’: de- ‘le, el’ | figura ‘alak, kialakított
dolog’ fingere, fictum, tkp. fig-tum ‘alakít, képez, képzel’
Lásd még FIGURA, FIKCIÓ, FIKTÍV
defilé G díszfelvonulás, díszszemle
fr défilée ‘ua.’, lásd DEFILÍROZ
defilíroz G kat (alakulat) díszmenetben elvonul, felvonul (zászló vagy szemlét tartó magas rangú
személy előtt)
ném defilieren fr défiler ‘ua.’: de- ‘le, el’ | file ‘katonák sora, menetalakzat’ lat filum ‘fonal’
definiál G meghatároz, körülír, kifejt
lat definire, definitum ‘ua.’: de- ‘le, el’ | finire ‘határt szab, befejez’ finis ‘határ, vég’
definíció G tud meghatározás, körülírás
lat definitio ‘ua.’, lásd DEFINIÁL
definitív G végleges, végérvényes
ném definitiv fr définitif ‘ua.’, lásd DEFINIÁL
definitíve G határozottan, véglegesen
újk lat, ‘ua.’, lásd DEFINITÍV
defláció G geol kőzeteknek a szél általi letarolása
G gazd a pénz értékének emelkedése
deflatio ‘ua.’ lat deflare, deflatum ‘lefúj’ | de- ‘le, el’ | flare ‘fúj’ (második jelentésében az
INFLÁCIÓ ellentéte)
deflagráció G műsz robbanószer lassú elégése, a kellő hevességű robbanás elmaradása
ném Deflagration ‘ua.’: lat de- ‘el, szét’ | flagrare, flagratum ‘lángol, lobban’ flagrum ‘ostor’
deflagrátor G kém lassan elégő robbanóanyag
G kém robbanóanyag égését késleltető adalék
ném Deflagrator ‘ua.’, lásd DEFLAGRÁCIÓ
deflegmáció G kém különböző forráspontú folyadékok elegyének felbontása szakaszos lepárlással
ném Dephlegmation ‘ua.’: lat de- ‘el, szét’ | gör phlegma ‘tűz, hév’ phlegó ‘gyújt, tüzel’
Lásd még FLEGMA
deflegmátor G kém szakaszos lepárlásra alkalmas berendezés
ném Dephlegmator ‘ua.’, lásd DEFLEGMÁCIÓ
deflektor G műsz gázégős berendezésnek a kéménybe beépített huzatbiztosítója
G fiz irányeltérítő, irányváltó berendezés
ang deflector, ‘ua.’ lat deflectere, deflexum ‘elhajlít’: de- ‘le, el’ | flectere ‘hajlít’
deflexió G fiz elhajlás, lehajlás, eltérítés
lat deflexio ‘ua.’, lásd DEFLEKTOR
defloráció G orv a szűzhártya átszakítása (az első közösüléskor vagy műtéti úton)
G átv megbecstelenítés, megszeplősítés
tud lat defloratio ‘ua.’, lásd DEFLORÁL
deflorál G orv szűzességétől megfoszt
G átv megbecstelenít, megszeplősít, meggyaláz
lat deflorare ‘ua.’, tkp. ‘virágjától megfoszt’: de- ‘el’ | flos, floris ‘virág’
defluxus G orv betegség lefolyása
tud lat, ‘ua.’: de- ‘el, le’ | fluere, fluxum ‘folyik’
defokáció G orv góctalanítás, a szervezetben támadt gennyes góc felszámolása
tud lat defocatio ‘ua.’: de- ‘le, el’ | focus ‘góc, fókusz’, ered. ‘tűz, tűzhely’
defoliáció G lombtalanítás
ang defoliation ‘ua.’, lásd DEFOLIÁNS
defoliáns G kém lombtalanító szer
ang defoliant ‘ua.’ tud lat defoliare ‘lombjaitól megfoszt’: de- ‘le, el’ | folium ‘falevél’
deformábilis G alakítható, hajlékony
lat deformabilis ‘ua.’, lásd DEFORMÁL
deformáció G fiz eltorzulás, elferdülés, alakváltozás, megvetemedés
G ált eltorzítás, elferdítés
lat deformatio ‘ua.’, lásd DEFORMÁL
deformál G eltorzít, elferdít, alaktalanná tesz
lat deformare ‘ua.’: de- ‘el, félre’ | forma ‘alak, szépség’
deformitás G torzság, alaktalanság, rútság, otrombaság
lat deformitas ‘ua.’ deformis ‘alaktalan, torz, rút’: de- ‘le, el’ | forma ‘alak, szépség’
defraudáció † G jog sikkasztás, hűtlen kezelés
lat defraudatio ‘ua.’ defraudare, defraudatum ‘megcsal, becsap’: de- ‘el, meg’ | fraudare ‘csal’
fraus, fraudis ‘csel, csalás’
Lásd még FRAUDULENS
defraudáns † G jog sikkasztó
lat defraudans ‘ua.’, lásd DEFRAUDÁCIÓ
defroszter G közl jégtelenítő gépkocsi ablakán
G műsz leolvasztó berendezés hűtőszekrényben
ang defroster ‘ua.’ defrost ‘jégtelenít, fagymentesít’: lat de- ‘le, el’ | ang frost ‘fagy’ óang
freosan (mai ang freeze) ‘fázik, fagy’
defter G tört telekkönyv, adónyilvántartás a török birodalomban
tör, ‘ua.’ bizánci gör diftera gör diphthera ‘hártya, pergamen, oklevél’
Lásd még DIFTÉRIA
defterdár G tört adóügyi főtisztviselő, a telekkönyvi és adónyilvántartás vezetője a török
birodalomban
tör defterdar ‘ua.’, lásd DEFTER | -dar (tisztségre utaló török toldalék)
degazsíroz † G felment, mentesít
 ném degagieren
 fr dégager ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el’ | gage ‘zálog, elkötelezettség’ kk lat
*wadium germán (pl. frank waddi, gót wadi ‘ua.’)
degeneráció G elkorcsosulás, elfajulás
lat degeneratio ‘ua.’, lásd DEGENERÁLÓDIK
degenerálódik G (az átöröklés során) elsatnyul, elkorcsosul, elfajul
késő lat degenerare, degenaratum ‘elfajzik’: de- ‘el, félre’ | genus, generis ‘nem, nemzetség, faj’
degenerált G elfajult, elfajzott, elkorcsosult, korcs
lásd DEGENERÁLÓDIK
degeneratív G biol elfajulásos
G biol elfajulásra vezető
ang degenerative ‘ua.’, lásd DEGENERÁLÓDIK
de genere † G (ilyen és ilyen) nemzetségből származó (a nemesi eredetet jelző formula régi
oklevélen)
lat, ‘ua.’: de ‘-ból’ | genus, generis ‘nem, nemzetség’
deglomeráció G olyan városrendezési és városépítési tevékenység, amely a nagyvárosok
túlnépesedésének csökkentésére és az ebből eredt káros hatások megszüntetésére törekszik
ang deglomeration ‘ua.’: de- (itt ellentétet jelez) | lásd AGGLOMERÁCIÓ
dégoût [degu] † G csömör, undor
fr, ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘nem’ | go”t lat gustus ‘ízlés’ gustare ‘megízlel’
Lásd még DEGUSZTÁL1
degradáció G kat, hiv lefokozás
G átv züllés, lezüllés, lealjasodás
G szoc társadalmi lecsúszás
G biol visszafejlődés
lat degradatio ‘ua.’, lásd DEGRADÁL
degradál G kat lefokoz, rangjától megfoszt
G leminősít, visszaminősít
kk lat degradare, degradatum ‘(egyházi személyt) rangjától megfoszt’: de- ‘le, el’ | gradus ‘rang’,
ered. ‘lépcsőfok, fok’ gradi ‘lép’
degradálódik G lecsúszik, lezüllik
lásd DEGRADÁL
degrasz G műsz bőrzsírzó anyag, az irhakikészítés mellékterméke
ang degras fr dégras ‘ua.’ dégraisser ‘zsírtalanít’: dé(s)- lat dis- ‘el’ | gras lat crassus
‘kövér, zsíros’
degresszió G fokozatos csökkenés
lat degressio ‘ua.’ degredi, degressum ‘levonul, leszáll, alászáll’: de- ‘le, el’ | gradi ‘lép’
Lásd még AGRESSZIÓ, DEGRADÁL GRÁDICS, GRADUÁLE, GRASSZÁL
degresszív G fokozatosan és arányosan csökkenő
ném degressiv fr dégressif ‘ua.’, lásd DEGRESSZIÓ
degusztál1 G elundorít, kedvét veszi (valamitől)
ném degoutieren fr dégo”ter ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el’ | go”t ‘ízlés, íz’ lat gustus ‘ua.’
degusztál2 † G kóstol, megkóstol, megízlel
lat degustare ‘ua.’: de- ‘el’ | gustare ‘ízlel, kóstol’ gustus ‘ízlés, jóíz’
degusztátor G kóstoló vendéglőben, élelmiszeripari üzemben
lásd DEGUSZTÁL2
degutíroz † G elundorít, elveszi az étvágyát, a kedvét (valakinek valamitől)
ném degoutieren ‘ua.’ fr dégo”ter ‘ua.’, lásd DEGUSZTÁL1
dehalogénez G kém vegyület molekuláiból halogénatomot von el
magy, ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd HALOGÉN
dehelmintizáció G orv féregtelenítés, bélférgek eltávolítása
tud lat dehelminthisatio ‘ua.’: de- ‘el’ | gör helminsz, heminthosz ‘féreg, bélféreg’
dehermetizál G légmentesen zárt fülkében, pl. űrhajó kabinjában megszünteti a tömítettséget
 lat de- ‘el’ | lásd HERMETIKUS

deheroizál G (hamis) dicsőségétől, hősi jellegétől megfoszt
magy, ‘ua.’: lat de- ‘el, nem’ | ném heroisieren ‘hőssé avat, hősként tisztel, dicsőít’
 gör hérósz
‘hős’
dehidráció G kém vízelvonás, víztelenítés, víztelenedés
G orv kiszáradás
G szárítás, aszalás
tud lat dehydratio ‘ua.’, lásd DEHIDRÁL
dehidrál G kém (vegyületet hevítéssel) víztelenít
ang dehydrate ‘ua.’: lat de- ‘el’ | gör hüdór, hüdrosz ‘víz’
dehidratáció G geol kőzetek víztartalmának csökkenése vagy eltűnése
G kém víz elvesztésével járó vegyi reakció
tud lat dehydratatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd HIDRATÁCIÓ
dehidratál G kém víztelenít
lásd DEHIDRATÁCIÓ
dehidrátor G kém víztelenítő, páraelszívó
tud lat dehydrator ‘ua.’, lásd DEHIDRÁL
dehidrogénezés G kém hidrogénatom lehasadásával járó szerves kémiai folyamatok összefoglaló
neve
magy, ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd HIDROGÉN
dehidrohalogénez G kém vegyület molekuláiból egy-egy hidrogén- és halogénatomot von el
magy, ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd HIDROGÉN, HALOGÉN
dehonesztál G méltóságában, becsületében sért, megaláz
G becsmérel, gyaláz
lat dehonestare ‘ua.’: de- ‘el’ | honestas ‘becsület’ honestus ‘becsületes’ honos, honoris
’tisztség, tisztesség, becsület’
dehonesztáló G becsületsértő, gyalázó, megszégyenítő
lásd DEHONESZTÁL
dehortáció † G lebeszélés, eltanácsolás valamitől
lat dehortatio ‘ua.’, lásd DEHORTÁL
dehortál † G óva int, lebeszél, eltanácsol
lat dehortari ‘ua.’: de- ‘le, el’ | hortari ‘int, buzdít’
dehydr- lásd DEHIDR-
deifikáció G istenítés
G megistenülés, apoteózis
deificatio ‘ua.’, lásd DEIFIKÁL
deifikál G istenít
G istenné avat
lat deificare, deificatum ‘ua.’: deus ‘isten’ | facere ‘tesz vmivé’
dei gratia [dei grácia] G vall Isten kegyelméből (uralkodó egyházi vagy világi főméltóság)
lat, ‘ua.’: deus ‘isten’ | lásd GRÁCIA
deiktikus G nyelvt helyet, időt, módot vagy más körülményt jelölő, rámutató (lexikai elem)
ném deiktisch gör deiktikosz ‘ua.’ deiknümi ‘jelez, mutat’
deinstall [diinsztól] G számtech telepített programot eltávolít
ang, ‘ua.’: de- ‘le, el’ | install ‘telepít’, lásd INSTALLÁL
deipnon G irod lakoma parodisztikus leírása versben mint hellenisztikus görög műfaj
gör, ‘lakoma’ deipneó ‘ebédel’
deionizáció G fiz gáz ionizációjának megszűnése vagy megszüntetése
lat de- ‘el’ | lásd IONIZÁCIÓ
deista G vall a deizmus híve
G (mn) e felfogással kapcsolatos
ném Deist, deistisch ‘ua.’, lásd DEIZMUS
deizmus G vall bölcseleti felfogás, mely elfogadja a teremtő Isten létét, de tagadja annak személy
voltát, a gondviselést és a vallás szükségességét
ném Deismus
 fr déisme ‘ua.’: lat deus, dei ‘isten’ | lásd -IZMUS
dejagging [didzseging] G számtech vonalsimítás, fogazottság eltüntetése grafikák átlós vagy görbe
vonalairól
ang, ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | ang jag ‘rece’
déjà vu [dezsávü] G lél az emlékezet csalódása, az az élénk, de téves benyomás, hogy az adott
helyszínt már valahol láttuk, az adott helyzetet már egyszer átéltük
fr, ‘ua.’, tkp. ‘már látott (dolog)’: déjà lat (de) iam ‘már’ | voir, vu lat videre, visum ‘lát’
déjeuner [dezsöné] † G villásreggeli
fr, ‘ua.’ dejeuner ‘reggelizik’ késő lat disieiunare ‘ua.’, tkp. ‘abbahagyja a böjtöt, éhezést’
dis- ‘el, félbe’ | ieiunum ‘böjt, éhezés’
Lásd még DINER
de jure G jog szerint, jogszerűen, jogilag
lat, ‘ua.’: de- ‘-ról, szerint’ | ius, iuris ‘jog’
deka- G fiz egy mértékegység tízszeresét jelölő előtag, pl. dekagramm, dekalumen
gör deka ‘tíz’
dekabrista G tört az 1825 decemberében Szentpéterváron kirobbant, I. Miklós cár elleni felkelés
résztvevője
or djekabriszt ‘ua.’ djekabr ‘december’
dekád G tíznapos időszak
fr décade ‘tíznapos időegység a forradalmi naptárban (1793–1805)’ lat decas, decadis ‘tíz
valamiből’ gör dekasz, dekadosz ‘ua.’ deka ‘tíz’
dekadencia G szellemi, erkölcsi hanyatlás, visszaesés, bomlás, felbomlás
fr décadence ‘ua.’, lásd DEKADENS
dekadens G a dekadencia jeleit mutató, hanyatló, bomló
frt décadent ‘ua.’ kk lat decadere ‘leesik, süllyed’: de- ‘le’ | cadere ‘esik’
dekadentizmus G műv művészeti és szellemi áramlat a 19–20. század fordulóján, amely az értékek
hanyatlását látva pesszimista vagy irracionális módon reagált
fr décadentisme ‘ua.’, lásd DEKADENS, -IZMUS
dekaéder G geom tíz lappal határolt mértani test
ném Dekaeder ‘ua.’: gör deka ‘tíz’ | hedra ‘aljzat, talp, lap’
dekagon G geom tízszög, tízoldalú síkidom
ném, fr décagone gör dekagónosz ‘ua.’: deka ‘tíz’ | gónosz ‘szög, hajlat’ gonü ‘térd’
dekagonális G geom tízszögű
ném dekagonal ‘ua.’, lásd DEKAGON
dekalcifikáció G orv a szervezet, különösen a csontrendszer mésztartalmának csökkenése
tud lat decalcificatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd KALCIFIKÁCIÓ
dekalcináció G kém mésztelenítés, mészelvonás
tud lat decalcinatio ‘ua.’, lásd DEKALCINÁL
dekalcinál G kém mésztelenít, mészt von el (vegyületből)
tud lat decalcinare, decalcinatum ‘ua.’: de- ‘le, el’ | tud lat calcinare ‘elmeszesít’ calcinus
‘meszes, mész-’ calx, calcis ‘mész’
dekalin G kém dekahidronaftalin, tíz szénatomos, kétgyűrűs telített szénhidrogén, fontos szerves
oldószer
ném röv, ‘ua.’ deka(hydronaphta)lin (kémiai név), lásd DEKA-, HIDROGÉN, NAFTALIN
dekalógus G vall a tízparancsolat
lat Decalogus gör Dekalogosz ‘ua.’: deka ‘tíz’ | logosz ‘beszéd, kijelentés’ legomai ‘beszél’
dekalumen G fiz a fényáram egységének, a lumennek tízszerese
lásd DEKA-, LUMEN
dekameron G irod elbeszélésgyűjtemény
 ném Dekameron ‘ua.’
 ol Decamerone (Boccaccio novellagyűjteménye) gör dekaémeron
‘tíznapnyi idő’: deka ‘tíz’ | hémera ‘nap’ (a kerettörténet száz meséjét tíz nap alatt mondják el)
dekán G kém tíz szénatomos, nyílt szénláncú telített szénhidrogén (alkán)
ném Dekan ‘ua.’: gör deka ‘tíz’ | -án (az alkánokra utaló toldalék)
dékán G okt egyetemi kar választott vezetője
G † vall esperes, tíz egyházközség elöljárója
késő lat decanus ‘tíz ember elöljárója, kolostori elöljáró’, majd ‘tíz plébániát összefogó
egyházmegyei egység vezetője’ decem ‘tíz’
Lásd még DECEMVIR
dekantál G bort lefejt, derít
ném dekantieren fr décanter ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | késő lat cantha ‘ivóedény’
gör kantha(ra) ‘ua.’
dekapíroz † G műsz fém felületet oxidrétegtől vagy más szennyezéstől izzó állapotban, kémiai úton
megtisztít
ném dekapieren fr décaper ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el’ | cape ‘fedőréteg’, tkp. ‘csuklya,
köpeny’ késő lat cappa ‘ua.’
dekapitáció † G lefejezés, fővétel
kk lat decapitatio ‘ua.’: de- ‘le, el’ | caput, capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS
dekarbonizál G kém széntelenít, szenet von el
fr décarbonisieren ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd KARBONIZÁL
dekarbonilez G kém karbonilcsoport lehasadásával járó vegyi folyamatot idéz elő
magy, ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd KARBONIL
dekarboxiláz G kém a karbonsav karboxilcsoportjából szén-dioxidot lehasító enzim
ang decarboxylase ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd KARBOXIL | -áz (enzimre utaló toldalék)
dekartellizál G közg kartelleket megszüntet, felszámol
ném dekartellisieren ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd KARTELL
dekaszillabus G irod tíz szótagos verssor
fr décasyllabe kk lat decasyllabus ‘ua.’: gör deka ‘tíz’ | lásd SZILLABIKUS
dekasztülosz G ép tízoszlopos főhomlokzatú ókori görög templom vagy építmény
gör, ‘ua.’: deka ‘tíz’ | sztülosz ‘oszlop’
dekatál G text gyapjúszövetet átgőzöl, hogy lágy fogású, zsugorodásmentes és tompa fényű legyen
ném dekatieren fr décatir ‘ua.’, tkp. ‘eltávolítja az appretúrát’: dé- lat de- ‘el’ | cati
‘appretúra’ catir népi lat coactire ‘zsugorít’ lat cogere ‘hajt, kényszerít’
dekatlon G sport tízpróba, tíz számból összetett atlétikai verseny
ang decathlon ‘ua.’: gör: deka ‘tíz’ | athlon ‘harc, küzdelem’ athleó ‘küzd’ (a pentatlon
mintájára)
dekatolizál G vall kilép a katolikus egyház kötelékéből
újk lat decatholisare ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd KATOLIZÁL
dekkol G kat fedezékben rejtőzik, lapul
G átv kötelezettsége teljesítése alól kibújva lapul, sunyít
G műsz festékkel befed
ném decken ‘befed’ Decke ‘tető, fedél, fedezék’
deklamáció G szavalat, szónoklat
G dagályos előadásmód
G (énekben) pontos szövegejtés
lat declamatio ‘ua.’ lásd DEKLAMÁL
deklamál G szónokol, szaval, előad
lat declamari, declamatus ‘ua.’: de- ‘el’ | clamare ‘kiált’
deklaráció G kijelentés, nyilatkozat, kinyilvánítás
G felhívás, szózat
G † bejelentés, bevallás
 lat declaratio ‘ua.’, lásd DEKLARÁL

deklarál G kihirdet, kinyilvánít, kinyilatkoztat
G kijelent, nyilatkozik
G (valamilyennek) nyilvánít, minősít
G † bejelent, bevall
lat declarare, declaratum ‘kinyilvánít, kifejez’: de- ‘el, fel’ | clarus ‘világos, tiszta’
deklaratív G kijelentő, kinyilatkoztató
G ellentmondást nem tűrő
fr déclaratif ‘ua.’, lásd DEKLARÁL
deklasszált G szoc lecsúszott, eredeti társadalmi helyzetéből kedvezőtlenebb helyzetbe került
(személy)
fr déclassé ‘osztályából kivetett’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | classe ‘osztály’ lat classis ‘ua.’
dekli G fedél, fedő
G biz fejfedő
G kéregpapír, kartonpapír (lásd PAPUNDEKLI)
ném Deckel ‘fedő’ decken ‘fed’
deklináció G nyelvt névszóragozás
G fiz mágneses elhajlás
G csill elhajlás, az égi egyenlítőtől mért szögeltérés
lat declinatio ‘elhajlás’, lásd DEKLINÁL
deklinál G nyelvt ragoz (névszót)
G fiz elhajlik
lat declinare, declinatum ‘elhajlik, kitér’: de- ‘el’ | clinare ‘hajlik’ gör klinó ‘ua.’
Lásd még KLÍMA
deklinométer G fiz elhajlásmérő
ném Deklinometer ‘ua.’: lásd DEKLINÁL | gör metreó ‘mér’
dekóder G inf a dekódolást végző áramkör, berendezés
G inf televíziós készülékben a kiválasztott adást a képernyőre juttató elem
ang decoder ‘ua.’, lásd DEKÓDOL
dekódol G inf (kódolt üzenetet) megfejt
G inf (a kódolt jelekből) az eredeti (nyelvi) jelsort visszaállítja
ang decode ‘ua.’: de- ‘le, vissza’ | code ‘kód’ fr code ‘kódex’, lásd KÓDEX
dekoktum lásd DECOCTUM
dekolonizáció G pol a gyarmatbirodalom, ill. a gyarmati rendszer felszámolása
ang decolonisation ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd KOLONIZÁCIÓ
dekoltál G női ruhán tág nyakkivágást szab
ném dekolletieren fr décolleter ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | collet ‘gallér, nyakrész’ lat
collum ‘nyak’
dekoltázs G ölt női ruha tág nyakkivágása, mely a mell és a hát egy részét fedetlenül hagyja
fr décolletage ‘ua.’ décolleter, lásd DEKOLTÁL
dekompenzáció G orv a kiegyenlítődés zavara a szív működésében
tud lat decompensatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd KOMPENZÁCIÓ
dekomponál G bomlaszt, lazít
G szétbont, felbont
ném dekomponieren ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd KOMPONÁL
dekompozíció G felbomlás, szétesés, zűrzavar
G felbontás, szétbontás
ném Dekomposition ‘ua.’, lásd DEKOMPONÁL
dekompresszió G fiz hirtelen nyomáscsökkenés
G fiz túlnyomásos rendszerben a túlnyomás csökkenése vagy megszűnése
ang decompression ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd KOMPRESSZIÓ
dekoncentráció G szórakozottság, figyelmetlenség, szétszórt figyelem
 ném Dekonzentration ‘ua.’, lásd DEKONCENTRÁLT

dekoncentrált G szórakozott, szétszórt figyelmű, szellemi összpontosításra képtelen
ném dekonzentriert ‘ua.’: lat de- ‘el, nem’ | lásd KONCENTRÁL

dekonjunktúra G gazd gazdasági hanyatlás, pangás
ném Dekonjunktur ‘ua.’: lat de- ‘el, nem’ | lásd KONJUNKTÚRA

dekontaminál G sugármentesít, fertőtlenít
fr décontaminer ‘ua.’: dé(s)-
 lat dis- ‘el, félre’ | lásd KONTAMINÁL
dekoráció G dísz, díszítés, ékítmény
G szính díszlet
G † kitüntetés, rendjel
lat decoratio ‘ua.’, lásd DEKORÁL
dekorál G díszít, feldíszít, ékesít
G † kitüntet, kitüntetést adományoz
lat decorare, decoratum ‘ékesít, megtisztel’ decus, decoris ‘dísz, tisztesség’ decere ‘illik’
Lásd még DECENS
dekoratív G díszítő
G látványos, tetszetős, mutatós
ném dekorativ fr décoratif ‘ua.’, lásd DEKORÁL
dekoratőr G szính díszlettervező
G szính díszletező munkás
G ép épületbelső díszítésének tervezője
fr décorateur ‘ua.’ décorer ‘díszít’, lásd DEKORÁL
dekorit G színezett és mintázott, hő- és kopásálló műgyanta réteggel borított bútoripari lemez
magy márkanév: lásd DEKORÁL | -it (termékre utaló toldalék)
dekortikáció G biol, orv kéregtelenítés
G mezőg hántolás, lehántás
tud lat decorticatio ‘ua.’: de- ‘le, el’ | cortex, corticis ‘kéreg’
Lásd még KORTIZON
dekórum G dicsőség, kitüntetés, megtiszteltetés
G méltóság
lat decorum ‘kidíszített dolog, dísz’ decorus ‘illő, ékes, díszített’ decere ‘illik’
dekreditál G hiteltelenít
ném dekreditieren fr décréditer ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | crédit ‘hitel’ lat creditum
‘ua.’ credere, creditum ‘hisz’
dekrementum G biol csökkenéssel járó ingerületvezetés
G mat változó mennyiség értékcsökkenése
tud lat, ‘csökkenés’ decrescere ‘csökken’: de- (ellentétet jelöl) | crescere ‘nő’
dekrepitáció G kém kristályos anyagok szétesése hevítés hatására pattogzás kíséretében
tud lat decrepitatio ‘ua.’: de- ‘el, szét’ | crepitare, crepitatum ‘pattog, sistereg’
dekretál G elhatároz
G elrendel, megparancsol
kk lat decretare ‘eldönt, elrendel’, lásd DEKRÉTUM
dekrétum G hiv uralkodó vagy állami szerv határozata
G jog végzés, határozat
G † parancsolat
lat decretum ‘ua.’ decernere, decretum ‘eldönt’: de- ‘el’ | cernere ‘különválaszt, felismer, dönt’
dekurzus G orv kórlefolyás, kórtörténet
lat decursus ‘lefutás, lefolyás’ decurrere, decursum ‘lefut, elvonul’: de- ‘le, el’ | currere ‘fut’
Lásd még INKURRENS, KURRENS, KURZUS
del. lásd DELINEAVIT
delabializáció G nyelvt az ajakkerekítéses jelleg megszűnése magánhangzókban a nyelvfejlődés
során
 tud lat delabialisatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd LABIALIZÁCIÓ

delaktáció G orv a tejelválasztás megszűnése az emlőben
G orv a csecsemő elválasztása
tud lat delactatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd LAKTÁCIÓ
delamináció G biol a csíralemezek kialakulása a megtermékenyített petesejt fejlődése során
tud lat delaminatio ‘ua.’: de- ‘el, ki’ | lamina ‘lemez, lap’
deláció † G feljelentés, beárulás, bevádolás
lat delatio ‘ua.’ deferre, delatum ‘feljelent, bevádol’: de- ‘le, elé’ | ferre ‘visz’
delativus [delatívusz] G nyelvt a főnév helyhatározói esete, amely valaminek a felszínétől való
távolodást fejez ki (a magyarban -ról, -ről raggal)
tud lat, ‘ua.’: de- ‘el’ | ferre, latum ‘visz’
delátor † G besúgó, feljelentő
lat delator ‘ua.’, lásd DELÁCIÓ
delavár G népr három törzs szövetségéből létrejött észak-amerikai indián népcsoport, saját nevükön
lenilepi ‘igaz emberek’
G e népcsoport nyelve, e népcsoporthoz tartozó személy
a Delaware folyóról (itt volt eredeti törzsi területük) Thomas West De la Warr, Virginia első
kormányzója
delavári G növ amerikai eredetű, ropogós bogyójú, direkt termő szőlő
a DELAVÁR indiánokról
delcredere [delkredere] G ker különleges kezesség, a bizományost terhelő felelősség a vele
szerződő harmadik személy szerződésszegéséért
ol, ‘ua.’, tkp. ‘a bizalom alapján való’ credere ‘hisz, megbízik vkiben’ lat credere ‘hisz’
deleál G nyomd töröl, kitöröl, kihúz (szöveget)
lat röv delere delinere ‘ua.’: de- ‘el’ | linere ‘töröl’
deleatur G nyomd törlési jel (jele )
lat, ‘töröltessék el’, lásd DELEÁL
deléció G gen egy részlet kiesése a kromoszóma genetikai anyagából
ang deletion ‘törlés’, lásd DELEÁL
delect- lásd DELEKT-
delegáció G követség, küldöttség
lat delegatio ‘ua.’, lásd DELEGÁL
delegacionális † G jog a küldöttség hatáskörébe tartozó
újk lat delegationalis ‘ua.’, lásd DELEGÁCIÓ
delegál G elküld, kiküld, meghatalmaz, megbíz
lat delegare, delegatum ‘utasít, megbíz’: de- ‘el’ | legare ‘megbíz, kiküld’ lex, legis ‘törvény,
szabály’
delegátus G küldöttség tagja
lat delegatus ‘ua.’, lásd DELEGÁL
de lege ferenda G jog a még megalkotásra váró jogszabály alapján
lat, ‘ua.’: lex, legis ‘törvény’ | ferendus ‘meghozandó’ ferre ‘hoz’
de lege lata G jog a hatályos jog szerint, a már megalkotott jogszabály alapján
lat, ‘ua.’: lex, legis ‘törvény’ | ferre, latum ‘hoz’
delegitimáció G pol az uralmi rendszer társadalmi elfogadottságának csökkenése vagy megszűnése
tud lat delegitimatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd LEGITIMÁCIÓ
delektál G gyönyörködtet, megörvendeztet, lebilincsel
lat delectare ‘ua.’: de- ‘le, el’ | gyak lactare ‘csábítgat’ lacere ‘csábít’
Lásd még DELÍCIA
delén G text könnyű, puha tapintású kelme
ném Delaine fr (mousseline) de laine [muszlin dölen] ‘gyapjúból való (muszlin) laine lat
lana ‘gyapjú’
delfinárium G tengeri állatok, főleg delfinek bemutatására való, tengervízzel megtöltött medence
 tud lat delphinarium ‘ua.’
 gör delphisz, delphinosz ‘delfin’ (az akvárium mintájára)
Lásd még DAUPHIN
deliberáció G megfontolás, megvitatás, tanácskozás
lat deliberatio ‘ua.’, lásd DELIBERÁL
deliberál † G mérlegel, fontol, fontolgat
lat deliberare, deliberatum ‘ua.’: de- ‘le, el, meg’ | liberare, ered. librare ‘mérlegel’ libra
‘mérleg’
Lásd még LIBELLA, LÍRA
deliberatív G tanácskozó, megfontoló, megvitató
fr déliberatif ‘ua.’, lásd DELIBERÁL
deliberátum G határozat, döntés
lat deliberatum ‘ua.’, lásd DELIBERÁL
delicatesse lásd DELIKÁTESZ
delicato [delikátó] G zene finoman, gyengéden, ízléssel (adandó elő)
ol, ‘ua.’, lásd DELIKÁT
delícia G gyönyörűség, élvezet
lat tbsz deliciae ‘ua.’ delicere ‘csábít, kecsegtet’: de- ‘el’ | lacere ‘csábít’
Lásd még DELEKTÁL
deliciózus † G ízes, ízletes
G élvezetes, gyönyörűséges
késő lat deliciosus ‘ua.’, lásd DELÍCIA
delictum lásd DELIKTUM
delikát G ízletes, finom, ínycsiklandó
G gyengéd, tapintatos
G tapintatot igénylő, kényes, törékeny
ném delikat fr délicat lat delicatus ‘ua.’, tkp. ‘átszűrt, finomított’ deliquare, delicatum
‘leszűr, tisztít’: de- ‘le, el’ | liquere ’tisztának lenni’
delikátesz G csemege, ínyencfalat
G † kímélet, tapintat
fr délicatesse ‘tapintat, könnyedség, érzékenység, finomság’ délicat, lásd DELIKÁT
deliktum † G jog bűntett, bűntény, bűncselekmény
lat delictum ‘ua.’ delinquere, delictum ‘vétkezik’, tkp. ‘elhagyja a helyes utat’: de- ‘el, félre’ |
linquere ‘hagy, elhagy’
delikvens G tettes, bűnös
G biz a szóban forgó személy (akire valami nehéz vagy kínos dolog vár)
a DELINQUENS magyaros változata
delimitáció † G határ megvonása
G elhatárolás
G határkiigazítás
lat delimitatio ‘ua.’, lásd DELIMITÁL
delimitál G elhatárol, elkülönít
G szétválaszt
lat delimitare ‘ua.’: de- ‘le, el, meg’ | limitare ‘határol’ limes, limitis ‘határ’
Lásd még LIMES, LIMIT, LIMITÁL
delineavit G rajzolta (felirat metszeteken, bankjegyeken, del. rövidítésben)
lat, ‘ua.’ delineare ‘vonalat rajzol’: de- ‘le’ | lineare ‘rajzol’ linea ‘vonal’, tkp. ‘lenfonál’
linum ‘len’
Lásd még LÉNIA, LINEÁRIS
delinquens † G jog bűnös, tettes
lat delinquens ‘ua.’ delinquere ‘vétkezik’, lásd DELIKTUM
Lásd még DELIKVENS
delirál G orv önkívületben van, félrebeszél
 tud lat delirare ‘nincs eszénél, félrebeszél, eszelősködik’, tkp. ‘kitér a barázdából, mellészánt’: de-

‘el, félre’ | lira ‘barázda’
delírium G orv önkívület, őrjöngés, eszelősség
G † elragadtatás, eksztázis
lat delirium ‘ua.’, lásd DELIRÁL
delirium tremens [… tremensz] G orv idült alkoholistáknál fellépő tünetegyüttes alkoholmegvonás
hatására, remegés, izzadás, érzékcsalódás
lat, ‘ua.’: lásd DELÍRIUM | tremens ‘reszkető’ tremere ‘reszket’
delivery order G ker árukiszolgáltatási utasítás, kiszolgáltatási jegy
ang, ‘ua.’: delivery ‘kiszolgáltatás, leszállítás, átadás’ ófr delivrer késő lat deliberare
‘felszabadít’: de- (nyomósító) | liberare ‘szabaddá tesz’ liber ‘szabad’ | order ‘rendelet,
rendelkezés’ fr ordre ‘ua.’ lat ordo ‘rend’
Lásd még LIFERÁL, ORDÓ
delizsánsz G közl régi lófogatú személyszállító postakocsi
hazai ném delischanz ném Diligence ‘ua.’ fr (voiture de) diligence ‘gyorskocsi’ lat
diligentia ‘szorgalom, igyekvés’ diligere ‘kiválaszt, tisztel, kedvel’: dis- ‘szét’ | legere ‘szed,
választ’
delokalizál G helyéről elmozdít, helycserére kényszerít (pl. vegyértékelektront az atom külső
elektronhéjából)
fr délocaliser ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | lásd LOKALIZÁL
delozsíroz † G kilakoltat, kiűz
ném delogieren fr déloger ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, ki’ | loge ‘kunyhó, szoba, lakás’ ófn
laubja ‘lugas’
Lásd még LOGGIA, LOBBY
delta G a görög ábécé negyedik betűje, , hangértéke d
G geom háromszög
G földr folyó háromszög alakú torkolata
G biz a felsőkar kétfejű izma
gör, ‘ua.’ föníciai daleth ‘sátor, sátorajtó’ (a betű korábbi piktogramja)
deltafém G koh rezet, cinket, valamint kevés vasat és mangánt tartalmazó, a tengervíznek ellenálló
és jól megmunkálható fémötvözet
ném Deltametall ‘ua.’, márkanév
deltasugárzás G magfiz a radioaktív anyagokból eredő, nagy sebességű másodlagos
elektronsugárzás
ném Deltastrahlung ‘ua.’ (a delta itt ‘d’ vagy ‘negyedik’ értelmében áll, a más természetű alfa-,
béta- és gammasugárzás után)
deltaszárny G rep elöl hátracsapott, hátul egyenes, felülnézetben elöl hegyes háromszöget mutató
szárny szuperszonikus repülőgépeken
a görög DELTA (nagy)betű alakjáról
deltoid G geom sárkányidom: szimmetrikus négyszögű síkidom, amelynek két-két szomszédos
oldala egyenlő hosszú
ang deltoid ‘ua.’: lásd DELTA | -id ‘szerű’ gör eidosz ‘külső’
deltoidikozitetraéder G geom huszonnégy egybevágó deltoid által határolt szabályos mértani test,
ill. kristályforma
lásd DELTOID | gör ikosza ‘húsz’ | tet(ta)ra ‘négy’ | hedra ‘talp, lap’
deluviális G geol az eső, hó és olvadékvíz által lemosott, a hegy alján felhalmozódó, törmelékes
(kőzet, üledék)
tud lat deluvialis ‘ua.’ deluere ‘lemos’: de- ‘le, el’ | luere ‘mos’
de luxe [dölüksz] G luxuskivitelű: átlagon felüli kényelmet, többletfelszerelést nyújtó ipari termék
megnevezése (utótagként, pl. sedan de luxe)
 fr, ‘ua.’, lásd LUXUS
delúzió G becsapás, kijátszás, átejtés
 lat delusio ‘ua.’
 deludere, delusum ‘megtéveszt, megtréfál’: de- ‘le, el’ | ludere ‘játszik, tréfál’
Lásd még ILLÚZIÓ, LUDIMAGISZTER
deluzórius G csalóka
kk lat delusorius ‘ua.’, lásd DELÚZIÓ
demagnetizáció G fiz a mágnesesség elvesztése, megszűnése vasban, acélban
ang demagnetisation ‘ua.’, lásd DEMAGNETIZÁL
demagnetizál G fiz megszünteti a mágnesességet (vasban, acélban)
ang demagnetise ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd MAGNETIZÁL
demagóg G (fn) népvezér, népámító, hordószónok
G (mn) izgató, bujtogató, lázító, felforgató
auszt ném Demagog gör démagógosz ‘ua.’, tkp. ‘népvezér’: démosz ‘nép’ | agógosz ‘vezér’
agó ‘vezet’
demagógia G népámítás
lat demagogia gör démagógia ‘ua.’, lásd DEMAGÓG
demantoid G ásv féldrágakő, az andradit nemes, smaragdzöld színű változata
ném Demantoid ‘ua.’, tkp. ‘gyémántszerű’: Demant, Diamant ‘gyémánt’, lásd DIAMANT | -id ‘-
szerű’ gör eidosz ‘külső’
démarche lásd DEMARS
demarkáció G dipl államhatárok megvonása megkötött egyezmény alapján
G orv elhatárolás
fr démarcation ‘ua.’ sp demarcar ‘határt kijelöl’ | de- ‘el’ | marca ‘határvidék’ . ófn marc
‘határ’
demarkációs vonal G kat fegyverszünet kötésekor kijelölt ideiglenes határ a hadviselő felek között
lásd DEMARKÁCIÓ
démarkhosz G tört a démoszok (választókerületek) élén álló, előbb választott, utóbb kisorsolt
elöljáró ókori görög államokban
gör, ‘ua.’: démosz ‘választókerület’, ered. ‘nép’ | arkhosz ‘vezető’ arkhó ‘elöl megy, élen áll,
vezet’ arkhé ‘kezdet’
demarketing G közg a kínálat csökkentése a piaci egyensúly helyreállítása érdekében
ang, ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd MARKETING
demars G dipl diplomáciai tiltakozás, figyelmeztetés
fr démarche ‘ua.’, tkp. ‘járásmód, eljárás’ marcher ‘jár’ frank markon ‘jelöl, nyomot hagy’
demaszkíroz † G leleplez
ném demaskieren fr démasquer ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | lásd MASZKÍROZ
dematrikulál † G hiv töröl az anyakönyvi nyilvántartásból
újk lat dematriculare ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd MATRIKULÁL
demencia G orv elbutulás
tud lat dementia ‘ua.’: de- ‘el’ | mens, mentis ‘értelem’
dementál G megcáfol, meghazudtol
ném dementieren fr démentir ‘ua.’, tkp. ‘hazugságot elutasít’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ |
mentir ‘hazudik lat mentiri ‘ua.’
dementia praecox [demencia prékoksz] G orv serdülőkori elmezavar, korai elbutulás
tud lat, ‘ua.’: lásd DEMENCIA | praecox ‘korai’, tkp. ‘koraérett’: prae- ‘előtt, előbb’ | coquere ‘fő,
érik’
dementia senilis [demencia szenilisz] G orv időskori elbutulás, aggkori elmegyengeség, szenilitás
tud lat, ‘ua.’: lásd DEMENCIA, SZENILIS
demetilez G kém metilcsoportot lehasít egy vegyület molekuláiról
magy, ‘ua.’: lat de- ‘el’ | lásd METIL-
demi-doux [dömidu] G félédes (bor, pezsgő)
fr, ‘ua.’: demi lat dimidius ‘fél’: di(s)- ‘félre’ | medius ‘közép’ | doux lat dulcis ‘édes’
demigros [dömigro] G ker kis- és nagykereskedelmet egyaránt folytató, a két tevékenységet
vertikálisan szervező (vállalat)
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘félig nagy’: demi
 lat dimidius ‘fél’: di(s)- ‘félre’ | medius ‘közép’ | fr (en) gros
‘nagyban’ gros ‘kövér, vastag, nagy’ lat grossus ‘ua.’
demilitarizál G kat katonai egységeket, fegyvereket és felszerelést eltávolít (egy adott területről)
demilitarisieren ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd MILITARIZÁL
demi-monde [dömimond] G félvilág, a kétes egzisztenciájú emberek társadalmi rétege
G félvilági, kétes erkölcsű (nő)
fr, ‘ua.’: demi lat dimidius ‘fél’: di(s)- ‘félre’ | medius ‘közép’ | monde lat mundus ‘világ’
demineralizáció G orv az ásványi anyagok mennyiségének csökkenése a szervezetben
tud lat demineralisatio ‘ua.’: de- ‘le, el’ | MINERALIZÁCIÓ
deminúció G kicsinyítés, kisebbítés, levonás
lat deminutio ‘ua.’: de- ‘le, el’ | minuere, minutum ‘kisebbít’ minus, lásd MÍNUSZ
demi-sec [dömiszek] G félszáraz (pezsgő, bor)
fr, ‘ua.’: demi lat dimidius ‘fél’: di(s)- ‘félre’ | medius ‘közép’ | sec lat siccus ‘száraz’
demisszió G lemondás, leköszönés, lelépés (tisztségről, állásról, hivatalról)
lat demissio ‘elbocsátás, elvonulás’ demittere, demissum ‘elvonul’: de- ‘le, el’ | mittere ‘küld’
demisszionál G lemond, leköszön
ném demissionieren fr démissionner ‘ua.’, lásd DEMISSZIÓ
demitizál G megfoszt (valakit, valamit) a mítosztól, amely körülveszi
fr démythiser ‘ua.’: dé- lat de- ‘le, el’ | lásd MITIZÁL
demiurgosz G fil világteremtő szellem (a platonista filozófiában)
gör démiurgosz ‘ua.’, ered. ‘mesterember, kézműves, alkotó’, tkp. ‘a népnek dolgozó’: lásd
DÉMOSZ | ergon ‘munka’ ergamai ‘dolgozik’
Lásd még ENERGIA
demi-vierge [dömivjerzs] G fizikailag érintetlen, de erkölcsileg romlott fiatal lány
fr, ‘félszűz’: demi lat dimidius ‘fél’: di(s)- ‘félre’ | medius ‘közép’ | vierge lat virgo ‘szűz’
demizson G fonatos üveg, kosárüveg
ném Demijohn fr dame-jeanne ‘ua.’, tkp. ‘Jeanne asszony’: dame, lásd DÁMA | Jeanne ófr
Jehanne lat Johanna
demó G bemutató, bemutatás
G számtech ingyenes, reklámcélú bemutató csomag, ízelítő egy szoftverből
ang demo(nstration), lásd DEMONSTRÁCIÓ
demobilizál G kat leszerel, lefegyverez
ném demobilisieren fr démobiliser ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | lásd MOBILIZÁL
démodé G divatjamúlt
 fr, ‘ua.’: dé- lat dis- ‘el, félre, ki’ mode ‘divat’ lat modus ‘mód, mérték’
demoduláció G inf a demodulálás folyamata
ang demodulation ‘ua.’, lásd DEMODULÁL
demodulál G inf az adó sugározta modulált hullámból a vevőkészülékben visszaállítja az eredeti
jelet
ang demodulate ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd MODULÁL
demodulátor G inf a demodulálást végző berendezés
ang demodulator ‘ua.’, lásd DEMODULÁL
demofóbia G lél tömegiszony, beteges félelem az emberi sokaságtól
 tud lat demophobia ‘ua.’: gör démosz ‘nép’ | lásd FÓBIA
demográfia G tud népesedéstudomány
ang demography fr démographie ‘ua.’, tkp. ‘népleírás’: lásd DÉMOSZ | lásd -GRÁFIA
demográfus G a népesedéstudomány tudósa, művelője
magy ‘ua.’, lásd DEMOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
demokrácia G pol népuralom, népképviseleten alapuló uralmi forma
G pol jogegyenlőség, a többség uralmának, az állampolgárok szabadságának és jogi egyenlőségének
elismerése
újk lat democratia gör démokratia ‘ua.’: lásd DÉMOSZ | krateó ‘uralkodik’ kratosz ‘erő’
demokrata G pol népbarát, a demokrácia híve
G pol magát demokratának nevező párt tagja, híve
ném Demokrat ‘ua.’, lásd DEMOKRÁCIA
demokratikus G pol a demokrácia elvei szerint működő, azoknak megfelelő
ném demokratisch gör démokratikosz ‘ua.’, lásd DEMOKRÁCIA
demokratizál G pol a demokrácia elvei szerint megreformál
ném demokratisieren ‘ua.’, lásd DEMOKRÁCIA
demokratizmus G pol a demokrácia elveinek érvényesülése
G demokratikus gondolkodásmód
ném Demokratismus ‘ua.’, lásd DEMOKRATA, -IZMUS
demoleál † G lerombol
ném demolieren fr démolir lat demoliri ‘ua.’: de- ‘le, el’ | moliri ‘megmozgat’ moles
‘tömeg, teher’
démon G vall természeti népek hitvilágában isteneknél alacsonyabb rangú szellemlény
G vall ördög, sátán, gonosz szellem
G érzéki varázsú, hódító nő
G káros, rosszra hajtó szenvedély
késő lat daemon(ium) ‘ua.’ gör daimonion ‘belső isteni szózat’ daimón ‘szellem, isteni
lény’, tkp. ‘az isteni hatalom és az ember közti közvetítő, aki a sorsot osztja’ daiomai ‘eloszt,
kiszab’
demonetizáció G közg valamely pénznemnek vagy egyes címleteinek kivonása a forgalomból
G közg valamely értékmérő, pl. az arany kiiktatása a pénzügyi rendszerből
ang demonetisation ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | moneta ‘pénzérme’, lásd MONETÁRIS
démonikus G ördögöktől megszállott, ördöngös
G gonosz, sátáni, ördögi
G csábos, csábító, kihívó, érzéki
ném dämonisch ‘ua.’, lásd DÉMON
démonizmus G hit az ördögök, démonok s más ártó lények létezésében
újk lat daemonismus ‘ua.’, lásd DÉMON, -IZMUS
demonológia G vall a boszorkányokra, ördögökre és ártó szellemekre vonatkozó babonás
hiedelmek összessége
G vall ez mint középkori tudományág
kk lat daemonologia ‘ua.’, lásd DÉMON, -LÓGIA
demonománia G orv ördögtól vagy démonoktól való megszállottság mint téveseszme
tud lat daemonomania ‘ua.’, lásd DÉMON, MÁNIA
demonstráció G bemutatás, igazolás
G tud kísérleti szemléltetés
G pol tüntetés, felvonulás, megmozdulás
lat demonstratio ‘ua.’, lásd DEMONSTRÁL
demonstrál G bemutat, és így bizonyít
G tud szemléltet, magyaráz, kimutat
G pol tüntet, felvonul
lat demonstrare, demonstratum ‘megmutat, bizonyít’: de- ‘el, ki’ | monstrare ‘mutat’
monstrum, tkp. monestrum ‘szörny’, ered. ‘intő jel’ monere ‘int’
Lásd még MONETÁRIS
demonstratio ad hominem [demonsztráció ...] G ret vitában az ellenfél állításaira hivatkozó, ezért
cáfolhatatlan bizonyítás
lat, ‘ua.’: lásd DEMONSTRÁCIÓ | homo, hominis ‘ember’
demonstratio ad intellectum [demonsztráció ad intellektum] G ret vitában az ellenfél értelmére
ható bizonyítás
lat, ‘ua.’, lásd DEMONSTRÁCIÓ, INTELLEKTUS
demonstratio ad oculos [demonsztráció ad okulosz] G ret vitában a szemmel látható, kézzel
fogható tényekre alapozó bizonyítás
lat, ‘ua.’: lásd DEMONSTRÁCIÓ | oculus ‘szem’

demonstratív G szemléltető, kifejező, bizonyító
G tüntető, kihívó
ném demonstrativ fr démonstatif ‘ua.’, lásd DEMONSTRÁL
demonstrativum G nyelvt mutató névmás
tud lat (pronomen) demonstrativum ‘ua.’, lásd DEMONSTRATÍV
demonstrátor G okt egyetemi tanszéken kisegítő munkával (pl. kísérletek előkészítésével)
megbízott, kiváló előmenetelű hallgató
tud lat demonstrator ‘ua.’, lásd DEMONSTRÁL
demontíroz † G szétszed, szétszerel, leszerel
ném demontieren fr démonter ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | lásd MONTÍROZ
demoralizáció G züllés, hanyatlás, felbomlás
ném Demoralisation ‘ua.’ fr démoralisation ‘ua.’, lásd DEMORALIZÁL
demoralizál G bomlaszt, elcsüggeszt, lezülleszt
ném demoralisieren fr démoraliser ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | moraliser ‘erkölcsileg
javít’ lat moralis ‘erkölcsi’ mos, moris ‘szokás, erkölcs’
Lásd még MÓRES, MORÁLIS, MORÓZUS
demoralizálódik G erkölcsileg lezüllik
G elveszti fegyelmezettségét, kötelességtudását, erkölcsi tartását
lásd DEMORALIZÁL
démosz G tört egy választókörzetet alkotó városrész az ókori Athénban, illetve faluközösség
Attikában
G tört (ered.) a köznép, a vagyontalan szabad lakosság
gör, ‘ua.’
démotikus G az egyiptomi képírás legkésőbbi, nagy mértékben egyszerűsödött változata
lat demoticus gör démotikosz ‘népi, népszerű’, lásd DÉMOSZ
démotop G biol egy populáció élőhelye a létfenntartás feltételeivel együtt
ang demotope ‘ua.’: lásd DÉMOSZ | gör toposz ‘hely’
démökológia G biol az egy fajhoz tartozó egyedek kölcsönhatásait és a környezeti tényezők
függésében való változásait vizsgáló ökológiai résztudomány
ném Demökologie ‘ua.’, lásd DÉMOSZ, ÖKOLÓGIA
demulgeál G kém (valamely anyagban) megszünteti az emulgeált állapotot
lat de- ‘le, el’ | lásd EMULGEÁL
demulgeátor G kém segédanyag a demulgeálás gyorsításához
tud lat, ‘ua.’, lásd DEMULGEÁL
demultiplexer G inf egyazon hírközlő csatornán egyidejűleg továbbított információk szétválasztását
végző berendezés
ang, ‘ua.’: lat de- ‘le, szét’ | lásd MULTIPLEX
demultiplikátor G műsz fordulatszám-csökkentő berendezés
ang demultiplicator ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd MULTIPLIKÁTOR
denacionalizáció G elnemzetietlenítés
ang denationalisation ‘ua.’, lásd DENACIONALIZÁL
denacionalizál G elnemzetietlenít, megfoszt nemzeti sajátosságaitól
ang denationalise ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd NACIONALIZÁL
dénár G 10 as értékű ókori római ezüstpénz
G sok országban használt középkori pénznem
ném Denar lat denarius ‘ua.’, tkp. ‘tízes’ deni ‘tízenkénti’ decem ‘tíz’
Lásd még DECEMVIR
denaturáció G biokém makromolekulák természetes térszerkezetének megszűnése és így biológiai
aktivitásuk elvesztése
 ang denaturation ‘ua.’, lásd DENATURÁL

denaturál G kém vegyi úton emberi fogyasztásra alkalmatlanná tesz
ném denaturieren
 fr dénaturer ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’| nature ‘természet’ lat
natura ‘ua.’ nasci, natus ‘születik’
denaturalizál G hiv állampolgárságától megfoszt
ang denaturalise ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd NATURALIZÁL
denaturált G vegyi úton emberi fogyasztásra alkalmatlanná tett (alkohol)
lásd DENATURÁL
denazalizáció G nyelvt az orrhangúság megszűnése, elvesztése magánhangzókban
ném Denasalisation ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd NAZALIZÁCIÓ
dendi lásd DANDY
dendrit G ásv faág formájú kristályképződmény
G anat idegsejtből elágazó nyúlvány
ang dendrite ‘ua.’: gör dendron ‘fa’ | -it (származékot jelző toldalék)
dendrobionta G áll falakók, életük nagy részét fákon töltő állatfajok
tud lat tbsz ‘ua.’: gör dendron ‘fa’ | bión, biontosz ‘élő’ bioó ‘él’
dendroklimatológia G met korábbi évtizedek vagy évszázadok éghajlati viszonyainak közvetett
meghatározása nagyon öreg fák szerkezetének, főleg évgyűrűinek vizsgálata révén
gör dendron ‘fa’ | lásd KLIMATOLÓGIA
dendrokronológia G kormeghatározás igen öreg élő vagy megkövesedett fák szerkezetének,
évgyűrűinek tanulmányozása révén
gör dendron ‘fa’ | lásd KRONOLÓGIA
dendrolátria G vall faimádás, fák kultikus tisztelete természeti népeknél
tud lat dendrolatria ‘ua.’: gör dendron ‘fa’ | latreia ‘szolgálat a szentélyben’
dendrolit G geol kőzetrétegekben fennmaradt megkövült fatörzs
gör dendron ‘fa’ | lithosz ‘kő’
dendrológia G növ a fás növényekkel foglalkozó tudományág
ang dendrology ‘ua.’: gör dendron ‘fa’ | lásd -LÓGIA
dendrológus G növ fakutató, a fás növények szakembere
magy, ‘ua.’, lásd DENDROLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
dendrométer G a fák magasságának mérésére és köbözésére való eszköz
ang dendrometer ‘ua.’: gör dendron ‘fa’ | metreó ‘mér’
dendrometria G faméréstan
ang dendrometry ‘ua.’, lásd DENDROMÉTER
denegáció G tagadás, cáfolás, meghazudtolás
G valaminek a megtagadása
lat denegatio ‘ua.’, lásd DENEGÁL
denegál G tagad, valótlannak állít
G megtagad
lat denegare, denegatum ‘ua.’: de- ‘le, el’ | negare ‘tagad’, tkp. ‘nemet mond’ nec ‘nem’
denerváció G orv az idegek működésének akadályozása a test egyes részeiben műtéti vagy
gyógyászati okokból
tud lat denervatio ‘ua.’: de- ‘le, el’ | nervus ‘ideg’
dengue-láz [denge] G orv lázzal, súlyos ízületi és izomfájdalmakkal járó vírusos trópusi betegség
sp dengue ‘ua.’, ered. ‘kényeskedés, finnyásság’
denier [dönjé] G text a fonal finomságának mértékegysége, 9000 méter fonal grammokban mért
súlya
fr, tkp. ‘fillér, kamat’ lat denarius ‘dénár, 10 ast érő rézpénz’ deni ‘tízenként’ decem ‘tíz’
Lásd még DECEMVIR
denigráció † G befeketítés, rágalom, rágalmazás
fr dénigration ‘ua.’, lásd DENIGRÁL
denigrál † G befeketít, megrágalmaz
 fr dénigrer ‘befeketít’
 késő lat denigrare ‘ua.’: de- ‘le, el’ | niger, nigri ‘fekete’
denikotinizál G dohány nikotintartalmát csökkenti vagy kivonja
ném denikotinisieren ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd NIKOTIN

denim G text átlós szövésű durva, erős vászonszövet, a farmerhez hasonló anyag
ang, ‘ua.’
 fr (serge) de Nîmes ‘Nîmes-ből való (szerzsanyag)’
denique [denikve] † G tehát, végül is, utóvégre
lat, ‘ua.’

denitrál G kém nitrocsoportot szabadít fel
ang denitrate ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | NITRÁL

denitrifikáció G biol a növények számára szükséges nitrogéntartalmú vegyületek káros redukciója a
talajbaktériumok által
ang denitrification ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd NITRIFIKÁL

denobilitáció G jog a nemesi címtől való megfosztás mint büntetés
tud lat denobolitatio ‘ua.’: de- le, el’ | nobilitas ‘nemesség’
 nobilis ‘nemes’ ered. (g) nobilis
‘közismert’
denomináció G megnevezés, elnevezés
G stíl körülírás a közvetlen megnevezés helyett (pl. Japán helyett „a felkelő nap országa”
lat denominatio ‘ua.’, lásd DENOMINÁL
denominál G megnevez
G valaminek elnevez
lat denominare, denominatum ‘ua.’: de- ‘le, el’ | nominare ‘nevez’ nomen, nominis ‘név’
denominális G nyelvt névszóból képzett
tud lat denominalis ‘névből való’: de- ‘-ból’ | nomen, nominis ‘név, névszó’
denominatívum G nyelvt névszóból képzett szó
tud lat, ‘ua.’, lásd DENOMINÁL
denominátor G mat nevező
tud lat denominator ‘ua.’, lásd DENOMINÁL
denotáció G inf a jel és a jel tárgya közötti viszony
G nyelvt a név és a megnevezett viszonya
tud lat denotatio ‘ua.’ denotare, denotatum ‘megjelöl’: de- ‘meg-’ | notare ‘jelöl’ nota
‘(ismertető)jel’ noscere, notum ‘ismer’
denotátum G inf a jel tárgya, a megjelölt dolog
G nyelvt a valóságnak az a darabja, amelyre a jel vonatkozik
tud lat denotatum ‘ua.’, lásd DENOTÁCIÓ
dénouement [denuman] G kibonyolódás, lelepleződés
G irod a cselekmény kifejlete, a bonyodalom megoldódása
fr, ‘ua.’ dénouer ‘kicsomóz’: dé(s)- lat dis- ‘ki, el’ | nouer ‘csomóz’ noeud lat nodus
‘csomó’
densitas lásd DENZITÁS
dentale G anat fogcsont, az állkapocsnak az a csontja, amelyen a fogak ülnek
lat (os) dentale ‘a fogakhoz tartozó (csont)’, lásd DENTÁLIS
dentalgia G orv fogfájás
tud lat, ‘ua.’: dens, dentis ‘fog’ | gör algeó ‘fájdalmat érez’
dentális G nyelvt foghang, olyan mássalhangzó, melynek képzésekor a nyelvhegy a foggal
érintkezik
G orv a fogakkal kapcsolatos
lat (vox) dentalis ‘ua.’ dens, dentis ‘fog’
dentelle [dantel] G vert csipke
fr kics, ‘ua.’, tkp. ‘fogacska, fogazás’ dent lat dens, dentis ‘fog’
denticuli [dentikuli] G műv fogsordísz, derékszögű hasábokból álló díszítő tag a főpárkány alsó
részén
lat kics tbsz, ‘ua.’, tkp. ‘fogacskák’ dens, dentis ‘fog’
dentifikáció G orv fogzás, fogképződés
tud lat dentificatio ‘ua.’
 dentificare, dentificatum ‘fogzik’: dens, dentis ‘fog’ | facere ‘tesz
vmivé’
dentilabiális lásd LABIODENTÁLIS
dentin G biol a fog belsejét alkotó csontszerű anyag
tud lat, ‘ua.’: dens, dentis ‘fog’ | -in (vegyi származékot jelölő toldalék)

dentitio [dentíció] G orv fogzás
tud lat, ‘ua.’
 dentire, dentitum ‘fogzik’ dens, dentis ‘fog’
Dentocar [dentokár] G gyógysz fogszuvasodás elleni tabletta
tud lat ‘ua.’: lat dens, dentis ‘fog’ | car(ies) ‘fogszuvasodás’, lásd KARIESZ

dentológia G orv fogászat, fogorvoslás
tud lat dentologia ‘ua.’: dens, dentis ‘fog’ | lásd -LÓGIA

dentológus G orv fogorvos, fogász
magy, lásd DENTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

denudáció G geol felszíni letarol(ód)ás, lepusztulás
G orv hámleválás
lat denudatio ‘lecsupaszodás’ denudare, denudatum ‘lecsupaszít, lefoszt’: de- ‘le, el’ | nudus
‘meztelen’
denunciáció G besúgás, feljelentés
lat denuntiatio ‘ua.’. lásd DENUNCIÁL
denunciál G beárul, besúg, feljelent
lat denuntiare, denuntiatum ‘ua.’: de- ‘el, le’ | nuntiare ‘hírül visz, jelent’ nuntius, ered.
noventius ‘hírvivő, újság hírüladója’ novus ‘új’
Lásd még NOVELLA, RENOVÁL
denunciáns vagy denunciátor G besúgó, áruló, feljelentő
lat denuntians, denuntiator ‘ua.’, lásd DENUNCIÁL
denziméter G kém sűrűségmérő
fr densimčtre ‘ua.’: lat densus ‘sűrű’ | gör metreó ‘mér’
denzimetria G kém sűrűségmérés
fr densimétrie ‘ua.’, lásd DENZIMÉTER
denzitás G sűrűség
lat densitas ‘ua.’ densus ‘sűrű’
denzitométer G fényk fényérzékeny rétegek feketedését mérő műszer
ném Densitometer ‘ua.’: lat densitas ‘sűrűség densus ‘sűrű’ | gör metreó ‘mér’
Deo gratias [deó gráciász] G hála Istennek
lat, ‘ua.’: Deus ‘isten’ | gratia ‘kegyelem, hála’, tkp. ‘kedvesség’ gratus ‘kedves, szeretett’
Lásd még GRÁCIA, GRACIŐZ, GRATULÁL, GRAZIOSO
Deo favente G ha Isten is úgy akarja
lat, ‘ha Isten kedvez, kegyes’: Deus ‘Isten’ | favere ‘kedvez’
Lásd még FAUN, FAVORIT, FŐN
deontológia G fil az erkölcstannak a hivatásbeli kötelességgel s ennek etikai folyományaival
foglalkozó ága
tud lat, ‘ua.’: gör seml deon, deontosz ‘kellő, szükséges’ deó ‘megköt, kötelez’ | lásd -LÓGIA
département [departman] G közig megye Franciaországban
fr, ‘ua.’ départir ‘feloszt’, lásd DEPARTÍCIÓ
departíció † G felosztás, szétosztás
újk lat departitio ‘ua.’: de- ‘el | partire, partitum ‘feloszt, eloszt’ pars, partis ‘rész’
department [dipártment] G pol a minisztériumnak megfelelő államigazgatási szerv az Egyesült
Államokban
ang, ‘osztály, részleg’ fr département, lásd ott
dépęche [depes] † G dipl írott közlés a külügyminisztérium és a külképviseletek között
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘sürgős’
 dépęcher ‘siettet’, tkp. ‘bilincseitől megszabadít’: dé- lat de- ‘le, el’ |
pedicum ‘lábbilincs’ pes, pedis ‘láb’
dépendance [depandansz] G ép szálloda vagy nyaraló önálló melléképülete
fr, ‘ua.’, tkp. ‘függelék’, lásd DEPENDENCIA
dependencia G pol, hiv függőség, alárendeltség, függő helyzet, függő viszony
G orv gyógyszerfüggőség, kábítószer-függőség
lat dependentia ‘ua.’ dependens, dependentis ‘függő’, lásd DEPENDENS
dependens G függő, alárendelt
G orv gyógyszerfüggő, kábítószerfüggő
lat, ‘ua.’ dependere ‘függ vmitől’: de- ‘el, -től’ | pendere ‘függ’
dependent variable [dipendent veriebl] G számtech függő változó
ang, ‘ua.’: lásd DEPENDENS, VARIÁBILIS
deperszonalizáció G lél a saját személyiségre vonatkozó tudat zavara
tud lat depersonalisatio ‘ua.’, tkp. ‘elszemélytelenedés’: de- ‘le, el’ | lásd PERSZONALIZÁCIÓ
depigmentáció G orv a bőr, a szőrzet és a szem festékanyagának csökkenése
tud lat depigmentatio ‘ua.’: de- ‘le, el’ | lásd PIGMENTÁCIÓ
depiláció G szőrtelenítés
ang depilation fr dépilation ‘ua.’, lásd DEPILÁL
depilál G szőrtelenít
fr dépiler ‘ua.’: lat de- ‘el’ | pilus ‘hajszál, szőrszál’
depilátor G szőrtelenítő szer
G szőrtelenítő eszköz
fr dépilateur ‘ua.’, lásd DEPILÁL
deplacement [deplaszman] G hajó vízkiszorítás
fr déplacement ‘ua.’ déplacer ‘elmozdít, áthelyez, kiszorít’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | placer
‘helyez’, lásd PLASZÍROZ
deplaszírozott † G társadalmilag lecsúszott
G félrecsúszott, elmozdult
ném deplacieren fr déplacer ‘helyéről elmozdít’, lásd DEPLACEMENT
deplorábilis G sajnálatos, sajnálatra méltó
G siralmas, szánalmas
lat deplorabilis ‘ua.’ deplorare ‘megsirat’: de- ‘el’ | plorare ‘sír’
depó G ker lerakat, raktár
G ker banki letét
G gyógysz lassan felszívódó, így tovább ható gyógyszer
ném Depot fr dépôt ófr deposte lat depositum ‘ua.’, lásd DEPONÁL
depolarizáció G vill a polarizáció megszüntetése galvanikus közegben
ang depolarisation ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd POLARIZÁCIÓ
depolarizál G vill megszünteti a polarizációt galvanikus közegben
ang depolarise ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd POLARIZÁL
depolarizátor G vill a galvanikus polarizációt csökkentő anyag
ang depolarisator ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd POLARIZÁTOR
depolimerizál G kém hosszú (polimerizált) molekulákat kisebb egységekre bont szét
lat de- ‘le, el’ | lásd POLIMERIZÁL
deponál G ker letétbe helyez
ném deponieren lat deponere, depositum ‘letesz’: de- ‘le, el’ | ponere ‘tesz, helyez’
deponens G nyelvt álszenvedő (szenvedő formájú, de cselekvő jelentésű igei forma a latinban)
lat, tkp. ‘letevő’ (mert „leteszi” a szenvedő értelmet), lásd DEPONÁL
depónia G műsz terület építőanyag tárolására
G a kitermelt meddőanyag tömege
ném Deponie ‘ua.’, lásd DEPONÁL
depopuláció G elnéptelenedés
 lat depopulatio ‘ua.’
 depopulari ‘elnéptelenedik, kipusztul’: de- ‘el’ | populus ‘nép’
deport [depor] G ker olyan kurzus az árutőzsdén, amikor a napi ár magasabb, mint a határidős
szállítási ár
fr, ‘ua.’, tkp. ‘visszalépés’
 (se) déporter ‘eláll’ lat, lásd DEPORTÁL
deportáció G elhurcolás, kitelepítés
ang, ném deportation
 fr déportation ‘ua.’, lásd DEPORTÁL
deportál G tört (az ókori Rómában) száműz
G kitelepít, kitoloncol, kényszerlakhelyre telepít
G szabadságbüntetés letöltésére távoli (gyarmati vagy zord éghajlatú) területre szállít
G haláltáborba hurcol
ném deportieren fr déporter lat deportare ‘elszállít, száműz’: de- ‘el’ | portare ‘visz, szállít’
depos- lásd DEPOZ-
deposszedál † G birtokából elűz
G kisajátít
ném depossedieren fr déposséder ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | possédér lat possedere,
ered. pot-sedere ‘birtokol’, tkp. ‘képes ülni benne’: pot(is) ‘képes’ | sedere ‘ül’
depôt lásd DEPÓ
depozíció G vall katolikus pap letétele tisztségéből
G letétel, elmozdítás hivatalból
G műv Jézus sírbatétele mint művészi ábrázolás tárgya
lat depositio ‘letétel, lehelyezés’, lásd DEPONÁL
depozitárius † G ker letéteményes, a letét őrzője
ném Depositär fr dépositaire ‘ua.’, lásd DEPOZITUM
depozitum G ker banki letét
G ker letéti szerződés
G geol lerakódás, üledék
lat depositum ‘ua.’, lásd DEPONÁL
depraváció G leromlás, rosszabbodás
G romlottság, züllöttség
lat depravatio ‘ua.’: de- ‘el’ | pravus ‘ferde, rossz’
depreciáció G közg pénz értékcsökkenése, leértékelődés
G † lebecsülés, lekicsinylés
ném Depreziation ‘ua.’, lásd DEPRECIÁL
depreciál G lebecsül, lekicsinyel, alulértékel
G közg leértékel, értékét csökkenti
késő lat depretiare ‘ua.’: de- ‘el, le’ | pretium ‘érték, becs’
depreciatív G nyelvt becsmérlő, lebecsülő, rosszalló (jelentésárnyalat)
fr dépréciatif ‘ua.’, lásd DEPRECIÁL
deprekáció † G bocsánatkérés, megkövetés
lat deprecatio ‘ua.’, lásd DEPREKÁL
deprekál † G megkövet, bocsánatot kér
lat deprecari, deprecatus ‘megkérlel, kegyelemért esdekel’: de- ‘el’ | precari ‘kér, könyörög’
depresszáns G kém az idegrendszeri és lelki működéseket csökkentő, károsító anyag (pl. alkohol)
ang depressant ‘ua.’ depress ‘nyomaszt’, lásd DEPRIMÁL
depresszió G lél kóros levertség, nyomott kedélyállapot
G közg gazdasági pangás
G met légnyomási minimum, alacsony légnyomású terület
G földr mélyföld, a tengerszintnél mélyebben fekvő szárazföldi terület
lat depressio ‘lenyomás, elfojtottság’, lásd DEPRIMÁL
depresszív G lenyomó, süllyesztő
G nyomasztó
ang depressive fr dépressif ‘ua.’, lásd DEPRESSZIÓ
deprimál G lever, lehangol, elcsüggeszt, elkedvetlenít, nyomaszt
lat deprimere, depressum ‘lenyom, lefojt’: de- ‘le, el’ | premere ‘nyom’

depriváció G szoc hátrányos társadalmi helyzet, nélkülözés
ang deprivation ‘ua.’, lásd DEPRIVÁLT

deprivált G szoc hátrányos társadalmi helyzetű
ang deprived ‘ua.’
 deprive kk lat deprivare ‘megfoszt vmitől’: de- ‘el’ | privare ‘kifoszt,
megfoszt’ privus ‘egyes, elkülönült, nélkülöző’
de profundis [dé profundisz] G a mélységekből (kiáltok hozzád, Uram)
lat, ‘ua.’ (a 130. zsoltár kezdő sorának első szavai): de- ‘-ből’ | profundus ‘mély’
deputáció G küldöttség
késő lat deputatio ‘ua.’, lásd DEPUTÁL
deputál G követségbe küld, képviselettel bíz meg
G † felbecsül, méreget, gusztál
ném deputieren fr députer késő lat deputare ‘elrendel, kiküld’, ered. ‘letisztít, vél, valamire
becsül’: de- ‘el, félre’ | putare ‘vél’
deputátum † G terményben fizetett járandóság
újk lat deputatum ‘elrendelt részesedés’, lásd DEPUTÁL
deputátus G küldött, követ, képviselő
hazai lat deputatus ‘ua.’, lásd DEPUTÁL
deque [dikjú] G számtech kettős végű sor a várakozási sorszerkezetben
ang, ‘ua.’: d(ouble) e(nded) que(ue) ‘kettős végű sor’: double lásd DUPLA | end ‘vég’ | queue
‘sorban állók sora’ fr queu ‘ua.’, tkp. ‘farok’ lat cauda ‘ua.’
deranzsál † G zavar, megzavar, kizökkent
G szétzilál
ném derangieren fr déranger ‘elmozdít, zavar, eltérít’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | ranger
‘rendez’ rang ‘sor, rend’ ófn hrinc (mai ném Ring) ‘gyűrű’
deranzsált † G zilált, rendetlen, pongyola
lásd DERANZSÁL
derb G nyers, kíméletlen
ném, ‘ua.’
derbi G sport hároméves angol telivérek hagyományos tenyészversenye
G a legmagasabb díjért kiírt lóverseny
G (más sportban) rangadó mérkőzés
ang, ‘ua.’ Derby 12. earlje, Edward Stanley nevéből (ő kezdeményezte az ilyesfajta
lóversenyeket)
dereference [direferensz] G számtech hivatkozás, mutatóban tárolt címen lévő információ elérése
ang, ‘ua.’: lat de- ‘le, el’ | lásd REFERENCIA
dereguláció G közg a túlzott szabályozás megszüntetése a szabadpiaci törvények érvényesülése
érdekében
G jog hatályukat vesztett vagy a megváltozott körülmények folytán értelmetlenné vált törvények
eltörlése a törvénytárból
ang, ném deregulation ‘ua.’, lásd DEREGULÁL
deregulál G közg megszünteti a túlzott szabályozást, az állami beavatkozás helyett a szabadpiac
törvényeit engedi érvényre jutni
G jog hatályukat vagy céljukat vesztett törvényeket töröl a törvénytárból
ném deregulieren ‘ua.’: lat de- ‘el, félre’ | lásd REGULA
deriváció G mat származtatás, levezetés
G nyelvt szóalkotás, szóképzés
G műsz eltérés, eltérítés megállapított pályától
lat derivatio ‘ua.’, lásd DERIVÁL
derivál G származtat, levezet
lat derivare, derivatum ‘elterel, eltérít (öntözőcsatornát)’: de- ‘el’ | rivus ‘patak, öntözőcsatorna’
derivált G mat differenciálhányados
lásd DERIVÁL

derivatográf G kém a hő hatására bekövetkezett szerkezeti változások mérését végző,
vegyelemzésben használatos berendezés
lásd DERIVATOGRÁFIA

derivatográfia G kém a hő hatására bekövetkezett szerkezeti változások mérése az anyagok vegyi
elemzése céljából
ang derivatography ‘ua.’, lásd DERIVÁL, -GRÁFIA

derivátum G mat származék
G nyelvt származékszó, képzett szó
lat derivatum ‘ua.’, lásd DERIVÁL
derma G anat bőr
gör, ‘ua.’
dermabrázió G orv a bőr felső rétegeiben található elváltozások eltávolítása elektromos hajtású
gömbreszelővel
tud lat dermabrasio ‘ua.’, lásd DERMA, ABRÁZIÓ
dermális G anat a bőrrel kapcsolatos
tud lat, ‘ua.’, lásd DERMA
dermatitisz G orv bőrgyulladás
tud lat dermatitis ‘ua.’: gör derma, dermatosz ‘bőr’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
dermato- G (összetételek előtagjaként) az élő bőrrel kapcsolatos, bőr-
gör derma, dermatosz ‘bőr’
dermatofita G orv bőrbetegséget okozó gombák
tud lat tbsz dermatophyta ‘ua.’: lásd DERMATO- | gör phüton ‘növény’ phüó ‘ültet, sarjaszt’
dermatogén G orv bőrképző
G növ a gyökér elsődleges szövetét képző osztódó szövet
ném dermatogen ‘ua.’: lásd DERMATO-, -GÉN
dermatológia G orv bőrgyógyászat
tud lat, ‘ua.’, lásd DERMATO-, -LÓGIA
dermatológus G orv bőrgyógyász
magy, ‘ua.’, lásd DERMATOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
dermatóma G anat az emberi bőrfelület egy-egy szelvénye, amelynek minden pontjához egyetlen
gerincvelői központból futnak az idegek
tud lat dermatoma ‘ua.’: lásd DERMA | gör tomé ‘metszet’ temnó ‘metsz’
dermatomikológia G orv a bőrgyógyászatnak a bőrgombásodással foglalkozó ága
tud lat dermatomycologia ‘ua.’, lásd DERMATO-, MIKOLÓGIA
dermatomikózis G orv bőrgombásodás
tud lat dermatomycosis ‘ua.’: lásd DERMATO- | gör mükész ‘gomba’ | -ózis (kóros folyamatra utaló
toldalék)
dermatomyositis [dermatomiózitisz] G orv a bőr és az izmok gyulladásos és elfajulásos tüneteivel
járó kötőszöveti rendszerbetegség
tud lat, ‘ua.’: lásd DERMATO- | gör müsz, müosz ‘izom(csomó)’, tkp. ‘egér’ | -itis (gyulladásra utaló
toldalék)
dermatoneurózis G orv idegi eredetű bőrbetegség
tud lat dermatoneurosis ‘ua.’, lásd DERMATO-, NEURÓZIS
dermatoplasztika G orv bőrátültetés
tud lat dermatoplastica ‘ua.’, lásd DERMATO-, PLASZTIKA
dermatoszklerózis G orv a bőr keményedésével járó, az egész szervezetet érintő kollagénbetegség
tud lat dermatosclerosis ‘ua.’, lásd DERMATO-, SZKLERÓZIS
dermatoterapeutikus G orv bőrgyógyászati
tud lat dermatotherapeuticus ‘ua.’, lásd DERMATOTERÁPIA
dermatoterápia G orv bőrgyógyászat
tud lat dermatotherapia ‘ua.’, lásd DERMATO-, TERÁPIA
dermatózis G orv a nem gyulladásos eredetű bőrbetegségek összefoglaló neve
tud lat dermatosis ‘ua.’: lásd DERMATO- | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

Dermatozoa G orv a bőrben előforduló állati élősködők gyűjtőneve
tud lat, ‘ua.’: lásd DERMATO- | gör tbsz dzoa
 dzóon ‘állat’, tkp. ‘élőlény’ dzóé ‘élet’
dermatrófia G orv bőrsorvadás
tud lat dermatrophia ‘ua.’: lásd DERMA, ATRÓFIA

Dermazin G gyógysz bőrgyógyászatban égési sebekre alkalmazott, fertőzést megelőző kenőcs
tud lat ‘ua.’: gör derma ‘bőr’ | (szulfadi)azin ‘a gyógyszer hatóanyaga’, lásd AZÓT

dermográf G orv vizsgálatoknál alkalmazott, bőrre vagy üvegre is író irón
lásd DERMA, -GRÁF

dernier cri [dernié kri] G a legújabb hírek, a legfrissebb újdonságok
fr, ‘a legutolsó kiáltás’: dernier
 ófr derrain ‘leghátsó’ lat de retro ‘hátulról’ | crier ‘kiált’
népi lat critare ‘ua.’ lat quiritare ‘segítségért kiált, jajveszékel’, ered. (?) ‘polgártársát szólítja’
Quiris, Quiritis ‘római polgár’, tkp. ‘a szabin Cures lakója’
derničre mode [dernier mod] G a legutolsó, legfrissebb divat
fr, ‘ua.’: dernier ófr derrain ‘leghátsó’ lat de retro ‘hátulról’ | lásd MÓDI
derogáció G jog törvény vagy jogszabály részleges visszavonása, hatályon kívül helyezése
G jog enyhítés, könnyítés, engedmény
G csorbítás, korlátozás
lat derogatio ‘ua.’, lásd DEROGÁL
derogál G jog korlátoz (jogszabályt, annak érvényét)
G jog enyhít, könnyít
lat derogare ‘elvesz, kisebbít’, (törvényt) ‘módosít, visszavon’: de- ‘el’ | rogare ‘kér, indítványoz’
derogál (neki) G méltóságán alulinak tartja, nincs ínyére
lat derogare ‘kisebbít’, tehát eredetileg derogálja (kisebbíti) őt lehetett a formája
déroute [derut] G kat fejvesztett menekülés, a sereg felbomlása, összeomlás
G közg gazdasági összeomlás, tőzsdekrach
fr, ‘ua.’, tkp. ‘letérés az útról’: dé- lat de- ‘le, el’ | route ‘út(vonal)’ lat (via) rupta ‘tört (út)’
rompere, ruptum ‘tör’
Lásd még ERUPCIÓ, KORRUPCIÓ, MARSRUTA, RUTIN
derrick [derik] G a helyszínen összeszerelt kisebb oszlopdaru
ang, ‘ua.’, ered. ‘akasztófa’ Derrick 16. századi londoni hóhér nevéből
dervis G mohamedán kolduló szerzetes
ang dervish tör derviş ‘ua.’ perzsa dárvís ‘koldus’, tkp. ‘ajtókat felkereső’
désavouál lásd DEZAVUÁL
descamisados [deszkamiszádosz] G tört radikális forradalmárok az 1820-as madridi felkelésben
sp, ‘ingetlenek’: des- lat dis- ‘nem’ | camisa népi lat camisia ‘ing’
Lásd még CHEMISETTE
descendens lásd DESZCENDENS
descensus ad inferos G [deszcenzusz ad inferosz] vall Jézus alászállása a poklokra halála és
feltámadása között, hogy a jámborok lelkét „a pokol tornácáról” a mennybe vezesse (a Biblián
kívüli ókeresztény hagyomány szerint)
 lat ‘leszállás az alvilágba’: descendere, descensum ‘leereszkedik’, lásd DESZCENDENS | ad ‘-hoz’ |
tbsz inferi ‘az alvilág’ infer ‘alsó’
descensus uteri [deszcenzusz …] G orv méhsüllyedés
tud lat, ‘ua.’: descensus ‘alászállás’ descendere, descensum ‘lejön, leereszkedik’: de- ‘le’ |
scandere ‘hág, lép’ | uter ‘anyaméh’
descort [deszkort] G irod provanszál verstípus, amely a szerelmi gyötrelmek zaklatott lelkiállapotát
hosszúságban, sorfajban, néha nyelvben is eltérő strófákkal festi
prov, ‘ua.’, tkp. ‘ellentét’ lat discordare ‘nem egyezik, ellenkezik’, lásd DISZKORDÁNS
descr- lásd DESKR-
desdichado [deszdicsádó] G szerencsétlen, sorsüldözött alak
 sp, ‘ua.’
 desdicha ‘szerencsétlenség, baleset’: des- lat dis- ‘nem’ | dicha ‘szerencse’ lat
tbsz seml dicta ‘megmondott dolgok, sors’ dicere, dictum ‘mond’
desens- lásd DESZENZ-
deser- lásd DEZER-
déshabillé [dezabijé] G pongyola, házi köntös, neglizsé
fr, ‘ua.’, tkp. ‘öltözetlen’: dé(s)- lat dis- ‘el, nem’ | habillé ‘felöltözött’ habiller ‘öltöztet’
habile ‘kész, rendezett’ lat habilis ‘tevékeny, kezelhető’ habere ‘bír, van neki’
Lásd még DEBIL, HABILITÁCIÓ, REHABILITÁL
desiccator lásd DESZIKKÁTOR
desiderata [deszideráta] † G kívánságlista (beszerzendő könyvekről]
lat tbsz seml, ‘óhajtott dolgok’, lásd DESIDERATUM
desideratum [desziderátum] † G óhaj, óhajtott dolog
lat, ‘ua.’ desiderare, desideratum ‘óhajt, kíván’, ered. ‘várja, mi jön a csillag(ok)ból’: de-
‘-ból’ | sidus, sideris ‘csillag’
desiderium pium [deszidérium pium] G jámbor óhaj
lat, ‘ua.’: desiderium ‘óhaj’, lásd DESIDERATUM | pius ‘kegyes, jámbor’
desifríroz G megfejt, kihüvelyez (titkosított írást)
ném dechiffrieren fr déchiffrer ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, ki’ | lásd SIFRÍROZ
design [dizájn] G ipari formaterv, formatervezés, ipari termék tetszetős kivitele
ang, ‘ua.’ lat designare ‘kijelöl, ábrázol, elrendez’: de- ‘el, ki’ | signum ‘jel’
designál lásd DEZIGNÁL
designatio lásd DEZIGNÁCIÓ
designer [dizájner] G formatervező, iparművész
ang, ‘ua.’, lásd DESIGN
desistál lásd DEZISZTÁL
deskripció G leírás, leíró ábrázolás
lat descriptio ‘ua.’: de- ‘le’ | scribere, scriptum ‘ír’
deskriptív G tud leíró (módszer, tanulmány)
ang descriptive fr déscriptif ‘ua.’, lásd DESKRIPCIÓ
desktop [deszktop] G számtech normál méretű, külön monitorhoz csatlakoztatható személyi
számítógép
ang, ‘ua.’, tkp. ‘íróasztalra való’: desk ‘íróasztal, pult’ kk lat desca ‘ua.’ lat discus ‘korong,
kerek asztal’, lásd DISZKOSZ | top ‘felső rész, vminek a teteje’
 magy deszka
desktop publishing [deszktop pablising] G számtech számítógépes kiadványszerkesztés
ang, ‘ua.’: lásd DESKTOP | publish ‘kiad’, lásd PUBLIKÁL
déso- lásd még DEZO-
desornamentado [deszornamentádó] G ép a spanyol reneszánsz szigorúan egyszerű, minden
díszítést kerülő stílusa a 16. század végén
sp, ‘díszítetlen’: des- lat dis- ‘nem’ | ornamentar ‘díszít’, lásd ORNAMENTUM
desperáció G kétségbeesés, reményvesztettség, elkeseredés
lat desperatio ‘ua.’, lásd DESPERÁL
desperádó G mindenre elszánt kalandor, zsoldos
ang desperado ‘ua.’ régi sp desperado (ma desesperado) ‘reményvesztett’, lásd DESPERÁL
desperál † G elcsügged, elkeseredik, kétségbeesik, reményét veszti
lat desperare, desperatum ‘ua.’: de- ‘el, nem’ | sperare ‘remél’
desperátus † G elcsüggedt, elkeseredett
lat desperatus ‘ua.’, lásd DESPERÁL
despota G kényúr, önkényúr, zsarnok, kiskirály
G tört magas méltóság a bizánci udvarban
G tört a középkori szerb fejedelmek címe
ang, ném despot ‘ua.’ kk gör deszpotisz ‘úr, uralkodó’, tkp. ‘a ház ura’ ?
despotikus G kényúri, zsarnoki
ném despotisch ‘ua.’, lásd DESPOTA

despotizmus G önkényuralom, zsarnokság
ném Despotismus
 fr despotisme ‘ua.’, lásd DESPOTA, -IZMUS
dessin lásd DESSZÉN
dessinateur [deszinatőr] G text mintatervező, mintarajzoló
fr, ‘ua.’
 dessiner ‘rajzol’ lat designare ‘megjelöl, ábrázol’, lásd DESIGN
destabilizál G megingat, elbizonytalanít
lat de- ‘el’ | lásd STABILIZÁL

dest- lásd még DESZT-
destimulál G orv az élénkítő- és izgatószerek hatását gátolja
G ipar a korrodáló anyagokat hatástalanítja
tud lat destimulare ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd STIMULÁL
destináció G rendeltetés, cél, úticél
lat destinatio ‘ua.’ destinare ‘meghatároz, kijelöl’: de- ‘el’ | gör sztanüó ‘áll’
destituál † G elbocsát, elcsap, letesz, eltávolít
lat destituere, destitutum ‘rászed, cserben hagy, félreállít’: de- ‘el, félre’ | statuere ‘állít’ stare
‘áll’
destitúció G elbocsátás, elmozdítás
lat destitutio ‘ua.’, lásd DESTITUÁL
destruál G rombol, bomlaszt, zülleszt
ném destruieren ‘ua.’ lat destruere, destructum ‘rombol’: de- ‘el, le’ | struere ‘épít’
destructive read [disztraktiv ríd] G számtech törlőolvasás
ang, ‘ua.’: destruct ‘tönkretesz’, lásd DESTRUÁL | read ‘olvas(ás)’
destrukció G bomlasztás, züllesztés, aknamunka
lat destructio ‘ua.’, lásd DESTRUÁL
destruktív G züllesztő, bomlasztó, tekintélyromboló
ném destruktiv fr destructif ‘ua.’, lásd DESTRUÁL
destruktivitás G züllesztő, bomlasztó viselkedés, tekintélyromboló magatartás
ném Destruktivität ‘ua.’, lásd DESTRUKTÍV
destruktor G kém az enzimek hatását gátló vagy megszüntető anyag
tud lat destructor ‘ua.’, lásd DESTRUÁL
desuetudo [deszvetúdó] G jog törvény vagy jogszabály hatályának megszűnése azáltal, hogy
hosszú időn át nem alkalmazzák
lat, ‘ua.’, tkp. ‘leszokás’: lat de- ‘le, el’ | suescere, suetum ‘megszokik’
Lásd még CONSUETUDO
deszant G kat légi vagy vízi úton az ellenség hátországába bevetett mozgékony katonai egység
fr descente ‘leszállás, partraszállás, támadás’ descendre ‘leszáll, leereszkedik’ lat
descendere ‘ua.’: de- ‘le’ | scandere ‘hág, lép’
Lásd még DESZCENDENS
deszcendencia G leszármazás, eredet
G leszármazottak, ivadékok, utódok
G csill égitest leszállása égi pályáján
 lat descendentia ‘ua.’ descendens, descendentis ‘leszármazó’, tkp. ’lejövő, leereszkedő’, lásd
DESZCENDENS
deszcendens G csill csillag pályájának a lenyugváskor elért pontja
G utód, ivadék
G (mn) lemenő, leszálló
G a múlttól a jelen felé tartó
lat descendere ‘lejön, leereszkedik’: de- ‘le’ | scandere ‘hág, lép’
Lásd még SKÁLA, SKANDÁL, SZKENNER
deszenzibilizáció G fényk érzéketlenítés (fényérzékeny anyagé az előhívás után)
G orv az allergia gyógyítása a kiváltó anyag kis mennyiségének adagolásával
tud lat desensibilisatio ‘ua.’, lásd DESZENZIBILIZÁL
deszenzibilizál G orv érzéketlenít (allergikus hatások ellen)
G fényk deszenzibilizációt végez
tud lat desensibilisare ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd SZENZIBILIZÁL
deszenzibilizátor G érzéketlenítő, deszenzibilizációt előidéző anyag
tud lat desensibilator ‘ua.’, lásd DESZENZIBILIZÁL
deszikkátor G szárító berendezés
tud lat desiccator ‘ua.’ desiccare, desiccatum ‘kiszárít’: de- ‘el, ki’ | siccare ‘szárít’ siccus
‘száraz’
deszilifikáció G geol a kovasav kimosódása a talajból az erős mállás és a bőséges csapadék hatására
ang desilification ‘ua.’: lat de- ‘el’ | tud lat silificare ‘kovával dúsít’ | silex, silicis ‘kova’ | facere
‘tesz vmivé’
deszkaláció lásd DEESZKALÁCIÓ
deszorpció G kém elnyelt folyadék vagy gáz felszabadítása szilárd anyagból, az adszorpció
ellentéte
tud lat desorptio ‘ua.’: lat de- ‘el’ | sorbere, sorptum ‘hörpöl, felszív’
desszén G text szövetmintázat
G műsz lemezre préselt mintázat
fr dessin ‘ua.’ dessiner ‘rajzol’ lat designare ‘megjelöl, ábrázol’, lásd DESIGN
desszert G édesség, csemege (mint az étkezés utolsó fogása)
fr dessert (vagy desserte) ‘ua.’, tkp. ‘asztalbontáskor felszolgált fogás’ desservir, dessert
‘asztalterítéket leszed’: dé(s)- lat dis- ‘el, vissza’ | servir ‘terít, felszolgál’ lat servire
‘szolgál’ servus ‘szolga, rabszolga’
desztalinizáció G tört a Sztálin által bevezetett egyszemélyes diktatúra rendszerének felszámolása
a volt Szovjetunióban 1953 után
G tört hasonló törekvések az ún. szocialista országokban és a nemzetközi munkásmozgalomban
ang destalinisation ‘ua.’: lat lat de- ‘el’ | or Sztálin ‘acélos’ sztalj ném Stahl ‘acél’ (a grúz
Joszif Dzsugasvili mozgalmi neve)
desztilláció G kém folyadék lepárlása
tud lat destillatio ‘ua.’, lásd DESZTILLÁL
desztillál G kém lepárol, lepárlással tisztít, finomít
tud lat destillare, destillatum ‘lecsepeg’: de- ‘le’ | stillare ‘csepeg’ stilla ‘csepp’
desztillátor G kém lepárló berendezés
tud lat destillator ‘ua.’, lásd DESZTILLÁL
desztillátum G kém párlat, a lepárlás terméke
tud lat destillatum ‘ua.’, lásd DESZTILLÁL
desztinatárius † G levél vagy küldemény címzettje, átvevője
ném Destinatär fr destinataire ‘ua.’ lat destinare, destinatum ‘meghatároz, kitűz’: de- ‘el,
meg’ | *stanare ‘állít’ stare ‘áll’
deszulfonál G kém gyűrűs szénhidrogén-vegyületekben a szulfonálással ellentétes reakciót idéz elő
lat de- ‘el’ | lásd SZULFONÁL
deszulfurál G kém szerves molekulából nikkel katalizátorral kénatomot hasít le
lat de- ‘el’ | sulfur ‘kén’
détaché [detasé] G zene szaggatva, széles vonóhúzásokkal (adandó elő)
fr, ‘ua.’ détacher ‘leválaszt, elold’: dé(s)- lat dis- ‘el, félre’ | frank stakon ‘cövek, karó’ (ang
stake ‘ua.’)
detachement [detasman] G kat különítmény
G ker kirendeltség, fiókintézet
ném Detachement fr détachement ‘ua.’, tkp. ‘leválasztott rész’, lásd DÉTACHÉ
detailista [detajista] † G kiskereskedő
 ném Detailist ‘ua.’
 fr détail ‘részlet, kicsinybeni árusítás, részletezés’ détailler ‘levág,
lemetsz’: dé(s)- lat dis- ‘el, le’ | tailler ‘vág’ késő lat taliare ‘ua.’ lat talea ‘levágott és
kihegyezett bot, karó’
detasál † G kat különleges feladatra katonai különítményt szervez és küld ki
ném detachieren fr détacher ‘ua.’, tkp. ‘leválaszt, elkülönít’, lásd DÉTACHÉ
detegál † G felfed, leleplez
lat detegere, detectum ‘ua.’: de- ‘el, le, félre’ | tegere ‘fed’
Lásd még DETEKTÍV
detekció G vill nagyfrekvenciás áram egyenirányítása, ill. demodulálása detektor segítségével
ang detection ‘ua.’, lásd DETEKTOR
detektál G vill nagyfrekvenciás egyenáramot demodulál
ang detect ‘ua.’ lat detegere ‘felfed’, lásd DETEGÁL
detektív G nyomozó, rendőrnyomozó, felügyelő
G † rendőrkém
ang detective (policeman) ‘nyomozó (rendőr)’ detect ‘felfed, leleplez’, lásd DETEGÁL
detektor G műsz valamely fizikai jelenség érzékelésére és jelzésére való műszer
G inf (a rádiózás hőskorában) rádióhullámokat egyenirányító egyszerű berendezés, félvezető kristály
ang detector (valve) ‘érzékelő, nyomozó (szelep)’ detect ‘felfed’, lásd DETEGÁL
detenció † G letartóztatás, fogvatartás, őrizet
lat detentio ‘feltartóztatás’, lásd DETENEÁL
deteneál † G letartóztat
G (árut, értéket) hatóságilag lefoglal
lat detenere, detentum ‘visszatart, feltartóztat’: de- ‘el, félre’ | tenere ‘tart’
détente [detant] G pol enyhülés, oldódás
fr, ‘ua.’ détenir ‘visszatart, visszafog’, lásd DETENEÁL
detergens G szerves szintetikus tisztítószer, mosópor
ang detergent ‘ua.’ lat detergere ‘letöröl, tisztít’: de- ‘el, le’ | tergere ‘töröl, tisztít’
deterioráció G rosszabbodás
késő lat deterioratio ‘ua.’ deteriorare ‘rosszabbodik’ kf deterior ‘rosszabb’, tkp. ‘alábbi,
alábbvaló’: régi *deter ‘alsó, lenti’ de ‘le, el’
determináció G meghatározás, elhatárolás, megjelölés
G fil oksági viszony, meghatározottság
lat determinatio ‘ua.’, lásd DETERMINÁL
determinál G meghatároz, megszab, befolyásol
G kijelöl, kiszab
G elhatárol
lat determinare, determinatum ‘határt kijelöl’: de- ‘el’ | terminus ‘határkő’
determináns G (mn) döntő, meghatározó
G (fn) mat mátrix elemeiből képzett szorzatösszeg
lat determinans ‘elhatároló’, lásd DETERMINÁL
determinatív G nyelvt a fogalmi kört meghatározó (szerep)
ném, ‘meghatározó’, lásd DETERMINÁL
determinatívum G nyelvt a kép- és fogalomírásokban használatos kiegészítő jel, amely egy másik
jel mellé írva annak jelentéskörét (pl. ember, állat, gabona) jelzi
tud lat (signum) determinativum ‘meghatározó (jel)’, lásd DETERMINATÍV
determinista G fil a determinizmus vallója
ném Determinist ‘ua.’, lásd DETERMINIZMUS
determinisztikus G fil a determinizmussal kapcsolatos
ném deterministisch ‘ua.’, lásd DETERMINIZMUS
determinizmus G fil bölcseleti felfogás, mely szerint a világ történéseit isteni vagy más törvények
irányítják a véletlen kizárásával, ill. hogy tetteinket nem szabad akaratunk, hanem külső
körülményeink és belső késztetéseink határozzák meg
 ném Determinismus
 fr déterminisme ‘ua.’, lásd DETERMINÁL, -IZMUS
deterríció G elrettentés
lat deterritio ‘ua.’
 deterrere ‘elrettent’: de- ‘el’ | terrere ‘rémít’
Lásd még TERROR
dethronisatio lásd DETRONIZÁCIÓ
detonáció G robbanás
G dördülés, dörrenés, dörej
ném Detonation ‘ua.’, lásd DETONÁL
detonál G robban
G durran, dördül
ném detonieren fr détoner ‘ua.’ lat detonare, detonatum ‘mennydörög’: de- ‘el, fel’ | tonare
‘dörög’
detonáns G nagy feszítő és romboló erejű (robbanószer)
ném detonant ‘ua.’, lásd DETONÁL
detonátor G kat gyújtószerkezet, robbanó berendezést működésbe hozó szerkezeti elem
ném Detonator fr détonateur ‘ua.’, lásd DETONÁL
detoxikáció G orv méregtelenítés
G orv gyógyszeres kijózanítás rendelőintézetben
tud lat detoxicatio ‘ua.’, lásd DETOXIKÁL
detoxikál G orv (szervezetet) méregtelenít
G súlyos részegségből orvosi beavatkozással kijózanít
tud lat detoxicare, detoxicatum ‘ua.’: de- ‘el, ki’ | toxicum ‘méreg’, lásd TOXIKUS
detrakció G stil a kihagyáson alapuló hang-, szó- és mondatalakzatok gyűjtőneve a stilisztikában
G † ker elvétel, levonás
lat detractio ‘elvétel, levonás’: lat de- ‘el’ | trahere, tractum ‘húz, von’
detrikus lásd DETRITIKUS
detrimentum † G jog kár, károsodás, veszteség, hátrány
lat, ‘ua.’, ered. deterimentum ‘hulladék, reszelék, veszteség’ deterere ‘lereszel, leköszörül’: de-
‘le, el’ | terere ‘dörzsöl’
detritikus vagy detrikus G geol törmelékes (kőzetdarabok üledékes kőzetben)
ném detritisch ‘ua.’, lásd DETRITUSZ
detritofág G biol hulladékevő, elhullott állati és növényi részekkel táplálkozó (állat)
ném detritophag ‘ua.’: lásd DETRITUSZ | gör phagein ‘eszik’
detritusz G orv elbomlott állati és növényi szövet, sejt maradványa
G biol folyók, tavak vizében lebegő vagy a fenékre ülepedett parányi, szerves és szervetlen eredetű
szemcsék
G geol a talajban található szerves eredetű törmelék, a humusz eleme
tud lat detritus ‘törmelék’, tkp. ‘reszelék’ deterere, detritum ‘lereszel’: de- ‘el’ | terere ‘reszel,
dörzsöl’
detronizáció G trónfosztás
kk lat dethronisatio ‘ua.’, lásd DETRONIZÁL
detronizál G trónjától megfoszt, letesz, letaszít
G elűz, megdönt, megbuktat
késő lat dethronisare ‘ua.’: de- ‘le, el’ | thronus ‘trón’ gör thronosz ‘ua.’
dettó G ugyanaz, ugyanolyan, ugyanannyi
G hasonlóképpen, szintén, ugyancsak
ol detto ‘a mondott dolog’ (árulisták, leltári tételek visszatérő elemei helyett) dire, detto ‘mond’
lat dicere, dictum ‘ua.’
Lásd még DIKCIÓ
detumescentia [detumeszcencia] G orv duzzanat lelohadása
tud lat, ‘ua.’: de- ‘le, el’ | tumescere ‘duzzad’
Deus avertat [deusz …] G isten ne adja, isten ments
 lat, ‘ua.’: Deus ‘Isten’ | avertire ‘elfordít, elhárít’: a(b)- ‘el’ | vertere ‘fordít’

deus ex machina [deusz eksz mahina] G szính isteni beavatkozás, a bonyodalom megoldása egyes
ókori görög tragédiák zárójelenetében egy emelőgépezetből alábocsátott isten(nő)figura által
G irod drámai vagy egyéb cselekményes alkotás konfliktusának logikailag indokolatlan megoldása
külső fordulat révén
G átv egy probléma megoldódása felsőbb szervek közbelépése útján
lat, ‘ua.’, tkp. ‘isten a gépezetből’: deus ‘isten’ | machina gör mékhané ‘szerkezet, gépezet’
deus sive natura [deusz szive natúra] G isten, azaz a természet (Spinoza mondása, amely jelzi a
természet fölött álló lény eszméjének elvetését)
lat, ‘ua.’: deus ‘isten’ | sive ‘avagy’ | lásd NATÚRA
deuteragonista G szính a második legfontosabb szereplő az antik görög tragédiában
gör deuterosz ‘második’ | agonisztész ‘szereplő’, tkp. ‘küzdő’ agonidzó ‘küzd’ agón
‘küzdelem’
Lásd még AGONIZÁL, PROTAGONISTA
deuterál G kém valamely molekulába deuteriumatomot épít be
ang deuter ‘ua.’, lásd DEUTÉRIUM
deuteranópia G orv a színtévesztés egyik fajtája, a zöld szín észlelésének hiánya
tud lat, ‘ua.’: gör deuterosz ‘második, másodrendű’ | lásd ANÓPIA
deutérium G kém nehézhidrogén, a hidrogén kettes atomsúlyú izotópja, amely a nehézvízben
található
tud lat deuterium ‘ua.’: gör deuterosz ‘második’ -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
deuterocerebrum G áll a magasabb rendű rákok középagydúca
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘másodagy’: gör deuterosz ‘második’ | lásd CEREBRUM
deuterogámia G jog második házasság
lat, gör, ‘ua.’: deuterosz ‘második’ | gamosz ‘házasság’
deuterokanonikus G vall másodkanonikus, a Bibliának azon ószövetségi könyveit jelöli a
katolikus szóhasználatban, amelyek hiányoznak a protestáns kiadásokból
lat, ‘másodkanonikus’: gör deuterosz ‘második’ | lásd KANONIKUS
deuteron G kém a deutérium atommagja, amely egy protonból és egy neutronból áll
lásd DEUTÉR(IUM) | -on (elemi részecskére utaló toldalék)
deuteronomista G vall a Második Törvénykönyv hatását valamilyen formában tükröző, annak
szellemében íródott (más ószövetségi könyvek)
tud lat, ‘ua.’, lásd DEUTERONÓMIUM
Deuteronómium G vall Második Törvénykönyv, Mózes ötödik könyve a Biblia ószövetségi
részében, amely lényegében újra összefoglalja a korábbi könyvekben található törvényeket
lat deuteronomium gör Deuteronomion ‘ua.’: deuterosz ‘második’ | nomosz ‘törvény’
deux à deux [dözadő] G kettesben, párosan, kettesével
fr, ‘ua.’ deux lat duo ‘kettő’
dév G mit gonosz szellem a perzsa hitvilágban
perzsa, ‘ua.’
déva G mit istenség, jó szellem az indiai hitregékben
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘ragyogó’
 lat divus ‘isteni’
devadászi G vall indiai szentélyek felavatott, kultikus táncosnője
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘isten szolgálólánya’
devalváció G közg pénz leértékelése, árfolyamcsökkentés
G leértékelődés, értékvesztés, elértéktelenedés
ném Devalvation fr dévaluation ‘ua.’, lásd DEVALVÁL
devalvál G közg (pénzt) leértékel
G elértéktelenít
ném devalvieren fr dévaluer ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, le’ | valuer ‘értékel’ value ‘érték’
valoir, valu ‘ér vmennyit’ lat valere, valui ‘ua.’
 Lásd még VALÉTA, VALUTA
devalválódik G közg (pénz) leértékelődik
G értékét veszti, elértéktelenedik
lásd DEVALVÁL
devanágari G nyelvt a szanszkrit, hindi s néhány más nyelv írására használt indiai betűírás
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘az isteni városból való’, lásd DÉVA
devaporáció G fiz gőzök visszaalakulása folyadékcseppekké
tud lat devaporatio ‘ua.’: de- ‘le, el’ | vapor ‘pára, gőz’
devasztáció G pusztítás, dúlás, rombolás
lat devastatio ‘ua.’ devastare, devastatum ‘elpusztít, feldúl’: de- ‘el’ | vastare ‘pusztít, pusztává
tesz vastus ‘puszta, üres’
deverbális G nyelvt igéből képzett (ige vagy névszó)
tud lat, ‘ua.’: de- ‘-ből’ | verbum ‘ige’
de verbo ad verbum G szóról szóra, szó szerint
lat, ‘ua.’ verbum ‘szó, ige’
devestitura [devesztitúra] G tört hűbéri jog élvezete
kk lat, ‘ua.’: de- (itt nyomatékos) } vestire ‘beöltöztet, ráruház’ vestis ‘ruha’
deviáció G hajó, rep elhajlás, eltérés (mágnestűé a földrajzi északtól, hajóé a kitűzött iránytól)
G fiz a prizmából kilépő fénysugárnak az eredeti iránytól való eltérése fokokban kifejezve
G biol az öröklött tulajdonságoktól való eltérés az egyedfejlődés során
G elferdülés, eltévelyedés
lat deviatio ‘letérés, eltérés’, lásd DEVIÁL
deviál G eltér, elhajlik
késő lat deviare, deviatum ‘letér az útról, eltévelyedik’: de- ‘el’ | via ‘út’
Lásd még KONVOJ, TRIVIÁLIS, VIATICUM, VIADUKT
deviancia G szoc a társadalom normáitól eltérő magatartás
tud lat deviantia ‘ua.’, lásd DEVIÁNS
deviáns G szoc a társadalom normáitól eltérő, azokat tagadó, semmibe vevő (személy, magatartás)
ang deviant ‘ua.’, lásd DEVIÁL
devise [döviz] G jelszó, jelige, jelmondat, címerfelirat
G címke
G † csatakiáltás
G mottó
fr devise ‘jelmondat’, ered. ‘a címerpajzs egy osztása, a hozzá tartozó jelmondat’ ófr devis
késő lat divisum ‘osztás’, lásd DEVIZA, DIVÍZIÓ
de visu [dé vízú] G a látottak alapján, a tapasztaltak alapján
lat, ‘ua.’: de- ‘-ból’ | visus ‘látás’ videre, visum ‘lát’
devitrifikáció G geol természetes és mesterséges üveg szerkezetének átrendeződése szilárd
kristályos rendszerbe
lat de- ‘le, el’ | lásd VITRIFIKÁCIÓ
deviza G közg idegen pénznemre szóló utalvány
G közg nemzetközi elszámolásokban használatos fizetési eszköz
ném Devise ‘jelszó, idegen pénznem’ fr devise, lásd ott
devla G biz ördög
G biz isten
cig, ered. ‘isten’, lásd DÉVA, az ‘ördög’ jelentés talán a DIABOLUS modern nyelvi utódai (pl. ol
diavolo) hatására alakult ki
devóció G vall felajánlás, fogadalom
G áldozatosság, odaadás
lat devotio ‘ua.’ devovere, devotum ‘fogad, felajánl, feláldoz’: de- ‘le, el, meg’ | voveo ‘kíván,
ígér’
Lásd még DEVÓTUS, DEVOZIONE
devolúció G jog vagyon átszállása másra törvényes alapon
G pol központi szerv jogi és politikai hatalmának (részleges) átruházása alsóbb szervre
késő lat devolutio ‘ua.’ devolvere, devolutum ‘lehengerít, leteker’: de- ‘le, el’ | volvere ‘forgat’
Lásd még EVOLÚCIÓ, REVOLVER, VOLTIZSŐR, VOLUMEN, VOLUTA
devon G geol a földtörténeti ókor negyedik szakasza, amelyben a szárazföldi élet erőteljes
fejlődésnek indult
az angliai Devonshire nevéből, ahol e kor geológiai rétegeit először különítették el
devotio moderna [devóció …] G vall az elmélyült lelkiségre és erkölcsi megújulásra törekvő laikus
irányzat a 14–15. századi keresztény egyházban
lat, ‘korszerű áhítat’, lásd DEVÓCIÓ, MODERN
devótus † G ájtatos, istenfélő, jámbor
G alázatos, meghunyászkodó
lat devotus ‘ua.’, lásd DEVÓCIÓ
devozione [devócióne] G irod prédikációba illesztett templomi színjáték, párbeszédes jelenet,
amely népszerű prózai és énekes műfajjá fejlődött a 14–15. századi Európában
ol, ‘ua.’, tkp. ‘áhítat, odaadás’, lásd DEVÓCIÓ
devsirme G tört gyermekadó, fiúgyermekek összegyűjtése adó fejében az oszmán-török birodalom
keresztény országaiban
tör devşirme ‘ua.’ perzsa dévsirme ‘tized’
dexiográfia G nyelvt balról jobbra haladó írás
 tud lat dexiographia ‘ua.’: dexiosz ‘jobb (oldali), ügyes’ | lásd -GRÁFIA
dexteritás G ügyesség
lat dexteritas ‘ua.’ dexter ‘jobb(oldali), ügyes’ gör kf dexiterosz ‘inkább jobbra eső’
dexiosz ‘jobb(oldali)’
dextrán G kém elágazó láncú összetett szénhidrogén glukóz alapegységekből, vérátömlesztésben
vérplazma helyett használatos
ang dextran ‘ua.’, lásd DEXTRIN
dextrin G kém keményítő részleges lebontásával nyert, ragasztónak is használt, szőlőcukrot
tartalmazó édeskés por
ang dextrin ‘ua.’: lásd DEXTRÓZ | -in (vegyületre utaló toldalék)
dextrogir G kém a polározott fény síkját jobbra forgató (vegyület)
ném dextrogyr ‘ua.’: lat dexter, dextra ‘jobb’, lásd DEXTERITÁS | késő lat gyrare ‘körben jár, forog’
gör gürosz ‘kör’
Lásd még GIROSZKÓP
dextrokardia G anat a szív rendellenes elhelyezkedése a mellkas jobboldalán
tud lat dextrocardia ‘ua.’: lat dexter, dextra ‘jobb’, lásd DEXTERITÁS | gör kardia ‘szív’
dextromanuális G orv jobbkezes
tud lat dextromanualis ‘ua.’: lat dexter, dextra ‘jobb’, lásd DEXTERITÁS | lásd MANUÁLIS
dextróz G kém szőlőcukor
ném Dextrose ‘ua.’: lat dexter, dextra ‘jobb’, lásd DEXTERITÁS (a szőlőcukor vizes oldata a poláros
fényt jobbra forgatja) | -óz (cukorra utaló toldalék)
dezaffrikálódás G nyelvt mássalhangzó visszaalakulása dörzshangból réshanggá (pl. c sz, cs s)
fr dés- lat dis- ‘el, le, vissza’ | lásd AFFRIKÁLÓDÁS
dezaromatizáció G kém aromatikus, azaz benzolgyűrűt tartalmazó vegyületek szerkezeti
átalakulása magas hőmérsékleten és katalizátor jelenlétében
fr désaromatisation ‘ua.’: dés- lat dis- ‘el, le, vissza’ | lásd AROMATIZÁL
dezavuál G (a nyilvánosság előtt) meghazudtol, megcáfol, megtagad, lejárat
ném desavouieren fr désavouer ‘ua.’: dé(s)- lat dis- ‘el, le, vissza’ | avouer ‘elismer’ lat
advocare ‘összehív’, lásd ADVOKÁT
dezentor † G katonaszökevény
a DEZERTŐR régi magyar nyelvjárási változata r n elhasonulás alapján
dezintegrátor G kat alakulatától elszökik
G átv valamely ügyet, pártot gyávaságból vagy érdekből cserbenhagy
ném desertieren fr déserter ‘ua.’ lat deserere, desertum ‘elhagy’: de- ‘el’ | serere ‘fűz,
illeszt’
dezertőr G kat katonaszökevény
G átv áruló, elvtagadó
ném Deserteur fr déserteur ‘ua.’, lásd DEZERTÁL
dezeszkaláció G fokozatos csökkentés, az eszkaláció ellentéte
fr désescalation ‘ua.’: dés- lat dis- ‘el, le, vissza’ | lásd ESZKALÁCIÓ
dezignáció G kijelölés, kiszemelés, kinevezés
lat designatio ‘ua.’, lásd DEZIGNÁL
dezignál G kijelöl, kiszemel, kinevez
lat designare, designatum ‘ua.’: de- ‘el, ki’ | signum ‘jel’
dezignátum G nyelvt a jel tárgya, a jelölt dolog
tud lat designatum ‘ua.’, lásd DEZIGNÁL
dezillúzió G kiábrándulás, kiábrándultság, csalódottság
fr désillusion ‘ua.’: dés- lat dis- ‘el, le, vissza’ | lásd ILLÚZIÓ
dezilluzionál G kiábrándít
ném desillusionieren fr désillusionner ‘ua.’, lásd DEZILLÚZIÓ
dezilluzionált G kiábrándult, csalódott
lásd DEZILLUZIONÁL
dezilluzionizmus G általános kiábrándultság mint életérzés (a 19. század második felének
irodalmában)
fr désillusionisme ‘ua.’, lásd DEZILLÚZIÓ, -IZMUS
dezindusztrializáció G közg az iparosítás visszafogása a környezeti ártalmak mérséklése céljából
fr dés- lat dis- ‘el, le, vissza’ | lásd INDUSZTRIALIZÁCIÓ
dezinfekció G orv fertőtlenítés
ném Desinfektion ‘ua.’, lásd DEZINFICIÁL
dezinficiál G orv fertőtlenít, csírátlanít, csíramentesít
ném desinfizieren fr désinficier ‘ua.’: dés- lat dis- ‘el, le’ | lat inficiare ‘megfertőz’: in
‘bele’ | facere ‘csinál’
dezinficiens G fertőtlenítőszer
ném Desinfiziens ‘ua.’, lásd DEZINFICIÁL
dezinformál G félretájékoztat, hamis híreket vagy adatokat szivárogtat ki félrevezetés céljával
ném desinformieren fr désinformer ‘ua.’: dés- lat dis- ‘el, félre’ | lásd INFORMÁL
dezintegráció G szoc a társadalom szétesése, felbomlása
G biol a sejtek leépülése
G fiz atommag vagy elemi részecskék bomlása
fr désintegration ‘ua.’: dés- lat dis- ‘el, le, vissza’ | lásd INTEGRÁCIÓ
dezintegrátor G műsz aprítógép
G műsz gázokat portalanító berendezés
ném Desintegrator ‘ua.’, lásd DEZINTEGRÁCIÓ
dezisztál G eláll vmitől, lemond róla, felhagy vele
lat desistere ‘ua.’: de- ‘le, el, félre’ | (si)stere ‘odaáll’ stare ‘áll’
dezmin G ásv a zeolitok egyik fajtája, nátrium-kálcium-alumínium-szilikát, fehéres vagy sárga
egyhajlású kristályok kötegeiként fordul elő
ang desmine ‘ua.’: gör deszma ‘köteg, kötelék’ deió ‘köt’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
dezmogén G biol kötőszöveti eredetű
ném desmogen ‘ua.’: gör deszma ‘kötelék’ deió ‘köt’ | lásd -GÉN
dezodorál G szagtalanít
ném desodorieren fr désodorer ‘ua.’: dés- lat dis- ‘el, le’ | odeur ‘szag’ lat odor ‘ua.’
dezodoráns G szagtalanító szer
G izzadásgátló
 ném Desodorans ‘ua.’, lásd DEZODORÁL

dezoxidál G kém oxigéntartalmától vagy annak egy részétől megfoszt, redukál
fr dé(s)-
 lat dis- ‘el, le, vissza’ | lásd OXIDÁL
dezoxikortikoszteron G kém a mellékvesekéreg fontos szteroidja
lásd DEZOXIDÁL, KORTIKOSZTEROID

dezoxiribonukleinsav G kém a DNS teljes kémiai neve; az öröklés legfontosabb anyaga, olyan
nukleinsav, amely dezoxiribóz cukorrészt tartalmaz
lásd DEZOXIRIBÓZ, NUKLEIN

dezoxiribóz G kém olyan egyszerű cukor, amelyben hidroxilgyököt hidrogén helyettesít, tehát
kevesebb oxigénatomot tartalmaz
lásd DEZOXIDÁL, RIBÓZ

dezurbanizáció G szoc a városiasodás ütemének visszafogása
G szoc a nagyvárosi lakosság egy részének vidékre költözése
fr dés- lat dis- ‘el, le, vissza’ | lásd URBANIZÁCIÓ
dharma G mit a védikus és brahmanista mitológiában a lézetést átfogó és szabályozó világelv
G vall a vallási és erkölcsi törvények összessége
G vall Buddha tanítása, törvénye
szansz, ‘törvény’
dharmaszutra G irod vallási törvények gyűjteménye mint ősi indiai irodalmi forma
szansz, ‘a törvény vezérfonala’
dhoti G ölt a derék és a combok köré csavart és hátul megkötött fehér vászon mint indiai és délkelet-
ázsiai férfi ruházat
hindi, ‘ua.’
dia lásd DIAFILM, DIAPOZITÍV
diabáz G geol a felszín alatt kis mélységben megszilárdult szürkés-zöldes-fekete, finom kristályos
vulkáni magmás kőzet
ang diabase ‘ua.’: VAGY gör diabaszisz ‘átmenet’: dia- ‘át’ | bainó ‘megy’, VAGY di-
‘kétszer’ | baszisz ‘lépés, láb, alap’, lásd BÁZIS
diabatikus G fiz a vizsgált anyag és környezete közötti hőcserével járó (folyamat)
ang diabatic ‘ua.’ gör diabatosz ‘átjárható, átkelésre alkalmas’ diabainó ‘átkel, átjár’: dia
‘át’ | bainó ‘megy’
diabétesz G orv cukorbetegség, cukorbaj
G orv (eredetileg) kóros mennyiségű vizeléssel járó, anyagcserezavar okozta betegség
tud lat diabetes ‘ua.’ gör diabétész ‘körző’ (szétnyílt szárai széttárt lábbal vizelő embert
képeznek meg) diabainó ‘átlép, lábát szétterpeszti’: dia ‘át’ | bainó ‘megy’
diabetikus G orv cukorbetegséggel kapcsolatos
G cukorbetegnek való
tud lat diabeticus ‘ua.’, lásd DIABÉTESZ
diabolikus G ördögi, sátáni
lat diabolicus, lásd DIABOLUS
diaboló G ját két végén nyeles zsinórból és rajta ide-oda gördíthető, fel-feldobható gurigából álló
játékszer
G † div kétoldalt a fülre csavart hajfonat mint frizura eleme
ném Diabolo ‘feldobható guriga’ (márkanév) ol, ‘ördög’, lásd DIABOLUS
diabolus † G ördög, sátán
kk lat ‘ua.’ gör diabolosz ‘vádaskodó, rágalmazó ember’ diaballó ‘vádol, rágalmaz,
egyenetlenséget kelt’: dia- ‘át, keresztbe’ | balló ‘dob’ (a jelentés fejlődésére nézve lásd SÁTÁN)
diaconus lásd DIAKÓNUS
diadém G fejék, fejdísz, homlokék
G abroncskorona
ném Diadem lat diadema ‘ua.’ gör diadéma ‘a perzsa királyok fehércsíkos kék
homlokszalagja a tiara alatt’ diadeó ‘körülköt’: dia ‘át, körül’ | deó ‘köt’
diadikus G számtech páros, két elemből álló, kettős funkciót ellátó
ang dyadic
 gör düadikosz ‘ua.’ düasz, düadosz ‘kettesség, pár’ düo ‘kettő’
diadokhia G ásv az a jelenség, hogy egy atom vagy ion egy másiknak a helyébe léphet az ásványok
kristályrácsában
tud lat diadochia ‘ua.’
 gör diadokhé ‘váltás’ diadekhomai ‘felvált, helyébe lép’: dia- ‘át’ |
dekhomai ‘magára vesz’
diadokhoszok G tört III. Alexandrosz (Nagy Sándor) makedón király hadvezérei, akik uruk halála
után két évtizedig háborúskodtak egymással birodalmának örökségéért
gör diadokhosz ‘követő, utód’ diadekhomai ‘felvált, helyébe lép’: dia- ‘át’ | dekhomai ‘magára
vesz’
diaeresis lásd DIERÉZIS
diaeta lásd DIÉTA
diafán G átlátszó, áttetsző
ném diaphan gör diaphanosz ‘ua.’: dia ‘át, körül’ | phainomai ‘látszik’
Lásd még FENOL, FENOMÉN
diafanitás G átlátszóság, áttetszőség
tud lat diaphanitas ‘ua.’, lásd DIAFÁN
diafanoszkópia G orv a test egyes szerveinek vagy üregeinek átvilágítása
tud lat diaphanoscopia ‘ua.’: lásd DIAFÁN | gör szkopeó ‘néz’
diafilm G fényk diapozítív képekből való filmszalag, állóképenként vetített mesefilm,
ismeretterjesztő film
lásd DIA(POZITÍV)
diafízis G anat a hosszú, csöves csontok középső szakasza
tud lat diaphysis gör diaphüszisz ‘rés, hasadék, köz’ diaphüó ‘közben eltelik (idő)’
diafónia G inf áthallás csatornák között
G zene széthangzás, szólamok szétválása és újratalálkozása
tud lat diaphonia ‘ua.’: gör dia ‘át’ | phóné ‘hang’
diafora G stil szóalakzat, egy szó más jelentésárnyalattal és nagyobb nyomatékkal való
megismétlése
gör diaphora ‘ua.’, tkp. ‘különbség’ diapheró ‘különbözik’: dia- ‘át’ | pheró ‘visz’
diaforetikum G orv izzasztószer
tud lat diaphoreticum ‘ua.’, lásd DIAFORÉZIS
diaforézis G orv izzadás, átizzadás
tud lat diaphoresis ‘ua.’ gör diaphorészisz ‘lelki zavar, izgalom’ diaphoreó ‘szétoszlat,
elterjeszt’: dia ‘át, szét’ | pheró ‘hord, visz’
diafragma G anat rekeszizom
G növ sejtfal, válaszfal
G fényk fényrekesz
G kém féligáteresztő hártya folyadékok, gázok szűrésére
lat, gör diaphragma ‘válaszfal’: dia- ‘át’ | phragma ‘sövény, kerítés’ phrasszó, tkp. phrag-szó
‘elkerít’
diaftora G orv elhalás
tud lat diaphtora ‘ua.’ diaphtheiró ‘elpusztít’: dia- ‘át’ | phtheiró ‘ront, pusztít’
diaftorézis G geol magas hőmérsékleten és nagy nyomáson kikristályosodott kőzet szerkezeti
visszaalakulása más viszonyok között
tud lat diaphthoresis ‘ua.’ gör diaphtorészisz ‘tönkremenés, pusztulás’, lásd DIAFTORA
diagenezis G geol üledékek kőzetté alakulása kémiai és fizikai folyamatok hatására
gör, ‘ua.’: dia- ‘át’ | lásd GENEZIS
diaglifosz G műv bemélyített, vésett díszítmény
gör diaglüphosz ‘ua.’: dia- ‘át’ | glüphó ‘vés’
diagnoszta G orv kórmegállapító orvos
tud lat diagnosta ‘ua.’ gör diagnósztész ‘felismerő’ lásd DIAGNOSZTIKA
diagnosztika G orv a kórisme készítésének tudománya, gyakorlata
tud lat diagnostica (ars) ‘felismerési (mesterség)’
 gör diagnósztikosz ‘a felismeréssel
kapcsolatos’, lásd DIAGNÓZIS
diagnosztizál G orv (betegséget) meghatároz, megállapít
ném diagnostisieren ‘ua.’, lásd DIAGNOSZTIKA
diagnózis G orv kórmegállapítás, kórmeghatározás, kórisme
tud lat diagnosis ‘ua.’ gör diagnószisz ‘felismerés, megállapítás’ diagnószkó ‘alaposan
megvizsgál’: dia- ‘át’ | (gi)gnószkó ‘felismer, véleményt alkot’
diagonális G geom átlós, rézsútos
lat diagonalis gör diagóniosz ‘ua.’: dia- ‘át, szemben’ | gónia ‘hajlat, szög’ gonü ‘térd’
diagráf G rajzeszköz testek körvonalainak síkban való ábrázolásához
ang diagraph ‘ua.’ gör diagraphó ‘körvonalat rajzol, ábrázol’: dia- ‘át, körül’ | graphó ‘ír,
rajzol’
diagram G egymástól függő változásokat szemléltető ábra
ang diagram ‘ua.’ lat, gör diagramma ‘rajz, ábra, asztrológiai tábla’: dia- ‘át’ | lásd GRAM(MA)
diakinézis G gen a kromoszómák végleges leválása a sejtmagvacskáról
tud lat diakinesis ‘ua.’: gör dia- ‘át, szét’ | lásd KINÉZIS
diaklázis G geol repedés, hasadás kőzetben
tud lat diaclasis gör diaklaszisz ‘törés, repedés’ diaklaó ‘kettétör’: dia- ‘át, szét’ | klaó ‘tör’
diakonátus G vall a diakónusi fokozat
G vall a diakónus tiszte, rangja, méltósága
lat diaconatus ‘ua.’, lásd DIAKÓNUS
diakonikon G vall görögkeleti templom sekrestyéje
gör, ‘ua.’, tkp. ‘a szolgálat helye’, lásd DIAKÓNUS
diakonissza G vall szociális és egyházi szolgálatra alakult protestáns közösségben élő nő
ném Diakonisse ‘ua.’ lat diaconissa ‘női kiszolgáló ókori keresztény gyülekezetben’: diaconus,
lásd DIAKÓNUS | -issa (nőnévképző)
diakónus G vall szerpap, a katolikus és görögkeleti egyházban a felszentelést megelőző papi
fokozat
G vall lelkigondozó
lat diaconus ‘ua.’, gör diakonosz ‘szolga, felszolgáló’ diakoneó ‘szolgál’
 magy diák
diakópa G stíl mondatalakzat, amelyben egy mondatszerkezeti egységbe más értelmi egység szavai
ékelődnek be
lat diacopa gör diakopé ‘ua.’, tkp. ‘bevágás, átmetszés, szoros’: dia- ‘át’ | koptó ‘vág’
diakritikus G megkülönböztető
G nyelvt betűk alá vagy fölé írt (mellékjel)
tud lat diacriticus gör diakritikosz ‘különbséget tevő’ diakrinó ‘megkülönböztet’: dia- ‘át,
szét’ | krinó ‘választ’
diakrómia G fényk fekete krómezüst fénykép színezése kémiai eljárással
ném Diachromie ‘ua.’: gör dia- ‘át’ | khróma ‘szín’
diakron G tud tárgyát történeti fejlődésében tekintő (szemlélet, vizsgálat)
ném diachron ‘ua.’, lásd DIAKRÓNIA
Lásd még SZINKRON
diakrónia G időrend
G tört a jelenségek időrend szerinti történeti szempontú vizsgálata
G nyelvt a nyelvi tények történeti szemlélete
tud lat diachronia ‘ua.’ gör dia- ‘át, végig’ | khronosz ‘idő’
Lásd még SZINKRÓNIA
diakronikus G tud a jelenségeket, tényeket időrendi egymásutánjukban, történeti alapon vizsgáló
ném diachronisch ‘ua.’, lásd DIAKRÓNIA
diakusztika G fiz a hangterjedés jelenségével foglalkozó tudományág
 ném Diakustik ‘ua.’: gör dia- ‘át’ | akusztikosz ‘hallási’
 akuó ‘hall’
dialektális G nyelvt nyelvjárási, tájnyelvi
tud lat dialectalis ‘ua.’, lásd DIALEKTUS

dialektalizmus G nyelvt nyelvjárási jelenség, sajátság, tájnyelvi alak
ném Dialektalismus ‘ua.’, lásd DIALEKTÁLIS, -IZMUS

dialektika G fil a fejlődést az ellentétek küzdelmében és meghaladásukban látó bölcseleti felfogás
G (eredetileg) vitakészség
ném Dialektik gör dialektiké (tekhné) ‘vitatkozási (mesterség)’ dialegomai ‘megbeszél,
megvitat’: dia- ‘át’ | legomai ‘beszél’
dialektikus G fil a dialektikával kapcsolatos, annak módszereit alkalmazó
tud lat dialecticus ‘ua.’. lásd DIALEKTIKA
dialektológia G nyelvt nyelvjáráskutatás, a tájnyelvekkel foglalkozó nyelvtudományi ág
ang dialektology ‘ua.’, lásd DIALEKTUS, -LÓGIA
dialektológus G nyelvt nyelvjáráskutató
magy, lásd DIALEKTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
dialektus G nyelvt nyelvjárás, tájszólás, tájnyelv
lat dialectus ‘ua.’ gör dialektosz ‘beszélgetés, beszédmód, nyelvhasználat’ dialegomai
‘beszélget’, lásd DIALEKTIKA
dializál G orv művesekezelést végez
lásd DIALÍZIS
dializátor G orv művesekezelést végző berendezés
tud lat dialysator ‘ua.’, lásd DIALÍZIS
dialízis G kém oldott anyagok szétválasztása diffúziós úton
G orv művesekezelés, beteg vese funkcióinak ellátása gyógyászati berendezéssel
tud lat dialysis gör dialüszisz ‘szétválasztás’ dialüó ‘szétválaszt’: dia- ‘át, szét’ | lüó
‘eloldoz’
diallág G ásv egyhajlású, fémes csillogású, színjátszó szilikátásvány
ang diallage ‘ua.’ gör diallagé, lásd ott
diallagé G ret rokon értelmű szavaknak a fokozást is magában foglaló halmozása mint
mondatalakzat
gör, ‘csere, megkülönböztetés’ diallasszó, tkp. diallag-szó ‘megcserél, átvált’: dia- ‘át’ |
allasszó ‘cserél’
diallelé G log körben forgó, hibás okoskodás, kiúttalan gondolatmenet
ném Diallelé ‘ua.’ gör dia allélón ‘keresztül-kasul, összevissza’: dia- ‘át’ | allélusz ‘egymást’
dialogikus G párbeszédes
ném dialogisch ‘ua.’, lásd DIALÓGUS
dialogizál G párbeszédes alakban ír meg
G párbeszédes formára ültet át
ném dialogisieren ‘ua.’, lásd DIALÓGUS
dialógus G irod párbeszéd drámai vagy prózai műben
G tud párbeszédes formában írt értekezés
G párbeszéd
lat dialogus ‘ua.’ gör dialogosz ‘beszélgetés’ dialegomai ‘beszélget’: dia- ‘át’ | legomai
‘beszél’
dialysis lásd dialízis
diamágneses G fiz önálló mágneses tér nélküli, de külső hatásra átmágnesezhető (anyag)
ang diamagnetic ‘ua.’ gör dia- ‘át’ | lásd MÁGNES
diamagnetizmus G fiz a diamágnesesség jelensége
ang diamagnetism ‘ua.’, lásd DIAMÁGNESES, -IZMUS
diamant G ipari gyémánt
G nyomd a legkisebb, négypontos betűnagyság
 ném Diamant
 fr diamant ‘ua.’ népi lat adiamante gör adamasz, adamantosz ‘kemény
acél, gyémánt’, tkp. ‘legyőzhetetlen’: a- ‘nem’ | damaó ‘leigáz’
diaméter G geom kör átmérője
ném Diameter gör diametrosz ‘átló, átmérő’: dia ‘át, szét’ | metreó ‘mér’
diametrális G átellenes, szemben fekvő
G éles, szöges (ellentét)
ang, ném diametral ‘ua.’, lásd DIAMÉTER
diametrikus G geom az átmérőhöz tartozó, vele kapcsolatos
ném diametrisch ‘ua.’, lásd DIAMÉTER
diamin G kém két amincsoportot tartalmazó szerves vegyület
ang diamine ‘ua.’: gör di- ‘kétszer’ | lásd AMIN
dianegatív G fényk diafilm negatívja
lásd DIA, NEGATÍV
dianetika G vall a lelket bénító berögződések feloldását célzó terápia a szcientológiai egyház
gyakorlatában
 ang dianetics ‘ua.’ lat dianoeticus gör dianoétikosz ‘gondolkodás útján való’ dianoészisz
‘gondolkodás’ dianoeomai ‘gondolkodik’: dia ‘át’ | noosz ‘értelem’
dianoia G értelem, gondolkodó képesség
gör, ‘ua.’ dianoeomai ‘gondolkodik’: dia- ‘át’ | noeó ‘felfog’ noosz ‘értelem’
diapazon G zene kamarahang, normál á hang
G zene hangvilla
G zene hangterjedelem
G zene orgonaregiszter
G zene ókori görög oktáv
G átv érzelmi skála, kifejezéskészlet
ang, ném diapason ‘ua.’ gör dia paszón (khordón) ‘végig az összes (hangon, húron)’ pasz,
pantosz ‘minden’
diapedézis G biol a fehérvérsejtek áthatolása a hajszálerek falán és kilépése a környező szövetbe
tud lat diapedesis ‘ua.’ gör diapédészisz ‘átugrás’: dia- ‘át’ | pédaó ‘ugrik’
diaph- lásd DIAF-
diapir G geol a mellékkőzetbe gombaszerűen betüremkedő olvadt magma vagy kisebb sűrűségű
átalakult kőzet, pl. só
ném Diapir ‘ua.’ gör diapeiró ‘behatol, áthatol’: dia- ‘át’ | peiraó ‘próbálkozik, támad’
diaporáma G filmszerű montázs több diavetítő egymásra vagy egymás mellé vetített, váltogatott
képeivel és kísérőzenével
mozaikszó: lásd DIAPO(ZITÍV, PANO)RÁMA
diaporézis G ret (színlelt) habozás mint szónoki fogás
gör diaporészisz ‘kétség, zavar’ diaporeó ‘bizonytalanságban van’: dia- ‘át, szét’ | porosz ‘út’
diapozitív G fényk átlátszó filmre készült, vetítésre való pozitívkép (népszerű nevén dia)
ném Diapositiv ‘ua.’: gör dia ‘át’ | lásd POZITÍV
diaptózis G orv véletlen eset, váratlan fejlemény
tud lat diaptosis ‘ua.’ gör diaptószisz ‘ballépés, tévedés’: dia- ‘át, szét’ | (pi)ptó ‘esik’
diarchia G tört kettős uralom (pl. ellencsászár, ellenpápa fellépése esetében)
tud lat, ‘ua.’: gör di- ‘kétszer’ | arkhé ‘uralom’
diaré G orv hasmenés
fr diarrhée tud lat diarrhoea gör diarrhoia ‘ua.’, tkp. ‘átfolyás’: dia- ‘át’ | rhoé ‘folyás’ |
rheó ‘folyik’
diárium † G napló
G iskolai füzet
lat diarium ‘ua.’ diarius ‘napi, naponkénti’ dies ‘nap’
diarrhoea lásd DIARÉ
diász G geol a permkorszak régebben használatos német neve
 ném Dias ‘ua.’: gör di- ‘kétszer’ | -ász (földtörténeti korra utaló toldalék)

diaszkóp G műsz átlátszó képek szemlélésére való eszköz
ném Diaskop ‘ua.’
 gör diaszkopeó ‘átnéz’: dia- ‘át’ | szkopeó ‘néz’
diaszpór G a bauxitnak alumínium-hidroxid tartalmú, szórványosan előforduló változata táblás
vagy leveles kristályformában
ang diaspore ‘ua.’, lásd DIASZPÓRA

diaszpóra G szórvány, szórványközösség
G szétszóródás
ang, ném diaspora ‘ua.’ gör diaszpora ‘szétszóródás’ diaszpeiró ‘szétszór’: dia- ‘át, szét’ |
szpeiró ‘vet, hint’
Lásd még SPERMA
diasztáz G kém nitrogéntartalmú fermentum, amely a keményítőt maltózzá és dextrinné alakítja át
ang diastase ‘ua.’ gör diasztaszisz ‘távolság, elválasztás’, lásd DIASZTÁZIS
diasztázis G orv a szív tágulásos fázisának az a pillanata, amikor a szívkamrák elérik legnagyobb
kitágulásukat
tud lat diastasis ‘ua.’: gör diasztaszisz ‘távolság, különbség’: dia- ‘át, szét’ | sztaszisz ‘állás’
(hi)sztémi ‘áll’
diasztéma G orv foghézag
G zene hangköz
lat diastema ‘ua.’ gör diasztéma ‘térköz, időköz, hangköz’ diasztémi ‘szétáll, elválik’: dia-
‘át, szét’ | (hi)sztémi ‘áll’
diasztematika G zene a hangközöket jelölő régi kottaírási mód a 10–11. században
tud lat diastematica (ars) ‘a közök (mestersége)’, lásd DIASZTÉMA
diasztola G stil a szóismétlés változata, amikor az alapszó és ismétlése közé egy harmadik szót
iktatunk, pl. jöjj, nosza jöjj
lat diastola gör diasztolé ‘ua.’, tkp. ‘elválás’, lásd DIASZTOLÉ
diasztolé G orv a szívritmus elernyedési fázisa
tud lat diastole ‘ua.’ gör diasztolé ‘tágulás’ diasztelló ‘szétválaszt, kitágít’: dia- ‘át’ | sztelló
‘bevon (vitorlát)’
Lásd még SZISZTOLÉ
diasztrofizmus G geol nagy kőzettömegeket és területeket érintő deformáció, főleg hegyképződés
ang diastrophism ‘ua.’ gör diasztrophé ‘kifordulás’ diasztrephó ‘kicsavar, elferdít’: dia-
‘át’ | sztrephó ‘fordít’
diasztülosz G ép antik oszloprend, az oszlop alsó átmérőjének háromszorosával megegyező
oszloptávolság
gör, ‘ua.’: dia- ‘át, szét’ | sztülosz ‘oszlop’
diatéké G vall szövetség, testamentum (a Bibliára vonatkozólag)
gör diathéké ‘ua.’, ered. ‘végrendelet, megállapodás’ diatithémi ‘elrendez, rendelkezik’: dia-
‘át, szét’ | (ti)thémi ‘helyez’
diatermán G fiz a sugárzó hőt áteresztő
ném diatherman ‘ua.’, lásd DIATERMIA
diatermia G orv beteg testrészre alkalmazott rövidhullámú hőkezelés
tud lat diathermia ‘ua.’ gör diathermainó ‘átmelegít’: gör dia- ‘át’ | thermé ‘meleg, forróság’
diatermikus G áthevítésen vagy rövidhullámú kezelésen alapuló
tud lat diathermicus ‘ua.’, lásd DIATERMIA
diatézis G orv a szervezet hajlama betegségekre
G nyelvt igefaj (cselekvő, álszenvedő, szenvedő)
gör diatheszisz ‘elrendezés, szerkezet, állapot’: dia- ‘át, szét’ | (ti)thémi ‘helyez’
diatoma G geol laza szerkezetű üledékes kőzet
ang diatom ‘ua.’ gör diatomosz ‘átvágott’: dia- ‘át’ | temnó ‘vág’
diatónia G zene a dúr és moll hangnemeket magába foglaló hétfokú zenei rendszer
tud lat diatonia ‘ua.’: gör dia- ‘át’ | tonosz ‘húr, zenei hang’, tkp. ‘feszülés’ teinó ‘feszít’
diatonikus G zene hétfokú (hangrendszer), amely a dúr és moll hangnemeket foglalja magában
tud lat diatonicus ‘ua.’, lásd DIATÓNIA

diatréma G geol függőleges, a földkéregbe mélyen benyúló vulkáni csatorna, amelyet robbanásos
kitörés hozott létre
gör, ‘áttörés’: dia- ‘át’ | (te)trainó ‘fúr’

diatrézis G orv átfúrás, átmetszés
tud lat diatresis ‘ua.’
 diatetrainó ‘átfúr’, lásd DIATRÉMA
diatriba vagy diatribé † G értekezés, vitairat
G dicsőítés, dicsőítő szónoklat
G gúnyirat
ang, ném diatribe ‘ua.’ lat diatriba ‘tudományos vita’ gör diatribé ‘időpocsékolás, időtöltés,
társalgás’: dia ‘át, el’ | tribó ‘elveszteget’, ered. ‘dörzsöl, reszel’
Lásd még TRIBÁD
diazin G kém két nitrogénatomot tartalmazó ciklikus szénhidrogén
ném Diazin ‘ua.’: gör di- ‘kétszer’ | lásd AZ(ÓT) | -in (vegyületre utaló toldalék)
diazóma G ép vízszintes körüljáró ókori amfiteátrumokban
gör, ‘ua.’, ered. ‘ágyékkötő’ diadzónnümi ‘körülövez’: dia- ‘át’ | dzóné ‘öv’
Lásd még ZÓNA
diazotál G kém diazovegyületet (két kapcsolt nitrogénatommal bővített szerves vegyületet) hoz létre
görög di- ‘kétszer’ | lásd AZÓT
diazotípia G nyomda diazovegyületekkel fényérzékenyített papírra készült fénymásolás,
sokszorosítás
ném Diazotypie ‘ua.’, lásd DIAZOTÁL, TÍPUS
dibbuk G vall az embert megszálló gonosz lélek, ártó szellem a zsidó népi hitvilágban
héb dibbúk ‘ua.’ dábak ‘csüng, ráakaszkodik’
dibit G számtech bitpár
ang, ‘ua.’: gör di- ‘kétszer’ | lásd BIT
dic- lásd még DIK-
dica [dika] † G jog panasz
G † az országgyűlésen megszavazott adó, adókulcs
lat, ‘panasz, kereset’ gör diké ‘jog, igazság, per’
Lásd még DIKASZTÉRIUM, TEODICEA
dichogámia G növ a porzók és a termő egymás után való beérése a kölcsönös megporzást végző
növényeknél
tud lat dichogamia ‘ua.’: gör dikha ‘kétfelé’ | gamosz ‘nász’
dichotóm G kettős, kettős osztású
G növ villás elágazású
ném dichotom gör dikhotomosz ‘kettévágott’: dikha ‘kétfelé’ | tomosz ‘vágás’ temnó ‘vág’
dichotómia G kettősség, kettős felosztás
G log minden állítás ama tulajdonsága, hogy vagy igaz, vagy hamis
G növ villás elágazás
ném Dichotomie gör dikhotomia ‘ua.’, lásd DICHOTÓM
dichotomikus lásd DICHOTÓM
dichotomizmus G fil vagylagos ítéletekre alapozott logikai eljárás
lásd DICHOTÓMIA, -IZMUS
dicián G kém dinitrogéncián, keserűmandula szagú, igen mérgező gáz
gör di(sz)- ‘kétszer’ | lásd CIÁN
dicotyledon [dikotiledon] G növ kétszikű
tud lat, ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | kotülédón ‘korong, csíralevél’ kotülé ‘csésze’
dictamen [diktámen] G okt a középkori iskolában az írásbeli fogalmazás elméletét és gyakorlatát
átfogó tantárgy
késő lat, ‘ua.’, lásd DIKTÁL
dictionarium [dikcionárium] † G szótár
kk lat, ‘ua.’
 dictio ‘szó’, ered. ‘mondás’, lásd DIKCIÓ
dicto loco [diktó lókó] G a mondott helyen
lat, ‘ua.’, lásd DICTUM | locus ‘hely’

dictum [diktum] † G kijelentés, neves mondás
lat, ‘ua.’, tkp. ‘kimondott dolog’
 dicere, dictum ‘mond’
dictum-factum lásd DIKTUM-FAKTUM
didaktika G okt oktatástan, az oktatás elmélete
ném Didaktik ‘ua.’
 gör didaktiké (tekhné) ‘oktatási (mesterség, tudomány)’ lásd DIDAKTIKUS
didaktikus G (fn) tud az oktatás elméletének tudósa
G (mn) oktató (szándékú, jellegű), módszeres
G irod szépirodalmi formában ismereteket közlő (vers, eposz, regény)
G okító, szájbarágó
tud lat didacticus ‘ua.’ gör didaktikosz ‘tanításra hivatott’ didaszkó, tkp. didak-szkó ‘oktat’
didaszkália G tört az ókori görög drámabemutató főbb adatait rögzítő felirat
G † magyarázat, útmutatás
lat didascalia gör didaszkalia ‘oktatás, színházi feljegyzés’, lásd DIDASZKALOSZ
didaszkalosz G tört az ókori görög drámák kardalainak betanítója
G okt gyermekek és ifjak oktatója az ókori görög poliszokban
gör, ‘ua.’ didaszkó, tkp. didak-szkó ‘oktat’
Lásd még DÁSZKÁL
didaxis † G oktatás, tanítás
gör didaxisz, tkp. didak-szisz ‘ua.’, lásd DIDASZKALOSZ
dieffenbachia [dífenbahhia] G növ buzogányvirág, dél-amerikai eredetű trópusi dísznövény
tud lat, ‘ua.’ Ernst Dieffenbach német természettudós tiszteletére
diegézis G ret valamely mozzanat részletező előadása
G elbeszélés
gör diégészisz ‘ua.’: dia- ‘át, végig’ | agó ‘visz, vezet’
die-hard [dájhárd] G vaskalapos, ókonzervatív, minden újítás ellen makacsul küzdő politikus
ang, ‘ua.’ die hard ‘a végsőkig küzd, nem adja olcsón az életét’, tkp. ‘nehezen hal meg’: die
‘meghal’ | hard ‘kemény, nehéz, nehezen’
dielektrikum G szigetelésre alkalmas, az elektromosságot nem vezető anyag
ném Dielektrikum ‘ua.’ dielektrisch ‘nem vezető’: gör dia- ‘át’ | élektron ‘borostyán’
dielektroforézis G vill elektromosan semleges test elmozdulása nem homogén elektromos térben
lásd DIELEKTRIKUM | gör phoreszisz ‘vitel’ phoreó ‘hordoz’
dielektrikus G a dielektrikummal kapcsolatos
ném dielektrisch ‘ua.’, lásd DIELEKTRIKUM
dién G kém két kettős kötést tartalmazó telítetlen nyílt láncú szénhidrogén
gör di(sz)- ‘kétszer’ | -én (telítetlen szénhidrogénre utaló toldalék)
dierézis G nyelvt kettőshangzók két elemének különejtése
G irod sormetszet
lat diaeresis ‘ua.’ gör diaireszisz ‘elválasztás’: dia- ‘át, szét’ | aireszisz ‘választás’ aireó
‘fog, vesz’
dies ad quem [diesz ad kvem] G jog határnap
lat, ‘a nap, ameddig’: dies ‘nap’ | ad ‘-ig’ | qui ‘amely’
dies a quo [diesz a kvó] G jog kezdő nap
lat, ‘a nap, amelytől’: dies ‘nap’ | a(b) ‘-tól’ | qui ‘amely’
dies fasti [diesz faszti] G tört a törvénykezésre igen, gyűlések összehívására nem alkalmas napok a
római naptárban
lat tbsz, ‘ua.’: dies ‘nap’ | fastus ‘alkalmas, megengedett’ fas ‘illő, szabad’, ered. ‘isteni
igazság, törvény’
diesis [diézisz] G zene kereszt mint zenei előjegyzés, az utána következő hang magasságát fél
hangközzel emeli
lat diesis ‘ua.’
 gör dieszisz ‘a legkisebb hangköz, negyedhang’, ered. ‘szabadon bocsátás’
diiémi ‘elbocsát, felold’: di(a) ‘el, szét’ | hiémi ‘küld, hajít’
dies nefasti [diesz nefaszti] G tört ünnepnapok, nyilvános ténykedésre nem engedélyezett napok az
ókori római naptárban
 lat, ‘ua.’: dies ‘nap’ | nefastus ‘nem alkalmas, meg nem engedett’ nefas ‘nem szabad, tilalmas’,
lásd DIES FASTI
diéta1 G orv betegkoszt, kímélő étrend
G ált valamilyen cél érdekében követett étrend, pl. fogyókúrás ~
 lat diaeta gör diaita ‘életmód, étrend’
diéta2 † G országgyűlés
G napidíj
 újk lat dieta ‘napidíj’ dies ‘nap’, auszt ném ‘országgyűlés’ (a ném Landtag ‘ua.’, tkp. ‘ország-
nap’ hatására)
dietális † G országgyűlési
 lásd DIÉTA2
dietétika G orv az egészséges életrenddel, étkezéssel foglalkozó tudományág
 ném Diätetik ‘ua.’ gör diaitetiké (tekhné) ‘a helyes életmód (mestersége)’, lásd DIÉTA1
dietetikus G (fn) orv a helyes vagy kímélő étrend szakembere
G (mn) a helyes étrenddel kapcsolatos
 magy, lásd DIETÉTIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára), ill. ném diätetisch
dietil-glikol G kém a dietil-éter származéka, szerves oldószer, használják gázok szárításához és
fagyálló adaléknak
 gör di(sz)- ‘kétszer’ | lásd ETIL-, GLIKOL
difenil- G kém két fenilcsoportot tartalmazó vegyület
 gör di(sz)- ‘kétszer’ | lásd FENIL-
diffamáció G rágalmazás, hitelrontás
 lat diffamatio ‘ua.’, lásd DIFFAMÁL
diffamál G rágalmaz, hírbe hoz
 lat diffamare, diffamatum ‘híresztel’, utóbb ‘jóhírétől megfoszt’: dis- ‘el, szét’ | fama ‘hír,
szóbeszéd’, lásd FÁMA
differál G különbözik, eltér
 ném differieren fr différer ‘ua.’ lat differre, tkp. dis-ferre ‘szétvisz, szétválaszt’: dis- ‘el,
szét’ | ferre ‘visz’
differencia G különbség, különbözőség, eltérés
G biz nézeteltérés, egyenetlenség, súrlódás
 lat differentia ‘ua.’, lásd DIFFERENS
differenciáció G geol a magma széthullása különféle szerkezetű kőzetekre
G mat a differenciálhányados meghatározása
G tud megkülönböztetés, a különbség megállapítása
 ang, ném differentiation ‘ua.’, lásd DIFFERENCIÁL1
differenciál1 G megkülönböztet, különbséget tesz, árnyal
G elkülönít, szétválaszt
G mat differenciálszámítást végez
 ném differenzieren fr differencier ‘ua.’ tud lat differentiare, differentiatum ‘ua.’, lásd
DIFFERENCIA
differenciál2 G mat felsőfokú matematikai számításmód, a független változó, ill. a függvény
megváltoztatása
ném Differential
 tud lat differentialis ‘különbözeti’, lásd DIFFERENCIA
differenciális G különbözeti, különbségen alapuló
G mat változó értékek kicsiny változásával kapcsolatos
G csill gázból álló égitesteken a szélességi körök szerint eltérő (forgási sebesség)
 tud lat differentialis ‘ua.’, lásd DIFFERENCIÁL2
differenciálmű G műsz gépkocsi hajtott tengelyének kiegyenlítőműve
 ang differential (gear) ‘ua.’, lásd DIFFERENCIA
differenciálódás G elkülönülés, szétválás
G szoc a társadalmi folyamatok és rétegeződés bonyolultabbá válása
G geol a magma szétválása különféle vegyi és ásványi összetételű részekre
G biol sajátos rendeltetésű szervek kialakulása az egyedfejlődés során
 lásd DIFFERENCIÁLÓDIK
differenciálódik G elkülönül, szétválik, megoszlik
G bonyolultabb, összetettebb lesz, árnyalódik
 lásd DIFFERENCIÁL1
differens G különböző, eltérő
 lat differens, differentis ‘ua.’, lásd DIFFERÁL
differentia specifica [diferencia szpecifika] G fajlagos különbség, a faj sajátos ismertető jegyei,
amelyek megkülönböztetik a magasabb fogalmi vagy rendszerbeli kategória más tagjaitól
 lat, ‘ua.’, lásd DIFFERENCIA, SPECIFIKUS
difficilis † G nehéz, nehézkes, kényes, bajos
 lat, tkp. dis-ficilis ‘ua.’: dis- ‘el, nem’ | facilis ‘könnyű (megtenni)’ facere ‘megtesz’
difficultas lásd DIFFIKULTÁS
diffidencia G bizalmatlanság, gyanakvás, gyanúper
 lat diffidentia ‘ua.’ diffidens, diffidentis ‘bizalmatlan’ diffidere, tkp. dis-fidere ‘nem hisz,
bizalmatlankodik’: dis- ‘nem’ | fidere ‘bizakodik’ fides ‘hűség, tisztesség, bizalom’
diffikultál † G hibáztat, rosszall, nehezményez, sérelmez
G panaszt tesz
 hazai lat difficultare ‘nehezményez’, lásd DIFFIKULTÁS
diffikultás † G nehézség, akadály
 lat difficultas ‘ua.’ difficilis, lásd ott
difformis G alaktalan, formátlan, torz
 tud lat difformis, tkp. dis-formis ‘alaktalan, torz’: dis- ‘el, szét’ | forma ‘alak’
difformitás G alaktalanság, formátlanság, torz alkat
 tud lat difformitas ‘ua.’, lásd DIFFORMIS
diffrakció G fiz fény vagy más hullámmozgás elhajlása akadály előtt
 tud lat diffractio ‘ua.’: dis- ‘el, szét’ | lásd FRAKCIÓ
diffraktométer G kém elemek és vegyületek kimutatására és mennyiségük mérésére való
berendezés, amely röntgensugaraknak kristályrácson való elhajlása elvén működik
 lásd DIFFRAKCIÓ | gör metreó ‘mér’
diffundál G fiz molekuláris mozgás révén légnemű vagy folyékony közegével elvegyül
 tud lat lat diffundere, diffusum, tkp. dis-fundere ‘szétfolyik’: dis- ‘el, szét’ | fundere ‘önt, ömlik’
Lásd még FÚZIÓ, KONFÚZUS
diffúz G szórt (fény)
G rendezetlen
G szétszórt (figyelem), szórakozott (ember)
G elmosódott, körvonaltalan
 ném diffus ‘ua.’ lat diffusus ‘szétfolyt’ diffundere, lásd DIFFUNDÁL
diffúzió G fiz, kém szétterjedés molekuláris mozgás révén
 tud lat diffusio ‘szétömlés’ diffundere, lásd DIFFUNDÁL
diffuzionizmus G tud olyan felfogás a művelődéstörténetben és néptudományban, hogy a kultúrák
egy-egy központból terjedtek szét
 ném Diffusionismus ‘ua.’, lásd DIFFÚZIÓ, -IZMUS
diffúzor G műsz bővülő csőtoldat, amelyben az áramló folyadék vagy gáz sebessége csökken,
statikus nyomása nő
G fényk fénysugarakat szétszóró réteg
G fiz a visszaverődő hang szétszórását, így jobb akusztikát szolgáló elemek zárt térben
 ném Diffusor ‘ua.’, lásd DIFFÚZIÓ
diffuzőr G kém oldatban lévő anyagok kinyerésére való ipari berendezés
 fr diffuseur ‘ua.’, lásd DIFFÚZIÓ
difiletikus G biol két őstől, őscsoporttól való (leszármazás)
 tud lat diphyleticus ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | phülé ‘törzs, nemzetség’
diftéria vagy difteritisz G orv torokgyík, a torok nyálkahártyájának gyulladása
 tud lat diphteritis ‘ua.’: gör diphthera ‘pergamen, hártya’ | -itisz (gyulladást jelző toldalék)
Lásd még DEFTER
diftongizálódik G nyelvt (egyszerű magánhangzó) kettőshangzóvá válik
 magy, lásd DIFTONGUS (a francia-német eredetű -izál toldalékkal)
diftongus G nyelvt kettőshangzó, egy szótagot alkotó két magánhangzó
 tud lat diphthongus ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszeres’ | phthongosz ‘hang’ phthengomai ‘hangot ad,
beszél’
Lásd még APOFTEGMA
digambara G vall a dzsainizmus eredeti, ortodox irányzata Indiában
G ennek követője
 szansz, ‘égruhájú’, azaz ‘meztelen’, mert e szekta tagjai eredetileg ruhátlanul éltek
digámia G jog második házasság
 tud lat digamia ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | gamosz ‘házasság’
digamma G nyelvt eredetileg az ógörög ábécé hatodik betűje, hangértéke v volt, a klasszikus korban
már nem használták
 gör di(sz)- ‘kétszer’ | lásd GAMMA (alakja az F-hez állt közel, mintha két gammát írtak volna
egymásra)
digerál G kém kilúgoz, szilárd anyagból egy vagy több alkatrészt von ki meleg oldószerrel
 ném digerieren ‘ua.’ lat digerere, lásd DIGESZTIÓ
digest [dájdzseszt]G sajtó másutt már megjelent közleményekből válogató, szemleszerű kiadvány
G számtech hírlevél, több különálló hír összesítése előfizetőknek
 ang, ‘ua.’, lat seml tbsz digesta ‘téma szerint rendezett írások gyűjteménye’ digerere,
digestum ‘szétoszt, elrendez’: dis- ‘szét, el’ | gerere ‘hord, visz’
digesztió G orv emésztés
 tud lat digestio ‘ua.’, tkp. ‘szétbontás, széthordás’ digerere, digestum ‘szétoszt’: di(s)- ‘el,
szét’ | gerere ‘visz’
digesztívum G gyógysz az emésztést elősegítő gyógyszer
 tud lat digestivum ‘ua.’, lásd DIGESZTIÓ
digesztor G mezőg állati fehérjét feldolgozó üzem
 ang digestor ‘ua.’, lásd DIGEST
digger G tört radikális társadalmi (közösségi) elveket valló, 17. századi angol mozgalom tagja
G tört aranyásó a kaliforniai aranyláz idején
 ang, tkp. ‘aki ás’ (mert a 17. századi ~ek királyi földek közös művelésébe kezdtek)
digicash [didzsikes] G számtech digitális készpénz, az interneten használt fizetési eszköz
 ang, digi(tal) cash ‘ua.’: lásd DIGITÁLIS | cash ‘készpénz’, tkp. ‘kassza’, lásd KASSZA
digir G ásv olyan tengely a kristálytanban, amely körül elforgatva az ásvány egy körfordulat alatt
kétszer kerül fedésbe önmagával
 ném digyr ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | gürosz ‘kerék, kör’
digit [didzsit] G inf egész számot ábrázoló karakter
 ang, ‘számjegy’ lat digitus ‘ua.’, ered. ‘ujj’ (tíz alatt az ujjakon számláltak) régi *dicitus
‘mutató’ dicere ‘mond’
Lásd még DIGITALIN, DIGITÁLIS, INDIKÁL
digitalin G gyógysz a gyűszűvirág hatóanyagából készített szíverősítő gyógyszer
 lat, ‘ua.’: lásd DIGITALIS | -in (vegyületre utaló toldalék)
digitális G inf (kettes számrendszerbeli) egész számokkal dolgozó
ang digital ‘ua.’, lásd DIGIT

Digitalis [digitálisz] G növ gyűszűvirág
lat, ‘gyűszű’, tkp. ‘ujjra való’
 digitus ‘ujj’
digitalizál G számtech más jellegű információt, főleg analóg jeleket a számítógép számára digitális
jelekké alakít át
ang digitalize ‘ua.’, lásd DIGITÁLIS

digital signature [didzsitel signicser] G számtech digitális aláírás, elektronikus dokumentumok
hitelesítésére használt titkos kód
ang, ‘ua.’, lásd DIGITÁLIS, SZIGNATÚRA

digitoxin G kém gyűszűvirágból előállított kristályos glikozid, szívgyógyszerek alapanyaga
tud lat, ‘ua.’: lásd DIGI(TALIS), TOXIN (a ~ túladagolása mérgezéshez vezethet)

digitus [digitusz] G ókori római hosszmérték, a hüvelyk megfelelője, 1,8 cm
lat, ‘ua.’, tkp. ‘ujj’, lásd DIGIT

diglif G ép kétvájatú téglalapból álló újkori frízdíszítő elem
ang, ném diglyph ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | glüphisz ‘vájat’
 glüphó ‘vés’
diglosszia G nyelvt egy adott nyelv két erősen eltérő változatának funkcionálisan elkülönült
használata (egyiké a köznapi érintkezésben, a másiké nagy nyilvánosság előtt, tudományos szinten
stb.)
tud lat diglossia ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | glóssza ‘nyelv’
diglott G nyelvt egy adott nyelv két funkcionális változatát egyforma könnyedséggel használó
(személy)
ném diglott ‘ua.’, lásd DIGLOSSZIA
dignitárius † G főtisztviselő, közjogi méltóság
ném Dignitar fr dignitaire ‘ua.’, lásd DIGNITÁS
dignitás G méltóság
lat, ‘ua.’ dignus ‘méltó’
digó G biz olasz ember
velencei ol digo ‘hé, hallja’, tkp. ‘mondom’ ol, lat dico ‘ua.’ (a 19. század végi olasz
vendégmunkások, vándorárusok nyelvéből lett nyelvjárási szó, a 20. század vége felé köznyelvi
szó)
digóz G mezőg szikes talajra „digóföldet”, mésztartalmú sárgaföldet terít, hogy termővé tegye
magy, lásd DIGÓ (az ilyen földet gyakran olasz kubikusokkal termeltették ki a 19. században)
digózik G biz (magyar nő) jómódú olasz turistákat ajándékért megkörnyékez, kitartatja vagy elvéteti
magát velük (az 1970-es évektől)
magy, lásd DIGÓ
digráf vagy digramma G nyelvt egy hangot jelölő kételemű, kétjegyű betű
ang digraph, digram ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | graphó ‘ír’, gramma ‘írás, írásjegy’
digresszió G kitérés, elkalandozás (a beszéd tárgyától)
lat digressio ‘ua.’ digredi, digressus ‘eltér, kitér’: di(s)- ‘el, szét’ | gradi ‘lép’
Lásd még GRÁDUS, KONGRESSZUS
dihibrid G gen olyan keresztezett egyed, amely két génpárban tér el a szülőktől
gör di(sz)- ‘kétszer’ | lásd HIBRID
dihtel † G műsz tömít
ném dicht ‘sűrű, tömött’
dikaiarchia G jog a jog uralma
tud lat dicaiarchia ‘ua.’: gör dikaion ‘igazságosság, jog’ diké ‘igazság’ | arkhé ‘uralom’
dikaiológia G tud jogtudomány
gör dikaion ‘igazságosság, jog’ diké ‘igazság’ | lásd -LÓGIA
dikaszteriális † G jog tanácsi, testületi
G bírósági, törvényszéki
lat dicasterialis ‘ua.’, lásd DIKASZTÉRIUM
dikasztérium † G pol helytartótanács, kormányszék
G jog bírói tanács, bírói testület, törvényszék
hazai lat dicasterium ‘ua.’ gör dikasztérion ‘törvényszék’ dikasztész ‘bíró’, lásd ott
dikasztész G tört sorsolt esküdtbíró az ókori athéni népbíróságon
gör, ‘bíró’ dikadzó ‘ítélkezik, igazságot szolgáltat’ diké ‘jog, igazság’
dikció G szónoklat
G irod költői előadásmód, stílus
G szính színészi szövegmondás, szövegejtés
lat dictio ‘beszéd, előadás’ dicere, dictum ‘mond’
Lásd még DETTÓ, DIKTÁL, DIKTÁTOR, EDIKTUM, PRÉDIKÁL
dikciózik G szónokol, pohárköszöntőt mond
lásd DIKCIÓ
dikroizmus G ásv kettőstörésű kristályok sajátsága, hogy polarizált fényben két különféle színt
mutatnak
ang dichroism ‘ua.’: gör dikhroosz ‘kétszínű’: di(sz)- ‘kétszer’ | khroa ‘(test)szín’ | lásd -IZMUS
dikromatikus G kétszínű, kétféle színt mutató
ang dichromatic ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | khróma, khrómatosz ‘szín’
dikromatopszia G orv kétszínlátás, részleges színvakság, a három alapszín közül csupán kettőnek
az észlelése
tud lat dichromatopsia ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | khróma, khrómatosz ‘szín’ | ópszisz ‘látás’
dikroszkóp G ásv egyszerű optikai eszköz színes ásványok különféle optikai tengelyek irányában
észlelt kétszínűségének megfigyelésére
ném Dichroskop ‘ua.’: lásd DIKROIZMUS | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
diktafon G műsz szövegrögzítő (kis) magnetofon
ang Dictaphone (márkanév): dicta(te), lásd DIKTÁL | (magneto)phone, lásd MAGNETOFON
diktál G tollba mond
G parancsol, előír, megszab
G sugall, ösztönöz, tanácsol
G rábeszél, kényszerít
lat gyak dictare, dictatum ‘mondogat, előír, tollba mond’ dicere, dictum ‘mond’
Lásd még DIKCIÓ
diktandó G tollbamondás
lat dictando ‘tollba mondva’, lásd DIKTÁL
diktátor G tört szükséghelyzetben rendkívüli hatalommal felruházott főtisztviselő a köztársasági
Rómában
G pol parancsuralmi rendszerben korlátlan hatalmú államfő, pártvezető
G zsarnok, kényúr, önkényúr, kiskirály
G valamely területen megfellebbezhetetlen tekintély, pl divatdiktátor
lat dictator ‘ua.’, lásd DIKTÁL
Lásd még DIKCIÓ
diktatórikus G pol parancsuralmi
G parancsoló, ellentmondást nem tűrő
G önkényeskedő, erőszakos
ném diktatorisch fr dictatoire ‘ua.’, lásd DIKTÁTOR
diktátum G tollba mondott szöveg
G rendelkezés, parancs
G pol egy államra rákényszerített megállapodás
lat dictatum ‘ua.’, lásd DIKTÁL
diktatúra G tört az ókori Rómában a diktátor tiszte, hatalma
G pol parancsuralmi rendszer
lat dictatura ‘ua.’, lásd DIKTÁTOR
diktiogenezis G geol a földkéreg mozgása, amely az egységes táblákon hegyek és síkságok
hálózatát hozza létre
tud lat dictyogenesis ‘ua.’, tkp. ‘hálóképződés’: gör diktüon ‘halászháló’ | lásd GENEZIS

diktum-faktum G a szót tett követte
G amint mondta, úgy is lett
 lat dictum, factum ‘kimondva, (máris) megtéve’: dicere, dictum ‘mond’ | facere, factum ‘tesz,
csinál’
Lásd még DIKCIÓ
dilapidáció G széthullás, omladozás, elhanyagoltság okozta pusztulás
G elpazarlás
 késő lat dilapidatio ‘pusztulás’ dilapidare ‘elpusztít’, tkp. ‘megkövez, kövekkel hajigál’: di(s)-
‘szét’ | lapis, lapidis ‘kő’
dilatáció G fiz tágulás (pl. hő hatására)
G orv tágulat vagy tágítás a belső szervekben, testüregekben
 lat dilatatio ‘ua.’ dilatare, dilatatum ‘kitágít’: di(s)- ‘el, szét’ | latus ‘széles’
dilatátor G anat tágítóizom, pl. a pupilláé
 tud lat (musculus) dilatator ‘tágító(izom)’, lásd DILATÁCIÓ
dilatatórium G orv sebészeti tágító eszköz
 tud lat, ‘ua.’, lásd DILATÁTOR
dilatométer G tágulásmérő
 ném Dilatometer ‘ua.’: lat dilatare, lásd DILATÁCIÓ | gör metreó ‘mér’
dilatórius † G halasztó, késleltető (hatályú)
 lat dilatorius ‘ua.’ dilator ‘halogató’ differre, dilatum, tkp. dis-ferre ‘halaszt, késleltet’: dis-
‘el, szét’ | ferre ‘visz’
dilemma G log kényszerű választás két egyformán kedvező vagy kedvezőtlen lehetőség között
 lat, ‘ua.’ gör dilémma ‘kettős tétel’: di(sz)- ‘kettős’ | lémma ‘feltételezés’ lambanó ‘felfog’
díler G ker márkakereskedő
G ker üzletkötő
G kábítószerügynök, kábítószer-terjesztő
 ang dealer ‘kártyaosztó, ügynök, kupec, orgazda’ deal ‘kioszt, elad’
dilettáns G (fn) műkedvelő
G (mn) avatatlan, hozzá nem értő, kontár
 ném Dilettant ol dilettante ‘kedvelő, (valamiben) gyönyörködő’ dilettare ‘gyönyörködtet’
lat delectare ‘ua.’, lásd DELEKTÁL
dilettantizmus G hozzáértés nélküli ténykedés (főleg a művészetek terén)
 ném Dilettantismus ‘ua.’, lásd DILETTÁNS
dili G biz bolondság, bolondéria
 magy, elvonás a dilis ‘bolond’ mnévből, mely a DILINÓS összevonódása
diliflepni G biz beszámíthatatlansági bizonyítvány, annak tanúsítása, hogy az illető elmeorvosi
kezelés alatt áll(t)
 lásd DILI, FLEPNI
diligence lásd DELIZSÁNSZ
diligencia G szorgalom, igyekezet
G † okt tanulmányi időszak, szorgalmi idő
 lat diligentia ‘ua.’ diligens, diligentis ‘igyekvő’, tkp. ‘(vmit) kedvelő’ diligere ‘kiválaszt,
becsül, kedvel’: di(s)- ‘el, szét’ | legere ‘gyűjt, kiszemel’
diligenter † G szorgalmasan, buzgón
 lat, ‘ua.’, lásd DILIGENCIA
dilinós G biz ostoba, bolond
 cig dilino ‘bolond’
dilúció G kém hígítás, hígulás, feloldás
G oldat
 lat dilutio ‘ua.’
 diluere, dilutum ‘elmos, felold’: di(s)- ‘el, szét’ | luere ‘old’
diluviális G geol jégkorszaki
G átv idejétmúlt, ósdi, avatag
 tud lat diluvialis ‘ua.’ diluvium ‘jégkorszak’, tkp. ‘vízözön’, lásd DILÚVIUM
dilúvium G vízözön, özönvíz
 lat diluvium ‘ua.’: | di(s)- ‘el, szét’ | luere ‘old, áztat’
dime [dájm] G tízcentes pénzérme az Egyesült Államokban
 am ang, ‘ua.’, ered. ‘tized’ ófr disme lat decima ‘ua.’, lásd ott
dimenzió G fiz térbeli kiterjedés
G méret, nagyság, arány, méretarány
 lat dimensio ‘felmérés, méret’ dimetiri, dimensus ‘kimér, felmér’: di(s)- ‘el, szét’ | metiri ‘mér’
dimenzionál G méretez, méretet megszab
 ném dimensionieren fr dimensionner ‘ua.’, lásd DIMENZIÓ
dimer G tud kétszeres, kételemű
G kém két azonos molekulából keletkezett nagyobb molekula
 ném, ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | merosz ‘rész’
dimerizáció G kém két azonos molekula egyesülése egy nagyobb molekulává
 ném Dimerisation ‘ua.’, lásd DIMER
dimeter G irod két azonos verslábból vagy verslábpárból álló verssor
 lat dimeter ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | metron ‘mérték’
diminuál G kisebbít, csökkent
 tud lat diminuere ‘ua.’, tkp. ‘szétdarabol’: di(s)- ‘el, szét’ | minuere ‘csökkent’ minus ‘kisebb’
diminúció G kisebbítés, csökkentés
G zene a főhang aprózásából létre jött ékítés
 tud lat diminutio ‘ua.’ diminuere, lásd DIMINUÁL
diminuendo G zene fokozatosan elhalkulva (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ ol, lat diminuere ‘csökkent’, lásd DIMINUÁL
diminutív G nyelvt kicsinyítő
 ném diminutiv fr diminutif ‘ua.’, lásd DIMINUÁL
diminutívum G nyelvt kicsinyítő képző
G kicsinyített szóalak
 tud lat, ‘ua.’, lásd DIMINUTÍV
dimisszoriális G vall elbocsátó levél a plébános részéről, amely engedélyezi, hogy valaki más
egyházközség lelkésze előtt kössön házasságot
 lat (littera) dimissorialis ‘elbocsátó (levél)’ dimissor ‘elbocsátó’ dimittere, dimissum
‘elbocsát, megbocsát’: di(s)- ‘el’ | mittere ‘küld’
dimorf G tud kétalakú
 ném dimorph ‘ua.’: gör di(sz) ‘kettős’ | morphé ‘alak’
dimorfizmus G biol kétalakúság, egyazon fajhoz tartozó egyedek (főleg hím és nőstény egyedek)
két eltérő alakban való előfordulása
G kém azonos vegyi összetételű anyag előfordulása két eltérő kristályformában
 ang dimorphism ‘ua.’, lásd DIMORF, -IZMUS
dimoticizmus G nyelvt népnyelvi jelenség, forma, kifejezés az újgörög nyelvben
 magy, lásd DIMOTIKI (az anglicizmus és hasonlók mintájára)
dimotiki G nyelvt az újgörög nyelvnek a beszélt nyelvhez közelebb álló változata, köznyelv
 újgör dimotiki (glossza) ‘népies (nyelv)’ gör démotikosz ‘népi’, lásd DÉMOSZ
dinamika G fiz mozgástan, erőtan, az ezekkel foglalkozó fizikai tudományág
G zene a hangerő változása
G lendületesség, tetterő
 ném Dynamik ‘ua.’ lat dynamica (ars) ‘erővel foglalkozó (tudomány)’, lásd DINAMIKUS
dinamikus G fiz mozgásos, mozgási
G erős, mozgékony, lendületes, tetterős, határozott
 ném dynamisch ‘ua.’
 gör dünamikosz ‘az erővel kapcsolatos’ dünamisz ‘erő’ dünamai
‘van ereje hozzá, képes’
dinamit G kém kovasavgélben eloszlatott nitroglicerin mint robbanóanyag
svéd Dynamit (márkanév) ‘ua.’: gör dünam(isz) ‘erő’ | -it (vegyi termékre utaló toldalék)
dinamizál G tetterőssé, lendületessé tesz
ném dynamisieren ‘ua.’, lásd DINAMIKUS
dinamizmus G tetterő, lendület, mozgékonyság
G fiz erőrendszer, mozgásrendszer
G fil a világot változónak, fejlődőnek, erőktől mozgatottnak tartó felfogás
ném Dynamismus ‘ua.’: gör dünamisz ‘erő’ dünamai ‘bír, képes (valamire)’ | lásd -IZMUS
dinamó G vill öngerjesztés alapján forgással áramot fejlesztő berendezés
ném dynamo(-elektrische Maschine) ‘erő(- villamos gép)’, lásd DINAMIZMUS
dinamometamorfózis G geol a kőzeteknek a földmélyi nyomás hatására keletkezett kémiai és
szerkezeti átalakulása
tud lat dynamometamorphosis ‘ua.’: gör dünamisz ‘erő’ dünamai ‘van ereje hozzá, képes’ | lásd
METAMORFÓZIS
dinamométer G erőmérő
ang dynamometer ‘ua.’: gör dünamisz ‘erő’ | metreó ‘mér’

dinanderie [dinandri] G műv egyházi és világi rendeltetésű bronz- és rézedények a 13–15.
században
fr, ‘ua.’
 a belgiumi Dinant városról, ahonnan eredtek
dinár G pénzegység arab országokban, ill. a volt Jugoszláviában
a DÉNÁR alakváltozata

dinaszta G tört uralkodócsalád feje
G egyeduralkodó
újk lat dynasta ‘ua.’ gör dünasztész ‘fejedelem’ dünaszteuó ‘hatalmat gyakorol’
dünamisz ‘erő’ dünamai ‘bír, képes (valamire)’
dinasztia G tört uralkodóház, uralkodócsalád
ném Dynastie ‘ua.’ gör dünaszteia ‘uralom, hatalom, kormányzat’, lásd DINASZTA
dinasztikus G tört az uralkodóházzal kapcsolatos
újk lat dynasticus ‘ua.’ gör dünasztikosz ‘korlátlan hatalmú’, lásd DINASZTA
diné lásd DINER
diner [diné] G ünnepi ebéd vagy vacsora, díszvacsora
fr dîner ‘vacsora’ ófr disner ‘vacsorázik’ késő lat disjunare, előbb disjejunare ‘ua.’, tkp.
‘megszűnik böjtölni’: dis- ‘el, félbe’ | jejunare ‘koplal, böjtöl’
Lásd még DÉJEUNER, DINNER
díner G tálalóasztalka
G † kat tisztiszolga
ném Diener ‘felszolgáló, szolga’ dienen ‘szolgál’
dingi G sport a legkisebb sportvitorlás
ang dinghy ‘ua.’ hindi dingí ‘kis vitorlás csónak’
dingó G áll ausztráliai kutyafaj
ausztrál bennszülött szó
dining-car [dájningkár] G vasúti étkezőkocsi
ang, ‘ua.’: dine ‘ebédel’, lásd DINNER | car ‘kocsi’ lat carrus ‘szekér’
dining-room [dájningrum] G ebédlő
ang, ‘ua.’: dine ‘ebédel’, lásd DINNER | room ‘szoba, tér, hely’
dinner [diner] G estebéd, késő délutáni főétkezés az angoloknál
ang, ‘ua.’ fr dîner, lásd DINER
dinoszaurusz G áll hatalmas termetű jurakori őshüllők összefoglaló neve
tud lat dinosaurus ‘ua.’: gör deinosz ‘hatalmas, félelmetes’ | szaurosz ‘gyík’
dinotherium G áll óriási testű őskori ormányos emlős
 tud lat, ‘ua.’: gör deinosz ‘hatalmas, félelmetes’ | thérion ‘állat’

dinsztel G konyha párol, gőzöl, ételneműt kevés zsiradékon, fedő alatt puhít
hazai ném dinsten
 ném dünsten ‘ua.’ Dunst ‘gőz’
dióda G inf kételektródos elektroncső
ném Diode ‘ua.’: gör di- ‘kétszer’ | hodosz ‘út’

diódadetektor G inf dióda mint egyenirányító, amely az információt hordozó jeleket leválasztja a
vivőfrekvenciáról
lásd DIÓDA, DETEKTOR

diódalézer G műsz lézersugarakat kibocsátó félvezető
lásd DIÓDA, LÉZER

dioecesis lásd DIÖCÉZIS
dioicus [dioikusz] G növ kétlaki, a hím és női szaporítószervet külön egyedeken hordozó
(növényfaj)
tud lat, ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | oikosz ‘ház, lakás’

diolefin G kém két kettős kötést tartalmazó nyílt szénláncú szénhidrogén
gör di(sz)- ‘kétszer’ | lásd OLEFIN

diolén G text poliészter alapanyagú műszál
ném Diolen, márkanév

dionüszia G tört Dionüszosz tiszteletére tartott ókori görög ünnepségek összefoglaló neve
gör tbsz dionüszia (hiera) ‘dionüszoszi (ünnepek)’
 dionüsziosz ‘dionüszoszi’ Dionüszosz,
Zeusz és Szemelé fia, a bor és mámor istensége
diopszid G ásv üvegfényű, áttetsző kalcium-magnéziumszilikát kristály a piroxének csoportjából
ang diopside ‘ua.’: gör diopszisz ‘keresztülnézés’: dia- ‘át’ | opszisz ‘szem, nézés’ | -id (vegyületre
utaló toldalék)
dioptáz G ásv háromszöges rendszerű, zöldes üvegfényű, prizmás rézszulfitkristály
ang dioptase ‘ua.’ gör dioptész ‘mindenen átlátó, kém’: dia- ‘át’ | opteuó ‘néz, figyel’
diopter vagy dioptra G műsz egyszerű geodéziai kitűző műszer
ang diopter ‘ua.’ gör dioptra ‘távolságmérő eszköz’, tkp. ‘átnéző’ lásd DIOPTRIA
dioptria G fiz optikai lencsék fénytörő képességének mértékegysége, a méter és a gyújtótávolság
hányadosa
tud lat, ‘ua.’ gör dioptreia ‘szintező műszer’ diopteuó ‘kémlelődik’: dia- ‘át’ | opteuó ‘néz,
figyel’
dioptrika G fiz sugártöréstan
ném Dioptrik ‘ua.’ gör dioptrika ‘távolságmérés (szintező műszerrel)’
dioptrométer G fiz a dioptria mérésére való eszköz
ném Dioptrometer ‘ua.’: lásd DIOPTRIA | gör metreó ‘mér’
dioráma G áttetsző térhatású kép
G múzeumi tárgyak bemutatása a természetes környezetet utánzó háttér előtt
G műv körkép
ang, ném diorama ‘ua.’: gör dia- ‘át’ | horama ‘látvány’ horaó ‘lát’
Lásd még PANORÁMA
diorit G geol szürkés, kristályos mélységi kőzet
ang diorite ‘ua.’ gör dior(idzó) ‘körülhatárol’: dia- ‘át, körül’ | horosz ‘határ’ | -it (ásványra
utaló toldalék)
dioszmózis G orv átszivárgás
tud lat diosmosis ‘ua.’: gör dia- át’ | lásd OZMÓZIS
diöcézis G vall egyházmegye
lat dioecesis ‘ua.’ gör dioikészisz ‘igazgatás’ dioikeó ‘háztatartást vezet, igazgat’: dia- ‘át’ |
oikosz ‘ház’
Lásd még ÖKONÓMIA
Dipankrin G gyógysz a hasnyálmirigy működését serkentő tabletta
 tud lat ‘ua.’: görög di(sz)- kétszer | pankr(easz) ‘hasnyálmirigy’ (lásd ott) | -in (vegyületre utaló

toldalék)
dipeptid G kém két aminosav alkotta peptid
gör di(sz)- ‘kétszer’ | lásd PEPTID

diperte G orv három betegség elleni, egyesített védőoltás kisgyermekeknek
tud lat, röv: di(ftéria) | per(tussis) ‘szamárköhögés’, te(tanusz) (lásd a megfelelő címszóknál)

dipht- lásd DIFT-
diplaziazmus G irod mássalhangzó megkettőzése versben a mérték kedvéért, pl. illyen-amollyan
(Petőfinél)
gör diplasziaszmosz ‘megkétszerezés’: diplasziosz ‘kétszeres’ | -azmus (az -IZMUS változata)

diplegia G orv kétoldali bénulás
tud lat, ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | plégé ‘csapás, ütés’
 plésszó, tkp. plég-szó ‘megüt’
diplex G inf egy csatornán egyidejűleg két különféle jel átvitelét biztosító (üzemmód)
ang, ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | plexisz ‘fonás, szövés’
 plekó ‘fon, sző’
diplexer G inf két eltérő jelcsoport (pl. kép és hang) egyidejű vételét lehetővé tévő, a kettőt
folyamatosan szétválasztó berendezés
ang, ‘ua.’, lásd DIPLEX

diplobionta G gen olyan szervezetek, amelyek egyedi életük folyamán szabályosan váltogatják a
haploid és diploid szakaszt
tud lat tbsz, ‘ua.’: gör diploosz ‘kétszeres’
 diploó ‘megkettőz’ | bión, biontosz ‘élő(lény)’
bioó ‘él’
diplococcus [diplokokkusz] G biol párokban előforduló gömb alakú baktérium
tud lat, ‘ua.’: gör diploosz ‘kétszeres’
 diploó ‘megkettőz’ | lásd KOKKUSZ
diplodocus [diplodokusz] G áll a dinoszauroszok nemzetségébe tartozó kihalt őshüllő, óriási
sárkánygyík
tud lat, ‘ua.’: gör diploosz ‘kétszeres’
 diploó ‘megkettőz’ | dokosz ‘gerenda’
diploid G gen kétszeres kromoszómaszámú (apai és anyai kromoszómakészletet tartalmazó) sejt
ang, ‘ua.’: gör diploosz ‘kétszeres’
 diploó ‘megkettőz’ | -id (tudományos osztályhoz tartozásra
utaló toldalék)
diploma G tört díszes kiállítású királyi, hatósági oklevél
G tört birtok vagy nemesség adományozását tanúsító oklevél
G okt felsőfokú tanulmányok elvégzését igazoló okirat
újk lat, ‘ua.’ gör diplóma, diplomatosz ‘kettéhajtott irat, fatábla’: diploosz ‘kétszeres,
kettéhajtott’ diploó ‘megkettőz’
diplomácia G pol a külügyek, államközi kapcsolatok intézése
G pol az erre hivatott állami apparátus
G pol külügyi szolgálat
G átv tárgyalási készség, ügyesség az emberi kapcsolatokban
G átv óvatosság, ravaszság
ném Diplomatie fr diplomacie ‘ua.’, tkp. ‘(a nemzetközi kapcsolatokat érintő) oklevelekkel
kapcsolatos ténykedés’, lásd DIPLOMATIKA
diplomás G okleveles, egyetemet vagy főiskolát végzett
lásd DIPLOMA
diplomata G pol külügyi szolgálatot végző tisztviselő, politikus
G átv hajlékony, ravasz, óvatos ember
ném Diplomat fr diplomate ‘ua.’, lásd DIPLOMA
diplomatika G tört oklevéltan
újk lat diplomatica (scientia) ‘oklevél (tudomány)’, lásd DIPLOMA
diplomatikus G pol a diplomáciával kapcsolatos
G pol tárgyalókész, tárgyalóképes
G átv kényes helyzetekben ügyesen, tapintatosan, ravaszul viselkedő
G óvatos, körültekintő, meggondolt
G rugalmas, simulékony
 fr diplomatique ‘ua.’, lásd DIPLOMÁCIA
diploopia G orv kettős látás
 lat, ‘ua.’: gör diploosz ‘kettős’ | op(szomai) ‘lát’
diploszómia G orv összenőtt ikerpár mint születési, ill. fejlődési rendellenesség
 tud lat diplosomia ‘ua.’: gör diploosz ‘kettős’ | szóma ‘test’
dipólus G fiz olyan erőtér, amely két egyenlő nagy, de ellenkező előjelű, pontszerű elektromos
töltés vagy mágneses sarok között alakul ki
 gör di(sz)- ‘kétszer’ | lásd PÓLUS
diprozópus G orv kétarcú torzszülött
 tud lat diprosopus ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | proszópon ‘arc, tekintet, személy’
dipszománia G orv alkoholistáknál fellépő, tudatzavarral járó ivási kényszer
 tud lat dipsomania ‘ua.’: dipszosz ‘szomjúság’ dipszaó ‘szomjazik’ | lásd MÁNIA
Diptera G áll kétszárnyúak, a rovarvilág egyik legnépesebb rendje
 tud lat tbsz, ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | pteron ‘szárny’
dipterosz G ép kettős oszlopsorral körülvett, ión eredetű ókori építmény, főleg templom
 gör, ‘ua.’, tkp. ‘kétszárnyú’: di(sz)- ‘kétszer’ | pteron ‘szárny’
diptichon G műv kétszárnyú, két összehajtott táblából álló oltárkép
 ném Diptychon ‘ua.’ gör diptükhon ‘viaszréteggel befelé összehajtott kettős írótábla’: di(sz)-
‘kétszeres’ | ptüx, ptükhosz ‘hajtás, réteg’
direct- lásd még DIREKT-
directoire [direktoár] G műv építészeti és bútorstílus a 18–19. század fordulójáról
 fr, tkp. ‘direktórium’ (a francia forradalom 1795–1799 közötti időszaka), lásd DIREKTÓRIUM
directory path [direktori páth] G számtech elérési út
 ang, ‘ua.’: lásd DIREKTÓRIUM | path ‘ösvény, útvonal’
direkció G igazgatóság, vezetőség
G igazgatás, irányítás
G eligazítás
G irány
 lat directio ‘irányítás, eligazítás’, lásd DIRIGÁL
direkt G (mn) közvetlen, egyenes
G okt az anyanyelv közvetítő szerepe nélkül, az adott idegen nyelv közegében működő
(nyelvoktatási módszer)
G csill az égbolton nyugatról kelet felé való (mozgásirány)
G (hat) közvetlenül, egyenesen
G szándékosan, szántszándékkal, készakarva
G kifejezetten, nyíltan, kereken
 ném direkt ‘ua.’ lat directus ‘egyenes, egyszerű’, lásd DIRIGÁL
direkte G egyenesen, éppenséggel, kifejezetten
 lat directe ‘ua.’ directus ‘egyenes’, lásd DIRIGÁL
direktíva G utasítás
G irányelv, útmutatás, iránymutatás
 ném Direktive fr directive ‘ua.’, lásd DIRIGÁL
direktor G igazgató
 lat director ‘ua.’ dirigere, directum ‘egyenesbe állít, irányít, elrendel’: di(s)- ‘el’ | regere
‘irányít, kormányoz’
Lásd még DIRIGÁL
direktorátus G igazgatóság, igazgatói iroda
G igazgatói testület
 ném Direktorat ‘ua.’, lásd DIREKTOR
direktoriális G igazgatói, igazgatósági
G direktóriummal kapcsolatos
 újk lat diractorialis ‘ua.’, lásd DIREKTÓRIUM

direktórium G igazgató testület
G tört öttagú államfői testület a francia forradalom alatt (1795–99)
 ném Direktorium fr directoire ‘ua.’ késő lat directorium ‘meghatározott irány’, lásd DIRIGÁL
direktrisz G üzletvezetőnő, áruházi részlegvezetőnő
 fr directrice ‘ua.’ lat directrix, lásd DIREKTRIX
direktrix G geom vezérvonal, az az egyenes, amelytől a parabola minden pontja ugyanakkora
távolságra van, mint a gyújtóponttól
 lat (linea) directrix ‘irányító (vonal)’: lásd DIREK(TOR) | -trix, tricis (nőnemű cselekvőre utaló latin
toldalék)
dirhem G régi arab ezüstpénz
G egyes arab államokban ma is használatos pénznem
 ar, ‘ua.’ gör drachma, lásd ott
dirigál G vezet, irányít, igazgat
G átv parancsolgat, utasítgat
G zene vezényel
 ném dirigieren lat dirigere, directum ‘egyenesbe állít, irányít, elrendel’: di(s)- ‘el’ | regere
‘irányít, kormányoz’
Lásd még DIRECTOIRE, DIREKCIÓ, DIREKT, DIREKTÍVA, DIREKTOR, DIREKTÓRIUM, DIREKTRISZ,
DIREKTRIX, DIRIGENS, DIRIGIZMUS, DRESSZ, DRESSZÍROZ
dirigens G zene karmester, karnagy
 ném Dirigent ‘ua.’, lásd DIRIGÁL
dirigizmus G pol központi utasításokkal működő, bürokratikus államigazgatás
G pol államkapitalizmus, az állam irányító szerepe a gazdasági életben
 fr dirigisme ‘ua.’: lásd DIRIGÁL, -IZMUS
dirimeus † G jog érvénytelenítő, bontó (akadály)
 lat, ‘ua.’: dirimere ‘elkülönít, megszüntet’: di(s)- ‘szét’ | emere ‘fog, vesz’
dirndli G ölt puffos ujjú, bő szoknyájú, köténykés könnyű női ruha
 baj-oszt kics Dirndl ‘lánykaruha’, tkp. ‘parasztlányka’ ném Dirne ‘vidéki lány’
disable [dizéjbl] G számtech valamely funkció letiltása
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘megbénít’: lat dis- ‘el, nem’ | able lat habilis ‘ügyes’
Lásd még HABILITÁL
discantus [diszkantusz] G zene többszólamú középkori énekes műfajok gyűjtőneve
G zene a legmagasabb (szoprán) szólam
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘ellen-ének, átellenes ének (az alatta futó basszushoz viszonyítva)’: dis- ‘szét, el’ |
cantus ‘ének’ canere, cantum ‘énekel’
Lásd még BICINIUM
disci- lásd DISZCI-
disc jockey [diszkdzsoki, diszkzsoké] G lemezgazda, hanglemezről adott könnyűzenei műsorok
bemondója
 ang, ‘ua.’: disc fr disque ‘korong, hanglemez’ lat discus ‘korong’ gör diszkosz ‘ua.’ |
jockey lásd ZSOKÉ
disco- lásd még DISZKO-
discopathia [diszkopátia] G orv a csigolyák közötti porckorongok betegsége
 tud lat, ‘ua.’: gör diszkosz ‘korong’ | pathosz ‘szenvedés’ paszkhó ‘elszenved’
discr- lásd DISZKR-
discu- lásd DISZKU-
diseuse lásd DIZŐZ
disj- lásd DISZJ-
disk cache [diszk kes] G számtech lemezgyorsítótár
 ang, ‘ua.’: disk, disc fr disque gör diszkosz ‘korong’ | lásd CACHE
disk drive [diszk drájv] G számtech lemezmeghajtó
 ang, ‘ua.’: disk, disc
 fr disque gör diszkosz ‘korong’ | drive ‘hajt, űz, vezet’
disk unit [diszk júnit] G számtech mágneslemezes tárolóegység
ang, ‘ua.’: disk, disc
 fr disque gör diszkosz ‘korong’ | unit lat unitas ‘egység’ unus
‘egy’
diskurál G beszélget, cseveg, társalog
G † tárgyal
lat discurrere, discursum ‘futtában érint, elbeszélget (vmiről)’, ered. ‘szétfut, elterjed’: dis- ‘el,
szét’ | currere ‘fut’
Lásd még DISZKURZÍV, KURRENS
diskurzus G beszélgetés, társalgás
lat discursus ‘beszélgetés’, ered. ‘futkározás, portyázás’, lásd DISKURÁL
display [diszpléj] G számtech kijelző
ang, ‘feltár, megmutat’ ófr despleir ‘kigöngyölít’ lat displicare ‘ua.’: dis- ‘szét’ | plicare
‘hajtogat’
display menu [diszpléj menjú] G számtech a számítógép képernyőjén látható lista a program
kínálta lehetőségekről
ang, ‘ua.’, lásd DISPLAY, MENÜ
disputa G (tudományos) vita
G vitatkozás, szóváltás, összeszólalkozás
G † hitvita
magy, ‘ua.’, lásd DISPUTÁL
disputál G vitázik, vitatkozik
G felesel, szájal
lat disputare ‘fejteget, vitat, vitázik’: dis- ‘szét’ | putare ’tisztáz, felbecsül, vél’
Lásd még AMPUTÁL
disqualificál lásd DISZKVALIFIKÁL
diss- lásd DISSZ-
distancia G távolság, távolságtartás
G térköz, távköz
lat distantia ‘ua.’ distans, distantis ‘távoleső’ distare ‘széjjeláll, (egymástól) távol áll’: di(s)-
‘széjjel’ | stare ‘áll’
distributivus [disztributívusz] G nyelvt a névszóragozás osztó értelmű határozói esete egyes
nyelvekben (pl. magy naponta, helyenként)
lat (casus) distributivus ‘osztó (eset), lásd DISZTRIBUTÍV
diszacharid G kém kettős cukor (pl. répacukor)
ang disaccharide lat disaccharidum ‘ua.’: gör di(sz) ‘kétszer’ | szakkharon ‘cukor’
diszázsió G közg valuták és devizák, ill. értékpapírok piaci árának lefelé való eltérése a hivatalos
árfolyamtól, ill. a névértéktől
ném Disagio ‘ua.’: lat dis- ‘szét, el’ | lásd ÁZSIÓ
diszbarizmus G orv nyomásegyenlőtlenség a szervezetben a külső légnyomásnak, ill. a
testüregekbe zárt gázok nyomásának változása folytán
tud lat dysbarismus ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | barüsz ‘nehéz’ | lásd -IZMUS
diszciplína G fegyelem
G tud tanszak, tudományág
lat disciplina ‘oktatás, tudomány, fegyelem, rend’ discipulus ‘tanítvány’ discere ‘tanul’
diszciplináris G fegyelmi
G tantárgyi, tanszaki
lat disciplinaris ‘ua.’, lásd DISZCIPLÍNA
diszergia G orv a mozgások összehangolatlansága a mozgatóidegekből érkező impulzusok zavara
következtében
tud lat dysergia ‘ua.’, tkp. ‘hibás működés’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | ergon ‘munka’
diszfágia G orv nyelési nehézség
 tud lat dysphagia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | phagein ‘eszik’

diszfázia G orv hibás, zavaros beszéd agyközponti sérülés folytán
tud lat dysphasia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | phémi ‘beszél’

diszfónia G orv a hangképzés gyengesége
tud lat dysphonia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | phóné ‘hang’

diszfória G orv rosszullét, rossz közérzet
tud lat dysphoria ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, rosszul’ | pheromai ‘érzi magát vhogy’
 pheró ‘visz’
diszfotikus zóna G földr a derengő fény övezete tiszta vízű tavak mélyebb rétegeiben
ném dysphotisch ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | photosz ‘fény’ | lásd ZÓNA

diszfunkció G hibás működés
G biol rendellenesség a szervezet működésében
G szoc zavar a társadalmi folyamatokban
tud lat disfunctio ‘ua.’: dis- ‘el, szét’ | lásd FUNKCIÓ
diszgenezis G biol hibás egyedfejlődés
G biol részleges vagy teljes meddőség
tud lat dysgenesis ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | lásd GENEZIS
diszgrácia † G kegyvesztettség
késő lat disgratia ‘ua.’: dis- ‘el’ | gratia ‘kegy, kedvesség, kegyelem’ gratus ‘kegyelt, kedves’
Lásd még GRÁCIA
diszgráfia G lél írászavar, az írásképesség zavara agykérgi rendellenesség folytán
tud lat dysgraphia ‘ua.’: gör düsz- ‘rosszul, hibásan’ | graphó ‘ír’
diszgusztál † G elveszi az étvágyat, elundorít, kiábrándít
a DEGUSZTÁL visszalatinosított alakja
diszharmónia G zene az összhang hiánya
G átv egyenetlenség, nézeteltérés
kk lat dysharmonia ‘ua.’: gör düsz- ‘hibásan’ | lásd HARMÓNIA
diszharmonikus G zene nem összeillő, nem egybehangzó
G egyet nem értő, az összhangot nélkülöző
G geol a párhuzamos rétegekkel nem azonos formában és mértékben gyűrődött (redő)
kk lat dysharmonicus ‘ua.’, lásd DISZHARMÓNIA
diszhidrózis G orv gennyes kiütésekkel járó bőrbetegség, amelyet a bőr rétegei közötti
folyadékáramlás zavara okoz
tud lat dyshydrosis ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | lásd HIDRÓZIS
diszjungál G elválaszt, szétválaszt, elkülönít
tud lat disiungere, disiunctum ‘ua.’, ered. ‘kifog (igás állatot)’: lat dis- ‘szét, el’ | iungere
‘összekapcsol’
diszjunkció G elválasztás, szétválasztás, elkülönítés
G log egymást kölcsönösen megengedő fogalmak vagylagossága
G biol a faj elterjedési területének feldarabolódása földrajzi vagy ökológiai tényezők miatt
G gen a megkettőződött kromatidák szétválása az utódsejtekbe
tud lat disiunctio ‘ua.’, lásd DISZJUNGÁL
diszjunkt G idegen, elkülönült
G mat közös elemet nem tartalmazó (halmazok)
G log egymást kizáró
ném disjunkt ‘ua.’, lásd DISZJUNGÁL
diszjunktív G szétválasztó
G log vagylagos, egymást kölcsönösen megengedő
ném disjunktiv ‘ua.’, lásd DISZJUNGÁL
diszkant G zene a felső szólam, szoprán (többszólamú énekben)
ném Diskant ‘ua.’ kk lat discantus, lásd ott
diszkinézia G orv a sima izmokból álló belső szervek renyhesége
tud lat dyskinesia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | lásd KINÉZIS
diszkó G zenés, táncos ifjúsági szórakozóhely
G zene ilyen helyen játszott (zene)
am ang röv disco(theque) ‘ua.’ fr discothčque, lásd DISZKOTÉKA
diszkográfia G hanglemezjegyzék
ang discography ‘ua.’: disk ‘korong, hanglemez’ fr disque lat discus gör diszkosz
‘korong’ | (biblio)gráfia (lásd ott)
diszkólia G orv az epeelválasztás zavara
tud lat dyscholia ‘ua.’: gör düsz- ‘rosszul’ | khólé ‘epe’
diszkonjugált G orv összehangolatlan, kancsalságot eredményező (szemizomműködés)
lat dis- ‘szét, el’ | lásd KONJUGÁL
diszkonnekció G orv az idegi összeköttetés megszakadása, különféle működési zavarok forrása
tud lat disconnectio ‘ua.’: dis- ‘szét, el, le’ | connectere ‘összeköt’, lásd KONNEKTOR
diszkont G ker † váltóleszámítoláskor a hátralékos kamatok fejében levont összeg
G (mn) engedménnyel árusító (üzlet)
G engedményes (ár)
ném Diskont ol disconto ‘leszámítás’ kk lat discomputare ‘leszámít’: dis- ‘szét, el, le’ |
computare ‘számol’, lásd KOMPUTER
diszkontál G ker leszámítol
ném diskontieren ‘ua.’, lásd DISZKONT
diszkontinuitás G szakadás, a folytonosság hiánya
G mat szakadás függvényben
G hézag, hézagosság
tud lat discontinuitas ‘ua.’, lásd DISZKONTINUUS
diszkontinuus G mat nem folytonos, szakadt (függvény, görbe)
tud lat discontinuus ‘ua.’: dis- ‘szét, nem’ | continuus ‘szakadatlan, folyamatos’ continere
‘egybefog, összetart’, lásd KONTINENS
diszkontráta G ker leszámítolási kamatláb
lásd DISZKONT, RÁTA
diszkordancia G geol a dőlésirány és dőlésszög eltérése egymás feletti rétegsorokban
G viszály, ellenségeskedés, meghasonlás
ang, fr discordance ‘ua.’, lásd DISZKORDÁNS
diszkordáns G eltérő, elütő, össze nem illő
G geol a földtani szerkezet irányától eltérő irányban kialakult (völgy)
G viszálykodó, meghasonlott
ang, fr discordant lat discordans, discordantis ‘ua.’ discordare ‘viszálykodik, ellenkezik,
különbözik’: dis- ‘szét, el’ | cor, cordis ‘szív, érzület’
diszkosz G sport szélei felé ellaposodó dobókorong mint ókori eredetű atlétikai sporteszköz
gör, ‘ua.’, tkp. ‘korong’
 magy deszka
diszkotéka G zene hanglemezgyűjtemény
G zene kölcsönzéssel is foglalkozó hanglemeztár
fr discothčque ‘ua.’ disque ‘korong, hanglemez’ (a bibliotéka mintájára)
diszkrázia G orv hibás keverék, a testnedvek helyes arányának megbomlása mint betegség oka (az
ókori galenusi felfogás szerint)
tud lat dyscrasia ‘ua.’: düsz- ‘hibásan’ | kraszisz ‘keverék’ kerannümi ‘kever’
Lásd még IDIOSZINKRÁZIA, KRATÉR
diszkréció G tapintat, tapintatosság
G titoktartás, hallgatás
ném Diskretion fr discrétion ‘ua.’, lásd DISZKRÉT
diszkrecionális G jog magának fenntartott, saját rendelkezésű, kizárólagos
G jog saját belátás, választás szerinti
tud lat discretionalis ‘ua.’, lásd DISZKRÉT
diszkreditál G valakinek a hitelét rontja, lejáratja
ném diskreditieren
 fr discréditer ‘ua.’: lat dis- ‘el’ | creditum ‘hitel’ credere, creditum ‘hisz’
Lásd még AKKREDITÁL, CREDENZA, KREDENC, KRÉDÓ
diszkrepancia G össze nem illés, összeférhetetlenség, különbözés, lényegi eltérés
lat discrepantia ‘eltérés, ellentét’, tkp. ‘széthangzás’: dis- ‘széjjel’ | crepare ‘hangzik, zörög’
diszkrét G titoktartó
G tapintatos
G ízléses, nem feltűnő, visszafogott, egyszerű
G kényes, bizalmas
G mat elkülönült, nem folytonos
ném diskret fr discrčte ‘ua.’ lat discretus ‘elkülönített’ discernere, discretum ‘elkülönít,
megkülönböztet’: dis- ‘szét’ | cernere ‘szitál, válogat’
diszkrimináció G (hátrányos) megkülönböztetés
ang discrimination ‘ua.’ lat discriminatio ‘különválasztás’, lásd DISZKRIMINÁL
diszkriminál G (hátrányosan) megkülönböztet (egyént, csoportot)
G átv meghatároz, eldönt
ang discriminate ‘ua.’ lat discriminare, discriminatum ‘szétválaszt’ discrimen
‘választóvonal, különbség’: dis- ‘szét’ | cernere ‘szitál, válogat’
diszkrimináns G mat másodfokú egyenlet megoldóképletében a gyökjel alatti kifejezés
G átv meghatározó, döntő (tényező, elem, körülmény)
tud lat discriminans ‘ua.’, lásd DISZKRIMINÁL
diszkriminátor G műsz a rádiózásban használt, a frekvenciamodulált (FM) jeleket
amplitúdómodulált (AM) jelekké átalakító berendezés
G inf elektronikus szűrő, amely az impulzusokat megadott szempont alapján válogatja szét
ang discriminator ‘ua.’, lásd DISZKRIMINÁL
diszkriminatórius G (hátrányos) megkülönböztetést alkalmazó (politika, eljárás)
fr discriminatoire ‘ua.’, lásd DISZKRIMINÁL
diszkromatopszia G orv színtévesztés, a színlátás zavara
tud lat dyschromatopsia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | khróma, khrómatosz ‘szín’ | opszisz
‘látás’
diszkurzív G beszélgetve kifejtő, következtető, okoskodó
G értekező, érvelő (jellegű)
G pol a társadalmi párbeszédnek teret engedő (politika)
ném diskursiv fr discursif ‘ua.’ lat discurrere, discursum, lásd DISKURÁL
diszkusszió G megvitatás, eszmecsere
G fejtegetés, levezetés, kidolgozás
ném Diskussion fr discussion ‘ua.’ lat discussio ‘szétrázás’, lásd DISZKUTÁL
diszkutál G megvitat, megbeszél
ném diskutieren fr discuter ‘ua.’ lat discutere, discussum ‘ua.’, tkp. ‘a vitapartner érveit
szétrázza’, ered. ‘szétráz, szétzúz’: dis- ‘szét’ | quatere ‘ráz, üt’
diszkvalifikáció G leminősítés
G sport kizárás versenyből szabálytalanság miatt
ném disqualifikation ‘ua.’, lásd DISZKVALIFIKÁL
diszkvalifikál G leminősít, visszaminősít
G sport szabálytalanság miatt a versenyből kizár
G † párbajképtelennek nyilvánít
G † előkelő társaságból kizár
ném disqualifizieren ‘ua.’: lat dis- ‘le, el’ | lásd KVALIFIKÁL
diszlália G orv a beszédszervek hibás működésének tulajdonítható beszédzavar
tud lat dyslalia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | laleó ‘beszél, fecseg’
diszlexia G lél az olvasásképesség zavara agykérgi rendellenesség folytán
 tud lat dyslexia ‘ua.’: | gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | lexisz, tkp. leg-szisz ‘beszéd, olvasás’

legó ‘olvas’
diszlokáció G eltolódás, áthelyeződés
G orv ficam
G fiz rácshiba a kristályszerkezetben
tud lat dislocatio ‘ua.’: dis- ‘el, szét’ | locare ‘helyez’ locus ‘hely’
Lásd még LOKÁLIS
diszmembrátor G műsz aprítógép, zúzógép
ang dismembrator ‘ua.’ dismember ‘széttagol, darabokra tép’: lat dis- ‘szét’ | membrum ‘tag’
diszmnézia G orv az emlékezés zavara
tud lat dysmnesia ‘ua.’: gör düsz- ‘rosszul’ | mnészomai ‘emlékszik’
Lásd még AMNESZTIA, AMNÉZIA, ANAMNÉZIS, MNEMONIKA
diszmorfia G torzképződmény
G torzság, alaktalanság
tud lat dysmorphia ‘ua.’: gör düsz- ‘rosszul’ | morphé ‘alak’
diszparát G eltérő, különnemű, elütő
G össze nem illő, összeegyeztethetetlen
ném disparat lat disparatus ‘ua.’ disparare, disparatum ‘elválaszt, megkülönböztet,
különbözik’ dispar ‘különböző, elütő’: dis- ‘nem’ | par ‘pár, páros, azonos vmivel’
diszparitás G különneműség, másság, összeférhetetlenség
G közg az árfolyamok nagyobb eltérése a paritástól
ang disparity, ném Disparität lat disparitas ‘ua.’ dispar, lásd DISZPARÁT
diszpécser G üzemi munkairányító
or diszpecser ném Dispatcher ‘ua.’ ang dispatch ‘elküld, felad, elintéz’ sp despachar
‘ua.’ késő lat *dispactiare ‘ua.’: dis- ‘el’ | pactus ‘összeerősített’ pangere ‘összeilleszt’
diszpenzáció G jog felmentés, mentesítés valamely jogszabály hatálya alól
G vall házasulandók felmentése az előzetes (háromszoros) kihirdetés alól
hazai lat dispensatio ‘ua.’, tkp. ‘a mentességek szétosztása’ dispensare, dispensatum ‘eloszt,
szétoszt’: dis- ‘szét’ | pendere, pensum ‘mérlegel, kimér’
diszpenzál G felment, felmentést ad (valami alól)
G mentesít
hazai lat dispensare ‘ua.’, lásd DISZPENZÁCIÓ
diszpepszia G orv emésztési zavar, gyenge emésztés
tud lat dyspepsia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, rosszul’ | pepszisz ‘emésztés’ peptó ‘emészt’
Lásd még PEPSZIN
diszpergál G aprít, széthint
G kém diszperziót hoz létre
ném dispergieren ‘ua.’ lat dispergere, dispersum ‘szétszór’: di(s)- ‘szét’ | spargere ‘szór’
diszperz G kém valamely közegben finom eloszlásban lévő részecskékből álló (rendszer)
ném dispers, ‘ua.’, lásd DISZPERGÁL
diszperzió G fiz fényhullámok szóródása, színszóródás
G kém szilárd anyag finom szemcséinek eloszlása folyadékban
G mat szórás, a középértéktől való eltérés valószínűség-számításban
G vill elektromos vezetőképesség változása nagy frekvenciájú áram hatására
G biol állat- vagy növényfaj egyedeinek előfordulása valamely területen
tud lat dispersio ‘szétszóródás’, lásd DISZPERGÁL
diszplázia G orv a testszövetek formálódásának zavara
tud lat dysplasia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | plasszó ‘formál’
Lásd még ANAPLÁZIA
diszpnoé G orv nehézlégzés
tud lat dyspnoe ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | pnoé ‘lélegzet’
diszponál G rendelkezik, intézkedik
G (valamilyen ügyben) intézkedési joggal bír
ném disponieren ‘ua.’ lat disponere, dispositum ‘szétoszt, rendez’: dis- ‘szét’ | ponere ‘tesz,
rak, helyez’
diszponálva van vagy diszponált G kellő hangulatban, lelkiállapotban, képességeinek teljes
birtokában van (pl. színész, énekes a fellépéshez)
lásd DISZPONÁL
diszponens G hiv, ker valamely ügykörben döntési joggal bíró hivatalnok, alkalmazott
ném Disponent ‘ua.’, lásd DISZPONÁL
diszponíbilis G gazd rendelkezésre álló
G ker folyósítható
G amivel számolni lehet
ném disponibel ‘ua.’, lásd DISZPONÁL
diszpozíció G orv betegségre való hajlam, fogékonyság
G hangulat, hangoltság, lelkiállapot
G hiv rendelkezés, intézkedés
tud lat dispositio ‘ua.’, ered. ‘elrendezés’, lásd DISZPONÁL
diszproporció G aránytalanság
ném Disproportion ‘ua.’: lat dis- ‘el, nem’ | lásd PROPORCIÓ
diszproporcionált G aránytalan
ném disproportioniert ‘ua.’, lásd DISZPROPORCIÓ
diszprózium G kém a ritkaföldfémek csoportjába tartozó elem
tud lat dysprosium ‘ua.’ gör düszproszitosz ‘nehezen megközelíthető’ (utalás igen ritka
előfordulására): gör düsz- ‘nehezen’ | prosziémi ‘odaenged’: prosz ‘felé’ | hiémi ‘megy’ | -ium
(vegyi elemre utaló toldalék)
disszemináció G orv szórás, szóródás
tud lat disseminatio ‘ua.’: dis- ‘széjjel’ | seminare ‘hint, vet’ semen, seminis ‘mag’
Lásd még SZEMINÁRIUM
disszenter G vall az anglikán egyházból a 17. században kivált angliai protestáns hitfelekezet tagja
ang dissenter ‘egyet nem értő’ dissent ‘más véleményen van’ lat dissentire ‘ua.’: dis-
‘széjjel’ | sentire ‘érez, vélekedik’
disszertáció G tud doktorátusra, tudományos fokozatra pályázó személy értekezése
G okt dolgozat, értekezés, tanulmány
tud lat dissertatio ‘ua.’, lásd DISSZERTÁL
disszertál G tud tudományos értekezést készít
G értekezik, fejteget
lat gyak dissertare, dissertatum ‘fejteget, taglal’ disserere, dissertum ‘kifejt, megbeszél’: dis-
‘szét’ | serere ‘illeszt, fűz’
disszertáns G tud disszertációjára vagy annak megvédésére készülő személy
ném Dissertant ‘ua.’, lásd DISSZERTÁL
disszidál G felekezetéből, pártjából kilép, vagy azon belül (többedmagával) ellenzéki csoportot
alkot
G (a pártállami időkben) engedély nélkül külföldre távozik
ném dissidieren ‘másként gondolkodik, félrevonul’ lat dissidere ‘más nézeten van, ellenkezik’,
tkp. ‘(a többiektől) külön ül’: dis- ‘el, félre’ | sedere ‘ül’
disszidens G (másként gondolkodása miatt) pártja vagy felekezete többségéből kiváló, attól
félrevonuló személy
G (a pártállami időkben) az országot engedély nélkül elhagyó személy
ném Dissident lat dissidens, dissidentis ‘elkülönülő’, lásd DISSZIDÁL
disszimiláció G nyelvt elhasonulás, egy szóban lévő két azonos (képzésű) hang egyikének
elváltozása
G biol lebontás, az asszimilációval ellentétes anyagcsere-folyamat
G elkülönülés
 ang, ném dissimilation ‘ua.’, lásd DISSZIMILÁL

disszimilál G nyelvt elhasonul
G biol az anyagcsere-folyamat során lebont
ném dissimilieren ‘ua.’ lat dissimilis ‘különböző, eltérő, elütő’: dis- ‘nem’ | similis ‘hasonló’
disszimuláció G elhallgatás, eltitkolás
G alakoskodás, képmutatás
lat dissimulatio ‘ua.’, lásd DISSZIMULÁL
disszimulál G elleplez, eltitkol
G alakoskodik, titkolódzik
lat dissimulare, dissimulatum ‘ua.’: dis- ‘nem’ | simulare ‘hasonlóvá tesz’ similis ‘hasonló’
disszipáció G fiz energiaveszteség, visszafordíthatatlanul hőenergiává alakuló mozgási vagy más
energia
G fiz tranzisztor elektródján hővé alakuló, nem hasznosítható energia
ang, ném dissipation ‘ua.’ lat dissipatio ‘szétszórás, eltékozlás’ dissipare, dissipatum
‘szétszór, felemészt, elfecsérel’: dis- ‘szét’ | supare ‘szór’
disszociáció G szétbomlás, szétválás
G kém visszafordítható bomlási folyamat
tud lat dissociatio ‘ua.’, lásd DISSZOCIÁL
disszociál G kém vegyi disszociációt hajt végre
lat dissociare ‘felbont, elkülönít’: dis- ‘széjjel, nem’ | sociare ‘társul’ socius ‘társ’
Lásd még ASSZOCIÁL, SZOCIÁLIS
disszociálódik G kém (vegyület) szétbomlik alkotórészeire
lásd DISSZOCIÁL
disszolúció G kém szétbomlás, feloldódás
G feloldás, felbontás
lat dissolutio ‘ua.’ dissolvere, dissolutum ‘felold, felbont’: dis- ‘széjjel’ | solvere ‘eloldoz’
disszolut † G züllött, kicsapongó
ném dissolut ‘ua.’ lat dissolutus ‘léha, pajzán, kicsapongó’, tkp. ‘aki magát eloldotta (ti. az
erkölcsi szabályoktól)’ lásd DISSZOLÚCIÓ
disszonancia G zene rossz hangzás, össze nem illő hangok együttese
G átv egyenetlenség, zavar
G átv nézeteltérés, nézetkülönbség
tud lat dissonantia ‘ua.’, lásd DISSZONÁNS
disszonáns G zene rosszul hangzó, fülsértő
G kirívó, elütő, oda nem illő
G átv egyenetlenséget okozó, sértő
késő lat dissonans ‘ua.’ dissonare ‘széthangzik, elüt’: dis- ‘szét, el’ | sonare ‘hangzik’ sonus
‘hang’
disszugáz G kém nyomásálló acélpalackban hegesztés céljára forgalmazott, acetonban oldott
acetiléngáz
fr dissous ‘feloldott’ dissoudre lat dissolvere ‘felold’: dis- ‘szét’ | solvere ‘oldoz’
disztár G fényk fényképezőgép felvevőlencséje elé illesztett szórólencse
ném Distar márkanév
disztén G ásv háromhajlású alumíniumszilikát, amely más-más irányban megkarcolva eltérő
keménységet mutat
ang disthene ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | szthenosz ‘erő’
disztenzibilitás G műsz tágulékonyság, nyújthatóság
ang distensibility ‘ua.’, lásd DISZTENZIÓ
disztenzió G műsz tágulás, nyúlás
ang distension ‘ua.’ lat distendere, distentum (distensum) ‘szétfeszít, kiterjeszt’: dis- ‘széjjel’ |
tendere ‘nyújt’
disztichon G irod egy hexameterből és egy pentameterből álló párvers
 gör disztikhon ‘ua.’: di(sz) ‘kétszer’ | sztikhosz ‘verssor’

Lásd még AKROSZTICHON
disztingvál G megkülönböztet, különbséget tesz (helyes és helytelen között)
lat distinguere, distinctum ‘ua.’, tkp. ‘különböző jelekkel lát el’: di(s)- ‘széjjel’ | stingere ‘szúr,

szúrással jelöl’
disztingvált G előkelő, választékos, kifinomult
ném distinguiert
 fr distingué ‘ua.’, lásd DISZTINGVÁL
disztinkció G különbségtétel
G † kitüntetés
 lat distinctio ‘megkülönböztetés’, lásd DISZTINGVÁL
disztinkt G világos, megkülönböztethető
 ném distinkt’ lat distinctus ‘ua.’ distinguere, lásd DISZTINGVÁL
disztonál G zene rosszul intonál, rosszul veszi a hangot
 ném distonieren ‘ua.’: lat dis- ‘széjjel, el’ | lásd TÓNUS
disztónia G orv az izomtónus zavara folytán fellépő kóros testtartás
 tud lat dystonia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | lásd TÓNUS
disztópia G irod ellen-utópia, amely egy képzeletbeli, időben és térben távol eső társadalom
rajzával a jelen ferdeségeit szatirizálja (mint Swift Gullivere), vagy jelen tendenciák jövőbeli
veszélyeire figyelmeztet
 ang dystopia, dystopy ‘ua.’: gör düsz- ‘téves, hibás’ | toposz ‘hely’
disztorzió G orv olyan rándulás, ficam, amelyben az ízületek maguktól helyreugranak
G fényk a felvétel torzulása
 tud lat distorsio ‘ua.’ distorquere, distortum ‘elcsavar’: dis- ‘szét, el’ | torquere ‘csavar’
Lásd még TORTÚRA, TORZIÓ
disztrakció G orv nyújtás tört végtagok összeillesztésekor
G lél szórakozottság, figyelmetlenség
G átv szórakozás, kikapcsolódás, élvezet
 lat distractio ‘széthúzás, félrevonás, szétszórás’ distrahere, distractum ‘széthúz, megoszt,
szétszór’: dis- ‘szét, el’ | trahere ‘húz’
Lásd még TRAKTOR, TRAKTUS
disztribuál G szétoszt, feloszt
 lat distribuere, distributum ‘ua.’: dis- ‘széjjel’ | tribuere ‘feloszt’ tribus ‘törzs, választókerület’
disztribúció G elosztás, felosztás
G eloszlás, megoszlás
 lat distributio ‘felosztás’, lásd DISZTRIBUÁL
disztributív G mat osztó (szám)
G nyelvt osztó (számnév)
 ném distributiv fr distributif ‘ua.’, lásd DISZTRIBUÁL
disztributívusz lásd DISTRIBUTIVUS
disztribútor G ker forgalmazó
 ang distributor ‘ua.’, lásd DISZTRIBUÁL
disztriktuális † G jog kerületi
 újk lat districtualis ‘ua.’ kk lat districtus ‘egy főúr joghatósága alá tartozó terület’ lat
distringo, districtum ‘széthúz, kínpadra feszít’: dis- ‘szét, el’ | stringere ‘feszít, szorít’
disztrófia G orv zavar a szervezet vagy egyes szervek táplálékkal való ellátottságában vagy
növekedésében
 tud lat dystrophia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | trophé ‘táplálék’
diszturbáció G met az egyensúlyi állapot felbomlása, ciklonképződés
 tud lat disturbatio ‘ua.’ disturbare ‘megzavar’: dis- ‘szét’ | turbare ‘felkavar’ turba
‘zűrzavar, tolongás’
dit [di] G irod laza elbeszélő keretbe foglalt mondásokat, szentenciákat tartalmazó középkori francia
verses mű
 fr, ‘ua.’ lat dictum ‘mondás’ dicere, dictum ‘mond’
diteizmus G vall hit két egyenrangú, de egymással ellentétes (jó, ill. gonosz) istenségben, dualizmus
tud lat ditheismus ‘ua.’: gör di(s)- ‘kétszer’ | theosz ‘isten’

ditirambikus G irod a ditirambus vonásait mutató, ilyen jellegű
G irod a ditirambusokkal kapcsolatos
 ném dithyrambisch ‘ua.’, lásd DITIRAMBUS
ditirambus G irod csapongó lírai költemény
G átv túlzott magasztalás
 lat dithyrambus gör dithürambosz ‘Dionüszosz mámoristen egyik mellékneve’ (?)
thriambosz ‘az isten diadalmenete’
Lásd még TRIUMFUS
ditómia G felezés
 lat ditomia ‘ua.’: gör di(sz)- ‘kétszer’ | tomé ‘metszés’ temnó ‘vág’
diuretikum G orv vizelethajtó szer
 tud lat seml diureticum ‘ua.’ gör diurétikosz ‘vizelést segítő’, lásd DIURÉZIS
diurézis G orv vizeletkiválasztás
 tud lat diuresis gör diurészisz ‘ua.’ diuridzó ‘vizel’: dia- ‘át’ | uron ‘vizelet’
diurnális G naponkénti, naponta ismétlődő
G biol az élőlények életműködésében megmutatkozó, huszonnégy óránkénti szabályos
ismétlődéseket mutató (ritmus)
 tud lat diurnalis ‘naponkénti’, lásd DIURNUM
diurnista † G napidíjas köztisztviselő, díjnok, írnok
 hazai lat, ‘ua.’, lásd DIURNUM
diurnum † G napidíj
 lat, ‘ua.’ diurnus ‘nappali, naponkénti’ dies ‘nap’
díva G ünnepelt énekesnő, színésznő, táncosnő
 ol diva ‘ua.’, tkp. ‘istennő’ lat dea ‘ua.’
divagáció G elkalandozás, eltérés a tárgytól
 lat divagatio ‘ua.’ divagare, divagatum ‘szerte kóborol’: dis- ‘el, széjjel’ | vagare ‘jár,
vándorol’
Lásd még VÁGÁNS
díván G tört a hajdani török szultánok államtanácsa
G (araboknál) állami számadáskönyv
G irod arab, perzsa versgyűjtemény
 tör dˇvan perzsa díván ar dayván ‘ua.’ davvana ‘feljegyez’
divarikáció G anat érelágazás
 tud lat divaricatio ‘ua.’ divaricare, divaricatum ‘szétterpeszt’: di(s)- ‘széjjel’ | varus ‘kifelé
hajló’
divergál G szétágazik, megoszlik
G különbözik
G széttart, széthajlik
 lat divergere ‘ua.’: dis- ‘széjjel’| vergere ‘hajlik’
divergencia G eltérés, szétágazás, elhajlás
G véleménykülönbség, véleményeltérés
G biol a faji jegyek öröklődővé válása által létrejött változatok hangsúlyos elkülönülése
G mat a határérték hiánya
G mat a differenciálási műveletek egyik fajtája
 tud lat divergentia ‘ua.’, lásd DIVERGENS
divergens G széttartó, egymástól távolodó
 tud lat divergens, divergentis ‘ua.’, lásd DIVERGÁL
diversio lásd DIVERZIÓ
divertikulum G orv üreges szerv falának zsákszerű kiboltosodása
 tud lat kics diverticulum ‘ua.’
 divertere ‘elválik’: dis- ‘szét, el’ | vertere ‘fordít, fordul’
Lásd még DIVERZIÓ
divertimento G zene kamarazenekarra írt, négynél több tételes, régebben főleg tánctételekből álló
zenemű
ol divertimento ‘szórakozás, mulatság’ divertirsi ‘szórakozik’ lat divertere ‘elterel’ (ti. a
figyelmet a gondoktól): dis- ‘el, félre’ | vertere ‘fordít’
Lásd még DIVERTISSEMENT, DIVERZIÓ
divertissement [divertiszman] G zene táncbetét a 17–18. századi francia színpadi zenében
G zene önálló cselekményű zenés színpadi látványosság ugyanebben a korban
fr, ‘ua.’, tkp. ‘szórakozás’ se divertir ‘szórakozik’ lat divertere ‘elterel’ (ti. a figyelmet a
gondoktól): dis- ‘el, félre’ | vertere ‘fordít’
Lásd még DIVERTIMENTO, DIVERZIÓ
diverza † G hiv, ker különfélék, vegyes ügyek, vegyes tételek
lat tbsz seml diversa ‘ua.’ diversus ‘különféle’, lásd DIVERZIÓ
diverzáns G pol kártevő, felforgató, aknamunkát végző személy, szabotőr (a pártállami időkben)
or diverzant, lásd DIVERZIÓ
diverzifikáció G közg a termelési profil vagy a választék bővítése
ang diversification ‘ua.’ diversify ‘különfélévé tesz, váltogat’ fr diversifier késő lat
diversificare ‘ua.’: diversus ‘különféle’, lásd DIVERZIÓ | facere ‘tesz vmivé’
diverzió G eltérés, elhajlás, széttartás
G kat az ellenség figyelmét elterelő hadmozdulat
G kat kártevő, felforgató tevékenység az ellenséges hátországban
ném Diversion ‘ua.’ lat diversus ‘ellenirányú, eltérő, különböző’ divertere, diversum ‘válik,
elfordít’: di(s)- ‘szét, el’ | vertere ‘fordít’
Lásd még ADVERZITÁS, DIVERTIMENTO, DIVERTISSEMENT, DIVERZÁNS, INVERTÁL, PERVERZ,
REVERZIÓ, SZUBVERZIÓ, VERTEBRATA, VERTIKÁLIS, VERZIÓ
diverzitás G sokféleség, változatosság
lat diversitas ‘ua.’ diversus ‘különféle’, lásd DIVERZIÓ
dividenda G ker részvényesek osztaléka
G † mat osztandó
lat tbsz seml ‘ua.’, tkp. ‘felosztandó dolgok’ dividere ‘feloszt’, lásd DIVÍZIÓ
divináció G ihlet, sugallat
G sejtelem, sejtés, jóslat
lat divinatio ‘ua.’ divinare, divinatum ‘jövendöl’ divinus ‘isteni, istentől ihletett,
jóstehetségű’ divus ‘isteni’ deus ‘isten’
divis- lásd DIVIZ-
diviz G nyomd kötőjel, választójel
fr divise ‘ua.’, lásd DIVÍZIÓ
divizibilitás G mat oszthatóság
tud lat divisibilitas ‘ua.’ divisibilis ‘osztható’, lásd DIVÍZIÓ
divízió G kat hadosztály
G tud osztály, tagozat (mint rendszertani kategória)
lat divisio ‘(fel)osztás’ dividere, divisum ‘feloszt’: dis- ‘szét’ | viduus ‘özvegy’, tkp.
‘megfosztott’
divizionárius † G kat hadosztályparancsnok
ném Divisionär fr divisionnaire ‘ua.’, lásd DIVÍZIÓ
divizionizmus G műv a pointillizmus másik elnevezése, a tiszta színeket keverés nélkül, egymástól
elválasztott foltokként alkalmazó festészeti irányzat a 19. század végén
fr divisionisme ‘ua.’, lásd DIVÍZIÓ, -IZMUS
divizor G mat osztó
G mat a tört nevezője
lat divisor ‘ua.’, lásd DIVÍZIÓ
divulgál † G kihirdet, közzé tesz, közhírré tesz
G elhíresztel, kifecseg
 lat divulgare ‘elterjeszt’, tkp. ‘a nép közé visz’: dis- ‘széjjel’ | vulgus ‘nép, tömeg’
divus [dívusz] G tört isteni (származású), istenné vált (a haláluk után istenné avatott császároknak is
kijárt cím)
 lat, ‘ua.’ deus ‘isten’
dixi G megmondtam (ezzel kész, több vita nem lehet)
 lat, ‘ua.’ dicere, dixi ‘mond’
dixieland [dikszilend] G zene a dzsessznek az Egyesült Államok déli részén, főleg fehér zenészek
által, a 19–20. sz. fordulóján kialakított stílusváltozata
 am ang Dixieland ‘a déli államok’ (igen vitatott eredetű)
dizartria G lél tagolatlanság mint beszédzavar
 tud lat dysarthria ‘ua.’: gör düsz- ‘hibásan’ | arthrosz ‘íz, tag’
dízelmotor G műsz gázolaj üzemanyagú belső égésű motor
 feltalálója, K. Diesel német mérnök nevéből
dizémia G orv vérbomlás, korcsvérűség, a vérsejtek szétesése
 tud lat dysaemia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | haima ‘vér’
dizesztézia G orv az érzékelés zavara
 tud lat dysaesthesia ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | aiszthészis ‘megérzés, érzékelés’
aiszthanomai ‘érez’
dizentéria G orv vérhas
 tud lat dysenteria ‘ua.’: gör düsz- ‘nem, rosszul’ | enteron ‘bél’
dizőz G szính kabaréban szavaló, éneklő művésznő
 fr nn diseuse ‘ua.’, tkp. ‘(szöveget) mondó nő’ dire, dis(ons) ‘mond’ lat dicere ‘ua.’
dizúria G orv vizelési zavar, nehéz vizelés
 tud lat dysuria ‘ua.’: gör düsz- ‘gyengén, hibásan’ | uron ‘vizelet’
do G sport a keleti harcművészetek elméleti rendszere
 jap, ‘út’
dobermann G áll nagy termetű, rövid szőrű, hegyes fülű őrző-védő kutyafajta
 Ludwig Dobermann kutyatenyésztő nevéről
docens G okt rangban a professzor alatt álló egyetemi oktató
 ném Dozent ‘főiskolai tanár’ lat docens ‘oktató’ docere ‘tanít, oktat’
Lásd még DOCILIS, DOKTOR, DOKTRÍNA, DOKUMENTUM
docentúra G okt a docensi állás, megbízás
 ném Dozentur ‘ua.’, lásd DOCENS
docilis G tanulékony
 lat, ‘ua.’ docere ‘tanít’
Lásd még DOCENS
doct- lásd még DOKT-
doctor medicinae [doktor medicíné] G okt az orvostudomány doktora
 lat, ‘ua.’, lásd DOKTOR, MEDICÍNA
doctor utriusque iuris [doktor utriuszkve júrisz] G okt jog- és államtudományi doktor
 lat, ‘mindkét tudomány doktora’: lásd DOKTOR | uterque ‘mindkettő’ | ius, iuris ‘jog’
docu- lásd DOKU-
dodekaéder G geom tizenkét egybevágó sokszögű síklappal határolt szabályos mértani test
 ném Dodekaeder ‘ua.’: gör dodeka ‘tizenkettő’ | hedra ‘alap’
dodekahedrán G kém telített policiklikus szénhidrogén, a legnagyobb szimmetriafokú
szénvegyület, amelynek szénváza a dodekaéder csúcsait rajzolja ki
 fr dodecahedran ‘ua.’: lásd DODEKAÉDER | -án (telített alifás szénhidrogénre utaló toldalék)
dodekafón G zene a dodekafónia elvén alapuló (zene)
 lásd DODEKAFÓNIA
dodekafónia G zene hangnem nélküli zenei szerkesztésmód, amely megengedi az oktáv tizenkét
félhangjának tetszés szerinti rendben való használatát
ném Dodekaphonie ‘ua.’: gör dodeka ‘tizenkettő’ | phóné ‘hang’

dodekasztülosz G ép homlokzati oldalán tizenkét oszlopos ókori templom vagy más építmény
gör, ‘ua.’: dodeka ‘tizenkettő’ | sztülosz ‘oszlop’

dodonai G talányos, homályos, többféleképp érthető (jóslat, kijelentés)
az epiruszi Dódóné Zeusz jóshelye volt, ahol a jóslatot kérők gyakran kétértelmű választ kaptak

dodzsem G elektromos hajtású vidámparki kisautó
ang dodge ‘em, tkp. dodge them ‘kerülgesd őket’: dodge ‘kikerül, kicselez’

dodzso G sport keleti küzdősportok gyakorlóterme
jap, ‘ua.’

dog G áll nagy testű, sima szőrű, magas vadász- vagy házőrző kutya
ném, ‘ua.’
 ang dog ‘kutya’
dogaressa [dogaressza] G tört a dózse felesége
ol, ‘ua.’: doge, lásd DÓZSE | -essa
 lat -issa (nőnévképző)
dogcart [dogkárt] G közl egylovas könnyű, nyitott, kétkerekű fogat
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kutyafogat’: dog ‘kutya’ | cart ‘szekér’

doge lásd DÓZSE
dogger1 G hajó holland halászhajó
holl, ‘ua.’, tkp. ‘tőkehal’

dogger2 G geol a jura időszak legfiatalabb emelete
G ásv erre jellemző vasszilikátos homokkő
ang, ‘ua.’
dogma G vall hittétel a katolikus teológiában, amelyet a hívőnek kételkedés nélkül el kell fogadnia
G átv megfellebbezhetetlennek hirdetett vagy tekintett tudományos tétel, ideológia, elmélet
gör dogma, dogmatosz, tkp. dok-ma ‘vélemény, tétel, határozat’ dokeó ‘vmilyennek látszik,
gondol, vél’
Lásd még DOKETIZMUS, DOKIMÁZIA, DOXALE, DOXAZMA, DOXOGRÁFIA, DOXOLÓGIA, HETERODOX,
ORTODOX
dogmatika G vall a keresztény (katolikus) egyház hittételeinek rendszere, az ezzel foglalkozó
hittudományi ág
lat (theologia) dogmatica ‘a dogmákkal foglalkozó (hittudomány)’, lásd DOGMA

dogmatikus G (mn) vall a katolikus egyház hittételeivel kapcsolatos
G átv hivatalosan jóváhagyott vagy tekintélytől szentesített tételeken alapuló, ill. azokhoz
ragaszkodó
G (fn) vall a dogmatika tudósa, művelője
G a dogmatizmus rabja
ném dogmatisch, Dogmatiker ‘ua.’, lásd DOGMA
dogmatizál G dogmává, támadhatatlan hittétellé emel (véleményt, elméletet)
G dogmákat állít fel
ném dogmatisieren ‘ua.’, lásd DOGMATIKUS
dogmatizmus G merev ragaszkodás hittételekhez, megkövesedett nézetekhez
G kritikátlan gondolkodásmód
ném Dogmatismus ‘ua.’, lásd DOGMA, -IZMUS
doina G irod hangszerkísérettel előadott román lírai-epikai népköltészeti alkotás
G zene mélabús hangulatú román népdal
rom, ‘ua.’ ?
dokéta G vall a doketizmus követője
lat doceta gör dokétész ‘ua.’, lásd DOKETIZMUS
doketizmus G vall ókori keresztény eretnekség, amelynek tanai szerint Krisztus emberi teste, földi
élete, szenvedése és kereszthalála merő illúzió volt
gör doketiszmosz ‘ua.’ dokeó ‘látszik (vminek)’
 Lásd még DOGMA
dokimázia G kém az aranytartalom meghatározása egy ötvözetben kémiai elemzés útján
gör dokimaszia ‘próba, vizsgálat, megítélés’
 dokimadzó ‘vizsgál, ítél’ dokeó ‘vél, dönt,
határoz’
Lásd még DOGMA
dokk G hajóépítésre és -javításra való kikötői berendezés
ang dock kholl dokke ‘ua.’
dokkol G hajó dokkba áll be
G űrk űrhajót és űrállomást összekapcsol
magy, ang dock ‘ua.’, lásd DOKK
doktor G tud a tudományok doktora, a legmagasabb akadémiai cím
G okt egyetemet végzett személy, aki egy értekezés megvédésével ~i címet nyert
G okt jogászok és orvosok neve előtt a megfelelő felsőfokú végzettséget igazoló cím
G orvos(doktor)
G † vall egyháztudós, egyházatya
lat doctor ‘oktató, tanító, mester’ docere, doctum ‘tanít’
Lásd még DOCENS
doktorál G okt megszerzi az egyetemi doktori címet
ném doktorieren ‘ua.’, lásd DOKTOR
doktorandusz G okt tudósjelölt, a doktori vizsgájára készülő végzett egyetemi hallgató
ném Doktorand ‘ua.’, lásd DOKTORÁL
doktorátus G tud, okt akadémiai vagy egyetemi doktori fokozat
ném Doktorat ‘ua.’, lásd DOKTORÁL
doktrína G tan, tanítás, elmélet
G elv, rendszer
lat doctrina ‘tanítás, tan, tudás’ docere, doctum ‘tanít’
Lásd még DOCENS
doktrinárius G vall a 16. századi Itáliában vallásoktatási céllal alapított szerzetes kongregációk
neve
újk lat doctrinarius ‘ua.’ lat doctrina ‘tanítás’, lásd DOKTRÍNA
doktrinér G egy adott elmélethez mereven ragaszkodó, elméleties, életidegen gondolkodású
(személy)
ném doktrinär fr doctrinaire ‘ua.’, lásd DOKTRÍNA
doktrinérizmus G merev ragaszkodás elméletekhez, elvekhez
G az élettől elvonatkoztatott, a gyakorlattól elidegenedett tudás
lásd DOKTRINÉR, -IZMUS
dokumentáció G dokumentumokkal való bizonyítás
G egy tárgykörre vonatkozó dokumentumok gyűjtése, rendezése
G az ezzel foglalkozó intézmény, osztály
ang, fr documentation ‘ua.’, lásd DOKUMENTÁL
dokumentál G igazol, bizonyít, adatol, tanúsít
ném dokumentieren fr documenter ‘ua.’, lásd DOKUMENTUM
dokumentátor G dokumentációs osztály dolgozója
G dokumentációval hivatásszerűen foglalkozó személy
magy, lásd DOKUMENTÁL (a diktál–diktátor és hasonló szópárok mintájára)
dokumentum G igazoló irat, igazolvány
G hiteles tárgyi bizonyíték
G bizonyság, tanújel, tanúsítvány
lat documentum ‘bizonyíték, tanulság, példa’ docere, docui ‘tanít’
Lásd még DOCENS
dokumentumfilm G műv megtörtént eseményeket valós környezetben és a maga valóságában
ábrázoló film
 lásd DOKUMENTUM, FILM

dolce [dolcse] G zene lágyan, édesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 lat dulcis ‘édes’
dolce far niente [dolcse fár njente] G édes semmittevés
ol, ‘ua.’: dolce
 lat dulcis ‘édes’ | far(e) lat facere ‘tesz, csinál’ | niente ‘semmi’, tkp. ‘nem
lévő’: lat ni, ne ‘nem’ | ens, entis ‘való, létező’ esse ‘lenni’
dolce stil nuovo [dolcse sztil nuóvó] G irod a kora reneszánsz nemzeti (olasz) nyelvű irodalmának
első virágkora Itáliában
ol, ‘édes új stílus’: dolce lat dulcis ‘édes’ | stil(o) lat stilus ‘stílus’ | nuovo lat novus ‘új’
dolce vita [dolcse vita] G léha, csak az élveket hajhászó életvitel
ol, ‘ua.’, tkp. ‘édes élet’: dolce lat dulcis ‘édes’ | ol, lat vita ‘élet’ vivere ‘él’
doldrum [doldram] G földr az Egyenlítő mentén húzódó szélcsendes övezet
ang doldrums, ‘ua.’, tkp. ‘rosszkedv, csüggedés’ (?) középang dulled ‘lehangolt, kedvetlen’
dull ‘tompa’
dolendo G zene fájdalmasan, panaszosan (adandó elő)
ol, ‘ua.’ ol, lat dolere ‘fáj’
dolerit G geol a bazalthoz megtévesztően hasonló, annál durvább szemcséjű, szürkés színű
vulkanikus kőzet
ang dolerite ‘ua.’: gör dolerosz ‘ravasz, csalárd’ dolioó ‘megcsal’ | -it (ásványra utaló toldalék)
dolichocephal [dolihokefál] G anat hosszú fejű, nyúlt koponyájú
ném dolichozephal ‘ua.’, lásd DOLICHOCEPHALIA
dolichocephalia [dolihokefália] G hosszúfejűség, a szélesség háromnegyedét meghaladó
koponyahosszúság
tud lat, ‘ua.’: gör dolikhosz ‘hosszú’ | kephalosz ‘fej’
dolina G geol tölcsérszerű mélyedés, víznyelő mészkőhegyek fennsíkjain
szlovén dolina ‘karsztvölgy, völgy(katlan)’ dole ‘lenn’
dollár G az Egyesült Államok és néhány más ország pénzneme
G (korábban) a spanyol peso megnevezése az amerikai angol gyarmatokon
ang, ‘ua.’ alném daler, lásd TALLÉR
Lásd még DAALDER
dolly [doli] G gördíthető, könnyű felvevőkocsi film- és tévékamerának
ang, ‘ua.’ Dolly ‘Dorothy beceneve’
dolmen G rég nyers kőtömbökből emelt újkőkori kultikus emlékmű, talán síremlék
breton, ‘ua.’: tol ‘asztal’ | men ‘kő’
dolomit G ásv kalcium- és magnéziumkarbonátból álló, mállékony kőzet
ném Dolomit ‘ua.’: D. G. de Dolomieu francia mineralógus nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)
doloroso [dolorózó] G zene fájdamasan, bánatosan (adandó elő)
ol, lat dolorosus ‘fájdalmas’ dolor ‘fájdalom’ dolere ‘fáj’
Lásd még INDOLENS, KONDOLEÁL
dolus [dólusz] G jog szerződésszegés, vagy szerződés meghiúsítása akár tevőleges szándékkal, akár
fontos tény elhallgatásával a római jogban
lat, ‘ua.’, tkp. ‘csel, fondorlat’
dom G (portugál nemes férfi utónév előtt) úr (pl. Dom Dinis)
port, ‘ua.’, lat dominus ‘úr, a ház ura’ domus ‘ház’
Lásd még DÓM1
dóm1 G ép székesegyház
ném Dom ol duomo ‘ua.’ lat domus (ecclesiae) ‘(a gyülekezet) háza’
Lásd még DOM, DOMÉN, DOMESZTIKÁL, DOMICILIUM, DOMINA, DOMINÁL, DOMINÁNS, DOMINÁTUS,
DOMINIKÁNUS, DOMÍNIUM, DOMINÓ, DON, DOŃA, DONJON, KONDOMÍNIUM
dóm2 G ép kupola, kupolaboltozat
G műsz gőzgép sisakja, süvege
G geol kisebb kiterjedésű, minden irányban egyformán lejtő redő
 fr dôme
 prov, késő lat doma ‘boltozatos tető’ gör domosz ‘ház, palota’
Lásd még DÓMA
dóma G ásv a szimmetriasík fölé háztetőszerűn boruló két lap mint kristályosodási alapforma
késő lat doma ‘boltozatos tető’ gör domosz ‘ház, palota’
domain lásd DOMÉN
dombra G zene kéthúrú, hosszú nyakú nyugat-ázsiai hangszer körte alakú hangtesttel
kazah dombira ‘ua.’
domén G tudományterület
G fiz ferromágneses anyagok olyan tartománya, amelyben a dipólusok párhuzamosan helyezkednek
el
G biol makromolekulák bizonyos szempontból elkülöníthető térszerkezeti egysége
G számtech értelmezési tartomány
ang domain ‘tartomány’ ófr demeine ‘ua.’ lat dominium, lásd ott
domesztikáció G áll háziasítás, háziasodás
G megszelídítés
ném Domestikation ‘ua.’, lásd DOMESZTIKÁL
domesztikál G (vadon élő állatot) háziasít
G megszelídít, kezessé tesz
ném domestizieren ‘ua.’ lat domesticus ‘a házhoz tartozó’ domus ‘ház’
Lásd még DÓM1
domesztikosz G tört magas katonai és közigazgatási tisztség a késői római császárságban, utóbb a
bizánci birodalomban
gör, ‘ua.’ lat domesticus ‘a házhoz tartozó’ domus ‘ház’
domicilium † G lakhely, lakóhely
G székhely
lat, ‘ua.’: domus ‘ház’ | colere ‘megtelepszik, művel’
Lásd még DÓM1
domina G úrnő, előkelő római asszony címe
lat, ‘a ház úrnője’ domus ‘ház’
Lásd még DÓM1
dominál G uralkodik
G kiemelkedik, kimagaslik, kitűnik, kiválik
G többségben van, túlsúlyban van, vezető szerepet visz
lat dominari ‘úrnak lenni’ dominus ‘úr, a ház gazdája’ domus ‘ház’
Lásd még DÓM1
dominancia G fölérendeltség
G fölényhelyzet, uralmi helyzet, vezető szerep
G gen az egyik szülő öröklési anyagának túlsúlya az utódban
G biol egy faj által igénybe vett tér a társulás területén
késő lat dominantia ‘ua.’, lásd DOMINÁNS
domináns G (mn) uralkodó, a legfőbb szerepet játszó
G gen a szülők öröklési anyaga közül az, amelyik nagyobb valószínűséggel jelenik meg az utódban
G zene a skála ötödik fokára épülő
G (fn) zene a skála ötödik hangja, vezérhangja
lat dominans, dominantis ‘ua.’, lásd DOMINÁL
Lásd még DÓM1
dominátus G tört a római császárság késői szakasza Diocletianus idejétől (a 3. század vége),
voltaképp a császár katonai diktatúrája
lat dominatus ‘ua.’ dominus (et deus) ‘úr (és isten)’ a késői császároknak kijáró címzés
Lásd még DÓM1
domine spectabilis [… szpektábilisz] G tekintetes uram
 lat, ‘ua.’: megsz domine ‘uram’
 dominus ‘úr’ | spectabilis ‘tekintélyes’, tkp. ‘megtekinteni
való’ gyak spectare ‘szemlél’ specere, spectum ‘megnéz’
dominikánus G vall Domonkos-rendi
G (fn) e rendhez tartozó szerzetes
lat Dominicanus ‘domonkosi’ Dominicus ‘Domonkos’ (a rendalapító spanyol Domingo de
Guzmán latinosított neve), tkp. ‘vasárnap’: (dies) Dominicus ‘az Úr (napja)’ dominus ‘úr, a ház
gazdája’ domus ‘ház’
Lásd még DÓM1
domínium G birtok, uradalom
G tört a Brit Nemzetközösség tagállama (1907–1949 között)
lat dominium ‘birtok’ dominari ‘úrnak lenni’, lásd DOMINÁL
Lásd még DÓM1
dominó1 G többnyire fekete-fehér, mintás farsangi ruha, köpeny
G az ilyet viselő személy
fr domino ‘ua.’ lat (Benedicamus) Domino ‘áldjuk az Urat’
Lásd még DÓM1
dominó2 G ját fehér pontokkal számozott fekete lapocskákból álló kirakós játék
talán ua., mint DOMINÓ1 (a fekete farsangi köpeny és a fehér maszk)
domotherm G műsz a meleg levegő ventilátoros áramoltatásán alapuló (lakásfűtés)
ang márkanév: lat domus ‘ház’ | gör thermé ‘hő’
domptőr † G állatidomító
fr dompteur ‘ua.’ dompter ‘legyőz, megszelídít’ lat gyak domitare ‘ua.’ domare, domitus
‘szelídít, legyőz’
don G (spanyol nemes férfi utóneve előtt) úr
sp, ‘ua.’ lat dominus ‘úr, a ház ura’ domus ‘ház’
Lásd még DÓM1
dońa G (spanyol nemes nő utóneve előtt) úrnő, úrhölgy
sp, ‘ua.’ lat domina ‘a ház úrnője’ domus ‘ház’
Lásd még DÓM1
donáció G jog templomnak, egyházi intézménynek tett adomány, alapítvány
lat donatio, lásd DONÁTOR
donatárius † G a donációban részesült személy vagy intézmény
kk lat, ‘ua.’, lásd DONÁTOR
donatista G vall a donatizmus híve
lat, ‘ua.’, lásd DONATIZMUS
donatizmus G vall 4. századi keresztény eretnekmozgalom Észak-Afrikában, amely nem ismerte el
a szentségek érvényét, ha a kiszolgáltató pap nem volt méltó szolgája az egyháznak
lat Donatismus ‘ua.’: egyik vezéralakjáról, Donatus karthagói püspökről | lásd -IZMUS
donátor G műv oltárkép vagy üvegfestmény adományozója, annak költségeit fedező személy (akit a
művész többnyire megörökített a kép szélén térdeplő mellékalak formájában)
lat donator ‘ua.’ donare, donatum ‘adományoz’ donum ‘adomány’ dare ‘ad’
donhuán vagy donzsuán (franciás ejtéssel) G nőcsábász, szoknyavadász, szoknyabolond, híres
nőhódító
a spanyol Don Juan [don huan] lovagról, középkori eredetű monda nőhódító alakjáról, Calderón
és Moličre drámájának, Mozart operájának hőséről: Don, lásd DON | Juan lat Johannes ‘János’
donjon [donzson] G ép öregtorony, középkori vár lakótornya
fr, ‘ua.’ késő lat domnio, domnionis, tkp. dominio ‘ua.’ dominium ‘hűbéri birtok, uraság’,
lásd DOMÍNIUM
Lásd még DÓM1
donjuan lásd DONHUÁN
donna G (előkelő olasz nő utóneve előtt) úrnő, úrhölgy
ol, ‘ua.’ lat domina ‘a ház úrnője’ domus ‘ház’
 Lásd még DÓM1
donnervetter! † G a mennydörgős mennykőbe!
ném Donnerwetter ‘zivatar’: Donner ‘mennydörgés’ | Wetter ‘időjárás’
donor G orv véradó
G orv olyan személy, akinek valamely szervét vagy testszövetét egy arra rászoruló beteg testébe
ültetik át
G kém a datív kötés elektronpárját szolgáltató atom vagy atomcsoport
G vill félvezetőben olyan idegen atom, amely elektronleadással biztosítja a vezetést
ang, ‘ua.’ fr donneur ‘adó’ donner ‘ad’ lat donare ‘adományoz’, lásd DONÁTOR
donzsuán lásd DONHUÁN
donquijottéria [donkihotéria] G szélmalomharc, délibábkergetés, értelmetlen és kilátástalan
küzdelem
ném Donquichotterie ‘ua.’ Don Quijote ‘Quijote úr’, Cervantes regényének címadó hőse
dopolavoro G tört az olasz fasiszta rendszerben a dolgozók munka utáni időtöltését (sportolását,
szórakozását) megszervező intézmény
ol, ‘munkautáni’: dopo ‘után’ | lavoro lat labor ‘munka’
Lásd még LABORÁNS
doppelgänger [dopplgenger] G alakmás, hasonmás
G irod a személy megkettőződésének „eredménye”, hallucinációs állapotban látni vélt hasonmás
mint a romantikus irodalom kedvelt jelensége
ném Doppelgänger ‘ua.’ Doppelgang ‘duplán, két példányban járás’: doppel ‘duplán’ | Gang
‘járás’ gehen, (ge)gangen ‘jár, megy’
doppelglas G műv kettős falú üvegpalack
ném, ‘ua.’: doppel, lásd DUPLA | Glas ‘üveg’
dopping G sport kezdetben lovak, ma főleg emberek sportteljesítményének fokozása vegyi
ajzószerekkel
ang doping ‘ua.’ dope ‘sűrű folyadék, kábítószer, izgatószer’ holl doop ‘pép, mártás’
dopen ‘márt, merít’
doppingol G sport ajzószert ad (lónak vagy sportolónak)
G ajzószert szed
G átv serkent, ösztönöz, ösztökél, sarkall
lásd DOPPING
doppler G sport az eldobott labdának röptében való továbbítása vízilabdában
ném Dopp(e)ler ‘kettőző’ doppeln ‘kettőz’ ófn doppel fr double ‘kettős’ lat duplex,
lásd DUPLA
dór G tört ókori görög népcsoport, mely a Peloponnészosz félszigeten élt
G e népcsoporttal kapcsolatos
G ép lábazatok nélküli, viszonylag zömök, igen egyszerű fejezetű (oszlop)
G zene vezetőhang nélküli, moll jellegű, hétfokú (hangsor)
lat Dorus gör Dórieusz ‘ua.’ (a magyarban mint Arabus arab)
dorgatórium G dorgálás, feddés, megrovás
tréfás latinos képzés a magy dorgál igéből (mint pl. dormitórium)
dormancia G biol az élőlény olyan átmeneti nyugalmi állapota, amelyben lecsökken az anyagcsere,
a fejlődés és növekedés
ang dormancy ‘ua.’ ang, fr dormant ‘alvó, nyugvó’ lat dormire ‘alszik’
dormeuse [dormőz] G bút empire stílusú támlás szék
G ölt főkötő, amely éjszaka védi a míves frizurát
 fr (chaise) dormeuse ‘alvó (szék)’ dormir lat dormire ‘alszik’
dormitórium † G közös hálóterem (kolostorban, kollégiumban)
kk lat dormitorium ‘ua.’ dormire, dormitum ‘alszik’
dorsale [dorzále] G bút színes textília támlátlan székek háta mögött a falon vagy a stallum
hátoldalán
G bút a stallumnak a falhoz támaszkodó hátlapja
ol, ‘ua.’ lat dorsalis, lásd DORZÁLIS
dorzális G anat háti, a háton található
tud lat dorsalis ‘ua.’ dorsum ‘hát’
Lásd még DORZOLATERÁLIS, DOSSZIÉ, INDORZÁTUM, INDOSSO, INTRADOS
dorzálflexió G orv hátrahajlás
tud lat dorsalflexio ‘ua.’: lásd DORZÁLIS, FLEXIÓ
dorzolaterális G anat hátsó-oldalsó
tud lat dorsolateralis ‘ua.’: dorsum ‘hát’ | latus, lateris ‘oldal’
dosis lásd DÓZIS
dosszié G egy adott ügyhöz tartozó iratok együttese
G iratgyűjtő tok, iratrendező mappa
G iratcsomó, iratköteg
fr dossier ‘irattartó’, ered. ‘üléstámla, hátlap’ dos ‘hát’ népi lat dossum lat dorsum ‘ua.’
(az iratborítókat a hátoldalon volt szokás megcímezni)
Lásd még DORZÁLIS
doszt G bőven elég, untig elég
szlk dost ‘elég’ ősszláv *do syti ‘jóllakásig’
dotáció G kulturális ténykedésnek nyújtott rendszeres támogatás állami vagy városi költségvetésből
G juttatás, támogatás, ellátmány
G † díjazás, javadalmazás
lat dotatio ‘hozományjuttatás’, lásd DOTÁL
dotál G díjaz, javadalmaz
G anyagilag támogat, fenntart, ellát
lat dotare, dotatum ‘hozománnyal ellát’ dos, dotis ‘hozomány’ gör dósz ‘adomány’
(di)dómi ‘ad’
dot-matrix printer G számtech mátrixnyomtató, amely pontokból álló karaktereket nyomtat apró
tűkkel
ang, ‘ua.’: dot ‘pont’ | lásd MÁTRIX, PRINTER
double [dabl] G ját két azonos értékű lap kártyában
G sport kettős hiba teniszben
ang, ‘kétszeres’ ófr duble lat duplus ‘ua.’, lásd DUPLA
doux [du] G édes (bor vagy pezsgő)
fr, ‘ua.’ lat dulcis ‘édes’
download [daunlód] G számtech letöltés, világhálón lévő adatállomány lehívása
ang, ‘ua.’, tkp. ‘lerakodás’: down ‘le’ | load ‘teher, rakomány’
downtime [dauntájm] G számtech üzemen kívüli idő
ang, ‘ua.’: down ‘lenn, kívül’ | time ‘idő’
doxale [dokszále] G ép szentélyrekesztő fal késő középkori templomban
G ép énekes karzat a liturgikus dicsőítő énekek éneklésére
G ép orgonakarzat újkori templom nyugati bejárata fölött
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a dicsőítő énekkel kapcsolatos’ gör doxa ‘vélemény, tan, dicséret’ dokeó
‘vminek látszik, vél’
Lásd még DOGMA
doxazma G orv téveseszme
tud lat doxasma ‘ua.’ gör doxaszma ‘vélemény, hiedelem’ doxa ‘vélekedés’
Lásd még DOGMA
doxográfia G fil ókori gyűjtemény, amely egyes bölcselőknek egy adott problémára vonatkozó
megnyilatkozásait tartalmazza
gör, ‘ua.’: doxa ‘vélemény, tan, dicséret’ dokeó ‘vminek látszik, vél’ | lásd -GRÁFIA
Lásd még DOGMA
doxológia G vall Istent, különösen a Szentháromságot dicsőítő imaformula
 gör, ‘ua.’: doxa ‘vélemény, tan, dicséret’
 dokeó ‘vminek látszik, vél’ | lásd -LÓGIA
Lásd még DOGMA
doyen [doajen] G dipl korelnök, egy testület (főleg diplomáciai testület) legidősebb vagy rangidős
tagja, s ennél fogva tiszteletbeli elöljárója
fr, ‘ua.’ ófr deien ‘dékán’ lat decanus, lásd DÉKÁN
dózer lásd BULLDÓZER
doziméter G fiz az atom által elnyelt sugárzási adag pontos meghatározására alkalmas eszköz
ném Dosimeter ‘ua.’, lásd DOZIMETRIA
dozimetria G fiz az atom által elnyelt sugárzási adag pontos meghatározása
G orv nagyon pontos (gyógyszer)adagolás
tud lat dosimetria ‘ua.’: lásd DÓZIS | gör metreó ‘mér’
dózis G orv adag, előírt mennyiség (gyógyszerből, gyógykezelés időtartamából)
G orv veszélyes sugárzásból a test szövetei által elnyelt mennyiség
lat dosis ‘ua.’ gör dószisz ‘adomány, adag’ (di)dómi ‘ad’
dózni † G cigarettatárca, cigarettás doboz
G dohányszelence
hazai ném dosn ném Dose ‘(egy adag gyógyszert tartalmazó kis gyógyszertári) doboz’, ered.
‘adag’, lásd DÓZIS
dózse G tört a hajdani velencei és genovai köztársaság választott államfője
velencei ol doge ‘ua.’ ol duce ‘vezér’ lat dux, ducis ‘ua.’ ducere ‘vezet’
Lásd még DUCE
dömper G műsz billenő platójú, önkiürítő tehergépkocsi
ang dumper ‘ua.’ dump ‘ledob, lezúdít’
dömping G ker egy termék tömeges piacra dobása áron alul, a konkurencia kiszorítása céljából
ang dumping ‘ua.’ dump ‘ledob, lezúdít’
drabális lásd TRABÁLIS
dracéna G növ sárkányfa, sárkányliliom, díszes leveleiért termesztett örökzöld agávéféle
tud lat dracaena ‘ua.’ gör drakaina ‘nőstény sárkány’ drakón ‘sárkány’
drachma G ókori görög ezüstpénz
G újgörög pénznem (2001-ig)
gör drakhma, drakhmé ‘ua.’, tkp. ‘egy marokra való’ (ti. rézobulus) drasszomai ‘marokra fog’
Lásd még DIRHEM, DRAM
draft G ker intézvény, váltóként kibocsátott, egy harmadik személy javára szóló fizetési meghagyás
ang, ‘ua.’, ered. ‘vázlat, tervezet’ draw ‘húz, megrajzol, vázol’
draft quality [dráft kvaliti] G számtech vázlatminőségű (nyomtatás)
ang, ‘ua.’, lásd DRAFT, KVALITÁS
dragée lásd DRAZSÉ
dragomán G hivatalos követségi tolmács közel-keleti államokban
G † útikalauz
ném, fr dragoman ar tardzsuman asszír targumanu ‘tolmács’
dragon vagy dragony G ölt saját anyagból való övszerű pánt kabát vagy köpeny hátán,
derékvonalban
a DRAGONYOS szóból (mint a katonai viselet egyik eleme)
dragonyos † G kat könnyű felszerelésű lovaskatona
ném Dragoner fr dragon ‘sárkány, könnyűlovas’ lat draco, draconis ‘sárkány’ gör
drakón ‘ua.’ (a puskacső végének sárkánymintázatáról, vagy mert a fegyver tüzet okád, mint a
sárkány)
drainage lásd DRENÁZS
draisina lásd DREZINA
drákói G jog szigorú, könyörtelenül erélyes (törvény, intézkedés)
lat Draco, gör Drakón (tkp. ‘sárkány’) athéni államférfi a Kr. e. 7. században, roppant szigorú
törvényeket vezetett be
drakula G vérszopó kísértet, vámpírember a babonás elképzelések szerint
rom Dracul ‘az ördög’ (a kegyetlenségéről híres 15. századi Vlad Ţepeş vajda mellékneve volt)

dram G súlymérték angolszász országokban (1,7 gramm)
G patikai mértékegység az Egyesült Államokban (3,69 cm3)
ang, ‘ua.’ kfr drame késő lat dragma lat drachma, lásd DRACHMA
dráma G irod színjáték, szereplők által előadott párbeszédes történet
G átv feszültséggel teli, nagy indulatokat mozgató esemény
gör drama, dramatosz ‘tett, színpadi cselekmény, színmű’ draó ‘tesz, cselekszik’
Lásd még DRASZTIKUS
dramatis personae [dramatisz perszoné] G irod a darab szereplőinek névsora a mű elején
 lat ‘a dráma személyei’: drama, dramatis ‘dráma’ gör, lásd DRÁMA | lásd PERSZÓNA
dramatizál G irod epikai művet színpadra alkalmaz, drámává dolgoz fel
G biz a valósnál fenyegetőbbnek állít be (helyzetet, eseményt), eltúloz, felnagyít
ném dramatisieren fr dramatiser ‘ua.’, lásd DRÁMA
dramaturg G irod a drámaelmélet tudósa
G szính színházi, televíziós vagy filmgyári szakember, aki az előadandó vagy készülő műveket
kiválasztja, ill. elbírálja
ném Dramaturg ‘ua.’ gör dramaturgosz ‘drámaíró’: drama, dramatosz ‘színmű’ | ergomai
‘csinál’
dramaturgia G irod a dráma elmélete, a színműírás és a színjátszás elméleti kérdéseivel foglalkozó
tudomány
G szính a színháznak, televíziónak vagy filmgyárnak az a részlege, ahol a dramaturgi munka folyik
ném Dramaturgie ‘ua.’, lásd DRAMATURG
dramolett G szính kis színmű, egyfelvonásos dráma, jelenet
fr kics dramolette ‘drámácska’, lásd DRÁMA
drapéria G falfüggöny, díszfüggöny
G műv nagyobb felületet díszítő redőzött textília
fr draperie ‘ua.’, ered. ‘posztógyár, posztókereskedés’ draper ‘posztónak készít, posztóval
bevon, redőz’ drap ‘posztó’ késő lat drappus ‘rongy’ kelta ?
drapíroz † G redőz, ráncol, művészi redőkbe szed (függönyt, falikárpitot)
ném drapieren fr draper ‘ua.’, lásd DRAPÉRIA
drapp G halvány szürkésbarna, a nyers posztó színéhez hasonló
fr drap ‘posztó’ késő lat drappus ‘rongy’ kelta ?
drasztikus G orv igen erősen ható (gyógyszer, gyógymód)
G átv erőszakos, kíméletlen, nyers
G durva, vaskos
lat drasticus gör drasztikosz ‘hatékony’ draó ‘cselekszik, megtesz, elvégez’
Lásd még DRÁMA
dratva G nyj cipészek szurkos varrófonala
szlk, ‘ua.’
dravida G népr India déli és Srí Lanka északi részén élő, különféle nyelveket (tamil, telugu,
malajalam, kanari stb.) beszélő nagy népcsoport
G e népcsoport nyelve, e népcsoporthoz tartozó személy
szansz Drávida ‘ókori dél-indiai tartomány neve’
drawing-room [dróingrum] G nappali, szalon, fogadó, társalgó
ang, ‘ua.’, ered. withdrawing room ‘visszavonulásra való szoba’: withdraw ‘félrevonul, elvonul’:
with ‘-val, el’ | draw ‘húz(ódik) | room ‘szoba’
drazsé G cukorka, édesség
G gyógy cukormázas pirula
fr dragée ‘cukorbevonatú mandula’ gör tragéma ‘édesség, nyalánkság’
 magy trágya
drazsíroz G élelm színes cukorréteggel bevon (édességet, gyógyszerpirulát)
G mezőg géppel köszörül és faliszt alapú bevonattal lát el (apróbb, egyenetlen méretű vetőmagvakat)
 ném dragieren fr drager ‘ua.’, lásd DRAZSÉ
dreadnought [drednót] G csatahajó
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘semmitől sem rettegő’: dread ‘retteg’ | naught, nought ‘semmi’
dreamteam [drímtím] G sport álomcsapat, egy sportág legjobb játékosaiból szavazás útján
összeválogatott, elképzelt együttes
 ang, ‘ua.’: dream ‘álom’ | lásd TEAM
drehgriff [drégrif] G elforgatható gázadagoló markolat a motorkerékpár bal kormányán
 ném Drehgriff ‘ua.’: drehen ‘forgat’ | greifen ‘megragad’
drehus † G biz vasesztergályos
 magy drehál ‘esztergályoz’ ném drehen ‘forgat, esztergályoz’
drekk G biz mocsok, piszok, szenny, szar
 ném Dreck ‘szenny, trágya, szar’
drenázs G orv váladéklevezetés
 fr drainage, ‘ua.’ drainer ‘lecsapol’ ang drain ‘ua.’, lásd DRÉNEZ
drénez G orv, mezőg csővel elvezet (sebből váladékot, talajból vizet)
 ang drain ‘folyadékelvezető cső, csatorna’ (igeként) ‘elvezet’ óang dreahnian ‘kiszárít,
kiszárad’ (mai ang dry ‘száraz, szárad, szárít’)
dress- lásd még DRESSZ-
dressing [dreszing] G konyha salátaöntet
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘öltözet’, lásd DRESSZ
dressing-gown [dreszinggaun] G köntös, házikabát
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘öltözködőköpeny’: lásd DRESSZ | gown ‘köpeny’
dressoire [dreszoár] G bút díszesen faragott, polcos hátlapú gótikus tálaló az arany, ezüst edények
bemutatására lakomák alkalmával
G bút kétrészes, zárt szekrény (a 16. századtól)
 fr, ‘ua.’ dresser ‘felállít, felszerel’, lásd DRESSZ
dressz G mez, sportmez
G (női) fürdőruha
 ang dress ‘ruha, öltözet’ fr dresser ‘felállít, felszerel, felöltöztet’ népi lat directiare ‘ua.’
lat directus ‘egyenes’ dirigere, directum ‘irányít’
Lásd még DIRIGÁL
dresszíroz G idomít, betör, betanít
G ránevel, szoktat
G formáz
 ném dressieren ‘ua.’ fr dresser, lásd DRESSZ
dresszúra G idomítás
G lélektelen fegyelmezés
 ném Dressur ‘ua.’ fr dresser, lásd DRESSZ
drezina † G vasúti hajtány
 ném Draisine ‘ua.’ a feltaláló, K. F. Drais báró nevéből
driád G mit fában lakozó nimfa az ógörög regékben
 ném Dryade gör drüasz, drüadosz ‘ua.’ drüsz ‘tölgyfa, olajfa’
dribli vagy tribli G sport cselezés, a labda ügyes vezetése a labdarúgásban
 ném Dribbel ‘ua.’ ang dribble ‘csepeg, csepegtet’
dribliz † G sport cselez
 lásd DRIBLI
drift G fiz rendezetlen mozgásra rakodó rendezett mozgás
G fiz elektromosan töltött részecskék irányváltoztatása perturbáció hatására
G biol genetikai sodródás, egyes fajtaváltozatok előfordulásának megnövekedett aránya
G földr a belföldi jégtakaró által szállított és lerakott hordalék
G földr szelek által keltett felszíni tengeráramlás
 ang, ‘sodródás’
 drive ‘hajt, űz, sodor’
Lásd még DRIVE, DRIVER
drill G kat gépies fegyelmezés
G vakfegyelem
 ném Drill ‘ua.’ drillen ‘kiképez, fegyelmez’, ered. ‘forgat, fúr’
drill(ing) G ját három egyforma lap a pókerban
 ang, ‘ua.’ drill ‘fúr’
dringend G igen sürgős
 ném, ‘ua.’ dringen ‘nyom, szorít, sürget’
drinkbár G italpult szállodában, vendéglátó helyen főleg rövid és kevert italok fogyasztására
 ang drink bar ‘ua.’: drink ‘ital’ | lásd BÁR
drive [drájv] G hajó mozgó hajó eltérése az útiránytól a szél vagy áramlás hatására
G hajó az eltérülés szöge
G lél hiány vagy fájdalom keltette, valamilyen cselekvésre késztető feszültség
 ang, ‘ua.’ drive ‘hajt, űz’
Lásd még DRIFT
drive-in G szabadtéri mozi, amelybe autóval lehet behajtani
G gyorsétkező, ahol a behajtó autó utasát a kocsi ablakán át szolgálják ki
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘behajtás’: drive ‘hajt, űz, gépkocsit vezet’ | in ‘be’
driver [drájver] G számtech lemezmeghajtó egység
G számtech egység vagy készülék működését vezérlő program
G sofőr
 ang, ‘ua.’ drive ‘hajt’
Lásd még DRIFT, DRIVER
drog G kábítószer
G † gyógyászati anyag
 ang drug ‘gyógyszer, altató, kábítószer’ fr drogue ‘vegyszer’ (?) alném droge ‘száraz’ (ang
dry, ném trocken ‘száraz’)
drogéria G egészségügyi és kozmetikai vegyszerek boltja, illatszerbolt, illatszertár, pipereüzlet
 ném Drogerie fr droguerie ‘ua.’ drogue ‘vegyszer’, lásd DROG
drogista † G vegyszerbolt tulajdonosa, eladója
 ném Drogist fr droguiste ‘ua.’ drogue ‘vegyszer’ lásd DROG
drogos G biz kábítószeres, kábítószer-élvező
 lásd DROG
drôlerie [drolöri] G műv emberek, állatok és mesei alakok szatirikus jelenetei növényi
díszítőmotívumok között gótikus kéziratokon és templomi padok konzolain
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘bolondozás’ drôle ‘mulatságos, bizarr’ kholl drol ‘manó, kövér emberke’
dromedár G áll egypúpú teve
 késő lat dromedarius lat dromas ‘ua.’ gör dromasz, dromadosz ‘(gyorsan) futó’ dromosz,
lásd ott
dromosz G tört ókori görög futóversenyek pályája
G ép a mükénéi kor kupolasírjainak bejárati folyosója
G ép ókori város sugárútja
G ép szoborsorral szegélyezett, nagyobb épülethez vezető széles felvonulási út
 gör, ‘ua.’, tkp. ‘futás’
Lásd még AERODROM, DROMEDÁR, HIPPODROM, PALINDROMA, SZIDERODROMOFÓBIA, SZINDRÓMA
drone G kat harci robotrepülőgép
 ang, ‘ua.’, ered. ‘hereméh’ drone ‘zümmög, zúg’
drop-out [dropaut] G számtech jelkimaradás a mágneslemez anyaghibája miatt
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘kiesés, kiejtés’: drop ‘ejt’ | out ‘ki’
dropsz G ízesített és formázott gyümölcscukorka, savanyúcukorka
 ném Drops ‘ua.’ ang drop ‘csepp, kis mennyiség vmiből’
Drosera [drozera] G növ harmatfű, a foglyul ejtett rovarokkal táplálkozó mocsári növény
tud lat, ‘ua.’
 gör droszerosz ‘harmatos’ droszosz ‘harmat’
droske G közl alacsony, nyitott, négykerekű lovaskocsi
ném Droschke ‘ua.’
 or tbsz drozski ‘lovaskocsi’ doroga ‘út’
Drosophila [drozofila] G áll harmatlégy, bormuslinca, a genetikai kísérletek klasszikus állatfaja
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘harmatkedvelő’: gör droszosz ‘harmat’ | philó ‘kedvel’

drug-store [dragsztór] G vegyesbolttal és büfével kiegészült gyógyszertár az Egyesült Államokban
ang, ‘ua.’, tkp. ‘gyógyáru-raktár’: drug ‘gyógyáru, vegyiáru’, lásd DROG | store ‘raktár, áruház’

ófr estorer ‘felhalmoz’ lat instaurare, lásd INSTAURÁL
druida G tört pap, varázsló az ókori kelta népeknél
ír, gael druidh ‘varázsló, mágus’, tkp. ‘igen bölcs’

drukk G biz szorongás, izgalom, félsz
ném Druck ‘szorítás, nyomás, szorongás’

drukker G szurkoló
G † fukar, zsugori, garasos
hazai ném Drucker ‘ua.’, lásd DRUKKOL
drukkmajszter G biz szorongós vizsgázó, feleléskor izguló diák
ném biz Druckmeister ‘ua.’, tkp. ‘a szorongás mestere’, lásd DRUKK, MAJSZTER
drukkol G szurkol, szorít
G fél, szorong, izgul
hazai ném drucken ‘nyom, szorít, nyomaszt’
drüasz lásd DRIÁD
dry point [drájpojnt] G műv hidegtű-eljárás, rézmetszetkészítés hegyes tűvel közvetlenül a
rézlemezre
ang, ‘ua.’, tkp. ‘száraz tűhegy’: dry ‘száraz’ | point ‘(tű)hegy’ fr pointe ‘ua.’ lat punctum
‘pont, hegy’ pungere, punctum ‘szúr’
dry run [drájran] G számtech próbafuttatás
ang, ‘ua.’, tkp. ‘száraz futás’: dry ‘száraz’ | run ‘fut’
duális G (fn) nyelvt kettős szám, néhány nyelvben, főleg ősibb állapotukban fellelhető nyelvtani
kategória, amely az egyes és többes szám között állt, s két cselekvőre vonatkozott
G (mn) tud kettéosztott, két elkülönült csoportból vagy kategóriából álló
G pol kettős berendezkedésű, két hatalmi központtal bíró (államalakulat)
lat dualis ‘kettős’ duo ‘kettő’
Lásd még DUALIZMUS, DUBITÁL, DUBIÓZUS, DUETT, DUÓ, DUODÉNUM, DUOLA, DUOPÓLIUM, DUPLEX,
DUPONDIUS, DUUMVIRÁTUS
dualista G (fn) a dualizmus híve
G (mn) kettős berendezkedésű (pl. állam)
ném Dualist ‘ua.’, lásd DUALIZMUS
dualisztikus G tud a dualizmuson alapuló, kettős rendszerű, kételvű
ném dualistisch ‘ua.’, lásd DUALIZMUS
dualitás G kettősség
ném Dualität fr dualité ‘ua.’, lásd DUÁLIS
dualizmus G fil az a nézet, hogy az anyag és a szellem, a test és lélek két önálló, egymástól
független létező
G vall az a hit, hogy a világot egy jó és egy gonosz istenség teremtette, és az kettejük örök harcának
színtere
G tört két állam tartós kapcsolata, kettős állam (amilyen pl. az Osztrák–Magyar Monarchia volt)
tud lat dualismus, ‘ua.’, lásd DUÁLIS, -IZMUS
dubiózák G ker kétes, nehezen behajtható követelések
G átv bizonytalan dolgok
lat tbsz seml dubiosa ‘kétes dolgok’ dubiosus ‘kétséges’, lásd DUBIÓZUS
dubiózus G kétes, kétséges, bizonytalan
G kétségeskedő
lat dubiosus ‘ua.’ dubium ‘kétség’ duo ‘kettő’
Lásd még DUÁLIS
dubitál G kételkedik
G habozik, ingadozik
lat dubitare ‘kétkedik’ dubium ‘kétség’ duo ‘kettő’
Lásd még DUÁLIS
dubitatív G kételkedő, kétségeskedő
G kétséget kifejező
ném, ‘ua.’, lásd DUBITÁL
dublé G nemesfémmel bevont közönséges fém
G text kettősen szőtt, mindkét oldalán viselhető kelme
fr doublé ‘megkettőzött’ doubler ‘megkettőz’, lásd DUBLÍROZ
dublett G másodpéldány
G hamisítvány, utánzat
G fiz egyes elemek megkettőződött színképvonala
G nyelvt alakváltozat, szóalakpár
G vall egy esemény két, olykor lényegesen eltérő változata a Bibliában
G vékony ékkőrétegből és üveglapból összeragasztott ékkőhamisítvány
fr kics doublette ‘ua.’ double ‘kettős’, lásd DUBLÉ
dublíroz G megkettőz
G ölt ruhát kibélel
G értéktelen fémet nemesfémmel bevon
G film színészt dublőrrel helyettesít
G régi vászonalapú olajfestményt új vászonra felragaszt
ném dublieren ‘ua.’ fr doubler ‘megkettőz’ lat duplicare ‘ua.’, lásd DUPLA
dubló G sport kétpárevezős csónak
magy, ‘ua.’ ang double ‘kettős’
dublón G régi spanyol aranypénz (16–19. század) két escudo értékben
sp, ‘ua.’, tkp. ‘kétszeres’ lat duplus ‘ua.’, lásd DUPLA
dublőr G film filmszínészt veszélyes jelenetekben helyettesítő férfi
G szính a második szereposztásban fellépő színész
fr doubleur ‘ua.’ doubler ‘kettőz, tartalékkal felvált, helyettesít’, lásd DUBLÉ
dublőz G film filmszínésznőt veszélyes jelenetekben helyettesítő nő
G szính a második szereposztásban fellépő színésznő
fr doubleuse ‘ua.’ doubler ‘kettőz, tartalékkal felvált, helyettesít’, lásd DUBLÉ
duc [dük] G francia herceg (örökölt főnemesi cím)
fr, ‘ua.’ lat dux, ducis ‘vezér’
Lásd még DUCE
duca [dúka] G olasz herceg (örökölt főnemesi cím)
ol, ‘ua.’ lat dux, ducis ‘vezér’
Lásd még DUCE
duce [dúcse] G tört vezér, Mussolini olasz fasiszta diktátor önmagának adományozott címe
ol, ‘ua.’ lat dux, ducis ‘vezér’
Lásd még DEDUKÁL, DÓZSE, DUC, DUCA, DUCTUS, DUKÁT, DUKÁTUS, DUKE, DUKTILIS, DUKTOR,
DÜSESSZ, INDUKÁL, REDUKÁL, VIADUKT
ducento [ducsentó] vagy duecento [duecsentó] G műv a 13. század olasz művészete és műveltsége
ol, ‘ua.’, tkp. ‘kétszáz’, értsd: ‘az (ezer)kétszázas évek’: due lat duo ‘kettő’ | cento lat
centum ‘száz’
duchessa [dukessza] G olasz hercegnő, a duca felesége
ol, ‘ua.’: lásd DUCA | -essa lat -issa (nőnévképző)
duchesse [düsesz] G francia hercegnő, a duc felesége
fr, ‘ua.’: lásd DUC | -esse
 lat -issa (nőnévképző)
Lásd még DÜSESSZ
duct [dakt] G met légköri sugárzásvezető réteg
ang, ‘ua.’, lásd DUCTUS
ductus [duktusz] G orv vezeték, kivezető cső
G † zene dallam, téma
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘vezérlet, vezetés, vonás’ ducere, ductum ‘vezet’
Lásd még DUCE
ductilis lásd DUKTILIS
duecento lásd DUCENTO
duellál † G párbajozik
lásd DUELLUM
duellum † G párbaj
lat ősi duellum, később bellum ‘háború’ (a ~ a duo ‘kettő’ beleértése folytán nyerte ‘párviadal’
értelmét a középkori latinban)
duenna vagy dueńa G (spanyol nemes hölgy utóneve előtt) úrnő, úrhölgy
sp dueńa ‘ua.’ lat domina ‘a ház úrnője’ domus ‘ház’
duett G zene énekhangra írt vagy így előadott zenei kettős
ném Duett ol kics duetto ‘ua.’ due lat duo ‘kettő’
Lásd még DUALIZMUS, DUETT, DUÓ, DUODÉNUM, DUPLEX, DUUMVIRÁTUS
dugong G áll villás farkú, a szirének rendjébe tartozó, nagy testű tengeri emlős az Indiai-óceánban
maláj dujong ‘ua.’
duhoborec G vall a pravoszláv államegyházból kivált szentháromság-tagadó orosz ortodox szekta a
18–19. században
or, ‘ua.’, tkp. ‘a lélek harcosa’: duh ‘lélek’ | borec ‘harcos’ borba ‘harc’
dukál G kijár neki, megilleti
G † illik
kk lat ducare ‘vezet’ lat ducere ‘ua.’
dukát G középkori aranypénz
úfn dukat ‘ua.’: VAGY ol ducato ‘hercegség’, lásd DUKÁTUS (egy 1284-ben Velencében vert
aranypénz latin köriratának utolsó szava volt) dux, ducis ‘vezér, fejedelem, herceg’, VAGY
Konsztantinosz Dukasz (birt Dukatosz) bizánci császár nevéből latinizálódott ducatus alakra
Lásd még DUCE
dukátus G tört hercegi tartomány, az Árpád-házi királyok alatt a trónörökös (dux) kormányzása
alatt állt országrész
lat ducatus ‘ua.’ dux, ducis ‘vezér, herceg’
Lásd még DUCE
duke [djúk] G örökletes angol hercegi cím
ang, ‘ua.’ fr duc, lásd ott
dukkó G légpisztollyal felhordott nitrolakk
ang Duco márkanév a gyártó Du (Pont de Nemours and) Co(mpany) cég nevéből
duktilis G kalapálással, hengerléssel jól alakítható, nyújtható (fém)
ang ductile fr ductile ‘ua.’ lat ductilis ‘engedékeny, vezethető’ ducere, ductum ‘vezet’
Lásd még DUCE
duktilitás G nyújthatóság
ang ductility ‘ua.’, lásd DUKTILIS
duktor G nyomd rotációs magas- és ofszetnyomó gépek festékadagoló hengere
ném Duktor ‘ua.’ lat ductor ‘vezető’ ducere, ductum ‘vezet’
Lásd még DUCE
duktus † G földmérő vonalzója
G kézírásban a sorok vonalvezetése
 lat ductus ‘ua.’, lásd ott

dulcián G zene fafúvós hangszer, a fagott késő középkori előfutára
G zene ennek lágy hangján szóló orgonaregiszter
ném Dulzian ol, kk lat dulciana ‘ua.’ lat dulcis ‘édes’
dulcin G kém aromás karbamidszármazék, mesterséges édesítőszerként volt sokáig használatos
márkanév: lat dulcis ‘édes’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
dulcit G kém cukoralkohol, a mannacukor izomerje
lat dulcis ‘édes’ | -it (vegyületre is utaló toldalék)
dulcsáca G gyümölcsből és virágsziromból sűrű cukoroldattal készített balkáni édesség
rom dulceaţ% ‘ua.’, tkp. ‘édesség’ késő lat dulcitas ‘ua.’ dulcis ‘édes’
duma1 G tört cári tanács, majd szerény jogkorű népképviseleti testület a régi Oroszországban
G pol az Orosz Köztársaság parlamentjének alsóháza
or, ‘ua.’, ered. ‘gondolat, töprengés, tanácskozás’
duma2 G biz beszéd, fecsegés
G biz hazugság
cig, ‘ua.’ szláv, pl. orosz duma, lásd DUMA1
dumál G biz beszél, fecseg
lásd DUMA2
dumdum G kat először az indiai Kalkuttában gyártott, lereszelt hegyű puskalövedék, amely súlyos,
roncsoló sebet okoz
ang dumdum hindi Damdam ‘lövészlaktanya Kalkutta mellett’
dumka G irod ukrán népi históriás dal
ukrán kics ‘ua.’ duma ‘gondolat, tanács’
dummy instruction [dami insztraksn] G számtech álutasítás, üres utasítás
ang, ‘ua.’: dummy ‘bábu, utánzat, helyettes’ dumb ‘néma’
dump [damp] G számtech a számítógép-tároló tartalmának kiírása
ang, ‘ua.’ dump ‘lezúdít’
Lásd még DÖMPER, DÖMPING
dunit G ásv bázikus mélységi magmás kőzet
a Dun hegység (Új-Zéland) nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)
dunszt G konyha gőz, gőzölés gyümölcs vagy zöldség tartósítására
G orv párakötés dagadt, gyulladásos testrészre
G biz sejtés, sejtelem, halvány fogalom
ném Dunst ‘gőz, pára, sejtelem’
duó G zene két hangszerre írt zenemű
G zene, szính együtt szereplő két előadóművész
ném Duo ‘ua.’ lat duo ‘kettő’
Lásd még DUÁLIS
duodecim G nyomd tizenkettedrét hajtott, ilyen méretű (könyv, füzet)
lat, ‘tizenkettő’: duo ‘kettő’ | decem ‘tíz’
 magy tucat
Lásd még DECEMVIR, DUÁLIS
duodecima G zene az alaphangtól számított tizenkettedik hangköz
lat, ‘tizenkettedik’, lásd DUODECIM
duodenális G anat a nyombélhez tartozó
tud lat, ‘ua.’, lásd DUODÉNUM
duodenitis [duodenitisz] G orv nyombélgyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd DUODÉNUM | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
duodénum G anat nyombél, patkóbél, tizenkét hüvelyknyi bél
tud lat, ‘ua.’ duodeni ‘tizenkettenként’ duodecim ‘tizenkettő’: duo ‘kettő’ | decem ‘tíz’
Lásd még DECEMVIR, DUÁLIS
duodióda G műsz egy burokba szerelt kettős dióda
 lat duo ‘kettő’ | lásd DIÓDA

duodráma G szính két szereplőre írt lírai színmű
lat duo ‘kettő’ | lásd DRÁMA

duola G zene hármas osztású ritmusban játszott két olyan hang, amelynek időtartama három
ugyanolyan értékű hangéval azonos, a triola fordítottja
ol duola ‘ua.’
 due lat duo ‘kettő’
Lásd még DUÁLIS
duopólium G közg két monopólium összefogása egy cikk vagy termék piacának megszerzésére
magy, ‘ua.’: lat duo ‘kettő’ | lásd (MONO)PÓLIUM
dupla G kettős, kétszeres
G nagyadag (kávé, tömény ital)
G növ tömött szirmú (virág)
lat duplus, dupla, duplum ‘kétszeres, kettős’: duo ‘kettő’ | -plus (a ~ vagy a duplex mellékalakja,
vagy a gör diploosz ‘kettős’ mintájára született)
dupláz G kettőz, megkétszerez
lásd DUPLA
duplex G kettős, kétszeres
G inf kétirányú (adatátvitel)
lat duplex, duplicis ‘kétrétű, kétszeres’, tkp. ‘kétrét hajtott’: duo ‘kettő’ | plicare ‘hajt, rétegez’
Lásd még DUÁLIS
duplexer G inf adó-vevő készülék váltója, amely az antennát felváltva az adóval, ill. a vevővel
kapcsolja össze
ang, ‘ua.’, lásd DUPLEX
duplikáció G kettőzés, megkettőződés
G gen egy kromoszómának vagy részletének megkettőződése
lat duplicatio ‘ua.’, lásd DUPLIKÁL
duplikál G megkettőz, megkétszerez
lat duplicare, duplicatum ‘ua.’, tkp. ‘kétrét hajt’, lásd DUPLEX
duplikátor G orv kettős falú üst melegítésre vagy hűtésre
G vill frekvenciát vagy más tényezőt kétszerező berendezés
ang duplicator ‘ua.’, lásd DUPLIKÁL
duplikátum vagy duplum G másodpéldány
G hiv másodlat, hivatalos iratról kiállított, azonos érvényű dokumentum
lat duplicatum ‘ua.’, lásd DUPLIKÁL
dupnegatív G fényk tömeges sokszorosítás céljára készült negatívmásolat
lásd DUP(LUM), NEGATÍV
dupondius [dupondiusz] G ókori római súlyegység, két font
G ókori római bronzpénz két as értékben
lat, ‘ua.’: duo ‘kettő’ | pondus ‘font’
Lásd még DUÁLIS
duppozitív G fényk az eredeti negatívról különös gonddal készült pozitív, amelyről a dupnegatív
készül
lásd DUP(LUM), POZITÍV
dúr G zene hétfokú skála, amelyben a harmadik és hetedik lépés félhangközre esik
ném Dur ‘ua.’ lat durus ‘kemény’ (a skála elején álló nagy terc hangzása keménynek érződik)
durábel G cipőfelsőrésznek való vízhatlan, tartós bőr
ném durabel ‘ua.’ fr durable ‘tartós’, lásd DURÁBILIS
durábilis † G tartós, maradandó
lat durabilis ‘tartós’ durare ‘tart, kitart, elvisel’
durák G ját magyar kártyával játszott egyszerű kártyajáték, vesztese a durák nevet kapja
szlk durak ‘bolond’
dúralumínium G koh néhány százalák mangánt, rezet, magnéziumot és szilíciumot tartalmazó,
könnyű s nagy szilárdságú alumíniumötvözet
ipari márkanév: lat dur(us) ‘kemény’ | lásd ALUMÍNIUM

dura mater G anat az agy kemény külső hártyája
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘kemény anya’: durus ‘kemény’ | mater ‘anya’

duramen G növ geszt, a fatörzs legbelső, legkeményebb része
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘keménység’
 durus ‘kemény’
dura necessitas [dúra necesszitász] G parancsoló, kényszerítő szükség
lat, ‘ua.’, tkp. ‘kemény szükség’: durus ‘kemény’ | necessitas ‘szükségesség’
 necesse
‘szükséges’, tkp. ‘nem szűnő, múlhatatlan’: ne ‘nem’ | cedere, cessum ‘szűnik, múlik’
Lásd még NESZESSZER
durán G gyors hőmérsékletváltozást jól viselő, kémiailag ellenálló (üveg)
márkanév, ‘ua.’ lat durus ‘kemény’
durbar [darbár] G indiai uralkodó udvara
G itt rendezett fényes fogadás
ang, ‘ua.’ perzsa darbár ‘fejedelmi udvar’, tkp. ‘a bebocsáttatás ajtaja’
durchdefekt lásd DURRDEFEKT
durchmars G biz hasmenés
G ját olyan játéknem kártyában (pl. ultiban), amelynél minden ütést el kell nyerni
ném Durchmarsch, ‘átvonulás, erőltetett menet, hasmenés’: durch ‘keresztül’ | lásd MARS
durchsussz G nyomd térközölő, ritkító, a hagyományos szedésnél a sortávolság beállítására
szolgáló vékony lemez
ném Durchschuss ‘ua.’, tkp. ‘átlövés’: durch ‘át’ | schiessen, schoss ‘lő’
durit G tűzálló jénai üvegfajta
márkanév: lat dur(are) ‘kitart, eltart’ | -it (termékre utaló toldalék)
durol G kém tetrametilbenzol, gyűrűs szénhidrogén, szublimálható kristályos anyag
lat dur(us) ‘kemény’ | lásd (BENZ)OL
duroplaszt G kém hőre keményedő műanyag
lat dur(us) ‘kemény’ | lásd PLASZT(IK)
durrdefekt G közl autókerék belső gumitömlőjének átszakadása
ném Durchdefekt ‘átszakadás’: durch ‘át’ | lásd DEFEKT (a magyar szóalak a tömlőszakadást kísérő
hangjelenség beleértésének köszönhető)
duumvir G tört kéttagú közjogi testület tagja
lat, ‘ua.’, lásd DUUMVIRÁTUS
duumvirátus G tört különféle kéttagú közjogi testületek neve az ókori Rómában
lat, ‘ua.’: duo ‘kettő’ | vir ‘férfi’
Lásd még DUÁLIS
dux G tört az Árpád-korban a dukátus feje, többnyire a trónörökös
G zene fúgában a téma első, általában egyszólamú megszólalása
lat, ‘vezér’ ducere ‘vezet’
Lásd még DUCE
düftin G text bársonyos, sűrű szövésű pamutszövet, ördögbőr
fr duvetine [düvtin] ‘ua.’ duvet ‘pihe’ ófr kics dumet ‘ua.’ óskand dúnn ‘pehely’
 magy dunna(lúd)
dűne G földr homokhegy, homokhalom, szélhordta vízparti homokdomb(sor)
ném Düne kholl dune ‘ua
düsessz G text nehéz atlaszselyem
fr duchesse ‘ua.’, tkp. ‘hercegnő’, lásd DUCHESSE
dűzni † G műsz porlasztó fúvókája
hazai ném düsn ném Düse ‘fúvóka’ cseh duše ‘lélek, lélegzet’
dys- lásd DISZ-
 Dzs
dzsáhilíja G tört a Mohamed fellépését megelőző időszak az arab történelemben
ar, ‘ua.’, tkp. ‘a tudatlanság kora’

dzsainizmus G vall a Kr. e. 6. században Indiában keletkezett, szellemében a buddhizmussal rokon,
de ettől elkülönült vallás
a vallás legjelentősebb alapítója, Dzsaina vagy Dzsina (‘a Győzedelmes’) nevéből | lásd -IZMUS

dzsámi G mohamedán főtemplom
tör cami [dzsami]
 ar dzsámí ‘ua.’, tkp. ‘a gyülekezet napja’
dzseki G ölt általában derékig vagy csípőig érő zubbony
magy becéző alak, lásd LEMBERDZSEK

dzsem G gyümölcsíz, lekvár
ang jam ‘ua.’, tkp. ‘pép’
 régebbi cham ‘rág, csócsál’
dzsembori G a nemzetközi cserkészmozgalom táborozás formájában zajló világtalálkozója
ang jamboree ‘ua.’, tkp. ‘vigasság, lármás összejövetel’: jam ‘zsúfoltság, tömeg’ | (shi)varee

‘zenebona’ fr charivari, lásd ott
dzsentri G tört angol köznemesség
G tört magyar középnemesi réteg
G ehhez tartozó személy
ang gentry középang gentrise ‘ua.’ ófr gentirise, gentilise ‘nemesi származás’ késő lat
gentilitia ‘ua.’ gentilis ‘a nemzetséghez tartozó, nemes’ gens, gentis ‘nemzetség, törzs’
dzsessz G zene észak-amerikai négerek lüktető ritmusú, főleg fúvós és ütőhangszereken előadott
tánczenéje
am ang jazz ‘ua.’ (?) jasm ‘energia, lendület’ afrikai bennszülött nyelvből ?
dzsida G kat lándzsaszerű hajítófegyver
tör cˇda ‘ua.’
dzsigg G zene sarokkal és talppal járt kopogós (színpadi) tánc
G ennek zenéje
ang jig ‘ua.’ fr gigue ‘bizarr matróztánc’ (a kölcsönzés lehet fordított irányú is)
dzsigoló G parkett-táncos
G selyemfiú
ol gigolo ‘ua.’, tkp. ‘dzsigg-táncos’, lásd DZSIGG
dzsihad G mohamedánok „szent” háborúja a hit terjesztésére vagy a hit védelmében
ar, ‘ua.’, tkp. ‘erőfeszítés, küzdelem’
dzsinn G pajkos vagy gonosz szellem, démon (a keleti mesékben)
ar dzsinnij ‘ua.’
dzsip G műsz erős terepjáró nyitott gépkocsi
ang jeep ‘ua.’, ered. g.p. [dzsípí] g(eneral) p(urpose) ‘általános rendeltetésű’: lásd GENERÁLIS |
purpose ófr porpos ‘cél, rendeltetés’ lat propos(itum) ‘célul kitűzött dolog’, lásd PROPONÁL
dzsitter G inf vibrálás, remegés a szinkronizálás tökéletlensége folytán
am ang hangfestő jitter(s) ‘idegesség, ideges reszketés’
dzsiudzsicu G sport ütésekkel és rúgásokkal, fegyver nélkül vívott keleti küzdősport
jap dzsudzsicu ‘ua.’, tkp. ‘szelíd ügyesség’
dzsó G sport 130 cm hosszú bot keleti küzdősportokban
jap, ‘ua.’
dzsóker G ját lap a francia kártyában, amely bármely másikat helyettesítheti
ang (Jolly) Joker ‘(vidám) tréfamester’ (a kártyán szereplő bohócfigura)
 joke ‘tréfa’ lat
iocus ‘tréfa, játék’
Lásd még JOKULÁTOR
dzsörzé G text kötszövött, rugalmas ruhaanyag
ang, ‘ua.’ Jersey szigetéről
dzsúdó G sport cselgáncs, japán küzdősport
ang judo ‘ua.’ jap dzsú dó ‘lágy út’
dzsudogi G sport a cselgáncshoz viselt öltözék
jap, ‘ua.’, gi ‘ruha’
dzsudoka G sport cselgáncsozó versenyző
jap, ‘ua.’, ka ‘hozzáértő’
dzsungel G földr trópusi őserdő, esőerdő
G átv áttekinthetetlenül bonyolult helyzet, jelenség
ang jungle [dzsangl] ‘ua.’ hindi dzsangal ‘erdő, puszta’
dzsunka G távolkeleti kis vitorlás bárka
ang junk port junco maláj dzsong kínai csuan ‘hajó’
dzsúsz G gyümölcslé, gyümölcsnektár, narancslé
 ang juice fr jus ‘ua.’ lat ius ‘leves’
 E, É
eagle [ígl] G tízdolláros aranypénz az Egyesült Államokban
ang, ‘ua.’, tkp. ‘sas’ (a pénzérme hátoldalán látható címerállatról)
 ófr egle óprov aigla lat
aquila ‘sas’
earl [örl] G angol nemesi cím, a gróf megfelelője
ang, ‘ua.’ óang eorl ‘harcos, nemes’ skand (pl. izl, svéd jarl ‘ua.’)
early English [örli inglis] G műv az angol gótikus építészet 13. századi szakasza
ang, ‘ua.’, tkp. ‘korai angol’: early ‘korán’ ere ‘előbb’ | English ‘angol’, lásd ÁNGLIUS
eastern [ísztern] G film az ázsiai harcművészetek jegyében fogant hongkongi, utóbb amerikai
kalandfilmek és akciófilmek megjelölése
ang, ‘ua.’, tkp. ‘keleti’ (a western mintájára) east ‘kelet’ (indoeurópai rokonok: lat auster ‘déli
szél’, gör éosz ‘hajnal’)
eastmancolor [ísztmenkolor] G fényk a Kodak-gyár által gyártott színes filmanyagok neve
ang, ‘ua.’: G. Eastman amerikai feltaláló nevéből | am ang, lat color ‘szín’
eau de Cologne [ódö kolony] G kölnivíz
fr, ‘ua.’, lásd OTKOLON
eau-forte [ofort] G műv rézkarc, rézlemez viaszbevonatára karcolt rajz, amelyet savas maratással
visznek át a lemezre
fr, ‘ua.’, ered. ‘választóvíz, salétromsav és kénsav keveréke’, tkp. ‘erős víz’: eau ófr aigue
lat aqua ‘víz’ | forte lat fortis ‘erős’
ebelasztin + G cipők felsőrészeként használt erős gyapjú textília a két világháború között
 magy, ‘ua.’ ang everlasting ‘örökké tartó (márkanév)’: ever ‘örökké’ | last ‘tart’
ében G növ fekete vagy sötétszürke színű forró égövi fa
ném Eben(holz) ‘ében(fa)’ lat ebenus, hebenus gör hebenosz (?) egyipt hbnj ‘ua.’
ébenista G műv apró ébenfa tárgyak és faberakások készítője
G (a 18. századtól) műbútorasztalos
fr ébeniste ‘ua.’, lásd ÉBEN
ebionita G vall első századi szigorú, aszketikus elveket valló keresztény szekta, melynek tagjai
visszatértek a zsidó szokásokhoz
tud lat, gör ebionitész ‘ua.’: héb ebjón ‘szegény’ | -ita (követőre utaló toldalék)
ebonit G kém keménygumi, a kaucsuk kétszeres vulkanizálásával előállított anyag
ang, ipari terméknév: ebony ‘ében’ (az anyag fekete színéről), lásd ÉBEN | -it (vegyületre utaló
toldalék)
ebullioszkóp G kém oldatok forráspont-emelkedésének mérésére, és így az oldat töménységének
meghatározására szolgáló berendezés
G a bor szeszfokának meghatározására alkalmas készülék
ang ebullioscope ‘ua.’: lat ebullire ‘felbuzog, felforr’: e(x)- ‘ki, elő’ | bullire ‘bugyog, forr’
bulla ‘hólyag, gömb, buborék’ | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
ebullioszkópia G kém a molekulasúly meghatározása a forráspont-emelkedésből
ang ebullioscopy ‘ua.’, lásd EBULLIOSZKÓP
eburneáció G orv csonttömörülés
tud lat eburneatio ‘ua.’, tkp. ‘elefántcsonttá válás’: eburneus ‘elefántcsontból való’ ebur
‘elefántcsont’
éca lásd ÉCESZ
écaille [ekaj] G műv pikkelydísz, térkitöltő ornamentika építészetben és iparművészetben
fr, ‘pikkely’
 ófr escale ‘ua.’ germán (pl. ófn scala, óizl skel, ang shell ‘kagyló’)
écarté lásd EKARTÉ
ecce homo [ekce hómó] G műv a töviskoronás, vörös köntöst viselő Jézust (többnyire Pilátus
ítélőszéke előtt) ábrázoló festménytípus neve
lat, ‘íme az ember’, Pilátus állítólagos szavai az evangélium szerint: ecce ‘lám, lásd, íme’ | homo

‘ember, férfi’
ecchymoma [ekhimóma] G orv véraláfutás, duzzanat
tud lat, gör ekkhümóma ‘ua.’:
 ekkhümidzó ‘kiszív (nedvet)’: ek- ‘ki’ | khümosz ‘(test)nedv’ |
-óma (daganatra utaló toldalék)
ecchymosis [ekhimózis] G orv véraláfutás
tud lat, gör ekkhümószisz ‘ua.’ ekkhümidzó ‘kiszív (nedvet)’: ek- ‘ki’ | khümosz ‘(test)nedv’
ecclesia [ekklézia] G műv a katolikus egyházat jelképező, uralkodói jelvényeket viselő allegorikus
nőalak az ókori és középkori keresztény művészetben
lat, ‘templom, egyház’, lásd EKLÉZSIA
ecclesia militans [eklézia militansz] G vall harcos, küzdő egyház, a tekintélyét és tanai
csorbítatlanságát erővel, a világi hatalom segítségével védelmező katolikus egyház
lat, ‘ua.’: lásd EKLÉZSIA | militare ‘harcol’ miles, militis ‘katona’
ecclesia regnans [eklézia regnansz] G vall az uralkodó, a világi hatalommal is bíró egyház
lat, ‘ua.’: lásd EKLÉZSIA | regnare ‘uralkodik’ rex, regis ‘király’
ecclesiologia [ekléziológia] G vall egyháztan, az egyházra vonatkozó hittudományi nézetek
összessége
tud lat, ‘ua.’, lásd EKLÉZSIA, -LÓGIA
écesz vagy éca G biz ötlet, tanács
jidd tbsz ezes ‘ua.’ eze ‘tanács’ héb ecáh ‘ua’
éceszgéber G biz tanácsadó, ötletadó, ötletgyártó
jidd ezes-geber ‘ua.’: lásd ÉCESZ | ném geben ‘ad’
écharpe [esarp] G ölt az egyik vállon keresztül a másik csípőig érő széles, oldalt megkötött szalag
mint magas méltóságok jelvénye
fr, ‘ua.’ ófr escherpe ‘zarándokok tarisznyája’ frank skirpja ‘gyékényzsák’ lat scirpus
‘sás’
échelon [eselon] G kat lépcsőzetes hadrend
fr, ‘ua.’, tkp. ‘létrafok’ échelle ‘lépcső, létra’ lat scala ‘lépcső’
echinococcus [ehinokokkusz] G áll hólyagféreg
tud lat, ‘ua.’: gör ekhinosz ‘tengeri sün’ | kokkosz ‘bogyó’
Echinodermata G áll a tüskésbőrűek törzse
tud lat tbsz, ‘ua.’: gör ekhinosz ‘tengeri sün’ | derma, dermatosz ‘bőr’
echinus [ekhinusz] G ép párnatag, az abakuszt az oszloptörzshöz kötő elem dór oszlopon
lat, ‘ua.’, tkp. ‘öblítő edény’ gör ekhinosz ‘tengeri sün’
echó [ekhó, ehhó, ehó] G visszhang
G inf visszavert jel
G zene a hangszeres vagy vokális zenében egy rövid motívum megismétlése jóval kisebb hangerővel
lat echo gör ékhó ‘hang, visszhang’, ékhosz ‘csengő hang, a fül csengése’
echográf [ehográf] G földr olyan ultrahangos tengeri mélységmérő, amely a mért értékeket
folyamatos vonallal rögzíti
ang echograph ‘ua.’, lásd ECHÓ, -GRÁF
echográfia [ehográfia] G földr echográffal végzett tengeri mélységmérés
G orv ultrahanggal végzett vizsgálat a visszaverődési rendellenességek alapján
ang echography ‘ua.’, lásd ECHÓ, -GRÁFIA
echogram [ehogram] G földr az echográffal végzett mélységmérés görbéje
G orv ultrahangos vizsgálat lelete
ang echogram ‘ua.’, lásd ECHÓ, -GRAM(MA)
echokardiográf [eho…] G orv ultrahangos szívvizsgáló készülék
lásd ECHÓ, (ELEKTRO)KARDIOGRÁF

echokardiográfia [eho…] G orv a szívbillentyűk és szívizmok vizsgálata ultrahangos berendezéssel
lásd ECHÓ, (ELEKTRO)KARDIOGRÁFIA

echolokáció [eho…] G műsz tájékozódás, helymeghatározás visszavert ultrahang segítségével
lásd ECHÓ, LOKÁCIÓ

echolokátor [eho…] G műsz kibocsátott ultrahang visszaverődésének elvén működő lokátor
lásd ECHÓ, LOKÁTOR

echolot [eho…] G műsz a hangvisszaverődés elvének alapján működő vízmélységmérő műszer
ném Echolot ‘ua.’: lásd ECHÓ | Lot ‘mérőón’, ered. ‘ón, ólom’

echométer [eho…] G geol hangvisszaverődés elvének alapján működő berendezés a kőolaj- és
földgáztartalmú rétegek mélységének meghatározására
lásd ECHÓ | gör metreó ‘mér’

echopraxia [ehoprakszia] G orv a látott mozgás utánzásának kényszere mint lelki rendellenesség
tud lat, ‘ua.’, lásd EKHÓ, PRAXIS

echórím G irod visszhangrím, a rímszó utolsó szótagjait megismétlő válaszrím, amely többnyire
önálló sort alkot, pl. szenvedéllyel – éjjel
lásd ECHÓ

echo suppressor [ekó szupreszor] G inf visszhangzár, a telefonvonalak visszhangosságának
megelőzésére szolgáló módszer
ang, ‘ua.’: lásd ECHÓ | suppress ‘kiküszöböl’
 lat supprimere, suppressum, tkp. sub-primere
‘lenyom, feltartóztat’: sub- ‘alá’ | premere ‘nyom’
echt G biz igazi, valódi, hamisítatlan
ném, ‘ua.’
ecl- lásd még EKL-
éclair [ekler] G konyha csokoládé- vagy cukormázas, piskóta alakú krémes fánk
fr éclair ‘ua.’, tkp. ‘villám’ éclairer ‘megvilágít’ késő lat exclarare ‘ua.’: ex- ‘ki’ | clarus
‘fényes, derült’
eco- lásd még EKO-
écossaise [ekoszez] G zene kétnegyedes ütemű páros francia tánc a 18. században, eredetileg
páratlan ütemű skót néptánc
fr (danse) écossaise ‘skót (tánc)’ écossais ‘skót’ ang Scots ‘ua.’, ered. ‘ír nyelvű kelta’
lat tbsz Scotti ‘ua.’
ecr- lásd még EKR-
écrin [ekren] G műv francia ékszeres ládika (a 18. századtól)
fr, ‘ua.’ ófr escrin ‘szelence, láda’ lat scrinium ‘könyvtekercs tokja’ scribere ‘ír’
 magy szekrény
ecs- lásd EKSZ-
ect- lásd még EKT-
ecthyma [ektima] G orv fertőzéses bőrfekély
tud lat, ‘ua.’ gör ekthüma ‘égőáldozat, füstölés’: ek- ‘ki’ | thümiaó ‘megfüstöl, tömjénez’
écu [ekü] G régi francia arany- vagy ezüstpénz
fr, ‘ua.’, tkp. ‘pajzs’ ófr escut lat scutum ‘ua.’
Lásd még ESCUDO, ESQUIRE
ed. lásd EDIDIT
edafikus G biol a talaj élővilágával kapcsolatos, ahhoz tartozó (növény vagy állat)
 ném edaphisch ‘ua.’, lásd EDAFON
edafon G biol a talaj élővilága, a benne tenyésző növény- és állatfajok
 ném Edaphon ‘ua.’ gör edaphosz ‘föld, alap’
édelveisz G növ havasi gyopár
ném Edelweiss ‘ua.’: edel ‘nemes’ | weiss ‘fehér’
éden G vall a Biblia teremtéstörténetében szereplő paradicsomkert
G átv gyönyörű táj
G átv boldogság, gyönyörűség
 héb eden ‘gyönyörűség, kéj’
Edentata G áll a foghíjasok rendje
 lat tbsz seml, ‘ua.’ edentatus ‘fogatlan’: lat e(x-) ‘ki, el, nélkül’ | dens, dentis ‘fog’
edesztin G biol gabonafélékben előforduló globulin
 tud lat edestin ‘ua.’: gör edeszta ‘ennivaló’ edó ‘eszik’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
edidit G könyvt a kiadó megjelölése latin nyelvű könyvekben
 lat, ‘kiadta’ edere, edidi ‘kiad’: lat e(x-) ‘ki’ | dare ‘ad’
ediktális † G jog hirdetmény útján való körözés, keresés
 lat edictalis ‘ua.’, lásd EDIKTUM
ediktum G tört uralkodói rendelet, kiadvány
G jog bírósági hirdetmény
G tört kifüggesztett rendelet az ókori Rómában
 lat edictum ‘ua.’ edicere, edictum ‘kimond, elrendel’: e(x), ‘ki’ | dicere, dictum ‘mond’
Lásd még DIKCIÓ, DIKTÁTOR
edikula lásd AEDICULA
editál G számtech szövegszerkesztést végez
G film videofilmek vágását végzi
 ang edit ‘szerkeszt’ fr éditer ‘kiad (írásművet)’ latin edere, editum ‘kibocsát, világra hoz’:
e(x)- ‘ki’ | dare ‘ad’
editio princeps [edíció princepsz] G irod klasszikus mű első teljes szövegű, hitelesnek tekintett
kiadása
 lat, ‘ua.’: editio ‘kiadás’, lásd EDITÁL | princeps, lásd ott
edit mode [edit mód] G számtech szerkesztőmód, a szöveg szerkesztését megengedő üzemmód
(szemben pl. a parancsmóddal)
 ang, ‘ua.’: lásd EDITÁL | mode lat modus ‘mód’
editor G kiadó
G szövegkiadó, szerkesztő
G számtech szerkesztőprogram
 lat editor ‘kiadó’, ill. ang editor ‘szerkesztő’ lat edere, editum ‘kiad, kibocsát’: e(x)- ‘ki’ | dare
‘ad’
edomita G a Holt-tengertől délre eső ókori Edom, későbbi nevén Idumea lakója
 lat, ‘ua.’ gör edomitész ‘ua.’ héb edóm ‘vöröses’
edukáció G nevelés
 lad educatio ‘ua.’ educare, educatum ‘fölnevel’, tkp. ‘elővezet’: e(x)- ‘ki, elő’ | ducere ‘vezet’
dux, ducis ‘vezér’
Lásd még DUCE
efa G ókori héber gabonaűrmérték, kb. 36 liter
 héber epha ‘ua.’
efapszis G anat elektromos szinapszis, két idegnyúlvány érintkezése egy szakaszon
 tud lat ephapsis ‘ua.’: gör epi- ‘rá’ | hapszisz ‘illeszkedés’ haptó ‘rögzít’
efemer G múlékony, kérészéltű, átmeneti
 ném ephemer ‘ua.’ gör ephémerosz ‘egy napra való’: epi- ‘rá’ | hémera ‘nap’
efemeridák G csill táblázat, amely a bolygóknak a Földhöz viszonyított állását rögzíti naponként,
előzetes számítások alapján
 tud lat tbsz ephemerides ‘ua.’ gör ephémerisz, ephémeridosz ‘naponkénti’, lásd EFEMER
efendi G úr, uram (török állami hivatalnokok s tanult emberek megszólítása, régebben effendi
alakban is)
 tör, ‘ua.’ bizánci gör megsz afthendi ‘méltóságod’ afthendisz ‘magas udvari tisztség’ gör
authentész, lásd AUTENTIKUS
effect- lásd EFFEKT-
effektív G valós, tényleges, meglévő
G felhasználható, hasznosítható
G ker rendelkezésre álló, készenlétben álló
G hatásos, hatékony, hathatós
G † jelenlegi, mostani
 ném effektiv fr effectif ‘ua.’, lásd EFFEKTUS
effektíve G valójában, valóságosan, tényleg
 újk lat effective ‘ua.’, lásd EFFEKTÍV
effektor G biol végrehajtó, működtető anyag, szabályozó fehérje az élő szervezetben
G anat idegvégződés az izomban, mirigyben, festéksejtben stb., amely a központi idegrendszer
utasításait továbbítja
 ang effector ‘ua.’ lat efficere, lásd EFFICIENS
effektuál G foganatosít, eszközöl
G végrehajt, elintéz, érvényesít
 ném effektuiren fr effectuer ‘ua.’, lásd EFFEKTUS
effektus G hatás, siker
G eredmény, okozat, foganat
G szính technikai eszközökkel kiváltott hatáselem
 ném Effekt ‘ua.’ lat effectus ‘kivitel, siker’, lásd EFFICIENS
Lásd még AFFEKCIÓ
effemináció G elnőiesedés
G elpuhulás, elpuhultság
 tud lat effeminatio ‘ua.’, lásd EFFEMINÁLT
effeminált G elnőiesedett
G elpuhult
 lat effeminare, effeminatum, tkp. ex-feminare ‘nőiesít, elpuhít’: ex- ‘el’ | femina ‘nő’
effendi lásd EFENDI
efferencia G anat egy idegsejtcsoport (neuron) kimenete
G anat a központi idegrendszerből az effektorokhoz futó ingerületek összessége
 tud lat efferentia ‘ua.’, lásd EFFERENS
efferens G anat az agyból elvezető (ideg)
G anat a küldő ingerre adott választ közvetítő (ideg)
 tud lat, ‘ua.’ lat efferre ‘elvisz, elvezet’ e(x)- ‘el, ki’ | ferre ‘visz’
efferveszcens G kém pezsgő, bugyogó
 lat effervescens ‘ua.’ effervescere, tkp. ex-fervescere ‘felforr, felbuzog’: e(x)- ‘el, ki’ | kezdő
fervescere ‘felbuzog’ fervere ‘forr, pezseg’
efferveszcencia G kém pezsgés, gázbuborékok keletkezése és gyors távozása folyadékban
 tud lat effervescentia ‘ua.’, lásd EFFERVESZCENS
efficiencia G hatékonyság
G mat becslési hatásfok
 lat efficientia ‘hatás, erő’, lásd EFFICIENS
efficiens G hatékony
 lat efficiens, efficientis ‘hatásos’ efficere, effectum, tkp. ex-ficere ‘létrehoz, alkot, véghezvisz’:
ex- ‘-ból’ | facere, factum ‘csinál’
Lásd még AFFEKCIÓ, EFFEKTUS
effortembólia G orv testi megerőltetés okozta érelzáródás
 ang effort ‘erőfeszítés, megerőltetés’ ófr esfort ‘ua.’ népi lat exfortiare ‘kierőszakol,
megerőltet’: ex- ‘ki’ | fors, fortis ‘erős’ | lásd EMBÓLIA
effort-szindróma G orv szegycsont mögötti szorító fájdalom (tkp. angina pectoris, lásd ott)
túlerőltetés következtében
 ang effort ‘erőfeszítés, megerőltetés’ ófr esfort ‘ua.’ népi lat exfortiare ‘kierőszakol,
megerőltet’: ex- ‘ki’ | fors, fortis ‘erős’ | lásd SZINDRÓMA
effúzió G fiz gázok kiáramlása szűk nyíláson
G geol lávakifolyás
G orv szövetek kóros telítődése folyadékkal
 lat effusio ‘kiömlés’ effundere, effusum, tkp. ex-fundere ‘kiömlik’: ex- ‘ki’ | fundere ‘önt,
ömlik’
Lásd még FÚZIÓ
effuziométer G fiz gázok sűrűségének közelítő pontosságú mérésére alkalmazott készülék
 lásd EFFÚZIÓ | gör metreó ‘mér’
effuzív G geol lávakiömlésből eredő (kőzet)
 ang effusive, fr effusif ‘ua.’, lásd EFFÚZIÓ
efód G vall az ókori zsidó főpapi öltözék része, övvel átkötött, négyszínű gyolcsból készült
aranyhímes, drágakövekkel ékített kötényféle
 héb, ‘ua.’
egál G egyenlő, kiegyenlített helyzet
G biz mindegy, egyre megy
 ném egal ‘ua.’ fr égal ‘egyenlő’ lat aequalis aequus ‘ua.’
egalíroz G műsz egyenget
 ném egalieren ‘ua.’, lásd EGÁL
egalitárius G pol egyenlősítő, a társadalmi egyenlőséget célzó, annak fontosságát hirdető
 fr égalitaire ‘ua.’, lásd ÉGALITÉ
egalitarizmus G pol, fil a politikai, jogi és vagyoni egyenlőséget mint társadalomszervezési
alapelvet tételező eszme
 fr égalitarisme ‘ua.’, lásd EGALITÁRIUS, -IZMUS
égalité G pol társadalmi egyenlőség, a nagy francia forradalom egyik vezéreszméje
 fr ‘egyenlőség’ lat aequalitas ‘ua.’, lásd EGÁL
egalizál G kiegyenlít
G egyenlősít, egyenlővé tesz
G műsz egyenget
 ném egalisieren fr égaliser ‘ua.’, lásd EGÁL
egestio [egesztió] G orv lecsapolás
G orv székletürítés
 tud lat, ‘ua.’: e(x)- ‘ki’ | gerere, gestum ‘hord, visel’
egg drop szindróma G áll tojótyúkok vírus okozta betegsége, amely a tojásképződés zavarával jár
 ang egg drop syndrom ‘ua.’, tkp. ‘tojás-elpotytyantási tünetegyüttes’: egg ‘tojás’ | drop ‘elejt’ |
lásd SZINDRÓMA
egghead [eghed] G gúny „okostojás”, okoskodó, csak észérvekre fogékony értelmiségi
 ang ‘tojásfejű’: egg ‘tojás’ | head ‘fej’
egg-nog G konyha tejbe ütött tojásból és borból vagy alkoholmentes italból készült sűrű kevert ital
 ang, ‘ua., tkp. ‘tojáskehely’: egg ‘tojás’ | nog(gin) ‘fakupa, kehely’ kelta?
egg-shells [egselz] G műv tojáshéj-porcelán, kínai és japán eredetű, rendkívül vékony falú porcelán
tárgy
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘tojáshéj’: egg ‘tojás’ | shell ‘kagylóhéj’
égisz G oltalom, védőszárny
G védnökség, támogatás
 lat aegis gör aigisz ‘Zeusz, valamint Pallasz Athéné kecskebőr bevonatú pajzsa’ aigosz
‘kecske’
églomisé [eglomizé] G műv üveg hátlapjára negatív technikával festett ornamentika, amelyen a
betöltetlen helyekre tükröző fémfólia került
 fr, ‘ua.’, J. B. Glomy 19. századi francia iparművész nevéből
egó G lél az Én, a személyiségnek az öntudatot képviselő, önérvényesítésre törekvő magja
 lat ego, gör egó ‘én’
egocentrikus G önző, önközéppontú, önmaga körül forgó
 lásd EGOCENTRIZMUS
egocentrizmus G önzés, önközéppontúság
ném Egozentrismus ‘ua.’: lat ego ‘én’ | centrum ‘központ’
 gör kentron ‘ua.’ | lásd -IZMUS
egodiasztolé G lél nagyzásos téveseszme, az én kóros túlértékelése
tud lat egodiastole ‘ua.’, tkp. ‘én-kitágulás’, lásd EGÓ, DIASZTOLÉ

egofónia G orv „kecskehang”, a mellhártyagyulladásról árulkodó sajátos zörej az orvosi
hallgatócsőben
tud lat aegophonia ‘ua.’: gör aigosz ‘kecske’ | phóné ‘hang’

egoista G önző, önös ember
ném Egoist
 fr égoďste ‘ua.’, lásd EGOIZMUS
egoizmus G önzés, önösség, túlzó önszeretet
ném Egoismus
 fr égoďsme ‘ua.’, lásd EGÓ, -IZMUS
egoszisztolé G orv az én kóros alulértékelése
tud lat egosystole ‘ua.’, tkp. ‘én-összehúzódás’, lásd EGÓ, SZISZTOLÉ

egoteizmus G önbálványozás, önistenítés
tud lat egotheismus ‘ua.’, tkp. ‘az én istenítése’: lásd EGÓ | gör theosz ‘isten’ | lásd -IZMUS

egotista G önző, önös ember
ném Egotist
 fr égotiste ‘ua.’, az EGOISTA alakváltozata
egotizmus G önzés, önösség, túlzó önszeretet
ném Egotismus
 fr égotisme ‘ua.’, az EGOIZMUS alakváltozata
egrenál G magtalanít (gyapotot vagy más textilipari nyersanyagot)
ném egrenieren
 fr égrener ‘ua.’: é- lat ex- ‘ki, el’ | grain lat granum ‘mag’
egumen G vall kolostor elöljárója a görögkeleti egyházban
újgör igumenosz ‘apát, elöljáró, vezető’
 igume ‘vezet’ ógör hégeomai ‘ua.’
egzakt G pontosan meghatározott, szabatos
G mérhető adatokra alapozott, a szubjektív értékelést kizáró (vizsgálat, módszer)
ném exakt ‘ua.’ lat exactus ‘bevégzett, megmért’ exigere, exactum ‘behajt, megkövetel,
elvégez’: ex- ‘ki’ | agere ‘hajt’
egzaltáció G magasztalás, felmagasztosítás
G lelkesültség, rajongás
G orv beteges túlfűtöttség, szertelenség, túlzott önbizalommal járó állapot
tud lat exaltatio ‘ua.’, lásd EGZALTÁLT
egzaltált G túlfűtött, lelkesült, szenvedélyes, elragadtatott
G szertelen, hibbant, kótyagos
G † magasztos
ném exaltiert fr exalté ‘ua.’ kk lat exaltare, exaltatum ‘felemel, felmagasztal’: ex- ‘ki’ | altus
‘magas’
egzámen † G vizsga
lat examen ‘mérlegelés, vizsgálat, próba’, ered. ‘a mérleg nyelve’: ex- ‘ki’ | agmen ‘vonulás,
menet, eljárás’ agere ‘ténykedik’
egzaminál G megvizsgál, vizsgálgat
G † vizsgáztat
lat examinare ‘ua.’ lat examen, examinis ‘vizsga’, lásd EGZÁMEN
egzecíroz † G kat gyakorlatozik
ném exerzieren ‘ua.’ lat exercere ‘megmozgat, hajszol, gyakorol’: ex- ‘ki’ | arcere ‘bekerít,
elhárít’ arx, arcis ‘vár, erőd’
egzecíroztat † G kat gyakorlatoztat, kiképez
G biz parancsolgat, önkényesen utasítgat
lásd EGZECÍROZ
egzekúció † G teljesítés, véghezvitel
G jog végrehajtás, ingó és ingatlan jószág lefoglalása adótartozás fejében
G ítéletvégrehajtás, kivégzés
lat exsecutio ‘ua.’, lásd EGZEKVÁL
egzekutor † G jog végrehajtó
lat exsecutor ‘ua.’, lásd EGZEKVÁL

egzekvál † G jog végrehajt, (jószágot hatóságilag) lefoglal
lat exsequi, exsecutus ‘üldöz, végére jár, (jogának) érvényt szerez’: ex- ‘ki’ | sequi, secutus ‘követ,

üldöz’
egzemplár † G példány
lat exemplar ‘másolat, képmás, példa’
 exemplum ‘próba, minta, példa’ eximere, exemptum
‘kivesz, elvesz’: ex- ‘ki’ | emere ‘vesz, vásárol’
egzempláris G példás, példaadó, mintaszerű
 lat exemplaris ‘lemásolt, mintaként szolgáló’, lásd EGZEMPLÁR
egzercíroz lásd EGZECÍROZ
egzigens G követelő, igényes
 lat exigens, exigentis ‘ua.’ exigo ‘kihajt, megkövetel’, lásd EGZAKT
egzigencia G követelmény
 lat exigentia ‘ua.’, lásd EGZIGENS
egzisztál G létezik, fennáll
G átv megél, fenntartja magát
 ném existieren fr exister ‘ua.’ lat exsistere ‘létrejön, előjön, megjelenik’: ex- ‘ki’ | gyak
(si)stere ‘megáll, fennáll, fennmarad’ stare ‘áll’
egzisztencia G lét, létezés
G megélhetés, létalap, létbiztonság
G biztos anyagi helyzetű személy
 kk lat existentia ‘ua.’, lásd EGZISZTÁL
egzisztenciális G fil a létezésre vonatkozó
G a megélhetéssel kapcsolatos
 kk lat existentialis ‘ua.’, lásd EGZISZTENCIA
egzisztencialista G fil (fn) az egzisztencializmus híve, képviselője
G (mn) e bölcseletre jellemző, vele kapcsolatos
 ném Existentialist, existentialistisch ‘ua.’, lásd EGZISZTENCIALIZMUS
egzisztencializmus G fil 20. századi létbölcseleti irány, amely minden jelenséget az elkülönült
személyiség szemszögéből tekint
 fr existentialisme ‘ua.’, lásd EGZISZTENCIÁLIS, -IZMUS
egzóta lásd EXÓTA
egzotikum G az egzotikus vonások megjelenése valamiben
G különös idegenszerűség
 magy, lásd EGZOTIKUS (a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)
egzotikus G tengerentúli, forró égövi, délszaki
G furcsa, idegenszerű, szokatlan, különös
 lat exoticus ‘külhoni, idegen’ gör exótikosz ‘külső’ exó ‘kívül’
egzotizmus G irod, műv idegenszerű vonás és jelleg mint hatáselem műalkotásokban
G műv a távoli, főleg a keleti művészetek hatása az európaiban
 ném Exotismus ‘ua.’, lásd EGZOTIKUS, -IZMUS
egyiptológia G tud az ókori Egyiptom történelmével és kultúrájával foglalkozó tudományágak
összessége
 ném Egyptologie ‘ua.’: lat Aegyptus gör Aigüptosz ‘Egyiptom’ | lásd -LÓGIA
Lásd még KOPT
egyiptológus G tud az egyiptológia tudósa
 magy, lásd EGYIPTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
eidetika G lél az a képesség, hogy korábban látott dolgokat teljes élességel szemünk elé idézzünk
 ném Eidetik ‘ua.’, lásd EIDETIKUS
eidetikus G lél a belső látással, a képszerű felidézéssel kapcsolatos
 ném eidetisch ‘ua.’
 gör eidétikosz ‘képzettel, ideával kapcsolatos’ eidosz ‘alak, képzet,
eszme’ eidó ‘lát’
Lásd még IDEA, IDILL, IDOL
eidolon lásd IDOL
eidosz G alak, forma, megjelenés
G fil az eszme Platónnál, a forma mint az anyag ellentéte Arisztotelésznél
 gör, ‘ua.’ eidó ‘lát’
einsaltol G műsz bekapcsol, elindít
 ném einschalten ‘ua.’: ein, in ‘benn, be’ | schalten ‘kapcsol’
Lásd még GLEICHSCHALTOL
einsteinium G kém a mesterséges transzurán elemek egyike
 A. Einstein fizikus nevéből | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
eintänzer [ejntencer] † G előtáncos, parkett-táncos
 ném Eintänzer ‘ua.’, tkp. ‘betáncoló’: ein, in ‘be’ | tänzen ‘táncol’ Tanz fr danse ‘tánc’
ófr daunce ‘ua.’ frank *dintjau ‘dülöngél’
eisteddfod [éjsztedvod] G zene hagyományos évenkénti költői és dalosverseny Walesben
 walesi, ‘ua.’, tkp ‘ülés’ eistedd ‘ül’
eiszodosz G irod a kar bevonulásának jelenete az ókori görög színházban
 gör ‘bejárat, bevonulás’: eisz ‘be’ | hodosz ‘út’
Lásd még EPIZÓD
ejakuláció G orv magömlés, az ondó kilövellése a hímvesszőből
 tud lat eiaculatio ‘ua.’, lásd EJAKULÁL
ejakulál G orv erős sugárban ondót bocsát ki a hímvesszőből
 tud lat eiaculari, eiaculatus ‘kivet, kilök’: ex- ‘ki’ | gyak iaculari ‘dárdát hajít iacere ‘dob’
Lásd még EJICIÁL
ejakulátum G orv a hímvesszőből kilövellt ondó
 tud lat eiaculatum ‘ua.’, lásd EJAKULÁL
ejekció G orv kilövellés, kiáramlás
G geol vulkáni anyagok (kövek, hamu) kilövellése kitöréskor
 lat eiectio ‘ua.’, lásd EJICIÁL
ejektor G kat hüvelykivető
G műsz gőzsugárszivattyú
 ném Ejektor ‘ua.’, lásd EJICIÁL
ejiciál † G kivet, kidob, kihajít, eltávolít
 ném ejizieren lat eicere, eiectum ‘ua.’: ex- ‘ki’ | iacere ‘hajít’
Lásd még EJAKULÁL, INJEKTÁL
ejnslóg † G bor derítésére alkalmazott kén
 hazai ném einschlog ném Einschlag ‘adalék, hozzákevert anyag’ einschlagen ‘belever,
belekever’: ein ‘bele’ | schlagen ‘üt, csap’
ekarté G ját francia eredetű kétszemélyes kártyajáték, amely a lapok cserélgetésén alapul
 fr écarté ‘ua.’ écarter ‘elválaszt, eltérít, elhárít’, ered, ‘négyfelé oszt’: é- lat ex- ‘el, ki’ |
quart ‘negyed’ lat quartus ‘negyed(ik)’
ekcéma G orv belső eredetű, viszkető bőrbetegség
 ném Ekzem lat eczema ‘ua.’ gör ekdzema ‘(hőség okozta) bőrkiütés’: ek ‘-ból’ | dzema
‘hőség’
ekekheiria G tört fegyverszünet, a háborúskodás tilalma az ókori Hellászban az olimpiai játékok
idején s más szent alkalmakkor
 gör, ‘ua.’: ek- ‘el’ | kheir ‘kéz, csapat, sereg’
ekhó lásd ECHÓ
ekhós rím lásd ECHÓRÍM
ekhós szekér † G ponyvával vagy nádfonattal borított tágas, utasok számára való szekér
 az ekhó (lásd ECHÓ) szóból, talán mert a védőtető visszaverte a kocsiban ülők hangját
ekisztika G tud településtudomány
ang ekistics ‘ua.’
 gör oikisztikosz ‘a lakókkal kapcsolatos’ oikisztész ‘lakó, telepes’
oikidzó ‘letelepszik, lakik’ oikosz ‘ház’
Lásd még ÖKOLÓGIA, ÖKONÓMIA
ekklészia G tört népgyűlés az ókori Athénban
gör, ‘ua.’ ekklétosz ‘összehívott’: ek- ‘ki, elő’ | kaleó ‘hív’
Lásd még ECCLESIA, EKLÉZSIA
ekkoprotika G orv enyhe hashajtószerek
tud lat tbsz seml eccoprotica ‘ua.’: gör ek- ‘ki’ | koprosz ‘trágya, ürülék’
ekkükléma G szính színpadi gépezet az ókori tragédiában a díszlet belsejének kitárására, hogy a
nézők elől elrejtve játszott véres jelenetek nyomait, a „holttesteket” mutassák
gör, ‘ua.’, tkp. ‘kiforgatás’: ek- ‘ki’ | kükleó ‘forgat’ küklosz ‘kör’
eklampszia G orv eszméletvesztéssel járó rángógörcs
lat eclampsia ‘ua.’ gör eklampszisz ‘felragyogás, vakító fény’: ek- ‘ki’ | lampó ‘világít’
eklatáns G csattanós, meggyőző, világos, ékesszóló
G ragyogó, nagyszerű, pompás
G kirívó, szembeszökő, szembetűnő
ném eklatant fr éclatant ‘ragyogó, harsány’ éclater ‘felcsattan, felvillan’: VAGY népi lat
*exclappitare ‘felcsattan’: ex- ‘ki’ | alném klappen ‘csattan’, VAGY ófr esclater germán
slitan ‘széthasít’
eklekticizmus G tud, műv építészeti, ill. filozófiai irányzat, amely különféle stílusok, ill.
gondolatrendszerek elemeit válogatja ki és ötvözi egybe
ném Eklektizismus ‘ua.’, lásd EKLEKTIKUS
eklektika G ép az eklekticizmus mint építészeti stílus másik megnevezése nyelvünkben
 magy, az EKLEKTIKUS melléknévből a gótikus–gótika, romantikus–romantika és hasonló szópárok
mintájára
eklektikus G tud, műv különféle rendszerek elemeiből, jegyeiből önkényesen válogató, szemelgető,
kevert, elegyes (stílus, eszmerendszer)
ném eklektisch ‘ua.’ gör eklektikosz ‘válogató’ eklegó ‘válogat’, lásd EKLOGA
eklézsia G vall egyházközség, gyülekezet (főleg a protestáns egyházakban)
kk lat ecclesia ‘gyülekezet, egyház, gyülekezeti hely, templom’, lásd EKKLÉSZIA (újlatin
származékai: fr église, sp iglesia, port igreja, ol chiesa ‘templom, egyház’)
eklipszis G csill napfogyatkozás, holdfogyatkozás
tud lat eclipsis ‘ua.’ ekleipszisz ‘kimaradás, napfogyatkozás, holdfogyatkozás’: ek- ‘el’ | leipó
‘hagy’
ekliptika G csill a Nap látszólagos pályája az éggömbön a csillagképek között
tud lat (via) ecliptica ‘fogyatkozási (út)’ gör ekleiptikosz ‘a fogyatkozásokkal kapcsolatos’
(nap- és holdfogyatkozás csak olyankor következik be, amikor a Hold az ~ síkjában tartózkodik)
Lásd még ELLIPSZIS
ekliptikus G csill az ekliptikával kapcsolatos
ném ekliptisch ‘ua.’, lásd EKLIPTIKA
ekloga G irod pásztori költemény
lat ecloga ‘ua.’ (Vergilius Eclogae c. gyűjteménye alapján) gör eklogé ‘válogatás, gyűjtemény’
eklegó ‘válogat’: ek- ‘ki’ | legó ‘gyűjt, válogat’
eklogit G geol kristályos, átalakult kőzet, javarészt gránitból és piroxénből áll
tud lat eclogit ‘ua.’: gör eklogé ‘válogatás’, lásd EKLOGA | -it (ásványra utaló toldalék)
ekrazit G kém pikrinsavból készült robbanóanyag
ném Ekrasit márkanév: fr écraser ‘szétzúz, elpusztít’ középang crase skandináv (pl. svéd
krasa ‘ua.’) | -it (vegyületre utaló toldalék)
ekrü G sárgásfehér, a nyers selyeméhez és a fehérítetlen nyers vászonéhoz hasonló (szín)
fr écru ‘ua.’ cru ‘nyers, ki nem főzött’ lat crudus ‘nyers’
eksztatikus, régen extatikus G önkívületi, elragadtatott
G rajongó, fellelkesült
lat exstaticus, extaticus gör eksztatikosz ‘ua.’, lásd EKSZTÁZIS
eksztázis, régen extázis G önkívület, révület, elragadtatás
G elragadtatott lelkesültség
lat exstasis, extasis ‘ua.’ gör eksztaszisz ‘révület, a lélek kilépése a testből és egyesülése a
Legfelső Valósággal’, tkp. ‘félreállás, elmozdítás, eltávolodás’ : ek- ‘el, ki’ | sztaszisz ‘állás,
helyzet’ (hi)sztémi ‘áll, állít’
ektázis G nyelvt rövid magánhangzó megnyúlása a kiejtésben (pl. körút – kőrút)
lat ectasis ‘ua.’ gör ektaszisz ‘megnyújtás’ ektanüó ‘kinyújt’: ek- ‘ki’ | tanüó ‘nyújt, feszít’
ektoderma G biol a csírasejt külső rétege, amelyből a bőr és az idegrendszer fejlődik ki
tud lat ectoderma ‘ua.’: gör ektosz ‘külső’ | derma ‘bőr’
ektogén G tud külső eredetű
ném ektogen ‘ua.’: gör ektosz ‘külső’ | lásd -GÉN
ektokardia G anat a szív elhelyezkedése a mellkason kívül mint születési rendellenesség
tud lat ectocardia ‘ua.’: gör ektosz ‘külső’ | kardia ‘szív’
ektomorfia G megnyúlt, sovány testalkat, amelynél a bőrfelület és az idegszövetek aránya nagy (a
Sheldon-féle tipológiában)
ang ectomorphy ‘ua.’, tkp. ‘külső alakúság’: gör ektosz ‘külső’ | morphé ‘alak’
ektoparazita G biol a gazdaszervezet külső felületén (embernél, állatnál a bőrön) megtelepülő
élősködő
tud lat ectoparasita ‘ua.’: gör ektosz ‘külső’ | lásd PARAZITA
ektópia G orv szerv rendellenes elhelyezkedése a testben
tud lat ectopia ‘ua.’: gör ek- ‘el, ki, félre’ | toposz ‘hely’
ektoplazma G biol a citoplazma legkülső rétege
tud lat ectoplasma ‘ua.’: gör ektosz ‘külső’ | lásd PLAZMA
ektoszkópia G orv a betegség felismerése szemrevétel alapján, belső vizsgálat nélkül
tud lat ectoscopia ‘ua.’: gör ektosz ‘külső’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
ektoterm G áll a testhőmérséklet fenntartásához külső hőforrásra, pl. napfényre, meleg környezetre
szoruló (szervezet)
ném ektotherm ‘ua.’: gör ektosz ‘külső’ | thermé ‘meleg, hő’
ektozoa G biol a bőrben élősködő állatok összessége
tud lat ectozoa ‘ua.’: gör ektosz ‘külső’ | tbsz dzóa ‘állatok’ dzóon ‘lény, létező, állat’
ektropium G orv a szemhéj kifelé fordulása
tud lat ectropium ‘ua.’ gör ektropé ‘kifordítás’: ek- ‘ki, el’ | trepó ‘fordít, fordul’
ekumenopolisz G egyetemes világváros, a Föld egészére kiterjeszkedő és összefüggő, városias
jellegű település, Doxiadisz görög építész futurisztikus elképzelése
ang ecumenopolis ‘ua.’, lásd ÖKUMENIKUS, POLISZ
ekváció † G mat egyenlet
lat aequatio ‘ua.’ aequare, aequatum ‘kiegyenlít’ aequus ‘egyenlő’
ekvanimitás G egykedvűség, a lélek nyugalma
lat aequanimitas ‘ua.’: aequus ‘egyenlő’ | animus ‘lélek, lelkület’
ekvátor † G földr egyenlítő
G csill égi egyenlítő
tud lat aequator ‘ua.’, lásd EKVÁCIÓ
ekvatoriál G csill a Földével párhuzamos tengely körül forgó csillagászati távcső, amely követi a
megfigyelt égitest mozgását
ném Äquatorial ‘ua.’, lásd EKVATORIÁLIS
ekvatoriális G földr egyenlítői
tud lat aequatorialis ‘ua.’, lásd EKVÁTOR
ekvi- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) egyenlő, egyenletes
lat aequus ‘ua.’
ekvidenzitogram G csill égi objektumról készült felvételen az azonos fényintenzitást képviselő
(tehát azonos mértékben feketedett) pontokat összekötő egyenesek által kirajzolt ábra
ang equidensitogram ‘ua.’: lásd EKVI-, DENZITÁS, -GRAM(MA)

ekvilaterális G geom egyenlő oldalú
tud lat aequilateralis ‘ua.’: lásd EKVI- | latus, lateris ‘oldal’

ekvilibrista G cirkuszi egyensúlyozó művész, kötéltáncos
fr équilibriste ‘ua.’
 lat aequilibrium ‘egyensúly’: lásd EKVI- | lat libra ‘kétkarú mérleg’
ekvilibrisztika G az egyensúlyozás művészete
fr équilibristique ‘ua.’, lásd EKVILIBRISTA

ekvimolekuláris G kém azonos térfogatban azonos számú molekulát tartalmazó (oldat, elegy)
lásd EKVI-, MOLEKULÁRIS

ekvinokciális G csill a napéjegyenlőséggel kapcsolatos
tud lat aequinoctialis ‘ua.’, lásd EKVINOKCIUM

ekvinokcium G csill napéjegyenlőség
tud lat aequinoctium, ‘ua.’: lásd EKVI- | lat nox, noctis ‘éj’

ekvipartíció G fiz az energiák egyenletes eloszlásának elve a kinetikus gázelméletben
tud lat aeqipartitio ‘ua.’: lásd EKVI-, PARTÍCIÓ

ekvipázs † G könnyű fogat, hintó
G felszerelés
 ném Equipage fr équipage ‘főrangú úr kísérete, hintó, hajó legénysége’ éqiper ‘felszerel’
ófr eskipper ‘ua.’ germán skip ‘hajó’ (lásd ang ship, ném Schiff ‘ua.’)
ekvipotenciális G fiz az erőtér azonos sajátságait mutató (felület)
 ang equipotential ‘ua.’: lásd EKVI-, POTENCIÁLIS
ekvivalencia G egyenértékűség, értékbeli azonosság
 tud lat aequivalentia ‘ua.’, lásd EKVIVALENS
ekvivalens G (mn) egyenértékű
G kellő, megfelelő
G (fn) egyenérték, egyenértékese, megfelelője (valaminek)
 lat aequivalens, aequivalentis ‘ua.’: lásd EKVI-| lat valere ‘ér (valamennyit)’
Lásd még VALUTA
elaborál G kidolgoz, kimunkál
 lat elaborare, elaboratum ‘kidolgoz’: e(x) ‘ki’ | labor ‘munka’
elaborátum G tudományos értekezés
G (kidolgozott) tervezet
 tud lat elaboratum ‘ua.’, lásd ELABORÁL
elámi G tört ókori nép, amely a Kr. e. 3. évezredben Irántól délnyugatra államot alapított
 államuk, Elam nevéből
elán G lendület, hév, nekibuzdulás
 fr élan ‘ua.’ élancer ‘elhajít’: é- lat ex- ‘el, ki’ | lancer ‘hajít’ népi lat lanceare ‘(lándzsát)
hajít’ lat lancea ‘hajítódárda’ gör lankia ‘szíjas dárda’
 magy lándzsa
Lásd még LANSZÍROZ
élan vital [elán vitál] G életerő, a dolgokat és lényeket belülről hajtó energia (Bergson francia
filozófus rendszerében)
 fr, ‘ua.’: lásd ELÁN | vital lat vitalis ‘az élettel kapcsolatos, élet-’ vita ‘élet’ vivere ‘él’
Lásd még VITÁLIS
elasztán G text elasztomer anyagból készült rugalmas szövet vagy fonal
 ipari márkanév, lásd ELASZTIKUS
elasztáz G biokém az elasztint bontó enzim, a hasnyálmirigy terméke
 ang elastase ‘ua.’: lásd ELASZT(IN) | -áz (enzimre utaló toldalék)
elaszticitás G rugalmasság, ruganyosság, tágíthatóság
 ném Elastizität fr élasticité ‘ua.’, lásd ELASZTIKUS
elasztikus G rugalmas, ruganyos, rugékony
G tág, tágítható, nyújtható
 tud lat elasticus fr élastique ‘ua.’ gör elasztikosz ‘előrelökő’ elasztér ‘kocsihajtó’
elainó ‘űz, hajt’
elasztin G biokém a rugalmas kötőszövetek rostjaiban található összetett fehérje
 tud lat elastin ‘ua.’: lásd ELASZTIKUS | -in (vegyületre utaló toldalék)
elasztodinamika G műsz mozgásban lévő rugalmas testek (pl. gyorsan forgó alkatrészek)
alakváltozásának vizsgálata
 lásd ELASZTIKUS, DINAMIKA
elasztomer G kém széles hőmérséklet-tartományban kaucsukszerűen rugalmas polimer anyag
 ném Elastomere ‘ua.’: lásd ELASZT(IKUS, POLI)MER
elaterit G kém kőolajszármazék, a bitumenhez és aszfalthoz hasonló rugalmas, barna színű anyag
 ang elaterite ‘ua.’: gör elatér ‘hajtó’ elatosz ‘nyújtható’ | -it (vegyi termékre utaló toldalék)
elaterométer G fiz gázok rugalmasságát mérő készülék
 ném Elaterometer ‘ua.’ gör elatér ‘hajtó’ elatosz ‘nyújtható’ | metreó ‘mér’
eldorádó G a mesés bőség országa
G átv eszményien alkalmas hely valamilyen tevékenységre
 sp El Dorado ‘a Bearanyozott’ (legendás csibcsa indián fejedelem Kolumbiában, akinek a testét
trónra léptekor aranyporral fújták be) dorar ‘aranyoz’ oro ‘arany’ lat aurum ‘ua.’
eleaták G fil panteisztikus nézeteket vallott görög bölcseleti iskola (Kr. e. 6–4. század) alkotói, ill.
hívei
 gör, ‘eleaiak’ Elea ókori görög város Dél-Itáliában
elect- lásd még ELEKT-
electronic mail lásd E-MAIL
elefantiázis G orv elefántkór, a végtagok kóros megvastagodása
 tud lat elephantiasis ‘ua.’ elephans, elephantis gör elephasz, elephantosz ‘elefánt’ | -ázis
(betegségre utaló toldalék)
elegancia G előkelő ízlés, választékosság
G választékos öltözködés
 lat elegantia ‘finomság, ízlés, választékosság’, lásd ELEGÁNS
elegáns G választékos, ízléses
G szellemes, könnyed, finom
G nagyvonalú
G nagyvilági
 lat elegans, elegantis ‘választékos’ eligere ‘kiválaszt’: e(x)- ‘ki’ | legere ‘olvas, gyűjt, választ’
Lásd még ELEKTOR, ELIT
elégia G irod disztichonban írt lírai költemény
G irod (a 19. század óta) tűnődő vagy borongós hangulatú költemény
G irod panaszdal, kesergő, gyászdal, gyászének
 lat elegia gör tbsz elegeia ‘ua.’ elegeion ‘disztichon’: VAGY (?) óörmény elegni ‘nádsíp’,
VAGY gör elegosz ‘sírvers, gyászdal’
Lásd még ELÓGIUM
elégikus G (mn) borús, borongó, bánatos, panaszos, méla (kedély, hangulat)
G (fn) irod elégiaköltő
 lat elegicus ‘elégiai’, lásd ELÉGIA
elektív G orv fajlagos hatású
 ném elektiv ‘ua.’, tkp. ‘kiválasztó, válogató’, lásd ELEKTOR
elektor G pol közvetett választási rendszerben olyan személy, aki választói nevében szavaz
G tört választófejedelem a német-római birodalomban
 lat elector ‘választó’ eligere, electum ‘kiválaszt’: e(x)- ‘ki’ | legere ‘olvas, gyűjt, kiszemel’
elektorális G választási, választó
G pol az elektori rendszerrel kapcsolatos
 ang electoral ‘ua.’, lásd ELEKTOR

elektrét G vill szigetelőanyag, amely tartós dielektromos polarizációval rendelkezik
ang electret ‘ua.’: electr(ic) ‘elektromos’ | (magn)et ‘mágnes’

elektricitás G fiz villamosság
ném Elektrizität ‘ua.’
 Elektrik, lásd ELEKTRIKUS
elektricska G közl a tátraalji helységek között közlekedő villamos helyiérdekű vasút
szlk električka ‘villamos vasút’, lásd ELEKTRIKUS

elektrifikáció G villamosítás
ang, fr electrification ‘ua.’, lásd ELEKTRIFIKÁL

elektrifikál G villamosít
ném elektrifizieren
 fr électrifier ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | lat facere ‘tesz valamivé’
elektrikus G (fn) villamossági szakember
G (mn) fiz villamos, elektromos
 ném elektrisch ‘villamos’ tud lat electricus, lásd ELEKTRO-
elektrizál G fiz statikus elektromossággal feltölt, villanyoz
G átv felvillanyoz
 ném elektrisieren fr électriser ‘ua.’, lásd ELEKTRO-
elektro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) villamos, az elektromossággal kapcsolatos
 tud lat electro- ‘ua.’ electrum, gör élektron ‘borostyánkő’ (a statikus elektromosságot ennek
dörzsölése útján fedezték fel)
elektroakusztika G fiz a hang elektromos jellé alakítása, továbbítása, vétele és visszaalakítása
 lásd ELEKTRO-, AKUSZTIKA
elektroanalízis G kém az anyag összetevőinek mennyiségi és minőségi meghatározása az
elektrokémia módszereivel
 lásd ELEKTRO-, ANALÍZIS
elektrocisztoszkóp G orv elektromos fényforrással felszerelt hólyagtükör
 lásd ELEKTRO-, CISZTOSZKÓP
elektród G fiz villamos vezető végződése, amelyen az áram más közegbe lép át
G vill hegesztőpálca
 ném Elektrode fr électrode ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör hodosz ‘út’
elektrodekantálás G kém kolloid oldatok tisztítására és töményítésére használt elektroforézises
módszer
 lásd ELEKTRO-, DEKANTÁL
elektrodermatográfia G orv a bőrön észlelhető elektromos potenciálváltozások mérése mint
vizsgálati módszer
 tud lat electrodermatographia ‘ua.’, lásd ELEKTRO-, DERMATO-, -GRÁFIA
elektrodiagnosztika G orv elektromos eszközökkel való kórmegállapítás
 lásd ELEKTRO-, DIAGNOSZTIKA
elektrodialízis G kém elektrolitok eltávolítása kolloid oldatból
 lásd ELEKTRO-, DIALÍZIS
elektrodinamika G fiz az áramló elektromossággal foglalkozó fizikai tudományág
G fiz az elektromos, mágneses és optikai jelenségek törvényszerűségeit komplex összefüggésekben
tárgyaló tudományág
 lásd ELEKTRO-, DINAMIKA
elektrodinamométer G vill az elektromos feszültség, az áram és a teljesítmény mérésére alkalmas
berendezés
 ang electrodynamometer ‘ua.’, lásd ELEKTRODINAMIKA | gör metreó ‘mér’
elektródpotenciál G vill az elektródfém és a vele érintkező elektrolit potenciáljának különbsége az
elektrokémiában
 lásd ELEKTRÓD, POTENCIÁL
elektroendoszkóp G orv a test üreges szerveibe bevezetett, apró villamos égővel és tükörrel
felszerelt végű vizsgálati műszer
 lásd ELEKTRO-, ENDOSZKÓP

elektroendoszkópia G orv az elektroendoszkóppal végzett vizsgálat, ennek módszere
tud lat electroendoscopia ‘ua.’, lásd ELEKTROENDOSZKÓP

elektroenergetika G műsz a villamos energia termelését, távolba juttatását és szétosztását tárgyaló
tudományág
lásd ELEKTRO-, ENERGETIKA

elektroenkefalográf G orv az agyműködés keltette elektromos áramok ingadozásait regisztráló, és
ezzel az agyműködés rendellenességeit kimutató készülék, EEG
ném Elektroenzefalograph ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör enkephalosz ‘agy’, lásd ENKEFALITISZ | lásd

-GRÁFIA
elektroenkefalográfia G orv elektroenkefalográffal készült vizsgálat, ennek elmélete, módszere
ném Elektroenzephalographie ‘ua.’, lásd ELEKTROENKEFALOGRÁF

elektroenkefalogram G orv az elektroenkefalográffal rögzített grafikus görbék együttese
ném Elektroenzephalogramm ‘ua.’, lásd ELEKTROENKEFALOGRÁF

elektroerózió G kém villamos hatásra keletkező erózió
lásd ELEKTRO-, ERÓZIÓ

elektroextrakció G koh villanykohászat, fém kinyerése fémsó oldatából villanyárammal
lásd ELEKTRO-, EXTRAKCIÓ

elektrofil G kém a vegyi folyamatokban elektron vagy elektronpár felvételére kész, ill. hajlamos
anyag
ném elektrophil ‘ua.’, lásd ELEKTRON | gör philó ‘kedvel’

elektrofilter G vill porleválasztó készülék, amely a lebegő porszemcséket statikus elektromossággal
tölti fel, majd elektromos erőtérben egy elektródnál gyűjti egybe
lásd ELEKTRO-, FILTER

elektrofizika G fiz az elektromossággal foglalkozó fizikai tudományág
lásd ELEKTRO-, FIZIKA

elektrofiziológia G orv az élő szervezetekben zajló elektromos folyamatokkal foglalkozó élettani
tudományág
lásd ELEKTRO-, FIZIOLÓGIA

elektrofon G zene elektromos rezgéseket zenei hangokká átalakító (hangszer)
ném elektrophon ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör phóné ‘hang’

elektrofor G fiz megosztással működő, dörzselektromosság előállítására való, ma már inkább csak
oktatási és kísérleti célra használt berendezés
ném Elektrophor ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör phoreusz ‘hordozó’
 phoreó ‘visz’
elektroforézis G kém folyadékban lebegő elektromosan töltött részecskék elmozdulása feszültség
hatására
ang electrophoresis ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör phorészisz ‘szállítás’
 phoreó ‘visz, sodor’
elektrofotográfia G fényk az elektrosztatika elve alapján működő száraz fénymásolás, xerox
lásd ELEKTRO-, FOTOGRÁFIA

elektrogalvanizmus G vill fémek kiválasztása elektromos áram segítségével
lásd ELEKTRO-, GALVANIZMUS

elektrogravimetria G fiz fémionok mennyiségének meghatározása elektrolízis útján
lásd ELEKTRO-, GRAVIMETRIA

elektrogén G fiz elektromosságot termelő
ném elektrogen ‘ua.’: lásd ELEKTRO-, -GÉN

elektrokardiográf G orv a szívműködés keltette elektromos áram ingadozásait regisztráló, és ezzel
a szívműködés rendellenességeit kimutató készülék, EKG
ang electrocardiograph ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör kardia ‘szív’ | lásd -GRÁF

elektrokardiográfia G orv az elektrokardiográffal végzett vizsgálat, ennek elmélete, módszere
ang electrocardiography ‘ua.’, lásd ELEKTROKARDIOGRÁF

elektrokardiogram G orv az elektrokardiográffal rögzített grafikus görbe
ang electrocardiogram ‘ua.’, lásd ELEKTROKARDIOGRÁF

elektrokatalízis G kém vegyi folyamat meggyorsítása elektromos árammal
 lásd ELEKTRO-, KATALÍZIS

elektrokausztika G orv beteg vagy kóros szövetek roncsolása, kiégetése elektromos árammal
tud lat electrocaustica ‘ua.’, lásd ELEKTRO-, KAUSZTIKUS

elektrokauter G orv elektromos eszköz kóros szövetek roncsolására, kiégetésére
ném, ‘ua.’: lásd ELEKTRO-, KAUTER

elektrokémia G kém az elektromos jelenségek és a vegyi folyamatok kölcsönhatásával foglalkozó
kémiai tudományág
G műsz az elektrolitikus eljárás ipari alkalmazása
 lásd ELEKTRO-, KÉMIA
elektrokinetika G fiz a mozgó elektromos töltéssel foglalkozó tudományág, amely figyelmen kívül
hagyja a mágneses mezőt
 lásd ELEKTRO-, KINETIKA
elektrokinetikus G fiz az elektromos töltések mozgásával kapcsolatos
 lásd ELEKTRO-, KINETIKUS
elektrokoaguláció G orv élő szövet roncsolása, elpusztítása nagy frekvenciájú elektromos árammal
 lásd ELEKTRO-, KOAGULÁCIÓ
elektrokonvekció G vill elektromos áramlás
 lásd ELEKTRO-, KONVEKCIÓ
elektrokonvulzió G orv elektrosokk, villamos árammal kiváltott görcsroham
 lásd ELEKTRO-, KONVULZIÓ
elektrokromatográfia G kém elektromos erőtérben végzett kromatográfiai vizsgálat
 lásd ELEKTRO-, KROMATOGRÁFIA
elektrolit G fiz, kém az áramot töltéssel bíró részecskék (ionok) mozgásával vezető közeg, oldat
 ném Elektrolyt ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör lütosz ‘oldható’ lüó ‘eloldoz’
elektrolitikus G kém az elektrolízissel kapcsolatos
 ném electrolytisch ‘ua.’, lásd ELEKTROLIT
elektrolitkondenzátor G vill állandó kapacitású kondenzátor
 lásd ELEKTROLIT, KONDENZÁTOR
elektrolízis G kém vegyi bomlás áramnak elektroliton való átvezetése során, elemek előállítása
céljából
 lásd ELEKTRO- | gör lüszisz ‘eloldás’ lüó ‘eloldoz, felold’
elektrolumineszcencia G fiz félvezetőkben bekövetkező fénykibocsátás elektromos feszültség
hatására
 lásd ELEKTRO-, LUMINESZCENCIA
elektromágnes G fiz huzaltekercsbe helyezett lágyvas mag, amely az átfolyó áram hatására
mágnesként viselkedik
 ném Elektromagnet ‘ua.’, lásd ELEKTRO-, MÁGNES
elektromechanika G fiz a villamosság erőtana
 lásd ELEKTRO-, MECHANIKA
elektromechanikus G (mn) az elektromechanikával kapcsolatos
G (fn) az elektromechanika szakembere
 ném elektromechanisch, Elektomechaniker ‘ua.’, lásd ELEKTROMECHANIKA
elektrometallurgika G műsz elektrolitikus eljáráson alapuló fémkohászat
 lásd ELEKTRO-, METALLURGIA
elektrométer G fiz elektromos töltés és feszültség mérésére való érzékeny műszer
 ang electrometer ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör metreó ‘mér’
elektromiográf G orv az izomrostok elektromos akciópotenciálját az izomba szúrt tűelektródok
segítségével mérő és regisztráló készülék
 ang electromyograph ‘ua.’: lásd ELEKTRO-, MIOGRÁF
elektromiográfia G orv az elektromiográffal végzett vizsgálat
G orv ennek elmélete, módszere
 ang electromyography ‘ua.’, lásd ELEKTROMIOGRÁF
elektromobil G közl akkumulátorok villanyáramával hajtott gépkocsi
 ang electromobil, tkp. electr(ic aut)omobil ‘villamos autó’, lásd ELEKTRO-, AUTOMOBIL

elektromos G műsz villamos, villanyárammal működő
G az elektromossággal kapcsolatos
 régi magy elektrom lat electrum ‘borostyán’
elektromosság G fiz villamosság, villanyáram
G fiz villamos töltés
 lásd ELEKTROMOS
elektromotor G műsz villanyárammal működő forgómotor
 lásd ELEKTRO-, MOTOR
elektron1 G magfiz a legkisebb negatív töltésű elemi részecske, az elektromosság hordozója
 gör élektron ‘borostyán’, lásd ELEKTRO-
elektron2 G koh (az ókorban) arany és ezüst ötvözete
G (napjainkban) magnézium, cink és alumínium ötvözete
 gör élektron ‘ua.’ élektór ‘ragyogó, sugárzó’
elektronaffinitás G kém egyes oxidáló anyagoknak elektronbefogadó képessége
G magfiz egy mólnyi negatív ionnak semleges atomból való képzéséhez szükséges energia
 lásd ELEKTRON1, AFFINITÁS
elektronágyú G inf elektródokból álló berendezés, amely a katódsugárcsőben elektronsugarat állít
elő
 lásd ELEKTRON1
elektroncső G fiz elektromos jelek előállítására, erősítésére és átalakítására alkalmas eszköz,
amelyben elektronok áramlanak
 lásd ELEKTRON1
elektrondiffrakció G fiz elektronsugár elhajlása akadály előtt, ami az anyag hullámtermészetének
bizonyítéka
 lásd ELEKTRON1, DIFFRAKCIÓ
elektrondonor G kém a vegyi folyamatokban az az atom, ill. molekula, amely elektront ad át
 lásd ELEKTRON1, DONOR
elektronegatív G vill negatív villamos töltésű
 lásd ELEKTRO-, NEGATÍV
elektronegativitás G vill negatív elektromos töltés jelenléte
 lásd ELEKTRONEGATÍV
elektronemisszió G fiz elektronkibocsátás, elektronok kilépése szilárd vagy folyékony anyag
felületéről gázba, légüres térbe
 lásd ELEKTRON1, EMISSZIÓ
elektroneurográfia G orv az idegingerület vezetési sebességének mérése, változásainak grafikus
rögzítése mint vizsgálati módszer belső sérülések, elváltozások felderítésére
 tud lat electroneurographia ‘ua.’, lásd ELEKTRON1, NEURON, -GRÁFIA
elektronfizika G fiz az elektronika fizikai alapját képező jelenségekkel foglalkozó tudományág
 lásd ELEKTRON1, FIZIKA
elektronhéj G magfiz az atommagot körülvevő energiaszintek egyike, amelyen az adott elemre
jellemző számú elektron mozog
 lásd ELEKTRON1
elektronika G vill a légüres térben, gázokban és félvezetőkben végbemenő villamos jelenségek
tudománya és technikája
G műsz elektronikus berendezés
 ném Elektronik ‘ua.’, lásd ELEKTRON1
elektronikus G (mn) az elektronikán alapuló
G (fn) az elektronika szakembere
 ang electronic ‘ua.’, lásd ELEKTRONIKA
elektroninterferencia G fiz elektronsugarak találkozásakor kialakuló elhajlás
 lásd ELEKTRON1, INTERFERENCIA
elektronisztagmográf G orv az alvást kísérő szemrezgés regisztrálására szolgáló készülék
 ang electronystagmograph ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör nüsztagma ‘bóbiskolás’
 nüsztadzó
‘bólogat, bóbiskol’ | lásd -GRÁF
elektronisztagmográfia G orv az alvás közbeni szemrezgés regisztrálására szolgáló készülékkel
végzett vizsgálat
 lásd ELEKTRONISZTAGMOGRÁF
elektronkoncentráció G a szabad elektronok száma az ionoszféra egy adott térrészében (cm3, m3)
 lásd ELEKTRON1, KONCENTRÁCIÓ
elektronkondukció G vill szabad elektronok áramlása fémvezetőben és elektromos mezőben
 lásd ELEKTRON1, KONDUKCIÓ
elektronkonfiguráció G fiz elektronszerkezet, az elektronok összességének állapota az atomban
vagy a molekulában
 lásd ELEKTRON1, KONFIGURÁCIÓ
elektronmikroszkóp G fiz elektronsugárral és elektromágneses lencsével működő, több
százezerszeres nagyításra képes berendezés
 lásd ELEKTRON1, MIKROSZKÓP
elektronoptika G fiz elektron- vagy ionsugár eltérítése vagy fókuszálása elektromágneses mezőkkel
G fiz ilyen elven működő berendezés
G fiz az ilyen vizsgálat tudományos elmélete
 lásd ELEKTRON1, OPTIKA
elektronpolarizáció G fiz elektronok átrendezése az atom vagy molekula elektronburkában külső
erőtér hatására
 lásd ELEKTRON1, POLARIZÁCIÓ
elektronrelé G vill elektroncsövekkel működő kapcsolóberendezés
 lásd ELEKTRON1, RELÉ
elektronvolt G magfiz energiaegység a magfizikában, az az energia, amely egy elektront egy volt
feszültségkülönbség hatására légüres térben felgyorsít
 lásd ELEKTRON1, VOLT
elektroozmózis G kém folyadékok és gázok helyváltoztatása hártyán és hajszálcsöveken át
elektromos erőtér hatására
G kém ezen az elven alapuló víztelenítési eljárás a bányászatban
 lásd ELEKTRO-, OZMÓZIS
elektropirexia G orv lázterépia céljára elektromos készülékkel előidézett láz
 tud lat electropyrexia ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör püretosz ‘láz’ püresszó ‘láza van’ pür ‘tűz’
elektroporáció G orv nagyméretű makromolekulák bejuttatása a szervezet sejtjeibe a sejthártyán
elektromos módszerrel előidézett pórusokon át
 tud lat electroporatio ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | lat porus gör porosz ‘nyílás, pórus’, ered. ‘gázló,
rév’
elektropozitív G vill pozitív villamos töltésű
 lásd ELEKTRO-, POZITÍV
elektroreceptor G áll elektromos kisüléseket érzékelő szerv
 lásd ELEKTRO-, RECEPTOR
elektroretinográfia G orv a szem recehártyájának vizsgálata látási hibák diagnosztizálására a
szemfenék és a szaruhártya közötti feszültség mérése útján
G orv a vizsgálat eredményét mutató feszültséggörbe
 lásd ELEKTRO-, RETINA, -GRÁFIA
elektrosokk G orv elektromos árammal kiváltott görcs mint egyes elmebetegségek kezelési
módszere
 ném Elektroschock ‘ua.’: lásd ELEKTRO-, SOKK
elektrostimuláció G orv a központi vagy a periferiális idegrendszer ingerlése elektromos árammal
 lásd ELEKTRO-, STIMULÁCIÓ
elektroszkóp G az elektromos töltést, ill. feszültséget kimutató készülék
 ném Elektroskop ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
elektrosztatika G fiz a statikus elektromossággal foglalkozó fizikai tudományág
 lásd ELEKTRO-, STATIKA

elektrosztatikus G fiz a statikus elektromossággal kapcsolatos
lásd ELEKTRO-, STATIKUS

elektrosztrikció G fiz félvezetők rugalmas alak- vagy térfogatváltozása elektromos erőtérben
lásd ELEKTRO- | lat sctrictio ‘összehúzódás’
 stringere, strictum ‘összeszorít’
elektrotechnika G műsz az elektromosság ipari alkalmazása
lásd ELEKTRO-, TECHNIKA

elektrotechnikus G műsz villamos műszerész
lásd ELEKTRO-, TECHNIKUS

elektroterápia G orv elektromos eszközökkel való kezelés, gyógyítás
lásd ELEKTRO-, TERÁPIA

elektrotermia G fiz elektromos áram hővé alakulása
G koh kohászati vagy vegyi eljárás, melynek hőszükségletét elektromos hevítés szolgáltatja
 ném Elektrothermie ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör thermé ‘hő’
elektrotermikus G fiz az elektrotermiával kapcsolatos (folyamat), azon alapuló (eljárás)
 ném elektrothermisch ‘ua.’, lásd ELEKTROTERMIA
elektrotípia G nyomd keményfém nyomóforma előállítása szedésről vagy kliséről galvanoplasztikai
eljárással
 ném Elektrotypie ‘ua.’: lásd ELEKTRO- | gör tüposz ‘nyomás’, tkp. ‘bélyeg, lenyomat’ tüptó ‘üt,
nyom’
elektrotropizmus G áll némely állatok elmozdulása az elektromos erőtér irányában
 lásd ELEKTRO-, TROPIZMUS
elektrum lásd ELEKTRON2
elementáris G elemi, egyszerű
G elemi erejű, ellenállhatatlan, sodró, magával ragadó
 ném elementarisch ‘elemi’ fr élementaire ‘ua.’, lásd ELEMENTUM
elementum † G elem, ősanyag
G alap, kezdet
 lat, ‘első elv’ ?
elemózsia G útravaló, úti élelem
G ennivaló, eleség, harapnivaló
 lat eleemosyna ‘könyöradomány’ gör eleémoszüné ‘könyörület’ eleeó ‘megszán’
Lásd még ALAMIZSNA, ELEUSZA
elenchus [elenkus] † G jegyzék, lista, kivonat
G útmutató
G ret ellenbizonyíték, cáfolat
 késő lat, ‘ua.’ gör elenkhosz ‘bizonyítás, bizonyíték, vizsgálat’ elenkhó ‘megvizsgál,
kikérdez’
elephantiasis lásd ELEFANTIÁZIS
eleusza G műv a bánatos arcú Mária gyermekével mint bizánci képtípus
 gör nn ‘részvétteli, szánakozó’ eleeó ‘szánakozik’
Lásd még ALAMIZSNA, ELEMÓZSIA
eleváció G felemelés
G vall Úrfelmutatás, az átváltoztatott ostya felmutatása misén
 lat elevatio ‘ua.’ elevare, elevatum ‘felemel’: e(x)- ‘ki, fel’ | levare ‘emel’ levis ‘könnyű’
elevátor G műsz emelő és szállító szerkezet
G műsz emelődaru
G orv emelőizom
 tud lat elevator ‘ua.’, lásd ELEVÁCIÓ
elevatórium G orv sebészeti csontemelő műszer
 tud lat, ‘ua.’, lásd ELEVÁTOR
el Fatah G pol a palesztinai arabok legerősebb gerillaszervezete, amely fegyveres harcot folytat
Izrael állam ellen
ar, ‘ua.’, tkp. ‘a győzelem’

elfuserál G biz elront, eltol, elhibáz, elpuskáz, elbaltáz
ném Pfuscher ‘kontár’
 pfuschen ‘elront’
elhappol G biz elkaparint (más elől)
ném hangut Happen ‘(bekapott) falat’

elidál G kivet, kidob, kilök
G nyelvt (magánhangzót) kihagy, kiküszöböl
 ném elidieren ‘ua.’ lat elidere ‘kilök’: e(x)- ‘ki’ | ladere ‘üt, sért’
Lásd még ELÍZIÓ
eligál † G kiválaszt, kijelöl
 lat eligere ‘kiválaszt’, lásd ELEKTOR
Lásd még ELIT
eliminál G kiküszöböl, kiiktat, eltávolít
 lat eliminare ‘ua.’, tkp. ‘a küszöbön kívülre helyez’: e(x) ‘ki’ | limen, liminis ‘küszöb’
elinvar G koh rugalmasságát nagy hőmérsékleti határok között megőrző acélötvözet
 márkanév, lásd EL(ASZTIKUS), INVAR(IÁBILIS)
elisio lásd ELÍZIÓ
elit G (fn) a társadalomnak, az emberek valamely csoportjának a színe-java, legjava, krémje
G (mn) kiválasztott, válogatott
G rangos, kiemelkedő, előkelő
 fr élite ‘kiválasztott’ élire ‘kiválaszt’ lat eligere ‘ua.’, lásd ELEKTOR
Lásd még ELEGÁNS, ELIGÁL, MIRELIT
elitizmus G pol a kiválasztottaknak vezető szerepet igénylő, uralmuk jogosságát hirdető elmélet
 lásd ELIT, -IZMUS
elixir G csodás hatású szer, varázsszer, varázsital
 ar el ikszír ‘a bölcsek köve’: el ‘az’ | ikszír ‘por’ gör xérion ‘száraz por’ xerosz ‘száraz’
Lásd még XEROX
elízió G nyelvt hangkivetés, magánhangzók találkozásakor egyiknek az elhagyása, pl. gazda uram
gazduram
 lat elisio ‘ua.’, lásd ELIDÁL
ellipszis G geom a körhöz hasonló, de lapult síkidom, tojásidom
G stil egy vagy több szó kihagyása az érzelmi hatás fokozására
 lat ellipsis gör elleipszisz ‘hiány, kihagyás’ elleipó, tkp. ek-leipó ‘hiányzik, távol van’: ek-
‘el’ | leipó ‘hagy’
Lásd még EKLIPTIKA
ellipszográf G geom ellipszis rajzolására való egyszerű készülék
 ang ellipsograph ‘ua.’, lásd ELLIPSZIS, -GRÁF
ellipszoid G geom mértani test, amelynek minden síkmetszete ellipszis
G geom ellipszishez hasonló zárt görbe
 ang, ném ellipsoid ‘ua.’: gör elleipszisz ‘ellipszis’ | -id ‘-szerű’ eidosz ‘külső’
ellipticitás G geom ellipszisszerűség, elliptikus forma
G csill a Föld eltérése a gömbi formától, az Egyenlítő és a délkör hosszának különbözősége
 ang ellipticity ‘ua.’, lásd ELLIPTIKUS
elliptikus G geom ellipszis alakú, tojásdad, ovális
G stil hiányos, kihagyásos (mondat)
 ném elliptisch ‘ua.’, lásd ELLIPSZIS
elliptocita G orv rendellenes, elliptoid alakú vörösvérsejt
 tud lat elliptocyta ‘ua.’: lásd ELLIPSZIS | gör kütosz ‘cella, méhsejt’
elliptocitózis G orv rendellenes, elliptoid alakú vörösvérsejtek képződésével járó, öröklött
vérszegénység
 tud lat elliptocytosis ‘ua.’: lásd ELLIPTOCITA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

elmismásol G biz elken, elsimít
G elleplez, takargat
 ném Mischmasch ‘összevisszaság, zagyvalék’ mischen ‘kever’
elógium G dicsőítés, magasztalás, dicshimnusz
 lat elogium ‘dicsőítő sírfelirat’ gör elegeion ‘disztichon’
Lásd még ELÉGIA
elokúció G ékesszólás
G szónoklat, szavalás, előadás
G kiejtés, kifejezésmód
 lat elocutio ‘ua.’ eloqui, elocutus ‘kimond, előad, szónokol’, lásd ELOKVENS
elokvencia G ékesszólás, szónoklás
G bőbeszédűség
 lat eloquentia ‘ua.’, lásd ELOKVENS
elokvens G ékesszóló, ékesen szóló
G beszédes, meggyőző
G bőbeszédű
 lat eloquens, eloquentis ‘ua.’ eloqui, elocutus ‘kimond, előad, szónokol’: e(x)- ‘ki, fel’ | loqui
‘beszél’
Lásd még LOKÚCIÓ
elongáció G fiz kilengés
G fiz a rezgő pontnak az egyensúlyi állapottól mért pillanatnyi kitérése
G orv megnyúlás vagy gyógyászati célú megnyújtás (pl. csonté)
G csill bolygó kitérése
 tud lat elongatio ‘ua.’: e(x)- ‘ki, fel’ | longus ‘hosszú’
eloqu- lásd ELOKV-
eloxál G műsz alumínium felületet elektrokémiai úton színes oxidbevonattal lát el
 ném eloxieren ‘ua.’, lásd EL(EKTROMOS), OX(IDÁL)
elparentál G (halottat) elbúcsúztat
G (valamely ügyet) eleve reménytelennek nyilvánít, lemond róla
 lat parentare ‘(szülőért, rokonért) halotti áldozatot mutat be’ parens, parentis ‘szülő’ parere
‘szül’
elpasszol G biz elszalaszt, elmulaszt, lemarad róla
G biz elsóz, rásóz (vkire vmit)
 ném verpassen ‘ua.’: ver- ‘el, nem’ | passen ‘odaillik’
elsanzsíroz G biz eltüntet, elemel, ellop
 ném argó changieren ‘ua.’, ered. ‘lépést vált (ló)’ fr changer ‘vált’, lásd SANZSAN
Lásd még CHANGE, CSENCSEL
elslampol G biz elhanyagol
 lásd SLAMPOS
elslisszol G biz elszökik, eliszkol, meglép, lelép
 ném (sich) schleissen, schliess ‘elszabadul’
eltrafál G biz eltalál
 ném treffen, traf ‘talál’
eltussol G (kényes ügyet) elkendőz, eltitkol, elhallgat
 ném vertuschen ‘ua.’ ?
elucidál G megvilágít, tisztáz
 lat elucidare ‘ua.’: e(x)- ‘ki, fel’ | lucidus ’tiszta, világos’ lux, lucis ‘fény’
Lásd még LUCIDUS
elúció G kém kimosás, közös oldatban lévő anyagok szétválasztása abszorbens anyag segítségével
 tud lat elutio ‘kimosás’ eluere, elutum ‘kimos’: lat e(x-) ‘el, ki’ | luere ‘mos’
Lásd még LAVABÓ
elukubrál † G megvilágít, kifejt
lat elucubrare ‘lámpafénynél dolgozik’: e(x)- (nyomatékos) | lucubrare ‘lámpafénynél dolgozik’

lucubrum ‘mécs, gyertya’ lux, lucis ‘fény’
eluviális G geol mállás útján keletkezett üledékes (kőzet, talaj)
tud lat eluvialis ‘ua.’, lásd ELÚVIUM

elúvium G geol mállás útján keletkezett és a helyszínen maradt üledék
tud lat, ‘ua.’
 eluvies ‘kifolyás, pocsolya’ eluere ‘kimos’, lásd ELÚCIÓ
Lásd még ALLÚVIUM, DILÚVIUM, LAVABÓ
elzevírek G nyomd a hollandiai Elsevier kiadó gondozásában 1581 és 1712 között megjelent
mintegy 2000 kisalakú, szép tipográfiájú, bőrkötéses könyv
 a holl Elsevier családnévből
email [emáj] G zománc
G műv ráolvasztással készült kerámia védőmáz
G orv fogzománc
 fr, ófr esmail ‘ua.’ germán (frank) smalt ‘olvadék’ smeltan ‘olvaszt’ (ném schmelzen, ang
melt ‘ua.’)
e-mail [íméjl] G számtech villanyposta, számítógépes adattovábbítás telefonvonalon
 ang, ‘ua.’ e(lectronic) mail ‘elektronikus postai küldemény’: lásd ELEKTRONIKUS | mail ‘posta,
postazsák’ ófr male ‘csomag’ ófn malaha ‘bőrtarisznya, zsák’
 magy málha
émail à jour [emáj azsúr] G műv áttört zománc, kora reneszánsz zománctechnika
 lásd EMAIL, AZSÚR1
émail champlevé [emáj sanlövé] G műv beágyazott zománc, a rajznak megfelelően a fémbe
mélyített alapba ágyazott zománc
 fr, ‘ua.’: lásd EMAIL | champ levé ‘megemelt szint’: champ lat campus ‘mező’ | lever lat
levare ‘emel’ levis ‘könnyű’
émail cloisonné lásd CLOISONNÉ
émail translucide [emáj transzlüszid] G műv áttetsző zománc, alap nélküli, nemesfém drótok vagy
pántok közé foglalt, mindkét oldalán azonos mintájú zománcmunka
 fr, ‘ua.’: lásd EMAIL | fr, lat trans ‘át’ | lucide lat lucidus ‘világos, fénylő’ lux, lucis ‘fény’
emaillíroz [emajíroz] G zománcoz
 ném emaillieren fr émailler ‘ua.’, lásd EMAIL
eman G fiz levegőben vagy oldatban lévő radioaktív anyagok koncentrációjának mértékegysége
 lásd EMAN(ÁCIÓ)
emanáció G vall isteni erő kisugárzása
G kiáramlás, kiáradás
G kém radioaktív bomláskor keletkező nemesgáz, radon
 lat emanatio ‘ua., lásd EMANÁL
emanál G kiárad, kisugárzik
 lat emanare, emanatum ‘kifolyik, kiáramlik’: e(x)- ‘ki’ | manare ‘folyik, terjed’
emancipáció G egyenjogúsítás
 lat emancipatio ‘ua.’, lásd EMANCIPÁL
emancipál G egyenjogúsít, felszabadít, önállósít
 lat emancipare, emancipatum ‘(nagykorúvá lett fiúgyermeket) az apai hatalom alól elbocsát’ e
manu capere ‘kéztől elvesz’: e(x)- ‘ki, el’ | manus ‘kéz’ | capere ‘fog, vesz’
emancipált G egyenjogú, önállósodott, független
G átv lélekben független, önállósága tudatával élő
 lásd EMANCIPÁL
emaszkuláció G orv ivartalanítás, kasztrálás, a herék eltávolítása
 tud lat emasculatio ‘ua.’, lásd EMASZKULÁL
emaszkulál G kiherél, ivartalanít
 lat emasculare ‘ua.’: e(x)- ‘ki, el’ | kics masculus ‘hím’ mas ‘ua.’
embargó G pol, gazd hadi fontosságú áruknak valamely országba szállítását és eladását sújtó
tilalom
sp embargo ‘zárlat’
 embargar ‘zárol, akadályoz, visszatart’ népi lat *imbarricare ‘korláttal
elzár’ barra ‘korlát, sorompó’ ?
Lásd még BARIKÁD
embarras de richesse [ambaradö risesz] G a bőség zavara, a választás nehézsége a túl nagy kínálat
miatt
fr, ‘ua.’: embarras ‘zavar, akadály’ ol imbarrazzo ‘ua.’ imbarrare ‘elzár’: lat in- ‘be’ | népi
lat barra ‘korlát, sorompó’ ? | richesse ‘gazdagság’ riche ‘gazdag’ germán (pl. ang rich,
ném reich)
embedded command [embedid komand] G számtech beágyazott parancs
ang, ‘ua.’: embed ‘beágyaz’: en, in ‘bele’ | bed ‘ágy’ | lásd KOMMANDÓ
embléma G jelvény, címer, ismertetőjel
G jelképes díszítmény
G rajzos védjegy
lat emblema ‘ua.’ gör embléma ‘domborműves vagy berakásos fémmunka, mozaik’ emballó
‘bedob, rávet, beleilleszt’: en ‘bele’ | balló ‘dob’
emblematikus G jelképes
ang emblematic ‘ua.’, lásd EMBLÉMA
embólia G orv vérrög okozta verőér-elzáródás
lat embolia gör embolia ‘ua.’ embolon ‘ék, faszeg’ emballó, lásd EMBLÉMA
embolikus G orv embóliából eredő, azzal kapcsolatos
tud lat embolicus ‘ua.’, lásd EMBÓLIA
embololália G orv fölösleges szavak közbeiktatásában megnyilvánuló beszédzavar
tud lat, ‘ua.’: gör embolé ‘betoldás’, lásd EMBLÉMA | laleó ‘fecseg, beszél’
embolus G orv vérrög, amely érelzáródást okoz
tud lat, ‘ua.’ gör embolosz ‘sarkantyúnak kiképzett hajóorr az ellenséges hajó felnyársalására’,
lásd EMBÓLIA
embonpoint [ambompoen] † G testesség, pocak
fr, ‘ua.’, ered. ‘testi állapot’, tkp. ‘jó állapotban’: en lat in ‘-ban’ | bon lat bonus ‘jó’ | point
‘pont, helyzet, állapot’ lat punctum ‘pont’, lásd PUNKTUM
embouchure [ambusűr] G földr torkolat
G zene hangszer fúvókája
fr, ‘ua.’, tkp. ‘szájadzás’ bouche ‘száj’ nép lat bucca ‘pofa, száj’
embriektómia G orv a magzat műtéti eltávolítása méhen kívüli terhesség esetén
tud lat embryectomia, ‘ua.’: lásd EMBRIÓ | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág, metsz’
embrió G biol méhmagzat a fejlődés legkorábbi stádiumában (embernél három hónapos korig)
lat embryo gör embrüon ‘magzat’: en- ‘benne’ | brüó ‘duzzad, csírázik’
embriogenezis G biol az embrió kialakulása a megtermékenyített petesejtből
lásd EMBRIÓ, GENEZIS
embriológia G biol az embrió kialakulásával, fejlődésével és életjelenségeivel foglalkozó
tudományág
lásd EMBRIÓ, -LÓGIA
embriológus G biol az embriológia tudósa
magy, lásd EMBRIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
embrionális G biol magzati
G átv kezdeti, kezdetleges, fejletlen, kifejletlen
tud lat embryonalis ‘ua.’, lásd EMBRIÓ
emendál G kijavít, helyreigazít
lat emendare ‘ua.’: e(x)- ‘ki, el’ | mendum ‘hiba, fogyatkozás’
emenda † G kártérítés, kártalanítás
lat tbsz, emendum ‘ua.’, lásd EMENDÁL
ementáli G élelm félkemény, erősen lyukacsos, édeskés ízű sajtfajta
a svájci Emmenthalról, az Emme folyó völgyéről (ném Tal ‘völgy’)

emergencia G növ a bőrszövet alatti rétegből kifejlődött képződmények növények felületén (pl.
tövisek)
tud lat emergentia ‘felszínre jutás’, lásd EMERGENS

emergens G tud a rendszerből fakadó, külső rendszernek nem tulajdonítható (sajátság)
lat, ‘(valahonnan) kiemelkedő’
 emergere ‘felmerül, felszínre jut’: e(x)- ‘ki, fel’ | mergere
‘merül’
Lásd még EMERZIÓ, IMMERZIÓ
emeritált lásd EMERITUS
emeritus vagy emeritált † G kiszolgált, kiérdemesült
G nyugdíjazott, nyugállományú
lat, ‘ua.’: e(x)- ‘ki, el’ | meritum ‘érdem’ mereri, meritus ‘megérdemel’
Lásd még MERITOKRÁCIA, MERITUM
emerzió G geol a szárazföld kiemelkedése a tengerből
G fiz felmerülés (folyadékból)
G csill égitest előtűnése a Hold vagy egy bolygó takarásából
lat emersio ‘ua.’ emergere, emersum ‘felmerül’, lásd EMERGENS
emetikum G orv hánytatószer
tud lat emeticum ‘ua.’, lásd EMETIKUS
emetikus G orv hánytató hatású
tud lat emeticus gör emetikosz ‘ua.’ emeó ‘hány’
emetin G orv az ipekakuana gyökeréből kivont, hánytató hatású alkaloida
lásd EMETIKUS | -in (vegyületre utaló toldalék)
emetofóbia G orv kóros irtózás a hányástól
tud lat emetophobia ‘ua.’, lásd EMETIKUS, FÓBIA
emfatikus G nyomatékos, nyomós
G érzelmi töltésű, érzelmileg nyomatékos
G hévvel, indulattal előadott
lat emphaticus gör emphatikosz ‘ua.’, lásd EMFÁZIS
emfázis G nyelvt nyomaték, hangsúly, kiemelés
G átélés, érzelmi fűtöttség, hevület
G ennek megnyilvánulása beszédben, viselkedésben
G szónokiasság
lat emphasis gör emphaszisz ‘megmutatás, kijelentés, nyomaték’ emphainó ‘megjelenít’: en-
‘bele’ | phainomai ‘megjelenik’
Lásd még EPIPHANIA, FANTAZMA, FANTOM, FÁZIS, FENOL, FENOMÉN, FENOMENOLÓGIA
emfizéma G orv tüdőtágulás
G orv felfújódás, felpuffadás
lat emphysema gör emphüszéma ‘ua.’ emphüszaó ‘belefúj’: en- ‘bele’ | phüszaó ‘fúj’
emigráció G kivándorlás
G az idegenben élés állapota
G azonos országból kivándoroltak adott helyen együtt élő csoportja vagy összessége
lat emigratio ‘ua.’, lásd EMIGRÁL
emigrál G kivándorol, áttelepül
G hazáját elhagyja (politikai vagy vallási okokból)
lat emigrare, emigratum ‘kivándorol’: e(x)- ‘ki’ | migrare ‘vándorol’
Lásd még IMMIGRÁL, MIGRÁCIÓ
emigráns G kivándorló, kitelepülő
G menekült, száműzött, hontalan
lat emigrans ‘ua.’, lásd EMIGRÁL
eminencia G (birtokos személyraggal, bíboros megszólításaként) kitűnőség: eminenciád,
őeminenciája
lat eminentia ‘ua.’, lásd EMINENS

eminenciás G (bíboros megszólításában) eminenciás uram!
lásd EMINENCIA

eminens G kitűnő, kiváló, kiemelkedő, kimagasló, jeles
G elsőrendű, fontos (érdek, szempont)
lat eminens, eminentis ‘kiemelkedő’ eminere ‘kiáll, szembetűnik, kiemelkedik’: e(x) ‘ki’ |
minari ‘magaslik, fenyeget’ tbsz minae ‘hegycsúcs’
eminenter † G kiváltképpen, jelesül, elsősorban
lat ‘ua.’, lásd EMINENS
emír G arab fejedelem
ar emír, amír ‘nemesember, fejedelem’ amara ‘parancsol’
Lásd még ADMIRÁLIS
emirátus G pol arab fejedelemség
ang emirate ‘ua.’, lásd EMÍR
emisszárius G kiküldött, megbízott, követ
G titkos küldött, kém
G † hittérítő
lat emissarius ‘ua.’, lásd EMITTÁL
emisszió G tud kibocsátás (elektromos hullámoké, elemi részecskéké)
G pol kiküldés, kiküldetés
lat emissio ‘ua.’, lásd EMITTÁL
emitron G inf elektronsugaras képfelbontást végző televíziós adócső
ang, ‘ua.’: emit ‘kibocsát’ lat emittere ‘ua.’, lásd EMITTÁL | lásd (ELEK)TRON
emittál G fiz kibocsát, kisugároz
G † pol kiküld, követségbe küld
lat emittere, emissum ‘ua.’: e(x)- ‘ki, el’ | mittere ‘küld’
emittens G közg pénzt vagy értékpapírt kibocsátó szerv vagy személy
G fiz (fényt, sugárzást) kibocsátó
ném Emittent ‘ua.’, lásd EMITTÁL
emitter G inf a tranzisztornak az a rétege, amelyből a töltéshordozók kiindulnak, ill. ennek
kivezetése
ang, ‘ua.’ emit ‘kibocsát’, lásd EMITTÁL
emmetrópia G orv helyes látás, látáshibáktól való mentesség
tud lat emmetropia ‘ua.’: gör emmetrosz ‘helyes mértékű’, tkp. ‘mértékben lévő’: en- ‘benne’ |
metron ‘mérték’ metreó ‘mér’ | ópsz, óposz ‘szem, tekintet, látás’
emmentáli lásd EMENTÁLI
emóció G lél érzelem, indulat, felindulás, hevület
G lél megindultság, meghatottság
lat emotio ‘ua.’ emovere, emotum ‘kimozdít’: e(x)- ‘ki, el’ | movere ‘mozdít’
emocionál G meghat, megindít, felizgat
ném emotionieren fr émotionner ‘ua.’, lásd EMÓCIÓ
emocionális G lél érzelmi, indulati
tud lat emotionalis ‘ua.’, lásd EMÓCIÓ
emollientia [emolliencia] G gyógysz bőrpuhító szerek
tud lat tbsz seml, ‘ua.’: emolliens, emollientis ‘puhító’ emollire ‘megpuhít’ mollis ‘puha’
emolumenta † G bevételek, (mellék)jövedelem
lat tbsz, ‘ua.’ emolumentum ‘haszon, nyereség’, ered. ‘őrlemény’ emolere ‘kiőröl’: e(x)- ‘ki,
el’ | molere ‘őröl’
emot- lásd EMÓC-
empátia G lél a más ember lelkiállapotába való beleérzés sajátos képessége
 tud lat empathia ‘ua.’: gör en- ‘benne, bele’ | pathosz ‘érzés, indulat’
 paszkhó ‘szenved’
Lásd még APÁTIA, PATOLÓGIA, PÁTOSZ, SZIMPÁTIA
emph- lásd EMF-
empire [ampir] G műv antik és egyiptomi mintákat utánzó francia képzőművészeti stílus a 19.
század elején, Napóleon császársága idején
G műv ilyen stílusú bútor
fr, ‘ua.’, tkp. ‘birodalom, császárság’ lat imperium ‘hatalom, uralom, birodalom’ imperare
‘parancsol, vezérel’: in- ‘bele’ | parare ‘felfegyverez’
Lásd még IMPERÁTOR, IMPERIALISTA
empiréma G fil tapasztalat alapján bizonyított tétel
tud lat empirema gör empeiréma ‘ua.’, lásd EMPÍRIA
empireum G fil az ég felső része, ahol az ókori természetbölcselők elképzelése szerint a tűz
összegyűlik
G vall az ég, a mennyország
lat empyreum ‘ua.’ gör empüreuó ‘meggyújt’: en- ‘benne’ | pür ‘tűz’
Lásd még PIRIT, PIROMÁNIA
empíria G fil tapasztalat, tapasztalás, a külvilágról az érzékszervek útján szerzett észlelet
G gyakorlat
lat empiria gör empeiria ‘ua.’: en- ‘benne’| peira ‘próba, tapasztalás’ porosz ‘út, mód’
Lásd még EMPÓRIUM, PÓRUS
empirikus G tapasztalati, a tapasztalatokon alapuló, gyakorlati
lat empiricus gör empeirikosz ‘ua.’, lásd EMPÍRIA
empiriokriticizmus G fil szélsőségesen idealista bölcseleti tan a 19–20. század fordulóján, amely
tagadja az emberi tudattól független valóság létezését, és a világot mint az érzetek kombinációját,
a tudat jelenségét írja le
ném Empiriokritizismus ‘ua.’, tkp. ‘a tapasztalat kritikájának tana’, lásd EMPÍRIA, KRITICIZMUS
empirista G fil az empirizmus híve
ném Empirist ‘ua.’, lásd EMPIRIZMUS
empirizmus G fil bölcseleti tan, amely az érzéki tapasztalást tekinti ismereteink kizárólagos
forrásának, elvetve az általánosítást és az absztrakciót
ném Empirismus ‘ua.’, lásd EMPÍRIA, -IZMUS
emplastrum G orv tapasz
tud lat, ‘ua.’ gör emplaszt(r)on ‘megkenés’ emplasszó ‘beken’: en- ‘be’ | plasszó ‘formáz,
mintáz’
Lásd még FLASTROM, PLASZTRON, PLASZTIKA
emplekton lásd OPUS EMPLECTUM
empórium G ker központ, gócpont
G tört ókori piactér, vásártér
G ép oldal- vagy kereszthajók feletti karzatszerű árkádos rész román és gótikus stílusú templomban
lat emporium gör emporion ‘kereskedelmi telep, lerakat’ emporiosz ‘kereskedelmi’
emporia ‘kereskedelem’ emporosz ‘utazó, kereskedő’: en- ‘benne, rajta’ | porosz ‘út’
Lásd még EMPÍRIA, PÓRUS
emprimé G text nyomott mintájú selyemszövet
fr imprimé ‘nyomtatott’ imprimer ‘nyomtat’ lat imprimere ‘megnyom’: in- ‘bele’ | premere
‘nyom’
empyema [empiéma] G orv gennygyülemlés, testüregben felhalmozódott genny
tud lat, ‘ua.’ gör empüéma ‘gennyes fekély’: en- ‘benne’ | püon ‘genny’
emu G áll ausztráliai futómadár a struccfélék családjából
port ema ‘daru, strucc’ (e szó hn alakváltozata)
emulál G verseng, vetélkedik
G számtech egy más számítástechnikai rendszer működését megtévesztő pontossággal utánozza
lat aemulari, aemulatus ‘verseng’ aemulus ‘vetélytárs’
emuláció G verseny, versengés, vetélkedés
G számtech egy másik rendszer utánzása
lat aemulatio ‘ua.’, lásd EMULÁL
emulátor G számtech egy másik rendszer működését megtévesztő pontossággal utánzó program
ang emulator ‘ua.’, lásd EMULÁL
emulgátor G kém emulziók előállításánál használt berendezés
G kém emulzió keletkezését segítő, gyorsító adalékanyag
ném Emulgator ‘ua.’, lásd EMULGEÁL
emulgeál G kém folyadékot egy másik folyadékban finoman eloszlat
G diszpergálással emulziót állít elő
lat emulgere ‘kifej’: e(x)- ‘ki, el’ | mulgere ‘fej’
emulus † G vetélytárs, versenytárs
lat aemulus ‘ua.’, lásd EMULÁL
emulzió G kém egymásban nem oldódó folyadékok látszólag egynemű elegye
G fényk film fényérzékeny rétege
lat emulsio ‘ua.’, lásd EMULGEÁL
enamelum G anat fogzománc
újk lat, ‘ua.’ ang enamel ‘zománc’ ófr enesmailler ‘bezománcoz’: en- lat in- ‘be’ |
esmail, lásd EMAIL
enanthema [enantéma] G orv kiütés a nyálkahártyán
tud lat, gör ‘ua.’, tkp. ‘kivirágzás’: en- ‘rajta, benne’ | anthemon ‘virág’
enantiomer G kém olyan sztereoizomer vegyületpár jelzője, amelyeknek a molekulaszerkezete
tükörképszerűen ellentétes
gör enantiosz ‘ellentétes, szemben álló’: en- ‘rajta, benne’ | antiosz ‘átellenes’ | merosz ‘rész’
enantiomorf G kém egy másikhoz képest azonos szerkezetű, de jobb-bal fordítású, tükörképszerűen
ellentétes (molekula)
G ásv olyan kristályosztályok jelzője, amelyekben a maximális kristálylapszámnak csak a fele jön
létre
ang enantiomorph ‘ua.’: gör enantiosz ‘ellentétes, szemben álló’: en- ‘rajta, benne’ | antiosz
‘átellenes’ | morphé ‘alak’
enantiotróp G kém az enantiotrópia jelenségét mutató (vegyület)
ném enantiotrop ‘ua.’, lásd ENANTIOTRÓPIA
enantiotrópia G kém ugyanazon anyag két eltérő kristályszerkezetű változatának átalakulása
egyikből a másikba és viszont a hőmérséklet változásának hatására
ném Enantiotropie ‘ua.’: gör enantiosz ‘ellentétes, szemben álló’: en- ‘rajta, benne’ | trepó ‘fordul’
enargit G ásv félfémes fényű, ibolyaszínű rézarzenoszulfid, rombos rendszerben, álhatszöges
formában kristályosodik
gör enargész ‘látható’: en- ‘benne’ | argosz ‘fényes’| -it (ásványra utaló toldalék)
en bloc [amblok] G mindenestől, teljes egészében, szőrőstül-bőröstül
fr, ‘egy tömbben’ en lat in ‘-ban’ | lásd BLOKK
en burin [ambüren] G műv vésőeljárással készült rézmetszet
fr, ‘ua.’ en lat in ‘-ban’ | burin ‘hegyes véső, tű’ germán (pl. ném bohren ‘fúr’)
encapsulation [inkepszuléjsn] G számtech beágyazás, csak a megcélzott fogadó által
felhasználható program elkészítése
ang, ‘ua.’ encapsulate ‘kapszulába zár’: en- lat in- ‘bele’ | lásd KAPSZULA
encephal- lásd ENKEFAL-
encepur G gyógysz vírus okozta agyvelőgyulladás elleni oltóanyag
tud lat ‘ua.’: ence(phalitis) ‘agyvelőgyulladás’, lásd ENKEFALITISZ | purus ’tiszta, védett’
enchiridion lásd ENKHEIRIDION
enchondroma [enkondróma] G orv porcdudor, jóindulatú porckinövés
tud lat, ‘ua.’: gör en- ‘benne’ | khondrosz ‘porcogó’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
encián G növ tárnics, kék virágú hegyvidéki növény
 ném Enzian
 lat (herba) Gentiana ‘Gentius (füve)’ (Gentius ókori illír királyról?)
enciklika G vall pápai körlevél
lat encyclica (epistula) ‘kör(levél)’
 gör enkükliosz ‘körben haladó, kör-’: en- ‘benne’ | küklosz
‘kör’
Lásd még CIKLUS, ENCIKLOPÉDIA
enciklikus G vall a pápai körlevéllel kapcsolatos
G tud körben haladó
tud lat encyclicus ‘ua.’, lásd ENCIKLIKA
enciklopédia G tud átfogó ismerettár, tudománytár, lexikon, tudományos kézikönyv
lat encyclopaedia ‘ua.’ gör enkükliosz paideia ‘átfogó oktatás’: enkükliosz ‘körben haladó,
kerek, teljes, átfogó’: en- ‘benne’ | küklosz ‘kör’ | paideia ‘oktatás’ paisz, paidosz ‘gyermek’
enciklopedikus G átfogó, minden ismeretre kiterjedő
fr encyclopédique ‘ua.’, lásd ENCIKLOPÉDIA
enciklopédista G tud a Nagy Francia Enciklopédia (1750–1777) munkatársa, szerzője
fr encyclopédiste ‘ua.’, lásd ENCIKLOPÉDIA
encolpium [enkolpium] G műv ereklyét vagy szentírási idézetet tartalmazó, nyakba akasztva hordott
ókori s kora középkori nemesfém szelence
lat, ‘ua.’ gör enkolpion ‘szelence, amulett’ enkolpidzomai ‘magába fogad’: en- ‘benne’ |
kolposz ‘öböl’
encomienda [enkomjenda] G tört a latin-amerikai spanyol gyarmatokon a 16–18. században
elterjedt, szolgálati jellegű földbirtokrendszer
sp, ‘ua.’, tkp. ‘megbízatás’ encomendar ‘rábíz, megbíz vmivel’: en- lat in- ‘benne’ | lat
commendare ‘megbíz’, lásd KOMMENDÁL
encomium lásd ENKÓMIUM
encore [ankor] G szính újrázás, sikeres szám megismétlése, tkp. az ezt követelő kiáltás
fr, ‘még (egyszer)’ lat hanc hora ‘ezen órán, most’: hic ‘ez’ | hora ‘óra’
Lásd még ANCORA
encryption [enkripsn] G számtech rejtjelezés, titkosírás
ang, ‘ua.’ encrypt ‘rejtjelez’: en- lat in- ‘bele’ | gör krüptosz ‘rejtett’ krüptó ‘elrejt’
Lásd még KRIPTA, KRIPTON
encyclopaedia lásd ENCIKLOPÉDIA
endecasillabo [endekaszillabó] G irod tizenegy szótagos hangsúlyos, a magyarban öt és feles
jambussal visszaadott olasz verssor
ol, lat hendecasyllabus ‘ua.’: gör hendeka ‘tizenegy’ | szüllabé ‘szótag’
endémia G orv járványos betegség, amely többnyire egy körülhatárolható területen pusztít
G biol állat- vagy növényfajnak egy szűkebb területhez kötött előfordulása
tud lat endemia ‘ua.’ gör endémosz ‘bennszülött’: en- ‘benne’ | démosz ‘község, terület, nép’
Lásd még DEMAGÓG, DÉMOSZ, DÉMOTIKUS, DEMOKRÁCIA, EPIDÉMIA
endemikus G biol helyi, helyhez kötött, csak szűk területen előforduló (faj)
ang endemic ‘ua.’, lásd ENDÉMIA
endemizmus G biol az a jelenség, hogy egyes növény- és állatfajok csak egy adott szűk területen
fordulnak elő
ang endemism ‘ua.’: lásd ENDÉMIA, -IZMUS
endermatikus G orv a bőrben vagy a bőr alatt ható (szer)
G orv a bőr alatt végzett (beavatkozás)
tud lat endermaticus ‘ua.’: gör en- ‘benne’ | derma, dermatosz ‘bőr’
en détail [andetáj] G ker kicsinyben
G részletesen
fr, ‘ua.’: en lat in ‘-ben’ | lásd DETAILISTA
en deux [an dő] G kettesben
G kettesével
fr, ‘ua.’: en lat in ‘-ben’ | deux lat duo ‘kettő’
endezmális G anat kötőszöveti
tud lat endesmalis ‘ua.’
 gör endeszmosz ‘köteg’: en- ‘benne’ | deszma ‘kötelék’
endívia G növ salátakatáng
ol endivia ‘ua.’
 lat intiba gör tbsz entübioi ‘ua.’
endliz G ruhavéget beszeg
hazai ném kics endl ‘végecske, szegély’
 ném Ende ‘vég’
Endlösung G tört a náci Németország tervei az európai zsidóság módszeres és végleges kiirtására
ném, ‘ua.’, tkp. ‘végső megoldás’: Ende ‘vég’ | Lösung ‘megoldás’
 lösen ‘kiold, megold’
endo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) belül, benne, bele
G belső, bel-
gör endon ‘belül’
endobionta G biol olyan élőlények, amelyek más (élő vagy elhalt) lény belsejében élnek
tud lat tbsz seml, ‘ua.’: lásd ENDO- | gör bión, biontosz ‘élő’ bioó ‘él’
endoblaszt G biol belső csíralemez
G biol sejtmag
ang, ném endoblast ‘ua.’: lásd ENDO- | gör blaszté ‘csíra, rügy’
endocarditis [endokarditisz] G orv szívbelhártya-gyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd ENDOCARDIUM | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
endocardium [endokardium] G anat szívbelhártya
tud lat, ‘ua.’: lásd ENDO- | gör kardia ‘szív’
endocitózis G biol idegen anyag bejutása és beépülése a sejtbe
tud lat endocytosis ‘ua.’: lásd ENDO- | kütosz ‘cella, sejt’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
endoderma G biol belső csíralemez, a bélcsíra kialakulásakor képződő belső sejtréteg
tud lat, ‘ua.’: lásd ENDO- | gör derma ‘bőr’
endodermisz G növ kéreghatár, a gyökerek és szárak elsődleges kérgének legbelső sejtsora
tud lat endodermis ‘ua.’: lásd ENDO- | gör derma ‘bőr’
endodontitisz G orv fogbélgyulladás
tud lat endodontitis ‘ua.’: lásd ENDO- | gör odusz, odontosz ‘fog’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
endofiton G orv a szervezet belsejében élősködő gomba
tud lat endophyton ‘ua.’: lásd ENDO- | gör phüton ‘növény, sarj’ phüó ‘sarjad’
endogámia G biol beltenyészet
G társ az a szokás, hogy adott népcsoport tagjai csak egymás között házasodhatnak
G biol önmegtermékenyítés
tud lat endogamia ‘ua.’: lásd ENDO- | gör gamosz ‘házasság’
Lásd még EXOGÁMIA
endogasztritisz G orv a gyomor nyálkahártyájának gyulladása
tud lat endogastritis ‘ua.’: lásd ENDO- | gör gasztron ‘gyomor’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
endogén G orv belső eredetű, belső keletkezésű, belső okokkal magyarázható
ang, ném endogen ‘ua.’, lásd ENDO-, -GÉN
endogenezis G biol élettani elmélet, amely a belső tényezőknek csaknem kizárólagos szerepet
tulajdonít a fejlődésben
tud lat endogenesis ‘ua.’: lásd ENDO-, GENEZIS
endokannibalizmus G népr rituális emberevés a gyászszertartás keretében: vagy a holttestet
fogyasztják el a közeli rokonok, vagy a hamvait keverik ételükbe, italukba
lásd ENDO- (azaz a törzsön belül) | lásd KANNIBALIZMUS
endokarditisz lásd ENDOCARDITIS
endokarpium G növ a gyümölcs belső termésfala
tud lat endocarpium ‘ua.’: lásd ENDO- | gör karposz ‘gyümölcs’
endokondrális G anat porcon belüli
G orv a porcban kialakuló
tud lat endochondralis ‘ua.’: lásd ENDO- | gör khondrosz ‘porc’
endokraniális G anat koponyaűri, a koponyán belül elhelyezkedő
 tud lat endocranialis ‘ua.’: lásd ENDO- | gör kranion ‘koponya’

endokrin G orv belső elválasztású (mirigy)
ang endocrine ‘ua.’: lásd ENDO- | gör krinó ‘elválaszt, megítél’

endokrinológia G orv a belső elválasztású mirigyekkel foglalkozó tudományág
tud lat endocrinologia ‘ua.’: lásd ENDOKRIN, -LÓGIA

endolimfa G anat a belső fül hártyás labirintusát kitöltő folyadék
tud lat endolympha ‘ua.’: lásd ENDO-, LIMFA

endometriózis G orv az anyaméh kóros megtapadása a méhüregen kívül, többnyire a hashártya
felületén
tud lat endometriosis ‘ua.’, lásd ENDOMETRIUM | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

endometrium G anat az emlősök anyaméhének legbelső rétege
tud lat, ‘ua.’: lásd ENDO- | gör métra ‘anyaméh’
 métér ‘anya’
Lásd még METRÓ, METROPOLIS
endomitózis G biol a DNS-állomány megduplázódása és a kromatidák szétválása a sejtmagon belül
tud lat endomitosis ‘ua.’: lásd ENDO-, MITÓZIS
endomorf G geol másik kőzetben vagy ásványban kialakult, abba bezárt kőzet, ill. ásvány
ang endomorph ‘ua.’: lásd ENDO- | gör morphé ‘alak’
endomorfózis G geol magmás kőzetben az áttört mellékkőzet hatására bekövetkezett változás
tud lat endomorphosis ‘ua.’: lásd ENDOMORF | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
endomyocarditis [endomiokarditisz] G orv szívbelhártya- és szívizomgyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd ENDO- | gör müsz, müosz ‘izom’ | kardia ‘szív’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
endomysium [endomizium] G anat az izomrostokat belülről összetartó kötőszövetes állomány
tud lat, ‘ua.’: lásd ENDO- | gör müsz ‘izom’
endonukleáz G biokém enzim, amely a nukleinsavakat a lánc belsejében hasítja meg
lásd ENDO- | lásd NUKLEÁZ
endoparazita G biol a szervezet belsejében élősködő állat
tud lat endoparasita ‘ua.’: lásd ENDO-, PARAZITA
endopelon G biol a tengerek, tavak és folyók üledékének felső rétegében található élőlények
biológiai közössége
tud lat, ‘ua.’: lásd ENDO- | gör pelón ‘lény’ peló ‘mozog, létezik’
endophyta [endofita] G biol kőzetekben vagy gazdaszervezet belsejében élő alacsonyrendű növény
tud lat, ‘ua.’: lásd ENDO- | gör phüton ‘növény’ phüó ‘sarjad’
endoplazma G biol az egysejtűek állományának belső része a sejtmaggal és a sejtszervecskékkel
lásd ENDO-, PLAZMA
endoprotézis G orv a szervezetbe beültetett mesterséges ízület
tud lat endoprothesis ‘ua.’, lásd ENDO-, PROTÉZIS
endorfin G biol az agyban és más szövetekben található, a morfiumhoz hasonlóan
fájdalomcsillapító hatású vegyületek összefoglaló neve
lásd END(O-, M)ORF(IUM) | -in (vegyületre utaló toldalék)
endospermium G növ a mag belső tápláló szövete, belső magfehérje
lásd ENDO-, SPERMIUM
endossement [andoszman] G ker forgatmány, a váltó hátirata
fr, ‘ua.’ endosser ‘hátára vesz, hátiratot ír’: en- lat in- ‘bele’ | dos lat dorsum ‘hát’
endosseur [andoszőr] G ker forgató, forgatmányozó (váltónál)
fr, ‘ua.’, lásd ENDOSSEMENT
endoszteóma G orv a csontvelőüregben képződő daganat
tud lat endosteoma ‘ua.’: lásd ENDO-, OSZTEÓMA
endoszimbiózis G biol az együttélés olyan formája, melyben az egyik szervezet a másik belsejében
él
lásd ENDO-, SZIMBIÓZIS
endoszkóp G orv hajlékony orvosi műszer a test belsejének tükrözéses vizsgálatára
ang endoscope ‘ua.’: lásd ENDO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
endoszkópia G orv a test üreges belsejének tükrözéses vizsgálata
 tud lat endoscopia ‘ua.’, lásd ENDOSZKÓP

endoterm G fiz spontán hőelnyeléssel járó (folyamat)
ném endotherm ‘ua.’: lásd ENDO- | gör thermé ‘hő’

endothelium [endotélium] G anat érbelhártya, az ereket és a savós üregeket bélelő hámszövet
tud lat, ‘ua.’: lásd ENDO- | gör thelé ‘anyamell, mellbimbó’

endotoxin G biol a baktériumsejtek elpusztulása nyomán felszabaduló méreganyag
tud lat, ‘ua.’: lásd ENDO-, TOXIN

endozoa G biol más szervezetek belsejében élő állatok
tud lat tbsz, ‘ua.’: lásd ENDO- | gör dzóon ‘állat, élőlény’
 dzóó ‘él’
endozmózis G biol befelé irányuló szivárgás hártyán vagy féligáteresztő rétegen át
tud lat endosmosis ‘ua.’: lásd ENDO-, OZMÓZIS

end user [end júzer] G számtech végfelhasználó
ang, ‘ua.’: end ‘vég’ | use ‘használ’
 lat uti, usum ‘ua.’
en effet [anefe] G valóban, tényleg, igazán
fr, ‘ua.’: en
 lat in ‘-ban’ | effet ‘hatás, eredmény, értéktárgy’ lat effectus, lásd EFFEKTUS
eneolitikum G tört rézkor, rézkőkor, az újabb kőkor legkésőbbi szakasza
tud lat aeneolithicum ‘ua.’: lat aeneus ‘rézből való’ | gör lithosz ‘kő’

energetika G tud az energia formáival és felhasználásával foglalkozó tudomány
ném Energetik ‘ua.’
 gör energétikosz ‘cselekvő, tevékeny, alkalmas’
energetikus G tud energetikával foglalkozó, az energiagazdálkodást irányító szakember
magy, ‘ua.’, lásd ENERGETIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)

energetizmus G fil 19. századi bölcseleti irányzat, amely az anyagot és a szellemet egyaránt az
örök energia megjelenési formáinak tekinti
ném Energetismus ‘ua.’, lásd ENERGETIKA, -IZMUS

energia G fiz munkavégző képesség
G erő, hatóerő, erőforrás, erőtartalék
G tetterő, akaraterő, lendület
lat energia ‘ua.’ gör energeia ‘működés, tevékenység’ energosz ‘dolgos’: en ‘-ban’ | ergon
‘munka’
Lásd még ERG
energiakvantum G fiz az elektromágneses sugárzás elemi energiaegysége
lásd ENERGIA, KVANTUM
energikus G erélyes, magabiztos, tetterős
G hatékony, határozott
ném energisch fr énergique ‘ua.’, lásd ENERGIA
enerváció G ideggyengeség, ideges kimerültség, ernyedtség
tud lat enervatio ‘ua.’, lásd ENERVÁL
enervál G orv elgyengít, kimerít
lat enervare ‘gyengít, elernyeszt’ : e(x)- ‘el’ | nervus ‘ín, íj húrja’, újk lat ‘ideg’
Lásd még INNERVÁCIÓ, NERVUS RERUM
enervált G orv kórosan fáradt, fásult, ideggyenge
lásd ENERVÁL
en face [anfasz] G szemben, szemtől szembe
fr, ‘ua.’: en lat in ‘-ban’ | face népi lat facia lat facies ‘arc’ facere ‘csinál’
en famille [anfamij] G családi körben, magunk között
fr, ‘ua.’: en lat in ‘-ban’ | famille lat familia ‘család’
enfant terrible [anfan teribl] G olyan személy, aki túlzott nyíltságával, bizalmas dolgok
kifecsegésével másokat kínos helyetbe hoz
G a konvenciókat felrúgó, kellemetlen alak
fr, ‘ua.’, tkp. ‘rettenetes gyerek’: enfant lat infans, infantis ‘kisgyermek’, tkp. ‘nem beszélő’:
in- ‘nem’ | fari ‘beszél’ | lásd TERRÍBILIS
enfilade [anfilád] G ép reprezentatív térsorozat, palotákban és kastélyokban a főemelet
dísztermeinek elhelyezése oly módon, hogy a kétszárnyú ajtók nyílásán mint tengelyen végig
lehessen látni rajtuk
fr, ‘ua.’, tkp. ‘felfűzés’: en- lat in- ‘bele’ | fil lat filum ‘szál’
enfin [anfen] G végre
fr, ‘ua.’: en lat in ‘-ban’ | fin lat finis ‘vég’
en garde [angárd] G felkészülten, védekezésre vagy támadásra készen
G sport kiinduló állás (vívásban)
fr, ‘ua.’: en lat in ‘-ban’ | garde ‘védelem’, lásd GÁRDA
engasztrilógus † G hasbeszélő
ném Engastriloge ‘ua.’: gör en ‘-ban’ | gasztér, gasztrosz ‘gyomor, has’ | logosz ‘beszéd’
Lásd még GASZTRONÓMIA
engobe [angob] G műv agyagmáz, durva agyagedény borítása színezett agyagréteggel
fr, ‘ua.’ engober ‘bekap, lenyel’: en lat in ‘-ba’ | gober ‘nyel’
engram G lél az emlékezetbe bevésett ismeret, tapasztalat
G biol az átélt események nyoma a nagyagykéregben
ang, ‘ua.’: en lat in ‘-ban’ | gör gramma, tkp. graph-ma ‘rajz, írás’ graphó ‘ír, rajzol’
engraving [engréjving] G műv a rézmetszet angol neve
ang, ‘ua.’ engrave ‘bevés’: en- lat in- ‘be’ | grave ‘vés, ás’
en gros lásd ANGRÓ
engrossista lásd ANGROSSZISTA
enhancer [inhanszer] G gen az eukarióta sejtek átíródását elősegítő enzim
ang, ‘ua.’ enhance ‘növel’ ófr enhaucer késő lat inaltare ‘megemel’: in- ‘bele, meg’ |
altus ‘magas’
Lásd még ALT, EGZALTÁLT, HOSSZ
enharmónia G zene azonos magasságú, de eltérő hangnemekhez tartozó és eltérően jelölt két hang
(pl. cisz–desz) viszonya
tud lat enharmonia ‘ua.’: gör en- ‘benne’ | harmónia ‘összhang’
enharmonikus G zene az enharmónia jelenségét mutató
ném enharmonisch ‘ua.’, lásd ENHARMÓNIA
enigma G irod talány, rejtély (gyakran vers formájában)
lat aenigma ‘ua.’ gör ainigma ‘homályos értelmű kijelentés’ ainisszomai, tkp. ainig-szomai
‘talányokban beszél, célozgat, példálózik’ ainosz ‘elbeszélés’
enigmatikus G rejtelmes, rejtélyes, talányos
ang enigmatic, ném änigmatisch ‘ua.’, lásd ENIGMA
enjambement [anzsambman] G irod áthajlás, átívelés, átkötés: egy szókapcsolat szorosan
összetartozó elemeit a verssor vége különválasztja, esetleg egy szót is kettémetsz, pl. A távolságot
mint üveg / Golyót, megkapod, óriás / Leszel… (József A.)
fr, ‘ua.’ enjamber ‘átgázol’: en- ‘bele’ | jambe ‘lábszár’ népi lat gamba ‘ua.’
enjeu [anzső] G ját a résztvevők pénzbetétje kártyajátékban
fr en jeu ‘játékban, játékba’: en lat in ‘-ban’ | jeu lat iocus ‘játék, tréfa’
Lásd még GIOCOSO, JOKULÁTOR, ZSONGLŐR, ZSUGA
enkausztika G műv ókori eredetű festési eljárás, a festék forró viasszal való beégetése
ném Enkaustik ‘ua.’ gör enkausztész ‘viaszfestő’ enkauszisz ‘beégetés’: en- ‘bele’ | kauszisz
‘égés, égetés’ kaió ‘éget’
Lásd még HIPOKAUSZTUM, KAUSZTIKUS, KAUTER
enkefalalgia G orv erős fejfájás, fejgörcs
tud lat encephalalgia ‘ua.’: gör enkephalosz ‘agy’: en- ‘benne’ | kephalé ‘koponya’ | algeia
‘fájdalom’ algeó ‘fájdalmat érez’
enkefalin G biokém az idegingerület vezetésében, az idegsejtek közötti kapcsolattartásban szerepet
játszó vegyületek összefoglaló neve
 tud lat, ‘ua.’: encephalus
 gör enkephalosz ‘agy’, tkp. ‘a koponyában lévő’: en- ‘benne’ |
kephalé ‘fej, koponya’
Lásd még AUTOKEFÁL
enkefalitisz G orv agyvelőgyulladás
tud lat encephalitis ‘ua.’ gör enkephalosz ‘agy’: en- ‘benne’ | kephalé ‘koponya’ | -itisz
gyulladásra utaló végződés
enkefalizáció G biol az agyvelő kialakulása a törzsfejlődés során
G biol az agyvelő fokozatosan növekvő kontrollja az idegrendszer működése felett
tud lat encephalisatio ‘ua.’ gör enkephalosz ‘agy’: en- ‘benne’ | kephalé ‘koponya’
enkefalográfia lásd ELEKTROENKEFALOGRÁFIA
enkeirézis G orv műtéti fogás
tud lat encheiresis ‘ua.’ gör enkheirészisz ‘vállalkozás, művelet’ enkheiridzó ‘vállal, kezébe
vesz (ügyet)’: en- ‘bele’ | kheir ‘kéz’
Lásd még KIROMANTIA, KIRURGIA
enkheiridion G kézikönyv
G szöveggyűjtemény
gör, ‘ua.’, ered. ‘tőr’, tkp. ‘kézbe való dolog’ enkheiridzó ‘kézbe vesz’, lásd ENKEIRÉZIS
enkláve G pol egy állam külső területe vagy önálló állam, amelyet egy másik állam szárazföldi
területe vesz körül
ném Enklave ‘ua.’ fr enclave ‘zárvány’: en- lat in- ‘benne’ | lat clavis ‘kulcs’
Lásd még EXKLÁVE, KLAUZULA, KLAVIATÚRA, KLAVÍR, KONKLÁVÉ
enklitikus G nyelvt önálló hangsúly nélküli, az előző szóhoz simuló (szó), pl. magyarban -e
tud lat encliticus gör enklitikosz ‘ua.’ enkliszisz ‘elhajlás’ enklinó ‘elhajlik’: en- ‘benne’ |
klinó ‘hajlik’
Lásd még KLÍMA, KLIMAX, KLINIKA
enkóder G inf az információ bekódolását végző egység
ang encoder ‘ua.’: en lat in ‘bele’ | code lásd KÓD
enkolpion lásd ENCOLPIUM
enkómium G magasztalás, dicsőítés
lat encomium gör enkómion ‘ua.’ enkómidzó ‘magasztal’: en- ‘benne’ | kómosz ‘Dionüszoszt
ünneplő ének’
enkrateia G önmegtartóztatás
gör, ‘ua.’ enkratész ‘erős, mértéktartó’: en- ‘benne’ | kratosz ‘erő’
enkratita G vall szélsőséges aszkézist hirdető eretnek keresztény szekta a 2. században
tud lat encratita ‘ua.’ gör enkrateia, lásd ott
enkulturáció G az a folyamat, amelynek során az egyén elsajátítja társadalmának közös
tudásanyagát, magáévá teszi műveltségét és hagyományait
ang enculturation ‘ua.’: en- lat in- ‘bele’ | lásd KULTÚRA
enluminure [anlüminűr] G műv miniatúra, kézírásos könyvet díszítő színes kép
G műv a miniatúrafestés művészete
fr, ‘ua.’ enluminer lat illuminare (tkp. in-luminare) ‘színes képekkel díszít’, tkp.
‘megvilágít’: in- ‘bele, meg’ | lumen ‘fény’
enneagon G geom kilencszög
ném Enneagon ‘ua.’: gör ennea ‘kilenc’ | gónosz ‘hajlat, szög’ gonü ‘térd’
enoftalmosz G orv kórosan mélyen ülő szem
tud lat enophthalmus ‘ua.’: gör en- ‘benn’ | ophthalmosz ‘szem’
enormis G roppant nagy, hatalmas, rendkívüli
lat, ‘ua.’: e(x)- ‘ki, el’ | norma ‘szabály’
enormitás G roppant nagyság, szokatlanul nagy, óriási méret
lat enormitas ‘ua.’, lásd ENORMIS
enosztózis G orv csontdaganat a csont belsejében
tud lat enosteosis ‘ua.’: gör en- ‘benne’ | oszteon ‘csont’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
enózis G pol mozgalom, törekvés Ciprusnak Görögországhoz való csatolására
újgör enoszisz
 gör henószisz ‘egyesítés’: eisz, mia, hen ‘egy’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
en passant [anpaszan] G mellékesen, mellesleg
G futólag
G sakk gyaloggal oldalirányban (üt)
fr, ‘ua.’: en ‘-ban’ | passant ‘mentében, elvonulóban’ passer ‘elvonul’, lásd PASSZ
enquete lásd ANKÉT
ens [ensz] G fil létező
lat, ‘ua.’ esse ‘lenni’
ensalada [enszaláda] G zene ismert dallamok egyvelege mint zenei forma a 16. századi spanyol
zenében
 sp, ‘saláta’, tkp. ‘besózott’: ensalar késő lat insalare ‘besóz’: in- ‘bele’ | sal ‘só’
ensaladilla [enszaladilja] G irod középkor végi spanyol verses műfaj: tartalmában, jellegében,
versformában, sőt nyelvileg is heterogén költemény
sp kics, ‘ua.’, tkp. ‘vegyes salátácska’ ensalada ‘saláta’, tkp. ‘besózott’: en lat in ‘bele’ |
salar lat salare ‘sóz’ sal ‘só’
ensemble [anszambl] G együttes, társulat
fr, ‘ua.’, tkp. ‘együtt’: en lat in ‘-ban’ | lat simul ‘együtt’
ensemblier [anszamblié] G lakberendező
fr, ‘ua.’ emsemble ‘(bútor)együttes’, lásd ENSEMBLE
ens reale [ensz reále] G fil valóságos, létező dolog
lat, ‘ua.’, lásd ENS, REÁLIS
en suite [anszüit] G egymás után, sorban
G ennélfogva, következésképp
fr, ‘ua.’: en lat in ‘-ban’ | suivre ‘követ’ lat sequi ‘ua.’
ensztatit G ásv kőzetalkotó magnéziumszilikát, szebb kristályaiból ékkövek is készülnek
ang enstatite ‘ua.’: gör ensztatész ‘ellenfél’ | -it (ásványra utaló toldalék)
entartete Kunst [… kunszt] G műv „elfajult művészet”, az üldözött modern művészeti irányzatok
megbélyegző elnevezése a náci Németországban
ném, ‘ua.’: entarten ‘elfajul’: ent- ‘el, ki, félre’ | Art ‘faj, fajta’ | Kunst ‘művészet’ können ‘tud’
entázis G ép sudarasodás, ókori oszlopok törzsének a középtájon enyhén kihasasodó, attól felfelé
keskenyedő alakja
gör entaszisz ‘ua.’, tkp. ‘feszülés’: en- ‘benne’ | teinó ‘feszít’
entelekheia G fil az arisztotelészi tan szerint a természeti jelenségek és minden létező ama vonása,
hogy magában hordja fejlődésének belső célját
gör, ‘ua.’, tkp. ‘aminek célja önmagában van’: en- ‘benne’ | telosz ‘cél’ | ekhó ‘bír’
entellektüel G értelmiségi (személy)
fr intellectuel ‘értelmi, szellemi’, lásd INTELLEKTUÁLIS
entente lásd ANTANT
enter G számtech az aktuális parancs végrehajtására utasító billentyű programozásban
G a bekezdés végét jelző karakter szövegszerkesztésben
 ang ‘belép(és)’ fr entrer lat intrare ‘belép’ intro ‘befelé’
enteralgia G orv bélfájdalom, hasgörcs
tud lat, ‘ua.’: gör enteron ‘bél’ | algeó ‘fájdalmat érez’
enterális G anat a belekkel kapcsolatos, bél-
tud lat enteralis ‘ua.’ gör enteron ‘bél’
enteriőr G műv szobabelső, meghitt hangulatú belső tér (mint festmény, fénykép tárgya)
fr interieur ‘belső’ lat kf interior ‘belső, beljebb fekvő’ inter ‘között, benne’
enteritisz G orv bélhurut, bélgyulladás
tud lat enteritis ‘ua.’: gör enteron ‘bél’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
entero- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a belekkel kapcsolatos, bél-
gör enteron ‘bél’
enteroanasztomózis G orv műtétileg létesített összeköttetés két bélszakasz között
tud lat, ‘ua.’: lásd ENTERO- | gör anasztomószisz ‘torkolat’ | ana- ‘rá, bele’ | sztoma ‘száj’ | -ózis

(folyamatra utaló toldalék)
enterocolitis [enterokolitisz] G orv vékony- és vastagbélgyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd ENTERO-, KOLITISZ

enterogén G orv a bélben keletkezett, a bélből kiinduló (pl. fertőzés)
lásd ENTERO-, -GÉN

enteroptózis G orv bélsüllyedés
tud lat enteroptosis ‘ua.’: lásd ENTERO- | gör ptószisz ‘esés’
 (pi)ptó ‘esik’
enterospazmus G orv bélgörcs
tud lat enterospasmus ‘ua.’: lásd ENTERO- | gör szpaszmosz ‘görcs’
 szpaó ‘húz, tép’
enteroszkópia G orv béltükrözés
tud lat enteroscopia ‘ua.’: lásd ENTERO- | gör szkopeó ‘figyel, őriz’

enteroszolvens G orv bélben oldódó (tabletta, kapszula)
tud lat enterosolvens ‘ua.’: lásd ENTERO- | lat solvens ‘oldódó’
 solvere ‘old’
enterosztázis G orv bélpangás, a bélmozgás megállása
tud lat enterostasis ‘ua.’: lásd ENTERO- | gör sztaszisz ‘állás’
 (hi)sztémi ‘áll’
enterosztenózis G orv bélszűkület
tud lat enterostenosis ‘ua.’: lásd ENTERO- | gör sztenosz ‘szűk’ | -ózis (kóros folyamatra utaló

toldalék)
enterotómia G orv a bél műtéti metszése
tud lat enterotomia ‘ua.’: lásd ENTERO- | gör tomé ‘vágás’
 temnó ‘vág’
enterotoxémia G áll háziállatok bélrendszerében felszaporodó baktériumok által előidézett,
változatos kórképű betegségcsoport
tud lat enterotoxaemia ‘ua.’: lásd ENTERO-, TOXIN | gör haima ‘vér’

enthusiasmus lásd ENTUZIAZMUS
entiméma G ret csonka szillogizmus, elhagyásos gondolatalakzat
G log valószínű előfeltevéseken alapuló következtetés
gör enthüméma ‘ua.’, tkp. ‘gondolat, megfontolás’ enthümeomai ‘meggondol, megszívlel’: en-
‘benne’ | thümosz ‘lélek, szív’
entitás G fil valamely lénynek, létező dolognak konkrét mibenléte, tulajdonságainak összessége
kk lat entitas ‘ua.’ lat ens, entis ‘lény, létező’ esse ‘lenni’
entoderma G anat csírahártya
tud lat, ‘ua.’: gör entosz ‘belül’ | derma ‘bőr’
entomofág G biol rovarevő
ném entomophag ‘ua.’: gör entomon ‘rovar’ | phagein ‘eszik’
entomogámia G növ rovarok általi megporzás
tud lat, ‘ua.’: gör entomon ‘rovar’ | gamosz ‘házasság’
entomológia G biol rovartan
tud lat entomologia ‘ua.’: gör seml entomon ‘rovar’, tkp. ‘bemetszett’ entomosz ‘ua.’: en-
‘bele’ | temnó ‘vág’ | lásd -LÓGIA
entomológus G biol a rovartan tudósa
magy, lásd ENTOMOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
entomophag lásd ENTOMOFÁG
en tout [antu] G egészében, mindent egybevéve
fr, ‘ua.’: en lat in ‘-ban’ | tout lat totus ‘minden, egész’
entr’acte [antrakt] G szính felvonásköz, szünet
G szính közjáték
fr, ‘ua.’: entre lat inter ‘között’ | acte lat actus ‘felvonás’, lásd AKTUS
entrecôte [antrökot] G konyha tarja, karaj, bordaszelet
fr, ‘ua.’: entre lat inter ‘között’ | côte lat costa ‘oldal, borda’
entrée [antré] G bejárat, előcsarnok
G első fellépés, bemutatkozás (társaságban)
G konyha előétel
fr, ‘ua.’ entrer ‘belép’ lat intrare ‘belép’ intro ‘befelé’
entrelacs [antröla] G műv rácsszerűn egymásba fonódó vagy egymást keresztező motívumokból
formált díszítés az építészetben vagy az iparművészetben
fr, ‘ua.’: entre lat inter ‘között’ | lacs lat laqueus ‘hurok, tőr’
entremés [entremesz] G szính spanyol közjáték, zenés, táncos, pantomimes vidám jelenet
sp, ‘ua.’ entremeter ‘közbeiktat’: entre lat inter ‘között, közé’ | meter lat mittere ‘küld,
tesz’
entremets [antröme] G konyha a sajt és gyümölcs között felszolgált édesség
fr, ‘ua.’ entremettre ‘közbeiktat’: entre lat inter ‘között’ | mettre lat mittere ‘küld,
tesz’
entremetteur [antrömetőr] G közbenjáró
fr, ‘ua.’ entremettre ‘közbeiktat, közbelép’, lásd ENTREMETS
entre nous [antrönu] G magunk között (szólva)
fr, ‘ua.’: entre lat inter ‘között, közé’ | nous lat nos ‘mi’
entrepreneur [antröprenőr] † G koncertek, színházi előadások szervező ügynöke
 fr, ‘ua.’, tkp ‘vállalkozó’ entreprendre ‘vállalkozik’ késő lat interprendere ‘ua.’, tkp.
‘(másokkal) együtt hozzáfog’: inter- ‘között, együtt’ | pre(he)ndere ‘fog’
entresol [antröszol] G félemelet
fr, ‘ua.’, tkp. ‘közbülső szint’: entre lat inter ‘között, közé’ | solum ‘alap, talaj, talp’
entrópia G fiz az energia átalakulási képességének, ill. az átalakulás irányának jellemzője termikus
folyamatokban
G fiz anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségi fokának mértéke
G inf a bizonytalanságnak a kapott információkkal csökkenő arányszáma
tud lat entropia ‘ua.’ gör entroposz ‘fordulat’: en- ‘bele’ | trepó ‘fordul’
entropium G orv a szemhéj rendellenes befelé fordulása
tud lat, ‘ua.’ gör entropé ‘magába szállás, befelé fordulás’: en- ‘bele’ | tropé ‘fordulat’ trepó
‘fordul’
Lásd még TROPIZMUS, TRÓPUS
entry point G számtech belépési pont, egy program kitüntetett pontja, ahonnan új funkció érhető el
ang, ‘ua.’, lásd ENTRÉE, PUNKTUM
entuziaszta G rajongó, lelkesült (személy)
ang, ném enthusiast ‘ua.’, lásd ENTUZIAZMUS
entuziazmus G lelkesültség, elragadtatás, felbuzdulás
G rajongás, bámulat
G ujjongás, örömmámor
lat enthusiasmus ‘ua.’ gör enthusziaszmosz ‘isteni ihletés’ enthusziadzó ‘ihletve van’
entheosz ‘istennel eltelt, tőle ihletett’: en ‘benne’ | theosz ‘isten’
enukleáció G orv üregben elhelyezkedő szerv, ill. daganat eltávolítása
G biol sejtmag eltávolítása a sejtből
tud lat enucleatio ‘ua.’: e(x)- ‘el, ki’ | nucleus ‘mag’, tkp. ‘dióbél’ nux, nucis ‘dió’
Lásd még NUGÁT, NUKLEÁRIS
enumeráció G felsorolás, előszámlálás
G irod eposzi seregszemle
lat enumeratio ‘ua.’ enumerare, enumeratum ‘elszámlál, felsorol’: e(x) ‘el, ki’ numerare
‘számlál’ numerus ‘szám’
Lásd még NUMERIKUS
enunciáció G kihirdetés, kinyilvánítás
lat enuntiatio ‘ua.’, lásd ENUNCIÁL
enunciál G kijelent, kihirdet, kinyilvánít
 lat enuntiare ‘ua.’: e(x)- ‘ki’ | nuntiare ‘hirdet’
 nuntius, ered. noventius ‘hírnök’ novum
‘újság, hír’ novus ‘új’
Lásd még NOVÍCIA, NUNCIUS, RENOVÁL
enurézis G orv ágybavizelés
G orv vizeletcsepegés
tud lat enuresis ‘ua.’: gör en- ‘bele’ | ureszisz ‘vizelés’ uron ‘vizelet’, lásd még URÉMIA,
UROLÓGIA
envelope [envilóp] G számtech adategység
G burkológörbe
ang, ‘ua.’, tkp. ‘boríték, burkolat’ ófr enveloper ‘beburkol’: en- lat in- ‘bele’ | kk lat faluppa
‘szalmaköteg, szalmafonat’ ?
environment [invájronment] G műv heterogén anyagok és kommunikációs eszközök (fény-, szín- és
hangeffektusok) felhasználásával készült művészi téralakítás mint posztmodern műalkotás
ang, ‘ua.’, tkp. ‘környezet’ environ ‘körülvesz’ ófr environner ‘ua.’: fr en- lat in- ‘bele’ |
viron ‘kör’ virer ‘forog’ népi lat *virare ‘ua.’ (?) gall viria ‘gyűrű’
enzian lásd ENCIÁN
enzim G biol az anyagcsere folyamatait serkentő, erjesztő hatású bonyolult fehérje
ang, ném enzym ‘ua.’: gör en- ‘benne’ | dzümé ‘kovász’
enzimológia G biokém az enzimek vegytanával és működésével foglalkozó tudományág
lásd ENZIM, -LÓGIA
enzimopátia G orv enzim hiánya vagy hibás működése által okozott örökletes anyagcserezavar
tud lat enzymopathia ‘ua.’: lásd ENZIM | gör pathosz ‘szenvedés, kór’ paszkhó ‘szenved’
enyec G népr a Jenyiszej alsó folyása mentén élő szamojéd néptöredék
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
or, ‘ua.’
eocén G geol hajnalkor, a földtörténeti újkor egyik korai szakasza
ném Eozän lat eocaenus ‘ua.’: gör éósz ‘hajnal’ | kainosz ‘új’
Lásd még EOLIT, EOZIN, EOZOIKUM
eo ipso [eó ipszó] G épp azért, már csak azért is
G természetesen, magától értetődően
lat, ‘ua.’ id ipse ‘az maga, éppen az’: id ‘az’ | ipse ‘maga’
eol G zene ókori eredetű, vezetőhang nélküli, moll jellegű egyházi hangsor neve
lat aeol(us) gör aiolosz ‘aiol’ (ókori görög népcsoport), tkp. ‘gyors, ügyes’
eolhárfa G zene szélhárfa, szabadban, magasan elhelyezett húros hangszekrény, amelynek húrjait a
szél pendíti meg
ném Äolsharfe ‘ua.’: gör Aiolosz, a szelek istenének neve | lásd HÁRFA
eolikus G geol a szél működése, felhalmozó és koptató tevékenysége által kialakított (felszíni
formák)
tud lat aeolicus ‘ua.’ gör Aiolosz, a szelek istenének neve
eolit G geol hajnalkő, harmadkori kovakő
ném Eolith ‘ua.’ gör éósz ‘hajnal’ | lithosz ‘kő’ (korábban ember megmunkálta marokkőnek
hitték, amely mintegy az emberré válás „hajnalának” tanúja)
Lásd még EOCÉN, EOZIN, EOZOIKUM
eolitikum G geol pattintott kőkorszak
tud lat eolithicum ‘ua.’, lásd EOLIT
eón G évezred, világkorszak
lat aeon ‘ua.’ gör aión ‘élettartam, kor, örökkévalóság’
eozin G műv fémes fényű vöröses, színjátszó kerámiamáz
gör éósz ‘hajnal’ | -in terméknévképző (a pécsi Zsolnay-gyár márkaneve)
Lásd még EOCÉN, EOLIT, EOZOIKUM
eozoikum G geol földtörténeti korszak, amelyben az élet első jelei mutatkoztak
tud lat eozoicum ‘ua.’: gör éosz ‘hajnal’ | dzóé ‘élet’
 Lásd még EOCÉN, EOLIT, EOZIN
epagóga G tört alvilági istenek megidézésére való ókori varázsformulák
gör tbsz seml, ‘ua.’
 epagógosz ‘előidéző, vonzó’ epagó ‘rávezet, előidéz’: epi- ‘rá’ | agó
‘vezet’
eparchia [eparhia] G tört római provincia
G tört a bizánci birodalom tartománya
G vall görögkeleti egyházmegye
gör eparkhia ‘tartomány’: epi- ‘rajta’ | arkhé ‘uralom’
eparchos [eparhosz] G tört tartományi kormányzó a bizánci birodalomban
G vall görögkeleti püspök
gör eparkhosz kormányzó, az eparchia vezetője, lásd EPARCHIA
épée [epé] G sport vívótőr
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kard’ ófr espade ‘ua.’ lat spatha ‘pallos, kétélű kard’ gör szpathé ‘kardlap’
(indoeurópai rokonok: ang spade, ném Spaten ‘ásó’)
Lásd még EPOLETT, ESPADA, SPÁDÉ
épaulette lásd EPOLETT
epeiszodion G irod görög drámákban új szereplő belépését követő párbeszédes jelenet, amelyet
kardal előz meg
G irod ókori dráma egy jelenete
gör, ‘ua.’, tkp. ‘új belépés’: epi- ‘rá, újra’ | eiszodosz ‘bemenetel, belépés’: eisz ‘be’ | hodosz ‘út’
Lásd még EPIZÓD
epentétikus G nyelvt betoldott (hang)
ném epenthetisch ‘ua.’, lásd EPENTÉZIS
epentézis G nyelvt hangbetoldás, etimológiailag oda nem tartozó hang betoldása, pl. korán(t)sem
tud lat epenthesis gör epentheszisz ‘ua.’: epi- ‘rajta, rá’ | entheszisz ‘beszúrás, betoldás’: en-
‘bele’ | theszisz ‘tétel, helyezés’ (ti)thémi ‘helyez’
epexegézis G stil értelmileg nem szükséges, díszítő szerepű értelmező, pl. „Mondá Lajos, a nagy
király” (Arany)
gör epexegeszisz ‘ua.’, tkp. ‘szétnyújtás’ epexagó ‘felvonultat, elnyújt’: epi- ‘újra’ | exagó
‘kitágít, eltérít’: ex- ‘ki’ | agó ‘vezet’
ephébosz [efébosz] G tört 18-20 éves ifjú férfi, aki Athénban katonai és politikai nevelésben
részesült, melynek végén teljes jogú polgár lett
gör, ‘ua.’ ephébaó ‘férfivá serdül’: ep(i)- ‘rá’ hébé ‘ifjúság’
ephemer lásd EFEMER
ephémeriszek G lásd EFEMERIDÁK
ephoria [eforia] G vall evangélikus egyházkerület
lat, ‘ua.’, lásd EPHORUS
ephorosz G tört a legfőbb végrehajtó hatalmat gyakorló öt választott tisztségviselő egyike az ókori
Spártában
gör, ‘ua.’, tkp. ‘felügyelő’ ephoraó ‘szemmel tart’: epi- ‘rá’ | horaó ‘néz, figyel, lát’
Lásd még HORIZONT
ephorus [eforusz] G vall az evangélikus egyházkerület elöljárója
lat, ‘ua.’, lásd EPHOROSZ
epibionta G biol más élőlény felületén megtelepedett, de nem élősködő lények
tud lat tbsz seml, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | bión, biontosz ‘élő’ bioó ‘él’
epiblepharon [epiblefaron] G orv a belső szemzugot fedő bőrredő mint fejlődési rendellenesség
tud lat, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | blepharosz ‘szem, szemhéj’
epicentrum G geol a földfelszín azon pontja, amely a földrengés fészke fölött van
tud lat, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta, fölött’ | lat centrum ‘központ’ gör kentron ‘dárdahegy, körzőhegy,
kör középpontja’
epiciklois G geom olyan síkgörbe, amelyet egy rögzített kör külső oldalán csúszás nélkül gördülő
másik körnek egy kerületi pontja ír le
 gör epi- ‘rajta’ | lásd CIKLOIS

epiciklus G mat önmagában elmozgatható síkgörbe neve a különféle geometriai rendszerekben
G csill a Ptolemaiosz-féle geocentrikus rendszerben az égitestek mozgásának leírásához használt
segédkör
tud lat epicyclus ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | küklosz ‘kör’
epidémia G orv járvány, ragály
tud lat epidemia ‘a nép között terjedő (járvány)’ gör epidémia ‘tartózkodás (valahol)’: epi-
‘között’ | démosz ‘nép’
Lásd még DEMAGÓG, DEMOKRÁCIA, DÉMOTIKUS, ENDÉMIA
epidemikus G orv járványos, ragályos
tud lat epidemicus ‘ua.’, lásd EPIDÉMIA
epidemiológia G orv járványtan
tud lat epidemiologia ‘ua.’: lásd EPIDÉMIA, -LÓGIA
epidemiológus G orv a járványos betegségek szakorvosa
magy, ‘ua.’ lásd EPIDEMIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
epidermális G anat a felhámhoz tartozó, azzal kapcsolatos
tud lat epidermalis ‘ua.’, lásd EPIDERMISZ
epidermisz G anat felhám, a legfelső bőrréteg
G növ külhám
tud lat epidermis ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | derma ‘bőr’
epidiaszkóp G opt mind átlátszatlan, mind átlátszó képek vetítésére alkalmas készülék
ném Epidiaskop ‘ua.’, lásd EPISZKÓP, DIASZKÓP
epididymectomia [epididimektómia] G orv a mellékhere műtéti eltávolítása
tud lat, ‘ua.’: lásd EPIDIDYMIS | gör ektomé ‘kimetszés’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
epididymis [epididimisz] G anat mellékhere
tud lat, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | didümosz ‘here’, tkp. ‘iker’
epididymitis [epididimitisz] G orv mellékhere-gyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd EPIDIDYMIS | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
epidozit G ásv szilikátásványokból álló, sárgás-zöldes kristályú átalakult kőzet
ném Epidosit ‘ua.’: gör epidoszisz ‘gyarapodás, fejlődés, ráadás’: epi- ‘rá’ | dószisz ‘adás’
(di)dómi ‘ad’ | -it (ásványra utaló toldalék)
epidurális G orv a gerinccsatornába, a gerincvelő külső burkán kívülre adott (injekció mint
érzéstelenítő eljárás)
tud lat epiduralis ‘ua.’: gör epi- ‘rá, kívüle’ | lat dura (mater) ‘a gerincvelő (és az agy) külső
burka’, tkp. ‘kemény (anya)’
epifánia lásd EPIPHANIA
epifenomén G kísérőjelenség, másodlagos fontosságú tünet
ném Epiphänomen ‘ua.’: gör epi- ‘rajta, mellett’ | lásd FENOMÉN
epifiton G más növény felületén élő, azt aljzatként, támasztékként használó, de önállóan táplálkozó
növény
tud lat epiphyton ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | phüton ‘növény’ | phüó ‘nő, sarjad’
epifízis G anat tobozmirigy
G anat a csöves csontok ízületi vége
tud lat epiphysis ‘ua.’ gör epiphüszisz ‘ránövés’ epiphüó ‘ránő, rajta növekszik’: epi- ‘rajta,
rá’ | phüó ‘nő, sarjad’
epifora G stil azonos szó ismétése több mondat vagy több verssor végén
tud lat epiphora ‘ua.’ gör epiphora ‘odavitel, pótlék’: epi- ‘rajta, hozzá’ | pheró ‘visz’
epigámikus G biol ivari jellegű (kiválasztás)
gör epigamia ‘házasságkötés’: epi- ‘rajta’ | gamosz ‘nász’
epigasztrikus G anat a gyomortájjal kapcsolatos
tud lat epigastricus ‘ua.’, lásd EPIGASZTRIUM
epigasztrium G anat gyomortáj, gyomorgödör
tud lat epigastrium ‘ua.’: gör epi- ‘rajta, rá’ | gasztér, gasztrosz ‘gyomor’
epigenetikus G gen az epigenezissel kapcsolatos
ang epigenetic ‘ua.’, lásd EPIGENEZIS

epigenezis G gen az a ma általánosan elfogadott felfogás, hogy az ivarsejtekben a születendő egyed
szervei nincsenek előre meghatározva, hanem az egyedfejlődés során alakulnak ki
G geol azok a kisebb változások, amelyek a kőzetet kialakulás után érik
ang epigenesis ‘ua.’: gör epi- ‘rajta, után’ | lásd GENEZIS
epiglottisz G anat gégefő
tud lat epiglottis ‘ua.’, tkp. ‘a nyelv mögötti’: gör epi- ‘rajta, mögött’ | glótta, glóssza ‘nyelv’
Lásd még GLOSSZA, GLOSSZÉMA
epigon G nagy előd példáját kellő tehetség és eredetiség nélkül követő személy, utánzó
ném Epigone ‘ua.’ gör epigonosz ‘utód’: epi- ‘rá, után, utóbb’ | gonosz ‘született’
(gi)gnomai ‘születik’
epigonok G mit annak a hét argoszi vezérnek a fiai, akik sikertelen háborút vívtak Thébai ellen: a
fiaknak sikerült bevenniük a várost
gör epigonoi ‘utódok’, lásd EPIGON
epigonizmus G irod, műv korábbi minták szolgai utánzása, az eredetiség és átütő tehetség hiánya az
alkotásban
tud lat epigonismus ‘ua.’, lásd EPIGON, -IZMUS
epigráf G rég felirat régi (ókori) épületen, szobor talapzatán, síremléken stb.
ang, ném epigraph gör epigraphé ‘ua.’: epi- ‘rá, fölé’ | graphó ‘ír’
epigráfia G rég felirattan, ókori feliratok megfejtésével foglalkozó tudományág
tud lat epigraphia ‘ua.’ gör epigraphé, lásd EPIGRÁF
epigráfus G tud az epigráfia tudósa
magy, lásd EPIGRÁFIA (a filozófia–filozófus és hasonló szópárok mintájára)
epigramma G irod rövid, szellemes és csattanós, (eredetileg) disztichonban írt költemény, bökvers
lat, gör, ‘ua.’, tkp. ‘felirat’ (az ~k eredetileg szobrok, edények feliratának készültek): epi- ‘rá’ |
gramma, grammatosz, tkp. graph-ma ‘írás’ graphó ‘ír’
epigrammatikus G irod az epigrammákra jellemző
G tömör, velős, csattanós
ném epigrammatisch ‘ua.’, lásd EPIGRAMMA
epigraphia lásd EPIGRÁFIA
epika G irod elbeszélő költészet, elbeszélő irodalom
lat epica (poesis) gör epika (poieszisz) ‘eposzi (költészet)’, lásd EPIKUS
epikantusz G anat a magzati korban kialakuló, a belső szemzugot elfedő redő, mely a csecsemőkor
után visszafejlődik
tud lat epicanthus ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | kanthosz ‘szemzug’
Lásd még KANTON
epikardium G anat a szívburoknak a szív felszínéhez nőtt savós hártyája
tud lat epicardium ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | kardia ‘szív’
epikarpium G növ gyümölcshéj, külső terméshéj
tud lat epicarpium ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | karposz ‘gyümölcs’
epikheiréma G ret olyan érvelés, amely egy állítás igazát az ellentétes állítás cáfolatával bizonyítja
gör ‘érvelés, bizonyítás’ epikheireó ‘megkísérel, érvel’, tkp. ‘kezét ráveti’: epi- ‘rá’ | kheir
‘kéz’
epikrízis G orv a lezajlott betegség „utóélete”, következményei
tud lat epicrisis ‘ua.’: gör epi- ‘rá, után’ | kriszisz ‘válság’, lásd KRÍZIS
epikum G elbeszélő jelleg, elbeszélő elem
magy, lásd EPIKUS (a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)
epikureizmus G fil Epikurosz ógörög filozófus tanainak összessége
lásd EPIKUREUS, -IZMUS
epikureus G fil Epikurosz etikai elveit követő, az élet nyújtotta örömöket bölcs mértékkel élvező
(személy)
G (mai értelmében) az élveket minden más érték fölé helyező (személy)
lat Epicureus gör Epikureiosz ‘ua.’ Epikurosz (tkp. ‘segítségnyújtó’) nevéből
epikus G (mn) irod elbeszélő jellegű
G (fn) irod elbeszélő költő, eposzíró
lat epicus gör epikosz ‘ua.’, lásd EPOSZ
epiláció G szőrtelenítés
ném Epilation fr épilation ‘ua.’, lásd EPILÁL
epilál G szőrtelenít
ném epilieren fr épiler ‘ua.’: é- lat e(x)- ‘ki’ | pilus ‘szőr’
epilatória G szőrtelenítő szerek
tud lat tbsz seml ‘ua.’ epilatorius ‘szőrtelenítő’, lásd EPILÁL
epilemma G ret a szónok által felhozott ellenvetés, amelyet rögtön meg is cáfol
gör epilémma ‘ua.’ epilambanó ‘utolér, megragad’: epi- ‘rá, után’ | lambanó ‘megragad’
Lásd még DILEMMA, EPILEPSZIA, LEMMA
epilepszia G orv nyavalyatörés, †eskór, †nehézkór
tud lat epilepsia ‘ua.’ gör epilépszia ‘roham’: epi- ‘rajta’ | lambanó ‘megragad’
Lásd még DILEMMA, EPILEMMA, LEMMA
epileptikus G (mn) orv az epilepsziával kapcsolatos
G (fn) orv epilepsziában szenvedő személy
tud lat epilepticus gör epiléptikosz ‘ua.’, lásd EPILEPSZIA
epilimnion G geol a tavak felső vízrétege annak élővilágával
tud lat, gör, ‘ua.’: epi- ‘rajta’ | kics limnion ‘tavacska’ limné ‘tó’
Lásd még LIMNIKOL, LIMNOLÓGIA
epillion lásd EPÜLLION
epilogizmus G log ismert tényekről következtetés ismeretlenekre
gör epilogiszmosz ‘ua.’, tkp. ‘számítás, meggondolás’: epi- ‘rajta’ | logiszmosz ‘számítás’
logidzomai ‘számol’ legó ‘számít vminek, sorol’
epilógus G irod utóhang, utószó, záradék
G irod utójáték
lat epilogus gör epilogosz ‘ua.’: epi- ‘rá, utána’ | logosz ‘szó, beszéd’
epimagma G geol a magma felső rétege, szilikátolvadék, amely még nem ért a felszínre
tud lat, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | lásd MAGMA
epimetamorfózis G geol kőzetátalakulás nem túl magas hőmérsékleten és nyomáson
gör epi- ‘rajta, után’ | lásd METAMORFÓZIS
epimition G irod mese vagy történet tanulsága
gör epimüthion ‘ua.’: epi- ‘után’ | müthosz ‘mítosz, mese’
epimorfizmus G áll alacsonyrendű állatok újraképződése a megmaradt hiányos részből
tud lat epimorphismus ‘ua.’: gör epi- ‘rajta, után’ | morphé ‘alak’
Lásd még MORFOLÓGIA, MORFIUM
epinasztia G növényi ingermozgás, melynek során egyes növényi részek, szervek a tengelytől
elhajló irányban növekednek
tud lat epinastia ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | nasztosz ‘tömör’ nasszó ‘megtöm’
epineurium G anat az idegek legkülső, kötőszövetes rétege
tud lat, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | neuron ‘ideg’, tkp. ‘ín, íj húrja’
epinglé [epenglé] G text bordázott mintájú, felvágatlan hurkú pamutszövet, főleg bútorokra
fr, ‘ua.’, tkp. ‘tűzött’ épingle ‘tű’ lat kics spinula ‘tű’ spina ‘tövis’
epinomisz G jog törvény toldaléka, záradéka
lat epinomis ‘ua.’: gör epi- ‘rajta, után’ | nomosz ‘törvény’
epipelon G biol tengeri, tavi üledék felszínének élővilága, az ott élő fajok életközössége
gör epi- ‘rajta’ | pélosz ‘iszap’
epiph- lásd még EPIF-
epiphania [epifánia] G mit az istenség személyes és jótékony megjelenése az emberek között
G tört a hellenisztikus és késő római uralkodóknak mint istenségeknek megjelenése, látogatása
G vall vízkereszt, a Háromkirályok látogatásának ünnepe
kk lat epiphania ‘ua.’ gör epiphaneia ‘megjelenés, megmutatkozás’ epiphainomai
‘megmutatkozik’: epi- ‘rajta’ | phainomai ‘látszik’
Lásd még FANTÁZIA
epipharynx [epifarinx] G anat a garatnak az orrüreggel kapcsolatban álló része
tud lat, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta, mögött’ | pharünx ‘garat’
epiplexia G orv féloldali szélütés
tud lat, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | pléxisz ‘ütés’ plésszó, tkp. plég-szó ‘üt’
epirogén vagy epirogenetikus G geol szárazulatképző (kéregmozgás)
ném epirogen(etisch) ‘ua.’, lásd EPIROGENEZIS
epirogenezis G geol a szárazföldek, kontinensek létrejötte a földkéreg lassú, függőleges irányú
elmozdulásai révén
ném Epirogenesis ‘ua.’: gör épeirosz ‘szárazföld’, tkp. ‘hegyeken lévő’: epi- ‘rajta’ | horosz
‘hegy’ | lásd GENEZIS
epirográfia G földr a szárazföldek leírásával foglalkozó tudományág
tud lat epirographia ‘ua.’: gör épeirosz ‘szárazföld’, tkp. ‘hegyeken lévő’: epi- ‘rajta’ | horosz
‘hegy’ | lásd -GRÁFIA
episode lásd EPIZÓD
epist- lásd EPISZT-
episzkóp G opt átlátszatlan kép vetítésére alkalmas tükrös szerkezet
ném Episkop ‘ua.’: gör epi- ‘rá’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
 magy püspök
Lásd még EPISZKOPÁTUS
episzkopális G vall püspöki
G vall (Nagy-Britanniában) püspöki rendszeren alapuló, anglikán
lat episcopalis ‘ua.’ episcopus ‘püspök’ gör episzkoposz ‘ua.’, ered. ‘felügyelő, felvigyázó,
gondviselő’: epi- ‘rá’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
episzkopátus G vall püspökség, a püspök egyházmegyéje
G vall a püspök hivatala, méltósága
kk lat episcopatus ‘ua.’, lásd EPISZKOPÁLIS
Lásd még EPISZKÓP
episzóma G gen önálló megkettőződésre képes genetikai részecske a kromoszómában
tud lat episoma ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | szóma ‘test’
episztatész G tört az athéni prütaneia egy-egy napra megválasztott elnöke
gör, ‘elöljáró’: epi- ‘rajta’ | sztatész ‘álló’ sztateó ‘áll’
episztaxis G orv orrvérzés
tud lat epistaxis ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | sztaxisz ‘folyás, csöpögés’ sztadzó ‘csöpög’
episztázis G orv egy szerv alaktani kifejlettségének kezdetlegessége, visszamaradása
G gen egyik génnek a másik génre gyakorolt gátló hatása az öröklésben való érvényesülést tekintve
tud lat epistasis ‘ua.’ gör episztaszisz ‘várakozás, hátrább állás a sorban’: epi- ‘rajta, után’ |
sztaszisz ‘állás’ (hi)sztémi ‘áll’
episztémé G tud egy kor tudományos világképe
gör, ‘ismeret, tudás, tudomány’: epi- ‘rá’ | sztémi ‘tud, ismer’
episztemológia G fil ismeretelmélet
tud lat epistemologia ‘ua.’: lásd EPISZTÉMÉ, -LÓGIA
episzternális G anat a szegycsont feletti
tud lat episternalis ‘ua.’: gör epi- ‘rajta, felette’ | szternon ‘mell, szegy’
episztola G irod (költői) levél
G vall szentlecke
lat epistola vagy epistula gör episztolé ‘küldemény, üzenet’: epi- ‘felé’ | sztelló ‘küld’
episztoláris G levélbeli
 lat epistolaris ‘ua.’, lásd EPISZTOLA

episztülion G ép gerendapárkány, architráv
gör, ‘ua.’, tkp. ‘oszlopokra helyezett’: epi- ‘rajta, rá’ | sztülosz ‘oszlop’

epitafiosz G vall a görögkeleti templomban nagypénteken használt hímzett terítő, Jézus
szemfedőjének jelképe, az ő holttestét ábrázolja
gör, ‘a sírra való’: epi- ‘rá’ | taphosz ‘sír’

epitáfium G irod sírfelirat, sírvers
G műv templomban felállított vagy templomfalra illesztett szobor, dombormű valakinek az emlékére
lat epitaphium gör epitaphion ‘ua.’: epi- ‘rá’ | taphosz ‘sír’
epitalamusz G anat a köztiagy tetőrésze és a hozzátartozó agyrészek együttese
tud lat epithalamus ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | thalamosz ‘kamra’
epitél lásd EPITHELIUM
epithalamium G irod nászének
lat, gör epithalamion ‘ua.’: epi- ‘rá, rajta’ | thalamosz ‘ház, kamra, nászszoba’
epithelium G anat a test felszínét borító vagy a belső szerveket bélelő fedőhám
G növ vékony falú növényi bőrszövet
tud lat, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | thelé ‘anyamell, mellbimbó’
epitheton ornans [epiteton ornansz] G stil díszítő jelző
lat, ‘ua.’: gör epitheton ‘jelző’, tkp. ‘hozzáfűzött dolog’: epi- ‘hozzá, rá’ | thetosz ‘helyezett’
(ti)thémi ‘helyez’ | lat ornans ‘díszítő’ ornare ‘díszít’
epitomé G tud foglalat, kivonat nagyobb műből
lat epitome gör epitomé ‘ua.’ epitemnó ‘megnyes, lerövidít’: epi- ‘rajta, bele’ | temnó ‘vág’
epitrahil G vall a stóla neve a görögkeleti egyházban
újg, ‘ua.’ gör epitrakhélion ‘nyakbavető’: epi- ‘rajta’ | trakhélosz ‘nyak’
epitrochazmus G ret sok tárgy futólagos, felsorolásszerű érintése szónoklatban
gör epitrokhaszmosz ‘ua.’: epi- ‘rajta’ | trokhaszmosz ‘futás’ trokhadzó ‘fut’
epitropé G ret a megítélés áthárítása hallgatókra, vitabeli ellenfélre
lat, gör, ‘ua.’: epi- ‘rá’ | tropé ‘fordítás’ trepó ‘fordít, fordul’
epizeuxis G stil közvetlen, közbevetés nélküli szóismétlés, pl. „Hová, hová, édes férjem?” (Arany)
gör epidzeuxisz ‘hozzáfűzés’ epidzeugnümi ‘hozzácsatol’: epi- ‘rá’ | dzeugnümi ‘kapcsol,
párosít’ dzeugosz ‘iga’
epizód G irod elbeszélő mű vagy dráma mellékszála, a fő cselekményhez nem tartozó esemény
G kevésbé jelentős mozzanat, esemény
G film televíziós vagy filmsorozat egy alkalommal vetített része
ném Episode tud lat episodium ‘ua.’ gör epeiszodion ‘járulék, kitérés’ epeiszodiosz
‘mellékes’, tkp. ‘a mellékbejárathoz tartozó’ : epi- ‘mellett’ | eiszodosz ‘bejárat’: eisz- ‘be’ |
hodosz ‘út’
Lásd még EPEISZODION
epizodikus G mellékes, lényegtelen
G múló, átmeneti
lat episodicus ‘ua.’, lásd EPIZÓD
epizodista G szính epizódszerepeket játszó színész
magy, lásd EPIZÓD
epizoon G biol a bőrön élősködó állat
tud lat, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | dzóon ‘állat, élőlény’ dzóé ‘élet’
epizootia G áll járványos állatbetegség
tud lat, ‘ua.’: gör epi- ‘rajta’ | gör dzóotész ‘állati jelleg’
epocha [epoha] G tud időszak, korszak
G geol földtani korszak vagy annak egy része
G csill időpont, amelyhez bizonyos csillagászati adatokat, megfigyeléseket viszonyítanak
tud lat epocha ‘ua.’ gör epokhé ‘megállás, csillagkép helye az égen, időszámítás
kiindulópontja’ epekhó ‘feltart, visszatart’: epi- ‘rajta, rá’ | ekhó ‘bír, tart’
epochális [epohális] G korszakalkotó, nagy jelentőségű
tud lat epochalis ‘ua.’, lásd EPOCHA

epódosz G irod egy hosszabb és egy rövidebb (esetleg eltérő ritmusú) sorból álló párvers
G szatirikus, személyes élű vers az ókori lírában
 gör epódosz (sztikhosz) ‘hozzáénekelt (verssor)’: epi- ‘rá, hozzá’ | ódé ‘ének’ aeidó ‘énekel’
epolett G katonai vállrojt
fr kics épaulette ‘ua.’ épaule ‘váll’ késő lat spatula ‘váll, lapocka’ tkp. ‘kardlap’ lat
spatha ‘pallos’
Lásd még ÉPÉE, ESPADA, SPÁDÉ
eponima G nyelvt köznevesült személynév (pl. röntgen)
 tud lat eponyma ‘ua.’: gör epi- ‘rá, után’ | onoma, onüma ‘név’
epopeia G irod hősköltemény
lat epopoeia gör epopoiia ‘ua.’, tkp. ‘eposzírás’: eposz (lásd ott) | poieó ‘alkot’
epopszia G saját nézet, vélemény
gör epopszisz ‘látás’: epi- ‘rá’ | opszisz ‘látás’ opteuó ‘néz, figyel’
epopteia G vall megpillantás, szemlélés (ti. a szent tárgyaké), az eleusziszi miszériumokban a
beavatottság legfelső foka
gör, ‘ua.’: epi- ‘rá’ | opteuó ‘néz’
eposz G irod hősköltemény, nagy terjedelmű elbeszélő költemény
gör eposz ‘szó, ének, hősköltemény’ eipon ‘mond, beszél’
epoxigyanta G kém főleg ragasztásra használt nagy molekulájú műanyag
ném Epoxyd ‘olyan gyűrűs éter, amelyben az oxigénhíd két szomszédos szénatomot köt össze’:
gör epi- ‘rajta’ | lásd OXID
épreuve d’artiste [eprőv dartiszt] G műv a művész próbalenyomata félig kész vagy épp elkészült
rézkarc vagy rézmetszet lemezéről
fr, ‘ua.’, lásd EPRUVETTA, ARTISTA
epruvetta G kém kémcső, próbacső
ném Eprouvette fr éprouvette ‘ua.’ épreuve ‘próba’ éprouver ‘kipróbál’ késő lat
exprobare ‘ua.’: ex- ‘ki’ | probare ‘megvizsgál’ probus ‘derék, helyes’
 magy próba
epszilon G a görög ábécé ötödik betűje, , , hangértéke e
bizánci gör epszilon ‘csupasz e’ pszilosz ‘csupasz, egyszerű’ (akkoriban már az ai is e-nek
hangzott, ehhez képest volt az ~ „egyszerű”)
epszomit G kém keserűsó
ang epsomit ‘ua.’ Epsom városról
epuráció G megtisztítás, finomítás
G tisztogatás, selejtezés
tud lat epuratio ‘ua.’, lásd EPURÁL
epurál G megtisztít, finomít
G tisztogat, selejtez
ném epurieren fr épurer ‘ua.’: é- lat e(x)- ‘ki’ | pur lat purus ’tiszta’
epüllion G irod antik kisepikai mű hexameteres formában
gör kics, ‘ua.’, ered. ‘kis költemény’
eques lásd EQUITES
equipage lásd EKVIPÁZS
equites [ekvitesz] G tört lovagok, a plebejusok meggazdagodott rétegének tagjai az ókori Rómában
lat eques, tbsz. equites ‘lovasságnál szolgáló katona’ equus ‘ló’
éra G korszak, időszak, időszámítás
G pol politikai, uralmi időszak
ném Ära ‘ua.’ késő lat tbsz aera ‘fizetési határnap’, ebből ‘a határnapig tartó időszak’ aes,
aeris ‘réz, rézpénz, zsold’
eradiáció G fiz kisugárzás
 lat eradiatio ‘ua.’: e(x)- ‘ki’ | lásd RADIÁCIÓ

erasable storage [iréjzebl sztoridzs] G számtech törölhető tároló
ang, ‘ua.’: erase
 lat eradere, erasum ‘kitöröl’: e(x)- ‘ki’ | radere ‘vakar, kapar’ | store
‘felhalmoz, tartalékol’ ófr estorer ‘felállít, berendez, ellát’ lat (in)staurare, lásd INSTAURÁL
eraviszkusz G tört illír-kelta népcsoport a Dunántúl északkeleti részén időszámításunk kezdete
körül
lat Eravisci ‘ua.’
erbium G kém a ritkaföldfémek csoportjába tartozó elem
a svédországi (Ytt)erby község nevéből | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
Lásd még ITTERBIUM, ITTRIUM, TERBIUM
erekció G orv a hímvessző merevedése
G felállítás, felemelés
lat erectio ‘ua.’, lásd ERIGÁL
erektilis G orv vérrel való telítődés révén merevedésre képes (szerv)
tud lat erectilis ‘ua.’, lásd ERIGÁL
eretikus G orv ingerlékeny
tud lat erethicus ‘ua.’ gör erethidzó ‘ingerel’
eretisztikum G orv izgatószer
tud lat erethisticum ‘ua.’, lásd ERETIZMUS
eretizmus G orv kóros ingerlékenység
tud lat erethismus ‘ua.’ gör erethiszmosz ‘lázongó természet’: erethidzó ‘ingerel’ | lásd -IZMUS
erémita † G remete
lat, ‘ua.’ gör erémitész ‘pusztalakó’ erémia ‘sivatag’ erémosz ‘elhagyott, puszta’
 magy remete
erémi † G remetei, magános, elhagyatott
lásd ERÉMITA
erg G fiz a munkavégzés egysége
gör ergon ‘munka’
Lásd még DEMIURGOSZ, DRAMATURGIA, ENERGIA, ERGASZTÉRION, ERGONÓMIA
ergastulum [ergasztulum] G tört a rabszolgák és adósok kényszermunka-börtöne az ókori Rómában
G † jog dologház
lat, ‘ua.’ gör ergasztérion, lásd ott
ergasztérion G tört nagyobb kézműipari műhely az ókori Hellaszban
gör, ‘ua.’: ergon ‘munka’ | -sztérion (ténykedés helyére utaló toldalék)
Lásd még ERG
ergó G tehát, ennélfogva, következésképp
lat ergo ‘ua.’
ergográf G orv a végzett izommunka mértékét regisztráló készülék
ang ergograph ‘ua.’: gör ergon ‘munka’ | lásd -GRÁF
ergográfia G orv az izommunka mérése és feljegyzése
ang ergography ‘ua.’: gör ergon ‘munka’ | lásd -GRÁFIA
ergogram G orv az ergográffal nyert görbe
ang ergogram ‘ua.’: gör ergon ‘munka’ | lásd -GRAM(MA)
ergofóbia G orv kóros irtózás mindenfajta munkától
tud lat ergophobia ‘ua.’: gör ergon ‘munka’ | lásd FÓBIA
ergokalciferol G biokém D2 vitamin, mesterséges D-vitamin
tud lat ergocalciferol ‘ua.’: fr ergot ‘anyarozs’ | lásd KALCIFEROL
ergológia G tud a népi munkaeszközöket és használatukat kutató tudományág
ném Ergologie ‘ua.’: gör ergon ‘munka’ | lásd -LÓGIA
ergométer G tud az izommunkát mérő eszköz
ang, ném ergometer ‘ua.’, lásd ERGOMETRIA
ergometria G tud az izommunka mérése
 tud lat ergometria ‘ua.’: gör ergon ‘munka’ | metreó ‘mér’

ergonómia G tud a munka gazdaságos megszervezésével, a szerszámok célszerű kialakításával és
az optimális munkafeltételekkel foglalkozó műszaki tudomány
tud lat ergonomia ‘ua.’: gör ergon ‘munka’ | nomosz ‘törvény’

ergoszféra G műsz hatáskörzet
G az emberre a munka végzése során ható külső és belső tényezők
 gör ergon ‘munka’ | lásd SZFÉRA
ergosztát G orv izomgyakorlatok végzésére szolgáló készülék
 ném Ergostat ‘ua.’: gör ergon ‘munka’ | sztatosz ‘odaállított’ (hi)sztémi ‘áll, állít’
ergoszterin G kém az anyarozsban, valamint élesztőben, tojásfehérjében előforduló szterin, amely
ibolyántúli fény hatására D2 vitaminná alakul
 ném Ergosterin ‘ua.’: fr ergot ‘anyarozs’, ered. ‘kakas sarkantyúja’ | lásd SZTERIN
ergotalkaloid G kém az anyarozsban található kb. 30 erős élettani hatású, a gyógyszeriparban is
használt alkaloida gyűjtőneve
 fr ergot ‘anyarozs’ ófr argot ‘ua.’ | lásd ALKALOID
ergotamin G kém az anyarozs érszűkítő hatású alkaloidja
 fr ergot ‘anyarozs’ ófr argot ‘ua.’ ? | lásd AMIN
ergotizmus G orv anyarozsmérgezés
 tud lat, ‘ua.’: fr ergot ‘anyarozs’ ófr argot ‘ua.’
erigál G orv (hímvessző) feláll, megmerevedik
G felállít, emel, alapít
 lat erigere, erectum ‘felállít, emel’: e(x)- ‘el, fel’ | regere ‘irányít, kormányoz’
erika G növ hanga
 lat erica gör ereiké ‘ua.’
erisztika G a vitatkozás művészete, elmélete
 kk lat eristica (ars) gör erisztiké (tekhné) ‘vitatkozási (tudomány)’ erisz ‘viszály’ eridzó
‘viszálykodik, vitázik’
eritéma G orv bőrpír, nagyobb terjedelmű bőrelváltozás túlzott vérbőséggel
 tud lat erythema ‘ua.’ gör erüthéma ‘pirulás’ erüthainó ‘pirosra fest’
eritrémia G orv vörösvérsejt-túltengés
 tud lat erythraemia ‘ua.’: gör erüthrosz ‘vörös’ | haima ‘vér’
eritriázis G orv az újszülött bőrének pirossága
 tud lat erythriasis ‘ua.’: gör erüthrosz ‘vörös’ | -ázis (tünetre utaló toldalék)
eritrin G ásv kobaltvirág, üvegfényűen áttetsző vörös kobaltarzenoid
 ném Erythrin ‘ua.’: gör erüthrosz ‘vörös’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
eritroblaszt G orv nem teljesen kifejlett vörösvérsejt a csontvelőállományban
 ang erythroblast ‘ua.’: gör erüthrosz ‘vörös’ | blaszté ‘csíra’
eritroblasztémia G orv az eritroblasztok kóros felszaporodása a vérben
 tud lat erythroblastaemia ‘ua.’: lásd ERITROBLASZT | gör haima ‘vér’
eritrocita G orv vörösvérsejt
 tud lat erythrocyta ‘ua.’: gör erüthrosz ‘vörös’ | kütosz ‘üreg, cella’
eritrocitolízis G orv a vörösvérsejtek feloldódása a vérben
 tud lat erythrocytolysis ‘ua.’: lásd ERITROCITA | gör lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘felold’
eritrofillon G növ a levelek őszi vörösödését előidéző festékanyag
 gör erüthrosz ‘vörös’ | phüllon ‘növény’ phüó ‘sarjad’
eritrogenezis G biol vörösvérsejt-képződés
 tud lat erythrogenesis ‘ua.’: gör erüthrosz ‘vörös’ | lásd GENEZIS
Eritromicin G gyógysz gombás fertőzés elleni antibiotikum
 tud lat erythromycin ‘ua.’: gör erüthrosz ‘vörös’ (mert először a Streptomyces erythreus nevű
gombából vonták ki) | gör mük(ész) ‘gomba’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
eritropoézis G biol vörösvérsejt-képződés
 tud lat erythropoesis ‘ua.’: gör erüthrosz ‘vörös’ | poiészisz ‘képzés, alkotás’
 poieó ‘készít,
alkot’
eritrozin G kém a fluoreszcein narancssárga jódvegyülete, fotóanyagok színérzékenységét fokozza
gör erüthrosz ‘vörös’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

eritrúria G orv vörös színű vizelet ürítése
tud lat erythruria ‘ua.’: gör erüthrosz ‘vörös’ | uron ‘vizelet’

erlang G inf a telefonközpontok kapacitásának valószínűség-számításon alapuló mértékegysége
A. K. Erlang dán matematikus nevéről

ermitázs G remetelak
G ép ilyet utánzó kerti lak, lugas barokk parkban
 fr ermitage ‘ua.’ ermite ‘remete’ lat eremita ‘ua.’, lásd ERÉMITA
erodál G geol (víz földfelszínt) lehord, lepusztít, lekoptat
G átv elkoptat, felmorzsol
 ném erodieren fr éroder ‘ua.’ késő lat erodere, erosum ‘lerág’: e(x) ‘el, le’ | rodere ‘rág’
Lásd még KORRODÁL
erogén G orv nemi izgalmat kiváltó
G orv érintéssel nemi izgalomra gerjeszthető (testtáj)
 ném erogen ‘ua.’: gör erósz ‘érzéki szerelem’ | lásd -GÉN
eroicamente [eroikamente] G zene hősies pátosszal (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ eroico lat heroicus gör héróikosz ‘hősi, hősies’ hérósz ‘hős, félisten’
Lásd még DEHEROIZÁL, HEROIKUS
erosio lásd ERÓZIÓ
erósz G az érzéki szerelem
G fil a platóni felfogásban magasabb rendű érzés, amely a szép dolgok és testek, majd a művészetek,
a tudomány és az erkölcs szeretetén át eljut a szépség ideájának szemléletéig
 gör erósz, erótosz ‘szerelem, vágy’
erotematikus G okt kérdező módszerű (oktatás)
 ném erotematisch ‘ua.’ gör erótéma, erótématosz ‘kérdés’ erótaó ‘kérdez’
erotika G érzékiség, testiség
G az érzéki szerelem mint költői téma
 ném Erotik ‘ua.’ lat tbsz (carmina) erotica ‘szerelmi (énekek)’, lásd EROTIKUS
erotikus G érzéki, izgató, buja
 ném erotisch gör erótikosz ‘szerelmi, a szerelemre vonatkozó, vele kapcsolatos’, lásd ERÓSZ
erotizmus G lél az érzékiség hajszolása, kóros mértékű érzékiség
 tud lat erotismus ‘ua.’, lásd ERÓSZ, -IZMUS
erotomán G orv nemileg kielégíthetetlen (személy)
 ném erotoman fr érotomane ‘ua.’, lásd EROTOMÁNIA
erotománia G orv kielégíthetetlen, kórosan felfokozódott nemi vágy
 tud lat erotomania ‘ua.’: gör erósz, erótosz ‘szerelem, vágy’ | mania ‘őrjöngés’
erózió G geol a folyóvíz, a jég és a szél letaroló, pusztító és ezzel a földfelszínt alakító munkája
G geol a folyóvíz völgyképző munkája
G orv felmaródás, hiány a hámszövet felületén
G átv kopás, szellemi vagy erkölcsi elértéktelenedés
 tud lat erosio ‘ua.’, lásd ERODÁL
erozív G geol koptató, alakító (erő, tényező)
 ném erosiv fr érosif ‘ua.’, lásd ERODÁL
errata [erráta] G nyomd sajtóhibák jegyzéke a helyes változatokkal (könyv végére nyomtatva vagy
külön lapon beleragasztva)
 lat tbsz errata lat erratum ‘tévedés’ errare, erratum ‘téved’
erratikus szikla G geol vándorkő, gleccser által sodort nagyobb kőtömb, amely a gleccser
visszahúzódása után helyben marad
 ném erratisch fr erratique ‘eltévedt’ lat errare téved, tévelyeg, bolyong’
errátum lásd ERRATA
error G tévedés, hiba
ang, lat, ‘ua.’
 errare ‘téved’
error file [eror fájl] G számtech a hibák keletkezési idejét és típusát tartalmazó adatállomány
ang, ‘ua.’, lásd ERROR, FÁJL

error message [eror meszidzs] G számtech hibaüzenet, a számítógépes rendszer vagy a program
jelzése hibás működés vagy a felhasználó hibája esetén
ang, ‘ua.’: lásd ERROR | message
 ófr message ‘üzenet’ kk lat missaticum ‘ua.’ lat mittere,
missum ‘küld’
ersatz [erzac] G pótlék, pótanyag
ném Ersatz ‘ua.’ ersetzen ‘kárpótol, helyettesít’: er- ‘ki-, meg-’ | setzen ‘helyez’
erudíció G tanultság, tudás, műveltség
lat eruditio ‘ua.’, lásd ERUDITUS
eruditus G tanult, tudós, művelt
lat, ‘ua.’ erudire, eruditus ‘kiművel’, tkp. ‘a durvaságból kiemel’: e(x) ‘-ból’ | rudis ‘durva,
nyers’
Lásd még RUDIMENTÁLIS
erupció G geol tűzhányó kitörése
G csill napkitörés
tud lat eruptio ‘ua.’ erumpere, eruptum ‘kirohan, előtör, kifakad’: e(x) ‘el, ki’ | rumpere ‘tör’
Lásd még KORRUPCIÓ, MARSRUTA, RUTIN
eruptív G geol vulkáni eredetű (kőzet)
G lél lobbanékony, heves vérű, indulati kitörésekre hajlamos
ném eruptiv fr éruptif ‘ua.’, lásd ERUPCIÓ
erythro- lásd ERITRO-
esc- lásd még ESZK-
escalade [eszkalád] G kat várostrom létrákkal
fr, ol scalata ‘ua.’ kk lat scalare ‘létrán mászik’ scala ‘létra’, ered. ‘lépcső’
escalope [eszkalop] G konyha kis hússzelet, húsérme
fr, ‘ua.’ ófr eschallope ‘kagyló’ kholl schelpe ‘ua.’
escarpin [eszkarpen] G ölt könnyű női cipő, körömcipő
fr, ‘ua.’ ol kics scarpino ‘cipőcske’ scarpa ‘cipő’, ered. ‘hegyes orrú és sarkú cipő’
germán *skarpo ‘hegy, él, csúcs’ (pl. ném scharf ‘éles’)
eschatologia lásd ESZKATOLÓGIA
escudo [iskudu, eszkudó] G portugál (2001-ig), régebben spanyol és chilei pénznem
port, sp, ‘ua.’, ered. ‘pajzs’ lat scutum ‘ua.’
Lásd még ÉCU, ESQUIRE
esofál † G biz felingerel, felbosszant
ném echauffieren fr échauffer ‘ua.’, tkp. ‘felhevít’: é- lat ex- ‘ki, fel’ | chauffer ‘fűt’, lásd
SOFŐR
espada G a bikaviadal főszereplője, a matador, aki végül ledöfi a bikát
sp, ‘ua.’, tkp. ‘kard’
 lat spatha ‘pallos’ gör szpathé ‘lapát, kardlap’
Lásd még ÉPÉE, EPOLETT, SPÁDÉ
esperes G vall katolikus egyházmegyében több plébániából álló kerület elöljárója
G vall protestáns egyházmegye elöljárója
horv, szln ješprišt velencei ol argiprest [arzsiprest] ol arciprete ‘ua.’, tkp. ‘főpap’: lat archi-
gör arkhi- ‘fő, vezető’ arkhé ‘kezdet, vezetés, hatalom’ | lat presbyter ‘pap’, lásd PRESBITER
esplanade [eszplanád] G sétatér, sétány
ném Esplanade ‘ua.’ fr esplanade ‘szabad térség vár vagy nagyobb épület előtt vagy körül’
ol (terra) spianata ‘elegyengetett (földdarab)’ spianare ‘kisimít, elegyenget’ késő lat
explanare ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | planus ‘lapos, sík’
espressivo [eszpresszívó] G zene kifejezően, érzéssel (adandó elő)
 ol, ‘ua.’, lásd EXPRESSZÍV

esprit gaulois [eszpri goloa] G franciás szellem, könnyedség és jókedv
fr, ‘ua.’, tkp. ‘gall szellem’: esprit
 lat spiritus ‘szellem, lélek’, tkp. ‘lehelet, lélegzet’ spirare
‘lélegzik’ | gaulois ‘gall’
esquire [iszkvájr] G angol (brit) udvariassági cím, „úr” (a név után írva Esq rövidítésként)
G tört a legalacsonyabb angol köznemesi cím
ang, ‘ua.’ kfr esquier ófr escuier ‘pajzshordozó’ késő lat scutarius ‘ua.’ lat scutum
‘pajzs’
Lásd még ÉCU, ESCUDO, SCUDO, SOU, SQUIRE
ess- lásd még ESSZ-
essexit [eszekszit] G geol bázisos mélységi magmás kőzet
az angliai Essex grófságról | -it (ásványra utaló toldalék)
essivus [esszívusz] G nyelvt a főnév azon esete, amely a mint kicsoda? milyen minőségben?
kérdésekre felel, magyarban -ként ragja van
tud lat essivus ‘ua.’ esse ‘lenni’
establishment [iszteblisment] G pol, társ a fennálló társadalmi rendszer a maga bonyolult
intézményi struktúrájával
G társ ez mint az egyéni és újító törekvéseket korlátozó, megmerevedett rendszer
G vezető, uralkodó réteg
ang, ‘ua.’, tkp. ‘intézmény, szervezet’ establish ‘felállít, megalapoz’ ófr establir ‘megerősít’
késő lat stabilire ‘ua.’, lásd ETABLÍROZ
estafette [esztafet] † G lovas futár
fr, ‘ua.’ ol stafetta, lásd STAFÉTA
estampe [esztamp] G műv grafikai nyomat, lenyomat
fr, ‘ua.’ germán (frank) stampon ‘nyom, tapod’
estampie [esztampi] G zene hat-hét szakaszos, repetitív és variációs zenei forma a késő
középkorból
fr, prov estampida ‘ua.’, ered. ‘lábdobogás’ germán (pl. ang stamp, ném stampfen ‘dobog,
döngöl’)
estancia [esztanszja] G marhatenyésztő nagybirtok Dél-Amerikában, főleg Argentínában
sp, ‘ua.’, tkp. ‘tartózkodás, lakhely’ népi lat stantia ‘megállás, megpihenés, ennek helye’ lat
stans, stantis ‘(meg)álló’ stare ‘áll’
estofado [esztofádó] G műv színes szövetekbe öltöztetett (templomi) szobor
sp, ‘ua.’ estofa ‘szövet’ ófr estoffe ‘nemezelt posztó’ germán (pl. ófn stopfon ‘befoltoz,
betöm)’
 magy stoppol
estribot [esztribot] G költ személyes vagy politikai élű gúnyos, szatirikus vers a provanszál
költészetben
prov, ‘ua.’, tkp. ‘sarkantyú’ VAGY estrabot ‘kancsal’ lat strabus ‘ua.’, lásd SZTRABIZMUS
Lásd még STRAMBOTTO
eszcájg G biz evőeszköz
auszt ném Esszeug ‘evőeszközök’: essen ‘eszik’ | Zeug ‘eszköz, holmi’
eszencia G növényi vagy állati anyagokból nyert tömény kivonat
G sűrítmény
G ízesítő
G erős (kevésbé hígított) ecet
ném Essenz ‘ua.’, lásd ESSZENCIA
eszer G tört földreformot és polgári átalakulást hirdető oroszországi párt a 20. század elején
or SZR betűszó: sz(ocialiszti)-r(evolucionjeri) ‘szociál-forradalmárok’, lásd SZOCIÁLIS, REVOLÚCIÓ
eszkadron † G kat lovas század
 ném Eskadron
 fr escadron ‘ua.’ escadre ‘hajóraj’ ol squadra ‘osztag, csapat’, ered.
‘négyzet’ késő lat exquadrare ‘négyszögbe állít’: lat ex- ‘ki’ | quadra ‘négyszög’ quattuor
‘négy’
Lásd még KÁDER, KÁRÓ, KVADRÁT, KVADRÁNS
eszkaláció G kat (helyi) háború lépcsőzetes, fokozatos kiterjesztése, újabb államok bevonódása a
konfliktusba
G pol fokozódó, erőszakos beavatkozás idegen állam (terület) belügyeibe
ang escalation ‘ua.’, tkp. ‘kiterjesztés’, lásd ESZKALÁL
eszkalál G katonai vagy politikai eszkalációt hajt végre
ang escalate ‘fokozatosan növel’, ered. ‘létrán felmászik’ fr escalade, lásd ott
eszkamotőr † G szemfényvesztő, bűvész
fr escamoteur ‘ua.’ escamoter sp escamotear ‘eltüntet’ escamar ‘gyanút kelt’, tkp.
‘pikkelyez (halat)’ escama lat squama ‘pikkely’
eszkatológia G vall a „végső dolgok” tudománya, katolikus hittudományi ág, amely a halál utáni
élettel, az utolsó ítélettel és a feltámadással foglalkozik
kk lat eschatologia ‘ua.’: gör eszkhatosz ‘legutolsó’ | lásd -LÓGIA
eszképizmus G tud menekülés a nyers valóság elől (művészetben, filozófiában)
ang escapism ‘ua.’ escape [iszkéjp] ‘menekül’ ófr escaper (mai fr échapper) ‘menekül’, tkp.
‘otthagyja köpenyét, kibújik a köpenyéből’: lat ex ‘-ből’ | cappa ‘köpeny’
Lásd még A CAPELLA, KÁPLÁN
eszkimó G népr (fn) főleg Alaszka és Kanada északi tájain élő nép
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
algonkin indián askimeg ‘nyershúsevő’ (saját nevük inuit ‘emberek’ inuk ‘ember’)
eszkompt G ker váltó leszámítolása
fr escompte ‘ua.’, lásd ESZKOMPTÁL
eszkomptál † G ker váltót leszámítol
ném eskomptieren fr escompter ‘ua.’ késő lat *excomputare ‘leszámít’: lat ex- ‘ki, le’ | lásd
KOMPUTÁCIÓ
Lásd még DISZKONT, KOMPUTER
eszkort † G kat őrkíséret, fegyveres kíséret, díszkíséret
ném Eskorte
 fr escorte ol scorta ‘kíséret’ scorgere, scorto ‘megfigyel, vezet’: lat ex-
‘ki’ | corrigere ‘javít, helyesbít’, lásd KORRIGÁL
eszonarthex G ép görögkeleti templom belső előcsarnoka
gör, ‘ua.’: eszó, eiszó ‘belül’ | lásd NARTHEX
eszperantista G az eszperantó nyelv ismerője, oktatásának és terjesztésének híve, tevékeny részese
magy, ‘ua.’, lásd ESZPERANTÓ
eszperantó G (fn) nyelvt a legsikeresebb mesterséges nemzetközi nyelv
G (mn) nyelvt e nyelvhez tartozó, vele kapcsolatos
(Dr-o) Esperanto ‘(dr.) Reménykedő’ (Dr. Ludwig Zamenhof e néven adta ki az általa kidolgozott
új nyelv első kézikönyvét) eszperantó esperi ‘remél’ sp esperar lat sperare ‘ua.’
eszpresszó G (mn) túlnyomásos gőzzel működő gépen készült, erős (feketekávé)
G (fn) ker ilyen kávét árusító vendéglátó helyiség
G ker kisebb cukrászda, amely italokat is árusít
ol (caffč) espresso ‘gépkávé, gyors kávé’: espresso ‘kifejezett, határozott’, egyes kifejezésekben
(mint pl. (tren) espresso) ‘gyors, sürgős’ ang express (train) ‘gyors(vonat)’, lásd EXPRESSZ
esszé G irod művészi igénnyel írt tanulmány, értekezés
ang essay fr essai ‘ua.’, tkp. ‘próbálkozás’ lat exagium ‘súlypróba, megmérés’: ex- ‘ki’ |
agere ‘űz, hajt’
esszéista G irod esszéíró
ang essayist ‘ua.’ essay ‘tanulmány, kísérlet’ fr essai ‘ua.’, lásd ESSZÉ
esszencia G fil lényeg, lényegiség
G átv vminek a veleje
 kk lat essentia ‘ua.’
 essens, essentis ‘létező’ (erőszakolt képzés az esse (‘lenni’) nyomán, ennek
folyamatos melléknévi igeneve ui. ens, entis, lásd ENTITÁS)
esszenciális G fil lényeges, lényegi
G orv ismeretlen kórokból eredő (betegség)
kk lat essentialis ‘ua.’, lásd ESSZENCIA
esszencializmus G fil modern bölcseleti irányzat, szemlélet, amely az esszenciát
meghatározóbbnak tekinti az egzisztenciánál, tehát a puszta létnél
ang essentialism ‘ua.’, lásd ESSZENCIÁLIS, -IZMUS
esszénus G vall ókori zsidó szekta neve, amelynek tagjai aszketikus közösségekben éltek
ném Essene ‘ua.’ arámi haszija ‘jámbor, istenfélő’
esszívusz lásd ESSIVUS
esztena G havasi juhkarám, juhászkunyhó
rom stîn% ‘ua.’ bolgár stan ‘tábor, szállás, tanya’
észter G kém szerves sav és alkohol egymásra hatásából keletkező vegyület
ném Esther ‘ua.’: Es(sig) ‘ecetsav’ | (Ae)ther ‘éter’
eszteráz G biokém az észterek képződését, hidrolízését katalizáló enzim
ném Estherase ‘ua.’: lásd ÉSZTER | -áz (enzimre utaló toldalék)
esztéta G az esztétika tudósa, művelője
ném Ästhet ‘ua.’ gör aiszthétész ‘érzékelő, észlelő’ aiszthanomai ‘érzékel’
esztéticizmus G olyan életfelfogás, amely a szépség, a művészet átélését tekinti a legfőbb értéknek
ném Ästhetizismus ‘ua.’: lásd ESZTÉTIKUS, -IZMUS
esztétika G fil széptan, a művészi szép törvényszerűségeivel foglalkozó tudományág
lat (disciplina) aesthetica ‘széptani (tudomány)’ gör aiszthétikosz ‘észlelő, érzékelő’
aiszthanomai ‘érzékel’
esztétikum G fil művésziség
G műv műalkotásnak az a tulajdonsága, hogy nézőjében, hallgatójában, olvasójában esztétikai
élményt kelt
magy, lásd ESZTÉTIKUS (a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)
esztétikus G az esztétikával kapcsolatos
G művészi, tetszetős
ném ästhetisch fr estétique ‘ua.’, lásd ESZTÉTIKA
esztézia G orv érzés, érzékelés, érzékelő képesség
tud lat aesthesia ‘ua.’ gör aiszthészisz ‘megérzés’ aiszthanomai ‘érzékel’
eszteziométer G orv érzékenységmérő, az érzékelés erősségét és sebességét mérő műszer
tud lat aesthesiometer ‘ua.’: lásd ESZTÉZIA | metreó ‘mér’
esztimál † G értékel, becsül
G felbecsül
lat aestimare ‘ua.’ (?) aes ‘réz, fém, vagyon, érték’
esztiváció G áll nyári álom, kis testű emlősök és madarak nyugalmi állapota, élettevékenységük
csökkenése a trópusokon a száraz évszakban
tud lat aestivatio ‘ua.’ aestivus ‘nyári’ aestas ‘nyár’ (a hibernáció ellentéteként)
esztrád G zene zenés és prózai számokból álló, szórakoztató előadás
ném Estrade ‘színpad, zenekari dobogó’ fr estrade sp estrado ‘emelvény’ lat stratum
‘vánkos, fekvőhely’ sternere, stratum ‘földre terít’
Lásd még KONSTERNÁCIÓ, SZTRÁDA
esztrenga G fejéshez elkülönített szűk rekesz juhkarámban
rom strung% ‘ua.’ strînga ‘szorít’ lat stringere ‘ua.’
Lásd még ADSZTRINGENS, STRIKTE
esztuárium G földr tölcsértorkolat
lat aestuarium ‘dagály elöntötte part, laguna’ aestus ‘felbuzgás, hullámverés, dagály’
éta G nyelvt a görög ábébé 7. betűje, H, hangértéke é
gör, ‘ua.’
etablíroz G ker berendez, megalapoz
G alapít, felállít
ném etablieren fr établir ‘ua.’ lat stabilire ‘megtámaszt, fenntart’ stabilis ‘állóképes,
szilárd’ stare ‘áll’
Lásd még ESTABLISHMENT
étagčre lásd ETAZSER
etalon G tud alapmérték, hiteles mintapéldány
G átv mértékadó valami, példakép
fr étalon ‘súlyminta’ ófr estelon, estel ‘beosztásos mélységmérő pálca’, ered. ‘karó’ alném
stiel ‘nyél, szár’ (?) lat stilus ‘íróvessző’
etamin G text szitaszövet
fr étamine ‘ua.’ lat stamen, staminis ‘álló, függélyes fonal a szövőszéken’ stare ‘áll’
etán G kém két szénatomos telített szénhidrogén
ném Äthan tud lat aethan(um) ‘ua.’: lat aeth(er) lásd ÉTER | -án (a telített szénhidrogénsort
jelölő toldalék)
etanol G kém a borszesz (etil-alkohol) másik vegytani elnevezése
tud lat aethanol ‘ua.’: aethan(um) lásd ETÁN | (alcoh)ol, lásd ALKOHOL
etap G állomás, szakasz (egy folyamatban)
G időszak, fejlődési szakasz
ném Etappe fr étape ‘vonuló sereg pihenőhelye’, majd ‘két pihenőhely közti távolság’ kholl
stapel ‘rakás, raktár’
état [eta] G pol állam, államforma
G tört rend (mint nemesség, papság, polgárság) a hűbéri Franciaországban
G orv állapot
G műv rézmetszet és rézkarc készítése közben lehúzott próbanyomat
fr, ‘állapot, állam’ lat status ‘ua.’ stare ‘áll’
etatista G az etatizmus híve
fr étatiste ‘ua.’, lásd ETATIZMUS
etatizmus G pol az a törekvés, hogy a társadalmi élet és a gazdaság minél teljesebben a központi
államhatalom irányítása alá kerüljön
fr étatisme ‘ua.’: lásd ÉTAT, -IZMUS
états généraux [eta zseneró] G tört rendi országgyűlés a hűbéri Franciaországban
fr, ‘ua.’, tkp. ‘általános rendek’, lásd ÉTAT, GENERÁLIS1
etazser G falipolc, polcállvány, faliszekrény
fr étagčre ‘állvány’ étage ‘emelet, állás, helyzet’, lásd ETÁZSFŰTÉS
etázsfűtés G műsz egy lakás vagy emelet fűtését önműködően ellátó rendszer
ném Etagenheizung ‘ua.’ fr étage ‘emelet’ ófr estage ‘megállás, tartózkodási hely’ késő
lat statium ‘ua.’ lat stare ‘áll’
Lásd még ETATIZMUS, STÁCIÓ
etcetera G satöbbi
lat et cetera ‘és a többiek’: et ‘és’ | ceterus ‘egyéb’
etching [ecsing] G műv a rézkarc angol neve
ang, ‘ua.’ etch ‘marat’ ógermán atjanan ‘etet’ (pl. ang eat ‘eszik’)
éter G † világűr, ég
G † levegő
G (idejétmúlt tudományos elmélet szerint) a világmindenséget kitöltő anyagtalan, rugalmas közeg
G kém illékony, kábító hatású folyadék, tkp. etil-éter
lat aether ‘ua.’ gör aithér ‘a felső levegő, az ég’ (kémiai értelme a folyadék gőzeinek
illékonyságából ered)
éteri G mennyei, égi, légies, finom
lásd ÉTER
éterizál G orv éteres kábítással érzéstelenít
 ném ätherisieren ‘ua.’, lásd ETIL-ÉTER

eternit G azbeszt, cement és pala keverékéből sajtolt tartós építőipari lemez
ném Eternit (márkanév): lat aeternus, ered. aeviternus ‘örök’
 aevum ‘kor, korszak, idő’ | -it
(terméknévre utaló toldalék)
éterománia G orv az éternek mint kábítószernek élvezete
 tud lat aetheromania ‘ua.’, lásd ETIL-ÉTER, MÁNIA
eth- lásd még ET-
ethmoida G anat rostacsont
 tud lat, ‘ua.’ gör éthmoeidosz ‘rostaszerű, lyukacsos’: éthmosz ‘szűrő’ | -id ‘szerű’ eidosz
‘külső’
ethosz G erkölcs, közerkölcs, erkölcsi közfelfogás
 gör éthosz ‘szokás, erkölcs, erkölcsi természet’
etika G fil erkölcstan
G az erkölcsi elvek rendszere
G egy hivatás erkölcsi követelményeinek összessége (pl. orvosi etika)
 kk lat (disciplina) ethica ‘etikai (tan)’ gör éthikosz ‘erkölcsi, szokásszerű’, lásd ETHOSZ
etikett G † címke
G tört az udvari szertartások rendje
G a társasági illemszabályok rendszere
 ném Etikett ‘címke’, Etikette ‘szertartásrend’ fr étiquette ‘címke, cédula, szertartásrend’ ófr
estiquier ‘felragaszt, kitűz’ holl stikken ‘felszúr, kitűz’ (az udvari szertartás rendjét cédulára
írva tűzték ki)
Lásd még TIKETT
etikus G erkölcsös, tisztességes, becsületes
 ném ethisch ‘ua.’, lásd ETIKA
etil- G kém két szénatomos, nyílt szénláncú szerves vegyületek nevének előtagja, pl etilén, etil-
alkohol
 ném Äthyl lat aethyle ‘ua.’: lat aeth(er) lásd ÉTER | gör hülé ‘fa, anyag’
etilén G kém két szénatomos, kettős kötést tartalmazó telítetlen szénhidrogén
 ném Äthylen ‘ua.’: lásd ETIL- | -én (telítetlen alifás szénhidrogénre utaló toldalék)
etil-éter G kém tkp. dietil-éter, két etilcsoport oxigénkötéssel, illékony, kábító hatású folyadék
 ném Äthyläther ‘ua.’, lásd ETIL-, ÉTER
etilezés G kém etilcsoport bevitele valamely molekulába
 lásd ETIL-
etilidén G kém etánból két hidrogénatom kilépésével keletkező, kétértékű atomcsoport
 ang aethyliden ‘ua.’: lásd ETIL- | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’ | -én (telítetlen alifás
szénhidrogénre utaló toldalék)
etimaszia G műv az utolsó ítéletre érkezendő Krisztusnak fenntartott üres trón az élet könyvével, a
bizánci egyházművészetben gyakori téma
 újgör ‘ua.’ gör etoimaszia ‘készenlét’ etoimosz ‘készen álló’
etimológia G nyelvt szószármaztatás, szófejtés, egy szó eredetének felkutatása és magyarázata
 tud lat etymologia ‘ua.’: gör etümosz ‘való, igaz, eredeti’ | lásd -LÓGIA
etimologikus G nyelvt szóelemző, szófejtő
G a szószármaztatás szabályainak megfelelő
 ném etymologisch ‘ua.’, lásd ETIMOLÓGIA
etimologizál G nyelvt szóeredeztetéssel foglalkozik
 ném etymologisieren ‘ua.’, lásd ETIMOLÓGIA
etimológus G nyelvt az etimológia tudósa, szófejtő, szóeredet-kutató
 magy, ‘ua.’ lásd ETIMOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
etimon G nyelvt egy szó őse, alapformája, amelyből levezethető
 gör etümon ‘helyes jelentés’ etümosz ‘való, igaz, eredeti’
etiolálódás G növ fény hiányából adódó fejlődési rendellenesség, pl. elszíntelenedés
 ném etiolieren ‘elsápad, elszíntelenedik’
 fr étioler, régebben éteuler ‘zöld színét veszti’ ófr
estubler ‘szalma’ népi lat stupula lat stipula ‘ua.’
etiológia G tud okkutatás, eredettan
G orv kóroktan
 tud lat aetiologia ‘ua.’: gör aitia ‘ok’ | lásd -LÓGIA
etióp G (fn) tömegében Etiópiában élő északkelet-afrikai nép
G (mn) e néphez tartozó, vele kapcsolatos
 ném Äthiop gör aithiopsz ‘ua.’, tkp. ‘égett arcú’ aithó ‘meggyújt’ | ópsz ‘arc’ (ókori monda
szerint az ~ok bőre akkor égett feketére, amikor Phaétón, Héliosz fia túl közel vitte a földhöz a
Nap szekerét)
etiquette lásd ETIKETT
etnarcha G tört provincia élére Róma által kinevezett, a helyi nemességből származó uralkodó
 lat ethnarcha gör ethnarkhész ‘ua.’: ethnosz ‘nép’ | arkhé ‘uralom’
etnicitás G egy etnikumhoz való tartozás tudata és érzülete, ennek kifejezése és ápolása
 ném Ethnizität ‘ua.’, lásd ETNIKUS
etnikai G népr néprajzi, egy népet jellemző
G egy bizonyos népcsoporthoz, kisebbséghez tartozó, kisebbségi
 lásd ETNIKUM
etnikum G népr közös nyelvi, történelmi és kulturális jegyek alapján összetartozó embercsoport,
nép
G egy nép jellegzetes sajátosságainak összessége
 tud lat ethnicum ‘ua.’ ethnicus ‘egy néppel kapcsolatos’, lásd ETNIKUS
etnikus G népi, egy néppel kapcsolatos, hozzá tartozó
 ang ethnic gör ethnikosz ‘ua.’ ethnosz ‘nép’
etno- G (tudományos összetételek előtagjaként) egy adott néppel, népcsoporttal kapcsolatos
 gör ethnosz ‘nép, népfaj, törzs’
etnobiológia G tudománytalan nézet, amely szerint egy nép kulturális teljesítménye az adott
emberfaj biológiai adottságaiból fakad
G tud a népi állat- és növényismeretet vizsgáló tudományág
 lásd ETNO-, BIOLÓGIA
etnobiznisz G pol, gúny a nemzetiségi önkormányzatoknak nyújtott pénzkeret kihasználása,
megcsapolása a nem az adott etnikumhoz tartozók által
 magy, lásd ETNO-, BIZNISZ
etnobotanika G tud a növényekkel kapcsolatos népi hagyományokat és a növények népi
megnevezését kutató tudományág
 lásd ETNO-, BOTANIKA
etnocentrizmus G tud a saját etnikumának értékítéleteit abszolutizáló, a más etnikumokat azok
alapján megítélő felfogás
 lásd ETNO-, CENTRUM, -IZMUS
etnocídium G kulturális gyarmatosítás, az alacsonyabb rendűnek tekintett népi kultúrák kiszorítása,
felszámolása
 újk lat ethnocidium ‘ua.’: lásd ETNO- | lat caedo ‘megöl’
etnogenezis G népr egy nép kialakulása
 lásd ETNO-, GENEZIS
etnográfia G tud néprajz
 ang ethnography ‘ua.’, lásd ETNO-, -GRÁFIA
etnográfus G néprajztudós, néprajzkutató
 magy, ‘ua.’, lásd ETNOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
etnohistória G tud az írással nem rendelkező népek történetének rekonstruálása régészeti és
antropológiai ismeretekből, valamint a szájhagyomány történeti elemeiből
 lásd ETNO-, HISTÓRIA
etnolingvisztika G tud a nyelv és a kultúra kölcsönhatásainak kutatása egy adott nép körében
 lásd ETNO-, LINGVISZTIKA

etnológia G tud néptudomány, egyetemes összehasonlító néprajz
ang ethnology ‘ua.’, lásd ETNO-, -LÓGIA

etnologikus G tud az etnológiával kapcsolatos, annak eszközeit, módszereit érintő
ném ethnologisch ‘ua.’, lásd ETNOLÓGIA

etnológus G tud a néptudomány kutatója
magy, lásd ETNOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szókapcsolatok mintájára)

etnomuzikológia G zene a természeti népek zenéjével foglalkozó tudományág
lásd ETNO-, MUZIKOLÓGIA

etnoregionalizmus G pol etnikus alapon álló regionalizmus, a nemzetállamon belüli kisebb vagy
nagyobb önállóság követelése egy népcsoport számára
lásd ETNO-, REGIONALIZMUS

etnosz G nép, népcsoport, etnikum
gör ethnosz ‘nép’

etnoszociológia G a népcsoportok társadalmi viszonyainak történeti szempontú összehasonlító
vizsgálata
lásd ETNO-, SZOCIOLÓGIA

etogram G áll a tanulmányozott állat(faj) magatartási, viselkedési formáinak összegezése
megfigyelések és kísérletek alapján
ang ethogram ‘ua.’: gör éthosz ‘szokás’ | lásd -GRAM

etológia G tud szokástan, viselkedéstan
G biol az állatok viselkedését kutató résztudomány
 ang ethology ‘ua.’: gör éthosz ‘szokás’ | lásd -LÓGIA
etológus G az etológia tudományának művelője
 magy, lásd ETOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
étrusque [etrüszk] G bút alacsony és félkörösen ívelt támlájú, hajlított lábú, párnázott karszék
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘etruszk’ (az ~ némileg hasonlít az etruszk szarkofágokon látható heverőkre)
etruszk G népr (fn) homályos eredetű ókori közép-itáliai nép
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
 lat etruscus ‘ua.’ ?
etui [etüi] G tok, bőrtok, tartó
 fr étui ‘ua.’ ófr estui ‘börtön’ estuyer ‘bezárkózik, gondoskodik’ (?) népi lat *studiare
‘ua.’ lat studium ‘törekvés’
Lásd még ETŰD, STÚDIÓ
etűd G zene hangszerre írt, a technikát fejlesztő rövid zenedarab
 fr étude lat studium ‘tanulmány’, lásd STÚDIUM
Lásd még ETUI, STÚDIÓ
etymologia lásd ETIMOLÓGIA
eu- G (összetételek előtagjaként) jó, helyes, jól
 gör eu ‘jól’ eusz ‘jó’
eubaktérium G áll prokarióta szervezetű, valódi baktérium
 lásd EU-, BAKTÉRIUM
eubiotika G az egészséges életmód tudománya
 lásd EU-, BIOTIKA
eucharisztia G vall oltáriszentség
 kk lat eucharistia ‘ua.’ gör eukharisztia ‘hálaadás’: eu ‘jól’ | kharidzó ‘kegyel’ kharisz
‘kegy’
Lásd még KARITATÍV
eucharisztikus G vall az oltáriszentség imádásával kapcsolatos
 kk lat eucharisticus ‘ua.’, lásd EUCHARISZTIA
eucholia [eukólia] G orv az epe normális működése
 tud lat, ‘ua.’: gör eu ‘jól’ | kholé ‘epe’
euchologion G vall szertartáskönyv a görögkeleti egyházban
gör eukhologion ‘ua.’: eukhosz ‘dicsőítés’ | kics logion ‘mondás’
 logosz ‘beszéd’
eucrasia lásd EUKRÁZIA
eudémonia G zavartalan boldogság
lat eudaemonia
 gör eudaimonia ‘ua.’: eu ‘jól’ | daimón ‘istenség, isteni szellem’
Lásd még DÉMON
eudémonizmus G fil olyan felfogás, amely a legfőbb jónak a boldogságot tekinti
tud lat eudaemonismus ‘ua.’: lásd EUDÉMONIA, -IZMUS
eudiométer G kém gázkeverékek mennyiségi elemzését végző berendezés
ang eudiometer ‘ua.’: gör eudiosz ‘könnyű, tiszta’ | metreó ‘mér’
eudiometria G kém gázkeverékek mennyiségi elemzése
ang eudiometry ‘ua.’, lásd EUDIOMÉTER
euergetész G tört jótevő, adományozó (egyes hellenisztikus uralkodók címe)
 gör ‘jótevő’: eu ‘jól’ | ergatész ‘dolgos, tevékeny’ ergon ‘munka, mű’
eufémia lásd EUFEMIZMUS
eufemisztikus G nyelvt durva vagy illetlen helyett használt szépítő, enyhítő (szó, kifejezés)
ném euphemistisch ‘ua.’, lásd EUFEMIZMUS
eufemizmus G nyelvt szépítő szóhasználat, durva vagy illetlen szó, kifejezés helyett használt
enyhítő változat, körülírás
ném Euphemismus ‘ua.’: gör eu ‘jól’ | phémi ‘beszél’ | lásd -IZMUS
eufónia G nyelvt jóhangzás, széphangzás
ang euphonia ‘ua.’: gör eu ‘jól’ | phóné ‘hang’
Lásd még FONETIKA
eufonikus G nyelvt jól hangzó, szép hangzású
ang euphonic ‘ua.’, lásd EUFÓNIA
eufónium G zene baritonkürt
ang euphonium ‘ua.’, tkp. ‘jól hangzó’, lásd EUFÓNIA
eufória G orv felfokozottan jó közérzet, indokolatlan jókedv (pl. alkohol, kábítószer hatása alatt)
G örömmámor, elragadtatottság, boldogság
tud lat euphoria ‘ua.’ gör euphoria ‘könnyedség, jó közérzet’ euphorosz ‘könnyen
viselhető’: eu ‘jól’ | pheró ‘visel, hord’
eufotikus G biol jól megvilágított, fényben gazdag (felső vízréteg)
 ném euphotisch ‘ua.’: gör eu ‘jól’ | phósz, phótosz ‘fény’
eufunkció G szoc társadalmi cselekvések vagy intézmények jótékony hatása mások működésére
lásd EU-, FUNKCIÓ
eugenika vagy eugenetika G biol fajegészségtan, fajnemesítés, az öröklés célszerű
befolyásolásának tudománya
ném Eugenik ‘ua.’: gör eu ‘jól’ | genea ‘születés’
eugenol G kém a szegfűszeg illóolajának fő alkotórésze, olajos sárga folyadék, illatszerek és
aromák alapanyaga
ang eugenol ‘ua.’: Eugenia ‘a szegfűszeget is magában foglaló mirtusznemzetség neve (Szavojai
Eugén herceg tiszteletére) | -ol lat oleum ‘olaj’
eugléna G növ édesvízi ostoros egysejtű
tud lat euglena ‘ua.’, tkp. ‘szépszemű’: gör eu ‘jól’ | gléné ‘szembogár’
eukaliptusz G növ fává növő mirtuszféle, amely illatos olajat ad
lat eucalyptus ‘ua.’ gör eukalüptosz, tkp. ‘jól fedett’ (a virág pártája erősen fedi a bibét): eu
‘jól’ | kalüptó ‘fed, takar’
Lásd még APOKALIPSZIS
eukamptit G ásv kloritcsillám, a biotit változata
ang eucamptit ‘ua.’, tkp. ‘jóhajlású’: gör eu ‘jól’ | kamptosz ‘hajlékony’ kamptó ‘hajlít’ | -it
(ásványra utaló toldalék)
eukarióta G biol a citoplazmától elkülönült (egy vagy több) sejtmaggal bíró (sejt, egysejtű)
 tud lat eucaryota ‘ua.’, tkp. ‘helyes magvú’: gör eu ‘jól’ | karüotész ‘magvas’
 karüosz ‘mag’,
tkp. ‘dió’ (a dió–mag kapcsolatról lásd még NUKLEUSZ)
euklász G ásv egyhajlású rendszerben kristályosodó berillium-alumínium-szilikát
ang euclase ‘ua.’: gör eu ‘jól’ | klaszisz ‘törés’ klaó ‘tör’
Lásd még IKONOKLASZTA, KLASZTIKUS
eukrázia G orv egészséges állapot, panaszmentesség
tud lat ‘ua.’ gör eukraszia ‘helyes vérmérséklet’, tkp. ‘jó keverék (ti. a testnedveké a galenoszi
felfogás szerint)’: eu ‘jól’ | kraszisz ‘keverék’ kerannümi ‘kever’
Lásd még KERÁMIA, KRATÉR
eukromatin G gen a kromoszóma normálisan festődő, világosabb állománya, amely funkcionális
géneket tartalmaz
lásd EU-, KROMATIN
eumetria G arányosság
gör, ‘ua.’: lásd EU- | gör metreó ‘mér’
Eunoctin [eunoktin] G gyógysz altató tabletta
tud lat ‘ua.’: gör eu- ‘jól’ | lat nox, noctis ‘éjszaka’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
eunuch G háremőr
G herélt (férfi)
ném Eunuch lat eunuchus ‘ua.’ gör eunukhosz ‘ágyőr’: euné ‘fekhely, hálóhely’ | ukhosz ‘őr’
ekhó ‘őriz’
eupátia G lél fogékonyság külső lelki hatásokra
tud lat eupathia ‘ua.’: lásd EU- | pathosz ‘szenvedés, szenvedély’ paszkhó ‘szenved’
Lásd még APÁTIA, PATOLÓGIA, SZIMPÁTIA
eupatrida G tört az ókori attikai arisztokrácia tagja
lat, ‘ua.’ gör eupatridész ‘nemes születésű’, tkp. ‘jó apától való’: lásd EU- | gör patér, patrosz
‘apa’ | -idész (apai név eleme)
Lásd még PATROLÓGIA
eupelágikus G földr mélytengeri, 2400 méternél nagyobb mélységhez tartozó
lásd EU- | pelagosz ‘tenger’
eupepszia G orv jó emésztés
tud lat eupepsia ‘ua.’: gör eu ‘jól’ | pepszisz ‘emésztés’ peptó ‘emészt’
Lásd még PEPSZIN
euph- lásd még EUF-
euphuizmus [eufuizmus, júfjuizmus] G irod merész és mesterkélt alakzatokkal, mitológiai és
történelmi utalásokkal zsúfolt, rím- és szójátékoktól pezsgő prózastílus az angol barokk
irodalomban
ang euphuism ‘ua.’: Euphues, J. Lyly két ilyen stílusú regényének címadó hőse gör
euphüész ‘szépnövésű’: lásd EU- | phüó ‘sarjad, nő’ | lásd -IZMUS
euploid G gen az ivarsejtekre jellemző kromoszóma-garnitúra egész számú többszörösét hordozó
sejt
gör euploisz, euploidosz ‘helyes többszörözésű’: eu- ‘jól’ | -ploisz ‘-szoros’ (pl. haploisz
‘egyszeres’)
eupnoé G orv normális légzés
tud lat eupnoe ‘ua.’: lásd EU- | gör pnoé ‘lélegzet’
Lásd még PNEUMATIKUS
eurifág G vegyes táplálkozású, mindenevő (állat)
ném Euryphag ‘ua.’: gör eurüsz ‘széles’ | phagein ‘eszik’
Lásd még FAGOCITA
euriök G biol igen sokféle élőhelyen előforduló, a környezeti tényezők hatásait tág határok közt
elviselő (faj)
ném, tud lat euryoecus ‘ua.’: gör eurüsz ‘széles, tág’ | oikosz ‘ház, lakás’
Lásd még ÖKOLÓGIA, ÖKONÓMIA
euriterm G biol a hőmérséklet ingadozásait széles határok között tűrő (faj)
 ném eurytherm ‘ua.’: gör eurüsz ‘széles’ | thermé ‘hő’

euritrop G biol az éghajlat iránt közömbös, sok helyütt jól tenyésző (faj)
ném eurytrop ‘ua.’: gör eurüsz ‘széles’ | troposz ‘éghajlat, trópus’

euritmia G nyelvt a beszéd és a mozdulatok összhangja, tetszetős tagoltsága
G műv ilyen elveken épülő mozdulatművészeti iskola
G orv szabályos szívverés
ang eurhythmy ‘ua.’: gör eu ‘jól’ | rhüthmosz ‘ritmus’
euritmika lásd EURITMIA
euro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) Európával kapcsolatos
lat Europa gör Europé az e néven ismert földrész, ered. föníciai királylány, akit Zeusz bika
képében csábított el és Krétára vitt
euró G az Európai Közösség pénzneme 2002 elejétől
az Európa névből
européer G európai, a földrész szellemét és kultúráját bíró személy
ném Europäer ‘ua.’
europid G az európai népesség nagy részét és más kontinensek innen elszármazott lakóit magába
foglaló emberfajta
ang, ‘ua.’: Europe ‘Európa’ | -id (rasszra utaló toldalék)
europium G kém fémes elem a ritkaföldfémek csoportjából
Európa nevéből | -ium (kémiai elemre utaló toldalék)
eurokommunizmus G pol a délnyugat-európai kommunista pártoknak a szovjet irányítással
szembeforduló, a pluralizmust elfogadó irányzata az 1970-es évektől
lásd EURO-, KOMMUNIZMUS
eurokrata G pol az Európai Közösség közös intézményeinek felső vezetésében működő politikus
ang eurocrat ‘ua.’ (az arisztokrata, bürokrata és hasonló szavak mintájára)
eury- lásd EURI-
euszociális G társadalmi szervezetet alkotó (állatfaj, mint pl. a hangya, méh)
lásd EU-, SZOCIÁLIS
eusztatikus mozgás G geol a tenger szintjét és partvonalát érintő ingadozások az évmilliók során,
amelyek az egész Földet érintő folyamatok kiegyensúlyozásához vezetnek
lásd EU-, STATIKUS
eusztülosz G ép az oszlopok hosszának, vastagságának s egymástól való távolságának eszményi
aránya az ógörög felfogásban
gör, ‘ua.’: lásd EU- | sztülosz ‘oszlop’
Lásd még SZTILITA
eutanázia G orv fájdalommentes halál
G orv a halál orvosi segítséggel való siettetése fájdalmas és gyógyíthatatlan betegség végső
szakaszában
tud lat euthanasia ‘ua.’ gör euthanaszia ‘könnyű halál’: lásd EU- | thanatosz ‘halál’
eutektikum G kém olyan kristályelegy, amelynek olvadáspontja alacsonyabb, mint külön-külön az
összetevőké
ném Eutektikum ‘ua.’ gör eutektosz ‘könnyen olvadó’: lásd EU- | téktosz ‘megolvadt’ tékó
‘olvaszt’
Lásd még TEKTIT
eutektikus G kém eutektikumot tartalmazó, annak tulajdonságával bíró
ném eutektisch ‘ua.’, lásd EUTEKTIKUM
Euthyrox [eutiroksz] G gyógysz a pajzsmirigy működésének zavarait kiegyenlítő tabletta
tud lat ‘ua.’: lásd EU- | thyroxin ‘a pajzsmirigy hormonja’, lásd TIROXIN
eutónia G orv normális izomtónus, az izmok megszokott feszültségi állapota
 tud lat eutonia ‘ua.’: gör eu ‘jól’ | tonosz ‘feszülés’ teinó ‘feszít’
eutrófia G orv jóltápláltság
G biol tápanyagbőség
tud lat eutrophia ‘ua.’: lásd EU- | gör trophé ‘táplálás’ trephó ‘táplál’
eutrofizáció G a növényi tápanyagok (nitrogén és foszfor) feldúsulása élővizekben korhadó
anyagok révén
ném Eutrophisation ‘ua.’, lásd EUTRÓFIA

euxenit G ásv ritkaföldfémek fekete ércásványa
gör Euxeinosz ‘vendégszerető’ (a Fekete-tenger ókori neve): lásd EU- | xeinosz ‘idegen, vendég’ |

-it (ásványra utaló toldalék)
evakuál G kat kiürít (csapatait, felszereléseit az adott területről kivonja), kivonul
G (civil lakosokat ellenséges támadás elől) áttelepít
ném evakuieren fr évacuer ‘ua.’: lat e(x) ‘ki’ | vacuus ‘üres’
evakuáció G kat kiürítés, teljes kivonulás
G áttelepítés
ném Evakuation fr évacuation ‘ua.’, lásd EVAKUÁL
evakuáns G orv hashajtó szer
tud lat evacuans ‘kiürítő’, lásd EVAKUÁL
evalváció G ker becslés, értékelés
ném Evalvation fr évaluation ‘ua.’ évaluer ‘értékel, felbecsül’: é- lat ex- ‘ki’ | valuer
‘értékel’ value ‘érték’ valoir ‘ér (vmennyit)’ lat valere ‘ua.’
evangeliárium G vall szertartási könyv, amely az év folyamán a miséken felolvasott evangéliumi
részleteket tartalmazza
lat, ‘ua.’, lásd EVANGÉLIUM
evangélikus G vall a lutheri protestáns egyházhoz tartozó (személy)
újk lat evangelicus ‘evangéliumi’ (az új vallás az evangéliumi alapokra tért vissza), lásd
EVANGÉLIUM
evangélista G vall az evangéliumok egyikének írója (a hagyomány szerint Máté, Márk, Lukács
vagy János)
kk lat evangelista ‘ua.’, lásd EVANGÉLIUM

evangelizál G vall az evangéliumot, Jézus tanítását hirdeti
ném evangelisieren
 fr évangeliser ‘ua.’, lásd EVANGÉLIUM
evangélium G vall a Jézus életét, halálát és feltámadását előadó négy újszövetségi írás egyike a
Bibliában
kk lat evangelium ‘ua.’
 gör euangelion ‘jó hír’: eu ‘jól’ | angelló ‘hírül ad’
 magy angyal
evangélium-harmónia G vall a négy evangéliumban előadott eseményeket egybefogva,
egyeztetve, időrendben tartalmazó könyv
lásd EVANGÉLIUM, HARMÓNIA

evaporáció G fiz kigőzölgés, párolgás
tud lat evaporatio ‘ua.’, lásd EVAPORÁL

evaporál G kigőzölög, elpárolog
G kigőzöl, elpárologtat
lat evaporare ‘ua.’: e(x)- ‘ki, el’ | vaporare ‘gőzöl’ vapor ‘pára, gőz’
evaporátor G műsz párologtató készülék
ang evaporator ‘ua.’, lásd EVAPORÁL
evaporiméter G párolgásmérő
ang evaporimeter ‘ua.’: lásd EVAPORÁL | gör metreó ‘mér’
evaporit G geol üledékes kőzet, amely tenger vagy tó vizének elpárolgása után maradt vissza
tud lat, ‘ua.’: lásd EVAPORÁL | -it (ásványra utaló toldalék)
evaporográfia G műsz infravörös fényképezésre való eljárás: a kép egy olajrétegen alakul ki,
melyről az olaj a beeső hősugár erősségének megfelelő mértékben párolog el
lásd EVAPORÁL, -GRÁFIA
evázió G szökés, menekülés
G kibújás, kibúvó
lat evasio ‘ua.’ evadere, evasi ‘megmenekül’: e(x)- ‘ki, el’ | vadere ‘megy’
 Lásd még INVÁZIÓ
evazív G kitérő, nem egyenes, kifogást kereső (beszéd, válasz)
ném evasiv
 fr évasif ‘ua.’, lásd EVÁZIÓ
evekció G szabálytalanság a Hold mozgásában, amelyet a Nap vonzása okoz
tud lat evectio ‘eltérés’
 evehere, evectum ‘kivisz, kizökken, eltér’: e(x)- ‘ki’ | vehere ‘mozgat,
utazik’
Lásd még INVEKTÍVA, KONVEKCIÓ, VEHEMENS, VEKTOR
eventuális G esetleges, megeshető
kk lat eventualis ‘ua.’ eventus ‘kimenetel, esemény, végzet’ evenire, eventum ‘kijön,
bekövetkezik, megesik’: e(x)- ‘ki, el’ | venire ‘jön’
eventualitás G esetlegesség, eshetőség, lehetőség
ném Eventualität fr éventualité ‘ua.’, lásd EVENTUÁLIS
eventualiter G esetleg, talán, történetesen
lat, ‘ua.’, lásd EVENTUÁLIS
everdur G koh szilíciumot és mangánt tartalmazó saválló rézöntvény
ang márkanév: ever ‘mindig’ | dur(able) ‘tartós’ lat durare ‘kitart’
everlasting [everlászting] G text cipőfelsőrészhez használt könnyű, de erős gyapjúszövet
ang márkanév, tkp. ‘örökké tartó’: ever ‘mindig’ | last ‘eltart’
Evertebrata G áll a gerinctelenek törzse
tud lat tbsz, ‘ua.’: e(x)- ‘ki, nem’ | lásd VERTEBRATA
evidencia G nyilvánvaló, magától értetődő dolog, nyilvánvalóság, bizonyosság, alapigazság
G hiv nyilvántartás, előjegyzés
evidentia ‘ua.’, lásd EVIDENS
evidens G nyilvánvaló, szemmel látható, magától értetődő, kétségtelen, kézenfekvő
lat evidens, evidentis ‘ua.’: e(x) ‘ki’ | videre ‘lát’
evikció G jog kisemmizés, kiforgatás, elbirtoklás
lat evictio ‘ua.’ evincere, evictum ‘legyőz, föléje kerekedik’: e(x)- ‘ki, el’ | vincere ‘győz’
Lásd még PROVINCIA, VIKTORIÁNUS
evoé G ujjongó kiáltás
lat evoe gör euóé, euólé (a Dionüszosz-ünnepek mámoros résztvevőinek kiáltása)
evokáció G tört mágikus szertartás az ókori rómaiaknál: az ostromlott városból „kiszólították” s a
maguk táborába hívták annak védő istenségét
G † jog perbehívás
G irod felidézés, emlékezetbe idézés
lat evocatio ‘ua.’: e(x)- ‘ki’ | vocare ‘hív’ vox, vocis ‘hang’
Lásd még INVOKÁCIÓ, PROVOKÁL, VOKS
evokál G felidéz, emlékezetébe idéz
G † jog perbe idéz
lat evocare ‘előhív, megidéz’: e(x)- ‘ki, elő’ | vocare ‘szólít’ vox, vocis ‘hang’
evokatív G erős érzelmeket kiváltó
G gondolatébresztő
 ang evocative ‘ua.’ lat evocare, evocatum ‘előszólít’, lásd EVOKÁL
evolúció G fejlődés
G biol törzsfejlődés (az élővilágban)
tud lat evolutio ‘ua.’, lásd EVOLVÁL
evolucionista G (fn) az evolucionizmus híve, vallója
G (mn) az evolucionizmussal kapcsolatos, azon alapuló
ang, ném evolutionist ‘ua.’, lásd EVOLUCIONIZMUS
evolucionizmus G tud az élővilág fokozatos kifejlődését valló, a teremtés legendáját elutasító
tudományos felfogás
ang evolutionism ‘ua.’, lásd EVOLÚCIÓ, -IZMUS
evolúta G mat valamely görbe összes pontjához tartozó görbületi középpontok mértani helye
 tud lat (linea) evoluta ‘kibomlott (vonal)’, lásd EVOLVÁL

evolvál G kifejt
G kifejleszt
lat evolvere, evolutum ‘kihengerít, kibont, kibomlik’: e(x) ‘ki’ | volvere ‘forgat, gördít’
evolvens G mat valamely görbén csúszás nélkül legördülő egyenes pontjai által leírt görbe
lat, ‘ua.’, tkp. ‘kihengeredő’, lásd EVOLVÁL
evorzió G geol az örvényló folyóvíz eróziós munkája
lat evorsio ‘ua.’: e(x)- ‘ki’ | vortere, vorsum ‘forog’ (a vertere, versum alakváltozata)
evviva G éljen!
ol, ‘ua.’: e viva ‘és éljen’ ol, lat vivere ‘él’
ex! † G fenékig (ki kell inni a poharat: felszólítás italozó társaságban)
lat ex ‘-ból, ki’
ex- G (összetételek előtagjaként, valamely méltósággal, tisztséggel kapcsolatban) volt, előbbi,
korábbi: exkirály, exminiszter
késő lat ex- ‘korábbi’ lat ex ‘ki, el’
exa- lásd még EGZA-
ex abrupto G hirtelenjében
lat, ‘ua.’: ex ‘-ból’ | abruptum ‘hirtelen szakadék, meredély’ abrumpere, abruptus ‘letör,
leszakít’: ab- ‘le’ | rumpere ‘tör’
exacerbáció G orv a betegség súlyosbodása, fellángolása
tud lat exacerbatio ‘ua.’ exacerbare ‘teljesen elkeserít’: ex- ‘ki, egészen’ | acerbus ‘keserű,
elkeseredett’
exanthema [ekszantéma] G orv bőrkiütés
tud lat, ‘ua.’ gör exanthéma ‘ua.’, tkp. ‘kivirágzás’ exantheó ‘virágba borul’: ex- ‘ki’ |
anthemon ‘virág’
Lásd még ANTOLÓGIA, KRIZANTÉM
exaráció G geol a mozgó jég letaroló munkája
lat exaratio ‘ua.’ exarare, exaratum ‘kiszánt, barázdát húz’: ex- ‘ki’ | arare ‘szánt’
exarcha G tört tartományi kormányzó a bizánci birodalomban
G vall görögkeleti püspök
gör exarkhész ‘ua.’, lásd EXARCHÁTUS
exarchátus G tört a bizánci birodalom itáliai vagy afrikai tartománya
G vall görögkeleti egyházmegye
lat exarchatus ‘ua.’ gör exarkhé ‘külső tartomány’: ex- ‘kívül’ | arkhé ‘uralom, tartomány’
Lásd még ANARCHIA, MONARCHIA, TETRARCHA
exc- lásd még EXK-
ex capite [eksz kapite] G fejből, könyv nélkül
lat, ‘ua.’: ex ‘-ból’ | caput, capitis ‘fej’
ex cathedra [eksz katedra] G fölényesen, magabiztosan
G hivatalos tekintéllyel
G vall pápaként csalhatatlanul (nyilatkozik)
ex ‘-ból, -ról’ | cathedra ‘trón, szék’, lásd KATEDRA
exca- lásd EXKA-
excedál † G kihág, kicsapong, csínyt tesz
lat excedere, excessi ‘túlmegy, túllép’: ex- ‘ki, el’ | cedere ‘lép, megy’
excedens G (fn) felesleg, többlet
G (mn) fölös
G † jog kihágásban vétkes
G korhely, duhaj
lat, ‘ua.’, lásd EXCEDÁL
excellál G kiválik, kitűnik, kitünteti magát
lat excellere ‘kitűnik, kiemelkedik’: ex- ‘ki, el’ | *cellere ‘magasodik’, lásd EXCELSIOR
excellencia G kitűnőség
G (miniszterek, követek stb. megszólításaként, birtokos személyraggal): excellenciád
lat excellentia ‘kiemelkedés, kiválóság’ excellens, excellentis ‘kiemelkedő’, lásd EXCELLÁL
excellenciás G (miniszterek, követek stb. megszólításában) excellenciás uram
lásd EXCELLENCIA
excellens G kiváló, kitűnő
lat, ‘ua.’, lásd EXCELLÁL
excelsior [ekszcelzior] G feljebb, magasabbra
lat kf, ‘magasabb, fentebbi’ excelsus ‘kimagasló’: ex- ‘ki, el’ | celsus ‘magas, emelkedett’
*cellere, celsum ‘emelkedik’ (az ige önmagában nem használatos), lásd még EXCELLÁL
excenter G műsz nem a középpontja körül forgó, „körhagyó” tárcsa
G ilyennel működő berendezés
ném Exzenter ‘ua.’, lásd EXCENTRIKUS
excentricitás G különcség, különcködés, hóbort
ném Exzentrizität ‘ua.’, lásd EXCENTRIKUS
excentrikus G (mn) geom nem azonos középpontú (körök)
G külpontos, körhagyó
G különc, különcködő, eredetieskedő (személy)
G (fn) cirkuszi artista, aki nevettetően groteszk számokat mutat be
ném exzentrisch, Exzentriker fr excentrique ‘ua.’: lat ex- ‘ki, kívül’| lásd CENTRUM
excepció † G kivétel
G jog ellenvetés, kifogás, tiltakozás
lat exceptio ‘kivétel’, lásd EXCIPIÁL
excepcionális G kivételes
ném exzeptionell fr exceptionnel ‘ua.’, lásd EXCEPCIÓ
exceptis excipiendis [ekszceptisz ekszcipiendisz] G kivéve a kiveendőket
lat, ‘ua.’, lásd EXCIPIÁL
excerptál † G kivonatol
ném exzerptieren fr excerpter ‘ua.’, lásd EXCERPTUM
excerptum † G kivonat
lat excerpere, excerptum ‘kiszemel, kiválogat’: ex- ‘ki, el’ | carpere ‘szed’
excesszív G kicsapongó, féktelen, mértéktelen
ném exzessiv fr excessif ‘ua.’, lásd EXCEDÁL
excesszus G kilengés, féktelenség, szertelenség
G kihágás, túlkapás, kicsapongás
lat excessus ‘túllépés’, lásd EXCEDÁL
exchange [ikszcséjndzs] G ker csere
G ker váltó
ang, ‘ua.’ fr échange ‘ua.’: é- lat ex- ‘ki’ | lásd CHANGE
excipiál † G kivesz, különvesz
G jog kifogást tesz, óvást emel
lat excipere, exceptum ‘ua.’: ex- ‘ki’ | capere, captum ‘vesz’
excisio lásd EXCÍZIÓ
excitábilis G ingerlékeny, indulatos
lat excitabilis ‘ua.’, lásd EXCITÁL
excitábilitás G ingerlékenység
lat excitabilitas ‘ua.’, lásd EXCITÁL
excitáció G izgalom, izgatottság
G vill gerjesztés
lat excitatio ‘ua.’, lásd EXCITÁL
excitál G izgat, ingerel
G élénkít
G vill gerjeszt
lat excitare, excitatum ‘ébreszt, serkent, szít’: ex- ‘ki, el’ | ciere, citum ‘mozgásba hoz’
Lásd még CITÁL
excitáns, tbsz excitantia [ekszcitancia] G orv izgatószer(ek)
lat, ‘ua.’, lásd EXCITÁL
exciton G fiz kiszabadult elektron és a helyén maradt lyuk együttese félvezetőben
ang, ‘ua.’, lásd EXCIT(ÁL, ELEKTR)ON
excízió G orv kimetszés
lat excisio ‘ua.’ excidere, excisum ‘kivág, kiváj’: ex- ‘ki, el’ | caedere ‘vág’
Lásd még CSÍZIÓ, PRECÍZ
excudit [ekszkudit] G műv metszette (a művész neve előtt rézmetszeten vagy rézkarcon, röv. exc.)
lat excudere, excudi ‘kiver, kidolgoz’: ex- ‘ki’ | cudere ‘ver’
executio lásd EGZEKÚCIÓ
exedra G ép félkör alaprajzú falfülke, az apszis elődje
tud lat, ‘ua.’ gör exedra ‘terem, csarnok’: ex- ‘külső’ | hedra ‘szék’
Lásd még KATEDRA, TETRAÉDER
exegéta G vall szövegmagyarázó, Biblia-magyarázó
kk lat exegeta ‘ua.’ gör exégétész ‘vezető, tanácsadó, jóslatok magyarázója’, lásd EXEGÉZIS
exegézis G vall szövegmagyarázat, Biblia-magyarázat
kk lat exegesis ‘ua.’ gör exégészisz ‘magyarázat, értelmezés’: ex- ‘ki’ | hégeomai ‘vezet’
Lásd még HEGEMÓNIA
exekráció G eskü, esküdözés
G vall elátkozás, kiátkozás az egyházból
lat ex(s)ecratio ‘ua.’ ex(s)ecrari, exsecratus ‘esküdözik, átkozódik’: ex- ‘ki’ | sacer ‘szent,
átkozott’
exekvatúra G dipl működési engedély megadása idegen állam konzuljának
lat ex(s)equatura ‘ua.’ ex(s)equi ‘végrehajt, teljesít, érvényt szerez’: ex- ‘ki’ | sequi ‘követ’
exempció † G fölmentés
G kivétel valamely joghatóság illetékessége alól
lat exemptio ‘ua.’ eximere, exemptum ‘kivásárol, megszabadít’: ex- ‘ki, el’ | emere ‘vásárol’
Lásd még IRREDENTA, REDEMPTORISTA
exemplár lásd EGZEMPLÁR
exempli gratia vagy exempli causa [egzempli grácia, kauza] G példának okáért, a példa kedvéért,
például
lat, ‘ua.’: lásd EXEMPLUM | gratia ‘kedv, kegy’ | causa ‘ügy, ok’
exemplifikáció G példákkal való bizonyítás
lat exemplificatio ‘ua.’: lásd EXEMPLUM | facere ‘csinál’
exemplum G példa, minta
lat, ‘ua.’, tkp. ‘kivevés (több közül)’, az exemptum (lásd EXEMPCIÓ) alakpárja
exequál lásd EGZEKVÁL
exequiák [egzekviák] G zene halottas kíséret zenéje, gyászzene
lat tbsz ex(s)equiae ‘temetés, gyászmenet’, tkp. ‘kikísérés’: ex- ‘ki’ | sequi ‘követ, kísér’
exercíroz lásd EGZECÍROZ
exergia G fiz hőátadásos folyamatban a hőenergiának az a része, amely munkavégzésre fordítódik
tud lat, ‘ua.’: gör ex- ‘ki’ | ergon ‘munka’
exergonikus G kém a szabad energia csökkenésével járó (folyamat)
ang exergonic ‘ua.’: gör ex- ‘ki’ | ergon ‘munka’
exfoliatio [ekszfóliáció] G orv bőrhámlás
tud lat ‘ua.’: ex- ‘ki, le’ | folia ‘levél, lemez, réteg’
exhaláció G kigőzölgés, kipárolgás
G orv kilégzés
lat exhalatio ‘ua., lásd EXHALÁL
exhalál G kipárolog
G kilehel
lat exhalare, exhalatum ‘kipárologtat, kilehel’: ex- ‘ki, el’ | halare ‘illatozik’
exhausztió G orv kimerülés, kimerültség
G műsz levegő eltávolítása tartósítandó élelmiszerek csomagolásából
lat exhaustio ‘kimerítés, kiürítés’ exhaurire, exhaustum ‘kimerít, kiürít’: ex- ‘ki, el’ | haurire
‘merít’
exhausztív G fárasztó, kimerítő
G átfogó, összefoglaló, kimerítő
ang exhaustive ‘ua.’, lásd EXHAUSZTIÓ
exhausztor G műsz elszívó berendezés
ném Exhaustor ‘ua.’, lásd EXHAUSZTIÓ
exhereditáció G jog az örökségből való kizárás
lat exhereditatio ‘ua.’: ex- ‘ki’ | hereditas ‘örökség’ heres, heredis ‘örökös’
Lásd még HEREDITÁRIUS
exhibicionista G lél nemi szerveit mutogató, ilyen ferdeségben szenvedő személy
G átv magamutogató, gátlás nélkül őszinte ember
ang, ném exhibitionist ‘ua.’, lásd EXHIBICIONIZMUS
exhibicionizmus G lél a nemi szervek nyilvános mutogatásában megnyilvánuló nemi
rendellenesség
G átv magamutogatás, gátlás nélküli őszinteség
tud lat exhibitionismus ‘ua.’ exhibitio ‘megmutatás’ exhibere, exhibitum ‘odatart, bemutat,
megmutat’: ex- ‘ki, el’ | habere ‘bír, tart’
exhortáció † G intelem, intés, serkentés, buzdítás
G vall buzdító beszéd (az ifjúsághoz, egyházi szertartás keretében)
lat exhortatio ‘ua.’ exhortari, exhortatum ‘serkent, buzdít’: ex- ‘ki, fel’ | hortari ‘bátorít’
exhumáció G kihantolás
lat exhumatio ‘ua.’, lásd EXHUMÁL
exhumál G holttestet kiás, kihantol, kiföldel
késő lat exhumare ‘kiás’: ex- ‘ki’ | humus ‘talaj, termőföld’
Lásd még HUMIFIKÁL, HUMILLIME, HUMUSZ
exigencia G követelmény, elvárás
G igényesség
kk lat exigentia ‘ua.’, lásd EXIGENS
exigens G igényes, nagyigényű
G követelő, túlzott igényeket támasztó
lat, ‘ua.’ lat exigere ‘kihajt, megkövetel’: ex- ‘ki, el’ | agere ‘hajt, űz’
Lásd még ÁGENS, AGILIS, AKCIÓ, AKTUS
exiguitás [egzigvitás]† G jelentéktelenség
lat exiguitas ‘ua.’ exiguus ‘szűk, szegényes’ exigere ‘pontosan kimér’, lásd EXIGENS
exilium † G száműzés, száműzetés
lat, tkp. exsilium ‘ua.’ ex- ‘ki, kívül’ | (?) sidere ‘letelepszik’
ex improviso [eksz improvízó] G váratlanul, hirtelen
G hevenyészve, rögtönözve
lat, ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | lásd IMPROVIZÁL
exist- lásd EGZISZT-
exitál G orv meghal, kiszenved, kimúlik
magy, lásd EXITUS
exit poll G pol a választási végeredmény előrejelzése a szavazóhelyiségből távozók kikérdezésén
alapuló felméréssel
 ang, ‘ua.’: exit ‘kijárat’, lásd EXITUS | poll ‘kikérdezés, közvélemény-kutatás’, korábban
‘fejenkénti szavazás’, ered. ‘fej’
exitus G orv halál (beállta)
tud lat exitus (letalis) ‘(halálos) kimenetel’
 exire, exitum ‘kimegy’: ex- ‘ki, el’ | ire ‘megy’
exkapitulál † G kat (továbbszolgáló tiszthelyettes) kilép a hadi szolgálatból
ném exkapitulieren ‘ua.’: lat ex- ‘ki, el’ | lásd KAPITULÁL

exkaváció G ásatás
G orv vájulat
G orv kivájás
tud lat excavatio ‘ua.’, lásd EXKAVÁTOR
exkavátor G műsz kotrógép, markoló, földkiemelő, forgókotró
ang excavator ‘ua.’ excavate ‘kiás’ lat excavare, excavatum ‘kiváj’: ex- ‘ki’ | cavum ‘üreg,
odú’
Lásd még KAVITÁS, KONKÁV
exklamáció † G felkiáltás
lat exclamatio ‘ua.’ exclamare ‘felkiált’: ex- ‘ki, fel’ | clamare ‘kiált’
Lásd még AKKLAMÁCIÓ, DEKLAMÁL, REKLAMÁL
exkláve G dipl egy állam területének olyan része, amelyet minden oldalról egy idegen állam
szárazföldi területe vesz körül
ném Exklave fr exclave ‘ua.’: ex- ‘kívül’ | lat clavis ‘kulcs’
Lásd még KLAUZÚRA
exkludál † G kizár
lat excludere, exclusum ‘kizár, távol tart’: ex- ‘ki, el’ | claudo ‘zár’ clavis ‘kulcs’
Lásd még KLAUZÚRA
exkluzív G első osztályú, úri, előkelő, választékos
G válogatott, zárt körű, szűk körű
G kizárólagos, egyedi
ném exklusiv fr exclusif ‘ua.’ lat excludere, lásd EXKLUDÁL
exkluzíve G kizárólag, kizárólagosan
G kivéve, kizárva, bele nem értve
újk lat exclusive ‘ua.’, lásd EXKLUZÍV
exkluzivitás G kizárólagosság, elzárkózás
G kiválasztottság
ném Exclusivität fr exclusivité ‘ua.’, lásd EXKLUZÍV
exkluzivizmus G elzárkózás a kapcsolatoktól
G elkülönülés, elzárkózás
lásd EXKLUZÍV, -IZMUS
exkommunikáció G vall egyházi átok, kiközösítés
lat excommunicatio ‘ua.’, lásd EXKOMMUNIKÁL
exkommunikál G vall (pápa) egyházi átokkal sújt, a (katolikus) egyházból kiközösít
lat excommunicare, excommunicatum ‘kiközösít’: ex- ‘ki’ | communis ‘közös’, tkp. ‘együtt
szolgáló’: con- ‘együtt’ | munus ‘közteher, szolgálat’
exkréció G biol nedvkiválasztás
lat excretio ‘ua.’ excernere, excretum ‘elkülönít’: ex- ‘ki, el’ | cernere ‘elválaszt’
exkrementum G orv ürülék
tud lat excrementum ‘ua.’, tkp. ‘váladék’, lásd EXKRÉCIÓ
exkrétum G biol váladék
tud lat excretum ‘ua.’, lásd EXKRÉCIÓ
exkurzió vagy exkurzus G kitérés, mellékes fejtegetés, eszmefuttatás
G † kirándulás
lat excursio ‘portyázás, kitérés’ excurrere, excursum ‘kirohan, kirándul, elkalandozik’: ex- ‘ki,
el’ | currere ‘fut’
Lásd még KONKURENS, KURZÍV
exkuzáció G mentegetőzés, kimentés, kifogás
 lat excusatio ‘ua.’, lásd EXKUZÁL

exkuzál G menteget, kiment, tisztáz, igazol
G mentegetőzik, védekezik
G bocsánatot kér
lat excusare ‘elhárít, menteget’, tkp. ‘leráz’: ex- ‘ki, le’ | cutere, cussum ‘ráz’
Lásd még DISZKUSSZIÓ
exlex G pol törvényen kívüli (állapot)
G törvényen kívül helyezett (személy)
lat, ‘ua.’: ex- ‘ki, kívül’| lex ‘törvény’
ex libris [eksz librisz] G műv könyvjegy, a könyvtábla belső felére ragasztott, a tulajdonos nevét
mutató kis sokszorosított grafika: EX LIBRIS NN, azaz ‘NN könyvei közül (való)’ szöveggel
lat ‘ua.’: ex ‘-ból, közül’ | liber, libri ‘könyv’
exmatrikuláció G hiv törlés az anyakönyvből
G okt kicsapás tanintézetből
újk lat exmatriculatio ‘ua.’, lásd EXMATRIKULÁL
exmatrikulál G töröl az anyakönyvből
G † okt iskolából kizár, kicsap (ti. az iskolai anyakönyvből töröl)
újk lat exmatriculare ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | lásd MATRIKULA
exmisszió G dipl kiküldetés, követség, követi megbízás
G jog kihelyezés valaminek a birtokából
lat exmissio ‘ua.’ exmittere ‘kiküld’: ex- ‘ki, el’ | mittere ‘küld’
Lásd még EMITTÁL, INTERMITTENS, MISSZÁLE, MISSZILIS, MISSZIÓ
ex nobili officio G nemes(i) kötelességből
lat, ‘ua.’: ex ‘-ból’ | nobilis ‘nemes’ | lásd OFFÍCIUM
ex nunc [eksz nunk] G mostantól fogva
lat, ‘ua.’: ex ‘-tól’ | nunc ‘most’
exo- G külső, kül-, -kívüli
gör exó ‘kint, kívül’
exobiológia G biol a Földön kívüli élet lehetséges formáit kutató résztudomány
lásd EXO-, BIOLÓGIA
exocitózis G biol a sejt tartalmának kiürülése az anyagcsere folyamatában
tud lat exocytosis ‘ua.’: lásd EXO- | gör kütosz ‘cella, sejt’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
exoderma lásd EKTODERMA
exodontia [ekszodoncia] G orv az a fogorvosi felfogás, hogy a gócos fogakat mindenképp ki kell
húzni
tud lat, ‘ua.’: ex- ‘el, ki’ | gör odusz, odontosz ‘fog’
Lásd még ODONTOLÓGIA
exodus [egzódus(z)] G vall kivonulás (a zsidó népé Egyiptomból)
G vall a második mózesi könyv hagyományos címe, amely ezt az eseményt adja elő
G tört az európai zsidók tömeges menekülése Palesztinába a második világháború vége felé
G † kimenetel, záróaktus
lat, ‘ua.’ gör exodosz ‘kimenet’: ex- ‘ki’ | hodosz ‘út’
Lásd még HODÉGÉTRIA, HODOGRÁF, PERIÓDUS, SZINÓDUS
exoelektron G magfiz egy eV energiájú elektron, amely hőtermelő folyamatban fém vagy félvezető
felületéről kilép
lásd EXÓ-, ELEKTRON
ex offo G hivatalból, hivatalosan
lat ex off(ici)o ‘ua.’: ex ‘-ból’ | officium ‘szolgálat, tisztség, hivatal’ *opificium ‘ténykedés’:
opus ‘mű’ | facere ‘csinál’
Lásd még OFFICÍNA, OFICÉR
exogámia G népr az adott népcsoporton kívüli személlyel kötött házasság (mint társadalmi szokás
vagy követelmény)
tud lat exogamia ‘ua.’: gör exó ‘kívül’ | gamosz ‘házasság’
exogén G orv külső eredetű
ang exogen ‘ua.’: gör exó ‘kívül’ | lásd -GÉN

exokardiális G anat a szíven kívüli
tud lat exocardialis ‘ua.’: lásd EXO- | gör kardia ‘szív’

exokarpium G növ gyümölcs külső terméshéja
tud lat exocarpium ‘ua.’: lásd EXO- | gör karposz ‘gyümölcs’

exokrin G anat külső elválasztású (mirigy)
ném, ‘ua.’: lásd EXO- | gör krinó ‘elválaszt’

Lásd még ENDOKRIN
exomorfizmus G geol a föld mélyéről feltörő magma módosulása, amelyet az útjába eső kőzetek
váltanak ki
ang exomorphism ‘ua.’: lásd EXO- | gör morphé ‘alak’ | lásd -IZMUS

exomphalus [ekszomfalusz] G orv köldöksérv
tud lat, ‘ua.’: gör ex- ‘el, ki’ | omphalosz ‘köldök’

exonarthex G ép görögkeleti templomok külső előcsarnoka
lásd EXÓ-, NARTHEX

exonerál † G felment (tiszte, kötelezettsége alól), mentesít
lat exonerare ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | onus, oneris ‘teher’

exonukleáz G gen olyan nukleázenzim, amely a DNS-láncot a vége felől oldja fel
lásd EXO-, NUKLEÁZ

exophthalmus [ekszoftalmusz] G orv a szem kidülledése a szemüregből
tud lat, ‘ua.’: gör ex- ‘el, ki’ | ophthalmosz ‘szem’

exorbitáns G túlzó, szertelen, mértéktelen
G rendkívüli, roppant
lat exorbitans ‘ua.’, tkp. ‘a kerékvágásból kizökkenő’: ex- ‘ki’ | orbita ‘kerékvágás’ orbis
‘kerék, kerekség’
Lásd még ORBITÁLIS, ORBITER
exorcista G vall ördögűző
kk lat, ‘ua.’, lásd EXORCIZÁL
exorcizál G kiűz, elűz
G vall ördögöt űz (katolikus szertartás keretében)
lat exorcizare ‘ua.’ gör exorkidzó ‘átokkal kiűz’: ex- ‘el’ | orkosz ‘eskü, átok’
exorcizmus G vall ördögűzés (mint katolikus szertartás)
kk lat exorcismus ‘ua.’, lásd EXORCIZÁL, -IZMUS
exordium G bevezetés, kezdet
lat, ‘ua.’ exordiri ‘elkezd’: ex- ‘ki, el’ | ordiri ‘hozzáfog’
exoszféra G met a Föld légkörének legkülső, kb. 5800 km magasságban kezdődő rétege
lásd EXO-, SZFÉRA
exóta G biol más éghajlat (főleg a trópusok) alól áttelepített növény vagy állat
ném Exote ‘ua.’ gör exótész ‘idegen, kívül lévő’ exó ‘kívül’
Lásd még EGZOTIKUS
exoterikus G a kívülállóknak (is) szóló, tehát nyilvános, közérthető
lat exotericus ‘ua.’ gör exóterikosz ‘külső’ kf exóterosz ‘kijjebb’ exó ‘kívül’
exoterm G kém hőfejlesztő, hőtermelő (vegyi folyamat)
ném exotherm ‘ua.’: gör exó ‘kívül’ | thermé ‘hő, meleg’
exoterománia G szertelen rajongás mindenért, ami külföldi
gör exóterosz ‘külső’ exó ‘kívül’ | lásd MÁNIA
exotikus lásd EGZOTIKUS
exotoxin G baktériumok által kiválasztott mérgező anyag
lásd EXO-, TOXIN
exozmózis G kém a hígabb oldat felé irányuló ozmózis
gör ex- ‘kifelé’ | lásd OZMÓZIS
expandál G pol terjeszkedik
G fiz kiterjed, tágul
lat expandere, expansum ‘kiterjeszt’: ex- ‘ki’ | pandere ‘feszít, terjeszt’
expander G széthúzható rugós izomerősítő eszköz
ang, ‘ua.’ expand ‘kiterjeszt’, lásd EXPANDÁL
expansion slot [ikszpensn szlot] G számtech csatlakozóhely a bővítőkártya rögzítésére és a
rendszersínhez való csatlakoztatására
ang, ‘ua.’: lásd EXPANZIÓ | slot ‘nyílás, vágás’
expanzibilis G tágulásra, kiterjeszkedésre képes
ang expansible ‘ua.’, lásd EXPANDÁL
expanzibilitás G tágulási, kiterjeszkedési képesség
ang expansibility ‘ua.’, lásd EXPANZIBILIS
expanzió G pol terjeszkedés, hódító törekvés
G fiz gáz vagy gőz kiterjedése, kitágulása
ang, ném expansion ‘ua.’, lásd EXPANDÁL
expanzionista G pol a terjeszkedés politikájának híve, előmozdítója
ang expansionist ‘ua.’, lásd EXPANZIONIZMUS
expanzionizmus G pol a terjeszkedés politikája
ang expansionism ‘ua.’, lásd EXPANZIÓ, -IZMUS
expanzit G összesajtolva hevített parafadara mint építőipari anyag
an expansit márkanév, lásd EXPANZIÓ
expanzív G pol erőszakosan terjeszkedő, hódító
G fiz táguló, terjedékeny
ang expansive ‘ua.’, lásd EXPANDÁL
expatriál G kivándorol
ném expatrieren fr expatrier ‘ua.’: lat ex- ‘ki, el’ | patria (terra) ‘atyai (föld), szülőföld’
Lásd még PATRIÓTA
expect- lásd EXPEKT-
expediál G továbbít, szállít, leszállít, eljuttat, kézbesít
G † elküld, meneszt, elbocsát
ném expedieren ‘ua.’ lat expedire, expeditum ‘kiszabadít, megsegít, végrehajt’, tkp.
‘lábbilincsétől megszabadít, elold’: ex- ‘ki, el’ | pes, pedis ‘láb’
expediatur G orv kiadható, kiadandó (recepten)
G ker elküldendő, továbbítandó
lat fsz, ‘hajtassék végre, adassék ki’, lásd EXPEDIÁL
expedíció G ker továbbítás, szétküldés, küldőszolgálat
G tud tudományos felfedezőút, kutatóút
G kat katonai akció
lat expeditio ‘hadjárat’, lásd EXPEDIÁL
expediens G (mn) kézbesítő, kisegítő
G (fn) mód, eszköz
G mentő ötlet, kibúvó
lat, ‘ua.’, lásd EXPEDIÁL
expeditív G határozottan és gyorsan intézkedő
fr expeditif ‘ua.’, lásd EXPEDIÁL
expeditor G ker kiadmányozó, irodavezető
G ügyintéző
G feladó
ném Expeditor ‘ua.’, lásd EXPEDIÁL
expektoráció G kifakadás, kitörés
G ömlengés, lelkendezés
G orv köpet
 lat expectoratio ‘ua.’, lásd EXPEKTORÁL

expektorál G kifakad
G ömleng, kiönti lelkét
G orv felköhög (váladékot)
lat expectorare, expectoratum ‘melléből kiűz’: ex- ‘-ból’ | pectus, pectoris ‘mell’
expektoráns G orv köhögtető, köptető, hurutoldó orvosság
tud lat expectorans ‘ua.’, lásd EXPEKTORÁL
expenza † G költség, kiadás
lat tbsz expensa ‘kifizetett összegek’ expensum ‘kiadott’ expendere, expensum ‘kimér,
kifizet’: ex- ‘ki, el’ | pendere ‘mérlegel, kimér, kifizet’
expenzív G költséges, drága
ném expensiv fr expensif ‘ua.’, lásd EXPENZA
experimentáció G kísérletezés
tud lat experimentatio ‘ua.’, lásd EXPERIMENTÁL
experimentál G kísérletez, próbálkozik
ném experimentieren fr experimenter ‘ua.’, lásd EXPERIMENTUM
experimentális G kísérleti (művészet, műalkotás)
G tapasztalati
ang experimental ‘ua.’, lásd EXPERIMENTUM
experimentátor G kísérleteket végző, irányító személy
ném Experimantator ‘ua.’, lásd EXPERIMENTÁL
experimentum G kísérlet, próba
lat, ‘ua.’ experiri, expertus ‘próbát tesz’: ex- ‘ki, el’ | periri ‘körüljár’: peri- ‘körül’ | ire ‘megy,
jár’
experimentum crucis [ekszperimentum krúcisz] G döntő fontosságú kísérlet valamely elmélet,
hipotézis igazolására
lat, ‘ua.’: lásd EXPERIMENTUM | crux, crucis ‘kereszt’, itt ‘útkereszteződés’ (ahol eldől, merre
megyünk tovább)
Lásd még KRUCIÁLIS
expertise [ekszpertiz] G szakértői szemle
G szakvélemény
fr expertise ‘ua.’ lat expertus ‘tapasztalt, szakértő’, lásd EXPERIMENTUM
expiáció G kiengesztelés, jóvátétel
G vezeklés, bűnhődés
lat expiatio ‘ua.’, lásd EXPIÁL
expiál G kiengesztel, jóvátesz
G vezekel
lat expiare ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | pius ‘jámbor, kegyes’
explanáció G magyarázat, megvilágítás, kifejtés
lat explanatio ‘ua.’, lásd EXPLANÁL
explanál G megmagyaráz, kifejt
lat explanare ‘ua.’, tkp. ‘kisimít, ellapít’: ex- ‘ki, el’ | planus ‘sík, lapos’
explantáció G biol kimetszett élő szövet átültetése mesterséges táptalajba továbbtenyésztés céljára
tud lat explantatio ‘ua.’: ex- ‘el, ki’ | lásd PLÁNTÁL
explicit G kifejtett, kifejezett
ném explizit ‘ua.’, lásd EXPLIKÁL
explicite G világosan, érthetően, kifejezetten
újk lat, ‘ua.’, lásd EXPLIKÁL
explikáció G magyarázat, kifejtés, értelmezés
lat explicatio ‘ua.’, lásd EXPLIKÁL
explikál G kifejt, elmagyaráz, értelmez
 lat explicare, explicatum vagy explicitum ‘kihajtogat, kifejt, megmagyaráz’: ex- ‘ki’ | plicare

‘rétegekbe hajt’
exploatáció G gazd kizsákmányolás
G kihasználás, kiuzsorázás, kiszipolyozás
ném Exploitation fr exploitation ‘ua.’ exploiter ‘kiaknáz’ késő lat explicitare ‘kifejt,
kitermel’, lásd EXPLIKÁL
explodál G felrobban (anyag)
G átv kikel magából, kitör, kifakad
ném explodieren fr exploder ‘ua.’ lat explodere, explosum, ered. explaudire ‘(színészt a
színpadról) zajos rosszallással elzavar’: ex- ‘ki, el’ | plaudire ‘tapsol, csapkod’
Lásd még PLAUZIBILIS
exploráció G kikémlelés, kivizsgálás
lat exploratio ‘ua.’ , lásd EXPLORÁL
explorál G kikémlel, kipuhatol
lat explorare, exploratum ‘ua.’, ered. ‘kiáltozással kiugrat (vadat a rejtekéből)’: ex- ‘el, ki’ |
plorare ‘sír, jajgat, kiáltoz’
Lásd még DEPLORÁBILIS, IMPLÓZIÓ
explozíbilis G könnyen robbanó, robbanékony
ném explosibel ‘ua.’, lásd EXPLODÁL
explózió G robbanás, kitörés
ang, ném, fr explosion ‘ua.’, lásd EXPLODÁL
explozív G robbanékony, könnyen robbanó (anyag)
ang explosive ‘ua.’, lásd EXPLODÁL
explozíva G nyelvt zárhang
tud lat (vox) explosiva ‘csattanó (hang)’, lásd EXPLODÁL
expó G biz nagyobb kereskedelmi kiállítás
G (nagy kezdőbetűvel) a négyévenként más-más városban megrendezett világkiállítás
 ang expo exposition ‘kiállítás’, lásd EXPOZÍCIÓ
exponál G kitesz, előtérbe állít
G fényk megvilágít, kiold
G fölvet, fölvázol, kifejt, előterjeszt
lat exponere, expositum ‘kitesz, kifejt’: ex- ‘ki, el’ | ponere ‘helyez’
Lásd még IMPOSZTOR
exponálja magát G kiáll (valaki mellett), támogatja
lásd EXPONÁL
exponált G kifejtett, előadott
G fényk megvilágított (film)
G feltűnő, szem előtt lévő (hely, helyzet)
lásd EXPONÁL
exponenciális G mat az ismeretlent a hatványkitevőben tartalmazó (egyenlet, ennek görbéje)
ang, ném exponential ‘ua.’, lásd EXPONENS
exponens G képviselő, követ, ügyvivő, szószóló
G mat kitevő, hatványkitevő
ang, ném exponent lat exponens, exponentis ‘kitevő’, lásd EXPONÁL
export G ker kivitel, árukivitel idegen államba
ang export ‘kivitel, kivisz’, lásd EXPORTÁL
exportál G ker kivisz (terméket idegen országba)
ném exportieren fr exporter ‘ua.’ lat exportare ‘kihord’: ex- ‘ki’ | portare ‘visz’
exportorientált G közg árukivitelre törekvő, arra irányuló
lásd EXPORT, ORIENTÁL
exportőr G ker áruk kivitelével foglalkozó személy, cég
ném, fr exporteur ‘ua.’, lásd EXPORTÁL
expozé G bevezető beszéd, előterjesztés
ném, fr exposé ‘ua.’, lásd EXPONÁL

expozíció G irod a cselekmény előkészítése epikai vagy drámai műben
G zene a témák bemutatása és kifejtése a tétel elején
G fényk a fényérzékeny anyag megvilágítása felvételkor
tud lat expositio ‘ua.’, lásd EXPONÁL
expressis verbis [ekszpresszisz verbisz] G kifejezetten, világosan, félreérthetetlenül
lat, ‘ua.’, tkp. ‘kifejezett szavakkal’: expressus ‘kifejezett’, lásd EXPRESSZIÓ | verbum ‘szó, ige’
expressz G (mn) sürgős, gyors, azonnali
G (hat) sürgősen, azonnal, haladéktalanul
G (fn) gyorsvonat, sebesvonat
ném express, Express(zug) ‘ua.’ Express(bote) ‘üzenetvivő, futár’ régi Express ‘üzenet’
késő lat expressum ‘ua.’, tkp. ‘kijelentés, kifejezett dolog’ expressus ‘kifejezett’, lásd
EXPRESSZIÓ (a ‘gyors’ jelentés úgy került az ~ szóba, hogy az Expressbote értelmébe beleszűrődött
az Extrabote ‘különfutár’, majd az Eilbote ‘gyorsfutár’ szavaké; hasonló jelentésfejlődés ment
végbe az angolban is)
Lásd még ESZPRESSZÓ, EXPRESSZIONIZMUS, IMPRESSZIÓ, PRESSZIÓ, PRINTER
expresszió G kifejezés
lat expressio ‘kifejezés, kiemelés’ exprimere, expressum ‘kiszorít, kifejez’: ex- ‘ki’ | premere
‘nyom’
expresszionista G műv (fn) az expresszionizmus híve, annak jegyében alkotó művész
G (mn) ezzel az irányzattal kapcsolatos
ném Expressionist fr expressioniste ‘ua.’, lásd EXPRESSZIONIZMUS
expresszionizmus G műv irodalmi és művészeti irányzat a 20. század elején, amely a művész
érzéseinek, belső látomásainak kifejezésére törekedett drámai, olykor torzító eszközökkel
ném Expressionismus fr expressionisme ‘ua.’, lásd EXPRESSZIÓ, -IZMUS
expresszív G kifejező, nyomatékos
ném expressiv fr expressif ‘ua.’, lásd EXPRESSZIÓ
expresszivitás G kifejező erő
ném Expressivität fr expressivité ‘ua.’, lásd EXPRESSZÍV
ex professo [eksz professzó] G hivatalból
G foglalkozásánál, hivatásánál fogva, szakértelemmel
lat, ‘ua.’: ex ‘-ból’ | lásd PROFESSZIÓ
expropriáció G jog kisajátítás
lat expropriatio ‘ua.’, lásd EXPROPRIÁL
expropriál G jog kisajátít
kk lat expropriare ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | proprius ‘saját’
expulzív G hajtó, kihajtó, kiűző
ném expulsiv fr expulsif ‘ua.’ lat expellere, expulsum ‘kiűz’: ex- ‘ki, el’ | pellere ‘űz, hajt’
expurgál G orv kitisztít, kiürít (beleket)
G irod (szöveget) átfésül, megtisztogat
lat expurgare ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | lásd PURGÁL
exquisit [ekszkvizit] G válogatott, kiváló, kitűnő
ném, ‘ua.’ lat exquisitus ‘ua.’ exquirere, exquisitum ‘kiválogat’: ex- ‘el, ki’ | quaerere
‘keres’
exsanguinatio [ekszangvináció] G orv elvérzés, kivérzés, kivéreztetés
tud lat, ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | sanguinare ‘vérzik’ sanguis, sanguinis ‘vér’
exsecratio lásd EXEKRÁCIÓ
exsiccantia [ekszikkancia] G orv szárító szerek
tud lat tbsz seml, ‘ua.’ exsiccans, exsiccantis ‘kiszárító’: ex- ‘ki, el’ | siccus ‘száraz’
exsiccatio [ekszikkáció] G kiszárítás, kiszáradás, víztelenítés
tud lat, ‘ua.’ exsiccare, exsiccatum ‘kiszárad, kiszárít’: ex- ‘ki, el’ | siccus ‘száraz’
exsiccator [ekszikkátor] G kém vízelvonó anyagokkal működő vegyészeti szárító készülék
ang, ‘ua.’
 lat exsiccare, exsiccatum ‘kiszárít: ex- ‘el, ki’ | siccus ‘száraz’
exsiccosis [ekszikkózis] G orv a szervezet kiszáradása nagy folyadékveszteség folytán
tud lat, ‘ua.’: lásd EXSICC(ATIO) | -ózis (kóros folyamatra utaló görög toldalék)

exspectatio [ekszpektáció] † G hiv halogató ügyintézés
hazai lat, ‘ua.’
 lat, ‘feszült várakozás’ excpectare ‘nagyon vár’, ered. ‘ismételten odanéz’:
ex- ‘ki, rá’ | gyak spectare ‘nézeget’ specere ‘néz’
exspiráció G orv kilégzés, kilehelés
G ker lejárat
tud lat exspiratio ‘ua.’, lásd EXSPIRÁL
exspirál G orv kilélegez
G ker lejár
G hiv érvényét, hatályát veszti
lat exspirare ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | spirare ‘lehel’
exstirpáció G orv kiirtás, kimetszés, szerv műtéti eltávolítása
lat exstirpatio ‘ua.’ lásd EXSTIRPÁL
exstirpál G orv kiirt, kimetsz
lat exstirpare, exstirpatum ‘gyökerestől kiirt’: ex- ‘ki, el’ | stirps ‘gyökér, tő’
exstirpátor G mezőg gyomirtó és a talaj felső rétegét fellazító munkagép
ang ex(s)tirpator ‘ua.’, lásd EXSTIRPÁL
exsudatum [ekszudátum] G orv izzadmány
lat, ‘ua.’ exsudare, exsudatum ‘kiizzad’: ex- ‘ki, el’ | sudare ‘izzad’
extasis lásd EKSZTÁZIS
extaticus lásd EKSZTATIKUS
extemporál vagy extemporizál G rögtönöz, hevenyész
ném extemporieren ‘ua.’, lásd EX TEMPORE
ex tempore G azonnal
G kapásból, hevenyében, rögtönözve
ex ‘-ból’ | tempus, temporis ‘idő, pillanat’
extended [iksztendid] G nyomd a szokásosnál szélesebb antikva betű
ang, ‘kiterjesztett’ extend lat extendere, extensum ‘kifeszít, kinyúlik’: ex- ‘ki’ | tendere
‘feszít’
extension [iksztensn] G számtech kiterjesztés, az állománynévhez csatolt néhány karakter az
állomány pontosabb megjelölésére (felhasználási mód, besorolás stb.)
G inf telefonállomáshoz tartozó mellékvonal
ang, ‘ua.’, lásd EXTENZIÓ
extenuáció G elvékonyodás
lat extenuatio ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | tenuis ‘vékony’
extenzibilis G kiterjeszthető, kinyújtható
ang extensible ‘ua.’, lásd EXTENDED
extenzibilitás G kiterjeszthetőség, nyújthatóság
ang extensibility ‘ua.’, lásd EXTENZIBILIS
extenzió G kiterjedés, kiterjesztés
G fiz feszítés, nyújtás
tud lat extensio ‘ua.’, lásd EXTENDED
extenziométer G nyúlásmérő
lásd EXTENZIÓ | gör metreó ‘mér’
extenzionális G a nyúlással, kiterjedéssel kapcsolatos, vele jellemezhető
G fil terjedelmében azonos (fogalom, osztály)
ang extensional ‘ua.’, lásd EXTENZIÓ
extenzív G kiterjedt, nagy terjedelmű
G mezőg külterjes (gazdálkodás)
G közg utólagosan bevont tényezők révén növekvő (fejlesztés)
ném extensiv fr extensif ‘ua.’, lásd EXTENZIÓ
extenzor G anat feszítő (izom)
tud lat extensor ‘ua.’, lásd EXTENDED
exteriorizál G lél kivetít, külső tárgyra vonatkoztat
ang exteriorize ‘ua.’, lásd EXTERIŐR
exteriőr G műv külső (helyszín)
G külső megjelenés
fr extérieur ‘ua.’ lat kf exterior ‘külső’, tkp. ‘kintebbi’ extra ‘kívül’
exteritás † G külsőség
lat exteritas ‘ua.’ kf exter ‘külső’ ex ‘kívül’
exterminál G kiirt, kipusztít, megsemmisít
lat exterminare ‘eltávolít, kiűz a határból’: ex- ‘ki, el’ | terminus ‘határ’
extern G külső, idegen
ném, ‘ua.’ lat externus ‘külső’ extra ‘kívül’
externáliák G közg külső gazdasági hatások
ném Externalien ‘ua.’, lásd EXTERN
externalizáció G lél belső kép vagy érzelem kivetítése a külvilág valamely tárgyára vagy
személyére
ang externalization ‘ua.’, lásd EXTERN
external memory G számtech az alapgéphez csatolt, annak nem szerves részét alkotó tároló
ang, ‘ua.’: external lat externus ‘külső’ | lásd MEMÓRIA
externátus † G okt bejáró diákoknak való iskola
ném Externat ‘ua.’ lat externus ‘külső’
Lásd még INTERNÁTUS
externista † G okt külsős, bejáró diák (régi kollégiumokban)
ném Externist ‘bejáró diák, járó beteg’ lat externus ‘külső’
Lásd még INTERNISTA
exteroreceptív G biol a külvilágból érkező ingerületek fogadására alkalmas (szerv)
ang exteroreceptive ‘ua.’: lat exter ‘külső’ | lásd RECEPTÍV
exteroreceptor G biol a külső hatások egy fajtájának fogadására specializálódott szerv
G érzékszerv
ang, ‘ua.’: lat exter ‘külső’ | lásd RECEPTOR
exterritoriális G dipl területen kívüli
G ilyen jogállást élvező
fr exterritorial ‘ua.’: ex- ‘ki, kívül’ | territorium ‘város határa, felségterület’ terra ‘föld, birtok’
exterritorialitás G dipl területenkívüliség
fr exterritorialité ‘ua.’, lásd EXTERRITORIÁLIS
extincteur [eksztenktőr] G tűzoltókészülék
G † gyertyakoppantó
fr, ‘ua.’ lat extinctor ‘kioltó’, lásd EXTINGUÁL
extinguál G elolt, kiolt
G megsemmisít
lat extinguere, extinctum, tkp. ex-stinguere ‘kiolt, kitöröl, kifakít’: ex- ‘ki, el’ | stinguere ‘elolt’
extinkció G fiz fény gyengülése közegen áthaladva
G csill égitestek látszó fényességének csökkenése a látóhatár közelében
G biol inger fokozatos kialvása
lat extinctio ‘kialvás’, lásd EXTINGUÁL
extorzió G kicsikarás
újk lat extorsio ‘ua.’ extorquere, extorsi ‘kicsavar, kínoz, kicsikar’: ex- ‘ki, el’ | torquere
‘csavar’
extra G különleges
G soronkívüli, járulékos, ráadás-
G ölt az átlagtól eltérő (méret)
G (fn) különjövedelem, különjuttatás
G műsz az alapfelszereltségen felüli tartozék, berendezés (pl. gépkocsin)
ném extra ‘ua.’ lat extra ‘(vmin) kívül’
extrac- lásd még EXTRAK-
extracelluláris G biol sejten kívüli (enzim, toxin stb.)
tud lat, ‘ua.’, lásd EXTRA, CELLULÁRIS
extradíció G dipl (tettes) kiadatása más ország hatóságainak
lat extraditio ‘ua.’ extradere, extraditum ‘kiad, kiszolgáltat’: ex- ‘ki’ | tradere ‘átad’: tra(ns)-
‘át’ | dare ‘ad’
Lásd még TRADÍCIÓ
extra dominium G jog birtokon kívül
lat, ‘ua.’: lásd EXTRA, DOMÍNIUM
extrados [eksztrado] G műv bolthát, a boltív vagy boltozat külső, domború felülete
fr, ‘ua.’: lat extra ‘kívül’ | fr dos lat dorsum ‘hát’
extragalaktikus G csill külső csillagrendszerhez tartozó, azzal kapcsolatos
lásd EXTRAGALAXIS
extragalaxis G csill külső (a Tejútrendszeren kívüli) csillagrendszer
tud lat, ‘ua.’: lásd EXTRA | lásd GALAKTIKA
extrahál G orv kihúz, eltávolít
G mat kivon
G kém oldószerrel kivon, kivonatot készít
lat extrahere, extractum ‘ua.’: ex- ‘ki’ | trahere ‘húz’
Lásd még PERTRAKTÁL, TRAKTA, TRAKTÁTUS, TRAKTOR, TRAKTUS
extrakardiális G anat a szíven kívüli
tud lat extracardialis ‘ua.’: lásd EXTRA | gör kardia ‘szív’
extrakció G mat kivonás
G orv foghúzás
lat extractio ‘ua.’, lásd EXTRAHÁL
extrakorporális G orv a testen kívüli (vérkeringés, amelyet pl. műtét alkalmával különleges
készülék tart fenn)
tud lat extracorporalis ‘ua.’, lásd EXTRA, KORPORÁLIS
extrakromoszómás G gen a citoplazmában található, a kromoszómáktól független (DNS-elemek)
gen ‘ua.’, lásd EXTRA, KROMOSZÓMA
extraktív G kivonás útján nyert
ang extractive ‘ua.’, lásd EXTRAHÁL
extraktor G kém extraháló készülék
ang extractor ‘ua.’, lásd EXTRAHÁL
extraktum G kém, irod kivonat
lat extractum ‘ua.’, lásd EXTRAHÁL
extrakurír G kat különfutár
ném Extrakurier ‘ua.’: lásd EXTRA | fr courrier ‘futár’ courrer ‘fut’ lat currere ‘ua.’
Lásd még CURRICULUM VITAE, KONKURENS, KURZÍV
extra muros [eksztra múrosz] G a falakon kívül, a városon kívül
lat, ‘ua.’: extra ‘kívül’ | murus ‘fal’
extraneus G idegen
G jog külbirtokos, egy település határában földtulajdonnal bíró, de másutt lakó személy
G jog nem az ügyhöz tartozó
lat, ‘külső’ extra ‘kívül’
extraordinárius G rendkívüli, soronkívüli
G okt (fn) egyetemi magántanár
 lat extraordinarius ‘ua.’: lásd EXTRA | ordinarius ‘szokásos’
 ordo, ordinis ‘rend’
Lásd még ORDÓ, ORDONÁNC
extraparlamantáris G pol a parlamenten kívüli
lásd EXTRA, PARLAMENT
extrapiramidális G anat a mozgatórendszernek az a része, amely nem a nyúltagyi piramison át lép
be a gerincvelőbe
tud lat extrapyramidalis ‘ua.’: lásd EXTRA | pyramis, pyramidis, lásd PIRAMIS
extrapoláció G mat közelítő meghatározás
ang, ném, fr extrapolation ‘ua.’, lásd EXTRAPOLÁL
extrapolál G mat (számértéket az ismert adatok alapján) közelítő módszerrel meghatároz
ném extrapolieren ‘ua.’: lat extra ‘különlegesen’ | polire ‘csiszol, finomít’
extraprofit G gazd többletjövedelem, többletnyereség
ném Extraprofit ‘ua.’: lásd EXTRA, PROFIT
extraszensz G telepatikus fenomén, aki mások gondolkodását agyhullámai útján befolyásolja
ang extrasense ‘ua.’: lásd EXTRA | sense ‘érzék, értelem’
extraszisztolé G orv szabálytalan szívmozgás, korai összehúzódás
lásd EXTRA, SZISZTOLÉ
extraterresztrikus G földön kívüli
ném extraterrestrisch ‘ua.’: lásd EXTRA | lat terrestris ‘földi’ terra ‘föld’
extraurbán G városon kívüli
ang extraurban ‘ua.’, lásd EXTRA, URBÁNUS
extrauterin G orv méhen kívüli (terhesség)
ném, ‘ua.’: lásd EXTRA | lat uterus ‘anyaméh’
extravagancia G különcködés, hóbort
fr extravagance ‘ua.’, lásd EXTRAVAGÁNS
extravagáns G különcködő, bogaras, hóbortos
G furcsa, szokatlan, sajátos
ném, fr extravagant ‘ua.’ késő lat extravagans ‘messze bolyongó’: extra ‘(vmin) túl’ | vagans
‘bolyongó’ vagari ‘bolyong, csavarog’
Lásd még VAGABUNDUS, VÁGÁNS
extravaszkuláris G anat az érrendszeren kívüli
tud lat extravascularis ‘ua.’: extra ‘kívül’ | kics vasculum ‘véredény’, tkp. ‘edényke’ vas
‘edény, váza’
extravertált G lél érdeklődésével kifelé forduló, tevékeny
G nyílt, társaságkedvelő, nyájas
 ném extravertiert ‘ua.’: lat extra ‘kívül, kifelé’ | vertere ‘fordít’
extraverzió G lél a személyiségnek a külvilág felé való nyitottsága, más emberek iránti érdeklődése
mint lelkialkati típus
 tud lat extraversio ‘kifordulás’, lásd EXTRAVERTÁLT
extravurst G kivételezés, kiváltságos elbánás
auszt ném Extrawurst ‘kivételezés’, tkp. ‘különvirsli, különleges virsli’, lásd EXTRA | Wurst
‘kolbász, virsli’
extrazonális G biol a saját zónáján kívül, más zónában megjelenő (növénytársulás)
tud lat extrazonalis ‘ua.’, lásd EXTRA, ZÓNA
extrém G szélsőséges, végletes, túlzó
G szertelen, féktelen, mértéktelen
G rendkívüli, hatalmas, jelentős
ném extrem lat ff extremus ‘legszélső’ extra, exter ‘külső’
extrema unctio [eksztréma unkció] G vall utolsó kenet
lat, ‘ua.’: ff extremus ‘legszélső, legvégső’, lásd EXTRÉM, UNCTIO
extrémista G pol (fn) szélsőséges nézeteket valló személy
G (mn) szélsőséges, túlzó
 ang extremist ‘ua.’, lásd EXTRÉMIZMUS

extremitás G szélsőség, véglet
G † végtag
lat extremitas ‘szél, határ, vég’, lásd EXTRÉM
extrémizmus G pol szélsőséges nézeteket hirdető irányzat
ang extremism ‘ua.’, lásd EXTRÉM, -IZMUS
extrémum G mat szélső érték, határérték
lat seml, ‘ua.’ ff extremus ‘legszélső, legkülső’ exter ‘külső’
extrinsic [iksztrinzik] G külső
G vill mesterséges szennyezéssel félvezetővé tett (anyag)
ang, ‘ua.’ lat extrinsecus ‘kívül, kívülről’: régi lat extrim ‘kívülről’ | secus ‘mentén’ sequi,
secutus ‘követ’
ex tripode G kinyilatkoztatásszerűen, igen magabiztosan (beszél)
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a háromlábú székről’ (Püthia, a delphoi jósda papnője ilyen széken ülve adta
Apollóntól sugallt jövendöléseit): ex ‘-ról’ | tripus gör tripusz, tripodosz ‘háromláb’: tria
‘három’ | pusz ‘láb’
extrovertált, extroverzió lásd EXTRAVERTÁLT, EXTRAVERZIÓ
extrudál G műsz rúdalakban sajtol
ang extrude ‘kiprésel’ lat extrudere, extrusum ‘kinyom’: ex- ‘ki’ | trudere ‘tol, szorít’
extruder G műsz csigaprés, rúdsajtoló
ang, ‘ua.’, lásd EXTRUDÁL
extrúzió G kisajtolás
ang extrusion ‘ua.’, lásd EXTRUDÁL
ex tunc [eksz tunk] G akkortól fogva
lat, ‘ua.’: ex ‘-tól’ | tunc ‘akkor’
exuberancia G túlburjánzás, dús tenyészet, bujaság, bőség
fr exuberance ‘ua.’ lat exuberans, exuberantis ‘áradó, bőséges’ exuberare ‘bőséggel árad’:
ex- ‘ki’ | uber ‘tőgy, bőség’
exulceráció G orv kifekélyesedés
tud lat exulceratio ‘ua.’: ex- ‘ki’ | ulcerare, ulceratum ‘gennyed, fekélyesedik’ ulcus, ulceris
‘fekély’
exultáció G ujjongás, lelkesedés, örömrivalgás
lar exultatio ‘ua.’, lásd EXULTÁL
exultál G ujjong, lelkesedik
lat exsultare, exsultatum ‘ujjong, tombol’, tkp. ‘ugrál örömében’: ex- ‘ki, fel’ | gyak saltare ‘ugrál’
salire, saltum ‘ugrik’
ex usu [eksz úzú] G szokás szerint, szokásból
G tapasztalatból
lat, ‘ua.’: ex ‘-ból’ | lásd ÚZUS
exuvium G áll levedlett bőr
lat tbsz exuviae ‘ua.’: exuere ‘levet, letesz’
ex voto [eksz vótó] G vall fogadalmi tárgy
ex ‘-ból’ | votum ‘fogadalom’ vovere, votum ‘megfogad’
eye-liner [ájlájner] G a szemhéj szélét vastagon kiemelő festék
ang, ‘ua.’, tkp. ‘szemvonalazó’: eye ‘szem’ | line lat linea ‘vonal’
ezofágus G lásd ÖZOFÁGUS
ezoterikus G titkos, rejtett, csak a beavatottak számára való, általuk érthető
 lat esotericus gör eszóterikosz ‘ua.’ kf eszóterosz ‘beljebb eső, belső’ eszó ‘belül’
 F
fabiánus G pol angliai reformer szocialista mozgalom a 19. század végén
G ennek tagja, híve
G (mn) e társasággal és elveivel kapcsolatos
ang Fabian (Society) ‘fabiusi (társaság)’ Quintus Fabius Maximus római hadvezérnek, a
„Habozónak” a nevéből, aki halogató taktikájával őrölte fel Hannibál túlerejét
fabiformis [fábiformisz] G anat bab alakú
tud lat, ‘ua.’: faba ‘bab’ | forma ‘alak’
fabizmus G orv bizonyos babfajták fogyasztásakor jelentkező, hemolízissel járó betegség
tud lat fabismus ‘ua.’: faba ‘bab’ | lásd -IZMUS
fabliau [fablió] G irod rövid, szatirikus francia verses anekdota a 12–14. századból
picardiai fr, ‘ua.’ ófr fablel, fableau ‘mese, fabula’ lat, lásd FABULA
fabrika † G gyár, műhely, ipartelep
lat fabrica ‘műhely’ faber, fabri ‘munkás, kézműves’ facere ‘csinál, készít’
Lásd még FACILITÁS
fabrikáció G gyártás, készítés
G pej tákolmány
lat fabricatio ‘ua.’, lásd FABRIKÁL
fabrikál G készít, összetákol, összeüt
G fúr-farag, barkácsol, eszkábál
G átv kohol, kiagyal
G † gyárt
lat fabricari, fabricatus ‘készít, ácsol, alkot’, lásd FABRIKA
fabula G irod mese, állatmese, tanító célzatú mese
lat, ‘elbeszélés’ fari ‘mond, szól’
Lásd még FÁMA
fabuláció G mese, mesemondás
G tódítás, lódítás
lat fabulatio ‘ua.’, lásd FABULÁZ
fabula palliata G szính görög tárgyú, görög öltözékben előadott ókori római vígjáték
lat, ‘ua.’: lásd FABULA | pallium ‘görög köpeny’
fabula togata G szính római tárgyú, római öltözékben előadott ókori római vígjáték
lat, ‘ua.’, lásd FABULA, TÓGA
fabuláz G mesél, adomázik
G fecseg, locsog
G † lódít, tódít, füllent
lat fabulari, fabulatus ‘ua.’, lásd FABULA
fac G műv (jelzet kép alsó sarkában) csinálta, készítette
lat fac(iebat) ‘ua.’ facere ‘csinál’
façade [faszád] G homlokzat
fr, ‘ua.’ face lat facies ‘arc’
Lásd még FACIÁLIS
face [féjsz] G számtech lap, mértani test egy oldala (számítógépes grafikában)
ang, ‘ua.’, tkp. ‘arc’ fr face lat facies ‘arc’
 Lásd még FACIÁLIS
facélia G növ mézontófű, harang alakú kék virágaiért termesztett, Amerikában őshonos dísznövény
tud lat Phacelia ‘ua.’
 gör phakelosz ‘köteg, nyaláb’
facelifting [féjszlifting] G orv ráncfelvarrás
G sajtó arculatjavítás (cégé, politikusé, kormányzaté)
 ang, ‘ua.’, tkp ‘az arc megemelése’: face fr face lat facies ‘arc’ | lift ‘emel’
facellit G ásv kálium-amulínium szilikát, nyalábformában kristályosodó ásvány
tud lat phacellit ‘ua.’: gör phakelosz ‘köteg nyaláb’ | -it (ásványra utaló toldalék)
facér G biz magános, egyedülálló, nőtlen
G biz szabad, szalma
G biz állástalan, munka nélküli
G † csellengő, kallódó
baj-oszt vazier(end) [facírend] ‘állás nélküli’ vazieren ‘állás nélkül van’ lat vacare ‘üresen
áll, üresedésben van’ vacuus ‘üres’
Lásd még VAKÁCIÓ, VÁKUUM
facetia G irod prózai anekdota, tréfás elbeszélés a reneszánsz korában
lat, ‘élc, elmés tréfa’ facetus ‘elmés, csillogó’ fax, facis ‘fáklya’
facettás G áll összetett, hatszögletű recékből álló (rovarszem)
újk lat facetta fr kics facette, lásd FAZETTA
fach G biz rekesz, fiók
ném Fach ‘szak, szakma’, ered. ‘rekesz’
fâché lásd FASÉ
fachwerk G ép favázas fal, fagerendák vázából készült fal, melynek közeit téglával vagy vályoggal
töltik ki
ném, ‘ua.’: Fach ‘rekesz, köz’ | Werk ‘munka, mű’
faciális G anat arci, az archoz tartozó
lat, ‘ua.’ facies ‘arc’
Lásd még FAÇADE, FACE, FACIES, FAZETTA, INTERFACE
facies [faciesz] G anat arc
G orv valamely betegségre jellemző arckifejezés
G geol üledékes kőzetképződmény megfigyelhető kőzettani és őslénytani jegyeinek összessége
lat, ‘arc’
Lásd még FACIÁLIS
facies hippocratica [faciesz hippokratika] G orv a közeledő vég előjelei a haldokló arcán, ahogy
Hippokratész görög orvos leírta
tud lat, ‘hippokratészi arc’, lásd FACIES
facilitáció G orv az idegsejt kisülését elősegítő inger
tud lat facilitatio ‘ua.’, tkp. ‘megkönnyítés’ facilitare, facilitatum ‘megkönnyít’ facilis
‘könnyű (megtenni)’ facere ‘tesz, csinál’
facilitás G könnyedség, könnyűség
lat facilitas ‘ua.’ facilis ‘könnyű (megtenni)’ facere ‘tesz, csinál’
Lásd még AFFÉR, FABRIKA, FÁCIT, FACTICIUS, FAKSZIMILE, FAKCIÓ, FAKTOR, FAKTORIÁLIS, FAKTUM,
FAKTÚRA, FAKULTÁS, FAZENDA, FAZON, FEATURE, FECIT, FESS, FÉTIS, FEZŐR, HACIENDA
facioplasztika G orv az arc plasztikai műtéte
lásd FACIES, PLASZTIKA
facioplégia G orv arcbénulás
tud lat facioplegia ‘ua.’: facies ‘arc’ | gör plégé ‘ütés, csapás’
fácit † G végeredmény, végösszeg
ném Fazit ‘ua.’ lat facit ‘tesz, kitesz (valamennyit)’ facere ‘tesz, csinál’
Lásd még FACILITÁS
façon lásd FAZON
facsimile lásd FAKSZIMILE
fact- lásd még FAKT-
facticius [fakticiusz] G orv mesterséges
lat, ‘ua.’
 factum ‘tett, csinálmány’ facere, factum ‘csinál’
Lásd még FACILITÁS
factio lásd FAKCIÓ
factitivum [faktitívum] G nyelvt műveltető ige
 lat (verbum) factitivum ‘ua.’ gyak factitare ‘tenni szokott, űz, folytat’ facere, factum ‘tesz,
csinál’
Lásd még FACILITÁS
facultas artium [fakultász arcium] G okt a bölcsészeti tanulmányok neve a középkori
felsőoktatásban
 lat, ‘a művészetek tanszaka’: lásd FAKULTÁS | ars, artis ‘művészet, mesterség’
facultas docendi [fakultász …] G okt képesítés, jogosultság egyetemi előadások tartására a
középkorban
 lat, ‘tanításra való alkalmasság’: lásd FAKULTÁS | docere ‘tanít’
fád G fásult, kedélytelen, unalmas
 ném fad(e) ‘ízetlen, unalmas’ fr fade ‘ízetlen’ régi lat fapidus ‘állott, romlott (ital)’
fading [féjding] G inf távoli rádióállomás hangjának átmeneti vagy periodikusan visszatérő
halkulása
 ang, ‘ua.’ fade ‘sápad, gyengül, enyészik’ ófr fader ‘ua.’ fade, lásd FÁD
fadenglas [fádenglász] G műv fonalas üveg, filigránüveg, vékony tejüveg szálakból alkotott
hálózatos minta ráolvasztása fúvott üveg felületére
 ném Fadenglas ‘ua.’: Faden ‘szál’ | Glas ‘üveg’
fado [fádu] G zene bánatos alaphangú, gitárkíséretes portugál népdal
 port, ‘ua.’, tkp ‘végzet’ lat fatum, lásd FÁTUM
faeton † G közl nap elleni védőtetővel ellátott könnyű hintó
 ném Phaeton fr phaéton ‘ua.’ gör Phaétón, Héliosz fia, aki egyszer apja napszekerét hajtotta
az égen
faecalia lásd FEKÁLIA
fagocita G orv falósejt, a fehérvérsejtek egyik fajtája
 tud lat phagocyta ‘ua.’: gör phagein ‘eszik’ | kütosz ‘üreg, cella, méhsejt’
fagocitózis G orv sejtfalás, a szervezet védekezése bejutott idegen sejtek ellen
 tud lat phagocytosis ‘ua.’: lásd FAGOCITA | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
fagománia G orv evési kényszer
 tud lat phagomania ‘ua.’: gör phagein ‘eszik’ | lásd MÁNIA
fagott G zene mély hangú fafúvós hangszer
 ném Fagott ‘ua.’ ol fagotto ‘köteg, nyaláb’ (a hangszer többszörösen összehajtott hosszú
csövéről) (?) gör phakelosz ‘ua.’
fahrt lásd FÁRT
fail-soft [féjlszoft] G számtech hibatűrő, hiba esetén célszerűen csökkentett teljesítménnyel tovább
működő (rendszer)
 ang, ‘ua.’: fail ‘hiba, kudarc’ ófr faillir népi lat fallire ‘hibáz, kudarcot vall’ lat fallere
‘elbuktat, tévedésbe ejt, megcsal’ | soft ‘lágy, engedékeny’
fainéant [fenean] G naplopó
 fr, ‘semmittevő’: fait ‘csinál’ faire lat facere ‘csinálni’ | néant ‘semmi’, tkp. ‘nem létező’:
lat ne ‘nem’ | ens, entis ‘létező’ esse ‘van, létezik’
fair [feer] G sportszerű, tisztességes, méltányos
 ang fair ‘ua.’, tkp. ‘szép, tiszta, szőke’ óang faeger ‘szép’ skand (pl. izlandi fagr, svéd fager
‘szép, helyes’)
faiseur lásd FEZŐR
fait accompli [fetakompli] G kész tény, adott és megmásíthatatlan helyzet
 fr, ‘ua.’: fait
 lat factum ‘tény, megtett dolog’ facere ‘tesz, csinál’ | accomplir ‘kiteljesít,
befejez’ népi lat accomplere, tkp. ad-complere ‘ua.’: lat ad- ‘hozzá’ | complere ‘betölt,
befejez’, lásd KOMPLETT
fajansz G műv festett ónmázas cserépedény
 fr (vaisselle de) Faďence ‘faenzai (edény)’ Faenza, kerámiaiparáról híres itáliai város lat
Faventia ‘ua.’, tkp. ‘kedvező előjel’ favere ‘kedvez’
Lásd még FAUN, FAVORIT, FŐN
fájl G számtech egyedi névvel ellátott számítógépes adatállomány, amely egyetlen paranccsal
hívható be
 ang file ‘dosszié, iratköteg, iratrendező fiók’, ered. ‘iratfűző zsineg’ fr fil ‘fonal, szál’ lat
filum ‘szál’
Lásd még FILAMENTUM
fájront G biz a munkaidő vége
 hazai ném és erdélyi szász fájaromt, fairamd ném Feierabend ‘ünnep előestéje, szombat este, a
munkahét vége’: Feier lat feriae ‘ünnep, munkaszüneti nap’ | Abend ‘este’
fakció G párt, felekezet, pártcsoport
 lat factio ‘politikai viszály, párt’ facere, factum ‘csinál’
Lásd még FACILITÁS
fakír G bámulatos mutatványokat produkáló, szöges ágyon fekvő indiai koldus aszkéta
G átv, biz fájdalmakat és kényelmetlenséget könnyen viselő, nagy türelmű és igénytelen ember
 ar fakír ‘szegény ember, koldus’ fakr ‘szegénység’
fakolit G geol lencse alakú szubvulkáni kőzettest
 ang phacolith ‘ua.’: gör phakosz ‘lencse’ | lithosz ‘kő’
fakszimile G nyomd régi könyv, nyomtatvány pontos hasonmása
 újk lat facsimile, tkp. fac simile ‘csinálj hasonlót’: facere ‘csinál’ | similis, simile ‘hasonló’
Lásd még FACILITÁS
fakszni G hóbort, szeszély, bogár, rigolya
 hazai ném faxn ‘hóbort, bolondozás’ ném Faxen ‘bohóckodás, fintor’ fick-facken ‘ide-oda
futkos’
faksznis G hóbortos, bogaras, rigolyás
 lásd FAKSZNI
fakticitás G fil tényszerűség
 tud lat facticitas ‘ua.’ facticus ‘tényszerű’ factum lásd FAKTUM
faktitív G nyelvt műveltető (ige)
 ném faktitiv ‘ua.’ tud lat (verbum) factitivum ‘műveltető (ige)’ lat gyak factitare ‘csinálni
szokott’ facere, factum ‘csinál’
faktográfia G közg tényközlő tájékoztatás, forrásokon alapuló adatközlés
 ang factography ‘ua.’, lásd FAKTUM, -GRÁFIA
faktológia G tud tények gyűjtése, rendezése és feldolgozása értékelésük nélkül
 ang factology ‘ua.’, lásd FAKTUM, -LÓGIA
faktor G tényező, összetevő
G mat szorzó
G nyomd a szedőterem művezetője
G közg faktorálást végző pénzintézet
 lat factor ‘tevő, csináló’ facere, factum ‘tesz, csinál’
Lásd még FACILITÁS
faktorálás G közg olyan bankügylet, amelyben a megbízó (eladó) az egyéb banki úton nem fedezett,
rövid lejáratú követeléseit, ill. azok behajtását egy faktorbankra engedményezi
 ang factoring ‘ua.’ factor ‘más tényezőt az üzletbe bevon’ lat factor, lásd FAKTOR
faktoranalízis G mat tényezőelemzés, a matematikai statisztikában használatos módszer
közgazdasági és lélektani vizsgálatok esetén
 lásd FAKTOR, ANALÍZIS
faktoriális G mat az adott számig terjedő összes pozitív egész szám szorzata egymással, pl. 5 ~a
1·2·3·4·5 = 120
tud lat factorialis ‘ua.’, tkp. ‘a szorzóval kapcsolatos’, lásd FAKTOR

faktótum G lásd TÓTUMFAKTUM
faktuális G tény szerinti, tényleges
lat factualis ‘ua.’, lásd FAKTUM

faktum G tény
G valóság, valóban megtörtént eset
 lat factum ‘megtett dolog’ facere, factum ‘tesz, csinál’
Lásd még FACILITÁS
faktúra G műv ecsetkezelés, amely a festmény felületét sajátosan alakítja
G † ker áruszámla
 ném Faktur ‘ua.’ ol fattura ‘gyártmány, számla’ lat factura ‘készítmény’ facere, factum
‘csinál’
Lásd még FACILITÁS
fakultáció G okt tetszőleges választás különböző, de bizonyos számban kötelező tantárgyak között
G okt ilyen oktatási rendszer
 magy, szabálytalan képzés egy nem létező *facultare igéből, lásd FAKULTATÍV
fakultás G okt tagozat, kar
G okt főiskolai vagy egyetemi tanszak, tudományszak
G átv rátermettség, képesség, tehetség
G jog jogosultság
G † hivatás
 ném Fakultät fr faculté ‘ua.’ kk lat facultas, facultatis ‘lehetőség, képesség, ügyesség’
facilis ‘könnyű’
Lásd még FACILITÁS
fakultatív G okt szabadon választható, nem kötelező, vagylagos, önkéntes (tantárgy, ténykedés)
 ném fakultativ fr facultatif ‘ua.’, lásd FAKULTÁS
fakultatíve G szabadon, önkéntesen, választás alapján
 újk lat, ‘ua.’, lásd FAKULTATÍV
falangista G (mn) pol a Franco-féle spanyol fasizmussal kapcsolatos
G (fn) pol a spanyol fasizmus híve
 sp Falange [falanhhe] a volt spanyol fasiszta párt neve, lásd FALANX
falanszter G fil közös termelésen és fogyasztáson alapuló, igen erősen szakosodott alapegység a
jövő társadalmában (a korai utópikus szocialisták, főként Ch. Fourier elképzelése szerint)
G a természetes emberi igényekkel ellenkező, merev és túlszervezett társadalmi rend
 fr phalanstčre ‘ua.’: gör phalan(x) ‘ókori gör hadrend’, lásd FALANX 5 fr (mona)stčre ‘rendház’,
lásd MONASZTÉRIUM
falanx G tört az ókori görög nehéz fegyverzetű gyalogosok tömött, zárt hadrendje
G tört az ebben harcolók egysége
 gör phalanx, phalangosz ‘ua.’, tkp. ‘rúd, fahasáb’
falc G műsz horony, rovátka, hosszanti vájat (egymásba illő alkatrészek egyikén)
 ném Falz ‘ua.’ falzen ‘hornyol, rovátkol’
falciformis [falciformisz] G anat sarló alakú
 tud lat, ‘ua.’: falx, falcis ‘sarló’ | forma ‘alak’
fallácia † G hamisság, csalafintaság
G csalárdság, megtévesztés
G fil formai tekintetben hibás következtetés
 lat fallacia ‘ua.’ fallax, fallacis ‘csalárd’ fallere, falsum ‘csal’
Lásd még FALS
fallaciózus † G megtévesztő, tévedésbe ejtő
G álnok, csalárd
 lat fallaciosus ‘ua.’, lásd FALLÁCIA

fallibilis G megtéveszthető
G csalóka
 lat, ‘ua.’, fallere, falsum ‘csal’
Lásd még FALS
fallikus G tud fallosszal kapcsolatos, arra utaló
G lél a saját nemi szervekre irányuló érdeklődéssel jellemezhető (fázis a gyermek szexuális
fejlődésében Freud tana szerint)
 tud lat phallicus ‘ua.’ lat phallus ‘hímvessző’, lásd FALLOSZ
fallit † G bukott, csődbe jutott, fizetésképtelen
 ném fallit ol fallito ‘ua.’ fallire ‘megcsal, csalódik, hibáz, megbukik’ lat fallere ‘csal’
Lásd még FALS
fallosz G népr, műv felmeredt hímvessző mint a termékenység jelképe, stilizált ábrázolások tárgya
 gör phallosz ‘ua.’
fallotoxin G kém a gyilkos galóca méreganyaga
 tud lat phallotoxin ‘ua.’: (Amanita) phalloides ‘hímtagszerű’ (a gomba tudományos neve) | lásd
TOXIN
fallout [folaut] G számtech kiszűrt hiba
ang, ‘ua.’, tkp. ‘eselék, hulladék’: fall ‘esik’ | out ‘ki’

fals G hamisított, csalárd
G zene hamis (hang)
 ném falsch ‘ua.’ lat falsus ‘hamis’ fallere, falsum ‘csal’
Lásd még FALLÁCIA, FALLIBILIS, FALLIT, FALZETT, FALZIFIKÁL, FALZUM, FAULT, INFALLÍBILIS
falsimonia [falszimónia] G jog csalás, csalárdság
 lat, ‘ua.’ falsus ‘hamis, csalárd’, lásd FALS
falzett G zene fejhang mint férfi énekhang
 ném Falsett ol kics falsetto ‘ua.’ falso ‘hamis’ lat falsus ‘ua.’, lásd FALS
falzettista G zene falzetténekes, szoprán vagy alt szólamot éneklő férfi
 ol falsettista ‘ua.’, lásd FALZETT
falzifikál † G hamisít
 lat falsificare ‘ua.’: falsus, lásd FALS
falzifikáció † G hamisítás
G hamisítvány
 lat falsificatio ‘ua.’, lásd FALZIFIKÁL
falzifikátor † G hamisító
 lat falsificator ‘ua.’, lásd FALZIFIKÁL
falzum G hamisítás, csalás
 lat falsum ‘ua.’, lásd FALS
fáma G hír, híresztelés, szóbeszéd, mendemonda
G † hírnév
 lat fama ‘ua.’ fari ‘kimond’
Lásd még FABULA, FANDANGÓ, FATA MORGANA, FÁTUM, INFÁMIS, INFÁNS, INFANTILIS, PREFÁCIÓ,
PROFESSZIÓ
família G család, rokonság, hozzátartozók
G biol rendszertani család
lat familia ‘ua.’, ered. ‘a házhoz tartozó cselédség, szolganép’ famulus ‘szolga’
familiáris G (mn) családias, otthonos
G bizalmas, meghitt
G pej bizalmaskodó, tolakodó
G (fn) tört előkelő nemesúr szolgálatába szegődött szegény nemes, köznemes
lat familiaris ‘a családhoz tartozó, meghitt’, lásd FAMÍLIA
familiaritás G bizalmas viszony
G pej bizalmaskodás, tolakodás
G tört főnemes és a szolgálatába szegődött köznemes közti jogviszony a rendi Magyarországon
lat familiaritas ‘meghitt barátság, baráti kör’, lásd FAMILIÁRIS
famille noir [famij noár] G műv kínai porcelánfajta, amelynek a díszítésében a fekete az uralkodó
szín
fr, ‘ua.’, tkp. ‘fekete család’: famille lat familia ‘család’ | noir lat niger ‘fekete’
famille rose [famij róz] G műv kínai porcelánfajta, amelynek a díszítésében a rózsaszín az uralkodó
szín
fr, ‘ua.’, tkp. ‘rózsaszín család’: famille lat familia ‘család’ | rose lat rosa ‘rózsa, rózsaszín’
famille verte [famij vert] G műv kínai porcelánfajta, amelynek a díszítésében a zöld az uralkodó
szín
fr, ‘ua.’, tkp. ‘zöld család’: famille lat familia ‘család’ | vert lat viridis ‘zöld’ virere
‘zöldell, virul’
famózus † G híres, hírneves
G pej hírhedt, rosszhírű
lat famosus ‘ua.’, lásd FÁMA
famulus G alkalmazott, beosztott
G tanítvány, növendék, jelölt
G munkatárs, segéd, kisegítő, gyakornok
újk lat, ‘ua.’, ered. ‘a házban lakó, a családdal élő szolga, cseléd’, lásd FAMÍLIA
fan [fen] G sport szurkoló
ang, ‘ua.’ fan(atic) ‘rajongó’, lásd FANATIKUS
fanarióta G tört előkelő, vagyonos görög az oszmán birodalom nagy városaiban, főleg Isztambulban
újk lat phanariota újgör fanariotisz ‘ua.’ Fanar (ma Fener) ‘főleg görögök lakta isztambuli
városrész’
fanatikus G megszállott, elvakult, vakbuzgó, rajongó személy
G (mn) elszánt, szenvedélyes, féktelen, zabolátlan
lat fanaticus ‘rajongó’, tkp. ‘istenségtől megihletve őrjöngő’ fanum ‘szentély, szent hely, az
istenség lakhelye’ fas ‘isteni jog, végzés’
Lásd még FAN, PROFÁN
fanatizál G feltüzel (személyt, tömeget), felkorbácsolja az indulatokat
ném fanatisieren fr fanatiser ‘ua.’, lásd FANATIKUS
fanatizmus G vakbuzgóság, elvakultság
G türelmetlenség, elfogultság más nézeteivel szemben
ném Fanatismus fr fanatisme ‘ua.’, lásd FANATIKUS, -IZMUS
fandangó G zene énekes, hármas ütemű gyors spanyol népi tánc, ennek zenéje
sp fandango, ered. fadango ‘ua.’ port fado ‘népies műdal’ lat fatum ‘végzet’, lásd FÁTUM
Lásd még FÁMA
fándli G malteroskanál
G serpenyő
hazai ném kics pfannl, pfandl, fandl ném Pfanne ‘lapos edény, serpenyő’ népi lat panna
lat patena ‘tál’ gör patané ‘ua.’
fanerogám G növ nyitvatermő
ang phanerogam ‘ua.’: gör phanerosz ‘látható, nyilvánvaló’ phainomai ‘látszik’ | gamosz
‘házasság’
fanerozoikum G geol földtörténeti korszak, amely 570 millió éve kezdődött, és üledékeiben az
állati élet nyomai nyilvánvalóak
tud lat phanerozoicum ‘ua.’: gör phanerosz ‘nyilvánvaló’ phainomai ‘látszik’ | dzóé ‘élet’
Lásd még FANTÁZIA
fanfár G zene harsonaszó
G zene rézfúvós hangszereken felhangzó zenei jeladás ünnepség kezdetén, végén
fr hangut fanfare ‘ua.’
fango G orv gyógyiszap, iszapfürdő
ol, ‘iszap, sár’
 germán (pl. gót fani ‘ua.’)
fantasy [fentezi] G irod a science fiction, a tündérmese és a rémtörténetek elemeit ötvöző újkeletű
irodalmi műfaj
ang, ‘ua.’, tkp. ‘fantázia’, lásd ott

fantaszta G légvárakat építő, túlfűtött képzeletű ember
ném Phantast
 lat phantasta ‘ua.’ gör phantasztész ‘kérkedő, dicsekvő’, lásd FANTÁZIA
fantasztikum G képzeletbeliség, a képzelet szüleménye, fantasztikus jelleg
magy, lásd FANTASZTIKUS (a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)

fantasztikus G hihetetlen, kitalált, képzeletbeli
G meghökkentő, elképesztő
G mesés, csodás, délibábos
tud lat phantasticus ‘ua.’ gör phantasztikosz ‘képzelőerővel bíró, látszatot keltő’, lásd
FANTÁZIA
fantázia G képzelet, képzelőerő
G ábránd, látomás
G álmodozás, képzelődés
G légvár, álomvilág
G zen zenei ábránd, kötetlen szerkezetű kis zenedarab
 lat phantasia gör phantaszia ‘képzelet, látomás’ phantadzó ‘képzetet kelt, láthatóvá tesz’
phainó ‘megmutat, megjelenik’
Lásd még CELOFÁN, DIAFÁN, EMFÁZIS, EPIFÁNIA, FANEROZOIKUM, FANTAZMA, FANTOM, FÁZIS, FÉN,
FENOL, FENOMÉN
fantáziál G képzelődik, álmodozik, ábrándozik
G félrebeszél
 lásd FANTÁZIA
fantazma G megvalósíthatatlan elképzelés
G † agyrém, látomás
 lat phantasma gör phantaszma ‘látomás, jelenés, álomkép’ phantadzó ‘képzetet kelt,
láthatóvá tesz’ phainó ‘megmutat, megjelenik’
Lásd még FANTÁZIA
fantazmagória G agyrém, rémlátás
G jelenés, látomás
G délibábos elképzelés, légvár
 ném Phantasmagorie fr fantasmagorie ‘kísértetjelenetek rendezése színpadon technikai
trükkökkel’: gör phantaszma ‘tünemény’, lásd FANTAZMA | agora ‘gyűlés, köztér’
fantom G agyrém, látomás
G kényszerképzet, képzelődés
G kísértet, szellem, hazajáró lélek
 fr phantôme népi lat fantauma lat phantasma, lásd FANTAZMA
Lásd még FANTÁZIA
fantomcég G közg csak papíron létező, gazdasági tevékenységet nem folytató cég
 lásd FANTOM
fantomfájdalom G orv levágott végtagban érezni vélt fájdalom
 lásd FANTOM
fantomkép G jog bűntény ismeretlen tetteséről a szemtanúk beszámolója alapján részletekből
összeállított arckép
 lásd FANTOM
fanzine [fenzin] G számtech elektronikusan terjesztett lap, amelyet bizonyos téma rajongói maguk
készítenek s küldöznek egymásnak interneten
 ang, ‘ua.’: lásd FAN | (maga)zine, lásd MAGAZIN
farad G fiz az elektromos kapacitás egysége
 Michael Faraday angol fizikus nevéből

faradizáció G orv mozgásszervi s más betegségek kezelése elektromos ingerekkel
tud lat faradisatio ‘ua.’
 Michael Faraday angol fizikus nevéből
farandole [farandol] G zene provanszál eredetű gyors, hatnyolcados ütemű délfrancia népi tánc
fr, ‘ua.’
 sp farandula ?
fáraó G tört ókori egyiptomi uralkodó
G † ját hazárd kártyajáték
 lat Pharao gör Pharaón héb parr’ah ‘egyiptomi király’ óegyipt pr-a’a, tkp. ‘nagy ház’,
az uralkodó öt címének egyike volt
farba † G ját szín kártyajátékban
 ném Farbe ‘szín, kártyaszín’
farce [farsz] G irod középkori bohózat, tréfás színmű, eredetileg mirákulumjátékok betétdarabja
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘húsvagdalék, töltelék’ lat farcire ‘töm’
Lásd még FASÍROZ, INFARKTUS
farceur [farszőr] G tréfás kedvű, tréfacsináló ember
G komolytalan, megbízhatatlan ember
 fr, ‘ua.’, lásd FARCE
faringális G nyelvt garatban képzett, garat- (hang)
 tud lat (vox) pharyngalis, ‘ua.’ gör pharünx, pharüngosz ‘garat’
faringo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a torokkal, garattal kapcsolatos
 tud lat pharyngo- ‘ua.’ gör pharünx, pharüngosz ‘garat’
faringológia G orv torok- és gégegyógyászat
 tud lat pharyngologia ‘ua.’, lásd FARINGO-, -LÓGIA
Faringosept [faringoszept] G gyógysz garatfertőzés elleni tabletta
 lásd FARINGO- | lat septicus ‘fertőzött’, lásd SZEPTIKUS
faringoszkóp G orv garattükör
 tud lat pharyngoscop(ium) ‘ua.’, lásd FARINGOSZKÓPIA
faringoszkópia G orv garattükrözés
 tud lat pharyngoscopia ‘ua.’: lásd FARINGO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
faringotómia G orv garatmetszés
 tud lat pharyngotomia ‘ua.’: lásd FARINGO- | gör tomé ‘metszés’ temnó ‘vág, metsz’
farinográf G lisztvizsgáláshoz, a liszt vízfelvevő képességének méréséhez használt műszer,
Hankóczy Jenő találmánya
 magy farinográf ‘ua.’: lat farina ‘liszt’ | lásd -GRÁF
farinx lásd PHARYNX
farizeizmus G a farizeusokra jellemző viselkedés, álszentség, képmutatás
 ném Phariseismus ‘ua.’, lásd FARIZEUS, -IZMUS
farizeus G vall a törvénytisztelet elsőségét hirdető zsidó vallási és politikai szekta tagja az ókori
Júdeában
G átv (Jézus evangéliumi példabeszédei nyomán) képmutató, álszent ember
 lat Pharisaeus gör Phariszaiosz ‘ua.’ héber perisajjá ‘elkülönültek’ páras ‘elkülönít’
farizeuskodik G álszent módon, képmutatóan viselkedik
 lásd FARIZEUS
farm G gazdaság, tanya, földbirtok (az angolszász országokban)
 ang, ‘ua.’ fr ferme ‘tanya’ késő lat (terra) firma ‘biztos jövedelmű (birtok)’ lat firmus
‘szilárd, biztos, állandó’
Lásd még FIRMA
farmaceutika G orv gyógyszerészet, gyógyszervegyészet
 tud lat pharmaceutica (ars) ‘gyógyszerészeti (mesterség)’ pharmakeutikosz ‘a gyógyszerekkel
kapcsolatos’ pharmakeusz ‘gyógyszerrel gyógyító’, ered. ‘varázsló, méregkeverő’, lásd
FARMAKON
farmako- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) gyógyszerrel kapcsolatos, gyógyszer-
 gör pharmakon ‘gyógyfű, gyógyszer, varázsszer’
 pharmakeuó ‘megbűvöl, elvarázsol’
farmakobotanika G gyógysz gyógyszerészeti növénytan, a gyógyhatású növények tudománya
lásd FARMAKO-, BOTANIKA

farmakodinamika G gyógysz gyógyszerhatástan
lásd FARMAKO-, DINAMIKA

farmakognózia G gyógysz gyógyszerismeret
tud lat pharmacognosia ‘ua.’, lásd FARMAKO-, GNÓZIS

farmakokémia G kém gyógyszervegyészet
lásd FARMAKO-, KÉMIA

farmakológia G tud gyógyszerészet, gyógyszertudomány
lásd FARMAKO-, -LÓGIA

farmakológus G gyógysz a gyógyszertudomány művelője
magy, lásd FARMAKOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

farmakománia G orv gyógyszerszedési mánia, öngyógyszerezés
tud lat pharmacomania ‘ua.’, lásd FARMAKO-, MÁNIA

farmakon G gyógysz gyógyszer, gyógyanyag
ném Pharmakon
 gör pharmakon ‘gyógyfű, gyógyszer, varázsszer’ pharmakeuó ‘megbűvöl,
elvarázsol’
farmakopoea G gyógysz hivatalos gyógyszerkönyv a forgalmazható gyógyszerek összetételének,
készítésének és tárolásának leírásával
lat Pharmacopoea ‘ua.’, tkp. ‘gyógyszerkészítés’: lásd FARMAKO- | gör poieó ‘készít, alkot’

farmakopszichológia G gyógysz a magasabb idegműködésre és a lelki folyamatokra ható
gyógyszeranyagokkal foglalkozó tudomány
lásd FARMAKO-, PSZICHOLÓGIA

farmakoterápia G orv gyógyszeres kezelés
tud lat pharmacotherapia ‘ua.’, lásd FARMAKO-, TERÁPIA

farmer G gazdálkodó az angolszász országokban
G ölt erős kék vászonból készült nadrág, öltöny, ennek anyaga, az utóbbi évtizedek népszerű
divatcikke
 ang, ‘gazda’ farm ‘gazdaság’, lásd FARM (a szövet megnevezéseként magyar lelemény, lásd
BLUE JEANS)
fárosz G világítótorony
G átv vezérlő, útmutató szellem
 gör Pharosz (sziget Alexandria kikötője előtt, ahol az ókorban egy 180 méter magas
világítótorony épült)
fárt G film a kamera mozgatása felvétel közben sínen gördülő kis kocsival
 ném Fahrt ‘utazás, járművel való mozgás’ fahren ‘utazik, vezet, hajt’
Lásd még MITFÁRER
farthing G a legkisebb értékű angol aprópénz, a régi penny negyedrésze
 ang, óang feorthung ‘ua.’ feorth, mai ang fourth ‘negyedrész’ four ‘négy’
fasces [faszcesz] G tört szilfa vesszőnyalábbal körülfogott bárd mint az élet s halál fölötti hatalom
jelvénye, amelyet liktorok hordoztak a főbb tisztviselők előtt az ókori Rómában
G tört ugyanez mint a Mussolini-féle olasz fasiszta hatalom jelvénye
 lat tbsz, ‘ua.’ fascis ‘nyaláb, kötő’
Lásd még FASCIA, FASCIO, FASIZMUS, FÁSLI, FASZCIKULÁCIÓ
fascia [faszcia] G anat az izmokat borító hártya
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘pólya, kötés’
Lásd még FASCES
fasciculatus [faszcikulátusz] G anat köteges, nyalábszerű (izomrostok, idegek)
 tud lat, ‘ua.’ kics fasciculus ‘kis köteg’ fascis ‘köteg, nyaláb’
fascio [fassó] G tört az olasz fasizmus kialakításában nagy szerepet játszott csoportok, sejtek,
osztagok neve, a fasizmus névadója
 ol fascio (di combattimento) ‘(harci) osztag’, tkp. ‘köteg, nyaláb’
 lat fascis ‘ua.’, lásd FASCES
fasé G harag, neheztelés
bécsi ném Fasché ‘nézeteltérés, viszály’
 fr fâché ‘dühös, bosszús’ fâcher ‘bosszant’ népi
lat fasticare ‘ua.’ lat fastus ‘dölyf, megvetés, lenézés’
fasíroz G konyha (húst) apróra vagdal vagy darál
 auszt ném faschieren ‘húst vagdal’ fr farcir ‘húsvagdalékkal megtölt’ lat farcire ‘töm’
Lásd még FARCE, INFARKTUS
fasírt G konyha vagdalt hús
 bécsi ném faschiert(es Fleisch) ‘vagdalt (hús)’, lásd FASÍROZ
fasiszta G (mn) a fasizmusra jellemző, azzal kapcsolatos
G (fn) a fasiszta eszmék híve
 ném Faschist ‘ua.’, lásd FASIZMUS
fasizál G pol fasiszta jellegűvé tesz
 magy, lásd FASIZMUS
fasizálódik G pol fasiszta jellegűvé válik
 magy, lásd FASIZMUS
fasizmus G pol totalitárius szélsőjobboldali mozgalom és uralmi rendszer
G pol ennek ideológiája
 ném Faschismus ol fascismo ‘ua.’, lásd FASCIO, FASCES
fásli G orv szalagszerű sebkötöző pólya
G orv rugalmas pólya
 hazai ném kics faschl auszt ném Fasche ‘ua.’ ol fascia ‘szalag, pólya’ lat fascia ‘kötő,
szalag’
Lásd még FASCES
fásliz G bepólyál
 lásd FÁSLI
fasti [fászti] G tört római naptár, amely az ünneprend és állami események mellett megjelölte a
törvénykezésre alkalmas, illetve alkalmatlan napokat is
 lat (dies) fasti ‘alkalmas napok’ fastus ‘törvénykezésre alkalmas’ fas ‘szabad, jogos, üdvös’
Lásd még PER FAS ET NEFAS, PROFÁN
fastoso [fasztózó] G zene ünnepélyesen (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ lat fastuosus ‘pompázó, dölyfös’ fastus ‘dölyf’
faszcikuláció G orv nyalábképződés, kötegképződés
G orv az apróbb izomrostok összehúzódásai az őket ellátó motoros idegsejtek pusztulásakor
 tud lat fasciculatio ‘ua.’ kics fasciculus ‘kis köteg’ fascis ‘köteg, nyaláb’
Lásd még FASCES
faszcináció † G igézet, bűvölet, varázs
 lat fascinatio ‘ua.’, lát FASZCINÁL
faszcinál † G megigéz, megbűvöl
 lat fascinare, fascinatum ‘ua.’ fascinum ‘igézet, boszorkányság’
Fatah lásd EL FATAH
fatális G végzetes, végzetszerű
G áldatlan, átkos, szerencsétlen
 lat fatalis ‘ua.’, lásd FÁTUM
fatalitás † G baj, viszontagság, szerencsétlenség
 ném Fatalität fr fatalité ‘ua.’, lásd FATÁLIS
fatalista G a fatalizmus vallója, híve
 ném Fatalist, fr fataliste ‘ua.’, lásd FATALIZMUS
fatalizmus G végzethit, hit és megnyugvás a megmásíthatatlan sorsban
 ném Fatalismus fr fatalisme ‘ua.’, lásd FATÁLIS, -IZMUS
fata morgana G met légköri tükrözésen alapuló fénytünemény, délibáb
 ol, ‘ua.’, ered. a Messinai-szorosban megfigyelt ilyen tünemény, tkp. ‘Morgan tündér’ (több

középkori mondakör varázslónője) népi lat Fata ‘a végzet istennője’, lásd FÁTUM
Lásd még FÁMA
fatbit [fetbit] G számtech elektronikus kép olyan mértékű nagyítása, mely lehetővé teszi a
képpontonkénti módosítást
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘kövér falat’: fat ‘kövér’ | bit ‘falat, darab’ bite, bit ‘harap’
fátermörder † G ölt magas álló gallér a 19. század elejének férfi viseletében
 ném Vatermörder ‘ua.’, tkp. ‘apagyilkos’ (a névadás okát nem ismerjük): Vater ‘apa’ | Mörder
‘gyilkos’ Mord ‘gyilkosság’
fathnáme G tört a szultán győzelmeiről szóló hivatalos tudósítás
 tör, ‘ua.’: ar fath ‘győzelmes’ | perzsa náme ‘levél, könyv’
fathom G öl, angol hosszmérték, a kitárt karok hossza, 1,83 m
 ang, ‘ua.’, ered. ‘ölelés’
fatig † G fáradt, kimerült
 auszt ném fatig ‘ua.’ fr fatigue ‘fáradtság’, lásd FATIGÁL
fatigál G fáraszt, kimerít
 lat fatigare ‘a kimerülésig hajszol’: ólat fatis ‘törés, pusztulás’ | agere ‘hajt, űz’
fátum G végzet, sors
G balvégzet
 lat fatum ‘ua.’, tkp. ‘a kimondatott dolog’ fari, fatus ‘kimond’
Lásd még FÁMA
fatva lásd FETVA
faubourg [fobur] G tört a középkori városfalon kívüli település vagy városrész Franciaországban
G külvárosi negyed
 fr, ‘ua.’ ófr forsbourg ‘váron kívüli rész’: lat foris ‘kívül’ | népi lat burgum ‘vár’ germán (pl.
ném Burg ‘ua.’)
fault G sport az ellenfél játékosa ellen elkövetett szabálytalanság labdajátékokban
 ang, ‘hiba’ fr faute népi lat *fallita ‘ua.’ lat fallere ‘csal’
Lásd még FALS
faun G mit kecskeszarvú, patás emberalak, alsóbbrendű erdei istenség a római mitológiában, a görög
szatír (szatürosz) megfelelője
 ném, ang Faun lat Faunus, az erdők és mezők római védőistensége favere ‘kedvez, kegyel’
Lásd még FAJANSZ, FAVORIT, FŐN
fauna G áll egy adott területen honos állatfajok összessége
 tud lat, ‘ua.’ (Linné nyomán) Fauna, római istennő, a mezei jószág védnöke, Faunus hitvese,
lásd FAUN
faunisztika G növ faunakutatás, egy adott területen élő állatokat kutató tudományág
 ném Faunistik ‘ua.’, lásd FAUNA
faustrecht [fausztreht] G ököljog
 ném, ‘ua.’: Faust ‘ököl’ | Recht ‘jog’
faute de mieu [fótdö mjő] G biz jobb híján
 fr (à) faute de mieu ‘ua.’: faute népi lat fallita ‘hiány, hiba’ lat fallere ‘csal’ | mieu lat kf
melior ‘jobb’
fauteuil lásd FOTEL
fauvizmus [fóvizmus] G műv keverés nélküli színeket használó, a térbeliséget a hideg és meleg
színek bonyolult elrendezésével érzékeltető kora 20. századi francia festészeti irányzat
 fr fauvisme ‘ua.’: Fauves ‘vadak’ (az irányzatot kezdeményező művészcsoport neve, eredetileg
ellenséges kritikusok alkalmazták gúnynévként) fauve ‘vadon élő (állat)’ kk lat falvus
‘sárgásbarna’ germán (frank *falu, ném falb ‘ua.’) | lásd -IZMUS
faux pas [fópa] G ballépés, vaskos illetlenség
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘hamis lépés’: faux lat falsus ‘hamis’, lásd FALS | pas lat passus ‘lépés’, lásd
PASSZUS
favella G hullámlemezekből összetákolt viskó a latin-amerikai (főleg a brazíliai) nagyvárosok
nyomornegyedeiben
G az ilyen viskókból álló nyomornegyed
 port favela ‘ua.’ ?
fávor † G kegy, jóindulat
 lat favor ‘ua.’ favere ‘kegyel, kedvez, helyesel’
favori † G oldalszakáll, pofaszakáll, barkó
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘kedvelt, kegyelt (dolog)’, lásd FAVORIT
favorit G sport esélyes, befutó
G † kedvenc, kegyenc, kegyelt
 ném Favorit ‘ua.’ fr favori, favorite ol favorito ‘kegyenc’ favorire ‘kegyel’ favore
‘kegy’ lat favor ‘ua.’ favere ‘kedvez, helyesel’
Lásd még FAJANSZ, FAUN, FŐN
favorizál G kegyel, előnyben részesít (másokkal szemben)
G pártfogol, futtat
 ném favorisieren fr favoriser ‘ua.’, lásd FAVORIT
fax G inf elektronikusan képpontokra bontott írás vagy kép telefonon továbbítva
G inf az írástovábbító, ill. fogadó készülék
 ang (tele)fax ‘(táv)másoló’ facs(imile), lásd FAKSZIMILE
faxmodem G számtech olyan modem, amely képes egy másik faxkészüléknek faxformátumban
adatokat küldeni, ill. attól fogadni
 lásd FAX, MODEM
fazenda G tanya, birtok, ültetvény (Brazíliában)
 port, ‘ua.’, tkp. ‘teendő’ fazer ‘tesz, csinál’ lat facere ‘csinál’
Lásd még FACILITÁS
fazendeiro [fazenderu] G ültetvényes nagybirtokos (Brazíliában)
 port, ‘ua.’, lásd FAZENDA
fazetta G szabályos sokszögű sík felület csiszolt drágakövön, üvegtárgyon
G orv a fogpótlás fémvázának porcelán vagy műanyag borítása
 tud lat facetta fr kics facette ‘ua.’ face ‘mértani test síklapja’, ered. ‘arc’ lat facies ‘arc’
fázis G csill égitest fényváltozásainak egy szakasza
G fiz egy (kör)folyamat valamelyik szakasza, állomása
G fiz az anyag lehetséges halmazállapotainak vagy más fizikai állapotainak egyike
G vill többfázisú váltóáramú vezeték egyik ága
 lat phasis ‘égitestek fényváltozásainak egy szakasza’ gör phaszisz ‘ua.’ phainomai ‘látszik,
megjelenik’
Lásd még FANTÁZIA
fázisdetektor G vill két azonos frekvenciájú bemenőjel fáziskülönbségével azonos kimenőjelet adó
áramkör mint demodulátor
 lásd FÁZIS, DETEKTOR
fazon G ölt szabás, minta, készítési mód
G ölt zakógallér kihajtója
G biz alak, pasas, pofa, pali
 ném Fasson fr façon ‘ruhaszabás’, ered. ‘mód, modor’ lat factio, factionis ‘cselekvés’
facere, factum ‘tesz, csinál’
Lásd még FACILITÁS
fazotron G magfiz olyan részecskegyorsító, amely a feszültség fázisainak gyors váltakozása elvén
működik
 ang phasotron ‘ua.’: phase ‘fázis’, lásd ott | -tron (eszközre utaló gör toldalék, pl. szeisz-tron, lásd
SISTRUM)
feature [fícsör] G sajtó adott témáról szóló, riportokból, beszélgetésekből és kommentárokból
összeállított dokumentumműsor rádióban vagy televízióban
G számtech megoldás, egy programtól vagy hardvertől megkívánt különleges vagy egyedülálló
képesség
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘jellemző vonás, arcvonás’ ófr faiture ‘ua.’ késő lat factura ‘készítmény’
facere ‘csinál’
Lásd még FACILITÁS
febrifóbia G orv beteges félelem a láztól
 tud lat febriphobia ‘ua.’, lásd FEBRIS, FÓBIA
febrilis G orv lázas
 tud lat, ‘ua.’, lásd FEBRIS
febris G orv láz
 lat, ‘láz, hideglelés’ fervere ‘forr, pezseg’
febris puerpera [febrisz …] G orv gyermekágyi láz
 tud lat, ‘ua.’: lásd FEBRIS | puerpera ‘szülő nő, gyermekágyas anya’: puer ‘gyermek’ | parere
‘szül’
febris scholaris [febrisz szkolárisz] † G tréf iskolabetegség, iskolakerülés ürügyéül színlelt
betegség
 lat, ‘ua.’: lásd FEBRIS | scholaris ‘iskolai’ schola ‘iskola’ gör szkholé ‘időtöltés, tudományos
beszélgetés, filozófusi iskola’
február G az év második hónapja
 lat Februarius ‘ua.’ tbsz februa ‘megtisztulás’ februum ‘szíj, amellyel a tisztulás ünnepén a
nőket jelképesen megsuhintották’ februare ‘megtisztít’ ?
fecit G műv készítette, festette, rajzolta, alkotta (jelzés régi műalkotáson a művész kézjegye előtt)
 lat, ‘ua.’ facere, feci ‘csinál’
Lásd még FACILITÁS
fecni G kis papírszelet, cédula
G rongy
 ném Fetzen ‘rongy’
fecundatio lásd FEKUNDÁCIÓ
fedajín G pol gerillák muzulmán arab országokban, különösen az Izrael elleni terrortámadásokat
szervező palesztin gerillák
 ar tbsz fedajjím ‘ua.’ fedaji ‘életét másokért áldozó’ fada ‘váltságdíj’
féder † G kocsirugó
 ném Feder ‘toll, rugó’
federális lásd FÖDERÁLIS
fédervejsz G síkpor, talkum
 ném Federweiss ‘ua.’, tkp. ‘tollfehér’ (a zsírkőnek, amelyből a port őrlik, madártollra emlékeztető
leveles fehér kristályai vannak): Feder ‘toll’ | Weiss ‘fehér’
féding lásd FADING
feedback [fídbek] G inf visszacsatolás, a kimenő jel visszavezetése a rendszer bemenő pontjára
G biol visszajelzés, a szervezet válasza külső ingerre
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘visszatáplálás’: feed ‘táplál, etet’ | back ‘vissza, hátra’
fejnsmekker G biz ínyenc
 ném Feinschmecker ‘ua.’: fein ‘finom’ | schmecken ‘ízlel, ízlik’
fekália G orv emberi ürülék
 tud lat faecalia ‘ua.’ faex, faecis ‘szenny, ürülék’, ered. ‘borseprő’
fekundáció G biol megtermékenyítés
 tud lat fecundatio ‘ua.’ fecundare, fecundatum ‘megtermékenyít’ fecundus ‘termékeny’ ?
fekunditás G termékenység
 lat fecunditas ‘ua.’ fecundus ‘termékeny’
felcser G kat seborvos, tábori orvos, orvossegéd
G † sebész
 ném Feldscher ‘ua.’: Feld ‘föld, mező, harcmező’ | scheren ‘vág’
feldmarschall [feldmarsal] † G kat tábornagy
ném, ‘ua.’: Feld ‘föld, mező, harcmező’ | lásd MARSALL

felicitáció G szerencsekívánat
lat felicitatio ‘ua.’, lásd FELICITÁL

felicitál G gratulál, szerencsét kíván
késő lat felicitari, felicitatus ‘szerencsét kíván’
 lat felix, felicis ‘szerencsés, boldog’
felláció G orv hímvessző szájjal való ingerlése
tud lat fellatio, helyesebben felatio ‘ua.’
 lat felare, felatum ‘szopik’
fellah G arab (főleg egyiptomi) paraszt, letelepült földművelő
ar felláh ‘ua.’
 falaha ‘szánt, kapál’
felleus G anat az epéhez tartozó, vele kapcsolatos
lat, ‘ua.’
 fel, fellis ‘epe’
felloderma G anat a másodlagos bőrszövet alapszövete, amely élő sejtekből áll
tud lat phelloderma ‘ua.’: gör phellosz ‘parafa’ | derma ‘bőr’

fellow G okt oxfordi vagy cambridge-i kollégium végzett hallgatója, aki kutatói ösztöndíjat élvez
G tud angol(szász) tudományos társaság tagja
 ang, ‘ua.’, ered. ‘társ’ óang feolaga ‘társ, aki pénzt fektet közös vállalkozásba’: feo (mai ang
fee) ‘díj, pénz’ | lagan (mai ang lay) ‘fektet’
felni G autó kerékabroncsa
 hazai ném felln, feln ném Felge ‘kerékabroncs’
felonia † G jog hitszegés
 lat, ‘ua.’ késő lat felo, felonis ‘áruló, lázadó’ germán (pl. frank *fillo ‘korbácsoló, pribék’)
feltuningol G műsz a legnagyobb teljesítményre állít be (motort, gépezetet)
 ang tuning ‘ua.’, tkp. ‘behangolás’ tune ‘dallam, hangnem’ lat tonus ‘ua.’, lásd TÓNUS
felukka G hajó evezővel is hajtható könnyű kétvitorlás földközi-tengeri hajó
 ol felucca ‘ua.’ ar fulük ‘hajó’
feminin G női
G nőies vonásokat mutató (férfi)
 ném feminin ‘ua.’ lat femininus ‘női’ femina ‘nő’
femininum G nyelvt nőnem
 lat (genus) femininum ‘női (nem)’, lásd FEMININ
feminista G pol a női egyenjogúság híve, harcosa
 ang feminist ‘ua.’, lásd FEMINIZMUS
feminizmus G pol nőmozgalom, a nők egyenjogúságát követelő polgári mozgalom
G orv elnőiesedés, a másodlagos női nemi jellegek megjelenése férfin hormonzavar következtében
 ang feminism, ill. tud lat feminismus ‘ua.’: lat femina ‘nő’ | lásd -IZMUS
femme fatale [fam fatál] G a végzet asszonya, hideg számításával és erotikus varázsával a férfiakat
romlásba sodró nő
 fr, ‘végzetes nő’: femme lat femina ‘nő’ | fatal lat fatalis, lásd FATÁLIS
femto- G (SI mértékegységek előtagjaként) az alapmértékegység ezerbilliomodrésze, pl.
femtoszekundum
 svéd femton ‘tizenöt’: fem ‘öt’ | -ton ‘tizen-’ (ezerbillió a tíz 15-ik hatványa)
femorális G anat a combhoz, ill. a combcsonthoz tartozó
 lat, ‘ua.’, lásd FEMUR
femur G orv combcsont
 lat, ‘comb’
fén G kém három benzolgyűrűt tartalmazó aromás szénhidrogén, amelyben a gyűrűk középpontja
nem esik egy egyenesre
G gen egy vagy több gén által meghatározott sajátság
 ném Phen, előbb Phän fr phén- ‘ua.’, ered. ‘benzol’ gör phainó ‘megmutat, megvilágít’ (a
benzolt kezdetben a világítógáz melléktermékeként állították elő)
Lásd még FANTÁZIA
fenacetin G orv színtelen, szagtalan kristályos fenolszármazék, láz- és fájdalomcsillapító
tud lat Phenacetin ‘ua.’, lásd FEN(OL), ACET(ÁT) | -in (vegyületre utaló toldalék)

fenakit G ásv a kvarchoz megtévesztésig hasonló, üvegfényű kristályokat alkotó berilliumszilikát
ném Phenakit ‘ua.’: gör phenax ‘csaló, szélhámos’

fenantrén G kém három benzolgyűrűs szénhidrogén, az antracén szerkezeti változata, színtelen
lemezes kristályokból áll
lásd FÉN, ANTR(AC)ÉN

fenestella [fenesztella] G ép kripta vagy mártírsír boltozatán lévő kis nyílás, amelyen keresztül a
hívők az ereklyét megtekinthették vagy megérinthették
lat kics, ‘kis falnyílás’
 fenestra ‘falnyílás, lőrés, ablak’
fenestratio [fenesztráció] G orv nyílás kialakítása műtét során
tud lat, ‘ua.’ fenestra ‘falnyílás, lőrés, ablak’
Lásd még DEFENESZTRÁCIÓ, FENESTELLA, FENSZTERLI
fenidon G kém fenilszármazék, hatékony fényképészeti előhívószer
terméknév a kémiai formulából: fen(ilpirazol)idon, lásd FENIL-
fenil- G kém a benzolmolekulából egy hidrogénatom elhagyásával levezethető egy vegyértékű
atomcsoport
ném phenyl- ‘ua.’: lásd FÉN | gör hülé ‘anyag’
fenilketonúria G orv születési enzimhiány okozta anyagcserezavar, amelynek során a fenilalanin
felszaparodik a vérben és a vizeletben
tud lat phenilcetonuria ‘ua.’, lásd FENIL-, KETON | gör uron ‘vizelet’
fenofázis G növ világosan elkülönülő, az időjárás által kiváltott szakasz a növények
egyedfejlődésében
tud lat phaenophasis ‘ua.’: gör phainomai ‘látszik’ | lásd FÁZIS
fenol G kém más néven karbolsav, hidroxilgyököt tartalmazó benzolszármazék, színtelen kristályos
anyag
ném Phenol ‘ua.’: lásd FÉN | lat -ol (ciklikus vegyületre utaló toldalék)
Lásd még FANTÁZIA
fenolftalein G kém fenolszármazék, enyhe hashajtó
ném Phenolphthalein ‘ua.’: lásd FENOL | (Na)phthal(in) ‘naftalin’
fenológia G növ a fenofázisokkal foglalkozó tudományág
lásd FENO(FÁZIS), -LÓGIA
fenomén G tünemény, ritka jelenség
G ritka, tüneményes tehetség
ném Phänomen ‘ua.’ gör phainomenon ‘jelenés, megjelenő dolog’ phainomai ‘látszik,
megjelenik’
Lásd még FANTÁZIA
fenomenális G fil a jelenségekkel kapcsolatos
G átv tüneményes, bámulatos, rendkívüli
tud lat phaenomenalis ‘ua.’, lásd FENOMÉN
fenomenalizmus G fil bölcseleti irányzat, amely szerint az emberi megismerés nem terjed túl a
jelenségeken
ném Phänomenalismus ‘ua.’, lásd FENOMENÁLIS, -IZMUS
fenomenológia G orv tünettan
G fil modern bölcseleti irányzat, amely a dolgokat előzetes ismereteink felfüggesztésével, puszta
megjelenésük alapján vizsgálja
tud lat phaenomenologia ‘ua.’. lásd FENOMÉN, -LÓGIA
fenomenológiai szociológia G tud a társadalmi valóságot nem annak ok-okozati
összefüggéseiben, hanem a róla alkotott emberi fogalmakban és képzetekben vizsgáló
társadalomtudományi ág
lásd FENOMENOLÓGIA, SZOCIOLÓGIA
fenométer G növ eszköz, amely a növényeknek az időjárással összefűggő növekedési folyamatait
méri
 ném Phänometer ‘ua.’: gör phainomai ‘látszik’ | metreó ‘mér’

fenometria G növ egy növényállomány fejlődése során bekövetkező mennyiségi és minőségi
változások mérése
ném Phänometrie ‘ua.’, lásd FENOMÉTER

fenoplaszt G kém fenolból és formaldehidből kondenzált műanyag
márkanév, lásd FENOL, PLASZTIK

fenotípus G biol egy élőlény megfigyelhető alaktani és élettani sajátságainak összessége, melyeket
az öröklés és a környezeti hatások együttesen alakítanak ki
ném Phänotypus ‘ua.’: gör phainomai ‘látszik, megmutatkozik’ | lásd TÍPUS

Lásd még FÉN
fenszterli † G reményteli ácsorgás, leselkedés az imádott nő ablaka alatt
hazai ném kics fensterl ‘ua.’
 ném Fenster ‘ablak’ lat fenestra ‘falnyílás, lőrés, ablak’
Lásd még DEFENESZTRÁCIÓ, FENESTRATIO, FENESTELLA
feralia [férália] G tört a halottak ünnepe az ókori Rómában február végén
 lat, ‘ua.’ feralis ‘halotti, temetési’ ?
ferbli G ját magyar kártyával játszott régi hazárdjáték
 baj-oszt färbln ‘ua.’ farb ném Farbe ‘szín, kártyaszín’
feredzse G ölt mohamedán nők hosszú fátyla, amelyet felsőruha módjára viselnek
 ar, ‘ua.’ faradzs ‘öröm, megszabadulás’
feriális G ünnepi
G szüneti, szünidei
 lat, ‘ua.’ tbsz feriae ‘ünnep’
ferkelt G text fordított (öltés kézikötésben)
G fordítva
 ném verkehrt ‘ua.’ verkehren ‘megfordít’: ver- ‘el, félre’ | kehren ‘fordít, fordul’ (rr rl
elhasonulás)
fermán G tört szultáni rendelet, okirat
 tör ferman ‘ua.’ perzsa farmán ‘rendelet’
fermáta G zene nyugvópont, szünet a zenei előadásban
 ol fermata ‘megállás’ fermare ‘megállít, rögzít’ késő lat firmare ‘ua.’ lat firmus ‘szilárd,
erős, biztos’
Lásd még FIRMA
fermentáció G kém erjedés
G mezőg erjesztés, füllesztés (tea vagy dohány feldolgozásakor)
 tud lat fermentatio ‘ua.’, lásd FERMENTÁL
fermentál G kém erjeszt, fülleszt (tea vagy dohány feldolgozásakor)
 tud lat fermentare, fermentatum ‘ua.’, lásd FERMENTUM
fermentatív G kém erjesztő hatású
G kém erjesztésen alapuló
 ném fermentativ ‘ua.’, lásd FERMENTÁL
fermentor G kém laboratóriumi erjesztőtank mikroorganizmusok szaporítására
 ang, ‘ua.’, lásd FERMENTÁL
fermentum G kém erjesztőanyag
G biol enzim
 lat, ‘ua.’, ered. fervimentum ‘kovász, élesztő’ fervere ‘forr, pezseg’
fermi G magfiz hosszegység az elemi részek fizikájában, 10 -15 m
 Enrico Fermi olasz atomfizikus nevéből
fermion G magfiz a feles vagy félegész spinű elemi részecskék összefoglaló neve
 Enrico Fermi olasz atomfizikus nevéből (elemi részecskére utaló -on toldalékkal)
fermium G kém mesterséges radioaktív elem, a transzurán sor tagja
 Enrico Fermi olasz atomfizikus nevéből (kémiai elemre utaló -ium toldalékkal)
feroce [ferocse] G zene vadul, hévvel (adandó elő)
 ol, ‘ua.’
 lat ferox, ferocis ‘vad’ ferus ‘vad, nyers’
ferocitás † G vadság, kegyetlenség
lat ferocitas ‘ua.’
 ferox, ferocis ‘vad’ ferus ‘vad, nyers’
ferodó G műsz fékbetétek nagy súrlódású betétanyaga azbeszttel beszőtt fémötvözetből
ipari márkanév
 lat ferrum ‘vas’
feromon G biol egyes állatfajok egyedei által kibocsátott illatanyag, amely üzenetet hordoz a faj
más egyedei számára (pl. felhívás párzásra)
ang pheromone ‘ua.’
 gör pheró ‘hordoz’ (a hormon mintájára)
ferri- G kém a három vegyértékű vasat tartalmazó vegyületek nevének előtagja
 lat ferrum ‘vas’, lásd még FERRO-
ferrit G koh igen kis széntartalmú vas
 ang ferrite ‘ua.’: lat ferrum ‘vas’ | -it (termékre utaló toldalék)
ferritantenna G műsz ferritrúdtekercs rádiókészülékben, amely a megfelelő helyzetbe állítva
antennaként működik
 lásd FERRIT, ANTENNA
ferritin G biokém főleg a májban és a lépben található, vasat tároló fehérje
 lásd FERRIT | -in (vegyületre utaló toldalék)
ferro- G kém a két vegyértékű vasat tartalmazó vegyületek nevének előtagja
 lat ferrum ‘vas’, lásd még FERRI-
ferro et igni G tűzzel-vassal
 lat, ‘tűzzel és vassal’: ferrum ‘vas’ | ignis ‘tűz’
ferrokróm G kém vas-króm ötvözet
 lásd FERRO-, KRÓM
ferromágnesség G fiz a vas és néhány más elem azon tulajdonsága, hogy külső mágneses térben
mágnesessé válnak, s ezt a tulajdonságukat a külső hatás megszűnése után is megtartják
 lat ferrum ‘vas’ | lásd MÁGNES
ferromangán G vas és mangán ötvözete
 lásd FERRO-, MANGÁN
ferrométer G fiz a ferromágnesség fokát mérő eszköz
 lat ferrum ‘vas’ | gör metreó ‘mér’
ferronničre [feronjer] G műv reneszánsz női homlokdísz, aranylánc, amelynek közepén drágakő
vagy kámea volt
 fr, ‘ua.’, ered. ‘vaslánc’ ferronnerie ‘vasműves alkotásai’ ferron ‘vaskereskedő’ fer lat
ferrum ‘vas’
ferrotípia G fotó gyorsfénykép a fényképezés hőskorában feketére lakkozott vaslemezen,
másolhatatlan pozitív formájában
 ném Ferrotypie ‘ua.’: lat ferrum ‘vas’ | gör tüposz ‘jel, bélyeg, nyomat’ tüptó ‘üt, nyom’
ferslóg G biz nagy láda gyalulatlan deszkából
 hazai ném verschlog ‘ua.’ ném Verschlag ‘sufni’ verschlagen ‘összeüt, összeszögel’
schlagen ‘üt’
fertály G negyedrész
G † negyedóra
G városnegyed, lakónegyed
G tájék, környék
 kfn virtail, ném Viertel ‘negyed’: vier ‘négy’ | Teil ‘rész’
fertilis G termékeny, termőképes
 lat, ‘ua.’ ferre ‘hoz (termést)’
fertilitás G orv termékenység, fogamzóképesség
 lat fertilitas ‘ua.’, lásd FERTILIS
fertilizál G biol megtermékenyít
G mezőg termékennyé tesz
 ném fertilisieren fr fertiliser ‘ua.’, lásd FERTILIS
ferula G vall pápai pásztorbot a csúcsán feszülettel
G † fenyítésre használt fűzfavessző
lat, ‘pálca’ ferire ‘üt, ver’
fess G biz csinos, elegáns
G helyre, nyalka
bécsi ném fesch ‘ua.’ ang fash(ionable) ‘divatos’ fashion ‘divat’ ófr faceon, fr façon, lásd
FAZON
feszt G biz állandóan, lépten-nyomon, kitartóan
ném fest ‘szilárd, biztos, állandó’

fesztivál G ünnepség, kulturális vagy sportesemények ünnepélyes keretek között zajló sorozata
ang festival ‘ua.’, tkp. ‘ünnepi’
 késő lat festivalis lat festivus ‘ünnepi’ festum ‘ünnep’
Lásd még FIESTA
fesztivitás † G ünnepség
 lat festivitas ‘ua.’ lat festivus ‘ünnepi’ festum ‘ünnep’
feszton G műv füzérdísz virágokkal vagy gyümölcsökkel épület falán
 ol festone ‘ua.’, tkp. ‘nagy ünnep’: lat tbsz festa ‘ünnepek’ | -one (nagyító képző)
fétis G vall primitív népek bálványa, természetfeletti erővel felruházott tárgy
G szerencsetárgy, kabala
G valami (pénz, hatalom, hírnév), amit mindennél nagyobb értéknek tekintünk
G támadhatatlan és módosíthatatlan vélemény, elv, tétel
G lél a test valamely része vagy hozzá tartozó tárgy (pl. cipő, kesztyű, alsónemű), amely beteges
nemi vágy tárgya lesz a szóban forgó személy helyett
 ném Fetisch fr fétiche ‘ua.’ portugál feitiço ‘bűbáj, bűvölet, talizmán’ késő lat factitius
‘csinált, mesterséges’ lat gyak factitare ‘csinálgat’ facere, factum ‘csinál’
Lásd még FACILITÁS
fetisizál G vakon tisztel, bálványoz
 ném fetischisieren ‘ua.’, lásd FÉTIS
fetisizmus G vall kezdetleges vallás, fétisek tisztelete
G átv kritikátlan, vak tisztelet valaki vagy valakinek a véleménye iránt
G lél torz nemi kötődés testrészekhez vagy velük kapcsolatos tárgyakhoz (kesztyű, cipő stb.)
 ném Fetischismus fr fétichisme ‘ua.’, lásd FÉTIS, -IZMUS
fetopátia G orv magzatbántalom, a méhmagzat kóros fejlődése
 tud lat foetopathia ‘ua.’: foetus ‘magzat’ | gör pathosz ‘szenvedés’ paszkhó ‘szenved’
fett G nyomd kövér, vastag betűs (szedés)
 ném fett ‘ua.’, tkp. ‘zsíros, kövér’
fetva vagy fatva G a mohamedán joggyakorlatban a mufti vagy más vallási tekintély által kiadott
döntés, ítélet
G olyan ítélet, amelyet kihirdetése után bárki végrehajthat az elítélten
 ar fatva ‘ua.’
feudális G tört hűbéri, hűbéres, hűbérúri
 kk lat feudalis ‘a hűbérbirtokkal kapcsolatos, hűbéri’, lásd FEUDUM
feudális anarchia G tört a hűbériség korai időszaka a központi hatalom megerősödése előtt, a nagy
hűbérurak állandó harcai egymással és a királlyal
 lásd FEUDÁLIS, ANARCHIA
feudalizál G tört hűbéri állapotokat teremt, hűbéri alapon szervez meg
 ném feudalisieren ‘ua.’, lásd FEUDÁLIS
feudalizmus G tört hűbériség, a hűbéri társadalmi rend
 újk lat feudalismus ‘ua.’, lásd FEUDÁLIS, -IZMUS
feudálkapitalizmus G közg a hűbériség maradványaival együtt élő, csak részben kifejlett tőkés
gazdasági rend
 lásd FEUDÁLIS, KAPITALIZMUS
feu d’artifice [fő dartifisz] G tűzijáték
 fr, ‘ua.’: feu
 lat focus ‘tűz’ | artifice ‘gyúlékony keverék’, ered. ‘mesterkedés, csel’ lat
artificium ‘mesterfogás, fortély’ artifex ‘mesterember, furfangos ember’: ars, artis ‘mesterség,
művészet’ | facere, feci ‘csinál’
feudum G tört hűbérbirtok, birtok, gazdaság
 kk lat feodum, feudum ‘ua.’ frank fehu ‘jószág, haszonállat’ (indoeurópai rokonok: ném Vieh
‘szarvasmarha’, lat pecus ‘nyáj’)
feuilleton [föjton] G irod tárca újságban
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘kis papírlap, levélke’ feuille ‘lap’ lat folium ‘(fa)levél’
fez G ölt vörös posztóból készült, csonkakúp alakú, bojtos mohamedán fejfedő
 Fez marokkói város nevéből
fezőr G közg nagyszabású, de gyanús üzleti vállalkozások nyélbe ütője, szélhámos
 bécsi ném Faiseur ‘ua.’ fr faiseur ‘fecsegő, áskálódó ember’, ered. ‘vminek a készítője’
faire ‘csinál’ lat facere ‘ua.’
Lásd még FACILITÁS
fiáker G közl kétlovas régi városi bérkocsi
 auszt ném Fiaker fr fiacre ‘bérkocsi’ (Saint) Fiacre ‘(Szent) Fiacrius’ (az első párizsi
bérkocsi-megrendelő iroda 1640-től a szentről elnevezett szállóban működött)
fiále G ép fiatorony, a külső támpillérek lezáró eleme a gótikus építészetben
 ném Fiale ‘ua.’ gör phialé ‘halotti urna’
Lásd még FIOLA
fiaskó G kudarc, balsiker, bukás, felsülés
 ném Fiasko ‘színházi bukás’ fr faire fiasco ‘megbukik’, tkp. ‘fiaskót csinál’ ol fiasco ‘hasas
borosüveg, flaskó’ kk lat flasca ófn flaska ‘ua.’ (a ‘palack’ és ‘bukás’ jelentések
összefüggése tisztázatlan)
 magy flaskó, flaska
Lásd még FLAKON
fiat † G hiv úgy legyen, végrehajtandó (határozatot jóváhagyó záradék)
 lat, ‘legyen’ fieri ‘lesz, keletkezik, bekövetkezik’
fiat piscis [fiat piszcisz] G legyen hal (az adomabeli apát e szókkal „változtatta át” a sonkát böjti
napon)
G átv a bűn átminősítése erénnyé
 lat, ‘ua.’: lásd FIAT | piscis ‘hal’
fíber G savkezelt papírrétegekből sajtolt lemezanyag bőröndök, táskák számára
 ném Fiber lat fibra ‘rost’
fiberoptika G opt száloptika, fényvezető hajlékony üvegszálköteg nehezen hozzáférhető helyek (pl.
belső szervek) megfigyelésére
 ném Fiberoptik ‘ua.’: Fiber lat fibra ‘rost, szál’ | lásd OPTIKA
fibra G biol növényi vagy állati rost
G text ‘szál’
 lat, ‘ua.’
fibrilláció G orv az izomrostok gyors, remegésszerű, rendezetlen összehúzódásai
G orv a szív ritmuszavara, a szívpitvar izmos falának remegése
 tud lat fibrillatio ‘ua.’, lásd FIBRILLUM
fibrillum G orv rostocska, izomrost, idegrost
 lat kics, ‘ua.’ fibra ‘vékony szár, hajszálgyökér’
fibrin G orv a vér megalvadásakor vékony szálakban kicsapódó fehérje, amely a seben vart képez
 lat fibra ‘hajszálgyökér’ | -in (vegyi származékra utaló toldalék)
fibrinogén G biokém a vérben lévő labilis fehérje, amelyből trombin hatására fibrin keletkezik
 ném Fibrinogen ‘ua.’, lásd FIBRIN, -GÉN
fibrinogenopénia G orv a fibrinogén hiánya vagy elégtelen mennyisége a vérben
 tud lat fibrinogenopaenia ‘ua.’: lásd FIBRINOGÉN | paene ‘alig’
fibrinolízis G biol a véralvadással ellentétes folyamat, a kialakuló fibrin lebomlása egy enzim
hatására
tud lat fibrionolysis ‘ua.’: lásd FIBRIN | gör lüszisz ‘feloldás’
 lüó ‘felold, szétold’
fibrinopénia G orv a fibrin hiánya vagy elégtelen mennyisége a vérben
tud lat fibrinopaenia ‘ua.’: lásd FIBRIN | paene ‘alig’

fibrocelluláris G orv rostos és sejtes
tud lat fibrocellularis ‘ua.’: fibra ‘rost, szál’ | lásd CELLULÁRIS

fibrocita G orv érett kötőszöveti sejt
tud lat fibrocyta ‘ua.’: fibra ‘rost’ | gör kütosz ‘üreg, sejt’

fibroid G orv kötőszövethez hasonló, kötőszöveti szerkezetű
tud lat ‘ua.’: lat fibra ‘rost, szál’ | -id ‘-szerű’
 gör eidosz ‘külső’
fibroin G kém a legtöbb oldószerben oldhatatlan egyszerű fehérje, a hernyóselyem fő alkotóanyaga
tud lat, ‘ua.’: fibra ‘rost’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

fibróma G orv rostdaganat, a kötőszövet jóindulatú daganata
tud lat fibroma ‘ua.’: fibra ‘rost’ | -óma (daganatra utaló toldalék)

fibromiózitisz G orv izomrostgyulladás
tud lat fibromyositis ‘ua.’: fibra ‘rost, szál’ | gör müsz, müosz ‘izom’, ered. ‘egér’ | -itisz

(gyulladásra utaló toldalék)
fibrózitisz G orv kötőszövet-gyulladás
tud lat fibrositis ‘ua.’: lásd FIBRÓZUS | -itisz (gyulladásra utaló toldalák)

fibrózis G orv rostos szövet képződése, elrostosodás
tud lat fibrosis ‘ua.’: fibra ‘szál, rost’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)

fibrózus G biol rostos
lat fibrosus ‘ua.’
 fibra ‘hajszálgyökér, rost’
fibula G ékszerként használt melltű, kapocs, csat
G anat szárkapocscsont
 lat, ‘kapocs’ figere ‘odatűz, megerősít’
Lásd még FIX
fichu [fisü] G ölt háromszögletű vállkendő , amelyet elöl, a nyakkivágásban kötnek meg
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘rögzített’ ficher ‘rögzít’ népi lat *figicare lat figere ‘ua.’
Lásd még FIX
fictio lásd FIKCIÓ
fideicommissum [fideikommisszum] G tört hitbizomány, elidegeníthetetlen nemesi birtok
 újk lat, ‘ua.’: fides, fidei ‘hűség, tisztesség’ fidere ‘bízik’ | commissum ‘vkire rábízott dolog’,
lásd KOMISSZIÓ
fideista G (fn) vall a fideizmus híve, vallója, követője
G (mn) vill a fideizmussal kapcsolatos
 ném Fideist, fideistisch ‘ua.’, lásd FIDEIZMUS
fideizmus G vall az a felfogás, hogy a természetfeletti megismeréséhez, a vallási igazságokhoz a
tudomány nem, csakis a hit vezethet el
 ném Fideismus ‘ua.’: lat fides, fidei ‘hit, hűség, tisztesség’ | lásd -IZMUS
fidélis † G kedélyes, jókedélyű, vidám
 lat fidelis ‘hűséges, megbízható’, hazai lat ‘kedélyes’ fides, fidei ‘hűség, tisztesség’ fidere
‘bízik vkiben’
fidelitás † G jókedv, kedélyesség, vidámság
 lat, ‘ua.’, lásd FIDÉLIS
fidibusz † G összesodort papírdarab pipa vagy szivar meggyújtására
 ném Fidibus ‘ua.’: talán pipázó diákok az Et ture et fidibus (‘tömjénfüsttel is, lantokkal is’)
kezdetű Horatius-ódát tréfásan így értelmezték: ‘pipafüsttel is, tűzgyújtóval is’: tus, turis
‘tömjén’ | fides, fidis ‘lant’
fi donc [fidonk] G fúj! gyalázat!
 fr, ‘ua.’: fi ‘fúj’ | donc nyomósító szó, tkp. ‘akkor, hát, nos’ késő lat dumque ‘ua.’
fiducia † G bizalom
G ker bizalmi ügylet
 lat, ‘megbízhatóság, zálog, jótállás’ fidere ‘bízik’
fidula G zene változatos formájú középkori vonós hangszer, a hegedű őse
 ófn, ‘ua.’ népi lat *vitula ‘húros hangszer’ ?
Lásd még VIOLA
field work [fíldvörk] G szoc terepmunka, interjúk révén való adatgyűjtés
 ang, ‘ua.’: field ‘mező, föld, terep’ | work ‘munka’
fieramente [fjeramente] G zene büszkén, dacosan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ fiero lat ferus ‘vad, féktelen’
fiesta [fieszta] G ünnepség, népünnepély
 sp, ‘ua.’ lat tbsz festa festum ‘ünnep’
Lásd még FESZTIVÁL
fifika G furfang, fortély, trükk
 magy, lásd FIFIKUS (a fizikus–fizika és hasonló szópárok mintájára)
fifikus G furfangos, fortélyos, ravasz
 ném (diáknyelvi) pfiffikus ‘ua.’ pfiffig ‘ravasz’ hangut Pfiff ‘füttyentés, trükk, ügyes fogás’
figura G alak, alakzat
G valamilyen formára készült tárgy, idom
G stil szókép, stílusalakzat
G bábu, báb, szereplő
G tánclépés, táncmozdulat
G sport állás, testhelyzet, mozdulatok egymásutánja (pl. vívásban)
G biz szerzet, pofa, fickó, csodabogár
 lat, ‘alakítás, alak, ábrázat’ fingere, figi ‘képez, alakít’
Lásd még FIKCIÓ, FINTA
figuráció G alakzat, jellegzetes alak
G zene alakzat, akkordfelbontás, élénkítő hanghatás
 lat figuratio ‘ua.’ lat figurare ‘alakít’, lásd FIGURA
figura etymologica [… etimologika] G stil szóalakzat, azonos tövű szavak kapcsolódása (pl.
halálnak halálával halsz)
 lásd FIGURA, ETIMOLOGIKUS
figurál † G jelen van, szerepel
G ábrázol, alakít
G zene figurációt alkalmaz, felbont, díszít
 lásd FIGURA
figurális G műv emberi vagy állati alakokat ábrázoló
G valamely alakzattal, változattal kapcsolatos
 lat figuralis ‘ua.’, lásd FIGURA
figuráns G földmérésnél a mércét hordó, tartó segéd
 ném Figurant ‘statiszta, néma szereplő’ fr figurant ‘ua.’ figurer ‘jelen van, szerepel’
késő lat figurare ‘ua.’, lásd FIGURA
figuratív G műv a valóság tárgyait ábrázoló (művészet)
G stil képletes, átvitt értelmű (beszéd)
 fr figuratif ‘ua.’ késő lat figurare ‘ábrázol’, lásd FIGURA
figurázik G tánc közben figurákat csinál
G tréfálkozik, mókázik, bolondozik
 lásd FIGURA
figurina G műv emberi alakot ábrázoló apró szobor
G műv festmény hátterében, tájképen látható mellékalak
G szính bábjátékok és árnyjátékok alakja
G † szính jelmezterv
 fr figurine
 ol kics figurina ‘alakocska’, lásd FIGURA
fikció G koholmány, kitaláció
G képzelődés, agyrém
G feltevés, feltételezés
G irod kitalált történeten alapuló, nem tudományos jellegű mű, szépirodalmi alkotás
 lat fictio ‘ua.’, tkp. ‘formálás, elképzelés’ fingere, fictum ‘képzel, kigondol, kohol’
Lásd még FIGURA, FINTA
fiktív G képzelt, kitalált, elgondolt
G koholt, valótlan, hamis, kiagyalt
G állítólagos, vélt
G névleges, képletes
 ném fiktiv ‘ua.’, lásd FIKCIÓ
fikológia G növ moszattudomány
 tud lat phycologia ‘ua.’: gör phükosz ‘moszat, alga’ | lásd -LÓGIA
fikusz G növ gumifa, kaucsukfüge
G növ az eperfafélék családjába tartozó, fajgazdag növénynemzetség
 lat ficus ‘füge’
 magy füge
filagória G kerti lugas, faházikó
 hazai lat, ‘ua.’ (?) kk lat phylacteria ‘ereklyetartó szekrényke’ gör phülaktérion ‘őrház’
phülasszó, tkp. phülak-szó ‘őrködik’
Lásd még FILAXIS, PROFILAXIS
filament G csill fonalszerű protuberancia, amely a fényes napfelszínen sötét vonalnak látszik
 ang, ‘ua.’ kfr, ‘fonal’ késő lat filamentum ‘ua.’, lásd ott
filamentum G növ porzószál
G anat fonalszerű képződmény
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘szál, fonat’ filare ‘fon’ filum ‘szál’
Lásd még DEFILÍROZ, FÁJL, FILARIA, FILÉ, FILIGRÁN, PROFIL
filantróp G emberbarát, jótékonykodó ember
 ném Philanthrop fr philanthrope ‘ua.’: gör philosz ‘barát, kedvelő’ | anthroposz ‘ember’
filantrópia G emberbaráti érzés, felebaráti szeretet, jótékonyság
 ném Philanthropie fr philanthropie ‘ua.’, lásd FILANTRÓP
filantropikus G emberbaráti
 ném philantropisch ‘ua.’, lásd FILANTRÓP
filantropizmus G 18. századi pedagógiai mozgalom, amely J. J. Rousseau nevelési elvein épült fel
 fr philantropisme ‘ua.’, lásd FILANTRÓP, -IZMUS
filaria G orv a nyirokérrendszerben élősködő fonalféreg
 tud lat filaria ‘ua.’ filaris ‘fonalszerű’ filum szál, fonal’
Lásd még FILAMENTUM
filariázis G orv trópusi betegség, amelyet a filaria nevű fonalféreg okoz
 tud lat filariasis ‘ua.’: lásd FILARIA | -ázis (betegségre utaló toldalék)
filatélia G bélyeggyűjtés
 ném Philatelie ‘ua.’, tkp. ‘bélyegkedvelés’: gör philó ‘kedvel’ | ateleia ‘bérmentesség, mentesség
szolgáltatások alól’: a- ‘nem’ | telosz ‘adó, vám, bér’ (a bélyeg a bérmentesítést tanúsítja)
filatelista G bélyeggyűjtő
 ném Philatelist ‘ua.’, lásd FILATÉLIA
filaxis G orv a szervezet védekezése, ill. védettsége fertőzés ellen
 tud lat phylaxis ‘ua.’ gör phülaxisz ‘védelem’ phülaké ‘őrség’ phülasszó, tkp. phülak-szó
‘virraszt, őrködik’
Lásd még FILAGÓRIA, PROFILAXIS
filc G text nemezposztó
 ném Filz ‘ua.’ germán *felti ‘összenyomott’
 Lásd még FILTER
file lásd FÁJL
file extension [fájl iksztensn] G számtech állománykiterjesztés
lásd FÁJL | extension ‘kiterjesztés, terjedelem’
 lat extensio ‘ua.’: ex- ‘ki-’ | tendere, tensum
‘nyújt, feszít, terjed’
filé G konyha szelet, hússzelet, halszelet
 ném Filet fr filet ‘ua.’ fil ‘szál’ lat filum ‘ua.’
Lásd még FILAMENTUM
filename [fájlnéjm] G számtech állománynév, egy adatállomány egyedi neve
 ang, ‘ua.’: lásd FÁJL | name ‘név’
filéz G konyha szeletekre vág
G konyha halszeletet szálkátlanít, húsból csontot eltávolít
 lásd FILÉ
filharmónia G zene a zene kedvelése
G zene zenészek társulása hangversenyekre
 ném Philharmonie ‘ua.’: gör philó ‘kedvel’ | lásd HARMÓNIA
filharmonikusok G zene kiváló művészek alkotta szimfonikus zenekar
 ném Philharmoniker ‘ua.’, lásd FILHARMÓNIA
filhellén G tört görögbarát, a görögök támogatója (a törökök elleni szabadságharcban a 19. század
elején)
 ném Philhellene ‘ua.’: gör philó ‘kedvel’ | Hellén (ikosz) ‘görög’
filia G vall leányegyház, fiókegyház (nem önálló, egy másik plébániától függő egyházközség)
 lat filia (ecclesia) ‘leány(egyház)’ filia ‘valakinek a lánya’
filiáció G irod a leszármazás vonala, menete (pl. egy szöveg változatai között)
G nyelvt egy nyelvi változás származtatási vonala
G vall a függési viszony a leányegyház és az anyaplébánia között
 lat filiatio ‘ua.’ filius, filia ‘fia, lánya vkinek’
filiálé G ker leányvállalat, fióküzlet
G vall leányegyház (nem önálló, egy másik plébániától függő egyházközség)
 ném Filiale ‘ua.’ lat filialis ‘leány-’ lat filia ‘lánya vkinek’ (azért „leány”, mert mind a cég
(firma), mind az egyházközség (ecclesia) nőnemű)
filibuster [filibaszter] G pol az amerikai törvényhozás munkájának akadályozása a nemzetgyűlésben
véget nem érő beszédekkel)
G tört angol jóváhagyással működő tengeri rabló a karibi spanyol felségvizeken a 17. században
 ang, ‘ua.’ sp filibustero holl vrijbuiter ‘kalóz’, tkp. ‘szabadon zsákmányoló’: vrij [frej]
‘szabad’ | buiten ‘zsákmányol’, ered. ‘cserél’ skandináv (pl. svéd byta ‘cserél’)
filicizmus G orv páfránymérgezés
 tud lat filicismus ‘ua.’: filix, filicis ‘páfrány, haraszt’ | lásd -IZMUS
filiformis [filiformisz] G fonalszerű, fonal alakú, fonalas
 tud lat, ‘ua.’: filum ‘szál’ | forma ‘alak’
filigrán G (fn) műv finom nemesfém fonalból készült, áttört ötvösmunka
G (mn) karcsú, kecses, törékeny, vékony
G könnyed, légies, kecses, törékeny alkatú (nő)
 ném Filigran ‘fonalas ötvösmű’ ol filigrana ‘aranyfonatos ékszer’: filo lat filum ‘szál’ |
grano ‘szemer’ lat granum ‘szemer, gabonaszem’
Lásd még FILAMENTUM
filioque [filiókve] G vall a keresztény szentháromságtannak az a tétele, hogy a Szentlélek nem csak
az Atyától, hanem a Fiútól is származik
 lat, ‘a fiútól is’ filius ‘a fia vkinek’
filippika G éles hangú, fontos személyt támadó vagy leleplező politikai szónoklat, kirohanás
 lat tbsz seml Philippica gör Philippika ‘Fülöpre vonatkozó (beszédek)’ Philippikosz ‘fülöpi’
(Démoszthenész szenvedélyes szónoklatai II. Philipposz makedóniai király ellen, aki Athén és a
 többi görög városállam függetlenségét veszélyeztette) Philipposz tkp. ‘lókedvelő’: philó
‘kedvel’ | hipposz ‘ló’
filippínó G a Fülöp-szigetek bennszülött maláj lakossága
G e lakossághoz tartozó személy
 sp filipino ‘ua.’ (Islas) Filipinas ‘Fülöp-(szigetek)’ Felipe lat Philippus gör Philipposz
‘Fülöp’, lásd FILIPPIKA
filiszter G polgár, nyárspolgár
G szűk látókörű, kicsinyes ember
 ném Philister ‘ua.’, ered. ‘filiszteus’ (a középkori német egyetemek diákjai gyakran tűztek össze a
város polgáraival, és csúfságból akasztották rájuk a választott nép ádáz ellenségeinek nevét), lásd
FILISZTEUS
filiszteus G tört talán indoeurópai eredetű ókori nép, amely Kr. e. másfélezer évvel telepedett meg
Palesztinában, és évszázadokig ádáz harcban állt a honfoglaló zsidó néppel
lat Philistaeus
 gör Philisztaiosz ‘ua.’ héb pelistim ‘filiszteusok’, tkp. ‘bevándorlók’ palas
‘vándorol’ (a héber szóból ered a Palesztina név is)
filius ante patrem [filiusz …] G fil logikai hiba, ok és okozat felcserélése
G időrend felcserélése (az apát megelőzi a fia)
 lat, ‘a fiú az apja előtt’: filius ‘a fia vkinek’ | ante ‘előtt’ | pater, patris ‘apa’
filius prodigus [fíliusz prodigusz] G tékozló fiú
 lat, ‘ua.’: filius ‘a fia vkinek’ | prodigus ‘pazarló’ prodigere ‘eltékozol’, ered. ‘maga előtt hajt’:
pro(d) ‘előre’ | agó ‘hajt, űz’
filkó G ját a felső mint figura a magyar kártyában
G biz ostoba fickó, tökfej
 szlk becéző filko ‘ua.’ (Pan) Fil ‘Fil (úr)’, tkp. pamfil fr pamphile ‘bubi a francia kártyában’
Pamphile férfinév gör Pamphilosz ‘ua.’, tkp. ‘közkedvelt’: pan ‘minden’ | philó ‘kedvel’; a
pamfil Pan Fil tréfás vagy népetimologikus átértelmezés a szlovákban; az ‘ostoba’ jelentés a
magyarban alakult ki a tökfilkó, azaz ‘tök felső’ szóösszetétel gúnyos használatából
fillit G ásv agyagos, márgás üledékből átalakult szürke kristályos pala
 ang phyllite ‘ua.’: gör phüllon ‘levél’ | lithosz ‘kő’
Lásd még FILOXÉRA, KLOROFILL
fillodium G növ levéllemezzé átalakult levélnyél
 tud lat phyllodium ‘ua.’: gör phüllon ‘levél’ | eidosz ‘kép, külső, alak’
filloszféra G növ laza társulás a növény levele és mikroorganizmusok között
 tud lat phyllosphaera ‘ua.’: gör phüllon ‘levél’ | lásd SZFÉRA
film G fényk fényképfelvétel céljára fényérzékenyített celluloid lemez vagy szalag
G ilyen szalagra felvett mozgóképsorozat
G mozgóképekből álló, történetet előadó alkotás
G ilyen alkotások összessége mint művészeti műfaj
G fiz vékony hártya, bevonat
 ang, ‘ua.’, ered. ‘hártya’
filmarchívum G film régi filmek rendezett gyűjteménye
 lásd FILM, ARCHÍVUM
filmstúdió G film filmek forgatására berendezett műterem
G film azonos felfogású és törekvésű filmművészek alkotói csoportja
 lásd FILM, STÚDIÓ
filodendron G növ könnyezőpálma, levélfa
 ném Philodendron ‘ua.’: gör philó ‘kedvel’ | dendron ‘fa’
filogenetika G biol törzsfejlődéstan, az élővilág származásával és fejlődésével foglalkozó tudomány
 ném Phylogenetik ‘ua.’, lásd FILOGENEZIS
filogenetikus G biol a törzsfejlődéssel kapcsolatos, azon alapuló
 ném phylogenetisch ‘ua.’, lásd FILOGENEZIS
filogenezis G biol törzsfejlődés az élővilágban
 tud lat phylogenesis ‘ua.’: gör phülé ‘törzs’ | lásd GENEZIS

filológia G tud bölcsészet, irodalmi és nyelvészeti tudományok
G tud forráskutatás, szövegelemzés
 tud lat philologia ‘ua.’: philó ‘kedvel’ | logosz ‘szó, beszéd, értekezés’
filologikus G tud bölcsészeti, a filológiával kapcsolatos
 ném philologisch ‘ua.’, lásd FILOLÓGIA
filológus G tud bölcsész, irodalomtudós, nyelvész
 ném Philologe ‘ua.’, lásd FILOLÓGIA
filoméla † G csalogány, fülemüle
 tud lat philomela gör philomélé ‘ua.’, tkp. ‘dallamkedvelő’: philó ‘kedvel’ | mélosz ‘dallam’
filosz G biz bölcsészhallgató
 magy, a FILOLÓGUS játékos rövidítése
filoszemita G a zsidósággal rokonszenvező, zsidóbarát
 ném Philosemit ‘ua.’: gör philó ‘kedvel’ | ném Semit, lásd SZEMITA
filoszemitizmus G zsidóbarátság, rokonszenv vagy elfogultság a zsidóság irányában
 ném Philosemitismus ‘ua.’, lásd FILOSZEMITA, -IZMUS
filovírus G biol az ebola és néhány más, súlyos betegség nemrég felfedezett, fonalas szerkezetű
kórokozója
 lat filum ‘szál, fonal’ | lásd VÍRUS
filoxéra G áll szőlőtetű, veszélyes növényi kártevő
 tud lat Phylloxera ‘ua.’, tkp. ‘levélszárító’: gör phüllon ‘levél’ | xerosz ‘száraz’
Lásd még FILLIT, KLOROFILL
filozofál G bölcselkedik elmélkedik, okoskodik
 ném philosophieren ‘ua.’, lásd FILOZÓFIA
filozófia G bölcselet, †bölcselem
G életfelfogás, gondolkodásmód, világszemlélet
G alapelv, vezérelv, valamely ténykedés mögött álló elgondolás
 lat philosophia gör philoszophia ‘a bölcsesség szeretete’: philó ‘kedvel’ | szophia ‘bölcsesség’
szophosz ‘bölcs’
filozófus G bölcselő, gondolkodó
 lat philosophus gör philoszophosz ‘ua.’, lásd FILOZÓFIA
filozopter † G bölcsészhallgató
 magy, ‘ua.’ (?) a FILOZÓFUS és FILISZTER keveredése (a Borsszem Jankó c. élclap humoristái
alkották meg az 1880-as években)
filter G szűrő
G cigaretta füstszűrője
 ném, ‘ua.’ kk lat filtrum ‘nemez szűrő’ germán felti ‘nemez’
Lásd még FILC
filtráció G szűrés, derítés
G ép az épület és környezet közötti spontán légcsere a szerkezeti réseken keresztül
 tud lat filtratio ‘ua.’, lásd FILTRÁL
filtrál G szűr, átszűr, derít
 kk lat filtrare, filtratum ‘ua.’ filtrum ‘nemez’, lásd FILTER
filtrátum G szűrlet, szűredék
 tud lat filtratum ‘ua.’, lásd FILTRÁL
fimózis G orv fitymaszűkület
 tud lat phimosis ‘ua.’ gör phimószisz ‘elzáródás’ phimoó ‘szájkosarat rak fel, szájat beköt’
finálé G műv színpadi mű zárójelenete
G zene opera vagy más zenemű zárótétele
 ném Finale ol (scena) finale ‘végső (jelenet)’, lásd FINÁLIS
finális G végső, utolsó, lezáró
G zene záróhang az ún. egyházi hangnemekben
 lat finalis ‘ua.’, tkp. ‘végső, határoló’
 finis ‘határ, vég’
Lásd még FINÁNC, FINESZ, FINIS, FINITIZMUS, INFINITEZIMÁLIS, INFINITIVUS
finalista G sport döntős, sportverseny döntőjének résztvevője
G fil a finalizmus elvének vallója
 ang finalist ‘ua.’, lásd FINÁLIS
finalitás G célszerűség, célirányosság, célra irányulás
 ang finality ‘ua.’, lásd FINÁLIS
finalizmus G fil elmélet, amely szerint a természet és a társadalom mozgása bizonyos célra irányul
 fr finalisme ‘ua.’, lásd FINÁLIS, -IZMUS
finánc G pénzügyőr, vámőr
G † pénzügy-, lásd FINÁNCMINISZTER
 ném Finanz(wachtmann) ‘pénzügy(őr)’ fr finance ‘pénzügy, vagyoni helyzet’ késő lat
finantia ‘kifizetés’ finare ‘fizeti a megállapodás szerinti összeget’, tkp. ‘lezárja az ügyet’ lat
finis ‘határ, határpont, vég’
Lásd még FINÁLIS
fináncarisztokrácia G közg az összefonódott ipari és banktőke birtokosainak nagy befolyású
társadalmi rétege
 lásd FINÁNC, ARISZTOKRÁCIA
fináncarisztokrata G közg a fináncarisztokrácia tagja
 lásd FINÁNCARISZTOKRÁCIA
financiák G közg pénzügyek
G ker pénzügyi állapot, helyzet
G ker vagyon, pénztőke
 ném Finanzen fr finances ‘ua.’, lásd FINANCIÁLIS
financiális G pénzügyi, pénzbeli, anyagi, vagyoni
 ném finanziell fr financiel ‘ua.’ finance ‘pénzügy, vagyoni helyzet’, lásd FINÁNC
fináncminiszter † G pénzügyminiszter
 lásd FINÁNC, MINISZTER
fináncoligarchia G közg a fináncarisztokrácia legfelső rétege
 lásd FINÁNC, OLIGARCHIA
finanszíroz G közg pénzzel támogat
G közg (egy vállalkozás, terv) költségeit fedezi
 ném finanzieren fr financer ‘ua.’, lásd FINÁNC
fin de sičcle [fendö szjekl] G műv a 19. század végének művészeti, kulturális és filozófiai
közhangulata, amelyben a hanyatlás pesszimista önképe és újító irányzatok dinamizmusa
keveredik
 fr, ‘századvég’: fin lat finis ‘határ, vég’ | sičcle ‘század’ lat saeculum ‘nemzedék, korszak,
század’
finesz G biz fortély, furfang, ügyes fogás
 ném Finesse ‘ua.’ fr finesse ‘finomság, ügyesség, ravaszság’ fin ‘finom’ késő lat finus,
tkp. fin(it)us ‘befejezett, kerek, jó, finom’ finire, finitum ‘befejez’ finis ‘határ, vég’
 magy finom
Lásd még FINÁLIS
fineszes G biz ravasz, furfangos, cseles
 lásd FINESZ
finis G sport hajrá, végküzdelem, sportverseny végső szakasza
 ang finish ‘ua.’, tkp. ‘befejez(és)’ ófr finir, finiss- lat finire ‘ua.’ finis ‘határ, vég’
Lásd még FINÁLIS
finisel G sport hajrázik, minden erejét beveti a verseny utolsó szakaszában
 lásd FINIS
finiser G műsz egy munkafolyamat utolsó fázisát végző gép, berendezés, pl. az útburkolat legfelső
aszfaltrétegét leterítő munkagép
 ang finisher ‘ua.’, lásd FINIS

finitizmus G fil bölcseleti felfogás, amely a valóság, a tapasztalható világ végességét hirdeti
ném Finitismus ‘ua.’: lat finitus ‘befejezett
 finire, finitum ‘bevégez’ finis ‘határ, vég’ | lásd
-IZMUS
Lásd még FINÁLIS
finta G sport cselvágás vívásban
G † csel, furfang
 ol finto, finta ‘színlelt, ál-’ fingere ‘színlel’ lat fingere ‘formál, kigondol, színlel’
fiola G vékony falú üvegcse gyógyszer, vegyszer tartására
 késő lat phiala ‘ua.’ gör phialé ‘áldozati ivóedény’
Lásd még FIÁLE
fioritura [fjoritúra] G zene ékítmény, ékítés énekes szólamban
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘felvirágozás’ fiorire ‘virággal díszít’ fiore ‘virág’ lat flos, floris ‘ua.’
Lásd még FLÓRA
firhang G függöny
 ném Vorhang ‘ua.’, tkp. ‘elöl függő’: vor ‘előtt’ | hangen ‘függ’
firlefánc G biz semmiség, vacakság, ostobaság
 ném Firlefanz ‘ua.’ kfn virlefanz, ered. (?) *virlei-tanz ‘virelai-tánc’, lásd VIRELAI
firma G ker cég
G † hiv kézjegy, aláírás
G † cégér
G biz kétes hitelű személy, jómadár, mákvirág
 ném Firma ‘ua.’ (‘cég’ jelentése az azonos eredetű angol firm nyomán) ol, késői lat firma
‘megbízható aláírás, kézjegy’ lat firmus ‘erős, szilárd, állhatatos, biztos’
Lásd még FARM, FERMÁTA, FIRMAMENTUM, INFIRMÁRIUS, KONFIRMÁL
firmamentum G égbolt, mennybolt
 késői lat, ‘ua.’, tkp. ‘megszilárdítás, támasz’ lat firmare ‘megerősít’ firmus ‘erős, szilárd,
állhatatos, biztos’
Lásd még FIRMA
firn G met csonthó, jéggé keményedett „örök hó” magas hegyekben
 ném Firn ‘ua.’ †firn ‘régi, sokéves’ fern ‘messzi, távoli (ti. az időben)’
firnájsz lásd FIRNISZ
firnisz G kém kence, lenolaj
 ném Firnis fr vernis ‘lenolajkence’ késő lat veronix gör beroniké ‘gyanta alapú festék,
lakk’ (?) Bereniké (ókori észak-afrikai város, ahonnan a festékanyag gyantája származott)
Lásd még VERNISSZÁZS
fírol G szleng becsap, rászed felültet, szédít (be- igekötővel)
 ném führen ‘vezet’ (ti. az orránál fogva)
Lásd még FÜHRER
first class [förszt klász] G első osztály (vasúton, hajón)
G elsőosztályú, elsőrangú, kiváló
 ang, ‘ua.’: ff first ‘legel(ül)ső’ fore ‘elöl’ | lásd KLASSZIS
First Lady [förszt lédi] G pol a hivatali idejét töltő amerikai (USA) elnök feleségének a címe, tkp.
első hölgy
 ang, ‘ua.’: ff first ‘legel(ül)ső’ fore ‘elöl’ | lásd LADY
fischgräte [fisgréte] G text halszálkaminta szöveten
G text ilyen mintájú szövet
 ném, ‘ua.’: Fisch ‘hal’ | Gräte ‘szálka, gerinc’
fiskális G (mn) kincstári, költségvetési
G (fn) † ügyvéd
 újk lat fiscalis ‘kincstári’, lásd FISKUS (az ‘ügyvéd’ jelentés az advocatus fiscalis, azaz ‘a kincstár
jogügyeit intéző, jogi végzettségű tisztviselő’ szókapcsolatból ered)
fiskalitás G † kincstári tulajdon
G jog elkobzott és a kincstárra szálló tulajdon, birtok
 lat fiscalitas ‘ua.’, lásd FISKÁLIS
fiskus † G államkincstár
 lat fiscus ‘pénztár, a császár magánpénztára’, ered. ‘kosár’
fissura [fisszúra] G orv hasadék, repedés
 tud lat, ‘ua.’ findere, fissum ‘hasít’
fistulectomia [fisztulektómia] G orv sipoly eltávolítása műtéti úton
 tud lat, ‘ua.’: lásd FISZTULA | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki, el’ | temnó ‘vág’
fisztula G orv sipoly, kóros eredetű váladéklevezető csatorna
G zene fejhang
 lat fistula ‘vízvezető cső, gennyező seb’, ered. ‘nádsíp’
fisztulázik G fejhangon énekel
G biz sápítozik, sipákol
 lásd FISZTULA
fitin G kém növényi eredetű, foszfortartalmú szerves vegyület
 tud lat phytin ‘ua.’: gör phüton ‘növény’ phüteó ‘ültet, sarjaszt’ phüó ‘nő, tenyészik’ | -in
(vegyületre utaló toldalék)
fitness [fitnesz] G sport erőnlét
G sport erőnléti torna
 ang, ‘ua.’, lásd FITT
fito- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) növényi, növény-
 gör phüton ‘növény’ phüteó ‘ültet, sarjaszt’ phüó ‘nő, tenyészik’
fitobezoár G biol egyes állatok gyomrában növényi rostokból keletkező kőszerű képződmény
 lásd FITO-, BEZOÁR
fitobiolit G geol növényi eredetű anyagokból felépült kőzet
 lásd FITO- | gör biosz ‘élet’ | lithosz ‘kő’
fitobiológia G növ növényélettan
 lásd FITO-, BIOLÓGIA
fitocönológia G növ növénytársulástan
 lásd FITO-, CÖNOLÓGIA
fitocönózis G növ növénytársulás, több növényfaj együtélése az egymásra utaltság alapján
 lásd FITO-, CÖNÓZIS
fitoedafon G biol a talajban élő növényfajok
 ném phytoedaphon ‘ua.’, lásd FITO-, EDAFON
fitofág G áll növényevő állat
 ném Phytophage ‘ua.’: lásd FITO- | gör phagein ‘eszik’
Lásd még FAGOCITA
fitofiziológia G növ a növények fiziológiája
 lásd FITO-, FIZIOLÓGIA
fitogén G biol növényi eredetű, növényből keletkezett
 lásd FITO, -GÉN
fitogeográfia G biol növényföldrajz
 lásd FITO-, GEOGRÁFIA
fitohisztológia G növ növényszövettan
 lásd FITO-, HISZTOLÓGIA
fitohormon G növ növényi hormon
 lásd FITO-, HORMON
fitoklimatológia G növ a növényállományban és a növények felszínén kialakuló mikroklimatikus
viszonyokkal foglalkozó tudományág
 lásd FITO-, KLIMATOLÓGIA
fitokozmetika G növényi anyagokkal végzett szépségápolás
 lásd FITO-, KOZMETIKA

fitológia G tud növénytan
tud lat phytologia ‘ua.’, lásd FITO-, -LÓGIA

fitomassza G növ növényi eredetű biomassza
lásd FITO-, MASSZA

fitoncid G növ a zöld növények nedvében található baktérium- és gombaölő anyag
ang phytoncide ‘ua.’: gör phüton ‘növény’
 phüó ‘nő, tenyészik’ | lat caedo ‘megöl’
fitoösztrogén G növ növényi eredetű, állatkísérletekben használható ösztrogén hatású anyag
lásd FITO-, ÖSZTROGÉN

fitoparazita G növ növényi élősködő
lásd FITO-, PARAZITA

fitopatológia G növ növénykórtan
lásd FITO-, PATOLÓGIA

fitoplankton G növ a természetes vizekben lebegő növények összessége
lásd FITO-, PLANKTON

fitoszociológia G növ növénytársulástan
lásd FITO-, SZOCIOLÓGIA

fitoszterol G növ növényekből elkülöníthető szteroid
ang phytosterol ‘ua.’, lásd FITO-, SZTEROID | lat ol(eum) ‘olaj’

fitotéka G gyógynövény-kereskedés
ném Phytothek ‘ua.’: gör phüton ‘növény’
 phüó ‘nő, tenyészik’ | théké ‘láda, szekrény’
(ti)thémi ‘tesz’ (az apotéka mintájára)
fitoterápia G orv növényi anyagokkal való gyógykezelés
 lásd FITO-, TERÁPIA
fitoterapeuta G orv növényi anyagokkal gyógyító orvos
 tud lat phytotherapeuta ‘ua.’, lásd FITOTERÁPIA
fitotoxin G növ növényi méreg
 lásd FITO-, TOXIN
fitotron G növ a növények életfeltételeinek megfelelő éghajlati körülményeket biztosító
laboratóriumi berendezés
 ang phytotron ‘ua.’: lásd FITO- | -tron (kísérleti berendezésre utaló toldalék, mint pl. ciklotron)
fitozoa lásd ZOOFITA
fitt G ereje teljében lévő, munkabíró
 ang fit ‘alkalmas, illő’, ill. ‘csatol, illeszt, hozzáköt’ skand (pl. óizl fittja ‘hozzáköt)’
fitting G műsz csőidom
G műsz szerelék, szerelvény
 ang, ‘ua.’ fit ‘hozzáilleszt’, lásd FITT
fiumara [fjumára] G földr széles, nyáron majdnem száraz medrű vízfolyás mediterrán országokban
 ol, ‘ua.’, tkp. egy Fiumét (Rijekát) átszelő kis folyó neve fiume lat flumen ‘folyó’ fluere
‘folyik’
Lásd még FLUIDUM
five o’clock tea [fájvoklok tí] G ötórai tea, hagyományos délutáni étkezés angolszász országokban
 ang, ‘ua.’: five ‘öt’ | clock ‘óra’ | tea ‘tea’ holl thee vagy maláj teh délkínai t’e ‘ua.’
fix G rögzített, megszabott, rendszeres, állandó
G szilárd, mozdíthatatlan
G biz biztos, bizonyos, tuti
 ném fix ‘ua.’ fr fixe ‘rögzített’ fixer ‘rögzít’ lat figere, fixus ‘odatűz, megerősít’
Lásd még FIBULA, FICHU, KRUCIFIX
fixáció G rögzítés, helyhez kötés
G orv testrész rögzítése (pl. törés után)
G lél tudattartalom kórosan merev rögzülése a tudatban
G fényk előhívott kép rögzítése
G kém vegyi anyag megkötése
 tud lat fixatio ‘ua.’, lásd FIXÁL
fixa idea G lél rögeszme, téveseszme, kényszerképzet
 tud lat, ‘ua.’, lásd FIX, IDEA
fixál G rögzít, véglegesít, megerősít
G fényk előhívott képet vegyileg rögzít
G előír, megszab, meghatároz
G lefoglal, leköt
 ném fixieren fr fixer ‘ua.’, lásd FIX
fixatívum G kém rögzítőszer, rögzítőanyag
 tud lat, ‘ua.’, lásd FIXÁL
fixíroz G biz kihívóan bámul, méreget, megfigyel, szemez
G fényk (előhívott filmet) rögzít, rögzítőoldatban kezel
 ném fixieren, lásd FIXÁL
fixizmus G tud az élőlények fejlődését kategorikusan elutasító felfogás
G geol a vízszintes földkéregmozgás (kontinensvándorlás) elvét elutasító felfogás
 ném Fixismus ‘ua.’: lásd FIX, -IZMUS
fix und fertig G teljesen kész
 ném, ‘ua.’: lásd FIX | und ‘és’ | fertig ‘kész’
fizéter G áll ámbrás cet
 tud lat physeter ‘ua.’ gör phüszétér ‘bálna légzőnyílása’, ered. ‘fújtató’ phüszaó ‘fúj,
kilövell’
fiziáter G orv természetgyógyász
 ném Physiater ‘ua.’, lásd FIZIÁTRIA
fiziátria G orv természetgyógyászat, természetes gyógymód
 tud lat physiatria ‘ua.’: gör phüszisz ‘természet’ phüó ‘sarjad, tenyész’ | gör hiatreia
‘gyógyítás’ hiatrosz ‘orvos’
Lásd még FIZIKA, FIZIO-, HIPOFÍZIS
fizika G tud természettan
 lat physica (scientia) ‘természeti (tudomány)’ gör phüsziké (theoria) ‘természeti (elmélet)’
phüszikosz ‘természeti’ phüszisz ‘természet’ phüó ‘sarjad, tenyész’
Lásd még FIZIÁTRIA, FIZIO-, HIPOFÍZIS
fizikai G testi, kétkezi (munka)
G természeti, világias, tárgyi, érzékelhető
 lásd FIZIKA
fizikális G a fizikával kapcsolatos, a fizikára tartozó, rá jellemző
 ném physikalisch ‘ua.’, lásd FIZIKA
fizikalizmus G tud a logikai pozitívizmus egyik alapelve az 1920-as évekből, mely szerint a fizika,
tárgyának egyetemessége folytán, alkalmas lehet rá, hogy minden más tudomány az ő nyelvezetén
fejezze ki a maga tartalmait
 ang physicalism ‘ua.’, lásd FIZIKÁLIS, -IZMUS
fizikoterápia G orv fizikai erőkkel, főleg villamossággal végzett gyógyítás
 tud lat physicotherapia ‘ua.’, lásd FIZIKA, TERÁPIA
fizikum G felépítés, szervezet, testalkat, testi erő
G † fizikaszertár
 ném Physikum ‘természettani vizsga’, lásd FIZIKUS (fenti jelentései magyar fejlemények)
fizikus G tud a természettan tudósa
G † orvos
 tud lat physicus ‘természettani, természetkutató, orvos’, lásd FIZIKA
fizimiska G tréf arc, ábrázat, pofa, arckifejezés
 lásd FIZIOGNÓMIA
fizio- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a természettel kapcsolatos, természeti, természet-
 gör phüszisz ‘természet’
 phüó ‘nő, sarjad, terem’
Lásd még FIZIÁTRIA, FIZIKA, HIPOFÍZIS
fiziognómia G tud arc, az arcvonások összessége
G tud az arcismeret tudománya
 tud lat physiognomia ‘ua.’: gör phüszisz ‘természet’ | gnómé ‘ismeret’
fiziognómus G tud az arcismeret tudósa
 magy ‘ua.’, lásd FIZIOGNÓMIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
fiziokrata G közg a fiziokratizmus híve, hirdetője
 ném Physiokrat fr physiocrate ‘ua.’, lásd FIZIOKRATIZMUS
fiziokratizmus G közg 18. századi francia közgazdasági elmélet, mely szerint minden gazdagság
alapja a mezőgazdaság, mert az a természet erejét aknázza ki
 ném Physiokratismus fr physiocratisme ‘ua.’: gör phüszisz ‘természet’ | kratosz ‘erő’ | lásd
-IZMUS
fiziológia G orv élettan
 tud lat physiologia ‘ua.’: gör phüszisz ‘természet’ | lásd -LÓGIA
fiziológiás G orv a vérsavóéval azonos sókoncentrációjú, sterilizált (oldat, gyógyszeres infúzió
alapja)
 lásd FIZIOLÓGIA
fiziológus G orv az élettan tudósa, művelője
 magy, ‘ua.’, lásd FIZIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
fizionómia † G a természeti törvények tana
 tud lat physionomia ‘ua.’: gör phüszisz ‘természet’ | nomosz ‘törvény’
fizioterápia G orv természetes gyógyászat, a természet erőivel (napfény, levegő, gyógyvizek) való
gyógykezelés
 tud lat physiotherapia ‘ua.’: gör phüszisz ‘természet’ | lásd TERÁPIA
fizz G szeszes itallal ízesített, jégkockával hűtött limonádé
 ang, ‘ua.’ hangut fizz ‘sziszeg, pezseg’ (ered. pezsgővel, ma inkább szódavízzel készül)
fjell G földr nagy kiterjedésű kopár hegyvidék vagy fennsík Skandinávia északi részén
 svéd fjäll, norv fjeld (mindkettő [fjell]) ‘ua.’
fjord G földr meredek sziklafalak közt a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröböl
 norv, ‘ua.’
flabellum G műv keletről származó nyeles, kör alakú pávatoll legyező, némely egyházi szertartáson
használatos
 lat kics, ‘ua.’ flabrum ‘szél, fuvalom’ flare ‘fúj’
Lásd még DEFLÁCIÓ, FLAGEOLET, FLATULÁCIÓ, FLATULENCIA, INFLÁCIÓ
flachdruck [flahhdrukk] G nyomd síknyomás, síknyomat
 ném, ‘ua.’: flach ‘sík, lapos’ | Druck ‘nyomás’
flagelláció G ostorozás, korbácsolás
 lat flagellatio ‘ua.’, lásd FLAGELLÁNS
flagelláns G vall középkori önostorozó szekta, ennek tagja
 lat flagellans ‘ua.’ flagellare, flagellatum ‘ostoroz’, lásd FLAGELLUM
Flagellatae [flagelláté] G áll ostorosok, az egysejtű véglények rendje
 lat tbsz, ‘ua.’, lásd FLAGELLUM
flagelliformis [falegelliformisz] G orv ostor alakú
 tud lat, ‘ua.’: lásd FLAGELLUM | forma ‘alak’
flagellum G biol baktérium csillója
 tud lat kics, ‘ua.’, ered. ‘ostor’ flagrum ‘ua.’
flagellum Dei G tört Isten ostora, Attila megnevezése a keresztény Nyugat-Európában
 lat, ‘ua.’: lásd FLAGELLUM | Deus ‘isten’
flageolet [flazsole] G zene régi egyenes fuvola
G zene a fuvolahang regisztere az orgonán
G zene üveghang vonós hangszeren
 fr kics ‘csőrös fuvola’
 ófr flageol ‘fuvola’ népi lat *flabeolum ‘ua.’ lat flare ‘fúj’
Lásd még FLABELLUM
flagráns G szembeszökő, csattanós, meggyőző
G bebizonyosodott, tagadhatatlan
G kirívó, botrányos, arcátlan
G égető, heves
 ném flagrant ‘ua.’ lat flagrans, flagrantis ‘heves, égő’ flagrare ‘ég, hevül’
Lásd még FLAMBÍROZ, FLAMBOYANT, FLAMEN, IN FLAGRANTI, INFLAMMÁCIÓ
flakon G illatszeres üvegcse
G kis műanyag palack
 fr flacon ‘ua.’ népi lat flasco, flasconis ‘palack’
Lásd még FIASKÓ
flamand G (fn) nyugati germán nép Belgium területén, amely a hollandhoz igen közel álló nyelvet
beszél
G ennek a népnek a tagja
G (mn) e néppel és nyelvvel kapcsolatos
 fr Flamand flamand Vlaming [fláming] ‘flamand ember’
Lásd még FLAMENCO, FLAMINGÓ
flambíroz G konyha hússzeletet tálalás előtt szesszel leöntve meggyújt
 ném flambieren fr flamber ‘ua.’ flamme ‘láng’ lat flamma, tkp. flag-ma ‘ua.’ flagrare
‘ég’
Lásd még FLAGRÁNS
flamboyant [flamboajan] G ép a késői gótika gazdagon díszített változata, főleg Franciaországban
és Angliában
 fr, ‘lángoló’ (a kőrácsok megnyúlt lángnyelvre emlékeztető alakjáról) flamber ‘lángol’, lásd
FLAMBÍROZ
Lásd még FLAGRÁNS
flamen G vall valamely istenség áldozópapja az ókori Rómában
lat, ‘ua.’
 fla(grare) ‘ég’
Lásd még FLAGRÁNS
flamenco [flamenkó] G zene szenvedélyes, javarészt cigány eredetű andalúziai népdal és tánc
 sp, ‘ua.’, tkp. ‘cigány’, ered. ‘flamand’ (a spanyol cigányok – saját állításuk szerint –
Németalföldről települtek be)
Lásd még FLAMAND, FLAMINGÓ
Flamexin G gyógysz gyulladásgátló tabletta
 tud lat ‘ua.’: lat (in)flam(matio) ‘gyulladás’ flamma ‘láng’ | ex ‘el, ki, félre’ | -in (vegyületre
utaló toldalék)
flamingó G áll rózsaszín vagy vöröses tollazatú, hosszú lábú, meleg égövi gázlómadár
G tört szélsőséges republikánusok gúnyneve az 1848-as magyar forradalom idején (mert
kalapjukhoz vörös tollat tűztek)
 ném, ang flamingo sp flamengo ‘ua.’ flamenco ‘flamand’ (a madár színe a spanyoloknak a
németalföldiek rózsás arcát vagy vörös haját idézte)
Lásd még FLAMAND, FLAMENCO
flamó G szleng éhség
 ném argó flamoh ‘ua.’
flanc G biz felvágás, jómódot fitogtató öltözködés, viselkedés
 bécsi ném Pflanz ‘pipere, cicoma’ ném Pflanze ‘növény’ lat planta ‘ua.’ (a jelentésváltozás
pontos menete ismeretlen)
flancol G biz nagyzol, hivalkodik, cifrálkodik, rázza a rongyot
 lásd FLANC
flanell G text egyik vagy mindkét oldalán bolyhos pamut- vagy gyapjúszövet
 ném Flanell ang elhasonulásos flannel ‘ua.’, ered. flannen walesi (kymri) gwlan ‘gyapjú’
flangál G biz dologtalanul kószál
G biz lófrál, lődörög, csatangol
 ered. flangíroz ‘ua.’: lásd FLANKÍROZ 5 ném flanieren fr flâner ‘sétál’ ófr flanner ‘ua.’
skand (pl. izl flana ‘járkál’)
flankíroz G kat oldalaz, oldalról támad
 ném flankieren fr flanquer ‘ua.’ ófr flanc ‘oldal, csípő’ frank hlanka ‘ua.’
flapper [flepper] † G magabiztos vagy épp kihívó fellépésű fiatal lány (Angliában vagy Amerikában
az 1920-as években)
 ang, ‘ua.’, korábban ‘laza erkölcsű nő’ flap ‘lelóg, fityeg’
flare [fler] G csill egy csillag fényességének hirtelen és erőteljes megnövekedése rövid időre
 ang, ‘fellobbanás’ skand (pl. norv flara ‘fellobban’)
flash [fles] G fényk villanófény, villanólámpa
 ang, ‘villanás’
flashback [flesbek] G korábban történt események többnyire képzettársításos felidézése film vagy
regény cselekményébe ágyazva
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘visszavillantás’: lásd FLASH | back ‘vissza’
flastrom G sebtapasz, ragtapasz
G szépségtapasz
G átv vigasz, gyógyír, fájdalomdíj
 kk lat (em)plastrum ‘tapasz, gipszburkolat’ gör emplasztron, ered. emplaszton ‘vakolás’
emplasszó ‘agyaggal vagy viasszal beborít’ | en- ‘be’ | plasszó ‘formáz’
Lásd még PLASZTIK, PLASZTIKUS
flaszter G kő vagy aszfalt útburkolat
 ném Pflaster ‘ua.’ kk lat (em)plastrum ‘sebtapasz, gipszborítás’, lásd FLASTROM
flatbed scanner [fletbed szkenner] G számtech síkágyas lapolvasó
 ang, ‘ua.’: flat ‘lapos, sík’ | bed ‘ágy’ | lásd SZKENNER
flatuláció G orv szellentés, szélürítés
 tud lat flatulatio ‘ua.’ kics flatulus ‘szellentés’ flatus ‘szélfúvás’ flare, flatum ‘fúj’
Lásd még FLABELLUM
flatulencia G orv bélgázképződés
G felfúvódás
 tud lat flatulentia ‘ua.’ flatus ‘szélfúvás’ flare, flatum ‘fúj’
Lásd még FLABELLUM
flau † G ker lanyha (kereslet, tőzsdei üzletmenet)
 ném, ‘ua.’
flautato G zene fuvolaszerűen, üveghangon (adandó elő, utasítás vonós hangszereknek a fogólaphoz
közeli vonókezelésre)
 ol, ‘ua.’ flautare ‘fuvolázik’ flauto prov flaut ‘fuvola’ ?
Lásd még FLÓTA
flavin G kém nagy nitrogéntartalmú heterociklikus vegyületek (vitaminok, nukleotidok, pigment- és
gyógyszeralapanyagok) csoportjának összefoglaló neve
 lat flavus ‘(arany)sárga’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
flavivírus G orv főleg szúnyogok által terjesztett vírusok, pl. a sárgalázvírus neve
 lat flavus ‘sárga’ | lásd VÍRUS
flavon G kém sárga növényi pigment
 lat flavus ‘sárga’
flebitisz G orv visszérgyulladás
 tud lat phlebitis ‘ua.’: gör phlebon ‘ér’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
flebográfia G orv a vénák röntgenvizsgálata kontrasztanyag segítségével
 tud lat phlebographia ‘ua.’: gör phlebon ‘ér’ | lásd -GRÁFIA
Lásd még TROMBOFLEBITISZ
flebotómia G orv érmetszés
 tud lat phlebotomia ‘ua.’: gör phlebon ‘ér’ | tomé ‘metszés’
 temnó ‘vág, metsz’
flegma G (fn) közönyösség, nemtörődömség, hidegvér
G (mn) biz egykedvű
 ném Phlegma ‘ua.’ gör phlegma, phlegmatosz ‘gyulladásos váladék, nyálka’, ered. ‘láng,
gyulladás’ phlegó ‘ég’ (az ókori eredetű galenusi felfogás szerint a fenti indulati embertípusban
a testnedvek közül a nyálka mennyisége dominál)
Lásd még FLOGISZTON, FLOX, PHLEGMA
flegmatikus G lél nyugodt, higgadt, hidegvérű
G átv közönyös, egykedvű, fásult, indulattalan
 tud lat phlegmaticus ‘ua.’, lásd FLEGMA
flegmatizál G műsz a biztonságos kezelés és szállítás érdekében ütés iránt vegyi úton kevésbé
érzékennyé tesz (robbanóanyagot)
 ang phlegmatize ‘ua.’ phlegm ‘közöny’ tud lat phlegma ‘közöny’, lásd FLEGMA
flegmatizátor G műsz flegmatizálásra alkalmas vegyület
 lásd FEGMATIZÁL
flekk G biz szennyfolt
G biz folt (cipőre, ruhára)
G nyomd egy szabvány kéziratoldal
 ném Fleck ‘folt bőrön vagy szöveten’
flekken G konyha cigánypecsenye, rostélyon parázs fölött hirtelen sült hússzelet
 erdélyi szász flakn, fljekn ‘ua.’, ered. ‘foltozáshoz való bőrdarab’ ném Fleck ‘ua.’
flekktífusz G orv kiütéses tífusz
 lásd FLEKK, TÍFUSZ
flektáló G nyelvt hajlító (nyelv), mint az indoeurópai és sémi nyelvek, amelyek a szó mondatbeli
viszonyait a tőmagánhangzók váltakozásával és ragokkal fejezik ki
 ném flektierend ‘ua.’ lat flectere ‘hajlít’
Lásd még FLEXIÓ
flemm G biz pofon, nyakleves
 jidd, ‘ua.’, tkp. ‘a fülcimpa átfúrása’ ófn vlieme ‘ua.’
flepni G biz igazolvány, tanúsító irat
 ném nyj flepn ‘ua.’ ném argó Flebbe, Fleppe ‘igazolvány’
fler G csill hirtelen és nagymértékű fényerő-növekedés egy égitestnél
 ang flare ‘fellobbanás’ (?) skand (pl. norvég flare ‘lángol’)
fless G sport gyors, lerohanásszerű támadás vívásban
 fr flčche ‘nyíl’ frank *fliugika ‘ami repül’ (germán rokonok: izl fljuga ném fliegen ‘repül’)
fleur de lis [flőrdöli] G a Bourbon-liliom, a francia királyok jelvénye
 fr, ‘liliomvirág’: fleur lat flos, floris ‘virág’ | lis lat lilium ‘liliom’
fleuron [flöron] G műv keresztrózsa, kereszt alakban elágazó stilizált kővirág gótikus tornyok és
fiatornyok csúcsán
 fr ngykz, ‘ua.’, tkp. ‘nagy virág’ fleur lat flos, floris ‘virág’
Lásd még FLÓRA
flexíbilis G hajlékony, hajlítható, formálható
G átv alkalmazkodó, simulékony, együttműködő
 lat, ‘ua.’ flectere, flexum ‘hajlít’
Lásd még FLEXIÓ
flexibilitás G hajlékonyság, hajlíthatóság
G alkalmazkodó képesség
 lat flexibilitas ‘ua.’, lásd FLEXÍBILIS
flexió G műsz hajlítás
G nyelvt hajlítás, a flektáló nyelvekre jellemző ragozás
 lat flectere, flexum ‘hajlít’, lásd FLEKTÁLÓ
Lásd még DEFLEXIÓ, FLEXÍBILIS, FLEKTÁLÓ, INFLEXIÓ, REFLEKTOR, REFLEX
flexográfia G nyomd hajlékony műnyag vagy gumi nyomóformáról való sokszorosítás
lásd FLEXIÓ, -GRÁFIA

flexor G anat hajlító (izom)
tud lat, ‘ua.’
 flectere, flexum ‘hajlít’
flexura G orv hajlat, görbület
G geol réteghajlat üreges kőzetben, amely kőolaj és földgáz fölhalmozódására ad lehetőséget
 lat, ‘ua.’ flectere, flexum ‘hajlít’
flickschneider [fliksnejder] † G biz foltozószabó
 ném, ‘ua.’: flicken ‘foltoz, javítgat’ Fleck ‘folt’ | Schneider ‘szabó’ schneiden ‘vág, szab’
flikflak G sport hátraszaltó, szaltóugrás helyből hátrafelé
 fr hangut flicflac ‘egyfajta tánclépés, hátraszaltó’, ered. ‘ostorpattogás (hangja)’
flint G ásv tűzkő, kovakő
 ang, ‘ua.’
flinta † G kat régi kovás puska
 ném Flinte ‘ua.’ Flint ‘tűzkő, kovakő’
flintüveg G nagy fénytörésű, lencsék gyártásához használt ólomtartalmú üveg
 ném Flintglas ang flint-glass ‘ua.’, tkp. ‘kovaüveg’: lásd FLINT | glass ‘üveg’
flip G konyha cukrozott tojássárgájából készült alkoholos, jeges üdítő ital
G sport leszúrásos ugrás a műkorcsolyában
 ang, ‘ua.’, ered. ‘pöcköl’, (az ital esetében) ‘felver’
flipper G golyókkal működő elektromos játékautomata
 ang, ‘ua.’ flip ‘pöcköl’
flitter G apró, fényes fémkorong női ruhák díszítésére
 ném Flitter ‘ua.’ flittern ‘csillog’
flóbert G kis kaliberű vadászpuska
 Nicolas Flobert francia feltaláló nevéből
floccus [flokkusz] G met pehelyfelhő, kis gomolyokból álló felhőfajta
 lat, ‘pehely’
flocculus G anat a kisagyban található apró szerv, amely a testtartást, izomtónust és egyensúlyi
helyzetet szabályozza
 tud lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘pihécske’ floccus ‘pehely’
Lásd még FLOKKULUSZ, FLOKON
flódni G konyha emeletes lepény rétegenként más töltelékkel (mák, dió, lekvár, gyümölcs)
 hazai ném flódn ‘ua.’ ném Fladen ‘lepény’
flogisztikum G orv gyulladást előidéző szer
 tud lat phlogisticum ‘ua.’, lásd FLOGISZTIKUS
flogisztikus G orv gyulladásos
 tud lat phlogisticus ‘ua.’ gör phlogisztosz ‘gyúlékony’ phlogidzó ‘éget’ phlegó ‘ég,
lángol’
flogiszton G fiz elképzelt láthatatlan, súlytalan, illó anyag, amely egy régebbi, téves vegytani
elmélet szerint égéskor az égő anyagból távozik, előidézve a hő- és fényjelenségeket
 tud lat phlogiston ‘ua.’ gör phlogisztosz ‘gyúlékony’ phlogidzó ‘éget’ phlegó ‘ég, lángol’
Lásd még FLEGMA, FLOX
flokkuláció G kém pehelyképződés koaguláció alkalmával
G élelm pelyhesítés, pehelyképzés
 tud lat flocculatio ‘ua.’, lásd FLOKKULUSZ, FLOKON
flokkulusz G kém alvadáskor, koaguláció alkalmával keletkező pelyhecske
G élelm pelyhekbe préselt tápszer
G csill a Nap kromoszférájában megjelenő fényesebb vagy sötétebb felhőszerű képződmény
 lat kics flocculus ‘pelyhecske’ floccus ‘pehely’
flokon G text könnyű, vékony pamutszövet
 fr flocon ‘ua.’, tkp. ‘pihe’ lat floccus ‘pehely’
flokonné G text kártolt nehéz gyapjúszövet szálfürtökkel díszítve
G text ilyen télikabátanyag
 fr floconné ‘ua.’, tkp. ‘pelyhezett’, lásd FLOKON
flopi G számtech számítógép hajlékony mágneslemeze
 ang floppy (disk) ‘hajlékony (lemez)’ flop ‘pottyan, huppan, fityeg’
floptical [floptikel] G számtech a mágneses adatrögzítés és a lézeres leolvasás elvét ötvöző lemez,
amely igen nagy írássűrűséget tesz lehetővé
 ang, ‘ua.’, lásd FLOP(I) | (op)tical ‘optikai’, lásd OPTIKA
flór G text cérnázott, vékony, erős szálú pamutfonal
G ilyen fonalból szőtt anyag
 ném Flor ‘ua.’, ered. ‘fátyol’ holl floers [flursz] ‘vékony szövet’ fr velours, lásd VELÚR
flóra G növ a növényfajok összessége egy adott területen
 lat Flora (a növények római istennője) flos, floris ‘virág’
Lásd még DEFLORÁL, FIORITURA, FLEURON, FLORÉAL, FLORENTINER, FLORETT, FLORIDUS,
FLORILÉGIUM, FLORISZTIKA
floréal G tört az április 20. és május 19. közötti hónap a francia forradalmi naptárban
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘virághozó’ lat floreus ‘virágos’ flos, floris ‘virág’
Lásd még FLÓRA
florentiner G ölt florentinkalap, szalaggal és virággal díszített, széles karimájú női szalmakalap
 ném, ‘ua.’, tkp. ‘firenzei’ Florenz ‘Firenze’, korábbi nevén Fiorenza késő lat florentia
‘virágzás’ florens, florentis ‘virágzó’ flos, floris ‘virág’
 magy forint
Lásd még FLÓRA
florett G sport párbajtőr, vívótőr
 ném Florett fr fleuret ol kics fioretto ‘ua.’, tkp. ‘kis virág’ (talán a penge hegyének
virágbimbó alakjáról) fiore lat flos, floris ‘virág’
Lásd még FLÓRA
floridus G orv gyorsan kialakuló (betegség)
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘virágzó’ florere ‘virágzik’ flos, floris ‘virág’
florilégium † G irod irodalmi szemelvények, szállóigék, szentenciák gyűjteménye
 lat florilegium ‘virágcsokor, virággyűjtés’: flos, floris ‘virág’ | legere ‘olvas, szed, gyűjt’ (a gör
ANTOLÓGIA tükörfordítása)
Lásd még FLÓRA
florisztika G növ a Föld nagy növénybirodalmaival foglalkozó tudományág
 ném Floristik ‘ua.’ Florist ‘virágkutató, virágtermesztő’, lásd FLÓRA
flóta G fuvola, pikula
 ném régi flaute ‘ua.’ prov flaut ?
Lásd még FLAUTATO
flotáció G műsz úsztatás, érc vagy szén őrleményének megtisztítása a meddőkőzettől: a hasznos
anyag bizonyos vegyszerek hozzáadására vízben habot képez, és a vízfelszínről leválasztható
 ném Flotation ‘ua.’, lásd FLOTÁL
flotál G műsz úsztat, flotációt végez érc vagy szén tisztítására
 német flotieren ‘ua.’ fr flot ‘vízfolyás, hullám’ lat fluctus ‘ár, hullám, víztömeg’ fluere,
fluctum ‘folyik’
Lásd még FLUIDUM
flott G biz könnyed, fesztelen
G gyors, akadálytalan
 ném, ‘ua.’ alném flot ‘szabadon úszó, vízben lebegő (hajó)’ ném fliessen, floss ‘folyik’
flotta G kat hajóhad
G hajó egy ország (kereskedelmi) hajóinak öszszessége
 ném Flotte fr flotte ‘ua.’ óskand floti ‘hajóraj’ flota ‘vízben lebeg, úszik’
flottabázis G kat haditengerészeti támaszpont
 ném Flottenbasis ‘ua.’, lásd FLOTTA, BÁZIS

flottilla G kat kisebb hadihajókból álló kötelék
ném Flottille ‘ua.’
 sp kics flotilla ‘kisebb hajóraj’ flota ‘hajóraj’, lásd FLOTTA
flower power [flauer pauer] G tört az 1986 táján kibontakozott hippimozgalom eszmevilágának az
erőszakmentességet sugalló jelszava
ang, ‘virághatalom’: flower
 fr fleur lat flos, floris ‘virág’ | power fr pouvoir késő lat
potere lat posse ‘képes, hatalmában áll’
flox G növ lángvirág
 lat Phlox ‘ua.’ gör phlox, tkp. phlog-sz ‘láng’ phlegó ‘ég’
flört G kacérkodás, udvarlás, széptevés
G kaland, futó szerelmi viszony
 angol flirt ‘ua.’, lásd FLÖRTÖL
flörtöl G kacérkodik, enyeleg, teszi a szépet
 ang flirt ‘ua.’, ered. ‘csúfolódik, ugrat, könnyeden kitér’
fluct- lásd FLUKT-
fluencia G gyors gondolatfolyam, készség a gyakori irányváltásra és az információk átalakítására (a
kreatív gondolkodás jellemzői)
 ang fluency ‘ua.’ lat fluentia ‘folyékonyság’ fluens, fluentis ‘folyékony’ fluere ‘folyik’
Lásd még FLUIDUM
fluid G folyékony, cseppfolyós
 ném fluid lat fluidus ‘ua.’ fluere ‘folyik’
fluidika G műsz a pneumatika vagy hidraulika elvén alapuló egyszerű szerkezetek alkalmazása az
irányítástechnikában (repülés, űrtechnika, reaktortechnika)
 ang fluidics ‘ua.’, lásd FLUID
fluiditás G fiz folyékonyság
 lat fluiditas ‘ua.’, lásd FLUID
fluidizáció G műsz finomszemcsés anyag egyenletes elosztása gázban vagy gőzben, mely úton
folyadékként viselkedő elegy keletkezik
 ang fluidisation ‘ua.’ fluidize ‘folyékonnyá tesz’, lásd FLUID
fluidum G folyadék
G az egyéniségből áradó sajátos erő, sugárzás
 lat seml, ‘ua.’ fluidus ‘cseppfolyós’ fluere ‘folyik’
Lásd még FIUMARA, FLOTÁL, FLUENCIA, FLUID, FLUKTUÁL, FLUOR, FLUORESZKÁL, FLUSH, FLUVIÁLIS,
FLUXUS, INFLUENZA, REFLUX
Fluimucyl G gyógysz köhögéscsillapító és nyálkaoldó szirup
 tud lat ‘ua.’: flui(dus) ‘folyékony’ fluere ‘folyik’ | mucus ‘nyálka’ | hyle gör hülé ‘anyag’
fluktuáció G hullámzás, ingadozás
 lat fluctuatio ‘ua.’, lásd FLUKTUÁL
fluktuál G ingadozik, hullámzik
 lat gyak fluctuare, fluctuatum ‘hánykódik (a hullámokon)’ fluctus ‘hullámzás, viharos tenger’
fluere ‘folyik’
Lásd még FLUIDUM
fluor G kém zöldessárga színű, szúrós szagú gáz, halogén elem
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘folyás’ fluere ‘folyik’
Lásd még FLUIDUM
fluoreszcein G kém heterociklikus szerves sav, amely lúgos oldatban sárgászölden fluoreszkál
 ném Fluoreszein ‘ua.’: lásd FLUORESZCENS | -in (vegyületre utaló toldalék)
fluoreszcencia G fiz a fluoreszkálás jelensége
 tud lat fluorescentia ‘ua.’, lásd FLUORESZCENS
fluoreszcens G fluoreszkálni képes (anyag)
 tud lat fluorescens, fluorescentis ‘ua.’, lásd FLUORESZKÁL
fluoreszkál G fiz (valamely anyag bizonyos sugárzás hatására) halvány zöldessárga fényt bocsát ki
 ném fluoreszieren
 tud lat fluorescere ‘fluor módjára viselkedik’, lásd FLUOR
Lásd még FLUIDUM
fluorimetria G kém olyan spektroszkópia, amely a fluoreszcenciára képes anyagok megvilágításával
gerjesztett fényt elemzi
 lásd FLUOR(ESZCENCIA) | gör metreó ‘mér’
fluorit G ásv folypát, kockásan kristályosodó üvegfényű kalciumfluorid
 ang fluorite ‘ua.’: lásd FLUOR | -it (ásványra utaló toldalék)
flush [flas, flös] G ját a póker figurája, öt egyszínű lap egy kézben
G ját tízlapos römi figurája, azonos színű vagy csak figurális lapok egy kézben
G számtech kiürítés, egy memóriatartomány törlése
 ang kfr flus ‘ua.’ ófr flux ‘bőség, bőven áradás’ lat fluxus ‘áradat’ fluere ‘folyik’
Lásd még FLUIDUM
flusz(papír) G selyempapír
 ném Fliess(papier) fliessen ‘folyik’ (az ilyen vékony, enyvezetlen papíron a tinta szétfolyik) –
a magy szóalakra az Einfluss ‘befolyás’ hathatott
fluviális G geol folyóval kapcsolatos, folyami eredetű, folyó által létrehozott
 lat fluvialis ‘ua.’ fluvius ‘folyó’ fluere ‘folyik’
Lásd még FLUIDUM
fluvioglaciális G geol a jégkorszaki jégtakaró jege és az olvadékvizek által együttesen létrehozott
(üledék, alakulat, képződmény)
 lásd FLUVIÁLIS, GLACIÁLIS
fluviográf G műsz folyó vízállását folyamatosan mérő és az adatokat rögzítő készülék
 ném Fluviograph ‘ua.’: lat fluvius ‘folyó’ fluere ‘folyik’ | lásd -GRÁF
fluviométer G műsz folyami vízállásmérő
 lat fluvius ‘folyó’ fluere ‘folyik’ | gör metreó ‘mér’
flux [flaksz] G műsz forrasztóvíz, a forrasztott kötés kialakulását elősegítő anyag
G számtech fluxus, mágneses vagy elektromos, ill. sugárzó mező adott területre eső összege
 ang, ‘ua.’ lat fluxus, lásd ott
fluxió G orv vértolulás
 tud lat fluxio ‘ua.’, tkp. ‘folyás’, lásd FLUXUS
fluxus G fiz áramlás, folyás, keringés
 lat, ‘ua.’ fluere, fluxum ‘folyik’
Lásd még FLUIDUM
fóbia G lél beteges irtózás, viszolygás, iszony valamitől (gyakran összetételek utótagjaként)
 tud lat phobia ‘ua.’ gör phobosz ‘rettegés’ phobeó ‘megriaszt’
foederatio lásd FÖDERÁCIÓ
foetalis [főtális] G orv magzati
 tud lat, ‘ua.’, lásd FOETUS
foetidus [főtidusz] G orv büdös, bűzös
 lat, ‘ua.’ foetere ‘bűzlik’
foetus [főtusz] G orv magzat, méhmagzat
 lat foetus, fetus ‘ua.’
foie gras [foá gra] G konyha libamáj, töméssel hízlalt liba mája
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘kövér máj’: foie ‘ua.’ lat (jecur) ficatum ‘fügézett (máj)’ (a libákat ui. fügével
tömték) fica ‘füge’ | gras lat crassus ‘kövér, hájas’
fokális G orv gócos, gócból kiinduló (fertőzés)
G fiz gyújtópontos, a gyújtópontra vonatkozó
 tud lat focalis ‘ua.’ focus ‘gyújtópont’, tkp. ‘tűzhely, tűz’
fokométer G opt lencse gyújtótávolságát mérő műszer
 ném Fokometer ‘ua.’: lásd FÓKUSZ | gör metreó ‘mér’
fókusz G opt gyújtópont
G gócpont, középpont, központ
 ném Fokus ‘ua.’
 lat focus ‘tűzhely’ fovere ‘melenget’
Lásd még FOMENTUM, FOYER
fókuszál G opt fénysugarakat egy pontba egyesít
 ném fokusieren ‘ua.’, lásd FÓKUSZ
folder G számtech mappa, egyedi állományokat tartalmazó tárolóegység számítógépen
 ang, ‘keményebb papírból hajtogatott mappa, iratgyűjtő’ fold ‘hajt(ogat)’
folding G ép amerikai építészeti irányzat az 1990-es években, amely a japán papírhajtogatás
(origami) formavilágát idézi
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘hajtogatás’ fold ‘hajt’, ill. ‘redő’
folia G zene lassú ütemű ibériai (spanyol, portugál) eredetű tánc
G zene 17–18. századi variációsorozat egy dallamra
 port folia ‘ua.’, ered. ‘mókázás, bolondozás’
fólia G vékony fém- vagy műanyag lemez, hártya
 ném Folie ‘ua.’ lat tbsz folia folium ‘levél, könyv lapja’
fóliáns G nyomd nagy alakú, vastag könyv
 ném Foliant ‘ua.’: lásd FÓLIÓ 5 ném (Quart)ant ‘négyszer hajtott, negyedrét’
fólió G nyomd ívrét, egy ív papír félbehajtásából nyert méret
 lat (in) folio ‘ívben’ lat folium ‘levél, könyvlap, papírív’
folio recto [fólió rektó] G a lap elülső oldalán
 lat, ‘ua.’: folium ‘levél, lap’ | rectus ‘egyenes’ regere ‘irányít’
folio verso [fólió verzó] G a lap hátoldalán
 lat, ‘ua.’: folium ‘levél, lap’ | versus ‘fordított’ vertere, versum ‘fordít’
folium G növ levél
G könyvlap
G anat levélke, tekervény a kisagyban
 lat, ‘falevél’
folk-beat [folkbít] G zene népzenei motívumokra épülő beatzene
 ang, ‘ua.’: folk ‘nép’ | lásd BEAT
folketing G pol a dán képviselőház
 dán, ‘ua.’: folke ‘nép’ | ting ‘összejövetel’ (germán rokonok: ang thing, ném Ding ‘dolog,
elintézendő’)
folklór G tud szellemi néprajz
G népköltés, népdal, néphagyomány, népi hiedelmek összessége mint kutatási terület
 ang folklore ‘ua.’: folk ‘nép’ | lore ‘tan, ismeret’ (germán rokon: ném Lehre ‘ua.’)
folklorista G tud a szellemi néprajz tudósa
 ang folklorist ‘ua.’, lásd FOLKLÓR
folklorisztika G tud a néprajznak a folklórral foglalkozó ága
 ang folkloristics ‘ua.’, lásd FOLKLÓR
folklorizáció G műv a hivatásos művészet alkotásainak vagy motívumainak beépülése a
néppművészetbe
 ang folklorisation ‘ua.’, lásd FOLKLÓR
folklorizmus G műv a folklór elemeinek felhasználása a hivatásos művészek által
 ang folklorism ‘ua.’, lásd FOLKLÓR, -IZMUS
folk-revival [folkrivájvel] G zene a népzenei hagyomány újjáélesztésére indult mozgalom az
Egyesült Államokban a 20. század derekán
 ang, ‘ua.’: folk ‘nép’ | revival ‘újjáéledés’ revive fr revivre lat revivere ‘újjáéleszt,
újjáéled’: re- ‘újra’ | vivere ‘él’
folk-rock [folkrok] G zene népzenei elemekkel ötvözött rockzene
 ang, ‘ua.’: folk ‘nép’ | lásd ROCK
folksong [folkszong] G zene gitárkísérettel előadott népdal vagy népies dal az amerikai
folklorisztikus hagyományban
 ang, ‘ua.’: folk ‘nép’ | song ‘dal’
folliculitis [follikulitisz] G orv szőrtüszőgyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd FOLLICULUS | -itis (gyulladásra utaló toldalék)

folliculus [follikulusz] G biol tüsző, tömlőszerű képződmény
lat kics, ‘tömlő’
 follis ‘bőrzsák, pénzes zacskó’
folliculin [follikulin] G orv tüszőhormon
lat, ‘ua.’: lásd FOLLICULUS | -in (vegyületre utaló toldalék)

follis [follisz] G tört ezüstözött ókori római rézpénz
G tört kis értékű rézpénzzel töltött és lepecsételt bőr pénzeszacskó mint fizetési eszköz az ókori
Rómában (3. század)
 lat, ‘bőrzsák, pénzeszacskó’
folpack [folpak] G ker élelmiszer csomagolására való polietilén vagy alumíniumfólia
G ilyen anyagba többnyire vákuumos eljárással csomagolt élelmiszer jelzője
 ném Folpack ‘ua.’: Folie ‘fólia’, lásd FÓLIA | Pack ‘csomag’
folsav G kém levélsav, B2 vitamin, egyes növények leveleiben és a májban megtalálható bonyolult
szerves sav
 ang folic acid ‘ua.’: lat folium ‘falevél’ | acid lat acidum ‘sav’ acere ‘savanyúnak lenni’
fomentum G orv meleg borogatás
 lat tbsz fomenta ‘ua.’ fovere ‘melenget’
Lásd még FÓKUSZ, FOYER
fón G nyelvt beszédhang, a beszédfolyam legkisebb eleme, az adott nyelvben betöltött funkciójára
nem tekintve
 ném Phon ‘ua.’ gör phóné ‘hang’
Lásd még FONÉMA
fonáció G nyelvt hangképzés, hangoztatás
 tud lat phonatio ‘ua.’ phonare ‘hangoztat’ gör phóné ‘hang’
Lásd még FONÉMA
fond G szính háttér
 fr, ‘ua.’ lat fundus ‘alap, fenék’
Lásd még FONDS, FUNDÁL, FUNDAMENTUM, FUNDUS
fondant G konyha cukor túltelített oldatából felfőzéssel készült puha cukorkaanyag
 auszt ném Fondant ‘ua.’ fr fondant ‘szájban szétolvadó, folyadékkal töltött cukorka’ fondre
‘olvad’ lat fundere ‘önt, ömlik’
fondo d’oro [fondo dóró] G műv alján arannyal bélelt üvegpohár az ókeresztény művészetben
G műv két üvegréteg között alkalmazott aranyfóliás díszítés
 ol, ‘arany alap’: fondo lat fundus ‘alap’ | oro lat aurum ‘arany’
Lásd még FOND
fonds [fon] G ker alaptőke
 fr, ‘ua.’ lat fundus ‘alap’
Lásd még FOND
fondue [fondü] G konyha olvasztott sajtból készült, fűszerekkel és fehérborral ízesített mártás,
amelyet közös tálból fogyasztanak belé mártogatott kenyérdarabokon
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘olvasztott’ fondre ‘olvad, olvaszt’ lat fundere ‘önt, ömlik’
Lásd még DIFFUNDÁL, FONT2, FÚZIÓ, FUZLI, INFÚZIÓ, KONFÚZ
fonéma G nyelvt olyan beszédhang, amelynek jelentést megkülönböztető szerepe van egy adott
nyelvben
 tud lat phonema ‘ua.’ gör phónéma ‘hang, hangzás’ phóneó ‘hangzik’ phóné ‘hang’
Lásd még ANTHEM, ANTIFÓNA, FÓN, FONÁCIÓ, FONETIKA, FONIÁTRIA, FONOLÓGIA, HOMOFÓNIA,
POLIFÓNIA, SZIMFÓNIA, TELEFON
fonendoszkóp G orv hallgatócső, hallócső , orvosi készülék a test belső zörejeinek kihallgatására
 ném Phonendoskop ‘ua.’: gör phóné ‘hang’ | endoi ‘belül’ | szkopeó ‘vizsgál, figyel’
fonetika G nyelvt hangtan, a beszédhangok tudománya
 tud lat phonetica (scientia) ‘hangokkal kapcsolatos (tudomány)’
 gör phónétikosz ‘a
beszédhanghoz tartozó’ phóné ‘hang’
Lásd még FONÉMA
fonetikus G (mn) nyelvt a kiejtés szerinti (írásmód)
G (fn) nyelvt a hangtan tudósa
tud ném phonetisch, Phonetiker ‘ua.’, lásd FONETIKA
fonetizmus G nyelvt egy adott nyelv hangrendszere
tud lat phonetismus ‘ua.’, lásd FONETIKA
foniátria G orv beszédjavítás, a beszédhibák gyógyítása
tud lat phoniatria ‘ua.’: gör phóné ‘hang’ | hiatreia ‘orvoslás’ hiatrosz ‘orvos’
Lásd még FONÉMA
fonográf G műsz hangokat viaszhengerre rögzítő készülék, a GRAMOFON elődje
ang phonograph ‘ua.’: gör phóné ‘hang’ | lásd -GRÁF
fonogram G fiz elektromos rezgéssé alakított és így rögzített hang
ang phonogramm ‘ua.’: gör phóné ‘hang’ | lásd -GRAM(MA)
fonokardiográf G orv a szívhangokat felerősítő és így vizsgáló készülék
ang phonocardiograph ‘ua.’: gör phóné ‘hang’ | kardia ‘szív’ | lásd -GRÁF
fonolit G ásv zöldesbarna, alkálitartalmú magmás kőzet, amelynek vékony lemezei megütve kongó
hangot adnak
ang phonolite ‘ua.’: gör phóné ‘hang’ | -it (ásványra utaló toldalék)
fonológia G nyelvt a beszédhangoknak a nyelvben betöltött szerepével foglalkozó tudományág
tud lat phonologia ‘ua.’: gör phóné ‘hang’ | lásd -LÓGIA
Lásd még FONÉMA
fonológus G nyelvt a fonológia tudósa
magy, lásd FONOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
fonometria G nyelvt hangmérés, a fonetikai vizsgálatok műszeres mérésekre alapozott és statisztikai
számításokkal kombinált formája
tud lat phonometria ‘ua.’,: gör phóné ‘hang’ | metreó ‘mér’
fonomimika G okt olvasástanítás kísérő kézmozdulatokkal
G okt a hangok taglejtésekkel való ábrázolása
ném Phonomimik ‘ua.’: gör phóné ‘hang’ | lásd MIMIKA
fonon G fiz a rácsrezgések energiakvantuma
ang phonon ‘ua.’: gör phóné ‘hang(rezgés)’ | -on (elemi részecskékre és egységekre utaló toldalék)
fonotéka G műsz hanglemez- és magnófelvételek tára
fr phonothčque ‘ua.’: gör phóné ‘hang’ | théké ‘láda, szekrény’ (a bibliothčque mintájára, lásd
BIBLIOTÉKA)
font1 G régi súlyegység, kb. fél kg
G angol pénzegység, eredetileg egy ~ ezüst értéke
G † mérleg (fontra tesz, megfontol)
ném Pfund lat pondo ‘ua.’, tkp. ‘súly szerint’ pondus ‘súly’ pendere ‘függ’ (ti. a
mérlegen)
Lásd még DEPENDENCIA, IMPONDERÁBILIS, INDEPENDENS, PENDLIZIK
font2 G számtech azonos stílusú, típusú betűk készlete, karakterkészlet
ang, ‘nyomdai betűkészlet’ kfr fonte ‘öntvény, fémolvadék’ fondre ‘olvaszt, önt’ lat
fundere ‘ua.’
Lásd még FONDUE
font size [font szájz] G betűméret
ang, ‘ua.’: lásd FONT2 | size ‘méret’ ófr assize ‘ülés’, majd ‘ülés, bizottság a közhasználatú
mértékek rendezésére’, ebből ‘mérték, méret’ (az a utóbb határozatlan névelőnek értődött: a size)
mai fr assis ‘ülve’ lat assidere, assessum ‘melléül, összeül’: ad- ‘hozzá’ | sedere ‘ül’
fontaine lumineuse [fonten lüminőz] G világító, színes fényekkel megvilágított szökőkút
 fr, ‘ua.’: lásd FONTANA | lumineuse
 lat luminosus ‘világító, fényes’ lumen, luminis ‘fény’
lucere ‘fénylik’
fontana G ép kút vagy szökőkút építészeti és szobrászati foglalata
 ol, késő lat, ‘ua.’ lat fontanus ‘forrással kapcsolatos’ fons, fontis ‘forrás’
fontanella vagy fonticula G anat kutacs, nyílás az újszülött fejtetői koponyacsontjai között
 lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘kis forrás’, lásd FONTANA
fontange [fontanzs] G ölt pártaszerű magas, csipkés, szalagdíszes női fejdísz
 fr, ‘ua.’ Fontange hercegnőről, XIV. Lajos kegyencnőjéről
fontes [fontesz] G tört forráskiadványok
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘források’ fons, fontis ‘forrás’
fonticula lásd FONTANELLA
foot [fut] G láb, angol hosszmérték, kb. 30 centiméter
 ang, ‘ua.’
football lásd FUTBALL
fór G biz versenytársnak adott előny
 ném vor(geben) ‘előre enged, előnyt ad’: vor- ‘előre’ | geben ‘ad’ (magyarul tévesen így értve:
(einen) Vor geben ‘vor-t ad’)
foramen G biol, anat rés, lyuk
 lat, ‘ua.’ forare ‘fúr’
Foraminifera G áll a likacsoshéjúak rendje
 tud lat tbsz, ‘ua.’, tkp. ‘lyukhordozók’: lásd FORAMEN | ferre ‘hord’
force lásd FORSZ
forceps [forcepsz] G orv szülészeti fogó
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘parázsfogó’: (?) for(mus) ‘meleg’ | capere, cepi ‘fog’
fordizmus G ipar a futószalagon és hatékony üzemszervezésen alapuló tömegtermelési módszer
 ang Fordism ‘ua.’ Henry Ford amerikai nagyiparosról, aki a 20. század első negyedében
autógyáraiban bevezette
forecast [forkászt] G előrejelzés
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘előrevet’: fore ‘előre’ | cast ‘dob, vet’ skand (pl. svéd kasta ‘ua.’)
forehand [forhend] G sport tenyeres, a tenisz- vagy pingpongütő tenyér felőli oldalával való ütés
 ang, ‘ua.’: fore ‘elülső’ | hand ‘kéz’
foreign affairs [forin eförz] G dipl külügy
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘idegen ügyek’: foreign ófr forein ‘idegen, külső’ késő lat foranus ‘külső’
foras ‘kívül’ | lásd AFFÉR
forensicus [forenzikusz] G orv bírósági, törvényszéki (orvostan, bonctan)
 tud lat, ‘ua.’ forensis ‘törvényszéki’, tkp. ‘a fórumhoz tartozó’, lásd FÓRUM
forfait [forfe] G ker átalány
 fr, ‘ua.’, ered. ‘kihágás, bűntett’ forfaire ‘megszegi kötelességét’: for- lat foras ‘ki, kívülre’ |
facere ‘cselekszik’
forhand G ját az osztótól jobbra ülő játékos mint hívó a tarokkban
 ném Vorhand ‘ua.’, tkp. ‘elülső kéz’: vor ‘előtt’ | Hand ‘kéz’
forma G alak, idom, minta
G külső, külsőség, látszat
G erőnlét
 lat, ‘ua.’ (?) gör morphé ‘alak’ (etruszk közvetítés útján, hangátvetéssel)
formábilis G alakítható
 lat, ‘ua.’ formare ‘alakít’, lásd FORMA
formáció G geol alakulat, kőzetképződmény
G növ egységes társulást alakító növények összessége
G kialakulás, kifejlődés
G alakzat, felállás
G kat alakulat, egység
 lat formatio ‘ua.’
 formare, formatum ‘alakít’ forma ‘alak’
formaldehid G kém egy szénatomos, színtelen, szúrós szagú, vízben jól oldódó gáz
ném Formaldehyd ‘ua.’: lat form(ica) ‘hangya’ (a ~ az egy szénatomos hangyasav vegyi rokona) |

lásd ALDEHID
formalin G kém a formaldehid vizes oldata, fertőtlenítőszer
ném Formalin ‘ua.’: formal(dehid) (lásd ott) | -in (vegyi származékra utaló toldalék)

formális G alaki, a formával kapcsolatos
G külsődleges, a látszat kedvéért való, nem lényegi
G a formai követelményeknek megfelelő, szabályos, előírásos
G bevett, társadalmilag elfogadott, megkívánt
G tud a forma minél pontosabb leírása útján a lényeget feltárni igyekvő (elemzés, vizsgálat)
 lat formalis ‘ua.’ forma ‘alak’
formalista G (mn) a formai követelményeket túlhangsúlyozó (esztétikai irányzat)
G (fn) a formaságok híve
G a formalizmus rabja
 ném Formalist ‘ua.’, lásd FORMALIZMUS
formalisztikus G a külsőségekhez, formaságokhoz ragaszkodó
G ezekre szorítkozó
 ném formalistisch ‘ua.’, lásd FORMALISTA
formalitás G alakiság, külsőség
G eljárás
G szokás, illendőség, szertartás
 ném Formalität ‘ua.’, lásd FORMÁLIS
formaliter † G forma szerint
G a látszat kedvéért, a külsőségeknek megfelelően
G úgyszólván
 lat, ‘ua.’, lásd FORMÁLIS
formalizáció G tud lényegi összefüggések szabatos, képletekbe sűrített meghatározása
 ném Formalisation ‘ua.’, lásd FORMALIZÁL
formalizál G tud lényegi összefüggéseket szabatosan, képletekbe sűrítve meghatároz, leír
G formálissá tesz, formákba szorít
 ném formalisieren ‘ua.’, lásd FORMÁLIS
formalizmus G a formaságok, külsőségek túlértékelése, túlhajtása
G irod, műv a formai szempontok túlzott hangsúlya a műértékelésben
G tud a formális elemzés és ennek elmélete
 ném Formalismus ‘ua.’, lásd FORMÁLIS, -IZMUS
formáns G nyelvt toldalák, a szavakhoz járuló nyelvi elem (rag, jel, képző)
G fiz a hangszerek és az emberi beszédhang felhangtartománya, amely az egyedi színezetet adja
 lat formans ‘alakító’ formare ‘alakít’ forma ‘alak’
formát G kém a hangyasav sója vagy észtere
 ném Format ‘ua.’ lat form(ica) ‘hangya’ | -át (savmaradékra utaló toldalék)
formatív G formáló, alakító
 ném, fr formatif ‘ua.’, lásd FORMÁCIÓ
formatívum G tud alkotóelelem
 tud lat, ‘ua.’, lásd FORMÁCIÓ
formátum G megszabott méret, alak (könyvé, papírlapé)
G emberi, erkölcsi, művészi nagyság
 ném Format ‘nagyság, méret’ lat formare, formatum ‘alakít’
formidábilis G félelmetes, borzasztó, rettentő
 lat formidabilis ‘ua.’ formidare ‘fél, retteg’ formido ‘rémkép, rettegés’ (?) gör mormó
‘mumus, kísértet’
formikáció G orv bizsergés, hangyamászás-érzés mint érzékelési zavar
 tud lat formicatio ‘ua.’
 formica ‘hangya’
Lásd még FORMÁT, KLOROFORM
formil- G a hangyasav egy vegyértékű szerves gyöke
 ném formyl- ‘ua.’: lat form(ica) ‘hangya’ | gör hülé ‘anyag’
formula G képlet, szövegminta
G szabály, előírás
G megfogalmazás, meghatározás, tétel
G orv recept, elkészítési utasítás
G állandósult beszédfordulat
G † varázsszó, varázsige
 lat, kics ‘rendszabály, formaság’ forma ‘alak’
formuláré G hivatalos szövegezéseket, szövegmintákat tartalmazó gyűjtemény, könyv
G † űrlap
 ném Formular ‘ua.’ újk lat formularium ‘formulák gyűjteménye’, lásd FORMULA
formuláz G szövegez, fogalmaz, formába önt
G képletbe foglal
G kialakít, megszab
 lásd FORMULA
fornicatio [fornikáció] † G jog paráznaság, házasságon kívüli nemi viszony, szajhálkodás
 késő lat, ‘ua.’ fornicari, fornicatus ‘szajhálkodik’ fornix, fornicis ‘bordély, lebuj’, ered.
‘boltozat, bolthajtásos helyiség’
fornicatus [fornikátusz] G anat boltozatos
 tud lat, ‘ua.’ fornix, fornicis ‘boltozat, bolthajtás’
forpassz G ját a passz, vagyis a játékról lemondás elsőként való bejelentése kártyában
 ném Vorpass ‘ua.’: vor ‘elöl’ | lásd PASSZ
forspont † G tört előfogat, katonai szállításhoz kötelezően szolgáltatott ló mint régi hadiadófajta
 ném Vorspann ‘előfogat’: vor ‘elé’ | (Ge)spann ‘fogat’ spannen ‘lovat kocsi elé fog’, ered.
‘feszít’
forsriftos † G előírás szerinti, szabályos
 ném Vorschrift ‘előírás’: vor ‘előre’ | Schrift ‘írás’ schreiben ‘ír’ lat scribere ‘ua.’
Forsythia lásd FORZÍTIA
forsz G valaminek a fortélya, nyitja, megoldása
G valakinek az ügyes oldala, különös ügyessége
G erőltetés
G ját nagy erőt jelző indítás bridzsben, amely a partnert jóval magasabb szintű válaszra kényszeríti
 ném Force ‘erő, kényszerítés, különleges képesség’ fr force ‘erő, bátorság’ népi lat fortia
‘erő’ lat fortis ‘erős, bátor’
Lásd még FORTE, FORTISSIMO, FORZANDO
forszíroz G erőltet, erőszakol, kikényszerít
G sürget, siettet
 ném forcieren fr forcer ‘kényszerít, erőltet’ force ‘erő’, lásd FORSZ
forszol G ját bridzsben forsszal indítja a licitet
 lásd FORSZ
forte G zene hangosan, erősen (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ lat fortis ‘erős’
Lásd még FORSZ, FORTISSIMO, FORZANDO
fortepiano G zene korai kalapácszongora, amely lehetővé tette a változatos dinamikájú játékot
G zene dinamikai utasítás: a hangot erősen megszólaltatni, de rögtön halkítani
 ol, ‘ua.’, lásd FORTE, PIANO
fortifikáció G kat erődítés, erődítmény
 ném Fortifikation fr fortification ‘ua.’ fortifier ‘megerősít’: lat fortis ‘erős’ | facere ‘tesz
vmivé’
fortissimo [fortisszimó] G zene teljes erővel (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 lat ff fortissimus ‘a legerősebb’
Lásd még FORSZ, FORTE, FORZANDO
fortocska G szellőztető ablaknyílás orosz házakon
 or kics, ered. fortka lengy furtka ‘ua.’ ném kics Pförtchen ‘ajtócska’ Pforte lat porta
‘ajtó, kapu’
Fortran G számtech számítástechnikai feladatok megoldására alkalmas programnyelv
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘képletfordító’: for(mule) ‘képlet’, lásd FORMULA | tran(slator) ‘fordító’
translate ‘fordít’, tkp. ‘átvisz’ lat transferre, translatum ‘ua.’: trans ‘át’ | ferre ‘visz’
fortunátus † G szerencsés
 lat, ‘ua.’ fortuna ‘szerencse’, ered. ‘véletlen’ fors, abl forte ‘sors, véletlen (amit a végzet
hoz)’ ferre ‘hoz’
fórum G hiv hatóság, hivatalos hely
G jog bíróság valamely foka, szintje
G sajtó lap, rádió- vagy tévéadó mint közéleti megnyilatkozások színhelye
G † vásártér, köztér, főtér
 lat forum ‘város piactere, köztere, nyilvánosság, bíróság’ foras ‘künn, a szabadban’, tkp. ‘az
ajtó elé’ foris ‘ajtószárny’
Lásd még FORENSICUS, TRIFÓRIUM
forzando [forcandó] G zene erőteljesen, fokozott nyomatékkal (adandó elő)
 ol, tkp. ‘erősítve’ forzare ‘erősít, erőltet’ forza ‘erő’ népi lat fortia ‘ua.’ fortis ‘erős,
bátor’
Lásd még FORSZ, FORTE, FORTISSIMO
forzítia vagy forzícia G növ aranyfa, tavasszal nyíló, élénksárga virágú fa
 tud lat Forsythia W. Forsyth [forszájt] angol botanikus nevéből
foszfagén G biol foszfortartalmú, nagy energiájú tartalék tápanyag élő sejtben
 ném phosphagen ‘ua.’: lásd FOSZFOR, -GÉN
foszfát G kém a foszforsav sója
 ang, fr phosphate ‘ua.’: phosph(ore), lásd FOSZFOR | -át (savmaradékra utaló toldalék)
foszfatáz G kém a foszforsav észtereinek lebontását katalizáló fontos enzim
 lásd FOSZFÁT | -áz (enzimre utaló toldalék)
foszfatémia G orv foszfátvérűség, foszfátok jelenléte a vérben
 tud lat phosphataemia ‘ua.’: lásd FOSZFÁT | gör haima ‘vér’
foszfid G kém fém és foszfor alkotta vegyület
 lásd FOSZF(OR) | -id (valamely elemmel képzett származékra utaló toldalék)
foszfin G kém foszforhidrogén
G kém ebből levezethető, változatos szerves vegyületek gyűjtőneve
 lásd FOSZF(OR) | -in (vegyületre utaló toldalék)
foszfoproteid G biokém foszfortartalmú összetett fehérje
 lásd FOSZFOR, PROTEID
foszfor G kém gyúlékony, a sötétben fényt kibocsátó puha, nemfémes elem
 ném Phosphor fr phosphore ‘ua.’ lat Phosphorus ‘hajnalcsillag’ gör Phószphorosz ‘ua.’,
tkp. ‘fényhozó’: phósz ‘fény’ | pheró ‘hoz’
foszforeszcencia G fiz hideg fény kibocsátása megvilágítás után
 fr phosphorescence ‘ua.’, lásd FOSZFORESZKÁL
foszforeszkál G fiz megvilágítás után sötétben hideg fényt bocsát ki (mint a foszfor fehér változata)
 újk lat phosphorescere ‘ua.’, tkp. ‘foszforként viselkedik’, lásd FOSZFOR
foszforit G ásv foszfortartalmú kőzetekből, főleg apatitból álló üledékes kőzet
 ang phosphorite ‘ua.’: lásd FOSZFOR | -it (ásványra utaló toldalék)
foszforizmus G orv foszformérgezés
 tud lat phosphorismus ‘ua.’, lásd FOSZFOR, -IZMUS
foszfornekrózis G orv elhalásos tünet a felső állcsontban foszforgőz belégzése miatt
 lásd FOSZFOR, NEKRÓZIS

foszforoszkóp G fiz kísérleti berendezés a foszforeszcencia tanulmányozására
lásd FOSZFOR | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’

foszfovitin G biokém a tyúktojás sárgájában található foszforproteid
tud lat phosphovitin ‘ua.’: lásd FOSZFOR | lat vitellus ‘tojássárgája’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

foszgén G kém karbonil-diklorid, erősen mérgező, tüdővizenyőt okozó gáz, az első világháborúban
harci gázként használták
ném Phosgen ‘ua.’: gör phósz ‘fény’ | lásd -GÉN (a ~ erős fény hatására jön létre szén-monoxid és

klór elegyéből)
foszgenit G ásv ólomszaruérc, a négyzetes rendszerbe tartozó ásvány
ném Phosgenit ‘ua.’: lásd FOSZGÉN | -it (ásványra utaló toldalék)

fosszília G geol a földből kiásott, megkövesedett állati vagy növényi maradvány(ok)
tud lat tbsz seml fossilia ‘kiásott dolgok’, lásd FOSSZILIS

fosszilis G geol megkövesedett (állati, növényi maradvány)
G kiásott, ásatáskor lelt (tárgy)
G átv ásatag, vízözön előtti
 tud lat fossilis ‘ásásból eredő’ fodere, fossum ‘ás, kiás’
fosszilizáció G geol az a folyamat, amelynek során a földtörténeti korok élőlényei kövületté váltak
 tud lat fossilisatio ‘ua.’, lásd FOSSZILIS
fot lásd PHOT
fotel G párnázott, kárpitozott öblös karszék
 fr fauteuil [fotöj] ‘ua.’ ófr faldestueil germán (frank) *faldistol ‘összehajtható szék’ (mint
ném falten ‘hajt’, Stuhl ‘szék’)
fotó G fénykép
 ném Photo(graphie), lásd FOTOGRÁFIA
foto- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a fénnyel kapcsolatos, fény-
G a fényképészettel kapcsolatos
 gör phósz, photosz ‘fény’
fotoadaptáció G növ a magasabb rendű növények alkalmazkodása a környezet fényviszonyaihoz
 lásd FOTO-, ADAPTÁCIÓ
fotóamatőr G műkedvelő fényképész
 lásd FOTÓ, AMATŐR
fotóarchívum G fényképfelvételek archívuma
 lásd FOTÓ, ARCHÍVUM
fotobaktérium G biol oxidálás során fénykibocsátó anyagokat létrehozó baktérium
 lásd FOTO-, BAKTÉRIUM
fotobiológia G tud a fénynek az élőlényekre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományág
 lásd FOTO-, BIOLÓGIA
fotocella G műsz fény hatására keletkező elektromos feszültséggel mérést vagy irányítást végző
egység
 ném Photozelle ‘ua.’: lásd FOTO- | lat cella ‘kamra, méhsejt’
fotocinkográfia G nyomd fényképezés cinklemezre sokszorosítás céljából
 lásd FOTO-, CINKOGRÁFIA
fotodegradáció G biol elbomlás napfény hatására
 lásd FOTO-, DEGRADÁCIÓ
fotodezintegráció G fiz az atommag felbomlása sugárzó fény hatására
 lásd FOTO-, DEZINTEGRÁCIÓ
fotodióda G vill fényelektromos félvezető dióda
 lásd FOTO-, DIÓDA
fotoeffektus G fényhatás
G fiz elektronok kilépése fémből fény hatására
 lásd FOTO-, EFFEKTUS
fotoelektromosság G fiz fényelektromosság, mely fotoeffektussal jön létre
 lásd FOTO-, ELEKTROMOSSÁG

fotoelektron G fiz fényenergia hatására kibocsátott elektron
lásd FOTO-, ELEKTRON

fotoemisszió G fiz fénykibocsátás fényenergia hatására
lásd FOTO-, EMISSZIÓ

fotoemulzió G fotó fényérzékeny réteg filmen, fotólemezen vagy fotópapíron
lásd FOTO-, EMULZIÓ

fotoendoszkóp G orv száloptikás készülék belső szervek vizsgálatára
lásd FOTO-, ENDOSZKÓP

fotoeritéma G orv fény hatására kialakuló bőrpír
lásd FOTO-, ERITÉMA

fotofázis G növ a fotoszintézis egy szakasza
lásd FOTO-, FÁZIS

fotofóbia G orv fényiszony
tud lat photophobia ‘ua.’, lásd FOTO-, FÓBIA

fotofor G áll fénykibocsátó, világító szerv
ang photophor ‘ua.’: lásd FOTO- | gör phoreó ‘hordoz’

fotoforézis G fiz gázban lebegő apró szemcsék elmozdulása fény hatására
tud lat photophoresis ‘ua.’: lásd FOTO- | gör phorészisz ‘szállítás’
 phoreó ‘hord’
fotogén vagy fotogenikus G fényt adó, világító
G fényt kibocsátó
G fényképen előnyösen mutató (arc, alak, helyszín, jelenet)
 ném photogen(isch) ‘ua.’, lásd FOTO-, -GÉN
fotogeológia G csill az égitestek felszínének geológiai vizsgálata fényképfelvételek alapján
 lásd FOTO-, GEOLÓGIA
fotografál † G fényképez
 ném photographieren ‘ua.’, lásd FOTOGRÁFIA
fotográfia G fényképészet
G † fénykép
 ném Photographie ang photography ‘ua.’, lásd FOTO-, -GRÁFIA
fotografikus G fényképészeti, fénykép útján való
 ném photographisch ‘ua.’, lásd FOTOGRÁFIA
fotográfus G † fényképész
 ném Photograph ‘ua.’, lásd FOTOGRÁFIA
fotogram G fényképalkotási eljárás fényképezőgép nélkül
G mérési eljárások számára készült fényképfelvétel
 ném Photogramm ‘ua.’, lásd FOTO-, -GRAM(MA)
fotogrammetria G tárgyak méreteinek megállapítása fényképük alapján térképkészítés céljára
 ném Photogrammetrie ‘ua.’: lásd FOTOGRAM | gör metreó ‘mér’
fotoionizáció G fiz a fényenergia által kiváltott ionizáció, egy elektron kilépése egy foton elnyelése
árán
 lásd FOTO-, IONIZÁCIÓ
fotokatód G fiz fotocella eleme, amelyből fény hatására elektronok lépnek ki
 lásd FOTO-, KATÓD
fotokémia G tud a fény okozta vegyi folyamatokkal foglalkozó tudományág
 lásd FOTO-, KÉMIA
fotokinézis G fiz fény kiváltotta mozgás
 lásd FOTO-, KINÉZIS
fotokoaguláció G orv sebészeti eljárás, véralvasztás irányított erős fénysugárral
 tud lat photocoagulatio ‘ua.’, lásd FOTO-, KOAGULÁCIÓ
fotokondukció G fiz fényelektromos vezetés, a vezetőképesség emelkedése fénysugárzás hatására
 lásd FOTO-, KONDUKCIÓ
fotokópia G fénymásolat
lásd FOTO-, KÓPIA

fotokróm G fény hatására elszíneződő vagy színt váltó (anyag)
lásd FOTO- | gör khróma ‘szín’

fotolitográfia G nyomd kőnyomtatási technika fényképezési eljárással készült lemezekről
G nyomd az így nyert nyomat
 lásd FOTO-, LITOGRÁFIA
fotolízis G kém vegyi bomlás fénybesugárzás hatására
 lásd FOTO- | gör lüszisz ‘oldás’ lüó ‘elold’
fotométer G fénymérő
 ném Photometer ‘ua.’, lásd FOTOMETRIA
fotometria G fiz fénymérés, a fényerősség mérése
 ném Photometrie ‘ua.’: lásd FOTO- | metreó ‘mér’
fotomikroszkóp G tud fényforrással és fényképezőgéppel egybeépített mikroszkóp
 lásd FOTO-, MIKROSZKÓP
fotómontázs G fényképek részleteiből egymás mellé másolás útján készült új kép
 lásd FOTÓ, MONTÁZS
foton G fiz a fénysugárzás elemi energiaegysége
 ang photon ‘ua.’: lásd FOTO- | -on (elemi részecskére vagy egységre utaló toldalék)
fotonasztia G növ a növényi szervek fényinger által kiváltott helyzetváltoztató mozgása
 ang photonasty ‘ua.’: lásd FOTO- | nasztosz ‘öszszenyomott’ nasszó ‘döngöl, tömörít’
fotonika G fiz a fényhullám műszaki hasznosítása
G műsz ennek technológiája
 ang photonics ‘ua.’, lásd FOTON (az elektronika mintájára)
fotonrakéta G űrk elképzelt rakéta, amely nagyerejű fénysugárnyaláb kilövellése révén nyerné
előrehajtó energiáját
 lásd FOTON, RAKÉTA
fotoobjektív G fényképészeti tárgylencse
 lásd FOTO-, OBJEKTÍV
fotooxidáció G kém fény hatására bekövetkező oxidálódás
 lásd FOTO-, OXIDÁCIÓ
fotoperiodizmus G biol fényszakaszosság, az élőlények reagálása a nappal időtartamának
változásaira
 lásd FOTO-, PERIÓDUS, -IZMUS
fotopolimer G kém a nyomdászatban s másutt használatos anyag, amelyben a fény hatására indul
meg a molekuláris térhálósodás
 lásd FOTO-, POLIMER
fotorecepció G a beérkező fényinger felvétele a látószerv által
 lásd FOTO-, RECEPCIÓ
fotoreceptor G biol a látószervnek a beérkező fényinger felvételére alkalmas része
 lásd FOTO-, RECEPTOR
fotoreziszt G fényérzékeny lakkréteg, amelyet a fotolitográfiában alkalmaznak
 ném Photoresist ‘ua.’: lásd FOTO-, REZISZTENS
fotoszenzibilizátor G biol fényelnyelő anyag, amely az így felvett energiát más anyag
molekuláinak továbbítja
 lásd FOTO-, SZENZIBILIZÁTOR
fotoszenzitív G tud fényérzékeny
 ang photosensitive ‘ua.’, lásd FOTO-, SZENZITÍV
fotoszféra G csill a Nap légkörének alsó, sűrűbb rétege, amely a látható fényt sugározza ki
 ang photosphere fr photosphčre ‘ua.’, lásd FOTO-, SZFÉRA
fotoszintetikus G a fotoszintézissel kapcsolatos, azon alapuló
 ang photosynthetic ‘ua.’, lásd FOTOSZINTÉZIS
fotoszintézis G növ az a folyamat, amelyben a növények a fény energiájával vízből és a levegő
gázaiból szerves anyagot állítanak elő
ang photosynthesis ‘ua.’, lásd FOTO-, SZINTÉZIS

fototaxis G biol a fény kiváltotta mozgás élőlényeknél, a fényforráshoz való közeledés vagy
távolodás
lásd FOTO-, TAXIS

fototechnika G fotó a fényképezés technikája
lásd FOTO-, TECHNIKA

fototéka G fényképtár, fényképgyűjtemény
lásd FOTO-, TÉKA

fototerápia G orv fénygyógyászat, gyógykezelés (ibolyántúli) fény segítségével
lásd FOTO-, TERÁPIA

fototípia G nyomd vonalakat és árnyalat nélküli tónusokat tartalmazó nyomóforma
G az ilyenről készült lenyomat
 ném Phototypie ‘ua.’: lásd FOTO- | gör tüposz ‘nyomat’ tüpoó ‘bélyeggel megjelöl’ tüptó ‘üt’
fototranzisztor G vill a fotódióda elve alapján működő fényérzékeny tranzisztor
 lásd FOTO-, TRANZISZTOR
fototrófia G biol a fény hasznosítása élő szervezetek által energiaforrásként és anyagcseréjükben,
növekedésükben
 lásd FOTO- | gör trophé ‘táplálék’ trephó ‘táplál’
fototropizmus G növ a növekedő növény elhajlása a fény irányába
 ang phototropism ‘ua.’, lásd FOTO-, TROPIZMUS
fotöj lásd FOTEL
G text szövetszínező teknő facsaró hengerekkel
 fr foulard ‘ua.’ fouler ‘présel, nyom, nyomot hagy’ népi lat fullare ‘ua.’ lat fullo ‘kallós,
ványolómester’ ?
foxi G áll rövid szőrű, kis termetű kutyafajta
 auszt ném kics Foxl, lásd FOXTERRIER
foxterrier G áll foxi, kutyafajta, amely a rókát kiássa föld alatti vackából
 ang, ‘ua.’: fox ‘róka’ | terrier ‘üregi, üregásó’ fr terrier ‘földi’ terre lat terra ‘föld’
foxtrott G zene négynegyedes ütemű, amerikai eredetű társastánc, ennek zenéje
 ang fox-trot ‘rókaügetés’: fox ‘róka’ | trot ‘üget’
foyer [foajé] G ép előcsarnok szállodában, színházban, moziban
 fr foyer ‘otthon, ház, terem’, ered. ‘tűzhely, tűzfészek’ késő lat focarium ‘tűzhely’ lat focus
‘ua.’
Lásd még FOMENTUM, FÓKUSZ
föderáció G pol szövetség, államszövetség
 ném Föderation ‘ua.’ lat foedus, foederis ‘szövetség, szerződés’
föderalista G pol (mn) a föderalizmussal kapcsolatos
G (fn) a szövetségi államberendezkedés híve
 ném föderalistisch, Föderalist ‘ua.’, lásd FÖDERALIZMUS
föderális vagy föderatív G pol szövetségi alapon felépülő (állam)
G pol szövetségi, szövetséges, egyesült
 ném föderal, föderativ ‘ua.’ lat foedus, foederis ‘szövetség, szerződés’
föderalizmus G pol a szövetségi államberendezkedés elve
G pol kisebbségek törekvése, mozgalma az állam szövetségi alapon való átalakítására
 ném Föderalismus ‘ua.’, lásd FÖDERÁLIS, -IZMUS
főmufti G jog magas rangú mohamedán jogtudós, főbíró
G biz főnök, nagyfőnök, vezető
 lásd MUFTI
főn G met meleg, száraz déli bukószél az Alpoktól északra
 ném Föhn ‘ua.’ késő lat faonius lat favonius ‘enyhe tavaszi szél’ lat favere ‘kedvez’
főnix G mit (ókori legenda szerint) csodás egyiptomi madár, amely elöregedvén elégeti magát, és
hamvaiból megifjodva támad fel
lat Phoenix ‘ua.’: VAGY
 gör Phoinix ‘bíborszínű’, tkp. ‘föníciai’ (ez a festék onnan származott
át görög földre) Phoinikia ‘Fönícia’, VAGY gör phoinix egyipt benu ‘gémszerű szürke
madár, melynek érkezése minden évben a Nílus újjászületését, azaz közelgő áradását jelezte’
fra G vall testvér, olasz szerzetesek keresztneve elé tett szócska, pl. Fra Bartolommeo
 ol röv, ‘ua.’ frate ‘testvér, fivér’ lat frater ‘ua.’
frac- lásd még FRAK-
fractocumulus [fraktokumulusz] G met foszlányfelhő
 tud lat, ‘ua.’: fractus ‘megtört’ frangere, fractum ‘tör’ | lásd KUMULUSZ
fractura [fraktúra] G orv (csont)törés
 tud lat fractura (ossis) ‘ua.’ frangere, fractum ‘tör’
fragilis G törékeny, kényes
 lat, ‘ua.’ frangere, fractum, tkp. frag-tum ‘tör’
Lásd még FRACTURA, FRAGMENTUM, FRAKCIÓ, INFRAKCIÓ, REFRAKTOR, SZUFFRAGANEUS
fragilitás G törékenység
 lat fragilitas ‘ua.’, lásd FRAGILIS
fragmentális G töredékes, hiányos
 újk lat, ‘ua.’, lásd FRAGMENTUM
Lásd még FRAGILIS
fragmentum G töredék
 lat, ‘ua.’ frangere, fractum, tkp. frag-tum ‘tör’
Lásd még FRAGILIS
fraise lásd FRÉZ
frajla † G kisasszony
G nevelőnő
G szobalány
 felsőném fräule ném kics Fräulein ‘kisasszony’ Frau ‘asszony, feleség’
frakció G pol egy párt parlamenti képviselőinek csoportja
G pol elkülönült csoport párton belül
G fiz sugártörés
G kém a szakaszos lepárlás egyik szakaszának terméke
 lat fractio, fractionis ‘törés, töredék’ frangere, fractum ‘tör’
Lásd még FRAGILIS
frakcionál G kém eltérő forráspontú vegyületeket (pl. nyersolajból) szakaszos lepárlással elkülönít
 ném fraktionieren fr fractionner ‘ua.’, lásd FRAKCIÓ
fraktográfia G koh a törésfelületek mikroszkópos vizsgálata, amely választ ad rá, hogy miért
következett be a törés
 ang fractography ‘ua.’: lat fractum ‘törés’ frangere, fractum ‘tör’ | lásd -GRÁFIA
fraktúr G nyomd nyomtatott gótbetűs írás (a görbületek helyén sarkos, tört vonalakkal)
 ném Fraktur ‘ua.’ lat fractura ‘törés’, lásd ott
fraktúra lásd FRACTURA
franc † G vérbaj, bujakór
G fene, nyavalya, rosseb
 magy franc (nyavalya) ‘francia betegség’ lat tbsz Franci ‘frankok, franciák’ Francus ‘frank,
francia’
franchise [frencsájz] G ker szabadalom, szolgáltatási rendszer vagy egyéb jog átengedése
különleges szerződés alapján
G ker egy már eredményesen működő vállalkozás tapasztalatainak átengedése, az új vállalkozás
elindítása
G közg biztosítói önrészesedés
 ang, ‘ua.’ ófr franchise ‘szabadság’ franc ‘szabad’ (lásd FRANKÓ), ered. ‘frank’
franciskánus G vall (mn) ferences rendi
G (fn) az Assisi Szent Ferenc alapította rendhez tartozó szerzetes
 lat Franciscanus ‘ua.’ lat Franciscus ‘Ferenc’ ol Francesco ‘ua.’, tkp. ‘francia’ (a
rendalapító Giovanni Bernardone ragadványneve volt anyja származása folytán)
francium G kém az alkálifémek egyike, igen ritka radioaktív fémes elem
 tud lat, ‘ua.’: fr France ‘Franciaország’ (felfedezője, a francia Marguerite Perey adta a nevét) |
-ium (kémiai elemre utaló toldalék)
francli G biz rojt, szegély
G biz kirojtosodás
 hazai ném kics fransl ‘ua.’ ném Franse ‘rojt’ fr frange népi lat *frimbia lat fimbriae
‘ua.’ fibra ‘szál, rost’
franc-maçon [franmaszon] † G szabadkőműves
 fr, ‘ua.’: franc ‘szabad, mentes’, ered. ‘frank’ (Gallia frank hódítói mentesítve voltak a hűbéri
szolgáltatások alól) | maçon ‘kőműves’ germán, pl. ófn (stein)mezzo ‘ua.’ mahhon (mai ném
machen) ‘csinál’
franc-tireur lásd FRANKTIRŐR
frank1 G tört germán törzsekből alakult nép, amely a kora középkorban Gallia északi részén
telepedett le, és birodalmat alapított, a mai Franciaország történelmi elődjét
G átv francia
 lat Francus, ném Franke ‘ua.’ germán franka ‘merész’
frank2 G közg francia és belga (2001-ig), ill. svájci pénznem
 fr franc ‘ua.’ lat Franc(orum rex) ‘a frank(ok királya)’, Jó János király aranypénzének felirata
 Kerülendő a franciát majmoló [fran] kiejtés!
frankíroz † G bérmentesít, bélyeggel lát el
 ném frankieren ‘ua.’, lásd franko
franklin G fiz az elektromos töltés elektrosztatikai mértékegysége a CGS-rendszerben
 B. Franklin amerikai tudós és politikus nevéből
franklinit G ásv átlátszatlan, fémfényű cink-vasoxid, gyengén mágneses ásvány
 ang franklinite ‘ua.’: B. Franklin amerikai tudós és politikus nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)
franklinizáció G orv elavult gyógyeljárás sztatikus áram alkalmazásával
 B. Franklin amerikai tudós és politikus nevéből
franko G ker bérmentesítve
G átv akadálytalanul
 ném franko ‘költségmentesen’ ol (porto) franco ‘(szállítás) bérmentesítve’ fr franc ‘szabad,
mentes’, ered. ‘frank’ (Gallia frank hódítói mentesítve voltak a hűbéri szolgáltatások alól)
frankó G szleng pompás, remek, nagyszerű
 ugyanaz, mint FRANKO
frankofil G franciabarát
 fr francophile ‘ua.’: lat Francus ‘frank’ | gör philó ‘kedvel’
frankofób G franciaellenes, franciagyűlölő
 fr francophobe ‘ua.’, lásd FRANKOFÓBIA
frankofóbia G franciaellenesség, franciagyűlölet
 fr francophobie ‘ua.’: lat Francus ‘frank’ | lásd FÓBIA
frankofon G francia nyelvet használó és francia kultúrájú, de nem francia anyanyelvű (személy)
G a franciát mint hivatalos nyelvet használó, de nem francia lakosságú (ország, főleg régebbi francia
gyarmat)
 fr francophone ‘francia ajkú’: lat Francus ‘frank’ | gör phóné ‘hang’, itt ‘beszéd’
frankomán G franciarajongó, aki elfogultan lelkesedik mindenért, ami francia
 ném frankoman ‘ua.’, lásd FRANKOMÁNIA
frankománia G franciarajongás, elfogult lelkesedés mindenért, ami francia
 ném Frankomanie ‘ua.’, lásd FRANK1, MÁNIA
franktirőr G kat szabadcsapat tagja, a hadsereg kötelékén kívüli szabadharcos
G tört idegen megszállók ellen küzdő francia partizán
 fr franctireur ‘ua.’, tkp. ‘szabadlövész’: franc ‘szabad, mentes’ (lásd FRANKO) | tirer ‘lő’, ered.
‘elhúz, eltűr, elszenved’ ? ófr (mar)tirer ‘vértanúságot ‘szenved’, lásd MÁRTÍR
frappáns G találó, csattanós, meglepő, hatásos
 ném, fr frappant ‘ua.’ fr frapper ‘megüt, meglep’ frank hrapon ‘tép’
frappé G konyha jégbe hűtött ital
 fr frappé ‘ua.’ fr frapper ‘megüt, meglep, jégbe hűt’, lásd FRAPPÁNS
frappíroz G meglep, meghökkent
 ném frappieren ‘ua.’ fr frapper, lásd FRAPPÁNS
frász G orv görcs, rángógörcs, nyavalyatörés
G biz ijedség, ijedelem
G biz pofon, nyakleves
 baj-oszt fras ‘csecsemő görcse’ ném Fraisen ‘ua.’. ófn freisa ‘rémület’
frászkarika G biz (indulatos elutasításban) nyavalya, fene
G † babonás népi gyógyeljárás eszköze, különleges tésztából sütött karika, amelyen a görcsbe esett
csecsemő fejét átbújtatták
 lásd FRÁSZ
fráter G biz alak, pofa, muki
G † szerzetes, testvér, barát
 lat frater ‘fivér’
Lásd még FRA
fraternitás G testvériség
 lat fraternitas ‘ua.’ fraternus ‘fivéri, testéri’ frater ‘fivér’
fraternizál † G barátkozik
G komázik, bizalmaskodik
 ném fraternisieren fr fraterniser ‘ua.’, lásd FRATERNITÁS
frátria G tört három nemzetségből álló szövetség, a törzs harmadrésze az ókori görög
városállamokban, amelynek tagjai közös ős leszármazottainak tekintették magukat
G népr két vagy több nemzetséget magába foglaló szövetség természeti népeknél
 gör phratria ‘ua.’ phratér ‘egy ~ tagja (a ~ egy másik tagjához való viszonyában)’
(indoeurópai rokonok: lat frater ‘fivér’, ném Bruder, or brat ‘ua.’)
fraudulens † G csalárd, fondorkodó, áruló
 ném fraudulent lat fraudulentus ‘ua.’ fraus, fraudis ‘csalás, csel, ármány’ (a ~ tévesen
latinosított alak a ném, ang fraudulent nyomán, a patent pátens és hasonló szópárok hamis
analógiájára, a latinban ugyanis van patere, de nincs *fraudulere ige)
fräulein [frajlájn] † G német nevelőnő
 ném kics Fräulein ‘kisasszony’ Frau ‘asszony’
frazéma G nyelvt frazeológiai egység, állandósult szókapcsolat
 ném Phrasem tud lat phrasema ‘ua.’ (a fonéma, lexéma és hasonló nyelvi szakszavak
mintájára) gör phraszisz ‘szólás’, lásd FRÁZIS
frazeológia G nyelvt valamely tudományra vagy szakmára jellemző szóhasználat, kifejezésmód
G nyelvt egy nyelv állandósult szókapcsolatainak összessége, ezek gyűjteménye
G nyelvt a nyelvtudománynak az állandósult szókapcsolatokkal foglalkozó ága
 tud lat phraseologia ‘ua.’: gör phraszisz, phraszeosz ‘kifejezés’ | lásd -LÓGIA
frazeologizmus G nyelvt frazeológiai egység, állandósult szókapcsolat
 ang phraseologism ‘ua.’, lásd FRAZEOLÓGIA, -IZMUS
frazíroz G zene dallamot kifejezően tagol, motívumait kiemeli
 ném phrasieren fr phraser ‘ua.’ phrase ‘frázis’, lásd ott
frázis G nyelvt kifejezés
G zene zenei mondat, szakasz
G pej szólam, közhely, elcsépelt kifejezés, sallang
 lat phrasis ‘szólásmód, szónoki kifejezésmód’
 gör phraszisz ‘beszéd, kifejezés’ phradzó
‘mond, kifejez’
freatikus G geol a talajtól kis mélységben fekvő (vízréteg)
 gör phreatikosz ‘kúthoz vagy víztartályhoz tartozó’ phrear, phreatosz ‘kút, vízgyűjtőmedence’
frech G pimasz, arcátlan, pökhendi, kihívó
 ném, ‘ua.’
free church [frí csörcs] G vall a skóciai református egyház, amely független az államtól
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘szabad egyház’: free ‘szabad’ | church ‘templom, egyház’
freeholder [fríholder] G szabadparaszt, hűbéri kötöttségtől mentes kisbirtokos a középkori
Angliában
 ang, ‘ua.’ freehold ‘szabadbirtok’: free ‘szabad’ | hold ‘tulajdon, birtokunkban tartott dolog’
hold ‘tart’
free jazz [frí dzsesz] G zene a rögtönzésnek nagy szerepet engedő amerikai dzsesszirányzat az 1960-
as években
 ang, ‘ua.’: free ‘szabad’ | lásd DZSESSZ
freesia lásd FRÉZIA
free trade [frí tréjd] G közg szabadkereskedelem, az állam beavatkozásától mentes kereskedelem
 ang, ‘ua.’: free ‘szabad’ | trade ‘kereskedelem, kézművesség’, előbb ‘tevékenység útja’, ered.
‘kitaposott út’ tread ‘lép, tapos’
fregatt G hajó tengeralattjárók elleni harcra való cirkálóféle
G hajó † háromárbocos vitorlás hadihajó
 ném Fregate fr frégate ol fregata ‘ua.’ ?
fregoli G ölt visszájára fordítva is viselhető ruhadarab
G a mennyezetig felhúzható ruhaszárító szerkezet
 Leopoldo Fregoli 19. századi olasz átváltozó művész nevéből (a ‘szárító’ jelentés egy
márkanévből ered)
frejter † G kat őrvezető
 ném freiter ‘ua.’, ered. ‘kérő’ freien ‘leányt kér’, ered. ‘megszabadít’ frei ‘szabad’
frekvencia G fiz rezgésszám, hullámhossz
G tud gyakoriság, sűrűség
G † látogatottság
G † sokaság, gyülekezet
 ném Frequenz fr frequence ‘ua.’ lat frequentia ‘látogatottság, néptömeg’ frequens,
frequentis ‘számos, népes, gyakori’
frekvenciamoduláció G inf a nagy rezgésszámú vivőhullám frekvenciájának megváltoztatása a
továbbítandó hangfrekvenciás jelnek megfelelően
 ang frequency modulation ‘ua.’, lásd FREKVENCIA, MODULÁCIÓ
frekventál G rendszeresen látogat
 lat frequentare, frequentatum ‘ua.’ frequens, frequentis ‘számos, népes, gyakori’
frekventált G látogatott, közkedvelt, forgalmas, népes
 lásd FREKVENTÁL
frekventatív lásd FREQUENTATIVUM
frenetikus G lelkes(ítő), tomboló, viharos (siker, taps, ünneplés)
 ném frenetisch fr frénetique ‘ua.’ lat phreneticus ‘eszelős’ gör phrenétikosz
‘agyhártyagyulladásban szenvedő’ phrén ‘elme’
frenézis G orv őrjöngés, dühroham
G átv őrült szenvedély
 tud lat phrenesis gör phrenészisz ‘ua.’ phrén ‘elme’
frenológia G tud túlhaladott tudományos elmélet, amely a koponya alkatát összefüggésbe hozta az
ember értelmi és erkölcsi adottságaival
 tud lat phrenologia ‘ua.’: gör phrén ‘elme’ | lásd -LÓGIA
frenulum linguae [… lingvé] G anat nyelvfék, a nyelv alatti függőleges redő
 tud lat, ‘ua.’: kics frenulum ‘fékecske’
 frenum ‘fék, zabla’ | lingua ‘nyelv’
freon G kém klór- és fluortartalmú szénhidrogén, könnyen cseppfolyósítható s nem gyúlékony gáz,
amelyet sokáig hűtőberendezésekben használtak, de az ózonréteget károsító hatása miatt újabban
más gázokkal helyettesítik
 ipari márkanév
frequentál lásd FREKVENTÁL
frequentativum [frekventatívum] G nyelvt gyakorító ige
 lat (verbum) frequentativum ‘ua.’, lásd FREKVENTÁL
freskó1 G műv a nedves vakolat anyagába kevert festékkel készülő falfestmény, mennyezetfestmény
 ang fresco, ném Fresko ‘ua.’ ol (al) fresco ‘(a) frissre’ (ti. a friss vakolatra) ófn frisc ‘friss’
 magy friss
freskó2 G text nyomással mintázott könnyű, szellős nyári ruhákhoz való pamutszövet
 ném Fresko ‘ua.’ ol fresco ‘friss, hűvös’, lásd FRESKÓ1
fresnel [frenel] G fiz az optikai frekvencia mértékegysége, 10 hertz
 A. J. Fresnel francia fizikus nevéből
freudista [frajdista] G lél (mn) a freudizmussal kapcsolatos
G (fn) e tan híve, vallója
G gyakorló lélekelemző
 ang, ném Freudist ‘ua.’, lásd FREUDIZMUS
freudizmus [frajdizmus] G lél személyiségünk tudattalan rétegének fontosságát hirdető, a
lélekelemzést alkalmazó elmélet és gyakorlat
 ném Freudismus ‘ua.’: Siegmund Freud bécsi pszichológusnak, a tan megalapozójának nevéből |
lásd -IZMUS
freudomarxizmus [frajdo…] G pol munkásmozgalmi irányzat a 20. században, amely a freudizmus
és a marxizmus bizonyos elemeinek ötvözésére törekedett
 lásd FREUDIZMUS, MARXIZMUS
fréz G ölt pirosba hajló rózsaszín, eperszínű (kelme)
 ném frais [frez] ‘ua.’ fr fraise ‘földieper, ennek színe’ lat fragum ‘eper’
frézel † G mar (szerszámgépen)
 ném Fräse fr fraise ‘marószerszám’, ered. ‘fodros gallér’ népi lat frassa ‘borjúmirigy’ (a
marószerszám fejének alaki hasonlósága révén)
frézia G növ csipkevirág, tölcsér alakú, illatos virágokat hozó gumós növény
 tud lat Freesia H. Freese német orvos nevéből
fricativa lásd FRIKATÍVA
frictio lásd FRIKCIÓ
fridzsider lásd FRIZSIDER
fríg G ókori kisázsiai néptörzs
G (mn) e néppel kapcsolatos
G zene hétfokú ókori hangsor félhanglépéssel az első és ötödik hangközben
 lat tbsz Phryg(es) ‘fríg(ek)’ gör Phrüx, Phrügesz ‘ua.’
frigid G orv nemileg közönyös, hideg (nő)
 ném frigid ‘ua.’ lat frigidus ‘hideg, fagyos’ frigere ‘fázik, hideg’
Lásd még FRIGIDÁRIUM
frigidaire lásd FRIZSIDER
frigidárium G tört az ókori római közfürdők hideg vizes medencéje, ill. az ilyet tartalmazó csarnoka
G hűtőház
 lat, ‘ua.’ lat frigidus ‘hideg, fagyos’ frigere ‘fázik, hideg’
Lásd még FRIGID, FRIGÓRIA, FRIZSIDER
frigiditás G orv a nemi gerjedelmek hiánya, érzéki közönyösség (nőnél)
 lat frigiditas ‘ua.’, lásd FRIGID
frigolabilis G orv hidegre érzékeny
 tud lat, ‘ua.’: frigor ‘hideg’ | lásd LABILIS
frigória G fiz az elvont hő mértékegysége mint a kalória ellentéte
tud lat, ‘ua.’
 frigor ‘hideg, fagy’ frigere ‘fázik, hideg’
Lásd még FRIGIDÁRIUM
frigorigén G fiz hideget előállító, hőelvonó, fagyasztó
 ném frigorigen ‘ua.’: lat frigor ‘hideg, fagy’ frigere ‘fázik, hideg’ | lásd -GÉN
frigoriméter G műsz lehűlésmérő, a hűtéstechnikában használatos műszer
 lat frigor ‘hideg, fagy’ frigere ‘fázik, hideg’ | gör metreó ‘mér’
frikandó G konyha borjúremek, a borjúcomb java
G konyha az ebből készült húsétel
 fr fricandeau ‘szalonnával borítva sült hússzelet’ ?
frikasszé G konyha aprított húsokból készült sűrű mártásos étel
 fr fricassée ‘ua.’: frire ‘fagyaszt’ 5 cusser ‘széttör’ lat quassere ‘ua.’
frikatíva G nyelvt dörzshang
 tud lat (vox) fricativa ‘dörzsöléses (hang)’ lat fricare, frictum ‘dörzsöl, súrol’
Lásd még AFFRIKÁTA, FRIKCIÓ, FROTTÍR
frikció G fiz súrlódás
 tud lat frictio ‘ua.’ fricare, frictum ‘dörzsöl, súrol’
Lásd még FRIKATÍVA, FROTTÍR
frimaire [frimer] G tört a november 21.–december 22. közötti hónap a francia forradalmi naptárban
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘jeges, ködös’ frimas ‘túlhűlt sűrű köd’ germán (frank hrima ‘zúzmara’, ang
rime, svéd rim ‘ua.’)
fringia † G finom acélból készült szablya
 szerb, bolgár frengija ‘ua.’ török frengi ‘frank, európai’ (ti. európai szabású, egyenes kard)
frisbee [frizbi] G ját tányérszerű műanyag korong, amelyet megpörgetve elhajítanak, ill. elkapnak
 am ang márkanév Frisbie, sütöde Bridgeportban (Connecticut), amelynek kerek lepényei
ihlették meg a feltalálót
friseur lásd FRIZŐR
fritőz G műsz elektromos olajsütő
 fr (machine) friteuse ‘olajban sütő (gép)’ friter ‘(olajban) süt’ lat frigere, frictum ‘aszal,
pörköl’
fritt G műsz üveg, fém, porcelán porának keverékéből készült mázszerű anyag, amelyet az
olvadáspont közeléig hevítenek
 ném Fritte ‘ua.’ ol fritta ‘megsütött (anyag)’ friggere, fritto ‘olajban süt’ lat frigere,
frictum ‘aszal, pörköl’
frittel G műsz üvegszerű anyagok porított elegyét hevítve tömörítí
 lásd FRITT
fritto misto [frittó misztó] G konyha különféle rántott szeletekből álló vegyestál
 ol, ‘ua.’ friggere, fritto ‘olajban süt’ lat frigere, frictum ‘aszal, pörköl’
fritz G a német katonák gúnyneve a második világháborúban
 ném Fritz ‘Frici’ Friedrich ‘Frigyes’ (tkp. ‘békés uralom’)
frivol G léha, ledér, felelőtlen, könnyűvérű
G sikamlós, illetlen, illemsértő
G tiszteletlen, kegyeletsértő, megbotránkoztató
 ném frivol fr frivole ‘ua.’ lat frivolus ‘hitvány, semmi, értéktelen’ friare ‘szétmorzsol’
frivolitás G léhaság, ledérség, illetlenség, sikamlósság
G text csipkeszerű kézimunka
 ném Frivolität(en) fr frivolité ‘ua.’, lásd FRIVOL
fríz1 G (fn) a holland, német és dán partvidék szigetein élő germán nép tagja, e nép nyelve
G (mn) e néphez tartozó, vele kapcsolatos
 lat tbsz Frisii vagy ném tbsz Friese ‘fríz(ek)’ (?) fríz frisle ‘hajfürtök’
fríz2 G ép a koszorúpárkány alatt futó, domborművekkel díszített sáv (főleg antik épületeken)
 ném Fries
 fr frise ‘ua.’ késő lat fresium ‘hímzett ruhaszegély’ (?) lat (vestes) Phrygiae
‘frígiai (ruhák)’
frizíroz † G hajat bodorít, süt, fésül (vkinek)
 ném frisieren ‘ua.’ fr friser ‘bodorít’ ?
frizőr † G fodrász
 ném Friseur fr friseur ‘ua.’, lásd FRIZÍROZ
frizura G hajviselet, hajforma, fésülés
 ném Frisur fr frisure ‘ua.’, lásd FRIZÍROZ
frizsider G műsz (elektromos) hűtőszekrény
 fr frigidaire ‘ua.’ lat frigidarium ‘a római közfürdők hideg vizes medencéje’, lásd ott
frocliz G biz ugrat, bosszant, hergel
 felsőném frotzeln ‘ua.’
Fronde G tört különböző társadalmi rétegek mozgalma a központi hatalom ellen a 17. század
derekán Franciaországban
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘parittya’ (gúnynév a párizsi utcagyerekek egyszerű hajítószerszámáról) lat frunda
‘ua.’
frondeur [frondőr] G tört a Fronde mozgalmának híve, résztvevője
G átv örök ellenzékieskedő, békétlen ember
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘parittyás’, lásd FRONDE
frons G anat homlok, homlokcsont
 lat, ‘ua.’
front G ép homlokzat
G kat arcvonal, szemben álló haderők érintkezési vonala
G (tágabb értelemben) hadszíntér
G pol politikai tömörülés
G met különböző hőmérsékletű légtömegek találkozási vonala
G met (kissé pontatlan köznyelvi használatban) időjárásváltozást okozó légtömeg
 ném Front fr fronte ‘ua.’ lat frons, frontis ‘homlok, előrész, arcvonal’
frontális G ép homlokzati
G kat az ellenség teljes arcvonala elleni (támadás)
G közl szemből való (ütközés)
 ang, ném, fr frontal ‘ua.’, lásd FRONT
frontalitás G műv a szoboralak merev szembőlnézetben való ábrázolása az archaikus görög
szobrászatban és a primitív művészetekben
 ol frontalità, fr frontalité ‘ua.’, lásd FRONTÁLIS
frontispice [frontiszpisz] G ép háromszögű oromzat
G nyomd a címlappal szembeni, régebben allegorikus ábrázolással, a mű egy kiragadott
illusztrációjával vagy a szerző arcképével díszített oldal
 fr, ‘ua.’ kk lat frontispicium ‘szembőlnézet’: frons, frontis ‘homlok’ | specere ‘néz’
frottázs G műv egyenetlen felületre helyezett papírlap átdörzsölése (színes) krétával vagy
rajzszénnel
G műv az így nyert kép mint műalkotás
 fr frottage ‘ua.’, tkp. ‘dörzsölés’ frotter ‘dörzsöl’, lásd FROTTÍR
frottír G text hurkokkal bolyhozott felületű pamutszövet, dörzsszövet
 ném Frottier(tuch) ‘dörzs(törülköző)’ frottieren ‘dörzsöl’ fr frotter ófr freter ‘ua.’ lat
gyak frictare ‘dörzsölget’ fricare, frictum ‘dörzsöl’
frottőrizmus G orv tömegben a más neműekhez dörgölőzés mint a nemi kielégülés torz formája
 ném Frotteurismus ‘ua.’: fr frotteur ‘dörzsölő’, lásd FROTTÍR | lásd -IZMUS
frottola G zene egyszerű strófaformájú, népi eredetű, könnyed hangú szerelmi dal a 14–16. századi
Itáliában
 ol kics, ‘ua.’, ered. ‘füllentés, tréfa’ késő lat frocta ‘ua.’ germán ?
fruct- lásd még FRUKT-
fructidor [früktidor] G tört az augusztus 18.–szeptember 17. közötti hónap a francia forradalmi
naptárban
fr, ‘ua.’, tkp. ‘gyümölcsadó’:
 lat fructus ‘gyümölcs, termés’ frui ‘használ, élvez’ | gör dóron
‘ajándék’
fructifer [fruktifer] G növ gyümölcstermő, gyümölcshozó
 tud lat, ‘ua.’: fructus ‘gyümölcs, termés’ frui ‘használ, élvez’ | ferre ‘hoz’
Lásd még FRUGÁLIS
frufru G homloktincs, a homlokra fésült, egyenesre vágott (női) haj
 ném Frou-frou ‘alsószoknya suhogása’ fr hangut frou-frou ‘suhogás, parádé, flanc’ (a ~ fenti
jelentése magyar fejlemény, és az előzményekből nem magyarázható)
frugális G mértéktartó, igénytelen (étkezés)
 lat frugalis ‘takarékos, jól gazdálkodó’ frux, frugis ‘gyümölcs, termény’ frui ‘felhasznál’
Lásd még FRUCTIFER, FRUKTIFIKÁL, FRUKTÓZ, FRUMENTÁRIUS, FRUTTI DA MARE, FURMINT
fruktifikáció G gazd hasznosítás, gyümölcsöztetés, kamatoztatás
 ném Fruktifikation ‘ua.’, lásd FRUKTIFIKÁL
fruktifikál G hasznosít, gyümölcsöztet, kamatoztat
 fruktifizieren újk lat fructificare ‘ua.’: fructus ‘haszon, gyümölcs’ | facere ‘tesz vmivé’
Lásd még FRUGÁLIS
fruktóz G kém gyümölcscukor
 ném Fruktose fr fructose ‘ua.’: lat fructus ‘gyümölcs, termés’ frui ‘használ, élvez’ | -óz
(cukorra utaló toldalék)
Lásd még FRUGÁLIS
fruktozúria G orv fruktózvizelés, gyümölcscukor jelenléte a vizeletben
 tud lat fructosuria ‘ua.’: lásd FRUKTÓZ | gör uron ‘vizelet’
frumentárius G tört a római hadsereg gabonaellátását intéző megbízott
 lat frumentarius ‘ua.’, ered. ‘gabonakereskedő’ frumentum ‘gabona’ frui ‘használ, élvez’
Lásd még FRUGÁLIS
fruska G kislány, gyereklány, kamaszlány
 Fruska becenév Fruzsina lat Euphrosyna gör Euphroszüné ‘vidámság’
frusztráció G lél csüggedt vagy éppenséggel feszült, agresszív lelkiállapot, amelyet a vágyak,
törekvések meghiúsulása vált ki
 tud lat frustratio ‘ua.’, lásd FRUSZTRÁL
frusztrál G lél fontos törekvéseiben gátol
G akadályoz, bénít
 ném frustrieren ‘ua.’ lat frustrari, frustratus ‘meghiúsít’ frustra ‘hiába, sikertelenül’
frusztrált G lél gátlásos, kudarcos
 lásd FRUSZTRÁL
frutti di mare G konyha étkezésre alkalmas kisebb tengeri állatok (csiga, rák, kagyló, polip stb.)
közös étlapneve
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘tengeri gyümölcsök’: frutto lat fructus ‘gyümölcs, termés’ frui ‘használ,
élvez’ | di lat de ‘-ből’ | ol, lat mare ‘tenger’
Lásd még FRUGÁLIS
früstök † G reggeli
 ném Frühstück ‘ua.’: früh ‘korán, korai’ | Stück ‘darab, falat’
ftálsav G kém két karboxilgyököt tartalmazó benzolszármazék, színtelen kristályos anyag, amely a
naftalin oxidációjával állítható elő
 ném Phthal(säure) ‘ftál(sav) (Na)phthal(in) ‘naftalin’, lásd ott
ftiziológia G orv a gümőkóros betegségekkel, főleg a tüdőtuberkulózissal foglalkozó
orvostudományi ág
 tud lat phthisiologia ‘ua.’: gör phthiszisz ‘pusztulás, sorvadás’ phthinó ‘fogyatkozik, sorvad,
enyészik’
fuccs G biz vége, odavan, befellegzett
G ját 21-et meghaladó pontérték a huszonegyes kártyajátékban
 ném hangfestő futsch ‘eltört, vége’
fuga G téglák, csempék közötti hézag, kötéshézag, illeszték, ereszték
 ném Fuge ‘rés, hézag, illeszték’ fügen ‘összeilleszt’
fúga G zene adott témát az összefonódó szólamokon végigvezető zenemű
 ol fuga ‘ua.’, tkp. ‘futás, menekülés’ (ti. a témáé szólamról szólamra) lat fuga ‘ua.’
fugato G zene fúgaszerű rész zenei tételben
 ol, ‘ua.’ fugare, fugato ‘megfutamít’ lat fugare ‘ua.’
fugáz G hézagot kötőanyaggal tölt ki
 lásd FUGA
fuit † G volt, vége van, elmúlt, nincs többé
 lat, ‘ua.’ esse, fui ‘lenni’
fukszia G növ leginkább piros vagy lila virágú dísznövény
 tud lat Fuchsia ‘ua.’ Ludwig Fuchs német botanikus nevéből
fukszin G kém anilinszármazék, vörös textilfesték
 ném Fuchsin ‘ua.’: Fuchsia, lásd ott (a virág jellegzetes bíborvörös színéről) | -in (vegyületre utaló
toldalék)
fulguráció G orv daganatkezelés nagyfeszültségű villamos szikracsomó alkalmazásával
G † villámcsapás
 tud lat fulguratio ‘villámcsapás’ fulgurat ‘villámlik’ fulgur ‘villám’ (vö. lat flagrare, gör
phlegó ‘ég’)
fulgurit G kém nitroglicerinből és magnéziumkarbonátból készült robbanószer
G geol villámkő, homokba csapó villám nyomán keletkezett kvarcüveg
 ném Fulgurit (kémiai jelentésében márkanév) lat fulgur ‘villám’
fuliginózus G orv lepedékes
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘kormos, korommal lepett’ fuligo, fuliginis ‘korom’
fullajtár † G hírvivő, futár, küldönc
G előlovas, kengyelfutó
 ném Vorreiter ‘előlovas’: vor ‘elöl’ | reiten ‘lovagol’ (a magyar szóalak elhasonulás, egyben
népetimológia révén alakult ki)
full board [ful bord] G szállóvendégnek nyújtott teljes ellátás, teljes panzió
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘teli asztal’: full ‘teljes, teli’ | board ‘asztal, deszka’
full dress [ful dresz] G ölt estélyi ruha, báli öltözet
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘teljes öltözet’: full ‘teljes’ | lásd DRESSZ
full path G számtech teljes elérési út
 ang, ‘ua.’: full ‘teljes’ | path ‘ösvény, út’
fulmináns G dörgedelmes, nagyhangú (beszéd, megnyilatkozás, cikk)
G mennydörgő, viharos
G † hirtelen, váratlan, döbbenetes
 lat fulminans ‘ua.’ fulminare ‘villámlik’ fulmen ‘villám’
fulminát G kém a durranósav (fulminsav) sója, különösen higany~, amely hevítésre, ütésre,
dörzsölésre robban, ezért gyutacsokban alkalmazzák
 ném Fulminat ‘ua.’, lásd FULMINSAV
fulminsav G kém durranósav, a ciánsav izomerje, bomlékony gáz, sói heves robbanóanyagok
 lat fulmen, fulminis ‘villám’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
fumarola G geol magas hőmérsékletű gázok kitörési helye működő tűzhányó oldalában
 ol, ‘ua.’ fumare ‘füstöl’ fumo lat fumus ‘füst’
fumigáció G orv füstölés fertőtlenítés céljából
 tud lat fumigatio ‘ua.’, lásd FUMIGÁL
fumigál G semmibe vesz, lekicsinyel, levegőnek néz
 lat fumigare, fumigatum ‘füstölög, kifüstöl’, utóbb ‘füstnek néz, füst számba vesz’: fumus ‘füst’ |
agere ‘űz, hajt’
fumoir [fümoár] † G dohányzó(szoba)
G (vasúton) dohányzószakasz
fr, ‘ua.’ fume lat fumus ‘füst’
functi- lásd még FUNKCI-
function key [fanksn kí] G számtech funkcióbillentyű
ang, ‘ua.’, lásd FUNKCIÓ | key ‘kulcs, billentyű’
fundáció † G alapítás, alapítványtétel
G alapítvány
lat fundatio ‘ua.’, lásd FUNDÁL
fundál G alapít, alapoz
G alapítványt tesz
G (ki- igekötővel) kiötöl, kieszel
lat fundare, fundatum ‘alapoz’ fundus ‘fenék, alap’
Lásd még FOND, FONDS
fundamentális G sarkalatos, alapvető, meghatározó
ném, fr fundamental ‘ua.’, lásd FUNDAMENTUM
fundamentalista G (mn) vall, pol a fundamentalizmusra jellemző
G (fn) annak elveit valló személy
ang, ném fundamentalist ‘ua.’, lásd FUNDAMENTALIZMUS
fundamentalizmus G vall, pol a Biblia (vagy a Korán) tanainak betű szerinti értelmezéséhez
ragaszkodó, azok elveiből jottányit sem engedő szélsőséges felfogás
ang fundamentalism ‘ua.’, lásd FUNDAMENTÁLIS, -IZMUS
fundamentum † G alap, alapzat, alapkő, talpkő
G megalapozás
lat, ‘ua.’, lásd FUNDÁL
Lásd még FOND, FONDS
fundátor † G alapító
G alapítványt létrehozó személy
lat fundator ‘ua.’ lásd FUNDÁL
fundus † G telek, házhely
G † kisbirtok
lat, ‘alap, telek’
Lásd még FOND, FONDS
funebrális G a temetkezéssel kapcsolatos
G gyászos, gyász-
késő lat, ered. funebris ‘ua.’ funus, funeris ‘temetés’
funeráliák G temetési szertartások
G † temetési költségek
hazai lat tbsz seml, ‘ua.’ késő lat funeralis ‘temetkezési’ funus, funeris ‘temetés’
funerátor G temetkezési vállalkozó
újk lat funerator ‘ua.’ funerare, funeratum ‘eltemet’ funus, funeris ‘temetés’
fungál G működik, ténykedik, tisztében eljár
ném fungieren lat fungi, functus ‘ua.’
Lásd még FUNKCIÓ, FUNKTOR
fungicid G orv gombaölő szer
ang fungicide tud lat fungicida ‘ua.’: fungus ‘gomba’ | caedere, (ce)cidi ‘öl’ (a homicida
‘emberölő’ s hasonlók mintájára)
fungiformis G orv gomba alakú
tud lat, ‘ua.’: fungus ‘gomba’ | forma ‘alak’
funicolare [funikoláre] G műsz drótkötélpálya, siklóvasút
ol, ‘ua.’ lat kics funiculus ‘kötél’ funis ‘kötél, póráz’
funkció G (hivatali) működés, tevékenység
G tisztség, állás, beosztás
G szerep, hatáskör, feladatkör
G † párttisztség
G biol egy szerv élettani működése
G zene egy hangnak vagy akkordnak a viszonya az adott hagnemhez
G mat függvény
 lat functio ‘ua.’ fungi, functus ‘eljár, végez, tisztséget visel’
funkcionál1 G működik, dolgozik
G ellát (feladatkört)
 ném funktionieren fr fonctionner ‘ua.’, lásd FUNKCIÓ
funkcionál2 G mat függvények halmazán értelmezett számértékű függvény
 ném Funktional ‘ua.’, lásd FUNKCIONÁLIS
funkcionálanalízis G mat a modern matematikának a funkcionálokkal foglalkozó ága
 ang functional analysis ‘ua.’, lásd FUNKCIONÁL2, ANALÍZIS
funkcionális G működésbeli, azzal kapcsolatos
G orv működési zavarokban megmutatkozó, de szervi elváltozással nem járó (betegség)
G tud tárgyát működésében vizsgáló (tudományág, pl. nyelvészet)
G mat a függvényekkel kapcsolatos
 ném funktionell fr fonctionnel ‘ua.’, lásd FUNKCIÓ
funkcionalizmus G ép építészeti irányzat, amely a formát alárendeli az építmény célszerűségi
elvének, illetve abból bontakoztatja ki
 ang functionalism ‘ua.’, lásd FUNKCIONÁLIS, -IZMUS
funkcionárius G hivatalnok, tisztségviselő
G † megbízott
G mozgalom, párt vagy közigazgatás (magasabb rangú) tisztségviselője
 ném Funktionär fr fonctionnaire ‘ua.’, lásd FUNKCIÓ
funktor G mat függvényt jelölő szimbólum vagy kifejezés
G mat az eredeti szerkezetet érintetlenül hagyó leképezés
 ang functor ‘ua.’ lat fungi, functus ‘eljár, végez, tisztséget visel’
Lásd még FUNGÁL
furán G kém öttagú aromás heterociklikus vegyület, színtelen, kloroformszagú folyadék, amely a
furfurol oxidációjával állítható elő
 ném, ang fur(fur)an ‘ua.’, lásd FURFUROL
furanoplaszt G kém hőnek és vegyi anyagoknak ellenálló, furánvázas műanyag
 ném Furanoplast ‘ua.’, lásd FURÁN, PLASZTIKUS
furfurol G kém aromás jellegű, szúrós szagú szerves folyadék, fontos oldószer és műanyagipari
alapanyag, amelyet főleg mezőgazdasági hulladékokból állítanak elő
 ném Furfurol ‘ua.’: lat furfur ‘korpa’ | ol(eum) ‘olaj’
furgon G közl zárt szekrényű kis teherkocsi személygépkocsi alvázon
 fr fourgon ‘ua.’, ered. ‘ponyvával fedett hosszú szekér’
fúria G mit (nagybetűvel) a bosszú istennőinek egyike a római mitológiában
G átv házsártos nőszemély, házisárkány, áspiskígyó
 lat Furia ‘ua.’, tkp. ‘őrjöngés, düh’ furere ‘zajong, tombol’
Lásd még FURIANT, FURIOSO, FUROR
furiant G zene háromnegyedes ütemű gyors cseh tánc
 cseh, ‘ua.’ ném Furiant ‘tomboló’ lat furians ‘ua.’, lásd FÚRIA
furioso [furiózó] G zene hevesen, vad indulattal, szenvedélyesen (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ lat, lásd FURIÓZUS
furiózus † G dühöngő, őrjöngő
 lat furiosus ‘tomboló, őrjöngő’, lásd FÚRIA
furír † G kat szállásmester, élelmezési altiszt, hadtápos
 ném Furier
 fr fourrier ‘ua.’ fouarre ‘széna, abrak’ germán (pl. gót fodr, ném Futter
‘abrak’)
furlong [förlong] G angol hosszmérték, a mérföld nyolcada, 201 méter
 ang, ‘ua.’, ered. ‘egy átlagos barázda hossza’: fur(row) ‘barázda’ | long ‘hosszú’
furmint G nemes borszőlőfajta
G ebből érlelt erős, zamatos fehér bor
 régi fr froumenté ‘ua.’ froment ‘búza’ lat frumentum ‘gabona’ frui ‘hasznát veszi, élvezi’
(a ~ fürtjeit régebben búzaszalmán töppesztették préselés előtt, hogy mustja édesebb legyen)
Lásd még FRUGÁLIS
furnér G rétegelt falemez
 ném Furnier ‘nemesfa borítólemez’ furnieren ‘lemezzel borít’ fr fournir ‘ellát, juttat, szállít’
ófn fruma ‘haszon, előny’
furor G düh, őrjöngés
G tomboló lelkesedés
 lat, ‘ua.’ furere ‘tombol’
Lásd még FÚRIA, FURIOSO
furor grammaticus [… grammatikusz] G nyelvészkedési szenvedély
 lásd FUROR, GRAMMATIKUS
furor poeticus [… poétikusz] G a költő ihletettségi állapota
 lásd FUROR, POETIKUS
furor teutonicus [… teutonikusz] G a germánok (főleg a vikingek) elvakult harci dühe
 lásd FUROR, TEUTON
furtonfurt G biz folyton, egyre, szakadatlanul
 ném fort und fort ‘tova és tova, folyton’
furtum † G jog lopás, tolvajlás, rablás
 lat, ‘ua.’ fur ‘tolvaj’
Lásd még FURUNKULUS
furunkulózis G orv kelevénykór, gennyes kelések sorozatos képződésében megnyilvánuló betegség
 tud lat furunculosis ‘ua.’: lásd FURUNKULUS | -ózis (betegségre utaló toldalék)
furunkulus G orv gennyes kelés, kelevény
 lat kics furunculus ‘kis tolvaj’, tkp. ‘szőlőrügy tövén keletkezett, a nedveket elszívó dudor’, majd
‘vérhólyag, gennyes kelés’ fur ‘tolvaj’
Lásd még FURTUM
furvézer † G kat szekerész
 auszt ném Fuhrweser ‘ua.’, tkp. ‘a fuvarügyhöz tartozó személy’ Fuhrwesen ‘fuvarügy, katonai
szállítás’: Fuhre ‘szállítás, fuvar’ fahren, fur ‘(járművön) utazik’ | Wesen ‘lényeg, ügy, ügykör’
 magy fuvar
fuser G kontár
 hazai ném fuscher, ném Pfuscher ‘kontár’
fuserál G biz kontárkodik, ügyetlenkedik
 magy, lásd FUSER
fusi G biz feketemunka üzemben, saját munka a gyár gépein és anyagával
 fuserálás becézett formája, lásd FUSER
fusio lásd FÚZIÓ
fuszekli † G biz zokni
 baj-oszt fuss-söckl ‘ua.’, tkp. ‘láb-zoknicska’: Fuss ‘láb’ | kics söckl ném Socke ‘zokni’ fr
socle ‘oszloplábazat’ lat socculus, soccus ‘alacsony sarkú cipő’
fusztanella G ölt a görög és albán férfiak szoknyaszerű viselete
 újg fusztanela ‘ua.’ fuszta ‘szoknya’ tör fustan ‘ua.’ Fusztát, Kairó régi arab neve (innen
terjedt el a ~ viselete)
futball G sport labdarúgás
G ehhez való bőrlabda
 ang football ‘ua.’: foot ‘láb(fej)’ | ball ‘labda’

futballista G labdarúgó, focista
magy: lásd FUTBALL | -ista (valaminek a művelőjére, résztvevőjére utaló toldalék)

futhark G nyelvt az ősi germán rúnaírás ábécéje, amely a hagyományos betűrend első hat tagját (F,
U, ţ, A, R, K) tartalmazza
futon G gyapottal bélelt japán stílusú matracágy
jap, ‘ua.’

futurista G (mn) irod, műv a futurizmussal kapcsolatos
G (fn) ennek az irányzatnak a követője, művelője
 ol (Manifesto) futurista ‘Futurista (kiáltvány)’ (Marinetti írása, 1909), lásd FUTURIZMUS
futurizmus G irod, műv az erő és sebesség kultuszát hirdető formabontó irányzat a 20. század elején
 ol futurismo ‘ua.’: futuro ‘jövő’, lásd FUTURUM | lásd -IZMUS
futurológia G tud jövőkutatás, jövőtudomány
 ang futurology ‘ua.’: lásd FUTURUM, -LÓGIA
futurológus G tud jövőkutató, a futurológia szakembere
 magy, lásd FUTUROLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
futurum G nyelvt jövő idő
G a jövő
 lat, ‘jövő’, tkp. ‘leendő’: fu- (a létige egyik töve) | -turus (a beálló melléknévi igenév képzője)
futurum exactum [… egzaktum] G nyelvt befejezett jövő idő, olyan cselekvést jelölő igeidő a
mellékmondatban, amely befejezetté válik, mielőtt a főmondatban álló esemény elkezdődik
 tud lat, ‘ua.’: lásd FUTURUM | lat exactus ‘bevégzett’ exigere, exactum ‘elvégez, végrehajt’, lásd
EGZAKT
fuxia lásd FUKSZIA
fuxin lásd FUKSZIN
fúzió G ker cégek társulása, egyesülése, összeolvadása
G magfiz atommagok energiafelszabadulással járó egyesülése
 ang, ném fusion ‘ua.’ lat fusio ‘kiöntés, olvasztás’ fundere, fusum ‘önt, olvaszt’
Lásd még FONDUE
fuzionál G ker egyesül, összeolvad (cég, intézmény egy vagy több másikkal)
 ném fusionieren fr fusionner ‘ua.’, lásd FÚZIÓ
fuzionista G az egyesülés híve
G ker a fúzióban részt vevő (fél)
 ném Fusionist ‘ua.’, lásd FÚZIÓ
fuzit G ásv a kőszén nagy karbontartalmú elegyrésze, amelynek metszetén az egykori növények
szerkezeti elemei tanulmányozhatók
 ném Fusit ‘ua.’: lásd FÚZIÓ | -it (ásványra utaló toldalék)
fuzli G mezőg a szeszes erjedés mellékterméke, amely magasabb szénatomszámú, az egészségre
ártalmas alkoholokat tartalmaz
G rossz minőségű, kellemetlen szagú pálinka
 hazai ném fusl ném Fusel ‘ua.’ lat fusilis ‘folyékony’ fundere, fusum ‘olvaszt, önt’
Lásd még FONDUE
Führer [fűrer] G tört vezér, Hitler önmagának adományozott címe (Mussolini példájára, lásd DUCE)
 ném, ‘vezér’ führen ‘vezet’
Lásd még FÍROL
füllung G műv betétmező, falburkolatok és bútorfalak keretműbe foglalt betétdeszkája
 ném, ‘ua.’, tkp. ‘töltés’ füllen ‘tölt’
für alle Fälle [… felle] G minden eshetőségre, a biztonság kedvéért
 ném, ‘ua.’: all ‘minden’ | Fall ‘eset’ fallen ‘(meg)esik’
 G
gabardin G átlósan bordázott, vízhatlan gyapjú- vagy pamutszövet
fr gabardine
 sp gabardina ‘esőkabát’: gabán ‘kabát’ késő lat capanna ‘köpeny’ 5 fr tabard
‘köpeny’
gabarit [gabari] G műsz űrszelvény, amely megszabja, ill. ellenőrzi a vasúti kocsik rakodási
magasságát
fr, ‘ua.’ prov gabari ‘hajómodell’
gabbró G ásv sötétszürke vagy fekete, magmás mélységi kőzet
ol nyj gabbro ‘ua.’ (?) lat glaber, glabra, glabrum ‘sima, csupasz’
gábli † G villa
G villásreggeli
G ját két olyan lap kombinációja, amelyek egy kihagyással követik egymást (pl. 7–9, dáma–ász)
ném Gabel ‘villa’, ill Gabel(frühstück) ‘villás (reggeli)’, lásd még FRÜSTÖK
gadolinit G ásv földszilikát, zöldesfekete, zsíros fényű radioaktív ásvány
ang gadolinit ‘ua.’: Johan Gadolin finn vegyészről | -it (ásványra utaló toldalék)
gadolinium G kém ezüstfehér vegyi elem a ritkaföldfémek csoportjából
ang gadolinium ‘ua.’: Johan Gadolin finn vegyészről | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
gael [gael, gél] G (fn) Írországban, Skócia egyes részein és a Man szigeten élő kelta nép, s ennek
nyelve
G (mn) e néppel vagy nyelvvel kapcsolatos
a ~ nép saját Gaidheal nevéből
gaff † G biz baklövés, hiba, ügyetlenség
ném argó Gaff ‘ua.’ gaffen ‘tátott szájjal áll, bámészkodik’
gag lásd GEG
gagát G ásv bitumenben gazdag, selyemfényű és kagylós törésű kőszénfajta, ékkő módjára faragják
dísztárgyaknak, ékszereknek
ném Gagat gör gagatész ‘ua.’ Gagasz kis-ázsiai városról, ókori lelőhehelyéről
gagauz G népr török nyelvű nép, amely főleg Dobrudzsában és Besszarábiában él
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
or gagauz ‘ua.’ saját név
gagliarda [galjárda] G zene háromnegyedes ütemű régi olasz ugrótánc
G zene régi szvitek ilyen ütemű tétele
ol, ‘ua.’ fr gaillard ‘vidám, életerős, szabados’ ófr galer ‘vigad, mulat’, lásd GÁLA
gagman [gegmen] G film különleges ötleteiért alkalmazott filmszakember
ang, ‘ua.’: lásd GEG | man ‘ember’
gaillardia [gajjardia] G növ sárga vagy piros virágú, amerikai eredetű kerti dísznövény
tud lat, ‘ua.’ Gaillard de Charentonneau francia botanikusról
gála1 G díszruha
G ünnepség, ünnepély, fogadás
sp gala ‘díszruha, dísz, pompa’ ófr gale ‘vígság, szórakozás’ galer ‘vigad’: VAGY ófn
wallan ‘zarándokol’ (a középkori zarándoklatok szórakoztató társaságot jelentettek a
résztvevőknek), VAGY germán (pl. frank wala ‘jól van, egészséges’, ném wohl, ang well ‘jól’)
gála2 G biz epe, epehányás (undortól)
ném Galle ‘epe’
galabija G ölt arab fellahok ingszerű, bokáig érő ruhadarabja
egyipt ar dzsallabijja ‘ua.’

galactosis lásd GALAKTÓZIS
galaktika vagy galaxis G csill a Tejútrendszer
G csill idegen csillagrendszer
lat (via) galactica gör galaktiké (hodosz) ‘tejes (út)’ gala, galaktosz ‘tej’, ill. ném Galaxis
lat galaxias ‘ua.’ gör galaxiasz (küklosz) ‘tejút’, tkp. ‘tejes (kör)’ gala, galaktosz ‘tej’
galaktáz G orv a galaktóz lebontásában közreműködő enzim
ném Galaktase ‘ua.’: gör gala, galaktosz ‘tej’ | -áz (enzimre utaló toldalék)
galaktémia G orv tejvérűség, a vér tejszerű állapota
tud lat galactaemia ‘ua.’: gör gala, galaktosz ‘tej’ | haima ‘vér’
galaktogógum G orv a tejelválasztást serkentő szer
tud lat galactogogum ‘ua.’: gör gala, galaktosz ‘tej’ | agógosz ‘vezető’ agó ‘vezet, vonz’
galaktográfia G orv az emlők tejcsatornáinak kontrasztanyagos röntgenvizsgálata
ang galactography ‘ua.’: gör gala, galaktosz ‘tej’ | lásd -GRÁFIA
galaktorrhea G orv tejcsorgás, tejfolyás szoptató anyánál
tud lat galactorrhoea ‘ua.’: gör gala, galaktosz ‘tej’ | rhoé ‘folyás’ rheó ‘folyik’
galaktotrophusza G műv gyermekét szoptató Mária, Madonna-típus a bizánci ikonfestészetben
gör, ‘tejjel tápláló’: gala, galaktosz ‘tej’ | nn trophusza ‘tápláló’ trophé ‘táplálék’ trephó
‘táplál’
galaktóz G kém hat szénatomos egyszerű cukor, a tejcukor alkotóeleme
ang galactose ‘ua.’: gör gala, galaktosz ‘tej’ | -óz (cukorra utaló toldalék)
galaktózémia G orv a galaktóz felszaporodása a vérben az ennek lebontására való enzim hiánya
miatt
tud lat galactosaemia ‘ua.’: lásd GALAKTÓZ | gör haima ‘vér’
galaktózis G orv tejképződés
tud lat galactosis ‘ua.’: gör gala, galaktosz ‘tej’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
galaktózúria G orv galaktóz ürítése a vizeletben
tud lat galactosuria ‘ua.’: lásd GALAKTÓZ | ureó ‘vizel’
galalit G kém kazeinből formaldehiddel való keményítés útján előállított szarujellegű, éghetetlen
műanyag
ném Galalith ‘ua.’: gör gala ‘tej’ | lithosz ‘kő’
gáláns G lovagias, udvarias, előzékeny
G udvarló, bókoló
G szerelmes, szerelmi (esemény, kaland)
G nagyvonalú, bőkezű
fr galant ‘udvarias, szerelmes, szerető’ ófr galer ‘vigad, szórakozik’, lásd GÁLA
galantéria G könnyed udvariasság, előzékenység (nők irányában)
G udvarlás, széptevés
G † bőkezűség
ném Galanterie fr galanterie ‘udvariasság, udvarlás’ galant, lásd GÁLÁNS
galanterie [galantri] G ölt luxuskivitelű női divatkellékek, kesztyű, kendő, csipke, szalag a 18.
században
G † ajándéktárgyak, díszműáru
fr, ‘ua.’, lásd GALANTÉRIA
galantin G konyha malac vagy kicsontozott szárnyas bőrébe töltött, főtt vagdalthúsból készült
kocsonyás pástétom
fr galantine ‘ua.’ galantin ‘félszeg szerelmes’ galant, lásd GÁLÁNS
galaxis lásd GALAKTIKA
galaxit G ásv oktaéderben kristályosodó üvegfényű kőzetásvány, magnézium-alumínium-oxid
ang, ‘ua.’ lelőhelyéről, Galax városról (Virginia, USA)
galeasz G hajó evezőkkel és vitorlákkal hajtott, késő középkori hadihajó
 ném Galeasse
 fr galéace ol galeazza ‘ua.’ kk lat galea kk gör galea ‘gálya’ gör (?)
galeosz ‘cápa’
galenit G ólomszulfid, az ólom fontos érce
ném Galenit ‘ua.’ lat galena ‘ólomérc’
galeon G hajó három-négy árbocos, három ágyúfedélzetes középkori hadihajó
sp galeón ‘ua.’ ol ngykz galeone ‘nagy gálya’ kk lat galea kk gör galea ‘gálya’ (?)
gör galeosz ‘cápa’
galeri G biz fiatalok bandája
G biz bűnbanda
ném Galerie ‘galéria’, auszt ném szleng ‘alvilág’
galéria G ép hosszú, fedett, díszes folyosó
G ép színházi karzat
G műv képtár, képzőművészeti múzeum
G biz társaság
ném Galerie ‘ua.’ kk lat galeria ‘hosszú oszlopcsarnok’ késő lat galilea ‘templom
oszlopcsarnoka, kolostor kerengőjének a templom felé eső oldala’ Galilea, az ókori Palesztina
északi tartománya, később ‘a (jeruzsálemi) templomtól távolabb, kijjebb eső hely’ ll lr
elhasonulás
galgenfrist [galgenfriszt] † G biz rövid haladék fontos vagy kellemetlen ügy elrendezésére
ném Galgenfrist ‘ua.’, tkp. ‘az elítéltnek az akasztásig hátramaradt idő’: Galgen ‘akasztófa’ | Frist
‘haladék, határidő’
gálic G kém kristályvizet tartalmazó réz- vagy vasszulfát, szőlőpermetlé hagyományos alkotórésze
baj-oszt galitznstajn ‘galíciai kő’ Galícia északnyugati spanyol tartomány lat Gallaecia
‘ua.’ Gallaeci ‘a gallokkal rokon ókori kelta törzs’, lásd GALLEGO
galimatiász G zagyvaság, értelmetlen, badar beszéd
kk lat gallimathias ‘ua.’, tkp. ‘kakastudomány’: lat gallus ‘kakas, (doktori értekezés vitáján)
opponens’ | gör matheia ‘tudás’
gall G (fn) tört ókori kelta nép, mely Gallia tartományt, nagyobbrészt a mai Franciaország területét
lakta
G (mn) tört e néphez tartozó, vele kapcsolatos
G átv francia
lat Galli ‘gallok’
gallego [galjegó] G nyelvt az északnyugat-spanyolországi Galícia tartományban beszélt újlatin
nyelv, amelytől a mai portugál nyelv a középkor végén vált el véglegesen
sp, ‘ua.’ lat Gallaecus ‘a gallokkal rokon ókori kelta törzs’
gallicizmus G nyelvt a francia nyelvre jellemző kifejezésbeli sajátosság
G nyelvt ez mint idegenszerűség más nyelv közegében
tud lat Gallicismus ‘ua.’: kk lat Gallicus ‘francia’, ered. ‘galliai’, lásd GALL | lásd -IZMUS
gallikán G vall (fn) a gallikanizmus híve
G (mn) ezzel az irányzattal kapcsolatos
fr gallican ‘ua.’ kk lat gallicanus (talán az anglikán mintájára) Gallicus ‘galliai’, lásd GALL
gallikanizmus G vall a Rómával szembeni nagyobb önállóságra törő irányzat a francia katolikus
egyházon belül a 15–19. században
fr gallicanisme ‘ua.’, lásd GALLIKÁN
gallium G kém lágy, kékesen fehér fémes elem
tud lat, ‘ua.’: Gallia ókori tartományról nevezte el felfedezője, a francia Lecocq de Boisbaudran,
lásd GALL | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
gallofil G franciabarát
ang gallophile ‘ua.’: lat Gallus ‘gall’ | gör philó ‘kedvel’
gallofób G franciaellenes, franciagyűlölő
ang gallophobe ‘ua.’: lat Gallus ‘gall’ | gör phobosz rettegés’
gallomán G franciaimádó
 ném Gallomane ‘ua.’, lásd GALLOMÁNIA

gallománia G franciaimádat, mértéktelen rajongás mindenért, ami francia
ang gallomania
 fr gallomanie ‘ua.’: lat Gallus ‘gall’ | lásd MÁNIA
gallon G angolszász űrmérték (USA 3,7, Anglia 4,5 liter)
ang, ‘ua.’
 ófr galon ‘nagy tál, korsó’ ?
gallotannin G kém növényi eredetű, gyengén savas jellegű bőrcserző anyag
ném Gallotannin ‘ua.’: lat galla ‘gubacs’ | ang tan ‘cserfakéreg’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

galluszsav G kém trioxibenzoesav, selymes fényű színtelen tűkben kristályosodó, gubacsban,
teában s más növényekben található szerves sav
ném Gallussäure ‘ua.’
 lat galla ‘gubacs’
gálma G ásv cinkpát, kristályos vagy vesés, gumós halmazállapotú ásvány
ném Galmei kfn kalemine kk lat calamina gör kadmeia ‘ua.’ héb kedem ‘kelet’
galocsni lásd KALOCSNI
galopp G áll vágta, a ló leggyorsabb futásmódja, ugrások sorozata
G sport lóverseny
G zene kétnegyedes ütemű, gyors oldallépésekből álló körtánc
ném Galopp ‘ua.’ fr galop ‘ló vágtája’, lásd GALOPPÍROZ
galoppíroz G sport (ló) vágtat
ném galoppieren fr galoper ‘ua.’: VAGY frank wala hlaupan ‘jól futni’, VAGY ószász
walh hlopan ‘kelta futás’ (német megfelelők: wohl ‘jól’, laufen ‘fut’, welsch ‘neolatin’, ered.
‘kelta, gall’)
galván- G vill (összetett szavak előtagjaként) vegyi áramforrással vagy elektrolízissel kapcsolatos:
galvánelem, galvánáram
Luigi Galvani olasz tudós nevéből
galvanikus G kém a galvanizmussal kapcsolatos
G vill a galvánáram jelenségét mutató
ném galvanisch ‘ua.’ Luigi Galvani olasz tudós nevéből
galvanizáció G műsz tárgy bevonása fémréteggel az elektromos áram vegyi hatása által
G orv gyógykezelés galvánárammal
tud lat galvanisatio ‘ua.’, lásd GALVANIZÁL
galvanizál G műsz villamos áram vegyi hatása által fémréteggel bevon
G orv galvánárammal kezel
G átv felvillanyoz
ném galvanisieren fr galvaniser ‘ua.’, lásd GALVÁN-
galvanizmus G kém elektromos áram keletkezése oldatba mártott két különböző fém között
ném Galvanismus ‘ua.’, lásd GALVANIKUS
galvano- G vill (összetett szavak előtagjaként) vegyi áramforrással kapcsolatos
Luigi Galvani olasz tudós nevéből
galvanokauter G orv galvánárammal izzított égetővas seb vagy beteg bőrszövet kiégetéséhez
ném Galvanokauter ‘ua.’: lásd GALVANO-, KAUTER
galvanométer G vill műszer igen kicsiny áramerősség mérésére
ném Galvanometer ‘ua.’: lásd GALVANO- | gör metreó ‘mér’
galvanoplasztika G műsz tárgyakról galvánárammal készített plasztikus másolat
G ennek eljárása
ném Galvanoplastik ‘ua.’: lásd GALVANO-, PLASZTIKA
galvanoplasztikus G műsz a galvanoplasztikával kapcsolatos, azon alapuló
ném galvanoplastisch ‘ua.’, lásd GALVANOPLASZTIKA
galvanoszkóp G vill elektromos áram jelenlétének kimutatására szolgáló készülék
ném Galvanoskop ‘ua.’: lásd GALVANO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
galvanoszkópia G vill galvanoszkóppal végzett vizsgálat
ang galvanoscopy ‘ua.’, lásd GALVANOSZKÓP
galvanotechnika G műsz fémes védőbevonatok vagy fémmásolatok készítése elektrolízis útján
 lásd GALVANO-, TECHNIKA

galvanoterápia G orv galvánárammal való gyógykezelés
lásd GALVANO-, TERÁPIA

galvanotípia G nyomd nyomdai magasnyomó eljárás, amelyben a nyomólemezt galvanoplasztikai
úton állítják elő
ném Galvanotypie ‘ua.’: lásd GALVANO- | gör tüposz ‘nyomat’
 tüptó ‘nyom’
gamache lásd KAMÁSLI
gambit [gembit] G ját gyalogáldozat a sakkmegnyitásban
ang, fr ‘ua.’: VAGY
 ol gambetto ‘gáncsvetés, csel’ gamba ‘lábszár’, VAGY sp gambito ar
ganbi ‘oldalt’ (a gyalog rézsút oldalt üt)
game [gém] G sport a játék alapegysége teniszben, legalább négy, de az ellenfélénél kettővel több
megnyert labdamenet
G ját 100 ponttal megnyert féljáték a bridzsben
ang, ‘játék, (vadászott) vad’
gaméta G biol ivarsejt, szaporítósejt
tud lat gameta ‘ua.’ gör gamétion ‘házasulandó’ gameó ‘házasodik’
Lásd még BIGÁMIA, GAMOGÓNIA, GAMOFÓBIA, GAMOGÓNIA, GAMOLÓGIA, MONOGÁM
gametangium G biol az ivarsejteket termelő szerv, ivarszerv
tud lat, ‘ua.’: lásd GAMÉTA | gör angeion ‘edény, szervburok’
Lásd még ANGIOLÓGIA
gametofiton G biol a növények kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros szakasz, ill. az ebben
lévő nemzedék
tud lat gametophyton ‘ua.’: lásd GAMÉTA | gör phüton ‘növény’ phüó ‘nő, tenyészik’
gametogenezis G biol az ivarsejtek kialakulása
lásd GAMÉTA, GENEZIS
gamin [gamen] G utcagyerek, csibész
fr, ‘ua.’ nyj gamer ‘lop’
gamma G nyelvt a görög ábécé harmadik betűje, , , hangértéke g, ill. g, k és kh előtt n
G fiz a fajsúly jele
G fiz a gramm milliomodrésze
G fiz a gauss százezredrésze
G vill az elektromos fajlagos vezetőképesség jele
gör, ‘ua.’ sémi (föníciai) gimel ‘teve’ (a megfelelő betű eredetileg a teve piktogrammja volt)
gamma-abszorpció G fiz a gamma-sugárzás energiájának átalakulása kinetikus energiává anyagon
való áthaladás során
lásd GAMMA, ABSZORPCIÓ
gammacizmus G orv a g hang hibás ejtése (pl. Géza helyett Déza)
ném Gammazismus ‘ua.’, lásd GAMMA, -IZMUS
gamma-defektoszkópia G műsz roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer gamma-sugarakkal való
átvilágítás révén
lásd GAMMA, DEFEKT | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
gamma-foton G fiz a gamma-sugárzás nagy energiájú elemi egysége, kvantuma
lásd GAMMA, FOTON
gamma-globulin G biokém fehérjecsoport a vérplazmában, amely immunanyagokat tartalmaz, és
védőoltásként is alkalmazzák
lásd GAMMA, GLOBULIN
gamma-sugárzás G fiz radioaktív bomláskor keletkező, nagy áthatoló képességű elektromágneses
sugárzás
lásd GAMMA
gamma-spektroszkópia G fiz a gamma-sugárzás színképének vizsgálata a kisugárzó anyag
energiaszintjeinek feltérképezésére
lásd GAMMA, SPEKTROSZKÓPIA
gamofóbia G orv beteges irtózás a házasságtól
tud lat gamophobia ‘ua.’: gör gamosz ‘házasság’ | lásd FÓBIA

Lásd még GAMÉTA
gamogónia G biol ivaros szaporodás
tud lat gamogonia ‘ua.’: gör gamosz ‘nász’ | goné ‘szülés’
 (gi)gnomai ‘nemz, szül’
Lásd még GAMÉTA
gamológia G lél a házasság problémáival foglalkozó lélektani tudományág
tud lat gamologia ‘ua.’: gör gamosz ‘házasság’ | lásd -LÓGIA
Lásd még GAMÉTA
gamon G biokém ivarsejthormon, a hím és női ivarsejtek egymásra találását, a fajazonos
megtermékenyítést elősegítő vegyületek egyike
ang gamon ‘ua.’ gör gamosz ‘nász’
ganef † G szleng csibész, csirkefogó, tolvaj
ném argó Gannef jidd gannaw ‘ua.’
gang1 G ép folyosó, függőfolyosó, körfolyosó régi bérházakban
ném Gang ‘járás, menet, folyosó’ gehen, (ge)gangen ‘megy, jár’
Lásd még GANG2
gang2 [geng] G bűnszövetkezet, rablóbanda, gengszterbanda
ang, ‘ua.’, ered. ‘csapat, együtt járó emberek’ óang gong ‘járás’ óskand gangr ‘csapat,
készlet’ ga ‘megy’
Lásd még GANG1
ganglion G orv idegcsomó, idegdúc
G gyulladás következtében kialakuló, nyákos tartalmú kötőszöveti tok ízület tájékán
tud lat, ‘ua.’ gör ganglion ‘daganat’
ganglionektómia G orv idegdúc műtéti eltávolítása
tud lat ganglionectomia ‘ua.’: lásd GAGLION | gör ektomé ‘kimetszés’| ek- ‘el, ki’ | temnó ‘vág’
ganglionitisz G orv idegdúcgyulladás
tud lat ganglionitis ‘ua.’: lásd GANGLION | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
gangréna G orv üszkösödés, sebüszök
lat gangraena gör gangraina ‘ua.’
gangrenózis G orv gangrénák képződésével járó állapot
tud lat gangraenosis ‘ua.’: lásd GANGRÉNA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
gangrenózus G orv üszkös
tud lat gangraenosus ‘ua.’, lásd GANGRÉNA
gangway [gengvéj] G rep nagyobb utasszállító repülőgép ajtajához beálló, önjáró utaslépcső
ang, ‘ua.’: gang ‘járás’ óang gangan ‘jár’| way ‘út’
garádics lásd GRÁDICS
garamond lásd GARMOND
garancia G ker jótállás, szavatosság
G kezesség, biztosíték
ném Garantie fr garantie ‘ua.’, lásd GARANTÁL
garanciális G ker áru vagy szolgáltatás jótállásával kapcsolatos
magy (mint forma–formális), lásd GARANCIA
garantál G szavatol, jótáll, kezeskedik, biztosít
ném garantieren fr garantir ‘ua.’ garant ‘kezes’ ófn werent ‘ua.’ weren (mai ném
gewähren) ‘szavatol’
garantíroz lásd GARANTÁL
garázs G közl kocsiszín (autónak, busznak)
G gépkocsikat karbantartó, javító üzem
ném Garage ‘ua.’ fr garage ‘garázs, pályaudvari rendezőtér, járműjavító műhely’ garer
‘biztonságba helyez, vonatot tolatással rendez’ frank waron ‘megőriz, véd’
garazsíroz † G gépkocsit garázsban tart
G gépkocsit garázsba visz
ném garagieren fr garager ‘ua.’ garage, lásd GARÁZS
garbó G ölt magas, visszahajtható nyakú pulóver
Greta Garbo (ered. Gustafsson) svéd származású amerikai filmcsillag nevéből, aki divatba hozta
garçon lásd GARZON
gárda G kat testőrség
G had, alakulat
G csapat, közösség, testület
G munkaközösség
ném Garde ‘ua.’ fr garde ‘őrizet, őr’ óalsófrank warda ‘védelem wardon ‘őriz’
gardedám † G idősebb nő, aki társaságban fiatal lány(ok)ra felügyel
auszt ném Gardedame ‘hölgy-őrző’: fr garder ‘őriz’ garde, lásd GÁRDA | dame ‘hölgy’, lásd
DÁMA (a garde-port ‘kikötő-őr’ s hasonló francia szavak mintájára)
gardénia G növ fényes levelű, fehér virágú dísznövény
tud lat Gardenia ‘ua.’ A. Garden angol természetbúvár nevéből
garden party G kerti ünnepély, kertben tartott összejövetel
ang, ‘ua.’: garden ‘kert’ | lásd PARTI
garderobe lásd GARDRÓB
gardina † G ablakfüggöny
ném Gardine kholl gordine fr courtine ‘ua.’ késő lat kics cortina ‘ágyfüggöny, erődfal’
co(ho)rs, co(ho)rtis ‘katonai tábor, várudvar, udvar’
Lásd még CORTES, KORTES, KURIZÁL, KURTIZÁN
gardíroz G (fiatal lányt) társaságba elkísér s ott felügyel rá
bécsi ném gardieren ‘ua.’, ered. ‘véd, megőriz’ fr garder ‘ua.’, lásd GÁRDA
gárdista G testőr, valamely gárda tagja
ném Gardist ‘ua.’, lásd GÁRDA
gardrób G bút ruhásszekrény, ruhafülke, öltözőszoba
G ruhatár
G ruhakészlet
G † színházi jelmeztár
ném Garderobe ‘ua.’ fr garde-robe ‘ruhásszekrény’, tkp. ‘ruha-őrző’: garder ‘őriz’, lásd
GÁRDA | robe ‘ruha’, ered. ‘rablott holmi’ rober ‘rabol’ germán, pl. ófn roubon, mai ném
rauben ‘ua.’
gargarizál G bugyborgó hangot hallatva torkot öblöget
lat gargarizare gör gargaridzó ‘ua.’ gargareon ‘torok, nyeldeklő, nyelvcsap’
gargarizma G orv toroköblítő szer
tud lat gargarisma gör gargariszma ‘ua.’, lásd GARGARIZÁL
gargouille [garguj] G ép vízköpő, esőcsatornák falból kinyúló csöve, amely a lecsurgó vizet a faltól
távol tartotta, és amelyet a gótikus templomokon tátott szájú emberi, állati vagy szörnyfejekbe
foglaltak
fr, ‘ua.’ hangut gargouiller ‘bugyborog’ népi lat gargula ‘nyelőcső’: lat gurga ‘torok’ 5
gula ‘ua.’
garibaldista G tört az egységes Itáliáért küzdő olasz demokrata szabadságharcos az 1840–1860-as
években
Giuseppe Garibaldi olasz szabadsághősnek, e harcok vezérének nevéből
garmond G nyomd tíz pont nagyságú betű
G nyomd ilyen betűkből készült szedés, szöveg
C. Garamond francia tipográfus nevéből
garnéla G áll hajlékony páncélú kisebb tengeri rákfaj
ném Garnele kholl ghernaert ‘ua.’ kk lat grano ‘szakállszőr’
garni vagy garniszálló G találka céljára szobákat kiadó kisebb szálloda
 fr (hôtel) garni ‘bútorozott (szállás, szálloda)’
 fr garnir ‘fölszerel, ellát’ frank warnjan
‘gondoskodik, ellát’ (a fenti pejoratív jelentés a magyarban alakult ki)
garnierit G ásv nikkel-magnézium-szilikát, a nikkel fontos érce
ang garnierite ‘ua.’: J. Garnier francia geológus nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)
garníroz G konyha körít, körettel lát el (húsételt)
ném garnieren ‘szegélyez, körít’ fr garnir ‘fölszerel, ellát’, lásd GARNI
garnírung G konyha köret húsételhez
ném Garnierung ‘szegélydísz, köret’, lásd GARNÍROZ
garnitúra G készlet, összetartozó tárgyak együttese
G átv irányító szerepű együttes egy intézmény, cég vagy párt vezetésében
ném Garnitur ‘készlet, berendezés’ fr garniture ‘ua.’ garnir ‘fölszerel, ellát’, lásd GARNI
garnizon G kat katonai helyőrség
G kat helyőrségi laktanya, csapatok állomáshelye
ném Garnison fr garnison ‘helyőrség’, tkp. ‘felszerelés’ garnir ‘fölszerel, ellát’, lásd GARNI
garrick [gerik] G ölt földig érő, bő férfikabát többsoros gallérral a 18–19. században
D. Garrick angol színészről, aki divatba hozta
garrote G nyakvas, régi spanyol kivégzőeszköz, amelyet csavarral megszorítva az elítéltet
megfojtották
sp, ‘ua.’ prov garrot ‘taraj’
garzon † G egyedülálló fiatalember
G ép garzonlakás, egy-két személyre méretezett kis alapterületű lakás
fr garçon ‘fiú, fiatalember, nőtlen ember’ frank warkjo, ered. wrakjo ‘szolga, zsoldos’
gassenhauer [gasszenhauer] † G utcanóta, városi népdal
G sláger
ném, ‘ua.’, ered. ‘utcán kószáló’: Gasse ‘utca’ | hauen ‘járkál’, tkp. ‘üt, vés’
gastr(o)- lásd GASZTR(O)-
gaszkonáda † G szájhősködés, nagyzolás
ném Gaskonade fr gasconnade ‘ua.’: gascon ‘Gascogne tartományból való, baszk’ | lásd -ÁDA
gasztralgia G orv gyomorfájdalom
tud lat gastralgia ‘ua.’: gör gasztér, gasztrosz ‘gyomor’ | algeó ‘fájdalmat érez’
gasztrektázia G orv gyomortágulás
tud lat gastrectasia ‘ua.’: gör gasztér, gasztrosz ‘gyomor’ | ektaszisz ‘kinyúlás’ ektainó
‘kinyújt’: ek- ‘ki’ | tainó ‘nyújt, feszít’
gasztrektómia G orv gyomorreszekció, a gyomornak vagy egy részének műtéti eltávolítása
tud lat gastrectomia ‘ua.’: gör gasztér, gasztrosz ‘gyomor’ | ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó
‘vág’
gasztrin G orv a gyomorfalban képződő és a gyomornedv kiválasztását szabályzó, hormonhatású
peptidek gyűjtőneve
tud lat gastrin ‘ua.’: gör gasztér, gasztrosz ‘gyomor’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
gasztrinóma G orv a hasnyálmirigy daganata a fokozott gasztrinkiválasztódás következtében
tud lat gastrinoma ‘ua.’: lásd GASZTRIN | -óma (daganatra utaló toldalék)
gasztritisz G orv gyomorhurut
tud lat gastritis ‘ua.’: gör gasztér, gasztrosz ‘gyomor’ | -itisz (gyulladásra, hurutra utaló toldalék)
gasztr(o)- (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a gyomorral kapcsolatos, gyomor-
gör gasztér, gasztrosz ‘gyomor’
gasztroenteritisz G orv gyomor- és bélhurut, bélgyulladás
tud lat gastroenteritis ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör enteron ‘bél’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
gasztroenterológia G orv a gyomor- és bélbetegségek gyógyászata
tud lat gastroenterologia ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör enteron ‘bél’ | lásd -LÓGIA
gasztroenteropátia G orv gyomor- és bélbántalom
tud lat gastroenteropathia ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör enteron ‘bél’ | pathé ‘szenvedés’
gasztroenteroptózis G orv gyomor- és bélsüllyedés
 tud lat gastroenteroptosis ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör enteron ‘bél’ | ptószisz ‘esés’
 (pi)ptó ‘esik’
gasztrogén G orv a gyomorból eredő
ném gastrogen ‘ua.’, lásd GASZTRO-, -GÉN

gasztrohiperneuria G orv a gyomoridegek túlfokozott működése
tud lat gastrohyperneuria ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör hüper ‘felett, túl’ | neuron ‘ín, ideg’

gasztrolit G áll gyomorkő, egyes állatok gyomrában, madarak zúzájában található kő vagy kavics,
amelyet a táplálék tökéletesebb zúzása, aprítása céljából nyelnek le ezek az állatok
ang gastrolith ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör lithosz ‘kő’

gasztrománia G orv falánkság, ételben-italban való telhetetlenség
tud lat gastromania ‘ua.’: lásd GASZTRO-, MÁNIA

gasztromegália G orv gyomormegnagyobbodás
tud lat gastromegalia ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör megalosz ‘nagy’

gasztroptózis G orv gyomorsüllyedés
tud lat gastroptosis ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör ptószisz ‘esés’
 (pi)ptó ‘esik’
gasztrorrhágia G orv gyomorvérzés
tud lat gastrorrhagia ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör rhégnümi ‘kihasad, kiárad’

gasztronómia G konyha szakácsművészet, konyhaművészet, ínyesmesterség
G ínyencség
fr gastronomie ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör nomosz ‘törvény’
gasztronómus G szakácsművész, konyhaművész ínyesmester
G az ínyesmesterség elméleti szakértője
fr gastronome ‘ua.’, lásd GASZTRONÓMIA
gasztropátia G orv gyomorbántalom
tud lat gastropathia ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör pathé ‘szenvedés’
gasztroszkóp G orv gyomortükrözéshez való eszköz
ang gastroscope ‘ua.’, lásd GASZTROSZKÓPIA
gasztroszkópia G orv gyomortükrözés
tud lat gastroscopia ‘ua.’: lásd GASZTRO- | gör szkopeó ‘figyel, vizsgál’
gasztroteszt G orv a gyomornedv savtartalmának mérése a pH-érték meghatározása útján
ang gastrotest ‘ua.’, lásd GASZTRO-, TESZT
gasztrula G biol bélcsíra, a megtermékenyített petesejt fejlődésének harmadik fázisa
tud lat kics gastrula ‘ua.’, tkp. ‘gyomrocska’ késő lat gaster ‘gyomor’ lásd GASZTRO-
gasztruláció G biol bélcsíraképződés
tud lat gastrulatio ‘ua.’, lásd GASZTRULA
gate [géjt] G inf informatikai eszköz ki- vagy bemenete
G inf logikai kapuáramkör
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kapu’
gateway [géjtvéj] G inf átjáró, különböző kommunikációs rendszereket használó hálózatok
összekötésére szolgáló eszköz
ang, ‘ua.’: gate ‘kapu’ | way ‘út’
gathá G irod szentenciaszerű, egy versszakos forma a buddhista irodalomban
G irod Zarathusztrának tulajdonított vallásos költemény a Zend-Avesztában
szansz, ‘versszak’
gatter G keretfűrész
ném Gatter ‘fűrészkeret’
gauchismo [gaucsiszmo] G irod a La Plata síkságán élő marhapásztorok életével foglalkozó
romantikus népies irányzat a 19. századi argentin irodalomban
sp, ‘ua.’, lásd GAUCHO, -IZMUS
gaucho [gaucsó] G dél-amerikai nomád lovas marhapásztor
sp, ‘ua.’ araukán indián, ‘bajtárs’
gaudium † G hangos vigasság, ujjongás
G (kár)öröm
 lat, ‘öröm’
 gaudere ‘örül’
gauleiter G tört kerületi vagy tartományi vezető a náci Németországban
G tört helytartó a nácik megszállta országokban
ném Gauleiter ‘ua.’: Gau ‘vidék, régi germán törzsi terület’ | Leiter ‘vezető’ leiten ‘vezet’
gaulle-izmus [gollizmus] G pol politikai mozgalom Franciaországban, amelynek sarkpontjai az
erős állam, a nemzeti egység és a francia különállás a hatalmi tömböktől (a hidegháború
korszakában)
 fr gaulleisme ‘ua.’: Ch. De Gaulle tábornok és elnök nevéből | lásd -IZMUS
gauner † G csaló, csibész
ném Gauner ‘tolvaj, csibész, szélhámos’ korábbi Joner, Jowoner ‘hamiskártyás’ jidd
jowonen ‘hamisan (tkp. görög módra) játszik’ héb jovon ‘görög’, tkp. ‘ión’
gauss [gausz] G fiz a mágneses indukció mértékegysége a CGS-rendszerben
K. F. Gauss német matematikus nevéből
gavallér G (fn) udvarló, széptevő
G † úriember, lovag
G (mn) bőkezű, nagyvonalú
baj-oszt gawalier ném Kavalier ‘ua.’ ol cavaliere ‘lovas katona, lovag’ késő lat
caballarius ‘lovas katona, lovász’ lat caballus gör kaballész ‘igásló’
Lásd még CABALLERO, KAVALKÁD
gavalléria G bőkezűség, nagyvonalúság
G lovagiasság, udvariasság
ném Kavallerie fr cavallerie ‘lovasság’ (a magyar szó jelentését a GAVALLÉR alakította ki)
gavalléros G bőkezű, nagyvonalú
lásd GAVALLÉR
gaviál G áll indiai folyókban élő kisebb, csőrszerűen megnyúlt orrú krokodilféle hüllő
ang gavial ‘ua.’ hindi gharijál ‘krokodil’
gavott G zene ünnepélyes régi francia tánc
fr gavotte ‘ua.’ provanszál gavoto ‘hegyi tánc’ gavot ‘egy alpesi népcsoport’ (?) gava
‘torok’
gáz G fiz normál hőmérsékleten és nyomáson légnemű halmazállapotú anyag
G fűtésre használt generátorgáz vagy földgáz
ang, ném gas ‘ua.’ holl gas ‘anyagtalan princípium’ gör khaosz ‘rendezetlen, formátlan
ősanyag’
gázel G irod szerelmes tárgyú arab lírai költemény
G irod arab metrumú, 10–30 sornyi, strófatagolás nélküli perzsa lírai versforma
ném Gasel ar ghazal ‘ua.’ ghazila ‘szerelmesen cseveg, enyeleg’
gazella G áll az őznél kisebb, főleg Észak-Afrikában honos kecses antilopféle kérődző állat
ném Gazelle ar ghazala ‘vad kecske’
gázgenerátor G műsz szenet vagy más szilárd anyagot éghető gázzá alakító berendezés
lásd GÁZ, GENERÁTOR
gázi G mohamedán uralkodók és hadvezérek megtisztelő címe
ar ghazi ‘a hitetlenek legyőzője’
gazifikál G kém gázosít, szilárd fűtőanyagot gázzá alakít
tud lat gasificare fr gasifier ‘ua.’: lásd GÁZ | lat facere ‘tesz vmivé’
gázkonvektor G műsz a hőáramlás elve alapján működő szobai gázfűtő berendezés
lásd GÁZ, KONVEKTOR
gázkromatográfia G kém gázállapotú anyagminták vegyelemzésére szolgáló szorpciós módszer
lásd GÁZ, KROMATOGRÁFIA
gázlézer G fiz olyan lézerberendezés, amelyben a gerjesztett kisugárzás gázban jön létre
lásd GÁZ, LÉZER
gázlioszol G kém olyan diszperz rendszer, amelynek diszperz részét gáz alkotja
lásd GÁZ, LIOSZOL
gazolin G kém könnyűbenzin, cseppfolyós szénhidrogének elegye
ném Gasolin ‘ua.’: lásd GÁZ | lat ol(eum) ‘olaj’ | -in (vegyi terméket jelző toldalék)

gazométer G műsz gázgyári tartály, nyílásával lefelé vízbe merülő hatalmas acélharang
G hasonló elven működő laboratóriumi gáztartály
ném Gasometer ‘ua.’, tkp. ‘gázmérő’ (a harang helyzete a benne lévő gáz mennyiségének
mérésére is alkalmas): lásd GÁZ | gör metreó ‘mér’
gazotron G gázzal vagy higanygőzzel töltött egyenirányító elektroncső
or gazotron ‘ua.’: lásd GÁZ, (ELEK)TRON
gazpacho [gaszpacsó] G konyha hidegen fogyasztott fűszeres, zöldséges spanyol paradicsomleves
sp, ‘ua.’
gázsi G fellépti díj, fizetés (színészé, előadóművészé, artistáé)
ném Gage [gázse] ‘ua.’ fr tbsz gages ‘bér, díjazás’ gage ‘zálog, biztosíték’ frank wadi
‘zálog’
gazsulál G biz (önös érdekből) hízelkedik, behízelgi magát
ném kajolieren [kazsolíren] fr cajoler ‘ua.’ régi hangut caioler ‘csivitel, csacsog, fecseg’
gebin † G vendéglátói vállalkozás pontos elszámolási kötelezettség nélkül a pártállami időkben
(?) hazai ném gebin ném Gewinn ‘haszon, nyereség’ winnen ‘nyer’
geg G humoros képi ötlet színpadon, filmen
G szóbeli ötlet, csattanó, poén
ang gag ‘ua.’, ered. ‘becsapás, átejtés’
geil G túl zsíros, laktató
G édeskés, émelyítő
G érzelgős
ném, ‘kövér (talaj, hús), buja (ember)’
geiszon G ép párkánykorona, ókori épületeken a fríz fölötti kiülő rész, a hármas tagolású
koszorúpárkány legfelső eleme
gör, ‘ua.’ ?
gejzír G geol időszakosan magasra felszökő forró vízű forrás mint vulkáni tevékenység eredménye
Geysir, híres izlandi hőforrás, izlandi geysa ‘önt, feltör, lövell’ gjósa ‘ömlik’
gejzirit G ásv a gejzírek vizéből lerakodó kovatufa
ang geysirit ‘ua.’: lásd GEJZÍR | -it (ásványra utaló toldalék)
gekkó G áll tapadógyík, délkelet-ázsiai gyíkcsalád
maláj, ‘ua.’
gél G kém kocsonyás, kolloid halmazállapot
G kém ilyen állapotú anyag, rendszer
ném Gel ‘ua.’ Gel(atine), lásd ZSELATIN fr gelate ‘kocsonya’ lat gelidus ‘fagyos, fagyott’
gelu ‘jég’
gelatinosus [gelatinózus] G orv kocsonyás
tud lat, ‘ua.’, lásd ZSELATIN
gelazmus G orv nevetőgörcs
tud lat gelasmus ‘ua.’: gör gelaó ‘nevet’ | lásd -IZMUS
gelée royale [zselé roajál] G orv méhpempő
fr, ‘ua.’, tkp. ‘királyi kocsonya’: gelée ‘fagy, kocsonya’ geler ‘megfagyaszt, kocsonyásít’
késő lat gelare ‘megfagy’ gelu ‘fagy, hideg’ | royal ‘királyi’ roi lat rex, regis ‘király’
gélkromatográfia G kém nagy molekulatömegű anyagok szétválasztására alkalmas módszer
lásd GÉL, KROMATOGRÁFIA
gém lásd GAME
gémeillons [zsemejon] G műv szép kivitelű réz ikeredény a pap mise közbeni szertartásos
kézmosásához
fr, ‘ua.’, tkp. ‘ikrek’ lat gemelli ‘ua.’
gemein † G közönséges, alpári
G átlagos, mindennapos
 ném, ‘ua.’, ered. ‘közös, általános’

gemináció G nyelvt ikerítés, mássalhangzó kettőződése
G stil teljes ismétlés, azonos szavak vagy szószerkezetek változatlan megismétlése, pl. Ihol én, ihol
én, pőröllye világnak (Arany)
tud lat geminatio ‘ua.’ geminare, geminatum ‘megkettőz’ gemini ‘ikrek’ geminus ‘kettős,
páros’
gemináta G nyelvt ikerített hang, kettős képzésű hang
tud lat (vox) geminata ‘kettőzött (hang)’ geminare, lásd GEMINÁCIÓ
gemkapocs G drótból hajlított iratkapocs
ang gem ‘ékkő’ lat gemma, lásd ott (az 1930-as években nálunk forgalmazott GEM paper clips,
azaz ‘GEM papírkapocs’ márkanevű termék nyomán (a GEM ejtése tkp. [dzsem])
gemma G műv kis méretű, alakos vésetű (fél) drágakő
G biol a bimbózás során keletkező új egyed
G növ rügy
ol, ‘ua.’ lat gemma ‘rügy, szem, drágakő’
gemmáció G biol bimbózás, az egysejtűek és néhány egyszerűbb többsejtű szaporodási módja,
melynek során az új egyed leválik az anyaegyedről
tud lat gemmatio ‘ua.’ gemma ‘rügy, bimbó’
gemmula G biol az édesvízi szivacsok szaporodását irányító sejtcsoport
tud lat kics, ‘ua.’ gemma ‘rügy, bimbó’
gemütlich G kedélyes
G hangulatos, meghitt
ném, ‘ua.’ Gemüt ‘kedély, hangulat’ Mut ‘kedv, bátorság’
gén G biol az élőlények öröklődő tulajdonságait hordozó legkisebb anyagi egység
ném Gen ang gene ‘ua.’ (W. Johanssen dán botanikus alkotása 1909-ből) gör genea ‘törzs,
nem’ gennaó ‘nemz’
Lásd még GENETIKA, GENEZIS
-gén G (tudományos szóösszetételek utótagjaként) az eredetre, származásra utal (pl. exogén ‘külső
eredetű’)
G (valamit) okozó, előidéző, létrehozó (pl. oxigén ‘savképző’)
fr -gčne ‘ua.’ gör -genész ‘(vminek) született’ gennaó ‘nemz, szül, létrehoz’
génamplifikáció G biol génsokszorozódás, nagyszámú másolat képződése bizonyos génekből az
egyedfejlődés bizonyos szakaszaiban
lásd GÉN, AMPLIFIKÁCIÓ
gęnant lásd ZSENÁNT
genciána lásd ENCIÁN
gendarme lásd ZSANDÁR
genealógia G biol leszármazástan, az élőlények fejlődéstörténetével foglalkozó tudomány
G tört egy család, nemzetség leszármazási rendje, vérvonal, családfa
G tört az ezzel foglalkozó segédtudomány
tud lat, gör genealogia ‘nemzetségtábla’: gör genea ‘törzs, nem, nemzedék’ gennaó ‘nemz’ |
lásd -LÓGIA
genealogikus G tud leszármazási, származás szerinti
ném genealogisch ‘ua.’, lásd GENEALÓGIA
genealógus G tud a genealógia szakembere, tudósa
magy, ‘ua.’, lásd GENEALÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
gene-pool [dzsínpúl] G gen génállomány, egy adott népesség egyedeinek öröklési anyagában jelen
lévő gének összessége, ill. a bennük kódolt genetikai információmennyiség
ang, ‘ua.’: gene ‘gén’, lásd GÉN | pool ‘a tétek összege játékban vagy fogadásban’ fr poule
‘tétek, tányér a megtett pénzeknek’, ered. ‘tyúk’ lat pulla ‘ua.’ (a tét régen gyakran tojás volt)
generáció G nemzedék, emberöltő
G biol szaporodás, nemzés
G műsz gépeknek, technikai eszközöknek vagy módszereknek bizonyos fejlettségi foka
lat generatio ‘nemzetség’, lásd GENERÁL1
generál1 G létrehoz, támaszt, előidéz, gerjeszt
lat generare, generatum ‘nemz, létrehoz’ genus, generis ‘születés, faj’ (gi)gnere, genui
‘nemz’
Lásd még GÉN
generál2 † G kat tábornok
lásd GENERÁLIS1
generál3 lásd GENERÁLOZ
generális1 G kat tábornok
G vall katolikus szerzetesrend, lovagrend legfőbb elöljárója
ném General fr général ‘ua.’ kk lat (dux) generalis ‘általános, legfőbb (vezér)’, lásd
GENERÁLIS2
generális2 G általános, átfogó, egyetemes
lat generalis ‘nemhez, fajhoz tartozó, az egész nemre kiterjedő, általános’
 genus, generis ‘nem,
nemzetség’ (gi)gnere, genui ‘nemz’
generalisszimusz G főhadvezér, a haderő legfőbb parancsnoka
ném Generalissimus újk lat ff generalissimus ‘ua.’ generalis ‘fővezér’, lásd GENERÁLIS2
generalitás † G általánosság
G kat tábornoki kar
lat generalitas ‘ua.’, lásd GENERÁLIS2
generalizáció G általánosítás
G orv helyi jellegű betegség kiterjedése az egész szervezetre
tud lat generalisatio ‘szétterjedés’ fr généralisation ‘általánosítás’, lásd GENERALIZÁL
generalizál G általánosít
G általánossá tesz, elterjeszt, kiterjeszt
ném generalisieren fr généraliser ‘ua.’, lásd GENERÁLIS2
generálkommandó † G kat főparancsnokság
 ném Generalkommando ‘ua.’, lásd GENERÁLIS2, KOMMANDÓ
generálmars † G kat gyülekező, általános riadó
G kat, zene díszinduló
ném Generalmarsch ‘ua.’: general ‘általános’, lásd GENERÁLIS2 | lásd MARS
generáloz G nagyjavítást végez
magy generál(javítás) ném General (überholung) ‘ua.’, lásd GENERÁLIS2
generálpauza G zene az összes szólamra vonatkozó szünet jele a partitúrában
ném Generalpause ‘ua.’, lásd GENERÁLIS2, PAUZA
generálstáb † G kat vezérkar, törzskar
ném Generalstab ‘ua.’: general ‘általános’, lásd GENERÁLIS2 | lásd STÁB
generálszósz G konyha sokféle ételhez alkalmazott mártás vendéglőben
G átv közhelyekből összehordott, bármilyen alkalommal elmondható, azaz igazán sehova sem illő
beszéd
hazai ném Generalsosse ‘ua.’, lásd GENERÁLIS2, SZÓSZ
generatív G biol szaporító, nemző
G nyelvt a nyelvi szerkezeteket algebrai jellegű képletekkel létrehozó és leíró (irányzat, módszer)
ang generative fr génératif ‘ua.’, lásd GENERÁL
generátor G vill elektromos áramot gerjesztő készülék, áramfejlesztő
G (vmit) előállító ipari berendezés, pl. gáz~
ang, ném generator, tud lat generator ‘ua.’ lásd GENERÁL1
genereuse lásd ZSENERŐZ
generikus G tud faji, fajtabeli, nembeli
G általános
ném generisch ‘ua.’ lat genus, generis ‘faj, nem, nemzetség’, lásd GENERÁLIS2
génerózió G gen a faj genetikai változatosságának erőteljes csökkenése a megfogyatkozott
egyedszám vagy a szaporodási rendszer előnytelen módosulása folytán
lásd GÉN, ERÓZIÓ

generozitás G nagylelkűség, nagyvonalúság, bőkezűség
fr générosité ‘ua.’, lásd GENERÓZUS

generózus G nagylelkű, nagyvonalú, bőkezű
lat generosus ‘nemes származású, nemes lelkű’
 genus, generis ‘(nemes) születés, származás,
nemzetség’
Lásd még GÉN
genetika G biol örökléstan
ném Genetik ‘ua.’ lat geneticus gör genétikosz ‘születéssel kapcsolatos’ geneté ‘születés’
gennaó ‘nemz, szül’
Lásd még GÉN
genetikus1 G biol az örökléstan tudósa
magy, lásd GENETIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
genetikus2 G gen az öröklés révén meghatározott
G tud az eredetet, fejlődést kutató, történeti oknyomozó (szemlélet)
G öröklési, leszármazási
ang genetic ‘ua.’, lásd GENETIKA
genever [hhenéfer] G holland borókapálinka
holl, ‘ua.’ fr geničvre lat juniperus ‘boróka’
Lásd még GIN
genezis G tud keletkezés, eredet, származás
G vall a Genezis, Mózes első könyve a Bibliában, amely a világ teremtését adja elő
lat genesis ‘ua.’ gör geneszisz ‘születés, eredet’ gennaó ‘nemz’
Lásd még GÉN
gęne lásd ZSÉN
gengszter G bandita, gonosztevő, szervezett bűnbanda tagja
ang gangster ‘bandita’ gang ‘csoport, banda’, lásd GANG2
gengszterizmus G banditizmus, szervezett bűnözés
G a bűnbandák összefonódása hatalmi ágakkal
ang gangsterism ‘ua.’, lásd GENGSZTER, -IZMUS
geniális † G nyíltszívű, nyájas, vidám
lat genialis ‘ua.’, ered. ‘a géniuszt illető, neki szentelt’ genius, lásd GÉNIUSZ
Lásd még ZSENIÁLIS
genie lásd ZSENI
genieroz lásd ZSENÍROZ
genitáliák G orv nemi szervek
tud lat tbsz (organa) genitalia ‘ua.’, lásd GENITÁLIS
genitális G orv a nemi szerveket illető, velük kapcsolatos
tud lat genitalis ‘nemző, a nemzéssel kapcsolatos’ (gi)gnere, genitum ‘nemz’
genitivus [genitívusz] G nyelvt birtokos eset (a latin, görög nyelvtanban)
lat (casus) genitivus ‘nemző, az eredetet mutató (eset)’ (gi)gnere, genitum ‘nemz’
genius loci [géniusz loci] G egy városban, házban vagy szűkebb környezetben érezhető sajátos
légkör, hangulat, amely a hozzá fűződő történelmi és kulturális emlékekből és értékekből áll össze
lat, ‘a hely szelleme, egy adott helyet lakó és azt védő szellemlény’: lásd GÉNIUSZ | lat locus ‘hely’
géniusz G vall isteni szellem az ókori rómaiaknál, aki a születéstől a halálig oltalmazta az egyént
G átv rendkívüli tehetség, nagy szellem, lángész
lat genius ‘védő szellem’ (gi)gnere, genitum ‘nemz’
Lásd még GÉN
geniza G vall kamra vagy raktár zsinagógában, ahol elrejtik a sérült könyveket, iratokat,
kegytárgyakat, amelyeket kegyeletből nem semmisítenek meg
 héb genizó ‘elrejtés’
 gánaz ‘félretesz, elrejt’
génkonverzió G gen az a folyamat, amelynek során egyik allél a másikat a sajátjával azonossá
alakítja át
lásd GÉN, KONVERZIÓ

génmanipuláció G gen génsebészet, tetszés szerinti gének bevitele idegen sejtekbe fajnemesítés
vagy génterápia céljával
lásd GÉN, MANIPULÁCIÓ

génmutáció G gen gének nagyobb szakaszát érintő, hirtelen bekövetkező, öröklődő változás
lásd GÉN, MUTÁCIÓ

genocidium G jog népirtás, ez mint el nem évülő bűntett
ang genocide
 újk lat genocidium ‘ua.’ (a patricidium ‘apagyilkosság’ s hasonlók mintájára):
genus ‘nép’ | caedere, (ce)cidi ‘megöl’
genológia G tud műfajelmélet
tud lat genologia ‘ua.’: genus ‘nem, műnem, műfaj’ | lásd -LÓGIA
genom G gen a sejt teljes genetikai anyaga, a faj örökítő anyaga haploid génben (DNS vagy RNS)
ang genom ‘ua.’ gen ‘gén’
genommutáció G gen az egész genomot érintő mutáció
lásd GENOM, MUTÁCIÓ
genopátia G orv gén- vagy kromoszómahibából eredő kóros állapot
tud lat genopathia ‘ua.’: lásd GÉN | gör pathé ‘szenvedés, betegség’
genotípus G gen az élő szervezet öröklött és átörökíthető, genetikailag meghatározott
tulajdonságainak összessége
ang genotype ‘ua.’: gör genosz ‘faj, törzs’ gennaó ‘nemz’ | lásd TÍPUS
genre [zsanr] G műv faj, műfaj
G műv, irod életkép, tárgyát a mindennapi életből merítő festmény vagy elbeszélés
fr, ‘ua.’, lásd ZSÁNER
gens G tört egy őstől származók közössége, az ókori Rómában 10 családot magában foglaló
nemzetség, amelyből 10 tett ki egy curiát, míg 10 curia a három tribus egyikét
G népr nemzetség, családi kötelék természeti népeknél
lat ‘nemzetség, nép’
Lásd még GÉN
génterápia G gen bizonyos génbetegségek gyógyítása, normálisan működő gén bejuttatása a hibás
helyre
lásd GÉN, TERÁPIA
gentiana lásd ENCIÁN
gentleman [dzsentlmen] G előzékeny, udvarias, szavatartó ember, úriember
G kifogástalanul viselkedő, a társadalmi szabályokat betartó ember
ang, ‘ua.’, ered. ‘nemes születésű ember’: gentle, előbb gentile ‘nemes születésű, jó családból
való’ lat gentilis ‘a nemzetséghez tartozó, rokon’ gens, gentis ‘nemzetség’ | man ‘férfi’
Lásd még GÉN
gentlemanlike [dzsentlmenlájk] G úriemberhez illő, tisztességes, erkölcsileg kifogástalan
ang, ‘ua.’: lásd GENTLEMAN | like ‘hasonló (vmihez)’
gentlemen’s agreement [dzsentlmenz egríment] G úriemberek megállapodása, azaz írásba nem
foglalt, az adott szóra épülő megegyezés, néha államközi szinten is
ang, ‘ua.’: lásd GENTLEMAN | agreement ‘megegyezés’ fr agrément ‘ua.’ agréer ‘kedvére
van vkinek’ à gré ‘kedvére, tetszésére’: à lat ad ‘-ra’ | gratus ‘kedvelt, tetsző’
Lásd még GRÁCIA
gentry lásd DZSENTRI
genuin † G veleszületett, természetes
G igazi, hamisítatlan
ném, ‘ua.’ lat genuinus ‘öröklött, természetes’ genus ‘születés, származás’
Lásd még GÉN
genus [genusz] G nyelvt nyelvtani nem
G áll a nem mint rendszertani kategória
G növ a nemzetség mint rendszertani kategória
lat, ‘születés, származás’
Lásd még GÉN
genus proximum [genusz prokszimum] G fil a legközelebbi nemfogalom, amely alá valami
besorolható (pl. oroszlánnak a macskafélék, ezeknek az emlősök stb.)
tud lat, ‘ua.’: lásd GENUS | lat ff proximus ‘legközelebbi’ prope ‘közel’
geo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a földdel kapcsolatos, föld-
gör geo(eidész) ‘föld(szerű)’ gé ‘föld’
geobiológia G biol a talaj élővilágával foglalkozó élettani tudomány
lásd GEO-, BIOLÓGIA
geobionta G biol olyan élőlények, amelyek egész életüket túlnyomórészt a talajban töltik
tud lat tbsz, ‘ua.’: lásd GEO- | gör bión, biontosz ‘élő’ bioó ‘él’
geobiosz G biol a szárazföld élővilága
lásd GEO- | gör biosz ‘élet’ bioó ‘él’
geobotanika G tud növényföldrajz
lásd GEO-, BOTANIKA
geocentrikus G tud földközéppontú, a Földet a mindenség, ill. az égi mozgások középpontjának
tekintő (felfogás, világszemlélet)
G a Földre mint középpontra vonatkoztatott (rendszer)
ang geocentric ‘ua.’: lásd GEO-, CENTRUM
geóda G ásv gömb alakú kőzetüreg, amelyet kristályos vagy amorf ásványkiválások töltenek ki
tud lat geoda ‘ua.’ gör geódesz ‘földszerű’ lásd GEO-
geodéta G földr földmérő szakember
ném Geodät ‘ua.’, lásd GEODÉZIA
geodézia G földr földméréstan
ném Geodäsie lat geodaesia gör geódaiszia ‘földelosztás, földmérés’: lásd GEO- | daió
‘szétoszt’
geodinamika G geol a földkéreg fizikai tulajdonságaival foglalkozó tudományág
G fiz a szilárd testek dinamikája
lásd GEO-, DINAMIKA
geoenergetika G kém a geokémiának az az ága, amely az ásványok kiválási sorrendjének
elméletével foglalkozik
lásd GEO-, ENERGETIKA
geofág G biol földevő állat (pl. giliszta)
ném geophag tud lat geophagus ‘ua.’: lásd GEO- | gör phagein ‘eszik’
geofágia G vall földevés, szentnek tartott föld evése rituális körülmények között
G orv földevés mint egyes elmezavarok tünete
tud lat geophagia ‘ua.’, lásd GEOFÁG
geofázis G geol a földtani folyamatoknak olyan szakasza, amely bizonyos geokémiai
elemtársulásokkal jellemezhető
lásd GEO-, FÁZIS
geofita G növ olyan növények, amelyeknek megújuló rügyei az áttelelés során föld alatti szerveiken
(hagyma, gumó) nőnek
tud lat tbsz geophyta ‘ua.’: lásd GEO- | gör phüton ‘növény’ phüó ‘sarjad, nő, tenyész’
geofizika G tud a Földnek és légkörének fizikai tulajdonságaival foglalkozó tudományág
lásd GEO-, FIZIKA
geofizikus G tud a geofizika szakembere
lásd GEO-, FIZIKUS
geofon G geol földrengésmérő, a földrengés keltette talajhullámokat érzékelő műszer
G műsz bányaomláskor a bennrekedtekkel kapcsolatot tartó telefon
 ang geophon ‘ua.’: lásd GEO- | gör phóné ‘hang’

geoglifa G földrajzolat, egyes vidékeken (pl. a perui Nazca-síkságon) található kiterjedt, helyenként
alakos ábrákat kirajzoló vonalak vitatott eredetű együttese
újk lat geoglypha ‘ua.’: lásd GEO- | gör glüphó ‘vés’ (a hieroglifa mintájára)

geográfia G tud földrajz, földleírás
lat geographia ‘ua.’
 gör geógraphia ‘földabrosz’: lásd GEO-, -GRÁFIA
geográfus G földrajztudós
ném Geograph ‘ua.’, lásd GEOGRÁFIA

geohidrológia G geol a felszín alatti vizek mozgástörvényeivel foglalkozó tudományág
lásd GEO-, HIDROLÓGIA

geoid G geom a Föld elméleti alakja, amely a sarkoknál belapult ellipszoid
ném Geoid ‘ua.’
 gör geoeidész ‘földszerű’: lásd GEO- | -id ‘-szerű’ eidosz ‘külső’
geoizoterma G geol a Föld belsejének azonos hőmérsékletű pontjait összekötő görbe vonal
lásd GEO-, IZOTERMA

geokarp G növ termését a földfelszín alatt, a talajban hozó (növény)
lásd GEO- | gör karposz ‘gyümölcs, termés’

geokémia G tud földvegytan
lásd GEO-, KÉMIA

geokemikus G tud a földvegytannal kapcsolatos, azon alapuló
ném geokemisch ‘ua.’, lásd GEOKÉMIA

geokémikus G tud a földvegytan szakembere
lásd GEO-, KÉMIKUS

geokinetika G geol a földkéreg jelenkori mozgásaival foglalkozó tudományág
lásd GEO-, KINETIKA

geokód G földr a földfelszíni objektumok helyét megjelölő, geodéziai koordinátákon alapuló adat
lásd GEO-, KÓD

geokorona G met a felső légkör ionizált hidrogénatomjai által kibocsátott sugárzás
lásd GEO- | lat corona ‘koszorú’

geokronológia G geol a földtörténeti események időbeli sorrendjének meghatározásával foglalkozó
tudományág
lásd GEO-, KRONOLÓGIA

geológia G tud földtan
tud lat geologia ‘ua.’: lásd GEO-, -LÓGIA

geológus G tud a földtan tudósa, kutatója
magy, ‘ua.’, lásd GEOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

geomantia [geomancia] G földjóslás, jövendölés a szél által a homokba rajzolt ábrákból
G tud a földfelszín alakzataiból a föld mélyén rejlő vízre vagy ásványokra következtető elméletek és
módszerek összessége
ném Geomantie ‘ua.’: lásd GEO- | gör manteia ‘jóslat’
geomedicina G orv egy adott terület földtani és geokémiai viszonyai, ill. egyes betegségek
fellépése közötti összefüggéseket kutató orvostudományi ág
lásd GEO-, MEDICINA
geométer G földmérő, a földmérés szakembere
ném Geometer ‘ua.’, lásd GEOMETRIA
geometria G tud mértan
tud lat, ‘ua.’ gör geómetria ‘mértan’, ered. ‘földmérés’: lásd GEO- | metreó ‘mér’
geometrikus G tud mértani
lat geometricus ‘ua.’ gör geómetrikosz ‘földmérési’, lásd GEOMETRIA
geomorfológia G földr a természetföldrajznak a földfelszín formáit tanulmányozó ága
lásd GEO-, MORFOLÓGIA
geómorosz G tört földbirtokos az ókori görög városállamokban
gör, ‘ua.’: lásd GEO- | morion ‘rész, osztályrész’
geonima G nyelvt a névnek az az eleme, amely az illető származási vagy lakóhelyére utal, pl. Janus
Pannonius
tud lat geonyma ‘ua.’: lásd GEO- | gör onoma, onüma ‘név’

geopatikus G orv a föld által kibocsátott és az egészséget károsító hatású (sugárzás)
ang geopathic ‘ua.’: lásd GEO- | gör pathé ‘szenvedés’

geopatológia G orv orvosi földrajz, a földrajzi és éghajlati tényezők, ill. a betegségek közötti
összefüggéseket tanulmányozó tudományág
lásd GEO-, PATOLÓGIA

geopolitika G pol olyan felfogás, amely egy állam gazdasági és társadalmi fejlődésében döntő
jelentőséget tulajdonít a földrajzi feltételeknek
G pol a természetföldrajzi adottságok figyelembevétele a külpolitikában, különösen a terjeszkedés
politikájában
ném Geopolitik ‘ua.’: lásd GEO-, POLITIKA
geopotenciál G fiz az egységnyi tömeg potenciális (helyzeti) energiája a földi nehézségi tér egy
adott pontjában, a tengerszinthez viszonyítva
lásd GEO-, POTENCIÁL
geophag lásd GEOFÁG
georgina G növ a dália egyik fajtája
J. G. Georgi német botanikus nevéből
geostacionárius G inf Föld körüli pályáján mindig a földfelszín egy adott pontja fölött álló,
távközlésre használt (mesterséges égitest)
ang geostationary ‘ua.’: lásd GEO- | stationary ‘nem mozgó, rögzített’ lat stationarius ‘helyben
maradó, álló’ statio, stationis ‘állás’ stare, statum ‘áll’
geoszférák G geol a földkéreg egymás feletti mélységi övezetei
lásd GEO-, SZFÉRA
geoszinklinális G földr nagy kiterjedésű bemélyedés a föld felszínén vagy a tengerfenéken, amely a
földkéreg gyűrődései révén keletkezett
lásd GEO-, SZINKLINÁLIS
geoszinkron G űrk a mesterséges hold pályájának jelzője, amennyiben a műhold keringési ideje
megegyezik a Földnek a csillagokhoz viszonyított napi forgásidejével
lásd GEO-, SZINKRON
geosztrofikus G met a Föld forgásából eredő (légáramlás)
ném geostrophisch ‘ua.’: lásd GEO- | gör sztrophé ‘fordulat, forgás’ sztrephó ‘fordul’
geotaxis G biol a nehézségi erő által kiváltott helyzetváltoztatás
lásd GEO-, TAXIS1
geotechnika G ép a talaj tulajdonságainak módosítása (lecsapolás, tömörítés stb.) az építkezés
során
lásd GEO-, TECHNIKA
geotektonika G geol földszerkezettan
lásd GEO-, TEKTONIKA
geotermika G tud a geofizikának az az ága, amely a Föld belsejének keletkezésében és fejlődésében
jelentős szerepet játszott hőfolyamatokkal foglalkozik
ném Geothermik ‘ua.’: lásd GEO- | gör thermikosz ‘a hővel kapcsolatos’ thermé ‘hő’
geotermikus G geol a Föld belső hőjével kapcsolatos, abból eredő
ném geothermisch ‘ua.’, lásd GEOTERMIKA
geotermikus gradiens G geol a hőmérséklet emelkedésének mértéke a Föld belseje felé haladva,
hosszegység/hőfok alapján
lásd GEOTERMIKUS, GRADIENS
geotermométer G fiz hőmérési módszer, ill. eszköz a Föld belső hőmérsékletének
meghatározásához
lásd GEO-, TERMOMÉTER
geotextília G text a talajmechanikai tulajdonságokat javító, vízszigetelő vagy a rézsűket eróziótól
védő műanyag textilburkolat
 lásd GEO-, TEXTIL

geotropizmus G biol a növényeknek a nehézségi erő által kiváltott ingermozgása
G biol a növényi szervek ennek megfelelő irányú növekedése (pl. a gyökér lefelé, a szár felfelé nő)
lásd GEO-, TROPIZMUS
gepárd G áll ma már csak Afrika szavannáin élő karcsú testű, hosszú lábú, foltos bundájú,
macskaféle ragadozó, a leggyorsabb szárazföldi állat
ném Gepard fr guépard ‘ua.’ ol gattopardo ‘gepárd, párduc’: gatto lat cattus
‘házimacska’ | pardo lat pardus ‘párduc’
gepida G (fn) népvándorláskori keleti germán néptörzs
G ennek tagja
G (mn) e néphez tartozó, vele kapcsolatos
ném Gepide ‘ua.’ (?) lat Hebetes ‘tunyák’
gerálja magát † G valakinek vagy valaminek kiadja magát
G hatalmát éreztetve viselkedik
ném (sich) gerieren ‘ua.’ fr gérer ‘irányít, igazgat’ lat gerere ‘hord, visel(kedik), elvégez’
Lásd még GERUNDIUM
geránium G növ gólyaorr, virágos növény
lat geranium gör geranion ‘ua.’ geranosz ‘gém’ (a ~ termése gém csőréhez hasonlít)
gerbeaud lásd ZSERBÓ
gerbera G növ margarétához hasonló, élénk színekben pompázó kerti virág
tud lat, ‘ua.’ T. Gerber német orvos nevéről
geriátria G orv az öregkori betegségek gyógyászata
tud lat geriatria ‘ua.’: gör ger(ón) ‘öreg’ | hiatreia ‘gyógyítás’ hiatrosz ‘orvos’
gerilla G szabadcsapat tagja, partizán, népfelkelő
ném Guerilla ‘szabadcsapat, ilyenekkel vívott háború’ sp kics guerrilla ‘nem reguláris harci
alakulat’, tkp. ‘kis háború’ guerra ‘háború’ népi lat werra ‘ua.’ kfn werra ‘zűrzavar,
csetepaté’
germán G (mn) az indoeurópai nyelvcsalád egyik nyugati csoportjával, ennek nyelveivel (német,
holland, angol és skandináv nyelvek, valamint a kihalt gót) kapcsolatos
G (szűkebb értelemben) német
G (fn) a fenti népek valamelyikéhez tartozó személy
lat Germani ‘germánok’
germanista G nyelvt a germanisztika tudósa
ném Germanist ‘ua.’, lásd GERMÁN
germanisztika G nyelvt a germán nyelvekkel foglalkozó tudományág
ném Germanistik ‘ua.’, lásd GERMÁN
germánium G kém félvezető tulajdonságú szürkésfehér, rideg fémes elem
tud lat, ‘ua.’: Germania ‘Németország’ (felfedezőjétől, a német Winklertől) | -ium (vegyi elemre
utaló toldalék)
germanizáció G németesítés, elnémetesítés
hazai lat germanisatio, lásd GERMANIZÁL
germanizál G elnémetesít
ném germanisieren ‘ua.’, lásd GERMÁN
germanizátor † G olyan személy, aki más népek elnémetesítésére törekszik
újk lat Germanisator ‘ua.’, lásd GERMANIZÁL
germanizmus G nyelvt a német nyelvre jellemző kifejezésbeli sajátosság
G nyelvt ez mint idegenszerűség más nyelv közegében
ném Germanismus ‘ua.’, lásd GERMÁN
germanofil G németbarát
ang germanophile ‘ua.’: lásd GERMÁN | gör philó ‘kedvel’
germanofób G németellenes, németgyűlölő
ang germanophobe ‘ua.’: lásd GERMÁN | gör phobeó ‘retteg, iszonyodik’
germanofóbia G németellenesség, németgyűlölet
ang germanophoby ‘ua.’: lásd GERMANOFÓB

germanomán G németrajongó
lásd GERMANOMÁNIA (az anglomán és hasonló szavak mintájára)

germanománia G németrajongás, kritikátlan rajongás mindenért, ami német
lásd GERMÁN, MÁNIA

germen G növ csíra
lat germen, germinis ‘ua.’ (nm
 rm elhasonulással) (?) *genmen ‘ua.’ gignere, genui
‘nemz’
germicid G gyógysz antiszeptikus gyógyszer
márkanév, tkp. ‘csíraölő’: lat germen, germinis ‘csíra’| -cida ‘ölő’
 caedere, (ce)cidi ‘megöl’
germinal [zserminál] G tört a március 21-től április 19-ig tartó hónap a francia forradalmi naptárban
fr, ‘csírázó’
 lat germen, lásd ott
gérokk † G div régi szalonkabát, ferencjóska
ném Gehrock ‘ua.’
 ? (Aus)gehrock ‘kimenőkabát’: ausgehen ‘kimegy’ | Rock ‘kabát’
 magy rokka
gerodermia G orv a bőr aggkori sorvadása
tud lat ‘ua.’: gör gerón ‘öreg’ | derma ‘bőr’
gerodontológia G orv a fogak időskori változásaival foglalkozó orvostudományi ág
tud lat ‘ua.’: gör gerón ‘öreg’ | lásd ODONTOLÓGIA
Gerodorm G gyógysz altató tabletta
tud lat ‘ua.’: gerere ‘hordoz, hoz’ | dormitus ‘alvás, álom’ dormire ‘aludni’
Lásd még GERUNDIUM
gerontofil G lél nemileg a jóval idősebbekhez vonzódó (személy)
ném gerontophil ‘ua.’, lásd GERONTOFÍLIA
gerontofília G lél rendellenes nemi vonzódás jóval idősebbekhez
tud lat gerontophilia ‘ua.’: gör gerón, gerontosz ‘öreg’ | philia ‘kedvelés’ philó ‘kedvel’
gerontokrácia G tört olyan társadalmi berendezkedés, ahol az öregekből álló vezető testületek
kezében összpontosul a hatalom
fr gérontocratie ‘ua.’: gör gerón, gerontosz ‘öreg’ | kratosz ‘erő, hatalom’ (az arisztokrácia és
hasonló szavak mintájára)
gerontológia G orv az időskori élettani jelenségekkel, az időskori betegségek gyógyításával
foglalkozó orvostudományi ág
tud lat gerontologia ‘ua.’: gör gerón, gerontosz ‘öreg’ | lásd -LÓGIA
gerontoprofilaxis G orv a korai és kóros öregedés megelőzésével foglalkozó gerontológiai
tudományág
gör gerón, gerontosz ‘öreg’ | lásd PROFILAXIS
gerontoretardáció G orv az öregedés folyamatainak lassításával, késleltetésével foglalkozó
gerontológiai tudományág
gör gerón, gerontosz ‘öreg’ | lásd RETARDÁCIÓ
Gerosan [gerozán] G gyógysz reumás fájdalmak kezelésére használt kenőcs
tud lat ‘ua.’: gör gerón ‘öreg’ | lat sanare ‘gyógyít’ sanus ‘egészséges’
gerosztomatológia G orv öregek fogászata
tud lat gerostomatologia ‘ua.’: gör gerón ‘öreg’ | lásd SZTOMATOLÓGIA
Gerovit G gyógysz időskori vitaminhiány elleni készítmény
tud lat ‘ua.’: gör gerón ‘öreg’ | lásd VIT(AMIN)
gersli G növ árpagyöngy, árpakása
auszt ném kics Gerstel ‘ua.’ ném Gerste ‘árpa’
gerundium G nyelvt a latin nyelv egyik (ragozható) főnévi igeneve
G † tűzoltáskor a tűzfészek szétverésére való vasalt bunkósbot
lat, ‘ua.’ gerundus, ered. gerendus ‘végbeviendő’ gerere ‘visel, elvégez’ (a ~ fenti második
jelentése a régi debreceni diákok tréfás névadása)
 Lásd még DIGESZTIÓ, GERÁLJA MAGÁT, GERODORM, GERUNDIVUM, GESTA, GESZTÁCIÓ, GESZTAGÉN,
GESZTIKULÁL, GESZTIÓ, GESZTOR, GESZTUS, INGERENCIA
gerundivum G nyelvt jövő idejű szenvedő melléknévi igenév a latinban, a magyar -andó képzőjű
igenév megfelelője
lat, ‘ua.’
 gerendus ‘végbeviendő’, lásd GERUNDIUM
gerúzia G tört öregek tanácsa az ókori görög városállamokban
gör geruszia ‘ua.’ gerón ‘öreg’
gésa G hivatásos japán teaházi társalgónő, táncosnő
ang geisha japán geisa ‘ua.’, tkp. ‘társaságban járatos’: gei ‘művészet’ | sa ‘társaság’
Gesamtkunstwerk [gezamtkunsztverk] G zene a drámai, zenei és (színpad)képi elemek
egyensúlyán és egymást fokozó erején alapuló művészi összhatás, Wagner eszméje a tökéletes
operáról
ném, ‘ua.’: gesamt ‘összes, össze-’ | Kunst ‘művészet’ können ‘tud, ismer’ | Werk ‘munka, mű’
gesta [geszta] G irod, tört középkori történetírói mű, amely az eseményeket némi írói igényességgel
és koncepcióban adja elő
lat (res) gestae ‘tettek’, tkp. ‘viselt (dolgok)’ gerere, gestum ‘véghezvisz, visel, viselkedik’
Lásd még GERUNDIUM
Gestaltpsychologie [gestaltpszichologi] G lél alaklélektan, 20. századi lélektani irányzat, amely
szerint a pszichikus rendszer nem a részek összege, hanem belső struktúrával bíró dinamikus
egész, és ez határozza meg a részek jellegét
ném, ‘ua.’: Gestalt ‘alak, forma’ stellen ‘felállít, elrendez’ | lásd PSZICHOLÓGIA
Gestapo G tört titkosrendőrség a fasiszta Németországban
Ge(heime) Sta(ats)po(lizei) ‘titkos államrendőrség’: geheim ‘titkos, bizalmas, meghitt’ Heim
‘otthon’ | lásd STÁTUS, POLICÁJ
gesunkenes Kulturgut [gezunkenesz kulturgút] G műv a magasabb műveltségű társadalmi
rétegektől a nép által átvett és ott többé-kevésbé módosult művelődési, művészeti vagy szellemi
termék
ném, ‘lesüllyedt kulturális érték’: sinken, gesunken ‘süllyed’ | lásd KULTÚRA | ném Gut, Güte
‘érték, javak’ gut ‘jó’
geszta lásd GESTA
gesztáció † G orv terhesség, viselősség
tud lat gestatio ‘ua.’ gyak gestare, gestatum ‘hord, visel’ gerere, gestum ‘visel’
Lásd még GERUNDIUM
gesztagén G biol női ivari hormon, amely a terhesség (állatoknál a vemhesség) fenntartásáról, a
méhlepény kifejlődéséről és a koraszülés megakadályozásáról gondoskodik
ang gestagen ‘ua.’, tkp. ‘a terhességet előidéző’: lásd GESZTÁCIÓ, -GÉN
Lásd még GERUNDIUM
gesztikulál G beszédét élénk taglejtésekkel kíséri
G hadonászik, mutogat
lat gesticulari ‘ua.’ lat kics gesticulus ‘kisebb kézmozdulat’ gestus, lásd GESZTUS
Lásd még GERUNDIUM
gesztió † G igazgatás, vezetés, ügyvezetés, ügyvitel
G vagyonkezelés
lat gestio ‘vezetés’ gerere, gestum ‘véghezvisz’
Lásd még GERUNDIUM
gesztor G ker fővállalkozó
G ker rendszergazda, több partnert érintő gazdasági ügylet lebonyolításával megbízott személy vagy
cég
lat gestor ‘végrehajtó, véghezvivő’, lásd GESZTIÓ
Lásd még GERUNDIUM
gesztózis G orv az anya szervezetének hibás viselkedése a magzattal mint idegen testtel szemben
tud lat gestosis ‘ua.’: gestus ‘viselkedés’, lásd GESZTUS | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
Lásd még GERUNDIUM
gesztus G tett, cselekedet, lépés, eljárás
G mozdulat, kézmozdulat, taglejtés, jelbeszéd
G olyan kijelentés vagy tett, amely egy bizonyos lelkületre, álláspontra vall
lat gestus ‘mozdulat, magatartás’ gerere, gestum ‘viselkedik, végez’
Lásd még GERUNDIUM
getter G inf vákuumcsövek vagy félvezető fémek szennyeződéseinek vegyi megkötésére
alkalmazott anyag
ang, ‘ua.’ get ‘kap, szerez’
gettó G tört zsidók lakta, elkülönített városnegyed
ném Getto velencei ol ghetto ‘ua.’, ered. ‘elhanyagolt városrész, szegénynegyed’: VAGY
héb ghet ‘elkülönülés’, VAGY ol kics (bor)ghetto ‘kisebb városnegyed’ borgo ‘negyed’
kk lat burgus ‘város’ germán (pl. ófn burg ‘vár’, óang burgh, ma borough ‘mezőváros’)
geysir lásd GEJZÍR
géz G text fátyolszerű sebkötöző pólya
fr gaze ‘ua.’ perzsa kázs, gázs ‘nyersselyem’ (az angolos ~ ejtésnek nincs etimológiai alapja)
gezarol G kém DDT-tartalmú rovarölő kontaktméreg
ném Gesarol, márkanév
gezéresz G biz jajveszékelés, siránkozás
ném argó gesieres ‘baj, szerencsétlenség’ jidd gesera ‘elrendelés, sors’
ghazel lásd GÁZEL
ghibellin [gibellin] G tört a pápákkal szemben a Hohenstaufen császárokat támogató párt, ennek
híve a középkori Itáliában
ol, ‘ua.’ a württenbergi Waiblingen várának nevéből (amely a Hohenstaufenek birtokában volt)
ghibli G met a Szahara felől Afrika földközi-tengeri partjai felé fújó forró, száraz déli szél
ar kiblí ‘déli’
ghost [gószt] G távk szellemkép, képernyőn az elsődleges képtől kissé eltolódva feltűnő halvány
másodlagos kép
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kísértet’
ghost-writer [gósztrájter] G irod olyan író, aki fizetségért neves közéleti személyiségek vagy
sztárok helyett, azok neve alatt publikál emlékiratokat vagy szépirodalmi műveket
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kísértet-író’: ghost ‘szellem, kísértet’ | write ‘ír’
giallo antico [dzsalló antikó] G műv sárga itáliai márványfajta, főleg a római kori romokban lelték
ol, ‘ókori sárga’: giallo késő lat galbus ‘sárga’ germán (pl. ném gelb, ang yellow ‘ua.’) | lásd
ANTIK
giardinetto [dzsardinettó] G gyümölcsöskosár, gyümölcstál
G étkezés végén felszolgált vegyes gyümölcs
ol kics, ‘kertecske’ giardino ‘kert’ germán (pl. ang garden, ném Garten ‘ua.’)
gibbon G áll nagy testű, hosszú karú majom
fr gibbon (?) maláj ‘ua.’ (Buffon francia természettudós nyomán, aki állítása szerint egy kelet-
ázsiai gyarmati kormányzótól hallotta mint az állat maláj nevét)
gibic lásd KIBIC
giccs G irod érzelgős, hatásvadász írásmű, színmű
G műv olcsó hatásra törő, sekélyes ízlésű, magát művészinek álcázó műtárgy
ném Kitsch ‘silány festmény, mázolmány, maszatolás’ kitschen ‘sarat összekapar’
giccsőr G műv giccsfestő
tréfás franciás szóalak a GICCS nyomán (mint hipnotizőr, mettőr stb.)
gig G közl könnyű egylovas, kétkerekű kocsi
G hajó evezős sportcsónak
G hajó nagyobb hajót kísérő evezős vagy vitorlás parancsnoki csónak
ang, ‘ua.’ gigge ‘pörgőcsiga’
giga- G tud az alapmérték milliárdszorosát jelző előtag, pl. gigaelektronvolt
ang giga- ‘ua.’ gör Gigasz ‘óriás’, lásd GIGÁSZ
gigantikus G óriási, hatalmas
G nagyszabású, roppant, emberfeletti
 ném gigantisch gör gigantikosz ‘gigászi, óriási’, lásd GIGÁSZ
gigantizmus G orv óriásnövés, kórosan nagy testméret
 tud lat gigantismus ‘ua.’, lásd GIGANTIKUS, -IZMUS
Lásd még GIGANTOSZÓMIA
gigantomakhia G mit a gigászok háborúja az olümposzi istenek ellen, amely teljes vereségükkel
végződött
 gör, ‘ua.’: lásd GIGÁSZ | makhé ‘csata’
gigantománia G vonzódás az indokolatlanul nagy méretekhez
 lásd GIGÁSZ, MÁNIA
gigantoszaurusz G áll kihalt óriási őshüllő
 lásd GIGÁSZ, SZAURUSZ
gigantoszómia G orv óriásnövés, kórosan nagy testméret
 tud lat gigantosomia ‘ua.’: lásd GIGÁSZ | gör szóma ‘test’
gigász G mit Gaia földistennő huszonnégy óriás fiának egyike
G átv óriás
 gör Gigasz, Gigantosz ‘ua.’
gigászi G óriási, hatalmas, roppant
 lásd GIGÁSZ
gigerli G piperkőc, divatmajom, ficsúr, aranyifjú
 auszt ném Gigerl ‘divatmajom’, ered. ‘kakas’
gigolo lásd DZSIGOLÓ
gigue [zsig] G zene élénk mozgású, gyors, többnyire páratlan ütemű régi tánc, a barokk szvitek
gyakori zárótétele
 fr, ‘ua.’ ang jig (lásd DZSIGG), de a kölcsönzés iránya lehet fordított is
gikszer G zene a hang megbicsaklása ének közben
G átv botlás, melléfogás, baklövés, felsülés, baki
G † ját lecsúszott lökés biliárdban
 auszt ném Gickser ‘hangbicsaklás’ ném hangut gicksen ‘rikkant’
gillette lásd ZSILETT
gilt G biz rendben van
G biz ér, érvényes (főleg tagadó mondatban): ez így nem gilt!
 ném, ‘ua.’ gelten ‘ér, érvényes’
gimnasztika G torna, testgyakorlás
 lat gymnastica (ars) ‘a testgyakorlás (művészete)’ gör gümnasztikosz ‘a testgyakorlással
kapcsolatos’ gümnadzomai ‘testgyakorlást végez’ gümnosz ‘meztelen’ (az ókori görögök
ruhátlanul tornáztak és sportoltak)
Lásd még GIMNÁZIUM, GIMNOCITA, GIMNOSPÓRA
gimnasztikus G a testgyakorlással összefüggő
G tornagyakorlatokon alapuló
 ném gymnastisch ‘ua.’, lásd GIMNASZTIKA
gimnasztyorka G ölt zárt magas nyakú, zubbonyszerű orosz katonai ing
 or, ‘ingzubbony’, ered. ‘tornaing’ gimnaszt ‘tornász’, lásd GIMNASZTIKA
gimnaziális † G okt gimnáziumi
 ném gymnasial ‘ua.’, lásd GIMNÁZIUM
gimnazista G okt gimnáziumi tanuló
 magy, lásd GIMNÁZIUM (mint pl. egyetemista)
gimnázium G okt általános műveltséget nyújtó, egyetemi tanulmányokra felkészítő középiskola
G okt (1949 előtt) nyolcosztályos, latint és görögöt tanító középiskola
 ném Gymnasium ‘ua.’ lat gymnasium ‘tornacsarnok’, utóbb ‘a filozófusok és tanítványaik
gyülekező helye’ gör gümnaszion ‘tornacsarnok’, lásd GIMNASZTIKA
gimnocita G biol fal nélküli sejt
tud lat gymnocyta ‘ua.’: gör gümnosz ‘meztelen’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’

Lásd még GIMNASZTIKA
gimnospóra G biol védőburok nélküli spóra
tud lat gymnospora ‘ua.’: gör gümnosz ‘meztelen’ | lásd SPÓRA

gimpli G biz könnyen rászedhető ember, balek
ném Gimpel ‘ua.’, tkp. ‘süvöltő (énekesmadár)’

gin [dzsin] G borókapálinka
ang, ‘ua.’
 geneva kfr genevre ‘boróka’ lat juniperus ‘ua.’
Lásd még GENEVER
ginandrin G orv külső megjelenésében férfinak ható nő
G áll megjelenésére hímnek látszó nőstény
 tud lat gynandrin ‘ua.’: gör güné ‘nő’ | anér, androsz ‘férfi’
ginandrizmus G orv a férfias jelleg túlsúlya nőn
 tud lat gynandrismus ‘ua.’, lásd GINANDR(IN), -IZMUS
gineceum G növ termő, termőtáj virágon
G tört nők lakrésze az ókori római és görög házakban
G ép karzat a nők részére a görögkeleti templomban és a zsinagógákban
 lat gynaeceum gör günaikeion ‘ua.’ güné, günaikosz ‘nő’
ginekofóbia G orv nőiszony
 tud lat gynaecophobia ‘ua.’: gör güné, günaikosz ‘nő’ | lásd FÓBIA
ginekokrácia G nőuralom
 lat gynaecocratia ‘ua.’: gör güné, günaikosz ‘nő’ | kratosz ‘erő, hatalom’ (az arisztokrácia és
hasonló szavak mintájára)
ginekológia G orv nőgyógyászat
 tud lat gynaecologia ‘ua.’: gör güné, günaikosz ‘nő’ | lásd -LÓGIA
ginekológus G orv nőgyógyász, nőorvos
 magy, ‘ua.’, lásd GINEKOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
ginekoonkológia G orv a női szervek rákos megbetegedéseivel foglalkozó orvostudományi ág
 tud lat gynecooncologia ‘ua.’: gör güné, günaikosz ‘nő’ | lásd ONKOLÓGIA
ginekopátia G orv női baj, női betegség
 tud lat gynaecopathia ‘ua.’: gör güné, günaikosz ‘nő’ | pathé ‘szenvedés’
gin fizz [dzsinfiz] G ginből és citromos cukorból szódavízzel készült ital
 ang, ‘ua.’, lásd GIN, FIZZ
gingivitis [gingivitisz] G orv fogínygyulladás
 tud lat, ‘ua.’: gingiva ‘fogíny’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
gingkó G növ páfrányfenyő, Kínában honos, legyezőlevelű, magasra növő lombhullató díszfa
 ném Ginkgo jap ginkgo ‘ua.’ kínai jin-hing ‘ezüst barackfa’
ginzeng G növ erőgyökér, kelet-ázsiai borostyánféle, gyökereiből erősítő és nyugtató hatású
glikozidokat vonnak ki
 ang ginseng kínai dzsen-sen ‘ua.’, tkp. ‘ember-kép’ (a kétágú gyökér alapján)
giocoso [dzsokózó] G zene játékosan, tréfásan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ gioco ‘játék’ lat iocus ‘játék, tréfa’
gipszotéka G műv kiváló szobrok gipszmásolatainak gyűjteménye oktatási célra
 ném Gipsothek ‘ua.’ Gips ‘gipsz’ gör güpszosz ‘ua.’ (a gliptotéka mintájára)
gir G ásv kristályok forgatási tengelye, szimmetria-tengelye
 ném Gyr ‘ua.’ gör gürosz ‘kör’
giráció G fiz optikai forgatóképesség
 tud lat gyratio ‘ua.’ késő lat gyrare, gyratum ‘forgat’ gyrus gör gürosz ‘kör’
girandole [zsirandol] G műv díszes talpazatos gyertyatartó köralakban kiálló karokkal
 fr, ‘ua.’ ol girandola ‘tűzkerék, forgás közben tüzet köpő pirotechnikai eszköz’ girare
késő lat gyrare ‘forog, forgat’ gyrus gör gürosz ‘kör’
girardi [zsirardi] G div lapos tetejű férfi szalmakalap
A. Girardi bécsi színészről, aki divatba hozta

girl lásd GÖRL
girland G virágfüzér, koszorú, füzérdísz
ném Girlande
 ol ghirlanda ‘ua.’ ófr garlande ‘kör’
giro lásd ZSIRÓ
giroid G ásv forgatási és tükrözési kombinációjú, összetett szimmetriaelem kristályokban
tud lat gyroid ‘ua.’: gör gürosz ‘kör’ | -id ‘-szerű’
 gör eidosz ‘külső’
giromágnesség G fiz az atommag körül keringő elektron mozgásából létrejövő pörgettyűhatás
lat gyrus
 gör gürosz ‘kör’
girométer G műsz forgó mozgások sebességének mérésére való eszköz
ném Gyrometer ‘ua.’: gör gürosz ‘kör’ | metreó ‘mér’

girondista [zsirondista] G tört mérsékelt köztársaságpárti a nagy francia forradalom
nemzetgyűlésében
 a francia Gironde megye nevéből (a ~k többsége annak küldötte volt)
giroszkóp G műsz pörgettyűs szerkezet repülőgép s más berendezések térbeli helyzetének
ellenőrzésére vagy stabilizálására
 ang, fr gyroscope ‘ua.’: gör gürosz ‘gyűrű, kör’ | szkopeó ‘figyel’
girosztát G műsz kardánberendezésbe épített giroszkóp
 ang gyrostat ‘ua.’: lásd GIRO(SZKÓP) | status ‘megállás, állapot’ stare, statum ‘áll’
giroteodolit G műsz giroszkóppal egybeépített teodolit felszíni és föld alatti iránymérésre
 lásd GIRO(SZKÓP), TEODOLIT
gitár G zene kézzel pengetett hathúrú, rovátkolt fogólapú hangszer
 ném Gitarre sp guitarra ‘ua.’ ar kittara gör kithara ‘lant’
 magy citera
gitt G képlékeny, lassan vagy gyorsabban megszilárduló, olaj vagy műanyag alapú tömítő- és
ragasztóanyagok gyűjtőneve
 ném Kitt ‘ua.’
gitter G műsz rács, rostély
 ném Gitter ‘ua.’
giullare [dzsulláre] G középkori mulattató, vándorkomédiás, vándorénekes Itáliában
 ol, ‘ua.’ kk lat iocularis ‘játékos’ lat iocus ‘játék’
Lásd még JOKULÁTOR
giusto [dzsusztó] G zene szabott, feszes, pontos ritmusban (adandó elő)
 ol, ‘helyes, igazi’ lat justus ‘igaz, helyes’ ius ‘jog’
glaciális G geol jégkorszakbeli
G földr a jég által létrehozott
 tud lat glacialis ‘jeges’ glacies ‘jég’
Lásd még GLECCSER
glaciológia G földr a szárazföldi jégtakaró kialakulásával, változásaival és felszínalakító
munkájával foglalkozó tudományág
 ang glaciology ‘ua.’: lat glacies ‘jég’ | lásd -LÓGIA
gladiátor G tört az ókori Róma cirkuszaiban társaival vagy vadállatokkal életre-halálra vívó,
kiképzett rabszolga
 lat gladiator ‘ua.’ gladiari, gladiatus ‘ karddal vív’ gladius ‘kard’
gladiólusz G növ kardvirág
 tud lat kics gladiolus ‘ua.’ gladius ‘kard’
glagolita G nyelvt a legősibb szláv betűírás, a cirill elődje
 tud lat, ‘ua.’ újgör glagolitisz ‘ua.’ ószláv glagol ‘szó, Ige’ (a szlávok a ~ írás révén
ismerkedtek meg a Biblia szövegével)
glamour [glemör] G film a női szépség és bűvös csáberő mint hangsúlyos hatáselem
G irod népszerű filmek regényes, csillogó, érzelmekre ható atmoszférája
 ang, ‘ua.’, ered. ‘varázs, bűvület, mágia’ (elhasonulással)
 skót gramarie ‘okkult tudomány’
ang grammar ‘nyelvtan’, tágabban ‘tudás’ ófr grammaire lat grammatica, lásd
GRAMMATIKA
glanc G biz fény, ragyogás, tündöklés
ném Glanz ‘ua.’

glancol G biz fényesít
lásd GLANC

glandula G orv mirigy
tud lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘makkocska’
 glans, glandis ‘makk’
glandula pinealis [… pineálisz] G anat tobozmirigy
tud lat, ‘ua.’: lásd GLANDULA | pinealis ‘fenyőhöz tartozó’
 pinea ‘fenyő’
glanduláris G biol a mirigyekkel kapcsolatos, mirigy-
tud lat glandularis ‘ua.’, lásd GLANDULA

glans penis [glansz penisz] G anat a hímvessző makkszerű csúcsa
tud lat, ‘ua.’: glans ‘makk’ | lásd PENISZ

glaszé G puha, tompa fényű kecske- vagy báránybőr, főleg kesztyűk készülnek belőle
ném Glacé(handschuh) ‘glaszé(kesztyű)’
 fr (gants) glacés ‘glaszé(kesztyű)’ glacer ‘fagylal,
cukormázzal borít’ glace ‘jég’ lat glacies ‘ua.’
glasznoszty G tört a politika és tájékoztatás nyíltsága (a Szovjetunió fennállásának utolsó
szakaszában, Gorbacsov által meghirdetett elv)
or, ‘nyilvánosság’ glasznij ‘nyilvános’ golosz ‘hang’
glatt G sima
ném, ‘ua.’
glaubersó G kém kristályos nátriumszulfát, enyhe hashajtó
Johann R. Glauber német gyógyszerész nevéből
glaukofán G ásv kőzetalkotó, kékes színű, oszlopos kristályokban előforduló kőzetásvány
ném Glaukophan ‘ua.’: gör glaukosz ‘kékes’ | phanosz ‘fényes, csillogó’ phainó ‘látszik’
glaukóma G orv zöldhályog
tud lat glaucoma ‘ua.’ gör glaukosz ‘kékes’
glaukonit G ásv apró zöld szemcsékből és pikkelyekből álló, bonyolult összetételű kőzetalkotó
szilikátásvány
ang glauconite ‘ua.’: gör glaukosz ‘kékes’ | -it (ásványra utaló toldalék)
glazúr G műv üvegszerű máz (kerámián), fénymáz
G konyha cukormáz
ném Glasur ‘ua.’ glasieren ‘mázzal bevon’ Glas ‘üveg’
glebae adstrictus [glébé adsztriktusz] G tört röghöz kötött (jobbágy)
lat, ‘ua.’: gleba ‘göröngy, rög’ | adstringere, adstrictus ‘összehúz, megköt, leszorít’: ad- ‘hozzá’ |
stringere ‘szorít’
gleccser G földr jégár, magas hegységekben a lehullott hóból összetömörülő és a meredek
völgyekben lassan lecsúszó jégtömeg
svájci ném Gletscher rétoromán, ladin gletzer népi lat glaciarium ‘ua.’ lat glacies ‘jég’
gléda † G kat katonák egyenes sora
ném Glied ‘tag, rend, sor’
gledícsia G növ lepényfa, krisztustövis
tud lat gleditschia ‘ua.’ J.G. Gleditsch német botanikus nevéből
gleichni † G ép falegyen, a falazás elkészülte épülő háznál
baj-oszt gleichn ‘egyenlő, egyenletes valami’ ném gleich ‘egyenlő, egyenletes’
gleichschaltol [glejhsaltol] G pol erőszakkal egységessé, egyformává tesz (sajtót, közéletet
ideológiai vagy politikai szempontok szerint)
ném gleichschalten ‘ua.’, tkp. ‘azonos kapcsolóállásba helyez’: gleich ‘hasonló, azonos’ | schalten
‘kapcsol’
glett G ép elsimított felület a festendő falon
 ném Glätte ‘simaság’
 glatt ‘sima’ germán glada ‘fénylő’
glettel G simít, egyenget (festendő falat)
lásd GLETT

glia lásd NEUROGLIA
gliadin G kém növényi tartalék fehérje, a sikér alkotórésze
ném, fr gliadine ‘ua.’: gör glia, gliadosz ‘enyv’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

glicerid G kém a glicerin nagyobb szénatomszámú zsírsavakkal képzett észtereinek gyűjtőneve
ang glyceride ‘ua.’: gör glüker(osz) ‘édes’| -id (vegyi származékra utaló toldalék)

glicerin G kém sűrű, színtelen, édes szerves vegyület, kozmetikai szerek alapanyaga
ném Glyzerin
 fr glycérine ‘ua.’: gör glüker(osz) ‘édes’| -in (vegyi termékek toldaléka)
glicin G kém édes ízű, a legegyszerűbb szerkezetű fehérjealkotó aminosav
ang glycn ‘ua.’: gör glüküsz ‘édes’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

glicínia G lilaakác, kékakác
tud lat Glycinia ‘ua.’
 gör glüküsz ‘édes’
glikémia G orv cukorvérűség, rendellenesen magas vércukorszint
tud lat glycaemia ‘ua.’: gör glüküsz ‘édes’ | haima ‘vér’

glikogén G kém állati keményítő, emberi és állati szervezetekben, főleg a májban tartalék
tápanyagként felhalmozódó, nagy molekulájú szénhidrát, amely savas közegben szőlőcukorra
bomlik le
 ang glycogen ‘ua.’, tkp. ‘cukorképző’: gör glüküsz ‘édes’ | gennaó ‘nemz, létrehoz’
glikogenózis G orv a cukoranyagcsere rendellenessége, a glikogén túlzott felhalmozódása a májban
 tud lat glycogenosis ‘ua.’: lásd GLIKOGÉN | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
glikol G kém két vegyértékű alkohol, sűrű és édes folyadék, gyanták oldószere
 ang glycol ‘ua.’: gör glüküsz ‘édes’ | lásd (ALKOH) OL
glikolízis G kém a glikogén energiatermelő lebontása a szervezetben
 tud lat glycolysis ‘ua.’: lásd GLIKO(GÉN) | lüszisz ‘szétoldás’ lüó ‘elold’
glikoprotein G kém összetett fehérje, amelyben egy vagy több cukorrész kapcsolódik a
fehérjelánchoz
 gör glüküsz ‘édes’ | lásd PROTEIN
glikozid G kém szénhidrátnak más vegyülettel alkotott, a növényvilágban elterjedt sokféle
származéka
 ném Glykoside ‘ua.’: lásd GLÜKÓZ | -id (vegyi származékra utaló toldalék)
glikozúria G orv cukorvizelés
 tud lat glycosuria ‘ua.’: lásd GLÜKÓZ | gör uron ‘vizelet’
glimmlámpa G vill ködfénylámpa, parázsfénylámpa, főleg jelzésre vagy ellenőrzésre használt,
gázkisülésű lámpa
 ném Glimmlampe ‘ua.’ glimmen ‘izzik’
glint G földr a jégtakaró lepusztító munkája következtében kialakult tereplépcső
 észt, ‘ua.’
glióma G orv az idegrendszer gliasejtekből álló szöveteinek daganatos burjánzásából keletkező
agydaganat
 tud lat glioma ‘ua.’: lásd (NEURO)GLIA | -óma (daganatra utaló toldalék)
gliptika G műv a kőfaragás művészete
G műv drágakővésés, -metszés
 ném Glyptik ‘ua.’ gör glüpté ‘vésett kő, szobor’ glüphó ‘vés, farag’
Lásd még HIEROGLIFA, TRIGLIF
gliptográfia G műv faragványok, nevezetes vésett kövek leírása
 gör glüpté ‘vésett kő, szobor’ glüphó ‘vés, farag’ | lásd -GRÁFIA
gliptotéka G műv antik szobrok gyűjteménye, múzeuma, szobortár
 ném Glyptothek ‘ua.’: gör glüpté ‘vésett kő, szobor’ glüphó ‘vés, farag’ | théké ‘láda, tár’
Lásd még GLYPTODON, HIEROGLIFA, TRIGLIF
glissando [glisszandó] G zene csúszás egyik hangtól egy távolabbi másikig úgy, hogy a közbeeső
hangokat csak futólag érintjük
ol, ‘csúszva’
 glissare ‘csúszik’ ófn glitan ‘ua.’
globális G az egészre kiterjedő, összefoglaló, átfogó
G világméretű, az egész földkerekségre kiterjedő
ném, ang, fr global ‘ua.’ lat globalis ‘gömbszerű’ globus ‘golyó, földgömb’
globalizáció G az az újkeletű jelenség, hogy a gazdaság, a pénzügyek és a távközlés műveleteinek
hatóköre az egész földkerekségre kiterjed
ang globalisation ‘ua.’ global, lásd GLOBÁLIS
globalizmus G pol világuralomra törekvés, ennek ideológiája
ang globalism ‘ua.’, lásd GLOBÁLIS, -IZMUS
globetrotter [glóbtrotter] G világjáró, világutazó
ang, ‘ua.’: globe ‘földkerekség’ lat globus ‘gömb’ | trot ‘üget, lépked, siet’
globin G biol a vörös vérfesték, a hemoglobin színtelen fehérjeanyaga
ném Globin ‘ua.’: lat globus ‘gömb’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
globol G kém para-diklórbenzol alapú molyirtó
kereskedelmi márkanév: lat globus ‘gömb’ (apró golyók alakjában forgalmazták) | -ol (aromás
vegyületre utaló toldalék)
globula G csill intersztelláris porból és gázokból összesűrűsödött, gömb alakú kisebb, sötét köd
ném Globule ‘ua.’ lat kics globulus ‘gömböcske’, lásd GLÓBUSZ
globulin G biol egyszerű, vízben oldódó fehérjefajta
ang, ‘ua.’ lat globulus ‘gömböcske’, lásd GLÓBUSZ (a ~ok apró gömbök alakjában csapódnak
ki)
globulus G orv gyógyszergolyó fürdőkhöz vagy külső kezeléshez
lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘golyócska’, lásd GLÓBUSZ
glóbusz G gömb, golyó
G földgolyó, földgömb, földteke, földkerekség
lat globus ‘gömb’
 magy golyóbis
glochidium G áll az édesvízi kagylók lárvája
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘csücsökszerű’: gör glókhisz ‘hegye, csücske vminek’ | -id -’szerű’ gör eidosz
‘külső’
gloire [gloár] G dicsőség, főleg a napóleoni háborúk sikerei által táplált harci dicsőség és katonai
dicsvágy a francia eszmevilágban
fr, lat gloria ‘ua.’
glokni G harangszabás szoknyán
baj-oszt glokn ‘harang, harangszoknya’ ném Glocke ‘harang’ kelta hangut klokke ‘ua.’
glomerulus G anat a vizeletkiválasztást végző parányi hajszálérgomolyagok egyike a vesében
G anat több idegsejt részvételével kialakult komplex szinaptikus együttes az idegrendszerben
tud lat kics, ‘ua.’ glomus, glomeris ‘gombolyag’
Lásd még AGGLOMERÁCIÓ, KONGLOMERÁTUM
glória G műv dicsfény, fénykoszorú szentek feje körül képzőművészeti ábrázolásokon
G dicsőség
G vall mise részlete, mely a Gloria in excelsis Deo ‘Dicsőség a magasságban Istennek’ szavakkal
kezdődik
G zene ennek megfelelő tétel zenés misében
lat gloria ‘hírnév, dicsőség’
Lásd még GLOIRE
gloriett G ép kis körtemplom vagy kerek pavilon barokk és klasszicista kastélyok parkjában
fr kics gloriette ‘ua.’ gloire ‘dicsőség’ lat gloria ‘ua.’
glorifikáció G dicsőítés, magasztalás
lat glorificatio ‘ua.’, lásd GLORIFIKÁL
glorifikál G dicsőít, magasztal
lat glorificare, glorificatum ‘ua.’: gloria ‘hírnév, dicsőség’ | facere ‘csinál, tesz valamivé’

glóriola G műv dicsfény, fénykör, sugárkoszorú szentek feje körül képzőművészeti ábrázolásokon
lat kics gloriola ‘ua.’
 gloria ‘dicsőség, fénykoszorú’
glossitis [glosszitisz] G orv nyelvgyulladás
tud lat, ‘ua.’: gör glóssza ‘nyelv’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)

glossoplegia [glosszoplégia] G orv nyelvbénulás
tud lat, ‘ua.’: gör glóssza ‘nyelv’ | plégé ‘ütés, csapás’
 plésszó, tkp. plég-szó ‘üt’
glossza G irod lapszéli vagy lapalji jegyzet egy-egy ismeretlen szó vagy kitétel magyarázatára
G sajtó napi eseményhez kapcsolódó rövid, többnyire kritikus hangú cikk
kk lat glossa ‘megjegyzetelendő szó’ gör glóssza ‘nyelv’
glosszalgia G orv nyelvfájdalom
tud lat glossalgia ‘ua.’: gör glóssza ‘nyelv’ | algeó ‘fájdalmat érez’
glosszárium G irod írásmű szokatlan szavainak, kifejezéseinek betűrendes, magyarázatos jegyzéke
a könyv végén
lat glossarium ‘ua.’ glossa ‘magyarázandó szó, magyarázat, megjegyzés’ gör glóssza
‘nyelv, beszéd’
glosszátor G irod szöveghez szómagyarázatot író személy, glosszaíró
G tört a római jog tanítója középkori egyetemeken
kk lat glossator ‘ua.’ glossare ‘glosszáz’, lásd GLOSSZA
glosszáz G irod (szöveget) magyarázattal lát el
G sajtó (közéleti eseményre) rövid cikkel, kritikusan reagál
lásd GLOSSZA
glosszéma G nyelvt jelentéssel bíró nyelvi elem
ném Glossem ‘ua.’ gör glóssza ‘nyelv’ (a lexéma, morféma mintájára)
glosszematika G nyelvt Dániában kialakult strukturalista nyelviskola, amely a formális nyelvleírást
és elemzést helyezi előtérbe
ang glossematics ‘ua.’, lásd GLOSSZÉMA
glosszogenetika G nyelvt a nyelv eredetével és kialakulásával foglalkozó, sok rokon tudomány
eredményeire alapozó tudományág
gör glóssza ‘nyelv’ | lásd GENETIKA
glosszolália G vall (az ókeresztény egyházban) „nyelveken szólás”, a gyülekezetben önkívületi
állapotban elhebegett, összefüggéstelen és érthetetlen szavakból álló megnyilatkozás, amelyet
isteni sugallat forrásának tekintettek
lat glossolalia ‘ua.’: gör glóssza ‘nyelv’ | laleó ‘csacsog’
glosszospazmus G orv nyelvgörcs
tud lat glossospasmus ‘ua.’: gör glóssza ‘nyelv’ | lásd SPAZMUS
glottisz G anat hangrés, a hangszalagok közötti nyílás
tud lat, ‘ua.’ gör glótta, glóssza ‘nyelv’
glottogónia G nyelvt a nyelvek eredetével és kialakulásával foglalkozó nyelvtudományi ág
tud lat glottogonia ‘ua.’: gör glótta, glóssza ‘nyelv’ | gonosz ‘születés, eredet’ gennaó ‘szül,
nemz’
glottológia G tud nyelvészet, nyelvtudomány
gör glótta, glóssza ‘nyelv’ | lásd -LÓGIA
glottológus G tud nyelvész, nyelvtudós
magy, lásd GLOTTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
gloxínia G csuporka, élénk színű tölcséres virágaiért kedvelt, trópusi eredetű cserepes dísznövény
tud lat Gloxinia ‘ua.’ J. B. Gloxin strassburgi botanikus nevéből
glukagon G kém a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben termelődő peptidhormon, amely a
vércukorszintet emeli
tud lat glycagon ‘ua.’: gör glüküsz ‘édes’ | agó ‘hajt, hajszol’
glukóz lásd GLÜKÓZ
glutamin G kém a fehérjéket alkotó aminosavak egyike
tud lat, ‘ua.’: lat gluten ‘enyv’ | lásd AMIN

glutelin G kém a gabonamagvakban fellehető egyszerű fehérjék gyűjtőneve
lat gluten ‘enyv’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

glutén G növ sikér
lat gluten ‘enyv’

Lásd még AGGLUTINÁL
glükóneus G irod háromlábas, ereszkedő ritmusú sor, ill. kólon az antik verselésben
lat glyconaeus
 Glükón görög költő nevéből
glükóz G kém szőlőcukor
ang glycose ‘ua.’: lat glycosus ‘édeskés’
 gör glüküsz ‘édes’ | -óz (cukorra utaló toldalék)
gly- lásd még GLI-
glyptodon [gliptodon] G áll kihalt nagy testű páncélos növényevő emlős a foghíjasok rendjéből, a
tatu rokona
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘kivájt fogú’: gör glüptosz ‘kivájt’
 glüphó ‘vés’ | odusz, odontosz ‘fog’
Lásd még GLIPTOTÉKA, HIEROGLIFA, TRIGLIF
gnatodinamométer G orv a rágás erejét, a rágónyomást mérő eszköz
tud lat gnathodynamometer ‘ua.’: gör gnathosz ‘állkapocs’ | lásd DINAMOMÉTER
gneisz G geol kvarcból, palából és csillámból összetett kőzetfajta
ném Gneis ‘ua.’ ófn gneista ‘szikra’
gnóm G manó, kobold, törpe, földszellem
G átv torz, törpe testű ember
ném Gnom fr gnome ‘ua.’ újk lat gnomus ‘rejtett kincsek felfedezésére képes apró
szellemlény’ (Paracelsus svájci tudós leleménye) (?) gör gnómé, lásd GNÓMA
gnóma G irod szállóigéket, egyszerű igazságokat kifejtő rövid vers, ókori műforma
lat gnoma ‘ua.’ gör gnómé ‘felismerés, ítélet’ (gi)gnószkó ‘megismer’
gnomikus G irod gnómajellegű, a gnómákkal kapcsolatos
ang gnomic ‘ua.’, lásd GNÓMA
gnomon † G napóra, ill. annak árnyékvető mutatója
G csill egyszerű csillagászati eszköz a napállás mérésére
ang, ném gnomon ‘ua.’ gör gnómón ‘ua.’, ered. ‘ismerő, tolmácsoló’, lásd GNÓMA
gnosis lásd GNÓZIS
gnoszeológia G fil ismeretelmélet
tud lat gnoseologia ‘ua.’: gör gnószisz, gnószeosz ‘megismerés’ (gi)gnószkó ‘megismer’ | lásd
-LÓGIA
gnoszticizmus G fil, vall erősen dualisztikus vallási és filozófiai irányzat a 2–3. században, amely
az isteni lényeg mély megismerését üdvözítő célként hirdette
tud lat gnosticismus ‘ua.’ gör gnósztikosz ‘a megismeréssel kapcsolatos’ (gi)gnószkó
‘megismer’ | lásd -IZMUS
gnosztikus G (mn) fil, vall a gnoszticizmussal kapcsolatos
G (fn) e tan híve, hirdetője
tud lat gnosticus ‘ua.’, lásd GNOSZTICIZMUS
gnózis G megismerés
G fil (a hellenizmus korában) titkos, kinyilatkoztatáson alapuló, csak beavatottak által elérhető tudás
G vall keleti és hellenisztikus elemekkel keveredett, ókori (1–3. századi) dualisztikus keresztény
vallásfilozófiai áramlat
lat gnosis gör gnószisz ‘ua.’ (gi)gnószkó ‘megismer’
gnú G áll afrikai antilopfajta
ang, ‘ua.’ egy hottentotta törzsi nyelvből
gó G ját táblán kövekkel játszott kelet-ázsiai eredetű, kétszemélyes társasjáték
jap, ‘ua.’
gobelin [goblen] G műv (kézzel) szőtt, képi ábrázolású falikárpit
 Gilles Gobelinnek, egy 16. századi párizsi szőnyegszövő műhely alapítójának nevéből

goblejn lásd GOBELIN
goddam [godem] G angol szitkozódás
ang, ered. god damn (it) ‘isten verje meg’: god ‘isten’ | damn ‘kárhoztat, kárhozatra ítél’
 fr
damner lat damnare ‘ua.’ damnum ‘kár, veszteség’
Lásd még DAMNÁCIÓ
goélette [goelet] G hajó könnyű, karcsú és gyors kétárbocos vitorlás hajó
fr kics, korábban goéland ‘ua.’ breton gwelan ‘sirály’
gofri G konyha két oldalról, rácsos mintázattal sütött puha, édes tészta
lengy tbsz gofry fr gaufre ‘ua.’, tkp. ‘méhlép’ alném wafel ‘ua.’ (nálunk először
Lengyelországból behozott gépeken sütötték)
Lásd még VAFLI
gofríroz G műsz textíliára, bőrre vagy papírra rácsos mintát présel
ném gaufrieren fr gaufre ‘ua.’, ered. ‘méhlép’ alném wafel ‘ua.’
go-go girl [gógó görl] G éjszakai szórakozóhelyeken fellépő szextáncosnő
am ang, ‘ua.’: go-go ‘élénk, rámenős’, ered. ‘gyerünk, mozgás’ go ‘menj’ | girl ‘lány’
goj G biz keresztény, nem zsidó (a zsidók megnevezésében)
héb tbsz gójim ‘idegenek, pogányok’, tkp. ‘(idegen) népek’
gokart G műsz, sport karosszéria nélküli törpe versenyautó
ang go-cart ‘ua.’, ered. ‘kerekes járóka, amelybe beszíjazva a baba járni tanul’: go ‘megy, jár’ |
cart ‘szekér, talicska’
gólem G mit életre kelt agyagóriás egy 16. századi prágai zsidó legendában
héb galam ‘kifejletlen, nem kész’ (a szobor ugyanis csak akkor kelt életre, amikor alkotója, Lőw
rabbi egy papírszeletre írva Isten nevét tette a szájába)
golf G sport szabad terepen játszott labdajáték, melynek során kis tömör labdát botforma ütővel
kijelölt lyukakba kell bejuttatni
ang, ‘ua.’ holl kolf ‘labdaütő’ germán (pl. izl kólfr ‘harangnyelv’, ném Kolben ‘bunkó’)
golf-ball G műsz gömbfej, korai villanyírógépek gömb alakú betűnyomó eleme
ang, ‘golflabda’: lásd GOLF | ball ‘labda’
golgota G kínszenvedés, szenvedések sorozata
lat, gör Golgotha arámi Golgota ‘koponyahegy’ (kopasz sziklás hegytető Jeruzsálemben, Jézus
kereszthalálának színhelye) héb gulgoleth ‘koponya’
goliárd G tört középkori vándor énekes diák, vágáns
fr goliard ‘ua.’ (?) lat gula ‘falánkság, iszákosság’, tkp. ‘torok’
góliát G hatalmas termetű férfi
a filiszteus Góliátról, aki a Biblia szerint 6 könyök és egy arasz (kb. 3 m) magas volt
gon G tud újszög, a geodéziában használatos metrikus szögmérték, amely a teljes körnek 400-ad
része
görög gónia ‘zug, szöglet, szög’ gonü ‘térd’
Lásd még OKTOGON, TRIGONOMETRIA
gonád G orv ivarmirigy
ang gonad ‘ua.’ tud lat gonas, gonadis ‘ua.’ gör goné ‘mag, ondó’ goneuó ‘nemz’
gonadoterápia G orv nemi hormonnal vagy nemi mirigyek kivonatával való gyógykezelés
tud lat gonadotherapia ‘ua.’, lásd GONÁD, TERÁPIA
gonadotropizmus G orv a nemi mirigyek hatásának túlsúlya az endokrin működésben
lásd GONÁD, TROPIZMUS
gonagra G orv térdköszvény
tud lat, ‘ua.’: gör gonü ‘térd’ | agra ‘bilincs’ (a PODAGRA mintájára)
gonalgia G orv térdfájdalom
tud lat, ‘ua.’: gör gonü ‘térd’ | algeó ‘fájdalmat érez’
gondola G jellegzetes velencei csónak
G léghajó kosara, függő utastere
 velencei ol kics, ‘ua.’
 gonda ‘csónak’ (?) gör kondü ‘ivóserleg’ (alaki hasonlóság miatt?)
perzsa kandú ‘agyagedény’
gondoliera G zene gondolásdal, velencei bárkadal
ol, ‘ua.’ gondoliero ‘gondolás’, lásd GONDOLA
gonfaloniere G tört egyes olasz városállamok (pl. Siena) választott vezetője a középkorban
ol, ‘ua.’, tkp. ‘zászlóvivő, zászlótartó’ gonfalone fr gonfalon, ered. gonfanon ‘ hadi zászló’
frank gundfano ‘ua.’: gund ‘háború’ | fano (ném Fahne) ‘zászló’
gongorizmus G irod keresett és homályos költői képekkel, mitológiai utalásokkal túlzsúfolt barokk
irányzat a spanyol költészetben (16–17. század)
sp gongorismo ‘ua.’: Luis de Góngora költő nevéből, aki az irányzat legjelentősebb képviselője
volt | lásd -IZMUS
goniométer G geom síkok hajlásszögének mérésére való műszer
ang, ném goniometer ‘ua.’: gör gónia ‘zug, szöglet, szög’ gonü ‘térd’ | metreó ‘mér’
goniometria G mat szögmértan, szögfüggvénytan, a trigonometria másik elnevezése
ang goniometry ‘ua.’, lásd GONIOMÉTER
goniometrikus G mat a szögfüggvénytannal kapcsolatos
ang goniometric ‘ua.’, lásd GONIOMETRIA
gonitis [gonitisz] G orv a térdízület gyulladása
tud lat, ‘ua.’: gör gonü ‘térd’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
gonochorismus [gonochorizmus] G biol váltivarúság, a hím, ill. női jelleg elkülönülése a faj
egyedeiben
tud lat, ‘ua.’: gör goné ‘nemzés’ | khóriszmosz ‘szétválasztás’ khóridzó ‘szétválaszt’
gonococcus [gonokokkusz] G orv gömb alakú baktérium, a gonorrea kórokozója
tud lat, ‘ua.’: gör goné ‘nemzés, ondó’ | kokkosz ‘bogyó’
gonorrea vagy gonorrhoea G orv kankó vagy tripper, gennyes folyással járó nemi betegség
tud lat, ‘ua.’: gör goné ‘nemzés, ondó’ | rheó ‘folyik’
gonoszóma G gen ivari kromoszóma
ang gonosome ‘ua.’: gör goné ‘nemzés, ondó’ | szóma ‘test’
goodwill [gudvil] G ker vállalat, cég eszmei értéke, jó üzleti hírneve
ang, ‘ua.’, tkp. ‘jóakarat, jószándék’: good ‘jó’ | will ‘akarat’
gopak G zene 2/4-es ütemű, gyors ukrán férfitánc
or, ukrán hopak ‘ua.’
gópuram G vall a dél-indiai templomok fölé emelt és az égtájak szerint elhelyezett toronyszerű,
szobrokkal gazdagon díszített építmény
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘tehénvár’
gorál G népr a Tátrában és a Beszkidekben élő lengyel népcsoport
G e nép tagja
lengy góral ‘hegyi ember’ góra ‘hegy’
góré G biz főnök, vezető
cig megsz gore ‘ua.’ goro, gairo ‘gazda’
gorgonzola G élelm finom, puha olasz juhsajtfajta
Gorgonzola [gorgoncóla] észak-itáliai város nevéből
gorilla G áll a legnagyobb termetű emberszabású majom, amely Afrika trópusi vidékein él
tud lat, ‘ua.’ gör tbsz hai gorillai ‘a szőrös erdei emberek’ (egy Hanno nevű pun utazó
útibeszámolójának ókori görög fordításában, ezt a szót 1847-ben alkalmazta T. S. Savage amerikai
utazó, aki először írta le a ~kat)
gospel [goszpel] G zene evangéliumi szövegeken alapuló afroamerikai vallásos ének, a spirituálé
dzsesszesített változata
am ang, ‘ua.’, tkp. ‘evangélium’ óang godspell ‘jóhír’ (a görög euangelion fordítása): god (mai
ang good) ‘jó’ | spell ‘elbeszélés, történet’
goszpodár G tört szláv uralkodó, fejedelem, nagyúr
G tört a moldvai és havasalföldi vajdák címe
 szerb, ‘ua.’, orosz goszpodj ‘úr’

gót G tört ókori germán nép, amely két ágra szakadva (lásd OSZTROGÓT, VIZIGÓT) kora középkori
királyságokat hozott létre Itáliában, ill. Hispániában
G műv gótikus, csúcsíves (pontatlan szóhasználatban)
lat Gothi ‘gótok’ gutans ‘saját név’ ?
gótika G műv a késő középkor magasba törő, csúcsíves formákat kedvelő építészeti stílusa
ném Gotik ‘ua.’ lat Gothicus ‘gót, a gótokkal kapcsolatos’, utóbb ‘barbár, északi (stílus)’ (a
reneszánsz korban a megbélyegzés szándékával született művészeti terminus)
gótikus G műv a gótikához tartozó, annak stílusjegyeit viselő
G csúcsíves
ném gotisch ‘ua.’, lásd GÓTIKA
gótizáló G ép a gótika stílusát utánzó
magy, lásd GÓT
gotterhalte G zene a hajdani osztrák császári himnusz
ném Gott, erhalte ‘Isten, tartsd meg’ (a himnusz kezdőszavai): Gott ‘Isten’ | erhalten ‘megtart,
fenntart’ halten ‘tart’
gouache [guas] G műv gumiarábikummal kevert vízfestékfajta, amelynek a színei nem keverednek
egymással
fr, ol guazzo ‘ua.’, tkp. tócsa késő lat aquatio ‘ua.’ aqua ‘víz’
gouda [hauda] G élelm kemény, zsíros holland sajtféle
Gouda városáról, ahol készül
gourmand [gurman] G ínyenc, kényes ízlésű
G † falánk, nagyevő
fr, ‘falánk’, a GOURMET alakváltozata
gourmandise [gurmandiz] G ínyencség
fr, ‘falánkság’ (lásd GOURMAND)
gourmet [gurmé] G ínyenc, ételek és italok értő élvezője
fr, ‘ua.’ ófr gromet ‘borkereskedő segédje’, ered. ‘inas’ óang groma ‘inas’, lásd GROOM
gouvernante lásd GUVERNÁNT
gönnol G biz kíván (vmit vkinek), nem sajnálja, nem irigyli tőle, megérdemeltnek tekinti
ném gönnen ‘ua.’
görl G revütáncosnő
G női könnyűzenei együttes énekes, táncos vagy hangszeren játszó tagja
ang girl ‘leány’
grácia G mit (nagybetűvel) a báj és kellem három római istennőjének egyike
G báj, kecs, kellem
G jóindulat, kedvesség
G † kegy, kegyelem, megkegyelmezés, bocsánat
G † hála, köszönet
lat gratia ‘kellem, báj, kegy’, Gratiae ‘a Gráciák’ gratus ‘kedves, kellemes, szép’
Lásd még GRACIŐZ, GRATIFIKÁL, GRÁTISZ, GRATULÁL, GRAZIOSO
gracieuse lásd GRACIŐZ
gracilis G kecses, törékeny, karcsú
lat gracilis ‘nyúlánk, karcsú, finom’ (?) *cracilis ‘ua.’ cracens ‘karcsú’
graciózus lásd GRACIŐZ
graciőz G kecses, karcsú
ném graziös fr gracieux ‘ua.’ késő lat gratiosus ‘bájos’ gratia ‘kellem’
Lásd még GRÁCIA
gradáció G tud fokozás, fokbeosztás
G fokozatosság
G fokozódás
tud lat gradatio ‘ua.’ gradus ‘lépcsőfok’ gradi ‘lép’
 Lásd még AGRESSZIÓ, DEGRADÁL, DIGRESSZIÓ, GRADÁL, GRÁDICS, GRÁDUS, GRASSZÁL, INGREDIENS,
KONGRESSZUS, REGRESSZÍV
gradál G fokokra beoszt
G fokoz, magasabb fokra emel
 ném gradieren ‘ua.’ Grad ‘fok’, lásd GRÁDUS
gradatim † G fokozatosan, fokról-fokra, fokonként
 lat, ‘ua.’, lásd GRADÁCIÓ
grader G műsz talajgyalu, útgyalu
 ang, ‘ua.’ grade ‘lejtőbe vízszintes lépcsőzetet vág út számára’ grade ‘fok’, lásd GRÁDUS
grádics † G lépcső, lépcsőfok
 magy, lat gradus ‘ua.’ (elhasonulással és szóvégi affrikációval)
Lásd még GRADÁCIÓ
gradiens G mat mennyiség változása a hely függvényében
 tud lat, tkp. ‘lépő, lépésben haladó’ gradi ‘lép’
grádli G text csinvat, erős sávolykötésű, halszálkamintás lenvászon
 ném Gradel ‘ua.’ Gräte ‘halszálka’ Grat ‘gerinc’
graduáció G tud fokolás, fokokra osztás
G okt diploma vagy magasabb tanulmányi fokozat elnyerése, ill. megadása
 újk lat graduatio ‘ua.’, lásd GRADUÁL
graduál G tud fokokra oszt
G okt diplomát, magasabb tanulmányi fokozatot szerez
 ném graduieren, ang graduate ‘ua.’ lat gradus ‘lépcsőfok’
Lásd még GRADÁCIÓ
graduále G vall lépcsőima, a katolikus mise bevezető szakasza
G vall katolikus szertartáskönyv a mise énekelt részeivel
 lat (carmen) graduale ‘lépcsői (ének)’ (a pap az oltár lépcsőjén állva mondja) gradus ‘lépcső’
gradi ‘lép’
graduális G fokozatos, lépcsőzetes
 lat gradualis ‘ua.’, lásd GRÁDUS
grádus † G fokozat, rang
G fiz fok mint mértékegység
G nyelvt a melléknév valamelyik foka (alap-, közép-, felső-) a latin grammatikában
G zene fok, hangfok
 lat gradus ‘ua.’, tkp. ‘lépcső(fok)’ gradi ‘lép’
Lásd még GRADÁCIÓ
gradus ad Parnassum [grádusz ad parnasszum] G irod a versírás alapismereteit oktató
segédkönyv
G zene gyakorlókönyv, etűdök gyűjteménye
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘lépcsőfok a Parnasszusra’ (azaz a Múzsák lakhelyére, tehát a művészi tökélyhez),
lásd GRÁDUS
graeca fides [gréka fidesz] G álnokság, hitszegés, csalárdság
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘görög tisztesség’ (Szinón hazug meséje miatt, amellyel a trójaiakat rávette, hogy a
végzetes falovat városukba vigyék): lat Graecus ‘ua.’ gör Graikosz ‘egy kisebb epiruszi
görög népcsoport’ | fides ‘hűség, tisztesség, szavahihetőség’
gráf G mat egymással többszörösen és áttételesen összefüggő rendszerek vagy folyamatok grafikus
ábrázolása
 ang graph ‘ua.’ gör graphó ‘ír, rajzol’
Lásd még GLAMOUR, -GRÁF, GRAFÉMA, GRAFFIATO, GRAFFITI, -GRÁFIA, GRAFIKA, GRAFIT,
GRAFOLÓGIA, GRAFT1, GRAMM, -GRAM(MA), GRAMMATIKA, GRAPHÉ
-gráf G (tudományos szóösszetételek utótagjaként) valamit mérő és lejegyző műszer, készülék
G írás
G sokszorosító gép, nyomdagép
 gör graphó ‘ír, rajzol’

Lásd még GRÁF
graféma G nyelvt betűjel, egy adott hangnak megfelelő betű valamely nyelvben
G nyelvt adott szerepű írásjegy
 ném Graphem ‘ua.’ gör graphó ‘ír’ (a LEXÉMA, MORFÉMA mintájára)
Lásd még GRÁF
grafematika G nyelvt a nyelvtudománynak az írott nyelvvel foglakozó ága (szemben a fonetikával,
amelynek tárgya a hangzó nyelv)
 ném Graphematik ‘ua.’, lásd GRAFÉMA
graffiato G műv agyagmázzal bevont edények bekarcolt mintákkal való díszítése
 ol, ‘karcolás’ graffiare ‘kapar, karmol, karcol’ gör graphó ‘ír’
Lásd még GRÁF
graffiti G falfirka, falba karcolt, olykor falra vagy járműre festékszóróval festett kép s felirat
 ang, ol tbsz ‘ua.’ ol graffito ‘falba karcolt írás, kép’ graffiare ‘kapar, karmol, karcol’ gör
graphó ‘ír’
Lásd még GRÁF
graffito lásd GRAFFITI
-gráfia G (tudományos szóösszetételek utótagjaként) -rajz, -leírás
G a lelet kiírásán, szemlélhető eredményén alapuló tudományos vagy orvosi vizsgálat
G nyomtatási vagy leképezési mód
G grafikai eljárás
 gör graphikosz ‘az írással vagy rajzzal kapcsolatos’ graphó ‘ír, rajzol’
Lásd még GRÁF
grafika G műv rajzolással vagy metszet sokszorosításával készült képi műalkotás
G műv a grafikai technikákat magába foglaló képzőművészeti ág
 ném Graphik ‘ua.’ gör graphiké (tekhné) ‘írási, rajzolási (mesterség)’, lásd GRAFIKUS
Lásd még GRÁF
grafikon G tud mennyiségi összefüggéseket szemléletesen, koordinátarendszerben ábrázoló (görbe)
vonal
 gör seml graphikon ‘rajzolt dolog’ graphikosz ‘rajzos’, lásd GRAFIKUS
grafikus G (mn) műv rajzos, rajzzal kapcsolatos
G (fn) műv grafikai technikákat alkalmazó művész
 ném graphisch, Graphiker ‘ua.’ tud lat graphicus gör graphikosz ‘írásbeli, rajzos’
graphé ‘írás, rajz’ graphó ‘ír, rajzol’
grafit G kém az elemi szén puha, kristályos módosulata, a ceruzabél anyaga
 ném Graphit (A. G. Werner német geológus alkotása) ‘ua.’: gör graphó ‘ír, rajzol’ | -it (ásványra
utaló toldalék)
Lásd még GRÁF
grafológia G tud a kézírásban megnyilvánuló személyiségjegyek elemzésével foglalkozó tudomány
 ang graphology ‘ua.’: gör graphó ‘ír’ | lásd -LÓGIA
Lásd még GRÁF
grafológus G tud írásszakértő, íráselemző, a grafológia tudósa vagy gyakorlati alkalmazója
 magy, ‘ua.’, lásd GRAFOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
grafomán G lél beteges íráskényszerben szenvedő (személy)
 ném Graphoman ‘ua.’, lásd GRAFOMÁNIA
grafománia G lél beteges íráskényszer, féktelen irodalmi alkotóvágy
 tud lat graphomania ‘ua.’: gör graphé ‘írás’ | lásd MÁNIA
grafoszkóp G műsz írásvetítő
 ang graphoscope ‘ua.’: gör graphé ‘írás’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
grafospazmus G orv írógörcs
 tud lat graphospasmus ‘ua.’: gör graphó ‘ír’ | lásd SPAZMUS
grafosztatika G ép grafikus eljárási módszer épületek statikai tervezésére
 ném Graphostatik ‘ua.’: gör graphó ‘ír, rajzol’ | lásd STATIKA

graft1 G orv átültetett testszövet
ang, ‘ua.’, ered. ‘oltáshoz használt vessző’
 középang graff ‘ua.’, ered. ‘íróvessző’ lat
graphium gör graphion ‘ua.’ graphó ‘ír’
Lásd még GRÁF
graft2 G biz erő, lendület
 ném Kraft ‘erő’
grain [gréjn] G angolszász súlymérték nemesfémek és drágakövek mérésére, 64,8 mg
 ang, ‘ua.’ lat granum ‘(gabona)szem’, lásd GRANUM
Lásd még GRANÁRIUM
gramin G kém a füvekben előforduló egyszerű alkaloid, a központi idegrendszert izgató hatása van
 ang gramin ‘ua.’: lat gram(en) ‘fű’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
graminológia G növ a fűfélékkel foglalkozó botanikai tudományág
 tud lat graminologia ‘ua.’: gramen, graminis ‘fű’ | lásd -LÓGIA
gramm G fiz elemi súlymérték, 1 köbcentiméter 4 fokos víz súlya
 ném Gramm, ang, fr gramme ‘ua.’ kk lat gramma ‘írásjel, betű, kicsi súly’ gör gramma, tkp.
graph-ma ‘betű, irat’ graphó ‘ír’
Lásd még GRÁF
-gram(ma) G tudományos szóösszetételek utótagjaként:
G tud (valamilyen berendezéssel készített) ábra, grafikon
G geom (valahány oldalú) mértani idom
G irod (valamilyen) írás, írásmű
 gör gramma, tkp. graph-ma ‘írás, rajz’ graphó ‘ír, rajzol’
Lásd még GRÁF
grammatice † G tud nyelvtanilag
 lat, ‘ua.’, lásd GRAMMATIKA
grammatika G tud nyelvtan
 tud lat grammatica (ars) ‘nyelvtani (mesterség)’ gör grammatiké (tekhné) ‘ua.’
grammatikosz ‘az írott nyelvvel kapcsolatos, nyelvtani’ gramma, grammatosz, tkp. graph-ma
‘írás, irat, írásjegy’ graphó ‘ír’
Lásd még GRÁF
grammatikus G tud nyelvtantudós, nyelvtudós, nyelvész
 magy, lásd GRAMMATIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
grammatizál G nyelvtannal foglalkozik, nyelvtani elemzést végez
 ném grammatisieren ‘ua.’, lásd GRAMMATIKA
grammatom G kém annyi gramm valamely elem anyagából, amennyi az atomsúlya
 lásd GRAMM, ATOM
gramofon G műsz felhúzós szerkezetű régi hanglemezjátszó készülék
 ném Grammophon márkanév: gör gramma ‘írás, véset’, lásd -GRAM(MA) | phóné ‘hang’
granárium † G magtár, csűr
 lat granarium ‘ua.’ granum ‘mag, gabonaszem’
Lásd még GRAIN, GRÁNÁT2, GRÁNIT, GRANULÁL, GRANUM, GRENADÍRMARS
gránát1 G kat robbanó tüzérségi lövedék
G kat kézből hajítható robbanó eszköz, kézi~
 ném Granate ‘ua.’ ol granata ‘ua.’, tkp. ‘gránátalma’ (a lövedék alakja és mérete erre hasonlít),
lásd GRÁNÁT2
gránát2 G ásv többnyire élénkvörös színű féldrágakő
 ném Granat ‘ua.’ lat (lapis) granatus ‘gránát (kő)’ (pomus) granatus ‘gránátalma’, tkp.
‘magvas (alma)’ granum ‘mag’ (a kő és a gyümölcs leve azonos színű)
Lásd még GRANÁRIUM
grand1 G spanyol főúr, főnemes
 sp tbsz grandes (de Espańa) ‘(Spanyolország) nagyjai’ grande lat grandis ‘nagy’
grand2 G biz fillér, krajcár, vas, fitying (csak tagadó mondatban: „egy grandom sincs”)
alsóném Grand ‘kavics, murva, korpa’

grande armée [grandarmé] G tört az első francia császárság (1804–1815) többszázezres létszámú
hadserege, amely nagyrészt megsemmisült az 1812-es oroszországi hadjáratban
fr, ‘nagy hadsereg’: grand
 lat grandis ‘nagy’ | armée késő lat armata ‘sereg’ armare,
armatum ‘felfegyverez’ arma, armorum ‘fegyverek’
grande dame [grand dám] G nagyasszony
G előkelő, nagyvilági hölgy
fr, ‘ua.’: grand lat grandis ‘nagy’ | lásd DÁMA
grandezza [grandecca] G nagyvonalúság
G méltóság, büszkeség
ol, sp grandeza ‘ua.’ késő lat granditia ‘nagyság’ lat grandis ‘nagy’
grand guignol [granginyol] G szính rémdráma
fr, ‘ua.’ Grand Guignol, párizsi színház, ahol főleg rémdrámákat adtak elő: grand lat
grandis ‘nagy’ | Guignol ‘a francia (lyoni) bábjáték népszerű komikus figurája’
grand hôtel [grandotel] G nagyszálló
fr, ‘ua.’: grand lat grandis ‘nagy’ | lásd HOTEL
grandiozitás G nagyszerűség, valaminek a nagyszabású, lenyűgöző volta
ném Grandiosität ‘ua.’, lásd GRANDIÓZUS
grandiózus G nagyarányú, nagyszabású, hatalmas, lenyűgöző
ném grandios ol grandioso ‘ua.’ grande lat grandis ‘nagy’
grand jeté [granzsöté] G szính repülésszerű nagy ugrás a klasszikus balettben
fr, ‘ua.’: grand lat grandis ‘nagy’ | jeté ‘dobás, ugrás’ jeter lat gyak iactare ‘dob’
iacere, iactum ‘ua.’
grand mal [grammál] G orv nagyroham, teljes eszméletvesztéssel járó epilepsziás roham
fr, ‘ua.’, tkp. ‘nagy baj’: grand lat grandis ‘nagy’ | mal ‘rossz, baj’ lat malus ‘rossz’
grand prix [grampri] G sport nagydíj, kiemelt díjazású nemzetközi sportverseny(sorozat)
G fesztiválok, kiállítások nagydíja
fr, ‘ua.’: grand lat grandis ‘nagy’ | prix ‘díj, ár’ ófr pris lat pretium ‘ár, érték’
grand-seigneur [granszenyőr] G tört francia főnemes
G átv gazdag, bőkezű, nagystílű férfi
fr, ‘ua.’: grand lat grandis ‘nagy’ | lásd SEIGNEUR
grand slam [grend szlem] G ját mind a 13 ütés elnyerése bridzsjátszmában
G sport a világ négy legnagyobb nemzetközi teniszversenyén (New York, Wimbledon, Párizs,
Melbourne) egyazon évben aratott győzelmi sorozat
ang, ‘ua.’: grand fr grand lat grandis ‘nagy’ | slam ‘minden ütés elnyerése’ ?
gránic † G határ
hazai ném gränitz ném Grenze nyugati szláv (szorb, poláb) grenice ‘határ’ (a magyar alakra
a délszláv is hatott, lásd GRANICSÁR
granicsár † G kat határőr, határőrkatona
szerb-horvát graničar ‘parasztkatona a régi határőrvidéken’ granica ‘határ’
gránit G geol igen kemény, kristályos-szemcsés, mélységi magmás kőzet
ném Granit ol granito ‘ua.’ kk lat granitum (marmor) ‘szemcsés (márvány)’ granum
‘szemcse, gabonaszem’
Lásd még GRANÁRIUM
gránitporfir G geol durvább szemcsézetű ortoklásszal keveredett, egyenlőtlen szemű gránit
lásd GRÁNIT, PORFIR
granodiorit G geol sokféle alkotóelemből felépülő, fehér vagy rózsaszín, közepes és durva
szemcsékből álló mélységi magmás kőzet
ang granodiorite ‘ua.’: lat granum ‘mag, szemcse’ | lásd DIORIT
granuláció G geol szemcseképződés a kőzetekben
G geol szemcsézettség
G csill a Napfelület látszólagos szemcsézettsége
G műv ötvösművészeti eljárás, fémfelület díszítése szabályosan elhelyezett apró gömböcskék
ráforrasztásával
ang, ném granulation ‘ua.’, lásd GRANULÁL
granulál G szemcséz, por alakú anyagot szemcsékké tömörít
ném granulieren fr granuler ‘ua.’, lásd GRANULUM
Lásd még GRANÁRIUM
granulált G szemcsézett
lásd GRANULÁL
granulátum G szemcsézett anyag vagy termék
újk lat granulatum ‘ua.’, lásd GRANULÁL
granulit G geol kvarc-földpát összetételű, magas hőmérsékleten átalakult palás kőzet
ang granulite ‘ua.’: lásd GRANULUM | -it (ásványra utaló toldalék)
granulocita G orv erősen szemcsézett citoplazmájú fehérvérsejt
tud lat granulocyta ‘ua.’: lásd GRANULUM | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’
granulocitopénia G orv a granulociták számának kóros és veszélyes, az immunrendszert gyengítő
csökkenése a vérben
tud lat granulocytopaenia ‘ua.’: lásd GRANULOCITA | lat paene ‘alig’
granulóma G orv sarjdaganat, vadhús
tud lat granuloma ‘ua.’: granulum ‘szemcse’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
granulometria G tud szemcsemérés szemcsés szerkezetben
lásd GRANULUM | gör metreó ‘mér’
granuloplazma G biol a citoplazma belső, szemcsés része
lásd GRANULUM, PLAZMA
granulózis G orv a felhám harmadik rétegének kóros burjánzása
tud lat granulosis ‘ua.’: (stratum) granulosum ‘szemcsés (réteg)’, lásd GRANULUM | -ózis (kóros
folyamatra utaló toldalék)
granulum G szemcse, szemer
G orv szemcse, labdacs, pirula
G biol az emberi sejtek citoplazmájában található szemcse
lat, kics ‘ua.’ granum ‘mag, gabonaszem’
granum † G szemer, régi patikai és ékszerészi súlymérték, kb. 0,07 g
lat, ‘gabonaszem’
Lásd még GRANÁRIUM
grapefruit lásd GRÉPFRÚT
graphé G tört az írásbeli kereset neve az ókori görög jogban
gör, ‘ua.’, tkp. ‘irat’ graphó ‘ír’
Lásd még GRÁF
grasszál G hetykén, fenyegetően járkál (valahol)
G garázdálkodik
G † (járvány) dühöng, pusztít
lat gyak grassari ‘járkál, garázdálkodik, dühöng’ gradi, grassus ‘jár, lép’
Lásd még GRADÁCIÓ
graten G konyha besamelből tojássárgával, tejszínnel és reszelt sajttal készült, szerecsendióval
fűszerezett mártás
fr gratin ‘ua.’ gratter ‘vakar, kapar’ germán (pl. ang grate ‘reszel’)
gratifikáció G jutalomdíj, ellenszolgáltatás
G † kártalanítás
újk lat gratificatio ‘szívesség, készség’ gratificari szívességet tesz, ajándékoz’: gratus
‘kedves’ | facere ‘tesz vmivé’
gratifikál G kártalanít
G ellenszolgáltatást nyújt
 újk lat gratificare ‘ua.’, lásd GRATIFIKÁCIÓ

Lásd még GRÁCIA
gratiníroz G konyha graten mártással leöntve és morzsával, reszelt sajttal hintve megsüt (pl.
makarónit)
ném gratinieren
 fr gratiner ‘ua.’, lásd GRATEN
grátisz G ingyen, fizetség nélkül
lat gratis ‘ua.’, tkp. gratiis ‘köszönetekért, háláért’
 gratia ‘köszönet’
Lásd még GRÁCIA
gratuláció G szerencsekívánat
lat gratulatio ‘ua.’, lásd GRATULÁL
gratulál G (örvendetes esemény alkalmával) szerencsét kíván
G (kiváló teljesítmény láttán, hallatán) elismerését fejezi ki
lat gratulari, gratulatus ‘ua.’ gratus ‘kedves’
Lásd még GRÁCIA
gratuláns † G szerencsekívánatot nyilvánító személy
lat gratulans ‘ua.’, lásd GRATULÁL
graváló † G jog terhelő, súlyosbító (körülmény)
lat gravare ‘súlyosbít, nehezít’ gravis ‘súlyos, nehéz’
gravámen G tört a magyar rendi alkotmányt ért jogsérelem a Habsburg-kormányzat részéről 1848
előtt
G tört emiatt emelt panasz a rendi országgyűléseken
lat gravamen ‘nehezményezés, neheztelés’ gravare ‘megterhel, nyomaszt’ gravis ‘nehéz,
súlyos’
gravaminális G tört alkotmányos jogsérelemmel kapcsolatos (a rendi Magyarországon)
lat, ‘ua.’, lásd GRAVÁMEN
grave [gráve] G zene igen lassan, ünnepélyesen (adandó elő)
ol, ‘súlyos’ lat gravis ‘ua.’
gravid G orv terhes, viselős, másállapotos, † nehézkes
ném, lat gravidus ‘ua.’ gravis ‘nehéz’
gravida G orv terhes nő
lat nn, ‘ua.’, lásd GRAVID
graviditás G orv terhesség, másállapot
lat graviditas ‘ua.’, lásd GRAVID
graviméter G geol a nehézségi erő változásainak mérésére szolgáló rugós műszer
ang, ném gravimeter ‘ua.’: lat gravis ‘nehéz’ | gör metreó ‘mér’
gravimetria G geol a nehézségi erő helyszíntől függő változásainak műszeres mérése
ang gravimetry ‘ua.’, lásd GRAVIMÉTER
gravíroz G bevés, (fémbe, márványba) metsz
ném gravieren fr graver ‘metsz’ ófn graban (mai ném graben) ‘ás, vés’
Lásd még GRAVURE, GRIBERLI
gravitáció G fiz nehézkedés, nehézségi erő
G fiz az általános tömegvonzás mint fizikai jelenség
tud lat gravitatio ‘ua.’ újk lat gravitare ‘nehézkedik, súlyánál fogva valamerre mozog’ lat
gravitas ‘nehézség, teher, nyomás’ gravis ‘súlyos, nehéz’
gravitációs kollapszus G csill nagy tömegű égitest összeomlása rendkívül kis kiterjedésű, roppant
sűrűségű állapotba
lásd GRAVITÁCIÓ, KOLLAPSZUS
gravitál G fiz súlyánál fogva tart (vmerre)
G átv igyekszik, törekszik, vonzódik (vmi felé)
újk lat gravitare ‘ua.’ lat gravitas ‘súly’ gravis ‘súlyos, nehéz’
gravitás † G méltóság, komolyság
lat gravitas ‘súly, jelentőség, komolyság, méltóság’ gravis ‘súlyos, komoly’
graviton G fiz a gravitációs tér feltételezett energiakvantuma, amelynek létét még nem sikerült
igazolni
ang, ‘ua.’: lásd GRAVIT(ÁCIÓ) | -on (elemi részecskékre és kvantumokra utaló toldalék, mint pl.

PROTON, MEZON, FOTON)
gravure [gravűr] G műv metszet, véset, karc
G műv a metszés, vésés művészete, technikája
fr, ‘ua.’ graver ‘metsz’ ófn graban (mai ném graben) ‘ás, vés’
Lásd még GRAVÍROZ, GRIBERLI
gray [gréj] G fiz az elnyelt sugárdózis mértékegysége az SI-rendszerben
S. Gray angol fizikus nevéből
grazioso [graciózó] G zene kecsesen, könnyeden (adandó elő)
ol, ‘ua.’ lat gratiosus ‘kecses’ gratia ‘kecs, báj’
Lásd még GRÁCIA
grazsdanka G nyelvt az orosz cirill írásnak latin mintára módosított, egyszerűbb változata, amelyet
I. Péter reformja vezetett be 1708-ban
G tört polgártársnő (általános megszólítás a szovjet állam korai időszakában)
or, ‘ua.’, lásd GRAZSDANYIN
grazsdanyin G tört polgártárs (általános megszólítás a szovjet állam korai időszakában)
or, ‘polgár’, tkp. ‘városlakó’ gorod ‘város’
grecizál G görögösít, görög minták nyomán épít vagy átalakít
ném gräzisieren ‘ua.’ fr gréciser ‘ua.’ lat Graecus ‘görög’ gör Graikosz ‘kisebb ókori
epiruszi görög népcsoport’
grecizmus G nyelvt a görög nyelvre jellemző sajátos kifejezés, nyelvi forma
G nyelvt ez mint idegenszerűség más nyelv közegében
ném Gräzismus ‘ua.’: lat Graecus ‘görög’ gör Graikosz ‘kisebb ókori epiruszi görög
népcsoport’ | lásd -IZMUS
greenhorn [grínhorn] G zöldfülű, újonc, kezdő
ang, ‘ua.’, tkp. ‘zöldszarvú’: green ‘zöld’ | horn ‘szarv, kürt’
gregárius G vall falusi, lelkészkedő (papság)
G † nyájas, társaságkedvelő
lat gregarius ‘a nyájhoz, a csapathoz tartozó’ grex, gregis ‘nyáj’
Lásd még GRÉZS
gregorián G zene régi, egyszólamú egyházi ének, amelynek rendjét I. Gergely pápa szabályozta a 6.
században
G tört a jelenleg is érvényes naptárrend, amelyet a 16. században XIII. Gergely pápa vezetett be
ném gregorian(isch) lat Gregorianus ‘gergelyi’ Gregorius ‘Gergely’ gör Grégoriosz
‘ua.’ (tkp. ‘őrző’ grégoreó ‘virraszt, őrködik’)
greizen G geol ezüstös fényű, gránitos eredetű magmás kőzet
ném Greisen ‘ua.’ greis ‘idős, élemedett’ ófn gris ‘szürke’
Lásd még GRISAILLE, GRIZETT, GRIZZLY
grejfol G biz fogdos, tapogat, markolász
ném greifen ‘megragad, megfog’
grek † G biz csaló játékos, hamiskártyás
fr grec ‘ua.’, tkp. ‘görög’ (lásd GRAECA FIDES)
grekománia G görögimádat, szertelen rajongás mindenért, ami görög
fr grécomanie ‘ua.’: grec lat Graecus ‘görög’ gör Graikosz ‘kisebb ókori epiruszi görög
népcsoport’ | lásd MÁNIA
gremiale G vall a trónoló püspök térdére terített hímzett brokátlepel
lat, ‘ua.’, tkp. ‘ölbe való’ gremium ‘öl’
grémium G csúcsszerv, irányadó vezető testület (párton, szervezeten belül)
lat gremium ‘öl, belső, középpont’
grenadin G text ritka szövésű, könnyű vászon vagy selyem kelme
 fr grenadine ‘ua.’, tkp. ‘granadai’ (a ~ származási helyéről)
 fr Grenade sp Granada
grenadírmars G konyha krumplistészta, gránátoskocka
ném Grenadiermarsch ‘gránátosok indulója’: Grenadier
 fr grenadier ‘gránátos katona’
grenade ‘gránát’ ol granata, lásd GRÁNÁT1 | lásd MARS (a névadás okát nem ismerjük)
Lásd még GRANÁRIUM
grépfrút G növ a citrusfélékhez tartozó kesernyés gyümölcs, citrancs
 ang grapefruit ‘ua.’: grape ‘szőlő’ fr grappe ‘szőlőfürt’ ófn krapfo ‘horog’ | ang, fr fruit
lat fructus ‘gyümölcs’ frui ‘örvend, hasznosít’
gretchenfrizura G div copfokba font és koszorúba tűzött haj
 ném kics Gretchen ‘Margitka’ (Mar)garetchen ‘ua.’ (utalás Margitra, Goethe Faustjának
ártatlan lányalakjára, akit hagyományosan ilyen hajviselettel állítottak színpadra) lat margarita
‘gyöngy’
grézs G text nyersselyem szál
 fr (soie) grčge ‘nyers (selyem)’ ol greggio ‘nyers, feldolgozatlan’ lat gregius ‘a nyájról
(frissen lenyírt, feldolgozatlan, ti. gyapjú)’ grex, gregis ‘nyáj’
Lásd még GREGÁRIUS
griberli vagy gribedli G bájgödör, gödröcske arcon, állon
 auszt ném kics Grüberl ‘gödröcske’ ném Grube ‘gödör’ graben, grub ‘ás’
Lásd még GRAVÍROZ, GRAVURE
griff1 G mit sas és oroszlán testi jegyeit elegyítő mesebeli óriás szárnyas lény
 ném Gryph lat gryphus, gryps gör grüpsz ‘ua.’ grüposz ‘görbe, horgas’
griff2 † G markolat
G sport fogás, fogásnem
 ném, ‘ua.’ greifen, griff ‘megragad’
grill G konyha hússütő rács, rostély
G rostonsült húsokat kínáló vendéglő
 ang grill ‘rostély’ fr gril ‘ua.’ (?) késő lat kics craticula lat cratis ‘vesszőfonadék’
grillázs G konyha édesség pirított cukorból és darált dióból, mogyoróból, mandulából
 fr grillage ‘pörkölés roston’ griller ‘roston süt’, lásd GRILL
grillez G konyha roston süt
 lásd GRILL
grimasz G fintor
 fr grimace ‘ua.’ germán (frank) gríme ‘álarc’
gringó G idegen, külföldi, főleg észak-amerikai ember (a latin-amerikai szóhasználatban)
 sp gringo, ered. griego ‘görög’, tkp. ‘érthetetlen nyelvet beszélő’ lat Graecus ‘ua.’ gör
Graikosz ‘egy kisebb epiruszi görög népcsoport’ (a görög már a középkori latinos kultúrában az
érthetetlenség jelzője volt)
griot [grió] G törzsi énekes, hivatásos énekmondó Fekete-Afrika északnyugati részén
 fr, ‘ua.’ port criado ‘(tanult) szolga’ criar ‘teremt, felnevel’ lat creare ‘ua.’
Lásd még KREÁCIÓ, KREÁL, KREOL
grippe G orv náthaláz, influenza
 ném Grippe fr grippe ‘ua.’ gripper ‘karmaival megragad, elkap’ alném gripan
‘megragad’
Lásd még GRIFF2
grisaille [grizaj] G műv dombormű hatású üveg- vagy zománcfestmény egy alapszínnek (többnyire
a szürkének) árnyalataival
 fr, ‘ua.’ gris ‘szürke’ ófn gris ‘ua.’
Lásd még GREIZEN, GRIZETT, GRIZZLY
grit G geol finom szemcséjű kvarchomokkő
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘dara’
Lásd még GRÍZ
gríz G élelm dara, búzadara, darakása
 ném Griess ‘ua.’

Lásd még GRIT
grizett G (könnyű erkölcsű) párizsi varrólány, divatárusnő
fr kics grisette ‘ua.’, ered. ‘könnyű, olcsó szürke szövet, szegények viselete’
 gris ‘szürke’
ófn gris ‘ua.’
Lásd még GREIZEN, GRISAILLE, GRIZZLY
grizzly G áll hatalmas termetű, ragadozó észak-amerikai medve
 ang grizzly (bear) ‘ua.’ grizzle középang grisell ‘szürkés’ ófr kics grisel ‘ua.’ gris
frank, ófn gris ‘szürke’
gróbián † G durva, goromba, faragatlan ember
 ném Grobian ‘ua.’ grob ‘durva’ (tréfás latinos képzés a Cyprian, Florian és hasonló nevek
mintájára)
gróf G a báróénál egy fokkal magasabb, öröklődő főnemesi cím
 baj-oszt grof ném Graf ófn gravio ‘ua.’ késő lat graphio ‘közigazgatási méltóság a frank
birodalomban’ gör grapheusz ‘bizánci udvari írnok’ graphó ‘ír’
grog G konyha rum, cukor és forró víz keverékéből készült ital
 ang, ‘ua.’ grogran ‘durva szövésű vászon’ kfr grosgrain ‘durva bordázatú szövet’: gros
‘durva, vastag’ lat grossus ‘kövér’ | grain ‘mag, szem, szövet öltése, bordázata’ lat granum
‘szem’ (Vernon angol admirálist, aki rum helyett ezt az italt adatta matrózainak, grogran
köpenyéről (vagy nadrágjáról) Old Grognak nevezték el)
groggy [grogi] G sport megroggyant (ökölvívó)
G letört, tehetetlen, cselekvésképtelen
 ang, ‘beszeszelt, részeg’, tkp. ‘grogos’, lásd GROG
groom [grúm] G lovászfiú
G szállodai inas, küldönc
 ang, ‘ua.’ óang groma ‘inas’, ered. ‘fiú, legény’ growan (mai grow) ‘(fel)nő’
grosbleu [groblő] G műv sötétkék mázú kínai porcelán a 18. század elejéről
 fr, ‘ua.’: gros lat grossus ‘vastag, durva’ | bleu ‘kék’ germán (pl. ófn blao, ném blau) ‘ua.’
groschen [grosen] G osztrák váltópénz (1925–2001)
G régebbi német ezüst pénzérme
 ném, ‘ua.’ kfn grosse kk lat (denarius) grossus ‘vastag (dénár)’ késő lat grossus ‘vastag,
sűrű, durva’
 magy garas
gros point [gro poen] G text a hímzésnek durvább öltésű változata
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘durva öltés’: gros lat grossus ‘vastag, durva’ | point ‘pont, szúrás, öltés’ lat
punctum ‘pont’ pungere, punctum ‘szúr’
grosso modo [grosszó módó] G nagyjából, durván, a főbb vonásokban
 ol, ‘ua.’: grosso késő lat grossus ‘vastag, durva, nagy’ | modo lat modus ‘mód’
grosz [gros] G a zloty régebbi váltópénze
 lengy, ‘ua.’, lásd GROSCHEN
grossz G ker nagytucat, 12x12 (144)
 fr (douzaine) grosse ‘nagy tucat’ gros késő lat grossus ‘vastag, durva, nagy’
grosszista † G ker nagykereskedő
 ném Grossist ‘ua.’ fr (en) gros ‘nagyban’ gros ‘vastag, sűrű’ késő lat grossus ‘ua.’
groteszk G (mn) furcsa, torz
G fantasztikus, meghökkentő
G nyomd talpatlan, egyenletes vastagságú vonalakból álló (betűfajta)
G (fn) fantasztikus emberi, állati és növényi motívumokból formált festészeti, szobrászati vagy
építészeti díszítmény
 ném grotesk ol grottesco ‘zsúfolt reneszánsz díszítmény’, tkp. ‘barlangi’ grotta ‘barlang’,
lásd ott (antik római épületek föld alól kiásott helyiségeinek falairól lesték el a reneszánsz
művészek a furcsa növényi és állati motívumokat)
grotta G műv mesterséges sziklabarlang barokk kertekben
ol, ‘barlang’
 lat crypta, lásd KRIPTA
grubber [graber] G mezőg talajlazító eszköz, kultivátor
ang, ‘ua.’
 grub ‘ás’
grund G beépítetlen városi telek
ném Grund ‘alap, talaj, telek’

grundíroz G alapoz, festés vagy lakkozás előtt alapszínnel bevon
ném grundieren ‘ua.’
 Grund ‘alap’
grupp G dísznövényekkel beültetett virágágy
G (turista)csoport
ném Gruppe ol gruppo ‘ua.’ ófn kropp ‘kerek valami, daganat’
gruppíroz G csoportosít
G hatásosan elrendez
ném gruppieren ‘ua.’, lásd GRUPP
grúz G (fn) ősi műveltségű kaukázusi nép
G e nép poliszintetikus nyelve
G e néphez tartozó személy
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
or gruz(inszkij) ‘ua.’ (saját nevén kartveli)
grüberli lásd GRIBERLI
gründol G alapít (céget, vállalatot)
ném gründen ‘alapít, megalapoz’ Grund ‘alap’
grünspan G rézrozsda
ném ‘ua.’, régi tükörfordítás a kk lat viride Hispanicum ‘ua.’, tkp. ‘spanyolországi zöld’ nyomán:
grün ‘zöld’ | span(isch) ‘spanyol’
guadamacil [gvadamaszil] G műv díszes bőrkárpit
sp, ‘ua.’ a líbiai Ghadamesz városról, ahol a mórok a művészi bőrkidolgozást meghonosították
Lásd még KAMÁSLI
guadrone [gvadróne] G műv a tojásléc felnagyított, változatosabb kiképzésű formája
ol, fr godron ‘ua.’ goder ‘hajtogat, redőz’ ?
guajava [gvaháva] G növ almaszerű, fűszeres ízű és illatú trópusi gyümölcs
sp indián, ‘ua.’
guanakó [gvanakó] G áll Dél-Amerikában honos kis termetű lámaféle
sp guanaco ‘ua.’ indián
guanin G kém purinvázas vegyület, a nukleinsavakat alkotó szerves bázisok egyike, amelyet elsőnek
guanóból különítettek el
tud lat, ‘ua.’: lásd GUANÓ | -in (vegyületre utaló toldalék)
guanó G szerves trágya tengeri madarak felhalmozódott ürülékéből
sp guano ‘ua.’ kecsua (perui indián) wanu ‘trágya’
guarani [gvarani] G népr főleg Paraguayban élő indián népcsoport
sp, ‘ua.’ indián warana ‘bajtárs’
guberál G biz (aprópénzt zsebéből) darabonként előszed és letesz
G biz szemét, hulladék között hasznosítható holmik után kutat
ném szleng kuberieren ‘fizet’
gubernátor † G pol kormányzó
G tört az erdélyi fejedelelemségben a kiskorú vagy távollévő fejedelem helyett kormányzó személy
lat gubernator ‘ua.’ gubernare ‘kormányoz, vezet’ gör kübernaó ‘kormányoz’
Lásd még KIBERNETIKA, GUVERNÁNT
gubernium † G pol kormányszék, helytartótanács
lat, ‘ua.’ gubernare ‘kormányoz, vezet’ gör kübernaó ‘kormányoz’
guelf [gvelf] G tört a pápapártiak neve a középkori Itáliában a német-római császárok és az
egyházfők több évszázados viszálykodása idején
 ol, ‘ua.’
 ném Welf (VI. Welf bajor herceg a Hohenstaufen császárok legfőbb németországi
ellenfele volt, és így a ~ek az ő párthíveinek tekintették magukat)
Elterjedt hibás ejtése: [gelf]
guéridon [geridon] G műv kerek lapú, talapzatos magas asztalka
fr, ‘ua.’ egy régi francia vígjáték ilyen nevű szereplőjéről
guerilla lásd GERILLA
guest [geszt] G számtech bejelentkezési azonosító, amelyhez nem tartozik jelszó
ang, ‘ua.’, tkp. ‘vendég’
guide [gájd] G idegenvezető
G útikönyv
ang, ‘ua.’ fr guide ‘vezető’ guider ‘vezet’ frank *witan ‘utat mutat’ (ném weisen ‘ua’.)
guignol lásd GRAND GUIGNOL
guilloche [gijos] G műv sűrűn bevésett, szabályos hullámvonalakból álló, egész felületet elborító
díszítés elefántcsont tárgyakon vagy fémen
G ilyen vonalak gépi eljárással készítve bankjegyeken, értékpapírokon, a hamisítás megnehezítése
céljából
fr, ‘ua.’ (?) becézett alak a Guillaume ‘Vilmos’ névből
guillotine [gijotin] G nyaktiló, nyakazógép (a nagy francia forradalom idejétől)
J. F. Guillotin francia orvos nevéből (ő javasolta alkalmazását az addig szokásos, sokkal
kegyetlenebb nyakazási mód helyett)
guinea [gini] G régi angol aranypénz, melynek értéke 21 shilling, azaz 1 font 1 shilling volt
ang, ‘ua.’ a nyugat-afrikai Guinea nevéről, mivel először az onnan behozott aranyból verték
guipure [gipűr] G text paszományszerű, alap nélküli, laza fonott szegélycsipke
fr, ‘ua.’ guiper ‘alap nélküli csipkét ver’ gót weipan ‘ua.’
gukker G távcső, látcső, messzelátó
ném biz Gucker ‘ua.’, tkp. ‘kukucskáló’ gucken ‘kukucskál’
gulág G tört a Szovjetúnióban fennállt kényszermunkatáborok rendszere
G (lazább szóhasználatban) szovjet kényszermunkatábor
 or GULag Glavnoje Upravljenje Lagerej ‘lágerek főigazgatósága’: glavnij ‘fő’ glava ‘fő,
vezető’ golova ‘fej’ | upravljenje ‘igazgatóság’ (u)pravitj ‘igazgat’ pravij ‘helyes, igaz’ |
lagerj, lásd LÁGER
gulden G holland forint, a korábbi holland pénznem (2001-ig)
holl, ‘ua.’, tkp. ‘arany(ból való)’ (germán rokonok: svéd guld, ang, ném gold ‘arany’)
gumiarábikum G arab mézga, folyékony ragasztószer
lat gummi arabicum ‘arab mézga’: nép lat gummi gör kommi egyiptomi kemai ‘mézga’ |
Arabicus ‘arábiai’
gumielasztikum G kaucsuk, tkp. rugalmas mézga
lat gummi elasticum ‘arab mézga’: nép lat gummi gör kommi egyiptomi kemai ‘mézga’ | lásd
ELASZTIKUS
gumigutti G kém kelet-indiai fafajták beszáradt nedve, sárga festékanyag és hashajtó
ném Gummigutt ‘ua.’: népi lat gummi
 gör kommi egyiptomi kemai ‘mézga’ | maláji getah
‘gyanta’
guppi G áll elevenszülő apró fogasponty, dél-amerikai eredetű, kedvelt akváriumi díszhal
R. J. Lechmere Guppy trinidadi tudósról
gurkha G kat nepáli hegyi törzsekből toborzott gyalogos elitalakulat tagja a régi brit hadseregben
Gurkha nepáli városról, az ilyen nevű dinasztia székhelyéről
gurtni G heveder
hazai ném gurtn ném Gurt ‘öv, heveder’ gürten ‘körülkerít, felövez’
guru G vall hindu vallási tanító, lelki vezető, eredetileg a szikh felekezet vallási vezetője
G átv egy szakma bálványozott, megfellebbezhetetlen tekintélye
ang, hindi, ‘ua.’ szansz gurusz ‘tanító’, tkp. ‘súlyos, nyomós, tiszteletre méltó’
gusztál G szemügyre vesz, vizsgál, nézeget
G † ízlel
ném gustieren ‘kóstolgat, ízlel’ Gusto ‘ízlés, étvágy’ ol gusto ‘ua.’, lásd GUSZTUS
gusztiőz G ízléses, ízletes, ínycsiklandó
auszt ném gustiös ‘ua.’ gustieren ‘kóstolgat, ízlel’, lásd GUSZTÁL
gusztus G ízlés, tetszés, kedv
G étvágy, ehetnék
lat gustus ‘kóstolás, ízlelés, ízlés’ gustare ‘ízlel’
gutgesinnt [gútgezint] † G a hatalom, ill. a hatóságok iránt odaadó, feltétlenül megbízható
(személy)
ném, ‘jó érzelmű, jóindulatú’: gut ‘jó’ | gesinnt ‘(valamilyen) érzelmű, felfogású’ Sinn ‘ész,
értelem, szándék’
Guttalax G gyógysz hashajtó csepp
tud lat ‘ua.’: gutta ‘csepp’ | laxare ‘enyhít, könynyebbít’, lásd LAXÁNS
guttapercha [guttapercsa] G kelet-ázsiai fa tejszerű nedvéből beszárított kaucsukszerű, szigetelésre
használt anyag
ang, ném, ‘ua.’: maláji getah ‘gyanta’ | percsah ‘a fa neve, amelyből a nedv származik’
gutturális G nyelvt torokhang
tud lat (vox) gutturalis ‘toroknál képzett (hang)’ guttur ‘torok’
guvernamentális G pol kormányzati
G a kormánnyal kapcsolatos
G kormányképes (párt)
ném, fr gouvernamental ‘ua.’ gouvernement ‘kormány(zat)’ gouverner ‘kormányoz’ lat
gubernare ‘ua.’ lásd GUBERNÁTOR
guvernánt † G nevelőnő, a lányok nevelésére és kísérgetésére alkalmazott (idősebb) hölgy jómódú
családoknál
ném Gouvernante fr gouvernante ‘ua.’ gouverner ‘kormányoz’ lat gubernare ‘ua.’ lásd
GUBERNÁTOR
Lásd még KIBERNETIKA
guzlica G zene balkáni vonós hangszer egyetlen lószőr húrral, énekmondók kíséretére
szerb-horvát, ‘ua.’

günz G geol a földtörténet pleisztocén időszakának első eljegesedési korszaka
ném, ‘ua.’
 Günz, a Duna bajorországi mellékfolyója
gvárdián G vall házfőnök, kolostori elöljáró a ferences, kapucinus és minorita rendházakban
kk lat guardianus ‘rendházfőnök’, tkp. ‘őriző, gondnok’
 késő lat guarda ‘őrizet, oltalom’, lásd
GÁRDA
gynae- lásd GINE-
Gyneiod [ginejód] G gyógysz jódtartalmú hüvelyöblítő tabletta
tud lat ‘ua.’: gör güné ‘nő’ | lat iod(um) ‘jód’

gypsy vagy gipsy [dzsipszi] G cigány
G ang, ’ua.’ középang (E)gypcien ’egyiptomi’ lat Aegyptianus ’ua.’ gör Aigüptosz ’ua.’ (a
középkori Angliában a cigányokat egyiptomi eredetűeknek hitték)
gyros [girosz, jirosz] G konyha függőleges nyárson sült bárányhús, a török kebab görög megfelelője
újgör jirosz ‘ua.’ gör gürosz ‘kör, forgás’
Lásd még GIROSZKÓP, ZSIRÓ
gyttja [jüttja] G földr lágy iszap mocsarak, tavak üledékében
G svéd, ’ua.’, tkp. ’kiöntés’ gjuta ’önt’
 Gy
gyaur G hitetlen, ebhitű, keresztény (a mohamedán szóhasználatban)
szerb djaur
 tör kafˇr ‘ua.’ ar káfir ‘hitetlen’, tkp. ‘megtagadó’
gyehenna G pokol
lat Gehenna
 héb Gé-Hinnom ‘Hinnom völgye’ (szakadékos völgy az ókori Jeruzsálem
határában, ahol az ősidőkben gyermekáldozatok tüzei égtek), lásd még ZSÉN
gyeszjatyina G orosz területmérték, kb. egy hektár
or, ‘ua.’ djeszjatj ‘tíz’
gyúsz G sport teniszben olyan egyenlő állás (40:40 vagy 5:5), amely után valamelyik járékosnak két
pont előnyt kell szereznie, hogy gémet, ill. szettet nyerjen
 ang deuce ‘ua.’, ered. ‘kettes a kockán vagy kártyán’ kfr deus, mai fr deux ‘kettő’ lat
duo ‘ua.’
 H
habán G népr svájci eredetű, anabaptista vallású, német nyelvű népcsoport, amely zárt közösségekben lakott
szlk haben(sky dvór) ‘habán(udvar)’, a ~ok kőfallal körülzárt telepe
 ném (Haus)haben
‘(ház)birtok’ haben ‘bír, birtokol’
habanéra G zene kubai eredetű spanyol tánc
G ennek zenéje
sp habanera ‘ua.’, tkp. ‘havannai’ sp (La) Habana ‘Kuba fővárosa’
Lásd még HAVANNA
habeas corpus [habeasz korpusz] G jog elfogatóparancs az angolszász jogrendben
G jog (1679-től) rendelkezés ugyanott, amely szerint a fogva tartás jogosságát azonnali bírósági
eljárással kell megállapítani
lat, ‘tartsd fogva a (gyanúsított) testét’: habere ‘bír, tart, fogva tart’ | corpus ‘test’
Lásd még HABILITÁL
habib G met sivatagi homokvihar
ar, ‘ua.’
habilitáció G tud tudományos fokozat, doktori (vagy régen egyetemi magántanári) cím odaítélése,
ill. elnyerése
G orv a terhességgel és szüléssel járó szervi károsodás elhárítása
kk lat habilitatio ‘ua., lásd HABILITÁL
habilitál G tud képesít, doktori vagy magántanári címet, tudományos fokozatot odaítél
G tud ilyen címre vagy fokozatra pályázik
kk lat habilitare ‘alkalmassá tesz’ lat habilitas ‘ügyesség, alkalmasság’ habilis ‘ügyes,
alkalmas’ habere ‘tart, bír’
Lásd még DEBILIS, HABEAS CORPUS, HABITAT, HABITUS, INHIBÍCIÓ, REHABILITÁL
habitat G biol termőhely, élőhely, növények, ill. állatok természetes előfordulási helye
G szoc emberek, embercsoportok lakóhelyi környezete
ang, ‘ua.’ lat esz 3. szem, ‘lakik’ gyak habitare ‘lakni’ habere, habitum ‘bír, tart’
Lásd még HABILITÁL
habituáció G biol megszokás, az emberi és állati tapasztalatszerzés azon módja, hogy ismételt
ingerre gyengül, majd megszűnik az ingerválasz
ang habituation ‘ua.’ késő lat habituari, habituatus ‘megszokik, szokásszerűvé válik’, lásd
HABITUS
habituális G megszokott, szokványos, rendszeres, ismétlődő
ném habituell
 fr habituel ‘ua.’ lat habitus, lásd ott
habitus G lelkialkat, érzület, magatartás, modor
G alkat, külső megjelenés
G † öltözék
lat, ‘magatartás, külső megjelenés, megszokás’ habere, habitum ‘bír valamivel, visel, tart’
Lásd még HABILITÁL
habitüé G törzsvendég, rendszeres látogató (főleg színházban, operában)
G bennfentes személy
fr habitué ‘megszokott’ habituer ‘hozzászoktat’ késő lat habituari ‘ua.’ lat habitus, lásd
ott
hachée lásd HASÉ
hacienda [aszjenda] G nagyobb birtok Mexikóban s Dél-Amerika spanyol nyelvű országaiban
sp, ‘ua.’, tkp. ‘tennivaló’
 hacer ‘tesz, csinál’ lat facere ‘ua.’
Lásd még FACILITÁS
haciendero [aszjenderó] G közép- és dél-amerikai nagybirtokos
sp, ‘ua.’, lásd HACIENDA
hacker [hekker] G számtech a számítógépes programokhoz nagyon értő, megszállott programozó
G számtech számítógépkalóz, aki betör idegen rendszerekbe, s onnan információkat szerez, vagy ott
kárt okoz
ang, ‘ua.’ hack ‘felvagdos, felhasogat’
hackney [hekni] G áll hátasló, ügetőló
ang, ‘ua.’ Hackney, hajdani lótenyészetéről neves helyiség London közelében
hacsek G nyelvt több szláv nyelv helyesírásában használt, a betű hangértékét módosító, kis v alakú
jel a betű felett, pl. cseh č=cs, ž=zs, ě=je
cseh haček ‘kampó, horog’
hacsér † G testőr
baj-oszt hatschier ném Hartschier ‘lovas testőr’ ol arciere [arcsiere] ‘íjász’ arco lat
arcus ‘íj, ív’
hadísz G vall az iszlámnak a Korán mellett legfontosabb szent könyve, a Mohamedig visszanyúló
szóbeli hagyomány írásba foglalása
ar, ‘ua.’, tkp. ‘közlés, híradás’
hadron G fiz az erős kölcsönhatásban részt vevő elemi részecskék (barion és mezon) gyűjtőneve
ang, ‘ua.’: gör hadrosz ‘hatalmas, erős’ | -on (elemi részecskére utaló toldalék)
hádzs G vall zarándoklás Mekkába a szent Kába-kőhöz
ar, ‘menet, zarándoklat’
hádzsi G vall olyan muszlim címe, aki már elzarándokolt Mekkába
ar, ‘ua.’, lásd HÁDZS
hádzsib G tört a vezírének megfelelő főminiszteri rang a hispániai mór királyságokban
ar, ‘ua.’, tkp. ‘ajtónálló’
hadzsime G sport rajta! (a bíró vezényszava cselgáncsban)
jap, ‘ua.’
haem- lásd HEM-
haer- lásd HER-
haff G földr a tengertől elrekesztett vagy vele csak szűk nyíláson érintkező laguna, partmenti tó az
Északi- és Balti-tenger mentén
ném Haff ‘ua.’ alném haf skand (svéd, norv) hav ‘tenger’ häva ‘emelkedik’ (ném heben
‘ua.’)
háfiz G vall megtisztelő cím arab hittudósnak, aki az egész Koránt betéve tudja
ar ‘ua.’ hafiza ‘fejből tud’ tkp. ‘őriz’
hafnium G kém kemény, nagy fajsúlyú fémes elem
lat Hafnia ‘(Koppen)hága’ dán (Křben)havn ‘(kereskedők) kikötője’ (a ~ot a koppenhágai
egyetem kutatójaként fedezte fel Hevesy György) (germán rokonok: ném Hafen, ang haven
‘kikötő’)
haggada G vall az Ószövetség történeteihez kapcsolódó ókori zsidó kommentárok és legendák
gyűjteménye
héb haggadah ‘elbeszélés’
hagiográfia G vall keresztény szent életrajza
G vall ilyen írásokat tartalmazó gyűjtemény
lat hagiographia ‘ua.’: gör hagiosz ‘szent’ | lásd -GRÁFIA
hagiográfus G vall keresztény szentek életírója
magy, ‘ua.’, lásd HAGIOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
hagiolátria G vall a szentek túlzott tisztelete
lat hagiolatria ‘ua.’: gör hagiosz ‘szent’ | latreia ‘szolgálat a szentélyben’ latron ‘bér’
hagiológia G vall a keresztény szentek életének kutatása és leírása
G vall a szentek tiszteletének kialakulását és jegyeit kutató tudományág
tud lat hagiologia ‘ua.’: gör hagiosz ‘szent’ | lásd -LÓGIA
hahnium [hánium] G kém a vanádiumcsoportba tartozó, igen rövid felezési idejű mesterséges
radioaktív elem
Otto Hahn német fizikus nevéről | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
haik G ölt lepelszerű, a vállon csattal összefogott, főként női felsőruha Észak-Afrikában
ar, ‘ua.’
haiku G irod háromsoros, 5-7-5 szótagú, rímtelen japán vers
japán hai(kai no hok)ku ‘tréfás láncvers’
hajdamák G tört 18. századi lengyelellenes ukrán parasztfelkelés résztvevője
G tört ukrán szabadcsapat tagja az orosz polgárháborúban (1917–1919)
ukrán, ‘ua.’
hakama G sport szoknyanadrág, a japán harcművészek viselete
jap, ‘ua.’
hakenkreuz [hákenkrajc] G horogkereszt
ném, ‘ua.’: Haken ‘kampó, horog’ | Kreuz ófn kruzi lat crux, crucis ‘kereszt’
hakim G mohamedán bölcs, tudós, bíró
G arab orvos
ar hákim ‘bölcs’ hikma ‘bölcsesség’, lásd ott
háklis G biz bogaras, szeszélyes, finnyás, akadékos
baj-oszt hakl, hakli ‘kényes, finnyás, válogatós’
hakni G biz színész alkalmi fellépése a színházon kívül, amelyhez szerződés köti
G műsz kampó, horog
ném Haken ‘kampó’ (a fenti első jelentést talán mint „görbe út” vette fel)
hakszni G biz lábszár
hazai ném haxen ném Hachse, Haxe ‘marha lábszára’
halandzsa G értelmetlen, kitalált szavakkal megtűzdelt beszéd
G zavaros fecsegés
G mellébeszélés
magy, ‘ua.’ (Karinthy Frigyes leleménye, egy novellájának címe)
halberdó G † kat állj, ki vagy! (őrt álló katona kiáltása)
ném Halt! Wer da? ‘ Állj! Ki (van) ott?’: halten ‘megáll, feltartóztat’ | wer ‘ki’ | da ‘ott’
halef G biz bicska, kés
jidd, ‘kés a rituális vágáshoz’
half G † sport fedezet, középjátékos labdarúgócsapatban
ang, ‘ua.’ tkp. ‘fél’ (ez a játékos „félúton” áll fel a hátvédek és csatárok között)
halina G text daróc, posztó, nemez
szerb haljina tör hali ‘szőnyeg’ perzsa hálí ‘ua.’
halit G ásv kősó, nátriumklorid
ang halit ‘ua.’: gör hal ‘só’ | -it (ásványra utaló toldalék)
Lásd még HALOGÉN
halitus [halitusz] G orv lehelet
lat, ‘ua.’ hangut halare ‘lehel’
hall G ép előtér, előcsarnok
G várószoba, társalgó
G lakószobához csatlakozó belső szoba, félszoba
ném Halle ‘ua.’
hallali G a vad elejtését és a vadászat végét jelző kürtszó
fr hangut, ‘ua.’
halleluja lásd ALLELUJA
halló G figyelemkeltő kiáltás (ha a megszólított nevét nem tudjuk)
G igen, hallom, itt vagyok! (telefonban jelentkezéskor)
ném hallo ‘ua.’, de más nyelvekben is: ang hallo, hullo, hello (bizalmas üdvözlésként is), fr holà,
spanyol hola ‘ua.’
halloween G [helóín] vall mindenszentek előestéje (okt. 31), általános vigasság és népi mulatságok
ideje az Egyesült Államokban
 ang, ‘ua.’, tkp. (All) Hallow(s) E’en ‘minden szentek estéje’: all ‘minden’ | hallow óang halig
‘szent’ (rokona a ném heilig ‘ua.’) | e’en, tkp. even ‘este’ (ma csak a bővebb evening formában)
hallucináció G orv érzékcsalódás
G képzelődés, káprázat
tud lat hallucinatio ‘ua.’, lásd HALLUCINÁL
hallucinál G orv érzékcsalódásai vannak
G orv nem létező dolgokat vél látni, hallani, érezni
G képzelődik, rémképeket lát
lat alucinari, hallucinari ‘álmodozik, ábrándozik, tévelyeg’ gör alüó ‘magán kívül van,
zavarodott’
hallucinogén G orv hallucinációkat keltő (vegyi anyag)
ném halluzinogen ‘ua.’: lásd HALLUCINÁL, -GÉN
hallux G anat nagy lábujj, öregujj
lat, ‘ua.’
halma G ját kockás táblán korongokkal játszott, ókori eredetű társasjáték
ném Halma ‘ua.’ gör halma ‘ugrás’ hallomai ‘ugrik’
halo G met színes fénygyűrű a Nap vagy Hold körül, fényüknek a felhők jégkristályain való
megtörése folytán
G csill a Tejútrendszert lapult ellipszoid formájában övező, gömbhalmazokból álló alrendszer
G fényk fényforrás vagy csillogó tárgy körül keletkező fényudvar fényképen
ném Halo ‘ua.’ lat halos gör halósz ‘ua.’, ered. ‘szérű’
halo- G (összetételek előtagjaként) sóval kapcsolatos, só-
gör halsz, halosz ‘só’
halobionta G biol olyan élőlények, amelyek sós talajon vagy nagy sókoncentrációjú vízben élnek
tud lat, ‘ua.’: lásd HALO- | tbsz seml bionta ‘élőlények’ bión, biontosz ‘élő’ bioó ‘él’
halofil G biol sókedvelő (növény vagy állat)
ang halophile ‘ua.’: lásd HALO- | gör philó ‘kedvel’
halofília G biol sókedvelés, egyes növény- és állatfajok ragaszkodása a sós élőhelyhez
ang halophily ‘ua.’, lásd HALOFIL
halofiton G biol sós talajt kedvelő növény
lásd HALO- | phüton ‘növény’ phüó ‘sarjad’
halogén G kém fémekkel közvetlenül sót képző (kémiai elem: fluor, klór, bróm, jód)
ang, ném halogen ‘ua.’, lásd HALO-, -GÉN
halogénezés G kém egy vagy több halogénatom beépítése szerves molekulába
magy, lásd HALOGÉN
halogenid G kém szerves vegyület, mely szénhidrogénből áll elő egy vagy több atom halogénnel
való helyettesítése folytán
ném Halogenid ‘ua.’: lásd HALOGÉN | -id (vegyi származékra utaló toldalék)
halogénlámpa G vill erős fényű és kis fogyasztású izzólámpa, amelyben a volfrámszálat halogén
elemek gőze veszi körül
lásd HALOGÉN
halográfia G kém sótan, a kémiai sók leírása
tud lat halographia ‘ua.’, lásd HALO-, -GRÁFIA
haloid G kém fématom és halogén elem által alkotott (só)
lásd HALO(GÉN) | -id (vegyi származékra utaló toldalék)
halometria G kém sótartalom meghatározása
ang halometry ‘ua.’: lásd HALO- | metreó ‘mér’
halon G kém a halogénezett szénhidrogének gyűjtőneve
lásd HALO- | -on (vegyi származékra utaló toldalék)

halotrichit G ásv hajszálszerű, selyemfényű rostos halmazokat alkotó vas-alumínium-szulfát
ném Halothrichit ‘ua.’: lásd HALO- | thrix, thrikhosz ‘hajszál’ | -it (ásványra utaló toldalék)

halt! G állj! megállj!
ném felsz, ‘ua.’
 halten ‘tart, feltart, megáll’
halurgia G kém az ásványi sók és sóoldatok technológiája a vegyiparban
ném Halurgie ‘ua.’: lásd HALO- | ergon ‘munka’

halva G keleti édesség, törökméz
szerb, tör, ‘ua.’
 ar halvá ‘édesség’
hamadán G text teveszőr színű alapon mintás perzsaszőnyeg
az iráni Hamadán tartományról

hamadriád G mit fákban élő nimfa, védőszellem
ném Hamadryad
 gör hamadrüasz, hamadrüadosz ‘ua.’: hama ‘szintén’| drüasz ‘fa-szellem’,
lásd DRIÁD
hamak † G függőágy
sp hamaca ‘ua.’ aravak (haiti indián)
hamal G közel-keleti teherhordó, hordár
ar, ‘ua.’
ham and eggs [hemendegz] G konyha sült sonka tükörtojással
ang, ‘sonka és tojás’: ham ‘sonka’ | egg ‘tojás’
hamásza G irod az óarab költészet két részből álló, sok hősi éneket tartalmazó 9. századi
gyűjteménye
ar, ‘ua.’, tkp. ‘hősiesség’
hambo G sport rövid harci bot a japán küzdősportokban
jap, ‘ua.’: ham ‘fél’ | bo ‘harci bot’
hamburger G konyha meleg zsemlében fogyasztott, grillezett és ízesített vagdalthús-pogácsa
ang, ‘hamburgi’: VAGY Hamburg német kikötőről, ahonnan német bevándorlók révén került az
Egyesült Államokba, VAGY a New York állambeli Hamburg kisvárosról, ahol már az 1880-as
években árusították
hámi lásd HAMITA
hamita vagy hámi G népr egyes északkelet-afrikai népek csoportja
G ezek nyelvei (óegyiptomi, kopt, berber, hausza)
tud lat Hamita ‘ua.’ Kám vagy Hám, Noé harmadik fia (ezek a népek a Biblia szerint az ő
leszármazottai)
hammada G földr sziklasivatag, durva kőtörmelékkel borított sivatagos terület
ar, ‘ua.’
hammám G gőzfürdő, törökfürdő, az iszlám világban általános közfürdő, eredetileg főleg rituális
tisztálkodásra szolgált
ar, ‘ua.’ hamma ‘fűt’
hamszterol G biz összeharácsol, felhalmoz
magy, ‘ua.’ ném Hamster ‘hörcsög’
han G karavánszeráj, közel-keleti vendégfogadó
tör perzsa ‘ua.’
hanák G népr cseh-morva tájszólást beszélő, jellegzetes viseletű és népzenéjű népcsoport
Csehországban
cseh, ‘a morvaországi Haná folyó vidékének lakosa’
handheld [hendheld] G számtech kézi, kézben tartható (számítógép vagy periferikus tartozék)
ang, ‘ua.’: hand ‘kéz’ | hold, held ‘tart’
handicap lásd HENDIKEP
handlé G ószeres, használtcikk-kereskedő
 jidd handle ‘ua.’
 ném Handler ‘kereskedő’ handeln ‘kezel, ténykedik, kereskedik’ Hand
‘kéz’
handlíroz G biz alkudozik
magy, ‘ua.’, a HANDLÉ szóból, németes képzéssel

hand-out [hendaut] G előadás vázlata, amelyet előre kiosztanak a hallgatóságnak
G pol közéleti szereplő írásba foglalt nyilatkozata újságírók számára
ang, ‘ua.’ hand out ‘kioszt, szétoszt’: hand ‘átad, kézbe ad’ hand ‘kéz’ | out ‘ki’
handrömi G ját olyan nyert játszma römiben, amikor a játékos egyszerre teszi le valamennyi lapját
ném Handrummy ‘ua.’: Hand ‘kéz’ | lásd RÖMI
hands [hendz] G sport kezezés, a labda érintése kézzel labdarúgásban
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kezek’ hand ‘kéz’
hands off! [hendz of] G el a kezekkel!
ang, ‘ua.’: hand ‘kéz’ | off ‘el, félre’
hands up! [hendz ap] G kezeket fel!
ang, ‘ua.’: hand ‘kéz’ | up ‘fel’
handzsár G ívelt pengéjű, rövid kard
szerb-horvát handžar tör hançar perzsa hanzsar ‘ua.’
hangerli G † pincér törlőkendője
G kisgyermek előkéje
ném kics Hangerl ‘törlőkendő’ hängen ‘lóg, csüng’
haniva G vall kultikus szobrocska japán sírokban
jap, ‘ua.’
hansom [henszom] G közl egykori kétkerekű, egylovas angol bérkocsi magasabb hátsó üléssel
feltalálójáról, J. A. Hansom angol mérnökről
Hanswurst G szính paprikajancsi, az osztrák népi bábjáték közkedvelt figurája
ném, ‘ua.’, tkp. ‘Kolbász Jancsi’: Hans ‘Jancsi’ (Jo)hannes ‘János’ | Wurst ‘kolbász’
hantál G biz fecseg, dumál
G hazudik, mellébeszél, hamukál
ném hantieren ‘bánik, kezel’, nyj ‘lármázik’ fr hanter ‘látogat’ skand (pl. izl heimta, svéd
hämta ‘visz, hazavisz’)
hanti vagy chanti G népr az Ob mentén élő, a magyarral közelről rokon ugor nép, oroszos nevén
osztják
G nyelvt e nép nyelve
hanti, chantig kanteg ‘ua.’, tkp. ‘közösség, szervezet’
 magy had
hanukka G vall zsidó örömünnep november-decemberben annak emlékére, hogy Makkabeus Júdás
Kr. e. 164-ben visszafoglalta a szíriaiaktól és újraszenteltette a jeruzsálemi Templomot
héb, ‘avatás, szentelés’
hanzli G † a csapolt sör tetejéről lecsapott és összegyűjtött hab
hazai ném kics Hansl ‘ua.’, tkp. ‘Jancsi’ Hans (Jo)hannes ‘János’
hapax legomenon G nyelvt írásban csak egyetlen helyen előforduló, ezért sokszor megfejthetetlen
jelentésű szó, pl. a magyar kangrez a Tihanyi Alapítólevélben
G irod egy költő vagy író által kiötlött s általa is csak egyszer használt szókapcsolat, szóösszetétel pl.
a fölszánt (értsd: fölesküdött és elszánt) poéta ceruza Adynál
gör, ‘egyszer kimondott dolog’: hapax ‘egyszer’ | legomenosz ‘(ki)mondott’ legó ‘mond’
haplobionta G biol olyan szervezet, amelynek fejlődése során a haploid állapot csak a
megtermékenyített petesejtben jelentkezik
tud lat, ‘ua.’: gör haplusz ‘egyszer’ | tbsz seml bionta ‘élőlények’ bión, biontosz ‘élő’ bioó
‘él’
haplodiploidia G áll a társadalmat alkotó rovarok bonyolult társas szerveződésének genetikai
alapja, az a jelenség, hogy a nőstények diploidok, a megtermékenyítetlen petéből fejlődő hímek
viszont haploidok
 lásd HAPLOID, DIPLOID

haplofázis G biol az az életszakasz valamely élőlény fejlődésében, amelyet haploid
kromoszómaszám jellemez
gör haplusz ‘egyszer’ | lásd FÁZIS

haploid G gen egyetlen kromoszómagarnitúrát tartalmazó sejt, vagy ilyen sejtekből álló élőlény
gör haplusz ‘egyszer’ | -id ‘-szerű’
 gör eidosz ‘külső’
haploidia G gen haploid állapot (vírusokban és baktériumokban, állatok esetében többnyire csak az
ivarsejtekben)
tud lat, ‘ua.’, lásd HAPLOID

haplológia G nyelvt egyszerejtés, két egymást követő azonos vagy hasonló szótag, ill. hangcsoport
közül az egyiknek a kivetése pl. okvet(et)len vagy lat labilis (tkp. labi-bilis)
tud lat haplologia ‘ua.’: gör haplusz ‘egyszer’ | logion ‘mondás’
 legó ‘mond’
happening [hepening] G rendhagyó, vegyes műfajú előadás meglepetésekkel, rögtönzésekkel és a
közönség aktív részvételével
ang, ‘ua.’, tkp. ‘történés’ happen ‘történik, megesik’ hap ‘véletlen, szerencse’
happol G megszerez (mások elől), megkaparint
ném hangut happen ‘mohón utánakap, befal’
happy end [hepi end] G irod szerencsés kimenetel, boldog vég (regény, színmű, film
befejezésében)
ang happy end(ing) ‘ua.’: happy ‘szerencsés’ hap ‘véletlen, szerencse’ | end(ing) ‘vég(ződés)’
haptaglobin G biokém a hemoglobint lekötő plazmafehérje
ang, ‘ua.’: gör haptó ‘odailleszt, odaköt, megérint’ | lásd GLOBIN
hapták G † vigyázzállás
G kat a vigyázz! mint vezényszó
ném habt acht! ‘figyeljenek, vigyázzanak!’: haben ‘bír, van neki’ | Acht ‘figyelem’
haptén G orv nem antigén természetű anyag, amely nagy molekulájú fehérjékhez kötődve
immunválaszt vált ki
ang hapten ‘ua.’: gör haptó ‘megköt’ | -én (vegyi származékra utaló toldalék)
haptotropizmus G növ érintési inger által kiváltott mozgásjelenség, pl. kúszónövények indáin,
kacsain
tud lat haptotropismus ‘ua.’: gör haptó ‘megérint’ | lásd TROPIZMUS
hara G sport a has mint a belső energia központja a japán harcművészetben
jap, ‘has’
harakiri G hagyományos japán öngyilkossági forma, a has felmetszése, a japánban használatosabb
nevén szeppuku
jap, ‘ua.’: hara ‘has’ | kiri ‘vág’
haram G vall mohamedán templomudvar körülkerített térségéből nyíló imaterem
ar harám ‘tilalmas’ harama ‘megtilt’
Lásd még HÁREM, HEREM
harámbasa G † rablóvezér, haramiavezér
G tört (a török hódoltság korában) gyalogos csapat alparancsnoka
szerb-horv harambasa ‘szabadcsapat vezére’ tör haramˇ başˇ ‘a rablók vezetője’
harangíroz G † lelkesítő beszédet tart
ném harangieren fr haranguer ‘ua.’ kk lat harenga ‘tömeggyűlés’ frank hari-hring, mai
ném Heer-ring ‘sereg, tömeg gyűrűje’
hard-boiled fiction [hardbojld fiksn] G irod Hemingway által indított szikár, keménykötésű, sok
párbeszédre és igen tömör leírásra épülő prózastílus a modern angolszász irodalomban
ang, ‘ua.’, tkp. ‘keményre főtt regény’: hard-boiled (eggs) ‘kemény(tojás)’: hard ‘kemény’ | boil
‘forral, főz’ | fiction ‘széppróza’, lásd FIKCIÓ
hard bop G zene a dzsessznek az 1950-es években indult keményen lüktető, sok rögtönzésen
alapuló stílusa
ang, ‘ua.’: hard ‘kemény’ | (be)bop, a dob hangját imitáló, jelentés nélküli szó a dúdolt dzsesszben
hard copy [hard kopi] G számtech kinyomtatott, alfanumerikus vagy grafikus számítógépes
információ
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kemény másolat’: hard ‘kemény’ | copy ‘másolat’, lásd KÓPIA

hard disk [hard diszk] G számtech merevlemez, winchester, igen sok adatot tartalmazó gyors
mágneslemez
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kemény lemez’: hard ‘kemény’ | disk ‘korong, lemez’
 fr disque ‘ua.’, lásd
DISZKOSZ
hard edge [hard edzs] G műv az Egyesült Államokból az 1960-as években indult festészeti irányzat,
jelemzője a tiszta, erős színek, éles kontúrok és a geometrikus formák használata
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kemény él’: hard ‘kemény’ | edge ‘él, szegély’

hard rock [hard rok] G zene az 1960-as évek végén kialakult rockstílus erős hangosítással, egyszerű
blues-formák átvételével és az ütőhangszerek fokozott használatával
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kemény rock’: hard ‘kemény’ | lásd ROCK

hardver G számtech az elektronikus számítógép mint mechanizmus, annak tartozékai és alkatrészei
ang hardware ‘ua.’, ered. ‘vasáru, fém szerszámok’: hard ‘kemény’ | ware ‘áru’

hárem G nők elzárt lakrésze mohamedán házban, palotában
szerb, tör harem
 ar harám, harim ‘tiltott, tilalmas dolog’ harama ‘megtilt’
Lásd még HARAM, HEREM
hárfa G zene háromszög alakú, függőlegesen tartott nagy hangszer, melynek szabadon álló húrjait
ujjal pengetik
ném Harfe ófn harpha gót harpo ‘ua.’
hargenol G szleng üt, ver, ütlegel
ném argó hargenen ‘megöl’ jidd hariga ‘gyilkosság’ héb harag ‘megöl’
Lásd még HIRIG
hári G biz haj, frizura
ném Haar ‘haj’
haridzsita G vall korai, puritán elveket valló muszlim szekta és a világi uralmat elutasító politikai
irányzat
ar haridzs ‘elszakadás, különvonulás’
harlekin G szính pojáca, paprikajancsi, az olasz commedia dell’arte zenés bohózatainak állandó
komikus figurája
ném Harlekin fr Harlequin ol Arlecchino ‘ua.’, ered. talán szellem, démon (Hennequin
ördög a középkori demonológiában, Alichino démon Dante poklában)
harmattan G met a sivatag felől fújó száraz, meleg szél Nyugat-Afrikában
ar, ‘ua.’
harmónia G zene összhangzás, összhangzat, összecsengés
G műv műalkotás elemeinek szép térbeli hatást kiváltó összhangja és arányossága
G összhang, egyetértés
G megértés, egyezés, egyesség
lat harmonia ‘ua.’ gör harmonia ‘illeszkedés, egyezés, összhang’ harmosz ‘illeszték’
harmodzó ‘illeszt’
harmonika G zene szájjal vagy kézi fújtatóval megszólaltatott, rézlemezes sípokból álló hangszer
(száj~, tangó~)
ném Harmonika ang harmonica ‘ua.’, ered. armonica ‘üvegharmonika, B. Franklin találmánya’
lat harmonicus ‘összhangzatos’, lásd HARMONIKUS
harmonikus G összhangzatos, összecsengő
G zene kellemesen összecsengő
G békés, egyetértő
G összehangolt, zökkenőmentes
ném harmonisch ‘ua.’, lásd HARMÓNIA
harmónium G zene fémnyelvecskékből álló orgonaszerű kis hangszer, amelyet lábbal taposott
fújtató levegője szólaltat meg
 fr harmonium ‘ua.’, A.-F. Debain francia hangszerkészítő találmánya és névalkotása

harmonizáció G zene kíséret szerkesztése dallamhoz
G egyeztetés, összehangolás
ném Harmonisation ‘ua.’, lásd HARMONIZÁL
harmonizál G zene dallamhoz kíséretet szerkeszt
G összeillik, egybehangzik, összhangban van
G összhangba hoz
ném harmonisieren fr harmoniser ‘ua.’, lásd HARMÓNIA
harmonogram G közg, műsz folyamatábra bonyolult feladatok tervszerű lebonyolításának
szervezéséhez, amely a műveletek kezdési és befejezési időpontjait grafikusan tünteti fel
ném Harmonogramm ‘ua.’, lásd HARMÓNIA, -GRAMM
haroset G vall széderestén fogyasztott étel, alma és dió keveréke, amely a vallásos zsidókat az
agyag és szalma keverékére emlékezteti, amiből őseiknek téglát kellett szárítaniuk Egyiptomban
héb háróset ‘ua.’ heres ‘agyagedény’
hárpia G mit (nagybetűvel) egyike a görög regék madártestű ártó istennőinek, akik kiszemelt
áldozatuk elől mindent felfaltak
G átv házsártos, komisz nő, házisárkány
lat Harpya gör Harpüia ‘ártó istennő’ harpadzó ‘elragad, elrabol’
harpsichord [harpszikord] G zene a csembaló angol neve
ang, ‘ua.’ régi fr harpechorde ‘ua.’: harpe ‘hárfa’ | chorde lat chorda ‘húr’
harpuna G † szigony, halászszigony (bálnavadászathoz)
ang harpoon fr harpon ‘ua.’ lat harpe gör harpé ‘sarló’
hartal G koh kemény alumínium
ném Hartal terméknév, ‘ua.’: hart ‘kemény’ | Al(uminium) ‘ua.’
haruspex [haruszpeksz] G vall ókori római pap, aki az áldozati állatok belsőrészei alapján mondott
jóslatot
lat haruspex, haruspicis, ‘ua.’: haru (ismeretlen jelentésű, vsz. etruszk eredetű szó) | specere ‘néz’
haruspicium [haruszpicium] G vall béljóslás az ókori Rómában
lat, ‘ua.’, lásd HARUSPEX
hasard lásd HAZÁRD
hasé G konyha vagdalt hús, húspogácsa, fasírt
ném Haschée ‘ua.’ fr (viande) hachée ‘felvagdalt (hús)’ hacher ‘vagdal’ hache ‘fejsze’
alném hacke ‘ua.’
hash [hes] G számtech keverés, érték leképezése numerikus értékre keverőfüggvény segítségével
ang, ‘ua.’, tkp. ‘vagdalt hús és tört burgonya keveréke’ fr hachée, lásd HASÉ
hásimita G tört közép- és közel-keleti arab uralkodó család, amely ma már csak Jordániában van
trónon
névadója Hásim, Mohamed dédapja, akitől a dinasztia származtatja magát
hasis G indiai kender virágzatának gyantájából készült kábítószer
ném Haschisch ar hasís ‘indiai kender’, tkp. ‘szárított fű, széna’
hassium G kém mesterséges transzurán radioaktív elem
Hessen német tartomány latin Hassia nevéből, mert ennek székhelyén, Darmstadtban fedezték fel
haszid vagy hászid, hasszid G tört a hellenizálódás ellen fellépett, a vallási törvények szigorú
betartását követelő zsidó szekta tagja a Kr. e. 2. században
G vall a haszidizmus valamelyik irányzatának követője
héb tbsz hasszidim ‘kegyesek, jámborak’
haszidizmus G vall puritanizmust és miszticizmust hirdető irányzat a 12–13. századi német
zsidóság körében
G vall misztikus és főleg érzelmi elemekre épülő, az aszkézist és a rabbinikus hagyományt elutasító
vallási mozgalom a kelet-európai zsidóság széles köreiben a 18–20. században
ném Chassidismus ‘ua.’: lásd HASZID, -IZMUS
hatha jóga G a jógának testgyakorlatokból, valamint légző és figyelemösszpontosító gyakorlatokból
álló ága, amelynek célja megőrizni a legtökéletesebb testi és szellemi állapotot
szan hatha ‘erő’ | lásd JÓGA

haubic G † kat tarackágyú, tömegek és zárt hadsorok szétzilálására használt régi lövegfajta
ném Haubitze
 cseh houfnice ‘ua.’ houf ‘csapat, raj, tömeg’
haupttreffer G főnyeremény, telitalálat sorsjátékon
ném Haupttreffer ‘ua.’: Haupt ‘fej, fő-’ | treffen ‘eltalál, találkozik’

hausse lásd HOSSZ
hausza G népr Nyugat-és Közép-Afrikában élő, mohamedán vallású negroid nyelvet beszélő nép
G nyelvt e nép nyelve, amely széles körben érintkezési nyelvként használatos
saját név
hausztórium G biol növényi élősködők szívógyökere, amely a gazdanövénybe hatolva onnan vizet
és táplálékot vesz fel
G növ a növényi embrió fejlődéséhez szükséges tápanyagokat közvetítő sejtcsoport egyes magokban
tud lat haustorium ‘ua.’ lat haustor ‘merítő’ haurire, haustum ‘merít’
haute-couture [otkutűr] G div előkelő szabászat, szabóművészet
G div a legnagyobb francia divatszalonok 1868-ban alakult céhszerű tömörülése
fr, ‘ua.’, tkp. ‘magas (igényű) szabászat’: haut lat altus ‘magas’ | couture ‘varrás, sebhely’
késő lat consutura ‘ua.’ lat consuere, consutum ‘összevarr’: con- ‘össze’ | suere ‘varr’
Lásd még SZUTÚRA
haute-finance [otfinansz] G a pénzarisztokrácia, a felső pénzvilág
fr, ‘ua.’ haut lat altus ‘magas’ | finance ‘pénzügy, vagyoni helyzet’, lásd FINANCIÁLIS
haut-goűt [ogu] G konyha nemes íz, a vadhúsok jellegzetes erős zamata
fr, ‘ua.’: haut lat altus ‘magas’ | go”t ‘íz, ízlés’, lásd GUSZTUS
haute-lisse [otlisz] G text olyan falkárpit, amelynek a láncfonalait a szövőszéken függőlegesen
feszítik ki
fr, ‘ua.’: haut lat altus ‘magas’ | lisse lat licium ‘szál, fonal, keresztfonal’
haut-relief [orölief] G műv magasdombormű
fr, ol alto rilievo ‘ua.’: alto lat altus ‘magas’ | rilievo ‘kiemelkedés’ rilevare lat
relevare ‘kiemel’, lásd RELEVÁNS
haute-saison [otszezon] G † főidény
fr, ‘ua.’: haut ‘magas, fő’ lat altus ‘magas’ | lásd SZEZON
haute-volée [otvolé] G a felső tízezer, az előkelők világa
fr, ‘ua.’: haut lat altus ‘magas’ | volée ‘repülés, vminek a röpte’ voler ‘repül’ lat volare
‘ua.’
havanna G finom szivarfajta
Kuba fővárosának, Havannának a nevéből sp (La) Habana ‘ua.’
Lásd még HABANÉRA
havária G † ker szállítási kár
G üzemzavar, üzemi baleset
ném Havarie ol avaria ‘ua.’ ar avarija ‘sérült rakomány’
havelock [hevlok] G div ujjatlan, könyökig érő gallérú régi férfiköpeny
H. Havelock angol tábornok nevéből, aki divatba hozta
haver G biz barát, pajtás, cimbora
jidd chawer ‘társ, barát’ héb hábér ‘ua.’
hazárd G nagy kockázattal járó, kockázatos
G felelőtlen, vakmerő, merész
ném Hasard fr hasard ófr hasart ‘véletlen, szerencse’ ar az-zahr, tkp. al-zahr ‘a
játékkocka’
 magy házsártos
hazardéria G † kockázatos lépés
fr hasarderie ‘ua.’, lásd HAZÁRD
hazardíroz G kockáztat, szerencsét próbál
G kockára vet, mindent egy lapra tesz fel
G szerencsejátékot űz
ném hasardieren fr hasarder ‘ua.’, lásd HAZÁRD
hazardőr G szerencsejátékos, hazárdjátékos
G felelőtlenül vakmerő, könnyelmű, kockázatot vállaló ember
fr hasardeur ‘ua.’, lásd HAZÁRD
heat sink [hít szink] G számtech hűtőborda, hőfelesleget elvezető elem számítógép-alkatrészeken
ang, ‘ua.’: heat ‘hő, meleg’ | sink ‘konyhai mosogató, lefolyó’ sink ‘süllyed’
heavy metal [hevi metál] G zene a rock irányzata a hatvanas évek közepétől, a gitárra támaszkodó
kemény, fémes elektronikus hangzás jellemzi
G ang, ’ua.’, tkp. ’nehéz fém’: heavy ’súlyos’ | metal ’fém’ lat metallum ’ua.’
hebefrén G lél serdülőkori hasadásos elmezavarban szenvedő (személy)
ném hebephrän ‘ua.’, lásd HEBEFRÉNIA
hebefrénia G lél serdülőkori hasadásos elmezavar
tud lat hebephrenia ‘ua.’: gör hébé ‘ifjúkor’ | phrén ‘elme’
héber G tört a zsidó nép egyik neve az ókorban
G nyelvt a zsidóság szertartási nyelve
lat Hebr(aeus) gör hebraiosz ‘héber, zsidó’ héb ibrí ‘túloldali’
hébér lásd HÉVÉR
hebraica [hebraika] G tud a héber nyelvvel, a zsidó műveltséggel és irodalommal foglalkozó művek
gyűjteménye
lat tbsz seml, ‘ua.’ hebraicus ‘a héberekkel kapcsolatos’ hebraeus, lásd HÉBER
hebraista G tud a hebraisztika tudósa, szakértője
ném Hebraist ‘ua.’, lásd HEBRAISZTIKA
hebraisztika G tud a héber nyelvvel, a zsidó műveltséggel és irodalommal foglalkozó tudományág
ném Hebraistik ‘ua.’, lásd HÉBER
hebraizmus G nyelvt héber nyelvi jellegzetesség, sajátos kifejezésmód
ném Hebraismus ‘ua.’, lásd HÉBER, -IZMUS
hecc G biz bosszantás, ugratás
G csíny, móka, muri, balhé
G hajsza, uszítás
G † állatviadal
ném Hetze ‘üldözés, uszítás, hajtóvadászat’
heccel G bosszant, ugrat, hergel
G ingerel, izgat
G bujtogat, uszít
lásd HECC
hecckampány G sajtó uszító, lejárató sajtótámadások sorozata
lásd HECC, KAMPÁNY
heccmejszter G † biz heccek szervezője
ném Hetzmeister ‘ua.’, lásd HECC, MAJSZTER
hecsedli G növ csipkebogyó, a vadrózsa termése
G konyha csipkebogyólekvár
baj-oszt kics Hetscherl ‘ua.’ ?
hectica lásd HEKTIKA
héder G okt zsidó hitközségi elemi iskola
héb, ‘ua.’, tkp. ‘szoba’
hedonista G a hedonizmus híve
G élvhajhász, élveteg ember
lásd HEDONIZMUS
hedonisztikus G a hedonizmus alapján álló
G érzéki, testi
ném hedonistisch ‘ua.’, lásd HEDONIZMUS
hedonizmus G fil élvezetelvűség, ókori görög bölcseleti irányzat, amely szerint az élet javainak
ésszerű élvezése a legfőbb jó
G átv élvhajhászat
tud lat hedonismus ‘ua.’: gör hédoné ‘élvezet, gyönyör’ | lásd -IZMUS
hedzsra G vall Mohamed menekülése Mekkából Medinába (622), a mohamedán időszámítás kezdő
éve
ar hidzsra ‘ua.’, tkp. ‘különválás’ hadzsra ‘elválaszt’
hegeliánus G fil (fn) a hegeli filozófia híve, követője
G (mn) a hegeli filozófián alapuló, azzal kapcsolatos
ném Hegelianisch ‘ua.’ Georg W. F. Hegel német bölcselő nevéből
hegemón G döntő hatalmi fölényben lévő, vezető szerepet játszó
magy, a HEGEMONIKUS rövidült formája
hegemónia G vezető szerep, hatalmi fölény
ném Hegemonie ‘ua.’ gör hégemonia ‘vezetés, főhatalom’ hégemón ‘hadvezér, fővezér’
hégeomai ‘vezet’
hegemonikus G egyeduralmi
G döntő hatalmi fölényben lévő
ném hegemonisch ‘ua.’, lásd HEGEMÓNIA
hegemonizmus G törekvés más népek, országok feletti uralomra
újk lat hegemonismus ‘ua.’, lásd HEGEMÓNIA, -IZMUS
heimarmené G fil a végzet mint a világban végbemenő és egymással oksági kapcsolatban lévő
mozzanatok összessége az ókori sztoikus bölcseletben
gör, ‘osztályrészül jutott (végzet)’ meiromai ‘osztályrészül kap’ merosz ‘rész, osztályrész’
hekatomba G csatában elesettek testeinek hatalmas tömege
G átv súlyos háborús véráldozat, tömegáldozat, mészárlás
lat hecatombe ‘ua.’ gör hekatombé ‘száz ökörből álló ünnepélyes áldozat’: hekaton ‘száz’ |
busz ‘ökör’
hekatonpedon G ép száz láb, azaz 30 méter hosszú templom vagy templomcella az ógörög
építészetben
gör, ‘ua.’: hekaton ‘száz’ | pusz, podosz ‘láb’
hekk G áll ízes húsú, szálkátlan tengeri hal
ném Heck ‘ua.’
hékliz G biz csúfol, ingerel, bosszant
ném hecheln ‘ua.’, ered. ‘gerebenez’ Hechel ‘gereben’
hektár G területmérték, 100 árnyi föld
lásd HEKTO-, ÁR
hektika G † orv tüdővész, tüdőbaj, sorvadás
lat (febris) hectica ‘tüdőbajos (láz)’ gör hektikosz (püretosz) ‘tartós (láz)’ hexisz ‘állapot,
testi adottság’ ekhó ‘tart, megszáll’
hektikus G orv tüdőbajos
G átv lázas, izgatott, zaklatott
lásd HEKTIKA
hekto- G (mértéknevek előtagjaként) az alapmérték százszorosa: hektoliter, hektár stb.
fr hecto- ‘ua.’ gör hekaton ‘száz’
hekus G biz detektív, nyomozó
G rendőr
tréfás, latinos alak hé ‘rendőrség, rendőrkapitányság’ ném argó he ‘ua.’ cig chev, chew
‘lyuk, barlang, zárka’
helepolisz G tört kerekeken gurított fa ostromtorony mint ókori görög hadászati eszköz
gör, ‘ua.’, tkp. ‘városbevevő’: haireó, helomai ‘megragad, elfoglal’ | polisz ‘város’
heliakus G csill a Nappal közel egyidejű (kelés vagy nyugvás csillag esetében)
tud lat heliacus
 gör héliakosz ‘a nappal kapcsolatos’ Héliosz ‘nap’
helianthemum [heliantémum] G növ napvirág
tud lat, ‘ua.’: gör Héliosz ‘nap’ | anthemon ‘virág’

helianthus [heliantusz] G növ napraforgó
lat,
 gör hélianthosz ‘ua.’, tkp. ‘napvirág’: héliosz ‘Nap’ | anthosz ‘virág
heliar G opt nagy fényerejű, aszimmetrikus fényképészeti lencserendszer
ném Heliar márkanév: gör Héliosz ‘nap’ | -ar (lencserendszerre utaló toldalék)

helicitás G fiz csavarodás, az elemi részecskék spinjének a mozgás irányára eső vetülete
tud lat, ‘ua.’
 helica ‘tekeredés’ gör heliké ‘ua.’ helix, helikosz ‘csavar, csigavonal’
helikesz G ép a korintoszi oszlopfő négy sarkán az akantuszlevelek volutaszerűen befelé kunkorodó
végei
gör tbsz, ‘ua.’
 helix, helikosz ‘csavar, csigavonal’
helikon G zene köralakúra hajlított csövű, kontrabasszus hangfekvésű nagy rézfúvós hangszer
ném Helikon ‘ua.’
 gör helix, helikosz ‘csavarvonal, csigavonal’
helikoplán G közl helikopter és repülőgép kombinációja
lásd HELIKO(PTER, AERO)PLÁN

helikopter G műsz csavarszárnyú repülőgép
ang helicopter ‘ua.’: gör helix, helikosz ‘csavarvonal, csigavonal’ | pteron ‘szárny’

heliktit G geol görbült, csavarodott vagy elágazó barlangi cseppkőképződmény
ném Heliktit ‘ua.’: gör heli(x) ‘csavarvonal, csigavonal’ | lásd (SZTALA)KTIT

helio- G (tudományos összetételek előtagjaként) a Nappal és a napfénnyel kapcsolatos, nap-
gör héliosz ‘Nap’

heliocentrikus G csill a Napot a világegyetem középpontjának tekintő (világkép)
tud lat heliocentricus ‘ua.’: lásd HELIO-, CENTRUM

heliodor G ásv drágakő, a berill aranysárga színű, átlátszó változata
ném Heliodor ‘ua.’, tkp. ‘a nap ajándéka’: lásd HELIO- | gör dóron ‘ajándék’
 (di)dómi ‘ad’
heliofita G növ napfénykedvelő növények
tud lat tbsz seml heliophyta ‘ua.’: lásd HELIO- | gör phüton ‘növény’
 phüteuó ‘ültet’ phüó
‘nő, sarjad’
heliofizika G csill a Napban zajló fizikai folyamatokkal foglalkozó tudományág
lásd HELIO-, FIZIKA
heliofóbia G orv napfényiszony, beteges félelem a napfénytől
tud lat heliophobia ‘ua.’: lásd HELIO-, FÓBIA
heliográf G távk tükörtávíró, tükrözött napfénnyel működő régi katonai hírközlő eszköz
G csill fotóberendezéssel felszerelt távcső a Nap fényképezésére
ang heliograph ‘ua.’, lásd HELIO-, -GRÁF
heliogravúra G nyomd fotomechanikus mélynyomó eljárás kézi festékezéssel és nyomással
G nyomd ilyen eljárással nyert nyomat
fr hélogravure ‘ua.’: lásd HELIO-, GRAVURE
heliokrómia G fényk színes fényképezés
ang heliochromy ‘ua.’: lásd HELIO- | gör khróma ‘szín’
heliolátria G vall napimádás
tud lat, ‘ua.’: lásd HELIO- | gör latreia ‘szolgálat az oltárnál’
heliométer G csill távcső a Nap és a bolygók átmérőjének meghatározására és kis szögtávolságok
mérésére
ang heliometer ‘ua.’: lásd HELIO- | gör metreó ‘mér’
helion G kém a hélium két protont és egy neutront tartalmazó izotópja
 tud lat, ‘ua.’: gör Héliosz ‘nap’ | -on ‘nemes gázokra utaló toldalék’
heliophyta lásd HELIOFITA
helioszkóp G csill a Nap közvetlen megfigyelésére való, fényességcsökkentő berendezéssel ellátott
távcső
 ang helioscope ‘ua.’: lásd HELIO- | gör szkopeó ‘néz, figyel’

heliosztát G csill óraszerkezettel mozgatott tükörberendezés, amely a Nap képét állandóan egy
mozdulatlan távcsőbe vetíti
ang heliostat ‘ua.’, tkp. ‘napmegállító’: lásd HELIO- | gör (hi)sztanó ‘megállít’

heliotechnika G műsz a napenergia hasznosítása
lásd HELIO-, TECHNIKA

helioterápia G orv napfénykúra
tud lat heliotherapia ‘ua.’: lásd HELIO-, TERÁPIA

heliotróp G ásv véreskő, ékkő, zöld kalcedon élénkvörös hematitpettyekkel
G műsz forgatható naptükör távoli helyek megfigyelésére
ném Heliotrop ‘ua.’: lásd HELIO- | gör troposz ‘fordulat’ trepó ‘fordul’
heliotropizmus lásd FOTOTROPIZMUS
heliózis G orv napszúrás
tud lat heliosis ‘ua.’: lásd HELIO- | -ózis (betegségre utaló toldalék)
heliport G leszállóhely helikopterek számára
ang, ‘ua.’: lásd HELI(KOPTER) | ang (air)port ‘repülőtér, légikikötő’
hélium G kém a nemesgázok legkönnyebbike, a kettes rendszámú elem
tud lat helium ‘ua.’: héliosz ‘Nap’ (színképvonalait először a Nap fényében fedezték fel) -ium
(vegyi elemre utaló toldalék)
helladikus G tört égei-tengeri (kultúra)
ném helladisch ‘ua.’ gör Hellasz, Helladosz ‘Görögország’
hellanodikész G tört az ókori nagy sportjátékok (olimpiai, nemeai) versenyeit szervező és
felügyelő, a bíró és díjátadó tisztét ellátó tíz személy egyike
gör, ‘görögök bírája’: lásd HELLÉN | diké ‘igazság, döntés, ítélet’
helleborus [helleborusz] G növ hunyor
lat, gör helleborosz ‘ua.’, ered (?) ‘őzeledel’: hellosz ‘őz’ | boré ‘táplálék’
hellén G (ókori) görög
gör Hellén, Hellénikosz ‘ua.’, ered. ‘egy észak-görögországi törzshöz tartozó, amely Deukalión
fiát, Hellénoszt tekintette mitikus ősének’
hellenista G tud a hellenisztika tudósa
lásd HELLENISZTIKA
hellenisztika G tud az ókori görögség kultúrájával foglalkozó tudományág
ném Hellenistik ‘ua.’, lásd HELLÉN
hellenisztikus G a hellenizmussal kapcsolatos
ném hellenistisch ‘ua.’, lásd HELLENIZMUS
hellenizál G (el)görögösít
ném hellenisieren gör hellénidzó ‘ua.’, lásd HELLÉN
hellenizmus G tört az ókori görög műveltség expanzív, három világrészre kiterjedő korszaka (Kr. e.
4–1. század), melynek során a meghódított régiók (Szíria, Mezopotámia, Egyiptom) kultúrájának
sok elemét magába olvasztotta
tud lat hellenismus gör helléniszmosz ‘ua.’: lásd HELLÉN, -IZMUS
hellenofil G görögbarát
ném Hellenophil ‘ua.’: lásd HELLÉN | gör philó ‘kedvel’
helmintagóga G orv féreghajtó szerek
tud lat tbsz seml helminthagoga ‘ua.’: gör helminsz, helminthosz ‘(bél)féreg’ | agógon ‘(el)vezető’
agó ‘vezet’
helmintiázis G orv bélférgesség
tud lat helminthiasis ‘ua.’: gör helminsz, helminthosz ‘(bél)féreg’ | -iázis (betegségre utaló
toldalék)
helmintofóbia G orv beteges irtózás a férgektől
tud lat helminthophobia ‘ua.’: gör helminsz, helminthosz ‘féreg’ | lásd FÓBIA
helmintológia G biol, orv féregtan, a (bél)férgekkel foglalkozó tudományág
tud lat helminthologia ‘ua.’: gör helminsz, helminthosz ‘(bél)féreg’ | lásd -LÓGIA
helmintológus G biol, orv a féregtan szakértője, tudósa
magy, ‘ua.’, lásd HELMINTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

helofita G növ mocsárkedvelő, ott tenyésző növényfajták
tud lat tbsz seml helophyta ‘ua.’: gör helosz ‘láp, mocsár’ | phüton ‘növény’
 phüteó ‘ültet’
phüó ‘sarjad, nő’
helóma G orv tyúkszem
tud lat heloma ‘ua.’: gör hélosz ‘szeg’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
helóta G tört háborúban ejtett fogolyból lett állami rabszolga az ókori Spártában
G átv rabsorba taszított, jogfosztott ember
lat helota gör helótész ‘ua.’ (?) heleu ‘elfogott’ haireó ‘foglyul ejt’
helotizmus G szolgaság, rabszolgaság
G rabszolgatartás
ang helotism ‘ua.’, lásd HELÓTA, -IZMUS
helotómia G orv tyúkszemkivágás
tud lat ‘ua.’: gör hélosz ‘szeg’ | tomé ‘metszés’ | temnó ‘vág’
helvét G † svájci
G † vall református
lat Helvetus ‘a mai Svájc területén élt ókori kelta nép tagja’, ill. Confessio Helvetica ‘helvét
hitvallás’ (a református vallás alapokmánya, e vallást ugyanis a svájci Genfben működött Kálvin
alapozta meg)
hem G orv a hemoglobin vasat tartalmazó alkotórésze
tud lat haem ‘ua.’, lásd HEMOGLOBIN
hemagglutináció G orv a vörösvérsejtek összecsapódása
tud lat haemagglutinatio ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | lásd AGGLUTINÁCIÓ
hemagglutinin G orv a vörösvérsejtek összecsapódását előidéző anyag
tud lat haemagglutinin ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | lásd AGGLUTININ
hemagóga G orv vérhajtó szerek
tud lat tbsz seml haemagoga ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | agógon ‘(el)vezető’ agó ‘vezet’
hemangióma G orv a vérereket alkotó szövetek jóindulatú daganata
tud lat haemangioma ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | angeion ‘edény’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
hematin G orv ferrivasiont tartalmazó hemszármazék
tud lat haematin ‘ua.’: gör haima, haimatosz ‘vér’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
hematinémia G orv a hematin jelenléte a vérben
tud lat haematinaemia ‘ua.’: lásd HEMATIN | gör haima ‘vér’
hematikus G orv a vérrel kapcsolatos, rá vonatkozó
tud lat haematicus ‘ua.’ gör haima, haimatosz ‘vér’
hematit G ásv vörösvasérc
ang haematite ‘ua.’: gör haima, haimatosz ‘vér’ | -it (ásványra utaló toldalék)
hemato- G (tudományos összetételek előtagjaként) a vérrel kapcsolatos, vér-
gör haima, haimatosz ‘vér’
hematoblaszt G orv olyan sejt, amelyből vörösvérsejt képződik
ném Hämatoblast ‘ua.’: lásd HEMATO- | gör blasztosz ‘rügy, hajtás’
hematocita G orv vérsejt, a vér sejtes alkotórésze
tud lat haematocyta ‘ua.’: lásd HEMATO- | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’
hematocitopénia G orv a sejtes elemek arányának csökkenése a vérben
tud lat haematocytopaenia ‘ua.’: lásd HEMATOCITA | lat paene ‘alig’
hematocitózis G orv a sejtes elemek arányának megnövekedése a vérben
tud lat haematocytosis ‘ua.’: lásd HEMATOCITA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
hematocitúria G orv vörösvérsejtek ürítése a vizeletben
tud lat haematocyturia ‘ua.’: lásd HEMATOCITA | gör ureó ‘vizel’
hematofília lásd HEMOFÍLIA
hematofóbia G orv iszonyodás a vértől
 tud lat haematophobia ‘ua.’: lásd HEMATO-, FÓBIA

hematogén G orv a vérből származó
G orv vér útján történő
ném hämatogen ‘ua.’: lásd HEMATO-, -GÉN
hematogenezis G orv vérképzés, vérképződés
tud lat haematogenesis ‘ua.’: lásd HEMATO-, GENEZIS
hematokele G orv vérömlés okozta daganat
tud lat haematokele ‘ua.’: lásd HEMATO- | gör kélé ‘púp, daganat’
hematoklázis G orv a vörösvérsejtek szétesése
tud lat haemantoclasis ‘ua.’: lásd HEMATO- | gör klaszisz ‘törés, rombolás’ klaó ‘tör’
hematolízis G orv a hemoglobin kioldódása a vörösvértestekből
tud lat haematolysis ‘ua.’, tkp. ‘véroldódás’: lásd HEMATO- | gör lüszisz ‘oldódás’ lüó ‘felold,
elold’
hematológia G orv vértan
tud lat haematologia ‘ua.’: lásd HEMATO-, -LÓGIA
hematológus G orv a vér kórtanával foglalkozó szakorvos
magy, ‘ua.’, lásd HEMATOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
hematóma G orv vérömleny
tud lat haematoma ‘ua.’: gör haima, haimatosz ‘vér’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
hematomielia G orv bevérzés a gerincvelőben
tud lat haematomyelia ‘ua.’: lásd HEMATO- | gör müelosz ‘velő’
hematopoézis G orv a vérsejtek képződése és fejlődése
tud lat haematopoesis ‘ua.’: lásd HEMATO- | gör poiészisz ‘alakítás, alakulás’ poieó ‘alkot’
hematorrea G orv bőséges vérzés, vérömlés
tud lat haematorrhoea ‘ua.’: lásd HEMATO- | gör rhoé ‘folyás’ rheó ‘folyik’
hematoszkópia G orv vérvizsgálat
tud lat haematoscopia ‘ua.’: lásd HEMATO- | gör szkopeó ‘vizsgál’
hematozoa G orv vérélősdik, a vérben élősködő állati lények
tud lat tbsz seml haematozoa ‘ua.’: lásd HEMATO- | gör dzóon ‘állat’ dzóé ‘élet’
hematúria G orv vérvizelés, véres vizelet
tud lat haematuria ‘ua.’: lásd HEMATO- | gör ureó ‘vizel’
hemeranopia G orv farkasvakság, szürkületkor gyengülő látás
tud lat, ‘ua.’: gör hémera ‘nappal’ | an- ‘nem’ ópsz ‘látás’
hemi- G (tudományos összetételek előtagjaként) fél
gör hémi ‘fél, fele vminek’
hemiakromatopszia G orv a látótér felét érintő színvakság
tud lat hemiachromatopsia ‘ua.’, lásd HEMI-, AKROMATOPSZIA
hemiobezitás G orv féloldali elhízás
tud lat hemiobesitas ‘ua.’, lásd HEMI-, OBEZITÁS
hemialgia G orv féloldali neuralgia
tud lat, ‘ua.’: gör hémi ‘fél’ | algeó ‘fájdalmat érez’
hemianalgézia G orv a fájdalomérzet féloldali hiánya
tud lat hemianalgesia ‘ua.’, lásd HEMI-, ANALGÉZIA
hemianesztézia G orv féloldali érzéketlenség
tud lat hemianaesthesia ‘ua.’, lásd HEMI-, ANESZTÉZIA
hemianopia G orv a szem fél látóterének kiesése
tud lat, ‘ua.’, lásd HEMI-, ANÓPIA
hemiataxia G orv rendezetlen mozgás a test egyik oldalán
tud lat, ‘ua.’, lásd HEMI-, ATAXIA
hemiatrófia G orv féloldali sorvadás
tud lat hemiatrophia ‘ua.’, lásd HEMI-, ATRÓFIA
hemiballizmus G orv az egyik oldal végtagjain és arcizmain fellépő rángásszerű mozgások
 tud lat hemiballismus ‘ua.’: gör hémi ‘fél’ | balló ‘dob, dobál’ | lásd -IZMUS

hemicellulóz G kém növényi sejtfalakból lúggal kinyerhető szénhidrát, félcellulóz
lásd HEMI-, CELLULÓZ

hemiciklikus G félkör alakú
tud lat hemicyclicus ‘ua.’: gör hémi ‘fél’ | küklosz ‘kör’

hemiéder G ásv felesforma, teljes lapszámú kristály fél lapszámú alakváltozata
ném Hemieder ‘ua.’: gör hémi ‘fél’ | hedra ‘alap, szék’
 hedzomai ‘ül’
hemiedria G ásv kristályosztály, amelyben az ásvány lapjainak csak a fele alakul ki
kristályosodáskor
tud lat, ‘ua.’, lásd HEMIÉDER

hemiészter G kém félészter, olyan dikarbonsav, amelynek egyik karboxilgyöke észteresítve van
lásd HEMI-, ÉSZTER

hemifaciális G orv a fél arcot érintő
tud lat, ‘ua.’: gör hémi ‘fél’ | lat facialis ‘az archoz tartozó’
 facies ‘arc’
hemiglóbusz G félgömb
lásd HEMI-, GLÓBUSZ

hemikránia G orv féloldali fejfájás
tud lat hemicrania ‘ua.’: gör hémi ‘fél’ | kics kranion ‘koponya’
 kranosz ‘sisak’, lásd MIGRÉN
hemikriptofiton G növ félig rejtve telelő növény, amelynek a megújuló rügyei a kedvezőtlen
időszakot közvetlenül a talajfelszín felett vagy alatt vészelik át
lásd HEMI-, KRIPTOFITON

hemimetabólia G áll a rovarok nem teljes átalakulással való fejlődése
lásd HEMI-, METABÓLIA

hemipelágikus G földr a partmenti sekély tenger és a mélytenger közötti (övezet)
lásd HEMI-, PELÁGIKUS

hemipermeábilis G tud félig áteresztő
lásd HEMI-, PERMEÁBILIS

hemiplegia G orv féloldali bénulás
tud lat, ‘ua.’: gör hémi ‘fél’ | plegia ‘bénulás’
 plégé ‘ütés’
Hemiptera G áll félfedeles szárnyú rovarok osztálya
tud lat, ‘ua.’: gör hémi ‘fél’ | pteron ‘szárny’

Lásd még DIPTERA, HELIKOPTER
hemiszféra G földr félgömb, félteke
lat hemisphaera
 gör hémiszphaira ‘ua.’: hémi ‘fél’ | szphaira ‘gömb’
hemiszférium G anat agyfélteke
tud lat hemisphaerium ‘ua.’, lásd HEMISZFÉRA

hemiszpazmus G orv féloldali görcs
tud lat hemispasmus ‘ua.’: gör hémi ‘fél’ | szpaszmosz ‘görcs’
 szpaó ‘tép, marcangol’
hemisztichon G irod félsor, cezúrával kettéosztott teljes sor egyik fele
gör, ‘ua.’: gör hémi ‘fél’ | sztikhosz ‘verssor’

hemizigóta G gen kromoszómapár nélküli diploid sejt
lásd HEMI-, ZIGÓTA

hemmung G biz gátlás
ném, ‘ua.’
 hemmen ‘fékez, gátol’
hemo- G (tudományos összetételek előtagjaként) a vérrel kapcsolatos, vér-
gör haima ‘vér’

hemocianin G biol alacsonyabb rendű szervezetekben az oxigén szállítását ellátó, fématomot
tartalmazó fehérjék neve, amelyek oxidált formában kék színűek
tud lat haemocyanin ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | küanosz ‘sötétkék’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

hemocita G biol vérsejt
tud lat haemocyta ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | kütosz ‘barlang, üreg, cella’

hemocitométer G orv vérsejt számlálására való eszköz
 ném Hämozytometer ‘ua.’: lásd HEMOCITA | gör metreó ‘mér’

hemodiagnózis G orv vérvizsgálaton alapuló kórmeghatározás
tud lat haemodiagnosis ‘ua.’, lásd HEMO-, DIAGNÓZIS

hemodinamométer G orv a vér áramlási sebességének mérésére szolgáló műszer
lásd HEMO-, DINAMOMÉTER

hemofília G orv vérzékenység
tud lat haemophilia ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | philia ‘vonzalom’
 philó ‘kedvel’
hemoglobin G biol a vörösvértestek színező, oxigént szállító fehérjéje
tud lat haemoglobin ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | lat globus ‘gömb’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

hemokromatózis G orv a vér vastartalmának kóros növekedése, amely a vér színének változásában
is megnyilvánul
tud lat haemochromatosis ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | khróma, khrómatosz ‘szín’ | -ózis (kóros

folyamatra utaló toldalék)
hemokultúra G orv vérben készült baktériumtenyészet
lásd HEMO-, KULTÚRA

hemolimfa G orv vérnyirok
tud lat haemolympha ‘ua.’, lásd HEMO-, LIMFA

hemolitikus G orv vérsejtoldó
tud lat haemolyticus ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | lütikosz ‘feloldó’
 lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘felold’
hemolizin G orv a vörösvérsejteket feloldó, és így hemoglobint felszabadító anyag
tud lat haemolysin ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | lüszisz ‘feloldás’
 lüó ‘felold’ | -in (vegyületre utaló
toldalék)
hemolízis lásd HEMATOLÍZIS
hemoprotein G orv vérfehérje
lásd HEMO-, PROTEIN
hemoptoé G orv vérköpés
tud lat haemoptoe ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | ptüó ‘köp’
hemorrágia G orv erős vérzés, vérömlés
tud lat haemorrhagia ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | rhégnümi ‘kihasad, kiárad’
hemorroida G orv aranyér, visszeres csomó a végbélben
tud lat haemorrhoida ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | rhoé ‘folyás’ rheó ‘folyik’
hemosziderin G orv a vérsejtek vastartalmú vörös festékanyaga
tud lat haemosiderin ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | szidérosz ‘vas’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
hemosziderózis G orv a vörösvértestek szétesése folytán felszabaduló hemosziderin lerakódása a
szövetek falósejtjeiben
tud lat haemosiderosis ‘ua.’: HEMOSZIDER(IN) | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
hemosztázis G orv vérzés elállítása, vérzéscsillapítás
G orv vérpangás
tud lat haemostasis ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | sztaszisz ‘megállás, megállítás’ (hi)sztanaó
‘megállít’
hemosztatikum G orv vérzéscsillapító szer
tud lat haemostaticum ‘ua.’, lásd HEMOSZTATIKUS
hemosztatikus G orv vérzéscsillapító hatású
tud lat haemostaticus ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | sztatikosz ‘megállító’ (hi)sztanaó ‘megállít’
hemoterápia G orv vérkészítménnyel való gyógykezelés
tud lat haemotherapia ‘ua.’, lásd HEMO-, TERÁPIA
hemotorax G orv a mellüregben keletkezett vérömleny
tud lat haemothorax ‘ua.’: gör haima ‘vér’ | thórax ‘mell’
hemotoxin G orv vérméreg
tud lat haemotoxin ‘ua.’, lásd HEMO-, TOXIN
hendekagon G geom tizenegyszög
gör hendeka ‘tizenegy’ | góné ‘sarok, szög’ gonü ‘térd’
hendekaszillabus G irod tizenegy szótagú verssor
lat hendecasyllabus ‘ua.’: gör hendeka ‘tizenegy’ | szüllabé ‘szótag’, lásd SILLABIZÁL

hendiadisz G stil két mellérendelt főnév használata jelzős szerkezet helyett, pl. „csillagos ég”
helyett „csillag és ég”
gör hendiadüsz ‘egyet kettő által’: hen ‘egy’ | dia ‘át, által’ | düó ‘kettő’

hendikep G sport előnyverseny lósportban, ahol az esélyek kiegyenlítése céljából az esélyesebb
indulókat hátránnyal sújtják
G átv hátrány, gát, akadályozó körülmény
ang handicap ‘ua.’ hand i’ cap, azaz hand in the cap ‘kéz a sapkában’, tehát ‘sorshúzás’
hendikeppel G sport versenyzőt hátránnyal sújt
G átv hátrányos helyzetbe hoz, gátol, akadályoz
lásd HENDIKEP
henna G növ cserjenövény
G ebből nyert por alakú vörös (haj)festékanyag
lat, ar hinná-a ‘ua.’
hennin G ölt hosszú kúp alakú női fejdísz hátul lebegő fátyollal a 14–15. század viseletében
fr, ‘ua.’ holl henninck ‘kakas’
henoteizmus G vall egyetlen isten kultuszát ápoló, de más istenek létét is elfogadó vallási felfogás,
monolátria
tud lat henotheismus ‘ua.’: gör hen ‘egy’ | theosz ‘isten’ | lásd -IZMUS
henry G fiz az induktivitás mértékegysége az SI-rendszerben
Joseph Henry amerikai fizikus nevéből
heparin G biokém a véralvadást gátló, savas tulajdonságú poliszacharid, amelyet először
májkivonatból állítottak elő
tud lat, ‘ua.’: gör hépar ‘máj’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
hepatalgia G orv fájdalom a máj tájékán
tud lat, ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | algeó ‘fájdalmat érez’
hepatargia G orv májelégtelenség
G orv erőtlen állapot a máj pangása következtében
tud lat, ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | argia ‘tétlenség’ argeó ‘tétlenkedik’: a- ‘nem’ |
ergomai ‘dolgozik’
hepatektómia G orv a májnak vagy egy részének műtéti eltávolítása
tud lat hepatectomia ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | ektomé ‘kimetszés’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
hepatikus G orv a májjal kapcsolatos, a májhoz tartozó, máj-
tud lat hepaticus ‘ua.’ gör hépar, hépatosz ‘máj’
hepatitisz G orv fertőző májgyulladás
tud lat hepatitis ‘ua.’ gör hépar, hépatosz ‘máj’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
hepatobiliáris G orv a májjal és epével kapcsolatos
tud lat, ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | lat bilis ‘epe’
hepatodínia G orv májtáji fájdalom
tud lat hepatodynia ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | odüné ‘fájdalom’
hepatogén G orv a májból eredő
tud lat, ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | lásd -GÉN
hepatolit G orv májkő, a májban képződött kő
tud lat hepatolith ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | lithosz ‘kő’
hepatológia G orv májgyógyászat, a májbetegségekkel foglalkozó orvostudományi ág
tud lat hepatologia ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | lásd -LÓGIA
hepatóma G orv májdaganat, májsejtrák
tud lat hepatoma ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
hepatomegália G orv májmegnagyobbodás
tud lat hepatomegalia ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | megalosz ‘nagy’
hepatopátia G orv májbetegség, májbántalom
 tud lat hepatopathia ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’

hepatoptózis G orv májsüllyedés
tud lat hepatoptosis ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | ptószisz ‘leesés’
 (pi)ptó ‘esik’
hepatorrhagia G orv májvérzés
tud lat, ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | rhégnümi ‘kihasad, kiárad’

hepatózis G orv idült májkárosodás
tud lat hepatosis ‘ua.’: gör hépar, hépatosz ‘máj’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

hepiend lásd HAPPY END
heptaéder G geom hétoldalú mértani test
ném Heptaeder ‘ua.’: gör hepta ‘hét’ | hedra ‘lap, szék’
 hedzomai ‘ül’
heptagon G geom hétszög
ang, ném heptagon ‘ua.’: gör hepta ‘hét’ | gónia ‘szög, hajlat’
 gonü ‘térd’
heptagonális G geom hétszögű, hétszögletes
ang, ném heptagonal ‘ua.’, lásd HEPTAGON

heptameron G irod hétnapos keretbe foglalt novellagyűjtemény (pl. Navarrai Margit 16. századi
francia írónő ilyen című műve)
tud lat, ‘ua.’: gör hepta ‘hét’ | hémera ‘nap’

heptameter G irod hét lábból álló verssor
tud lat heptameter ‘ua.’ | gör hepta ‘hét’ | metron ‘mérték, metrum’

heptán G kém hét szénatomos, nyílt szénláncú telített szénhidrogén
ang heptan ‘ua.’: gör hepta ‘hét’ | -án (telített nyíltláncú szénhidrogénre utaló toldalék)

heptanal G kém a heptánból származtatható aldehid, borok, borpárlatok és egyes gyümölcsök
aromaanyaga
ném Heptanal ‘ua.’, lásd HEPTÁN, AL(DEHID)

heptatlon G sport hétpróba, hét női atlétikai versenyszám együttese
ang heptathlon ‘ua.’: gör hepta ‘hét’ | athlón ‘küzdelem’
 athleó ‘küzd, versenyez’ (a pentatlon
mintájára)
heptatónia G zene a hétfokú hangsorok összefoglaló neve
G zene a hétfokú skálán alapuló hangrendszer
tud lat, ‘ua.’: gör hepta ‘hét’ | tonosz ‘hang’ teinó ‘feszít’
heptika lásd HEKTIKA
heptóda G vill hételektródos, ötrácsos elektroncső
ném Heptode ‘ua.’: gör hepta ‘hét’ | hodosz ‘út’
heptóz G kém hét szénatomos egyszerű cukor
ném Heptose ‘ua.’: gör hepta ‘hét’ | -óz (cukorra utaló toldalék)
heraklit G ép magnéziumvegyületekkel kezelt erős fagyapot lemez
ipari márkanév Héraklész, a nagy erejű görög hős nevéből | -it (termékre utaló toldalék)
heraldika G tud címertan, címerismeret
ném Heraldik ‘ua.’ fr (science) héraldique ‘címerekre vonatkozó (tudomány)’ héraut
‘herold’, lásd ott
heraldikus G tud címertani, a címertanra vonatkozó
ang heraldic ‘ua.’, lásd HERALDIKA
herbárium G növénygyűjtemény
G †füvészkönyv
lat herbarium ‘ua.’ herba ‘fű, gyomnövény’
herbatea G gyógyfüvekből készült tea
lat herba ‘fű, gyomnövény’
herberg G † olcsó szállás
G éjjeli menedékhely
ném Herberge ‘fogadó, éji szállás, szálláshely’ ófn heriberga ‘katonai szállás’, tkp. ‘a sereget
elrejtő hely’: heri (mai ném Heer) ‘sereg, sokaság’ | bergan ‘elrejt, biztonságba helyez’
herbicid G kém gyomirtó vegyszer
 ném Herbizid
 tud lat herbicida ‘ua.’: herba ‘fű, gyom’ | -cida ‘ölő’ (pl. patricida ‘apagyilkos’)
caedere, (ce)cidi ‘öl’
herbivora G áll növényevők
tud lat (animalia) herbivora ‘növényevő (állatok)’: herba ‘fű, növény, zöldféle’ | vorare ‘fal’
hercig G biz bájos, aranyos
ném herzig ‘ua.’ Herz ‘szív’
hereditárius G öröklött, örökletes
tud lat hereditarius ‘ua.’, lásd HEREDITÁS
hereditás G † örökség
lat hereditas ‘ua.’ lat heres, heredis ‘örökös’ ?
heredopátia G orv öröklött kóros állapot
tud lat heredopathia ‘ua.’: lat heres, heredis ‘örökös’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’
heredopatológia G orv az öröklött betegségekkel foglalkozó orvostudományi ág
tud lat heredopathologia ‘ua.’: lat heres, heredis ‘örökös’ | lásd PATOLÓGIA
herem G vall kiközösítés a zsinagógából, a zsidó vallási közösségből
G vall (az ószövetségi időkben) isteni parancs a háborúban elfoglalt város minden lakójának
megölésére
héb, ‘ua.’ haram ‘elkülönít, megátkoz’
Lásd még HARAM, HÁREM
heretikus G † vall eretnek, szakadár
tud lat haereticus ‘ua.’ gör hairetikosz ‘választásra képes’ haireó ‘fog, vesz, választ’
 magy eretnek
herézis G † vall eretnekség
lat haeresis ‘ua.’ gör hairészisz ‘vétel, választás’ (ti. egy más tané a kötelező helyett) haireó
‘fog, vesz, választ’
hering G áll az északi tengerekben nagy tömegekben élő, ezüstös színű, ízletes húsáért halászott
halfaj
G ker besózott vagy pácolt, kisebb tengeri hal (más fajta is)
ném Hering (?) ófn heri (mai ném Heer) ‘sereg, sokaság’
herkogámia G növ az ivarszervek olyan elhelyezése a virágban, amely meggátolja, hogy a bibére
saját virágpor kerüljön
tud lat hercogamia ‘ua.’: gör herkosz ‘védőfal, kerítés’ | gamosz ‘nász’
herma G műv rövid, négyszögletes oszlopon nyugvó mell- vagy fejszobor
G műv fej alakú fém ereklyetartó
gör, ‘ua.’ Hermész istenről (neki állítottak ilyen mellszobrokat útkereszteződéseknél)
hermafrodita G orv kétnemű, hímnős
tud lat hermaphrodita ‘ua.’, lásd HERMAFRODITIZMUS
hermafroditizmus G orv születési rendellenesség, mindkét nem nemzőszerveinek együttes jelenléte
tud lat hermaphroditismus ‘ua.’: gör Hermaphroditosz ‘mondabeli ifjú, Hermész isten és
Aphrodité istennő gyermeke, aki férfi és nő volt egyszerre’ | lásd -IZMUS
hermandad G tört városok szövetsége a kora újkori Spanyolországban
sp, ‘testvériség’ hermano ‘fivér, testvér’ lat germanus ‘fivér’ germen ‘magzat, csíra’
hermelin G áll hölgymenyét
G div ennek értékes, kikészített téli prémje
ném Hermelin ‘ua.’ ófn kics harmili ‘menyétke’ harmo ‘menyét’
hermeneutika G tud a szövegértelmezés és szövegmagyarázat művészete, módszertana
G vall a régi szövegek, különösen a Biblia magyarázatának szabályait vizsgáló tudományág
G inf az emberi kommunikáció közlésformáinak vizsgálata
ném Hermeneutik ‘ua.’ tud lat hermeneutica (disciplina) ‘értelmezési (tudomány)’ gör
herméneutész ‘magyarázó’ herméneuó ‘tolmácsol, értelmez, magyaráz’
hermeneutikus G tud, vall értelmező, szövegmagyarázó
G a hermeneutikával kapcsolatos, rajta alapuló
 ném hermeneutisch ‘ua.’, lásd HERMENEUTIKA

hermetice G légmentesen (elzárt)
lat, ‘ua.’, lásd HERMETIKUS

hermetikus G fiz légmentesen elzárt
G átv hozzáférhetetlen, csak a beavatottaknak szóló (vallási kultusz, tan, művészet)
G irod asztrológiai, vallási és alkímiai tárgyú (írások a hellenisztikus Egyiptomban)
kk lat hermeticus ‘elzárt, titkos’, tkp. ‘hermészi’ (az alkímia legendás egyiptomi feltalálója,
Hermész Triszmegisztosz, azaz ‘háromszor-legnagyobb Hermész’ nevéből)
hermetizmus G fil, irod, műv a nagyközönségtől elzárkózó, csak a beavatottakhoz szóló irányzat
ném Hermetismus ol ermetismo ‘ua.’: lásd HERMETIKUS, -IZMUS
hernia G orv sérv
lat, ‘ua.’, tkp. ‘szakadás, törés’
herniáció G orv sérvképződés
tud lat herniatio ‘ua.’, lásd HERNIA
hernioplasztika G orv sérv plasztikai műtéte
tud lat hernioplastica ‘ua.’, lásd HERNIA, PLASZTIKA
heroida G irod fiktív költői levél, amelyet valamely mitológiai vagy történelmi személy (nő) ír
távollévő kedveséhez (Ovidius Heroides, azaz ‘Hősnők’ c. versgyűjteménye nyomán)
lat herois, heroidis gör héróisz, héróidosz ‘hősnő, félistennő’, lásd HÉROSZ
heroika G † gyógysz erős, drasztikus hatású gyógyszer
tud lat (medicina) heroica ‘erős (gyógyszer)’, lásd HEROIKUS
heroikus G hősi, hősies, önfeláldozó
G † orv hirtelen, erőszakosan ható (gyógyszer, gyógymód)
lat heroicus gör héróikosz ‘ua.’, lásd HÉROSZ
heroin G kém diacetilénmorfin, igen erős hatású kábítószer
ang, terméknév: lat hero(icus) ‘igen erős hatású’, lásd HEROIKUS | -in (vegyületre utaló toldalék)
heroina G hősnő, hősmondák női alakja
G † szính hősnők alakítója
ném Heroine ‘ua.’: lat heros ‘hős’, lásd HÉROSZ | -ine (nőnévképző)
heroizál G hősként ünnepel, hősnek tekint, hőssé nyilvánít
ném heroisieren fr héroiser ‘ua.’, lásd HÉROSZ
Lásd még DEHEROIZÁL
heroizmus G hősiesség, rendkívüli bátorság, hősi elszántság
lat heroismus ‘ua.’: lásd HÉROSZ, -IZMUS
herold G tört középkori hírvivő, futár
G tört udvari szertartásmester
G tört lovagi tornák felügyelője, †igazlátó
G tört a nemesi családok jogállásának, leszármazásának, címereinek nyilvántartója
ném Herold ófr héralt ‘ua.’ frank heriwalt ‘a hadseregben tevékenykedő’: heri (ném Heer)
‘sereg’ | waltan (ném walten) ‘ténykedik’
hérosz G mit félisten, isteni származású hős a görög hitregékben
G átv hős (harcos)
lat heros gör hérósz ‘ua.’
herót(e) G szleng nagy ijedtség, rémület
jidd charote ‘ua.’ héb charata ‘megbánás’
herpesz G orv sömör
lat herpes, herpetis ‘ua.’ gör herpó ‘mászik’
herpetiformis G orv herpeszszerű, herpesz jellegű
tud lat, ‘ua.’: lásd HERPESZ | forma ‘alak’
herpetológia G áll a kétéltűekkel és csúszómászókkal foglalkozó biológiai tudományág
tud lat herpetologia ‘ua.’: gör herpeton ‘csúszómászó’ herpó ‘mászik’ | lásd -LÓGIA
herpetológus G áll a herpetológia tudósa, szakembere
 magy, ‘ua.’, lásd HERPETOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

herrenvolk [herrenfolk] G tört a más népek feletti uralomra hivatott „felsőbbrendű” északi fajta,
azaz a német nép (a német nácizmus ideológiája szerint)
ném Herrenvolk ‘úr-nép’: Herr ‘úr’ | Volk ‘nép’

hertz [herc] G fiz az elektromágneses rezgés frekvenciájának mértékegysége
Heinrich Hertz német fizikus nevéből

hetéra G tört szabados életű, gazdag férfiak mulatságaira bejáratos nő (az ókori göröknél)
G átv kéjnő, kurtizán
lat hetaera gör hetaira ‘társnő’ hetairosz ‘társ, barát, pajtás’
hetéria G tört a hatalomból kiszorult arisztokraták titkos politikai társulása egyes ókori görög
városállamokban
lat hetaeria gör hetairia ‘ua.’, tkp. ‘barátság, baráti együttes’ hetairosz ‘társ, barát’
hetero- G (tudományos összetételek előtagjaként) más, másféle, eltérő, másik, idegen
gör heterosz ‘másik, más’
heteroantigén G biol más fajból származó antigén
lásd HETERO-, ANTIGÉN
heteroaromás lásd HETEROCIKLIKUS
heteroatom G kém a heterociklikus vegyület gyűrűvázában szén helyett álló idegen atom (oxigén,
kén vagy nitrogén)
lásd HETERO-, ATOM
heterociklikus G kém olyan ciklikus vegyület, amelynek gyűrűvázában szén helyett egy vagy több
idegen atom (oxigén, kén vagy nitrogén) áll
lásd HETERO-, CIKLIKUS
heterodox G vall eretnek, elhajló, tévhitű
ang, ném heterodox ‘ua.’, lásd HETERODOXIA
heterodoxia G vall tévtan, eretnekség
lat, gör, ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | doxa ‘vélemény, nézet’ dokeó ‘vél, gondol’
heterofázia G orv olyan beszédzavar, amikor a beteg mást mond, mint amit gondol
tud lat heterophasia ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | phaszisz ‘kijelentés’ phémi ‘beszél’
heterofil G gen más fajok antigénjeivel kapcsolódó
ném heterophil ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | philó ‘kedvel’
heterofília G szoc valamely egyénnek számos és tartós kapcsolata eltérő társadalmi helyzetűekkel
ang heterophilia ‘ua.’, tkp. ‘mások kedvelése’: gör heterosz ‘másik, más’ | philó ‘kedvel’
heterofillia G növ felemáslevelűség, az alsó és felső szárcsomókon elhelyezkedő lomblevelek
lemezeinek szembetűnő különbözősége
tud lat heterophyllia ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | phüllón ‘levél’
heterofónia G zene kezdetleges többszólamúság a keleti és afrikai népzenében, a dallam és
egyszerre felhangzó változata közt nincs akkordikus összefüggés
ang heterophony ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | phóné ‘hang’
heterogaméta G biol eltérő nemű ivarsejt
G gen olyan élőlény, amely kétféle ivari kromoszómát hordozó sejtet termel
lásd HETERO-, GAMÉTA
heterogámia G biol ivaros szaporodás heterogaméták összeolvadásával
tud lat hererogamia ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | gamosz ‘nász’
heterogén G különnemű, vegyes, elegyes, összetett
ném heterogen ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | genosz ‘nem, fajta’
heterogenitás G különneműség, két vagy több dolog, jelenség eltérő, vegyes, elegyes volta
ném Heterogenität ‘ua.’, lásd HETEROGÉN
heterogónia G biol nemzedékváltakozás, olyan szaporodásmód, amelyben az ivarosan és a
szűznemzéssel szaporodó nemzedékek egymást váltják
tud lat heterogonia ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | goné ‘szülés, születés’
heterograft G orv más fajú egyedből átültetett szövet
lásd HETERO-, GRAFT1
heterokarpia G növ az a sajátság, hogy egy növény többféle gyümölcsöt hoz
gör heterosz ‘másik, más’ | karposz ‘gyümölcs’

heteroklitikus G a szabálytól eltérő, rendellenes
G nyelvt a heteroklízia jelenségét mutató (főnév)
ném heteroklitisch ‘ua.’, lásd HETEROKLÍZIA
heterokliton G nyelvt más-más eseteiben más tő szerint ragozódó főnév
ném Heterokliton ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | klitosz ‘meghajlított’ klinó ‘hajlít, ragoz’
heteroklízia G nyelvt az a jelenség, hogy egy főnév más-más eseteiben más-más tő szerint
ragozódik
tud lat heteroklisia ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | kliszisz ‘hajlítás, hajtogatás, ragozás’ klinó
‘hajlít’
heterokromatin G gen jól festődő, de genetikailag inaktív kromatin a sejtmagban
lásd HETERO-, KROMATIN
heterokrómia G biol két szem eltérő színe
G biol eredetileg azonos színű részek rendellenesen elütő színe
ang heterochromy ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | khrómé ‘szín’
heterokromoszóma G gen a nemet meghatározó kromoszóma
lásd HETERO-, KROMOSZÓMA
heterokron G inf időpontjában csak véletlenül egybeeső
G tud szokatlan időben kialakuló
gör heterosz ‘másik, más’ | khronosz ‘idő’
heterolizin G biol az idegen fajú sejteket feloldó antitest
tud lat heterolysin ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘felold’ | -in
(vegyületre utaló toldalék)
heterolízis G kém kovalens kötés felbomlásának az az esete, amikor a kötő elektronpár a keletkező
vegyületek egyikénél marad
gör heterosz ‘másik, más’ | lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘felold’
heterológ G biol eltérő fajtól származó
G más, eltérő, nem egyező, idegen
ném heterolog ‘ua.’, tkp. ‘más beszédű’: gör heterosz ‘másik, más’ | logosz ‘beszéd’ legó
‘mond’
heteromer G tud egymástól eltérő részekből álló
gör heterosz ‘másik, más’ | merosz ‘rész’
heterometabólia G áll nem teljes átalakulással való fejlődés
lásd HETERO-, METABÓLIA
heteromorf G eltérő formájú, más alakú
G ásv több alakú
gör heterosz ‘másik, más’ | morphé ‘alak’
heteromorfia G tud másalakúság
G tud többalakúság
lásd HETEROMORF
heteromorfózis G biol elveszett végtag vagy szerv pótlódása újonnan keletkező és azonos
rendeltetésű, de eltérő alakú képződménnyel
tud lat heteromorphosis ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | morphé ‘alak’ | -ózis (folyamatra utaló
toldalék)
heteronima G nyelvt egy másik szóval azonos hangzású, de eltérő jelentésű, egyben eltérő írásmódú
szó (pl. lakájos–lakályos)
tud lat heteronyma ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | onüma (vagy onoma) ‘név’
heteronímia G nyelvt részleges homonímia, azonos hangzású de eltérő jelentésű, egyben eltérő
írásmódú szavak (pl. aggkor–akkor) viszonya
tud lat heteronymia ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | onüma (vagy onoma) ‘név’
heteronóm G idegen törvényeknek alávetett
G mástól befolyásolt
G biol eltérő módon alakuló, fejlődő
ném heteronom ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | nomosz ‘törvény’
heteronómia G idegen hatalom törvényeinek való alávetettség
G fil erkölcsbölcseleti felfogás, amely szerint az erkölcsi törvények nem az egyénből, hanem rajta
kívül álló, felsőbb hatalmaktól származnak
ném Heteronomie ‘ua.’, lásd HETERONÓM
heteropia G orv eltérés a két szem látása között
tud lat, ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | ópsz, óposz ‘szem, tekintet’
heteropiknózis G gen egyes kromoszómáknak vagy kromoszómarészeknek a többinél tömörebb
szerkezete
lásd HETERO-, PIKNÓZIS
heteroplasztika G orv szövethiány pótlása idegen vagy szintetikus anyaggal
lásd HETERO-, PLASZTIKA
heteroploid G gen a heteroploidia jelenségét mutató
lásd HETEROPLOIDIA
heteroploidia G gen az a jelenség, hogy az ivarsejt magjában a kromoszómák száma eltér a haploid,
ill. diploid állapotétól
gör heterosz ‘másik, más’ | (di)ploosz ‘(két) szeres’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
heterostrofikus G irod eltérő versmértékű strófákból álló (költemény)
lásd HETERO-, STRÓFA
heteroszexuális G lél az ellenkező neműekhez vonzódó (személy)
tud lat heterosexualis ‘ua.’: lásd HETERO-, SZEXUÁLIS
heteroszexualitás G lél az ellenkező neműek iránti vonzalom
tud lat, ‘ua.’, lásd HETEROSZEXUÁLIS
heteroszféra G met a légkörnek a homoszféra feletti rétege
lásd HETERO-, SZFÉRA
heterotaxia G orv zsigerek rendellenes elhelyezkedése
tud lat, ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | taxisz ‘elrendezés’
heterotop G tud rendellenes helyen jelentkező
gör heterosz ‘másik, más’ | toposz ‘hely’
heterotópia G biol szerv vagy szövet szokatlan helyen való kialakulása
tud lat, ‘ua.’, lásd HETEROTOP
heterotróf G biol más élőlényekből eredő szerves anyaggal táplálkozó (élőlény)
ang, ném heterotroph ‘ua.’: gör heterosz ‘másik, más’ | trophé ‘táplálék’ trephó ‘táplál’
heterotrófia G áll egy élőlény azon tulajdonsága, hogy más élőlények szerves anyagával táplálkozik
G növ egyes növények (pl. a rovaremésztők) szerves anyaggal való táplálkozása
tud lat heterotrophia ‘ua.’, lásd HETEROTRÓF
heterozigóta G gen olyan sejt vagy szervezet, amelyben egy vagy több génnek két- vagy többféle
allélja található
ang heterozygote ‘ua.’: lásd HETERO-, ZIGÓTA
heterózis G gen az a jelenség az örökléstanban, hogy a keresztezésből származó első nemzedék a
szülőkénél értékesebb tulajdonságokat mutat fel
tud lat heterosis ‘ua.’, tkp. ‘mássá válás’: gör heterosz ‘másik, más’ | -ózis (folyamatra utaló
toldalék)
hetman G kat kozák vezér, kormányzó
G tört a lengyel-litván haderők főparancsnoka a 15–18. században
lengy, ‘ua.’ kfn häuptmann ‘vezér, főnök’, tkp. ‘főember’: Haupt ‘fej, fő’ | Mann ‘ember, férfi’
Lásd még ATAMÁN
hettita G tört ókori közel-keleti nép
G ennek (indoeurópai) nyelve
tud lat, gör hettitész ‘ua.’ Hattu (a ~ állam saját neve)
heuréka G megvan! megtaláltam!
gör, ‘ua.’
 heuriszkó ‘megtalál’ (a Vitruvius által feljegyzett hagyomány szerint Arkhimédész
kiáltott fel így, amikor a közfürdőben rálelt a hidrosztatika alaptörvényére)
heuriger [hajriger] G újbor, idei termésű bor
G ilyet árusító (termelői) borkimérés Ausztriában
auszt ném, ‘ua.’ felsőném heurig ‘idei’ heuer ‘idén’ ófn hiuru, ered. hiu jaru ‘ebben az
évben’: hiu (mai ném her) ‘ide’ | jaru (mai ném Jahr) ‘év’
heurisztika G tud rávezető módszer, olyan gondolati eljárások összessége, amelyek révén új
eszmékre, új felismerésre lehet jutni
ném Heuristik ‘ua.’ gör heuriszkó ‘rátalál’
heurisztikus G tud felismerésekre rávezető (módszer)
G tudományosan megalapozott ötletekre épülő
ném heuristisch ‘ua.’, lásd HEURISZTIKA
hévér vagy hébér G csavaros, fogaskerekes kézi emelő
G borlopó
erdélyi szász hewer ‘emelőbak’, ném Heber ‘lopó’ heben ‘emel’
hexa- G (tudományos összetételek előtagjaként) hat, hatos, hat-
gör hex, összetételekben hexa ‘hat’
hexachord [hekszakord] G zene a diatonikus hangsornak egy hat hangból álló részlete
félhanglépéssel a 3. és 4. fok között
ném Hexachord ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | khordé ‘húr’, tkp. ‘bél’
hexadactylia [hekszadaktilia] G orv hat ujj kialakulása egyik vagy mindkét kézen
tud lat, ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | daktülosz ‘ujj’
hexadecimális G mat a tizenhatos számrendszerben felírt (szám)
lásd HEXA-, DECIMÁLIS
hexaéder G geom hatlapú test, kocka
ném Hexaeder ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | hedra ‘lap, szék’ hedzomai ‘ül’
hexaedrit G ásv kockaalakban kikristályosodott meteorvas
ang, ‘ua.’: lásd HEXAÉDER | -it (ásványra utaló toldalék)
hexagon G geom hatszög
ang, ném hexagon ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | gónia ‘szög, hajlat’ gonü ‘térd’
hexagonális G geom hatszögű, hatszögletes
ang, ném hexagonal ‘ua.’, lásd HEXAGON
hexagram G geom két egyenlő oldalú háromszögből összeillesztett szabályos hatágú csillag, Dávid-
csillag
gör hex(a) ‘hat’ | lásd -GRAM(MA)
hexameron G irod hatnapos keretbe illesztett elbeszélésgyűjtemény
G vall a hatnapos világteremtésről szóló magyarázat
tud lat, ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | hémera ‘nap’
hexameter G irod daktilusokból és spondeusokból álló, hatlábú verssor
G tágabb értelemben bármely verssor, amely hat ütemből vagy lábból épül fel
lat, ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | metron ‘mérték’ metreó ‘mér’
hexametilén-tetramin G kém formaldehid és ammóniaoldat egymásra hatásából keletkező,
szublimálható kristályos anyag, kereskedelmi nevén urotropin
lásd HEXA-, METILÉN-, TETRA-, AMIN
hexán G kém hat szénatomos, nyílt szénláncú telített szénhidrogén
ang hexan ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | -án (a telített szénhidrogénsorra utaló toldalék)
hexaploid G gen hatszoros számú kromoszómakészletet tartalmazó
tud lat, ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | (di)ploid ‘(két) szeres’
Hexapoda G áll a rovarok osztálya
tud lat tbsz seml, ‘ua.’, tkp. ‘hatlábúak’: gör hex(a) ‘hat’ | pusz, podosz ‘láb’
hexasztülosz G ép két keskenyebb oldalán hat-hat oszlopos ókori görög templom vagy más épület
 gör, ‘ua.’: hex(a) ‘hat’ | sztülosz ‘oszlop’

Hexateuchus [hekszateukhusz] G vall a Biblia ószövetségi részének első hat könyve, azaz Mózes
öt könyve és Józsue könyve
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘hattekercs’: gör hex(a) ‘hat’ | teukhosz ‘könyvtekercset tartó tok’

hexatlon G sport hat versenyszámból álló atlétikai sportág
ang hexathlon ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | athlón ‘küzdelem’
 athleó ‘küzd, versenyez’ (a pentatlon
mintájára)
hexensussz G biz derékzsába, lumbágó
ném Hexenschuss ‘ua.’, tkp. ‘boszorkánylövés’: Hexe ‘boszorkány’ | Schuss ‘lövés, nyilalló

fájdalom’ schiessen ‘lő’
hexóda G vill hatelektródos, négyrácsos elektroncső
ném Hexode ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | hodosz ‘út’

hexóz G kém hat szénatomos egyszerű cukor
ném Hexose ‘ua.’: gör hex(a) ‘hat’ | -óz (cukorra utaló toldalék)

hezitáció G habozás, tétovázás
lat haesitatio ‘ua.’, lásd HEZITÁL

hezitál G habozik, tétovázik, bizonytalankodik, ingadozik
lat gyak haesitare, haesitatum ‘akadozik, dadog, tétovázik’
 lat haerere, haesitum ‘tapad, ragad,
csüng’
Lásd még ADHÉZIÓ, KOHERENS, KOHÉZIÓ
hiacint G ásv drágakő, a cirkon átlátszó, jácintpiros változata
ném Hyazinth ‘ua.’ lat Hyacinthus gör Hüakinthosz (mondabeli ifjú, akit Apollón isten
elhajított diszkosza véletlenül halálra sújtott, s kiömlő véréből virág fakadt, ez a róla elnevezett
jácint)
hialin G tud üvegfényű, üvegszerű (anyag)
ang hyaline ‘ua.’: gör hüalosz ‘üveg | -in (jellegre utaló toldalék)
hialit G ásv az opál színtelen változata, üvegopál
ang hyalite ‘ua.’: gör hüalosz ‘üveg’ | -it (ásványra utaló toldalék)
hialográfia G műv üvegnyomat, üvegkarc
ném Hyalographie ‘ua.’: gör hüalosz ‘üveg’ | lásd -GRÁFIA
hiátus G orv hézag, nyílás, hasadék a test belső szöveteiben
G nyelvt két magánhangzó találkozásakor előálló hangűr, amelyet a nyelv közbeékelt hangokkal
(többnyire j, h, v) igyekszik betölteni
lat hiatus ‘nyílás’ hiare, hiatum ‘tátong, nyitva áll’
hibernáció G biol téli álom (egyes állatfajoknál)
G orv az emberi test nagyfokú lehűtése gyógyító beavatkozás során
tud lat hibernatio ‘ua.’, lásd HIBERNÁL
hibernákulum G növ a vegetatív szaporodást szolgáló áttelelőrügy egyes vízinövényeken
tud lat hibernaculum ‘ua.’, tkp. ‘téliszoba’ hibernus ‘téli’ hiems ‘tél’
hibernál G biol (állat) téli álmot alszik
G orv élő szervezetet lehűt, hogy testműködését lelassítsa
lat hibernare, hibernatum ‘telel’ hibernus ‘téli’ hiems ‘tél’
hibernális G tud téli, a téllel kapcsolatos
lat hibernalis ‘ua.’ hibernus ‘téli’ hiems ‘tél’
hibiszkusz G növ mályvacserje, élénk színű virágokat hozó díszcserje
lat hibiscum ‘hibiszkusz’ gör hibiszkosz ‘ua.’
hibrid G (fn) biol keresztezéssel létrehozott növény- vagy állatfajta, amely a szülőktől legalább egy
öröklődő jellegben különbözik
G biol ilyen egyed
G (mn) biol keresztezéssel létrejött
G tud több összetevőből álló
G vegyes, felemás, korcs, öszvér-
 ang, ném hybrid ‘ua.’
 lat hybrida, hibrida ‘korcs, vadkan és házi koca ivadéka’
hibridizáció G biol fajok vagy fajták keresztezése
ang, ném hybridisation ‘ua.’, lásd HIBRID

hibridizál G biol növényi vagy állati fajtákat keresztez
ném hybridisieren ‘ua.’, lásd HIBRID

hic et nunc [hik et nunk] G a jelen esetben, az adott ténnyel kapcsolatban
lat, ‘itt és most’: hic ‘itt’ | nunc ‘most’

hic iacet [hik jacet] G itt nyugszik (sírfeliraton)
lat, ‘itt fekszik’: hic ‘itt’ | iacere ‘fekszik’

hidalgó G tört spanyol kisbirtokos köznemes
sp hidalgo ‘ua.’, ered. hijo de algo ‘valaminek a fia’: hijo
 lat filius ‘vki fia’ | algo ‘valami’,
régebben ‘kisebb birtok’ lat aliquod ‘valami’
hidatóda G növ egyes növények levelén vagy szárán kifejlődő sejtcsoport, amely folyékony
halmazállapotban választ ki vizet a benne oldott anyagokkal
G orv vízkóros
tud lat hydatoda ‘ua.’ gör hüdatódész ‘vizes, víztartalmú’ hüdór ‘víz’
hidatofiton G növ vízinövény
tud lat hydatophyton ‘ua.’: gör hüdató(dész) ‘vizes, víztartalmú’ hüdór ‘víz’ | phüton ‘növény’
phüteó ‘ültet’ phüó ‘nő, sarjad’
hidra G mit sokfejű víziszörny az ókori görög regékben
G áll édesvízi polip
gör Hüdra ‘ua.’ hüdór, hüdrosz ‘víz, verejték’
hidradén G anat verejtékmirigy
tud lat hydraden ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz, verejték’ | adén, adenosz ‘mirigy’
hidradenitisz G orv a verejtékmirigyek gyulladása
tud lat hydradenitis ‘ua.’: lásd HIDRADÉN | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
hidradenóma G orv verejtékmirigy jóindulatú daganata
tud lat, ‘ua.’: lásd HIDRADÉN | -óma (daganatra utaló toldalék)
hidráns G tűzcsap, vízcsap tűzoltáshoz való vízvétel céljára
ang hydrant ‘ua.’ gör hüdór, hüdrosz ‘víz’
hidrargizmus G orv higanymérgezés
tud lat hydrargysmus ‘ua.’: tud lat hydrargyrum ‘higany’, tkp. ‘vízezüst’: gör hüdór, hüdrosz
‘víz’ | argürosz ‘ezüst’ | lásd -IZMUS
hidrát G kém vízmolekula felvételével létrejött vegyület
tud lat hydratus ‘vízzel telített’ gör hüdór, hüdrosz ‘víz’
hidratáció G orv bőrszövet telítése nedvességgel
G kém vízmolekulák megkötése oldott anyagokban
G geol légköri vagy mélységi víz behatolása ásványokba
ném Hydratation ‘ua.’, lásd HIDRATÁL
hidratál G kém vizet vegyileg megköt (más anyagban)
G orv vízzel, nedvességgel telít (bőrszövetet)
ném hydratieren ‘ua.’ tud lat hydratus ‘vízzel telített’ gör hüdór, hüdrosz ‘víz’
hidratúra G növ a növények vízzel való telítettségének mértéke, foka
tud lat hydratura ‘ua.’ hydratus ‘vízzel telített’ gör hüdór, hüdrosz ‘víz’
hidraulika G műsz víz vagy olaj nyomásának terjedésén, ennek erősokszorozó hatásán alapuló
berendezés
ném Hydraulik ‘ua.’, lásd HIDRAULIKUS
hidraulikus G műsz folyadéknyomás terjedésén alapuló
ném hydraulisch ‘ua.’, tkp. ‘víziorgona-szerű’, lásd HIDRAULOSZ
hidraulosz G zene ókori víziorgona
gör hüdraulosz ‘ua.’: hüdór, hüdrosz ‘víz’ | aulé ‘fuvola’
hidrazin G kém színtelen, vízben jól oldódó ammóniumszármazék, erőteljes redukálóanyag
 ném Hydrazin ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | lásd AZ(ÓT) | -in (vegyületre utaló toldalék)

hidrémia G orv vérhígulás, vízvérűség
tud lat hydraemia ‘ua.’: gör
 hüdór, hüdrosz ‘víz’ | haima ‘vér’
hidrid G kém hidrogén más kémiai elemmel vagy atomcsoporttal képzett vegyülete
ném Hydrid ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | -id (vegyi származékra utaló toldalék)

hidrióta G † búvár
kk lat hydriota ‘ua.’
 gör hüdór, hüdrosz ‘víz’
hidro- G (tudományos összetételek előtagjaként) vízzel kapcsolatos, vízi, víz-
tud lat hydro- ‘ua.’
 gör hüdór, hüdrosz ‘víz’
hidrobiológia G biol a vizek élővilágával foglalkozó tudomány
tud lat hydrobiologia ‘ua.’: lásd HIDRO-, BIOLÓGIA

hidroblaszt G műsz nagynyomású vízsugárral működő öntvénytisztító berendezés
ang hydroblast ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | ang blast ‘erős levegő- vagy gázsugár’
 óizl
blasa ‘fúj’
hidrocefália lásd HIDROKEFÁLIA
hidrocentrálé G műsz vízi erőmű
lásd HIDRO-, CENTRÁLÉ

hidrociklon G műsz forgórész nélküli centrifugáló készülék, amelyben nagy sebességgel keringő
oldatból egyes elemek különválaszthatók
lásd HIDRO-, CIKLON

hidrodinamika G fiz a folyadékok mozgásával, áramlásával foglalkozó tudományág
lásd HIDRO-, DINAMIKA

hidrodinamikus G fiz a hidrodinamika elvein alapuló, ezeket felhasználó
lásd HIDRODINAMIKA

hidroelektromos G műsz vízenergiával elektromos áramot termelő (erőmű)
G vill az így nyert árammal kapcsolatos
lásd HIDRO-, ELEKTROMOS
hidrofil G kém vízzel könnyen elegyedő
G kém vízszívó, a légköri nedvességet felszívó
G biol vízkedvelő, vízben élő
ném hydrophil ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | philó ‘kedvel’
hidrofília G kém vízfelvevő hajlandóság
G biol vízkedvelés, a vízi életre való berendezettség
tud lat hydrophilia ‘ua.’, lásd HIDROFIL
hidrofiton G növ vízi növény
tud lat hydrophyton ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | phüton ‘növény’ phüteó ‘ültet’ phüó
‘nő, sarjad’
hidrofób G kém víztaszító
ném hydrophob ‘ua.’, lásd HIDROFÓBIA
hidrofóbia G víziszony
G orv veszettség
G kém víztaszítás
tud lat hydrophobia ‘víziszony’: lásd HIDRO-, FÓBIA
hidrofobizál G kém víztaszítóvá tesz
magy, lásd HIDROFÓB (sok hasonló végződésű ige mintájára)
hidrofon G műsz vízben terjedő hang- és rezgéshullámok érzékelésére való mikrofonszerű eszköz
ang hydrophon ‘ua.’, lásd HIDRO-, (MIKRO)FON
hidrofór G műsz nyomólégüsttel kapcsolt, szakaszos üzemű vízszivattyú kútból vagy ciszternából
táplált házi rendszerben
ném Hydrophor ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | phoreó ‘hord, szállít’
hidrogén G kém a legkönnyebb gáz, a legkisebb atomsúlyú elem
G kém, biz haj szőkítésére (is) használt erős oxidálószer, hidrogén-peroxid
 ném Hydrogen
 fr hydrogčne ‘ua.’, tkp. ‘vízképző’ (Morveau francia vegyész szóalkotása): lásd
HIDRO-, -GÉN
hidrogén-cianid G kém kéksav, keserűmandula-szagú, színtelen, illékony folyadék, igen veszélyes
méreg
lásd HIDROGÉN, CIÁN | -id (vegyi származékra utaló toldalék)

hidrogenerátor G vill erőmű vízturbinája által forgatott áramfejlesztő
lásd HIDRO-, GENERÁTOR

hidrogénez G kém szerves vegyület molekulájába hidrogénatomot épít be
G biz hajat hidrogén-peroxiddal szőkít
lásd HIDROGÉN
hidrogénion G kém a hidrogénatom pozitív ionja, voltaképp proton
lásd HIDROGÉN, ION
hidrogén-klorid G kém sósavgáz, színtelen, szúrós hatású gáz, melynek vizes oldata a sósav
lásd HIDROGÉN, KLORID
hidrogén-peroxid G kém egy ráadás oxigénatomot tartalmazó vízmolekula, erősen oxidáló,
festékroncsoló hatású folyadék, fertőtlenítésre és szőkítésre használják
lásd HIDROGÉN, PEROXID
hidrogeográfia G földr vízföldrajz, a víznek a földi körforgásba való bekapcsolódását és felszíni
alakzatait tanulmányozó tudományág
lásd HIDRO-, GEOGRÁFIA
hidrogeológia G tud a felszín alatti vizekkel foglalkozó földtani tudományág
lásd HIDRO-, GEOLÓGIA
hidroglóbusz G kisebb víztorony gömb alakú tartálya
gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | lat globus ‘gömb’
hidrográfia G földr vízrajz
ném Hydrographie ‘ua.’: lásd HIDRO-, -GRÁFIA
hidrografikus G földr a vízrajzzal kapcsolatos, rá vonatkozó, azon alapuló
ném hydrographisch ‘ua.’, lásd HIDROGRÁFIA
hidrográfus G földr a vízrajz tudósa, szakembere
ném Hydrograph ‘ua.’, lásd HIDROGRÁFIA
hidrokefália G orv vízfejűség
tud lat hydrocephalia ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | kephalosz ‘fej’
hidrokele G orv vízsérv
tud lat hydrokele ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | kélé ‘sérv’, tkp. ‘daganat, púp’
hidrokémia G kém a természetes vizek vegyi tulajdonságaival foglalkozó tudományág
gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | lásd KÉMIA
hidrokinon G kém kétértékű fenolszármazék, fényképészeti előhívókban használatos színtelen,
tűkristályos vegyület
ném Hydrochinon ‘ua.’, lásd HIDRO(GÉN), KINON
hidrokopter G rep vízre leszállni és onnan felszállni képes helikopter
lásd HIDRO-, (HELI)KOPTER
hidrokortizon G kém a mellékvesekéregben termelődő, hormonhatású szteroid
lásd HIDRO(GÉN), KORTIZON
hidrokultúra G mezőg vízkultúra, növények termesztése talaj nélkül, tápoldatban
ném Hydrokultur ‘ua.’: lásd HIDRO-, KULTÚRA
hidroláz G biol hidrolízist katalizáló enzim
ném Hydrolase ‘ua.’: lásd HIDROL(ÍZIS) | -áz (enzimre utaló toldalék)
hidrolizál G kém vegyi bontást vagy átalakítást idéz elő víz segítségével
magy, lásd HIDROLÍZIS (a katalízis–kazalizál és hasonló szópárok mintájára)
hidrolízis G kém víz hatására lejátszódó vegyi folyamat, főleg bomlás
tud lat hydrolysis ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘elold, felold’
hidrológia G tud víztan, a felszíni és a mélységi vizekkel foglalkozó tudomány
tud lat hydrologia ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | lásd -LÓGIA
hidrológus G geol a víztan szakembere, tudósa
magy, ‘ua.’, lásd HIDROLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

hidrolokátor G műsz víz alatti képződmények és tárgyak (pl. tengeralattjárók) helyét meghatározó,
a hanghullámok visszaverődése elvén működő berendezés
lásd HIDRO-, LOKÁTOR

hidromantia G jövendölés vizek vagy folyadékok mozgása alapján
tud lat hydromantia ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | gör manteia ‘jóslás’
 mantisz ‘jós’
hidromechanika G fiz a folyadékok egyensúlyi és mozgási jelenségeivel foglalkozó tudomány
lásd HIDRO-, MECHANIKA

hidromelioráció G mezőg a talaj vízháztartási adottságait javító eljárás
gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | lásd MELIORÁCIÓ

hidrometallurgia G műsz nedves kohászat, a fémeket alapanyagaikból vegyi úton, savas vagy lúgos
víz segítségével kiválasztó ipari eljárás
lásd HIDRO-, METALLURGIA

hidrometeorológia G met a légköri jelenségeknek a természetes vizekre gyakorolt hatását kutató
tudományág
lásd HIDRO-, METEOROLÓGIA

hidrométer G műsz víz áramlási sebességét mérő műszer
G fiz folyadékok, oldatok fajsúlyának mérésére szolgáló műszer
ang, ném hydrometer ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | metreó ‘mér’
hidrometria G tud vízméréstan, a természetes vizek jellemzőinek mérésével foglalkozó víztani
tudományág
ang hydrometry ‘ua.’, lásd HIDROMÉTER
hidromióma G orv folyadékot tartalmazó tömlőszerű izomdaganat
tud lat hydromioma ‘ua.’: lásd HIDRO-, MIÓMA
hidromotor G műsz nagynyomású víz vagy más folyadék energiáját hasznosító erőgép
lásd HIDRO-, MOTOR
hidronálium G koh hajóépítésben is felhasznált, a tengervíz korróziós hatásának ellenálló
alumíniumötvözet
ném Hydronalium (ipari márkanév), lásd HIDRO-, AL(UMIN)IUM
hidropátia G orv vízgyógyászat
tud lat hydropathia ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’
hidropatikus G orv vízgyógyászati
ang hydropathic ‘ua.’, lásd HIDROPÁTIA
hidroplán G műsz vízirepülő, vízről felszálló s oda leszálló repülőgép
ném Hydroplan ‘ua.’: lásd HIDRO- | ném (Aero)plan ‘repülőgép’ lat planum ‘sík’
hidropneumatikus G műsz víz- és légnyomással működő
ném hydropneumatisch ‘ua.’, lásd HIDRO-, PNEUMATIKUS
hidropoézis G orv verejtékképződés
tud lat hydropoesis ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz, verejték’ | poiészisz ‘alkotás’ poieó ‘alkot,
létrehoz, költ’
hidroponika G növ vízkultúra, növények termesztése talaj nélkül, tápoldatban
ném Hydroponik ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | ponosz ‘munka’ poneó ‘dolgozik’
hidropszia G orv vizenyős daganat, víz felhalmozódása a testszövetekben
tud lat hydropsia ‘ua.’ gör hüdrópsz, hüdróposz ‘vízkóros’, ered. ‘vizes arcú’: gör hüdór,
hüdrosz ‘víz’ | ópsz ‘arc, szem’
hidroszféra G geol a földkéregnek a tengereket, ill. a sarkok jégburkát tartalmazó övezete
ném Hydrosphäre ‘ua.’: lásd HIDRO-, SZFÉRA
hidroszol G kém olyan szol, amelynek víz a diszperziós közege
ang hydrosol ‘ua.’: lásd HIDRO-, SZOL
hidrosztatika G fiz a nyugalomban lévő folyadékokkal, ill. az ilyenbe merülő testekre ható erőkkel
foglalkozó tudományág
ném Hydrostatik ‘ua.’: lásd HIDRO-, STATIKA
hidrosztatikus G fiz a hidrosztatikával kapcsolatos, azon alapuló
ném hydrostatisch ‘ua.’, lásd HIDROSZTATIKA

hidrotaxis G biol víz vagy nedvesség által kiváltott ingermozgás
tud lat hydrotaxis ‘ua.’, lásd HIDRO-, TAXIS1

hidrotechnika G tud vízműtan, természetes vizek (energetikai) hasznosításának tudománya
ném Hydrothechnik ‘ua.’, lásd HIDRO-, TECHNIKA

hidrotechnikus G tud a vízműtan szakembere
magy, lásd HIDROTECHNIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)

hidroterapeutikus G orv vízgyógyászati
tud lat hydrotherapeuticus ‘ua.’, lásd HIDROTERÁPIA

hidroterápia G orv vízgyógyászat
tud lat hydrotherapia ‘ua.’: lásd HIDRO-, TERÁPIA

hidrotermális G geol a nagy mélységben, nagy nyomáson igen meleg víz hatására megindult
kristály- és ércképző (folyamat)
gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | lat thermalis ‘hővel kapcsolatos’
 gör thermé ‘hő’
hidrotorax G orv a mellüregben felgyűlt vizenyő
tud lat hydrothorax ‘ua.’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | thorax ‘mellkas’, ered. ‘mellpáncél’

hidrotropizmus G biol növényi gyökereknek a talajnedvesség irányában való növekedése
ang hydrotropism ‘ua.’: lásd HIDRO-, TROPIZMUS

hidroxid G kém fémnek hidroxilgyökkel alkotott vegyülete
ném Hydroxyd ‘ua.’, lásd HIDROGÉN, OXIGÉN

hidroxil G kém egy hidrogén- és egy oxigénatomot tartalmazó negatív gyök
ang, ném hydroxyl ‘ua.’: gör
 hüdór, hüdrosz ‘víz’ | oxüsz ‘savanyú’ | hülé ‘anyag’
hidrózis G orv izzadás, verítékezés
tud lat hydrosis ‘ua.’: gör
 hüdór, hüdrosz ‘víz, verejték’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
hidzsra lásd HEDZSRA
hiéna G áll Afrikában és Dél-Ázsiában honos nagy testű dögevő ragadozó
G átv kegyetlen, vérengző ember
G átv kíméletlenül harácsoló, más szorult helyzetét gátlástalanul kihasználó ember
lat hyaena gör hüaina ‘ua.’, tkp. ‘vaddisznószerű’ (a ~ gerincsörtéi miatt) hüsz, hüosz
‘(vad)disznó’
hienc G népr német népcsoport Vas megyében és Sopron környékén
baj-oszt tbsz heanzen, hienzen ‘hiencek’ ném nyj tbsz heanzen ‘türingiai emberek’ ?
hierarcha G vall főpap
lat, ‘ua.’, lásd HIERARCHIA
hierarchia G rangsor, az alá- és fölérendeltségek megszabott rendje egyházi vagy más szervezetben,
intézményben
tud lat, ‘ua.’: gör hierosz ‘szent’ | arkhé ‘uralom’
hierarchikus G hierarchián alapuló
ném hierarchisch ‘ua.’, lásd HIERARCHIA
hieratikus G tört papi (pl. óegyiptomi írás, a hieroglif írás egyszerűsített formája)
ang hieratic gör hieratikosz ‘papi’ hierateia ‘papi tisztség’ hierosz ‘szent’
hierodula G vall templomszolga (férfi vagy nő) ókori szentélyben
G vall kultikus prostituált ókori szentélyben
ang, ném, fr hiérodule gör hierodulosz ‘ua.’: hierosz ‘szent’ | dulosz ‘(rab)szolga’
hieroglifa G nyelvt az ókori egyiptomi képírás egy-egy jele
lat hyeroglypha gör hieroglüphé ‘ua.’, tkp. ‘szent véset’: hierosz ‘szent’| glüphé ‘véset’
glüphó ‘vés’
Lásd még GLIPTOTÉKA
hieroglifikus G nyelvt az óegyiptomi képírással kapcsolatos
ang hieroglyphic ‘ua.’, lásd HIEROGLIFA
hierográfia G titkosírás
 tud lat hierographia ‘ua.’, tkp. ‘szent (tehát az avatatlanokat kizáró) írás’: gör hierosz ‘szent’ |

graphó ‘ír’
hierogramma G titkosírással lejegyzett szöveg
tud lat, ‘ua.’: gör hierosz ‘szent’ | lásd -GRAM(MA)

hierokrácia G papi uralom
ang hierocracy ‘ua.’: gör hierosz ‘szent’ | krateó ‘uralkodik’ (az arisztokrácia és hasonló szavak

mintájára)
hierománia G orv vallási téboly
tud lat hieromania ‘ua.’: gör hierosz ‘szent’ | lásd MÁNIA

hieromantia G vall jövendölés áldozati állatok belső szerveiből
tud lat, ‘ua.’: gör hierosz ‘szent’ | manteia ‘jóslat’

hieron G vall valamelyik istenségnek szentelt terület belső része az ókori görögöknél, ahová
szentélyt építettek
gör, ‘ua.’
 hierosz ‘szent’
hietográf G met önműködő csapadékmérő és az adatokat rögzítő műszer
 ném Hyetograph ‘ua.’: gör hüetosz ‘eső’ | lásd -GRÁF
hietográfia G met a csapadék mennyiségének és eloszlásának viszonyait kutató tudományág
 ang hyetography ‘ua.’: gör hüetosz ‘eső’ | lásd -GRÁFIA
hifa G növ gombafonal, a gombák termőtestét és szaporítószerveit felépítő sejtfonal
 ang hypha ‘ua.’ gör hüphé ‘szövedék’
hifi G műsz kiváló hangminőségű (rádió, magnó, lemezjátszó)
 ang röv, ‘ua.’ lásd HI(GH) FI(DELITY)
High Church [háj csörcs] G vall az anglikán egyháznak az az ága, amely szervezetében és
liturgiájában több katolikus vonást őrzött meg
 ang, ‘magas egyház’: high ‘magas’ | church ‘templom, egyház’
high fidelity [háj fideliti] G inf tökéletes, torzításmentes hangvisszaadás
G egy készüléknek erre való alkalmassága
 ang, ‘magas (fokú) hűség’: high ‘magas’ | fidelity lat fidelitas ‘hűség, tisztesség’, lásd FIDÉLIS
high-key [hájkí] G fényk különleges hatású, a fehérre és a szürke legvilágosabb árnyalataira redukált
(fénykép)
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘magas tónus’: high ‘magas’ | key ‘tónus, stílus, hangnem’, ered. ‘kulcs’
highlander [hájlender] G felföldi (skót)
 ang, ‘ua.’ Highland ‘az észak-skóciai felföld’: high ‘magas’ | land ‘föld, táj, ország’
high life [háj lájf] G az előkelő világ, a felső tízezer, ennek életstílusa
 ang, ‘ua.’: high ‘magas’ | life ‘élet’ live ‘él’
high-tech [hájtek] G csúcstechnológia
 ang, ‘ua.’: high ‘magas’ | tech(nology), lásd TECHNOLÓGIA
higiéné vagy higiénia G orv egészségügy
G orv az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság, ennek követelményei
 lat hygiene ‘ua.’ gör Hügieia (az egészség védnöke, Aszklépiosz gyógyistenség lánya)
higiénikus G orv tiszta, egészséges
G orv fertőtlenített, csíramentes, fertőzésmentes
 ném hygienisch ‘ua.’, lásd HIGIÉNÉ
higrofil G kém nedvességszívó (anyag)
 ném hygrophil ‘ua.’: gör hügrosz ‘nedves’ | philó ‘kedvel’
higrofita G növ nedves talajt kedvelő növények
 tud lat tbsz hygrophyta ‘ua.’: gör hügrosz ‘nedves’ | phüton ‘növény’ phüteó ‘ültet’ phüó
‘sarjad, nő’
higrográf G fiz a légnedvesség mért adatait rögzítő készülék
 ném Hygrograph ‘ua.’: gör hügrosz ‘nedves’ | lásd -GRÁF
higrométer G met légnedvességmérő
 ang, ném hygrometer ‘ua.’: gör hügrosz ‘nedves’ | metreó ‘mér’
higroszkóp G met a levegő nedvességtartalmának változásait kimutató műszer
ném Hygroskop ‘ua.’: gör hügrosz ‘nedves’ | szkoposz ‘megfigyelő’
 szkopeó ‘figyel’
higroszkopikus G fiz nedvszívó
ném hygroskopisch ‘ua.’, lásd HIGROSZKÓP

higrosztát G fiz a levegő nedvességtartalmát önműködően szabályzó, állandó értéken tartó
berendezés
ném Hygrostat ‘ua.’: gör hügrosz ‘nedves’ | gör sztat(ikosz) ‘álló, állandó’
 (hi)sztanüó
‘megállít’
hijacking [hájdzseking] G biz repülőgép-eltérítés
 ang, ‘ua.’ hijack ‘járművet feltartóztat, jogtalanul birtokba vesz’ hijacker ‘útonálló’:
hi(ghway) ‘országút’ | jack (up) ‘feltartóztat’
hikma G fil az oszthatatlan tudás, a tudományok összessége a korai arab bölcseletben
 ar, ‘bölcsesség’
hikori G növ észak-amerikai diófaféle ehető terméssel
G növ ennek kemény, értékes faanyaga
 ang hickory ‘ua.’ algonkin (pauhatan) indián
hilaritás G vidámság, jókedv, emelkedett hangulat
 lat hilaritas ‘ua.’ hilaris ‘derűs, jókedvű’
hilomorfizmus G fil Arisztotelésztől eredő felfogás, amely a létet és a létező dolgokat az anyagi elv
és a formáló elv egymást átható működéséből eredezteti
 tud lat hylomorphismus ‘ua.’: lásd HÜLÉ | gör morphé ‘alak’ | lásd -IZMUS
hilozoizmus G fil bölcseleti felfogás, amely szerint az anyag maga is él, magában hordozza a
változás képességét, és aktív szerepet játszik a mindenség fejlődésében
 tud lat hylozoismus ‘ua.’: lásd HÜLÉ | gör dzóé ‘élet’ | lásd -IZMUS
hílus G anat tüdőkapu
G anat szerven lévő bemélyedés, az erek és idegek belépésének helye
 tud lat, ‘ua.’ hilum ‘rost’
himation G ölt az ókori görög férfiak és nők nehéz gyapjú felső köpenye
 gör, ‘ua.’
hímen G † házasság, nász
G anat szűzhártya
G irod ókori görög lakodalmas ének
 lat Hymen gör Hümén vagy Hümenaiosz, Dionüszosz és Aphrodité fia, a nász védnöke az
ógörög mondákban
himenális G anat a szűzhártyához tartozó
 tud lat hymenalis ‘ua.’, lásd HÍMEN
himénium G növ a gombák termőrétege, amely a szaporítósejteket termeli
 tud lat hymenium ‘ua.’, lásd HÍMEN
himnárium G vall keresztény himnuszok gyűjteménye
 tud lat hymnarium ‘ua.’, lásd HIMNUSZ
himnikus G fennkölt, ünnepélyesen szárnyaló, magasröptű
 lat hymnicus ‘ua.’, lásd HIMNUSZ
himnológia G vall az egyházi himnuszokkal foglalkozó tudományág
 tud lat hymnologia ‘ua.’, lásd HIMNUSZ, -LÓGIA
himnusz G irod, vall, zene istenséget, Istent, a szenteket vagy egy eszmét dicsőítő ének
G megzenésített költemény mint egy állam zenei emblémája, amelyet ünnepélyes alkalmakkor
játszanak, énekelnek
 lat hymnus gör hümnosz ‘ünnepi költemény’ hümneó ‘énekel, dalban magasztal’
hínajána G vall a buddhizmus korai, szigorúbb irányzata, amely szerint a nirvánába csak a világtól
elvonulva, a legszigorúbb aszketikus életmóddal lehet eljutni
 szansz, ‘ua.’, tkp. ‘kis kocsi’ (ti. amelyen kevesek számára van hely)
hinc ira [hink íra] G ez hát a neheztelés oka
 lat, ‘innen a harag’: hinc ‘innen’ | ira ‘harag’

hindi G nyelvt az Indiában legelterjedtebb modern indoeurópai nyelv, a szanszkrit késői utóda
urdu, ‘ua.’
 perzs hindu ‘ua.’, lásd HINDU
hindu G vall a legelterjedtebb indiai vallásnak, a hinduizmusnak a követője
G (pontatlan szóhasználatban) indiai (ember)
ang hindoo ‘ua.’ perzsa hindu ‘indiai’ Hind ‘India’ hendu ‘folyó, az Indus folyó’
hinduizmus G vall a Védák és a brahmanizmus alapjain kifejlődött, a buddhizmus és a dzsainizmus
egyes elemeivel kibővült vallási eszmerendszer Indiában
ném Hinduismus ‘ua.’, lásd HINDU, -IZMUS
hinterland G mögöttes terület
G kat hátország
ném, ‘ua.’: hinter ‘mögött’ | Land ‘föld, ország’
Hiób-hír G vészhír, nagy csapásokat jelentő, lesújtó hír
ném Hiobsbotschaft ‘Jób-híradás’ lat Hiob ‘Jób’ (bibliai alak, aki sorra kapta a híreket jószágai,
majd házai pusztulásáról, végül gyermekei haláláról)
hioszciamin G kém a beléndek és a nadragulya alkaloidja, az atropin kémiai változata
tud lat hioscyamin ‘ua.’: Hioscyamus ‘beléndek’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
hipabisszikus G geol közepes mélységben képződő
ném hypabyssisch ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | lásd ABISSZIKUS
hipacid G orv savhiányos
ném hypazid ‘ua.’, lásd HIPACIDITÁS
hipaciditás G orv gyomorsavhiány
tud lat hypaciditas ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | lat aciditas ‘savasság’ acidus ‘savanyú’ acere
‘savanyúnak lenni’
hipalbuminémia G orv az albumintartalom csökkenése a vérben
tud lat hypalbuminaemia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | lásd ALBUMIN | haima ‘vér’
hipalgézia G orv csökkent fájdalomérzés
tud lat hypalgesia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | lásd ALGÉZIA
hipallagé G stil szóalakzat, amelyben szókapcsolatok alaki vagy logikai rendje a visszájára fordul,
pl. József Attilánál: „Ezüst derűvel ráz a nyír / egy szellőcskét”
lat hypallage ‘ua.’ gör hüpallagé ‘felcserélés’: hüpo ‘alá, mellé’ | allagé ‘csere’
hiper- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) igen nagy (fokú)
G túlzott, felfokozott, túltengő, túl-
ném, lat hyper- ‘ua.’ gör hüper ‘felett, túl’ (mai használatában gyakran a (latin eredetű)
szupernél magasabb fokot fejez ki: szupermarket–hipermarket, szuperszonikus–hiperszonikus)
hiperacid G orv savtúltengéses
ném hyperazid ‘ua.’, lásd HIPERACIDITÁS
hiperaciditás G orv gyomorsavtúltengés
tud lat hyperaciditas ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | lat aciditas ‘savasság’ acidus ‘savanyú’
acere ‘savanyúnak lenni’
hiperalgézia G orv túlzott fájdalomérzet
tud lat hyperalgesia ‘ua.’, lásd HIPER-, ALGÉZIA
hiperbaton G stil szóalakzat, egy szókapcsolat tagjainak szétválasztása egy vagy több szó
közbeiktatásával, pl. Aranynál: „Honnan, kicsi szellő, ég vándora, jöttél?”
tud lat hyperbaton gör hüperbaton ‘ua.’, tkp. ‘átlépés’ hüperbainó ‘átlép’: hüper ‘felett, át,
túl’ | bainó ‘megy’
Lásd még BÁZIS
hiperbola G geom páros mértani görbe, a kettős kúpnak a tengellyel párhuzamos metszete
G stil nagyítás, túlzás mint irodalmi stíluseszköz
tud lat hyperbola gör hüperbolé ‘ua.’, tkp. ‘túldobás’: gör hüper ‘fölött, át, túl’ | bolé ‘dobás’
balló ‘dob’
Lásd még BALLISZTA, BALLIZMUS, BOLIDA, DIABOLUS, METABOLIZMUS, PARABOLA
hiperbolikus G mat a hiperbolához tartozó, rá jellemző, vele kapcsolatos
G stil túlzó, nagyító
ang hyperbolic ‘ua.’, lásd HIPERBOLA
hiperboloid G mat olyan térbeli alakzat, amelyet a hiperbolának egyik tengelye körüli forgásából
származtathatunk
ang, ném hyperboloid ‘ua.’: lásd HIPERBOLA | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külalak’
hiperboreus G (ókori elképzelés szerint) messze északon lakó titokzatos nép
lat hyperboreus gör hüperboreosz ‘ua.’, tkp. ‘északon túli’: hüper ‘felett, túl’ | Boreasz ‘észak’,
ered. ‘északi szél, ill. ennek istene, Asztraiosz és Eósz fia’
hiperbulia G lél betegesen fokozott akaratmegnyilvánulás
tud lat hyperbulia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | bulé ‘akarat’
hiperciklus G mat a hiperbolikus geometriában azon pontok mértani helye, amelyek egy síkban egy
egyenes egyik oldalán az egyenestől adott távolságra vannak
 lásd HIPER-, CIKLUS
hiperdaktilia G orv ötnél több ujj kézen vagy lábon mint születési rendellenesség
tud lat hyperdaktylia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | daktülosz ‘ujj’
Lásd még DAKTILUS
hiperdulia G vall a Mária-tisztelet túlhajtása, Szűz Mária istenítése
tud lat hyperdulia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | duleia ‘rabszolgai alázat’ dulosz ‘rabszolga’
hiperémia G orv túlzott vérbőség
tud lat hyperaemia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | haima ‘vér’
hiperémikus G orv vérbőséggel kapcsolatos
G vérrel túlzottan elárasztott (testrész, szövet)
tud lat hyperaemicus ‘ua.’, lásd HIPERÉMIA
hiperesztézia G orv túlérzékenység
tud lat hyperaesthesia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | aiszthészisz ‘érzékelés’ aiszthanomai
‘felfog, érzékel’
hiperfágia G orv kényszeres túltáplálkozás, a normálisan szükségesnél több táplálék fogyasztása
tud lat hyperphagia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | phagein ‘eszik’
hiperfrénia G orv felfokozott szellemi aktivitás
tud lat hyperphrenia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | phrén ‘elme’
hiperfunkció G orv egy szervnek túlfokozott működése
tud lat hyperfunctio ‘ua.’: lásd HIPER-, FUNKCIÓ
hipergenitalizmus G orv a nemi mirigyek fokozott működése folytán fellépő korai nemi fejlettség
tud lat hypergenitalismus ‘ua.’: lásd HIPER-, GENITÁLIS, -IZMUS
hipergeuzia G orv fokozottan érzékeny ízérzékelés
tud lat hypergeusia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | geuszisz ‘ízlelés’ geuó ‘megízlel’
hipergia G orv allergiás érzékenység csökkent mértéke
tud lat hypergia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | lásd (ALL)ERGIA
hiperglikémia G orv a vér cukortartalmának kóros megnövekedése
tud lat hyperglykaemia ‘ua.’, lásd HIPER-, GLIKÉMIA
hipergol G űrk olyan rakéta-hajtóanyag, amely csak összetevőinek találkozásakor gyullad be
ang hypergol ‘ua.’: gör hüp(o) ‘alatt, alul, kevéssé’ | erg(on) ‘munka, működés’ | lat ol(eum) ‘olaj’
hiperidrózis G orv túlzott verítékezés
tud lat hyperydrosis ‘ua.’, lásd HIPER-, HIDRÓZIS
hiperimmunsavó G orv ismételt immunizációval nyert, a szokásosnál hatékonyabb immunsavó
oltás céljára
lásd HIPER-, IMMÚNIS
hiperinfláció G közg a szokásosat sokszorosan meghaladó, rohamosan növekvő ütemű infláció
lásd HIPER-, INFLÁCIÓ
hiperkalémia G orv a vér káliumtartalmának kórosan magas szintje
tud lat hyperkalaemia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | lat kalium ‘kálium’ | gör haima ‘vér’
hiperkeratózis G orv a bőr szarurétegének túlburjánzása
tud lat hyperkeratosis ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | kerasz, keratosz ‘szaru, szarv’ | -ózis (kóros

folyamatra utaló toldalék)
hiperkinézia G orv túlmozgás
tud lat hyperkinesia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | kinészisz ‘mozgás’
 kineó ‘mozgat’
hiperkritika G túl kritikus magatartás, szőrszálhasogatás
ném Hyperkritik ‘ua.’, lásd HIPER-, KRITIKA

hiperkritikus G túlzottan kritikus, szőrszálhasogató
ném hyperkritisch ‘ua.’, lásd HIPERKRITIKA

hiperleukocitózis G orv a fehérvérsejtek túlszaporodása a vérben
tud lat hyperleukocytosis ‘ua.’, lásd HIPER-, LEUKOCITÓZIS

hiperlipémia G orv a vér zsírtartalmának kóros megnövekedése
tud lat hyperlipaemia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | liposz ‘háj, zsír’ | haima ‘vér’

hipermangán lásd KÁLIUM-PERMANGANÁT
hipermarket G óriásáruház, nagy alapterületű, az árucikkek igen széles körét kínáló áruház
ang hypermarket ‘ua.’: gör hüper ‘felett’ | ang market ‘piac’, lásd MARKET(ING)

hipermetropia G orv távollátás
tud lat hypermetropia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | metron ‘mérték’ | ópsz, óposz ‘szem, látás’

hipermnézia G orv emléktöredékek szokatlanul éles és élénk felbukkanása lázban, narkózisban
vagy beteges állapotban
gör hüper ‘felett, túl’ | (mi)mnészkó ‘emlékezik’

hipermodern G a legmodernebb, a modernségben már túlzó
lásd HIPER-, MODERN

hipermorfózis G orv egyes szervek túlzott méretekre való növekedése
tud lat hypermorphosis ‘ua.’, lásd HIPER-, (META) MORFÓZIS

hiperol G kém hidrogén-peroxodot taralmazó fertőtlenítőszer
Hiperol (ipari márkanév): hi(drogén)-per(oxid)-ol(dat), lásd HIDROGÉN-PEROXID

hiperon G fiz a barionok közé tartozó, igen rövid felezési idejű elemi részecskék gyűjtőneve
ang hyperon ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | -on (elemi részecskére utaló toldalék)

hiperosztózis G orv csontkinövés, csonttúltengés
tud lat hyperostosis ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | oszteon ‘csont | -ózis (kóros folyamatra utaló

toldalék)
hiperoxid G lásd PEROXID
hiperozmia G orv a szaglóérzék rendellenes érzékenysége
tud lat hyperosmia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | oszmaomai ‘szagol’
 oszmé ‘szag’
hiperpirexia G orv igen magas (40 fok feletti) láz
tud lat hyperpyrexia ‘ua.’, lásd HIPER-, PIREXIA

hiperplázia G orv egyes szövetek túltengése, szervek megnövekedése sejtburjánzás következtében
tud lat hyperplasia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | plasszó ‘gyúr, alakít’

hiperploid G gen a monoploid kromoszómaszám egész számú többszöröséhez képest néhány ráadás
kromoszómát tartalmazó
ang hyperploid ‘ua.’, lásd HIPER-, (DI)PLOID

hiperrealizmus G műv festői irányzat, amely a valósághoz való hűséget eltúlozva fényképszerű
hatásra törekszik
ang hyperrealism ‘ua.’: lásd HIPER-, REALIZMUS

hiperszaprobikus G biol igen nagy szervesanyag-tartalmú (szennyvíz)
lásd HIPER-, SZAPROBIKUS

hiperszekréció G orv egyes mirigyek túlfokozott kiválasztása
tud lat hypersecretio ‘ua.’: lásd HIPER-, SZEKRÉCIÓ

hiperszenzíbilis G túlérzékeny
lásd HIPER-, SZENZÍBILIS

hiperszenzibilitás G túlérzékenység
lásd HIPER-, SZENZIBILITÁS

hiperszonikus G rep a hangsebességet legalább ötszörösen meghaladó (sebesség)
ang hypersonic ‘ua.’ gör hüper ‘felett, túl’ | ang sonic ‘a hanggal kapcsolatos’
 lat sonus ‘hang’
hipertélia G orv sejt vagy szövet kóros túlburjánzása
tud lat hyperthelia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | théleó ‘kisarjad’

hipertenzió G orv magas vérnyomás
G túlzott nyomás, feszültség
tud lat hypertensio ‘ua.’: lásd HIPER-, TENZIÓ
hipertermia G orv hőguta
tud lat hyperthermia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | thermé ‘hő’
hipertireózis G orv pajzsmirigytúltengés
tud lat hyperthyreosis ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | lat thyreus ‘pajzsmirigy’ gör thüreosz
‘pajzs’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
hipertónia G orv rendellenesen magas vérnyomás
tud lat hypertonia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | tonosz ‘feszültség’ teinó ‘feszít’
hipertrófia G orv túlburjánzás testszövetekben a sejtek megnövekedése következtében
tud lat hypertrophia ‘ua.’: gör hüper ‘felett, túl’ | trophé ‘táplálék’ trephó ‘táplál’
hipertrofikus G biol, földr fölösen sok növényi tápanyagot tartalmazó (állóvíz, folyóvíz)
ném hypertrophisch ‘ua.’, lásd HIPERTRÓFIA
hiperurbanizmus G nyelvt tudákos szószármaztatás, általában téves analógia folytán létrejött
szóalak, pl. hold (égitest) az eredeti hód helyett, a más eredetű hold (területmérték) befolyására
tud lat hyperurbanismus ‘ua.’: gör hüper ‘fölött, túl’ | urbanus ‘városi(as)’, értsd ‘tanult, művelt’
urbs ‘város’
hipervalens G kém olyan vegyületek gyűjtőneve, amelyekben a központi atom vegyértéke az
alapvegyértéknél magasabb
gör hüper ‘felett, túl’ | lat valens ‘értékes, vmit érő’ valere ‘ér vmennyit’
hipervitaminózis G orv a szervezet kóros állapota egy vagy több vitaminnal való túltelítettség
folytán
tud lat hypervitaminosis ‘ua.’: lásd HIPER-, VITAMIN | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
hipesztézia G orv érzéscsökkenés
tud lat hypaesthesia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | aiszthészisz ‘érzékelés’ aiszthanomai ‘érzékel’
hipidiomorf G ásv csak részben önalakú (kristály)
gör hüpo ‘alatt’ | lásd IDIOMORF
hipis G szleng motozás, házkutatás
ném argó Hippe ‘kihallgatás’ jidd hiba ‘kihallgatás, amelynek során nem erőszakot, hanem
rábeszélést, ígérgetést alkalmaznak’, tkp. ‘szerelmes enyelgés’
hipnogén G orv altató hatású
G orv hipnózist előidéző
ném hypnogen ‘ua.’: gör hüpnosz ‘alvás’ | lásd -GÉN
hipnopédia G okt alva tanulás (főleg nyelvi ismereteké)
ném Hypnopädie ‘ua.’: gör hüpnosz ‘alvás’ | paideia ‘oktatás’ paidosz ‘gyermek’
Lásd még PEDAGÓGIA, PEDIÁTRIA, PEDOLÓGIA
hipnoterápia G orv gyógyaltatás, gyógyítás hosszú altatással
tud lat hypnotherapia ‘ua.’: gör hüpnosz ‘alvás’ | lásd TERÁPIA
hipnotikum G orv altatószer
tud lat seml hypnoticum ‘álommal kapcsolatos (dolog)’, lásd HIPNOTIKUS
hipnotikus G orv a hipnózissal kapcsolatos
G átv igéző, igézetes, delejes
tud lat hypnoticus ‘ua.’ gör hüpnótikosz ‘altató’ hüpnosz ‘alvás’
hipnotizál G orv hipnózist idéz elő valakiben
G átv más akaratát megbénítja, ellenállhatatlanul befolyásolja
ném hypnotisieren fr hypnotiser ‘ua.’, lásd HIPNOTIKUS
hipnotizmus G orv a hipnózis tudománya
G orv a hipnotikus jelenségek összessége
tud lat hypnotismus ‘ua.’, lásd HIPNOTIKUS, -IZMUS
hipnotizőr G orv hipnózist előidéző, erre képes személy
fr hypnotiseur ‘ua.’, lásd HIPNOTIZÁL
hipnózis G orv különféle módszerekkel, főleg szuggesztióval előidézett félálomszerű, az önálló
akarat részleges vagy teljes hiányával járó állapot
tud lat hypnosis ‘ua.’: gör hüpnosz ‘alvás’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
hipó G kém erős fertőtlenítő és fehérítő hatású háztartási vegyszer
 magy Hypo márkanév (nátrium)-hipo-(klorid) vegyi név gör hüpo ‘alatt’
hipo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) alatti, alul-
G kevéssé, nem eléggé
ném, lat hypo- ‘ua.’ gör hüpo ‘alatt, mellett’
hipoaciditás lásd HIPACIDITÁS
hipoblaszt lásd ENDODERMA
hipocentrum G geol a földrengés fészke, kiindulási pontja a föld mélyében
ném Hypozentrum ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | lásd CENTRUM
hipochonder G orv képzelt beteg
ném Hypochonder ‘ua.’, lásd HIPOCHONDRIA
hipochondria G orv képzelt betegség, állandó rettegés nem létező betegség vagy létező betegség
eltúlzása miatt
tud lat hypochondria ‘ua.’ gör hüpokhondrion ‘lép’ (régen a lép rendellenes működésének
tulajdonították az ilyen képzelődést), tkp. ‘a hasüregnek a mellkas alatti része’: hüpo ‘alatt’ |
khondrosz ‘szegycsont’
hipochondrikus G orv képzelt betegségben szenvedő
tud lat hypochondricus ‘ua.’, lásd HIPOCHONDRIA
hipociklois G geom olyan síkgörbe, amelyet egy rögzített kör belsejében csúszás nélkül gördülő
másik kör valamely pontja ír le
lásd HIPO-, CIKLOIS
hipoderma G anat a bőrszövet alatti szövettáj
tud lat hypoderma ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | derma ‘bőr’
hipodermikus G orv bőr alatti
tud lat hypodermicus ‘ua.’, lásd HIPODERMA
hipodermisz G növ a szár és gyökér elsődleges bőrszövete alatt kialakult szövettáj
tud lat hypodermis ‘ua.’, lásd HIPODERMA
hipofágia G orv a szükségesnél kevesebb táplálék fogyasztása
tud lat hypophagia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | phagein ‘eszik’
hipofízis G orv agyalapi mirigy
tud lat hypophysis ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | phüszisz ‘természet, lélek, szellem’
hipofunkció G orv valamely szerv elégtelen működése
lásd HIPO-, FUNKCIÓ
hipogasztrium G anat alhas
tud lat hypogastrium ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | gasztér, gasztrosz ‘gyomor, has’
hipogén G geol földmélyi, a föld mélyén keletkező
ném hypogen ‘ua.’: lásd HIPO-, -GÉN
hipogenezis G orv csökkent fejlődés
tud lat hypogenesis ‘ua.’: lásd HIPO-, GENEZIS
hipogeúzia G orv meggyengült ízérzékelés
tud lat hypogeusia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | geuszisz ‘ízlelés’ geuó ‘megízlel’
hipoglikémia G orv a cukortartalom elégtelensége a vérben
tud lat hypoglykaemia ‘ua.’: lásd HIPO-, GLIKÉMIA
hipogonadizmus G orv a belső elválasztású mirigyek hormontermelésének elégtelensége
tud lat hypogonadismus ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | gonasz, gonadosz ‘mirigy’ | lásd -IZMUS
hipokalémia G orv a vér káliumtartalmának kórosan alacsony szintje
 tud lat hypokalaemia ‘ua.’: gör hüpo alatt, kevéssé’ | lat kalium ‘kálium’ | gör haima ‘vér’

hipokausztum G ép padlóba épített, gőzzel vagy melegvízzel működött fűtés az ókori rómaiaknál
lat hypocaustum ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, alul’ | kausztosz ‘elégetett, eléghető’
 kaió ‘éget, fűt’
Lásd még HOLOKAUSZTUM, KAUSZTIKUS, KAUTER
hipokinézia G orv csökkent mértékű izommozgás
tud lat hypokinesia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | kinészisz ‘mozgás’ kineó ‘mozgat’
hipokonder lásd HIPOCHONDER
hipokorisztikus G nyelvt becéző, kicsinyítő
tud lat hypocoristicus gör hüpokorisztikosz ‘ua.’ hüpokoridzomai ‘becéz, becenéven szólít’:
gör hüpo ‘alatt, kissé’ | koridzomai ‘babusgat, cirógat’ koré ‘leányka, szűz’
hipokrita G képmutató, álszent ember
lat hypocrita ‘ua.’ gör hüpokritész ‘színész’, lásd HIPOKRÍZIS
hipokrízis G képmutatás, színlelés, tettetés, szerepjátszás
lat hypocrisis ‘ua.’ gör hüpokriszisz ‘szerepjátszás’ hüpokrinomai ‘felelget, párbeszédet
mond’: hüpo ‘alatt, mellett’ | krinomai ‘vetélkedik, magyaráz’
hipolimnium G földr állóvizek alsó, nyugalomban lévő és leghidegebb rétege
tud lat hypolymnium ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | kics limnion ‘tavacska’ limné ‘tó, állóvíz’
hipománia G orv egyhe fokú mánia
tud lat hypomania ‘ua.’: lásd HIPO-, MÁNIA
hipomnézis G orv gyengült emlékezőképesség
orv hypomnesis ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | (mi)mnészkó ‘emlékezik’
hipomorfózis G biol állatfaj szervezeti felépítésének egyszerűsödése a törzsfejlődés során az
egyszerűsödő életfeltételek hatására
tud lat hypomorphosis ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | morphoszisz ‘alakulás’: morphé ‘alak’ |
-ózis (folyamatra utaló toldalék)
hipoplázia G orv egyes szövetek vagy szervek visszamaradt fejlődése
tud lat hypoplasia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | plasszó ‘gyúr, alakít’
hipoploid G gen a diploid kromoszómaszám egész számú többszörösénél valamivel kevesebb
kromoszómát tartalmazó
ang hypoploid ‘ua.’, lásd HIPO-, (DI)PLOID
hiposzekréció G orv egyes mirigyek elégtelen kiválasztása
tud lat hyposecretio ‘ua.’: lásd HIPO-, SZEKRÉCIÓ
hiposztazál G fil (elvont fogalomnak vagy gondolati viszonynak) valóságos létezést tulajdonít,
anyagi formához köti
ném hypostasieren ‘ua.’, lásd HIPOSZTÁZIS
hiposztázis G orv süllyedéses vérpangás
G fil elvont fogalomnak vagy gondolati viszonynak valóságos létezőként való felfogása
G vall egy istenség valamely vonásának külön megszemélyesítése
tud lat hypostasis ‘ua.’ gör hüposztaszisz ‘anyag, valóság, való lét’: gör hüpo ‘alá, mellé’ |
(hi)sztanomai ‘(meg)állít’
Lásd még SZUBSZTANCIA
hiposzulfit G kém a hipokénessav sója
ném hyposulphit ‘ua.’, lásd HIPO-, SZULFIT
hipotalamusz G anat a köztiagynak a látótelep alatti része, amely a szervezet anyagcseréjének
tekintélyes részét szabályozza
tud lat hypothalamus ‘ua.’: lásd HIPO-, THALAMUS
hipotaxis G nyelvt alárendelés
tud lat hypotaxis ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, alá’ | taxisz ‘elrendezés’ tattó, tkp. tak-tó ‘rendez’
hipotéka G † ker jelzálog, lekötési biztosíték, betáblázás
ném Hypothek ‘ua.’ gör hüpothéké ‘alátétel, zálog’: gör hüpo ‘alatt, alá’ | (ti)thémi ‘tesz,
helyez’
hipotekárius G † ker jelzálog-tulajdonos, jelzálog-hitelező
 ném Hypothekar ‘ua.’, lásd HIPOTÉKA

hipotenzió G orv alacsony vérnyomás
tud lat hypotensio ‘ua.’: lásd HIPO-, TENZIÓ

hipotermia G orv a szabályosnál alacsonyabb testhőmérséklet
G orv a testhőmérséklet csökkentése hűtéssel az életműködés lassítása céljából
tud lat hypothermia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | thermé ‘hő’
hipotermális G geol nagy mélységben, többszáz fokos vízben kiváló (ércréteg)
ang hypothermal ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt’ | thermal lat thermalis ‘a hőmérséklettel kapcsolatos’
gör thermé ‘hő’
hipotetikus G feltett, feltételezhető, feltételezésen alapuló
tud lat hypotheticus gör hüpothetikosz ‘ua.’, lásd HIPOTÉZIS
hipotézis G feltételezés
G tud feltevés, amelynek alapos bizonyítása további kutatásokat kíván
tud lat hypothesis gör hüpotheszisz ‘feltételezés, kiindulópont, javaslat’: hüpo ‘alá’ | (ti)thémi
‘helyez’
hipotipózis G stil gondolatalakzat, az elbeszélés tárgyának megelevenítése a részletezés,
szemléltetés és élénkítés eszközeivel, pl. jelen időre való átváltással, a hallgató vagy olvasó
megszólításával
tud lat hypotyposis ‘ua.’ gör hüpotüpószisz ‘vázlat, minta’ hüpotüpoó ‘körvonalaz’: gör
hüpo ‘alatt, alá’ | tüposz ‘alap, körvonal’ tüptó ‘beüt, bevés’
hipotireózis G orv a pajzsmirigy elégtelen működése
tud lat hypothyreosis ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | lat thyreus ‘pajzsmirigy’ gör thüreosz
‘pajzs’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
hipotónia G orv rendellenesen alacsony vérnyomás
tud lat hypotonia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | tonosz ‘feszültség’ teinó ‘feszít’
hipotrófia G orv alultápláltság
G orv szerv vagy testszövet fejletlensége, zsugorodása
tud lat hypotrophia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | trophé ‘táplálék’ trephó ‘táplál’
hipotrofikus G biol kevés növényi tápanyagot tartalmazó (élővíz)
ném hypotrophisch ‘ua.’, lásd HIPOTRÓFIA
hipoxia G orv a szervezet oxigénállátásának elégtelensége
tud lat hypoxia ‘ua.’: lásd HIPO-, OXI(GÉN)
hipozeugma G stil gondolatalakzat, amelyben a több ízben kihagyott, de odaértett bővítmény a
sorozat végén jelenik meg, mint Adynál: „Sem utódja, sem boldog őse, / Sem rokona, sem
ismerőse / Nem vagyok senkinek”
tud lat hypozeugma ‘ua.’ gör hüpodzeugma ‘egybefoglalás’, ered. ‘iga alá fogás’
hüpodzeugnümi ‘(több állatot) egy iga alá fog’: gör hüpo ‘alatt, alá’ | lásd ZEUGMA
hipozeuxis G stil mondatalakzat, a ZEUGMA kevésbé szigorú formája, amelyben minden
mondatrésznek megvan a bővítménye, de nem állnak közvetlenül egymás mellett, mint
Vörösmartynál: „Szív és pohár tele búval, borral”
tud lat hypozeuxis ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, alá’ | dzeuxisz ‘áthidalás’, ered. ‘igába fogás’
hipozmia G orv a szagérzékelés csökkent volta
tud lat hyposmia ‘ua.’: gör hüpo ‘alatt, kevéssé’ | oszmaomai ‘szagol’ oszmé ‘szag’
hipparion G áll a miocén és pliocén korban élt, zebra nagyságú lóféle
tud lat, ‘ua.’ gör hipposz ‘ló’
hipparkhia G tört lovas csapategység az ókori hellenisztikus uralkodók seregében
gör, ‘ua.’, lásd HIPPARKHOSZ
hipparkhosz G tört lovas csapategység parancsnoka az ókori hellenisztikus birodalmakban
gör, ‘ua.’: hipposz ‘ló’ | arkhosz ‘parancsnok’ arkhó ‘elöl megy, vezet’ arkhé ‘kezdet’
hippi G a fogyasztói társadalomból kivonult, passzívan lázadó fiatal (az 1960-as évek vége felé)
 ang hippie, hippy ‘ua.’
 (?) szleng hippish ‘világfájdalmas, lelombozott’: VAGY hip
‘kedélytelenség, mélakór’ (hyp)ochondry ‘hipochondria’, VAGY szleng hip ‘menő, a
legfrissebb irányzatokkal lépést tartó’
hippiátria G orv lógyógyászat, az állatorvosi tudománynak a lovak gyógyításával foglalkozó ága
 tud lat hippiatria ‘ua.’: gör hipposz ‘ló’ | hiatrosz ‘orvos’
hippodrom G tört lovas- és kocsiversenyek pályája az ókorban
G † lovarda bérelhető lovakkal
 ném Hippodrom gör hippodromosz ‘ua.’: hipposz ‘ló’ | dromosz ‘futás, út, pálya’
Lásd még DROMEDÁR, DROMOSZ
hippogriff G irod legendás szárnyas ló Ariosto eposzaiban, a ló és a griffmadár keveréke
 ol ippogrifo ‘ua.’: gör hipposz ‘ló’ | lásd GRIFF
hippokamposz G áll tengeri csikó
 tud lat hippocampus ‘ua.’, tkp. ‘lóhernyó’: gör hipposz ‘ló’ | kampé ‘hernyó’
hippokratészi G lásd FACIES HIPPOCRATICA
hippológia G áll lótan, lóismeret, a lovak tenyésztésével és használatával foglalkozó ismeretek köre
 tud lat hippologia ‘ua.’: gör hipposz ‘ló’ | lásd -LÓGIA
hippológus G áll a lótan szakembere
 magy, ‘ua.’, lásd HIPPOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
hippománia G lórajongás, a lovak szenvedélyes kedvelése
 gör hipposz ‘ló’ | lásd MÁNIA
hippopotamusz G áll víziló, tkp. folyami ló
 lat hippopotamus gör hippopotamosz ‘ua.’: hipposz ‘ló’ | potamosz ‘folyó’
hippursav G kém savas benzolszármazék, aminosavak gyártásának kiinduló anyaga
 gör hipp(osz) ‘ló’ | ur(eó) ‘vizel’ (elsőként a ló vizeletében mutatták ki)
hipszométer G tud magasságmérésre használt barométer, amely víz vagy folyadékok
forráspontjának változása alapján állapítja meg a tengerszint feletti magasságot
 ang hypsometer ‘ua.’: gör hüpszosz ‘magasság’ | metreó ‘mér’
hipszometria G tud a földrajzi magasság mérésének tudománya
 ang hypsometry ‘ua.’, lásd HIPSZOMÉTER
hipszter G biz különcködő, minden újdonságon kapó fiatal
 ang szleng hipster ‘ua.’: szleng hip ‘menő, a legfrissebb irányzatokkal lépést tartó’ | -ster
(tulajdonságra, hovatartozásra utaló toldalék, mint youngster ‘ifjonc’, gangster stb.)
Lásd még HIPPI
hiragana G nyelvt a kínai írásjelekből kifejlesztett japán szótagírás
 jap, ‘sima szótagírás’: hira ‘egyszerű’ | kana ‘szótagírás’
Lásd még KANA, KATAKANA
hirig G szleng verés, verekedés
 jidd hereg, hariga ‘gyilkosság’ héb harag ‘megöl’
Lásd még HARGENOL
hirsutismus [hirszutizmus] G orv a haj, különösen a szőrzet fokozott növekedése, túlszőrösödés
G orv férfias jellegű szőrképletek megjelenése nőn
 tud lat, ‘ua.’: lat hirsutus ‘bozontos’ *hirsus ‘szőr, bozont’ | lásd -IZMUS
hirudin G orv a pióca nyálmirigyeiben található, véralvadást gátló hatóanyag
 lat hirudo ‘pióca’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
hispanista G tud a spanyol nyelv, történelem és kultúra tudós ismerője
 ném Hispanist ‘ua.’, lásd HISPANIZMUS
hispanizmus G nyelvt a spanyol nyelvre jellemző kifejezésmód, nyelvi sajátság
G nyelvt ez mint idegenszerűség más nyelv közegében
 tud lat hispanismus ‘ua.’: lat tbsz Hispani ‘az Ibériai-félsziget ókori lakói, részben a mai
spanyolok ősei’ | lásd -IZMUS
hispanológia G tud a spanyol nyelvvel, történelemmel és kultúrával foglalkozó tudomány
 tud lat hispanologia ‘ua.’: lat tbsz Hispani ‘az Ibériai-félsziget ókori lakói, részben a mai

spanyolok ősei’ Hispania ‘az Ibériai-félsziget’ föníciai i-sephannim ‘nyulak partvidéke’ |
lásd -LÓGIA
história G elbeszélés, történet
G biz különös, kellemetlen eset
G † történelem
lat historia ‘hír, történet, történelem’ gör hisztoria ‘tudakozódás, ismeret, leírás’ hisztoreó
‘kikérdez, tanulmányoz, leír, elbeszél’
históriás G irod vándorénekesek által előadott, történelmi alapon nyugvó kalandos vagy szerelmes
(ének)
lásd HISTÓRIA
historikum G tud történeti tény
lat (factum) historicum ‘ua.’, lásd HISTORIKUS
historikus G (fn) tud történész, történetíró
G (mn) történelmi, történészi, történettudományi
tud lat historicus ‘ua.’, lásd HISTÓRIA
historiográfia G tud történetírás
tud lat historiographia ‘ua.’, lásd HISTÓRIA, -GRÁFIA
historiográfus G tud történetíró
magy, lásd HISTORIOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
historizmus G tört történeti szemlélet, az eseményeket változásaikban és összefüggéseikben
vizsgáló történészi módszer
G tud a múlt jelenségeit a jelentől elszakítva vizsgáló módszer
G ép a korábbi, főleg a román és gótikus stílusok felelevenítésének törekvése
ném Historismus ‘ua.’, lásd HISTÓRIA, -IZMUS
hisztamin G orv az állati testszövetekben és az anyarozsban található vegyület, amely a
hajszálereket tágítja
tud lat histamin ‘ua.’: gör hisztosz ‘szövet’ | amin, lásd AMINOSAV
hiszteralgia G orv méhfájdalom
tud lat hysteralgia ‘ua.’: gör hüszteré ‘anyaméh’ | algeó ‘fájdalmat érez’
hiszterektómia G orv a méhnek vagy egy részének műtéti eltávolítása
tud lat hysterectomia ‘ua.’: gör hüszteré ‘anyaméh’, lásd HISZTÉRIA | ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ |
temnó ‘vág’
hiszterézis G tud valamely jelen állapotnak vagy változásnak a korábbi állapottól való függése
G tud időbeli elmaradás, késés
G számtech egy rendszer eltérő viselkedése a bemenő paraméter változási irányától függően
tud lat hysteresis gör hüsztereszisz ‘ua.’ hüsztereó ‘késve érkezik, elmarad’ hüszterosz
‘későbbi, utóbbi’
hisztéria G orv idegbetegség, amely váratlan indulati kitörésekkel, szorongással és
kényszercselekvésekkel jár
G orv idegesen túlfűtött, feszült, ingerlékeny, beszámíthatatlan lelkiállapot
G sajtó felizgatott közhangulat
lat hysteria ‘méhbetegség’ (korábban ennek tekintették a ~t) gör hüszteré ‘anyaméh’ tkp.
‘mögöttes, lentebbi’ (ilyen a méh helyzete a hasüregi szervek közt) gör kf hüszterosz ‘hátrább
lévő, későbbi’ (alapfoka hiányzik)
hisztérika G biz hisztériára hajlamos, zajos jeleneteket rendező nő
tud lat hysterica (femina) ‘méhbeteg, hiszterikus (nő)’, lásd HISZTÉRIA
hisztérikus G orv hisztériában szenvedő, ilyen állapotra jellemző
G ingerlékeny, zaklatott, eszeveszett
tud lat hystericus ‘méhbajban szenvedő’ gör hüszterikosz ‘méhhel kapcsolatos’, lásd HISZTÉRIA
hiszterolitiázis G orv kőképződés a méhben
tud lat hysterolithiasis ‘ua.’: gör hüszteré ‘anyaméh’, lásd HISZTÉRIA | lásd LITIÁZIS
hiszteron–proteron G fil logikai hiba, az időrendnek vagy ok és okozat viszonyának felcserélése
G stil elbeszélői fogás, későbbi esemény említése első helyen
 gör seml, ‘későbbi (dolog) – előbbi (dolog)’: kf hüszterosz ‘utóbbi, későbbi’ (alapfoka hiányzik) |
kf proterosz ‘előbbi’ prótosz ‘első’
hiszteropátia G orv méhbántalom, méhbetegség
 tud lat hysteropathia ‘ua.’: gör hüszteré ‘anyaméh’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’
hiszti G biz hisztériás roham
G biz fegyelmezetlen, ideges, túlfűtött viselkedés
G biz ilyen viselkedésre hajlamos nő
 a HISZTÉRIA becéző alakja
hisztizik G biz hisztériás jelenetet rendez
 lásd HISZTI
hiszto- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) testszövettel kapcsolatos, szövet-
 gör hisztosz ‘szövet’, tkp. ‘szövőszék, (szövő) állvány’ hisztémi ‘áll, állít’
hisztocita G biol testszövethez tartozó sejt
 tud lat histocyta ‘ua.’: lásd HISZTO- | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’
hisztofiziológia G biol az élőlények szöveteiben lezajló folyamatok tudománya
 tud lat hystophysiologia ‘ua.’: lásd HISZTO-, FIZIOLÓGIA
hisztogén G orv szöveti eredetű, a test szöveteiből kiinduló
 tud lat histogen ‘ua.’: lásd HISZTO-, -GÉN
hisztogenezis G orv szövetképződés, szövetfejlődés
 tud lat histogenesis ‘ua.’: lásd HISZTO-, GENEZIS
hisztogram G mat a gyakorisági eloszlást függőleges oszlopokkal ábrázoló diagram
 ang histogram ‘ua.’: lásd HISZTO-, -GRAM
hisztokémia G biokém a testszövetekben végbemenő vegyi folyamatokkal foglalkozó tudományág
 lásd HISZTO-, KÉMIA
hisztokompatibilitás G orv a befogadó szervezet és a beültetett szövet közötti biológiai és
immunológiai megegyezés, egymás tűrése
 lásd HISZTO-, KOMPATIBILITÁS
hisztolízis G orv szövetoldódás, szövet lebomlása
 tud lat histolysis ‘ua.’: lásd HISZTO- | gör lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘old, felold’
hisztológia G orv szövettan, a testszövetekkel foglalkozó orvostudományi ág
 tud lat histologia ‘ua.’: lásd HISZTO-, -LÓGIA
hisztológus G orv a szövettan tudósa
 magy, ‘ua.’, lásd HISZTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
hiszton G gen a legtöbb eukarióta sejt magjában megtalálható bázikus fehérje
 ang histon ‘ua.’, lásd HISZTO-
hisztopatológia G orv kórszövettan
 tud lat histopathologia ‘ua.’: lásd HISZTO-, PATOLÓGIA
hisztoterápia G orv szövetekkel vagy szövetkivonatokkal végzett gyógykezelés
 tud lat histotherapia ‘ua.’: lásd HISZTO-, TERÁPIA
hisztrió G tört színész az ókori Rómában
G tört középkori csepűrágó, ripacs
G átv ripacs, silány színész
 lat histrio ‘ua.’
hisztriomasztix G szính álhaj, álszakáll vagy álbajusz rögzítésére használt ragasztószer
 lat histriomastix ‘ua.’: lásd HISZTRIÓ, MASZTIX
hit G zene sláger, divatos könnyűzenei szám
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘ütés’ hit ‘üt, eltalál, telibe talál’ (ti. a közízlést, a közönség igényeit), lásd
SLÁGER
hitlerizmus G tört a fasizmus német formája, nácizmus
Adolf Hitlerről, a náci párt alapítójáról és vezéréről | lásd -IZMUS

hoa G távol-keleti országokban élő, de nemzetiségét megőrző kínai
kínai ‘ua.’

hobbi G szenvedéllyel űzött kedvtelés, szórakoztató tevékenység
ang, ‘ua.’
 hobby(-horse) ‘vesszőparipa mint gyerekjáték, hintaló’, majd ‘vesszőparipa, kedvenc
téma’ középang hobin ‘lovacska’ Robin, a Robert név becéző alakja
hobó G csavargó, csőlakó, csöves
am ang hobo ‘vándormunkás, alkalmi munkákból élő csavargó’ (?) ang nyj hawbaw ‘faragatlan
és esetlen parasztlegény, tahó’
hoch! G éljen!
ném, ‘ua.’, tkp. ‘fel, magasra’ hoch ‘magas’
hochdeutsch [hohhdajcs] G nyelvt felnémet, a középső és déli német nyelvjárások csoportja,
amelyből a német irodalmi nyelv kialakult
ném, ‘ua.’, tkp. ‘magasnémet’ (mert javarészt a hegyes-dombos délnémet vidékeken alakult ki)
hochstapler G † szédelgő, szélhámos
ném Hochstapler ‘ua.’, tkp. ‘előkelőt színlelve járkáló’: hoch ‘magas’, szleng ‘előkelő’ | stappen,
stappeln ‘mászkál’
hodegetika vagy hodegézis G tud bevezetés egy tudományba
G tud eligazítás, útmutatás
tud lat hodegetica (ars) ‘az útmutatás (mestersége)’ gör hodégeó ‘utat mutat, útra vezet’:
hodosz ‘út’ | hégeomai ‘vezet’
hodégétria G műv bizánci ikonok Madonna-típusa: Mária álló alakja bal karján a gyermeket tartja,
jobbját pedig felemeli, hogy a lelkeket fiához vezesse
bizánci gör nn, ‘útmutató (nő)’ hodégeó ‘utat mutat, útra vezet’: hodosz ‘úr’ | hégeomai ‘vezet’
hodegézis lásd HODEGETIKA
hodográf G mozgó test sebességének és irányának változásait szemléltető görbe
ang hodograph ‘ua.’: gör hodosz ‘út’ | lásd -GRÁF
hodométer G fiz a megtett utat mérő műszer
ang hodometer ‘ua.’: gör hodosz ‘út’ | metreó ‘mér’
hodoszkóp G fiz ionizált részecskék pályáját megfigyelő és meghatározó készülék
ang hodoscope ‘ua.’: gör hodosz ‘út’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
hodzsa G vall mohamedán pap, hitoktató
török hoca [hodzsa] perzsa hvádzsa ‘ua.’
hóhem G szleng ravasz, csalafinta ember
jidd chochem ‘bölcs ember’ héb hákám ‘bölcs’
Lásd még HÁKIM (sémi rokon)
hokedli G bút támlátlan konyhaszék
baj-oszt kics hockerl ‘ua.’ ném Hocker ‘támlátlan szék, zsámoly’
hoki G sport gyepen vagy jégen, hajlított ütővel játszott labda-, ill. korongsport
ang hockey ‘ua.’ ófr kics hoquet ‘kis kampó’ hoc ‘kampó’ germán (pl. ang hook, ném
Haken ‘ua.’)
hókuszpókusz G bűvészmutatványt kísérő tréfás varázsige
G átv szemfényvesztés, bűvészkedés
ném Hokuspokus torzított lat hocus-pocus ‘ua.’ (?) hoc est corpus (meum) ‘ez az (én)
testem’ (a kenyér átváltoztatásának „varázsigéje” a misében)
hól G div mély berakás női ruhán
ném hohl ‘üres, üreges’
holder G ker biztosítási kötvény birtokosa
ang, ‘ua.’ hold ‘birtokol, tart’
holding G közg más vállalatokban tőkerészesedéssel bíró, azokat ellenőrző és irányító gazdasági
tömörülés
ang, ‘ua.’ hold ‘tart, hatalmában tart’
holisztikus G fil a mindenséget, az életet a részek magasabb rendű egységének tekintő (felfogás)
G orv a beteg testi és lelki funkcióit egységként látó, a konkrét betegség okait az egész szervezet
összefüggésrendszerében kereső (orvosi szemlélet)
 ang holistic ‘ua.’, lásd HOLIZMUS
holizmus G fil olyan bölcseleti felfogás, amely a világot mint a dolgok alkotta magasabb rendű
egészet vizsgálja, és állítja, hogy az egész több, mint a részek összege
G szoc olyan szociológiai irányzat, amely a jelenségeket a részek és az egész közötti összefüggések
jegyében kutatja
 ang holism ‘ua.’: gör holosz ‘egész, teljes’ | lásd -IZMUS
holländer G gép papíripari berendezés rongyok foszlatására és öblítésére
G műsz jobb és bal menettel készült csavaranya
ném ‘ua.’, tkp. ‘holland’ Holland, ered. Holtland ‘németalföldi grófság neve’, tkp. ‘fás föld’:
óholl holt (ma hout, ófn holz) ‘fa’ | land ‘föld, vidék’
holmium G kém ritka földfém, kémiai elem
Stockholm lat Holmia nevéből | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
holo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) egész, teljes, egészen
gör holosz ‘egész’, holósz ‘egészen’
holocaust [holokauszt] G tört zsidók millióinak elhurcolása és meggyilkolása a német fasiszták
uralma alatt az 1940-es években
ang, ‘ua.’, lásd HOLOKAUSZTUM
Lásd még HIPOKAUSZTUM, KAUSZTIKUS, KAUTER
holocén G geol a földtörténeti újkor negyedidőszakának utolsó, ma is tartó korszaka
ném Holozän lat holocaenus ‘ua.’: gör holósz ‘egészen’ | kainosz ‘új’
holoéder G ásv teljes lapszámú kristály
ném Holoeder ‘ua.’: gör holosz ‘egész, teljes’ | hedra ‘lap, szék’ hedzomai ‘ül’
holoedria G ásv kristályosodás a teljes lapszámú formában
tud lat holoedria ‘ua.’, lásd HOLOÉDER
holoenzim G biokém teljes formájú, aktív enzim
lásd HOLO-, ENZIM
holofon G inf az emberi emlékezet rendszermodellje, amelyben valamely tudattartalom egyetlen
információs részlete az egészet előhívja
ang holophon ‘ua.’: gör holosz ‘egész’ | phóné ‘hang’, itt: ‘hívás’
hologenezis G biol az egyedfejlődés és a törzsfejlődés együttese valamely fajra vonatkozólag
lásd HOLO-, GENEZIS
holográf G † sajátkezű aláírás
ném Holograph ‘ua.’: gör holósz ‘egészen’ | lásd -GRÁF
holográfia G fiz a tárgy térhatású képének előállítása két lézersugár interferenciája által
ang holography ‘ua.’: gör holósz ‘egészben’ | lásd -GRÁFIA
hologram G fiz holográfia útján készült kép
ang hologram ‘ua.’: gör holósz ‘egészben’ | lásd -GRAM(MA)
holokausztum G vall egészen elégő áldozat, az ókori zsidó vallás egyik áldozati formája
lat holocaustum gör holokauszton ‘ua.’: holósz ‘egészen’ | kauszton ‘elégetett dolog’ kaió
‘éget’
Lásd még HIPOKAUSZTUM, KAUSZTIKUS, KAUTER
holokrin G biol teljes elválasztású, saját átalakult sejtjeit is a váladékába juttató (mirigy)
tud lat holocrin ‘ua.’: gör holosz ‘egész, teljes’ | gör krinó ‘választ’
holometabólia G áll a rovarok teljes átalakulással való kifejlődése
lásd HOLO-, METABÓLIA
holosziderit G ásv vasat és nikkelt tartalmazó meteorkő
lásd HOLO-, SZIDERIT
holotípus G biol egy fajnak az a példánya, amelyet a leíró az új faj prototípusának jelölt meg
lásd HOLO-, TÍPUS
homagiális G jobbágyi, hűbéri
G átv alázatos
kk lat homagialis ‘ua.’, lásd HOMÁGIUM
homágium G tört hűbéri hűségeskü
G tört fejváltság, vérdíj
kk lat homagium ‘ua.’ ófr homage ‘a vazallus kötelme hűbérura iránt’ késő lat homaticum
‘egy ember szolgálata, vazallusi állapot’ lat homo ‘ember, férfi’
homár G áll hatalmas ollójú, nagyra növő, ízletes húsú rákfajta
fr homard skand humarr (pl. svéd hummer) ‘ua.’
hombre [ombre] G ember! (leereszkedő spanyol megszólítás)
G ját régi háromszemélyes kártyajáték francia kártyával
sp, ‘ember, férfi’ (mn mr elhasonulással) ósp omne lat homo, hominis ‘ua.’
homeo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) hasonló, egyenlő
ném homöo-, ang, lat homoeo- ‘ua.’ gör homoiosz ‘hasonló, egyenlő’
homeológ G gen hasonló felépítésű, nem lényeges módon eltérő (kromoszóma)
ang homoeolog ‘ua.’: gör homoiosz ‘hasonló, egyenlő’ | logosz ‘beszéd, értelem’
homeomorfizmus G mat egy topologikus tér folytonos leképezése egy másik térre
ang homoeomorphism ‘ua.’, tkp. ‘hasonlóalakúság’: lásd HOMEO- | gör morphé ‘alak’ | lásd -IZMUS
homeopata G orv a hasonszenvi gyógymódot alkalmazó orvos
ném Homöopath ‘ua.’, lásd HOMEOPÁTIA
homeopátia G orv hasonszenvi gyógymód, kezelés a leküzdendő betegség enyhe tüneteit előidéző
szerek kis adagjaival
tud lat homoeopathia ‘ua.’: lásd HOMEO- | gör pathosz ‘szenvedés, betegség’
homeoplasztika G orv hasonló szövetek beültetése
tud lat homoeoplastica ‘ua.’: | lásd HOMEO-, PLASZTIKA
homeosztázis G biol a szervezet belső állapotának állandóságát biztosító élettani folyamatok
összessége
tud lat homoeostasis ‘ua.’: lásd HOMEO- | gör sztaszisz ‘állás, állapot’ (hi)sztanai ‘megállít’
homeoterm G biol testhőmérsékletét folyamatosan szabályozni képes (szervezet)
ném homoiotherm ‘ua.’: lásd HOMEO- | gör thermé ‘hő’
homeotikus G gen sejtcsoportok fejlődési potenciálját megváltoztató (mutáció)
ang homoeotic ‘ua.’, tkp. ‘hasonlóságot előidéző’ homoiotész ‘hasonlóság’ homoiosz
‘hasonló, egyenlő’
home rule [hóm rúl] G tört az ír önkormányzatért küzdő mozgalom a 19–20. század fordulóján
ang, ‘ua.’, tkp. ‘hazai uralom’: home ‘otthon, haza’ | rule ófr riule lat regula ‘uralom,
irányítás, szabályzat’ regere ‘irányít’
home shopping [hóm soping] G ker vásárlás csomagküldő szolgálattól katalógus alapján, postai
utánvéttel
ang, ‘otthonról vásárlás’: home ‘otthon’ | shop ‘bolt, vásárol’
homespun [hómszpan] G text háziszőttes jellegű vastag, laza sodratú gyapjúszövet
ang, ‘otthon szőtt’: home ‘otthon’ | spin, spun ‘sző’
homicidium G † jog emberölés, gyilkosság
lat, ‘ua.’: homo ‘ember, férfi’ | -cidium ‘ölés’ caedo ‘megöl’
homiletika G vall az egyházi ékesszólás, ennek elmélete
lat homiletica ‘ua.’ gör homilétiké (tekhné) ‘a társalgás, előadás (művészete)’, lásd HOMÍLIA
homília G vall bibliamagyarázat
G vall bibliai idézetre épülő szentbeszéd
lat, gör ‘ua.’, tkp. ‘gyülekezet, oktatás, előadás’ homileó ‘összegyűlik, társalog’ homilosz
‘gyülekezet, tolongás’ homósz ‘ugyanúgy, együtt’
homiliárium G vall gyűjtemény az egyházatyáknak a vasárnapi és ünnepnapi istentiszteletekre szánt
homiliáiból
lat, ‘ua.’, lásd HOMÍLIA
hominida G áll az emberfélék családjába tartozó, emberi jellegzetességeket is mutató főemlős
 tud lat, ‘ua.’: homo, hominis ‘ember’ | -id ‘-szerű’
 gör eidosz ‘külalak’
hominizáció G az emberré válás folyamata
tud lat hominisatio ‘ua.’
 homo, hominis ‘ember’
hommage [omázs] G műv műalkotás címében, alcímében vagy ajánlásában szereplő szó: Hommage
à N.N. ‘Hódolat N.N.-nek’
fr, ’tiszteletnyilvánítás, tisztelgés’, lásd HOMÁGIUM

homo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) ugyanaz, azonos
gör homosz ‘azonos’

homocentrikus G geom azonos középpontú (körök)
ang homocentric ‘ua.’: lásd HOMO-, CENTRUM

homodontia [homodoncia] G biol egyforma fogakból álló fogazat
tud lat, ‘ua.’: gör homosz ‘azonos’ | odusz, odontosz ‘fog’

homoeo- lásd HOMEO-
homo erectus [homó erektusz] G biol két lábon járó előember
lat, ‘felegyenesedett ember’: homo ‘ember’ | erigere, erectum ‘felállít’

Lásd még EREKCIÓ
homo ergaster [homó ergasztér] G biol korai kelet-afrikai előember
tud lat, ‘munkavégző ember’: homo ‘ember’ | ergasztér ‘munkavégző’
 ergadzomai ‘dolgozik’
ergon ‘munka’
homo faber [homó fáber] G biol szerszámkészítő ősember
G átv, tréf műszaki érdeklődésű, barkácsoló hajlamú (de más foglalkozású) ember
lat, ‘mesterember’: homo ‘ember’ | faber ‘mesterember, kovács’
homofág G tud emberevő, kannibál
ném homophag ‘ua.’, tkp. ‘(önmagával) azonos lényeket evő’: gör homosz ‘azonos’ | phagein
‘eszik’
homofília G szoc a hasonló társadalmi helyzetűekkel való kapcsolattartás
G † vonzódás azonos neműekhez
tud lat homophilia ‘ua.’: gör homosz ‘azonos’ | philó ‘kedvel’
homofób G sajtó homoszexuálisokkal szemben ellenséges, megbélyegzésüket és kirekesztésüket
követelő
ang homophobe ’ua.’, lásd HOMOFÓBIA
homofóbia G sajtó az egyneműek nemi kapcsolatát súlyosan elítélő, őket megbélyegző és
kirekesztő felfogás
ang homophoby ‘ua.’, vagy magyar szóalkotás a HOMO(SZEXUÁLIS), FÓBIA elemekből, a xenofóbia
mintájára (nem szerencsés, mert görög elemei alapján azt jelenti: ‘az azonosaktól való irtózás’)
homofon G nyelvt azonos hangzású, de eltérő jelentésű és írású (szavak), pl. pontjuk–pontyuk
G zene a homofónián alapuló
ném homophon ‘ua.’, lásd HOMOFÓNIA
homofónia G nyelvt eltérő értelmű és írású szavak azonos hangzása a kiejtésben, pl. apádtól–
apáttól
G zene olyan zenei szerkesztésmód, amelyben a vezető szólamhoz képest a többiek alárendelt
szerepet játszanak
tud lat homophonia ‘ua.’: gör homosz ‘azonos’ | phóné ‘hang’
Lásd még FONÉMA
homogaméta G gen egyféle ivari kromoszómát hordozó sejt
lásd HOMO-, GAMÉTA
homogámia G biol a porzók és termők beérésének egybeesése egy virágon
tud lat homogamia ‘ua.’: gör homosz ‘azonos’ | gamosz ‘nász’
homogén G egynemű, azonos elemekből álló, egységes
ném homogen fr homogčne ‘ua.’ gör homogenész ‘azonos nemhez, fajhoz tartozó’: homosz
‘azonos’ | genosz ‘nem, faj’
homogenezis G biol azonos tulajdonságokkal bíró ivadékok létrehozása
lásd HOMO-, GENEZIS
homogenitás G egyneműség
ném Homogenität ‘ua.’, lásd HOMOGÉN

homogenizál G egyneművé, állandó minőségűvé tesz (pl. különböző helyekről származó tejet a
feldolgozás során)
ném homogenisieren ‘ua.’, lásd HOMOGÉN

homografikus G nyelvt azonos írású, de eltérő jelentésű és eredetű (szó)
gör homosz ‘azonos’ | graphó ‘ír’

homograft G orv azonos faj eltérő öröklöttségű egyedei között átültetett szerv vagy szövet
lásd HOMO-, GRAFT1

homo habilis [homó habilisz] G biol igen korai előember, akit korábban a valósnál fejlettebbnek
tartottak
lat, ‘ügyes ember’: homo ‘ember’ | habilis ‘ügyes’

homoiánus G vall a homoiúzion hitelvét valló korai keresztény
lat homoianus ‘ua.’: gör homoi(osz) ‘hasonló’ | -ánus melléknévképző

homoio- lásd még HOMEO-
homoiomeria G fil Anaxagorasz ógörög természetbölcselő felfogása, amely szerint az anyag
hasonló elemi részekből épül fel
gör, ‘ua.’: homoiosz ‘hasonló’ | merosz ‘rész’

homoioteleuton G stil a szóvégződés, főként a rag ismétlődése egymás után álló szavakban
nyomaték kedvéért (pl. „jöttem, láttam, győztem”)
gör, ‘ua.’: homoiosz ‘hasonló’ | teleuté ‘végződés’
 teleutaó ‘befejeződik’ telosz ‘vég, cél,
határ’
Lásd még TELEOLÓGIA
homoioterm G lásd HOMEOTERM
homoiusion [homoiuszion] G vall nem azonos, csak hasonló lényegű (ti. Krisztus az Atyaistennel,
az ARIÁNUS eretnekség tanítása szerint)
 lat, gör homoiuszión ‘ua.’: homoiosz ‘hasonló’ | uszión ‘lényegi’ uszia ‘lét, lényeg’ usz,
ontosz ‘létező’ einai ‘lenni’
homológ G azonos természetű és eredetű
G megegyező, megfelelő, hasonló, azonos értékű
ném homolog ‘ua.’, lásd HOMOLÓGIA
homológia G egyértékűség, megfelelés
gör homologia ‘egyetértés, egyezés’: homosz ‘azonos’ | logosz ‘beszéd, viszony’ legomai
‘beszél’
homomer G azonos részekből álló
ném, ‘ua.’: gör homosz ‘azonos’ | merosz ‘rész’
homoméria G biol az azonos irányban ható gének együttműködése
tud lat homomeria ‘ua.’, lásd HOMOMER
homomorf G azonos alakú
ang, ném homomorph ‘ua.’: gör homosz ‘azonos’ | morphé ‘alak’
homomorfia G biol azonos alakúság
tud lat homomorphia ‘ua.’, lásd HOMOMORF
homomorfózis G biol elvesztett szervnek azonossal való pótlódása, újra kialakulása
tud lat homomorphosis ‘ua.’: lásd HOMOMORF | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
homonim G nyelvt (vmely másikkal) azonos alakú, de eltérő értelmű (szó)
ném homonym ‘ua.’, lásd HOMONÍMIA
homonima G nyelvt (vmely másikkal) azonos alakú, de eltérő értelmű szó, pl. lép (testrész) – lép
(ige)
tud lat homonyma ‘ua.’, lásd HOMONÍMIA
homonímia G nyelvt azonos alakúság, eltérő értelmű szavak alaki azonossága, pl. nyúl (állat) – nyúl
(ige)
tud lat homonymia ‘ua.’: gör homosz ‘azonos’ | onüma vagy onoma ‘név’
homo novus [homó nóvusz] G tört a lovagrendből feltört római politikus, aki családjában elsőként
nyerte el a konzuli vagy a szenátori tisztséget
G beosztásába frissen került, a helyzetével még ismerkedő ember
G pol újonnan feltűnt, ígéretes és meglepetéseket tartogató ember
lat, ‘új ember’: homo ‘ember’ | novus ‘új’
homo oeconomicus [homó ökonomikusz] G a gazdasági kérdésekre fogékony ember
G gazdasági érdekből cselekvő ember
lat, ‘gazdasági ember’: homo ‘ember’ | lásd ÖKONOMIKUS
homoplasztika G orv azonos vagy hasonló szövet átültetése
orv tud lat homoplastica ‘ua.’, lásd HOMO-, PLASZTIKA
homoplázia G biol külsőre azonos jellegek vagy struktúrák különböző leszármazási sorokban,
amelyek párhuzamosan fejlődtek
tud lat homoplasia ‘ua.’: gör homosz ‘azonos’ | plaszisz ‘formálás’ plasszó ‘formál’
homopolimer G kém egy és azonos monomerből előállított polimer
lásd HOMO-, POLIMER
homo primigenius [homó primigeniusz] G biol kezdetleges ősember
lat, ‘ősi, eredeti ember’: homo ‘ember’ | primigenius ‘ősi, eredeti’: primum ‘először’ | (gi)gnere,
genitum ‘nemz, szül’
homo publicus [homó publikusz] G közéleti érdeklődésű, a közéleti szereplésre termett ember
lat, ‘a nyilvánosság embere’: homo ‘ember’ | lásd PUBLIKUS
homo regius [homó régiusz] G tört a király bizalmas embere, akire bonyolult ügyek megoldását
bízza
lat, ‘királyi ember’: homo ‘ember’ | regius ‘királyi’ rex, regis ‘király’
homo sapiens [homó szapiensz] G biol a mai, teljesen kialakult ember mint élettani fogalom
lat ‘értelmes ember’: homo ‘ember’ | sapiens ‘okos, értelmes’ sapere ‘ért, felfog, tud’
homospóra G biol (egy másikkal) alakilag és méretben azonos, de élettanilag eltérő spóra
lásd HOMO-, SPÓRA
homoszexuális G lél azonos neműekhez vonzódó, meleg
ném homosexuell fr homoséxuel ‘ua.’: lásd HOMO-, SZEXUÁLIS
homoszexualitás G lél azonos neműekhez való vonzódás
ném Homosexualität fr homoséxualité ‘ua.’, lásd HOMOSZEXUÁLIS
homoszféra G met a földi légkör alsó, kb. 100 km magasságig terjedő része, amelyben a levegő
összetevőinek aránya állandó
ném Homosphäre ‘ua.’, lásd HOMO-, SZFÉRA
homo unius libri […uniusz…] G pöffeszkedő félművelt ember, aki keveset olvasott, s ezért így
szerzett műveltségét tökéletesnek képzeli
lat ‘egykönyvű ember’: homo ‘ember’ | unus ‘egy’ | liber, libri ‘könyv’
homousion [homouszion] G vall egylényegű, azonos lényegű (ti. Krisztus az Atyaistennel, a
katolikus egyház tanítása szerint)
 lat, gör homouszión ‘ua.’: homosz ‘azonos’ | uszión ‘lényegi’ uszia ‘lét, lényeg’ usz,
ontosz ‘létező’ einai ‘lenni’
homozigóta G gen homológ kromoszómáin ugyanazt az allélt hordozó élőlény
lásd HOMO-, ZIGÓTA
homöo- lásd HOMEO-
homunculus [homunkulusz] G lombikban előállított emberi lény (az alkimisták elképzelése szerint)
lat kics, ‘ua.’, ered. *hominculus tkp. ‘emberke’: homo, hominis ‘ember’ | -culus kics képző
honestas publica [honesztasz publika] G pol közéleti feddhetetlenség
lat ‘nyilvános tisztesség’: honestas ’tisztesség’, lásd HONESTUS | lásd PUBLIKUS
honestiores [honesztioresz] G tört a legfelső, számos jogi kiváltsággal bíró társadalmi réteg
Rómában a késői császárkorban
lat kf tbsz, ’tiszteletre méltóbbak’, lásd HONESTUS
honestus [honesztusz] G tiszteletre méltó, megbecsült, tekintélyes
 lat, ‘ua.’
 honos ’tisztelet’
honneur lásd HONŐR
honorábilis G † tiszteletre méltó
lat, ‘ua.’, lásd HONORÁL

honorácior G † tört közhivatalt viselő közrendű személy
lat kf honoratior ’tiszteltebb’, itt ‘viszonylag tisztelt, megbecsült’
 honoratus ’tisztelt,
tekintélyes’, lásd HONORÁL
honorál G tisztel, megbecsül
G méltányol, elismer
G díjaz, megfizet, jutalmaz
G tiszteletdíjat juttat (orvosi vagy ügyvédi szolgáltatásért, művészeti tevékenységért)
lat honorare, honoratum ’tisztel, megbecsül’ honos, honoris ’tisztelet, megbecsülés’
honorárium G tiszteletdíj, szerzői díj, díjazás, fellépti díj
lat honorarium ‘ua.’, lásd HONORÁL
honoris causa [honorisz kauza] G tiszteletbeli, dísz-, pl. doctor ~ díszdoktor
lat, ’tisztelet okából’: honos, honoris ’tisztelet’ | causa ‘ok, ügy’
honourable [onorebl] G tiszteletre méltó (különféle angol nemesi címekhez tartozó megszólítási
forma)
ang, ‘ua.’, lásd HONORÁBILIS
honőr G ját a négy legmagasabb értékű kártyalap (bubi, dáma, király, ász) bármelyike a francia
kártyában
fr honneur [onőr] ‘ua.’, tkp. ‘becsület, megbecsülés, tisztesség’ lat honos, honoris ‘ua.’
hopák lásd GOPAK
hopi G népr Arizonában, ma már csak csekély számban élő pueblo indiánok törzse, e törzs tagja
ang, ‘ua.’ soson hópitu ‘békés’
hoplita G tört nehéz fegyverzetű gyalogos az ókori görög seregben
lat hoplita gör hoplitész ‘ua.’, tkp. ‘pajzshordó’, lásd HOPLON
hoplon G tört az ókori görög harcosok kb. egyméteres átmérőjű, kerek pajzsa
gör, ‘ua.’
hopmester G † udvarmester, szertartásmester
középném hobmeister, ném Hofmeister ‘ua.’: Hof ‘udvar’ | Meister ‘mester’, lásd MAGISZTER
hóra G román népi tánc
G zene ennek zenéje
rom hora újgör horosz ‘tánc, bál, kórus’ gör khorosz ‘ua.’
Hórák G mit az évszakokat megszemélyesítő ógörög istennők
gör hóra ‘időszak, évszak, napszak, óra’
hórák G vall katolikus szerzeteseknek a nap bizonyos óráihoz kötött közös imádságai (mint
matutínum, vesperás)
lat tbsz horae (canonicae) ‘(kánoni) órák’ hora ‘óra’
hordein G kém az árpa fehérjeanyaga
tud lat, ‘ua.’: hordeum ‘árpa’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
hordeolum G orv szemárpa, a szemhéjmirigy genynyes gyulladása
tud lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘árpácska’ hordeum ‘árpa’
horizont G látóhatár, szemhatár, látókör (szellemi értelemben is)
G geol vízszintesen fekvő kőzetréteg
ném Horizont lat horizon, horizontis ‘ua.’ gör horidzón (küklosz) ‘határoló (kör)’ horidzó
‘határol’ horosz ‘határ’
horizontális G vízszintes, fekvő
G mellérendelő, egyenrangú (viszony, szervezeti forma)
ném horizontal ‘ua.’, lásd HORIZONT
hormon G biol a belső elválasztású mirigyek váladéka, amely serkentő vagy szabályozó szerepet
játszik a szervezetben
 ang, ‘ua.’
 gör hormón ‘ösztönző’ hormaó ‘serkent, ösztönöz, siettet’ (Starling angol
fiziológus szóalkotása)
hormonális G biol a hormonokkal kapcsolatos
ang hormonal ‘ua.’, lásd HORMON
hormonreceptor G biokém fehérje, amelyhez egy bizonyos hormon specifikusan kötődik
lásd HORMON, RECEPTOR
hornblende G ásv zöldamfibol, áttetsző, prizmásan kristályosodó, kőzetalkotó szilikátásvány
ném Hornblende ‘ua.’: Horn ‘szarv, szaru’ | Blende ‘fémfényű szulfidásvány’ blenden ‘vakít’
blind ‘vak’
hornista G zene kürtös
ném Hornist ‘ua.’ Horn ‘kürt’, ered. ‘szarv’
hornpipe [hornpájp] G zene páros ütemű, dudaszóra járt régi skót tánc
ang, ‘ua.’, ered. ‘szarvduda’: horn ‘szarv’ | pipe ‘síp, duda’ késő lat pipa ‘síp’ lat hangut
pipare ‘csipog, csiripel’
 magy pipa
horológium G † óra (időmérő eszköz)
G vall egyházi szertartáskönyv, énekeskönyv
lat, ‘óra’ gör hórologion ‘óraszámláló’: hóra ‘időszak, évszak, napszak, óra’ | legó ‘beszél,
számlál’
horoszkóp G csillagjóslat, a bolygóknak és az állatöv jegyeinek állása (vkinek a születése órájában)
G az erről készült rajz
ném Horoskop lat horoscopium ‘ua.’, tkp. ‘az óra vizsgálata’: gör hóra ‘évszak, napszak, óra’ |
szkopeó ‘néz, vizsgál’
horribile dictu [… diktu] G még kimondani is szörnyű (ironikus értelemben)
lat, ‘ua.’: lásd HORRIBILIS | dicere, dictum ‘mond’
horribilis G szörnyű, rémes, iszonyú, borzasztó
G hallatlan, égbekiáltó
G roppant nagy, aránytalan
lat, ‘ua.’ horrere ‘borzad, irtózik’
horror G rettenet, borzalom, rémület, iszonyat
lat, ‘ua.’ horrere ‘borzad, irtózik’
horrorfilm G idegborzoló, kiagyalt rémségekre alapozott film
lásd HORROR
horror vacui [… vákui] G fiz ókori eredetű elv, amely szerint a természet nem tűr üres helyet, azt
rögtön betölti (Torricelli higanybarométere cáfolta meg)
G műv a festő törekvése, hogy a rendelkezésére álló képfelületet betöltse
lat, ‘irtózás az űrtől’, lásd HORROR, VÁKUUM
hors concours [orkonkur] G versenyen kívül
fr, ‘ua.’: hors lat foras ‘kinn, kívül’ | lásd KONKURZUS
hors d’oeuvre [ordővr] G konyha előétel, étvágygerjesztő falatok, ízelítő
fr, ‘ua.’, tkp. ‘az alkotáson (ti. a főétkezésen) kívüli dolog’: hors lat foras ‘kinn, kívül’ | oeuvre
‘mű’ lat opus, operis ‘ua.’
horse-power [horszpauer] G fiz lóerő, a teljesítmény régi mértékegysége
ang, ‘ua.’: horse ‘ló’ | power ‘erő, hatalom’ fr pouvoir, lásd PUVOÁR
horszt G geol sasbérc, magános és minden oldalról meredek hegy, röghegy
ném Horst ‘ua.’, ered. ‘sasfészek’
hortáció G † buzdítás, intés
lat hortatio ‘ua.’ hortari, hortatus ‘buzdít, int’
hortenzia G növ élénk színű, dús virágzatú dísznövény
Hortense Lepaute asszonyról (Commerson francia botanikus névadása) lat Hortensia (női név)
hortensis ‘kerti’ | hortus ‘kert’
hortikultúra G növ kertészet, kertművelés
 tud lat horticultura ‘ua.’: hortus ‘kert’ | colere, cultum ‘művel’

hortus conclusus [hortusz konklúzusz] G műv a Madonnának és gyermekének ábrázolása fallal
körülzárt kertben mint képtípus
lat, ‘elzárt kert’: hortus ‘kert’ | concludere, conclusum ‘elzár’: con- ‘össze’ | claudere ‘zár’

Lásd még KONKLÚZIÓ
hospes [hoszpesz] G tört az Árpád-házi királyok alatt Magyarországon megtelepedett idegen
városlakó, iparos vagy kereskedő
lat, ‘vendég’

hospice [hoszpisz] G öregek nyugdíjas háza ellátással és gyógykezeléssel
ang, ‘ua.’, ered. ‘menedékház’
 fr hospice ‘ua.’ lat hospitium ‘szállás, pihenőhely’ hospes,
hospitis ‘vendég’
hospitál G okt vendégként látogat (tanítási órát)
ném hospitieren ‘ua.’ lat hospitari ‘vendégeskedik’ hospes, hospitis ‘vendég’
hospitalitás G † vendégszeretet, vendégbarátság
lat hospitalitas ‘ua.’ hospitalis ‘vendégszerető’ hospes, hospitis ‘vendég’
hospitalizáció G orv beutalás vagy felvétel kórházba
G orv kórházi kezelés
fr hospitalisation ‘ua.’, lásd HOSPITALIZÁL
hospitalizál G orv kórházba beutal, kórházba felvesz
G orv kórházban kezel
ang hospitalize fr hospitaliser ‘ua.’, lásd HOSPITÁLY
hospitály † G kórház
ném Hospital ‘ua.’ kk lat hospitale ‘fogadó, szegények kórháza’ hospes, hospitis ‘vendég’
host [hószt] G számtech gazdagép
ang, ‘ua.’, tkp. ‘vendéglátó házigazda, fogadós’ ófr hoste ‘ua.’ lat hospes, hospitis ‘vendég,
házigazda’
hóstát G † külváros, előváros
ném Hofstatt ‘házastelek házzal és majorral’: Hof ‘udvar’ | Statt ‘hely’
hostess [hosztesz] G légikisasszony, légi utaskísérőnő
G idegenvezetőnő
ang (air) hostess ‘(légi) háziasszony’: lásd HOST | -ess fr -esse lat -issa (nőnévképző)
hostia G vall (szentelt) ostya
lat, ‘ua.’, ered. ‘áldozati állat, adomány’
magy ostya
hossz G közg az értékpapírok tartósan emelkedő árfolyama a tőzsdén
G közg gazdasági élénkülés
fr hausse [osz] ‘ua.’ hausser ‘emelkedik’ haut ‘magas’ lat altus ‘ua.’
Lásd még ALT
hot dog G kenyér közt vagy zsemlében elhelyezett, mustárral vagy kecsappal ízesített forró kolbász,
virsli
ang, ‘ua.’: hot ‘forró’ | régi tréf dog(-in-a-bag) ‘egy kolbászfajta’, tkp. ‘(zsákba)kutya’ dog
‘kutya’
hotel G szálló, szálloda
ném Hotel ‘ua.’ fr hôtel ‘úriház, nagy középület, szálló’ ófr hostel ‘szállás, fogadó’ lat
hospitale ‘ua.’ hospes, hospitis ‘vendég’
hot key [hot kí] G számtech gyorsválasztó billentyű
ang, ‘ua.’: hot ‘forró, gyors’ | key ‘kulcs, billentyű’
hot pants [hot pentsz] G ölt forrónadrág, egészen rövid és szoros női nadrág
 ang, ‘ua.’: hot ‘forró, csípős, izgalmas’ | röv pants pantaloons ‘nadrág’, lásd PANTALLÓ
hot spot [hot szpot] G geol olyan pont a földköpenyben, ahol az átlagosnál több hő áramlik a
felszínre
G gen gén vagy kromoszóma azon pontja, amelyen a leggyakoribb a mutáció
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘forró pont’: hot ‘forró, gyors’ | spot ‘folt, hely(szín), pont’

hottentotta G népr délnyugat-afrikai, nomád pásztorkodást űző bennszülött népcsoport
ném Hottentotte ‘ua.’
 afrikaans hotentot ‘dadogó’ (saját nevük koikoin)
hovercraft [hoverkraft] G légpárnás hajó
ang, ‘ua.’: hover ‘lebeg’ | craft ‘jármű, eszköz’, ered. ‘mesterség’

hózentráger vagy hózentróger G † nadrágtartó
hazai ném hosentrager
 ném Hosenträger ‘ua.’: Hosen ‘nadrág’ | tragen ‘hord’
hozsanna G vall üdv! (Istent dicsőítő felkiáltás imákban, zsoltárokban)
lat hosanna
 gör hószanna ‘ua.’ héb hóshiánná ‘ments meg minket’
hozsannázik G ujjong
lásd HOZSANNA

hubertusz G ölt zöld lódenből készült vadászzubbony-szabású rövid felsőkabát
G konyha gyógyfüvekkel ízesített likőrfajta
Szent Hubertusnak, a vadászok védőszentjének nevéből germán Hubert, ered. Hugubrecht
‘elméjében fényes’
hucul G népr keleti szláv népcsoport az északkeleti Kárpátokban
G ennek nyelvjárása
ukrán, ‘ua.’ ?
hugenotta G vall a kálvini tanok francia követője a 16–17. században
ném Hugenotte fr huguenot [ügöno] genfi fr eyguenot ‘ua.’ svájci ném Eidgenoss
‘szövetséges társ’: Eid ‘eskü’ | Genosse ‘társ’
huius anni [hujusz anni] † G hiv ez évben
 lat birt, ‘ennek az évnek az… (ilyen és ilyen napján)’: hic ‘ez’ | annus ‘év’
huka G vízipipa
ang hookah urdu huka ‘ua.’ ar hukka ‘szelence, edény’
hula-hula G hat alapfigurából, főleg vonagló csípő- és karmozdulatokból álló hawaii tánc
hawaii, ‘ua.’
huligán G csirkefogó, vagány, garázda
G bandázó fiatal
ang hooligan ‘garázda alak’ ?
huliganizmus G rablás, fosztogatás, erőszakoskodás
lásd HULIGÁN, -IZMUS
hully-gully [haligali] G észak-amerikai eredetű divatos társastánc az 1960-as években
ang, ‘ua.’
hulmán G áll Indiában élő, szentként tisztelt fekete pofájú majomfajta
hindi, ‘ua.’
humán G a klasszikus (görög, latin) nyelvek, irodalom, történelem és filozófia ismereteire alapozott,
ezekkel foglalkozó, ezek iránt érdeklődő
G okt a fenti tárgyak oktatására összpontosító
G orv ember (és nem állat) gyógyítására való, ezzel kapcsolatos
ném human ‘emberi’, lásd HUMÁNUS
humánbiológia G tud az élővilág jelenségeinek és törvényszerűségeinek az emberre vonatkozó
érvényességét kutató tudományág
lásd HUMÁN, BIOLÓGIA
humángenetika G tud az emberi átöröklés törvényszerűségeit kutató tudományág
lásd HUMÁN, GENETIKA
humaniórák G † a humán tudományok
lat tbsz seml (studia) humaniora ‘emberiesebb (tanulmányok)’ kf humanior ‘emberibb,
emberközelibb’, lásd HUMÁN, HUMÁNUS
humanista G tört a humanizmus elveinek vallója és követője, a reneszánsz kor tudósa
G az emberi értékek tisztelője
ném Humanist ‘ua.’, lásd HUMANIZMUS
humanisztikus G tört a humanizmussal kapcsolatos
G okt † a humán oktatással kapcsolatos
ném humanistisch ‘ua.’, lásd HUMÁN, HUMANIZMUS
humanitárius G emberbaráti, az emberi szenvedéseket enyhítő, nyomorenyhítő
fr humanitaire ‘ua.’, lásd HUMANITÁS
humanitás G emberség, emberségesség, az emberi méltóság tisztelete
G † humanisztikus műveltség
lat humanitas ‘emberiesség, nyájasság, magasabb műveltség, kifinomultság’, lásd HUMÁNUS
humanizál G emberségessé, szelíddé tesz
G kiművel
ném humanisieren ‘ua.’, lásd HUMÁNUS
humanizmus G tud a reneszánsz kor szellemi irányzata, amely a vallásos értékektől az ember és az
ókori műveltség felé fordult
G emberiesség, emberközéppontúság
lat humanismus ‘ua.’, lásd HUMÁNUS, -IZMUS
humánökológia G tud városi környezetbiológia
G tud az ember és környezete kölcsönhatásával foglalkozó tudományág
lásd HUMÁN, ÖKOLÓGIA
human relations [hjúmen riléjsnz] G a jobb munkahelyi légkör és munkatársi viszony kialakítását
célzó kutatás, üzemszociológia
ang, ‘emberi viszonyok’: human ‘emberi’, lásd HUMÁNUS | lásd RELÁCIÓ
humánum G emberség
G emberi érzés, magatartás
magy, ‘ua.’, lásd HUMÁNUS (lat seml, a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)
humánus G emberséges, emberszerető, emberbaráti
lat humanus ‘emberi, emberséges, kifinomult, művelt’ homo, hominis ‘ember’
humbug G csalás, szédelgés, ámítás, szemfényvesztés, szélhámosság
ang, ‘ua.’ ?
humerále G vall vállkendő, katolikus pap miseöltözetének darabja
lat humerale ‘ua.’, tkp. ‘vállra való’ humerus ‘váll’
humerus [humerusz] G anat felkarcsont
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘váll’
humiditás G nedvesség
ném Humidität lat humiditas ‘ua.’ humidus ‘nedves’ humere ‘ázik, nedves’
humifikáció G mezőg humuszképzés, humuszképződés
tud lat humificatio ‘ua.’, lásd HUMIFIKÁL
humifikál G mezőg talajt humusszal telít, termővé tesz
ném humifizieren ‘ua.’: lat humus ‘televényföld’ | facere ‘tesz vmivé’
humilitás G † alázat(osság), megalázkodás
lat, ‘ua.’ humilis ‘alázatos’, ered. ‘alacsony’ humus ‘föld’
humillime G † igen alázatosan
lat (rogo) humillime ‘(kérem) igen alázatosan’ ff humillimus ‘a legalázatosabb’ humilis
‘alázatos’, ered. ‘alacsony’ humus ‘föld’
humolit G ásv növényi anyagok humuszos elegyrészeiből képződő üledékes kőzet, a szénképződés
kiinduló formája
ném Humolith ‘ua.’: lásd HUMUSZ | gör lithosz ‘kő’
humor G szellemesség, derű
G derűs, tréfálkozásra hajló kedély
G hajlam, képesség a helyzetekben rejlő komikum felismerésére, élvezésére
G orv testnedv
 lat humor ‘folyadék, nedv, testnedv’, utóbb ‘kedélyállapot, vérmérséklet’
 humere ‘ázik,
nedves’ (ókori felfogás szerint a különböző testnedvek aránya határozza meg az ember érzelmi és
indulati alkatát)
humorális G orv a testnedvekre vonatkozó
tud lat humoralis ‘ua.’, lásd HUMOR
humorálpatológia G orv ókori, Galenustól eredő felfogás, amely szerint minden betegséget a
testnedvek (vér, epe, nyirok) helyes arányának megbomlása okoz
lásd HUMORÁLIS, PATOLÓGIA
humoreszk G irod rövidebb, szellemesen gunyoros írásmű
G zene szabad formájú, könnyed kis zenedarab
ang, fr humoresque ‘ua.’, lásd HUMOR (a groteszk, burleszk mintájára)
humorista G humoros írások szerzője, előadója
G tréfamester
ném Humorist ‘ua.’, lásd HUMOR
humorisztikus G humoros, mulatságos, nevettető
ang humoristic ‘ua.’, lásd HUMORISTA
humorizál G tréfál, tréfálkozik, élcelődik, mókázik
magy, ‘ua.’, lásd HUMOR (a terror–terrorizál és hasonló szópárok mintájára)
humusz G termőföd, televény, szerves korhadékanyagban gazdag talaj
lat humus ‘föld, talaj’
hundredweight [handredvéjt] G súlyegység az angolszász országokban, kb. száz font (USA 45,3
kg, Anglia 50,80 kg)
ang, ‘ua.’, tkp. ‘százsúly’: hundred ‘száz’ | weight ‘súly’ weigh ‘nyom vmennyit, súlya van’
hungarica [hungarika] G könyvt magyar vonatkozású könyvek együttese, gyűjteménye
lat tbsz, ‘ua.’, lásd HUNGARICUM
hungaricum [hungarikum] G könyvt magyar vonatkozást tartalmazó könyv, kiadvány
lat (scriptum) Hungaricum ‘magyar tárgyú (irat)’ Hungaricus ‘a magyarsággal kapcsolatos’,
lásd HUNGARUS
hungarikum G ker olyan termék, amely jellegzetesen magyar, és ezért márkavédettségre számít az
európai piacokon
 magy, lásd HUNGARICUM
hungarista G pol szélsőséges magyar nacionalista, fasiszta (1945 előtt), a nyilaskeresztes
mozgalom egyik áramlatának híve
lásd HUNGARUS | -ista (párt vagy mozgalom hívére utaló toldalék)
hungarizmus G nyelvt sajátos magyar nyelvi fordulat
G nyelvt ez mint idegenszerűség más nyelvi közegben
tud lat Hungarismus, lásd HUNGARUS, -IZMUS
hungarocell G szilárd polisztirolhab, igen könnyű hőszigetelő anyag, formába öntve ütésálló
csomagoláshoz is használják
magyar márkanév: lat Hungarus ‘magyar’ | cella ‘fülke, sejt, üreg’
hungarocentrikus G mindent a magyarság érdekeinek szemszögéből tekintő
lásd HUNGARUS, CENTRUM
hungarológia G tud magyarságtudomány, a magyar nyelvvel, történelemmel és műveltséggel
foglalkozó tudomány
tud lat hungarologia ‘ua.’: Hungarus ‘magyar’ | lásd -LÓGIA
hungarus G tört a történelmi Magyarország lakója, ott élt személy, etnikai hovatartozásától
eltekintve
lat Hungarus, ered. Ungarus ‘magyar’ tör ongur, onogur (törökös nép, amellyel az idegen
történetírók a 6. század óta ismételten összetévesztették a magyarokat), tkp. ‘tíz ogur törzs népe’:
on ‘tíz’ | ogur ‘törökös néptörzs’
hurál G tört a mongol nemzetgyűlés (1924-től)
G tört a mongol uralkodóknak és a katonai-feudális arisztokrácia tagjainak tanácskozása
mong hural ‘ua.’
huri G vall a mohamedán hit szerint örökifjú, gyönyörűséges nő, aki az elhunyt igazhitű férfiak
gyönyörűségét szolgálja a Paradicsomban
tör, perzsa huri ‘ua.’
 ar tbsz hur ‘hurik’ havra ‘gazellaszemű’
huron G népr főleg Kanada területén élő, az irokéz nyelvcsalád egyik nyelvét beszélő indián nép
fr nyj, ‘tüskés fejű’ ófr hure ‘kócos’ ?
hurrá G éljen!
G hajrá, rajta!
ang hurrah ‘ua.’, önkéntelen hangkitörésből eredő indulatszó
hurráoptimizmus G a nehézségekre nem tekintő, gyakran mesterségesen szított, lelkendező
derűlátás
lásd HURRÁ, OPTIMIZMUS
hurrápatriotizmus G szalmaláng-hazafiság
lásd HURRÁ, PATRIOTIZMUS
hurrikán G met viharos erejű, pusztító forgószél a karibi térségben
ang hurricane sp huracán ‘ua.’ taino indián nyelvből
 magy orkán
husky [haszki] G áll észak-amerikai (eszkimó) szánhúzó kutya
G áll ennek leszármazottja mint kedvtelésből tartott kutyafajta
ang, ‘ua.’ huskie (dog) ‘eszkimó (kutya)’ régi ehuskemay ‘eszkimó’
huszita G vall, tört a huszitizmus híve, követője (Csehországban, de Magyarországon is)
kk lat Hussita ‘ua.’, a mozgalom névadójának, Jan Hus cseh reformátornak és mártírnak a nevéből
huszitizmus G vall a protestantizmus korai formája Csehországban a 15. században, amely fontos
társadalmi követeléseket is megfogalmazott
tud lat Hussitismus ‘ua.’: lásd HUSZITA, -IZMUS
hübrisz G gőg, felfuvalkodottság, elbizakodottság
gör ‘ua.’ hübreó ‘kevélykedik, nem ismer mértéket’
hücpe G szemtelen, pimasz
jidd chutzpe héb hucpa ‘szemtelenség’
hülé G fil az anyag mint őselv az arisztotelészi bölcseletben, amely a formai elvvel korrelációban
alkotja a létező dolgokat
gör, ‘ua.’, ered. ‘építőanyag, faanyag, élőfa’
hülomorfizmus lásd HILOMORFIZMUS
hülozoizmus lásd HILOZOIZMUS
hüpetrális G ép a tetőszerkezet nyílásán át, természetes fénnyel megvilágított (helyiség)
tud lat hypaethralis ‘ua.’, lásd HÜPETROSZ
hüpetrosz G ép a tetőszerkezet nyitott része, amelyen át a helyiség természetes megvilágítást kap
gör hüpaithrosz ‘ua.’, tkp. ‘szabad ég alatt lévő’: hüpo ‘alatt’ | aithér ‘égbolt, felső légréteg’
hüpogeosz G műv vallásos rendeltetésű ókori föld alatti helyiség, pl. etruszk sírbolt
gör, ‘föld alatt lévő’: hüpo ‘alatt’ | gé, gaia, geo- ‘föld’
hüposztil G ép olyan csarnok jelzője, amelynek mennyezetét egy vagy több oszlopsor tartja
gör, ‘ua.’: hüpo ‘alul’ | sztülosz ‘oszlop’
hvarangdo G sport kolostorokban kialakult ősi koreai harcművészet
koreai, ‘ua.’
hydr- lásd HIDR-
hydrargyrum [hidrargírum] G kém a higany kémiai neve
lat, ‘ua.’, tkp. ‘vízezüst’: gör hüdór, hüdrosz ‘víz’ | argürosz ‘ezüst’
hyg- lásd HIG-
hyl- lásd HÜL-
hymen lásd még HÍMEN
Hymenoptera [himenoptera] G áll a hártyásszárnyúak osztálya
tud lat, ‘ua.’: lásd HÍMEN | gör pteron ‘szárny’
hyp- lásd HIP-
hyphen [hájfen] G számtech kötőjel
 ang, lat ‘ua.’
 gör hüphen ‘egyben, egy szóban’, ered. ‘egy hangra (énekelendő)’: hüp(o) ‘alatt’ |
seml hen ‘egy’
hyst- lásd HISZT-
 I, Í
iambosz lásd JAMBUS
iatrika G orv a gyógyítás tudománya
tud lat (h)iatrica (scientia) ‘orvoslási (tudomány)’
 gör hiatrikosz ‘orvosi’ hiatrosz ‘orvos’
iatrofizika G orv kora újkori elmélet, amely az élő szervezet működésében a fizikai és mechanikai
tényezőket tekintette elsődlegesnek
tud lat (h)iatrophysica (scientia) ‘orvosfizikai (tudomány)’: görög hiatrosz ‘orvos’ | lásd FIZIKA

iatrogén G orv orvosi eredetű, az orvosi kezelésből származó, arra visszavezethető
tud lat (h)iatrogen ‘ua.’: görög hiatrosz ‘orvos’ | lásd -GÉN

iatrokémia G orv kora újkori elmélet Paracelsustól, amely az élő szervezet működésében a vegyi
folyamatokat tekintette elsődlegesnek, és ásványi eredetű gyógyszereket javasolt a megbomlott
egyensúly helyreállítására
 tud lat (h)iatrochemia ‘ua.’: görög hiatrosz ‘orvos’ | lásd KÉMIA
iatromatematika G orv az asztrológia és számmisztika elemeinek orvosi alkalmazása mint ókori
eredetű áltudomány
 tud lat (h)iatromatematica ‘ua.’: görög hiatrosz ‘orvos’ | lásd MATEMATIKA
ibér G (fn) a Pireneusi-félszigeten élt bizonytalan eredetű ókori nép
G ennek tagja
G (mn) e népre vonatkozó
G ritk ibériai, spanyol
 lat Hiberus, Iberus ‘ibér’
ibidem G ugyanott
 lat, ‘ua.’: ibi ‘ott’ | -dem (azonosságra utaló latin toldalék) (röv. ibid.)
íbisz G áll hosszú és lefelé ívelt csőrű, főleg Afrikában élő gázlómadár-család, egyik faját az ókori
Egyiptomban szentként tisztelték
 lat ibis gör ibisz egyipt hab ‘ua.’
ibn G (arab tulajdonnevek előtt) fia valakinek
 ar ibn, bin, ben ‘ua.’
ibo G népr Nigéria délkeleti részén élő nagy lélekszámú népcsoport
G ennek nyelve
 ang, ‘ua.’ igbo saját név
ice cream [ájszkrím] G fagylalt, jégkrém
 ang, ‘jégkrém’: ice ‘jég’ | cream, lásd KRÉM
ice tea [ájsztí] G jeges tea, főleg hűtve fogyasztott tea alapú, többféleképp ízesített üdítő ital
 ang, ‘ua.’: ice ‘jég’ | tea maláj teh dél-kínai te ‘ua.’
Kerülendő az öszvér [ájsztea] kiejtés!
ichneumon G áll afrikai mungófajta
G áll fürkészdarázs
 tud lat, ‘ua.’ gör ikhneumón ‘nyomkereső’ ikhneuó ‘nyomot keres, fürkészik’ ikhnosz
‘lábnyom’
ichnolit G geol megkövesedett állat
G geol ennek nyoma, lenyomata kőzetben
 tud lat ichnolith ‘ua.’: gör ikhnosz ‘lábnyom’ | lithosz ‘kő’
ichor G mit az istenek vére (Homérosz szerint)
G orv testnedv, sebváladék
G geol egyes átalakult kőzetek magmás része
G † képzeletbeli elem, amelyből törhetetlen üveget és egyéb csodálatos tulajdonságú anyagokat lehet
készíteni
 gör ikhór ‘istenek vére’, ered. ‘tejsavó, vérsavó’
ichthy- lásd ICHTI-
ichtiofág G főleg hallal táplálkozó ember(fajta)
 ném Ichthyophage ‘ua.’: gör ikhthüsz ‘hal’ | phagein ‘eszik’
ichtiológia G áll haltudomány, halismeret, haltan, az állattannak a halakkal foglalkozó ága
 tud lat ichthyologia ‘ua.’: gör ikhthüsz ‘hal’ | lásd -LÓGIA
ichtiológus G tud haltudós, halkutató
 ném Ichthyologe ‘ua.’, lásd ICHTIOLÓGIA
ichtioszaurusz G áll halgyík, halhoz vagy delfinhez hasonló őshüllő
 tud lat ichthyosaurus ‘ua.’: gör ikhthüsz ‘hal’ | szaurosz ‘gyík’
ichtiózis G orv halbőrűség, halpénzbetegség, a bőr pikkelyes elszarusodása
 tud lat ichthyosis ‘ua.’: gör ikhthüsz ‘hal’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
icterus [ikterusz] G orv sárgaság
 tud lat, gör iktér, ikterosz ‘ua.’
ictus [iktusz] G irod, zene hangnyomaték, az ütem kiemelt részére eső nyomaték
G orv váratlanul fellépő súlyos kórtünet
 lat, ‘ütés, hangsúly’ icere, ictum ‘üt, sújt’
id1 G gen örökletes tulajdonságokat hordozó sejtmagrészecske
 ang, ‘ua.’ id(ioplazma), lásd ott
id2 G lél az ősi ösztön, hajtóerő a tudattalanban a freudista szakszókincs szerint
 lat, ‘az’ (a 3. személyű személyes névmás semleges alakja), szembeállítva az Én-nel (lásd EGÓ)
idared G növ a jonatánból nemesített piros héjú, nagy és lédús almafajta
 ang, ‘ua.’ Idaho Red ‘idahói vörös’ (az amerikai Idaho államról)
idea G eszme
G irod, tud alapgondolat, vezéreszme
G fil tárgyról vagy jelenségről általánosított fogalom, amely Platón és mások szerint önálló léttel bír
G ötlet, elképzelés, gondolat
 lat, ‘eszme’ gör idea ‘alak, forma, megjelenési mód’ eidó ‘meglát, megismer’
Lásd még EIDETIKUS, IDILL, IDOL
ideáció G fil fogalomképzés, gondolatalakítás
 tud lat ideatio ‘ua.’, lásd IDEA
ideál G eszmény, eszménykép
G mintakép, példakép
G életcél, törekvés célja
G biz imádott, szeretett lény
 ném Ideal ‘eszmény’, lásd IDEÁLIS
ideális G eszményi, tökéletes
G eszmei, gondolati
G elérhetetlen, utolérhetetlen, remek
G valamilyen szempontnak tökéletesen megfelelő
 ném ideal vagy tud lat idealis ‘ua.’, lásd IDEA
idealista G (mn) fil az idealizmussal kapcsolatos
G eszményekért küzdő
G ábrándozó, álmodozó, fellegjáró, a valósággal számot nem vető
G (fn) az idealizmus vallója
G fellegjáró, a valósággal számot nem vető ember
 ném idealistisch, Idealist ‘ua.’, lásd IDEALIZMUS
idealisztikus G az idealizmusra jellemző
G idealista
ném idealistisch ‘ua.’, lásd IDEÁLIS
idealizáció G eszményítés
G tud a vizsgálat tárgyának lényegi megragadása vagy ábrázolása a lényegtelen szempontok
mellőzésével
fr idéalisation vagy ang idealisation ‘ua.’, lásd IDEALIZÁL
idealizál G eszményít, eszményképpé emel
G szépít, megszépít
G a valóságosnál vonzóbbnak lát vagy láttat
ném idealisieren fr idéaliser ‘ua.’, lásd IDEÁLIS
idealizmus G fil az anyaggal szemben a szellem, a tudat elsőbbségét hirdető bölcseleti irányzat,
világnézet
G eszményekért való lelkesedés
ném Idealismus fr idéalisme ‘ua.’, lásd IDEÁLIS, -IZMUS
idem per idem G fil logikai hiba, egy tételnek önmagával való bizonyítása vagy magyarázata
lat, ‘ugyanazt ugyanazzal’ idem ‘ugyanaz’: i(s) ‘az’ | -dem (azonosságra utaló latin toldalék)
identifikáció G azonosítás, felismerés
ang, ném identification ‘ua.’, lásd IDENTIFIKÁL
identifikál G azonosít
G felismer
ném identifizieren fr identifier ‘ua.’: lásd IDENTI(TÁS) | lat facere ‘tesz vmivé’
identikus G azonos, megegyező
kk lat identicus ‘ua.’ identitas ‘azonosság’ (mintha egy *idens, identis származéka volna), lásd
IDENTITÁS
identitás G azonosság
G önazonosság, öntudat
késő lat identitas ‘ua.’ lat identidem, tkp. idem et idem ‘újra meg újra, azonosan’ idem
‘ugyanaz’: i(s) ‘az’ | -dem (azonosságra utaló latin toldalék)
identitáskrízis G lél önazonossági válság
lásd IDENTITÁS, KRÍZIS
ideo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) eszmével, gondolattal, fogalommal kapcsolatos
lat, gör idea ‘alak, forma, megjelenési mód’ eidó ‘meglát, megismer’
ideofon lásd IDIOFON
ideográfia G nyelvt fogalomírás
tud lat ideographia ‘ua.’: gör idea ‘eszme, fogalom’ | graphó ‘ír’
ideogramma G nyelvt fogalmat jelentő írásjel a képírásból fejlődött (pl. óegyiptomi, kínai)
írásrendszerekben
tud lat, ‘ua.’: lásd IDEA, -GRAM(MA)
ideokrácia G pol eszmeuralom, egy politikai vagy vallásos ideológia diktatorikus hatalma
ang ideocracy ‘ua.’: lásd IDEA | gör kratosz ‘erő, uralom’ (a demokrácia és hasonló szavak
mintájára)
ideológia G fil egy adott korszak, vallás, mozgalom vagy párt által vallott nézetek egységes,
összefüggő rendszere
G eszmerendszer, eszmekör, eszmevilág
G világnézet, világszemlélet
G † képzelgés, elvont okoskodás
tud lat ideologia ‘ua.’: gör idea ‘eszme’ | lásd -LÓGIA
ideologikus G egy eszmerendszerrel kapcsolatos, attól függő vagy arra hivatkozó
ang ideologic ‘ua.’, lásd IDEOLÓGIA
ideológus G egy eszmerendszer kidolgozója, képviselője
ném Ideologe fr idéologue ‘ua.’, lásd IDEOLÓGIA
ideomotorikus G orv lelki eredetű vagy ösztönös, a tudat ellenőrzése nélkül végbemenő (mozgás)
 tud lat ideomotoricus ‘ua.’: lásd IDEO-, MOTORIKUS

id est [ideszt] G azaz
lat, ‘az van’ (mint német es ist, ang it is): id ‘az’ | est ‘van’

idill G derűs, gondtalan helyzet, állapot
G biz gyengéd szerelmi kaland, együttlét
G irod az egyszerű mezei emberek életét vonzó színekkel bemutató ókori párbeszédes pásztori
költemény
G zene meghitt, békés hangulatot árasztó, formailag kötetlen hangszeres darab
 ném Idyll ‘egyszerű, gondtalan élet’ lat idyllium ‘pásztorvers’ gör kics eidüllion ‘képecske,
kis jelenet’ eidosz ‘kép, alak, forma’ eidó ‘lát’
Lásd még EIDETIKA, IDEA, IDOL
idillikus G meghitt, békés, boldog, ártatlan
 ném idyllisch ‘ua.’, lásd IDILL
idio- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) saját-, sajátos, egyedi, egyéni, ön-
 gör idiosz ‘külön, saját’
idioadaptáció G biol alkalmazkodás a környezethez a szervezeti felépítés lényeges változása nélkül
 tud lat idioadaptatio ‘ua.’: lásd IDIO-, ADAPTÁCIÓ
idioblaszt G növ a szomszéd sejtektől vagy sejtcsoportoktól felépítése alapján elkülönülő növényi
sejt
 ném Idioblast ‘ua.’: gör idiosz ‘külön, saját’ | blasztosz ‘csíra’ blasztanó ‘csírázik’
idiócia G orv súlyos gyengeelméjűség
 tud lat, idiotia ‘ua.’, lásd IDIÓTA
idiofon G nyelvt szótagismétléssel vagy a szótő ismételgetésével keletkezett hangfestő szó (főleg a
délkelet-ázsiai és afrikai nyelvekben, pl. beriberi, hula-hula)
G zene olyan hangszer, amelynek hangadása saját anyagának rugalmasságán alapul (ilyenek az
ütőhangszerek)
 ném idiophon ‘ua.’: gör idiosz ‘külön, saját’ | phóné ‘hang’
idiogram G gen egy sejt vagy egyed kromoszómáinak jellegzetességeit rögzítő diagram
G † sajátkezű aláírás
 ném Idiogramm ‘ua.’: gör idiosz ‘külön, saját’ | lásd GRAM(MA)
idiohipnotizmus G orv önhipnózis
 tud lat idiohypnotismus ‘ua.’: lásd IDIO-, HIPNOTIZMUS
idiokinézis G biol egyedi, akaratlagos, finom szabályzást kívánó mozgás
 tud lat idiokinesis ‘ua.’: lásd IDIO-, KINÉZIS
idiokromatikus G tud az illető anyagra jellemző színű, ilyen színben megjelenő
 ném idiochromatisch ‘ua.’: gör idiosz ‘külön, saját’ | khróma ‘szín’
idiolátria G önimádat, önbálványozás
 gör idiosz ‘külön, saját’ | latreia ‘szolgálat a szentélyben’
idiolektus G nyelvt az adott egyedre jellemző sajátos, személyes nyelvhasználat, egyéni
nyelv(változat)
 tud lat idiolectus ‘ua.’: gör idiosz ‘külön, saját’ | lásd (DIA)LEKTUS
idióma G nyelvt nyelvjárás, tájszólás, rétegnyelv
G nyelvt szólásmód, beszédsajátság, nyelvi sajátság
G nyelvt kifejezés, szókapcsolat
G † nyelv
 lat idioma ‘ua.’ gör idióma, idiómatosz ‘egyedi sajátság’ idiosz ‘saját, egyedi’
idiomatikus G nyelvt nyelvjárási
 ang idiomatic ‘ua.’, lásd IDIÓMA
idiomatizmus G nyelvt egy adott nyelvre jellemző kifejezési forma, fordulat
G nyelvt nyelvjárási sajátság
 tud lat idiomatismus ‘ua.’, lásd IDIÓMA
idiomatológia G irod egy nemzeti nyelv stílusbeli sajátságait vizsgáló tudományág
 lásd IDIÓMA, -LÓGIA

idiomorf G ásv önalakú, a saját teljes alakjában kifejlődött (kristály)
ném idiomorph ‘ua.’: gör idiosz ‘külön, saját’ | morphé ‘alak’

idiopátia G orv önmagától, külső ok nélkül kialakult betegség
tud lat idiopathia ‘ua.’: gör idiosz ‘külön, saját’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’

idiopatikus G orv önálló, eredeti, más bántalomra vissza nem vezethető (betegség)
tud lat idiopathicus ‘ua.’, lásd IDIOPÁTIA

idioplazma G gen az átöröklődő tulajdonságokat tartalmazó, sejtmagon kívüli anyag (egy elavult
nézet feltételezése szerint)
ang idioplasm ‘ua.’: lásd IDIO-, PLAZMA

idioszinkrázia G orv veleszületett túlérzékenység egyes gyógyanyagokkal szemben
G átv heves, ingerült s lényegében indokolatlan ellenszenv valakivel szemben, irtózás valamitől
 tud lat idiosyncrasia ‘ua.’, tkp. ‘egyedi keverék (ti. a testnedveké, amely az ókori galenusi felfogás
szerint nem fogad be idegen anyagokat)’: gör idiosz ‘sajátos, egyedi’ | szünkraszisz ‘keverék’:
szün- ‘össze’ | kerannümi ‘kever’
idióta G (fn) orv gyengeelméjű ember
G (mn) hülye, félkegyelmű, agyalágyult
G ostoba, nehéz felfogású ember
 tud lat idiota ‘ua.’ lat, ‘tudatlan, avatatlan ember, kontár’ gör idiótész ‘tanulatlan,
műveletlen ember’, ered. ‘magánember, aki távol él a közélettől’ idiosz ‘saját, személyes,
magán-’
idiotia lásd IDIÓCIA
idiotikon G † nyelvt tájszótár
 ném Idiotikon ‘ua.’ gör idiótikon (biblion) ‘köznyelvi (könyvecske)’ idiótikosz ‘közönséges,
széltében használt’ idiótész, lásd IDIÓTA
idiotípus G gen valamely egyed öröklési tényezőinek összessége
 ang idiotype ‘ua.’ | lásd IDIO-, TÍPUS
idiotizmus G orv hülyeség, súlyos gyengeelméjűség
 tud lat idiotismus ‘ua.’, lásd IDIÓTA
ido G mesterséges nyelv, az eszperantó megreformált változata, amely elődjénél jóval szűkebb
körben, de ma is használatos
 eszperantó (Esperant)ido ‘eszperantó-utód’
idol vagy idolum G vall bálvány
 lat idolum ‘ua.’ gör eidólon ‘bálvány’, tkp. ‘hasonmás, arckép, szobor’ eidosz ‘külalak, kép,
forma’ eidó ‘lát’
Lásd még EIDETIKUS, IDEA, IDILL
idolátria G vall bálványozás, bálványimádás
 tud lat idolatria ‘ua.’: lásd IDOL | gör latreia ‘szolgálat (a szentélyben)’
idoneitás G tört uralkodásra való alkalmasság (a keresztény király középkori eszméjének
szellemében)
 lat idoneitas ‘ua.’ idoneus ‘alkalmas, illő’ ?
idus G tört a hónap 13. vagy 15. napja a római naptárban, voltaképp a hónapot kettéosztó holdtölte
napja
 lat tbsz, ‘ua.’ (?) etruszk idua ‘kettéoszt’
ieiunum lásd JEJUNUM
ifrit G mit nagy hatalmú dzsinn, szellem az arab mitológiában
 ar, ‘ua.’
iglu G jégkunyhó, kupola alakú eszkimó hókunyhó
 ang igloo eszkimó igdlu ‘ua.’, tkp. ‘hóház’
igni et ferro G tűzzel-vassal
 lat, ‘ua.’: ignis ‘tűz’ | ferrum ‘vas’
ignipunktúra G orv izzított tű beszúrása kóros szövetekbe, ezeknek zsugorítással való gyógyítása
céljából
tud lat ignipunctura ‘ua.’: ignis ‘tűz’ | punctura ‘szúrás’
 pungere, punctum ‘szúr’
ignimbrit G geol tufaláva, heves vulkáni kitörésből származó törmelékes kőzettípus
ném Ignimbrit ‘ua.’, tkp. ‘tűzesőkő’: lat ignis ‘tűz’ | imber, imbris ‘eső’ | -it (ásványra utaló

toldalék)
ignis fatuus [ignisz fátuusz] G lidércláng, lidércfény, mocsaras vidéken a szerves bomlásból eredő
metángáz öngyulladásával fellobbanó halványkék láng
lat, ‘ua.’, tkp. ‘bolondos tűz’: ignis ‘tűz’ | fatuus ‘bolond, ostoba’ (a babona nyomán, amely szerint

az ilyen láng elbolondítja, a mocsár belsejébe csalja a gyanútlan embert)
ignobilis G † nemtelen, nem nemes, közönséges
lat, ‘ua.’: i(n)- ‘nem’ | nobilis, ered. gnobilis ‘nemes’, lásd NOBILIS

ignomínia G † szégyen, gyalázat, becstelenség
lat ignominia ‘ua.’, tkp. ‘a (jó) név hiánya’: i(n)- ‘nem’ | nomen, nominis, ered. gnomen ‘név’, lásd

NOMINÁLIS
ignoráció G mellőzés, lenézés, semmibevétel
hazai lat ignoratio ‘ua.’, lásd IGNORÁL

ignorál G semmibe vesz, nem vesz tudomást róla, levegőnek néz
lat ignorare ‘nem tud, nem ismer’
 ignarus ‘tudatlan, járatlan’: i(n)- ‘nem’ | gna(rus) ‘jártas,
tudó’ no(scere), ered. gno(scere) ‘tud’
ignorancia G tudatlanság, műveletlenség
 lat ignorantia ‘ua.’, lásd IGNORÁNS
ignoráns G † tudatlan, műveletlen, iskolázatlan
 lat ignorans, ignorantis ‘ua.’, lásd IGNORÁL
ignotus [ignótusz] G † ismeretlen
 lat, ‘ua.’ ignoscere, ignotum ‘nem ismer’: i(n)- ‘nem’ | noscere, ered. gnoscere ‘ismer, tud’
iguána G áll Dél-Amerikában és Polinéziában élő nagy testű, zöld falakó gyíkfaj
 sp iguana ‘óriás kúszógyík’ arawak indián iwana ‘ua.’
iguanodon G áll a krétakorban élt, két lábon járó, óriási növényevő sárkánygyík
 tud lat, ‘ua.’: lásd IGUÁNA | gör odusz, odon(tosz) ‘fog’
ikebana G a dekoratív virágrendezés művészete
G művészien elrendezett virágegyüttes
 ang jap, ‘ua.’: ikeru ‘elrendez’ | bana vagy hana ‘virág’
ikon G műv kép, fatáblára festett bizánci stílusú szentkép
G stilizált ábra, piktogram
 lat icon ‘kép’ gör eikón ‘kép, arckép, hasonmás’ eikó ‘hasonlít’
ikono- G képpel kapcsolatos, kép-
 gör eikón ‘kép, arckép, hasonmás’ eikó ‘hasonlít’
ikonográf G műsz a tájékoztató perspektivikus képek rajzolására való geodéziai műszer
G nyomd a litográfiában használatos másoló eszköz, amellyel a képet a kőlapra átviszik
 lásd IKON, -GRÁF
ikonográfia G műv képzőművészeti téma képi ábrázolásának egy adott korban érvényes szabályai
G tud az ezzel foglalkozó művészettörténeti tudományág
G tud egy történeti személyről vagy tárgykörről fennmaradt képi ábrázolások rendszerezett
összessége
 ang iconography ‘ua.’: lásd IKON, -GRÁFIA
ikonográfus G műv az ikonográfia szakembere
 magy, ‘ua.’, lásd IKONOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
ikonoklaszta G vall képromboló, az ikonoklazmus végrehajtója
 tud lat iconoclasta gör eikonoklasztész ‘ua.’: lásd IKON | gör klasztész ‘szétzúzó’ klaó ‘tör’
Lásd még KLASZTIKUS
ikonoklazmus G vall képrombolás, vallási mozgalom Bizáncban a 8. században, amely a
templomokban elhelyezett vallásos képeket és szobrokat bálványozásnak minősítette és
elpusztította
 tud lat iconoclasmus gör eikonoklaszmosz ‘ua.’: lásd IKON | gör klaszmosz ‘szétzúzás’ klaó
‘tör’
ikonolátria G vall szentképek imádata, túlzott tisztelete
 tud lat iconolatria ‘ua.’: gör eikón ‘kép, szentkép’ | latreia ‘szolgálat (a szentélyben)’
ikonológia G műv a műalkotások formai és tartalmi elemeinek mélyebb értelmezésével foglalkozó
tudományág
 lásd IKON, -LÓGIA
ikonomachia G tört szentképháború (a bizánci birodalomban a 8. században a szentképek hívei és a
képrombolók között)
 lásd IKON | gör makhé ‘csata, háború’
ikonométer G fényk fényképezőgép keretkeresője
 ném Ikonometer ‘ua.’: lásd IKON | gör metreó ‘mér’
ikonoszkóp G inf a televíziózás hőskorában használt, a töltéstárolás elvén alapuló képfelvevő
berendezés
 ang iconoscope ‘ua.’: lásd IKON | gör szkopeó ‘néz’
ikonosztáz vagy ikonosztázion G vall szentképfal, szentképekkel díszített válaszfal ortodox
templom hajója és szentélye között
 tud lat iconostasium ‘ua.’: lásd IKON | gör sztaszisz ‘állvány’ | (hi)sztémi ‘áll’
ikozaéder G geom húsz egyenlő oldalú háromszög által határolt mértani test
 ném Ikosaeder ‘ua.’: gör eikoszi ‘húsz’ | hedra ‘alap, lap’, ered. ‘szék’ hedzomai ‘ül’
ikterikus G orv a sárgasággal kapcsolatos
 tud lat ictericus ‘ua.’, lásd ICTERUS
ikterogén G orv sárgaságot kiváltó
 tud lat icterogen ‘ua.’: lásd ICTERUS | gör gennaó ‘nemz, létrehoz’
iktusz lásd ICTUS
ileum G anat csípőbél
 tud lat, ‘ua.’, ered. ‘béllel kapcsolatos (dolog)’ ile ‘bél’
ileus [ileusz] G orv bélelzáródás, bélcsavarodás
 tud lat, ‘ua.’, ered. ‘béllel kapcsolatos’ ile ‘bél’
ilium G anat csípő
 lat ilium vagy ileum ‘ua.’
Lásd még JÁDE
ilkán G az iráni és mezopotámiai mongol fejedelmek címe
 perzsa ilhán ‘törzsek kánja’
illabiális G nyelvt ajakkerekítés nélküli (magánhangzó)
 lat illabialis, tkp. in-labialis ‘ua.’: in- ‘nem’| labialis ‘ajakkal kapcsolatos’ labium ‘ajak’
illativus [illatívusz] G nyelvt a hová? kérdésre felelő, belső helyviszonyt jelölő határozói eset, a
magyarban -ba, -be ragot kap
 tud lat (casus) illativus, tkp. in-lativus ‘belevivő (eset)’: in- ‘benne, bele’ | ferre, latum ‘visz’
illegális G jog törvénybe ütköző
G pol az államhatalommal szembehelyezkedő, titokban működő, szervezkedő
G földalatti, álcázott
 lat illegalis, tkp. in-legalis ‘törvénytelen’: in- ‘nem’ | legalis ‘törvényes’ lex, legis ‘törvény’
illegalitás G jog törvényellenes állapot
G pol titkos, földalatti tevékenység, ennek keretei
 lat illegalitas ‘ua.’, lásd ILLEGÁLIS
illegitim G jog nem törvényes, el nem ismert, el nem fogadott
G pol jogtalan, jogosulatlan
 tud lat illegitimus, tkp. in-legitimus ‘törvénytelen’: in- ‘nem’ | legitimus, ered. legitumus

‘törvénytisztelő’: lex, legis ‘törvény’ | tuere ‘őriz, véd’
illiberális G ritk szűkkeblű, kicsinyes
ném illiberal ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd LIBERÁLIS

illicit G tilalmas, törvénybe ütköző
ném illizit
 lat illicitus ‘ua.’: in- ‘nem’ | licitus ‘szabad, megengedett’ | licet ‘meg van engedve’
illiquid [illikvid] G † ker nem folyósítható
G ker nem esedékes
G ker fizetésképtelen
 ném, ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd LIKVID
illír G (fn) indoeurópai eredetű ókori balkáni nép
G ehhez tartozó személy
G (mn) e néppel kapcsolatos
 lat Illyrius ‘ua.’
illírizmus G tört horvát nemzeti mozgalom a 19. század derekán, amely a hajdan ~ek lakta területek,
Horvátország, Szerbia és Szlovénia egyesítését célozta
 horv illirizm ‘ua.’, lásd ILLÍR, -IZMUS
illit G geol változatos összetételű agyagásvány, hidratált csillám, főképp üledékes kőzetekben
gyakori
 ang, ‘ua.’: Ill(inois) amerikai államról | -it (ásványra utaló toldalék)
illiterátus G műveletlen, képzetlen, tanulatlan
G a tudományokban és művészetekben járatlan
 lat illiteratus, tkp. in-literatus ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd LITERÁTUS
illogikus G logikátlan
 tud lat illogicus ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd LOGIKUS
illojális G hűtlen, hitlen
G nem méltányos
G rosszhiszemű
G pol pártjához vagy a politikai rendszerhez nem hűséges
 ném illoyal ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd LOJÁLIS
illojalitás G pol hűtlenség, a köteles hűség megszegése
G méltánytalanság
G rosszhiszeműség
 ném Illoyalität ‘ua.’, lásd ILLOJÁLIS
illokúció G nyelvt a nyelvi megnyilvánulás szándéka és irányulása a beszélő szemszögéből (a
beszédaktus-elméletben)
 tud lat illocutio ‘ua.’: in- ‘bele’ | locutio ‘beszéd’ loqui, locutus ‘beszél’
illukratív G nem gyümölcsöző, hasznot nem hajtó
G kárbaveszett
 ném illukrativ ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd LUKRATÍV
illumináció G műv kódex díszítése képekkel
G † felvilágosodás
G díszkivilágítás
 kk lat illuminatio ‘ua.’, lásd ILLUMINÁL
illuminál G műv kéziratos kódexet művészi iniciálékkal és képekkel díszít
G kivilágít
 lat illuminare, illuminatum, tkp. in-luminare ‘megvilágít, ékesít’: in- ‘bele’ | luminare ‘világít’
lumen, luminis ‘fény, világosság’
illuminált G biz részeg, becsípett, spicces
 ném illuminiert (werden) ‘világítást kap, megvilágosodik’, tréf ‘becsíp’, lásd ILLUMINÁL
illuminátor G műv kódexeket kézi festéssel díszítő mester
 kk lat illuminator ‘ua.’, lásd ILLUMINÁL
illuminátus G † megvilágosodott, felvilágosult ember
újk lat illuminatus ‘ua.’, lásd ILLUMINÁL

illuminizmus G vall misztikus vallási áramlat, amely a megvilágosodást titkos isteni sugallatban
kereste
G tört a szabadkőművességhez hasonló titkos felvilágosító mozgalmak neve a 18. században
 tud lat illuminismus ‘ua.’, lásd ILLUMINÁL, -IZMUS
illusio lásd ILLÚZIÓ
illustrissime [illusztrisszime] G † kiválóságod (megszólítási formula)
 lat ff megsz, ‘ua.’, lásd ILLUSZTRIS
illusztráció G műv szövegkép, könyvrajz, könyvhöz készített kép
 ang, ném, fr illustration ‘ua.’, lásd ILLUSZTRÁL
illusztrál G tud megvilágít, (példákkal) szemléltet
G műv szöveges könyvhöz magyarázó vagy díszítő céllal képeket készít
 ném illustrieren ‘ua.’ lat illustrare, illustratum, tkp. in-lustrare ‘megvilágít, magyaráz, ékesít’:
in ‘bele’ | lustrare ‘megtisztít, fényesít’ lustrum, tkp. lavastrum ’tisztulási áldozat’ lavare
‘megmos’
Lásd még DILÚVIUM, ILLÚVIUM, LÁVA, LAVABÓ, LAVÍROZ2, LAVÓR, LUSTRUM
illusztratív G szemléltető, megvilágító
 ném illustrativ ‘ua.’, lásd ILLUSZTRÁL
illusztrátor G műv szöveghez képeket készítő művész
 ang, újk lat illustrator ‘ua.’, lásd ILLUSZTRÁL
illusztris G híres, nevezetes, előkelő, nagyhírű
 lat illustris ‘fényes, szembetűnő, előkelő’, lásd ILLUSZTRÁL
illuviális G geol áradmányos, gazdag humusz- és vastartalmú (talaj)
 tud lat illuvialis ‘áradásos’ illuvies, tkp. in-luvies ‘áradás’: in- ‘bele’ | lavare ‘mos’
illúvium G geol a talajba bemosott agyagos felhalmozódás csapadékos éghajlatú területeken
 tud lat, ‘ua.’ illuvies, tkp. in-luvies ‘áradás’: in- ‘bele’ | lavare ‘mos’
Lásd még ILLUSZTRÁL
illúzió G orv érzékcsalódás
G csalóka látszat
G hiú reménység, önáltatás, önámítás
 lat illusio, illusionis, tkp. in-lusio ‘gúny, rászedés, csalódás’ illudere, illusum ‘tréfál, gúnyol,
megcsal’: in- (nyomatékosító) | ludere ‘játszik, tréfál, ámít’
Lásd még LUDIMAGISZTER
illuzionista G szemfényvesztő, cirkuszi bűvész
G fil az illuzionizmus híve
 ném Illusionist ‘ua.’, lásd ILLÚZIÓ
illuzionizmus G fil bölcseleti tan, amely szerint a külvilág csak látszat, érzékeink csalóka játéka
 ném Illusionismus ‘ua.’, lásd ILLÚZIÓ, -IZMUS
illuzórius vagy illuzórikus G csalóka, öncsaló, kétes
G megvalósíthatatlan, délibábos, hiábavaló
G képzeletbeli, látszólagos
 újk lat illusorius ‘ua.’, lásd ILLÚZIÓ
ilmenit G ásv vasoxidot is tartalmazó titánérc
 lelőhelyéről, az oroszországi Ilmen hegységről | -it (ásványra utaló toldalék)
image lásd IMÁZS
image editing [imidzs editing] G számtech képszerkesztés
 ang, ‘ua.’: ang, fr image lat imago ‘kép’ | edit ‘szerkeszt’, ered. ‘kiad, kiadásra előkészít’ lat
edere, editum ‘kibocsát, kiad’: e(x)- ‘ki’ | dare ‘ad’
image processing [imidzs proszeszing] G számtech álló vagy mozgó képsorok elektronikus
feldolgozása, módosítása
 ang, ‘ua.’: ang, fr image lat imago ‘kép’ | process ‘folyamat, feldolgozás’, lásd PROCESSZUS
imaginábilis G elképzelhető, képzeletbeli
lat, ‘ua.’
 imaginare ‘elképzel’ imago, imaginis ‘kép’
imagináció G elképzelés, képzelet, képzelőerő
G lél képzelődés, beképzelés
tud lat imaginatio ‘ua.’ imaginare ‘elképzel’ imago, imaginis ‘kép’
imaginális G áll a kifejlett rovarral kapcsolatos
lat, ‘ua.’, lásd IMÁGÓ
imaginárius G elképzelt, képzeletbeli
G mat képzetes (szám)
tud lat imaginarius ‘ua.’ imago, imaginis ‘kép’
imagizmus G irod huszadik század eleji angol-amerikai költői irányzat, amely tömör, érzékletes
képeket idéz fel kötetlen formájú versekben
ang imagism ‘ua.’: image ‘kép’ lat imago ‘ua.’ | lásd -IZMUS
imágó G áll kifejlett, ivarérett szárnyas rovar (a lárvával szembeállítva)
lat imago ‘kép, képmás’ (?) im-ago, mint im-itare, lásd IMITÁL
imám G vall mohamedán előimádkozó
tör, perzsa, ar, ‘ua.’, tkp. ‘elölálló’
imázs G arculat, közkép, megjelenés, az a kép, amely valakiről a közvélekedésben, a közönségben
él
fr image ‘kép, arckép’ lat imago ‘ua.’ (újabban [imidzs] ejtéssel terjed az azonos jelentésű,
írásmódú és eredetű angol szó hatására)
imazsinizmus G műv orosz költészeti irányzat az 1920-as években, amely (az IMAGIZMUShoz
hasonlóan) képszerű hatásokra törekedett, de neoromantikus szellemben
or imazsinizm ‘ua.’ fr image 5 lat imago, imaginis ‘kép’ | lásd -IZMUS
imbecillis G orv enyhébb fokon gyengeelméjű, elmegyenge, szellemi fogyatékos
G † gyenge, törékeny
lat, ‘gyenge, gyarló, beteges’ ?
imbecillitás G orv elmegyengeség, szellemi fogyatékosság
lat imbecillitas ‘ua.’, lásd IMBECILLIS
imbibíció G kém a hajszálcsövességen alapuló vízfelvétel
tud lat imbibitio ‘felszívás’ imbibere ‘beszív, beiszik’: in- ‘bele’ | bibere ‘iszik’
imbisz G konyha hidegtál, kis tálakba adagolt aszpikos vegyes ízelítő
ném Imbiss ‘ua.’: in- ‘bele’ | Biss ‘harapás, falat’ beissen ‘harap’
imbrex G ép félhenger alakú római tetőfedő cserép
lat, ‘ua.’ imber, imbris ‘eső’
imbroglio [imbroljó] G szính szinte áttekinthetetlenül kusza helyzetet teremtő cselekményvezetés
vígjátékokban, bohózatokban
G bonyodalom, kavarodás
ol, ‘ua.’ imbrogliare ‘összekavar, összezilál’ brogliare fr brouiller ‘kavar’ kk lat
*brodiculare ‘levest kavar’ germán (pl. ang broth ‘húsleves’ ófn proth ‘sár, massza’)
imitáció G utánzás, utánzat
G hamisítvány
G zene más szólam dallamának időbeli eltolásával való utánzás
lat imitatio ‘ua.’, lásd IMITÁL
imitál G utánoz, majmol
G színlel, mímel
G hamisít
lat gyak imitari, imitatus ‘utánoz(va előad)’ (?) *imare ‘leképez’, mint im-ago, lásd IMÁGÓ
imitatív G utánzó, színlelő
G zene imitációs jellegű
ném imitativ ‘ua.’, lásd IMITÁL
imitátor G utánzóművész
 lat imitator ‘utánzó’, lásd IMITÁL

immaculata [immakuláta] G műv a Mária-ábrázolások egyik típusa a barokk korban, a szeplőtelen
Szűz megdicsőülve áll a holdsarlón vagy a földgolyón
lat, ‘folttalan’: in- ‘nem-’ | maculare, maculatum ‘beszennyez, foltot ejt’
 macula ‘folt, szeplő’
Lásd még MACCHIA, MAQUIS
immaculata conceptio [immakuláta koncepció] G vall szeplőtelen fogantatás (Mária mentesülése
fogantatásakor az eredendő bűntől katolikus hittétel szerint)
lat, ‘ua.’, lásd IMMACULATA, KONCEPCIÓ
immanencia G fil az érzéki tapasztalat számára hozzáférhető jelenségek összessége, a
transzcendencia ellentéte
tud lat immanentia ‘ua.’, lásd IMMANENS
immanens G benne rejlő, természetéből következő
G fil a tapasztalati világon túl nem mutató
késő lat immanens, immanentis, ‘ua.’ immanere, tkp. in-manere ‘benne marad’: in- ‘benne’ |
manere ‘marad’
immateriális G anyagtalan
tud lat immaterialis, tkp. in-materialis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd MATERIÁLIS
immatrikuláció G † hiv anyakönyvezés, bejegyzés az anyakönyvbe
kk lat immatriculatio ‘ua.’, lásd IMMATRIKULÁL
immatrikulál G † hiv anyakönyvez
kk lat immatriculare, immatriculatum ‘ua.’: in- ‘bele’ | lásd MATRIKULA
immaturitás G orv éretlenség, az érettség hiánya
tud lat immaturitas ‘ua.’, lásd IMMATURUS
immaturus G orv éretlen, fejletlen
tud lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | maturus ‘érett’, lásd MATÚRA
immediate [immediáte] G † közvetlenül, egyenesen, egyenest
lat, ‘ua.’, lásd IMMEDIÁTUS
immediatizált G tört közvetlenül a császártól függő (fejedelem a Német-római Birodalomban)
ném immediatisiert ‘ua.’ immediatisieren ‘közvetlen függésűvé tesz’ lat immediatus, lásd ott
immediátus G † közvetlen
G hiv a fejedelemtől vagy a legfőbb kormányhatóságtól közvetlenül érkező (parancs)
késő lat immediatus ‘ua.’: in- ‘nem’ | mediatus ‘közbeeső’ mediare ‘közbenjár, középen van’
medius ‘közép’
immedikábilis G orv gyógyíthatatlan
tud lat immedicabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | medicabilis ‘gyógyítható’ medicare ‘gyógyít’, lásd
MEDIKUS
immenzitás G mérhetetlenség, végtelenség
lat immensitas ‘ua.’, lásd IMMENZUS

immenzurábilis G felmérhetetlen, megmérhetetlen
lat immensurabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | mensurare ‘megmér’
 mensura ‘mérés, méret’ metiri,
mensus ‘mér’
immenzurábilitás G mérhetetlenség, felmérhetetlen nagyság
lat immensurabilitas ‘ua.’, lásd IMMENZURÁBILIS

immenzus G † mérhetetlen, végtelen, korlátlan
lat immensus ‘méretlen, mérhetetlen’: in- ‘nem’ | metiri, mensus ‘mér’

Lásd még MENZÚRA
immerzió G bemártás, bemerítés
G orv kezelés hosszabb vízbemerítéssel
G csill hold belépése bolygója árnyékába
G geol a tenger behatolása a szárazföldre, ennek legmagasabb szintje
G műsz optikai műszer feltöltése levegő helyett nagy törésmutatójú folyadékkal, a teljes
visszaverődés megakadályozására
 lat immersio ‘ua.’
 immergere, immersum, tkp. in-mergere ‘bemerít’: in- ‘bele’ | mergere
‘merít’
immigráció G bevándorlás
lat immigratio ‘ua.’, lásd IMMIGRÁL

immigrál G bevándorol, betelepedik
lat immigrare, immigratum, tkp. in-migrare ‘beköltözik’: in- ‘bele’ | migrare ‘költözik, vándorol’

Lásd még EMIGRÁL, MIGRÁCIÓ
imminencia G valaminek a fenyegető közelsége
lat imminentia ‘ua.’, lásd IMMINENS

imminens G közeli, fenyegető, küszöbön álló
G égető, sürgős
lat, ‘ua.’ imminere, tkp. in-minere ‘föléje tornyosul, fenyegeti’: in- ‘bele’ | minere ‘kiáll,
kiemelkedik’
immisszió G orv bevezetés, behatolás (testüregbe)
lat immissio ‘ua.’ immittere, immissum, tkp. in-mittere ‘bebocsát’: in- ‘bele’ | mittere ‘bocsát,
küld’
immobil G mozdíthatatlan
G ker elfekvő, értékesíthetetlen, eladhatatlan (vagyontárgy)
ném immobil ‘ua.’ lat immobilis, tkp. in-mobilis ‘mozdulatlan, mozdíthatatlan’: in- ‘nem’ |
mobilis ‘mozgó’ movere ‘mozdít’
immobilia G ker ingatlan
lat tbsz seml, ‘ua.’, lásd IMMOBIL
immobilis lásd IMMOBIL
immobilitás G mozdíthatatlanság
G ker készpénzfizetésre való képtelenség
ném Immoboilität ‘ua.’, lásd IMMOBIL
immobilizáció G orv valamely testrész rögzítése
G ker ingó vagyon ingatlanba fektetése
tud lat immobilisatio ‘ua.’, lásd IMMOBILIZÁL
immobilizál G ker rögzít, leköt
G (ingó vagyont) ingatlanba fektet
ném immobilisieren ‘ua.’, lásd IMMOBIL
immoderancia G mértéktelenség, féktelenség
lat immoderantia ‘ua.’, lásd IMMODERÁNS
immoderáns G mértéktelen, féktelen, zabolátlan
lat immoderans, immoderantis, tkp. in-moderans ‘szertelen, túlzott’: in- ‘nem’ | moderari
‘mérsékel, korlátoz’ modus ‘mód, mérték’
immodesztia G szerénytelenség, féktelenség, önteltség
G fegyelmezetlenség
lat immodestia, tkp. in-modestia ‘ua.’: in- ‘nem’ | modestus ‘szerény’ modus ‘mérték’
immoláció G † feláldozás
lat immolatio ‘ua.’, lásd IMMOLÁL
immolál G † feláldoz
lat immolare, immolatum, tkp. in-molare ‘darával behint (feláldozandó állatot)’: in- ‘bele, rá’ |
mola ‘őrlemény, dara’ molere ‘őröl’
Lásd még MOLÁRIS1
immorális G erkölcstelen, erkölcsellenes
újk lat immoralis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd MORÁLIS
immoralitás G erkölcstelenség, tisztességtelenség
újk lat immoralitas ‘ua.’, lásd IMMORÁLIS
immoralizmus G fil olyan bölcseleti nézet, amely elvből elvet mindenféle erkölcsi értéket vagy
kötelezettséget
 an immoralism ‘ua.’: lásd IMMORÁLIS, -IZMUS

immortalitás G halhatatlanság
lat, ‘ua.’
 immortalis ‘halhatatlan’: in- ‘nem’ | mortalis ‘halandó’ mors, mortis ‘halál’
immortalizál G halhatatlanná tesz
fr immortaliser ‘ua.’
 immortel lat immortalis ‘halhatatlan’: in- ‘nem’ | mortalis ‘halandó’
mors, mortis ‘halál’
immortella G szalmavirág
ném Immortelle ‘ua.’ fr (fleur) immortelle ‘halhatatlan (virág)’ lat immortalis ‘ua.’: in-
‘nem’ | mortalis ‘halandó’ mors, mortis ‘halál’
immun- vagy immuno- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a szervezetnek a
kórokozókkal és idegen anyagokkal szembeni védekezőképességével kapcsolatos
lat, lásd IMMÚNIS
immunadszorpció G biol antigének oldható összekapcsolása a hatásukra keletkezett antitestekkel,
amely lehetővé teszi az előbbiek felismerését
lásd IMMÚNIS, ADSZORPCIÓ
immunbiológia G biol az immunitással összefüggő jelenségeket kutató élettani tudományág
lásd IMMÚNIS, BIOLÓGIA
immungenetika G tud az immunológia és genetika tudományos határterülete, egymás
módszereinek összekapcsolása az antitest gének vizsgálatában
lásd IMMUNOLÓGIA, GENETIKA
immunglobulin G orv a vérplazmában található, ellenanyag-aktivitással bíró fehérjék közös neve
lásd IMMÚNIS, GLOBULIN
immúnis G orv fertőző betegségek ellen védett, ellenállóképes
G † jog mentes(ített), sérthetetlen
lat immunis, tkp. in-munis ‘adómentes, közterhektől mentesített (személy)’: in- ‘nem’ | munia
‘közterhek’
Lásd még KOMMUNA
immunitás G orv öröklött vagy szerzett ellenálló képesség fertőző betegségekkel szemben
G † jog mentesség valamely törvény vagy szabály hatálya alól, kiváltság
G † mentelmi jog
lat immunitas ‘ua.’, lásd IMMÚNIS
immunizáció G orv fertőzéssel szembeni védettség kialakítása a szervezetben
tud lat immunisatio ‘ua.’, lásd IMMUNIZÁL
immunizál G orv fertőzéssel szemben védetté tesz
ném immunisieren fr immuniser ‘ua.’, lásd IMMÚNIS
immunkomplex G biokém az antigén és az ellenanyag találkozásakor kialakuló komplex vegyület
lásd IMMÚNIS, KOMPLEX
immunocita G orv az immunválasz közvetítésében szerepet játszó sejt
tud lat immunocyta ‘ua.’: lásd IMMÚNIS | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’
immunodeficiencia G biol immunhiány
lásd IMMÚNIS, DEFICIENCIA
immunogén G biol az immunválaszt kiváltó gén
lásd IMMÚNIS, GÉN
immunokémia G orv az immunológia kémiai vonatkozásaival foglalkozó tudományág
lásd IMMÚNIS, KÉMIA
immunológia G orv az immunizálás és immunitás elméletével és gyakorlatával foglalkozó
tudomány
tud lat immunologia ‘ua.’: lásd IMMÚNIS, -LÓGIA
immunológus G orv az immunológia szakembere
magy, lásd IMMUNOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
immunotoxin lásd ANTITOXIN
immunreakció G orv immunválasz, a szervezetnek antigén ingerre adott válasza
lásd IMMÚNIS, REAKCIÓ
immunrejekció G orv az átültetett idegen szerv kilökődése a szervezetből
lásd IMMÚNIS, REJEKCIÓ

immunszérum G orv specifikus antitesteket nagy töménységben tartalmazó vérplazma
lásd IMMÚNIS, SZÉRUM

immunszuppresszió G orv az immunrendszer csökkent működése vagy az immunhiány által
előidézett állapot
lásd IMMÚNIS, SZUPPRESSZIÓ

immunterápia G orv az immunrendszer elemeit hasznosító orvosi kezelés
lásd IMMÚNIS, TERÁPIA

immuntolerancia G orv a szervezet immunválaszának elmaradása a saját antigénjeivel szemben
lásd IMMÚNIS, TOLERANCIA

immutáció G stil a helyettesítésen alapuló különféle szintű alakzatok összefoglaló neve a
stilisztikában
tud lat immutatio ‘csere, változtatás’: in- (nyomósító) | lásd MUTÁCIÓ

immutábilis G változtathatatlan
lat immutabilis, tkp. in-mutabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | mutabilis ‘változékony’
 mutare ‘változtat’
immutabilitás G változtathatatlanság
lat, ‘ua.’, lásd IMMUTÁBILIS

impaktor G met a kicsapódó aeroszolcseppek vagy felhőcseppek felfogására való készülék
tud lat inpactor ‘ua.’, tkp. ‘kicsapó’
 impingere, inpactum ‘rácsap, kicsap’: in- ‘bele’ | pangere
‘üt, csap, rögzít’
impala G áll gyorslábú afrikai antilopfajta
ang, zulu im-pala ‘ua.’
impalpábilis G orv nem tapintható
tud lat impalpabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | palpabilis ‘tapintható’ palpari ‘érint, simogat, tapint’
impar G orv páratlan
lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | par ‘pár, páros’
imparciális G pártatlan, elfogulatlan
fr impartial késő lat impartialis ‘ua.’: in- ‘nem’ | partialis ‘részleges, részrehajló’ pars,
partis ‘rész’
imparcialitás G pártatlanság, elfogulatlanság
fr impartialité ‘ua.’, lásd IMPARCIÁLIS
imparitás G egyenlőtlenség
lat imparitas ‘ua.’ impar, tkp. in-par ‘páratlan, egyenlőtlen’: in- ‘nem’ | par ‘pár’
impassibilité [empasszibilité] G irod Flaubert által hirdetett (és valóra váltott) elv, mely szerint az
írónak hűvös szenvtelenséggel kell ábrázolnia cselekményét és alakjait, nem nyilváníthat
érzelmeket irányukban
fr, ‘ua.’ lat, lásd IMPASSZIBILITÁS
impasto [impasztó] G műv a festék vastag felrakása mint festői eljárás
ol, ‘ua.’, tkp. ‘keverék, színkeverék’ impastare ‘összedagaszt’: in- ‘bele’ | pasta ‘tészta’
késő lat pasta ‘ua.’ gör paszté ‘vegyes tál’ passzó ‘(sóval) meghint’
impassz G ját befogás, olyan hívás a kártyában, amely az ellenfelet egy magas lap kijátszására
kényszeríti
fr impasse [empasz] ‘zsákutca’: lat in- ‘nem’ | passer ‘áthalad’, lásd PASSZOL1
impasszibilis G érzéketlen, részvétlen
G közönyös, szenvtelen
fr impassible késő lat impassibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | passibilis ‘szenvedni képes’ pati, passus
‘szenved’
impasszibilitás G érzéketlenség, részvétlenség
G közöny, szenvtelenség
lat impassibilitas ‘ua.’, lásd IMPASSZIBILIS
impatibilis G † elviselhetetlen, elszenvedhetetlen, tűrhetetlen
 lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | patibilis ‘tűrhető’
 pati ‘szenved, eltűr’
Lásd még PASZIÁNSZ
impedancia G vill látszólagos ellenállás váltóáramú vezetékben
ang impedance ‘ua.’ lat impedire ‘akadályoz’, lásd IMPEDIMENTUM
impedimentum G akadály, gátló körülmény
lat, ‘ua.’ impedire, tkp. in-pedire ‘akadályoz, feltartóztat’: in- ‘bele’ | pes, pedis ‘láb’ VAGY
gör pedé ‘bilincs’
impegno [impennyó] G ker elzálogosítás
G ker kockázat a tőzsdén
ol, ‘ua.’, tkp. ‘kötelezettség, zálog’ impegnare ‘kötelez, leköt, elzálogosít’: im- lat in-
‘bele’ | pignus ‘zálog, kezes’
impenetrábilis G áthatolhatatlan, áttörhetetlen, hozzáférhetetlen
lat impenetrabilis, tkp. in-penetrabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | penetrabilis ‘áthatolható’, lásd PENETRÁNS
imperatív G † parancsoló
G szükségszerű, kényszerű, kényszerítő, elkerülhetetlen
ném imperativ fr imperatif ‘ua.’, lásd IMPERATIVUS
imperativus [imperatívusz] G nyelvt parancsoló mód
G átv parancsoló szükségszerűség, kénytelenség
lat (modus) imperativus ‘ua.’ imperare, imperatum, tkp. in-perare ‘parancsol, elrendel’: in-
‘bele’ | parare ‘készít, felfegyverez’
imperátor G tört korlátlan hatalommal felruházott római katonai parancsnok
G tört császár
lat imperator ‘ua.’, lásd IMPERATIVUS
imperatrix G tört a római császár felesége
G tört császárnő
lat, ‘ua.’, az IMPERÁTOR női megfelelője
imperceptíbilis G észlelhetetlen, érzékelhetetlen
tud lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd PERCEPTÍBILIS
imperfectum [imperfektum] G nyelvt elbeszélő múlt, félmúlt az indoeurópai nyelvek
igeidőrendszerében
lat, ‘ua.’, tkp. ‘befejezetlen’: in- ‘nem’ | lásd PERFECTUM
imperfekt G tökéletlen, befejezetlen
ném, ‘ua.’, lásd IMPERFECTUM
imperiál G nyomd az egyik legnagyobb betűfajta
G † nyomd 54x78 cm-es papírív
ném Imperial ‘ua.’, lásd IMPERIÁLIS
imperiális G tört császári
G pol birodalmi
lat imperialis ‘ua.’, lásd IMPÉRIUM
imperialista G (mn) pol világuralomra törő, hódító, gyarmatszerző
G (fn) ilyen politikai törekvések képviselője
G † a császárságnak, különösen III. Napóleon francia császárságának híve
ném imperialistisch fr impérialistique ‘ua.’, ill. ném Imperialist fr impérialiste ‘ua.’, lásd
IMPERIÁLIS
imperialisztikus G pol imperialista jellegű
G az imperializmusra emlékeztető
ném imperialistisch ‘ua.’, lásd IMPERIALISTA
imperializmus G pol hódító, más népeket leigázó, birodalomépítő, világuralmi helyzetre törő
politika
G pol hódítás, gyarmatosítás
ném Imperialismus fr impérialisme ‘ua.’, lásd IMPERIÁLIS, -IZMUS
impérium G tört főhatalom, legfőbb hatalom
G pol több nép, ország leigázásával létrejött birodalom, világbirodalom
G tört császárság
G államhatalom, uralom
lat imperium ‘rendelet, fővezérség, uralom’ imperare, imperatum, tkp. in-perare ‘parancsol,
elrendel’: in- ‘bele’ | parare ‘készít, felfegyverez’
imperium in imperio G állam az államban, egy alárendelt szerv vagy intézmény hatalmi túltengése,
a felsőbb szerv hatáskörének kisajátítása
lat, ‘ua.’, lásd IMPÉRIUM
impermeábilis G áthatolhatatlan, átjárhatatlan
G vízhatlan, vízálló
lat impermeabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | permeabilis ‘átjárható’ permeare ‘átjár’: per- ‘át’ | meare
‘jár’
imperszonális G személytelen
ang impersonal ‘ua.’ lat in- ‘nem’ | lásd PERSZONÁLIS
impertinencia G szemtelenség, arcátlanság
lat impertinentia ‘ua.’, lásd IMPERTINENS
impertinens G szemtelen, arcátlan, pökhendi, szégyentelen
késő lat, ‘ua.’, tkp. ‘nem hozzá tartozó, nem oda illő’: in- ‘nem’ | pertinens ‘vonatkozó, megillető’
pertinere ‘vonatkozik, megillet’: per- ‘át’ | tenere ‘tart’
imperturbábilis G zavartalan, megzavarhatatlan
G rettenthetetlen
lat imperturbabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | perturbare ‘megzavar’: per- ‘át, meg’ | turbare ‘zavar’
Lásd még TURBA, TURBULENCIA
impetigo G orv rüh, rühesség
lat, ‘ua.’ impetere ‘megtámad’: in- ‘bele’ | petere ‘támad, nekiront’
impetrál G † jog lefoglal
G jog igényel, kérvényez
G keresztülvisz
lat impetrare ‘végbevisz’: in- ‘bele’ | patrare ‘teljesít, végrehajt’ pater, patris ‘atya’
impetuoso [impetuózó] G zene hevesen, szenvedélyesen, viharosan (adandó elő)
ol, ‘ua.’ lat impetuosus, lásd IMPETUÓZUS
impetuózus G heves, lendületes, mohó
G rohamos, szenvedélyes
késő lat impetuosus ‘ua.’ impetus, lásd ott
impetus G roham, lendület, szenvedély
lat, ‘ua.’ impetere, tkp. in-petere ‘megtámad, rátör’: in- ‘bele’ | petere ‘rohan, támad, keres,
kér’
impietás G vall kegyeletlenség, istentelenség
lat impietas ‘ua.’: in- ‘nem’ | pietas ‘kegyelet, jámborság, istenfélelem’ pius ‘jámbor, istenfélő’
implantáció G orv idegen szerv, szövet vagy anyag beültetése a szervezetbe
tud lat implantatio ‘ua.’, lásd IMPLANTÁL
implantál G orv idegen szervet, szövetet, anyagot beültet (a szervezetbe)
lat implantare, implantatum, tkp. in-plantare ‘beültet’: in- ‘bele’ | planta ‘növény, palánta’
implantátum G orv a szervezetbe beültetett idegen anyag, szövet, szerv
tud lat implantatum ‘ua.’, lásd IMPLANTÁL
implementáció G megvalósítás, a gyakorlatba való átültetés
magy, lásd IMPLEMENTÁL (az implikál–implikáció és hasonló szópárok mintájára)
implementál G megvalósít, valóra vált, nyélbeüt
G kiegészít
G ker teljesít (szerződést)
ném implementieren ‘ua.’, lásd IMPLEMENTUM
implementum G kiegészítés
G ker szerződés teljesítése
ném Implement ‘ua.’ lat implementum ‘kielégítés, teljesítés’ implere ‘kitölt, teljessé tesz’:
in- ‘bele’ | plere ‘tölt’
implicit G burkolt, bennfoglalt, beleértett vagy beleérthető
ném implizit ‘ua.’ lat implicitus ‘összekuszált, bonyolult’, lásd IMPLIKÁL
implicite G beleértve, burkoltan, hallgatólagosan
lat, ‘ua.’, lásd IMPLICIT
implikáció G belekeveredés (vmibe)
G valamely tettel vagy kijelentéssel óhatatlanul együttjáró következmény, ill. értelmezés
lat implicatio ‘összefonódás’, lásd IMPLIKÁL
implikál G magában foglal, magába zár
G maga után von, feltételez
G összeszövődik (vmivel)
lat implicare, implicatum, tkp. in-plicare ‘befon, belebonyolít’: in- ‘bele’ | plicare ‘hajt, rétegez’
Lásd még KOMPLIKÁL
implózió G fiz üreges test beomlása külső nyomás hatására
G csill robbanásszerű térfogatcsökkenés egy égitestben a hirtelen megnövekedett gravitációs erő
folytán
ang, ném implosion tud lat implosio ‘ua.’: in- ‘bele’ | lásd (EX)PLÓZIÓ (az ennek ellentéteként
született mesterséges szó)
impluvium G ép esővízgyűjtő kis medence az ókori római ház átriumában
lat, ‘ua.’: in- ‘bele’ | pluvia ‘eső’ pluere ‘(eső) esik’
imponál G tetszik, bámulatot kelt, tiszteletet vált ki, mély benyomást tesz
 ném imponieren ‘ua.’ fr (en) imposer ‘tiszteletet parancsol’ imposer ‘ráhelyez’: lat in ‘bele,
rá’ | fr poser ‘helyez’ késő lat pausare ‘szünetet tart, pihen, nyugszik’ lat pausa, lásd PAUZA
imponáló G bámulatos, tiszteletre méltó, tiszteletet parancsoló
G lenyűgöző, lélegzetelállító, nagyszerű
lásd IMPONÁL
imponderábiliák G végtelenül finom, árnyalatnyi különbségek
G le nem mérhető, nem érzékelhető, és mégis ható tényezők
lat tbsz seml imponderabilia ‘lemérhetetlen (dolgok)’, lásd IMPONDERÁBILIS
imponderábilis G lemérhetetlen, leheletnyi, árnyalatnyi (különbség, hatás)
lat imponderabilis, tkp. in-ponderabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | ponderare ‘mérlegel’ pondus,
ponderis ‘súly’ pendere ‘függ’ (ti. a mérlegen)
Lásd még DEPENDENCIA, FONT1, INDEPENDENS, PENDLIZIK
impopuláris G népszerűtlen
lat in- ‘nem’ | lásd POPULÁRIS
import G ker behozatal
G meghonosítás, elterjesztés
ang import ‘behozatal’, lásd IMPORTÁL
importál G ker árut külföldről behoz
G meghonosít, elterjeszt
ném importieren fr importer ‘ua.’ lat importare, tkp. in-portare ‘bevisz’: in- ‘bele’ | portare
‘visz’
Lásd még DEPORTÁL, EXPORTÁL, KOLPORTÁL, PORTAMENTO, PORTÓ
importőr G ker behozatallal foglalkozó cég vagy személy
fr importeur ‘ua.’ importer ‘behoz’, lásd IMPORTÁL
importúnus G † kedvezőtlen, alkalmatlan (időpont)
G alkalmatlankodó, terhes, kellemetlen
lat, ‘ua.’, ered. ‘nem kikötésre való’: in- ‘nem’ | portunus ‘kikötésre alkalmas’ portus ‘kikötő’
Lásd még OPPORTÚNUS, PORTÁL1, PORTIKUSZ
imposszíbilis G lehetetlen, képtelen
G elképzelhetetlen, szóba sem jöhető
lat impossibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd POSSZIBILIS
imposztor G csaló, szélhámos
G † gonosztevő
G biz gézengúz, kópé, ördögfióka
késő lat impostor ‘ua.’ imponere, impositum, tkp. in-ponere ‘rászed, megrágalmaz’, ered.
‘ráhelyez, megbíz’: in- ‘bele’ | ponere ‘helyez’
Lásd még IMPONÁL, KONTRAPOSZT, POSZT
imposztúra G † csalafintaság, szélhámosság
késő lat impostura ‘ua.’, lásd IMPOSZTOR
impotencia G tehetetlenség
G orv közösülési képtelenség
lat impotentia ‘ua.’, lásd IMPOTENS
impotens G tehetetlen
G orv közösülésre képtelen
lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | potens, potentis ‘képes’ posse, tkp. potis esse ‘bír, képes rá’
Lásd még IMPOSSZÍBILIS, POTENCIA, POTENTÁT
impozáns G tiszteletet parancsoló, imponáló
ném imposant ‘ua.’ fr en imposer ’tiszteletet parancsol’, lásd IMPONÁL
impraktikábilis G kivihetetlen, megvalósíthatatlan, használhatatlan
G járhatatlan (út)
ang, fr impracticable ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | késő lat practicare ‘gyakorlatba átültet, gyakorol’
practicus ‘gyakorlati’, lásd PRAKTIKUS
impraktikus G gyakorlatiatlan (ember)
G célszerűtlen, alkalmatlan (eszköz, eljárás)
lat in- ‘nem’ | lásd PRAKTIKUS
imprecatio lásd IMPREKÁCIÓ
impregnáció G kém átitatás vegyi anyaggal bizonyos előnyös tulajdonságok elérésére
G geol kőzet átitatódása átszivárgó oldatokból kiváló érccel, ásványokkal
ang impregnation ‘ua.’, lásd IMPREGNÁL
impregnál G kém vegyi anyaggal átitat, telít (pl. szövetet, hogy víz-, sav- vagy tűzálló legyen)
ném imprägnieren ‘ua.’ lat impraegnare, tkp. in-praegnare ‘teherbe ejt’: in- ‘bele’ | praegnas
‘viselős’, tkp. ‘szülés előtt álló’: prae ‘előtt’ | (g)natus ‘születés’
Lásd még PREGNÁNS
imprekáció G esdeklés, könyörgés
lat imprecatio ‘ua.’ imprecari, imprecatus ‘ua.’: in- (nyomatékos) | precari, precatus
‘könyörög, imádkozik’ preces ‘kérés, ima’
impresszál G előadóművészek fellépéseit szervezi, közvetíti
magy (az IMPRESSZÁRIÓ vélt tövének önkényes elvonásával)
impresszárió G hangversenyrendező, előadóművészek fellépéseit, szerződtetését szervező ügynök
ol impresario ‘ua.’, tkp. ‘vállalkozó impresa ‘vállalkozás’ lat imprendere, imprensum, tkp.
in-prendere ‘belefog, vállalkozik’: in- ‘bele’ | prendere ‘fog’ (a magy ssz a más eredetű
IMPRESSZIÓ hatására nyúlt meg)
impresszió G benyomás, hatás, érzés
lat impressio, impressionis, tkp. in-pressio ‘benyomás, hatás’: in- ‘bele’ | premere, pressum
‘nyom’
impresszionábilis G fogékony, érzékeny
ném impressionabel fr impressionnable ‘ua.’, lásd IMPRESSZIONÁL
impresszionál G megragad, elragad, nagy hatást gyakorol, mély benyomást kelt
ném impressionieren fr impressionner ‘ua.’, lásd IMPRESSZIÓ
impresszionista G (fn) műv az impresszionizmus jegyében alkotó művész
G (mn) műv ezzel az irányzattal kapcsolatos
 ném Impressionist, impressionistisch
 fr impressionniste, impressionistique ‘ua.’, lásd
IMPRESSZIONIZMUS
impresszionizmus G műv a 19. század utolsó harmadában keletkezett festészeti irányzat, amely a
külvilág által a művészben keltett benyomásokat és érzelmeket igyekezett finom árnyalatokban
visszaadni
G zene, irod a benyomásokat érzékenyen rögzítő és árnyalatosan visszaadó alkotási törekvések
zenében, irodalomban
ném Impressionismus fr impressionnisme ‘ua.’, lásd IMPRESSZIÓ, -IZMUS
impresszív G hatásos, mély benyomást keltő
ném impressiv fr impressif ‘ua.’, lásd IMPRESSZIÓ
impresszum G nyomd a kiadásra vonatkozó adatokat tartalmazó szöveg nyomdai termék
címlapjának hátoldalán
ném Impressum ‘ua.’ lat impressum ‘rányomás, belenyomás’, lásd IMPRIMÁL
imprimál G nyomd javított nyomdai levonatot nyomtatásra engedélyez
ném imprimieren ‘ua.’ lat imprimere, tkp. in-primere ‘belenyom, rányom’, újk lat ‘nyomtat’:
in- ‘bele’ | premere ‘nyom’
imprimatur G latin szó, amelyet a szerző, kiadó, régebben (egyházi) hatóság írt a levonatra nyomási
engedélye jeléül
lat, ‘nyomassék ki’, lásd IMPRIMATÚRA
imprimatúra G nyomd engedély, felhatalmazás kiszedett sajtótermék kiadására
G nyomd a szerző és a kiadó kinyomási engedélyével felszerelt nyomdai levonat
ném Imprimatur ‘ua.’ lat imprimatur ‘nyomassék ki’ (az engedélyezés régi lat formulája), lásd
IMPRIMÁL
imprimis [imprimisz] G † kiváltképpen, főként, elsősorban, mindenekelőtt
lat, tkp. in primis ‘az elsők között’: in- ‘-ban, között’ | primus ‘első’, lásd PRÍMA

imprinting G áll bevésődés, merev viselkedési minta rögzülése egyes állatfajok korai
életszakaszában
ang, ‘ua.’
 imprint ‘bevés, rábélyegez’ fr empreinte ‘bélyeg’ lat imprimere ‘rányom’
improbábilis G valószínűtlen
lat improbabilis, tkp. in-probabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | probabilis ‘valószínű, hihető’ probare
‘megvizsgál, helyesel, hihetővé tesz’ probus ‘helyes’
improbabilitás G valószínűtlenség
lat improbabilitas ‘ua.’, lásd IMPROBÁBILIS
improduktív G terméketlen, meddő, szaporátlan
G közg nem termelő jellegű, nem közvetlenül hasznot hajtó (kiadás, munka)
G közg a termelésben közvetlenül részt nem vevő (alkalmazott)
G haszontalan, hiábavaló
ném improduktiv fr improductif ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd PRODUKTÍV
improduktivitás G meddőség
G közg a termelő jelleg hiánya, improduktív jelleg
fr improductivité ‘ua.’, lásd IMPRODUKTÍV
impromptu [empromtü] G zene, irod rögtönzés
fr, ‘ua.’ lat in promptu ‘készenlétben’: in- ‘-ban’ | promptus ‘kész, kézügyben lévő’, lásd
PROMPT
improvizáció G rögtönzés
fr improvisation ‘ua.’, lásd IMPROVIZÁL

improvizál G (zeneszámot, költői szöveget) rögtönöz
G átv hevenyész, összedob
ném improvisieren fr improviser ‘ua.’ lat improvisus, tkp. in-provisus ‘váratlan, előre nem
látott’: in- ‘nem’ | providere, provisum ‘előre lát’, lásd PROVÍZIÓ
improvizátor G rögtönző művész
ném Improvisator fr improvisateur ‘ua.’, lásd IMPROVIZÁL
imprudencia G meggondolatlanság, óvatlanság
lat imprudentia ‘ua.’, lásd IMPRUDENS

imprudens G meggondolatlan, óvatlan, hebehurgya
lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | prudens, prudentis ‘okos, körültekintő’
 providens ‘előrelátó’
Lásd még PROVIDENCIA, PRUDENCIA
impulzív G lobbanékony, heves, ösztönös, az első indíttatás szerint cselekvő
 ném impulsiv fr impulsif ‘ua.’, lásd IMPULZUS
impulzivitás G hév, indulatosság, lobbanékonyság
 ném Impulsivität fr impulsivité ‘ua.’, lásd IMPULZÍV
impulzus G ösztönzés, hirtelen hatás
G lökés, indíttatás
G fiz mozgásmennyiség, mozgó test tömegének és sebességének szorzata
G vill lökésszerű, igen rövid ideig tartó villamos jel
 lat impulsus ‘lökés, ösztönzés’ impellere, impulsum, tkp. in-pellere ‘megüt, mozgásba hoz’: in-
‘bele’ | pellere ‘lök, űz, hajt’
impulzusamplitúdó G vill az impulzus nagyságát vagy csúcsértékét jellemző mennyiség
 lásd IMPULZUS, AMPLITÚDÓ
impulzusfrekvencia G vill a másodpercenként bekövetkező impulzusok száma
 lásd IMPULZUS, FREKVENCIA
impulzusgenerátor G számtech elektronikus berendezés különböző jellegű impulzusok
előállítására
 lásd IMPULZUS, GENERÁTOR
impulzusmoduláció G távk vivőhullámok modulálása impulzusokkal
 lásd IMPULZUS, MODULÁCIÓ
impulzusmomentum G fiz perdület, a test forgási állapotát jellemző vektormennyiség
 lásd IMPULZUS, MOMENTUM
impúrum G piszkozat, vázlat, fogalmazvány
 lat (scriptum) impurum ‘nem tiszta (írás)’ impurus, tkp. in-purus ’tisztátalan’: in- ‘nem’ | purus
’tiszta’
imputáció G ráfogás, vád(askodás)
G beszámítás
 lat imputatio ‘ua.’, lásd IMPUTÁL
imputál G beszámít, betud, jóváír
G felró, ráfog
 lat imputare, tkp. in-putare ‘ua.’: in- ‘bele, ellene’ | putare ‘tart, becsül vmire, vél’
im Werden G fil a keletkezés folyamatában
 ném, ‘ua.’: im in (de)m ‘-ban’ | werden ‘valamivé lesz, keletkezik’
in absentia [in abszencia] G jog távollétében
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | absens, absentis ‘távollévő’ abesse ‘nincs jelen’: ab- ‘el’ | esse ‘lenni’
in abstracto [in absztraktó] G elvontan, magában
G elméletben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd ABSZTRAKT
in abundantia [in abundancia] G bőséggel
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd ABUNDANCIA
inadekvát G egyenlőtlen, nem hozzáillő
 ném inadäquat ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd ADEKVÁT
in aeternum G örökre, mindörökké
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba, -ig’ | lat aeternus, ered. aeviternus ‘örök időktől való’ aevus ‘korszak, kor,
öröklét’
inakceptábilis G elfogadhatatlan
 in- ‘nem’ | lásd AKCEPTÁBILIS
inaktív G tétlen, cselekvésképtelen
G kat szolgálaton kívüli, nem aktív állományban lévő
G kém semleges, vegyileg nem ható
 ném inaktiv ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd AKTÍV
inaktivál G hatástalanít
 ném inaktivieren ‘ua.’, lásd INAKTÍV
inalienábilis G † jog elidegeníthetetlen (tulajdon)
 tud lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | alienare ‘elidegenít’ alienus ‘idegen’, tkp. ‘máshoz tartozó, másé’
alius ‘más’
inalterábilis G † jog megmásíthatatlan
 tud lat inalterabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | alterare ‘megmásít’ alter ‘másik’
in angustiis [in angusztiisz] G szorult helyzetben, végszükségben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | angustia ‘szorultság’ angustus ‘szűk’ angere ‘szorít, fojtogat’
inanimátus G orv élettelen
 tud lat inanimatus ‘ua.’: in- ‘nem’ | animatus ‘megéledt, átlelkesedett’ animare ‘megelevenít’
anima ‘lélegzet, lélek, élet’
in annum sequentem [in annum szekventem]
G † hiv jövőre, a jövő évre
 lat, ‘a következő évre’: in ‘-ba, -re, -ig’ | annus ‘év’ | sequens, sequentis ‘következő’ sequi
‘követ’
inappellábilis G † jog megfellebbezhetetlen
 tud lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd APELLÁL
inapplikábilis G alkalmazhatatlan, (az adott célra) nem alkalmas, nem alkalmazható
 in- ‘nem’ | lásd APPLIKÁL
in armis [in armisz] G fegyverben, harcra készen
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | tbsz armae ‘fegyver’
in articulo mortis [in artikuló mortisz] G a halál percében, a végső percben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | kics articulus ‘íz, rész, perc’ artus ‘tag’ | mors, mortis ‘halál’
inartikuláció G jog becikkelyezés, törvénybe iktatás
 kk lat inarticulatio ‘ua.’, lásd INARTIKULÁL
inartikulál G jog becikkelyez, törvénybe iktat
 kk lat inarticulare ‘ua.’: in- ‘bele’ | lásd ARTIKULUS
inauguráció G felavatás, felszentelés, beiktatás
 lat inauguratio ‘ua.’, lásd INAUGURÁL
inaugurál G felavat, felszentel
G beiktat
G bevezet, életbe léptet, meghonosít
 lat inaugurare, inauguratum ‘felszentel, felavat’: in- ‘be’ | augurium ‘madárjóslat’ augur
‘madárjós’ (az ókori Rómában ilyen aktus előtt madárjóslatot kellett kérni)
inaugurális G megnyitó, székfoglaló
 lat inauguralis ‘ua.’, lásd INAUGURÁL
in bona pace [… páce] G jog békés úton, egyetértésben
 lat, ‘jó békében’: in ‘-ban’ | bonus ‘jó’ | pax, pacis ‘béke’
in brevi G rövidesen, hamarosan
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba, -ra’ | brevis ‘rövid’
incalzando [inkalcandó] G zene kiemelve, kissé gyorsítva (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ incalzare ‘sürget’, ered. ‘nyomon követ’: in- ‘bele’ | calzare lat calceare ‘cipőt
visel’ calceus ‘cipő, csizma’
incar- lásd még INKAR-
incarnat [enkarna] G élénk rózsaszín
G műv testszín, a csupasz bőr színe a festői ábrázolásokon
 fr, ol incarnato ‘ua.’ lat incarnatus ‘megtestesült’, tkp. ‘húsban lévő’: in- ‘benne’ | caro,
carnis ‘hús’
incasso lásd INKASSZÓ
in casu [in kázu] G abban az esetben, ha…
lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | casus ‘eset’
 cadere, casum ‘esik’
incenzórium G vall templomi tömjénfüstölő
kk lat incensorium ‘ua.’
 incendere, incensum ‘meggyújt, hevít’: in- ‘bele’ | candere ‘ég’
Lásd még KANDELA, KANDELÁBER, KANDIDÁL
incesztuózus G jog vérfertőző (eset, viszony), †vérparázna
 tud lat incestuosus ‘ua.’ incestus (mn) ‘megfertőzött, fajtalan, parázna’: in- ‘nem’ | castus
’tiszta’
Lásd még KASZT, KASZTIGÁL
incesztus G vérfertőzés
 lat incestus (fn) ‘ua.’ incestus (mn) ‘megfertőzött, fajtalan, parázna’: in- ‘nem’ | castus ’tiszta’
inch [incs] G hüvelyk, angol hosszmérték, a láb tizenketted része 2,54 cm
 ang, ‘ua.’ óang ynce lat uncia, lásd ott
inchoativum [inkoatívum] G nyelvt kezdő ige
 (verbum) inchoativum ‘kezdő (ige)’ inchoare, incohere ‘elkezd, belefog’, ered. ‘(szekérbe
lovat) befog’: in- ‘bele’ | cohum ‘szíj, istráng’
incidencia G mat illeszkedés, valamely pontnak egy egyenesen, ill. egy egyenesnek egy adott
síkban fekvése
G véletlen mozzanat, mellékes körülmény
 késő lat incidentia ‘esemény, egybeesés’, lásd INCIDENS
incidens G közbejött eset, váratlan fordulat, zavaró mozzanat
G összetűzés
 ném Inzident ‘ua.’ lat incidens, incidentis ‘véletlen (szerű)’ incidere ‘megesik’: in- ‘bele,
meg’ | cadere ‘esik’
Lásd még KÁDENCIA, KÁZUS, SANSZ
incidentális G mellékes, véletlen, esetleges
G ötletszerű
 késő lat incidentalis ‘ua.’, lásd INCIDENS
incidenter G mellesleg, közbevetőleg
 lat, ‘ua.’, lásd INCIDENS
incineráció G elhamvasztás
 lat incineratio ‘ua.’: in- ‘bele’ | cinis, cineris ‘hamu’
incipit G cím híján egy könyvet vagy szöveget bevezető szó középkori kéziratokban
 lat, ‘kezdődik’ incipere ‘kezd, kezdődik’, tkp. ‘belefog’: in- ‘bele’ | capere ‘fog, vesz’
incisum [incízum] G közbeszúrás, közbevetés
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘belevágás’, lásd INCÍZIÓ
incízió G orv bemetszés, bevágás
 lat incisio ‘ua.’ incidere, incisum ‘bemetsz’: in- ‘bele’ | caedere ‘vág, öl’
incl- lásd INKL-
inco- lásd még INKO-
in concreto [in konkrétó] G ténylegesen, a valóságban, gyakorlatilag
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba’ | lásd KONKRÉTUM
in continuo [in kontinuó] G folyamatosan, folytonosan, szakadatlanul
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba’ | lásd KONTINUUM
in contumatiam [in komtumáciam] G jog (a vádlott) távollétében (ítél)
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba’ | contumacia ‘makacsság, dac’ contumax ‘dacos, ellenszegülő’ (mert nem
jelenik meg a bíróság előtt)’, tkp. ‘felfuvalkodott’: con- (nyomatékosító) | tumere ‘dagad,
pöffeszkedik’
incoronazione [inkoronációne] G műv a Mária-ábrázolások egyik típusa, mennyei trónusán ülve az
Atyaisten (olykor a Fiúval együtt) koronát helyez Mária homlokára
 ol, ‘megkoronázás’ incoronare ‘megkoronáz’: ol, lat in- ‘bele, rá’ | corona ‘korona, koszorú’
incorporated [inkorporéjtid] G ker testületi jogokkal felruházott társas cég, társaság
ang incorporate ‘egy testületbe foglal, egyesít’
 késő lat incorporare ‘ua.’: in- ‘bele’ | corpus,
corporis ‘test, testület’
in corpore [in korpore] G testületileg, együttesen
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | corpus, corporis ‘test, testület’
Lásd még INKORPORÁL, KORPUSZ
incr- lásd még INKR-
incredibile visu [inkredíbile vizu] G ha látja, se hiszi az ember, az ember nem hisz a szemének
 lat, ‘hihetetlen látásra (is)’: incredibilis ‘hihetetlen’: in- ‘nem’ | credibilis ‘hihető’ credere
‘hisz’ | visus ‘látás’ videre, visum ‘lát’
increment [inkrement] G számtech növekmény
 ang, ‘ua.’ lat incrementum ‘gyarapodás’ increscere ‘gyarapszik’: in- ‘bele, rá’ | crescere
‘nő’
incroyable [enkroajábl] G tört piperkőc, divatfi a francia direktórium idején (1795–1799)
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘hihetetlen’ lat incredibilis ‘ua.’, lásd INCREDIBILE VISU
incu- lásd INKU-
ind G indiai
G India olyan lakója, aki az ottani indoeurópai nyelvek valamelyikét beszéli
 ném indisch ‘ua.’ lat Indus ‘ind(iai)’ gör Indosz ‘ua.’ perzsa Hind ‘India’ Hendu ‘az
Indus folyó’
indantrén G kém mosás- és fényálló textilfesték
 márkanév, lásd IND(IGÓ), ANTR(AC)ÉN
indecencia G illetlenség, szemérmetlenség
 lat indecentia ‘ua.’, lásd INDECENS
indecens G illetlen, szemérmetlen
G illemsértő, szeméremsértő
 lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd DECENS
in defectu [in defektu] G (valaminek a) hiányában
 lat, ‘ua.’: in ‘ban’ | defectus ‘fogyatkozás’, lásd DEFEKTUS
indefiníbilis G meghatározhatatlan
 lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | definibilis ‘meghatározható’, lásd DEFINIÁL
indeklinábilis G nyelvt ragozhatatlan
 lat indeclinabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd DEKLINÁL
indelébilis G kitörölhetetlen, eltörölhetetlen
 lat indelebilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd DELEÁL
indelikát G nyers, durva, érzéketlen
G ízléstelen, undorító
 ném indelikat ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd DELIKÁT
indemnitás G jog büntetlenség, mentesítés a felelősségrevonás alól, felmentvény
 lat indemnitas ‘ua.’ indemnis ‘büntetlen, kártalan’: in- ‘nem’ | damnum ‘büntetés, kár,
károsodás’ damnare ‘kárhoztat, elítél’
idemnity G ker szavatossági vagy kártalanítási nyilatkozat
 ang, ‘ua.’ fr indemnité lat indemnitas, lásd ott
indemnizáció G kártalanítás
 ném Indemnisation fr indemnisation ‘ua.’, lásd INDEMNIZÁL
indemnizál G kártalanít
 ném indemnisieren fr indemniser ‘ua.’ lat indemnis ‘kártalan, kárt nem szenvedett’, lásd
INDEMNITÁS
independencia G függetlenség, önállóság
lat independentia ‘ua.’, lásd INDEPENDENS

independens G független, önálló
lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd DEPENDENS

independensek G tört az angol puritánok balszárnya az angol polgári forradalom idején
G vall protestáns áramlat, amely a gyülekezeteknek függetlenséget követel az egyház szerveitől
 ang independents ‘ua.’, lásd INDEPENDENS
independentizmus G vall az independensek mozgalma, követelése
G pol törekvés a függetlenségre
 ang independentism ‘ua.’, lásd INDEPENDENS, -IZMUS
in deposito [in depozitó] G jog letétben, őrizetben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd DEPOZITUM
indeterminábilis G meghatározhatatlan
 lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd DETERMINÁL
indeterminábilitás G meghatározhatatlanság
 lat, ‘ua.’, lásd INDETERMINÁBILIS
indeterminácó G meghatározatlanság, bizonytalanság
G határozatlanság, döntésképtelenség
 lat indeterminatio ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd DETERMINÁCIÓ
indeterminált G bizonytalan, meg nem határozott
 ném indeterminiert ‘ua.’, lásd INDETERMINÁCÓ
indeterminista G fil az indeterminizmus híve, vallója
 ang , ném indeterminist ‘ua.’, lásd INDETERMINIZMUS
indeterminizmus G fil bölcseleti irányzat, amely az embernek szabad akaratot tulajdonít
 ang indeterminism ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd DETERMINIZMUS
index G anat mutatóujj
G tud mutató, jelzőszám, mérőszám, arányszám
G mat kitevő
G közl irányjelző, villogó gépjárművön
G okt leckekönyv, bizonyítvány
G tud névmutató, tárgymutató, szómutató
G vall, tört az egyház, utóbb más hatóság által tiltott könyvek listája, feketelista
 lat index, indicis ‘mutató, jelző’ indicare ‘mutat, jelez’: in- ‘bele’ | dicare ‘kihirdet’ dicere
‘mond’
Lásd még DIKCIÓ, DIKTÁL, INDIKÁL, KONDÍCIÓ, KONTRADIKCIÓ
indexál lásd VALORIZÁL
indexel G mat indexszel lát el
G közl a jármű villogójával jelzi, hogy menetirányát megváltoztatni szándékozik
 lásd INDEX
indexfosszília G geol vezérkövület, az üledékes kőzetekbe zárt szerves maradvány, amely alkalmas
a kérdéses réteg korának meghatározására
 lásd INDEX, FOSSZÍLIA
index librorum prohibitorum G tört 1559 és 1967 között mintegy negyven frissített kiadásban
megjelent lista azokról a könyvekről, amelyeknek olvasását a katolikus egyház kiközösítés terhe
alatt tiltotta hívei számára
 lat, ‘tiltott könyvek jegyzéke’: lásd INDEX | liber, libri ‘könyv’ | prohibitus ‘tiltott’, lásd
PROHIBÍCIÓ
indián G (fn) az amerikai kontinens őslakója, az őslakos népek valamelyikének tagja, nyelve
G (mn) e népekkel, törzsekkel kapcsolatos
lat Indianus ‘Indiához tartozó, indiai’ sp indio ‘ua.’ (Columbus, Amerika felfedezője sokáig
abban a hitben volt, hogy India keleti partjára jutott)
indiáner G konyha tejszínhabbal töltött csokoládés fánk
ném Indianer ‘indián’
indicatio lásd INDIKÁCIÓ
indicativus G nyelvt kijelentő mód
lat (modus) indicativus ‘jelző, mutató (mód)’, lásd INDIKÁL
indícium G jog bizonyíték, bűnjel
G orv jel, tünet
lat indicium ‘feljelentés, bizonyíték’ index, indicis ‘feljelentő’, lásd INDEX
indifferencia G közöny, közömbösség, érdektelenség
G † elfogulatlanság, pártatlanság
lat indifferentia ‘ua.’, lásd INDIFFERENS
indifferens G közömbös, közönyös, részvétlen
G † elfogulatlan, pártatlan
lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd DIFFERENS
indifferentizmus G orv fásultság, ingerekre való reakció hánya
G vall az a nézet, hogy a vallások közötti különbségek nem játszanak lényeges szerepet
G állásfoglalás elutasítása
G † pártatlanság, elfogulatlanság
tud lat indifferentismus ‘ua.’: lásd INDIFFERENS, -IZMUS
indigéna G bennszülött, belföldi
G † jog honosított személy
G nyelvt meghonosodott szó
lat indigena ‘ua.’: indi-, indo- ‘belül, bent’ | genitus ‘született’ (gi)gnere, genitum ‘nemz, szül’
indigenál G † jog honosít
hazai lat indigenare ‘ua.’, lásd INDIGÉNA
indigenátus G † jog honosság, állampolgárság
G jog honosítás
lat indigenatus ‘ua.’, lásd INDIGÉNA
indigencia G nélkülözés
lat idigentia ‘ua.’ indigere ‘szűkölködik’: indo- ‘belül’ | egere ‘nélkülöz, sóvárog’
indigesztió G orv emésztési zavar, nem kielégítő emésztés
tud lat indigestio ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd DIGESZTIÓ
indignáció G méltatlankodás, felháborodás, megbotránkozás
G neheztelés, harag, bosszúság
lat indignatio ‘ua.’, lásd INDIGNÁLÓDIK
indignálódik G méltatlankodik, háborog, megneheztel
indignari, indignatus ‘méltatlannak tekint’: in- ‘nem’ | dignari ‘méltónak tart’ dignus ‘méltó’
indignált G méltatlankodó, felháborodott, haragos
lásd INDIGNÁLÓDIK
indignitás G jog kijelölt örökös méltatlansága az örökségre
G † méltatlanság, aljasság, gyalázat
lat indignitas ‘ua.’: in- ‘nem’ | dignitas ‘méltóság’ dignus ‘méltó’
indigó G növ kék festőanyagot tartalmazó trópusi növény
G ennek élénkkék színe
G kék átütőpapír gépelési másolatokhoz
ném Indigo sp indigo ‘ua.’ lat Indicum gör Indikon ‘indiai’
indikáció G jelzés, eligazítás
G orv javallat
lat indicatio ‘ua.’, lásd INDIKÁL
indikál G mutat, kimutat, jelez
G orv javall, ajánl
lat indicare, indicatum ‘jelez, mutat, feljelent’: in- ‘bele’ | dicare ‘kihirdet’ dicere ‘mond’
Lásd még DIKCIÓ, DIKTÁL, INDEX, KONDÍCIÓ, KONTRADIKCIÓ
indikált G javasolt, javallott, ajánlott
lásd INDIKÁL
indikátor G műsz jelzőberendezés
G mutatótábla, jelzőtábla
G műsz jelzőszám, mutatószám
G kém vegyi folyamatot, állapotot vagy kémhatást színváltozással jelző anyag
tud lat indicator ‘ua.’, lásd INDIKÁL
indirekt G közvetett
G rejtett, burkolt
ném indirekt ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd DIREKT
indiszciplína G † fegyelmezetlenség
lat in- ‘nem’ | lásd DISZCIPLÍNA
indiszkréció G tapintatlanság, tolakodás
G titoksértés, kifecsegés, kiszivárogtatás
ném Indiskretion ‘ua.’, lásd INDISZKRÉT
indiszkrét G tapintatlan, tolakodó, otromba, kotnyeles
G titokszegő, fecsegő
ném indiskret ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd DISZKRÉT
indiszkutábilis G vitathatatlan, elvitathatatlan
fr indiscutable ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd DISZKUTÁL
indiszponál G lehangol, letör
G legjobb adottságai szerinti fellépésre alkalmatlanná tesz
ném indisponieren ‘ua.’, lásd INDISZPOZÍCIÓ
indiszponált G lehangolt
G lelkiállapota miatt a maximális teljesítményt nyújtani képtelen
lásd INDISZPONÁL
indiszponíbilis G rendelkezésre nem álló, fel nem használható
lat in- ‘nem’ | lásd DISZPONÍBILIS
indiszpozíció G a kellő érzelmi, hangulati állapot hiánya (szerepléshez, fellépéshez)
ném Indisposition ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd DISZPOZÍCIÓ
indium G ezüstfehér, igen puha fémes elem
tud lat, ‘ua.’: ind(icum) ‘indigó’ (az ~ színképében a kék vonalak dominálnak) | -ium (vegyi
elemre utaló toldalék)
individuáció G egyéniesülés, elkülönülés
ang individuation ‘ua.’ individuate ‘egyénné válik, elkülönül’, lásd INDIVIDUUM
individuális G egyedi, egyéni
G személyes, sajátos, jellegzetes
újk lat individualis ‘ua.’, lásd INDIVIDUUM
individualista G önös érdekeit minden más elébe helyező
G (fn) ilyen felfogású személy
G az individualizmus vallója, követője
ném individualistisch, Individualist ‘ua.’, lásd INDIVIDUALIZMUS
individualitás G egyéniség
újk lat individualitas ‘ua.’, lásd INDIVIDUÁLIS
individualizáció G jog az egyéniség és az egyéni eset figyelembevétele bűntett megítélésében
G műv, irod egyénítés, egy alak felruházása egyéni vonásokkal
tud lat individualisatio ‘ua.’, lásd INDIVIDUALIZÁL
individualizál G irod, műv egyénít, egyéni vonásokkal ruház fel
ném individualisieren ‘ua.’, lásd INDIVIDUÁLIS
individualizmus G felfogás, amely az egyént, annak szempontjait a legfőbb értéknek tekinti
G pol felfogás, amely elutasítja az államnak az egyének ügyeibe való túlzott beavatkozását, a
kollektivizmust
G pej túlhajtott önzés, a közösség semmibevétele
újk lat individualismus ‘ua.’, lásd INDIVIDUÁLIS, -IZMUS
individuálpszichológia G lél az egyén és társadalom viszonyának, összeütközéseinek vizsgálatán
alapuló mélylélektani irányzat
 ném Individualpsychologie ‘ua.’, lásd INDIVIDUÁLIS, PSZICHOLÓGIA

individuum G egyed
G egyén, egyéniség, személy
újk lat seml, ‘ua.’, tkp. ‘feloszthatatlan dolog’ individuus ‘fel nem osztott’: in- ‘nem’ | dividere
‘feloszt’: dis- ‘szét’ | viduus ‘özvegy’, tkp. ‘megfosztott’
Lásd még DIVÍZIÓ
indivizíbilis G fel nem osztható, oszthatatlan
lat indivisibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd DIVÍZIÓ
indo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) Indiával kapcsolatos
lásd IND
indoárja G nyelvt a legnagyobbrészt Indiában és Iránban beszélt indoeurópai nyelveket magában
foglaló (nyelvcsoport)
ném indoarisch ‘ua.’, lásd IND, ÁRJA
indoeurópai G nyelvt az európai, iráni és indiai nyelvek többségét magában foglaló (nyelvcsalád)
lásd IND (ugyanaz, mint INDOGERMÁN, de a két szélső földrajzi pontot jelöli meg, amelyek között a
nyelvcsalád beszélői élnek)
indogermán G nyelvt az európai, iráni és indiai nyelvek többségét magában foglaló (nyelvcsalád)
ném indogermanisch ‘ua.’, lásd IND, GERMÁN (ugyanaz, mint INDOEURÓPAI, de a nyelvcsalád
legkeletibb és legnyugatibb nyelvcsoportját jelöli meg)
indogermanista G nyelvt az indogermanisztika művelője, tudósa
ném Indogermanist ‘ua.’, lásd INDOGERMANISZTIKA
indogermanisztika G nyelv az összehasonlító nyelvtudománynak az indogermán (indoeurópai)
nyelvcsaláddal foglalkozó ága
ném Indogermanistik ‘ua.’, lásd INDOGERMÁN
indoiráni G nyelvt az indoeurópai nyelvcsaládnak az indiai és iráni nyelvek többségét magában
foglaló (ága)
ném indoiranisch ‘ua.’, lásd INDOÁRJA
indol G kém kétgyűrűs, illóolajokban is jelen lévő szerves vegyület, gyógyszerek és színezékek
gyártásának alapanyaga
ang, ‘ua.’: lásd IND(IGÓ) | lat ol(eum) ‘olaj’
indolencia G nemtörődömség, hanyagság, közönyösség
lat indolentia ‘ua.’, lásd INDOLENS
indolens G nemtörődöm, hanyag, közönyös
G tunya, renyhe
lat indolens, indolentis ‘nem fájó’: in- ‘nem’ | dolere ‘fáj’
Lásd még KONDOLEÁL
indológia G tud India nyelveivel és kultúrájával foglalkozó tudomány
ném Indologie ‘ua.’, lásd IND, -LÓGIA
indológus G tud az indológiai tudomány művelője
magy, ‘ua.’, lásd INDOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
indonéz G (fn) Indonézia lakója
G (mn) ezzel az állammal kapcsolatos
magy (mint Dánia dán) ang Indonesia ‘indiai szigetvilág’: lásd IND | gör nészosz ‘sziget’ (a
Polinézia, Melanézia stb. mintájára)
indorzátum G † ker forgatmány, a váltó hátirata, amely az átruházást tanúsítja
kk lat indorsare, indorsatum ‘hátlapra ír’: in- ‘bele, rá’ | dorsum ‘hát’
Lásd még DORZÁLIS, DOSSZIÉ, INDOSSO, INTRADOS
indosso [indosszó] G ker váltóhoz kapcsolódó jog átruházása más személyre, amit a hátoldalra írt
szöveg tanúsít
ol, ‘ua.’: in- ‘bele, rá’ | dosso lat dorsum ‘hát’
Lásd még DORZÁLIS, DOSSZIÉ, INDORZÁTUM, INTRADOS
indovinello G irod szójátékra épülő rövid verses talány a korai olasz költészetben
 ol kics, ‘ua.’
 indovinare ‘megjósol, megfejt, kitalál’: in- ‘meg-’ | dovinare, ered. divinare
‘megjósol, megfejt (isteni sugallat segítségével)’ divino lat divinus ‘isteni’ deus ‘isten’
Lásd még DEIZMUS
indri G áll Madagaszkáron honos nagy testű félmajomcsalád
 malgas, ‘ua.’
in dubio G jog kétség esetén
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | dubium ‘kétség’ lat duo ‘kettő’
induc- lásd INDUK-
indukál G előidéz
G vill (áramot) gerjeszt
G fil az egyes esetről az általánosra következtet
 ném induzieren ‘ua.’ lat inducere, inductum ‘bevezet, színre hoz, rávesz’: in- ‘be’ | ducere
‘vezet’
Lásd még DUCE
indukált emisszió G fiz gerjesztett fotonkisugárzás, a lézersugárzás alapja
 lásd INDUKÁL, EMISSZIÓ
indukció G fil következtetés egyes esetekből az általánosra
G vill elektromos áram keltése vezetékben, változó mágneses térrel
G biol egyes szervcsoportok fejlődésének ösztönző hatása más szervek fejlődésére az egyedfejlődés
során
G lél izgalmi és gátló folyamatok egymásra hatása az agykéregben
G biol enzimek gyorsabb termelődése vegyi vagy fizikai inger hatására
 ném Induktion ‘ua.’, lásd INDUKÁL
induktancia G vill indukciós tekercs váltakozó áramú ellenállása
 ang inductance induct ‘indukál’ lat inductus ‘ösztönzés’, lásd INDUKÁL
induktív G fil, vill indukción alapuló
 ném induktiv fr inductif ‘ua.’, lásd INDUKÁL
induktivitás G vill az indukció nagyságának fizikai állandója
 ném Induktivität fr inductivité ‘ua.’ lásd INDUKTÍV
induktor G vill kézi hajtású áramfejlesztő
G vill állandó mágnes vagy elektromágnes dinamóban mágneses tér létrehozására
G biol indukciót megindító sejtcsoport
 ném Induktor ‘ua.’, lásd INDUKÁL
indulgencia G elnézés, megbocsátás
G vall bűnbocsánat, búcsú
 lat indulgentia ‘ua.’, lásd INDULGENS
indulgens G elnéző, engedékeny
 lat indulgens, indulgentis ‘ua.’ indulgere, indultum ‘elnéz, enged, kedvez’ ?
indultum G vall teljes pápai felhatalmazás, kiváltságlevél
 lat, ‘ua.’, lásd INDULGENS
indultus G † jóindulat, elnézés
 lat, ‘ua.’, lásd INDULGENS
in duplo G két példányban, másolattal
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd DUPLUM
induráció G orv szövetkeményedés a kötőszöveti sejtek túlzott szaporodása folytán
 tud lat induratio ‘ua.’: in- ‘bele’ | durare, duratum ‘keményszik’ durus ‘kemény’
indus G indiai (ember)
 lat Indus ‘ua.’, lásd IND
industrial engineering [indasztriel endzsiníring] G közg a műszaki és szervezeti szemlélet
összefonódása az ipari munkaszervezésben
 ang, ‘ua.’: lásd INDUSZTRIÁLIS | engineering ‘mérnöki tudomány, technológia’ engineer
‘mérnök’ ófr engenier, mai ingenieur ‘ua.’ lat, lásd INGÉNIUM
indusztria G ipar
G † iparkodás, szorgalom, szorgosság
 lat industria ‘ua.’ industrius ‘tevékeny, serény’: indo- ‘belül(re)’ | struere ‘felhalmoz, összerak,
épít’
Lásd még INSTRUÁL, KONSTRUÁL, STRUKTÚRA
indusztriális G ipari, nagyipari
 ang, ném industrial fr industriel ‘ua.’, lásd INDUSZTRIA
indusztrializáció G iparosítás
 ang, ném industrialisation fr industrialisation ‘ua.’, lásd INDUSZTRIALIZÁL
indusztrializál G iparosít
 ném industrialisieren fr industrialiser ‘ua.’, lásd INDUSZTRIÁLIS
indusztrializmus G közg az ipari tevékenység túlsúlya a nemzetgazdaságban
 ang industrialism ‘ua.’, lásd INDUSZTRIÁLIS, -IZMUS
inedita G † könyvt kiadatlan művek
 lat tbsz seml, ‘kiadatlan (dolgok)’: in- ‘nem’ | edere, editum ‘kiad’: e(x)- ‘ki’ | dare ‘ad’
in effectu [in effektu] G tényleg, valóban
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd EFFEKTUS
ineffektív G hatástalan
 ném ineffektiv ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd EFFEKTÍV
in effigie G jog képletesen, jelképesen
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | effigies ‘képmás’ effingere ‘megformál, képez, ábrázol’: ex- ‘ki, elé’ |
fingere ‘képez’
Lásd még FIGURA, FIKCIÓ
inegzakt G pontatlan, hanyag
 ném inexakt ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd EGZAKT
inercia G fiz tehetetlenség
G orv erőtlenség
 lat inertia ‘lomhaság’, lásd INERT
inerciális G fiz a tehetetlenség elvén alapuló, vele kapcsolatos
 ang inertial ‘ua.’, lásd INERCIA
inert G kém vegyi reakcióba nem lépő
 ném fr inerte ‘ua.’ lat iners, inertis ‘ügyetlen, hanyag, bágyadt’: in- ‘nem’ | ars, artis
‘mesterség, ügyesség’
inessivus [inesszívusz] G nyelvt a főnévragozás helyhatározó esete, amely hol? kérdésre felel, és
belső helyviszonyt fejez ki (a magyarban -ban, -ben raggal)
 tud lat, ‘ua.’: in- ‘benne’ | esse ‘lenni’
inesztétikus G ízléstelen, ízlést sértő
 lat in- ‘nem’ | lásd ESZTÉTIKUS
inetikus G etikátlan, erkölcsi szempontból hibáztatható, elítélendő
 lat in- ‘nem’ | lásd ETIKUS
inetimologikus G nyelvt a szóeredet szempontjából indokolatlan, a szóba utóbb került, analógiás
hatást tükröző (hang), pl. nyj rubint (vsz a gyémánt hatására) a rubin helyett
 lat in- ‘nem’ | lásd ETIMOLOGIKUS
inevitábilis G elkerülhetetlen
 lat inevitabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | evitare ‘elkerül’: e(x)- ‘el’ | vitare ‘kikerül’
in expensis [in ekszpenzisz] G jog a költségekben (ti. elmarasztal)
 lat in ‘-ban’ | lásd EXPENZA
inexplikábilis G megmagyarázhatatlan
 lat inexplicabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd EXPLIKÁL
inexplozíbilis G nem robbanásveszélyes, robbanásbiztos
 ném inexplosibel ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd EXPLOZÍBILIS
in extenso [in eksztenzó] G teljes egészében, teljes terjedelmében, kimerítően, elejétől végig
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | extensum ‘kiterjedés’, lásd EXTENZÍV

in extremis [in eksztrémisz] G a halál percében, a végső pillanatban
lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | extremus ‘legvégső, legszélső’, lásd EXTRÉM

in facto [in faktó] G valóban, ténylegesen
lat, ‘ua.’: lat in ‘-ban’ | lásd FAKTUM

infallíbilis G csal(atkoz)hatatlan, tévedhetetlen
lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | fallibilis ‘megcsalható’
 fallere ‘becsap, elámít’
Lásd még DEFAULT, FALS
infallibilisták G vall a pápai csalhatatlanság tételének dogmává emelését szorgalmazó egyházi
körök (1870, a dogma kihirdetése előtt)
 ol infallibilisti ‘ua.’, lásd INFALLÍBILIS
infallibilitás G vall tévedhetetlenség, csal(atkoz) hatatlanság, katolikus hittétel szerint a pápa isteni
adottsága, ha hit és erkölcs dolgában nyilatkozik
 lat infallibilitas ‘ua.’, lásd INFALLÍBILIS
infámia G gyalázat, becstelenség, galádság
 lat infamia ‘ua.’, lásd INFÁMIS
infámis G hírhedt, gyalázatos, galád, aljas
G csapnivaló, vacak
 lat infamis ‘ua.’: in- ‘nem’ | fama ‘(jó)hír’, lásd FÁMA
infáns G a spanyol királyi családban született gyermekek címe
 sp infante ‘infáns’, ill. infanta ‘infánsnő’, tkp. ‘gyermek’ lat infans, infantis ‘kisgyermek’, lásd
INFANTILIS
infantéria † G kat gyalogság
ném Infanterie
 ol infanteria ‘gyalogság’ infante ‘gyalogos’ lat infans, infantis
‘kisgyermek’, lásd INFANTILIS (régen fiatal, még tapasztalatlan katonákat soroztak be
gyalogosnak)
infanterista † G kat gyalogos katona, baka, talpas
 ném Infanterist ‘gyalogos’, lásd INFANTÉRIA
infantilis G gyerekes, gyermeteg, felelőtlen
G orv, lél fejletlen, éretlen, visszamaradt
 tud lat, ‘kisgyermeki’ infans, infantis ‘kisded’ tkp. ‘nem beszélő’: in- ‘nem’ | fari ‘beszél’
Lásd még FÁMA
infantilizmus G éretlenség, gyerekesség
G orv testi, lelki és szellemi visszamaradottság felnőttnél
 tud lat infantilismus ‘ua.’, lásd INFANTILIS
infarktus G orv szöveteknek, izmoknak vérkeringési zavar, főleg érelzáródás miatti elhalása
G orv szívroham, szívgörcs
G orv szívizomelhalás, szívszélhűdés
 tud lat infarctus ‘ua.’, tkp. ‘eltömődés’, ered. infartus infarcire, infartum ‘betöm’: in- ‘bele’ |
farcire ‘töm’
Lásd még FARCE, FASÍRT
infatigábilis G fáradhatatlan
 lat infatigabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | fatigare ‘hajszol, kimerít’ fatis agere ‘fenyegető jóslatokkal
űz’ fatum ‘végzet, végzetes jóslat’
Lásd még FÁTUM
in favorem G jog valakinek a javára (ti. dönt)
 lat, ‘ua.’: lat in ‘-ba, -ra’ | favor ‘kedvezés’ favere ‘kedvez’
Lásd még FAVORIT, FŐN
infekció G orv fertőzés, fertőződés, ragály, szennyezettség
G † métely
 lat infectio ‘ua.’, lásd INFICIÁL
infekciózus G orv fertőző, ragályos, ragadós
 tud lat infectiosus ‘ua.’, lásd INFEKCIÓ

infekt G † bűzös, undorító
ném infekt
 lat infectus ‘fertőzött’, lásd INFICIÁL
infektivitás G orv fertőzőképesség
tud lat infectivitas ‘ua.’, lásd INFEKCIÓ

infektológia G orv a fertőző betegségek felismerésével és kezelésével foglalkozó orvostudományi
szakterület
 tud lat infectologia ‘ua.’: lásd INFICIÁL, -LÓGIA
infektológus G orv az infektológia szakembere
 magy, lásd INFEKTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
infer G számtech következtetés
ang, ‘ua.’
 lat inferre ‘behoz, felszámít, előhoz’: in- ‘be’ | ferre ‘hoz’
inferióris G † alárendelt
G alsóbbrendű, csekélyebb értékű
 késő lat inferioris ‘ua.’ lat kf inferior ‘alantabbi, alsóbbrendű inferus ‘alsó’
inferioritás G alsóbbrendűség
G alárendeltség, függés
 késő lat inferioritas ‘ua.’, lásd INFERIÓRIS
infernális G pokoli, alvilági
 késő lat infernalis ‘ua.’, lásd INFERNÓ
infernó G pokol, alvilág
G rémség, iszonyat
 ol inferno ‘pokol, alvilág’ lat infernus ‘alanti, földalatti, alvilági’ infer(us) ‘alsó’
infertilis G orv terméketlen, meddő
 tud lat ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd FERTILIS
infertilitás G orv terméketlenség, meddőség
 tud lat infertilitas ‘ua.’, lásd INFERTILIS
infesztál G háborgat, háborít, zaklat, terhére van
 lat infestare ‘nyugtalanít’ infestus ‘nyugtalanító, támadó’: in- ‘nem’ | fastus ‘jogos, helyes’
inficiál G orv fertőz, megfertőz, †megfertőztet
 lat inficere, infectum ‘beken, beszennyez, megfertőz’: az in- ‘bele’ | facere ‘tesz, csinál’
infidélis G † hűtlen, hitlen, hitszegő, pártütő
 lat infidelis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd FIDÉLIS
infidelitás G † hűtlenség, pártütés
 lat infidelitas ‘ua.’, lásd INFIDÉLIS
infiltráció G orv beszűrődés, beszüremkedés, beszivárgás, átszivárgás
 tud lat infiltratio ‘ua.’, lásd INFILTRÁL
infiltrál G beszivárog, beszüremkedik, beszívódik
G † kieszel
 kk lat infiltrare ‘ua.’: in- ‘bele’ | kk lat filtrum ‘nemez szűrő’, lásd FILTER
infimum G alsó határ
 lat, ‘a legalsó rész’ ff infimus ‘legalsó’ inferus ‘alsó’
Lásd még INFERNÓ
in fine G végtére, végül is
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | finis ‘határ, vég’
infinitás G végtelenség
 lat infinitas ‘ua.’: in- ‘nem’ | finis ‘határ, vég’
infinitezimális G roppant kicsiny, parányi
G mat a legkisebb mennyiségig menő, a differenciál- és integrálszámításra vonatkozó
 tud lat infinitesimalis ‘ua.’, tkp. ‘végtelenedik’ : infinit(us) ‘végtelen, határolatlan’ | -esim(us)
‘-adik’ (mint pl. cent-esimus ‘száz-adik’) | -alis melléknévképző (Leibnitz német matematikus és
filozófus szóalkotása)
 Lásd még FINIS
infinitivus [infinitívusz] G nyelvt főnévi igenév
lat, ‘ua.’
 infinitus ‘határolatlan’: in- ‘nem’ | finis ‘határ, vég’ (az ~ nincs behatárolva szám,
személy és igeidő szerint, mint a ragozott igealakok)
Lásd még FINIS
infinitizmus G fil az a bölcseleti felfogás, amely a való világ végtelenségét hirdeti
 ném Infinitismus ‘ua.’: lat infinitus ‘végtelen’, lásd INFINITÁS | lásd -IZMUS
infirmárium † G betegszoba
 kk lat infirmarium ‘ua.’, lásd INFIRMÁRIUS
infirmárius † G betegápoló
 kk lat infirmarius ‘ua.’ infirmus ‘gyenge, beteges’: in- ‘nem’ | firmus ‘erős, szilárd’
Lásd még FIRMA
infixum G nyelvt a szótestbe beillesztett toldalék az ún. bekebelező vagy poliszintetikus nyelvekben
 tud lat, ‘ua.’: lat in- ‘bele’ | fixum ‘rögzített dolog’ figere, fixum ‘rögzít’
Lásd még FIX
infláció G közg pénzromlás, pénzhígulás
G elértéktelenedés, hitelvesztés
G orv felfúvódás
 tud lat inflatio ‘ua.’, lásd INFLÁLÓDIK
Lásd még DEFLÁCIÓ
in flagranti G jog tetten érve
G (fn) jog tettenérés
 lat in flagrante (delicto) ‘forró (bűnben, ti. égni)’ flagrans, flagrantis ‘forró, tüzes’ flagrare
‘ég’
Lásd még FLAGRÁNS, FLAMBÍROZ, FLAMBOYANT, FLAMEN, INFLAMMÁCIÓ
inflálódik G közg (pénz) elértéktelenedik
 lat inflare, inflatum ‘belefúj, felfúj’: in- ‘bele’ | flare ‘fúj’
inflammáció G orv gyulladás, gennyedés, lob
 lat inflammatio ‘ua.’ inflammare, inflammatum ‘lángra lobban’: in- ‘bele’ | flamma, tkp. *flag-
ma ‘láng’ fragrare ‘ég’
inflatív G közg inflációs hatású, inflációt gerjesztő
 ang inflative ‘ua.’, lásd INFLÁLÓDIK
inflatus [inflátusz] G orv felpuffadt, felfúvódott
 tud lat, ‘ua.’ lat inflare, inflatum ‘belefúj, felfúj’: in- ‘bele’ | flare ‘fúj’
inflexíbilis G hajthatatlan, kérlelhetetlen
G nyelvt ragozhatatlan
G műsz hajlíthatatlan, alakíthatatlan
 lat inflexibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd FLEXÍBILIS
inflexibilitás G hajthatatlanság, kérlelhetetlenség
G nyelvt ragozhatatlanság
G műsz hajlíthatatlanság
 lat inflexibilitas ‘ua.’, lásd INFLEXÍBILIS
inflexió G nyelvt névszóragozás
G fiz elhajlás, eltérülés
G földr átmenet egy folyó két ellentétes irányú kanyarulata között
 lat inflexio ‘hajlítás’ inflectere ‘görbít, változtat, elcsavar’: in- (nyomósító) | flectere, flexum
‘hajlít’
Lásd még FLEXIÓ
in floribus [in floribusz] G élte virágában, legjobb állapotában
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | flos, floris ‘virág’
influál G † befolyásol, hat
 fr influer ‘ua.’ lat influere ‘befolyik, behatol’: in- ‘bele’ | fluere ‘folyik’
influencia G † befolyás, hatás
G vill töltésmegosztás az elektromos erőtérbe helyezett semleges vezetőkön
 kk lat influentia ‘a csillagállás vélt befolyása a földi eseményekre’, ered. ‘belefolyás, behatolás’,
lásd INFLUÁL
influenza G orv járványos náthaláz, spanyolnátha, grippe
 ol, ‘ua.’, ered. ‘befolyás, égitestek hatása az emberi sorsra’ (az 1743-as nagy itáliai
náthalázjárványt a szerencsétlen csillagállásnak tulajdonították) lat influentia, lásd INFLUENCIA
influxus G † befolyás, hatás
 lat, ‘ua.’ influere, influxi ‘befolyik’, lásd INFLUÁL
infó G biz információ, értesülés
G tájékoztató tábla
 ang röv info ‘ua.’ information, lásd INFORMÁCIÓ
in folio G nyomd ívrét, ívnagyságban
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | folium ‘levél, papírív’
információ G felvilágosítás
G közlés, értesülés
G inf elektronikus jel, adat
 lat informatio ‘ua.’, lásd INFORMÁL
információtechnológia G inf a hírközlés technikáját, a számítástechnikát és az információk
feldolgozásának eszközeit és szolgáltatásait magában foglaló szakterület
 lásd INFORMÁCIÓ, TECHNOLÓGIA
informál G tájékoztat, felvilágosít, értesít
G † besúg, feljelent
 ném informieren ‘ua.’ lat informare, informatum ‘képez, tanít’: in- (nyomósító) | formare
‘alakít, képez’ forma ‘alak’
informális G magánjellegű, nem hivatalos
G kötetlen, fesztelen, formaságok nélküli
 ang informal ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd FORMÁLIS
informálódik G tájékozódik, érdeklődik, kérdezősködik, értesüléseket szerez
 lásd INFORMÁL
informáns lásd INFORMÁTOR
informatika G tud az adatok, szövegek, jelek elektronikus átalakításával, tárolásával,
feldolgozásával foglalkozó korszerű elmélet és gyakorlat
 ném Informatik, ang informatics ‘ua.’, lásd INFORMÁCIÓ
informatikus G tud az informatika elméleti vagy gyakorlati szakembere
 magy, lásd INFORMATIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
informatív G tájákoztató, felvilágosító jellegű
 ném informativ ‘ua.’, lásd INFORMÁL
informátor vagy informáns G tájékoztató személy, eligazító
G † besúgó, följelentő
 újk lat, ‘ua.’, lásd INFORMÁL
informel G műv a 20. század közepe táján indult francia festészeti irányzat, amely érzelmi és
gondolati tartalmakat foltokkal és vonásokkal tolmácsolt
 fr (art) informel ‘nem formális (művészet)’: lat in- ‘nem’ | formel lat formalis ‘formai, alakos’
forma ‘alak’
informis G † formátlan, alaktalan, idomtalan
 lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | forma ‘alak’
in foro G nyilvánosan
G jog a bíróságon, a törvény előtt
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd FÓRUM
infra- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) alacsonyabb, valamin aluli, inneni
G alul
G a vörösön inneni fénnyel (infravörös) kapcsolatos
 lat, ‘alant, alatt’
infrakció G orv csontrepedés, szét nem váló csonttörés
G orv horpadásos csonttörés
 tud lat infractio ‘ua.’ infringere, infractum ‘megtör, letör’: in- (nyomatékos) | frangere ‘tör’
Lásd még FRAGILIS, FRAKCIÓ, REFRAKTOR, SZUFFRAGANEUS
infrakortikális G anat agykéreg alatti
 tud lat infracorticalis ‘ua.’: infra- ‘alatt, alul’ | cortex, corticis ‘kéreg’
infrakrusztális G geol a földkéreg alatti
 ang infracrustal ‘ua.’: lat infra- ‘alul’ | crusta ‘kéreg’
infraskribál † G aláír, alulír
 hazai lat infrascribere ‘ua.’: infra ‘alul, alá’ | scribere ‘ír’
infrastruktúra G tud finomszerkezet
G közg a gazdasági tevékenység zavartalanságát biztosító felszereltség, kiépítettség, háttérágazat,
alaphálózat
 ang infrastructure ‘ua.’: lat infra- ‘alul’ | lásd STRUKTÚRA
in fraudem creditorum [… kreditórum] G jog a hitelezők megtévesztésére, kijátszására
 lat, ‘ua.’: in ‘rá’ | fraus, fraudis ‘csel, csalás’ | creditor ‘hitelező’ credere, creditum ‘hisz,
hitelez’
infula G vall püspöksüveg kettős szalaggal
 kk lat, ‘ua.’ lat ‘piros szegélyű fehér gyapjúszalag az ókori Rómában mint papok viselete’ ?
infus- lásd INFUZ-
in futurum G a jövőben, jövőre
 lat, ‘ua.’: in ‘-ra’ | lásd FUTURUM
infúzió G orv folyadékban oldott gyógyszer lassú bevitele az érrendszerbe
 lat infusio ‘ua.’, tkp. ‘beleöntés’ infundere ‘beleönt’: in- ‘bele’ | fundere, fusum ‘önt’
infuzóriák G áll ázalékállatok
 tud lat tbsz seml infusoria ‘ua.’ infusorius ‘vizes oldatból való’, lásd INFÚZUM
infúzum G forrázat
 lat infusum ‘forrázat, vizes oldat’ infundere ‘beleönt’, lásd INFÚZIÓ
in genere G általában
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | genus, generis ‘nemzetség, nem’
ingeniózus G éles eszű, igen tehetséges, találékony
 ném ingeniös fr ingénieux ‘ua.’ lat, lásd INGÉNIUM
ingénium G † tehetség, lángelme, lángész
 lat ingenium ‘született sajátság, tehetség’ ingignere, ingenitum ‘beleolt’: in- ‘bele’ | (gi)gnere
‘nemz’
ingens † G kiváló, nemes, dicső
 lat, ‘igen nagy, rendkívüli, nagyszerű’: in- ‘benne’ | gens ‘nemzetség’
ingerál † G beavatkozik, beleavatkozik
 lat ingerere, ingestum ‘rávezet, ráhat, ráerőltet’: in- ‘bele’ | gerere ‘tesz, működik, végez’
ingerencia G befolyás, ráhatás
G hatókör
G tréf kedv, hajlandóság, indíttatás (a magyar inger szó beleértésével)
 lat ingerentia ‘ua.’, lásd INGERÁL
Lásd még GESTA
ingesztió G biol táplálékfelvétel
 tud lat ingestio ‘ua.’ lat ingerere ‘ráhord, belevisz’, lásd INGERENCIA
ingot G koh buga, rúdalakba öntött fém, főleg acél
 ang, ‘ua.’ óang ingeotan ‘beleönt’: in- ‘bele’ | geotan ‘önt’ (ném giessen ‘önt’)
ingrata persona lásd PERSONA NON GRATA
ingrediens vagy ingrediencia G hozzávaló, kellék
G alkotóelem, alkotórész
kk lat ingrediens, ingredientis ‘ua.’ ingredi ‘belép’: in- ‘bele’ | gradi ‘lép’
Lásd még AGRESSZIÓ, DIGRESSZIÓ, GRADÁCIÓ, GRÁDICS, GRÁDUS, GRASSZÁL, KONGRESSZUS,
REGRESSZÍV
ingresszió G geol a tenger lassú benyomulása a szárazföld mélyebben fekvő területeire
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘belépés, behatolás’
 ingredi, ingressus ‘belép’: in- ‘bele’ | gradi ‘lép’
in grosso [in grosszó] G ker nagyban, nagy tételben
ol, ‘ua.’: in ‘-ban’ | grosso
 ‘nagy, vastag’ lat grossus ‘vastag’, lásd EN GROS
ingus G népr a kaukázusi Ingusföldön élő nép
G ennek nyelve, amely a kaukázusi nyelvek dagesztáni csoportjába tartozik
 or, ‘ua.’
ingveon G nyelvt az Északi-tenger mellékén élt ókori germán népcsoport, amelynek nyelvéből
alakult ki utóbb az angolszász (óangol), fríz és a kihalt ószász nyelv
 lat Ingueoni ‘ua.’ (Tacitusnál) ?
inhaerens lásd INHERENS
inhaláció G orv belégzés
G orv gyógyhatású gőz belégzése
 lat inhalatio ‘ua.’, lásd INHALÁL
inhalál G orv forró víz vagy gyógyszeres oldat gőzét belélegzi
 lat inhalare, inhalatum ‘rálehel, belélegez’: in- ‘be’ | halare ‘lélegzik’
inhalátor G orv belélegeztető készülék
 lat inhalator ‘ua.’, lásd INHALÁL
inherencia G valaminek az inherens volta
 lat inhaerentia ‘ua.’, lásd INHERENS
inherens G tud velejáró, hozzá tartozó, benne lévő
 lat inhaerens ‘ua.’ inhaerere ‘rátapad’: in- ‘bele’ | haerere ‘tapad, ragad’
Lásd még ADHÉZIÓ, HEZITÁL, KOHERENS, KOHÉZIÓ
inhibeál G gátol, visszatart, akadályoz, tilt
 lat inhibere, inhibitum ‘akadályoz, gátol’: in- ‘benne’ | habere ‘bír, tart’
Lásd még HABILITÁL
inhibíció G lél gátlás, akadályozás
G tilalom, tiltás
 lat inhibitio ‘ua.’, lásd INHIBEÁL
inhibin G biokém az ivarszervekben termelődő fehérje, amely képes szelektíven gátolni a
sárgatesttermelő hormon képződését
 tud lat, ‘ua.’: lásd INHIBEÁL | -in (vegyületre utaló toldalék)
inhibitor G kém valamely vegyi folyamatot lassító vagy gátló anyag
 tud lat, ‘ua.’, lásd INHIBEÁL
in hoc sensu [in hok szenzu] G ilyen értelemben
 lat, ‘ebben az értelemben’: in ‘-ben’ | hic ‘ez’ | sensus ‘értelem, érzék’ sentire, sensum ‘érez,
gondol’
in hoc tempore [in hok tempore] G jelenleg, mostanában
 lat, ‘ebben az időben’: in ‘-ben’ | hic ‘ez’ | tempus, temporis ‘idő’
inhomogén G különnemű, kevert, elegyes
 ném inhomogen ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd HOMOGÉN
in honorem G (valakinek a) tiszteletére
 lat, ‘ua.’: in ‘rá’ | honos, honoris ’tisztelet, becsület’
Lásd még HONORÁL
inhumáció G † elföldelés, eltemetés
 lat inhumatio ‘ua.’, lásd INHUMÁL
inhumál G † elföldel, eltemet
 lat inhumare ‘ua.’: in- ‘bele’ | humus ‘talaj’
 Lásd még HUMIFIKÁL, HUMILLIME, HUMUSZ
inhumánus G embertelen, nem emberséges
lat in- ‘nem’ | lásd HUMÁNUS

iniciáció G népr beavatás, felnőtté avatás, beavató szertartás
G tud bevezetés
 tud lat initiatio ‘ua.’, lásd INICIÁL
iniciál G kezdeményez, elindít, bevezet
G meghonosít
 lat initiare, initiatum ‘bevezet, beavat’ initium ‘kezdet’, tkp. ‘bemenet’: in- ‘bele’ | ire, itum
‘megy’
iniciálé G nyomd nagyobb méretű, díszes és rajzos keretbe foglalt fejezetkezdő betű
 ném Initiale ‘ua.’, lásd INICIÁLIS
iniciális G kezdeti, kezdő, bevezető
 lat initialis ‘kezdeti, kezdő’ initium ‘bemenet, kezdet’, lásd INICIÁL
inicializáció G számtech tároló közeg használatra való előkészítése
G számtech kezdőértékek megadása
G számtech kezdőértékek hozzárendelése változókhoz és adatszerkezetekhez
 ang initialization ‘ua.’, lásd INICIALIZÁL
inicializál G számtech számítógépet elindít
G számtech kezdőértékeket megad
G számtech kezdőértéket változókhoz rendel
 ang initialize ‘ua.’ initial ‘kezdeti, induló’, lásd INICIÁLIS
iniciatíva G kezdeményezés
G vállalkozó szellem
 ném Initiative ‘ua.’, lásd INICIÁL
iniciátor G valaminek a kezdeményezője, elindítója
 lat initiator ‘ua.’, lásd INICIÁL
in illo tempore G abban az időben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ben’ | ille ‘az’ | tempus, temporis ‘idő’
in infinitum G a végtelenségig
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba, -be; -ra, -re; -ig’ | infinitus ‘határolatlan’: in- ‘nem’ | finis ‘határ, vég’
in integrum G jog eredeti állapotába (visszaállítandó)
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba’ | lásd INTEGER
injekció G orv befecskendezés, oltás
 tud lat iniectio ‘ua.’, tkp. ‘beledobás’ inicere, iniectum ‘bedob’: in- ‘bele’ | iacere ‘dob’
injektál G orv befecskendez
G műsz nagy nyomással bejuttat (folyékony vagy képlékeny anyagot)
 tud lat gyak iniectare ‘bedobál’ inicere, iniectum ‘bedob’: in- ‘bele’ | iacere ‘dob’
Lásd még EJICIÁL
injektor G műsz befecskendező (pl. robbanómotorban)
 ném Injektor ‘ua.’ lat inicere, iniectum ‘bedob’: in- ‘bele’ | iacere ‘dob’
injúria G jog sérelem, jogtalanság, jogsértés
 lat iniuria ‘ua.’: in- ‘nem’ | ius, iuris ‘jog’
Lásd még JURÁTUS
inka G tört a 12. századtól 1532-ig fennállt dél-amerikai indián birodalom uralkodója
G ennek a birodalomnak kecsua nyelvű uralkodó népcsoportja
 kecsua Szapa Inka ‘egyetlen úr’
inkapacitás G képtelenség (valaminek végrehajtására)
 ang incapacity ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd KAPACITÁS
inkalkulábilis G kiszámíthatatlan
 lat incalculabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd KALKULÁL
inkarceráció G orv becsípődés, beszorulás, kizáródás (pl. sérvé)
 tud lat incarceratio ‘ua.’, tkp. ‘bebörtönzés’
 incarcerare ‘börtönbe vet’: in- ‘bele’ | carcer
‘börtön’
inkarnáció G vall megtestesülés
lat incarnatio ‘ua.’, lásd INKARNÁL

inkarnál G megtestesít, testi formába önt
késő lat incarnare, incarnatum ‘ua.’: in- ‘bele’ | caro, carnis ‘hús, test’

Lásd még INCARNAT, REINKARNÁCIÓ
inkarnálódik G megtestesül, testet ölt
lásd INKARNÁL

inkarnátus G † megtestesült
G megrögzött, cégéres, javíthatatlan
késő lat incarnatus ‘testet öltött’, lásd INKARNÁL
inkasszál G ker (pénzt) beszed, behajt, bevételez
ném inkassieren olasz incassare ‘ua.’, tkp. ‘ládába, pénzszekrénybe rak’: in- ‘bele’ | cassa
‘láda, pénztár’ lat capsa ‘szekrény, tok’ capere ‘fog, befogad, tartalmaz’
Lásd még KASSZA, KÁPSÁL
inkasszáns G pénzbeszedő, pénzbehajtó személy
ném Inkassant ‘ua.’, lásd INKASSZÁL
inkasszó G ker pénzbeszedés, kintlevőségek behajtása
G ker kifizetés bankszámláról
ol incasso ‘bevétel’, lásd INKASSZÁL
ink cartridge [ink kartridzs] G számtech tintapatron tintasugaras nyomtatógéphez
ang, ‘ua.’: ink ófr enque ‘tinta’ késő lat encautum gör enkauton ‘vörös festék, amelyet
beégetéssel vittek fel oklevelekre az uralkodó kézjegyénél’, ered. ‘beégetett’: en- ‘bele’ | kautosz
‘égetett’ kaió ‘éget’ | cartridge, ered. cartage ‘papírtok, patron’ fr cartouche ‘ua.’, lásd
KARTUS
inklináció G orv hajlam, hajlamosság (valamely betegségre)
G csill bolygó pályájának a Föld pályasíkjához mért hajlásszöge
lat inclinatio ‘ua.’, lásd INKLINÁL
inklinál G hajlik, hajlandó, hajlamos
lat inclinare, inclinatum ‘hajlít, hajlik’: in- (nyomósító) | clinare ‘hajlik’
inklinatórium G tud mágnestűnek a vízszinteshez képest való lehajlását mérő műszer
tud lat inclinatorium ‘ua.’, lásd INKLINÁL
inkludál G † hiv mellékel, csatol
lat includere, inclusus ‘bezár, belefoglal’: in- ‘bele’ | claudere, clausum ‘zár’ clavis ‘kulcs’
Lásd még KLAUZULA
inklúzió G fil a magasabb és alsóbb fogalmi kategóriák egymásba illeszkedése, az a vonás, hogy a
magasabb több alacsonyabbat zár magába
tud lat inclusio ‘ua.’, lásd INKLUDÁL
inkluzíve G beleszámítva, beleértve, vele együtt
kk lat inclusive ‘ua.’ inclusivus ‘magába foglaló’, lásd INKLUDÁL
inklúzum G † melléklet
lat inclusum ‘ua.’, lásd INKLUDÁL
inkognitó G (fn) rang vagy valódi kilét eltitkolása
G (hat) rangrejtve
ném Inkognito, (hat) inkognito ‘ua.’ ol incognito lat incognitus ‘ismeretlen’: in- ‘nem’ |
cognitus ‘ismert’ cognoscere ‘ismer’: co(n)- ‘meg’ | (g)noscere ‘ismer’
inkoherencia G összefüggéstelenség
lat incohaerentia ‘ua.’, lásd INKOHERENS
inkoherens G összefüggéstelen, zavaros
lat incohaerens, incohaerentis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd KOHERENS
inkollegiális G kartárshoz nem illő
 lat in- ‘nem’ | lásd KOLLEGIÁLIS

inkommenzurábilis G összemérhetetlen, egymással nem egyeztethető
G összehasonlíthatatlan
lat incommensurabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | commensurare ‘összemér’: | con- ‘össze’ | mensura
‘mérőeszköz, mérés, mérték’ metiri, mensus ‘mér’
inkommenzurabilitás G összemérhetetlenség, összehasonlíthatatlanság
lat incommensurabilitas ‘ua.’, lásd INKOMMENZURÁBILIS
inkommodál G zavar, terhel, feszélyez
G terhére van, alkalmatlankodik
lat incommodare ‘ua.’ incommodus ‘kényelmetlen’: in- ‘nem’ | commodus ‘alkalmatos,
kényelmes, kedvező’: con- ‘együtt’ | modus ‘mód, mérték’
Lásd még KOMÓD, KOMÓTOS
inkommoditás G kényelmetlenség, alkalmatlankodás
lat incommoditas ‘ua.’ incommodus ‘kényelmetlen’, lásd INKOMMODÁL
inkomparábilis G összehasonlíthatatlan, páratlan
lat in- ‘nem’ | lásd KOMPARÁBILIS
inkompatibilis G össze nem illő, egybe nem illő, összeférhetetlen
lat incompatibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd KOMPATIBILIS
inkompatibilitás G összeférhetetlenség
lat incompatibilitas ‘ua.’, lásd INKOMPATIBILIS
inkompetencia G illetéktelenség
G hozzá nem értés, alkalmatlanság
lat in- ‘nem’ | lásd KOMPETENCIA
inkompetens G hozzá nem értő
G illetéktelen
lat in- ‘nem’ | lásd KOMPETENS
inkomplett G nem teljes, hiányos, csonka
lat in- ‘nem’ | lásd KOMPLETT
inkomprehenzibilis G érthetetlen, felfoghatatlan
lat incomprehensibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | comprehensibilis ‘felfogható’ comprehendere,
comprehensum ‘összefog, felfog’, lásd KOMPREHENZÍV
inkompresszibilis G fiz összenyomhatatlan
lat in- ‘nem’ | lásd KOMPRESSZIBILIS
inkompresszibilitás G fiz összenyomhatatlanság
lat in- ‘nem’ | lásd KOMPRESSZIBILITÁS
inkongruencia G az összeillés hiánya
G mat az egybevágóság hiánya
lat in- ‘nem’ | lásd KONGRUENCIA
inkongruens G össze nem illő
G mat nem egybevágó
lat in- ‘nem’ | lásd KONGRUENS
inkonstans G állhatatlan
G mat, fiz nem állandó, ingadozó
lat in- ‘nem’ | lásd KONSTANS
inkontesztábilis G kétségtelen, kétségbevonhatatlan, elvitathatatlan
G megdönthetetlen
lat incontestabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | contestari ‘vitat’, tkp. ‘perében tanúkat állít’: con- ‘együtt’ |
testari ‘tanúsít’ testis ‘tanú’
Lásd még TESTÁL
inkontinencia G orv képtelenség a vizelet és széklet visszatartására
tud lat incontinentia ‘ua.’, lásd INKONTINENS
inkontinens G orv vizeletét és székletét visszatartani képtelen
 tud lat incontinens, incontinentis ‘ua.’: in- ‘nem’ | continens ‘visszatartó, megtartóztató’: con-

‘meg-’ | tenere ‘tart’
inkonveniens G alkalmatlan, illetlen, méltatlan
G káros, hátrányos
lat inconveniens ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd KONVENIENS
inkonvertibilis G gazd nem konvertálható, át nem váltható (pénznem)
lat in- ‘nem’ | lásd KONVERTIBILIS
inkonzekvencia G következetlenség
lat in- ‘nem’ | lásd KONZEKVENCIA
inkonzekvens G következetlen
lat in- ‘nem’ | lásd KONZEKVENS
inkonzisztens G összeférhetetlen
G állhatatlan
ang inconsistent ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd KONZISZTENS
inkoordináció G orv mozgászavar az izommozgások összerendezetlensége folytán
tud lat incoordinatio ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd KOORDINÁCIÓ
inkorporáció G orv radioaktív anyag beépülése élő szervezetbe
G bekebelezés, belefoglalás
G csatlakozás vagy felvétel testületbe, társaságba
tud lat incorporatio ‘ua.’, lásd INKORPORÁL
inkorporál G bekebelez
G befoglal, belefoglal
G beiktat, felvesz (testületbe)
ném inkorporieren ‘ua.’ lat incorporare ‘egy testbe foglal’: in- ‘bele’| corpus, corporis ‘test’
Lásd még CORPUS IURIS, IN CORPORE, KORPUSZ
inkorporáló G nyelvt bekebelező, a mondatbeli viszonyokat a szó testébe illesztett toldalékokkal
kifejező (nyelv)
lásd INKORPORÁL
inkorrekt G tisztességtelen, nem becsületes
G jellemtelen, becstelen
G nem szabatos, nem szabályszerű
ném, ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd KORREKT
inkorrigibilis G javíthatatlan
tud lat incorrigibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | corrigibilis ‘javítható’, lásd KORRIGÁL
inkorrupt G megvesztegethetetlen
G tiszta, tisztességes
lat in- ‘nem’ | lásd KORRUPT
inkréció G biol belső elválasztás
tud lat incretio ‘ua.’: in- ‘bele, belülre’ | cernere, cretum ‘szétválaszt’, ered. ‘szitál’
inkredíbilis G hihetetlen
lat incredibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | credibilis ‘hihető’ credere ‘hisz’
inkrementum G növekedés, gyarapodás, fokozódás
G stil az érvek felnagyításának, a hatás fokozásának eszköze, egyre erőteljesebb jelzők, egyre bővülő
szószerkezetek használata
lat incrementum ‘ua.’ increscere ‘gyarapszik’: in- (nyomósító) | crescere ‘nő’
inkrimináció G † jog bevádolás, vád alá helyezés
G hibáztatás
hazai lat incriminatio ‘ua.’, lásd INKRIMINÁL
inkriminál G † jog vád alá helyez
G megvádol, megtámad
G megró, hibáztat
késő lat incriminare ‘ua.’: lat in- ‘bele’ | crimen, criminis ‘bűntett’
 Lásd még KRIMI, KRIMINÁLIS, REKRIMINÁL
inkriminált G jog a vád tárgyát képező
G átv a szóban forgó, kifogásolt, (rosszallással) említett
 lásd INKRIMINÁL
inkrusztáció G műv nemes anyagokból készült berakásos díszítés bútoron, falborításon
G műv márványból vagy színes kőből készült berakás kőfelületen
G tud kéregképződés
G mezőg nehezen emészthető rostos takarmány
 ném Inkrustation ‘ua.’, lásd INKRUSZTÁL
inkrusztál G műv berakást készít, berakással díszít
G † elfásít, fásulttá tesz
 ném inkrustieren ‘ua.’ lat incrustare ‘kéreggel bevon’: in- ‘bele’ | crusta ‘kéreg’
inkubáció G áll tojás kiköltési ideje
G orv betegség lappangási ideje
G tört ókori jóslási módszer: a jóslatkérő az istenség szentélyében tölti az éjszakát, és az ott látott
álomból a jóspapok fejtik ki az isteni üzenetet
 incubatio ‘ua.’ incubare ‘kotlik, tojást költ’: in- ‘bele, rá’ | cubare ‘fekszik’
inkubátor G orv állandó hőmérsékleten tartott berendezés koraszülött csecsemők életben tartására
G mezőg tojáskeltető gép
 újk lat incubator ‘ua.’, lásd INKUBÁCIÓ
inkubus G (középkori babonás hit szerint) démon, aki alvó nőkre fekszik és közösül velük
 kk lat incubus ‘ua.’ incubare ‘ráfekszik’, lásd INKUBÁCIÓ
inkulpáció G † jog bevádolás
 kk lat inculpatio ‘ua.’, lásd INKULPÁL
inkulpál G † jog megvádol, bevádol
G jog vád alá helyez
 kk lat inculpare, inculpatum ‘ua.’: in- ‘bele’ | culpa ‘bűn, bűntett’
inkunábulum G nyomd ősnyomtatvány (1500 előttről)
 újk lat incunabulum ‘ua.’, ered. ‘pólya, csecsemőkor, kezdeti időszak’: in- ‘bele’ | cunabula
‘bölcső’ cunae ‘ua.’
inkurábilis G orv gyógyíthatatlan
 incurabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | curare ‘gondoz, gyógyít’ cura ‘gond, gondozás, gyógyítás’
inkurrencia G ker eladhatatlan, felhalmozódott áruk, elfekvő készlet
 ném Inkurrenz ‘ua.’, lásd INKURRENS
inkurrens G ker elfekvő, nehezen értékesíthető, eladhatatlan
 ném inkurrent ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd KURRENS
inkvirál G † keres, nyomoz, kutat
G vallat, kihallgat
 lat inquirere, inquisitum ‘nyomoz, vallat’: in- ‘bele’ | quaerere ‘kutat, vizsgál’
Lásd még AKVIRÁL, KVESZTOR, REKVIRÁL, REKVIZIT
inkvizíció G vall eretnekbíróság, a katolikus egyház törvényszéke a középkorban az eretnekségek
felderítésére és üldözésére
G jog kutatás, nyomozás, vizsgálat, számonkérés
 lat inquisitio ‘vizsgálat, nyomozás’, lásd INKVIRÁL
inkvizitív G faggatódzó, vallató, számonkérő
 ném inquisitiv ‘ua.’, lásd INKVIRÁL
inkvizítor G vall az inkvizíciós törvényszék bírája, eretneküldöző
G jog vizsgálóbíró
 lat inquisitor ‘ua.’, lásd INKVIRÁL
inlay G orv a hagyományosnál tartósabb, darabban behelyezett fém- vagy porcelántömés
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘behelyezés’: in ‘be’ | lay ‘fektet, helyez’
inlet G text sűrű pamutvászon párna- és dunyhahuzatnak
 ném Inlett
 alném inlat ‘ua.’, tkp. ‘beengedés’ inlaten (ném einlassen) ‘beenged’
inline G színes tévékészülékeknél használt, sorba helyezett elektronágyúkkal működő (képcső)
ang, ‘sorba’: in ‘-ba’ | line ‘sor’
 lat linea ‘vonal’, ered. ‘lenfonál, mérőzsinór’ lineus ‘lenből
való’ linum ‘len’
in loco [in lókó] G helyben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | locus ‘hely’
in margine G szélen, a lapszélen, a margón
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | margo, marginis ‘szegély, lapszél’
Lásd még MARGINÁLIS
in medias res [in mediasz resz] G a dolgok közepébe, rögtön a lényegre térve
 lat, ‘a középső dolgokba’: in ‘bele’ | medius ‘középső’ | res ‘dolog’
in melius [in meliusz] G jog enyhítés, enyhébb ítélet (fellebbviteli fórumon)
 lat, ‘jobbra, kedvezőbbre’: in ‘-ra’ | kf melior, melius ‘jobb’ bonus ‘jó’
in memoriam G emlékezetül, emlékeztetőül
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba’ | lásd MEMÓRIA
in merito G érdemben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd MERITUM
in mora G késedelemben, hátralékban
 lat, ‘ua.’: in- ‘-ban’ | mora ‘késedelem’
in natura G természetben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd NATÚRA
innerváció G orv beidegzés, beidegződés
 tud lat innervatio ‘ua.’, lásd INNERVÁL
innervál G orv idegekkel ellát, idegekkel behálóz
 tud lat innervare ‘ua.’: in- ‘bele’ | nervus ‘ín, ideg’
in nexu G (valamivel) összefüggésben, kapcsolatban
 in ‘-ban’ | lásd NEXUS
innocencia G † jog ártatlanság
 lat innocentia ‘ua.’, lásd INNOCENS
innocens G † jog ártatlan, bűntelen
 lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | nocens, nocentis ‘ártó, ártalmas’ nocere ‘árt’
in nomine Domini G az Úr nevében
 lat, ‘ua.’: in ‘-ben’ | nomen, nominis ‘név’ | dominus ‘úr, a ház ura’ domus ‘ház’
innováció G újítás
 újk lat innovatio ‘ua.’ innovare, innovatum ‘megújít’: in- (nyomósító) | novus ‘új’
innovatív G újító, fejlesztő
 ném innovativ ‘ua.’, lásd INNOVÁCIÓ
in nuce G dióhéjban, röviden, tömören
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | nux, nucis ‘dió’
innumerábilis G megszámlálhatatlan, rengeteg, végtelen sok
G nyelvt számlálhatatlan (mennyiség)
 tud lat, ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | numerabilis ‘számlálható’ numerare ‘számlál’ numerus ‘szám’
in obscuro [in obszkúró] G titokban, alattomban
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd OBSKÚRUS
in octavo [in oktávó] G nyomd nyolcadrétben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd OKTÁV
inoffenzív G ártalmatlan, veszélytelen
 lat in- ‘nem’ | lásd OFFENZÍV
inokuláció G növ oltás, szemzés
G orv oltás, beoltás
 tud lat inoculatio ‘ua.’, lásd INOKULÁL
inokulál G növ olt, szemzést végez
G orv beolt
 tud lat inoculare ‘ua.’: in- ‘bele’ | oculus ‘rügy, oltószem’, ered. ‘szem’
inoperábilis G orv operálhatatlan, nem műthető
 tud lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd OPERÁBILIS
inoppurtunus lásd IMPORTÚNUS
inorganikus G kém szervetlen
 lat in- ‘nem’ | lásd ORGANIKUS
in originali G eredetiben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd ORIGINÁLIS
in pace [in páce] G békében
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | pax, pacis ‘béke’
in parenthesi [in parentézi] G zárójelben, közbevetve, mellesleg
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd PARENTÉZIS
in partibus infidelium [in partibusz…] G vall katolikus címzetes püspök jelzője (olyan
egyházmegye püspöke, amely már megszűnt, mert török vagy protestáns kézre került)
 lat, ‘a hitetlenek vidékein’: in ‘-ban’ | pars, partis ‘rész, országrész’ | lásd INFIDÉLIS
in peius [in peiusz] G jog súlyosbítás, szigorított ítélet (fellebbviteli fórumon)
 lat, ‘rosszabbra’: in ‘rá’ | kf peior, peius ‘rosszabb’ malus ‘rossz’
in perpetuum G örökre, örök időkre, mindörökké
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba’ | lásd PERPETUUM (MOBILE)
in persona [in perszóna] G személyesen, saját személyében
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd PERSZÓNA
in petto G titokban, titkosan
G felkészülten (valami rosszra)
 ol, ‘keblében’: in ‘-ban’ | petto lat pectus ‘mell, kebel’
in pleno [in pléno] G nyilvánosan, a nyilvánosság előtt
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd PLÉNUM
in praesentia [in prezencia] G (valaki) jelenlétében
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd PREZENCIA
in praxi G a gyakorlatban, gyakorlatilag
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd PRAXIS
in puncto [in punktó] G valamire nézve, valamit illetően
 lat, ‘pontban’: in ‘-ban’ | lásd PUNKTUM
input G számtech bemenet
G számtech készülék jelfogadó eleme
G közg ráfordítás, befektetés
 ang, ‘ua.’: in- ‘bele’ | put ‘tesz, tevés’
inqu- lásd még INKV-
in quarto [inkvartó] G nyomd negyedrétben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd KVART
in regula G szabály szerint
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd REGULA
inró G berakott és lakkozott, szíjon hordott japán szelence eredetileg pecsét, ma gyógyszerek s apró
tárgyak tartására
 jap, ‘ua.’: in ‘pecsét’ | ró ‘kosár’
in saecula saeculorum [in székula székulórum]
G vall mindörökkön örökké (katolikus imádságok záró formulája)
 lat, ‘századok századain át’: in ‘-ra’ | saeculum ‘emberöltő, század, korszak’
in saldo [in szaldó] G ker hátralékban, fizetetlenül, rendezetlenül
 ol, ‘elszámolás alatt’: in ‘-ban’ | lásd SZALDÓ
insalláh G ha Allah úgy akarja
 ar in sá Alláh ‘ua.’: in ‘ha’ | sá ‘akar(ja)’ | Alláh ‘az Isten’
in salvo [in szalvó] G biztonságban
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | salvus ‘ép, megmentett’

insania [inszánia] G orv téboly, őrültség eszelősség
tud lat, ‘ua.’
 insanus ‘őrült’: lat in- ‘nem’ | sanus ‘ép’
inse- lásd még INSZE-
Insectivora [inszektivora] G áll rovarevők, az emlősök egyik rendje
lat, ‘ua.’: lásd INSECTUM | vorare ‘fal’

insectum [inszektum] G áll rovar
lat (animale) insectum tkp. ‘bemetszett, rovátkolt (állat)’: in- ‘be’ | secare, sectum ‘metsz’

Lásd még RESZEKÁL, SZEKÁNS, SZEKTOR
insert mode [inzert mód] G számtech beszúrás mód, olyan üzemmód, amelyben az új karakter a
meglévők közé ékelődik
ang, ‘ua.’: lásd INZERT | mode
 lat modus ‘mód’
in situ [in szitu] G rég eredeti helyén, természetes helyzetében (talált, ill. maradt lelet)
lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | situs ‘fekvés, elhelyezés, helyzet, hely’
 sinere, situm ‘helyez, fektet’
Lásd még SZITUÁCIÓ, SZITUÁL
inskribál G † összeír, lajstromba vesz
 lat inscribere, inscriptum ‘beír, felír’: in- ‘bele’ | scribere ‘ír’
Lásd még DESKRIPCIÓ, KONSKRIPCIÓ
inskripció G felirat
G bejegyzés
 lat inscriptio ‘ua.’, lásd INSKRIBÁL
in solidum [in szolidum] G egyetemlegesen
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba’ | lásd SZOLIDÁRIS
insomnia [inszomnia] G orv álmatlanság
 tud lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | somnus ‘alvás, álom’
in spe [in szpé] G reménybeli, kiszemelt (pl. örökös)
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | spes ‘remény’
in specie [in szpecie] G egyenként, részletesen, tételesen, név szerint
G nevezetesen, kiváltképpen
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | species ‘fajta’, nem’
inspekció G felügyelet
G ügyelet, ügyeleti szolgálat
G felülvizsgálat
 lat inspectio ‘ua.’, lásd INSPICIÁL
inspekciós G ügyeletes, napos, szolgálatos
 lásd INSPEKCIÓ
inspektor G felügyelő, ellenőr, felülvizsgáló
 ném Inspektor ‘ua.’, lásd INSPICIÁL
inspektorátus G felügyelőség, felügyeleti hatóság
 ném Inspektorat ‘ua.’, lásd INSPEKTOR
inspiciál G felülvizsgál, szemlét tart
 lat inspicere, inspectum ‘bepillant, megtekint, megvizsgál’: in- ‘bele’ | specere ‘néz’
Lásd még ASPEKTUS, INTROSPEKCIÓ, RESPEKTUS
inspiráció G sugalmazás, ihletés, ösztönzés
 lat inspiratio ‘belégzés, belelehelés’, lásd INSPIRÁL
inspirál G sugall, sugalmaz
G ihlet, ösztönöz
 lat inspirare, inspiratum ‘sugall, ihlet’, tkp. ‘belelehel’: in- ‘bele’ | spirare ‘fúj, lehel’
Lásd még ASPIRÁL, RESPIRÁL, SPIRITUÁLIS, SPIRITUSZ
inspirátor G ihlető, sugalmazó személy
G ösztönző, befolyásoló személy
 lat inspirator ‘ua.’, lásd INSPIRÁL
in spiritualibus [in szpirituálibusz] G egyházi ügyekben
lat, ‘lelki dolgokban’: in ‘-ban’ | lásd SPIRITUÁLIS

instabil(is) G fiz bizonytalan egyensúlyi helyzetű
G közg nem állandó, változékony, nem értéktartó
G kém bomlékony, nem tartós (vegyület), hasadással bomló (elem)
 lat instabilis ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd STABIL
instabilitás G fiz bizonytalan egyensúlyi helyzet
G tud bomlékonyság, hasadás
G inf jelek értékének nem kívánatos ingadozása
 ang instability ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd STABILITÁS
instál † G kér, kérlel, esedezik
 lat instare ‘szorongat, sürgetve kér’, tkp. ‘mellette áll’: in- ‘benne, mellette’ | stare ‘áll’
installáció G † hiv beiktatás
G számtech telepítés
G műv műtárgyakból, más tárgyakból (és személyekből) elrendezett együttes mint posztmodern
műalkotás
 kk lat installatio ‘ua.’, lásd INSTALLÁL
installál G † hiv beiktat (hivatalba, méltóságba)
G műsz felszerel, beépít (technikai berendezést)
G számtech telepít, üzembe helyez (programot)
 kk lat installare ‘stallumba helyez’: in- ‘bele’ | lásd STALLUM
installatőr G † műsz vízvezetékszerelő, gázszerelő
 ném Installateur fr installateur ‘ua.’, lásd INSTALLÁL
instancia G † kérelem, kérvény, folyamodvány
 lat instantia ‘ua.’ instans, instantis ‘sürgető’, lásd INSTÁL
instanciázik G † kérvényez, kérvényeket nyújt be, folyamodik
 lásd INSTANCIA
instant G élelm forró vízben azonnal oldódó (kávé, kakaó, tea, levespor stb.)
 ang instant(ly soluble) ‘azonnal (oldódó)’ instant ‘pillanat’ lat instans, instantis ‘közvetlen,
jelenlévő (idő)’ instare ‘közel áll, jelen van’, lásd INSTÁL
instantizál G élelm iparilag azonnal oldhatóvá tesz (kávét, kakaót, teát, leveseket stb.)
 am ang instantize ‘ua.’, lásd INSTANT
in statu nascendi [in sztátu naszcendi] G a születés pillanatában, keletkezéskor, kialakuláskor
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | status ‘állapot’ stare ‘áll’ | nasci ‘születik’
instaurál G † felújít, megújít, helyreállít
 lat instaurare ‘ua.’: in- ‘bele’ | gör sztauroó ‘cölöpökkel bekerít’ sztaurosz ‘cölöp, karó’
Lásd még RESTAURÁL
instigál G felbujt, bujtogat
 lat instigare ‘ua.’, ered ‘ösztökél’ ?
instilláció G orv becsöppentés, becsöpögtetés
 lat instillatio ‘ua.’ instillare, instillatum ‘becsöpögtet’: in- ‘bele’ | stillare ‘csepegtet’ stilla
‘csepp’
Lásd még DESZTILLÁL
instinktív G lél ösztönös, önkéntelen
 ném instinktiv ‘ua.’, lásd INSTINKTUS
instinktíve G ösztönösen
 újk lat instinctive ‘ua.’, lásd INSTINKTÍV
instinktus † G ösztön, ösztönzés
 lat instinctus ‘ösztönzés, inger’ instinguere, instinctum ‘ingerel, ösztökél’, tkp. ‘az ösztökével
szurkál’: in- ‘bele’ | stinguere ‘szúr’
instituál G felállít, létesít, létrehoz
G intéz, intézkedik
 lat instituere, institutum ‘felállít, elintéz’: in- ‘bele’ | statuare ‘állít, emel, létesít’
 status ‘állás,
állapot’ stare, statum ‘áll’
institúció G intézmény, intézet
G vall egyházi hivatal adományozása, felruházás az ezzel járó jogokkal
G tud bevezetés, megalapozás
 lat institutio ‘ua.’, lásd INSTITUÁL
institucionalista G közg az institucionalizmus híve, hirdetője
 ang institutionalist ‘ua.’, lásd INSTITUCIONALIZMUS
institucionalizmus G közg intézményi közgazdaságtan, az intézmények szerepét erőteljesen
hangsúlyozó amerikai közgazdasági irányzat a 20. század elején
 ang institutionalism ‘ua.’ institutional ‘intézményi’ institution, lásd INSTITUCIONAL(ISTA),
-IZMUS
institútum G † tudományos intézet, tanintézet
G intézkedés, rendelkezés
 lat institutum ‘intézmény, szokás, alapelv’, lásd INSTITUÁL
instruál G tanít, oktat, képez
G fejleszt, kiművel
G tájékoztat
G utasít, irányít, rendelkezik
 lat instruere, instructum ‘előállít, oktat, utasít’: in- (nyomósító) | struere ‘épít, alapít, elrendez’
instrukció G oktatás, képzés
G tájékoztatás
G utasítás
 lat instructio ‘ua.’, lásd INSTRUÁL
instruktív G tanulságos, eligazító
 ném instruktiv fr instructif ‘ua.’, lásd INSTRUÁL
instruktor G † házitanító
 lat instructor ‘ua.’, lásd INSTRUÁL
instrumentáció G zene hangszerelés
 ném Instrumentation ‘ua.’, lásd INSTRUMENTÁL
instrumentál G zene hangszerel, zenekari előadásra feldolgoz
G orv műszerel, műtétnél műszerekkel dolgozik
 ném instrumentieren ‘ua.’, lásd INSTRUMENTUM
instrumentalis [insztrumentálisz] G nyelvt eszközhatározó eset egyes indoeurópai nyelvekben
 lat (casus) instrumentalis ‘eszköz-(eset)’, lásd INSTRUMENTUM
instrumentális G zene hangszeres, hangszerre írt, hangszerrel előadott (zene, zenemű)
 ném instrumental ‘ua.’, lásd INSTRUMENTUM
instrumentalista G fil az instrumentalizmus híve, hirdetője
 ang instrumentalist ‘ua.’, lásd INSTRUMENTALIZMUS
instrumentalizmus G fil bölcseleti irányzat, amely a logikai kategóriákat és az oksági törvényt
csupán a célszerű cselekvéshez segítő eszközöknek tekinti, de tagadja önálló érvényüket
 ang instrumentalism ‘ua.’, lásd INSTRUMENTÁLIS, -IZMUS
instrumentum G eszköz, szerszám, műszer
G zene hangszer
 lat, ‘ua.’, lásd INSTRUÁL
insufficientia [inszufficiencia] G orv elégtelenség valamely szerv működésében
 tud lat, ‘ua.’ insufficiens, insufficientis ‘elégtelen’: in- ‘nem’ | lásd SZUFFICIENS
insul- lásd még INZUL-
insula G ép többlakásos, többemeletes bérház, ill. ilyenekből álló háztömb az ókori Rómában
G anat egy szervben elhelyezkedő, működésében különálló sejtcsoport
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘sziget’ ?
in summa [in szumma] G mindent egybevéve, egyszóval, tehát
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd SUMMA

insurrectio lásd INSZURREKCIÓ
in suspenso [in szuszpenzó] G függőben, eldöntetlenül
lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | suspensum ‘függő helyzet’, lásd SZUSZPENZIÓ

inszcenál G szính rendez
G szính irodalmi művet színpadra állít
G átv színészkedve zajos jelenetet, veszekedést rendez
ném inszenieren ‘ua.’, tkp. ‘színpadra állít’: in- ‘-ra’ | lat scena gör szkéné ‘színpadi építmény’,
ered. ‘sátor’
inszekticid G kém rovarölő (szer)
ném Insektizid ‘ua.’: Insekt ‘rovar’, lásd INSECTUM | lat -cida ‘ölő’ caedere, (ce)cidi ‘öl’
inszektológia G áll rovartan
ném Insektologie ‘ua.’, lásd INSECTUM, -LÓGIA
inszektológus G áll a rovartan tudósa
magy, ‘ua.’, lásd INSZEKTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
inszemináció G orv (mesterséges) megtermékenyítés
tud lat inseminatio ‘ua.’ inseminare, inseminatum ‘megtermékenyít’: in- ‘bele’ | semen, seminis
‘mag, ondó’
Lásd még SZEMINÁRIUM
inszeminátor G mezőg mesterséges megtermékenyítést irányító állattenyésztési szakember
tud lat inseminator ‘ua.’, lásd INSZEMINÁCIÓ
inszenzibilis G érzéketlen, érzéstelen
lat insensibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd SZENZIBILIS
inszenzibilitás G orv érzéstelenség, érzéketlenség
tud lat insensibilitas ‘ua.’, lásd INSZENZIBILIS
inszeparábilis G elválhatatlan, elválaszthatatlan
lat in- ‘nem’ | lásd SZEPARÁBILIS
inszerció G orv beékelődés
tud lat insertio ‘ua.’ inserere, insertum ‘beilleszt’: in- ‘bele’ | serere ‘illeszt, csatol’
Lásd még DISSZERTÁL, INZERT
inszidiózus G cselvető, álnok, ravasz, fondorkodó
lat insidiosus ‘ua.’ tbsz insidiae ‘leshely, cselvetés, fondorlat’ insidere ‘megül, (lesben) ül’:
in- ‘benne’ | sedere ‘ül’
Lásd még ASSZIDUITÁS, DISSZIDENS, JAM SESSION, REZIDENS, REZIDUUM, SEDES, SEDIA, SZEÁNSZ
inszignia G a hatalom vagy a méltóság jelvényei, címerek
G ismertetőjegyek
lat tbsz seml insignia ‘ua.’ insigne ‘jelvény, címer, ismertetőjel’: in- ‘benne’ | signum ‘jel’
inszinuáció G burkolt gyanúsítás, ráfogás, rágalom
lat insinuatio ‘ua.’, lásd INSZINUÁL
inszinuál G burkoltan, kerülő úton rágalmaz
lat insinuare, insinuatum ‘eldug, elrejt (a tóga öblébe)’: in- ‘bele’ | sinus ‘kebel, öböl’, a vállon
átvetett tógának a mell előtt keletkezett öble, amelyet a rómaiak zsebként is használtak
inszisztál lásd INZISZTÁL
inszoláció G met a föld felszínét érő napsugárzás
G orv napfürdő
G orv napszúrás
tud lat insolatio ‘ua.’: in- ‘bele’ | sol ‘nap’
inszolencia G arcátlanság, pimaszság
lat insolentia ‘ua.’, lásd INSZOLENS
inszolens G arcátlan, szemtelen, pimasz, kihívó
lat insolens, insolentis ‘szokatlan, mértéktelen, arcátlan’: in- ‘nem’ | solere ‘szokásszerűen tesz,
szokott’
inszolúbilis G kém oldhatatlan
G átv megoldhatatlan, megfejthetetlen
 lat insolubilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd SZOLÚBILIS
inszolvencia G ker fizetésképtelenség
 ném Insolvenz ‘ua.’, lásd INSZOLVENS
inszolvens G ker fizetésképtelen
 ném insolvent ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd SZOLVENS
inszubordináció G † fegyelmezetlenség, fegyelmi vétség
 újk lat insubordinatio ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd SZUBORDINÁCIÓ
inszufficiens G elégtelen, ki nem elégítő, fogyatékos
 lat insufficiens ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd SZUFFICIENS
inszurgens G tört felkelő nemes, nemesi felkelő (a magyar rendiség korában)
G † zendülő, lázadó
 lat insurgens ‘ua.’ insurgere, insurrectum ‘felemelkedik, felkel’: in- (nyomósító) | surgere,
ered. surrigere, tkp. sub-rigere ‘felkel, felemelkedik’: sub- ‘lentről fel’ | regere ‘irányít’
inszurrekció G tört nemesi felkelés, a nemesség hadba vonulása (1848 előtt)
G † lázadás, zendülés
 lat insurrectio ‘ua.’, lásd INSZURGENS
intabuláció G † jog betáblázás, telekkönyvi bekebelezés
 lat intabulatio ‘ua.’, lásd INTABULÁL
intabulál G † jog betábláz, ingatlanra terhel (adósságot)
 kk lat intabulare ‘ua.’: in- ‘be’ | tabula ‘tábla’
intaglio [intaljó] G műv drágakövek vésése bemélyített mintákkal
 ol, ‘ua.’: in- ‘bele’ | tagliare ‘vág, vés’ késő lat taliare ‘vág, gallyaz’ talea ‘gally’
intakt G ép, érintetlen, sértetlen
G orv szűz
G hiánytalan, csorbítatlan
G becsületes, feddhetetlen, megvesztegethetetlen
 ném intakt ‘ua.’ lat intactus ‘érintetlen’: in- ‘nem’ | tangere, tactum ‘érint’
Lásd még INTEGER, INTEGRÁL, TANGENS, TAKTILIS, TAKTUS
intarzia G műv faberakás, famozaik
 ol intarsia ‘ua.’: in- ‘bele’ | tarsiare ‘faberakást készít’ ar tarszi ‘faberakás’
integer G érintetlen, sértetlen
G feddhetetlen
 lat integer, integra, integrum ‘érintetlen, ép, egész’: in- ‘nem’ | tango, (te)tigi ‘érint’
integráció G egységesülés
G közg gazdasági ágazatok tervszerű együttműködése
G okt átfogó oktatás a szoros tantárgyi keretek lebontásával
G mat integrálás
 tud lat integratio ‘ua.’, lásd INTEGRÁL1
integrál1 G egységesít, (részeket) nagyobb egységbe foglal
G összesít, összevon
G belefoglal
G mat integrálszámítást végez
 ném integrieren ‘ua.’ lat integrare, integratum ‘helyreállít, megújít’, lásd INTEGER
integrál2 G mat integrálszámítás
G mat az ennek révén kapott függvény vagy számérték, végtelenül sok differenciál összege
 ném Integral(rechnung) ‘integrál(számítás)’ lásd INTEGRÁL1
integrálás G egységesítés, összevonás
G mat az integrálszámítás elvégzése, az integrálérték kiszámítása
 lásd INTEGRÁL1
integrális G teljes, ép, hiánytalan
G összegező
G elkülönített részeket újraegyesítő
 tud lat integralis ‘ua.’, lásd INTEGER
integrálódik G egységesül
G beilleszkedik
 lásd INTEGRÁL1
integrált G inf apró szilíciumlapkán előállított sokelemű (áramkör)
 lásd INTEGRÁL1
integráns G lényegi, sarkalatos
G szervesen hozzá tartozó, elválaszthatatlan
 fr integrant ‘ua.’, lásd INTEGRÁL1
integrátor G mat differenciál-egyenleteket önműködően megoldó elektronikus berendezés
 ang integrator ‘ua.’, lásd INTEGRÁL1
integrin G biokém a sejtek felszíni plazmamembránját alkotó fehérjék összefoglaló neve
 lat integere ‘befed’: in- ‘be’ | tegere ‘fed’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
Lásd még INTEGUMENTUM, TÓGA
integritás G pol sértetlenség, területi csorbítatlanság
G feddhetetlenség, becsület, jellemszilárdság
 lat integritas ‘ua.’, lásd INTEGER
integrizmus G vall a katolikus egyház korszerűsítését ellenző belső irányzat
 újk lat integrismus, ‘ua.’, lásd INTEGER, -IZMUS
integumentum G orv takarószövet, testtakaró, bőr
G növ magburok
 lat, ‘takaró, lepel’ integere ‘befed’: in- ‘be’ | tegere ‘fed’
Lásd még INTEGRIN, TÓGA
intellektuális G értelmi, észbeli, szellemi, elméleti
G művelt, tanult, tudós
 lat intellectualis ‘ua.’, lásd INTELLEKTUS
intellektualizál G az értelmi tényezőket a többi rovására kiemeli
G túlságosan elvonatkoztat
 magy, lásd INTELLEKTUÁLIS (a morális–moralizál és hasonló szópárok mintájára)
intellektualizmus G fil az a felfogás, amely minden ismeretet és tudást a tiszta észből származtat
G fil, műv az értelmi tényezők túlhangsúlyozása, túlértékelése (a lelki, érzelmi elemek rovására)
 tud lat intellectualismus ‘ua.’, lásd INTELLEKTUÁLIS, -IZMUS
intellektus G értelem, ész, elme, felfogóképesség
 lat intellectus ‘ua.’, lásd INTELLIGENS
intelligencia G értelem, értelmesség, felfogóképesség, ítélőképesség
G szoc az értelmiség mint társadalmi réteg
 lat intelligentia ‘ua.’, lásd INTELLIGENS
intelligens G értelmes, jóeszű, éles eszű, gyors felfogású
G tanult, képzett, tanulékony
 lat intelligens, intelligentis ‘ua.’ intelligere, intellectum ‘megért’: inter ‘közé, együvé’ | legere
‘szed, gyűjt’
intelligenti pauca [… pauka] G az értelmesnek kevés (szó is elég)
 lat, ‘ua.’: lásd INTELLIGENS | tbsz pauci, paucae, pauca ‘kevés’
intelligibilis G érthető, felfogható, ésszel megragadható
 lat, ‘ua.’ intelligere, intellectum ‘megért’: inter ‘közé, együvé’ | legere ‘szed, gyűjt’
intemperancia G † mértéktelenség
 lat intemperantia ‘ua.’: in- ‘nem’ | temperantia ‘mértékletesség’ temperans, temperantis
‘mérséklő, mérsékelt’: VAGY temperare ‘szabályoz, mérsékel’, tkp. ‘langyít (fürdő hideg
vizéhez meleget keverve)’ tepor ‘langyosság’, VAGY: temperi ‘jókor, helyesen, helyes
arányban’ tempus, temporis ‘idő’
in tempore opportuno G a legjobbkor, a legalkalmasabb időben
lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | tempus, temporis ‘idő’ | lásd OPPORTÚNUS

intenció G szándék, törekvés, célzat
lat intentio ‘figyelem, szándék, akarat’, lásd INTENDÁL

intencionál G szándékozik
ném intentionieren
 fr intentionner ‘ua.’, lásd INTENCIÓ
intencionális G szándékolt
G valamilyen célra irányuló
G fil eltérő logikai osztályba tartozó fogalmak azonosságán alapuló
 ang, ném intentional ‘ua.’, lásd INTENCIÓ
intencionalitás G fil az emberi tudatnak tárgyra irányultsága a fenomenológiában
 ném Intenzionalität ‘ua.’, lásd INTENCIONÁLIS
intencionalizmus G fil az az erkölcsbölcseleti elv, hogy a cselekedeteket szándékuk s nem hatásuk
szerint kell megítélni
G lél az a felfogás, hogy az ember minden lelki folyamata célra irányul
 tud lat intentionalismus ‘ua.’, lásd INTENCIONÁLIS, -IZMUS
intenciózus G szándékos, célzatos
 hazai lat intentiosus ‘ua.’, lásd INTENCIÓ
intendál G szándékol, szándékozik
G † odafigyel
 lat intendere, intentum vagy intensum ‘feszít, figyelmet fordít (valamire), törekszik’: in- ‘bele,
felé’ | tendere ‘feszít, törekszik’
Lásd még ATTENTÁT, INTENZÍV, TENDÁL, TENZIÓ
intendáns G állami színház vagy televízió felügyeletével megbízott személy
G † hadbiztos
 ném Intendant ‘ua.’ fr intendant ‘felügyelő’ lat intendens ‘odafigyelő’, lásd INTENDÁL
intendatúra G az intendáns hivatala, ténykedése
G † hadbiztosság
 ném Intendatur ‘ua.’, lásd INTENDÁNS
intensi- lásd INTENZI-
intenzifikál G erősít, fokoz, elmélyít
 fr intensifier ‘ua.’: lat intensus ‘megfeszített’ | facere ‘tesz valamivé’
intenzió G fil a jelentésnek megfelelő többszintű fogalom a formális logikában
G a belső erők feszültsége
 ang intension ‘ua.’ lat intensio ‘feszülés’, lásd INTENDÁL
intenzionális G fil az intenzióra vonatkozó
 ang intensional ‘ua.’, lásd INTENZIÓ
intenzitás G fiz hatásfok, erősség
G erő, lendület, hatékonyság
G alaposság, mélység
 újk lat intensitas ‘ua.’ lat intensus ‘megfeszített’ intendere, intensum vagy intentum
‘megfeszít, növel’: in- ‘bele’| tendere ‘feszít, fordít, irányoz’
intenzív G mélyreható, alapos, tüzetes, elmélyült
G átható, éles, erős, heves
G orv a súlyos esetnek kijáró fokozottan gondos ápolást és állandó készenlétet biztosító, életmentő
berendezésekkel felszerelt (osztály kórházban)
G okt fokozott, feszített, gyorsított menetű (nyelvoktatás)
G mezőg belterjes (művelés)
 ném intensiv fr intensif ‘ua.’, lásd INTENZITÁS
intenzíve G alaposan, behatóan
G fokozott figyelemmel
G mezőg belterjesen
 újk lat intensive ‘ua.’, lásd INTENZÍV

inter- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) közötti
G (sok újkeletű összetételben, az INTERNACIONÁLIS kiragadott előtagjaként) nemzetközi, világ-
G (ritkán) -beli, belsejéhez tartozó
 lat inter ‘között, közé’
interakció G kölcsönhatás, kölcsönviszony
G fokozott, együttes hatás
G párbeszéd
 ang interaction ‘ua.’: lat inter ‘között’ | lásd AKCIÓ
interakcionizmus G fil kölcsönhatás-elmélet, a test és a lélek (vagy tudat) kölcsönös oksági
viszonyát valló felfogás
G fil a személyiség és környezet kölcsönhatásait vizsgáló tudomány
 ang interactionism ‘ua.’, lásd INTERAKCIÓ, -IZMUS
interaktív G inf kölcsönös érintkezésen alapuló (távközlési rendszer)
G számtech a felhasználó és a rendszer közötti folyamatos párbeszéden alapuló, sokelágazásos
(program)
G szính a néző tevékeny részvételét kívánó (színmű, játék)
 ang interactive ‘ua.’: lat inter ‘között’ | lásd AKTÍV
inter alia G többek között
 lat, ‘ua.’: inter ‘között’ | alius ‘más, egyéb’
interatriális G anat a szívpitvarok közötti
 tud lat interatrialis ‘ua.’: lat inter ‘között’ | atrialis ‘szívpitvarral kapcsolatos’ atrium
‘szívpitvar’, ered. ‘római ház udvara’, lásd ÁTRIUM
intercarrier [interkerier] G inf televíziós készülékben a hang és a kép együttes erősítésére szolgáló
berendezés
 ang, ‘ua.’: lat inter ‘között’ | carrier ‘vivő’ carry ‘visz, hordoz’ ófr carier ‘szállít’ lat
carrus ‘szekér’
Lásd még KARGÓ, KARRIER, SARZSI
intercedál G † közbenjár
G közbelép
 lat intercedere, intercessum ‘ua.’: inter ‘közé’ | cedere ‘lép, jár’
Lásd még AKCESSZÓRIUS, PROCESSZIÓ, RECEDÁL
intercelluláris G biol sejtközi, sejtek közötti (állomány)
 tud lat intercellularis ‘ua.’: inter ‘között’ | cellula ‘sejt’ cella ‘kamra, szentély, méhsejt’
intercepció G met a lehullott csapadék egy részének visszatartása a növényzet által
G met a csapadéknak az a része, amely ily módon nem éri el a talajt, hanem a növényzetről
elpárologva visszajut a levegőbe
 lat interceptio ‘elfogás, feltartóztatás’ intercipere, interceptum ‘útján feltartóztat, elfog, elcsíp
(két pont között)’: lat inter ‘között’ | capere ‘megfog’
interceptor G kat elfogó vadászrepülőgép
 ang, ‘ua.’ intercept ‘útjában elfog’, lásd INTERCEPCIÓ
intercesszió G közbenjárás, közvetítés
G közbelépés
 lat intercessio ‘ua.’, lásd INTERCEDÁL
intercity [intersziti] G közl nagyvárosok között közlekedő gyors, kényelmes vonat
 ang, ‘ua.’: lat inter ‘között’ | ang city ‘nagyváros, belváros’ fr cité ‘belváros’ lat civitas
‘város, állam’ civis ‘polgár, városlakó’
Lásd még CITADELLA, CIVIL
interdentális G nyelvt a két fogsor nyílását érintő nyelvvel képzett (mássalhangzó), mint az
angolban a th kétféle hangja (pl. a think, ill. that szóban)
G orv két szomszédos fog közötti
 tud lat, ‘ua.’: inter ‘között’ | dentalis ‘foggal kapcsolatos’ dens, dentis ‘fog’
interdentium G anat foghézag, a fogak közötti rés
tud lat, ‘ua.’: inter ‘között’ | dens, dentis ‘fog’

interdikció G † tilalom
lat interdictio ‘ua.’, lásd INTERDIKTUM

interdiktum G vall egyházi tilalom, kiközösítés a katolikus egyházból
lat interdictum ‘tilalom’
 interdicere, interdictum ‘megtilt, megtagad’, tkp. ‘közbeszól’: inter-
‘között, közbe’ | dicere ‘mond’
Lásd még DIKCIÓ, DIKTÁTOR
interdiszciplína G tud olyan szakterület, amely két vagy több tudomány illetékessége alá is tartozik
 ang interdiscipline ‘ua.’: lásd INTER-, DISZCIPLÍNA
interdiszciplináris G több tudományágat átfogó, szakmaközi
 ang interdisciplinary ‘ua.’ | lásd INTERDISZCIPLÍNA
interdiurnus G met valamely időjárási tényezőnek két egymást követő napon mért középértéke
közötti (különbség)
 lat, ‘napok közötti’: inter ‘között’ | diurnus ‘napi’ dies ‘nap’
interes G † ker kamat
 északol interes [interes] ol, késő lat interesse ‘érdek, kamat’ interest ‘érdekében áll’: inter-
‘között, közé’ | est ‘van’
interface lásd INTERFÉSZ
interferál G fiz (két hullám) egymásra hat, egymást erősíti vagy kioltja
 ném interferieren ‘ua.’, lásd INTERFERENCIA
interferencia G fiz két találkozó hullámmozgás egymásra hatása, egymást erősítő vagy gyengítő
hatása
G inf vételi zavar
G orv a fertőzőképesség csökkenése legyengült és ép vírusok együttes jelenléte folytán
 tud lat interferentia ‘ua.’: inter- ‘között, közé’ | ferre ‘hord’
interferométer G fiz az elektromágneses hullámok interferenciája alapján működő nagy felbontású
mérőeszköz
 ang interferometer ‘ua.’: lásd INTERFER(ENCIA) | gör metreó ‘mér’
interferometria G fiz az elektromágneses hullámok interferenciáján alapuló nagy pontosságú
mérések és vizsgálati módszerek technikája
 ang interferometry ‘ua.’, lásd INTERFEROMÉTER
interferon G biokém az immunrendszer sejtjeinek aktivitását, védekezőképességét szabályzó
fehérjék összefoglaló neve
 ang, ‘ua.’, lásd INTERFERÁL
interfész G határfelület, két funkcionális egységet csatoló felület
G számtech kapcsolóelem, illesztőelem
 ang interface ‘ua.’: lat inter- ‘között, közé’ | ang face ‘arc, felület’ fr face lat facies ‘arc’
intergalaktikus G csill a különböző csillagrendszerek közötti (tér, távolság, anyag, kölcsönhatás)
 lásd INTER-, GALAKTIKA
intergenerációs G szoc nemzedékek közötti
 lásd INTER-, GENERÁCIÓ
interglaciális G geol két jegesedési korszak közötti
 ang interglacial ‘ua.’: lat inter ‘között’ | glacies ‘jég’
interhalogenid G kém két halogén elem egymással alkotott vegyülete
 lásd INTER-, HALOGÉN | -id (vegyületre utaló toldalék)
interieur lásd ENTERIŐR
interim G (mn) ideiglenes, átmeneti
G (fn) átmeneti állapot
 lat, ‘azalatt, közben’
interiorizáció G lél társadalmi normák beépülése, ösztönössé válása a személyiségben
 ném Interiorisation ‘ua.’, lásd INTERIORIZÁL
interiorizál G lél szabályokat, társadalmi normákat beépít a személyiségébe, hogy bensőségessé,
ösztönössé váljanak
ném interiorisieren ‘ua.’, tkp. ‘belsővé tesz’
 lat kf interior ‘belső, beljebb fekvő’ intra
‘belül’
interjekció G nyelvt indulatszó
lat interiectio ‘ua.’, tkp. ‘közbevetés’: inter- ‘között, közbe’ | iacere, iactum ‘vet, dob’

Lásd még INJEKCIÓ
interjú G újságíró vagy riporter beszélgetése fontos személlyel lapban, rádióban, tévében
G így közölt nyilatkozat
G állásra jelentkező kikérdezése
 ang interview ‘ua.’ fr entrevue ‘találkozás, megbeszélés’: entre lat inter ‘között,
kölcsönösen’ | vue ‘látás’ lat videre ‘lát’
interjúvol G interjú keretében kikérdez
 lásd INTERJÚ
interkaláció G közbeiktatás, betoldás, beillesztés
 lat intercalatio ‘a szökőnap(ok) közbeiktatása’, lásd INTERKALÁL
interkalál G közbeiktat, betold, beilleszt
 lat intercalare ‘betold (egy vagy több szökőnapot)’: inter- ‘között, közé’ | calare, calatum ‘szólít’
interkaláris G † időközi, közbeeső, közbeiktatott
G † szökő- (nap)
 lat intercalaris ‘ua.’, lásd INTERKALÁCIÓ
interkonfesszionális G vall felekezetek közötti
 ang interconfessional ‘ua.’: lásd INTER-, KONFESSZIÓ
interkontinentális G földrészek közötti, földrészeket összekötő
G kat 8000 km-nél nagyobb hatótávolságú (rakéta)
 ang intercontinental ‘ua.’: lásd INTER-, KONTINENTÁLIS
interkosztális G anat bordaközi
 tud lat intercostalis ‘ua.’: inter- ‘között, közé’ | costa ‘borda, oldal’
interleave [interlív] G számtech két lassú folyamat egymással párhuzamos végzése egy nagyobb
teljesítményű eszközzel
G számtech beékelés, merevlemez szektorainak a gyorsabb leolvasást megkönnyítő elrendezése
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘lapok közbeiktatása’: lat inter ‘között’ | ang leaf ‘lap’, tkp. ‘falevél’
interlineáris G sorközi, szövegsorok közé írt
 ang interlinear ‘ua.’: lat inter ‘között’ | lásd LINEA
interlingua G nyelvt mesterséges segédnyelv, amelynek szóanyaga és nyelvtana a latinon és
utódnyelvein alapul
 újk lat, ‘ua.’, tkp. ‘köztinyelv’: lat inter ‘között’ | lingua ‘nyelv’
interlingvisztika G nyelvt segédtudomány, amely a mesterséges nyelvek történetével és
osztályozásával foglalkozik, és az ideális nemzetközi nyelv normáit és lehetőségeit kutatja
 lásd INTER-, LINGVISZTIKA
interlock [interlok] G text kétszínoldalas kötött kelme, melynek szemei egymásba hurkolódnak
G műsz ilyen kelmét készítő körkötőgép
 ang márkanév, tkp. ‘egymásba kulcsolás’: lat inter ‘között’ | lock ‘zár, köt, hurkol’
interlokúció G közbeszólás, közbevetés
 lat interlocutio ‘ua.’ interloqui, interlocutus ‘közbeszól’: inter ‘között, közbe’ | loqui ‘beszél’
interlúdium G zene hangszeres közjáték vokális mű (pl. zsoltár, himnusz, korál) szakaszai között
 késő lat interludium ‘ua.’: inter- ‘között, közé’ | ludus ‘játék’
Lásd még ILLÚZIÓ, LUDIMAGISZTER
interlúnium G csill újhold, holdváltozás
 lat interlunium ‘ua.’: inter ‘között’ | luna ‘hold’
intermarium G földr az európai szárazföldnek a Földközi- és Északi-tenger közé eső része
 tud lat, ‘ua.’: inter ‘között’ | mare, maris ‘tenger’
intermediáció G közvetítés, közbenjárás
kk lat intermediatio ‘ua.’, lásd INTERMEDIÁL

intermediál G közvetít
kk lat intermediare ‘ua.’
 késő lat intermedius ‘közbülső, középen fekvő’: inter- ‘között, közé’ |
medium ‘közép’
intermediális G közbenső, közbülső
 kk lat intermedialis ‘ua.’, lásd INTERMEDIÁL
intermedier G közbenső, közbülső
G geol közepes mennyiségű kovasavat tartalmazó magmás (kőzet)
G kém köztitermék
 ném intermediär fr intermédiaire kk lat intermediarius ‘ua.’ intermedium ‘közbülső
rész’: inter- ‘között, közé’ | medium ‘közép’
intermezzo [intermeddzó] G zene közjáték, színpadi mű hangszeres, főleg zenekari közzenéje
G zene rövid, lírai karakterdarab a romantikus zongorairodalomban
 ol, ‘ua.’ késő lat intermedium ‘közjáték’: inter- ‘között, közé’ | medium ‘közép’
interminábilis G végeérhetetlen
 lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | terminare ‘befejez, véget ér’ | terminus ‘határkő, határ, vég’ termen ‘határ’
interminiszteriális G minisztériumok közötti
 lásd INTER-, MINISZTERIÁLIS
intermisszió G kihagyás, kimaradás
 lat intermissio ‘ua.’, lásd INTERMITTÁL
intermittál G meg-megszakad, vissza-visszatér
 lat intermittere ‘közbevet, meg-megszakít’: inter ‘között, közé’ | mittere ‘küld, vet’
intermittens G ki-kimaradó, meg-megszakadó, visszatérő, időszakos
G orv váltakozó (láz)
 lat intermittens ‘ua.’, lásd INTERMITTÁL
intermoduláció G inf összetett hullám elemeinek modulációja
 lásd INTER-, MODULÁCIÓ
intermundia G fil (Epikurosz tanai szerint) a létező számtalan világot elválasztó köztes terek,
amelyekben az istenek élnek, közömbösen az ember sorsa iránt
 lat tbsz seml, ‘ua.’: inter ‘között’ | mundus ‘világ’
intermolekuláris G fiz a molekulák közötti (kölcsönhatás, folyamat)
 lásd INTER-, MOLEKULÁRIS
intermuszkuláris G anat izmok közötti
 tud lat intermuscularis ‘ua.’: lásd INTER-, MUSCULARIS
intern G belső, bizalmas, csak a beavatottak számára való
 ném, ‘ua.’ lat internus ‘belső’ intra ‘benn, belül’
Internacionálé G pol különböző országok azonos ideológiájú pártjainak nemzetközi szervezete
G pol a nemzetközi munkásmozgalom ünnepi indulója
 ném Internationale ‘ua.’, lásd INTERNACIONÁLIS
internacionális G nemzetek közötti, nemzetközi
 ném, fr, ang international ‘ua.’: lat inter ‘között’ | natio, nationis ‘nemzet’, lásd NÁCIÓ
internacionalista G pol az internacionalizmus híve
G tört a spanyol polgárháború idején a köztársaságiak oldalán harcoló külföldi önkéntes
 ang, ném internationalist ‘ua.’, lásd INTERNACIONÁLIS
internacionalizmus G pol nemzetköziség, a népek szolidaritásának elve
 ang internationalism ‘ua.’, lásd INTERNACIONÁLIS, -IZMUS
internál G rendőri felügyelet alatt álló kényszerlakhelyre telepít
G (hadviselő állam) a területén tartózkodó ellenséges állampolgárokat táborba zárja, őrizet alatt
tartja
 fr interner ‘ua.’ lat internus ‘belső’ intra ‘belül’
internalizáció G lél az a folyamat, amelynek során az egyén magáévá teszi a társadalmi normákat,
és belső meggyőződésből követi őket
ném Internalisation ‘ua.’
 késő lat internalis lat internus ‘belső’ intra ‘belül’
internátus G diákotthon, tanulóotthon
G † papnevelde
 ném Internat ‘ua.’ lat internus ‘belső’ intra ‘belül’
internet G számtech számítógépes világháló
 ang, ‘ua.’: lásd INTER(NACIONÁLIS) | net ‘háló’
interneuron G anat olyan neuron, amely egy adott anatómiai területen belül, annak érzékelő és
mozgató neuronjai között teremt sokirányú kapcsolatokat
 lásd INTER-, NEURON
internida G geol lánchegység belső zónái, amelyek mélytengeri üledékeket tartalmaznak
 tud lat seml tbsz, ‘ua.’ internidus ‘belül fekvő’ internus ‘belső’ intra ‘belül’
internista G † bentlakó diák
 ném Internist ‘ua.’ lat internus ‘belső’ intra ‘belül’
Lásd még INTERNÁTUS
internódium G növ szártag, egyes növényeken a szár két csomója közötti levéltelen szakasz
 tud lat internodium ‘ua.’: inter ‘között’ | nodus ‘csomó’
internuncius G dipl pápai követségi ügyvivő
G tört az Osztrák–Magyar Monarchia követségének helyettes vezetője a török Portánál
 lásd INTER-, NUNCIUS
interoceptor G lásd INTERORECEPTOR
interoperability G számtech együttműködési képesség más operációs rendszerekkel
 ang, ‘ua.’: lat inter ‘között, együtt’ | operabilitas ‘működőképesség’ operabilis ‘működőképes’,
lásd OPERÁL
interoreceptív G anat a szervezet belsejéből érkező ingereket felfogó
 tud lat interoreceptiv(us) ‘ua.’, lásd INTERORECEPTOR
interoreceptor G anat a szervezet belsejéből érkező ingereket felfogó érzéksejt
 tud lat, ‘ua.’: intero, intro ‘befelé’ | lásd RECEPTOR
inter parenthesim [inter parentézim] G zárójelben
 lat, ‘zárójelek között’: lásd INTER-, PARENTÉZIS
interparlamentáris G pol parlamentek közötti
 ang interparlamentar ‘ua.’: lásd INTER-, PARLAMENT
interpelláció G pol írásban benyújtott képviselői kérdés a kormányhoz vagy annak egy tagjához az
országgyűlésben
 lat interpellatio ‘félbeszakítás’, lásd INTERPELLÁL
interpellál G pol (képviselőként az országgyűlésben) kérdést intéz a kormányhoz vagy egy
miniszterhez
 lat interpellare, interpellatum ‘közbeszól, kérdésekkel ostromol, ellenvetést tesz’: inter ‘közé’ |
pellere ‘lök, űz’
interperszonális G lél személyek közötti
 tud lat interpersonalis ‘ua.’: lásd INTER-, PERSZÓNA
interplanetáris G űrk bolygóközi
 ang interplanetary ‘ua.’: lásd INTER-, PLANÉTA
inter pocula [inter pokula] G fehérasztalnál, poharazgatás közben
 lat, ‘poharak között’: inter ‘között’ | poculum ‘serleg, pohár’ potere ‘iszik’
interpoláció G beszúrás, betoldás szövegben
G irod szöveghamisítás önkényes betoldás révén
G mat függvény egy pontjához tartozó közelítő érték kiszámítása
 ném Interpolation ‘ua.’, lásd INTERPOLÁL
interpolál G beiktat, betold, beszúr (szöveget)
G mat függvény egy pontjának közelítő értékét meghatározza két szomszédos érték alapján
 lat interpolare ‘elváltoztat, átalakít’: inter ‘között’ | polire ‘csiszol, finomít’

interpretáció G értelmezés, magyarázat
G zene, szính művészi előadás(mód), egyéni értelmezésben való előadás
 lat interpretatio ‘ua.’, lásd INTERPRETÁL
interpretál G értelmez, magyaráz
G (szerepet, zeneművet) művészien előad
 interpretari, interpretatus ‘tolmácsol, magyaráz, értelmez’ interpres, interpretis ‘közvetítő,
tolmács’: inter ‘között’ | pretium ‘érték’
interpretátor G értelmező személy
G előadóművész
 újk lat interpretator ‘ua.’, lásd INTERPRETÁL
interpreter G számtech értelmező program, amely egy más program utasításait rendre gépi kódú
utasításokká alakítja át
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘tolmács’ interpret ‘tolmácsol’ lat, lásd INTERPRETÁL
interpunkció G nyelvt központozás írott szövegben
 tud lat interpunctio ‘ua.’: inter ‘között, közé’ | punctum ‘pont’
interregionális G területközi, tájegységek közötti (kapcsolat)
 lásd INTER-, REGIONÁLIS
interregnum G pol köztes uralom, uralomközi állapot, törvényes államfő nélküli átmeneti időszak
 lat, ‘ua.’: inter ‘között’ | regnum ‘uralom’ regere ‘igazgat, kormányoz, uralkodik’
interrogáció G † kikérdezés, kihallgatás
 lat interrogatio ‘ua.’, lásd INTERROGATÍV
interrogatív G nyelvt kérdő (névmás, mondat)
 tud lat interrogativus ‘ua.’ interrogare ‘kérdez’: inter ‘között’ | rogare ‘kérdez’
interrupció G félbeszakítás
 lat interruptio ‘ua.’ interrumpere, interruptum ‘félbeszakít’: inter ‘között, közé’ | rumpere ‘tör,
szakít’
interskoláris G iskolaközi
 tud lat interscholaris ‘ua.’: inter ‘között’ | schola ‘iskola’ gör szkholé, lásd SKOLASZTIKA
interstadiális G geol a jégkorszakokba ékelődő rövid felmelegedési időszakok közötti
 lásd INTER-, STÁDIUM
intersticiális G ásv a kristályrács szabályos pontjai között elhelyezkedő
G orv a szövetek közeit kitöltő (folyadék)
 tud lat interstitialis ‘ua.’, lásd INTERSTÍCIUM
interstícium G orv a szöveti alapsejtek közötti, más funkciójú sejtekből, hajszálerekből és
folyadékból álló struktúra
 tud lat interstitium ‘rés, köz, szűk nyílás’: inter ‘között’ | (si)stere, statum ‘megáll’ stare ‘áll’
interszexuális G orv nemközi, mindkét nem jegyeit magán viselő
 tud lat, ‘ua.’: lásd INTER-, SZEXUÁLIS
intersztelláris G csill csillagközi, a csillagok közötti
 ang, ném interstellar ‘ua.’: lat inter- ‘között’ | stella ‘csillag’
interurbán G városközi, helyközi (telefonhívás)
 ang interurban ‘ua.’: lat inter- ‘között, közé’ | urbanus ‘városi’ urbs ‘város’
Lásd még HIPERURBANIZMUS, URBÁNUS
intervallum G köz, időköz, köztes időszak
G zene hangköz
G mat két adott szám közötti számok halmaza
 lat, ‘térköz, távolság (az ókori katonai tábor cölöpsánca és a szélső sátrak között)’: inter- ‘között,
közé’ | vallum ‘cölöp, sánc’
intervaszkuláris G anat erek közötti
 tud lat intervascularis ‘ua.’, lásd INTER-, VASZKULÁRIS
intervenció G pol, kat fegyveres beavatkozás más állam belügyeibe
G † közbenjárás, közbelépés
 lat interventio ‘ua.’, lásd INTERVENIÁL
intervencionista G pol (fn) a katonai beavatkozás híve, követelője
G pol (mn) katonai beavatkozásban részt vevő, intervenciós
 ném Interventionist ‘ua.’, lásd INTERVENCIÓ
interveniál G közbelép, közbenjár
 lat intervenire, interventum ‘közbelép, közbenjár’: inter- ‘között, közbe’ | venire ‘jön’
intervertebrális G anat csigolyaközi
 lat, ‘ua.’: inter ‘között’ | vertebra ‘csigolya’ vertere ‘fordít’
interview lásd INTERJÚ
intervokális G nyelvt magánhangzóközi, két magánhangzó közötti
 tud lat intervocalis ‘ua.’: inter ‘között’ | vocalis ‘magánhangzó’ vox, vocis ‘hang’
interzonális G zónaközi, két övezet közötti
 ném interzonal ‘ua.’: lásd INTER-, ZÓNA
intestabilitas [intesztabilitás] G jog tanúképtelenség, a tanúskodáshoz való jog elvesztése az ókori
római jogrendszerben
 lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | testabilis ‘tanúskodni képes, jogosult’ testis ‘tanú’
intestinum [intesztínum] G anat bélcsatorna
 lat, ‘bél, belek, zsigerek’ intestinus, ered. intustinus ‘belső, belül fekvő’ intus ‘belül’
intesztinális G anat a bélrendszerrel kapcsolatos
 tud lat intestinalis ‘ua.’, lásd INTESTINUM
intesztinoszolvens G orv bélben oldódó (gyógyszer)
 tud lat intestinosolvens ‘ua.’: lásd INTESTINUM | solvere ‘felold, oldódik’
in theoria G elméletben, elméletileg
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd TEÓRIA
in thesi [in tézi] G elvileg
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd TÉZIS
intifáda G pol a palesztinai arabok felkelése az izraeli megszállás ellen
 ar, ‘lázadás’, tkp. ‘lerázás’ (ti. az idegen igáé)
intim G belső, bensőséges
G családias, meghitt
G személyes, bizalmas, magánjellegű
 ném intim fr intime lat intimus ‘ua.’, lásd INTIMUS
intimidáció G megfélemlítés
 lat intimidatio ‘ua.’, lásd INTIMIDÁL
intimidál G megfélemlít
 lat intimidare ‘ua.’: in- ‘bele’ | timidus ‘félénk’ timere ‘fél’
intimista G műv az intimizmus irányzatának képviselője
 fr intimiste ‘ua.’, lásd INTIMIZMUS
intimitás G meghittség
G bizalmas értesülés
 ném Intimität ‘ua.’, lásd INTIMUS
intimizmus G műv főleg csendéleteket és meghitt szobabelsőket ábrázoló posztimpresszionista
festői irányzat
 fr intimisme ‘ua.’, lásd INTIM, -IZMUS
intimszféra G magánélet
 lásd INTIM, SZFÉRA
intimus G bizalmas barát
 lat ff, ‘bizalmas, meghitt’, tkp. ‘legbelső’ intus ‘belül’
intolerábilis G tűrhetetlen, elviselhetetlen
 lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd TOLERÁBILIS
intolerancia G politikai, vallási, faji türelmetlenség
G orv túlérzékenység bizonyos gyógyszerekre
 lat intolerantia ‘ua.’, lásd INTOLERÁNS
intoleráns G türelmetlen, másságot nem tűrő
 lat intolerans, intolerantis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd TOLERÁNS
intonáció G nyelvt hanglejtés
G zene hangképzés, hangvétel
 ném Intonation ‘ua.’, lásd INTONÁL
intonaco [intonako] G műv freskófestéshez felrakott felső vakolatréteg
 ol, ‘ua.’ intonacare, intonicare ‘bevakol’, tkp. ‘beöltöztet’: in- ‘be’ | tonica lat tunica
‘tunika, köntös’
intonál G zene kezdő hangot megad, énekbe vagy hangszeres játékba kezd
G zene énekhangot képez, a kellő hangot eltalálja
 késő lat intonare ‘ua.’ in tonum ‘a (kellő) hang szerint’ tonus ‘hang’ gör tonosz ‘ua.’, tkp.
‘feszülés’ teinó ‘feszít’
Lásd még TÓNUS
in toto G teljes egészében
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | totus ‘egész’
Lásd még TOTÁLIS
intoxikáció G orv mérgezés, mérgezettség
 tud lat intoxicatio ‘ua.’, lásd INTOXIKÁL
intoxikál G megmérgez
 tud lat intoxicare ‘ua.’: lat in- ‘bele’ | lásd TOXIKUS
intra- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) belül, benne, bele
G -beli, belüli
 lat intra ‘benne, bele’
intrabilitás G biol behatolási képesség (pl. a sejtplazmába)
 tud lat intrabilitas ‘ua.’ intrabilis ‘behatolni képes’ intrare ‘belép, behatol’ intra ‘bele’
intracelluláris G biol sejten belüli
 tud lat, ‘ua.’, lásd INTRA-, CELLULÁRIS
intráda G szính belépés, belépő jelenet
G zene hangszeres zenei bevezetés
 régi ol nyj intrada ol entrata ‘belépés’ entrare ‘belép’ lat intrare ‘belép, behatol’
intra ‘befelé’
intra dominium G jog birtokon belül
 lat, ‘ua.’: lásd INTRA-, DOMÍNIUM
intrados [entrado] G ép ívbéllet, a boltív belső, homorú felülete
 fr, ‘ua.’: lat intra ‘belül’ | fr dos ‘hát, ívhát’ lat dorsum ‘hát’
Lásd még DORZÁLIS, DOSSZIÉ, EXTRADOS, INDORZÁTUM, INDOSSO
intrakardiális G anat a szíven belüli
 tud lat intracardialis ‘ua.’: intra ‘belül’ | gör kardia ‘szív’
intrakontinentális G földr a kontinens belsején elhelyezkedő, körülzárt (tenger)
 lásd INTRA-, KONTINENTÁLIS
intrakrusztális G geol a földkérgen belüli
 ném intrakrustal ‘ua.’: lat intra ‘belül’ | crusta ‘kéreg’
intrakután G anat a bőr rétegei közötti
 ném intrakutan ‘ua.’: lat intra ‘belül’ | cutaneus ‘a bőrhöz tartozó’ cutis ‘bőr’
intramolekuláris G kém a molekulán belül ható
 lásd INTRA-, MOLEKULÁRIS
intra muros [intra múrosz] G nem nyilvánosan, titkosan, bizalmasan
 lat, ‘a falakon belül’: intra ‘belül’ | murus ‘fal’
intramuszkuláris G orv izomba adandó vagy adott (injekció)
 tud lat intramuscularis ‘ua.’: lásd INTRA-, MUSCULARIS
intranet G számtech vállalaton, intézményen vagy szervezeten belüli információcserére és -
feldolgozásra tervezett hálózat
ang, ‘ua.’: lat intra ‘belül’ | ang net ‘háló, hálózat’

intranszportábilis G szállíthatatlan, szállításra nem alkalmas
lat in- ‘nem’ | lásd TRANSZPORTÁBILIS

intranukleáris G fiz az atommagon belüli
lásd INTRA-, NUKLEÁRIS

intranzigencia G hajthatatlanság, meg nem alkuvás
lat intransigentia ‘ua.’, lásd INTRANZIGENS

intranzigens G hajthatatlan, meg nem alkuvó
lat intransigens ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd TRANZIGENS

intranzitív G nyelvt tárgyatlan, †bennható (ige)
ném intransitiv ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd TRANZITÍV

intraokuláris G anat a szemen belüli
tud lat intraocularis ‘ua.’: lásd INTRA-, OKULÁRIS

intrauterin G orv méhen belüli
ném, ‘ua.’: lat intra ‘belül’ | uterus ‘méh’

intravaginális G orv hüvelyen belüli
G orv a hüvelybe helyezendő, alkalmazandó
 tud lat intravaginalis ‘ua.’: intra ‘belül, bele’ | vagina ‘női hüvely’, ered. ‘kardhüvely’
intravaszkuláris G orv éren belüli
 tud lat intravascularis ‘ua.’: lásd INTRA-, VASZKULÁRIS
intravénás G orv gyűjtőérbe adott (injekció)
 magy, tud lat intravenosus ‘ua.’: lat intra ‘bele’ | vena ‘véna, gyűjtőér’
intraventrikuláris G anat a szívkamrán belüli
 tud lat intraventicularis ‘ua.’: lásd INTRA-, VENTRIKULÁRIS
intraver G számtech egy vállalat vagy intézmény hálózatában a belső érintkezést megkönnyítő
egyedi szoftver
 ang intraware ‘ua.’, lásd INTRA-, (SZOFT)VER
intrazonális G növ övezeten belüli, sajátságosan az adott éghajlati övben előforduló
(növénytársulás)
 tud lat intrazonalis ‘ua.’: lásd INTRA-, ZÓNA
intrika G cselszövény, ármány, fondorlat, áskálódás
 magy, lásd INTRIKÁL (a kapál–kapa és hasonló szópárok mintájára)
intrikál G áskálódik, ármánykodik, cselt sző
 ném intriguieren fr intriguer ‘ua.’ lat intricare ‘összezavar, zavarba ejt’: in- ‘bele’ | tricae
‘baj, kellemetlenség’ ? (a magyar szóalakra a latin forma hatott)
intrikus G (mn) cselszövő, ármánykodó, bajkeverő
G (fn) ilyen jellemű ember
G irod ilyen karakter drámai műben
 magy, lásd INTRIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
intrinsic [intrinzik] G fiz tiszta, azaz adalékanyagot és szennyezést nem tartalmazó (félvezető)
G számtech rögzített (betűkészlet)
 ang, ‘belső, benne rejlő, eredeti’ kk lat intrinsecus ‘ua.’: ősi lat *intrim ‘befelé’ | secus
‘irányuló, vmit követő’ sequi, secutus ‘követ’
in triplo G három példányban
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | triplus ‘hármas’, lásd TRIPLEX
intro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) befelé irányuló, bele-
 lat intro ‘ua.’
introdukció G irod bevezetés, előszó
 lat introductio ‘ua.’: intro ‘bele’ | ducere, ductum ‘vezet’
introitus [introitusz] G vall a mise bevezető könyörgése
G zene zenés mise ennek megfelelő tétele
G zene orgonamű bevezető része
 lat, ‘bemenetel’: intro- ‘bele’ | ire, itum ‘megy’
Lásd még EXITUS, ITINERÁRIUM, KOITUSZ
introjekció G lél külső tárgynak vagy személynek beépülése az énbe a mélylélektan elmélete szerint
G lél a külvilág elvárásai és értékelése alapján kialakult énkép a személy tudatában
 tud lat introiectio ‘ua.’, tkp. ‘bevetítés’: intro- ‘bele’ | iacere, iactum ‘dob, vet’
Lásd még INJEKCIÓ
intronizáció G trónfoglalás, trónra lépés, királlyá avatás
G vall főpap beiktatása
 ném Inthronisation ‘ua.’, lásd INTRONIZÁL
intronizál G trónra emel, megkoronáz
G vall főpapot beiktat
 ném inthronisieren ‘ua.’: lat in- ‘bele, rá’ | thronus gör thronosz ‘trón’
introspekció G lél önmegfigyelés, lelki önvizsgálat
 tud lat introspectio ‘ua.’ introspicere ‘bepillant, szemlél’: intro- ‘bele’ | specere, spectum ‘néz,
figyel’
Lásd még ASPEKTUS, INSPEKCIÓ, RESPEKTUS
introspektív G lél befelé forduló, lelki önvizsgálatra hajló, önelemző
 ném introspektiv ‘ua.’, lásd INTROSPEKCIÓ
introvertált G lél befelé forduló, a belső hatások iránt fogékony, zárkózott (lelkialkat)
 ném introvertiert ‘ua.’: lat intro- ‘befelé’ | vertere, versum ‘fordít, fordul’
introverzió G lél lelki befelé fordulás, elzárkózás a külső hatásoktól
 tud lat introversio ‘ua.’, lásd INTROVERTÁLT
intrúzió G geol a magma benyomulása és felnyomulása a korábban keletkezett kőzetekbe
 tud lat intrusio ‘ua.’, tkp. ‘betolakodás’ lat intrudere, intrusum ‘rátör, betolakodik,
benyomakodik’: in- ‘bele’ | trudere ‘nyom, lök’
intruzív G geol a mélységből feltoluló olvadékos, magmás (kőzet)
 ném intrusiv fr intrusif ‘betolakodó, behatoló’, lásd INTRÚZIÓ
intubáció G orv cső bevezetése testüregbe
 tud lat intubatio ‘ua.’: in- ‘bele’ | tubus ‘cső’
intuíció G ösztönös megérzés, felismerés
G fil képesség az igazság élményszerű felismerésére
G megsejtés, sugallat, ösztön
 újk lat intuitio ‘ua.’ intueri, intuitus ‘megszemlél, megfontol’: in- (nyomósító) | tueri
‘megfigyel’
intuicionizmus G fil olyan nézet, mely szerint a matematika a logikától és érzéki tapasztalatoktól
független, fogalmai belső belátás alapján önmagukat magyarázzák
G fil az erkölcsi fogalmaknak hasonló függetlenséget tulajdonító elmélet
 ang intuitionism ‘ua.’, lásd INTUÍCIÓ, -IZMUS
intuitív G ösztönös megérzésen, élményszerű felismerésen alapuló
G sugallatszerű, ihlet sugallta
 ném intuitiv ‘ua.’, lásd INTUÍCIÓ
intuitivizmus G fil Bergson francia filozófus elmélete, amely szerint a valóság megismeréséhez az
ösztönös felismerés, nem pedig az érzéki tapasztalat és az értelem vezet el
 fr intuitivisme ‘ua.’, lásd INTUITÍV, -IZMUS
in tyrannos [in tirannosz] G a zsarnokok ellen
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba, ellen’ | lásd TIRANNUS
inuit G népr az eszkimók önmegnevezése
 eszkimó, ‘emberek’
inulin G biokém szükség esetén gyümölcscukorrá lebomló poliszacharid, sok növény tartalék
tápanyaga, amely pl. föld alatti gumókban halmozódik fel
 ang inulin ‘ua.’: lat inula ‘örvénygyökér’ (először ebből állították elő) | -in (vegyületre utaló

toldalék
inundáció G áradás, árvíz
lat inundatio ‘ua.’
 inundare ‘eláraszt’: in- ‘bele’ | unda ‘hullám’
in usum [in úzum] G (valaki) használatára
lat, ‘ua.’: in- ‘-ra’ | usus ‘használat’
 uti, usum ‘használ’
Lásd még UTILIZÁL, ÚZUS
invalid G jog érvénytelen
G erőtlen
ang, ném invalid ‘ua.’, lásd INVALIDUS
invalidál G † jog érvénytelenít
G elerőtlenít
ném invalidieren ‘ua.’, lásd INVALID
invalidus G † rokkant, munkaképtelen
G hadirokkant
lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | validus ‘egészséges, életerős’ valere ‘jól van, egészséges’
invar G koh kis hőtágulású vas-nikkel ötvözet
ném márkanév lat invar(iabilis) ‘nem változó’, lásd INVARIÁBILIS
invariábilis G változatlan, állandó
lat invariabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | variabilis ‘változékony’ variare ‘váltakozik’
invariáns G (fn) mat olyan mennyiség vagy kifejezés, amely leképezés, átalakítás vagy más művelet
során változatlan marad
G (mn) változatlan értékű, változatlanul maradó
ném Invariant ‘ua.’: lat in- ‘nem’ | lásd VARIÁNS
invázió G kat betörés, lerohanás, elözönlés
G tömeges támadás
lat invasio ‘ua.’ invadere, invasum ‘behatol, benyomul’: in- ‘bele’ | vadere ‘megy’
invazív G orv a szervezetbe erővel vagy művi úton behatoló
ném invasiv ‘ua.’, lásd INVÁZIÓ
invektíva G éles támadás, kirohanás (valaki ellen)
ném Invektive fr invective ‘ua.’ lat invehere, invectum ‘nekitámad, ócsárol’: in- ‘bele’ |
vehere ‘hoz, visz, rohan’
invenció G találékonyság, leleményesség
G ötlet, lelemény
G művészi alkotóképesség
G zene rövid, többszólamú imitációs zenei forma
lat inventio ‘ua.’ invenire, inventum ‘rátalál, rájön’: in- ‘bele, rá’ | venire ‘jön’
Lásd még ADVENT, PREVENCIÓ, PROVENIENCIA, SZUBVENCIÓ
invenciózus G leleményes, találékony, ötletgazdag
magy, ‘ua.’, lásd INVENCIÓ (a tendencia–tendenciózus és hasonló szópárok mintájára)
inventár vagy inventárium G leltár, tárgyjegyzék
ném Inventar kk lat inventarium ‘ua.’ invenire, inventum ‘rátalál’, lásd INVENCIÓ
inventúra † G leltározás, rovancs, összeírás
kk lat inventura ‘ua.’, lásd INVENTÁR
invertál G megfordít, átfordít, átalakít
lat invertere, inversum ‘megfordít’: in- (nyomósító) | vertere ‘fordít’
Lásd még VERZIÓ
invertáz G kém a répacukrot szőlő- és gyümölcscukorra lebontó enzim
ang, ném invertase ‘ua.’: lásd INVERTÁL | -áz (enzimre utaló toldalék)
Invertebrata G áll gerinctelenek, gerinctelen állatok rendje
tud lat seml tbsz ‘ua.’: in- ‘nem’ | vertebratus ‘gerinces’, tkp. ‘csigolyás’ vertebra ‘csigolya’
vertere ‘fordít’
inverter G vill egyenáramot váltóárammá átalakító berendezés
G inf jel vagy impulzus fázisát 180 fokkal megfordító áramkör
ang, ‘megfordító’ invert ‘megfordít’ lat, lásd INVERTÁL
inverz G mat fordított, megfordított (művelet, függvény)
G ellenkező, ellentett
ném invers ‘ua.’, lásd INVERTÁL
inverzió G megfordítás, átfordítás, befordulás
G stil szórendbontás, fordított szórend mint stilisztikai eszköz
G orv szervek rendellenes helyzete
G met az a helyzet, amikor a talajközeli légréteg hidegebb, mint a felette lévő
lat inversio ‘ua.’, lásd INVERTÁL
investment company [invesztment kampeni]
G közg beruházási társaság
ang, ‘ua.’: investment ‘beruházás’ invest ‘beruház’, lásd INVESZTÁL | company ‘társaság’, lásd
KOMPÁNIA
invesztál G közg beruház, befektet
ném investieren ‘ua.’
 késő lat investire ‘felöltöztet’: in- ‘bele’ | vestis ‘ruha’
invesztíció G közg befektetés, beruházás
G vall püspöki beiktatás
 ném Investition ‘ua.’, lásd INVESZTÁL
invesztigáció G † nyomozás, kutatás
 lat investigatio ‘ua.’ investigare ‘kinyomoz’: in- ‘bele’ | vestigium ‘lábnyom’
invesztitúra G vall püspök vagy más egyházi méltóság beiktatása
 lat investitura ‘ua.’, tkp. ‘beöltöztetés’ késő lat investire ‘felöltöztet’: in- ‘bele’ | vestis ‘ruha’
invesztor G közg befektető, beruházó
 ang investor ‘ua.’ invest ‘beruház’, lásd INVESZTÁL
inveterált G † megrögzött
G megrögződött, meggyökeresedett, megkövesedett
 lat inveteratus ‘megöregedett, megrögzült, meggyökeresedett’ inveterare ‘megöregszik,
megrögzül’: in- ‘bele’ | vetus, veteris ‘öreg’
Lásd még VETERÁN
inviáció G útbaigazítás
 lat inviatio ‘ua.’ inviare ‘útbaigazít’: in- ‘bele’ | via ‘út’
in vicem G kölcsönösen
 lat, ‘ua.’: in ‘-ba’ | lásd VICE VERSA
invidiózus G † irigy
 lat invidiosus ‘ua.’ invidia ‘irigység’ invidere ‘irigy szemmel néz’: in- ‘bele’ | videre ‘lát’
inviolábilis G sérthetetlen
 lat inviolabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd VIOLÁL
invitáció G meghívás
 lat invitatio ‘ua.’, lásd INVITÁL
invitál G meghív
G felkér, felhív, felszólít valamire
 lat invitare ‘ua.’: in- ‘bele’ | vitus ‘hajlandó’
invitatórium G vall az esti istentiszteletre vagy imaórára felszólító ének
 lat, ‘ua.’, lásd INVITÁL
in vitro G kísérleti úton, lombikban (végzett, pl. megtermékenyítés)
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | vitrum ‘üveg’
in vivo G élőben, az élő szervezetben
 lat, ‘ua.’: in ‘-ban’ | vivus ‘élő’ vivere ‘él’
invizíbilis G láthatatlan
 lat invisibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd VIZÍBILIS
invokáció G irod felfohászkodás, a múzsák vagy más istenség segítségül hívása nagyobb költői mű
elején
lat invocatio ‘ua.’, lásd INVOKÁL

invokál G felhív, felszólít, megidéz
G irod (múzsát) segítségül hív
 lat invocare, invocatum ‘ua.’: in- (nyomósító) | vocare ‘hív, szólít’ vox, vocis ‘hang’
Lásd még VOKÁLIS, VOKS
involúció G mat kétirányú transzformáció, amely végül az eredeti alakzathoz vezet vissza
G orv egy szerv visszaalakulása eredeti méretére (pl. a méhé szülés után)
G orv öregkori visszafejlődés
 lat involutio ‘begöngyölés’, lásd INVOLVÁL
involvál G magában foglal (mint elkerülhetetlen következményt), maga után von
 lat involvere, involutum ‘begöngyöl’: in- ‘bele’ | volvere ‘gördít, fordít’
invulnerábilis G sebezhetetlen, sérthetetlen
 lat invulnerabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd VULNERÁBILIS
inzert G műsz televíziós mozgóképbe illesztett állókép vagy felirat
 ang insert ‘ua.’, tkp. ‘beillesztés’ lat inserere, insertum ‘beilleszt’: in- ‘bele’ | serere ‘illeszt’
Lásd még DISSZERTÁL, INSZERCIÓ
inzisztál G erősködik, ragaszkodik (álláspontjához), kitart (véleménye mellett)
 lat, ‘ua.’, ered. ‘melléje áll’: in- ‘bele, melléje’ | (si)stere ‘megáll’ stare ‘áll’
inzuláció G biol a földrajzi elszigetelődés hatása a fajok kialakulására, ill. konzerválódására
 tud lat insulatio ‘ua.’ késő lat insulare ‘elszigetel’ insula ‘sziget’ ?
Lásd még INZULIN, IZOLÁL
inzuláris G szigetszerű, szigetjellegű, a szigetlétből fakadó
 tud lat insularis ‘ua.’ insula ‘sziget’
inzulin G orv a hasnyálmirigyben található Langerhans-szigetek nevű sejtcsoport hormonja, amely a
vércukor szintjét szabályozza
 ang insulin ‘ua.’: lat insula ‘sziget’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
inzulinémia G orv rendellenesen sok inzulin jelenléte a vérben
 tud lat insulinaemia ‘ua.’: lásd INZULIN | gör haima ‘vér’
inzultál G nyilvános helyen durván megsért
G tettleg bántalmaz
 lat gyak insultare ‘(neki)ugrál, kicsúfol, gúnyt űz belőle’ insilire, insultum ‘ráugrik’: in- ‘bele’ |
salire ‘ugrik’
Lásd még ASSZÓ, SZALTÓ
inzultus G bántalmazás, tettleges sértés
 lat insultus ‘gúny, sértés’, lásd INZULTÁL
inzsellér † G földmérő
 magy, (nn nl elhasonulás eredménye) ered. inzsenér ném Ingenieur [inzseniőr] fr
ingénieur ‘mérnök’ kk lat ingenium ‘hadi gépezet’, lásd INGÉNIUM
ion G vill elektromos töltésű anyagi részecske
 ang ion ‘ua.’ (Faraday leleménye) gör seml ion ‘menő’ (elektromos erőtérben az ~ az ellenkező
pólus felé megy) ión ‘ua.’ eimi ‘megy’
ión lásd JÓN
ionemisszió G ionok kilépése gázba vagy vákuumba
 lásd ION, EMISSZIÓ
ionizáció G vill ionizál(ód)ás
 ném Ionisation ‘ua.’, lásd IONIZÁL
ionizál G vill semleges anyagi részecskét ionná alakít elektron leszakításával, ill. hozzáadásával
 ném ionisieren ‘ua.’, lásd ION
ionkoncentráció G fiz egységnyi térfogatban vagy tömegben található ionok mennyisége
 lásd ION, KONCENTRÁCIÓ
ionométer G fiz a levegőben lévő ionok számát, ill. koncentrációját mérő műszer
ném Ionometer ‘ua.’: lásd ION | gör metreó ‘mér’

ionoszféra G met a légkör legfelső rétege, ahol a levegőmolekulák többsége ionizált állapotban van
ang ionosphere ‘ua.’: lásd ION, SZFÉRA

iontoforézis G orv gyógyszer bejuttatása a szervezetbe a bőrön vagy nyálkahártyán keresztül
galvánárammal, tehát ionizált állapotban
tud lat iontophoresis ‘ua.’: gör ion, iontosz ‘ion’ | phoreszisz ‘szállítás’
 phoreó ‘visz’
ióta G nyelvt a görög ábécé kilencedik betűje, , hangértéke i
gör iota ‘ua.’
 sémi (föníciai) jod ‘kéz’ (az ~ eredetileg a kéz piktogrammja volt)
Lásd még JOTTA
ipekakuána G növ Brazíliában honos félcserje
G gyógysz ennek gyökeréből készített köptető gyógyszer
 tud lat ipecacuana port ipecacuanha guarani indián ipe-kaa-guanya ‘kis hánytató növény’
ippon G sport győzelmet jelentő dobás a cselgáncsban
 jap, ‘ua.’
ipse G † az illető, ő maga
G biz ember, alak, muki
 lat, ‘ő (maga)’
ipso facto [ipszó faktó] G magából a tényből (kifolyólag)
 lat, ‘ua.’: ipse ‘maga’ | lásd FAKTUM
ipso iure [ipszó júre] G a jog rendelkezéseiből (kifolyólag)
 lat, ‘ua.’: ipse ‘maga’ | ius, iuris ‘jog’
ipszilon G nyelvt az y betű neve
G a görög ábécé huszadik betűje, , Y, ókori hangértéke ü
 kk lat ypsilon ‘ua.’ gör ü pszilon ‘csupasz, egyszerű (ti. egytagú) ü’ (a bizánci korban már
ugyanúgy hangzott a kétbetűs ei és oi is, vagyis i-nek)
ipszilonista G nyelvt a kiejtés elvét képviselő, tehát a mongya, láttya írásmódot ajánló irányzat a 18.
század végén és a 19. század elején zajlott „helyesírási háborúban” (szemben a jottisták javasolta
mondja, látja formákkal)
 lásd IPSZILON, -ISTA
iranista G tud az iranisztika művelője
 ném Iranist ‘ua.’, lásd IRANISZTIKA
iranisztika G az iráni (perzsa) nyelvvel és kultúrával foglalkozó tudományág
 ném Iranistik ‘ua.’ Irán, Perzsia modern neve óperzsa árya, lásd ÁRJA
iridektómia G orv a szivárványhártya (részleges) eltávolítása műtéti úton
 tud lat iridectomia ‘ua.’: lásd ÍRISZ | gör ektomé ‘kimetszés’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
irídium G kém ezüstfehér, igen kemény fémes elem
 tud lat, ‘ua.’: gör irisz, iridosz ‘szivárvány’ (az ~ vegyületei változatos színűek) | -ium vegyi
elemre utaló toldalék
iridodialízis G orv a szivárványhártya leválása vagy műtéti leválasztása
 tud lat iridodialysis ‘ua.’, lásd ÍRISZ, DIALÍZIS
irish stew [ájris sztjú] G konyha ír gulyás, leves bárányhúsból, káposztából és burgonyából
 ang, ‘ua.’: Irish ‘ír’ | stew ‘párolt ételnemű’ stew ‘párol’ ófr estuver ‘gőzöl’ ?
írisz G növ nőszirom
G orv a szem szivárványhártyája
 lat iris ‘ua.’ gör irisz, iridosz ‘szivárvány, nőszirom’
íriszdiagnosztika G orv betegségek felismerése a szivárványhártyán talált elváltozásokból
 lásd ÍRISZ, DIAGNOSZTIKA
irizál G szivárványszínekben játszik
 ném irisieren fr iriser ‘ua.’, lásd ÍRISZ
irokéz G népr (fn) észak-amerikai (kanadai) indián népcsoport, ehhez tartozó személy
G (mn) e néppel kapcsolatos
 ném Irokese
 fr Iroquois ‘ua.’ algonkin indián iroku ‘igazi kígyók’
irónia G rejtett, finom gúny, naivságot tettető, szellemes gúnyolódás
lat ironia ‘ua.’
 gör eiróneia ‘tudatlanságot színlelő kérdezgetés’ eirón ‘színlelő’, tkp.
‘beszélő’ eiró ‘mond, kijelent’
ironikus G iróniát rejtő, szellemesen gunyoros
 ném ironisch ‘ua.’, lásd IRÓNIA
ironizál G ironikusan fejezi ki magát, szellemesen gúnyolódik
 ném ironisieren fr ironiser ‘ua.’, lásd IRONIKUS
irracionális G oktalan, ésszerűtlen
G fil észfeletti, logikai fogalmakkal ki nem fejezhető
G mat végtelen, nem szakaszos (tizedes tört)
 lat irrationalis, tkp. in-rationalis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd RACIONÁLIS
irracionalitás G észfelettiség, ésszerűtleség
 lat irrationalitas ‘ua.’, lásd IRRACIONÁLIS
irracionalizmus G fil bölcseleti felfogás, mely szerint az értelem nem képes a valóságot logikai
úton feltárni, megismerni
 ném Irrationalismus ‘ua.’, lásd IRRACIONÁLIS
irradiáció G kisugárzás
G orv kisugárzó fájdalom
G fiz szétsugárzás
 tud lat irradiatio, tkp. in-radiatio ‘besugárzás’: in- ‘bele’ | radiare ‘sugároz’ radius ‘sugár,
küllő’
Lásd még RADIÁTOR, RÁDIÓ
irreális G valószerűtlen
G képzeletbeli, a valóságban nem létező
G megvalósíthatatlan
 kk lat irrealis, tkp. in-realis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd REÁLIS
irrealitás G valószerűtlenség
G valaminek nem reális volta
 kk lat irrealitas ‘ua.’, lásd IRREÁLIS
irredenta G az irredentizmus híve
G e mozgalommal, ennek követeléseivel kapcsolatos
 ol (Italia) irredenta ‘a meg nem váltott, fel nem szabadított (Itália)’ (az 1860-as évektől az osztrák
s francia kézen lévő olaszlakta területek felszabadítását célzó mozgalom jelszava): in- ‘nem’ |
redento ‘megváltott, felszabadított’ redimere, redento ‘megvált, kivált’ lat redimere
‘visszavásárol, (rabszolgát) kivált’: re(d)- ‘vissza, újra’ | emere ‘vásárol’
irredentizmus G olyan mozgalom, amely más országok területeinek elcsatolását követeli etnikai
alapon vagy történelmi jogokra hivatkozva
 ol irredentismo ‘ua.’, lásd IRREDENTA, -IZMUS
irreducibilis G tud az eredetire vissza nem vezethető
G orv vissza nem állíthtató, a helyére vissza nem tehető
 tud lat, ‘ua.’: in- ‘nem’ | reducibilis ‘visszavezethető’ reducere ‘visszavezet’: re- ‘vissza’ |
ducere ‘vezet’
Lásd még DUCE, KONDUKCIÓ
irreguláris G szabálytalan, szabályozatlan
G kat nem a hadsereg kötelékébe tartozó (csapat)
 lat irregularis, tkp. in-regularis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd REGULÁRIS
irregularitás G szabálytalanság, rendetlenség, szervezetlenség
 lat irregularitas ‘ua.’, lásd IRREGULÁRIS
irreleváns G lényegtelen, jelentéktelen, az adott ügyben nem számító
 lat irrelevans ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd RELEVÁNS
irreligiózus G vallástalan
 lat irreligiosus, tkp. in-religiosus ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd RELIGIÓZUS

irremediábilis G orvosolhatatlan, jóvátehetetlen
lat irremediabilis, tkp. in-remediabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | remediare ‘orvosol’, lásd REMÉDIUM

irreponíbilis G orv helyre nem tehető (csont)
G orv vissza nem helyezhető (sérv)
 tud lat irreponibilis, tkp. in-reponibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | reponibilis ‘visszatehető’, lásd REPONÁL
irreparábilis G jóvátehetetlen, helyrehozhatatlan
 lat irreparabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | reparabilis ‘kijavítható’, lásd REPARÁL
irreszuszcitábilis G orv újjáéleszthetetlen
 tud lat irresuscitabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | re- ‘újra, újjá’ | suscitabilis ‘felkelthető’ suscitare
‘felkelt, feléleszt’: su(b)s ‘(alulról) fel’ | citare ‘hív, idéz’
irreverzíbilis G visszafordíthatatlan, csak egy irányban ható, végezhető
G mat megfordíthatatlan
 lat irreversibilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd REVERZÍBILIS
irrevokábilis G visszavonhatatlan
 lat irrevocabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | revocabilis ‘visszavonható’, lásd REVOKÁL
irrezolúció G határozatlanság, habozás, tétovázás, bátortalanság
 lat irresolutio, tkp. in-resolutio ‘ua.’: in- ‘nem’ | lásd REZOLÚCIÓ
irrigáció G orv beöntés, †allövet
G orv hüvelyöblítés
G mezőg mesterséges öntözés
 lat irrigatio ‘ua.’, lásd IRRIGÁL
irrigál G orv beöntést ad
G orv hüvelyöblítést végez
G mezőg öntöz
 lat irrigare, irrigatum, tkp. in-rigare ‘áraszt, öntöz’: in- ‘bele’ | rigare ‘vizet vezet’
irrigátor G orv beöntéshez való készülék
G orv hüvelyöblítő készülék
 tud lat irrigator ‘ua.’, lásd IRRIGÁL
irrigoszkópia G orv kontrasztbeöntés
G orv beöntéses röntgenvizsgálat
 tud lat irrigoscopia ‘ua.’: lásd IRRIGÁL | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
irritábilis G ingerlékeny, túlérzékeny
 lat irritabilis ‘ua.’, tkp. ‘ingerelhető’, lásd IRRITÁL
irritabilitás G orv ingerlékenység, beteges túlérzékenység
G biol élő szervezeteknek az a képessége, hogy a külvilág ingereire választ adnak
 tud lat irritabilitas ‘ua.’, lásd IRRITÁBILIS
irritáció G orv enyhe gyulladás, bántalom
G átv bosszúság
 tud lat irritatio ‘ua.’, lásd IRRITÁL
irritál G ingerel, izgat, bosszant
G idegesít, nyugtalanít
 lat gyak irritare, irritatum ‘ingerel, bosszant’ irrio vagy hirrio ‘dühösen morog’
ischaemia [isémia, iszkémia] G orv helyi vérszegénység a vér odajutásának akadálya miatt
 tud lat ischaemia ‘ua.’: gör iszkhon ‘akadály’ | haima ‘vér’
ischias lásd ISIÁSZ
isiász G orv derékzsába
G az ülőideg zsábája
 ném Ischias lat ischias ‘ua.’ gör iszkhiasz ‘csípőfájdalom’ iszkhion ‘csípő’
isler G konyha omlós tésztából készült lekváros, csokoládés sütemény
 ném Ischler ‘ua.’, tkp. ‘(Bad) Ischl ausztriai fürdőhelyről való’
islóg G ölt fényes kis fémlemezkékből vagy csillagokból álló boglárféle ruhadísz, ered. ‘fémveret’
 baj-oszt schlog
 ném Schlag ‘ütés, veret’ schlagen ‘üt, ver’
Lásd még SLÁGER
iso- lásd IZO-
ispotály G † kórház, betegház
G szegényház, menhely
 régi ném Spital ‘ua.’, lásd HOSPITÁLY1
-ista a tudományos szakszókincs gyakori főnévképző toldalékaként utal:
G eszmei, politikai, tudományos vagy művészeti irányzat hívére, követőjére, gyakorlójára (idealista,
populista, technicista, expresszionista)
G vallási vagy más tant hirdető személy követőjére (buddhista, marxista)
G valamely tanintézetet látogató, ill. valamely sportot űző személyre (gimnazista, egyetemista,
biciklista)
G valamely szenvedély rabjára (alkoholista, morfinista)
 lat -ista gör -isztész ‘ua.’ (a fenti harmadik csoport kivételével az ~ mindig párhuzamba
állítható valamely IZMUSsal)
isthmus lásd ISZTMOSZ
iszkhiász lásd ISIÁSZ
iszlám G vall a mohamedán vallás
 arab, ‘önátadás, belenyugvás, megbékélés (Allah akaratában)’ aszlama ‘megbékélt’ szálám
‘béke, megnyugvás’
isztmosz G földr földszoros, keskeny földnyelv
 gör iszthmosz ‘ua.’ (nagybetűvel ‘a korinthoszi földszoros’) ithma ‘lépés’
italianista G tud az olasz nyelv, irodalom és műveltség tudós szakértője, kutatója
 ném Italianist ‘ua.’ ol italiano ‘olasz, talján’, tkp. ‘itáliai’
italianizál G elolaszosít
 ném italianisieren ‘ua.’ ol italiano ‘olasz, talján’, tkp. ‘itáliai’
italics [iteliksz] G számtech dőlt betű, kurzív
 ang, ‘ua.’ lat Italicus ‘itáliai’ (mert Aldus Manutius velencei nyomdász vezette be 1501-ben),
lásd ITALIKUS
italikus G tört az ókori Itáliában élt, latin vagy vele rokon nyelvet beszélt népek (latinok, szabinok,
oszkok, umberek stb.) összefoglaló neve
 lat Italicus gör Italikosz ‘itáliai’ Italia óitáliai (oszk) Viteliu (?) ‘borjak földje’
item G † továbbá
G ugyanúgy, hasonlóképpen, ismét
 lat, ‘ua.’ ita ‘így’ (jegyzék egyes tételeinek bevezető szava)
iteráció G mat fokozatos közelítés, egy adott eljárásnak egyre pontosabb értéket adó többszöri
megismétlése
 lat iteratio ‘ua.’ iterare, iteratum ‘ismétel’ iterum ‘még egyszer’
iteratív G ismétlődő, ismétlő
 lat iterativ ‘ua.’, lásd ITERÁCIÓ
iterativum G nyelvt gyakorító ige
 lat (verbum) iterativum ‘gyakorító’, tkp. ‘ismételgető (ige)’, lásd ITERATÍV
itinerárium G útikönyv
G útiterv, útinapló
G orv vájt szonda a szike vezetésére műtét során
 kk lat itinerarium ‘ua.’ itinerare ‘utazik’ iter, itineris ‘út’ ire, itum ‘megy’
Lásd még EXITUS, INTROITUS, KOITUSZ
itterbium G kém ezüstfehér kémiai elem a ritkaföldfémek csoportjából
 tud lat ytterbium ‘ua.’ Ytterby [ütterbű] svéd város, a lelőhely nevéből
ittrium G kém szürkés színű, por alakú kémiai elem
 tud lat yttrium ‘ua.’ Ytterby svéd város, a lelőhely nevéből
ivrit G nyelvt újhéber, a klasszikus hébernek a 19. század végén felújított és modernné fejlesztett
változata, Izrael állam hivatalos nyelve
héb, ‘ua.’

izallobár G met folytonos vonal, amely az azonos légnyomásváltozású helyeket köti össze az
időjárási térképeken
gör iszósz ‘azonosan’ | allosz ‘más’ | barüsz ‘nehéz’

izanemone G met folytonos vonal, amely az azonos széljárású helyeket köti össze az időjárási
térképeken
ném Isanemone ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos’ | anemóné ‘szél’

izentropikus G fiz állandó entrópiájú, hőcserével nem járó (folyamat)
ném isentropisch ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos’ | lásd ENTRÓPIA

izepifán G geom azonos felszínű, de eltérő alakú (térbeli idomok)
ném isepiphan ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | epiphaneia ‘megjelenés, külső, felület, felszín’,

lásd EPIFÁNIA
izmaelita G tört mohamedán kereskedő az Árpád-korban, böszörmény
lat Ismaelita ‘ua.’
 héb Izmael vagy Ismael (Ábrahám elsőszülött fia, a Biblia szerint az arabok
ősatyja) ‘meghallgat az Isten’
izmus G műv forradalmian újító művészeti irányzat a 19–20. századból (mint futurizmus, dadaizmus,
expresszionizmus stb.)
 közös szóvégződésük elvonása, lásd -IZMUS
-izmus a tudományos szakszókincs gyakori főnévképző toldalékaként utal:
G eszmei, vallási, politikai irányzatra (platonizmus, huszitizmus, ausztromarxizmus)
G újító művészeti irányzatra (lásd IZMUS)
G cselekvésre, működésre (vandalizmus, metabolizmus)
G betegségre, mérgezésre, kóros állapotra (alkoholizmus, morfinizmus)
G valamely nyelvet jellemző sajátos fordulatra (germanizmus, anglicizmus)
G valamilyen kifejezésmódra (eufemizmus, szolecizmus)
 lat -ismus gör -iszmosz ‘ua.’ (pl. osztrakiszmosz ‘cserépszavazás’ az osztrakon ‘cserépdarab’
szóból) (a fenti utolsó csoport kivételével az ~ végű szavak mindig párhuzamba állíthatók egy
-ISTA toldalékúval)
izo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) azonos, változatlan, egyenlő
G kém elágazó szénláncú
 gör iszosz ‘azonos’
izoagglutinin G orv a saját vörösvérsejteket agglutináló ellenanyag
 tud lat isoagglutinin ‘ua.’: lásd IZO-, AGGLUTININ
izoantigén G gen sejt vagy testnedv olyan összetevője, amely ellenanyag termelésére serkent egy
azonos fajú, de genetikailag különböző másik egyedet
 lásd IZO-, ANTIGÉN
izobár G met folytonos görbe vonal, amely az egyenlő légnyomású helyeket köti össze az időjárási
térképen
 ang isobar ‘ua.’: gör iszosz ‘egyenlő’ | barosz ‘súly’
izobát G földr folytonos vonal, amely folyó- vagy állóvíz azonos mélységű pontjait köti össze a
térképen
 ang isobath ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | bathosz ‘mélység’
izobatikus G földr azonos vízmélységű pontokat összekötő (görbe)
 ang isobathic ‘ua.’, lásd IZOBÁT
izobront G met olyan pontokat összekötő vonal időjárási térképen, amelyeken azonos a viharok
vagy zivatarok gyakorisága
 ang isobront ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | bronté ‘mennydörgés’
Lásd még BRONTOSZAURUSZ
izochor G fiz olyan (halmaz)állapotváltozás, amelynek során a térfogat nem változik
 ném isochor ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | khórosz ‘tér, hely’
izociklusos G kém olyan ciklusos vegyületek jelzője, amelyekben a gyűrűvázat kizárólag
szénatomok alkotják
lásd IZO-, CIKLUSOS

izodiametrikus G geom vízszintesen és függőlegesen azonos hosszúságú
lásd IZO-, DIAMETRIKUS

izodinám G földr a földfelszín azonos mágneses térerősségű pontjait összekötő (vonal)
G biol azonos energiaértékű, bár eltérő mennyiségű (tápanyagok)
 ném isodynam ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | dünamisz ‘erő’
izodinámia G biol a tápenergia (kalória) azonossága két különféle élelmiszer eltérő mennyisége
között
 ném Isodynamie ‘ua.’, lásd IZODINÁM
izoelektromos G vill azonos villamos potenciállal bíró
 lásd IZO-, ELEKTROMOS
izoenzim G biol egy bizonyos enzimnek valamelyik változata egy populáció más-más egyedeiben
 lásd IZO-, ENZIM
izofén G gen az azonos fenotípust meghatározó gén
 ném Isophen ‘ua.’: lásd IZO-, FEN(OTÍPUS)
izofot G tud az azonos fényességű pontokat összekötő folyamatos vonal
 ném Isophot ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | photosz ‘fény’
izogámia G biol az ivaros szaporodás kezdetleges formája, amikor a kétféle ivarsejt alakilag azonos
 ang isogamy ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | gamosz ‘házasság’
izogén G gen genetikailag azonos örökletes tulajdonságokkal bíró
 lásd IZO-, GEN(OTÍPUS)
izoglossza G nyelvt folyamatos vonal nyelvatlaszon, amely azonos nyelvi jelenségek (szóhasználat,
hangképzés) előfordulási helyeit köti össze
 ném Isoglosse ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | glóssza ‘nyelv’
izogon G geom azonos szögekből álló sokszögű síkidom
 ném Isogon ‘ua.’: lásd IZO- | gör gónia ‘sarok, szög’ gonü ‘térd’
izogonális G (fn) földr folytonos vonal, amely az azonos elhajlású helyeket köti össze a
földmágnességi térképeken
G (mn) mat ugyanazon szöget bezáró, egyenlő szög alatt hajló
 ném isogonal ‘ua.’, lásd IZOGON
izohél vagy izohélia G met folytonos vonal, amely az egyenlő évi napsugárzású helyeket köti össze
az időjárási térképen
 ném Isohelie ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | héliosz ‘nap’
izohiéta G met folytonos vonal, amely az egyenlő évi csapadékmennyiségű helyeket köti össze az
időjárási térképen
 ném Isohyete ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | hüetosz ‘eső’ hüó ‘esik’
izohipsza G földr szintvonal, folytonos vonal, amely az egyenlő magasságú helyeket köti össze a
térképen
 ném Isohypse ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | hüpszosz ‘magasság’
izokefália G műv olyan ábrázolás, amelyen a képen szereplők feje mind egy magasságban van
 orv a koponya szélességi és hosszúsági méretének azonossága
 tud lat isocephalia ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | kephalé ‘fej’
izoklin G fiz a térképen az egyenlő mágneses lehajlású helyeket összekötő (vonal)
 ném Isokline ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | klinó ‘hajlik’
izoklinális G (fn) fiz izoklin vonal
G (mn) geol szárnyainál a tengelysíkkal párhuzamos (redő, gyűrődés)
 lásd IZOKLIN
izokromatikus G fényk a vöröst kivéve valamennyi színre azonosan érzékeny (film, fotópapír)
 ném isokromatisch ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | khróma, khrómatosz ‘szín’
izokromázia G fényk a fényérzékeny anyag izokromatikus jellege
 ném Isochromasie ‘ua.’, lásd IZOKROMATIKUS
izokromoszóma G gen mutáció révén keletkezett, az adott kromoszómák megkétszereződéséből
eredő új kromoszóma
lásd IZO-, KROMOSZÓMA

izokrón G egyidejű, valami mással azonos időben zajló
ném isochron ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | khronosz ‘idő’

izokrónia G egyidejűség
ném Isochronie ‘ua.’, lásd IZOKRÓN

izoláció G elszigetelés, elkülönítés
G elszigetelődés, elkülönülés
G vill szigetelés
 ném Isolation ‘ua.’, lásd IZOLÁL
izolácionizmus G pol az elszigetelődés politikája, elzárkózás a nemzetközi kapcsolatoktól
 ang isolationism ‘ua.’, lásd IZOLÁCIÓ
izolál G vill szigetel
G átv elszigetel, elkülönít, elzár
 ném isolieren ‘ua.’ ol isolare ‘különválaszt, elszigetel’ isola ‘sziget’ lat insula ‘ua.’
izoláló G nyelvt egytagú szavakból álló, a mondatbeli viszonyokat segédszavakkal, szórenddel és
hangsúllyal kifejező (nyelvek)
 lásd IZOLÁL
izolált G elszigetelt, elszigetelődött, egyedülálló, magános
G leválasztott, elkülönített, különálló
 lásd IZOLÁL
izolátor G szigetelő anyag
 ném Isolator ‘ua.’, lásd IZOLÁL
izoleucin G biokém a fehérjealkotó aminosavak egyike
 tud lat isoleucin ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | leukosz ‘fehér’ | -in (vegyületre utaló
toldalék)
izomer G kém egy másik vegyülethez képest azonos atomokból álló, de eltérő molekulaszerkezetű
(vegyület)
 ném isomer ‘ua.’, lásd IZOMÉRIA
izoméria G kém az a jelenség, hogy azonos atomok alkotta, de eltérő szerkezetű molekulákból álló
vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságaikban különböznek egymástól
 ném Isomerie ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | merosz ‘rész’
izomerizáció G kém olyan vegyi folyamat, amelynek során egy vegyület saját izomerjévé alakul át
 ang isomerisation ‘ua.’, lásd IZOMERIZÁL
izomerizál G kém egy vegyületet kémiai úton saját izomerjévé alakít át
 ang isomerise ‘ua.’, lásd IZOMER
izometria G geom, földr görbült tér olyan síkvetülete, amelyen két-két pont közötti távolság nem
változik
G zene azonos metrum ismétlődése a zenedarabon belül
G irod azonos metrumok jelenléte több sorban, ill. szakaszban az időmértékes verselésben
G biol olyan izom-összehúzódás, amelynek során a külső méret nem változik
 ném Isometrie ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | metreó ‘mér’
izometrikus G geom távolságtartó (vetület)
G zene végig azonos ütemekből álló (dal)
G irod azonos metrumú, egynemű (sorok, szakaszok)
G biol méretváltozást nem mutató (izom-összehúzódás)
 ném isometrisch ‘ua.’, lásd IZOMETRIA
izometrópia G orv azonos látás mindkét szemmel
 tud lat isometropia ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | metron ‘mérték’ | ópsz, óposz ‘szem’
izomorf G azonos alakú
G ásv eltérő kémiai összetételű, de azonos alakban kristályosodó (vegyületek)
 ném isomorph ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | morphé ‘alak’

izomorfia G ásv az a jelenség, hogy eltérő kémiai összetételű vegyületek azonos alakban
kristályosodnak, ill. elegykristályokat alkotnak
ném Isomorphie ‘ua.’, lásd IZOMORF

izomorfizmus G biol azonos alakúság
G mat két halmaznak az a tulajdonsága, hogy egymásra kölcsönösen leképezhetők
 ang isomorphism ‘ua.’, lásd IZOMORF, -IZMUS
izonef G met folytonos vonal, amely az azonosan felhősödött pontokat köti össze az időjárási
térképen
 ném Isonephe ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | nephosz ‘felhő’
izopach G geol folytonos vonal, amely az azonos rétegvastagságú helyeket köti össze a térképen
 ném Isopach ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | pakhosz ‘vastagság’ pakhüsz ‘vastag’
izopátia G orv olyan gyógyeljárás, amelyben az adott betegség kórokozóit tartalmazó készítményt
alkalmazzák
 tud lat isopathia ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’
izoperimetrikus G geom egyenlő kerületű, de eltérő alakú (síkidomok)
 ném isoperimetrisch ‘ua.’: lásd IZO-, PERIMÉTER
izopiknikus G met a légkör azonos sűrűségű pontjai által alkotott (felület)
 ném isopyknisch ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | gör püknosz ‘sűrű’
izoprén G kém elágazó szénláncú szénhidrogén-vegyület, a műgumigyártás alapanyaga
 ang isopren ‘ua.’: lásd IZO-, PR(OPIL)ÉN
izoritmia G zene végig azonos ritmus egy adott zenedarabban
 lásd IZO-, RITMUS
izospin G fiz erős kölcsönhatásban is megmaradó kvantumszám
 lásd IZO-, SPIN
izoszeizma G geol folytonos vonal, amely az azonos erejű földrengéseknek kitett helyeket köti
össze a térképen
 ném Isoseisme ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | gör szeiszmosz ‘rázás, rengés’ szeió ‘ráz’
izosztázia G geol a földkéreg kőzetövének feltételezett hidrosztatikus egyensúlya
 ang isostasy ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | sztaszisz ‘állás’, (hi)sztémi ‘áll’
izoszter G kém olyan vegyületpár egyik tagja, amelyben a tagok molekuláinak atomszáma,
elektronszáma és konfigurációja megegyezik
 ném isoster ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | sztereosz ‘szilárd, térbeli’
izoterm G tud állandó hőmérsékleten végbemenő
 ném isotherm ‘ua.’, lásd IZOTERMA
izoterma G met folytonos vonal, amely az egyenlő hőmérsékletű helyeket köti össze az időjárási
térképen
G fiz gázoknak azonos hőmérséklethez tartozó állapotgörbéje
 ném Isotherme ‘ua.’: gör iszosz ‘egyenlő’ | thermé ‘hő, meleg’
izotermikus G fiz állandóan azonos hőmérsékletű
 ném isothermisch ‘ua.’, lásd IZOTERM
izotónia G biol azonos ozmotikus nyomás
 tud lat isotonia ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | tonosz ‘feszültség, nyomás’ teinó ‘feszít’
izotóniás G orv a vérével azonos ozmotikus nyomású, infúziónál használt gyógyszeres (oldat)
 lásd IZOTÓNIA
izotónikus G fiz azonos ozmotikus nyomású
 ang isotonic ‘ua.’, lásd IZOTÓNIA
izotóp G kém azonos rendszámú elem eltérő atomsúlyú változatainak egyike
 ang isotope ‘ua.’, tkp. ‘azonos helyű’ (egy elem és ~jai a Mengyelejev-táblázaton ugyanarra a
helyre tartoznak): gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | toposz ‘hely’
izotrop G tud minden irányban azonos hő- és fényvezetésű (anyag)
 ném isotrop ‘ua.’: gör iszosz ‘azonos, egyenlő’ | troposz ‘irány, fordulat’ trepó ‘fordít, fordul’
izotrópia G tud a legtöbb kristályos, amorf, folyékony és légnemű anyagnak az a sajátsága, hogy a
fizikai hatások minden irányban azonos módon terjednek benne
ném Isotropie ‘ua.’, lásd IZOTROP

izraelita G zsidó vallású
lat Israelita
 gör Iszraelitész ‘Izrael követője, utóda’ Izrael, Jákobnak, a zsidók egyik
ősatyjának, Izsák fiának mellékneve héb Jiszráél ‘Isten harcosa’ vagy ‘Istennel harcol’
izsóp G növ az ajakosok családjába tartozó, kb. fél méter magas szárú gyógy- és fűszernövény
 tud lat hyssopus gör hüsszóposz ‘ua.’ sémi (pl. héb ésszóbh)
 J
jacaranda [zsakaranda] G növ a szivarfafélék családjába tartozó, dél-amerikai eredetű, élénkkék
virágú trópusi díszfa
port, ang, ‘ua.’
 tupi indián
jacht G sportra, kéjutazásra használt kisebb (vitorlás) hajó
 ném Jacht kholl jacht ‘ua.’, tkp. ‘vadászat’ (ném Jagd ‘vadászat’)
Lásd még JÁGER
jacket [dzseket] G orv a fogat köpenyszerűen körülölelő korona
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘zeke’ ófr jaque ‘parasztzeke’ Jacques ‘Jakab’ (a parasztok csúfneve)
jackpot [dzsekpot] G ját állami szerencsejátékban az az összeg, amelyet, ha az adott
nyereményosztályban nem volt találat, átvisznek a következő húzásra
 ang, ‘az emelt tétek összege’: jack ‘emelő’, tkp. ‘Jakab’ fr Jacques ‘ua.’ | pot ‘nagy pénz’, tkp.
‘fazék’
jacquard [zsakár] G text lyukkártya-vezérlésű, felsőműves szövőgép bonyolult mintájú szövetek
előállítására
 feltalálója, J. Jacquard francia takács nevéről
jacquerie [zsakri] G tört az 1358-as francia parasztfelkelés
 fr, ‘ua.’: Jacques (Bonhomme) ‘(Együgyű) Jakab’ (a francia parasztok csúfneve)
jacquemart [zsakmar] G műv kalapácsos alak, amely városházák vagy templomok toronyóráján
kalapácsütéseivel jelzi az időt
 fr, ‘ua.’, ered. Jacques à marteau ‘Kalapácsos Jakab’ marteau ‘kalapács’ ol martello ‘ua.’
jacuzzi [dzsakudzi] G kis medence vagy fürdőkád melegvizes pezsgőfürdővel
 ang ‘ua.’, amerikai márkanév a cégalapító olasz származású fivérek nevéről
jáde [jáde, jád, zsád] G ásv zöldes színű féldrágakő
 ném Jade fr jade [zsád] ‘ua.’ sp (piedra de) ijada ‘ágyék(kő)’ népi lat iliata lat ilia
‘ágyék, alhas’ (régi hiedelem szerint a ~ alhasi betegségek ellen véd)
jadeit G ásv a Távol-Keleten kedvelt, almazöld vagy fehér selyemfényű féldrágakő
 ang jadeit ‘ua.’: lásd JÁDE | -it (ásványra utaló toldalék)
jáger G erdőőr, vadőr
G urasági vadász
 baj-oszt jager, ném Jäger ‘ua.’ jagen ‘űz, hajszol, vadászik’
Lásd még JACHT
jaguár G áll Dél-Amerika szavannáin és őserdőiben élő, párduc nagyságú macskaféle ragadozó
 ném, ang, port jaguar ‘ua.’ guarani indián jaguara ‘ragadozó’
jak G áll gyapjas tibeti szarvasmarhaféle
 ném, ang, ‘ua.’ tibeti gjag ‘ua.’
jakobinizmus G pol a jakobinusok radikális eszméivel és forradalmi terrorjával rokonszenvező,
ezeket a gyakorlatba átülteni kívánó irányzat, mozgalom
 fr jacobinisme ‘ua.’, lásd JAKOBINUS, -IZMUS
jakobinus G tört (fn) a legradikálisabb politikai párt tagja a nagy francia forradalom idején
G (mn) e párttal és politikai nézeteivel kapcsolatos
 újk lat Jacobinus fr Jacobin ered. ‘franciaországi dominikánus’, tkp. ‘jakabi’ (mert a rend
legnagyobb kolostora egykor a párizsi Rue Saint Jacques-on, a Szent Jakab utcában állt), utóbb
‘radikális forradalmár’ (mivel a párt a hajdani kolostor épületében tartotta üléseit)
jakobita G tört az 1688-ban elűzött II. (Stuart) Jakab angol király skót párthívei, akik három
évtizeden át több sikertelen felkelést indítottak Anglia ellen
 ang Jacobite ‘ua.’: Jacob ‘Jákob, Jakab’ | -ita valakinek a párthívére utaló toldalék
jaktáció G orv heves hánykolódás, mozgásroham
tud lat iactatio ‘ua.’
 gyak iactare, iactatum ‘dobál’ iacere, iactum ‘dob’
Lásd még EJEKTOR
jakut G (fn) észak-szibériai nép, ennek tagja
G (mn) e néppel, nyelvével kapcsolatos
 or, ‘ua.’ evenk jekot ‘idegen’
jalapa G növ szulákféle mexikói növény
G orv ennek szárított gyökérgumójából nyert gyanta mint hashajtó
 sp Jalapa ‘város Mexikóban’
jambikus G irod jambusokból álló, ennek megfelelő ritmusú (verssor)
 tud lat iambicus ‘ua.’, lásd JAMBUS
jamboree lásd DZSEMBORI
jambus G irod egy rövid és egy hosszú szótagból álló versláb az időmértékes verselésben
 lat iambus gör iambosz ‘ua.’
jampec G † kirívóan öltözködő, léha fiatalember, divatmajom (nálunk az 1950-es években)
 jidd jampoz, tbsz jampez ‘bolond, ostoba’, tkp. ‘nagy fasz’: héb jam ‘nagy’, tkp. ‘tenger’ | ném
argó poz ‘hímvessző’
jam session [dzsem szesn] G zene örömzene, dzsesszzenészek (eleinte zártkörű, majd nyilvános)
összejövetele, ahol a maguk kedvére kötetlenül, sok rögtönzéssel játszanak
 am ang, ‘ua.’: jam ‘együttesen játszott rövid improvizációs szakasz’, ered. ‘tolongás’ | session
‘ülés, összejövetel’ lat sessio ‘ülés’ sedere, sessum ‘ül’
Lásd még SEDES
janicsár G tört tizedként szedett vagy elrabolt idegen gyerekekből kiképzett elit gyalogos alakulat
katonája a régi török birodalomban
 tör yeniçeri ‘ua.’., tkp. ‘új sereg’: yeni ‘új’ | çeri ‘sereg’
janitor † G kapus, ajtónálló
 lat ianitor ‘ua.’ ianua ‘ajtó’
Lásd még JANUS-ARCÚ
jankli G dolmány, kiskabát
 baj-oszt janker, jankel ‘parasztzeke’ ? ném Jacke ‘zakó’
január G az év első hónapja
 lat Ianuarius ‘ua.’ Ianus ‘a kapuknak, ennél fogva a kezdetnek is az istene’ ianua ‘ajtó’
Janus-arcú G kétarcú, kettős jellegű
G kétszínű, ingatag
 a római Ianus a kapuk istensége volt, kétfelé néző kettős fejjel ábrázolták ianua ‘ajtó’ (amely
bemenet és kimenet is, tehát kezdet és vég)
Lásd még JANITOR
janzenista G vall a janzenizmus híve
 ném Jansenist ‘ua.’, lásd JANZENIZMUS
janzenizmus G vall a kálvinizmus elveihez közelálló reformmozgalom a katolikus egyházon belül a
17–18. században, főleg Franciaországban terjedt el
 ném Jansenismus ‘ua.’ Cornelius Otto Jansen holland teológus nevéből | lásd -IZMUS
jarovizál G mezőg tavasziasít, gabonaneműek érési idejének megrövidítésére a vetőmagot megfelelő
vegyszeres lében csávázza
 or jarovizirovatj ‘ua.’ jarovoj ‘tavaszi’
jargon G lásd ZSARGON
jasmak G ölt mohamedán nők arcát elfedő fátyol
 ar ‘ua.’ tör jaşmak ‘elrejt’
jáspis G ásv több színben előforduló átlátszatlan kvarcváltozat, féldrágakő
 lat iaspis
 gör iaszpisz ‘ua.’ sémi, pl. héber jaspeh, akkád aspú ‘ua.’
jassz † G csibész, apacs, vagány, a nagyvárosi alvilághoz tartozó fiatalember
(?) ném argó jasser ‘kabáttolvaj’

jatagán G kat hullámosan hajlított pengéjű keleti kard
tör jata=an ‘ua.’

jatt G szleng kéz, kézfogás, kezelés
G szleng borravaló, kenőpénz, csúszópénz
 jidd jat héb jad ‘kéz’
jázmin G növ erős illatú, fehér virágot termő díszcserje
 ném Jasmin kfr jassemin ar jászamín perzsa jászmín ‘ua.’
jazz lásd DZSESSZ
jazz-band [dzsezbend] G zene dzsessz-zenekar
 ang, ‘ua.’: lásd DZSESSZ | band ‘banda, együttes’ ófr bande ‘csapat’ kk lat bandum ‘hadi
jelvény’ germán (pl. longobárd bando ‘ua.’)
Lásd még BANDÉRIUM
jeans lásd BLUE JEANS
jéger G ölt meleg alsónemű
 Gustav Jäger német higienikus nevéből (aki a gyapjú alsónemű hordását szorgalmazta)
jehovista G (fn) vall amerikai eredetű keresztény szabadegyház
G ennek tagja
G (mn) vall ezzel a felekezettel kapcsolatos
 magy (a Kálvin–kálvinista és hasonló szópárok mintájára) Jehova, a zsidók istensége nevéből
(saját nevük Jehova tanúi) héb Jahve ‘vagyok, aki vagyok’ (a bibliai értelmezés szerint)
jejunális G anat az éhbélhez tartozó
 tud lat ieiunalis ‘ua.’, lásd JEJUNUM
jejunum G anat éhbél
 tud lat ieiunum ‘ua.’, ered. ‘koplalás, böjt’ ?
jenki G az Amerikai Egyesült Államok angolszász eredetű, főleg Új-Angliában élő lakója
 am ang Yankee ‘ua.’ (?) holl Janke ‘Jancsi’ Jan ‘János’
jen G japán pénzegység
 ang yen jap jen kínai jüan, lásd ott
jeremiád vagy jeremiáda G irod a magyarság romlását sirató panaszdal mint 16–17. századi költői
műfaj
G átv panaszáradat, sirám, siránkozás
 ném Jeremiade ‘ua.’: Jeremiás (siralmai) (a Biblia egyik ószövetségi könyve, amelyben Jeremiás
próféta siratja a feldúlt Jeruzsálemet): héb Jirmejahu ‘felmagasztal az Úr’ | lásd -ÁD(A)
jerez lásd SHERRY
jesiva G vall zsidó hittudományi főiskola
 héb, ‘ua.’, tkp. ‘szék, ülés’
jet [dzset] G rep sugárhajtású repülőgép
 ang jet (plane) ‘hőlégsugár-(repülőgép)’ jet ‘hőlégsugár, vízsugár’ fr jet ‘ua.’ jeter
késő lat jectare ‘dobál’ lat gyak iactare ‘ua.’ iacere ‘dob’
Lásd még EJEKTOR
jeti G áll (megbízhatatlan híradások szerint) a Himalája hegyeiben élő, hatalmas termetű
emberforma lény
 ang yeti ‘ua.’ nepáli, ‘havasi ember’
jeton lásd ZSETON
jeu de mots [zsődö mo] G szójáték
 fr, ‘ua.’: jeu lat iocus ‘játék’ | mot ‘szó’ lat muttus, lásd MOTTÓ
Lásd még JOKULÁTOR
jeunesse dorée [zsönesz doré] G aranyifjúság, a jómódú, léha, csak a szórakozásnak élő fiatalok
rétege
G tört a jakobinus diktatúra bukása után fellépő fiatal ellenforradalmárok csoportja
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘bearanyozott ifjúság’: jeunesse ‘ifjúság’ jeune lat iuvenis ‘fiatal’ | doré
‘aranyozott’ dorer ‘aranyoz’ or lat aurum ‘arany’
jezsovita lásd JEZSUITA
jezsuita G vall Loyolai Ignác által alapított harcias hitvédő szerzetesrend
G vall e rend tagja
G (mn) vall e renddel kapcsolatos
G átv bigott, képmutató, mesterkedő ember
 újkori lat Jesuita ‘Jézus-rendi’: (Societas) Jesu ‘Jézus (Társasága)’ (hivatalos név) lat Jesus
héb Je(ho)sua ‘megment az Úr’ | -ita (vkinek hívére, követőjére utaló toldalék)
jiddis G nyelvt a közép- és kelet-európai zsidóság közvetítő nyelve, a németnek egy középkori
tájszólása sok héber és szláv jövevényszóval megtűzdelve
 jidd jiddisch ném Jüdisch ‘zsidó’ lat Iudaeus ‘Judeából való’, lásd JUDAIZMUS
jingo [dzsingó] G pol imperialista, soviniszta angol politikus
 ang by Jingo ‘Jingóra’ (tréfás esküdözés, bizonykodás a by Jesus helyett) jingo ‘bűvész
varázsszava’ (?) (egy soviniszta dal nyomán, amelynek refrénjében a by Jingo kiáltás
ismétlődött)
job [dzsob] G munka, állás
G számtech jól körülhatárolt feladat, amelyet a számítógépes program egységként kezel
 ang, ‘ua.’, ered. ‘feladat, tennivaló’
jobber [dzsobber] G ker tőzsdei spekuláns
 ang, ‘ua.’, lásd JOB
joc parti [zsok parti] G irod középkori szerelmi témájú, felelgető formájú vers
 prov, ‘ua.’, tkp. ‘megosztott játék’: joc lat jocus ‘játék, tréfa’ | partir lat partiri, partitus
‘megoszt, feloszt’ pars, partis ‘rész’
Lásd még JOKULÁTOR
jockey lásd ZSOKÉ
jockey club [dzsoki klab] G a legelőkelőbbek kaszinója Angliában
G (eredetileg) lovasklub, lovaregylet
 ang, ‘ua.’, lásd ZSOKÉ, KLUB
jód G kém szürkésfekete kristályos, gőz alakban ibolyaszínű halogén elem
 ném Jod, tud lat iodium ‘ua.’: gör ioeidész ‘ibolyaszerű’: ion ‘ibolya’ | eidosz ‘hasonmás, kép’ | -
ium (vegyi elemre utaló toldalék)
jodid G kém a jódsav (hidrogénjodid) sója
 ném Jodid ‘ua.’: lásd JÓD | -id (halogén savmaradékra utaló toldalék)
jodizmus G orv idült jódmérgezés
 tud lat iodismus ‘ua.’, lásd JÓD, -IZMUS
jódli G zene alpesi népek sajátos énekstílusa, a mellhang és fejhang csuklásszerű gyors váltogatása
 ném Jodel ‘ua.’ hangut jodeln, joheln ‘kurjongat’
jodoform G kém a kloroformhoz hasonló szerkezetű szerves jódvegyület, erős fertőtlenítőszer
 ném, ‘ua.’: lásd JÓD | lat form(ica) ‘hangya’ (a ~ a hangyasav egy szénatomos gyökéből is
származtatható)
jodometria G kém térfogatos vegyelemzési módszer elemi jód, ill. káliumjodid felhasználásával
 ném Jodometrie ‘ua.’: lásd JÓD | gör metreó ‘mér’
jódtinktúra G kém a jód fertőtlenítésre használt alkoholos oldata
 ném Jodtinktur ‘ua.’, lásd JÓD, TINKTÚRA
jóga G testi és szellemi (meditációs) gyakorlatok indiai rendszere, amelynek célja a testi és lelki
egyensúly fokozása (hatha jóga), magasabb fokon a test alávetése a szellem uralmának és az
istenséggel való egyesülés (mantra jóga)
 ang, hindi yoga ‘ua.’ szansz jugám ‘egyesít, igáz’ juga ‘iga’ (lat iugum ‘ua.’)
jogging [dzsoging] G sport kocogás, testedző lassú futás
 ang, ‘ua.’ jog-trot ‘ló lassú, enyhén dobáló ügetése’ jog ‘dobál, bökdös’
joghurt G különleges baktériumokkal savanyított aludttej
ném Joghurt
 török yo=urt ‘ua.’ yo=ur ‘gyúr’
 magy gyúr
jógi G indiai aszkéta, a jóga tanának követője
 ang, hindi yogi ‘ua.’, lásd JÓGA
johannita G tört a máltai lovagrend korábbi neve
 kk lat Iohannita ‘János-rendi’: Iohannes (Szent János evangelistának, a rend védőszentjének latin
neve) héb Johanan ‘Jahve kegyelmes’ | -ita (vkinek követőjére utaló toldalék)
joker lásd DZSÓKER
jokulátor G középkori vándorkomédiás, énekmondó
 kk lat ioculator ‘ua.’ ioculari, ioculatus ‘tréfálkozik’ kics ioculus ‘játék, tréfa’ iocus ‘
móka’
Lásd még DZSÓKER, JEU DE MOTS, JOC PARTI, JUX, ZSONGLŐR, ZSUGA
jolle G hajó egyárbocos kis sportvitorlás
 ném Jolle, ‘ua.’
jóm kippur G vall engesztelés napja a zsidó vallásban szeptember-októberben, amelyet egész napos
böjttel töltenek
 héber jóm ha-kippurim ‘az engesztelések napja’
jón G tört ókori görög népcsoport, amely főleg Kis-Ázsia partjait és az Égei-szigeteket lakta
G ép építészeti stílus, amelyet főként a dórnál karcsúbb, csigás fejezetű oszlopok rendje jellemez
 gör Ión, Iónikosz ‘ua.’ (?) Ión Xuthosz fia, mondai ős
jonatán G növ nemes téli almafajta
 elterjesztőjének, az amerikai Jonathan Hasbroucknak a nevéből
jongleur lásd ZSONGLŐR
joruba G szudáni eredetű, gazdag műveltségű és hagyományú nyugat-afrikai fekete nép, amely a 6–
19. század között számos államalakulatot hozott létre
 saját név
jota [hota] G zene páros ütemű, gyors tempójú spanyol nemzeti tánc
 sp, ‘ua.’ ?
jotta G igen kicsi mennyiség, csepp (csak a jottányit sem kifejezésben)
 lat iota ‘a görög i betű’, hazai lat ‘semmiség’, lásd IÓTA (ezt a magában is csak kis vonásnyi betűt
a görögben ráadásul gyakran más betűk alá írják, de nem ejtik, ezért lett a jelentéktelenség jelölője
más nyelvekben is)
jottista G nyelvt a szóelemzés elvét képviselő, tehát a mondja, látja írásmódot ajánló irányzat a 18.
század végén és a 19. század elején zajlott „helyesírási háborúban” (szemben az ipszilonisták
javasolta mongya, láttya formákkal)
 lásd JOTTA (a j hangot a latinban és görögben i betűvel írták) | lásd -ISTA
joule [dzsúl] G fiz a munka és az energia alapegysége az SI-rendszerben
 J.P. Joule angol fizikus nevéről
jour fixe [zsúr fiksz] G fogadónap, előkelő házban a hét kijelölt napja, amikor meghívás nélkül is
fogadnak látogatókat
 fr, ‘kitűzött nap’: lásd ZSÚR, FIX
joviális G kedélyes, derűs, nyájas, derűlátó (férfi)
 lat Iovialis ‘a Jupiter bolygóval kapcsolatos’ Iovis (Pater) ‘Jovis atya’, a Jupiter név teljes
alakja (az asztrológia szerint az e bolygó jegyében született férfiak ilyen lelki alkatúak)
jovialitás G derű, nyájasság, jókedély
 lat iovialitas ‘ua.’, lásd JOVIÁLIS
jovialiter G † kedélyesen, nyájasan
 újk lat iovialiter ‘ua.’, lásd JOVIÁLIS
joystick [dzsojsztik] G számtech botkormány, korai és egyszerűbb számítógépek, ma főleg
elektronikus játékok pozicionáló fogantyúja, amely a kurzor, ill. a képernyőn látható tárgyak
mozgatására szolgál
 ang, ‘ua.’, ered. szleng ‘kéjrúd, hímvessző’: joy ‘öröm, gyönyör, kéj’ | stick ‘bot, rúd’

jozefinizmus G tört a felvilágosult abszolutizmusnak II. József osztrák császár és magyar király
nevéhez fűződő változata
ném Josephinismus ‘ua.’: lat Josephinus ‘józsefi’
 Josephus ‘József’ héb Jehoszif
‘meggyarapít az Úr’ | lásd -IZMUS
jubé [zsübé] G ép szentélyrekesztő fal, egyben felolvasó hely a nyugati gótikus katedrálisokban
 fr, ‘ua.’ lat iube ‘parancsold meg’ (egy ima kezdő szava) iubere ‘parancsol’ iu(s ha)bere
‘joga van rá’: ius ‘jog, törvény’ | habere ‘bír vmivel’
jubilál G évfordulót ül
G ünnepel, ujjong
 kk lat iubilare ‘ujjong, örömkiáltást hallat’, lásd JUBILEUM
jubiláns G nevezetes évfordulót ünneplő személy
 újk lat iubilans ‘ua.’ iubilare, lásd JUBILÁL
jubiláris G évfordulós, évfordulóra szánt
 hazai lat iubilaris ‘ua.’, lásd JUBILEUM
jubileum G nevezetes (kerek számú) évforduló, ennek ünneplése
 ném Jubiläum ‘ua.’ egyh lat iubilaeum ‘általános bűnbocsánattal egybekötött ünnepi időszak,
búcsúév’ héb jóbel ‘szertartartási kürt, amelyet minden ötvenedik évben ünnepélyesen
megszólaltattak’
judaisztika G tud a zsidó vallással és műveltséggel foglalkozó tudományág
 ném Judaistik ‘ua.’, lásd JUDAIZMUS
judaizmus G vall a zsidó vallás
G zsidó szellem, világfelfogás
 ném Judaismus ‘ua.’: Juda törzsnév Juda, Jákob fia, a törzs ősatyja héb Jehuda ‘áldás’ |
lásd -IZMUS
júdás G áruló
G biz árulkodó
 a 12 apostol egyikéről, Júdásról, aki elárulta Jézust lat Iudas gör Iudasz héb Juda,
Jehuda ‘ua.’, tkp. ‘áldás’
júdáscsók G hamis szeretetnyilvánítás, amely a rosszakaratot a világ előtt leplezni akarja
 lásd JÚDÁS (a bibliai elbeszélés szerint Júdás csókkal árulta el Jézus kilétét az elfogására érkezett
poroszlóknak)
júdáspénz G az árulás díja
 lásd JÚDÁS (a bibliai elbeszélés szerint Júdás harminc ezüstpénzt kapott Jézus elárulásáért)
judiciózus † G józan életű
 hazai lat iudiciosus ‘ua.’, tkp. ‘helyes ítéletű’, lásd JUDÍCIUM
judícium G ítélőképesség, ítélőerő
G elmeél
G † jog bírói ítélet
G † jog bíróság
 lat iudicium ‘ua.’, tkp. ‘ítélet’, lásd JUDIKÁL
judikál G jog ítél, megítél
 lat iudicare ‘ítél’ iudex, iudicis ‘bíró’: ius ‘jog, törvény’ | dicere ‘mond’
Lásd még JURÁTUS
judikatúra G jog bíráskodás, igazságszolgáltatás
G † joggyakorlat
 ném Judikatur ‘ua.’ lat iudicare, lásd JUDIKÁL
judo lásd DZSÚDÓ
Jugendstil G műv a szecesszió elnevezése a német szakirodalomban
 ném, ‘ua.’: Jugend ‘ifjúság’ (az új irányzatot támogató müncheni művészeti folyóirat címe) | Stil
‘stílus’, lásd ott
juice lásd DZSÚSZ
jukebox [dzsúkboksz] G műsz pénzbedobással működő lemezjátszó automata
G számtech wurlitzer, CD-n tárolt hangállományokat a felhasználó kívánta sorrendben futtató
program
 am ang, ‘olcsó éttermekben használt lemezautomata’: fekete szleng juke ‘olcsó, vacak’ afrikai
(bambara) dzugu ‘gonosz’ | box ‘doboz, szekrény’, lásd BOKSZ2
jukka G növ pálmaliliom, dél-amerikai eredetű dísznövény
 sp yucca ‘ua.’ (egy haiti bennszülött nyelvből)
jukker † G könnyű kocsi elé fogott, gyorslábú (ló)
G felvágott nyelvű, férfitársaságban is könnyeden mozgó (lány, nő)
 ném Jucker ‘könnyű lábú ló’ jucken ‘ugrándozik’
juksz lásd JUX
július G az év hetedik hónapja
 lat Iulius ‘ua.’ Caius Iulius Caesar tiszteletére, aki a nagy naptárreformot elrendelte (a korábbi
Quintilis, azaz ‘ötös’ név helyett, a régi római naptár ugyanis márciussal kezdődött)
junctim lásd JUNKTIM
junior G sport ifjúsági, 18 éven aluli (sportverseny, versenyző)
G † (teljes név után) ifjabb
 lat kf iunior, ered. iuvenior ‘fiatalabb’ iuvenis ‘fiatal’
Lásd még JUVENILIÁK
júniusG az év hatodik hónapja
 lat Iunius ‘ua.’ Juno római istennő nevéről
junkció G kapcsolódás, egyesülés
 lat iunctio ‘ua.’ iungere, iunctum ‘összekapcsol’, ered. ‘igába fog’ iugum ‘iga’
Lásd még KONJUNKCIÓ
junker G tört porosz nagybirtokos nemes
 ném, ‘ua.’ Jungherr ‘fiatalúr’: jung ‘fiatal’ | Herr ‘úr’
junk food [dzsank fud] G élelm olcsó, igénytelen és egészségtelen, főleg fiatalok közt divatos
ételnemű, pl. chips, pattogatott kukorica
 ang, ‘ua.’: junk ‘ócskaság, hulladék’ | food ‘táplálék’
junktim G pol törvényjavaslatok össszekapcsolása
 ném Junktim ‘ua.’ lat iunctim ‘együtt, egyszerre’ iungere, iunctum ‘összekapcsol’, ered.
‘igába fog’ iugum ‘iga’
junktimálás † G ker árukapcsolás
 lásd JUNKTIM
junói G magas és telt, szépséget és büszkeséget sugárzó (női termet)
 a római Iuno istennőről, Jupiter hitveséről, akit ókori szobrok ilyen alakban ábrázoltak
junta [hunta] G pol a hatalom erőszakos megragadására szövetkezett, magas rangú katonatisztekből
álló csoport
 sp, ‘szövetség, gyűlés, tanács, bizottság’ juntar ‘egyesít, összekapcsol’ késő lat gyak
iunctare ‘ua.’ lat iungere, iunctum ‘egybekapcsol’
jupó G tört a zsidó foglyok közül kiemelt és rendészeti feladatokkal megbízott személy a náci
koncentrációs táborokban
 ném Ju(den)po(lizist) ‘ua.’: Jude ‘zsidó’ | Polizist ‘rendőr’, lásd POLICÁJ
juramentum † G eskü, eskütétel
 kk lat iuramentum ‘ua.’ iurare, iuratum ‘esküszik’ ius, iuris ‘jog, jogrend’
Jurassic [dzsuraszik] G jurakori, a földtörténeti középkor középső szakaszához tartozó
 ang, ‘ua.’ Jura, svájci hegyvidék, amelynek mészkőanyagáról elsőnek mutatták ki, hogy e
korból való
jurátus † G joggyakornok, ügyvédbojtár, †patvarista
 kk és hazai lat iuratus ‘ua.’, tkp. ‘felesküdött, esküdt’ iurare, iuratum ‘esküszik’ ius, iuris
‘jog, jogrend’
 Lásd még ADJUDIKÁCIÓ, INJÚRIA, JUDIKÁL, JURISDICTIO, JURISTA, JUSS, JUSTIZMORD, PREJUDIKÁL,
ZSŰRI
jure hereditario [júre hereditárió] G jog az örökségi jog szerint, örökösi jogánál fogva
lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | lásd HEREDITÁRIUS

juridice † G jogilag, bíróilag
hazai lat, ‘ua.’
 iuridicus ‘bírói’ (a JURIDIKA nyomán alkotott latin szó)
juridika † G igazságszolgáltatás
auszt ném Juridik
 ném Jurisdiktion lat jurisdictio ‘ua.’, lásd ott
juridikus † G jogszerű
auszt ném juridisch ‘ua.’, lásd JURIDIKA

jurisconsultus [juriszkonzultusz] † G jogtudós
lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | consultus ‘hozzáértő, jártas’, lásd KONZULTÁL

jurisdictio [júriszdikció] † G jog igazságszolgáltatás
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a jog kimondása’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | lásd DIKCIÓ

Lásd még JURÁTUS
jurisperitus [juriszperitusz] † G jog törvénytudós, jogtudós
lat iuris peritus ‘jogban jártas’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | peritus ‘jártas, tapasztalt’

periri ‘bejár, végigjár’: per- ‘át, végig’ | ire ‘megy’
jurisprudentia [júriszprudencia] † G jog jogtudomány
lat iuris prudentia ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | lásd PRUDENTIA

jurista † G jogász
G jogtudós, törvénytudós
G joghallgató
 kk és hazai lat iurista ‘jogász’ ius, iuris ‘jog’
Lásd még JUSS
juristitium [jurisztícium] † G jog törvényszünet, perszünet
 lat iuristitum ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | -stitium, ered. statium ‘megállás’ (si)stere,
statum ‘megáll’ stare ‘áll’
juris utriusque doctor [júrisz utriuszkve doktor] G † jog mindkét jog doktora (régebben a világi és
egyházjogé, utóbb a magánjogé és az államtudományé)
 lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | uterque ‘mindkettő’ uter ’melyik (a kettő
közül)’ | lásd DOKTOR
jurta G körsátor, középázsiai népek kör alakú nemezsátra
 or, mongol jurt ‘ua.’
jury lásd ZSŰRI
jus canonicum [jusz kanonikum] † G jog kánonjog, egyházjog
 lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | canonicus, lásd KÁNON
Lásd még JURÁTUS
jus civile [jusz civile] † G jog polgári jog
 lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | civilis, lásd CIVIL
jus criminale [jusz kriminále] † G jog büntetőjog
 lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | lásd KRIMINÁLIS
jus divinum [jusz divínum] † G jog isteni jog, az egyházi jogszabályoknak az isteni
kinyilatkoztatásra, azaz a bibliai törvényekre alapozott része
 lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | divinus ‘isteni’ divus ‘istenség, isten’ (a deus
alakváltozata)
jus gentium [jusz gencium] † G jog nemzetközi jog
 lat, ‘a népek joga’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | gens, gentis ‘nemzetség, nemzet, nép’
jus gladii [jusz gládii] G tört pallosjog
 lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | gladius ‘kard’
jus murmurandi [jusz murmurandi] G biz a zúgolódás joga
 lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | hangut murmurare ‘morog, zúgolódik’
jus naturae [jusz naturé] G jog természetjog
lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | natura ‘természet’
 nasci, natus ‘születik’
jus placeti [jusz placeti] G tört tetszvényjog, az uralkodó joga, hogy csak a neki tetsző egyházi
határozatok kihirdetését engedélyezze
lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | kk lat placetum ‘tetszvény, az, ami tetszik’
 placet
‘tetszik (neki)’ placere ‘tetszeni’
jus primae noctis [jusz primé noktisz] G tört földesúr joga a középkorban jobbágynője
nászéjszakájára
lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | primus ‘első’ | nox, noctis ‘éjszaka’
jus resistendi [jusz rezisztendi] G az ellenállás joga
G tört a magyar nemességnek az Aranybullában biztosított joga, hogy a hűtlenség vádja nélkül
szembeszegüljön a királyi rendelkezésekkel, ha azok az alkotmányt sértik
lat, ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | resistere, lásd REZISZTÁL
juss G örökség, örökrész, hagyaték
G † jog
magy, ‘ua.’ lat ius ‘jog’
Lásd még JURÁTUS
jussol G örököl
lásd JUSS
juste milieu [zsüszt miliő] G a helyes középút
fr, ‘ua.’: juste lat iustus ‘helyes, jogos’ ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | lásd MILIŐ
justizmord [juszticmord] G jog halálos ítélet, amelyet bírói tévedés folytán vagy a bírói eljárás
politikai, hatalmi befolyásolása alapján hoznak meg
ném, ‘ua.’, tkp. ‘igazságügyi gyilkosság’: Justiz ‘igazságügy’ lat iustitia ‘igazság’ iustus
‘igazságos, jogszerű’ ius ‘jog, igazság’ | Mord ‘gyilkosság’
Lásd még JUSS
justo tempore [jusztó …] G éppen jókor, a kellő időben
lat, ‘ua.’: iustus ‘igaz, helyes, megfelelő’ | tempus, temporis ‘idő’
justo titulo [jusztó …] G joggal, jogos címen
lat, ‘ua.’: iustus ‘igaz, helyes, megfelelő’ | lásd TITULUS
juszkulum † G lé, leves, mártás
G biz ösztöndíj, kegydíj, pénzbeli juttatás
lat kics iusculum ‘ua.’ ius ‘leves, lé’
jusztifikáció G igazolás, megokolás
lat iustificatio ‘ua.’, lásd JUSZTIFIKÁL
jusztifikál G igazol, megokol
G † kivégez
késő lat iustificare ‘ua.’: iustus ‘igaz’ ius ‘jog, igazság’ | facere ‘tesz vmivé’
juvenilis G tud ifjúkori
lat iuvenilis ‘ua.’ iuvenis ‘fiatal’
juveniliák G irod zsengék, fiatalkori művek
lat (opera) juvenilia ‘fiatalkori (művek)’ iuvenilis ‘ifjúkori’ iuvenis ‘fiatal’
Lásd még JUNIOR
jux G † tréfa, csíny, beugratás
ném Jux ‘ua.’ lat iocus ‘játék, tréfa’
Lásd még JOKULÁTOR
juxta G ker kisebb értékpapírok tőszelvénye, amely ellenőrzés céljából visszamarad
ném Juxta ‘ua.’ lat juxta ‘mellett’
jüan G kínai pénznem
 kínai, ‘ua.’, tkp. ‘kör, kerek tárgy’
 K
kabala G szerencsetárgy, szerencsét hozó tett
G babonás hit az ilyesmi hatékonyságában
G † cselszövény, ármány
ném Kabale ‘ármány’ fr cabale ‘ua.’, lásd KABBALA
kabar G tört különféle törökös és iráni népek töredékeiből alakult népcsoport, amely a honfoglaló
magyarokhoz csatlakozott, majd felolvadt a magyarságban
tör kabar vagy kovár ‘lázadó’
kabaré G zenés, táncos, műsoros kávéház, mulatóhely
G szatirikus jelenetekből, villámtréfákból álló műsor színházban, rádióban, tévében
fr cabaret ‘ua.’, tkp. ‘kocsma, kis kávéház’ kholl cabret, cambret ‘ua.’ pikárd-fr kics
camberete ‘kis szoba’ cambre lat camera, lásd KAMERA
kabbala G vall betű- és számmisztikára hajló középkori zsidó írásmagyarázati irányzat
újhéb kabbalá ‘elfogadott’ (ti. szóbeli hagyomány) kábál ‘elfogad’
kabbalisztika G vall a kabbalában használatos titkos eljárások, főleg betű-, szám- és névmisztika
ném Kabbalistik ‘ua.’, lásd KABBALA
kabbalisztikus G vall a kabbalával, ill. a betű- és számmisztikával kapcsolatos
ném kabbalistisch ‘ua.’, lásd KABBALA
kábel G műsz drótkötél, acélkötél, sodronykötél
G vill több elszigetelt szálból álló, védőburkolatos vezeték
G távk föld alatti vagy tenger alatti távíróvezeték
G † távíró, távirat
ném Kabel fr câble ‘ua.’ késő lat capulum ‘pányva’ lat capere ‘fog’
Lásd még KAPACITÁS
kábeltelevízió G távk a műsort kábelen továbbító tévéadó
G távk más adók műsorát parabolaantennán fogó és előfizetők számára vezetéken továbbító hálózat
lásd KÁBEL, TELEVÍZIÓ
kabil G népr észak-algériai berber népcsoport
ném, ’ua.’ ar kábila ‘törzs’
kabin G közl hajófülke, utasfülke
G öltözőfülke, vetkőzőfülke, próbafülke
G rep pilótafülke
ném Kabine ‘ua.’ fr cabine ‘szoba’ prov cabana késő lat capanna ‘kunyhó’
kabinet G oldalszoba, benyíló
G pol kormány, kormányzat
G okt szaktanterem, bemutatóterem
G műv sokfiókos, magas lábakon álló díszes szekrény
ném Kabinett ‘ua.’ fr kics cabinet ‘kisebb szoba, fülke’, lásd KABIN
kabriolet G műsz felnyitható vászontetejű gépkocsi
ang cabriolet ‘ua.’ fr kics cabriolet ‘kétkerekű, egylovas könnyű kocsi vászontetővel’
cabriole ‘szökdelés, himbálózás’ ol capriola ‘ua.’ caprio ‘zerge’ lat kics capreolus
‘kiskecske’ caper, capri ‘bakkecske’
Lásd még KAPRIC, KAPRIOL, SEVRÓ
kabuki G szính hagyományos énekes-táncos japán színjáték, amelyben minden szerepet férfiak
alakítanak
jap, ‘ua.’: ka ‘ének’ | bu ‘tánc’ | ki ‘művészet’

kacika G tört latin-amerikai indián törzsfőnök
G átv kiskirály, gazdag és befolyásos ember Latin-Amerikában
sp cacique ‘ua.’ taini indián
kadáver † G hulla, tetem
lat cadaver ‘ua.’ cadere ‘elesik, meghal’
Lásd még KADENCIA
kadaverin G kém a pentánból levezethető kétértékű amin, kellemetlen szagú folyadék, amely hullák
bomlástermékeként képződik
tud lat cadaverin ‘ua.’: lásd KADÁVER | -in (vegyületre utaló toldalék)
kaddis G vall istent dicsőítő himnusz a zsidó istentisztelet elején és végén
G vall a zsinagógában mondott halotti ima
héb, ‘szent ima’
kadencia G zene zárlat, zenei frázist lezáró rész
G zene versenyműben a szólóhangszer önálló rögtönző szakasza az első tétel végén
olasz cadenza ‘hanglejtés, ritmus, ütem’ késő lat cadentia ‘esés’ cadens, cadentis ‘leeső’
cadere, casum ‘esik, alászáll’
Lásd még INCIDENS, KADÁVER, KASZKÁD, KÁZUS, KOINCIDENCIA, OKKÁZIÓ, RECIDIVA, SANSZ
kádencia † G költ rím
G átv csattanós válasz, elmés megjegyzés
lat cadentia ‘esés, lejtés’ (a rímes sorvég „ráesik” az előzőre), lásd KADENCIA
káder † G kat katonai egység állandó tiszti állománya
G pol párt, intézmény vagy üzem képzett, vezetésre alkalmas tagja
G tört (a pártállami időkben) káderlap, szakmai és politikai minősítéseket tartalmazó személyi lap
ném Kader fr cadre ’tiszti állomány’, ered. ‘keret’ ol quadro ‘ua.’ lat quadrum ‘négyzet’
quadrus ‘négyszögletes’ quatuor ‘négy’
Lásd még KÁRÓ
káderez G tört (a pártállami időkben) munkára vagy beosztásra jelentkezőről adatokat gyűjt
politikai megbízhatóság szempontjából
lásd KÁDER
kadet G tört orosz polgári liberális párt, ill. annak tagja az 1917-es forradalom előtt
or K(onsztjitucionalnaja) D(jemokratjicseszkaja Partjija) ‘Alkotmányos Demokrata Párt’, lásd
KONSTITÚCIÓ, DEMOKRATIKUS
kadét vagy kadett † G kat hadapród, tisztjejölt, katonatiszti iskola növendéke
ném Kadett ‘ua.’ fr cadet ‘ifjabb (fiútestvér)’ ered. ‘fiatal tisztjelölt nemes katona’ (nemes
családokban másodszülött fiúkat adtak katonai pályára, a legidősebb örökölte a birtokot)
gascogne-i fr capdet prov capdel ‘ifjú főnök’ kk lat kics capitellum ‘kis fej’ lat caput,
capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS1
kádi G jog mohamedán bíró, aki a Korán és a szokásjog alapján ítélkezik
tör kadi ar kádí ‘ua.’ kadá ‘eldönt’
kádiaszker G jog mohamedán hadbíró, a kádik felettese
G tört a legfelső bíró a török birodalmi államtanácsban
tör kadiaszker ‘ua.’: lásd KÁDI | ar aszker ‘hadsereg’
kadmium G kém ezüstfehér, nyújtható fémes elem
tud lat cadmium ‘ua.’: gör kadmeiosz ‘cinkszilikát’ (az elemet ebben az ércben fedezték fel) | -ium
(vegyi elemre utaló toldalék)
kaffer G népr bantu nyelvű dél-afrikai nomád népcsoport
G e népcsoporthoz tartozó személy
ném Kaffer ang kaffir ‘ua.’ ar káfir ‘hitetlen’
 Lásd még GYAUR
kaftán G ölt keleti köntös, bokáig érő bő köpenykabát
tör kaftan ‘ua.’
 perzsa haftán ‘páncél alatt viselt mellény’
kagán G tört török (türk, kazár, avar) népek fejedelme a népvándorlás korában
türk kagan ‘fejedelem’

kahli † G biz csempe
ném Kachel ‘ua.’
 népi lat caccalus lat caccabus ‘agyagcserép’ gör kakkabosz
‘agyaglábos’
kainit G ásv egyhajlású rendszerben kristályosodó ásvány, kálitelepeken másodlagosan képződik
ang cainit ‘ua.’: gör kainosz ‘új’ | -it (ásványra utaló toldalék)
kainozoikum G geol a földtörténeti újkor
tud lat caenozoicum ‘ua.’: gör kainosz ‘új’ | dzoé ‘élet’
kaiser [kajzer] G tört császár
ném Kaiser ófn keisar ‘ua.’ lat C. Iulius Caesar (ókori lat ejtése [kajszar] volt)
Lásd még CÁR, CEZAROMÁNIA
kajak G hajó együléses, zárt eszkimó csónak
G sport kéttollú evezővel hajtott, hasonló felépítésű, egy- vagy többüléses túra- és sportcsónak
ném Kajak ang kayak ‘ua.’ grönlandi eszkimó kajakka ‘bőrcsónak’
kajmakám G tört a nagyvezír helyettese a volt Török Birodalomban
G tört török tartományi kormányzó a 19. századtól
G alezredes a török hadseregben
tör kaymakam ‘ua.’ ar kaim makám ’más helyén álló’: kaim ’áll’ | makám ’más’
kajmán G áll az alligátorfélék családjába tartozó hüllő Latin-Amerika trópusi vizeiben
sp caimán ‘ua.’ karibi indián
kajüt G hajószoba, hajófülke, utasfülke hajón
ném Kajüte holl kajuit ‘ua.’ ófr cahute ‘rozzant kunyhó’ ófn hutta ‘kunyhó’
 magy huta
kakadu G áll Indonéziában és Ausztráliában őshonos nagy termetű papagájféle
ném Kakadu holl kaktoe ‘ua.’ maláj hangut kakatua
kakemonó G műv nagy alakú, papírra vagy selyemre festett, tekercsbe sodorható kép
jap, ‘felakasztani való tárgy’
kako- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) rossz, rút
gör kakosz ‘rossz’
kakofemizmus G nyelvt durva, közönséges szó vagy kifejezés tudatos alkalmazása bántás vagy
jellemzés céljával
tud lat kakophemismus ‘ua.’: lásd KAKO- | gör phémi ‘beszél’ | lásd -IZMUS
kakofónia G hangzavar
G zene kellemetlen, rossz hangzás
ném Kakophonie ‘ua.’: lásd KAKO- | gör phóné ‘hang’
kakofonikus G zene rossz hangzású, fülsértő
ném kakophonisch ‘ua.’, lásd KAKOFÓNIA
kakomorfia G orv szervek hibás kialakulása a szervezetben
 tud lat cacomorphia ‘ua.’: gör kakosz ‘rossz’ | morphé ‘alak’
kaktusz G növ sivatagos vidékeken élő levéltelen, tüskés, szárazságtűrű növény
G növ ennek szoba- és dísznövényváltozatai
tud lat cactus ‘ua.’ gör kaktosz ‘szúrós növény, bogáncs, mácsonya’
kakuminális G nyelvt nyelvheggyel a szájpadláson képzett (mássalhangzó)
tud lat cacuminalis ‘ua.’ cacumen, cacuminis ‘hegy, csúcs’
kála lásd KALLA
kaláber lásd KALÁBRIÁSZ
kalábriász vagy kaláber G ját régi kártyajáték, az alsós megfelelője
auszt ném Klabrias jidd klaberjasch ‘ua.’ ?
kalafál † G hajó dugaroz, hajó- vagy csónakdeszkák eresztékeit kátrányos kóccal tömíti
ol nyj calafare
 sp calafatear ‘ua.’ ar kafr ‘aszfalt, kátrány’
kalamajka G zűrzavar, felfordulás
G baj, kellemetlenség
ukrán kolomijka ‘gyors kárpátukrán tánc’ Kolomija város (a magy jelentés talán a KALAMITÁS
beleértéséből való)
kalamáris † G tintatartó
lat calamarius ‘az írótollhoz tartozó’, lásd KALAMUS
kalamitás G viszontagság, baj
G bosszúság, kellemetlenség
lat calamitas ‘baj, kár’ ?
kalamus † G íróvessző, írónád, írótoll
lat calamus ‘nád, íróvessző’ gör kalamosz ‘ua.’
kalander G műsz lemezek nyújtására, simítására való, egymáson forgó hengerekből álló berendezés
ném Kalander fr calandre ‘mángorló’ holl kalandern ‘csúszkál’
kalása G műv vázaforma, az igazságot befogadó lélek jelképe az északi buddhista ikonográfiában
szansz kalasha ‘edény’
kalathosz G műv a korinthoszi oszlopfő kelyhe
gör, ‘ua.’, ered. ‘fonott női munkakosár’
kalauer † G szóvicc, szójáték, gyenge vicc
ném Kalauer ‘ua.’ fr calembour, lásd ott
kalcedon G ásv több színben előforduló kvarc féldrágakő
lat chalcedon ‘ua.’ gör Khalkédón kis-ázsiai város, a lelőhelye nevéből
kalciferol G kém a szervezet kalciumháztartásában nagy szerepet játszó szteránvázas D-vitaminok
gyűjtőneve
tud lat calciferol ‘ua.’: lásd KALCIUM | ferre ‘visz’ | -ol (ciklusos vegyületre utaló toldalék)
kalcifikáció G orv elmeszesedés
tud lat calcificatio ‘ua.’ calcificare ‘elmeszesít’: lásd KALCIUM | facere ‘tesz vmivé’
kalcifilaxis G biol a szervezet mészfelvétele, ill. mésztárolása
tud lat calciphylaxis ‘ua.’: lásd KALCIUM | gör phülaxisz ‘megőrzés’ | phülasszó, tkp. phülak-szó
‘őriz’ phülaké ‘őr’
kalciméter G mezőg a talaj mésztartalmának mérésére alkalmas műszer
lásd KALCIUM | gör metreó ‘mér’
kalcináció G kém kémiailag kötött víz eltávolítása hevítés által valamely anyagból
tud lat calcinatio ‘ua.’, lásd KALCINÁL
kalcinál G kém kristályos mészből vagy más anyagból vegyileg megkötött vizet hevítéssel eltávolít
ném kalzinieren ‘ua.’ késő lat calcinus ‘mészből való’ lat calx, calcis ‘mész’
kalcinózis G orv mészlerakódás, elmeszesedés
tud lat calcinosis ‘ua.’: lásd KALCINÁL | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
kalcit G ásv mészpát, hatszöges rendszerben kristályosodott kalciumkarbonát
ang calcit ‘ua.’: lat calx, calcis ‘mész’ | -it (ásványra utaló toldalék)
kalcitonin G orv a pajzsmirigy fehérjehormonja, amely a vér kalciumszintjét és a mésznek a
csontokba beépülését szabályozza
tud lat calcitonin ‘ua.’: lásd KALCIUM | tonosz ‘feszültség’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
kalcium G kém ezüstfehér, lágy alkáliföldfém, a mész fő alkotóeleme
tud lat calcium ‘ua.’: calx, calcis ‘mész’ | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
kalcium-hidroxid G oltott mész
ném Kalziumhydroxid ‘ua.’, lásd KALCIUM, HIDROXID
kalcium-karbonát G kém mészkő
ném Kalziumkarbonat ‘ua.’, lásd KALCIUM, KARBONÁT
kalcium-oxid G kém égetett mész
lásd KALCIUM, OXID
kalciúria G orv kalciumvizelés
tud lat calciuria ‘ua.’: lásd KALCIUM | gör uron ‘vizelet’

kaldera G geol beomlott és feltöltődött hajdani vulkáni kráter
sp caldera ‘üst’
 késő lat caldaria ‘vízmelegítő’ lat calidus ‘meleg’ calere ‘hevül’
kaldeus G tört arámi nyelvű, fejlett csillagászatáról és asztrológiájáról híres ókori mezopotámiai
nép
lat Chaldaeus
 gör Khaldaiosz ‘ua.’ ?
kalefaktor † G kályhafűtő, kollégiumi fűtőszolga
G besúgó, bajkeverő
lat calefactor ‘fűtő’ calefacere ‘tüzel’, ebből ‘hevít, izgat, nyugtalanít’: calor ‘meleg’ calere
‘melegnek lenni’ | facere ‘csinál’
kalefaktórium G ép fűtött melegedő helyiség középkori kolostorokban
kk lat calefactorium ‘ua.’, lásd KALEFAKTOR
kaleidoszkóp G hengeres optikai játékszer, amely forgatásra folyton változó színes képeket mutat
ném Kaleidoskop ‘ua.’, tkp. ‘szép képeket néző’: gör kalosz ‘szép’| eidosz ‘alak, kép’| szkopeó
‘néz’
kaleidoszkopikus G színes, tarka, változatos
ném kaleidoskopisch ‘ua.’, lásd KALEIDOSZKÓP
kalémia lásd KALIÉMIA
kalendárium G naptár
G folyóiratnak naptárral ellátott vegyes tartalmú évkönyve
G † különféle olvasmányokkal és hasznos tudnivalókkal, álomfejtésekkel dúsított képes naptár
lat calendarium ‘naptár’, ered. ‘adósságok jegyzéke’ Calendae ‘a hónap első napja’ (az ókori
Rómában az adósságok törlesztésének és a kamat fizetésének napja) calare ‘kiált, összehív’ (az
új hónap kezdetét a holdállás megfigyelése alapján a pontifex maximus kiáltotta ki)
Lásd még KOLEDA, KONCÍLIUM
káli G kém kálilúg, káliumsó, káliumtartalmú anyag
ném Kali ‘ua.’, lásd KÁLIUM
kaliémia G orv a normálisnál több káliumion jelenléte a vérben
tud lat kaliaemia ‘ua.’: lásd KÁLIUM | gör haima ‘vér’
kaliber G műsz űrméret, csőméret, furat
G kat lőfegyver csövének furata
G műsz idomszer, méret és alak ellenőrzésére való műszer
G átv szellemi formátum, nagyság
G érték, kiválóság
ném Kaliber fr calibre ‘ua.’ kk lat *calibrum ‘fogoly nyakába akasztott vasnehezék’ ar
kalib ‘kaptafa, öntőforma’ gör kalopodion ‘kaptafa’: kalon ‘fa’ | pusz, podosz ‘lábfej’
Lásd még KALOCSNI
kalibráció G műsz csőméret megadása és ellenőrzése
G műsz mérőműszer hitelesítése
magy, lásd KALIBRÁL (a dotál–dotáció és hasonló szópárok mintájára)
kalibrál G műsz belső csőméretet, furatot mér
G műsz műszer, mérőeszköz fokbeosztását elkészíti, hitelesíti
ném kalibrieren ‘ua.’, lásd KALIBER
kalifa G vall mohamedán egyházfő s egyben világi uralkodó
tör kalifa ‘ua.’ ar khalífa ‘hátrahagyott, utód’ (ti. Mohamedé) khalafa ‘hátul állt, követ,
nyomába lép’
kalifátus G tört a kalifa uralma alatt álló terület
G vall a kalifa tiszte, méltósága
ném Kalifat ‘ua.’, lásd KALIFA
kalifornium G kém mesterséges transzurán elem
tud lat californium ‘ua.’: ang, sp California amerikai állam (amelynek egyetemén előállították)
kalikó G text vászonkötésű pamutszövet
ném Kaliko
 fr calicot ‘ua.’ hindi Kalikut ‘Kalkutta’ (ahol először készítették)
kálilúg G kém a marókáli (kálium-hidroxid) vizes oldata
ném Kalilauge ‘ua.’, lásd KÁLI

kalinit G ásv kálitimsó, egyhajlású rendszerben kristályosodó kálium-alumínium-szulfát
tud lat kalinit ‘ua.’: lásd KÁLIUM | -it (ásványra utaló toldalék)

kalipszó G zene jamaicai eredetű társastánc az 1970-es években
ang calypso ‘ua.’
 gör Kalüpszó, tengeri nimfa Odüsszeusz történetéből
kaliptra G növ gyökérsüveg
tud lat calyptra ‘ua.’
 gör kalüptra ‘tegezfedél, fátyol’ kalüptó ‘befed’
kálisalétrom G kém kálium-nitrát, természetes műtrágya és a klasszikus lőpor alapanyaga
lásd KÁLI

káliszappan G hamuzsírból előállított kenőszappan
lásd KÁLIUM-KARBONÁT

kálium G kém az alkálifémek sorába tartozó ezüstfehér, puha elem
tud lat kalium
 ar (al-)kalí ‘(a) hamu’ (a ~ karbonátja fahamuból állítható elő)
kálium-hidroxid G kém kálilúg
ném Kaliumhydroxyd ‘ua.’: lásd KÁLIUM, HIDROXID

kálium-karbonát G kém hamuzsír
ném Kaliumkarbonat ‘ua.’: lásd KÁLIUM, KARBONÁT

kálium-nitrát G kém kálisalétrom, természetes műtrágya és a klasszikus lőpor alapanyaga
ném Kaliumnitrat ‘ua.’: lásd KÁLIUM, NITRÁT

kálium-permanganát G kém hipermangán, lilásfekete kristályos anyag, vizes oldata erősen oxidál,
ezért fontos fertőtlenítőszer
ném Kaliumpermanganat ‘ua.’: lásd KÁLIUM | újk lat per- ‘felett, túl’
 lat per ‘át’ | manganát ‘a
mangánsav sója’
kalixtinus G tört kelyhes, a huszita mozgalom mérsékelt szárnyához tartozó személy
kk lat calixtinus ‘ua.’ calix ‘kehely’ (a ~ok, egyebek mellett, a két szín alatti áldozást
követelték a hívek számára)
káliz G tört más néven böszörmény, mohamedán vallású, iráni nyelvet beszélő, Hvárezmből
elszármazott jövevénynép tagja a középkori Magyarországon
bizánci gör haliszi ar hvalisz ‘ua.’ (?) Hvarezm, egykori tartomány az Aral-tótól délkeletre
kalk G nyelvt tükörszó, egy idegen szóösszetétel elemek szerinti lefordítása (pl. ném aus-giebig ki-
adós)
fr calque, tkp. ‘pauszmásolat’, ebből ‘szolgai utánzás’ lat calcare ‘tapos’ calx, calcis ‘sarok’
kalkaliúria G orv mészsók ürítése a vizeletben
tud lat calcaliuria ‘ua.’ lat calcalis ‘mésszel kapcsolatos’ calx, calcis ‘mész’ | gör ureó
‘vizel’
kalkogén G kém a periódusos rendszer VI/1 oszlopába tartozó elemek (oxigéncsoport) összefoglaló
neve
ném chalkogen ‘ua.’, tkp. ‘ércképző’: gör khalkosz ‘érc, réz, bronz’ | gennaó ‘nemz, létrehoz’
kalkográfia G műv rézmetszés
G műv rézmetszet
ang chalcography ‘ua.’: gör khalkosz ‘réz’ | graphó ‘ír, rajzol’
kalkolitikum G tört rézkőkor, a kőkorból a rézkorba való átmenet időszaka
tud lat chalcolithicum ‘ua.’: gör khalkosz ‘réz’ | lithosz ‘kő’
kalkopirit G ásv rézkovand, réz-vas-szulfid, torzult tetraéderben kristályosodó rézérc
ang chalcopyrit ‘ua.’: gör khalkosz ‘réz’ | lásd PIRIT
kalkotípia G nyomd réznyomás mint a grafikai művészet egyik ága
G műv réznyomat
ném Chalkotypie ‘ua.’: gör khalkosz ‘réz’ | tüposz ‘nyomás’
kalkuláció G számvetés, számítás
G közg, ker költségszámítás, ármeghatározás
G ker az ilyen számításokat végző vállalati részleg
ang calculation ‘ua.’, lásd KALKULÁL
kalkulál G számít, kiszámít, számol, kiszámol
G gazd árat, költséget kiszámít
G következtet, vél, gondol
G átv megtervez
lat calculare ‘(számítótáblán) számítást végez’, lásd KALKULUS
kalkulátor G közg számoló, számításokat végző hivatalnok
G zsebszámológép
lat calculator ‘ua.’, lásd KALKULÁL
kalkulus G mat szám, számítás
G † okt iskolai osztályzat, érdemjegy
lat calculus ‘kövecske’ (amelyet egy táblán tologatva számításra használtak) calx, calcis
‘(mész)kő’
kalla G növ tündérkonty, apácakonty, menyasszonyvirág, tölcsérvirág
lat calla ‘ua.’
kalligráfia G szépírás, művészi kézírás
 ném Kalligraphie ‘ua.’: gör kallosz ‘szépség’ | lásd -GRÁFIA
kalligrafikus G művészi kézírással készült, szépírásos
ném kalligraphisch ‘ua.’, lásd KALLIGRÁFIA
kalligráfus G az igényes, díszes kézírás művésze
ném Kalligraph ‘ua.’, lásd KALLIGRÁFIA
kalligramma G művészi igénnyel, díszesen rajzolt betűkkel készült rövidebb szöveg (különösen a
keleti írásokban)
G irod képvers, egy kép vonalai mentén elhelyezett sorokból álló költemény
fr calligramme ‘ua.’: gör kallosz ‘szépség’ | lásd GRAM(MA)
kallózus G orv heges, kérges, bőrkeményedéses
lat callosus ‘ua.’, lásd KALLUSZ
kallusz G orv hegszövet
lat callus vagy callum ‘ua.’, tkp. ‘vastag bőr, kérges bőr’
kalmíroz † G megnyugtat, lecsendesít
ném kalmieren fr calmer ‘ua.’ calme ol calma ‘nyugalom, pihenés’ kk lat calma,
cauma ‘déli forróság’, ebből ‘déli pihenés, nyugalom’ gör kauma ‘forróság’ kaió ‘éget’ (a
cauma calma változás a latin calere ‘melegnek lenni’ beleértésének tulajdonítható)
kalmük G népr közép-ázsiai eredetű, a mongollal rokon nyelvet beszélő, Oroszországban élő nép
or, ‘ua.’ halmg (saját név)
káló G ker súlyveszteség áru szárítása, tárolása, szállítása során
G ker az ennek ellensúlyozására megadott elszámolási keret
ném Kalo ol calo ‘ua.’, tkp. ‘süllyedés’ ?
kalocsni G sárcipő, cipőre húzott sárvédő gumipapucs
baj-oszt kalotschen ném Galosche ‘ua.’ fr galoche ‘fatalpú cipő’ gör kalopusz ‘kaptafa’:
kalon ‘fa’ | pusz ‘láb’
Lásd még KALIBER
kalokagathia G fil a szép és jó egységének, a testi szépség és a lelki nemesség harmóniájának
eszménye az antik bölcseletben
gör, ‘ua.’ kalosz kai agathosz ‘szép és jó’
kalomel G ásv higanyklorid, fehér kristályos vegyület, amely a higany kiválásával megfeketedik
ang calomel ‘ua.’: gör kalosz ‘szép’ | melasz ‘fekete’
kálomista † G a kálvinista régi, népies változata
kalória G fiz a hőmennyiség régebbi mértékegysége
G élelm az élelmiszerek tápértékének mértékegysége
 ném Kalorie ‘ua.’
 lat calor ‘meleg, hő’ calere ‘hevül’
kalorifer G műsz léghevítő, légfűtéses berendezés
ném Kalorifer ‘ua.’: lat calor ‘meleg, hő’ | ferre ‘hoz’

kalorifikus G fiz hőfejlesztő, hőtermelő, hőkifejtő, melegítő
tud lat calorificus ‘ua.’: calor ‘meleg, hő’ | facere ‘csinál’

kalorikus G fiz a hővel kapcsolatos
G orv hőhatással történő (kezelés)
ném kalorisch ‘ua.’ lat calor ‘meleg, hő’ calere ‘hevül, meleg’
kaloriméter G fiz hőértékmérő a fajlagos hő mérésére
ang calorimeter ‘ua.’: lat calor ‘meleg, hő’ | gör metreó ‘mér’
kalorimetria G fiz hőértékmérés, a fajlagos hő mérése, ennek tudománya
ang calorimetry ‘ua.’, lásd KALORIMÉTER
kalorizál G műsz izzó fémtárgyakat vékony alumíniumréteggel von be korrózió ellen
ném kalorisieren ‘ua.’ lat calor ‘hő’ calere ‘hevül, meleg’
kalotípia G fényk a mai fényképezési eljárások őse, ezüstjodid rétegen létrehozott pozitívkép, az
angol Talbot eljárása
ang calotype ‘ua.’: gör kalosz ‘szép’ | tüposz ‘nyomat’, lásd TÍPUS
Lásd még TALBOTÍPIA
kalottamodell G fiz a molekulák atomelrendezését szemléltető, színes műanyag félgömbökből álló
modell
ném Kalotte ‘gömbsüveg, koponyatető’ fr kics calotte ‘kis kerek sapka’ calot ‘sapka’ ?
kalpa G vall négymillió éves világkorszak a brahmanista kozmogóniában
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘forma’
kalucsni lásd KALOCSNI
kalugyer † G vall görögkeleti szerzetes
szerb-horvát kaludjer ‘ua.’ újgör kalojerosz gör kalogérosz ‘szép öregkorú’: kalosz ‘szép’ |
gérasz ‘öregség’ gerón ‘öreg’
Lásd még GERIÁTRIA, GERONTOLÓGIA, GERÚZIA
kalumet G indiánok hagyományos békepipája, békekötés alkalmával közösen elszívott pipa
ang kanadai fr calumet ‘ua.’ ófr kics calumet ‘nádsíp’ lat calamus ‘nád’
Lásd még KALAMÁRIS
kalutron G fiz nagy energiájú berendezés stabil izotópok szétválasztására
ang calutron ‘ua.’: Cal(ifornia) U(niversity) (Cyclo)tron ‘a kaliforniai egyetem ciklotronja’, lásd
CIKLOTRON
kálvária G vall keresztút, Jézus szenvedéstörténetét ábrázoló tizennégy stáció, többnyire szabadban,
dombra vezető út mentén
G átv kellemetlenségek, bosszúságok, szenvedések sorozata, kínszenvedés, hányattatás, pokoljárás
lat Calvaria ‘a koponyák hegye’ calva ‘koponya’ (a GOLGOTA latin fordítása)
kálvil G növ sima héjú, ízletes almafajta
ném Kalvill ‘ua.’ Calville francia város nevéből
kálvinista G vall református
hazai lat Calvinista ‘ua.’, lásd KÁLVINIZMUS
kálvinizmus G vall a protestantizmusnak Kálvin tanain alapuló változata
újk lat Calvinismus ‘ua.’: Johannes Calvinus (a vallásalapító latinos neve) fr Jean Chauvin
vagy Cauvin (eredeti név) | lásd -IZMUS
káma G vall az érzékiség és a szerelem köre a hinduizmus értékvilágában
szansz, ‘vágy, kéj, szerelem’
kamalduli G vall a bencés rend szigorúbb szabályzatú ága
G e rend tagja
ol Camaldolo, a rend alapításának helye Észak-Itáliában, ered. Ca(mpo) Maldolo ‘ Maldolo
mezeje’ lat campus ‘rét, mező’
kamara G pol ház, a nemzetgyűlés két házának valamelyike (egyes országokban)
G pol egy foglalkozási ág érdekképviseleti szerve
G tört a királyi kincstár
G nyj kamra
magy, lat camera, lásd KAMERA
kamarilla G pol az uralkodó titkos belső tanácsadói köre, amely az állam politikáját a háttérből
irányítja
sp kics camarilla ‘a király magánszobája’ camara ‘szoba’ lat camera, lásd KAMERA
kamarlingó lásd CAMARLINGO
kamásli G gombolós bokavédő, lábszárvédő
baj-oszt kamaschen ném Gamaschen fr gamache ‘ua.’ sp guadameci ‘cserzett, mintás
bőr’ ar (gild) gadamaszí ‘a líbiai Gadamesz oázisból, a híres bőrkikészítő helyről való (bőr)’
kambium G növ a növényi tengelyszervek (gyökér, szár) osztódó szövete, amely kifelé a
háncselemeket, befelé a fás részeket hozza létre
késő lat cambium ‘ua.’ népi lat cambiare ‘cserél’
Lásd még CSENCSEL, SANZSAN
kambrium G geol a földtörténeti ókor egy szakasza
ang Cambrium ‘ua.’ régi lat Cambria ‘Wales’ (ahol sok helyen található e korból való kőzet)
kámea G műv domborműszerű ábrázolással vésett ékkő
ném Kamée fr camée ol cameo, ered. cammeo ‘ua.’: ?
kamefiton G növ olyan növény, amely a telet a talajszinthez közeli hajtásokon kifejlődő rügyekkel
vészeli át
tud lat chamaephyton ‘ua.’: gör khamai ‘a földön’ | phüton ‘növény’ phüó ‘nő, sarjad’
Lásd még KAMÉLEON, KAMILLA
kaméleon G áll a gyíkkal rokon, színét a környezetéhez alkalmazkodva változtató állat
G átv köpenyegforgató, kétkulacsos személy
tud lat chamaeleon gör khamaileón ‘ua.’, tkp. ‘kúszó oroszlán’: gör khamai ‘a földön’ | león
‘oroszlán’
kamélia G növ japánrózsa, nagy díszes virágú keleti díszcserje
tud lat camelia ‘ua.’ Joseph Kamel brünni szerzetes, botanikus nevéről
kamelot G text teveszőr szövet
ném Kamelott fr camelot ‘ua.’ lat camelus gör kamélosz héb gamal ‘teve’
Lásd még GAMMA
kamennaja baba G rég ember alakú, 1–4 méter magas oszlopszobor a közép-ázsiai sztyeppéken,
türk népek síremléke
or, ‘ua.’: kamennij ‘kő-’ kamenj ‘kő’ | baba ‘nő, emberalak’
kamera G műsz fényképezőgép
G műsz filmfelvevő, videofelvevő készülék
ang camera ‘ua.’ lat camera (obscura) ‘(sötét) kamra, lyukkamera (kezdetleges fényképező
berendezés)’ lat camera ‘bolthajtás, szoba’ gör kamara ‘ua.’
kamerád G társ, barát, cimbora
G † tiszttárs, bajtárs
ném Kamerad fr camarade ‘ua.’ sp camarada ‘társ, iskolatárs’, tkp. ‘szobatárs’ camara
‘szoba’ lat camera ‘ua.’, lásd KAMERA
kamerális † G kamarai, kincstári
kk lat cameralis ‘kincstári’ lat camera, lásd KAMERA
kameralisztika G közg az állami pénzügyek igazgatásának rendszere a feudális abszolutizmus
idején
ném Kameralistik ‘ua.’, lásd KAMERÁLIS
kameralizmus G közg az államkincstár gyarapítását célzó gazdaságpolitika a 17–18. században
újk lat cameralismus ‘ua.’: lásd KAMERÁLIS, -IZMUS
kameraman G film operatőr, film- vagy tévéfelvételek irányítója, a kamera kezelője
ang cameraman ‘ua.’: lásd KAMERA | man ‘ember’
kamerárius † G tört kincstárnok, kincstartó
G kamarás
kk lat camerarius ‘ua.’, lásd KAMERÁLIS
kámfor G kém a trópusi kámforfa illóolajából előállított átható szagú, kristályos, könnyen
szublimáló szerves vegyület
kk lat camphora ar káfúr ‘ua.’ maláj kápúr szansz kampúram ‘kámforfa’
kamgarn G text fésűsgyapjú fonal
G text ebből készült kelme
ném Kammgarn ‘ua.’: Kamm ‘fésű’ | Garn ‘fonal’
kami G vall a japán sintó hit ősi, személytelen természetfeletti lényeinek gyűjtőneve
jap, ‘ua.’, tkp. ‘a legnagyobbak’
kamikaze G tört japán önkéntes pilóta a második világháborúban, aki bombával megrakott gépét
nekivezette a célpontnak, s maga is elpusztult
G tört élő torpedó, második világháborús japán tengerész, aki maga vezette a torpedót az ellenséges
hadihajónak
G öngyilkos akciót vállaló, végrehajtó terrorista
jap, ‘ua.’, tkp. ‘isteni szél’, ered. az a szélvihar, amely 1281-ben szétszórta a Japánra támadó
mongol flottát
kamilla G növ orvosi székfű, virágában sok gyógyerejű anyagot tartalmazó mezei virág
ném Kamille késő lat camomilla lat chamaemelon gör khamaimélon ‘ua.’, tkp. ‘földi
alma’ (Plinius szerint a növény almáéra emlékeztető illatáról): khamai ‘a földön’ | mélon ‘alma’ (a
német alak egyszerejtés eredménye)
Lásd még KAMEFITON, KAMÉLEON
kamillánus G vall a betegek testi és lelki gondozására a 16. században alakult katolikus
szerzetesrend
a rendalapító szent Kamill (Camillo de Lellis) nevéről
kamin † G kémény, kürtő
G kandalló
ném Kamin ‘ua.’ lat caminus ‘tűzhely, kohó’ gör kaminosz ‘ua.’
kamion G közl nemzetközi szállítást végző nagy, zárt rakterű teherautó
fr camion ‘ua.’ nyj (normand-pikárd) chamion ‘szekér’ ?
kamizol G ölt zeke, ujjas, mellény, pruszlik
fr camisole késő lat kics camisula ‘ua.’ camisia ‘ing’
Lásd még CHEMISETTE
kampány G † kat hadjárat
G rohammunka
G ker adott célra irányuló, rövid ideig tartó intenzív hírverő tevékenység
G pol választási hadjárat
ném Kampagne ‘hadjárat’ fr campagne ‘síkság, katonai táborozás, hadjárat’ lat campania
‘síkság’ campus ‘mező’
Lásd még CAMPUS, KEMPING, SAMPINYON
kampimetria G orv látótérvizsgálat
tud lat campimetria ‘ua.’: campus ‘mező, térség’ | gör metreó ‘mér’
kamuflál G kat elrejt, álcáz, takargat
ném camouflieren fr camoufler ‘ua.’ camouflet ‘füstpamat, amit valakinek az arcába,
szemébe fújnak’
kamuflázs G álcázás, rejtés, takargatás
fr camouflage ‘álcázás, elterelés’, lásd KAMUFLÁL
kamuka † G damasztszövet
kk lat camoca tör, perzsa kamha ‘ua.’
kán G tört mongol és türk népek fejedelmének, uralkodójának címe
G (khan alakban) előkelők és magas rangú tisztviselők címe egyes ázsiai országokban
 ném Khan
 újgur, mongol kan, türk khan, tör han ‘úr, fejedelem’
kana G nyelvt a japán szótagírás, ill. ennek szótagjelei
jap, ‘ua.’

Lásd még HIRAGANA, KATAKANA
kanadabalzsam G a balzsamfenyő kérgéből nyert gyanta, optikai lencsék ragasztására használatos
a balzsamfenyő legfőbb termőterületéről, Kanadáról

kanafória † G hegedűgyanta
G nyj bedörzsölésre való szesz
G † akasztófa
lat (resina) Colophonia ‘kolophóni (gyanta)’ gör Kolophón, gyantakiviteléről híres ókori görög
város (a magy szóban lfn nfr hangátvetés és elhasonulás történt)
Lásd még KOLOFÓNIUM
kanális G árok, folyóka
G csatorna, csatornahálózat
lat canalis ‘csatorna’, tkp. ‘nádcsővel kapcsolatos’ canna gör kanna ‘nád’
kanalizáció G csatornázás
G átv erők, indulatok levezetése, más útra terelése, békés megoldás
ném Kanalisation ‘ua.’, lásd KANALIZÁL
kanalizál G csatornáz
G átv (indulatot, erőket) levezet, elterel
ném kanalisieren fr canaliser ‘ua.’, lásd KANÁLIS
kanapé G pamlag, kerevet
fr canapée ‘ua.’ késő lat canopeum ‘mennyezetes ágy’ gör kónópeion ‘szúnyoghálós
egyiptomi ágy’ kónópsz ‘szúnyog’, tkp. ‘kúpos arcú’: kónosz ‘kúp’ | ópsz ‘arc’
kanári G áll pintyféle énekes madár a Kanári- és Azori-szigetekről
ném Kanarienvogel ‘kanárimadár’ Kanarien sp (Islas) Canarias ‘Kanári-szigetek’ késő
lat canarius ‘kutyákkal kapcsolatos’ canis ‘kutya’ (a szigeteken sok nagytestű kutyát találtak a
felfedezők)
Lásd még KÁNIKULA, KENNEL
kanaszta G ját dél-amerikai eredetű, a römihez hasonló kártyajáték
sp canasta ‘hét azonos értékű lapból álló sorozat’, ered. ‘fonott kosár’ gör kanasztron ‘kosár
alakú agyagedény’
Lásd még TORNISZTER
kanavász G text ágyneműnek, hímzésnek való len- vagy gyapotszövet
ném Kanevas fr canevas kk lat canebacium ‘ua.’ lat cannapus, cannabis ‘kender’ gör
kannabisz ‘ua.’
kancellár G tört uralkodói oklevelek és rendeletek megfogalmazója és kiadója a középkorban
G tört a régi magyar kancellária vezetője
G pol (Auszriában, Németországban) miniszterelnök, kormányfő
G † kancelláriai írnok
késő lat cancellarius ‘bírósági tisztviselő, hivatalvezető’, lásd KANCELLÁRIA
kancellária G tört a legfőbb államügyeket intéző királyi hivatal Magyarországon (1848 előtt)
G pol miniszterelnöki hivatal, kormányhivatal
G † kormányszék
kk lat cancellaria ‘bíróság, hivatal’ lat kics tbsz cancelli ‘rácsozat, kerítés (amely a bíróság
emelvényét elkülönítette)’ cancer ‘rács’
kancellista G tört kancelláriai hivatalnok
G † írnok, irodista
hazai lat cancellista, ered. cancellarista, lásd KANCELLÁRIA
kancellus G ép ókeresztény templomban a hajót a kórustól elválasztó díszes rács
lat kics cancellus ‘ua.’ cancer ‘rács’
kancsuka G szíjkorbács
 or, ‘ua.’
 krími tatár kancsuga ‘bőrszíj’
kandela G fiz a fényerősség mértékegysége
lat candela ‘gyertya’
 candere ‘fénylik’
Lásd még KANDIDÁTUS
kandeláber G karos gyertyatartó
G lámpatartó
G † állólámpa
G lámpaoszlop
ném Kandelaber lat candelabrum ‘gyertyatartó’ candela ‘gyertya’ candere ‘fehérlik,
fénylik, izzik’
kandidál G hivatalra, megbízásra, kinevezésre pályázik
G tudományos akadémiai fokozatot szerez
ném kandidieren ‘ua.’, lásd KANDIDÁTUS
kandidatúra G pályázat, pályázás
G jelöltség
G elnyert tudományos akadémiai fokozat
ném Kandidatur ‘ua.’, lásd KANDIDÁTUS
kandidátus G jelölt, pályázó
G tudományos akadémiai fokozat birtokosa
ném Kandidat ‘ua.’ lat candidatus ‘közhivatalra pályázó jelölt’, tkp. ‘fehér tógát öltött’ (az
ókorban a pályázó a toga candida felöltésével jelezte szándékát) candidus ‘hófehér, ragyogó’
candere ‘fehérlik, fénylik’
Lásd még KANDELA, KANDELÁBER
kandíroz G konyha (gyümölcsöt) cukorszirupba főz, kristályos cukorral bevon
G konyha cukrot kristályosít
ném kandieren fr candir ol candire ‘ua.’ ar kandí ‘cukorból való’ szansz khanda ‘tört
cukor’ khand ‘tör’
Lásd még KANDISCUKOR
kandiscukor G túltelített oldatából fonalra kristályosított cukor
ném Kandiszucker ol zucchero candito ‘ua.’, lásd KANDÍROZ
kandzsi G nyelvt fogalmat jelölő japán szójel
jap, ‘ua.’
kanefora G műv fején áldozati kosarat hordó leányalak mint oszlop, a kariatidák egyik fajtája
ném Kanephore ‘ua.’ gör kanéphoré ‘kosárvivő nő’: kanész ‘gyékény, kosár’ | phoreó ‘visz’
kánikula G met hőség, forróság, száraz és igen meleg nyári időszak
lat kics Canicula ‘a Sziriusz, a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga’ (feltűnése a nyári
hőség kezdetét jelezte az ókori Rómában), tkp. ‘kiskutya’ canis ‘kutya’
Lásd még KANÁRI, KENNEL
kánkán G magasra dobált lábakkal járt, a maga idején (a 19. század derekán) kihívóan érzéki
csoportos női kabarétánc
fr cancan ‘ua.’ ?
kanna G növ virágnád, rózsanád
lat canna ‘ua.’, ered. ‘nád’
Lásd még KÁNON
kannelúra G ép görög oszlopok függőleges, félhengeresen bemélyülő vájata
ném Kannelüre fr cannelure ‘ua.’ kk lat kics canella ‘nád, cső’ lat canna ‘ua.’
kannibál G emberevő
ném Kannibale sp canibal ‘ua.’, ered. caribal ‘karibi ember’, lásd KARIB
kannibalizmus G emberevés, egyes természeti népek állítólagos szokása
ang cannibalism ‘ua.’, lásd KANNIBÁL, -IZMUS
kánon G szabály, törvény, zsinórmérték
G jog egyházi jogszabály
G vall a szentírási könyvek mértékadó, hiteles jegyzéke
G vall a mise középső, változatlan része
G vall a katolikus szentek hivatalos jegyzéke
G zene az imitációs többszólamú ének egy neme
G műv eszményi arány, az erre vonatkozó ábrázolási szabályok összessége
G irod az élő alkotóknak a kritikusi közmegegyezésen alapuló, nem hivatalos rangsora
G nyomd az egyik legnagyobb betűméret
lat canon gör kanón ‘szabály, előírás’, ered. ‘nádszál mint mérőrúd’ kanna ‘nád’
Lásd még KANNA, KANONIKUS, KANONIZÁL, KANONOK, KÁNÚN, KANÜL, KANYON
kanonér † G kat tüzér
ném Kanonier ‘ua.’ Kanone ol ngykz cannone ‘ágyú’, tkp. ‘nagy cső’ lat canna ‘nád,
cső’ gör kanna ‘nád’
kanonikus G vall a kánonhoz tartozó, elfogadott, hiteles (szentírási könyv)
G vall egyházi előírásokon alapuló
G † (fn) kanonok
lat canonicus ‘kánoni’, lásd KÁNON
kanonizáció G vall szentté avatás a keresztény egyházakban
kk lat canonisatio ‘ua.’, lásd KANONIZÁL
kanonizál G vall szentté avat, a szentek jegyzékébe felvesz
G vall egyházi jogszabállyá emel
G műv szabállyá merevít
ném kanonisieren fr canoniser ‘ua.’, lásd KÁNON
kánonjog G egyházjog, a katolikus egyházi jogszabályok összessége
lat ius canonicus ‘ua.’, lásd KÁNON
kanonok G vall katolikus püspöki tanácskozó testülethez, a káptalanhoz tartozó magasabb rangú
pap
lat canonicus ‘ua.’, tkp. ‘az egyázi jogszabályoknak megfelelő (személy)’, lásd KÁNON
kanópusz G ókori egyiptomi, emberalakot formázó fedeles agyagedény, amelybe a mumifikálandó
tetem belső részeit helyezték
lat canopus ‘ua.’ gör Kanóposz, ókori észak-egyiptomi város
kanosszázik G biz kanosszát (canossát) jár, mélyen megalázkodva igyekszik kiengesztelni valakit
az itáliai Canossa vára előtt 1077 januárjában IV. Henrik német-római császár három napot
didergett vezeklőköntösben, hogy VII. Gergely feloldozza őt az egyházi átok alól
kantáció † G okt házról házra járó diákok énekes alamizsnagyűjtése iskolájuk számára
hazai lat cantatio ‘ua.’, lásd KÁNTÁL
kántál G énekes adománygyűjtést végez
G † átv csúnyán, elnyújtottan énekel
G átv éneklő hanghordozással szaval, beszél
lat gyak cantare ‘énekel’ canere, cantum ‘ua.’
Lásd még BICINIUM, KANTÁTA, KANTILÉNA, KÁNTOR, KÁNTUS, SANZON
kantalup G növ vastag és bordázott héjú, sötétsárga húsú sárgadinnyefajta
fr cantaloup ‘ua.’ ol Cantaluppi, volt pápai uradalom Róma közelében, ahol kitermesztették
kantaridin G kém egyes bogarak, főleg a kőrisbogár testnedvéből nyert, hólyaghúzó hatású
méreganyag
tud lat cantharidin ‘ua.’: Cantharidae ‘lágybogárfélék’ gör kantharisz, kantharidosz
‘galacsinhajtó bogár’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
kantáta G zene szóló énekhang(ok)ra, kórusra és zenekarra írt, lírai és drámai elemeket tartalmazó
zenemű
ol (musica) cantata ‘énekelt (zenemű)’ cantare, cantato ‘énekel’ lat gyak cantare
canere, cantum ‘énekel’
Lásd még KÁNTÁL
kantele G zene fogólap nélküli, citeraszerű finn népi hangszer
 finn, ‘ua.’

kantfal G ép élükre állított téglákból rakott belső fal, válaszfal
ném Kante ‘él, szegély’

kantharosz G műv talpas és füles ókori görög ivóserleg
G ép korai keresztény bazilikák átriumának kútja
gör, ‘serleg’
kantiánus G fil (fn) Immanuel Kant német bölcselő eszméinek híve, vallója
G (mn) Kant filozófiai eszméin alapuló
újk lat Kantianus ‘ua.’
Lásd még KANTIZMUS
kantiléna G zene dallam
G zene hangszeres kíséretű szólóének
G irod középkori, vallásos tárgyú elbeszélő költemény
lat cantilena ‘ua.’ tkp. ‘elcsépelt régi dal’ gyak cantare ‘énekel’ canere, cantum ‘ua.’
Lásd még KÁNTÁL
kantilever G ép konzolos (alsó támaszos) hídszerkezet
ang cantilever ‘ua.’, ered. ‘falikonzol’: cant ‘lejtős, ferde’ | lever ‘emelő’ ófr levier ‘ua.’ fr
lever lat levare ‘emel’ levis ‘könnyű’
kantin G katonai, üzemi étkezde
G vegyesbolt
ném Kantine fr cantine ‘ua.’ ol cantina ‘borospince’ canto ‘szöglet, zug’ késő lat
canthus ‘kerék széle, abroncs’ gör kanthosz ‘sarok, a szem sarka’
Lásd még KANTNI, KANTON
kantizmus G fil Kant három kritikájára alapozott 19. századi eszmerendszer és német bölcseleti
iskola
ném Kantismus ‘ua.’: lásd KANTIÁNUS
kantni G él, szegély, perem
ném nyj kantn ném Kante ‘szegély’ ófr cant késő lat canthus, lásd KANTON
kanton G szövetségi állam Svájcban
G kisebb közigazgatási egység Franciaországban
fr canton ol ngykz cantone ‘ua.’ canto ‘szöglet, vidék’ késő lat canthus ‘vas
kerékabroncs’ gör kanthosz ‘sarok, a szem sarka’
Lásd még EPIKANTUSZ, KANTIN, KANTNI
kántor G vall istentiszteletek alatt orgonáló és éneklő templomi alkalmazott
lat cantor ‘énekes’ canere, cantum ‘ua.’
Lásd még KÁNTÁL
kántorböjt G vall negyedévenkénti böjti időszak a katolikus egyházban
lat (ieiunium) quatuor (temporum) ‘négy (időszak böjtje)’ (a quatuor kántor torzítás
népetimológia eredménye)
kantus † G ölt köpeny, köpenyke, gyerekruha
G ölt pongyola
baj-oszt kantusch ‘női felsőruha’ lengyel kontusz ‘hasított ujjú kabát’ tör kontoş ‘tatár kabát’
 magy köntös
kántus † G református kollégiumi diákénekkar
lat cantus ‘ének, éneklés’ canere, cantum ‘énekel’
Lásd még KÁNTÁL
kánún G zene 24 húros, derékszögű trapézt formázó arab pengetős hangszer
ar, ‘ua.’ gör kanón ‘szabály, a hangolás formulája’
kanül G orv injekciós tű
G orv üreges tű vér vagy genny levezetésére
ném Kanüle fr canule ‘injekciós tű’ lat kics cannula ‘csövecske’ canna ‘nád, cső’
Lásd még KÁNON
kanyon G földr szakadékvölgy, fennsíkba mélyen bevágódott, szűk és meredek falú folyóvölgy
ang canyon
 sp cańón ‘ua.’, tkp. ‘cső, ágyú’ cańa ‘nád’ lat canna ‘ua.’
Lásd még KÁNON
kaolin G geol fehér agyagszerű kőzet, a porcelán alapanyaga
ném Kaolin kínai Kao-ling ‘magas hegy’ (a hegység neve, ahol gyakori ez a kőzet)
kaolinit G geol alumíniumszilikát kőzetásvány, a kaolin legfontosabb alkotórésze
lásd KAOLIN | -it (ásványra utaló toldalék)
kaon G fiz K-mezon, a mezonok sorába tartozó, gyorsan bomló elemi részecske
ang, ‘ua.’: K(a) | -on (elemi részecskére utaló toldalék)
káosz G mit a teremtést megelőző zűrzavaros, rendezetlen állapot
G átv zűrzavar, fejetlenség, összevisszaság
lat Chaos gör Khaosz ‘ua.’, tkp. ‘szakadék, űr’ khaszkó ‘tátong’
kaotikus G rendetlen, rendezetlen, zűrzavaros, áttekinthetetlen
ném chaotisch ‘ua.’, lásd KÁOSZ
kapacitál G rábeszél, rávesz, rábír
G noszogat, ösztökél, unszol
hazai lat capacitare ‘ua.’, lásd KAPACITÁS
kapacitás G fiz befogadóképesség, űrtartalom, térfogat
G vill kondenzátor töltéstároló képessége
G vill akkumulátor áramtároló képessége
G közg teljesítőképesség
G átv szellemi befogadóképesség, felfogóképesség
G biz elismert szaktekintély
lat capacitas ‘tágasság, felfogóképesség’ capax, capacis ‘tágas, képes, fogékony’ capere
‘megragad, befogad, felfog’
Lásd még AKCEPTÁL, DECEPCIÓ, INCIPIT, KÁBEL, KAPCIÓZUS, KAPISKÁL, KAPTÁCIÓ, KAPTIVÁL,
KECCSÖL, KONCEPCIÓ, KONCEPTUS, KONCIPIÁL, KONTRACEPCIÓ, PRINCEPS, RECEPCIÓ
kapacitív G vill elektrosztatikus kölcsönhatáson alapuló
ném kapazitiv ‘ua.’, lásd KAPACITÁS
kapciózus † G ravasz, csalárd, furfangos
G fogós, csalafinta, beugrató (kérdés, feladat)
lat captiosus ‘ua.’ captio ‘fogás, csel, fortély’ capere, captum ‘megfog, elcsíp’
Lásd még KAPACITÁS
kapella † G zene énekkar, zenekar
ném Kapelle ‘ua.’, ered. ‘kápolna’ ol cappella ‘kápolna, várkápolnában működő kisebb
énekkar’ késő lat cappella ‘kisebb szentély, ereklyeőrző hely’, tkp. ‘köpenyke’ (Tours-i Szent
Márton köpenyének egy darabkáját sok helyen őrizték ereklyeként) cappa ‘köpeny, csuklya’
 magy kápolna
Lásd még KAPPA2
kapellmeiszter † G karmester
ném Kapellmeister ‘karvezető, karmester’: lásd KAPELLA, MAJSZTER
Lásd még KAPPA2
kapicány † G lovak járatásakor, idomításakor használt orrfék, zabla nélküli fémbetétes kantár
régi ném kappenzaum, ma Kappzaum ‘ua.’ ol cavezzone, cavezzo ‘kötőfék’ lat capitium
‘fejnyílás a tógán’ caput, capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS1
kapilláraktív G kém felületaktív, a folyadék felületi feszültségét csökkentő (anyag)
lásd KAPILLÁRIS, AKTÍV
kapilláris G fiz hajszálcső
G orv hajszálér
G (mn) hajszálcsöves
G hajszálvékony
 lat capillaris ‘a hajjal kapcsolatos’
 kics capillus ‘haj’ ? caput, capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS1
kapillaritás G fiz hajszálcsövesség
ang capillarity ‘ua.’, lásd KAPILLÁRIS
kapiskál G biz pedz, sejdít, kezdi megérteni
ol capisco ‘értem’ ol, lat capere ‘fog, felfog, megért’
Lásd még KAPACITÁS
kapitälchen G nyomd kis kapitális, a nagybetűk formájának megfelelő, de a szöveg kisbetűinek
méretével azonos betű
ném kics Kapitälchen Kapital ‘nagybetű’, lásd KAPITÁLIS1
kapitálé † G ép oszlopfő
G főváros
ném Kapitale ‘ua.’ lat capitalis ‘fő, legfőbb’
Lásd még KAPITÁLIS1
kapitális1 G (mn) nagyszerű, kiváló, pompás
G † jog főbenjáró (vád, bűnper)
G átv igen fontos
G vad fejlett agancsú
G (fn) nyomd nagybetű
G nagybetűs (római) írás
lat capitalis ‘fő, legfőbb’, tkp. ‘a fejjel kapcsolatos’ caput, capitis ‘fej, fő dolog’
Lásd még CHEFD’OEUVRE, KADÉT, KAPICÁNY, KAPILLÁRIS, KAPITÁLÉ, KAPITALISTA, KAPITALIZMUS,
KAPITÁNY, KAPITULÁL, KÁPLÁR, KÁPÓ, KÁPTALAN, KAPUCNI, KAPUDÁN, KAPUTT, OCCIPUT, SÉF
kapitális2 G közg tőke, pénztőke
ném Kapital ‘ua.’ ol capitale ‘a fő dolog, fő összeg’ lat capitalis, lásd KAPITÁLIS1
kapitális3 G ép oszlopfő
ném Kapitell kk lat kics capitellum ‘ua.’, tkp, ‘fejecske’ lat caput, capitis ‘fej’
kapitalista G közg (fn) tőkés, nagytőkés, tőkepénzes személy
G (mn) a tőkés gazdasági renddel kapcsolatos, arra jellemző
ném Kapitalist, kapitalistisch ‘ua.’, lásd KAPITÁLIS2
kapitalisztikus G közg tőkés, a tőkés rendre jellemző
ném kapitalistisch ‘ua.’, lásd KAPITALISTA
kapitalizáció G közg tőkésítés vagy tőkésedés, az értéktöbblet vagy a kamatok tőkévé változ(tat)ása
ang capitalisation ‘ua.’, lásd KAPITALIZÁL
kapitalizál G közg tőkésít, az értéktöbbletet vagy a kamatot a tőkéhez csatolja
fr capitaliser ‘ua.’, lásd KAPITÁLIS2
Lásd még KAPITÁLIS1
kapitalizmus G közg a tőkés termelésen alapuló gazdaság
G pol az ilyen alapokon álló társadalmi rend
ném Kapitalismus ‘ua.’, lásd KAPITÁLIS2
kapitány G kat százados
G tört várparancsnok, várnagy
G pol rendőrség területi vezetője
G közl hajó vagy repülőgép parancsnoka
G sport csapat vezetője
ol capitano ‘ua.’ késő lat capitaneus ‘fejjel kiemelkedő’ caput, capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS1
kapituláció G kat fegyverletétel, megadás
G átv meghátrálás, behódolás
G † kat továbbszolgálat
ném Kapitulation ‘ua.’, lásd KAPITULÁL
kapitulál G kat megadja magát, leteszi a fegyvert
G átv meghátrál, behódol, visszavonul
G † kat továbbszolgálatra jelentkezik
ném kapitulieren ‘ua.’ kk lat capitulare ‘fejezetekre oszt, tárgyal, egyezkedik’ kics
capitulum ‘fejezet’, itt ‘a megegyezés cikkelye’ caput, capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS1
kapituláns G behódoló, meghátráló, önmegadó
G † kat továbbszolgáló
ném kapitulant ‘ua.’, lásd KAPITULÁL
kapitulárék G tört királyi rendeletek formájában kinyilvánított törvények a frank birodalomban
kk lat seml tbsz capitularia ‘cikkelyek, fejezetekbe rendezett dolgok’ capitularis ‘fejezetekre
tagolt’ capitulum ‘fejezet’ caput, capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS1
káplán G vall katolikus segédlelkész
G † vall udvari pap
ném Kaplan ‘ua.’ kk lat capellanus ‘királyi vagy főúri magánkápolna papja’ cap(p)ella
‘kápolna’, lásd KAPELLA
Lásd még KAPPA2
káplár † G tizedes
régi ném kapral ol caporale ‘ua.’, tkp. ‘felvigyázó, vezető’ capo ‘főnök’, lásd KÁPÓ (a magy
szó a foglár s hasonló szavak analógiájára alakult át)
Lásd még KAPITÁLIS1
kápó G tört koncentrációs táborokban a foglyok közül kijelölt munkafelügyelő
ném Kapo ol capo ‘főnök, vezető’ lat caput ‘fej, fő’
kapok G text a forró égövi pamutfa termésének belső falán képződő, párnázásra használt rostos
anyag
ném Kapok maláj kapuk ‘ua.’
kapóresz G biz odavan, elpusztult, vége, kaput
ném kapores ‘ua.’ ném argó capores ‘gyilkos’ héb kapparoth ‘az engesztelés napján
feláldozott kakas’
kappa1 G nyelvt a tizedik betű, a k hang jele a görög ábécében,
gör, ‘ua.’ föníciai kaf ‘tenyér’ (a föníciai betű eredetileg a tenyér piktogramja volt)
kappa2 G vall kanonokok és szerzetesek csuklyás köpenye
lat cappa ‘köpeny, csuklya’
Lásd még KAPELLA, KAPELLMEISZTER, KÁPLÁN, KAPUCNI, KAPUT, KEPI, KEPP
kappacizmus G orv a k hang hibás ejtése (pl. kutya helyett tutya)
lásd KAPPA1, -IZMUS
kapri G növ egy délszaki növény fonnyasztott és ecetben pácolt bimbója mint fűszer
olasz capperi lat capparis gör kapparisz ‘ua.’
kapric † G szeszély, rigolya, bogár
auszt ném Kaprize ‘szeszély, hóbort’ fr caprice ‘ua.’ ol capriccio ‘szeszély, kötetlen
formájú zenemű’, ered. ‘borzongás, felborzolódás’: VAGY capo lat caput ‘fej’ | riccio ‘fürtös,
bodros’ lat ericius ‘sündisznó’, VAGY ered. ‘szeszélyes ugrándozás’ capro ‘bakkecske’
lat caper, capri ‘ua.’
Lásd még KABRIOLET, KAPRIOL
kapriol † G bók, hajlongás
G ugráló tánclépés
ném Kapriole fr cabriole ol capriola ‘szökdelés’, lásd KABRIOLET
kaprolaktám G kém a kapronsav származéka, héttagú gyűrűs savamid, amelynek polimerizálásával
a nejlont előállították
ang caprolactam ‘ua.’: caper, capris ‘bakkecske (a kapronsav kellemetlen szagáról)’ | lac, lactis
‘tej’ | lásd AM(ID)
kápsál † G (kolduló szerzetes, kollégiumi diák) adományt gyűjt
 régi magy kápsa ‘tarisznya’
 lat capsa ‘tok, szekrény’
Lásd még KAPSZULA
kapszicin G kém a piros paprika és más fűszernövények csípős ízét adó savamid
ang capsicin ‘ua.’: lat capsicum ‘közép-amerikai eredetű erős bors’ lat capsa ‘tok, kis táska’ |
-in (vegyületre utaló toldalék)
Lásd még KAPSZULA
kapszli G gyutacs
G töltényhüvely, kupak
ném Kapsel ‘ua.’, lásd KAPSZULA
kapszula G tok, burok
G por alakú gyógyszert tartalmazó, lenyelhető kis tok
lat kics capsula ‘tokocska, ládikó’ capsa ‘tok, láda’
Lásd még CASE, KÁPSÁL, KAPSZICIN, KASSZA, KAZETTA, KESZON
kaptáció G csill befogás, az a folyamat, amelynek során nagy távolságból érkező égitest egy
nagyobb égitest gravitációs erőterébe kerül, és ezután a körül kering
ang captation ‘ua.’ lat captatio ‘megragadás’ gyak captare ‘fogdos, kapdos’ capere ‘fog’
Lásd még KAPACITÁS
káptalan G vall katolikus püspökök tanácsadó testülete
G vall kolostori gyűlés, tanácskozás
G tört a ~ mellett működő hiteles hely a középkorban oklevelek kiadására és őrzésére
lat capitulum ‘fejezet’ (a ~ tanácskozása előtt egy fejezetet felolvastak a Bibliából) caput,
capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS1
kaptivál G megnyer, lekötelez
G † kat elfog, foglyul ejt
ném kaptivieren ‘ua.’ lat captivus ‘fogoly’ capere, captum ‘megfog’
Lásd még KAPACITÁS
kapucíner G konyha kevés tejjel kevert kávé
bécsi ném Kapuziner ‘ua.’, tkp. ‘kapucinus szerzetes’ (a kávé színe a rend öltözetére emlékeztet),
lásd KAPUCINUS
kapucinus G vall (fn) a ferencesek rendjének egyik ága
G e rendhez tartozó szerzetes
G (mn) e renddel kapcsolatos
lat capucinus ol cappuccino ‘ua.’, tkp. ‘csuklyás’ cappuccio ‘csuklya’, lásd KAPUCNI
kapucni G csuklya
hazai ném kapuzn ném Kapuze ol cappuccio cappa, lásd KAPPA2
kapudán G tört tengernagy a régi török hadseregben
tör kapudan ‘ua.’ fr capitaine ‘kapitány’, lásd ott
kaput † G ölt felsőkabát, felöltő
auszt ném Kaput ‘ua.’ fr capot ‘csuklyás köpeny’ cape ‘köpeny’ ol, lat cappa ‘ua.’
Lásd még KAPPA2
kaputrok † G ölt hosszú férfi felsőkabát
auszt ném Kaputrock ‘ua.’: lásd KAPUT | Rock ‘kabát’
kaputt G biz (állítmányként) kész, vége, tönkrement, nincs tovább
ném kaputt ‘ua.’ fr (il est) capot ‘(kártyán) minden tétet elvesztett’ capoter ‘(hajó) felfordul,
fejre állva elsüllyed’ lat caput ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS1
karabiner G rugós kampózár
ném Karabiner(haken) ‘karabélykampó’ fr carabine ‘karabély’ carabe ‘puskás lovas’ ?
 magy karabély
karaffa † G üvegkancsó
ném Karaffe fr carafe sp garrafa ‘ua.’ ar gharráf ‘palack’ gharrafa ‘vizet húz’
karagöz G szính hagyományos török árnyjátékszínház, központi alakja a paprikajancsi-szerű
Karagöz
tör, ‘feketeszem’, tkp. ‘cigány’: kara ‘fekete’ | göz ‘szem’

karaita G vall zsidó vallási irányzat, amely csak az írott tant, a Bibliát fogadja el, de a Talmudot
elveti
ang Karaite ‘ua.’: héb kárá ‘olvasni’ | -ita (vminek követőjére utaló toldalék)

karakalpak G népr az Aral-tótól délre élő, a kipcsakhoz közel álló nyelvet beszélő törökös nép
tör, ‘ua.’, tkp. ‘fekete sapkás’: kara ‘fekete’ | kalpak ‘sapka’

 magy kalpag
karakter G jellem
G jelleg, jellemző vonás, jellegzetesség
G lelkierő, jellemerő, jellemszilárdság
G szính egy-egy uralkodó jellemvonást kidomborító (színész, szerep)
G számtech betű, írásjel, leütés
lat character ‘sajátság’ gör kharaktér ‘véső, véset, bélyeg’, ebből ‘jelleg, jellemvonás’
kharasszó, tkp. kharak-szó ‘bevés’
karakterisztika G tud jelleggörbe, berendezés viselkedését mutató grafikus függvény
G mat a logaritmusnak egész számból álló része
ném Charakteristik ‘ua.’, lásd KARAKTERISZTIKUS
karakterisztikum G jellemző sajátság, ismertetőjegy
magy, lásd KARAKTERISZTIKUS (a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)
karakterisztikus G jellemző, jellegzetes
G egyéni, egyedi, sajátos, megkülönböztető
ném charakteristisch ‘ua.’, lásd KARAKTER
karakterizál G jellemez
ném charakterisieren fr characteriser ‘ua.’, lásd KARAKTER
karakterológia G lél jellemtan, jellemleírás, a jellemekkel és jellemtípusokkal foglalkozó
tudományág
ném Charakterologie ‘ua.’: lásd KARAKTER, -LÓGIA
karaktertánc G szính hagyományos nemzeti vagy népi tánc jellegzetes vonásaiból kialakított
színpadi tánc
lásd KARAKTER
karakül G áll juhfajta, néhány napos bárányainak bőréből készül a perzsabunda
egy Buharához közeli oázis, Karakül nevéből: tör kara ‘fekete’ | kül, gül ‘rózsa’
karamáni G text kárpitszövéssel készült keleti szőnyegfajta
a déltörök Karaman tartományról
karambol G közl járművek összeütközése, baleset, szerencsétlenség
G ját a meglökött golyó egymás utáni ütközése a másik két golyóval biliárdban
G ját a vörös biliárdgolyó
fr carambol(age) ‘ua.’, ered. ‘ütközés biliárdban’ sp, port carambola ‘ua.’, ered. ‘vörös
biliárdgolyó’ marathi karambal ‘az indiai karambolfa, ill. ennek gömbölyű, vörös termése’
karamboloz G közl más járművel összeütközik, összeütközést idéz elő
lásd KARAMBOL
karamell G konyha cukor hevítésekor keletkező sajátos ízű sűrű, barna, kihűlve megkeményedő
olvadék
fr, sp caramel ‘ua.’ (nm rm elhasonulással) prov canamel ‘cukornád’ kk lat cannamellis
‘ua.’: canna ‘nád’ | mel, mellis ‘méz’
karamella G konyha karamelles tejjel készült puha cukorka
ném Karamelle ‘ua.’, lásd KARAMELL
karantén G egészségügyi zárlat, vesztegzár (kikötőben vagy járvány idején)
fr quarantaine ‘mintegy negyven’ (a vesztegzár negyven napig szokott tartani) quarante lat
quadraginta ‘negyven’
karaoke G zene amatőr énekesek műsora, akik népszerű dalokat adnak elő rögzített kísérőzenére
jap, ‘ua.’: kara ‘üres’ | óke(sutora) ‘zenekar’
 ang orchestra ‘ua.’, lásd ORKESZTRA
karát G drágakövek mérésére használt hagyományos súlyegység, 0,2 gramm, eredetileg a
szentjánoskenyér magjának a súlya
G aranyötvözet finomságának mérőszáma aranytartalom szerint, egysége a teljes tömeg 1/24 része
ném Karat fr carat ol carato ‘ua.’ ar kirat ‘kicsiny súly’ gör kics keration
‘szarvacska’, ebből ‘a szentjánoskenyér szarv alakú magja’ kerasz, keratosz ‘szarv’
karate G sport a japán harcművészet egyik ága, amelyet puszta kézzel vívnak
jap, ‘ua.’, tkp. ‘puszta kéz’: kara ‘üres’ | te ‘kéz’
karaván G afrikai és ázsiai sivatagokban teveháton utazók csoportja
G közl tömegesen együtt haladó vízi vagy szárazföldi járművek csoportja
G közl gépkocsihoz kapcsolható lakókocsi
ang caravan perzsa kárván ‘ua.’
karavánszeráj G pihenőhely és szállás karavánok számára
G vendégfogadó a Közel-Keleten
lásd KARAVÁN, SZERÁJ
karavella G hajó kerekded oldalú, három-négy árbocos középkori hajó
ném Karavelle fr caravelle port caravela ‘ua.’ késő lat carabus ‘könnyű hajó’ gör
karabosz ‘tengeri rák’
karbamid G kém vízben jól oldódó, nitrogéntartalmú kristályos anyag az emberi és állati vizeletben
ném Karbamid ‘ua.’, tkp. Karb(onyl)amid ‘ua.’, lásd KARBONIL, AMID
karbazol G kém nitrogéntartalmú háromgyűrűs vegyület, a kőszénlepárlás mellékterméke
tud lat carbazol ‘ua.’, lásd KARBO-, AZ(ÓT) | -ol (ciklikus vegyületre utaló toldalék)
karbid G kém fém és elemi szén vegyülete
G kém kalciumkarbid, acetilén fejlesztésére használatos kristályos vegyület
ném Karbid ‘ua.’ lat carbo ‘szén’ | -id (nemfémes elemre mint sóalkotóra utaló toldalék)
karbo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) szénnel kapcsolatos, szén-
lat carbo ‘szén’
karbociklusos G kém olyan gyűrűs szerves vegyület, amelynek gyűrűalkotó atomjai mind
szénatomok
lásd KARBO-, CIKLUS
karbodinamit G kém dinamit, amelyhez nedvszívó hasású parafaszén port adagolnak
lásd KARBO-, DINAMIT
karbol G kém karbolsav, fenol
ném Karbol ‘ua.’: lat carbo ‘szén’ | -ol (ciklikus vegyületre utaló toldalék)
karbolineum G kém fakátrány, a kőszénlepárlás végterméke, fakonzerváló szer
ném Karbolineum ‘ua.’: lásd KARBO- | lat linere ‘beken’
karbon G kém szén mint vegyi elem
G geol a paleozoikumnak a devon és a perm közé eső földtörténeti korszaka, amikor a legősibb
szénrétegek keletkeztek
ném Karbon ‘ua.’ lat carbo, carbonis ‘szén’
karbonád(li) lásd KARMONÁDLI
karbonádó G ásv a gyémánt fekete, átlátszatlan, apró szemcsés változata
sp carbonado ‘ua.’, tkp. ‘megszenesedett’ carbonar ‘elszenesít’ lat carbo, carbonis ‘szén’
karbonári lásd CARBONARI
karbonát G kém a szénsav sója
ném Karbonat lat carbonatum ‘ua.’ lat carbo, carbonis ‘szén’ | -át (savmaradékra utaló
toldalék)
karbonil G kém C-O kettős kötést tartalmazó, két vegyértékű (csoport)
ang carbonyl ‘ua.’: lat carbo, carbonis ‘szén’ | gör hülé ‘anyag’
karbonilez G kém valamely vegyület molekulájába kémiai reakció révén karbonilcsoportot épít be
lásd KARBONIL
karbonizál G koh vasötvözet karbontartalmát növeli az acél felületi keménységének javítására
G text gyapjúból növényi szennyeződéseket távolít el kénsavval való elszenesítés útján
G tud elszenesít, szénné alakít
G kém folyadékba vagy gázba széndioxidot vezet be
ném karbonisieren ‘ua.’ lat carbo, carbonis ‘szén’
karbonpapír G gépelési másolópapír
márkanév a papír fekete színe alapján: lat carbo, carbonis ‘szén’
karbonsav G kém a nyílt szénláncú szénhidrogénekből levezethető, egy vagy több
karboxilcsoportot tartalmazó szerves savak gyűjtőneve
lat carbo, carbonis ‘szén’
karborundum G kém koksz, homok és konyhasó izzításával nyert igen kemény szilíciumkarbid,
csiszoló és tűzálló anyag
ném Karborund ‘ua.’: lásd KARBO-, (KO)RUND
karboxil G kém a karbonsavakra jellemző, COOH képletű atomcsoport
ang carboxyl ‘ua.’: lásd KARBO-, OX(IGÉN) | gör hülé ‘anyag’
karbunkulus G ásv vörös színű drágakő
G orv több tályogból álló kelés, furunkulus
lat kics carbunculus ‘izzó parázs’ carbo, carbonis ‘szén’
karburáció G műsz üzemanyag porlasztása robbanómotorban
G kém világítógáz dúsítása szénhidrogéngázzal
ang carburation ‘ua.’, lásd KARBURÁL
karburál G műsz benzint porlaszt robbanómotor működtetéséhez
G kém generátorgázt szénhidrogéngázzal dúsít, hogy fűtőértékét növelje
fr carburer ‘szénhidrogénnel dúsít, kever’ carbure ‘szén és más elem vegyülete’ lat carbo
‘szén’
karburátor G műsz üzemanyagporlasztó berendezés
G kém gázosító
ang carburetor ‘porlasztó’ fr carburateur ‘ua.’, lásd KARBURÁL
karcer † G fogda, zárka
G börtön, dutyi, tömlöc
G iskolai diákzárka
lat carcer ‘börtön’, ered. ‘korlát, kerítés’
karcino- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) rákkal kapcsolatos, rák-
lat carcinus gör karkinosz ‘rák (mint állat), rákos daganat’
karcinofil G orv rákos szövetet kedvelő (pl. baktérium)
tud lat carcinophil ‘ua.’: lásd KARCINO- | gör philó ‘kedvel’
karcinofóbia G orv kóros rettegés rákbetegségektől
tud lat carcinophobia ‘ua.’: lásd KARCINO-, FÓBIA
karcinogén G orv rákkeltő hatású (anyag)
tud lat carcinogen ‘ua.’: lásd KARCINO-, -GÉN
karcinoid G orv rákszerű, rákra valló (tünetegyüttes)
tud lat carcinoid ‘rákszerű, rákhoz hasonló’: gör karkinosz ‘rák’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
karcinóma G orv rák, rákos daganat
tud lat carcinoma, carcinomatis ‘ua.’: lásd KARCINO- | -óma (daganatra utaló toldalék)
karcinomatózis G orv elrákosodás, rákos áttételek képződése
tud lat carcinomatosis ‘ua.’: lásd KARCINÓMA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
kardamon G növ a gyömbérfélék családjába tartozó délkelet-ázsiai fűszernövény, magvait
ételízesítésre, a belőlük nyert illóolajakat gyógyászatban használják
lat cardamomum gör kardamomon óind kardamasz ‘ua.’
kardán- G műsz egymással szögben találkozó tengelyek erőátviteli elemével kapcsolatos
a feltaláló Girolamo Cardano olasz orvos és matematikus nevéből
kardiakum G orv a szívműködésre ható szer
 tud lat seml cardiacum ‘ua.’
 gör kardiakosz ‘a szívvel kapcsolatos’ kardia ‘szív’
kardialgia G orv szívfájdalom
tud lat cardialgia ‘ua.’: gör kardia ‘szív’ | algeó ‘fájdalmat érez’

kardiális G orv a szívvel kapcsolatos, szív-
tud lat cardialis ‘ua.’
 gör kardia ‘szív’
kardigán G div derékig érő, ujjas kötött kiskabát
ang cardigan ‘ua.’
 J. Th. Brudenell, Cardigan grófja viselt elsőnek ilyen kabátot
kardinális1 G vall bíboros, bíbornok
lat cardinalis ‘ua.’, tkp. ‘nagy fontosságú’, lásd KARDINÁLIS2

kardinális2 G sarkalatos, kulcsfontosságú
G döntő, lényegi
lat cardinalis ‘ua.’, tkp. ‘amin a dolgok megfordulnak’ cardo, cardinis ‘ajtó sarokvasa’
Lásd még ZSANÉR
kardio- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a szívvel kapcsolatos, szív-
gör kardia ‘szív’
kardioangiológia G orv a szívvel és az érrendszerrel foglalkozó orvostudományi ág
tud lat cardioangiologia ‘ua.’: lásd KARDIO-, ANGIOLÓGIA
kardiográf G orv a szív működését grafikusan szemléltető berendezés
lásd KARDIO-, -GRÁF
kardiográfia G orv a szív mozgásának ábrázolása kardiográffal
tud lat cardiographia ‘ua.’, lásd KARDIOGRÁF
kardiogram G orv kardiográffal készült görbe a szív mozgásáról
lásd KARDIO-, -GRAM(MA)
kardioid G mat szívgörbe, szív alakú negyedrendű görbe, az epiciklois különleges esete
ném Kardioide ‘ua.’: lásd KARDIO- | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső, hasonlóság’
kardiológia G orv szívtan, a szívvel foglalkozó orvostudományi ág
G orv szívgyógyászat
G orv kórházi szívosztály
tud lat cardiologia ‘ua.’: lásd KARDIO-, -LÓGIA
kardiológus G orv szívgyógyász szakorvos
magy, ‘ua.’, lásd KARDIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
kardiomiopátia G orv szívizombántalom
tud lat cardiomyopathia ‘ua.’: lásd KARDIO- | müsz, müosz ‘izom’, ered. ‘egér’ | pathosz
‘szenvedés, betegség’ paszkhó ‘szenved’
kardiopátia G orv szívbaj, szívbántalom
tud lat cardiopathia ‘ua.’: lásd KARDIO- | pathosz ‘szenvedés, betegség’ paszkhó ‘szenved’
kardiotonikum G orv szíverősítő szer
tud lat cardiotonicum ‘ua.’: lásd KARDIO- | tonicus ‘erősítő’, lásd TONIC
kardiovaszkuláris G orv szív- és érrendszeri
tud lat cardiovascularis ‘ua.’: lásd KARDIO- | lat kics vasculum ‘véredény’, tkp. ‘edényke’ vas
‘edény’
 magy váza
karfiol G növ kelvirág
auszt ném Karfiol ol cavolfiore ‘ua.’ (lr rl hangátvetés): cavole lat caulis ‘káposzta’ | fiore
lat flos, floris ‘virág’
kargó G ker hajórakomány
G ker a rakományra kötött biztosítás
ang, sp cargo ‘teher, rakomány’ cargar ‘terhel, megrak’ késő lat carricare ‘szekérre rak’
lat carrus ‘szekér’
Lásd még CHARGÉ D’AFFAIRES, KARIKATÚRA, KAROSSZÉRIA, KARRIER, SARZSI
kariatida G műv kőből faragott, (fal)oszlopot vagy pillért képező nőalak
 lat cariatida
 gör kariatisz, kariatidosz ‘Karia városából való lány’ (ahol Artemisz ünnepén a
lányok fejükön virágkosárral vonultak fel)
karib G népr a Kis-Antillákon, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén honos indián
őslakos
ném Kar(a)ibe, ang caribbean ‘ua.’ sp caribal ‘ua.’ guarani karabi, galibi ‘hős, bátor’
Lásd még KANNIBÁL
karibu G áll észak-amerikai rénszarvas
ang, fr caribou algonkin indián xalibu ‘ua.’, tkp. ‘kaparászó’ (a ~ a hó alól kaparja ki a füvet a
patájával)
kariesz lásd CARIES
karikatúra G műv a jellemző vonásokat tréfásan eltúlzó torzkép, gúnyrajz
G irod ilyen jellegű rövid írás
G átv torzítás, túlzás
G átv gyenge utánzata valaminek
ném Karikatur ‘ua.’ ol caricatura ‘túlzás’ caricare ‘megterhel, túlterhel, eltúloz’ késő lat
carricare ‘szekérre rak’ carrus ‘szekér’
Lásd még KARGÓ
karikaturista G műv gúnyrajzokat készítő grafikus
ném Karikaturist ‘ua.’, lásd KARIKATÚRA
karikíroz G műv gúnyrajzon ábrázol
G átv gúnyosan utánoz, kifiguráz, kinevettet
ném karikieren ‘ua.’, lásd KARIKATÚRA
kariogámia G biol a megtermékenyítés befejező szakasza az ivaros szaporodásban, az ivarsejtek
sejtmagjainak összeolvadása
tud lat cariogamia ‘ua.’: lásd KARION | gör gamosz ‘házasság’
kariogram G gen a kariotípus diagramban való ábrázolása
lásd KARION, -GRAM(MA)
kariokinézis G biol sejtmagosztódás
lásd KARION, KINÉZIS
kariolízis G biol a sejtmag feloldódása
lásd KARION | gör lüszisz ‘feloldódás’ lüó ‘felold’
karion G biol sejtmag
tud lat caryon ‘ua.’ gör karüon ‘mogyoró, dió, dióbél’
kariopiknózis G biol sejtmagzsugorodás
lásd KARION, PIKNÓZIS
karioplazma G biol a sejtmag plazmaállománya
ang karyoplasm ‘ua.’: lásd KARION, PLAZMA
kariotípus G gen a sejtmag kromoszómakészlete
ang karyotype: lásd KARION, TÍPUS
karitász lásd CARITAS
karitatív G jótékony, jótékonysági, emberbaráti
G nyomorenyhítő
késő lat caritativus ‘szeretetteljes’, lásd CARITAS
karizma G a tömegekre delejesen ható megnyerő, meggyőző erő
G vonzerő, varázserő, kisugárzás
ném Charisma ‘ua.’ gör khariszma, khariszmatosz ‘kegy, jóindulat, Isten kegyelmi ajándéka’
kharisz ‘kellem, kegy’
karizmatikus G igen erős egyéniségű, a tömegekre delejes erővel ható (személy)
G varázsos, vonzó, megbabonázó
ném charismatisch ‘ua.’, lásd KARIZMA
karlista G tört két spanyol mozgalom neve, amelyek egy-egy Don Carlos nevű hercegnek, ill.
leszármazottaiknak trónigényét támogatva polgárháborúkat robbantottak ki a 18., ill. 19.
században
G tört IV. Károly magyarországi trónigényét támogató politika vagy személy a II. világháború után
sp Carlista ‘ua.’ Carlos lat Carolus ‘Károly’ frank Karol ‘férfias’
karma G vall buddhista tan, amely szerint az élőlények sorsát a jövendő életükben a jelen életük
során végbevitt tetteik határozzák meg
szansz, ‘tett’
karmazsin G élénkpiros szín
ném Karmesin ol carmesino ‘ua.’ ar kirmiz ‘bíbortetű’
Lásd még KÁRMIN
karmelita G vall szigorú szabályzatú, kolduló és szemlélődő szerzetesrend
G vall ennek tagja
lat Carmelita ‘ua.’: a palesztínai Karmel hegyről (a rend az ott élt remeték közösségéből alakult a
12. században) | -ita (követőre utaló toldalék)
kármin G bíborvörös szín
ném Karmin újk lat carminium ‘ua.’ perzsa kirm ‘féreg’ ar kirmiz ‘bíbortetű’
Lásd még KARMAZSIN
karmonádli G konyha rövidkaraj, karajsült
baj-oszt kics karmenadl ném Karbonade ‘ua.’ fr carbonnade ol carbonata ‘faszénparázs
fölött sütött hús’ carbone ‘(fa)szén’ lat carbo, carbonis ‘ua.’
karneol G ásv hússzínű féldrágakő, a kalcedon egy fajtája
ném Karneol ‘ua.’ lat caro, carnis ‘hús’
Lásd még KARNEVÁL
karnevál G farsang, a nagyböjtöt megelőző mulatságok időszaka
G jelmezes (farsangi) ünnepély, népünnepély, felvonulás, mulatság
ném Karneval ol carnevale ‘ua.’, eredete vitatott: VAGY ol carnelevale kk lat
carnelevarium ‘a hús elvétele, félretétele’: lat caro, carnis ‘hús’ | levare ‘könnyít, csökkent’,
VAGY lat carne, vale! ‘hús, isten veled!’, VAGY lat carrus navalis ‘evezős gálya’, tkp.
‘hajó-szekér’ (februárban ünnepélyek keretében indult újra a hajózási idény Itáliában); a
legvalószínűbb az első magyarázat
Lásd még KARNEOL
karnis G függönytartó, függönyrúd
G ennek díszített külső síkja
auszt ném Karniese ‘ua.’ ném Karnies ‘párkányzat, párkány’ ol cornice ‘ua.’ lat coronis
gör korónisz ‘hullámvonal, cikornya, tetőszegély’
káró G ját szín a francia kártyában, csúcsára állított vörös rombusz
ném Karo ‘ua.’ fr carreau ‘négyszög’ késő lat kics quadrellum lat quadrum ‘négyszög’
quatuor ‘négy’
Lásd még KÁDER, KARRÍROZOTT, KVADRÁL, KVADRÁT
karosszéria G műsz gépkocsiszekrény, autó felépítménye
ném Karosserie ‘ua.’ fr carrosserie ‘hintó szekrénye’, ered. ‘kocsiépítő műhely’ carrosse
‘kocsi, fogat’ ol carrozza ‘kocsi, hintó’ carro ‘szekér’ lat carrus ‘ua.’
Lásd még KARGÓ
karotin G kém sárgásvörös növényi festőanyag, amely sok A-vitamint tartalmaz
ném Karotin ‘ua.’: lat carota ‘sárgarépa’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
karotinémia G orv a karotin felszaporodása a vérben
tud lat caritinaemia ‘ua.’: lásd KAROTIN | gör haima ‘vér’
karotta G növ sárgarépa
ném Karote lat carota ‘ua.’
karpellum G növ termőlevél
lat kics carpellum ‘ua.’ carpum ‘termény’ gör karposz ‘termés, gyümölcs’
karpológia G növ gyümölcstan
 tud lat carpologia ‘ua.’: gör karposz ‘gyümölcs’ | lásd -LÓGIA
karr G geol tarajos bemélyedések mészkősziklák felszínén az eső- vagy olvadékvíz hatására
ném tbsz Karren ‘ua.’
 kehren ‘söpör’
karrier G életpálya, pályafutás
G hivatali, üzleti vagy művészi pályán elért kiemelkedő siker
G érvényesülés, gyors előmenetel
 ném Karriere ‘ua.’ fr carričre ‘ló- vagy kocsiversenypálya, életpálya’ prov carreira
‘kocsipálya’ késő lat (via) carraria ‘kocsival járható (út)’ lat carrus ‘kocsi, szekér’ kelta,
pl. breton karr, ír carr, walesi car ‘ua.’ .
Lásd még KARGÓ
karrierdiplomata G dipl hivatásos diplomata
lásd KARRIER, DIPLOMATA
karrierista G gátlástalanul érvényesülni törekvő ember, törtető, könyöklő, akarnok
ném Karrierist ‘ua.’, lásd KARRIER
karrierizmus G törtetés, könyöklés, nagyravágyás
ném Karrierismus ‘ua.’, lásd KARRIER, -IZMUS
karrírozott G div kockás (kelme, ruhaanyag)
ném kariert ‘ua.’ karieren ‘négyzetesen mintáz’ fr carré ‘négyzet’ lat quadratus ‘ua.’
Lásd még KÁRÓ
karszt G földr sziklás, kopár, vízben szegény, de víznyelőkben és búvópatakokban gazdag
mészkőhegység
G (összetétel előtagjaként) a szénsavas víz mészkövet oldó hatásával kapcsolatos
ném Karst a Dinári Alpokban fekvő Karszt mészkőhegység nevéből
karsztosodás G földr a karsztjelenségek (dolina, polje, karrmezők, víznyelők, barlangok)
kialakulása mészkőhegységben
lásd KARSZT
kartell G közg monopóliumok megállapodása a piacon való osztozásról
G † párbajra való kihívást tartalmazó írás
ném Kartell ‘fogolycsere-egyezmény, párbajra hívó levél’, utóbb ‘pártszövetség’ ol kics
cartello ‘plakát, politikai szövetség’ carta ‘papír, alapokmány’ késő lat charta ‘papír, irat,
levél’
karter G műsz robbanómotor motorteknője
J. H. Carter angol feltaláló nevéből
kartezianizmus G fil Descartes filozófiai nézeteinek rendszere
ném Kartesianismus ‘ua.’, lásd KARTEZIANUS, -IZMUS
karteziánus G fil Descartes filozófiai elveinek követője
tud lat Cartesianus ‘ua.’ René Descartes francia filozófus latinos Cartesius nevéből
karthauzi G vall szigorú szabályzatú, hallgatási fogadalmáról ismert szerzetesrend
G vall e rend tagja
ném Kartause lat Carthusia, a franciaországi Chartreuse latin neve (itt áll a rend
anyakolostora)
kartografál G földr térképet új felmérés nélkül, szerkesztéssel állít elő
ném kartographieren ‘ua.’, lásd KARTOGRÁFIA
kartográfia G földr térképészet, a térképezés tudománya
G földr térképrajzolás
ném Kartographie ‘ua.’: ol carta ‘papír, térkép’ lat charta gör khartész ‘papirusz’ | lásd
-GRÁFIA
kartográfus G térképész, térképrajzoló
ném Kartograph ‘ua.’, lásd KARTOGRÁFIA
kartogram G tud területi egységek statisztikai adatainak térképszerű ábrázolása
 ném Kartogramm ‘ua.’: ol carta ‘papír, térkép’
 lat charta gör khartész ‘papirusz’ | lásd
-GRAM(MA)
kartomantia G kártyavetés, kártyából való jóslás
G kártyajóslat
ném Kartomantie ‘ua.’: ol carta ‘papír, kártya’ | gör manteia ‘jóslat’
kartometria G földr térképmérés
G földr térképen végezhető mérési műveletek
ném Kartometrie ‘ua.’: ol carta ‘papír, térkép’ | gör metreó ‘mér’
karton1 G kéregpapír
G kartoték egy lapja
G tíz doboz cigarettát vagy több doboz sört tartalmazó csomagolás
G műv freskónak vagy gobelinnek papírra rajzolt méretarányos vázlata
ném Karton ol ngykz cartone ‘ua.’ lat charta gör kharté ‘papiruszlap’
karton2 G text színes nyomású olcsó pamutvászon
ném nyj kartun ném Kattun holl kattoen ‘ua.’ ar kutun ‘gyapot’
kartonál G nyomd ragasztott gerinccel kartonba köt be (könyvet)
ném kartonieren ‘ua.’, lásd KARTON1
kartonázs G nyomd kartonálás, kartonkötés, ennek eljárása
G dobozkészítés
fr cartonnage ‘ua.’, lásd KARTON1
kartoték G hiv adatlap, adatnyilvántartó kartonlap
G adattár, ilyen lapok rendezett összessége
ném Kartothek ‘adattár’: ol carta ‘papír’ | gör théké ‘tartó, szekrény’ (a bibliotéka mintájára)
kartus G műv díszítő keretelés felirat, címer vagy embléma körül, amely bemetszett és hajtogatott
kartonpapírt utánoz
G tört uralkodók nevét kiemelő ovális keret az egyiptomi hieroglif írásban
G kat papírhüvelyű pisztolytöltény
ném Kartusche fr cartouche ‘ua.’ ol cartoccia ‘papírtok’ carta késő lat charta ‘papír’
 magy kartács
karusszel † G körhinta
G műsz síkesztergagép
ném Karussell ‘ua.’ fr carrousel ‘lovasparádé’ ol carozello ‘ua.’ ?
kasba G észak-afrikai nagyvárosok fellegvára, ill. a köréje épült, fallal körülvett óvárosi negyed
fr casbah nyugati ar kaszba ‘ua.’ ar kaszaba ‘erőd’
kasha G text egyhén bolyhozott, színárnyalatos, közepes minőségű gyapjúszövet
ang, ‘ua.’, tkp. ‘sárgásbarna, a hajdinakása színe’ or kasa ‘kása’
kasíroz G kartont nemesebb fedőréteggel bevon
G papírt keményebb alapra ráragaszt
G kartonból és gipszből színházi kellékeket készít
ném kaschieren ‘ráragasztott papírral elfed’ fr cacher ‘elrejt’, lásd CACHE
Lásd még KASPÓ
kaskavál G juh- vagy kecskesajt
román caşcaval török kaşkaval ‘ua.’ ol caciocavallo ‘körte alakúra sajtolt délolasz sajt’, tkp.
‘sajtló’: cacio ‘sajt’ lat caseus ‘ua.’ | cavallo ‘ló’ lat caballus ‘igásló’
kaskéta † G sisak
ném Kaskett ‘könnyű sisak, bőrsisak’ ol kics caschetto ‘ua.’ casco ‘sisak’
kasmír G text finom indiai gyapjúszövet
az indiai Kasmir tartomány nevéből (ahol kecskék pehelyszőréből készítik)
kaspó G kerámia, fa vagy műanyag virágcseréptartó
fr cachepot ‘cseréprejtő’: cacher ‘elrejt’, lásd CACHE | pot ‘fazék, virágcserép’ népi lat pottus
‘fazék’ germán ( pl. ang pot, svéd potta ‘ua.’)
kasub G népr nyugati szláv nyelvű, Lengyelország északi tengerpartján élő népcsoport
 ném Kaschube, lengy kaszub ‘ua.’ (saját név)

kaszba lásd KASBA
kaszinó G egyes társadalmi rétegek (arisztokraták, katonatisztek, művészek) zárt társasköre
G a társaskör épülete
G szerencsejátékház, játékterem, játékbarlang
ném Kasino ‘ua.’ ol kics casino ‘nyári lak, villa, klub’ ol, lat casa ‘ház’
kaszinózik G fecseg, cseveg, beszélget
lásd KASZINÓ
kaszkád G lépcsős vízesés díszkertben
G vill elektromos feszültséget sokszorozó berendezés
fr cascade olasz cascata ‘ua.’ cascare ‘hull’ kk lat gyak casicare ‘tántorog’ lat
cadere, casum ‘esik’
Lásd még KADENCIA
kaszkádgenerátor G vill sokszorozó fokozaterősítő berendezés nagy egyenfeszültség előállítására
lásd KASZKÁD, GENERÁTOR
kaszkadőr G film ugrások, zuhanások s egyéb veszélyes mutatványok jeleneteiben a filmszínészt
helyettesítő akrobata
fr cascadeur ‘ua.’ cascader ‘esik, zuhan’, lásd KASZKÁD
kaszni lásd KASZTNI
kaszrol † G konyh serpenyő
fr kics casserole ‘ua.’ kfr casse kk lat cattia ‘lábas’ (?) gör kics küathion ‘ua.’
küathosz ‘edény’
kassza G pénztár, pénztárgép
G páncélszekrény
G ker bevétel, készpénz, pénztárkészlet
G (szerencsejátékban) a tétek összege
auszt ném Kassa, ném Kasse ol cassa ‘ua.’ lat capsa ‘tok, tartó, láda’
Lásd még KAPSZULA
kasszáció1 † G jog érvénytelenítés, törlés, megsemmisítés
kk lat cassatio ‘ua.’, lásd KASSZÁL
kasszáció2 lásd CASSAZIONE
kasszál † G jog érvénytelenít, töröl (ítéletet)
késő lat cassare ‘semmissé nyilvánít’ lat cassus ‘üres, hiú, hiábavaló’ carere ‘híjával van
(vminek), nélkülöz’
kasszaskontó G ker a számla összegéből adott engedmény készpénzfizetés esetén
lásd KASSZA, SKONTÓ
kasszírnő † G felírónő
lásd KASSZÍROZ
kasszíroz G ker pénzt behajt, beszed
G ker bevételez
ném kassieren ‘ua.’, lásd KASSZA
kassziterit G ásv ónkő, óndioxid, az ón legfontosabb ércásványa
ang cassiterite ‘ua.’: gör kassziterosz ‘ón’ | -it (ásványra utaló toldalék)
kaszt G származási és foglalkozási alapon szigorúan elkülönülő társadalmi csoport Indiában
G átv kiváltságait féltékenyen őrző, zárt társadalmi réteg
ném Kaste, ang cast port casta ‘ua.’, ered. casta (raça) ’tiszta (faj)’ casto lat castus
’tiszta’
Lásd még INCESZTUS, KASZTIGÁL
kasztanyetta G az ujjakra párosával erősített kis facsörgő, amellyel táncot kísérnek
sp kics castańeta ‘ua.’ castańa ‘gesztenye’ lat castanea gör kasztanon ‘ua.’
 magy gesztenye
kasztigál † G fenyít, büntet
G ostoroz
lat castigare ‘fékez, fenyít, fedd’: castus ’tiszta, erényes’ | agere ‘hajt, ténykedik’
Lásd még INCESZTUS, KASZT
kasztni G biz láda, szekrény
ném Kasten ‘ua.’
kasztráció G orv ivartalanítás, herélés
tud lat castratio ‘ua.’, lásd KASZTRÁL
kasztrál G orv herél, ivartalanít
lat castrare, castratum ‘vág, kivág, herél’ ?
kasztrált G herélt (háremőr, régen énekes, kínai hivatalnok)
lásd KASZTRÁL
katabatikus G met a lejtőoldal lehűlése folytán előálló, lefelé irányuló (légmozgás, szél)
G met a meleg levegő lefelé mozgásával járó időjárási front, lásd KATAFRONT
ang katabatic ‘ua.’ gör katabaszisz ‘lemenetel’ katabainó ‘lemegy’: kata- ‘le’ | bainó
‘megy’
katabolizmus G biokém vegyületek lebomlása az energiát felszabadító anyagcsere-folyamatok
során
ang katabolism ‘ua.’: gör katabolé ‘lehelyezés, letét’ kataballó ‘ledob, lerombol’: kata- ‘le’ |
balló ‘dob’ | lásd -IZMUS
katafalk G magas, díszes (templomi) ravatal
ném Katafalk fr catafalque ol catafalco népi lat catafalicum ‘ua.’: cata(sta) ‘emelvény
eladásra kínált rabszolgák bemutatására’ | fala ‘állványzat’ ?
katafázis G orv mondatok vagy mondattöredékek értelmetlen ismételgetésében megnyilvánuló
beszédzavar
tud lat cataphasis ‘ua.’ gör kataphaszisz ‘bizonykodás, megerősítés’ kataphémi ‘bizonygat’:
kata- ‘le, szét’ | phémi ‘beszél’
katafora G nyelvt előreutalás a szövegben, pl. „várjuk őt, a jövő emberét”
tud lat cataphora ‘ua.’ gör kataphora ‘leesés’ katapheró ‘lefelé visz’: kata- ‘le’ | pheró
‘visz’
kataforetikus G orv kataforézissel történő, vele kapcsolatos
tud lat cataphoreticus ‘ua.’, lásd KATAFORÉZIS
kataforézis G orv molekuláris anyagok bejuttatása a testbe elektromos úton
tud lat cataphoresis ‘ua.’ gör kataphoreszisz ‘levitel’ katapheró ‘lefelé visz’: kata- ‘le’ |
pheró ‘visz’
katafrénia G orv kóros közömbösség
tud lat cataphrenia ‘ua.’: gör kata- ‘le’ | phrén ‘elme’
katafront G met olyan időjárási front, amikor a gyorsabb mozgású meleg levegő a hideg alá nyomul
tkp. kata(batikus) front, lásd KATABATIKUS, FRONT
katakana G nyelvt a japán hiragana-írás egyszerűsített változata, amely lerövidített kínai
írásjelekből alakult ki
G nyelvt az idegen nevek átírására használatos japán szótagírás
jap, ‘ua.’
Lásd még HIRAGANA, KANA
kataklázis G geol ásványok és kőzetek felaprózódása belső erők hatására
ném Kataklase ‘ua.’ gör kataklaszisz ‘megtörés’ kataklaó ‘össszeroppant’: kata- ‘le, szét’ |
klaó ‘tör, zúz’
kataklizma G szörnyű természeti csapás
G nagy társadalmi megrázkódtatás
fr cataclysme ‘ua.’ gör kataklüszmosz ‘áradás, özönvíz’ kataklüdzó ‘eláraszt’ : kata- ‘le, át’ |
klüdzó ‘mos, áraszt’
katakomba G vall őskeresztények föld alatti gyülekező és temetkező helye
olasz catacomba késő lat catacumba ‘sírbolt, kripta’ ?
katakrézis G stil egy szó nem saját jelentésű használata tárgy vagy jelenség megnevezésére (pl.
kabátujj
G stil képzavar
tud lat catachresis gör katakhrészisz ‘visszaélés, helytelen használat’ katakhraó ‘rosszul
használ’: kata- ‘le, félre’ | khraó ‘kölcsönad’
katalán G népr (fn) újlatin nyelvet beszélő, az Ibériai-félszigeten élő nép
G e nép tagja, nyelve
G (mn) e néppel kapcsolatos
ném Katalane lat Catalanus ‘ua.’
kataláz G biokém vastartalmú enzim, amely a szervezetben keletkező mérgező hidrogénperoxidot
lebontja
ném Katalase ‘ua.’: gör katalasszó ‘kicserél’ | -áz (enzimre utaló toldalék)
katalekták G irod régi íróktól fennmaradt töredékek
G irod régi szerzők műveiből vett szemelvények
lat tbsz seml catalecta ‘ua.’ gör katalekton ‘válogatott rész’ katalegó ‘válogat, kiválaszt’:
kata- ‘le, szét’ | legó ‘felszed, gyűjt’
katalektikus G irod csonka verslábra végződő (verssor)
gör katalektikosz ‘ua.’ katalegó ‘szétválaszt, elszakít’: kata- ‘le, szét’ | legó ‘felszed, gyűjt’
katalepszia G orv dermedtség, élettelenség
G orv mozdulatlan állapotot előidéző roham, görcs
tud lat catalepsia ‘ua.’ gör katalépszisz ‘megragadottság’ katalambanó ‘megragad’: kata-
‘le’ | lambanó ‘fog’
kataleptoid G orv katalepszia-szerű, ahhoz hasonló
tud lat cataleptoid ‘ua.’: gör kataléptosz ‘megragadott’, lásd KATALEPSZIA | -id ‘-szerű’ eidosz
‘külszín, hasonlóság, kép’
katalitikus G kém katalízissel kapcsolatos, annak révén végbemenő
ném katalytisch fr catalytique ‘ua.’, lásd KATALÍZIS
katalizál G kém vegyi folyamatot meggyorsít vagy lelassít a folyamatban részt nem vevő anyaggal
ném katalysieren fr catalyser ‘ua.’, lásd KATALÍZIS
katalizátor G kém vegyi folyamatot gyorsító, de abban részt nem vevő anyag
G műsz robbanómotor kipufogógázából a káros anyagokat lekötő vagy elbontó berendezés
ném Katalysator fr catalysateur ‘ua.’, lásd KATALIZÁL
katalízis G kém vegyi folyamat sebességének megváltoztatása benne részt nem vevő anyaggal
ném Katalyse ‘ua.’ gör katalüszisz ‘feloldás, feloszlatás’ katalüó ‘feloszlat, befejez, békét
köt’: kata- ‘le, át’ | lüó ‘eloldoz’
katalogizál G könyvt katalógusba rendez
ném katalogisieren ‘ua.’, lásd KATALÓGUS
katalógus G könyvt jegyzék, könyvjegyzék, árjegyzék
G műv tárlatvezető, ismertető
G névsor, névjegyzék, nyilvántartás
G okt névsorolvasás, létszámellenőrzés (főiskolán, egyetemen)
lat catalogus gör katalogosz ‘névjegyzék’ katalegó ‘felsorol, jegyzékbe vesz’: kata-
‘végig’ | legó ‘válogat’
katamarán G haj kéttörzsű hajó
ang catamaran ‘ua.’ tamil kattumaram ‘tutajféle’: kattu ‘kötöz’ | maram ‘fatörzs’
Lásd még TRIMARÁN
katana G sport japán harcművészetekben használatos szamuráj kard
japán, ‘ua.’
kataplazma G orv lenmaglisztes borogatás
tud lat cataplasma ‘ua.’ gör kataplaszma ‘borogatás’ kataplasszó ‘(kenőccsel) beken’: kata-
‘le, végig’ | plasszó ‘gyúr, alakít’
kataplektikus G orv ijedség miatt való megdermedéssel kapcsolatos
G orv ilyen múló rohamban szenvedő (beteg)
tud lat cataplecticus ‘ua.’ gör katapléktikosz ‘megdöbbentő, riasztó’ kataplésszó, tkp.
kataplék-szó ‘megrémít’: kata- ‘le’ | plésszó ‘üt’
kataplexia G orv ijedségből, erős ingerből kifolyólag beálló, múlékony megdermedés
tud lat, ‘ua.’ gör katapléxisz ‘megdöbbenés’ kataplésszó, lásd KATAPLEKTIKUS
katapult G rep az anyahajóról felszálló repülőgép kezdősebességét megnövelő berendezés
G rep a pilótát vészhelyzetben az ülésével együtt kivető s ejtőernyővel leszálló szerkezet
ang catapult ‘ua.’, lásd KATAPULTA
katapulta G tört ókori és középkori ostromgép, kőhajítógép
lat catapulta ‘ua.’ gör katapeltész, ered. katapaltész ‘hajító’: kata- ‘le, ellen’ | palló ‘hajít’
katapultál G rep (repülőgépet) katapulttal indít
G rep (pilóta vészhelyzetben katapulttal) kiveti magát
ném katapultieren ‘ua.’, lásd KATAPULT
katarakta G földr (folyón) zuhogó, kisebb vízesés, sellő, zúgó
G orv szürke hályog
ang cataract ‘ua.’ lat cataracta ‘vízesés, várkapu leereszthető rostélya’ (utóbbiból ered a
‘hályog’ jelentés) gör katarrhaktész ‘leeső’: kata- ‘le’ | rhattó, tkp. rhak-tó ‘zuhan’
katarrus G orv hurut
tud lat catarrhus ‘ua.’ gör katarrhoosz ‘lefolyás, hurut’: kata- ‘le’ | rheó ‘folyik’
katartikus G irod katarzissal járó, annak hatását előidéző
ném kathartisch ‘ua.’, lásd KATARZIS
katarzis G irod a tragédia nézőjének lelki megtisztulása és felemelkedése a tragikai igazság átélése
révén
tud lat catharsis gör katharszisz ‘megtisztulás’ katharosz ’tiszta’
Lásd még KATHAREVUSZA, KATHAROK
kataszter G telekkönyv, földadókönyv
G nyilvántartás
ném Kataster fr cadastre népi lat catastrum ‘telekkönyv’: kk gör kata(sztikhon) ‘lajstrom’
5 lat (regi)strum ‘ua.’, lásd LAJSTROM
katasztrális G telekkönyvi
G † 1600 négyszögöl területű (hold)
ném katastral fr cadastrale ‘ua.’, lásd KATASZTER
katasztrófa G roppant méretű elemi csapás
G tömegszerencsétlenség
G teljes összeomlás
G végzetes sorsfordulat
G irod a hős bukása az ókori tragédiában
ném Katastrophe ‘ua.’ lat catastropha ‘fordulat dráma cselekményében’ gör katasztophé
‘drámai fordulat, felfordulás, vég’ katasztrephó ‘megfordít’: kata- ‘le, vissza’ | sztrephó ‘fordít’
katasztrofális G végzetes, megsemmisítő
G döbbenetes, lesújtó
ném katastrophal ‘ua.’, lásd KATASZTRÓFA
katatónia G orv hasadásos elmezavart kísérő mozgási zavar, megmerevedés
tud lat catatonia ‘ua.’ gör katatonosz ‘(teljesen) megfeszült’: kata- ‘le, át, teljesen’ | teinó
‘feszít’
káté lásd KATEKIZMUS
katech- lásd még KATEK-
katechin G kém színtelen, kristályos növényi észter, a tannin előanyaga
ném Katechin ‘ua.’: gör katekhó ‘megtart’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
katedra G vall templomi szószék
G okt dobogó a tanári asztallal együtt
G okt egyetemi tanszék
G okt ennek vezetői posztja
lat cathedra ‘karosszék’ gör kathédra ‘ua.’ kathedzomai ‘leül’: kata- ‘le’ | hedzomai ‘ül’
katedrális G székesegyház, püspöki templom, főtemplom
lat (ecclesia) cathedralis ‘a püspöki székhez tartozó (templom)’ cathedra ‘(püspöki) szék’, lásd
KATEDRA
katedrálüveg G átlátszatlan, érdes felületű táblaüveg, korábban templomablakok számára
ném Kathedralglas ‘ua.’, lásd KATEDRÁLIS

kategória G fil fogalomkör, fogalmi osztály
G osztály, csoport, fokozat
lat categoria ‘állítás, meghatározás’ gör katégoria ‘vád, állítás, meghatározás’ katégoreuó
‘ellene beszél, szid, vádol’: kata- ‘ellen’ | agoreuó ‘a nyilvánosság előtt beszél’ agora ‘köztér,
népgyűlés’
kategorice † G határozottan, kereken, feltétlenül
G röviden, kurtán-furcsán
kk lat categorice ‘ua.’, lásd KATEGORIKUS
kategorikus G tételes, osztályok szerinti
G határozott, feltétlen, ellentmondást nem tűrő
G korlátlan érvényű
ném kategorisch tud latin categoricus ‘ua.’, lásd KATEGÓRIA
kategorikus imperatívusz G fil a bennünk élő erkölcsi érzék feltétlen parancsa a kanti
erkölcsbölcseletben
G átv ellentmondást nem tűrő parancsadás
tud lat categoricus imperativus ‘ua.’, lásd KATEGORIKUS, IMPERATIVUS
kategorizál G osztályoz, besorol, skatulyáz
G értékel, minősít, válogat, csoportosít, rendszerez
ném kategorisieren ‘ua.’, lásd KATEGÓRIA
katekéta G vall hitoktató, vallásoktató
kk lat catecheta ‘ua.’ gör katékhétész ‘oktató’ katékheó ‘tanít, oktat’, lásd KATEKIZMUS
katekézis G vall feleltető hitoktatás
tud lat catechesis ‘ua.’ gör katékhészisz ‘oktatás’ lásd KATEKIZMUS
katekizál G vall hitoktatást végez
G kérdés–felelet módszerével oktat
ném katechisieren ‘ua.’, lásd KATEKIZMUS
katekizmus G vall a (katolikus) vallás vagy egy tan alapelemeit kérdés–felelet formájában
feldolgozó könyv
lat catechismus ‘hitoktatás’ gör katékhiszmosz ‘tanítás’ katékheó ‘tanít, oktat’: kata-
‘szembe’ | ékheó ‘zeng, kiált’
Lásd még ECHÓ
katekumen † G vall felnőtt hittanuló, keresztség előtt álló személy az ősegyházban
G vall az első gyónásra és áldozásra felkészülő gyermek
ném Katechumene ‘ua.’ katékhumenosz ‘oktatás alatt álló’ katékheó ‘tanít, oktat’, lásd
KATEKIZMUS
katenán G kém két vagy több egymásba kapcsolódó gyűrűből álló vegyületek gyűjtőneve
ang catenan ‘ua.’: lat catena ‘lánc’ | -án (vegyületcsoportra utaló toldalék)

katenárium G növ a tápnövényközösség neve a növénytársulástanban
tud lat catenarium ‘ua.’, tkp. ‘láncolat’
 catena ‘lánc’
katergol G űrk olyan rakéta-hajtóanyag, amelyben az energiatermelő folyamat katalizátor
jelenlétében történik
ang catergol ‘ua.’: cat(alyator) | (en)erg(y) | ol(eum), lásd KATALIZÁTOR, ENERGIA | lat oleum

‘olaj’
katéta G geom a derékszögű háromszög egyik befogója
 tud lat catheta ‘ua.’
 gör kathetosz ‘merőleges’, tkp. ‘lebocsátott’ kathiémi ‘leereszt’: kata-
‘le’ | hiémi ‘küld, ejt’
katéter G orv testüregekbe, főleg a húgyhólyagba bevezetett cső
ang catheter ‘ua.’ gör kathétér ‘szonda, mélységmérő ón’ kathiémi ‘lebocsát’: kata- ‘le’ |
hiémi ‘ejt’
katetométer G földr két pont magasságkülönbségét mérő műszer
ang cathetometer ‘ua.’: lásd KATÉTER | gör metreó ‘mér’
katexochen G tulajdonképpen, kiváltképp, különösen
ném, ‘ua.’ gör katexokhén ‘legfőképp’: kata- ‘le, szembe’ | exokhé ‘csúcs, kiemelkedés’
katharevusza G nyelvt az újgörög nyelvnek a klasszikus mintákhoz közelítő, irodalmi változata
újgör katharevusza (glossza) ‘megtisztított’, tkp. ’tiszta állapotban lévő (nyelv)’ gör kathareuó
’tisztának lenni’
Lásd még KATARZIS
katharok G vall középkori délfrancia eretnekmozgalom tagjai, akiknek aszketikus és dualista
eszméi egyházellenes és antifeudalista törekvésekkel párosultak
lat tbsz cathari ’tiszták’ gör katharosz ’tiszta’
Lásd még KATARZIS
kathedra lásd KATEDRA
katholikon G vall görögkeleti szerzetesrend főtemploma
gör seml, ‘ua.’ katholikosz ‘általános, egyetemes’, lásd KATOLIKUS
katholikosz G vall az örmény katolikus és a grúz ortodox egyház pátriárkáinak címe
gör, ‘általános, egyetemes’, lásd KATOLIKUS
kation G fiz, vill pozitív töltésű ion
ném Kation ‘ua.’: gör kata- ‘le’ | ion ‘menő, mozgó’
katód G vill negatív töltésű elektród
ném Kathode ‘ua.’ gör kathodosz ‘lemenetel, lejárat’: kata- ‘le’ | hodosz ‘út’
katodikus G fiz a katóddal kapcsolatos
ném kathodisch ‘ua.’, lásd KATÓD
katódlumineszcencia G fiz gyorsított elektronok által kiváltott fényjelenség lumineszkáló
anyaggal bevont felületen, pl. a tévé képernyőjén
lásd KATÓD, LUMINESZCENCIA
katolicizmus G vall a (római) katolikus vallás, annak tanítása és szelleme
ném Katholizismus ‘ua.’, lásd KATOLIKUS
katolikus G vall (mn) a kereszténység nyugati ágához, a római pápa fősége alá tartozó
G vall ezzel az egyházzal, annak eszméivel kapcsolatos
G vall (fn) ehhez az egyházhoz tartozó személy
lat catholicus ‘ua.’ gör katholikosz ‘egyetemes, általános’ katholu ‘egészben,
általánosságban’: kata- ‘szerint’ | holosz ‘egész’
Lásd még HOLOGRÁF
katolizál G vall katolikus hitre tér
ném katholisieren ‘ua.’, lásd KATOLIKUS
katoptrika G fiz a fénytannak a fényvisszaverődés törvényszerűségeit vizsgáló ága
ném Katoptrik ‘ua.’ gör katoptron ‘tükör’ katoptridzó ‘visszatükröz’: kata- ‘le, vissza’ |
optér ‘megfigyelő, felderítő’
katorga G tört kényszermunkával súlyosbított száműzetés a cári Oroszországban
or, ‘ua.’, ered. ‘gályarabság’ gör tbsz Katerga ‘fáradozás’ Katergon ‘munka, mű’: Kata ‘le,
át, végig’ | ergon ‘munka’
katzenjammer [kaccenjammer] G biz másnaposság, macskajaj
ném, ‘ua.’: Katz ‘macska’ | Jammer ‘jajgatás, siránkozás’
katyusa G kat gyalogsági rakétavető, sorozatvető
or Katjusa ‘Kati’
kaució G ker letét, óvadék, pénzbiztosíték
G † kat régebben katonatisztektől megkívánt házassági óvadék
ném Kaution ‘ua.’ lat cautio ‘óvatosság’ cavere, cautum ‘óvakodik’
kaucsuk G forró égövi fák kérgéből nyert tejszerű, a levegőn megsűrűsödő nedv, a gumigyártás
alapanyaga
ném Kautschuk fr cautchuc sp cauchuc kecsua indián cahuchu ‘ua.’
kauderwelsch G zagyvalék nyelv, érthetetlen beszéd
ném Kauderwelsch ‘ua.’: kaudern ‘rikoltoz, zagyván beszél’ | welsch ‘újlatin (nyelv)’, ebből
‘idegen, zavaros, érthetetlen nyelv’
Lásd még ROTWELSCH
kauri G áll tengeri csiga
G ennek mészváza mint hajdani fizetőeszköz Afrika és Dél-Ázsia egyes törzseinél
maori (új-zélandi), ‘ua.’
kausztifikáció G kém nátronlúg előállítása szódából oltott mész hozzáadásával
tud lat caustificatio ‘ua.’: lásd KAUSZTIKUS | lat facere ‘tesz vmivé’
kausztikum G kém marószer
tud lat causticum ‘ua.’, lásd KAUSZTIKUS
kausztikus G maró, csípő, égető
tud lat causticus ‘ua.’ gör kausztikosz ‘égető’ kauszisz ‘tűzvész’ kaió ‘éget’
Lásd még HIPOKAUSZTUM, HOLOKAUSZTUM
kausztobiolit G kém a szerves eredetű ásványi tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj) gyűjtőneve
ném Kaustobiolith ‘ua.’: lásd KAUSZTIKUS | gör biosz ‘élet’ | lithosz ‘kő’
kautéla G ker kikötés, feltétel
G elővigyázat
ném Kautel ‘ua.’ lat cautela ‘óvatosság’ cautus ‘óvatos’ cavere, cautum ‘óvakodik’
Lásd még KAUCIÓ
kauter G orv sebészetben használatos égetővas
ném Kauter ‘ua.’ lat cauterium ‘kiégető vaseszköz’ gör kautérion ‘állatbélyegző vas’
kaió ‘éget’
kauterizál G orv (sebet, üszkösödést) kiéget
ném kauterisieren ‘ua.’, lásd KAUTER
kauterotómia G orv műtéti metszés izzó eszközzel
tud lat cauterotomia ‘ua.’: lásd KAUTER | tomé ‘metszés’ temnó ‘metsz’
kauzális G fil oksági, okszerű, okozati
kk lat causalis ‘oki, okszerű’ causa ‘ok, ügy’
kauzalitás G fil okság, oksági elv, okszerűség, ok és okozat összefüggése
kk lat causalitas ‘ua.’, lásd KAUZÁLIS
kavalkád G lovas díszfelvonulás
G átv események, benyomások tarka forgataga
ném Kavalkade fr cavalcade ‘ua.’ ol ca-valcata ‘sétalovaglás’ cavalcare ‘lovagol’
cavallo ‘ló’ lat caballus ‘igásló’ gör kaballész ‘ua.’
Lásd még CABALLERO, GAVALLÉR
kavall G ját lovag, a tarokk-kártya egyik lapja
ném Kavall ‘ua.’ ol cavallo ‘ló’ lat caballus ‘igásló’ gör kaballész ‘ua.’
kaverna G † barlang, üreg
G orv kóros üreg belső szervben, főleg a tüdőben
lat caverna ‘üreg, barlang, odú’ cavum ‘üreg’ cavare ‘kiváj’
kavernózus G orv üreges, kivájt
tud lat cavernosus ‘ua.’, lásd KAVERNA
kaviár G egyes halfajták (tok, viza) sózott ikrája
ném Kaviar török havyar ‘ua.’ perzsa hávjár ‘ikrahordozó’
kavitáció G fiz buborékok keletkezése és robbanásszerű megszűnése sebesen áramló folyadékban
G műsz e robbanások okozta felületi károsodás turbinák, hajócsavarok lapátjain
 ang cavitation ‘üregképződés’, lásd KAVITÁS

kavitás G orv üreg szervben vagy fogban
lat cavitas ‘ua.’
 cavum ‘üreg’ cavare ‘kiváj’
kazah G népr közép-ázsiai, a kipcsakkal rokon törökös nyelvet beszélő nép
kazah kazak ‘szabad, nomád’
 kuaz ‘bolyong, vándorol’
Lásd még KAZÁR, KOZÁK
kazak G div magas nyakú, háromnegyedes női blúz
ném Kasack fr casaque ol casacca ‘ua.’, ered. ‘kozák viselet’ cosacco ‘kozák’
kazamata G ép várpince, várbörtön
G ép erődítmény alagútszerű föld alatti helyisége, folyosója
ol casamatta gör tbsz khaszmata ‘ua.’ khaszma ‘szakadék, üreg’ khaszkó ‘tátong’
kazár G tört törökös nyelvű nép a népvándorlás korában, változó területű birodalmukkal a
magyarság is kapcsolatban állt a honfoglalás előtt
perzsa, ar hazar ‘ua.’ tör kaz ‘kóborol’
Lásd még KAZAH
kazein G kém a tej fehérjeállományának legfőbb alkotó eleme
G hidegenyv, túróból készített ragasztó
tud lat casein ‘ua.’: caseus ‘sajt’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
kazetta G díszes dobozka, ládika, szelence
G ép mélyített mennyezetmező
G inf film-, mágnes- vagy festékszalagot tartalmazó, könnyen behelyezhető és kivehető zárt tok
ang cassette ol kics cassetta ‘ua.’ cassa ‘tok, tartó, szekrény’, lásd KASSZA
kazuáliák G vall nem az istentisztelethez és az egyházi évhez, hanem különféle, főleg magánjellegű
alkalmakhoz (keresztség, esküvő, temetés, szentelések) kapcsolódó lelkipásztori teendők
lat seml tbsz casualia ‘alkalmi, esetenkénti dolgok’, lásd KAZUÁLIS
kazuális G esetleges, véletlen
lat casualis ‘ua.’ casus ‘eset’, lásd KÁZUS
kazualizmus G fil a történelem eseményeiben a véletlen irányító szerepét valló felfogás
ang casualism ‘ua.’, lásd KAZUÁLIS, -IZMUS
kazuár G áll Ausztráliában és a környező szigeteken honos nagytestű futómadár
ném Kasuar maláj kasawari ‘ua.’
kazuista G a kazuisztikában járatos személy
G szőrszálhasogató, az igazságot álokoskodással kiforgató személy
ném Kasuist ‘ua.’, lásd KÁZUS
kazuisztika G jog jogi esetek gyűjteménye
G orv esettan, a kóresetek leírása
G átv szőrszálhasogatás, álokoskodás
ném Kasuistik ‘ua.’, lásd KÁZUS
kazuisztikus G jog szőrszálhasogató, törvénycsavaró
ném kasuistisch ‘ua.’, lásd KÁZUS
kazula G vall miseruha
késő lat casula ‘útiköpeny, esőköpeny’
kázus G † jog jogi eset
G dolog, ügy
G botrány, felhajtás, ürügy
lat casus ‘eset’ cadere, casum ‘esik’
Lásd még KADENCIA
kebab G konyha grillen sült bárányhússzelet
tör ar kabab ‘ua.’
kebabcse G konyha faszenes roston sült vagdalthús-kolbászka
bolgár, ‘ua.’ tör kebab, lásd ott
keccsöl G biz cipel, szállít, emel, rakodik
 ang catch ‘fog, megragad’
 ófr cachier késő lat captiare lat gyak captare ‘ua.’ capere,
captum ‘megfog’
Lásd még KAPACITÁS
kecseszkecsken G sport észak-amerikai stílusú birkózás, amelyben minden fogásnem meg van
engedve
ang catch-as-catch-can ‘fogd, ahol éred’, lásd KECCSÖL
kecsua G népr (fn) az Andokban élő indián nép, az egykori inka birodalom uralkodó népe
G e nép nyelve
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
sp quechua ‘ua.’
kedive G tört az egyiptomi török alkirály címe a török uralom (1867–1914) idején
ném, fr khedive tör khidiv ‘ua.’ perzsa khadív ‘herceg’
kefalalgia G orv heves fejfájás
tud lat cephalalgia ‘ua.’: gör kephalosz ‘fej’ | algeó ‘fájdalmat érez’
kefalizáció G biol a fej kialakulásának folyamata az alsóbbrendű állatokon a törzsfejlődés folyamán
tud lat cephalisatio ‘ua.’ gör kephalosz ‘fej’
kefír G különleges gombatenyészettel erjesztett, üdítően savanyú aludttej
tör köpür ‘habzik’
keftedesz G konyha hagymás, fűszeres húsgombóckák
újgör tbsz, ‘ua.’ keftesz ‘húsgombóc’ tör köfte ‘ua.’ perzsa kofta ‘vagdalt hús’
kekk G biz hetyke, pimasz, tiszteletlen
ném keck ‘élénk, elfogulatlan’ (germán rokon: ang quick ‘gyors, eleven’)
keksz G élelm lapos fomában sütött száraz teasütemény
ném Keks ‘ua.’ ang tbsz cakes ‘ua.’ cake ‘sütemény’ skandináv (pl. norv kake ‘ua.’)
kelát G kém komplex gyűrűs vegyület, amelynek gyűrűi egy fématomban érintkeznek
ang chelat ‘ua.’: gör khélé ‘rákolló’ (a vegyület képletének alakjáról) | -át (vegyi alakulatra utaló
toldalék)
kelim G text tarka gyapjúfonalból készült szövött keleti (fali)szőnyeg
török kilim perzsa gelim ‘szőnyeg’
kellner † G pincér, felszolgáló
ném, ‘ua.’ Keller ‘pince’ ófn kellari ‘ua.’ késő lat cellarium ‘éléskamra’ cella, lásd ott
keloid G orv túltengő heg, kötőszöveti hegdaganat
gör kélé ‘daganat’ | -id ‘-szerű’ eidosz ‘külszín, látszat, kép’
kelotómia G orv sérv műtéti metszése
tud lat kelotomia ‘ua.’: gör kélé ‘daganat, sérv’ | tomé ‘metszés’ temnó ‘vág’
kelta G (fn) tört, népr az ókorban nagy és jelentős, ma már csak néhány milliós lélekszámú
indoeurópai népcsoport
G e népcsoport ma élő nyelvei (ír, walesi, breton)
G (mn) e népcsoporttal, nyelveivel kapcsolatos
lat Celtae ‘kelták’, talán ‘harcosok’ (óskand hildr ‘háború’, litván kalti ‘lesújt’)
keltológia G tud a kelta népek nyelveivel, történelmével és műveltségével foglalkozó tudomány
ném Keltologie ‘ua.’, lásd KELTA, -LÓGIA
kelvin G fiz az abszolút hőmérséklet mértékegységeként használt (fok)
lord Kelvin skót fizikus nevéből
kemenáta G ép fűthető szoba a középkori várakban, kastélyokban
ném Kemenate ‘ua.’ ófn cheminata kk lat (camera) caminata ‘kandallóval felszerelt
(szoba)’ caminus gör kaminosz ‘tűzhely’
kémia G tud vegytan, vegyészet
kk lat chimia, chemia ‘ua.’ ar (al-)kímíja lásd ALKÍMIA
kemigráfia G nyomd magasnyomó klisé készítése fotomechanikai úton savmaratással
G nyomd klisékészítő műhely
ném Chemigraphie ‘ua.’: Chemie ‘kémia’ | lásd -GRÁFIA
kemigráfus G nyomd klisékészítő nyomdász
ném Chemigraph ‘ua.’, lásd KEMIGRÁFIA

kemikáliák G vegyszerek, vegyi alapanyagok
ném Chemikalien ‘ua.’
 tud lat tbsz seml chemicalia ‘vegyi dolgok’ chemicalis ‘vegyi’
chemia ‘vegytan’
kémikus G vegyész, a vegyészet tudósa
magy, lásd KÉMIA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
kemilumineszcencia G kém egyes vegyi folyamatokat kísérő jelenség, a felszabaduló energia egy
részének kisugárzása fény formájában
lásd KÉMIA, LUMINESZCENCIA
kemiszorpció G kém gáz molekuláinak vagy ionjainak vegyi megkötődése szilárd anyag felületén
lásd KÉMIA, SZORPCIÓ
kemizáció G mezőg vegyi anyagok felhasználása talajjavításban, növényvédelemben
ném Chemisation ‘ua.’, lásd KEMIZÁL
kemizál G mezőg vegyi anyagokat használ (talajjavításra, rovarirtásra)
ném chemisieren ‘ua.’, lásd KÉMIA
kemo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a kémiával kapcsolatos, kémiai, vegyi
ném chemo- ‘ua.’ Chemie, lásd KÉMIA
kemoautotrófia G növ egyes növények vegyes táplálkozási módja, amely a kemotrófia és autotrófia
jegyeit együttesen mutatja
lásd KEMO(TRÓFIA), AUTOTRÓFIA
kemoheterotrófia G növ egyes növények vegyes táplálkozási módja, amely a kemotrófia és
heterotrófia jegyeit együttesen mutatja KEMO(TRÓFIA), HETEROTRÓFIA
kemoprevenció G orv vegyi anyagokkal végzett kezelés rák megelőzésére
lásd KEMO-, PREVENCIÓ
kemoreceptor G biol vegyi ingert érzékelő szerv vagy idegkészülék
lásd KEMO-, RECEPTOR
kemoszintézis G biol a kemotróf szervezetek táplálkozási és testépítő folyamata, vegyi energia
segítségével végzett szintézis
lásd KEMO-, SZINTÉZIS
kemotaktikus G biol a kémiai ingermozgással kapcsolatos
ném chemotaktisch ‘ua.’, lásd KEMOTAXIS
kemotaxis G biol élő szervezeteknek vagy egysejtűeknek kémiai inger által kiváltott
helyzetváltoztatása
ném Chemotaxis ‘ua.’, lásd KEMO-, TAXIS
kemotechnika G műsz vegyipari technológia
lásd KEMO-, TECHNIKA
kemoterápia G orv vegyi anyagok használata a gyógyászatban (főleg rákos daganat kezelésére)
tud lat chemotherapia ‘ua.’: lásd KEMO-, TERÁPIA
kemotróf G növ táplálkozása során vegyi energiát felhasználó (növény)
ném chemotroph ‘ua.’, lásd KEMOTRÓFIA
kemotrófia G növ egyes növények táplálkozási módja, redukált vegyületek oxidálása, és az ennek
során nyert energia felhasználása testük felépítéséhez
ném Chemotrophie ‘ua.’: lásd KEMO- | gör trophé ‘táplálék’ trephó ‘táplál’
kemotropizmus G biol a kemotaxis speciális esete, amikor a szervezetnek vagy sejtnek csak egy
része vesz részt a mozgásban
ném Chemotropismus ‘ua.’, lásd KEMO-, TROPIZMUS
kemping G sport szolgáltató egységekkel felszerelt sátortábor, táborhely autós turisták számára
ang camping ‘ua.’, tkp. ‘táborozás’ camp ‘tábor’ ófr camp ‘ua.’ lat campus ‘mező’
Lásd még KAMPÁNY
kempo G sport japán harcművészet, a karate őse
japán, ‘ua.’
kenaf G növ rostmályva, textilipari rostot adó keleti növény
 ném Kenaf
 perzsa kanaff ‘ua.’
kendo G sport japán botvívás, a szamurájok ősi harcművészetének modern változata
japán, ‘ua.’: ken ‘kard’ | do ‘út’

kenéz G tört középkori román telepes község elöljárója, bírája
bolgár knez ‘falu bírája’, szerb knez ‘fejedelem, herceg’, lásd KNYÁZ

kenguru G áll erszényes ausztráliai emlősállat
ném Känguruh
 ang kangaroo ‘ua.’ ausztráliai bennszülött név
kennel G áll kutyatenyésztő és kutyaidomító telep
angol, ‘ua.’, tkp.
 ‘kutyaól, kutyafalka’ ófr chenil késő lat canile ‘kutyaól’ canis
‘kutya’
Lásd még KANÁRI, KÁNIKULA
kenning G irod az óizlandi költészetben gyakori szókép, kételemű sűrített metafora, pl. sebkönny
(vér), tengervadkan (hadihajó)
óskand, ‘ua.’, tkp. ‘ismeret, jellemzés’ kenna ‘tanít, jellemez’
kenotáfium G jelképes síremlék ismeretlen helyen elhunyt számára
lat cenotaphium gör kenotaphion ‘ua.’: kenosz ‘üres’ | taphosz ‘sír’
Lásd még EPITÁFIUM, KENÓZIS
kenózis G vall Krisztus önkiüresítése, azaz lemondása isteni természetéről és hatalmáról azáltal,
hogy emberi alakban megtestesült (a korai keresztény teológia kulcsszava Szent Pál egy kitétele
nyomán, Fil 2,7)
gör kenoszisz ‘kiürülés’ kenoomai ‘kiürül’ kenosz ‘üres’
Lásd még KENOTÁFIUM
kentaur G mit felül férfi, alul ló testét viselő képzelt lény
ném Kentaur lat centaurus gör kentaurosz ‘ua.’ ?
kenterben G sétagaloppban, könnyedén, nagy fölénnyel (győz)
ang Canter(bury gallop) ‘kényelmes, nem megerőltető ügetés’ (ilyen tempóban vonultak a
középkori zarándokok Canterburybe)
kentum G nyelvt az indoeurópai család nyugati ágához tartozó (nyelvek: görög, latin, kelta, germán,
amelyekben az ősnyelvi szókezdő k megmaradt vagy, a germán nyelvekben, h-vá vált)
lat centum, (ókori kiejtés szerint) kentum ‘száz’, lásd még SZATEM
kenu G sport sportcsónak, amelyet féltérden, egytollú evezővel hajtanak
G (eredetileg) fatörzsből vájt indián csónak
ang canoe [kenú] sp canoa ‘ua.’ karibi indián ukuni ‘fatörzs’
kepi G kat könnyű, ellenzős katonai sapka
fr képi ‘ua.’ svájci ném käppi ném Kappe ‘sipka’ késő lat cappa ‘csuklyás köpeny’
Lásd még KAPPA2
kepp G ölt körgallér, ujjatlan női köpeny
ném Cape [kep] ang cape lat cappa ‘köpeny’
Lásd még KAPPA2
kerámia G műv festett mázas égetett agyagedény, dísztárgy
G műv az ilyen tárgyak készítése mint művészeti és iparág
gör kerameia ‘ua.’, lásd KERAMIKA
keramika G műv agyagművesség, fazekasság
ném Keramik fr céramique ‘ua.’ gör kerameia ‘agyagművesség’ keramosz ‘agyag,
cserépedény’ kerannümi ‘vegyít’
Lásd még KRATÉR
keramikus G műv kerámiát készítő művész, iparos
ném Keramiker ‘ua.’, lásd KERAMIKA
keramit G meszes agyagból égetett sárga útburkoló tégla
G ennek anyaga (Rost Ferenc magyar mérnök találmánya)
magy márkanév: lásd KERÁMIA | -it (termékre utaló toldalék)
keratalgia G orv szaruhártya-fájdalom
 tud lat ceratalgia ‘ua.’: gör kerasz, keratosz ‘szarv, szaru’ | algeó ‘fájdalmat érez’

keratektázia G orv szaruhártya-tágulat
tud lat ceratectasia ‘ua.’: gör kerasz, keratosz ‘szarv, szaru’ | ektaszisz ‘kitágulás’: ek- ‘ki’ | tainó

‘nyújt’
keratóma G orv a szaruréteg erős megvastagodása
tud lat ceratoma ‘ua.’: gör kerasz, keratosz ‘szarv, szaru’ | -óma (dagadásra utaló toldalék)

keratin G biol a szőr és a szaruanyagok kéntartalmú fehérjéje
ném Keratin ‘ua.’: gör kerasz, keratosz ‘szarv, szaru’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

keratitisz G orv szaruhártya-gyulladás
tud lat ceratitis ‘ua.’: gör kerasz, keratosz ‘szarv, szaru’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

keratoderma G orv a bőr szarurétegének túltengése
tud lat, ‘ua.’: gör kerasz, keratosz ‘szarv, szaru’ | derma ‘bőr’

keratoplasztika G orv szaruhártya-átültetés
ném Keratoplastik ‘ua.’: gör kerasz, keratosz ‘szarv, szaru’ | lásd PLASZTIKA

keratotómia G orv szaruhártya-bemetszés
tud lat ceratotomia ‘ua.’: gör kerasz, keratosz ‘szarv, szaru’ | tomé ‘vágás’
 temnó ‘vág’
keratózis G orv elszarusodás
tud lat ceratosis ‘ua.’: gör kerasz, keratosz ‘szarv, szaru’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

keraunofóbia G orv beteges félelem villámcsapástól
tud lat ceraunophobia ‘ua.’: gör keraunosz ‘villám’ | lásd FÓBIA

keraunoparalízis G orv villámcsapás okozta bénulás
tud lat ceraunoparalysis ‘ua.’: gör keraunosz ‘villám’ | lásd PARALÍZIS

kernel G számtech az operációs rendszer magja, amely az összes fontos műveletet végzi
ang kics, ‘ua.’, tkp. ‘gabonaszem’
 corn ‘gabona’
kerozin G kém fűtőolaj, petróleum
ném Kerosin ‘ua.’: gör kerosz ‘viasz’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

kerub G vall Isten trónja körül lebegő szárnyas mennyei lény a héber és keresztény mitológiában
lat Cherub
 héb kerúb ‘ua.’
kérügma G vall igehirdetés
gör, ‘ua.’, tkp. ‘kikiáltó útján közzétett hirdetmény’, lásd KÉRÜX

kérükeion G műv Hermész szárnyas hírnökbotja, a reneszánsz ikonográfiában a béke, igazság,
művészetek és kereskedés attribútuma
gör, ‘ua.’
 kérüsszó, tkp. kérük-szó ‘kihirdet’
kérüx G tört hadüzenetek, fegyverszünetek és bírósági ügyek kihirdetője az ókori görög
városállamokban
gör, ‘ua.’ kérüsszó, tkp. kérük-szó ‘kihirdet’
keszon G műsz túlnyomásos légterű, alul nyitott süllyesztőszekrény mélyépítésnél
fr caisson ‘ua.’ ol ngykz cassone ‘nagy szekrény’ cassa ‘szekrény, láda’, lásd KASSZA
ketchup [kecsap] G konyha fűszerezett paradicsomlé mint ételízesítő
ang, ‘ua.’ maláj kícsap ‘szójaszósz’
ketén G kém az ecetsav két kettős kötést tartalmazó anhidridje, szúrós szagú, mérgező gáz
ném Keten ‘ua.’, a KETON változata
keton G kém láncközi karbonilcsoportot tartalmazó nyílt láncú szénhidrogén, pl. az aceton
ném Keton ‘ua.’, lásd (A)CETON
ketóz G kém a ketonokra jellemző láncközi karbonilcsoportot tartalmazó egyszerű cukor
ném Ketose ‘ua.’: lásd KET(ON) | -óz (cukorra utaló toldalék)
kettliz G text láncol, szövetvégeket illeszt össze
ném ketteln ‘ua.’ Kette ‘lánc’ ófn ketina lat catena ‘ua.’
Lásd még CATENACCIO, KATENÁRIUM
kevir G földr sósagyag-sivatag, kiszáradt tómedencék helyén kialakult lefolyástalan terület
perzsa, ‘ua.’
kevlar G kém nagy húzószilárdságú, könnyű poliamid műanyag
 ang, ‘ua.’ (márkanév)

keyboard [kíbord] G írógép vagy számítógép billentyűzete, klaviatúra
ang, ‘ua.’: key ‘kulcs, billentyű’ | board ‘tábla’

keyword [kívörd] G számtech jelszó, kulcsszó, olyan jelkombináció, amely a felhasználó előtt
megnyit bizonyos adattárakat
ang, ‘ua.’: key ‘kulcs’ | word ‘szó’

khaki [keki] G zöldes szürkésbarna (szín, ilyen színű)
ang khaki ‘ua.’
 urdu kháki ‘poros, porszínű’ perzsa khák ‘por’
khamszin G met tartós forró sivatagi szél Egyiptomban
ar, ‘ua.’
 khamszún ‘ötven’ (ennyi napig tart a ~ tavasszal)
khan lásd KÁN
khi G nyelvt a görög ábécé huszonkettedik betűje, , hangértéke az ókorban kh, ma h
gör, ‘ua.’, lásd még KIAZMA

khitón G tört ingszerű, a derékon övvel összefogott, térdig érő ókori görög férfiruha
gör, ‘ua.’

Lásd még TUNIKA
khlamüsz G tört rövid köpeny az ókori görögöknél
gör, ‘ua.’

khmer G népr ma főleg Kambodzsában élő, gazdag történelmi és művészeti hagyományokkal bíró
népcsoport
G e nép nyelve
 saját név
khoraszan G text csomózott perzsa szőnyegfajta
 előállításának helyéről, Khoraszan iráni tartományról
kiasztolit G ásv az andaluzit hengeres változata, amelynek metszetein a zárványok kereszt alakú
mintát mutatnak
 tud lat chiastolith ‘ua.’: gör khiasztosz ‘keresztezett’ khiadzó ‘keresztez’, lásd KIAZMA | lithosz
‘kő’
kiazma G gen két homológ kromoszómának kereszt alakú kapcsolódási pontja
 tud lat chiasma ‘ua.’ gör khiaszma ‘kereszteződés’ khiadzó ‘keresztez’, tkp. ‘a görög khi (X)
betű alakjában rendez el’
kiazmus G ret, stil a keresztezés mint mondatalakzat, egy szószerkezet megismétlése egyazon
mondatban, de fordított rendben (pl. a hatalom szeretete más, mint a szeretet hatalma)
 tud lat chiasmus gör khiaszmosz ‘keresztezés’, lásd KIAZMA
kiberer G biz detektív
 ném argó kieberer ‘ua.’ jidd koiwesh héb kapas ‘nyomoz’
kibernetika G tud a komplex rendszerek irányításának logikai és matematikai alapú elmélete és
gyakorlata
G számtech az elektronikus számítógépek s irányító egységek tervezésének és építésének tudománya
 ném Kybernetik ‘ua.’ gör kübernétiké (tekhné) ‘kormányzási (mesterség)’ kübernészisz
‘kormányzás’ kübernaó ‘kormányoz’
kibernetikus G tud (fn) a kibernetika szakembere
G (mn) e tudománnyal kapcsolatos
 magy, lásd KIBERNETIKA (a fizika–fizikus) és hasonló szópárok mintájára)
kibic G ját kártyaleső, mások kártyajátékát figyelő és kéretlen tanácsokkal szolgáló személy
G átv érdektelen és felelősséggel nem bíró, de beleszólást igénylő külső szemlélő
 ném Kiebitz ‘ua.’ kiebitzen, lásd KIBICEL
kibicel G ját mások kártyajátékát figyeli (és kéretlen tanácsokkal szolgál)
G átv kívülállóként figyel
 ném kiebitzen ‘ua.’ ném argó kiebitschen ‘vallat’
kibitka G közl gyékényfedeles hosszú szekér
G ép nomád mongolok sátra
 or, ‘ua.’
 ar kubba ‘sátor, boltív’
kibla G vall mohamedán mecsetben az az irány, amely felé fordulva imádkoznak
ar, ‘ua.’
 kublak ‘szemben lévő’
kibuc G mezőgazdasági termelő és lakóközösség Izraelben
ivrit kibbuc ‘összegyülekezés’

kick-box [kikboksz] G sport az ökölvívás és karate mozgásrendszeréből az USA-ban kifejlesztett
küzdősport
ang, ‘ua.’: kick ‘rúg’ | box ‘ökölvívás’, lásd BOKSZ1

kidnapper [kidneper] G váltságdíjért emberrablást végrehajtó személy
ang, ‘ua.’, tkp. ‘gyermekrabló’: kid ‘kölyök, gyerek’, ered. ‘kecskegida’ | nap, ered. nab ‘elragad’

kiel lásd KÍL
kíl G hajó csónakgerinc, hajótőke
ném Kiel, ang keel ‘ua.’

kílbót G sport kétpárevezős, guruló üléses túracsónak
ném Kielboot ‘ua.’: Kiel ‘csónakgerinc’ | Boot ‘csónak’

kiliazmus G vall hit Krisztus második eljövetelében és az ez után következő ezeresztendős
diadalmas földi uralkodásában
lat chiliasmus ‘ua.’
 gör khilioi ‘ezer’
kilo- G (mértéknevek előtagjaként) az alapmértékegység ezerszerese, pl. kiloamper, kilopond,
kilowatt
 gör khilioi ‘ezer’
kilt G ölt skót férfiak hagyományos viselete, szoknyaszerű rövid gyapjúruha
 ang, ‘ua.’ középang kilten ‘feltűr, felhajt’
kimber lásd CIMBER
kimberlit G ásv bázikus mélységi magmás kőzet, a dél-afrikai gyémántlelőhelyek anyakőzete
 ang, ‘ua.’: Kimberley, dél-afrikai város, a gyémántbányavidék központja | -it (ásványra utaló
toldalék)
kiméra G mit ógörög regék oroszlánfejű, kecsketestű és kígyófarkú, tűzokádó lénye
G átv agyrém, rémkép, rémlátomás
 lat chimaera gör khimaira ‘ua.’, tkp. ‘nőstény kecske’
kimerikus G csalóka, képzelt, látszólagos
 ném Chimärisch ‘ua.’, lásd KIMÉRA
kimográf G tud folyamatos mozgás, hullámmozgás grafikus rögzítésére való készülék
 ném Kymograph ‘ua.’: gör kümé ‘hullám’ | lásd -GRÁF
kimográfia G tud mozgás rögzítése kimográffal
G tud kimográffal végzett vizsgálat
 ném Kymographie.’, lásd KIMOGRÁF
kimonó G ölt bokáig érő, széles és díszes övvel viselt bő köntös, hagyományos japán viselet
G div japános szabású női ruha
 jap kimono ‘köntös’
kimotripszin G biokém a hasnyálban található fehérjebontó enzim
 tud lat chymotripsin ‘ua.’: gör khümosz ‘testnedv’ khüma ‘folyadék’ | lásd TRIPSZIN
kimozin G biokém tejoltó, tejalvadást előidéző vegyi anyag
 tud lat chymosin ‘ua.’: lásd KIMUSZ | -in (vegyületre utaló toldalék)
kimusz G orv gyomortartalom, béltartalom
 tud lat chymus ‘ua.’ gör khümosz ‘testnedv’ khüma ‘folyadék’
kinemaszkóp G film szélesvásznú filmek vetítésének különleges eljárása
 ang cinemascope ‘ua.’: cinema ‘mozgókép, mozi’ gör kinéma ‘mozgás’ kineó ‘mozgat’ |
szkopeó ‘néz’
kinematika G fiz mozgástan, a mechanikának az az ága, amely a mozgást a testre ható erőtől
függetlenül vizsgálja
 ném Kinematik ‘ua.’ gör kinéma, kinématosz ‘mozgás’ kineó ‘mozgat’
kinematikus G fiz a kinematikával kapcsolatos, rajta alapuló
ném kinematisch ‘ua.’, lásd KINEMATIKA

kinematográf G film filmfelvevő
ném Kinematograph ‘ua.’, lásd KINEMATOGRÁFIA

kinematográfia G film mozgófilm, mozgókép
G film a mozgófilm technikája, filmezés
 ném Kinematographie ‘ua.’: gör kinéma, kinématosz ‘mozgás’ | lásd -GRÁFIA
kinesztézia G orv a saját mozgás érzete, mozgásérzékelés
 tud lat kinaesthesia ‘ua.’: gör kineó ‘mozgat’ | aiszthészisz ‘érzékelés’ aiszthanomai ‘érez’
kinetika G fiz a mechanikának az az ága, amely a mozgást a testre ható erővel kapcsolatban
vizsgálja
 ném Kinetik ‘ua.’ gör kinétikosz ‘mozgató’, lásd KINÉZIS
kinetikus G fiz mozgási, a mozgásból eredő
G műv a mozgás- és fényjelenségek hatását kiaknázó, géppel mozgatott (térbeli műalkotás, ill.
ilyeneket alkotó művészeti irányzat)
 ném kinetisch ‘ua.’, lásd KINETIKA
kinetizmus G műv a mozgás elemének megjelenése a hagyományosan statikus képzőművészeti
ágakban
 ném Kinetismus ‘ua.’, lásd KINETIKUS, -IZMUS
kinetográfia G műv mozdulatírás, táncírás, tánckottázás
 ang cynetography ‘ua.’, lásd KINETIKUS, -GRÁFIA
kinetózis G orv egyensúlyzavar
G orv szokatlan mozgás okozta tünetcsoport, pl. tengeribetegség
 tud lat cinetosis ‘ua.’: lásd KINETIKUS | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
kinezioterápia G orv gyógytorna
 tud lat cinesiotherapia ‘ua.’, lásd KINÉZIS, TERÁPIA
kinézis G fiz mozgás, mozgatás
 gör kinészisz ‘mozgatás’ kineó ‘mozgat’
king size [king szájz] G ker a cigaretták ma már általános, de a korábbinál hosszabb mérete (9-10
cm)
 ang ‘királyi méret’: king ‘király’ | size ‘méret’ ófr assize ‘ülés’, majd ‘ülés, bizottság a
közhasználatú mértékek rendezésére’, ebből ‘mérték, méret’ (az a utóbb határozatlan névelőnek
értődött: a size) mai fr assis ‘ülve’ lat assidere, assessum ‘melléül, összeül’: ad- ‘hozzá’ |
sedere ‘ül’
Lásd még SZEDIMENTUM
kinin G kém a kínafa kérgéből kivont keserű, lázcsillapító hatású gyógyanyag
 fr quinine ‘ua.’: sp quina ‘kínafa’ kecsua indián kina ‘kéreg’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
kino † G filmszínház, mozi
 ném Kino ‘ua.’ Kine(matograph) ‘ua.’, lásd KINEMATOGRÁF
kinolin G kém kininből (is) előállítható kétgyűrűs, nitrogéntartalmú vegyület, a gyógyszer- és
festékgyártás fontos alapanyaga
 ném Chinolin ‘ua.’: China ‘kínafa’ | lat oleum ‘olaj’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
kinon G kém gyűrűs telítetlen diketon
 ném Chinon ‘ua.’ China ‘kínafa’
kinotechnika G műsz a mozgóképek felvételének és technikájának elméleti és gyakorlati
kérdéseivel foglalkozó műszaki tudomány
 ném Kinotechnik ‘ua.’, lásd KINO, TECHNIKA
kinoteodolit G műsz filmfelvevő gépből és teodolitból kombinált műszer légvédelmi lövedékek
röppályájának ellenőrzésére
 lásd KINO, TEODOLIT
kioszk G villaszerű kertes vendéglő
G elárusító bódé
 ném Kiosk
 tör köşk [kjösk] ‘kertilak’ perzsa kusk ‘ua.’
kipcsak G nyelvt a török nyelvcsalád északnyugati ága (kunok, besenyők, kazahok, tatárok,
baskírok)
G népr ilyen nyelveken beszélő, mongolid jellegű népek csoportja
 or, tör ‘ua.’ ar Kurcsak ‘az Ural, Volga és Don közé eső terület’
kippa G ölt ortodox zsidó férfiak kis kerek sapkája
 héb kippah ‘ua.’
kipper G közl billenthető rakterű, önürítő tehergépkocsi
 ném Kipper ‘ua.’ kippen ‘billent, billeg’
kipu lásd QUIPU
királis G kém olyan molekulák jelzője, amelyek térbeli szerkezetük folytán forgatással nem
hozhatók fedésbe saját tükörképükkel
 ném chiralisch ‘ua.’, tkp. ‘kézjellegű’ gör kheir ‘kéz’ (a jobb, ill. bal kéz is ilyen viszonyban áll
egymással)
kiralitás G kém molekula királis jellege
 ném Chiralität ‘ua.’, lásd KIRÁLIS
kirgiz G népr tömegében Kirgíziában élő, törökös (kipcsak) nyelvű, javarészt nomadizáló közép-
ázsiai nép
 saját név, ‘negyven törzs’: kirg ‘negyven’ | üz ‘törzs’
kiragra G orv csúzos fájdalom a kézben
 tud lat chiragra ‘ua.’: gör kheir ‘kéz’ | agra ‘bilincs’ (a PODAGRA mintájára)
kirelejzumát † G szitkozódás a mise szövegéhez tartozó Kyrie eleison imaformulából
 magy, lásd KYRIE ELEISON
kiréma G nyelvt a nem hangzó nyelvek, jelnyelvek legkisebb, jelentéssel bíró eleme
 ang chirema ‘ua.’ gör kheir ‘kéz’ (a fonéma mintájára)
kiro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a kézzel kapcsolatos, kézi, kéz-
 gör kheir, kheirosz ‘kéz’
kirológia G nyelvt a nem hangzó, kéz- és gesztusjelekből álló nyelvek jelentéstani szintje
G nyelvt kézbeszéd, jelelés, jelbeszéd az ujj- és kéztartás változataival
 ang chirology ‘ua.’, lásd KIRO-, -LÓGIA
kiromantia G tenyérjóslás
 lat chiromantia gör kheiromanteia ‘ua.’: lásd KIRO- | manteia ‘jóslás’
kiropraktika G orv gerinc- és végtagbántalmak kezelése nyomogatással, csavarással, mozgatással
 ném Chiropraktik ‘ua.’, lásd KIRO-, PRAKTIKA
kiropraktikus G orv a kiropraktika alkalmazója, csontkovács
 magy, lásd KIROPRAKTIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
kirsch [kirs] † G cseresznyepálinka
 ném Kirsch(wasser) ‘ua.’, tkp. ‘cseresznyevíz’ Kirsche ‘cseresznye’ népi lat cerasia ‘ua.’
gör keraszosz ‘cseresznyefa’
kirukkol G † kat kivonul
G biz előáll vele, kiböki, kimondja
 ném rücken ‘mozdul, indul, vonul’ Ruck ‘rántás, lökés’
kirurgia G orv sebészet
 ném Chirurgie ‘ua.’, lásd KIRURGUS
kirurgikus G orv sebészi, sebészeti
 ném chirurgisch ‘ua.’, lásd KIRURGIA
kirurgus G orv sebész
G † seborvos, orvos, felcser
 lat chirurgus ‘seborvos’ gör kheirurgosz (hiatrosz) ‘kézzel működő (orvos), sebész’: kheir
‘kéz’ | ergon ‘cselekvés, munka’
kiszmet G vall a kikerülhetetlen és elháríthatatlan végzet a mohamedán hit szerint
 tör kismet ar kiszmat ‘ua.’, tkp. ‘osztályrész’
kisztihand † G kezét csókolom, kezicsókolom
auszt ném (I) küss’ die Hand ‘ua.’: küssen ‘csókol’
 Kuss ‘csók’ | Hand ‘kéz’
kiszuperál lásd SZUPERÁL2
kit G ker tartozékok csomagja házilag összeszerelendő járműhöz, géphez stb.
ang, ‘ua.’, ered. ‘katona menetfelszerelésének zsákja’
 kholl kitte ‘fatartály’ ?
kithara G zene antik líra, 7–18 húros ógörög pengetős hangszer
gör, ‘ua.’

Lásd még CITERA, GITÁR
kitin G biol rovarok, rákok vázának, ill. páncéljának anyaga
ném Chitin ‘ua.’: gör khitón ‘ruha, vért, burok’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

kitli G vall ortodox zsidó temetési öltözete, fehér pamutlepel
jidd kitl ‘ua.’
 ném Kittel ‘ingruha, zubbony’ kfn kietel ‘ua.’ ar kutun ‘gyapot’
kitt lásd GITT
kiu lásd KJÚ
kiudo lásd KJÚDÓ
kivi1 G áll csökevényes szárnyú, toll helyett szőrrel fedett, hegyes csőrű új-zélandi madárfaj
ang
 maori hangut kiwi ‘ua.’
kivi2 G növ Új-Zélandról elterjedt kúszónövény, szőrös barna héjú, belül zöld és nedvdús, C-
vitaminban gazdag gyümölcsöt terem
ang kiwi (fruit) ‘kivi(gyümölcs)’
 kiwi ‘az új-zélandiak csúfneve (a sziget jelképének számító
madárról), lásd KIVI1
kjógen G szính hagyományos japán színjátszási forma, köznapi tárgyú, gyakran rögtönzött
szatirikus jelenet nó-előadások szüneteiben
 jap, ‘ua.’
kjú G sport tanulófokozat a japán harcművészetekben, melynek szintjeit eltérő színű övek jelzik
 jap, ‘ua.’, tkp. ‘kilenc’ (mert 9 ilyen fokozat van)
kjúdó G sport hagyományos japán íjászat
 jap, ‘az íj útja’
kladogenezis G biol új csoportok kialakulási körülményei a magasabb rendszertani kategóriában
 tud lat cladogenesis ‘ua.’: gör kladosz ‘fiatal ág, elágazás’ | lásd GENEZIS
klakk † G ölt összelapítható, rugós báli cilinder
G szính felbérelt színházi tapsolók csoportja
G szính bértaps
 fr claque ‘ua.’ hangut claquer ‘csattan’
klakőr G szính fizetett tapsoló színházi előadáson
 fr claqueur ‘ua.’ hangut claquer ‘csattan’
klamni G műsz szorítócsipesz
G nyomd kapcsolójel, összefoglaló jel
 hazai ném klamn ném Klammer ‘ua.’ klammern ‘összecsíptet, összekapcsol’
klán G tört vérrokonságon alapuló kiterjedt nemzetség Skóciában
G nagycsalád, összetartó rokonság
G átv érdekszövetség, a maffia egy-egy nagyobb csoportja
 ang clan ‘ua.’ gael clann ‘ivadék’
klapec G biz gyerek, kölyök, fiú
 szlk chlapec ‘fiú’
klappe G film csapó (filmfelvétel indításánál)
 ném Klappe ‘ua.’ hangut klappen ‘csattan’
klappol G biz összeillik, összevág
 ném klappen ‘csattan, összevág, sikerül’
klarinét G zene egy nyelvsípos fafúvós hangszer
 ném Klarinette ol kics clarinetto ‘ua.’ clarino ‘magas hangú szólótrombita’ lat clarus
‘hangos, tiszta, éles’
klarissza G vall a ferences rend női ága
G vall ehhez tartozó nő
 lat Clarissa ‘ua.’: Clara ‘Szent Klára, az alapító’ | -issa (latin nőnévképző)
klárit G ásv a fa- és kéregrészekből keletkezett elegyrész kőszénben
 ang clarit ‘ua.’: lat clarus ‘tiszta, világos’ (mert ezek a részek gyakran jól felismerhetők) | -it
(ásványra utaló toldalék)
klark-érték G geol egy adott elem előfordulási aránya a földkéregben, gr/t
 F. W. Clarke amerikai geológusról
klastrom G vall kolostor, rendház, zárda
 lat claustrum (monasterii) ‘(a monostor) elzárt része’ claudere, clausum ‘bezár’ clavis
‘kulcs’
Lásd még KLAUZÚRA
klassz G pompás, remek, nagyszerű, elsőrendű
 ném biz (es ist) Klasse! ‘ez pompás!’
klasszicista G műv a klasszicista irányzatot követő, ezzel kapcsolatos
 ném klassizistisch ‘ua.’, lásd KLASSZICIZMUS
klasszicitás G műv klasszikus jelleg
G műv művészi tökély
 ném Klassizität ‘ua.’, lásd KLASSZIKUS
klasszicizál G műv a klasszicizmus eszményei szerint alkot
G műv (mű, főleg építmény) a klasszicizmus stílusjegyeit mutatja
 ném klassizisieren ‘ua.’, lásd KLASSZICISTA
klasszicizmus G műv, irod az ókori görög-római műveltség eszményeit követő irodalmi és
művészeti irányzat
 ném Klassizismus fr classicisme ‘ua.’, lásd KLASSZIKUS, -IZMUS
klasszifikáció G osztályozás, osztályokba sorolás, rendezés
 ném Klassifikation ‘ua.’, lásd KLASSZIFIKÁL
klasszifikál G osztályokba sorol
G minősít
 tud lat classificare ‘ua.’: classis ‘osztály’ | facere ‘csinál’
klasszika G zene a zenei klasszicizmus, főleg annak bécsi irányzata
 újk lat (musica) classica ‘(klasszikus) zene’, VAGY magy, lásd KLASSZIKUS (a gótikus–gótika és
hasonló szópárok mintájára)
klasszika-archeológia G tört az ókori görög és római civilizáció tárgyi emlékeit kutató régészeti
irányzat
 lat classica archeologia ‘ua.’, lásd KLASSZIKUS, ARCHEOLÓGIA
klasszika-filológia G irod az ókori görög és latin nyelvet, ill. irodalmat kutató tudomány
 lat classica philologia ‘ua.’, lásd KLASSZIKUS, FILOLÓGIA
klasszikus G (fn) az ókori világ kiemelkedő alkotóinak valamelyike
G a klasszicista irányt követő alkotó
G a művészetek s tudományok körében a legnagyobbak közt számon tartott (és többnyire már
elhunyt), örök mintának tekintett alkotó
G (mn) műv, irod az ókori görög és római műveltséggel kapcsolatos
G tud a tökély fokára jutott, de azóta már meghaladott (tudomány, elmélet)
G zene a bécsi klasszikus irányzathoz (Haydn, Mozart, Beethoven és kora) tartozó (zeneszerző)
 lat classicus ‘jeles, kiemelkedő’, ered. ‘egy néposztályhoz tartozó, arra vonatkozó’ classis
‘néposztály, hadosztály, minőségi osztály’
klasszis G osztály, rend, csoport
G minőségi fok
G kiemelkedő tehetség (különösen sportban)
G † okt iskolai osztály
 lat classis ‘néposztály, hadosztály’, utóbb ‘minőségi osztály, kiválóság’
klasztikus G geol törmelékes (kőzet)
tud lat clasticus
 gör klasztikosz ‘ua.’ klaszma ‘törés’ klaó ‘tör’
Lásd még ORTOKLÁSZ, IKONOKLASZTA
klatsch [klaccs] G biz csevegés, fecsegés, pletyka
 ném hangut Klatsch ‘ua.’
klatrát G kém kalitkavegyület, zárványvegyület, olyan vegyület, amelyben az egyik, nagy
molekulájú anyag atomrácsaiba a másik anyag kis molekulái behatolnak, de kémiai kötést nem
képeznek
 ang clathrate ‘ua.’: lat tbsz clathri ‘rostély’ | -át (vegyi származékra utaló toldalék)
klausztrofóbia G lél beteges szorongás zárt térben
 tud lat claustrophobia ‘ua.’: lat claustrum ‘zárt tér’ claudere, clausum ‘bezár’ clavis
‘kulcs’ | lásd FÓBIA
Lásd még KLAUZÚRA
klauzula G jog szerződés záradéka, kikötés
G jog függelék
G zene zárlat
G irod beszéd metrikus záró mondata
 lat clausula ‘ua.’ claudere, clausum ‘bezár’
Lásd még KLAUZÚRA
klauzúra G vall kolostor elzárt, csak külön engedéllyel látogatható része
 lat clausura, tkp. ‘lezárás’ claudere, clausum ‘bezár’
Lásd még CLAVIS, KLASTROM, KLAUSZTROFÓBIA, KLAUZULA, KLAVIATÚRA, KLAVICHORD, KLOTŰR,
KLOZETT, KONKLÁVÉ, KONKLUDÁL
klaviatúra G hangszer (zongora, orgona stb.) vagy írógép, számítógép billentyűzete
 ném Klaviatur ‘ua.’ lat clavis ‘kulcs, orgonabillentyű’
Lásd még KLAUZÚRA
klavichord G zene régi húros, billentyűs hangszer, a zongora előfutára, amelyben a húrokat
fémlapocskák érintették meg
 ang clavichord ‘ua.’: lat clavis ‘kulcs, orgonabillentyű’ | chorda gör khordé ‘húr’
Lásd még KLAUZÚRA
klavír † G zene zongora
 ném Klavier ‘ua.’ fr clavier ‘billentyűzet’ lat clavis ‘kulcs, orgonabillentyű’
Lásd még KLAUZÚRA
klázli † G üvegpohár, borospohár
 baj-oszt kics glasle ‘ua.’ ném Glas ‘üveg, pohár’
kleftisz G tört újkori görög hegyi szegénylegény, szabadságharcos
 újgör, ‘ua.’, tkp. ‘zsivány, tolvaj’ gör klephtész ‘ua.’ újgör klevo, gör kleptó ‘lop’
Lásd még KLEPTOMÁNIA
kleisztogám G növ zárva önbeporzó
 ném kleistogam ‘ua.’, lásd KLEISZTOGÁMIA
kleisztogámia G növ önmegporzás a virág felnyílása nélkül
 ném Kleistogamie ‘ua.’: gör kleisztosz ‘zárt’ kleió ‘bezár’ | gamosz ‘házasság’
kleiszter † G csiriz, ragasztó
 ném Kleister ‘ua.’
klematisz G növ iszalag
 lat clematis ‘ua.’ gör klématisz ‘venyige’
klenódium † G ereklyeként őrzött dolog vagy eszme
G kincs, érték
 hazai lat clenodium ‘ua.’ ném Kleinod ’drága ékszer, dísztárgy’ klein ’kicsi’, régebben
’finom, díszes’
klepetus † G ölt bő, galléros, ujjatlan köpönyeg, malaclopó
 (?) lat cleptus ‘ellopott’ clepere, cleptum ‘lop’ gör kleptó ‘ua.’
 Lásd még KLEPTOMÁNIA
klepszidra G ókori vízióra, amely az időt egy tartályból kicsöpögő víz fogyásával méri
gör klepszüdra ‘ua.’, tkp. ‘vízlopó’: kleptó ‘lop’ | hüdór, hüdrosz ‘víz’

kleptománia G lél beteges lopási kényszer
tud lat cleptomania ‘ua.’: gör kleptó ‘lop’ | mania ‘téboly’

Lásd még KLEFTISZ, KLEPETUS, KLEPSZIDRA
klerikális G vall papi, a papsághoz tartozó, a papsággal kapcsolatos
G pol az egyház befolyása alatt álló, annak politikai hatalmát támogató
 kk lat clericalis ‘ua.’, lásd KLÉRUS
klerikalizmus G pol az egyház világi befolyásának, politikai hatalmának növelésére törekvő
irányzat
 ang clericalism ‘ua.’: lásd KLERIKÁLIS, -IZMUS
klerikus G vall kispap, még fel nem szentelt pap
G vall a klérushoz tartozó személy
 lat clericus gör klérikosz ‘ua.’, lásd KLÉRUS
klérukhia G tört az athéni szegények letelepítése a megszállt területeken kisajátított föld parcelláira
 gör, ‘ua.’ klérukheó ‘sorsolás útján parcellát nyer’: klérosz ‘sorshúzás, kisorsolt rész’ | ekhó
‘bír, birtokol’
Lásd még KLÉRUS
klérus G vall a katolikus papság, a papi rend
 lat clerus ‘ua.’ gör klérosz ‘örökség, osztályrész, kisorsolt rész’, majd a keresztény korban
‘papság’, mert „az Úr az ő örökrészük” (5Móz 18,2)
klezmer G zene a közép- és kelet-európai zsidó (jiddis) kultúra népi eredetű zenéje kisebb
hangszeregyüttes (főleg hegedű, klarinét, nagybőgő, ütősök) előadásában
 jidd, ‘ua.’ klezmorim ‘zenészek’ héb keléi zemer ‘hangszerek’
kliens G jog ügyvéd ügyfele, megbízója
G pol politikai hatalmasságtól függő, őt kiszolgáló személy
G † vevő, vásárló
 lat cliens ‘patrónus jogi védelme alá helyezkedett, mindenben tőle függő személy’ (az ókori
Rómában), ered. cluens, cluentis cluere ‘ráhallgat’
klientéla vagy klientúra G jog ügyvéd ügyfeleinek köre
G pol politikai vezetőtől függő személyek csoportja
 ném Klientel, Klientur ‘ua.’, lásd KLIENS
klikk G közösségen belül önző céljai elérésére szerveződött érdekcsoport
 fr clique ‘ua.’, tkp.’rezesbanda’ hangut cliquer ‘lármázik’
klíma G met éghajlat
G átv hangulat, légkör, környezet
G † égöv, vidék
 lat clima ‘hajlat, görbület’ gör klima, klimatosz ‘hajlás, éghajlat, égöv’ klinó ‘hajlik’
Lásd még DEKLINÁCIÓ, INKLINÁCIÓ, KLIMAKTERIKUS, KLIMAX, KLINIKA, KLINOMÉTER, KLINOSZTÁT,
MONOKLIN
klímadiagram G met a hőmérséklet és a csapadékmennyiség hosszú távú változásait együttesen
mutató grafikus görbe
lásd KLÍMA, DIAGRAM

klimakterikus G orv a női változás időszakával kapcsolatos
G † válságos, döntő, sorsdöntő
 tud lat climactericus ‘ua.’ gör klimaktér ‘létrafok’ klinó ‘hajlik, lejt’
Lásd még KLÍMA
klimaktérium G orv a női változás időszaka a negyvenes életévek derekán
 tud lat climacterium ‘ua.’, lásd KLIMAKTERIKUS
klímaterápia lásd KLIMATOTERÁPIA
klimatikus G met éghajlati
G orv éghajlati adottságai miatt kedvező hatású (gyógyhely)
 ném klimatisch ‘ua.’, lásd KLÍMA
klimatizál G légkondicionálással szerel fel
 ném klimatisieren fr climatiser ‘ua.’, lásd KLÍMA
klimatográfia G met leíró éghajlattan
 lásd KLÍMA, -GRÁFIA
klimatológia G met éghajlattan, a klímával és az időjárási folyamatokkal foglalkozó tudomány
 ang climatology ‘ua.’: lásd KLÍMA, -LÓGIA
klimatológus G met az éghajlattan tudósa, szakértője
 magy, lásd KLIMATOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
klimatotechnológia G műsz az éghajlatnak az ipari berendezésekre gyakorolt káros hatásával és
ennek megelőzésével foglalkozó kutatás
 lásd KLÍMA, TECHNOLÓGIA
klimatoterápia G orv gyógykezelés éghajlati tényezők bevonásával
 lásd KLÍMA, TERÁPIA
klimax G irod drámai műben a cselekmény csúcspontja, döntő fordulata
G stil fokozás, egyre hatásosabb eszközök, kifejezések használata
G orv a női vérzés végleges elmaradásának időszaka
 tud lat climax ‘ua.’ gör klimax ‘létra, lépcső’ klinó ‘hajlik, lejt’
Lásd még KLÍMA
klimpíroz G ügyetlenül, botladozva játszik zongorán
 ném hangut klimpern ‘csörög, csörömpöl’
klinika G orv egyetemi kórház, ahol az orvosok képzése és kutatás (is) folyik
 tud lat clinica ‘gyakorlati orvostudomány’ gör kliniké (tekhné) ‘fekvőbeteg-gyógyítás
(mestersége)’ kliné ‘fekvőhely’ klinó ‘lehajlik, lefekszik’
Lásd még KLÍMA
klinikum G orv az orvosképzés gyakorlati része a klinikákon
 ném Klinikum ‘ua.’ lat (tentamen) clinicum ‘klinikai (vizsga)’ clinicus ‘klinikai’, lásd
KLINIKA
klinikus G orv klinikai szakorvos
magyar, lásd KLINIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)

klinker G tömör, tetszetős felületű dísztégla
ném Klinker
 holl klinker ‘ua.’ hangut klinken ‘cseng’
klinométer G műsz csöves libellával ellátott hajlásmérő, dőlésmérő eszköz
ang clinometer ‘ua.’: gör klinó ‘hajlik’ | metreó ‘mér’

Lásd még KLÍMA
klinosztát G növ a tropizmusok vizsgálatára való, hajlásszög szerint beállítható műszer
ném Klinostat ‘ua.’: gör klinó ‘hajlik’ | gör sztatidzó ‘állít’

Lásd még KLÍMA
klip G film gyors vágásokból álló mozgalmas, rövid jelenetsor
ang clip ‘vágás’

klipitroklapatórium † G kulacs
a kotyogás hangját utánzó, tréfás latin hangzású szó a régi debreceni diáknyelvből

klipper G hajó hosszú, keskeny, gyorsjáratú háromárbocos vitorlás hajó
ang clipper ‘ua.’
 clip ‘nyes, sebesen halad’ óskand klippa ‘nyes, nyír’
klipsz G csíptetéssel rögzített fülbevaló vagy más ékszer
ang clips ‘ua.’
 clip ‘csippent’ óskand klypa ‘csíp’
klíring G ker számla rendezése bankátutalással
ang clearing ‘ua.’
 clear ’tisztít, számlát kiegyenlít’ fr clair lat clarus ’tiszta’
klirrfaktor G inf torzítási tényező hangátvitelben
ném Klirrfaktor ‘ua.’: klirren ‘csörög, recseg’ | lásd FAKTOR

klisé G nyomd fémlemez képek sokszorosítására, nyomólemez, nyomódúc
G átv elkoptatott nyelvi fordulat, szólam
 ném Klischee fr cliché ‘ua.’ fr clicher ‘lemintáz’ ném Klitsch ‘kása, massza’
klisíroz G nyomd nyomólemezt készít
 ném klischieren ‘ua.’, lásd KLISÉ
klistér vagy klistély † G orv beöntés, †allövet
G beöntő fecskendő
 lat clyster gör klüsztér ‘ua.’ klüdzó ‘öblít’
Lásd még KLIZMA
klitorisz G orv csikló
 tud lat clitoris ‘ua.’ gör kics kleitorisz ‘dombocska’ klitüsz ‘domb’
klívia G növ narancsliliom, szobaliliom
 lat Clivia Lady Clive angol hercegnőről elnevezve
klizma G orv beöntés
 tud lat clysma gör klüszma ‘ua.’ klüdzó ‘öblít’
Lásd még KATAKLIZMA, KLISTÉR
kloáka G fedett csatorna, szennyvízcsatorna
G átv fertő
G áll kétéltűek és madarak végbéltraktusa a húgy- és ivarszervek közös kivezetésével
G anat hasonló testtáj emberi embrióban
 lat cloaca ‘ua.’
klocni G sulykoló, döngölő, tuskó
 hazai ném klotzn ném Klotz ‘ua.’
klón G biol vegetatív úton létrejött egyed
G gen nem ivari sejt osztódása révén létrehozott, az eredeti lénnyel genetikailag azonos sejtekből
álló új lény
 ang clone ‘ua.’ gör klón ‘ágacska, hajtás’
klonikus G orv rángásos
 tud lat clonicus ‘ua.’, lásd KLÓNUSZ
klónoz G biol új, genetikailag azonos egyedet nem ivari sejt osztódásra késztetésével hoz létre
 lásd KLÓN
klónusz G orv rángás, görcs
 lat clonus ‘ua.’ gör klonosz ‘háborgás, tolongás’ kloneó ‘kavarog’
klopfol G (húst) laposra kiver
G (szőnyeget) porol
 ném hangut klopfen ‘kopog, üt’
klór G kém zöldessárga színű, szúrós szagú gáz, halogénelem
 ném Chlor tud lat chlorum ‘ua.’ gör khlórosz ‘zöld, zöldessárga’
klorál G kém etilalkohol klórozásával előállított színtelen, szagos folyadék
 ném Chloral ‘ua.’, lásd KLÓR, AL(KOHOL)
kloralizmus G orv klórmérgezés
 tud lat chloralismus ‘ua.’: chloralis ‘klórral kapcsolatos’, lásd KLÓR | lásd -IZMUS
klóramin G kém ammónia vagy aminok klórozásából eredő kristályos por, fertőtlenítő és fehérítő
szer
 ném Chloramin ‘ua.’, lásd KLÓR, AMIN
klóranil G kém a benzokinon tetraklórszármazéka, erélyes oxidálószer
 lásd KLÓR | sp ańil ‘indigó’, lásd ANILIN (a ~t klór és anilin reakciójával állították elő legelőször)
klorát G kém a klórsav sói, külösen a kálium-klorát, amely erős oxidálószer, robbanó keverékek
eleme
 ném Chlorat ‘ua.’: lásd KLÓR | -át (szervetlen savmaradékra utaló toldalék)
klór-benzol G kém a legegyszerűbb klórozott aromás szénhidrogén, fontos oldószer és vegyipari
alapanyag
 lásd KLÓR, BENZOL
klorenchima lásd PARENCHIMA
klórhidria G orv nagy mennyiségű szabad sósav jelenléte a gyomornedvben
tud lat chlorhydria ‘ua.’, lásd KLÓRHIDROGÉN

klórhidrogén G kém a sósav (HCl) régebbi megnevezése összetevői alapján
lásd KLÓR, HIDROGÉN

klorid G kém fémnek vagy szerves gyöknek klórral alkotott sója
ném Chlorid ‘ua.’: lásd KLÓR | -id (halogénsóra utaló toldalék)

klorit G kém a klórossav sója
G ásv zöldes színű, kőzetalkotó szilikátásványok gyűjtőneve
 lásd KLÓR | -it (vegyületre utaló toldalék)
kloroanémia G orv sápkór, vashiányos vérszegénység
 tud lat chloranaemia ‘ua.’ gör khlórosz ‘zöldessárga’ (a betegség ilyesféle arcszínnel jár) | lásd
ANÉMIA
klorocid G orv klórvegyületet tartalmazó, széles spektrumú antibiotikum
lat Chlorocid márkanév, tkp. ‘klórral (baktériumot) ölő’: lásd KLÓR | lat -cida ‘-ölő’
 caedere,
(ce)cidi ‘elejt, megöl’
klorofill G biol a növény zöld anyaga, amely a fotoszintézist végzi
 ang chlorophyll ‘ua.’, tkp. ‘levélzöld’: gör khlórosz ‘zöldessárga’ | phüllon ‘levél’
kloroform G kém triklórmetán, édeskés szagú, kábító gőzű, altatásra is használt folyadék
 ném Chloroform ‘ua.’: gör khlórosz ‘klór’ | lat form(ica) ‘hangya’ (a ~ a hangyasav szerkezetéből
származtatható)
kloroplasztisz G biol a fotoszintézisben részt vevő zöld színtest különféle növényi szervek
sejtjeiben
 tud lat chloroplastis ‘ua.’: gör khlórosz ‘zöldessárga’ | plasztosz ‘megformált’ plasszó ‘gyúr,
formál’
kloroprén G kém a butadién klórozott származéka, a műkaucsukgyártás fontos alapanyaga
 ném Chloropren ‘ua.’ lásd KLÓR, PR(OPIL)ÉN
klorotikus G orv sápkóros, vérszegény
 tud lat chloroticus ‘ua.’, tkp. ‘zöldes’: gör khlórotész ‘söldessárga szín’ khlórosz ‘zöldessárga’
klóroz G kém vegyület molekulájába klóratomot épít be
G orv klórral vagy klórtartalmú anyaggal fertőtlenít
 lásd KLÓR
klorózis G orv sápkór, serdülőkori sápadtság vashiány következtében
G növ növények zöld részeinek megsárgulása klorofill vagy vas hiánya miatt
 tud lat chlorosis ‘ua.’: gör khlórosz ‘zöldessárga’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
klosár lásd CLOCHARD
klott G text egyik oldalán fényes pamut bélésszövet
 ném Kloth ‘ua.’ ang cloth ‘posztó, kelme, szövet’
klotűr † G pol országgyűlési vita lezárása
G pol a felszólalási jog megvonása vagy korlátozása az országgyűlésben
 fr clôture ‘bekerítés, lezárás’ lat claudere, clausum ‘bezár’ clavis ‘kulcs’
Lásd még KLAUZÚRA
klozett G vécé, árnyékszék, illemhely
 ném (Wasser)klosett ‘(vízöblítéses) illemhely’ ang (water) closet ‘(vizes) fülke’ closet ‘zárt,
szűk helyiség’ fr clos ‘zárt’ lat claudere, clausum ‘bezár’ clavis ‘kulcs’
Lásd még KLAUZÚRA
klöpli G text vert csipke
 ném Klöppel ‘csipkeveréshez használt kis nyeles cérnaspulni’, tkp. ‘harangnyelv, dobverő’
alsóném klappon ‘üt’
Lásd még KLOPFOL
klú G biz (valaminek a) csattanója
 ném Clou ‘sláger, csúcspont, fő attrakció’ fr clou ‘szeg, fő attrakció’ lat clavus ‘szeg’
klub G társaskör, egyesülés
G egyleti helyiség, ház
G sport sportegylet
G ang club ‘egylet’ skand (pl. svéd klubb ‘egy csomó vmiből, egy maroknyi ember’)
klumpa G facipő, fapapucs
 bánsági ném klumpa ‘ua.’ ném Klump ‘csomó, tuskó, tönk’
knapp G szoros, szűk
G (hat) szorosan, szűken, épphogy csak
 ném, ‘ua.’
knédli G konyha gombóc, gőzgombóc, csehgombóc
 cseh knedl ném kics Knödel ‘ua.’ ófném knode ‘csomó’
knesszet G pol Izrael állam országgyűlése
 ivrit, ‘ua.’, tkp. ‘gyülekezet’ klasszikus héb könesszet (Jiszroél) ‘(Izrael) gyülekezete’
knickerbocker [nikerboker] G ölt buggyos térdnadrág
 am ang, ‘ua.’, tkp. ‘holland térdnadrág’ Diedrich Knickerbocker, W. Irving amerikai író álneve,
amely alatt könyvet írt New York történetéről (a várost hollandok alapították)
kniff G biz trükk, fogás, fortély
 ném Kniff ‘ua.’ kneifen ‘megcsíp’
knight [nájt] G tört (angol) lovag
G nem örökölhető nemesi cím Angliában
 ang, ‘ua.’ óang cniht ‘fiú, inas, apród’
Lásd még LANDSKNECHT
kniksz † G bók, térdhajtás, pukedli
 ném Knicks ‘ua.’ knicken ‘megtör, meghajt’
knock-out [nokaut] G sport kiütés ökölvívásban
 ang, ‘ua.’: knock ‘kopog, koppant, üt’ | out ‘ki’
know-how [nouhau] G közg vagyoni értékű műszaki ismeret, szabadalom, különleges gyártási
eljárás
G közg ennek átengedése hasznosításra
G szakértelem
 ang, ‘tudni, hogyan’: know ‘tud, ismer’ | how ‘hogyan’
knyáz G tört orosz herceg, fejedelem
 or knjaz ‘ua.’ ősszláv knendz ógermán kuningoz ‘király’ (holl koning, ang king, ném König,
dán konge ‘király’)
Lásd még KENÉZ
koacervátum G kém a kolloid és a kocsonyás közötti átmeneti állapot
 tud lat coacervatum ‘ua.’ coacervare, coacervatum ‘felhalmoz’ : co(n)- ‘össze’ | acervus
‘rakás’
koadjutor G vall katolikus segédpüspök
 kk lat coadiutor ‘ua.’, tkp. ‘segítőtárs’: co(n)- ‘együtt’ | adiuvare, adiutum ‘segít’, lásd ADJUTÁNS
koagél G kém koagulálás révén keletkezett gél
 lásd KOA(GULÁL), GÉL
koagulábilis G orv könnyen alvadó (vér)
 tud lat coagulabilis ‘ua.’, lásd KOAGULÁL
koagulabilitás G orv a vér alvadékonysága vagy alvadó képessége
 tud lat coagulabilitas ‘ua.’, lásd KOAGULÁBILIS
koaguláció G biol fehérje vagy vér megalvadása, kicsapódása
 lat coagulatio ‘ua.’, lásd KOAGULÁL
koagulál G biol (fehérje, vér) megalvad, kicsapódik
 lat coagulare, coagulatum ‘(tej) megalszik’ coagulum ‘aludttej’ cogere, ered. coagere
‘összeterel, megalvaszt’: co(n)- ‘össze’ | agere ‘hajt’
koaguláns G orv véralvadást elősegítő szer
 tud lat coagulans ‘ua.’, lásd KOAGULÁL

koagulátor G biok fehérjealvadást előidéző anyag
tud lat coagulator ‘ua.’, lásd KOAGULÁL

koala G áll Ausztráliában honos erszényes medve
ang,
 ausztráliai bennszülött coola ‘ua.’
koaleál G társul, egyesül, szövetkezik
lat coalere, coalitum ‘összenő, összeolvad’: co(n)- ‘össze’ | alere ‘táplál, növel, gyarapít’

koaleszcencia G met felhőben kicsapódó páraelemek ütközéses összeolvadása esőcseppekké
ang coalescence ‘ua.’
 lat gyak coalescere coalere ‘összenő’, lásd KOALEÁL
koalíció G pol pártszövetség, pártok szövetkezése kormányalakításra
G tört több állam szövetsége egy kívülálló hatalom ellen
ang, fr coalition ‘ua.’, lásd KOALEÁL
koaxiális G műsz közös tengelyű, egymástól elszigetelt hengeres vezetőkből álló, árnyékolt (kábel)
ang co-axial ‘ua.’: lat co(n)- ‘együtt’ | axis ‘tengely’
kobalt G kém a nikkellel rokon, fehér fényű fémes elem
ném Kobalt ‘ua.’ kfn kobolt ‘manó’ (régen az ezüstbányászok babonás hiedelme volt, hogy
manók cserélik ki a keresett ezüstércet a kobalt akkor még értéktelennek tartott ércével), lásd
KOBOLD
kobaltin G ásv kobaltarzénszulfid, a kobalt egyik ércásványa
ném Kobaltin ‘ua.’: lásd KOBALT | -in (vegyületre utaló toldalék)

kobold G manószerű lény, földszellem, házimanó
ném Kobold
 kfn kobolt ‘ua.’: VAGY (?) *kobwalt ‘ház körül segédkező’: Kobe ‘istálló, ól’ |
walten ‘ellát, igazgat’, VAGY (?) *kobholt ‘istállószellem’: Kobe ‘istálló, ól’ | holt ófn holdo
‘kísértet, manó’ hold ‘kedves, gyengéd’ (gonosz lények kedveskedő elnevezésével azok
haragját igyekeztek elhárítani)
kobra G áll pápaszemes kígyó
ang cobra ‘ua.’ port cobra (de capelo) ‘(csuklyás) kígyó’ lat colubra ‘kígyó’
kobza G zene lantszerű ukrán pengetős hangszer
ukrán, ‘ua.’ türk kobuz, tör kopuz ‘ua.’
 magy koboz
kobudó G sport a japán fegyveres harcművészetek összefoglaló neve
jap, ‘ua.’, lásd BUDÓ
koch [kohh] G konyha felfújt
hazai ném kochn ‘ua.’ ném kochen ‘főz, párol’
kód G inf megállapodás szerinti jelek, szimbólumok rendszere információk közlésére
G inf rejtjel, jelkulcs
G inf jelábécé
G biol genetikai kód, a génekben tárolt információk
ang code ‘ua.’ fr code ‘kódex, törvénykönyv’, lásd KÓDEX
kóda G zene függelék, befejező szakasz zenemű tételének végén
ol coda ‘ua.’ lat cauda ‘farok’
kodein G kém ópiumból kivont, köhögéscsillapító alkaloida
ném Kodein ‘ua.’: gör kódeia ‘fej, mákfej’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
kodek G inf egy készülékbe épített kóder és dekóder együttese
ang codec ‘ua.’, lásd KÓ(DER), DEK(ÓDER)
kóder G inf a kódolást végző áramkör, ill. program
ang coder ‘ua.’, lásd KÓD
kódex G könyv kézzel írott középkori könyv
G jog törvénykönyv
G szabályok gyűjteménye (pl. párbajkódex)
lat caudex vagy codex, codicis ‘fatörzs, fa írótábla, könyv’
kodicillus † G jog pótvégrendelet, végrendeleti záradék
 lat kics codicillus ‘ua.’, lásd KÓDEX

kodifikáció G jog törvényalkotás, törvénybe foglalás
ang codification ‘ua.’, lásd KODIFIKÁL

kodifikál G jog törvényt alkot, törvénybe iktat
G törvényeket rendszerez
fr codifier ‘ua.’: code ‘törvénykönyv’, lásd KÓDEX | lat facere ‘csinál’
kodifikátor G jog törvényszerkesztő, jogszabályt alkotó személy
hazai lat codificator ‘ua.’, lásd KODIFIKÁL
kodikológia G tud kódextan, a kézírásos középkori könyvekkel és a kapcsolt írástörténeti
kérdésekkel foglalkozó kutatás
tud lat codicologia ‘ua.’: lat codex, codicis ‘kódex’ | lásd -LÓGIA
kodisztika G tud a titkosírásokkal és titkos nyelvekkel, ezek módszertanával foglalkozó kutatás
ném Kodistik ‘ua.’, lásd KÓD
kódol G rejtjelez, a továbbítandó információkat a kód jelrendszerének alapján átírja
lásd KÓD
kodon G gen az úgynevezett hírvivő RNS három szomszédos bázisból álló alapegysége, amely a
fehérjeszintézishez szükséges genetikai kód átíródásakor keletkezik
ang codon ‘ua.’: code ‘kód’ | -on (elemi egységre utaló toldalék, mint pl. foton, neutron)
koedukáció G okt fiúk és lányok együtt oktatása, nevelése nyilvános tanintézetben
ang coeducation ‘ua.’ : lat co(n)- ‘össze, együtt’ | educare, educatum ‘nevel, oktat’, ered.
‘elővezet’: e(x)- ‘-ból, elő’ | ducere ‘vezet’
koedukált G okt fiúkat és lányokat azonos osztályban oktató (iskola)
magy, lásd KOEDUKÁCIÓ (az integráció–integrált és hasonló szópárok mintájára)
koefficiens G mat együttható
tud lat coefficiens ‘ua.’ co(n)- ‘együtt’ | lásd EFFICIENS
koegzisztencia G pol egymás mellett élés, együttélés, együtt létezés
ang coexistence ‘ua.’: lat co(n)- ‘össze, együtt’ | lásd EGZISZTENCIA
koenzim G biol kis molekulasúlyú, nem fehérjetermészetű anyag, amely az enzimfehérjével
reakcióba lépve teszi az adott enzimet képessé hatásának kifejtésére
lat co(n)- ‘össze, együtt’ | lásd ENZIM
koffein G kém a kávé élénkítő hatású alkaloidája
ném Koffein ‘ua.’: ang coffee ‘kávé’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
koffeinizmus G orv koffeinmérgezés
G orv a koffein kóros mértékű élvezete, koffeinfüggőség
tud lat coffeinismus ‘ua.’, lásd KOFFEIN, -IZMUS
koffer G bőrönd, utazótáska, útiláda
G biz far, ülep, fenék
ném Koffer ‘ua.’ fr coffre ‘láda’ késő lat cophinus gör kophinosz ‘kosár’
kofta G vall csodatévő hírében álló, a világtól elvonult egyiptomi bölcs pap
ném Kophta ‘ua.’ Kopte, lásd KOPT
kogens G jog feltétel nélkül kötelező
G jog kényszerítő erejű
lat cogens ‘ua.’ cogere ‘kényszerít’, tkp. ‘egybeterel’: co(n)- ‘össze, együvé’ | agere ‘hajt’
kogge G hajó mély járatú, két- vagy háromárbocos kereskedelmi vitorlás hajó
alném Kogge ‘ua.’ ném Kugel ‘golyó’
 magy kugli
kogitáció † G gondolkodás, elmélkedés
lat cogitatio ‘ua.’ cogitare, cogitatum ‘gondolkodik, kigondol’: co(n)- ‘össze, együvé’ | gyak
agitare ‘elméjében forgat’, ered. ‘zaklat, ingerel’ agere ‘űz, hajt’
kogníció G fil megismerés; az észlelést, érvelést és emlékezést magában foglaló értelmi folyamat
lat cognitio ‘ua.’ cognoscere, cognitum ‘megismer’: co(n)- ‘meg’ | noscere, ered. gnoscere
‘ismer’
kognitív G fil megismerő, a megismerésre vonatkozó
kk lat cognitivus ‘ua.’
 cognoscere, lásd KOGNÍCIÓ
kohabitáció † G jog együttlakás, együttélés
lat cohabitatio ‘ua.’: co(n)- ‘együtt, össze’ | gyak habitare, habitatum ‘lakik’
 habere, habitum
‘bír, tart’
kohanita G vall zsidó papi nemzetség, Áron leszármazottaiból állt, akiknek a Szentélyben való
templomi szolgálat volt a feladatuk
héb kohén ‘áldozópap’ | -ita (vki követőjére, vkihez tartozóra utaló toldalék)
koherencia G összetartozás, összefüggés
tud lat cohaerentia ‘ua.’, lásd KOHERENS
koherens G összefüggő, egybetartozó, összeszedett
lat cohaerens, cohaerentis ‘ua.’ cohaerere, cohaesum ‘összefügg, összeillik’: co(n)- ‘össze,
együvé’ | haerere ‘csüng, tapad’
Lásd még ADHÉZIÓ, HEZITÁL
kohérer G fiz elavult eszköz elektromos hullámok kimutatására a drótnélküli távíró hőskorából
ném Kohärer ‘ua.’, lásd KOHERENS
kohézió G fiz az anyag részecskéit összetartó erő
G fiz összetapadás
G szoc az összetartozás érzete, amely egy társadalmi réteg, csoport tagjait összefűzi
tud lat cohaesio ‘ua.’, lásd KOHERENS
kohorsz G szoc azoknak a csoportja demográfiai felmérésben, akiknek életében bizonyos
események (születés, munkába állás, házasságkötés stb.) azonos évhez kötődik
ang cohors ‘ua.’, lásd COHORS
koilanaglüphosz G műv ókori egyiptomi mélydombormű
gör, ‘ua.’: koilon ‘üreg, mélyedés’ | anaglüphó ‘bevés’: ana- ‘bele’ | glüphó ‘vés’
koimészisz G műv Szűz Mária halálának ábrázolása a keleti egyházművészetben
 gör, ‘elalvás’ koimaó ‘alszik’
koincidál G időben egybeesik
G megegyezik, megfelel
kk lat coincidere ‘ua.’: co(n)- ‘együtt, össze’ | incidere ‘megesik’: in- ‘bele’ | cadere ‘esik’
Lásd még KADENCIA
koincidencia G egyezés
G egybeesés térben vagy időben
G tud jelenségek, hatások egyidejű fellépése
kk lat coincidentia ‘ua.’, lásd KOINCIDÁL
koincidens G egyező, egybeeső
G egyszerre előforduló
kk lat coincidens, coincidentis ‘ua.’, lásd KOINCIDÁL
koiné G nyelvt a hellenisztikus korban kialakult görög köznyelv, amely a korábbi dialektusok (dór,
attikai, ión) különbségeit kiegyenlítette
gör koiné (glóssza) ‘közös (nyelv)’ koinosz ‘közös’
Lásd még CÖNOBITA, CÖNOLÓGIA
koinon G tört több polisz laza államszövetsége az ókori görög történelem különböző szakaszaiban
gör seml, ‘ua.’ koinosz ‘közös’
Lásd még KOINÉ
koitál G orv közösül
ném koitieren ‘ua.’, lásd KOITUSZ
koitusz G orv közösülés, nemi egyesülés
lat coitus ‘összejövetel, párzás, közösülés’ coire, coitum ‘összejön, egyesül, házasodik’: co(n)-
‘össze’ | ire ‘megy’
Lásd még EXITUS, INICIÁLÉ
koka1 G növ dél-amarikai eredetű cserje, melynek levelei fontos alkaloidot tartalmaznak
 sp coca
 kecsua indián cuca ‘ua.’
koka2 G sport három pontot érő dobás cselgáncsban
jap, ‘ua.’

kokain G kém a kokacserje leveléből előállított alkaloida mint kábítószer és mint
gyógyszeralapanyag
ang cocain ‘ua.’: lásd KOKA1 | -in (vegyületre utaló toldalék)
kokainista G orv rendszeresen kokaint fogyasztó szenvedélybeteg
tud lat cocainista ‘ua.’, lásd KOKAIN
kokainizmus G orv a kokain rendszeres élvezete mint szenvedélybetegség
tud lat cocainismus ‘ua.’, lásd KOKAIN, -IZMUS
kokarcinogén G kém olyan anyag, amelynek jelenlétében egy másik anyag rákkeltő hatású lesz, ill.
ilyen irányú hatása fokozódik
lat co(n)- ‘össze, együtt’ | lásd KARCINOGÉN
kokárda G nemzetiszínű szalagból készült kis csokorszerű kitűző, szalagrózsa, szalagcsokor
ném Kokarde fr cocarde ‘színes szalagjelvény katonasapkán’ ófr cocquart ‘hiú’ coq
‘kakas’
kokett G kacér (nő)
fr coquet, coquette ‘tetszeni vágyó, hiú’, lásd KOKETTÁL
kokettál G kacérkodik, ingerkedik, évődik
G (nő) szemez valakivel
ném kokettieren fr coqueter ‘tetszeleg’, tkp. ‘kakasként öntelten, peckesen jár’ coq ‘kakas’
kokettéria G kacérkodás
ném Koketterie ‘ua.’ fr coquetterie ‘tetszelgés, hiú viselkedés’, lásd KOKETTÁL
kokilla G koh fém öntőforma
ném Kokille fr coquille ‘ua.’, tkp. ‘kagylóhéj’ lat conchylium gör konkhülion ‘kagyló’
Lásd még KOKON
kokkusz G orv gömb alakú baktérium
lat coccus gör kokkosz ‘mag’
kókler G vásári szemfényvesztő
G ámító, szélhámos
ném nyj kokler, kaukler ném Gaukler ‘ua.’ ófn goukal ‘varázslás, bolondozás’
kokon G áll rovargubó, selyemhernyógubó
fr cocon ‘ua.’ coque ‘tojáshéj, dióhéj’ lat concha gör konkhé ‘kagylóhéj’
Lásd még KOKON, TRICONCHA
kokosnyik G ölt észak-oroszországi parasztasszonyok félkör alakú hímzett pártája
G ép ehhez hasonló külső díszítmény régi orosz épületeken
or, ‘ua.’
kokott G könnyű erkölcsű, félvilági nő, kitartott nő
fr cocotte ‘ua.’ tkp. ‘pipi’
koksz G kőszén gázosításával nyert nagy fűtőértékű tüzelőanyag
ném Koks ang tbsz cokes ‘kokszosított szén’ coke ‘ua.’ ?
kokszagiz † G növ gumipitypang
or, ‘ua.’ tör köksagˇz ‘ua.’: kök ‘gyökér’ | sagˇz ‘gumi’
kokszol G műsz kőszenet száraz lepárlással koksszá alakít
G biz (sportoló) tiltott teljesítményfokozó szert szed
lásd KOKSZ
koktél G szeszes italok, jég és ízesítők keveréke
G délutáni fogadás, társas összejövetel, ahol ilyen italokat szolgálnak fel
G (összetétel előtagjaként) ilyen alkalomra való (pl. ~ruha), ilyen alkalommal felszolgált (pl.
~paradicsom)
G (összetétel utótagjaként) keverék (pl. gyümölcs~, kagyló~)
 ang cocktail ‘ua.’, tkp. ‘kakasfarok’ (a jelentések összefüggéséről csak találgatások vannak): cock

‘kakas’ | tail ‘farok’
kókusz G növ forró égövi pálma
G növ ennek nagy, belül folyadékkal teli csonthéjas termése, kókuszdió
G biz fej, kobak, koponya
ném Kokos tud lat cocos sp coco ‘ua.’ port côco ‘ijesztő álarc, madárijesztő’ (mert a ~dió
alsó héja kerek mélyedéseivel emberarcra hasonlít; a magyar -usz végződés olyan növénynevek
analógiájára jöhetett létre, mint mirtusz, fikusz, kaktusz stb.)
kókvia † G konyha (kollégiumban)
késő lat coquia ‘ua.’ coquere ‘főz’
Lásd még KOCH
kolagógum G orv az epeképződést és epeürítést serkentő szer
tud lat cholagogum ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | agógosz ‘vezető’ agó ‘vezet, visz’
Lásd még DEMAGÓG
kolangiográfia G orv az epevezeték kontrasztanyagos röntgenfelvétele
tud lat cholangiographia ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | angeion ‘edény’ | lásd -GRÁFIA
kolangitisz G orv epevezeték-gyulladás
tud lat cholangitis ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | angeion ‘edény’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
kolbni † G műsz motordugattyú
ném Kolben ‘ua.’, tkp. ‘bunkó’
kolchicin [kolhicin] G növ az őszi kikericsben előforduló mérgező, de gyógyhatással is bíró alkaloid
tud lat colchicin ‘ua.’: lat colchicum ‘kikerics’ gör kolkhikon ‘ua.’ Kolkhikosz ‘Kolkhisz
városából való’ (utalás az onnan származó Médeiára, aki megmérgezte gyermekeit) | -in
(vegyületre utaló toldalék)
koleciszta G anat epehólyag
tud lat cholecysta ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | küsztisz ‘hólyag’
kolecisztitisz G orv epehólyag-gyulladás
tud lat cholecystitis ‘ua.’: lásd KOLECISZTA | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
kolecisztektómia G orv epehólyag-eltávolítás
tud lat cholecystectomia ‘ua.’: lásd KOLECISZTA | ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
kolecisztográfia G orv kontrasztanyagos röntgenfelvétel az epehólyagról
tud lat colecystographia ‘ua.’, lásd KOLECISZTA, -GRÁFIA
koleda G népr énekes adománygyűjtés karácsonykor vagy vízkereszt napján
szlk koleda ‘ua.’ ősszláv kolenda lat Kalendae ‘a hónap első napja’, lásd KALENDÁRIUM
kolekalciferol G biol a D3 vitamin kémiai neve
gör kholé ‘epe’ | lásd KALCIFEROL
kolekinetikum G orv az epehólyag kiürülését serkentő szer
tud lat cholekineticum ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | lásd KINETIKUS
kolelit G orv epekő
tud lat cholelithus ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | lithosz ‘kő’
kolelitiázis G orv epekövesség, epekőbántalom
tud lat cholelithiasis ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | lásd LITIÁZIS
kolémia G orv epenedv, ill. epefesték jelenléte a vérben
tud lat cholaemia ‘ua.’: gör kholé ‘fekete epe’ | haima ‘vér’
koleopter G rep gyűrűs szárnyú, függőlegesen felszálló repülőgép
ang coleopter ‘ua.’, tkp. ‘bogárszárnyú’, lásd COLEOPTERA
koleoriza G növ a pázsitfűfélék gyökérhüvelye
tud lat coleorhiza ‘ua.’: gör koleosz ‘kardhüvely’ | rhiza ‘gyökér’
kolepoézis G orv epeelválasztás
tud lat cholepoesis ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | poiészisz ‘alkotás, létrehozás’ poieó ‘alkot, költ’
kolera G orv (epe)hányással és hasmenéssel járó veszélyes járványos betegség
tud lat cholera gör kholera ‘ua.’ kholé ‘fekete epe’
koleretikum G orv epehajtó szer
tud lat seml cholereticum ‘ua.’, lásd KOLERETIKUS

koleretikus G orv az epekiválasztást fokozó
tud lat cholereticus ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ | eretikosz ‘evezővel hajtott’
 eresszó ‘mozgásba hoz,
lendít’ ereó ‘evezővel hajt’
kolerikus G lél indulatos, lobbanékony, heves vérmérsékletű
tud lat cholericus ‘ua.’ gör kholerikosz ‘epebeteg’ kholé ‘fekete epe’ (ókori eredetű felfogás
szerint a fenti indulati alkat oka a fekete epe túltengése a testnedvek között)
koleszterin vagy koleszterol
G orv a testszövetekben megtalálható lipoid, policiklikus telítetlen alkohol, az érelmeszesedés egyik
okozója
ném Cholesterin, ill. ang cholesterol ‘ua.’: gör kholé ‘epe’ (felfedezője a ~t az epekőből
különítette el) sztereosz ‘kemény’ | -in (vegyületre utaló toldalék), ill. lásd (ALKOH)OL
kolhoz G mezőg mezőgazdasági termelőszövetkezet a volt Szovjetunióban
or, ‘ua.’ kol(lektjivnoje) hoz(jajsztvo) ‘kollektív gazdaság’: lásd KOLLEKTÍV | hozjain ‘gazda’
kólibacilus G orv a vastagbélflórához tartozó és az emésztéshez szükséges, de szájon át kórokozó
hatású baktérium
ném Kolibakterium lat coli bacterium ‘a vastagbél baktériuma’ colum gör kolon
‘vastagbél’
kolibri G áll Közép- és Dél-Amerikában honos apró, díszes tollazatú, virágok nektárján élő madár
ang, fr colibri ‘ua.’ haiti indián colibari ‘fénylő, ragyogó’
kólika G orv hascsikarás, hasgörcs, epegörcs
tud lat cholica ‘ua.’ gör kholiké ‘epeömlés’ kholé ‘epe’
kolinda G népr karácsonyi ének
G népr karácsonyi kántálás házról házra járva Kelet-Európában
rom colind% ősszláv kolenda, lásd KOLEDA
kolitisz G orv vastagbélgyulladás
tud lat colitis ‘ua.’: colum gör kolon ‘vastagbél’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
kollabál G orv összeroppan, elájul
ném kollabieren ‘ua.’ lat collabi, collapsus, tkp. con-labi ‘összeesik’: con- ‘össze’ | labi ‘esik’
Lásd még KOLLAPSZUS, LABILIS, LAPSZUS
kollaboráció G együttműködés, közös munka
G pej a megszálló ellenséges hatalommal való együttműködés
ang, fr collaboration ‘ua.’, lásd KOLLABORÁL
kollaborál G együtt dolgozik
G pej együttműködik (a megszálló ellenséges hatalommal)
lat collaborare ‘együtt dolgozik’: con- ‘együtt’ | laborare ‘dolgozik’
kollaboráns G pej a megszálló ellenséges hatalommal együttműködő személy
ang, fr collaborant ‘ua.’, lásd KOLLABORÁL
kollaborátor G munkatárs
lat collaborator ‘ua.’, lásd KOLLABORÁL
kolláció † G falatozás, reggeli, uzsonna
G vendégség, lakoma
G harapnivaló
G tud szövegösszevetés
hazai lat collatio ‘falatozás’ lat ‘összehordás, adakozás’ conferre, collatum ‘összehord’:
co(n)- ‘együtt, össze’ | ferre ‘visz’
kollacionál G tud egybevet, összevet, összehasonlít (szöveget)
G nyomd a kötéshez összehordott ívek helyes sorrendjét ellenőrzi
ném kollationieren fr collationner ‘ua.’, lásd KOLLÁCIÓ
kollagén G biol a porcok és csontok fehérjéje
ang collagen ‘ua.’, tkp. ‘enyvképző’: gör kolla ‘enyv’ | lásd -GÉN
 Lásd még KOLLÁZS
kollapszus G orv eszméletvesztés, ájulással járó rohamszerű vérkeringési zavar
tud lat collapsus ‘ua.’, lásd KOLLABÁL

kollaterális G oldalsó, érintkező, egymás melletti
G jog oldalági (rokon)
lat collateralis ‘ua.’: co(n)- ‘együtt’ | latus, lateris ‘oldal’
kollaudáció † G jog ellenőrzés, felülvizsgálat
G egybevetés, összevetés
auszt ném Kollaudation ‘építkezés hivatalos felülvizsgálata’ lat collaudatio, tkp, con-laudatio
‘megdicsérés’: con- ‘össze, együtt’ | laudare ‘dicsér’
kollaudál † G jog felülvizsgál, ellenőriz
G egybevet
ném kollaudieren ‘ua.’, lásd KOLLAUDÁCIÓ
kollázs G műv kivágásokból összeállított és felragasztott kép
G műv tárgyakból komponált képzőművészeti alkotás
fr collage ‘ua.’, tkp. ‘ragasztás’ coller ‘ragaszt’ gör kolla ‘enyv’
Lásd még KOLLAGÉN
kolléga G hiv munkatárs, kartárs
G † okt egyetemi diáktárs
lat collega, tkp. con-lega ‘hivataltárs’, ered. ‘hivatali megbízását (vkivel) együtt töltő’: con-
‘együtt’ | legare ‘megbíz, kiküld’
kollegiális G hiv kartársi, kartársias, testületi
G egyetértő, összetartó
lat collegialis ‘ua.’, lásd KOLLÉGA
kollegina G (főleg megszólításként) kartársnő, női kolléga
ném Kollegin ‘ua.’, lásd KOLLÉGA
kollégista G okt kollégium diákja
magy, lásd KOLLÉGIUM (a gimnázium–gimnazista és hasonló szópárok mintájára)
kollégium G okt bentlakásos református tanintézet
G okt szellemi irányítást is nyújtó egyetemi diákotthon
G okt (egyetemen, főiskolán) valamely szaktárgyból féléves előadássorozat
G vall, jog magas szintű (bíborosi, bírói) tanácskozó testület
lat collegium ‘hivatali testület, céh’, lásd KOLLÉGA
kollekció G gyűjtemény
G ker árukészlet, árumintakészlet
késő lat collectio ‘ua.’, lásd KOLLEKTA
kollekta † G vall templomi adománygyűjtés, perselyezés
G vall az így összegyűlt pénzadomány
G † gyűjtőív
lat tbsz seml collecta ‘összegyűjtött dolgok’ collegere, collectum, tkp. con-legere ‘összegyűjt’:
con- ‘össze, együtt’ | legere ‘gyűjt, olvas’
kollektív G közös, együttes
G társas, testületi, közösségi, csoportos
G átfogó, általános
ném kollektiv fr collectif ‘ua.’, lásd KOLLEKTA
kollektíva G közösség, munkahelyi közösség, együttes
ném Kollektiv ‘ua.’, lásd KOLLEKTÍV
kollektíve G közösen, együttesen, testületileg
újk lat collective ‘ua.’ collectivus ‘közösségi’, lásd KOLLEKTÍV
kollektivista G (fn) a kollektivizmus híve
G (mn) a kollektivizmuson alapuló
ném Kollektivist, kollektivistisch ‘ua.’, lásd KOLLEKTIVIZMUS
kollektivizál G pol közösségi tulajdonba vesz (pl. földtulajdont)
magy, lásd KOLLEKTIVISTA (a kommunista–kommunizál és hasonló szópárok mintájára)

kollektivizmus G pol a termelési eszközök állami tulajdonán alapuló társadalmi rend
ném Kollektivismus ‘ua.’, lásd KOLLEKTÍV

kollektor G műsz energiát összegyűjtő és tároló berendezés (pl. nap~)
G vill csúszógyűrűs érintkező villanymotoron vagy generátoron
ang collector ‘ua.’, lásd KOLLEKTA
kollenchima G növ élő sejtekből álló, növekedésre és nyúlásra alkalmas növényi támasztószövet
ang collenchyma ‘ua.’: gör kolla ‘enyv’ | en- ‘bele’ | khümosz ‘folyadék’
kollerjárat G műsz görgőjárat, hengeres aprító- és őrlőberendezés
ném Kollergang ‘ua.’: Kolle, kuller ‘henger’ kfn kulle, tkp. kugele ‘golyók’ | lásd GANG
kollidál G összeütközik, szembekerül (valakivel)
lat collidere, collisum, tkp. con-lidere ‘összecsap’: con- ‘össze’ | laedere ‘üt, sért’
Lásd még KOLLÍZIÓ, LAESIO
kollié † G nyakék, nyaklánc
fr collier ‘ua.’ lat collare ‘nyaklánc, nyakbéklyó’ collum ‘nyak’
Lásd még DEKOLTÁZS, KOLPORTÁL
kolligáció G kém a kovalens kötés egyik keletkezési módja
ang colligation ‘ua.’ colligare, colligatum, tkp. con-ligare ‘összeköt, egyesít’
kolligátum G nyomd gyűjtőkötet, azonos méretű, de egymástól független művek egybekötésével
létrejött könyv
lat colligatum ‘egybekötés’ colligare, colligatum, tkp. con-ligare ‘összeköt, egyesít’
kollimáció G fiz fénysugarak párhuzamosítása optikai eszközzel
ang collimation ‘ua.’ késő lat collimare, ered. collineare ‘vonalakat együvé rendez’: lat co(n)-
‘össze, együtt’ | linea ‘vonal’
Lásd még KOLLINEÁCIÓ
kollimátor G fiz fénysugarakat párhuzamosító optikai műszer
ang collimator ‘ua.’, lásd KOLLIMÁCIÓ
kollineáció G mat projektív tér egyenestartó leképezése önmagára vagy egy másik projektív térre
ang collineation ‘ua.’, lásd KOLLINEÁRIS
kollineáris G mat ugyanazon az egyenesen fekvő (pontok)
ang collinear ‘ua.’: lat co(n)- ‘össze, együtt’ | linea ‘vonal’
kollízió G geol a litoszféra lemezeinek ütközése a lemeztektonikai mozgások során
G összeütközés (ellentétes erők, érdekek között)
G érdekellentét
lat collisio ‘ua.’, lásd KOLLIDÁL
kollódium G kém alkohol-éter keverékben oldott nitrocellulóz, amely vékony hártyát képez, és
sebek elzárására használatos
tud lat collodium ‘ua.’ gör kollódész ‘enyvszerű, ragadós’ kolla ‘mézga, enyv’
kolloid G kém sűrű, elektronmikroszkopikus méretű részekből álló oldatszerű anyag
ang colloid ‘ua.’, tkp. ‘enyvszerű’: gör kolla ‘mézga, enyv’ | -id ‘-szerű’ eidosz ‘külső, látszat’
kolloidális G kém kolloidszerű, kolloid állapotú
ang colloidal ‘ua.’, lásd KOLLOID
kolloidika G kém kolloidkémia, a fizikai kémiának a kolloid rendszerekkel foglalkozó
tudományterülete
magy, lásd KOLLOID (a herald–heraldika és hasonló szópárok mintájára)
kollokáció G nyelvt olyan szószerkezet, amelynek elemei gyakran szerepelnek együtt, pl. mély
álom, hirtelen harag
tud lat collocatio, tkp. con-locatio ‘egymás mellé helyezés’: co(n)- ‘össze, együtt’ | locare,
locatum ‘helyez’ locus ‘hely’
kollokvál G okt féléves anyagból egyetemi, főiskolai vizsgát tesz
lat colloqui, tkp. con-loqui ‘beszélget’: con- ‘együtt’ | loqui ‘beszél’
kollokvens † G okt kollokviumra készülő vagy éppen kollokváló egyetemi hallgató
lat colloquens ‘beszélgető’, lásd KOLLOKVÁL

kollokvium G okt egyetemi, főiskolai vizsga egy félév anyagából
G tud tanácskozás, megbeszélés
lat colloqium ‘beszélgetés’, lásd KOLLOKVÁL
kollotípia G nyomd fénykép-sokszorosító eljárás zselatinbikromát felhasználásával
ang collotype ‘ua.’: gör kolla ‘enyv’ | tüposz ‘nyomat’, lásd TÍPUS
kolludál † G jog összejátszik valakivel (egy harmadik fél kárára)
lat colludere, tkp. con-ludere ‘ua.’: con- ‘össze, együtt’ | ludere ‘játszik’
Lásd még ALLÚZIÓ, ILLÚZIÓ, INTERLÚDIUM, LUDIMAGISZTER
kolmáció G mezőg talajszint emelése iszapréteg ráterítésével
ném Kolmation ‘ua.’ ol colmata ‘feltöltés’ colmo lat culmus ‘csúcs, tetőpont’
Lásd még KULMINÁL
kol nidré G vall engesztelés napján (lásd JOM KIPPUR) az esti istentiszteletet kezdő ima, amely az
előző évben tett fogadalmak alól való feloldozást mondja ki
arámi, ‘minden fogadalom’
kóló G délszláv népi körtánc
szerb-horvát kolo ‘ua.’, tkp. ‘kerék, kör’
kolofon G nyomd a kiadás adatait tartalmazó szöveg könyv végén vagy a címlap hátoldalán
ném Kolophon ‘ua.’ gör kolophón ‘csúcs, utolsó simítás’
kolofónium G fenyőgyanta, hegedűgyanta
kk lat colophonium ‘ua.’ (resina) Colophonia ‘Kolophón kisázsiai városból való (gyanta)’
kolomejka G a kárpátukrán huculok gyors, kétnegyedes ütemű tánca
ukrán kolomijka ‘ua.’ Kolomija ukrán városról
Lásd még KALAMAJKA
kólon G irod több verslábból álló egység a klasszikus időmértékes verselésben
G nyelvt kettőspont
tud lat colon gör kólon ‘ua.’, tkp. ‘testrész, tag’
kolonátus G tört a kolónusok telepítésének rendszere a késő császárkorban
G tört a kolónusok helyzete, jogállása
lat colonatus ‘ua.’, lásd KOLÓNIA, KOLÓNUS
kolonel G nyomd hétpontos betűnagyság
ném Kolonel ‘ua.’ fr colonel ol colonnello ‘ezredes’, tkp. ‘egy menetoszlop parancsnoka’
colonna ‘oszlop, menetoszlop’ lat columna, lásd KOLUMNA
kolónia G tört római polgárok települése meghódított területen
G tört gyarmat, gyarmatbirtok
G idegen államba kivándorolt, azonos nemzetiségű személyek közössége
G telep, település, lakótelep
G biol sejttársulás
lat colonia ‘tanya, parasztudvar, gyarmati telep’ colere, cultum ‘megművel’
Lásd még KOLONIÁL, KOLONIZÁL, KULTÚRA, KULTUSZ
koloniál G műv csavart oszlopokkal díszített (tölgyfa bútor)
magy, ‘ua.’ ném kolonial ‘gyarmati’ ang colonial (style) ‘a volt észak-amerikai gyarmatok
klasszicista (stílusa)’, lásd KOLONIÁLIS
koloniális G gyarmati
ném kolonial, lásd KOLÓNIA
kolonialista G (mn) gyarmatosító, gyarmatszerző, gyarmattartó
G (fn) ilyen politikát képviselő, folytató személy
ném kolonialistisch, Kolonialist ‘ua.’, lásd KOLONIALIZMUS
kolonializmus G pol gyarmatszerző vagy gyarmattartó politika
ang colonialism ‘ua.’, lásd KOLONIÁLIS, -IZMUS
kolonizáció G pol gyarmatosítás
G † betelepítés
ném Kolonisation ‘ua.’, lásd KOLONIZÁL
kolonizál G gyarmatosít
G telepít, betelepít
ném kolonisieren ‘ua.’, lásd KOLÓNIA
kolonizátor G gyarmatosító
G telepítő, betelepítő
ném Kolonisator ‘ua.’, lásd KOLONIZÁL
kolonnád G ép oszlopsor, oszlopcsarnok
fr colonnade ‘ua.’ colonne ‘oszlop’ lat columna ‘ua.’, lásd KOLUMNA
kolónus G tört római nagybirtokra telepített félszabad személy a késő császárkorban
G telepes, gyarmatosító
lat colonus ‘paraszt, bérlő, telepes’, lásd KOLÓNIA
kolorálás G műv színezés
G zene díszítés, ékesítés
ném kolorieren fr colorer ‘színez’ lat color ‘szín’
koloráns G színezőanyag, festékanyag
lat colorans ‘ua.’ colorare ‘fest’ color ‘szín’
koloratúra G zene magas hangok gyors egymásutánja szöveg nélkül mint énekszólam ékítménye
ol coloratura ‘ékítés, színesítés’ colorare ‘színez’ lat color ‘szín’
koloriméter G kém kolorimetriai vizsgálatokra szolgáló berendezés
ang colorimeter ‘ua.’, lásd KOLORIMETRIA
kolorimetria G kém a fényelnyelés mérésén és az oldatok színének összehasonlításán alapuló
anyagvizsgálati módszer
ang colorimetry ‘ua.’: lat color ‘szín’ | gör metreó ‘mér’
kolorista G műv a színhatásokat mesterien alkalmazó festőművész
G műv a kolorizmus képviselője a festészetben
ném Kolorist ‘ua.’, lásd KOLORIZMUS
kolorit G műv színezet, színezés, színhatás
G műv jellemző színhasználat
G zene hangszín, hangárnyalat
ném Kolorit ol colorito ‘ua.’ lat color ‘szín’
kolorizmus G műv a színhatások túlsúlya más képalkotó elemekhez képest a festészetben
ném Kolorismus ‘ua.’: lat color ‘szín’ | lásd -IZMUS
kolorofszet G nyomd fényképészeti úton való színbontáson alapuló színes ofszetnyomás
lat color ‘szín’ | lásd OFSZET
koloszkópia G orv vastagbéltükrözés
tud lat coloscopia ‘ua.’: gör kolon ‘vastagbél | szkopeó ‘néz, vizsgál’
kolosszális G óriási, roppant nagy, nagyszabású, nagy horderejű
G nagyszerű, remek, pompás
újk lat lat colossalis ‘ua.’, lásd KOLOSSZUS
kolosszus G hatalmas szobor
G óriás, hatalmas termetű ember
lat colossus gör kolosszosz ‘óriási szobor (ti. Hélioszé Rhodosz kikötőjében)’ ?
kolosztrum G orv előtej, a szülés előtti és utáni néhány napon kiválasztott sűrű anyatej
tud lat colostrum ‘ua.’ ?
kolpitisz G orv hüvelygyulladás
tud lat colpitis ‘ua.’: gör kolposz ‘öl, anyaméh, hüvely’, ered. ‘öböl’ | -itisz (gyulladásra utaló
toldalék)
kolportál † G ker házaló kereskedést folytat
G ker házhoz visz (könyvet, más árut)
G átv terjeszt (híreket), híresztel (rágalmakat)
 fr colporter ‘ua.’, tkp. ‘nyakában hord’: col ‘nyak’
 lat collum ‘ua.’ | porter ‘visz’ lat portare
‘ua.’
Lásd még KOLLIÉ
kolportázs G ker sajtótermékek terjesztése
G ker könyvek házaló árusítása
G átv híresztelés, álhírterjesztés
fr colportage ‘ua.’, lásd KOLPORTÁL
kolportőr † G ker házaló könyvárus, könyvkihordó
G átv álhírterjesztő
fr colporteur ‘ua.’, lásd KOLPORTÁL
kolposzkóp G orv optikai eszköz a hüvely és méhnyak vizsgálatára
tud lat colposcop(ium) ‘ua.’: gör kolposz ‘öl, anyaméh, hüvely’, tkp. ‘öböl’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
kolposzkópia G orv vizsgálat kolposzkóppal
tud lat colposcopia ‘ua.’, lásd KOLPOSZKÓP
kolumbárium G ép hamvvedrek számára való fülkesorokkal ellátott építmény temetőben,
hamvasztóban
lat columbarium ‘ua.’, tkp. ‘galambdúc’ columba ‘galamb’
kolumna G nyomd nyomtatott hasáb (könyvben)
G sajtó rovat (újságban)
ném Kolumne ‘ua.’ lat columna ‘oszlop’ columen, culmen ‘csúcs’ collis ‘domb’
Lásd még KOLONEL, KOLONNÁD, KULMINÁL
kolumnista G sajtó rovatvezető
ném Kolumnist ‘ua.’, lásd KOLUMNA
kóma1 G orv hosszan tartó öntudatlan állapot
gör kóma, kómatosz ‘mély álom’ koimaó ‘alszik’
Lásd még CINTEREM, KOIMÉSZISZ, KOMATÓZUS
kóma2 G csill csóva, az üstökös magját körülvevő, fénylő gázburok
tud lat coma ‘ua.’, tkp. ‘hajfürt’ gör komé ‘haj, szakáll’
Lásd még KOMÉTA
komatózus G orv kómában fekvő, öntudatlan
tud lat comatosus ‘ua.’, lásd KÓMA1
kombájn G mezőg arató-cséplő gép
or kombajn ang combine (harvester) ‘kombinált (aratógép)’ lat combinare, lásd KOMBINÁL
kombattáns G harcos, harcias
G erélyesen vitázó, vitakész, támadó kedvű
fr combattant ‘harcoló’ combattre ‘harcol’ késő lat combattuere ‘verekszik, harcol’: con-
‘kölcsönösen’ | battuere ‘üt’
Lásd még BATAILLON, BATTÉRIA
kombi G műsz nyújtott kocsiszekrényű, hátsó ajtós személygépkocsi
ném Kombi ‘ua.’ kombi(niert) ‘kombinált, egyesített’, lásd KOMBINÁL
kombináció G összeállítás, csoportosítás, társítás, együttes
G keverék, elegy
G mat adott számú elemnek minden lehetséges módon való csoportosítása
G számítás, elképzelés, elgondolás
G sport összjáték
tud lat combinatio ‘ua.’, lásd KOMBINÁL
kombinál G csoportosít, társít, összekapcsol
G mat kombinációs számítást végez
G elképzel, találgat, következtet
G sport összejátszik, ügyes összjátékkal támadást épít fel
G pej ügyeskedik
 késő lat combinare, combinatum ‘egyesít, kettőből egyet alkot’: con- ‘össze, együtt’ | bini

‘kettesével’
Lásd még BINÁRIS
kombinált G összeállított, vegyes
G összetett, több célú
G egybeépített
lásd KOMBINÁL
kombinát G ipar egy iparág egybekapcsolódó termelési folyamatait egyesítő nagyüzem
or kombinat ném Kombinat ‘ua.’ tud lat combinatus ‘egyesített’, lásd KOMBINÁL
kombinatív G mat kombináción alapuló
G a kombinálásban megnyilvánuló (tehetség)
ang combinative ‘ua.’, lásd KOMBINÁL
kombinátor G vill vezérkapcsoló
G biz ötletgyáros
ném Kombinator ‘ua.’, lásd KOMBINÁL
kombinatorika G mat a véges halmazok elmélete
G mat a matematikának a kombinációval, permutációval és variációval foglalkozó ága
ném Kombinatorik ‘ua.’, lásd KOMBINÁL
kombinatorikus G mat a kombinatorika eszközeire és módszereire támaszkodó (résztudomány,
mint halmazelmélet, topológia)
ném kombinatorisch ‘ua.’, lásd KOMBINATORIKA
kombiné G div a felsőruhánál rövidebb, vállpántos női fehérnemű
bécsi ném Kombine ‘ingnadrág’ fr combiné ‘kombinált, egyesített’, lásd KOMBINÁL
komedencia † G ennivaló, elemózsia
tréfás lat comedentia ‘ua.’ comedere ‘megesz’: con- ‘össze, együtt’ | edere ‘eszik’
komédia G szính vígjáték, bohózat
G † színészet, színjátszás, színi előadás
G biz mulatságos eset
G pej tettetés, színlelés, ámítás
G biz hűhó, teketória
lat comoedia gör kómódia ‘ua.’: kómosz ‘mulatozók vidám menete Dionüszosz ünnepén’ | ódé
‘ének’
komédiás G képmutató, színészkedő ember
G a színpadias, hatásvadász fogásokat kedvelő ember
G † színész
G † vásári mutatványos, csepűrágó
lásd KOMÉDIA
komédiázik G szính önfeledt jókedvvel, mulattatóan játszik (színpadon)
G mókázik, bolondozik
G pej alakoskodik, színészkedik
lásd KOMÉDIA
komendál lásd KOMMENDÁL
kométa † G üstökös
lat cometa ‘ua.’ gör kométész (asztér) ‘hosszú hajú (csillag)’ komé ‘hajfürt, üstök’
Lásd még KÓMA2
kometabolizmus G biol egyes mikroorganizmusok olyan vegyi ténykedése, amelynek termékét
sem táplálékként, sem testépítő anyagként nem használják fel
lat co(n)- ‘össze, együtt’ | lásd METABOLIZMUS
komfort G kényelem
G lakás fölszereltsége kiszolgáló helyiségekkel
 ném Komfort ‘ua.’
 ang comfort ‘vigasz, gondtalanság, kényelem’ ófr confort ‘támasz,
vigasz’ késő lat confortare ‘megerősít, megvigasztal’: con- ‘meg’ | fortare ‘erősít’ fortis
‘erős’
komfortábilis † G kényelmes
ném komfortabel
 fr comfortable ‘ua.’, lásd KOMFORT
komfortáblis lásd KONFLIS
komi G népr a finn-permi ághoz tartozó finnugor nyelvet beszélő nép a Pecsora folyó vidékén
komi, ‘ua.’, tkp. ‘férfi’

 magy hím
komika G szính vígjátéki szerepeket játszó színésznő
magy, lásd KOMIKUS (a naiva, tragika mintájára)
komikum G irod nevetésre késztő ellentmondásosság, visszásság irodalmi műben
G fonák, furcsa, torz elem, mozzanat
magy, a KOMIKUS semleges alakja, vsz. latinosítás a ném das Komische ‘a komikus (vonás)’
nyomán, esetleg a ném eredetű fizikum, technikum s hasonló szavak mintájára
komikus G (mn) furcsa, nevetséges
G nevettető, mulattató, kacagtató
G (fn) vígjátéki színész
G mulattató, tréfamester
lat comicus ‘ua.’ gör kómikosz ‘a kómoszhoz tartozó, vígjátéki, mulatságos’, lásd KOMÉDIA
komissió G megbízás valaminek elintézésére, megvásárlására
lat commissio ‘megbízás’, lásd KOMISSZIÓ
komissiózik G sok üzletet végigjárva vásárolgat
G megbízásokat teljesít
lásd KOMISSIÓ
komiszáros lásd KOMISSZÁRIUS
komisszár G tört népbiztos, kommunista politikai biztos a Vörös Hadseregben a polgárháború
idején
G tört miniszteri jogkörű népbiztos a szovjet központi igazgatási szervekben 1946 előtt
or komisszar ném Kommissar ‘megbízott’, lásd KOMISSZÁRIUS
komisszárius † G kormánybiztos
G csendbiztos, rendőrbiztos
kk lat commissarius ‘megbízott’, lásd KOMISSZIÓ
komisszió G megbízatás
G † bizottság
kk lat commissio ‘megbízás’ committere, commissum, tkp. con-mittere ‘rábíz, megbíz’: con-
‘meg, rá’ | mittere ‘küld, ad’
Lásd még ADMISSZIÓ, EMISSZIÓ, IMMISSZIÓ, PERMISSZIÓ, REMISSZIÓ
komitácsi G tört törökellenes bolgár, macedón felkelő a 19. század végén
G tört szerb, bosnyák népfelkelő az első világháborúban az osztrák–magyar csapatok ellen
tör komitatçě ‘ua.’: bolgár komitat ‘bizottság’, lásd KOMITÉ (a felkelők által alakított
bizottságokra utal) | -çě (mesterségre vagy vmihez tartozásra utaló toldalék)
komitátus † G vármegye
lat comitatus ‘ua.’, tkp. ‘grófság, ispánság’ comes, comitis ‘gróf, ispán’, tkp. ‘társ, útitárs,
kísérő’ (ti. a királyé): con- ‘együtt’ | ire, itum ‘megy’
Lásd még COMTE, VICOMTE
komité G bizottság, választmány
ném Komitee fr comité ang committee ‘ua.’ commit ‘rábíz, megbíz’, lásd KOMISSZIÓ
komma † G nyelvt vessző, ékezet
lat comma ‘ua.’ gör komma, tkp. kop-ma ‘veret (pénzen)’ koptó ‘üt, ver’
kommabacilus G orv vessző alakú bacilus, a kolera kórokozója
lásd KOMMA, BACILUS
kommandáns G kat parancsnok, főparancsnok
ném Kommandant ‘ua.’, lásd KOMMANDÍROZ

kommandantúra † G kat parancsnokság
ném Kommandantur ‘ua.’, lásd KOMMANDÁNS

kommandíroz † G kat parancsnokként irányít, vezényel (sereget)
G parancsolgat, utasít, rendelkezik
ném kommandieren fr commander népi lat commandare ‘ua.’ lat commendare ‘ajánl’,
lásd KOMMENDÁL
kommandó G kat különleges feladatra irányított kisebb katonai vagy rendőri különítmény,
rohamcsapat, rajtaütő egység
G kat † vezényszó
G kat † parancsnokság
ang commando afrikaans, holl kommando ‘ua.’ port comando ‘parancs’, lásd KOMMANDÍROZ
kommasszáció † G jog tagosítás
ném Kommassation ‘ua.’, lásd KOMMASSZÁL
kommasszál † G jog tagosít, több darabból álló birtok helyett, csere útján, egy tagból álló birtokot
jelöl ki
ném kommassieren ‘ua.’: con- ‘együvé’ | massa ‘tömeg’
kommemoráció G megemlékezés, emlékünnepség
lat commemoratio ‘ua.’ commemorare, commemoratum, tkp. con-memorare ‘megemlékezik’:
con- ‘együtt’ | memorare ‘emlékezik’ memoria ‘emlékezet’ meminisse ‘emlékszik’
kommemoratív G emlékeztető, megemlékező
G emlékezetes
újk lat commemorativus ‘ua.’, lásd KOMMEMORÁCIÓ
kommenció † G szegődmény, mezőgazdasági cselédek természetbeni járandósága
a KONVENCIÓ magyaros változata
kommenda G vall egyházi hivatal jövedelmének haszonélvezete
kk lat commenda ‘ua.’, lásd KOMMENDÁL
kommendáció G javaslat, ajánlás
lat commendatio ‘ua.’, lásd KOMMENDÁL
kommendál G javasol, ajánl
G eladó lányt ajánl házasulandó férfinak
lat commendare, tkp. con-mendare ‘rábíz, ajánl’: con- ‘össze’ | mandare ‘rábíz, megbíz’
Lásd még MANDÁTUM
kommentáció G magyarázat, értelmezés
G tud értekezés, fejtegetés, szövegmagyarázat
lat commentatio ‘tanulmányozás’, lásd KOMMENTÁL
kommentál G sajtó értelmez, magyaráz, taglal (híreket, eseményeket)
G tud megvilágít, magyarázó jegyzetekkel kísér (művet, szöveget)
ném kommentieren ‘ua.’ késő lat commentum ‘értelmezés, magyarázat’ lat gyak commentari
‘átgondol, megfogalmaz’ comminisci, commentus ‘kigondol’: con- ‘együtt’ | mens, mentis
‘értelem’
kommentár G sajtó hírmagyarázat
G tud szövegmagyarázat, magyarázó jegyzet, széljegyzet
G tréf rosszmájú megjegyzés
ném Kommentar ‘ua.’ lat commentarius ‘feljegyzés, napló’, ered. ‘feljegyzéssel kapcsolatos’,
lásd KOMMENTÁL
kommentátor G sajtó hírmagyarázó
G tud szövegmagyarázat szerzője
ném Kommentator ‘ua.’, lásd KOMMENTÁL
kommenzalista G biol, orv a kommenzalizmus jegyében táplálkozó (állat, mikroorganizmus)
ang commensalist ‘ua.’, lásd KOMMENZALIZMUS
kommenzalizmus G biol asztalközösség, állatok olyan laza együttélése, amelyben az egyik a másik
táplálékának a fölöslegéből (pl. prédájának a maradékából) él
G orv mikroorganizmus jelenléte a szervezetben, annak károsítása nélkül (pl. a belek
baktériumflórája)
tud lat commensalismus ‘ua.’: késő lat commensalis ‘asztaltárs’: con- ‘össze, együtt’ | mensa
‘asztal’ | lásd -IZMUS
kommenzurábilis G összemérhető, összevethető
tud lat commensurabilis ‘ua.’ késő lat commensurare, tkp. con-mensurare ‘összemér’: con-
‘össze’ | mensura ‘mérték, mérőeszköz’ metiri, mensus ‘mér’
kommerciális G ker kereskedelmi, üzleti
G átv üzleties, anyagias
késő lat commercialis ‘ua.’, lásd KOMMERCIUM
kommercium † G kereskedés, kereskedelem
G közlekedés
lat commercium ‘kereskedelem’ commercari, tkp. con-mercari ‘összevásárol’: con- ‘össze’ |
merx, mercis ‘áru’
kommersz G nagy tömegben gyártott, gyenge minőségű
G silány, értéktelen
G irod, film csak anyagi sikerre törekvő, művészileg értéktelen (alkotás)
fr (de) commerce ‘kereskedelmi’, lásd KOMMERCIUM
kommilfó lásd COMME IL FAUT
kommisszúra G anat ereszték, keresztirányú összeköttetést biztosító idegrostnyaláb
tud lat commissura ‘ua.’, ered. ‘kapocs, ereszték’ committere, commissum, tkp. con-mittere
‘összeereszt’: con- ‘össze, együtt’ | mittere ‘dob, küld, ereszt’
Lásd még KOMISSZIÓ
kommittens † G megbízó
lat committens ‘ua.’ committere, commissum, tkp. con-mittere ‘összeereszt, rábíz, meghagy’:
con- ‘össze, együtt’ | mittere ‘dob, küld, ereszt’
Lásd még KOMISSZIÓ
kommóció † G testmozgás, séta
G változás
G felindulás, izgalom
lat commotio ‘mozgás, felindulás’ commovere, commotum ‘megmozdít, felizgat’: con- ‘össze’ |
movere ‘mozdít’
kommoditás G kényelem
G kényelemszeretet, kényelmesség
lat commoditas ‘ua.’, lásd KOMMODUS
kommodus † G kényelmes, komótos
lat commodus ‘célszerű, kényelmes’, tkp. ‘módjával való’: con- ‘együtt’ | modus ‘mód, mérték’
Lásd még KOMÓD, KOMÓTOS
kommoráció G stil időzés, késlekedés (írásban, szónoklatban), a fontos gondolat többszörös
megközelítése különböző formákban
lat commoratio ‘ua.’: con- (nyomatékos) | morare, moratum ‘késlekedik’ mora ‘habozás,
késlekedés’
Lásd még MORA, MORATÓRIUM
kommuna G tört középkori itáliai városok önkormányzata
G tört vagyonközösségen és a termelt javakból való azonos részesülésen alapult szovjet szövetkezeti
forma az 1920-as években
G szoc férfiak és nők kisebb csoportjának élet- és vagyonközössége mint alternatív családmodell
kk lat communa ‘közösség, község’, lásd KOMMUNÁLIS
kommunális G községi, városi, a helyi közigazgatás keretébe tartozó
G közösségi, a helyi lakosságot kiszolgáló
 ném kommunal
 fr communal ‘ua.’ lat communis, tkp. con-munis ‘közös, azonos kötelmek
közt élő’: con- ‘együtt’ | tbsz munia ‘kötelességek, szolgálatok’
Lásd még IMMÚNIS, KOMMUNIKÁL, KOMMÜN, MUNICÍPIUM
kommunikáció G inf tájékoztatás, hírközlés
G inf közlés, gondolatközlés, gondolatcsere
G emberek közötti összeköttetés, érintkezés, kapcsolat
ang communication ‘ua.’ lat communicatio ‘közlés’, lásd KOMMUNIKÁL
kommunikál G közöl valamit
G érintkezik, szóba áll (valakivel)
lat communicare, communicatum ‘közöl, megoszt, megbeszél’ communis ‘közös’, lásd
KOMMUNÁLIS
kommunikatív G közlékeny
G inf a közlési folyamatból eredő
ang communicative ‘ua.’, lásd KOMMUNIKÁL
kommunikátor G inf a közlési folyamat részese, közlő vagy befogadó
ang communicator ‘ua.’, lásd KOMMUNIKÁL
kommunikátum † G közlemény
lat communicatum ‘ua.’, lásd KOMMUNIKÁL
kommunió G vall áldozás a katolikus misében
kk lat communio ‘ua.’, tkp. ‘közösség’, lásd KOMMUNÁLIS
kommunista G pol (mn) a kommunizmus céljait valóra váltani törekvő (mozgalom, párt, egyén)
G (fn) ilyen eszméket képviselő személy
G kommunista párt tagja
ném Kommunist ‘ua.’, lásd KOMMUNIZMUS
kommunitás † G közösség, társaság
G jog közvagyon (pl. közlegelő)
tud lat communitas ‘ua.’, lásd KOMMUNÁLIS
kommunizál G köztulajdonba vesz
fr communiser ‘ua.’, lásd KOMMUNÁLIS
kommunizmus G pol (a marxi elmélet szerint) a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló,
osztály nélküli gazdasági és társadalmi rend
ném Kommunismus fr communisme ‘ua.’: lásd KOMMUNÁLIS, -IZMUS
kommutáció G felcserélés, helyettesítés
G vill áram irányának váltogatása elektromos gépek forgórészének tekercseiben
lat commutatio ‘ua.’, lásd KOMMUTÁL
kommutál G váltogat, cserél, cserélget
lat commutare, commutatum, tkp. con-mutare ‘váltakozik, cserélget’: con- ‘meg-, össze’ | mutare
‘változtat, változik’
Lásd még MUTÁCIÓ
kommutatív G mat felcserélhető, elemei felcserélésétől nem változó (művelet)
ném kommutativ ‘ua.’, lásd KOMMUTÁL
kommutativitás G mat felcserélhetőség
ném Kommutivität ‘ua.’, lásd KOMMUTATÍV
kommutátor G vill áramfordító, az áram irányát felcserélő alkatrész
ném Kommutator ‘ua.’, lásd KOMMUTÁL
kommün G tört az 1871-es párizsi munkásfelkelés nyomán kialakult diktatúra
G tört az 1919-es magyar Tanácsköztársaság
fr Commune (de Paris de 1871) ‘(az 1871-es párizsi) Kommün’ commune ‘község, helyi
közigazgatás’, lásd KOMMUNÁLIS
kommünár G tört az 1871-es párizsi kommün híve, harcosa
fr communard ‘ua.’, lásd KOMMÜN
kommüniké G hiv hivatalos jelentés, közlemény, nyilatkozat a sajtóban
 fr communiqué ‘közlemény’, tkp. ‘közölt dolog’
 communiquer ‘közöl’, lásd KOMMUNIKÁL
komód G széles, alacsony, fiókos szekrény, sublót
ném Kommode
 fr commode ‘ua.’, ered. ‘kényelmes, kezelhető’ lat commodus, tkp. con-
modus ‘célszerű, kényelmes’: con- ‘össze, együtt’ | modus ‘mérték, mód’
Lásd még KOMMODUS
komótizál † G lustálkodik, henyél, tétlenkedik
tréfás latinos képzés, lásd KOMÓTOS
komótos G kényelmes, lassú, ráérős
G körülményes
ném kommod ‘kényelmes’, lásd KOMÓD
kompakció † G testalkat, testi felépítés
G erős, tömör testalkat
lat compactio ‘ua.’, lásd KOMPAKT
kompakt G tömör, tömött, szoros
G tápláló, tömény, laktató (étel)
ném kompakt fr compact tömör lat compactus ‘egyberótt, zömök, vaskos’ compingere,
compactum, tkp. con-pingere ‘összeilleszt, összeszorít’: con- ‘össze’ | pango ‘beüt, egyberó’
kompaktlemez G műsz lézertechnikával és digitális jelekkel írható és olvasható, eredetileg hangot,
ma már szöveget és képeket is tároló és visszaadó lemez, CD
ang compact disk ‘ua.’, lásd KOMPAKT, DISZKOSZ
kompaktor † G könyvkötő
lat compactor ‘ua.’, lásd KOMPAKT
kompánia G társaság, baráti kör
G † társulat, színtársulat
G † kat gyalogos század
ném Kompagnie fr compagnie ‘ua.’ compagnon ‘társ’ kk lat companio ‘ua.’, tkp.
‘kenyeres pajtás’: con- ‘együtt’ | panis ‘kenyér’
Lásd még APANÁZS, PANÍROZ
kompanista † G üzlettárs
G biz cellatárs
ném Kompanist ‘ua.’
komparábilis G egybevethető, összehasonlítható
lat comparabilis ‘ua.’, lásd KOMPARÁCIÓ
komparáció G egybevetés, összehasonlítás
G nyelvt a melléknév fokozása
lat comparatio ‘ua.’ comparare, comparatum, tkp. con-parare ‘párosít, összevet’: con-
‘össze’ | par ‘pár’
Lásd még PARITÁS
komparatisztika G tud összehasonlító irodalomtudomány vagy nyelvtudomány
ném Komparatistik ‘ua.’, lásd KOMPARÁCIÓ
komparatív G tud egybevető, összevető
G nyelvt összehasonlító (nyelvtudomány)
ném komparativ ‘ua.’, lásd KOMPARÁCIÓ
komparativista G tud az összehasonlító módszer alkalmazója nyelv- vagy irodalomtudományban
ném Komparativist ‘ua.’, lásd KOMPARATIVIZMUS
komparativizmus G tud összehasonlító módszer a nyelv- és irodalomtudományban
ném Komparativismus ‘ua.’: lásd KOMPARATÍV, -IZMUS
komparátor G műsz hosszúságok nagy pontosságú összevetését végző módszer
G műsz mérőskálákat hitelesítő műszer
G csill csillagok fényváltozásait figyelő és rögzítő műszer
ném Komparator ‘ua.’ lat comparare, lásd KOMPARÁCIÓ
kompareál † G megjelenik, jelen van
 lat comparere ‘ua.’: con- ‘meg-’ | parere ‘mutatkozik, engedelmeskedik’

kompartimentum G biol olyan valós vagy virtuális tér élő szervezetekben, amelyben bizonyos
vegyi folyamatok végbemennek
késő lat compartimentum ‘elkülönült tér’
 compartire ‘feloszt, elkülönít’: con- (nyomósító) |
partiri ‘szétoszt, részesít’ pars, partis ‘rész’
Lásd még PARTÍCIÓ, PARTITA
komparzéria † G szính statiszták, néma szereplők együttese
ném Komparserie ‘ua.’ ol comparsa ‘megjelenés’ comparire, comparso ‘megjelenik’ lat,
lásd KOMPAREÁL
kompasz G iránytű
ném Kompass ‘ua.’ ol compasso ‘körző, (hosszmérésre is használt) körzőszár’, utóbb ‘iránytű’
késő lat compassare, tkp. con-passare ‘lelép, lépésekkel kimér’: con- ‘együtt, össze’ | passus
‘lépés’
Lásd még PASSZUS
kompasszió G részvét, együttérzés
lat compassio ‘ua.’: con- ‘együtt’ | passio ‘szenvedés’ pati, passus ‘szenved’
Lásd még PASSIÓ
kompatíbilis G biol a szervezetbe beépülni képes
G összeférhető, összeillő
G inf szerkezete lényeges elemeiben azonos, ezért összeilleszthető, csatlakoztatható
ang compatible ‘ua.’ késő lat compatibilis ‘egymást elviselő’ compati, tkp. con-pati
‘egymást tűri’: con- ‘együtt, egymást’ | pati ‘eltűr, elszenved’
kompatibilitás G összeférhetőség
G összeillés, csatlakoztathatóság
ang compatibility ‘ua.’, lásd KOMPATIBILIS
kompatrióta † G honfitárs, földi
késő lat compatriota ‘ua.’: con- ‘együtt’ | lásd PATRIÓTA
kompaund G műsz a gőz kitágulását két külön hengerben lebonyolító (gőzgép)
ang compound ‘összetett’ ófr compondre ‘összetesz’ lat componere, lásd KOMPONÁL
kompendiózus G kivonatos, vázlatos
ném kompendiös fr compendieux ‘ua.’, lásd KOMPENDIUM
kompendium G vezérfonal
G kivonatos, összefoglaló kézikönyv valamely tárgyról
G kivonat, sűrítmény, összefoglalás
G film képkamerára szerelt előtét a zavaró fények kizárására
lat compendium, tkp. con-pendium ‘megtakarítás, rövidebb út’: con- ‘együtt, össze’ | pendere
‘lemér’
Lásd még PENZUM
kompenzáció G kiegyenlítés, ellenszolgáltatás
G ker kárpótlás, fájdalomdíj
G ker közvetlen külkereskedelmi árucsere, csereforgalom
G orv csökkent működésű szervrész funkciójának kiegyenlítődése más szerv működése által
G lél ellensúlyozás, kisebbrendűségi érzés kiegyenlítése más téren való siker kikényszerítésével
lat compensatio ‘ua.’, lásd KOMPENZÁL
kompenzál G kiegyenlít, ellensúlyoz, beszámít
G ker kárpótol, kártalanít, visszatérít
G orv csökkent működésű szervet serkent
G lél kudarcért más téren elért sikerrel próbál elégtételt venni
lat compensare, compensatum, tkp. con-pensare ‘kiegyenlít, kárpótol’: con- ‘együtt, össze’ | gyak
pensare ‘megmér, kifizet’ pendere, pensum ‘mér’
Lásd még KOMPENDIUM
kompenzátor G műsz kiegyenlítő berendezés
G vill összehasonlító méréseket végző berendezés
tud lat compensator ‘ua.’, lásd KOMPENZÁL
kompetál † G verseng, vetélkedik
G megilleti (valami)
lat competere, competitum, tkp. con-petere ‘azonos célra tör, megfelel’: con- ‘együtt’ | petere
‘siet’
Lásd még KORREPETÁL, PETÍCIÓ, REPETA
kompetencia G illetékesség, jogosultság, hatáskör
G szakértelem, felkészültség, hozzáértés
G † illeték, illetmény
ném Kompetenz ‘ua.’, lásd KOMPETENS
kompetens G illetékes, jogosult
G szakértő, hozzáértő, szakavatott, jártas
ném kompetent ‘ua.’ lat competens ‘versengő, alkalmas’ competere ‘összetalálkozik,
alkalmas, képes’, lásd KOMPETÁL
kompetitív G vetélkedő, egymás hatását ellensúlyozó vagy korlátozó
ném, ‘ua.’, lásd KOMPETITOR
kompetitor G versenytárs, vetélytárs
lat competitor ‘ua.’, lásd KOMPETÁL
kompiláció G irod összeállítás
G tud idegen művekből összehordott, eredetiség nélküli, nem önálló munka
G pej tákolmány, ollózás
lat compilatio ‘ua.’, lásd KOMPILÁL
kompilál G irod mások műveiből összállít, összehord
G pej összeollóz, összetákol
lat compilare, compilatum, tkp. con-pilare ‘összehalmoz, összerabol’: con- ‘együtt, össze’ | pila
‘halom’, ered. ‘oszlop, cölöp’
kompilátor G tört a justinianusi törvénykönyvet összeállító, a korábbi rendeleteket és
jogelőzményeket megrostáló tudósok egyike
G tud, irod kompiláció szerzője, összeállítója
lat compilator ‘ua.’, lásd KOMPILÁL
komplanáció † G kiegyenlítés, elegyengetés
lat complanatio ‘ua.’ complanare ‘elegyenget’: con- ‘össze, együtt’ | planus ‘sík’
Lásd még HIDROPLÁN, PLANÍROZ, PLÁNUM
komplanáris G geom egy síkba eső (térelemek)
tud lat complanaris, tkp. con-planaris ‘ua.’: con- ‘össze, együtt’ | planus ‘sík’
komplé G div azonos anyagból készült női ruha és kabát együttese
ném Komplet [komple] ‘ua.’ fr (habit) complet ‘teljes (öltözet)’, lásd KOMPLETT
komplement G biok a vérsavóban jelen lévő bomlékony fehérjeféle, amely a szervezet védekező
képességét erősíti
ném Komplement ‘ua.’, lásd KOMPLEMENTUM
komplementáris G tud kiegészítő (szög, szín)
tud lat complementaris ‘ua.’, lásd KOMPLEMENTUM
komplementer G (egymást) kiegészítő
G vill ellenütemű, ellentétes vezérlésű
G fiz egymást fehérré kiegészítő (színpár)
ném komplementär fr complémentaire ‘ua.’, lásd KOMPLEMENTÁRIS
komplementum G kiegészítés, pótlás, pótlék
lat complementum ‘ua.’ complere ‘betölt, teljessé lesz’, lásd KOMPLETT
kompletál vagy kompletíroz G kiegészít, pótol, kiteljesít, teljessé tesz
ném kompletieren fr compléter ‘ua.’, lásd KOMPLETT
komplett G teljes, hiánytalan, egész
G biz épeszű, épelméjű, tökéletes
ném, fr complet ‘teljes’ lat complere, completum, tkp. con-plere ‘betölt, beteljesít,
tökéletessé tesz’: con- ‘együtt, össze’ | plere ‘tölt’
Lásd még KOMPLIMENT, PLÉNUM
komplettírozó G összeszerelő üzemrész
lásd KOMPLETÁL
komplex G összetett, szövevényes
G mat valós és képzetes részből összetett (szám)
G többsíkú, sokrétű, szerteágazó
G több szakma vagy tudomány módszereit alkalmazó (vizsgálat)
ang complex ‘ua.’, lásd KOMPLEXUM
komplexió † G bőrszín, arcszín, hajszín
G † testalkat
lat complexio ‘összefűzés, kapcsolat’, utóbb ‘megjelenés, külső testi jegyek összessége’, lásd
KOMPLEXUM
komplexitás G összetettség, bonyolultság
lat complexitas ‘ua.’, lásd KOMPLEXUM

komplexum G több elemből álló bonyolult egész
G közös rendeltetésű részek együttese
G egy tagban lévő földbirtok
G épületegyüttes
ném Komplex ‘ua.’ lat complexus ‘körülfogott, bekerített’ complecti, complexus, tkp. con-
plecti ‘körülfon, átfon’: con- ‘együtt, össze’ | plectere ‘fon’
komplexus G lél elfojtott, tudattalan vágyak és a velük kapcsolatos gátlások együttese
ném Komplex ‘ua.’ lat complexus ‘körülfogás, átkarolás’, lásd KOMPLEXUM
komplicitás G jog kapcsolat
G jog cinkosság, bűnrészesség
fr complicité ‘ua.’ complice ‘bűntárs’ késő lat complex, complicis ‘társ, résztvevő’, tkp.
‘belebonyolódott’, lásd KOMPLIKÁL
komplikáció G bonyodalom, zavar, nehézség
G váratlan akadály
G orv szövődmény
lat complicatio ‘ua.’, lásd KOMPLIKÁL
komplikál G bonyolít, nehezít, összekuszál
G súlyosbít
lat complicare, complicatum, tkp. con-plicare ‘összehajt, összegöngyöl’: con- ‘együtt, össze’ |
plicare ‘rétegez, göngyöl’
Lásd még IMPLIKÁCIÓ, REPLIKA
komplikált G bonyolult, szövevényes, áttekinthetetlen
G körmönfont, csavaros
lásd KOMPLIKÁL
kompliment G bók, dicséret
G † széptevés
ném, fr compliment ‘ua.’ ol complimento ‘udvariasság, kellemes beszéd’ lat
complementum ‘kiegészítés, függelék’ (a középkori illemtankönyvek függelékben közölték az
udvariassági formulákat), lásd KOMPLEMENTUM
komplott † G összeesküvés, cselszövény
ném, fr complot ‘ua.’ ?
komponál G összeállít, összerak
G zene, irod alkot, szerkeszt, szerez, költ
lat componere, compositum, tkp. con-ponere ‘összeállít, szerkeszt, fogalmaz’: con- ‘együvé,
össze’ | ponere ‘tesz, helyez’
 Lásd még APPOZÍCIÓ, DEPONÁL, IMPONÁL, KOMPOSZT, KOMPÓT, KOMPOZÍCIÓ, KOMPOZIT,
KONTRAPOSZT, OPPONÁL, POSTA, SZUPPOZITÓRIUM, TRANSZPONÁL
komponens G összetevő, alkotórész, alkotóelem
G hozzávaló, tényező
lat componens ‘ua.’, lásd KOMPONÁL
komponista G zeneszerző
ném Komponist ‘ua.’, lásd KOMPONÁL
komposszesszió † G jog birtokközöség
kk lat compossessio ‘ua.’: con- ‘együtt’ | possessio ‘birtoklás, tulajdon, birtok’, lásd POSSZESSZÍV
komposszesszor † G jog közbirtokos, birtokostárs
kk lat compossessor ‘ua.’, lásd KOMPOSSZESSZIÓ
komposzt G mezőg vegyes növényi hulladékból összeálló szerves trágya
ném Kompost ‘keverék trágya’ fr compost ‘ua.’ lat compositum ‘összetett dolog’, lásd
KOMPONÁL
komposztál G mezőg vegyes növényi hulladékot rothasztással trágyává alakít
ném kompostieren ‘ua.’, lásd KOMPOSZT

kompót G cukoroldatban főtt gyümölcs, befőtt
ném Kompott
 fr compote ‘ua.’ lat seml tbsz composita ‘elegyes dolgok’ compositus
‘összetett’, lásd KOMPONÁL
magy káposzta
kompozíció G összeállítás, összetétel
G irod felépítés, műszerkezet
G műv, zene műalkotás, zenemű
G keverék, illatkeverék, ízkeverék
lat compositio ‘ua.’, lásd KOMPONÁL
kompozit G (mn) műv jón és korinthoszi elemekből összetett (oszlop, oszlopfő)
G (fn) kém üvegszál, szénszál és műanyag nagy szilárdságú elegye
ném komposit ‘összetett’, lásd KOMPONÁL
kompozitum G összetétel több elemből
G nyelvt szóösszetétel, összetett szó
lat compositum ‘ua.’, lásd KOMPONÁL
komprádor G ker kelet-ázsiai bennszülött kereskedő, közvetítő a helyi piac és a külföldi tőke között
(a 19–20. század fordulóján)
ném Komprador ‘ua.’ port comprador ‘vásárló’ comprar ‘vesz’ lat comparare, tkp. con-
parare ‘szerez, vásárol’: con- ‘össze’ | parare ‘készít, szerez’
komprehenzív G átfogó, összefogó, összefoglaló
fr compréhensif ‘ua.’ lat comprehendere, comprehensum, tkp. con-prehendere ‘összefog,
összefoglal’: con- ‘össze’ | prehendere ‘megfog, megragad’
Lásd még APPREHENDÁL
kompresszibilis G fiz összenyomható
ang, fr compressible ‘ua.’, lásd KOMPRIMÁL
kompresszibilitás G fiz összenyomhatóság
ang compressibility ‘ua.’, lásd KOMPRESSZIBILIS
kompresszió G nyomás, összenyomás
G fiz térfogatcsökkenés, sűrítés
G műsz sűrítés, a gázkeverék, összenyomása robbanómotor hengerében
lat compressio ‘összenyomás, tömörség’, lásd KOMPRIMÁL
kompresszor G műsz sűrített levegővel működő eszközök légsűrítője
G műsz hűtőberendezések gázsűrítője
ang compressor ‘ua.’, lásd KOMPRIMÁL
komprimál G összenyom, összesajtol, sűrít, tömörít
lat comprimere, compressum, tkp. con-primere ‘összenyom’: con- ‘össze’ | premere ‘nyom’
 Lásd még DEPRIMÁL, IMPRIMÁL, OPPRIMÁL, REPRESSZIÓ, SZUPPRESSZIÓ
kompromisszum G megegyezés kölcsönös engedmények alapján
G megalkuvás
G áthidaló megoldás
lat compromisssum ‘ua.’ compromittere, compromissum, tkp. con-promittere ‘peres felek
kölcsönösen ígéretet tesznek, hogy a választott bíró ítéletének alávetik magukat’: con- ‘együtt’ |
promettere ‘megígér’
kompromittál G lejárat, hírbe hoz, gyanúba kever, szégyent hoz rá
ném kompromittieren fr compromettre ‘ua.’ lat compromittere ‘kiegyezik’, lásd
KOMPROMISSZUM (a ‘lejárat’ jelentés a franciában alakult ki)
kompulzió † G kényszer, kényszerítés
lat compulsio ‘ua.’ compellere, compulsum ‘rávesz, kényszerít’: con- ‘össze, bele’ | pellere
‘hajt, űz’
Lásd még IMPULZÍV, PULZUS
komputáció † G számítás, számvetés, számolás
lat computatio ‘ua.’ computare, computatum, tkp. con-putare ‘összeszámít, elszámol’: con-
‘össze’ | putare ‘vél, felbecsül’
Lásd még DISPUTÁL, KONTÓ, REPUTÁCIÓ
komputer [kompjúter] G számtech elektronikus számítógép
ang computer ‘ua.’ compute ‘számít’, lásd KOMPUTÁCIÓ
komputertomográf G orv számítógéppel vezérelt röntgenberendezés rétegfelvételek készítésére
ang computer tomograph ‘ua.’, lásd KOMPUTER, TOMOGRÁF
komputertomográfia G orv rétegfelvételek készítése számítógép-vezérlésű röntgenberendezés
segítségével
ang computer tomography ‘ua.’, lásd KOMPUTERTOMOGRÁF
komszomol G tört szovjet ifjúsági szövetség a pártállami időkben
or, ‘ua.’ kom(munisztjicseszkij) szo(juz) mol (odjozsi) ‘kommunista ifjúsági szövetség’: lásd
KOMMUNISTA | szojuz ‘szövetség’ | molodjozs ‘ifjúság’ molodoj ‘fiatal’
komtur G lovagrend tagja, elöljárója
ném Komtur ófn kommentur ‘ua.’ ófr commendeor lat commendator ‘ajánló, pártfogó’
Lásd még KOMMENDÁL
koncedál G (tényt, állítást) megenged, elismer, ráhagy
G közg engedélyez, átenged
lat concedere, concessum ‘elismer, átenged’: con- ‘együtt’ | cedere ‘megy’
Lásd még AKCESSZÓRIUS, KONCESSZIÓ, RECESSZIÓ, SZUKCESSZIÓ
koncelebráció G vall püspök és több pap által együttesen bemutatott ünnepélyes szentmise
kk lat concelebratio ‘ua.’: con- ‘együtt, össze’ | lásd CELEBRÁL
koncentráció G kat csapatösszevonás
G közg központosítás, összevonás, tömörítés
G lél a figyelem összpontosítása
G kém oldat töménysége, sűrűsége
ném Konzentrazion ‘ua.’, lásd KONCENTRÁL
koncentrál G összevon, felhalmoz, tömörít
G összpontosít, odafigyel
G töményít, sűrít
ném konzentrieren fr concentrer ‘ua.’, tkp. ‘a középpontba von össze’: con- ‘össze’ | lásd
CENTRUM
koncentrátor G műsz oldatok sűrítéséhez, érc tömörítéséhez használt eszköz
G műsz a napenergia hasznosításához alkalmazott erősítő
ang concentrator ‘ua.’, lásd KONCENTRÁL
koncentrátum G kém sűrítmény, tömény kivonat
újk lat concentratum ‘ua.’, lásd KONCENTRÁL
koncentrikus G geom azonos középpontú (körök)
ném konzentrisch
 fr concentrique ‘ua.’: con- ‘együtt’ | lásd CENTRUM
koncepció G felfogásmód, nézetrendszer
G elgondolás, elképzelés, ötlet
G irod alapeszme
G orv fogamzás, fogantatás
lat conceptio ‘felfogás, elgondolás’, lásd KONCIPIÁL
Lásd még KAPACITÁS
koncepciós G pol, jog koholt vádakra alapozott, politikai ellenfél félreállítását célzó (per, eljárás)
lásd KONCEPCIÓ
koncepciózus G ötletes, egyéni és eredeti elgondoláson alapuló
G találékony, ötletgazdag
hazai lat conceptiosus ‘ua.’, lásd KONCEPCIÓ
koncept G műv műalkotás ötlete, vázlata
G műv modern műtárgy, amely néhány tárgy, vonal és a térbeli elhelyezés révén a szemlélőre bízza
az alkotás „befejezését”
ang concept ‘ua.’, lásd KONCEPTUS
konceptualizmus G fil középkori bölcseleti irányzat, amely szerint az értelemben léteznek
tapasztalat előtti fogalmak
kk lat conceptualismus ‘ua.’: conceptualis ‘a fogalommal kapcsolatos’, lásd KONCEPTUS | lásd
-IZMUS
konceptus G fil fogalom
G † fogalmazvány, vázlat, piszkozat
lat conceptus ‘fogalom’, lásd KONCIPIÁL
koncert G zene hangverseny
G zene szólóhangszerre és zenekarra írt versenymű
ném Konzert ol concerto ‘ua.’ concertare ‘megbeszél, zenekarra ír, hangszerel’ lat
concertare ‘vetélkedik’: con- ‘együtt’ | certare ‘küzd, perlekedik’
koncertáció † G verseny, versengés vita
lat concertatio ‘ua.’ concertare, concertatum ‘vetélkedik’: con- ‘együtt’ | certare ‘küzd,
perlekedik’
koncertina G zene régebbi kis méretű, hatszögletű, a harmonika elvén működő egyszerű hangszer
ném Konzertina ol kics concertina ‘ua.’ concerto ‘hangverseny’, lásd KONCERT
koncertista † G zene előadóművész, hangversenyező művész
ol concertista ‘ua.’ concerto ‘hangverseny’, lásd KONCERT
koncertmester G zene hangversenymester, a zenekar első hegedűszólamának szólamvezetője
lásd KONCERT
koncesszió G engedély, engedmény, kedvezményezés
G közg kizárólagos engedély (idegen) cégnek közterületen való építkezésre, bányászatra
ném Konzession lat concessio ‘ua.’, lásd KONCEDÁL
koncesszionál G közg koncessziót ad valamire, koncesszióba ad
ném konzessionieren fr concessionner ‘ua.’, lásd KONCESSZIÓ
koncesszionárius G közg engedményes, az a személy vagy cég, aki, ill. amely koncessziót kapott
ném Konzessionär ‘ua.’, lásd KONCESSZIÓ
koncesszív G megengedő, engedélyező
ang concessive ‘ua.’, lásd KONCESSZIÓ
konciliábulum G tört a legkevesebb joggal bíró város az ókori római tartományokban
G titkos tanácskozás, zuggyűlés
lat kics conciliabulum ‘kisebb tanácskozás’ concilium ‘népgyűlés’, lásd KONCÍLIUM
konciliál G összebékít, békéltet, kiengesztel
conciliare ‘összehív, megbarátkoztat, megnyer’: con- ‘össze’ | calare ‘hív, szólít’
konciliáns G békülékeny, engedékeny, egyezségre hajló
G nyájas, szívélyes, megnyerő
G mérsékelt
lat concilians ‘ua.’, lásd KONCILIÁL
koncílium G gyűlés, népgyűlés
G vall zsinat
lat concilium ‘összehívás, gyülekezet’: con- ‘össze’ | calare ‘hív, szólít’
Lásd még KALENDÁRIUM
koncipiál G megfogalmaz, lerögzít
G kiötöl, kigondol, megtervez
lat concipere, conceptum ‘befogad, fogan, felfog, kigondol’: con- ‘össze’ | capere ‘fog, kap’
Lásd még KAPACITÁS
koncipista † G fogalmazó, irodai tiszt
hazai lat concipista ‘ua.’, lásd KONCIPIÁL
koncíz † G velős, tömör
G szabatos, tartalmas
ném konzis ‘ua.’ lat concisus ‘rövid’, tkp. ‘levágott’ concidere, conscisum ‘lemetsz’: con-
nyomósító | caedere ‘vág’
Lásd még AKCÍZA, PRECÍZ
kondemnáció G kárhoztatás, elítélés
condemnatio ‘ua.’, lásd KONDEMNÁL
kondemnál G elítél, kárhoztat
lat condemnere ‘ua.’: con- nyomósító | damnare ‘kárhoztat’ damnum ‘kár’
Lásd még DAMNÁCIÓ, INDEMNITÁS
kondenz- G fiz gőzből lecsapódott (víz)
G a magas légkörben jégszemcseként kicsapódó párából álló (csík repülőgép után)
ném kondens- ‘ua.’, lásd KONDENZÁL
kondenzáció G fiz lecsapódás
G cseppfolyósodás, cseppfolyósítás
G sűrítés
ang condensation ‘ua.’, lásd KONDENZÁL
kondenzál G fiz (gőzt, gázt) cseppfolyósít
G fiz (gázt) sűrít
késő lat condensare, condensatum ‘összesűrít’: con- ‘össze’ | densus ‘sűrű’
Lásd még DENZITÁS
kondenzált G sűrített (pl. tej)
lásd KONDENZÁL
kondenzátor G vill elektromos töltést tároló készülék
G műsz gőzt cseppfolyósító berendezés
ném Kondensator ‘ua.’, lásd KONDENZÁL
kondenzátum G sűrítmény
G fiz kondenzálódott anyag
ném Kondensat ‘ua.’, lásd KONDENZÁL
kondenzor G opt fényt összpontosító gyűjtőlencserendszer vetítő berendezésben
ném Kondensor ‘ua.’, lásd KONDENZÁL
kondi G biz testi erőnlét
a KONDÍCIÓ becéző alakja
kondíció G jog feltétel, kikötés
G orv, sport erőnlét, forma, egészségi állapot, állóképesség
G † állapot, állás, társadalmi helyzet
késő lat conditio, ered. condicio ‘egyezség, feltétel, állapot’: con- ‘együtt, össze’ | dicere ‘mond,
beszél’
Lásd még ABDIKÁL, DIKTÁL, INDIKÁL, JUDIKÁL
kondicionál G műsz megadott szintre hoz, azon tart (hőmérsékletet)
G sport erőnlétet fokoz
G biol szoktatással kialakít (reflexet)
ném konditionieren fr conditionner ‘ua.’, lásd KONDÍCIÓ
kondicionális G feltételes
késő lat conditionalis ‘ua.’, lásd KONDÍCIÓ
kondicionált G biol feltételes, adott feltételekre kialakított (reflex)
lásd KONDICIONÁL
kondimentum † G fűszer
lat condimentum ‘ua.’ lat condire, conditum ‘fűszerez, befőz, tartósít’: con- ‘össze’ | dare ‘ad’
konditorei † G cukrászda
ném Konditorei ‘ua.’ Konditor ‘cukrász’ lat conditor ‘a fűszerezés mestere a konyhán’
condire, lásd KONDIMENTUM
kondo G vall japán buddhista kolostor főépülete a szentéllyel
jap ‘ua.’
kondoleál G részvétet nyilvánít, részvétét kifejezi
lat condolere ‘fájlal’: con- ‘együtt’ | dolere ‘fáj’
kondolencia G részvétnyilvánítás, együttérzés
G † összejátszás, cinkosság
újk lat condolentia ‘ua.’, lásd KONDOLEÁL
kondom G férfi gumióvszer
ném Kondom Conton angol orvos nevéből, aki először javasolta ezt a védekezési formát a 17.
században
kondomínium G jog közös birtok
G tört közös gyarmat
ang condominium ‘ua.’: lat con- ‘együtt’ | lásd DOMÍNIUM
kondor G áll dél-amerikai keselyű
sp condor kecsua indián kuntur ‘ua.’
kondottiére lásd CONDOTTIERE
kondrin G kém porcenyv, állati porcokból főzött ragasztó
ang chondrin ‘ua.’: gör khondrosz ‘mag, szemcse, porcogó’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
kondrioszóma lásd MITOKONDRIUM
kondrit G ásv a leggyakoribb kőmeteorit-típus, 1-3 mm nagyságú szilikátszemcsék vasoxiddal
ang chondrit ‘ua.’: gör khondrosz ‘mag, szemcse’ | -it (ásványra utaló toldalék)
kondritisz G orv porcgyulladás
tud lat chondritis ‘ua.’: gör khondrosz ‘mag, szemcse, porcogó’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
kondro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) porccal kapcsolatos, porc-
tud lat chondro- ‘ua.’ gör khondrosz ‘mag, szemcse, porcogó’
kondrodisztrófia G orv a porcok csonttá alakulásának elégtelen volta, amely törpenövéshez vezet
tud lat chondrodystrophia ‘ua.’: lásd KONDRO- | düsz- ‘hibásan’ | trophé ‘táplálék’ trephó
‘táplál’
kondrogén G orv porcból származó, eredő, porc-eredetű (pl. csontosodás)
ném chondrogen ‘ua.’, lásd KONDRO-, -GÉN
kondroid G orv porcszerű, hólyagos szerkezetű (kötőszövet gerinctelen állatokban)
tud lat chondroid ‘ua.’: lásd KONDRO- | -id ‘szerű’ gör eidosz ‘hasonlóság, alak, kép’
kondrológia G orv porctan, a porcszövetek felépítésével foglalkozó résztudomány
tud lat chondrologia ‘ua.’, lásd KONDRO-, -LÓGIA
kondróma G orv porcdaganat
tud lat chondroma ‘ua.’: lásd KONDRO- | -óma (daganatra utaló toldalék)
kondromalacia G orv porcpuhulás, a porcszövet meglágyulása
tud lat chondromalacia ‘ua.’: lásd KONDRO- | gör malakia ‘puhaság’ malakosz ‘lágy’
kondroszarkóma G orv a porcszövet rosszindulatú daganata
 tud lat chondrosarcoma ‘ua.’, lásd KONDRO-, SZARKÓMA

kondrózis G orv porcosodás, porcszövet kialakulása
tud lat chondrosis ‘ua.’ lásd KONDRO- | -ózis (folyamatra utaló toldalék)

kondukció G fiz áramvezetés, hővezetés
tud lat conductio ‘ua.’, ered. ‘bérbe vétel’
 conducere, conductum ‘összeterel, bérbe vesz’: con-
‘össze’ | ducere ‘vezet’
Lásd még ABDUKCIÓ, DEDUKÁL, DUKTUS, INDUKÁL, KOEDUKÁCIÓ, KONDUKTANCIA, KONDUKTOR,
OBDUKCIÓ, REDUKÁL
konduktancia G vill egyenáramú vezetés
ang, fr conductance ‘ua.’ conductant ‘vezető’ lat conducere, lásd KONDUKCIÓ
konduktív G vill az elektromos áramot vezető (anyag)
ang conductive fr conductif ‘ua.’ lat conducere, lásd KONDUKCIÓ
konduktivitás G vill fajlagos elektromos vezetőképesség
ang conductivity ‘ua.’, lásd KONDUKTÍV
konduktometria G kém elektrolit vezetőképességének mérése
G kém térfogatos elemzés elektrolit vezetőképességének mérése alapján
ném Konduktometrie ‘ua.’: lásd KONDUKCIÓ | gör metreó ‘mér’
konduktor G vill áramvezető
G orv sebbe vagy operált belső üregbe vezethető műszer
G † vonatvezető
G † kalauz, jegyvizsgáló
ném Konduktor ‘áramvezető’ késő lat conductor ‘vezető’ conducere, lásd KONDUKCIÓ
konduktus † G gyászkíséret, halottas menet
ném Kondukt kk lat conductum ‘ua.’ conducere ‘összeterel’, lásd KONDUKCIÓ
konfabuláció G lél kitalált történetek átélt előadásában megnyilvánuló lelki rendellenesség
ném Konfabulation ‘ua.’, lásd KONFABULÁL
konfabulál G lél kitalált történeteket mint megtörténteket ad elő (lelki rendellenesség folytán)
ném konfabulieren ‘ua.’ késő lat confabulari ‘fecseg, össze-vissza beszél’: con- ‘össze’ |
fabulari ‘cseveg, regél’ fabula ‘elbeszélés, mese’ fari ‘beszél’
Lásd még FÁMA, INFÁNS, KONFESSZIÓ
konfederáció lásd KONFÖDERÁCIÓ
konfekció G ölt készruha nagyüzemi készítése
G ölt készen vett, gyári ruhanemű
ném Konfektion fr confection ‘ua.’ lat confectio ‘elkészítés’, lásd KONFICIÁL
konfekcionál G ölt nagyüzemi módon, kellő méret- és alakválasztékkal állít elő (ruhaneműt)
fr confectionner ‘ua.’, lásd KONFEKCIÓ
konfekt † G nyalánkság, csemege, cukrászsütemény
ném, ‘ua.’ lat confectum ‘készített dolog’, lásd KONFICIÁL
konferál G szính varietéműsor számait bejelenti a közönségnek
G † tanácskozik
ném konferieren fr conférer ‘ua.’ lat conferre ‘megbeszél’, tkp. ‘egybehord’: con- ‘össze’ |
ferre, latum ‘hoz’
Lásd még AFFERENS, DEFERENS, INTERFERENCIA, KOLLÁCIÓ, KONFERENCIA, OBLÁTUS, PRELÁTUS,
REFERÁL, TRANSZFER
konferansz G szính varieté műsorközlőjének fellépése
G a konferálás szövege
fr conférence ‘értekezlet, műsorközlés’, lásd KONFERÁL
konferanszié G szính műsorközlő, bemondó, műsorvezető
fr conférencier ‘ua.’, lásd KONFERANSZ
konferencia G tud tanácskozás, tárgyalás, eszmecsere
G okt iskolai tanári értekezlet
újk lat conferentia ‘ua.’ conferre ‘összehord, megbeszél’, lásd KONFERÁL
konfesszió G vallomás, megvallás
G jog beismerés
G vall hitvallás
G vall gyónás
G † vallás, felekezet
lat confessio, confessionis ‘ua.’ confiteri, confessus ‘bevall, megvall’: con- nyomósító |
fateri ‘elárul’ fari ‘beszél’
Lásd még KONFABULÁL
konfesszionális G vall felekezeti
ném konfessionell fr confessionnel ‘ua.’, lásd KONFESSZIÓ
konfesszionárius G vall gyóntatóatya
kk lat confessionarius ‘ua.’, lásd KONFESSZIÓ
konfetti G farsangi vagy szilveszteri mulatságon a résztvevőkre szórt apró színes, kerek
papírdarabkák
ol tbsz confetti ‘ua.’, tkp. ‘cukrozott gyümölcs, drazsé’ (régebben ilyesmit szórtak szét a karneváli
menetben) confetto ‘ua.’, lásd KONFEKT
konficiál † G elkészít
lat conficere, confectum ‘elkészít, elintéz’ | con- ‘együtt, össze’ | facere ‘csinál’
Lásd még KONFEKCIÓ, KONFEKT
konfidencia G bizalmaskodás, tolakodás
G † megbízhatóság
lat confidentia ‘ua.’, lásd KONFIDENS
konfidencia-intervallum G szoc megbízhatósági intervallum, az a két szélső érték, amelyek között
egy statisztikai felmérés eredményei megbízhatónak tekinthetők
lásd KONFIDENCIA, INTERVALLUM
konfidenciális G bizalmas, bizalmi, belső
lat confidentialis ‘ua.’, lásd KONFIDENCIA
konfidens G bizalmaskodó, tolakodó
G arcátlan, szemtelen
lat confidens, confidentis ‘magabízó, elbizakodott’ confidere ‘bízik, hisz’: nyomósító con- |
fidere ‘bízik’
Lásd még AFFIDAVIT, FIDÉLIS, INFIDÉLIS
konfiguráció G alakzat, térbeli elhelyezkedés
G kém a molekula térszerkezete
G inf összeállítás, a számítógép hardverelemeinek együttese
újk lat configuratio ‘alakzat’ configurare ‘megalkot, megformáz’: con- nyomatékos | lásd
FIGURA
konfirmáció G vall serdülő korúak ünnepélyes befogadása a protestáns egyházak teljes jogú tagjai
közé
G † jog üzleti, jogi ügylet megerősítése, jóváhagyás
lat confirmatio ‘ua.’, lásd KONFIRMÁL
konfirmál G vall konfirmációban részesül
G vall konfirmációban részesít
G † vall (a katolikus egyházban) bérmál
G jog megerősít, jóváhagy
G † állít, bizonyít
lat confirmare, confirmatum ‘megerősít, elismer’: con- nyomósító | firmare ‘erősít’ firmus
‘erős, szilárd’
Lásd még FIRMA
konfirmatív G jog megerősítő, jóváhagyó
fr confirmatif ‘ua.’, lásd KONFIRMÁL
konfiskál G elkoboz, lefoglal
 kk lat confiscare ‘a kincstár számára lefoglal’: con- ‘együtt, össze’ | lásd FISKUS

konfitúra † G gyümölcsíz, édesség, csemege
fr confiture ‘befőtt’
 lat confectura ‘elkészített dolgok’, lásd KONFICIÁL
konflagráció G tűzvész
G világégés, végromlás
lat conflagratio ‘ua.’ conflagrare, conflagratum ‘meggyullad, lángol’: con- ‘össze, együtt’ |
flagrare ‘ég’ flagrum ‘láng’
Lásd még FLAGRÁNS, IN FLAGRANTI
konfliktus G összeütközés, összecsapás, összetűzés
G nézeteltérés, ellentét
G érdekellentét, érdekharc
G küzdelem, tusa
lat conflictus ‘összeütközés, harc’ confligere, conflictum ‘összecsap, ellenkezik’: con- ‘össze’ |
fligere ‘üt, csap’
konflis vagy komfortáblis † G egylovas városi bérkocsi
korábbi komfortáblis bécsi ném Komfortabel ‘egylovas bérkocsi’ ang comfortable
‘kényelmes’, lásd KOMFORT
konfokális G fiz közös gyújtópontú
ném konfokal ‘ua.’: lat con- ‘együtt, össze’ | lásd FÓKUSZ
-konform G (összetételek utótagjaként) összhangban lévő, megfelelő: eurokonform ‘az Európai
Unió szabványainak megfelelő’
ném konform ‘ua.’, lásd KONFORMIS
konformer G biol belső változóit (pl. testhőmérsékletét) a környezet változásaihoz igazító (élőlény)
ang conformer ‘ua.’, lásd -KONFORM
konformis G geom egybevágó, egyalakú
G geom szögtartó (leképezés)
G valamivel megegyező, vele összeillő
G valamihez igazodó
lat conformis ‘azonos formájú, igazodó’ : con- ‘együtt’ | forma ‘forma, alak’
konformista G (mn) az uralkodó felfogáshoz elvtelenül igazodó
G (fn) ilymódon viselkedő személy
G vall az anglikán egyház híve Angliában
ang conformist ‘ua.’, lásd KONFORMIS
konformitás G egyformaság, azonosság
G megegyezés, összhang
ang conformity ‘ua.’, lásd KONFORMIS
konformizmus G a közfelfogáshoz alkalmazkodó magatartás, szellem
ang conformism ‘ua.’, lásd KONFORMISTA
konföderáció G pol államszövetség, önálló államok laza szövetsége
ném Konföderation újk lat confoederatio ‘ua.’: con- ‘együtt’ | foedus, foederis ‘szövetség’
konföderatív G pol konföderációs alapon berendezett (állam)
ném konföderativ fr conféderatif ‘ua.’, lásd KONFÖDERÁCIÓ
konfráter † G vall szerzetestárs, rendtárs
kk lat confrater ‘ua.’: con- ‘együtt’ | frater ‘testvér, fivér’
konfraternitás G vall egyházi egyesület, testvériség
G vall a szerzetesrendekhez hasonló, de szabályzat nélkül működő katolikus vallásos társulás
G † szerzetesrend
G tört kölcsönös örökbefogadás a középkori Magyarországon
lat confraternitas ‘ua.’: con- ‘együtt’ | fraternitas ‘testvériség’ fraternus ‘testvéri’ frater
‘testvér, fivér’
konfrontáció G szembesítés, szembesülés
G szembenállás, az álláspontok éles szembekerülése egymással
G szembeállítás, egybevetés
lat confrontatio ‘ua.’, lásd KONFRONTÁL
konfrontál G szembesít, szembeállít
kk lat confrontari, confrontatus ‘szemben áll’: con- ‘össze’ | frons, frontis ‘homlok’
konfrontatív G szembenállást előidéző, az ellentéteket kiélező
 magy, lásd KONFRONTÁL (a demonstrál–demonstratív és hasonló szópárok mintájára)
konfucianizmus G fil Konfuciusz kínai bölcselő (Kr.e. 6 század) tanítására alapozott világszemlélet
és vallás
lat Confucianus ‘Konfuciuszt követő’ Confucius, a kínai Kung Fu-ce latinizált névalakja | lásd
-IZMUS
konfundál G összezavar, összekever, összetéveszt
G megzavar, megtéveszt
lat confundere, confusum ‘összeönt, összekever’: con- ‘össze’ | fundere ‘önt’
Lásd még DIFFUNDÁL, FONDÜ, FÚZIÓ, INFÚZIÓ, REFÜZÁL, TRANSZFÚZIÓ
konfúz G zavart, zavaros
ném konfus ‘ua.’, lásd KONFÚZUS
konfúzió G zavar, zűrzavar, fejetlenség
G szórakozottság
G tévesztés, összetévesztés
lat confusio ‘ua.’, lásd KONFUNDÁL
konfúzor G fiz áramlástani mérésekre való eszköz, szűkülő keresztmetszetű cső
G ép légcsatorna
ném Konfusor ‘ua.’ lat confundere, lásd KONFUNDÁL
konfúzus G zavart, zavaros, zagyva
G szórakozott
G megzavarodott
lat confusus ‘ua.’, lásd KONFUNDÁL
kongeniális G rokon szellemű
G hasonlóan nagy tehetségű, rokon tehetségű
G zene a műhöz méltó színvonalú (tolmácsolás)
lat congenialis ‘ua.’: lat con- ‘együtt, egymáshoz illő’ | genius ‘szellem’, lásd GÉNIUSZ
Helytelen a [konzseniális] ejtés!
kongenialitás G szellemi rokonság
ném Kongenialität ‘ua.’, lásd KONGENIÁLIS
kongenitális G orv veleszületett, öröklött
tud lat congenitalis ‘ua.’ congenitus ‘egyszerre született’: con- ‘együtt’ | genitus ‘született’
(gi)gnere, genitus ‘nemz, szül’
Lásd még GENITÁLIÁK
kongesztió G orv vértolulás
tud lat congestio ‘összetorlódás’ congerere, congestum ‘összehalmoz’: con- ‘össze’ | gerere
‘hord, visz’
Lásd még GESZTUS
konglomeráció G felhalmozódás
késő lat conglomeratio ‘ua.’, lásd KONGLOMERÁTUM
konglomerátum G különnemű elemek halmaza
G geol üledékes kőzetté szilárdult kavicsréteg
tud lat conglomeratum ‘ua.’: con- ‘össze’ | glomerare, glomeratum ‘zsúfol’ glomus, glomeris (a
globus alakváltozata) ‘gombolyag’
Lásd még AGGLOMERÁCIÓ
konglutináció G orv összetapadás, összeragadás, összesűrűsödés
tud lat conglutinatio ‘ua.’: con- ‘össze’ | gluten, glutinis ‘enyv’
Lásd még AGGLUTINÁL
kongré G text ritkás szövésű pamutkelme keresztszemes hímzések alapanyagául
fr congrée ‘ua.’
 congréer ‘hézagosan sző’ lat congredi ‘összejön’, lásd KONGRESSZUS
kongregáció G vall katolikus hitbuzgalmi egyesület
G vall a Vatikán 12 fő hivatalának egyike
G vall a szerzetesekéhez hasonló, de regula nélküli, egyszerű fogadalmon alapuló vallásos közösség
lat congregatio ‘összesereglés, egyesület’: con- ‘össze’ | grex, gregis ‘nyáj’
Lásd még AGGREGÁT, GREGÁRIUS
kongregacionalista G vall más néven independens, a kongregacionalizmus irányzatát követő
személy
ang congregationalist ‘ua.’, lásd KONGREGACIONALIZMUS
kongregacionalizmus G vall a reformáció kálvini ágához kapcsolódó, az angol puritanizmusból
kialakult irányzat, amely minden gyülekezetnek függetlenséget követelt
ang congregationalism ‘ua.’ congregational ‘gyülekezethez tartozó’, lásd KONGREGÁCIÓ,
-IZMUS
kongreganista G vall katolikus hitbuzgalmi egylet, kongregáció tagja
 magy, szabálytalan képzés egy nem létező latin *congreganus alakból, lásd KONGREGÁCIÓ
kongresszus G sok résztvevővel rendezett, nagy horderejű politikai vagy tudományos tanácskozás
G pol politikai párt legfelsőbb szerve, ennek tanácskozása
G pol (egyes államokban) törvényhozó testület
lat congressus ‘összejövetel’ congredi, congressus ‘összejön, egybegyűlik’ : con- ‘össze’ |
gradi ‘lép, halad’
Lásd még AGRESSZIÓ, DEGRESSZIÓ, GRÁDUS, INGREDIENS, KONGRÉ, REGRESSZIÓ, TRANSZGRESSZIÓ
kongrua G vall lelkészek jövedelmét kiegészítő állami juttatás
lat seml tbsz congrua ‘egyeztetett dolgok’ congruus ‘egyező, összeillő’, lásd KONGRUÁL
kongruál G egybevág, összeillik, megfér
lat congruere ‘összefut, egybevág, egyezik’: con- ‘össze’ | (g)ruere ‘fut, siet’
kongruencia G megegyezés, megfelelés
G mat egybevágóság
G nyelvt alaktani egyeztetés, megegyezés
lat congruentia ‘ua.’, lásd KONGRUENS
kongruens G megegyező, megfelelő, összeillő
G mat egybevágó
lat congruens, congruentis ‘ua.’, lásd KONGRUÁL
konicitás G geom kúposság
tud lat conicitas ‘ua.’, lásd KÓNIKUS
konídium G növ a gombafonal végén keletkező szaporítósejt penészgombáknál
tud lat conidium ‘ua.’: gör konisz ‘porszem’ | -id ‘-szerű’ eidosz ‘külső, alak, kép’
kónikus G geom kúpszerű, kúp alakú
tud lat conicus ‘ua.’ conus ‘kúp’, lásd KÓNUSZ
koniméter G met a levegőben lebegő porszemek számát mérő berendezés
ném Konimeter ‘ua.’: gör konisz ‘por’ | metreó ‘mér’
konjektúra G hozzávetés, föltevés
G gyanítás, találgatás, vélekedés
G irod romlott, hiányos szöveg javítása, kiegészítése valószínűsíthető feltevések alapján
lat coniectura ‘sejtelem, gyanítás, következtetés’ conicere, coniectum ‘egybevet, sejt,
következtet’: con- ‘össze’ | iacere ‘dob, vet’
Lásd még INJEKCIÓ, OBJEKTUM, TRAJEKTÓRIA
konjekturális G hozzávetőleges
G bizonytalan, kétes, feltételezhető
ném konjektural ‘ua.’, lásd KONJEKTÚRA
konjugáció G nyelvt igeragozás (indoeurópai nyelvekben)
G biol két baktérium átmeneti egybeolvadása, amelynek során az egyik géneket ad át a másiknak
 lat coniugatio ‘ua.’, tkp. ‘egybefogás’, lásd KONJUGÁL

konjugál G nyelvt ragoz, igét ragoz
G összeköt, összekapcsol, egyesít
lat coniugare, coniugatum ‘egybefog’: con- ‘össze’ | iugum ‘iga’
konjugált G mat egymáshoz rendelt
G kém szénláncon váltakozva egyes és kettős kötéseket mutató (kötésrendszer)
lásd KONJUGÁL
konjunkció G csill két égitest látszólagos együttállása az égbolton
G nyelvt kötőszó
tud lat coniunctio ‘kapcsolat’ coniungere, coniunctum ‘összekapcsol’: con- ‘össze,’ | iungere,
iunctum ‘igába fog, egyesít’
Lásd még ADJUNKTUS, CONIUNCTIVUS, DISZJUNKT, JUNCTIM, KONJUNKTÚRA
konjunktív G kapcsoló, összekötő
ném, ‘ua.’, lásd KONJUNKCIÓ
konjunktíva G anat szem kötőhártyája
tud lat (membrana) coniunctiva ‘összekötő (hártya)’, lásd KONJUNKTÍV
konjunktivitisz G orv kötőhártya-gyulladás
tud lat coniunctivitis ‘ua.’: lásd KONJUNKTÍVA | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
konjunktúra G csill égitestek együttállása, (az asztrológia szerint kedvező) csillagállás
G közg gazdasági fellendülés, felvirágzás
G körülmények kedvező találkozása, előnyös helyzet
újk lat coniunctura ‘ua.’, ered. ‘összekapcsolódás’, lásd KONJUNKCIÓ
konjunkturális G közg a gazdasági fellendüléssel kapcsolatos, vele járó
G kedvező helyzetből fakadó
ném konjunkturell ‘ua.’, lásd KONJUNKTÚRA
konjunktúralovag G közg a váratlanul kedvező gazdasági helyzetet meglovagoló, azt gátlástalanul
kihasználva nyerészkedő személy
lásd KONJUNKTÚRA
konjuráció † G összeesküvés
újk lat coniuratio ‘ua.’: con- ‘együtt, össze’ | iurare, iuratum ‘esküszik’ ius, iuris ‘jog’
konkáv G opt homorú (tükör, lencse)
ném konkav ‘ua.’ lat concavus ‘kivájt, öblös’: con- nyomósító | cavus ‘barlang’ cavare ‘váj’
konkavitás G geom homorúság
ném konkavität ‘ua.’, lásd KONKÁV
konklávé G vall a bíborosok testületének pápaválasztó gyűlése
G vall a számukra elkülönített épületrész a vatikáni palotában
lat conclave ‘(kulcsra zárt) terem, szoba’: con- ‘együtt, össze’ | clavis ‘kulcs’
Lásd még KLAUZÚRA
konkludál G következtet, végkövetkeztetésre jut
G végződik, jut (valamire)
lat concludere, conclusum ‘összezár, befejez, következtet’: con- ‘össze’ | claudere ‘zár’
Lásd még KLAUZÚRA
konklúzió G következtetés, végkövetkeztetés, végeredmény
G mat zárótétel
G ritk döntés, végzés
lat conclusio ‘ua.’, lásd KONKLUDÁL
konkomitáns G tud kísérő, vele járó (jelenség)
tud lat concomitans ‘ua.’: con- ‘együtt’ | comitare ‘kísér’, lásd KOMITÁTUS
konkordál G megegyezik, kiegyezik
G egyezik, egybevág
lat concordare, concordatum ‘megegyezik, egybehangzik’: con- ‘együtt, össze’ | cor, cordis ‘szív,
érzület’
 Lásd még AKKORD, DISZKORDÁNS, KORDÉRA, KORDIÁLIS, KŐR, KURÁZSI, REKORD
konkordancia G megegyezés, összhang
G vall a Biblia rokon helyeinek jegyzéke
G nyelvt valamely műben vagy egy szerző műveiben használt szavak összes előfordulását tartalmazó
szótár
G nyomd négycicerós betűnagyság
lat concordantia ‘megegyezés’, lásd KONKORDÁNS
konkordáns G megegyező, egybevágó
G geol egymás felett párhuzamosan elterülő (kőzetrétegek)
lat concordans, concordantis ‘ua.’, lásd KONKORDÁL
konkordátum G egyezmény valamely állam és a pápaság (1929 óta a Vatikán) között
lat concordatum ‘ua.’, lásd KONKORDÁL
konkordizmus G vall a Bibliának a tudománnyal való összehangolását szorgalmazó egyházi
irányzat
tud lat concordismus ‘ua.’, lásd KONKORDÁL, -IZMUS
konkréció G geol üledékes kőzet hézagaiban kiváló és kristályosodó mész- vagy kovazárvány
tud lat concretio ‘ua.’ lat concrescere, lásd KONKRÉT
konkrementum G orv az emberi testben, szervekben keletkező kőképződmény
tud lat concrementum ‘ua.’, tkp. ‘összeállás’ concrescere ‘összenő, összesűrűsödik, összeáll’, lásd
KONKRÉT
konkrét G tényleges, kézzelfogható, érzékelhető
G egy bizonyos, meghatározott, egyedi
G nyelvt nem elvont (főnév)
G zene természeti hangokat, zörejeket és hangszerek hangjait elektroakusztikusan feldolgozó
(zenemű)
ném konkret ‘ua.’ lat concretus ‘tömör’ concrescere, concretum ‘összenő, összesűrűsödik,
összeáll’: con- ‘össze’ | crescere ‘nő’
konkretizál G meghatároz, kifejt
G kézzelfoghatóvá tesz
G megvalósít
ném konkretisieren ‘ua.’, lásd KONKRÉT
konkrétum G tény, valóság, kézzelfogható, tényszerű dolog
ném Konkretum ‘konkrét főnév’, lásd KONKRÉT
konkubina † G jog ágyas (nő)
lat concubina ‘ua.’, lásd KONKUBINÁTUS
konkubinátus † G jog ágyasság, együttélés házasság nélkül
kk lat concubinatus, ered. concubitus ‘ua.’ concubare ‘együtthál’: con- ‘együtt’ | cubare
‘fekszik’
Lásd még INKUBÁTOR, SUCCUBA
konkupiszcencia G vágyakozás, vágyódás, sóvárgás
lat concupiscentia ‘ua.’ concupiscere ‘megkíván’: con- nyomósító | cupire ‘kíván’
konkurál G verseng, vetélkedik
G † pályázik, folyamodik
ném konkurrieren ‘ua.’ lat concurrere ‘összefut, összecsap, verseng’: con- ‘együtt’ | currere
‘fut’
Lásd még KURRENS
konkurencia G versengés, verseny
G közg gazdasági verseny
G ker a versenytársak összessége
ném Konkurrenz ‘ua.’, lásd KONKURÁL
konkurens G versenytárs, vetélytárs
G † folyamodó, pályázó
 ném Konkurrent ‘ua.’, lásd KONKURÁL

konkurzus † G pályázat
G ker csődeljárás
lat concursus ‘összecsődülés’, lásd KONKURÁL
konkvisztádor G tört spanyol vagy portugál hódító, gyarmatosító az újonnan felfedezett
Amerikában
sp conqistador [konkisztador] ‘hódító, foglaló’ conquistar ‘hódít’ lat conquirere,
conquisitum ‘összeszed, kutat’: con- ‘össze’ | quaerere ‘keres’
Lásd még AKVIZÍCIÓ, INKVIZÍCIÓ, KVESZTOR, REKVIZIT
konnatális G orv veleszületett
tud lat connatalis ‘ua.’: con- ‘együtt’ | natalis ‘születéssel kapcsolatos’ natus ‘születés’
nasci, natus ‘születik’
konnektívum G növ a porzónak a portok két felét összetartó része
tud lat connectivum ‘ua.’ connectere, konnexus ‘összeköt’: con- ‘össze’ | nectere ‘köt’
konnektor G vill elektromos hálózati csatlakozó, dugaszoló aljzat
ang connector ‘ua.’ connect ‘összekapcsol’, lásd KONNEXIÓ
konnexió G személyi kapcsolat, összeköttetés, befolyás
lat connexio ‘kapcsolat’ connectere, konnexus ‘összeköt’: con- ‘össze’ | nectere ‘köt’
Lásd még NEXUS
konnivencia † G elnézés, kímélet
G jog szabálysértő cselekedet vétkes vagy cinkos elnézése
G előzékenység
lat conniventia ‘elnézés’ connivere ‘szemet húny’: con- nyomatékosító | nivere ‘hunyorít,
kacsint’
konnotáció G nyelvt a szó értelmét stilárisan árnyaló mellékjelentés
tud lat connotatio ‘ua.’: con- ‘együtt’ | notare, notatum ‘feljegyez’ nota ‘feljegyzés’
Lásd még NÓTÁRIUS
konoid G geom olyan felület, amelyet egy görbe és egy egyenes pontjait összekötő párhuzamos
egyenesek mint alkotók rajzolnak ki
ang conoid ‘ua.’: gör kónosz ‘kúp’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külszín, alak, kép’
Lásd még KÓNUSZ
konoszkóp G opt erősen összetartó fénynyalábbal működő polarizációs mikroszkóp
ang conoscope ‘ua.’: gör kónosz ‘kúp’ | szkopeó ‘néz’
Lásd még KÓNUSZ
konskribál † G kat összeír, soroz
ném konskribieren ‘ua.’ lat conscribere, conscriptum ‘összeír’: con- ‘össze’ | scribere ‘ír’
konskripció G kat összeírás, újoncozás
ném Konskription lat conscriptio ‘ua.’, lásd KONSKRIBÁL
konspektus † G áttekintés, vázlat
lat conspectus ‘ua.’, lásd KONSPICIÁL
konspiciál G megtekint, felülvizsgál
lat conspicere, conspectum ‘ua.’: con- ‘meg-’ | specere ‘néz’
konspiráció G összeesküvés
G titkos (politikai) szervezkedés
G az ilyen szervezkedéshez szükséges titoktartás és más biztonsági rendszabályok
lat conspiratio ‘ua.’, lásd KONSPIRÁL
konspirál G összeesküvést sző, szervezkedik
G titkolózik, forral valamit
lat conspirare, conspiratum ‘(másokkal) egyetért, összeesküszik’, tkp. ‘összelehel’: con- ‘együtt,
össze’ | spirare ‘lehel, fúj’
Lásd még ASPIRÁL, INSPIRÁL, RESPIRÁL, SPIRÁNS
konspiratív G titkon szervezkedő, illegális
 ném, ‘ua.’, lásd KONSPIRÁL

konspirátor G összeesküvő
lat conspirator ‘ua.’, lásd KONSPIRÁL

konstábler † G rendőrbiztos, városi rendőr
ném Konstabler ‘tüzéraltiszt’
 ang constable ‘rendőr’ fr connétable, lásd ott
konstancia G növ annak mértéke, hogy egy adott faj milyen gyakorisággal és milyen mértékben
szerepel különféle növénytársulásokban
G lél az észlelés állandósága a változó külső körülmények ellenére (pl. a látott tárgy nagyságát
helyesen érzékeljük, bármily messze van)
tud lat constantia ‘állandóság, állhatatosság’, lásd KONSTANS
konstans G fiz, mat (fn) állandó, változatlan mennyiség
G (mn) állandó, nem változó
lat constans, constantis ‘ua.’ constare ‘fennáll, megmarad’: con- ‘össze, meg-’ | stare ‘áll’
Lásd még KONSTATÁL
konstantán G koh réz, mangán és csekély nikkel ötvözete, amelynek az elektromos ellenállása
széles hőmérsékleti határok között állandó
ném Konstantan, ipari márkanév, lásd KONSTANS
konstatál G megállapít, észlel, tapasztal
ném konstatieren fr constater ‘ua.’ lat constat ‘megáll, igaz, tudvalévő’ constare
‘fennáll, egybehangzik’, lásd KONSTANS
konstelláció G csill csillagállás
G csillagkép
G átv helyzet, körülmények, a dolgok állása
késő lat constellatio ‘csillagzat’: con- ‘együtt’ | stella ‘csillag’
konsternáció G megbotránkozás, felháborodás, megdöbbenés, elképedés
lat consternatio ‘ua.’, lásd KONSTERNÁLÓDIK
konsternálódik G megdöbben, felháborodik, megbotránkozik
lat consternare, consternatum ‘megriaszt, felháborít’: con- ‘össze’ | sternere ‘földre terít’
Lásd még KUMULOSZTRÁTUSZ, SZTRÁDA
konstipáció G orv nehéz széklet, székrekedés
tud lat constipatio ‘ua.’ constipare ‘összeszorít’: con- ‘össze’ | stipare ‘szorít’
konstituál G alkot, megalapít, létrehoz
G meghatároz, megállapít, felállít
lat constituere, constitutum ‘összeállít, elrendez, alkot, szervez’: con- ‘össze’ | statuere ‘felállít,
ítél, dönt’, lásd STATUÁL
konstitúció G orv alkat, testalkat, felépítés
G lél alaptermészet, lelki alkat
G † jog alkotmány, alaptörvény, céhszabályzat
lat constitutio ‘elrendezés, alkat’, lásd KONSTITUÁL
konstitucionális G orv alkati
G jog alkotmányos
tud lat constitutionalis ‘ua.’, lásd KONSTITÚCIÓ
konstitucionalizmus G pol alkotmányosság, az alkotmányon nyugvó kormányzás rendszere
ang constitutionalism ‘ua.’, lásd KONSTITUCIONÁLIS, -IZMUS
konstituens † G alkotórész
lat (pars) constituens ‘alkotó, meghatározó (rész)’, lásd KONSTITUÁL
konstitutív G alkotó, szerves, fontos
G kém szerkezeti, szerkezettől függő
G biol minden körülmények között azonos mennyiségben termelődő (enzim)
ném, ‘ua.’, lásd KONSTITUÁL
konstrikció G összeszorítás, összenyomás
lat constrictio ‘ua.’, lásd KONSTRINGENS
konstringens G orv összehúzó, összeszorító
lat constringens ‘ua.’
 constringere, constrictum ‘összeszorít’: con- ‘össze’ | stringere ‘szorít’
Lásd még RESTRIKCIÓ
konstruál G szerkeszt, megszerkeszt, megtervez
G alkot, létrehoz
lat construere, constructum ‘összerak, épít, alkot’: con- ‘össze’ | struere ‘alapít, épít’
Lásd még DESTRUÁL, INSTRUÁL
konstrukció G szerkezet, felépítés, szervezet
G megszerkesztés, tervezés
G berendezés, alkotmány
G összeállítás
G terv, elgondolás
lat constructio ‘ua.’, lásd KONSTRUÁL
konstrukcionális G szerkezeti
lat constructionalis ‘ua.’, lásd KONSTRUKCIÓ
konstruktív G építő, előrevivő, a haladást szolgáló
ném, ‘ua.’, lásd KONSTRUÁL
konstruktivizmus G ép az anyagszerűség és a szerkezet elsőbbségét hirdető modern építészeti
irányzat
G műv egyszerű mértani formákra alapozó képzőművészeti irányzat a huszadik század első
harmadában
ném Konstruktivismus ‘ua.’, lásd KONSTRUKTÍV
konstruktőr G tervező, géptervező, gépszerkesztő
ném Konstrukteur fr constructeur ‘ua.’, lásd KONSTRUÁL
konszekráció G vall fölszentelés, felavatás
G vall ostyaszentelés a misén, átváltoztatás
lat consecratio ‘ua.’, lásd KONSZEKRÁL
konszekrál G vall megszentel, fölszentel, fölavat
G vall (misén, katolikus hit szerint) a kenyeret és a bort Krisztus testévé és vérévé változtatja
lat consecrare, consecratum ‘valamelyik istennek szentel’: con- nyomósító | sacrare ‘szentel’
sacer, sacrum ‘istenségnek ajánlott’
Lásd még SZAKRÁLIS
konszekúció G sorrend, egymásutániság
lat consecutio ‘ua.’ consequi, consecutus ‘követ, soron következik’: con- nyomósító | sequi
‘követ’
Lásd még KONZEKVENS, SZEKVENCIA
konszekutív G egymást követő
G nyelvt következtető (mellékmondat)
ném konsekutiv ‘ua.’, lásd KONSZEKÚCIÓ
konszenciál † G beleegyezik, egyetért
lat consentire, consensum ‘ua.’: con- ‘együtt’ | sentire ‘érez’
Lásd még KONSZENZUS, SZENTIMENTÁLIS
konszenzuális G egyetértésen alapuló
lat consensualis ‘ua.’, lásd KONSZENZUS
konszenzus G egyetértés, véleményegyezés
G egyezség, megállapodás
G jóváhagyás, hozzájárulás
G † testületi határozat
lat consensus ‘ua.’, lásd KONSZENCIÁL
konszern G közg formálisan önálló vállalatok szoros gazdasági együttműködésen alapuló társulása
ang concern ‘személyes ügy, érdek, cégtársulás’ késő lat concernere ‘illet vkit’: con-
nyomósító | cernere ‘megkülönböztet, felismer’
 Lásd még DEKRÉTUM
konsziderábilis G jelentős, jelentékeny
G tetemes, számottevő, megfontolandó
G tekintélyes
lat considerabilis ‘ua.’, lásd KONSZIDERÁL
konszideráció G megfontolás, meggondolás, mérlegelés
G (valamire való) tekintet
lat consideratio ‘ua.’, lásd KONSZIDERÁL
konsziderál † G megfontol, mérlegel
lat considerare, consideratum ‘ua.’, tkp. ‘csillagot szemlél’: con- ‘össze, együtt’ | sidus, sideris
‘csillag’
Lásd még DESIDERATA, SZIDERIKUS
konszignáció G ker meghatalmazó vagy engedélyező aláírás
G előjegyzés
G írásos utasítás áruk rendelésére, raktározására vagy eladására
ang consignation ‘ua.’, lásd KONSZIGNÁL
konszignációs G ker árucikkeket megrendelésre beszerző és rögtön továbbító (raktár)
lásd KONSZIGNÁCIÓ
konszignál G ker számba vesz, összeír, nyilvántart
lat consignare, consignatum ‘lepecsétel, hitelesít, feljegyez’: con- nyomósító | signum ‘jel’
Lásd még ASSZIGNÁL, DESIGN, REZIGNÁLT, SZIGNÁL
konszolidáció G ingatag gazdasági vagy politikai helyzet megszilárdulása
fr consolidation ‘ua.’, lásd KONSZOLIDÁL
Lásd még SZOLID
konszolidál G megerősít, megszilárdít, rendbe hoz
lat consolidare, consolidatum ‘megszilárdít’: con- ‘együtt, össze’ | solidus ‘tömött, szilárd’
Lásd még SZOLID
konszoláció lásd CONSOLATIO
konszonál † G egybehangzik, összehangzik
lat consonare ‘ua.’: con- ‘együtt, össze’ | sonare ‘hangzik’ sonus ‘hang’
Lásd még ASSZONÁNC, DISSZONÁNS, REZONÁL
konszonancia G zene összecsengés, összhangzat
lat consonantia ‘ua.’, lásd KONSZONÁNS
konszonáns G (fn) nyelvt mássalhangzó, csak egy magánhangzóval együtt hangoztatható hang
G (mn) zene egybehangzó, összecsengő, összhangzatos
lat consonans, consonantis ‘együtt hangzó, egybehangzó, összhangzatos’, lásd KONSZONÁL
konszonantikus G nyelvt mássalhangzós, a mássalhangzókkal kapcsolatos
ném konsonantisch ‘ua.’, lásd KONSZONÁNS
konszonantizmus G nyelvt egy adott nyelv mássalhangzórendszere
ném Konsonantismus ‘ua.’, lásd KONSZONÁNS, -IZMUS
konszummál G végrehajt, bevégez
G mat összegez, összefoglal
G † jog elhál (házasságot)
lat consummare ‘összegez, teljesít’: con- ‘össze’ | lásd SUMMA
kontagiózus G orv ragályos, járványos
tud lat contagiosus ‘ua.’, lásd KONTAGIUM
kontagiozitás G orv ragályosság, járványos jelleg
tud lat contagiositas ‘ua.’, lásd KONTAGIÓZUS
kontagium † G orv ragály, járvány, fertőzés
G a ragály terjedését közvetítő anyag
lat contagium ‘ua.’, tkp. ‘érintés’: con- ‘össze, együtt’ | tangere ‘érint’
Lásd még KONTAKTUS
kontakion G irod a bizánci egyházi himnuszköltészet legfontosabb műfaja
 gör kics kontakion ‘ua.’, tkp. ‘botocska, pálca’ (ti. amelyre a himmnusz pergamentekercsét

felcsavarták) kontosz ‘rúd’
kontakt- G opt teljes felületen érintkező (lencse)
G kém érintkezésre ható (méreg)
G orv érintkezés útján terjedő (fertőzés)
ném Kontakt- ‘ua.’, lásd KONTAKTUS
kontaktmetamorfózis G geol kőzetek átkristályosodása magmás tömegekkel való érintkezés során
lásd KONTAKT-, METAMORFÓZIS
kontaktőr G ker ügyfélfelelős, összekötő biztosítási cégnél
fr contacteur ‘ua.’ contacter ‘felveszi a kapcsolatot (vkivel)’, lásd KONTAKTUS
kontaktpotenciál G fiz különböző fémek érintkezésekor fellépő elektromos potenciálkülönbség
lásd KONTAKT-, POTENCIÁL
kontaktus G összeköttetés, kapcsolat (személyek között)
G vill érintkezés
G vill érintkező
lat contactus ‘érintkezés’ contingere, contactum ‘megérint, megillet’: con- nyomósító | tangere
‘érint’
Lásd még INTAKT, KONTAGIUM, KONTAMINÁL, KONTIGUUS, KONTINGENS, TANGENS
kontamináció G vegyi szennyeződés
G orv fertőzés
G nyelvt szóalakvegyülés, nyelvi alakkeveredés (pl. csokor 5 bokréta = csokréta)
lat contaminatio tkp. ‘beszennyeződés’, lásd KONTAMINÁL
kontaminál G vegyít, összekever
G beszennyez
G orv megfertőz
lat contaminare, contaminatum ‘bemocskol’: con- ‘ össze’ | tagmen, tagminis ‘érintés’ tangere
‘érint’
Lásd még KONTAKTUS
kontempláció G szemlélődés, elmélkedés, elmélyedés
lat contemplatio ‘ua.’, lásd KONTEMPLÁL
kontemplál G szemlél, megfigyel
G tervez, előirányoz
G szemlélődik, elmélkedik
lat contemplari, contemplatus ‘megfigyel, megfontol’: con- ‘együtt, össze’ | templum ‘magaslat,
szent hely’ (ahonnan az augur a madarak röptét figyelte), ered. temnum ‘ua.’ gör temnó ‘vág’
(az augur a botjával az égboltot négy negyedre „vágta”, mert a jóslat lényeges eleme volt, hogy
melyik negyedben észlelt madarakat)
 magy templom
kontemplált G kitervelt, valamilyen célra szánt
G szándékos, célzatos
lásd KONTEMPLÁL
kontemplatív G elmélkedő, elmélyedő
G vall szemlélődő (szerzetesrend)
tud lat contemplativus ‘ua.’, lásd KONTEMPLÁL
kontenancia † G önuralom, önmérséklet
fr contenance ‘ua.’ (se) contenir ‘fékezi, korlátozza magát’ lat continere, lásd KONTINENS
kontenció G stil az ellentétek (pl. élet és halál, tűz és jég) egymás mellé állításán alapuló
gondolatalakzat
G irod élő vagy allegorikus személyek (pl. a Test és a Lélek) vitáját, vetélkedését bemutató
középkori didaktikus költői műfaj
 lat contentio ‘harc, versengés, erőfeszítés’ contendere, contentum ‘mérkőzik’: con- ‘össze,
együtt’ | tendere ‘nyújt, feszít’
konténer G közl szállítótartály
ang container ‘ua.’
 contain ‘tartalmaz’ fr contenir ‘ua.’ lat continere, lásd KONTINENS
kontesztábilis G vitás, vitatható
lat contestabilis ‘ua.’, lásd KONTESZTÁL

kontesztáció G tiltakozás, szembeszegülés, lázadás, lázongás
G † bizonyítás, tanúsítás
lat contestatio ‘ua.’, lásd KONTESZTÁL
kontesztál G tiltakozik, vitat, ellenvéleményt nyilvánít
G † tanúsít, (tanúkkal) bizonyít
lat contestari, contestatus ‘tanúnak hív, pert indít’: con- ‘együtt’ | testis ‘tanú’
Lásd még ATTESZTÁL, TESTÁL
kontesztátor G a fennálló rend ellen fellépő, lázongásban részt vevő személy
hazai lat contestator ‘ua.’, lásd KONTESZTÁL
kontextus G jog, nyelvt, irod szövegkörnyezet, szövegösszefüggés
lat contextus ‘összefüggés’: con- ‘együtt’ | textus ‘szövet, szöveg texere, textum ‘sző’
Lásd még TEXTÍLIA
kontiguitás G szomszédság, érintkezés
G összefüggés, kapcsolat
lat contiguitas ‘ua.’, lásd KONTIGUUS
kontiguus G szomszédos, érintkező
G összefüggő
lat contiguus ‘ua.’ contingere, contigi ‘érint, határol’, lásd KONTINGENS
kontinencia G orv a vizelet és széklet visszatartásának képessége, szobatisztaság
tud lat continentia ‘ua.’, lásd KONTINENS
kontinens G (fn) földrész, világrész, szárazföld
G (mn) orv vizeletét, székletét visszatartani képes, szobatiszta
tud lat continens, continentis ‘összefüggő, egybefüggő, önuralommal bíró’ continere ‘együtt
tart, visszatart, megfékez’: con- ‘össze, meg-’ | tenere ‘tart’
Lásd még ABSZTINENS, DETENCIÓ, KONTENANCIA, KONTINUUS, TENACITÁS
kontinentális G met szárazföldi (éghajlat)
G földr az európai szárazföldre vonatkozó (szembeállítva Nagy-Britanniával)
G egy egész földrészt érintő, arra kiterjedő
ang, fr continental ‘ua.’, lásd KONTINENS
kontingens G megszabott keret, engedélyezett létszám vagy mennyiség, keretszám
G hozzájárulás, hányad, részarány
ném Kontingent fr contingent ‘ua.’ lat contingere ‘érint vkit, vmit, vonatkozik rá’: con-
‘össze’ | tangere ‘érint’
kontingentál G (keretszámot) kiszab, megszab, (részarányt) megállapít
ném kontingentieren ‘ua.’, lásd KONTINGENS
kontinuáció G folytatás
lat continuatio ‘ua.’, lásd KONTINUÁL
kontinuál † G folytat
lat continuare, continuatum ‘folytat’, lásd KONTINUUS
kontinuitás G folytonosság, folyamatosság
lat continuitas ‘ua.’, lásd KONTINUUS
kontinuum G tud folyamatos sor, folyamatos érték
tud lat seml continuum ‘tartós dolog’, lásd KONTINUUS
kontinuus G tartós, folytonos
G összefüggő, szakadatlan, megszakítatlan
lat continuus ‘ua.’ continere, continui ‘fenntart, összetart, visszatart’, lásd KONTINENS
kontíroz † G számláz
ném kontieren ‘ua.’, lásd KONTÓ
kontó G ker folyószámla
G † számla
G tartozás, adósság
ném Konto ol conto ‘ua.’ késő lat computus ‘számítás’ computare ‘összeszámol’, lásd
KOMPUTÁCIÓ
kontra G ját kétszeres tétre menő ellenjáték kártyában
G zene kíséret cigányzenekarban
G műsz kerékpár agyféke
G ellenérv (pró és kontra)
G pol kormánykatona, ellenforradalmár Nicaraguában a sandinista lázadók ellen
lat contra ‘ellen’
kontra- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) ellentétes, ellen
G ellentett irányú
G zene mélyebb hangolású (hangszer), mélyebb hangú (énekes)
lat contra ‘ellen’
kontrabanda † G csempészet, csempészkedés
újk lat contrabanda ‘ua.’ ol contrabbando ‘csempészáru’, tkp. ‘tiltott áru’: contra ‘ellen’ | késő
lat bannum, bandum ‘tilalom’ ófn bannan ‘kihirdet, megtilt’
kontrabasszus G zene nagybőgő
G igen mély hangú basszusénekes
ném Kontrabass ol contrabasso ‘ua.’, lásd KONTRA, BASSZUS
kontracepció G orv fogamzásgátlás
tud lat contraceptio ‘ua.’: contra ‘ellen, szemben’ | (con)ceptio ‘fogamzás’, lásd KONCEPCIÓ
kontraceptív G orv fogamzásgátló
tud lat conraceptivum ‘ua.’, lásd KONTRACEPCIÓ
kontradikció G ellentmondás
lat contradictio ‘ua.’ contradicere, contradictum ‘ellentmond’: lásd KONTRA- | dicere ‘mond’
Lásd még DIKCIÓ
kontradiktórius G ellentmondó, ellentmondásos
ném kontradiktorisch ‘ua.’, lásd KONTRADIKCIÓ
kontrafagott G zene egy oktávval mélyebb hangfekvésű fagott
ném, ‘ua.’, lásd KONTRA-, FAGOTT
kontrafék G közl kerékpár agyfékje a hátsó kerékben, amely a pedál ellenirányú nyomására
működik
lásd KONTRA-
kontrahál G jog összevon, szűkít, megszorít
G létrehoz, megalkot
G † szerződik
lat contrahere, contractum ‘összehúz, egyesít, megegyezik, szerződik’: con- ‘össze’ | trahere
‘húz’
Lásd még ABSZTRAKT, EXTRAKTUM, KONTRAKCIÓ, KONTRAKTUS, RETRAKCIÓ, TRAKTOR
kontrahens G † ker, jog szerződő fél
G orv összehúzó hatású
újk lat contrahens ‘ua.’, lásd KONTRAHÁL
kontraindikáció G orv ellenjavallat
tud lat contraindicatio ‘ua.’, lásd KONTRA-, INDIKÁCIÓ
kontrakaríroz G meghiúsít, keresztez, keresztbe tesz
ném kontrakarrieren fr contrecarrer ‘ua.’: contre, lásd KONTRA- | carrer ‘négyzetre emel,
(kártyában) tétet dupláz’ lat quadrum ‘négyzet’
kontrakció G orv összehúzódás
G fiz térfogatcsökkenés
G nyelvt szóösszevonás
 lat contractio ‘ua.’, lásd KONTRAHÁL

kontrakt G ját a bridzs egyik változata, versenybridzs
ang contract (bridge) ‘ua.’, lásd KONTRAKTUS

kontraktál † G szerződik, szegődik
ném kontraktieren
 fr contracter ‘ua.’, lásd KONTRAKTUS
kontraktilis G orv összehúzódásra képes (szövet, szerv)
tud lat contractilis ‘ua.’, lásd KONTRAHÁL

kontraktilitás G orv összehúzódó képesség
tud lat contractilitas ‘ua.’, lásd KONTRAHÁL

kontraktus † G szerződés
ném Kontrakt ‘ua.’
 lat contractus ‘összevont, létrehozott’, lásd KONTRAHÁL
kontraltó G zene mély althang
ol contralto ‘ua.’, lásd KONTRA-, ALT

kontramandál † G hiv visszavon (rendelkezést, parancsot)
ném kontramandieren
 fr contremander ‘ua.’: contre lat contra ‘ellen, vissza’ | mander
‘elrendel’ lat mandare ‘ua.’
Lásd még MANDÁTUM
kontraposzt G műv az emberi testnek ellentétes irányú mozdulatokból összeadódó egyensúlyi
helyzete képzőművészeti ábrázolásban
ném Kontrapost ol contrapposto ‘ua.’, tkp. ‘ellentét, szembeállítás’: contro lat contra ‘ellen,
szemben’ | apposto ‘odatétel’ lat apponere, appositum, tkp. ad-ponere ‘odatesz’: ad- ‘hozzá’ |
ponere ‘tesz, helyez’
Lásd még IMPOSZTOR, KOMPONÁL
kontraproduktív G a kívánttal ellentétes hatást eredményező (lépés, intézkedés)
G lásd KONTRA-, PRODUKTÍV
kontrapunkt G zene ellenpont, többszólamú szerkesztésmód
ném, ‘ua.’, tkp. ‘átellenes hang, hangjegy’ kk lat (punctum) contra punctum ‘(hang) hanggal
szemben’, lásd KONTRA-, PUNKTUM
kontrarevolúció † G ellenforradalom
újk lat contrarevolutio ‘ua.’, lásd KONTRA-, REVOLÚCIÓ
kontrárius † G ellentétes, ellenkező
lat contrarius ‘átellenes, ellenkező’ contra ‘ellen’
kontrás G zene második hegedűs cigányzenekarban, aki egyszerű ellenszólamot játszik
lásd KONTRA
kontraszelekció G biol a természetes kiválasztódás ellen ható körülmény
G átv érdemtelenek és alkalmatlanok előtérbe helyezése a rátermettek rovására
tud lat contraselectio ‘ua.’, lásd KONTRA-, SZELEKCIÓ
kontraszignál † G ellenjegyez
ném kontrasignieren ‘ua.’, lásd KONTRA-, SZIGNÁL
kontraszignatúra † G ellenjegyzés
ném Kontrasignatur ‘ua.’, lásd KONTRA-, SZIGNATÚRA
kontraszt G éles ellentét
G szembetűnő különbség
ném Kontrast ol contrasto ‘ua.’ ol, lat contrastare ‘szemben áll, szembeszáll’: contra ‘ellen,
szemben’ | stare ‘áll’
kontrasztanyag G orv a szervezetbe juttatott anyag, amely röntgenfelvételen éles árnyékot vetve
kirajzolja a vizsgálandó szervet vagy szervrészt
lásd KONTRASZT
kontrasztív G nyelvt a nyelvoktatás nehézségein segítő, az anyanyelv és a tanult nyelv szerkezeti
különbségeit szembesítő (nyelvvizsgálat)
ang contrastive ‘ua.’, lásd KONTRASZT
kontratánc G zene angol népi eredetű, páros ütemű, később társassá vált tánc és zenéje
 ném Kontratanz ‘ua.’
 ang country dance ‘falusi tánc’, lásd COUNTRY, DANSE (a német, valamint
a francia contredanse névváltozat azon alapul, hogy a táncot eleinte férfiak és nők egymással
szemben álló sorokban járták)
kontratenor G zene férfiszoprán, férfialt, a tenornál magasabban, fejhangon éneklő férfi énekes
G zene ilyen énekes szólama
lásd KONTRA-, TENOR
kontraveniál † G szembeszáll, dacol, valaki ellenében cselekszik
lat contravenire ‘ua.’, tkp. ‘szemben jön’: contra ‘ellen, szemben’ | venire ‘jön’
kontráz G ját kártyában ellenjátékot jelent be
G vitában valakit támogat, érveit tódítva erősíti
G zene kíséretet játszik
G közl (kerékpárral) a pedált hátranyomva fékez, lassít
lásd KONTRA
kontremin G kat ellenakna
G közg tőzsdei ellenakció
fr contremine ‘ua.’, tkp. ‘ellenakna’: contre, lásd KONTRA- | mine ‘föld alatt ásott akna’
kontreminál G közg tőzsdei manővert ellenakcióval meghiúsít
fr contreminer ‘ua.’, lásd KONTREMIN
kontreminőr G közg tőzsdei spekuláns, aki áresésre játszik
fr contremineur ‘ua.’, lásd KONTREMIN
kontribuál G ker anyagilag hozzájárul
G † adózik, adót fizet
lat contribuere ‘ua.’: con- ‘össze, együtt’ | tribus ‘község, római választókerület’
Lásd még ATTRIBÚTUM, TRIBUNUS
kontribuens † G adófizető, adózó
lat contribuens ‘ua.’, lásd KONTRIBUÁL
kontroll G ellenőrzés, felülvizsgálat
G irányítás, fékentartás
ném Kontrolle fr contrôle ‘ua.’, ered. contre-rôle ‘ellen-tekercs, lista ellenpéldánya ellenőrzés
céljára’: contre, lásd KONTRA- | rôle lat kics rotulus ‘tekercs’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
kontrollál G ellenőriz
G irányít, kézben tart
ném kontrollieren fr contrôler ‘ua.’, lásd KONTROLL
kontrollcsoport G tud a kísérleti alanyokkal azonos összetételű csoport, amelyet nem tesznek ki a
vizsgálni kívánt hatásnak
lásd KONTROLL
kontroller G vill sokfokozatú készülék villamos motorokat szabályozó áramkörök kapcsolására
ang controller ‘ua.’, lásd KONTROLLÁL
kontrollőr G ellenőr, felügyelő
ném Kontrolleur ‘ua.’, lásd KONTROLLÁL
kontrollpanel G számtech vezérlőlap számítógép vagy perifériális eszköz működési módjának
beállítására
lásd KONTROLL, PANEL
kontroverzia G ellentét, nézeteltérés, vita
G vitás ügy, vitás kérdés
lat controversia ‘ellenkező irány, vita, per’: contra ‘ellen’ | versus ‘fordulva vmerre’ vertere,
versum ‘fordít’
Lásd még AVERZIÓ, VERZIÓ
kontroverzus † G jog vitás, vitatható, peresíthető
G ellentmondó
lat controversus ‘ua.’, lásd KONTROVERZIA
kontumácia G makacsság, dac, szembeszegülés
G késlekedés
G † jog perbe idézett személy meg nem jelenése
contumacia ‘ua.’ contumax, contumacis ‘csökönyös’: VAGY contemnere ‘megvet, lenéz’,
VAGY késő lat contumere ‘megduzzad, gőgös lesz’: con- ‘össze, meg-’ | tumere ‘dagad’
kontúr G körvonal
fr contour ol contorno ‘ua.’ ol, késő lat contornare ‘körülvesz’: con- ‘össze’ | tornare
‘kerekít, kerül, fordul’
konturbál † G megzavar
lat conturbare ‘ua.’: con- ‘meg’ | turbare ‘zavar’ turba ‘zavar, lárma, tömeg’
Lásd még TURBINA
kontúzió lásd CONTUSIO
konurbanizáció G több szomszédos nagyváros összenövése egyetlen hatalmas, összefüggő városias
településsé, óriásvárossá
ang conurbanisation ‘ua.’: con- ‘össze, együtt, meg-’ | lásd URBANIZÁCIÓ
kónusz G geom kúpfelület
G műsz kúp alakú szerszám, tárgy
lat conus gör kónosz ‘kúp’
Lásd még KONOID
konvejor G műsz futószalag, szerelőszalag, szállítószalag
G műsz billenő- vagy lengővedres, folyamatos üzemű, kötél- vagy láncvontatású szállítóberendezés
ang conveyor ‘ua.’ convey ‘szállít’ ófr convoier ‘ua.’, lásd KONVOJ
konvekció G fiz hőáramlás
G met légtömegek függőleges irányú mozgása
tud lat convectio ‘ua.’ convehere, convectum ‘egybegyűjt’: con- ‘össze’ | vehere ‘hoz, visz’
Lásd még KONVEKTOR, VEHEMENS
konvektív G fiz konvekción alapuló, a hőáramlást felhasználó
ném konvektiv ‘ua.’, lásd KONVEKCIÓ
konvektor G műsz légkeveréses fűtőberendezés, gázkályha, gázfűtőelem
ném Konvektor ‘ua.’, lásd KONVEKCIÓ
konvenció G jog megegyezés, nemzetközi egyezmény
G pol, sajtó elnökjelölt-választó nagygyűlés az USA politikai pártjaiban
G játékszabály
G bevett szokás, a társadalmi közmegegyezés diktálta viselkedési szabály
G † járandóság, szegődmény, illetmény
lat conventio ‘megegyezés’, lásd KONVENIÁL, KONVENT
konvencionális G egyezményes
G megszokott, közkeletű, hagyományos, bevett
G megmerevedett, ósdi, elcsépelt
G semmitmondó, elkoptatott
ném konventionell fr conventionnel ‘ua.’, lásd KONVENCIÓ
konvencionalizmus G fil ismeretelméleti irányzat, amely szerint a tudományos fogalmak, erkölcsi
normák mind önkényesek, az emberiség közmegegyezésén alapulnak
ang conventionalism ‘ua.’, lásd KONVENCIONÁLIS, -IZMUS
konveniál G megfelel, tetszik, kedvére van, alkalmas (neki)
lat convenire, conventum ‘összejön, megegyezik, illik’ | con- ‘össze’ | venire ‘jön’
Lásd még ADVENT, EVENTUÁLIS, INVENCIÓ, SZUBVENCIÓ
konveniencia G megegyezés, megállapodás
lat convenientia ‘egyetértés’, lásd KONVENIENS
konveniens G megfelelő, tetsző, elfogadható
lat conveniens ‘ua.’, lásd KONVENIÁL
konvent G tört a nagy francia forradalom törvényhozó testülete (1792–1795)
G vall protestáns egyházak egyetemes gyűlése
G vall egyes szerzetesrendek tagjainak gyűlése
G † szerzet, rendház
ném Konvent ‘ua.’ lat conventus ‘összejövetel, gyűlés’ convenire, conventum ‘összejön,
megegyezik’: con- ‘össze’ | venire ‘jön’
konventikulum G vall egyházon kívüli vallásos összejövetel
G titkos összejövetel
lat kics conventiculum ‘ua.’ conventus, lásd KONVENT
konventuális G vall a kolostornak a rendi gyűlésen szavazati joggal bíró tagja
G vall a ferences rend minorita ágának másik elnevezése
lat conventualis ‘a konventhez tartozó’ konventus ‘gyűlés’, lásd KONVENT
konvergál G (két vagy több irány, mozgás) összehajlik, összetart, egymáshoz közelít
G közös cél felé halad
lat lat convergere ‘összehajlik’: con- ‘össze’ | vergere ‘hajlik, közeledik’
konvergencia G összehajlás, összetartás, közeledés
G met összeáramlás, eltérő állapotú légtömegek keveredése
G gen az örökletes tulajdonságok átvétele a két szülőtől
G biol eltérő fajok analóg szerveinek alaki és működésbeli hasonlósága az életfeltételek azonossága
folytán
lat convergentia ‘ua.’, lásd KONVERGÁL
konvergens G összetartó (egyenesek)
G egymáshoz közeledő (irányzatok, mozgások)
lat convergens, convergentis ‘összehajló’, lásd KONVERGÁL
konvertál G átalakít, (más rendszerbe) áttesz
G ker egyik pénznemet egy másikra átvált
G † vall más vallásra tér át
lat convertere, conversum ‘átfordít, elfordít’: con- ‘egészen’ | vertere ‘fordít’
Lásd még AVERZIÓ, INVERTÁL, KONVERZÁL, KONVERZIÓ, SZUBVERZÍV, VERZIÓ
konverter G műsz átalakító berendezés
G koh kemence fémek és fémötvözetek finomítására
G vill áramátalakító
ang converter ‘ua.’ convert ‘átalakít’, lásd KONVERTÁL
konvertibilis G ker bármely más pénznemre átváltható (valuta)
ném konvertibel lat convertibilis ‘ua.’, lásd KONVERTÁL
konvertibilitás G ker valuta átválthatósága
ném Konvertibilität ‘ua.’, lásd KONVERTIBILIS
konvertiplán G rep helyből fel- és leszállni képes merev szárnyú repülőgép
ang converti(ble air)plane ‘ua.’, lásd KONVERTIBILIS, AEROPLÁN
konvertita G vall más vallásról áttért személy, újhitű
ném Konvertit ang convertite ‘ua.’, lásd KONVERTÁL
konverzáció G társalgás, beszélgetés, csevegés
G párbeszéd
ném Konversation fr conversation ‘ua.’, lásd KONVERZÁL
konverzál G társalog, beszélget, cseveg
ném konversieren fr converser ‘ua.’ lat conversari, conversatus ‘forgolódik, (valahol)
tartózkodik, társalog’: con- nyomósító | gyak versari ‘forgolódik’ vertere, versum ‘fordít’
konverzió G műsz átalakítás
G ker pénz átváltása
G vall kitérés, áttérés
G nyelvt szófaji átcsapás, azonos szóalak más szófajú új jelentésének kialakulása
lat conversio ‘ua.’, lásd KONVERTÁL
konvex G opt domború (tükör, lencse stb.)
 lat convexus ‘domború’: con- ‘össze’ | (?) vehere, vexi ‘hord’

konvikció G meggyőződés
lat convictio ‘ua.’
 convincere, convictum ‘meggyőz’: con- ‘meg’ | vincere ‘győz’
Lásd még VIKTORIÁNUS
konviktus G okt katolikus bentlakásos diákotthon
G protestáns étkeztető intézmény
G † papnevelde
lat convictus ‘ua.’, tkp. ‘együttélés, együtt étkezés’: con- ‘együtt, össze’ | vivere, victum ‘él’
Lásd még VIVACITÁS
konvoj G kat zárt egységben haladó járművek csoportja
G hadi fedezet alatt vonuló kereskedelmi hajóraj
ang convoy fr convoi ‘ua.’ kk lat conviare ‘kísér’: con- ‘együtt’ | viare ‘utazik’ via ‘út’
Lásd még DEVIÁNS, VIADUKT
konvokáció G egybehívás, összehívás
lat convocatio ‘ua.’, lásd KONVOKÁL
konvokál G összehív, egybehív
lat convocare ‘ua.’: con- ‘össze’ | vocare ‘hív’ vox, vocis ‘hang’
Lásd még ADVOKÁT, INVOKÁCIÓ, VOKS
konvulzió G orv görcs, görcsös vonaglás
G átv gyötrő lelkitusa
tud lat convulsio ‘szétszakítottság’ convellere, convulsum ‘összetép’: con- ‘össze’ | vellere
‘szaggat, tép’
konvulzív G orv görcsös, vonagló
tud lat convulsivus ‘ua.’, lásd KONVULZIÓ
konzekvencia G következmény, folyomány, okozat
G következtetés, eredmény, tanulság
G következetesség, állhatatosság
lat consequentia ‘következmény’, lásd KONZEKVENS
konzekvens G következetes, állhatatos
ném konsequent ‘ua.’ lat consequens, consequentis ‘(valamiből) következő’ consequi
‘követ, következik’: con- (nyomósító) | sequi ‘követ’
Lásd még KONSZEKÚCIÓ
konzerv G tartósított élelmiszer
ném Konserve fr conserve ‘ua.’ kk lat conserva ‘tartósított (szárított) élelmiszer’, lásd
KONZERVÁL
konzerváció G megőrzés, megtartás
G fenntartás
G tartósítás
lat conservatio ‘ua.’, lásd KONZERVÁL
konzervál G megőriz, megóv, megtart, karbantart
G konyha tartósít, befőz, eltesz
lat conservare ‘megőriz, megment’: con- (nyomósító) | servare ‘őriz’ servus ‘(házőrző) szolga’
Lásd még REZERVA, SZERVILIS
konzervatív G pol a meglévő társadalmi keretek fenntartásában érdekelt (politika, személy)
G hagyománytisztelő, hagyományhű
G az újításoktól elzárkózó, maradi, régimódi
ang conservative ‘ua.’ kk lat conservativus ‘fenntartó, megőrző’, lásd KONZERVÁL
konzervativizmus G pol konzervatív politikai felfogás, alapállás
G maradiság, a változásoktól, újításoktól való elzárkózás
ang conservativism ‘ua.’, lásd KONZERVATÍV, -IZMUS
konzervátor † G levéltári, könyvtári tisztviselő
G műtárgyak kikészítésével és tartósításával foglalkozó szakember
 tud lat conservator ‘ua.’, lásd KONZERVÁL

konzervatorista G okt felsőbb zeneisokla növendéke
ném Konservatorist ‘ua.’, lásd KONZERVATÓRIUM

konzervatórium G okt felsőbb zeneiskola, zeneakadémia
ném Konservatorium
 ol conservatorio ‘ua.’, ered. ‘gyermekmegőrző, lelencház’ (Nápolyban a
lelencházakban kezdtek tehetséges gyerekeket zenére oktatni) lat conservator ‘megőrző,
fenntartó’, lásd KONZERVÁL
konziliárius G orv orvosszakértő, orvosi tanácsadó
G † tanácsnok, tanácsos
lat consiliarius ‘tanácsadó’, lásd KONZÍLIUM
konzílium G orv orvosi tanácskozás egy adott kóreset megítéléséről
G † tanács, tanácsülés
lat consilium ‘tanácskozás’ consulere, consultum ‘tanácskozik’, lásd KONZULTÁL
Lásd még CONSILIUM ABEUNDI
konzisztencia G fiz állag, alkat
G fiz tömörség, sűrűség
G fil következetesség, önellentmondástól való mentesség
tud lat consistentia ‘helytállás, állag’, lásd KONZISZTENS
konzisztens G erős, állandó
G sűrű, tömött, tartalmas
G egységes, következetes, önellentmondástól mentes
lat consistens ‘helytálló’ consistere ‘áll valamiből, helytáll, fennáll’: con- ‘össze’ | (si)stere
‘felállít, megerősít’ stare ‘áll’
konzisztoriális G vall szentszéki
G vall egyháztanácsi
lat consistorialis ‘ua.’, lásd KONZISZTÓRIUM
konzisztórium G vall a bíborosok tanácskozása a pápa elnökletével
G vall egyháztanács
G vall egyes evangélikus egyházak kormányzó szerve
újk lat consistorium ‘ua.’, ered. ‘gyülekezőhely’ consistere ‘áll vmiből, helytáll, fennáll’, lásd
KONZISZTENS
konzol G ép gyámkő, tartópillér
G ép építmény tartószerkezetéből kinyúló kar
G bút falnak támaszkodó (asztalka)
G falra erősített tartóállvány
ném Konsole fr console ‘ua.’ késő lat consolidus ‘szilárd, biztosan álló’, lásd KONSZOLIDÁL
konzorcium G közg bankok társulása nagyobb pénzügyi műveletre
G ker befektetési társaság
G † közkereseti társaság
ném Konsortium ‘ua.’ lat consortium ‘részesség vmiben’ consors, consortis ‘részes, társ,
üzlettárs’, tkp. ‘azonos sorsúak egyike’: con- ‘együtt’ | sors ‘sors’
konzul G tört az ókori római köztársaság két legfőbb tisztviselőjének egyike
G dipl konzulátus vezetője
lat consul ‘ua.’ consulere ‘tanácskozik’, lásd KONZÍLIUM
konzuláris G konzuli
lat consularis ‘ua.’, lásd KONZUL
konzulátus G tört a konzul hivatala, méltósága, működésének ideje az ókori Rómában
G dipl érdekvédelemmel, gazdasági és útlevélügyekkel foglalkozó követségi ügyosztály vagy önálló
külképviseleti hivatal
lat consulatus ‘ua.’, lásd KONZUL
konzulens vagy konzultáns G jog, orv tanácsadó, szakértő
ném Konsulent ‘ua.’, lásd KONZULTÁL
konzultáció G tanácskérés
G orvosi vagy ügyvédi tanácsadás, véleményezés
G szakértői tanácskozás
lat consultatio ‘ua.’, lásd KONZULTÁL
konzultál G tanácskozik
G (ügyvédet, orvost) tanácsadásért fölkeres
G okt (levelező felsőoktatás keretében) időnkénti anyagmegbeszélésen vesz részt
lat gyak consultare, consultatum ‘tanácskozik, tanácsot kér’ consulere, consultum
‘tanácskozik’: con- ‘együtt’ | (?) sulere ‘ül’ solium ‘szék, trón’
konzultáns lásd KONZULENS
konzultatív G tanácskozó, tanácsadó
ném konsultativ ‘ua.’, lásd KONZULTÁL
konzum † G fogyasztás
G fogyasztási szövetkezet
G üzemi bolt
ném Konsum ‘ua.’, lásd KONZUMÁL
konzumál G fogyaszt
G használ, felhasznál
ném konsumieren lat consumere ‘használ, elfogyaszt’: con- ‘össze’ | sumere ‘vesz, fog,
magához vesz’
konzumens G fogyasztó
G biol energiaszükségletét más élőlények elfogyasztásával fedező élőlény
ném konsument ‘ua.’, lásd KONZUMÁL
konzumnő G vendégeket italfogyasztásra ösztönző női alkalmazott vendéglátó helyen
lásd KONZUM
konyak G kiváló francia borpárlat, †égettbor
a fr Cognac városról, melynek környékén készül
kooperáció G üzemek közti együttműködés
G termelő közösség
G közösségi munka
késő lat cooperatio ‘együttműködés’, lásd KOOPERÁL
kooperál G együttműködik, összedolgozik
lat cooperari, cooperatus ‘ua.’: co(n)- ‘össze, együtt’ | operari ‘dolgozik’ opus, operis ‘mű,
munka’
Hibás a koperál írás, kiejtés!
kooperatív G együttműködő
G együttes, közösen végzett
ném kooperativ ‘ua.’, lásd KOOPERÁL
kooperatíva G szövetkezet
ném Kooperative ‘ua.’, lásd KOOPERATÍV
kooperátor G a vállalati együttműködés ügyeit intéző, szervező tisztviselő
ném Kooperator ‘ua.’, ered. ‘segédlelkész’, lásd KOOPERÁL
kooptáció G új tag felvétele választott szervbe vezetőségi döntéssel
lat cooptatio ‘beválasztás’, lásd KOOPTÁL
kooptál G (választott szervbe új tagként) beválaszt, befogad, bevon
lat cooptare ‘hozzáválaszt, kiegészít’: co(n)- ‘együtt’ | optare ‘kiszemel, kiválaszt’
Lásd még ADOPTÁL, OPCIÓ
koordináció G egymás mellé rendelés
G egyeztetés
G nyelvt mellérendelés
lat coordinatio ‘ua.’, lásd KOORDINÁL
koordinál G mellérendelő viszonyba állít
G összeegyeztet, elrendez, összehangol
G mat hozzárendel
lat coordinare, coordinatum ‘mellérendel’: co(n)- ‘együvé’ | ordinare ‘rendel’ ordo, ordinis
‘rend’
Hibás a kordinál írás, kiejtés!
Lásd még ORDINÁCIÓ
koordináta G geom egy pontnak a síkban vagy térben elfoglalt helyzetét meghatározó szám
(csoport)
kk lat (ziphra) coordinata ‘hozzárendelt (szám)’, lásd KOORDINÁL
koordináta-geometria G tud analitikus geometria
lásd KOORDINÁTA, GEOMETRIA
koordinátor G egyeztető, összehangoló személy
újk lat coordinator, lásd KOORDINÁL
kopaiva G növ dél-amerikai fából nyert gyanta, lakkok és illatszerek alapanyaga
ang copaiva port copaiba tupi indián cupaúba ‘ua.’
kopál G növ forróégövi fákból csapolható vagy bányászható, borostyánszínű gyanta, lakkok
alapanyaga
ang, sp copal nahautl indián copalli ‘ua.’
kopejka vagy kopek G orosz aprópénz, a rubel századrésze
or kics kopejka ‘ua.’ kopej(nij) ‘kopjás’ kopje ‘kopja’ (a 16–17. században a pénzdarabok
hátán IV. Iván cár kopját tartó alakja volt látható)
koperta † G levélboríték
kk lat (littera) coperta ‘beborított (levél)’ lat cooperire, coopertum ‘befed’: co(n)- nyomósító |
operire ‘eltakar’
kopf G nyomd élőfej, állandó fejrész, rovatcím nyomtatványban
ném Kopf ‘fej’ ófn kopf ‘ivókupa’ késő lat cuppa ‘ua.’ lat cupa ‘bödön’
kópia G másolat
G utánzat
kk lat copia ‘hasonmás’ lat copia ‘bőség, készlet’
kopíroz G másol
G utánoz, követ, majmol, koppint
ném kopieren kk lat copiare ‘másol’, lásd KÓPIA
kopista † G másoló, írnok
ném Kopist ‘ua.’, lásd KOPÍROZ
kopolimer G kém műanyag ötvözet, a kopolimerizáció terméke
lásd KOPOLIMERIZÁCIÓ
kopolimerizáció G kém két monomer alapanyagból kiinduló polimerizáció
co(n)- ‘össze, együtt’ | lásd POLIMERIZÁCIÓ
kopra G a kókuszdió megszárított belső, olajos szövete
ném Kopra port copra hindi khopra ‘ua.’
koprocesszor G számtech társprocesszor, a számítógép alapprocesszorának működését gyorsító
vagy szolgáltatásait bővítő egység
ang co-processor ‘ua.’: lat co(n)- ‘össze, együtt’ | lásd PROCESSZOR
koprodukció G film több ország filmgyárainak közös költséggel készített filmje
G irod több ország kiadóinak együttműködése egy könyv kiadására
ang coproduction ‘ua.’: lat co(n)- ‘együtt’ | lásd PRODUKCIÓ
Hibás a kooprodukció írás, kiejtés!
koprofág G biol ürülékkel táplálkozó élőlény
G orv bélsárevés tünetét mutató elmebeteg
ném Koprophag ‘ua.’, lásd KOPROFÁGIA
koprofágia G biol (más) állatok ürülékével való táplálkozás az élővilágban
G orv bélsárevés mint egyes elmebetegségek tünete
 tud lat coprophagia ‘ua.’: gör koprosz ‘trágya’ | phagein ‘eszik’

koprolit G ásv megkövesedett állati ürülék
ang coprolite ‘ua.’: gör koprosz ‘trágya’ | lithosz ‘kő’

koprológia G orv az orvostudománynak a széklet vizsgálatával foglalkozó ága
tud lat coprologia ‘ua.’: gör koprosz ‘trágya’ | lásd -LÓGIA

kopt G vall egyiptomi keresztény
G nyelvt a kopt egyháznak az óegyiptomiból származó szertartási nyelve
ném Koptisch ar kibt ‘ua.’ gör (Ai)güpt(osz) ‘Egyiptom’
kopula G kötelék
G zene orgona kapcsolószerkezete
G nyelvt az összetett állítmány igei eleme
lat kics copula, tkp. coapula ‘szíj, kötelék’: co(n)- ‘össze’ | apere ‘illeszt’
Lásd még ADAPTÁL
kopuláció G kapcsolódás
G † vall esketés
G biol párosodás, párzás
G biol ivarsejtek magvainak egyesülése
lat copulatio ‘összekapcsolás’, lásd KOPULÁL
kopulál G összeköt, összekapcsol
G † vall összeesket
G biol párzik, párosodik, közösül
lat copulare, copulatum ‘összekapcsol’, lásd KOPULA
Lásd még KUPLÉ, KUPLERÁJ, KUPLUNG
kopulatív G kapcsoló, összekötő
ném kopulativ ‘ua.’, lásd KOPULÁL
korál G zene istentiszteleti népének a német protestáns egyházban
ném Choral(gesang) ‘kar(ének)’ lat (cantus) choralis ‘kórus(ének)’, lásd KÓRUS
korall G áll nagy telepekben élő tengeri virágállat, amely szilárd vázat választ ki
G div ennek vázából készült, többnyire vörös ékkő
ném Korallen lat corallum gör korallion ‘ua.’ ?
Korán G vall a mohamedán vallás szent könyve (régen Alkorán alakban is)
ném Koran ar kurán ‘ua.’, tkp. ‘előadás, felolvasás’ kara’a ‘elszaval, előad’ (a régi Alkorán
a határozott névelős arab al-Kurán alakból ered)
kord G text a vetülék irányában bordázott, kopásálló szövet
ang cord ‘ua.’, tkp. ‘zsinór’ ófr corde ‘ua.’, lásd KORDA
korda G vall kötélöv egyes szerzetesrendek rendi öltözetén
kk lat corda ‘bél, húr, kötél’ lat chorda gör khordé ‘bél, húr’
kordéra † G fejből, emlékezetből, betéve
lat corde ‘ua.’, tkp. ‘szívvel, ésszel’ cor, cordis ‘szív, lélek, értelem’ (ang by heart, fr par coeur
‘ua.’)
Lásd még KONKORDÁL
kordiális G szívélyes, barátságos, nyájas
G bensőséges, meghitt
lat cordialis ‘szívélyes’ cor, cordis ‘szív’
Lásd még KONKORDÁL
kordialitás G szívélyesség
G meghittség
lat cordialitas ‘ua.’, lásd KORDIÁLIS
kordierit G ásv magnézium és alumínium tartalmú kristályos ásvány
fr. cordierite ‘ua.’: P. Cordier francia geológus nevéről | -it (ásványra utaló toldalék)
kordon G terület elzárására kifeszített kötél
G karhatalmi személyek sorfala ugyenezen célra
 fr ngykz cordon ‘ua.’
 corde ‘kötél, húr’, lásd KORDA
kordován G finoman kikészített juh- vagy kecskebőr, szattyánbőr
ol cordovano ‘córdobai’
 Córdoba spanyol város nevéből (ahol a mór időkben ilyen bőrt
készítettek)
kóré G műv hosszú, redőzött khitonban ábrázolt lány szobra a korai görög művészetben
 gör koré ‘lány, hajadon’
koreográfia G szính mozdulattervezés, táncterv, táncbeállítás
G szính balett táncmozdulatainak elrendezése és színrevitelének művészete
ném Choreographie ‘ua.’: gör khoreiosz ‘a táncra vonatkozó’ khorosz ‘tánc’ | lásd -GRÁFIA
Lásd még HÓRA
koreografikus G a koreográfiával kapcsolatos, azon alapuló
ném choreographisch ‘ua.’, lásd KOREOGRÁFIA
koreográfus G tánctervező, koreográfiát készítő táncművész
ném Choreograph ‘ua.’, lásd KOREOGRÁFIA
koreománia G orv táncdüh, kóros táncszenvedély
tud lat choreomania ‘ua.’: gör khoreiosz ‘a tánccal kapcsolatos’ khorosz ‘tánc’ | lásd MÁNIA
koriander G növ ernyős virágú, illatos délszaki növény
G konyha ennek fűszerként használt magja
ném Koriander lat coriandrum gör koriannon ‘ua.’, tkp. ‘poloskaszagú’ korisz ‘poloska’
korifeus G vezető, hangadó személyiség
G † karvezető
lat coryphaeus gör korüphaiosz ‘főnök, karvezető, pártvezér’ korüphé ‘csúcs, magaslat’
korinthoszi G ép akantuszlevelekkel gazdagon díszített fejű, karcsú (oszlop az ókori görög és római
művészetben)
G műv az ilyen oszlopokkal jellemezhető (ókori építészeti stílus)
a peloponnészoszi Korinthosz városról
kórista G zene énekkar tagja
ném Chorist ‘ua.’ Chor ‘kórus’, lásd KÓRUS
korium lásd CORIUM
korion G anat külső magzatburok
lat chorion ‘ua.’ gör khorion ‘tojás belső hártyája’
korion-epitelióma G orv rosszindulatú méhdaganat
tud lat chorionepithelioma ‘ua.’: lásd KORION, EPITHELIUM | -óma (daganatra utaló toldalék)
kormorán G áll kárókatona, halon élő vízimadár
fr cormoran ófr cormareng ‘ua.’, tkp. ‘tengeri holló’: cor, corp, corb lat corvus ‘holló’ |
mareng, maring lat marinus ‘tengeri’ mare, maris ‘tenger’
Lásd még MARINÁD
kornea lásd CORNEA
korner G sport sarokrúgás, szögletrúgás
ang corner ‘sarok’ ófr corniere késő lat cornua ‘szöglet’, tkp. ‘szarvak’ lat cornu ‘szarv,
görbület’
kornéta † G kat lovassági lobogó
fr kics cornette ‘kettős csúcsú lobogó mint parancsnoki jelvény’ corne ‘szarv’ lat cornu
‘ua.’
kornétás † G kat zászlótartó
G kat csapatkürtös, trombitás
magy, lásd KORNÉTA, KORNETT
kornett G zene postakürt
G zene kürtszerű rézfúvós hangszer
ném Kornett fr cornette ol kics cornetto ‘ua.’ corno ‘szarv, kürt’ lat cornu ‘szarv’
korográfia G földr országleírás, tájleírás
tud lat chorographia ‘ua.’: gör khórosz ‘hely, ország, vidék’ | lásd -GRÁFIA
korolla G növ párta
lat kics corolla ‘koszorúcska’
 corona ‘koszorú, korona’
korollárium G fil egy bizonyított állítás következménye, folyománya
G † nyelvt szófüzér
késő lat corollarium ‘ua.’, ered. ‘mellékjövedelem’, tkp. ‘sikeres színésznek koszorú helyett adott
pénzbeli díj’, lásd KOROLLA
korológia G biol az egyes élőlények földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág
tud lat chorologia ‘ua.’: gör khórosz ‘hely, ország, vidék’ | lásd -LÓGIA
koronária lásd CORONARIA
koronográf G csill távcsőre szerelhető műszer, amely a napkorona tanulmányozására alkalmas
felvételeket készít
ang coronograph ‘ua.’: lat corona ‘korona, koszorú’ | lásd -GRÁF
kórosz lásd KUROSZ
korporáció G társulat, testület
G tört hivatásrendi, szakmai szervezet (volt fasiszta államokban)
G † céh
késő lat corporatio ‘testület’ corpus, corporis ‘test’
korporációs G testületi, egyleti
G tört hivatásrendi
lásd KORPORÁCIÓ
korporálé lásd CORPORALE
korporális G testi, a testtel kapcsolatos
G testületi
lat corporalis ‘ua.’ corpus, corporis ‘test’
korporatív G testületi, egyleti
G hivatásrendi
ném korporativ ‘ua.’, lásd KORPORÁCIÓ
korporatizmus vagy korporativizmus G pol olyan rendszer, amelyben a hivatásrendek, a szakmai
korporációk kisebb-nagyobb népképviseleti szerepet kapnak
ném Korporativismus ‘ua.’, lásd KORPORATÍV
korpulencia G orv testesség, kövérség
lat corpulentia ‘ua.’, lásd KORPULENS
korpulens G testes, kövérkés, pocakos
ném korpulent késő lat corpulentus ‘ua.’ corpus ‘test’ (a ~ alak téves visszalatinosításból
ered, a patent pátens és hasonló szópárok hamis analógiájára, a latinban ugyanis nincs corpulere
ige)
korpusz G tud egy kérdéskörre vonatkozó, a kutatás során feldolgozott adatok összessége
G műv (feszületen) Jézus testének szoborszerű ábrázolása
lat corpus ‘test’
korpuszkula G fiz az anyag elemi részecskéi
G fiz ezek egyike (proton, elektron stb.)
tud lat tbsz corpuscula ‘ua.’ kics corpusculum ‘testecske’ corpus ‘test’
korpuszkuláris G fil elemi részecskékből álló (sugárzás)
tud lat corpuscularis ‘ua.’, lásd KORPUSZKULA
korrázió G geol vízben sodort törmelék, szélhordta homok koptató hatása a földfelszínre
tud lat corrasio ‘ua.’ corradere, corrasum, tkp. con-radere ‘ledörzsöl: con- ‘össze’ | radere,
rasum ‘dörzsöl’
Lásd még ABRÁZIÓ, RADÍR, TABULA RASA
korreferátum G tud kísérő vagy kiegészítő előadás tudományos tanácskozáson
ném Korreferat ‘ua.’: con- ‘együtt’ | lásd REFERÁTUM
korreferens G tud társelőadó
ném Korreferent ‘ua.’, lásd KORREFERÁTUM
korrekció G helyesbítés, helyreigazítás, kiigazítás
lat correctio ‘ua.’, lásd KORRIGÁL

korrekt G szabatos, helyes, pontos
G becsületes, tisztességes, feddhetetlen, méltányos
G törvényes, megengedett
ném korrekt ‘helyes’ lat correctus ‘helyesbített, helyes’, lásd KORRIGÁL
korrektívum G hiba kiküszöbölésére vagy megelőzésére alkalmas mozzanat, tényező
ném Korrektiv ‘ua.’, lásd KORRIGÁL
korrektor G nyomd szedéshibák kijavítását végző nyomdai vagy kiadói szakember
kk lat corrector ‘javító’, lásd KORRIGÁL
korrektúra G nyomd kefelenyomat, levonat
G szedésjavítás
G † javítás, helyesbítés, helyreigazítás
ném Korrektur ‘ua.’, lásd KORREKTOR
korreláció G összefüggés, kölcsönös függés, kölcsönviszony
G mat két valószínűségi változó közötti, nem függvényjellegű kapcsolat
lat correlatio, tkp. con-relatio ‘ua.’: con- ‘együtt’ | relatio ‘jelentéstétel, megfelelés, viszony’, lásd
RELÁCIÓ
korrelatív G kölcsönviszonyban álló, kölcsönösen megfelelő
G egymással összefüggő
ném, ‘ua.’, lásd KORRELÁCIÓ
korrepetál G okt tananyagot ismételtet, gyakoroltat
G zene (énekest) szerepére felkészít, betanít
ném korrepetieren ‘ua.’ újk lat correpetere, correpetitum, tkp. con-repetere ‘együtt ismétel’:
con- ‘együtt, össze’ | lásd REPETÁL
korrepetíció G okt magánoktatás, házitanítás
G zene énekes felkészítése szerepére
ném Korrepetition ‘ua.’, lásd KORREPETÁL
korrepetitor G okt házitanító, magántanító
G zene énekeseknek szerepüket betanító és őket zongorán kísérő zenész
ném Korrepetitor ‘ua.’, lásd KORREPETÁL
korrespondeál G megfelel, egyezik (valamivel)
G összeköttetésben áll, kapcsolatban áll (valakivel)
G † levelez
ném korrespondieren fr correspondre ‘ua.’ kk lat correspondere, tkp. con-respondere
‘üzleti kapcsolatban áll’: con- ‘össze, együtt’ | respondere ‘felel’, lásd RESZPONZÁBILIS
korrespondencia G kölcsönviszony, kölcsönös megfelelés
G összeköttetés, kapcsolat
G † levelezés, levélváltás
ném Korrespondenz ‘ua.’, lásd KORRESPONDEÁL
korrespondens G összeköttetésben álló, kapcsolatban álló
G † levelező, tudósító
ném Korrespondent ‘ua.’, lásd KORRESPONDEÁL
korridor G folyosó, átjáró
G földr valamely országot a tengerrel vagy külső területtel összekötő, idegen országon áthaladó
területsáv
ném Korridor ‘ua.’ fr corridor ol corridoio ‘ua.’ népi lat curritorium ‘futásra való hely’
lat currere ‘ua.’
Lásd még KURRENS
korrigál G javít, kijavít, helyesbít, helyreigazít
G jóvátesz, orvosol
 lat corrigere, correctum ‘kiegyenesít, helyreigazít’: con- ‘együtt, össze’ | regere ‘irányít,

kormányoz’
Lásd még RÉGENS
korrodál G kém (nedvesség vagy vegyi hatás fémet) kimar, kikezd, roncsol, tönkretesz
tud lat corrodere, corrosum ‘megrág’: con- ‘össze’ | rodere ‘rág’
Lásd még ERÓZIÓ, RODENTICID
korrózió G kém vegyi roncsolás fém felületen
G geol kőzetek mállása vegyi hatásra
tud lat corrosio ‘ua.’, lásd KORRODÁL
korrozív G kém maró, roncsoló hatású (anyag)
ang corrosive ‘ua.’, lásd KORRODÁL
korrumpál G megveszteget, lefizet, lekenyerez, megken
G megront, lezülleszt
lat corrumpere, corruptus ‘megront, megveszteget’: con- ‘össze’ | rumpere ‘tör, repeszt’
Lásd még ERUPCIÓ, RUPTÚRA
korrupció G megvesztegetés, megvesztegethetőség
G közéleti züllöttség
lat corruptio ‘ua.’, lásd KORRUMPÁL
korrupt G megvesztegethető, megvásárolható, lefizethető
G romlott, züllött, becstelen
ném korrupt ‘ua.’ lat corruptus ‘megrontott’, lásd KORRUMPÁL
kortes G pol megbízójának képviselővé választásáért ügyködő, neki szavazókat toborzó személy
G † választó
sp Cortes ‘törvényhozó testület, rendek, népképviselet’ corte ‘udvar, törvényszék’ népi lat
cors, cortis lat cohors ‘udvar, majorság, zászlóalj’ (a ~ magyar jelentése a reformkorban
alakult ki a 19. század eleji spanyol forradalmak szabadelvű eszméinek hatására, az udvarhű
nemesség gúnyos szóhasználatában)
Lásd még CORTČGE, KORTINA, KURIZÁL, KURTIZÁN
korteskedik G pol megbízójának képviselővé választásáért ügyködik
lásd KORTES
kortikális G anat kérgi, agykérgi
G orv a mellékvesekéreggel kapcsolatos
tud lat corticalis ‘ua.’ cortex, corticis ‘kéreg’
kortikoszteroid G biokém a mellékvesekéregben termelődő, hormonhatású szteroidok gyűjtőneve
lásd KORTIKÁLIS, SZTEROID
kortina G szính színpadi előfüggöny, kárpit
ol kics cortina ‘függöny’ corte ‘várudvar, a belső udvar válaszfala’ késő lat cors, cortis
‘udvar’ lat cohors ‘udvar, majorság, zászlóalj’
Lásd még CORTES
kortizon G biol a mellékvese kérgének egyik hormonja
G biokém ilyen hatású, szintetikusan előállított reuma elleni gyógyszer
Cortison márkanév lat cortex, corticis ‘kéreg’
korund G ásv kristályos alumíniumoxid, egyes változatai (rubin, zafir) értékes drágakövek
ném Korund lat corundum szansz kuruvinda ‘rubin’
kórus G zene kar, énekkar
G tánckar, szavalókar
G ép templomi karzat
lat chorus ‘kar, csapat’ gör khorosz ‘tánc, ókori drámai mű ének- és tánckara’
korvett G haj gyorsjáratú vitorlás hadihajó
G haj kisebb cirkáló
fr corvette ‘ua.’ kholl korver ‘üldözőhajó’ korf ‘kosár’
korvina G könyvt a Mátyás király könyvtárából származó értékes kéziratos könyvek valamelyike
 hazai lat corvina
 (Bibliotheca) Corvin(ian)a ‘corvinusi (könyvtár)’ Corvinus ‘Hollós’ (a
Hunyadi család címerállatáról) lat corvus ‘holló’
korzó G sétány, széles városi sétaút
ol corso ‘széles városi kocsiút, sétány’, ered. ‘futás, felvonulás’ lat cursus ‘futás, verseny,
pálya’ currere ‘fut’
Lásd még KURRENS
kóser G vall a vallásos zsidóság étkezési előírásainak megfelelő
G átv tiszta, helyes, gyanún felül álló
G biz elsőrangú, kiváló
jidd koscher ‘ua.’ héb kásér ‘(rituálisan) tiszta’
kossava G met az Al-Duna vidékén gyakori viharos délkeleti szél
szerb-horvát, ‘ua.’
kóstál G kerül (valamennyibe)
ol costare ‘ua.’ lat constare, lásd KOSZT
koszekáns G mat derékszögű háromszögben az átfogó és a szöggel szembeni befogó aránya
ném Kosekans ‘ua.’ tud lat co(mplementi) secans ‘a kiegészítő szög szekánsa’, lásd SZEKÁNS
koszinusz G mat derékszögű háromszögben a szög melleti befogó és az átfogó aránya
ném Kosinus ‘ua.’ tud lat co(mplementi) sinus ‘a kiegészítő szög szinusza’, lásd SZINUSZ
koszperd † G derékon viselt rövid kard vagy tőr mint díszöltözet darabja
(?) kfn kampsvert ‘harci kard’: ném Kampf ‘harc’ | Schwert ‘kard’
koszt G étel-ital, ellátás, étkezés
ném Kost ‘ua.’, ered. ‘az ellátás költsége’ kk lat costa ‘költség’ lat constare ‘fennáll,
megegyezik, kerül vmibe’: con- ‘össze, együtt’ | stare ‘áll’
Lásd még KONSTATÁL, KÓSTÁL
kosztális G anat bordához tartozó
tud lat costalis ‘ua.’ costa ‘borda, oldal’
Lásd még KOTLETT
kosztüm G öltözet, öltözék
G div női ruhaegyüttes azonos anyagú szoknyából és kabátkából
G jelmez
ném Kostüm fr costume ‘ua.’ késő lat *consuetumen lat consuetudo, consuetudinis
‘szokás, életmód’ consuescere, consuetus ‘megszokik’: con- ‘meg’ | suere ‘szokott’
Lásd még COSTUMBRISMO, CUSTOMIZE, COUTUME
kotangens G mat derékszögű háromszögben a szög melletti befogó és a szöggel szembeni befogó
aránya
ném Kotangens tud lat co(mplementi) tangens ‘a kiegészítő szög tangense’, lásd TANGENS
kóter G fogda, dutyi
baj-oszt kotter ‘ketrec’ ném Kotter ‘viskó’ alném Kote ‘ua.’
kotéria G érdekcsoport, érdekszövetség, klikk
ném Koterie fr coterie ‘ua.’ cote ‘hozzájárulás, tagdíj’ lat quota, lásd KVÓTA
kotíroz G közg tőzsdére bevezet (értékpapírt)
ném kotieren ‘ua.’ fr cote ‘tételszám jegyzékben, leltárban’ lat quota, lásd KVÓTA
kotlett G konyha sült bordaszelet, karajszelet
fr kics côtelette ‘bordaszelet’ côte ‘oldal, borda’ lat costa ‘borda’
koton G biz férfi gumióvszer
baj-oszt koton ném Kondom ‘ua.’, lásd ott
kotta G zene hangjegy
G zene hangjegyekkel leírt zenemű
G zene ilyeneket tartalmazó füzet
lat quota ‘hányad’, lásd KVÓTA
koturnus G tört a tragikus szerepekben játszó ókori színészek erősen magasított talpú cipője
G átv hamis emelkedettség, dagály
 lat cothurnus
 gör kothornosz ‘ua.’
kovalens G kém elektronmegosztás révén létrejött (kémiai kötés)
ang covalent ‘ua.’: lat co(n)- ‘együtt’ | valere ‘ér vmit’

Lásd még VALUTA
kovariancia G fiz annak elve, hogy a természeti törvények minden vonatkoztatási rendszerben
azonosan hatnak
ang co-variance ‘ua.’, lásd KOVARIÁNS

kovariáns G mat az átalakítások során azonosan változó (mennyiség)
ang co-variant ‘ua.’: lat co(n)- ‘együtt’ | lásd VARIÁNS

kóved G biz tisztelgés, tiszteletadás
jidd koved
 héb kavod ‘tisztelet’
kozák G népr zömében tatár eredetű ukrajnai népcsoport, amely a cári időkben kiváltságokat
élvezett lovaskatonai szolgálataiért
ukrán, or kozak
 tör kazak ‘ua.’
Lásd még KAZAH
kozmata G műv kőintarziát és márványmozaikot alkalmazó (díszítő stílus a középkori Rómában)
kk lat Cosmata ‘ua.’ a Cosmas művészcsaládról, amely a stílust meghonosította gör
Koszmasz, Koszmatosz, népszerű keleti keresztény vértanú szent neve
kozmetika G szépségápolás, bőrápolás, arcápolás
G szépítgetés, csinosítás
ném Kosmetik ‘ua.’ gör koszmétiké (tekhné) ‘a csinosítás művészete’, lásd KOZMETIKUS
kozmetikáz G kikészít
G átv javítgat, szépít, szépítget, (hibákat) palástol
lásd KOZMETIKA
kozmetikum G szépítőszer, illatszer
ném Kosmetikum újk lat cosmeticum ‘ua.’, lásd KOZMETIKUS
kozmetikus G (fn) szépségápolással hivatásszerűen foglalkozó személy
G (mn) kozmetikai
ném Kosmetiker, kosmetisch ‘ua.’ gör koszmétikosz ‘csinosító, szépítő’ koszmeó ‘elrendez,
rendben tart, ékesít’
kozmetológia G orv orvosi kozmetika, egészségügyi bőrápolás
tud lat cosmetologia ‘ua.’, lásd KOZMETIKUS, -LÓGIA
kozmikus G a világmindenségre vagy annak jelentős részére kiható
G fiz, csill a világűrrel kapcsolatos (sugárzás, sebesség stb.)
G az űrrepüléssel, űrkutatással kapcsolatos
ang cosmic tud lat cosmicus ‘ua.’ gör koszmikosz ‘a mindenségre vonatkozó’, lásd KOZMOSZ
kozmo- (tudományos szóösszetételek előtagjaként) G a világegyetemre, a mindenségre vonatkozó,
azzal kapcsolatos
G fiz a világűrrel kapcsolatos
G az űrkutatással, űrrepüléssel kapcsolatos
gör koszmosz ‘elrendezés, világrend, mindenség’ koszmeó ‘elrendez, igazgat’
kozmobiológia G csill az élet más bolygókon való kialakulásának lehetőségét és feltételeit kutató
tudományág
G biol az élőlényeket érő kozmikus hatásokkal foglalkozó tudományág
lásd KOZMO-, BIOLÓGIA
kozmodrom G űrrepülőtér
or, ‘ua.’ (a hippodrom mintájára), lásd KOZMOSZ
kozmogén G kozmikus eredetű, a kozmoszból érkező hatásoknak tulajdonítható
lásd KOZMO-, -GÉN
kozmogónia G a világ, a mindenség keletkezése
G mit ennek meseszerű előadása különféle mítoszokban
G tud az égitestek keletkezésével foglalkozó tudományág
 ném Kosmogonie ‘ua.’: lásd KOZMO- | gör goné ‘származás, eredet’
 gennaó ‘szül, létrehoz’
kozmogonikus G a mindenség keletkezésével kapcsolatos
G mit a mindenség keletkezését mitikusan magyarázó (történet)
ném kosmogonisch ‘ua.’, lásd KOZMOGÓNIA
kozmográfia G földr az ismert világ földrajzi leírása (régebben)
G tud a világmindenség leírása történeti és természettudományi szemszögből
lásd KOZMO-, -GRÁFIA
kozmográfus G földr kozmográfiai mű szerzője
ném Kosmograph ‘ua.’, lásd KOZMOGRÁFIA
kozmokémia G kém a világegyetem kémiai jelenségeit kutató tudományág
lásd KOZMO-, KÉMIA
kozmológia G tud a világmindenséggel mint egységes egésszel foglalkozó tudomány
ném Kosmologie ‘ua.’: lásd KOZMO-, -LÓGIA
kozmologikus G tud a kozmológiához kapcsolódó, azon alapuló
ném kosmologisch ‘ua.’, lásd KOZMOLÓGIA
kozmológus G tud a kozmológia szakembere
magy, lásd KOZMOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
kozmonauta G űrhajós
ang cosmonaut ‘ua.’: lásd KOZMO- | gör nautész ‘hajós’ nausz ‘hajó’
kozmonautika G űrhajózás, űrutazás
ang cosmonautics ‘ua.’: lásd KOZMO- | gör nautikosz ‘hajózási’ nautész ‘hajós’ naosz ‘hajó’
kozmopolita G világpolgár
újk lat cosmopolita ‘ua.’ gör koszmopolitész ‘világpolgár’: lásd KOZMO- | politész ‘állampolgár’
polisz ‘város, állam’
kozmopolitizmus G világpolgárság, a nemzeti előítéletek elutasítása
G pej a nemzeti értékek iránti közömbösség
ang cosmopolitism ‘ua.’, lásd KOZMOPOLITA
kozmoráma G műv a világ legszebb tájairól és műemlékeiről készült képek gyűjteménye, kiállítása
ang cosmorama ‘ua.’, lásd KOZMO- (a panoráma mintájára)
kozmosz G földkerekség
G világegyetem, világmindenség
G világűr
gör koszmosz ‘elrendezés, világrend, mindenség’ koszmeó ‘elrendez, igazgat’
kozmotron G fiz nagy energiájú protongyorsító berendezés
ang cosmotron ‘ua.’, lásd KOZMO-, (CIKLO)TRON
kozmovízió G inf televíziós közvetítés a világűrből, műholdról
ang cosmovision ‘ua.’, lásd KOZMO(SZ, TELE)VÍZIÓ
kökkenmöddinger G rég dániai konyhahulladék-halmok, az átmeneti kőkor vízparti települései
helyén fennmaradt hulladékhalmok, a régészet értékes lelőhelyei
dán tbsz křkkenmřddinger ‘ua.’: křkke ‘konyha’ | mřdding ‘hulladék’ mřdde ‘eldob’
kőr G ját szín a francia kártyában, piros szív
fr coeur ‘szív’ lat cor ‘ua.’
Lásd még KONKORDÁL
krach G csőd, bukás, összeomlás
G baj, csapás, kellemetlenség
G robbanás, robaj
ném Krach ‘ua.’
kraftausdruck [kraftauszdruk] † G vaskos kifejezés, trágárság
ném, ‘ua.’: Kraft ‘erő’ | Ausdruck ‘kifejezés’: aus ‘ki’ | drücken ‘nyom’
krágli † G gallér
baj-oszt kics kragel ném Kragen ‘gallér’
krájzleráj † G szatócsbolt, vegyeskereskedés
 auszt ném Greisslerei ‘ua.’, lásd KRÁJZLEROS

krájzleros † G szatócs, vegyeskereskedő
ném Greissler
 ‘szatócs’ Greiss ‘termény, élelmiszer’
krakéler G kötekedő alak, garázda
ném Krakeeler ‘ua.’
 Krakeel ‘lármás veszekedés, kötekedés’ (?) ol gargagliata ‘lárma,
kavarodás’
krakkol G kém, műsz hőbontást végez, kőolaj hevítésével hosszabb szénláncú szénhidrogénekből
rövidebb szénláncúakat állít elő
ang crack ‘tördel, feldarabol’
krakkolás G hőbontás, lásd KRAKKOL
krakoviák G zene kétnegyedes ütemű lengyel népi tánc
G zene ennek zenéje
lengy krakowiak ‘krakkói tánc’ Kraków ‘Krakkó’
král G népr kör alakú, tüskés sövénnyel körülvett dél-afrikai bennszülött település
afrikaans kraal ‘ua.’ port curral ‘karám’ népi lat currale ‘állatfuttató’ currere ‘fut’
Lásd még KURRENS
krampács G vasúti pályamunkások aláverő csákánya
szlk krampáč ‘ua.’ ném Krampe ‘csákány’
krampampuli † G konyha cukros, fűszeres rumból készült, felszolgáláskor meggyújtott szeszes ital
ném Krambambuli ‘ua.’: Kram(met) ‘borovicska’ | argó Bembel ‘pia’
krampusz G a Mikulást kísérő, virgáccsal járó ördögfigura
G ilyennek öltözött személy
baj-oszt Krampus ‘ua.’ ?
krán G műsz daru, emelődaru
ném Kran ‘ua.’ kfn Krane (mai ném Kranich) ‘darumadár’
kraniális G anat a koponyához tartozó
tud lat cranialis ‘ua.’ cranium gör kranion ‘koponya’ kara ‘fej’
kranio- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a koponyával kapcsolatos
lat cranium gör kranion ‘koponya’ kara ‘fej’
kraniofaciális G orv a koponya hosszúsági és szélességi arányait kifejező (mértékszám)
tud lat craniofacialis ‘ua.’: lásd KRANIO- | lat facialis ‘az arccal kapcsolatos’ facies ‘arc’
kraniológia G orv koponyatan
tud lat craniologia ‘ua.’, lásd KRANIO-, -LÓGIA
kraniológus G orv a koponyatan szakembere
magy, lásd KRANIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
kraniometria G orv a koponya mérésének, méretarányai megállapításának tudománya
tud lat craniometria ‘ua.’: lásd KRANIO- | gör metreó ‘mér’
kraniopunktúra G orv a koponya meglékelése, agycsapolás
tud lat craniopunctura ‘ua.’: lásd KRANIO- | lat punctura ‘szúrás’ pungere, punctum ‘szúr’
kranioszkópia G orv a koponya alakjának leírása
tud lat cranioscopia ‘ua.’: lásd KRANIO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
krapula † G másnaposság
lat crapula ‘részegség, mámor’
kratér G borvegyítő edény az ókori görögöknél
gör, ‘ua.’ kerannümi ‘kever’
kráter G geol tölcsér vagy katlan alakú nyílás, üreg tűzhányó csúcsán
G átv bombatölcsér
lat crater ‘ua.’, ered. ‘borvegyítő edény’ gör kratér ‘ua.’, lásd ott
kravál vagy kravall † G zendülés
G csődület, botrányos helyzet
G veszekedés, patália
ném Krawall bajor grebell ‘ua.’ lat rebellio, lásd REBELLIÓ
kravátli † G nyakkendő, nyakravaló
baj-oszt kics krawatl
 ném Krawatte régi fr cravate ‘ua.’, tkp. Croate ‘horvát’ horvát
hrvat(ski) ‘ua.’ (17. századi, főleg horvátokból toborzott francia lovasezredek katonáinak
jellegzetes nyakravalójáról)
kreáció G alkotás, mű
G div neves szalonban készült ruhaterv
G † szính színészi alakítás
lat creatio, creationis ‘ua.’, lásd KREÁL
kreacionizmus G vall keresztény hittudományi nézet, amely szerint Isten minden ember lelkét
külön megteremti a fogantatás pillanatában
tud lat creationismus ‘ua.’, lásd KREÁCIÓ, -IZMUS
kreál G teremt, létesít, létrehoz, megvalósít
G † vall (bíborost a pápa) beiktat
G div megtervez (ruhát)
lat creare, creatum ‘teremt, alkot’
Lásd még KREÁCIÓ, KREATÍV, KREATÚRA, KREOL
kreatin G biol a gerincesek harántcsíkolt izomzatában előforduló aminosav-származék, melynek
koncentrációja megnő tartós izommunka esetén
ang creatine ‘ua.’: gör kreasz, kreatosz ‘hús’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
Lásd még PANCREAS, KREON, KREOZOT
kreatinémia G orv sok kreatin jelenléte a vérben
tud lat creatinaemia ‘ua.’: lásd KREATIN | gör haima ‘vér’
kreatinúria G orv kreatin ürítése a vizelettel
tud lat creatinuria ‘ua.’: lásd KREATIN | gör uron ‘vizelet’
kreatív G alkotó, teremtő, újat létrehozó
ang creative ‘ua.’, lásd KREÁL
kreativitás G teremtő képzelet
G alkotóerő, alkotóképesség, alkotókészség
ang creativity ‘ua.’, lásd KREATÍV
kreátor G teremtő, alkotó
lat creator ‘ua.’, lásd KREÁL
kreatúra † G teremtmény
G átv pozíciójába érdemtelenül került személy, aki pártfogóját elvtelenül kiszolgálja
lat creatura ‘ua.’, lásd KREÁL
kredenc G pohárszék, tálaló
G konyhaszekrény, ebédlőszekrény
auszt ném Kredenz ua.’ ol credenza ‘hitel, bizalom, megbízhatóság’, utóbb ‘tálaló’ (amelyre
nagyúri háznál az ételeket kitették kóstolás céljára, hogy ti. nincsenek-e megmérgezve), lásd
KREDENCIÁLIS
kredenciális † G ker hitellevél
kk lat (littera) credentialis ‘(hitelügyi) levél’
 kk lat credentia ‘hitel(esség)’ credens,
credentis ‘hívő, bízó’ credere ‘hisz’
kredit † G ker hitel
ném Kredit fr crédit ‘ua.’ lat creditum ‘kölcsön, adósság’, tkp. ‘hit, hitel, bizalom’
credere, creditum ‘hisz’
Lásd még AKKREDITÁL, DISZKREDITÁL
kreditál G ker hitelez, kölcsönt ad
ném kreditieren ‘ua.’, lásd KREDIT
kreditíva † G megbízólevél, meghatalmazás
ném Kreditiv ‘ua.’, lásd KREDIT
kreditor G ker hitelező, kölcsönző
lat creditor ‘ua.’, lásd KREDIT
krédó G vall a Hiszekegy, hitvallás
G átv vallott életelv
lat Credo (in unum Deum) ‘Hiszek (egy Istenben)’, a katolikus hitvallás kezdő szavai credere
‘hisz’
krejcli G text keresztöltés
hazai ném kics kreuzl ‘ua.’, tkp. ‘keresztecske’ ném Kreuz ‘kereszt’ ófn kruzi lat crux,
crucis ‘ua.’
Lásd még KRUCIÁLIS
krekk G sport élvonalbeli versenyző
G nagymenő, befutott ember
ang szleng crack ‘menő’, ered. ‘durranás’
krém G konyha tejszínből vagy tejből ízesítőkkel készült kocsonyaszerű édesség
G kém lágy halmazállapotú iparcikk (kenőcs, pép)
G átv színe-java (pl. társaságnak, társadalmi rétegnek, csoportnak)
fr crčme ófr cresme ‘ua.’ lat chrisma ‘kenet’, lásd KRIZMA
krematórium G halotthamvasztó
ném Krematorium ‘ua.’ lat cremare, crematum ‘eléget, elhamvaszt’ (a dormitórium,
szanatórium és hasonló szavak mintájára)
kreml G tört orosz városok erődített központja, belső vár, fellegvár
G (tulajdonnévként) a moszkvai Kreml, az egykori szovjet kommunista állami és pártvezetés
székhelye, a rendszer jelképe
or, óor kremli ‘ua.’
kremlinológus G pol a volt Szovjetunióval és hatalmi rendszerével, aktuális hatalmi törekvéseivel
foglalkozó politikai szakértő (a nyugati országokban, főleg az USA-ban)
ang kremlinologist ‘ua.’: Kremlin ‘Kreml’ | lásd -LÓGIA
krenkol G biz bánt, izgat, nyugtalanít
ném kränken ‘ua.’, tkp. ‘betegít’ krank ‘beteg’
krenológia G orv az ásványvizek gyógyászati felhasználásával foglalkozó orvostudományi ág
tud lat crenologia ‘ua.’: gör kréné ‘forrás’ | lásd -LÓGIA
krenoterápia G orv gyógykezelés ásványvízzel
tud tal crenotherapia ‘ua.’: gör kréné ‘forrás’ | lásd TERÁPIA
kreol G az egykori latin-amerikai gyarmatokon született fehér személy, az ilyenek leszármazottja
G (Brazíliában) néger rabszolgák leszármazottja
G sárgásbarna (bőrszín)
G nyelvt francia, spanyol vagy portugál alapú, a helyi nyelvek szókincsével és formai elemeivel
dúsult keveréknyelv egykori gyarmati területeken
ném Kreole fr créole brazíliai port crioulo, ered. kics criadilho ‘ua.’ criado ‘szolga,
béres’ criar ‘teremt, nevel’ lat creare ‘teremt’
Lásd még KREÁL
Kreon gyógysz a hasnyálmirigy gyulladása elleni szer
tud lat, ‘ua.’: lásd (PAN)CRE(AS) | -on (vegyületre utaló toldalék)
kreozol G kém a bükkfakátrány egyik alkatrésze, toluolszármazék
ném Kreosol ‘ua.’: lásd KREOZ(OT) | -ol (ciklikus vegyületre utaló toldalék)
kreozot G kém fa impregnálására használt bükkfakátrány
ném Kreosot fr créosote ‘ua.’, tkp. ‘húsmentő’: gör kreasz ‘hús’ | szótér ‘megmentő, megőrző’
szódzó ‘megment, megőriz’ szósz ‘ép, biztos, biztonságos’ (a hústartósító füstölés
hatóanyaga a bükkfa füstjében lévő ~)
krepdesin G text kreppes szövésű selyem
fr crępe de Chine ‘Kínából való krepp’, lásd KREPP
krepidóma G ép az antik monumentális építészetben magas, emberi láb számára nem járható három
kváderlépcsőből álló alépítmény
gör krépidóma ‘ua.’ krépisz, krépidosz ‘katonacsizma, alap, támasz’
krépisz G ölt katonacsizma, fenn rövid csizmához, alul saruhoz hasonló ókori görög lábbeli
gör, ‘ua.’, lásd KREPIDÓMA

krepon G text fodros vagy hullámos felületű női ruhakelme egy sima és egy túlsodrott vetülékből
fr crépon ‘ua.’
 crępe, lásd KREPP
krepp G text hullámos felületű nyersselyem vagy gyapotkelme
ném Krepp
 fr crępe ‘ua.’ lat crispus ‘göndör’
kreppel G text fodorít, göndörít
ném kreppen ‘ua.’, lásd KREPP

kreppmaroken G text túlsodrott fonálból készült bordázott kelme
lásd KREPP, MAROKEN

kreppszatén G text atlaszkötéssel készült fényes színoldalú kelme
lásd KREPP, SZATÉN

kreppzsorzsett G text ellentétes sodratú fonálból készült, igen könnyű fodros kelme
lásd KREPP, ZSORZSETT

kreszmológus G jóslatfejtő, jóslatértelmező
gör khrészmologosz ‘ua.’: khrészmosz ‘jósdától kapott jövendölés’
 khraó ‘jóslatot ad, jósol’ |
logosz ‘beszéd’ legó ‘mond’
kresztomátia G irod szöveggyűjtemény
 tud lat chrestomathia gör khrésztomatheia ‘hasznos ismereteket tartalmazó könyv’: khrésztosz
‘hasznos’ | mathé ‘ismeret’
kretén G orv testileg és szellemileg visszamaradott személy
G gyengeelméjű, fogyatékos, hülye
 svájci fr crétin ‘ua.’, tkp. chrétien ‘keresztény’ (szánakozásból eredő szépítő elnevezés) lat
Christianus gör Khrisztianosz ‘krisztusi, Krisztushoz tartozó’, lásd KRISZTOLÓGIA
krétikus G irod az antik időmértékes verselés ritkábban használt verslába, egy hosszú, egy rövid és
egy hosszú szótagból áll
 lat creticus gör krétikosz ‘ua.’, tkp. ‘krétai’ Krété ‘Kréta szigete’
kretinizmus G orv pajzsmirigy-elégtelenség miatti testi és szellemi visszamaradottság
 tud lat cretinismus ‘ua.’, lásd KRETÉN
kreton G text festett fonalból készült vékony, mintás pamutszövet
 auszt ném Kreton fr cretonne ‘ua.’ Creton, szövőiparáról híres normandiai város
kreuzgang [krajcgang] G ép kerengő, kolostor négyszögletes belső udvarát keretező árkádos
folyosó
 ném Kreuzgang ‘ua.’: Kreuz ‘kereszt’ | Gang ‘menet, folyosó’
krianesztézia G orv a hidegérzékelés hiánya
 tud lat cryanaesthesia ‘ua.’: gör krüosz ‘fagy’ | lásd ANESZTÉZIA
krída † G ker hamis bukás, csalárd csőd
 auszt ném Krida ‘ua.’ kk lat crida ‘egybehívás, összehívás’ ?
krigli G félliteres söröskorsó
 hazai ném nyj kriegl auszt ném kics Krügel ném Krug ‘korsó’
krikett G sport ütőkkel játszott angol csapatos labdajáték
 ang cricket régi fr kics criquet ‘egy golyójáték ütője’ kholl crick ‘mankó’
krikszkraksz G ákombákom, macskakaparás
 ném Kribskrabs ‘összevisszaság, zagyva beszéd’: alném kribben ‘firkál’ | krabben ‘karcol’
krill G áll apró északi-tengeri világító rák
 norv, ‘ua.’
krimi G irod bűnügyi történet (könyvben, színpadon, filmben)
 ném Krimi(nalroman) ‘bűnügyi (regény)’, lásd KRIMINÁLIS
kriminális G jog bűnügyi, büntetőjogi
G átv csapnivaló, gyalázatos, bűnrossz
 lat criminalis ‘bűnesettel kapcsolatos’ crimen, criminis ‘vád, panasz, bűntett’ cernere,
cretum ‘szitál, elválaszt, eldönt’
 Lásd még DISZKRÉT, DISZKRIMINÁL, SZEKRÉTUM
kriminalista G jog bűnügyi szakértő, büntetőjogász
ang criminalist ‘ua.’, lásd KRIMINÁLIS

kriminalisztika G jog bűnügyi nyomozástan
ném Kriminalistik ‘ua.’ lásd KRIMINÁLIS

kriminalitás G jog a bűnözés mint társadalmi jelenség
G tud a bűnelkövetés mértéke vagy aránya hely, idő és társadalmi rétegek szerint
 ang criminality ‘ua.’, lásd KRIMINÁLIS
kriminalizál G jog valamely vétséget (pl. kábítószer használatát vagy birtoklását) törvényi úton
bűntettnek minősít
G sajtó egyesek bűnözővé válása irányában hat (pl. kisebb vétségért elítéltnél a börtönkörnyezet)
 ang criminalise ‘ua.’ criminal, lásd KRIMINÁLIS
kriminálprofilaxis G jog bűnmegelőzés
 lásd KRIMINÁLIS, PROFILAXIS
kriminálpszichológia G lél bűnügyi lélektan
 lásd KRIMINÁLIS, PSZICHOLÓGIA
kriminológia G jog a bűnügyek elmélete, a bűnözés okaival és a bűnöldözéssel foglalkozó
tudományág
 ang criminology ‘ua.’: lásd KRIMINÁLIS, -LÓGIA
kriminológus G jog a bűnügytan szakértője
 magy, lásd KRIMINOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
krinolin1 G div széles abroncsszoknya
 fr crinoline ‘lószőrrel merevített lenvászon’, majd ‘ilyenből készült szoknya’: crin ‘lószőr’ lat
crinis ‘szőr’ | fr lin lat linum ‘len’
krinolin2 G élelm virsliszerű, de annál vastagabb felvágottféle
 hazai ném Krinolin(wurst) ‘krinolin(virsli)’ (a név talán a vaskosságra utal)
krioanesztézia G orv fagyasztásos érzéstelenítés
 tud lat cryoanaesthesia ‘ua.’: gör krüosz ‘fagy’ | lásd ANESZTÉZIA
kriobiológia G biol az életfolyamatoknak a fagypont alatti változásaival foglalkozó tudományág
 gör krüosz ‘fagy’ | lásd BIOLÓGIA
kriogén G műsz igen alacsony hőmérséklet létrehozására alkalmas
G űrk mindkét komponensében erősen lehűtött, folyékony gázból álló (rakétahajtóanyag)
 gör krüosz ‘fagy’ | lásd -GÉN
krioglobulin G biol globulin, amely alacsony hőmérsékleten válik ki a szérumból
 gör krüosz ‘fagy’ | lásd GLOBULIN
kriokémia G kém a –185 fok alá lehűtött anyagok vegyi viselkedését kutató tudományág
 gör krüosz ‘fagy’ | lásd KÉMIA
kriolit G ásv jégkő, színtelen kristályokat alkotó nátrium-alumínium-fluorid, amely már egy gyertya
lángjától is elolvad
 ném Kryolith ‘ua.’: gör krüosz ‘fagy’ | lithosz ‘kő’
Lásd még KRISZTALLIT
krioprotektív G biokém az élő szervezet sejtjeit a fagyástól védő (vegyi anyagok)
 gör krüosz ‘fagy’ | tud lat protectivus ‘védő’, lásd PROTEKTOR
krioszkóp G fiz fagyáspontmérő berendezés
 ang cryoscope ‘ua.’: gör krüosz ‘fagy’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
krioszkópia G fiz a fagyáspont változásának mérésén alapuló módszer mólsúly meghatározására
 ang cryoscopy ‘ua.’, lásd KRIOSZKÓP
kriosztát G fiz alacsony hőmérsékletet huzamosan fenntartó edény vagy berendezés
 ang cryostat ‘ua.’ gör krüosz ‘fagy’ (a termosztát mintájára)
kriotechnika G műsz a legmélyebb hőmérsékletek előállításának technikája
G műsz fagyasztástechnika, fagyasztásos eljárás
 gör krüosz ‘fagy’ | lásd TECHNIKA
krioterápia G orv gyógyeljárás a beteg szövet fagyasztásával
tud lat cryotherapia ‘ua.’: gör krüosz ‘fagy’ | lásd TERÁPIA

kriotron G számtech számítógép folyékony héliummal hűtött szupravezető eleme
ang cryotron ‘ua.’: gör krüosz ‘fagy’ | lásd (CIKLO) TRON

kripli G biz nyomorék, sánta
ném Krüppel ‘ua.’

kripta G ép altemplom, sírkápolna
G ép sírbolt, sírkamra
 lat crypta ‘fedett folyosó, föld alatti boltozat’ gör nn krüpté ‘fedett boltozat’ krüptosz
‘fedett, rejtett’ krüptó ‘elrejt, betakar’
kripto- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) fedett, rejtett, titkos
 gör krüptosz ‘fedett, rejtett’ krüptó ‘elrejt, betakar’
kriptofiton G növ olyan növény, amely föld alatti szervében (hagyma, gyökérgumó) gyűjt
tápanyagot az átteleléshez, s ezen fejleszt rügyeket
 tud lat cryptophyton ‘ua.’: lásd KRIPTO- | gör phüton ‘növény
kriptogám G növ virágtalan, spórákkal szaporodó
 ném kryptogame ‘ua.’: lásd KRIPTO- | gör gamosz ‘házasság’
kriptogén G tud rejtett eredetű
 ném kryptogen ‘ua.’, lásd KRIPTO-, -GÉN
kriptográfia G titkosírás, rejtjeles írás
G titkosírások készítésének és megfejtésének módszertana
 ném Kryptographie ‘ua.’, lásd KRIPTO-, -GRÁFIA
kriptográfus G a titkosírás szakértője, művelője
 ném Kriptograph ‘ua.’, lásd KRIPTOGRÁFIA
kriptogramma G titkosírással készült szöveg
 ném Kryptogramm ‘ua.’, lásd KRIPTO-, -GRAM(MA)
kriptokommunista G pol más szervezetekben vagy pártokban tevékenykedő, valódi nézeteit titkoló
kommunista
 lásd KRIPTO-, KOMMUNISTA
kriptológia G a rejtjelfejtés tudománya, titkosírások módszertana
 ném Kryptologie ‘ua.’, lásd KRIPTO-, -LÓGIA
kripton G kém a nemesgázok közé tartozó elem, amelyet izzólámpák töltésére is használnak
 ném Krypton ‘ua.’ gör krüptosz ‘rejtett’ (ez az elem sokáig „rejtőzködött”, csak későn sikerült
felfedezni)
kriptonima G fedőnév, szerzői álnév
 ang cryptonym ‘ua.’: lásd KRIPTO- | gör onüma, onoma ‘név’
kriptonímia G irod névrejtés, szerzői álnévhasználat, a valódi név elrejtése monogram, anagramma,
palindrom vagy akrosztichon formájában
 ang cryptonymy ‘ua.’, lásd KRIPTONIMA
kriptoportikusz G ép föld alatti boltozott galéria, ahová az ókori rómaiak húzódtak a hőség elől
 lat cryptoporticus ‘ua.’, lásd KRIPTO-, PORTIKUSZ
kriptorchizmus G orv rejtettheréjűség, születési rendellenesség: a herék a hasüregben rejtve
maradnak
 tud lat cryptorchismus ‘ua.’: gör krüptosz ‘fedett, rejtett’ | orkhosz ‘here’ | lásd -IZMUS
kriptovulkanizmus G geol a föld mélyén lezajló vulkáni tevékenység, amely nem hat el a föld
felszínéig
 lásd KRIPTO-, VULKANIZMUS
kristallizáció G ásv kristályosodás, kristályképződés
 ném Kristallisation ‘ua.’, lásd KRISTALLIZÁL
kristallizál G kém kikristályosít
 ném kristallisieren ‘ua.’ fr cristalliser ‘kristályosít’ lat crystallus gör krüsztallosz ‘jég,
hegyi kristály’ krüosz ‘fagy’ (a hegyikristályt az ókorban megkövesedett jégnek vélték)
krisz G hullámos pengéjű, fűrészes élű maláj tőr
maláj kris ‘ua.’

kriszkindli G biz karácsonyi ajándék
G † vall karácsony
 auszt ném Christkindl ‘karácsonyi ajándék’, tkp. ‘a gyermek Krisztus’: Christ(us) ‘Krisztus’ | kics
Kindl Kind ‘gyermek’
krisztallit G geol mikrokristályos anyag
G geol igen apró kristály magmás kőzetben
 ang crystallite ‘ua.’ lat crystallum ‘kristály’ | -it (ásványra utaló toldalék)
Lásd még KRIOLIT
krisztallogénia G ásv kristályképződés
 tud lat crystallogenia ‘ua.’: gör krüsztallosz ‘jég, hegyi kristály’ | gennaó ‘nemz, létrehoz’
krisztallográfia G ásv a kristályok rendszertana
 ang crystallography ‘ua.’: gör krüsztallosz ‘jég, hegyi kristály’ | lásd -GRÁFIA
krisztallográfus G a kristályrendszertan tudósa
 magy, lásd KRISZTALLOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
krisztalloid G kém kristályos alakban előforduló növényi fehérje
G biol a vérplazma és a vizelet kristályosítható vegyületeinek gyűjtőneve
G † kém kristályosítható anyag
 ang crystalloid ‘ua.’: gör krüsztallosz ‘jég, hegyi kristály’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘hasonlóság,
külalak, kép’
krisztallológia G tud ásványtan
 ang crystallology ‘ua.’: gör krüsztallosz ‘jég, hegyi kristály’ | lásd -LÓGIA
krisztallológus G tud az ásványtan tudósa
 magy, lásd KRISZTALLOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
krisztallúria G orv homok vagy más kristályos anyag jelenléte a vizeletben
 tud lat cristalluria ‘ua.’: gör krüsztallosz ‘jég, hegyi kristály’ | uron ‘vizelet’
krisztobalit G ásv szilícium-dioxid, a kovasav magas hőmérsékleten keletkező kristályos
módosulata
 tud lat cristobalit ‘ua.’ lelőhelyéről, a mexikói San Cristóbalról sp Cristobal ‘Kristóf’ lat
Christophorus gör Khrisztophorosz, tkp. ‘Krisztushordozó’: Khrisztosz, lásd KRISZTOLÓGIA |
gör phoreó ‘hordoz, szállít’
krisztolátria G vall Krisztus-imádat
 tud lat Christolatria ‘ua.’: gör Khrisztosz, lásd KRISZTOLÓGIA | gör latreia ‘szolgálat a
szentélyben’
krisztológia G vall a Jézus Krisztusra mint megváltóra és isteni személyre vonatkozó tanok
összessége
G vall az ezekkel foglalkozó hittudományi ág
 tud lat Christologia ‘ua.’: gör khrisztosz ‘felkent’ (a héber Masijah fordítása, lásd MESSIÁS)
khrió ‘megken’ | lásd -LÓGIA
Lásd még KRIZMA
krisztológus G vall a krisztológia szakértője
 magy, lásd KRISZTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
kritérium G tud ismérv, ismertetőjegy, megkülönböztető jegy, a megítélés alapja
G döntő tényező
 lat criterium gör kritérion ‘ua.’ krinó ‘elválaszt’
kriticista G fil (fn) a bölcseleti kriticizmus híve
G (mn) a kriticizmussal kapcsolatos, rá vonatkozó
 ném Kritizist, kritizistisch ‘ua.’
kriticizmus G kritikai hajlam
G fil a kanti észkritikára alapozott, a világ megismerhetőségének korlátait hangsúlyozó bölcseleti
irányzat, ezek kijelölését és meghatározását követelő módszer
 ném Kritizismus ‘ua.’, lásd KRITIKUS, -IZMUS

kritika G tud bírálat, értékelő elemzés
G irod, műv műbírálat
G átv kedvezőtlen bírálat, rosszallás, helytelenítés
G ítélőképesség
 ném Kritik fr critique ‘ua.’ gör kritiké (tekhné) ‘megítélési (mesterség)’, lásd KRITIKUS
kritikai realizmus G irod a realizmusnak a 19. században kialakult, a polgári társadalom jelenségeit
elemzően feltáró irányzata
 lásd KRITIKA, REALIZMUS
kritikus G (fn) irod, műv műbíráló, műelemző, műítész
G (mn) bíráló, helytelenítő
G válságos, döntő
 ném Kritik, kritisch ‘ua.’ lat criticus gör kritikosz ‘elbíráló, a megítéléssel kapcsolatos’
krinó ‘szétválaszt, eldönt, megítél’
kritizál G bírál, elbírál, véleményez
G rosszall, helytelenít, elítél
G pej gáncsoskodik, leszól, ledorongol
 ném kritisieren fr critiser ‘ua.’, lásd KRITIKUS
krizantém G növ késő ősszel nyíló, fehér vagy sárga szirmú virág
 ném Chrysantheme lat chrysanthemum ‘ua.’, tkp. ‘aranyvirág’: gör khrüszosz ‘arany’ |
anthemon ‘virág’
krizelefantin G műv favázas ókori görög szobor, amelyen a test csupaszon hagyott részei
elefántcsonttal, a ruházat pedig aranylemezekkel volt borítva
 lat Chryselephantinus ‘ua.’: gör khrüszosz ‘arany’ | lat elephantinus ‘elefántból eredő’ gör
elephasz, elephantosz ‘elefánt’ ?
krízis G közg gazdasági válság
G válságos helyzet
G orv betegség válságos szakasza, fordulópontja
 tud lat crisis ‘ua.’ gör kriszisz ‘különbségtétel, döntés, fordulópont betegségben’ krinó
‘szétválaszt, eldönt’
krizma G vall egyházi szertartásoknál használt szentelt olaj, kenet
 lat chrisma gör khriszma ‘kenet’ khrió ‘megken, felken’
Lásd még KRÉM, KRISZTOLÓGIA
krizmárium G vall templomi krizmatartó edény
 lat chrismarium ‘ua.’, lásd KRIZMA
krizoberill G ásv berillium és alumínium oxidja, üvegfényű, sárgás drágakőásvány
 ang chrysoberyl ‘ua.’: gör khrüszosz ‘arany’ | lásd BERILL
krizográfia G műv arannyal való díszírás
 lat chrysographia ‘ua.’: gör khrüszosz ‘arany’ | lásd -GRÁFIA
krizolit G ásv aranyos-zöldes színű, átlátszó kristályokból álló féldrágakő
 ném Chrysolith ‘ua.’: gör khrüszosz ‘arany’ | lithosz ‘kő’
krizománia G lél kóros pénzsóvárság, aranyéhség
 tud lat chrysomania ‘ua.’: gör khrüszosz ‘arany’ | lásd MÁNIA
krizoprász G ásv a kalcedon almazöld színű változata, féldrágakő
 ném Chrysopras ‘ua.’: gör khrüszosz ‘arany’ | praszosz ‘póréhagyma’
krizoterápia G orv kezelés arannyal, ill. aranyvegyületekkel
 tud lat chrysotherapia ‘ua.’: gör khrüszosz ‘arany’ | lásd TERÁPIA
krokett1 G konyha tört burgonya, tojás (és darált hús) keverékéből gyúrt, panírozott és zsiradékban
kisütött feltét
 ném Krokette fr kics croquette ‘ua.’, tkp. ‘ropogóska’ hangut croquer ‘ropog’
Lásd még KROKI
krokett2 G sport gyepes pályán játszott játék, melynek során fagolyókat kell kalapácsszerű faütővel
kis kapukon át célba juttatni
ang croqet ‘ua.’
 normann-fr croquet ‘kampócska, hajlított bot’ késő lat croccus ‘kampó,
horog’
kroki G irod színes, csattanós karcolat újságban
fr croquis ‘vázlat’ croquer ‘felvázol’, ered. ‘csikorgat, ropogtat’
Lásd még KROKETT1
krokodil G áll pikkelyes testű ragadozó folyóvízi hüllő
ném Krokodil lat crocodilus gör krokodilosz ‘ua.’ ?
krókusz G növ sáfrány
lat crocus gör krokosz ‘ua.’ sémi (pl. héber karkóm ‘ua.’)
króm G kém kemény, kékesfehér fényű fémes elem
ném Chrom fr chrome ‘ua.’ gör khróma ‘szín’ (felfedezőjétől, a francia Vauquelintől annak
alapján, hogy a vegyületei élénk színűek)
krómaffin G biokém a króm sóival jól festhető (szemcse, sejt)
lásd KRÓM, AFFIN
kromát G kém a krómsav sója
ném Chromat tud lat chromatum ‘ua.’: lásd KRÓM | -át (savmaradékra utaló toldalék)
kromatid G biol a sejtosztódás során megkettőződött kromoszómák hosszanti alegysége
tud lat chromatida ‘ua.’: gör khróma, khrómatosz ‘szín’ | -id ‘-szerű’ eidosz ‘külszín,
hasonmás, kép’
kromatika G zene eredeti és módosított alakjukban egymás után megszólaltatott hangok együttese, a
harmonizálás kifejezőeszköze
ném Chromatik ‘ua.’, tkp. ‘színezés’, lásd KROMATIKUS
kromatikus G zene félhanglépésekben haladó (hangsor, skála)
G fiz színi, a színekkel kapcsolatos
G opt a színek eltérő szóródása által okozott (lencsehiba)
ném chromatisch ‘ua.’ gör khrómatikosz ‘színesítő, élénkítő, moduláló’ khróma, khrómatosz
‘szín, zenei díszítés, moduláció’
kromatin G biol lúgos festéssel különösen jól színezhető fehérjeszerkezet a sejtmagban
ném Chromatin ‘ua.’: gör khróma, khrómatosz ‘szín’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
kromato- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) színes, színnel kapcsolatos, szín-
gör khróma, khrómatosz ‘szín’
kromatofil G biol könnyen festődő
ném chromatophil ‘ua.’: lásd KROMATO- | philó ‘kedvel’
kromatofora G áll a bőrsejtek színező anyaga egyes állatfajokban (pl. kaméleon), amelynek a
bőrszín elváltozása tulajdonítható
ang chromatophore ‘ua.’: lásd KROMATO- | gör phoreó ‘hordoz’
kromatográfia G kém szerkezetükben egymáshoz közel álló vegyületek különválasztása színezési
módszerekkel
ang chromatography ‘ua.’, lásd KROMATO-, -GRÁFIA
kromatométer G kém készülék a színerősség, színtelítettség mérésére
ném Chromatometer ‘ua.’: lásd KROMATO- | gör metreó ‘mér’
kromatometria G kém térfogatos elemzés dikromátionok savas közegben kifejtett oxidáló hatásának
mérése alapján
ném Chromatometrie ‘ua.’: lásd KROMATO- | gör metreó ‘mér’
kromatopszia G orv színlátás, színes látás
tud lat chromatopsia ‘ua.’: lásd KROMATO- | gör ópszisz ‘látás’
kromatotípia G nyomd többszínnyomás
G nyomd ilyen eljárással készült nyomat
ném Chromatotypie ‘ua.’: lásd KROMATO- | gör tüposz ‘nyomás’ tüptó ‘üt, beüt’
kromatron G inf színes televízió képcsöve
 ang chromatron ‘ua.’: gör khróma ‘szín’ | (elec)tron, lásd ELEKTRON

kromidium G biol a citoplazmának bázikus festékekkel jól színezhető eleme
tud lat chromidium ‘ua.’: gör khróma ‘szín’ | -id ‘-szerű’
 eidosz ‘külszín, hasonmás, kép’
kromit G ásv krómvaskő, a króm legfontosabb ércásványa
ang chromite ‘ua.’: lásd KRÓM | -it (ásványra utaló toldalék)

kromlech G újkőkori építmény kör vagy ellipszis alakban elhelyezett magas kőszálakból Bretagne-
ban és a brit szigeteken
ang cromlech ‘ua.’
 walesi (kymri) crom ‘görbe’ | llech ‘lapos szikla’
kromo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) színes, színnel kapcsolatos, szín-, festék-
gör khróma ‘szín, festék’
kromocentrum G biol az osztódás után a sejtmagban maradó, jól festődő rögöcske
tud lat chromocentrum ‘ua.’, lásd KROMO-, CENTRUM
kromofág G kém festék- és lakkoldó vegyi anyag, festékmaró
ipari márkanév: lásd KROMO- | gör phagein ‘eszik, fal’
kromofil lásd KROMATOFIL
kromofób G biol nem vagy nehezen festődő
ném chromophob ‘ua.’: lásd KROMO- | gör phobeó ‘irtózik’
kromofor G kém a színezékek színét létrehozó atomcsoport
ném Chromophor ‘ua.’: lásd KROMO- | gör phoreó ‘hordoz’
kromofototípia G nyomd színnyomat előállítása fényképészeti úton
G nyomd fényképészeti úton előállított színnyomat
ném Chromophototypie ‘ua.’: lásd KROMO- | gör photosz ‘fény’ | tüposz ‘nyomat tüptó ‘nyom,
beüt’
kromogén G biokém színképző
ném Chromogen ‘ua.’: lásd KROMO-, -GÉN
kromolitográfia G nyomd többszínű kőnyomási eljárás a színek egymásra nyomásával
G nyomd ilyen eljárásssal készült nyomat
gör khróma ‘szín, festék’ | lásd LITOGRÁFIA
kromoplasztisz G biol növényekben előforduló sárga vagy vörös színtest, az ősszel elszíneződő
levelek színanyaga
tud lat chromoplastis ‘ua.’: lásd KROMO- | gör plasztosz ‘megformált’ plasszó ‘gyúr, formáz’
kromoproteid G kém kromofor tulajdonságú fehérje
lásd KROMO-, PROTEID
kromoszféra G csill a Nap légkörének a fotoszféra és a korona közötti, vörös színképvonalakban
gazdag rétege
lásd KROMO-, SZFÉRA
kromoszóma G biol az öröklődő tulajdonságokat hordozó, bázikus festékkel jól színezhető
testecskék egyike a sejtmagban
ang chromosome ‘ua.’: lásd KROMO- | gör szóma ‘test’
kromoszomális G orv a kromoszómákkal kapcsolatos
ang chromosomal ‘ua.’, lásd KROMOSZÓMA
krómoz G műsz fémfelületet elektrolitikus úton korróziógátló krómréteggel von be
G kém krómmal vagy krómvegyülettel kezel
lásd KRÓM
kronaxia G orv bioelektromos áram által kiváltott inger küszöbértéke idegsejtekben
tud lat chronaxia ‘ua.’: gör khronosz ‘idő’ | axia ‘érték’ axió ‘felbecsül, értékel’
krónika G tört évkönyv, történeti könyv
G irod történetírói műfaj a középkorban, az események puszta feljegyzése megtörténtük rendjében
G történeti vagy más események időrendbeni felvázolása
G sajtó napi- vagy hetilap rovata, amely rendszeresen beszámol valamely terület eseményeiről
G inf rádiós hírműsor
 lat chronica ‘évkönyv’
 gör tbsz khronika (biblia) ‘évkönyvek’, tkp. ‘időrend szerinti
(könyvek)’, lásd KRÓNIKUS
krónikás G tört történetíró
G feljegyző, tudósító, elbeszélő
lásd KRÓNIKA
krónikus G orv idült, hosszan elhúzódó (betegség)
G állandó, régóta tartó
G huzamos, makacs, megrögzött
tud lat chronicus gör khronikosz ‘időbeli, az idővel kapcsolatos’ khronosz ‘idő’
kronobiológia G biol a biológiai ritmusok időbeli lefutását és működését vizsgáló résztudomány
gör khronosz ‘idő’ | lásd BIOLÓGIA
kronofotográfia G fényk mozgás gyors egymás utáni fázisainak egy negatívra való fényképezése a
mozgás tanulmányozására
G fényk ily módon készült felvétel
gör khronosz ‘idő’ | lásd FOTOGRÁFIA
kronográf G műsz a megfigyelés időpontját és tartamát nagy pontossággal rögzítő készülék
ang chronograph ‘ua.’: gör khronosz ‘idő’ | graphó ‘felír’
kronográfia G tört időrend szerinti történetírás
tud lat chronographia ‘ua.’: gör khronosz ‘idő’ | lásd -GRÁFIA
kronogramma G olyan latin nyelvű felirat, melynek megfelelő betűit (I,V,X,L,C,D,M) római
számértékükben véve és összeadva egy évszámot kapunk, pl. sICVLICIDIVM ‘székelyöldöklés’ =
MDCCLVVIIII = 1764, lásd SICULICIDIUM
lat chronogramma ‘ua.’: gör khronosz ‘idő’ | lásd -GRAM(MA)
kronológia G időrend, időbeliség
G tört a történeti időszámítás tudománya
G † időszámítás
ang chronologie ‘ua.’: gör khronosz ‘idő’ | lásd -LÓGIA
kronologikus G időrendi, időrend szerinti
ném chronologisch ‘ua.’, lásd KRONOLÓGIA
kronométer G műsz csillagászati észlelésekhez, valamint hajók és repülőgépek
helyzetmeghatározásához használt különlegesen pontos időmérő eszköz
ném Chronometer ‘ua.’, tkp. ‘időmérő’: gör khronosz ‘idő’ | metreó ‘mér’
kronometria G időmérés
ném Chronometrie ‘ua.’, lásd KRONOMÉTER
kronometrikus G pontos időmérésen alapuló
ném chronometrisch ‘ua.’, lásd KRONOMETRIA
kronopatológia G orv a különféle kórfolyamatok időbeli jellemzőit kutató orvostudományi ág
tud lat chronopathologia ‘ua.’: gör khronosz ‘idő’ | lásd PATOLÓGIA
kronoszkóp G tud igen kis időközöket mérő és feljegyző készülék
ang chronoscope ‘ua.’: gör khronosz ‘idő’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
kronosztichon G irod verses formájú kronogramma
lat chronostichon ‘ua.’: gör khronosz ‘idő’ | sztikhosz ‘verssor, vers’, ered. ‘sor, rend’
kronosztratigráfia G geol időrétegtan, az egyes kőzetrétegek sorrendjéből a keletkezési időt
kikövetkeztető módszer
gör khronosz ‘idő’ | lásd SZTRATIGRÁFIA
krőzus G nagyon gazdag ember, dúsgazdag
lat Croesus gör Kroiszosz, ókori lüdiai király, aki mesés gazdagságáról volt híres
kruciális † G lényegbe vágó, döntő fontosságú
újk lat crucialis ‘döntést kívánó’, tkp. ‘kereszt alakú’ crux, crucis ‘kereszt’ (útelágazás kereszt
alakú útjelzőjéről, amely ponton döntenünk kell, merre megyünk tovább)
Lásd még CRUISE, KREJCLI, KRUCIFIX
krucifix † G feszület
 ném Kruzifix ‘ua.’
 lat crucifixus ‘keresztre feszített’: crux, crucis ‘kereszt’ | figere, fixum ‘tűz,
függeszt’
Lásd még KRUCIÁLIS
krúda G nyomd kinyomott műnek még össze nem fűzött, be nem kötött ívei
újk lat seml tbsz cruda ‘ua.’, tkp. ‘nyers dolgok’ crudus ‘nyers, durva’
krudélis † G kegyetlen, kíméletlen
G vacak, csapnivaló
lat crudelis ‘ua.’ crudus ‘nyers, durva’
krudelitás † G kegyetlenség, lelketlenség, kíméletlenség
lat crudelitas ‘ua.’, lásd KRUDÉLIS
krummhorn G zene görbekürt, horgasan görbülő, oboaszerű fafúvós hangszer a 16–17. században
ném Krummhorn ‘ua.’: krumm ‘görbe’ | Horn ‘szarv, kürt’
krupié G ját játékkaszinó alkalmazottja, aki a (rulett)játékot irányítja
fr croupier ‘ua.’, tkp. ‘játékostárs’, ered. ‘útitárs (aki a ló farán ül)’ ófr croupe ‘ló fara’
frank kruppa ‘kidudorodás’
krupon G vastag, erős marhabőr
fr croupon ‘ua.’, ered. ‘lóbőr’ ófr croupe ‘ló fara’, lásd KRUPIÉ
krupp G orv vírusos fertőzésből eredő, a gége alatti területek megduzzadásával és légzési
nehézségekkel járó gyulladásos gyermekbetegség
ném Krupp ang croup ‘ua.’ hangut croup ‘köhög, krákog’
krurális G anat a lábszárhoz tartozó
tud lat cruralis ‘ua.’ crus, cruris ‘lábszár’
kruton G konyha pirított kis kenyér- vagy zsemleszelet mint levesbetét
fr cro”ton ‘ua.’ cro”te ‘kéreg’ lat crusta ‘ua.’
krümmer G div nyúlszőrméből készült perzsabunda-utánzat, műperzsa
ném Krummer, Krümmer ‘házinyúl’ krumm ‘görbe, púpos’
ksatrija G az indiai kasztrendszerben a második csoportba, a világi hatalmat birtokló uralkodó
osztályba tartozó személy
szansz ‘harcos’ ksatra ‘hatalom’
kubánka G div csúcsos tetejű, körben prémes női sapka
or, ‘ua.’, tkp. ‘a dél-oroszországi Kubán folyó vidékéről való’
kubatúra G geom köbtartalom, térfogat
G geom térfogatszámítás
ném Kubatur ‘köbre emelés’ lat cubus ‘kocka’ gör kübosz ‘ua.’
kubista G műv (fn) a kubizmus jegyében alkotó művész
G (mn) ezzel az irányzattal kapcsolatos
ném Kubist, kubistisch ‘ua.’, lásd KUBIZMUS
kubitális G anat a könyökhöz tartozó
tud lat cubitalis ‘ua.’ cubitus ‘könyök’
kubizmus G műv a tárgyakat és lényeket leegyszerűsített mértani alakzatokban ábrázoló
képzőművészeti irányzat a 20. század elején
ném Kubismus ‘ua.’: lat cubus ‘kocka’ gör kübosz ‘ua.’ | lásd -IZMUS
kucséber † G déligyümölccsel s apró cikkekkel házaló régi vándorkereskedő
baj-oszt kutscheber, gottscheewer ‘a szlovéniai Gottschee (ma Kočevje) faluból való’ (ennek
német lakói régen házaló kereskedők voltak)
kugler † G finom csokoládés bonbon
a budapesti Kugler cukrászdáról, a Gerbeaud elődjéről, ahol készült
kugli G ját tekejáték
ném nyj kugl ném Kugel ‘golyó’
kuglóf G konyha csonkakúp alakú, oldalt barázdás formában sült kalács
auszt ném Gugelhopf ‘ua.’: Gugel ‘csuklya’ | bajor Hepfe ‘élesztő’
kujon G kópé, ravasz fickó, gazember
G nők körül legyeskedő férfi, nőcsábász
ném Kujon ‘ua.’ fr couillon ‘gyáva, ostoba ember’ népi lat colea ‘herezacskó’
kulák † G nagygazda, cselédeket tartó gazda, zsírosparaszt
or kulak ‘ua.’, tkp. ‘ököl(be szorított kéz)’, azaz ‘zsugori’ törökös kol ‘kéz’
kuláns † G készséges, előzékeny
G méltányos, nagyvonalú
ném kulant ‘ua.’ fr coulant ‘folyékony, csúszó, mozgékony’ couler ‘folyik’ lat colare
‘szivárog’
Lásd még KULISSZA
kulantéria † G előzékenység, figyelem
G nagyvonalúság, méltányosság
auszt ném Kulanterie ‘ua.’, lásd KULÁNS
kuli G kelet-ázsiai bérmunkás, teherhordó
G átv rosszul fizetett bérmunkás
G kerekes zsúrkocsi
ném Kuli ang coolie ‘ua.’: VAGY tamil kuli ‘napszám, éhbér’, VAGY bengáli kúli ‘egy
gudzsaráti népcsoport neve, amelynek tagjai gyakran napszámosnak szegődnek el idegenbe’
kulináris G a konyhaművészettel, az ínyességgel kapcsolatos
G asztali, étkezési
ném kulinarisch ‘ua.’ lat culinarius ‘a konyhával kapcsolatos’ culina ‘konyha’
kulissza G színfal, színházi díszlet
G vill csúszóvezeték
ném Kulisse ‘ua.’ fr coulisse ‘csúszósín, csúsztatással mozgatható díszlet’ couler ‘folyik,
csúszik’ lat colare ‘szivárog’
Lásd még KULÁNS
kulmináció G tetőpont, csúcspont
G tetőzés
G csill delelés
tud lat culminatio ‘ua.’, lásd KULMINÁL
kulminál G tetőzik, tetőpontra hág, csúcsra ér
G csill (égitest) eléri pályája legmagasabb pontját
ném kulminieren fr culminer ‘tetőpontra ér’ lat culmen, culminis ‘csúcs’
kulmináns G tetőponton álló, tetőző
ném kulminant ‘ua.’, lásd KULMINÁL
kulőr G ját kártyaszín
G konyha ételek színezésére való karamelloldat
fr couleur ‘ua.’ lat color ‘szín’
kultikus G vall a vallásos szertartásokhoz, előírásokhoz tartozó, velük kapcsolatos
G átv áhítatos tisztelettel övezett, rajongott, bálványozott (személy, mű, jelenség)
ném kultisch ‘ua.’, lásd KULTUSZ
kultivál G gyakorol, űz, művel
G kedvel
G folytat, fenntart (viszonyt, kapcsolatot, szokást)
G mezőg művel, termeszt, tenyészt
fr cultiver ‘ua.’ kk lat cultivare ‘megművel’ lat colere, cultum ‘művel, gondoz’
Lásd még KOLÓNIA
kultivátor G mezőg talajművelő gép, talajlazító
ném Kultivator ‘ua.’, lásd KULTIVÁL
kultúr- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) művelési, művelődési, kulturális
ném Kultur- ‘ua.’, lásd KULTURÁLIS
kultúra G az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége
G a műveltség egy területen, egy nép körében
G művelődés, műveltség, közművelődés
G kifinomultság, művelt viselkedés
G mezőg termesztés, művelés
G tud laboratóriumi tenyészet
lat cultura ‘megművelés, kiművelés’ colere, cultum ‘megművel, gondoz’
Lásd még KOLÓNIA
kulturális G művelődési, műveltségi, szellemi
ném kulturell ‘ua.’, lásd KULTÚRA
kulturált G művelt, kifinomult, csiszolt, pallérozott
lásd KULTÚRA
kultúrantropológia G tud műveltségtan, az anyagi és szellemi néprajzzal foglalkozó komplex
tudományág
ang cultural anthropology ‘ua.’, lásd KULTURÁLIS, ANTROPOLÓGIA
kultúrattasé G dipl a kulturális kapcsolatokkal foglalkozó követségi ügyintéző
lásd KULTÚR-, ATTASÉ
kultúrautonómia G pol nemzeti kisebbségnek a joga saját nyelve használatára és az anyanyelven
való művelődésre
G pol e jog érvényesülése
lásd KULTÚR-, AUTONÓMIA
kultúrbiocönózis G biol az élővilágban emberi beavatkozásra keletkezett és annak segítségével
fennmaradó együttélés
lásd KULTÚR-, BIOCÖNÓZIS
kultúrhérosz G mit istenség, félisten vagy legendás ősi uralkodó, aki népét a kultúra áldásaival
megismertette (pl. Prométheusz, a tűzhozó)
lásd KULTÚR-, HÉROSZ
kultusz G vall istenségnek szóló vallásgyakorlat, szertartásokban megnyilvánuló vallásos tisztelet
G átv túlzott tisztelet, hódolat, bálványozás
G pol (összetétel előtagjaként) vallás- és közoktatásügyi: kultusztárca
ném Kultus lat cultus ‘művelés, ápolás’ colere, cultum ‘megművel, gondoz’
Lásd még KOLÓNIA
kumarin G kém különféle növényekben található heterociklikus vegyület, szénaillata folytán
illatszerek alapanyaga, véralvadást gátló hatása miatt a patkányirtásban is alkalmazzák
ném Kumarin ‘ua.’: guyanai indián kumaru ‘tonkabab’ (először ennek virágából állították elő) | -in
(vegyületre utaló toldalék)
kumaron G kém kellemes illatú benzolszármazék, kénsavval gyantává polimerizálható, ezért
műanyaglakkok és ragasztók alapanyaga
ném Kumaron ‘ua.’, lásd KUMARIN (először ebből kiindulva állították elő)
kumisz G kancatejből erjesztett közép-ázsiai szeszes ital
or kumisz tatár, kirgiz kimiz ‘ua.’ kimmak ‘kever’
kumite G sport küzdelemgyakorlat a karatéban
jap, ‘ua.’
kumuláció G felhalmozás, felhalmozódás
G összegeződés
lat cumulatio ‘ua.’, lásd KUMULÁL
kumulál G felhalmoz, öszegyűjt
lat cumulare ‘ua.’ cumulus ‘halom, rakás’
Lásd még AKKUMULÁTOR, KUMULUSZ
kumuláns G tud valószínűségi eloszlás jellemző adata a matematikai statisztikában
lat cumulans ‘ua.’, lásd KUMULÁL
kumulatív G halmozott, egyesített
G felhalmozódó
G halmazati
 ném kumulativ ‘ua.’, lásd KUMULÁL

kumulonimbusz G met zivatarfelhő
tud lat cumulonimbus ‘ua.’: cumulus ‘halom, rakás’ | nimbus ‘zápor’

kumulosztrátusz G met réteges gomolyfelhő
tud lat cumulostratus ‘ua.’: cumulus ‘halom, rakás’ | stratus ‘réteg’
 sternere, stratum ‘leterít’
kumulusz G met gomolyfelhő
tud lat cumulus ‘ua.’, tkp. ‘halom, rakás’

kuncsaft G ker vevő, üzletfél, megrendelő
ném Kundschaft ‘vevőkör’, tkp. ‘ismeret, ismeretség, hírszerzés’
 Kunde ‘vevő’, tkp. ‘ismerős’
kund ‘ismert, ismeretes’ kennen ‘ismer’
kundschaft lásd KUNCSAFT
kung-fu G sport a kínai harcművészetek összefoglaló neve
kínai, ‘ua.’: kung, gong ‘ügyesség, képesség, érdem’ | fu ‘mester’
kunszt G mesterfogás, ügyes mutatvány
G mesterség, nehéz feladat
ném Kunst ‘művészet, mesterség, mesterfogás, mű-’ können ‘tud, képes’
kunsztstikli G biz ügyes mutatvány
ném Kunststück ‘ua.’, lásd KUNSZT, STIKLI
kupé G közl vonatfülke, kocsiszakasz
G közl hátul csapott, lejtős karosszériájú gépkocsitípus
ném Kupee ‘ua.’ fr (carrosse) coupée ‘kétüléses csukott kocsi’, tkp. ‘kettévágott (kocsi)’
couper ‘vág’, lásd KUPON
kupec G vásározó jószágkereskedő, (főleg) lókereskedő
szlk, ‘kereskedő’ kupiť ‘vásárol’ ószláv kupiti alném koopen ‘ua.’
kupellál G koh nemesfémet más fémektől és szennyezésektől elválaszt
ném kupellieren ‘ua.’ Kupelle kk lat kics cupella ‘olvasztótégely, próbatégely’ cupa
‘csöbör, bödön’
 magy kupa
Lásd még KUPOLA, KÜBLI, KÜVETTA
kuplé G zene refrénes szerkezetű, könnyed, gunyorosan érzelmes műdal, kabarédal
fr couplet ‘ua.’, ered. ‘párvers’ couple ‘pár’ lat copula ‘kötelék’
Lásd még KOPULÁL
kupleráj G biz nyilvánosház, bordélyház
G tréf felfordulás, rendetlenség
ném Kupplerei ‘kerítés, nők prostitúcióra csábítása, kényszerítése’ Kuppler ‘kerítő’ kuppeln
‘házasságot közvetít, kerít’ lat copulare ‘összekapcsol, párosít’
Lásd még KOPULÁL
kuplung G műsz tengelykapcsoló, forgó gépelemek oldható kapcsolására való szerkezet
ném Kupplung ‘ua.’, tkp. ‘összekapcsolás’ kuppeln, koppeln ‘össszekapcsol’ fr couple
‘kötelék, pár’ lat copula ‘szalag, kötelék’
Lásd még KOPULÁL
kupola G ép félgömb alakú boltozat
ol cupola ‘ua.’ népi lat kics cupula ‘félgömb alakú ivóedény’ cupa ‘csöbör, bödön’
Lásd még KUPELLÁL
kupon G közg részvény vagy értékpapír szelvénye, amelyért osztalék vehető fel
G jegyszelvény
ném Kupon fr coupon ‘ua.’, ered. ‘szövetmaradék’ couper ‘vág’ coup ‘ütés’ késő lat
colpus ‘ua.’ lat colaphus ‘pofon’ gör kolaphosz ‘ua.’
Lásd még COUP D’ÉTAT
kuponschneider [kuponsnejder] G szelvényvagdosó, részvényei osztalékából élő, dologtalan
ember
ném, ‘ua.’: lásd KUPON | schneiden ‘vág’
kuprit G ásv dodekaéderben kristályosodó vörös rézoxid, a réz legfontosabb ércásványa
ném Kuprit ‘ua.’
 lat cuprum ‘réz’ | -it (ásványra utaló toldalék)
kuprizmus G orv rézmérgezés
tud lat cuprismus ‘ua.’: cuprum ‘réz’ | lásd -IZMUS

kúra G orv gyógykezelés, gyógymód, gyógyeljárás
ném Kur ‘ua.’
 lat cura ‘gondoskodás, ápolás’
kúrál G orv gyógyít, gyógykezel(tet)
lásd KÚRA

kuráre G kém dél-amerikai indiánok növényi eredetű nyílmérge, a gyógyászatban kis adagban
izomlazítóként használt alkaloid
sp, port curare ‘ua.’
 tupi indián
kuratéla G jog gondnokság, gyámság, gyámkodás
kk lat curatela ‘ua.’, lásd KURÁTOR
kurátor G vall református egyházközségi gondnok
G jog gyám
G jog alapítványi gondnok
lat curator ‘gondozó, felügyelő, gyám’ curare, curatum ‘gondoz, ápol, gyógyít’ cura
‘gondoskodás, gond’
kuratórium G jog alapítványi gondnokok testülete
G jog felügyelő bizottság, irányító testület
G † gondnokság, gyámság
lat curatorium ‘ua.’, tkp. ‘a kurátor tisztsége’, lásd KURÁTOR
kurázsi G bátorság, merészség, mersz
ném Courage [kurázse] fr courage népi lat *coraticum ‘ua.’ lat cor ‘szív’
kurbli G műsz forgattyúkar, hajtókar
G † műsz autómotor indítókarja
ném Kurbel ‘ua.’
kurd G népr javarészt Törökországban, Irakban és Iránban élő, indoiráni nyelvet beszélő nép
ném Kurde ‘ua.’ (?) gör Kurtioi ‘egy iráni nép’
kurfürst [kurfürszt] G tört választófejedelem, császárválasztó az egykori Német-római
Birodalomban
ném Kurfürst ‘ua.’: Kur, Kür ‘választás’ kiesen, kor ‘választ’ | Fürst ‘fejedelem, herceg’ ófn
ff furisto ‘ua.’, tkp. ‘legelső, legelöl álló’ vor gót faure ‘elöl’
kurgán G sír vagy sírok fölé emelt földhalom az eurázsiai sztyeppén
tör, ‘erődítmény’
kúria G † nemesi udvarház, úrilak
G † jog bíróság, törvényszék, táblabíróság
G jog (1949-ig) a magyar legfelsőbb bíróság
G vall a Szentszék
lat curia ‘a szenátus ülésterme az ókori Rómában’ (?) co-viria ‘férfiak együttese,
összejövetele’: co(n)- ‘együvé, össze’ | vir ‘férfi’, lásd még CURIA
kuriális G jog kúriai, kúriához tartozó
G átv hivatalos, hivatali
G stil latinos szerkezetű, cikornyás, körmondatos (fogalmazás)
lat curialis ‘ua.’, lásd KÚRIA
kurialista G tört jobbágytalan, egytelkes magyar kisnemes
G tört a pápaság, a pápai kúria híve
hazai lat curialista ‘ua.’, lásd KÚRIA
kurier lásd KURÍR
kuriózum G érdekesség, furcsaság
G ritkaság, nevezetesség, különlegesség
lat seml curiosum ‘érdekes dolog’, lásd KURIÓZUS
kuriózus † G kíváncsi
G furcsa, ritka, különös
lat curiosus ‘kíváncsi, tudnivágyó’, ered. ‘gondos, szorgos’ cura ‘gond, gondoskodás’
kurír G futár, hírvivő, hírnök
ném Kurier fr courrier ol corriere ‘ua.’ correre ‘fut’ lat currere ‘ua.’
Lásd még KURRENS
kurizál † G udvarol
magy (latinos mintájú képzés, mint pl. komótizál) régi kurt csinál ném Cour machen fr
faire la cour ‘udvarol, tisztelgő látogatást tesz’, tkp. ‘udvart csinál’, lásd KORTES
Lásd még COHORS, CORTES, CORTČGE, CORTILE, KORTINA, KURTIZÁN
kurkuma G növ forró égövi gyömbérféle növény, gyökértörzsének sárga őrleménye ősi fűszer és
festőanyag
ném Kurkuma ar kurkum ‘ua.’
kurkumin G kém telítetlen aromás vegyület, a kurkuma hatóanyaga
lásd KURKUMA | -in (vegyületre utaló toldalék)
kurort G gyógyüdülő, gyógyfürdőhely
ném Kurort ‘ua.’: Kur, lásd KÚRA | Ort ‘hely, helység’
kurosz G műv ruhátlan ifjú merev mozdulattal előre lépő alakja a korai görög szobrászatban, az
egyiptomi művészet öröksége
gör korosz ‘ifjú’
kurrens G (mn) folyó, folyamatban lévő
G ker kelendő
G gyakori, közkeletű, divatos
G könyvt folyamatosan megjelenő, még le nem zárt (folyóirat)
G (fn) nyomd kisbetű
G † jog körözvény, körözőlevél
lat currens, currentis ‘futó, folyó’ currere ‘fut’
Lásd még INKURRENS, KONKURENS, KORZÓ, KRÁL, KURÍR, KURZÍV, KURZOR, KURZUS, REKURRENS
kurrentál † G keres, kutat, kajtat
G jog köröz, köröztet
hazai lat currentare ‘köröztet, nyomoz’, lásd KURRENS
kúrtaxa G a helyi hatóság által beszedett (gyógy) üdülőhelyi díj
ném Kurtaxe ‘ua.’: lásd KÚRA, TAKSA
kurtizán G előkelő társaságokban járatos félvilági nő, kitartott nő
fr courtisane ‘félvilági nő’ ol cortigiana ‘udvari dáma’ corte ‘királyi, nemesi udvar’, lásd
KORTES
kurvatúra G görbület
G ép enyhe kidomborodás egyes görög templomok párkányzatán
G orv a gyomor görbülete
lat curvatura ‘hajlat, görbület’ curvare, curvatum ‘hajlít, görbít’ curvus ‘görbe, kanyargós’
kurviméter G görbületmérő, térképek kanyargó vonalainak hosszát mérő gördülő műszer
ném Kurvimeter ‘ua.’: lat curvus ‘görbe’ | metreó ‘mér’
kurzív G nyomd dőlt betűs (szedés)
ném kursiv ‘ua.’ késő lat cursivus ‘futó, futással kapcsolatos’ cursus ‘futás’ currere ‘fut’
Lásd még KURRENS
kurzor G számtech villogó vagy pulzáló jel a számítógép kijelzőjén, amely a beírandó karakter
helyét jelzi
ang cursor ‘ua.’, ered. ‘tolóka, csúszka mérőműszeren’ lat cursor ‘versenyfutó, gyorsfutár’,
lásd KURZUS
Lásd még KURRENS
kurz und gut [kurcund gút] G biz egyszóval, röviden
ném ‘röviden és helyesen’: kurz ‘rövid’ lat curtus ‘megrövidített, csonka’ | gut ‘jó’
 magy kurta
kurzus G okt tanfolyam
G ker valuta árfolyama
G közg tőzsdei árfolyam
G pol irányzat, irányvonal
G hajó kijelölt úrirány
G † irod ritmikus próza
lat cursus ‘futás, menet, folyás’ currere, cursum ‘fut’
Lásd még KURRENS
kuszkusz G konyha hántolt gabona darájából készült kása hússal és zöldséggel
ar ‘ua.’ kaszkasza ‘megtörte, megőrölte’
kutánreakció G orv bedörzsölt vagy beoltott immunanyag által kiváltott bőrpirosodás, fertőzöttség
megállapítására való módszer
ném kutan ‘a bőrrel kapcsolatos’ lat cutanus ‘ua.’ cutis ‘bőr’ | lásd REAKCIÓ
kutikula G anat a fedőhám élettelen külső rétege
G növ a bőrszövet párolgást és gázcserét csökkentő védőrétege
tud lat kics cuticula ‘ua.’ cutis ‘bőr’
kutin G biol a kutikula fő alkotóeleme, polimerizált telítetlen zsírsavak elegye
tud lat cutin ‘ua.’: cutis ‘bőr’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
kutter G hajó egyárbocos, gyors járatú vitorlás hajó
G hajó parti őrhajó vagy kisebb halászhajó
ang cutter ‘ua.’, tkp. ‘(a hullámokat) szelő’ cut ‘vág, szel’
kuverta † G levélboríték
ném Kuvert fr couvert ‘ua.’ couvrir ‘betakar’ lat coperire, lásd KOPERTA
kuzin † G unokahúg
fr cousine ‘ua.’ késő lat consina lat consobrina ‘(másod)unokahúg’: con- ‘együtt’ | sobrina
‘unokahúg’
kübli G vödörféle edény
G árnyékszékvödör börtöncellában
ném Kübel ‘vödör, kanna, bödön’ lat kics cupella ‘kanna’ cupa ‘bödön, kád’
Lásd még KUPELLÁL
küklopsz G mit a görög mondák egyszemű óriása
gör, ‘ua.’, tkp. ‘kerekszemű’: küklosz ‘kör’ | ópsz ‘arc, szem’
Lásd még CIKLUS
küklopszfal lásd CIKLOPFAL
külix G műv lapos öblű, alacsony talpú, kétfülű görög ivócsésze
gör, ‘ua.’
kümmel † G köménnyel ízesített pálinka
ném Kümmel(brantwein) ‘kömény(pálinka)’ lat cuminum gör küminon ‘kömény’
 magy kömény
kűr G sport a szabadon választott gyakorlatok együttese műkorcsolyázásban
ném Kür ‘ua.’, tkp. ‘választás, válogatás, összeállítás’ kiesen, kor ‘választ’
kürasszír † G kat vértes katona, nehézlovas
ném Kürassier fr cuirassier ‘ua.’ cuirasse ‘vért’, ered. ‘bőrpajzs’ cuir ‘bőr’ lat corium
‘(kidolgozott) bőr’
küret G orv méhkaparás
G orv terhességmegszakítás, magzateltávolítás méhkaparás útján
ném Kürette fr curette ‘kaparókanál’ curer ‘kikapar, kitisztít’
küriotissza G műv a gyermeket melléhez szorító Madonna álló helyzetben, a bizánci ikonfestészet
képtípusa
gör, ‘ua.’, tkp. ‘uralkodónő’: küriotész ‘uralom’ küriosz ‘úr’ | -issza (nőnévképző)
Lásd még KYRIE ELEISON
kűrium G kém mesterséges radioaktív transzurán elem
tud lat curium ‘ua.’: a francia Curie tudósházaspárról | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)

küvetta G tud hasáb vagy henger alakú üvegedény laboratóriumi megfigyeléshez
ném Küvette ‘ua.’
 fr kics cuvette ‘lapos tál, tartály’ cuve ‘préstartály’ lat cupa ‘kád,
bödön’
Lásd még KUPELLÁL
kváderkő G négyszögletesre faragott, szabályos formájú építőkő
ném Quader ‘kváderkő, téglatest’ lat quadrum ‘négyzet’, lásd KVADRÁL
kvadrál G összeillik, összevág, talál, egyezik
lat quadrare ‘illik, összevág’, ered. ‘negyedel’ quadrum ‘négyzet’ quatuor ‘négy’
kvadráns G földr negyedkör, a földi délkör negyedrésze
G hajó helymeghatározásra régebben használt szögmérő csillagászati eszköz
ném Quadrant ‘ua.’ lat quadrans ‘negyedrész’, lásd KVADRÁL
kvadrát G geom négyzet
G mat szám négyzete
G † négyzetméter, négyszögöl
ném Quadrat ‘négyzet’ lat quadratus ‘négyszögű, négyzetes’ quadra ‘négyszög’
quatuor ‘négy’
kvadratikus G geom négyzetes
G mat másodfokú
ném quadratisch ‘ua.’, lásd KVADRÁT
kvadratúra G mat a határozott integrál kiszámítása
G geom görbe vonalú idom négyszögesítése, vele azonos felületű négyzetté transzponálása
újk lat quadratura ‘ua.’ quadrare, lásd KVADRÁL
kvadriga G tört kétkerekű, négylovas ókori római kocsi
lat quadriga ‘ua.’: quatuor ‘négy’ | iugum ‘iga’
kvadrillió G mat a trillió milliószorosa
G mat a billió ezerszerese (az USA-ban és Franciaországban)
ném Quadrillion ‘ua.’: lat quadrus ‘negyedik’ | lásd MILLIÓ (a ~ a millió negyedik hatványa)
kvadrofónia G inf négycsatornás, teljes térhatású hangközvetítés
ang quadrophony ‘ua.’: lat quadrum ‘négyszög’ | gör phóné ‘hang’
kvadrupólus G vill két pozitív és két negatív töltéssel jellemezhető, nem gömbszimmetrikus
töltéseloszlás
ném Quadrupol ‘ua.’: lat quadrum ‘négyszög’ | lásd PÓLUS
kvagga G áll kihalt afrikai zebraszerű vadló
hottentotta, ‘ua.’
kvalifikáció G képesítés, képzettség
G minősítés
G rang, értékelés
ném Qualification ‘ua.’, lásd KVALIFIKÁL
kvalifikál G képesít
G minősít, értékel, osztályoz, besorol
ném qualifizieren fr qualifier ‘vmilyenné tesz, minőséget, képzést ad’: qualis ‘milyen’ | facere
‘csinál’
kvalifikálhatatlan G minősíthetetlen
lásd KVALIFIKÁL
kvalifikált G minősített
G képesített
lásd KVALIFIKÁL
kvalitás G minőség, tulajdonság, jelleg
G jó minőség, kiválóság
G érték, képesség, adottság
 lat qualitas, qualitatis ‘milyenség’
 qualis ‘milyen’
kvalitatív G minőségi, a milyenséget vizsgáló
ném qualitativ
 kk lat qualitativus ‘ua.’, lásd KVALITÁS
kvantifikáció G tud minőség, folyamat vagy érték jellemzése vagy leírása mennyiségi mutatókkal
ang quantification ‘ua.’, lásd KVANTIFIKÁL

kvantifikál G tud mennyiségileg meghatároz
G tud minőséget, folyamatot vagy értéket mennyiségi mutatókkal ír le
ang quantify fr quantifier ‘ua.’: lat quantus ‘hány, mennyi’ | facere ‘tesz vmivé’
kvantitás G fiz egy jelenség mennyiségi meghatározhatósága
G mat mennyiség
G zene, nyelvt időtartam, a hang hosszúsága
lat quantitas, quantitatis ‘mennyiség, nagyság’ quantus ‘hány, mennyi’
kvantitatív G mennyiségi, a mennyiséget vizsgáló
ném quantitativ ‘ua.’, lásd KVANTITÁS
kvantor G mat, log mondat szabad változóját lekötő logika jel
tud lat quantor ‘ua.’ quantus ‘hány, mennyi’
kvantum G mennyiség, tétel (valamiből)
G fiz az energia elemi egysége, „adagja”, amely csak egész számú többszöröseiben fordul elő
tud lat seml quantum ‘ua.’ quantus ‘hány, mennyi’
kvantumbiológia G tud az élettani jelenségekre a kvantumfizika elveit és módszereit alkalmazó
biológiai tudományág
lásd KVANTUM, BIOLÓGIA
kvantumelektronika G fiz az a tudományág, amely az atomok és molekulák kvantumos
tulajdonságait az elektronika területén alkalmazza
lásd KVANTUM, ELEKTRONIKA
kvantumfizika G fiz a kvantumelmélet érvényességi körébe tartozó fizikai jelenségek tudománya
lásd KVANTUM, FIZIKA
kvantumgenerátor G fiz mikrohullámú gerjesztéssel működő rezgéskeltő berendezés (pl. a lézer)
lásd KVANTUM, GENERÁTOR
kvantumkémia G kém a kvantummechanika elveinek alkalmazása a molekulák
elektronszerkezetének leírására
lásd KVANTUM, KÉMIA
kvantummechanika G tud az állandó részecskeszámú mikrofizikai rendszerek modern mechanikai
elmélete
lásd KVANTUM, MECHANIKA
kvarc G ásv üvegfényű, átlátszó szilikátkristály
G kvarcüveg
ném Quarz ‘ua.’ (?) kfn querch ‘manó’ (irod ném Zwerg ‘törpe’)
kvarcit G geol kristályos kovasavból (kvarcból) és amorf kovaanyagból összeállt magmás, átalakult
vagy üledékes kőzet
ném Quarzit ‘ua.’: lásd KVARC | -it (ásványra utaló toldalék)
kvargli G pogácsasajt
auszt ném kics Kwargel ‘ua.’ ném Quark ‘túró’ nyugati szláv tvarog ‘ua.’
kvark G fiz a három legelemibb récsecske közös neve, amelyekből, a legújabb feltételezések szerint,
a már ismert elemi részecskék (elektron, proton, neutron stb.) felépülnek
ang quark ‘ua.’, M. Gell-Mann amerikai fizikus névadása, ered. bizonytalan értelmű szó Joyce
„Finnegan ébredése” c. regényében
kvart G zene négyes hangköz, hétfokú skálában az alaphang és a tőle mért negyedik hang köze
G ját kártyában négy egymás melletti lapból álló sorozat egy színben
G nyomd negyedrét ív
ném Quart ‘negyedliter, negyedhangköz’ lat quartus ‘negyedik’ quatuor ‘négy’
kvártély † G (fizetett) szállás, lakás
G kat beszállásolás
ném Quartier ‘szállás’ ered. ‘városnegyed’ fr quartier ‘ua.’ lat quartarius ‘negyedrész’
quartus ‘negyedik, negyed’
kvarter G geol földtörténeti negyedkor, a kétmilló éve kezdődött és ma is tartó időszak
ang, ófr quarter ‘negyedrész’ lat quartarius ‘ua.’ quartus ‘negyedik, negyed’
kvarteron G negyedrészben néger származású fehér ember, fehér és mulatt szülő gyermeke Latin-
Amerikában
ném Quarteron sp cuarterón ‘ua.’ cuarto lat quartus ‘negyed, negyedik’
kvartett G zene négy szólista énekszáma
G zene négy hangszer együttese, főleg vonósnégyes
G zene ilyen együttesre írt zenedarab
G ját négylapos egység gyermekkártya-játékokban
ném Quartett ol kics quartetto ‘ua.’ quarto ‘negyedik’ lat quartus ‘ua.’ quatuor
‘négy’
kvász G rozs- vagy árpakenyérből és vízből erjesztett, csekély szesztartalmú, savanykás orosz üdítő
ital
or kvasz ‘ua.’ kvaszitj ‘savanyít, erjeszt’
 magy kovász
kvasszia G növ dél-amerikai fák és cserjék nemzetsége, kérgük keserű hatóanyaga ízesítőként,
valamint növényvédő szerekben használatos
ném Quassia sp cuassia ‘ua.’ (?) egy Coassi nevű személyről, aki felfedezte
kvaterka G kedélyes borozgatás baráti társaságban
lengy kwaterka ‘negyedliter’ lat quartarius ‘negyedmérték’ quartus ‘negyedik, negyed’
kvaterner G kém olyan struktúra jelzője, amelyben egy központi atomhoz kovalens kötéssel négy
széntartalmú csoport kapcsolódik
ném quaternär lat quaternarius lat quaterni ‘négyesével’ quatuor ‘négy’
kvaternó † G négyes találat a régi lottériában
ol quaterno ‘ua.’ lat quaterni ‘négyesével’ quatuor ‘négy’
kvazár G csill csillagszerű kozmikus képződmény, amely rádióhullámon sugároz
ang quasar ‘ua.’ quas(i stell)ar (radio source) ‘csillagszerű rádióforrás’, lásd KVÁZISZTELLÁRIS
kvázi G mintegy, szinte
G (tudományos szóösszetétel előtagjaként) nem valódi, látszólagos, -szerű
lat quasi ‘mintegy, mintha’: quam ‘mint’ | si ‘ha’
kvázilineáris G tud bizonyos feltételek között lineárisnak tekinthető
lásd KVÁZI, LINEÁRIS
kvázistacionárius G vill elhanyagolható mértékű időbeli eltolódást mutató (áram)
lásd KVÁZI, STACIONÁRIUS
kvázisztelláris G csill csillagszerű
ang quasi stellar ‘ua.’: lásd KVÁZI | stellar késő lat stellaris ‘csillaggal kapcsolatos’ stella
‘csilag’
kveccs G műsz zúzógép
ném Quetsche ‘sajtoló’ quetschen ‘sajtol, zúz’
kvéker G vall angol eredetű, ma főleg Amerikában elterjedt keresztény felekezet
ang quaker ‘reszkető’ quake ‘rázkódik’ (gúnynév egy bírótól, akit az alapító Fox állítólag arra
intett, hogy „reszkessen az Úr ítéletétől”)
kvercit G kém makkcukor, a tölgymakkból kivonható ötértékű alkohol
ném Querzit ‘ua.’: lat quercus ‘tölgy’ | -it (vegyületre utaló toldalék)
kveruláns G folyton panaszkodó, zsörtölődő, sérelmeit hangoztató
G pörlekedő, pereskedő
ném querulant ‘ua.’ lat querulus ‘panaszkodó’ queri ‘panaszolkodik’
kvesztor G a kvesztúra vezetője
 ném Quästor ‘ua.’
 lat quaestor ‘számvivő az ókori Rómában’ quaerere, quaesitum ‘keres,
nyomoz’
Lásd még KONKVISZTÁDOR
kvesztúra † G okt a tandíjakat beszedő részleg a régebbi egyetemeken
ném Quästur ‘ua.’ lat quaestura ‘quaestori tisztség, hivatal az ókori Rómában’, lásd KVESZTOR
kvietál † G nyugdíjaz, nyugállományba helyez
G nyugdíjba vonul
hazai lat quietare ‘ua.’ quietus nyugodt quiescere, quietum ‘nyugovóra tér, megnyugszik’
kvietista G vall a kvietizmus híve
ném Quietist ‘ua.’, lásd KVIETIZMUS
kvietizmus G vall misztikus áramlat a katolikus egyházban, amely a lelki megbékélés és a
szemlélődés elsőbbségét hirdeti a szertartásokkal és szentségekkel szemben
ném Quietismus ‘ua.’: lásd KVIETÁL | -IZMUS
kvint G zene ötös hangköz, hétfokú skálában az alaphang és a tőle mért ötödik hang köze
ném Quint ‘ua.’ lat quintus ‘ötödik’ quinque ‘öt’
kvinternó G ötös találat a régi lottériában
ol quinterno ‘ua.’ lat quinterni ‘ötösével’
kvintesszencia G lényeg
G sűrítmény, tömény kivonat
lat quinta essentia ‘ötödik létező’ (ti. a négy alapelem, a föld, víz, tűz, levegő felett, azaz a
világteret átható és mindennek lényegét alkotó „éter” a püthagoreus filozófusok szerint): quintus
‘ötödik’ quinque ‘öt’ | lásd ESSZENCIA
kvintett G zene öt szólista énekszáma
G zene öt hangszer együttese
G ilyen együttesre írt zenedarab
ném Quintett ol kics quintetto ‘ua.’ quinto ‘ötödik’ lat quintus ‘ua.’ quinque ‘öt’
kvitancia † G ker nyugta
kk lat quitantia ‘ua.’ quitus ‘nyugodt’ lat quietus ‘ua.’, lásd KVIETÁL
kvitt G rendezve van (adósság): kvittek vagyunk (azaz egyikünk sem tartozik a másiknak,
elszámoltunk)
ném quitt (machen) ‘elszámol’, quitt (sein miteinander) ‘egymással kvittek’ fr quitte ‘nem
adós’ késő lat quitus lat quietus ‘nyugodt’, lásd KVIETÁL
kvittel G megfizet, eleget tesz
lásd KVITT
kvíz G szellemi vetélkedő rádióban, tévében
ang quiz ‘ua.’, korábban ‘csipkelődés, gúnyos pillantás’ ?
kvóciens G mat hányados
lat quotiens ‘ua.’, tkp. ‘hányszor’ quot ‘hány’
kvóta G (megszabott) hányad, arány, keret
lat quota (pars) ‘hányad(rész)’ quotus ‘hányadik’ quot ‘hány, mennyi’
 magy kotta
kymru G nyelvt a walesi nyelv, amely a kelta nyelvek brit ágához tartozik, s Wales mai lakóinak
negyedrésze beszéli anyanyelveként
walesi, ‘ua.’, saját név
kynológia [kinológia] G tud kutyaismeret, az állatorvosi tudományoknak a kutyákkal foglalkozó
ága
ném Kynologie ‘ua.’: gör küon, künosz ‘kutya’ | lásd -LÓGIA
kynológus [kinológus] G tud kutyaszakértő, kutyagyógyász
magy, lásd KYNOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
kyriale G vall a Kyrie eleison szöveg középkori gregorián dallamainak gyűjteménye
lat kyriale ‘ua.’, lásd KYRIE ELISON
Kyrie eleison [kirie eleiszon] G vall a keleti keresztény egyház könyörgési formája, amely a latin
szertartású misében is elhangzik
gör Kürie eleiszón ‘Uram, irgalmazz’: megsz Kürie ‘Uram’
 küriosz ‘úr’ | felsz eleiszón
‘könyörülj’ eleeó ‘megszán, megkönyörül’
 L
label [léjbl] G számtech címke, azonosító elektromos jel
ang, ‘ua.’, ered. ‘pecsétfüggesztő szalag oklevélen’
 ófr label ‘szalag, szegély’ frank lappa
‘hajtóka, fedél’
labiális G nyelvt ajakkerekítéses (magánhangzó: a, o, u, ö, ü)
G nyelvt az ajkak alkotta zárral képzett (mássalhangzó), lásd BILABIÁLIS, LABIODENTÁLIS
 tud lat labialis ‘ua.’ labium ‘ajak’
labializáció G nyelvt magánhangzó ajakkerekítésessé válása
 ném Labialisation ‘ua.’, lásd LABIÁLIS
labilis G fiz a súlypont alatt megtámasztott, könnyen felboruló, ingatag egyensúlyú
G ingatag, dülöngélő, tántorgó
G átv bizonytalan, határozatlan, döntésképtelen
G lél szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan (kedély, lelkiállapot)
 tud lat, ‘ua.’ labi ‘esik, csúszik’ (tkp. labi-bilis lenne, a ~ tehát egyszerejtéses alak az ellentétes
értelmű sta-bilis mintájára)
Lásd még LAPSZUS
labilitás G fiz bizonytalan egyensúlyi helyzet
G lél hangulati, jellembeli ingatagság, bizonytalanság, változékonyság
 tud lat labilitas ‘ua.’, lásd LABILIS
labiodentális G nyelvt a felső fogsorral és az alsó ajakkal képzett (mássalhangzó: f, v)
 ném labiodental ‘ua.’, lásd LABIÁLIS, DENTÁLIS
labirintus G útvesztő, †tömkeleg
G nyírott sövényfalakból kialakított, zegzugos kerti útvesztő reneszánsz és barokk díszkertekben
G műv egyes középkori templomok padlózatán kőmozaikból kialakított útvesztő
G átv szövevény, kuszaság, összevisszaság
G anat a belső fül ívjárata
 lat labyrinthus gör labürinthosz ‘folyosók bonyolult rendszere egyiptomi és krétai királyi
palotákban’ (?) labrüsz ‘kettős bárd mint a királyi hatalom jelvénye’ lüdiai vagy hettita
labor G laboratórium
 ném Labor ‘ua.’, a LABORATÓRIUM rövid alakja
laborál G laboratóriumi munkát végez, ott kísérletezik
G † szenved, betegeskedik
G † veszkődik, kínlódik
 ném laborieren ‘betegségben szenved’ lat laborare ‘ua.’ (fenti első jelentése a magyarban, a
LABOR nyomán jött létre)
laboráns G laboratóriumi vagy gyógyszertári alkalmazott
 ném Laborant ‘ua.’ lat laborans ‘dolgozó’, lásd LABORATÓRIUM
laboratórium G tud (természet)tudományos vizsgálatok, kísérletek céljára berendezett helyiség
G orv vegyi diagnosztikai vizsgálatok részlege rendelőben, kórházban
G okt magnetofonokkal felszerelt korszerű nyelvi oktatóterem
 kk lat, ‘ua.’ laborare, laboratum ‘dolgozik, szenved’ labor ‘munka, teher, szenvedés’
labourizmus [lébörizmus] G pol az angol munkáspárt és a befolyása alatt álló szakszervezetek
politikai irányzata
 ang labourism ‘ua.’
 Labour (Party) ‘Munkás (párt)’ labour ‘munka, munkásság’ lat
labor ‘munka’
labrador G áll nagy testű, fekete vagy zsemleszínű vadászkutya
 Labrador, félsziget Kanadában, a fajta őshazája sp labrador ‘földmíves’ labrar ‘megművel’
lat laborare ‘fáradozik, dolgozik’
labradorit G ásv színtelen vagy égszínkék kőzetalkotó szilikátásvány, a Hold felszínén is nagy
tömegben fordul elő
 ang, ‘ua.’: lásd LABRADOR | -it (ásványra utaló toldalék)
labyrinthus lásd LABIRINTUS
lac- lásd még LAK-
laconicum [lakonikum] G tört forró levegőjű izzasztó helyiség ókori görög és római fürdőkben
 lat seml, ‘ua.’, tkp. ‘lakóniai’ Laconia gör Lakónia, a spártai állam egyik ókori megnevezése
Lásd még LAKONIKUS
lacrimatorium [lakrimatórium] G műv római kori sírokban talált apró illatszeres edények neve,
amelyekről korábban azt hitték, hogy a halottat siratók könnyeit fogták fel bennük
 lat, ‘ua.’ lacrimare, lacrimatum ‘könnyezik’ lacrima ‘könny’
lacrimoso [lakrimózó] G zene panaszosan (adandó elő)
 ol ‘ua.’, tkp. ‘könnyes’ lat lacrimosus ‘ua.’ lacrima ‘könny’
Lásd még LARMOYANT
lacrosse [lakrosz] G sport két csapat által, bőrszíjas ütőkkel játszott indián eredetű kanadai
labdajáték
 fr lacrosse ‘ua.’, tkp. ‘a labdaütő’: la lat illa ‘az’ | crosse ‘görbe bot, pásztorbot’ ófr croce
frank krukkja ‘mankó’
lacs d’amour [ladamur] G text fekvő nyolcas alakú zsinórhurok mint díszítmény 16–17. századi
textíliákon
G műv a férj és feleség névbetűit egybefogó keret házassági címereken
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘szerelmi tőr’: lacs lat laqueus ‘hurok, tőr, madárcsapda’ | amour lat amor
‘szerelem’ amare ‘szeret’
Lásd még LASSZÓ
lactatio [laktáció] G műv olyan képtípus, amelyen Szent Bernát (vagy más szent) a gyermekét
szoptató Mária előtt térdel, és néhány csepp tej az ajkára hull
 lat, ‘szoptatás’, lásd LAKTÁCIÓ
ladin G nyelvt a rétoromán nyelvnek az Inn felső völgyében beszélt tájszólása
 rétoromán ladin ‘ua.’ lat latinus ‘latiumi, latin’
ladino G nyelvt judeospanyol, a spanyol archaikus változata, amelyet a Hispániából 1492-ben
kiűzött zsidók vittek magukkal a világ számos pontjára, és néhány százezren máig is beszélik
 sp, ‘ua.’, tkp. ‘latin’ lat latinus ‘latiumi’, lásd LATIN
lady [lédi] G angol főrangú nőnek, a lord felségének címe
G előkelő hölgy, úrnő
 ang, ‘ua.’ óang hlaefdige ‘a ház úrnője’, tkp. ‘kenyérdagasztó’ (mai ang loaf ‘cipó’) | dough
‘dagasztott tészta’, lásd még LORD
Lady Chapel [lédi csepl] G ép Mária-kápolna angol katedrálisok és apátsági templomok keleti
lezárásában, a főoltár mögötti kápolnakoszorú közepén
 ang, ‘ua.’: (Our) Lady ‘Miasszonyunk’, lásd LADY | chapel ófr chapele ‘kápolna’ kk lat
cappella ‘ua.’
laesio [lézió] G orv sérülés, bántalom
G † kár, károsodás
G † sértés
 lat, ‘ua.’ laedere, laesum ‘sújt, sért, megbánt’
laesio maiestatis [lézió majesztátisz]† G jog felségsértés
 tud lat, ‘ua.’, lásd LAESIO, MAIESTAS
laetum nuntium [létum nuncium] G örömhír
G (régi kollégiumokban) otthonról kapott élelmiszercsomag
 lat, ‘ua.’: laetus ‘vidám’ | nuntium, ered. noventium ‘hír, újság’ novus ‘új’, lásd NUNCIUS
Laevolac [lévolak] gyógysz hashajtó szer, amelynek hatóanyaga balra forgató tejcukor
 tud lat, ‘ua.’: laevus ‘bal’ | lac ‘tej’
lafetta † G kat lövegtalp, ágyútalp
 ném Lafette ‘ua.’ fr l’aff”t ‘az ágyutalp’: l(a) lat illa ‘az’ | aff”t ‘dorong, gerenda’ lat
fustis ‘dorong, bot’
 magy fustély
láger G tábor, gyűjtőtábor, hadifogolytábor
G büntető tábor, megsemmisítő tábor, koncentrációs tábor
 ném Lager ‘táborozás, tábor’ liegen, lag ‘fekszik’
lagting [lágting] G pol a norvég parlament felsőháza
 norv, ‘ua.’: lag ‘törvény’ | ting ‘gyűlés, törvénykezés’
lagúna G földr sekély, homokszigetekkel elzárt tengeröböl, †morotva
 velencei ol laguna ‘ua.’ lat kics lacuna ‘gödör, tócsa, hézag’ lacus ‘medence, tó’
Lásd még LAKÚNA
lai [le] G irod rövid lírai dal, szerelmi tárgyú ének a 12–13. századi francia költészetben
 ófr, breton lai ‘ua.’ kelta, pl. ír laid ‘ének’
laicizál G világivá tesz, egyházi vagy vallási jellegétől megfoszt
G világi irányítás alá helyez (egyházi iskolát)
 fr laďciser ‘ua.’ laďc lat laicus ‘világi’, lásd LAIKUS
laicizmus G vall világiasság, világi jelleg
G pol a közélet megszabadítása a vallásos kötöttségektől, ennek követelése
 ném Laizismus ‘ua.’, lásd LAIKUS
laikus G vall nem egyházi kötelékbe tartozó (személy)
G vall az egyházi rendet föl nem vett (szerzetes)
G orv, jog nem szakképzett, hozzá nem értő, kívülálló
G átv avatatlan, botcsinálta, kontár (személy)
 kk lat laicus ‘a köznéphez tartozó, világi’ gör laikosz ‘ua.’ laosz ‘nép’
laissez faire [lesszé fer] G közg a klasszikus gazdasági liberalizmus jelszava a 18. század derekáról,
amely arra utal, hogy az államnak semmi módon nem szabad beavatkoznia a gazdaság
folyamataiba
G (fn) nemtörődömség
 fr, ‘engedje tenni’ (ti. azt, amit vki jónak lát): laisser ‘enged’ lat laxare ‘lazít, bővít, könnyít’
laxus ‘lankadt, laza, bő’ | faire lat facere ‘tesz, csinál’
laisser passer [lesszé passzé] G közg a klasszikus gazdasági liberalizmus jelszava, a LAISSEZ FAIRE
azonos értelmű változata
 fr, ‘engedje haladni’ (ti. a dolgukat a maguk útján): laisser ‘enged’ lat laxare ‘lazít, bővít,
könnyít’ laxus ‘lankadt, laza, bő’ | passer ‘halad, múlik, lezajlik’ késő lat passare ‘ua.’
lat passus ‘lépés’ pandere, passum ‘kinyújt’
laiterie [leteri] G ép kis pavilon 18. századi francia kastélyok parkjában
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘tejgazdaság, fejőház’ lait lat lac, lactis ‘tej’
lajbli vagy lajbi G ölt mellény, parasztmellény
 baj-oszt kics leibel, lajbl ‘ua.’ ném Leib ‘test, felsőtest’
Lásd még LEIBGÁRDA
lajstrom G lista, címjegyzék
G mutató, leltár
G számviteli könyv
 kk lat registrum lat regestum ‘ua.’ regerere, regestum ‘visszahord, behord, bejegyez’: re-
‘vissza’ | gerere ‘visel, hord’ (a ~ alak elhasonulás és hangrendi illeszkedés eredménye: registrum
legistrum lagistrom laistrom)
lajstromoz G felír, feljegyez, jegyzékbe vesz
G összeszámlál, leltároz
 lásd LAJSTROM
lajtnánt † G kat hadnagy
 ném Leutnant fr lieutenant ‘ua.’ kk lat locumtenens, lásd ott
lakáj G libériás urasági inas, belső szolga, komornyik előkelő házban
 ném Lakai fr laquais ‘ua.’ újgör ulakesz tör ulak ‘küldönc, gyorsfutár’
lakk G oldószerrel felhordott, fényes és vízhatlan bevonatot alkotó (festék)réteg
 ném Lack ol lacca ar lakk perzsa lák ‘ua.’ szansz láksá ‘skarláttölgyfa gyantás nedve’,
ered. ‘pajzstetűféle’ (amely szúrásával ilyen nedvet fakaszt a fából)
lakkolit G geol üledékes kőzetek üregeibe behatolt, de a felszínre nem jutott magmás kőzet
 ang laccolith ‘ua.’: gör lakkosz ‘üreg, hézag’ | lithosz ‘kő’
lakkoz G lakkal bevon
G biz szépít, a valónál jobbnak, tetszetősebbnek tüntet fel (eredményeket, helyzetet)
 lásd LAKK
lakli G nyúlánk, esetlen kamasz, siheder
 ném Lackl ‘mamlasz’
lakmusz G kém zuzmókból készült színezőanyag, amely savas közegben piros, lúgosban kék
 ném Lackmus holl lakmoes ‘zuzmóféle’: lak ‘sötétvörös gyanta’ | moes ‘pép’
lakonikus G tömör, velős, magvas, szűkszavú
 lat Laconicus gör Lakónikosz ‘lakóniai, azaz spártai’ (Spárta ókori lakói szűkszavúságukról
voltak közmondásosak)
Lásd még LACONICUM
lakonizmus G szűkszavúság
 lat laconismus ‘ua.’, lásd LAKONIKUS, -IZMUS
lakrimogén G kat, kém, orv könnyfakasztó (gáz, vegyület gőze)
 ném lakrimogen ‘ua.’: lat lacrima ‘könny’ | lásd -GÉN
laktáció G orv a tejmirigyek kiválasztó tevékenysége, tejelválasztás, tejképződés
G orv szoptatás
G áll fejős háziállatok tejelési időszaka
 tud lat lactatio ‘ua.’ lat lactare, lactatum ‘tejet ad, tejel, szopik’ lac, lactis ‘tej’
Lásd még LACTATIO, LAITERIE, LATTICINIO
laktalbumin G kém a tej egyik fehérjéje, amely forraláskor hártyásan kicsapódik
 tud lat lactalbumin ‘ua.’: lac, lactis ‘tej’ | lásd ALBUMIN
laktám G kém amino-karbonsavakból vízelvonással levezethető gyűrűs vegyület, tkp. olyan lakton,
amelyben a gyűrűbeli oxigénatomot aminogyök helyettesíti
 ném Laktam ‘ua.’: lat lac, lactis ‘tej’ | lásd AM(IN)
laktát G kém a tejsav sója
 lat lac, lactis ‘tej’ | -át (vegyi sóra utaló toldalék)
laktáz G biokém a tejcukor lebontását végző enzim a vékonybélben
 ang lactase ‘ua.’: lat lac, lactis ‘tej’ | -áz (enzimre utaló toldalék)
laktodenziméter G élelm a tej fajsúlyának mérésére szolgáló egyszerű berendezés
 ném Laktodensimeter ‘ua.’: lat lac, lactis ‘tej’ | densus ‘sűrű’ | gör metreó ‘mér’
laktoflavin G kém a tejsavóban előforduló, sárgás színű B2 vitamin másik neve (a riboflavin mellett)
 ném Laktoflavin ‘ua.’: lat lac, lactis ‘tej’ | flavus ‘fakósárga’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
lakton G kém hidroxikarbonsavakból vízvesztéssel levezethető gyűrűs észterek gyűjtőneve
 ném Lakton ‘ua.’ lat lac, lactis ‘tej’ (a ~ok egyik típusa a tejsavból vezethető le)
laktoszkóp G élelm a tej zsírtartalmának meghatározására szolgáló eszköz
 ném Laktoskop ‘ua.’: lat lac, lactis ‘tej’ | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
laktotrop G biokém a tejelválasztást serkentő hormon
 ném Laktotrop ‘ua.’: lat lac, lactis ‘tej’ | gör tropé ‘fordulat, változás’ trepó ‘elfordít, irányít’
laktóz G kém tejcukor
 ném Laktose ‘ua.’: lat lac, lactis ‘tej’ | cukorra utaló -óz toldalék (lat -osus ‘vmiben bővelkedő’)
laktozúria G orv tejcukor jelenléte a vizeletben terhesség idején
tud lat lactosuria ‘ua.’: lásd LAKTÓZ | gör ureó ‘vizel’

lakúna G hiány, hiányosság, hézag
G orv üreg, gödör, bemélyedés
 lat kics lacuna ‘gödör, tócsa’ lacus ‘medence, tó’
Lásd még LAGÚNA
lakunáris G hiányos
 ném lakunär ‘üreges’, lásd LAKÚNA
lakusztris G geol tavi eredetű
 tud lat lacustris ‘tóval kapcsolatos’ lacus ‘tó’
lalopátia G orv beszédzavar
 tud lat lalopathia ‘ua.’: gör laleó ‘fecseg, beszél’ | pathosz ‘szenvedés’
láma1 G áll dél-amerikai háziállat a tevefélék családjából, gyapjáért, húsáért és mint teherhordó
állatot tartják
 ném Lama sp llama ‘ua.’ kecsua indián
láma2 G vall tibeti buddhista pap, szerzetes, vallási vezető
 ang lama ‘ua.’ tibeti bla-ma ‘felső, kiváló, tanító’ (a b néma)
lamaizmus G vall a buddhizmus Tibetben és Mongóliában elterjedt változata, amelyben a lámák
oktató és hagyományőrző szerepe a legjelentősebb
 ang lamaism ‘ua.’: lásd LÁMA2, -IZMUS
lamarckizmus G tud az élővilág evolúciójának korai elmélete a 19. század első felében
 kidolgozója, J-B. A. Lamarck francia biológus nevéből | lásd -IZMUS
lambada G brazil eredetű gyors erotikus társastánc, amely az 1980-as években hódított világszerte
G zene ennek a zenéje
 brazíliai port, ‘ua.’, tkp. ‘ütlegelés, elpáholás’
lambda G nyelvt a gör ábécé 11. betűje, , , hangértéke l
 gör, ‘ua.’ sémi (föníciai) lamed ‘ökörösztöke’ (az eredeti sémi betű egy kampós végű bot
piktogramja)
lambdacizmus G nyelvt más hangok átalakulása l hanggá hibás ejtés vagy hasonulás révén
 ném Lambdazismus ‘ua.’, lásd LAMBDA
lambéria G ép a szoba falát védő díszburkolat fából, gipszből, márványból
G belső falburkolathoz használt hornyolt faanyag
 ol, fr lambris kk lat lambruscum ‘ua.’ lat labrusca ‘vadszőlő’
lambrequin [lambröken] G műv redőkbe szedett rojtdíszes, ívelt drapéria ajtó, ablak vagy
mennyezetes ágy díszítésére
G műv ilyen formájú síkdíszítmény finom ornamentális motívumokkal, főleg a 16–17. századi
ötvösségben
G ép ilyen formájú plasztikus barokk kődombormű
 fr, ‘ua.’ holl kics lamperkin ‘fátylacska’ lamper ‘fátyol’
lamé G text atlaszkötésű, fényes felületű, néha fémszálakkal átszőtt selyemkelme
 fr (satin) lamé ‘fémszállal díszített (selyem)’ lame ‘vékony fémlemez, penge’ lat lamina
‘ua.’
Lásd még LAMELLA
lamella G vékony, rugalmas kis fémlemez
G biol lemezes szerkezetű, plazmatikus alapanyag
 ném Lamelle fr kics lamelle ‘ua.’ lame ‘fémlemez, penge’ lat lamina ‘ua.’
Lásd még LAMÉ, LAMETTA, LAMINÁRIS
lamelláris G lemezes
 ném lamellar ‘ua.’, lásd LAMELLA
lamentabile [lamentábile] G zene panaszosan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘siránkozva’, lásd LAMENTÁL
lamentábilis † G siralmas, szánalomra méltó
 lat lamentabilis ‘ua.’, lásd LAMENTÁL

lamentáció G vall Jeremiás siralmai, ószövetségi könyv
G vall ennek eléneklése mint a nagyheti katolikus liturgia része
G átv siránkozás, sopánkodás, jajveszékelés
 lat lamentatio ‘ua.’, lásd LAMENTÁL
lamentál G siránkozik, sopánkodik, kesereg, panaszkodik
 lat lamentari, lamentatus ‘jajgat, jajveszékel, siránkozik, megsirat’ lamentum ‘sírás, jajgatás’
(la-mentum ‘kiált-ás’, mint la-trare ‘ugat, kiált’)
lamento G zene panaszdal, különösen elhagyott szerelmes nő panaszos áriája vagy ariosója a korai
barokk operákban
 ol, ‘ua.’ lat lamentum ‘ua.’, lásd LAMENTÁL
lamentoso [lamentózó] G zene panaszosan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ lamento ‘panasz, sirám’, lásd ott
lametta G műsz fémfonál, fémfóliából való vékony szál mint karácsonyfadísz
 ol kics lametta ‘ua.’ lama ‘lemez, penge’ lat lamina ‘ua.’
Lásd még LAMELLA
laminált G műsz rétegezett, rétegelt, ragasztott (textília, lemez)
 ang laminate ‘rétegez’ lat lamina ‘lap, lemez’
lamináris G fiz réteges, sima, nem örvénylő (áramlás)
 tud lat laminaris ‘ua.’ lat lamina ‘lap, lemez’
Lásd még LAMELLA
lampasz G text színes, széles posztósáv egyenruha nadrágjának oldalvarrásán
 ném Lampas ‘nehéz damaszt bútorhuzat’ fr lampas ‘festett keleti selyemkelme’ kk lat
lampascum, ered. damascum ‘damaszkuszi’
Lásd még DAMASZT
lampion G színes papírból készült lámpaburkolat kerti kivilágításhoz
 auszt ném Lampion ol ngykz lampione ‘ua.’ lampa ‘lámpás’ lat lampas gör lampasz
‘fáklya’ lampó ‘fénylik, világít’
 magy lámpa, lámpás
lamprofir G ásv színes szilikátokkal tarkított, porfíros szövetű, sötét színű bázisos magmás
telérkőzet
 ang lamprophyre ‘ua.’: gör lamprosz ‘ragyogó’ | (por)phüra ‘porfír’, lásd PORFÍR
lanaméter G text a gyapjúfonal finomságát mérő műszer
 ang lanameter ‘ua.’: lat lana ‘gyapjú’ | gör metreó ‘mér’
lancaster [lenkeszter] G műsz különleges huzagolású, cserélhető csövű golyós vadászpuska
 az angliai Lancaster városról
lancetta G orv hegyes, kétélű kis kés mint sebészeti eszköz
 ném Lanzette fr kics lancette ‘ua.’ lance ‘lándzsa’ lat lancea ‘(hajítószíjas) dárda’ (?)
gör lonkhé ‘lándzsa’
 magy lándzsa
Lásd még LANSZÍROZ
lanckenét G lásd LANDSKNECHT
land-art [lendárt] G műv tájművészet, neoavantgárd művészeti irányzat az 1960-as évek végétől,
művei természeti környezetben elhelyezett vagy természeti anyagokból alkotott hatalmas
geometriai jelek
 ang, ‘ua.’: land ‘föld, táj’ | art fr art lat ars, artis ‘művészet’
landauer G közl előre és hátra lehajtható bőrfedelű hintó
 ném, ‘ua.’ Landau német városról (ahol gyártották)
landgraf [landgráf] G tört tartománygróf, középkori német uralkodó hercegek gyakori címe
 ném Landgraf ‘ua.’: Land ‘föld, tartomány, ország’ | lásd GRÓF
ländler G zene háromnegyedes ütemű délnémet és osztrák néptánc, a keringő előfutára
 ném Ländler ‘ua.’, tkp. ‘falusi, vidéki’ Land ‘ország, föld, vidék’
landol G leszáll, földet ér (repülőgép, ejtőernyős)
ném landen ‘partot ér, földet ér’
 Land ‘föld, szárazföld’
landscape mode [lendszkéjp mód] G számtech fekvő formátum
ang, ‘ua.’: landscape ‘táj, tájkép’
 kholl landscap (mai holl landschap) ‘ua.’ land ‘föld, táj’ |
mode lat modus ‘mód’
landsknecht G tört középkori német császári zsoldoskatona
 ném, ‘ua.’, tkp. ‘hazai, nem idegenből toborzott katona’: Land ‘ország’ | Knecht ‘szolga, béres’
ófn kneht ‘ifjú, vitéz, katona’
Lásd még KNIGHT
landsmĺl [lanszmol] G nyelvt az újnorvég (nynorsk) nyelvváltozat korábbi neve, tkp. ‘vidéki nyelv’,
mert az északi vidékek parasztnyelvének tájszólásait egyesítette
 norv, ‘ua.’: land ‘ország, vidék’ | mĺl ‘nyelv’
landsting [lanszting] G pol a dán parlament felsőháza
 dán, ‘ua.’: land ‘ország’ | ting ‘összejövetel, törvénygyűlés’
landsturm G kat tartalékos állomány a német nyelvű országokban
G kat a tartalékos évjáratok behívása, népfelkelés
 ném Landsturm ‘ua.’: Land ‘ország’ | Sturm ‘roham’
landtag G pol helyi (tartományi) önkormányzat Németországban és Ausztriában
 ném Landtag ‘ua.’: Land ‘tartomány’ | Tag ‘gyűlés’, tkp. ‘nap, gyűlésre kijelölt nap’
landwehr [landvér] G kat az ország belső védelmére rendelt katonai állomány a német nyelvű
országokban
G tartalékos korosztály ugyanott
 ném Landwehr ‘ua.’: Land ‘ország’ | wehren ‘elhárít, védekezik’ (a ~ volt a magyar honvéd szó
mintája)
langaléta G hórihorgas, nyurga, nyakigláb (ember)
 ?
langue [lang] G nyelvt a strukturalista nyelvészetben a közösség által elfogadott nyelvi rendszer
mint virtuális nyelv, szembeállítva az egyéni nyelvhasználatban megvalósuló valóságos nyelvvel
(lásd PAROLE)
 fr, ‘nyelv’ lat lingua ‘ua.’
Lásd még LINGVISTA
langue d’oc [langdok] G nyelvt a dél-franciaországi nyelvjárások, főként a provanszál (okcitán)
nyelv középkori elnevezése
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘az oc nyelve’ (mert ezt használták ‘igen’ jelentésben): lásd LANGUE | oc ‘igen’ lat
hoc ‘ez’
lange d’oďl [langdojl] G nyelvt az észak-franciaországi nyelvjárások középkori elnevezése
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘az oďl nyelve’ (mert ezt használták ‘igen’ jelentésben): lásd LANGUE | oďl, mai fr
oui ‘igen’ lat hoc ille ‘ez az’
languszta G áll ízletes húsú nagy tengeri rák
 fr langouste ‘ua.’ népi lat lacusta lat locusta ‘sáska’ (alaki hasonlóság folytán)
lanista G tört gladiátorokat kiképző és a cirkuszi játékok számára bérbeadó vállalkozó az ókori
Rómában
 lat, ‘ua.’, ered. danista gör daneisztész ‘kölcsönző, uzsorás’ danosz ‘kamatra adott kölcsön’
lanital G text kazeinből formaldehiddel készült, gyapjút pótló műszál
 márkanév, ol lan(a) ital(iana) ‘olasz gyapjú’: ol, lat lana ‘gyapjú’ | italiana ‘itáliai, olasz’
Italia ‘Olaszország’
Lásd még TALJÁN
lanolin G kém tisztított gyapjúzsír mint kozmetikai alapanyag
 ném Lanolin ‘ua.’: lat lana ‘gyapjú’| ol(eum) ‘olaj’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
lanoszterin G kém a koleszterinéhez hasonló szerkezetű szteránvázas egyvegyértékű alkohol, a
gyapjúzsír fontos alkotórésze
 ang lanosterin ‘ua.’: lat lana ‘gyapjú’ | lásd SZTERIN
lanovka G közl drótkötélpályás függővasút, sífelvonó
szlk, ‘ua.’
 lano ‘kötél’
lanszíroz G megindít (gazdasági tevékenységet)
G felvet, bedob, terjeszt (hírt, eszmét, ötletet)
G felkarol, támogat, sztárol
 ném lancieren ‘ua.’ fr lancer ‘dob, divatba hoz, előmozdít’ lance ‘lándzsa’, lásd LANCETTA
lantán G kém fehér vagy kékesszürke, jól nyújtható fémes elem a ritkaföldfémek csoportjából
 ném Lanthan tud lat lanthanium ‘ua.’: gör lanthanó ‘rejtve marad’ (mert a cériumoxidban
„rejtőzött”, s abból állította elő a svéd Mosander)
lantanidák G kém a ritkaföldfémeknek a lantánt is magában foglaló 15 tagú csoportja (rendszámban
57–71), amely egyetlen helyet foglal el az elemek periódusos rendszerében (a III B oszlopban)
tagjai igen hasonló fizikai és kémiai tulajdonságai folytán
 ném Lanthaniden ‘ua.’: lásd LANTÁN | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘látszat, külső, kép’
lanterna vagy lantorna G ép kupola tetőnyílása fölött álló hengeres, körablakos tornyocska, amely
fényt vet a belső térbe
G † eredetileg lámpás vázát burkoló, utóbb ablaküveget helyettesítő hártya, hólyag
 lat lanterna ‘lámpa, fáklya’ gör lamptér ‘ua.’ lampó ‘fénylik, világít’
laó G népr Thaiföldön és Laoszban élő buddhista hitű nép
G nyelvt a népnek a sino-tibeti nyelvcsaládba tartozó nyelve
 laó pasza lao ‘laó nyelv’
laparoszkópia G orv a hasüreg tükrözéses vizsgálata a hasfalon keresztül
 tud lat laparoscopia ‘ua.’: gör laparé ‘ágyék, alhas’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
laparotómia G orv hasfalmetszés
 tud lat laparotomia ‘ua.’: gör laparé ‘ágyék, alhas’ | tomé ‘metszés’ temnó ‘vág
lapicida G ép középkori kőfaragó céh tagja
 lat, ‘ua.’: lapis ‘kő’ | caedere, (ce)cidi ‘vág, metsz’
lapidáris G tömör, velős, szűkszavú (szöveg, kifejezés)
 ném lapidar ‘ua.’ fr lapidaire ‘kőmetsző’, ebből ‘kőbe vésni való, tömör’ lat lapidarius
‘kővéső’ lapis, lapidis ‘kő’
lapidaritás G tömörség, szűkszavúság
 ném Lapidarität ‘ua.’, lásd LAPIDÁRIS
lapidárium G műv templom vagy múzeum kőtára az ásatások során előkerült faragványok,
épülettöredékek tárolására és bemutatására
G műv faragott kövek gyűjteménye
 tud lat lapidarium ‘ua.’ lapis, lapidis ‘kő’
lapilli G geol vulkáni kitörésből származó apró kődarabok
 ol tbsz, ‘ua.’ lapillo ‘kövecske’ lat kics lapillus ‘ua.’ lapis ‘kő’
lapis lazuli [lápisz lazuli] lásd LAZÚR
lápisz G kém sebkezelésre használt ezüstnitrát, pokolkő
 lat lapis (infernalis) ‘(pokoli) kő’
lapp G népr észak-európai nép a skandináv államok északi vidékein és a Kola-félszigeten
G e népnek a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó nyelve
 ném Lappe ‘ua.’ finn Lappi ‘Lappföld’ (saját nevük száme)
lappália G semmiség, csekélység, apróság, jelentéktelen dolog
 ném Lappalie ‘ua.’ Lappen ‘törlőrongy’ (tréfás latinos képzés)
lappológia G tud a lappok nyelvével és kultúrájával foglalkozó tudományág
 lásd LAPP, -LÓGIA
lappológus G tud a lappok kutatója
 magy, lásd LAPPOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
lapsus calami [lapszusz kalami] G tollhiba, íráshiba, írásbeli elvétés
 lat, ‘ua.’: lásd LAPSZUS | calamus írótoll’, lásd KALAMÁRIS
lapsus linguae [lapszusz lingvé] G nyelvbotlás, szóbeli elvétés
 lat, ‘ua.’: lásd LAPSZUS | lingua ‘nyelv’

Lásd még LINGVISTA
lapsus memoriae [lapszusz memórié] G az emlékezet botlása, zavara
lat, ‘ua.’: lásd LAPSZUS, MEMÓRIA

lapszus G elvétés, hiba, tévedés
G kisebb erkölcsi botlás
 lat lapsus ‘elesés, botlás’ labi, lapsus ‘elesik, botlik, elcsúszik, téved’
Lásd még KOLLAPSZUS, LABILIS, LÁVA, LAVINA
laptop [leptop] G számtech kisebb aktatáska méretű, hordozható számítógép
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘ölbe, térdre tehető’: lap ‘öl’ | top ‘felső rész’
Lásd még DESKTOP
lararium G tört kis házi szentély a lárok szobrainak befogadására
 lat, ‘ua.’, lásd LÁROK
lares [láresz] lásd LÁROK
larghetto [largettó] G zene szélesen, de nem annyira, mint a largo jelzésnél
 ol kics, ‘ua.’ largo, lásd ott
largo G zene szélesen, áradóan (adandó elő)
G zene zenemű ilyen részlete, tétele
 ol, ‘széles, bő’ lat largus ‘bőséges, gazdag, adakozó’
laringális G anat a gégével kapcsolatos, gége-
G nyelvt (mn) a gégefőben képzett (beszédhang)
G nyelvt (fn) torokhang, gégehang
 tud lat laryngalis ‘gégével kapcsolatos’ gör larünx, larüngosz ‘gége’
laringektómia G orv rákos gége műtéti eltávolítása
 tud lat laryngectomia ‘ua.’: gör larünx, larüngosz ‘gége’ | ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
laringitisz G orv gégefőgyulladás
 tud lat laryngitis’ua.’: gör larünx, larüngosz ‘gége’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
laringizmus G orv gégegörcs
 tud lat laryngismus ‘ua.’: gör larünx, larüngosz ‘gége’ | lásd -IZMUS
laringo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a gégével kapcsolatos, gége-
 gör larünx, larüngosz ‘gége’
laringológia G orv gégészet
 tud lat laryngologia ‘ua.’, lásd LARINGO-, -LÓGIA
laringológus G orv gégész szakorvos
 magy, ‘ua.’, lásd LARINGOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
laringoszkóp G orv gégetükör
 tud lat laryngoscop(ium) ‘ua.’: lásd LARINGO-, | gör szkopeó ‘néz megfigyel’
laringoszkópia G orv gégetükrözés
 tud lat laryngoscopia ‘ua.’, lásd LARINGOSZKÓP
laringotómia G orv gégemetszés
 tud lat laryngotomia ‘ua.’: lásd LARINGO- | tomé ‘vágás’ temnó ‘vág’
larmoyant [larmoajan] G irod könnyfakasztó, könnyfacsaró, érzelgős (színmű)
 fr, ‘ua.’ larmoyer ‘sír, könnyeket ont’ larme ‘könny’ lat lacrima ‘ua.’
Lásd még LACRIMOSO
lárok G vall etruszk eredetű római védőistenek, az elhunyt ősök lelkeit megszemélyesítő
agyagszobrocskák, amelyek előtt a családfő naponta imádkozott
G vall hasonló római istenségek, amelyek köztereket és útkeresztezéseket, állami intézményeket,
kikötőket védelmeztek
 lat tbsz Lares ‘ua.’ ?
l’art pour l’art [lár pur lár] G irod, műv a művészetek öncélúságát hirdető, társadalmi
szerepvállalásuk igényét elutasító 19. századi irányzat jelmondata V. Cousin esztétától
G biz öncélú, öncélúan, csak azért is
 fr, ‘a művészet a művészetért (legyen)’: l(a)
 lat illa ‘az’ | art lat ars, artis ‘művészet’ | pour
lat per ‘-ért’
lárva G áll álca, rovarálca, átalakulással fejlődő rovarok átmeneti alakja a pete és a kifejlett rovar
között
G † álarc
 tud lat larva ‘ua.’, ered. ‘kísértet, színpadi álarc’ (?) lares, lásd LÁROK
laryng- lásd LARING-
larynx [larinksz] G anat gégefő
 tud lat, ‘ua.’ gör larünx, larüngosz ‘gége’
lasagne [la(s)zanye] G konyha tésztalapok közt darált hússal, sajtos, paradicsomos mártásban sült
olasz étel
 ol tbsz, ‘ua.’ lasagna ‘széles, lapos tészta’ népi lat lasania lat lasanum ‘fazék, tepsi’
gör laszanon ‘edényláb’
lascivus [laszcivusz] † G pajzán, ledér, buja, szemérmetlen
 lat, ‘ua.’
lassalleanizmus [laszalleanizmus] G pol a szocializmus és a munkásmozgalom korai elmélete a 19.
század derekán
 megalkotója, a német Ferdinande Lassalle nevéből | lásd -IZMUS
lassalleánus [lasszalleánus] G pol Lassalle eszméinek híve
G (mn) Lassalle elméletén alapuló
 lásd LASSALLEANIZMUS
lasszó G pányva, hurkos végű kötél vagy szíj állat befogására
 ném Lasso spanyol lazo ‘ua.’ lat laqueus ‘kötél, hurok, tőr’
Lásd még LACS D’AMOUR
lasztex G text gumifonalakkal átszőtt rugalmas, testhez simuló kelme
 ipari márkanév, lásd (E)LASZ(TIKUS, LA)TEX
lateiner † G latinos műveltségű, szellemi foglalkozású személy, ügyvéd, orvos, tanár (a 18–19.
században)
 ném Lateiner ‘latint tanuló személy, latinista’ (fenti jelentése a magyarban alakult ki)
latencia G orv betegség lappangása, lappangási idő
G számtech várakozási idő
 tud lat latentia ‘ua.’, lásd LÁTENS
latency [léjtenszi] lásd LATENCIA
látens G orv rejtett, lappangó (betegség)
G fiz rejtett, kötött (hő)
G fényk a megvilágított fényérzékeny anyagon rejtve már meglévő, de csak az előhíváskor
megmutatkozó (kép)
 lat latens, latentis ‘rejtőző’ latere ‘rejtőzik’
Lásd még LATEX
laterális G oldalsó
G nyelvt a szájüreg oldalsó részén képzett (mássalhangzó, pl. l)
 lat lateralis ‘ua.’ latus, lateris ‘oldal’
laterit G geol magmás kőzetek téglavörös színű mállási terméke India és Afrika trópusi vidékein
 ang laterite ‘ua.’: lat later ‘tégla’ | -it (ásványra utaló toldalék)
laterna † G lámpa
 lat, ‘ua.’, a LANTERNA alakváltozata
laterna magica [… mágika] G opt korai (17. századi) tükrös és lencsés berendezés üvegre festett
képek vetítésére
 lat, ‘bűvös lámpa’, lásd LATERNA, MÁGIKUS
latex G kém kaucsuktej, a kaucsukfa nedve, a gumigyártás alapnyaga
 ang, ném latex ‘ua.’ lat latex, laticis ‘rejtett forrás, folyadék’ latere ‘rejtőzik’
Lásd még LÁTENS
laticel G habgumi, kaucsuktej habjából nyert párnázó gumianyag
ipari márkanév: lásd LATEX | lat cella ‘cella, üreg’

laticlavium [látiklávium] G ölt római tunika a szenátori rangot jelölő széles bíborszegéllyel
lat, ‘ua.’: latus ‘széles’ | clavus ‘bíbor szegély’, ered. ‘szeg, evező’

Laticort [latikort] gyógysz széles körben ható bőrgyógyászati kenőcs
tud lat, ‘ua.’: latus ‘széles’ | lásd KORT(IZON)

latifundium G nagy kiterjedésű földbirtok
lat, ‘ua.’: latus ‘széles’ | fundus ‘alap, telek, jószág’

latin G nyelvt az ókori római birodalom nyelve, amely a tudomány nyelve maradt a 18. századig, és
a katolikus egyháznak szertartási nyelve majdnem napjainkig
G †deák, diák
 lat Latinus ‘Latium közép-itáliai tartományból, a római történelem bölcsőjéből való’
latinista G tud a latin nyelvvel foglalkozó tudós
G e nyelv tanulója
 ném Latinist ‘ua.’, lásd LATIN
latinitás G latinság, latinos műveltség, latinos jelleg
 lat Latinitas ‘ua.’, lásd LATIN
latinizál G nyelvt latin formára hoz, latinosít (nevet, szót)
G latin szellemmel tölt el
G † latin tanulmányokkal, a latin műveltséggel foglalkozik
 ném latinisieren ‘ua.’, lásd LATIN
latinizmus G nyelvt a latinra jellemző nyelvi alakzat
G nyelvt latinos idegenszerűség más nyelvben
 ném Latinismus ‘ua.’, lásd LATIN, -IZMUS
latino G Mexikóból vagy a karibi térségből való spanyol nyelvű bevándorló az Egyesült
Államokban
 am ang, ‘ua.’ sp latino(-americano) ‘latin (amerikai)’, lásd LATIN
latitűd G szélesség, bőség, tágasság
G szabad tér, játéktér, mozgástér
 ném Latitüde ‘ua.’, ered. ‘földrajzi szélesség’ fr latitude ‘ua.’ lat latitudo ‘szélesség,
kiterjedés’ latus ‘széles’
lativus [latívusz] G nyelvt hová? kérdésre felelő helyhatározói eset
 tud lat, ‘ua.’ ferre, latum ‘visz vhová’
latomiae [latomié] G tört börtönnek is használt kőbánya az ókori Rómában
 lat tbsz, ‘ua.’: gör laasz ‘szikla’ | tomé ‘vágás’ temnó ‘vág’
lator † G (fn) rabló, gonosztevő, útonálló, zsivány
G (mn) elvetemült, bitang, hitvány
G † csintalan, pajzán, komisz, vásott
 lat latro ‘rabló, útonálló’ 5 régi ném Lotter ‘mihaszna, csavargó, kurafi’
latrina G nyitott illemhely
 késő lat latrina ‘árnyékszék’, ered. ‘fürdő’ lavatrina ‘ua.’ lavare ‘mos’
Lásd még LAVABÓ
latrocinium † G rablás, útonállás
 lat, ‘ua.’ latro ‘rabló, útonálló’, ered. ‘zsoldos katona’ gör latreuó ‘zsoldért szolgál’
latticinio [latticsínió] G műv ónoxiddal fehérre festett tejüveg az olasz üvegművességben
 ol, ‘ua.’ lattico ‘tejjel kapcsolatos, tej-’ latte lat lac, lactis ‘tej’
Lásd még LAKTÁCIÓ
lauda G irod vallásos lírai vagy dramatikus (párbeszédes) dicsőítő ének többnyire ballata formában
a 13–15. századi olasz költészetben
 ol, ‘dicséret’ lat laus, laudis ‘ua.’
laudábilis G okt dicséretes, érdemjegy régi iskolákban
 lat, ‘ua.’ laudare, laudatum ‘dicsér’ laus, laudis ‘dicséret’
laudáció G tud az ünnepeltet köszöntő és érdemeit méltató beszéd kitüntetés átadásakor,
beiktatáskor
lat laudatio ‘dicsérő beszéd’
 laudare, laudatum ‘dicsér’ laus, laudis ‘dicséret’
laudanum G gyógy fájdalomcsillapító
G mákony, ópium
ném Laudanum ‘ua.’ lat ladanum, ledanum gör lédanon ‘illatos keleti gyantaféle’
laudator temporis acti [laudátor temporisz akti] G az elmúlt idők dicsérője, a jelennel örökké
elégedetlen ember
lat, ‘ua.’: laudator ‘dicsérő’
 laudare, laudatum ‘dicsér’ laus, laudis ‘dicséret’ | tempus,
temporis ‘idő’ | actus ‘lefolyt, letelt’ agere, actum ‘cselekszik, folyik, telik’
laudes [laudész] G vall a zsolozsma kora reggeli imádsága
 lat tbsz, ‘ua.’ laus, laudis ‘dicséret’
laufpassz G elbocsátólevél
G biz kidobás, útilapu
 ném, ‘ua.’: Lauf ‘menet, futás’ laufen ‘fut’ | Pass ‘útlevél, menetlevél ‘, lásd PASSZUS
laumontit G ásv egyhajlású rendszerben, szálasan kristályosodó kalcium-alumínium-szilikát
 G. de Laumont francia mineralógus nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)
launch [loncs] G számtech alkalmazás elindítása a számítógépen
 ang, ‘indít, elhajít’ ófr lancher, lancer ‘lándzsát vet’, lásd LANSZÍROZ
laurencium G kém az aktinidák csoportjába tartozó mesterséges radioaktív elem
 tud lat, ‘ua.’: a ciklotron feltalálójának, E. O. Lawrence-nek a nevéből | -ium (vegyi elemre utaló
toldalék)
laurinsav G kém tizenkét szénatomos telített karbonsav, glicerinésztere jelen van a babérolajban (ezt
1848-ban mutatta ki Görgey Artúr, aki kémiában is jeleskedett)
 lásd LAURUS | -in (vegyületre utaló toldalék)
laurus † G babér, babérfa, babérlevél
G babérkoszorú
 lat, ‘ua.’
lautverschiebung [lautfersíbung] G nyelvt a mássalhangzók jelentős részét érintő, szabályos
körfolyamatot mutató eltolódás a germán nyelvekben a többi indoeurópai nyelvhez, illetve a
felnémetben a többi germán nyelvhez képest (pl. latin b,d,g germán p,t,k)
 ném Lautverschiebung ‘hangeltolódás’: Laut ‘beszédhang’| verschieben ‘eltol, félretol’
Lásd még SÍBOL
láva G geol tűzhányóból kiömlő olvadt kőzet
 ol nyj lava ‘ua.’ (?) lat labi ‘esik’
Lásd még LAPSZUS
lavabó G vall kis kézmosó medence katolikus templomokban az oltár közelében
G mosdó, mosdótál, mosdómedence
G kézmosóedény
 lat Lavabo (inter innocentes manus meas) ‘(Ártatlanok közt) mosom majd (kezeimet)’ lavare
‘mos’ (e zsoltárverset mondva végzi szertartásos kézmosását a pap a mise felajánlási részében)
Lásd még ALLÚVIUM, ELÚVIUM, DILÚVIUM, ILLUSZTRÁL, LATRINA, LAVÍROZ2, LAVÓR, LOTION,
LUSTRUM
lavina G hógörgeteg, hóomlás
ném Lawine
 rétoromán lavina ‘hó- és jéggörgeteg’ késő lat labina ‘zuhanás, csúszás’ lat
labi ‘esik, csúszik’
Lásd még LAPSZUS
lavíroz1 G hajó szél ellenében jobbra-balra kitérve vitorlázik
G átv ellentétes érdekek közt ügyeskedve igyekszik célját elérni, az összeütközéseket elkerülni
 ném lavieren kholl loveren ‘ua.’ lof ‘hajó szélfelőli oldala’
Lásd még LUV
lavíroz2 G műv még friss akvarell vagy tusrajz vonalait vizes ecsettel átkeni a színek összefolyatása
és árnyalatok kialakítása céljával
ném lavieren
 fr laver ‘mos’ ol, lat lavare ‘ua.’
Lásd még LAVABÓ
lavór G mosdótál, kézmosó
 délném Lavor fr lavoir ‘mosoda, mosdóedény’ laver ‘mos’ lat lavare ‘ua.’
Lásd még LAVABÓ
lavra G vall remetecellák sorával szegélyezett folyosók rendszeréből álló görögkeleti kolostor
 or, újgör lavra ‘ua.’ gör laura ‘folyosó’
lax † G lankadt, ernyedt
G hanyag, lompos
 ang, ném lax ‘ua.’ lat laxus ‘lankadt, laza’ languere ‘bágyad’
laxál G orv meghajt
 tud lat laxare, laxatum ‘enyhül, enyhít’, lásd LAX
Lásd még LAISSEZ FAIRE, LAZSÁL, LEASING, RELAXÁL
laxáns vagy laxatívum G gyógy hashajtó szer
 tud lat, ‘ua.’, lásd LAXÁL
layering [léjering] G számtech rétegezés, rajz logikailag összefüggő elemeinek csoportosítása
számítógépes grafikában
 ang, ‘ua.’ layer ‘réteg’ lay ‘lefektet’
layout [léjaut] G számtech elrendezés, félvezető vagy más rendszer áramköreinek kapcsolási rajza
 ang, ‘ua.’ lay out ‘elrendez’, ered. ‘kiterít’: lay ‘fektet, helyez’ | out ‘ki’
lazac G áll az északi tengerekben élő, íváskor folyókba vándorló rózsaszín húsú hal
 szlk losos ‘ua.’ (a magyar szóvég affrikálódott, közepe zöngésült)
lazarett † G kat tábori kórház
G (a középkorban) bélpoklosok háza
 ném Lazarett ‘katonai kórház’ fr lazaret ‘karanténkórház’ ol lazzaretto ‘kórház,
menedékhely kitaszítottaknak’ lazzaro ‘beteg koldus’ lat Lazarus ‘Lázár’, a fekélyes koldus
Jézus példabeszédében (Lk 16,19) héb Eleázár ‘Isten megsegít’
lazarista G vall vincentinus, belső és külső misszióban dolgozó férfi kongregáció (fogadalom
nélküli rend) tagja
 ném Lazarist ‘ua.’ Saint-Lazare, párizsi kolostor, ahol a 17. században Paulai Szent Vince a
rendet megalapította
lazulit G ásv kékpát, áttetsző, üvegfényű, egyhajlásos rendszerbe tartozó kristály
 ang lazulite ‘ua.’: lásd LAZÚR | gör lithosz ‘kő’
lazúr G műv festményre vékonyan, több rétegben felrakott áttetsző festék
 ném Lasur kk lat lazurium ‘kékkő’ lat (lapis) lazuli ‘lazúr(kő)’ ar lazuward perzsa
Ladzswurd ‘bánya, ahol a ~t fejtették’
Lásd még AZÚR
lazurit G ásv lazurkő, lapis lazuli, azurkék vagy indigókék kristályokból álló, bonyolult összetételű
szilikátásvány
 lásd LAZÚR | -it (ásványra utaló toldalék)
lazúroz G műv lazúrfestékkel bevon
 lásd LAZÚR
lazzarone [laddzaróne] G koldulásból, alkalmi munkákból élő nápolyi szegény
G pej csavargó, naplopó, ingyenélő
 ol, ‘ua.’ lazzaro ‘beteg koldus’, lásd LAZARETT
lazsál G tétlenkedik, henyél, lopja a napot
 ném laschieren ‘lazít, elengedi magát’ fr lâcher ‘ua.’ lat laxare ‘enyhül, lazul’, lásd LAXÁL
lázsiás G a tallérnál értékesebb régi ezüstpénz
G népr ezüst pénzérmékből összeállított női nyakék
 ol l’aggio ‘a felár’, lásd ÁZSIÓ
leader [líder] G sajtó vezércikk
G † pártvezér
 ang, ‘vezető’ lead ‘vezet’
leander G növ babérrózsa, rózsaborostyán
 bécsi ném Leander piemonti ol leandro ol oleandro lat oleander ‘ua.’: olea ‘olajfa’ 5
gör (rhodod)endron ‘rododendron’ (lásd ott)
leasing lásd LÍZING
lébecol lásd LÉBOL
lébemann † G élvhajhász férfi, életművész, világfi
 ném Lebemann ‘ua.’: leben ‘él’ | Mann ‘férfi’
lebensraum [lébenszraum] G pol (nagyobb) élettér (a németség számára), a nácizmus kulcsszava a
német háborús terjeszkedés megokolására
 ném Lebensraum ‘ua.’: Leben ‘élet’ | Raum ‘hely, tér, űr’
lébol vagy lébecol † G biz éli világát, nagy lábon él
 ném leben ‘él’
lecitin G biol állati szövetekben és tojássárgában található foszforos lipoid
G kém ebből készült erősítő szer
 tud lat lecithin ‘ua.’: gör lekithosz ‘tojás sárgája’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
lect- lásd még LEKT-
lectisternium [lektiszternium] G vall az istenek megvendégelése nagy ünnepeken az ókori
Rómában: szobraikat kerevetre fektették, s étellel dúsan rakott asztalt tettek eléjük
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘ágyat vetés’: lectus gör lekhosz ‘ágy’ lekhó ‘lefekszik’ | sternere ‘leterít’
Lásd még KONSTERNÁCIÓ, LEKTIKA
lectrinum [lektrinum] G vall felolvasó állvány nagyobb katolikus templomok szentélyében
 kk lat, ‘ua.’ késő lat lectrum, lectorium ‘ua.’ legere, lectum ‘olvas’
Lásd még LEGENDA
ledeburit [lédeburit] G koh vas-karbon ötvözetek kristályosodásakor keletkező eutektikus keverék, a
kemény, kopásálló fehérvasak fontos szöveteleme
 ném Ledeburit ‘ua.’ A. Ledebur német kohász nevéből | -it (anyagnévre jellemző toldalék)
lee [lí] G hajó szél alatti oldal
G földr szélvédett, szélárnyékos oldal
 ang, ‘ua.’ óang hléo ‘menedék, védelem’
legáció G vall református diák prédikációs kiküldetése
G † követség, képviselet
G † kiküldetés
 lat legatio ‘követség’ legare, legatum ‘kiküld’ lex, legis ‘törvény’
Lásd még LEGÁLIS
legale testimonium [legále tesztimónium] † G jog törvényes bizonyíték
G jog törvényes tanú, törvény előtti tanúskodás
G hiv hatósági bizonyítvány
 lat, ‘ua.’, lásd LEGÁLIS, TESTIMÓNIUM
legális G jog törvényes, törvény szerinti, jogszerű
G pol nyilvános működését jogszerűen végző (párt, mozgalom)
 lat legalis ‘törvényes’ lex, legis ‘törvény’
Lásd még EXLEX, ILLEGÁLIS, LEGÁCIÓ, LEGÁTOR, LEGÁTUM, LEGE ARTIS, LEGISLATIV, LEGITIM,
LEGIZMUS, LEX TALIONIS, LOJÁLIS, RELEGÁL
legalis praetensio [legálisz pretenzió] † G jog törvényes követelés
 lat, ‘ua.’, lásd LEGÁLIS, PRETENZIÓ
legalitás G jog törvényesség, jogosság, jogszerűség
G pol párt vagy mozgalom nyilvános tevékenységének lehetősége
 tud lat legalitas ‘ua.’, lásd LEGÁLIS
legaliter G jog törvényesen, a törvény szerint
 lat, ‘ua.’, lásd LEGÁLIS

legalizáció G jog törvényesítés, törvényerővel való felruházás
G jog hitelesítés, hiteles igazolás
G pol párt vagy mozgalom nyilvános működésének elismerése, engedélyezése, tudomásulvétele
 ném Legalisation fr légalisation ‘ua.’, lásd LEGÁLIS
legalizál G jog törvényesít
G jog hitelesít
G pol jogszerűnek ismer el
 ném legalisieren fr légaliser ‘ua.’, lásd LEGÁLIS
legatárius † G jog örökös, a végrendelet kedvezményezettje
 kk lat legatarius ‘ua.’, lásd LEGÁTOR
legatio lásd LEGÁCIÓ
legato [legátó] G zene kötötten, a hangokat egymáshoz kötve (adandó elő)
G zene (fn) kötött játékmód
 ol legato ‘kötött’ legare ‘köt’ lat ligare ‘ua.’
Lásd még LIGA
legátor † G jog örökhagyó, hagyományozó
G jog alapítványtevő
 lat legator ‘ua.’ legare, legatum ‘kiküld, megbíz, örökül hagy’ lex, legis ‘törvény’
Lásd még LEGÁLIS
legátum † G jog végrendeleti kikötés, amely szerint a kedvezményezett az örökség valamely részét
köteles átengedni megnevezett személyeknek
 lat, ‘ua.’, ered. ‘végrendeletben kijelölt ajándék’ legare, legatum ‘kiküld, megbíz, örökül hagy’
lex, legis ‘törvény’
Lásd még LEGÁLIS
legátus G tört a római szenátustól kiküldött helyettes katonai parancsnok, alvezér
G vall pápai követ (alkalmi megbízás alapján)
G vall (régi református kollégiumból) egyházi ünnepre prédikálni kiküldött diák
 lat legatus ‘ua.’, lásd LEGÁCIÓ
lege artis [lege artisz] G annak rendje és módja szerint
 lat, ‘a művészet (mesterség) törvénye alapján’: lex, legis ‘törvény’ | ars, artis ‘művészet,
mesterség’
Lásd még LEGÁLIS
legend [ledzsend] G számtech jelmagyarázat, grafikonon vagy térképen alkalmazott jelek, minták
értelmezése
 ang, ‘ua.’ lat legendus ‘olvasandó’, lásd LEGENDA
legenda G vall vallási tárgyú, a szentek életéről szóló csodás történet
G irod történeti személy tetteit kiszínezve előadó történet
G hihetetlen történet, mesebeszéd
 lat seml tbsz, ‘olvasni való dolgok’ legendus ‘olvasandó’ legere ‘olvas, összegyűjt’
Lásd még LECTRINUM, LÉGIÓ, LEKCIÓ, LEKTOR, LEKTÓRIUM, LEKTŰR, LISEUSE
legendárium G vall vallásos legendák gyűjteménye
 lat legendarium ‘ua.’, lásd LEGENDA
leggeramente [leddzseramente] G zene könnyeden (adandó elő)
 ol leggero ‘könnyű’ késő lat leviarius ‘ua.’ lat levis ‘könnyű’
Lásd még LEVATOR
leghorn [legorn] G áll kis testű, fehér, jól tojó tyúkfajta
 ang Leghorn, Livorno olasz kikötőváros angol neve
légió G tört a legnagyobb katonai egység a római birodalomban
G kat (külföldi) önkéntesekből alakult sereg
G átv nagy tömeg, sokaság, sokadalom
 lat legio, legionis ‘sereg, légió’ legere ‘összegyűjt, kiszámol, kiválaszt’
 Lásd még LEGENDA
legionárius G tört légió katonája
lat legionarius ‘ua.’, lásd LÉGIÓ

Légion d’honneur [lezsion donőr] G a francia Becsületrend, katonai és polgári érdemrend
fr, ‘ua.’, tkp. ‘a becsület légiója’: lásd LÉGIÓ | honneur
 lat honor ‘becsület, tisztelet, tisztesség’
légionista G kat a francia Idegenlégió katonája
magy, ‘ua.’: fr légion (étrangčre) ‘(idegen)légió’, lásd LÉGIÓ | -ista (valamihez tartozásra utaló

toldalék)
legislativ [legiszlatív] G pol (mn) törvényhozó
ném legislativ
 fr législatif ‘ua.’ késő lat legislatio ‘törvényhozás’: lat lex, legis ‘törvény’ |
ferre, latum ‘hoz’
Lásd még LEGÁLIS
legislator [legiszlátor] G (fn) törvényhozó
 újk lat, ‘ua.’ késő lat legislatio ‘ua.’, lásd LEGISLATIV
legislatura [legiszlatúra] G pol törvényhozás
G törvényhozó testület
 ném Legislatur fr législature ‘ua.’, lásd LEGISLATIV
legitim G jog törvényes, jogszerű
G elismert, elfogadott
 ném legitim’ua.’ lat legitimus, ered. legitumus ‘törvénytisztelő, törvényes’, tkp. ‘törvényt
megőrző’: lex, legis ‘törvény’ | tueri ‘őriz, védelmez’
Lásd még LEGÁLIS
legitimáció G jog törvényesség elismerése
G jog házasságon kívül született gyermek törvényesítése
G jog meghatalmazás, feljogosítás
G elismerés, igazolás
 ném Legitimation fr légitimation ‘ua.’, lásd LEGITIM
legitimál G jog törvényesnek ismer el
G jog törvényesít (házasságon kívül született gyermeket)
G igazol, elismer
G jog felhatalmaz, feljogosít
 ném legitimieren fr légitimer ‘ua.’, lásd LEGITIM
legitima portio [… porció] G jog köteles rész (pl. örökségből)
 lat, ‘ua.’, lásd LEGITIM, PORCIÓ
legitimista G pol a legitimizmus híve
 ném Legitimist ‘ua.’, lásd LEGITIMIZMUS
legitimitás G jog törvényszerűség, jogszerűség
G pol uralmi rendszer társadalmi elismertsége, elfogadottsága
G pol † trónöröklési jog
 ném Legitimität fr légitimité ‘ua.’, lásd LEGITIM
legitimizmus G pol az örökletes monarchia jogállásának megváltoztathatalanságát hirdető politikai
irányzat
G pol trónját vesztett uralkodócsalád restaurációs igényeinek támogatása
 ném Legitimismus fr légitimisme ‘ua.’: lásd LEGITIM, -IZMUS
legizmus G tört kínai filozófiai iskola a Kr. e. 3. században, amely a konfucianizmus
hagyománykultuszát elvetve a törvényekre alapozott hatékony hatalomgyakorlás elméletét
dolgozta ki
 lat lex, legis ‘törvény’ | lásd -IZMUS
Lásd még LEGÁLIS
legó G ját egyszerű, összepattintható műanyag elemekből álló építőjáték-rendszer a dániai
Billundból
 dán LEGO márkanév, le(g) go(dt) ‘jó játékot’, tkp, ‘játssz jól’: lege ‘játszik’ | god ‘jó’
leguán G áll forró égövi nagy testű kúszógyík, iguána
ném Leguan ‘ua.’
 sp la iguana ‘az iguána’, lásd ott
legumen G növ hüvelytermés
lat, ‘hüvelyes vetemény, bab’

legumin G kém a hüvelyesek magjának fehérjéje
tud lat ‘ua.’: lásd LEGUMEN | -in (vegyületre utaló toldalék)

leibgárda † G testőrség
ném Leibgarde ‘ua.’: Leib ‘test’ | Garde
 fr garde ‘őr, őrség’, lásd GÁRDA
Lásd még LAJBLI
leibgárdista † G testőr
 ném Leibgardist ‘ua.’, lásd LEIBGÁRDA
leiterjakab G irod vaskos fordítói melléfogás
 Ágai Adolf író és lapszerkesztő a ném Jakobs Leiter ‘Jákob lajtorjája’ kifejezést Leiter Jakabnak
fordította
Leitmotiv G zene vezérmotívum, egy adott személyhez, helyzethez vagy érzelemhez kapcsolt,
rendszeresen visszatérő dallam nagyobb zeneműben
 ném Leitmotiv ‘ua.’: leiten ‘vezet’ | lásd MOTÍVUM
lej G ker román pénznem
 rom tbsz lei esz leu ‘ua.’, tkp. ‘oroszlán’ lat leo (a pénzérmék hátoldalát régebben
címeroroszlán díszítette)
Lásd még LEVA
lejmol G biz utcán, vendéglőben ismeretleneket megszólítva kéreget, kunyerál
 ném leimen ‘enyvez’, (argó) ‘felültet, lépre csal’ Leim ‘enyv, madárlép’
lejsztni G szegély, szegélyléc
 baj-oszt leistn ném Leiste ‘ua.’
lejsztol G biz (nagy erőbedobással) dolgozik, hajt, buzog
 ném leisten ‘teljesít, nyújt, végbevisz’
lejsztung G biz teljesítmény, eredmény
 ném Leistung, ‘ua.’, lásd LEJSZTOL
lekció † G előadás
G vall szentlecke, a mise bevezető részében felolvasott rövid szentírási szöveg
G irod olvasat, szövegolvasat
 lat lectio ‘olvasás’ legere, lectum ‘olvas’
 magy lecke
Lásd még LEGENDA
lekcionárium G vall szertartáskönyv, amely a misén felolvasandó szentleckék szövegét tartalmazza
az egyházi évnek megfelelő sorrendben
 lat lectionarium ‘ua.’, lásd LEKCIÓ
lektika † G hordszék, gyaloghintó
G hordágy
G (nyj) kétkerekű kordé
 lat lectica ‘hordszék, hordágy’ lectus ‘ágy’
Lásd még LECTISTERNIUM
lektor G kéziratokat elbíráló kiadói alkalmazott
G tudományos jellegű műveket megbízás alapján ellenőrző szakértő
G okt idegen nyelvet oktató (külföldről meghívott) tanár egyetemen, főiskolán
 ném Lektor ‘ua.’ lat lector ‘olvasó’ legere, lectum ‘olvas, összegyűjt’
Lásd még LEGENDA
lektorál G elbírál, véleményez
 lásd LEKTOR
lektorátus G kiadó, rádió, televízió lektori részlege
G okt élő idegen nyelvek oktatását ellátó tanszéki csoport egyetemen, főiskolán
 ném Lektorat ‘ua.’, lásd LEKTOR

lektórium G ép korábbi felolvasó emelvényből kialakult szentélyrekesztő fal középkori
templomokban
kk lat lectorium ‘ua.’, tkp. ‘felolvasóhely’
 legere, lectum ‘olvas’
Lásd még LEGENDA
lektus G nyelvt egy adott nyelv különféle változatainak összefoglaló neve a modern
nyelvtudományban
 ang lect ‘ua.’ (dia)lect ‘tájszólás’, lásd DIALEKTUS
Lásd még REGIOLEKTUS, SZOCIOLEKTUS
lektűr G irod szórakoztató, irodalmilag igénytelen olvasmány, főleg regény
 ném Lektüre fr lecture ‘olvasás, olvasmány’ késő lat lectura ‘olvasmány, olvasat’ legere,
lectum ‘olvas’ (az enyhén pejoratív jelentés a magyarban alakult ki)
Lásd még LEGENDA
léküthosz G műv képekkel díszített agyagedény, kancsó illatszer vagy olaj számára, az ógörög
halotti kultusz kelléke
 gör, ‘ua.’ ?
lemberdzsek G div csípőig érő, felül zárt kiskabátféle
 am ang lumber-jack(et) ‘favágókabát’: lumber ‘kitermelt fa’ | jacket lásd ZSAKETT
lemma G tud segédtétel fontos filozófiai vagy tudományos tétel levezetésében
G nyelvt szótári címszó
G nyelvt szótári vezérszó
 ang, ném lemma ‘ua.’ gör lémma ‘szillogizmus egyik tétele’, ered. ‘nyereség’ lambanó
‘megfog, felfog’
lemming G áll nagy csoportokban vándorló apró sarkvidéki rágcsáló
 dán lemming óskand laemingr ‘ua.’
lemniszkáta G mat negyedrendű görbe, fekvő nyolcas, a végtelen matematikai jele
 ném Lemniskate ‘ua.’ lat lemniscatus ‘szalagcsokorral ékes’ gör lémniszkosz ‘gyapjúszalag’
lémnosz ‘gyapjú’
lemur G mit kísértet, elhunyt szelleme az ókori Rómában
G áll macska nagyságú afrikai félmajom
 ném Lemur ‘ua.’ lat tbsz lemures ‘lemurok, holtak lelkei, akiknek Rómában engesztelő áldozat
járt’
lencsibaba † G ját mozgatható szemű régi rongybabafajta
 ol lenci ‘ua.’, betűszó a gyártó cég latin jelmondatából: l(udus) e(st) n(obis) c(onstanter)
i(ndustria) ‘a játék a mi állandó iparkodásunk’: ludus ‘játék’ | est ‘van’ esse ‘lenni’ | nobis
‘nekünk’ nos ‘mi’ | constanter ‘állandóan’, lásd KONSTANS | lásd INDUSZTRIA
lénia † G vonalzó
G nyomd hosszabb vonal nyomtatott oldalon
 lat linea ‘vonal’, lásd ott
leninista G (fn) pol a leninizmus híve, követője
G (mn) pol a leninizmuson alapuló, vele kapcsolatos
 ném Leninist, leninistisch ‘ua.’, lásd LENINIZMUS
leninizmus G pol Leninnek a marxizmusból kifejlesztett elmélete, amely a proletárforradalmat és a
proletárdiktatúrát tűzte ki elsőrendű célul
 az orosz V. I. Lenin nevéből | lásd -IZMUS
lenitív G orv enyhítő, csillapító (hatás, kezelés, gyógyszer)
 tud lat lenitivus ‘ua.’ lenire, lenitum ‘enyhít’ lenis ‘enyhe, szelíd’
lentando G zene lassulva, lassítva, nyújtottan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ lentare ‘lassít’ lento, lásd ott
lentigo G orv anyajegy
 tud lat, ‘ua.’ lat lens, lentis ‘lencse’
lentikuláris G tud lencseszerű, lencse alakú
 lat lenticularis ‘ua.’
 kics lenticula ‘lencsécske’ lens, lentis ‘lencse’
lento G zene lassan (adandó elő)
ol, tkp. ‘lassú’
 lat lentus ‘nyúlós, lassú’
lénung † G kat zsold
ném nyj lienung, lenung ‘zsoldfizetés, bérfizetés’
 ném Löhnung ‘ua.’ Lohn ‘bér, fizetség’
leoninus G irod középrímes disztichon
G rímekkel dúsított antik időmértékes metrumú vers, a középkori újlatin költészet műfaja
 újk lat Leoninus ‘Leói vers’, vitatott eredetű: VAGY egy Leon nevű költőről, VAGY Leoninus 12.
századi párizsi kanonokról, VAGY II. Leó pápa lat Leone névformájáról
leopárd G áll a párduc másik neve, tkp. oroszlánpárduc
 ném Leopard késő lat leopardus gör leópardosz ‘ua.’: león ‘oroszlán’ | pardosz, ‘párduc’
lepidoblaszt G geol pikkelyes vagy lemezes szövet metamorf kőzetben
 ang lepidoblast ‘ua.’: gör lepisz, lepidosz ‘halpikkely’ | blaszté ‘rügy, hajtás’
lepidodendron G növ fosszilis pikkelyes törzsű fafajta a karbon korszakból
 tud lat, ‘ua.’: gör lepisz, lepidosz ‘halpikkely’ | dendron ‘fa’
lepidolit G ásv gyöngyházfényű pikkelyes halmazokat alkotó litiumcsillám
 ang lepidolite ‘ua.’: gör lepisz, lepidosz ‘halpikkely’ | lithosz ‘kő’
Lepidoptera G áll a pikkelyesszárnyúak (lepkék és molyok) rendje
 tud lat, ‘ua.’: gör lepisz, lepidosz ‘halpikkely’ | pteron ‘szárny’
Lepidosauria G áll a ma élő hüllők többségét magában foglaló rendszertani alosztály
 tud lat, ‘ua.’: gör lepisz, lepidosz ‘halpikkely’ | szaurosz ‘gyík’
leporelló G nyomd kartonlapokból álló, harmonikaszerűen szétnyitható (képes gyermek)könyv
G számtech számítógép nyomtatójában használt perforált szélű, harmonikaszerűen hajtogatott papír
 ol Leporello, a címszereplő inasa Mozart „Don Giovanni” című operájában, tkp. ‘nyulacska’
lepore ‘nyúl’ lat lepus, leporis ‘ua.’ (az inas ilyen kihajtogatható könyvből sorolja el gazdája
szeretőit Donna Elvirának az ún. regiszter-áriában)
lepra G (fn) orv fekélyekkel és bőrelváltozásokkal járó, fertőző trópusi bőrbetegség, †bélpoklosság
G (mn) biz ócska, vacak, lepusztult, csapnivaló
 lat, gör, ‘ua.’ gör leprosz ‘érdes, durva’ lepó ‘hámoz, hánt’
leprechaun [leprekon] G az ír népmesék manószerű szellemlénye
 ang, ír leipreachan óír luchorpan ‘ua.’: lu ‘apró’ | kics corpan ‘testecske’ corp lat
corpus ‘test’
leprosorium [leprozórium] G orv elkülönített részleg, telep leprabetegek számára, lepratelep
 lat, ‘ua.’: leprosus ‘leprás’, lásd LEPRA | -órium, mint pl. SZANATÓRIUM
lepta G ker a görög drachma régi váltópénze
 újgör tbsz, ‘ua.’ lepto (tisz drahmisz) ‘(a drachma) századrésze’ lepto ‘töredék, perc,
századrész’ leptosz ‘vékony, kicsi’ gör, ‘ua.’, lásd LEPTON
lepton G fiz igen kis tömegű elemi részecske (elektron, neutrínó)
 gör seml lepton ‘ua.’: leptosz ‘sovány, kicsiny’, tkp. ‘lehántolt, kicsépelt’ lepó ‘hámoz, hánt’ | -
on (elemi részecskékre utaló toldalék)
leptoszom G orv sovány, vékony, vézna, gyenge testalkatú (ember)
 ném leptosom ‘ua.’: gör leptosz ‘vézna, gyenge’, lásd LEPTON | szóma ‘test’
lčse-majesté [lezmazseszté] G jog felségsértés
 fr, ‘ua.’ lat laesio maiestatis ‘ua.’, lásd ott
leszbikus G lél saját neméhez vonzódó, homoszexuális (nő)
G nők közötti (szerelmi viszony)
 lat Lesbicus gör Leszbikosz ‘Leszbosz szigetéről való’ (az ott élt költőnő, Szapphó több verse
szól női tanítványai iránti szerelméről)
letális G orv halálos, halált okozó
 lat letalis ‘ua.’ letum ‘halál’
letalitás G orv halálozási arány (adott betegség esetei között)
 tud lat letalitas ‘ua.’, lásd LETÁLIS
letargia G orv zsibbadtság, levertség, letörtség
G közöny, érdektelenség, kiábrándultság
 tud lat lethargia ‘ua.’ gör léthargia ‘álomkór’ léthargosz ‘álomkóros’, tkp.
‘feledékenységtől tétlen’: léthé ‘felejtés’ | argosz ‘tétlen’: a- ‘nem’ | ergon ‘munka’
Lásd még ARGON
letargikus G orv fásult, levert, közönyös
G életunt, kiábrándult, érdektelen
 tud lat lethargicus ‘ua.’, lásd LETARGIA
letha- lásd LETA-
letterbomb G számtech levélbomba, olyan e-mail küldemény, amely kárt tesz a címzett
számítógépes rendszerében
 ang, ‘ua.’: letter fr lettre lat littera ‘levél’ | bomb ol bomba ‘bomba’
lettre de cachet [letr dö kase] G tört királyi pecséttel ellátott titkos elfogató parancs
Franciaországban 1789 előtt
 fr, ‘ua.’: lettre lat littera ‘levél’ | cachet ‘pecsétnyomó’ cacher ‘elrejt’, ered. ‘kényszerít’
késő lat gyak coactare ‘ua.’ re, coactum, tkp. co-agere ‘egybeterel’: co(n)- ‘össze’ | agere ‘űz,
hajt’
Lásd még KASPÓ
lettrizmus G irod betűköltészet, a második világháború után jelentkezett neoavantgárd irányzat,
amely betűk értelmetlen halmazából alkotott verseket
 fr lettrisme ‘ua.’: lettre ‘betű’ lat littera ‘ua.’ | lásd -IZMUS
Lásd még LITERATÚRA
leuc- lásd még LEUK-
leucin G a fehérjéket alkotó aminosavak egyike
 tud lat leucin ‘ua.’: gör leukosz ‘fehér’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
leucit G ásv vulkáni kőzetekben gyakori, színtelen vagy fehér kristályokat alkotó szilikátásvány
 ném Leuzit ‘ua.’: gör leukosz ‘fehér’ | -it (ásványra utaló toldalék)
leukémia G orv fehérvérűség, vérrák, a fehérvérsejtek túlzott elszaporodása
 tud lat leucaemia ‘ua.’: gör leukosz ‘fehér’ | haima ‘vér’
leukoblaszt G orv éretlen fehérvérsejt
 ném Leukoblast ‘ua.’: gör leukosz ‘fehér’ | blaszté ‘csíra’
leukocita G orv fehérvérsejt
 tud lat leucocyta ‘ua.’: gör leukosz ‘fehér’ | kütosz ‘barlang, üreg, sejt’
leukocitémia lásd LEUKÉMIA
leukocitolízis G orv a fehérvérsejtek szétesése
 tud lat leucocytolysis ‘ua.’: lásd LEUKOCITA | gör lüszisz ‘feloldódás’ lüó ‘felold’
leukocitózis G orv a fehérvérsejtek túlszaporodása a vérben
 tud lat leucocytosis ‘ua.’: lásd LEUKOCITA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
leukoderm G fehérbőrű (ember)
 ném, ‘ua.’, lásd LEUKODERMA
leukoderma G orv körülhatárolt fehéres folt a bőrön
 tud lat leucoderma ‘ua.’: gör leukosz ‘fehér’ | derma ‘bőr’
leukodermia G orv fehéres foltok megjelenése a bőrön
G ritk albinizmus
 tud lat, ‘ua.’, lásd LEUKODERMA
leukóma G orv fehérhályog, átlátszatlan fehér folt a szaruhártya felszínén
 tud lat leucoma ‘ua.’: gör leukosz ‘fehér’ | -óma (daganatra s más rendellenes képződményre utaló
toldalék)
leukopátia G orv a fehérvérsejtek kóros állapota
G orv a bőr pigmenthiánnyal járó elváltozása (pl. albinizmus, leukoderma)
 tud lat leukopathia ‘ua.’: gör leukosz ‘fehér’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’
leukoplaszt G orv sebtapasz, ragtapasz
G gen színtelen növényi sejtszervecske a citoplazmában
 márkanév: gör leukosz ‘fehér’ | plasztosz ‘megformált’
 plasszó ‘alakít’
leukotómia G orv az agyi homloklebeny fehérállományának műtéti átmetszése egyes
elmebetegségek kezelése során
tud lat leucotomia ‘ua.’: gör leukosz ‘fehér’ | tomé ‘metszés’
 temnó ‘metsz, vág’
leva G ker Bulgária pénzneme
bolgár, ‘ua.’
 lev ‘oroszlán’ (a pénz hátoldalán régebben ábrázolt címerállatról)
Lásd még LEJ
levantei G tört a Földközi-tenger keleti medencéjéhez tartozó, onnan való, vele kapcsolatos
(középkori megnevezés)
 ol levante ‘ua.’, tkp. ‘kelet’ (sole) levante ‘felkelő (nap)’ levarse ‘felemelkedik’, lásd
LEVATOR
levator G anat emelőizom
tud lat (musculus) levator ‘ua.’
 késő lat levare ‘felemel, megkönnyít’ levis ‘könnyű’
Lásd még ELEVÁTOR, LEGGERAMENTE, LEVANTEI, LEVÉE, LEVITÁCIÓ, LEZSER
levée [lövé] G tört a francia király reggeli felkelése és öltözködése alkalmával tartott ünnepélyes
udvari fogadás
 fr, ‘felkelés’ se lever ‘felkel’ késő lat levare ‘felemel, megkönnyít’ levis ‘könnyű’
Lásd még LEVATOR
leveller G tört az angol polgári forradalomnak a társadalmi különbségek felszámolásáért küzdő
szélsőséges irányzata, ennek híve a 17. században
 ang, ‘egyenlősítő’ level ‘kiegyenlít, egy szintre hoz’, tkp. ‘sík, szint’ ófr livel ‘ua.’ lat
kics libella ‘mérleg’ libra ‘mérleg’
Lásd még LIBRA, NIVELLÁL
leviatán G áll a Bibliában leírt sárkánykígyó, tengeri szörny
G átv félelmetes jelenség
 lat Leviathan héb livjathan ‘ua.’ láváh ‘csavarodott’
levirátus G vall sógorházasság, a mózesi törvény előírása, hogy a gyermektelen özvegyet az elhunyt
férj fivérének kell feleségül vennie
G tört hasonló jogszokás más korokban és más népeknél
 lat leviratus ‘ua.’ levir ‘sógor’
lévita G vall zsidó szerpap
G vall lelkészi szolgálatot is végző tanító (a református egyházban)
 lat Levita gör Leuitész ‘ua.’, tkp. ‘Lévi leszármazottja’ Lévi, Jákob második fia, tkp.
‘szövetség’ (Lévi törzsében a templomi szolgálat örökletes hivatás volt)
levitáció G fiz testek lebegtetése elektromos vagy mágneses tér segítségével
G vall emberi test súlytalan lebegése mint misztikus élmény
 lat levitatio ‘ua.’ késő lat levitare ‘könnyedén lebeg’ levitas ‘könnyűség’ levis ‘könnyű’
Lásd még LEVATOR
levogir G kém a poláros fényt balra forgató (anyag)
 ném lävogyr ‘ua.’: lat laevus ‘bal’ | gör gürosz ‘kör, forgás’
levulinsav G kém gyümölcscukor híg sósavval való főzésekor keletkező, a textiliparban és
vízlágyítóként használatos telítetlen karbonsav
 ném Lävulinsäure ‘ua.’: lásd LEVULÓZ | -in (vegyületre utaló toldalék)
levulorotáció G kém balra forgatás, bizonyos anyagok ama tulajdonsága, hogy oldatuk a poláros
fényt balra (az óramutató járásával ellentétesen) elforgatja
 tud lat laevulorotatio ‘ua.’, lásd LEVULÓZ, ROTÁCIÓ
levulóz G kém gyümölcscukor
 ang laevulose ‘ua.’ tud lat kics laevulus laevus ‘bal’ | -óz (cukorra utaló toldalék)
lewisit [levizit, luizit, lúizájt] G kém mérgező klórvegyület, gőze hólyaghúzó hatású harci gáz
 ang lewisite ‘ua.’: a feltaláló W. L. Lewis nevéből | -it (vegyületre utaló toldalék)
lexéma G nyelvt a nyelvi jelentést hordozó alapegység (szótő, szó, szóösszetétel), amelyhez
formánsok kapcsolódnak
 ném Lexem ‘ua.’
 gör lexisz, tkp. leg-szisz ‘beszéd, szó’ legó ‘beszél’ (a fonéma mintájára)
Lásd még LEXIKA
lexika G nyelvt szókészlet, szókincs
 tud lat lexica (scientia) ‘szó(tudomány)’ gör lexikosz ‘a szóval kapcsolatos’ lexisz, tkp. leg-
szisz ‘beszéd, szó’ legó ‘beszél’
Lásd még LEXÉMA, LEXIKON, LOGARITMUS, LOGIKA, LOGION, LOGISZTIKA, LOGO-, LOGOSZ
lexikális G nyelvt a szókészlettel kapcsolatos, szókincsbeli
G nyelvt szótári
G adatszerűen gazdag, de nem mélyreható, nem rendszerezett (tudás)
 ném lexikalisch ‘lexikonnal kapcsolatos’, lásd LEXIKON
lexikalizálódik G nyelvt a nyelv szókincsének állandó része lesz
G nyelvt (összetett vagy képzett szó) a várhatótól eltérő jelentéselemeket vesz fel, pl. a mosogat (tkp.
‘gyakran mos’) ige az ‘edényt mos’ jelentést
 magy, lásd LEXIKÁLIS (a legális–legalizál és hasonló szópárok mintájára)
lexikográfia G nyelvt szótárírás, szótárkészítés, szótárszerkesztés
G nyelvt szótártudomány, szótárirodalom
 ang lexicography ‘ua.’, lásd LEXIKON, -GRÁFIA
lexikográfus G nyelvt szótáríró, szótárszerkesztő
 magy, lásd LEXIKOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
lexikológia G nyelvt szótan, szókincstan, egy adott nyelv szókészletének leírásával és
rendszerezésével foglalkozó tudomány
 fr lexicologie ‘ua.’, lásd LEXIKON, -LÓGIA
lexikológus G nyelvt a szótan, szókincstan művelője
 magy, lásd LEXIKOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
lexikon G tud egyetemes vagy szakmai jellegű, betűrendes ismerettár
G † szótár
 ném Lexikon ‘ua.’ gör lexikon (biblion) ‘szótár’, tkp. ‘szó(könyv)’ lexikosz ‘szavakkal
kapcsolatos’ lexisz, tkp. leg-szisz ‘beszéd, szó’ legó ‘beszél’
Lásd még LEXIKA
lex talionis [leksz taliónisz] G jog a közvetlen megtorlás, a „szemet szemért, fogat fogért”
kezdetleges jogi elve, amint Mózes törvényeiben olvasható
 lat, ‘ua.’: lex ‘törvény’ | késő lat talio, talionis ‘azonossal való kárpótlás’ talis ‘olyan,
ugyanolyan’
lézer G fiz nagy energiájú elektromágneses sugárnyalábot kibocsátó készülék
 ang LASER ‘ua.’ (mozaikszó): L(ight) A (mplification by) S(timulated) E(mission of) R (adiation)
‘fényerősítés gerjesztett sugárkibocsátással’: light ‘fény’ | lásd AMPLIFIKÁCIÓ, STIMULÁL, EMISSZIÓ,
RADIÁCIÓ
lézerdióda G vill elektromos feszültség hatására koherens fényt kibocsátó dióda
lásd LÉZER, DIÓDA

lézerprinter G számtech lézersugárral működő nyomtató
lásd LÉZER, PRINTER

lézerradar G fiz olyan radarkészülék, amelynek adója kvantumerősítéssel bocsát ki impulzusokat,
vevője pedig a lézerfény sávjában érzékelő távcső
lásd LÉZER, RADAR

lézerspektroszkópia G fiz lézerfénnyel elpárologtatott szilárd anyag gőzének színképelemzése
lásd LÉZER, SPEKTROSZKÓPIA

lezginka G kaukázusi népek gyors, hatnyolcados ütemű páros harci tánca
or, ‘ua.’
 lezg, kelet-kaukázusi nép, amelynek köréből e tánc elterjedt
lézió lásd LAESIO
lezser G könnyed, fesztelen
G kényelmesen bő (ruhadarab)
G hanyag, pongyola, ráérős
G biz hányaveti
 ném leger [leser] fr léger ‘könnyű, könnyed’ ófr legier ‘ua.’ késő lat leviarius lat levis
‘könnyű’
Lásd még LEVATOR
liaison lásd LIEZON
lián G növ más növényekre felkúszó, a talajban gyökerező fás szárú növény
 ném Liane fr liane, ered. liarne ‘ua.’: lien lat ligamen ‘kötelék’ ligare ‘kötöz’ 5 fr viorne
‘repkény’ lat viburnum ‘ostorménfa’
Lásd még LIGA
libáció G vall italáldozat, a kupából földre loccsantott néhány kortynyi bor az ókori rómaiaknál
 szó libatio ‘ua.’ libare, libatum ‘italt áldoz’ gör leibó ‘kiönt, italt áldoz’
libella G szintező, vízmérték
G áll szitakötő
 lat kics libella ‘vízmérleg, vízszintes sík’ libra ‘mérleg’
Lásd még LIBRA
libellus [libellusz] † G irod gúnyirat, pamflet
G jog kérvény, hatóság előtti nyilatkozat
 lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘könyvecske’ liber ‘könyv’
Lásd még LIBRETTÓ
libera G zene gyászmise (rekviem) zenéjének egyik tétele
 lat Libera (me) ‘szabadíts meg’ (a mise egyik imádságának kezdőszava) liberare, liberatum
‘megszabadít’ liber ‘szabad’
liberális G pol szabadelvű
G átv engedékeny, elnéző, türelmes
G † nagyvonalú
 ném liberal fr libéral ‘szabadságszerető, szabadelvű, bőkezű’ lat liberalis ‘szabad emberhez
méltó, szabad ember jogaira hivatkozó, bőkezű’ liber ‘szabad’
Lásd még LIBERA, LIBERTÁS, LIBERTINUS, LIBERUM ARBITRIUM, LIBERUM VETO
liberalizál G pol, ker szabadabbá tesz, korlátozásokat enyhít vagy felszámol
 ném liberalisieren ‘ua.’, lásd LIBERÁLIS
liberalizáció G pol, ker korlátozások enyhítése, megszüntetése
 ném Liberalisation ‘ua.’, lásd LIBERALIZÁL
liberátor G felszabadító, szabadító
 lat, ‘ua.’ liberare, lásd LIBERA
libéria G lakájruha, nagyúri ház személyzetének formaruhája
 kfn liberie ‘ua.’ fr livrée ‘cselédség, személyzeti formaruha’, ered. ‘áru címzetthez szállítása’
livrer ‘leszállít, átad, kiszolgáltat’ késő lat liberare ‘felszabadít, szabadon ad, átad’ liber
‘szabad’
Lásd még LIFERÁL
libertarizmus G pol az egyéni szabadságjogokat és a szabadversenyt előtérbe állító, az állam
szerepét korlátozó politikai törekvés eszméje
 ang libertarism ‘ua.’: libertary, libertarian ‘a szabad akarat hirdetője, a szabad gondolat híve’
liberty fr liberté lat libertas ‘szabadság’, lásd LIBERTÁS | lásd IZMUS
libertás G tört II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején vert rézpénz
 lat libertas ‘szabadság’ liber ‘szabad’ (a pénz feliratáról: Pro patria et libertate ‘A hazáért és a
szabadságért’)
Lásd még LIBERÁLIS
libertinizmus † G feslettség, züllöttség, kicsapongás
G vall szabadosság, az erkölcsi törvények kötelező erejének elvetése
 kk lat libertinismus ‘ua.’, lásd LIBERTINUS, -IZMUS
libertinus G tört szabados, felszabadított rabszolga az ókori Rómában
G átv szabados életű, kicsapongó személy
G † szabadgondolkodó
 lat, ‘ua.’ libertus ‘ua.’ (a császárkor előtt) liber ‘szabad’
Lásd még LIBERÁLIS
liberum arbitrium G jog szabad döntés, szabad elhatározás
G vall szabad akarat
 lat, ‘ua.’: liber ‘szabad’ | lásd ARBITRIUM
Lásd még LIBERÁLIS
liberum veto G jog olyan vétójog, amely egy testület minden tagját megilleti
G tört a lengyel nemesi országgyűlés ilyen jogelve (17–18. század), amely szinte megbénította a
szejm működését
 lat, ‘szabad vétó’: liber ‘szabad’ | lásd VÉTÓ
Lásd még LIBERÁLIS
libidinózus G kéjvágyó, kéjenc, élvhajhász
 lat libidinosus ‘ua.’, lásd LIBIDÓ
libidó G lél nemi késztetés, nemi vágy, gerjedelem
 lat libido, libidinis ‘vágy, kéjvágy, önkény’ libet, libitum est ‘tetszik, kedvére van’
libling G biz kedvenc
 ném Liebling ‘ua.’ lieben ‘szeret’
libra G a fontnak megfelelő ókori római súlyegység, 453,6 gramm
 lat, ‘ua.’, ered. ‘mérleg, súly’
Lásd még LEVELLER, LIBELLA, LIBRÁCIÓ, LÍRA2, LIVRE, NIVELLÁL
libráció G csill a Hold látszólagos ide-oda billegése, melynek oka átlagos helyzetéhez képest
változó pályasebessége, ill. tengelyforgási sebességének ingadozása
 lat librare ‘mérlegel, billeget, csóvál’ – libra ‘mérleg’
Lásd még LIBRA
libresszó G ker eszpresszóval egybekötött könyvkereskedés az 1970-es években
 magy, ‘ua.’: lat libri ‘könyvek’ | lásd (ESZPR)ESSZÓ
librettista G zene szövegkönyvíró
 ol, ‘ua.’, lásd LIBRETTÓ
librettó G zene zenés színpadi mű szövegkönyve
 ol kics libretto ‘ua.’, tkp. ‘könyvecske’ libro ‘könyv’ lat liber, libri ‘ua.’
Lásd még LIBELLUS, LIVRE D’ HEURES
licenc G jog gyártási jog, gyártási eljárás és márkanév felhasználására szóló engedély
 ném Lizenz ‘ua.’ lat licentia ‘engedély’, lásd LICENCIA
licencia † G jog hatósági engedély, szabadalom
G irod költői szabadság
 lat licentia ‘engedély, szabadság’ licens, licentis ‘szabad, féktelen’ licet ‘szabad, meg van
engedve’
Lásd még ILLICIT
licenciátus G okt (némely külföldi egyetemen) a doktorátust megelőző vagy azzal egyenértékű
tudományos fokozat
G okt ilyen fokozattal bíró személy
G okt (a középkorban) egyetemi oktatásra jogosított személy
G vall teológiai doktorátus
 ném Lizentiat kk lat licentiatus ‘ua.’ licentiare ‘engedélyez’, lásd LICENCIA
líceum † G okt latint nem tanító lánygimnázium
G okt tanítónőképző
G okt katolikus egyházjogi főiskola
G okt (egyes országokban) gimnázium
 ném Lyzeum ‘lánygimnázium’ lat Lyceum ‘filozófiai iskola’ gör Lükeion ‘Athén környéki
liget, ahol Arisztotelész filozófiai iskolája állt’ (Apollón) Lükeiosz ‘Farkasölő (Apollón)’
akinek ottani szentélyéről a ligetet elnevezték’ lükosz ‘farkas’
lichen G orv viszkető bőrbántalom
G növ zuzmó
 lat, ‘zuzmó’ gör leikhén ‘ua.’
lichenin G kém a zuzmók tartalékkeményítője
 tud lat, ‘ua.’: lásd LICHEN | -in (vegyületre utaló toldalék)
lichthof G ép világítóudvar, vakudvar, fényakna
 ném Lichthof ‘ua.’, tkp. ‘fényudvar’: Licht ‘fény’ | Hof ‘udvar’
licit G árverezés, ráígérés
G ját licitálás kártyajátékban (főleg bridzsben)
 magy, ‘ua.’, lásd LICITÁL (a konzumál–konzum, aposztrofál–aposztrof és hasonló szópárok
mintájára)
licitáció G árverés, árverezés
G ját licitálás kártyajátékban (főleg bridzsben)
 ném Lizitation ‘ua.’, lásd LICITÁL
licitál G árverésen ráígér, felülígér
G ját (egyes kártyajátékokban) magasabb értékű játék bejelentésével igyekszik a játék irányítását
megszerezni
 ném lizitieren lat gyak licitari ‘ráígér, árverez’ liceri, licitum ‘ua.’ licere ‘eladó, elkel’
licitáns G árverésen licitáló személy
 ném Lizitant ‘ua.’, lásd LICITÁL
lícium G növ ördögcérna, liláspiros virágú sövénycserje
 tud lat, ‘ua.’, ered. ‘keresztfonal, szál’
licorne [likorn] G mit egyszarvú, unikornis
 fr, ‘ua.’ késő lat ulicornis (nn ln elhasonulással) lat unicornis, lásd UNIKORNIS
lict- lásd LIKT-
líd G tört ókori kis-ázsiai nép
G zene ókori eredetű hétfokú hangsor a 4. és 7. hang utáni félhanggal
G zene ilyen hangnemben írt (dallam)
 lat Lydus gör Lüdiosz ‘Lüdiából való’
lidar G met a lézer és radar elvén alapuló műszer meteorológiai megfigyelések számára
 ang betűszó: li(ght) d(etection) a(nd) r(anging) ‘fénnyel való felderítés és távolságmérés’: light
‘fény’ | lásd (RA)DAR
liddit G kém pikrinsav, hatásos robbanószer
 ang lyddit ‘ua.’ Lydd, dél-angliai város (ahol először gyártották)
lidit G geol kovapala, üledékes fekete palás kovakőzet
 ném Lydit ‘ua.’: lat Lydia ‘az ókori Lídia’ | -it (ásványra utaló toldalék)
lidó G földr turzás, homoksziget sekély tengeröbölben
G strandolásra alkalmas homokos part
 ol lido ‘homokos tengerpart’ lat litus ‘part’
Lásd még LITORÁLIS
lidokain G orv, kém érzéstelenítésre használt vegyület
 márkanév: (acetamy)lid, (k)okain, lásd AMILACETÁT, KOKAIN
liebfrauenmilch [líbfrauenmilh] G Rajna-menti fehér csemegeborfajta
 ném Liebfrauenmilch ‘ua.’, tkp. ‘Miasszonyunk teje’: Liebfrau ‘Miasszonyunk’: lieb ‘kedves,
szeretett’ | Frau ‘asszony’ | Milch ‘tej’
liebling lásd LIBLING
lieutenant lásd LAJTNÁNT
liezon G szerelmi viszony, futó szerelmi kaland
G nyelvt hangkötés (pl. franciában szóvégi néma mássalhangzó kiejtése a következő szó kezdő
magánhangzója előtt)
 fr liaison ‘ua.’, tkp. ‘kötelék, kötés’ késő lat ligatio, ligationis ‘kötés’ lat ligare ‘köt’
Lásd még LIGA
liferál † G ker (árut) a megrendelőhöz szállít, leszállít
ném liefern
 óalném leveren fr livrer ‘ua.’, lásd LIBÉRIA
liferáns † G ker szállító
ném Lieferant ‘ua.’, lásd LIFERÁL

lift G (személy)felvonó
ang lift ‘felemel, felemelés, felvonó’
 óskand lyfta ‘levegőbe emel’
Lásd még LUFT
liga G tört, pol szövetség pártok, államok között
G szövetség, egylet, egyesület, testület
G szövetkezés, összeesküvés
G társadalmi egylet
G sport (valamely sportágban) az országos bajnokság valamelyik osztálya
 kk lat liga ‘szövetkezés’ sp liga, ol lega ‘ua.’ sp ligar, ol legare ‘köt’ lat ligare ‘ua.’
Lásd még LEGATO, LIÁN, LIEZON, LIGAMENTUM, LIGAND, LIGATÚRA, LIGÁZ, LIKTOR
ligamentum G anat ínszalag
 tud lat, ‘ua.’, ered. ‘kötelék, szalag’ ligare ‘köt’
Lásd még LIGA
ligand G biokém nagy molekulájú fehérjékhez, nukleinsavakhoz kapcsolódó kis molekulájú anyag
G kém komplex vegyületek külső térrészében elhelyezkedő semleges molekulák vagy ionok
gyűjtőneve
 ang, ‘ua.’ késő lat ligandum ‘kötődés, kötelék’ ligare ‘köt’
Lásd még LIGA
ligatúra G orv elkötés, lekötés
G zene kötőív hangok között
G nyomd két betű összekötése, pl. fˇ, ć
 lat, ‘kötelék’ ligare, ligatum ‘köt’
Lásd még LIGA
ligáz G gen DNS-láncok végeit összekötő enzim
 ang ligase ‘ua.’: lat ligare ‘köt’ | -áz (enzimre utaló toldalék)
Lásd még LIGA
liger G áll oroszlán hímtől és tigris anyától származó hibrid utód
 ang, ‘ua.’: li(on) ‘oroszlán’ | (ti)ger ‘tigris’
lígézik G biz nyugszékben fekve napfürdőzik, levegőzik (gyógyüdülőben)
 magy, lásd ném Liege(stuhl) ‘fekvőszék, nyugszék’ liegen ‘fekszik’
light [lájt] G ker könnyű, könnyített, élelmi vagy élvezeti cikk olyan változata, amely egy káros
összetevőből (pl. cigaretta nikotinból, üdítő ital cukorból) kevesebbet tartalmaz
 ang, ‘ua.’
light pen [lájt pen] G számtech fényceruza, a képernyő bizonyos pontjait megérintve elemeket
kiválasztó vagy parancsokat aktiváló eszköz
 ang, ‘ua.’: light ‘fény’ | pen lat penna ‘toll’
lignifikáció G növ elfásodás
 tud lat lignificatio ‘ua.’ lignificare ‘elfásít, elfásul’: lignum ‘fa mint anyag’ | facere ‘tesz
valamivé’
lignin G kém a fa anyagának alkotórésze, amely az elfásodást okozza
 ang lignin ‘ua.’: lat lignum ‘fa mint anyag’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
lignit G ásv kis fűtőértékű, fazárványokkal teli barnaszén
 ném Lignit fr lignite ‘ua.’: lat lignum ‘fa mint anyag’ | -it (ásványra utaló toldalék)
ligroin G kém a kőolajlepárlás köztes terméke, lakkbenzin
 ném Ligroin ‘ua.’ ?
liguriánus G vall Liguri Szent Alfonz által 1732-ben alapított szerzetesrend
G vall e rend tagja
 újk lat ligurianus ‘ua.’, az alapító nevéből
 Liguria, a mai Itália északnyugati régiója ligurok
‘ókori itáliai néptörzs’
likopódium G növ korpafű, spórákkal szaporodó harasztféle
G kém e spórákból elállított finom, könnyű sárga por
 tud lat lycopodium ‘ua.’, tkp. ‘farkasláb’: gör lükosz ‘farkas’ | pusz, podosz ‘láb’
likőr G édesített és ízesített féltömény alkoholos ital
 ném Likör fr liqueur ‘ua.’ lat liquor ‘folyadék’, lásd ott
liktárium † G gyógynövényekből sűrű, mézes oldattá főzött háziorvosság
G sűrű szirupba főzött gyümölcsbefőtt
 tud lat electuarium ‘szájban olvadó, pépes orvosság’ gör ekleikton ‘ua.’ ekleikhó ‘kinyal’:
ek- ‘ki’ | leikhó ‘nyal’
liktor G tört római törvényszolga, aki többedmagával vesszőnyalábba kötött bárdot (lásd FASCES)
vitt főtisztviselők, főpapok kísérőjeként
 lat lictor ‘ua.’, tkp. ‘kötöző’ ligare ‘köt’ (a vesszőnyalábok megkötéséről)
Lásd még LIGA
likváció G koh különböző fémek szétválasztása olvasztás útján
G geol az olvadékfázisok elkülönülése magmás folyamatban
 ang liquation ‘ua.’ lat liquatio ‘ua.’ liquare, liquatum ‘olvaszt’, lásd LIKVID
likvid G fiz cseppfolyós
G ker pénzben meglévő vagy könnyen pénzzé tehető, folyósítható (vagyon, tőke)
 ném liquid ‘ua.’ lat liquidus ‘folyékony, tiszta, átlátszó’ liqui ‘folyik, híg’
Lásd még LIKŐR, LIKVÁCIÓ, LIQUET, LIQUOR
likvida G nyelvt folyékony hang, olyan mássalhangzó, amely tetszés szerinti ideig hangoztatható (r,
l, j)
 tud lat (vox) liquida ‘folyékony (hang)’, lásd LIKVID
likvidáció G ker felszámolás, kiárusítás
G jog eltörlés, megsemmisítés
G sajtó kivégzés, kiirtás
 ang, ném liquidation ‘ua.’, lásd LIKVIDÁL
likvidál G ker pénzzé tesz, felszámol, kiárusít
G jog feloszlat, megszüntet, eltöröl
G sajtó megsemmisít, kiirt, kivégez
 ném liquidieren ‘ua.’ ol, kk lat liquidare ‘cseppfolyóssá tesz, rendbehoz’, lásd LIKVID
likvidátor G ker cég vagy intézmény felszámolásával megbízott személy
 ném Liquidator ‘ua.’, lásd LIKVIDÁL
likvidatúra G ker számfejtőség, számfejtés
 ném Liquidatur ol liquidatura ‘ua.’, lásd LIKVID
likviditás G ker folyamatos, akadálytalan fizetőképesség
G fiz cseppfolyós állapot
 ném Liquidität ‘ua.’ újk lat liquiditas ‘folyékonyság’, lásd LIKVID
liliputi G apró, parányi, törpe, törpe növésű
 Lilliput, törpe lények mesebeli szigete Swift Gulliver utazásai c. művében
limbó G divatos tánc az 1980-as évekből, melynek résztvevői hátrahajolva egyre lejjebb eresztett
rúd alatt táncolnak át annak érintése nélkül
 ang limbo jamaicai ang calimbe ‘ua.’ nyugat-afrikai kalimo ‘rabszolga’
limburgit G geol sötét színű, bázisos vulkáni kőzet
 a németországi Limburg városról | -it (ásványra utaló toldalék)
limbus G vall a pokol tornáca, ahol az ószövetségi jámbor lelkek várták, hogy Krisztus kereszthalála
megnyissa számukra a mennyet
G tud rendezésre, feldolgozásra váró levéltári anyag
 lat limbus (inferni) ‘(a pokol) szegélye, széle’
limbusz G műsz geodéziai szögmérő műszereken a mért érték leolvasására szolgáló, fokbeosztásos
körperem
lat limbus ‘szegély, szél, perem’

limerick G irod ötsoros, csattanós rímekre épülő komikus angol vers
Limerick ír város nevéről (a névadás oka találgatások tárgya)

limes [limesz] G tört a római birodalom erődített határvonala a császárkorban
G mat határérték
 lat, ‘határ’
Lásd még LIMIT
limfa G orv nyirok, a nyirokrendszerben keringő folyadék
 tud lat lympha ‘ua.’, ered. ’tiszta víz, forrásnimfa’: ólat lumpa ’tiszta víz’ (lásd limpidus ’tiszta,
áttetsző) 5 nympha gör nümphé ‘nimfa, forrás istennője’
limfadenitisz G orv nyirokmirigy-gyulladás
 tud lat lymphadenitis ‘ua.’: lásd LIMFA | gör adén ‘mirigy’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
limfatikus G orv a nyirokrendszerrel kapcsolatos
G orv sápadt, halvány, petyhüdt bőrű, bőrgyulladásra hajlamos (alkat)
G átv hűvös, tartózkodó, zárkózott
 tud lat lymphaticus ‘ua.’, lásd LIMFA
limfocita G orv nyiroksejt
 tud lat lymphocyta ‘ua.’: lásd LIMFA | gör kütosz ‘barlang, sejt’
limfocitózis G orv kórosan sok nyiroksejt jelenléte a vérben
 tud lat lymphocytosis ‘ua.’: lásd LIMFOCITA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
limfogén G orv nyiroki eredetű
 tud lat lymphogen ‘ua.’: lásd LIMFA, -GÉN
limfoglandula G anat nyirokmirigy, nyirokcsomó
 tud lat lymphoglandula ‘ua.’, lásd LIMFA, GLANDULA
limfoid G anat nyirokszerű
 tud lat lymphoid ‘ua.’: lásd LIMFA | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külalak, hasonlóság’
limfológia G orv nyiroktan, a nyirokrendszerrel foglalkozó orvostudományi ág
 tud lat lymphologia ‘ua.’, lásd LIMFA, -LÓGIA
limfóma G orv a nyirokcsomó daganata
 tud lat lymphoma ‘ua.’: lásd LIMFA | -óma (daganatra utaló toldalék)
limit G tud határ, határérték, határmennyiség
G korlátozás
G ker árhatár, értékhatár
 ang, ném limit ‘ua.’ lat limes, limitis ‘határ’
Lásd még LIMES
limitáció G ker korlátozás, behatárolás, megszorítás
G tud határszabás
 ném, ang, fr limitation ‘ua.’, lásd LIMITÁL
limitál G ker korlátoz, megszorít
G határt szab
 ném limitieren fr limiter ‘ua.’, lásd LIMIT
limitatív G korlátozó, behatároló
 ném, ‘ua.’, lásd LIMITÁL
limited [limitid] G közg korlátolt felelősségű társaság
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘korlátozott’ limit ‘korlátoz’ fr limiter ‘ua.’, lásd LIMITÁL
limiter G inf határoló, a kimenő jelet meghatározott értékek között tartó áramkör
 ang, ‘ua.’ limit ‘korlátoz, behatárol’, lásd LIMIT
limnigráf G geol a talajvíz szintjének állását mérő és rögzítő műszer
 ném Limnigraph ‘ua.’: gör limné ‘tó, édesvíz’ | lásd -GRÁF
limnikol G biol tólakó, tóban élő, tavi
 fr limnicole
 tud lat limnicola ‘ua.’: gör limné ‘tó’ | lat -cola ‘valahol lakó, valamit művelő’
colere ‘megművel’
limnobiológia G biol a tavak élővilágával foglalkozó tudományág
 tud lat, ‘ua.’: gör limné ‘tó’ | lásd BIOLÓGIA
limnofil G biol tavakban élő, az ottani viszonyokat kedvelő (élőlény)
 ang limnophilous ‘ua.’: gör limné ‘tó’ | philó ‘kedvel’
limnológia G biol a tavakkal és folyókkal foglalkozó tudományág
 ném Limnologie ‘ua.’: gör limné ‘tó, édesvíz’ | lásd -LÓGIA
limnológus G biol a limnológia kutatója
 magy, lásd LIMNOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
limonádé G citromszörp, cukros citromital
G irod érzelgős regény, színmű; giccs
 ném Limonade fr limonade ‘ua.’ limon ‘citrom’ ar-perzsa limun ‘ua.’
limonit G ásv kristályos vasoxid, barnavasérc
 ang, fr limonite ‘ua.’ limon ‘iszap’ lat limus ‘ua.’
limuzin G közl a szokványos, lépcsős hátú gépkocsifajta négy- vagy hatüléses luxuskivitelben
 fr nn limousine ‘ua.’, ered. ‘limoge-i köpeny’ Limousin ‘Limoges városból való’
lincs G népítélet, tömegítélet, tömegerőszak
 ang lynch ‘ua.’ Charles Lynch virginiai ültetvényes nevéből (a 18. században ilyen akciókat
szervezett feketék ellen)
lincsel G (felbőszült tömeg) önbíráskodást gyakorolva gyilkol
 lásd LINCS
linea G vonal, sor, írás
 lat, ‘vonal’, ered. ‘lenfonál, mérőzsinór’ lineus ‘lenből való’ linum ‘len’
 magy len
Lásd még LINÓLEUM
lineamentum G geol szerkezeti vonal, hosszan húzódó és nagy mélységig haladó törésvonal a
földkéregben
 lat, ‘ua.’, lásd LINEA
lineáris G vonalas, egyenes vonalú
G mat elsőfokú (egyenlet, függvény)
G tud időben egymás után következő
G irod az események időrendjét követő (cselekményvezetés)
G zene a dallam vonalát szigorúan betartó (ellenpont)
G vill a kimenő jeleket a bemenő jelek nagyságával arányosan változtató (rendszer)
 késő lat linearis ‘vonalszerű’, lásd LINEA
linearitás G tud vonalasság, lineáris jelleg
 fr linéarité ‘ua.’, lásd LINEÁRIS
lineármodulus G földr a térképi vetületeken az elemi hosszak torzulási viszonyait pontonként
jellemző mérőszám
 ném Linearmodul ‘ua.’, lásd LINEÁRIS, MODULUS
liner [lájner] G közl menetrendszerűen közlekedő óceánjáró
 ang, ‘ua.’ line ‘vonal, útvonal’ lat linea ‘vonal’
lingam G műv Síva isten szimbóluma, a férfierőt jelképező kúpos végű henger a brahmanista
ikonográfiában
 szansz, ‘hímvessző, fallosz’
lingua franca [lingva franka] G nyelvt olasz alapú, arab elemekkel dúsult, egyszerűsödött
szerkezetű segédnyelv, amely a középkor óta használatos volt közvetítő nyelvként a Földközi-
tenger partvidékein
G nyelvt tágabb értelemben hasonló jellegű és szerepű segédnyelv
 ol, ‘frank nyelv’: lingua ‘nyelv’ | franco ‘frank’, tágabb értelemben ‘nyugat-európai, francia,
olasz’ ar, tör frengi ‘ua.’
 Lásd még FRINGIA, LINGVISTA
lingvális G nyelvt a nyelv segítségével képzett (hang)
G nyelvt a nyelvvel kapcsolatos
 tud lat lingualis ‘ua.’ lingua ‘nyelv’
Lásd még LINGVISTA
lingvista G nyelvt nyelvész, nyelvtudós
 ném Linguist ‘ua.’ lat lingua ‘nyelv’
Lásd még LANGUE, LAPSUS LINGUAE, LINGUA FRANCA, LINGVÁLIS, LINGVISZTIKA
lingvisztika G nyelvt nyelvészet, nyelvtudomány
 ném Linguistik ‘ua.’, lásd LINGVISTA
link1 G biz megbízhatatlan, komolytalan, szélhámos, széltoló
 jidd, ném argó link ‘hamis, gyanús, rossz’ ném, ‘bal’
link2 G kapcsoló elem, összekötő kapocs, kapcsolat
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘láncszem’ skand (pl. svéd länk ‘láncszem, ízület’)
linkage [linkidzs] G gen kapcsoltság, az egyazon kromoszómán található gének együttes
átöröklődése sejtről sejtre, nemzedékről nemzedékre
 ang, ‘ua.’, lásd LINK2
linkage editor [linkidzs …] G számtech kapcsolószerkesztő, olyan program, amely a lefordított
modulok és adatállományok összeszerkesztésével végrehajtható kódot állít elő
 ang, ‘ua.’, lásd LINKAGE, EDITOR
linkel G biz hazudozik
 lásd LINK1
links um [linkszum] G † kat balra át
 ném, ‘ua.’: links ‘balra’ link ‘bal’ | um ‘körül, körbe’
linó lásd LINÓLEUM
linóleum G lenolajból, gyantából és parafalisztből préselt rugalmas padlóborító anyag
G műv ebből készült nyomólap grafikai metszethez
 ném Linoleum ‘ua.’: lat lin(um) ‘len’ | oleum ‘olaj’
Lásd még LINEA
linotípia vagy linotype [lájnótájp] G nyomd sorszedőgép
G nyomd sorszedési eljárás
 ang, ‘ua.’ line o’ type ‘betűtestek sora’: line ‘sor, vonal’ lat linea ‘vonal’ | type ‘betű,
nyomás’ gör tüposz ‘nyomás, véset’
linzer G konyha omlós édes tészta
 bécsi ném Linzer (Schnitte) ‘linzi (szelet)’ Linz ausztriai városról
liofil G kém könnyen oldódó
 ang lyophil ‘oldódást kedvelő’: gör lüó ‘felold’ | philó ‘kedvel’
liofilizál G fagyasztással víztelenít, s így tartósít (pl. rögtön oldódó kávét, teát)
 ang lyophilize ‘ua.’, tkp. ‘könnyen oldódóvá tesz’ lyophil ‘oldódást kedvelő’, lásd LIOFIL
liofób G kém nehezen oldódó, oldószert nem abszorbeáló
 ang lyophob ‘ua.’: gör lüó ‘felold’ | phobeó ‘irtózik’
liogél G kém sok folyadékot tartalmazó, megduzzadt gél
 ném Lyogel ‘ua.’: gör lüó ‘felold’ | lásd GÉL
lion † G aranyifjú, ficsúr, †arszlán
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘oroszlán’ lat leo, leonis gör león ‘ua.’
lioszféra G kém folyadékmolekulák lioszorpcióból eredő adszorpciós rétege
 gör lüó ‘felold’ | lásd SZFÉRA
lioszol G kém kolloid diszperz rendszer, amelyben mind a diszperz rész, mind a diszperziós közeg
folyékony
 ném Lyosol ‘ua.’: gör lüó ‘felold’ | lásd SZOL
lioszorpció G kém oldószerek adszorpciója
 gör lüó ‘felold’ | lásd (AD)SZORPCIÓ
liparit G ásv vulkáni eredetű kőzet, más néven RIOLIT
a Szicília partjaihoz közeli, vulkanikus Lipari-szigetekről | -it (ásványra utaló toldalék)

lipáz G biokém zsírokat bontó enzim az emésztőrendszerben
ném Lipase ‘ua.’: gör liposz ‘zsír’ | -áz (enzimre utaló toldalék)

lipémia G orv zsírvérűség
tud lat lipaemia ‘ua.’: gör liposz ‘zsír’ | haima ‘vér’

lipid G kém zsír, olaj és rokon szerves anyagok, amelyek csak alkoholban, éterben, acetonban
oldódnak
ném Lipid ‘ua.’: gör liposz ‘zsír’ | -id ‘-szerű’
 gör eidosz ‘alak, külső’
lipoid G zsírszerű szerves anyag
ném Lipoid ‘ua.’ gör liposz ‘zsír’ | -id ‘-szerű’
 gör eidosz ‘alak, külső’
lipolízis G biokém zsírlebontás
tud lat lipolysis ‘ua.’: gör liposz ‘zsír’ | lüszisz ‘feloldás’
 lüó ‘felold’
lipóma G orv zsírdaganat
tud lat lipoma ‘ua.’: gör liposz ‘zsír’ | -óma (daganatra utaló toldalék)

lipopoliszacharid G kém lipidrészt és szénhidrátrészt egyaránt tartalmazó vegyületek gyűjtőneve
ang lipopolysacharid ‘ua.’: gör liposz ‘zsír’ | lásd POLISZACHARID

lipoprotein G kém olyan összetett fehérje, amelyben lipid kapcsolódik kémiai kötéssel
fehérjelánchoz
gör liposz ‘zsír’ | lásd PROTEIN

liposzóma G kém kettős lipidmembránnal határolt, belül vizes oldatot tartalmazó, mesterségesen
előállított mikroszkopikus méretű gömböcske
ang liposoma ‘ua.’: gör liposz ‘zsír’ | szóma ‘test’

lipotrop G biol zsírbontó
tud lat ‘ua.’: gör liposz ‘zsír’ | troposz ‘fordulat’
 trepó ‘fordít’
lipotropin G biol zsírbontó enzim
lásd LIPOTROP | -in (vegyületre utaló toldalék)

lipúria G orv zsír ürítése a vizeletben
tud lat, ‘ua.’: gör liposz ‘zsír’ | ureó ‘vizel’

liqu- lásd még LIKV-
liquefactio [likvefakció] G tud cseppfolyósítás
tud lat ‘ua.’
 liquefacere, liquefactum ‘folyékonnyá tesz’: liqui ‘folyik, folyékony’ | facere ‘tesz
vmivé’
Lásd még LIKVID
liquet [likvet] † G tiszta, világos (az ügy), rendben van
 lat liqui vagy liquere ‘folyékonynak, tisztának lenni’
Lásd még LIKVID
liquor [likvor] G orv agyfolyadék, agyvíz, gerincfolyadék
 lat, ‘folyadék, nedv’ liqui ‘olvad, folyékony’
Lásd még LIKVID
líra1 G zene ókori pengetős hangszer
G műv ez mint a költészet jelképe
G irod érzelmeket és gondolatokat kifejező költészet
G irod érzelmi telítettség, ennek kifejeződése (műben, megnyilatkozásban)
G műsz csővezeték U alakban kiálló toldaléka
 lat lyra gör lüra ‘lant’
líra2 G olasz pénznem (2002 előtt)
G török és máltai pénznem
 ol lira ‘ua.’ lat libra ‘font mint súlyegység’, ered. ‘mérleg’
Lásd még LIBRA
lírai G lírikus, a lírával kapcsolatos
G lágyabb, bensőséges érzelmek kifejezésére alkalmas (énekhang)
 lásd LÍRA1

lírikus G (fn) lírai költő
G (mn) lírai
 lat lyricus ‘ua.’, lásd LÍRA1
liseuse [lizőz] G műv olvasóasztalka több könyvtartó rekesszel
 fr (table) liseuse ‘olvasó(asztal)’ lire, lis lat legere ‘olvas’
Lásd még LEGENDA
lista G jegyzék, névsor, címjegyzék
G felsorolás, kimutatás, leltár
 hazai lat lista ol lista ‘ua.’, ered. ‘papírszelet, papírcsík’ ófn lista ‘szegély, szövetcsík’
litánia G vall délutáni vagy esti ájtatosság, amelyen a pap és a hívek felelgetéséből álló,
felsorolásszerű könyörgés hangzik el
G vall †vecsernye
G vall az ilyen alkalmakkor elhangzó könyörgés
G átv hosszú, unalmas felsorolás
G panaszáradat, siránkozás
 lat litania ‘nyilvános könyörgés’ gör litaneia ‘ua.’ litaneuó ‘könyörög’
litas [litasz] G ker Litvánia pénzneme
 litván, ‘ua.’
literátor G író, irodalmár, tollforgató
 hazai lat lit(t)erator ‘ua.’, lásd LITERATÚRA
literatúra G irodalom, szépirodalom
 lat lit(t)eratura ‘írás, irodalom’ lit(t)era ‘irat, betű’
Lásd még LETTRIZMUS
literátus G irodalmilag művelt
G alkalmilag írogató (személy)
 lat lit(t)eratus ‘tanult, tudós, képzett’, lásd LITERATÚRA
litho- lásd LITO-
lithyalin [litialin] G műv kőüveg, márványozott, átlátszatlan anyag edények, díszpoharak készítésére
 ném, ‘ua.’: gör lithosz ‘kő’ | hüalosz ‘üveg’ | -in (anyagnévre utaló toldalék)
litiázis G orv kőbetegség, pl. epekő, vesekő
 tud lat lithiasis ‘ua.’: gör lithosz ‘kő’ | -ázis (betegségre utaló toldalék)
lítium G kém az alkálifémek csoportjába tartozó puha, ezüstfehér elem
 tud lat lithium ‘ua.’: gör lithosz ‘kő’ (a fém sokféle kőzetben fordul elő) | -ium (vegyi elemre utaló
toldalék)
lito- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) kővel kapcsolatos, kő-
 gör lithosz ‘kő’
litofánia G műv vékony porcelánból készült, a fény felé tartva árnyékoltan áttetsző dombormű
 fr lithophanie ‘ua.’: lásd LITO- | phanosz ‘fényes, látszó’ phainó ‘látszik’
litofil G kém a földkéregben dúsuló, elsősorban szilikátokban előforduló (vegyi elem)
 ném lithophil ‘ua.’: lásd LITO- | philó ‘kedvel’
litofita G növ kövek közt élő, sziklás talajt kedvelő növények
 tud lat tbsz lithophyta ‘ua.’: lásd LITO- | phüton ‘növény’ phüó ‘tenyészik’
litogenezis G geol kőzetképződés
G geol az üledékes kőzetek keletkezésének folyamata
G orv kőképződés emberi szervekben
 tud lat lithogenesis ‘ua.’: lásd LITO-, GENEZIS
litografál G műv kőnyomatot készít
G nyomd kőnyomtatással sokszorosít
 ném lighographieren ‘ua.’, lásd LITOGRÁFIA
litográfia G műv kőnyomás, kőnyomtatás, kőrajz
G műv kőmetszet, kőnyomat
 ném Lithographie ‘ua.’: lásd LITO-, -GRÁFIA

litografikus G műv kőnyomásos, kőnyomatos
fr lithographique ‘ua.’, lásd LITOGRÁFIA

litográfus G műv kőnyomatokat készítő grafikus
ném Lithograph ‘ua.’, lásd LITOGRÁFIA

litoklázis G geol kőzetekben keletkező rés, repedés
G orv kő szétzúzása, felaprózása emberi szervben (műszerrel vagy ultrahanggal)
 tud lat lithoclasis ‘ua.’: lásd LITO- | klaszisz ‘törés, repedés’ klaó ‘tör’
litolízis G orv epekő vagy vesekő feloldása gyógyszeres kezeléssel
 tud lat litholysis ‘ua.’: lásd LITO- | lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘felold’
litológia G tud kőtan
 ném Lithologie ‘ua.’: lásd LITO-, -LÓGIA
litológus G a kőtan tudósa
 ném Lithologe fr lithologue ‘ua.’, lásd LITOLÓGIA
litorális G földr tengerparti, tengermelléki, partvidéki
 lat litoralis ‘ua.’ litus, litoris ‘part’
Lásd még LIDÓ
litoszféra G geol kőzetöv, a Föld külső, szilárd burka
 ném Lithosphäre ‘ua.’: lásd LITO- | gör szphaira ‘gömb’
litosziderit G csill kő-vas meteorit
 lásd LITO-, SZIDERIT
litosztratigráfia G geol kőzetrétegtan
 ang lithostratigraphy ‘ua.’, lásd LITO-, SZTRATIGRÁFIA
litotész G stil mondatalakzat, nyomatékos vagy ironikus állítás az ellentét tagadásával (nem csekély,
aligha bölcs)
 gör, ‘ua.’, ered. ‘egyszerűség’ litosz ‘egyszerű’
litotómia G orv kő műtéti eltávolítása
 tud lat lithotomia ‘ua.’: lásd LITO- | gör tomé ‘metszés’ temnó ‘vág’
litterális G betű szerinti, szó szerinti
 lat litteralis ‘ua.’ littera ‘betű’
liturgia G vall az egyházi szertartások, különösen az istentisztelet megszabott rendje, szertartásrend
 lat liturgia ‘ua.’ gör leiturgia ‘közszolgálat, istenek szolgálata, papi ténykedés’: leitosz
‘nyilvános’ laosz ‘nép’ | ergon ‘munka, ténykedés’
liturgika G vall szertartástan, keresztény hittudományi ág
 lat liturgica (disciplina) ‘szertartási (tan)’, lásd LITURGIA
liturgikus G vall szertartási, a szertartások rendjével kapcsolatos
 lat liturgicus ‘ua.’, lásd LITURGIA
lív G népr valaha Livóniában, a mai Észtország és Lettország határvidékén élt, a finnugorság balti
ágához tartozó nyelvet beszélt, mára gyakorlatilag kihalt nép
 saját név livo ‘ua.’
live [lájv] G távk élő, helyszíni (közvetítés televízión)
 ang, ‘eleven, élő’ live ‘él’
livid G kékeslilás, szederjes
 ném, fr livide ‘ua.’ lat lividus ‘kékes’ livere ‘zúzódik, kék foltokat kap’
livre G ker régi francia pénznem, font
G francia súlymérték, font, ma fél kg, régebben 380 és 550 g között
 fr, lat libra ‘ua.’, ered. ‘mérleg’
Lásd még LIBRA
livré lásd LIBÉRIA
livre d’heures [livrödőr] G műv hóráskönyv, a nap kijelölt óráira előírt imákat tartalmazó középkori
imádságoskönyv, amely világiak számára készült, és gyakran művészi illusztrációkkal díszítették
 fr, ‘ua.’: livre lat liber ‘könyv’ | heure lat hora ‘óra’
 Lásd még LIBRETTÓ
lizéna G ép homlokzatból falpillészerűen kiemelkedő függőleges tagoló elem
ném Lisene ‘ua.’
 fr lisičre ‘szegély, szalag’ lis ‘vetülékfonal’
lizergsav G kém az anyarozs alkaloidáinak alapvegyülete, származékainak egyike az LSD
ang lysergic acid ‘ua.’: (hydro)lys(is), lásd HIDROLÍZIS | erg(ot) ‘anyarozs’
 fr ergot ‘ua.’
liziméter G met talajnedvesség-mérő annak meghatározására, hogy a csapadék hány százaléka
szívódik be a talajba
ang lysimeter ‘ua.’: gör lüszisz ‘oldódás’
 lüó ‘old’ | metreó ‘mér’
lizin G kém a kapronsav származéka, a húszféle fehérjealkotó aminosav egyike, vízben jól oldódik,
az antigéneket oldja
ang lysine ‘ua.’: gör lüszisz ‘oldás’
 lüó ‘old’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
lízing G ker kölcsönbérlet
ang leasing ‘ua.’
 lease ‘bérbe ad, bérel’ fr laisser ‘hagy, átenged’ lat laxare ‘tágít, lazít,
enged’ laxus ‘laza’
Lásd még LAXÁL
lízis G biol sejtek vagy szerves anyagok szétesése
G orv fokozatos lázcsökkenés
G oldódás
 tud lat lysis ‘ua.’ gör lüszisz ‘oldódás’ lüó ‘old, szétold’
lizoform G kém káliszappan és formalin szeszes oldata mint fertőtlenítőszer
 Lysoform márkanév: gör lüszisz ‘oldat’ | form, lásd FORMALIN
lizogénia G biok baktérium fejlődésének kritikus fázisa, amely a sejt szétoszlásához vezethet
 tud lat lysogenia ‘ua.’: lásd LÍZIS | gör gennaó ‘létrehoz’
lizoszóma G biokém olyan sejtszervecske az eukarióta sejtekben, amely savas közegben hidrolízist
katalizáló enzimeket tartalmaz
 tud lat lysosoma ‘ua.’: lásd LÍZIS | gör szóma ‘test’
lizozim G biokém a könnyben és a tojásfehérjében előforduló enzim, amely egyes baktériumok
sejtfalát lebontja
 ang lysosym ‘ua.’, lásd LÍZ(IS, EN)ZIM
llano [ljánó] G földr magas fűvel borított fátlan síkság Dél-Amarikában
 sp, ‘ua.’ lat planum ‘síkság’ planus ‘lapos, sík, egyenes’
lobáris G anat lebenyhez tartozó, lebeny-
 tud lat lobaris, lásd LOBUS
lobbista G pol csoportérdekek támogatója, kijárója képviselőknél
 ang lobbist ‘ua.’ lobby, lásd ott
lobbizik G pol gazdasági vagy társadalmi csoport érdekeit igyekszik érvényesíteni a törvényhozók
befolyásolásával
 ang lobby ‘ua.’, lásd LOBBY
lobby G előcsarnok, hall
G pol fogadóterem az angol alsóházban, ill. az amerikai szenátus épületében, ahol a képviselők
ügyfeleikkel tárgyalhatnak
 ang, ‘ua.’ kk lat lobia ‘galéria’ ófném, frank laubja ‘lugas’
Lásd még LOGGIA
lobektómia G orv belső szerv (pl. a tüdő) egy lebenyének műtéti eltávolítása
 tud lat lobectomia: lásd LOBUS | gör ek- ‘ki’ | tomé ‘metszés’ temnó ‘vág, metsz’
lobélia G növ dél-afrikai eredetű virágos dísznövény
 Matthias de Lobel flamand botanikus nevéből
lobelin G kém a lobéliából kivont alkaloid, méreg és egyben gyógyhatású vegyület (pl. a
légzőközpont bénulása esetén)
 ang, ‘ua.’: lásd LOBÉLIA | -in (vegyületre utaló toldalék)
lobotómia G orv egyes elmebetegségek súlyos állapotában alkalmazott műtét, az agy
homloklebenyét és a thalamust összekötő ideg átmetszése
 tud lat, ‘ua.’: lásd LOBUS | gör tomé ‘metszés’
 temnó ‘vág, metsz’
lobus [lobusz] G anat a tüdőnek, az agynak s más szervnek lebenye, karéjszerűen elkölönülő része
tud lat, ‘ua.’
 késő lat ‘terméshéj, hüvely’
loc- lásd még LOK-
locativus [lokatívusz] G nyelvt hol? kérdésre felelő helyhatározói eset egyes nyelvek
névszóragozásában
lat (casus) locativus ‘elhelyező (eset)’
 locare ‘elhelyez’ locus ‘hely’
Lásd még LOCO
lock out [lokaut] G nyomd kizárás, szóközök beállítása ékekkel kéziszedésben
G számtech bizonyos erőforráshoz való hozzáférés megtagadása az éppen futó program hatékonyabb
működtetése érdekében
G közg munkáskizárás a munkáltatók megállapodása alapján bérkövetelések letörésére
ang, ‘ua.’: lock ‘zár’ | out ‘ki’
loco [lokó] † G helyben
G ker a megvásárlás helyén (fizetendő, ti. az áru)
lat, ‘ua.’ locus ‘hely’
Lásd még LAJTNÁNT, LOCATIVUS, LOCULUS, LOCUMTENENS, LOKÁCIÓ, LOKÁLIS, LOKÁTOR,
LOKOMOTÍV, LOKUSZ
loco citato [lokó citátó] G az idézett helyen
lat, ‘ua.’, lásd LOCO, CITÁL
loculus [lokulusz] G tört a katakombák falába vájt üreg, az őskeresztények temetkezési helye
lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘helyecske’ locus ‘hely’
Lásd még LOCO
locumtenens [lokumtenensz] G tört helytartó
G tört a király helyettese, nádor
kk lat, ‘ua.’: locus ‘hely’ | tenere ‘tart’
Lásd még LOCO
locumtenentiale [lokumtenenciále] G tört helytartótanács
lat (consilium) locumtenentiale ‘helytartói (tanács)’ locumtenentialis ‘helytartói’, lásd
LOCUMTENENS
locus communis [lokusz kummúnisz] G stíl közhely, elcsépelt kifejezés
lat, ‘ua.’, tkp. ‘általános, sok helyzetre alkalmazható fordulat’: locus ‘hely, fordulat, toposz’ |

communis, lásd KOMMUNÁLIS
locus sigilli [lokusz szigilli] † G hiv a pecsét helye
lat, ‘ua.’: locus ‘hely’ | kics sigillum ‘pecsét’
 signum ‘jel’
locutorium [lokutórium] G vall beszélőszoba kolostorban
kk lat, ‘ua.’
 locutor ‘beszélő’ loqui, locutus ‘beszél’
Lásd még LOKÚCIÓ
lóden G text posztószerű, bolyhos felületű (kabát)-szövet
 ném Loden ‘ua.’ ófn lodo ‘kendő, terítő’
lóding † G kat töltény
G kat puskaport vagy töltényt tartó tarsoly
G vállra vetett hordszíj
 baj-oszt loding ném Ladung ‘töltés, lőportöltet’ laden ‘megrak, tölt’
loft G ép korábbi ipari épületben kialakított korszerű lakás
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘padlás’
logagráfia G orv a gondolatok írásba foglalásának képtelensége
 tud lat logagraphia ‘ua.’: gör logosz ‘értelem, beszéd, gondolat’ legomai ‘beszél’ | lásd
AGRÁFIA
logaritmál G mat a hatványozás fordítottjaként a kitevőt határozza meg az alap és a hatvány
értékéből
ném logarithmieren ‘ua.’, lásd LOGARITMUS

logaritmikus G mat valaminek a logaritmusával arányos
G mat logaritmust alkalmazó
G mat a logaritmussal kapcsolatos
ném logarithmisch ‘ua.’, lásd LOGARITMUS
logaritmus G mat az a hatványkitevő, amelyre egy számot fel kell emelnünk, hogy egy bizonyos
másik számot kapjunk
újk lat logarithmus ‘ua.’: gör logosz ‘ész, számítás, arány’ legomai ‘beszél’ | arithmosz ‘szám’
Lásd még LEXIKA, ARITMETIKA
logaszténia G orv a beszédmegértés zavara, akadályozottsága
tud lat logasthenia ‘ua.’: gör logosz ‘értelem, beszéd, gondolat’ legomai ‘beszél’ | lásd
ASZTÉNIA
loggia [loddzsa] G ép a homlokzat síkjába simuló erkély
G ép oszlopos vagy pilléres árkádokra támaszkodó, egy oldalán nyitott csarnok vagy galéria
 ol, ‘ua.’ késő lat lobia ‘galéria’ ófn, frank laubja ‘lugas’
Lásd még LOBBY, LÓZSI
logia G vall Jézus mondásait, kijelentéseit tartalmazó gyűjtemény a Kr. u. első századból, amelynek
létét csak feltételezik mint egyes evangéliumok (Máté és Lukács) fontos forrásáét
 gör tbsz, ‘ua.’, lásd LOGION
-lógia tudományos szóösszetételek utótagjaként jelent:
G tudományt, tant (pl. fiziológia)
G beszéd- vagy írásmódot (pl. tautológia)
G (számjegyekkel) összetevők számát (pl. tetralógia)
 gör -logia ‘ua.’ logosz ‘beszéd, értekezés, tanulmány’ legó ‘mond’
logice G helyesen, következtetve, ésszerűen, értelmesen
 lat, ‘ua.’, lásd LOGIKUS
logicista G fil a logicizmus elméletének híve
 ném Logizist ‘ua.’, lásd LOGICIZMUS
logicizmus G fil elmélet, amely szerint a matematikai fogalmak és módszerek az általános logikára
vezethetők vissza
 tud lat logicismus ‘ua.’: logicus, lásd LOGIKUS | lásd -IZMUS
logika G fil a helyes gondolkodás formáinak, eljárásainak és törvényeinek rendszerezett tana
G következetesség, gondolati rendezettség
G összefüggés, ésszerűség, törvényszerűség
G gondolkodásmód
 lat logica (ars) ‘a beszéd, gondolkodás (művészete)’ gör logiké (tekhné) ‘szónoklattan,
gondolkodástan’ logosz ‘beszéd’ legó ‘beszél’
Lásd még LEXIKA
logikus G a logika szabályainak megfelelő
G ésszerű, következetes, okszerű, józan
G világos, magától értetődő, szemmel látható
 kk lat logicus ‘ua.’ gör logikosz ‘beszédre vonatkozó’, lásd LOGIKA
login G számtech bejelentkezés személyi számítógépbe jelszó megadásával
 ang log in ‘bejelentkezik’: log ‘bejegyez, jelentkezik’ | in ‘be’
logion G vall mondás, Jézustól eredő, ill. a korai keresztény hagyomány által neki tulajdonított
kijelentés
 gör kics, ‘ua.’ logosz ‘beszéd’ legó ‘beszél’
Lásd még LEXIKA
logisztika G tud matematikai logika
G kat hadtápszolgálat, a hadi szállítással, a sereg élelmezésével és az utánpótlással foglalkozó
fegyvernem
G közg munkaszervezés, az árubeszerzésnek, a termelési folyamatoknak és a késztermék
értékesítésének összehangolása
 ném Logistik ‘ua.’
 gör logisztiké (tekhné) ‘a számolás (tudománya)’ logidzomai ‘számot vet’
legó ‘beszél, számol’ (a ~ katonai jelentésébe a fr loger ‘elszállásol’ is belejátszott, amely a
LOGGIA etimológiai körébe tartozik)
Lásd még LEXIKA
logisztikus G kat a hadtápszolgálattal kapcsolatos
G mat a matematikai logikával kapcsolatos
 ném logistisch ‘ua.’, lásd LOGISZTIKA
logo G ker védjegy, cégjelvény, márkajel, embléma betűkből, szövegből és grafikai elemekből
 ang logo ‘ua.’ logo(gram) ‘gyorsírási jel, szójel’: gör logosz ‘beszéd, szó’ | lásd GRAM(MA)
logo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a szóval vagy beszéddel kapcsolatos
 gör logosz ‘beszéd, szó’ legó ‘beszél’
Lásd még LEXIKA
logográfus G tört kora ókori görög történetíró, aki a néphagyományt dolgozta fel művében
G † gyorsíró
 tud lat logographus ‘ua.’: lásd LOGO- | gör graphó ‘ír’
logogrif † G betűrejtvény, szórejtvény, rébusz
 ang logogriph ‘ua.’: lásd LOGO- | gör griphosz ‘talány, rejtvény’, ered. ‘háló’
logomachia G szócsata, kicsinyes vita
 lat, ‘ua.’: lásd LOGO- | gör makhé ‘csata’ makhomai ‘harcol’
logománia G lél bőbeszédűség, beszédkényszer
 tud lat logomania ‘ua.’: lásd LOGO- | gör mania ‘őrjöngés’
logopátia G orv idegrendszeri eredetű beszédzavar
 tud lat logopathia ‘ua.’: lásd LOGO- | gör pathosz ‘szenvedés, betegség’
logopédia G lél a beszédzavar és a beszédhibák javításának elmélete és gyakorlata
 tud lat logopaedia ‘ua.’, tkp. ‘beszédnevelés’: lásd LOGO- | gör paideia ‘nevelés’ paideuó
‘nevel’ paisz, paidosz ‘gyermek’
logopédus G lél beszédhibákat javító szakember
 magy, lásd LOGOPÉDIA (a pedagógia–pedagógus és hasonló szópárok mintájára)
logorrea G lél kóros bőbeszédűség, beszédkényszer, szóömlés
 tud lat logorrhoea ‘ua.’: lásd LOGO- | gör rhoé ‘ömlés’ rheó ‘folyik’
logosz G fil a természetet átható elv, értelem, világtörvény a korai görög bölcseletben
G vall az isteni teremtő Ige, amely a keresztény hit szerint Jézus Krisztusban öltött testet
 gör logosz ‘beszéd, szó, ige’ legó beszél’
Lásd még LEXIKA
logoterápia G lél a pszichoterápiának olyan változata, amely a beteg számára az élet értelmének
(logosz) új megvilágítását helyezi előtérbe
 ném Logotherapie ‘ua.’, lásd LOGOSZ, TERÁPIA
lojális G állama vezetéséhez, politikai rendszeréhez, saját feletteseihez hű, irántuk méltányos
G becsületes, jóhiszemű, törvénytisztelő
 ném, fr loyal ‘ua.’ lat legalis ‘törvényes, magát a törvényekhez tartó’ lex, legis ‘törvény’
Lásd még LEGÁLIS
lojalitás G hűség, szilárdság, kitartás, kötődés
G párthűség, rendszerhűség
G becsületesség, méltányosság
 ném Loyalität fr loyalité ‘ua.’, lásd LOJÁLIS
lokáció G távoli tárgy helyének meghatározása
 újk lat locatio ‘ua.’ locare, locatum ‘elhelyez’ locus ‘hely’
Lásd még LOCO
lokál G táncos éjszakai mulatóhely
 ném (Nacht)lokal ‘éjszakai vendéglő, mulató’ fr local ‘helyi, helyiség’ lat locus ‘hely’
lokálanesztézia G helyi érzéstelenítés
 ném Lokalanästhesie ‘ua.’, lásd LOKÁLIS, ANESZTÉZIA
lokális G helyi, helyi érdekű, helyi jelentőségű
G orv részleges, a testnek csak egy részére kiterjedő (bénulás, érzéstelenítés)
 lat localis ‘ua.’ locus ‘hely’
Lásd még LOCO
lokalitás † G helyiség
G helyi jelleg
 ném Lokalität fr localité ‘ua.’, lásd LOKÁLIS
lokalizáció G lél a tárgyak térbeli viszonyainak agyi leképezése
G anat a különböző észlelési és értelmi funkcióknak az agy bizonyos területeihez való kötődése,
ennek elmélete
G orv a betegség gócának felismerése
G elszigetelés, megfékezés (pl. tűzé, járványé)
 tud lat localisatio ‘ua.’, lásd LOKALIZÁL
lokalizál G helyhez köt
G határt szab, elszigetel, megfékez (tüzet, járványt)
G tud (valaminek a) helyét megállapítja
 ném lokalisieren fr localiser ‘ua.’, lásd LOKÁLIS
lokálpatrióta G szülőhelye, annak szűkebb körzete iránt rajongó, annak hagyományait gonddal
ápoló személy
 lásd LOKÁLPATRIOTIZMUS (a szóvég mintája PATRIÓTA)
lokálpatriotizmus G a szülőhely iránti elfogult szeretet, rajongás
 ném Lokalpatriotismus ‘ua.’, lásd LOKÁLIS, PATRIOTIZMUS
lokatívusz lásd LOCATIVUS
lokátor G műsz távoli tárgy helyét és távolságát mikrohullámok visszeverődése alapján megállapító
készülék
 újkori lat locator ‘ua.’ locare, locatum ‘elhelyez’ locus ‘hely’
Lásd még LOCO
lokni G göndör hajfürt, hajtincs, csiga, huncutka
 baj-oszt lockn ném Locke ‘göndör hajtincs’
lokomobil G műsz régebbi, gőzgép és kazán összeépítésével kialakított, kerekeken vontatható vagy
önjáró erőgép (cséplőgép, gőzeke, gőzhenger)
 ang locomobile ‘ua.’: lat loco ‘helyről’ locus ‘hely’ | mobilis ‘mozgékony, elmozdítható,
mozgó’ lat movere, motum ‘mozdít’
lokomotív G közl vasúti mozdony
 ang locomotive (engine) ‘helyéről elmozdító (gép)’: lat loco ‘helyről’ locus ‘hely’ | késő lat
motivus ‘mozdító’ movere, motum ‘mozdít’
Lásd még LOCO
lokomotorikus G tud helyét változtató
 ném lokomotorisch ‘ua.’: lat loco ‘helyről’ locus ‘hely’ | motor ‘mozgató’ movere, motum
‘mozdít’
lokúció G stil szólás, beszédfordulat, kifejezésmód
G nyelvt (modern nyelvelméletekben) beszédaktus
 lat locutio ‘beszéd’ loqui, locutus ‘beszél’
Lásd még KOLLOKVIUM, LOCUTORIUM
lokum lásd RAHAT LOKUM
lokusz G gen a gén által elfoglalt hely a kromoszómában, ill. a géntérképen
 lat locus ‘hely’
Lásd még LOCO
lollard G vall németalföldi eredetű középkori angol eretnekmozgalom, a reformáció korai előfutára
 Walter Lollard németalföldi pap nevéről, akit máglyán égettek el, VAGY a kholl lollen ‘dúdol,
motyog’ (ti. himnuszokat, imákat) igéből
lombard G (fn) az észak-itáliai Lombardia lakója
G (mn) e tájjal, lakóival kapcsolatos
G zálogkölcsön, lásd LOMBARDHITEL
 ol Lombardia kk lat Longobardia ‘északolasz tartomány’ kk lat longobardus, langobardus
‘longobárd’, germán nép, mely a 6. században királyságot létesített Észak-Itáliában (?)
ógermán langabarde ‘hosszú szakállú’: ném lang, ang long ‘hosszú’ | ném Bart, ang beard
‘szakáll’
lombardhitel † G ker kézizálogkölcsön, forgalomképes ingósággal mint záloggal fedezett hitel
 ném Lombard ‘ua.’, lásd LOMBARD (a tartomány középkori bankárai Európa sok országában
ténykedtek)
lombik G kém gömbölyű, szűk nyakú üveg lepárlóedény tudományos kísérletekhez, †göreb
 kk lat alembicum sp alambique ‘ua.’ ar al-ambik ‘a lepárló edény’ gör ambix, ambikosz
‘lepárló edény’ (a korai magyar alombik első hangja névelőnek érződött, ezért elmaradt)
lombikbébi G biz az emberi testen kívül, steril edényben végzett megtermékenyítés révén létrejött,
de az anya által kihordott magzat
 magy, lásd LOMBIK
londiner G szállodai szolga, szobainas
 ném Lohndiener ‘ua.’: Lohn ‘bér’ | Diener ‘szolga’ dienen ‘szolgál’
longa G zene hosszú hang a középkori, ún. menzurális hangjegyírásban
 lat (vox) longa ‘hosszú (hang)’ longus ‘hosszú’
longe [lonzs] G futószár, rövid kantár ló futtatásához vagy idomításához
G akrobaták biztosító kötele ugrások gyakorlásához
 fr longe ‘ua.’ lat nn longa ‘hosszú’
longitudinális G földr hosszúsági (kör, fok)
G fiz hosszanti, hosszirányú (rezgés, hullám)
 lat, ‘ua.’, lásd LONGITUDO
longitudo [longitúdó] G földr, csill hosszúság, hosszúsági fok
 lat longitudo, longitudinis ‘hosszúság’ longus ‘hosszú’
longobárd lásd LOMBARD
loophole [lúphól] G számtech kiskapu, logikai hiba a programozásban, amely további hibákhoz
vezet
 ang, ‘ua.’, ered. ‘lőrés, falnyílás’: loop ‘hurok’ kelta (gael) lub ‘hajlat’ | hole ‘lyuk’
looping [lúping] G légibukfenc, műrepülő mutatvány
 ang, ‘ua.’ loop ‘hurok, hurokrepülést végez’ kelta (gael) lub ‘hajlat’
lord G angol főrend címe
G bizonyos tisztségekkel járó cím Angliában
G vall az Úr
 ang, ‘ua.’ óang hlaefweard ‘a ház ura’, tkp. ‘kenyérőrző’: mai ang loaf ‘cipó’ | ward ‘őr,
gondnok’
lordkancellár G pol eredetileg a királyi kancellária vezetője Angliában, ma a legfőbb bíró, a
kormány tagja Nagy-Britanniában
 ang Lord Chancellor ‘ua.’, lásd LORD, KANCELLÁR
lordmayor [lordmajor], tkp. [lordmer] G pol London és néhány nagyobb angol város polgármestere
 ang Lord Mayor ‘ua.’: lásd LORD | mayor fr maire ‘polgármester’ ófr maire, maior ‘ua.’,
tkp. ‘nagyobb’ lat kf maior ‘ua.’ magnus ‘nagy’
Lásd még MAJORITÁS
lordosis [lordózis] G anat a gerincoszlop természetes előrehajlása az ágyéki és nyaki szakaszon
 tud lat gör lordószisz ‘ua.’ lordoó ‘előre görbül’
lordship [lordsip] G lordi méltóság
G (megszólításban, címzésben) (ő)lordsága, lordságod
 ang, ‘ua.’, lásd LORD
lóré G közl pőrekocsi, oldalak nélküli vasúti kocsi
G csille
 ném Lore ‘ua.’
 ang lorry ‘pőrekocsi, nagy teherautó’ ?
lornyett vagy lornyon G opt nyeles szemüveg
fr lorgnette, lorgnon ‘csíptetős, ill. nyeles szemüveg’
 lorgner ‘sandít, kacsint, kacsingat’
loro G ker a másik fél bankszámlája, ha két cég kölcsönösen ad egymásnak megbízásokat
ol, ‘ua.’, tkp. ‘az önöké, az övék’
 lat illorum ‘azoké’ ille ‘az’
lotion [lósn] G hajszesz, arcvíz, arclemosó
ang, ‘ua.’
 ófr lotion késő lat lotio ‘lemosás, öblítés’ népi lat lautio lat lavatio ‘ua.’
lavare, lavatum ‘mos’
Lásd még LAVABÓ
lótofág G mit lótuszevő, mesés észak-afrikai nép Odüsszeusz történetében, amely a lótusz felejtést
hozó virágaival táplálkozott
 gör lótophagosz ‘ua.’: lótosz ‘lótusz’ | phagein ‘eszik’
lottéria † G régi számsorsjáték, lottó
 ném Lotterie ‘ua.’ holland loterije ‘sorsjáték’ lot ‘sors, sorsjegy’
lottó G állami számsorsjáték (nálunk 1957 óta), melyben kilencven számból ötöt kell eltalálni a
legnagyobb nyereményhez
 ol lotto ‘rész, részesedés, lottójáték’ fr lot ‘sors, osztályrész’ frank hlot ‘ua.’ (lásd ang lot,
ném Los ‘sors, osztályrész, sorshúzás’)
Lásd még LÓZUNG
lótusz G növ tündérrózsa, tavirózsa
 lat lotus gör lotosz ‘ua.’ ?
louis d’or [luidor] G Lajos-arany, 24 livre értékű régi francia pénz (kibocsátója XIII. Lajos)
 fr, ‘ua.’: Louis germán Lodovik ‘Lajos’ | d’or lat de auro ‘aranyból’: de ‘-ból’ | aurum
‘arany’
Louis-quatorze [lui katorz] G műv a francia barokk képző- és iparművészet érett, ünnepélyes
pompába merevedett stílusa XIV. Lajos uralma alatt, kb. 1660–1715 között
 fr, ‘ua.’: Louis germán Lodovik ‘Lajos’, tkp. ‘híres harcos’ | quatorze lat quattuordecim
‘tizennégy’: quattuor ‘négy’ | decem ‘tíz’
Louis-quinze [lui kenz] G műv a francia rokokó kifinomult képző- és iparművészeti stílusa XV.
Lajos uralma alatt (1715–1777)
 fr, ‘ua.’: Louis germán Lodovik ‘Lajos’ | quinze lat quindecim ‘tizenöt’: quinque ‘öt’ | decem
‘tíz’
Louis-seize [lui szez] G műv a francia rokokó és klasszicizmus közötti átmenet képző- és
iparművészeti stílusa XVI. Lajos uralma alatt (1774–1792)
 fr, ‘ua.’: Louis germán Lodovik ‘Lajos’ | seize lat sexdecim ‘tizenhat’: sex ‘hat’ | decem ‘tíz’
love [lav] G sport semmi, nulla (teniszben)
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘szerelem’ for love ‘szerelemből’, azaz ‘ingyen, semmiért’
low budget [ló badzset] G alacsony költségvetésű, kevés pénzből előállított (film)
 ang, ‘ua.’: low ‘alacsony’ | budget ‘költségvetés’, lásd BÜDZSÉ
lowpass filter [lópasz …] G számtech aluláteresztő szűrő, csak megadott frekvencia alatti
komponenseket átengedő áramkör
 ang, ‘ua.’: lowpass ‘alacsony hágó’: low ‘alacsony’ | pass ‘hágó, átjáró’, lásd PASSZUS1 | lásd
FILTER
loxodroma G térk olyan útvonal (tengeren, levegőben), amely a délkörökkel mindig azonos szöget
zár be
ném Loxodrome ‘ua.’: gör loxosz ‘ferde’ | dromosz ‘futás, pálya, út’

Lásd még LUXÁCIÓ
loyal- lásd LOJÁL-
lózung G felirat, jelszó
G † ker bevétel
ném Losung ‘katonai jelszó’ kfn lozunge ‘sorsvetés’ (a napi jelszót aznap reggel,
véletlenszerűen jelölték ki, nehogy idő előtt kiszivárogjon) Los ‘sors’
 Lásd még LOTTÓ
lózsi † G színházi páholy
ném Loge [lózse] ‘páholy’
 fr ‘loge ‘fülke, páholy’ frank laubja ‘lugas’
Lásd még LOGGIA
löncs G könnyű déli étkezés
ang lunch ‘ua.’ ered. ‘vastag szelet (kenyér)’ lump ‘alaktalan darab, rög’
lösz G geol a jégkorszak szelei által lerakott sárga, agyagos-meszes porból alakult üledékes kőzet,
felszíne jól termő, laza talaj
ném Löss ‘ua.’ svájci ném lösch ‘laza’
lubricantia [lubrikancia] G orv gyógykenőcsök
tud lat tbsz ‘ua.’, lásd LUBRIKÁNS
lubricitás G fiz folyadékok síkosságára, ill. tapadására jellemző mennyiségi érték
tud lat, ‘ua.’ lubricus ‘síkos, csúszós’
lubrikáns G kém, műsz kenőanyag, kenőcs
lat lubricans, lubricantis ‘ua.’ lubricare ‘síkossá tesz’ lubricus ‘síkos, csúszós’
luciditás G orv világos, tiszta gondolkodás
tud lat ‘ua.’, lásd LUCIDUS
lucidum intervallum G orv átmeneti tiszta, értelmes időszak egyes elmebetegségek esetében
lat, ‘ua.’, lásd LUCIDUS, INTERVALLUM
lucidus G értelmes, tiszta fejű, élesen látó
lat, ‘ua.’, tkp. ‘világos, tiszta’ lux, lucis ‘fény’
Lásd még ELUCIDÁL, LUCIFERIN, LUCIMÉTER, LUMEN, LUMINISTA, LUX
luciferáz G biokém rovarenzim, amely a luciferin oxidációját gyorsítja
ném Luziferase ‘ua.’: lat lucifer, lásd LUCIFER(IN) | -áz (enzimre utaló toldalék)
luciferin G biol fénybogarak szervezetében található anyag, amely oxidálódva fényt bocsát ki
ném Luziferin ‘ua.’: lat lucifer ‘fényhozó, fényt árasztó, hajnalcsillag’: lux, lucis ‘fény’ | ferre
‘hoz’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
Lásd még LUCIDUS
luciméter G met műszer a napsugárzás intenzitásának mérésére
lat lux, lucis ‘fény’ | gör metreó ‘mér’
lucrum camerae [lukrum kameré] G tört a középkori királyi kamara haszna abból, hogy a pénzt
állandóan azonos névértékben, de csökkenő ezüsttartalommal bocsátották ki, s még átváltási
illetéket is követeltek
G tört utóbb egyenes adó, amelyet a korábbi beváltási illeték helyett vetettek ki
lat, ‘ua.’: lucrum ‘haszon, nyereség’ | lásd KAMARA
lucrum cessans [lukrum cesszansz] G jog elmaradt haszon mint a kár egyik formája, amely per
tárgya lehet
lat, ‘ua.’: lucrum ‘haszon, nyereség’ | gyak cessare ‘szünetel, megszűnik’ cedere, cessi ‘megy,
távozik, eltűnik’
luddita G tört angol gépromboló munkás, a luddizmus követője
ang luddite ‘ua.’, lásd LUDDIZMUS
luddizmus G tört gépromboló mozgalom az észak-angliai munkások körében a 19. század elején, a
munkanélküliség elleni tiltakozás egyik korai formája
ang luddism ‘ua.’ Ned Ludd takács nevéről, aki szövőgépeket rombolt 1779-ben
ludimagiszter † G iskolamester, falusi tanító
lat ludimagister ‘ua.’: ludus ‘játék, testgyakorlás, iskola’ | magister ‘tanító, elöljáró’
ludovikás G kat a budapesti katonai akadémia hallgatója vagy ott végzett katonatiszt (1954 előtt)
az intézmény Ludovika Akadémia nevéből Mária Ludovika császárné és királyné, II. Lipót
felesége (névadó)
luesz G orv vérbaj, szifilisz, †franc nyavalya
tud lat lues ‘ua.’, ered. ‘fertőzés, fertőző betegség’ luere ‘elold, bűnhődik’
luetikus G orv vérbajos
 tud lat lueticus ‘ua.’, lásd LUESZ

luft G levegő
G (a nagy) semmi
G sport elvétett rúgás, ütés (labdajátékban): luftot rúg, üt
 ném Luft ‘levegő’ óskand lypta, lyfta ‘levegőbe emel’
Lásd még LIFT
luftballon G léggömb, játékléggömb, lufi
 ném, ‘ua.’: lásd LUFT, BALLON
luftol † G biz állás nélkül van, munkanélküli, a levegőből él
 lásd LUFT
lugger G hajó heringhalászbárka
G hajó trapézvitorlával felszerelt egyárbocos hajó
 ang, ‘ua.’ lug ‘húz, vontat’ skand (pl. svéd lugga ‘hajánál fogva húz’ lugg ‘tincs, fürt’)
lugubre G zene gyászosan, komoran (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ lat lugubris ‘a gyásszal kapcsolatos, gyász-’ lugere ‘gyászol, gyászt ölt,
szomorkodik’
lukratív G gazd hasznot hajtó, jövedelmező, nyereséges
 ném lukrativ kk lat lucrativus ‘ua.’ lucrari, lucratus ‘nyer, kap’ lucrum ‘haszon,
nyereség’
lukulluszi G fényűzően bőséges, pazar (étkezés, lakoma)
 Lucius L. Lucullus római hadvezérről, aki pazar lakomáival tette nevét ismertté
lumbágó G orv derékzsába, izomzsába, farzsába
 tud lat lumbago ‘ua.’ lumbus ‘ágyék’
lumbális G anat ágyéki
 tud lat lumbalis ‘ua.’ lumbus ‘ágyék’
lumbálpunkció G orv gerinccsapolás az ágyéki csigolyáknál
 ném Lumbalpunktion ‘ua.’, lásd LUMBÁLIS, PUNKCIÓ
lumbricosis [lumbrikózis] G orv giliszta okozta fertőzés
 tud lat, ‘ua.’: lumbricus ‘giliszta’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
lumen G fiz a fényáram mértékegysége
G (gúnyosan, tagadó mondatban) ész, lángész
 lat, ‘világosság, fényesség’ lucere ‘fénylik’ lux,lucis ‘fény’
Lásd még LUCIDUS
luminancia G fiz fényesség, fényerő, fénysűrűség
 tud lat luminantia ‘ua.’ késő lat luminans, luminantis ‘fénylő’ luminare ‘fénylik’, lásd
LUMEN
lumineszcencia G fiz anyag utólagos fénykibocsátása gerjesztés hatására
ném Lumineszenz ‘ua.’, lásd LUMINESZKÁL

lumineszcens G fiz hidegen fénylő
ném lumineszent ‘ua.’, lásd LUMINESZKÁL

lumineszkál G hidegen fénylik, villódzik
ném lumineszieren ‘ua.’
 lat luminescere ‘világít, fényt bocsát ki’, lásd LUMEN
luminista G műv olyan festő, akinek a fény-árnyék kontraszt a legfőbb kifejező eszköze (pl.
Rembrandt)
ol luminista ‘ua.’
 lat lumen, luminis ‘világosság, fényesség’ (ellentéte a KOLORISTA)
luminodinamizmus G műv a 20. század derekán alakult képzőművészeti irányzat, amely színes
fényeket váltogatva sugárzó mozgó szerkezeteket hozott létre műalkotás gyanánt
lásd LUMEN, DINAMIZMUS

luminofor G kém lumineszkáló anyag
ném Luminophor ‘ua.’: lásd LUMEN | gör phoreó ‘hordoz’

luminozitás G csill fényesség, csillag vagy égitest által egységnyi idő alatt kisugárzott teljes energia
ang luminosity ‘ua.’, lásd LUMINÓZUS

luminózus G fényes, ragyogó, világító
G † nagyszerű, remek
lat luminosus ‘fényes’, lásd LUMEN
lumma G áll az alkákkal rokon nyílttengeri halászmadár az északi sarkvidéken
ném Lumme ‘ua.’ dán loom ‘sarki vadkacsa’
lump G biz korhely, kicsapongó, italos, részeges
ném biz Lump ‘gazfickó, gézengúz, korhely’ Lumpen ‘rongy, cafat’
lumpenproletár G pol züllött, rendszeres munkát nem vállaló, pénzért mindenre kapható városi
szegény ember
lásd LUMP, PROLETÁR
lumpenproletariátus G pol az osztályöntudat nélküli városi szegény emberek rétege
ném Lumpenproletariat ‘ua.’, K. Marx szóalkotása
lumpol G mulatozik, tivornyázik, korhelykedik, züllik
ném lumpen ‘ua.’, lásd LUMP
lunáció G csill a hold egy egész körpályája
G holdhónap
tud lat lunatio ‘ua.’ lat luna ‘hold’
lunáris G csill holdbéli
G csill a holddal kapcsolatos, hold- (pl. ~ év, hónap)
lat lunaris ‘ua.’ luna ‘hold’
lunárium G csill a Holdnak a Föld körüli mozgását és fényváltozásait szemléltető egyszerű
berendezés
lat lunarium ‘ua.’ luna ‘hold’
lunátikus † G holdkóros, alvajáró
lat lunaticus ‘ua.’, ered. ‘bolond, a holdtól elbolondított’ luna ‘hold’
lunatizmus G orv holdkórosság, alvajárás
tud lat lunatismus ‘ua.’, lásd LUNÁT(IKUS), -IZMUS
lunetta G ép félkör alakú vagy csúcsíves falmező ajtó, ablak vagy kapu felett
G ép a várkaput védő félköríves előbástya
ol kics, ‘ua.’, tkp. ‘holdacska’ ol, lat luna ‘hold’
luniszoláris G csill a Földnek a Nap körüli és a Holdnak a Föld körüli keringése által együttesen
meghatározott (jelenség, naptár)
G csill a Föld és a Hold vonzásának eredője által kiváltott (jelenség, pl. a földtengely irányának
változása vagy a tavaszpont előretolódása az ekliptikán)
tud lat lunisolaris ‘ua.’: luna ‘hold’ | sol ‘nap’
lunohod G űrk holdjáró, szovjet építésű és a Földről irányított automata gördülő berendezés a Hold
felszínének vizsgálatára
or, ‘ua.’: lat luna ‘hold’ | or hodjitj ‘jár’
lunula G vall, műv holdsarló alakú kis aranyozott ostyaállvány a szentségtartó üvegablaka mögött
lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘holdacska’ luna ‘hold’
lupanár † G nyilvánosház, bordély
népi lat, ‘ua.’ ?
lupe G nyeles kézi nagyító
ném Lupe ‘ua.’ fr loupe ‘nagyítólencse’, ered. ‘bőr alatti kerek duzzanat, bőrfarkas’ lat lupa
‘nőstény farkas’
lupinin G kém a sárga csillagfürt fehér kristályos, kesernyés ízű, mérgező alkaloidja
ném, ‘ua.’ lat lupinus ‘csillagfürt vagy farkasbab nevű virág’, ered. ‘ farkassal kapcsolatos’
lupus ‘farkas’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
lupulon G kém a komló sárga prizmákban kristályosodó, jellegzetes kesernyés ízanyaga
ném Lupulon ‘ua.’ tud lat (Humulus) lupulus ‘sörkomló’, tkp. ‘kis farkas’ lupus ‘farkas’
lupus vulgaris [lupusz vulgárisz] G bőrfarkas, nagy vörös foltokat okozó, a szöveteket elroncsoló
bőrtuberkulózis
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘közönséges (bőr)farkas’: lupus ‘farkas’ | lásd VULGÁRIS

lurex G text fémesen csillogó poliészter műszál
G text ilyenből készült kötött szövet
 márkanév: ang lurid ‘színpompás, tüzes színű, lángoló’ lat luridus ‘halványsárga, kísérteties’
? | lásd (T)EX(TIL)
lusingando [luzingandó] G zene behízelgően, nyájasan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ lusingare ‘hízeleg’ germán (frank lausinga ‘hazugság’)
lustrum [lusztrum] G tört ötéves időszak az ókori Rómában
G tört eredetileg az ötévenként tartott tisztulási és engesztelő szertartás, amelyet népszámlálás
követett
G † valamely megbízatás ötéves időtartama
 lat, ered. lavastrum ‘ötévenkénti tisztulási áldozat’, ebből ‘ötéves időszak’ luere v. lavare
‘lemos’
Lásd még LAVABÓ
lusztráció G pol átvilágítás, tisztogatás
G † szemle, dísszemle
G vall tisztulás, tisztulási szertartás
 lat lustratio ’tisztulási áldozat seregszemle után’ lustrare, lustratum ‘megtisztít’, lásd LUSTRUM
lutécium G kém a ritkaföldfémek közé tartozó ezüstfehér, puha elem
 tud lat lutetium ‘ua.’ Lutetia, Párizs ókori neve (?) kelta lut ‘mocsár’
lutein G kém algákban, zöld növényekben és tojássárgájában előforduló karotinféle vegyület, amely
egyebek közt a lombok őszi sárgulását okozza
 ang lutein ‘ua.’: lat luteum ‘tojássárgája’ luteus ‘aranysárga’ lutum ‘sárga rezeda’ | -in
(vegyületre utaló toldalék)
luteinizáció G biol a sárgatest kialakulása a petefészek megrepedt tüszőjének a helyén
 ang luteinisation ‘ua.’, lásd LUTEIN
luteolin G kém a festőrezedából kivont természetes sárga kelmefestő anyag
 ang luteolin ‘ua.’: késő lat kics luteolus ‘sárgás’ luteus ‘aranysárga’ lutum ‘sárga rezeda’ |
-in (vegyületre utaló toldalék)
luteolízis G biol a sárgatest spontán elsorvadása a menstruációs ciklusban, ha a petesejt
megtermékenyítetlen marad
 tud lat luteolysis ‘ua.’: luteum ‘tojássárgája’ luteus ‘aranysárga’ lutum ‘sárga rezeda’ | gör
lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘felold’
luteotropin lásd PROLAKTIN
luteovírus G biol a levéltetvek által terjesztett, növénysárgulást okozó vírus
 lat luteus ‘aranysárga’ lutum ‘sárga rezeda’ | lásd VÍRUS
lutheranizmus G vall az evangélikus vallás
 lásd LUTHERÁNUS, -IZMUS
lutheránus G vall evangélikus
 újk lat Lutheranus ‘ua.’ Martin Luther német hitújító (a vallás alapítója) nevéből
lutri G lottó, számsorsjáték (nálunk a 19. század végéig)
G átv kockázatos, bizonytalan kimenetelű dolog, zsákbamacska
 ném nyj lutrie, luteri ném Lotterie ‘ua.’, lásd LOTTÉRIA
lutz G sport teljes testfordulattal járó ugrás a műkorcsolyázásban
 A. Lutz osztrák műkorcsolyázó nevéből (aki elsőnek mutatta be)
luv G hajó szélfelőli oldal
 ném Luv ‘ua.’ holl loef(zijde) ‘luv(oldal)’, tkp. ‘evező(oldal) loef ófn laffa ‘tenyér,
evezőlapát’ gót lofa ‘tenyér’
lux G fiz a megvilágítás erősségének SI-mértékegysége
 lat, ‘fény’
Lásd még LUCIDUS
luxáció G orv ficam
 tud lat luxatio ‘ua.’
 luxare, luxatum ‘kificamodik’ luxus ‘kificamodott’ gör loxosz
‘görbe’
Lásd még LOXODROMA
luxuria G bőség, túlburjánzás
G † bujaság, paráznaság, élvhajhászat
 lat, ‘ua.’, lásd LUXUS
luxuriózus G fényűző, fényes, pompázatos
 lat luxuriosus ‘ua.’, lásd LUXUS
luxus G fényűzés, pompa, gazdagság
 lat luxus ‘buja tenyészet, bőség, pompa’ (?) gör loxosz ‘ferde, elhajló’
lúzer G biz örök vesztes, olyasfajta ember, akinek soha semmi nem sikerül
 ang loser ‘vesztes’ lose ‘veszít’
luzitán G tört a mai Portugália területén élt ősi kelta nép
G (fn) e nép tagja
G (mn) e néppel kapcsolatos
 lat Lusitanus ‘ua.’ Lusitania országnév
lüszter G text fényes felületű vékony gyapjúszövet
G fémes fényű bevonat üveg- és agyagtárgyakon
G † csillár
 ném Lüster ‘csillár, lüszterszövet, fémes máz’ fr lustre ‘ragyogás, csillár’ lat lustrare
‘megtisztít, megvilágít’, lásd LUSZTRÁCIÓ
lymph- lásd LIMF-
 M
maar G földr krátertó
G földr vulkáni eredetű mélyedés, kisebb lefolyástalan medence
ném, ‘ua.’ népi lat mara ‘állóvíz, tó’ mare ‘tenger’, lásd ott
macabre [makabr] G hátborzongató, kísérteties
fr macabre ‘gyászos, a halálra emlékeztető’: VAGY sémi (héb m’qabbir ‘temetkező’, ar
maqábir ‘sírok’), VAGY kk lat (chorea) Macchabeorum ‘a Makkabeusok (tánca)’, lásd
MAKKABEUSOK (az összefüggés homályos)
macchia [makkia] G növ a Földközi-tenger partvidékén gyakori sűrű, örökzöld cserjés terület
korzikai ol, ‘ua.’, ered. ‘folt, szenny’ lat macula ‘ua.’
Lásd még MAKULA
macchiaiuolismo [makkiajuolizmó] G műv az akadémizmussal szemben álló olasz impresszionista
festőiskola a 19. század második felében
ol, ‘ua.’ kics macchiaiuolo ‘foltocska’, lásd MACCHIA | lásd -IZMUS (az elnevezés a festési
technikára utal)
Lásd még MAKULA
macedón G népr az ókori vagy a jelenkori Macedóniát lakó nép, ennek tagja
G (mn) e néppel kapcsolatos
lat tbsz Macedones gör makedón(esz) ‘ua.’, tkp. ‘magas termetűek’ makednosz ‘magas,
sudár’ (az ókori nép, ill. ország inkább makedón, Makedónia)
macellum G tört mészárszék, húspiac, oszlopcsarnokokkal övezett nagy vásárcsarnok ókori római
városokban
lat, ‘ua.’ gör makellon ‘kerítés’
macera G biz nyaggatás, zaklatás, piszkálás
G vesződség, piszmogás
magy elvonás a MACERÁL igéből
maceráció G műsz valamely anyag kivonása elegyből, oldatból áztatással, puhítással, kémiai
eljárással
ang maceration ‘ua.’ lat macerare, lásd MACERÁL
macerál G biz piszkál, babrál
G biz zaklat, nyaggat, háborgat, nem hagy békén
G kém áztatással kiold, leválaszt
G † mar, marat, mállaszt
lat macerare ‘gyengít, kínoz’, ered. ‘lágyít, áztat, puhít’ maceria ‘kertfal’, ered. ‘gyúrt agyag’
macesz G pászka, a zsidó húsvétkor fogyasztott kovásztalan lepény
jidd tbsz mazzes ‘ua.’ mazo ‘kovásztalan lepény, pászka’ héb masszáh ‘ua.’
macher G csalafinta, agyafúrt, mesterkedő ember
ném Macher ‘valami gonoszat kitervelő személy’ machen ‘csinál, készít’, ném argó ‘lop, csal,
hamisan kártyázik’
machete [macsete] G a latin-amerikai cukornádaratók kardszerű, erős nádvágó kése
G ugyanilyen bozótvágó kés
sp kics, ‘ua.’ macho, mazo ‘pöröly’ maza népi lat mattea ‘buzogány’
machiavellisztikus [makjavellisztikus] G pol gátlástalan, kíméletlen (hatalmi módszer)
ném machiavellistisch ‘ua.’, lásd MACHIAVELLIZMUS
machiavellizmus [makjavellizmus] G pol céljai elérésére minden eszközt megragadó, gátlástalan
politika, ennek módszerei
ném Machiavellismus ‘ua.’
 Niccolň Machiavelli olasz államférfi és író nevéből, aki ilyen
politikát ajánlott Il principe (A fejedelem) c. művében
machináció G mesterkedés, ármány, cselszövés, áskálódás, aknamunka
ném Machination ‘ua.’ lat machinatio ‘gépezet’, lásd MACHINÁL
machinál G mesterkedik, ármánykodik, fondorkodik, áskálódik, ügyeskedik
ném machinieren ‘ua.’ lat machinari, machinatus ‘kieszel, fondorkodik’ machina ‘gép,
eszköz’ gör mékhané ‘eszköz, szerszám, színpadi emelőgépezet’ mékhanaomai ‘kieszel,
kidolgoz’
Lásd még DEUS EX MACHINA, MASINA
machizmus G fil az empiriokriticizmus egyik irányzata, amely szerint a világ „érzetek
komplexuma”
ném Machismus ‘ua.’: megalkotója, Ernst Mach osztrák fizikus és bölcselő nevéből | lásd -IZMUS
macho lásd MACSÓ
mackintosh [mekintos] G div vízhatlan felöltő
Charles MacIntosh skót vegyész nevéből, aki egy impregnáló szert talált fel
macramé lásd MAKRAMÉ
macro- lásd MAKRO-
macumba [makumba] G vall afrikai, indián és keresztény elemeket vegyítő vallási rendszer
Brazíliában
port, ‘ua.’
maccs G sport nagy pontarányú vereség (pl. asztaliteniszben)
G ját minimális pontszám alatti teljesítés kártyajátékban
ném Matsch ‘súlyos vereség’ match ‘megrohadt (gyümölcs)’ (?) hangut manschen,
mantschen ‘locskol, pancsol’
macsó G hímsoviniszta, a nők társadalmi, nemi és családi egyenrangúságát (főleg a gyakorlatban)
elutasító férfi
sp. macho ‘hím, férfi’ lat kics masculus ‘férfi, hím’ mas ‘ua.’
Lásd még MASZKULIN
madám G biz kórházi szülésznő
G † francia nevelőnő, nyelvtanárnő
G † bordélyház tulajdonosnője
fr madame ‘asszonyom’, lásd ott
madame [mádám] G asszony, asszonyom (megszólításként is)
fr, ‘ua.’: ma dame ‘az én asszonyom’: ma lat mea ‘enyém’ (nn birt névm) | dame késő lat
domna lat domina ‘úrnő, lásd MADONNA
madame sans gęne [mádám szan zsen] G szókimondó asszonyság
fr, ‘ua.’ (Sardou vígjátékának a címe): lásd MADAME, SANS GĘNE
mädchen für alles [medchen für allesz] † G mindenes cselédlány
G biz sokféle munkát vállaló, sok munkakörben hasznosítható személy
ném, ‘mindenre való lány’: kics Mädchen, tkp. Mägdchen ‘lány, cseléd’ Magd, ófn maged
‘lány’ | für ‘-re’ | alles ‘minden’
made in … [méjdin] G (ilyen és ilyen ország)ban készült (származási országot jelző formula)
ang, ‘ua.’: made ‘készült, készítve van’ make ‘készít, csinál’ | in ‘-ban’
madeira G erős csemegebor
G text lyukacsos hímzés
Madeira sziget (a két termék származási helye) port madeira ‘fa(anyag)’ lat materia ‘ua.’,
lásd MATÉRIA
mademoiselle [madmoazel] G kisasszony (megszólításként is)
fr, ‘ua.’: ma lat mea ‘enyém’ (nn birt névm) | demoiselle ófr dameiselle késő lat kics
*domnicella ‘ua.’ népi lat domna lat domina ‘hölgy, a ház úrnője’ domus ‘ház’
 Lásd még MADONNA
madison [medizon] G az 1960-as években elterjedt afroamerikai négynegyedes ütemű, játékos
csoportos tánc
az amerikai (USA) Madison városról (ahonnan hódító útjára indult)
 J. Madison amerikai elnök
nevéből
madonna G műv a kisded Jézust ölében tartó Szűz Mária képen, szobron ábrázolva
ol, ‘ua.’, tkp. ‘asszonyom’: ma (teljes formában mia)
 lat mea ‘enyém’ (nn birt névm) | donna
‘hölgy, nő’ késő lat domna lat domina ‘a ház úrnője’ domus ‘ház’
Lásd még MADÁM, MADEMOISELLE
madonna dell’umiltà G műv a gyermekét tartó Szűz Mária ábrázolása földön vagy gyeppadon ülő
helyzetben
ol, ‘ua.’, tkp. ‘az alázatosság madonnája’: lásd MADONNA | umiltà lat humilitas ‘alázat’
humilis ‘alázatos’, ered. ‘alacsony, alant fekvő’ humus ‘föld, talaj’
madrepóra G áll kőkorall, a trópusi tengereken gyakori mészvázas, tömlőbelű korallállatkák alkotta
telep
ol madrepora ‘ua.’, tkp. ‘lyukacsos anyag’: madre ‘anyag, anya’ (lásd MATÉRIA) | gör porosz
‘kikötő, nyílás, bejárat, pórus’
Lásd még MATER
madrigál G irod középkori szerelmes témájú, 8–12 soros verstípus
G zene ennek megzenésített formája énekhangokra
ol madrigale ‘ua.’, eredete vitatott: VAGY velencei ol madregal ‘egyszerű, mesterkéletlen,
együgyű’ késő lat matricalis ‘anyaméhből való’ matrix, matricis ‘anyaméh’ mater,
matris ‘anya’, VAGY késő lat matricale ‘anyai’, tehát ‘anyanyelvi (azaz olasz, nem latin nyelvű)’,
VAGY ol *mandrigale ‘ua.’, tkp. ‘pásztori vers’ mandriale ‘pásztor’ késő lat mandra ‘nyáj’
(a legvalószínűbb az első magyarázat)
Lásd még MATER
madzsong G ját 144 dominószerű lapocskával játszott, kínai eredetű kirakós társasjáték
ang mah-jong kínai ma csiang ‘ua.’, tkp. ‘kenderikemadár’ (a lapokon lévő madárábrákról)
maecenas lásd MECÉNÁS
maelstrom [melsztróm] G földr forgószelek kavarta hatalmas, a tengerészlegendák szerint nagy
hajókat magába nyelő tengeri örvény Norvégia északnyugati partjainál
ang, dán malstrřm holl maelstrom, maalstroom ‘ua.’, tkp. ‘őrlő áramlat’: malen ‘őröl,
darál’ | stroom ‘áramlat’
Maestà [maeszta] G műv a trónon ülő Szűz Máriát szentekkel körülvéve ábrázoló képtípus
ol (madonna del) maestà ‘ua.’, tkp. ‘a fenség (madonnája)’ lat maiestas ‘nagyság, fenség,
méltóság’ kf maius ‘nagyobb’ magnus ‘nagy’
Lásd még MAGNITÚDÓ
maestoso [maesztózó] G zene emelkedetten, méltósággal (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘fenséges, méltóságteljes’ maestà ‘fenség’, lásd MAESTÀ
maestral [maesztrál] G met a szárazföld felől fújó hideg és száraz szél az északolasz tengerparton
ol, ‘ua.’, a prov mistral (lásd MISZTRÁL) olaszos formája
Lásd még MAGNITÚDÓ
maestro [maesztró] G zene (olasz) zeneszerző
G karmester (főképp megszólításként)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘mester’ lat magister, lásd ott
mae west [méj veszt] G felfújható mentőmellény hajón, repülőgépen
ang, ‘ua.’, tréfás utalás Mae West filmszínésznő legendás kebleire
maffia G Szicíliában kialakult, bűn- és terrorcselekményekre specializálódott, magas fokon
szervezett bűnszövetkezet, bűnbanda
G a szervezett bűnözés hasonló csoportja Amerikában vagy más országban
szicíliai ol mafia ‘ua.’, tkp. ‘hősködés, keménység, vakmerőség’ (?) ar mahjasz ‘ua.’
maffiózó G a maffia tevékeny tagja, szervezett bűnöző
 ol mafioso ‘ua.’, lásd MAFFIA

magazin G szórakoztató képes újság, folyóirat
G ker raktár
G ker áruház
G † kat tölténytár
ném Magazin ‘ua.’ ol magazzino ‘raktár’ ar tbsz makházin makhzan ‘árulerakat,
hadiszertár’ khazn ‘rakás, készlet’
maggiore [maddzsóre] G zene dúr hangnem
ol, ‘ua.’, tkp. ‘nagyobb’ lat kf maior ‘ua.’ magnus ‘nagy’ (a dúr skála első három hangja
nagy tercet alkot)
Lásd még MAGNITÚDÓ
mágia G a természetfeletti hatalmak befolyásolására végzett babonás műveletek, szertartások titkos
tudománya
G varázslás, bűbájosság, boszorkányság, ördöngösség, igézet
G bűvészet, szemfényvesztés
lat magia gör mageia ‘ua.’ magosz lásd MÁGUS
mágikus G varázslatos, bűvös, ördöngös, boszorkányos
G bűvölő, igéző
lat magicus gör magikosz ‘ua.’, lásd MÁGIA
magister [magiszter] † G okt tanár, tanító, tudós
G okt a doktorinál alacsonyabb tudományos fokozat (a középkorban, helyenként ma is)
G mester
lat magister ‘elöljáró, vezető, tanító’ magis ‘inkább’ magnus ‘nagy’
magy mester
Lásd még MAGNITÚDÓ
magister artium liberalium [magiszter arcium liberálium] G okt középkori tudományos fokozat,
amely kb. a mai bölcsészeti tanulmányoknak megfelelő végzettséget tanúsította
lat, ‘a szabad művészetek mestere’: lásd MAGISTER | ars, artis ‘művészet’ | liberalis ‘szabad,
bőséges’, lásd LIBERÁLIS
magister equitum [magiszter ekvitum] G tört a lovasság főparancsnoka az ókori római
hadseregben
lat, ‘ua.’: lásd MAGISTER | eques, equitis ‘lovas’ equus ‘ló’
magister militum [magiszter …] G tört a római hadsereg főparancsnoka a késői császárkorban
lat, ‘ua.’: lásd MAGISTER | miles, militis ‘katona’
Lásd még MILITÁNS
magister operis [magiszter operisz] G ép nagyobb építkezés vezető mestere a középkorban
lat, ‘ua.’, tkp. ‘a mű mestere’: lásd MAGISTER | opus, operis ‘mű’
magistratura [magisztratúra] G tört a legmagasabb méltóságokat betöltő személyek összessége az
ókori Rómában
lat, ‘ua.’, lásd MAGISZTRÁTUS
magiszter lásd MAGISTER
magisztrális G hatósági, elöljárósági
G (gyógyszertárban) a recept alapján helyben készítendő
G † nagyszerű
lat magistralis ‘igazgatási, felügyeleti’ magister, lásd ott
magisztrátus G elöljáróság, városi hatóság
G tisztviselő, hivatalnok
G tört magas közhivatal, ilyet viselők összessége az ókori Rómában
lat magistratus ‘ua.’ magister, lásd ott
maglev G közl a mágneses lebegtetés elvén működő vasút, amely gyakorlatilag súrlódás nélkül
haladva igen nagy sebességre képes
 ang mag(netic) lev(itation) ‘mágneses lebegés’, lásd MAGNETIKUS, LEVITÁCIÓ
magma G geol a földkéreg izzón folyó kőolvadéka, láva
G orv pép, üledék
gör magma, magmatosz ‘képlékeny anyag’ masszó, tkp. mag-szó ‘gyúr, dagaszt’
magmatikus G geol magmás, magmából álló, magmából eredő
ném magmatisch ‘ua.’, lásd MAGMA
magmatit G geol magmás kőzet
lásd MAGMA | -it (ásványra, kőzetre utaló toldalék)
magmatizmus G geol a magma kialakulásával, a láva kiáradásával és kőzetté alakulásával
kapcsolatos folyamatok összessége
lásd MAGMA, -IZMUS
magnálium G koh magnéziumtartalmú alumínium-ötvözet
ném Magnalium ‘ua.’, lásd MAGN(ÉZIUM), AL(U-MÍN)IUM
mágnás G tört nagybirtokos, főnemes, országnagy
kk lat magnas, magnatis ‘főúr’ lat magnus ‘nagy’
Lásd még MAGNITÚDÓ
mágnes G kém vasat s néhány más fémet magához vonzó anyag
G fiz ilyen anyagból készített természetes eszköz, vagy lágyvasból készült elektromos mágnesező
eszköz
tud lat magnes, magnetis ‘ua.’ (lapis) Magnes ‘mágnes(kő)’ gör Magnétisz (lithosz)
‘magnésziai (kő), mágnes(kő)’ Magnész, Magnetosz, thesszáliai város (a mágneskő ókori
lelőhelye)
magnetika G tud a fizikának a mágnességgel foglalkozó ága
lat magnetica (ars) ‘mágnesességi (tudomány)’, lásd MAGNETIKUS
magnetikus G fiz mágneses tulajdonsággal bíró
G átv varázslatosan vonzó, bűvös (erő, hatás)
tud lat magneticus gör Magnétikosz ‘ua.’, tkp. ‘magnésziai’, lásd MÁGNES
magnetit G ásv mágnesvaskő, mágnesvasérc
ang magnetit ‘ua.’: lásd MÁGNES | -it (ásványra utaló toldalék)
magnetizál G fiz (vas tárgyat) mágnesessé tesz
G átv elbűvöl, elvarázsol
ném magnetisieren fr magnétiser ‘ua.’, lásd MÁGNES
magnetizmus G fiz a mágnesesség jelensége
ném Magnetismus ‘ua.’, lásd MÁGNES, -IZMUS
magneto- G fiz (összetételek előtagjaként) a mágnességgel kapcsolatos
G fiz a mágnesség elve alapján működő
lat magnes, magnetis, lásd MÁGNES
magnetofon G műsz mágnesszalagos hangrögzítő berendezés
ang magnetophone (márkanév) ‘ua.’: lásd MAGNETO- | gör phóné ‘hang’
magnetográf G fiz készülék a mágneses térerő változásainak önműködő rögzítésére
lásd MAGNETO-, -GRÁF
magnetohidrodinamika G fiz tudományág a nagy elektromos vezetőképességű folyadékokban és
gázokban erőterek hatására keletkező mozgások kutatására
lásd MAGNETO-, HIDRODINAMIKA
magnetokémia G fiz az anyagok vegyi és mágneses tulajdonságai közötti összefüggéseket vizsgáló
tudományág
lásd MAGNETO-, KÉMIA
magnetométer G fiz a mágneses térerő mérésére szolgáló berendezés
lásd MAGNETO- | gör metreó ‘mér’
magneton G fiz elemi részecskék mágneses nyomatékának mértékegysége az atomfizikában
ang, ‘ua.’: lásd MAGNETO- | -on (elemi részecskékre utaló toldalék)
magnetooptika G fiz a mágneses tér és a fényjelenségek kölcsönhatását kutató tudományág
lásd MAGNETO-, OPTIKA
magnetopauza G met a magnetoszféra külső határterülete
lásd MAGNETO-, PAUZA

magnetoplazma G fiz gáznemű közeg, amelynek szabad elektronjaira és ionjaira külső mágneses
erőtér hat
lásd MAGNETO-, PLAZMA

magnetorezisztencia G vill a mágneses erőtér hatása az elektromos ellenállásra
lásd MAGNETO-, REZISZTENCIA

magnetorotáció G fiz a poláros fény síkjának forgatása mágneses úton
lásd MAGNETO-, ROTÁCIÓ

magnetostatika G fiz a változatlan mágneses terekkel foglalkozó tudományág
lásd MAGNETO-, STATIKA

magnetostrikció G fiz ferromágneses anyag alakváltozása mágneses térben
ang magnetostriction ‘ua.’: lásd MAGNETO- | ang striction
 lat strictio ‘összehúzás’ stringere,
strictum ‘szorít’
magnetoszféra G földr a Föld körüli övezet, amelyben az elektromosan töltött részecskék a
földmágnesség erővonalai mentén mozognak
ném Magnetosphäre ‘ua.’: lásd MAGNETO- | gör szphaira ‘gömb’
magnetoterápia G orv gyógykezelés mágnesezéssel
tud lat magnetotherapia ‘ua.’, lásd MAGNETO-, TERÁPIA
magnetron G fiz nagy energiájú, állandó mágnessel működő mikrohullámú rezgéskeltő és
részecskegyorsító elektroncső
ang, ‘ua.’: lásd MAGNE(TO)- | -tron (részecskegyorsítóra utaló toldalék, lásd (CIKLO)TRON
magnézia G kém magnézium-oxid, fehér por, gyomorsavtúltengés ellen szedett gyógyszer
ang magnesia ‘ua.’, lásd MAGNÉZIUM
magnezit G ásv a magnézium érce, magnézium-karbonát
ang magnesite ‘ua.’: lásd MAGNÉZIUM | -it (ásványra utaló toldalék)
magnézium G kém ezüstfehér, gyúlékony fémes elem
tud lat magnesium ‘ua.’ Magnesia, ókori tesszáliai tartomány, ahol magnezitet bányásztak | -
ium (vegyi elemre utaló toldalék)
Lásd még MÁGNES
magnézium-karbonát lásd MAGNEZIT
magnézium-oxid lásd MAGNÉZIA
magnézium-szulfát G kém a természetben is előforduló keserűsó, enyhe hashajtó
lásd MAGNÉZIUM, SZULFÁT
Magnificat [magnifikat] G vall Mária hálaéneke, amelyet az Erzsébettel való találkozáskor mondott
(Lukács evangéliuma szerint)
G ez mint a zsolozsma naponkénti imádsága
G zene ennek a szövegnek oratorikus feldolgozása (pl. Bachtól)
lat Magnificat (anima mea Dominum) ‘Magasztalja (lelkem az Urat)’ lat magnificare
‘magasztal’, tkp. ‘naggyá tesz’: magnus ‘nagy’ | facere ‘tesz vmivé’ (az ima kezdő szavai)
magnificentia [magnificencia] † G nagyszerűség, magasztosság, dicsőség
lat, ‘ua.’ magnificus, lásd ott
magnificus [magnifikusz] † G nagyszerű, pompás, dicső
G okt egyetemi rektor címe
lat, ‘ua.’: magnus ‘nagy’ | facere ‘tesz vmivé’
Lásd még MAGNITÚDÓ
magnifier [megnifájer] G műsz erősítő
ang, ‘ua.’, tkp. ‘nagyító’ magnify fr magnifier ‘nagyít’ lat magnificare ‘magasztal’, lásd
MAGNIFICAT
magnitúdó G geol nagyság, nagyságrend, a földrengés erősségét jelző szám
G csill fényrend, az égitestek látszó fényességének mértékszáma (mely fordítottan arányos a
fényességgel)
lat magnitudo ‘ua.’ magnus ‘nagy’
 Lásd még LORDMAYOR, MAESTÀ, MAGGIORE, MAGISTER, MÁGNÁS, MAGNIFICUS, MAGNUM OPUS,
MAIESTAS, MAIORENNIS, MAJEUR, MAJOLIKA, MAJOR, MAJORITÁS, MAJUSZKULA, MAXIMUM, MERINÓ,
METRESZ, MISS, MISTRESS, MISZTRÁL
magnó G a magnetofon népszerű rövidült alakja
lásd MAGNETOFON
magnólia G növ liliomfa, tulipánfa, kora tavasszal nyíló, pompás fehér virágú keleti díszcserje
tud lat Magnolia ‘ua.’ Pierre Magnol francia botanikus nevéből
magnum opus [… opusz] G főmű, egy művész legfontosabb, legismertebb alkotása
lat, ‘ua.’, tkp. ‘nagy mű’: magnus ‘nagy’ | opus ‘mű, munka’
Lásd még MAGNITÚDÓ
mágus G varázsló, mágiát gyakorló személy
G (az ókori perzsáknál) gyógyító, jövendőmondó, álomfejtő pap
G bűvész
lat magus ‘ua.’ gör magosz ‘varázsló, jövendőmondó, csillagjós’ óperzsa magú ‘tudós,
bölcs’, ered. ‘papi ténykedést ellátó méd néptörzs’
Lásd még MÁGIA
mahájána G vall a buddhizmusnak kétezer éve kialakult és sok országban elterjedt változata, amely
már nem köti az aszketikus élethez a nirvána elérését, mint a HINÁJANA tette
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘nagy szekér’ (amelyre sokan felférnek): mahá ‘nagy’ | jáná ‘szekér’
mahagóni G növ trópusi fafajta
G ennek vöröses színű, értékes faanyaga
sp mahogani ‘ua.’ karib vagy maja indián
maharadzsa G indiai tartományi uralkodók címe
hindi, szansz mahárádzsa ‘ua.’: mahá ‘nagy’ | rádzsa ‘király’, lásd RÁDZSA
maharáni G a maharadzsa feleségének címe
hindi maháráni ‘nagy királyné’: mahá ‘nagy’ | ráni ‘királyné’ (lásd latin regina ‘ua.’)
mahatma G különös tiszteletben álló személyek címe Indiában, pl. Mahatma Gandhi (tkp.
Móhandász Karamcsand G.)
hindi, ‘nagy lélek’ szansz mahátman ‘a lélekvándorlás több fokozatán átment, istenivé
tökéletesült ember’: mahá ‘nagy’ | átman ‘lélek’ (indoeurópai rokonok: gör atmosz ‘pára’, ném
atmen ‘lélegzik’)
mahdista G tört az angol és egyiptomi uralom elleni szudáni iszlám felkelés (1882–1898) híve,
harcosa
a felkelés vezetőjének (M. Ahmed ibn Abdalláh) felvett Mahdi nevéről ar mahdí ‘a világ vége
előtt eljövő szabadító, messiás’, tkp. ‘a helyes úton járó’
mah-jong lásd MADZSONG
mahlzeit [málcejt] G jó étvágyat! ill. egészségére! (jókívánság étkezés előtt vagy után)
ném (gesegnete) Mahlzeit ‘(áldott) étkezést’: Mahl ‘étkezés’ | Zeit ‘idő’
mahomet † G ormótlanul nagy testű
G esetlen ember
magy nyj, ‘ua.’ Mohamed arab próféta nevéből, voltaképp a mohamedán törökökre utalva, akik
tagbaszakadt emberekként éltek a népi képzeletben
mahónia G növ élénksárga virágú, kékes bogyótermésű örökzöld díszcserjefaj
tud lat, ‘ua.’ B. McMahon amerikai botanikus nevéből
mahorka G kapadohány, silány minőségű, főleg szárvagdalékból álló dohány
or, ‘ua.’
maiestas [majesztász] G tört fenség, felség, a fő tisztségviselőket, utóbb a császárokat megillető
legmagasabb tisztelet az ókori Rómában, amelynek megsértése halálbüntetést is vonhatott maga
után
lat maiestas, maiestatis ‘felség, méltóság’, tkp. ‘nagyság, nagyobbság’ kf maius ‘nagyobb’
magnus ‘nagy’
Lásd még LAESIO MAIESTATIS, MAESTÀ
maiestas Domini [majesztász …] G műv Jézust az Atyaisten mellett trónon ülve, mennyei
dicsőségében ábrázoló képtípus
lat, ‘ua.’, tkp. ‘az Úr fensége’: lásd MAIESTAS | dominus ‘úr, a ház ura’
 domus ‘ház’
maieutika G fil a rávezetés szókratészi módszere, kérdések sora, amelyek mintegy világra segítik a
vitapartner születőben lévő gondolatait
tud lat maieutica
 gör maieutiké ‘ua.’, tkp. ‘bábáskodás’ maieuó ‘bábáskodik’ maia ‘anyó,
bába’
mail-art [méjlárt] G műv főleg egyedi tervezésű képeslapok, csomagolásra festett dekorációk s
humoros postai küldemények formájában megnyilvánuló modern művészeti irányzat az 1970-es
évektől
ang, ‘ua.’, tkp. ‘postaművészet’: mail ‘posta’, ered. ‘postazsák’
 ófn malaha ‘bőrzsák’ | art
lat ars, artis ‘művészet’
mailbox [méjlboksz] G számtech postaláda, elektronikus üzeneteket (e-mail) fogadó és tároló terület
számítógépben
ang, ‘ua.’: mail ‘posta’, ered. ‘postazsák’
 ófn malaha ‘bőrzsák’ | box ‘doboz, rekesz’, lásd
BOKSZ2
mainasz lásd MENÁD
mainstream [méjnsztrím] G zene a jazz konzervatív, kötött, szvinges jellegű irányzata
ang, ‘ua.’, tkp. ‘főáramlat’: main ‘fő’ | stream ‘áramlat, áram’

maiorennis [majorennisz] † G jog nagykorú
kk lat, ‘ua.’: kf maior ‘nagyobb, idősebb’
 magnus ‘nagy’ | annus ‘év’
Lásd még MAGNITÚDÓ
maître d’hôtel [metr dotel] G főpincér
G az étterem és a konyha vezetője szállodában
fr, ‘ua.’: maître ‘mester’ lat magister, lásd ott | lásd HOTEL
maîtresse lásd METRESZ
maitta G sport a mérkőzés feladása a cselgáncsban
jap, ‘ua.’
maja G tört magas fokon civilizált indián nép és hajdani birodalma a Yucatán félszigeten és
környékén, amelyet megsemmisített a spanyol hódítás
G nyelvt e nép nyelve
G (mn) e néppel, kultúrájával kapcsolatos
sp maya ‘ua.’
májá G fil a világban jelen lévő nagy illúzió a hindu és buddhista bölcseletben, az anyagi világ
káprázata, amely megköti a tökéletességre törekvőt
szansz, ‘varázserő’ má ‘teremt’
majesztatikus G fejedelmi, uralkodói
G fenséges, dicső
kk lat maiestaticus ‘ua.’, lásd MAIESTAS
majesztózus † G méltóságteljes
késő lat maiestosus ‘ua.’, lásd MAIESTAS
majeur [mazsőr] G zene dúr hangnemű
fr, ‘ua.’ lat kf maior ‘nagyobb’ magnus ‘nagy’ (a dúr skála első három hangja nagy tercet
alkot)
Lásd még MAGNITÚDÓ
majolika G műv ónmázas égetett cserép, a fajansz egy fajtája
ném Majolika ol maiolica ‘ua.’ lat Maiorica insula ‘Mallorca szigete’, tkp. ‘nagyobbik
sziget’, ti. a Baleárok két fő szigete közül lat kf maior ‘nagyobb magnus ‘nagy’ (Mallorcán
át került a ~ technikája a hispániai móroktól Itáliába)
Lásd még MAGNITÚDÓ
majonéz G konyha tojás sárgájából és étolajból citromlével készült pikáns hideg mártás
 fr (crčme) mayonnaise, ered. Mahonnaise ‘ua.’, tkp. ‘Port Mahon menorcai városból való

(mártás)’, állítólag az 1753-ban ott aratott francia győzelem alkalmából találta ki és nevezte el így
a győztes hadvezér, Richelieu herceg főszakácsa
major † G kat őrnagy
ném Major sp mayor ‘ua.’, tkp. ‘nagyobb, elöljáró’ lat kf maior ‘nagyobb, idősebb, elöljáró’
magnus ‘nagy’
Lásd még MAGNITÚDÓ
majorátus G jog elsőszülöttségi jog
tud lat maioratus ‘ua.’, lásd MAJOR
majordómusz G tört háznagy, udvarnagy
kk lat maior domus ‘a ház elöljárója’, lásd MAJOR | domus ‘ház’
majoreszkó G tört elsőszülött, címvárományos, hitbizomány várományos örököse
régi ol majorasco sp mayorazgo ‘ua.’ kk lat maioraticum ‘elsőszülöttségen alapuló öröklési
rend’ kf maior ‘nagyobb, idősebb’, lásd MAJOR
majorette lásd MAZSORETT
majoritás G pol többség, szavazattöbbség
lat maioritas ‘többség lat maior ‘nagyobb’ magnus ‘nagy’
Lásd még MAGNITÚDÓ
majorizál G pol leszavaz, szótöbbséggel elvet (indítványt, törvényjavaslatot)
ném majorisieren ‘ua.’, lásd MAJORITÁS
majré G biz ijedelem, ijedség, riadalom, félsz
hazai jidd majre, mojre ‘félelem’ héb mórá ‘ua.’
majszter † G (kisiparos) mester
hazai ném maister ném Meister ófn meistar ‘mester(ember)’ lat magister ‘elöljáró’, lásd
ott
május G az év ötödik hónapja
 lat Maius ‘ua.’ Maia római termékenység-istennő nevéből
majuszkula G nyomd nagybetű, nagy kezdőbetű
G középkori kódexírási típus alsó és felső szár nélküli betűkből
lat kics maiuscula (littera) ‘kissé nagyobb (betű)’ maius ‘nagyobb’ magnus ‘nagy’
Lásd még MAGNITÚDÓ
makadám G hengerelt zúzott kőből készült útburkolat
ném Makadam ‘ua.’ John L. MacAdam skót mérnök nevéből
makákó G áll cerkófmajom, Délkelet-Ázsiában honos, a páviánnal rokon majomfaj
port macaco ‘ua.’ bantu néger
makáma G irod rímes prózában írt humoros elbeszélés
ném Makame ‘ua.’ ar makáma ‘elmés csevegés’, ered. ‘udvari összejövetel’, tkp. ‘tartózkodási
hely’
makaó G hazárd kártyajáték
ang macao ‘ua.’ port Macau, egykori dél-kínai portugál gyarmatváros (mely
kártyabarlangjairól volt híres) kínai Ama Kao ‘az isteni anya szentélye’
makaróni G konyha csőtészta
észak-ol macaroni ol maccheroni ‘csőtészta’, ered. ‘vegyestál tésztából, húsból és zöldségből’,
innen ‘nyelvkeverék, kevert nyelvű vers’ késő gör makaria ‘árpakása’, ered. ‘boldogság’
makarosz ‘boldog’
makaronikus G irod latinból és olaszból (vagy más élő nyelvből) eredő szavakat vegyítő kevert
nyelvű (vers)
G ilyen verseket alkotó (költészet)
ol maccheronico ‘ua.’, lásd MAKARÓNI
makedón lásd MACEDÓN
makett G ép építménynek, gépnek, színpadképnek kicsinyített térbeli mása
G nyomd kiadandó könyvnek nyomatlan lapokból álló mintapéldánya
 fr maquette ‘ua.’
 ol kics machietta ‘vázlat’ macchia ‘folt, petty’ lat macula ‘folt’
Lásd még MAKULA
make-up [méjkap] G arckikészítés, arckozmetika
ang, ‘ua.’ make up ‘kikészít, sminkel’: make ‘készít, csinál’ | up ‘fel’
maki G áll lemur, hosszú farkú madagaszkári félmajom
ném Maki ‘ua.’ (?) port macaco, lásd MAKÁKÓ
makimonó G műv papír- vagy selyemtekercsre festett japán kép, amelyet kigöngyölítve egy történet
mozzanatait szemlélhetjük
jap, ‘ua.’, tkp. ‘feltekert dolog’
Makkabeusok G tört a szeleukida IV. Antiokhosz erőszakos hellenizációs törekvései és
vallásüldözése ellen kitört zsidó szabadságharc (Kr. e. 2. század) katonai vezetői, Matatija pap fiai
lat Maccabaeus gör Makkabaiosz ‘ua.’ héb makkabi ‘pöröly’ (ezt a melléknevet kapta
Júdás, a legsikeresebb hadvezér a fivérek között)
Lásd még MACABRE
makramé G text csomózással készült textildíszítés szőtteseken
fr macramé ‘ua.’ tör makramah ‘zsebkendő’ ar mikramah ‘hímzett fátyol’
makréla G áll ízes húsú tengeri hal
ném Makrele kholl makereel kk lat macarellus ‘ua.’
makró G számtech műveleti utasítások elmentett sorozata, amelyet megfelelő billentyűpár
lenyomására a gép önműködően végrehajt
ang macro ‘ua.’, ered. ‘nagy’, lásd MAKRO-
makro- G (összetételek előtagjaként) nagy (ellentétül a mikro- előtagúakhoz), hosszú
gör makrosz ‘nagy, hosszú’
makrobiotika G biol a hosszú élet lehetőségének tudományos elmélete
G olyan felfogás, amely szerint minden állati eredetű élelem káros az egészségre
ném Makrobiotik ‘ua.’, lásd MAKROBIÓZIS
makrobiózis G tud hosszúéletűség
tud lat macrobiosis ‘ua.’: lásd MAKRO- | gör biosz ‘élet’
makrociklikus G kém nagyobb, legalább 12 gyűrűből felépülő (molekula)
lásd MAKRO-, CIKLIKUS
makrocita G orv rendellenesen nagy méretű vörösvérsejt, ezek elszaporodása anémiára mutat
tud lat macrocyta ‘ua.’: lásd MAKRO- | gör kütosz ‘üreg, kamra, sejt’
makrocitózis G orv makrociták keletkezésével járó kóros állapot
tud lat macrocytosis ‘ua.’: lásd MAKROCITA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
makroevolúció G biol a fajoknál magasabb rendszertani egységek kifejlődése
lásd MAKRO-, EVOLÚCIÓ
makrofág G biol nagy falósejt
lásd MAKRO- | gör phagein ‘fal, eszik’
makrofizika G tud a szabad szemmel látható testek fizikája
lásd MAKRO-, FIZIKA
makrofotó G fényk közelfelvétel
lásd MAKRO-, FOTÓ
makroglobulin G kém nagy molekulájú globulin
lásd MAKRO-, GLOBULIN
makrokefál G orv rendellenesen nagy koponyájú
ném makrozephal ‘ua.’, lásd MAKROKEFÁLIA
makrokefália G orv a koponya túl nagy mérete mint rendellenesség
tud lat macrocephalia ‘ua.’: lásd MAKRO- | gör kephalé ‘fej’
makroklíma G met nagyobb földrajzi egységek éghajlata
lásd MAKRO-, KLÍMA
makrokozmosz G tud világmindenség, a világegyetem, az égitestek világa
ném Makrokosmos ‘ua.’, lásd MAKRO-, KOZMOSZ
makrológia G stil gondolatalakzat, egy kifejezés tartalmának megismétlése a mondaton belül más
szavakkal a nyomaték kedvéért: „és nincs oly elrejtett dolog, ami ki ne tudódnék, és világosságra
ne jőne” (Lukács evangéliuma)
gör, ‘ua.’, tkp. ‘hosszú beszéd’: lásd MAKRO- | logosz ‘beszéd’ legó ‘mond’
makromélia G orv egyes testrészek túlzott méretre fejlődése
tud lat macromelia ‘ua.’: lásd MAKRO- | gör melosz ‘tag’
makrometeorológia G met a nagy földrajzi egységekre kiterjedő légköri jelenségek
tanulmányozása
lásd MAKRO-, METEOROLÓGIA
makromolekula G kém óriásmolekula, amely több ezer atomból áll
lásd MAKRO-, MOLEKULA
makron G tört ókori görög szent terület központi része, ahol templom vagy szentély állt
gör seml, ‘ua.’ makrosz ‘nagy, hosszú, magas’
makroökonómia G közg a modern közgazdaságtannak az az ága, amely a gazdaság egészét
jellemző mennyiségek összefüggéseit vizsgálja
lásd MAKRO-, ÖKONÓMIA
makroplázia G orv testrészek aránytalan megnagyobbodása
tud lat macroplasia ‘ua.’: lásd MAKRO- | plaszisz ‘kiformálódás’ plasszó ‘formáz, alakít’
makroporózus G mezőg olyan talaj jelzője, amelyben a likacsok, hézagok sokszorta nagyobbak a
halmazt alkotó szemcséknél
lásd MAKRO-, PORÓZUS
makropszia G orv szabad szemmel végzett vizsgálat
tud lat macropsia ‘ua.’: lásd MAKRO- | gör opszisz ‘látás’
makrostruktúra G koh acélnak, fémötvözetnek a dermedéskor szabad szemmel is felismerhető
(kristályos) szerkezete
G szoc a társadalom egészére jellemző viszonyrendszer
lásd MAKRO-, STRUKTÚRA
makroszeizmikus G geol műszerek nélkül is észlelhető (földrengés)
lásd MAKRO-, SZEIZMIKUS
makroszinoptika G met a nagy kiterjedésű légköri mozgásrendszerek fejlődését kutató és hosszú
távú előrejelzéseket készítő meteorológiai szakterület
lásd MAKRO-, SZINOPTIKUS
makroszkopikus G tud szabad szemmel is látható méretű
lásd ang macroscopic ‘ua.’, lásd MAKROSZKÓPIA
makroszkópia G orv szabad szemmel végzett vizsgálat
tud lat macroscopia ‘ua.’: lásd MAKRO- | gör szkopeó ‘megfigyel’
makroszociológia G tud a társadalom átfogó törvényszerűségeit és alapszerkezetét vizsgáló
résztudomány
lásd MAKRO-, SZOCIOLÓGIA
makula G anat sárgafolt (a szemfenéken)
G folt, erkölcsi szeplő
lat macula ‘folt, anyajegy, szennyfolt’
Lásd még IMMACULATA CONCEPTIO, MACCHIA, MAKETT, MAQUIS
makulátlan G szeplőtlen, folttalan, hibátlan
G ártatlan, feddhetetlen
lásd MAKULA
makulatúra G selejtes nyomdai papír, újságpapír-hulladék
ném Makulatur fr maculature ‘ua.’ késő lat maculare, maculatum ‘beszennyez’ macula
‘folt’, lásd MAKULA
malachit G zöld színű kristályos féldrágakő
ang, ném malachit ‘ua.’: gör malakhé ‘mályva’ (talán a növény leveleinek színével kapcsolatos) |
-it (ásványra utaló toldalék)
malacia G orv lágyulás (testrészben, szövetben)
 lat malacia ‘ua.’
 malacus ‘lágy’ gör malakosz ‘ua.’
maladaptáció G biol hiányos alkalmazkodás
fr maladaptation ‘ua.’: mal- ‘nem, rosszul’
 lat male ‘ua.’ malus ‘rossz’ | lásd ADAPTÁCIÓ
Lásd még MALUM
mala fide † G jog rosszhiszeműen, csalárdul
lat, ‘ua.’: malus ‘rossz’ | fides ‘hit, hiszem, tisztesség’
Lásd még MALUM
malaga G erős, édes spanyol csemegebor
Málaga, spanyol város, a bor termőhelyének középpontja gör Malaka sémi (pun) malki
‘királynő’
maláj G Délkelet-Ázsiában többfelé, főként Malajziában élő népcsalád
G nyelvt e nép ausztronéziai típusú nyelve
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
ném Malaien ‘malájok’ malay (saját név) maláj melayu ‘vándor’
malak G vall az angyalok neve az iszlámban
ar, ‘ua.’, tkp. ‘hírvivő’ (ez a héb mal’ah megfelelője, akárcsak a gör angelosz, a mi ‘angyal’
szavunk forrása)
malakológia G áll a puhatestűekkel foglalkozó biológiai tudományág
tud lat malacologia ‘ua.’: gör malakosz ‘puha’ | lásd -LÓGIA
malamut G áll nagy termetű alaszkai szánhúzó kutya
ang malamute ‘ua.’ (az eszkimó törzs nevéről, amely kitenyésztette)
mal à propos [malapropó] G rosszkor, alkalmatlan pillanatban vagy helyen
fr, ‘ua.’: mal ‘rosszul’ lat male ‘ua.’ malus ‘rossz’ | lásd APROPÓ
Lásd még MALUM
malária G orv váltóláz, mocsárláz, visszatérő lázrohamokban és hideglelésekben megnyilvánuló,
mocsaras vidékeken terjedő fertőző betegség
ol malaria ‘ua.’ mala aria ‘rossz levegő’: lat malus ‘rossz’ | aer gör aér ‘levegő’
Lásd még MALUM
maledikció † G átok, megátkozás, átkozódás
lat maledictio ‘ua.’ maledicere, maledictum ‘megátkoz’, tkp. ‘rosszat mond (rá)’: male
‘rosszul’ malus ‘rossz’ | dicere ‘mond’
Lásd még MALUM
malefaktor G csínytevő
G † gonosztevő, tettes
lat malefactor ‘ua.’, tkp. ‘helytelenül cselekvő’: male ‘rosszul’ malus ‘rossz’ | factor ‘cselekvő’
facere, factum ‘tesz, csinál’
Lásd még MALUM
maleinsav G kém az almasav száraz lepárlásakor keletkező vegyület, a legegyszerűbb telítetlen
alifás dikarbonsav, a konzerv- és gyógyszeripar fontos alapanyaga
ném Maleinsäure ‘ua.’: lat malum ‘alma’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
mal-entendu [malantandü] G félreértés
fr, ‘ua.’: mal ‘rosszul’ lat malus ‘rossz’ | entendu ‘értett, értve’ entendre ‘ért’ lat
intendere ‘szándékozik’, lásd INTENDÁL
malevolencia G rosszakarat, rosszindulat
lat malevolentia ‘ua.’: malus ‘rossz’ | volens, volentis ‘akaró’ | velle, volui ‘akar’
Lásd még MALUM
malformáció G orv hibás fejlődés, rendellenes alakulás (szervezeté, egyes szervé)
tud lat malformatio fr malformation ‘ua.’: mal ‘rosszul’ lat male ‘ua.’ malus ‘rossz’ | lásd
FORMÁCIÓ
malgas G népr (fn) a Madagaszkár szigetét lakó nép, ennek nyelve, ennek tagja
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
saját név
malheur lásd MALŐR
malícia G gúny, kajánság, rosszmájúság
G rosszindulat, rossznyelvűség, rosszhiszeműség
lat malitia ‘gonoszság, álnokság’ malus ‘rossz’
Lásd még MALUM
maliciózus G rosszmájú, gúnyos, csúfondáros, kaján
késő lat malitiosus ‘ua.’, lásd MALÍCIA
maligán G bor szeszfoka
Malligand francia borász nevéből
malignitás G orv rosszindulatú jelleg (pl. daganat esetén)
tud lat, ‘ua.’, lásd MALIGNUS
malignus G orv rosszindulatú (daganat)
lat, ‘ua.’, tkp. ‘rosszat okozó’: malus ‘rossz’| (gi)gnere ‘nemz, okoz’
Lásd még MALUM
malleolus [malleolusz] G anat boka
tud lat, ‘ua.’ kics ‘bunkócska, kis kalapács’ malleus ‘kalapács, áldozati állat leölésére való
bunkó’
malnutrício G orv alultápláltság, hiányos táplálkozás okozta állapot
tud lat malnutritio ‘ua.’: male ‘rosszul’ malus ‘rossz’ | nutritio ‘táplálkozás’ nutrire,
nutritum ‘szoptat, táplál’
Lásd még MALUM
malokklúzió G orv a két fogsor hibás záródása
tud lat malocclusio ‘ua.’: male ‘rosszul’ malus ‘rossz’ | lásd OKKLÚZIÓ
Lásd még MALUM
malonsav G kém nyílt szénláncú telített alifás karbonsav, az almasav oxidációs terméke
ném Malonsäure ‘ua.’ lat malum ‘alma’
malőr G baj, kellemetlenség, kínos eset
fr malheur ‘balszerencse, baj’ lat mal(um) augur(ium) ‘rossz előjel’: malus ‘rossz’ | lásd
AUGURIUM
Lásd még MALUM
maltáz G biokém a malátacukor szőlőcukorrá bontását végző enzim
ném Maltase ‘ua.’: ang, fr malt ‘maláta’ | -áz (enzimre utaló toldalék)

malter G habarcs, vakolat
baj-oszt marter, malter
 ném Mörtel ‘ua.’ lat mortarium ‘mészkőzúzó’, ered. ‘mozsár
malthusianizmus [maltuziánizmus] G közg kora 19. századi elmélet, amely szerint a tömeges
elnyomorodásnak az az oka, hogy a javak termelésének növekedése nem tart lépést a népesség
szaporodásával
ang Malthusianism ‘ua.’:
 Malthusian ‘malthusi’ Th. R. Malthus angol demográfus, az
elmélet megfogalmazója nevéből | lásd -IZMUS
malthusiánus [maltuziánus] G közg a malthusi demográfiai elmélet híve, hirdetője
lásd MALTHUSIANIZMUS

maltol G kém telítetlen gyűrűs ketonalkohol, a maláta pörkölésekor keletkezik, erősíti az édes íz
érzékelését
ném Maltol ‘ua.’: ang malt ‘maláta’ | lásd (ALKOH) OL

maltóz G kém malátacukor
ang maltose ‘ua.’: malt ‘maláta’ | -óz (cukrokra utaló toldalék)

maltozúria G orv maltózvizelés
tud lat maltosuria ‘ua.’: lásd MALTÓZ | gör uron ‘vizelet’

malum G betegség, baj
lat seml, ‘ua.’, tkp. ‘rossz dolog’
 malus ‘rossz’
Lásd még CONTRAMAL, MALA FIDE, MAL À PROPOS, MALÁRIA, MALEDIKCIÓ, MALEFAKTOR, MALÍCIA,
MALIGNUS, MALŐR, MALVERZÁCIÓ
malvázia G zamatos, édes dél-görögországi borfajta
ol Malvasia
 gör Monembaszia, szőlőtermeléséről híres dél-peloponnészoszi görög város
magy mazsola
malverzáció † G jog hűtlen kezelés, sikkasztás
kk lat malversatio ‘ua.’: malus ‘rossz’ | gyak versari ‘foglalkozik (vmivel), ügyködik’ vertere,
versum ‘fordít’
Lásd még MALUM
mamaliga G puliszka (a keleti magyar nyelvjárásokban)
rom m%m%lig% ‘ua.’
mamba G áll karcsú kígyó Közép- és Dél-Afrikában
ang, zulu imamba ‘ua.’
mambó G az 1960-es években elterjedt, karibi eredetű gyors, páros ütemű társastánc
ang, sp, ‘ua.’ haiti kreol mambu ‘vudu papnő’ afrikai
mameluk G tört egyiptomi arab szultánok rabszolgákból képzett testőrsége
G tört ennek puccsa révén feltört egyiptomi dinasztia és uralkodó réteg (1250–1517)
G tört Napóleon egyiptomi testőrségének tagja
G pol, gúny a Tisza Kálmán-kormányzat feltétlen híve és kiszolgálója
ném Mameluck ol mamelucco ‘ua.’ ar mamlúk ‘rabszolga’, tkp. ‘birtoklott tárgy’
mamilla G anat emlőbimbó
tud lat kics, ‘ua.’, lásd MAMMA
mamma G anat emlő
lat ‘ua.’ (a szopó gyermek hangadását utánozza)
Mammalia G áll az emlősök osztálya
tud lat tbsz seml ‘ua.’ mammalis ‘emlős, az emlővel kapcsolatos’ mamma, lásd ott
mammográf G orv az emlőről röntgenfelvételt készítő berendezés rákgyanús szövetelemek
felderítésére
ang mammograph ‘ua.’, lásd MAMMOGRÁFIA
mammográfia G orv rákszűrés során erre alkalmas berendezéssel végzett emlővizsgálat
tud lat mammographia ‘ua.’, lásd MAMMA, -GRÁFIA
mammon G a pénz bálványa, a gazdagság megszemélyesítője
G nyereségvágy
lat, gör mammonasz ‘ua.’ arámi mámón ‘gazdagság, vagyon’ (Jézus szavaiból, Mt 6,24)
mamut G áll az elefánthoz hasonló, kihalt nagy agyaras emlős
ném Mammut fr mammouth or mamont ‘ua.’ jakut mamma ‘föld’ (amikor az első ~ot a
szibériai Jakutiában kiásták, a helybeliek azt hitték, hogy föld alatt élő állat)
mamzel † G kisasszony
G (francia) nevelőnő
ném Mamsell ‘gazdasszony uradalomban vagy szállodában’ fr mademoiselle ‘kisasszony’, lásd
ott
mana G vall sok alakban megnyilvánuló, személytelen természetfölötti erő a melanéziai és
polinéziai népek hiedelemvilágában
polinéz szó
management lásd MENEDZSMENT
manager lásd MENEDZSER
manatusz G áll távolról az elefánttal rokon, nagy testű növényevő vízi emlős
helyesebben manáti sp manatí ‘ua.’ karibi indián manati ‘csecs, tőgy’
mańana [manyána] G holnap
G tréf majd, egyszer, valamikor, soha napján
sp, ‘ua.’, tkp. ‘korán reggel’ nép lat maneana ‘korán’ lat mane ‘reggel’
mancando [mankandó] G zene halkítva, halkulva (adandó elő)
ol, ‘ua.’ mancare ‘elmarad, késik’ lat mancus ‘csonka, hibás, hiányos’
Lásd még MANKÓ
manchette lásd MANDZSETTA
manco lásd MANKÓ
mancipatio [mancipáció] G tört az adásvétel ünnepélyes formája az ókori Rómában, öt tanúval,
mérlegtartóval (aki a vételárat rézlemezekben kimérte) és előírt formulák kimondásával
lat, ‘ua.’
 mancipare, mancipatum ‘átenged, elad’ manceps, mancipis ‘vevő’: manu ‘kézzel’
manus ‘kéz’ | capere ‘megfog’
Lásd még EMANCIPÁL, MANUÁLIS
mandala G vall körből és négyzetekből álló, szimbolikus jelekkel teli sematikus világábra,
meditációs tárgy hinduista és buddhista szertartásokban
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘korong, kör’
mandarin1 G tört magas rangú hivatalnok a kínai császárságban
ném Mandarin port mandarim ‘kínai tisztviselő’ maláj mantari ‘tanácsos, miniszter’
hindi mantri szansz mantrin ‘tanácsos’ mantra ‘tanács’
mandarin2 G növ a narancshoz hasonló édes, gerezdes termést hozó fa
G növ ennek gyümölcse
ném Mandarine fr mandarine ‘ua.’ sp (naranja) mandarina ‘mandarin(narancs)’ (a hajdani
kínai tisztviselők öltözetének színéről)
mandatárius G jog megbízott, meghatalmazott
késő lat mandatarius ‘megbízatással bíró’, lásd MANDÁTUM
mandátum G pol képviselői vagy államelnöki megbízatás
G pol ennek időtartama
G tört a két világháború között népszövetségi megbízás a győztes hatalmaknak volt német és török
területek fölötti gyámságra
G ilyen gyámsági terület (pl. Palesztina 1921–1948 között)
lat mandatum ‘megbízás’ mandare, mandatum ‘megbíz, utasít’, tkp. ‘kézbe ad’: manus ‘kéz’ |
dare ‘ad’
Lásd még MANUÁLIS
mandibula G anat állkapocs
lat, ‘ua.’ mandere ‘rág’
mandiner G ját biliárdasztal rugalmas kerete, amelyről a golyó visszapattan
G a keretről visszapattanó golyóval elért ütközés
 magy ném mantinell ‘ua.’ ?
mándli G ölt posztódolmány, régi falusi férfiviselet
ném nyj mantl, mandl ném Mantel ‘köpönyeg’ késő lat kics mantellum ‘rövid köpeny’
mantum ‘kendő, lepedő, köpeny’
mandolin G zene domború hangtestű, négyhúrú pengetős hangszer
fr mandoline ol kics mandolino ‘ua.’ mandola, mandora, ered. pandora ‘nagyobb négy-
vagy hathúros pengető hangszer’ gör pandura ‘háromhúrú hangszer’ egyipt ?
Lásd még BENDZSÓ
mandorla G műv mandula alakú dicsfény Jézus és Mária alakja körül a korai keresztény
művészetben
ol, ‘mandula’ késő lat amandola lat amygdala gör amügdalé ‘ua.’
Lásd még AMIGDALIN
mandragóra G növ a burgonyafélékhez tartozó vastag gyökerű mediterrán növény, melynek kétágú
gyökere emberalakot formáz
lat mandragora gör mandragorasz ‘ua.’ perzsa mardum-gia ‘ember-növény’
mandrill G áll nagy testű nyugat-afrikai páviánfaj
ném Mandrill sp mandril ‘ua.’ guineai bennszülött nyelvből
mandzsetta G ölt kézelő, karvédő
G műsz csőkarmantyú
ném Manschette fr kics manchette ‘ua.’ manche ‘ruhaujj’ lat manica ‘ruhaujj, kézbilincs’
manus ‘kéz’
 Lásd még MANUÁLIS
mandzsu G népr Mandzsúriában lakó nép, ennek nyelve, ennek tagja
G (mn) e néppel kapcsolatos
mandzsu-tunguz manchu ’tiszta’
manes [mánesz] G vall az ősök jótékony szellemei az ókori Rómában, akiknek kiterjedt kultuszuk
volt
lat, ‘ua.’
manézs G a cirkusz porondja
G fedett lovarda
fr mančge ‘lóidomítás, lovarda’ ol maneggio ‘fogás, kezelés, lovarda’ maneggiare ‘kezel’:
lat manu ‘kézzel’ manus ‘kéz’ | agere ‘cselekszik, űz’
Lásd még MANUÁLIS
mangán G kém ezüstfehér, rideg fémes elem
ném Mangan késő lat manganesium Magnészia ókori tartományról, lásd még MÁGNES,
MAGNÉZIUM
manganát G kém a mangánsav sója
lásd MANGÁN | -át (savmaradékra utaló toldalék)

manganin G koh kevés nikkelt és 12% mangánt tartalmazó rézötvözet
ang, ‘ua.’: lásd MANGÁN | -in (termékre utaló toldalék)

manganit G ásv oszlopos kristályokat alkotó, jól hasadó barna mangánhidroxid ásvány
ang manganite ‘ua.’: lásd MANGÁN | -it (ásványra utaló toldalék)

mangó G növ nagy, fűszeres ízű trópusi gyümölcs
ang mango
 port manga maláj manggá tamil mán-káy ‘ua.’
mangold G növ nagy leveléért vagy húsos levélnyeléért termesztett, késő ősszel érő répaféle
főzelék- és salátanövény
ném Mangold ‘ua.’: ófn manag ‘sok’ | waltan ‘ural, irányít’

mangrove G növ forró égövi tengerpartok árterén honos, léggyökeres növényzetű erdő vagy cserjés
ang, ‘ua.’
 sp mangle, ered. mangue ‘gyökérfa’ aravak indián szó (mai ~ alakja az ang grove
‘liget’ beleértésével jött létre)
manguszta lásd MONGÚZ
mánia G lél túlfokozott, ingerlékeny állapotban megnyilvánuló elmezavar
G lél téveseszme, rögeszme, kényszerképzet
G átv szenvedély, megszállottság, bolondéria
G kóros kötődés valamihez
tud lat mania ‘ua.’ gör mania ‘őrjöngés’ mainó ‘őrjöng, tombol’
Lásd még MENÁD
mániákus G megszállott, elvakult, vakbuzgó
G hóbortos, bogaras, rigolyás, dilis
fr maniaque ‘ua.’, lásd MÁNIA
mániás-depressziós G orv túlzott élénkségű és mélyen levert lelkiállapot állandó váltakozásában
megnyilvánuló (elmezavar)
lásd MÁNIA, DEPRESSZIÓ
manicheizmus G vall ókori dualisztikus vallás perzsa (zoroasztrikus), keresztény, zsidó és
buddhista elemekből
tud lat manichaeismus ‘ua.’, lásd MANICHEUS, -IZMUS
manicheus G vall a manicheizmus (egykori) követője
lat manichaeus gör manikhaiosz ‘ua.’ héb Máni Hajjá ‘az élő Máni’ Máni, e vallási tan
görög-perzsa alapítója, lásd még MANICHEIZMUS
manicure lásd MANIKŰR
manier lásd MANÍR
maniera greca [… gréka] G műv a bizánci formák és stíluselemek a korai olasz festészetben (a
reneszánsz művészeti irodalom szakszava)
 ol, ‘görög modor’: lásd MANIER(IZMUS) | greco
 lat graecus ‘görög’
maniera tedesca [… tedeszka] G műv a gótika elnevezése az olasz reneszánsz művészeti
irodalomban
ol, ‘német modor’: lásd MANIER(IZMUS) | tedesco
 ófn diutisk ‘német’, ered. ‘a népből való’
diot gót diuda ‘nép’
manierizmus G műv az itáliai képzőművészet 16. századi, mozgalmas és végletekre hajló irányzata
ném Manierismus ol manierismo ‘ua.’: maniera ‘mód, eljárásmód, modor’ késő lat
manneria ‘ua.’ lat manus ‘kéz’ (a korábbi felfogás szerint a ~ a reneszánsznak csak a modorát
vitte tovább kevés önállósággal) | lásd -IZMUS
Lásd még MANÍR
manifeszt G nyilvánvaló, szemmellátható, kézzelfogható
ném manifest ‘ua.’ lat manifestus ‘kézzelfogható, tetten ért’: manus ‘kéz’ | festus ‘fogható’ ?
Lásd még MANUÁLIS
manifesztáció G kinyilatkoztatás, kijelentés
G megnyilvánulás
G pol tüntetés
ném Manifestation ‘ua.’, lásd MANIFESZT
manifesztál G kinyilatkoztat, kinyilvánít
G tüntet
ném manifestieren fr manifester ‘ua.’ késő lat manifestare, manifestatum ‘nyilvánvalóvá
tesz’, lásd MANIFESZT
manifesztálódik G kinyilvánul, megnyilvánul
G érvényre jut, érvényesül
lásd MANIFESZTÁL
manifesztum G új politikai, művészeti vagy irodalmi eszményeket meghirdető kiáltvány
G nyilatkozat, szózat, felhívás
újk lat manifestum ol manifesto ‘ua.’, lásd MANIFESZT
manikűr G körömápolás, kézápolás
G † kézápolónő
fr manicure ‘ua.’: lat manus ‘kéz’ | cura ‘gondozás’
Lásd még MANUÁLIS
manióka G növ forró égövi cserje, melynek gyökérgumóiban keményítő halmozódik fel, ennek
lisztje sokfelé fontos táplálék
ném Maniok sp mandioca indián mandihoca ‘ua.’
manipuláció G kézzel végzett művelet
G kezelés, eljárás
G sajtó a közvélemény befolyásolása a tömegtájékoztatási eszközök útján
G átv mesterkedés, ügyesség, ravaszkodás
ang, fr manipulation ‘ua.’, lásd MANIPULÁL
manipulál G kezel (anyagot, szerszámot)
G ravaszkodik, ügyeskedik, mesterkedik
G folyamatos visszaélést követ el
G ravaszul és közvetetten befolyásol, terel, irányít (egyént, közvéleményt)
ném manupulieren fr manipuler ‘ua.’ újk lat manipulare ‘kezel’ lat manipulus ‘katonai
egység’, lásd ott
manipuláns † G (mn) kat továbbszolgáló
G (fn) élelmezési altiszt
ném manipulant ‘ua.’, lásd MANIPULÁL
manipulátor G műsz az emberi kéz munkáját elvégző, az ujjak mozgását követő, távolról irányított
készülék (pl. sugárveszélyes térben)
ang, ném manipulator ‘ua.’, lásd MANIPULÁL
manipulus G tört római katonai egység, a cohors harmadrésze
G vall a katolikus pap miseöltözetében a bal alsó karon viselt széles, díszes szalag
lat maniplus vagy manipulus ‘kis katonai egység’, tkp. ‘maroknyi szalma, amelyet egy rúdon
hadijelvényként vittek’, ered. ‘kézbe való, egy maroknyi’: manus ‘kéz’ | plere ‘telít, megtölt’ (a
fenti második jelentés, valamint az újk lat manipulare, lásd MANIPULÁL jelentésköre késői és
önálló fejlemény a szó manus eleme alapján)
Lásd még MANUÁLIS
manír G modor, mód, szokás
G modorosság, keresettség, mesterkéltség
ném Manier ‘mód, modor’ fr maničre ‘mód’ késő lat manueria ‘ua.’ manus ‘kéz’
Lásd még MANUÁLIS
manitu G vall a „Nagy Szellem”, személytelen természetfeletti erő az észak-amerikai indiánok
hitvilágában
fr manitou algonkin indián manitu ‘ua.’
mankó G ker pénztári vagy raktári hiány
ném Manko ol manco ‘hiány’ mancare ‘hiányzik’ lat mancus ‘csonka’
manna G vall égből hullott ízes eledel, amely a bibliai legenda szerint a zsidókat táplálta a pusztai
vándorlás során
G növ a tamariszkusz és más növények megsebzett kérgéből folyó cukortartalmú nedv beszáradt
formája
G növ mannazuzmó, ehető pusztai zuzmóféle
G nyj harmatkása magja
G átv váratlan ajándék
lat, gör manna héber mán ‘ua.’ (a bibliai szöveg magyarázata szerint) héb mán hu? ‘mi ez?’
(a zsidók csodálkozó kiáltása, amikor először megpillantották)
mannequin lásd MANÖKEN
mannit G kém megsebzett növények váladékában, egyes fák nedvében nagy mennyiségben található
cukoralkohol
ang mannite ‘ua.’: lásd MANNA | -it (vegyületre utaló toldalék)
mannlicher G kat ötlövetű puska
F. Mannlicher osztrák feltaláló nevéből
mannóz G kém egyszerű cukor, a glukóz szerkezeti változata
ang, ném mannose ‘ua.’: lásd MANNA | -óz (cukorra utaló toldalék)
mannschaft [mancsaft] G kat legénység, rangfokozat nélküli katonák összessége
ném, ‘ua.’: Mann ‘férfi’ | -schaft (összefoglaló értelmű német toldalék)
mano destra [máno desztra] G zene jobb kézzel (játszandó)
ol, ‘ua.’: mano lat manus ‘kéz’ | destro lat dexter, lásd DEXTER(ITÁS)
Lásd még MANUÁLIS
manométer G fiz nyomásmérő
ang, ném manometer ‘ua.’: gör manosz ‘ritka’ | metreó ‘mér’
ma non troppo G zene de ne túlságosan (tempójelzések kiegészítő eleme, pl. allegro ~)
ol, ‘ua.’: ma népi lat magis ‘de’, ered. ‘inkább’ | ol, lat non ‘nem, ne’ | ol troppo fr trop
‘nagyon, túlságosan’, ered. ‘sok’ kk lat troppus frank thropo ‘nyáj, tömeg’ lat turba
‘tömeg’
Lásd még TRUPP
manoeuvre lásd MANŐVER
mano sinistra [máno szinisztra] G zene bal kézzel (játszandó)
ol, ‘ua.’: mano lat manus ‘kéz’ | sinistro lat sinister ‘bal, balkezes’, ered. ‘szerencsés’ (a
római augur délnek fordulva jósolt, s így balra esett a jó jelt hozó kelet), utóbb ‘baljós,
szerencsétlen’ (a görög jóslási szokás alapján, mely északot tüntette ki)
Lásd még MANUÁLIS
manöken G ölt divatújdonságokat a nyilvánosság előtt bemutató próbakisasszony
fr mannequin ‘ua.’, ered. ‘próbabábu, kirakati bábu’ flamand kics manikin ‘emberke’ man
‘ember’
manőver G kat hadmozdulat, csapatmozdulat, hadművelet
G hajó hajó irányt kereső mozgása
G átv csel, cselfogás, mesterkedés
ném Manöver fr manoeuvre ‘művelet, hadgyakorlat, furfang’ kk lat manuopera ‘kézzel
végzett munka’: manus ‘kéz’ | opus, operis ‘munka, mű’
Lásd még MANUÁLIS
manőverez G kat hadmozdulatot hajt végre
G biz cselez, mesterkedik
lásd MANŐVER
man probiert [man probírt] G próba szerencse, hátha sikerül, meg kell kísérelni
ném, ‘az ember próbálkozik’: man (általános alany) Mann ‘ember, férfi’ | probieren
‘megkísérel’ lat probare ‘próbál, bizonyít’ probus ‘helyes, jó, derék’
magy próbál
manréza G vall katolikus lelkigyakorlatos ház
Manresa spanyol város nevéből, ahol Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítója két esztendőt
töltött egy barlangban elmélkedéssel
mans G ját a bridzsben a játszma (robber) első fele, ill. annak a párosnak a helyzete, amely még
nem nyert game-et
ném Mansch ‘ua.’, tkp. ‘kása, latyak’
mansard lásd MANZÁRD
mantilla G ölt a fejet és vállat takaró csipkefátyol
sp, ‘ua.’ késő lat kics mantellum ‘rövid köpeny’ mantum ‘kendő, lepedő, köpeny’
Lásd még MÁNDLI
mantissza G mat a logaritmusnak tizedes törtből álló része
tud lat mantissa, ered. mantisa ‘hozzáadás, toldalék’ kelta
mantra G vall szent szöveg, fohász, mágikus formula a hinduizmusban és a buddhizmusban
ang, ‘ua.’ szansz mántrasz ‘szent szöveg, varázsige’ mánjate ‘gondol’
manuál G zene (egy vagy több) kézi billentyűsor (orgonán, harmóniumon, csembalón)
ném Manual ‘ua.’, lásd MANUÁLIS
manuále G kézikönyv
újk lat seml manuale ‘kézi, kézbe való dolog’ lásd MANUÁLIS
manuális G kézi, kézzel végzett
lat manualis ‘a kézzel kapcsolatos’ manus ‘kéz’
Lásd még EMANCIPÁCIÓ, MANCIPATIO, MANDÁTUM, MANDZSETTA, MANÉZS, MANIFESZT, MANIKŰR,
MANIPULUS, MANÍR, MANŐVER, MANU BREVI, MANUBRIUM, MANUFAKTÚRA, MANUMISSIO,
MANUPROPRIA, MANUSCRIPTUM, MANUS MORTUA, MASTIFF, MASZTURBÁL, MENEDZSEL
manu brevi [mánu brévi] † G rövid úton, teketória nélkül
lat, ‘ua.’, tkp. ‘rövid kézzel’: manu ‘kézzel’ manus ‘kéz’ | brevis ‘rövid’
Lásd még MANUÁLIS
manubrium † G markolat, nyél
lat, ‘ua.’ manus ‘kéz’
Lásd még MANUÁLIS
manufaktúra G gazd kézműves technikával, munkamegosztás alapján termelő, 16–18. századi
üzem
G kézműipar
ném Manufaktur fr manufacture ‘ua.’, tkp. ‘kézművesség’: lat manu ‘kézzel’ manus ‘kéz’ |
factura ‘készítmény’ facere, factum ‘csinál’
Lásd még MANUÁLIS
manu militari [mánu militári] † G fegyveres erővel, háborús úton, erőszakkal
lat, ‘ua.’, tkp. ‘katonai kézzel’: manu ‘kézzel’ manus ‘kéz’ | lásd MILITÁRIS
Lásd még MANUÁLIS
manumissio [manumisszió] G tört rabszolga felszabadítása az ókori Rómában
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘kéztől elküldés’: manu ‘kéztől’
 manus ‘kéz’ | missio ‘küldetés, elküldés’
mittere, missum ‘küld’
Lásd még MANUÁLIS, MISSZIÓ
manupropria † G saját kezű aláírás, kézjegy
lat manu propria ‘saját kezével’: manu ‘kézzel’ manus ‘kéz’ | proprius ‘saját’ ?
Lásd még MANUÁLIS
manuscriptum [manuszkriptum] † G kézirat
lat, ‘ua.’: manu ‘kézzel’ manus ‘kéz’ | scriptum ‘leírt dolog’ scribere, scriptum ‘ír’
Lásd még MANUÁLIS
manus mortua [manusz mortua] G jog holtkéz, törvényi okokból eladhatatlan vagy kisajátíthatatlan
birtok
lat, ‘ua.’: manus ‘kéz’ | mortuus ‘halott’ mori, mortuus ‘meghal’
Lásd még MANUÁLIS
manusz G biz alak, pasas, illető
cig, ‘ember, férfi’
manx G nyelvt a Man szigeten beszélt, mára kihalt kelta nyelv
ang kelta (gael) manx ‘mani, a Man szigethez tartozó’
manzárd G ép megtört vonalú tető padlástérbe épített lakás körül
ném Mansarde ‘ua.’ François Mansard 17. századi francia építész nevéből
manzsetta lásd MANDZSETTA
manysi G népr a finnugor nyelvcsalád ugor ágához tartozó nép, más néven vogul
G nyelvt e nép ma már csak néhány ezer ember által beszélt nyelve, a magyar legközelebbi rokona
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
saját név, eleme a magyar, régebben magyer névnek is, amely tkp. ‘manysi férfi’, manjs|erj (a
nys gy hangváltozás párhuzamos példája a manysi anjsar magy agyar)
maoista G pol a maoizmus eszméinek híve, követője
ang Maoist ‘ua.’, lásd MAOIZMUS
maoizmus G pol a marxizus–leninizmusnak Mao által „továbbfejlesztett” változata, központi eleme
a „permanens forradalom”
ang Maoism ‘ua.’: Mao Ce-tung kínai államférfi nevéből | lásd -IZMUS
maori G népr (fn) az Új-Zéland őslakosságát alkotó nép, ennek nyelve, ennek tagja
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
saját név, tkp. ‘bennlakó, honos’
mappa G iratgyűjtő, irattartó, iratrendező
G † térkép, földabrosz
kk lat mappa (mundi) ‘(föld)abrosz’ mappa ‘kendő’
mappáció G földr térképészeti felmérés
auszt ném Mappation ‘ua.’ mappieren ‘térképészeti felmérést végez’, lásd MAPPA
mapuche [mapucse] G népr őslakos chilei indián népcsoport, az araukán nép egyik ága
sp, ‘ua.’ saját név
maquis [maki] G növ a Földközi-tenger partvidékein gyakori sűrű, örökzöld cserjés terület
G tört a német megszállók ellen küzdő francia partizánmozgalom a II. világháború idején
fr, ‘ua.’ ol macchia, lásd ott (a partizánok az áthatolhatatlan bozótosokban találtak rejtekhelyet)
maquisard [makizár] G tört a német megszállók ellen küzdő francia partizánmozgalom tagja a II.
világháború idején
fr, ‘ua.’, lásd MAQUIS
marabu G áll a gólyával rokon afrikai dögevő madár
fr marabout port marabuto, lásd MARABUT (az elnevezés alapja a ~ komikusan méltóságteljes
járása)
marabut G vall mohamedán remete, szent, aszkéta
G vall a szent sírja, síremléke
port marabuto ar murabit ‘ua.’
maraschino [maraszkínó] G meggylikőr
ol, ‘ua.’
 marasca, amarasca ‘fekete meggy’ lat amarus ‘keserű’
maráthi G nyelvt India középső és nyugati részein 65 millió ember által beszélt ind nyelvváltozat
ang marathi ‘ua.’
 Marátha vagy Mahratta, a 17–19. század során fennállt közép-indiai állam
szansz mahárástra ‘nagy királyság’: mahá ‘nagy’ | rástra ‘királyság’ rádzsa ‘király’
maratoni G sport 42 195 méteres távon az első újkori olimpia óta rendezett (futóverseny)
G átv nagyon sokáig elhúzódó, hosszan tartó (pl. sakkverseny)
G véget érni nem akaró (pl. vita)
a gör Marathón helynévből (ahonnan a perzsák elleni nagy győzelem hírével egy harcos megállás
nélkül Athénig futott Kr. e. 490-ben)
maraudeur lásd MARODŐR
maravédi G régi, csekély értékű spanyol pénzérme
sp maravedí ar Murabitín ‘hispániai mór dinasztia a 12–13. században’
marazmus G orv sorvadás
G átv fásultság, tespedés
tud lat marasmus gör maraszmosz ‘sorvadás’ marainó ‘sorvad, fonnyad’
marcato [markátó] G zene kiemelve, hangsúlyozva, nyomatékkal (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘jelölt, jellegzetes’ marcare ‘megjelöl’ frank markon ‘ua.’
Lásd még MARKER
marche lásd MARS
marchesa [markéza] G olasz márkinő
lásd MÁRKÍZ
marchese [markéze] G olasz márki
lásd MÁRKI
marcia [marcsa] G zene induló
ol, ‘ua.’ fr marche, lásd MARS
marciális † G katonai, hadi (pl. törvényszék)
G katonás, harcias, marcona
újk lat Martialis ‘ua.’, ered. ‘Mars istenhez tartozó’ Mars, Martis, a háború római istensége
marcipán G konyha őrölt mandulából, vajból és cukorból készült édesség
ném Marzipan ol marzapane ‘ua.’, ered. ‘cukorkás doboz, dobozka, pénzgyűjtő doboz’ ar
mautabán ‘bizánci pénzérme hátoldalán a trónoló Krisztussal’, tkp. ‘ülő király’
március G az év harmadik hónapja
 lat Martius ‘ua.’ Mars, Martis római hadisten nevéből
mardi gras [… gra] G vall húshagyó kedd (hamvazószerda előtt), sokfelé hagyományosan eszem-
iszom és mulatság napja
 fr, ‘kövér kedd’: mardi lat Martis dies ‘kedd’, tkp. ‘Mars napja’ | gras lat crassus ‘kövér,
zsíros’
mare [máre] G csill tenger, sík felszínű, bazaltlávával feltöltött terület a Hold felszínén, pl. a Mare
Imbrium (‘esők tengere’)
lat, ‘tenger’ (Galilei óta sokáig valóban tengernek hitték ezeket a hegyekkel övezett síkokat)
Lásd még MAAR, MAREMMA, MAREOGRÁF, MARINÁD, MARINHA, MARINÍROZ, MARINOTERÁPIA,
MARITIM, MARSCH
maréchal lásd MARSALL
maremma G földr tengerparti, egykor mocsaras sík vidék Toscanában
ol, ‘ua.’ lat (terra) maritima ‘tengerparti (föld)’, lásd MARITIM
Lásd még MARE
maréna G áll lazacféle planktonevő hal az Északi-tengerben és hidegvízű alpi tavakban
lat, ‘ua.’
mareográf G földr a tengerszint változásait önműködően rögzítő műszer
ang mareograph ‘ua.’: késő lat marea ‘árapály’ lat mare ‘tenger’ | lásd -GRÁF
Lásd még MARE
márga G földr mészkő és agyag keverékéből álló kőzet, ill, ennek mállásából keletkezett talaj
lat marga ‘fehér talaj’
 kelta ?
margarin G élelm növényi olajokból és tejből hőkezeléssel és ízesítéssel előállított vajpótló zsiradék
ném Margarin
 fr margarine ‘ua.’: (acide) margarique ‘margársav’ gör margaron ‘gyöngy’
(ez a zsírsav gyöngyösen csillog) | -in (vegyületre utaló toldalék)
margarit G ásv gyöngycsillám, pikkelyes-leveles kálcium-alumínium-szilikát
gör margaron ‘gyöngy’ | -it (ásványra utaló toldalék)
marge [marzs] G ker árrés, haszonrés
fr, ‘ua.’, tkp. ‘szegély’ lat margo, marginis ‘szél, szegély’, lásd MARGÓ
margináliák G nyomd kisebb betűkkel a lapszélre nyomtatott jegyzetek, megjegyzések, vezérszavak
tud lat tbsz seml (verba) marginalia ‘lapszéli (szavak)’, lásd MARGINÁLIS
marginális G lapszéli, lapszélre jegyzett
G szélső
G jelentéktelen, mellékes
G szoc lecsúszott, a társadalom vagy a közélet peremére szorult
lat marginalis ‘szélső, szegélyező’ margo, lásd MARGÓ
marginalizál G pol, szol félreszorít, háttérbe szorít, a társadalom vagy a politikai élet peremére
szorít
hazai latinos képzés a MARGINÁLIS nyomán
marginalizmus G közg határhaszon-elmélet, amely a fogyasztási termék egyensúlyi árát a
fogyasztók hasznossági értékítéletével magyarázza
G közg határelemzés, a használati érték és a csereérték közötti összefüggések vizsgálatára szolgáló
elmélet
ang marginalism ‘ua.’, lásd MARGINÁLIS, -IZMUS
margó G lapszél, szél, szegély
G írógép lapszélbeállítója
lat margo, marginis ‘szél, szegély, határ’
mari G népr finnugor nyelvet beszélő nép, más néven cseremisz
G nyelvt e nép nyelve, a finn-permi ág volgai csoportjának tagja
saját név marij ‘ua.’ ?
mariage [mariázs] G ját kártyajátékokban a király és a dáma egy kézben
fr, ‘ua.’, tkp. ‘házasság’ marier lat maritare ‘összeházasodik’ maritus ‘férj’ (?) mas,
maris ‘férfi, hím’
Lásd még MASZKULIN
marianizmus G vall Mária-tisztelet
kk lat Marianismus ‘ua.’: Maria héb Mirjam ‘keserűség’ | lásd -IZMUS
máriás G ját magyar kártyával játszott kártyajáték, amelyben nyerő figura, ha egy kézben király és
felső van együtt
auszt ném Mariasch ‘ua.’ fr mariage, lásd ott
marihuána G az indiai kender szárított virágából és leveléből nyert, cigarettában élvezett kábítószer
sp marijuana ‘ua.’ ?
marimba G zene xilofonhoz hasonló afrikai eredetű ütőhangszer dzsessz-zenekarban
ang, sp, ‘ua.’ bantu néger, pl. ciluba madimba ‘ua.’
marinád G konyha ecetes, sós, fűszeres páclé
fr marinade ‘ua.’ marin ‘tengeri’ lat marinus ‘ua.’ mare ‘tenger’ (mert a tenger víze sós)
Lásd még MARE
marinha G irod gallego vagy portugál sajkadal, bárkadal
port (cançăo) marinha ‘tengeri (dal)’ lat marinus ‘tengeri’ mare ‘tenger’
Lásd még MARE
mariníroz G konyha marinádban pácol (halat, vadat)
ném marinieren fr mariner ‘ua.’, lásd MARINÁD
Lásd még MARE
marinizmus G irod dagályos képekben és mitológiai utalásokban tobzódó költői stílus a 17.
században
ol marinismo ‘ua.’
 Gianbattista Marino olasz költőről
marinoterápia G orv tengerparti tartózkodás mint gyógyító eljárás
tud lat marinotherapia ‘ua.’: marinus ‘tengeri’
 mare ‘tenger’ | lásd TERÁPIA
Lásd még MARE
mariológia G vall a Máriával mint Jézus anyjával kapcsolatos tanokkal és hittételekkel foglalkozó
dogmatikai tudományág a katolikus teológiában
tud lat mariologia ‘ua.’: Maria héber Mirjam ‘keserűség’ | lásd -LÓGIA
marionett G szính zsinórokkal mozgatott báb
G szính ilyen bábokkal előadott színjáték
G átv bábember, önálló akarat nélküli, mások által befolyásolható ember
ném Marionette fr kics marionette ‘ua.’ Marion (talán egy ilyen nevű bábfiguráról)
maritim † G tengeri, tengerparti
G a tengerrel kapcsolatos
ném, lat maritimus, ered. maritumus ‘ua.’: mare ‘tenger’ | tueri ‘néz, figyel, őriz’
Lásd még MARE
márka1 G közg némely állam (német, finn) pénzneme (2002 előtt)
G † arany vagy ezüst súlyegysége, fél font
ném Mark ‘régi súlyegység’, majd ‘pénznem’ (1871–2001) kfn marca ‘súly- és pénzegység
(hitelesítő jelzéssel ellátott ezüstrudak alapján)’ ófn marc ‘határ, határ jelzése, jel’
Lásd MARKÁNS, MARKÍROZ
márka2 G ker cégjelzés, árujegy, címke, áruvédjegy
G ezzel szavatolt származású és jó minőségű gyártmány
G (áru)fajta, gyártmány
ném Marke ‘jel, jegy, védjegy’ ófn marc ‘határ, határ jelzése, jel’
markáns G határozott, éles, élesen metszett
G erőteljes, kifejező
G jellegzetes, szembeszökő
ném markant ‘feltűnő, élesen kirajzolódó’ fr marquant ‘szembetűnő’ marquer ‘megjelöl,
jellemez’ normann-fr merquier skand merki ‘ua.’
márkás G védjegyzett (áru)
G kiváló, elsőrendű
lásd MÁRKA2
markazit G ásv zöldessárga, ékkőnek is használt ásvány
ném Markasita fr marcassite ar markasita ‘ua.’ ?
markecol G argó (ittas vagy leitatott embert) kizsebel
jidd merkezzen ‘fosztogat’
marker G jelző, kijelölő toll
G biol a genotípusban feltétlen érvényre jutó jelleg
G számtech a kijelzőn egy bizonyos helyet jelző szimbólum
G számtech adatátviteli jel olyan része, amelyről a kommunikációs berendezés felismeri az üzenet
szerkezetét
G tud valamely folyamat következő lépését meghatározó tényező
G távk telefonközpontban a hívót a hívottal összekapcsoló elem
ang, ‘jelölő’ mark ‘jel, jelöl’
Lásd még MARCATO, MÁRKA, MARKGRAF, MARKÍROZ, MARS
marketing G közg piackutatás, piacszervezés, forgalmazás
ang, ‘ua.’ market ‘piacra visz, piacon elad’ market ‘piac’ ófr (picard) market lat
mercatus ‘piac’ mercari, mercatus ‘kereskedik’ merx, mercis ‘áru’
Lásd még MARKOTÁNYOS, MASAMÓD, MERCEDÁRIUS, MERCHANDISING, MERKANTIL
markgraf G tört őrgróf, német határterület kormányzója a középkorban
 ném, ‘ua.’: ófn marc ‘határ | graf ‘gróf’, lásd GRÓF

Lásd még MARKER
márki G őrgróf (a grófénál magasabb főnemesi rang)
fr marquis
 ol marchese ‘ua.’, tkp. ‘a határvidék grófja’ kk lat marcha ‘határmenti
tartomány’ ófn marc ‘jel, határ’
Lásd még MARKER
markíroz G szính (színész) a megjelenítés kifejező mozdulatait azok jelzésével helyettesíti
G átv színlel, mímel (munkát, tevékenységet)
G † kiemel, hangsúlyoz
ném markieren ‘jelez, kiemel, színlel’ fr marquer ‘megjelöl, jelez, jellemez, színlel’, lásd
MARKÁNS
márkíz1 G őrgróf felesége vagy lánya
fr nn marquise ‘ua.’, lásd MÁRKI

márkíz2 lásd MARQUISE
markomann G tört kihalt népvándorláskori germán törzs Közép-Európában
ném Markomanne ‘ua.’, talán ‘határmenti emberek’: gót marka ‘határ’ | manna ‘ember, férfi’

markotányos † G kat katonai táborban ételt-italt árusító kereskedő
régi ném Markadant, mai Merkatander ‘ua.’
 ol mercatante ‘kereskedő’ késő lat gyak
mercatare lat mercari, mercatus ‘kereskedik’ merx, mercis ‘áru’
Lásd még MARKETING
markőr G némely játékban a pontokat felíró személy
ném Markör fr marqueur ‘ua.’ marquer ‘jelez, megjelöl’, lásd MARKÁNS
marmelád G gyümölcsíz, lekvár, narancslekvár
ném Marmelade sp marmelada ‘birsalmalekvár’ (ll rl elhasonulással) lat melimelum
gör melimélon ‘birsalma’, tkp. ‘mézalma’: meli ‘méz’ | mélon ‘alma’
Lásd még MELISSZOTERÉPIA
marmonkanna G műsz szögletes, nyak nélküli fém üzemanyagkanna
Marmon amerikai mérnök nevéből
marmorizál G márványszerűn erez, márványhoz hasonlóvá tesz
fr marmoriser ‘ua.’ lat marmor ‘márvány’
maródi † G kat beteg, gyengélkedő, menetképtelen (katona)
ném marode fr maraud ‘lezüllött, roncs ember’ lat mala hora ‘rossz óra’
marodőr † G martalóc, hullafosztogató
fr maraudeur ‘ua.’ marauder ‘fosztogat’ maraud, lásd MARÓDI
maroken G text bordázott, vászonkötésű félselyem kelme
G text könyvkötéshez használt szemcsés vászon
G fekete szattyánbőr
fr maroquin ‘finom marokkói bőrfajta’, tkp. ‘marokkói’ Maroc ‘Marokkó’ Marrakech
városnév, berber ‘erődített hely’
maróni G növ nagy szemű, nemes gesztenye
auszt ném Maroni ol nyj tbsz maroni ol marrone kk gör maraon ‘ua.’ ?
maronita G vall szír rítusú katolikus
Maron pátriárka nevéből (ő csatolta Rómához a szír közösséget a 15. században)
marque déposé [mark depozé] G ker védjegy
fr, ‘ua.’, tkp. ‘letétbe helyezett márka(név)’: marque ‘terméknév’, lásd MÁRKA2 | déposer ‘letétbe
helyez’ lat deponere, lásd DEPONÁL
marqueterie [marketri] G műv gazdag rajzolatú faberakás nemes fák anyagából, elefántcsontból,
márványból, gyöngyházból és fémből
fr, ‘ua.’ kics marquet ‘jelzés, jelölés, minta’ marque ‘jel’ marquer ‘jelöl’, lásd MARKÁNS
marquis lásd MÁRKI
marquise [márkiz] G bút öblös, kétszemélyes párnázott ülőbútor a 17. századból
G ép díszes kiképzésű esővédő eresz paloták kapuja felett
G felgöngyölhető színes vászon napellenző
G műv hosszúkás foglalatú drágaköves gyűrű
fr, ‘ua.’, ered. ‘márkiné’, lásd MÁRKIZ
marrizmus G nyelvt a nyelv felépítmény voltát és osztályjellegét tételező tudománytalan elmélet,
amely két évtizeden át a szovjet nyelvészet hivatalos irányzata volt
N. J. Marr grúz nyelvkutatóról, az elmélet megalkotójáról | lásd -IZMUS
mars G kat menet, menetelés
G † induló
G (durva felszólításként) takarodj!
ném Marsch ‘menet, induló, indulj!’ fr marche ‘menés, menet, induló’ marcher ‘megy,
vonul’ frank markon ‘jelöl, nyomot hagy’
marsall G kat tábornagy
G tört magas udvari tisztség viselője
G † előkelő utazó szálláscsinálója, útigondnok
ném Marschall ‘tábornagy’ ófr mareschal ‘lovassági tábornagy’, ered. ‘főlovászmester’ ófn
marahscalc ‘istállószolga, lovász’: marah (ném Mähre) ‘ló’ | scalc (ném Schalk) ‘szolga, fickó,
kópé’
marsch [mars] G földr laza tengeri üledékkel feltöltött mocsaras, tőzeges síkság az Északi-tenger
partvidékén
ném Marsch ‘ua.’ kfn mersch ‘lápvidék’ germán *marisko ‘tengermenti’ mari- ‘tenger’
Lásd még MARE
marsruta † G kat menetparancs
G kat katonai menet megszabott útvonala, útiterve
ném Marschroute ‘ua.’: lásd MARS | fr route ‘út(vonal)’ lat (via) rupta ‘tört (út)’ rompere,
ruptum ‘tör’
Lásd még RUTIN
Marsupialia [marszupiália] G áll erszényesek, az emlősök osztályának egyik alosztálya
tud lat, ‘ua.’ ang marsupial ‘erszényes (állat)’ késő lat marsupium ‘erszény’ lat
marsippium gör kics marszippion ‘ua.’ marszipposz ‘erszény, zsák’ (?) perzsa marsú
‘has’
martalóc G fosztogató katona
G rabló, zsivány
szerb-horvát martoloz ‘emberrabló, zsivány’, ered. ‘török gyalogos katona’ tör martolosz
‘keresztény katona a török hadseregben’ gör amartólosz ‘tévelygő bűnös’ amartanó
‘eltéveszt, vétkezik’
martellato [martellátó] G zene (zongoradarab) keményen, élesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘kalapálva’ martellare, martellato ‘kalapál’ martello népi lat martellus
‘kalapács’
martenzit G koh az acél edzésekor keletkező kemény szövetelem, ausztenitből alakuló tűkristályos
rácsozat
ném Martensit ‘ua.’: Adolf Martens német metallográfus nevéből | -it (kristályra utaló toldalék)
martialis lásd MARCIÁLIS
martinkemence G műsz ócskavas és nyersvas összeolvasztásával acélt előállító kemence
a feltaláló francia P. E. Martin mérnök nevéből
mártír G vértanú, hitvalló
G gúny magát áldozatnak megjátszó ember
lat martyr gör martüsz, martürosz ‘ua.’, tkp. ‘tanú’
mártirium G vértanúság, vértanúhalál
lat martyrium gör martürion ‘ua.’, tkp. ‘tanúskodás, tanúságtétel’, lásd MÁRTÍR
martirológia G vall a keresztény vértanúk történetével foglalkozó hittudományi ág
tud lat martyrologia ‘ua.’, lásd MÁRTÍR, -LÓGIA
mártíromság † G vértanúhalál, vértanúság
G üldöztetés, szenvedés, gyötrelem
a mártírom tő a MÁRTIRIUM változata
marxista G fil, pol (fn) a marxizmus híve, követője
G (mn) a marxizmuson alapuló, vele kapcsolatos, rá jellemző
ném Marxist, marxistisch ‘ua.’, lásd MARXIZMUS
marxizmus G fil, pol a dialektikus és történelmi materializmus bölcseletét, ill. az osztályharc és a
tudományos szocializmus társadalmi és politikai elméletét magában foglaló, Marx és Engels által
kidolgozott eszmerendszer
ném Marxismus ‘ua.’: Karl Marx német filozófus nevéből | lásd -IZMUS
masallah G (ha) Allah így akarja (a belenyugvás, tetszés vagy csodálkozás kifejezése mohamedán
népeknél)
ar má sá ‘llah ‘így akarja Allah’
masamód G † divatáruslány, kalaposlány
fr marchande de mode [marsandmod] ‘divatárusnő’ marchand(e) ‘kereskedő(nő)’ lat
mercans, mercantis ‘ua.’ mercari ‘árul, kereskedik’ merx, mercis ‘áru’
Lásd még MARKETING
mascarpone [maszkarpóne] G élelm kenhető északolasz sajtkrém
északol, ‘ua.’, ered. ‘nagyobb harisnya, amelyben a túrót lecsorgatták’ scarpa ‘cipő’, rég
‘harisnya’, lásd ESCARPIN
mascon [maszkon] G csill a Hold tömegének egyenetlen eloszlása miatti anyagsűrűsödés bizonyos
pontokon, főleg a „tengerek” (lásd MARE) területén
ang, ‘ua.’ mas(s) con(centration) ‘tömegsűrűsödés’: mass ‘tömeg’ lat massa, lásd MASSZA |
lásd KONCENTRÁCIÓ
masculinum [maszkulínum] G nyelvt hímnem
lat (genus) masculinum ‘hím, férfi (nem)’, lásd MASZKULIN
maser lásd MÉZER
masina G műsz gép, gépezet, készülék, berendezés
G † mozdony, vonat
G † gyufa
ném Maschine fr machine ‘ua.’ lat machina ‘gép, eszköz’ gör mékhané ‘eszköz,
szerszám, színpadi emelőgépezet’ mékhanaomai ‘kieszel, kidolgoz’
Lásd még MACHINÁL
masinéria G gépezet, szerkezet
ném Maschinerie fr machinérie ‘ua.’, lásd MASINA
masiniszta † G gépész, gépkezelő
G mozdonyvezető
ném Maschinist fr machiniste ‘ua.’, lásd MASINA
masinizmus G fil olyan természetfilozófiai felfogás, amely az állatokat pusztán gépezetnek tekinti
fr machinisme ‘ua.’: machine, lásd MASINA | lásd -IZMUS
masíroz G kat menetel, vonul
baj-oszt maschiern ném marschieren fr marcher ‘megy, menetel’, lásd MARS
maskara G ölt farsangi álruha, jelmez, álarc
G nevetséges öltözet
G jelmezt, ill. nevetséges öltözetet viselő személy
ol maschera sp mascara ‘ua.’ ar maszkharat ‘bohóc, tréfa, mulatság’ szakhira
‘kinevettet’
maskarádé † G álarcosbál, jelmezes felvonulás
ném Maskerade sp mascarada ‘ua.’, lásd MASKARA
masni G szalagcsokor, csokor
baj-oszt maschn, ném Masche ‘ua.’, ered. ‘szem a hálón vagy kötésben, hurok’
masque lásd MASZK
masseter [masszeter] G anat rágóizom
 tud lat masseter ‘ua.’
 gör maszétér ‘rágó’ maszaomai ‘rág’
Lásd még MASZTIKÁL, MASZTIX
mass media [masz mídia] G inf tömegtájékoztató eszközök
ang, ‘ua.’: mass ‘tömeg’ lat massa, lásd MASZSZA | lásd MÉDIA
mastatrophia [masztatrófia] G orv emlősorvadás
tud lat, ‘ua.’: gör masztosz ‘emlő’ | lásd ATRÓFIA
master [mászter] G úrfi (megszólítás angol nyelvű országokban)
G tud tudományos fokozat (magiszter) angol nyelvű országokban
G inf vezérlő áramkör
ang, ‘ua.’, tkp. ‘mester’ ófr maistre ‘ua.’ lat magister, lásd MAGISZTER
master key [mászter kí] G mesterkulcs, egy zárrendszer minden egyedi darabját nyitó kulcs (pl. egy
szálloda minden szobájának ajtaját)
G számtech kiszolgálón tárolt szoftverállomány elemeinek lehívásához szükséges ügyfél-azonosító
jelsorozat
ang, ‘ua.’: master ‘gazda, mester’, lásd MASTER | key ‘kulcs’
master-slave system [mászterszléjv szisztem]
G számtech számítógépek olyan összekapcsolási sémája, melyben a mester- vagy gazdagép több
kiszolgáló gépet irányít, s az utóbbiak csak rajta keresztül érintkezhetnek egymással
ang , ‘ua.’: lásd MASTER | slave középang sclave ‘rabszolga’ kk lat Sclavus ‘ua.’, ered.
‘szláv’ (a késő császárkorban sok balkáni szláv került rabszolgasorba) gör Szklabosz ‘ua.’
ószláv szlovjeninu ‘szláv’ szlovo ‘szó’
mastiff [masztif] G áll nagy testű, zömök angol kutya, munkakutya
ang, ‘ua.’ ófr mastin népi lat mansuetinus ‘megszelídített’ mansuetus ‘szelíd’, tkp.
‘kézhez szokott’: manus ‘kéz’ | suetus ‘szokott’ suescere, suetum ‘(meg)szokik’
maszai G népr állattenyésztő és kézműves kelet-afrikai nép Kenya és Tanzánia határvidékén
G nyelvt ennek nyelve, amely a nílusi nyelvek közé tartozik
saját név
maszk G védő álarc, vívóálarc
G szính színésznek festékkel, álszakállal, álhajjal stb. a szerephez igazított arca
G kozmetikai arcpakolás, kikészítés
G † álarcos, álruhás személy
ném Maske fr masque ‘ua.’ sp mascara v. ol maschera, lásd MASKARA
maszkarád lásd MASKARÁDÉ
maszkíroz G szính színésznek maszkot készít
G kikészít, alakít
G álcáz, elrejt, elleplez
ném masquieren fr masquer ‘ua.’, lásd MASZK
maszkulin G férfias (jellegű)
ném maskulin lat masculinus ‘hímnemű’ masculus ‘hím, férfias’ mas, maris ‘férfi,
hím(állat)’
Lásd még MACSÓ, MARIAGE
maszkulinizmus G orv férfias vonások (arcszőrzet, mély hang stb.) nőnél
tud lat masculinismus ‘ua.’, lásd MASZKULIN, -IZMUS
maszóra G vall a Biblia héber szövegének leírásával, őrzésével és rekonstrukciójával kapcsolatban
fennmaradt jegyzetek, megjegyzések összessége a Kr. u. első évezred utolsó negyedéből
héb, ‘ua.’ mászar ‘átad’
maszoréta G vall (fn) a Biblia héber szövegének leírásával, őrzésével és rekonstrukciójával
munkálkodott tudós (Kr. u. 750–1000 között)
G (mn) a ~k ténykedése nyomán létrejött (bibliai szövegváltozat, írásmód)
lat masoreta gör maszorétész ‘ua.’, lásd MASZÓRA
massza G sűrű, alaktalan, formálható anyag, pép, gyurma
G halom, halmaz, tömeg
 lat massa ‘tészta, lágy tömeg’
 gör madza ‘tészta, árpakenyér’, tkp. ‘dagasztott dolog’
masszó, tkp. mag-szó ‘dagaszt’
masszakrál G halomra öl, tömegével legyilkol, lekaszabol
ném massakrieren fr massacrer ‘ua.’ massacre ‘öldöklés’, ered. ‘mészárszék’ ófr
macecle ‘ua.’ lat macellum, lásd ott
masszázs G gyúrás, a testfelület kenése, nyomkodása és ütögetése az izmok fellazítása céljából
ném Massage fr massage ‘ua.’, lásd MASSZÍROZ
masszíroz G masszázst végez, (testet gyógyító célzattal) gyúr, dögönyöz
G gyömöszöl, dörzsöl, nyomkod
ném massieren fr masser ‘ua.’ ar massza ‘kézzel érint’ (?) gör masszó ‘gyúr, dagaszt’,
lásd MASSZA
masszív G erős, tartós, szilárd, súlyos, tömör
G keménykötésű, tagbaszakadt
ném massiv fr massif ‘ua.’, lásd MASSZA
masszivitás G tömörség, szilárdság, tartósság
G súlyosság, erős termet
ném Massivität ‘ua.’, lásd MASSZÍV
masszívum G geol kristályos kőzetekből álló ősi hegytömb, hegytömeg, hegyvonulat
tud lat massivum ‘ua.’ fr massif, lásd MASSZÍV
masszőr G gyúró
fr masseur ‘ua.’, lásd MASSZÍROZ
masszőz G női gyúró
fr nn masseuse ‘ua.’, lásd MASSZÍROZ
masztaba G ép csonka gúla alakú óegyiptomi sírépítmény
ar masztabah ‘ua.’, tkp. ‘pad’
masztektómia G orv az emlő műtéti eltávolítása
tud lat mastectomia ‘ua.’: gör masztosz ‘emlő’ | ektomé ‘kimetszés’: ek- ‘ki, el’ | temnó ‘vág’
masztikál G műsz (nyersgumimasszát) képlékenyít, puhít
késő lat masticare ‘rágcsál’ gör masztikhaó ‘fogát csikorgatja’ masztax ‘száj’ maszaomai
‘rág’
Lásd még MASSETER, MASZTIX
masztitisz G orv emlőgyulladás
tud lat mastitis ‘ua.’: gör masztosz ‘emlő’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
Lásd még MASZTODON
masztix G pisztácia ragasztószerül használt gyantája
ném Mastix fr mastic ‘ua.’ lat mastiche, gör masztikhé ‘édes gyanta’ masztadzó ‘rág’
masztax ‘száj’ (a pisztácia magja rágcsálni való)
masztodon G áll elefántszerű, kihalt őskori állat
lat mastodon ‘ua.’: gör masztosz ‘csecsbimbó’ | odusz, odontosz ‘fog’ (az állat őrlőfogainak
csecsbimbóhoz hasonló kinövéseiről)
masztoptózis G orv lógó emlő
tud lat mastoptosis ‘ua.’: gör masztosz ‘emlő’ | ptószisz ‘leesés’ (pi)ptó ‘esik’
maszturbáció G orv a nemi szervek kézzel való izgatása önkielégítés céljából
tud lat masturbatio ‘ua.’, lásd MASZTURBÁL
maszturbál G orv kézzel nemi önkielégítést végez
tud lat masturbari, masturbatus ‘ua.’, ered. *manstuprare, tkp. ‘kézzel beszennyez’: manu
‘kézzel’ manus ‘kéz’ | stuprare ‘beszennyez, meggyaláz’ stuprum ‘megbecstelenítés,
fajtalanság’
matador G bikaviador, a bikaviadal főszereplője
G bajnok, mester, kiválóság
G † ütőkártya, adu
 sp ‘bikaviadal résztvevője, aki a bikát ledöfi’, tkp. ‘ölő’
 matar ‘megöl’ népi lat mattare ‘ua.’
lat mactare ‘feláldoz, levág’
match lásd MECCS
matchbox [mecsboksz] G egészen kisméretű élethű autómodell
ang, ‘gyufásdoboz’: match ‘gyufa’, ered. ‘gyújtózsinór, kanóc’ ófr mesche ‘ua.’ késő lat
myxa gör müxa ‘lámpabél, mécskanóc’ | box ‘doboz’, lásd BOKSZ2
matelassé lásd MATLASZÉ
matematika G tud számtan, mennyiségtan, a térbeli és számmennyiségek tudománya
G okt ez mint tantárgy
lat mathematica (ars) ‘mennyiségtani (tudomány)’ gör mathématiké (tekhné) ‘ua.’
mathématikosz ‘a tudománnyal, a mennyiségtannal foglalkozó, azzal kapcsolatos’ mathéma
‘tanulmány, mennyiségtan’ manthanó ‘megtanul’
matematikus G tud (fn) a mennyiségtan művelője, oktatója
G (mn) a mennyiségtannal kapcsolatos, arra vonatkozó
magy, lásd MATEMATIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
mater [máter] G vall fogadalmas apácák megszólítása, keresztnévvel használt címe, pl. Mater
Theresa ‘Teréz anya’
lat, ‘anya’ (indoeurópai rokonsága gör métér, ném Mutter, ang mother, óír mathir, or matj ‘ua.’)
Lásd még MADRIGÁL, MATÉRIA, MATERNÁLIS, MATRIARCHÁLIS, MATRICIDA, MATRILINEÁRIS,
MATRILOKÁLIS, MATRIMÓNIUM, MATRIX, MATRÓNA, MATRONIM
mater dolorosa [máter doloróza] G vall a fájdalmas anya, a gyermeke halála miatt szenvedő Szűz
Mária
lat, ‘ua.’: lásd MATER | dolorosus ‘fájdalmas, szenvedő’ dolor ‘fájdalom’ dolere ‘fáj’
Lásd még INDOLENS, KONDOLEÁL
matéria G anyag
G ruhaanyag, nyersanyag
lat materia ‘anyag, épületfa, szerszámfa’ mater ‘anya’ (az anyag mindennek a szülőanyja)
Lásd még MATER
materiáliák G hozzávalók, szükséges anyagok, kellékek
lat tbsz seml materialia ‘anyagi dolgok’, lásd MATERIÁLIS
materiális G anyagi, az anyaghoz kötődő, kézzelfogható
G anyagi, pénzbeli
késő lat materialis ‘ua.’, lásd MATÉRIA
materialista G fil (fn) anyagelvű ember, a materializmus híve
G (mn) a materializmuson alapuló, vele kapcsolatos
G átv anyagias (ember)
ném Materialist fr matérialiste ‘ua.’, lásd MATERIALIZMUS
materialisztikus G fil a materializmusra emlékeztető, hozzá hasonló
ném materialistisch fr matérialistique ‘ua.’, lásd MATERIALIZMUS
materializáció G megtestesülés, anyagivá válás
G (szellem) megjelenése anyagi formában (okkult elképzelés szerint)
ném, fr materialisation ‘ua.’, lásd MATERIALIZÁL
materializál G megtestesít
G anyagi formában megjelenít, anyaggá változtat
ném materialisieren fr matérialiser ‘ua.’, lásd MATERIÁLIS
materializálódik G megtestesül, anyagi erővé válik
G (spiritiszta elképzelésben a szellem) anyaggá válik
lásd MATERIALIZÁL
materializmus G fil anyagelvűség, az a bölcseleti nézet, hogy az anyag, a lét elsődleges a tudathoz
képest
G anyagiasság
ném Materialismus fr matérialisme ‘ua.’, lásd MATERIÁLIS, -IZMUS
maternális G jog anyai, anyaági
késő lat, ‘ua.’
 lat maternus ‘anyai’ mater ‘anya’
maternitás G anyaság
lat maternitas ‘ua.’
 maternus, lásd MATERNITÁS
maternizál G orv hígítással az anyatejhez hasonlóvá tesz (állati tejet)
tud lat maternisare ‘ua.’
 maternus, lásd MATERNÁLIS
Mater omnium G műv Szűz Mária magában álló alakja köpenye redői mögött kisebb léptékű
figurák csoportjával a keresztény ikonográfiában
lat, ‘mindenek anyja’: mater ‘anya’ | omnis ‘minden, mindenki’

matézis † G számtan, mennyiségtan
lat mathesis
 gör mathészisz ‘ua.’, tkp. ‘megismerés, tudás, tudomány’, lásd MATEMATIKA
matica G anyanyelvi közművelődési szervezet a volt Habsburg-monarchia szláv népei (horvátok,
szlovákok, csehek) körében
horv, ‘méhanya’

matiné G délelőtti műsoros rendezvény, előadás
ném Matinee ‘ua.’
 fr matinée ‘a délelőtt’ matin ‘a reggel’ lat matutinus ‘reggeli’, lásd
MATUTÍNUM
Lásd még MATTINÁTA, MATÚRA
matlaszé G text színén fényes, fonákján bolyhos kelme
fr matelassé ‘ua.’, ered. ‘ágyhuzat’
 ol materasso ‘matrac’ ar matrah ‘földre szórt szalma’
magy matrac
matriarchális G tört anyajogú (társadalmi berendezkedés)
tud lat, ‘ua.’: mater, matris ‘anya’ | gör arkhé ‘uralom’
Lásd még MATER
matriarchátus G tört anyajogú társadalom
tud lat, ‘ua.’, lásd MATRIARCHÁLIS
matrica G nyomd anyaminta, szedésről préselt papírlemez
G levonókép
G lehúzható védőrétegű, öntapadós címke, színes kép
ném Matrize fr matrice ‘ua.’ lat matrix, matricis ‘anyaméh, anyakönyv’, lásd MATRIX
matricida † G jog anyagyilkos
lat, ‘ua.’: mater, matris ‘anya’ | caedere, (ce)cidi ‘megöl’
Lásd még MATER
matrikula G hiv anyakönyv
lat kics matricula ‘ua.’ matrix, matricis ‘anyaméh, tenyészállat, törzskönyv’, lásd MATRIX
matrikulál G hiv anyakönyvez, anyakönyvbe bejegyez
kk lat matriculare ‘ua.’, lásd MATRIKULA
matrikuláris G hiv anyakönyvi
lat matricularis ‘ua.’, lásd MATRIKULA
matrilineáris G jog anyaági, anyai ági (öröklés, öröklődés)
kk lat, ‘ua.’: mater, matris ‘anya’ | lásd LINEA
Lásd még MATER
matrilokális G jog olyan házassági rendszer jelzője, amelyben az új asszony anyjával egy házban
marad, és a férje költözik hozzá
ang matrilocal ‘ua.’: mater, matris ‘anya’ | lásd LOKÁLIS
Lásd még MATER
matrimoniális G jog házassági
tud lat matrimonialis ‘ua.’, lásd MATRIMÓNIUM
matrimónium G jog házasság
lat, ‘ua.’: mater, matris ‘anya’ | munia ‘kötelesség, szolgálat, tisztség’
Lásd még MATER
matrix G orv anyaméh
 tud lat, ‘ua.’
 mater, matris ‘anya’
Lásd még MATER
mátrix G mat egymáshoz rendelt értékekek sorokba, ill. oszlopokba rendezett táblázata
G számtech így elrendezett tűkkel működő (nyomtató)
lat matrix ‘anyaméh, törzskönyv’, lásd MATRIX
matróna G tört szabadon született római családanya
G tisztes idős hölgy, öregasszony
lat matrona ’tisztes római asszony’ (tiszteletet kifejező nagyító képzővel) mater, matris ‘anya’
Lásd még MATER
matronim G nyelvt anyai név, az anya családneve mint a teljes név eleme (az apai családnév
mellett)
tud lat matronyma ‘ua.’: mater, matris ‘anya’ | gör onoma, onüma ‘név’
Lásd még MATER
matt1 G fénytelen, tompa színű (felület)
G fényezetlen
ném matt ‘bágyadt, levert, fénytelen’ kfn (schach unde) mat ‘(sakk és) matt’, lásd MATT2
matt2 G ját sakkban a játék elvesztését jelentő helyzet, amikor a fenyegetett király nem tud szabad
mezőre lépni
ném (Schach-)matt ‘(sakk)matt’ perzsa sáh mát ‘a király halott’: sáh ‘király, sah’ | ar máta
‘meghalt’
mattináta G zene hajnali dal
ol mattinata ‘ua.’, tkp. reggel, délelőtt mattino ‘a reggel’ lat matutinus ‘reggeli’, lásd
MATINÉ
Lásd még MATÚRA
matúra † G okt érettségi, érettségi vizsga
auszt ném Matura ‘ua.’
 lat maturus ‘érett’, lásd MATUTINUM
maturáció G növ érés, megérés
lat maturatio ‘ua.’
 maturare ‘megérik’ maturus ‘érett’
maturál † G okt érettségi vizsgát tesz, érettségizik
ném maturieren ‘ua.’, lásd MATÚRA

maturandus vagy maturáns † G okt érettségi előtt álló tanuló
ném Maturand, Maturant ‘ua.’, lásd MATÚRA

maturitás G tud érettség, érett kor, felnőttkor
lat maturitas ‘ua.’
 maturus ‘érett’
matutinum G vall szerzetesek hajnali imádsága
lat, ‘ua.’
 matutinus ‘hajnali, reggeli’ Matuta ‘a gabonaérés és a hajnal római istennője’
*matutus ‘korai, idején való’, ill. maturus ‘érett’
Lásd még MATINÉ, MATÚRA
matuzsálem G igen magas korú ember, aggastyán
G kiöregedett (jármű)
Matuzsálem vagy Matusélah (héb ‘a kard férfija’) bibliai pátriárka a legenda szerint 969 évet élt
mauser [mauzer] G kat ötlövetű puska a régi német és osztrák–magyar hadseregben
a feltaláló Mauser fivérek nevéből
maustot [mausztót] G meghalt, szörnyethalt
hazai ném, ‘ua.’ ném mausetot ‘egészen halott’ alném mursdot ‘ua.’: murs, mors ‘egészen’ |
dot, tot ‘halott’
mauzóleum G ép nagyobb építmény síremlék céljára
lat Mausoleum gör Mauszóleion, a Mauszólosz halikarnasszoszi fejedelemnek emelt síremlék,
az ókori világ hét csodájának egyike
maxi- G a szokottnál hosszabb (ruhanemű), pl. szoknya
játékos képzés a maximum nyomán, a mini- ellentéteként
maxilla G anat felső állcsont
 tud lat kics ‘ua.’
 mala ‘állcsont’
maxim G kat az első sikeres géppuska
Hiram Maxim amerikai feltaláló nevéből

maxima G életelv, vezérelv
G ilyet megfogalmazó jelmondat
lat maxima (sententia) ‘legfőbb (mondás, kijelentés)’, lásd MAXIMUM
maximál G (valaminek) felső határt szab
fr maximer ‘ua.’, lásd MAXIMUM
maximális G a (lehető, elérhető, megengedett) legnagyobb, legtöbb
ném maximal ‘ua.’ lat maximus, lásd MAXIMUM
maximalista G (mn) túlzott igényű, túlhajtott, kivihetetlen, teljesíthetetlen
G megvalósíthatatlan
G (fn) túlzottan igényes, követelő személy
ang maximalist ‘ua.’, lásd MAXIMÁLIS
maximalizmus G a tökély követelése, túlzott igényesség
magy, lásd MAXIMALISTA (a deista–deizmus és hasonló szópárok mintájára)
maximo calculo [makszimó kalkuló] G legfeljebb, a legderűlátóbb számítás szerint
lat, ‘ua.’, lásd MAXIMUM, KALKULÁL
maximum G (fn) csúcs, csúcsérték, felső határ, tetőfok
G (hat) legfeljebb
ném Maximum ‘ua.’ lat maximus, tkp. mag-simus ‘a legnagyobb, igen nagy’ magnus ‘nagy’
(indoeurópai rokonok: gör megasz, or mogucsij, szansz mahá ‘nagy’)
Lásd még MAGNITÚDÓ
mayonnaise lásd MAJONÉZ
mazdaizmus G vall óperzsa dualisztikus vallás (Kr. e. 9–8. század), amely pár száz évvel később
kiegészült Zoroaszter próféta tanaival
az óperzsa Ahura Mazda (‘Bölcs Úr’) istenség nevéből | lásd -IZMUS
mazdaznán G Zaratusztra misztikus tanain és indiai elemeken alapuló 20. századi német
mozgalom, amely a tökéletes egészséghez vezető életmód receptjét hirdeti
ném Mazdaznan ‘ua.’ Mazda ‘óperzsa istenség’, lásd MAZDAIZMUS
mázli G biz szerencse
jidd mazl ‘szerencse’ mazel ‘szerencsecsillag’ héb tbsz mazzálót ‘csillagképek’ asszír
mazzaltu ‘a csillagistenek otthona’
mázlista G biz szerencsés ember
magy, lásd MÁZLI
mazochista G lél önkínzásra hajlamos ember
ném Masochist ‘ua.’, lásd MAZOCHIZMUS
mazochizmus G lél nemi rendellenesség, melynek rabja a partnertől elszenvedett kínzatásban és
megaláztatásban, vagy ezek kíséretében lel kielégülést
ném Masochismus ‘ua.’: Leopold Sacher-Masoch osztrák író nevéből, akinek a regényeiben
gyakori az erotikus indíttatású kegyetlenkedés | lásd -IZMUS
mazur G népr Lengyelország északnyugati vidékén élő népcsoport
G e népcsoport sajátos lengyel nyelvjárása
ném Masure ‘ua.’ lengy Mazury ‘a Mazuri-tavak’
mazurka G zene lengyel eredetű, háromnegyedes ütemű tánc
G ennek zenéje, gyakran stilizáltan
or mazurka ‘ua.’ lengy mazurek ‘a Mazuri tavak vidékéről való népzene, néptánc’
mazsorett G ünnepségeken egyenruhában felvonuló fiatal lányok egyike, aki zeneszóra gombos
botot forgat és dobál társnőivel
ang kics (drum) majorette [méjdzsoret] ‘ua.’ drum-major ‘katonazenekar vezénylő tisztje’: drum
‘dob’ | lásd (TAMBUR)MAJOR
mccarthizmus [mekkartizmus] G tört a liberális és baloldali felfogású értelmiségiek ellen indított
hidegháborús hajsza az Egyesült Államokban (1951–1954)
J. R. McCarthynak, a hírhedt kivizsgáló bizottság elnökének s a hajsza megindítójának nevéből |

lásd -IZMUS
meakulpázik G vétkét beismeri és szánja-bánja, mentegetődzik, mosakszik
lat mea culpa ‘én vétkem’ (a katolikus gyónási formula első két szava): meus ‘enyém’ (birt

névm) | culpa ‘vétség, hiba’
meander G műv kígyódísz, hullámszerű vagy derékszögű motívum ismétlődéséből álló szegélydísz
az ókori görög művészetben
lat Maeander
 gör Maiandrosz, szeszélyesen kanyargó kis-ázsiai folyóról (ma tör Menderes)
meatus [meátusz] G anat járat, nyílás testüregben, szervben
tud lat meatus ‘ua.’, ered. ‘járás, út, pálya’ meare ‘megy, mozog’
Lásd még PERMEÁBILIS
mecénás G pártfogó, támogató, védnök, műpártoló
G. Cilnius Maecenas római államférfiról, aki Horatiust, Vergiliust s a kor több kitűnő költőjét
támogatta
mecenatúra G műpártolás, művészetek anyagi támogatása
újk lat Maecenatura ‘ua.’ Maecenas, Maecenatis, lásd MECÉNÁS
mechanice G gépiesen
újk lat hat, ‘ua.’, lásd MECHANIKUS
mechanika G fiz erőtan, erőműtan, mozgástan, a fizikának a testek mozgásával foglalkozó ága
G műsz az iparnak a szerkezetek gyártásával foglalkozó ága
G műsz egy készülék vagy hangszer szerkezete, működési elve, gépezete
lat mechanica (ars) gör mékhaniké (tekhné) ‘a gépészet (mestersége)’ mékhanikosz
‘leleményes ember, gépszerkesztő’ mékhané ‘szerszám, eszköz, gép’ mékhanaomai ‘kieszel,
kidolgoz’
Lásd még MASINA
mechanikus G (mn) tud gépi, erőművi, önműködő
G lél gépies, ösztönös, ösztönszerű
G átv lélektelen, lélekölő, egyhangú
G (fn) gépész, gépkezelő, gépszerelő, karbantartó
ném mechanisch, Mechaniker ‘ua.’ újk lat mechanicus gör mékhanikosz ‘géppel
kapcsolatos’, lásd MECHANIKA
mechanisztikus G tud mindent a mechanika törvényeiből levezető
G átv gépies, elgépiesedett
ném mechanistisch fr mécanistique ‘ua.’, lásd MECHANIKA
mechanizál G gépesít, villamosít
G gépezetként kezel, működtet
G elgépiesít
ném mechanisieren fr mécaniser ‘ua.’, lásd MECHANIKA
mechanizmus G műsz szerkezet, gépezet
G eljárás, kezelés, menet
G pol, közg egy adott tevékenységet irányító elvek rendszere
ném Mechanismus fr mécanisme ‘ua.’: gör mékhané ‘eszköz, gép’ | lásd -IZMUS
mechanoglifa G geol az üledékes kőzetek réteglapjain látható szerkezet, amelyet lerakódás közben
a rétegre ható mechanikai hatások hoznak létre
ang mechanoglyph ‘ua.’: gör mechané ‘gépezet’ | glüphé ‘véset’ glüphó ‘vés’
mechanogram G orv a szervek mozgásának műszerrel rögzített görbéje
tud lat mechanogramma ‘ua.’: gör mechané ‘gépezet’ | lásd GRAM(MA)
mechanoreceptor G anat mechanikai ingereket (nyomást, rezgést, mozgást) érzékelő szerv vagy
idegsejtcsoport
tud lat, ‘ua.’: gör mechané ‘gépezet’ | lásd RECEPTOR
mechanoterápia G orv gyógyítás gépekkel vagy erőművi behatásokkal
tud lat mechanotherapia ‘ua.’: gör mechané ‘gépezet’ | lásd TERÁPIA

mechatronika G műsz a mikroelektronika és a kibernetika eredményeit társító, a mesterséges
intelligencián alapuló elmélet és gyakorlat főleg robotrendszerek kifejlesztésére
ang mechatronics ‘ua.’, lásd MECHA(NIKUS, ELEK) TRONIKA

meccs G sport mérkőzés, találkozó, viadal (főleg labdarúgásban vagy más csapatjátékban)
ang match ‘ua.’, tkp. ‘(méltó) ellenfél’
 óang maecca ‘hozzá illő pár, házasság’ skand (pl.
svéd make ‘társ, hitves’)
mecset G vall kisebb mohamedán templom
régi tör meçit, mai mescit [meszdzsit] ar maszdzsid ‘ua.’ tkp. ‘imádság helye’ szadzsada
‘imádkozott’
médaille [medaj] G érem, emlékérem
fr, ‘ua.’ ol medaglia ‘fél értékű pénz, fél dínár’, lásd MEDÁL
médailleur [medajjőr] G éremverő, bélyegmetsző művész
fr, ‘ua.’, lásd MÉDAILLE
medál vagy medália G kitüntetés, érem, érdemérem
késő lat med(i)alia ‘fél értékű pénz, fél dínár’ lat medius ‘középső, fél’
Lásd még MÉDIUM
medalion G műv nyakláncra akasztható, kerek vagy ovális ékszer
ol ngykz medaglione ‘ua.’ medaglia ‘fél értékű pénz, fél dínár’, lásd MEDÁL
méd G népr iráni nyelvet beszélt ókori nép, amely Kr. e. 612–550 között rövid életű birodalmat
alapított Irán északi részén
gör Médoi ‘médek’ Médosz, Aigeusz és Médeia fia, a nép legendás őse
media G nyelvt olyan zöngétlen mássalhangzó, főleg zárhang, amelynek keletkezésekor a
hangképző szervek kevéssé feszülnek meg, ami főleg a zöngés hangokra jellemző
lat (vox) media ‘középső, közepes erejű (hang)’ medius ‘középső’, lásd MÉDIA
média G inf tömegközlési eszközök, nyomtatott vagy elektronikus sajtó
ang tbsz (mass) media ‘ua.’ medium ‘közeg, kifejezőeszköz’ lat medium, lásd MÉDIUM
A gyakran hallott médiák kétszeresen többes számú, magyarul jobb így: médium, médiumok
mediáció G pol közvetítés nemzetközi vitában, konfliktushelyzetben
ang mediation ‘ua.’ késő lat mediare ‘közbül van, közvetít’ medius ‘középső’
Lásd még MÉDIUM
mediális G középső, közbülső
G nyelvt álszenvedő (formailag szenvedő, jelentésében cselekvő latin vagy görög ige)
tud lat medialis ‘ua.’ medius ‘középső’
Lásd még MÉDIUM
medián G mat statisztikai középérték
G geom szimmetriasík
ang median ‘ua.’ késő lat medianus ‘közbülső’ medius ‘középső’
Lásd még MÉDIUM
mediáns G zene egy hangsor harmadik foka
ol mediante ‘ua.’, tkp. ‘közbül lévő’ késő lat mediare ‘közbül van’ medius ‘középső’
Lásd még MÉDIUM
mediatizál G pol fennhatóságának alávet, függő helyzetbe taszít
ném mediatisieren ‘ua.’ lat mediatus ‘kettő közé vetett’ mediare ‘közbül van’ medius
‘középső’
mediátor G közvetítő, közbenjáró
késő lat mediator mediare ‘közbül van, közvetít’ medius ‘középső’
Lásd még MÉDIUM
mediatrix G vall közbenjáró(nő), az isteni kegyelem kieszközlője
 lat, ‘ua.’, lásd MEDIÁTOR
medicina G orv orvostudomány, orvoslás, orvostan
G † orvosság, gyógyszer
lat medicina (ars) ‘orvosi (mesterség), orvoslás, orvosság’ medicus ‘gyógyító, orvos’
mederi ‘gyógyít, segít’
medicinális G orv gyógyszerként használt, gyógyerejű
lat medicinalis ‘orvosi’, lásd MEDICINA
medicinlabda G sport szőrrel tömött súlyos bőrlabda erőnléti gyakorlatokhoz
ném Medizinball ‘ua.’, tkp. ‘gyógyászati labda’, lásd MEDICINA
medievális G tud középkori
G nyomd álló betűtípus, az antikva változata
ang mediaeval ‘ua.’ kk lat medi(um) aev(um) ‘középkor’: medius ‘középső’ | aevum ‘kor,
korszak’
Lásd még MÉDIUM
medievista G tud középkorkutató
ném Mediävist ‘ua.’, lásd MEDIEVÁLIS
medievisztika G tud a középkor történelmével, műveltségével és tudományával foglalkozó kutatási
terület
ném Mediävistik ‘ua.’, lásd MEDIEVÁLIS
medika † G orvostanhallgató nő
újk lat medica ‘ua.’, a MEDIKUS nőnemű változata
medikáció G orv gyógyítás, orvoslás
lat medicatio ‘ua.’ gyak medicari, medicatus ‘orvosol, gyógyít’ medicus ‘orvos’ mederi
‘gyógyít’
medikamentum † G orvosság, orvosszer
lat medicamentum ‘ua.’ medicari ‘gyógyít’, lásd MEDIKÁCIÓ
medikus G orvostanhallgató
lat medicus ‘orvos’ mederi ‘gyógyít’
mediokrácia G sajtó a társadalomnak a tömegtájékoztató eszközöket kézben tartó, ezért hatalmi
helyzetben lévő rétege
ang mediocracy ‘ua.’: lásd MÉDIA | gör krateó ‘uralkodik’ kratosz ‘erő, hatalom’ (a demokrácia,
bürokrácia és hasonló szavak mintájára)
mediokritás G középszerűség
G középszer, középút, arany közép
lat mediocritas ‘ua.’ mediocris ‘középszerű, mérsékelt, jelentéktelen’, ered. ‘félúton a hegynek
fel’: medius ‘közép, fél’ | ocris ‘sziklás hegy’
Lásd még MÉDIUM
meditáció G elmélkedés, szemlélődés, tűnődés, töprengés
lat meditatio ‘ua.’, lásd MEDITÁL
meditál G szemlélődik, elmélkedik
G töpreng, tanakodik, tépelődik, fontolgat
lat meditari, meditatus ‘elmélkedik, készül valamire’
meditatív G elmélkedő, szemlélődő, tűnődő
ném meditativ fr méditatif ‘ua.’, lásd MEDITÁL
mediterrán G földr földközi-tengeri
ném mediterran ‘ua.’ lat mediterraneus ‘földközi’: medius ‘középső’ | terra ‘föld’
Lásd még MÉDIUM
mediterráneum G földr a Földközi-tenger melléke, partvidéke, térsége
tud lat, ‘ua.’, lásd MEDITERRÁN
médium G orv szuggerálható, hipnotizálható személy
G (spiritiszta elmélet szerint) a holtak szellemei és az élők közt közvetíteni képes személy
G fiz közeg
G inf tömegközlési eszköz, tömegtájékoztatási eszköz, sajtó (elterjedt, de helytelen formában média)
 újk lat seml medium ‘közvetítő, környezet, közeg’
 lat ‘közép, nyilvánosság’ medius
‘középső’
Lásd még IMMEDIÁTUS, MEDÁL, MÉDIA, MEDIÁCIÓ, MEDIÁLIS, MEDIÁN, MEDIÁNS, MEDIÁTOR,
MEDIEVÁLIS, MEDIOKRITÁS, MEDITERRÁN, MERIDIÁN, MEZZANIN, MEZZOFORTE, MEZZOTINTO, MILIŐ
mediumizmus G babonás hit abban, hogy a halottak szellemei és az élők között kapcsolatot lehet
teremteni erre alkalmas közvetítő személy révén
ném Mediumismus ‘ua.’, lásd MÉDIUM, -IZMUS

médoc [medok] G közép-franciaországi eredetű szőlőfajta
G a belőle készült kiváló vörös pecsenyebor
fr Médoc város, a szőlőtermő vidék központja
medresze G okt jogi és teológiai főiskola iszlám oszágokban
ném Medresse ar madrasza ‘ua.’, tkp. ‘a tanulás háza’: ma- ‘vminek a helye’ | darasza
‘tanulmányoz’
medulla G anat csontvelő
G † rövid összegzés, a veleje valaminek
lat, ‘velő’
medúza G áll kocsonyás testű, harang alakú csalánozó tengeri állat
tud lat medusa ‘ua.’ gör Medusza, az iszonyú ábrázatú, kígyóhajú Gorgón-nővérek egyike, tkp.
‘uralkodónő’ medó ‘uralkodik’
medzslisz G pol a nemzetgyűlés neve Törökországban és több arab államban
tör meclis ‘ua.’ perzsa madzslisz ‘ülés’
meeting [míting] G nyilvános gyűlés, nagygyűlés, tömeggyűlés
ang, ‘ua.’, tkp. ‘találkozó’ meet ‘találkozik’
mega- G (mértékek neve előtt) az alapmérték milliószorosa: megahertz, megatonna, megawatt
gör seml mega ‘nagy’
megabájt G számtech 1024 kilobájt
ang megabyte ‘ua.’ lásd MEGA-, BÁJT
megafon G műsz hangosbeszélő, hangszóró
ném Megaphon ‘ua.’: gör seml mega ‘nagy’ | phóné ‘hang’ (a MIKROFON ellentettje)
megalit G rég óriási faragatlan kőszál, kőtömb vagy ilyenekből álló újkőkori kultikus építmény
(dolmen, menhir)
ang megalith ‘ua.’: gör seml mega ‘nagy’ | lithosz ‘kő’
megalo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) nagy, hatalmas
gör megasz, megalé, mega ‘nagy’
megalocerosz G áll a jégkorszakban élt hatalmas termetű, lapátos agancsú szarvas
tud lat megaloceros ‘ua.’: lásd MEGALO- | gör kerasz ‘szarv’
megalocita G orv a csontvelőben képződő óriási vörösvérsejt, a vészes vérszegénység tünete
tud lat megalocyta ‘ua.’: lásd MEGALO- | gör kütosz ‘üreg, cella’
megalodon G áll kihalt triászkori, igen vastag és előre csavarodó teknőjű kagylónemzetség
tud lat megalodon ‘ua.’, tkp. ‘nagyfogú’: lásd MEGALO- | gör (odusz,), odon(tosz) ‘fog
megalofóbia G orv kóros félelem a nagy méretű tárgyaktól
orv megalophobia ‘ua.’, lásd MEGALO-, FÓBIA
megalokefália G orv óriásfejűség, a fej rendellenesen nagy mérete
tud lat megalocephalia ‘ua.’: lásd MEGALO- | gör kephalé ‘fej’
megalománia G lél nagyzási hóbort, az én kóros túlértékelése
tud lat megalomania ‘ua.’: lásd MEGALO- | gör mania ‘téboly’
megaloplankton G áll a nyílt tengerek vizében lebegő, néhány centiméteres nagyságú élőlények
összessége
lásd MEGALO-, PLANKTON
megalopolisz G óriásváros, egymáshoz közel fekvő és lassan összeépülő nagyvárosok alkotta,
sűrűn lakott terület
lásd MEGALO- | gör polisz ‘város’ (megapolisz formája is van)
megalopszia lásd MAKROPSZIA
megaloszaurusz G áll fűrészes fogú, hatalmas termetű dinoszaurusz a jura- és krétakorszakból
lásd MEGALO-, SZAURUSZ

megapolisz lásd MEGALOPOLISZ
megaron G ép a lakóház ősi formája, egyetlen belső térrel (benne tűzhely) és előcsarnokkal
gör, ‘ua.’, tkp. ‘nagyszoba, férfiterem

megatherium [megatérium] G áll a lajhárhoz hasonló, hatalmas termetű kihalt ősállat
tud lat, ‘ua.’: gör seml mega ‘nagy’ | thérion ‘állat’

megaton G fiz egymillió tonna (egy megatonna) trinitrotoluol robbanóerejének megfelelő
mértékegység nukleáris robbanások erejének mérésére
ang, ‘ua.’, lásd MEGA-, TONNA

megazil G ép szabadon álló, emlékműszerű ókori síremlék Szíriában és Föníciában
fr mégasyle ‘ua.’: gör seml mega ‘nagy’ | aszülon ‘menedékhely, szentély’, lásd AZILUM

megéra G házsártos, komisz asszony
lat Megaera
 gör Megaira a Fúriák (Erinnüszök) egyike megairó ‘megsokall, megtagad,
felró’
megilla G vall a bibliai Eszter könyvét tartalmazó tekercs, amelyet a zsidó Purim ünnepen olvasnak
fel a zsinagógában
héb megillah ‘tekercs’

mehari G áll gyors lábú észak-afrikai egypúpú teve, dromedár
ar, ‘ua.’

meharista G tevén járó katona, rendőr vagy sivatagi utazó Észak-Afrikában
fr méhariste ‘ua.’, lásd MEHARI

mehitarista G vall 1701-ben alapított örmény katolikus szerzetesrend, amelynek nyugat-európai
rendházai az örmény diaszpóra kulturális centrumai, a nyelv és irodalom ápolói lettek
az alapító Szebasztaci Mehitár nevéről | -ista (vkinek a követőjére utaló toldalék)

mehrwert [mérvert] G közg értéktöbblet, az ipari tőke haszna
ném, ‘ua.’: mehr ‘több’ | Wert ‘érték’

meiózis G gen redukciós sejtosztódás, amelyben a kromoszómák száma megfeleződik, és haploid
ivarsejt képződik
G stil a költői nagyítás ellentéte parodisztikus célzattal, mint pl. Petőfinél: „Pislogni fog a hír mécse
síromnak / Koszorús halmán, / Mint éjjel a macska szeme”
újk lat meiosis gör meiószisz ‘csökkenés, kisebbítés’ meioó ‘csökken’ kf meión
‘kevesebb’
meistersinger [mejszterzinger] G zene mesterdalnok, a dalnokcéhek iskolás szabályai szerint alkotó
német műkedvelő városi polgár a 14–16. században
ném Meistersinger ‘ua.’: lásd MAJSZTER | Singer ‘énekes’ singen ‘énekel’
meitnerium G kém a mesterséges radioaktív transzurán elemek egyike
Lise Meitner osztrák magfizikus nevéből | -ium (kémiai elemre utaló toldalék)
mekcsen G nyelvt egyes betűk, főleg mássalhangzók hangértékét módosító mellékjel, a betű fölé írt
apró v a szláv és balti nyelvekben, pl. č, š, ě
cseh měkčen ‘lágyító jel’ měkčiti ‘lágyít’
mel G fiz a hangmagasság élettani, melodikus mértékegysége az emberi füllel hallható hangok
tartományában
gör mel(osz) ‘ének, dallam’
melaena [meléna] G orv szurokszéklet, fekete széklet, amelynek oka a tápcsatorna felső részén
(gyomor, nyombél) fellépett vérzés
tud lat, ‘ua.’ gör nn melaina ‘fekete’
melák G termetes, esetlen, nehézkes mozgású (férfi)
G † nagy testű mészároskutya
régi délném Melak ‘kutyanév’ fr F. Mélac francia tábornok kegyetlenségéről vált hírhedtté a
Rajna-vidéken az 1689-es háborúban
melamin G kém a cianursav triamidja, ragasztók és műgyanták alapanyaga
ném Melamin ‘ua.’, lásd MELAN-, AMIN
melan- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) fekete, sötét színű
gör melasz, melaina, melan ‘fekete’

melanin G kém nagy molekulájú, sötét színű pigment, a bőrben és a szőrzetben található
festékanyag
ang melanin ‘ua.’: lásd MELAN- | -in (vegyületre utaló toldalék)

melanémia G orv melanin jelenléte a vérben
tud lat melanaemia ‘ua.’: lásd MELAN(IN) | gör haima ‘vér’

melanéziai G földr a csendes-óceáni Melanézia szigetvilághoz tartozó (sziget), ott lakó (nép), ott
beszélt (nyelv)
ném melanesisch ‘ua.’
 Melanesien ‘Melanézia’: lásd MELAN- | gör nészosz ‘sziget’
mélange lásd MELANZS
melanit G ásv ékkő, a gránátkő bársonyfekete változata
lásd MELAN- | -it (ásványra utaló toldalék)

melanizmus G orv sötétbarna elszíneződés a bőrben melanin felhalmozódása következtében
tud lat melanismus ‘ua.’: lásd MELAN- | lásd -IZMUS

melankólia G lél mélabú, búskomorság, szomorúság, csüggedtség
tud lat melancholia ‘ua.’, lásd MELANKOLIKUS

melankolikus G lél bánatos, mélabús, levert, lehangolt
G búskomorságra hajló
lat melancholicus gör melankholikosz ‘búskomor’, tkp. ‘fekete epéjű’: seml melan ‘fekete’ |
kholé ‘epe’ (ókori eredetű felfogás szerint a fenti indulati alkat oka a fekete epe túltengése a
testnedvek között)
melanocita G biol melanint tartalmazó festéksejttípus alacsonyabb rendű gerincesekben
tud lat melanocyta ‘ua.’: lásd MELAN- | kütosz ‘üreg, cella, sejt’
melanodermia G orv a bőr barnás elszíneződése
tud lat, ‘ua.’: lásd MELAN- | gör derma ‘bőr’
melanofor G biol melanint tartalmazó festéksejt
tud lat melanophora ‘ua.’, tkp. ‘feketét szállító’: lásd MELAN- | gör phoreó ‘visz, szállít’
melanóma G orv melanin okozta bőrelszíneződés, anyajegy
G orv pigmentált sejteket tartalmazó területről kiindult daganat
tud lat melanoma ‘ua.’: lásd MELAN- | -óma (daganatra utaló toldalék)
melanózis G növ fekete elszíneződés növényi szövetekben festékanyag felhalmozódása folytán
tud lat melanosis ‘ua.’: lásd MELAN- | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
melanterit G ásv vasgálic, kristályos vasszulfát
ném Melanterit ‘ua.’: gör melantérosz ‘fekete fénymáz’ seml melan ‘fekete’ | -it (ásványra
utaló toldalék)
melanzs G keverék, egyveleg
G † tejeskávé
fr mélange ‘keverék’ męler ‘kever’, lásd MELÍROZ
melanzsőr G műsz édesipari keverő- és gyúrógép
fr mélangeur ‘ua.’, lásd MELANZS
melasz G élelm a cukorgyártás sötétbarna, édeskés, csípős ízű mellékterméke
ném Melasse fr mélasse sp melaza ‘ua.’ lat mellaceus ‘mézszerű’ mel, mellis ‘méz’
Lásd még MARMELÁD, MELLIT
melioráció G mezőg talajjavítás
G javítás, fejlesztés
ang, ném melioration ‘ua.’, lásd MELIORÁL
meliorál G jobbít, javít, fejleszt
G mezőg talajjavítást végez
ném meliorieren ‘ua.’ késő lat meliorare, melioratum ‘jobbít’ lat kf melior ‘jobb’ bonus
‘jó’
melioratív G javító, jobbító célzatú
 ang meliorative ‘ua.’
 meliorate ‘jobbít’, lásd MELIORÁL
meliorizmus G fil az a felfogás, hogy a természeti világ és az ember, ill. a társadalom szakadatlanul
tökéletesedik
ang meliorism ‘ua.’: lat kf melior ‘jobb’
 bonus ‘jó’ | lásd -IZMUS
melisszoterápia G orv gyógykezelés méhcsípéssel vagy méhekből kivont méreggel
tud lat melissotherapia ‘ua.’: gör melissza ‘méh’
 meli ‘méz’ | lásd TERÁPIA
Lásd még MARMELÁD
melíroz G (hajat) színes csíkokkal fest
ném melieren fr męler ‘kever’ népi lat gyak misculare ‘elkever’ lat miscere ‘kever’
Lásd még MISKULANCIA
melizma G zene egy szótagra énekelt több hang, koloratúra, fioritúra
ném Melisma ‘ua.’ gör meliszma ‘dal’ melidzó ‘énekel’ melosz ‘ének’
mellit G ásv mézkő, négyszögkristályos, szerves anyagú ásvány, a benzolhexakarbonsav
alumíniumsója
ang, ‘ua.’: lat mel, mellis ‘méz’ | -it (ásványra utaló toldalék)
meló G biz (nehéz testi) munka
jidd meloche ‘munka, mesterség’ héb melákáh ‘munka’
melódia G zene dallam, dallamvonal, hanglejtés
G dal, ének, zene
lat melodia gör melódia ‘ének, dallam’: melosz ‘ének’, ered. ‘tag, ízület’ | ódé ‘dal’
melodiárium G zene közkedvelt dalok gyűjteményét tartalmazó kéziratos, kottás énekeskönyv
lat, ‘ua.’, lásd MELÓDIA (az almárium, glosszárium és hasonló szavak mintájára)
melodika G zene (egy műre vagy egy zeneszerzőre jellemző) dallamvilág, dallamrendszer
G zene a dallamképzés tana, technikája
tud lat melodica (ars) ‘a dallam (tudománya)’ gör melódikosz ‘dallamos, a dallammal
kapcsolatos’, lásd MELÓDIA
melodikus G zene dallamos
G zene a dallammal kapcsolatos
tud lat melodicus gör melódikosz ‘ua.’, lásd MELÓDIA
melodráma G zene zenei kísérettel előadott drámai mű (a 18. században)
G szính érzelgős, hatásvadászó eszközökkel dolgozó kora romantikus színmű
ném Melodrama ‘ua.’: gör melosz ‘ének’ | lásd DRÁMA
melodramatikus G zene melodrámába illő, annak eszközeit alkalmazó
G átv könnyfacsaró, hatásvadász
ném melodramatisch ‘ua.’, lásd MELODRÁMA
melomán G zene zenerajongó, zenebolond
fr mélomane ‘ua.’, lásd MELOMÁNIA
melománia G zene zenerajongás, zeneimádat
fr mélomanie ‘ua.’: gör melosz ‘ének’ | mania ‘téboly’
meloplasztika G orv arc vagy végtag plasztikai műtéte
tud lat meloplastica ‘ua.’: melosz tag, ízület, dallam’ | lásd PLASZTIKA
melopöia G zene a dallamalkotás és dallamvezetés ókori eredetű tana
kk lat melopoeia gör melopoiia ‘ua.’: lásd MELOSZ | gör poieó ‘alkot’
melosz G zene dallammenet, dallamelem
ném Melos ‘ua.’ gör melosz ‘dallam’, ered. ‘tag, ízület’
membrán G műsz rezgésbe hozható vékony hártya, lemez, rezgőlemez, zárólemez
G biol élő sejt biológiailag aktív hártyája
ném Membran ‘ua.’ lat (cutis) membrana ‘testi, állati (bőr), hártya, pergamen’ membrum
‘testrész, tag’
membranofon G zene a zenei hangot kifeszített hártya, bőr rezgése révén előállító (hangszer)
ang membranophone ‘ua.’: lásd MEMBRÁN | gör phóné ‘hang’
membrum virile G anat hímtag, férfitag, hímvessző
 tud lat, ‘ua.’: membrum ‘testrész, tag’ | virilis ‘férfiúi, férfi-’
 vir ‘férfi’
mementó G szomorú dologra emlékeztető jel, intés, intő jel, figyelmeztetés
lat felsz memento ‘emlékezz! ne felejtsd!’
 meminisse ‘emlékezik’
memoár G irod emlékirat, neves személy önéletírása, visszaemlékezése élete s kora eseményeire
fr tbsz mémoires ‘ua.’, tkp. ‘emlékek’
 lat memoria ‘emlékezet’ memor ‘(vmit) észben tartó’
memorábiliák † G emlékezetes dolgok, események
lat seml tbsz memorabilia ‘ua.’, lásd MEMORÁBILIS

memorábilis G emlékezetes, emlékezetre méltó, nevezetes
lat, ‘ua.’
 memorare ‘emlékeztet, említ’ memor ‘emlékező, észben tartó’
memorandum G dipl jegyzék, emlékeztető (tárgyaló fél számára)
G hiv beadvány, feljegyzés, ünnepélyes előterjesztés, nyilatkozat
lat gerund, ‘emlékeztetni való’ memorare ‘emlékeztet, említ’ memor ‘emlékező, észben
tartó’
memória G emlékezet, emlékezőképesség
G számtech számítógép adattároló egysége
lat memoria ‘emlékezet’ memor ‘(vmit) észben tartó’
memoriter G okt könyv nélkül megtanulandó tananyag
lat, ‘fejből, emlékezetből, könyv nélkül’ memor ‘emlékező, észben tartó’
memorizál G betéve megtanul
G pontosan emlékezetébe vés
fr mémoriser ‘ua.’, lásd MEMÓRIA
memszahib G európai asszonyok megszólítása a gyarmati Indiában
hindi, ‘ua.’: ang ma’am madam ‘asszonyom’, lásd MADAME | lásd SZAHIB
menád G mit bakkhánsnő, Dionüszosz ünnepi menetét kísérő, mámorban tomboló nő
ném Maenad lat maenas, maenadis gör mainasz, mainadosz ‘ua.’ mainó ‘őrjöng’
Lásd még MÁNIA
ménage à trois [menázsa troá] G állandósult családi háromszög, férjnek, feleségnek és egyikük
szeretőjének együttélése
fr, ‘ua.’: ménage ‘háztartás’, lásd MENÁZSI | à lat ad ‘-hoz’ | trois lat tres ‘három’
menarche [menarké] G orv leányok első havivérzése
tud lat, ‘ua.’: gör mén ‘hónap’ | arkhé ‘kezdet’
menazséria G állatsereglet, cirkuszi állatsereg
ném Menagerie fr ménagerie ‘ua.’, ered. ‘háziállatok udvara’ ménage ‘háztartás’, lásd
MENÁZSI
menázsi † G kat katonai étkezés, élelemosztás
G élelem, élelmezés
auszt ném Menage [menázse] ‘ua.’ fr ménage ‘háztartás, gazdálkodás’ késő lat mansionata
‘család, háztartás’ lat mansio ‘szállás, lakás’ manere, mansum ‘marad, megszáll’
mendelévium G kém mesterséges transzurán radioaktív elem
tud lat, ‘ua.’: D. I. Mengyelejev orosz fizikusról, a periódusos rendszer megalkotójáról | -ium
(vegyi elemre utaló toldalék)
mendelizmus G gen az örökléstannak Mendel által kidolgozott klasszikus elmélete
G biol az öröklődés statisztikai törvényszerűségeit vizsgáló tudományág
Gregor J. Mendel német botanikus nevéból | lásd -IZMUS
mendikáns vagy mendikás † G vall a református legátust kísérő kollégiumi kisdiák, aki
köszöntőket mondott, és a kollégiumnak szánt adományokat összegyűjtötte
lat mendicans ‘kéregető’ mendicare ‘koldul, kéreget’ mendicus ‘koldus’, tkp. ‘testi
fogyatékos’ mendum ‘testi hiba’ (magy népnyelvi formája mendikás)
menedzsel G közg megszervez, irányít (vállalkozást, üzemet, intézményt)
G előadóművészek, sportolók fellépéseit, szerepléseit szervezi
ang manage ‘irányít, szervez, elintéz’ kfr maneger ‘lovat irányít’, lásd MANÉZS
Lásd még MANUÁLIS
menedzser G közg nagyobb vállalkozás szervezésével és irányításával foglalkozó szakember
G közg ügyvezető, vezető, igazgató
G előadóművészek, sportolók fellépéseit, szerepléseit szervező üzletember
ang manager ‘ua.’ manage, lásd MENEDZSEL
menedzserizmus G közg a termelés célszerűbb megszervezését és irányítását célző vezetéselméleti
irányzat a 20. század második felétől
ang managerism ‘ua.’, lásd MENEDZSER, -IZMUS
menedzsment G közg ügyvitel, igazgatás
G közg vezetés, vezetőség
ang management ‘ua.’, lásd MENEDZSEL
ménestrel [menesztrel] G zene középkori francia vándorénekes és költő, aki gyakran nemesúr
szolgálatában állt
fr, ‘ua.’ népi lat ministerialis ‘hivatalnok, szolgálatban álló személy’ minister, lásd
MINISZTER
Lásd még MINSTREL
menhir G ép függőlegesen felállított, durván csiszolt újkőkori kőszál
breton, ‘ua.’: men ‘kő’ | hir ‘hosszú’

meningitisz G orv agyhártyagyulladás
tud lat meningitis ‘ua.’: lásd MENINX | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

meningokokkusz G orv a járványos agyhártyagyulladás kórokozója
tud lat meningococcus ‘ua.’, lásd MENINX, KOKKUSZ

meninx G anat agyhártya
tud lat, ‘ua.’
 gör méninx, méningosz ‘hártya’
méniszkosz G műv félhold alakú tetőcske, amelyet a görögök köztéri szobrok feje fölé helyeztek,
hogy a madarak le ne piszkítsák őket
gör méniszkosz ‘félhold, holdsarló’
 méné ‘hold’
meniszkusz G opt kívül domború, belül homorú (szemüveglencse)
G anat félhold alakú ízületporc a térdben
ném Meniskus ‘ua.’ gör méniszkosz ‘félhold, holdsarló’ méné ‘hold’
mennonita G vall a 16. században keletkezett anabaptista felekezet, amely a világtól való
elzárkózást hirdetett, és szigorú életfegyelmet követelt
az alapító holland Menno Simons nevéből | lat -ita, gör -itész (valakinek hívére, követőjére utaló
toldalék)
meno G zene kevésbé (módosító szó tempójelzés mellett), pl. meno mosso (‘kevésbé mozgalmasan’)
ol, ‘ua.’ lat kf minus ‘kisebb, kevesebb’, lásd MÍNUSZ
menologion G vall a szentek legendáinak hónapok szerinti összeállítása az ünneprend alapján a
görögkeleti egyházban
gör, ‘ua.’: mén ‘hónap’ | kics logion ‘kis mondás, történetecske’ logosz ‘beszéd, írás’ legó
‘mond’
menopauza G orv a havivérzés elmaradása, a női változás időszaka
tud lat menopausa ‘ua.’: gör mén ‘hónap’ | lásd PAUZA
menóra G vall hétágú gyertyatartó mint zsidó kultikus tárgy
héb mánórá ‘ua.’, tkp. ‘gyertyaszál’
menorrhagia [menorrágia] G orv rendellenesen erős, heves havivérzés
tud lat, ‘ua.’: gör mén ‘hónap’ | rhagasz ‘hasadék’ rhégnümi ‘kitör, kihasad’
menorrhoea [menorrea] G orv havivérzés
tud lat ‘ua.’: gör mén ‘hónap’ | rheó ‘folyik, ömlik’
menosztázis G orv a havivérzés kimaradása
tud lat menostasis ‘ua.’: gör mén ‘hónap’ | sztaszisz ‘megállás’ (hi)sztémi ‘megáll’
mensa academica [menza akadémika] † G diákasztal, egyetemi diákoknak ingyen vagy igen
olcsón nyújtott étkeztetés
lat, ‘egyetemi asztal’: lásd MENZA | kk lat academia ‘egyetem’, lásd AKADÉMIA
mensa et thoro [menza et tóró] † G jog asztaltól és ágytól (elválás)
lat, ‘ua.’: lásd MENZA | késő lat thorus ‘ágy’

menses [menzesz] G orv havivérzés, havibaj
tud, lat, ‘ua.’, tkp. ‘hónapok’
 mensis ‘hónap’
mensevik lásd BOLSEVIK, MENSEVIZMUS
mensevizmus G pol a mensevikek szociáldemokrata irányzata az orosz munkáspártban 1917 előtt
or, ‘ua.’
 kf menjse ‘kevesebb’, lásd BOLSEVIK | lásd -IZMUS
Lásd még MÍNUSZ
mensis currentis [menzisz kurrentisz] † G hiv folyó hóban, ebben a hónapban
lat, ‘ua.’: mensis ‘hónap’ | currens, lásd KURRENS
menstruáció G orv vérzés, havivérzés, havibaj
tud lat menstruatio ‘ua.’, lásd MENSTRUÁL
menstruál G orv (nőnek) havivérzése van
tud lat menstruare ‘ua.’ lat menstruus ‘egyhavi, havonkénti’: mensis ‘hónap’ | struere
‘összerak, felhalmoz’
mentálhigiéné G orv lelki egészségügy, lelki egészségtan, az idegbetegségek megelőzésével és
kezelésével foglalkozó pszichiátriai ág
ném Mentalhygiene ‘ua.’, lásd MENTÁLIS, HIGIÉNIA
mentális G észbeli, értelmi
kk lat mentalis ‘ua.’ mens, mentis ‘ész, értelem’
mentalitás G észjárás, gondolkodásmód, felfogásmód
G életfelfogás, szellemiség, lelki alkat
fr mentalité ‘ua.’, lásd MENTÁLIS
mentol G kém a borsmenta olajából kivont, friss illatú alkohol
ném Menthol ‘ua.’: lat mentha ‘borsmenta’ | ol(eum) ‘olaj’
mentor G idősebb tanácsadó, pártfogó, atyai barát
G † nevelő
a görög Mentór Odüsszeusz barátja és fiának, Télemakhosznak nevelője volt
menuiserie [mönüizeri] G műv műbútorasztalosság
G műv (régebben) kisméretű műtárgyak készítése
fr, ‘ua.’ menuiser népi lat *minutiare ‘kicsinyít, kicsinyre csinál’ lat minuere, minutum
‘apróz, kicsinyít’ minus ‘kisebb’
Lásd még MÍNUSZ
menü G étlap, ételválaszték
G előre jelzett fogásokból álló, egységáron felszolgált vendéglői ebéd, vacsora
G étrend
G számtech kínálat, választék
ném Menü fr menu ‘étrend, étlap’, ered. ‘apró, részletes, részletezett’ lat minutus ‘ua.’
minuere, minutum ‘apróz, kicsinyít’ minus ‘kisebb’
Lásd még MÍNUSZ
menüett G zene francia eredetű, háromnegyedes ütemű, aprózott léptekkel járt régi páros tánc
G zene ennek zenéje, zeneművek ilyen ritmusú tétele
ném Menuett fr kics menuet ‘ua.’ menu ‘apró’, lásd MENÜ
menza G diákétkeztetés
G egyetemi diákétkezde
lat mensa ‘asztal, étkezés’ mensus ‘kimért, kiadagolt’ metiri, mensus ‘megmér, kimér’
menzula G földr földmérésnél, terepfelmérésnél használt térképasztal
lat kics mensula ‘asztalka’ mensa ‘asztal’, lásd MENZA
menzúra G méret, méretarány
G kém kiöntőszájjal ellátott laboratóriumi mérőhenger
G zene a hangjegyek egymáshoz viszonyított időmértékének feltüntetése a középkori
hangjegyírásban
G zene a hangszerek mértékviszonya
G † sport vívótávolság
lat mensura ‘méret, mérőeszköz’ metiri, mensus ‘mér’
menzurábilis G mérhető, lemérhető
újk lat mensurabilis ‘ua.’ gyak mensurare ‘lemér’ metiri, mensus ‘mér’
menzurabilitás G mérhetőség
ném Mensurabilität ‘ua.’, lásd MENZURÁBILIS
menzurális G zene a hangjegyek egymáshoz viszonyított időmértékének feltüntetésén alapuló
(középkori hangjegyírás)
kk lat mensuralis ‘ua.’, lásd MENZÚRA
mercedárius G vall a 13. században Barcelonában foglyok kiváltására alakult szerzetesrend
kk lat mercedarius ‘ua.’ merces, mercedis ‘ár, díj, bér’ (ti. amit a rend a foglyokért váltságul
fizetett) merx, mercis ‘áru’
Lásd még MARKETING
mercerizál G text lúgos oldatban kezelve lágyít, selymes fényűvé tesz (fonalat, szövetet)
ang mercerize ‘ua.’ az angol J. Mercer takács nevéből
merchandising [mörcsendájzing] G közg a marketinggel kapcsolatos értékesítési tevékenység
ang, ‘ua.’ merchandise ‘kereskedelmi áru’ ófr marcheandise ‘ua.’ marcheant ‘kereskedő’
népi lat mercatans, mercatantis ‘kereskedő’ gyak mercatare mercari, mercatus
‘kereskedik’ merx, mercis ‘áru’
Lásd még MARKETING
mercurialismus [merkurializmus] G orv higanymérgezés
tud lat, ‘ua.’: mercurialis ‘higannyal kapcsolatos’, lásd MERCURIUM | lásd -IZMUS
mercurium [merkurium] G kém higany (az alkimisták névadásában)
kk lat, ‘ua.’ Mercurius, az istenek szárnyas lábú hírvivője, a kereskedés és az utak istene az
ókori római mitológiában, az alkímiában a mozgékonyság, állhatatlanság elve, ezért névadója a
folyékony és alakváltó higanynak
meridián G földr, csill földi és égi délkör, hosszúsági kör
ang, ném meridian ‘ua.’ lat meridianus ‘déli’ meridies ‘dél, déli irány’ (dd rd
elhasonulással), ered. medi-dies ‘nap-közép’: medium ‘közép’ | dies ‘nap’
Lásd még MÉDIUM
meridionális G tud déli
G csill a délkörhöz tartozó, vele egyirányú, észak-déli irányú
G met az egyenlítőre merőleges irányú (légáramlás)
ang, ném meridional ‘ua.’, lásd MERIDIÁN
meriklónozás G növ teljes növény létrehozása növényi osztódó szövetből, azaz merisztémából
steril körülmények között
lásd MERI(SZTÉMA), KLÓN
merinó G áll spanyol eredetű, finom gyapjút adó juhfajta
sp merino ‘ua.’, tkp. ‘a juhlegelők felvigyázója’ késő lat maiorinus ‘gazdatiszt’ maior
‘elöljáró’, ered. ‘nagyobb’
Lásd még MAGNITÚDÓ
merisztéma G növ osztódó szövet
tud lat meristema ‘ua.’ gör merisztéma ‘szétoszlás’ meridzó ‘feloszt’ merosz ‘rész’
Lásd még MEROKRIN, MERÓPIA, METAMÉRIA, MONOMER, POLIMERIZÁL
meritokrácia G pol az érdemek uralma, teljesítményelvű társadalom
ang meritocracy ‘ua.’: merit lat meritum ‘érdem’ mereri, meritus ‘megszolgál, kiérdemel’ |
gör krateó ‘uralkodik’ kratosz ‘erő, uralom’ (a demokrácia, bürokrácia és hasonló szavak
mintájára)
meritórius † G érdemleges, érdemi, lényegi
kk lat, ‘ua.’ lat meritorius ‘fizetett, bérelt’ mereri, meritus ‘megszolgál, kiérdemel’
meritum G érdem
G lényege, veleje, érdemi része (valaminek)
lat, ‘keresmény, jutalom, érdem’ mereri, meritus ‘megkeres, kiérdemel’
Lásd még EMERITUS
merkantil G ker kereskedői, üzleti
G pej haszonelvű, haszonleső
ném merkantil ol mercantile ‘ua.’ mercante ‘kereskedő’ lat mercari ‘kereskedik’
merx, mercis ‘áru’
Lásd még MARKETING
merkantilista G (fn) közg a merkantilizmus elméletének híve
G (mn) ezzel az elmélettel kapcsolatos
ném Merkantilist, merkantilistisch ‘ua.’, lásd MERKANTILIZMUS
merkantilizmus G közg közgazdasági elmélet, amely az aranytartalék és az aktív külkereskedelmi
mérleg fontosságát hirdeti
G pej haszonlesés, önző érdekek hajszolása
ném Merkantilismus ‘ua.’, lásd MERKANTIL, -IZMUS
merkaptán G kém a higannyal könnyen reagáló kénalkoholok régebbi neve
ném Merkaptan ‘ua.’ lat mer(curium) captan(s) ‘higanyt befogó’: lásd MERCURIUM | gyak
captare ‘fogdos’ capere ‘fog’
merkurimetria G kém kétértékű higanyionok sajátos viselkedésén alapuló térfogatos vegyelemzés
ang mercurimetry ‘ua.’, lásd MERCURIUM | gör metreó ‘mér’
merokrin G biol a sejt protoplazmájának vesztesége nélkül kiürülő (mirigy)
ném, ‘ua.’: gör merosz ‘rész’ | krinó ‘kiválaszt’
Lásd még MERISZTÉMA
merópia G orv részleges vakság
tud lat, ‘ua.’: gör merosz ‘rész’ | ópsz, óposz ‘szem, látás’
Lásd még MERISZTÉMA
merveilleuse [mervejőz] G div különc öltözetű francia divathölgy a direktórium (1795–1799)
idején
fr, ‘ua.’, tkp. ‘csodálatos (nő)’ merveille ‘csoda’ lat tbsz seml mirabilia ‘csodálatos dolgok’,
lásd MIRÁBILIÁK
mésalliance lásd MEZALIANSZ
mesdames [medám] G hölgyeim
fr tbsz, lásd MADAME
mesenchima lásd MEZENCHIMA
mesmerizmus [mezmerizmus] G orv az élő szervezet mágneses kisugárzásának téves elméletén
alapuló, ezt gyógykezelésre alkalmazó eljárás a 18. században
F. A. Mesmer német orvosról, az elmélet szerzőjéről
messa di voce [messza di vócse] G zene hosszan kitartott énekhang fokozatos felerősödése, majd
fokozatos elhalkulása
ol, ‘ua.’: messa ‘indítás’ mettere, messo ‘tesz, helyez’ lat mittere, missum ‘küld, dob’ | voce
lat vox, vocis ‘hang’
Lásd még MISSZIÓ
messenger [meszindzser] G gen hírvivő, olyan ribonukleinsav (RNS) amely a DNS-lánctól a
fehérjékhez juttatja az információkat, és vezérli az aminosavak összekapcsolódásának sorrendjét a
peptidláncban
ang, ‘hírvivő, küldött’ ófr messagier ‘ua.’ message kk lat missaticum ‘üzenet’ missus
‘elküldött’ mittere, missum ‘küld’
Lásd még MISSZIÓ
messianisztikus G vall a messianizmuson alapuló, a felső hatalmak küldte szabadítóra váró (hit,
szekta, mozgalom)
ném messianistisch ‘ua.’, lásd MESSIANIZMUS
messianizmus G vall hit a Messiás, egy Isten küldte jövendő szabadító eljövetelében
ném Messianismus ‘ua.’, lásd MESSIÁS, -IZMUS
messiás G vall megváltó, üdvözítő, szabadító
G vall a zsidó nép felkent szabadítója, aki az ószövetségi próféták jövendölései szerint egyszer el fog
jönni
G átv várva várt szabadító, népe sorsának jobbra fordítója
lat Messias ‘ua.’ gör Messziasz héber másíjah ‘felkent’ másah ‘önt, felken’
messidor [meszidor] G tört a június 20-tól július 19-ig tartó hónap a francia forradalmi naptárban
fr, ‘aratást adó’: lat messis ‘aratás’ metere, messus ‘levág, kaszál, arat’ | gör dóron ‘ajándék’
(di)dómi ‘ad’
messieurs [meszjő] G uraim!
fr, ‘ua.’: mes (első személyű birt névm tbsz hn alak) lat meus | sieur, lásd MONSIEUR
mesto [mesztó] G zene szomorúan, bánatosan (adandó elő)
ol, ‘ua.’ lat maestus ‘szomorú, gyászos’
Lásd még MAESTOSO
mesüge G biz kelekótya, félbolond, ütődött
ném argó meschugge jidd meschuggo héb mesugga ‘bolond’ sagag ‘imbolyog, tévelyeg’
meszkalin G kém dél-amerikai és mexikói kaktuszfajták alkaloidja, élénk víziókat keltő
hallucinogén anyag
tud lat mescalin ‘ua.’: sp mezcal ‘agaveital, kaktusznedvből kivont kábító anyag’ mexikói
indián (nahuatl) mexcalli ‘kábító ital’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
mesztic G fehér és indián szülők utóda
ném Mestize sp mestizo ‘kevert fajú’ késő lat mixticius ‘ua.’ lat mixtus ‘kevert’
miscere, mixtum ‘kever’
Lásd még MISKULANCIA
meta- G (tudományos összetételek előtagjaként) túl, valamin túl(i), át-, egymáson át, áttételes
gör, ‘ua.’
méta † G sport ütőkkel játszott régi csapatos labdajáték két határvonallal kijelölt három mezőben
újk lat meta ‘határpont’ metari ‘kimér’
metabázis G orv fordulat betegségben
G ret a vita elterelése a tárgytól, ugráló gondolatmenet
gör metabaszisz ‘változás, fordulat’ metabainó ‘átmegy, eltér, megváltoztat’: lásd META- |
bainó ‘megy’
metabionta G biol olyan szervezetek, amelyek élettevékenységükkel más lények számára
teremtenek életfeltételeket
gör tbsz seml, ‘ua.’, tkp. ‘egymáson át élők’: lásd META- | bión, biontosz ‘élő’ bioó ‘él’
metabiózis G biol két élő szervezet olyan kapcsolata, amelyben az egyik anyagcseréje a másik
életfeltételeit teremti meg
tud lat metabiosis ‘ua.’: lásd META- | gör biószisz ‘élés, élet’ bioó ‘él’
metabola vagy metabolé G stil ismétlésen alapuló szerkezeti párhuzam, azonos szavak
megismétlése más rendben és azonos alakban, pl. „nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért
eszünk, hogy éljünk”
tud lat., ‘ua.’ gör metabolé ‘átvetés, átfordítás, helycsere’: lásd META- | balló ‘vet, dob’
metabólia G biol anyagcsere
tud lat metabolia ‘ua.’ gör metabolia ‘csere, eladás’ metaballó ‘átvet, kicserél’, lásd
METABOLA
metabolit G biol az anyagcsere köztiterméke, minden anyag, amely részt vesz az anyagcserében
tud lat, ‘ua.’: gör metabolé ‘változás, csere’, lásd METABOLA | -it (vegyületre utaló toldalék)

metabolizmus G biol anyagcsere
tud lat metabolismus ‘ua.’
 gör metabolé ‘változás’, lásd METABOLA, -IZMUS
metacarpus [metakarpusz] G anat kézközép
tud lat, ‘ua.’: gör meta ‘át, túl, között’ | karposz ‘kéztő, csukló’

metacentrum G hajó úszópont, az úszó test tengelyvonalának és a mozgásokból eredő felhajtóerők
vektorának metszéspontja
 ném Metazentrum ‘ua.’, lásd META-, CENTRUM

metaetika G fil az erkölcsre vonatkozó kijelentések (pl. jó, rossz, igaz) nyelvfilozófiai és
jelentéselméleti kutatása
lásd META-, ETIKA

metafázis G gen a sejtosztódás ama szakasza, amikor a kromoszómák a sejt egyenlítői síkjában
helyezkednek el
ang metaphase ‘ua.’, lásd META-, FÁZIS

metafilozófia G fil a bölcselet fogalmait és a bölcseleti megismerés sajátosságait vizsgáló felsőbb
szintű tudomány
lásd META-, FILOZÓFIA

metafizika G fil a bölcseletnek a tapasztalaton túli dolgokkal, azok végső okaival foglalkozó ága
kk lat metaphysica (disciplina) ‘tapasztalaton túli (tudomány)’: lásd META- | phüszikosz

‘természeti’ phüszisz ‘természet’ phüó ‘sarjaszt’
metafizikus G (mn) fil a metafizikával kapcsolatos
G tapasztalaton túli, érzékeinkkel nem tapasztalható
G műv időtlen és mozdulatlan jelképek álomszerű együttesét ábrázoló (festői irányzat a 20. század
elején)
G (fn) a metafizika híve
tud lat metaphysicus ‘ua.’, lásd METAFIZIKA
metafora G stil összevont hasonlat, olyan szókép, amely két dolog vagy fogalom közös vonásain
alapul
tud lat metaphora ‘ua.’ gör metaphora ‘átvitel’ metapheró ‘átvisz’: lásd META- | pheró
‘visz’
metaforikus G stil képes, képletes, átvitt értelmű
ném metaphorisch ‘ua.’, lásd METAFORA
metafrázis G stil körülírás
gör metaphraszisz ‘ua.’, lásd META-, FRÁZIS
metagalaxis G csill a világegyetemnek jelenlegi eszközeinkkel belátható és mérhető tartománya
ang metagalaxy ‘ua.’, lásd META-, GALAKTIKA
metagenezis G biol ivadékcsere, nemzedékváltás
G biol egyes fajoknál egymást váltó ivaros, ill. ivartalan szaporodási szakasz
ang metagenesis ‘ua.’, lásd META-, GENEZIS
metakommunikáció G inf a beszédet kísérő, többnyire öntudatlan jelzések (taglejtés, arcjáték,
testhelyzet stb.) által közölt fontos járulékos információk összessége
lásd META-, KOMMUNIKÁCIÓ
metakogníció G lél emberi képesség, amelynek köszönhetően saját gondolati működésünket
gondolataink tárgyává tehetjük
lásd META- | lat cognitio ‘megismerés’ cognoscere, cognitum ‘megismer’: co- (nyomatékos) |
(g)noscere ‘tud, ismer’
metakrilsav G kém metil-akrilsav, telítetlen nyílt szénláncú karbonsav, kellemetlen szagú folyadék,
fontos műanyagipari alapvegyület
lásd METIL-, AKRIL-
metakritika G fil a kritika kritikája
ném Metakritik ‘ua.’, lásd META-, KRITIKA
metakromázia G biol a sejtalkotókban eltérő színeket keltő szövettani festőeljárás
lásd META- | gör khróma ‘szín’
metaldehid G kém az acetaldehid gyűrűs négyszereződése, színtelen kristályos anyag, szilárd
spiritusz (vagy metakocka) néven gyorsforralók fűtőanyaga, de csigaölőszerként is használatos
ném Metaldehyd ‘ua.’, lásd META-, ALDEHID
metalepszis G stil névhelyettesítás, olyan metonímia, amelyben valami helyett az okozatot vagy
következményt nevezzük meg, pl. „nehéz munkával” helyett „verítékkel”, „a halálon túl” helyett
„a síron túl”
 tud lat metalepsis ‘ua.’
 gör metalépszisz ‘átvétel, felcserélés’ metalambanó ‘átvesz,
felcserél’: lásd META- | lambanó ‘vesz, fog’
metalimnion G földr átmeneti réteg folyók és tavak alsó és felső szintje között
lásd META- | kics limnion ‘tavacska’ limné ‘tó’
metallikus G kém fém-, fémmel kapcsolatos
ang metallic ‘ua.’, lásd METALLUM
metallizáció G műsz tárgy felületének bevonása fémmel
ném Metallisation ‘ua.’, lásd METALLIZÁL
metallizál G műsz tárgy felületét fémmel bevonja
ném metallisieren ‘ua.’: lásd METALLUM
metallizmus G közg régi elmélet, amely szerint egy pénzérme értéke azonos a benne foglalt fém
értékével
ném Metallismus ‘ua.’, lásd METALLUM, -IZMUS
metallofon G zene hangolt fémlapokból álló ütős dallamhangszer
ang metallophon ‘ua.’: lásd METALLUM | gör phóné ‘hang’
metallográfia G műsz a fémek és ötvözetek anyagszerkezetének mikroszkopikus vizsgálatával,
jellemzőivel és alkalmazásával foglalkozó tudományág
lásd METALLUM, -GRÁFIA
metallográfus G műsz a metallográfia szakembere
magy, lásd METALLOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
metalloid G kém félfém
ném Metalloid ‘ua.’, tkp. ‘fémszerű’: lásd METALLUM | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső, alak’
metallokémia G kém a fémek vegyi sajátságait kutató tudományág
lásd METALLUM, KÉMIA
metallokeramika G műsz fémkerámia, porkohászat, fém és nem fémes anyag porából magas
hőfokon sajtolt, nagy szilárdságú anyag
lásd METALLUM, KERÁMIA
metallokrómia G műsz fémfelületek színes bevonása elektrolízissel
ném Metallochromie ‘ua.’: lásd METALLUM | gör khróma ‘szín’
metalloterápia G orv fémtárgyak alkalmazása gyógyászatban
tud lat metallotherapia ‘ua.’, lásd METALLUM, TERÁPIA
metallum G kém fém
lat, ‘fém, bánya’ gör metallon ‘érc’, ered. ‘tárna, bánya’ metalleuó ‘érc után kutat,
bányászik’ ?
metallurgia G kohó fémkohászat
ném Metallurgie ‘ua.’: gör metallon ‘érc, fém’ | ergon ‘munka’
metalogika G fil a formalizált logikai rendszerek (pl. formalizált nyelvek) vizsgálatával foglalkozó
tudomány
lásd META-, LOGIKA
metamagmás G geol magmás eredetű átalakult kőzet
lásd META(MORF), MAGMA
metamatematika G tud bizonyításelmélet, matematikai logika, a matematika belső szerkezetét
matematikai eszközökkel vizsgáló tudományág
lásd META-, MATEMATIKA
metamer G tud a metaméria jelenségét mutató (állat, növény, vegyület)
ang, ‘ua.’, lásd METAMÉRIA
metaméria G áll egyes fajok testének ismétlődő gyűrűszerű tagokból felépülő szerkezete
G növ a levél- és hajtásképződés és a belső felépítés szakaszos ismétlődése száron, ágon
G kém azonos atomokból, de eltérő szerkezetű molekulákból álló vegyületek módosulása
tud lat metameria ‘ua.’: lásd META- | gör merosz ‘rész’
Lásd még MERISZTÉMA
metamikt G ásv radioaktív elemekben gazdag ásvány, amely eredeti kristályalakját megőrzi, de
annak rácsa elroncsolódik, s végül üvegszerűvé válik
 ang metamict ‘ua.’: lásd META- | miktosz ‘kevert, vegyes’
 meignümi ‘kever’
Lásd még MIGMATIT
metamorf G geol átalakult (kőzet)
ném metamorph ‘ua.’, lásd METAMORFÓZIS
metamorfizmus G geol a földkéreg mozgása, amely a kőzetek átalakulásával jár
ang metamorphism ‘ua.’, lásd METAMORF, -IZMUS
metamorfózis G tud átalakulás, formaváltás
G mit csodálatos átváltozás, alakcsere (a klasszikus mitológiában)
G biol rovarok s más állatfajok fejlődése petéből egy vagy több lárvaállapoton át a kifejlett egyedig
G növ szervek vagy szervrészek megváltozása új funkció ellátására
G geol magmás és üledékes kőzetekben nagy mélységben és nagy nyomás alatt lezajló
átkristályosodási folyamat
lat metamorphosis gör metamorphószisz ‘ua.’ gör metamorphomai ‘átalakul’: lásd META- |
morphé ‘alak’
metán G kém mocsárgáz, egy szénatomos szénhidrogéngáz
ném Methan ‘ua.’: gör methü ‘bor, erjesztett ital’ | -án (a telített nyílt szénláncú szénhidrogénsor
tagjait jelölő toldalék)
metanol G kém faszesz, metil-alkohol
ném Methanol ‘ua.’, lásd METÁN, (ALKOH)OL
metaphora lásd METAFORA
metaplázia G biol szövetátalakulás, pl. kötőszöveté mészfelvétellel csontszövetté
ang metaplasia ‘ua.’: lásd META- | gör plasszó ‘gyúr, alakít’
metastabil G tud a való egyensúlyi viszonyoknak meg nem felelő, átmenetileg stabil (állapot)
lásd META-, STABIL
metaszomatikus G geol metaszomatózis útján keletkezett
ang metasomatic ‘ua.’, lásd METASZOMATÓZIS
metaszomatózis G geol ásványok vagy kőzettömegek átalakulása ionjaik vándorlása és
kicserélődése folytán
tud lat metasomatosis ‘ua.’: lásd META- | szóma, szómatosz ‘test’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
metasztatikus G orv áttétel útján keletkezett
tud lat metastaticus ‘ua.’, lásd METASZTÁZIS
metasztázis G orv áttétel, betegségi góc áthelyeződése
tud lat metastasis ‘ua.’ gör metasztaszisz ‘átköltözés’: meta ‘át’ | sztaszisz ‘állítás, helyezés’
(hi)sztémi ‘áll, állít’
metatarsus [metatarzusz] G anat lábközép, a lábfejnek a bokacsont és az ujjak közötti része
tud lat, ‘ua.’: gör meta ‘át, túl, között’ | tarszosz ‘talp, lábfej’
metateória G tud egy tudomány fogalmainak rendszerét magasabb szinten, formalizáltan vizsgáló
tudomány (mint metalogika, metamatematika stb.)
lásd META-, TEÓRIA
metatézis G nyelvt hangátvetés, pl. kelyh-(et) kehely
ang, ném metathesis ‘ua.’ gör metathészisz ‘áthelyezés, felcserélés’: lásd META- | (ti)thémi
‘helyez’
metazoa G biol többsejtű állatok
tud lat Metazoa ‘ua.’: lásd META- | tbsz seml dzóa ‘állatok’ zóon ‘állat, élőlény’ | dzoó ‘él’
metempszichózis G vall lélekvándorlás
tud lat metempsychosis gör metempszükhószisz ‘ua.’ metempszükhoó ‘lelket más testbe
juttat’: meta ‘át’ | en ‘bele’ | pszükhé ‘lélek’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
meteor G csill hullócsillag, kozmikus eredetű törmelék, amely a Föld légkörébe jutva felizzik
ang, ném meteor ‘ua.’ gör tbsz seml meteóra ‘magasan lévő dolgok, égtájak, égitestek’
meteórosz ‘magasban lebegő’ meteóridzó ‘magasba emel’: meta ‘túl’ | aeiró ‘emel’
meteorerózió G műsz mikrometeorok által okozott kopás mesterséges égitestek felületén
lásd METEOR, ERÓZIÓ
meteorikus G met légköri
G csill kozmikus eredetű (por)
ném meteorisch ‘ua.’, lásd METEOR
meteorit G ásv meteorkő, a meteor földre jutott darabja
lásd METEOR | -it (ásványra utaló toldalék)
meteorizmus G orv bélfelfúvódás, a has puffadása
tud lat meteorismus ‘ua.’: gör meteóridzó ‘magasba emel’, lásd METEOR | lásd -IZMUS
meteorkráter G geol becsapódott nagyobb meteorit okozta kráter
lásd METEOR, KRÁTER
meteorobiológia G met az időjárásnak az élőlényekre kifejtett hatását vizsgáló tudományág
lásd METEORO(LÓGIA), BIOLÓGIA
meteorográf G met több légköri jelenség egyidejű feljegyzésére szolgáló műszer
lásd METEORO(LÓGIA), -GRÁF
meteorogram G met a meteorográf által készített görbék együttese
lásd METEORO(LÓGIA), -GRAM(MA)
meteorológia G tud időjárástan, légkörtan
ném Meteorologie ‘ua.’: gör meteóra ‘magasban lévő dolgok’, lásd METEOR| lásd -LÓGIA
meteorológus G az időjárás megfigyelésével és előrejelzésével foglalkozó szakember
magy, ‘ua.’, lásd METEOROLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
meteoropata G orv az időjárás változásaira erősen érzékeny, miattuk szenvedő ember
ném Meteoropath ‘ua.’: lásd METEORO(LÓGIA) | gör pathé ‘baj, szenvedés’
meteoropátia G orv az időjárás által kiváltott beteges állapot
tud lat meteoropathia ‘ua.’: lásd METEORO (LÓGIA) | gör pathosz ‘szenvedés, betegség’ paszkhó
‘szenved’
meteoropatológia G orv az időjárás és a betegségek összefüggéseivel foglalkozó orvostudományi
ág
tud lat meteoropathologia ‘ua.’, lásd METEORO (LÓGIA), PATOLÓGIA
meteoroszkóp G csill a meteorok feltűnésének égi helyzetét megfigyelő és jelző műszer
lásd METEOR | gör szkopeó ‘néz, figyel’
meteoroterápia G orv az éghajlati tényezőket felhasználó gyógyeljárás
tud lat meteorotherapia ‘ua.’, lásd METEORO (LÓGIA), TERÁPIA
meteorotrop G biol időjárási tényezők által kiváltott (viselkedés élőlényekben)
ném, ‘ua.’, lásd METEORO(LÓGIA), TROP(IZMUS)
méter G fiz a hosszúság alapmértékegysége, a Föld délkörének negyvenmilliomod része
ném Meter fr mčtre ‘ua.’ lat metrum gör metron ‘mérték’ metreó ‘mér’
-méter G tud (utótagként) vmit mérő eszköz: (termo) méter, (higro)méter ‘hőmérő, nedvességmérő’
ném (Thermo)meter, (Hygro)meter stb. fr mčtre ‘ua.’ lat metrum gör metron ‘mérték,
mérőeszköz’ metreó ‘mér’
méterkilopond G fiz a munka mértékegysége, egy kilopond erő leküzdése egy méteres úton
lásd MÉTER, KILO-, POND
métier [metjé] G mesterség, szakma, foglalkozás
fr, ‘ua.’ ófr mestier ‘ua.’ népi lat *misterium lat ministerium ‘szolgálat, hivatal’
minister ‘szolga’, lásd MINISZTER
metikulózus G aggályosan pontos, túlzottan lelkiismeretes
lat meticulosus ‘ félénk, aggályoskodó’ metus ‘félelem’ metuere ‘fél’
metil- G kém egy szén- és három hidrogénatomból álló, a metánmolekulából származtatható egy
vegyértékű gyök: metil-alkohol, metil-amin
ném methyl- ‘ua.’: gör methü ‘bor, erjesztett ital’ | hülé ‘fa, anyag’ (a metil-alkohol a falepárlás
terméke)
metil-alkohol lásd METANOL
metil-amin G kém ammónia szagú gáz, a metánból származtatható amin
lásd METIL-, AMIN
metilén- G kém egy szén- és két hidrogénatomból álló, a metánmolekulából származtatható két
vegyértékű (telítetlen) gyök: metilén-diamin, metilénkék
ném methylen- ‘ua.’, a rokon szerkezetű METIL- gyök nevének továbbképzett formája

metilez G kém valamely vegyületbe metilgyököt épít be
lásd METIL-

metodika G tud módszertan
G okt az oktatás célszerű módszereinek elméletével és gyakorlatával foglalkozó tudomány
ném Methodik ‘ua.’ tud lat methodica (ars) ‘a módszer mestersége’ gör methodikosz
‘módszeres’, lásd METÓDUS
metodikus G tud (mn) módszeres, rendszeres, tervszerű
G (fn) a módszertan szakembere
tud lat methodicus gör methodikosz ‘módszeres’, lásd METÓDUS (a főnévi jelentés a fizika–
fizikus és hasonló szópárok mintájára)
metodista G vall az anglikán egyházon belül keletkezett protestáns felekezet, amely az egyéni
megigazulás és elmélyült hitélet módszerét ajánlja híveinek
ang Methodist ‘ua.’ method ‘módszer’, lásd METÓDUS
metodológia G tud a tudományos kutatás módszertana
G tud valamely tudományban alkalmazott kutatási módszerek összessége
ném Methodologie ‘ua.’: lásd METÓDUS, -LÓGIA
metodológus G tud a metodológia szakembere
magy, lásd METODOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
metódus G módszer, eljárás, eljárásmód
lat methodus ‘ua.’ gör methodosz ‘kutatás, módszer, fortély’, tkp. ‘valaminek a nyomába vezető
út’: meta- ‘át, után’ | hodosz ‘út’
metoikosz G tört jövevény, idegen, nem teljes jogú betelepült az ókori Athénban
gör, ‘ua.’, tkp. ‘együttlakó’: meta- ‘között’ | oikeó ‘lakik’ oikosz ‘lakhely, ház’
metol G fényk fényképészeti előhívókban használt vegyület
ném Metol márkanév: met(il-aminofen)ol(-szulfát), lásd METIL-, AMINO-, FENOL
metonímia G nyelvt névcsere, megnevezés olyan szóval, amely a megnevezendőhöz
gondolattársításos módon kapcsolódik: a korona birtoka ‘királyi birtok’, vasra verték
‘megbilincselték’
tud lat metonymia gör metonümia ‘ua.’, tkp. ‘átnevezés’: meta- ‘át’ | onoma, onüma ‘név’
metonomázia G nyelvt átnevezés, egy szerzői névnek vagy valamely elemének lefordítása másik
nyelvre, pl. Juhász Péteré (16. század) latinos-görögös Melius Juhász Péterre (gör méleiosz
‘juhász’)
tud lat metonomasia ‘ua.’: gör meta ‘át’ | onomaszia ‘elnevezés’ onoma ‘név’
metopé G ép dór templomok párkányfrízében négyzet alakú, domborműves mező két triglif között
gör, ‘ua.’: meta- ‘között’ | opé ‘falnyílás (a gerendavég számára)’
metralgia G orv méhfájdalom
tud, lat ‘ua.’: gör métré ‘anyaméh’ métér ‘anya’| algeó ‘fájlal’
Lásd még METROPOLIS
metrektópia G orv a méh rendellenes elhelyezkedése a hasüregben
tud lat metrectopia ‘ua.’: gör métré ‘anyaméh’ métér ‘anya’ | ek- ‘el, ki, félre’ | toposz ‘hely’
metresz † G szerető, kitartott nő, ágyas
fr maîtresse ‘szerető’, tkp. ‘úrnő’: maître ‘mester, úr, gazda’ lat magister, lásd ott | -esse lat
-issa (nőnévképző), lásd MISTRESS
Lásd még MAGNITÚDÓ
metrika G irod versmértékek rendszere
G irod a verstannak az időmértékekkel foglalkozó része
G zene a ritmikában az ütemekkel foglalkozó rész
tud lat (ars) metrica ‘a mértékek tudománya’ gör metriké (tekhné) ‘verstan’ metrikosz ‘a
versmértékekre vonatkozó’ metron ‘mérték’ metreó ‘mér’
metrikus G irod időmértékes (vers)
G fiz a méterrendszeren alapuló (mérték)
G mat másodrendű, szimmetrikus (tenzor)
lat metricus ‘ua.’, lásd METRIKA
metritisz G orv méhgyulladás
tud lat metritis ‘ua.’: gör métré ‘anyaméh’ métér ‘anya’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
metró G nagyvárosi földalatti vasút, mélyvasút
fr métro ‘ua.’, tkp. métro(politain) ‘nagyvárosi’ ang metropolitan (railway) ‘nagyvárosi
(vasút)’, lásd METROPOLIS
metrológia G tud méréstan, a mérési módszerekkel és mértékekkel foglalkozó résztudomány
G műsz méréstechnika
ném Metrologie ‘ua.’: gör metron ‘mérték’ metreó ‘mér’ | lásd -LÓGIA
metronóm G zene ingás zenei ütemjelző, ütemmérő eszköz
ném Metronom ‘ua.’: gör metron ‘mérték’ | nomosz ‘szabály, törvény’
metropolis G nagyváros, világváros
G tört anyaváros, ókori görög városállam (a kirajzott lakosai által idegenben létesített települések
viszonylatában)
ném Metropolis gör métropolisz ‘anyaváros’: métér, métrosz ‘anya’ | polisz ‘város, városállam’
metropolita G vall keleti keresztény egyház vezető főpapja, érsek
G vall néhány katolikus érsek hagyományos címe
kk lat metropolita ‘ua.’ gör métropolitész ‘az anyavároshoz, nagyvároshoz tartozó személy’,
lásd METROPOLIS
metroszkópia G orv méhvizsgálat, méhtükrözés
tud lat metroscopia ‘ua.’: gör métré ‘anyaméh’ métér ‘anya’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
metrotómia G orv császármetszés
tud lat metrotomia ‘ua.’, tkp. ‘méhmetszés’: gör métré ‘anyaméh’ métér ‘anya’ | tomé ‘vágás,
metszés’ temnó ‘vág’
metrum G irod versmérték
G zene ütemmérték, időmérték
lat, ‘ua.’ gör metron ‘mérték’ metreó ‘mér’
metteur lásd METTŐR
mettlachi G kerámia padlóburkoló lap
Mettlach német város nevéből, ahol először gyártották
mettőr † G nyomd tördelőszerkesztő
ném, fr metteur ‘ua.’ mettre ‘tesz, helyez, szöveget tördel’ lat mittere ‘küld, vet’
Lásd még MISSZIÓ
mevlevi G vall a kerengő dervisek rendje a mohamedán vallásban
tör, ‘ua.’ ar mavláná ‘mesterünk’ (a rendalapító Rúmi megszólítása)
mezaliansz G rangon aluli házasság
fr mésalliance ‘ua.’: més- ‘rossz, helytelen’ germán (pl. ang mis(deed), ném Misse(tat) ‘rossz
cselekedet, bűn’) | alliance ‘kötelék, házasság’ késő lat alligantia ‘ua.’ lat alligare, tkp. ad-
ligare ‘hozzáköt’: ad ‘hozzá’ | ligare ‘köt’
Lásd még LIGA
mezcal lásd MESZKALIN
mezenchima G biol embrionális kötőszövet, a középső csíralemez állománya, amelyből az
egyedfejlődés során a kötő- és támasztószövetek, a vér- és nyirokérrendszer, valamint a
simaizomzat kialakul
tud lat, ‘ua.’: lásd MEZO- | enkhüma ‘folyadék edénye’: en- ‘bele’ | khüma ‘folyadék, áradat’
mézer G inf a mikrohullámok tartományában nagyerejű, koherens hullámnyalábot előállító
elektromágneses erősítő berendezés
 ang MASER ‘ua.’ (mozaikszó a LÉZER mintájára): M(icrowave) A(mplification by) S(timulated)

E(mission of) R(adiation) ‘mikrohullámú erősítés gerjesztett sugárkibocsátással’: microwave
‘mikrohullám’, lásd ott | lásd (L)ÉZER
mezo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) közép, középső, közepes
gör meszosz ‘ua.’
mezoderma G biol középső csíralemez az embrionális fejlődésben
ang mesoderm ‘ua.’: gör meszon ‘közép’ | derma ‘bőr’
mezofil G növ közepes hőmérsékletet és csapadékmennyiséget igénylő (növény)
G biol közepes hőmérsékleten (25–35o C) végbemenő (élettani folyamat)
ang mesophil ‘ua.’: lásd MEZO- | philó ‘kedvel’
mezofillum G növ a levélnek a színi és fonák oldali epidermisze közötti szivacsos alapszövet
tud lat mesophyllum ‘ua.’: lásd MEZO- | gör phüllon ‘levél’
mezofita G növ közepes vízigényű növények
tud lat tbsz seml mesophyta ‘ua.’: lásd MEZO-| gör phüton ‘növény’ phüó ‘sarjad, tenyészik’
mezogloa G biokém az ektoderma és entoderma közét kitöltő kocsonyás anyag szivacsokban és
zsákállatokban
tud lat mesogloea ‘ua.’: lásd MEZO- | gör gloiosz ‘enyv’
mezokarpium G növ a termésfal középső rétege
tud lat mesocarpium ‘ua.’: lásd MEZO- | gör karposz ‘termés, gyümölcs’
mezokefál G anat átlagos fejhosszúságú
ném mesokephal ‘ua.’: lásd MEZO- | gör kephalé ‘fej’
mezoklíma G met a makroklíma és mikroklíma közé eső fogalom, több négyzetkilométeres terület
különféle tényezők által meghatározott sajátos éghajlata
lásd MEZO-, KLÍMA
mezolitikum G geol átmeneti kőkor
ném Mesolithikum ‘ua.’: lásd MEZO- | gör lithikosz ‘kővel kapcsolatos’ lithosz ‘kő’
mezomorf G kém a molekula atomjainak a teljes rendezettség (kristályrács) és a teljes
rendezetlenség (amorfia) közötti állapota
ném mesomorph ‘ua.’: lásd MEZO- | gör morphé ‘alak’
mezon G fiz a középnehéz elemi részecskék összefoglaló neve
lásd MEZO- | -on (elemi részecskékre utaló toldalék)
mezopauza G met a mezoszféra és a felette lévő termoszféra közötti határterület a légkörben, 80–90
km magasságban
tud lat mesopausa ‘ua.’: lásd MEZO-, PAUZA
mezoplazma G biol a sejt citoplazmájának tömegét adó anyag
lásd MEZO-, PLAZMA
mezoszféra G met a légkör 50–80 km magasság közé eső rétege
tud lat mesosphaera ‘ua.’: lásd MEZO- | gör szphaira ‘gömb’
mezosztichon G irod a verssor közepén, a második félsor kezdőbetűiből összeolvasott szöveg mint
a költő rejtett üzenete
ném Mesostichon ‘ua.’: gör meszon ‘közép’ | sztikhosz ‘ verssor’
mezotórium G kém a rádium 228-as izotópja, amely az atomtömegszám tekintetében a rádium és
tórium közé esik
ném Mesothorium ‘ua.’: gör meszon ‘közép’ | lásd TÓRIUM
mezozoikum G geol a földtörténeti középkor
ném Mesozoikum ‘ua.’: lásd MEZO- | gör dzóikosz ‘az állatokkal, ill. az élettel kapcsolatos’ dzóé
‘élet’
mezüze G vall 22 soros bibliai szövegrészletet tartalmazó kis tekercs tokban, amelyet vallásos
zsidók a bejárati ajtó jobb félfájára erősítenek, és belépéskor megérintenek
héb mezuzo ‘ua.’, tkp. ‘ajtófélfa’
mezzanin [meddzanin] G ép félemelet (nagyobb reneszánsz vagy barokk épületben)
auszt ném Mezzanin ‘ua.’ ol kics mezzanino ‘félemelet’ mezzano ‘középső’ lat medianus
‘ua.’ medium ‘közép’
 Lásd még MÉDIUM
mezza voce [meddza vócse] G zene közepes hangerővel (énekelendő)
ol, ‘ua.’: mezzo ‘fél’
 lat medius ‘fél, középső’ | voce lat vox, vocis ‘hang’
Lásd még MÉDIUM
mezzoforte [meddzoforte] G zene középerősen, félerővel (adandó elő)
ol, ‘ua.’: mezzo ‘fél, közép’ lat medius ‘fél, középső’ | lásd FORTE
Lásd még MÉDIUM
mezzopiano [meddzopjánó] G zene félhalkan, nem egészen halkan (adandó elő)
ol, ‘ua.’: mezzo ‘fél, közép’ lat medius ‘fél, középső’ | lásd PIANO
Lásd még MÉDIUM
mezzo rilievo [meddzo riljevó] G műv féldombormű
ol, ‘ua.’: mezzo ‘fél, közép’ lat medius ‘fél, középső’ | rilievo ‘kiemelkedés, domborulat’
rilevare ‘kiemel’ lat relevare ‘ua.’: re- ‘újra, ki’ | levare ‘könnyít, emel’ levis ‘könnyű’
Lásd még MÉDIUM
mezzoszoprán G zene hangfekvésében a szoprán és alt között álló (női) hang
G zene ilyen hangú énekesnő
ol mezzosoprano ‘ua.’: mezzo ‘közép, fél’ lat medius ‘középső’ | lásd SZOPRÁN
Lásd még MÉDIUM
mezzotinto [meddzotintó] G műv rézmetszési eljárás, amely nem vonalakkal, hanem foltokkal
ábrázol
ol, ‘ua.’, tkp. ‘félig színezett’: mezzo ‘fél’ lat medius ‘középső, fél’ | tinto ‘színezett’ tingere,
tinto ‘fest, színez’ lat tingere, tinctum ‘ua.’
Lásd még MÉDIUM
mialgia G orv izomfájdalom
tud lat myalgia ‘ua.’: gör müsz, müosz ‘izom’, ered. ‘egér’ | algeó ‘fájdalmat érez’
miaszténia G orv izomgyengeség
tud lat myasthenia ‘ua.’: gör müsz, müosz ‘izom’, ered. ‘egér’ | lásd ASZTÉNIA
miatrófia G orv izomsorvadás
tud la myatrophia ‘ua.’: gör müsz, müosz ‘izom’, ered. ‘egér’ | lásd ATRÓFIA
miazma G orv (túlhaladott felfogás szerint) a talajból eredő fertőző, ragályt terjesztő kipárolgás
lat miasma ‘ua.’ gör miaszma ‘szennyezés, fertőzés’ mianó ‘szennyez’
micélium G növ a gomba tenyésztestét felépítő sejtfonalak szövedéke
tud lat mycelium ‘ua.’ gör mükész ‘gomba’
micetizmus G orv gombamérgezés
tud lat mycetismus ‘ua.’: gör mükész, mükétosz ‘gomba’ | lásd -IZMUS
micro- lásd még MIKRO-
micrococcus [mikrokokkusz] G biol mozdulatlan gömb alakú sejteket képező aerob baktérium
tud lat, ‘ua.’: gör mikrosz ‘kicsi’ | lásd KOKKUSZ
microcyta [mikrocita] G orv a normálisnál kisebb méretű vörösvérsejt
tud lat, ‘ua.’: gör mikrosz ‘kicsi’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’
micsurinizmus G növ az akklimatizálódás örökléstani szerepét túlértékelő orosz-szovjet
növénynemesítő irányzat
I. V. Micsurin orosz kertész és növénynemesítő nevéből | lásd -IZMUS
míder † G div női has- és csípőfűző
ném Mieder ‘ua.’ ófn muadar ‘has, anyaméh’
midi- G ölt közepes hosszúságú (ruhanemű): midiszoknya
ang, ‘ua.’ mid ‘közép’ (a mini-, ill. maxi- mintájára)
midiánita G vall a Bibliából ismert, a zsidókkal távolabbról rokon nomád törzsek szövetsége,
melynek körében az Egyiptomból elmenekült Mózes menedéket talált
Ábrahám második házasságból való fia, Midián nevéből
midinett G (francia) divatáruslány, fiatal munkásnő
 fr midinette ‘ua.’: midi ‘dél’
 lat medius dies ‘ua.’ 5 kics dînette ‘kis ebéd’ (a munkáslányok
délben rövid ebédszünetet kaptak), lásd DINER
midrás G vall legendás mozzanatokat is tartalmazó zsidó szentírás-magyarázat
héb, ‘ua.’, tkp. ‘kutatás’
mieder lásd MÍDER
mielin G anat az idegszálak velőhüvelyét alkotó anyag
tud lat myelin ‘ua.’: gör müelosz ‘velő’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
mielitisz G orv a csontvelő vagy a gerincvelő gyulladása
tud lat myelitis ‘ua.’: gör müelosz ‘velő’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
mielogén G orv a csont- vagy gerincvelőből eredő, onnan kiinduló
tud lat myelogen ‘ua.’: gör müelosz ‘velő’ | lásd -GÉN
mielogenezis G orv velőképződés
tud lat myelogenesis ‘ua.’: gör müelosz ‘velő’ | lásd GENEZIS
mielóma G orv a csontvelő rosszindulatú daganata
tud lat myeloma ‘ua.’: gör müelosz ‘velő’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
mielopátia G orv velőbántalom
tud lat myelopathia ‘ua.’: gör müelosz ‘velő’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’
migmatit G geol összetett kőzet magmás és metamorf anyagok keverékéből
ném Migmatit ‘ua.’: gör migma, migmatosz ‘keverék’ meignümi ‘kever’ | -it (ásványra utaló
toldalék)
Lásd még METAMIKT, MIXOLÍD
mignon lásd MINYON
migráció G elvándorlás, áttelepülés
G áll madarak időszakos csoportos költözése
lat migratio ‘ua.’ migrare, migratum ‘költözik, vándorol’
migrén G orv fejgörcs, görcsös féloldali fejfájás
ném Migräne fr migraine ‘ua.’ tud lat (he) micrania gör hémikrania ‘ua.’, tkp.
‘félkoponya’: hémi ‘fél’ | kranion ‘koponya’
mihrab G ép, vall mohamedán mecsetnek vagy dzsáminak falba mélyített, Mekka irányába tekintő
imafülkéje
G műv ennek rajzolata imaszőnyegen
ar, ‘ua.’ etióp
mikádó G japán császár
G ölt rövid férfi felöltő
ang mikado jap mikado ‘császár’, tkp. ‘magas kapu’ (a második jelentés márkanévként
keletkezett)
mikológia G tud gombatan, gombaismeret
G orv a gombás megbetegedésekkel foglalkozó résztudomány
tud lat mycologia ‘ua.’: gör mükész ‘gomba’ | lásd -LÓGIA
mikológus G tud gombaszakértő, a mikológia tudósa
ném Mykologe ‘ua.’, lásd MIKOLÓGIA
mikorrhiza G növ gombagyökér, kölcsönösen előnyös szimbiózis a talajban élő gombák, ill. a
hajtásos növények gyökerei között
tud lat mycorrhiza ‘ua.’: gör mükész ‘gomba’ | rhidza ‘gyökér’
mikosztatikus G orv gombák szaporodását és terjedését akadályozó (gyógyanyag)
tud lat mycostaticus ‘ua.’: gör mükész ‘gomba’ | sztatikosz ‘megállító’ (hi)sztémi ‘áll, megállít’
mikotoxikózis G orv mikroszkopikus gombák anyagcseretermékei által okozott mérgezéses állapot
gör mükész ‘gomba’ | lásd TOXIKÓZIS
mikotoxin G kém kisebb, főleg mikroszkopikus gombák által termelt mérgező, a szervezetet
károsító anyagcseretermék
tud lat mycotoxin ‘ua.’: gör mükész ‘gomba’ | lásd TOXIN
mikózis G orv gombák által okozott bőrbetegség
 tud lat mycosis ‘ua.’: gör mükész ‘gomba’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

mikro- G (mértéknevek előtt) az alapmérték milliomodrésze: mikrométer, mikrovolt
G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) kicsi, igen kis méreteket érintő, pl. mikroorganizmus,
mikroszkóp
gör mikrosz ‘kicsi’
mikroanalízis G kém az analitikai kémiának igen kis anyagmennyiségű mintákkal foglalkozó ága
lásd MIKRO-, ANALÍZIS
mikroba G orv mikroszkopikus egysejtű élőlény, kórokozó
ném Mikrobe fr microbe ‘ua.’ (Sédillot francia sebész szóalkotása): lásd MIKRO- | gör biosz
‘élet, élettartam’
mikrobicid G orv mikrobaölő
tud lat microbicida ‘ua.’: lásd MIKROBA | lat caedere, (ce)cidi ‘öl’
mikrobiológia G biol a mikroszkopikus élőlényekkel foglalkozó résztudomány
lásd MIKRO-, BIOLÓGIA
mikrobiológus G biol a mikroszkopikus élőlényekkel foglalkozó kutató
magy, lásd MIKROBIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
mikrobusz G közl 8–12 személyt szállító kisebb autóbusz
lásd MIKRO-, BUSZ
mikrocenzus G pol a népességnek csak szűk körére kiterjedő vagy reprezentatív mintán végzett
népszámlálási adatfelvétel
lásd MIKRO-, CENZUS
mikrocita G orv a normálisnál kisebb vörösvérsejt
tud lat microcyta ‘ua.’: gör mikrosz ‘kicsiny’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’
mikroelektronika G inf az elektronika részterülete, amely az integrált áramkörök fejlesztésével és
alkalmazásaival foglalkozik
lásd MIKRO-, ELEKTRONIKA
mikroelem G biol nyomelem, az élőlényekben kis koncentrációban előforduló, de létfontosságú
vegyi elem
lásd MIKRO-
mikroevolúció G biol egy faj populációiban lezajló evolúciós változás
lásd MIKRO-, EVOLÚCIÓ
mikrofauna G áll a talajban élő mikroszkopikus lények összessége
G áll szűkebb terület mikroorganizmusainak összessége
lásd MIKRO-, FAUNA
mikrofiche [mikrofis] G fényk nyomtatott oldalakról készített mikrofelvételeket több sorban,
rácsszerűen tartalmazó lemez
lásd MIKRO- | fr fiche ‘katalóguscédula’ ficher ‘kitűz, rögzít’ népi lat gyak *figicare lat
figere ‘rögzít, kiszögez’
mikrofilm G fényk könyvek, dokumentumok oldalait erős kicsinyítésben tartalmazó és csak speciális
készülékben olvasható tekercsfilm
lásd MIKRO-, FILM
mikrofizika G fiz részecskefizika, az atomi méretekben lejátszódó jelenségek fizikája
lásd MIKRO-, FIZIKA
mikroflóra G növ a mikroszkopikus méretű növények világa
G növ egy szűkebb terület ilyen élőlényeinek összessége
lásd MIKRO-, FLÓRA
mikrofon G műsz hangrezgéseket elektromos rezgéssé alakító szerkezet
ném Mikrophon ang microphone ‘ua.’: lásd MIKRO- | phóné ‘hang’ (a megafon mintájára)
mikrofosszília G geol az élet nyomait rejtő parányi kövületek a prekambrium korából
lásd MIKRO-, FOSSZÍLIA
mikrofotográfia G fényk mikroszkópban szemlélt tárgy fényképezése
G fényk így készült felvétel
lásd MIKRO-, FOTOGRÁFIA
mikrogravitáció G űrk tehetetlenségi pályán mozgó űreszközre ható igen csekély nehézségi erő (pl.
forgás, a segédhajtóművek működtetése vagy a felső légkör fékező hatása folytán)
lásd MIKRO-, GRAVITÁCIÓ

mikrohullám G távk a centiméteres tartományba eső hullámhosszúságú elektromágneses hullám,
amelyet főképpen a távközlésben hasznosítanak
lásd MIKRO-

mikroindikátor G műsz mikron nagyságrendű eltéréseket kimutató műszer
lásd MIKRO-, INDIKÁTOR

mikrokefál G orv az átlagosnál jóval kisebb agytérfogatú, általában gyengeelméjű (személy)
ném mikrokephal ‘ua.’, lásd MIKROKEFÁLIA

mikrokefália G orv az átlagosnál jóval kisebb agytérfogat, amely általában gyengeelméjűséggel jár
tud lat microcephalia ‘ua.’: lásd MIKRO- | gör kephalé ‘fej’

mikrokémia G kém a néhány miligrammnyi vagy kisebb anyagmennyiségeket előállító s ezek
viselkedését vizsgáló résztudomány
lásd MIKRO-, KÉMIA

mikroklíma G met egészen kis légtérnek a tágabb környezetétől eltérő, sajátos éghajlata
lásd MIKRO-, KLÍMA

mikroklin G ásv háromhajlású rendszerben kristályosodott szilikátásvány, káliföldpát
ném Mikroklin ‘ua.’: lásd MIKRO- | gör klinó ‘hajlik’

mikrokód G inf a processzor működését meghatározó nagyon alacsony szintű kód
lásd MIKRO-, KÓD

mikrokozmosz G a mikroorganizmusok, ill. az elemi részecskék világa
G átv az ember világa a mindenséggel szembeállítva
lásd MIKRO-, KOZMOSZ
mikrolit G ásv szemmel nem látható, parányi kristály
G rég általában mértani alakú, pattintott kovakő szilánk a középső kőkorszakból
lásd MIKRO- | gör lithosz ‘kő’
mikrománia G orv a nagyfokú kisebbrendűségi érzésből kialakult téveszmerendszer
lásd MIKRO-, MÁNIA
mikromanipulátor G műsz segédberendezés a mikroszkóp látóterében végzett műveletek
végrehajtására
lásd MIKRO-, MANIPULÁTOR
mikromélia G orv a végtagok fejlődésének súlyos visszamaradása
tud lat micromelia ‘ua.’: lásd MIKRO- | gör melosz ‘tag, íz, dallam’
mikrometeorit G csill mikroszkopikus méretű szemcse a világűrben, a kozmikus por eleme
lásd MIKRO-, METEORIT
mikrometeorológia G met a légkör szűk területen észlelhető mozgásait vizsgáló résztudomány
lásd MIKRO-, METEOROLÓGIA
mikrométer G egy mikron mint hosszmértékegység
G műsz századmilliméternyi pontosságú üzemi mérőeszköz
lásd MIKRO-, MÉTER
mikromineralógia G ásv a kőzetásványok parányi kristályainak keletkezésével és
meghatározásával foglalkozó résztudomány
lásd MIKRO-, MINERALÓGIA
mikromodul G számtech egységesített méretű, miniatűr kivitelű áramköri építőelem
lásd MIKRO-, MODUL
mikron G fiz a méter milliomodrésze mint hosszmérték
ném Mikron ‘ua.’ lásd MIKRO-
mikronéziai G földr Mikronézia szigetvilágához tartozó, azzal kapcsolatos
G nyelvt az e szigeteken beszélt (nyelvek, nyelvcsalád)
ném mikronesisch ‘mikronéziai’: lásd MIKRO- | gör nészosz ‘sziget’
mikroorganizmus G biol mikroszkopikus méretű állati vagy növényi lény
lásd MIKRO-, ORGANIZMUS
mikroökonómia G közg a fogyasztókkal és a termelőkkel mint piaci szereplőkkel, a piac
jellemzőivel foglalkozó résztudomány
G közg az elemi gazdálkodó egységek tevékenységének törvényszerűségeit kutató tudományág
lásd MIKRO-, ÖKONÓMIA
mikropaleontológia G biol a mikroszkopikus méretű élőlények kövületeit vizsgáló résztudomány
lásd MIKRO-, PALEONTOLÓGIA
mikroporózus G apró lég- vagy gázbuborékokkal telített, rugalmas (gumi cipőtalp)
lásd MIKRO-, PORÓZUS
mikroprocesszor G számtech számítógép központi egysége, néhány négyzetcentiméteres szilícium
lapkán kialakított egymillió vagy még több elemi áramkör
ang microprocessor ‘ua.’: lásd MIKRO-, PROCESSZOR
mikropszia G orv látáshiba, a szem a tárgyakat a valóságosnál kisebbnek látja
tud lat micropsia ‘ua.’: lásd MIKRO- | gör opszisz ‘látás’ ópsz ‘szem’
mikroraszter G fényk sokezernyi apró prizmából álló felület tükörreflexes kamerák keresőjében az
élesre állítás megkönnyítésére
lásd MIKRO-, RASZTER
mikrostruktúra G fiz szilárd anyagoknak csak mikroszkóppal vizsgálható finomszerkezete
G szoc a mindennapi élet személyközi viszonyainak összessége, az egyénnek és szűkebb
környezetének (család, baráti kör, munkahelyi közösség) kapcsolatrendszere
G nyelvt a szöveg mondatszintű szerkezete
lásd MIKRO-, STRUKTÚRA
mikroszeizmika G geol a földkéregnek csak műszerekkel mérhető kisebb rengéseit vizsgáló
résztudomány
ném Mikroseismik ‘ua.’: lásd MIKRO-, SZEIZMIKA
mikroszkóp G opt szabad szemmel nem látható, igen apró tárgyak megfigyelésére való optikai
eszköz, †górcső
ang microskope ‘ua.’: gör mikrosz ‘kicsiny’ | szkopeó ‘figyel’
mikroszkopikus G opt szabad szemmel nem látható, csak mikroszkóppal megfigyelhető
ang microscopic ‘ua.’, lásd MIKROSZKÓP
mikroszociológia G szoc a társadalom mikrostruktúráira kiterjedő szociológiai vizsgálat
lásd MIKRO-, SZOCIOLÓGIA
mikroszóma G biol parányi szemcse a citoplazmában
ang microsome ‘ua.’: lásd MIKRO- | gör szóma ‘test’
mikroszómia G orv törpenövés
tud lat microsomia ‘ua.’: lásd MIKRO- | gör szóma ‘test’
mikrotasziméter G fiz hőmérő, amely a fémek hőtágulása alapján működik
lásd MIKRO- | gör taszisz ‘feszülés, tágulás’ tanüó ‘megfeszül, kiterjed’ | gör metreó ‘mér’
mikrotechnika G a mikroszkópos vizsgálat módszerei, eljárásai
G minták, metszetek előkészítése mikroszkópos vizsgálatra
lásd MIKRO-, TECHNIKA
mikrotom G műsz berendezés mikroszkópos vizsgálathoz való igen finom metszetek készítésére
ang microtome ‘ua.’: lásd MIKRO- | gör tomé ‘vágás, metszet’ temnó ‘vág’
mikrotron G fiz mikrohullámú mágneses térrel működő elektrongyorsító
ang microtron ‘ua.’: micro(wave) ‘mikro (hullám)’ lásd MIKRO- | lásd (CIKLO)TRON
milady [milédi] G előkelő, rangos angol hölgy
ang, ‘ua.’ my lady ‘hölgyem’: my (birt névm) | lásd LADY
mile [májl] G angol mérföld, 1760 yard, azaz 1609,33 méter
ang, ‘ua.’ lat tbsz milia (passuum) ‘ezer (lépés)’ mille ‘ezer’ (a rómaiak a kettős, jobb és bal
lábbal való lépést vették egységnek)
milícia G kat fegyveres szolgálatot teljesítő polgárok karhatalmi szervezete, nemzetőrség,
polgárőrség
G (egyes országokban) rendőrség
 kk lat militia ‘katonaság, katonai szolgálat’
 miles, militis ‘katona’
Lásd még MILITÁNS
milicista G kat a milícia tagja
G (egyes országokban) rendőr
auszt ném Milizist ‘ua.’, lásd MILÍCIA
milimári † G tejeskofa, tejet házhoz szállító asszony
hazai ném (Pest környéki) milimari ‘ua.’ ném Milchmeierin ‘tejesgazda felesége’: Milch ‘tej’ |
Meier ‘majoros’
miliő G (közvetlen) környezet
G helyzet, keret, környék
G † asztalközépre helyezett kézimunka terítő
fr milieu ‘ua.’ | mi- ‘közép’ lat medius ‘középső’ | lieu ‘hely’ lat locus ‘ua.’
Lásd még MÉDIUM
militáns G harcos, harcias, harcra kész
G valamely ügyért harciasan kiálló
ném militant ‘ua.’ lat militans ‘katonáskodó’ militare ‘katonáskodik’ miles, militis
‘katona’
Lásd még MAGISTER MILITUM, MILÍCIA, MILITÁRIS, MILITARY
militáris G katonai, hadi, harci
lat militaris ‘ua.’ miles, militis ‘katona’
Lásd még MILITÁNS
militarista G (mn) pol a militarizmus alapján álló (politika)
G (fn) a militarizmus híve, gyakorlati megvalósítója
ném militaristisch, Militarist fr militaristique, militariste ‘ua.’, lásd MILITARIZMUS
militarizáció G pol a katonai szervezet formáinak átvitele a polgári viszonyokra
G pol nagyarányú fegyverkezés
fr militarisation ‘ua.’, lásd MILITARIZÁL
militarizál G pol katonai jellegűvé formál
G pol a háborús célok szolgálatába állít
G kat felfegyverez, hadba állít
ném militarisieren fr militariser ‘ua.’, lásd MILITÁRIS
militarizmus G pol a fegyverkezés és háborús készülődés politikája
G pol a katonai vezetés politikai uralma
ném Militarismus fr militarisme ‘ua.’, lásd MILITÁRIS, -IZMUS
military [militeri] G sport összetett lovasverseny
G ölt ifjúsági divat a katonai egyenruha szabását és színeit utánzó kellékekkel
ang, ‘katonai’, lásd MILITÁRIS
Lásd még MILITÁNS
militia lásd MILÍCIA
millefiori [millefjóri] G műv a velencei üvegművészet remeke, különböző színű üvegszálakból font
rudak szeleteinek egybeolvasztásával kialakított felület
ol, ‘ezer virág’: ol, lat mille ‘ezer’ | fiore lat flos, floris ‘virág’
millefleurs [milflőr] G text apró virágokkal mintázott kelme
G kém sokféle virág illatanyagából kevert illatszer
fr, ‘ezer virág’: fr, lat mille ‘ezer’ | fleur lat flos, floris ‘virág’
millenáris G ezredéves, ezredévi
lat millenarius ‘ua.’, lásd MILLENNIUM
millennium G ezredév, ezeréves időszak
G ezredéves évforduló
G a magyar honfoglalás ezredéves évfordulója, amelyet országos rendezvénysorozattal ünnepeltek
1896-ban
G vall Krisztus ezeréves földi uralma a történelem végén, amelynek eljövetelében a Biblia (Jel 20,
1–10) jövendölése nyomán az őskeresztény egyház és számos későbbi vallásos mozgalom, szekta
hitt és hisz
lat, ‘ua.’: mille ‘ezer’ | annus ‘év’
millepoints [milpoen] G text sok apró világos (szürke vagy kék) ponttal telehintett fekete
ruhaszövet
fr, ‘ezer pont’: fr, lat mille ‘ezer’ | point lat punctum ‘pont’ pungere, punctum ‘szúr’
milliárd G mat a millió ezerszerese
ném Milliarde fr milliard ‘ua.’: million ‘millió’| -ard (nagyító képző)
milli- G (mértéknevek előtt) az alapmérték ezredrésze: milliamper, milligramm, milliméter
lat mille ‘ezer’
millió G mat ezerszer ezer
ném, fr million ‘ua.’ mille ‘ezer’ | -on (nagyító képző)
milliom G (régi népnyelvi) millió
lásd MILLIÓ
milreis [milreisz] G (régebben) brazil pénzegység, ezer reál
port, ‘ua.’: mil lat mille ‘ezer’ | tbsz reis real ‘reál (pénznem)’, tkp. ‘királyi’ lat regalis
‘ua.’ rex, regis ‘király’
mimbar G vall szószék, lépcsős emelvény mohamedán mecsetben és dzsámiban a mihrábtól jobbra
ar, ‘ua.’ nabara ‘felmegy’
mímel G színlel, tettet, utánoz
ném Mime ‘színész, komédiás’ lat mimus gör mimosz ‘ua.’ mimeomai ‘utánoz’
mimetikus G utánzáson alapuló (művészet, mint a színház- és táncművészet)
lat mimeticus gör mimétikosz ‘utánzó’, lásd MIMÉZIS
mimetizmus G biol a legmagasabb fokú mimikri, a környezethez való megtévesztően tökéletes
alkalmazkodás
tud lat mimetismus ‘ua.’, lásd MIMETIKUS, -IZMUS
mimézia G ásv egyes kristályok szimmetriájának megnövekedése ikerképződés útján
G áll a rejtőzésnek az a formája, hogy az állat az ellensége számára közömbös tárgyaknak vagy
lényeknek álcázza magát
tud lat mimesia ‘ua.’ gör mimészisz, lásd MIMÉZIS
mimézis G utánzás
G fil utánzáson alapuló ábrázolás és kifejezés, ókori eredetű esztétikai fogalom
gör mimészisz ‘ua.’ mimeomai ‘utánoz’
mimika G arckifejezés, arcjáték
G szính kifejező mozgásművészet, némajáték
ném Mimik ‘ua.’ lat mimica (ars) ‘színészi, utánzói (művészet)’, lásd MIMIKUS
mimikri G biol egyes élőlények képessége, hogy testük alakjával, színük változtatásával
beleolvadjanak a környezetbe, és így ellenségeik előtt észrevétlen maradjanak
G átv ember színlelt alkalmazkodása környezetéhez, a feltűnés kerülése
ang mimicry ‘utánzás’ mimic ‘utánzó’ lat mimicus ‘színészi’, lásd MIMIKA
mimikus G (fn) pantomimművész
G (mn) a mimikával kapcsolatos
lat mimicus ‘színészi’ mimus ‘színész’ gör mimosz ‘ua.’ mimeomai ‘utánoz, előad’
mimodráma G szính zenekísérettel előadott pantomimjáték
lásd MIMUS, DRÁMA
mimosz G szính ókori görög és római zenés bohózat a népéletből vett témákkal és figurákkal
gör, ‘ua.’, tkp. ‘utánzás, utánzóművész, színész’ mimeomai ‘utánoz’
mimóza G növ trópusi eredetű növény, melynek levelei érintésre összecsukódnak
G átv érzékeny lélek, sértődékeny ember, nebáncsvirág
lat Mimosa ‘ua.’, tkp. ‘szerepjátszó’ mimus ‘színész’, lásd MÍMEL
mimus G szính pantomimet előadó művész
G tört ókori bohózat, mimosz
lat, ‘ua.’ gör mimosz, lásd ott
mina G tört római súlymérték és pénznem
lat, ‘ua.’ gör mna ‘font, egy font ezüst értékű pénz’ sémi, pl. héb máneh ‘ókori súlyegység’
minaret G mohamedán templom mellett álló vagy vele egybeépített (egy vagy több) karcsú torony,
amelynek körbefutó erkélyéről a müezzin imára szólítja az igazhívőket
ném Minarett fr minaret tör minare ar manára ‘ua.’, ered. ‘világítótorony’ nár ‘tűz’
mindel G geol a pleisztocén második eljegesedési időszaka
ném, ‘ua.’ a bajorországi Mindel folyóról
minderwertigkeitsgefühl […kejtszgefűl] G lél kisebbrendűségi érzés, a csökkentértékűség érzete
ném, ‘ua.’: kf minder ófn minnere ‘kevesebb’ | wertig ‘értékes’ Wert ‘érték’ | Gefühl ‘érzés’
fühlen ‘érez’
minerál † G ásvány
ang, ném mineral ‘ua.’ kk lat seml minerale ‘bányából való, bányászott dolog’ minera
ófr miniere ‘bánya’ gall mina kelta, (pl. gael mein, kymri (walesi) mynn ‘érc’)
mineralizáció G geol ásványképződés
G biol a talajba jutott szerves anyagok lebomlása szervetlen anyaggá
ang mineralisation ‘ua.’, lásd MINERÁL
mineralógia G tud ásványtan
ang mineralogy ‘ua.’, lásd MINERÁL, -LÓGIA
mineralógus G tud az ásványtan tudósa, ásványkutató
magy, lásd MINERALÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
minestra [minesztra] G konyha olasz zöldségleves
ol, ‘ua.’ északol minestrare ‘felszolgál’ ol, lat ministrare ‘szolgál’, lásd MINISZTER
minestrone [minesztróne] G konyha szalonnabőrrel, pirított hagymával dúsított olasz rizses
zöldségleves
ol, ‘ua.’: lásd MINESTRA | -one (nagyító képző)
minét † G zene a menüett régi magyaros formája
lásd MENÜETT
mineur [minőr] G zene a moll hangnem francia neve
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kisebb’ lat minor, minus ‘ua.’ (az első két hanglépés kis tercet alkot)
Lásd még MÍNUSZ
mini- G (összetételek előtagjaként) kis, kicsi, rövid: miniadag, minibusz, minigolf, miniszoknya stb.
ang, ‘ua.’, pl. mini(skirt) ‘mini(szoknya)’ miniature, lásd MINI(ATŰR), részben mini(mal), lásd
MINIMÁLIS
miniátor G műv középkori könyvdíszítő művész
ol miniatore ‘ua.’, tkp. ‘cinóberrel festő’, lásd MINIATÚRA

miniatúra G műv festett kép, kezdőbetű vagy egyéb dísz középkori kéziratos könyvekben,
kódexekben
ol miniatura ‘ua.’, tkp. ‘cinóberrel való festés’
 késő lat miniare, miniatum ‘cinóberrel fest’
lat minium ‘cinóbervörös’ ?
miniatűr G (fn) műv kis méretű festett kép, arckép
G (mn) apró, igen kis méretűre készített
fr miniature ‘ua.’ ol miniatura, lásd MINIATÚRA (a mérettel kapcsolatos jelentéskör a németben
és angolban alakult ki, részben a MINIMÁLIS beleértésével)
miniatürista G műv miniatűröket festő művész
fr miniaturiste ‘ua.’, lásd MINIATŰR
miniatürizál G (optikai, híradástechnikai készüléket) a lehető legkisebb méretben állít elő
ang miniaturize ‘ua.’, lásd MINIATŰR
minima G zene a legkisebb érték a középkori menzurális hangjegyírásban, a mai félhang
megfelelője
lat (vox) minima ‘legkisebb (hang)’ minimus ‘legkisebb’, lásd MINIMUM
minimal art [minimel árt] G műv absztrakt és személytelen alkotásra törekvő, főleg mértani
idomokat és szerkezeteket ábrázoló avantgárd képzőművészeti irányzat az 1960-as évektől
ang, ‘minimális művészet’: lásd MINIMÁLIS | ang, fr art
 lat ars, artis ‘művészet’
minimális G a (lehető) legkisebb mennyiségű, számú, értékű vagy mértékű
G csekély, elenyésző
késő lat minimalis ‘ua.’, lásd MINIMUM
minimalista G a minimalizmus álláspontján álló, igénytelen, önmagától vagy másoktól keveset
követelő (személy)
G műv a lehető legkevesebb anyaggal vagy eszközzel dolgozó (művész)
ang minimalist ‘ua.’, lásd MINIMÁLIS
minimalizál G a lehető legkisebb értékre szorít le (kockázatot, veszteséget)
G a lehető legkisebbnek igyekszik feltüntetni
G aláértékel, alábecsül
magy, lásd MINIMÁLIS (az ang minimise mintájára)
minimalizmus G igénytelenség, a legkönnyebben elérhető célok kitűzése
magy, lásd MINIMÁLIS (a maximalizmus mintájára)
minimax G mat olyan stratégia a játékelméletben, amellyel vagy minimális veszteségre, vagy
maximális nyereségre lehet számítani
ang, ‘ua.’, lásd MINI(MUM), MAX(IMUM)
minimita G vall paulánus, 15. századi alapítású koldulórend
lat, ‘ua.’: a rend (Fratres) Minimi ‘legkisebb (testvérek)’ önmegnevezéséből | -ita gör -itész
(követőre, leszármazóra utaló toldalék)
minimo calculo [minimó kalkuló] G a legszerényebb számítás szerint, szerényen számítva,
legalább
lat, ‘ua.’, lásd MINIMUM, KALKULUS
minimum G (fn) a (lehető) legkevesebb, a legkisebb mennyiség, szám, érték (valamiből)
G mat alsó határérték
G (hat) legalább
lat seml minimum ‘ua.’ ff minimus ‘a legkisebb, legkevesebb’ kf minor, minus ‘kisebb’
parvus ‘kicsiny’
Lásd még MÍNUSZ
minipool [minipúl] G közg szűkebb körű gazdasági tevékenységre társult vállalatok együttműködése
ang, ‘ua.’: lásd MINI- | pool ‘a betétek összege biliárdban vagy kártyajátékban’ fr poule ‘ua.’,
tkp. ‘tányér a téteknek’, ered. ‘tyúk’ lat pulla ‘csibe, szárnyasok kicsinye’
ministrál G vall katolikus szertartáson a papnak segédkezik
ném ministrieren ‘ua.’ lat ministrare ‘nyújt, szolgáltat’ minister ‘szolga’, lásd MINISZTER
ministráns G vall katolikus szertartáson a papnak segédkező, ministráló személy
ném Ministrant ‘ua.’, lásd MINISTRÁL
miniszter G pol az államigazgatás egy adott szakágát ellátó kormánytag
ném Minister fr ministre ‘ua.’ lat minister, ered. minuster ‘szolga’: minor, minus ‘kisebb’ |
(az ellentétes értelmű magister mintájára)
Lásd még MÍNUSZ
miniszteriális G pol minisztériumi, valamely minisztérium vagy miniszter hatáskörébe tartozó,
onnan eredő
G (fn) tört a király kíséretének tagja, majd királyi hivatalt betöltő személy a kora középkorban
kk lat ministerialis ‘ua.’, lásd MINISZTER
minisztérium G pol az államigazgatás valamely ágát irányító legfőbb hatóság
ném Ministerium ‘ua.’ lat ministerium ‘szolgálat, tisztség, hivatal’, lásd MINISZTER
miniszterrezidens G dipl harmadosztályú követ
G dipl egy kormány teljhatalmú megbízottja tőle függő gyarmati területen
fr ministre résident ‘ua.’, lásd MINISZTER, REZIDENS
mínium G kém vörös ólomoxid
G lenolajos ólomoxid, korróziótól védő alapozó festék
G † cinóberpiros
lat minium ‘cinóberfesték’ ?
Lásd még MINIATÚRA
minjén G vall imaközösség, legalább tíz felnőtt (13 évesnél idősebb) zsidó férfiból álló gyülekezet
zsinagógai istentisztelethez
héb minján ‘ua.’, tkp. ‘számlálás’
minnesänger [minnezenger] G irod német lovagköltő és dalnok, az udvari szerelem énekese a 12–
14. században
ném Minnesänger ‘ua.’ Minnesang ‘az udvari hölgytisztelet szellemében fogant, konvencióktól
kötött szerelmes ének’: kfn Minne ófn minna ‘lovagi szerelem, az imádott hölgy alázatos
szolgálata’ | (Ge)sang ‘ének’ singen, sang ‘énekel’
Lásd még MINYON
minor G tört fiatalkorú, 25. évét be nem töltött ifjú vagy lány az ókori római jogban
G † kisebb, ifjabb
lat kf, ‘kisebb’ parvus ‘kicsi’
Lásd még MÍNUSZ
minorátus G jog olyan öröklési rendszer, amelyben a birtok a család legfiatalabb férfi tagjára száll
kk lat minoratus ‘ua.’, lásd MINOR
minore G zene a moll hangnem
ol, ‘ua.’, tkp. ‘kisebb’ lat minor, lásd ott (az első két hanglépés kis tercet alkot)
minorennis † G jog kiskorú
lat, ‘ua.’: minor ‘kisebb, kevesebb’ | annus ‘év’
minorita G (fn) vall a ferences rend egyik, kevésbé szigorú ága
G e rendhez tartozó személy
G (mn) e renddel kapcsolatos
lat minorita ‘ua.’: (Ordo Fratrum) Minorum ‘a kisebb (testvérek rendje)’, a rend hivatalos neve
minor ‘kisebb’ | -ita (követőre, leszármazóra utaló toldalék)
Lásd még MÍNUSZ
minoritárius † G kisebbségi
újk lat, ‘ua.’, lásd MINORITÁS
minoritás G pol kisebbség (testületben, szavazásban)
G pol nemzeti kisebbség egy adott államban
lat, ‘ua.’ minor ‘kisebb’
Lásd még MÍNUSZ
minstrel [minsztrel] G zene középkori angol vándorénekes és költő, aki gyakran nemesúr
szolgálatában állt
ang, ‘ua.’ népi lat ministerialis ‘hivatalnok, szolgálatban álló személy’ minister, lásd
MINISZTER
Lásd még MENESTREL
minúcia † G semmiség, csekélység
G árnyalat, hajszálnyi különbség
lat tbsz seml minutia ‘kicsiségek’ minutus ‘apró, jelentéktelen’ minuere ‘kisebbít, felapróz’
minus ‘kisebb’
Lásd még MÍNUSZ
minúciák † G a tenyér vonalai
lat tbsz seml minutia ‘ua.’, tkp. ‘kicsiségek’, lásd MINÚCIA
minuciozitás G aprólékosság, gondosság
G pej kicsinyesség, szőrszálhasogatás
ném Minuziösität ‘ua.’, lásd MINUCIÓZUS
minuciózus G aggályosan pontos
G aprólékos, részletes, lelkiismeretes
G aprólékos gonddal készült
G pej kicsinyes, szőrszálhasogató
ném Minuziös fr minutieux ‘aprólékos’ minutie ‘apróság’, lásd MINÚCIA
mínusz G mat a nullánál kisebb, negatív szám jele
G mat kivonandó jelzése számtani műveletben
G met fagypont alatti hőmérséklet foka
G (hat) leszámítva
G (fn) tartozás, hiány, negatív egyenleg
lat seml minus ‘kisebb, kevesebb, kevésbé’ minor, minus ‘kisebb’ parvus ‘kicsi’
(indoeurópai rokonsága: gör meión, izlandi minnr, or menjse ‘kisebb’, ír min ‘kicsi’)
Lásd még MENO, MENUISERIE, MENÜ, MINEUR, MINIMUM, MINISZTER, MINOR, MINORITÁS,
MINUSZKULA, MINUTA
minuszkula G kisbetű, kis kezdőbetű
G alsó és felső száras betűkből álló írástípus a középkori kódex- és oklevélírásban
lat kics minuscula (littera) ‘kisebb fajta (betű)’ kics minusculus ‘parányi’, lásd MÍNUSZ
minuta † G perc, ívperc
G pillanat, szempillantás
lat (pars) minuta (prima) ‘az első felaprózásból (az óra hatvan felé osztásából) eredő rész’
minutus ‘parányi, felaprózott’ minuere ‘felapróz, kisebbít’ minor, minus ‘kisebb’
Lásd még MÍNUSZ
minutum lásd MINUTA
minyon G konyha édes, színes mázzal bevont, krémmel töltött kis cukrászsütemény
G kisebb méretű (égő, foglalat)
fr mignon ‘kicsi, kedves, szerető, kegyenc, apró sütemény’: VAGY (?) kelta (ír, breton) min-
‘kicsi’, VAGY ófn minna ‘szerelem, emlék’
mio- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) az izmokkal kapcsolatos, izom-
gör müsz, müosz ‘izomcsomó’, ered. ‘egér’ (egyes kidudorodó izmok és az egér alaki hasonlósága
nyomán, ahogy pl. a magyarban béka a felsőkar kétfejű izma)
miocén G geol a földtörténeti újkor harmadidőszakának kb. 5 millió évvel ezelőtt véget ért szakasza
ném Miozän lat miocaenus ‘ua.’: gör meión ‘kisebb, kevésbé’ | kainosz ‘új’
miocita G anat izomsejt
tud lat myocyta ‘ua.’: lásd MIO- | kütosz ‘üreg, cella, sejt’
mio conto [mio kontó] G ker az én számlámra
ol, ‘ua.’: mio lat meus ‘az enyém’ (birt névm) | lásd KONTÓ
miofibrillum G anat izomfonal, izomrost
tud lat myofibrillum ‘ua.’, lásd MIO-, FIBRILLUM
miogén G orv izomi eredetű
tud lat myogen ‘ua.’, lásd MIO-, -GÉN
mioglobin G biokém a vázizmok rostjaiban található, a hemoglobinnal rokon oxigénlekötő fehérje
tud lat myoglobin ‘ua.’: lásd MIO- | lat globus ‘gömb’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
miográf G orv az izomösszehúzódás hatásfokát mérő készülék
lásd MIO-, -GRÁF
miokardiális G anat a szívizmokkal kapcsolatos
tud lat myocardialis ‘ua.’, lásd MIOKARDIUM
miokardiográf G orv a szívizmok működését vizsgáló és grafikusan megjelenítő berendezés
tud lat myocardiograph ‘ua.’, lásd MIOKARDIUM, -GRÁF
miokarditisz G orv szívizomgyulladás
tud lat myocarditis ‘ua.’: lásd MIOKARDIUM | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
miokardium G anat szívizom
tud lat myocardium ‘ua.’: lásd MIO- | gör kardia ‘szív’
miolízis G orv az izomsejtek szétesése
tud lat myolysis ‘ua.’: lásd MIO- | lüszisz ‘szétoldódás’ lüó ‘old, szétold, felold’
miológia G orv izomtan, az izmokkal foglalkozó orvostudományi ág
tud lat myologia ‘ua.’, lásd MIO-, -LÓGIA

mióma G orv jóindulatú izomdaganat, méhdaganat
tud lat myoma ‘ua.’: lásd MIO- | -óma (daganatra utaló toldalék)

mionekrózis G orv izomelhalás
tud lat myonecrosis ‘ua.’: lásd MIO- | gör nekrosz ‘halott, holttest’ | -ózis (kóros folyamatra utaló

toldalék)
miopátia G orv izombántalom
tud lat myopathia ‘ua.’: lásd MIO- | gör pathosz ‘szenvedés, betegség’
 paszkhó ‘szenved’
miópia G orv rövidlátás
tud lat myopia ‘ua.’: gör müó ‘pislog’ | ópsz ‘arc, szem’ (a rövidlátók sajátos nézésére utal)

miopsz G orv rövidlátó
tud lat myops ‘ua.’, lásd MIÓPIA

miospazmus G orv izomgörcs
tud lat myospasmus ‘ua.’: lásd MIO-, SPAZMUS

miotónia G orv izomtónus
tud lat myotonia ‘ua.’: lásd MIO- | gör tonosz ‘feszülés’
 teinó ‘feszít, feszül’
miozin G biokém a harántcsíkolt izomzat rugalmas fehérjeanyaga
tud lat myosin ‘ua.’: lásd MIO- | -in (vegyületre utaló toldalék)

mirabella G növ cseresznye nagyságú, sárga, igen édes szilvafajta
ném, fr, ‘ua.’
 lat mirabilis ‘csodálatos’, lásd MIRÁBILIÁK
mirabile dictu [mirábile diktú] G még kimondani is csodálatos
lat, ‘ua.’: lásd MIRÁBILIÁK | dictus ‘kimondás’
 dicere, dictum ‘mond’
mirabile visu [mirábile vizú] G még látni is csodálatos
lat, ‘ua.’: lásd MIRÁBILIÁK | visus ‘látás, látvány’
 videre, visum ‘lát’
mirábiliák G csodálatos dolgok, csodás események
lat tbsz seml mirabilia ‘ua.’
 mirabilis ‘csodálatos’, tkp. ‘megbámulni való’ mirari
‘megbámul, megcsodál’ mirus ‘feltűnő, csodás’
mirador G ép üvegezett loggia vagy balkon
G ép háztetőre emelt kilátóhely
sp, ‘ua.’ mirar ‘néz’ lat mirare ‘bámul, csodál’
mirakulózus † G csodálatos, bámulatra méltó, ámulatos
késő lat miraculosus ‘ua.’, lásd MIRÁKULUM
mirákulum G csoda, csodatétel, csodálatos jelenség
G bámulatos dolog
G irod, szính szentek csodáit, legendákat feldolgozó középkori színjáték
lat miraculum ‘ua.’ mirari ‘csodál, megbámul’ mirus ‘feltűnő, csodálatos’
mirelit G mélyhűtött, gyorsfagyasztott (élelmiszer)
magy Mirelite márkanév: M(ezőgazdasági) I(pari) R(észvénytársaság) | fr elite ‘kiváló’, lásd ELIT
mirha G gyógy- és illatszerként használt balzsamos illatú gyanta
lat myrrha gör mürrha ‘ua.’ sémi (pl. arámi móra, héb mór, asszír murru ‘egy akácféle
gyantája’)
Lásd még MIRTUSZ
miriád G megszámlálhatatlan sokaság
ném Myriad fr myriade ‘ua.’ gör müriasz, müriadosz ‘tízezernyi, megszámlálhatatlanul sok’
müriosz ‘végtelenül sok’
mirnix dirnix G biz se szó, se beszéd, váratlanul, bejelentés nélkül
ném mir nichts, dir nichts ‘nekem semmit, neked semmit (se szólva)’
mirtusz G növ mediterrán és mérsékelt éghajlaton honos fehér virágú, örökzöld díszcserje
G átv (mirtuszból font) menyasszonyi koszorú
lat myrtus gör mürtosz ‘ua.’ sémi (pl. asszír murru ‘akácféle gyantája’)
Lásd még MIRHA
misanthrop lásd MIZANTRÓP
mise en scčne [mizanszen] G szính rendezés, színrevitel
fr, ‘ua.’: mise
 ‘letétel’ mettre ‘tesz, helyez’ lat mittere, missum ‘vet, küld, bocsát’ | en
lat in ‘-ba, -ra’ | scčne ‘szín’, lásd SZCÉNA
Lásd még MISSZIÓ
miserere [mizerére] G vall bűnbánati zsoltár (50. sz.)
G zene ennek megzenésített változata
a lat Miserere (mei Deus) ‘Könyörülj (rajtam, Istenem)’ kezdőszavak nyomán misereri
‘megszán valakit, megkönyörül rajta’ miser ‘nyomorult, szánalmas’
misericordia [mizerikordia] G könyörületesség, irgalom
lat, ‘ua.’ misericors, misericordis ‘irgalmas szívű’: misereri ‘irgalmaz’ | cor, cordis ‘szív’
misericordianus lásd MIZERIKORDIÁNUS
miskulancia G valami, holmi, izé
G keverék
G csalafintaság
hazai lat misculantia ‘kotyvalék, mesterkedés’ lat gyak misculare ‘kavargat’ miscere
‘kever’
Lásd még MELÍROZ, MESZTIC, MISZCELLÁNEA, MIXEL, MIXTUM COMPOSITUM, MIXTÚRA, MUSZTÁNG
misling G csalamádé
baj-oszt mischling ‘takarmánykeverék’ ném Mischling ‘félvér, fajkeverék’ mischen
‘összekever’
mismás G biz bizonytalan egyveleg, keverék
G (mn) vegyes, kevert, összevissza
ném Mischmasch ‘zagyvalék’ mischen ‘kever’ (ikerszó)
misna G vall a mózesi törvényekhez fűződő hagyományos zsidó magyarázatok gyűjteménye
héber misnah ‘ua.’, tkp. ‘ismétlés’ sánáh ‘ismétel’
miso- lásd MIZO-
mispóche G az egész rokonság, pereputty
jidd, ‘ua.’ héber mispachah ‘család’
miss [misz] G kisasszony, lány, hajadon (megszólítása, ill. címzése a családnévvel)
G angol nevelőnő
ang, ‘ua.’ mis(tress) ‘úrnő’, lásd ott
missa [missza] G zene (megzenésített) mise pl. Missa brevis (‘rövid mise’, Kodály műve)
lat, ‘szentmise, katolikus istentisztelet’ (Ite,) missa (est) ‘(menjetek), elküldetett’ (ti. az
imádság Isten elé, a pap elbocsátó szavai a mise végén a hívekhez) missus ‘elküldött’
mittere, missum ‘elküld’
Lásd még MISSZIÓ
missale lásd MISSZÁLE
missing link [miszing link] G biol a hiányzó láncszem a főemlősök leszármazási vonalában az
emberszabású majmok és az ember között
ang, ‘ua.’: miss ‘hiányzik, hiányol’ | link ‘kapocs, kötés’
missió lásd MISSZIÓ
misterioso [miszteriózó] G zene sejtelmesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’ misterio ‘titok’, lásd MISZTÉRIUM
mistress [misziz] G férjezett asszony címzése a családnév előtt
ang, ‘ua.’, tkp. ‘úrnő’ ófr maistresse ‘ua.’: maistre ‘mester, úr, gazda’ lat magister, lásd
MAGISZTER | -esse lat -issa (nőnévképző), lásd METRESZ
Lásd még MAGNITÚDÓ
mísz G (fn) rosszkedv, kedvetlenség
G viszolygás
G (mn) kedélytelen, unott, kelletlen, barátságtalan, egykedvű
berlini ném mies ‘ua.’ jidd mis ‘vacak, nyomorult’
miszcellánea † G egyveleg, vegyes közlemények
lat tbsz seml miscellanea ‘ua.’
 miscellaneus ‘vegyes, elegyes’ miscellus ‘kevert’ miscere
‘kever’
Lásd még MISKULANCIA
míszmachol G biz elkedvetlenít, lehangol, kedvét szegi
berlini ném miesmachen ‘ua.’: mies lásd MÍSZ | machen ‘csinál, tesz valamivé’
misszále G vall misekönyv
kk lat seml missale ‘ua.’ missalis ‘misével kapcsolatos’, lásd MISSA
misszilis † G valóságos, elküldött (tehát nem költött vagy költői) levél
hazai lat missilis ‘ua.’, tkp. ‘hajító, hajítható (fegyver)’ mittere, missum ‘dob, küld’
Lásd még MISSZIÓ
misszió G hivatás, küldetés, rendeltetés
G dipl diplomáciai képviselet idegen országban
G hiv kiküldetés, megbízás, küldöttség
G vall hittérítés, hitterjesztés
G vall valamely egyház hittérítő telepe hajdani gyarmati országban
G vall nagy tömegek számára rendezett katolikus lelkigyakorlat
lat missio, missionis ‘kiküldés, küldetés’ mittere, missum ‘küld, dob’
Lásd még MANUMISSIO, MESSA DI VOCE, MESSENGER, METTŐR, MISE EN SCČNE, MISSA, MISSZILIS
misszionárius G vall hittérítő, hitterjesztő, igehirdető
auszt ném Missionär fr missionaire ‘ua.’, lásd MISSZIÓ
miszteriózus † G titokzatos, rejtelmes
lat mysteriosus ‘ua.’, lásd MISZTÉRIUM
misztérium G vall ókori (egyiptomi, görög, római) titkos vallási tan s a vele kapcsolatos
szertartások, amelyeken csak a beavatottak vehettek részt
G vall hittitok, ésszel fel nem érhető tantétel a katolikus dogmatikában
G átv rejtelem, rejtély, titok, csoda
G szính epikus jellegű középkori vallásos színjáték
lat mysterium gör müsztérion ‘titkos tan’ müsztész ‘beavatott’ müeó ‘beavat’
Lásd még MISZTIKUS
miszticizmus G vall misztika
G vonzódás a csodák, a természetfeletti titkok iránt
ném Mystizismus ‘ua.’, lásd MISZTIKUS
misztifikáció G ködösítés, megtévesztés
G csalás, szélhámosság
ném Mystifikation fr mystification ‘megtévesztés’, lásd MISZTIFIKÁL
misztifikál G ködösít, félrevezet, megtéveszt
ném mystifizieren ‘ua.’ fr mystifier kk lat mystificare ‘ua.’, tkp. ‘rejtélyessé tesz’: lat
mysti(cus) ‘rejtélyes’ | facere ‘tesz vmivé’
misztika G vall istenséggel, az Istennel való titokzatos lelki egyesülés, ennek hite, erre való törekvés
ném Mystik ‘ua.’ lat (theologia) mystica ‘misztikus (istentan)’, lásd MISZTIKUS
misztikum G titokzatosság, sejtelmesség
lat seml mysticum ‘misztikus dolog’, lásd MISZTIKUS
misztikus G (mn) vall a misztikával kapcsolatos
G rejtelmes, titokzatos
G (fn) vall a misztika követője, misztikus élmények részese
lat mysticus gör müsztikosz ‘ua.’ müsztész ‘titkos tanba beavatott személy’ | müeó ‘beavat’
Lásd még MISZTÉRIUM
misztrál G met száraz, hideg északi szél a délfrancia tengerparton
prov mistral ‘ua.’, tkp. ‘uralkodó (szél)’ lat magistralis, lásd MAGISZTRÁLIS, MAESTRAL
mitella G orv sebkötésre használt háromszögletű kendő
lat kics, ‘fejrevaló, fejkendő’ mitra ‘fejék, fejszalag, diadém’, lásd MITRA
mitesszer G orv bőratka, a bőr pórusait eltömő, sötét pontnak látszó kis faggyúcsomó
ném Mitesser ‘ua.’, tkp. ‘együtt-evő’ (mit ‘együtt’| essen ‘eszik’), az orvosi lat comedo

tükörfordítása (régebben a ~t a bőrben élősködő féregnek vélték)
mitfárer G útitárs, kocsikísérő
G sport (régebben, motorkerékpárok versenyében) az oldalkocsi utasa
ném Mitfahrer ‘ua.’: mit ‘együtt’ | fahren ‘utazik’
mithridatismus [mitridatizmus] G orv valamely méreg elleni védettség azáltal, hogy a szervezetet
egyre fokozódó adagok révén hozzászoktatjuk
tud lat, ‘ua.’: VI. Mithridatész Eupatór ókori pontuszi király nevéből, aki állítólag 54 méreg ellen
szerzett ily módon védettséget ered. Mithradatész ‘Mithrasz istentől adott’ | lásd -IZMUS
mitigáció G orv enyhítés, csillapítás
lat mitigatio ‘ua.’, lásd MITIGÁL
mitigál G orv enyhít, csillapít
lat mitigare, mitigatum ‘ua.’: mitis ‘enyhe, lágy, szelíd’ | agere ‘űz, cselekszik’
mitigancia † G jog enyhítő körülmény
lat mitigantia ‘ua.’ mitigans, mitigantis ‘enyhítő’, lásd MITIGÁL
mitigáns G orv enyhítőszer
tud lat mitigans ‘ua.’, lásd MITIGÁL
mitikus G a hitregékkel kapcsolatos
G mesebeli, mondai, legendás
ném mythisch gör müthikosz ‘ua.’, lásd MÍTOSZ
mitizál G mítoszt alkot
G (történelmi eseményeket) legendássá színez át
G (valós személyt) a mítoszok világába emel
ném mythisieren ‘ua.’, lásd MITIKUS
mitogén G gen a (fonalas) sejtosztódást serkentő anyag
ném mitogen ‘ua.’: gör mitosz ‘fonal’ | lásd -GÉN
mitográfia G mítoszkutatás, mítoszleírás, mítoszirodalom
tud lat mythographia ‘ua.’, lásd MÍTOSZ, -GRÁFIA
mitográfus G mítoszkutató
magy, lásd MITOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
mitokondrium G biol fonal- vagy szemcsealakú apró sejtszervecske, amely a sejt légzését és
anyagcseréjét végzi
tud lat mitochondrium ‘ua.’: mitosz ‘fonal’ | khondrion ‘mag, szem, porc’
mitológia G vall egy nép(csoport) hitregéinek összessége
G tud a hitregékkel foglalkozó tudomány
ném Mythologie ‘ua.’: gör müthosz ‘hitrege’ | lásd -LÓGIA
mitologikus G tud a mitológiával kapcsolatos
G tud abban szereplő, oda illő
ném mythologisch ‘ua.’, lásd MITOLÓGIA
mitománia G lél kóros hazudozás
tud lat mythomania ‘ua.’: gör müthosz ‘mese, monda’ | mania ‘téboly’ mainó ‘őrjöng’
mítosz G vall hitrege, a világ keletkezéséről, istenek és félisteni hősök tetteiről szóló ősi monda
G pej valótlan eseményekből koholt, célzatosan kiszínezett történet
gör müthosz ‘ua.’ mütheomai ‘elbeszél’
mitózis G gen a sejtmag közvetett, fonalas osztódása, amely tartja a kromoszómák számát
tud lat mitosis ‘ua.’: gör mitosz ‘fonál’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
mitra G vall püspöksüveg
G tört perzsa és más ókori keleti uralkodók csúcsos fejéke
gör, ‘fejszalag, diadém’
mittel G nyomd 14 pontos betűnagyság
ném Mittel ‘közép’
mixed grill [mikszt gril] G konyha többféle húsból készült rostonsült
ang, ‘ua.’: mixed ‘kevert, vegyes’, lásd MIXEL | lásd GRILL

mixed media [mikszt mídia] G műv több eszközzel és technikával dolgozó, több műfajhoz tartozó
alkotás
ang, ‘ua.’: mixed ‘kevert, vegyes’, lásd MIXEL | lásd MÉDIA

mixed pickles [mikszt piklz] G konyha ecetes vegyes savanyúság
ang, ‘ua.’: mixed ‘kevert, vegyes’, lásd MIXEL | pickle ‘sós és ecetes lé, ebben eltett főzelékfélék’

mixel G konyha kever (különféle italokat egymással és jéggel)
ang mix ‘kever’
 ófr mixte lat mixtus ‘kevert’ miscere, mixtum ‘kever’
Lásd még MISKULANCIA
mixer G italkeverő edény
G italkeverő személy (bárban)
G műsz hangeffektusokat keverő berendezés
ang, ‘ua.’ mix ‘kever’, lásd MIXEL
mixo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) kevert, félig
gör meixosz, tkp. meig-szosz ‘félig, keverten’ meignümi ‘kever’
mixolíd G zene vezetőhang nélküli, dúr jellegű modális hangsor
ném Mixolyd ‘ua.’ gör meixolüdiosz ‘félig líd’: lásd MIXO- | Lüdiosz ‘lüdiai, líd’
Lásd még MIGMATIT
mixoploid G gen többféle kromoszómaszámú sejtekből álló szövet vagy szerv
ném, ‘ua.’: lásd MIXO- | -ploid ‘(valahány)-szoros’, lásd HAPLOID
mixotrófia G biol anyagcseretípus, amely szervetlen anyagok oxidációján alapul, de szerves
szénvegyületeket is hasznosít
tud lat mixotrophia ‘ua.’, tkp. ‘vegyes táplálkozás’: lásd MIXO- | trophé ‘táplálék’ trephó
‘táplál’
mixödéma lásd MYXOEDEMA
mixtum compositum [miksztum kompozitum] †
G kotyvalék
G zavaros helyzet, összevisszaság
lat, ‘keverék összetétel’: mixtus ‘kevert’ miscere, mixtum ‘kever’ | lásd KOMPOZITUM
Lásd még MISKULANCIA
mixtúra G keverék, gyógyszerkeverék, elegy
lat, ‘ua.’ miscere, mixtum ‘kever’
Lásd még MISKULANCIA
mizandria G férfigyűlölet (nő részéről)
 tud lat misandria ‘ua.’ a MIZANTRÓPIA mintájára: gör miszeó ‘gyűlöl’ | anér, androsz ‘férfi’
mizantróp G embergyűlölő, világgyűlölő, emberkerülő személy
ném Misanthrop fr misanthrope gör miszanthroposz ‘ua.’: miszeó ‘gyűlöl’ | anthroposz
‘ember’
mizantrópia G embergyűlölet
ném Misanthropie gör miszanthropia ‘ua.’, lásd MIZANTRÓP
mizantropikus G embergyűlölő (nézet, felfogás)
ném misanthropisch ‘ua.’, lásd MIZANTRÓP
mizerábilis † G nyomorúságos, szánalmas, siralmas
G nyomorult, szűkölködő
G pej silány, gyatra, hitvány, szegényes
G pej alávaló, semmirekellő
lat miserabilis ‘ua.’, tkp. ‘könyörületre, szánalomra méltó’ misereri ‘megkönyörül’
Lásd még MISERERE
mizéria G nyomorúság, szükség, ínség, nélkülözés
G közszükségleti cikk tartós hiánya, ellátási zavara
G kellemetlenség, baj, zavar
 lat miseria ‘nyomorúság, ínség’
 miser ‘szerencsétlen, nyomorult’
mizerikordiánus G vall irgalmasrend
G vall e szerzetesrendhez tartozó (személy), irgalmasrendi
lat misericordianus ‘ua.’ misericordia ‘részvét, könyörületesség’: misereri ‘megkönyörül’ |
cor, cordis ‘szív’
mizogám G a házasságtól irtózó személy
ném Mysogam ‘ua.’, lásd MIZOGÁMIA
mizogámia G lél beteges irtózás a házasságtól
tud lat misogamia ‘ua.’: gör miszosz ‘gyűlölet’ miszeó ‘gyűlöl’ | gamosz ‘házasság’
mizogin G nőgyűlölő
ném Misogyn ‘ua.’, lásd MIZOGÍNIA
mizogínia G nőgyűlölet
tud lat misogynia ‘ua.’: gör miszosz ‘gyűlölet’ miszeó ‘gyűlöl’ | güné ‘nő’
mnemaszténia G orv az emlékezet kóros gyengesége
tud lat mnemasthenia ‘ua.’: gör mnémé ‘emlékezet’ mnaomai ‘emlékezik’ | lásd ASZTÉNIA
mnemonika vagy mnemotechnika G tud az emlékezést, bevésést megkönnyítő eljárások
módszere, elmélete
ném Mnemonik, Mnemotechnik ‘ua.’ gör mnémonikosz ‘az emlékezetre vonatkozó’ mnémé
‘emlékezet’ mnaomai ‘emlékezik’, lásd még TECHNIKA
mnemonikus G tud a mnemonikával foglalkozó, vele kapcsolatos
ném mnemonisch ‘ua.’, lásd MNEMONIKA
mnézis G lél emlékezés
tud lat mnesis gör mnészisz ‘ua.’ mnaomai ‘emlékszik’
moa G áll kihalt nagy testű új-zélandi futómadár
bennszülött (maori) szó
moabita G tört ókori sémi nép, amely a Holt-tengertől keletre önálló államot alkotott a Kr. e. 10–7.
században, és a zsidó néppel többnyire háborúságban állt
legendás őse, Moáb a Biblia szerint Lótnak saját lányával nemzett fia volt
moaré G text hullámos mintázatú selyemszövet
G műsz zavaró csíkok, alakzatok színes nyomaton, képernyőn
fr moiré ‘ua.’ ang mohair (lásd ott)
mob G csőcselék, csődület, féktelen vagy garázda tömeg
ang, ‘ua.’ lat mob(ile vulgus) ‘ingatag nép, állhatatlan tömeg’, lásd MOBILIS
mobil G (mn) műsz elmozdítható, tetszés szerinti helyen használható (rádió, telefon)
G (fn) műv mozgó, forgó, esetleg világító modern térbeli műalkotás
ném mobil fr, ang mobile ‘ua.’, lásd MOBILIS
mobiliák † G jog ingó vagyon, ingóságok
lat tbsz seml mobilia ‘ua.’, tkp. ‘elmozdítható dolgok’ mobilis, lásd ott
mobilis G mozgó, mozgékony
G elmozdítható
lat mobilis, ered. movibilis ‘mozgatható, ingadozó, állhatatlan’ movere ‘mozgat’
Lásd még IMMOBILIA, LOKOMOBIL, MOMENTUM, MOSSO, MOTILITÁS, MOTIO, MOTÍVUM, MOTOR,
MOTU PROPRIO
mobilitás G mozgékonyság
G szoc az egyén mozgástere, mozgási lehetősége a társadalmi szintek, életpályák között
G közg fizetőképesség
lat mobilitas ‘mozgathatóság’, lásd MOBILIS
mobilizáció G kat mozgósítás
G † ker ingatlan vagyon pénzzé tétele
ném Mobilisation ‘ua.’, lásd MOBILIZÁL
mobilizál G kat mozgósít, behív, besoroz, hadra fog
G közg ingatlan vagyont készpénzzé tesz
 ném mobilisieren
 fr mobiliser ‘ua.’, lásd MOBILIS
mobilizmus G geol a lemeztektonika elmélete, amely szerint a folyós magma fölött a litoszféra
lemezei egymáshoz képest állandóan elmozdulnak
lásd MOBIL, -IZMUS

móc G népr erdélyi román népcsoport
rom moţ ‘hajtincs, üstök’ (a ~ férfiak jellegzetes hajviseletéről)

modális G a körülményekkel kapcsolatos, tőlük függő
G fil a klasszikus kétértékűnél tágabb, lehetőséggel vagy megengedettséggel is operáló (logika)
G nyelvt módbeli, az igemóddal kapcsolatos
G nyelvt módhatározói
G zene az egyházi zenében használt diatonikus (hangsor)
tud lat modalis ‘módbeli, a móddal kapcsolatos’ modus ‘mód, mérték’
modalista G vall a modalizmust valló ókori eretnek
lat, ‘ua.’, lásd MODALIZMUS
modalitás G módozat, körülmény
tud lat modalitás ‘ua.’, lásd MODÁLIS
modalizmus G vall ókori keresztény, a szentháromság dogmáját tagadó eretnekség, amely szerint
az Atya, Fiú és Szentlélek nem három külön személy, hanem csak az egy Isten működési
módozatai
lat modalismus ‘módbeliség’, lásd MODÁLIS, -IZMUS
modell G tud vizsgált rendszer vagy folyamat legfőbb jellemzőit szemléltető, matematikailag egzakt
képlet, formula
G műsz mintadarab, öntőminta
G műv személy, akiről festmény, szobor, művészi fotó alakját mintázzák
G div ruházati vagy más cikkek bemutatása, reklámozása céljából fényképezett személy
G div egyedi terv szerint készült ruhadarab
G műsz építmény, szerkezet, jármű méretarányosan kicsinyített mása
ném Modell ‘ua.’ ol kics modello ‘minta, példa, modell’ lat kics modulus, lásd ott
modellál G műv mintáz, megmintáz
G tud a vizsgált rendszerről modellt készít
G műsz modellkísérlettel vizsgál
ném modellieren ‘ua.’, lásd MODELL
modellez G műsz közlekedési eszközökről vagy építményekről élethű kicsinyített mást készít
G sport járművekről működő modellt épít, s ezekkel versenyeken vesz részt
lásd MODELL
modem G számtech a digitális és hangjeleket oda-vissza egymásba alakító segédberendezés
ang, ‘ua.’ mo(dulator)–dem(odulator), lásd MODULÁTOR
moder G földr nyers humusz félig elbomlott növényi részekkel
ném Moder ‘rothadás, korhadás’
moderál G enyhít, mérsékel
G irányít, szabályoz
lat moderari, moderatus ‘fékez, szabályoz’ modus ‘mérték, határ, mód’
moderato [moderátó] G zene mérsékelt tempóban (adandó elő)
ol, ‘ua.’ moderare ‘mérsékel’ lat moderari, lásd MODERÁL
moderátor G műsz szabályozó szerkezet
G fiz maghasadást lassító közeg (atomreaktorban)
G nyilvános viták, kerekasztal-beszélgetések vezetője
ang moderator ‘ua.’ moderate ‘mérsékel, szabályoz, irányít’, lásd MODERÁL
modern G korszerű, az adott kor követelményeinek megfelelő
G újszerű, divatos
ang, ném modern fr moderne ‘ua.’ kk lat modernus ‘új, mostani’ modo ‘épp most, imént’
(mint hodie–hodiernus ‘ma–mai’) modus ‘mérték, mód’
modernista G a modernizmus híve, annak szellemében alkotó (művész)
ang, ném modernist ‘ua.’, lásd MODERNIZMUS

modernizáció G korszerűsítés, újjáalakítás
ang modernisation ‘ua.’, lásd MODERNIZÁL

modernizál G korszerűsít, újjáalakít, megújít
ném modernisieren ‘ua.’, lásd MODERN

modernizmus G műv, irod újszerű elveket hirdető művészeti, főleg irodalmi irányzatok (19–20.
század) összefoglaló neve
lásd MODERN, -IZMUS

modestia [modesztia] † G szerénység, igénytelenség
lat modestia ‘ua.’
 modestus ‘mértékletes, szerény, szemérmes’ modus ‘mérték, mód’
módi G divat, szokás
ném Mode [móde]
 fr mode ‘mód, ízlés, divat’ lat modus ‘mód, mérték’
modifikáció G módosítás, átalakítás, változtatás
G módosulás, elváltozás
G biol nem öröklődő változat, módosulat
ang modification ‘ua.’, lásd MODIFIKÁL
modifikál G módosít, átalakít, megváltoztat
késő lat modificare, modificatum ‘módosít’: modus ‘mód’ | facere ‘csinál, tesz’
modifikátor G tud módosító tényező vagy anyag
tud lat modificator ‘ua.’, lásd MODIFIKÁL
modul G műsz szabványegység, szabványos méretű, könnyen cserélhető elem gépen, berendezésen
G számtech szerkezet vagy rendszer egy eleme, amely másokkal sokféleképpen kombinálható
G ép mértékszám
ang module ‘ua.’, lásd MODULUS
moduláció G zene átlépés egy hangnemből egy hozzá közel álló másikba
G inf elektronikai modulálás
G biol fehérjék és enzimek szerkezetének és működésének folyamatos vagy időleges módosulása
G hanglejtés, hangszín
ang, ném modulation ‘ua.’, lásd MODULÁL
modulál G zene hangnemet változtat
G zene hangszínt vált, hanglejtést vált
G inf a vivőhullám frekvenciáját vagy amplitúdóját változtatja a továbbítandó hullám (pl.
hanghullám) mintájának megfelelően
lat modulari, modulatus ‘ütemez, ütem szerint mér’, lásd MODULUS
modulátor G műsz elektronikai modulációt létrehozó berendezés
G zene modulációs táblázat
ang modulator ‘ua.’, lásd MODULÁL
modulor G ép Le Corbusier és társai által kidolgozott méretsor, amely az emberi testrészek arányait
vette alapul épületek tervezéséhez
fr, ‘ua.’, lásd MODULUS
modulus G ép arányszám, mértékszám, pl. az ógörög építészetben az oszlop alapjának átmérője,
amelynek egész számú többszörösei adják az oszlop magasságát, két oszlop távolságát, az épület
méreteit stb.
G mat a komplex szám abszolút értéke
lat kics, ‘mérték, ütem’ modus ‘mód, mérték’
modus [módusz] G fil a létezés vagy a dolgok különféle megnyilvánulási módjai (esetlegesség,
lehetőség stb.)
G fil a logikai következtetés szabálya
G zene hangsor
G fiz az elektromágneses hullámok terjedésének típusa (elektromos vagy mágneses, vagy a kettő
együtt)
G fiz rezgési állapotok valamelyike rezgőképes rendszerben
G mat matematikai eloszlásban a legvalószínűbb érték, statisztikában a középérték
lat, ‘mód, mérték, ütem’
modus operandi [módusz …] G jog eljárásmód
lat, ‘ua.’: modus ‘mód, mérték, ütem’ | operari ‘foglalkozik, működik, eljár’ opus, operis
‘munka, mű’
modus vivendi [módusz …] G olyan megoldási mód, amely ellentétes érdekek közti egyeztetéssel
lehetővé teszi több személy vagy tényező létezését
lat, ‘mód a megélésre’: modus ‘mód, mérték, ütem’ | vivere ‘él’
módusz lásd MODUS
mofetta G geol szén- és kéngázok mérgező kigőzölgése vulkános területen mint utóvulkáni
működés
nápolyi ol mofeta ‘ua.’ ol mefite lat mephitis ‘ártalmas mocsári kigőzölgés, bűz’
Mogen Dovid G Dávid-csillag, két egyenlő oldalú háromszögből alkotott hatágú csillag, a zsidóság
ősi jelképe és Izrael állam emblémája
héb, ‘ua.’, tkp. ‘Dávid pajzsa’
mogilália G orv dadogás, beszédzavar
tud lat, ‘ua.’ gör mogilalosz ‘nehéz beszédű’: mogeó ‘fáradozik, kínlódik’ | laleó ‘fecseg,
beszél’
mogul G tört a mai Pakisztán és India területén fennállt mohamedán birodalom (1526–1858)
uralkodó családjának tagja (az uralkodó a nagymogul címet viselte)
G átv valamely szakmában nagy hatalmú és befolyású személy, pl. tőzsdemogul
ang, ‘ua.’ perzsa mughul ar mughal ‘mongol’ (a birodalom alapítója, Bábar mongol
származású volt)
mohair lásd MOHER
mohamedán G vall az iszlám híve, muzulmán, muszlim
újk lat Mohammedanus Mohamed alapító próféta nevéből (arabul Muhammad, tkp. ‘dicséretre
méltó’)
Lásd még MAHOMET
mohawk [mohauk] G népr irokéz indián néptörzs a Nagy Tavak környékén
ang, ‘ua.’ a Mohawk folyóról
moher G angórakecske finom gyapja
G text ebből készült kelme
ang mohair ‘ua.’, téves alak mockair helyett (a hair ‘szőr’ szó beleértésével) ar mukhajjar
‘kecskeszőr szövet’
Lásd még MOARÉ
mohikán G népr az észak-amerikai algonkin indiánok egyik kihalt törzse
G e törzs tagja, nyelve
G (az utolsó mohikán kifejezésben) valaminek utolsó képviselője
ang Mohican ‘ua.’ dakota mahingan ‘farkas’
Moira G mit a három ógörög sorsistennő egyike
gör, ‘ua.’, tkp. ‘rész, osztályrész, végzet’
moiré lásd MOARÉ
mokasszin G ölt egy darab bőrből szabott puha indián bocskor
G div hasonló szabású női vagy férfi papucscipő
ang mocassin algonkin (pl. odzsibve makiszin, pauhatan mokkaszin) ‘ua.’
mokett G text mintás plüss bútorhuzat
ném Mokett fr moquette ‘ua.’ ?
mokka G erős feketekávé
G (előtagként) ehhez használt vagy fogyasztott (cukor)
ném Mokka ‘ua.’ Mokha jemeni város nevéből (a 15. században a legfőbb kávékiviteli kikötő
volt)
mól G kém az anyagmennyiség SI-mértékegysége, annyi atom, molekula vagy ion valamely
anyagból, amennyi 12 g 12-es szénizotópban (normál szénben) van
G † kém grammolekulasúly, annyi gramm valamely anyagból, amennyi a molekulasúlya
ném, ang mol ‘ua.’ lat moles ‘tömeg, teher’
Lásd még MOLEKULA, MOLESZTÁL, MÓLÓ
moláris G anat zápfog, őrlő fog
tud lat (dens) molaris ‘őrlő (fog)’ molaris ‘malom-’ mola ‘malomkő’ molere ‘őröl’
Lásd még MOLESZTÁL, MOLINÓ, MULINÉ
molaritás G kém az anyagmennyiség koncentrációja, az egységnyi térfogatra eső mólok száma
ném Molarität ‘ua.’ molar ‘egy mólra vonatkozó’, lásd MÓL
molassz G geol üledékes kőzetanyag, kavics, homokkő, mészkő és márga keveréke, amely gyűrt
hegységek lepusztulásakor keletkezik
ném Molasse ‘ua.’ fr mollasse ‘puha, ernyedt’ mou, molle lat mollis ‘lágy’
moldován G népr moldáv, moldvai, a Keleti-Kárpátok és a Prut folyó között, ill. Moldova államban
élő román nyelvű népcsoport
rom moldovean ‘ua.’ Mold(o)va ‘a fenti tájegység’ rom nyj molid ‘lucfenyő’
molekula G kém az anyag legkisebb egysége, amely még őrzi az adott anyag kémiai sajátságait
fr molécule ‘ua.’ tud lat kics molecula ‘parányi tömeg’ moles ‘tömeg, teher’
Lásd még MÓL
molekuláris G kém a molekulákra, a molekulák szerkezetére vonatkozó
ném molekular fr moléculaire ‘ua.’, lásd MOLEKULA
molekularitás G kém elemi vegyi folyamatok jellemzője, a bennük kölcsönhatásba lépő molekulák
száma
ang molecularity ‘ua.’, lásd MOLEKULA
moleszkin G text angolbőr, ördögbőr, sportruházatokban gyakori, színén antilopbőr hatású erős
pamutszövet
ném Moleskin ‘ua.’ ang moleskin [mólszkin] ‘vakondbőr’: mole ‘vakond’ | skin ‘bőr’
molesztál G zaklat, háborgat, kellemetlenkedik
G kikezd, erőszakoskodik (nővel), megkörnyékezi
ném molestieren ‘ua.’ lat molestus ‘terhes, bosszantó’ moles ‘tömeg, teher’
Lásd még MÓL
molett G kövérkés, teltkarcsú, töltöttgalamb (nő)
baj-oszt molet, mollet, mollert ném mollig ‘ua.’ lat mollis ‘puha’
Lásd még MOLL, MOLLUSCA
molibdén G kém ezüstfehér, kemény fémes elem
ném Molybdän lat molybdaenum ‘ua.’, ered. ‘ólomérc’ gör molübdaina ‘ólomérc,
ólomnehezék’ molübdosz ‘ólom’ ?
molibdenit G ásv molibdén-diszulfit, hatszögű rendszerben kristályosodó, fémes fényű ólomszürke
ásvány
ang molybdenite ‘ua.’: lásd MOLIBDÉN | -it (ásványra utaló toldalék)
molinó G text vászonkötéssel szőtt nyers pamutszövet
G biz hosszú szárú meleg férfi alsónadrág, jéger
ol molino márkanév, tkp. ‘malmocska’ molare lat molere ‘őröl’
Lásd még MOLÁRIS
moll G zene hétfokú hangsor, amelyben a második és ötödik hangközben félhang távolság van
ném Moll lat mollis ‘lágy’ (a skála elején álló kis terc lágy hangzása miatt)
Lásd még MOLETT, MOLLUSCA
molla G vall mohamedán hittudós és jogtudós
G vall mohamedán papok megszólítása
tör, perzsa mulla ‘ua.’ ar mawlá ‘mester’
Mollusca [molluszka] G áll a puhatestűek törzse
tud lat tbsz seml, ‘ua.’ lat molluscus ‘lágyhéjú’ mollis ‘puha’
 Lásd még MOLETT, MOLL
móló G ép kikötésre is alkalmas, a vízbe mélyen benyúló hullámtörő gát
auszt ném, ol molo ‘ua.’
 lat moles ‘tömeg, teher, gát’
Lásd még MÓL
moloch G valami, ami súlyos véráldozatokat követel (pl. háború)
Moloch vagy Molok (tkp. ‘király’) kánaáni tűzistenséget az elsőszülött gyermekek megégetésével
tisztelték
molto G zene (előadási utasításban) nagyon, pl molto vivace ‘nagyon élénken’
ol, ‘ua.’ lat multum ‘sokat, nagyon’ multus ‘sok’
Lásd még MULTI-
momentán G (mn) pillanatnyi, átmeneti
G hirtelen, váratlan
G (hat) pillanatnyilag, jelenleg
ném momentan ‘ua.’ lat momentaneus ‘pillanatnyi’ lásd MOMENTUM
momentum G tud mozzanat, elem, részlet, tényező
G fiz nyomaték
G pillanat, †percenet
G körülmény, jelenség, tünet
lat, ered. movimentum ‘mozdulat, mozzanat, pillanat’ movere ‘mozgat’
Lásd még MOBILIS
monachális [monahhális] G vall szerzetesi
kk lat monachalis ‘ua.’, lásd MONACHUS
monachus [monahhusz] G vall szerzetes
kk lat, gör monakhosz ‘ua.’, tkp. ‘egyedülálló, magános’ monosz ‘egyedüli’
monacit G ásv gyantaszínű monoklin kristályokat alkotó cériumfoszfát magmatikus kőzetekben
ném Monazit ‘ua.’: gör monadzó ‘egyedül van’ | -it (ásványra utaló toldalék)
monád G fil a világ egyedi és oszthatatlan szubsztanciája (Leibniz német filozófus szerint)
ném Monade ‘ua.’ gör monasz, monadosz ‘egység, egyedülvaló’, (az ókori görög filozófiában)
‘atomszerű, de anyagtalan elemi egység’ monosz ‘egyedüli’
monadológia G fil a monádokról szóló leibnizi tan
ném Monadologie ‘ua.’, lásd MONÁD, -LÓGIA
monandria G társ egyférjűség (mint egy adott társadalomban érvényes norma)
tud lat, ‘ua.’: gör monosz ‘egyedüli’ | anér, androsz ‘férfi’
monarcha G pol egyeduralkodó, király, császár
ném Monarch ‘ua.’, lásd MONARCHIA
monarchia G pol egyeduralom, egyeduralmi rendszer, az uralkodó öröklődő és élethosszig tartó
uralmán alapuló államforma
tud lat, gör monarkhia ‘egyeduralom’ monarkheó ‘egyedül uralkodik’: monósz ‘egyedül’ |
arkhé ‘uralom’
monarchikus G pol egyeduralmi, az egyeduralomra jellemző
kk lat monarchicus gör monarkhikosz ‘egyeduralmi’, lásd MONARCHIA
monarchista G pol a monarchikus államforma híve
ném Monarchist ‘ua.’, lásd MONARCHIZMUS
monarchisztikus G pol egyeduralmi jellegű, arra emlékeztető
ném monarchistisch ‘ua.’, lásd MONARCHIA
monarchizmus G pol az egyeduralmi államforma követelése, helyeslése, támogatása
ném Monarchismus ‘ua.’, lásd MONARCHIA, -IZMUS
monarthritis [monartritisz] G orv egyetlen ízület gyulladása
tud lat, ‘ua.’: gör monosz ‘egyetlen’ | lásd ARTRITISZ
monász lásd MONÁD
monasztérium G vall monostor, zárda, rendház, kolostor
 kk lat monasterium ‘ua.’
 gör monasztérion ‘remetelak’: monasz ‘egyedüli, magányos’ |
-sztérion (vmely tevékenység helyére utaló toldalék)
magy MONOSTOR
Lásd még FALANSZTER
monasztikus G szerzetesi
kk lat monasticus ‘ua.’ késő gör monasztikosz ‘remetékkel kapcsolatos’ monasztész ‘remete,
szerzetes’ monasz ‘egyedüli, magános’
monaurális G inf egycsatornás, nem sztereofonikus (zenei adás)
ang monaural ‘ua.’: gör monosz ‘egyedüli’ | tud lat auralis ‘a füllel kapcsolatos’ lat auris ‘fül’
mondén G előkelő, nagyvilági, társasági, társaságbeli
ném mondän fr mondain ‘ua.’ monde ‘világ’ lat mundus ‘ua.’
mondscheinparti [mondsájnparti] G biz szerelmes éjszakai andalgás holdfényben
G biz nyári éjszakai kerti mulatság
ném, ‘ua.’: Mond ‘hold’ | Schein ‘fény’ scheinen ‘ragyog, látszik’ | lásd PARTI
monéra G biol sejtmag és szerkezet nélküli egysejtű lény, az élő anyag legegyszerűbb formája
tud lat tbsz monera ‘ua.’ gör moneron ‘egyedül való dolog’ monérész ‘egyedüli’ monosz
‘ua.’
monergizmus G vall hittudományi elmélet, amely szerint a megtérés egyedül a Szentlélek műve
bennünk, a gyarló ember ebben nem tud közreműködni
tud lat monergismus ‘ua.’: gör monosz ‘egyedüli’ | ergon ‘munka, működés’ | lásd -IZMUS
monergol G űrk egykomponensű, a tüzelőanyagot és az oxidálóanyagot keverten tartalmazó
folyékony rakéta-hajtóanyag
ang márkanév: gör monosz ‘egyedüli, egyszeres’ | ergon ‘mű, működés’ | lat ol(eum) ‘olaj’
monéta † G pénz, pénzérme
lat moneta ‘pénzverde, vert pénz’ Juno Moneta ‘a jövendőmondó Juno’ monere ‘int,
jövendöl’ (az istennő templomában működött Róma pénzverdéje)
Lásd még MONITOR
monetáris G közg pénzügyi, pénzforgalmi
ném monetär fr monétaire lat monetaris ‘a pénzzel kapcsolatos’, lásd MONÉTA
monetarista G közg a (klasszikus) monetarizmuson alapuló
G közg a pénzkiáramlást visszafogó, a pénzforgalmat csökkentő, kamatlábat emelő (pénzügyi
politika)
ang monetaristic ‘ua.’, lásd MONETÁRIS
monetarizmus G közg közgazdasági elmélet, amely szerint a nemzet gazdagságát a nemesfém- és
devizatartalékok növelése szolgálja
ang monetarism ‘ua.’, lásd MONETÁRIS, -IZMUS
money-making [maniméjking] G biz pénzcsinálás, nagy nyereséget hozó üzlet
ang, ‘ua.’: money ófr moneie (mai fr monnaie) ‘ua.’ lat moneta, lásd MONÉTA
mongol G népr Közép-Ázsiában, javarészt Mongóliában élő, altáji nyelvet beszélő nép
G népr e nép tagja, nyelve
mongol mong ‘bátor’
Lásd még MOGUL
mongolid G tud Ázsiában és Amerika őslakói közt tipikus, a mongolokéhoz hasonló arcberendezésű
(szemredő, sárgás bőr, kiugró pofacsont), vastag sötét hajszálú emberfajta jelzője
ném Mongolide ‘ua.’: lásd MONGOL | -id ‘-szerű’ gör eidosz külső, hasonlóság’
mongolizmus G orv Down-kór, szellemi visszamaradottsággal és némileg mongolos arcformával
járó fejlődési rendellenesség
tud lat mongolismus ‘ua.’, lásd MONGOL, -IZMUS
mongoloid lásd MONGOLID
mongúz G áll indiai menyétszerű ragadozó emlős, másképp mungó, a mérgeskígyók pusztítója
ang mongoose indiai (marathi) mangúsz ‘ua.’
monista G fil a monizmus híve, vallója
 ang monist ‘ua.’, lásd MONIZMUS

monisztikus G fil a monizmuson alapuló
ang monistic ‘ua.’, lásd MONIZMUS

monitor G hajó folyami vagy partmenti, páncélozott kisebb hadihajó
G inf televíziós adást ellenőrző kis képernyős készülék
G számtech számítógéphez kapcsolt katódsugaras képernyő
G figyelőszolgálat
lat, ‘intő, figyelmeztető’ monere, monitum ‘int’ (első jelentése egy Monitor nevű hadihajóról
ered, amely az északiak oldalán harcolt az amerikai polgárháborúban)
Lásd még MONÉTA, MONSTRE, MONSTRUM, MONUMENTUM
monitoring G tud természetvédelmi terület, gyártási folyamat vagy számítógépes rendszer
folyamatos megfigyelésére létesített informatikai és mérőrendszer
G ker figyelőszolgálat, amely egy adott tárgykörben megjelenő közleményeket számontart,
összegyűjt, és a megrendelőhöz juttat
ang, ‘ua.’ monitor ‘megfigyel’ monitor ‘megfigyelő, ellenőrző’ (személy, rendszer), lásd
MONITOR
monizmus G fil olyan bölcseleti felfogás, amely a létet egyetlen alapelvre (vagy anyagira, vagy
szellemire) vezeti vissza
tud lat monismus ‘ua.’: gör monosz ‘egyedüli’ | lásd -IZMUS

mono- G (összetételek előtagjaként) egyedüli, egy-
gör monosz ‘egyedüli’

monocelluláris G biol egysejtű (lény)
tud lat monocellularis ‘ua.’, lásd MONO-, CELLULÁRIS

monochr- lásd MONOKR-
monocita G orv nagy fehérvérsejt
tud lat monocyta ‘ua.’: lásd MONO- | kütosz ‘üreg, cella, sejt’

monódia G zene egyszólamúság
kk lat monodia ‘ua.’
 gör monódia ‘kíséret nélküli ének’: monosz ‘egyedüli’ | ódé ‘ének’
monodráma G szính egy cselekvő, ill. beszélő személyre alapozott színmű
ang, ném monodrama ‘ua.’, lásd MONO-, DRÁMA

monofág G biol egyféle, mindig azonos táplálékon élő állat
ném Monophag ‘ua.’, lásd MONOFÁGIA

monofágia G biol mindig azonos, az adott állatra jellemző táplálék fogyasztása
tud lat monophagia ‘ua.’: lásd MONO- | gör phagein ‘eszik’

monofiletizmus G biol több törzsnek egy közös őstől való származását hirdető elmélet az élőlények
világában
ném Monophyletismus ‘ua.’: lásd MONO- | phületész ‘ugyanannak a törzsnek a tagja’
 phülé
‘néptörzs’ | lásd -IZMUS
monofil G text egyetlen elemi szálból álló (szintetikus) fonal
ném monofil ‘ua.’: lásd MONO- | lat filum ‘szál’
monofizita G vall (fn) a monofizitizmus vallója
G vall ezzel az eretnekséggel kapcsolatos
tud lat monophysita ‘ua.’, lásd MONOFIZITIZMUS
monofizitizmus G vall Krisztusnak csak egy, mégpedig isteni természetét valló ókeresztény
eretnekség
lat monophysitismus ‘ua.’ gör monophüszitész ‘egy természetet valló’: monosz ‘egyedüli’ |
phüszisz ‘természet’ phüó ‘nő, sarjad, terem’
monofóbia G lél beteges félelem az egyedülléttől
tud lat monophobia ‘ua.’: gör monosz ‘egyedüli, magános’ | lásd FÓBIA
monofónia G zene egybehangzás, egyszólamúság
tud lat monophonia ‘ua.’: lásd MONO- | gör phóné ‘hang’
monofonikus G zene egyszólamú
 tud lat monophonicus ‘ua.’, lásd MONOFÓNIA

monoftongus G nyelvt egyszerű, egyelemű magánhangzó
tud lat monophthongus ‘ua.’: lásd MONO- | gör phthongosz ‘beszédhang’

monogám G egynejű, egyférjű, egyes házasságban élő
G átv házastársához ragaszkodó, hűséges természetű, nem csapodár
ném monogam ‘ua.’, lásd MONOGÁMIA
monogámia G egynejűség, egyférjűség mint norma az adott társadalomban
tud lat monogamia ‘ua.’: lásd MONO- | gör gamosz ‘házasság’
monogenezis G biol ivartalan szaporodás
G biol az ember vagy valamely faj változatait egyetlen ősre visszavezető felfogás
G nyelvt a világ valamennyi nyelvét egyetlen ősnyelvből származtató elmélet
tud lat monogenesis ‘ua.’, lásd MONO-, GENEZIS
monogénia G biol ivartalan szaporodás
tud lat monogenia ‘ua.’: lásd MONO- | gör gennaó ‘nemz, szül’
monogerm G biol egycsírájú
lásd MONO- | lat germen ‘csíra’
monogínia G társ egynejűség mint norma az adott társadalomban
tud lat monogynia ‘ua.’: lásd MONO- | gör güné ‘nő’
monográfia G tud egyetlen körülhatárolt témát kimerítően feldolgozó tudományos írás
ném Monographie ‘ua.’, lásd MONO-, GRÁFIA
monografikus G tud monográfiai jellegű (mű)
G tud monográfiákra jellemző
ném monographisch ‘ua.’, lásd MONOGRÁFIA
monogram G a személy- és családnevek kezdőbetűit tartalmazó jel
ném Monogramm ‘ua.’ késő lat monogramma ‘díszes névrejtő betű, jel’, lásd MONO-,
-GRAM(MA)
monogramista G műv olyan (középkori) művész, akinek csak névkezdő betűit ismerjük,
amelyekkel műveit szignálta (pl. M. S. mester)
ol monogrammista ‘ua.’, lásd MONOGRAM
monogynia lásd MONOGÍNIA
monohaploid G gen egyetlen genomot tartalmazó, valódi haploid
lásd MONO-, HAPLOID
monohibrid G gen olyan hibrid, amelynek szülei csak egy fontos tulajdonságban különböznek
ang monohybrid ‘ua.’, lásd MONO-, HIBRID
monokarp G növ egy termőlevelű
ném, ‘ua.’: lásd MONO- | gör karposz ‘termés, gyümölcs’
monokini G csak nadrágrészből álló női fürdőruha, amely a melleket fedetlenül hagyja
tréfás változat a bikini (lásd ott) nyomán, mintha ebben a lat bi- (‘kettős’) elem rejlene
monokli G opt az egyik szemgödörbe szorítva viselt kerek szemüveglencse
G tréf ütés sötét nyoma a szem körül
ném Monokel fr monocle ‘ua.’ késő lat monoculus ‘félszemű’: lásd MONO- | lat oculus
‘szem’
monoklin G ásv egyhajlású (kristály)
ném, ‘ua.’: lásd MONO- | gör klinó ‘hajlik’
monoklinális G geol egy irányban lejtő kőzetrétegsor
ang monoclinal ‘ua.’, lásd MONOKLIN
monoklonális G gen egy sejtvonalból származó
ang monoclonal ‘ua.’, lásd MONO-, KLÓN
monokord G zene egyhúrú pengetős vagy vonós hangszer
G tört egyhúros ógörög kísérleti eszköz a húrhossz és a hangmagasság viszonyainak
meghatározására
G zene hangmagasságmérő eszköz
 ang, ném monochord ‘ua.’: lásd MONO- | gör khordé ‘húr’

monokotiledon G növ egyszikű növény
ang monocotyledon ‘ua.’: lásd MONO- | gör kotülédón ‘ízületi vápa, csészelevél’
 kotülé ‘csésze’
monokróm G egyszínű, fekete-fehér
G műv egyazon szín különféle árnyalataival festett
ném monochrom ‘ua.’: lásd MONO- | gör khróma, khrómatosz ‘szín’
monokromatikus G fiz egyszínű, egy keskeny sávra terjedű hullámhosszú
ang monochromatic ‘ua.’, lásd MONOKRÓM
monokromázia G orv csak egy szín érzékelése, teljes színvakság
tud lat monochromasia ‘ua.’: lásd MONO- | gör khróma ‘szín’ | -ázia (betegségre utaló toldalék)
monokrómia G műv a monokróm festés művészete
ang monochromy ‘ua.’, lásd MONOKRÓM
monokulár G opt egy szemmel való betekintésre alkalmas optikai eszköz, pl. mikroszkóp
ném Monokular ‘ua.’: lásd MONO- | lat oculus ‘szem’
monokuláris G biol olyan látásmód jelzője, amelyben a két szem látótere, ill. mozgása független
egymástól, az agyban a két kép nem másolódik össze
ang monocular ‘ua.’, lásd MONOKULÁR
monokultúra G mezőg egy adott területen túlnyomórészt egyetlen növény termesztésére alapuló
mezőgazdasági rendszer
ném Monokultur ‘ua.’: lásd MONO- | lat cultura ‘művelés, termesztés’ colere, cultum ‘művel’
monolátria G vall egy isten kultuszát ápoló (de elvben más isten létét is elfogadó) vallási felfogás és
gyakorlat
tud lat monolatria ‘ua.’: lásd MONO- | gör latreia ‘szolgálat a szentélyben’
monolit G műv egy darabból vésett hatalmas emlékkő, oszlop, obeliszk
G ép egyetlen kőből való nagy épületelem
ang, ném monolith ‘ua.’: lásd MONO- | gör lithosz ‘kő’
monolitikus G egységes, egynemű, tömbszerű
G átv hézagtalanul egységes, osztatlan (álláspont testületben, pártban)
ném monolithisch fr monolithique ‘ua.’: lásd MONO- | gör lithosz ‘kő’
monológ G szính színpadi magánbeszéd, amelyben érzelmeit, gondolatait tárja fel a szereplő
G szính egyszemélyes, humoros jelenet, magánszám kabaréban
G gúny másokra nem figyelve előadott vélemény
ném Monolog fr monologue ‘ua.’: lásd MONO- | gör logosz ‘beszéd’ (a dialógus mintájára
született)
monologizál G színpadi monológot mond
G magában vagy magának beszél
G gúny másokra oda se figyelve mondja a magáét
ném monologisieren ‘ua.’, lásd MONOLÓG
monoma lásd MONONÓMA
monomán G lél rögeszmés, hóbortos, megszállott
ném monoman ‘ua.’, lásd MONOMÁNIA
monománia G lél rögeszme, téveseszme, tévképzet, kényszerképzet
G hóbort, vesszőparipa
tud lat monomania ‘ua.’, lásd MONO-, MÁNIA
monomer G kém olyan egyszerűbb vegyület, amelyből sokszorozással polimer műanyag állítható
elő
ang, ‘ua.’: lásd MONO- | gör merosz ‘rész’
Lásd még MERISZTÉMA
monometallizmus G közg egyetlen nemesfémre (általában az aranyra) alapozott pénzrendszer
ang monometallism ‘ua.’, lásd MONO-, METALLIZMUS
monometer G irod egyetlen ütemből álló sor vagy ritmuselem az antik görög és római verselésben
tud lat, ‘ua.’: lásd MONO- | gör metron ‘mérték’
monomineralikus G geol többségében azonos ásványból felépülő (kőzet)
lásd MONO-, MINERÁL

monomolekuláris G kém egyetlen molekularétegből vagy molekulacsoportból álló
lásd MONO-, MOLEKULÁRIS

mononóma G mat egytagú kifejezés
ném Mononom ‘ua.’: lásd MONO- | gör nomosz ‘törvény, szabály’

monomorf G ásv csak egy alakban előforduló
ném monomorph ‘ua.’: lásd MONO- | gör morphé ‘alak’

mononukleózis G orv az egymagvú fehérvérsejtek kóros elszaporodásában megnyilvánuló fertőző
betegség
tud lat mononucleosis ‘ua.’: lásd MONO-, NUKLEUSZ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

monophonia lásd MONOFÓNIA
monoplán G közl egyfedelű repülőgép
ang monoplane ‘ua.’: lásd MONO- | (aero)plane, lásd AEROPLÁN

monoplegia G orv egy végtag bénulása
tud lat, ‘ua.’: lásd MONO- | gör plégé ‘bénulás’, tkp. ‘ütés, csapás’

monopodia G irod egy lábból álló ütem az antik görög és római verselésben
tud lat, ‘ua.’: lásd MONO- | gör pusz, podosz ‘láb’

monopol- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) monopóliummal kapcsolatos,
monopóliumokon alapuló
lásd MONOPÓLIUM
monopolhelyzet G közg versenytárs nélküli, kizárólagos jogokat és lehetőségeket biztosító helyzet
lásd MONOPOL-
monopolista G közg nagytőkés, monopólium (rész)tulajdonosa
ném Monopolist ‘ua.’, lásd MONOPÓLIUM
monopólium G közg (állami) egyedárusítás, egyedáruság
G közg nagyvállalatok tőkéjét és termelését összpontosító óriásvállalat, amely a versenyt korlátozva
lesz úrrá a piacon
G átv uralmi helyzet, valaminek kizárólagos birtoklása
lat monopolium ‘egyedárusítás’ gör monopólia ‘ua.’: monosz ‘egyedül’ | póleó ‘elad, árusít’
monopolizál G közg egyedárusítási jogot élvez (valamiben)
G átv ural, kisajátít, lefoglal, bekebelez
ném monopolisieren ‘ua.’, lásd MONOPÓLIUM
monopolkapitalizmus G közg a kapitalizmus késői szakasza, amelyet az ipari tőke fokozódó
koncentrációja, a monopóliumok uralma jellemez
ném Monopolkapitalismus ‘ua.’, lásd MONOPOL, KAPITALIZMUS
monopolprofit G közg a monopolhelyzet révén szerzett, az átlagnál nagyobb nyereség
lásd MONOPOL-, PROFIT
monoposto [monoposztó] G sport együléses versenyautó
ol, ‘ua.’: lásd MONO- | posto ‘hely, ülés’ porre, posto ‘letesz, elhelyez’ lat ponere ‘ua.’
monopropellens G űrk egykomponensű, a tüzelőanyagot és oxidálószert is tartalmazó folyékony
rakéta-üzemanyag
ang monopropellent ‘ua.’: lásd MONO- | propellent ‘előrehajtó’ propel ‘előrehajt’, lásd
PROPELLER
monopterosz G ép egy sor oszloppal körülvett ókori görög vagy római templom
gör, ‘ua.’, tkp. ‘egyszárnyú’ monosz ‘egyedüli’ | pteron ‘szárny’

monorchidia G orv egyheréjűség mint születési rendellenesség
tud lat, ‘ua.’: lásd MONO- | gör orkhisz, orkhidosz ‘here’

Lásd még ORCHIDEA
monoréma G irod egyszavas mondat mint tömör, feszültséget keltő stíluselem
lásd MONO-, RÉMA

monorím G irod olyan rímszerkezet, amelyben az adott vers minden rímhelyzetben lévő sora
ugyanarra a hívórímre felel (általános pl. az arab és perzsa költészetben, valamint az ibériai
költészet asszonáncrímei esetén)
lásd MONO-
monoritmus G irod azonos elemek (ütemek, lábak) változatlan sorából álló ritmusszerkezet
lásd MONO-, RITMUS
monoszacharid G kém egyszerű, hat szénatomos szénhidrát, egyszerű cukor
lásd MONO-, SZACHARID
monoszillabikus G irod egy szótagból álló (verssor)
G irod ilyen sorokból álló (vers), pl. „Hűlt / lány, / szép / tűnt / árny- / kép!” (J. Rességuier)
G nyelvt egy szótagú (szó)
G egy szótagú szavakból álló (nyelv)
ném monosyllabisch fr monosyllabique ‘ua.’: lásd MONO- | gör szüllabé ‘szótag’, lásd
SZILLABIKUS
monoszkóp G távk beállítóábra televíziós készülék képernyőjén
ang monoscope ‘ua.’: lásd MONO- | gör szkopeó ‘néz’

monoszóma G gen olyan diploid sejt vagy szervezet, amely az egyik kronoszómapárból csak
egyetlen kromoszómát tartalmaz
tud lat monosoma ‘ua.’, lásd MONO-, SZÓMA

monoszómia G gen az egyik szülői kromoszóma hiánya az egyik kromoszómapárból
tud lat monosomia ‘ua.’, lásd MONO-, (KROMO)SZÓMA

monosztichon G irod egyetlen sorból álló vers, egysoros vers
ném Monostichon ‘ua.’: lásd MONO- | gör sztikhosz ‘verssor’

monoteista G egyistenhívő
ang, ném monotheist ‘ua.’, lásd MONOTEIZMUS

monoteisztikus G az egyistenhitre jellemző
ném monotheistisch ‘ua.’, lásd MONOTEIZMUS

monoteizmus G vall egyistenhit, egyetlen isten létezését elismerő vallásos felfogás
tud lat monotheismus ‘ua.’: lásd MONO- | gör theosz ‘isten’

monotematika G zene egytémájúság, egy téma kifejlesztése a mű egy adott tételében, a barokk
zene kedvelt építkezési módszere
lásd MONO-, TEMATIKA

monotheletizmus G vall ókori keresztény eretnekség, amely a monofiziták álláspontján enyhítve
elismerte Krisztus két természetét, de csak egyetlen (isteni) akaratot tételezett fel benne
tud lat monotheletismus ‘ua.’: lásd MONO- | gör thelétész ‘akaró’
 theléma ‘akarat’ | lásd -IZMUS
monotípia G műv grafikai technika, fém- vagy üveglapra olajjal festett kép átnyomása papírra
ol monotipia ‘ua.’: lásd MONO- | gör tüposz ‘öntőminta, véset’ tüptó ‘üt’ (a nyomólemezről csak
egyetlen nyomat készíthető)
Lásd még MONOTYPE
monoton G egyhangú, változatlan, unalmas
G sivár, eseménytelen
G mat mindig ugyanabban az irányban változó (függvény, sorozat)
ném monotone fr monotone ‘ua.’: lásd MONO- | gör tonosz ‘feszülés, hang’, lásd TÓNUS
monotónia G egyhangúság, változatlanság, eseménytelenség, szürkeség
G zene szöveg éneklése azonos hangmagasságon
ném Monotonie ‘ua.’, lásd MONOTON
monotype [monotájp] G nyomd hagyományos szedési eljárás, amelyben a betűket egyenként öntik
ki, és így cserélhetők
ang, ‘ua.’: lásd MONO- | gör tüposz ‘öntőminta, véset’ tüptó ‘üt’
Lásd még MONOTÍPIA
monovalens G kém egyértékű, egy vegyértékű
ang monovalent ‘ua.’: lásd MONO- | lat valens ‘vmennyit érő, bátor’ valere ‘ér vmit’
monoxid G kém szén-monoxid, egy szén- és egy oxigénatomból álló gázalakú vegyület
lásd MONO-, OXID

monozigotikus G orv egypetéjű (iker)
tud lat monozygoticus ‘ua.’, lásd MONO-, ZIGÓTA

monseigneur [monszenyőr] G nagyméltóságod (főpapok, régebben hercegek megszólítása
Franciaországban)
fr, ‘ua.’: mon
 lat meus ‘enyém’ | seigneur ‘úr’ lat senior, lásd SZENIOR
monsieur [möszjő] G úr (a franciában, megszólításként és a név előtt)
fr, ‘ua.’, a MONSEIGNEUR egyszerűsödött írású és ejtésű változata (mint magyarban kegyelmed
kelmed kend)
monsignore [monszinyóre] G nagyméltóságod (olasz főpapok megszólítása)
ol, (félfordítás) fr monseigneur (lásd ott)
monstera G növ filodendron, könnyezőpálma, mexikói eredetű szabdalt levelű, léggyökeres
szobanövény
tud lat, ‘ua.’ ang monster ‘szörny, különös állat vagy növény’ lat monstrum, lásd ott
monstrancia G vall szentségmutató, gazdag ötvösművészi díszítésű katolikus kegytárgy
lat monstrantia ‘ua.’ monstrans, monstrantis ‘mutató’ monstrare, lásd MONSTRUM
monstre G nagyarányú, nagyszabású (pl. per, tüntetés)
fr monstre ‘szörny, nagyarányú dolog’, lásd MONSTRUM (a magyar ~ betű szerinti ejtésben
honosodott meg)
monstrum G szörny, szörnyeteg
G nagy, idomtalan, ormótlan építmény, szerkezet, mű
lat, ‘csodajel, csodás szörnyeteg’ monstrare ‘megmutat’ monere ‘emlékeztet, figyelmeztet,
int’
Lásd még MONITOR
monstruózus G riasztó méretű, idomtalan, ormótlan
G iszonyú, förtelmes, torz
fr monstrueux késő lat monstrosus ‘ua.’, lásd MONSTRUM
monszun G met a tenger és a szárazföld között évszakonként váltakozó irányú és jellegű szél
Délkelet-Ázsiában
ang monsoon port monçăo ‘ua.’ ar mauszim ‘kedvező évszak, széljárás’, tkp. ‘kedvező
időszak’ (zarándoklatra, aratásra, szüretre stb.)
montagnard [montanyár] G tört hegypárti, a nagy francia forradalom nemzetgyűlésének
legradikálisabb pártja
fr, ‘ua.’, tkp. ‘hegylakó’ montagne ‘hegység, hegyvidék’ népi lat montaneus lat
montanus ‘hegyes, hegyi’ mons, montis ‘hegy’ (a ~-ok az ülésterem legfelső padsorait foglalták
el)
montanista G vall a montanizmus híve, követője
lásd MONTANIZMUS
montanizmus G vall 2. századi eretnek keresztény felekezet, amelynek alapítója, Montanosz frígiai
pap apokaliptikus eszméket hirdetett, és magát a Szentlélek szószólójának adta ki
az alapító nevéből | lásd -IZMUS
montázs G műv eltérő eredetű képekből komponált alkotás
G film filmvágás
G † műsz szerelés, összeszerelés
ném Montage fr montage ‘ua.’ monter, lásd MONTÍROZ
montíroz G műv montázst készít
G nyomd a szöveg és a színekre bontott képek összeállítása átlátszó lemezen, amelyről a
nyomóforma készül
G műsz szerel, összeállít
G (hang- vagy filmfelvételt) szerkeszt, vág
G (diákat, képeket) keretez, foglal, befoglal
 ném montieren ‘ua.’
 fr monter ‘felmegy, felszáll, összeállít’ késő lat montare ‘hegyre
mászik’ mons, montis ‘hegy’
montőr † G szerelő
G filmvágó
ném Monteur ‘ua.’, lásd MONTÍROZ
monumentális G méreteivel, arányaival lenyűgöző
G nagyszerű, nagyszabású, fenséges
ném monumental ‘ua.’, lásd MONUMENTUM
monumentalitás G nagyszerűség, lenyűgöző méret
ném Monumentalität fr monumentalité ‘ua.’, lásd MONUMENTÁLIS
monumentum G emlékmű
lat, ‘emlékeztető, emlékjel, emlékmű’ monere ‘emlékeztet, figyelmeztet’
Lásd még MONITOR
moonboots lásd MUMBUC
moped G műsz pedállal ellátott kismotoros kerékpár
ang, svéd, ‘ua.’, lásd MO(TOR,) PED(ÁL)
mopszli G áll tömpe orrú, kerek fejű ölebfajta
auszt ném kics mopsel ném Mops ‘ua.’ alném (holl mopperen, ang mop ‘fintorog, torz pofát
vág’)
moquette lásd MOKETT
mór G népr észak-afrikai berber népcsoport
G tört észak-afrikai arab és berber hódító nép, amely a 8. században az Ibériai-félsziget jelentős
részét megszállta, és évszázadokig hatalmában tartotta
ném Mohr kk lat Morus lat Maurus ‘északnyugat-afrikai berber, Mauretania tartomány
lakója’
mora G irod az időmértékes verselésben egy rövid szótagnak megfelelő időtartam
G † jog, ker haladék, késedelem
lat, ‘ua.’, tkp. ‘késedelem, időköz’
Lásd még MORATÓRIUM, MOROSUS DEBITOR
morál G erkölcs(iség), erkölcsi (köz)ítélet
G történetből, írásműből levonható erkölcsi tanulság
ném Moral fr morale ‘ua.’, lásd MORÁLIS
morálfilozófia G fil erkölcsbölcselet, etika
lásd MORÁL, FILOZÓFIA
moral insanity [morel inszeniti] G orv az erkölcsi gátlások kóros hiánya
G biz gátlástalanul önérvényesítő ember
ang, ‘erkölcsi elmebetegség’: moral ‘erkölcsi’, lásd MORÁLIS | insanity ‘őrültség’ insane lat
insanus ‘bolond, őrült’: in- ‘nem’ | sanus ‘ép, egészséges’
morális G erkölcsi, erkölcstani
G erkölcsös, tisztességes, becsületes
lat moralis ‘erkölcsi’ mos, moris ‘szokás, szabály, erkölcs’
Lásd még MÓRES, MORÓZUS
moralista G fiz az erkölcsfilozófia művelője
G irod az emberi jelenségeket, tetteket erkölcsi állásfoglalással ábrázoló író
G az erkölcsi szigor hirdetője
G pej erkölcsbíró, erkölcscsősz
ném Moralist fr moraliste kk lat moralista ‘ua.’, lásd MORÁLIS
moralitás G erkölcsösség, erkölcs
G irod vallásos erkölcsi tanítást tartalmazó allegorikus késő középkori színjáték
ném Moralität fr moralité ‘ua.’, lásd MORÁLIS
moralizál G erkölcsi kérdéseket fejteget
G pej erkölcsöt prédikál
G irod az erkölcsi tanulságot helyezi előtérbe az esztétikai értékek rovására (irodalmi műben)
ném moralisieren fr moraliser ‘ua.’, lásd MORÁLIS
moratórium G haladék, türelmi idő
lat moratorium ‘ua.’ morari, moratus ‘késik’ mora ‘késedelem, időköz’
Lásd még MORA
morbid G beteges (hajlamú), torz
ném, lat morbidus ‘ua.’, lásd MORBUS
morbiditás G orv beteges hajlam
G orv a megbetegedések arányszáma (pl. fertőzöttek között)
tud lat morbiditas ‘ua.’, lásd MORBID
morbilli G orv kanyaró
tud lat tbsz, ‘ua.’ késő lat kics morbillus ‘enyhe betegség, kiütés’ lat morbus, lásd ott
morbus [morbusz] G orv betegség, kór
lat, ‘ua.’
morbus coeruleus [morbusz cöruleusz] G orv újszülött bőrének kékes színezete szívelégtelenség
okozta oxigénhiány miatt
 lat, ‘kék betegség’: morbus ‘betegség’ | coeruleus ‘égszínkék’ coelum ‘ég’ (ll rl elhasonulás)
morbus Hungaricus [morbusz hungarikusz] G orv tüdővész, tüdősorvadás
G orv (a középkorban) kiütéses tífusz
G átv nemzetünkre jellemző rossz tulajdonság (pl. szalmaláng lelkesedés, széthúzás)
lat, ‘magyar betegség’: lásd MORBUS | Hungaricus ‘magyar’ lásd HUNGARUS
mordent G zene ének díszítése, sebes trilla a hang és alsó szekundja között
ném Mordent ol mordente ‘ua.’, tkp. ‘harapós’ ol, lat mordere ‘harap’
mordkontra G ját magas fokú ellenjáték ultiban
ném Mord ‘gyilkosság’ | lásd KONTRA
mordskerl [morckerl] † G biz fenegyerek, ördöngös fickó
ném, ‘ua.’: Mord ‘gyilkosság’ | Kerl ‘fickó’
mordvin G népr a Volga-könyöktől délre élő, finnugor nyelvet beszélő nép
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
or, ‘ua.’, ered. morda indoiráni mota ‘ember’
more G biz cigány (megszólításként)
cig ‘ua.’ újgör, tör ‘hé, te ott, hallod-e?’
more consueto [móre konszvetó] † G szokás szerint, a megszokott módon
lat, ‘ua.’: mos, moris ‘szokás, erkölcs’ | consuetus ‘megszokott’ consuere ‘megszokik’: con-
(nyomósító) | suere ‘szokik’
Lásd még KOSZTÜM
moréna G földr a gleccser által szállított és az alján lerakott kőtörmelék
ol morena ‘ua.’ muro lat murus ‘kőfal, sánc’
morendo G zene elhalóan, elhalkulva (adandó elő)
ol, ‘ua.’ morire lat mori ‘meghal, elhal’
Lásd még MORIBUNDUS, MORTÁLIS
more patrio [móre patrió] † G hazai szokás szerint
lat, ‘ua.’: mos, moris ‘szokás’ | patrius ‘hazai’, lásd PÁTRIA
móres † G tisztesség, jó magaviselet, becsület (csak a móresre tanít kifejezésben)
lat tbsz mores ‘erkölcsök, közerkölcs, tisztesség’ mos, moris ‘szokás, erkölcs’
Lásd még MORÁLIS
moreszk G műv az iszlám művészetben nyugaton kifejlődött, főleg geometrikus minták
szövevényéből álló díszítmény
fr mauresque ‘ua.’, tkp. ‘a mórokkal kapcsolatos’ maure ‘mór’, lásd ott
moreszka G álarcos, gyakran párharcot imitáló, sokféle zenéhez kapcsolódott, talán spanyol eredetű
nyugat-európai tánc a 15–17. században
 ol moresca ‘ua.’
 moresco ‘a mórokkal kapcsolatos’, lásd MÓR (harcos elemei talán a spanyol–
mór küzdelmekre utaltak)
Lásd még MORESZK, MORISZKÓ
morféma G nyelvt szóelem, a nyelv legkisebb egysége, mely jelentéssel vagy funkcióval bír
G a szó összetevőinek (tő és toldalékok) összefoglaló neve
fr morphčme ‘ua.’ gör morphé ‘alak’
morfin vagy morfium G kém, orv az ópium kristályos, fehér alkaloidja, fájdalomcsillapító és
kábítószer
ném Morphin, ill. tud lat morphium ‘ua.’: gör Morpheusz ‘az álom istene’ morphé ‘alak,
álomkép’ | -in, -ium (vegyületre utaló toldalék)
morfinista G orv szenvedélybeteg, a morfiumélvezet rabja
ném Morphinist fr morphiniste ‘ua.’ morphine ‘morfium’, lásd MORFINIZMUS
morfinizmus G orv morfium élvezete mint kábítószer-függőség
ném Morphinismus ‘ua.’, lásd MORFIN, -IZMUS
morfium lásd MORFIN
morfofonológia G nyelvt az alaktan és a hangtani feltételek kapcsolatrendszerét vizsgáló
tudományterület (a magyarban pl. a szótövek eltérően viselkednek különféle toldalékok előtt, lásd
bokor/ban, de bokro/k)
lásd MORFO(LÓGIA), FONOLÓGIA
morfogenezis G biol alakfejlődés, az élő szervezetek alaki és szerkezeti sajátságainak kialakulása
ang morphogenesis ‘ua.’: gör morphé ‘alak’ | lásd GENEZIS
morfológia G biol alaktan, az élő szervezetek alaki sajátságait és szerkezetét vizsgáló tudományág
G földr a földfelszín formáit vizsgáló résztudomány
G nyelvt alaktan, a nyelvi elemek alaki viselkedésével foglalkozó nyelvtudományi ág
ang morphology ‘ua.’: gör morphé ‘alak’ | lásd -LÓGIA
morfologikus G tud alaktani, az alaktannal kapcsolatos
ném morphologisch ‘ua.’, lásd MORFOLÓGIA
morfológus G tud az alaktan szakembere
magy, lásd MORFOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
morfondíroz G töpreng, tűnődik, mérlegel, tanakodik
ném morfondieren ‘ua.’ fr se morfondre ‘átfagy, elunja a várakozást’ morfondre ‘borzongat,
dermeszt’: morve ‘lovak takonykórja’ lat morbus ‘betegség’ | fondre ‘olvaszt, önt’ lat
fundere ‘önt’
morfoszemantika G nyelvt a nyelvi alakzatok és a jelentések kapcsolatrendszerével (pl. a
szóképzés szemantikai feltételeivel vagy a képzett szó jelentésének meghatározásával) foglalkozó
résztudomány
lásd MORFO(LÓGIA), SZEMANTIKA
morfoszintaxis G nyelvt az alaktan és a mondattan kapcsolatát vizsgáló nyelvtudományi ág
lásd MORFO(LÓGIA), SZINTAXIS
morganatikus házasság G jog főrangú férfi részéről közrendű nővel kötött házasság, amelynek
jogán sem a házastárs, sem gyermekei nem részesülnek a férj rangjával járó kiváltságokban
kk lat (matrimonium ad) morganaticum ‘jegyajándékra szóló (házasság)’ ném Morgen (gabe)
‘(a nászéj utáni reggelen átadott) jegyajándék’: Morgen ‘reggel’ | Gabe ‘ajándék’ geben ‘ad’
Lásd még MÓRING
morganizmus G gen az átöröklés modern tudományát, a genetikát megalapozó elmélet a 20. század
első feléből
ang morganism ‘ua.’: kidolgozójának, Th. Hunt Morgan amerikai genetikusnak a nevéből | lásd
-IZMUS
morgue [morg] G tetemnéző, hullaház
a párizsi Morgue nevű épületről, ahol rendőrségi tetemazonosítás folyt, ered. ilyen nevű helyiség
egy párizsi börtönben, ahol az új foglyok személyazonosságát vizsgálták morgue ‘gőg’
morguer ‘gőgösen dacol’ népi lat murricare ‘fintorog, képeket vág’ murrum ‘állat orra,
szájkosár’
moribundus G orv haldokló
lat, ‘ua.’
 mori ‘meghal’
Lásd még MORENDO, MORTÁLIS
móring G jegyajándék
G kelengye, hozomány
baj-oszt morigng ‘reggel, holnap’ (a ‘kelengye’ jelentés a magyarban alakult ki, a ném
Morgengabe ‘jegyajándék, hozomány’ hatására) lásd MORGANATIKUS HÁZASSÁG
moriszkó G tört a mórok kiűzése után keresztény hitre tért spanyolországi mór, aki ezért (egy ideig)
az országban maradhatott
sp morisco ‘ua.’, tkp. ‘mór’, lásd ott
mormon G (fn) vall Jézus visszatérését váró amerikai felekezet („Az utolsó napok szentjei”) tagja
G (mn) e felekezettel kapcsolatos
a Mormon nevű angyalról, aki hitük szerint szent iratuknak, a „Mormon könyvé-”nek a szerzője
mormonizmus G vall a mormonok tanítása
ang mormonism ‘ua.’, lásd MORMON, -IZMUS
morosus debitor [morózusz …] † G jog késedelmes adós
lat, ‘ua.’: morosus ‘késlekedő’ morari ‘késik’ mora ‘késedelem’ | debitor ‘adós’ debere,
debitum ‘tartozik’
Lásd még MORA
morozitás G zsémbesség, mogorvaság
ang morosity ‘ua.’, lásd MORÓZUS
morózus G mogorva, barátságtalan, zsémbes
G kedélytelen, savanyú
lat morosus ‘pedáns, akaratos, duzzogó’, ered. ‘az erkölcsök pedáns számon kérője’ mos, moris
‘szokás, szabály, erkölcs’
Lásd még MORÁLIS, MÓRES
morpho- lásd MORFO-
mors imperator [morsz imperátor] G halál őfelsége, a mindenek fölött diadalmas halál
lat, ‘ua.’: mors ‘halál’ | lásd IMPERÁTOR
mortadella G szalonnakockákkal készült, vastag felvágottféle
ol kics ‘ua.’ murtato ‘mirtuszmaggal fűszerezett’ murto, mirto lat murtus, myrtus gör
mürtosz ‘mirtuszcserje’
mortális G halandó, halálos
lat mortalis ‘ua.’ mors, mortis ‘halál’ mori ‘meghal’
Lásd még MORENDO, MORIBUNDUS
mortalitás G orv halálozási arányszám
lat mortalitas ‘halandóság’, lásd MORTÁLIS
mortifikáció G orv sejtelhalás
G † kínzás
lat mortificatio ‘ua.’ mortificare ‘halált okoz’: mors, mortis ‘halál’ | facere ‘tesz vmivé’
mortis causa [mortisz kauza] † G jog halálesetből kifolyólag
lat, ‘ua.’: mors, mortis ‘halál’ | causa ‘ok, ügy’
morula G biol szedercsíra, a megtermékenyített petesejt legkorábbi fejlődési fázisa, amelyben
szederszemhez hasonlít
lat kics, ‘szederszem’ morus ‘szederfa’
morze G távk rövid és hosszú jelek kombinációjából alkotott ábécé táviratozás céljára
ném Morse(schrift) ‘Morse(-írás)’ F. S. Morse amerikai feltaláló nevéből (a magyar ejtés a
németen alapszik)
mosé † G vall mecset, mohamedán templom
ném Moschee ol moschea [moszkea] sp mezquita ‘ua.’ ar maszdzsid ‘imádság háza’
szadzsada ‘imádkozott’
Lásd még MECSET
mosso [mosszó] G zene mozgalmasan, élénken (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 movere, mosso ‘mozgat’ lat movere, motum ‘ua.’
Lásd még MOBILIS
mósusz G áll pézsmaszarvas, közép-ázsiai szarvasféle
G ennek illatanyagként használt mirigyváladéka
ném Moschus ‘ua.’ lat muscus gör moszkhosz ‘pézsmaszarvas’ perzsa musk óind
muskak ‘ua.’, tkp. ‘here’
magy muskátli, muskotály
Lásd még MUSZKON
moszkitó G áll forró égövi szúnyog, amely a maláriát terjeszti
ném Moskito sp kics mosquito ‘ua.’, tkp. ‘legyecske’ mosca ‘légy’ lat musca ‘ua.’
Lásd még MOUCHE, MUSKÉTA, MUSZKARIN
moszkovita G tört (a Szovjetunió fennállása idején) a szovjet irányvonalat szolgaian követő
külföldi kommunista vezető
Moszkva lat Moscovia nevéből
motalkó G kém etil-alkohollal kevert benzin mint gépkocsik üzemanyaga
ném Motalko ‘ua.’, lásd MOT(OR), ALKO(HOL)
motel G országút menti szálló autós turisták részére
am ang, ‘ua.’: mo(torists’ ho)tel ‘autósok szállodája’, lásd MOTOR, HOTEL
motetta G zene többszólamú énekkari mű, többnyire bibliai eredetű szöveggel
ném Motette fr motet ol kics mottetto ‘ua.’, tkp. ‘rövid mondás, idézet’ (ti. a Bibliából)
motto ‘mondás, jelige’, lásd MOTTÓ
motherboard [maderbórd] G számtech alaplemez, amelyre az alapfunkciók ellátására szolgáló
áramköröket építik
ang, ‘ua.’: mother ‘anya’ | board ‘lap, deszka’
motilin G biokém a bélcső endokrin sejtjeiben termelődő bélhormon, amely a gyomormozgást és a
tápcsatorna ürülését segíti
ang motile ‘mozgékony’ lat motilis, lásd MOTILITÁS | -in (vegyületre utaló toldalék)
motilitás G orv akaratlan izommozgás
tud lat, ‘ua.’ motilis ‘mozgékony’ movere, motum ‘mozgat’
Lásd még MOBILIS
motio [móció] † G jog indítvány
lat, ‘ua.’, ered. ‘megindítás, mozdítás’ lat movere, motum ‘mozdít’
Lásd még MOBILIS
motiváció G indíték, indok, kiváltó ok
G megokolás
G cselekvést ösztönző, kiváltó körülmény
tud lat motivatio ‘ua.’, lásd MOTIVÁL
motivál G megmagyaráz, megokol, igazol
G ösztönöz, buzdít, serkent, ösztökél
ném motivieren fr motiver ‘ua.’, lásd MOTÍVUM
motivált G megokolt, indokolt, megalapozott
G elfogadható, elhihető
lásd MOTIVÁL
motívum G indíték, indítóok, indíttatás
G műv ismétlődő díszítő elem, mintázat, rajzolat
G irod mű alapgondolata, jellemző részlete
G zene néhány hangból álló jellemző, visszatérő dallam
ném Motiv fr motif ‘ua.’ késő lat seml motivum ‘indok, indíttatás’ motivus ‘mozgató’
movere, motum ‘mozgat’
Lásd még MOBILIS
motocross [motokrosz] G sport gyorsasági motorkerékpáros terepverseny
 ang, ‘ua.’
 moto(rcycle) cross(-country run) ‘motorkerékpáros terepverseny’: lásd MOTOR | cross
‘kereszt, keresztül’ óskand kross óír cros ‘kereszt’ lat crux, crucis ‘ua.’
motolla G text forgó fonalgombolyító eszköz
régebbi motola szerb-horvát motovilo ‘gombolyító villa’: motati ‘gombolyít’ | vilo, vidlo ‘villa’
motor G műsz hajtómű, erőgép
G közl motorkerékpár, robogó
G átv hajtóerő, mozgatóerő
ném, ang, ‘ua.’ lat motor ‘mozgató’ movere, motum ‘mozgat’
Lásd még MOBILIS
motorikus G műsz motorral működtetett
G biol mozgató (idegek)
G biol gépies, önműködően kiváltódó (reflex)
tud lat motoricus ‘ua.’, lásd MOTOR
motorizáció G közl a gépkocsiforgalom és az azt kiszolgáló létesítmények fejlesztése
G közl ezek fejlettségi szintje
ang motorisation ‘ua.’ motorise ‘motorizál’, lásd ott
motorizál G gépesít
G kat járművekkel felszerel (alakulatot)
fr motoriser, ang motorise ‘ua.’, lásd MOTOR
mottó G jelige, jelmondat
G irod verses vagy prózai műnek vagy egy részletének élén álló, a mondanivaló lényegére utaló
idézet
ném Motto ol motto ‘ua.’, tkp. ‘megmukkanás’ lat muttum ‘mormogás, halkan kiejtett hang,
mukk’
motu proprio [mótu proprió] G magától, önszántából, saját kezdeményezésére
G vall egyszerű pápai leirat
lat motus ‘mozdulat, megmozdulás’ movere, motum ‘mozdít’ | proprius ‘saját’
Lásd még APPROPRIÁCIÓ, MOBILIS
mouche [mus] † G div fekete szépségtapasz nő arcán
fr, ‘ua.’, ered. ‘légy’ lat musca ‘ua.’
Lásd még MOSZKITÓ
moulage [mulázs] G műsz, műv gipsz- vagy viaszmásolat eredeti tárgyról
fr moulage ‘ua.’, tkp. ‘szoboröntés’ moule ‘öntőforma’ lat modulus ‘mérték, minta’, lásd
MODUL
mountain bike [mauntin bájk] G sport sok sebességfokozatú váltóval és terepjáró gumikkal
fölszerelt sportkerékpár
ang, ‘hegyjáró bicikli’: mountain ‘hegy’
 fr montagne, lásd MONTAGNARD | bike bycicle
‘kerékpár’, lásd BICIKLI
mouse [mausz] G számtech egér, számítógép beviteli eszköze a kurzor mozgatására
ang, ‘egér’ (indoeurópai rokonok: ném Maus, lat mus, gör müsz, or mis ‘ua.’)
mousseline lásd MUSZLIN
mozaik G műv apró színes kő-, márvány- és üvegdarabkákból összeállított kép (falon, padlón)
ném Mosaik ol mosaico ‘ua.’ késő lat musaicum ‘kőberakás’, tkp. ‘múzsai mű’ gör
musza ‘múzsa’
mozaizmus G vall zsidóság, a zsidó vallás
ném Mosaismus ‘ua.’: Moses héb Mose ‘Mózes’ egyipt, ‘vízből mentett’ (hagyományos,
de erősen vitatott származtatás) | lásd -IZMUS
mozarab G (fn) tört arab műveltségű, de keresztény vallását őrző spanyol (a mór uralom idején)
G (mn) műv kora román és mór elemekből ötvözött (építészeti stílus)
G műv a mozarabok művészetével kapcsolatos
sp mozárabe ‘ua.’ ar musztarib ‘arabosodott’
mozlim lásd MUZULMÁN
mozzarella [moccarella] G lágy, édes olasz sajt
ol kics, ‘ua.’
 mozzare ‘levág’ lat mutilare, lásd MUTILÁL
mucin G biokém a nyál, a gyomornedv és a bélnedv egyik alkotóeleme, szénhidrátok proteidje
ang mucin ‘ua.’: lat mucus ‘nyál’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

mucopolysaccharidosis [mukopoliszahharidózis] G orv genetikai eredetű, súlyos testi tünetekkel
és szellemi elmaradottsággal járó betegség, amelynek oka a mukopoliszacharidok lebontását, ill.
raktározását végző enzimek hiánya
tud lat, ‘ua.’: lásd MUKOPOLISZACHARID | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

mucoproteid lásd MUKOPROTEID
mucor [mukor] G növ moszatgomba, a penészedést okozó gombafajták egyike
lat, ‘ua.’ mucus ‘nyál, nyálka’

mucosus [mukózus] G orv nyálkás
lat, ‘ua.’ mucus ‘nyál, nyálka’

mudéjar [mudehhár] G műv mór és gótikus elemek vegyítéséből létrejött, gazdag ornamentikájú
építészeti és iparművészeti stílus a középkori (12–15. századi) Spanyolországban
sp, ‘ua.’, tkp. ‘a keresztény uralom alatt Hispániában maradt és hitét megőrzött mór’
 ar
mudajjam ‘maradni jogosult’
mudir G tört körzeti elöljáró muzulmán országokban, különösen a török uralom alatti Egyiptomban
tör, ar, ‘ua.’ ar dára ‘igazgat’

mudirije G tört a mudir hivatali körzete Egyiptomban a török uralom alatt
tör mudirije ‘ua.’, lásd MUDIR

mudra G vall, műv a szimbolikus jelentésű kéztartások rendszere Buddha és a hindu istenek
ábrázolásában, valamint az indiai táncművészetben
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘pecsét’

mudzsaheddin G pol iszlám szélsőséges fegyveres, terrorista
ar tbsz, ‘ua.’ dzsáhad ‘háborúzik’, ered. ‘törekszik’

Lásd még DZSIHÁD
mudzstahid G vall iszlám hittudós, írásszakértő
ar, ‘ua.’ dzsahada ‘dönt’, ered. ‘ítélőerővel bír’

muflon G áll csigás szarvú vadjuh
ném Mufflon
 fr mouflon ‘korzikai vadjuh’ ol muflone korzikai ol muffolo nép lat
mufro ‘ua.’
mufti G vall mohamedán törvénytudó pap vagy jogtudós
ar, ‘ua.’, tkp. ‘elválasztó’ (aki az iszlám törvényeinek helyes magyarázatát elválasztja a

helytelentől)
muhtár G elöljáró, falusi bíró a volt török birodalomban
ar muktár ‘ua.’, tkp. ‘kiválasztott’ iktara ‘választ’

mukopoliszacharid G biokém emlősök szervezetében kötőszöveti vázanyagok, testnyálkák és
váladékok alkotórésze, két vagy több egyszerű cukorból összetett szénhidrát
lat mucus ‘nyál’ | lásd POLISZACHARID

mukoproteid G biokém szénhidrátrészt tartalmazó fehérje, a mucinok alkatrésze
ang mucoproteid ‘ua.’: lat mucus ‘nyál’ | lásd PROTEID

mulatt G fehér és fekete szülőktől származó félvér
ném Mulatte sp kics mulato ‘ua.’, ered. ‘fiatal öszvér’
 mulo lat mulus ‘hím öszvér’
mulch [malcs] G mezőg a talajra szórt védőréteg szalmából, avarból és laza humuszból
ang, ‘ua.’

muliné G text két vagy több színű szálból sodrott selyemcérna
ném Muliné
 fr mouliné ‘ua.’ mouliner ‘sodor (selyemszálat)’ moulin lat molinum
‘malom’ molere ‘őröl’
Lásd még MOLÁRIS
mull1 G text ritkás pamutszövet, amely orvosi kötszeranyagnak is használatos, pl. mullpólya
ang, ‘ua.’ hindi malmal ‘háló’

mull2 G mezőg nyers humusz, korhadékokban gazdag talaj
ang, ‘ua.’
 kholl mul ‘laza föld’, ered. ‘kőzúzalék’
mullah lásd MOLLA
multi lásd MULTINACIONÁLIS
multi- G (összetételek előtagjaként) többszörös, sok-, több-
lat multus ‘sok’

multicelluláris G biol többsejtű
ang multicellular ‘ua.’, lásd MULTI-, CELLULA

multidimenzionális G mat háromnál több dimenziójú
ang multidimensional ‘ua.’, lásd MULTI-, DIMENZIÓ

multidiszciplináris G tud több tudomány határterületét érintő, velük kapcsolatos (kutatás)
ang multidisciplinary ‘ua.’, lásd MULTI-, DISZCIPLÍNA

multifaktoriális G tud több különféle tényezőnek tulajdonítható
G gen több gén által meghatározott (öröklődés)
ném multifaktorial ‘ua.’, lásd MULTI-, FAKTOR
multifil G text mesterséges fonal több elemi szálból
ném, ‘ua.’: lásd MULTI- | lat filum ‘fonál’
multifilter G műsz többszörös, összetett szűrőbetét cigarettában
ang, ‘ua.’, lásd MULTI-, FILTER
multilaterális G pol, jog többoldalú, több félre kiterjedő (tárgyalás, egyezmény)
G távk azonos időben több állomás által sugárzott (adás)
ang multilateral ‘ua.’: lásd MULTI- | lat latus, lateris ‘oldal’
multilateralizmus G közg a nemzetközi gazdasági együttműködés pénzügyi oldala, a követelések
szabad érvényesítése az adott körhöz tartozó bármely országban
ang multilateralism ‘ua.’, lásd MULTILATERÁLIS, -IZMUS
multimédia G számtech több megjelenítési mód (szöveg, kép, hang) alkalmazása számítógépes
rögzítésben
G műv a művészet, tudomány és technika határterületeit összekapcsoló alkotói módszer, ill. alkotás
G szính a színpad és elektronika eszközeit összekapcsoló látványosság
ang multimedia ‘ua.’, lásd MULTI-, MÉDIA
multimilliomos G többszörös milliomos
lásd MULTI-
multinacionális vagy multi (rövidült köznyelvi változat) G közg különböző nemzetiségű bankokból
és beruházókból szerveződött holding tulajdonában lévő (óriásvállalat)
G pol több országra kiterjedő, több államot érintő
ang multinational ‘ua.’, lásd MULTI-, NACIONÁLIS
multinukleáris G biol sokmagvú
lásd MULTI-, NUKLEÁRIS
multiplex G többszörös, sokrétű
G inf többcsatornás, több helyiségben működő (pl. mozi)
ang, ‘ua.’: lásd MULTI- | -plex, lásd KOMPLEX
multiplexer G inf berendezés hírközlő csatorna bemenetén, amely az egyszerre továbbítandó
információkat úgy összegzi, hogy később újra szétválaszthatók legyenek
ang, ‘ua.’, lásd MULTIPLEX
multiplicandum [multiplikandum] † G mat szorzandó
lat, ‘ua.’, lásd MULTIPLIKÁL
multiplicativus [multiplikatívusz] G nyelvt sokszorosságot kifejező számhatározói eset (a
magyarban pl. -szor raggal)
tud lat (casus) multiplicativus ‘sokszorozó (eset)’, lásd MULTIPLIKATÍV
multiplier [maltiplájer] G fiz elektronsokszorozó, másodlagos kisugárzás elvén működő elektroncső
ang, ‘ua.’ multiply ‘sokszoroz’ lat multiplicare, lásd MULTIPLIKÁL
multiplikáció G mat szorzás
tud lat multiplicatio ‘ua.’, lásd MULTIPLIKÁL
multiplikál G mat szoroz, sokszoroz
tud lat multiplicare, multiplicatum ‘ua.’: multus ‘sok’ | plicare ‘hajtogat, rétegez’

multiplikatív G mat szorzáson és hatványozáson alapuló
ném multiplikativ ‘ua.’, lásd MULTIPLIKÁL

multiplikátor G mat szorzó, szorzószám
G közg olyan gazdasági tevékenység, amelynek során az egyik változó (pl. a beruházás) egységnyi
változása a másikban (pl. a nemzeti jövedelemben) több egységnyi változást idéz elő
ang multiplicator ‘ua.’, lásd MULTIPLIKÁL
multipoláris G fiz kettőnél több pólusú
G biol három vagy több nyúlványú
ang multipolar ‘ua.’, lásd MULTI-, POLÁRIS
multipolaritás G pol nemzetközi hatalmi viszonyok olyan rendszere, amelyet kettőnél több
nagyhatalmi centrum jellemez
G tud kettőnél több (elektromos, mágneses stb.) pólus jelenléte
ang multipolarity ‘ua.’, lásd MULTIPOLÁRIS
multipólus G vill páros számú elektromos vagy mágneses dipólusokból álló töltéselrendezés
lásd MULTI-, PÓLUS
multiprocesszor G számtech több processzor munkamegosztásán alapuló rendszer
lásd MULTI-, PROCESSZOR
multiprogramozás G számtech egyidejűleg több felhasználói program futtatása a memória, ill. a
processzor működési idejének megosztása alapján
lásd MULTI-, PROGRAM
multispektrális G inf többsávos, egy időben több kamerával különböző fénysávtartományokban
dolgozó (televíziós rendszer)
ang multispectral ‘ua.’, lásd MULTI-, SPEKTRUM
multiuser [maltijúzer] G számtech többfelhasználós, egyszerre több felhasználó által igénybe vehető
(rendszer, program)
ang, ‘ua.’: lásd MULTI- | user ‘felhasználó’ use ‘használ’ ófr user lat uti, usus ‘ua.’
multivalens G (mn) kém többértékű
G (fn) gen kettőnél több kromoszómából álló asszociáció
ang multivalent ‘ua.’: lásd MULTI- | valere ‘ér valamennyit’
multivibrátor G inf billenőkör, visszacsatolással működő kétfokozatú elektroncsöves vagy
tranzisztoros erősítő
lásd MULTI-, VIBRÁTOR
multivitamin G gyógysz többféle vitamint és nyomelemet tartalmazó gyógyszerkészítmény
tud lat, ‘ua.’, lásd MULTI-, VITAMIN
multivízió G szính színpadi előadás, amely a film, a diavetítés és a lézertechnika eszközeit
kombinálja
lásd MULTI-, (TELE)VÍZIÓ
multum, non multa G sokat (ti. egyvalamiből), nem sokfélét
lat, ‘ua.’: multus ‘sok (mennyiségre)’ | non ‘nem’ | tbsz seml multa ‘sok (darabszámra)’
mumbuc G biz vastag talpú műanyag csizma, hócsizma, hótaposó
G (ered.) a Holdat járt űrhajósok számára kifejlesztett különleges lábbeli
ang moonboots ‘holdcsizma’: moon ‘hold’ | boot ‘csizma’
múmia G kiszáradt vagy különleges eljárással, főleg balzsamozással tartósított holttest
G tréf csontig lesoványodott ember
ném Mumie ol mummia ar mumija ‘ua.’ perzsa mum ‘viasz, balzsam’
mumifikáció G holttest tartósítása balzsamozással
G orv testszövet elhalása kiszáradás miatt
tud lat mumificatio ‘ua.’, lásd MUMIFIKÁL
mumifikál G (holttestet) balzsamozással tartósít
ném mumifizieren ‘ua.’: Mumie ‘múmia’ | lat facere ‘tesz vmivé’
mumifikálódik G (emberi vagy állati tetem különleges körülmények között) kiszáradva tartósodik,
elkerüli az oszlást
G orv (testszövet) kiszáradás folytán elhal
lásd MUMIFIKÁL
mumpsz G orv járványos fültőmirigy-gyulladás, parotitisz
ang tbsz mumps ‘ua.’: VAGY mump ‘motyogás’ (a fültő daganata megnehezíti a beszédet),
VAGY mump ‘fintor’ (a daganattól eltorzult arcra értve)
mundér G kat egyenruha, formaruha, †angyalbőr
G átv a katonaság vagy valamely testület, szakma jelképe (amelynek „védik a becsületét”)
régi mundér(oz) ‘egyenruhával felszerel’ auszt ném muntieren, mundieren ném montieren
‘felszerel’, lásd MONTÍROZ
mundstück [mundstük] † G zene fúvós hangszernek a szájba vagy a szájhoz illesztett része,
fúvókája
ném, ‘ua.’: Mund ‘száj’ | Stück ‘darab’
mungó lásd MONGÚZ
muníció G kat lőszerkészlet, utánpótlás
G kat hadi fölszerelés
G átv készlet, tartalék
ném Munition ‘ua.’ fr munition (de guerre) ‘(hadi)anyag’ lat munitio ‘erősség, vár, sánc’
munire, munitum ‘falat épít, megerősít’ moenia ‘városfal’
municipális G jog törvényhatósági
G közig a városi önkormányzattal kapcsolatos, városi, községi
G tört a megyei önkormányzattal kapcsolatos
lat municipalis ‘a törvényhatósághoz, városhoz tartozó’, lásd MUNICÍPIUM
municipalista G tört a magyar megyei önkormányzat fennmaradásáért küzdő ellenzék tagja a
reformországgyűléseken (1840 után)
lat, ‘ua.’: lásd MUNICIPÁLIS | -ista gör -isztész (valaminek hívére, követőjére utaló toldalék)
municipalizáció † G önkormányzati tulajdonba vétel
ném Munizipalisation ‘ua.’, lás MUNICIPALIZÁL
municipalizál † G önkormányzati tulajdonba vesz
ném munizipalisieren ‘ua.’, lásd MUNICIPÁLIS
municípium G tört lakóinak polgárjogot biztosító római város
G † tört városi, megyei törvényhatóság
lat, ‘ua.’ municeps ‘a közterhekben osztozó szabad városi polgár’: munia ‘teher, adó,
adomány’ | capere ‘fog, vesz, vállal’
munificencia † G bőkezűség
G fény, fényűzés, pompa
lat munificentia ‘ua.’ munificus ‘bőkezű’: munia ‘adó, adomány’ | facere ‘csinál, tesz’
murális G műv fali, falra történő (festés)
lat muralis ‘fali’ murus ‘fal’
murein G kém a baktériumok sejtfalának anyagát alkotó bonyolult polipeptid
tud lat, ‘ua.’ : lat murus ‘fal’ | -(e)in (vegyületre utaló toldalék)
muréna G áll meleg vízű tengerekben élő angolnafajta
lat muraena gör müraina ‘ua.’ ?
muscularis [muszkuláris] G anat izommal kapcsolatos
lat, ‘ua.’, lásd MUSCULUS
musculus [muszkulusz] G orv izom
lat kics, ‘ua.’, ered. ‘egérke’ mus ‘egér’ (egyes kidudorodó izmok és az egér alaki
hasonlóságából, lásd pl. magy béka ‘a felsőkar kétfejű izma’)
musette [müzet] G zene régi hatnyolcados ütemű francia pásztortánc, a duda hangját utánozta
G zene e tánc stilizált formája mint barokk zenekari szvitek tétele
 fr kics, ‘ua.’, tkp. ‘duda, dudazsák’, ered. ‘ló zabos tarisznyája’
 ófr muse ‘kutya orra, szájkosár’
kelta musa ‘ua.’
musical [mjúzikel] G szính amerikai eredetű műfaj, többnyire irodalmi mű feldolgozásából készült,
zenés és táncos színdarab
ang musical (play) ‘zenés (színdarab)’, lásd MUZIKÁLIS
music center [mjúzik szenter] G műsz egybeépített rádió, lemezjátszó és kazettás magnetofon
ang, ‘ua.’, tkp. ‘zenei központ’: music, lásd MUZSIKA | centre, center, lásd CENTRUM
muskéta G kat régi nagyöbű kovás puska
ném Muskete fr mousquet ‘ua.’ ol kics moschetto ‘kováspuska’, korábban ‘nyílpuska,
számszeríj’, ered. ‘vadászkarvaly’, tkp. ‘legyecske’ (a madár mellén a toll mintázata apró legyekre
hasonlít) mosca lat musca ‘légy’
Lásd még MOSZKITÓ
muskétás G kat muskétával felfegyverzett gyalogos katona
G tört francia lovas testőr
lásd MUSKÉTA
muszaka G konyha rakott padlizsán vagdalt bárányhússal és sajtszósszal, balkáni étel
újgör muszakasz tör musakka ar muszakká ‘ua.’
muszka † G orosz
elvonás a régi Muszkaország (‘Oroszország’) szóból (mint Csehország cseh) lat Musco(via)
‘Moszkva’
muszkarin G kém a légyölő galóca mérgező alkaloidja
tud lat muscarin ‘ua.’: muscaria ‘légyölő galóca’ musca ‘légy’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
Lásd még MOSZKITÓ
muszkli G biz izom, karizom
ném Muskel ‘izom’ lat musculus, lásd ott
muszkon G kém makrociklikus keton, színtelen olajszerű folyadék, a pézsma legfontosabb
illatanyaga
ang muscon ‘ua.’: perzsa musk ‘pézsmaszarvas’ óind muszkak ‘here’ (a pézsma ennek az
állatnak űzekedéskor kibocsátott mirigyváladéka) | -on (ketonra utaló toldalék)
Lásd még MÓSUSZ
muszkovit G ásv rétegszilikát, színtelen csillám, hőálló ablakokhoz és szigetelőanyagként
használatos
ang muscovite ‘ua.’: lat Muscovia ‘Moszkva’ (eredetileg Oroszországban bányászták) | -it
(ásványra utaló toldalék)
muszlim lásd MUZULMÁN
muszlin G text vékony selyemfonalakból ritkásan szőtt, áttetsző kelme
fr mousseline ol musselina ‘ua.’ ar mausszili ‘Moszulból való’ Moszul iraki város,
ahonnan e szövési mód ered
musztáng G áll félvad ló az észak-amerikai prériken
am ang mustang ‘ua.’ mexikói sp mestengo ‘kóbor, gazdátlan’ mesta ‘különféle elbitangolt
állatokat összeterelő és elhajtó pásztorok bandája’ lat mixta ‘kevert, vegyes’ miscere,
mixtum ‘kever’
Lásd még MISKULANCIA
muszter G vágásra előkészített filmtekercs
ném Muster ‘mutató, áruminta’ mustern ‘vizsgál, átválogat’ ol mostrare lat monstrare
‘megmutat’, lásd MONSTRUM
magy mustra, mustrál
muszterol G film elkészült felvételeket válogat a filmben való végső felhasználáshoz
lásd MUSZTER
mutábilis G változékony, változó, változtatható
lat mutabilis ‘ua.’, lásd MUTÁL
mutabilitás G változékonyság
 lat, ‘ua.’, lásd MUTÁBILIS

mutáció G gen a genetikai anyag öröklődő megváltozása
G gen így létrejött változat, alfaj
G nyomd sajtótermék idegen nyelvű szöveggel vagy egy részében más szöveggel kinyomott,
egyébként azonos változata
G orv mutálás, serdülők hangváltozása
tud lat mutatio ‘ua.’, lásd MUTÁL
mutációspektrum G gen a mutációk eloszlása a génben
lásd MUTÁCIÓ, SPEKTRUM
mutacizmus G orv pszichés eredetű némaság
tud lat mutacismus ‘ua.’: mutus ‘néma’ | lásd -IZMUS
mutagén G gen fizikai vagy vegyi tényező, amely a DNS megváltoztatásával mutációt hoz létre
ang mutagen ‘ua.’: lásd MUTÁL, -GÉN
mutál G (serdülő fiú) a hangváltozás korában van
G (serdülő fiú hangja) férfiassá mélyül
lat gyak mutare, mutatum ‘felvált, változtat, változik’, ered. ‘elmozdít’
mutáns G biol génmutáció révén létrejött, új vonásokat mutató (növényi, állati, emberi) egyed
lat mutans ‘változó’, lásd MUTÁL
mutatis mutandis [mutátisz mutandisz] G a szükséges változtatásokkal, ha megváltoztatjuk, amit
meg kell változtatni
lat, ‘ua.’ mutare, mutatum ‘változtat’
mutátor G vill rácsvezérlésű higanykatódos egyenirányító
ang mutator ‘ua.’ lat mutare, lásd MUTÁL
muter G anyacsavar
G biz anya, mama
baj-oszt muder, szász muter ‘anya, csavaranya’ ném Mutter ‘anya’ (indoeurópai rokonság: lat
mater, gör métér, or matj(eri) ‘ua.’)
mutiláció G csonkítás, megcsonkítás
lat mutilatio ‘ua.’, lásd MUTILÁL
mutilál G megcsonkít
lat mutilare ‘megcsonkít, kisebbít’ mutilus ‘csonka’
mutuális G kölcsönös, viszonos
újk lat mutualis ‘ua.’ lat mutuus ‘kölcsönzött, kölcsönös’ mutare, lásd MUTÁL
Lásd még MOBILIS
mutualitás G kölcsönösség
újk lat mutualitas ‘ua.’, lásd MUTUÁLIS
mutualizmus G biol a szimbiózisnak az a fajtája, amely az egyik félnek létfontosságú, a másiknak
csupán előnyös (pl. a beporzással szaporodó növények és a rovarok kapcsolata)
tud lat mutualismus ‘ua.’, lásd MUTUÁLIS, -IZMUS
muzeális G múzeumi, múzeumba való
G átv igen régi, idejétmúlt
ném museal ‘ua.’, lásd MÚZEUM
muzeológia G tud a múzeumokban folyó kutatómunkával, múzeumok szervezésével foglalkozó
tudományág
lásd MÚZEUM, -LÓGIA
muzeológus G a muzeológia tudósa, múzeumi kutató
magy, lásd MUZEOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
múzeum G tud közgyűjtemény, műtárgyakat, régiségeket és érdekességeket gyűjtő, tudományosan
feldolgozó és bemutató intézmény
ang, ném, lat museum ‘ua.’ Muszeion ‘híres könyvtár és műgyűjtemény az ókori
Alexandriában’, tkp. ‘a múzsák otthona’ Musza ‘múzsa’
muzikális G zeneértő, zenekedvelő
G jó hallású, jó fülű
ném musikalisch ‘ua.’, lásd MUZSIKA
muzikalitás G zenei érzék, zenei tehetség, zeneértés, jó hallás
ném Musikalität ‘ua.’, lásd MUZIKÁLIS
muzikológia G tud zenetudomány
ang musicology ‘ua.’, lásd MUZSIKA, -LÓGIA
muzikológus G tud zenetudós
magy, ‘ua.’, lásd MUZIKOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
muzikománia G zenerajongás
lásd MUZSIKA, MÁNIA
muzulmán G mohamedán vallású (személy)
ném Muselman, ang mussulman perzsa muszulmán ‘igazhívő’ ar muszlim, ered. muszallim
‘belenyugvó’, lásd ISZLÁM
múzsa G mit a különféle művészeteket és tudományokat pártoló kilenc ókori istennő egyike
lat Musa gör Musza ‘ua.’
muzsik G orosz jobbágy, paraszt (a cári időkben)
or kics, ‘ua.’ muzs ‘férfi’
muzsika G zene, dallam
G † hangszer, zeneszerszám
lat musica (ars) ‘zenei (művészet)’ gör musziké (tekhné) ‘ua.’ muszikosz ‘a múzsákkal, a
zenével kapcsolatos, zenei’ Musza lásd MÚZSA
muzsikus G zenész, zeneművész
G zeneszerző
régi ném Musikus lat musicus gör muszikosz ‘ua.’, lásd MUZSIKA
mű G nyelvt a görög ábécé 12. betűje, , M, hangértéke m
müezzin G vall a híveket imára szólító mohamedán papi személy
ném Muezzin ar mu’azzin ‘ua.’ azzana ‘közöl, tájékoztat’ azana ‘hall’ uzn ‘fül’
müon G fiz mü-mezon, gyenge kölcsönhatásokban részt vevő, közepes tömegű instabil elemi
részecske
lásd MÜ, (MEZ)ON
mürmidón G mit legendás nép Aigina szigetén, amely hangyáktól eredezett Aiakosz király álma
nyomán, és amelyet ennek unokája, Akhilleusz vezetett a trójai háborúba
gör, ‘ua.’ mürméx ‘hangya’
müzli G konyha gabonapehelyből és szárított gyümölcs morzsalékából álló, tejjel fogyasztható
táplálék
svájci ném kics Müsli ‘ua.’ Mus ‘pép, kása’
myo- lásd MIO-
myxoedema [mikszödéma] G orv a pajzsmirigy hiányos működése okozta nyálkás kötőszöveti
duzzanat
tud lat, ‘ua.’: gör müxa ‘nyálka’| lásd ÖDÉMA
myxomycetes [mikszomicetész] G biol nyálkagombák
 tud lat, ‘ua.’: gör müxa ‘nyálka’ | mükész, mükétosz ‘gomba’
 N
nabis [nabi] G műv késői impresszionista festőkből és más képzőművészekből toborzódott francia alkotó csoport a
19. század végén

fr, ‘ua.’, tkp. ‘próféták’

 héb nabi ‘próféta, ihletett szószóló’ nabí ‘elragadtatás, révület’
nábob G dúsgazdag ember, kiskirály
G tört indiai tartományi kormányzó a mogul korban
G Indiában meggazdagodott angol vagy holland hivatalnok, helytartó (a gyarmati korszakban)
ném, ang nabob hindi navváb ‘helytartó’ ar tbsz nuvváb esz náib ‘ua.’
nachwuchs [nahvuhsz] G az új nemzedék
G utánpótlás
ném Nachwuchs ‘új sarj’, tkp. ‘utánnövés’: nach ‘után’ | Wuchs ‘növés’ wahchsen, wuchs ‘nő’
náci G tört (fn) német nemzetiszocialista, hitlerista
G (mn) a német fasiszta állampárttal kapcsolatos
G pol a német fasizmus eszméit vagy azokkal rokon eszméket valló
ném gúny Nazi nati(onalsozialistisch) ‘nemzetiszocialista’, lásd NÁCIZMUS
náció † G nemzet, nemzetiség
G pej nép, népség
lat natio ‘születés, törzs, nemzet’ nasci, natus ‘születik, ered, támad’
nacionálé G személyi adatok összessége
G illetőség, származás, eredet
G † személyleírás
auszt ném (das) Nationale ‘ua.’ lat seml nationale (scriptum) ‘születési, hovatartozási (irat)’,
lásd NACIONÁLIS
nacionális G nemzeti, országos
G † hazafias
újk lat nationalis fr national ‘ua.’ lat natio, nationis ‘születés, törzs, nemzet’, lásd NÁCIÓ
nacionalista G pol (fn) a nacionalizmus híve, hirdetője
G (mn) a nacionalizmus alapján álló
ném, fr nationaliste ‘ua.’, lásd NACIONALIZMUS
nacionalitás † G nemzetiség
újk lat nationalitas ‘ua.’, lásd NACIONÁLIS
nacionalisztikus G a nacionalizmusra emlékeztető, arra jellemző, nacionalista
ném nazionalistisch ‘ua.’, lásd NACIONALIZMUS
nacionalizál G államosít (magánvagyont)
G † honosít (idegen állampolgárt)
ném nationalisieren fr nationaliser ‘ua.’, lásd NACIONÁLIS
nacionalizmus G tört, pol a független nemzeti állam megteremtésére törekvő politikai
eszmerendszer (főleg a 19. században, utóbb pedig a függetlenségért küzdő gyarmati
országokban)
G pol a nemzetállam fenntartását és erősítését célzó, a nemzetiségi törekvéseket visszaszorító
ideológia
ném Nationalismus fr nationalisme ‘ua.’, lásd NACIONÁLIS
nacionálsovinizmus G pol a nemzeti törekvéseket soviniszta eszmék jegyében elutasító politika
 lásd NACIONÁLIS, SOVINIZMUS

nacionálszocializmus lásd NÁCIZMUS
nácizmus G tört hitlerizmus, a német nemzetiszocialista párt ideológiája, hatalmi rendszere, uralmi
időszaka
ném
 gúny Nazismus Nationalsozialismus ‘nemzetiszocializmus’, lásd NACIONÁLIS,
SZOCIALIZMUS
nacsalnyik G elöljáró, főnök
or, ‘ua.’
 nacsalo ‘kezdet, vminek az eleje, él’ nacsatj ‘kezd’
náderer † G biz nyomozó, detektív
auszt ném Naderer ‘besúgó, följelentő’
 VAGY nyj nodar ‘jegyző, nótárius’, VAGY ném Nalter
‘kígyó, vipera’
nadír G talppont, a zenittel átellenes pont az éggömbön
G átv valaminek a mélypontja
sp nadir ar nazír ‘megfelelő, átellenes’
nádor vagy nádorispán G tört a király után a legmagasabb közjogi méltóság a rendi
Magyarországon, az udvartartás vezetője, a távol lévő király helyettese
szláv *nad-dvor-župan ‘az udvar felett (álló) ispán’: nad ‘felett’ | dvor ‘udvar’ | župan ‘ispán’
(csak az elemek mutathatók ki szláv nyelvekből)
naenia [nénia] G irod halottsirató és a halottat dicsőítő ének
lat, ‘ua.’ ?
naevus [névusz] G orv anyajegy
lat, ‘ua.’
nafta G kőolaj, nyersolaj
lat, gör naphtha ‘ua.’ perzsa naft ‘földi gyanta, kőolaj’ óperzsa napta ‘nedv’
naftalin G kém erős szagú, molyirtó szerként és festékek, műanyagok előállításához használt
kristályos ciklikus szénhidrogén-vegyület, a kőolajlepárlás egyik terméke
ném Naphthalin ‘ua.’: lásd NAFTA | -in (vegyületre utaló toldalék)
naftol G kém a naftalin hidroxilgyökös származéka, a kőszénkátrányból előállítható, a fenolhoz
hasonló, könnyen szublimáló kristályos anyag, színezékeket állítanak elő belőle
ang, ném napthol ‘ua.’: lásd NAFTA | -ol (ciklikus vegyületekre utaló toldalék)
nága1 G mit kígyóember alakban ábrázolt isteni lény, a földalatti világ ura, kutak védelmezője,
kincsek őre a hindu és buddhista mitológiában
szansz naga ‘ua.’
Lásd még NAJA
nága2 G népr a sino-tibeti családhoz tartozó nyelvet beszélő népcsoport India és Mianmar
határvidékén
saját név
nagajka G ólomgolyós végű szíjakból font kozák korbács
or, ‘ua.’
nagana G áll patás állatok trópusi betegsége a cecelégy marásától
ang, zulu nakane ‘ua.’
naginata G sport hagyományos japán küzdősport eszköze, alabárdféle
jap, ‘ua.’
nahda G tört az arab irodalom és gondolkodás megújulása a 19. században nyugati hatásra
ar, ‘ébredés’
nahtkaszli G biz éjjeliszekrény
hazai ném nachtkastn ‘ua.’: ném Nacht ‘éjjel’ | Kasten ‘szekrény’ (a magy szóvégen n l
hangcsere, mivel újabb német jövevényszavainkban a -li végződés is gyakori)
nahuatl G népr mexikói és közép-amerikai indián népcsoport, ennek tagja
G e népcsoport nyelve
sp indián, saját név
naiv G gyermeteg, jóhiszemű, hiszékeny
G természetes, elfogulatlan, mesterkéletlen
G műv ösztönös tehetségű, képzetlen (művész)
G irod nem műköltői, hanem a törzsi társadalom korából fennmaradt hősénekek felhasználásával
összeszerkesztett (eposz)
ném naiv fr naďf ‘ua.’ lat nativus ‘született, eredeti, természetes’ nasci, natus ‘születik’
naiva G szính drámai szende, ártatlan fiatal lány (mint színpadi szerepkör)
G ilyen szerepeket alakító színésznő
ném Naive ‘ua.’, lásd NAIV
naivitás G gyermetegség, jóhiszeműség, hiszékenység
G keresetlenség, egyszerűség
ném Naivität fr naďveté ‘ua.’, lásd NAIV
naja G áll pápaszemes kígyó
ang naja szingaléz naia ‘ua.’
Lásd még NÁGA
najád G mit források, tavak, folyók nimfája, női istensége az ókori görög regékben
G sellő, vízi tündér
ném Najade gör Naiasz, Naiadosz ‘ua.’ naó ‘folyik’
nakrit G ásv kővelő, sárgásfehér pikkelyes vagy velőszerű alumínium-szilikát
fr nacrite ‘ua.’: nacre perzsa nakar ‘gyöngyház’ | -it (ásványra utaló toldalék)
namaszkára G indiai üdvözlő gesztus, mély meghajlás az arc vagy a mell előtt összetett kezekkel
hindi, ‘ua.’: szansz namasz ‘meghajlás, engedelmesség’ | kára ‘cselekedet’
nandu G áll nagy testű dél-amerikai futómadár
ang nandoo tupi indián nandá ‘ua.’
nanizmus G orv törpeség, törpenövés
tud lat nanismus ‘ua.’: nanus ‘törpe’ | lásd -IZMUS
nano- G tud (tudományos összetételek előtagjaként) az alapmértékegység ezermilliomodrésze:
nanométer, nanofarad
lat nanus ‘törpe’
nanomelia G orv a végtagok törpesége
tud lat, ‘ua.’: lat nanus ‘törpe’ | gör melosz ‘tag’
nanoszómia G orv törpenövés, törpe testalkat
tud lat nanosomia ‘ua.’: nanus ‘törpe’ | gör szóma ‘test’
naophorosz G műv egyiptomi fáraószobor istenszobrot rejtő kis templommal a kezében
gör naosz ‘templom, szentély’ | phoreó ‘hordoz’
naosz G ép antik templom falakkal körülvett központi része, szentélye az istenség szobra számára
G ép bizánci centrális templom kupolával fedett központi tere a főszentély előtt
gör, ‘ua.’
napalm G gyújtóbombák töltete, olthatatlan tűzzel égő keverék
ang, ‘ua.’, lásd NA(FTOL), PALM(ITINSAV)
naphtha lásd NAFTA
napóleon G húsz frank névértékű francia arany pénzérme I., majd III. Napóleon francia császár
uralma idejéből
Bonaparte Napoléon nevéből
nappa G puha, nyújtható, finom bárány- vagy kecskebőr
ném Nappa ‘ua.’ Napa kaliforniai város nevéből
narcisszizmus lásd NARCIZMUS
narcizmus G lél önimádat, kóros önszeretet
G valakinek önnön szépségében vagy erényeiben való tetszelgése
ném Narzissmus tud lat narcissismus ‘ua.’: Narcissus gör Narkisszosz, szép ifjú a görög
mitológiában, aki isteni büntetésül önnön képmásába szeretett bele | lásd -IZMUS
narc- lásd NARK-
nárdus G illatos kenet, kenőcs keleti növények gyökérolajából
 lat nardus
 gör nardosz perzsa nard ‘ua.’
nargilé G vízipipa
tör nargile
 perzsa nárgíl ‘ua.’ szansz nárikela ‘kókuszdió’ (eredetileg ebből készült a ~
víztartálya)
narkoanalízis G orv kábítószeres bódulatban gátlásaitól feloldódott, félöntudatlan beteg
kikérdezése ideggyógyászati kezelés során
tud lat narcoanalysis ‘ua.’, lásd NARKÓ(ZIS), ANALÍZIS

narkolepszia G orv váratlan napközbeni alvásrohamokban megnyilvánuló ritka tünetegyüttes
tud lat narcolepsia ‘ua.’: lásd NARKÓ(ZIS) | lépszisz ‘megragadás, roham’
 lambanó ‘megragad’
narkológia G orv a kábítószer-betegség gyógyítása mint orvostudományi ág
tud lat narcologia ‘ua.’, lásd NARKÓ(ZIS), -LÓGIA

narkomán G orv szenvedélyes kábítószer-élvező, drogfüggő, drogos
ném Narkomane ‘ua.’, lásd NARKOMÁNIA

narkománia G orv kábítószerek kóros, szenvedéllyé vált élvezete, kábítószerezés, drogfüggőség
tud lat narcomania ‘ua.’, lásd NARKÓ(ZIS), MÁNIA

narkós G biz kábítószerélvező, drogos
lásd NARKÓZIS

narkotikum G orv kábítószer, bódítószer
G orv érzéstelenítő vagy altatószer
tud lat narcoticum ‘ua.’, lásd NARKOTIKUS
narkotikus G orv narkotikummal előidézett
G narkózison alapuló
lat narcoticus gör narkótikosz ‘zsibbasztó’, lásd NARKÓZIS
narkotin G gyógysz az ópium egyik policiklikus alkaloidja, színtelen kristályos anyag,
köhögéscsillapítók alkotórésze
tud lat narcotin ‘ua.’: lásd NARKOT(IKUS) | -in (vegyületre utaló toldalék)
narkotizáció G orv altatás, érzéstelenítés
G bódítás, kábítás
G kábítószer rendszeres élvezete
tud lat narcotisatio ‘ua.’, lásd NARKOTIZÁL
narkotizál G orv narkotikummal elaltat, érzéstelenít
G bódít, kábít, öntudatlanná tesz
G kábítószereket szed
ném narkotisieren ‘ua.’, lásd NARKÓZIS
narkotizmus G orv kóros kábítószer-élvezet
tud lat narcotismus ‘ua.’: lásd NARKOT(IKUS) | lásd -IZMUS
narkózis G orv érzéstelenítő vagy kábítószer által előidézett öntudatlan állapot
G kábulat, bódulat
lat narcosis ‘ua.’ gör narkószisz ‘zsibbasztás’ narkaó ‘megmerevedik’
narodnyik G (fn) tört értelmiségi mozgalom Oroszországban a 19. század második felében, amely a
parasztság felszabadításáért küzdött, és benne a forradalom vezető erejét látta
G e mozgalom híve, népbarát
G (mn) e mozgalommal kapcsolatos
or, ‘ua.’: narod ‘nép, nemzet’ narodjitj ‘megszül’ | -nik (valamihez tartozásra utaló toldalék)
narráció G irod elbeszélés
G irod irodalmi mű elbeszélő része, eleme
G ret a szónoklatnak a megjelölt tárgyat kifejtő és részletező szakasza
G tört középkori oklevelekben a kibocsátás (pl. adományozás) indoklását és előzményeit kifejtő,
olykor terjedelmes elbeszéléssé kerekedő szakasz
tud lat narratio ‘ua.’ narrare, narratum ‘elbeszél, tudtul ad’ (g)narus ‘(vmit) tudó, ismerő’
narrante G zene elbeszélő modorban, kötetlenül (adandó elő)
ol, ‘elbeszélő’ ol, lat narrare ‘elbeszél’, lásd NARRÁCIÓ
narratio lásd NARRÁCIÓ
narratív G irod, műv elbeszélő jellegű
fr narratif ‘ua.’, lásd NARRÁCIÓ

narratíva G irod az elbeszélés mint irodalomelméleti fogalom, a cselekvések és történések lényeges
szempontok szerint rendezett és időrendbe tett szövegsémája
ang narrative ‘ua.’, lásd NARRÁCIÓ

narratológia G irod a történetmondás technikájával, formai és stiláris eszközeivel, a szerző és a
műbeli elbeszélő, ill. az elbeszélés és a valóság viszonyával foglalkozó tudományág
fr narratologie ‘ua.’, lásd NARRÁCIÓ, -LÓGIA

narrátor G irod beszélő, elbeszélő, mesélő
G szính színmű vagy film olyan szereplője, aki a cselekményben nem vesz részt, csak annak
előzményeit mondja el, s az epizódok hézagait tölti ki
tud lat narrator ‘ua.’, lásd NARRÁCIÓ
narthex G ép ókori és bizánci keresztény templomok nyugati előcsarnoka, a főhajó előtt, a bejáratra
merőleges folyosószerű előtér, ahol a nők és katekumenek tartózkodhattak
gör narthéx ‘ua.’, ered. ‘köményszár, ebből font ékszerdoboz’
narvál G áll jeges-tengeri cetfaj, hímjének hosszú, csavaros agyara van
ném Narwal ‘ua.’ skand (dán nahrval, svéd narval ‘ua.’), tkp. ‘hulla-bálna’ (az állat
halványszürke, foltos bőréről): nar ‘holttest’ | val ‘bálna’
nasalis lásd NAZÁLIS
nasivasi † G ját magyar kártyával játszott régi szerencsejáték
szerb-horvát naši-vaši, tkp. ‘miéink-tiéitek’
nassol G biz torkoskodik, nyalakodik
ném hangut naschen ‘ua.’, tkp. ‘csámcsog’
nasztia G növ külső változások által előidézett, de az inger irányától független helyzetváltoztató
mozgás magasabb rendű növények szerveiben
tud lat nastia ‘ua.’ gör nasztosz ‘sűrű, tömött (tészta)’ nasszó ‘töm, döngöl’
násztika G vall a nem ortodox ind vallásfilozófiai rendszerek (köztük a buddhizmus és
dzsainizmus) gyűjtőneve
hindi, ‘ua.’ szansz na-aszti ‘nem létezik, nincs’
nataka G szính óind táncdráma
szansz, ‘ua.’ nat ‘táncol’
natális G orv születési, szülési (súly, rendellenesség stb.)
lat natalis ‘születési’ nasci, natus ‘születik’
natalitás G tud születési arányszám (ezer lakosra vetítve)
lat natalitas ‘ua.’, lásd NATÁLIS
natio- lásd NACIO-
natív G természetes, eredeti
G veleszületett, öröklött
G helybeni, helyben keletkezett
ném nativ lat nativus ‘ua.’ nasci, natus ‘születik’
nativitás G (az asztrológiában) a születéskori csillagállás
G ennek alapján készített horoszkóp
lat nativitas ‘ua.’, lásd NATÍV
nativizmus G tud bölcseleti, lélektani és biológiai felfogás, amely szerint a megismerés általános
formái (tér, idő, okság fogalma) velünk születnek
G pol felfogás vagy gyakorlat, amely a belföldön születetteket a bevándorlókkal szemben előnyben
részesíti
lásd NATÍV, -IZMUS
natrémia G orv a nátriumionok kórosan magas aránya a vérben
tud lat natraemia ‘ua.’: lásd NÁTR(ON) | gör haima ‘vér’
nátrit G kém nátronszóda, a szikes kivirágzásokban előforduló, kristályvizet tartalmazó
nátriumkarbonát
lásd NÁTR(IUM) | -it (ásványra utaló toldalék)

nátrium G kém ezüstfehér, puha fémes elem az alkálifémek csoportjából
tud lat natrium ‘ua.’: lásd NÁTR(ON) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)

nátrium-hidroxid G kém lúgkő, marólúg, erősen vízszívó fehér kristályos anyag
lásd NÁTRIUM, HIDROXID

nátrium-klorid G kém kősó, konyhasó
lásd NÁTRIUM, KLORID

nátrium-szulfát G kém keserűsó, glaubersó, fehér kristályos anyag, hashajtó hatású gyógyszer
lásd NÁTRIUM, SZULFÁT

nátrium-tioszulfát G kém egy többlet kénatomot tartalmazó szulfát, fehér kristályos só, fixírsó,
fényképészeti rögzítő anyag
lásd NÁTRIUM | gör theion ‘kén’ | lásd SZULFÁT

nátrolit G ásv fehér vagy gyengén színezett rostos, selyemfényű zeolit, nátrium-alumínium-szilikát
ném Natrolith ‘ua.’: lásd NÁTRON | gör lithosz ‘kő’

nátron † G kém szóda
ném, sp natron ‘szóda’
 ar natrun gör nitron sémi (héb nether vagy egyiptomi ntr
‘szóda’)
nátron- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) nátriumvegyületekkel kapcsolatos: nátronlúg,
nátronpapír, nátronüveg
lásd NÁTRON
natúr G természetes, eredeti, kezeletlen (szín, felület)
G tud (összetételi előtagként) természet-: natúrfilozófia
G konyha panírozatlan (hússzelet)
ném natur- ‘természeti, természetes’, lásd NATÚRA
natúra † G a természet
G vérmérséklet, lelki alkat
G műv a környező valóság mint a művészi ábrázolás tárgya
lat natura ‘természet’ nasci, natus ‘születik’
naturáliák † G természeti dolgok, a természet tárgyai
G termények, termékek
G tört természetben lerótt szolgáltatás vagy járandóság
lat tbsz seml naturalia ‘ua.’, lásd NATURÁLIS
naturális G természeti, a természettel kapcsolatos
G természetes, eredeti, nem mesterséges
G közg az árutermelés korát megelőző, csak saját szükségletre termelő (gazdálkodás)
G † jog természetes, házasságon kívül született (gyermek)
lat naturalis ‘ua.’, lásd NATÚRA
naturalista G (fn) a filozófiai vagy művészeti naturalizmus híve, művelője
G † tud természettudós, természetbúvár
G ösztönös művész, naiv művész
G (mn) tud a filozófiai vagy művészeti naturalizmussal kapcsolatos
G természetutánzó, természethű
G nyelvt a természetes (etnikus) nyelvek szerkezetére és szókincsére alapozott (mesterséges nyelv)
G átv valamit a maga nyers és visszataszító valóságában ábrázoló
ném Naturalist, ill. naturalistisch ‘ua.’, lásd NATURÁLIS
naturalizál G jog honosít, állampolgárrá fogad (külföldi személyt)
G jog örökbe fogad, nevére vesz (gyermeket)
ném naturalisieren fr naturaliser ‘ua.’, lásd NATURÁLIS
naturalizmus G műv a nyers valóságot felmutató, az eszményítést elutasító művészeti irányzat
G fil mindent a természeti törvényekkel magyarázó bölcseleti iskola
 ném Naturalismus
 fr naturalisme ‘ua.’, lásd NATURÁLIS, -IZMUS
naturalmente G zene természetesen, mesterkéletlenül (adandó elő)
ol, ‘ua.’, lásd NATURÁLIS

natura naturans [natúra naturansz] G fil a teremtő, a maga körében ható természet
lat, ‘ua.’: lásd NATÚRA | naturans ‘teremtő’
 kk lat naturare ‘természet gyanánt működik,
teremt’
natura naturata G fil a teremtett, a maga körében nem ható természet
lat, ‘ua.’: lásd NATÚRA | naturatus ‘teremtett’
 kk lat naturare ‘természet gyanánt működik,
teremt’
naturatlon G sport természeti kalandsportokból (sziklamászás, hegyi kerékpározás, vadvízi evezés
stb.) álló összetett sportág
ang naturathlon ‘ua.’: nature ‘természet’, lásd NATÚRA | gör athlon ‘küzdelem’ (a pentatlon

mintájára)
naturbursch [natúrburs] G természetes modorú, eleven és őszinte fiatalember (színműben, filmen)
G ilyen szerepeket alakító színész
ném, ‘ua.’: Natur ‘természet’ | Bursche ‘legény, fickó’ korai úfn bursch ‘közös kasszából élő
legényemberek együttese’ lat bursa ‘erszény’
Lásd még BURSIKÓZ
nature morte [natür mort] G műv csendélet
fr, ‘ua.’, tkp. ‘halott természet’: nature ‘természet’ lat, lásd NATÚRA | mort lat mortuus
‘halott’ mori, mortuus ‘meghal’
natúrfilozófia G tud természetbölcselet
ném Naturphilosophie ‘ua.’, lásd NATÚRA, FILOZÓFIA
naturista G a naturizmus híve, követője, nudista
ang naturist ‘ua.’, lásd NATURIZMUS
naturizmus G vall a természeti jelenségek imádata mint a vallás ősformája
G nudizmus (lásd ott)
ang naturism ‘ua.’, lásd NATÚRA
naturopátia G orv természetgyógyászat
tud lat naturopathia ‘ua.’: lásd NATÚRA | gör pathosz ‘szenvedés, betegség’ paszkhó ‘szenved’
nauarkhosz G tört flottaparancsnok az ókori Spártában és Szürakuszaiban, hajóparancsnok a
hellenista korban
gör, ‘ua.’: nausz ‘hajó’ | arkhé ‘kezdet, vezetés, uralom’
naumachia G tört ókori római cirkuszban rendezett, tengeri ütközetet megjelenítő előadás
lat, ‘ua.’ gör naumakhia ‘hajócsata’: nausz ‘hajó’ | makhé ‘csata’
naupathia G orv tengeri betegség
tud lat, ‘ua.’: gör nausz ‘hajó’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’ paszkhó ‘szenved’
nauplius [naupliusz] G áll a rákok legősibb lárvaalakja
lat gör naupliosz ‘tengeri halfajta’ Naupliosz ‘Poszeidón tengeristen fia’, tkp. ‘hajóval járó’:
nausz ‘hajó’ | pleó ‘hajókázik’
nausea [nauszea] G orv émelygés, hányinger
lat nausea ‘tengeribetegség’ gör nauszia ‘ua.’ nausz ‘hajó’
nautika G hajózás, tengerészet
ném Nautik ‘ua.’ gör nautiké (tekhné) ‘hajózási (mesterség)’ nautész ‘hajós’ nausz ‘hajó’
nautikus G hajózási, tengerészeti
lat nauticus gör nautikosz ‘ua.’, lásd NAUTIKA
nautilusz G áll trópusi tengerekben élő, mészvázas lábasfejű állat
lat, ‘ua.’ gör nautilosz ‘hajós, polipfajta’ nausz ‘hajó’
navahó G népr az USA délnyugati államaiban élő, az apacséval rokon nyelvet beszélő indián
népcsoport
G e nép tagja, nyelve
nahuatl navajoa ‘ua.’: nava ‘tüskés körtekaktusz’ | joa ‘hely’
navális † G tengerészeti, hajózási
lat navalis ‘ua.’
 navis ‘hajó’
navicula [navikula] G műv hajó alakú tömjéntartó
lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘hajócska’
 navis ‘hajó’
navigábilis G hajózható
lat, ‘ua.’, lásd NAVIGÁL

navigáció G közl hajózás
G közl hajók és repülőgépek irányításának elmélete és gyakorlata
ang navigation ‘ua.’, lásd NAVIGÁL
navigál G közl hajózik
G közl hajót, repülőgépet térképes és műszeres helymeghatározás alapján irányít
G sport raliversenyen mint navigátor működik
lat navigare, navigatum ‘hajózik’, tkp. ‘hajót hajt, vezet’: navis ‘hajó’ | agere ‘űz, cselekszik’
navigátor G közl hajózótiszt, térképes és műszeres navigálást végző hajóstiszt vagy repülőtiszt
G sport (autók raliversenyén) a vezető társa, aki térkép alapján jelöli ki az útvonalat
újk lat navigator ‘ua.’, lásd NAVIGÁL
navigráf G rep a repülőgép útjának adatait (irány, sebesség, szélsebesség) rögzítő műszer
ang navigraph ‘ua.’: lat navis ‘hajó’ | lásd -GRÁF
nazális G (fn) nyelvt orrhang, orrhangú mássalhangzó
G (mn) nyelvt orrhangú (magánhangzó)
G orv az orral kapcsolatos
tud lat nasalis ‘ua.’ naso ‘orr’
nazalizál G nyelvt orrhangúvá tesz
G ritk orrhangon beszél
ném nasalisieren ‘ua.’, lásd NAZÁLIS
nazalizáció G nyelvt orrhangúvá válás
ném Nasalisation ‘ua.’, lásd NAZALIZÁL
nazarénus G (fn) vall svájci eredetű keresztény kisegyház, amelynek nincsenek papjai és imaházai,
és amely tiltja a fegyverviselést
G vall ehhez a szektához tartozó személy
G (mn) vall ezzel a kisegyházzal kapcsolatos
lat Nasarenus ‘názáreti’ (a Názáretben született Jézusra utal)
nazi lásd NÁCI
Neanthropus [neantropusz] G biol a jégkorszaki és a mai ember
tud lat, ‘új ember’: gör neosz ‘új’ | anthroposz ‘ember’
nebich G biz nyomorult, jelentéktelen ember
G (hat) sajnos!
G bánom is én!
ném argó Nebbich jidd nebbich ‘mihaszna’ kfn nebbig ‘istállófiú’
nebula G csill köd, csillagköd, ködfolt, kozmikus gázfelhő
lat, ‘pára, köd, felhő’ (indoeurópai rokonság: gör nephelé, nephosz ‘felhő’, ném Nebel ‘köd’, or
nebo ‘ég’)
nebuláris G csill a Naprendszer kialakulását egy kozmikus gázfelhő összesűrűsödéséből eredeztető
(elmélet)
ang nebular ‘ua.’ lat nebula, lásd ott
nebulium G kém korábban feltételezett ismeretlen elem, amelynek vélt színképvonalait távoli
csillagködök fényében észlelték (ma már tudjuk, hogy a vonalak kétszer ionizált oxigéntől
erednek)
tud lat, ‘ua.’: lásd NEBULA | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
nebuló † G kisdiák, lurkó
lat ngykz nebulo, nebulonis ‘széltoló, semmirekellő’, tkp. ‘nagy felhő’, lásd NEBULA
nebulózus G met ködös, felhős
G csill ködfoltos
G † stil homályos, zavaros
lat nebulosus ‘felhős’, lásd NEBULA
necc G biz háló, hajháló
G biz bevásárlószatyor
G sport teniszpálya vagy pingpongasztal hálója
G sport olyan ütés, amely a hálót érintve jut át az ellenfél oldalára
ném Netz ‘háló’
nécessaire lásd NESZESSZER
necesszitás † G szükség, szükségszerűség
lat necessitas ‘ua.’ necesse, ered. necessum ‘szükséges’, tkp. ‘kikerülhetetlen, elengedhetetlen’:
ne ‘nem’ | cedere, cessum ‘félreáll, (át)enged’
Lásd még CEDÁL, KONCESSZIÓ, NESZESSZER
necro- lásd NEKRO-
nefanalízis G met a felhőzet eloszlásának elemzése földi vagy műholdas megfigyelés alapján
gör nephosz ‘felhő’ | lásd ANALÍZIS
nefas [nefász] G tört tilos, tiltott, az isteni törvénnyel össze nem férő (az ókori római felfogásban)
G jog jogtalanság, gazság, bűn
lat, ‘ua.’: ne ‘nem’ | fas ‘isteni igazság, törvény, jogos dolog’
nefastus [nefasztusz] G szerencsétlen, bajt hozó
G tört vallási okokból törvénykezés vagy közéleti ténykedés számára tilos (nap az ókori rómaiak
számára)
lat ‘ua.’, lásd NEFAS
nefelin G ásv savakban felhős, géles oldatot képző zsíros fényű, áttetsző szilikátásvány
ang nepheline ‘ua.’: gör nephelé ‘felhő’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
nefelinit G ásv lúgos mélységi magmás kőzet nefelin és más szilikátásványok társulásából
ang nephelinite ‘ua.’: lásd NEFELIN | -it (ásványra utaló toldalék)
nefelogram G met műholdról készített felvétel a földi felhőzetről
ang nephelogram ‘ua.’: gör nephelé ‘felhő’ | lásd GRAM(MA)
nefelométer G kém zavarosságmérésre szolgáló készülék
lásd NEFELOMETRIA
nefelometria G kém zavarosságmérés, folyadékban lebegő részecskék koncentrációjának mérése
egyszerű optikai eljárással
ang nephelometry ‘ua.’: gör nephelé ‘felhő’ | metreó ‘mér’
nefológia G met felhőtan
ang nephology ‘ua.’: gör nephosz ‘felhő’ | lásd -LÓGIA
nefoszkóp G met szélrózsával felszerelt készülék a felhők vonulási irányának és sebességének
megfigyelésére
ném Nephoskop ‘ua.’: gör nephosz ‘felhő’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
nefr- lásd még NEPHR-
nefralgia G orv vesetáji fájdalom
tud lat nephralgia ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | algeó ‘fájdalmat érez’
nefrit G ásv zöldes, áttetsző ásvány, a jádekő változata, amely ókori eredetű hiedelem szerint véd a
vesebetegségtől
ang nephrite ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | -it (ásványra utaló toldalék)
nefritisz G orv vesegyulladás
tud lat nephritis ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
nefrogén G orv vesei eredetű
tud lat nephrogen ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | gennaó ‘nemz, előidéz’
nefrológia G orv vesetan, vesegyógyászat, a vese betegségeivel foglalkozó tudományág
tud lat nephrologia ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | lásd -LÓGIA
nefromegália G orv vesenagyobbodás
tud lat nephromegalia ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | megasz, megalé ‘nagy’
nefrotómia G orv vesemetszés, veseműtét
tud lat nephrotomia ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | tomé ‘metszés’ | temnó ‘vág, metsz’

nefrózis G orv vesevizenyővel és fehérjevizeléssel járó tünetegyüttes
tud lat nephrosis ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

negáció G nyelvt tagadás
G fil az állítás ellentéte a klasszikus logikában
G lél vágy vagy törekvés eltagadása
lat negatio ‘ua.’, lásd NEGÁL
negál † G tagad, ellenez
G megtagad
lat negare, negatus ‘nemet mond, elutasít, tagad’ neg-, nec ‘nem’
negatív G (mn) mat a nullánál kisebb (szám)
G vill az elektronokat taszító (pólus)
G orv a feltételezett vagy keresett tünetet, betegséget nem jelző (lelet)
G fényk a sötét-világos árnyalatokat fordítva mutató (felvétel)
G irod ellenszenves jellemű (hős, figura)
G hátrányos, rossz, káros, visszahúzó (jellemvonás, tendencia)
G tagadó, nemleges, elutasító (válasz, reakció)
G (fn) fotónegatív
kk lat negativus ‘tagadó’, lásd NEGÁL
negatíve G kedvezőtlenül, elutasítólag
újk lat, ‘ua.’ lásd NEGATÍV
negativista G (fn) tagadó, mindenre elutasítással válaszoló személy
G (mn) elutasító (magatartás)
ném Negativist, negativistisch, lásd NEGATIVIZMUS
negativizmus G visszautasító magatartás
G orv a várhatóval ellentétes válaszadás a külvilágból érkező ingerekre
G orv ilyesmiben megnyilvánuló elmebetegség
tud lat negativismus ‘ua.’, lásd NEGATÍV, -IZMUS
negatívum G fogyatékosság, hiányosság
G előnyös tulajdonságok hiánya
G kedvezőtlen vonás
lat seml, ‘ua.’ negativus, lásd NEGATÍV
negatoszkóp G fiz negatív röntgenfelvétel szemlélésére való képernyő
lásd NEGAT(ÍV) | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
néger G népr fekete afrikai
G Afrikában élő vagy onnan elszármazott, fekete bőrű ember
G tréf illegális, „fekete” munkát vállaló személy, főként aki más neve alatt megjelenő írást alkot
ném Neger fr nčgre sp negro lat niger, nigri ‘fekete’
Lásd még NEGRID, NÉGRITUDE, NEGROFIL, NEGROID, NIELLO
negligál G semmibe vesz, elhanyagol, mellőz
lat negligere, ered. neglegere ‘elhanyagol, kevésre becsül’, tkp. ‘nem szed fel, nem gyűjt be’: neg-
, tkp. nec ‘nem’ | legere ‘szed, összegyűjt’
negligencia G hanyagság, nemtörődömség
lat negligentia ‘ua.’ negligens ‘hanyag’ negligere lásd NEGLIGÁL
negligente [neglidzsente] G zene hanyagul, könnyeden, fesztelenül (adandó elő)
ol, ‘ua.’ ol, lat negligere, lásd NEGLIGÁL
neglizsé G otthonias ruházat, hiányos öltözet, pongyola
fr (costume) negligé ‘hanyag (öltözet)’ negliger ‘elhanyagol’ lat negligere ‘ua.’, lásd
NEGLIGÁL
negociáció G tárgyalás, alkudozás, egyezkedés
lat negotiatio ‘ua.’, lásd NEGOCIÁL

negociál † G alkudozik, egyezkedik
G kereskedik, üzletel
lat negotiari, negotiatus ‘ügyködik, kereskedik’, lásd NEGOTIUM
negociátor † G ker közvetítő, alkusz
lat negotiator ‘ua.’, lásd NEGOCIÁL
negotium [negócium] † G üzlet, ügylet
G munkálkodás
lat, ‘fáradozás, munka, foglalkozás’, tkp. ‘nem-pihenés’: neg-, nec ‘nem’ | otium ‘nyugalom, béke,
pihenés’
negrid G népr Afrikában őshonos, sötét bőrű, gyapjas hajú, széles ajkú és orrú (embertani fajta)
ném negrid ‘ua.’: sp negro ‘néger, fekete’ lat niger, nigri ‘fekete’ | -id (rasszra utaló toldalék)
Lásd még NÉGER
negritó G népr délkelet-ázsiai sötét bőrű, kis termetű, őshonos emberfajta
ném Negrito sp kics negrito ‘ua.’ negro ‘néger, fekete’, lásd NEGRID
négritude [negritüd] G irod a francia nyelvű afrikai fekete irodalom és kultúra 20. századi
eszmeáramlata, amely kulturális eredetiségének és a fehér kultúrától elütő sajátságainak büszke
vállalását tűzte zászlajára
fr, ‘négerség’ nčgre sp negro lat niger ‘fekete’
Lásd még NÉGER
negrofil G a feketéket kedvelő, ügyüket pártoló (személy)
ang negrophil ‘ua.’: ang, sp negro lat niger ‘fekete’ | gör philó ‘kedvel’
Lásd még NÉGER
negroid G népr a negrid mellett más beütéseket is mutató sötét bőrű (emberfajta)
ném negroid ‘ua.’: sp negro ‘fekete, néger’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘alak, külső’
négus G Abesszínia korábbi uralkodóinak címe
ang, ném negus ‘ua.’ etiópiai amhara nagasa ‘király’
nejlon lásd NYLON
nekro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) halottal kapcsolatos
gör nekrosz ‘holttest’ nekroó ‘megöl’
nekrobiózis G orv a szövetek lassú elhalása
tud lat necrobiosis ‘ua.’: lásd NEKRO- | gör biosz ‘élet’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
nekrofág G áll dögevő
ném nekrophag ‘ua.’: lásd NEKRO- | gör phagó ‘eszik’
nekrofília G orv hullagyalázás, perverz indíttatás holttesttel való közösülésre
tud lat necrophilia ‘ua.’: lásd NEKRO- | gör philó ‘kedvel’
nekrofóbia G orv beteges iszonyodás holttesttől
tud lat necrophobia ‘ua.’, lásd NEKRO-, FÓBIA
nekrokausztia G tud halottégetés mint temetési szokás
tud lat necrocaustia ‘ua.’: lásd NEKRO- | gör kausztosz ‘elégetett’ kaió ‘éget’
nekrolátria G vall halottkultusz, a halott ősök isteni tiszteletben részesítése
ang necrolatry ‘ua.’: lásd NEKRO- | gör latreia ‘szolgálat (a szentélyben)’
nekrológ G gyászbeszéd, emlékbeszéd, †sírbeszéd
G az elhunytat méltató írás
ném Nekrolog ‘ua.’, lásd NEKRO-, -LÓGIA
nekromantia G halottidézés, jóslás a megidézett lelkek segítségével
ném Nekromantie ‘ua.’: lásd NEKRO- | gör manteia ‘jóslat’
nekropolisz G rég nagy kiterjedésű ókori temető
tud lat necropolis ‘ua.’: lásd NEKRO- | gör polisz ‘város’
nekropszia G orv boncolás, hullaszemle, hullavizsgálat
tud lat necropsia ‘ua.’: gör nekrosz ‘holttest’ nekroó ‘megöl’ | opszisz ‘látás, szem, tekintet’
nekrotikus G orv üszkös, elüszkösödött, elhalt
tud lat necroticus gör nekrótikosz ‘ua.’, lásd NEKRÓZIS
nekrotómia G orv elhalt csont(rész) eltávolítása
G orv boncolás
tud lat necrotomia ‘ua.’: nekrosz ‘holttest’ | tomosz ‘metszés’ temnó ‘vág’
nekrózis G orv üszkösödés, elhalás a testszövetekben
tud lat necrosis ‘ua.’ gör nekrószisz ‘megölés, elhalás’ nekroó ‘megöl’
nektár G mit az istenek itala a görög regékben
G nemes bor, ital
G növ édes nedv a virágokban, amelyből a méhek mézet készítenek
G ker rostos gyümölcslé
lat nectar gör nektar ‘az istenek itala’ ?
nektarin G növ kopaszbarack, az őszibarack szőrtelen, sima héjú, édes és aromás levű változata
fr nectarine ‘ua.’ gör nektar, lásd NEKTÁR
nektárium G növ mézfejtő, a nektárt kiválasztó mirigy virágban vagy levélen
tud lat nectarium ‘ua.’, lásd NEKTÁR
nektikus vagy nektonikus G biol a vízben vagy a vízfenéken úszva élő (lény)
ném nektiscn, nektonisch ‘ua.’, lásd NEKTON
nekton G biol az önerőből úszó vízi élőlények összefoglaló megjelölése (szembeállítva a lebegő
planktonnal)
ném Nekton ‘ua.’ gör néktosz ‘úszó’ ?
nelson [nelzon] G sport nyakkiemelés, fogás a birkózásban, kétváll kikényszerítése a békaállásban
lévő versenyző fejének leszorításával
egy Nelson nevű amerikai birkózóról
nemato- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) fonallal kapcsolatos
gör néma, nématosz ‘fonal’
nematoblaszt G geol szálas, rostos szövet átalakult kőzetben
ném Nematoblast ‘ua.’: lásd NEMATO- | gör blaszté ‘csíra’
nematocid G orv fonalférgeket irtó szer
tud lat nematocida ‘ua.’: lásd NEMATO- | lat caedere, (ce)cidi ‘megöl’
Nematoidea G áll fonalférgek osztálya
tud lat, ‘ua.’: lásd NEMATO- | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
nemezis G büntető igazság, bosszúálló sors
G bosszú, megtorlás, büntetés
lat Nemesis gör Nemeszisz ‘a büntető igazság istennője’ nemeszaó ‘neheztel, zokon vesz’
neo- G új
G felújított, megújult (stílus, elmélet, mozgalom): neobarokk, neofreudizmus, neonácizmus stb.
gör neosz ‘új’
neoblaszt G biol újcsíra, regenerálódó szövet képződését megindító sejt
tud lat neoblaste ‘ua.’: lásd NEO- | gör blaszté ‘csíra’
neocitózis G orv fiatal sejttípusok megjelenése a vérben
tud lat neocytosis ‘ua.’: lásd NEO- | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’ | -ózis (kóros folyamatra utaló
toldalék)
neodímium G kém a ritkaföldfémek közé tartozó vegyi elem
tud lat neodymium ‘ua.’, ered. neodidymium (mert egy korábban elemnek hitt didymium nevű
anyagból sikerült elkülöníteni egy másik elem társaságában): lásd NEO- | gör didümosz ‘iker,
kettős’ | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
Lásd még PRAZEODÍMIUM
neofita G (fn) újhitű, valamely vallásra újonnan áttért személy
G valamely tan újsütetű, ennek folytán túlbuzgó, türelmetlen híve
G (mn) térítő, türelmetlen, túlbuzgó
ném Neophyt ‘ua.’ gör neophütosz ‘frissen ültetett (növény)’: neósz ‘újonnan’ | phüteuó ‘ültet’
phüó ‘sarjad’
neoformáció G orv újraképződés
 tud lat neoformatio ‘ua.’, lásd NEO-, FORMÁCIÓ

neogén G geol a földtörténeti harmadidőszak fiatalabb része, amely miocénre és pliocénre tagolódik
ném Neogen ‘ua.’
 gör neogenész ‘újszülött’: neosz ‘új’ | genosz ‘születés’
neogenezis G biol újraképződés
tud lat neogenesis ‘ua.’, lásd NEO-, GENEZIS

neokom G geol a krétaidőszak legkoraibb szakasza
tud lat Neocomum ‘ua.’, tkp. a német Neuenburg latin neve: lásd NEO- | gör kómé ‘település’

neolit G (fn) geol újkőkor, csiszoltkő-korszak
G (mn) újkőkori, e korral kapcsolatos
ném Neolith ‘ua.’: lásd NEO- | gör lithosz ‘kő’
neolitikum G geol neolit, újkőkor, csiszoltkő-kor
tud lat neolithicum ‘ua.’, lásd NEOLIT
neológ G (mn) vall a rituális előírásokhoz kevésbé szigorúan ragaszkadó, egyes liturgikus
reformokat elfogadó zsidó vallási irányzattal kapcsolatos
G (fn) vall ennek az irányzatnak híve, képviselője
ném Neolog(e), lásd NEOLÓGUS
neológia G vall vallási újítás, reformizmus
G nyelvt nyelvújítás
ném Neologie ‘ua.’, lásd NEO-, -LÓGIA
neologizmus G nyelvt új nyelvi jelenség (szó, fordulat, nyelvi forma)
ném Neologismus ‘ua.’, lásd NEOLÓGIA
neológus G nyelvt újító, nyelvújító, az új jelenségeket helyeslő nyelvész
magy, ‘ua.’, lásd NEOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
neomorfózis G biol embrionális szerveződési képletek megjelenése kifejlett szervezetben
tud lat neomorphosis ‘ua.’, lásd NEO-, MORFÓZIS
neomycin [neomicin] G biokém a tbc és más betegségek kórokozói ellen hatásos gyógyanyag
tud lat, ‘ua.’: lásd NEO- | gör mükész ‘gomba’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
neon G kém nemesgáz, kémiai elem
G ezzel a gázzal töltött (fénycső)
gör seml, ‘ua.’: neosz ‘új’ | -on (nemesgázokra jellemző toldalék; W. Ramsey angol vegyész
szóleleménye)
neonatális G orv újszülöttkori
tud lat neonatalis ‘ua.’, lásd NEONÁTUS
neonatológia G orv az újszülöttekkel kapcsolatos sajátos orvosi feladatok köre mint gyógyászati
szakág
 tud lat, ‘ua.’: neonatus ‘újszülött’: gör neosz ‘új’ | lat natus ‘született, szülött’ nasci, natus
‘születik’ | lásd -LÓGIA
neonatológus G orv az újszülöttekkel kapcsolatos sajátos feladatokat ellátó szakorvos
 magy, lásd NEONATOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
neonátus G orv újszülött
lat neonatus ‘ua.’: lásd NEO- | natus ‘született’ nasci, natus ‘születik’
neophan [neofán] G opt a napsugarak káros részét kiszűrő optikai üveg
G opt ilyenből készült szemüveglencse
ang Neophan márkanév: lásd NEO- | gör phan (erosz) ‘látható’ phainomai ‘látszik’
neoplaszticizmus G műv Hollandiából kiindult kora 20. századi avantgárd művészeti irányzat,
amely geometriai absztrakción alapult, sávokat és négyszögeket töltött ki tiszta színekkel
lásd NEO-, PLASZTIKUS, -IZMUS
neoplázia G orv új szövet képződése
G orv daganatképződés
tud lat neoplasia ‘ua.’: lásd NEO- | gör plasszó ‘alakít, alakul’
neoplazma G orv új keletkezésű szövet, daganat
tud lat neoplasma ‘ua.’, lásd NEO-, PLAZMA
neoprén G kém műkaucsuk
ném Neopren ‘ua.’, lásd NEO-, PR(OPIL)ÉN

neoténia G biol a nem ivari sejtek fejlődésének elhúzódása átalakulással fejlődő fajoknál, ami
ivarérett, de testileg visszamaradt formát eredményez
ang neoteinia ‘ua.’: lásd NEO- | gör teinó ‘nyúlik, elhúzódik’

nephelopia [nefelópia] G orv ködös látás a szaruhártya elváltozása folytán
tud lat, ‘ua.’: gör nephelé ‘felhő, köd’ | ópsz ‘látás’

nephro- lásd még NEFRO-
nephrolithiasis [nefrolitiázis] G orv vesekőbetegség
tud lat, ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | lásd LITIÁZIS

nephroma [nefróma] G orv vesedaganat
tud lat, ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | -óma (daganatra utaló toldalék)

nephroptosis [nefroptózisz] G orv vesesüllyedés
tud lat, ‘ua.’: gör nephrosz ‘vese’ | ptószisz ‘esés’
 (pi)ptó ‘esik’
nepman G tört nyerészkedő kereskedő, vállalkozó a Szovjetunióban az 1920-as években
or, ‘ua.’: röv NEP
 N(ovaja) E (konomicseszkaja) P(olitjika) ‘új gazdaságpolitika’ | ang man
‘ember’
nepotizmus G pol rokonok és családtagok protekciós támogatása közéleti tisztségek, állások
betöltésében
G tört középkori pápák gyakorlata, hogy közeli rokonaikat főpapi állásokba nevezték ki
újlat nepotismus ‘ua.’: nepos, nepotis ‘unokaöcs, testvér fia’| lásd -IZMUS
nepper G biz csaló, üzér, üzleti felhajtó
ném, ‘ua.’ ném argó, jidd neppen ‘szélhámoskodik’ héb na’ap ‘paráználkodik’
neptunium G kém az első mesterséges radioaktív elem
tud lat Neptunium ‘ua.’: a Neptunusz bolygóról (amely az Uránusz után következik, ahogy a ~ az
urán után a periódusos rendszerben) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék), lásd még NEPTUNIZMUS
neptunizmus G geol túlhaladott földtani elmélet, mely szerint minden kőzet tengeri üledékként
keletkezett
tud lat Neptunismus ‘ua.’: Neptunus római tengeristenség nevéből | lásd -IZMUS
ne quid nimis [né kvid nimisz] G mindent módjával, tkp. semmit sem túlsággal
lat, ‘ua.’: ne ‘nem, ne’ | quid ‘(vala)mit’ | nimis ‘nagyon, szerfelett’
nerc G áll vidramenyét, nyérc
G ennek szőrméjéből készült (értékes bunda)
ném Nerz ‘ua.’ szláv (szorb norc, ukrán norica)
néreida vagy néreisz G mit tengeri nimfa, jóságos és segítő tengeristennő, Néreusz öreg tengeri
istenség ötven lányának egyike
ném Nereide ‘ua.’ gör Néreisz, Néreidosz ‘Néreusz lánya’
neritikus G geol a partmenti sekély tengeri övezet jelzője
ang neritic ‘ua.’ gör néritész ‘tengeri csigafajta’ Néreusz tengeristen nevéről
nervatúra G biol levél vagy rovarszárny erezete
tud lat nervatura ‘ua.’ nervus ‘húr, ín, szál’
nervizmus G orv a központi idegrendszert a szervezet legfontosabb irányítójának, az élőlény és a
környezet összehangolójának tekintő szemlélet
tud lat nervismus ‘ua.’: lat nervus ‘ideg’, ered. ‘íj húrja’ | lásd -IZMUS
nervozitás G orv idegesség, ideggyengeség
tud lat nervositas ‘ua.’, lásd NERVÓZUS
nervózus G orv ideges, ingerlékeny
tud lat nervosus ‘ua.’ újk lat nervus ‘ideg’, ered. ‘ín, húr’
nervus rerum [nervusz rérum] G a dolgok mozgatója, azaz a pénz
lat, ‘ua.’: nervus ‘az íj húrja (ami a nyilat mozgásba hozza)’ | res ‘dolog’
nescafé [neszkafé] G vízben azonnal oldódó kávékivonat
 márkanév: Nes(tlé) (a gyártó cég) | fr café ‘kávé’
 ar kahva ‘ua.’ Kaffa, abesszíniai
tartomány, a kávé eredeti termőhelye
neszesszer G kis utazótáska testápoló szerek s apró használati tárgyak számára
fr nécessaire (de toilette) ‘toalett-táska’, tkp. ’tisztálkodási szükséglet’ lat necessarius
‘szükséges’, lásd NECESSZITÁS
nesztor G valamely testület legidősebb tagja, bölcs és megbecsült örege
Nesztór püloszi király nevéből, aki a Tróját vívó vezérek tanácsában a legidősebb és legbölcsebb
volt
nesztoriánus G (fn) vall ókori keleti keresztény eretnekség, amely elvetette Mária
istenanyaságának tanát
G vall e szektával kapcsolatos
G (fn) e tan híve
Nesztoriosz 5. századi konstantinápolyi pátriárka nevéről, aki e tant meghirdette
netikett G inf a világháló illemtana
ang, lásd (INTER)NET, (ET)IKETT
nett G biz csinos, tiszta, takaros, ápolt
G ízléses (öltözet)
ném, ‘csinos, szeretetreméltó’ fr net ’tiszta’ lat nitidus ‘fényes, sima, takaros’ nitere
‘fénylik, jövedelmez’
Lásd még NETTÓ
nettó G (mn) ker tiszta, tényleges, megmaradó, fennmaradó (súly, ár, jövedelem, kereset)
G (hat) tisztán, a levonások után: nettó hatvanezret keres
ném, ol netto ‘ua.’ lat nitidus ‘fényes, sima, takaros’ nitere ‘fénylik, jövedelmez’
Lásd még NETT
network G szoc a társadalmi kapcsolatok hálózata
ang, ‘hálózat’, tkp. ‘hálómű’: net ‘háló’ | work ‘munka, mű’
neuma G zene a kora középkori hangjegyírás eleme, amely csak a dallam irányát mutatta az
énekeseknek, a hangközök s a hangmagasság jelölése nélkül
ol, lat, ‘ua.’ gör neuma ‘intés, bólintás’
neuralgia G orv idegfájdalom, idegzsába
tud lat, ‘ua.’: lásd NEURON | gör algeó ‘fájlal’
neuralgikus G orv idegfájdalommal kapcsolatos, akként jelentkező
G átv érzékeny (pont), fájdalmat vagy indulatokat kiváltó (téma)
tud lat neuralgicus ‘ua.’, lásd NEURALGIA
neurális G biol idegi, idegekkel kapcsolatos, ideg-
tud lat neuralis ‘ua.’, lásd NEURON
neuraszténia G orv ideggyengeség, idegkimerültség
tud lat neurasthenia ‘ua.’: lásd NEURON | gör aszthenosz ‘erőtlen’, lásd ASZTÉNIA
neurilemma G anat az idegrostokat borító hártya
tud lat, ‘ua.’: lásd NEURON | lemma ‘héj, bőr, tok’
neuritisz G orv ideggyulladás
tud lat neuritis ‘ua.’: lásd NEURON | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
neuro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) az idegekkel vagy az idegrendszerrel
kapcsolatos
gör neuron ‘ideg’, ered. ‘íj húrja’
neuroaktív G biol az idegrendszerre ható, az idegszöveteket ingerlő
lásd NEURO-, AKTÍV
neurobiológia G biol az idegrendszer felépítését és működését vizsgáló résztudomány
lásd NEURO-, BIOLÓGIA
neuroblaszt G anat a velőállományban keletkező, idővel idegsejtté alakuló fiatal sejt
lásd NEURO- | gör blaszté ‘csíra’
neurocita G anat idegsejt
 tud lat neurocyta ‘ua.’: lásd NEURO- | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’

neurodermatitisz G orv idegrendszeri eredetű, gyulladásos bőrelváltozás
tud lat neurodermatitis ‘ua.’, lásd NEURO-, DERMATITISZ

neuroendokrinológia G orv az idegrendszerrel szoros kapcsolatban álló belső elválasztású
mirigyeket kutató résztudomány
lásd NEURO-, ENDOKRINOLÓGIA

neurofarmakológia G orv a gyógyszerek idegrendszeri hatását vizsgáló résztudomány
lásd NEURO-, FARMAKOLÓGIA

neurofibrillum G anat az idegsejtek fonal alakú eleme
lásd NEURO-, FIBRILLUM

neurofiziológia G orv idegélettan
tud lat neurophysiologia ‘ua.’, lásd NEURO-, FIZIOLÓGIA

neurogén G orv idegi eredetű
ném neurogen ‘ua.’, lásd NEURO-, -GÉN

neuroglia G anat a központi idegrendszer támasztószövete
lásd NEURO- | gör glia ‘enyv’

neurohormon G orv az idegrendszer működését befolyásoló hormon
lásd NEURO-, HORMON

neurokirurgia G orv idegsebészet
lásd NEURO-, KIRURGIA

neurokémia G orv az idegrendszerben zajló kémiai folyamatokat vizsgáló tudományterület
lásd NEURO-, KÉMIA

neuroleptikum G orv az idegrendszer egészére ható erős nyugtatószer
tud lat neurolepticum ‘ua.’: lásd NEURO- | gör léptikosz ‘megragadó’
 lambanó ‘megragad’
neurolingvisztika G orv, nyelvt a beszédzavarok és az agyi elváltozások összefüggését vizsgáló
határtudomány
lásd NEURO-, LINGVISZTIKA

neurológia G orv ideggyógyászat
tud lat neurologia ‘ua.’, lásd NEURO-, -LÓGIA

neurológus G orv ideggyógyász, idegorvos
ném Neurologe ‘ua.’, lásd NEUROLÓGIA

neuróma G orv velőtlen hüvelyű idegrostokból és kötőszövetből álló daganat
tud lat, ‘ua.’: lásd NEURON | -óma (daganatra utaló toldalék)

neuron G anat idegsejt, annak szála és nyúlványai
tud lat, ‘ua.’
 gör neuron ‘íj húrja’
neuropata G orv idegbeteg
ném Neuropath ‘ua.’, lásd NEUROPÁTIA

neuropátia G orv idegbántalom, ideggyengeség
tud lat neuropathia ‘ua.’: lásd NEURON | gör pathosz ‘szenvedés, betegség’
 paszkhó ‘szenved’
neuropatológia G orv idegkórtan
tud lat neuropathologia ‘ua.’, lásd NEURO-, PATOLÓGIA

neurophthisis [neuroftizisz] G orv idegszövet-sorvadás
tud lat, ‘ua.’: lásd NEURO- | gör phthiszisz ‘sorvadás’
 phthinó ‘fogy, eltűnik’
neurophysiologia lásd NEUROFIZIOLÓGIA
neuroplasztika G orv idegátültetés
tud lat neuroplastica ‘ua.’, lásd NEURO-, PLASZTIKA

neuropszichiátria G orv ideg- és elmegyógyászat
lásd NEURO-, PSZICHIÁTRIA

neuropszichológia G orv a lelki jelenségek és az idegrendszeri működés összefüggéseivel
foglalkozó résztudomány
lásd NEURO-, PSZICHOLÓGIA

neuropszichopatológia G orv ideg- és elmekórtan
tud lat neuropsychopathologia ‘ua.’, lásd NEURO-, PSZICHOPATOLÓGIA

neuropyra [neuropira] G orv idegláz
tud lat, ‘ua.’: lásd NEURO- | gör pür ‘tűz, láz’

neurosis lásd NEURÓZIS
neuroszekréció G biol az idegsejtek egy részének hormontermelő tevékenysége az állatvilágban
lásd NEURO-, SZEKRÉCIÓ

neurotikus G orv neurózisban szenvedő, idegbeteg
G orv idegbetegséggel kapcsolatos
tud lat neuroticus ‘ua.’, lásd NEURÓZIS
neurotómia G orv ideg műtéti átmetszése
tud lat, ‘ua.’, lásd NEURON | tomé ‘metszés’ temnó ‘vág’
neurotoxin G orv idegméreg
tud lat, ‘ua.’, lásd NEURON, TOXIN
neurotranszmisszió G biol ingerületvezetés az idegsejtek között
lásd NEURO-, TRANSZMISSZIÓ
neurotranszmitter G biokém az ingerületet az idegsejtek között közvetítő vegyület
lásd NEURO-, TRANSZMITTER
neurózis G orv testi és lelki zavarokban megnyilvánuló idegbetegség
tud lat neurosis ‘ua.’: lásd NEURO- | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
neusilber [najzilber] G koh újezüst, réz, cink és nikkel ezüstfényű ötvözete
ném Neusilber ‘ua.’: neu ‘új’ | Silber ‘ezüst’
neuszton G biol a vizek felső rétegeiben élő mikroszkopikus élőlények összessége
gör neusztosz ‘úszni tudó’ neó ‘úszik’ (a plankton mintájára)
neutrális G semleges, pártatlan, elkötelezetlen
kk lat neutralis ‘ua.’, lásd NEUTRUM
neutralista G pol a neutralizmus híve
ang, ném neutralist ‘ua.’, lásd NEUTRALIZMUS
neutralitás G semlegesség, pártatlanság
kk lat neutralitas ‘ua.’, lásd NEUTRÁLIS
neutralizáció G pol semlegessé nyilvánítás
G kém közömbösítés
G semlegesítés, hatástalanítás
tud lat neutralisatio ‘ua.’, lásd NEUTRALIZÁL
neutralizál G semlegesít
G kém közömbösít
G pol semlegessé nyilvánít
ném neutralisieren fr neutraliser ‘ua.’, lásd NEUTRÁLIS
neutralizmus G pol semlegesség, (katonai, politikai) el nem kötelezettség
ném Neutralismus ‘ua.’, lásd NEUTRÁLIS, -IZMUS
neutrínó G fiz elektromosan semleges, igen kis tömegű elemi részecske
ol kics neutrino ‘ua.’ neutron, lásd ott
neutron G fiz elektromosan semleges, nehéz elemi részecske
ang neutron ‘ua.’: lásd NEUTR(ÁLIS) | -on (elemi részecskékre utaló toldalék; Rurherford angol
fizikus névadása)
neutrondiffrakció G műsz anyagszerkezet vizsgálata rásugárzott neutronsugár-nyaláb szóródása
alapján
lásd NEUTRON, DIFFRAKCIÓ
neutronfizika G fiz a neutronok és más anyagok kölcsönhatásával foglalkozó fizikai résztudomány
lásd NEUTRON, FIZIKA
neutroszféra G met a föld felszíne és az ionoszféra között elhelyezkedő légköri övezet, amelyben
az atomok túlnyomó része semleges, azaz ionizálatlan állapotban van
lásd NEUTRUM, SZFÉRA
neutrum G nyelvt semleges nem
 lat (genus) neutrum ‘semleges (nem)’
 neuter, neutra, neutrum ‘semleges’, tkp. ‘egyik sem a
kettő közül’: ne ‘nem’ | uter, utra utrum ‘(vala)melyik a kettő közül’
new look [njú luk] G div könnyedebb és elegánsabb irányzat a női divatban a második világháború
után
 ang, ‘új megjelenés’: new ‘új’ | look ‘megjelenés, kinézés, nézet’, ill. ‘néz’
newton [njúton] G fiz az erő mértékegysége az SI-rendszerben
 Isaac Newton angol fizikus nevéből
nexus G kapcsolat
G (társasági, üzleti, politikai) összeköttetés
 lat, ‘összefűzés, összefonódás’ nectere, nexum ‘köt, összekapcsol’
niacin G kém nikotinsav, B vitamin
 terméknév: lásd NI(KOTIN) | lat ac(idum) ‘sav’, lásd ACIDITÁS | -in (vegyületre utaló toldalék)
niche [nis] G ép fülke, falmélyedés, ablakmélyedés
G ép szoborfülke
 fr, ol nicchia ‘ua.’ lat nitulus ‘tengeri kagyló’
nidáció G orv a megtermékenyült petesejt beágyazódása a méh nyálkahártyájába
 tud lat nidatio ‘ua.’, tkp. ‘befészkelés’ késő lat nidare, nidatum ‘fészkel’ nidus ‘fészek’
niello G műv ötvösművészeti eljárás, arany- vagy ezüstlemezbe vésett ábra mélyedéseinek kitöltése
fekete masszával
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘fekete’ lat kics nigellus ‘feketés, feketécske’ niger ‘fekete’
Lásd még NÉGER
nielsbohrium [nilszbórium] G kém mesterséges radioaktív transzurán elem
 tud lat, ‘ua.’: Niels Bohr dán fizikus nevéből | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
nie pozwalam [nje pozvalam] G tört lengyel nemes képviselők vétója a nemzetgyűlésben 1791 előtt
 lengy, ‘nem engedem’: nie ‘nem’ | pozwalać ‘engedélyez’
nife G geol a Föld legbelső, izzó magja, amely feltehetőleg nikkelből és vasból áll
 Ni | Fe a két elem vegyjele ni(ckelium), fe(rrum)
nigger G a feketék megvető megnevezése az Egyesült Államokban
 ang fr nčgre ‘ua.’, lásd NÉGER
night club [nájtklab] G éjszakai mulató
 ang, ‘éjjeli klub’: night ‘éjszaka’ | lásd KLUB
nihil vagy nil G semmi, a semmi
 lat nihil, ered. nihilum ‘semmi’, tkp. ‘egy hajszál sem’: ni ‘sem’ | hilum ‘hajszál, rost’
nihilista G a nihilizmust valló személy
 ném Nihilist ‘ua.’, lásd NIHILIZMUS
nihilizmus G a létezés értelmetlenségét, az erkölcsök és törekvések hiábavalóságát hirdető,
kiábrándult felfogás
G tört a feudális eszmevilágot mindenestől elutasító szellemi mozgalom a 19. századi
Oroszországban
 ném Nihilismus fr nihilisme ‘ua.’, lásd NIHIL, -IZMUS
nihil obstat [nihil obsztat] G vall a katolikus egyházi cenzúra nyomtatási engedélye egyházi
kiadványon
 lat, ‘semmi akadálya’: lásd NIHIL | obstare ‘eléje áll, akadályoz’: ob- ‘szembe’ | stare ‘áll’
nikkel G kém ezüstfehér, nyújtható, korrózióálló fémes elem
 ném Nickel úfn (kupfer)nickel ‘(réz)miki’, azaz Nickel (Nikolaus) manó (középkori
rézbányászok csúfneve egy rézfényű ércre, amelyben utóbb a ~t felfedezték, s amely nekik
‘meddő’ volt, mert rezet nem tartalmazott)
nikkelin G ásv hatszögben kristályosodó nikkelérc, a nikkel arzenidje
 lásd NIKKEL | -in (vegyületre utaló toldalék)
nikol G fiz izlandi pátból készült prizma sarkított fény előállítására
 W. Nicol angol fizikus, a feltaláló nevéből
nikopoia vagy nikopeia G műv bizánci képtípus, párnás trónon ülő Madonna az ölében tartott
kisded Jézussal
gör nn, ‘győzelemszerző’: niké ‘győzelem’ | poieó ‘alkot’

nikotex G ker többé-kevésbé csökkentett nikotintartalmú (dohány, ill. dohányáru)
márkanév: lásd NIKOT(IN) | lat ex ‘ki’

nikotin G kém a dohány erősen mérgező alkaloidja
fr nicotine ‘ua.’: Jean Nicot francia diplomata nevéből (aki a dohányt 1560-ban Amerikából

Franciaországba becsempészte) | -in (vegyületre utaló toldalék)
nikotinista G szenvedélyes dohányos
lásd NIKOTINIZMUS

nikotinizmus G orv dohányzási szenvedély
G orv idült nikotinmérgezés
 tud lat nicotinismus ‘ua.’, lásd NIKOTIN, -IZMUS
nikróm G koh nikkel-króm-vas ötvözet
 lásd NI(KKEL), KRÓM
nikroszil G koh nikkel-króm-szilícium ötvözet
 lásd NI(KKEL), KRÓ(M), SZIL(ÍCIUM)
niksz G biz semmi
 ném nichts ‘ua.’
nil lásd NIHIL
nilota G népr a Nílus felső és középső folyása vidékén élő negrid népek összefoglaló neve
G nyelvt e népek szudáni-guineai nyelveinek csoportneve
 lat Nilota gör Neilotész ‘Nílus-menti’ Neilosz ‘Nílus’
nímand G biz (egy) senki, semmirevaló, jelentéktelen ember
 ném niemand ‘senki’: ni (j)e ‘semmiféle’ | man ‘ember’
nimbosztrátusz G met réteges esőfelhő
 lat nimbus ‘felhő, zápor’ | stratus ‘lerakott, rétegezett’ sternere, stratum ‘szór, terít, kövez’
nimbusz G köztisztelet, közmegbecsülés, hírnév, tekintély
G műv dicsfény, fénykoszorú
G met esőfelhő
 kk lat nimbus ‘dicsfény’ lat, ‘eső zápor’
nimfa G mit a természeti erőket megtestesítő alacsonyabb rendű istennő a görög regékben
G áll rovarbáb
 lat nympha ‘ua.’ gör nümphé, tkp. ‘menyasszony, fiatalasszony’
nimfomán G férfiakért bolonduló, kielégíthetetlen, fehérmájú (nő)
 ném nymphoman ‘ua.’, lásd NIMFOMÁNIA
nimfománia G lél kórosan felfokozott nemi vágy nőkben
 tud lat nymphomania ‘ua.’, lásd NIMFA, MÁNIA (az ókori görög regék sok szerelmi kalandot
tulajdonítottak a nimfáknak)
nimród G szenvedélyes vadász
 Nimród legendás mezopotámiai király a Biblia szerint „nagy vadász vala az Úr előtt”
nindzsa G tört kémkedéssel és orgyilkossággal megbízott alacsony rangú japán szamuráj a
középkorban
G sport e harcosok fegyvertelen és fegyveres technikáját továbbfejlesztő nagytudású harcművész
 jap, ‘lopakodó, kém’ nin ‘lopakodás, láthatatlan maradás’
nindzsucu G tört a középkori nindzsák harci technikája
G sport ennek továbbfejlesztett modern változata
 jap, ‘a láthatatlanság művészete’: nin ‘lopakodás, láthatatlanság’ | dzsucu ‘művészet’
Lásd még DZSIUDZSICU
nióbium G kém szürke, középkemény fémes elem
 tud lat niobium ‘ua.’: Niobé mitikus görög királynéról, Tantalosz lányáról (a ~ot a tantál egyik
ércéből sikerült elsőként elkülöníteni) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
niphablepsia [nifablepszia] G orv hóvakság
tud lat, ‘ua.’: gör nipha ‘hó’ | lásd ABLEPSZIA

nipp G apró porcelán dísztárgy vitrinben
G csecsebecse
 ném Nippes [nip] ‘ua.’ fr nippe(s) ‘ruhadarabka, cicoma, pipere’ (gue)nipe ‘léha nő’ ?
nirvána G vall teljes megsemmisülés, az egyéni lét boldog megszűnése, kiszabadulás a
lélekvándorlás rabságából a budddhista eszmevilágban
 szansz nirvánasz ‘ua.’, tkp. ‘elfújás, kioltás’ nir ‘ki, el’ | váti ‘fúj’
nitrál G kém szénatomhoz kapcsolódó hidrogént nitro-csoporttal helyettesít
 ném nitrieren ‘ua.’, lásd NITRO-
nitrát G kém a salétromsav sója
 lásd NITRO- | -át (savmaradékra utaló toldalék)
nitrémia G orv rendellenesen sok nitrogén a vérben
 tud lat nitraemia ‘ua.’: lásd NITRO- | gör haima ‘vér’
nitrid G kém nitrogén és fém vegyülete
 lásd NITRO- | -id (egyelemű savmaradékra utaló toldalék)
nitridál G koh acél felületét nitrogénnel keményíti, azaz a fém felületén kemény nitrideket hoz létre
 lásd NITRID
nitrifikál G kém (talajbaktérium) az ammóniumot nitritté, majd nitráttá oxidálja, s így a növények
számára hasznosíthatóvá teszi
 ném nitrifizieren ‘ua.’: lásd NITRO- | lat facere ‘csinál’
nitril G kém ciáncsoportban hármas kötésű nitrogént tartalmazó szerves atomcsoport
 ang nitrile ‘ua.’, lásd NITRO-
nitrit G kém a salétromossav sója
 ném Nitrit ‘ua.’: lásd NITRO- | -it (savmaradékra utaló toldalék)
nitro- G kém (előtagként) nitro-csoportot (egy nitrogénatom és két oxigénatom egy vegyértékű
csoportját) tartalmazó (vegyület, készítmény): nitroglicerin, nitrolakk stb.
 gör nitron ‘szóda, salétrom’ sémi (pl. héb nether egyiptomi ntr ‘szóda’), lásd még NÁTRON,
NÁTRIUM
nitro-benzol G kém a legegyszerűbb aromás nitrovegyület, sárgás színű, keserűmandula-szagú
folyadék, sokoldalú vegyipari alapanyag
lásd NITRO-, BENZOL

nitro-cellulóz G kém cellulóz nitrálásával előállított, természetes alapú műanyag
lásd NITRO-, CELLULÓZ

nitrogén G kém a földi légkör négyötödét alkotó színtelen, szagtalan, az élő anyag felépítésében
nagy szerepet játszó elemi gáz
ang, ném nitrogen
 fr nitrogčne ‘ua.’, tkp. ‘salétromot alkotó’: gör nitron ‘szóda, salétrom’ |
lásd -GÉN
nitroglicerin G kém a glicerin salétromsavas észtere, robbanékony folyadék, a dinamit alkotórésze
G orv alkoholos oldatban értágító hatású gyógyszer
 lásd NITRO-, GLICERIN
nitrózus G kém nitrogén-oxidokat tartalmazó, erősen mérgező (gáz bányákban)
 tud lat nitrosus ‘ua.’, lásd NITRO-
nitt G műsz szegecs, csapszeg
 ném Niet ‘ua.’
niváció G geol magas hegyek hófoltjainak eróziós hatása azáltal, hogy hol megolvadnak, hol
megfagynak
 tud lat nivatio ‘ua.’ késő lat nivare ‘havazik’ nix, nivis ‘hó’
Lásd még NIVÔSE
nivellál G egyenget, kiegyenlít (különbségeket)
G egy szintre hoz
G † (vízmértékkel) szintez
 ném nivellieren
 fr niveler ‘szintez, kiegyenlít’ ófr nivel, ered. livel ‘szintező, vízmérték
(ll nl elhasonulással)’ lat kics libella ‘ua.’ libra ‘mérleg’
Lásd még LIBRA
nívó G szint, folyadékszint
G színvonal, minőség
G † szintező, vízmérték
fr niveau ófr nivel, lásd NIVELLÁL
nívós G színvonalas, kiemelkedő, értékes
lásd NÍVÓ
nivôse [nivóz] G tört a francia forradalmi naptár dec 21. és január 20. közötti hónapja
fr, ‘ua.’, tkp. ‘havas’ lat nivosus ‘ua.’ nix, nivis ‘hó’
Lásd még NIVÁCIÓ
nó G szính ősi japán színházi műfaj állandó karakterekkel, férfi színészekkel
jap, ‘ua.’
noa vagy noha G mezőg gyenge minőségű, direkt termő szőlőfajta
G ebből készült, metil-alkoholt is tartalmazó, az egészségre ártalmas bor
ang Noah ‘Noé’ (utalásul a bibliai elbeszélésre, amely szerint Noé vadszőlő borától részegedett le)
nóbel † G előkelő, finom
G nemes lelkű
ném nobel lat nobilis ‘nemes’, lásd NOBILIS
nobélium G kém mesterséges radioaktív elem a transzurán sorból
tud lat nobelium ‘ua.’: Alfred Nobel svéd kémikus nevéből | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
nobile officium † G fizetés nélküli állás vagy tisztség
lat, ‘ua.’, tkp. ‘nemes kötelezettség’, lásd NOBILIS, OFFÍCIUM
nobilis † G nemes, nemeslelkű, lovagias, bőkezű
G előkelő, finom
lat nobilis ‘jeles, nemes’, tkp. ‘felismerhető, ismeretes’ noscere, notum ‘ismer’
nobilitál † G nemessé tesz, nemességre emel
lat nobilitare ‘ua.’, ered. ‘ismertté, híressé tesz’
nobilitás † G nemesség, nemeslelkűség
G a nemesség mint társadalmi osztály
lat nobilitas ‘ua.’, lásd NOBILIS
noch nie dagewesen [nohhní dagevézen] G csodálatos, páratlan, amilyen még nem volt soha
ném, ‘ua.’: noch ‘még’ | nie ‘soha’ | dasein ‘ott van, jelen van’
nocturne [noktürn] G zene zongorára vagy zenekarra írt kisebb, melankolikus lírai zenedarab, ered.
éji dal, szerenád
fr nocturne ‘éjszakai’ lat nocturnus ‘ua.’ nox, noctis ‘éj’
Lásd még NOTTURNO
nodus [nódusz] G orv (aranyeres) csomó
G műv gombszerű kidudorodás a kehely szárán
G növ csomó növényi száron
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘csomó’
noël G zene francia karácsonyi ének
fr, ‘ua.’, ered. ‘karácsony’ lat (dies) natalis ‘születési (nap)’ nasci, natus ‘születik’
noétika G fil ismeretelmélet
ném Noetik ‘ua.’ gör noétikosz ‘megértésre, gondolkodásra képes’ noeó ‘felfog,
gondolkodik’
Lásd még NÚSZ
noisette [noazet] G konyha mogyorókrém
fr kics, ‘ua.’, tkp. ‘mogyoró’ noix lat nux, nucis ‘dió’
nokedli G konyha galuska, csipetke
baj-oszt kics Nockerl ‘ua.’ északném Nock ‘sziklazátony’
noktambulizmus G alvajárás, holdkórosság
tud lat noctambulismus ‘ua.’, lásd NOKTAMBULUS, -IZMUS

noktambulus G orv alvajáró, holdkóros
tud lat noctambulus ‘ua.’: nox, noctis ‘éjszaka’ | ambulare ‘jár’

noktuárium G áll állatkerti helyiség, ahol az éjszakai állatokat természetes környezetükben lehet
megfigyelni
tud lat noctuarium ‘ua.’, ered. ‘éjszakai események és gondolatok feljegyzése’ (a DIÁRIUM

mintájára) nox, noctis ‘éjszaka’
noktúria G orv bőséges éjszakai vizelés
tud lat nocturia ‘ua.’: nox, noctis ‘éjszaka’ | gör ureó ‘vizel’

noktürn lásd NOCTURNE
nolens volens [nolensz volensz] G akarva, akaratlan, kénytelen-kelletlen, tetszik, nem tetszik
lat, ‘ua.’: nolle, tkp. no(n ve)lle ‘nem akar’ | velle ‘akar’

nomád G (mn) állattenyésztő, lakhelyét állandóan változtató (nép, népcsoport)
G ilyen életmódra jellemző
G vándorló, költöző, barangoló
G (fn) pusztalakó, sátorlakó
lat nomades ‘vándorló pásztorok’ gör nomasz, nomadosz ‘legelőről legelőre kóborló’ nomé
‘legelő’, tkp. ‘juttatott föld’ nemó ‘feloszt, juttat, (juttatott földön) legeltet’
Lásd még NOMOSZ
nomadizál G (nép) nomád életmódot folytat
ném nomadisieren fr nomadiser ‘ua.’, lásd NOMÁD
nomadizmus G gazd legelőváltó állattartásra épülő összetett gazdálkodási rendszer
ang nomadismus ‘ua.’, lásd NOMÁD, -IZMUS
no man’s land [nómenzlend] G senkiföldje
ang, ‘ua.’: no (tagadó névmás) | man ‘ember, férfi’ | land ‘föld, szárazföld, ország’
nome de plume [nomdö plüm] G irod írói (ál)név
fr, ‘ua.’, tkp. ‘tollnév’: nome lat nomen ‘név’ | plume lat pluma ‘toll’
nomen gentile G tört nemzetségnév, a három elemű ókori római név középső eleme, pl. (Caius)
Iulius (Caesar)
lat, ‘ua.’: nomen ‘név’ | gentilis ‘nemzetséghez tartozó’ | lásd GENS
nómenklatúra G tud szakszókincs
G tud elnevezési rendszer, †nevezéktan
G tud egy tudományág szakszavainak, szakmai kifejezéseinek összessége
G pol (a pártállami időkben) a párt- és államapparátus vezető rétege
G névmutató, szakszójegyzék
lat nomenclatura ‘névjegyzék’ nomenclator ‘névkiáltó’, (ókori római rabszolga, aki hivatalra
pályázó urának megnevezte a polgárokat, akikkel szavazatgyűjtő útján találkozott): nomen ‘név’ |
calare ‘kiált, szólít’
Lásd még KALENDÁRIUM
nomenverbum G nyelvt igenévszó, olyan szó, amely azonos alakban ige is, névszó is: pl. les, nyom,
vész
lat nomen ‘név’ | verbum ‘szó, ige’
nomináció G megnevezés, elnevezés
G kinevezés, jelölés
lat nominatio ‘ua.’, lásd NOMINATIVUS
nominál- G névleges (pl. bér)
ném nominal ‘ua.’, lásd NOMINÁLIS
nominális G névleges
G nyelvt névszói
tud lat nominalis ‘ua.’ nomen, nominis ‘név’ noscere ‘ismer’
nominalista G (fn) fil a nominalizmus híve
G (mn) e felfogással kapcsolatos
ném Nominalist, nominalistisch ‘ua.’
nominaliter † G névleg, név szerint
lat, ‘ua.’, lásd NOMINÁLIS
nominalizmus G fil (a skolasztikus filozófiában) az a felfogás, hogy az általános fogalmak puszta
nevek, a valóságban csak egyedi dolgok léteznek egyedi tulajdonságaikkal (ellentéte a
REALIZMUS)
tud lat nominalismus ‘ua.’, lásd NOMINÁLIS
nominatim † G név szerint, névleg
lat, ‘ua.’, lásd NOMINATIVUS
nominativus [nominatívusz] G nyelvt alanyeset
tud lat (casus) nominativus ‘megnevező (eset)’ nominare, nominatum ‘megnevez’ nomen,
nominis ‘név’ noscere ‘ismer’
nomino-verbális G nyelvt igenévszói
tud lat, ‘ua.’, lásd NOMENVERBUM
nomogenezis G biol olyan elmélet, amely szerint az élővilág fejlődését külső és belső okok által
irányított fizikai és kémiai törvényszerűségek szabják meg
gör nomosz ‘törvény’ | lásd GENEZIS
nomográfia G mat nomogramok készítése, ennek módszere
ném Nomographie ‘ua.’: gör nomosz ‘szám, törvény’ | lásd -GRÁFIA
nomogram G mat két vagy több, egymással függvénykapcsolatban lévő mennyiség összefüggését
grafikusan ábrázoló számítási segédeszköz
ném Nomogramm ‘ua.’, lásd NOMOGRÁFIA
nomosz G tud, jog törvény
G tört közigazgatási kerület a hellenisztikus Egyiptomban
G megye a mai Görögországban
gör ‘törvény, rendelkezés, szokás’ nemó ‘feloszt, igazgat, rendelkezik’
Lásd még NOMÁD, NUMIZMATIKA
nomotetikus G törvényszerű
tud lat nomotheticus ‘ua.’ gör nomothetikosz ‘a törvényhozással kapcsolatos’ nomotheteó
‘törvényt hoz’: nomosz ‘törvény’ | (ti)thémi ‘helyez, feltesz’
non- G (összetételek előtagjaként) nem-, pl. nonkonformizmus, nonlineáris, nonprofit stb.
lat non ‘nem’ (de fenti funkciójában az angol is használja)
nóna G tört a nap kilencedik órája (du 3) az ókorban
G zene kilencedik fok (zenei skálán)
G vall szerzetesek zsolozsmájának déli imaórája
G tört kilenced mint a jobbágyokat terhelő adó
lat nona (hora) ‘kilencedik (óra)’ nonus ‘kilencedik’ novem ‘kilenc’
nonchalance lásd NONSALANSZ
nonett G zene kilenc szólóhangra vagy hangszerre írt zenemű
G ilyet előadó együttes
fr nonette ol kics nonetto ‘ua.’ nono ‘kilencedik’, lásd NÓNA
nóniusz1 G műsz mérőműszer segédskálája, amelyről a mértékek tizedrész értékeit lehet leolvasni
G műsz ilyen mércével ellátott műszer
lat Nonius, ered. (Pedro) Nunes portugál matematikus nevéből
nóniusz2 G áll főleg mezőgazdasági munkára kitenyésztett, angol félvér jellegű magyar lófajta
Nonius Senior angol tenyészménről, amely 1815-ben hadizsákmányként került a mezőhegyesi
méntelepre
nonokklúzió G orv nyílt harapás, a két fogsor rágófelszínének hiányos érintkezése
tud lat nonocclusio ‘ua.’: non ‘nem’ | lásd OKKLÚZIÓ
nonkonformista G (fn) vall azok megjelölése, akik az anglikán egyház 1662-ben kötelezőnek
nyilvánított nézeteit elutasították, és valamely szabadegyházhoz csatlakoztak
G a fennálló társadalmi szabályokat vagy az uralkodó nézeteket elutasító személy
G (mn) elvtelen alkalmazkodásra nem hajlandó, saját normáihoz ragaszkodó
ang nonconformist ‘ua.’, lásd NONKONFORMIZMUS
nonkonformizmus G vall az anglikán egyház 1662-ben kötelezőnek nyilvánított nézeteinek
elutasítása Angliában
G a fennálló rendbe való beilleszkedés következetes elutasítása
ang nonconformism ‘ua.’, lásd NON-, KONFORMIZMUS
nonlinearitás G mat olyan kapcsolat változó mennyiségek között, amelyben egyikük változása nem
arányosan követi a másikét
lásd NON-, LINEARITÁS
nonóda G inf kilenc elektródos elektroncső
ang nonode ‘ua.’: lat nonus ‘kilencedik’ | gör hodosz ‘út’
nonpareille [nomparej] G nyomd hatpontos, nagyon apró betűkből álló (szedés)
fr, ‘ua.’, tkp. ‘hasonlíthatatlan’: non ‘nem’ | pareille ‘hasonló’ késő lat kics paricillus ‘ua.’
par ‘pár, egyenlő’
nonprofit G közg közérdekű feladatot ellátó, nyereség szerzésében nem érdekelt (gazdálkodó
szervezet, pl. közalapítvány, közhasznú társaság stb.)
ang, ‘ua.’, lásd NON-, PROFIT
nonsalansz G könnyed nemtörődömség, hanyag fesztelenség
fr nonchalance ‘ua.’, tkp. ‘nem-hevülés’: non ‘nem’ | chaleur ‘hév’ lat calor ‘hő’ calere
‘melegnek lenni’
nonstop G (mn) ker éjjel-nappali, folytonos, a nap huszonnégy órájában nyitva tartó (üzlet)
G (hat) éjjel-nappal, folyamatosan, szünet nélkül, megállás nélkül
ang, ‘ua.’: non ‘nem’ | lásd STOP
nonszensz G értelmetlenség, képtelenség, lehetetlenség
G irod képtelenségek halmozása által mulattató (írásmű)
ang nonsense ‘ua.’: non- ‘nem’ | sense ‘értelem’ fr sens ‘ua.’ lat sensus ‘érzék, érzéklet,
értelem’ sentire, sensum ‘érez’
Lásd még SZENZOR
non-valeur [nonvalőr] † G ker értékét vesztett, eladhatatlan áru
ang, ‘ua.’, lásd NON-, VALŐR
noológia G fil az anyagi világtól függetlennek tekintett tiszta szellem sajátságait vizsgáló bölcseleti
tan
gör noosz ‘ész, értelem, szellem’ | lásd -LÓGIA
Lásd még NÚSZ
nooszféra G tud a bioszféra jelenlegi állapota az emberi tevékenység nyomaival
gör noosz ‘ész, értelem, szellem’ noeó ‘elgondol’ | lásd SZFÉRA
Lásd még NÚSZ
nopp G text apró csomó a szálon vagy a szövetben
ném Noppe ‘ua.’
nordikus G tud északi (emberfajta)
tud lat nordicus germán (ném, skand) nord ‘észak’
nória G folyóvíz mellett használt vízemelő kerék
sp noria ‘ua.’ ar naura ‘horkoló’ (a szerkezet nyikorgására utal)
norma G szabály, előírás
G egy gyártási művelet elvégzésére előírt munkaidő
G (felhasznált anyagban) megkövetelt, ill. megengedett mennyiség
G elvárás, követelmény
G erkölcsi, viselkedésbeli szabály
G szokott mérték, szabvány
G nyomd ívjelző nyomtatott könyvben minden ív első lapján a szedéstükör alatt
lat norma ‘szögmérték, zsinórmérték, szabvány’ ?
normál G szokványos, szabványos, hagyományos
ang, ném normal ‘ua.’, lásd NORMÁLIS

normális G (mn) szabályos, szabványos, előírásos, átlagos
G épeszű, épelméjű, józan, beszámítható
G (fn) mat síkgörbe esetén az érintőre, görbe felület esetén az érintősíkra az érintési pontban emelt
merőleges vonal
lat normalis ‘a mértéknek megfelelő’, lásd NORMA
normalitás G szabályszerűség, egészség, ép értelem
lat normalitas ‘ua.’, lásd NORMÁLIS
normalizáció G szabványosítás
G a rendes állapot visszaállítása
ném Normalisation ‘ua.’, lásd NORMALIZÁL
normalizál G szabványosít, egységesít
G rendez, eredeti állapotába visszaállít, helyreállít
ném normalisieren fr normaliser ‘ua.’, lásd NORMÁLIS
normáltranszverzális G mat két kitérő egyenest metsző, mindkettőre merőleges egyenes, azaz a
kitérők távolsága
lásd NORMÁL, TRANSZVERZÁLIS
normann G viking, kora középkori skandináv (a mai dánok és norvégok őse)
kk lat Normannus ‘ua.’ ódán norrmand ‘északi ember’: norr, nord ‘észak’ | mand ‘ember, férfi’
normatív G irányadó, szabályozó, meghatározó, mértékül szolgáló
G közg a gazdasági jelenségeket és folyamatokat nem csupán leíró, hanem egyszersmind értékelő
(közgazdaságtan)
ném normativ ‘ua.’, lásd NORMA
normatívum G rendszabály, zsinórmérték
ném Normative ‘ua.’, lásd NORMATÍV
normoblaszt G biol átlagos méretű vörösvérsejt
tud lat normoblast ‘ua.’: lat norma ‘szabály’ | gör blaszté ‘csíra’
normocyta [normocita] G orv egészséges vörösvérsejt
tud lat, ‘ua.’: lat norma ‘szabály’ | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’
normotópia G orv szerv szabályos elhelyezkedése
tud lat, ‘ua.’: lat norma ‘szabály’ | gör toposz ‘hely’
Norna G mit az északi germán hitregék három sosrsistennőjének egyike, a Moirák és Párkák
megfelelője
óskand norn ‘ua.’
noso- lásd NOZO-
nost- lásd még NOSZT-
nostro [nosztró] G ker pénzintézetnek a saját értékpapírjáról vezetett számlája
ol, ‘a miénk’ lat noster ‘ua.’
nosztalgia G honvágy
G vágyódás régebbi idők, elmúlt dolgok után
G elvágyás, sóvárgás, epekedés
fr nostalgie ‘ua.’: gör nosztosz ‘visszatérés, hazatérés’ | algeó ‘fájdalmat érez’
nosztalgikus G elvágyódó, visszavágyó, a visszahozhatatlan után sóvárgó
fr nostalgique ‘ua.’, lásd NOSZTALGIA
nosztrifikáció G idegenben szerzett diploma honosítása, elismerése
ném Nostrifikation ‘ua.’, lásd NOSZTRIFIKÁL
nosztrifikál G honosít, elismer, elfogad (más országban szerzett diplomát)
ném nostrifizieren ‘ua.’: lat noster, nostri ‘a miénk’ | facere ‘tesz valamivé’
nota bene G megjegyzendő (közbevetett megjegyzés előtt)
lat, tkp. ‘jól jegyezd meg’: notare ‘feljegyez, megjegyez’ | bene ‘jól’ bonus ‘jó’
notábilis G jelentős, figyelemre méltó (dolog), előkelő (személy)
 lat, ‘nevezetes, emlékezetes, feltűnő’
 notare ‘feljegyez’ noscere, notum ‘megismer,
megjegyez’
notabilitás G előkelőség, fontos (közéleti) személyiség
hazai lat notabilitas ‘ua.’, lásd NOTÁBILIS
notáció G tud jelölés, jelölési rendszer
G zene hangjegyírás
lat notatio ‘ua.’ notare, notatum ‘feljegyez’, lásd NÓTÁRIUS
nótárius † G jegyző, írnok
késő lat notarius ‘jegyző, írnok’ notare ‘leír, följegyez’ nota ‘jegy, feljegyzés, írásjegy’, kk
lat ‘hangjegy’ noscere, notum ‘megismer, tud’
magy nóta
notebook G számtech kb. könyvnyi méretű, kézben is tartható személyi számítógép
ang, ‘ua.’, ered. ‘jegyzetfüzet’: note ‘jegyzet’ lat nota ‘feljegyzés’ noscere, notum
‘megismer, tud’ | book ‘könyv’
notesz G jegyzetfüzet, zsebfüzet, zsebkönyv
fr vagy ang notes ‘jegyzetek’ (vsz. nálunk forgalomba került füzetek felirata volt) lat nota
‘feljegyzés’ noscere, notum ‘megismer, tud’ (hibás latinos vagy németes olvasat [not] vagy
[nótsz] helyett)
note verbale [not verbál] G dipl szóbeli jegyzék, valójában aláírás nélküli átirat kisebb jelentőségű
ügyben külképviseletek vagy egy képviselet és a külügyminisztérium között
fr, ‘ua.’: note lat nota ‘feljegyzés’ notus ‘ismeretes, híres’ noscere, notum ‘megismer’ |
verbale ‘szóbeli’, lásd VERBÁLIS
notícia † G észrevétel, feljegyzés
hazai lat notitia ‘ua.’, ered. ‘ismertség, ismeret’ notus ‘ismeretes, híres’ noscere, notum
‘megismer’
notifikáció † G közlés, értesítés, tudósítás
kk lat notificatio ‘ua.’, lásd NOTIFIKÁL
notifikál † G közöl, tudat, tudtul ad, értesít
kk lat notificere ‘ua.’ : notus ‘ismeretes, híres’ | facere ‘tesz vmivé’
notorietás † G közismert dolog
G valakinek ismertsége
G pej hírhedtség, rossz hír
lat, ‘ua.’, lásd NOTÓRIUS
notórius G hírhedt
G megrögzött, javíthatatlan
G † közismert, köztudomású
hazai lat notorius ‘közismert, rosszhírű’ késő lat notorius ‘közhírré tevő, közismert’
noscere, notum ‘megismer, megvizsgál’
notturno G zene szerenádszerű, többtételes zenekari mű
G zene lírai hangvételű zongoradarab
ol, ‘éjszakai’ lat nocturnus, lásd NOCTURNE
nougat lásd NUGÁT
nouveau riche [nuvó ris] G újgazdag
fr, ‘ua.’: nouveau ‘új’ lat kics novellus ‘friss, fiatal, nemrégi’ novus ‘új’ | riche ‘gazdag’
germán (pl. ném reich, svéd rik)
nouveau roman [nuvó …] G irod újregény, a hagyományos elbeszélés helyett a tárgyi környezet és
a reflexiók részletes leírásával és nyelvi kísérletekkel foglalkozó modern irányzat a francia
prózában az 1960-as évektől
fr, ‘ua.’: nouveau ‘új’ lat kics novellus ‘friss, fiatal’ novus ‘új’ | lásd ROMÁN3
Lásd még NOVELLA, NÓVUM
nóva G csill újcsillag, hirtelen fellobbant, eredeti fényességének sokezerszeresével sugárzó csillag
lat (stella) nova ‘új (csillag)’ novus ‘új’
nováció † G jog jogügylet megújítása
G ker hitelmegújítás
lat novatio ‘ua.’ novare, novatum ‘megújít’ novus ‘új’
Novascabin gyógysz rühesség elleni készítmény
tud lat, ‘ua.’: novus ‘új’ | lásd SCAB(IES) | -in (vegyületre utaló toldalék)
novecento [novecsentó] G irod, műv a huszadik századi olasz művészet és irodalom egésze
ol, ‘ua.’, tkp. ‘kilencszáz’, vagyis ‘(az ezer) kilencszázas (évek)’: nove lat novem ‘kilenc’ |
cento lat centum ‘száz’
novella G irod elbeszélés, történet, †beszély
ol novella ‘kis hír, újság, mese, elbeszélés’ lat tbsz novella ‘ua.’ kics novellum seml
novum ‘új (dolog)’ novus ‘új’
Lásd még NOUVEAU ROMAN
novellista G irod novellaíró
ném Novellist ‘ua.’, lásd NOVELLA
novellisztikus G irod novellaszerű, kisprózai
ném novellistisch ‘ua.’, lásd NOVELLA
november G az év tizenegyedik hónapja
 lat, ‘ua.’ novem ‘kilenc’ (a régi római naptárban az év márciussal kezdődött)
novícia G vall apácanövendék, próbaidős apáca
lat novicia ‘új szolgálólány a a házban’ novus ‘új’
noviciátus G vall leendő szerzetes vagy apáca próbaideje
lat, ‘ua.’, lásd NOVÍCIUS
novícius G vall szerzetesnövendék, próbaidős szerzetes
kk lat novicius ‘ua.’ ered. ‘új szolga a házban, új jövevény’ novus, ‘új’
novilúnium G csill újhold
tud lat, ‘ua.’: lat novus ‘új’ | luna ‘hold’
novitás † G újdonság, újság
lat novitas ‘ua.’ novus ‘új’
Novokain G gyógysz a kokainhoz hasonló hatású, de szintetikusan előállított érzéstelenítőszer
tud lat novocain ‘ua.’: novus ‘új’ | (co)cain, lásd KOKAIN
Novorin G gyógysz orrcsepp
tud lat novorhin ‘ua.’: novus ‘új’ | gör rhinosz ‘orr’
nóvum G újdonság
lat seml novum ‘új dolog, újság’ novus ‘új’
Lásd még NOUVEAU ROMAN, NOVELLA, NUNCIUS
nozo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) betegséggel kapcsolatos
gör noszosz ‘betegség’ noszeó ‘betegeskedik, szenved’
nozofília G orv kóros vágyakozás betegség után
tud lat nosophilia ‘ua.’: lásd NOZO- | philó ‘kedvel’
nozofóbia G orv betegségtől való kóros rettegés
tud lat nosophobia ‘ua.’, lásd NOZO-, FÓBIA
nozográfia G orv betegség leírása
tud lat nosographia ‘ua.’, lásd NOZO-, -GRÁFIA
nozokomiális G orv kórházi
tud lat nosocomialis ‘ua.’ újgör noszokomio ‘kórház’ gör noszokomeion ‘beteggondozás’:
noszosz ‘betegség’ | komeó ‘gondoz’
nozológia G orv a betegségek tudományos osztályozása
tud lat nosologia ‘ua.’ lásd NOZO-, -LÓGIA
nozoterápia G orv gyógyítás egy másik betegség létrehozásával
tud lat nosotherapia ‘ua.’, lásd NOZO-, TERÁPIA
nubilitás G jog a házasságkötésre érett, ill. jogképes kor
 lat, ‘ua.’
 nubilis ‘felserdült, eladó (lány)’ nubere ‘házasodik, férjhez megy’, ered.
‘nászfátyollal elfedi magát’ nubes ‘felhő, fátyol’
Lásd még NUPTIALIS, NÜANSZ
nubuk G div krómcserzésű, barkaoldalán bársonyosra csiszolt borjúbőr, amely antilopbőrnek hat
ném Nubuk ang nubuk ‘ua.’
nuda veritas [núda veritász] G a meztelen igazság, a pőre való
lat, ‘ua.’: nudus ‘meztelen’ | veritas ‘igazság’ verus ‘igaz, valódi’
nudista G (fn) a nudizmus híve, meztelen fürdőző
G (mn) ilyen célra létesített, erre alkalmas (pl. kemping, strand)
ném Nudist ‘ua.’, lásd NUDIZMUS
nudis verbis [núdisz verbisz] G kereken, nyíltan, kertelés nélkül
lat, ‘ua.’, tkp. ‘pőre szavakkal’: lat nudus ‘meztelen’ | verbum ‘szó’
nuditás G meztelenség
G szemérmetlenség, sikamlósság
lat, ‘ua.’ lat nudus ‘meztelen’
nudizmus G a ruhátlanul fürdőzés és sportolás mozgalma
ném Nudismus ‘ua.’: lat nudus ‘meztelen’ | lásd -IZMUS
nudli G konyha burgonyás lisztből készült, kis hengerekké sodort főtt tészta
ném Nudel ‘ua.’
nugát G konyha őrölt pörkölt mogyoróból vagy dióból kakaóvajjal készült édesség
fr nougat prov nogat ‘ua.’ noga ‘dió’ lat nux, nucis ‘ua.’
Lásd még NOISETTE, NUKLEUSZ
nukleáris G fiz az atommaghasadással kapcsolatos, atom- (fegyver, erőmű, háború stb.)
ang nuclear ‘ua.’, lásd NUKLEUSZ
nukleáz G kém a nukleinsavakat bontó enzim
ang nuclease ‘ua.’: lásd NUKLEUSZ | -áz (enzimet jelölő toldalék)
nuklein G a sejtmag kromoszómáit alkotó bonyolult fehérje
ang nuclein ‘ua.’: lásd NUKLEUSZ | -in (vegyi származékot jelölő toldalék)
nukleoláris G orv a sejtmagvacskákkal kapcsolatos
tud lat nucleolaris ‘ua.’, lásd NUKLEOLUSZ
nukleolusz G orv sejtmagvacska
tud lat kics nucleolus ‘ua.’, lásd NUKLEUSZ
nukleon G fiz magrészecske, a proton és neutron közös neve
ang nucleon ‘ua.’: lásd NUKLEUSZ | -on (elemi részecskék toldaléka, mint proton, neutron stb.)
nukleoszóma G gen fehérjemolekulákból képződött gömbszerű alapegység eukarióta élőlények
kromoszómáiban
tud lat nucleosoma ‘ua.’: lásd NUKLEUSZ | gör szóma ‘test’
nukleotid G gen a nukleozidok foszforsavas észtereinek gyűjtőneve
ang nucleotide ‘ua.’: lásd NUKLEUSZ
nukleozid G gen a nukleinsavakban szereplő bázisok valamelyikének glikozidja
lásd NUKLE(USZ, GLIK)OZID
nukleusz G biol sejtmag
G fiz atommag
G városmag, városközpont
lat nucleus, ered. nuculeus ‘mag’, tkp. ‘dióbél’ kics nucula ‘diócska’ nux, nucis ‘dió’
Lásd még NUGÁT
nulla G semmi
G a semmi jele a tízes számrendszerben
G senkiházi
lat nullus, nulla, nullum ‘semmi(lyen), semmiféle, egy sem’: ne- ‘nem’ | ullus ‘egynémely, valami,
valamennyi’ kics unulus ‘egyecske, valamicske’ unus ‘egy’
nullapotenciál G vill azon pont potenciálja egy elektromos hálózatban, amelyhez a többi pontok
feszültségét viszonyítjuk
lásd NULLA, POTENCIÁL

nulláz G műsz nullára állít (órát, műszert, jelzőt, számlálót)
G vill elektromos berendezést csatlakoztat a földelt nullavezetőhöz, amelyben nem folyik üzemi
áram
lásd NULLA
nullifikáció G jog érvénytelenítés, hatálytalanítás
tud lat nullificatio ‘ua.’, lásd NULLIFIKÁL
nullifikál G jog érvénytelenít, hatálytalanít, semmít, eltöröl
tud lat nullificare ‘ua.’: nullus ‘semmi’ | facere ‘tesz vmivé’
nullipara G orv még soha nem szült nő
tud lat, ‘ua.’: lásd NULLA | parere ‘szül’
nullius res [nulliusz resz] G jog uratlan jószág, jogos tulajdonos nélkül maradt birtok, ingatlan
lat, ‘ua.’: nullus ‘senki’ | res ‘dolog’
nullszéria G műsz tervezett új gyártmány prototípusából készült első, kisebb darabszámú sorozat
lásd NULL(A), SZÉRIA
numen G istenség, isteni erő vagy megnyilvánulás
lat, ‘ua.’, ered. ‘intés, bólintás’ nuere ‘bólint’
numenon G fil a jelenségnek a tapasztalattól és gondolkodástól függetlenül létező, ám
megismerhetetlen lényege
gör seml, ‘ua.’, ered. noeomenon ‘elgondolt dolog’ noeó ‘felfog, elgondol’
Lásd még NÚSZ
numera G szleng (egyszeri) közösülés
G † szám, számjegy
elvonás a régebbi numerát (csinál) ném biz (eine) Nummer (machen) ‘bordélyban közösül’
kifejezésből
numeráció † G számolás, számlálás, számozás
lat numeratio ‘ua.’, lásd NUMERÁL
numerál † G számlál, megszámoz
lat numerare ‘ua.’ numerus ‘szám’
numerale G nyelvt számnév
lat (nomen) numerale ‘ua.’, lásd NUMERUS
numerátor G műsz számozókészülék
G † mat számláló
tud lat numerator ‘számláló’ numerare, numeratum ‘számlál’, lásd NUMERUS
numerikus G techn számjegyes vezérlésű
G mat számbeli, számszerű
ang numeric tud lat numericus ‘ua.’, lásd NUMERUS
numero G szám, sorszám
G (magyar tőszámnév előtt) ilyen és ilyen sorszámú, pl. numeró hat
lat ablativus, ‘(ilyen és ilyen) számmal’ numerus, lásd ott
numerus G szám
G irod, zene ütem, ütemesség
G mérték, ritmus
G mat az a szám, amelynek a logaritmusát kell megállapítani
lat, ‘szám’
numerus clausus [numerusz klauzusz] G zárt szám, megkötött és túl nem léphető létszám
G tört Magyarországon 1920-ban hozott törvény, amely korlátozta az egyetemekre felvehető zsidó
származásúak számát
lat, ‘zárt szám’: lásd NUMERUS | claudere, clausum ‘(le)zár’
Lásd még KLAUZÚRA
numerus currens [numerusz kurrensz] G folyószám, nyilvántartásba vett tételek sorszáma
lásd NUMERUS, KURRENS

numizmatika G tud éremtan, a régi pénzekkel és érmékkel foglalkozó tudományág
ném Numismatik ‘ua.’
 késő lat numisma, numismatis ‘pénzérme, forgalomban lévő pénz’
gör nomiszma ‘szabály, szokás, pénzérme’ nomidzó ‘szokásba hoz, törvényessé tesz’
nomosz ‘szokás, törvény’ nemó ‘feloszt, kormányoz’
Lásd még NOMOSZ
numizmatikus G éremszakértő, a numizmatika tudósa
magy, lásd NUMIZMATIKA (a matematika–matematikus és hasonló szópárok mintájára)
nummulit G áll korong alakú, meszes héjú őskövület, egy eocénkori hatalmas egysejtű váza
ném Nummulit ‘ua.’ lat kics nummulus ‘pénzecske’ nummus ‘pénzérme’ | -it
ásványnévképző
nunatak G földr a jégtakaró fölé emelkedő kopár sarkvidéki sziklacsúcs
eszkimó, ‘ua.’
nunciatúra G dipl a pápai állam (nagy)követsége
lat nuntiatura ‘ua.’ nuntiare, nuntiatum ‘hírül visz, hírül ad’, lásd NUNCIUS
nuncius G a Vatikán követe, diplomáciai képviselője
lat nuntius, ered. noventius ‘követ, hírvivő’ novum ‘újság, hír’ novus ‘új’
Lásd még NÓVUM
nuncsaku G sport japán küzdősportok fegyvere, lánncal vagy szíjjal összeerősített két rövid bot
jap, ‘ua.’
nuptialis [nupciális] † G menyegzői, esküvői
lat, ‘ua.’ tbsz nuptiae ‘menyegző’ nubere ‘férhez megy’, lásd NUBILITÁS
núsz G fil az emberi lélek legmagasabb rendű része, a gondolkodás székhelye, ill. a világot
kormányzó értelem a különféle ókori bölcseleti iskolákban
G fil az isteni szellem kiáradása az újplatonista bölcseletben
gör nusz vagy noosz ‘értelem, szellem’ noeó ‘gondolkodik’
Lásd még NOÉTIKA, NOOLÓGIA, NOOSZFÉRA, NUMENON
nút G műsz horony
ném Nut ‘ua.’
nutáció G csill a Föld forgástengelyének kis mértékű ingadozása
tud lat nutatio ‘ua.’ nutare, nutatum ‘inog, hajlong’
nutria G áll hódpatkány, értékes prémű rágcsáló állat
G a hódpatkány prémje
ném, sp, ‘ua.’ népi lat nutria ‘vidra’ lat lutra ‘vidra’ (lr nr elhasonulás)
nutritív G tápláló
ném nutrutiv ‘ua.’ lat nutrire, nutritum ‘táplál, etet, szoptat’
nutrix G orv szoptatódajka
lat, ‘ua.’ nutrire ‘táplál, szoptat’
nű G nyelvt a görög ábécé 13. betűje, , N, hangértéke n
nüansz G árnyalat, színárnyalat
G árnyalatnyi eltérés, különbség
fr nuance ‘ua.’ nuer ‘árnyalatok szerint osztályoz’ nue ‘felhő’ lat nubes ‘felhő, fátyol’
nubere ‘befed, fátyoloz’
Lásd még NUBILITÁS
nüanszíroz G árnyal, finom részleteket emel ki
G gondosan, finoman kidolgoz
ném nuancieren fr nuancer ‘ua.’, lásd NÜANSZ
nyctalopia [niktalópia] G orv farkasvakság, szürkületi gyengelátás
tud lat, ‘ua.’. tkp. ‘éjjeli vakság’: gör nüx, nüktosz ‘éjjel’ | alaosz ‘vak’ | ópsz, óposz ‘szem’
nylon [nejlon, nájlon] G kém poliamid műanyag
G ebből készült szintetikus fonál, ilyen szállal készült kelme
 ang, márkanév véletlen ötletből (értelmezésére utólag számos találgatás született, pl. hogy nyl

eleme a New York, illetve London városnevek kezdőbetűit tartalmazza, mivel a gyártó du Pont de
Nemours cégnek e két városban voltak központi irodái)
nymphae [nimfé] G növ tündérrózsa, vízirózsa
tud lat tbsz, ‘ua.’, lásd NIMFA
nymphaeum [nimfeum] G mit nimfa lakhelye, temploma (forrás melletti barlang)
G ép szökőkutas, gazdagon díszített szentély ókori római fürdők mellett
lat, ‘ua.’ nympha ‘nimfa’, lásd NIMFA
nynorsk [nűnorsk] G nyelvt újnorvég vagy landsmĺl, az archaikus jellegű északi nyelvjárásokból a
19. században létrehozott nyelvváltozat, amely a sok dán vonást hordozó klasszikus bokmĺl mellett
ma Norvégia második elfogadott nyelve
 norv, ‘ua.’: ny ‘új’ | norsk ‘norvég’, tkp. ‘északi’ norr ‘észak’
 O,Ó
oázis G termékeny, lakott terület sivatagban
lat oasis
 gör Oaszisz’ ókori település a líbiai sivatag egy termékeny pontján’ óegyipt uht
‘katlan, mélyedés’
obdormitio [obdormíció] G orv testrész elzsibbadása idegek leszorítása folytán
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘elalvás’ obdormire, obdormitum ‘elalszik’: ob- ‘meg-, el-’ | dormire ‘alszik’
Lásd még DORMITÓRIUM
obdukció G orv boncolás
G geol az óceáni litoszféra egy darabjának betüremkedése a kontinens parti zónájába
tud lat obductio ‘ua.’ obducere, obductum ‘elvezet, félrevon’: ob- ‘meg-, el-’ | ducere ‘vezet,
visz’
Lásd még DUX
obduráció G orv megkeményedés
tud lat obduratio ‘ua.’ obdurare, obduratum ‘keményen kiáll’: ob- ‘meg-’ | durus ‘kemény’
obeliszk G ép négyoldalú, felfelé keskenyedő, felül gúlában végződő magas (emlék)oszlop
ném Obelisk lat obeliscus ‘ua.’ gör kics obeliszkosz obelosz ‘kőszál’, ered. ‘kihegyezett
nyárs’
Lásd még OBULUS
óber † G főpincér
magy röv ném Oberkellner ‘ua.’: ober ‘felső, fő-’ | lásd KELLNER
óberhé G argó rendőr-főkapitányság
jidd, ‘ua.’: ober ‘felső, fő’ | hé ‘rendőr, rendőrkapitányság’, lásd HEKUS
óberkommandó † G kat főparancsnokság
ném Oberkommando ‘ua.’: ober ‘felső, fő-’ | lásd KOMMANDÓ
Lásd még ÓBESTER
obesitas [obezitás] G orv elhízás, elhájasodás
tud lat, ‘ua.’ obesus ‘elhízott, kövér’ obedere, obesum ‘megesz, felfal’: ob- ‘meg-’ | edere
‘eszik’
óbester † G kat ezredes
ném Oberster ‘ua.’, tkp. ‘legfelső’ ober ‘felső’
obezitás lásd OBESITAS
obi G ölt a kimonót összefogó hosszú, széles selyemöv
jap, ‘ua.’
obiit G meghalt (régi sírkövek feliratában)
lat, ‘ua.’, tkp. ‘eltávozott’ obire, obitum ‘elmegy’: ob- ‘meg-, el-’ | ire ‘megy’
Lásd még EXITÁL, KOITÁL
obituárium † G halottbúcsúztató beszéd vagy írás, nekrológ
lat, ‘ua.’ obitus ‘eltávozás, halál’ obire, lásd OBIIT
obi-ugor G népr nyugat-szibériai finnugor nyelvű népcsoport, hantik és manysik, a magyarság
legközelebbi rokonai
az Ob folyóról, amelynek mentén laknak | lásd UGOR
objekció G ellenvetés
lat obiectio ‘ua.’ obicere, obiectum ‘eléje vet, szembeállít’, lásd OBJEKTUM
objektív G (mn) fil az emberi tudattól függetlenül létező
G valóságos, érzékelhető, érzékszervekkel felfogható
G tárgyi, tárgyszerű, tényleges
G pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan
G irod tárgyias, dologi (líra)
G (fn) fényk tárgylencse, fényképező lencse
ném objektiv fr objectif ‘ua.’, lásd OBJEKTUM
objektiváció G fil a tudattartalom kifejezése tárgyi formában, megjelenítés, kivetítés
G műv a művészi elgondolás kifejezése anyagi eszközökkel és formában
ném Objektivation ‘ua.’, lásd OBJEKTIVÁL
objektivál G fil tudattartalmat kifejez
G lél lelki folyamatot tárgyiasít, érzékelhetővé tesz
ném objektivieren ‘ua.’, lásd OBJEKTÍV
objektíve G valóságosan, a valóságban
G elfogulatlanul, pártatlanul
újk lat obiective ‘ua.’, lásd OBJEKTÍV
objektivitás G tárgyilagosság, elfogulatlanság
ném Objektivität ‘ua.’, lásd OBJEKTÍV
objektivizmus G fil az a nézet, mely szerint az igazságok és az erkölcsi elvek a megismerő, ill.
értékelő szubjektumtól függetlenül is léteznek, ill. érvényesek
ang objectivism fr objectivisme ‘ua.’, lásd OBJEKTÍV, -IZMUS
objektum G fil a megismerés tárgya
G tárgy, dolog
G (mű)tárgy, épület, építmény, létesítmény
G célpont
lat obiectum ‘a szem elé állított dolog, a megfigyelés tárgya’ obicere, obiectum ‘eléje vet,
szembeállít’: ob- ‘elé, szembe’ | iacere ‘dob, vet’
Lásd még EJEKCIÓ, INJEKCIÓ, SZUBJEKTUM
objet trouvé [obzse truvé] G műv köznapi tárgy, amelyet a művész sajátos környezetbe állít, és így
műtárggyá avat
fr, ‘talált tárgy’: objet lat obiectum ‘tárgy’, lásd OBJEKTUM | trouvé ‘talált’ trouver ‘talál’,
ered. ‘kitalál, költ’ népi lat tropare ‘ua.’ tropus ‘szókép, szónoki fordulat’, lásd TRÓPUS2
Lásd még TRUBADÚR
obláció G vall felajánlás, áldozat
G vall a katolikus mise felajánlási része, a felajánlott kenyér és bor
lat oblatio ‘ua.’, lásd OBLÁTUS
oblaszty G nagyobb közigazgatási egység, tartomány Oroszországban
or, ‘ua.’: ob- ‘körül’ | vlasztj ‘közigazgatás’ ószláv volsztj ‘hatalom’
oblátus G vall szerzetesrend kötelékében élő, de fogadalmat nem tett segítő testvér
G vall szerzetesrendhez lazán kötődő világi személy
lat oblatus ‘ua.’, tkp. ‘(Istennek) felajánlott’ offerre, oblatum ‘felajánl’: ob- ‘szembe, elé-’ |
ferre ‘hoz’
Lásd még OFFERTÓRIUM
obligáció G kötelezettség
G † ker kötelezvény, kötvény
lat obligatio ‘ua.’, lásd OBLIGÁL
obligál G kötelez, lekötelez
lat obligare, obligatum ‘leköt, kötelez, elzálogosít’: ob- ‘hozzá’ | ligare ‘köt’
Lásd még LIGA
obligát G kötelező, szokványos, elmaradhatatlan
ném obligat ‘ua.’ latin obligatus ‘köteles’, lásd OBLIGÁL
obligatórius † G kötelező, köteles
kk lat, ‘ua.’, lásd OBLIGÁL
obligó G ker kötelezettség, tartozás
G átv erkölcsi kényszer
ném Obligo ‘ua.’ ol obbligo ‘kötelezettség’ obbligare lat obligare ‘kötelez’, lásd
OBLIGÁL
obliteráció G orv testüreg elzáródása, eltömődése gyulladás folytán
tud lat obliteratio ‘ua.’, tkp. ‘eltűnés, kitörlődés’
 obliterare, obliteratum ‘kitöröl (írást)’: ob-
‘el-’ | li(t)tera ‘betű’
Lásd még LITERÁTUS
oblomovizmus G irod nemes és lelkes szándékok meghiúsulása a tetterő végzetes hiánya miatt
Goncsarov orosz író Oblomov című regényének címadó hőséről | lásd -IZMUS
oblong(um) G mat derékszögű négyszög, téglalap
lat oblongus ‘hosszúkás’: ob- ‘meg-, el-’ | longus ‘hosszú’
oboa G zene két nyelvsípos, magas hangú fafúvós hangszer
ném Oboe fr hautbois [oboa] ‘ua.’, tkp. ‘magas (hangú) fa’: haut lat altus ‘magas’ | bois
késő lat buscus ‘erdő, fa’, lásd BUKSZUS
obolosz lásd OBULUS
obscoen lásd OBSZCÉN
obscsina G tört paraszti faluközösség Oroszországban 1917 előtt
or, ‘ua.’ obscsij ‘közös’
obsidio [obszidió] † G kat körülzárás, ostrom, ostromzár
lat, ‘ua.’ obsidere ‘ostromol’, tkp. ‘vele szemben leül’: ob- ‘meg-, el-, szembe’ | sedere ‘ül’
Lásd még OBSZESSZIÓ
obsidionale [obszidionále] G tört hosszú ideje ostrom alatt álló városban kibocsátott szükségpénz
kk lat, ‘ua.’, lásd OBSIDIO
obsit † G kat leszerelés, elbocsátás, leszerelő levél
baj-oszt opschied ném Abschied ‘búcsú, elválás, elbocsátás’: ab- ‘el’ | scheiden ‘válik’
obsitos G (fn) kat kiszolgált katona, †hadastyán
G (mn) kiszolgált, kiérdemesült, nyugalmazott
lásd OBSIT
obskurantista G népbutító, a felvilágosodással szemben ellenséges személy
magy, lásd OBSKURANTIZMUS (a fasizmus–fasiszta és hasonló szópárok mintájára)
obskurantizmus G a felvilágosodással és haladással szemben ellenséges felfogás, magatartás
G népbutítás
ném Obskurantismus ‘ua.’ lat obscurare ‘elhomályosít, sötétbe borít’, lásd OBSKÚRUS | lásd
-IZMUS
obskúrus G sötét, zavaros, kusza (ügy)
G ismeretlen, kétes hírű, gyanús (személy)
lat obscurus ‘sötét, rejtett, ismeretlen’: ob- ‘el’ | scurus ‘fedett’
obsoletus [obszolétusz] G elavult, divatjamúlt, feledésbe merült
lat, ‘ua.’ obsolere, obsoletus ‘elavul, kimegy a szokásból’: ob- ‘le-, el-’ | solere ‘szokik’
obstináció † G makacsság, önfejűség
lat obstinatio ‘állhatatosság’ obstinare, obstinatum ‘eltökél’: ob- ‘mellé-’ | *stanare (önállóan
ismeretlen) stare ‘áll’
Lásd még OSTINATO
obstipáció G orv székrekedés
tud lat obstipatio ‘ua.’, lásd OBSTIPÁNS
obstipáns G orv székletfogó gyógyszer
tud lat obstipans ‘ua.’ obstipescere ‘elkábul, megdermed’: ob- ‘meg-’ | stupere ‘kábul, dermed’
Lásd még STUPID
obstruál G akadályoz
G pol parlamenti obstrukciót alkalmaz
lat obstruere, obstructum ‘eléje épít, eltorlaszol’: ob- ‘szembe-’ | struere ‘épít’
 Lásd még DESTRUÁL, KONSTRUÁL, STRUKTÚRA
obstrukció G pol törvény megszavazásának akadályozása vagy késleltetése a parlamentben
hozzászólások véghetetlen sorozatával (az ellenzék részéről)
G orv eldugulás
lat obstructio ‘ua.’, lásd OBSTRUÁL
obstrukcionista G (fn) pol obstrukciót folytató személy
G (mn) pol az obstrukció eszközével élő, arra irányuló
ang obstructionist ‘ua.’, lásd OBSTRUKCIÓ
obszcén G illetlen, szeméremsértő, trágár
ném obszön ‘ua.’ lat obscaenus ‘ocsmány, trágár’: ob(s)- ‘felé’ | caenum ‘sár, szenny’
obszcenitás G szemérmetlenség, trágárság
lat obscaenitas ‘ua.’, lásd OBSZCÉN
obszekvens G földr keresztvölgy
tud lat obsequens ‘ua.’, tkp. ‘engedelmes’ obsequi ‘követ’: ob- (nyomósító) | sequi ‘követ,
nyomában jár’
Lásd még KONZEKVENS, SZEKTA
obszerváció G tud tudományos megfigyelés
G észlelés, észlelet
tud lat observatio ‘ua.’, lásd OBSZERVÁL
obszervál G megfigyel
G megbecsül, megőriz
lat observare, observatum ‘ua.’: ob- ‘meg-’ | servare ‘szemmel tart, őriz’
Lásd még KONZERVÁL
obszerváns G vall a ferences rend egyik ága, amely megőrizte a rend eredeti, szigorúbb
szabályzatát
G ennek a rendnek a tagja
lat observans ‘megőrző’, lásd OBSZERVÁL
obszervatórium G csill csillagvizsgáló, †csillagda, csillagászati megfigyeléseket végző
tudományos intézmény
tud lat observatorium ’ua.’, lásd OBSZERVÁL
obszesszió G orv kényszerképzet, rögeszme, megszállottság
tud lat obsessio ‘ua.’, ered. ‘ostromzár, megszállás’ obsidere, obsessum, lásd OBSIDIO
obszidián G ásv kagylós törésű, üveges vulkáni kőzet
ném Obsidian ‘ua.’ lat Obsidianus (lapis) ‘Obsidius köve’ (id. Plinius szerint egy ilyen nevű
ember bukkant elsőként erre a kőre Etiópiában)
obszkuritás G zavarosság, homály, érthetetlenség
lat obscuritas ‘ua.’, lásd OBSKÚRUS
obturáció G orv elzárás, betömés
tud lat obturatio ‘ua.’ obturare, obturatum ‘betöm’ ?
obturátor G orv mesterséges szájpadlás az orrüreg elkülönítésére farkastorok esetén
G fényk forgózár
lat obturator ‘ua.’, lásd OBTURÁCIÓ
obtusus [obtúzus] G orv tompa
tud lat, ‘ua.’ obtundere ‘ráüt, bever, eltompít’: ob- ‘meg-, el-’ | tundere, tunsus vagy tusus ‘üt’
obulus G tört kis értékű ezüspénz az ókori Athénban
G tört pénzdarab, amelyet az ókori görögök a halott nyelve alá tettek Kharónnak, az alvilági Sztüx
folyó révészének fizetségéül
G tört Árpád-kori magyar ezüstpénz
lat obulus gör obolosz ‘pénznem és súlymérték’ ered. obelosz ‘kis vas- vagy ezüstpálca,
amelyet pénzként használtak’, tkp. ‘nyárs’
Lásd még OBELISZK
occ- lásd még OKK-
occasionaliter [okkazionaliter] † G alkalmilag
lat, ‘ua.’, lásd OKKAZIONÁLIS

occi- lásd még OKCI-
occidental [okcidentál] G nyelvt a latinra és utódnyelveire alapozott naturalista mesterséges nyelv
tervezete (1922)
tkp. ‘nyugati’, lásd OKCIDENTÁLIS

occiput [okciput] G anat nyakszirt
tud lat, tkp. ob-ciput ‘a fej túloldala’: ob- ‘meg-, el-, szembe’ | caput ‘fej’

Lásd még OKCIPITÁLIS
óceán G világtenger, világrészeket elválasztó nagy tenger
ném Ozean
 lat Oceanus ‘ua.’ gör Ókeanosz, a földkorongot körülfolyó elképzelt világfolyó,
világtenger, s ennek istensége, Gaia fia
oceanárium G nagyobb tengeri állatok tartására és bemutatására épült hatalmas akvárium
újk lat, ‘ua.’, lásd ÓCEÁN (az akvárium mintájára)
oceanitás G met az éghajlat óceáni jellege
tud lat oceanitas (szabálytalan képzés, mert alapja nem melléknév) ‘ua.’, lásd ÓCEÁN
oceanográfia G tud a tengerekben zajló fizikai, kémiai, geológiai és biológiai folyamatokat
vizsgáló tudomány
tud lat oceanographia ‘ua.’, lásd ÓCEÁN, -GRÁFIA (a geográfia mintájára)
oceanográfus G tud a tengertudomány szakembere
magy, lásd OCEANOGRÁFIA (a geográfia-geográfus és hasonló szópárok mintájára)
ocellus G növ a fénysugarak összegyűjtésére képes bőrszöveti sejt növényeken
G áll ízeltlábúak egyszerű pontszeme
tud lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘szemecske’ oculus ‘szem’
Lásd még OKULÁR
ocelot G áll amerikai párducmacska, foltos bundájú ragadozó
G ennek értékes prémje
ném Ozelot nahuatl indián ocelotl ‘párduc’
ochlokrácia G a csőcselék uralma
lat ochlocratia gör okhlokratia ‘ua.’: okhlosz ‘csőcselék’ okhleó ‘zaklat’ | kratosz ‘uralom,
erő’ (a demokrácia és hasonlók mintájára)
oct- lásd OKT-
ocu- lásd még OKU-
oculus [okulusz] G anat szem
lat, ‘ua.’
Lásd még OCELLUS, OEIL-DE-BOEUF, OKULÁR
óda G irod magasztos tárgyú, emelkedett hangú lírai költemény
kk lat oda gör ódé, ered. aoidé ‘ének’ aeidó ‘énekel’
odaliszk G háremhölgy, ered. ennek rabnője
ném Odaliske fr odalisque ‘ua.’ tör odalˇk ‘szobalány’ oda ‘szoba’
odds [odsz] G fogadási tét arányszáma
ang tbsz, ‘ua.’ odd kiálló, különálló, páratlan (szám) skand (pl. óizl oddi ‘lándzshegy’, svéd
udde ‘partfok’)
ódeion G ép fedett, oszlopcsarnokos ókori terem zenei előadások számára
gör, ‘ua.’ – oidé, ódé ‘ének’
Lásd még ÓDA, ODEON
odeon G szính zeneterem hangversenyek, táncbemutatók, színielőadások számára
fr odéon ‘ua.’, lásd ÓDEION
odinofágia G orv fájdalmas nyelés
tud lat odynophagia ‘ua.’: gör odüné ‘fájdalom’ | phagein ‘eszik’
odiózus G gyűlöletes, felháborító, haragot keltő
lat odiosus ‘ua.’ odium, lásd ÓDIUM
odisszea G hányattatás, kalandos út, viszontagságos utazás
ném Odyssee ‘ua.’
 gör Odüsszeia, homéroszi eposz a Trójából hazatérő Odüsszeusz hányatott
útjáról
ódium G egy döntés által kiváltott neheztelés, gyűlölet
G gyűlöltség, népszerűtlenség
 lat odium ‘gyűlölet’ odisse ‘gyűlöl’
odont- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) foggal kapcsolatos, fog-
 gör odusz, odontosz ‘fog’
odontalgia G orv fogfájás
 tud lat, ‘ua.’: lásd ODONT- | gör algeó ‘fájdalmat érez’
odontitisz G orv fog(gyökér)gyulladás
 tud lat odontitis ‘ua.’: lásd ODONT- | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
odontiázis G orv fogzás
 tud lat odontiasis ‘ua.’: lásd ODONT- | -ázis (folyamatra utaló toldalék)
odonto- G tud (szóösszetételek előtagjaként) foggal kapcsolatos
 gör odusz, odontosz ‘fog’
odontoblaszt G anat fogcsíra
 tud lat odontoblast ‘ua.’: lásd ODONTO- | gör blaszté ‘csíra’
odontofóbia G orv beteges iszony fogászati beavatkozástól
 tud lat odontophobia ‘ua.’, lásd ODONTO-, FÓBIA
odontogén G orv fogi eredetű, a fogból kiinduló
 tud lat, ‘ua.’: lásd ODONTO-, -GÉN
odontolit G orv fogkő
 ném Odontolith ‘ua.’: lásd ODONTO- | gör lithosz ‘kő’
odontolitiázis G orv fogkőképződés
 tud lat odontolithiasis ‘ua.’, lásd ODONTOLIT | -ázis (folyamatra utaló toldalék)
odontológia G orv fogászat
 tud lat, ‘ua.’, lásd ODONTO-, -LÓGIA
odontológus G orv fogász szakorvos
 magy, lásd ODONTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
odontonekrózis G orv fogelhalás
 tud lat odontonecrosis ‘ua.’, lásd ODONTO-, NEKRÓZIS
odontoplasztika G orv fogszabályozás
 ném Odontoplastik ‘ua.’, lásd ODONTO-, PLASZTIKA
odontoszkóp G orv fogvizsgáló tükör
 ném Odontoskop ‘ua.’: lásd ODONTO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
odor G szag, illat
 lat, ‘ua.’ olere, ered. *odere ‘szaglik, szaga van’
odorimetria G kém szagmérés, egyes anyagok szagerősségének mérésére való módszer
 ném Odorimetrie ‘ua.’: lásd ODOR | gör metreó ‘mér’
oe- lásd még Ö-
oeil-de-boeuf [öjdöböf] G ép ökörszem, többnyire díszes keretű kerek vagy ovális ablak barokk
épületeken, a főpárkány feletti díszablaksorban
 fr, ‘ua.’: oeil lat oculus ‘szem’ | boeuf lat bos, bovis ‘ökör’
oersted [örsztet] G fiz a mágneses térerősség korábbi mértékegysége
 H. Ch. Řrsted dán fizikus nevéből
oeuvre [ővr] G műv, irod életmű, egy alkotó műveinek összessége
 fr, ‘ua.’, ered. ‘munka’ lat opera ‘dolog, munka, fáradozás’
Lásd még OPERA, OPERÁL, OPUSZ
off beat [ofbít] G zene az ütemből ki-kilépő ritmizálás az amerikai fekete zenében (főleg dzsessz,
blues)
 ang, ‘ua.’: off ‘el, félre’ | beat ‘ütem, ütés’
offé G biz tájékozott (a napi eseményekben), naprakész
fr (ętre) au fait ‘a ténynél (van)’: au
 lat ad ille ‘ahhoz’ | fait lat factum ‘tény, tett’, lásd
FAKTUM
offenzív G támadó
G bántó, sértő
 ném offensiv késő lat offensivus ‘ua.’ offendere, offensum ‘megüt, megtámad’: ob- ‘ellen’ |
fendere ‘üt’
offenzíva G kat általános, nagyarányú támadás
 ném Offensive ‘ua.’, lásd OFFENZÍV
offenzíve G támadóan, bántóan, sértően
 újk lat offensive ‘ua.’, lásd OFFENZÍV
offert G ker kínálat, ajánlat
 auszt ném Offert fr offerte ‘ua.’ offrer, offert ‘felajánl’ lat offerre ‘ua.’, lásd
OFFERTÓRIUM
offertórium G vall felajánlás a misében
G zene a miseszöveg eme részének megzenésített formája, zenés mise tétele
 lat, ‘ua.’ offerre, oblatum ‘(áldozatot) felajánl’: ob- ‘felé, neki’ | ferre ‘hoz’
Lásd még OBLÁTUS
office [ofisz] G ker iroda, üzlethelyiség
G közig hivatal, szolgálat
 ang, fr, ‘ua.’ lat officium, lásd OFFÍCIUM
officiális G hivatalos, szolgálati
 lat officialis ‘ua.’, lásd OFFÍCIUM
officína † G könyvnyomtató műhely
G gyógyszertár
 lat, ‘ua.’, ered. opificina, tkp. ‘műhely’ opifex ‘kézműves’: opus ‘munka, mű’ | facere ‘csinál’
Lásd még OPUSZ
officinális † G gyógyszertári
G gyógyerejű
 lat, ‘ua.’, lásd OFFICÍNA
officiózus G félhivatalos
 ném offiziös fr officieux ‘ua.’ lat officiosus ‘szolgálatkész, készséges’, lásd OFFÍCIUM
offícium † G hivatali tisztség
G kötelezettség
G vall a papi zsolozsma
 lat officium, ered. *opificium ‘kötelesség, hivatal’, tkp. ‘munkavégzés’: opus ‘munka, mű’ | facere
‘csinál’
Lásd még OPUSZ
off-line [oflájn] G számtech a periféria elemeinek a rendszerről lekapcsolt állapota
 ang, ‘ua.’: off ‘el, félre’ | line lat linea ‘vonal’, lásd ott
offs- lásd még OFSZ-
off-shore [ofsor] G ker part menti, a felségvízen kívüli (rádióadó, fúrótorony)
G ker adójogi szempontból területen kívüli (hajó, cég)
 ang, ‘ua.’: off ‘el, félre’ | shore ‘tengerpart’
oficér † G kat tiszt, katonatiszt
 ném Offizier fr officier ‘ua.’ késő lat officiarius ’tisztségviselő’, lásd OFFÍCIUM
ofikalcit G ásv sárgászöld szerpentinásványokkal erezett mészkő
 ang ophicalcite ‘ua.’: gör ophisz ‘kígyó’ (lásd SZERPENTIN) | lásd KALCIT
ofiolátria G vall kígyókultusz, kígyóimádat
 ang ophiolatry ‘ua.’: gör ophisz ‘kígyó’ | latreia ‘szolgálat a szentélyben’
ofiolit G ásv tengermélyi vagy ott keletkezett kőzettársulás vulkanikus és mélységi magmás
elemekből
 ang ophiolith ‘ua.’: gör ophisz ‘kígyó’ | lithosz ‘kő’

ofiológia G áll a kígyókkal foglalkozó tudományág
ang ophiology ‘ua.’: gör ophisz ‘kígyó’ | lásd -LÓGIA

ofszájd G sport lesállás labdarúgásban
ang offside ‘túloldal, tiltott oldal’: off ‘túl, el’ | side ‘oldal’

ofszet G nyomd színes síknyomó eljárás
ang offset ‘ua.’
 set off ‘kiemel, kiegyenlít’
oftalmikus G orv a szemmel kapcsolatos
tud lat ophthalmicus ‘ua.’
 gör ophthalmosz ‘szem’
oftalmo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a szemmel kapcsolatos, szem-
gör ophthalmosz ‘szem’
 ?
oftalmológia G orv szemészet, szemgyógyászat
tud lat ophthalmologia ‘ua.’, lásd OFTALMO-, -LÓGIA

oftalmológus G orv szemész
magy, lásd OFTALMOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

oftalmoszkóp G orv szemtükör
ang ophthalmoscope ‘ua.’: lásd OFTALMO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’

oftalmoszkópia G orv a szem és a szemfenék tükrözéses vizsgálata
tud lat ophtalmoscopia ‘ua.’, lásd OFTALMOSZKÓP

oftalmotonométer G orv a szemgolyó belső nyomásának mérésére szolgáló műszer
tud lat ophthalmotonometer ‘ua.’: lásd OFTALMO- | gör tonosz ‘feszülés, nyomás’
 teinó ‘feszít’ |
metreó ‘mér’
ogam G nyelvt az óír nyelv húszbetűs rovásírása
 Ogma, a legendás feltaláló nevéből
ogivális G ép csúcsíves
G gótikus
 ném, ang ogival ‘ua.’ fr ogive csúcsív’ sp auge ‘csúcspont’ ar avdzs ‘ua.’
ogur G tört egykori török nép, amely szabir, avar, majd kazár fennhatóság alatt élt, de a 7.
században önálló birodalmat is alapított Nagy-Bolgária néven
 saját név
Lásd még ONOGUR
ohm [óm] G fiz az elektromos ellenállás mértékegysége
 Georg S. Ohm német fizikus nevéből
ohne weiteres [óne vejteresz] G biz minden további nélkül
 ném, ‘ua.’: ohne ‘nélkül’ | weiter ‘tovább(i)’ weit ‘széles, tágas, messzi’
ohrana G tört a cári Oroszország politikai titkosrendőrsége
 or, ‘ua.’, tkp. ‘védelem’ ohranjitj ‘megvéd’: o- (nyomósító) | hranjitj ‘őriz’
-(o)id G (tudományos szavak toldalékaként) -szerű, jellegű, vmihez hasonló
 gör eidosz ‘külső’
oikosz G tört lakókonyha ókori görög házban
 gör, ‘ház, lakhely, szoba, ebédlő’ oikeó ‘lakik’
Lásd még METOIKOSZ, ÖKONÓMIA, ÖKUMENÉ, PARÓKIA
oinokhoé G műv gömbös testű, egyfülű ókori görög merítőkancsó, amellyel a kratérből az
ivócsészékbe merték a vízzel vegyített bort
 gör, ‘ua.’: oinosz ‘bor’ | khoé ‘kiöntés’ khusz ‘kanna’
oka G régi balkáni súly- és űrmérték, 1,3 kg, ill. 1,5 l
 tör okka ‘ua.’
okapi G áll a zsiráfnál kisebb, rövidebb nyakú afrikai kérődző
 bantu néger, ‘ua.’
okarína G zene kacsatojás méretű és alakú csőrös agyagfuvola, körtesíp, pikula
 ném Okarina ol kics ocarina ‘ua.’, tkp. ‘kacsatojás’ oca ‘kacsa’ népi lat auca ‘ua.’
okcidentális G nyugati
 ném okzidental
 fr occidental ‘ua.’ lat occidens ‘nyugat’ occidere, tkp. ob-cidere ‘leesik,
lemegy’: ob- ‘le, el’ | cadere ‘esik’
Lásd még KÁZUS, OCCIDENTAL, OKKÁZIÓ
okcipitális G anat nyakszirti, tarkó-
tud lat occipitalis, tkp. ob-cipitalis ‘ua.’ occiput, occipitis, lásd OCCIPUT
okcitán G nyelvt provanszál (nyelv)
G nyelvt a délfrancia galloromán nyelvjárások összessége
fr occitan ‘ua.’ oc ‘igen’ (a délfrancia nyelvjárásokban), lásd LANGUE D’OC
oké G helyes, rendben van
G számtech a parancs végrehajtásának jelszava
am ang O.K. vagy okay ‘ua.’ (?) o(ll) k(orrect), tkp. all correct ‘minden helyes’ (több más
magyarázat is van forgalomban)
okéz G biz repülőjegyet egy meghatározott repülőjáratra érvényesít(tet)
lásd OKÉ
okkázió † G ker alkalmi vétel
G alkalmi, engedményes kiárusítás
G alkalom
lat occasio ‘alkalom’ occadere, occasum ‘megesik, véletlenül történik’: ob- ‘mellé’ | cadere
‘esik’
Lásd még KÁZUS, OKCIDENTÁLIS
okkazionális † G ker alkalmi
ang occasional ‘ua.’, lásd OKKÁZIÓ
okkazionalizmus G fil kora újkori vallásbölcseleti felfogás az alkalmi okságról, amely szerint a test
és lélek kölcsönhatása körében Isten minden egyedi esetben közvetlenül beavatkozik
fr occasionalisme ‘ua.’, lásd OKKAZIONÁLIS, -IZMUS
okker G (fn) sárgásbarna szín
G (mn) ilyen színű
ném Ocker ófn ogar lat ochra ‘ua.’ gör ókhra ‘sárga festőföld’
okklúzió G elzárás, elzáródás
G kém gázelnyelés
G nyelvt zárképződés
G orv a két fogsor záródása
G met meleg légrétegek felszállása hidegfront előtt
lat occlusio ‘ua.’ occludere, occlusum, tkp. ob-cludere ‘elzár’: ob- ‘el-’ | claudere ‘zár’
Lásd még KLAUZÚRA
okkluzíva G nyelvt zárhang
tud lat (vox) occlusiva ‘záró (hang)’, lásd OKKLÚZIÓ
okkult G az okkultizmussal kapcsolatos
G rejtett, titkos, titokzatos
ném okkult ‘ua.’ lat occulere, occultum, tkp. ob-culere ‘elrejt, titokban tart’: ob- ‘el’ | celare
‘elrejt, elfed’
okkultáció G csill fedés, csillagfedés, takarás, egyik égitest takarása egy másik által a földi
nézőpont felől
lat occultatio ‘ua.’ gyak occultare ‘elfed’, lásd OKKULT
okkultista G (fn) az okkultizmus híve
G (mn) az okkultizmussal kapcsolatos
ném Okkultist, okkultistisch ‘ua.’, lásd OKKULTIZMUS
okkultizmus G hit a „rejtett” természetfölötti, titokzatos erőkben, az ezekkel való foglalkozás (mint
asztrológia, mágia, spiritizmus)
ném Okkultismus ‘ua.’, lásd OKKULT, -IZMUS
okkupáció G kat idegen állam területének katonai megszállása
lat occupatio ‘ua.’, lásd OKKUPÁL
okkupál G kat megszáll, elfoglal (idegen területet)
lat occupare, occupatum, tkp. ob-cupare ‘megszáll, elfoglal’: ob- ‘mellé’ | capere ‘fog, vesz,

ragad’
Lásd még KAPACITÁS
okkupáns † G megszálló
ném Okkupant ‘ua.’, lásd OKKUPÁL
okroska G konyha hideg tejfölös húsleves
or, ‘ua.’
okrug G körzet, kerület, kisebb közigazgatási egység Oroszországban
or, ‘ua.’ okruzsitj ‘körülkerít’: o- (nyomósító) | krug ‘kör’
magy korong
oktaéder G geom szabályos nyolclapú mértani test
ném Oktaeder ‘ua.’: gör októ ‘nyolc’ | hedra ‘sík, alap’ hedzomai ‘ül’
oktaedrit G ásv nikkeltartalmú, oktaéderes kristályszerkezetű meteoritvas
ang octahedrite ‘ua.’: lásd OKTAÉDER | -it (ásványra utaló toldalék)
oktális G mat a nyolcas számrendszerrel kapcsolatos
ang octal ‘ua.’ lat octo ‘nyolc’
oktán G kém nyolc szénatomos, nyílt szénláncú telített szénhidrogén, gyúlékony folyadék, a benzin
alkotórésze
ném Oktan ‘ua.’: gör októ ‘nyolc’ | -án (az alifás szénhidrogénsor tagjait jelölő toldalék)
oktáns G hajó a tengeri tájékozódásban használt egyszerű középkori szögmérő az égitestek láthatár
feletti magasságának mérésére, amelynek fokbeosztása a kör nyolcadrésze (45 fok)
ang octant ‘ua.’ lat octo ‘nyolc’ (a szextáns mintájára)
oktánszám G műsz annak mértékszáma, hogy belsőégésű motorban a benzin mekkora nyomást bír
el öngyulladás nélkül
lásd OKTÁN (az ~ megállapításához tiszta oktán és heptán keverékét használják összehasonlításul)
oktasztülosz G ép az ókori templomok s más épületek típusa a rövidebb homlokzatokon nyolc
oszloppal
gör októ ‘nyolc’ | sztülosz ‘oszlop’
Lásd még SZTILITA
oktáv G nyomd nyolcadrét ív
G zene hétfokú, nyolc hangból álló (diatonikus) hangsor
G zene a hangsor szélső tagjai közötti hangköz
G zene egy hang és a tőle számított nyolcadik hang közti hangköz
ném Oktav, Oktave ‘ua.’ lat octavus ‘nyolcadik’ octo ‘nyolc’
oktáva G vall nagyobb katolikus ünnepet követő hét
G vall e hét utolsó napja
G irod nyolcsoros versszak, stanza, lásd OTTAVA RIMA
lat (feria) octava ‘nyolcadik (ünnepnap)’ octavus ‘nyolcadik’
oktett G zene nyolc szólóénekesre vagy szólóhangszerre írt zenedarab
G zene nyolc előadóból álló együttes
ném Oktett fr octette ol kics ottetto ‘ua.’ otto lat octo ‘nyolc’
oktil-alkohol G kém nyolc szénatomos, nyílt szénláncú alkohol, oldószer és illatszerek alapanyaga
tud lat octyl- octan, lásd OKTÁN (a metil metán vagy butil bután s hasonló kapcsolatok
mintájára)
október G az év tizedik hónapja
 lat october ‘ua.’ octo ‘nyolc’ (a régi római naptárban az év márciussal kezdődött)
októbrista G tört orosz nagypolgári párt, amely a cár 1905. októberi kiáltványában foglaltak
támogatására alakult
or oktjabriszt ‘októbrista’ oktjabr ‘október’ lat october ‘ua.’ octo ‘nyolc’ (az október a
nyolcadik hónap volt a régi római naptárban, amely márciussal kezdődött)
októda G vill nyolcelektródos elektroncső
 ném Oktode ‘ua.’: gör októ ‘nyolc’ | hodosz ‘út’

oktogon G geom (szabályos) nyolcszög
ném Oktogon ‘ua.’: gör októ ‘nyolc’ | gonia ‘sarok, szög’
 gonü ‘térd’
oktogonális G geom nyolcszögű
ném oktogonal ‘ua.’, lásd OKTOGON

oktoszillaba G irod nyolcszótagos verssor
fr octosyllabe ‘ua.’: lat octo ‘nyolc’ | syllabe
 lat syllaba ‘szótag’, lásd SILABIZÁL
oktroj G kényszer, kényszerítés, erőszakolás
G † forgalmi adó
G † szabadalom, kiváltság
 ném Oktroi fr octroi ‘kapuvám, városi vám’ késő lat auctoritas ‘rendelkezés,
meghatalmazás’, lásd AUKTORITÁS
oktrojál G kényszerít, erőszakol
 ném oktroyieren ‘ráerőszakol’ fr octroyer ‘meghatalmaz, megvámol’, lásd OKTROJ
okuláció G mezőg szemzés, oltás
 lat (in)oculatio ‘ua.’ (in)oculare ‘szemez, beolt’: in- ‘bele’ | oculus ‘szem, rügy’
okulár G opt szemlencse, a betekintésre szolgáló lencse optikai eszközökön (távcső, mikroszkóp)
 ném Okular ‘ua.’, lásd OKULÁRÉ
okuláré G szemüveg, pápaszem
 lat (vitrum) oculare ‘szemre való (üveg)’ késő lat ocularis, lásd OKULÁRIS
okuláris G anat a szemhez tartozó, szem-
 tud lat ocularis ‘ua.’ oculus ‘szem’
okulentum G gyógysz szemkenőcs
 tud lat oculentum ‘ua.’, lásd OKUL(ÁRIS, UNGU)ENTUM
okulista † G orv szemorvos
 ném Okulist ‘ua.’ lat oculus ‘szem’
okumé G növ afrikai trópusi nemesfa, a mahagóni rokona
 bantu, ‘ua.’
ókumlál † G szemlél, fürkész
G kitalál, kiötöl
 magy okulál ‘néz’ lat oculare ‘megvilágít, felderít’ oculus ‘szem’ 5 magy szemlél
old boy [old boj] G sport kiöregedett, már csak kedvtelésből játszó vagy versenyző sportoló
 ang, ‘ua.’: old ‘öreg’ | boy ‘fiú’
oldtimer [oldtájmer] G közl igen régi típusú, de még működő vagy felújított gépkocsi
 ang, ‘régi időkből való’: old ‘régi’ | time ‘idő’
oleander lásd LEANDER
oleát G kém az olajsav sóinak és észtereinek gyűjtőneve
 lat oleum ‘olaj’ | -át (savmaradékra utaló toldalék)
olefin G kém az etilénsorba tartozó telítetlen szénhidrogén
 ném Olefin ‘ua.’ fr (gaz) oléfiant ‘etilén’ oléfier ‘olajat képez’: lat oleum ‘olaj’ | facere
‘csinál’
olein G kém a glicerin olajsavas észtere
G kém zsírbontáskor keletkező szennyezett olajsav
 lat oleum ‘olaj’ | -in (vegyi származékra utaló toldalék)
oleográfia G műv olajnyomás, festményekről színes másolat készítésére való sokszorosító eljárás
G műv ilyen eljárással készült nyomat, olajnyomat
 lat oleum ‘olaj’ | lásd -GRÁFIA
oleothorax G orv olajmell, a mellhártyaüreg feltöltése olajjal a tüdő lekapcsolása céljából
 tud lat, ‘ua.’: lat oleum ‘olaj’ | gör thorax ‘mell(kas)’, ered. ‘mellpáncél’
óleum G kém „füstölgő”, azaz fölös kéntrioxidot tartalmazó tömény kénsav
 ném Oleum ‘ua.’ lat oleum ‘olaj’
olfactus [olfaktusz] G orv szaglás
 lat, ‘ua.’
 olfacere, olfactum ‘szagol, szimatol’: olere ‘szaglik | facere ‘csinál’
olfakció G orv szaglás, szaglóérzék
tud lat, ‘ua.’
 olfacere, lásd OLFACTUS
olfaktométer G orv a szagérzékelés vizsgálatára szolgáló műszer
tud lat olfactometer ‘ua.’: lásd OLFACTUS | gör metreó ‘mér’

olfaktometria G orv a szagérzékelés vizsgálata erre szolgáló műszerrel
tud lat olfactometria ‘ua.’, lásd OLFAKTOMÉTER

olfaktórius G orv szaglási, szagló
tud lat olfactorius
 ‘ua.’ olfactus, lásd ott
olifant G műv elefántcsontból díszesen faragott harci és vadászkürt a középkorban
ófr oliphant ‘elefánt’
 lat elephas, elephantis gör elephasz, elephantosz ‘ua.’ ?
oligarcha G hatalmaskodó főnemes, kiskirály
kk lat oligarcha ‘ua.’, lásd OLIGARCHIA

oligarchia G pol a leggazdagabb főnemesek vagy pénzemberek szűk körének uralma
kk lat oligarchia
 gör oligarkhia ‘kevesek uralma’: oligosz ‘kevés’ | arkhé ‘uralom’
oligarchikus G pol oligarchián alapuló
ném oligarchisch ‘ua.’, lásd OLIGARCHIA

oligémia G orv a testben keringő vérmennyiség csökkenése, elégtelensége
tud lat oligaemia ‘ua.’: gör oligosz ‘kevés’ | haima ‘vér’

oligo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) kevés, kevéssé, alig
gör oligosz ‘kevés’, oligósz ‘kevéssé’

oligocén G geol a földtörténeti újkor harmadkorának egyik időszaka
ném Oligozän
 lat oligocaenus ‘ua.’, tkp. ‘kevéssé új’: gör oligósz ‘alig’ | kainosz ‘új’
oligocitémia G orv a vörösvérsejtek számának csökkenése, elégtelensége a vérben
tud lat oligocytaemia ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’ | haima ‘vér’

oligodinamikus G gyógysz egész kicsiny mennyiségben is ható (gyógyszer)
tud lat oligodynamicus ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör dünamikosz ‘hatékony, hatásos’
 dünamisz ‘erő,
hatás’
oligodipszia G orv a szomjúság érzésének rendellenes csökkenése
tud lat oligodipsia ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör dipsziosz ‘szomjas’

oligofág G áll csak néhány fajta táplálékot fogyasztó (állatfaj)
ném oligophag ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör phagein ‘eszik’

oligofrén G orv gyengeelméjű
ném oligophren ‘ua.’, lásd OLIGOFRÉNIA

oligofrénia G orv öröklés vagy sérülés folytán gyermekkorban fellépő gyengeelméjűség
tud lat oligophrenia ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör phrén ‘értelem, szellem’

oligogíria G orv alig barázdált agy, az agytekervények csekély száma
tud lat oligogyria ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör gürosz ‘kör’

oligoklász G ásv mélységi és magmás kőzetek háromhajlásos szilikátásványa
ném Oligoklas ‘ua.’, tkp. ‘kevéssé hasadó’: gör oligósz ‘kevéssé’ | klaó ‘törik, hasad’

oligomer G kém kevés számú alapelem sokszorozásából keletkezett, legfeljebb egy-kétezer
molekulatömegű polimer
lásd OLIGO- | gör merosz ‘rész’

oligonukleotid G biokém mindössze kb. tucatnyi nukleotidrészből felépülő vegyület
lásd OLIGO-, NUKLEOTID

oligopepszia G orv kórosan gyenge emésztés
tud lat oligopepsia ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör pepszisz ‘emésztés’, tkp. ‘érlelés, főzés’
 peptó ‘főz,
érlel, puhít’
oligopnoé G orv gyér légzés
 tud lat, ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör pnoé ‘légzés’ pneó ‘lélegzik’
oligopólium G közg az eladók uralmi helyzete a piacon a szűk kínálat folytán
 ang, ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör póleó ‘eladásra kínál’
oligoszacharid G kém tíznél kevesebb egyszerű cukorból felépülő szacharid
lásd OLIGO-, SZACHARID

oligotróf G biol kevés tápanyagot tartalmazó
ném oligotroph ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör trophé ‘táplálék’

oligotrófia G orv elégtelen táplálkozás
tud lat oligotrophia ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör trophé ‘táplálék’
 trephó ‘táplál’
oligúria G orv a vizelet kórosan csekély mennyisége
tud lat, ‘ua.’: lásd OLIGO- | gör uron ‘vizelet’

olimpia G sport négyévente rendezett, a legtöbb sportágra kiterjedő újkori világverseny
magy, az olimpia(i játékok) kifejezésből, lásd OLIMPIÁSZ

olimpiász G sport az Olümpiában négyévente rendezett versenysorozat az ókorban
G tört az ókori olimpiai játékok közti négyéves időszak mint ógörög időszámítási alapegység
G † modern olimpiai játékok
 gör Olümpiasz ‘ua.’ az éliszi Olümpia ligetről, a versenyek színhelyéről
olimpikon G sport olimpiai játékok résztvevője
 magyar szóalkotás, a gör olümpikosz ‘olümpiai (atléta)’ semleges nemű (!) formája
olíva G olajfa
G olajbogyó, ebből készült (olaj)
 ol, lat oliva ‘ua.’
olivin G ásv átlátszó, olajos fényű vas-magnézium-szilikát ásvány
 ném Olivin ‘ua.’: lat oliva ‘olajfa’ | -in (ásványra utaló toldalék)
olla potrida [olja …] G konyha főzelékfélékből, húsból és kolbászból készült fűszeres spanyol
egytálétel
 sp, ‘ua.’, tkp. ‘rothadt fazék’: olla ‘fazék’ | potrido lat putridus ‘rothadt’ putrere ‘rohad’
Lásd még PUTRIDUS
olmék G népr indián nép, amely a legkorábbi közép-amerikai civilizációt (kb. Kr. e 1200–500)
hozta létre
 azték olmeca ‘gumiország népe’
omalgia G orv vállfájdalom
 tud lat, ‘ua.’: gör ómosz ‘váll’ | algeó ‘fájdalmat érez’
omasum [omázum] G áll marha százrétű gyomra
 lat omasum ‘pacal’ kelta?
ombrofil G növ esőkedvelő
 ang ombrophil ‘ua.’: gör ombrosz ‘eső’ | philó ‘kedvel’
ombrográf G met a csapadék mennyiségét mérő és önműködően feljegyző berendezés
 ang ombrograph ‘ua.’: gör ombrosz ‘eső’ | lásd -GRÁF
ombrométer G met csapadékmérő
 ang ombrometer ‘ua.’: gör ombrosz ‘eső’ | metreó ‘mér’
ombudsman [ombucman] G pol az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
 svéd, ‘ua.’, tkp. ‘megbízott, meghatalmazott személy, jogi képviselő’ ombud ‘képviselet,
meghatalmazás’
omega vagy ómega G nyelvt a görög ábécé utolsó, ó hangértékű betűje, ,
G átv a vég, az utolsó (valamiben)
 gör ó mega ‘nagy o’ (kisbetűs képe a rövid o megkettőzése), lásd OMIKRON
omelette lásd OMLETT
ómen G intő jel, (baljóslatú) előjel
 lat omen, ominis ‘előjel, intő jel’
omikron G nyelvt a gör ábécé tizenötödik, o hangértékű betűje, ,
 gör o mikron ‘kis o’, lásd OMEGA
ominózus G baljós, baljóslatú, rossz emlékű
 lat ominosus ‘ua.’, lásd ÓMEN
omissa [omissza] † G hiányzó vagy kihagyott részek
 lat tbsz seml, ‘ua.’
 omissus ‘kihagyott’ omittere, omissum, tkp. ob-mittere ‘kihagy, félrevet’:
ob- ‘el’ | mittere ‘küld, vet’
omlett G konyha tojáslepény
G rántotta
fr omelette ‘ua.’ (?) kics (l)amelette ‘lepény’ lat lamina ‘lemez’ (a szókezdő l névelőnek
érződött, ezért elmaradt)
omnibusz G régi lófogatú társas bérkocsi
ném Omnibus ‘ua.’ fr (voiture) omnibus ‘mindenki számára való (kocsi, hintó)’ lat tbsz
részeshat omnibus ‘mindenkinek’ omnis ‘minden, egész’
Lásd még BUSZ
omnipotencia G mindenhatóság
lat omnipotentia ‘ua.’, lásd OMNIPOTENS
omnipotens G mindenható, korlátlan hatalmú
lat, ‘ua.’: omnis ‘minden, egész’ | potens ‘képes’ posse, tkp. pot-se ‘bír, képes’
omnipraesens [omniprézensz] † G fil mindenütt jelenlévő
lat, ‘ua.’: omnis ‘minden, egész’ | praesens ‘jelenlévő’, lásd ott
omnium † G sport minden résztvevő számára nyitott verseny
lat, ‘mindenkié’ omnis ‘minden(ki)’
omnivor G áll mindenevő
ném omnivor lat omnivorus ‘ua.’: omnis ‘minden, egész’ | vorare ‘fal’
omonoia G műv egymást kulcsoló két kéz, a szeretet gyakori szimbóluma az ókeresztény
emlékeken
gör homonoia ‘egyetértés’: homosz ‘azonos’ | noeó ‘ért, gondol’
omphalitis [omfalitisz] G orv köldökgyulladás
tud lat, ‘ua.’: gör omphalosz ‘köldök’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
omphaloma [omfalóma] G orv köldökdaganat
tud lat, ‘ua.’: gör omphalosz ‘köldök’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
omphalotomia [omfalotómia] G orv a köldökzsinór átvágása
tud lat, ‘ua.’: gör omphalosz ‘köldök’ | tomé ‘vágás’ temnó ‘vág’
onager G áll lóféle, ázsiai félszamár, vadszamár
lat, gör onagrosz ‘ua.’, ered. onosz agriosz ‘mezei szamár’: onosz ‘szamár’ | agriosz ‘mezei’
agrosz ‘föld, mező’
onánia G orv (férfi) önkielégítés
tud lat onania ‘ua.’ Onanról, Júda fiáról, aki „földre vesztegeti vala a magot” (1Móz 38,9)
onanista G orv rendszeres önkielégítést végző (férfi)
ném Onanist, lásd ONÁNIA
onanizál G orv (férfi) önkielégítést végez, magához nyúl
magy, lásd ONÁNIA (a pasztőr–pasztőrizál s hasonló szópárok mintájára)
ondolál G (hajat) hullámosít
ném ondulieren ‘ua.’ fr onduler ‘hullámzik, hullámosít’ lat kics undula unda ‘hullám’
Lásd még UNDULÁCIÓ
óneász G ját bemondás a huszonegyes kártyajátékban, amelynek alapján a húzandó lapot, ha ász,
11 helyett 10 ponttal lehet számítani
ném ohne As ‘ua.’: ohne ‘nélkül’ | As, lásd ÁSZ
oneirizmus G orv álomlátás éber állapotban
tud lat oneirismus ‘ua.’: gör oneirosz ‘álom’ | lásd -IZMUS
oneirodínia G orv nyomasztó álom, rémálom, lidércnyomás
tud lat oneirodynia ‘ua.’: gör oneirosz ‘álom’ | odüné ‘fájdalom’
oneirológia G orv az álmokkal foglalkozó tudományterület
tud lat, ‘ua.’: gör oneirosz ‘álom’ | lásd -LÓGIA
oneiromantia G álomfejtés, jóslás álmok alapján
tud lat, ‘ua.’: gör oneirosz ‘álom’ | manteia ‘jóslat’
oneiroszkópia G orv álomelemzés
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘álomnézés’: gör oneirosz ‘álom’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’

ongaresca [ongareszka] G műv félgömb alakú talpas csésze, amely keletről Magyarországon
keresztül jutott az itáliai majolika-művészetbe a 16. században
régi ol, ‘magyaros’
 ongarese (mai ol Ungherese) lat Hungarus ‘magyar’, lásd HUNGARUS
oniománia G lél beteges vásárlási kényszer
gör óniosz ‘eladó, megvehető’ | lásd MÁNIA
onirikus G álomszerű, álombeli
lat oniricus ‘álombeli’ gör oneirosz ‘álom’
ónix G ásv fehér és fekete rétegekből álló achátféle féldrágakő
lat onyx ‘ua.’ gör onüx ‘karom, köröm’
onkli † G biz nagybácsi
ném Onkel fr oncle ‘ua.’ lat kics avunculus ‘bácsika’ avus ‘ős, felmenő rokon’
onko- G (orvostudományi szóösszetételek előtagjaként) daganattal kapcsolatos
gör onkosz ‘tömeg, halom’ onkoó ‘nagyít, felfúj, pöffeszkedik’
onkocita G orv daganatos sejt
tud lat oncocyta ‘ua.’: lásd ONKO- | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’
onkocitológia G orv a daganatos sejtekkel foglalkozó tudományág
tud lat oncocytologia ‘ua.’, lásd ONKOCITA, -LÓGIA
onkogén G orv daganatkeltő, rákkeltő
ném onkogen ‘ua.’, lásd ONKO-, -GÉN
onkogenezis G orv daganatképződés
tud lat oncogenesis ‘ua.’, lásd ONKO-, GENEZIS
onkolízis G orv a daganatos sejtek lebomlása
tud lat oncolysis ‘ua.’: lásd ONKO- | gör lüszisz ‘oldódás’ lüó ‘old’
onkológia G orv rákgyógyászat, rákkutatás, a daganatos betegségekkel foglalkozó orvostudományi
ág
tud lat oncologia ‘ua.’, lásd ONKO-, -LÓGIA
onkológus G orv daganatos betegségek gyógyításával foglalkozó orvos, kutató
magy, lásd ONKOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
onkopatológia G orv daganatkórtan
tud lat oncopathologia ‘ua.’, lásd ONKO-, PATOLÓGIA
onkoterápia G orv daganatos betegség gyógykezelése
tud lat oncotherapia ‘ua.’, lásd ONKO-, TERÁPIA
on-line [onlájn] G számtech a rendszerhez kapcsoltság állapota
ang, ‘ua.’: on ‘rajta’ | line ‘vonal’ lat linea ‘ua.’, lásd ott
onogur G tört törökös népek törzsszövetsége az 5–6. században az Azovi-tengertől északra,
amelybe rövid ideig a vándorló magyarok is beletartozhattak
G nyelvt e népek bolgár-török nyelve
tör, ‘tíz ogur’: on ‘tíz’ | lásd OGUR; az ongur, ungur formából erednek a magyarság külső
megnevezései (lásd HUNGARUS)
onomasztika G nyelvt névtan, névtudomány, a szótannak a tulajdonnevekkel foglalkozó ága
ném Onomastik ‘ua.’ gör onamasztiké (tekhné) ‘a névadás (tudománya)’ onomadzó
‘megnevez’ onoma ‘név’
onomasztikon G irod ókori és középkori névtár, név- és tárgymagyarázó szótár irodalmi művekhez
lat onomasticon ‘ua.’ gör onomasztikosz ‘megnevezéssel kapcsolatos’ onomadzó
‘megnevez’ onoma ‘név’
onomato- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) névvel kapcsolatos, név-
gör onoma, onomatosz ‘név’
onomatofóbia G orv kóros rettegés valamely szó vagy név meghallásától
tud lat onomatophobia ‘ua.’, lásd ONOMATO-, FÓBIA
onomatológia G nyelvt nevezéktan, névadástan
 tud lat onomatologia ‘ua.’, lásd ONOMATO-, -LÓGIA

onomatománia G orv bizonyos szavak vagy nevek kényszeres ismételgetése mint elmebetegség
tünete
tud lat ‘ua.’, lásd ONOMATO-, MÁNIA

onomatopoétikus G nyelvt hangutánzó
ném onomatopoetisch ‘ua.’, lásd ONOMATOPOÉZIS

onomatopoézis G nyelvt hangutánzás
ném Onomatopoes ‘ua.’: lásd ONOMATO- | gör poieó ‘létrehoz, költ’

ontogenetikus G biol az egyedfejlődéssel kapcsolatos
tud lat ontogeneticus ‘ua.’, lásd ONTOGENEZIS

ontogenezis G biol az élőlények egyedfejlődése
tud lat ontogenesis ‘ua.’: gör ón, ontosz ‘lény, lét, létező’
 eimi ‘vagyok’ | lásd GENEZIS
ontogénia G biol az egyedfejlődés törvényszerűségeit kutató segédtudomány
tud lat ontogenia ‘ua.’, lásd ONTOGENEZIS

ontológia G fil lételmélet, a létezés legáltalánosabb törvényeinek bölcseleti tana
tud lat, ‘ua.’: gör ón, ontosz ‘lét, létező’
 eimi ‘vagyok’ | lásd -LÓGIA
ontologikus G fil a lételmélettel kapcsolatos
ném ontologisch ‘ua.’, lásd ONTOLÓGIA

ontologizmus G fil 19. századi olasz vallásbölcseleti irányzat, amely szerint minden megismerés
feltétele az isteni abszolútum megélése, közvetlen szemlélete
ol ontologismo ‘ua.’, lásd ONTOLÓGIA, -IZMUS

onychalgia [onichalgia] G orv körömfájdalom
tud lat, ‘ua.’: gör onüx, onükhosz ‘köröm’ | algeó ‘fájdalmat érez’

onychophagia [onichofágia] G orv körömrágás
tud lat, ‘ua.’: gör onüx, onükhosz ‘köröm’ | phagein ‘eszik’

oo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) petével kapcsolatos
gör óon ‘tojás, pete, ikra’

oocyta [oocita] G biol éretlen petesejt
tud lat, ‘ua.’: lásd OO- | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’

oogámia G biol a moszatok és alacsonyabb rendű gombák ivaros szaporodási formája
tud lat, ‘ua.’: lásd OO- | gör gamosz ‘házasság’

oogenezis G orv a petesejt kialakulásának folyamata
tud lat oogenesis ‘ua.’, lásd OO-, GENEZIS

oogónium G orv a szaporodási fázisban lévő petesejt
tud lat, ‘ua.’: lásd OO- | gör gonosz ‘születés’

oológia G áll tojástan, a madártudomány részterülete
tud lat, ‘ua.’, lásd OO-, -LÓGIA

oophorum [ooforum] G anat petefészek
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘petehordozó’: lásd OO- | gör phoreó ‘hordoz’

oophorectomia [ooforektomia] G orv petefészek-eltávolítás
tud lat, ‘ua.’: lásd OOPHORUM | gör ektomé ‘kimetszés’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’

oophoritis [ooforitisz] G orv petefészek-gyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd OOPHORUM | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

opacitás G homályosság
G fiz, csill egy közeg fényáteresztő képességének mértéke
G nyomd papír azon jellemzője, hogy mennyire képes elfedni a hátoldalára, ill. az alatta lévő lapra
nyomott írást, képet
lat opacitas ‘árnyékosság’, lásd OPAK
opak G homályos, fényelnyelő
ném opak ‘ua.’ lat opacus ‘árnyékos, homályos’
opál G ásv több színben játszó, áttetsző ásvány, féldrágakő
ang, ném opal lat opalus gör opalliosz ‘ua.’ óind upalah ‘drágakő’, ered. ‘malomkő’
opaleszcencia G fiz az opálban és egyes más anyagokban tapasztalható fényjelenség, vöröses vagy
kékeszöld villódzás áteső fényben
ang opalescence ‘ua.’, lásd OPALESZCENS

opaleszcens G fiz az opaleszcencia jelenségét mutató
ang opalescent ‘ua.’
 opal, lásd OPÁL (a foszforeszcens, fluoreszcens és hasonlók mintájára)
opalizál G áteső fényben különféle élénk színekkel villódzik
ném opalisieren
 fr opaliser ‘ua.’, lásd OPÁL
opart G műv érzékcsalódások keltette térhatással dolgozó 20. századi képzőművészeti irányzat
ang, ‘ua.’
 op(tical) art ‘optikai művészet’: lásd OPTIKA | art fr art ‘művészet’ lat ars,
artis ‘mesterség, művészet’
opció G jog elővétel, elővételi jog
G jog választás joga és lehetősége két dolog (pl. két állampolgárság) között
G választék, választható dolog
lat optio ‘szabad választás’ optare ‘kiszemel, kíván’
Lásd még OPTÁL, OPTÁNS
opcionális G tetszőleges, választható, kívánság szerinti
lat optionalis ‘ua.’, lásd OPCIÓ
op. cit. lásd OPUS CITATUM
ope et consilio [ópe et konzílió] G tettel és tanáccsal (támogat)
lat, ‘ua.’: ops, opis ‘erő, segítség’ | lásd KONZÍLIUM
opeion G ép kör alakú nyílás a kupola zárópontján a belső tér megvilágítására
gör kics ópeion ‘szemecske’ ópsz, óposz ‘szem’
open G közl a kívánt járatra még érvényesítendő (jelzés előre váltott repülő- vagy hálókocsijegyen)
ang, ‘nyílt, nyitott’
opener G text bontógép
ang, ‘felnyitó’ open ‘kinyit, felnyit’
open shop [ópen sop] G számtech számítógépközpont, ahol a felhasználó maga kezelheti a gépeket
ang, ‘ua.’, tkp. ‘nyitott üzlet’: open ‘nyitott, szabad’ | shop ‘üzlet’
opera G zene dalmű, zenedráma, zenés dráma
G zene operaház, dalszínház
ol, ‘mű, alkotás, dalmű’ lat opera ‘fáradság, fáradozás, dolog’ opus, operis ‘munka, mű’
Lásd még OPUSZ
operábilis G orv műthető, műtéttel gyógyítható
tud lat operabilis ‘ua.’ lásd OPERÁL
opera buffa G zene vígopera
ol, ‘ua.’: lásd OPERA, BUFFÓ
operáció G orv műtét
G kat művelet, hadművelet
G mat művelet
G ker ügylet
G művelet, ténykedés
tud lat operatio ‘ua.’, lásd OPERÁL
operációkutatás G közg, mat komplex gazdasági, társadalmi, logisztikai és katonai rendszerek
elemzésére, optimális döntések és stratégiák kidolgozására alkalmazott matematikai módszer
lásd OPERÁCIÓ
operácionalizmus G tud a valóság elfogadható kritériumait kereső tudományos és filozófiai
módszer, amely szerint a fogalmaknak és kijelentéseknek ki kell állniuk a fizikai mérhetőség
próbáját
ang operationalism ‘ua.’: operational ‘művelettel kapcsolatos’, lásd OPERÁCIÓ | lásd -IZMUS
operál G orv műt, sebészeti műtétet végez
G ténykedik, működik, munkálkodik
G pej ügyködik, ügyeskedik, manipulál
 lat operari, operatus ‘ténykedik, dolgozik’
 opus, operis ‘munka’
operandus [operandusz] G inf adatfeldolgozási műveletben szereplő mennyiség
G ritk, orv operáció előtt álló beteg
tud lat, ‘megoperálni való’, lásd OPERÁL
opera omnia G irod (valakinek) összes művei
lat tbsz, ‘ua.’: opus, operis ‘munka, mű’ | omnis ‘minden’
opera semiseria [… szemiszéria] G zene a komoly és komikus elemeket ötvöző opera 18. századi
típusa
ol, ‘ua.’: lásd OPERA | ol, lat semi- ‘fél’ | serio lat serius ‘komoly’
opera seria [… széria] G zene komoly (hősi, tragikus) opera
ol, ‘ua.’: lásd OPERA | serio lat serius ‘komoly’
operatív G orv műtéti (pl. beavatkozás)
G kat hadműveleti
G gyakorlatias, gyors, hatékony, határozott
ang, ném operativ ‘ua.’, lásd OPERÁL
operativitás G gyorsaság, hatékonyság
ang operativity ‘ua.’, lásd OPERATÍV
operatív memória G számtech a feldolgozandó adatok és a program tárolására szolgáló központi
egység a számítógépben
lásd OPERATÍV, MEMÓRIA
operátor G mat változót lekötő logikai jel
G mat absztrakt terek egymásba való leképezése
G számtech műveleti utasítás
G műsz számítógép működését biztosító szakember
G gen kromoszómaterület, amely az RNS felépítését irányító géncsoport működését szabályozza
ang operator ‘kezelő’ operate ‘működtet, kezel’, lásd OPERÁL
operatőr G † orv műtősebész, operáló orvos
G film filmforgatáskor a kamerát kezelő szakember
fr operateur ‘ua.’ lat operator ‘ténykedő’, lásd OPERÁL
operett G zene énekes, zenés, táncos vígjáték
fr opérette ‘ua.’ ol kics operetta opera ‘dalmű’, lásd ott
operista G zene operaénekes, az operaház tagja
magy (mint egyetem–egyetemista)
operon G gen az átírásos szintű szabályozásnak a baktériumokra jellemző rendszere
ang, fr opéron ‘ua.’: opér(ateur), lásd OPERÁTOR | -on (genetikai egységre utaló toldalék)
ophidismus [ofidizmus] G orv kígyómarás okozta mérgezés
tud lat, ‘ua.’ gör kics ophidion ‘ua.’ ophisz ‘kígyó’ | lásd -IZMUS
Lásd még OFIOLÁTRIA, OFIOLÓGIA
ophikleid [ofikleid] G zene 19. századi rézfúvós hangszer, a tuba elődje, többrét hajlított csővel és
szelepekkel
ném, ‘ua.’: gör ophisz ‘kígyó’ | kleisz, kleidosz ‘zár, billentyű’
ophiotoxin [ofiotoxin] G orv kígyóméreg
tud lat, ‘ua.’: gör ophisz ‘kígyó’ | lásd TOXIN
ophita [ofita] G vall ókori kígyóimádó gnosztikus szekta tagja
lat, gör ophitész ‘ua.’: ophisz ‘kígyó’ | -itész (vkinek vagy vminek hívére, követőjére utaló
toldalék)
ophthal- lásd OFTAL-
opiát G gyógysz ópiumtartalmú, altató hatású készítmény
kk lat opiatus ‘ópiumos’, lásd ÓPIUM
opinio communis [opínió kommunisz] † G közvélemény
lat, ‘ua.’: opinio ‘vélekedés’ opinari ‘vélekedik’ | communis ‘közös’, lásd KOMMUNA
opiophagismus [opiofagizmus] G orv ópiumevés
 tud lat, ‘ua.’: lásd ÓPIUM | gör phagein ‘eszik’ | lásd -IZMUS

ópium G kém mákony, a nyers mákgubó nedvéből előállított, altató és kábító hatású alkaloida
lat opium
 gör opion ‘ua.’ oposz ‘növényi’
oposszum G áll macska nagyságú, erszényes ragadozó emlős
ang opossum
 algonkin indián apaszom ‘fehér állat’
oppidum G tört ókori erődített város
G † mezőváros
lat, ‘ua.’ ?
opponál G ellenszegül, ellenáll, ellentmond
lat opponere, oppositum, tkp. ob-ponere ‘szembeállít, ellene vet’: ob- ‘ellen, szembe’ | ponere
‘helyez’
Lásd még EXPONÁL, IMPONÁL, KOMPONÁL, TRANSZPONÁL
opponens G ellenfél, ellenlábas
G tud tudományos fokozat elnyeréséért benyújtott értekezés hivatalos bírálója
ném Opponent ‘ua.’, lásd OPPONÁL
opportunista G megalkuvó, elvtelenül alkalmazkodó (személy)
ném Opportunist, opportunistisch ‘ua.’, lásd OPPORTUNIZMUS
opportunitás G kedvező alkalom
G alkalomszerűség
lat opportunitas ‘ua.’, lásd OPPORTÚNUS
opportunizmus G megalkuvás, elvtelenség, behódolás, alkalmazkodás
ném Opportunismus ‘ua.’, lásd OPPORTÚNUS, -IZMUS
opportúnus † G alkalmas, időszerű, célszerű
lat, tkp. ob-portunus ‘kedvező, alkalmas’, ered. ‘a kikötő felé segítő (szél)’: ob- ‘felé’ | portus
‘kikötő’
op. posth. lásd OPUS
oppozíció G szembefordulás, ellenzéki álláspont
G pol ellenzék, ellenpárt, ellenoldal
G csill bolygók szembenállása
G nyelvt ellentétpárok viszonya fonetikában (zárt–nyílt, zöngés–zöngétlen) és más nyelvi területeken
lat oppositio ‘ua.’, lásd OPPONÁL
oppresszió G elnyomás
G orv szorongás
tud lat, ‘ua.’, lásd OPPRIMÁL
oppresszív G elnyomó
ném oppressiv ‘ua.’, lásd OPPRESSZIÓ
opprimál G elnyom, leigáz
lat opprimere, oppressum, tkp. ob-primere ‘ua.’: ob- ‘szembe’ | premere ‘nyom’
opszigónia G növ a fák és lágy szárú növények elkésett őszi kihajtása
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘későn születés’: gör opsze ‘későn’ | gonosz ‘születés’
Optacid G gyógysz a gyomornedv savasságát szabályzó szer
tud lat, ‘ua.’: ff opt(imus) ‘legjobb’ bonus ‘jó’ | acidum ‘sav’
optál G jog két lehetőség közötti választás (opció) jogával él
G jog választ két állampolgárság között
lat optare, optatum ‘óhajt, kiválaszt’
Lásd még OPCIÓ, OPTATIVUS, OPTIMUM
optáns G jog az opció jogával élő személy
lat optans ‘ua.’, lásd OPTÁL
optativus [optatívusz] G nyelvt óhajtó mód
lat (modus) optativus ‘ua.’, lásd OPTÁL
optika G fiz fénytan
G fiz látszerészet
G átv látásmód, szemlélet
G fényk fényképezőgép, filmfelvevő, látcső vagy mikroszkóp lencséje
G lencserendszer
ném Optik ‘ua.’ lat optica (ars) gör optiké (tekhné) ‘látási (tudomány)’ optikosz
‘látásbeli’ optosz ‘látott, látható’ opszomai ‘majd látni’ horaó ‘lát’
optikus G látszerész
magy, lásd OPTIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
optima fide G jog a legjobb hiszemben, a legteljesebb jóhiszeműséggel
lat ablativus, ‘ua.’: optimus ‘a legjobb’, lásd OPTIMUM | fides ‘hit, bizakodás, becsület’
Lásd még BONA FIDE
optima forma G kifogástalanul, annak rendje és módja szerint
lat ablativus, ‘ua.’: optimus ‘a legjobb’, lásd OPTIMUM | lásd FORMA
optimális G a (lehető) legjobb, a legkedvezőbb
újk lat optimalis ‘ua.’ lat optimus, lásd OPTIMUM
optimalizál G a legjobb hatásfokra állít be, azon tart
ném optimalisieren ‘ua.’, lásd OPTIMÁLIS
optimaták G tört a nemesek és vagyonosak pártjához tartozók, arisztokraták az ókori Rómában
G az előkelők, a gazdag polgárok
lat tbsz optimates ‘ua.’ optimas, optimatis ‘az előkelők rendjéhez tartozó’ optimus ‘legjobb’,
lásd OPTIMUM
optime G nagyon jól, remekül, kiválóan
lat, ‘ua.’ optimus ‘legjobb’, lásd OPTIMUM
optimista G (fn) derűlátó, bizakodó ember
G (mn) derűlátó, a legjobb eshetőségekre számító
ném Optimist, optimistisch ‘ua.’, lásd OPTIMIZMUS
optimizmus G derűlátás, bizakodás
ném Optimismus fr optimisme ‘ua.’: lat optimus ‘legjobb’, lásd OPTIMUM | lásd -IZMUS
optimum G a legjobb lehetőség, eredmény
G csúcspont, felsőfok
lat seml, ‘a legjobb dolog’ ff optimus ‘a legjobb’, tkp. ‘legkívánatosabb’ (?) *optus
‘óhajtott’ gyak optare ‘óhajt’
optionalis lásd OPCIONÁLIS
opto- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) látási, a látással kapcsolatos
gör optosz ‘látott (dolog)’, lásd OPTIKA
optoelektronika G műsz fényjelet elektromos jellé és viszont alakító eszköz
G műsz ilyen eszközök tervezése és előállítása
lásd OPTO-, ELEKTRONIKA
optométer G orv a szem fénytörését vizsgáló műszer
lásd OPTO- | gör metreó ‘mér’
optometrika G orv műszeres szemvizsgálat
tud lat optometrica ‘ua.’, lásd OPTO-, METRIKA
opulencia G gazdagság, bőség, jómód
lat opulentia ‘ua.’, lásd OPULENS
opulens G gazdag, bő, busás
lat opulentus ‘ua.’ ops, opis ‘gazdagság, erő’ (helyesen opulentus lenne, az ~ tévesen
latinosított alak a ném, ang opulent nyomán, a patent pátens és hasonló párok hamis
analógiájára, mivel nem létezik latin *opulere ige)
opuntia [opuncia] G növ fügekaktusz
lat, ‘ua.’ Opusz, Opuntosz, ókori görög város
opus [opusz] G egy szerző meghatározott sorszámú zeneműve (általában op. rövidítéssel), pl. op.
124
lat, lásd OPUSZ
Az ~ semleges nemű szó, az op. posth. rövidítés feloldása tehát opusz posztumum, és nem opusz
posztumusz!
Lásd még OPUSZ
opus citatum [opusz citátum] G (az) idézett mű
lásd OPUSZ, CITÁL
opus mixtum [opusz miksztum] G ép vegyes anyagú falazat nyers és faragott kőből, valamint
téglából
lat, ‘ua.’, lásd OPUSZ, MIXTÚRA
opusz G alkotás, műalkotás, mű
lat opus ‘munka, mű’
Lásd még OEUVRE, OFFICÍNA, OFFÍCIUM, OPERA, OPERÁL, OPUS
oráció G beszéd, szónoklat
G vall könyörgés, könyörgő ima
lat oratio ‘ua.’ orare, oratum ‘beszél, előad, kér, könyörög’ os, oris ‘száj’
Lásd még ORÁLIS
orákulum G jósda, jóshely
G jóslat, jósige, jövendölés
G csalhatatlannak tekintett személy, szaktekintély, mindentudó bölcs
lat oraculum ‘ua.’ orare ‘beszél, kijelent’ os, oris ‘száj’
orális G szóbeli
G orv szájjal kapcsolatos, szájon át való
G nyelvt a szájüregben képzett (magánhangzó)
lat oralis ‘ua.’ os, oris ‘száj’
Lásd még ORÁCIÓ, ORÁNS, OREMUS, ORIFÍCIUM, OSZCILLÁL, OSZKULÁCIÓ, PERORÁL
orangerie [oranzseri] G ép 18. századi paloták díszesen kiképzett télikertje délszaki gyümölcsfák
tartására
fr, ‘ua.’ orange ‘narancs’, lásd ORANZSÁD
orangután G Borneón és Szumátrán élő emberszabású majom
ném Orang-Utan holl orang oetang ‘ua.’ maláj órang-útan ‘erdei ember’
oráns G műv térdelve imádkozó alak szobra középkori és reneszánsz templomokban
lat, ‘ua.’ orare, oratum ‘előad, kér, könyörög, imádkozik’
oranzsád G narancsszörp
fr orangeade ‘ua.’ orange ‘narancs’ sp naranja ar narandzs perzsa náráng ‘ua.’
óind nárangah ‘narancsfa’
oratio obliqua [oráció oblikva] G nyelvt függő beszéd, más szavainak tartalomszerű visszaadása
alárendelt mondatban
lat, ‘ua.’: lásd ORÁCIÓ | obliquus ‘ferde, rézsút menő, harántirányú’: ob- (nyomatékos) | liquis
‘félre’ ?
oratio recta [oráció rekta] G nyelvt egyenes beszéd, más szavainak szó szerinti idézése
lat, ‘ua.’: lásd ORÁCIÓ | rectus ‘egyenes’ regere, rectum ‘eligazít, irányít’
orátor † G szónok, előadó
lat orator ‘ua.’, lásd ORÁCIÓ
oratoriánus G vall katolikus szerzetesrend, melynek tagjai nem tesznek fogadalmat, és főleg
lelkipásztori ténykedést folytatnak
lat oratorianus ‘ua.’, lásd ORATÓRIUM
oratórium G † vall imaház, magánkápolna
G ép emeleti karzat templom főhajójában vagy szentélyében, orgonával
G zene a kezdetben főleg itt előadott, szólóénekesekre, ének- és zenekarra komponált, bibliai tárgyú
drámai zenemű
lat (templum) oratorium ‘imádkozásra való (szentély)’ orare, oratum ‘előad, kér, könyörög,
imádkozik’, lásd ORÁCIÓ
oratórius † G szónoki, ékesszóló
 lat oratorius ‘ua.’, lásd ORÁTOR

orbis pictus [orbisz piktusz] G okt Comenius 17. századi képes tankönyvének címe: „A megfestett
világ”
lat, ‘ua.’: orbis ‘kör, kerekség (ti. a földé)’ | pictus ‘festett’
 pingere, pictum ‘fest’
orbis terrarum [orbisz terrárum] G földkerekség
lat, ‘a földek kereksége’: orbis ‘kör, kerekség, korong’ | terra ‘föld’

orbita G csill keringési pálya
G orv szemgödör, szemüreg
lat, ‘kerékvágás, nyom, ösvény’ orbis ‘kör, kerekség, korong’
orbitális G űrk a Föld körüli pályán keringő
G anat a szemüreghez tartozó
tud lat, ‘ua.’, lásd ORBITA
orbiter G műsz idegen égitest körül keringő műhold
G űrk rakétahajtású űrrepülőgépnek a Föld körül keringő egysége
ang, ‘ua.’ orbit ‘körpályán kering’, lásd ORBITA
orbitron G műsz gyorsító berendezés két közös tengelyű hengerből, amelyekre feszültséget
kapcsolnak
ang, ‘ua.’: orbis ‘kör, kerekség, korong’ | lásd (CIKLO)TRON
orchestra lásd ORKESZTRA
orchialgia G orv herefájdalom
tud lat, ‘ua.’: lásd ORCHIS | gör algeó ‘fájdalmat érez’
orchidea G növ kosborféle nagy trópusi virág
lat Orchidea ‘ua.’ gör orkhisz, orkhidosz ‘here’ (a here alakú gyökérgumóról)
orchiectomia [orhiektómia] G orv herekiirtás, kasztrálás
tud lat, ‘ua.’: lásd ORCHIS | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | tomé ‘vágás’ temnó ‘vág’
orchioptosis [orhioptózis] G orv heresüllyedés
tud lat, ‘ua.’: lásd ORCHIS | gör ptószisz ‘esés’ (pi)ptó ‘esik’
orchis [orhisz] G anat here
G növ kosbor
tud lat, ‘ua.’ gör orkhisz, orkhidosz ‘here’
orchitis [orhitisz] G orv heregyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd ORCHIS | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
orcin G kém fenol jellegű aromás vegyület, egyes zuzmókból állítható elő
ang, ‘ua.’: orchil fr orchel ol orcello ‘egy zuzmófajta’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
Lásd még REZORCIN
orcus [orkusz] G mit a rómaiak alvilága, a halottak birodalma
lat Orcus ‘ua.’ ?
ordália G tört istenítélet, kezdetleges középkori bizonyító eljárás
kk lat, ‘ua.’ ószász urdeli (ném Urteil) ‘ítélet’ urteilen, tkp. erteilen ‘odaítél’, ered. ‘kioszt’
Teil ‘rész’
ordenáré lásd ORDINÁRÉ
ordináció G vall papszentelés
lat ordinatio ‘ua.’, lásd ORDINÁL
ordinál G vall (katolikus papot) felszentel, felveszi a papi rendbe
G † (orvos) rendel
lat ordinare, ordinatum ‘elrendez, elrendel’ ordo, ordinis ‘rend, rang, osztály, papi rend’
ordinális G közg sorrendi, azaz a fogyasztói preferencia és ezen át a hasznosság rendjét mutató
(skála)
ang ordinal kk lat ordinalis ‘sorrendi’ ordo, ordinis ‘rend’
ordináré G közönséges, durva, trágár
ném nyj ordinare ném ordinär ‘rendes, megszokott, közönséges, illetlen’ fr ordinaire ‘ua.’,
lásd ORDINÁRIUS
ordinárium G vall katolikus miserend
G vall katolikus szertartáskönyv
G † közg rendes évi költségvetés
lat, ‘ua.’, lásd ORDINÁRIUS
ordinárius G vall megyés püspök
G † okt egyetemi tanár
G † orv főorvos, rendelőorvos
lat ordinarius ‘rendes, szabályos ordo, ordinis ‘rend, rang’
ordináta G mat a derékszögű koordinátarendszerben a függőleges tengely
G mat adott pontnak a vízszintes tengelytől mért távolsága
lat (linea) ordinata ‘hozzárendelt (vonal)’ ordinare, ordinatum ‘elrendez, rendel’, lásd
ORDINÁL
ordo G növ, áll rend mint kategória a rendszertanban
G tört a három kiemelt társadalmi rend (szenátorok, lovagok, decuriók) egyike a római
birodalomban
G vall katolikus szerzetesrend
G zene egy dallamszakasz terjedelme a modális hangjegyírásban
lat ordo ‘rend’ ordiri ‘kezd’
ordó † G érdemrend, rendjel, kitüntetés
lat ordo ‘rend’ ordiri ‘kezd’
ordonánc G kat parancstovábbító, katonatiszti küldönc
ném Ordonnanz ‘ua.’ fr ordonnance ‘rendelkezés, parancs, parancstovábbító’ ordonner
‘elrendel’ lat ordinare ‘ua.’ ordo, ordinis ‘rend’
ordovícium G geol a földtörténeti ókornak kb. félmilliárd évvel ezelőtti szakasza a kambrium és
szilur között
tud lat, ‘ua.’ Ordovices ‘ókori kelta törzs a mai Anglia és Wales határvidékén’ (ahol az ~ra
jellemző kőzeteket felfedezték)
ordré G parancs, utasítás, rendelkezés
ném Ordre ‘ua.’ fr ordre ‘rend, rendelkezés’ lat ordo, ordinis ‘rend’
oreád G mit hegyi nimfa az ókori görög regékben
ném Oread fr oréade gör oreasz, oreadosz ‘ua.’ orosz ‘hegy’
Lásd még OROGENEZIS, OROGRÁFIA
oregánó G növ vadmajoranna vagy szurokfű, délszaki fűszernövény
ol oregano lat origanum gör origanon ‘ua.’, tkp. ‘a hegy dísze’: orosz ‘hegy’ | ganosz
‘szépség, dísz’
oremus G vall imádkozzunk (a pap felhívása a hívekhez különféle katolikus szertartásokon)
lat, ‘ua.’ orare ‘könyörög, imádkozik’, lásd ORÁCIÓ
Lásd még ORÁLIS
orenda G népr észak-amerikai indián felfogás szerint a dolgokban, lényekben és jelenségekben
lakozó éltető őserő
irokéz indián, ‘ua.’
orfeum G szính zenés, műsoros mulató
ném Orpheum ‘ua.’ a mitikus görög dalnok, Orpheusz nevéből
orfikus G vall az ókori misztériumvallások titkos tanaival, főleg az orfizmussal kapcsolatos
G irod az ókori hagyomány által Orpheusznak tulajdonított, misztikus tartalmú (költemény)
lat Orphicus gör Orphikosz ‘ua.’, tkp. Orpheuszszal kapcsolatos’
orfizmus G vall ókori görög misztikus szektáknak a filozófia és mítosz határán járó tanítása a
kozmosz eredetéről és a túlvilágról
G műv a kubizmusból kiindult, absztrakt színkezelést alkalmazott francia festészeti irányzat a 20.
század elején
 fr orphisme
 lat orphismus a legendás görög dalnok, Orpheusz nevéből, aki éltében megjárta
az alvilágot (a francia névadás Apollinaire-től ered, és arra utal, hogy az orfista festmény a
zeneihez hasonló élményt kelt)
organdi vagy organtin G text vegyi kezeléssel merevített könnyű, áttetsző selyem- vagy
pamutkelme
ném Organdy fr organdi ‘ua.’ ?
organellum G gen sejtszervecske
lat kics, ‘ua.’ organum ‘szerv’, lásd ORGÁNUM
organetto G zene középkori hordozható kis orgona
ol kics, ‘ua.’ organo ‘orgona’, lásd ORGÁNUM
organikus G orv testi, szervi elváltozással járó (betegség)
G kém szerves
G geol szerves, növényi vagy állati eredetű (maradvány)
G ép a geometriai helyett a természeti formákat és arányokat alkalmazó (építészet)
G rendezett, szervezett, összefüggő (rendszer)
lat organicus gör organikosz ‘eszközként szolgáló, hatékony’ organon, lásd ORGÁNUM
organismoid [organizmoid] G orv szervszerű alkotórészeket tartalmazó daganat
tud lat, ‘ua.’: lásd ORGANIZMUS | -id -’szerű’ gör eidosz ‘külső’
organizáció G szervezet, intézmény
G szervezés
ném Organisation ‘ua.’, lásd ORGANIZÁL
organizál G szervez, létrehoz, megalakít
G rendszerez, rendez
ném organisieren fr organiser ‘ua.’, lásd ORGÁNUM
organizátor G szervező, irányító
ném Organisator ‘ua.’, lásd ORGANIZÁL
organizmus G biol (élő) szervezet, élőlény
G értelmesen szervezett egész
tud lat organismus ‘ua.’: lásd ORGÁNUM, -IZMUS
organo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) szervi, a szervekkel vagy a szervezettel
kapcsolatos
G szerves
lat organum ‘szerv’, lásd ORGÁNUM
organo di legno [organó di lennyó] G zene középkori hordozható ajaksípos orgona
ol organo lat organum ‘orgona’, lásd ORGÁNUM | di lat de ‘-ból’ | legno lat lignum
‘fa(anyag)’
organogén G kém szerves eredetű, a szerves vegyületekben gyakori
G biol szervet alkotó
tud lat, ‘ua.’, lásd ORGANO-, -GÉN
organogenezis G biol az egyes szervek kialakulása az egyedfejlődés során
tud lat, ‘ua.’, lásd ORGANO-, GENEZIS
organográfia G növ a növényi szervek kialakulását, felépítését és működését leíró résztudomány
tud lat, ‘ua.’, lásd ORGANO-, -GRÁFIA
organoid G biol szervszerű, szervhez vagy szerves anyaghoz hasonló
tud lat, ‘ua.’, lásd ORGANO- | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
organológia G biol az élőnyek szervezetének és szerveinek felépítésével foglalkozó tudományág
G zene általános hangszerismeret
tud lat, ‘ua.’, lásd ORGANO-, -LÓGIA
organon G fil Arisztotelész logikai műveinek (mint a gondolkodás és megismerés „eszközének”)
ókori eredetű megnevezése
G † zene orgona
gör, ‘ua.’, lásd ORGÁNUM
organopátia G orv szervi baj
tud lat, ‘ua.’: lásd ORGANO- | gör pathosz ‘szenvedés, betegség’
 paszkhó ‘szenved’
organoszol G kém szerves oldószerrel készült vagy szerves anyagból oldott szol
tud lat, ‘ua.’, lásd ORGANO-, SZOL

organoterápia G orv gyógykezelés állati eredetű szervekkel vagy kivonataikkal
tud lat, ‘ua.’, lásd ORGANO-, TERÁPIA

organotróf G biol energiaforrásként szerves vegyületeket igénylő (élőlény)
lásd ORGANO- | gör trophé ‘táplálék’
 trephó ‘táplál’
organotrop G biol a szervek működésére ható
ném, ‘ua.’: lásd ORGANO- | gör troposz ‘elfordítás’
 trepó ‘fordít’
organtin lásd ORGANDI
orgánum G zene emberi hang, hangszín
G sajtó hírlap, folyóirat mint szócső, megnyilatkozási fórum
G biol szerv, érzékszerv
G zene a többszólamúság legkorábbi (9–11. századi) formája
G közig szerv, hatóság
 lat organum gör organon ‘eszköz, testrész, hangszer’ organosz ‘tevékeny’ ergon
‘munka’
orgazmus G orv a nemi kéjérzés csúcspontja
 tud lat orgasmus ‘ua.’ gör orgaszmosz ‘felgerjedés’ orgaó ‘nedvektől duzzad, felgerjed’
orgé ‘szenvedély, indulat’
orgia G tört Dionüszosz (Bacchus) isten tiszteletére rendezett szilaj, kicsapongássá fajuló ünnepség,
bacchanália
G vad, szabados tivornya, dorbézolás, kicsapongás
G átv tobzódás, pazar bőség
 lat, ‘ua.’ gör tbsz orgia ‘misztérium-szertartások.’ orgion ‘kultikus cselekmény’ ergon
‘munka, mű’
orgiasztikus G vall kultikus tobzódással járó, abban megnyilvánuló (pl. vallás)
 tud lat orgiasticus ‘ua.’ gör orgiasztikosz ‘misztériumokhoz illő, titokteli, izgató’, lásd ORGIA
orgver G számtech információs rendszerfejlesztés szervező jellegű lépései
 ang orgware ‘ua.’: org(anise) ‘szervez’, lásd ORGANIZÁL | (hard)ware , lásd HARDVER
orientáció G eligazodás, tájékozódás
G pol igazodás, irányulás, iránykeresés, közeledés
 fr orientation ‘ua.’, lásd ORIENTÁL
orientál G tájékoztat, felvilágosít
G irányít, terel (valamerre)
G tájol
 ném orientieren ‘ua.’ fr (s’)orienter ‘tájékoz (ódik)’ orient ‘kelet’, régebben az égtájak
szerinti tájákozódás kiinduló pontja lat oriens, orientis ‘kelet’, lásd ORIENTÁLIS
orientálás G ép keletelés, a templom tengelyének kelet-nyugati tájolása kelet felé eső főoltárral,
középkori építési gyakorlat
 lásd ORIENTÁL
orientális G keleti, távol-keleti, ázsiai
 késő lat orientalis ‘keleti’ oriens, orientis ‘felkelő (nap), napkelte, kelet’ oriri ‘feljön,
keletkezik’
Lásd még ORIGÓ
orientalista G tud keletkutató, a keleti tudományok művelője
 ném Orientalist ‘ua.’, lásd ORIENTALISZTIKA
orientalisztika G tud kelettudomány, a (távol-)keleti nyelvekkel és kultúrákkal foglalkozó
tudomány
 ném Orientalistik ‘ua.’, lásd ORIENTÁLIS
orientálódik G tájékozódik, körülnéz, ismerkedik
G igazodik, irányul (valamerre)
 lásd ORIENTÁL
orifícium G biol nyílás, testnyílás
 tud lat, ‘ua.’: os, oris ‘száj, nyílás’ | facere ‘csinál’
Lásd még ORÁLIS
origami G ját japán eredetű művészi papírhajtogatás, kreatív játék
 jap, ‘ua.’: ori ‘hajtás’ | kami ‘papír’
originál G (mn) eredeti, valódi
G (fn) eredeti példány
 ném original ‘ua.’, lásd ORIGINÁLIS
originális G eredeti, hiteles, hamisítatlan
G furcsa, különc, hóbortos
 lat originalis ‘eredeti’, lásd ORIGÓ
originalitás G eredetiség, sajátosság
G különösség
 lat originalitas ‘ua.’, lásd ORIGINÁLIS
originaliter G eredetileg, voltaképpen
G eredeti módon
 újk lat, ‘ua.’, lásd ORIGINÁLIS
origó G eredet, kezdet, kiindulópont
G mat a koordináta-rendszer alappontja, kezdőpontja
 lat origo, originis ‘ua.’ oriri ‘keletkezik, kezdődik’
Lásd még ORIENTÁLIS
orkán G met szélvész, nagy erejű, pusztító szélvihar
G text vékony, sűrű szövésű, vízhatlan kelme esőkabátokhoz
 ném Orkan holl orkaan fr ouragan sp huracán aravak indián hurakan ‘heves
forgószél’
Lásd még HURRIKÁN
orkeszter G zene zenekar
 ném Orchester ‘ua.’ gör orkhésztra, lásd ORKESZTRA
orkesztra G tört az énekeket és táncokat előadó kórus helye az ókori attikai színházban
G szính a zenekari árok színházban, operában
 gör orkhésztra ‘ua.’ orkheomai ‘táncol’
orkesztráció G zene hangszerelés
 ném Orchestration ‘ua.’, lásd ORKESZTRÁL
orkesztrál G zene (szóló- vagy kamaraművet, vázlatot) zenekarra hangszerel
 ném orchestrieren ‘ua.’, lásd ORKESZTRA
orkesztrális G zene zenekari, zenekarral előadott
G zene a zenekaréhoz hasonló (pl. hangzás)
 ném orchestral ‘ua.’, lásd ORKESZTRA
ornamens vagy ornamentum G műv díszítmény, ékítmény, díszítőelem
 lat, ‘ua.’ ornare ‘díszít’ (az ornamens az ang, ném ornamentből tévesen kikövetkeztetett latin
forma, a patent pátens hamis analógiájára, a latinban ui. van patere, de nincs *ornamere ige)
ornamentáció G műv díszítés, díszítmény
G műv feldíszítés, ékítés
 ném Ornamentation ‘ua.’, lásd ORNAMENTIKA
ornamentális G műv díszítő, ékítő
 ném ornamental ‘ua.’ Ornament, lásd ORNAMENTIKA
ornamentika G műv díszítmény
G műv egy stílus vagy műtárgy díszítő elemeinek jellege, összessége
G műv díszítő művészet
G zene a dallam ékítése (pl. trilla, passzázs, arpeggio)
 ném Ornamentik ‘ua.’
 Ornament ‘ékesség, dísz’ lat ornamentum ‘ua.’ ornare ‘díszít’
ornamentum lásd ORNAMENS
ornátus G (hivatali) díszruha
G vall katolikus papok szertartási öltözete
lat ornatus ‘ua.’ ornare, ornatum ‘díszít’
ornito- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) madarakkal kapcsolatos, madár-
gör ornisz, ornithosz ‘madár’
ornitofília G növ növények olyan berendezkedése, hogy virágaik beporzásához madarakra van
szükségük
tud lat ornithophilia ‘ua.’: lásd ORNITO- | gör philó ‘kedvel’
ornitofóbia G orv beteges irtózás madaraktól
tud lat ornithophobia ‘ua.’, lásd ORNITO-, FÓBIA
ornitogámia G növ növények beporzása madarak által
tud lat ornithogamia ‘ua.’: lásd ORNITO- | gör gamosz ‘házasság’
ornitológia G áll madártan, a madarakkal foglalkozó tudományág
tud lat ornithologia ‘ua.’, lásd ORNITO-, -LÓGIA
ornitológus G áll a madártan tudósa, madárkutató
magy, lásd ORNITOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
ornitomantia G madárjóslat
tud lat ornithomantia ‘ua.’: lásd ORNITO- | gör manteia ‘jóslat’
ornitopter G műsz csapkodó szárnyú repülő szerkezet
ang ornithopter ‘ua.’: lásd ORNITO- | gör pteron ‘toll, szárny’
ornitózis G orv madarak vírusos betegsége, amely emberre is átterjedhet
tud lat ornithosis ‘ua.’: lásd ORNITO- | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
orogén G geol hegységképző
G geol a hegységképző erők által létrehozott
ném orogen ‘ua.’: gör orosz ‘hegy’ | lásd -GÉN
orogenezis G geol hegyképződés
tud lat orogenesis ‘ua.’: gör orosz ‘hegy’ | lásd GENEZIS
Lásd még OREÁD
orogénia G geol a hegyképződés tana
tud lat, ‘ua.’, lásd OROGÉN
orográfia G földr hegyrajz, a felszíni formákkal foglalkozó résztudomány
ang orography ‘ua.’: gör orosz ‘hegy’ | lásd -GRÁFIA
orografikus G földr a hegyrajzzal kapcsolatos
G földr hegységgel, hegyvonulattal kapcsolatos, ilyen helyen kialakuló (pl. ciklon, csapadéktöbblet)
ang orographic ‘ua.’, lásd OROGRÁFIA
orohidrográfia G földr hegy- és vízrajz
gör orosz ‘hegy’ | lásd HIDROGRÁFIA
orometria G földr hegyméréstan
ang orometry ‘ua.’: gör orosz ‘hegy’ | metreó ‘mér’
ortho- lásd még ORTO-
Orthoptera [ortoptera] G áll az egyenesszárnyú rovarok rendje
tud lat, ‘ua.’: gör orthosz ‘egyenes’ | pteron ‘toll, szárny’
ortikon G távk vákuumcsöves képbontó berendezés, a televíziós felvevő korai változata
ang orthicon ‘ua.’, tkp. ‘helyes kép’: gör ort(hosz) ‘egyenes, helyes’ | lat icon gör eikón ‘kép,
hasonmás’ eikó ‘hasonlít’
orto- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) egyenes, helyes, igaz
gör orthosz ‘ua.’
ortocentrum G geom a magasságvonalak metszéspontja háromszögben
tud lat orthocentrum ‘ua.’, lásd ORTO-, CENTRUM
ortodontia G orv fogszabályozás
 tud lat orthodontia ‘ua.’: lásd ORTO- | gör odusz, odontosz ‘fog’

ortodontológia G orv a fogszabályozás mint orvosi tudományterület
tud lat orthodontologia ‘ua.’, lásd ORTODONTIA, -LÓGIA

ortodox G vall görögkeleti vallású
G vall a rítusok ősi, szigorú formáit követő (főleg zsidó)
G tud, pol hithű, egy tan eredeti formájához, dogmáihoz ragaszkodó
G átv maradi, vaskalapos
ném orthodox ‘ua.’ gör orthodoxosz ‘igazhitű’ orthodoxeó ‘helyesen vélekedik’: lásd ORTO-
| doxa ‘vélemény’ dokeó ‘vél’
ortodoxia G ortodox vallási felfogás
G ragaszkodás valamely tan dogmáihoz
tud lat, gör orthodoxia ‘ua.’, lásd ORTODOX
ortodróma G mat két pont közötti legrövidebb távolság egy matematikailag meghatározott felületen
ném Orthodrome ‘ua.’: lásd ORTO- | gör dromosz ‘út, pálya’ dromaó ‘fut’
ortoepia G nyelvt helyes kiejtés
G nyelvt a nemzeti nyelv hangzástani kérdéseivel foglalkozó alkalmazott nyelvészeti tudományág
tud lat orthoepia ‘ua.’: lásd ORTO- | eposz ‘szó, beszéd, mondás’
ortofónia G orv szabályos hangképzés
tud lat orthophonia ‘ua.’: lásd ORTO- | gör phóné ‘hang’
ortofotó G földr olyan légifelvétel, amelyen a kamera dőléséből, a lencsetorzításból s más okokból
eredő hibákat speciális műszerek segítségével kiküszöbölik
ang orthophoto ‘ua.’, lásd ORTO-, FOTÓ
ortogenezis G biol olyan elmélet, amely az élővilág kifejlődését csakis előre meghatározott
törvényszerűségekkel magyarázza
lásd ORTO-, GENEZIS
ortogonális G geom derékszögű, függőleges
tud lat orthogonalis ‘ua.’: lásd ORTO- | gör gonia ‘szög, hajlat’ gonü ‘térd’
ortogonalitás G geom merőlegesség
tud lat orthogonalitas ‘ua.’, lásd ORTOGONÁLIS
ortográfia G nyelvt helyesírás
tud lat orthographia ‘ua.’, lásd ORTO-, -GRÁFIA
ortografikus G a helyesírással kapcsolatos
ném orthographisch ‘ua.’, lásd ORTOGRÁFIA
ortoklász G ásv káliföldpát, egyhajlású rendszerben kristályosodó, kitűnően hasadó, áttetsző
kőzetásvány
ang orthoclase ‘ua.’: lásd ORTO- | gör klaszisz ‘hasadás’ | klaó ‘tör’
Lásd még KLASZTIKUS
ortokromatikus G fényk a színeket (a vörösön kívül) a szürke helyes árnyalataiban visszaadó
(fekete-fehér fotóanyag)
ném orthochromatisch ‘ua.’: lásd ORTO- | gör khróma, khrómatosz ‘szín’
ortológia G nyelvt nyelvhelyesség
G nyelvt a nyelvi hagyományokhoz ragaszkodó, az új jelenségeket elutasító felfogás
tud lat orthologia ‘ua.’, lásd ORTO-, -LÓGIA
ortológus G nyelvt nyelvvédő
G az ortológia elvét valló személy
magy, lásd ORTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
ortopéd G orv testegyenesítő, testi hibákat korrigáló
G biz idomtalan
ném Orthopäde ‘ortopéd orvos’, lásd ORTOPÉDIA
ortopédia G orv a mozgásszervek és a csontrendszer torzulásaival, sérüléseivel és azok
gyógyításával foglalkozó orvostudományi ág
G orv kórház vagy rendelő ilyen osztálya
 tud lat orthopaedia ‘ua.’: lásd ORTO- | gör paideia ‘nevelés, gondozás’
 paideuó ‘nevel, oktat’
paisz, paidosz ‘fiú, gyermek’
ortoploid G gen páros számú genomból álló kromoszómaszerkezetű szervezet
ang orthoploid ‘ua.’, lásd ORTO-, (HA)PLOID
ortoszkóp G fiz párhuzamos poláros fénysugarakkal működő mikroszkóp kristálymetszetek
tanulmányozásához
ném Orthoskop ‘ua.’, lásd ORTO-, (MIKRO)SZKÓP
ortoszkopikus G fényk a térbeli mélységi viszonyokat torzítás nélkül leképező
ném orthoskopisch ‘ua.’, lásd ORTOSZKÓP
ortosztatikus G orv álló helyzetben kiváltódó (inger, tünet)
tud lat orthostaticus ‘ua.’: lásd ORTO- | lat staticus ‘álló’ stare ‘áll’
ortotopikus G orv egyenes helyzetű
tud lat orthotopicus ‘ua.’: lásd ORTO- | gör toposz ‘hely’
osci- lásd OSZCI-
osculatorium [oszkulatórium] G műv csóktábla, vallásos témájú, elefántcsont berakású
zománcozott táblakép, amelyre régen a hívők ún. békecsókot adtak a misén
lat, ‘ua.’ osculare, osculatum ‘csókol’, lásd OSZKULÁCIÓ
ossarium lásd OSSZÁRIUM
ossatura [osszatúra] G anat csontozat
tud lat, ‘ua.’ os, ossis ‘csont’
ossiculum G anat hallócsontocska
lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘csontocska’ os, ossis ‘csont’
oste- lásd OSZTE-
ostensorium [osztenzórium] G vall szentségtartó
lat, ‘ua.’ ostensor ‘vmit mutató’ ostendere, ostensum tkp. obs-tendere ‘láttat, nyújt,
megmutat’: o(b)s- ‘felé’ | tendere ‘nyújt’
Lásd még OSZTENTATÍV
ostinato [osztinátó] G zene makacsul ismétlődő zenei motívum
ol, ‘makacs’ lat obstinatus ‘eltökélt, makacs, hajthatatlan’ obstinare, obstinatum ‘elhatároz,
kitart’, lásd OBSTINÁCIÓ
ostyepka G élelm kerek formába öntött sovány füstölt juhsajt
szlk kics oštepka ‘ua.’ oštep ‘dárda’ (eredetileg rúd formában készítették)
oszcilláció G fiz rezgés, rezgőmozgás
G † ingadozás, habozás
lat oscillatio ‘ua.’, lásd OSZCILLÁL
oszcillál G fiz rezeg, reng
G ingadozik, hullámzik, váltakozik
lat oscillare, oscillatum ‘leng’ kics oscillum ‘inga, hinta’, tkp. ‘arcocska, kis álarc’, ered.
Bacchus-arcú báb mint faágra akasztott ingó madárijesztő szőlőskertekben os ‘száj, arc’
Lásd még ORÁLIS
oszcillátor G fiz rezgő rendszer
G inf elektromágneses rezgéseket előállító generátor
ang oscillator ‘ua.’, lásd OSZCILLÁL
oszcillográf G fiz rezgésíró, az oszcilloszkóp képét rögzítő berendezés
ang oscillograph ‘ua.’, lásd OSZCILLÁL, -GRÁF
oszcillogram G fiz rezgéskép, az oszcillográffal rögzített kép
ang oscillogram ‘ua.’, lásd OSZCILLÁL, -GRAM-(MA)
oszcilloszkóp G fiz rezgés grafikus képét képernyőn megjelenítő készülék
ang oscilloscope ‘ua.’: lásd OSZCILLÁL | gör szkopeó ‘megfigyel’
oszét G (fn) a Kaukázusban élő, iráni nyelvű nép
G e néphez tartozó személy
G e nép nyelve
G (mn) e néppel kapcsolatos
ném Ossete grúz ossze ‘ua.’
magy jász
oszkuláció G geom egyenes vonalak és síkgörbék egybeesése rövid szakaszon
tud lat osculatio ‘ua.’, tkp. ‘csókolózás’ osculare, osculatum ‘csókolózik’ kics osculum
‘csók’, tkp. ‘szájacska’ os ‘száj’
Lásd még ORÁLIS
oszmán G népr a tömegében Törökországban élő, törökös nyelvű nép megkülönböztető elnevezése
(oszmán-török)
I. Oszmánnak, a birodalomalapító császárnak a nevéből tör oszam ar útman ‘szolga’
Lásd még OTTOMÁN
osszárium G ép csontház, csontkápolna (régi templomok mellett)
lat ossarium ‘ua.’ tbsz ossa ‘csontok’ os, ossis ‘csont
osszein G biokém a csontszövet szerves anyaga
ang ossein ‘ua.’: lat os, ossis ‘csont’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
osszifikáció G orv csontosodás, csontképződés
tud lat ossificatio ‘ua.’ ossificare ‘csontosodik, csonttá tesz’: os, ossis ‘csont’ | facere ‘tesz
vmivé’
osztealgia G orv csontfájdalom
tud lat ostealgia ‘ua.’: gör oszteon ‘csont’ | algeó ‘fájdalmat érez’
oszteitisz G orv csontgyulladás
tud lat osteitis ‘ua.’: gör oszteon ‘csont’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
osztentáció G kérkedés, hivalkodás
lat ostentatio ‘ua.’, lásd OSZTENTATÍV
osztentatív G tüntető, fitogtató, kérkedő
ném ostentativ ‘ua.’ lat gyak ostentare ‘mutogat’ ostendere, ostentum, tkp. obs-tendere
‘láttat, nyújt, megmutat’: o(b)s- ‘felé’ | tendere ‘nyújt’
oszteo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a csontokkal kapcsolatos, csont-
gör oszteon ‘csont’
oszteoartikuláris G anat csontízületi
tud lat, ‘ua.’: lásd OSZTEO- | lat articularis ‘ízületi’, lásd ARTIKULUS
oszteoblaszt G orv csontképző sejt
tud lat osteoblast ‘ua.’: lásd OSZTEO- | gör blaszté ‘csíra’
oszteocita G orv csontsejt
tud lat osteocyta ‘ua.’: lásd OSZTEO- | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’
oszteofibróma G orv csontos és rostos elemeket tartalmazó daganat
tud lat osteofibroma ‘ua.’, lásd OSZTEO-, FIBRÓMA
oszteogén G orv csontképző
G orv csonti eredetű, csontból kiinduló
tud lat osteogen ‘ua.’, lásd OSZTEO-, GÉN
oszteogenezis G orv csontképződés
tud lat osteogenesis ‘ua.’, lásd OSZTEO-, GENEZIS
oszteoklaszt G orv csontfaló sejt
G orv oszteoklázis célját szolgáló berendezés
tud lat osteoclast ‘ua.’: lásd OSZTEO- | gör klasztész ‘törő’ klaó ‘tör’
Lásd még KLASZTIKUS
oszteoklázis G orv csont eltörése hibás összeforrás miatt vagy deformitás korrigálására
tud lat osteoclasis ‘ua.’: lásd OSZTEO- | gör klaszisz ‘törés’ klaó ‘tör’
oszteokondritisz G orv csont- és porcszövetgyulladás
tud lat osteochondritis ‘ua.’, lásd OSZTEO-, KONDRITISZ
oszteokondrózis G orv degeneratív csontosodási zavar a gyermekkorban
tud lat osteochondrosis ‘ua.’, lásd OSZTEO-, KONDRÓZIS
oszteológia G orv csonttan
tud lat osteologia ‘ua.’, lásd OSZTEO-, -LÓGIA

oszteológus G orv a csonttan szakértője, tudósa
magy, lásd OSZTEOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

oszteóma G orv csontdaganat
tud lat osteoma, osteomatis ‘ua.’: lásd OSZTEO- | -óma (daganatra utaló toldalék)

oszteomalacia G orv csontlágyulás
tud lat osteomalacia ‘ua.’: lásd OSZTEO- | gör malakosz ‘lágy’

oszteomatózis G orv csontdaganatok képződésével járó betegség
tud lat osteomatosis ‘ua.’: lásd OSZTEÓMA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

oszteomielitisz G orv csontvelőgyulladás
tud lat osteomyelitis ‘ua.’: lásd OSZTEO- | gör müelosz ‘velő’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

oszteomielofibrózis G orv a csontvelő elrostosodása
tud lat osteomyelofibrosis ‘ua.’: lásd OSZTEO- | gör müelosz ‘velő’ | lásd FIBRÓZIS

oszteomielográfia G orv a csontvelő röntgenvizsgálata
tud lat osteomyelographia ‘ua.’: lásd OSZTEO- | gör müelosz ‘velő’ | lásd -GRÁFIA

oszteoplasztika G orv csontpótlás
tud lat osteoplastica ‘ua.’, lásd OSZTEO-, PLASZTIKA

oszteoporózis G orv csontritkulás
tud lat osteoporosis ‘ua.’: lásd OSZTEO- | gör porosz ‘nyílás, lyuk’ | -ózis (folyamatra utaló

toldalék)
osztitisz G orv csontgyulladás
tud lat ostitis ‘ua.’: lásd OSZTEO- | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

osztják G népr a hanti nép és nyelv külső megnevezése
or osztjak ‘ua.’
 ?
osztracizmus G tört cserépszavazás az ókori Athénban, az államra nézve veszélyesnek minősített
személyek száműzetése kis cserépdarabokkal való népszavazás alapján
G száműzetés, kiközösítés
 lat ostracismus gör osztrakiszmosz ‘ua.’ osztrakidzó ‘cserépszavazással száműzetésre ítél’
osztrakon ‘cserépedény darabkája’ ered. ‘kagylóhéj’ osztreion ‘kagyló, osztriga’
Lásd még OSZTRIGA
osztrák G fn Ausztria lakója, állampolgára
G mn Ausztriával, lakóival, kultúrájával stb. kapcsolatos
 régi (tbsz) osztriák ‘ua.’ Ósztria lat Austria ‘Ausztria’ (a tbsz alak idővel egyes számúnak
értődött, a végződése pedig a bosnyák, polyák, kozák népnevek analógiája szerint alakult át
osztriga G áll főleg nyersen fogyasztott tengeri kagylófajta
 északol ostriga ol ostrica ‘ua.’ lat ostrea, ostreum gör osztreion ‘kagyló, osztriga’
Lásd még OSZTRACIZMUS
osztrogót G tört keleti gót
 lat tbsz Ostrogothi ‘ua.’: germán ostr- ‘keleti’ (pl. ófn ostar, óizl austr ‘ua.’) | lásd GÓT
otalgia G orv fülfájdalom
 tud lat, ‘ua.’: gör usz, otosz ‘fül’ | algeó ‘fájdalmat érez’
otiátria G orv fülgyógyászat
 tud lat otiatria ‘ua.’: gör usz, otosz ‘fül’ | hiatreia ‘gyógyítás’ | hiatrosz ‘orvos’
otikus G anat a fülhöz tartozó, vele kapcsolatos
 tud lat oticus ‘ua.’ gör usz, otosz ‘fül’
otitisz G orv fülgyulladás
 tud lat otitis ‘ua.’: gör usz, otosz ‘fül’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
otium [ócium] † G nyugalom, pihenés
G tétlenség
 lat, ‘ua.’ ?
Lásd még NEGOTIUM
otkolon † G kölnivíz, kölni
fr Eau de Cologne [ódkolony] ‘kölni víz’: eau
 ófr aigue lat aqua ‘víz’ | fr, lat de ‘-ból’ |
Cologne lat Colonia (lásd KOLÓNIA) ‘Köln német város’ (itt a 17. század óta készültek kiváló
illatszerek)
oto- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a füllel kapcsolatos, fül-
 gör usz, otosz ‘fül’
otofon G orv hallócső nagyothallók számára
 ném Otophon ‘ua.’: lásd OTO- | gör phóné ‘hang’
otogén G orv füli eredetű
 tud lat otogen ‘ua.’, lásd OTO-, -GÉN
otogutta G orv fülcsepp
 tud lat, ‘ua.’: lásd OTO- | lat gutta ‘csepp’
otolaringológia G orv fül- és gégegyógyászat
 tud lat otolaryngologia ‘ua.’, lásd OTO-, LARINGOLÓGIA
otológia G orv fülészet, fülgyógyászat
 tud lat otologia ‘ua.’, lásd OTO-, -LÓGIA
otológus G orv fülész, fülgyógyász
 magy, lásd OTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
otomikózis G orv a külső hallójárat gombás fertőzése
 tud lat otomycosis ‘ua.’, lásd OTO-, MIKÓZIS
otopiózis G orv gennyes fülbetegség
 tud lat otopyosis ‘ua.’, lásd OTO-, PIÓZIS
otoplasztika G orv a fül plasztikai műtéte
 tud lat otoplastica ‘ua.’, lásd OTO-, PLASZTIKA
otorinolaringológia G orv fül-, orr-, gégegyógyászat
 tud lat otorhinolaryngologia ‘ua.’: lásd OTO- | gör rhinosz ‘orr’ | lásd LARINGOLÓGIA
otorrhoea [otorrea] G orv fülfolyás
 tud lat, ‘ua.’: lásd OTO- | gör rheó ‘folyik’
otoszklerózis G orv csontosan rögzülő gócok halláskárosító képződése a fül labirintusában
 tud lat otosclerosis ‘ua.’, lásd OTO-, SZKLERÓZIS
otoszkóp G orv fültükör
 ném Otoskop ‘ua.’: lásd OTO- | gör szkopeó ‘néz, megfigyel’
otoszkópia G orv fültükrözés
 tud lat otoscopia ‘ua.’, lásd OTOSZKÓP
ottava rima G irod nyolc (tíz-tizenegy szótagos) sorból álló, abababcc rímképletű versszak
 ol, ‘ua.’: ottava, lásd OKTÁVA | rima fr rime ‘rím’ ófr rithme lat rhythmus, lásd RITMUS
ottomán G népr az oszmán megnevezés régebbi alakja
G bút kerevet, elöl behajló, ovális támlájú kárpitozott ülőbútor
 fr ottomane ‘török, oszmán (bútor)’ ar uthmani, lásd OSZMÁN
out [aut] G sport kint van, azaz a labda a játéktéren kívül ért talajt (teniszben)
 ang, ‘ki, kint’
outcast [autkászt] G kivetett, kitaszított, kiközösített személy
 ang, ‘ua.’: out ‘kinn, ki’ | cast ‘dob, vet’ skand (pl. óizlandi, svéd kasta ‘ua.’)
outlaw [autló] G jog törvényen kívül álló személy, haramia, bandita
 ang, óang utlagh ‘ua.’: out ‘kinn, ki’ | law ‘törvény’
output [autput] G számtech kimenet vagy kivitel, a számítógépben létrejött eredmény vagy más
információ, amely továbbításra kész
G vill kimenő energia
G közg ügylet vagy vállalkozás megoldásához szükséges befektetések eredménye
 ang, ‘ua.’ put out ‘előad, kiad, előállít’: put ‘tesz, helyez’ | out ‘ki, elő’
outsider [autszájder] G kívülálló, beavatatlan
G közg monopolszervezeten kívül működő tőkés vállalkozás
G sport esélyek nélküli versenyló
ang outsider ‘ua.’ outside ‘kívül’: out- ‘kinn, külső’ | side ‘oldal’
ouverture [uvertűr] G zene nyitány, színpadi zeneművek, barokk szvitek zenekari bevezetője
fr, ‘ua.’, tkp. ‘megnyitás’ ouvrir népi lat operire lat aperire ‘kinyit’
Lásd még APERTÚRA
ovalbumin G kém a tojásfehérjében található egyszerű fehérje
tud lat ovalbumin ‘ua.’: lat ovum ‘tojás’ | lásd ALBUMIN
ováció G tört a triumphusnál kisebb diadalmenet az ókori Rómában
G átv zajos ünneplés, örömujjongás, üdvrivalgás
lat ovatio ‘ua.’ ovare, ovatum ‘ujjong, vigad’
ovális G geom (mn) tojásdad, elliptikus
G (fn) tojásidom, ellipszis
ang, ném oval fr ovale ‘ua.’ lat ovum ‘tojás’
Lásd még OVÁRIUM, OVICID, OVIDUCTUS, OVIPARA, OVULUM
ovarialgia G orv fájdalom a petefészek tájékán
tud lat, ‘ua.’: lásd OVÁRIUM | gör algeó ‘fájdalmat érez’
ovariális G anat a petefészekhez tartozó
tud lat ovarialis ‘ua.’, lásd OVÁRIUM
ovariektómia G orv a petefészek műtéti eltávolítása
tud lat ovariectomia ‘ua.’: lásd OVÁRIUM | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | tomé ‘vágás’ temnó
‘vág’
ovariopátia G orv petefészek-bántalom
tud lat ovariopathia ‘ua.’: lásd OVÁRIUM | gör pathosz ‘betegség, szenvedés’ paszkhó ‘szenved’
ovárium G anat petefészek
tud lat ovarium ‘ua.’ ovum ‘tojás, pete, ikra’
Lásd még OVÁLIS
overál G ölt kezeslábas, egybeszabott munkaruha
ang overall ‘ua.’, tkp. ‘a többi fölé (húzott)’: over ‘fölé’ | all ‘minden’
overdraft G közg átmeneti folyószámlahitel
G ker a folyószámla „túlhúzása”, az egyenlegnél nagyobb összeg felvétele (pl. hitelkártyával)
ang, ‘ua.’: over ‘fölött, túl’ | draft ‘húzás’ draw ‘húz’
overdrive [óverdrájv] G közl a gépkocsi sebességváltója után beiktatott gyorsító áttétel
ang, ‘ua.’, tkp. ‘túlhajtás’: over ‘fölött, túl’ | drive ‘hajt, forgat’
overkill G kat a szükségesnél nagyobb hatóerejű, tömegpusztító atomcsapás
ang, ‘ua.’: over ‘fölött, túl’ | kill ‘ölés, pusztítás’, kill ‘öl’
overtrick G ját a vállalt ütésszámon felüli ütés bridzsben
ang, ‘ua.’: over ‘fölött, túl’ | trick ‘csel, trükk, kártyaütés’ fr trique ‘ua.’, ered. ‘pálca’
germán (pl. ném Streich ‘ütés’)
ovicid G mezőg a kártevők petéit pusztító növényvédő szer
tud lat ovicida ‘ua.’: ovum ‘tojás, pete’ | -cida ‘ölő’ caedere, (ce)cidi ‘megöl’
Lásd még OVÁLIS
oviductus [oviduktusz] G anat petevezeték
tud lat, ‘ua.’: ovum ‘tojás, pete’ | ductus ‘vezeték’ ducere, ductum ‘vezet’
Lásd még OVÁLIS
ovipara G biol tojással szaporodó állat
tud lat, ‘ua.’: ovum ‘tojás’ | parere ‘szül’
Lásd még OVÁLIS
ovogenezis G orv a peteérés folyamata
tud lat ovigenesis ‘ua.’: ovum ‘tojás, pete’ | lásd GENEZIS
ovomukoid G biokém a tojásfehérje egyik fehérjéje
tud lat ovomucoid ‘ua.’: ovum ‘tojás’ | mucoid ‘nyálkaféle’: mucus ‘nyálka’ | -id -’szerű’ gör
eidosz ‘külső’
ovoszkóp G mezőg tojáslámpázó készülék
lat ovum ‘tojás’ | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’

ovovivipara G áll tojással szaporodó állat, amelynek a tojása embriót tartalmaz, és keltés nélkül,
rövid idő alatt kikel
tud lat, ‘tojással-elevenszülő’: ovum ‘tojás’ | lásd VIVIPARA

ovuláció G orv peteérés, az érett petesejt kiszabadulása a petefészekből
tud lat ovulatio ‘ua.’, lásd OVULUM

ovulum G anat petesejt
tud lat kics, ‘ua.’
 ovum ‘tojás, pete’
Lásd még OVÁLIS
oxalát G kém az oxálsav (sóskasav) sója
ném Oxalat ‘ua.’ lat (acidus) oxalis ‘sóska(sav)’ gör oxalisz ‘sóska, savanyú bor’ oxüsz
‘savanyú’
oxalémia G orv az oxalát kórosan nagy mennyisége a vérben
tud lat oxalaemia ‘ua.’: lásd OXALÁT | gör haima ‘vér’
oxalúria G orv nagy mennyiségű oxalát ürítése a vizelettel
tud lat, ‘ua.’: lásd OXALÁT | ureó ‘vizel’
oxazol G kém öttagú gyűrűben oxigén- és nitrogénatomot tartalmazó vegyület, színtelen folyadék,
polipeptidek szintéziséhez használják
lásd OX(IGÉN), AZ(ÓT) | -ol (ciklikus vegyületre utaló toldalék)
oxid G kém vegyi elemnek oxigénnel alkotott vegyülete
ném Oxyd fr oxyde ‘ua.’, lásd OXIGÉN
oxidáció G kém oxigén felvétele valamely vegyület által
G fémfelület bevonódása oxidréteggel
ném Oxydation fr oxydation ‘ua.’, lásd OXIDÁL
oxidál G kém oxidációt idéz elő
G műsz (fémet) oxidréteggel von be
ném oxydieren fr oxyder ‘ua.’, lásd OXIGÉN
oxidáz G orv oxidációs és redukciós folyamatokat katalizáló enzim
ang, ném oxydase ‘ua.’: lásd OXIDÁL | -áz (enzimre utaló toldalék)
oxidimetria G kém oxidáló hatású mérőoldattal végzett térfogatos elemzés (titrálás)
lásd OXID | gör metreó ‘mér’
oxigén G kém az égést tápláló színtelen, szagtalan gáznemű elem
ném Oxygen fr oxygčne ‘ua.’, tkp. ‘savképző’: gör oxüsz ‘éles, csípős, savanyú’ | lásd -GÉN
(Lavoisier francia kémikus névadása, ő ugyanis a savas kémhatást az ~nek tulajdonította)
oxikefália G orv csúcsos fej mint fejlődési rendellenesség
tud lat oxycephalia ‘ua.’: oxüsz ‘hegyes, gyors, csípős’ | kephalé ‘fej’
oxilália G orv gyors beszéd, hadarás
tud lat oxylalia ‘ua.’: oxüsz ‘hegyes, gyors, csípős’ | laleó ‘fecseg’
oximéter G orv a vér oxigéntartalmának mérésére szolgáló műszer
tud lat oxymeter ‘ua.’: lásd OXI(GÉN) | metreó ‘mér’
oximoron G stil látszólag egymást kizáró fogalmak összekötése mint retorikai és stílusalakzat (pl.
keserédes, élőhalott)
ném Oxymoron ‘ua.’: gör oxüsz ‘csípős, savanyú’ | mórosz ‘bárgyú, értelmetlen’
oxiológia G orv az elsősegélynyújtás és a gyors életmentő beavatkozások tudománya és gyakorlata
tud lat oxyologia ‘ua.’: gör oxüsz ‘éles, gyors, válságos’ | lásd -LÓGIA
oxitocin G biokém az agyalapi mirigy hátsó lebenyében képződő peptidhormon, amely segíti a
szülés folyamatát
tud lat oxytocin ‘ua.’: gör oxüsz ‘gyors’ | tokosz ‘szülés’ teknó ‘szül’ | -in (vegyületre utaló
toldalék)
óz G földr hosszú és keskeny gáthoz hasonló felszíni képződmény a jégkorszak során lerakódott
hordalékból
 svéd ĺs ‘ua.’, ered. ‘tetőgerinc’

ozmatikus G orv a szaglásérzettel kapcsolatos
tud lat osmaticus ‘ua.’
 gör oszmé ‘szag’ odzó ‘szaglik’
Lásd még OZMIUM, OZMO-1, OZOKERIT, ÓZON
ozmesztézia G orv szagérzékelés
tud lat osmaesthesia ‘ua.’: gör oszmé ‘szag’ | lásd ESZTÉZIA
ozmium G kém a platinával rokon nemesfém elem
tud lat osmium ‘ua.’: gör oszmé ‘szag’ odzó ‘szaglik’ (az ~ oxidja átható szagú) | -ium (vegyi
elemre utaló toldalék)
Lásd még OZMATIKUS
ozmo-1 G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) szagokkal vagy szaglásal kapcsolatos
gör oszmé ‘szag’ odzó ‘szaglik’
Lásd még OZMATIKUS
ozmo-2 G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) oldatok eltérő töménységéből eredő nyomással
kapcsolatos
gör ószmosz ‘nyomás’, tkp. ‘lökés’ ótheó ‘lök’
ozmofóbia G orv beteges ellenérzés bizonyos szagokkal szemben
tud lat osmophobia ‘ua.’, lásd OZMO-1, FÓBIA
ozmogén G kém szagérzetet keltő
tud lat osmogen ‘ua.’, lásd OZMO-1, -GÉN
ozmológia G orv a szaglással és a szaganyagokkal foglalkozó tudomány
tud lat osmologia ‘ua.’, lásd OZMO-1, -LÓGIA
ozmométer G orv a sejtekben keletkező ozmotikus, ill. hidrosztatikus nyomást érzékelő műszer
lásd OZMO-2 | gör metreó ‘mér’
ozmoreguláció G biol a nedvkeringés szabályozása az élő szervezetek sejtjeiben ozmózis révén
tud lat osmoregulatio ‘ua.’, lásd OZMO-2, REGULÁCIÓ
ozmoterápia G orv gyógykezelés hipertóniás oldattal
tud lat osmotherapia ‘ua.’, lásd OZMO-2, TERÁPIA
ozmotikus G biol, kém az ozmózissal kapcsolatos, abból eredő (pl. nyomás)
ném osmotisch ‘ua.’, lásd OZMÓZIS
ozmózis G biol, kém két eltérő töménységű oldat kiegyenlítődése féligáteresztő hártyán keresztül
tud lat osmosis ‘ua.’: lásd OZMO-2 | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
ozokerit G kém földiviasz, természetes előfordulású paraffinelegy
ang ozokerite ‘ua.’: gör odzó ‘szaglik’ | kérosz ‘viasz’ | -it (ásványra utaló toldalék)
Lásd még OZMATIKUS
ózon G kém háromatomos oxigénmolekulákból álló, jellegzetes szagú, fertőtlenítő hatású gáz, amely
a légkör magasabb rétegében képződik
G átv üde, tiszta erdei levegő (a tévhiedelem alapján, hogy a növények ózont választanak ki)
ném Ozon ‘ua.’ gör seml odzon ‘szagló’ odzó ‘szaglik’ (Schönbein német kémikus
névadása)
Lásd még OZMATIKUS
ozonizál G kém ózonnal csírátlanít
G kém oxigénből ózont fejleszt
ang ozonise ‘ua.’, lásd ÓZON
ozonizátor G műsz a levegő oxigénjéből elektromos kisülésekkel ózont előállító berendezés
ném Ozonisator ‘ua.’, lásd OZONIZÁL
ozonoszféra G met a légkörnek 40–80 km magasságban elhelyezkedő övezete, amelyben az
oxigénmolekulák jelentős része a Nap ibolyántúli sugarainak hatására ózonmolekulává alakul
tud lat ozonosphaera ‘ua.’, lásd ÓZON, SZFÉRA
 Ö,Ő
ödéma G orv daganat, vizenyő, folyadék kóros felhalmozódása a sejtek között
tud lat oedema
 gör oidéma, oidématosz ‘ua.’ oideó ‘dagad’
Lásd még ÖDIPÁLIS
ödematózus G orv vizenyős
tud lat oedematosus ‘ua.’, lásd ÖDÉMA
ödipális G lél az Ödipusz-komplexussal kapcsolatos (a freudi lélekelemzésben)
ang, fr oedipal ‘ua.’ lat Oedipus gör Oidipusz, mitikus thébai király, tkp. ‘Dagadtlábú’:
oideó ‘dagad’ | pusz ‘láb’
Lásd még ÖDÉMA
ökoholokauszt G biol valamely növény- vagy állatfaj teljes kipusztulása
lásd ÖKO(LÓGIA), HOLOCAUST
ökoklimatológia G met az élő szervezet és az éghajlati környezet összefüggéseit, valamint a
növény- és állatfajok éghajlat szerinti földrajzi eloszlását kutató tudományág
lásd ÖKO(LÓGIA), KLIMATOLÓGIA
ökológia G biol környezettan, az élőlénynek és környezetének viszonyával, kölcsönhatásával
foglalkozó tudomány
ném Ökologie ‘ua.’: gör oikosz ‘ház, háztartás, gazdálkodás’ | lásd -LÓGIA
Lásd még ÖKUMENÉ
ökonometria G közg a gazdaság matematikai leírásával, modellezésével és elemzésével foglalkozó
résztudomány
ném Ökonometrie ‘ua.’: lásd ÖKONÓ(MIA) | gör metreó ‘mér’
ökonómia G közg közgazdaságtan
G közg ésszerű gazdálkodás
G takarékosság, beosztás
ném Ökonomie ‘ua.’ lat oeconomia gör oikonomia ‘ház igazgatása’: gör oikosz ‘ház,
háztartás, gazdálkodás’ | nomosz ‘törvény, szabály’
ökonomikus G gazdaságos, takarékos
G közg gazdasági
ném ökonomisch ‘ua.’ tud lat oeconomicus ‘a házvezetéssel, gazdálkodással kapcsolatos’, lásd
ÖKONÓMIA
ökonomizmus G tud a gazdasági tényezőt túlértékelő történelemfelfogás
ném Ökonomismus ‘ua.’, lásd ÖKONÓMIA, -IZMUS

ökonómus G közg az ökonómia szakértője, közgazdász, közgazda
ném Ökonom ‘ua.’, lásd ÖKONÓMIA

ökonosztát G közg szocialista viszonyok között is megvalósítható, a piaci mechanizmusok révén
önszabályzó gazdasági modell, amelyet Liska Tibor magyar közgazdász javasolt az 1960-as
években
lásd ÖKONÓ(MIA, TERMO)SZTÁT
ökoszféra G a Földnek az a zónája, ahol az élet jelenségei zajlanak, más néven bioszféra
ném Ökosphäre ‘ua.’: gör oikosz ‘ház, háztartás, gazdálkodás’ | lásd SZFÉRA
ökoszisztéma G biol az élő és élettelen anyag egymásra hatásából és folyamatos anyagcseréjéből
kialakult stabil rendszer a bioszférában vagy annak egy-egy nagyobb egységében
ném Ökosystem ‘ua.’, lásd ÖKO(LÓGIA), SZISZTÉMA
ökotípus G biol a környezetéhez sajátosan alkalmazkodott, élettanilag, morfológiailag és
genetikailag elkülönült változat (alfaj) egy adott fajon belül
ném Ökotyp ‘ua.’, lásd ÖKO(LÓGIA), TÍPUS

ökotop G biol azonos környezetbiológiai sajátságokkal bíró földrajzi egység
ném Ökotop ‘ua.’: gör oikosz ‘ház, háztartás, gazdálkodás’ | toposz ‘hely’

ökotoxikus G tud környezetkárosító, a környezetet mérgező
tud lat oecotoxicus ‘ua.’, lásd ÖKO(LÓGIA), TOXIKUS

ökotrofológia G a háztartás és élelmezés szakismereteinek köre
lásd ÖKO(LÓGIA) | trophé ‘táplálék’
 trephó ‘táplál’ | lásd -LÓGIA
ökumené G a földkerekség, az egész világ
G vall az egész kereszténység, annak (áhított) egysége
újk lat oecumene ‘ua.’ gör oikumené (gé) ‘a lakott (föld), az egész világ’ oikumenosz ‘lakott’
oikeó ‘lakik, igazgat’
Lásd még ÖKOLÓGIA
ökumenikus G az egész világot átfogó, érintő
G vall a különböző keresztény vallások közti ellentéteket lebontó, közös vonásaikat hangsúlyozó,
őket egységesíteni törekvő (irányzat)
G vall több keresztény felekezet által közösen rendezett (istentisztelet)
újk lat oecumenicus ‘ua.’, lásd ÖKUMENÉ
ökumenizmus G vall az ökumenikus mozgalom
újk lat oecumenismus ‘ua.’, lásd ÖKUMENÉ, -IZMUS
önológia G mezőg borászat
ném Önologie tud lat oenologia ‘ua.’: gör oinosz ‘bor’ | lásd -LÓGIA
önológus G mezőg borász, borszakértő
magy, lásd ÖNOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
önométer G mezőg borfokoló
ném Önometer ‘ua.’: gör oinosz ‘bor’ | metreó ‘mér’
őre G dán, norvég, svéd váltópénz, a korona századrésze
svéd öre, dán, norv řre ‘ua.’ óskand eyrir (?) lat aureus ‘arany-’ aurum ‘arany’
ösztrogén G biol tüszőhormon, a petefészek tüszőiben termelődő női nemi hormon
ném Östrogen ‘ua.’: gör oisztrosz ‘heves vágy’ | lásd -GÉN
ösztron G biol női ivari hormon, amely a a pete befogadására alkalmas ciklusos változást idézi elő a
méh nyálkahártyájában
tud lat oestron ‘ua.’ gör oisztrosz ‘heves vágy’
ösztrusz G biol ivarzás
tud lat oestrus ‘ua.’ gör oisztrosz ‘heves vágy’
özofageális G anat a nyelőcsőhöz tartozó
tud lat oesophagealis ‘ua.’, lásd ÖZOFÁGUS
özofagektómia G orv a nyelőcső egy részének műtéti eltávolítása
oesopagectomia ‘ua.’: lásd ÖZOFÁGUS | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | tomé ‘vágás’ | temnó ‘vág’
özofagoszkóp G orv nyelőcsőtükör
tud lat oesophagoscopia ‘ua.’: lásd ÖZOFÁGUS | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
özofagoszkópia G orv a nyelőcső tükrözéses vizsgálata
tud lat oesophagoscopia ‘ua.’, lásd ÖZOFAGOSZKÓP
özofágus G anat nyelőcső, †bárzsing
 tud lat oesophagus gör oiszophagosz ‘ua.’, tkp. ‘a megevettet vivő’: oiszomai ‘visz’ |
phagein ‘eszik’
 P
paccer G biz ügyetlen, balkezes ember, főleg kártyában
ném Patzer ‘ua.’
 patzen ‘ügyetlenkedik’ kfn batzen ‘esetlennek, otrombának lenni’
Batzen ‘halom, rakás’
pacemaker [pészméker] G orv a szervezetbe beépített szívritmus-szabályozó készülék
ang, ‘ua.’: pace ‘járás üteme, tempó’ fr pas ‘lépés’ lat passus ‘ua.’, lásd PASSZUS | make
‘csinál’
pachycephalia [pahikefália] G orv a koponyacsont kóros megvastagodása
tud lat, ‘ua.’: gör pakhüsz ‘vastag’ | kephalé ‘fej, koponya’
Pachydermata [pahidermata] G áll a vastagbőrű emlősök osztálya
tud lat tbsz, ‘ua.’: gör pakhüsz ‘vastag’ | derma, dermatosz ‘bőr’
pachydermia [pahidermia] G orv a bőr kóros megvastagodása
tud lat, ‘ua.’: gör pakhüsz ‘vastag’ | derma ‘bőr’
pachyglossia [pahiglosszia] G orv a nyelv megvastagodása
tud lat, ‘ua.’: gör pakhüsz ‘vastag’ | glóssza ‘nyelv’
pachymeninx [pahimeninksz] G orv a kemény agyhártya, latinul dura mater
tud lat, ‘ua.’: gör pakhüsz ‘vastag, kemény’ | méninx ‘hártya, agyhártya’
pachymeter [pahiméter] G fiz vastagságmérő
ang, ‘ua.’: gör pakhüsz ‘vastag’ | metreó ‘mér’
pachypodus [pahipódusz] G orv vastaglábú
tud lat, ‘ua.’: gör pakhüsz ‘vastag’ | pusz, podosz ‘láb’
páciens G orv (orvos által kezelt) beteg
G biz illető, pasas
ném Patient ‘ua.’ lat patiens, patientis ‘tűrő, szenvedő’ pati, passus ‘tűr, szenved’
Lásd még PASSIÓ
pacientúra G orv betegkör, egy orvos által rendszeresen kezelt betegek köre
ném Patientur ‘ua.’, lásd PÁCIENS
pacificale [pacifikále] G műv ötvösművű kisebb feszület, amelyre régebben a misén ún. békecsókot
adtak
lat, ‘ua.’ pacificus ‘békés’, ered. ‘békeszerző’: pax, pacis ‘béke’ | facere ‘csinál’
pacifikál G lecsendesít, megbékéltet, kibékít
G kat (zendülést) elfojt, lever, megfékez
G helyreállítja a rendet
lat pacificare, pacificatum ‘békét köt, békét teremt’: pax, pacis ‘béke’ | facere ‘csinál’
Lásd még PAXIT, PÉAGE
pacifikátor G békéltető, békességszerző
lat pacificator ‘ua.’, lásd PACIFIKÁL
pacifikus G földr, biol a Csendes-óceán szigetein és partvidékein honos, ezekre a tájakra jellemző
(fauna, flóra stb.)
ang Pacific (Ocean) vagy fr (Océan) Pacifique ‘Csendes(-óceán)’ lat pacificus ‘békeszerző,
békességes’, lásd PACIFIKÁL
pacifista G békeszerető, békepárti, háborúellenes
G a pacifizmuson alapuló, vele kapcsolatos
ném pazifistisch fr pacifistique ‘ua.’, lásd PACIFIZMUS
pacifizmus G mindenfajta háborút elutasító felfogás
G békeszeretet, békepártiság, háborúellenesség
ném Pazifismus fr pacifisme ‘ua.’, lásd PACIF(IKÁL), -IZMUS
pacni G biz tintafolt, szennyfolt
auszt ném Patzen ‘ua.’
pacotille [pakotij] † G hajó a személyzet vagy az utasok díjmentesen szállított kézipoggyásza
fr, ‘ua.’ sp kics pacotilla ‘ua.’ kics paquete ‘csomag’ holl pak ‘ua.’
Lásd még PAKK
pacsuli G növ indiai cserje, ill. ennek leveleiből kivont illóolaj, az illatszergyártás alapanyaga
G biz édeskés szagú, olcsó illatszer
ném Patschuli ang patchouly ‘ua.’ tamil pacs ilai ‘zöld levél’
paddliz G sport, biz az evezőt alig merítve evez, „kanalaz”
ang paddle ‘rövid evező’ kk lat padela ‘ua.’ (?) lat patella, lásd ott
paddy G ker hántolatlan rizs
ang, ‘ua.’ maláj pádi ‘rizs’
pádimentum † G (föld)padló
lat pavimentum ‘döngölt padlózat’ pavire ‘döngöl’
padisah G tört perzsa vagy török uralkodó, szultán
tör padˇşah perzsa pád-sáh ‘védelmező király’
Lásd még SAH, SAKK
padlizsán G növ törökparadicsom, tojásgyümölcs, ízletes főzeléknövény
bolgár patladzsan tör patlˇcan perzsa, ar badindzsan ‘ua.’
padre G vall katolikus pap vagy szerzetes megszólítása Olasz- és Spanyolországban
ol, sp, ‘ua.’ lat pater, patris ‘apa’
Lásd még PÁTER
padrone † G gazda, tulaj, főnök
ol, ‘ua.’ lat ngykz patronus ‘pártfogó’, lásd PATRÓNUS
padovana G zene lassú, méltóságteljes, páros ütemű olasz tánc a 16. századból
ol (danza) padovana ‘padovai (tánc)’ Padova lat Padua ‘Padova’ Padus ‘a Pó folyó’
Lásd még PAVANE
paed- lásd PED-
paella [paelja] G konyha spanyol eledel, kagylóval, rákkal vagy hússal dúsított zöldséges rizs
sp nyj, ‘ua.’ padilla ‘tál, csésze’ lat patella ‘áldozati tálca’
paen- lásd még PEN-
paenula [penula] G ölt az ókori római férfiak vastag posztóból vagy szőrméből készült köpenyszerű
felsőruhája
lat, ‘ua.’ ?
paff G (mn) biz meglepett, elképedt, meghökkent
ném hangut baff ‘ua.’, ered. ‘puskalövés hangja (amelytől meghökkenünk)’
paganizmus G vall pogányság
késő lat paganismus ‘ua.’: paganus ‘pogány’, tkp. ‘vidéki’ pagus ‘vidék, határ, falu’ (ti. ahová
a legkésőbb jutott el a 4. században államvallássá tett kereszténység), ered. ‘cövekekkel megjelölt
határ’ pangere ‘(cöveket, karót) bever’ | lásd -IZMUS
pagát G ját a legalacsonyabb értékű lap a tarokkban
ném Pagat északol nyj bagat ol bagatto ‘semmiség’, lásd BAGATELL
pagát ultimó G ját a tarokk egyik figurája, amelyben az utolsó ütést a pagáttal viszik el
lásd PAGÁT, ULTIMÓ
pagina G lap, könyvlap, könyvoldal
G nyomd oldalszám, lapszám
lat kics pagina: VAGY ‘írótábla, lap’ fagus, ered. pagus ‘bükkfa’ (ebből készültek az írótáblák),
VAGY ‘papiruszlap’ pangere, pactum (tkp. pag-tum) ‘rögzít’ (ti. papiruszsás csíkjaiból, ahogy
az ilyen lap készült)
 Lásd még PAGING
pagináz G nyomd az oldalakat lapszámmal látja el
lásd PAGINA

paging [péjdzsing] G számtech a virtuális memóriatartomány felosztása lapokra, azaz rögzített
méretű blokkokra
ang, ‘ua.’
 ang, fr page ‘lap, oldal’ lat pagina ‘ua.’, lásd ott
pagoda G ép toronyszerű, többemeletes buddhista szentély
ném Pagode port pagode maláj, dravida pagódi ‘ua.’ szansz bhagavatí ‘magasztos
istennő’
paideia G okt az ókori görög nevelés eszménye, a testi és szellemi képzés harmonikus egysége
gör, ‘ua.’ paideuó ‘(gyermeket) nevel’ paisz, paidosz ‘gyermek, fiú’
Lásd még HIPNOPÉDIA, PEDAGÓGIA, PEDÁNS, PEDERASZTIA, PEDIÁTRIA, PEDOFÍLIA, PEDOLÓGIA,
PEDOMORFIA, PROPEDEUTIKA
pair [per] G tört a főrendi ház tagja az 1848 előtti Franciaországban
fr, ‘ua.’ tkp. ‘egyenlő’ (ti. a király fő vazallusainak bármelyikével) lat tbsz seml paria
‘egyenlőek’ par, paris ‘pár, egyenlő’
Lásd még PARI, PEER
paisa G indiai, pakisztáni és nepáli váltópénz, a rúpia századrésze
hindi, ‘ua.’ szansz pad ‘negyed’
pajesz G fültincs, halántéktincs, halántékfürt
G biz oldalszakáll
jidd peies, paies héb péah ‘fültincs’
pajszer G emelőrúd, feszítőrúd
auszt nyj baisser, paisser ném Beisser ‘feszítőrúd’, tkp. ‘harapó’ beissen ‘harap’
Lásd még IMBISZ, PISZLICSÁRÉ
paka G áll a tengerimalac dél-amerikai rokona, 9 kilósra is megnövő rágcsáló
sp, port paca tupi indián, ‘ua.’
pakéta † G iratköteg, csomag
ném Paket ‘ua.’ fr paquet ‘kis csomag, iratköteg’ ang kics packet ‘ua.’ pack ‘csomag’
Lásd még PAKK
pakfon vagy pakfong G koh kínaezüst, újezüst, korrózióálló réz-cink-nikkel ötvözet
kínai pak fong ‘fehér réz’
pakk G csomag, poggyász, batyu, málha
ném Pack ‘ua.’
Lásd még PACOTILLE, PAKÉTA, PAKLI
pakli G csomag, kártyacsomag
G biz megegyezés
G biz szövetkezés, összefogás, összejátszás (valaki ellen)
auszt ném kics Packel ‘csomag’, packeln ‘összejátszik’ ném Pack ‘csomag’
Lásd még PAKK
paklizik G biz kijátszik (valakit), összefog, összejátszik (más rovására)
lásd PAKLI
pakol G csomagol, rakodik, rendezkedik
ném packen ‘ua.’ Pack ‘csomag’
Lásd még PAKK
pakolás G csomagolás
G tömítés, burkolás
G borogatás
lásd PAKOL
pakompart † G pofaszakáll
baj-oszt pocknpart ném Backenbart ‘ua.’: Backe ‘arc, pofa’ | Bart ‘szakáll’
paksaméta G iratcsomó, iratköteg
 régi paksaméta ‘olasz népi tánc’
 ol passamezzo ‘ua.’ 5 pakéta (lásd ott)
pakszus lásd PASSZUS
paktál G egyezkedik, kiegyezik
G összejátszik, cimborál
ném paktieren ‘ua.’, lásd PAKTUM
paktum G szerződés, megegyezés, kiegyezés
G egyezmény, alku
lat pactum ‘ua.’ pacisci, pactum ‘megegyezik, szerződést köt’
pakulár G népr erdélyi román hegyi pásztor
rom p%curar ‘ua.’ késő lat pecorarius ‘közlegelők haszonbérlője’ pecus, pecoris ‘nyáj’ (a
magyar szóban rr lr elhasonulás lépett fel)
Lásd még PEKULIÁRIS, PEKUNIÁRIS
pakura G nyersolaj, fűtőolaj
rom p%cur% ‘nyersolaj, fűtőolaj’ késő lat kics picula pix, picis ‘szurok’
paladin G tört, irod Nagy Károly frank király tizenkét állandó kísérőjének, palotagrófjának egyike
(a király alakjához fűződő epikus mondakörben)
G kóbor lovag
ófr, ‘ua.’ lat palatinus, lásd ott
Palaeanthropus G korai európai ősember
tud lat, ‘ua.’: lásd PALEO- | gör anthroposz ‘ember’
palaeo- lásd PALEO-
palagonit G ásv a tengerbe ömölve üvegesen megszilárdult bazaltláva átalakult változata
Palagonia szicíliai városról | -it (ásványra utaló toldalék)
palaestra [palesztra] G tört oszlopcsarnokkal körülvett négyzetes birkózó- és tornatér az ókori
görögöknél és rómaiaknál
lat, gör palaisztra ‘ua.’ palaió ‘birkózik’
palam et publice G a nagy nyilvánosság előtt
lat, ‘ua.’: palam ‘nyíltan, nyilvánosan’ | publice ‘nyilvános módon’, lásd PUBLIKUS
Lásd még PALATUM
palankin G (fedett) keleti hordszék, gyaloghintó
ném, ‘ua.’ port palanquim hindi palang ‘ua.’ szansz paryanka ‘a testet körülfogó’
palatális G nyelvt nyelvháttal a kemény szájpadláson képzett (mássalhangzó)
G nyelvt felső nyelvállású, a szájüreg elején képzett (magánhangzó)
tud lat palatalis ‘a szájpadlással kapcsolatos’, lásd PALATUM
palatalizáció G nyelvt mássalhangzó bővülése j elemmel (l,t,d,n helyett ly,ty,gy,ny)
tud lat palatalisatio ‘ua.’ palatalisare ‘palatálissá tesz’, lásd PALATÁLIS
palatinus G tört nádor, a magyar király után a legmagasabb méltóság
kk lat (comes) palatinus ‘palota-(gróf)’ lat palatium ‘palota, császári udvar’ Palatium
‘domb Rómában’ (itt állt a római császárok udvara)
palatoplasztika G orv a szájpadlás, különösen a szájpadláshasadék plasztikai műtéte
tud lat palatoplastica ‘ua.’, lásd PALATUM, PLASZTIKA
palatoszkízis G orv veleszületett szájpadláshasadék
tud lat palatoschisis ‘ua.’: lásd PALATUM | gör szkhiszisz ‘hasítás’ szkhidzó ‘hasít’
Lásd még SZKIZMATIKUS
palatum G anat szájpadlás
lat, ‘ua.’, ered. ‘nyitott száj’ palam ‘nyíltan, nyilvánosan’
paláver G biz tárgyalás, tanácskozás, összejövetel megbeszélés céljából
G biz veszekedés
ang palaver ‘tárgyalás fehérek és afrikai feketék között, hűhó, szófecsérlés’ port palavra ‘szó,
beszéd’ (rl lr hangátvetéssel) népi lat parabla, parabola ‘beszéd, szó’, lásd PARABOLA
pale ale [péjl éjl] G világos angol sör
 ang, ‘ua.’: pale ‘sápadt’
 ófr paile lat pallidus ‘ua.’ pallere ‘sápad, nincs színe’ | ale
skand (pl. izl, svéd öl) ‘sör’
Lásd még PALLOR
paleo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) régi, ős-, ó-
gör palaiosz ‘régi’ palai ‘régen’
paleoantropológia G tört ősembertan, az ősemberrel és előemberrel foglalkozó tudományág
ném Paläanthropologie ‘ua.’, lásd PALAEANTHROPUS, -LÓGIA
paleobiocönózis G biol az együtt élt növények és állatok a földtörténet egy régmúlt időszakában
lásd PALEO-, BIOCÖNÓZIS
paleobiológia G biol ősélettan, a kihalt élőlények élettana
lásd PALEO-, BIOLÓGIA
paleobotanika G növ ősnövénytan, a földtörténeti korok növényvilágát kutató tudományág
lásd PALEO-, BOTANIKA
paleocén G geol a földtörténeti újkor harmadidőszakának legrégibb szakasza
ném Paläozän lat palaeocaenum ‘ua.’, tkp. ‘az új kor régi szakasza’: lásd PALEO- | gör kainosz
‘új’
paleogén G geol óharmadidőszak a földtörténetben
ném Paläogen ‘ua.’: lásd PALEO- | gör genosz ‘születés’
paleogeográfia G földr ősföldrajz, a földtörténeti korok földfelszíni viszonyait kutató tudományág
lásd PALEO-, GEOGRÁFIA
paleográfia G rég írástörténet, írásfejtés, a régi írások megfejtésével foglalkozó tudomány
ném Paläographie ‘ua.’, lásd PALEO-, -GRÁFIA
paleohidrográfia G földr ősvízrajz, a földtörténeti korok felszíni vizeit kutató tudományág
lásd PALEO-, HIDROGRÁFIA
paleoichnológia G biol az őslénytannak az az ága, amely az egykori élőlények által hátrahagyott
életnyomokkal foglalkozik
tud lat palaeoichnologia ‘ua.’: lásd PALEO- | gör ikhnosz ‘lábnyom’ | lásd -LÓGIA
paleoklimatológia G met őséghajlattan, a földtörténeti korok éghajlatát kutató tudományág
lásd PALEO-, KLIMATOLÓGIA
paleolit G őskőkori
magy röv ném paläolithisch ‘ua.’, lásd PALEOLITIKUM
paleolitikum G rég őskőkor, a régészet legkorábbi kutatási területe
ném Paläolithikum ‘ua.’: lásd PALEO- | gör lithosz ‘kő’
paleontológia G biol őslénytan, a földtörténeti korok élővilágát kutató tudományág
ném Paläontologie ‘ua.’: lásd PALEO- | gör ón, ontosz ‘lény’ | lásd -LÓGIA
paleontológus G biol az őslénytan kutatója, tudósa
magy, lásd PALEONTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
paleoökológia G biol a földtörténeti korok állatainak és növényeinek életmódját kutató
résztudomány
lásd PALEO-, ÖKOLÓGIA
paleopatológia G orv az ősállatok és az ősemberek betegségeit kutató tudományág
lásd PALEO-, PATOLÓGIA
paleotérium G áll kihalt páratlan ujjú patás állat, a tapír elődje
tud lat paleotherium ‘ua.’: lásd PALEO- | gör thérion ‘(vad)állat’
paleovulkanikus G geol a földtörténeti harmadkor előtti vulkánosságból eredő (kőzet)
lásd PALEO-, VULKANIKUS
paleozoikum G geol a földtörténeti ókor
ném Paläozoikum ‘ua.’, tkp. ‘ősi élőlények kora’: lásd PALEO- | gör dzóon ‘állat, élőlény’
paleozoológia G áll ősállattan
lásd PALEO-, ZOOLÓGIA
palesztra lásd PALAESTRA
paletta G műv festéktálca, festőtábla, a festék kikeverésére szolgáló ovális lemez
G átv kínálat, (szín)választék
 ném Palette
 ol kics paletta ‘ua.’ pala ‘lapát’ lat pala ‘péklapát’
páli G nyelvt ma már kihalt közép-indiai nyelv, a buddhizmus liturgikus nyelve
szansz páli ‘kánon, szabály’

palikár G tört önkéntes görög harcos az 1821–24-es szabadságharc idején
újgör pallikari ‘vitéz, dalia’
 késő gör kics pallikarion ‘apród’, palléx, pallékosz ‘ifjú’
palikinézis G orv mozdulat vagy mozdulatsor kóros ismételgetése mint elmebetegség tünete
tud lat palikinesis ‘ua.’: gör palin ‘vissza, ismét’ | kinészisz ‘mozgás’
 kineó ‘mozgat, mozog’
palilália G orv szavak kóros ismételgetése mint elmebetegség tünete
tud lat palilalia ‘ua.’: gör palin ‘vissza, ismét’ | laleó ‘fecseg, beszél’

palimpszeszt(us) G olyan pergamen vagy papirusz, amelyről az eredeti írást még az ókorban
kivakarták, hogy új szöveget írhassanak rá
ném Palimpsest
 lat palimpsestus gör palimpszésztosz ‘újra vakart’: palin ‘ismét, vissza’ |
pszésztosz ‘vakart’ pszaó ‘dörzsöl’
palindroma G nyelvt tükörmondat, olyan szöveg, amely mindkét irányban olvasva azonos, pl. indul
a pap aludni
ném Palindrom gör palindromosz ‘ua.’: palin ‘újra, vissza’ | dromosz ‘futás, pálya, út’
dramó ‘fut’
palindrómia G orv betegség visszatérte, megismétlődése
tud lat, ‘ua.’, lásd PALINDROMA
palinesztézia G orv az öntudat visszaállítása teljes anesztézia fázisa után
tud lat palinaesthesia ‘ua.’: gör palin ‘újra, vissza’ | aiszthészisz ‘érzékelés’ aiszthanomai ‘érez,
érzékel’
palingenezis G biol elveszett testrész regenerációja
G gen ősi tulajdonságok megjelenése egy késői generációban
tud lat palingenesis ‘ua.’: gör palin ‘újra, vissza’ | lásd GENEZIS
palingráfia G tud elmosódott, sérült, nehezen olvasható régi kéziratok és nyomtatványok felújítása
 tud lat palingraphia ‘ua.’, tkp. ‘újraírás’: gör palin ‘vissza, újra’ | lásd -GRÁFIA
palinmnézis G lél visszaemlékezés régi eseményekre
tud lat palinmnesis ‘ua.’: gör palin ‘újra, vissza’ | mnészisz ‘emlékezés’ | mnaomai ‘emlékszik’
palinódia G irod ellendal, olyan vers, amelyben a költő mintegy visszavonja, megmásítja egy
korábbi művének állítását, megengeszteli, akit abban megbántott (vagy fordítva)
G átv visszatáncolás, visszavonás
lat, gör, ‘ua.’: palin ‘újra, vissza’ | ódé ‘dal’, lásd ÓDA
palio G sport hagyományos lovasverseny Siena főterén minden év júliusában és augusztusában
ol, ‘ua.’, ered. ‘a verseny győztesének járó selyem- vagy bársonykendő’ pallio lat pallium
‘görögös szabású köpeny’
magy pálya
paliszád G kat karósánc, cölöpfal
ném Palisade fr palissade ‘ua.’ palisser ‘cölöpöz’ palis ‘cölöp’ lat palus ‘karó, cölöp’
paliszander G növ rózsafa, sötét színű, kemény és nehéz bútorfát adó trópusi nemesfa
ang, ném palisander fr palissandre ‘ua.’ guyanai indián
palla G tört női fejfedő az ókori Rómában
G vall katolikus misekehelyre helyezett fedőlap
lat, ‘ua.’
palládium1 G műv Pallasz Athéné istennő égből hullott szobra, amely Trója (s más városok)
biztonságának záloga volt
G átv oltalom, ennek biztosítéka
lat Palladium gör Palladion ‘Pallaszhoz tartozó’ Pallasz, Palladosz ‘Athéné mellékneve’
palládium2 G kém a platinacsoporthoz tartozó világosszürke, jól megmunkálható fémes elem
tud lat palladium ‘ua.’: Pallasz, Palladosz ‘kisbolygó’ (az elem erről kapta nevét, mert vele
majdnem egy időben, 1802-ben fedezték fel) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
pallér G ép kisebb építkezést néhány emberrel lebonyolító építőmester
G ép építésvezető
G † mezőgazdasági munkacsapat vezetője, szószólója
baj-oszt pallier, parlier fr parlier ‘szóvivő’ parler ‘beszél’, lásd PARLAMENT
palléroz G nevel, művel, kiművel, csiszol (elmét, jellemet, modort)
baj-oszt pallieren ‘csiszol’, lásd POLÍROZ
pallérozott G csiszolt, kiművelt, kifinomult
lásd PALLÉROZ
palliális G anat az agyköpenyhez tartozó
tud lat, ‘ua.’, lásd PALLIUM
palliatív G a tüneteket enyhítő, de a lényeget nem érintő, leplező, tessék-lássék (gyógymód,
intézkedés)
ném palliativ ‘ua.’, lásd PALLIATÍVUM
palliatívum G orv tüneti kezelésre használatos gyógyszer
tud lat, ‘ua.’ lat palliare, palliatum ‘köpennyel eltakar’ pallium ‘görögös köpeny’, lásd ott
pallium G tört császári palást
G vall főpapi vagy pápai talár
G anat agyköpeny, agykéreg
lat, ‘görögös köpeny’
pallor G orv sápadtság, halvány arcszín
lat, ‘ua.’ pallere ‘sápad, színét veszti, színtelen’
Lásd még PALE ALE
palmer G műsz csavaros mikrométer, igen kis távolságok mérésére alkalmas műszer
fr, ‘ua.’ Palmer, a feltaláló nevéről
palmetta G műv pálmalevélre emlékeztető, legyezőszerű görög díszítőelem
ol kics, ‘ua.’ ol, lat palma ‘pálma’, ered. ‘tenyér’ (a pálma levelei nyitott tenyérhez
hasonlítanak)
palmitinsav G kém telített zsírsav, gyöngyházfényű, kristályos anyag, a pálmaolaj fő alkotórésze
tud lat (acidum) palmitinum ‘ua.’: sp kics palmito ‘törpepálma’ lat palma ‘pálma (lásd
PALMETTA) | -in (vegyületre utaló toldalék)
Lásd még NAPALM
palpa G áll egyes ízeltlábúak érzékelő csápja
tud lat, ‘ua.’ palpari ‘érint’
palpábilis G orv tapintható
késő lat, ‘ua.’ palpari ‘érint, simogat’
palpáció G orv tapintás, tapogatás mint vizsgálati módszer
tud lat, ‘ua.’ palpari ‘érint’
palpebráció G orv pislogás
tud lat palpebratio ‘ua.’ palpebra ‘szempilla’
palpitáció G orv túl heves vagy egyenetlen szívdobogás
tud lat palpitatio ‘ua.’ gyak palpitare, palpitatum ‘vergődik, ráng’ palpari ‘érint’
paludismus [paludizmus] G orv mocsárláz, váltóláz
tud lat, ‘ua.’: palus, paludis ‘mocsár’ | lásd -IZMUS
pamflet G irod gúnyos, támadó hangú röpirat, gúnyirat
ang, ném pamphlet ‘ua.’ (?) Pamphilet, egy Pamphilus nevű hősről szóló középkori verses
regény címe
Lásd még FILKÓ
pamfletista G irod pamfletíró
ang, ném pamphletist ‘ua.’, lásd PAMFLET
pampa vagy pampák G földr tágas füves pusztaság Dél-Amerikában
sp, kecsua indián, ‘síkság’
pampaszfű G növ a pampákról származó, díszkertekben is ültetett, magasra növő fű
sp tbsz pampas ‘pampák’, lásd PAMPA
pampero G met a pampák felől fújó hideg, esőt hozó szél Argentínában
sp, ‘ua.’, lásd PAMPA

pampuska G nyj fánk
szlk kics pampuška
 pampuch ‘ua.’ ném Pfannkuche ‘fánk’, tkp. ‘serpenyős sütemény’:
Pfanne ‘serpenyő’ ófn phanna népi lat panna ‘ua.’ lat patena ‘tál’, lásd PATÉNA | Kuche
‘sütemény’ kochen ‘főz, süt’ lat coquere ‘ua.’
magy fánk
pán G tört lengyel nagybirtokos nemes, főnemes
lengy pan ‘úr’
pán- G (összetételek előtagjaként) a jelzett földrajzi, nyelvi, etnikai vagy vallási egységet átfogó, az
egészre kiterjedő: pánhellén, pánszláv, pánamerikai, pánafrikanizmus, pániszlámizmus stb.
gör pasz, pasza, pan ‘minden’
panácea G orv csodaszer, minden betegségen segítő csodálatos gyógyszer (középkori feltételezés
szerint)
G orv minden betegséget gyógyító csodafű (ókori hiedelem)
lat panacea gör Panakeia ‘Aszklépiosz gyógyistenség egyik tehetséges lánya’: pan ‘minden’ |
akeomai ‘gyógyít’
pánallél G gen egy adott gén valamennyi alléljának összessége
lásd PÁN-, ALLÉL
panama1 G nagyarányú és botrányos csalás, közpénzek elsikkasztása hivatalos személyek
megvesztegetésével
fr panama ‘ua.’ (a Panama-csatorna építése körül az 1890-es években kirobbant korrupciós
botrányról)
panama2 G szalmakalap, háncskalap, könnyű levélfonatú kalap
G lyukacsos, könnyű inganyag
ném Panama(hut) ang Panama (hat) ‘panamai kalap’ Panama városról (ahol forgalmazták,
bár Ecuadorból importálták)
panamázik G biz közpénzt sikkaszt
lásd PANAMA1
panamista † G biz panamázó, közpénzek elsikkasztója
fr panamiste ‘ua.’, lásd PANAMA1
pancreas [pankreasz] G anat hasnyálmirigy
tud lat pancreas, pancreatis ‘ua.’: gör seml pan ‘minden(estől)’ | kreasz, kreatosz ‘hús’ (e mirigy
húsos jellege miatt)
Lásd még KREATIN
pancreatin [pankreatin] G gyógysz hasnyálmirigy-kivonat
tud lat, ‘ua.’: lásd PANCREAS | -in (vegyületre utaló toldalék)
pancreatitis [pankreatitisz] G orv hasnyálmirigy-gyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd PANCREAS | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
pancser G biz ügyetlen, kétbalkezes ember
ném argó Panscher ‘ua.’, ered. ‘borvizező’ panschen ‘vízzel hamisít’ (bort, tejet), tkp.
‘pancsol’
panda G áll macskamedve, a Himalája vidékén élő kis testű, hosszú farkú, szeme körül fehér foltos
fekete emlős
G áll bambuszmedve, Kínában élő, mázsányi súlyú növényevő emlős
ang nepáli panda ‘macskamedve’ (a bambuszmedvére a hasonló színű és mintájú bundája miatt
vonódott át az elnevezés)
pandan G ellenpár, valaminek a megfelelője, kiegészítő darab, párdarab
ném Pendant ‘ua.’ fr pendant ‘szimmetrikus megfelelő’, ered. ‘(egymástól) függő’ pendre
lat pendere ‘függ’
Lásd még PENDENTIF
pandémia G orv általános, több országra kiterjedő járvány
 tud lat pandemia ‘ua.’ tkp. ‘az egész népre kiterjedő’: gör seml pan ‘minden, egész’ | démosz

‘nép’
pandemikus G orv járványos jellegű
tud lat pandemicus ‘ua.’, lásd PANDÉMIA

pandemónium G pokoli felfordulás, zűrzavar, kavarodás
lat pandaemonium ‘az összes démon tartózkodási helye’: gör seml pan ‘minden’ | daimón ‘démon,

lélek, ördög’
pandit G tudósnak, törvényekben és vallási tanokban jártas embernek kijáró cím Indiában
ang,
 szansz pandita ‘ua.’
panegirikus G mértéktelenül dicsérő, magasztaló
ném panegyrisch
 gör panégürikosz ‘ua.’, lásd PANEGIRISZ
panegirista G hízelgő, valakit mértéktelenül magasztaló író
magy, lásd PANEGIRISZ

panegirisz G irod magasztaló költemény, dicshimnusz
lat panegyris
 gör panégürisz, ‘ua.’, tkp. ‘az egész nép előtti (dicsőítés)’: pan ‘minden, egész’ |
égürisz, agürisz ‘gyűlés’ agoreuó ‘összegyűlik’
Lásd még AGORA
panel G előregyártott építőelem, födémelem, betonblokk
G műszereket tartalmazó lap, ellenőrző tábla, műszerfal
G véleményt nyilvánító szakértői csoport
G kerekesztal résztvevőinek együttese nyilvános rádió- vagy tévéadásban
G közvélemény-kutatás vizsgálati csoportja
ang panel ‘ua.’ ófr panel ‘fatábla’, lásd PANNÓ
pánfóbia G orv a környezetben zajló eseményektől való beteges rettegés
tud lat panphobia ‘ua.’: gör seml pan ‘minden’ | lásd FÓBIA
Pangaea [pángea] G geol a földtörténet középkorában létezett szuperkontinens, amelynek tagjai
később szétvándoroltak mai helyükre
gör seml pan ‘minden, egész’ | gaia ‘föld’
panganét † G szurony
felsőném nyj pankenett ném Bajonett ‘szurony’, lásd BAJONETT
pángenezis G biol Darwin elmélete, amely szerint az örökítő egységek a testi sejtekben épülnek fel,
és az ivarsejtekben gyűlnek össze
gör seml pan ‘minden’ | lásd GENEZIS
pángermán G pol a pángermanizmussal kapcsolatos
magy, lásd PÁNGERMANIZMUS
pángermanizmus G tört német mozgalom (az 1880-as évektől) valamennyi németül beszélő nép
összefogására és egyetlen birodalomban való egyesítésére
ném Pangermanismus ‘ua.’, lásd PÁN-, GERMÁN, -IZMUS
pánhellén G tört a pánhellenizmuson alapuló, vele kapcsolatos
magy, lásd PÁNHELLENIZMUS
pánhellenista G tört a pánhellenizmus híve
magy, lásd PÁNHELLENIZMUS (a deizmus–deista és hasonló szópárok mintájára)
pánhellenizmus G tört az egykori bizánci birodalom területén élő görögök egyesítését célzó, a
törökök ellen irányuló mozgalom az újkori Görögországban
ang panhellenism ‘ua.’, lásd PÁN-, HELLÉN, -IZMUS
panhidrózis G orv az egész testfelületre kiterjedő verítékezés
tud lat panhydrosis ‘ua.’: gör seml pan ‘minden’ | lásd HIDRÓZIS
páni G roppant nagy (riadalom, rettegés)
ném panisch, fr panique ‘ua.’, lásd PÁNIK
pánik G vakrémület, riadalom, fejvesztettség, fejetlenség, zavarodottság
G eszeveszett tömeges rémület
G hirtelen támadt, bénító ijedség
 ném Panik
 fr panique ‘ua.’ gör Panikon ‘páni félelem’, tkp. ‘Pán istennel kapcsolatos’ (aki
vad rettegést tudott kelteni félelmes hangjával)
paniperda † G mihaszna kölyök, semmirekellő
hazai lat, ‘ua.’, tkp. ‘kenyérpusztító’: panis ‘kenyér’ | perdere ‘elveszt, elveszteget’
Lásd még PANÍROZ
paníroz G konyha bundáz, morzsáz, (húst, sajtot stb.) sütés előtt liszttel, tojással és zsemlemorzsával
bevon
ném panieren fr paner ‘ua.’ pain ‘kenyér’ lat panis ‘ua.’
Lásd még APANÁZS, KOMPÁNIA, PANIPERDA
pániszlamizmus G pol törekvés minden mohamedán vallású népnek egy birodalomban való
egyesítésére
ang panislamism ‘ua.’, lásd PÁN-, ISZLÁM, -IZMUS
pankráció G sport minden fogást és ütést megengedő birkózás
G átv tömeges dulakodás
ang pancratium gör pankration ‘ökölvívást és birkózást egyesítő ókori sportág’: pan ‘minden’ |
kratosz ‘erő’
pankreasz lásd PANCREAS
pankreatikus G anat a hasnyálmiriggyel kapcsolatos
tud lat pancreaticus ‘ua.’, lásd PANCREAS
Pankreoflat G gyógysz a hasnyálmirigy-bántalmak okozta gyomorfelfúvódás elleni készítmény
lásd PANCREAS | tud lat flatus ‘felfúvódás’, tkp. ‘szél’ flare, flatum ‘fúj’
pánkromatikus G fényk az összes színre egyformán érzékeny, azokat a szürke helyes árnyalataiban
visszaadó (fekete-fehér fotóanyag)
ném panchromatisch ‘ua.’ : gör seml pan ‘minden’ | khróma, khrómatosz ‘szín’
pankrónia G tört az a felfogás, hogy a jelen csak egy szakasza, ill. eredménye a történelmi
folyamatnak
gör seml pan ‘minden’ | khronosz ‘idő’
pankronisztikus G tört a pánkrónia felfogásával kapcsolatos, azon alapuló, azt követő
lásd PANKRÓNIA
pánlogizmus G fil az a felfogás, mely szerint a mindenség logikai természetű, a megtestesült
értelem megvalósulása
tud lat panlogismus ‘ua.’: gör seml pan ‘minden’ | logosz ‘értelem’ | lásd -IZMUS
pánmixis G biol véletlenszerű párosodás egy állatpopuláció egyedei között
tud lat panmixis ‘ua.’: gör seml pan ‘minden’ | meixisz ‘keveredés, párzás’ meignümi ‘kever’
Lásd még MIGMATIT
pannó G keretezett falvédő fatábla
G műv nagyméretű táblakép, festmény
fr panneau ófr panel ‘ua.’ késő lat kics pannellus lat pannus ‘posztó, szövetdarab’
Lásd még PANEL
pannon G (fn) tört a mai Dunántúl helyén és attól délre megtelepült, az illírekkel rokon ókori nép
G (mn) tört az ókori római Pannonia tartománnyal kapcsolatos
G a Dunántúllal kapcsolatos
lat Pannonii ‘pannonok’
panofix G gyapjas juhbőrből vegyi kezeléssel készült szőrme
magy márkanév: Pan(nónia Szőrmegyár) | ném fix ‘biztos, erős, tartós’
panoplia G műv többféle fegyverből összeállított fali díszítmény
ang panoply ‘ua.’, tkp. ‘teljes fegyverzet’ gör panoplia ‘ua.’: seml pan ‘minden’ | hoplon
‘fegyverzet
Lásd még HOPLITA
panoptikum G híres emberek viaszfiguráinak gyűjteménye
G † bizarr látványosságok gyűjteménye
 ném Panoptikum
 ang panopticon ‘ua.’, ered. ‘olyan börtönépület, amelyben minden cellát egy
pontról szemmel lehetett tartani’: gör seml pan ‘minden’ | optikosz ‘látással kapcsolatos’, lásd
OPTIKA
panoráma G (kör)kilátás
G látkép, látvány
G vásári körképbódé
ném Panorama ‘körkép’: gör seml pan ‘minden’ | hórama ‘látvány’ hóraó ‘lát’
panplégia G orv általános bénulás
tud lat, ‘ua.’: gör seml pan ‘minden’ | plégé ‘ütés, csapás’
pánpszichizmus G fil minden létezőnek lelket tulajdonító felfogás
gör seml pan ‘minden’ | lásd PSZICHÉ, -IZMUS
pánsíp G zene növekvő hosszúságú, egyik végükön zárt nádsípokból összeállított, perembefúvással
megszólaltatott ősi hangszer
a görög Pan istenről, aki a monda szerint feltalálta
pánspermia G biol az a felfogás, hogy a földi élet csírái más égitestről kerültek a Földre
ang panspermy ‘ua.’: gör seml pan ‘minden’ | lásd SPERMA
pánszlávizmus G tört politikai mozgalom a 19. században a szláv nyelvű népek orosz vezetés alatti
egyesülésére
lásd PÁN-, SZLÁV, -IZMUS
pantal G koh főleg a repülőgépgyártásban használt, könnyű és erős ötvözet alumíniumból,
magnéziumból és szilíciumból
ipari márkanév: lásd PANTO-, AL(UMÍNIUM)
pantalgia G orv az egész testre kiterjedő fájdalom
tud lat, ‘ua.’: lásd PANTO- | gör algeó ‘fájdalmat érez’
pantalló G ölt hosszú és egyenes szárú férfinadrág
ném Pantalons ol pantaloni ‘ua.’ Pantalone, a velencei komédia bolondos, hórihorgas
vénembere, aki ilyen nadrágot viselt Pantaleon, az orvosok Velencében egykor népszerű
védőszentje: gör panta ‘egészen’ | león ‘oroszlán’
panteista G fil (fn) a panteizmus híve
G (mn) a panteizmus alapján álló
ném Pantheist, pantheistisch ‘ua.’, lásd PANTEIZMUS
panteizmus G fil az Istent a természettel azonosító, a mindenséget isteni vonásokkal felruházó
bölcseleti irányzat
ném Pantheismus ‘ua.’: gör seml pan ‘minden’ | theosz ‘isten’
panteon G ép az összes isten tiszteletének szentelt ókori templom (mint a római Panteon)
G vall egy nép isteneinek összessége
G ép a nemzet nagyjainak emlékhelyéül és temetkezési helyéül emelt épület (pl. a párizsi Panthéon)
lat Pantheon gör pantheion ‘ua.’: pan ‘minden’ | theosz ‘isten’
Panthalassa [pántalassza] G geol világóceán, az összefüggő világtenger a földtörténeti
harmadkorban, amikor a szárazföldek is összefüggő egységet alkottak
gör seml pan ‘egész, minden’ | thalassza ‘tenger’, lásd még PANGAEA
panto- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) minden
gör seml pan, pantosz ‘minden’
pantofág G áll mindenevő
ném pantophag ‘ua.’: lásd PANTO- | gör phagein ‘eszik’
pantofli † G papucs
ném Pantoffel fr pantoufle ‘ua.’ ?
pantográf G műsz rajzok, ábrák tetszés szerinti méretarányban való másolására alkalmas készülék
ném Pantograph ‘ua.’, lásd PANTO-, -GRÁF
pantokrátor G műv ikontípus a keleti keresztény egyházban, apszisok faliképe vagy mozaikja a
nyugati egyházban, amely Krisztust mint a mindenség urát ábrázolja királyi jelvényekkel,
többnyire trónon ülve
 gör Pantokratór ‘mindenható’: lásd PANTO- | krateó ‘hatalma van’

pantomim G szính színpadi némajáték, amely a cselekményt kifejező taglejtésekkel és arcjátékkal
jeleníti meg
ném, fr pantomime ‘ua.’
 lat pantomimus gör pantomimosz ‘utánzó táncművész’: lásd PANTO-
| mimosz ‘utánzó’
pantomimika G szính a színpadi némajáték művészete
G lél a testtartások és önkéntelen mozdulatok mint a közlés járulékos elemei az emberi érintkezésben
ném Pantomimik ‘ua.’, lásd PANTOMIM
panzió G fogadó, vendégház, vendégotthon, üdülőház
G teljes ellátást nyújtó kisebb, családias szálló
G szállóvendégnek nyújtott étkezés szervezett utazáson
ném Pension [panszion] ‘nyugdíj, étkezéses szállás’ fr pension ‘ua.’ lat pensio, pensionis
‘fizetés’ pendere, pensum ‘kimér, kifizet’
Lásd még PENZIÓ
pantoténsav G kém az élővilágban igen gyakori, az emlősök májából izolált vegyület, B5 vitamin
ang pantothenic (acid) ‘ua.’ gör pantothen ‘mindenfelől’ seml pan, pantosz ‘minden’
papaja G növ dinnyefa, trópusi gyümölcsfa, ill. ennek gyümölcse
ang, sp papaya aravak indián papaja ‘ua.’
paparazzo [paparaccó] G sajtó erőszakos fotóriporter, aki híres személyiségeket zaklat és üldöz,
hogy minél intimebb felvételeket készíthessen róluk
ol, ‘ua.’ (egy ilyen nevű fotósról, Fellini „Édes élet” című filmjének szereplőjéről)
papaverin G kém az ópium egyik alkaloidája, görcsoldó szer
tud lat, ‘ua.’: lat papaver ‘mák’ | -in (vegyületre utaló toldalék; az ópiumot nyers mákgubó levéből
nyerik)
paperback [péjperbek] G nyomd puha fedelű, papírkötésű (könyv)
ang, ‘ua.’: paper ‘papír’ | back ‘hát, könyvfedél’
Papilionacea G növ a pillangós virágú növények családja
tud lat, ‘ua.’ lat papilio, papilionis ‘pillangó’
papilla G orv szemölcs
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘csecsbimbó’
papillektómia G orv szemölcs műtéti kimetszése
tud lat papillectomia ‘ua.’: lásd PAPILLA | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
papillóma G orv szemölcsszerű burjánzásból álló daganat
tud lat, ‘ua.’: lásd PAPILLA | -óma (daganatra utaló toldalék)
papírmasé G műsz hulladékpapírból készült enyves pép, amelyből különféle tárgyakat sajtolnak
ném Papiermaché ‘ua.’ fr papier mâché ‘zúzott papír’: papier lat papyrus, lásd PAPIRUSZ |
mâcher ‘rág, zúz’ késő lat masticare ‘rág’ gör masztikhó ‘fogait csikorgatja’
papirológia G tud a papiruszon (és más anyagokon) fennmaradt ókori írásos emlékeket vizsgáló
tudományág
tud lat papyrologia ‘ua.’, lásd PAPIRUSZ, -LÓGIA
papirusz G növ nílusi sás
G ennek szárbeléből lapokká préselt, csiszolt íróanyag
G ilyen anyagból készült tekercs, ill. a rá írt szöveg
lat papyrus gör papürosz ‘ua.’
magy papiros
pápista † G vall, pej katolikus, pápapárti (protestáns szóhasználatban)
lat papista ‘a pápa híve’, lásd PÁPIZMUS
pápizmus † G vall pápaság, pápai uralom
kk lat papismus ‘ua.’: lat papa ‘pápa’, ered. ‘apa’ | lásd -IZMUS
pappedli G biz ínyencfalat, csemege
G biz olyan eset, amelyről pletykálni, rosszmájúan csevegni lehet
auszt ném kics Papperl ‘ua.’ ném Pappe ‘papi, kása’
pápua G népr többségében Új-Guinea szigetén élő sötét bőrű, gyapjas hajú nép
ném Papua
 holl Papoea ‘ua.’ maláji puah-puah ‘göndör’
papula G orv bőrgöb, pörsenés
lat, ‘ua.’

papundekli G kartonpapír, rétegpapír
ném Pappendeckel ‘kéregpapír’: Pappe ‘csiriz, kása’ | Deckel ‘fedél, borító’
 decken ‘fed’
(hajdan összecsirizelt papírlapokból készítették a könyvtáblákhoz való kartont)
para G régi váltópénz Törökországban és több balkáni államban
tör, ‘ua.’
magy parányi
para- (tudományos szóösszetételek előtagjaként) G mellett, mellé, kívül
G szemben, túl, ellen
G orv szabálytalan, kóros, nem teljes
G kém ciklusos vegyületben átellenes szénatomokhoz tartozó (helyettesítő gyök)
G geol üledékes (kőzet)
gör para, ‘ua.’
para-amino-benzoesav G kém bonyolult összetételű ciklusos vegyület, az élő szervezetek
növekedésében játszik szerepet
lásd PARA-, AMIN, BENZOESAV
parabázis G szính az antik görög komédia közjátéka, amelyben a kórus vagy a karvezető a
közönséghez fordulva a szerző véleményét, ismert személyekre és aktuális eseményekre való
szatirikus célzásait tolmácsolta
tud lat parabasis gör parabaszisz ‘ua.’, tkp. ‘oldalt lépés’: lásd PARA- | baszisz ‘lépés’ bainó
‘jár’
parabellum G kat önműködő gyorstüzelő pisztoly
márkanév a lat (Si vis pacem,) para bellum ‘(Ha békét akarsz,) készülj háborúra’ mondásból:
parare ‘készül, felkészít’ | bellum ‘háború’
Lásd még PARÁDÉ, PARÁDRIPOSZT, PARAPET, PARAPLÉ, PARAVÁN, PARAZOL, PARÍROZ2, PREPARÁL
parabiózis G biol egymással összenőtt két szervezet életközössége
tud lat parabiosis ‘ua.’: lásd PARA- | biószisz élet’ bioó ‘él’
parabola G geom nyílt görbe a kúpszeletek között, melynek minden pontja egy adott ponttól és
adott egyenestől egyenlő távolságban van
G műsz ilyen alakú, metszetű (antenna, tükör)
G irod példázat, példabeszéd, tanítómese
lat parabola gör parabolé ‘összevetés, együttállás, példabeszéd, mértani görbe’ paraballó
‘mellé dob, összevet, hozzászerkeszt’: lásd PARA- | balló ‘dob’
Lásd még PALÁVER, PALLÉR, PARLAMENT, PARLAMENTER, PARLANDO, PARLATÓRIUM, PAROLE,
PURPARLÉ
parabolikus G geom parabola alakú, keresztmetszetű (pl. tükör)
ném parabolisch ‘ua.’, lásd PARABOLA

paraboloid G geom parabola forgatásával nyert másodrendű, végtelenbe nyúló felület
ang, ném, ‘ua.’: lásd PARABOLA | -id ‘-szerű’
 gör eidosz ‘külső’
parabulia G lél az akarat zavara
tud lat, ‘ua.’: lásd PARA- | gör bulé ‘akarat’

paracentézis G orv átszúrás, testüreg falának csapolása folyadék vagy genny levezetésére
tud lat paracentesis ‘ua.’: lásd PARA- | gör kentészisz ‘szúrás’
 kenteó ‘szúr’
Lásd még CENTRUM
paracentrális G tud a központ melletti, nem középpontos
lásd PARA-, CENTRÁLIS
paracentrikus G geom a a középpont mellett lévő vagy mozgó
lásd PARA-, CENTRUM
Paracletus lásd PARAKLÉTOSZ
paracusis [parakúzis] G orv hallászavar
tud lat, ‘ua.’: lásd PARA- | gör akuszisz ‘hallás’
 akuó ‘hall’
Lásd még AKUSZTIKA
parádé G kat díszszemle, díszfelvonulás
G ünneplőruha, dísz(egyen)ruha
G biz fölösleges pompa, cifrálkodás
ném Parade fr parade ‘ua.’ sp parada ‘díszelgés, szünet, megálló’ parar ‘megállít,
visszatart’ lat parare ‘készít, felfegyverez, elhárít’
Lásd még PARABELLUM
paradentális G orv fog körüli, fog melletti
tud lat, ‘ua.’: lásd PARA- | lat dentalis ‘foggal kapcsolatos’ dens, dentis ‘fog’
parádézik G páváskodik, díszeleg, hivalkodik, illegeti magát
lásd PARÁDÉ
paradiasztolé G stil egymáshoz közeli fogalmak együtt szereplése egy kijelentésben, ami által a
köztük lévő különbség szemléletessé válik, pl. „az okos bölcsnek hiszi magát” (értsd: az a bölcs,
aki tudja, hogy okosságának határa van)
lásd PARA- | diasztolé ‘különbség’, ered. ‘széttágítás’, lásd DIASZTOLÉ
paradigma G tud bizonyításra vagy összevetésre való példa
G nyelvt egy adott szóhoz tartozó ragozott alakok sora
G tud tudományos világkép, egy adott korban és területen elfogadott nézetek összessége
tud lat, ‘ua.’ gör paradeigma ‘minta, példa’: para- ‘mellett’ | deigma, tkp. deik-ma ‘bizonyíték’
deiknümi ‘megmutat’
paradigmatikus G mintaszerű, szabályszerű, példaértékű, az érvényes felfogást tükröző
G nyelvt az alaktani mintáknak megfelelő
ném paradigmatisch ‘ua.’, lásd PARADIGMA
para-diklór-benzol G kém a Globol márkanevű molyirtószer vegyi összetétele
 gör para ‘mellett, át’ (itt arra utal, hogy a két klóratom a benzolgyűrű átellenes szénatomjaihoz
kapcsolódik’) | di- gör di(sz) ‘kétszer’ | lásd KLÓR, BENZOL
paradox G log önellentmondó, képtelen, helytelen
G visszás, fonák, meglepő, meghökkentő
ném, ‘ua.’ gör paradoxosz ‘a közvélekedéssel ellenkező’: para- ‘mellett, szembe’ | doxa
‘vélekedés, nézet, tan’ dokeó ‘valaminek látszik’
Lásd még DOKETIZMUS
paradoxográfus G irod csodásnak, természetfölöttinek tekinthető eseményeket és rendkívüli
jelenségeket megörökítő ókori görög és római író
tud lat paradoxographus ‘ua.’: lásd PARADOXON | gör graphó ‘ír’
paradoxon G log (látszólagos) ellentmondást tartalmazó állítás
G önellentmondás, képtelenség
G visszásság, fonákság
gör seml paradoxon ‘ua.’, lásd PARADOX
parádriposzt G sport védés és visszavágás kardvívásban, visszaszúrás tőrvívásban
G átv gyors és talpraesett szóbeli visszavágás
fr parade ‘védekezés, hárítás’ sp parada ‘megállítás’ parar ‘feltartóztat’ lat parare
‘felkészít, felfegyverez’ | lásd RIPOSZT
Lásd még PARABELLUM
paraesthesia lásd PARESZTÉZIA
parafál G dipl (tárgyaló küldöttség vezetője államközi szerződés fogalmazványát) kézjeggyel látja
el
régebben parafíroz ném paraphieren fr parapher ‘ua.’ paraphe ‘kézjegy’
paragraphe, lásd PARAGRAFUS
parafázia G orv a szavak felcserélésében megnyilvánuló beszédképtelenség
tud lat paraphasia ‘ua.’: lásd PARA- | phaszisz ‘kijelentés’ phémi beszél’
parafenomén G okkult képességeket mutató személy
G természetfeletti vagy annak látszó jelenség
ném Paraphänomen ‘ua.’, lásd PARA-, FENOMÉN
parafenomenológia G tud az okkult, természetfelettinek tűnő jelenségekkel foglalkozó, azokra
magyarázatot kereső tudományág
ném Paraphänomenologie ‘ua.’, lásd PARAFENOMÉN, -LÓGIA
paraferna lásd PARAPHERNA
paraffin G kém a kőolajfinomítás során nyert, viaszhoz hasonló termék
G kém nyílt szénláncú telített szénhidrogének összefoglaló elnevezése
ném Paraffin lat paraffinum ‘ua.’, tkp. ‘alig vegyülő’: parum ‘kevéssé’ | affinis ‘határos,
rokon’, lásd AFFINITÁS
parafilatélia G a bélyegek és a hozzá tartozó tárgyak (első napi bélyeg, carte maximum, blokk stb.)
együttes gyűjtése
lásd PARA-, FILATÉLIA
parafimózis G orv spanyolgallér, a hímvessző gyulladása a makk mögé húzott szűk fityma
megszorulása folytán
tud lat paraphimosis ‘ua.’: lásd PARA-, FIMÓZIS
parafizika G tud az okkultizmus egyik ága, amely a fizikai törvényekkel nem magyarázható
jelenségeket taglalja
ném Paraphysik ‘ua.’, lásd PARA-, FIZIKA
parafízis G növ a tömlősgombák meddő gombafonala a termőrétegben
tud lat paraphysis ‘ua.’: lásd PARA- | gör phüszisz ‘sarjadás’ phüó ‘sarjad’
parafrazeál G kifejt, értelmez
G átír, átkölt, feldolgoz
ném paraphrasieren ‘ua.’, lásd PARAFRÁZIS
parafrázia G orv nyelvbotlás, mondatrészek elvétése
tud lat paraphrasia ‘ua.’: gör para- ‘helytelenül’ | phraszisz ‘elmondás’, lásd FRÁZIS
parafrázis G átírás, átköltés, átfogalmazás, kifejtés
G magyarázat, értelmezés
G zene idegen mű témáinak szabad feldolgozása
ném Paraphrase fr paraphrase ‘ua.’: lásd PARA- | gör phraszisz ‘elmondás’, lásd FRÁZIS
parafrénia G orv érzékcsalódások által irányított téveseszme-rendszer mint elmebántalom
tud lat paraphrenia ‘ua.’: lásd PARA- | gör phrén ‘elme’
paragenetikus G geol a paragenezisen alapuló, vele kapcsolatos
lásd PARA-, GENETIKUS
paragenezis G geol kémiailag közelálló ásványokból azonos földtörténeti korban és feltételek
között keletkezett társulás
lásd PARA-, GENEZIS
parageusia [parageúzia] G orv az ízérzékelés zavara, téves ízlelés
tud lat, ‘ua.’: lásd PARA- | gör geuszisz ‘ízlelés’ geuomai ‘megkóstol’
paragógé G stil nem értelmi, csak stiláris vagy hangulati többletet adó toldalékok hozzáadása a
szóhoz, pl. itt, itten, itteneg vagy pedig, pediglen
gör, ‘ua.’, tkp. ‘odavezetés’: lásd PARA- | agógé ‘vitel, vezetés’ agó ‘hajt, vezet’
paragráfia G orv szavak vagy betűk felcserélésével járó írászavar
tud lat paragraphia ‘ua.’, lásd PARA-, -GRÁFIA
paragrafus G szakasz, cikkely, bekezdés
G jog törvénycikk
G paragrafusjel
késő lat paragraphus ‘kettős S mint szövegtagoló jel’ gör paragraphosz ‘a szöveg mellé írt
tagoló jel, szöveg szakasza’: para- ‘mellé’ | graphó ‘ír’ (a § jelben a lat SubScripsi ‘aláírtam’ két s
betűje fonódik össze, így lett ‘kézjegy’ értelme is, lásd PARAFÁL)
paragramma G stil személynévben való, gúnyos vagy humoros célzatú betűcsere, ókori példával:
Tiberius Claudius Nero Biberius Calidus Mero (‘Színbortól Hevülő Iszákos’)
gör, ‘melléírás’, lásd PARA-, -GRAM(MA)

paragrammatizmus G orv a nyelvtani szerkezetek hibás használatában megnyilvánuló beszédzavar
tud lat paragrammatismus ‘ua.’: gör para- ‘mellé, hibásan’ | lásd GRAMMATIKA, -IZMUS

parahélium G met melléknap, hamis nap az égen jégkristályfelhőkön keletkezett tükörkép
tud lat parahelium ‘ua.’: lásd PARA- | gör héliosz ‘nap’

parahidrogén G kém olyan hidrogénmolekula, amelyben a két proton spinje ellentétes irányú
lásd PARA-, HIDROGÉN

parainézis G irod adott személyhez szóló erkölcsi intelem, buzdítás (mint irodalmi műfaj)
G irod a tanulság összefoglalása ókori tanmesék, állatmesék végén
lat parainesis gör paraineszisz ‘ua.’ paraineó ‘tanácsol’: lásd PARA- | aineó ‘beszél, ajánl’
parakambium G növ másodlagos bőrszövetet képző osztódó szövet a gyökérben és a szárban
lásd PARA-, KAMBIUM
parakardiális G anat a szív melletti
tud lat paracardialis ‘ua.’, lásd PARA-, KARDIÁLIS
parakinézis G orv összerendezetlen mozgás, képtelenség a mozgás rendezésére
tud lat parakinesis ‘ua.’: lásd PARA- | gör kinészisz ‘mozgás’ kineó ‘mozog’
paraklázis G geol törés, letörés, vetődés
ném Paraklase ‘ua.’: lásd PARA- | gör klaszisz ‘törés’ klaó ‘tör’
paraklétiké G vall vasárnapi szertartáskönyv a keleti keresztény liturgiában
gör, ‘ua.’, tkp. ‘a Szentlélekkel kapcsolatos’, lásd PARAKLÉTOSZ
Paraklétosz G vall a Szentlélek, tkp. Vigasztaló, Pártfogó
gör, ‘buzdító, közbenjáró’ parakaleó ‘segítségül hív’: para- ‘mellé’ | kaleó ‘hív’
parakmé G biol hanyatló szakasz a törzsfejlődésben
tud lat paracme ‘ua.’ gör parakmé ‘hanyatlás, enyhülés’: para- ‘mellett, túl’ | akmé ‘csúcspont’
parakrin transzmitter G biol a sejtnedvekben diffúz módon terjedő anyag, amely bizonyos
sejtcsoportok „üzenetét” viszi más, megcélzott sejtekhez
ang paracrin transmitter ‘ua.’: gör parakrinomai ‘csatarendbe áll’, tkp. ‘választ vkit maga mellé’:
para- ‘mellé’ | krinomai ‘választ’ | lásd TRANSZMITTER
parakromatopszia G orv színtévesztés, hamis színlátás
tud lat parachromatopsia ‘ua.’, lásd PARA-, KROMATOPSZIA
parakronizmus G tévedés az időrendben, időrendi zavar
tud lat parachronismus ‘ua.’, lásd PARA- | gör khronosz ‘idő’ | lásd -IZMUS
paraldehid G kém az acetaldehid gyűrűs polimerizációs terméke
ném Paraldehyd ‘ua.’, lásd PARA-, ALDEHID
paralel G geom párhuzamos
G megegyező, megfelelő, hasonló
G (fn) párhuzam
ném parallel lat parallelus ‘ua.’ gör parallélosz ‘egymás melletti, párhuzamos’: lásd PARA- |
allélón ‘egymás’ allosz ‘más’
paralelepipedon G geom három pár párhuzamos síkkal határolt tér
ném Parallelepipedon ‘ua.’: lásd PARALEL | gör epipedon ‘síkidom’ | epi ‘rajta’ | pedon ‘talaj, föld’
paralelizmus G geom párhuzamosság
G irod gondolatritmus
ném Parallelismus , lásd PARALEL
paralelogramma G geom két-két párhuzamos és egyenlő hosszú oldalból álló négyszög (pl.
négyzet, rombusz)
ném Parallelogramm ‘ua.’, lásd PARALEL, -GRAM(MA)
paralexia G orv az olvasási készség zavara, az olvasott szöveg értelmének felfogására való
képtelenség
tud lat, ‘ua.’: lásd PARA- | lexisz, tkp. leg-szisz ‘olvasás’ legó ‘olvas’
paralgézia G orv élettanilag indokolatlan, fonák fájdalomérzet
tud lat paralgesia ‘ua.’: lásd PARA- | gör algészisz ‘fájdalom’
 algeó ‘fájdalmat érez’
paralimpia G sport értelmi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak, vakok és gyengénlátók számára
szervezett világverseny az olimpia évében, annak helyszínén
ang paralympics ‘mellék-olimpia’, lásd PARA-, (O)LIMPIA

paralingvisztika G nyelvt a nyelvi közlés kísérőjelenségeivel, nem hangzó elemeivel foglalkozó
tudomány
ném Paralinguistik ‘ua.’, lásd PARA-, LINGVISZTIKA

paralipomena G irod toldalék, pótlék, függelék tudományos műhöz
tud lat ‘ua.’
 gör tbsz seml paraleipomena ‘kihagyott, nem említett dolgok’ paraleipó
‘mellőz, kihagy’: lásd PARA- | leipó ‘elhagy’
paralitikus G (mn) bénult, bénulásos
G (fn) bénult személy
G agyalágyult
ném paralytisch, Paralytiker ‘ua.’ gör paralütikosz ‘bénult, ti. inaszakadt’, lásd PARALÍZIS
paralizál G orv megbénít
G semlegesít, hatástalanít
ném paralysieren ‘ua.’, lásd PARALÍZIS
paralízis G orv gyermekbénulás
G orv bénulás, †hűdés, †szélhűdés
G átv bénultság, tehetetlenség, cselekvésképtelenség
tud lat paralysis ‘ua.’ gör paralüszisz ‘bénultság, tehetetlenség’ paralüó ‘kiold, meglazít,
elgyengít’: lásd PARA- | lüó ‘elold’
Lásd még PARALYSIS PROGRESSIVA
parallaktikus G csill a parallaxist követő
ang parallactic ‘ua.’, lásd PARALLAXIS
parallaxis G csill az a szög, amely alatt a földpálya féltengelye látszik egy más égitestről
G opt szögeltérés két párhuzamos tengely között
gör parallaxisz ‘eltérés, változás’ parallasszó ‘eltér, váltakozik’: lásd PARA- | allosz ‘más’
parallel lásd PARALEL
paralógia G orv értelmetlenség
G értelmetlen kijelentés, következtetés vagy viselkedés
tud lat paralogia ‘ua.’: lásd PARA- | gör logosz ‘beszéd’ legó ‘mond’
paralogizmus G álokoskodás, ebből eredő téves következtetés
tud lat paralogismus ‘ua.’, lásd PARALÓGIA
paralys- lásd még PARALIZ-
paralysis progressiva [paralízisz progresszíva]
G orv a szellemi képességek fokozatos és megfordíthatatlan hanyatlása a vérbaj végső stádiumában
tud lat, ‘ua.’, lásd PARALÍZIS, PROGRESSZÍV
paramagnetizmus G fiz paramágnesség, egyes anyagoknak az a tulajdonsága, hogy az indukció
mértékétől függetlenül, habár gyengén, de mágnesezhetők
lásd PARA-, MAGNETIZMUS
paramedicina G orv a hivatalos orvostudomány által nem teljesen elfogadott gyógyító módszerek
és tevékenységek területe
lásd PARA-, MEDICINA
paraméter G mat egyenletben szereplő tetszőleges értékű állandó
G műsz mutató, jellemző érték
G geom parabola fókusza és vezérvonala közti távolság
ang parameter ‘ua.’ gör parametreó ‘hozzámér, megmér, összehasonlít’: lásd PARA- | metreó
‘mér’
parametrikus G paraméterek segítségével kifejezett
ang parametric ‘ua.’, lásd PARAMÉTER
paramilitáris G kat a hadseregen kívüli, de katonailag szervezett (csapat, alakulat)
ang paramilitary ‘ua.’, lásd PARA-, MILITÁRIS

paramiotónia G orv az izomtónus zavara
tud lat paramyotonia ‘ua.’, lásd PARA-, MIOTÓNIA

paramitia G irod mitológiai tárgyú tanítómese
lat paramythia
 gör tbsz seml paramüthia ‘ua.’: lásd PARA- | kics müthion ‘mesécske’
müthosz ‘mítosz, rege’
paramnézia G orv emlékezetzavar
tud lat paramnesia ‘ua.’: lásd PARA- | gör mnészisz ‘emlékezés’ mnaomai ‘emlékszik’
paramythion lásd PARAMITIA
paranoia G orv nagyzási téboly, üldözési téboly
G orv téveseszme-rendszer
tud lat, gör, ‘elmebaj, téboly’ paranoeó ‘tébolyban szenved’: lásd PARA- | noeo ‘gondolkodik,
megért’
paranoid G orv a paranoiára jellemző, a paranoia jegyeit mutató
ném paranoid ‘ua.’: lásd PARANOIA | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
paranormális G tud természetfölötti, természetes úton nem magyarázható
tud lat paranormalis ‘ua.’, lásd PARA-, NORMÁLIS
paranthelion G met melléknap, a nappal szemben és halványabban látszó tünemény
jégkristályfelhőkön
tud lat, ‘ua.’: gör para- ‘mellett’ | ant(i) ‘átellenben’ | héliosz ‘nap’
parapet G ép mellvéd, könyöklő, kőkorlát
ném Parapet fr parapet ol parapetto ‘ua.’: parare ‘véd, hárít’ lat parare ‘felkészít,
felfegyverez’ | petto lat pectus ‘mell’
Lásd még PARABELLUM
paraph- lásd még PARAF-
parapherna [paraferna] † G jog hozománykiegészítés, az asszony által a házasságba hozott
vagyonnak a hozományt meghaladó része, amely az ő tulajdona marad
késő lat, gör parapherna ‘ua.’: gör para- ‘mellett, kívül’ | pherné ‘hozomány’ pheró ‘hoz’
paraphrenia [parafrénia] G orv enyhébb fokú hasadásos elmebaj
tud lat, ‘ua.’: lásd PARA- | gör phrén ‘elme’
paraplázia G orv kóros képződmény a szervezetben
tud lat paraplasia ‘ua.’: lásd PARA- | gör plaszisz ‘alakulat’ plasszó ‘formáz, alakít’
Lásd még PLAZMA
paraplazma G biokém a sejtmagon kívüli, örökletes anyagot nem tartalmazó plazmarész
tud lat paraplasma ‘ua.’, lásd PARA-, PLAZMA
paraplé G esernyő
ném nyj paraple ném Parapluie [paraplü] fr parapluie ‘esernyő’: para- (mint a paraván,
parazol esetében) | pluie ‘eső’ lat pluvia ‘ua.’ pluere ‘esik’
Lásd még PLUVIÁLE
paraplégia G orv az alsó végtagok kétoldali bénulása
tud lat paraplegia ‘ua.’: lásd PARA- | gör plégé ‘ütés, csapás’
parapoplexia G orv enyhe agyvérzés
tud lat, ‘ua.’, lásd PARA-, APOPLEXIA
paraproteinémia G orv az immunproteinek és immunglobulinok rendellenesen nagy mennyisége a
vérben
tud lat paraproteinaemia ‘ua.’: lásd PARA-, PROTEIN | gör haima ‘vér’
parapszichológia G az okkult jelenségekkel foglalkozó lélektani tudományág
tud lat parapsychologia ‘ua.’, lásd PARA-, PSZICHOLÓGIA
parasol lásd PARAZOL
parasolventia lásd PARASZOLVENCIA
paraszigmatizmus G nyelvt selypítés vagy pöszeség, az s és sz hang hibás ejtése
 lásd PARA- | szigma, szigmatosz ‘a görög sz betű’ | lásd -IZMUS

paraszimpatikus G biol a vegetatív idegrendszeren belül gátlást kifejtő, a pihenést és táplálkozást
szolgáló (hatás)
ném parasympathisch ‘ua.’, lásd PARA-, SZIMPATIKUS

paraszisztolé G orv a szisztolé és diasztolé közötti szakasz kóros meghosszabbodása
tud lat parasystole ‘ua.’, lásd PARA-, SZISZTOLÉ

paraszolvencia G orvosi hálapénz
G † mellékjövedelem
újk lat parasolventia ‘mellékes fizetség’: lásd PARA- | lat solventia ‘fizetés, fizetőképesség’, lásd
SZOLVENS
parataxis G nyelvt mellérendelés
G stil szavak és nyelvi szerkezetek párhuzamos használata, szóismétlés, ikerítés mint halmazati
hatású stíluseszköz, főleg körmondatokban vagy tirádákban
tud lat, ‘ua.’ gör, ‘csatarend, elrendezés’ paratasszó ‘melléje rendel’: para- ‘mellé’ | tasszó,
tkp. tak-szó ‘rendez, helyez’
parathyreoidea [paratireoidea] G anat mellékpajzsmirigy
tud lat (glandula) parathyreoidea ‘ua.’, lásd PARA-, TIREOIDEA
paratífusz G orv a hastífuszhoz hasonló tünetekkel járó, szalmonellák okozta fertőző betegség
tud lat paratyphus ‘ua.’, lásd PARA-, TÍFUSZ
paratípus G biol azon tulajdonságok összessége, amelyeket az élő egyed saját élete során és az
alkalmazkodás révén szerzett
lásd PARA-, TÍPUS
paraván G bút spanyolfal
G térelválasztó lemez (kiállításon)
G ellenző, kályhaellenző
G szélfogó
ném Paravent [paravan] fr paravent ol paravento ‘szélfogó, kályhaellenző’: parare ‘megóv,
elhárít’ lat parare ‘felkészít, felfegyverez’ | vento lat ventus ‘szél’
Lásd még PARABELLUM
paravénás G orv hibásan a véna mellé adott (injekció)
lásd PARA-, VÉNA
par avion G légipostával (postai jelzés)
fr, ‘repülővel’: par lat per ‘által’ | ngykz avion ‘repülőgép’ lat avis ‘madár’
paraxiális G fiz tengely menti
G opt az optikai tengellyel lényegében párhuzamos (sugarak)
lásd PARA-, AXIÁLIS
parazita G biol élősködő (növény, állat)
G átv élősdi ember, ingyenélő
ném Parasit ‘ua.’ lat parasitus ‘asztali vendég’ gör paraszitosz ‘valakinél étkező’, utóbb
‘kéretlen vendég, potyaaleső, máson élősködő’: para- ‘mellett, nála’ | sziteomai ‘étkezik’
szitosz ‘gabona, élelem, étkeztetés’
parazitizmus G biol élősködés az élővilágban
G átv élősdiség, ingyenélés
tud lat parasitismus ‘ua.’, lásd PARAZITA, -IZMUS
parazitológia G biol az élősködőket és az élősködés jelenségét kutató tudományág
G orv az emberi szervezet élősködőivel és az általuk okozott betegségek gyógyításával foglalkozó
tudományterület
tud lat parasitologia ‘ua.’, lásd PARAZITA, -LÓGIA
parazitológus G biol, orv az élősdiek tudományának szakembere
magy, lásd PARAZITOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
parazitotrop G orv a kórokozó mikroorganizmusok ellen alkalmazott
tud lat parasitotrop ‘ua.’: lásd PARAZITA | gör troposz ‘irány, módszer’ trepó ‘fordít’
parazol † G napernyő
fr parasol
 ol parasole ‘ua.’: parare ‘megóv, elhárít’ lat parare ‘felkészít, felfegyverez’ |
sole lat sol ‘nap’
Lásd még PARABELLUM
parcella G művelésre vagy házhelynek való telek, földdarab nagyobb földterület felosztásából
G számozott és utakkal határolt területrész temetőben
ném Parzelle ‘ua.’ fr parcelle (de terrain) ‘(földterület-)darabka’ késő lat kics particella
pars, partis ‘rész’
Lásd még PÁRT
parcelláz G nagyobb földterületet telekkönyvezhető kis egységekre oszt
lásd PARCELLA
parciális G részleges, részbeni, csak egy részt érintő
G elfogult, részrehajló, egyoldalú
késő lat partialis ‘rész szerinti, egy részt érintő’ pars, partis ‘rész’
Lásd még PÁRT
pardon G bocsánat, elnézést kérek
G (fn) kegyelem, elnézés, bocsánat, megbocsátás
ném, fr pardon ‘ua.’ pardonner ‘megbocsát, kegyelmez’ kk lat perdonare ‘átenged,
elenged, megbocsát’: per- ‘át’ | donare ‘ad, adományoz’ donum ‘adomány’ dare ‘ad’
parekbázis G stil írásműnek a cselekmény fő vonalától eltérő, de élvezetes és azt kiegészítő
mellékszála
tud lat parecbasis ‘ua.’ gör parekbaszisz ‘félrelépés’: para- ‘mellé’ | ek- ‘ki’ | baszisz ‘járás’
bainó ‘jár’
parekhézis G stil alakilag és hangzásban közelálló, de értelmileg eltérő szavak egymásutánja:
„Kérdem, nem érdem, hogy porban a térdem?”
lat parechesis gör parékhészisz ‘ua.’: para- ‘mellett’ | ékhó ‘visszhang’
parembolé G stil gondolatalakzat, egy mondatba ékelt, hozzá csak lazán kapcsolódó másik mondat,
pl. „Mert ő mindig is mondta – és ki tudhat erről nála többet? – hogy…”
gör, ‘közbevetés’ paremballó ‘közbevet, beiktat’: para- ‘mellé, közbe’ | emballó ‘bedob’: en-
‘bele’ | balló ‘dob’
paremiológia G nyelvt a közmondásokkal foglalkozó tudományterület
tud lat paroemiologia ‘ua.’: gör paroimion ‘közmondás’, lásd ott | lásd -LÓGIA
parenchima [parenhhima] G növ növényi alapszövetekben változatos funkciót ellátó, egyenlő
kiterjedésű élő sejtek alkotta rendszer
G biol állati mirigyeket alkotó sejtek
tud lat parenchyma ‘ua.’: gör para- ‘mellett’ | emkhüma ‘beömlés’: en- ‘be’ | khüma ‘áradás’
parentáció G halottbúcsúztatás, gyászbeszéd, †sírbeszéd
újk lat parentatio ‘ua.’ lat parentare ‘elhunyt szülőért halotti áldozatot mutat be’ parens,
parentis ‘szülő’ parere ‘szül’
parentál lásd ELPARENTÁL
parentalia G tört a halottakról való megemlékezés napjai az ókori Rómában február vége felé
lat tbsz seml, ‘ua.’ parentalis ‘szülőkkel kapcsolatos’ parens, parentis ‘szülő’ parere
‘szül’
parentéla G jog az azonos fokú felmenők és azok leszármazottai mint öröklésre jogosult csoport
késő lat, ‘rokonság’ parentes ‘szülők’ parere ‘szül’
Lásd még PARENTALIA, PARTUS, PRIMIPARA, PUERPERA, VIPERA
parenterális G orv az emésztőrendszert megkerülő, azaz intravénás infúzió alakjában való (táplálás)
tud lat, ‘ua.’: lásd PARA- | enteron ‘bél’
parentézis G nyelvt zárójel
G nyelvt beszúrás, közbeiktatott szöveg
tud lat parenthesis ‘ua.’: lásd PARA- | gör enthészisz ‘betétel’: en ‘bele’ | (ti)thémi ‘tesz’
parerga G tud egy nagyobb mű kiegészítéseképpen alkotott, egymáshoz csak lazán kapcsolódó
kisebb írások
gör tbsz, ‘mellékes művek’: lásd PARA- | ergon ‘munka, mű’

paresis [parézis] G orv enyhe bénulásos tünetekkel járó izomgyengeség
tud lat, ‘ua.’
 gör parészisz ‘gyengülés’ pariémi ‘elenged, lazít’, tkp. ‘elmegy mellette’: lásd
PARA- | eimi ‘megy’
paresztetikus G orv álérzékelésen alapuló, tévesen érzékelt
tud lat paraestheticus ‘ua.’, lásd PARESZTÉZIA
paresztézia G orv érzékelési zavar, tévérzékelés
tud lat paraesthesia ‘ua.’, lásd PARA-, ESZTÉZIA
par et impar G páros és páratlan
lat, ‘ua.’: par ‘pár, páros, egyenlő’ | in- ‘nem’
par excellence [parekszelansz] G (hat) elsősorban, kiváltképpen, különösképpen
G a legnagyobb mértékben
G (mn) valódi, igazi, szoros értelemben vett
fr, ‘ua.’: par lat per ‘által, révén’ | excellence ‘kitűnés, kiemelkedés’, lásd EXCELLENCIA
parfé G fagylaltszerű édesség
fr parfait ‘fagylaltféle’, tkp. ‘tökéletes’ lat perfectus ‘ua.’, lásd PERFEKT
par force [parforsz] † G erőszakkal, erővel
fr, ‘ua.’: par lat per ‘által’ | force késő lat fortia ‘erő’ fortis ‘erős’
Lásd még FORSZ
parfüm G a kölninél töményebb folyékony illatszer
ném Parfüm fr parfum ‘illat, illatszer’ parfumer ‘illatozik, illatosít’ késő lat perfumare,
profumare ‘ua.’: per- ‘át’ | fumare ‘füstölög, gőzölög’ fumus ‘füst, gőz’
parfüméria G illatszertár
fr parfumerie ‘ua.’, lásd PARFÜM
par hasard [parazár] G véletlenül, történetesen, éppen
fr, ‘ua.’: par lat per ‘által, révén’ | hasard ‘véletlen’, lásd HAZÁRD
par honneur [paronőr] G tisztességből, becsület okán
fr ‘ua.’: par lat per ‘által, révén’ | honneur ’tisztesség, becsület’, lásd HONŐR
pari G ker névérték, egyenérték, a névérték és árfolyam egyezése
ném, ‘ua.’ ol pari ‘egyenlő, döntetlen, páros’ lat par, paris ‘pár, páros, hasonló, egyenlő’
magy pár
Lásd még PAIR, PARITÁS, PARISYLLABA, PAROLI, PEER, PRIMUS INTER PARES
pária G (Dél-Indiában) kaszton kívüli, érinthetetlen ember
G átv megvetett, kitaszított, jogfosztott ember
ném Paria ang pariah tamil parayan ‘ua.’, ered. ‘dobos (megvetett foglalkozás)’ parai
‘nagydob’
parian [périen] G műv a pároszi márványra emlékeztető fénytelen, áttetsző angol lágyporcelán,
szobrocskák és kis domborművek anyaga
ang, ‘ua.’, tkp. ‘pároszi’ Párosz, sziget az Égei-tengeren, különlegesen szép márvány lelőhelye
parietális G falra való, fali
lat parietalis ‘ua.’ paries, parietis ‘fal’
paríroz1 G engedelmeskedik
ném parieren ‘engedelmeskedik’ lat parere ‘(hívásra) megjelenik’
paríroz2 G (vívásban) szúrást hárít
G (támadást vitában) kivéd, visszaver
ném parieren ‘hárít, kivéd, (támadást vagy vágtató lovat) megállít’ fr parer ‘ua.’ lat parare
‘felkészít, felfegyverez’
Lásd még PARABELLUM
parisillaba [pariszillaba] G irod páros szótagszámú verssor az olasz költészetben
ol, ‘ua.’ lat, lásd PARISYLLABA
parisyllaba [pariszillaba] G nyelvt a ragozás minden esetében változatlan szótagszámú főnév
(latinban, görögben)
tud lat, ‘ua.’: par, paris ‘pár, egyenlő’ | syllaba
 gör szüllabé ‘szótag’, lásd SZILLABA
Lásd még PARI
paritás G egyenlőség, egyenérték, egyértékűség
G ker a névérték és a forgalmi érték egyezése
G valuták értékaránya
ném Parität ‘ua.’ lat paritas ‘ua.’, lásd PARI
paritásbit G számtech egy karakter vagy adatblokk kódjához hozzárendelt, a hibátlan átvitel
ellenőrzésére való elemi információs egység
lásd PARITÁS, BIT
parizer G élelm párizsi, puha felvágottfajta
ném Pariser(wurst) ‘párizsi (kolbász)’
park G gondozott nagyobb kert kastély körül
G fás és füves városi közterület
G közl valamilyen célra rendelkezésre álló járművek, gépek összessége (autópark, számítógéppark)
ang park ófr parc ‘ua.’ ered. ‘körülzárt hely’ (?) germán
Párka G mit a sors három római istennőjének egyike, a görög MOIRA megfelelője
lat Parca ‘ua.’, ered. a szülés istennője parere ‘szül’
park and ride [parkend rájd] G közl nagy parkolóhely város külterületén, ahonnan a belváros
előnyösen megközelíthető tömegközlekedési eszközökkel
G közl ily módon lebonyolított egyéni közlekedés nagyvárosban
ang, ‘ua.’: park ‘parkolóhely’, ill. ‘parkol’, lásd PARK | ride ‘(járművön) utazik’, ered. ‘lovagol’
parkett vagy parketta G keményfa lapokból mintásan összerakott padló
G szórakozóhelyen tánctér: ~táncos
ném Parkett fr kics parquet ‘ua.’, ered. ‘a bírák számára elkerített hely a törvényszéken’, majd
‘ennek díszes padlóburkolata’ parc ‘park’, ered. ‘körülzárt hely’, lásd PARK
parkinsonismus [parkinzonizmus] G orv a Parkinson-kórra jellemző kórkép, végtagreszketés,
lassuló mozgás, növekvő izomtónus
tud lat, ‘ua.’: James Parkinson angol orvosnak, a kór leírójának nevéből | lásd -IZMUS
parkíroz G közl parkol, gépkocsiját lezárva közúton vagy kijelölt helyen hagyja
G † parkosít
ném parkieren (ma parken) ang (to) park ‘ua.’ (car) park ‘kijelölt parkolóhely’ park
‘park’, lásd ott
parlament G pol országgyűlés, nemzetgyűlés, képviselőház, törvényhozás
G országház, a nemzetgyűlés épülete
ném Parlament ang parliament ‘ua.’ fr parlement ‘a legfelsőbb bíróság (1790 előtt)’, tkp.
‘megbeszélés’ parler ‘beszél’ népi lat parabolare ‘példálózgat, mesél, beszél’, lásd
PARABOLA
Lásd még PARLANDO
parlamentáris G pol népképviseleten alapuló
G országgyűlési
ném parlamentarisch ‘ua.’, lásd PARLAMENT
parlamentarizmus G pol olyan kormányzati rendszer, amelyben a nemzetgyűlés az államhatalom
legfelső szerve
ném Parlamentarismus ‘ua.’, lásd PARLAMENTÁRIS
parlamenter G békekövet, tárgyaló követ, fegyverszüneti egyezmény megtárgyalására valamelyik
hadviselő fél által kiküldött személy
ném Parlamentär fr parlementaire ‘tárgyaló személy’ parlement ‘tárgyalás’, lásd
PARLAMENT
Lásd még PARABOLA
parlamentíroz † G kat (hadviselő féllel) tárgyal
 ném parlamentieren
 fr parlementer ‘ua.’, lásd PARLAMENT
parlando G zene (énekes mű) elbeszélve, beszédszerűen (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 parlare ‘beszél’ népi lat parabolare ‘példálózgat, mesél, beszél’, lásd PARABOLA
parlatórium G vall társalgóterem kolostorban vendégek fogadására
kk lat, ‘ua.’: ol parlare ‘beszél’
 népi lat parabolare ‘példálózgat, mesél, beszél’, lásd
PARABOLA | -órium (helyiségre utaló toldalék)
Lásd még PARABOLA
par malheur [par malőr] G szerencsétlenségre, balszerencsés módon
fr, ‘ua.’: par
 lat per ‘által, révén’ | lásd MALŐR
parmezán G élelm kissé csípős ízű, kemény, főleg reszelve, étel ízesítésére fogyasztott olasz sajtféle
ol nyj parmesan ‘ua.’
 ol Parmigiano ‘Parma városából való’
parnasszista G (fn) irod a parnasszizmus eszméit valló és gyakorló költő
G (mn) irod erre az irányzatra alapuló, vele kapcsolatos
fr parnassiste ‘ua.’, lásd PARNASSZIZMUS
parnasszizmus G irod francia költői iskola az 1860–70-es években, amely a romantikával
szembeszegülve a személytelen, festői s plasztikai tökélyre törekvő, formailag igényes költészet
eszméjét tűzte maga elé
fr parnassisme ‘ua.’: (Le) Parnasse (contemporéen) ‘(a kortársi) Parnasszus’ (a kötet címe,
amelyben a csoport költői bemutatkoztak) gör Parnasszosz ‘ a múzsák szent hegye, a költészet
jelképes otthona’ | lásd -IZMUS
paródia G irodalmi műnek, író vagy költő stílusának tréfásan torzított utánzata
G torzkép, karikatúra
G kifigurázás, kigúnyolás
lat parodia ‘ua.’ gör paródia ‘mellékdal, utánzó dal’: para- ‘mellett’ | ódé ‘ének’
parodista G mások modorát kiválóan utánzó előadóművész
ném Parodist ‘ua.’, lásd PARÓDIA
parodizál G tréfás túlzással utánoz, kifiguráz (főleg közéleti szereplőt, színészt, énekest, előadót)
magy, lásd PARÓDIA (a mítosz–mitizál és hasonló szópárok mintájára)
parodontitis [parodontitisz] G orv fogmedergyulladás
tud lat parodontitis ‘ua.’: gör parodontosz ‘fogmeder’, tkp, ‘fog melletti hely’: para- ‘mellett,
kívül’ | odusz, odontosz ‘fog’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
paroikia G biol olyan megtűrt együttélés két állatfaj egyedei között, amelyben egyik a másiknak
védelmet nyújt, de maga nem nyer semmit
 gör, ‘szomszédság’ paroikidzó ‘közel lakik, szomszéd’: para- ‘mellett’ | oikosz ‘lakás’
paroimion G irod közmondás
gör, ‘ua.’, tkp. ‘út mentén lelhető dolog’ paroimiosz ‘út menti’: para- ‘mellett’ | oimosz ‘út’
paróka G álhaj, vendéghaj, póthaj
régi ném nyj parocka ol parrucca, perrucca ‘ua.’, ered. pelucca ‘hajzat, haj’ pelo ‘haj, szőr’
lat pilus ‘ua.’
Lásd még PLÜSS
parókia G vall lelkészi hivatal, paplak
G vall egyházközség, plébánia
kk lat parochia ‘ua.’ gör paroikia ‘átmeneti lakás’ paroikidzó ‘vki mellé települ’: para-
‘mellé’ | oikosz ‘lakás, ház’
parola † G becsületszó
G kézfogás, kézszorítás (mint ígéret vagy egyezség megerősítése)
fr parole ‘szó’, lásd ott
parole [parol] G nyelvt beszéd, az egyén beszédtevékenysége, a virtuális nyelv (lásd LANGUE)
konkretizálódása (a strukturalista nyelvelméletben)
fr, ‘beszéd’, tkp. ‘szó’ ol parola ‘szó, jelszó, becsületszó’ népi lat parabola ‘beszéd, szó’
gör parabolé, lásd PARABOLA
paroli G kat egyenruha hajtókáján színes szövetdarabka mint fegyvernemi jelzés
 auszt ném Paroli ‘ua.’, tkp. ‘kártyalap behajtott sarka mint a tét megkettőzésének a jele’
 ol
paroli, parulo ‘tét kettőzése’ lat par ‘pár, kettős’
Lásd még PARI
paronima G nyelvt majdnem azonos hangzású, de eltérő jelentésű és írású szavak viszonya, a
szótévesztés gyakori forrása, pl. helység–helyiség, fáradság–fáradtság
tud lat paronyma ‘ua.’: lásd PARA- | onoma, onüma ‘név’
paronomázia G stil eltérő jelentésű, de rokon hangzású szavakra alapozott szójáték (pl. várt lány
várat nyer)
tud lat paronomasia ‘ua.’: lásd PARA- | onoma ‘név’
paropszia G orv nem valós dolgok látása
tud lat paropsia ‘ua.’: lásd PARA- | gör ópsz ‘szem, látás’
parorexia G orv beteges étvágy, amely étkezésre alkalmatlan dolgok megevésére késztet
tud lat, ‘ua.’: lásd PARA- | gör orexisz ‘sóvárgás’ oregó ‘sóvárog’
Lásd még ANOREXIA
paroszteózis G orv csontképződés rendellenes helyen
tud lat parosteosis ‘ua.’: lásd PARA-, OSZTEO- | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
parotisz G anat fültőmirigy
tud lat parotis ‘ua.’: lásd PARA- | gör usz, otosz ‘fül’
parotitisz G orv fültőmirigy-gyulladás, mumpsz
tud lat parotitis ‘ua.’: lásd PAROTISZ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
paroxiton G irod másodéles, hátulról a második szótagon hangsúlyos (verssor)
G nyelvt az utolsó előtti szótagon hangsúlyos (szó)
ném paroxyton ‘ua.’: lásd PARA- | gör oxütonosz ‘végéles, véghangsúlyos’, ered. ‘éleshangú’:
oxüsz ‘hegyes, csípős’ | tonosz ‘hang’
paroxizmus G őrjöngés, indulatkitörés, dühroham
G lelkesedés, örömmámor
G † orv lázroham, betegség csúcspontja
tud lat paroxysmus ‘ua.’ gör paroxüszmosz ‘felháborodás’ paroxünó ‘uszít, dühít’: lásd
PARA- | oxünó ‘élesít’ oxüsz ‘éles’
parozmia G orv fonák szagérzékelés
tud lat parosmia ‘ua.’: lásd PARA- | gör oszmé ‘szag’
par préférance [par preferansz] G kedvezésképpen
fr, ‘ua.’: par lat per ‘által, révén’ | lásd PREFERENCIA
par renommée [par rönomé] G hírből, jó híre alapján (ismert)
par lat per ‘által, révén’ | lásd RENOMÉ
parricida lásd PATRICIDA
pars pro toto [parsz pro tótó] G stil az egész helyett megnevezett rész mint szóalakzat, pl. „Küzdött
a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt” (Vörösmarty)
lat, ‘ua.’: pars ‘rész’ | pro ‘-ért, helyett’ | totus ‘egész’
Lásd még PÁRT
parszek G csill a kozmikus távolság mértékegysége, ahonnan a földpálya sugara egy ívmásodperc
szög alatt látszik, 3,26 fényév
tud lat parsec ‘ua.’: gör par(allaxisz) | lat sec (undum), lásd PARALLAXIS, SZEKUNDUM
párszi G népr Indiában élő perzsa eredetű, ősi zoroasztriánus vallását őrző népcsoport
óperzsa Pársza ‘perzsa’ parszua ‘ egy ősi perzsa néptörzs’
párt G hasonló meggyőződésű és érdekű emberek tábora
G pol a hatalom birtoklására törekvő politikai szervezet
G oltalom, támogatás: pártját fogja
G † viszály: pártot üt
kfn part, parte, partie ‘osztályrész, csoport, fél’ fr parti ‘ua.’ lat partitus ‘részekre osztott’
pars, partis ‘rész, darab, oldal, párt, fél’
 Lásd még PARCELLA, PARCIÁLIS, PARS PRO TOTO, PARTE, PARTI, PARTÍCIÓ, PARTICIPÁL, PARTIKULA,
PARTIM, PARTITA, PARTIZÁN, PARTNER, PORCIÓ, PROPORCIÓ
parte vagy partecédula G gyászjelentés
auszt ném Parte(zettel) ‘ua.’ fr (donner) part ‘hírt (ad)’, tkp. ‘részt’ lat pars, partis ‘ua.’
Lásd még PÁRT
partedli G előke, étkezéskor a kisgyerek nyakába kötött ruhavédő kendő
baj-oszt kics parterl ‘szakállka’ ném Bart ‘szakáll’
partenogenezis G biol szűznemzés, megtermékenyítetlen petesejttel való szaporodás
tud lat parthenogenesis ‘ua.’ gör parthenosz ‘szűz, hajadon’ | lásd GENEZIS
partenokarpia G növ termés képződése vegetatív úton, megtermékenyülés nélkül
tud parthenocarpia ‘ua.’: gör parthenosz ‘szűz’ | karposz ‘gyümölcs, termés’
partenoplasztika G orv álszüzesség létrehozása az átszakított szűzhártya plasztikai műtétével
tud lat parthenoplastica ‘ua.’: gör pathenosz ‘szűz’ | lásd PLASZTIKA
parter † G szính földszint a nézőtéren
G virágágyak dekoratív elrendezése díszkertben
ném Parterre ‘ua.’ fr par terre ‘ földszint, a talaj mentén’: par ‘által, mentén’ lat per ‘ua.’ |
terre lat terra ‘föld’
parterre lásd PARTER
párthus G tört a Kaszpi-tótól keletre élt, iráni nyelvű ókori nép
lat Parthus gör Parthosz ‘ua.’
parti G (anyagi vagy társadalmi szempontból előnyös) házasság
G † ilyen házasságra alkalmas személy
G játszma (sakkban, kártyában)
G kártyázók alkalmi vagy állandó együttese
G munkacsoport, műszak, váltás
G vendégség, estély, összejövetel, mulatság
ném Partie ‘ua.’ fr partie ‘rész, mulatság, ügyfél, játszma’ partir ‘részekre oszt’ lat
partiri, partitus ‘feloszt’ pars, partis ‘rész’ (a ‘vendégség’ jelentéskör az azonos eredetű angol
party nyomán terjedt el)
Lásd még PÁRT
partíció G felosztás, tagolás
G földosztás
lat partitio ‘ua.’ partiri, partitus ‘feloszt’ pars, partis ‘rész’
Lásd még PÁRT
particionál G feloszt, parcelláz, tagosít (földterületet)
hazai lat partitionare ‘ua.’, lásd PARTÍCIÓ
participáció G részvétel, részesedés
lat participatio ‘ua.’, lásd PARTICIPÁL
participál G részesedik
lat participare, participatum ‘ua.’: pars, partis ‘rész’ | capere ‘fog, vesz’
Lásd még PÁRT
participiális G nyelvt melléknévi igenévi
tud lat participialis ‘ua.’, lásd PARTICIPIUM
participium G nyelvt melléknévi igenév
lat, ‘ua.’, tkp. ‘részesedő’ (ti. mind az ige, mind a melléknév természetéből), lásd PARTICIPÁL
particula [partikula] G nyelvt módosítószó
tud lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘részecske’ pars, partis ‘rész’
partikula G okt református főiskola fiókintézménye más helységben
lat kics particula ‘kis rész, darabka’, lásd ott
Lásd még PÁRT
partikuláris G részleges
G helyi, szűkkörű, szűkkeblű
 lat particularis ‘ua.’, lásd PARTIKULA

partikularizmus G pol törekvés az államtól vagy a központi irányítástól való függetlenedésre
G helyi érdekek érvényesítése a nagyobb közösség érdekeinek rovására
ném Partikularismus ‘ua.’, lásd PARTIKULÁRIS, -IZMUS
partim † G részben, részint
lat, ‘ua.’ pars, partis ‘rész’
Lásd még PÁRT
partita G zene szólóhangszerre írt szvit
ol (musica) partita ‘részekre osztott (zene)’ lat partitus ‘felosztott’ partire, partitum
‘feloszt’ pars, partis ‘rész’
Lásd még PÁRT
partitivus [partitívusz] G nyelvt részelő eset, részleges tárgy, formailag birtokos eset (latinban,
franciában, szláv nyelvekben)
lat (casus) partitivus ‘részelő (eset)’ partitus ‘felosztott’, lásd PARTITA
partitúra G zene zenekari mű meghatározott sorrendben egymás alá írt szólamait tartalmazó
vezérkönyv
ol, ‘ua.’, tkp. ‘felosztás’ (mármint szólamokra) lat partitus ‘felosztott’, lásd PARTITA
partizán G szabadharcos, megszálló idegen hatalom ellen a hadsereg kötelékén kívül harcoló
ellenálló
ném Partisan ‘ua.’ fr partisan ol partigiano ‘vkinek a párthíve, vmely párton álló személy’
késő lat partitianus ‘ua.’ lat partitus ‘felosztott’, lásd PÁRT
partizánakció G átv a szolgálati vagy hivatalos utat megkerülő egyéni kezdeményezés valamely
ügy érdekében
lásd PARTIZÁN, AKCIÓ
partner G barát, társ, élettárs, szerető, kedves
G üzlettárs
G sport küzdőtárs, ellenfél
ang partner, korábban partener középang parcener ‘ua.’ ófr parçonier ‘társ’ késő lat
partionarius, ered. partitionarius, lásd PARTÍCIÓ
Lásd még PÁRT
partus [partusz] G orv szülés
lat, ‘ua.’ parere, partum ‘szül’
Lásd még PARENTÉLA, PÁRKA
partvis G kefesöprű
auszt ném Bartwisch ném Borstwisch ‘ua.’: Borst ‘sörte’ | Wisch ‘szalmacsutak’ wischen
‘töröl, súrol’
party lásd PARTI
parúzia G vall Krisztus második eljövetele az utolsó ítéletkor
tud lat parusia ‘ua.’ gör paruszia ‘jelenlét, megjelenés’ pareimi ‘jelen van, megjelenik’:
para- ‘mellett’ | eimi ‘van’
parvenü G felkapaszkodott ember, újnemes, újgazdag (akit a született előkelők lenéznek)
ném Parvenü fr parvenu ‘ua.’, tkp. ‘(újonnan) érkezett’ parvenir ‘elérkezik, felérkezik
valahová’: par- lat per- ‘át, el’ | venir lat venire ‘jön’
pasa G tört magas hivatalokkal járó cím Törökországban (1934 előtt) és néhány más országban
tör paşa ‘ua.’ perzsa pádi-sáh, lásd PADISAH
pasalik G tört a pasa által kormányzott tartomány, közigazgatási egység a hűbéri Törökországban
tör paşalˇk ‘ua.’, lásd PASA
pasasér † G utas, utazó, vándor
ném Passagier fr passager, ol passeggiere ‘utas, hajóutas’ fr passage ‘hajóút’, lásd
PASSZÁZS
magy pasas
pascal [paszkál] G fiz a nyomás mértékegysége az SI-rendszerben
 Blaise Pascal francia matematikus és filozófus nevéből

pas de deux [padödő] G szính tánckettős a romantikus balettben
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kettőnek a lépései’: pas ‘lépés(ek)’
 lat passus ‘ua.’, lásd PASSZUS | deux lat
duo ‘kettő’
pas de troix [padötroá] G szính három szólista táncjelenete a romantikus balettben
fr, ‘ua.’, tkp. ‘háromnak a lépései’: pas ‘lépés(ek)’
 lat passus ‘ua.’, lásd PASSZUS | trois lat
tres ‘három’
pasigraphia lásd PASZIGRÁFIA
paso doble [paszo doble] G zene spanyol eredetű, páros ütemű társasági tánc az 1920-as években
sp, ‘ua.’, tkp. ‘kettős lépés’: paso lat passus ‘lépés’, lásd PASSZUS | doble ‘kettős’ lat, lásd
DUPLA
pasquill lásd PASZKVILL
pass- lásd még PASSZ-
passacaglia [passzakalja] G zene lassú olasz vagy spanyol eredetű tánc variációs témákkal
ol, ‘ua.’
 sp pasacalle ‘utcai séta’: pasar ‘végigmegy’, lásd PASSZOL1 | calle ‘utca’ lat callis
‘hegyi ösvény’
passamano [passzamánó] G text paszományszerű díszítés arany, ezüst vagy selyemfonalú vert
csipkéből
ol, ‘ua.’ fr passement ‘szegély’ passer ‘végigvonul, átkel’, lásd PASSZOL1
magy paszomány
passamezzo [passzamedzó] G zene régi olasz tánc, a padovana másik neve
ol, ‘ua.’, ered. pass’e mezzo, azaz passo e mezzo ‘egy lépés meg egy fél’: passo lat passus
‘lépés’, lásd PASSZUS | mezzo ‘közép, fél’ lat medius ‘ua.’
passé [passzé] G régen történt, idejétmúlt, lejárt, aktualitását vesztett dolog
fr, ‘elmúlt (dolog)’ passer ‘elmúlik, elhalad’, lásd PASSZOL1
passepartout lásd PASZPARTU
passiflora [passziflóra] G növ golgotavirág
lat, ‘ua.’: passio ‘kínszenvedés’ (ti. Jézusé), lásd PASSIÓ | flora ‘virág’
passim [passzim] G tud itt-ott, elszórtan, szórványosan, többfelé (található, ti. egy könyvben)
lat, ‘kiterjesztve, szétszórva, köröskörül’ pandere, passum ‘kiterít, feltár, utat nyit’
Lásd még PASSZUS
passió G vall keresztút, Jézus kínszenvedésének és halálának története az evangéliumi szövegben
G ennek dramatizált változata: passiójáték
G ennek oratóriumszerű feldolgozása
lat Passio (Domini Nostri Jesu Christi) ‘(a mi Urunk Jézus Krisztus) kínszenvedése’ pati,
passus ‘szenved’
Lásd még PÁCIENS, PASZIÁNSZ, PASSZÍBILIS, PASSZIÓ, PASSZÍV
passionato [passzionátó] G zene szenvedélyesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’ passione ‘szenvedély’ lat passio ‘szenvedés’, lásd PASSIÓ
password [paszvörd] G számtech jelszó, azonosító kód egy rendszer használója számára
ang, ‘katonai jelszó’: pass ‘áthalad’ fr passer ‘ua.’, lásd PASSZOL1 | word ‘szó’
pastasciutta [pasztasutta] G konyha olasz főtt tészták összefoglaló neve
 ol pasta asciutta ‘száraz tészta’: késő lat pasta, lásd PASZTA | asciugare, asciutto ‘szárít’ népi
lat exsugare ‘kiszop, kiszív, kiszárít’: ex- ‘ki’ | sugare ‘szop’
pasticcio [paszticcsó] G zene különféle szerzők dallamaiból összeállított zenedarab
G zene más művész stílusában készült hamisítvány
ol, ‘ua.’ késő lat pastata ‘vegyes tészta’, lásd PASZTA
pastiche [pasztis] G zene a PASTICCIO francia formája
pastoforium G műv ókori római falfülke az istenség képével
G vall katolikus szentségház, tabernákulum
G ép az apszis két oldalán épült két helyiség egyike görögkeleti templomban
 tud lat, ‘ua.’
 gör pasztophorion ‘kultikus célra használt helyiség’: pasztosz ‘szoba’ | phoreó
‘visz, szállít’ (ti. áldozati adományokat)
pastourelle [paszturel] G zene régi francia pásztorjáték
G zene régi francia kontratánc
fr nn kics, ‘ua.’, ered. ‘pásztorlányka’ pasteur lat pastor ‘pásztor’ pascere, pastum
‘legeltet’
pastu G népr Afganisztánban és Pakisztán északi részén élő, iráni nyelvet beszélő nép
perzsa pastó ‘afgán’
pasziánsz G ját egyedül játszható, változatos szabályok szerinti kirakós kártyajáték
fr patience ‘ua.’, ered. ‘türelem’ lat patientia ‘ua.’ pati ‘szenved, eltűr’
Lásd még PASSIÓ
paszigráfia G nyelvt egyetemes írás, fogalmi rendszerezésen alapuló, betűket, számokat,
hangjegyeket vagy ideogrammákat használó a priori mesterséges nyelv
tud lat pasigraphia ‘ua.’: gör paszi ‘mindenkinek’ pasz, pasza, pan ‘minden’ | lásd -GRÁFIA
pászít lásd PASSZÍT
pászka G macesz, a zsidó húsvétkor fogyasztott kovásztalan kenyérféle
lat pascha gör paszkha ‘zsidó húsvét’ héb pészach, arámi peshha ‘tavaszi zsidó ünnep az
Egyiptomból való kivonulás emlékére’, lásd PÉSZACH
paszkvill vagy paszkvillus † G névtelenül kiadott gúnyirat, gúnyvers
ném Pasquill ol pasquillo vagy pasquino ‘egy ilyen nevű szobor a késő középkori Rómában,
amelyre a névtelen gúnyiratokat ragasztották’
paszpartu G fehér kartonpapír keret (fényképhez, rajzhoz, metszethez)
G † mindenhová bebocsátást biztosító igazolvány
fr passepartout ‘ua.’, ered. ‘mesterkulcs, több zárba is beleillő kulcs’: passer ‘elmegy, illik’, lásd
PASZSZOL1 | partout ‘mindenütt, mindenhova’ lat per totum ‘az egész mentén’ totus ‘egész,
minden’
paszpól G ölt szegőzsinór, szegélyszalag (ruhán)
auszt ném Paspel fr passepoil ‘ua.’: passer ‘végigmegy’, lásd PASSZOL1 | poil ‘szőr, bunda,
szőrme’ lat pilus ‘szőr, bunda’
Lásd még PLÜSS
passz G ját kártyalicitben bemondás mellőzése
G sport leadás, labdaátadás
ném Pass ‘ua.’, ill. angol pass, lásd PASSZOL3
passzábilis G elfogadható, megjárja
ném passabel fr passable ‘ua.’, tkp. ‘járható’ passer ‘áthalad’, lásd PASSZOL1
passzát G met az egyenlítő felé áramló, adott évszakban állandó irányú szél
ném Passat(wind) holland passaat(wind) ‘passzát(szél)’ sp (viento de) pasada ‘átkelés(re
való szél)’ pasar ‘átkel, átmegy’ (ti. az Atlanti-óceánon), lásd PASSZOL1
passzázs G ép fedett üzletutca magas épületek között
G átkelő, átkelés, átjárás
G csill égitest átvonulása a megfigyelés vonalán (égi meridiánon)
G zene gyors, átkötő dallamszakasz, dallammenet, futam
G orv a szervezetből vett baktérium továbbtenyésztése tápoldatban vagy kísérleti állatban
fr passage ‘ua.’ passer ‘áthalad’, lásd PASSZOL1
passzé1 G div rugalmas, feszes kötés ruha nyakán, derekán vagy csuklóján
ném Passe ‘ua.’ fr passe ‘átmenet’ passer, lásd PASSZOL1
passzé2 lásd PASSÉ
passzent(os) G pontos, megfelelő
G szoros, testhez simuló, feszes
ném passend ‘hozzáillő’ passen ‘illik’, lásd PASSZOL2
passzíbilis G tűrhető, meglehetős
lat passibilis ‘ua.’ pati passus ‘tűr, szenved’
 Lásd még PASSIÓ
passzió G szenvedéllyel űzött tevékenység
G kedvtelés, időtöltés, szórakozás
ném Passion fr passion ‘szenvedély, indulat, kedvtelés’ lat passio ‘szenvedés’ pati,
passus ‘szenved, tűr’
Lásd még PASSIÓ
passzionátus † G szenvedélyes, lelkes, tüzes
hazai lat passionatus ‘ua.’, lásd PASSZIÓ
passzíroz G konyha (puha élelmiszert szitán) átnyom, áttör
G pépesít
ném passieren ‘megtörténik, áthalad, átnyom’ fr passer ‘ua.’, lásd PASSZOL1
passzít G biz hozzáilleszt
magy, lásd PASSZOL1
passzív G tétlen, közönyös (magatartás)
G részvétlen, kívülálló
G nyelvt szenvedő (igealak)
G ker veszteséges
G jog a képviselőjelöltként való fellépést is lehetővé tévő (választójog)
ném passiv ‘ua.’ fr passif késő lat passivus ‘eltűrő’ pati, passus ‘tűr, szenved’
Lásd még PASSIÓ
passzíva G ker tartozás, adósság (kereskedelmi mérlegben)
G teher, kötelezettség
ném Passiva ‘ua.’, lásd PASSZÍV
passzíve G tétlenül, tartózkodóan
G hallgatólag
újk lat passive ‘ua.’, lásd PASSZÍV
passzivitás G tétlenség, a cselekvéstől való tartózkodás
ném Passivität fr passivité ‘ua.’, lásd PASSZÍV
passzív rezisztencia G pol erőszak nélküli ellenállás (elnyomó hatalomnak), amely az
együttműködésnek és a rendelkezések végrehajtásának megtagadásában nyilvánul meg
lásd PASSZÍV, REZISZTENCIA
passzívum G nyelvt szenvedő igeragozás
lat (genus) passivum ‘ua.’, lásd PASSZÍV
passzol1 G sport továbbad (labdát csapatos labdajátékban)
G lead, átad, átnyújt, továbbít
ang pass fr passer ‘átmegy, átkel, továbbad’ népi lat passare ‘megy, halad, átenged’
passus ‘lépés’, lásd PASSZUS
Lásd még PASSACAGLIA, PASSÉ, PASSWORD, PASZPARTU, PASSZ, PASSZÁT, PASSZÁZS, PASSZÉ,
PASSZÍROZ
passzol2 vagy pászol G illik, összeillik, összevág
ném passen ‘hozzáillik’
 fr passer ‘átmegy, átkel, továbbad’, lásd PASSZOL1
passzol G ját (kártyajátékban) passzot mond, egy körben lemond a licitálás jogáról
3

ném passen ‘továbbad, átenged’ fr passer ‘átmegy, átkel, továbbad’, lásd PASSZOL1
passzus G irod írásmű kisebb részlete
G szakasz, rész, hely, bekezdés
G † útlevél
G † marhalevél
lat passus ‘lépés, nyom’ pandere, passus ‘kifeszít, kiterjeszt’ (elhasonulásos magy nyj alakja
pakszus)
Lásd még PAS DE DEUX, PASO DOBLE, PASSIM, PASSZOL1
paszta G tisztító, fényesítő kenőcs, krém
G † tésztaanyag
 késő lat pasta ‘kenyértészta, pép, massza’
 gör paszté ‘pép, tészta’ passzó ‘szór, hint’
Lásd még PASZTÓZUS, PATISSZON
pasztell G műv lágy rajzkréta
G ilyennel készült rajz
G az ilyen rajzra jellemző tompa, halvány (szín): pasztellkék
ném Pastell ol pastello ‘ua.’, talán ‘rúdformájú rajzkréta’ lat kics pastillus ‘keskeny cipó’
pastus ‘eleség’ pasci, pastus ‘legel, táplálkozik’
paszternák lásd PASZTINÁK
pasztilla G labdacs, gyógyszertabletta
ném Pastille ‘ua.’ lat kics pastillus ‘cipócska, lisztgolyó, illatosított labdacs’, lásd PASZTELL
pasztinák vagy paszternák G növ a petrezselyemgyökérhez hasonló, de vastagabb és édeskés ízű
karógyökeréért termesztett konyhakerti növény
tud lat pastinaca ‘ua.’
pasztorál1 G vall lelkipásztorként működik
G vall ilyen minőségben ellát (vallási közösséget)
magy, a pásztor szóból (mint doktor–doktorál), lásd PASZTORÁLIS
pasztorál2 G pásztorjáték, pásztori költemény
ném Pastoral ‘ua.’ lat pastoralis ‘pásztori’, lásd PASZTORÁLIS
pasztorális G vall lelkipásztori, lelkészi
lat pastoralis ‘pásztori’ lat pastor ‘pásztor, lelkipásztor’ pascere, pastum ‘legeltet’
pasztózus G műv vastagon felrakott színekkel készült (festmény)
G orv puffadt, tésztás, rugalmatlan (bőr)
ném pastos ol pastoso ‘ua.’ késő lat pasta ‘kenyértészta, pép, massza’, lásd PASZTA
pasztőröz vagy pasztőrizál G csírátlanít
G (tejet, sört) 65 fokra felmelegít, majd hirtelen lehűt (a romlást vagy erjedést okozó
mikroorganizmusok elpusztítása céljából)
ném pasteurisieren fr pasteuriser ‘ua.’ Louis Pasteur francia biológus nevéből
-pata G (összetételek utótagjaként) az előtagban megjelölt dologgal kapcsolatos betegségben
szenvedő személy: meteoropata, pszichopata
G valamely kezelésmód híve: homeopata (lásd az egyes szavaknál)
gör pathé ‘szenvedés, betegség’ paszkhó ‘szenved’
patália G veszekedés, csetepaté
ol battaglia fr bataille ‘ua.’ késő lat battualia ‘verekedés’ lat battuere ‘üt’
Lásd még BATTÉRIA
patarén G vall észak-itáliai eredetű középkori (11. századi) eretnek szekta, amelynek aszketikus és
dualista eszméi egyházellenességgel párosultak
G vall e szekta tagja, híve
kk lat patarenus ‘ua.’ (Via dei) Pattari ‘Rongyszedők (utcája’, utca Milánó külvárosában, ahol
a szekta tagjai kezdetben összegyűltek) észak ol pata ‘rongy’ longobárd paita ‘kendő’
patchwork [pecsvörk] G div eltérő mintájú kelmedarabokból összevarrt takaró vagy női ruhaanyag
ang, ‘ua.’: patch ‘rongy, szövetdarabka, folt’ középang pecche ‘darab’ ófr piece ‘ua.’, lásd
PIČCE
pâte dentifrice [pat dantifrisz] G fogkrém
fr, ‘ua.’: pâte lásd PASZTA | dentifrice
 késő lat dentifricium ‘fogdörzsölő anyag’: dens, dentis
‘fog’ | fricare ‘dörzsöl’
pâte dure [pat dür] G műv keményporcelán, kaolintartalmú, magas hőfokon kiégetett valódi
porcelán
fr, ‘ua.’: pâte ‘paszta’, lásd ott | dure lat durus ‘kemény’
pâte tendre [pat tandr] G műv lágyporcelán, kaolinmentes, üvegszerű anyag, amely alacsonyabb
hőfokon égethető ki
fr, ‘ua.’: pâte ‘paszta’, lásd ott | tendre lat tener ‘zsenge, puha, szelíd’
patella G anat térdkalács
 tud lat, ‘ua.’, ered. ‘áldozócsésze, tálca’

paténa G vall ostyatányér (a misekehely felett)
lat patena ‘tányér’
 gör patané ‘ua.’
pátens G pol uralkodói rendelet
G kinevezés
G † szabadalom
lat (littera) patens ‘nyílt (levél)’ patere ‘nyitva áll’
Lásd még PATIO
patent G (fn) ölt nyomókapocs
G † szabadalom, szabadalomlevél
G (mn) jól működő, szorosan záródó (pl. fedél)
G szabadalmazott, kiváló
ném Patent ‘szabadalom, kiváltságlevél’, ill. patent ‘praktikus, ügyes’, lásd PÁTENS
patentíroz † G szabadalmaztat
ném patentieren ‘ua.’, lásd PÁTENS
páter G vall atya, pap, lelkipásztor, szerzetes
G katolikus szerzetes pap (címzésként és megszólításként is)
lat pater ‘apa, atya’
Lásd még PADRE, PATERNÁLIS, PATERNALIZMUS, PÁTRIA, PATRICIDA, PATRÍCIUS, PATRIMÓNUM,
PATRISZTIKA, PATRÓNUS
pater familias [páter familiász] G családapa, családfő (akinek magas jogállása volt az ókori
Rómában)
lat, ‘ua.’, lásd PÁTER, FAMÍLIA
patergia G orv kóros érzékenység vagy reakciókészség
tud lat pathergia ‘ua.’: gör pathé ‘szenvedés’ paszkhó ‘szenved’ | ergon ‘munka, mű, hatás’
Lásd még PÁTOSZ
paternális † G atyai, gondoskodó
G jog apai (ág, oldal)
késő lat paternalis ‘ua.’ lat paternus ‘apai, öröklött, honi’ pater ‘apa’
Lásd még PÁTER
paternalista G (mn) gyámkodó, atyáskodó, a paternalizmus alapján álló
G (fn) ilyen magatartást tanúsító személy
ang paternalist ‘ua.’, lásd PATERNALIZMUS
paternalizmus G gyámkodás, atyáskodás
G az érintettekről saját belátása szerint, azok véleményét figyelmen kívül hagyva gondoskodó állami
vagy intézményi vezetés stílusa
ang paternalism, lásd PATERNÁLIS
paternitás G orv, jog apaság
tud lat ‘ua.’ paternus ‘apai, öröklött, honi’ pater ‘apa’
Lásd még PÁTER
páternoszter G vall a Miatyánk
G műsz folyamatosan működő, ajtók nélküli felvonó
lat Pater noster ‘mi atyánk’ (keresztény imádság)
Lásd még PÁTER
paterol lásd ELPATEROL
pater patriae [páter pátrié] G tört a haza atyja, korábban kitüntető cím, később a császárok állandó
címeinek egyike az ókori Rómában
lat, ‘ua.’, lásd PÁTER, PÁTRIA
patetico [patétikó] G zene szenvedéllyel (adandó elő)
ol, ‘ua.’, lásd PATETIKUS
patetikus G ünnepélyes, emelkedett, fennkölt
G szenvedélyes
G dagályos, szenvelgő, kenetes
G színpadias, hatásvadász
lat patheticus gör pathétikosz ‘szenvedélyes’, lásd PÁTOSZ
path- lásd PAT-
patience lásd PASZIÁNSZ
patiens lásd PÁCIENS
patika G gyógyszertár
G † orvosság, gyógyszer, ír
lat apotheca ‘ua.’, ered. ‘raktár, lerakat’, lásd APOTÉKA (a magyarban a szókezdő a- határozott
névelőnek érződött, és ezért elmaradt)
patikárius † G gyógyszerész
kk lat apothecarius ‘ua.’, lásd PATIKA
patikus G gyógyszerész
magy, lásd PATIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
patina G rézrozsda, nemesrozsda, réz- és bronztárgyakon keletkező zöldes-barnás bevonat
G átv régies színezet, ódon jelleg, veretesség
ol patina ‘rézrozsda’ lat patina ‘réz- vagy bronztál’, lásd PATÉNA
patio [patió] G ép régi spanyol házak mór stílusú, nyitott belső udvara szökőkúttal, pálmákkal
sp, ‘ua.’, VAGY lat patere ‘nyitva áll, nyitott’, VAGY késő lat patuum ‘nyitott udvar’ ?
Lásd még PÁTENS
patisszon G növ csillagtök
fr patisson ‘ua.’ ófr pastiz ‘sütemény’ kk lat pastitium ‘ua.’, lásd PASZTA
patni G ölt zseb hajtókája
ném Patte ‘ua.’
pato- G (szóösszetételek előtagjaként) betegséggel kapcsolatos, kór-
gör pathosz ‘szenvedés’ paszkhó ‘elvisel, elszenved’
Lásd még PÁTOSZ
patoanatómia G orv kórbonctan
tud lat pathoanatomia ‘ua.’, lásd PATO-, ANATÓMIA
patodoncia G orv fogászati kórtan
tud lat pathodontia ‘ua.’: lásd PATO- | gör odusz, odontosz ‘fog’
patofiziológia G orv kórélettan, a betegségek élettanával foglalkozó résztudomány
tud lat pathophysiologia ‘ua.’, lásd PATO-, FIZIOLÓGIA
patofóbia G orv kóros félelem a betegségektől
tud lat pathophobia ‘ua.’, lásd PATO-, FÓBIA
patogén G orv kórt okozó, betegség kialakulásához vezető
ném pathogen ‘ua.’, lásd PATO-, -GÉN
patogenezis G orv kórfejlődés, a betegség kialakulása
tud lat pathogenesis ‘ua.’, lásd PATO-, GENEZIS
patognomikus G orv a betegségre jellemző, annak felismerését megkönnyítő (tünet)
tud lat pathognomicus ‘ua.’: lásd PATO- | gör gnómé ‘megismerés’ (gi)gnószkó ‘tud, felismer’
Lásd még GNÓZIS
patográfia G orv kórleírás
tud lat pathographia ‘ua.’, lásd PATO-, -GRÁFIA
patohisztológia G orv kórszövettan
tud lat pathohystologia ‘ua.’, lásd PATO-, HISZTOLÓGIA
patois [patoa] G nyelvt nyelvjárás, tájnyelv
fr, ered. pattois, tkp. ‘nehézkes, esetlen’ hangut patte ‘mancs, állat lába’, ered. ‘csattanás’
Lásd még PATRUL
patolingvisztika G nyelvt a nyelvi zavarokkal foglalkozó nyelvészeti tudományág
lásd PATO-, LINGVISZTIKA
patológia G orv kórtan, a betegségek okaival és tüneteivel foglalkozó orvostudományi ág
 tud lat pathologia ‘ua.’, lásd PATO-, -LÓGIA

patologikus G orv kóros, beteges, rendellenes
ném pathologisch ‘ua.’, lásd PATOLÓGIA

patológus G orv a patológia szakembere
magy, lásd PATOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

patomímia G orv a betegség színlelése, álbetegség
tud lat pathomimia ‘ua.’, lásd PATO-, MIMUS

patopszichológia G orv kórlélektan, a betegségek kíséretében fellépő lélektani tüneteket,
elváltozásokat kutató tudományág
tud lat pathopsychologia ‘ua.’, lásd PATO-, PSZICHOLÓGIA

pátosz G hév, szenvedély, emelkedettség
G szónokiasság, dagály, fellengzősség
gör pathosz ‘szenvedés, indulat, szenvedély’ paszkhó ‘elvisel, elszenved’
Lásd még PATERGIA, PATETIKUS, PATO-
patres conscripti [pátresz konszkripti] G tört az ókori római szenátusnak mint testületnek
megszólítási formája
lat, ‘ua.’, tkp. ‘összeírt atyák’, ered. patres et conscripti ‘atyák és összeírtak’ (ti. a patríciusok és
azok az előkelő lovagok, akikkel Brutus egészítette ki a szenátust a királyság eltörlése után): lásd
PÁTER, KONSKRIPCIÓ
pátria G lakhely, szülőföld, haza
lat patria (terra) ‘atyai (föld)’ patrius ‘atyai’ pater, patris ‘apa’
Lásd még PÁTER
patria potestas [pátria potesztász] G jog atyai hatalom, a családfő sajátos hatalmi helyzete felesége
és kiskorú gyermekei felett az ókori római jogban
lat, ‘ua.’: patrius ‘atyai’ pater, patris ‘apa’ | potestas ‘hatalom’, lásd ott
patriarcha G nemzetség vagy törzs ősatyja
G (törzsi társadalomban) nemzetségfő
lat patriarcha gör patriarkhész ‘ősatya’: patria ‘nemzetség, törzs’, tkp. ‘atyai ágon való
leszármazás’ patér, patrosz ‘apa’ | arkhész ‘vezető, uralkodó’ arkhé ‘elsőség, uralom’
patriarchális G tört apajogú, a leszármazást az apa vonalán vezető (társadalom)
ném patriarchalisch ‘ua.’, lásd PATRIARCHA
patriarchátus G tört apajogú társadalom, a törzsi társadalom korai állapota
ném Patriarchat ‘ua.’, lásd PATRIARCHA
pátriárka G vall a zsidóság legendás ősatyjainak egyike (Matuzsálem, Noé, Ábrahám stb.)
G vall a nemzeti egyház vezető főpapja (a görögkeleti egyházban)
G vall egyes katolikus érsekek címe
G átv tiszteletreméltó aggastyán
a PATRIARCHA magyaros írásváltozata, eltérő jelentéskörrel
Lásd még PATRIÓTA, PATROLÓGIA, PATRONIMA
patriarkális G régi hagyományokat őrző, régimódian családias, egyszerű (életmód, szokások)
lásd PATRIARCHÁLIS
patriarkátus G vall a pátriárka tiszte, méltósága a görögkeleti egyházban
G vall a pátriárka igazgatása alá tartozó terület
lat patriarchatus ‘ua.’, lásd PATRIARCHA
patricida † G apagyilkos
lat patricida, parricida ‘ua.’: pater, patris ‘apa’ | caedere, (ce)cidi ‘megöl’
Lásd még PÁTER
patrícius G tört (az ókori Rómában) a született nemesség tagja, gazdag földbirtokos
G (a középkorban) városi előkelőség, vagyonos polgár
lat, ‘ua.’, tkp. ‘az atyák (patres) közé tartozó’ pater, patris ‘atya’
patrilineáris G jog apaági, apai ágon való (leszármazás, öröklés)
tud lat, ‘ua.’, lásd PÁTER, LINEÁRIS
patrimoniális G tört a patrimóniummal kapcsolatos
G jog apától örökölt
tud lat, ‘ua.’, lásd PATRIMÓNIUM
patrimónium G tört nemzetségi birtok
G jog apai örökség
G átv az elődök hagyatéka, eszmei örökség
lat, ‘ua.’ patris munia ‘az apa tisztségei’: pater, patris ‘apa’ | tbsz munia ‘szolgálat, tisztségek,
adományok’
Lásd még PÁTER
patrióta G hazafi, †honfi
G † honfitárs, földi
lat patriota gör patriótész ‘földi, honfitárs’ patrisz ‘szülőföld’ patér, patrosz ‘apa’
Lásd még PÁTRIÁRKA
patriotikus G hazafias érzelmű, hazaszerető
lat patrioticus ‘ua.’, lásd PATRIÓTA
patriotizmus G hazafiság, hazaszeretet
ném Patriotismus ‘ua.’, lásd PATRIÓTA
patripasszionizmus G vall ókori (2–3. századi) keresztény eretnekség, amely szerint Isten egysége
csak úgy tartható fenn, ha nem az ember Jézus, hanem maga az Atyaisten szenvedte el a
kereszthalált
tud lat patripassionismus ‘ua.’, lásd PÁTER, PASSIÓ, -IZMUS
patrocínium G vall kegyúri tisztség
G vall búcsúnap, a templom védőszentjének ünnepe
G jog jogsegély
lat, ‘oltalom, védelem’ patronus ‘pártfogó’, lásd PATRÓNUS
patrológia vagy patrisztika G vall az ókori keresztény egyházatyákkal és bölcseleti, hitelméleti
műveikkel foglalkozó hittudományi ág
tud lat, ‘ua.’: gör patér, patrosz ‘atya’ | lásd -LÓGIA, ill. lat patristica (disciplina) ‘az atyákkal
kapcsolatos (tudomány)’ pater, patris ‘atya’
Lásd még PÁTER, PÁTRIÁRKA
patron G kat tölténygyutacs
G cserélhető tartálybetét
G átv csattanós mondás, tréfa (amely „elsüthető”)
ném Patrone ‘minta, sablon, töltényhüvely’ fr patron ‘apaminta, sablon’ lat patronus
‘pártfogó’, utóbb ‘apaminta, forma’, lásd PATRÓNUS
patróna G vall női védőszent (különösen Mária)
kk lat, ‘ua.’, lásd PATRÓNUS
patronál G pártfogol, támogat, védnökként segít
G gyámolít, istápol, oltalmaz
magy, ered. patronizál ném patronisieren ‘ua.’, lásd PATRÓNUS
patronátus G tört a patrónusok és kliensek kapcsolatának intézménye az ókori Rómában
G átv védnökség, pártfogás
lat patronatus ‘ua.’, lásd PATRÓNUS
patronázs G jog társadalmi egyesületek ténykedése veszélyeztetett személyek segélyezésére,
szabadult rabok beilleszkedésének támogatására
fr patronage ‘ua.’ patronner ‘pártfogol’ patron, lásd PATRÓNUS
patronima G nyelvt atyai név, az apa neve mint a teljes név eleme, pl. régi magyar Pál fia János
(mely utóbb családnévvé vált mint Pálfy), a háromelemű orosz név középső eleme, pl. Pjotr
Pavlovics N. stb.
tud lat patronyma ‘ua.’ gör patronümosz ‘az apáról elnevezett’: patér, patrosz ‘apa’ | onoma,
onüma ‘név’
Lásd még PÁTRIÁRKA
patrónus G tört felszabadított rabszolgák és kliensek vagyonos pártfogója az ókori Rómában
G átv pártfogó, védnök, támogató, jótevő
G jog kegyúr
G vall védőszent
lat patronus ‘pártfogó, védelmező’, tkp. ‘nagy atya’ (tiszteletet kifejező nagyító képzővel)
pater, patris ‘apa’
Lásd még PÁTER
patruille lásd PATRUL
patrul vagy patruj † G kat katonai járőr, járőrcsapat
G járőrkatona
baj-oszt patrul ném Patrouille fr patrouille ‘ua.’ patrouiller ‘sárban tocsog, caplat’
patte ‘állat lába, mancs’
Lásd még PATOIS
patt G ját olyan döntetlen sakkban, amikor a lépésben lévő játékos képtelen mozdulni egyedül
maradt (és sakkot nem kapott) királyával
G átv kiúttalan helyzet
ném Patt fr pat ‘ua.’ (?) ol (siamo pari e) patti ‘egyenlően (állunk)’ patto ‘alku,
megegyezés’ lat pactum, lásd PAKTUM
pattern [petern] G alak, minta
G szabály
G bonyolultabb rendszer egyszerűsített modellje
ang, ‘ua.’ fr patron, lásd PATRON
patvarista † G joggyakornok
magy: hazai lat patvaria ‘joggyakorlat’ patvar ‘veszekedés, pereskedés’ szláv potvora
‘rágalom’ | -ista (az egyetem–egyetemista és hasonló szópárok mintájára)
paukol G (bele)sulykol
G magoltat, gépiesen megtanít, szájba rág
ném pauken ‘dobol’, (diáknyelven) ‘belever, bemagoltat’ Pauke ‘üstdob’
paulinus G vall a pálos szerzetesrend
G a rend tagja
lat, ‘ua.’ Paulus, Remete Szent Pál, a rend névadója
pauperitás G szegénység, nyomor
lat paupertas 5 pauperies ‘ua.’ pauper ‘szegény’
pauperizáció G közg tömegnyomor, tömeges elnyomorodás
ném Pauperisation ‘ua.’, lásd PAUPERIZÁL
pauperizál G pol (a társadalom nagy tömegeit) elszegényíti, nyomorba dönti
ném pauperisieren fr pauperiser ‘ua.’ lat pauper ‘szegény’
pauperizmus G közg tömeges elszegényedés, tömegnyomor
ném Pauperismus fr paupérisme ‘ua.’ lat pauper ‘szegény’
pausálé G átalánydíj
auszt ném Pauschale ‘összesített ár, átalánydíj’ ném in Bausch (und Bogen) ‘mindent
egybevéve’, tkp. ‘az iratokat a borítóval együtt’ Bausch ‘iratborító’
pausz(papír) G áttetsző famentes papír másolandó műszaki rajzok számára
ném Pauspapier pausen ‘áttetsző papírra másol’: fr ébaucher ‘tervez, vázol’ 5 poncer
‘átmásol’
pauza G szünet, megszakítás, leállás
G pihenő, kikapcsolódás
G † gondolatjel
lat pausa ‘szünet, szünetjel’ gör pauszisz ‘beszüntetés’ pauó ‘abbahagy, megszüntet’
Lásd még IMPONÁL, PESADE, POSADA, PÓZ
pauzál † G szünetet tart, pihen, sziesztázik
lásd PAUZA
pavane [pavan] G zene lassú, méltóságteljes udvari tánc a 16–17. században
fr, ‘ua.’
 ol padovana, lásd ott
pávián G áll nagy testű, kutyafejű afrikai cerkófmajom
ném Pavian
 holl baviaan fr babouin ‘ua.’ hangut babiller ‘fecseg’
pavillon lásd PAVILON
pavilon G kisebb kerti épület
G épületszárny, épületcsoport egyik tagja (pl. kórház területén)
G üvegezett falú árusító bódé, kioszk
ném Pavillon fr pavillon ‘ua.’ lat papilio, papilionis ‘sátor’, ered. ‘pillangó’
pavor † G ijedtség, ijedelem
G remegés, rémület
lat, ‘ua.’ pavere ‘reszket, fél’
pavor nocturnus [pavor nokturnusz] G orv kisgyermek éjszakai felriadása
tud lat ‘ua.’: lásd PAVOR | lat nocturnus ‘éjszakai’ nox, noctis ‘éjszaka’
Lásd még NOCTURNE
paxit G kém trinitrotoluol tartalmú ipari robbanóanyag
márkanév: lat pax ‘béke’ | -it (vegyületre utaló toldalék)
Lásd még PACIFIKÁL
pax Romana [paksz romána] G tört a hosszas polgárháborúk után az augustusi principátussal
bekövetkezett békeidőszak a római birodalomban
lat, ‘ua.’: pax ‘béke’ | Romanus ‘római’
pax vobiscum [paksz vóbiszkum] G béke veletek
lat, ‘ua.’: pax ‘béke’ | vos ‘ti’ | cum ‘-val’
paysage intime [pejszázs entim] G műv a barbizoni festők által kifejlesztett egyszerű, hangulatos
tájábrázolás
fr, ‘ua.’, tkp. ‘meghitt táj’: paysage ‘táj’ pays ‘ország, vidék’ népi lat pagensis ‘egy
bizonyos vidékhez tartozó’ lat pagus ‘vidék, község, falu’, lásd POGÁNY | lásd INTIM
péage [peázs] G közl autópályadíj (Franciaországban)
 fr, ‘ua.’, ered ‘hídvám, útvám’ késő lat pedaticum ‘ua.’ pedatus ‘gyalogos’ pes, pedis
‘láb’
peccabilis [pekkábilis] G jog vétkes, bűnös
tud lat, ‘ua.’ peccare ‘vétkezik’
pech G balszerencse, kellemetlen eset, kellemetlenség
G galiba, baj, kudarc
ném Pech ‘szurok, kellemetlen eset’ ófn beh lat pix, picis ‘szurok’ (régen a madárfogó
vesszőket kenték szurokkal), lásd PECHFÓGEL
pechfógel G mindenben balszerencsés, ügyefogyott ember, szerencsétlen flótás
ném Pechvogel ‘ua.’, tkp. ‘szurokmadár’, lásd PECH
pect- lásd még PEKT-
pecten [pekten] G áll fésűskagyló
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘fésű’
pecu- lásd PEKU-
pecsovics G tört a Habsburg-ház, ill. a kormányzat szolgalelkű híve, elvtelen kiszolgálója a 19.
században
egy Petsovics nevű túlbuzgó kormánypárti kortesről, Festetics Rudolf tiszttartójáról
pedagógia G okt neveléstudomány, neveléstan, gyermeknevelés
tud lat paedagogia ‘ua.’, lásd PEDAGÓGUS
pedagogikus G okt pedagógiai, a pedagógiával kapcsolatos
G okt pedagógushoz illő, pedagógiai szempontból helyes
ném pedagogisch ‘ua.’, lásd PEDAGÓGIA
pedagógium † G okt polgári iskolai tanárképző főiskola
ném Pädagogium ‘ua.’, lásd PEDAGÓGIA
pedagógus G okt a nevelés szakembere, tanár, tanító, oktató, óvónő
lat paedagogus
 gör paidagogosz ‘nevelő’, tkp. ‘gyermekvezető’ | paisz, paidosz ‘fiú,
gyermek’ | agógosz ‘vezető’ agó ‘vezet’
Lásd még PAIDEIA
pedál G egy szerkezetet működtető vagy irányító, működését módosító, lábbal nyomott alkatrész,
†lábító
G taposó
ném Pedal ‘ua.’ ol pedale ‘orgonapedál’, tkp. ‘a lábbal kapcsolatos’ lat pes, pedis
Lásd még PEDESZTRIANIZMUS, PEDIGRÉ, PEDIKŰR, PEDOMÉTER, PEON, PER PEDES, PÉTANQUE, PIÉ,
PIEDESZTÁL, PIONÍR
pedáns G pontos, rendszerető, alapos
G szőrszálhasogató, aggályoskodó
ném Pedant ‘ua.’ ol pedante ‘iskolamester, vaskalapos oktató’ pedare ‘oktat’ késő lat
paedare gör paideuó ‘oktat, nevel’ paisz, paidosz ‘fiú, gyermek’
Lásd még PAIDEIA
pedantéria G aggályos rendszeretet, alaposság, gondosság
G szőrszálhasogatás, tudálékosság, kicsinyesség
ném Pedanterie fr pédanterie ‘ua.’ ol pedante, lásd PEDÁNS
pedellus G iskolai altiszt, hivatalsegéd
hazai lat, ‘ua.’ kk lat bedellus ‘törvényszolga, iskolaszolga’ ófn butil, bitil ‘törvényszolga,
kikiáltó’
pederaszta G fiatal fiúkhoz nemileg vonzódó férfi
lat paederasta gör paiderasztész ‘ua.’: paisz, paidosz ‘fiú’ | erasztész ‘szerető’ eramai
‘szeret’
Lásd még PAIDEIA
pederasztia G orv férfi rendellenes nemi vonzódása fiatal fiúkhoz
tud lat paederastia, lásd PEDERASZTA
pedesztrianizmus G sport távfutó és távgyalogló versenyek rendszere a 18–19. századi Angliában,
a modern atlétikai versenyek előzményei
ang pedestrianism ‘ua.’: pedestrian ‘gyalogos’ lat pedester, pedestris ‘ua.’ pes, pedis ‘láb’ |
lásd -IZMUS
Lásd még PEDÁL
pediáter G gyermekgyógyász, gyermekorvos
ném Pädiater ‘ua.’, lásd PEDIÁTRIA
pediátria G orv gyermekgyógyászat
tud lat paediatria ‘ua.’ gör paisz, paidosz ‘fiú, gyermek’ | hiatreia ‘gyógyítás’ hiatrosz
‘orvos’ hiatreuó ‘gyógyít, orvosol’
Lásd még PAIDEIA
pedigré G tenyészállat leszármazását mutató táblázat
G tisztavérűség
G gúny előkelő származás, családfa
G leszármazás, vérvonal
ang pedigree ‘ua.’ ófr pée de grue ‘háromágú nyíl régi leszármazási táblázatokon a tételek
összekötésére’, tkp. ‘daruláb’: fr pied lat pes ‘láb’ | grue lat grus ‘daru’
pedikűr G lábápolás
ném Pediküre fr pédicure: lat pes, pedis ‘láb’ | cura ‘gondozás, ápolás’
Lásd még PEDÁL
pedlár † G zsibárus, házaló kereskedő
ang pedlar ‘ua.’ pedder ‘házaló halárus’ ped ‘halaskosár’
pedodoncia G orv gyermekfogászat
tud lat paedodontia ‘ua.’: gör paisz, paidosz ‘gyermek’ | odusz, odontosz ‘fog’
pedogámia G biol utódok létrejövetele egyazon egyedben kialakult hím- és nőivarú sejt
összeolvadása révén (egyes férgeknél és csigáknál, növények esetében önbeporzással)
tud lat paedogamia ‘ua.’: gör paisz, paidosz ‘gyermek (itt: ivarilag éretlen egyed)’ | gamosz

‘házasság’
pedogenezis G biol utódok létrejövetele még ki nem fejlett nőivarú egyedben szűznemzéssel
tud lat paedogenesis ‘ua.’: gör paisz, paidosz ‘gyermek (itt: ivarilag éretlen egyed)’ | lásd GENEZIS

pedofil G orv gyermekek iránt rendellenes nemi vonzódást érző (férfi)
ném pädophil ‘ua.’, lásd PEDOFÍLIA

pedofília G orv rendellenes nemi vonzódás férfiban serdületlen gyermekek iránt
tud lat paedophilia ‘ua.’: gör paisz, paidosz ’gyerek, fiú’ | gör philó ’kedvel’

pedológia1 G tud gyermektan, a gyermekekre vonatkozó nevelési, lélektani és szociológiai
ismeretek rendszere
ném Pädologie ‘ua.’: gör paisz, paidosz ‘fiú, gyermek’ | lásd -LÓGIA

Lásd még PAIDEIA
pedológia2 G mezőg talajtan
ang pedology ‘ua.’: gör pedosz ‘talaj’ | lásd -LÓGIA

pedométer G műsz lépésmérő, lépésszámláló
ném Pedometer ‘ua.’: lat pes, pedis ‘láb’ | metreó ‘mér’

Lásd még PEDÁL
pedomorfia G orv gyermekkori testi jelleg megmaradása a felnőttkorban
tud lat paedomorphia ‘ua.’: gör paisz, paidosz ‘gyermek’ | morphé ‘alak’

Lásd még PAIDEIA
pedunkulus G növ kocsány, nyél, levélnyél
lat kics pedunculus ‘lábacska’
 pes, pedis ‘láb’
Lásd még PEDÁL
peer [pír] G angol főrend
ang, ‘ua.’ ófr peir, mai pair, lásd ott
pegazus G mit az ógörög regék szárnyas paripája, a szárnyaló költői ihlet jelképe
lat Pegasus gör Pégaszosz ‘ua.’ pégé ‘forrás’ (a ~ patái forrásokat fakasztottak)
pegmatit G geol durva szemcsés kvarc- és pátkristályokból álló, magmás és metamorf kőzet
ang pegmatite ‘ua.’: gör pégma ‘összefagyott anyag’ pégnümi ‘megfagyaszt’ | -it (ásványra
utaló toldalék)
Lásd még PEKTIN
pehlevi G nyelvt középperzsa nyelv a Szasszanidák idejében
perzsa pahlaví ‘párthus’
peius [pejjusz] G biol igen kedvezőtlen életkörülmények
lat kf peius ‘rosszabb’ malus ‘rossz’
Lásd még PEJORATÍV
pejoratív G nyelvt rosszalló, elítélő (jelentésárnyalat, pl. eszik helyett zabál)
ném, ‘ua.’ lat peior ‘rosszabb’ malus ‘rossz’
Lásd még PEIUS
pejsli G konyha szalontüdő, savanyútüdő
G biz tüdő
auszt ném nyj beischl ném Beuschel ‘tüdő, állati belsőség, ebből készült étel’
pekari G áll Közép- és Dél-Amerikában honos vaddisznóféle
tupi indián, ‘erdőben járó’
pektin G kém nem cukorszerű poliszacharid kocsonyásító anyag gyümölcsökben
ang pectin ‘ua.’: gör péktosz ‘megalvadt, megfagyott’ pégnümi ‘megfagyaszt’ | -in (vegyületre
utaló toldalék)
Lásd még PEGMATIT
pektorális G anat, orv mellkasi
lat pectoralis ‘ua.’ pectus, pectoris ‘mell(kas)’
pekuliáris G különös, sajátságos, nem szabályos
G csill az alaktani osztályokba nem sorolható, szabálytalan formájú (extragalaxis)
lat peculiaris ‘sajátos’, ered. ‘saját, magán, külön’ peculium ‘fiúnak saját rendelkezésű
vagyonrésze’ pecus ‘nyáj, jószág’
Lásd még PAKULÁR
pekuniáris G pénzbeli, vagyoni, anyagi
ném pekuniär fr pécuniaire ‘ua.’ lat pecunia ‘pénz, vagyon’ pecu, pecus ‘nyáj, jószág,
vagyon’
Lásd még PAKULÁR
pelagianizmus G vall ókori (4–5. századi) keresztény eretnekség, amely elutasította az eredeti bűn
eszméjét és azt a tételt, hogy az üdvösséghez Isten kegyelme nélkülözhetetlen
Pelagius szerzetesnek, a mozgalom elindítójának nevéből | lásd -IZMUS
pelágikus G biol nyílt tengeri (élővilág)
tud lat pelagicus ‘ua.’ pelagosz ‘tenger’
pelargónium G növ muskátli
lat pelargonium ‘ua.’ gör pelargosz ‘gólya’ (a ~ a gólyaorrfélék családjába tartozik)
pelaszg G tört a görögség előtti, félig-meddig mondai őslakos nép Hellasz és a környező szigetek
területén
gör pelaszgosz ‘ua.’ ?
pęle-męle [pelmel] G összevisszaság, zagyvaság, egyveleg
fr, ‘ua.’, ikerszó: ófr mesle ‘keverd’ mesler (mai fr męler) ‘kever’ lat gyak misculare
‘kavargat’ miscere ‘kever’
Lásd még MISKULANCIA
pelerin G ölt a vállat fedő széles, ujjatlan körgallér
G † malaclopó
fr pčlerine ‘ua.’, tkp. ‘zarándokköpeny’ pčlerin ‘zarándok’ kk lat pelegrinus ‘ua.’
(elhasonult alak), lásd PEREGRINUS
pelikán G áll gödény, nagytestű vízimadár a csőre alatt bőrzacskóval
ném Pelikan kk lat pelicanus gör pelekan ‘ua.’ peleküsz ‘kétélű bárd’ (a csőr alakjáról)
peliké G műv széles szájú, kétfülű, hasas ókori agyagedény
gör péliké ‘ua.’ pélosz ‘agyag’
pelit G geol igen finom szemcséjű ásványi elegyrészekből álló üledékes kőzet
ang, ‘ua.’: gör pélosz ‘agyag’ | -it (ásványra utaló toldalék)
pellagra G orv vitaminhiány okozta bőrbetegség
ném Pellagra ‘ua.’ ol pelle agra ‘érdes bőr’: lat pellis ‘bőr’ | acer, acris ‘éles, metsző, durva’
pellet G mezőg henger vagy golyó alakú darabokra préselt takarmányőrlemény
ang, ‘ua.’ ófr pelote, lásd PELOTA
pellicula G biol az ektoplazma szilárdabb külső rétege, amely bőrszerűen veszi körül az egysejtű
állatot
tud lat kics, ‘ua.’, tkp. ‘hártya’ pellis ‘bőr’
pellucidus G átlátszó, áttetsző
lat, ered. perlucidus ‘ua.’ perlucere ‘átlátszik’: per- ‘át’ | lucere ‘látszik, fénylik’ lux, lucis
‘fény’
Lásd még LUCIDUS
pelota G sport kosárszerű ütőkkel játszott csapatos labdajáték, a baszkok nemzeti sportja
sp, ‘ua.’ ófr pelote ‘golyó, labda’ népi lat kics *pilotta ‘labdácska’ pila ‘labda’
Lásd még PELLET, PIRULA
peltasztész G tört könnyű fegyverzetű gyalogos az ókori görög hadrendben
gör, ‘ua.’ pelté ‘könnyű trák pajzs’
pelvis [pelvisz] G anat medence
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘vízmedence’
pemmikán G élelm észak-amerikai indiánok pépszerű masszává gyúrt és szárítva tartósított
húseledele
ang pemmican
 algonkin indián pimikan ‘ua.’ pimikú ‘megzsíroz’
pemphigus [pemfigusz] G orv hólyagképződéssel járó, autoimmun eredetű bőrbetegség
tud lat, ‘ua.’
 gör pemphisz, pemphigosz ‘csepp’
pemzli G ecset, pamacs
kfn pensel (ném Pinsel)
 ófr pincel lat penicillus ‘ua.’, lásd PENICILUS (innen ered az ang
pencil ‘ceruza’ is)
penátok G vall a házi szentély istenségei, ill. Róma város védőistenei az ókori római kultuszban
lat tbsz Penates ‘ua.’ penus ‘ház belseje, éléskamra’
Lásd még PENETRÁL
pendant lásd PANDAN
pendentif [pandantif] G ép csegely, gömbháromszög a négyzetes alaprajzú terek tartóelemei és a
rajtuk nyugvó kupola között
fr, ‘ua.’, tkp. ‘függő’ pendre lat pendere ‘függ’
Lásd még PANDAN, PANZIÓ, PENDLIZIK, PENZIÓ, PENZUM, PERPENDIKULÁRIS, PESANTE, PEZÓ,
PREPONDERÁL, POND
pendlizik G biz ingázik, két hely között rendszeresen ide-oda jár, közlekedik
G (színész) egy este több helyen is fellép
ném pendeln ‘ing, ingázik’ Pendel ‘inga’ lat pendulum ‘ua.’ pendere ‘függ’
Lásd még PENDENTIF
penecilus G lásd PENICILUS
peneplén G geol korábbi tönkhegység lepusztulása folytán keletkezett, csaknem síkká tarolt felszín
ang peneplain ‘ua.’, tkp. ‘csaknem sík’: lat paene ‘alig, csaknem’ | plain ‘sík’ lat planus ‘ua.’
Lásd még PLÁNUM
penetrábilis G áthatolható, kikutatható, felderíthető
lat penetrabilis ‘ua.’, lásd PENETRÁL
penetráció G behatolás, benyomulás, beszivárgás
G fiz részecskék vagy sugárzás áthatolása valamely anyagon
lat penetratio ‘ua.’, lásd PENETRÁL
penetrál G benyomul, behatol, áthat
lat penetrare, penetratum, ered. penum intrare ‘behatol, átjár’: penus ‘belső rész, kamra’ | intrare
‘belép’
Lásd még PENÁTOK
penetrancia G biol azoknak az egyedeknek az aránya egy populációban, amelyek a genotípussal
megegyező fenotípust mutatják
ang penetrancy ‘ua.’, lásd PENETRÁNS
penetráns G átható, orrfacsaró (szag, bűz)
G átható, éles, metsző (tekintet)
lat penetrans ‘ua.’, lásd PENETRÁL
peníbilis † G pontoskodó, aprólékos, aggályos
G kínos
ném penibel fr pénible ‘ua.’ peine ‘kín, fáradság’ lat poena ‘kín, bosszú, büntetés’
penicillin G orv penészgombákból előállított gyógyszer gyulladást okozó baktériumok ellen
ném, ang Penicillin ‘ua.’: lat Penicillium ‘ecsetpenész’, lásd ott | -in (vegyületre utaló toldalék)
penicillium G növ ecsetpenész
tud lat, ‘ua.’ penicillus ‘ecset’, lásd PENICILUS
penicilus † G tollkés, zsebkés, bicska
lat kics penicillus ‘ecset’ kics peniculus ‘pamacs’ penis ‘farok’ (a magy szó fenti értelme
bonyolult úton jött létre:‘ecset’ ‘íróecset’ ‘írótoll’ ‘írótoll (lúdtoll) hegyezéséhez,
vágásához való zsebkés’ ‘zsebkés’)
peninzuláris † G földr félszigeti, félszigettel kapcsolatos vagy rá jellemző
 tud lat paeninsularis ‘ua.’: paene ‘alig, majdnem’ | insula ‘sziget’

Lásd még INZULIN, IZOLÁL
penis captivus [pénisz kaptívusz] G orv a nő hüvelygörcse miatt a közösüléskor „foglyul esett”
hímvessző
tud lat, ‘ua.’: lásd PENISZ | captivus ‘fogoly’
 capere, captum ‘elfog’
penisz vagy pénisz G anat hímvessző, hímtag
lat penis ‘ua.’, ered. ‘farok’

penitencia G vall bűnbánat, vezeklés, elégtétel (a katolikus egyházban)
lat paenitentia ‘megbánás’
 paenitet ‘megbán, fájlal’ poena, paena ‘kín, büntetés’
penitenciárius G vall kanonok, aki a különleges bűnesetekben is jogosult a feloldozást megadni
kk lat paenitentiarius ‘ua.’, lásd PENITENCIA

penna † G toll, írótoll, lúdtoll, tollhegy
lat penna ‘ua.’, ered. ‘madár szárnytolla’ (innen az ang pen ‘toll’ is)

pennsilfaanisch [penszilfánis] G nyelvt az amerikai Pennsylvania államban a 17–18. században
letelepedett németeknek helyben kialakult, felnémet típusú nyelve, amelynek ma már önálló
helyesírása is van
ném, ‘ua.’ ang Pennsylvania az állam neve, tkp. ‘Penn erdősége’: W. Penn angol államférfi, az
állam területének eredeti birtokosa | lat silvanus ‘erdei’ silva ‘erdő’
penny G angol váltópénz, a font századrésze
ang, ‘ua.’, ered. penning germán (mint holl pand, ném Pfand ‘zálog’) lat pannus
‘szövetdarabka’ (hajdan ruhaneműk is szolgáltak csereérték gyanánt)
Lásd még PFENNIG
pens- lásd PENZ-
penta- G (összetételek előtagjaként) öt
gör penta- (csak összetételekben) pente ‘öt’
pentaéder G geom ötlapú mértani test
ném Pentaeder ‘ua.’: lásd PENTA- | gör hedra ‘sík’
pentagon G geom ötszög
G (nagybetűvel) az amerikai hadügyminisztérium szabályos ötszög alakú épülete
ang, ném, ‘ua.’: lásd PENTA- | gör gonion ‘szög’ gonü ‘térd’
pentagonális G ötszögű, ötszögletű
ang pentagonal ‘ua.’, lásd PENTAGON
pentagondodekaéder G geom tizenkét szabályos ötszögből álló mértani test
ném, ‘ua.’, lásd PENTAGON, DODEKAÉDER
pentagramma G ötágú csillag, ókori és középkori varázserejű jelkép
lásd PENTA-, -GRAM(MA)
pentaklórfenol G kém olyan fenol, melynek a gyűrűhöz kapcsolódó hidrogénatomjait klóratom
helyettesíti, fakonzerváló, gombásodás elleni és gyomirtó szer
lásd PENTA-, KLÓR, FENOL
pentamer G öttagú, ötelemű
ném, ‘ua.’: lásd PENTA- | gör merosz ‘rész’
pentameter G irod négy egész és két fél lábból álló daktilusi verssor középen sormetszettel
lat pentameter gör pentametrosz ‘öt mértékből álló, ötlábú’: lásd PENTA- | metron ‘mérték’
pentán G kém öt szénatomos telített alifás szénhidrogén, erősen párolgó, gyúlékony folyadék
ném Pentan ‘ua.’: lásd PENTA- | -án (telített nyílt szénláncú szénhidrogénre utaló toldalék)
pentaprizma G fényk ötoldalú sugárfordító üveghasáb tükörreflexes kamerák keresőjében
lásd PENTA-, PRIZMA
pentasztülosz G ép keskenyebb homlokzatán ötoszlopos ókori görög templom
lásd PENTA- | gör sztülosz ‘oszlop’
pentateuchus G vall az Ötkönyv, Mózes öt könyve az ószövetségi Biblia élén
lat, ‘ua.’: lásd PENTA- | gör teukhosz ‘eszköz, tekercs, könyv’
pentatlon G sport öttusa, öt sportágból álló versenyszám ókori és újkori változata
 gör pentathlon ‘ua.’: lásd PENTA- | athlon ‘küzdelem’
 athleó ‘küzd’
Lásd még ATLÉTA
pentaton vagy pentatonikus G zene ötfokú (zenei skála)
ném pentaton(isch) ‘ua.’ lásd PENTA- | gör tonosz ‘hang’, tkp. ‘feszülés’ teinó ‘feszít’
pentatónia G zene ötfokúság
tud lat pentatonia ‘ua.’, lásd PENTATON
pentekosztárion G vall a hamvazószerdától pünkösdig tartó ötvennapos időszak liturgikus
szövegeit tartalmazó könyv a görögkeleti egyházban
gör, ‘ua.’ pentékoszté ‘pünkösd’, tkp. ‘ötvenedik (ti. nap hamvazószerdától)’ pentékonta
‘ötven’ pente ‘öt’
pentén G kém öt szénatomos, nyílt szénláncú telítetlen szénhidrogén
lásd PENTA- | -én (nyílt szénláncú telítetlen szénhidrogénre utaló toldalék)
pentimento G műv a művész utólagos javítása, ill. az általa elfedett korábbi rajz a festményen
ol, ‘ua.’, tkp. ‘megbánás’ pentir(si) ‘megbán’ lat poenitet ‘ua.’ poena ‘büntetés, bosszú’
pentóda G inf ötelektródos, háromrácsos elektroncső
ang pentode ‘ua.’: lásd PENTA- | gör hodosz ‘út’
pentóz G kém öt szénatomos monoszacharid
ang pentose ‘ua.’: lásd PENTA- | -óz (cukorra, szénhidrátra utaló toldalék)
pentozúria G orv pentóz jelenléte a vizeletben
tud lat pentosuria ‘ua.’: lásd PENTÓZ | gör uron ‘vizelet’
penultima G nyelvt utolsó előtti szótagján hangsúlyos (szó)
G irod másodéles, hátulról a második szótagon hangsúlyos (verssor)
lat paenultima (syllaba) ‘utolsó előtti (szótag)’: paene ‘csaknem’ | ff ultimus ‘utolsó’ ólat uls
‘túl, messze’
Lásd még ULTIMÓ
penumbra G csill a napfolt kevésbé sötét szegélye
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘félárnyék’: paene ‘alig’ | umbra ‘árnyék’
penúria G ínség, hiány, nélkülözés
lat penuria ‘ua.’ ?
penzió † G nyugdíj
lat pensio ‘ua.’, ered. ‘kifizetés’ pendere, pensum ‘függ, kimér, kifizet’
Lásd még PANZIÓ, PENDENTIF, PENZUM
penzionál † G nyugdíjaz, nyugállományba helyez
újk lat pensionare ‘nyugdíjaz’, lásd PENZIÓ
penzionátus † G nyugalmazott, nyugdíjas
újk lat pensionatus ‘ua.’, lásd PENZIONÁL
penzum G kiszabott feladat, munka
G feladat, lecke
lat pensum ‘ua.’, ered. ‘rabnőknek egy napra kimért fonni való gyapjúadag’ pendere, pensum
‘mérlegel, kimér’, tkp. ‘függ’
Lásd még PENDENTIF
peon G latin-amerikai bennszülött napszámos
sp, ‘ua.’, tkp. ‘gyalogos’ késő lat ngykz pedo, pedonis ‘ua.’ lat pes, pedis ‘láb’
Lásd még PEDÁL
peónia G növ pünkösdi rózsa, bazsarózsa
lat paeonia gör paiónia ‘ua.’ Paión, Endümión fia, aki állítólag e virágot fölfedezte
pepinéria † G faiskola
fr pépiniere ‘ua.’ pépin ‘gyümölcsmag’
pepita G text apró sötét és világos kockákból álló szövetminta
sp kics Pepita ‘Jozefina beceneve’ Pepe ‘Jóska’ Jusepe ‘József’ (Pepita de Ortega 19.
századi spanyol táncosnő ilyen mintájú kendőben lépett fel)
peplosz G ölt ujjatlan, a vállon csattal megerősített női felsőruha az ókori görögöknél
 gör, ‘ua.’

pepszin G orv a gyomor fehérjebontó enzimje
tud lat pepsin ‘ua.’: gör pepszisz ‘emésztés’
 peptó ‘főz, emészt’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
pepszinogén G kém a pepszin előanyaga, amelyet a gyomornedv sósavja alakít aktív pepszinné
lásd PEPSZIN, -GÉN

peptid G kém fehérjék lebontásakor keletkező egyszerű aminosavas vegyület
ném Peptid ‘ua.’: gör peptosz ‘megfőtt, megemésztett’
 peptó ‘főz, emészt’ | -id (vegyületre
utaló toldalék)
peptikus G orv az emésztéssel, főleg a pepszin útján való fehérjebontással kapcsolatos
tud lat pepticus ‘ua.’ gör peptikusz ‘főzési’ peptó ‘főz, emészt’
pepton G biol a fehérjék részleges lebontásakor keletkező peptidkeverék
gör seml, ‘megfőzött, megemésztett dolog’ peptosz ‘megfőtt, megemésztett’ peptó ‘főz,
emészt’
per G mat törve: hat per kettő
G (alosztály jelölésére): három per hármas ügyosztály
G (tréfásan) -nként: per kopf, per koponya
G (hivataloskodva) kb. -nyilag: per pillanat
lat, ‘át, révén, szerint’
per- G nagyon, rendkívüli módon, pl. perakut
G kém sav és savmaradék előtt az alapsavhoz képest járulékos oxigénatom jelenlétére utal, pl. bórsav
– perbórsav, lásd PERBORÁT
G kém oxigéntöbbletet jelöl más vegyületben, pl. hidrogén-peroxid
G kém jelzi, hogy szénhidrogén-molekula minden hidrogénjét más (többnyire halogén-) atom
helyettesíti, pl. perfluoralkán
lat per ‘át, végig, túl’
perakut G orv rendkívül heveny (betegség)
tud lat peracut ‘ua.’: per- ‘nagyon, túlsággal’ | lásd AKUT
per amorem dei G az isten szerelmére
lat, ‘ua.’: per ‘által, szerint’ | amor ‘szeretet, szerelem’ amare ‘szeret’ | Deus ‘isten’
per analogiam G (valaminek a) példájára, mintájára
lat, ‘ua.’: per ‘által, szerint’ | lásd ANALÓGIA
per annum G évente, évenként
lat, ‘ua.’: per ‘át, -ként’ | annus ‘év’
per anum G orv végbélen át (beadott gyógyszer)
tud lat, ‘ua.’: per ‘át’ | lásd ANUS
perborát G kém a perbórsav oxidáló hatású sója, fehérítő és mosószer
lásd PER-, BORÁT
per capita [per kapita] G fejenként
lat, ‘ua.’: per ‘át, -ként’ | caput, capitis ‘fej’
percent G ker százalék
G † kamat, nyereség
auszt ném Perzent ‘ua.’ ol per cento ‘százanként’: ol, lat per ‘által, szerint’ | cento lat
centum ‘száz’
percentuáció † G ker százalékos jutalék
újk lat percentuatio, lásd PERCENTUÁLIS
percentuális G ker százalékos
auszt ném perzentuell ‘ua.’, lásd PERCENT
percepció G lél érzékelés, észlelés
tud lat perceptio ‘ua.’, lásd PERCIPIÁL
percepcionalizmus G fil a megismerést az érzéki észlelésre korlátozó ismeretelméleti felfogás
tud lat perceptionalismus ‘ua.’: perceptionalis ‘érzékelési’, lásd PERCEPCIÓ | lásd -IZMUS
perceptíbilis G érzékelhető, észlelhető, felfogható
 tud lat perceptibilis ‘ua.’, lásd PERCIPIÁL

perceptív G észlelő, felfogó (képesség)
ang perceptive, ‘ua.’, lásd PERCIPIÁL

perceptor † G adószedő
tud lat, ‘ua.’
 percipere, perceptum ‘megragad, észlel’, lásd PERCIPIÁL
perceptron G biol a magasabb idegtevékenységet modelláló és szemléltető eszköz
G biol tanuló automata
lásd PERCEP(CIÓ) | -tron (eszközre utaló gör toldalék, pl. szeisz-tron, lásd SISTRUM)
perceptuális G lél az érzékeléssel kapcsolatos, arra alapozott
tud lat ‘ua.’ seml perceptum ‘érzékelt dolog’ lásd PERCIPIÁL
percipiál G észlel, érzékel, észrevesz
lat percipere, perceptum ‘megragad, észlel, felfog’: per- ‘meg-’ capere ‘fog, megragad’
Lásd még AKCEPTÁL
per conto [per kontó] G számlára
ol, ‘ua.’: per ‘-nak, számára’ | conto ‘számla’ lat computus ‘számolás’, lásd KOMPUTER
percutan lásd PERKUTÁN
per definitionem [per definíciónem] G meghatározásánál fogva
lat, ‘ua.’: per ‘szerint’ | lásd DEFINÍCIÓ
perdendo G zene elhalóan, halkítva (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘elveszve’ ol, lat perdere ‘elvész, elveszít’
Lásd még PERDITA
per dio G teringettét, az áldóját
ol, ‘ua.’, tkp. ‘az istenért’: per ‘-ért’ | dio lat deus ‘isten’
perdita † G bukott nő, utcanő, kéjnő
ol (donna) perdita ‘elveszett (nő)’ perdito ‘elveszett, elkárhozott’ ol, lat perdere ‘elvész’
Lásd még PERDENDO
perduellió † G pártütés, hazaárulás, felségsértés
lat perduellio ‘ua.’, lásd PERDUELLIS
perduellis † G felségsértő, hazaáruló
G ellenséges
lat, ‘ellenséges, hadakozó’: per ‘nagyon’ | duellum ‘háború’
pereat G vesszen, pusztuljon, le vele
lat felsz, ‘ua.’ perire ‘elpusztul’: per- ‘el, félre’ | ire ‘megy’
peredvizsnyikek G műv az akadémizmussal szembeszegülő realista festőkből alakult orosz
művészcsoport az 1860–70-es években, műveiket vándorkiállításokon mutatták be
or, ‘ua.’, tkp. ‘mozgók, továbbállók’ peredvigatjszja ‘elmozdul’: pere- ‘el, tovább’ | dvigatj
‘mozgat’
peregrináció G vándorlás
G áll költözés (madaraknál)
G vall protestáns lelkészjelölt külföldi tanulmányútjai
lat peregrinatio ‘ua.’, lásd PEREGRINUS
peregrinus G vándor, vándordiák
G jövevény, idegen
G † zarándok
lat, ‘idegen, külhoni, járatlan’ peregre ‘idegenbe, idegenben’, tkp. ‘a határon túl’: per ‘át’ |
ager, agris ‘szántóföld’
Lásd még PELERIN
perempció † G jog elévülés
lat peremptio ‘meghiúsulás’ perimere, peremptum ‘megsemmisít’: per- ‘el, végleg’ | emere
‘vesz’
peremptórius † G jog elévülési, semmítő
G jog haladéktalan, rögtöni
G döntő, végleges
lat peremptorius ‘megsemmisítő, döntő’ peremptor ‘elpusztító’, lásd PEREMPCIÓ
perennis G maradandó, örök
G növ évelő
G növ örökzöld
lat, ‘örök’: per- ‘át, végig’ | annus ‘év’
peresztrojka G tört gyökeres átalakítás (a Szovjetunióban az 1980-as években Gorbacsov által
meghirdetett politika)
or, ‘ua.’, tkp. ‘átépítés’: pere- ‘át’ | sztroitj ‘épít’
per exemplum G például, példának okáért
lat, ‘ua.’: per ‘révén, szerint’ | exemplum ‘példa’, lásd EGZEMPLÁR
perfectum [perfektum] G nyelvt befejezett igeidő
lat, ‘ua.’ perficere, perfectum ‘befejez, végbevisz’: per- ‘át, végig’ | facere ‘csinál’
Lásd még PERFEKT
perfekció G tökéletesség, teljesség
G jártasság, ügyesség, készség
lat perfectio ‘ua.’ perficere, perfectum ‘befejez, végbevisz’, lásd PERFECTUM
perfekcionál G tökéletesít, végrehajt, végbevisz
ném perfektionieren fr perfectionner ‘ua.’, lásd PERFEKCIÓ
perfekcionista G (munkájában) megalkuvás nélkül a tökéletesre törekvő ember
ang perfectionist ‘ua.’, lásd PERFEKCIONIZMUS
perfekcionizmus G a tökéletesre való törekvés
ang perfectionism ‘ua.’, lásd PERFEKCIÓ
perfekt G tökéletes, teljes, befejezett, hibátlan
G (idegen nyelvben) tökéletesen jártas
ném perfekt lat perfectus ‘ua.’, lásd PERFECTUM
Lásd még PARFÉ
perfektibilis G tökéletesíthető
ang, fr perfectible ‘ua.’, lásd PERFEKT
perfektuál G foganatosít, végrehajt, bevégez
G ker megköt (szerződést)
újk lat perfectuare ‘ua.’, lásd PERFECTUM
perfektum lásd PERFECTUM
perfid G hitszegő, hűtlen, álnok
ném perfid fr perfide lat perfidus ‘ua.’: per- ‘el, félre’ | fides ‘hűség, tisztesség’
perfídia G hitszegés, hűtlenség, álnokság
lat perfidia ‘ua.’, lásd PERFID
perfluoralkán G kém olyan alkánok neve, amelyekben minden hidrogénatomot fluor helyettesít,
illékony, vegyileg stabil, oxigénoldó hatású, sokoldalúan hasznosított vegyületek
lásd PER-, FLUOR, ALKÁN
perforáció G fogazat, apró lyukak sorozata (papíron, a letépés megkönnyítésére)
G orv átfúródás, átszakadás (pl. vakbélé)
lat perforatio ‘ua.’, lásd PERFORÁL
perforál G átfúr, lyuggat, fogaz
G átfúródik
lat perforare, perforatum ‘átfúr, átlyukaszt’: per- ‘át’ | forare ‘fúr’
Lásd még FORAMEN
perforálódik G orv átfúródik, átszakad (vakbél)
lásd PERFORÁL
perforátor G lyukasztó, lyuksorokat előállító készülék
ang perforator ‘ua.’, lásd PERFORÁL
performance [pörformansz] G szính színházi és képzőművészeti elemeket kombináló egyszeri
műalkotás
ang, ‘ua.’, tkp. ‘végrehajtás, teljesítmény, előadás, kiállítás’
 perform ‘elvégez, teljesít’ fr
parfournir ‘bevégez’: par- lat per- ‘át, végre’ | fournir ‘juttat’, lásd FURNÉR
performancia G tud teljesítőképesség
G nyelvt az egyén beszédtevékenysége a strukturalista nyelvelméletben
ang performance, lásd ott
pergola G kúszónövényekkel befuttatott oszlopos lugas vagy szabad tornác
G ép két vagy több oldalról nyitott pavilon
ol, késő lat pergula ‘ua.’ ?
péri G mit tündér, jó szellem a perzsa regékben
perzsa, ‘ua.’, tkp. ‘szárnyas’
peri- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) körül, mellett
gör, ‘ua.’
periangióma G orv ér körüli daganat
tud lat, ‘ua.’, lásd PERI-, ANGIÓMA
perianthium [periantium] G növ virágtakaró, a virágot burkoló levelek együttese
tud lat, ‘ua.’, lásd PERI- | anthosz ‘virág’
periarteriális G anat a verőér körüli
tud lat, ‘ua.’, lásd PERI-, ARTERIÁLIS
periartritisz G orv az ízület körüli kötőszövet gyulladása
tud lat periarthritis ‘ua.’, lásd PERI-, ARTRITISZ
periasztron G csill kettős csillagokban a mellékcsillag keringési pályájának a főcsillaghoz
legközelebb eső pontja
lásd PERI- | gör asztron ‘csillag’
periaxiális G műsz tengely körüli
lásd PERI-, AXIÁLIS
peribolosz G tört a lakott helyeken épült ókori görög templom szent körzete
gör, ‘ua.’, tkp. ‘körülhajítás’: lásd PERI- | balló ‘hajít’
pericarditis lásd PERIKARDITISZ
pericentrum G csill egy természetes égitest körül keringő test (pl. űrhajó) pályáján az égitest
középpontjához legközelebbi pont
lásd PERI-, CENTRUM
perichondrium G anat porchártya
tud lat, ‘ua.’: lásd PERI- | gör khondrosz ‘porcogó’
periderma G növ másodlagos növényi bőrszövet
lásd PERI- | gör derma ‘bőr’
peridromosz G ép körbejárható folyosó az ókori görög templom cellája és oszlopsora között
gör, ‘ua.’: lásd PERI- | dromosz ‘út, pálya, futás’
periégészisz G irod ókori görög útleíró mű verses formában
gör, ‘ua.’, tkp. ‘körülvezetés’ periagó ‘körülvezet’: lásd PERI- | agó ‘vezet’
periencephalitis [perienkefalitisz] G orv agyhártyagyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd PERIENCEPHALUS | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
periencephalus G anat agyhártya
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘az agy körül lévő’: lásd PERI- | gör enkephalé ‘agy’, tkp. ‘a fejben (lévő)’: en- ‘-
ben’ | kephalé ‘fej’
periféria G külső rész, szél, határ
G külváros, külterület
G † mat kör kerülete
G számtech végkészülék, a központi géphez kapcsolható hardvereszköz (billentyűzet, egér, monitor,
nyomtató stb.)
 tud lat peripheria ‘ua.’
 gör periphereia ‘kerület’ peripheró ‘körbevisz’: lásd PERI- | pheró
‘visz’
periferiális vagy periferikus G számtech a perifériához tartozó
G anat környéki, a szervezet minden részét behálózó (idegrendszer)
G félreeső, külső
G mellékes, nem lényeges
tud lat peripherialis, ang peripheric ‘ua.’, lásd PERIFÉRIA
perifokális G anat góc körüli
tud lat perifocalis ‘ua.’: lásd PERI- | focus ‘góc, gyújtópont’, tkp. ‘tűz’
perifrasztikus G stil körülírásos
ném periphrastisch ‘ua.’, lásd PERIFRÁZIS
perifrázis G stil körülírás
lat periphrasis gör periphraszisz ‘ua.’, lásd PERI-, FRÁZIS
perigastritis [perigasztritisz] G orv a gyomrot borító hashártya gyulladása
tud lat, ‘ua.’: perigaster ‘hashártya’: lásd PERI- | gör gasztér ‘gyomor’ | -itis (gyulladásra utaló
toldalék)
periglaciális G földr a gleccserek és az örök jég határán lévő területekre jellemző (folyamatok,
jelenségek)
lásd PERI-, GLACIÁLIS
perigeum G csill földközel, a Hold vagy mesterséges hold pályájának a Föld középpontjához
legközelebb eső pontja
tud lat perigaeum ‘ua.’: lásd PERI- | gör gaia ‘föld’
perihélium G csill napközel, a bolygók pályájának a Nap középpontjához legközelebb eső pontja
lat perihelium ‘ua.’: lásd PERI- | gör héliosz ‘nap’
perikambium G növ a gyökér legkülső, osztódó szövetrétege
lásd PERI-, KAMBIUM
perikarditisz G orv szívburokgyulladás
tud lat pericarditis ‘ua.’: lásd PERIKARDIUM | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
perikardium G anat szívburok
tud lat pericardium ‘ua.’: lásd PERI- | gör kardia ‘szív’
perikarpium G növ termésfal, a magház falából fejlődő terméshéj
tud lat pericarpium ‘ua.’: lásd PERI- | gör karposz ‘termés, gyümölcs’
periklász G ásv oktaéderben kristályosodó magnéziumoxid, színtelen, jól hasadó üvegfényű ásvány
ang periclase ‘ua.’: gör peri- ‘körül, jól’ | klaszisz ‘hasadás’ klaó ‘tör, hasít’
periklin G ásv földpátok ikres összenövése
ang pericline ‘ua.’, tkp. ‘minden irányban lejtő’: lásd PERI- | gör klinó ‘hajlik, lejt’
perikópa G vall az adott keresztény ünnepnapra kijelölt szentírási szakasz
lat pericopa ‘ua.’ gör perikopé ‘körülvágás, levágott rész’: lásd PERI- | koptó ‘vág’
perikránium G anat a koponya külső csonthártyája
tud lat pericranium ‘ua.’: lásd PERI- | gör kranion ‘koponya’
perilimfa G anat a belső fül hártyás labirintusát körülvevő víztiszta folyadék
lásd PERI-, LIMFA
perillustris [perillusztris] † G nagytekintélyű, igen tekintélyes, kiváló
lat, ‘ua.’: per- ‘nagyon’ | lásd ILLUSZTRIS
perilúnium G űrk holdközel, valamelyik hold körül keringő objektum pályájának az égitesthez
legközelebb eső pontja
tud lat perilunium ‘ua.’: lásd PERI- | lat luna ‘hold’
periméter † G kerület, körméret
ném Perimeter lat perimetrum gör perimetron ‘ua.’: lásd PERI- | metron ‘mérték’ metreó
‘mér’
perinatális G orv a születés időpontja körüli
tud lat perinatalis ‘ua.’, lásd PERI-, NATÁLIS
per inductionem [per indukciónem] G tud indukció útján
lat, ‘ua.’: per ‘által, révén’ | lásd INDUKCIÓ

perinefritisz G orv a vese környéki szövetek gyulladása
tud lat perinephritis ‘ua.’, lásd PERI-, NEFRITISZ

periodice G időszakonként, szakaszosan, ismétlődően
lat, ‘ua.’, lásd PERIODIKUS

periodicitás G időszakosság, szakaszosság
ném Periodozität ‘ua.’, lásd PERIODIKUS

periodika G időszaki sajtótermék, folyóirat
lat tbsz seml periodica (scripta) ‘időszakos (iratok)’, lásd PERIODIKUS

periodikus G szakaszos, körkörös
G visszatérő, ismétlődő, időszaki
G váltakozó
tud lat periodicus ‘ua.’, lásd PERIÓDUS
periodizál G tud korszakol, korszakokra bont
ném periodisieren fr périodiser ‘ua.’, lásd PERIÓDUS
periodontitis [periodontitisz] G orv foggyökérhártya-gyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd PERI- | gör odusz, odontosz ‘fog’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
periódus G (visszatérő) szakasz, időköz
G szabályosan ismétlődő jelenségek egy szakasza, egység, ütem
G idő, időszak, korszak
G † nyelvt körmondat
lat periodus gör periodosz ‘körfordulat, szakasz’: lásd PERI- | hodosz ‘út’
periódusos G kém az elemek fizikai és kémiai sajátságaiban mutatkozó, nyolcas periódusokban
visszatérő rokonságra alapozott (rendszer, táblázat)
lásd PERIÓDUS
perioikosz G tört az ókori Spárta szabad, de politikai jogokkal nem bíró lakosa
gör, ‘ua.’: lásd PERI- | oikosz ‘lakos’ oikidzomai ‘lakik’
periosteum [perioszteum] G anat csonthártya
tud lat, ‘ua.’: lásd PERI- | gör oszteon ‘csont’
periostitis [periosztitisz] G orv csonthártyagyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd PERIOSTEUM | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
peripatetikus G fil (fn) tört Arisztotelész tanítványa
G okt sétálva oktató előadó
G (mn) okt a peripatatizmus jegyében végzett (oktatás)
tud lat peripateticus ‘ua.’ gör peripatetikosz ‘járkáló’ peripateó ‘járkál, sétálgat’: lásd PERI- |
pateó ‘lépked, jár’
peripatetizmus G okt iskolás kötöttség nélkül, csoportosan végzett oktatás
lásd PERIPATETIKUS, -IZMUS
peripetia G szính sorsfordulat, döntő fordulat a dráma cselekményében
G átv hányattatás, viszontagság
lat, ‘ua.’ gör peripeteia ‘fordulat, fordulópont’: lásd PERI- | petomai ‘repül, száguld’
periplusz G irod ókori görög útirajz a hellenisztikus korból, színes beszámoló hajósok által tett
felfedezésekről
gör, ‘ua.’, tkp. ’körülhajózás’: peri- ’körül’ | plusz vagy ploosz ’hajózás, hajóút’ pleó ’hajózik’
peripterosz G ép egy oszlopsorral körülölelt ókori templom vagy más építmény
gör, ‘ua.’: lásd PERI- | pteron ‘szárny’
periph- lásd PERIF-
perispermium G növ a magot körülvevő tápláló szövet
tud lat, ‘ua.’: lásd PERI- | gör szpermé ‘mag, ondó’
periszelénium G csill a Hold körül keringő test pályájának a Holdhoz legközelebb eső pontja
tud lat periselenium ‘ua.’: lásd PERI- | gör szeléné ‘hold’
periszisztolé G orv a szisztolé és diasztolé közötti szakasz a szív működésében
tud lat perisystole ‘ua.’, lásd PERI-, SZISZTOLÉ

periszkóp G opt tükrökből és lencsékből szerkesztett optikai készülék, amellyel akadályok fölött is
átlátni
ném Periskop
 újk lat periscopium ‘ua.’: lásd PERI- | gör szkopeó ‘néz’
perisztaltika vagy perisztalzis G orv féregszerűen gyűrűző, a beltartalmat így továbbító mozgás
(nyelőcsőben, bélben)
tud lat peristaltica vagy peristalsis ‘ua.’, lásd PERISZTALTIKUS

perisztaltikus G orv a perisztaltikára jellemző, féregszerűen gyűrűző (mozgás)
tud lat peristalticus
 gör perisztaltikosz ‘ua.’: lásd PERI- | sztaltikosz ‘összeszorító’ sztalszisz
‘nyomás, szorítás’ sztelló ‘teker, húz’
perisztilium G ép görög és római lakóház oszlopokkal körülvett belső udvara
lat peristylium gör perisztülion ‘ua.’: lásd PERI- | gör sztülosz ‘oszlop’
peritoneum G anat hashártya
tud lat peritonaeum ‘ua.’ gör peritonaion ‘a belső szervekre feszülő hártya’: lásd PERI- | tonosz
‘feszülés’ teinó ‘feszít’
peritonitisz G orv hashártyagyulladás
tud lat peritonitis ‘ua.’: lásd PERITONEUM | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
peritus † G jártas, tapasztalt
lat, ‘ua.’ periri, peritum ‘szerte jár’: per- ‘át, szerte’ | ire ‘megy’
periuterin G anat méh körüli
tud lat, ‘ua.’: lásd PERI- | uterus ‘anyaméh’
perjodát G kém a perjódsav oxidáló hatású sója, fertőtlenítő anyag
lásd PER- | iodium ‘jód’ | -át (savmaradékra utaló toldalék)
perjuráció † G jog hamis eskü, esküszegés
lat periuratio ‘ua.’, lásd PERJÚRIUM
perjúrium † G jog hamis eskü
lat periurium ‘ua.’ periurare, periuratum ‘hamisan esküszik’: per- ‘el, félre’ | iurare ‘esküszik’
perkál G text mintázott pamutvászon
fr, ang percale ‘ua.’ perzsa párgál ‘könnyű vászon’
perkalin G text kissé moarés hatású, fényes felületű szövet
ang percaline ‘ua.’: lásd PERKÁL | -in (származékra utaló toldalék)
perklorát G kém a perklórsav sója, egy oxigénatom többletet tartalmazó, ezért oxidáló hatású,
szilárd állapotban könnyen robbanó vegyület
lásd PER-, KLORÁT
perklór-etilén G kém száraz vegytisztításban alkalmazott szerves klórvegyület
lásd PER-, KLÓR, ETILÉN
perkolál G kém szárított és felaprított növényekből lassan átáramló oldószerrel hatóanyagot nyer ki
lat percolare, percolatum ‘átszűr’: per- ‘át, által’ | colare ‘szűr, csepegtet’
perkolátor G kém perkolálásra való berendezés
ang percolator ‘ua.’, lásd PERKOLÁL
per kopf G biz, tréf fejenként, személyenként
lat per ‘szerint, -ként’ | ném Kopf ‘fej’ (a PER CAPITA mintájára)
perkusszió G rázkódás, ütődés
G műsz robbanóanyag ütéssel való gyújtása
G orv kopogtatás mint vizsgálati módszer
lat percussio ‘ua.’: per- ‘át, meg’ | cutere, cussum ‘üt’
perkussziós G zene ütő- (hangszer)
lásd PERKUSSZIÓ
perkután G orv bőrön át (adandó be, szívódik fel)
ném perkutan tud lat percutaneus ‘bőrön át való’: per ‘át’ | cutis ‘bőr’
perkvizíció G átvizsgálás, átkutatás, házkutatás
 lat perquisitio ‘ua.’
 perquirere, perquisitum ‘átkutat’: per- ‘át, által’ | quaerere ‘keres’
Lásd még INKVIZÍCIÓ, KVESZTOR
perl G nyomd gyöngybetű, ötpontos betűméret
ném Perle fr perle ‘gyöngy’ kk lat perla népi lat kics *pernula ‘ua.’ lat perna ‘egy
sonka alakú gyöngykagyló neve’, tkp. ‘sonka’
perlit G geol hevítésre erősen megduzzadó, üveges vulkáni riolitkőzet
ang perlite ‘ua.’: fr perle ‘gyöngy’, lásd PERL | -it (terméknévre utaló toldalék)
perlon G kém kaprolaktám alapú poliamid műszál
ném, ‘ua.’ (márkanév a nylon és más műszálak jellemző -lon toldalékával)
per longum et latum G széltében-hosszában
lat, ‘ua.’: per- ‘át, által’ | longus ‘hosszú’ | latus ‘széles’
perlusztrál † G alaposan szemügyre vesz
lat perlustrare ‘átvizsgál’: per- ‘át, által’ | lustrare ‘vizsgál, tisztáz’ lustrum, lásd ott
Lásd még LAVABO
perm G geol a földtörténeti ókor befejező szakasza
Perm orosz város nevéből
permafroszt G földr örökfagy, a talaj mélyen átfagyott, soha fel nem engedő felső rétege a
sarkkörön túl vagy magashegységek felső zónájában
ang perma(nent) frost ‘állandó fagy’: lásd PERMANENS | frost ‘fagy’ freeze ‘befagy’
permalloy G koh kiváló mágneses tulajdonságú vas-nikkel ötvözet
ang perm(anent) alloy ‘ua.’, tkp. ‘tartós ötvözet’: lásd PERMANENS | alloy ófr alei ‘ötvözet’
aleier ‘hozzákever, vegyít’, ered. ‘hozzáköt’ lat alligare, tkp. ad-ligare ‘ua.’: ad- ‘hozzá’ |
ligare ‘köt’
Lásd még LIGA
permanencia G készenlét, ügyelet
G állandóság, folytonosság
lat permanentia ‘ua.’, lásd PERMANENS
permanens G állandó, folyamatos, szakadatlan
lat permanens, permanentis ‘ua.’ permanere ‘állandóan megmarad, állhatatos’: per- ‘át, meg-’ |
manere ‘marad’
permanganát G kém kálium-~, a permangánsav fölös oxigénatomot tartalmazó káliumsója, amely
erős oxidáló hatása miatt fertőtlenítésre használatos
lásd PER-, MANGANÁT
permanganometria G kém kálium-permanganát mérőoldat erős oxidáló hatásán alapuló térfogatos
vegyelemzés (titrálás)
lásd PERMANGANÁT | gör metreó ‘mér’
permeábilis G fiz áthatolható, folyadékokat és gázokat áteresztő (pl. hártya)
lat permeabilis ‘ua.’ permeare ‘átjár, áthat’: per- ‘át’ | meare ‘megy’
permeabilitás G fiz átjárhatóság, átbocsátó képesség
G fiz mágnesezhetőség
lat permeabilitas ‘ua.’, lásd PERMEÁBILIS
permeáció G fiz áthatoló képesség
G fiz gázok áthatolása szilárd testeken
tud lat permeatio ‘ua.’, lásd PERMEÁBILIS
permille G mat ezrelék
lat, ‘ezrenként’: per- ‘által, -ként’ | mille ‘ezer’
permisszió G engedély, felhatalmazás
G stil megengedés, formailag felszólítás, amely magában foglalja, hogy a szóban forgó cselekvés
kilátástalan, pl. „Fuss, ha futhatsz, Miklós, pallos alatt fejed” (Arany)
lat permissio ‘ua.’ permittere, permissum ‘megenged, rábíz’: per- ‘át, meg’ | mittere ‘küld,
bocsát’
Lásd még MISSZIÓ
permittivitás G vill a szigetelőanyagok elektromos megosztottságát jellemző anyagi állandó
ang permittivity ‘ua.’
 permittive ‘átbocsátó’ permit lat permittere ‘megenged, átenged’,
lásd PERMISSZIÓ
permokarbon G geol a perm és karbon időszak átmenete alatt képződött rétegek jelzője
lásd PERM, KARBON
permutábilis G tud átváltható, felcserélhető
tud lat permutabilis ‘ua.’, lásd PERMUTÁL
permutáció G felcserélés, sorrend változtatása
G mat véges halmaz elemeinek tetszőleges sorrendje
lat permutatio ‘ua.’, lásd PERMUTÁL
permutál G mat a permutáció szabályai szerint rendez
G felcserél, áthelyez
lat permutare, permutatum ‘felcserél’: per- ‘át, körül’ | mutare ‘cserél’
pernahajder G biz semmirekellő, naplopó, ingyenélő
G biz gézengúz
ném nyj pernheuter ném Bärenhäuter ‘ua.’, tkp. ‘medvebőrön heverésző’: Bär ‘medve’ | Haut
‘bőr’
per nefas [pernefász] G jog jogtalanul, jogellenesen, tilalmas úton
lat, ‘ua.’ per ‘át, révén, szerint’ | nefas ‘tilalmas’ fas ‘jogos, szabad’
perniciózus G vészes, vészthozó, ártalmas
lat perniciosus ‘ua.’ pernicies ‘romlás, pusztulás’: per- ‘át, teljesen’ | necare ‘megöl,
megsemmisít’
pernod [pernó] G francia ánizslikőr
fr, ‘ua.’, márkanév
peron G fel- és leszállásra való kiépített szakasz vasúti vágányok mellett
G vasúti és villamoskocsi vagy busz fel- és leszállásra való része
ném Perron ‘ua.’ fr ngykz perron ‘kőlépcső, feljárat’, tkp. ‘nagy kő’ ófr perre népi lat
petra gör petra ‘kő, szikla’
peronoszpóra G mezőg kultúrnövényeken, főleg szőlőn élősködő penészgomba, szőlőragya
tud lat Peronospora ‘ua.’: gör peroné ‘tűhegy’ | szpora ‘mag, sarj’
peroráció † G utószó, záradék
lat peroratio ‘a szónoki beszéd vége’, lásd PERORÁL
perorál G szónokol
G szaval, papol
lat perorare ‘ua.’, ered. ‘a beszédet befejezi’: per- ‘át, végig’ | orare ‘szónokol’ os, oris ‘száj’
Lásd még ORÁLIS
perorális G orv szájon át való
G orv lenyelendő (gyógyszer)
lat per os ‘szájon át’: per- ‘át’ | os, oris ‘száj’
perorálisan G orv szájon át, lenyelve
lásd PERORÁLIS
per os [perósz] G szájon át
lat, ‘ua.’: per ‘át, révén, szerint’ | os ‘száj’
peroxid G kém olyan vegyület, amelynek molekulája két összekapcsolt oxigénatomot tartalmaz
lásd PER-, OXID
peroxidáz G kém a hidrogénperoxid oxigénjét aktiváló enzim
ang peroxidase ‘ua.’: lásd PEROXID | -áz (enzimre utaló toldalék)
per pedes [per pédész] G gyalogosan, gyalogszerrel
lat, ‘ua.’: per ‘át, révén, szerint’ | pes, pedis ‘láb’
Lásd még PEDÁL
per pedes apostolorum [per pedész aposztolórum] G tréf az apostolok lábán, azaz gyalog
lat, ‘ua.’: per ‘át, révén, szerint’ | pes, pedis ‘láb’ | apostolus ‘apostol’, lásd APOSTOL
perpendicular style [pörpendikjuler sztájl] G ép az angliai gótikus építészet késői szakasza,
amelyben a függőleges vonalak hideg ünnepélyessége uralkodik
ang, ‘ua.’, lásd PERPENDIKULÁRIS, STÍLUS

perpendikuláris † G függőleges, függélyes
G † geom merőleges
késő lat perpendicularis ‘ua.’ perpendiculum ‘mérőón’ perpendere ‘(mérőónnal) megmér,
vizsgál’: per- ‘át, fel’ | pendere ‘függeszt’
Lásd még PENDENTIF
perpetuális † G állandó, folytonos, szakadatlan
késő lat perpetualis ‘ua.’ lat perpetuus ‘szakadatlan, folytonos’: per- ‘át, végig’ | petere ‘rohan’
Lásd még PETÍCIÓ
perpetuitás † G állandóság, folytonosság
lat perpetuitas ‘ua.’, lásd, lásd PERPETUÁLIS
perpetuum mobile G műsz örökmozgó
lat, ‘ua.’, lásd PERPETUÁLIS, MOBIL
perplex † G megzavarodott, meghökkent, megdöbbent
ném, ‘ua.’ lat perplexus ‘összekuszált, szövevényes, zavaros’ perplectere, perplexum
‘összefon’: per- ‘át- | plectere ‘fon’
perplexitás † G zavar, meghökkenés, megdöbbenés
lat perplexitas ‘ua.’, lásd PERPLEX
per procura [per prokúra] G meghatalmazás folytán, meghatalmazottként
ol, ‘ua.’: per ‘át, révén, szerint’ | procura ‘más képviseletében való fellépés’ lat procurare ‘más
ügyét intézi’: pro- ‘helyett’ | curare ‘gondoz, ellát’
per rectum [perrektum] G végbélen át
lat, ‘ua.’: per ‘át, révén, szerint’ | rectum ‘végbél’
per saldo [per szaldó] G ker kiegyenlítés gyanánt, egyenlegként
ol, lat per ‘át, által’ | lásd SZALDÓ
perse- lásd PERSZE-, PERZE-
perso- lásd még PERSZO-
persona non grata [perszóna non gráta] G dipl nem kívánatos személy
lat, ‘ua.’, lásd PERSZÓNA | gratus ‘kedves’
perspektíva G műv távlat
G nézőpont, szemszög, látószög
G kilátás, remény, eshetőség
G † látvány, látkép
G † távcső, messzelátó
ném Perspektive ‘ua.’ késő lat perspectiva (ars) ‘átlátó (művészet)’ perspicere, perspectum
‘átlát, megszemlél’: per- ‘át’ | specere ‘néz’
perspektivikus G távlati
G műv művészi távlat szerinti (ábrázolás)
ném perspektivisch ‘ua.’, lásd PERSPEKTÍVA
perspiráció G veríték, izzadság
G orv bőrlégzés, verítékezés, izzadás
késő lat perspiratio ‘ua.’ perspirare ‘verítékezik’: per- ‘keresztül’ | spirare, spiratum ‘lehel,
lélegzik’
persua- lásd PERSZVA-
persze G természetesen, hogyne, valóban, magától értetődően
lat per se (intelligitur) ‘magától (értetődik)’: per- ‘révén, által’ | se (visszaható névmás)
perszeveráció G orv szavak vagy cselekedetek értelmetlen ismételgetése
lat perseveratio ‘ua.’, lásd PERSZEVERÁL
perszeverál † G kitart, nem tágít, megmakacsolja magát
lat perseverare, perseveratum ‘kitart’: per- ‘át, végig’ | severus ‘szigorú, kemény’
perszeverancia † G kitartás, állhatatosság
lat perseverantia ‘ua.’, lásd PERSZEVERÁL

persziflál G irod, műv kigúnyol, kifiguráz, nevetségessé tesz (műalkotásban)
ném persiflieren
 fr persifler ‘kinevettet’, tkp. ‘kifütyül’ siffler ‘fütyül’ lat sibilare ‘ua.’
persziflázs G kifigurázás, kinevettetés
G irodalmi vagy zenei paródia
fr persiflage ‘ua.’, lásd PERSZIFLÁL
perszóna G nőszemély, némber
G † személy
lat persona ‘tragikai álarc, drámai személy, személy’ ? etruszk phersu ‘maszk’
perszonáliák G személyi adatok
lat tbsz seml personalia ‘ua.’, lásd PERSZONÁLIS
perszonális G (mn) személyes, személyi
G (fn) † tört személynök, a király személyét képviselő méltóság a magyar rendi országgyűléseken
késő lat personalis ‘személyes’, lásd PERSZÓNA
perszonalitás G személyiség
kk lat personalitas, lásd PERSZONÁLIS
perszonalizmus G fil különféle gondolati rendszerek, irányzatok neve, amelyek Isten vagy az
ember személyessége körül forognak
ném Personalismus ‘ua.’, lásd PERSZONÁLIS, -IZMUS
perszonálunió G pol két független állam olyan kapcsolata, amely a közös uralkodó személyére
korlátozódik
ném Personalunion ‘ua.’, lásd PERSZONÁLIS, UNIÓ
perszonifikáció G irod megszemélyesítés
kk lat personificatio ‘ua.’, lásd PERSZONIFIKÁL
perszonifikál G megszemélyesít
kk lat personificare ‘ua.’: lásd PERSZÓNA | facere ‘tesz vmivé’
perszvadeál † G rábeszél, rávesz, rábír
lat persuadere ‘ua.’: per- ‘át, egészen’ | suadere ‘tanácsol, javasol, meggyőz’, tkp. ‘kedvessé,
kezessé tesz’ suavis ‘édes, kedves, szelíd’
Lásd még SVÁDA
perszvázió † G rábeszélés, meggyőzés
lat persuasio ‘meggyőzés, meggyőződés’, lásd PERSZVADEÁL
per tangentem G érintőlegesen, mellékesen, futólag
lat, ‘ua.’: per ‘át, révén, szerint’ | tangens, tangentis ‘érintő’ tangere ‘érint’
pertli G zsinór, keskeny szalag
G fűző, cipőfűző, cipőzsinór
baj-oszt kics pertl ‘ua.’ ném Borte ‘szegély, paszomány’ Bord ‘szél, part, szegély’
pertraktál G alaposan megbeszél
G kitereget, megtárgyal
lat pertractare ‘körültapogat, megvizsgál, megtárgyal’: per- ‘körül, át’ | gyak tractare ‘érint,
tapint’ trahere, tractum ‘húz’
pertu G (fn) tegezéses viszony, tegeződés
G (hat) tegezve
G † (mn) bizalmas, tegeződő (barát)
lat per tu ‘„te” formában’: per- ‘szerint’ | tu ‘te’
perturbáció G orv megzavarás, zavar
G csill pályaháborgás, egy (természetes vagy mesterséges) égitest mozgásában bekövetkező
rendellenesség egy másik égitest tömegvonzásának hatására
G fiz egy fizikai rendszer szabályos viselkedését módosító külső hatás
tud lat perturbatio ‘ua.’, lásd PERTURBÁL
perturbál G megzavar, zavart kelt
 lat perturbare ‘ua.’: per- ‘át, teljesen’ | turbare ‘zavar’
 turba ‘tömeg, zűrzavar’
pertussis [pertusszisz] G orv szamárköhögés
tud lat, ‘ua.’: per- ‘egészen, nagyon’ | tussis ‘köhögés’

perváta † G árnyékszék, budi
lat euf privata (camera) ‘magán(fülke)’, lásd PRIVÁT

pervertál G megront, elzülleszt
G kiforgat, elferdít (szöveget, értelmet)
lat pervertere, perversum ‘elfordít, tévútra visz’ per- ‘el, félre’ | vertere ‘fordít’
perverz G természetellenes, elferdült, fonák, eltévelyedett, fajtalan
ném pervers lat perversus ‘ua.’, lásd PERVERTÁL
perverzió G nemi eltévelyedés, elferdülés, romlottság, fajtalanság
lat perversio ‘ua.’, lásd PERVERTÁL
perverzitás G nemi eltévelyedés
G romlottság, züllöttség
ném Perversität fr perversité ‘ua.’, lásd PERVERZ
pervigilium G orv álmatlanság
tud lat, ‘ua.’ pervigil ‘nagyon éber’: per- ‘nagyon’ | vigil ‘éber’
per vim G erővel, erőszakkal
lat, ‘ua.’: per- ‘át, által’ | vis ‘erő’
perzekúció G jog üldözés (hatóság részéről)
lat persecutio ‘üldözés’, lásd PERZEKVÁL
perzekutor G † jog pandúr, megyei csendbiztos
G jog ügyész, bűnüldöző
lat persecutor ‘ua.’, lásd PERZEKVÁL
perzekutor-esztétika G gúny irodalmi művek bírósági üldözése politikai vagy vallási vádak alapján
lásd PERZEKUTOR, ESZTÉTIKA
perzekvál † G jog (hatóságilag) üldöz
G vádol
lat persequi, persecutus ‘üldöz’: per- ‘keresztül’ | sequi ‘követ’
perzisztál G kitart, állhatatos
G fennmarad, megmarad, továbbél
lat persistere ‘ua.’: per- ‘át, által, végig’ | sistere, statum ‘felállít’ stare ‘áll’
Lásd még EGZISZTÁL, INZISZTÁL, KONZISZTENS
perzisztencia G biol egyes fajok fennmaradása sok földtörténeti korszakon át
G fennmaradás, továbbélés
G † kitartás, állhatatosság, makacsság
tud lat persistentia ‘ua.’, lásd PERZISZTENS
perzisztens G maradandó, tartós, kitartó, fennmaradó, továbbélő
lat persistens, persistentis ‘ua.’, lásd PERZISZTÁL
pesade [pezád] G sport a ló felágaskodása a hátsó lábain állva műlovaglásban
fr, ‘ua.’ ol posata ‘felállás’ posare ‘áll’ lat pausa ‘szünet’, lásd PAUZA
Lásd még PÓZ
pesante [pezante] G zene súlyosan, nehézkesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’ pesare ‘súlya van, nehézkedik’ peso ‘súly’ lat pensum ‘lemért dolog, súly’
pendere, pensum ‘lemér (súlyt függő mérlegen)’ pendere ‘függ’
Lásd még PENDENTIF
peseta, peso lásd PEZETA, PEZÓ
pestis G orv dögvész, döghalál, fekete halál
lat, ‘járvány, dögvész, veszedelem’ ?
pészach G vall a zsidó húsvét, a kovásztalan kenyér ünnepe az Egyiptomból való kivonulás
emlékére
 héb, ‘elkerülés’
 paszah ‘elkerül, kikerül’ (a tizedik csapás öldöklő angyala elkerülte a zsidók
házait)
Lásd még PÁSZKA
pesszárium G orv női hüvelybe helyezett, a méhszájat eltakaró fogamzásgátló eszköz
kk lat pessarium ‘méhsüllyedés ellen a hüvelybe helyezett kő’ pessum gör pesszon ‘ovális,
sima kő’ arámi pissza ‘kavics’
pesszimista G borúlátásra hajlamos, kishitű személy
ném Pessimist fr pessimiste ‘ua.’, lásd PESSZIMIZMUS
pesszimisztikus G borúlátó, a jövőt kedvezőtlenül értékelő
ném pessimistisch fr pessimistique ‘ua.’, lásd PESSZIMIZMUS
pesszimizmus G borúlátás, kishitűség
ném Pessimismus fr pessimisme ‘ua.’, lásd PESSZIMUM, -IZMUS
pesszimum G a legrosszabb, legkedvezőtlenebb, ami megtörténhet (az OPTIMUM ellentéteként)
lat seml pessimum ‘ua.’ ff pessimus ‘legrosszabb’ malus ‘rossz’
peszticid G rovarirtó, növényvédő, kártevőket irtó (szer)
ang pesticide ‘ua.’: pest ‘kártevő’ lat pestis ‘járvány’ | -cide lat -cida ‘-ölő, -gyilkos’
caedere, (ce)cidi ‘öl’
pesztilencia † G orv ragály, járványos betegség, pestis
lat pestilentia ‘ua.’ pestilens, pestilentis ‘ragályos’, lásd PESTIS
pesztonka G szárazdajka, gyereklány
szlk pestunka ‘ua.’ pestovať ‘gondoz’
Lásd még PESZTRÁL
pesztrál G dajkál, gondoz
magy, pesztra ‘szárazdajka’ szln pestrnja ‘ua.’ pestovati ‘gondoz’
Lásd még PESZTONKA
pétanque [petank] G ját súlyos fémgolyókkal és egy kisebb célgolyóval játszott népszerű francia
játék
fr, ‘ua.’ prov ped tanco ‘(talajhoz) rögzített láb’: ped lat pes, pedis ‘láb’ | tango lat
tangere ‘érint’
Lásd még PEDÁL
petárda G robbanóanyaggal töltött (fém)tok
G † tűzkígyó, kígyóröppentyű
ném Petarde fr pétard ‘ua.’ péter ‘ropog, durran’ pet ‘szellentés’ lat peditum ‘ua.’
petíció G intézményhez, állami szervhez benyújtott kérés, tiltakozás
G kérvény, beadvány, kereset
G tiltakozás, fellebbezés, panasz
lat petitio ‘kérés, peres ügy’ petere, petitum ‘keres, kér, perel’
Lásd még PERPETUÁLIS, PETITUM
peticionál † G kérelmez, kérvényez
ném petitionieren ‘ua.’, lásd PETÍCIÓ
petit G nyomd 8 pontos nyomdai betűfokozat
fr petit ‘kicsi’ kelta pett ‘ua.’
petitio principii [petíció principii] G fil logikai hiba, olyan érvvel való bizonyítás, amely maga is
bizonyításra szorul
lat, ‘ua.’, tkp. ‘az alapelv pere’, lásd PETÍCIÓ, PRINCÍPIUM
petit mal [pöti mál] G orv enyhe epilepsziás roham rövid eszméletvesztéssel
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kis baj’: petit lásd ott | mal ‘baj, csapás, betegség’ lat malus ‘rossz’
petitum † G beadvány, folyamodvány
hazai lat, ‘ua.’ petere, petitum ‘kér’
Lásd még PETÍCIÓ
petrefaktum G geol kövület, megkövesedett szerves anyag
lat petrefactum ‘ua.’, tkp. ‘kővé válás’, lásd PETRIFIKÁL
petrifikáció G geol megkövesedés, kövületképződés
ang petrification ‘ua.’, lásd PETRIFIKÁL

petrifikál † G megdöbbent, megdermeszt, sóbálvánnyá dermeszt
ném petrifizieren, fr petrifier ‘ua.’, tkp. ‘kővé dermeszt’: lat petra ‘kő’ | facere ‘tesz vmivé’

petrogén G geol a földkéreg kőzeteiben feldúsuló (kémiai elemek)
gör petrosz ‘kő’ | lásd -GÉN

petrogenezis G geol kőzetképződés
tud lat petrogenesis ‘ua.’: gör petrosz ‘kő’ | lásd GENEZIS

petroglifa G rég sziklába vésett ábrázolás vagy felirat a történelem előtti időkből
ang petroglyph ‘ua.’: gör petrosz ‘kő’ | glüphé ‘véset’
 glüphó ‘vés’
petrográfia G geol kőzettan, kőzetleírás
ang petrography ‘ua.’: gör petrosz ‘kő’ | lásd -GRÁFIA

petróleum G fűtésre, világításra használt kőolajszármazék, világítóolaj, lámpaolaj
G † nyersolaj, kőolaj
ném Petroleum ‘ua.’: lat petra ‘kő’ | oleum ‘olaj’
petting G közösülés előjátéka, a nemi szervek kölcsönös izgatása
ang, ‘ua.’ pet ‘kedveskedik’, ill. ‘kedvenc (állat)’
pexis [pekszisz] G orv szerv műtéti rögzítése
tud lat, ‘ua.’ gör péxisz ‘összeácsolás’ pégnümi ‘összeácsol, kapcsol’
pezeta G spanyol pénznem (2001-ig)
sp kics peseta ‘ua.’, lásd PEZÓ
pezetairosz G tört az ókori makedón nehézgyalogság katonája
gör, ‘ua.’, tkp. ‘gyalogos társ’: pedzosz ‘gyalogos’ pedza ‘lábfej’ | hetairosz ‘társ’
Lásd még HETÉRA, HETÉRIA
pezó G több latin-amerikai állam pénzneme
sp peso ‘súly (ti. aranyé vagy ezüsté)’ lat pensum ‘kimért súly’ pendere, pensum ‘függ, mér,
mérlegel’
Lásd még PENDENTIF
pfennig G német váltópénz 2001-ig
ném, ‘ua.’ ófn pfenning ‘pénz, érme’
magy pénz
Lásd még PENNY
phalanx [falanksz] G anat az ujjperec csontja
tud lat, ‘ua.’ gör, ‘rönk’
Lásd még FALANGISTA, FALANSZTER, FALANX
phallos lásd FALLOSZ
pharmacy [farmaszi] G gyógyszertár
ang, kk lat pharmacia gör pharmakeia ‘ua.’, lásd FARMAKON
pharynx [farinksz] G anat garat
tud lat, ‘ua.’ gör pharünx, pharüngosz ‘ua.’
phleb- lásd FLEB-
phlegma [flegma] G orv nyálka
tud lat, ‘ua.’ gör phlegma ‘gyulladás’, ill. ‘gyulladásból eredő nyálkás váladék’, ered. ‘láng,
tűz’ phlegó ‘ég’
Lásd még FLEGMA, FLOGISZTON
phlegmasia [flegmázia] G orv belső gyulladás
tud lat, ‘ua.’ gör phlegmaszia ‘gyulladás’, ered. ‘forróság, hőség’, lásd PHLEGMA
phlegmone [flegmoné] G orv a bőr alatti kötőszövet gyulladása
tud lat, ‘ua.’ gör phlegmoné ‘gyulladás’, ered. ‘forróság, hőség’, lásd PHLEGMA
phon [fon] G fiz a hangosság szintjének régebbi mértékegysége
gör phóné ‘hang’
phonola [fonola] G zene lyukkártyával vezérelt gépzongora
 ném Phonola ‘ua.’, márkanév
 gör phóné ‘hang’
phot [fot] G fiz a megvilágítás erősségének régebbi mértékegysége
gör phósz, photosz ‘fény’

phratria lásd FRÁTRIA
phylaxis lásd FILAXIS
phülé G tört törzs, vérségi alapon szerveződött ősi kultikus közösség ókori görög városállamokban
G tört később ugyanott területi alapon szerveződött közigazgatási egység, amely 3 phratriából állt
(lásd FRÁTRIA)
 gör, ‘ua.’
Lásd még FILOGENEZIS
phytotomia [fitotómia] G növ növényanatómia, a növények belső felépítésével foglalkozó
tudományág
 tud lat, ‘ua.’: gör phüton ‘növény’ phüó ‘sarjad’ | gör tomé ‘metszés’ temnó ‘vág, metsz’
pí G nyelvt a görög ábécé tizenhatodik betűje, , , hangértéke p
G mat a Ludolf-féle számnak (3,14), azaz a körkerület és körátmérő arányszámának jele
pia causa [pia kauza] G kegyes cél, nemes ügy
 lat, ‘ua.’: pius ‘jámbor, kegyes’ | causa ‘ügy, ok’
Lásd még PIETÁS
piacevole [pjacsévole] G zene kecsesen, behízelgően (adandó elő)
 ol, ‘kellemes, tetszetős, megnyerő’ piacere ‘tetszik’ lat placere ‘ua.’
Lásd még PLACÉBÓ
pia fraus [pia frausz] G kegyes csalás
 lat, ‘ua.’: pius ‘jámbor, kegyes’ | fraus ‘csel, csalás’
Lásd még FRAUDULENS
pia mater G anat lágy agyhártya
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘kegyes anya’: pius ‘jámbor, kegyes’ | mater ‘anya’
pianínó G zene álló szekrényű, függőleges húrozatú zongora
 ol kics pianino ‘ua.’ piano, ered. pianoforte ‘kalapácszongora’, tkp. ‘halkan-hangosan’ (azaz
‘változó hangerejű játékra alkalmas’), lásd még PIANO, FORTE
pianissimo [pianisszimó] G zene igen halkan (adandó elő)
 ol ff, ‘ua.’ piano ‘sima, könnyed’, lásd PIANO
pianista G zene zongorista, zongoraművész
 ném Pianist ‘ua.’ ol piano ‘zongora’, lásd PIANINÓ
piano G zene halkan, könnyeden (adandó elő)
G zene zongora
 ol, ‘sima, könnyed’ lat planus ‘sík, sima’ (második jelentésében a PIANOFORTE rövidebb alakja)
Lásd még PLÁNUM
pianoforte G zene zongora
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘halk-erős’ (mert a zongora, ellentétben a csembalóval, lehetővé tette a dinamikai
árnyalást), lásd PIANO, FORTE
pianola G zene gépzongora
 ol kics, ‘zongorácska’, lásd PIANO
piano nobile [pjánó …] G ép nagyobb régi lakóház fő (első) emelete
 ol, ‘nemesi emelet’: piano lat planum ‘sík, szint’ | nobile lat nobilis ‘nemes’, lásd NOBILIS
píár lásd PUBLIC RELATIONS
piarista G (fn) vall kegyesrendi szerzetes
G (mn) e tanítórenddel kapcsolatos
 ném Piarist ‘ua.’ lat (Ordo Scholarum) Piarum ‘kegyes (iskolák rendje)’ pius ‘kegyes,
istenfélő’
piaszter G több közel-keleti ország aprópénze
 ném Piaster ‘ua.’ ol piastra ‘fémlemez’ késő lat plastrum ‘mellpáncél’ lat (em)plastrum
‘gipszburkolat’ gör emplasztron ‘borogatás’ emplasszó ‘beken’
 Lásd még FLASTROM, FLASZTER, PLASZTRON, PLAZMA
piazza [pjacca] G tér
ol,
 kk lat placea lat platea ‘ua.’ gör plateia (hodosz) ‘széles (út)’ platüsz ‘széles’
 magy piac
Lásd még PLACC, PLAFON, PLASZÍROZ, PLATFORM, PLATHELMINTHES, PLATIKEFÁLIA, PLATINA,
PLATIPÓDIA, PLATÓ, PLATT, PLAZA
pícaro [pikaró] G csavargó, kalandor
 sp, ‘ua.’, ered. ‘ravasz, agyafúrt’ picar ‘csipked, szúr, bosszant’ népi lat *piccare ‘szúr’
germán (pl. óang pic ‘csákány’
pick-up [pikap] G műsz hangszedőfej barázdás lemezek lejátszásához
 ang, ‘ua.’ pick up ‘felcsíp, felszed’: pick ‘szed’ | up ‘fel’
picula † G régi osztrák tízkrajcáros ezüstpénz
G biz nagyon kevés pénz, fillér, garas
 régi ol nyj pizolo [picoló] ‘csekély értékű fémpénz’ ol picciolo, piccolo ‘kicsi’, lásd PIKOLÓ
pidgin [pidzsin] G nyelvt nagy területen és főleg a kereskedelmi kapcsolatokban használatos kelet-
ázsiai segédnyelv, amely angol szavak eltorzult, leegyszerűsített formáit a keleti nyelvek, főleg a
kínai nyelv mondatalkotási rendszerébe illesztve használja
 pidgin, ‘ua.’ ang business [biznisz] ‘üzlet’
pié G ölt levarrt hajtás szoknyán, blúzon
 fr pied ‘láb’ lat pes, pedis ‘ua.’
Lásd még PEDÁL
pičce [pjesz] G darab
G zene zenedarab, zenemű
 fr, ófr piece népi lat *pettia ‘ua.’ (?) kelta (pl. walesi peth ‘dolog’, breton pez ‘darab’)
pičce de résistence [pjesz dö rezisztansz] G valaminek a java, fénypontja
G konyha az étkezés fő fogása
 fr, ‘ami hátramarad’: lásd PIČCE | résistence ‘ellenállás, maradék’ résister lat resistere
‘hátramarad, ellenáll’, lásd REZISZTÁL
pičce touchée [pjesz tusé] G ját szabály a sakkjátékban, hogy a megérintett bábuval lépni kell
 fr, ‘ua.’: lásd PIČCE | toucher ‘megérint’ népi lat (hangut?) *toccare ‘megüt, koppant’
Lásd még TOCCATA
pičce unique [pjesz ünik] G egyetlen darab valamiből, unikum
 fr, ‘ua.’: lásd PIČCE, UNIKUM
piedesztál G szobor vagy oszlop díszes talapzata, oszlopszék
G átv erkölcsi magaslat, a tekintély helyzete
 ném Piedestal fr piédestal ol piedestallo ‘ua.’: piede lat pes, pedis ‘láb’ | lásd STALLUM
Lásd még PEDÁL
pied noir [pje noár] G európai, főleg francia lakos Algériában a gyarmati időszakban
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘feketelábú’: pied lat pes, pedis ‘láb’ | noir lat niger ‘fekete’ (talán arra utalt,
hogy az európaiak fekete lakkcipőben jártak, esetleg a ~ először a bennszülött algériaiak csúfneve
volt, mert mezítláb jártak)
pielográfia G orv a vesemedence kontrasztanyagos röntgenvizsgálata
 tud lat pyelographia ‘ua.’: gör püelosz ‘medence, kád’ | lásd -GRÁFIA
piémia G orv gennyvérűség, a fehérvérsejtek túlszaporodása a vérben
 tud lat pyaemia ‘ua.’: gör püon ‘genny’ | haima ‘vér’
pieno [pjénó] G zene telten, telt hangzással (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ lat plenus ‘teli’ plere ‘betölt’
Lásd még PLÉNUM
piercing [pírszing] G testékszer, a bőr átszúrásával a test bármely részén rögzíthető ékszer
 ang, ‘ua.’ pierce ‘szúr, döf’ ófr percer népi lat *pertusiare ‘ua.’ lat pertundere,
pertusus ‘átüt, átfúr’: per- ‘át’ | tundere ‘üt’
pietà G műv festmény, szobor, amely Máriát a keresztről levett Jézussal az ölében ábrázolja
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘szánalom, irgalom’, lásd PIETÁS

pietás G jámborság, kegyesség, vallásosság, istenfélelem
G kegyelet, szánalom
G ragaszkodás
lat pietas ‘ua.’ pius ‘kegyes’
Lásd még PIA CAUSA, PIETIZMUS
pietista G (fn) vall a pietizmus híve
G (mn) vall e felfogással kapcsolatos
tud lat, ‘ua.’, lásd PIETIZMUS
pietizmus G vall a dogmák és szertartások helyett a bensőséges vallásosságot, egyéni áhítatot és
tevékeny felebaráti szeretetet hirdető áramlat a német evangélikus egyházban a 17–18. században
tud lat pietismus ‘ua.’, lásd PIETÁS, -IZMUS
piezo- G vill bizonyos kvarckristályok összenyomásakor keletkező (elektromosság)
G műsz az így nyert áram ingadozása alapján működő (pl. mikrofon)
G fiz vegyületek, folyadékok összenyomhatóságával kapcsolatos
ang, ném piezo- ‘ua.’ gör piedzó ‘nyom’
piezokémia G kém az a tudományág, amely a vegyületekben különböző nyomás hatására létrejött
változásokkal foglalkozik
lásd PIEZO-, KÉMIA
piezokvarc G vill piezoelektromosan viselkedő kvarckristály
lásd PIEZO-, KVARC
piezométer G fiz folyadékok összenyomhatóságának mérésére alkalmas műszer
ang piezometer ‘ua.’: lásd PIEZO- | gör metreó ‘mér’
piezomikrofon G műsz a piezoelektromosság elve alapján működő mikrofon
lásd PIEZO-, MIKROFON
pigment G biol emberi bőrben, élő szervezetben lévő színezőanyag
G kém festék színanyaga
ang, ném, ‘ua.’ lat pigmentum ‘festőanyag’ pingere, pictum, tkp. pig-tum ‘fest’
Lásd még PINGÁL
pigmentáció G biol, orv festék képződése, eloszlása és lerakodása élő szervezetben
tud lat pigmentatio ‘ua.’, lásd PIGMENT
pigmeus G népr törpe termetű, kezdetleges kultúrájú közép-afrikai törzs
G ennek tagja
lat pygmaeus ‘törpe’ gör pügmaiosz ‘mesés törpe nép’ pügmón ‘könyök mint hosszmérték,
az alkar hossza a könyöktől a csuklóig’ pügmé ‘ököl, csukló’
pigmoid G orv törpeszerű, törpenövésű
tud lat pygmoid ‘ua.’: lásd PIGMEUS | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
pika G kat hosszú nyelű lovassági szúrófegyver
ol pica ‘ua.’ fr pique ‘lándzsa’ piquer ‘szúr’ pic ‘csákány kelta (pl. breton pig ‘ua.’)
Lásd még PIKADOR, PIKÁNS, PIKÉ, PIKÍRT, PIKK, PIKNIK
pikador G bikaviadal résztvevője, aki lóhátról lándzsával döfködve ingerli a bikát
sp picador ‘ua.’ picar ‘lándzsával döf’ pica ‘lándzsa’, lásd PIKA
pikáns G konyha enyhén csípős, savanyú-édes, fűszeres (íz)
G átv sikamlós, kétértelmű, pajzán
G érzéki, kihívó, ingerlően érdekes (női arc, egyéniség)
ném pikant fr piquant ‘szúrós, csípős’ piquer ‘szúr’, lásd PIKA
pikantéria G erotikus jelleg
G sikamlósság, kétértelműség, pajzánság
G izgató, botrányos érdekesség
ném Pikanterie ‘ua.’, lásd PIKÁNS (ez a szó és a szócsalád erotikai jelentésköre a németben alakult
ki)
pikántoskodik † G csipkelődik
 magy,
 ném pikant, lásd PIKÁNS
pikareszk G irod az alacsony származású főhős, a rokonszenves kópé változatos kalandjait előadó,
őt és korát ezen keresztül jellemző (regény)
ném pikaresk
 fr picaresque ‘ua.’ sp (novela) picaresca ‘kópé(regény)’ pícaro ‘kópé,
csavargó’, lásd ott
piké G text kidomborodó mintájú pamutszövet
ném Pikee fr piqué ‘ua.’, tkp. ‘szurkált’ piquer ‘szúr’, lásd PIKA
pikét1 † G kat járőr, őrcsapat
ném Pikett ‘előőrs, különítmény’ fr piquet ‘ua.’ pique ‘lándzsa’, lásd PIKA
pikét2 G ját kétszemélyes kártyajáték
ném Pikett fr piquet ‘ua.’ pique ‘pikk mint kártyaszín’, lásd PIKK
pikíroz † G bosszant, csipked
G izgat, ingerel, felcsigáz
ném pikieren ‘ua.’, ered. ‘dugványoz’, lásd PIKÍRT
pikírt G éles, csípős, sértődötten ingerült (megjegyzés)
ném pikiert fr piqué ‘ua.’ piquer ‘szúr, piszkál, feldühít’, lásd PIKA
pikk1 G ját falevélhez vagy lándzsahegyhez hasonló fekete ábra, a francia kártya egyik színe
ném Pik fr pique ‘ua.’, tkp. ‘lándzsa’, lásd PIKA
pikk2 G neheztelés, rejtett harag
magy pikk(je van rá) ném (einen) Pik (auf jmndn haben) fr pique ‘lándzsa, szúrás,
neheztelés’, lásd PIKA
pikkel G orrol, haragszik, neheztel (valakire)
G kirúg valakire, és ezt kellemetlenkedéseivel érezteti vele
lásd PIKK2
piknik G kirándulás, társas összejövetel, ahová a résztvevők maguk viszik a (közösen fogyasztandó)
enni- és innivalót, †batyubál
ang picnic fr pique-nique ‘ua.’, tkp. ‘ezt-azt csipegetés’: piquer ‘szúr, csíp, csipeget’ | nique
‘semmi, semmiség’ germán (pl. ném nichts ‘semmi’)
Lásd még PIKA
piknikus G orv zömök, kövérkés, hízásra hajlamos, derűs és kiegyensúlyozott kedélyű (testi és lelki
alkat)
tud lat pycnicus ‘ua.’ gör püknosz ‘vastag, erős, tömör’
piknit G ásv a topáz szálas vagy rudas, tömör változata
ang pycnite ‘ua.’: gör püknosz ‘vastag, erős, tömör’ | -it (ásványra utaló toldalék)
piknométer G fiz folyadékok sűrűségének, fajsúlyának mérésére való üvegdugós lombik
ang pycnometer ‘ua.’: gör püknosz ‘sűrű, tömör’ | metreó ‘mér’
piknózis G gen a sejtmag anyagának összesűrűsödése erősen festődő tömeggé
tud lat pycnosis ‘ua.’: gör püknosz ‘sűrű’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
piko- G (mértéknevek előtagjaként) az alapmérték billiomodrészét jelöli
ang, fr, ném pico- ‘ua.’ sp pico ‘ráadás, maradék’, ered. ‘hegy, csőr’ kelta (pl. gall becc
‘ua.’)
pikolin G kém izomer piridinszármazékok keveréke, kőszénkátrányból nyert szerves oldószer,
gyógyszer- és műanyagipari alapanyag
ang picoline ‘ua.’: lat pi(x) ‘kátrány’ | gör kol(la) ‘enyv’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
pikoló G † kis adag (2 deci) sör
G † szimpla feketekávé
G † (vendéglőben) borfiú, italokat felszolgáló pincértanuló
G zene a fuvola kisebb, egy oktávval magasabb hangú változata
ném Pikkolo ‘borfiú, kis fuvola’ ol piccolo, picciolo ‘kicsiny’ (hangfestő eredetű, mint pl.
magy pici, rom puţin [pucin], lat pusillus stb.)
pikrát G kém a pikrinsav sója
G ang picrate ‘ua.’: lásd PIKR(INSAV) | -át (savmaradékra utaló toldalék)
pikrinsav G kém trinitrofenol, erős festő hatású sárga kristályos anyag, fémsói robbanószerek
gör pikrosz ‘hegyes, maró, keserű’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

pikrit G geol a bazalthoz közelálló, erősen bázisos vulkáni kőzet
ang picrite ‘ua.’: gör pikrosz ‘hegyes, maró, keserű’ | -it (ásványra utaló toldalék)

pikszis G doboz, szelence, persely
G biz kegy, kegyeltség
G valaki(k)nek kegye, jóindulata: benne van a (cukros) pikszisben ‘kegyben áll, kedvelik,
támogatják’
 lat pyxis gör püxisz ‘puszpángfa szelence’ büxosz ‘puszpáng’
pikt G (fn) ókori nép, amely a mai Skócia területén élt
G e nép tagja
G (mn) e néppel kapcsolatos
 lat Picti ‘piktek’ ‘ua.’, tkp. ‘befestettek’ pingere, pictum ‘fest’ (a ~ek tetoválták magukat)
Lásd még PINGÁL
piktográfia G nyelvt képírás mint kezdeti írásrendszer
 tud lat pictographia ‘ua.’ lat pictus ‘festett’ pingere, pictum ‘fest’ | lásd -GRÁFIA
Lásd még PINGÁL
piktogram G feliratot helyettesítő stilizált rajz
G nyelvt konkrét tárgyat ábrázoló jel valamely képírási rendszerben
 ang pictogram ‘ua.’, lásd PIKTOGRÁFIA
piktor G műv festő, festőművész, †képíró
G szobafestő, mázoló
 lat pictor ‘ua.’ pingere, pictum ‘fest’
Lásd még PINGÁL
piktorializmus G fényk az impresszionista festészet és grafika képi hatásait követő fotóművészeti
irányzat a 19–20. század fordulóján
 ang pictorialism ‘ua.’: pictorial ‘festői’, lásd PIKTOR | lásd -IZMUS
piktúra G műv festészet, festőművészet
G műv festmény, kép
 lat pictura ‘ua.’ pingere, pictum ‘fest’
Lásd még PINGÁL
pikula G zene furulya
 szlk pikola ‘kis fuvola’ ol piccolo ‘ua.’, lásd PIKOLÓ
piláf G konyha birkahúsos rizskása
 tör pilav perzsa piláv ‘rizses, húsos étel’
pilaszter G ép falpillér, a fal síkjából félig kiemelkedő, többnyire díszítő, faltagoló elem
 ném Pilaster ol pilastro ‘nem igazi pillér’: pila ‘oszlop, pillér’ | -astro (becsmérlést kifejező
toldalék)
pileolus G vall püspökök és magasabb katolikus egyházi méltóságok kis kerek fejfedője
 lat kics, ‘ua.’, lásd PILEUS
pileus G ölt az ókori görög és római szabad polgárok süveg- vagy kalpagszerű fejfedője
 lat, ‘ua.’ gör pileosz ‘nemezkalap’ pileó ‘ványol’
pilokarpin G kém gyógyszervegyészetben is használatos alkaloid egy trópusi rutaféle leveléből
 tud lat Pilocarpus ‘ruta’, tkp. ‘dárdagyümölcsű’: pilum ‘dárda’ | gör karposz ‘gyümölcs’ | -in
(vegyületre utaló toldalék)
pilon G ép függőhídnak a láncot vagy kábelt tartó kapuzata
G műsz távvezeték tartóoszlopa
G ép kétoldali kaputorony óegyiptomi szentélyek bejáratánál
 ném Pylon gör pülón ‘díszkapu, kaputorony’
Lásd még PILORUS
pilorikus G anat a gyomorkapuhoz vezető
 lat pyloricus ‘ua.’, lásd PILORUS
pilorospazmus G orv a gyomorkapu görcse
tud lat pylorospasmus ‘ua.’: lásd PILORUS, SPAZMUS

pilorus G anat gyomorkapu
tud lat pylorus ‘ua.’
 gör pülórosz ‘kapuőrző’ pülosz ‘kapu’
Lásd még PILON
pilot G alul vasalt cölöp
 ném Pilote fr ngykz pilot ‘ua.’ lat pila ‘cölöp, oszlop’
pilóta G repülőgép vezetője
G biz hivatásos gépkocsivezető
G † révkalauz
 ol pilota (dt lt elhasonulással), ered. pedota ‘révkalauz’ késő gör pédótész ‘kormányos’
pédon ‘evező, kormánylapát’
pilotballon G met szélirány és szélsebesség mérésére felbocsátott műszeres léggömb
 ang, ‘ua.’, lásd PILÓTA, BALLON
pilula † G gyógysz labdacs, kis golyóvá gyúrt, lenyelni való gyógyszeradag
 lat kics, tud lat, ‘ua.’ pila ‘labda’ (elhasonulásos magyar változata pirula)
pimelinsav G kém heptándisav, hét szénatomos, telített alifás kettős karbonsav
 gör pimelé ‘zsír’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
pí-mezon G fiz elemi részecske, a mezonok különféle töltésű vagy töltés nélküli válfaja
 lásd PÍ, MEZON
pimf G vacak, ócska, semmirevaló, értéktelen
G ügyetlen
 auszt ném Pimpf ‘kiskamasz’, ered. ‘neveletlen kölyök’ Pumps ‘fing’
pimpinella G növ ánizs
 lat, ‘ua.’ ?
pinakol G kém a legegyszerűbb kétértékű alkohol, színtelen, táblásan kristályosodó anyag
 ném Pinakol ‘ua.’: gör pinax, pinakosz ‘tábla’ | lásd (ALKOH)OL
pinakotéka G műv képtár
G tört fogadalmi táblák gyűjteménye az ókori Akropoliszon
 ném Pinakothek ‘képtár’ gör pinakothéké ‘táblagyűjtemény’: pinax, pinakosz ‘tábla’ | théké
‘raktár’
pincetta G csipesz, csíptető
 ném Pinzette fr pincette ‘ua.’ pincer ‘csíp’: népi lat *pinctiare ‘ua.’ punctuare ‘pontoz’,
lásd PUNKTUM 5 *piccare ‘szúr’, lásd PIKA
pínea G növ kerek koronájú, alacsony mediterrán fenyőféle
 lat (silva) pinea ‘fenyves (erdő)’ pinus ‘fenyő’
pinealóma G orv tobozmirigy-daganat
 tud lat, ‘ua.’: pinealis ‘tobozmirigy’ pinea ‘fenyő’, lásd ott | -óma (daganatra utaló toldalék)
pinealopátia G orv tobozmirigy-bántalom
 tud lat pinealopthia ‘ua.’: pinealis ‘tobozmirigy’ pinea ‘fenyő’, lásd ott | pathosz ‘szenvedés,
betegség’ paszkhó ‘szenved’
pineapple [pájnepl] G növ az ananász angol neve
 ang, ‘ua.’, ered. ‘fenyőtoboz’ tkp. a ‘fenyő almája’ (az ananász is toboz alakú): pine ‘fenyő’ lat
pinus ‘ua.’ | apple ‘alma’
pingál G fest, festeget
G biz mázol, maszatol
 lat pingere ‘fest’
Lásd még PIGMENT, PIKT, PIKTOGRÁFIA, PIKTOR, PIKTORIALIZMUS, PIKTÚRA, PINT, PINXIT
pingvin G áll az Antarktiszon élő, repülni képtelen, nagy csoportokban élő fekete-fehér úszómadár
 ném Pinguin fr pingouin ang penguin ‘ua.’ ?
pinocita G biol oldott anyagot felvevő sejt
 tud lat pinocyta ‘ua.’: gör peina ‘éhség, mohóság’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’
pinocitózis G biol oldott anyagok felvétele a sejtbe
tud lat pinocytosis ‘ua.’: lásd PINOCITA | -ózis (folyamatra utaló toldalék)

pint † G országonként igen változatos értékű (0,5–1,5 l) régi űrmérték
ném Pinte
 ófr pinte ‘ua.’ népi lat *pincta (canna) ‘festett (edény’, ti. amelynek az oldalára
vannak festve a mértékjelek) lat pingere, pictum (később pinctum is) ‘fest’
Lásd még PINGÁL
pinxit G műv festette (a művész kézjegye mellett, festmények alsó sarkán, rövidítve is: pinx, px, pxt
 lat, ‘ua.’ pingere, pixi, pictum (később pinxi, pinctum is) ‘fest’
Lásd még PINGÁL
pin-up girl [pinap görl] G meztelen fiatal nő szexmagazinból kivágott és falra tűzött képe
 ang, ‘ua.’: pin up ‘feltűz’: pin ‘tű’ | up ‘fel’ | girl ‘lány’
pioderma G orv bőrgennyedés
 tud lat pyoderma ‘ua.’: gör püon ‘genny’ | derma ‘bőr’
piogén G orv gennykeltő
 tud lat pyogen ‘ua.’: gör püon ‘genny’ | lásd -GÉN
pion G közepes tömegű elemi részecske
 ang pion ‘ua.’ pi(-mez)on, lásd PÍ-MEZON
pionír G úttörő, kezdeményező
G az egykori szocialista országok gyermekszervezeteinek tagja, úttörő
G † kat hidász, utász
 ném Pionier fr pionnier ‘utász, úttörő’ ófr pion, peon ‘ua.’ késő lat pedo, pedonis
‘gyalogos katona’ lat pes, pedis ‘láb’
Lásd még PEDÁL
piorrea G orv gennyfolyás
 tud lat pyorrhoea ‘ua.’: gör püon ‘genny’ rhoé ‘folyás’ rheó ‘folyik’
piózis G orv gennyedés, gennyes gyulladás
 tud lat pyosis ‘ua.’: gör püon ‘genny’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
pipatórium G pipatartó, pipaállvány, pipagyűjtemény
G † pipázószoba
 magy, lat pipa ‘pipa’ (a dormitórium, szanatórium s hasonló szavak mintájára)
pipeline [pájplájn] G műsz hosszú csővezeték kőolaj vagy földgáz szállítására
 ang, ‘ua.’: pipe népi lat *pipa ‘cső, síp’ pipare ‘csiripel’ | line ófr line lat linea ‘vonal’
piperidin G kém a piperin alkotóeleme, szekunder aromás amin, sokoldalú vegyipari alapanyag
 lat piper ‘bors’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
piperin G kém a bors aromáját adó alkaloid, csípős kristályos anyag, ételízesítőként is használatos
 lat piper ‘bors’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
pipetta G kém laboratóriumi eszköz, mindkét végén elkeskenyedő üvegcső folyadékok felszívására
és mérésére
 ném Pipette fr kics pipette ‘ua.’ pipe ‘cső’ lat pipa ‘cső, síp’ pipare ‘csipog’
piqu- lásd PIK-
piramidális G geom gúla alakú
G † óriási, roppant nagy méretű (ti. mint az egyiptomi piramisok)
G anat a nyúltvelő gúlás rostkötegén áthaladó, az akaratlagos mozgásokat irányító (idegrendszer)
 tud lat pyramidalis ‘ua.’ pyramis, pyramidis, lásd PIRAMIS
Piramidon G gyógysz láz- és fájdalomcsillapító szer
 tud lat Pyramidon ‘ua.’: gör pür ‘tűz, láz’ | lásd AMID
Lásd még PIRO-
piramis G gúla
G ép korai egyiptomi fáraók gúla alakú kőépítménye
G ép hasonló alakú kultikus építmény (pl. Közép-Amerikában)
G anat a nyúltvelő gúla alakú idegrostkötege
 lat pyramis gör püramisz ‘ua.’ egyiptomi ?
piranha [piranya] G áll pontylazacféle ragadozó hal az Amazonas vízrendszerében
port, ‘ua.’
 tupi indián piraya, tkp. ‘olló’
pirargirit G ásv vörös ezüstérc, háromszöges kristályrendszerű szulfit
ang pyrargyrite ‘ua.’: gör pür ‘tűz’ | argürosz ‘ezüst’ | -it (ásványra utaló toldalék)

pirazin G kém hattagú gyűrűben két nitrogénatomot tartalmazó vegyület
ang pyrazine ‘ua.’: gör pür ‘tűz’| lásd AZ(ÓT) | -in (vegyületre utaló toldalék)

pirazol G kém öttagú gyűrűben két nitrogénatomot tartalmazó kristályos anyag, gyógyszer- és
festékipari alapanyag
ang pyrazol ‘ua.’: gör pür ‘tűz’| lásd AZ(ÓT) | -ol (aromás vegyületre utaló toldalék)

pirén G kém négy kapcsolódó benzolgyűrűből levezethető molekulájú halványsárga, fluoreszkáló és
szublimáló kristályos anyag, a kőszén száraz desztillációjakor képződik
ang pyrene ‘ua.’: gör pür ‘tűz’ | -én (egyes vegyületekre utaló toldalék)

piretikum G orv lázkeltő szer
tud lat pyreticum ‘ua.’
 gör püretosz ‘láz’ pür ‘tűz’
piretoterápia G orv gyógykezelés lázkeltés útján
tud lat pyretotherapia ‘ua.’: gör püretosz ‘láz’
 pür ‘tűz’ | lásd TERÁPIA
pirex G hőnek és vegyi anyagoknak ellenálló (üveg)
ang Pyrex márkanév: gör pür ‘tűz’ | lat rex ‘király’

pirexia G orv lázroham, lázas állapot
tud lat pyrexia ‘ua.’
 gör püresszó ‘belázasodik’ pür ‘tűz’
pirgeométer G met a földfelszínről kisugárzott hő mérésére szolgáló eszköz
ang pyrgeometer ‘ua.’: gör pür ‘tűz, hő’ | geó- ‘a földdel kapcsolatos’
 gé ‘föld’ | metreó ‘mér’
pirheliométer G met a direkt napsugárzás erősségét a diffúz sugárzás kizárásával mérő műszer
ang pyrheliometer ‘ua.’: gör pür ‘tűz, hő’ | héliosz ‘nap’ | metreó ‘mér’

piridin G kém hattagú gyűrűben egy nitrogénatomot tartalmazó, színtelen és kellemetlen szagú
folyékony vegyület, a denaturált szesz ízanyaga
ang pyridine ‘ua.’: gör pür ‘tűz’ | -id ‘-szerű’
 gör eidosz ‘külső’| -in (vegyületre utaló toldalék)
pirit G ásv aranysárga, fémes fényű, kristályos vasszulfid
ném Pyrit ‘ua.’: gör pür ‘tűz’ | -it (ásványra utaló toldalék)

piro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) tűzzel kapcsolatos, tűz-
G orv lázzal kapcsolatos
 gör pür, pürosz ‘tűz, hő, láz’
pirodinamika G kat a ballisztika tudományterülete, amely a lőporégés törvényszerűségeit vizsgálja
a kilövéskor megnagyobbodó térben
 lásd PIRO-, DINAMIKA
piroelektromosság G fiz elektromos feszültség keletkezése egyes anyagokban hevítés hatására
 lásd PIRO-, ELEKTROMOSSÁG
pirofóbia G orv beteges iszonyodás a tűztől
 tud lat pyrophobia ‘ua.’, lásd PIRO-, FÓBIA
pirofór G kém normál hőmérsékleten a levegőn magától meggyulladó (anyag)
 ném pyrophor ‘ua.’: lásd PIRO- | phoreó ‘hordoz’ pheró ‘visz’
pirog G konyha húspástétommal töltött orosz kelt tészta
 or, ‘ua.’ (?) pir ‘lakoma’
piroga G indiánok és óceániai bennszülöttek kivájt fatörzsből készült evezős csónakja
 ném Piroge fr pirogue sp piragua ‘ua.’ karibi indián
pirogallol G kém a galluszsav hevítésével nyert háromértékű fenol, színtelen és szagtalan kristályos
anyag
 ang pyrogallol ‘ua.’: lásd PIRO-, GALL(USZSAV) | -ol (aromás vegyületre utaló toldalék)
pirogén G orv lázkeltő
G geol vulkáni eredetű
 lásd PIRO-, -GÉN
pirográfia G műv égetett festés, tüzesített acéltűvel fafelületre égetett rajz
 ang pyrography ‘ua.’, lásd PIRO-, -GRÁFIA

pirogránit G a természetes gránithoz hasonló, burkolóanyagként használt kiégetett kerámia
lásd PIRO-, GRÁNIT

pirokatechin G kém kétértékű fenol, fakátrányokból előállítható színtelen kristályos anyag,
fényképészeti előhívó
ang pyrocatechin ‘ua.’: gör pür ‘tűz, hevítés’ | katechu ‘a kesudió tudományos neve’ (e dió száraz

lepárlása útján állították elő) | -in (vegyületre utaló toldalék)
piroklasztit G geol vulkanikus lávából keletkezett törmelékes kőzet
ang pyroclastite ‘ua.’: lásd PIRO- | gör klasztosz ‘zúzott’
 klaó ‘tör’ | -it (ásványra utaló toldalék)
pirolátria G vall tűzimádás
tud lat pyrolatria ‘ua.’: lásd PIRO- | gör latreia ‘(papi) szolgálat’

pirolízis G orv lázcsökkentés
G kém hőbontás
 ném Pyrolyse ‘ua.’: lásd PIRO- | gör lüszisz ‘eloldozás, feloldás’ lüó ‘old, szétválaszt’
pirománia G orv beteges gyújtogatási kényszer
 lásd PIRO-, MÁNIA
piromantia G tűzből jóslás, tűzjóslat
 tud lat pyromantia ‘ua.’: lásd PIRO- | gör manteia ‘jóslat, jóserő’ mantisz ‘jós’
pirométer G műsz igen magas hőmérséklet mérésére alkalmas hőmérő
 ang pyrometer ‘ua.’: lásd PIRO- | gör metreó ‘mér’
pirometria G műsz a magas hőmérsékletek mérését kutató fizikai tudományterület
 ang pyrometry ‘ua.’, lásd PIROMÉTER
piromorfit G ásv hatszöges kristályrendszerű ólomszulfát
 ang pyromorphite ‘ua.’: lásd PIRO- | gör morphé ‘alak’ | -it (ásványra utaló toldalék)
Pirorheum [piroreum] G gyógysz láz- és reumaellenes készítmény
 tud lat, ‘ua.’: gör pür, pürosz ‘tűz, láz’ | rheuma ‘reuma’, tkp. ‘folyás’
piroszféra G geol tűzöv, a földfelszín alatti tűzövezet (régi elképzelés szerint)
 ném Pyrosphäre ‘ua.’, lásd PIRO-, SZFÉRA
pirosztát G műsz kéményekben alkalmazott önműködő léghuzat-szabályozó
 lásd PIRO- (a termosztát mintájára)
pirosztatika G fiz a ballisztikának az az ága, amely a változatlan térfogatú térben való lőporégés
törvényszerűségeit kutatja
 lásd PIRO-, STATIKA
pirotechnika G műsz tűzszerészet, a robbanószerekkel és a tűzijátékokkal foglalkozó műszaki
terület
 ném Pyrotechnik ‘ua.’, lásd PIRO-, TECHNIKA
pirotechnikus G műsz a robbanószerek és a tűzijáték szakembere
 magy, lásd PIROTECHNIKA (fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
piroterápia G orv lázkeltés útján való gyógykezelés
 tud lat pyrotherapia ‘ua.’, lásd PIRO-, TERÁPIA
piroxén G geol magmás kőzeteket alkotó kemény, vegyileg ellenálló szilikátásványok csoportja
 ang pyroxene ‘ua.’: lásd PIRO- | xenosz ‘vendég’ (mert felfedezője azt hitte, hogy csak alkalmilag
fordul elő vulkanikus kőzetben)
pirózis G orv gyomorégés
 tud lat pyrosis, ‘ua.’: gör pür ‘tűz’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
pirrichius [pirrikiusz] G irod két rövid szótagból álló versláb az antik időmértékes verselésben
 lat pyrrhicius gör pürrhikiosz ‘ua.’ (?) pürrhiké ‘vörösre festett testtel járt fegyveres tánc’
pürrhosz ‘vörös’
pirruszi G túl sok áldozatot követelő (győzelem, siker)
 Pyrrhus, gör Pürrhosz, ókori épeiroszi (epiruszi) király tkp. ‘vörös hajú’ (Kr.e. 279-ben a rómaiak
elleni asculumi ütközetet iszonyú véráldozat árán nyerte meg)
piruett G tánc lábujjhegyen pörgés mint balett- és műkorcsolya-figura
 fr kics pirouette ‘ua.’ nyj piroue ‘forgócsiga’ ol pirola ‘ua.’
pirula lásd PILULA
piscicultura [piszcikultúra] G tud haltenyésztés
tud lat, ‘ua.’: piscis ‘hal’ | lásd KULTÚRA

piscina [piszcina] G fürdőmedence
G vall keresztelő medence
 kk lat, ‘ua.’, ered. ‘halastó’ piscis ‘hal’
pissoir [piszoár] G vizelde
 fr. ‘ua.’ pisser ‘vizel’
piszlicsáré G biz jelentéktelen, csip-csup (ügy)
G biz kicsinyes, akadékoskodó (személy)
 szerb-horvát pisličar ‘szatócs, kiskereskedő’, ebből ‘kicsinyes ember’ pisl- ném nyj kics
bissl ‘apróság’ Biss ‘darab, falat’ beissen ‘harap’
Lásd még PAJSZER
pisztácia G növ mediterrán cserje
G ennek olajos magvú termése
 ném Pistazie lat pistacia gör pisztaké perzsa pisztáh ‘ua.’
pisztol G öt tallér értékű régi aranypénz Délnyugat-Európában
 fr pistole ‘ua.’: VAGY Pistoia olasz város nevéből: VAGY ol kics piastruola piastra,
lásd PIASZTER
piszton G zene rézfúvós hangszer dugattyúszerű szelepe
G zene szelepkürt
 fr piston ol ngykz pistone ‘dugattyú’ lat pista ‘mozsártörő’
pita G vékony, lapos kovásztalan lepényféle a Balkánon és a közel-keleti országokban, amelyet hús-
vagy zöldségtöltelékkel fogyasztanak
 újgör pitta, pita ‘ua.’ gör pékté ‘aludttej, sajt’
 magy pite
pitagoreizmus G fil Püthagorasz ókori görög matematikus és bölcselő rendszere, amely a természet
minden jelenségét számszerű viszonyokra igyekezett visszavezetni
 tud lat pythagoreismus ‘ua.’: Püthagorasz nevéből | lásd -IZMUS
pitagóreus G (fn) fil a pitagoreizmus híve
G (mn) ezzel a tannal kapcsolatos
 gör Püthagoreiosz ‘ua.’
pitaval G irod nagy feltűnést keltett bűntények szenzációsan tálalt gyűjteménye
 F. G. Pitaval francia ügyvédről, aki ilyen gyűjteményt adott ki a 18. században
pithecanthropus [pitekantropusz] G biol előember, a hominidák legkorábbi változata, tkp.
majomember
 tud lat, ‘ua.’: gör pithekosz ‘majom’ | anthroposz ‘ember’
pithecanthropus erectus [pitekantropusz erektusz] G biol két lábon járó előember
 tud lat, ‘ua.’: lásd PITHECANTHROPUS | erectus ‘felegyenesedett’ erigere, erectum ‘felállít’
Lásd még EREKCIÓ
pithosz G műv nagyméretű, hordószerű ókori görög cserépedény
 gör, ‘ua.’
piti G biz kisszerű, kicsinyes, nevetséges
 magy (?) fr petit ‘kicsi’
pitiáner G biz (fn) jelentéktelen, kicsinyes ember
G (mn) apró-cseprő
G kicsinyes, kisszerű
 magy argó, lásd PITI (a börze–börziáner és hasonló szópárok mintájára)
pitli G vizesvödör, edény
 auszt ném kics Büttel ‘kis sajtár’ ném Butte ‘puttony, sajtár’ lat butina gör pütiné
‘szalmafonatos borospalack’
 magy puttony
piton G áll óriáskígyó
tud lat python
 gör Püthón, mitikus sárkánykígyó, amelyet Apollón terített le Delphoiban
pittoreszk G festői, festő ecsetjére méltó (táj, jelenet)
ném pittoresk
 ol pittoresco ‘ua.’ pittore ‘festő’ lat pictor, lásd PIKTOR
pityriasis [pitüriázis] G orv korpásodással és hámlással járó bőrbetegség
tud lat, ‘ua.’: gör pitüron ‘korpa’ | -iasis (folyamatra utaló toldalék)

pityizál † G biz iddogál, iszogat
kk lat pitissare ‘bort kóstol (és kiköpi)’
 lat pytissare gör hangut pütidzó ‘köp’
piů [pjú] G zene egy megadott tempó fokozását előíró jelzés, pl. piů mosso
ol,
 lat kf plus ‘több’, lásd PLUSZ
pium desiderium [pium dezidérium] G jámbor óhaj
lat, ‘ua.’: pius ‘kegyes, jámbor’ | desiderium ‘óhaj, kívánság’
 desiderare ‘kíván’, ered. ‘várja,
mi jön a csillagokból’ de sidere ‘csillagból’: de ‘-ból’ | sidus, sideris ‘csillag’
Lásd még KONSZIDERÁL, SZIDERIKUS
piúria G orv gennyvizelés
 tud lat pyuria ‘ua.’: gör püon ‘genny’ | uron ‘vizelet’
pixel G számtech elemi képpont a számítógépes képfeldolgozásban
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘képelem’: pix pict(ure) ‘kép’ | el(ement) ‘elem’
pizza [piddza vagy picca] G konyha paradicsomos és sajtos sült kelttészta lepény (sonka, gomba,
hal, kagyló, olajbogyó stb. feltéttel)
 ol, ‘ua.’ tkp. ‘csipet’ (csipetnyi ebből, csipetnyi abból) pizzare ‘csíp’
Lásd még PIZZICATO
pizzeria [piddzéria vagy piccéria] G pizzát és más jellegzetes olasz ételeket kínáló vendéglő
 ol, ‘ua.’, lásd PIZZA
pizzicato [piccikátó] G zene a vonóshangszerek húrjait ujjal pengetve (adandó elő)
G (fn) zene így előadott részlet zeneműben
 ol, ‘ua.’ gyak pizzicare ‘csipked, penget’
Lásd még PIZZA
pizsama G kabát- és nadrágrészből álló hálóruha
 ang pyjama(s) hindi pádzsáma perzsa pái-dzsáma ‘ua.’, tkp. ‘láb-öltözet’
pjatyiletka G tört ötéves terv a volt Szovjetunióban
 or, ‘ua.’: pjatj ‘öt’ | leta ‘év’ leto ‘nyár’
placc G elárusítóhely
G egy pincérhez tartozó asztalok köre
 ném Platz ‘hely, tér’ fr place népi lat platea ‘széles városi út’ gör plateia ‘ua.’ platüsz
‘lapos, széles’
Lásd még PIAZZA
placébó G orv látszatorvosság, hatóanyagot nem tartalmazó „gyógyszer” képzelt betegségek
gyógyítására
 tud lat placebo ‘ua.’ Placebo (Domino) ‘kedvét leli majd bennem (az Úr)’, a halotti zsolozsma
kezdőszavai placere ‘tetszik vkinek’ (a névadás oka homályos)
Lásd még A PIACERE, PIACEVOLE, PLACETUM REGIUM, PLAISIR, PLEASE
placenta G anat méhlepény
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘lepény, kalács’
 magy palacsinta
placentáció G orv a méhlepény kialakulása
G növ a magkezdemények elhelyezkedése a termőben
 tud lat placentatio ‘ua.’, lásd PLACENTA
placentoterápia G orv gyógykezelés méhlepénykivonattal
 tud lat placentotherapia ‘ua.’, lásd PLACENTA, TERÁPIA
placet † G jog jóváhagyási formula régi okiratokon, kérvényeken
 lat, ‘tetszik’
placetum regium G tört, jog királyi tetszvényjog, az uralkodó, ill. az állam előjoga, hogy az adott
ország katolikus egyházát érintő pápai intézkedéseket felülbírálja
lat, ‘ua.’: lásd PLACET | regius ‘királyi’
 rex, regis ‘király’
plafon G mennyezet
G felső határ, összeghatár
ném Plafond fr plafond ‘ua.’, ered. platfond ‘födém’: plat késő lat plattus gör platüsz
‘sík, lapos’ | fond ‘fenék, alj, alap’ lat fundus ‘alap’
Lásd még PIAZZA
plagális G zene az ógörög és egyházi hangnemeknél egy kvarttal mélyebben fekvő
(mellékhangnem)
G zene kádenciában a basszus egy hanggal nagyobb lépésével járó (zárlat)
tud lat, ‘ua.’ gör plagiosz ‘ferde, haránt’
plage lásd PLÁZS
plagiokefália G orv ferdefejűség mint fejlődési rendellenesség
tud lat plagiocephalia ‘ua.’: gör plagiosz ‘ferde, haránt’ | kephalé ‘fej’
plagioklász G ásv a földkéreg leggyakoribb kőzetalkotó szilikátásványainak, a háromhajlású
rendszerben kristályosodó földpátoknak csoportneve
ang plagioclase ‘ua.’: gör plagiosz ‘ferde, haránt’ | klaszisz ‘törés, hasadás’ | klaó ‘tör’
plagiotropizmus G növ egyes növényrészeknek a függőlegestől eltérő növekedési iránya (pl.
oldalhajtás)
gör plagiosz ‘ferde, haránt’ | lásd TROPIZMUS
plágium G irod szellemi lopás, idegen műalkotásnak vagy részletének közreadása saját mű gyanánt
hazai lat plagium ‘ua.’, ered. ‘emberrablás’ plagiare ‘tőrbe ejt’ plaga ‘vadászháló, tőr,
csapda’
plagizál G irod szellemi tulajdont eloroz
magy, lásd PLÁGIUM (a stílus–stilizál és hasonló szópárok mintájára)
plagizátor G irod szellemi tolvaj, ollózó
magy, lásd PLAGIZÁL
plaid lásd PLÉD
plaisir [plezír] † G mulatság, élvezet, élvek
fr, ‘ua.’ plaire lat placere ‘tetszik, kedvére van’
plakát G falragasz, hirdetmény, közlemény
ném Plakat holl plakaat fr placard ‘ua.’ plaquer ‘felragaszt’ holl plakken ‘ua.’
plakett G műv egyik oldalán kidolgozott domborművű emlékérem
ném Plakette fr kics plaquette ‘ua.’ plaque ‘lemez’ holl plak ‘ua.’
plakk G orv a bőrön, csonton vagy más testrészen, szervben feltűnő, a környezettől világosan elváló
folt
fr plaque ‘lemez’ holl plak ‘ua.’
planártechnológia G számtech a sík szilíciumfelületen kialakított félvezető rendszer előállítási
módszere
ang planar(ian) ‘síkbeli’ lat planus ‘sík, lapos’| lásd TECHNOLÓGIA
planchette [planset] G ölt fűző tartópántja
fr kics, ‘ua.’ planche ‘deszka, léc’, lásd PLANS
planctus [planktusz] G irod középkori, vallásos vagy világi tárgyú siratóének, siralom
lat, ‘sírás’ plangere, planctus ‘siránkozik’, tkp. ‘bánatában mellét veri’
pláne G (hat) éppenséggel, különösen, kiváltképpen
G (fn) különös érdekesség, a legjava, a legjobb az egészben
lat plane ‘teljesen, egészen’ planus ‘sík, sima, világos’
Lásd még PLÁNUM
planéta G csill bolygó
G † papagájjal kihúzatott, jóslást tartalmazó cédula vásári jövendőmondónál, a „planétás embernél”
 lat planeta ‘ua.’
 gör planétész ‘vándor’ planaomai ‘vándorol, bolyong’ (a második jelentés a
jóslatok asztrológiai jellegére utalt)
Lásd még PLANKTON
planetáris G csill a bolygókkal kapcsolatos
G met az egész bolygóra kitejedő (légkörzés)
tud lat, ‘ua.’, lásd PLANÉTA
planetárium G csill kupolás építmény a bolygók és más égitestek mozgásának vetítés általi
szemléltetésére
G műsz az ilyen vetítést végző bonyolult optikai eszköz
G † a naprendszer mozgásait szemléltető, forgatható mechanikus modell
ném Planetarium ‘ua.’, lásd PLANÉTA
planetográfia G csill a bolygók és holdak felszínének vizsgálata a fizikai földrajz módszereivel
lásd PLANÉTA, -GRÁFIA
planetoid G csill kisbolygó, a Nap körül keringő bolygószerű, de kis méretű égitest
ang, ném Planetoid ‘ua.’: lásd PLANÉTA | -id ‘szerű’ gör eidosz ‘kép, hasonlat’
planetológia G csill bolygókutatás
tud lat planetologia ‘ua.’, lásd PLANÉTA, -LÓGIA
planifikáció G közg tervezés, tervgazdálkodás
újk lat planificatio ‘ua.’, lásd PLANIFIKÁL
planifikál G közg tervez
újk lat planificare ‘ua.’: lásd PLÁNUM | facere ‘tesz vmivé’
planiméter G geom síkidom területét mérő eszköz
ném Planimeter ‘ua.’, lásd PLANIMETRIA
planimetria G geom síkmértan
ném Planimetrie ‘ua.’: lat planum ‘sík(ság)’ planus ‘sima, sík, lapos’ | metreó ‘mér’
Lásd még PLÁNUM
planíroz G egyenget, elsimít (talajt)
ném planieren fr planer ‘síkká tesz’ plain ‘sík, sima, egyenes’ lat planus ‘ua.’
Lásd még PLÁNUM
plank G ját egy kézben ász nélkül álló, ezért ütőlapként nem biztosan használható (király, ill. tízes)
ném blank ‘ua.’, tkp. ‘csupasz’, lásd BLANK
plánkonkáv G opt egyik oldalán sík, a másikon homorú (lencse)
ném plankonkav ‘ua.’: lat planus ‘sík’ | lásd KONKÁV
Lásd még PLÁNUM
plánkonvex G opt egyik oldalán sík, a másikon domború (lencse)
ném plankonvex ‘ua.’: lat planus ‘sík’ | lásd KONVEX
plankton G növ a tengervízben lebegő parányi élőlény
G növ az ilyenek összessége mint a tenger élővilágának része
gör seml, ‘ua.’ planktosz ‘bolyongó, tévelygő’ planaó ‘vándorol’
Lásd még PLANÉTA
planozigóta G biol ostoraival önálló helyváltoztatásra képes zigóta (többnyire a hím ivarsejt)
gör planaó ‘vándorol’ | lásd ZIGÓTA
Lásd még PLANKTON
plánparalel G opt két párhuzamos síkkal határolt átlátszó, optikailag homogén (lemez)
lat planus ‘sík’ | lásd PARALEL
Lásd még PLÁNUM
plans † G sport vívópást
fr planche ‘deszka’ népi lat planca, palanca ‘ua.’ gör phalanx ‘gerenda, csatarend’
magy palánk
Lásd még FALANGISTA, FALANSZTER
plánta G növény
lat planta ‘hajtás, dugvány’ plantare, lásd PLÁNTÁL
magy palánta
plántál G palántáz, ültet
G kitűz, betűz, odaerősít
G átv beleolt, belénevel, meggyökereztet (elvet, eszméket, érzelmeket)
lat plantare ‘elültet, dugványoz’, tkp. ‘a földbe tapos’ planta ‘talp’ ?
plantáris G anat a talphoz tartozó
tud lat, ‘ua.’ planta ‘talp’
plantázs G mezőg ültetvény
fr plantage ‘ua.’ planter ‘ültet’, lásd PLÁNTÁL
plánum † G terv
G tervezet, elgondolás
lat planum ‘sima, sík felület’, utóbb ‘sík lap egy épület alaprajzával’ planus ‘sík, lapos’
Lásd még AEROPLÁN, BIPLÁN, PENEPLÉN, PIANO, PLÁNE, PLANIMETRIA, PLANÍROZ, PLÁNKONKÁV,
PLÁNPARALEL
plasm- lásd PLAZM
plast- lásd PLASZT-
plaszíroz G közg elhelyez, befektet (tőkét)
G biz jó állásba helyez (személyt)
ném placieren fr placer ‘ua.’ place ‘hely’ lat platea, lásd PIAZZA
plaszticitás G képlékenység, formálhatóság, alakíthatóság
G műv szoborszerűség, térhatás
G szemléletesség
ném Plastizität fr plasticité ‘ua.’, lásd PLASZTIKUS
plasztida lásd PLASZTISZ
plasztik G kém (lágy, formálható) műanyag
G kém képlékeny robbanóanyagokból készült (bomba)
ném Plastik ang plastic ‘ua.’, lásd PLASZTIKUS
plasztika G műv szobrászat, szobrászművészet, képfaragás
G műv kisebb szobrászati műtárgy, szobrocska, faragvány
G orv sérült, elpusztult testrészek pótlása, testi hibák kiigazítása sebészeti úton
ném Plastik ‘ua.’ lat plastica (ars) gör plasztiké (tekhné) ‘alakító (művészet)’, lásd
PLASZTIKUS
plasztikus G térhatású, térláttató
G szoborszerű, domború
G kézzelfogható
G életszerű, szemléletes, érzékletes
G formálható, alakítható, képlékeny, hajlékony
ném plastisch fr plastique ‘ua.’ gör plasztikosz ‘formálható’ plasszó ‘gyúr, alakít’
Lásd még PLAZMA
plasztilin G glicerinnel képlékennyé tett színes gyurma
ol plastilina (márkanév): plasti-, lásd PLASZTIKA | lat linere ‘ken’
Lásd még PLAZMA
plastiqueur [plasztikőr] G plasztikbombát készítő, telepítő vagy felrobbantó személy
fr, ‘ua.’, lásd PLASZTIK
plasztisz G növ növényi sejt kettős membránnal határolt, az anyagcserét segítő szervecskéje a
citoplazmában
tud lat plastis ‘ua.’ gör plasztész ‘formáló, alakító’ plasszó ‘alakít’
Lásd még PLAZMA
plasztron † G keményített ingmell
G sport mellvédő párnázat (vívásban)
fr plastron ‘ua.’, ered. ‘mellpáncél’ kk lat plastrum ‘gipszburkolat’, lásd PIASZTER
plat du jour [pladü zsúr] G napi ajánlat, aznapra különösen ajánlott fogás vendéglő étlapján
 fr, ‘ua.’: plat ‘tányér, ételfogás’, tkp. ‘lapos’
 lat plattus gör platüsz ‘lapos, széles’ | jour
‘nap’, lásd ZSÚR
platereszk G ép, műv az ötvösművészet díszítő elemeit és arab motívumokat felhasználó spanyol
építészeti stílus a 16. századból
fr plateresque sp plateresco ‘ua.’ platero ‘ezüstmíves’ plata ‘ezüst’, lásd PLATINA
platform G pol párt vagy szervezet egységes álláspontjának kinyilvánítása
G pol csoportosulás egy párton belül, amely az általános irányvonaltól kissé eltérő politikai
árnyalatot képvisel
G geol a szárazföldek talapzatának darabja, amely a környezetből kiemelkedik
G űrk rakétaindító állvány
ném Plattform fr plate-forme ‘lapos tető, peron, politikai program’: plat lat plattus gör
platüsz ‘lapos’| forme ‘forma’
Lásd még PIAZZA
Plathelminthes [plathelmintesz] G biol a laposférgek törzse
tud lat tbsz, ‘ua.’: gör platüsz ‘lapos’ | helminsz, helminthosz ‘féreg’
Lásd még PIAZZA
platikefália G orv laposfejűség mint fejlődési rendellenesség
tud lat platycephalia ‘ua.’: gör platüsz ‘lapos’ | kephalé ‘fej’
Lásd még PIAZZA
platina G kém ezüstfehér, jól megmunkálható nemesfém
ném Platin tud lat platinium ‘ua.’: sp kics platina ‘ezüstszemcse’ plata ‘ezüst’ kk lat
platta ‘fémlemez’ lat plattus gör platüsz ‘lapos, széles’
Lásd még PIAZZA
platinit G koh vas-nikkel ötvözet, amelynek hőtágulása azonos a platináéval
lásd PLATINA | -it (termékre utaló toldalék)
platipódia G orv talpsüllyedés, lúdtalp
tud lat platypodia ‘ua.’: gör platüsz ‘lapos’ | pusz, podosz ‘láb’
Lásd még PIAZZA
platni lásd PLATTNI
plató G földr magasföld, fennsík, hátság, felföld
G közl tehergépkocsi (oldalfalak nélküli) rakfelülete
G felszolgálótálca
fr plateau ‘tálca, fennsík’ plat ‘tányér’ lat plattus gör platüsz ‘lapos, széles’
Lásd még PIAZZA
plátói G érzelmes, de nemiség nélküli (viszony férfi és nő között)
ném platonisch ‘ua.’ Platón ógörög filozófus nevéből („Lakoma” c. dialógusában Szókratész
beszél arról a testiség nélküli vonzalomról, amely ifjú tanítványaihoz fűzi)
platonizmus G fil a Platón műveiben megfogalmazott objektív idealista bölcseleti rendszer
tud lat Platonismus ‘ua.’: Platón nevéből | lásd -IZMUS
platt G biz lapos
G üres, semmitmondó
ném, ‘ua.’ lat plattus gör platüsz ‘lapos’
Lásd még PIAZZA
plattdeutsch [pladdajcs] G nyelvt alnémet, Németország északi és nyugati, tengermelléki vidékén
beszélt nyelvjárás, amelynek hangrendszere a hollandéhoz áll közel
ném, ‘ua.’: lásd PLATT | deutsch ófn diutisc ‘német’, tkp. ‘a népből való’ germán thiud-
‘nép’
plattíroz G koh fém alapanyag (lemez) felületét korrózióvédelem céljából más fémmel vonja be
ném plattieren ‘ua.’ Platte ‘lemez’, lásd PLATT
plattni G konyhai tűzhely vas lapja
ném nyj plattn ném Platte ‘lemez’, lásd PLATT
plauzibilis G valószínű, hihető, elfogadható
 ném
 plausibel ‘ua.’ lat plausibilis ‘tetszést érdemlő, tetszetős, helyeselhető’, tkp.
‘megtapsolható’ plaudere, plausum ‘tapsol’
Lásd még EXPLODÁL
plauzibilitás G hihetőség, valószínűség
ném Plausibilität ‘ua.’, lásd PLAUZIBILIS
playback [pléjbek] G zene énekes színész szájmozgással kísért játéka máskor és máshol rögzített
zenére (filmen, tévéadásban)
ang, ‘ua.’, tkp. ‘visszajátszás’: play ‘játszik | back ‘hátra, vissza’
playboy [pléjboj] G költséges szórakozásoknak élő gazdag (fiatal)ember
ang, ‘ua.’ előbb ‘menő, nagyfiú, bajnok’, ered. ‘női szerepeket alakító fiatal fiú’: | play ‘játék,
színjáték, szórakozás’ | boy ‘fiú’
plaza [pláza] G spanyol városokban tér, főtér
G térszerű elrendezésű üzletnegyed
ang, sp, ‘tér’ népi lat platea ‘széles városi út’ gör plateia ‘ua.’ platüsz ‘lapos’
Lásd még PIAZZA
plazma G biol a sejtnek a sejtmagot körülvevő anyaga
G orv vérsavó, a vér folyékony része
G fiz magas hőmérsékleten ionizált gáz sajátos halmazállapota
G ásv hagymazöld színű jáspisváltozat
ang, ném plasma ‘ua.’ gör plaszma ‘alak, figura, formázott dolog’ plasszó ‘gyúr, mintáz,
megformál’
Lásd még FLASTROM, PARAPLÁZIA, PLASZTIKUS, PLASZTILIN, PLASZTISZ, PLASZTRON, PROTOPLAZMA
plazmaforézis G orv véradás oly módon, hogy a donor csak vérplazmáját adja, a sejtes állományt
visszajuttatják a szervezetébe
lásd PLAZMA | gör phoreszisz ‘vitel’ | pheró ‘visz’
plazmagenerátor G fiz plazmaállapotú gázt előállító elektromos készülék
lásd PLAZMA, GENERÁTOR
plazmaszféra G met a Föld légkörében a magnetoszféra belső övezete
lásd PLAZMA, SZFÉRA
plazmatron G fiz gázkisülésű berendezés plazmaáram kibocsátására
lásd PLAZMA, (CIKLO)TRON
plazmodezma G biol a szomszédos növényi sejtek közötti finom plazmafonalak
tud lat plasmodesma ‘ua.’: lásd PLAZMA | deszma ‘kötelék’
plazmódium G biol sejtmembránnal határolt, sok sejtmagvú citoplazmatömeg
G orv a legegyszerűbb egysejtű vérélősdi
tud lat plasmodium ‘ua.’ gör plaszmoeidosz ‘plazmaszerű’: lásd PLAZMA | eidosz ‘hasonmás’
plazmolízis G biol sejtzsugorodás, a plazma leválása a sejtfalról
tud lat plasmolysis ‘ua.’: lásd PLAZMA | gör lüszisz ‘eloldódás, elválás’ lüó ‘oldoz, elold’
plazmológia G tud plazmatan, a plazma elmélete
lásd PLAZMA, -LÓGIA
plazmoterápia G orv gyógykezelés vérplazmával
tud lat plasmotherapia ‘ua.’, lásd PLAZMA, TERÁPIA
plázs G fürdőzésre alkalmas lapos tengerpart
G homokpart, fövenypart
fr plage ‘ua.’ lat plaga ‘vidék, táj’
please [plíz] G tessék, kérem
ang, ‘ua.’ ófr plaisir lat placere ‘tetszik’
Lásd még PLACETUM
plébánia G vall katolikus egyházközség
G ennek lelkészi hivatala
G paplak, papház
kk lat plebania ‘ua.’, lásd PLÉBÁNOS
plébános G vall a plébánia vezető lelkésze, lelkipásztor, tisztelendő
kk lat plebanus ‘ua.’
 plebs, plebis ‘nép, közrendűek, hívők’
plebejus G (fn) tört szabad, de politikai jogaiban korlázott római polgár
G tört (középkori városokban) jogfosztott, szegény lakó
G nem nemes, népi származású személy
G (mn) népi származású, a nép törekvéseit képviselő
lat, ‘ua.’ plebs, plebis ‘köznép’
plebiscitum [plebiszcitum] † G pol népszavazás
lat plebis scitum ‘a nép döntése’: plebs, plebis ‘nép’ | scitum ‘döntés, határozat’ sciscere,
scitum ‘eldönt’ scire ‘tud, eldönt’
plebs [plebsz] G népség, szegénynép, jogfosztottak
G pej szedett-vedett népség, csőcselék
lat, ‘köznép’
plecsni G tréf kitüntetés, érem, érdemérem, rendjel
G nagyobb folt
baj-oszt kics blätchen ‘káposztalevél, salátalevél’ ném Blatt ‘levél’
pléd G meleg takaró, pokróc
G nagykendő
ang plaid ‘ua.’ gael, ír plaide ‘takaró’, ered. peallaide ‘birkabőr’ (lat pellis ‘bőr’)
pléh [plé] G bádog, bádoglemez, vaslemez
ném nyj plech ném Blech ‘fémlemez’
plein air [plener] G műv 19. századi festészeti irányzat, műterem helyett a szabad ég alatt való
festés, különösen az impresszionisták kedvelték
fr, ‘ua.’: plein ‘teli, teljes’ lat plenus ‘ua.’ plere ‘betölt’ | air lat aer ‘levegő’ gör aér ‘a
legfelső légréteg’
Lásd még PLÉNUM
plein-pouvoir [plenpuvoár] G teljhatalom
fr, ‘ua.’: plein ‘teli, teljes’ lat plenus ‘ua.’ plere ‘betölt’ | lásd PUVOÁR
Lásd még PLÉNUM
pleiotrópia G gen több tulajdonság megváltozása egyetlen gén hatására
ang pleiotropy ‘ua.’: gör kf pleiosz ‘több’ polü ‘sok’ | troposz ‘fordulat’, lásd TRÓPUS
pleisztocén G geol a földtörténeti újkor negyedidőszakának tízezer éve véget ért első szakasza
ném Pleistozän ‘ua.’: gör ff pleiszton ‘leginkább’ | kainosz ‘új’
plejád G különféle héttagú iskolák, költői csoportosulások neve
G irod 16. századi, héttagú francia költői csoport, élén Ronsard-ral
fr Pléiade ‘ua.’, lásd PLEJÁDOK
Plejádok G csill a Fiastyúk csillagkép
ném Plejaden ‘ua.’ gör Pleiadesz ‘a Pleiaszok’, Atlasz és Pleióné hét lánya, akiket
önfeláldozásukért Zeusz az égre emelt
plektrum G zene pengető, lantpengető
lat plectrum gör pléktron ‘ua.’: plésszó, tkp. plég-szó ‘üt’ | -tron (eszközre utaló toldalék)
plenáris G teljes (ülés)
lat plenaris ‘ua.’, lásd PLÉNUM
plenilúnium G telihold
lat plenilunium ‘ua.’: plenus ‘teli, teljes, egész’ plere ‘betölt’ | luna ‘hold’
Lásd még PLÉNUM
plenipotencia G jog teljhatalom
tud lat plenipotentia ‘ua.’: plenus ‘teli, teljes, egész’ plere ‘betölt’ | lásd POTENCIA
Lásd még PLÉNUM
plenipotenciárius G jog teljhatalmú, felhatalmazott
tud lat plenipotentiarius ‘ua.’, lásd PLENIPOTENCIA
pleno jure G teljes joggal
 lat, ‘ua.’: plenus ‘teli, teljes, egész’
 plere ‘betölt’ | ius, iuris ‘jog’
Lásd még PLÉNUM
pleno titulo G teljes címmel
 lat, ‘ua.’: plenus ‘teli, teljes, egész’ plere ‘betölt’ | lásd TITULUS
plénparád † G biz teljes díszben, kiöltözve
 auszt ném Pleinparade ‘ua.’: fr plein lat plenus ‘teljes’ | lásd PARÁDÉ
Lásd még PLÉNUM
plénum G hiv, pol vezető testület teljes ülése
G átv egy közösség teljessége, nyilvánossága
 lat seml plenum ‘ua.’ plenus ‘teli, teljes, egész’ plere ‘betölt’
Lásd még PIENO, PLEIN AIR, PLEIN-POUVOIR, PLENÁRIS, PLENILÚNIUM, PLENIPOTENCIA, PLENO JURE
pleokroizmus G ásv egyes kristályok színének változása a fény beesésének szögétől függően
 ang pleochroism ‘ua.’: gör kf pleion, pleon ‘több’ polüsz ‘sok’ | khroa ‘szín’ | lásd -IZMUS
pleokromatikus G fiz eltérő szögekből nézve más-más színt mutató
 ang pleochromatic ‘ua.’: gör kf pleion, pleon ‘több’ polüsz ‘sok’ | lásd KROMATIKUS
pleomasztia G orv kettőnél több emlő kialakulása mint fejlődési rendellenesség
 tud lat pleomastia ‘ua.’: gör kf pleion, pleon ‘több’ | masztosz ‘emlő’
pleonazmus G nyelvt szófölösleg, szószaporítás, azonos jelentésű szavak, kifejezések fölösleges
halmozása, pl. lábbal rúg, tovább folytat
G orv egyes szervek fölös számban való kialakulása
 tud lat pleonasmus gör pleonaszmosz ‘ua.’ pleonadzó ‘többszöröz, sokasít’ kf pleion,
pleon ‘több’ polüsz ‘sok’
plesiosaurus [plezioszaurusz] G áll jura- és krétakori nagy termetű tengeri őshüllő
 tud lat, ‘ua.’: gör plésziosz ‘közeli’ | szaurosz ‘gyík’
plethora G orv vérbőség, a vörösvértestek túlszaporodása
G orv vizenyő a testszövetekben
 tud lat, ‘ua.’ gör pléthóra ‘túltelítettség’ pléthó ‘megtelik, kiárad’ pleósz ‘teli’
pleura G anat mellhártya
 tud lat, ‘ua.’ gör, ‘oldal, borda’
pleureuse [plörőz] G ölt női kalapdísz, strucctoll
G ölt tollboa
 ném, ‘ua.’ fr (machette) pleureuse ‘gyászkarszalag’, tkp. ‘síró’ pleurer lat plorare ‘sír’
pleuritis [pleuritisz] G orv mellhártyagyulladás
 tud lat pleuritis ‘ua.’: gör pleura ‘borda’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
pleuropneumónia G orv tüdő- és mellhártyagyulladás
 tud lat, ‘ua.’, lásd PLEURA, PNEUMÓNIA
pleusztron G biol a víz felszínén élő, abból kissé kiemelkedő élőlények összessége
 gör, ‘ua.’ pleusztosz ‘hajózó’ pleó ‘hajózik’
plexi(üveg) G kém üvegszerű, nem hasadó és megmunkálható polimetakrilsav műanyag
 ném Plexi(glas) ‘ua.’ lat plexus ‘fonadék’, lásd ott
plexus G anat ideg- vagy érnyaláb
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘fonat, nyaláb’ plectere, plexum ‘fon’
Lásd még KOMPLEX
plezúr G biz kisebb seb, horzsolás
 auszt ném nyj plessur ném Blessur fr blessure ‘sebesülés’ blesser ‘sebez’ germán ?
(pl. ófn bleizza ‘kék folt ütés nyomán’)
plikáció G orv redőképződés
 tud lat plicatio ‘ua.’ plicare, plicatum ‘hajtogat’
plinthosz G ép oszlopnak vagy szobornak négyzetes talplemeze
 gör, ‘ua.’, ered. ‘tégla’
pliocén G geol a földtörténeti újkor harmadidőszakának utolsó szakasza
 ném Pliozän
 tud lat pliocaenus ‘ua.’: gör kf pleion ‘jobban, inkább’ polüsz ‘sok’ | kainosz
‘új’
pliszé G ölt berakás, géppel készült sűrű, egyenletes redőzés szoknyán, más ruhaneműn
ném Plissee ‘ua.’
 fr plissé ‘berakott, redőzött’ plisser ‘redőz’ lat plicare ‘hajtogat’
Lásd még KOMPLIKÁL
pliszíroz G ráncba rak, redőz, sűrű redőkbe vasal
 ném plissieren ‘ua.’, lásd PLISZÉ
-ploid G gen utótagként az alap kromoszómaszám egész számú többszörösét jelöli
 lásd (HA)PLOID
plomba G ólomzár, ólompecsét, zárjegy
G orv ónamalgám fogtömés
 ném Plombe ‘ólomzár, fogtömés’ fr plomb ‘ólom, szonda’ lat plumbum ‘ólom’
plotter G számtech kimeneti eszköz rajzok készítésére
 ang, ‘ua.’ plot ‘tervez’, ill. ‘alaprajz’, ered. ‘telek’ ?
plozíva G nyelvt zárhang
 ang plosive ‘ua.’, lásd EXPLOZÍVA
plumbikon G inf a vidikonnal azonos felépítésű, de előnyösebb tulajdonságú televíziós felvevő
készülék kristályos ólomoxid jellemezzel
 ang plumbicon ‘ua.’: lat plumbum ‘ólom’ | lásd IKON
plump G nehézkes, esetlen, formátlan
 ném hangfestő, ‘ua.’
plundra † G ölt bő férfinadrág
 szlk plundre ném Pluder(hose) ‘buggyos (nadrág)’ pludern ‘suhog, lobog, lötyög’
plurale tantum G nyelvt csak többes számú alakban használt főnév
 tud lat, ‘ua.’: lásd PLURÁLIS | lat tantum ‘csak’
plurális G többszörös
G pol többpártrendszerű
G (fn) nyelvt többes szám
 lat pluralis ‘többes’ plus, pluris ‘több’ multus ‘sok’
pluralis maiestatis [plurálisz majesztátisz]
G nyelvt felséges többes, uralkodók formális megnyilatkozásaiban használt többes szám első
személyű alak
 lat, ‘ua.’: lásd PLURÁLIS | maiestas ‘felség’, tkp. ‘nagyobbság’ kf maius ‘nagyobb’ magnus
‘nagy’
pluralis modestiae [plurálisz modesztié] G nyelvt szerénységből használt többes szám első
személyű forma (pl. tudományos vagy kritikai megnyilatkozásokban)
 lat, ‘ua.’: lásd PLURÁLIS | modestia ‘szerénység, mérséklet’ modestus ‘szerény, mértékletes’
modus ‘mód, mérték’
pluralista G (fn) pol a pluralizmus híve
G (mn) a pluralizmuson alapuló
 ném Pluralist, pluralistisch ‘ua.’, lásd PLURALIZMUS
pluralitás G többség
G mat többszörösség
 lat pluralitas ‘ua.’, lásd PLURÁLIS
pluralizmus G pol többpártrendszer
G pol többszínűség, egy ideológián belül eltérő árnyalatokat megengedő irányzat
G fil a monizmussal szemben álló felfogás, amely a világban két vagy több rendező elvet ismer el
 ném Pluralismus ‘ua.’, lásd PLURÁLIS, -IZMUS
plurigravida G orv többedszer terhes nő
 tud lat, ‘ua.’: kf plus, pluris ‘több’ | lásd GRAVID
plurikauzális G orv több okra visszavezethető
 tud lat pluricausalis ‘ua.’: kf plus, pluris ‘több’ | causa ‘ok, ügy’
plurilaterális G többoldalú
G többoldali
tud lat plurilateralis ‘ua.’: plus, pluris ‘több’ | latus, lateris ‘oldal’
pluripotens G biol többféle szövet létrehozására képes
lat kf plus, pluris ‘több’ | lásd POTENS
plurivalencia G tud többértékűség
tud lat plurivalentia ‘ua.’, lásd PLURIVALENS
plurivalens G tud többértékű
tud lat, ‘ua.’: kf plus, pluris ‘több’ | valens, valentis ‘(vmennyit) érő’ valere ‘ér (vmit)’
plusquamperfectum [pluszkvamperfektum]
G nyelvt régmúlt, a főmondatban szereplőnél korábban lezárult múlt
lat, ‘ua.’, tkp. ‘több, mint befejezett’: plus ‘több’ | quam ‘mint’ | perfectus ‘befejezett’, lásd
PERFEKT
plusz G (hat) ráadásul, azonfelül, hozzávéve
G met a nullapont felett(i)
G (fn) többlet, előny, haszon, nyereség, felesleg
G mat összeadási jel
lat kf plus ‘több’ multus ‘sok’
plutokrácia G pol a gazdagok politikai hatalmán alapuló társadalmi berendezkedés
fr plutocracie ‘ua.’: gör plutosz ‘vagyon’ | kratosz ‘erő, hatalom’ (a demokrácia, arisztokráca
mintájára)
plutokrata G pol vagyona folytán nagy politikai hatalommal bíró személy
G a plutokrácia híve, támogatója
ang plutocrat ‘ua.’, lásd PLUTOKRÁCIA
plutokratikus G pol a plutokrácia rendjén alapuló
ang plutocratic ‘ua.’, lásd PLUTOKRÁCIA
pluton G geol a Föld nagy mélységeiben található magmás kőzet
Plutónnak, az alvilág görög istenségének nevéből
plutonikus G geol vulkanikus eredetű, megmerevedett mélységi (kőzet)
ang plutonic ‘ua.’, lásd PLUTON
plutónium G kém mesterséges radioaktív elem
tud lat plutonium ‘ua.’: Plútó, a legkülső bolygó lat Pluto gör Plutón, az alvilág istene (a
névadás alapja, hogy a ~ az uránium és neptunium után áll a periódusos táblán, amelyek az
Uranosz és Neptunusz bolygók után kapták nevüket)
plutonizmus G geol meghaladott geológiai elmélet, amely a földi kőzetek eredetét kizárólag a
földmélyi magma megmerevedéséből vezette le
tud lat plutonismus ‘ua.’: gör Plutón, az alvilág istene (Hadész isten másik neve) | lásd -IZMUS
pluviále G vall vecsernyepalást, a misén kívüli szertartások alkalmával viselt, brokát díszítésű
katolikus papi palást
lat seml pluviale ‘ua.’, tkp. ‘esőköpeny’ pluvialis ‘esős, esőhöz való’ pluvia ‘eső’ pluit
‘esik’
Lásd még IMPLUVIUM
pluviográf G met a lehullott csapadékot mérő és önműködően feljegyző berendezés
lat pluvia ‘eső’ pluit ‘esik’ | lásd -GRÁF
pluviométer G met a lehullott esőt mérő készülék
ang pluviometer ‘ua.’: lat pluvia ‘eső’ pluit ‘esik’ | gör metreó ‘mér’
pluviometria G met esőmérés, csapadékmérés
ang pluviometry ‘ua.’, lásd PLUVIOMÉTER
pluviôse [plüvióz] G tört a január 20. és február 18. közötti hónap a francia forradalmi naptárban
fr, ‘ua.’, tkp. ‘esős’ lat pluviosus ‘ua.’ pluvia ‘eső’ pluit ‘esik’
plümó † G lábdunyha
fr plumeau ‘ua.’ plume lat pluma ‘toll’
plüss G text bolyhozott felületű félbársony kelme
ném Plüsch
 fr peluche ‘ua.’ késő lat piluccare ‘szőrt kitépked’ lat pilus ‘szőr’
Lásd még PARÓKA, PASZPÓL, POILU
pneu G biz légtömlő
lásd PNEU(MATIK)
pneuma G vall szellem, lélek
G fil a világot átható és a passzív anyagot mozgató elv az ókori görög természetbölcseletben
gör pneuma, pneumatosz ‘szél, levegő, lehelet, szellem’ pneuó ‘fúj, lehel’
pneumatik G levegővel felfújt gumiabroncs, légtömlő
auszt ném, ‘ua.’, lásd PNEUMATIKUS
pneumatika G műsz sűrített levegő alkalmazása gépek működtetésére és vezérlésére
ang pneumatics ‘ua.’, lásd PNEUMATIKUS
pneumatikus G (mn) felfújható
G műsz sűrített levegővel működő (motor, szerszám, vezérlőberendezés)
G orv a légzéssel kapcsolatos
G orv (tüdőbeteg esetén) sűrített levegő belélegeztetésével való (gyógykezelés)
G (fn) vall a Szentlélektől áthatott és annak ajándékát másoknak közvetítő hívő az ókeresztény
egyházban
ang pneumatic fr pneumatique ‘ua.’ gör pneumatikosz ‘széllel, levegővel kapcsolatos,
felfúvódott’, lásd PNEUMA
pneumatolit G geol pneumatolízis útján keletkezett mélységi magmás kőzet
ang pneumatolyt(ic) ‘ua.’, lásd PNEUMATOLÍZIS
pneumatolízis G geol utómagmás kristályosodási szakasz a magmából kiszabaduló gázok hatására
ang pneumatolysis ‘ua.’: gör pneuma, pneumatosz ‘szél, levegő’ | lüszisz ‘oldódás’ lüó ‘old’
pneumatológia G vall a Szentlélekről szóló tanítás, ill. az ezzel foglalkozó hittudományi ág
tud lat, ‘ua.’, lásd PNEUMA, -LÓGIA
pneumatomakhus G vall a Szentlélek istenségét elutasító ókori (4. századi) keresztény eretnekség
gör pneumatomakhosz ‘a Szentlélekkel szembeszálló’: gör pneuma, pneumatosz ‘szél, levegő,
lehelet, szellem’ | makhé ‘háború’
pneumatózis G orv rendellenes helyen lévő levegőzárvány a szervezetben
tud lat pneumatosis ‘ua.’ gör pneuma ‘levegő, szél’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
pneumococcus [pneumokokkusz] G orv kokkuszfaj, a tüdőgyulladás kórokozója
tud lat, ‘ua.’, lásd PNEUMÓ(NIA), KOKKUSZ
pneumoconiosis [pneumokoniózis] G orv a különféle szervetlen anyagok (szénpor, cementpor,
azbesztpor stb.) tartós belégzése folytán kialakult tüdőbetegségek összefoglaló neve
tud lat, ‘ua.’: gör pneumón ‘tüdő’ pneuma ‘lehelet’ pneuó ‘fúj, lehel’ | konia ‘por’ | -ózis
(kóros folyamatra utaló toldalék)
pneumónia G orv tüdőgyulladás
tud lat, ‘ua.’: gör pneumón ‘tüdő’ pneuma ‘lehelet’ pneuó ‘fúj, lehel’
pneumonika G műsz a pneumatikus és az elektronikus vezérlés kombinációja
lásd PNEUM(ATIKUS, ELEKTR)ONIKA
pneumorrhagia [pneumorrágia] G orv tüdővérzés
tud lat, ‘ua.’: gör pneumón ‘tüdő’ | rhégnümi ‘feltör, felbuzog’
pneumothorax G orv légmell, levegő jelenléte a tüdő és mellhártya között
G orv mesterséges légmell, tüdőtöltés
tud lat, ‘ua.’: gör pneumón ‘tüdő’ | thórax ‘mellkas’
pochette [poset] G zene régi zsebhegedű, amelyet főleg táncmesterek használtak a 17–18.
században
fr kics, ‘ua.’, tkp. ‘zsebecske’ poche ‘zseb’, ered. ‘kis zsák’ frank pokka ‘ua.’
Lásd még POSÍROZ
poco [póko] G zene kissé, kevéssé (előadói utasításban) pl. poco adagio
ol, ‘ua.’ lat paucus ‘kicsi, csekély’
podagra G orv köszvényes lábfájás, csúz
tud lat, ‘ua.’
 gör, ‘lábbilincs’: pusz, podosz ‘láb’ | agra ‘bilincs’
podeszt G ép a környezethez képest megemelt szint
G ép lépcsőpihenő vagy hozzá kapcsolódó karzat, galéria
ném Podest ‘ua.’ lat pod(ium) (lásd PÓDIUM) 5 lat (sugg)estum ‘emelvény’
podesta [podeszta] G tört középkori itáliai városok választott főtisztviselője
G tört falu bírája
korai ol, ‘ua.’ potestà ‘hatalom’ lat potestas, lásd ott
pódium G emelvény, dobogó (szónoknak, előadónak, karmesternek), díszemelvény, színpad
lat podium gör podion ‘ua.’ pusz, podosz ‘láb’
podogram G orv talplenyomat
tud lat, ‘ua.’: gör pusz, podosz ‘láb’ | lásd -GRAM(MA)
podométer G sport lépésszámláló (futóknak)
ném Podometer ‘ua.’: gör pusz, podosz ‘láb’ | metreó ‘mér’
podzol G mezőg bő csapadék által kilúgozott, tápanyagban szegény szürke erdei talaj Európa északi
részein
or podzol ‘ua.’: pod ‘alul’ | zola ‘hamu’
poéma G irod elbeszélő költemény, verses elbeszélő mű
tud lat poema gör poiéma ‘ua.’, tkp. ‘alkotás’ poieó ‘alkot, készít, teremt’
poén1 G vicc csattanója
ném Pointe fr pointe ‘csúcs, hegy, csattanó’ késő lat puncta ‘szúrás, csúcs’ lat pungere,
punctum ‘szúr’ (a helyes forma poent volna, s az is volt a 19. században, de a POÉN2 magához
hasonította)
Lásd még PUNGÁL
poén2 G nyerő egység, pont, nyerőpont, pontérték (kártyában, biliárdban, egyes sportokban)
ném Point fr point ‘pont’ lat punctum ‘ua.’ pungere, punctum ‘szúr’
Lásd még PUNGÁL
poentíroz G kiemel, hangsúlyoz
ném pointieren fr pointer ‘kihegyez, céloz, rámutat’ pointe ‘hegy, csúcs’, lásd POÉN1
poentőr G ját a bank ellen tétet elhelyező játékos szerencsejátékban
fr pointeur ‘ua.’ point ‘pont’, lásd POÉN2
poésie pure [poezi pűr] G irod a nem költői elemektől megtisztult, a lélek elmondhatatlan
rezdüléseit közvetítő költészet eszménye
fr, ‘ua.’: poésie ‘költészet’, lásd POÉZIS | pure lat purus ’tiszta’
Lásd még PURIFIKÁL
poéta G irod költő, dalnok
lat poeta ‘költő’ gör poiétész ‘alkotó, szerző, költő’ poieó ‘alkot, készít, teremt’
poeta doctus [poéta doktusz] G irod nagy elméleti felkészültséggel és mesterségbeli tudással bíró
költő mint ókori eszmény
G irod elsősorban intellektuális, irodalmi és művészeti élményeket feldolgozó modern költő
lat, ‘tanult költő’: lásd POÉTA | doctus ‘tanult’ docere, doctum ‘tanít’
poeta laureatus [poéta laureátusz] G irod koszorús költő, udvari költő
lat, ‘ua.’: lásd POÉTA | laureatus ‘babérral megkoszorúzott’ laurea (corona) ‘babér(koszorú)’
laurus ‘babér’
poetaszter † G fűzfapoéta, rímfaragó
ném Poetaster ol poetastro ‘ua.’: poeta ‘költő’, lásd POÉTA | -astro becsmérlő képző
počte maudit [poet modi] G irod el nem ismert, korával meghasonlott, ivásba vagy züllésbe
menekült zseniális költő (mint pl. Poe, Verlaine)
fr, ‘elátkozott költő’: maudit, lat maledictus ‘megátkozott’ maledicere ‘átkoz’, tkp. ‘rosszul
beszél róla’: male ‘rosszul’ malus ‘rossz’ | dicere, dictum ‘mond’
poetica licentia [poétika licencia] G irod a költő szabadsága, hogy ha művészi elgondolásai
megkívánják, áthágja a műfaj vagy a grammatika bevett szabályait
 lat, ‘ua.’, lásd POETIKUS, LICENCIA

poétika G irod költészet, verstan, költészettan
G műfajelmélet
lat (ars) poetica gör poiétiké (tekhné) ‘költői (mesterség)’, lásd POETIKUS
poetikus G költői
lat poeticus gör poiétikosz ‘ua.’, lásd POÉTA
poézis G irod költészet, költői jelleg, kifejezés
lat poesis ‘ua.’ gör poiészisz ‘alkotás, költés’, lásd POÉTA
poglavnik G tört a második világháborúban létrehozott Horvátország fasiszta államfőjének címe
horv, kb. ‘főnök’ glavni ‘fő’ glava ‘fej’
pogrom G nemzeti, vallási vagy faji kisebbséget sújtó tömegterror, véres garázdálkodás, zavargás,
öldöklés, mészárlás
G zsidóverés, zsidóüldözés
or pogrom ‘pusztítás’ gromitj ‘pusztít, megsemmisít’
poikilit G geol nagy kristályai belsejében kisebbeket tartalmazó (kőzetszerkezet)
ang poikilite ‘ua.’: gör poikilosz ‘tarka, pettyes, különféle’ | -it (ásványra utaló toldalék)
poikilocita G orv szabálytalan formájú vörösvérsejt
tud lat poikilocyta ‘ua.’ gör poikilosz ‘tarka, pettyes, különféle’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’
poikiloterm G áll testhőmérsékletével a külső hőmérséklethez igazodó (állat)
ném poikilotherm ‘ua.’: gör poikilosz ‘tarka, pettyes, különféle’ | thermé ‘hő’
poikilotermizmus G biol a testhőmérséklet alkalmazkodó képessége a környezet hőmérsékletéhez
az állatvilágban
tud lat poikilothermismus ‘ua.’, lásd POIKILOTERM, -IZMUS
poilu [poalü] G kat a francia gyalogos katona tréfás neve
fr biz, ‘ua.’, tkp. ‘szőrős’ poil ‘szőr’ lat pilus ‘ua.’
Lásd még PLÜSS
Poinsettia [pojnszettia] G növ mikulásvirág
lat, ‘ua.’ J. R. Poinsett amerikai botanikusról
point [poen] G text öltés, főleg csipkén, kézimunkában
G ját ütéssel vagy dobással nyert pont
fr, ‘ua.’, lásd POÉN2
point de chainette [poendö senet] G text láncöltés
fr, ‘ua.’: lásd POÉN2 | kics chainette ‘láncocska’ chaine lat catena ‘lánc’
point d’honneur [poen donőr] G becsületbe vágó ügy
fr, ‘ua.’, lásd POÉN2, HONŐR
pointer G áll angol vizsla, vadászkutya, amely a meglőtt vadat felkutatja és helyét jelzi a gazdájának
ang, ‘ua.’, tkp. ‘megmutató’ point ‘megmutat’ ófr poinct lat punctum ‘pont’
pointe sčche [poent szes] G műv hidegtű-eljárás, ill. ezzel készült rézkarc
fr, ‘ua.’, tkp. ‘száraztű’: pointe, lásd POÉN1 | sčche lat siccus ‘száraz’
pointillista [poentilista] G műv a pointillizmus technikáját alkalmazó művész
fr pointilliste ‘ua.’, lásd POINTILLIZMUS
pointillizmus [poentilizmus] G műv impresszionista festészeti eljárás, a színeket kisebb-nagyobb
pontok, pöttyök formájában rakják fel a vászonra
fr pointillisme ‘ua.’ pointiller ‘pontoz, pöttyöz’ point ‘pont, pötty’, lásd POÉN2
poise [poáz] G fiz a belső súrlódás (viszkozitás) korábbi mértékegysége
J. L. Poiseuille francia fizikus nevévől
póker G ját francia kártyával játszott szerencsejáték
am ang poker ‘ua.’ (eredetéről csak találgatások vannak)
poláb G (fn) nyelvt kihalt nyugati szláv nyelv az Elba vidékéről
G az ezt beszélő egykori nép tagja
G (mn) e nyelvvel kapcsolatos
poláb polabski ‘ua.’ po Labe ‘az Elba mentén’
polariméter G kém optikailag aktív anyag oldatának forgató képességét mérő eszköz
ang polarimeter ‘ua.’: polari- ‘polarizált’ | gör metreó ‘mér’

polarimetria G kém optikailag aktív anyag oldatának koncentrációját meghatározó méréses eljárás
ang polarimetry ‘ua.’, lásd POLARIMÉTER

poláris G met sarki, sarkvidéki (ciklon, éghajlat)
G csill, űrk a központi égitest egyenlítői síkjára merőleges (keringési pályasík)
G kém a két atom eltérő elektronegativitása miatt kiegyensúlyozatlan (kötés, molekula)
G átv szöges, szélsőséges, sarkalatos (ellentét)
tud lat polaris ‘ua.’ lat polus ‘a földtengely sarkpontja’, lásd PÓLUS
polaritás G fiz (mágneses) sarkosság
G fiz fény polárossága
G ellentét, feszültség
tud lat polaritas ‘ua.’, lásd POLÁRIS
polariszkóp G fiz az optikai kettős törés vizsgálatára szolgáló, az áthaladó fény polárosságát mérő
készülék
ang polariscope ‘ua.’: polari- ‘polarizált’ | gör szkopeó ‘néz’
polarizáció G fiz (mágneses) megosztás
G fiz fénysarkítás
G társadalom, közvélemény megosztottsága
ném Polarisation ‘ua.’, lásd POLARIZÁL
polarizál G fiz mágneses, elektromos feszültséget hoz létre
G fiz fényt sarkít, fény rezgését egy síkba rendezi
G pol ellentétes álláspontok vonzásával megoszt, széttagol (társadalmat, közvéleményt)
ném polarisieren, fr polariser ‘ua.’, lásd POLÁRIS
polarizátor G sarkított fényt előállító berendezés
ang polarisator ‘ua.’, lásd POLARIZÁL
polarográfia G kém vegyelemzés a jellemző áramerősség-változás alapján, amelyet az oldatban
jelenlévő ionok váltanak ki
lásd POLÁRIS, -GRÁFIA
polaroid G gyorsfénykép, néhány másodperc alatt előhívódó és rögzülő fénykép
am ang, márkanév, kb. ‘poláros jellegű’: lásd POLÁRIS | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
poláros G fiz sarkított, polarizált (fény)
magy ang polar ‘poláris, polarizált’
pol-beat [polbít] G zene politikai tartalmú szöveg beat jellegű zenével
ang, ‘ua.’: pol(itical) ‘politikai’ | lásd BEAT
polder G mocsártól vagy a tengertől elhódított, termővé tett terület
holl, ‘ua.’ régi (hoender)polder ‘tyúkudvar’ fr poulailler ‘ua.’ lat pullarium ‘tyúkketrec’
pullus ‘csirke’
Lásd még POOL
polemarkhosz G tört a hadsereg fővezére ókori görög városállamokban
gör, ‘ua.’: polemosz ‘háború, had’ | arkhosz ‘vezér’ arkhé ‘kezdet, elsőség, vezérség’
polémia G vita, sajtóvita
G nézetkülönbség, véleménykülönbség
gör polemia ‘hadszíntér, ellenséges terület’ polemosz ‘háború’
polemikus G vitás, vitatott, vitatható, eldöntetlen
G vitázó, vitatkozó jellegű
ném polemisch ‘ua.’ gör polemikosz ‘hadi, harcias’ polemeó ‘hadakozik’
polemizál G vitát folytat (a sajtóban, tudományos vagy kritikai szinten)
ném polemisieren ‘ua.’ gör polemiosz ‘harci, hadi, ellenséges’
polenta G kukoricakása
ol, ‘ua.’ lat polenta ‘árpadara’
poli- G (idegen szóösszetételek előtagjaként) sok-, több-
 gör seml polü ‘sok’
 polüsz, pollé, polü ‘ua.’
poliacetilén G kém az acetilén és más alkilének polimerizációjával előállított, jó áramvezető
képességű műanyag
lásd POLI-, ACETILÉN

poliaddíció G kém a lépcsős polimerizáció egyik fajtája, amelynél nem keletkezik melléktermék
lásd POLI-, ADDÍCIÓ

poliakril-nitril G kém főleg textilipari szálasanyagként használt polimerizációs műanyag
lásd POLI-, AKRIL-, NITRIL

poliamid G kém többféle alapanyagból készült és igen eltérő tulajdonságú műanyagok közös neve
lásd POLI-, AMID

poliandria G többférjűség mint az adott társadalomban érvényes norma
tud lat polyandria ‘ua.’: lásd POLI- | gör anér, androsz ‘férfi, férj’

poliartritisz G orv sokízületi gyulladás
tud lat polyarthritis ‘ua.’: lásd POLI- | gör arthrosz ‘ízület, tag’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

polibeton G kém cement helyett poliészterrel készült, rendkívül vízálló építőanyag
lásd POLI(ÉSZTER), BETON

policáj † G rendőrség
G rendőr
ném Polizei ‘rendőrség’, ill. Polizei(beamter) ‘rendőr(hivatalnok)’ késő lat politia ‘városi
hatóság’ gör politeia ‘állampolgárság, államforma, közéleti tevékenység’ politész ‘polgár’
polisz ‘város(állam)’
police [polisz] G rendőrség
ang fr, ‘ua.’, lásd POLICÁJ
policelluláris G biol többsejtű
lásd POLI-, CELLULÁRIS
policentrikus G több központú, egynél több központból irányított
lásd POLI-, CENTRIKUS
policentrizmus G policentrikus jelleg egy mozgalomban vagy szervezetben
lásd POLICENTRIKUS, -IZMUS
policiklikus G kém molekulájában több gyűrűt tartalmazó (vegyület)
lásd POLI, -CIKLIKUS
policitémia G orv a vörösvérsejtek túlszaporodása a vérben
tud lat polycytaemia ‘ua.’: lásd POLI- | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’ | haima ‘vér’
polidaktilia G orv fölös számú ujj kialakulása mint fejlődési rendellenesség
tud lat polydactylia ‘ua.’: lásd POLI- | daktülosz ‘ujj’
polidipszia G orv olthatatlan szomjúság
tud lat polydipsia ‘ua.’: lásd POLI- | gör dipsza ‘szomjúság’
poliéder G geom soklap, soklaptest
ném Polyeder ‘ua.’: lásd POLI- | gör hedra ‘sík, lap’ hedzomai ‘ül’
polién G kém három vagy több kettős kötést tartalmazó nyílt szénláncú szénhidrogén
lásd POLI- | -én (telítetlen alifás szénhidogénre utaló toldalék)
poliészter G kém egyszerű észtercsoportot tartalmazó, változatos tulajdonságú polimer műanyagok
gyűjtőneve
ném Polyester ‘ua.’, lásd POLI- | lásd ÉSZTER
poliesztézia G orv érzékelési zavar, egyszeri ingernek mint többszörösnek az érzékelése
tud lat polyesthesia ‘ua.’: lásd POLI- | gör aiszthészisz ‘érzékelés’ aiszthanomai ‘érzékel’
poliéter G kém a főláncban éterkötést tartalmazó polimer műanyag
lásd POLI-, ÉTER
polietilén G kém etilén polimerizációjával előállított sokoldalú műanyag
lásd POLI-, ETILÉN
polifág G áll mindenevő, tkp. sok mindent evő
G orv kórosan falánk
 ném polyphag ‘ua.’ lásd POLI- | gör phagein ‘eszik’

polifágia G áll sokféle táplálék fogyasztása, sokoldalú táplálkozás
G orv kóros falánkság
tud lat polyphagia ‘ua.’, lásd POLIFÁG
polifenilén G kém benzol oxidációs polimerizációjával előállítható aromás szénhidrogén, igen nagy
hőtűrésű szilárd műanyag, atomreaktorokban és űrhajózásban használatos
lásd POLI-, FENIL-
polifon G zene többszólamú (ének, zene)
ném polyphon ‘ua.’: lásd POLI- | gör phóné ‘hang’
polifónia G zene többszólamúság
ném Polyphonie ‘ua.’, lásd POLIFON
polifonikus G zene a többszólamúságon alapuló
ném polyphonisch ‘ua.’, lásd POLIFON
poligám G jog többnejű, többférjű
G átv kikapós, házastársához hűtlen
ném polygam ‘ua.’: lásd POLI- | gamosz ‘házasság’
poligámia G társ többnejűség mint az adott társadalomban érvényes norma
G jog ugyanaz mint törvényellenes családi állapot
tud lat polygamia ‘ua.’, lásd POLIGÁM
poligén G (mn) geol többszöri kitörés nyomán keletkezett (tűzhányó)
G tud többféle eredetű vagy összetevőjű
G (fn) gen mennyiségi tulajdonság kialakításában sokadmagával részt vevő gén
ném polygen ‘ua.’, lásd POLI-, -GÉN
poligenezis G biol elmélet, amely szerint a biológiai fajok nem mind egyetlen törzsből erednek
G nyelvt felfogás, mely szerint a nyelvek nem egyetlen ősnyelvből származnak
tud lat polygenesis ‘ua.’, lásd POLI-, GENEZIS
poligénia G gen az az örökléstani jelenség, hogy egy sajátosság kialakulásához több gén együttes
jelenléte szükséges
ang polygeny ‘ua.’, lásd POLIGÉN
poligin G többnejű
ném polygyn ‘ua.’: lásd POLI- | gör güné ‘nő’
poligínia G többnejűség
ném Polygynie ‘ua.’, lásd POLIGIN
poliginikus G a többnejűségen alapuló vagy azt szabályozó (jogrend)
ang polygynic ‘ua.’, lásd POLIGIN
poliglott G nyelvt többnyelvű (könyv, szótár)
G nyelvt több nyelvet ismerő, beszélő (ember)
ném polyglott ‘ua.’: lásd POLI- | gör glotta vagy glóssza ‘nyelv’
poliglottizmus G nyelvt többnyelvűség
ném Polyglottismus ‘ua.’, lásd POLIGLOTT, -IZMUS
poligon G geom sokszög
ném Polygon ‘ua.’: lásd POLI- | gör gonia ‘szög’ gonü ‘könyök’
poligonális G geom sokszögű
ném polygonal ‘ua.’, lásd POLIGON
poligráf G műsz hazugságvizsgáló gép, amely számos testi funkció görbéit rögzíti
G † nyomd kevés példány kinyomására való sokszorosító gép
ang polygraph ‘ua.’: lásd POLI- | gör graphó ‘ír’
poligráfia G nyomdászat, sokszorosítás
ném Polygraphie ‘ua.’, lásd POLI-, -GRÁFIA
poligrafikus G nyomdai, nyomtatásos
ném polygraphisch ‘ua.’, lásd POLIGRÁFIA
polihibrid G biol olyan keresztezett egyed, amely az elődöktől több génpár által befolyásolt
tulajdonságokban üt el
lásd POLI-, HIBRID

polihisztor G tud több tudomány alapos ismerője
ang, ném polyhistor
 gör polüisztór ‘ua.’: seml polü ‘sok’ | hisztór ‘tudós’ hisztoreuó ‘kutat,
tanul’
poliizoprén G kém az izoprén természetes és szintetikus polimerjeinek (kaucsuk, ill. műkaucsuk)
közös neve
lásd POLI-, IZOPRÉN

polikarbonát G kém a szénsav poliésztereinek gyűjtőneve, főleg a járműiparban használt üvegpótló
műanyag
lásd POLI-, KARBONÁT

polikarp G növ több termőlevelű
ném polykarp ‘ua.’: lásd POLI- | gör karposz ‘termés, gyümölcs’

poliklinika G orv rendelőintézet, járóbeteg-kezelő
tud lat polyclinica ‘ua.’, lásd POLI-, KLINIKA

polikondenzáció G kém makromolekulák előállítása lépcsős reakciók sorozatával és kis
molekulatömegű melléktermék keletkezésével
lásd POLI-, KONDENZÁCIÓ

polikroizmus G ásv egyes kristályok színének változása a fény beesésének szögétől függően
tud lat polychroismus ‘ua.’: lásd POLI- | gör khroa ‘szín’ lásd -IZMUS

polikróm G sokszínű
G festett, színezett
ném polychrom ‘ua.’: lásd POLI- | gör khróma ‘szín’
polikrómia G sokszínűség
ném Polychromie ‘ua.’, lásd POLIKRÓM
polimer G (fn) kém ismétlődő szerkezeti egységekből álló óriásmolekula
G kém ilyen molekulákból felépülő műanyag
G (mn) kém sokszorozott, polimerizáció útján keletkezett
ang, ném polymer ‘ua.’: lásd POLI- | gör merosz ‘rész, darab’
polimeráz G biokém az élő szervezetekben lezajló polimerizációkat irányító és szabályozó enzimek
gyűjtőneve
ang polymerase ‘ua.’: lásd POLIMER | -áz (enzimre utaló toldalék)
poliméria G kém egy anyag azon tulajdonsága, hogy molekulája egy másik anyag (a monomer)
molekulájának a sokszorosából áll
ang polymery ‘ua.’, lásd POLIMER
polimerizáció G kém óriásmolekulák keletkezése kisebb szerkezeti egységek láncszerű
összekapcsolódásával
G kém ilyen folyamat előidézése
ném Polymerisation ‘ua.’, lásd POLIMERIZÁL
polimerizál G kém egyszerűbb vegyületek sokszorozásával óriásmolekulákat állít elő
ném polymerisieren ‘ua.’, lásd POLIMER
polimetallikus G geol többféle (főleg színes-) fém érceit kitermelésre érdemes tömegben tartalmazó
(kőzetréteg)
lásd POLI-, METALLIKUS
polimetamorfózis G geol a földkéreg nagyobb mélységeiben több szakaszban zajló kőzetátalakulás
lásd POLI-, METAMORFÓZIS
poliméter G met többféle adatot (főleg hőmérsékletet és páratartalmat) mérő készülék
lásd POLI- | gör metreó ‘mér’
polimetilmetakrilát G kém az 1930-as évektől plexiüveg néven gyártott műanyag kémiai neve
lásd POLI-, METIL-, METAKRIL(SAV)
polimetria G zene különféle ütemek és ritmusképletek váltakozása egyazon formai egységen belül
lásd POLI- | gör metron ‘mérték’ metreó ‘mér’
polimikt G geol sok ásványanyagból felépült, törmelékes eredetű (üledékes kőzet)
lásd POLI- | gör miktosz ‘kevert’
 meignümi ‘kever’
polimorf G tud különféle alakokban is előforduló (kristály, élőlény stb.)
ném polymorph ‘ua.’: lásd POLI- | gör morphé ‘alak’

polimorfia G kém egy vegyületnek az a tulajdonsága, hogy azonos kémiai összetétellel több
különféle kristályrács-szerkezetű módosulatban jelenhet meg
tud lat polymorphia ‘ua.’, lásd POLIMORF

polimorfizmus G biol többalakúság, sokalakúság, egyazon faj egyedeinek megjelenése eltérő
alakban (hím vagy nőstény különbözősége, embernél földrajzi rasszok eltérése stb.)
tud lat polymorphismus ‘ua.’, lásd POLIMORF, -IZMUS

polineuritisz G orv egyszerre több ideget érintő gyulladás
tud lat polyneuritis ‘ua.’: lásd POLI- | neuritis ‘ideggyulladás’: neuron ‘húr, ideg’ | -itisz

(gyulladásra utaló toldalék)
polinéziai G (fn) népr a polinéziai szigetvilág lakója
G az ott élők nyelveinek valamelyike
G (mn) e népekkel, nyelvekkel kapcsolatos
ném, fr Polynesie, ang Polynesia, a Csendes-óceán szigetvilágának nyugati, legnagyobb egysége:
lásd POLI- | gör nészosz ‘sziget’
polinom G mat többtagú algebrai kifejezés
ném polynom ‘ua.’: lásd POLI- | gör nomosz ‘törvény, osztály’
polinukleáris G biol több sejtmagvú
lásd POLI-, NUKLEÁRIS
polinukleotid G biol a húsznál több nukleotidrészből felépülő polimer vegyületek gyűjtőneve
lásd POLI-, NUKLEOTID
polioenkefalitisz G orv az agy szürkeállományának gyulladása
tud lat polioencephalitis ‘ua.’: gör poliosz ‘szürke’ | lásd ENKEFALITISZ
poliolefin G kém az olefin szénhidrogének polimerjeinek gyűjtőneve
lásd POLI-, OLEFIN
poliomielitisz G orv járványos gyermekbénulás, a gerincvelő szürkeállományának gyulladása
tud lat poliomyelitis ‘ua.’: gör poliosz ‘szürke’ | müelosz ‘velő’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
poliosztotikus G anat, orv több csonthoz tartozó
tud lat polyostoticus ‘ua.’: lásd POLI- | gör osztótikosz ‘csonttal kapcsolatos’ oszteon ‘csont’
poliovírus G orv a járványos gyermekbénulás kórokozója
lásd POLIO(MIELITISZ), VÍRUS
poliózis G orv csíkokban vagy foltokban való őszülés
tud lat poliosis ‘ua.’ gör poliosz ‘szürke, ősz’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
polip G áll nyolckarú, puhatestű tengeri állat a lábasfejűek családjából
G orv jóindulatú daganatos elváltozás
ném Polyp tud lat polypus ‘ua.’ gör polüpusz ‘soklábú’: lásd POLI- | pusz ‘láb’
polipack G polietilén zacskó mint eldobható csomagolás
ang polypack ‘ua.’: lásd POLI(ETILÉN) | pack ‘csomag’, lásd PAKK
polipeptid G kém tíznél több aminosavból felépülő, de a fehérjékénél rövidebb láncú peptid
lásd POLI-, PEPTID
poliploid G gen az alapszám egész számú többszörösének megfelelő számú kromoszómát
tartalmazó sejt
ang polyploid ‘ua.’, lásd POLI-, (HA)PLOID
poliploidia G gen az a kóros jelenség, hogy az ivarsejt kromoszómaszerelvénye a haploid állapotnak
háromszorosa vagy még többszöröse
ang polyploidia ‘ua.’, lásd POLIPLOID
polipnoé G orv gyakori lélegzetvétel, lihegés
tud lat polypnoe ‘ua.’: lásd POLI- | gör pnoé ‘légzés’ pneuó ‘lehel’
polipólium G ker olyan piaci helyzet, amikor nagy számú eladó áll a kínálati oldalon
 lásd POLI- | gör poleó ‘elad’

polipropilén G kém a propilén polimerizációjával előállított, főként fóliagyártásban hasznosított
műanyag
lásd POLI-, PROPILÉN

poliptichon G műv kettőnél több szárnyból álló oltárkép
tud lat polyptychon ‘ua.’, lásd POLI- | gör ptüx, ptükhosz ‘tábla’

poliritmika G zene különböző ritmusú szólamok együtthangzása
G zene különnemű elemekből álló ritmusrendszer
ném Polyrhythmik ‘ua.’, lásd POLI-, RITMIKA
políroz G csiszol, fényez, fényesít
ném polieren fr polir lat polire ‘ua.’
magy palléroz
Lásd még POLITÚR
pólisi † G lengyelországi, galíciai eredetű (zsidó)
ném polisch ‘lengyel’ Pole ‘lengyel ember’ lengy polski ‘lengyel’, tkp. ‘mezei’ pole
‘mező’
polispermia G biol megtermékenyítés egyszerre több ondósejt által
tud lat polyspermia ‘ua.’: lásd POLI- | gör szperma ‘mag’
polisz G tört ókori (görög) városállam
gör, ‘ua.’
poliszacharid G kém egyszerű cukor molekuláiból felépülő nagy molekulájú szénhidrát
lásd POLI-, SZACHARID
poliszémia G nyelvt az a nyelvi jelenség, hogy egy szónak több jelentése van
lásd POLI- | gör széma ‘jel’
poliszillaba G nyelvt több szótagú szó
lásd POLI-, SZILLABA
poliszindeton G stil kötőszavak halmozása mint költői eszköz, pl. „Most tél van és csend és hó és
halál” (Vörösmarty)
lásd POLI- | gör szündeton ‘kötelék’: szün- ‘össze’ | deó ‘kötöz’
poliszintetikus G nyelvt más néven inkorporáló, többszörösen összetevő, mondattagokat és
szintaktikai elemeket, olykor egész mondatot egy szóba sűrítő szerkezetű (nyelv)
lásd POLI-, SZINTETIKUS
polisztirol G kém sztirolból polimerizált, sokoldalúan felhasználható műanyag
lásd POLI-, SZTIROL
politbüró G pol politikai bizottság, kommunista pártok legfelső irányító szerve
or politbjuro, tkp. polit(icseszkoje) bjuro ‘politikai hivatal’, lásd POLITIKA, BÜRÓ
politechnika G tud a műszaki és természettudományi ismeretek köre
G okt ezek oktatása
lásd POLI-, TECHNIKA
politechnikum † G okt műszaki főiskola, műegyetem
ném Polytechnikum ‘ua.’, lásd POLI-,TECHNIKUM
politeia G tört ókori görög városállam berendezkedése
G tud a különféle államformákat rendszerező és az elképzelt eszményi államot taglaló ókori írások
típusa (Platón ilyen című műve után)
gör, ‘állam’ politész ‘az állam polgára’ polisz ‘városállam’
politeista G vall (fn) többistenhívő, sokistenhívő
G (mn) a többistenhit alapján álló, azzal kapcsolatos
ném Polytheist, polytheistisch ‘ua.’, lásd POLITEIZMUS
politeizmus G vall többistenhit, sokistenhit
ném Polytheismus ‘ua.’: lásd POLI- | gör theosz ‘isten’ | lásd -IZMUS
politetrafluor-etilén lásd TEFLON
politika G államtudomány, államtan
G egy társadalmi csoportnak az államhatalom megszerzésére és megtartására irányuló tevékenysége
G az ország vezetésében, a közügyek egyes területein kifejtett ténykedés: szociálpolitika,
kultúrpolitika
G fortély, ravaszság
lat politica (ars) gör politiké (tekhné) ‘az államigazgatás (mestersége)’ politikosz ‘közéleti,
állami’ politész ‘az állam polgára’ polisz ‘város, állam’
politikum G politikai jelleg vagy vonatkozás más viszonyokban és tevékenységekben
G államügy, közügy
G tud a politikai intézmények és gondolkodás legátfogóbb fogalma
ném Politikum ‘ua.’, lásd POLITIKUS
politikus G (fn) államférfi, a politikával hivatásszerűen foglalkozó személy
G (mn) a politikával kapcsolatos
G politikailag helyénvaló, alkalmatos
G átv óvatos, előrelátó, körültekintő
G biz fortélyos, körmönfont, agyafúrt
magy, lásd POLITIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
politípia G ásv egy ásvány eltérő formákban való kristályosodása
tud lat polytypia ‘ua.’, lásd POLI-, TÍPUS
politizál G politikai tevékenységet folytat
G a napi politikai eseményeket megvitatja
ném politisieren fr politiser ‘ua.’, lásd POLITIKA
politológia G tud államtudomány, államelmélet, a politikával mint társadalmi jelenséggel
foglalkozó tudomány
ném Politologie ‘ua.’, lásd POLITIKA, -LÓGIA
politológus G tud a politológia kutatója, szakembere
ném Politologe ‘ua.’, lásd POLITOLÓGIA
politonalitás G zene két vagy több hangnem egyidejű jelenléte a zenei anyagban
lásd POLI-, TONALITÁS
politónia G nyelvt a magánhangzók különböző magasságon való kiejtésének jelentést
megkülönböztető szerepe Fekete-Afrika egyes nyelveiben
tud lat polytonia ‘ua.’: lásd POLI- | gör tonosz ‘hang’
politoxikománia G orv többféle kábítószer élvezete mint szenvedélybetegség
lásd POLI-, TOXIKOMÁNIA
politrofikus G biol sokféle táplálékkal élő
G biol növényi tápanyagokban gazdag (víz)
lásd POLI-, TROFIKUS
politruk G tört politikai tiszt a volt szovjet hadseregben
or polit(jicseszkij ruk(ovodjitelj) ‘ua.’: politjicseszkij ‘politikai’ | rukovodjitelj ‘vezető’, tkp. ‘kézen
vezető’: ruka ‘kéz’ | vodjitj ‘vezet’
politúr G bútorfény(ezés)
G bútorbevonat, fénymáz
ném Politur ‘fényezés’ lat politura ‘csiszolás’ polire, politum ‘csiszol’
Lásd még POLÍROZ
poliúria G orv a normálisnál bővebb vizelés
tud lat, ‘ua.’: lásd POLI- | gör ureó ‘vizel’
polivalencia G kém többértékűség
G orv több betegség elleni alkalmazhatóság
tud lat polyvalentia ‘ua.’, lásd POLIVALENS
polivalens G kém többértékű
G orv több betegség ellen alkalmazható (gyógymód, gyógyszer)
tud lat polyvalens ‘ua.’: lásd POLI-, | lat valens, valentis ‘(vmit) érő’ valere ‘ér (vmit)’
polivinilklorid G kém pévécé, vinilklorid polimerizációjával előállított, sokoldalúan felhasznált
műanyag
 lásd POLI-, VINIL, KLORID

polivitamin G gyógysz több vitamint tartalmazó gyógykészítmény, tabletta
lásd POLI-, VITAMIN

polje G földr nagy területű sík medence karsztos területen
szln, ‘ua.’, tkp. ‘mező’

Lásd még PÓLISI
polka G zene kétnegyedes ütemű, gyors páros tánc
G ennek zenéje
ném Polka cseh polka ‘ua.’: VAGY ‘lengyel (nő, tánc)’, VAGY cseh pulka ‘rövid lépés’
poll lásd EXIT POLL
pollen G növ virágpor, hímpor
tud lat pollen, pollinis ‘ua.’, ered. ‘finomra őrölt liszt’
pollenallergia G orv allergiás érzékenység bizonyos növények virágporára
lásd POLLEN, ALLERGIA
pollenanalízis G tud geológiai rétegekben talált fosszilis virágporszemek vagy spórák vizsgálata
kormeghatározás céljából
lásd POLLEN, ANALÍZIS
pollenizáció G növ természetes vagy mesterséges beporzás
 magy, lásd POLLEN (az ion–ionizáció és hasonló szópárok mintájára)
pollenózis G orv szénanátha
tud lat pollenosis ‘ua.’: lásd POLLEN | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
pollex G anat hüvelykujj
lat pollex, pollicis ‘ua.’
pollice verso [… verzó] G tört lefelé fordított hüvelykujj(al), ókori római cirkuszi játékokon a
császár vagy a legrangosabb jelenlévő jeladása, hogy a győztes gladiátor megadhatja ellenfelének
a kegyelemdöfést
lat, ‘ua.’: lásd POLLEX | versus ‘elfordított’ vertere, versum ‘fordít’
Lásd még VERZIÓ
pollinizáció G növ beporzás
tud lat pollinisatio ‘ua.’, lásd POLLEN
pollúció G orv (alvás közbeni) magömlés
G szennyezés, környezetszennyezés
lat pollutio ‘beszennyezés’ polluere, pollutum, tkp. por-luere ‘szennyez, megfertőz’: por-
‘felé’ | luere ‘mos’
póló G sport labdajátékok neve: vízi~, lovas~
G ölt nyitott nyakú, rövid ujjú trikóing (amelyet eredetileg pólójátékosok hordtak)
ang polo ‘ua.’ tibeti polo ‘ütővel játszott labdajáték’
polonéz G zene háromnegyedes ütemű lengyel nemzeti tánc
G zene e formában írt zenemű
fr (danse) polonaise ‘lengyel (tánc)’ polonais ‘lengyel’ lat Polonia ‘Lengyelország’
lengy pole ‘mező’
Lásd még PÓLISI, POLJE
polónium G kém természetes radioaktív elem
ném, tud lat Polonium ‘ua.’: lat Polonia ‘Lengyelország’ (felfedezője, Marie Curie-Skłodowska
nevezte el így szülőföldjéről) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
polterabend [polterábend] G biz legénybúcsú, melynek végén az edényeket összetörik, hogy
cserepeik az új párnak szerencsét hozzanak
ném Polterabend ‘ua.’: poltern ‘csörömpöl, zajt csap’ | Abend ‘este’
poltergeist [poltergeiszt] G kopogtatással jelentkező kísértet
ném Poltergeist ‘ua.’: poltern ‘csörömpöl, zajt csap’ | Geist ‘lélek, szellem, kísértet’
poltron G gyáva, szájhős
 ném, fr ‘ua.’
 ol poltrone ‘lusta, gyáva’, tkp. ‘ágyban heverésző’ poltro ‘(csirketollal bélelt)
ágy’ lat puledro ‘csirke’ pullus ‘ua.’
poltura † G kis értékű régi pénz
lengy półtora ‘másfél (garas értékű pénz a 17–18. században)’: pół ‘fél’
pólus G földr, fiz (földrajzi, mágneses) sark
G átv véglet, szélső pont
lat polus ‘a földtengely sarkpontja’ gör polosz ‘tengely, tengelypont’ peleó ‘mozog’
poly- lásd POLI-
pomádé G erős illatú hajkenőcs
ném Pomade fr pommade ‘ua.’ ol pomata ‘almaillatú kenőcs’ pomo ‘alma’ lat pomum
‘gyümölcs’
pomagránát † G növ gránátalma, sokmagvú, vörös nedvű mediterrán gyümölcs
ol pomogranato ‘ua.’ lat pomum granatum ‘magvas gyümölcs’: pomum ‘gyümölcs’ | granatus
‘magvas’ granum ‘mag’
Lásd még GRÁNÁT
pomikultúra G mezőg gyümölcstermesztés
tud lat pomicultura ‘ua.’: pomum ‘gyümölcs’ | lásd KULTÚRA
pommes frites [pomfrit] G konyha olajban sült hasábburgonya
fr, ‘ua.’: pomme (de terre) ‘burgonya’, tkp. ‘(földi) alma’ lat pomum ‘gyümölcs’ | frite ‘zsírban
sült’, lásd FRITŐZ
pomológia G mezőg a gyümölcsismeret és gyümölcstermesztés tudománya
tud lat ‘ua.’: pomum ‘gyümölcs’ | lásd -LÓGIA
pomológus G mezőg a gyümölcstermesztés szakembere
magy, ‘ua.’, lásd POMOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
pompes funčbres [pomp fünebr] G gyászpompa
fr tbsz ‘ua.’: pompe lat pompa ‘felvonulás, díszmenet, fény, dísz’ gör pompé ‘ua.’ | funčbre
lat funebris ‘temetési’ funus, funeris ‘temetés’
pompon G ölt sapkabojt
fr, ‘ua.’ pompe, pimpe ‘kényeskedés’
pomposo [pompózó] G zene ünnepélyesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’, lásd POMPÓZUS
pompózus G ünnepélyes, pompázatos, cikornyás
lat pomposus ‘ua.’ pompa ‘felvonulás, díszmenet, fény, dísz’ gör pompé ‘ua.’
ponál † G helyez, elhelyez
lat ponere ‘tesz, helyez’
Lásd még APPOZÍCIÓ, DEPONÁL, EXPONÁL, IMPONÁL, KOMPONÁL, OPPONÁL, POSTA, POSZT, POSZTER,
POSZTPOZÍCIÓ, POZÍCIÓ, POZITÍV, POZITÚRA, PRÉPOST, PREPOZÍCIÓ, PROFOSZ, PROPONÁL,
SZUPPOZITÓRIUM, TRANSZPONÁL
poncichter G Sopron környéki német gazdálkodó, főleg szőlőtermesztő
hazai ném pohnzichter ‘ua.’ (?) ném Bohnenzüchter ‘babtermesztő’: Bohne ‘bab’ | züchten
‘termeszt, tenyészt’
poncsó G ölt a fejen át felhúzott, takarószerű ruhadarab mint latin-amerikai indián viselet
G ölt ilyen módon viselt női kendőféle
sp poncho ‘ua.’ araukán indián pontho ‘gyapjúszövet’
pond G fiz az erő és súly korábbi mértékegysége
lat pondus ‘súly, teher’ pendere ‘függ, függeszt’
ponderábiliák G pontosan meghatározott, meghatározható, kézzelfogható dolgok
lat tbsz seml ponderabilia ‘ua.’, lásd PONDERÁBILIS
ponderábilis G lemérhető, kézzelfogható
lat ponderabilis ‘ua.’, lásd PONDERÁL
ponderál G fontolgat, mérlegel
G † súlya van, nyom a latban
 lat ponderare ‘megmér, mérlegel’
 pondus, lásd POND
pongé [ponzsé] G text könnyű nyersselyem ruhaanyag
fr,
 ang pongee ‘ua.’ kínai pun csi ‘saját szövőszék’
pons asinorum [ponsz azinórum] G okt mentő kérdés vizsgán, tkp. ‘szamarak hídja’
lat, ‘ua.’: pons ‘híd’ | asinus ‘szamár’

pontifex G vall az ókori Róma legtekintélyesebb papi testületének tagja
G vall katolikus főpap
lat, ‘ua.’, tkp. ‘hídverő’: pons, pontis ‘híd’ | facere ‘csinál’
pontifex maximus G vall a pontifexek elöljárója, az ókori Róma főpapja
G vall a római pápa címe (mint Róma püspökéé)
lat, ‘ua.’, lásd PONTIFEX, MAXIMUM
pontificale [pontifikále] G vall katolikus főpapi szertartáskönyv
lat (scriptum) pontificale ‘főpapi (irat, könyv)’, lásd PONTIFIKÁLIS
pontifikál G vall főpapi szertartást végez (pápa, érsek, püspök)
kk lat pontificare ‘ua.’, lásd PONTIFEX
pontifikális G vall főpapi, pápai
kk lat pontificalis ‘ua.’, lásd PONTIFEX
pontifikátus G vall pápai vagy főpapi méltóság, hivatal
G vall pápa uralkodásának ideje
kk lat pontificatus ‘ua.’, lásd PONTIFEX
ponton G hajóhíd, állóhajó
ném Ponton fr ponton ‘ua.’ lat ngykz ponto, pontonis ‘komp, hajóhíd’ pons, pontis ‘híd’
pool [púl] G közg cégek társulása közös elszámolási rendszer alapján
G ker külkereskedelmi cég és termelő vállalat társulása közös értékesítésre a profiton való
osztozással
ang, ‘ua.’, ered. ‘tétek összege kártyajátékban’ fr poule ‘ua.’, tkp. ‘tyúk’ lat pullus ‘csirke’
(régen tojás is lehetett a kártyatét)
Lásd még BULI, POLDER
pop- G (zenei és egyéb művészeti irányzatok angol nyelvű nevében) népszerű, populáris
ang pop(ular), lásd POPULÁRIS
pop-art G műv az 1960-as évek amerikai eredetű művészeti irányzata, amely kész tárgyakat állított
ki műtárgyak gyanánt
ang, ‘ua.’, lásd POP- | ang, fr art ‘művészet’ lat ars, artis ‘mesterség, művészet’
popcorn [popkorn] G pattogatott kukorica
am ang, ‘ua.’: hangut pop ‘pattan’ | corn ‘kukorica’ (brit ang ‘gabona’)
popfesztivál G zene népszerű beat- és dzsesszegyüttesek találkozója
ang pop festival ‘ua.’, lásd POP-, FESZTIVÁL
populáció G népesség, lakosság
G áll egy állatfajnak egy adott területen élő egyedei összességükben
G csill azonos eredetű, korú és típusú csillagok tömege
késő lat populatio ‘ua.’ lat populus ‘nép’
populáris G népszerű, közkedvelt, közismert
G népies
G † közönséges, pórias
lat popularis ‘népi, népszerű, néppárti’ populus ‘nép’
Lásd még PUBLIKUS
popularitás G népszerűség, közkedveltség
újk lat popularitas ‘ua.’, lásd POPULÁRIS
popularizál G népszerűsít, terjeszt
ném popularisieren fr populariser ‘ua.’, lásd POPULÁRIS
populista G (fn )pol a populizmus híve, képviselője
G (mn) a populizmussal kapcsolatos, azon alapuló
G népies, a paraszti rétegeket pártoló
ang populist ‘ua.’, lásd POPULIZMUS
populizmus G pol nacionalista jelszavakat hangoztató, sokszor demagóg politikai irányzat
G műv, irod népiesség
ang populism ‘ua.’, ered. ‘néppártiság, a nép érdekeinek képviselete’ lat populus ‘nép’
porcelán G fehér, áttetsző kerámiaanyag kaolinból, földpátból és kvarcból
ném Porzellan ol porcellana ‘ua.’, ered. ‘gyöngyház’ kics porcella ‘egy fajta kagyló, amely
sörtés disznóhátra hasonlít’ lat porca ‘emse’ porcus ‘disznó’
porció G adag, fejadag, rész
G tört egy katonaló ellátására való szénamennyiség mint a jobbágyokat terhelő hadiadó egyik neme
lat portio ‘osztályrész, viszony, arány’ pars, partis ‘rész’
Lásd még PÁRT, PROPORCIÓ
porfin G kém bonyolult gyűrűvázas vegyület, sötétvörös kristályos anyag
tud lat porphin ‘ua.’: lásd PORF(ÍR) | -in (vegyületre utaló toldalék)
porfír G ásv vörös, kristályos vulkáni kőzet
ném Porphyr ‘ua.’ gör porphüreosz ‘bíborszínű’ porphüra ‘bíborcsiga’
porfíria G orv a szervezet hemoglobin-anyagcseréjének zavara, a porfirinek felszaporodása a
szövetekben és megjelenése a vérben
tud lat porphyria ‘ua.’, lásd PORFIRIN
porfirin G kém porfinvázat tartalmazó szerves vegyületek közös neve, az élőlények fontos színező
anyagai
tud lat porphyrin ‘ua.’: gör porphüra ‘bíborcsiga’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
porfirogenitusz lásd PORPHÜROGENNETOSZ
poriománia G orv elkóborlás mint kényszercselekvés
tud lat, ‘ua.’: gör poreia ‘járás-kelés’ poreó ‘jön, megy’ | lásd MÁNIA
porkoláb G börtönőr
G † várnagy
kfn purcrav, ném Burggraf ‘várnagy, a vár grófja’: Burg ‘vár’ | Graf ‘gróf’
pornográf G szeméremsértő (írás, rajz, film)
ném pornograph(isch) ‘ua.’, lásd PORNOGRÁFIA
pornográfia G irod a nemi cselekményeket kendőzetlenül ábrázoló írások összessége
G műv ilyen tárgyú rajz, fénykép, film
ném Pornographie ‘ua.’: gör porné ‘ringyó, bujálkodó férfi’ | lásd -GRÁFIA
pornokrácia G tört a kurtizánok kiemelkedő szerepe a magasabb hatalmi körökben, különösen a
pápai udvarban a 10. század első felében
lat pornocratia ‘ua.’: gör porné ‘ringyó’ (a demokrácia és hasonló szavak mintájára)
porozitás G lyukacsos jelleg, belső üregesség
ném Porosität fr porosité ‘ua.’, lásd PORÓZUS
porózus G lyukacsos, apró nyílásokkal teli
ném porös fr poreux ‘ua.’, lásd PÓRUS
porphürogennetosz [porfiro-] G tört bíborban született, az apa uralkodása idején született
trónörökös címe a bizánci birodalomban
gör, ‘ua.’: porphüra ‘bíborcsiga, bíbor szín’ | gennetosz ‘született’ gennaó ‘nemz, szül’
porropszia G orv a térészlelés zavara, a távolság hibás megítélése
tud lat porropsia ‘ua.’: gör porró ‘távol’ | opszisz ‘látás’
portábilis † G hordozható, szállítható
lat portabilis ‘ua.’ portare ‘visz, hordoz’
portál1 G főkapu, díszes bejárat
G üzlet kirakati és bejárati része
ném Portal ‘ua.’ kk lat portale ‘kapuzat’ porta ‘kapu’
portál2 † G terjeszt
G pártol, támogat
 lat portare ‘visz, hord, szállít’

portamento G zene énekhang gyors csúszása egyik hangról a másikra
ol, ‘ua.’, tkp. ‘(át)vitel’
 ol, lat portare ‘visz’
portatív G zene hordozható kis orgona a 12–15. században
ol portativo ‘ua.’
 ol, lat portare ‘hordoz’
portato G zene előadásmód a legato és staccato között (nem teljesen kötve, de nem is élesen
szétválasztva a hangokat)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘hordozott, továbbvitt’
 ol, lat portare ‘visz’
porta triumphalis [porta triumfálisz] G ép diadalkapu
lat, ‘ua.’, lásd PORTÁL1, TRIUMFUS

portefeuille [portfőj] G irattárca, irattáska
G pol miniszteri tárca
fr, ‘ua.’: porter lat portare ‘hordoz’ | feuille ‘levél, lap’ lat folium ‘falevél’
Lásd még PORTFÓLIÓ
portentum G csoda, csodás jel
G csodagyerek
G szörnyszülött
lat, ‘ua.’ portendere, portentum ‘megmutat, kihirdet, megjósol’: por- ‘felé’ | tendere ‘nyújt’
portfólió G közg befektetési csomag, az egy befektetőhöz tartozó különféle befektetések együttese
G ker vállalat vagyonának összetétele
ang portfolio ‘dosszié’ ol portafoglio ‘irattárca, dosszié’: ol, lat portare ‘hordoz’ | foglio ‘levél,
lap’ lat folium ‘falevél, könyv lapja’
Lásd még PORTEFEUILLE
portičre G ajtófüggöny
fr, ‘ua.’, tkp. ‘portás, ajtónálló’ porte lat porta ‘ajtó’
portikusz G ép épület főhomlokzatához csatlakozó nyitott, oszlopos előcsarnok
G ép fedett, elöl nyitott oszlopfolyosó
lat porticus ‘ua.’ porta ‘kapu’
portó G postai illeték, szállítási díj
G pótilleték
ol porto ‘szállítás, fuvardíj’, ered. ‘hozom, szállítom’ ol, lat portare ‘visz, szállít’
porto franco [porto frankó] G ker szabadkikötő
ol, ‘ua.’: porto lat portus ‘kikötő’ | franco ‘szabad’, lásd FRANKO
portré G műv arckép, képmás, ábrázolás
G irod írói jellemrajz, jellemkép
ném Porträt [portré] fr portrait ‘ua.’ portraire ‘lefest, lerajzol’ késő lat protrahere
‘leképez’, ered. ‘előhúz, feltár’: pro ‘elő’ | trahere, tractum ‘húz’
Lásd még TRAKTUS
portretista G műv arcképfestő, arcképrajzoló
ném Porträtist fr portraitiste ‘ua.’, lásd PORTRÉ
portulán G hajó középkori tengerhajózási kézikönyv a Mediterráneumban
ol portolano ‘kikötői’ porto lat portus ‘kikötő’
pórus G apró nyílás bőrön, lyukacsos anyagon
lat porus ‘nyílás’ gör porosz ‘rév, járat, nyílás’
pos- lásd még POZ-
posada [poszáda] G spanyol vendégfogadó
sp, ‘ua.’, tkp. ‘pihenőhely’ posar ‘megpihen, megszáll’ késő lat pausare ‘megpihen,
szünetel’, lásd PAUZA
posíroz G konyha tojást buggyant, forrásban lévő vízbe beleüti
ném pochieren fr pocher ‘ua.’ poche ‘merőkanál’, ered. ‘zseb, kis zsák’ frank pokka ‘ua.’
Lásd még POCHETTE
possessivum [posszesszívum] G nyelvt birtokos névmás
 lat (pronomen) possessivum ‘birtokos (névmás)’, lásd POSSZESSZÍV

post- lásd még POSZT-
posta G távk levelek, csomagok, pénzküldemények továbbításával és távközléssel foglalkozó állami
intézmény
G ennek egy hivatala
G postai úton érkezett küldemények együttese
ném Post fr poste ‘ua.’ kk lat pos(i)ta (statio) ‘elhelyezett, kijelölt (állomás) az állami
hírvivő szolgálat lovasfutárai számára’ positus ‘elhelyezett’ ponere, positum ‘elhelyez,
felállít’
Lásd még PONÁL
poste restante [poszt resztant] G a postahivatalban maradó, oda címzett s ott átvehető (küldemény)
fr, ‘ua.’, tkp. ‘visszamaradó (postai) küldemény’: lásd POSTA | rester lat restare ‘marad,
hátramarad’, lásd RESTANCIA
post festa [poszt feszta] G a kellő pillanatot elszalasztva, megkésve
lat, ‘az ünnepek után’: post ‘után’ | festum ‘ünnep’
posthumus lásd POSZTUMUSZ
postilla [posztilla] G vall szentbeszédek gyűjteménye
kk lat, ‘ua.’, tkp. ‘szentbeszéd’, ered. ‘jegyzet vagy kommentár bibliai szöveghez’ post illa
‘azok után (írt megjegyzés)’: post ‘után’ | tbsz seml illa ‘azok’ ille ‘az’
postillon d’amour [posztijon damúr] G szerelmi küldönc, szerelmes üzenetek közvetítője
fr, ‘ua.’: postillon ol postiglione ‘postakocsis’ posta, lásd ott | amour lat amor ‘szerelem’
amare ‘szeret’
postludium [posztlúdium] G zene utójáték
lat, ‘ua.’: post ‘után’ | ludus ‘játék’
post meridiem [poszt meridiem] G délután
lat, ‘ua.’: post ‘után’ | meridies ‘dél’, lásd MERIDIÁN
post mortem [poszt mortem] G orv halottszemle
G a halál után (rövidítve p. m.)
tud lat, ‘ua.’: post ‘után’ | mors, mortis ‘halál’
post partum [poszt partum] G orv szülés után
tud lat, ‘ua.’: post ‘után’ | partus ‘szülés’ parere, partum ‘szül’
Lásd még PARENTÉLA
postscriptum [posztszkriptum] G utóirat (rövidítve p. s.)
lat, ‘ua.’: post ‘után’ | scriptum ‘írás’ scribere, scriptum ‘ír’
posszesszió G † jog birtok, tulajdon
tud lat possessio ‘ua.’ possidere, possessum, tkp. pot-sidere ‘birtokol’, azaz ‘képes benne ülni’:
potis ‘lehet, képes’ | sedere ‘ül’
posszesszív G nyelvt birtokos
G lél birtokló hajlamú, gyermekét érzelmi függőségben tartó (szülő)
tud lat possessivus ‘birtokosi, birtokló’, lásd POSSZIDEÁL
Lásd még POSSESSIVUM
posszesszor † G jog birtokos, tulajdonos
tud lat possessor ‘ua.’, lásd POSSZESSZIÓ
posszibilis G lehetséges
lat possibilis ‘ua.’ posse ‘lehet, képes’
posszibilitás G lehetőség, lehetségesség
lat possibilitas ‘ua.’, lásd POSSZIBILIS
posszideál G jog birtokol, birtokában tart (valamit)
lat possidere, possessum, tkp. pot-sidere ‘birtokol’, azaz ‘képes benne ülni’: potis ‘lehet, képes’ |
sedere ‘ül’
posszidens G jog birtokos, birtokló
tud lat possidens ‘ua.’, lásd POSSZIDEÁL
poszt G kat őrhely, őrállomás, várta
G † őrszem
G állás, tisztség, beosztás
G állomáshely
ném Post ‘katonai állomás, őrhely, posta’ fr poste ‘ua.’, lásd POSTA
poszt- G (összetételek előtagjaként, művészeti vagy politikai irányzatokkal kapcsolatban) utáni,
késői: posztimpresszionizmus, posztkommunista, posztmodern
lat post ‘után’
posztamens G műv, ép szobor, váza vagy oszlop talapzata
ném Postament (egy elképzelt lat *postamentum nyomán) fr poster ‘felállít, elhelyez’, lásd
POSTA (a ~ alak téves latinosítás eredménye, mint az ORNAMENS esetében)
posztamentum G műv a POSZTAMENS ritkábban használt, de helyesebb alakja
posztdatál G hiv utókeltez, a ténylegesnél későbbre keltez
ném postdatieren ‘ua.’: lat post ‘után’ | lásd DATÁL
poszter G falragasz, plakát
G nagyméretű, szobafalra ragasztható reprodukció
ang poster ‘falragasz’ post ‘kitűz, felragaszt, kihirdet’ lat postis ‘ajtófélfa’, ered. postus,
positus ‘felállított’ ponere, positum ‘helyez, állít’
Lásd még PONÁL
poszteritás G utókor
lat posteritas ‘ua.’ kf posterus ‘későbbi’ postea ‘azután’: post ‘után’ | tbsz seml ea ‘azok’
is, ea, id ‘az’
posztglaciális G geol jégkorszak utáni
ném postglazial ‘ua.’, lásd POSZT-, GLACIÁLIS
posztgraduális G okt felsőfokú képesítést szerzettek továbbképzésével kapcsolatos
ang postgradual ‘ua.’: lat post ‘után’ | graduate ‘diplomás’ késő lat graduare ‘magasabb fokra
lép, egyetemi fokozatot szerez’ gradus ‘fok, lépcső’ gradi ‘lép’
posztindusztriális G közg a modern ipari társadalom késői szakaszával kapcsolatos
lásd POSZT, INDUSZTRIÁLIS
posztindusztrializmus G közg a legújabbkori társadalom képlete, a tudományos, kereskedelmi és
szolgáltató szférában dolgozók növekvő túlsúlya a közvetlen termelésben foglalkoztatottakkal
szemben
lásd POSZTINDUSZTRIÁLIS, -IZMUS
posztimpresszionizmus G műv az impresszionista művészetből kiindult és tanulságait felhasználó,
de más eszközöket és kifejezésmódokat kereső irányzatok összefoglaló neve
lásd POSZT-, IMPRESSZIONIZMUS
posztklimakterikus G orv a klimax utáni
tud lat postclimactericus ‘ua.’, lásd POSZT-, KLIMAKTERIKUS
posztnatális G orv a születés utáni
tud lat postnatalis ‘ua.’: lásd POSZT- | natalis ‘születési’ natus ‘születés’ nasci, natus
‘születik’
posztoperatív G orv műtét utáni
tud lat postoperativ ‘ua.’, lásd POSZT-, OPERATÍV
posztpozíció G nyelvt névutó
lat postpositio ‘ua.’: post ‘után’ | positio ‘helyezés’ ponere, positum ‘helyez’
Lásd még PONÁL
posztulál G tud előzetes követelményként felállít, ilyennek tekint
lat gyak postulare, postulatum ‘követel’ poscere ‘kér, követel’
posztulátum G tud valamely gondolati rendszer alapját képező, szükségképp igaznak tekintett
állítások egyike
G tud sarktétel, alaptétel
G előfeltétel, követelmény, kívánalom
 lat postulatum ‘követelés, követelmény’
 postulare, lásd POSZTULÁL
posztumusz G hátrahagyott, az alkotó halála után publikált vagy megtalált (szellemi, művészi
alkotás)
G az alkotó halála után elérkező, bekövetkező (hírnév, elismerés)
G az alkotó halála után odaítélt (díj, kitüntetés)
lat ff postumus ‘legutolsó’, majd ‘utószülött’ (aki apja halála után jött világra) post ‘után’
A régebbi posthumus, poszthumusz írásmód (akár a fr posthume és ang posthumous) tudákos
középkori etimologizálásból ered, a humus ‘föld, televény’ beleértéséből
potamológia G biol a folyóvízek élővilágának tudományterülete
gör potamosz ‘folyó’ | lásd -LÓGIA
potassium [potasszium] G kém a kálium neve több idegen nyelvben
újk lat, ‘ua.’: potassa ang potash ‘hamuzsír, hamulúg, kálilúg’: pot ‘fazék’ (itt az, amelyben a
hamu forrázatából a hamuzsírt besűrítik) | ash ‘hamu’ | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
potasszémia G orv a vér káliumtartalmának kóros növekedése
tud lat potassaemia ‘ua.’: lásd POTASSIUM | gör haima ‘vér’
pot-au-feu [potofő] G konyha párolt zöldfélékkel tálalt főtt marhahús
fr, ‘ua.’, tkp. ‘tűzön-fazék’: pot népi lat *pottus ‘fazék’ (?) germ (pl. ang, holl pot, svéd potta
‘ua.’) | au lat ad ille ‘-on’ | feu lat focus ‘tűz’
potencia G teljesítőképesség, képesség, teherbírás
G fil a dolgokban és lényekben rejlő belső erő vagy lehetőség a megvalósulásra
G orv férfiasság, férfierő, férfi képessége közösülésre, nemzésre
G † mat hatvány
lat potentia ‘képesség, tehetség, erő’, lásd POTENS
potenciál G közg gazdasági teljesítőképesség
G kat ütőképesség, bevethető haderő, fegyverzet
ném Potential ‘ua.’, lásd POTENCIÁLIS
potenciális G lehetséges, bekövetkezhető
G valamiben benne rejlő, kellő körülmények közt megvalósulni képes
késő lat potentialis ‘ua.’, lásd POTENCIA
potencialiter † G a lehetőség szerint
G hatásában megnyilvánuló módon
újk lat potentialiter ‘ua.’, lásd POTENCIÁLIS
potenciométer G vill változtatható elektromos ellenállás feszültség szabályozására
ném Potentiometer ‘ua.’: lásd POTENCIA | gör metreó ‘mér’
potenciometria G kém oldatok koncentrációjának mérése a belémártott elektródokon mért potenciál
révén
ném Potentiometrie, ‘ua.’, lásd POTENCIOMÉTER
potens G hatalmas, vagyonos, jómódú
G nemzőképes, férfias
G alkotóképes
lat potens, potentis ‘képes’ posse, tkp. po(tis) esse ‘tud, bír’
potentát G hatalmasság, tekintélyes vezető
ném Potentat késő lat potentatus ‘ua.’ potens, potentis ‘képes’, lásd POTENS
potestas [potesztász] G jog hatalom, jogszerű cselekedetek végrejtására való felhatalmazás a római
jogban
lat, ‘ua.’ potis ‘képes (vmire)’ posse, tkp. potis esse ‘képes, bír, -hat’
Lásd még PODESTA
potio [póció] G orv kanalas orvosság
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘ital’ potare, potum ‘iszik’
potlatch [potlacs] G népr az északnyugati partvidék indiánjainak ajándékosztó ünnepsége
G átv vidám társas összejövetel
ang, ‘ua.’ csinuk indián pacsatl ‘ajándék’
potom G kicsi, csekély (összeg, érték)
G olcsó, potya (ár)
G † hiábavaló, kárbaveszett
régi potomra ‘hitelben’ szlk potom ‘majd, azután’: po ‘után’ | to ‘az’
potománia G orv iszákosság
tud lat, ‘ua.’: potus ‘ivás’ potare, potum ‘iszik’ | lásd MÁNIA
potométer G növ a növények párologtatásának mérésére szolgáló berendezés
lat potus ‘ivás’ potare, potum ‘iszik, felszív’ | gör metreó ‘mér’
potpourri [potpuri] G zene egyveleg különféle művek dallamaiból
G † konyha vegyestál
G szárított virágok egyvelege illatosításra
fr, ‘egyveleg’, ered. ‘elegyes egytálétel’, tkp. ‘porhanyított fazék’: pot népi lat *pottus (?)
germ (pl. ang, holl pot, svéd potta ‘ua.’) | pourri lat putridus ‘korhadt, redves’ puter ‘ua.’
pour condoler [pur kondolé] G részvétnyilvánításul
fr, ‘ua.’: pour lat per ‘-ért, -ként’ | condoler, lásd KONDOLEÁL
pour féliciter [pur feliszité] G szerencsekívánat gyanánt
fr, ‘ua.’: pour lat per ‘-ért, -ként’ | féliciter ‘szerencsét kíván, gratulál’ lat felicitas
‘szerencse, boldogság’ felix, felicis ‘szerencsés, boldog’
pour la bonne bouche [purla bon bus] G a jó szájíz kedvéért (bekapott falat, nyalánkság)
fr, ‘ua.’: pour lat per ‘-ért, -ként’ | bon, bonne lat bonus ‘jó’ | bouche ‘száj’ népi lat bucca
‘pofa’
pourparler lásd PURPARLÉ
pouvoir lásd PUVOÁR
povedál G biz szájal, jártatja a száját
szlk povedať ‘elmond’, tkp. ‘tudomására hoz’: po- ‘neki’ | vedi ‘tud’
póz G testtartás, testhelyzet
G modor, mesterkéltség, hatáskeresés
fr pose ‘ua.’ poser ‘helyez’ késő lat pausare ‘szüntet, pihentet, helyez’, lásd PAUZA
pozaun G zene harsona
ném Posaune ófr buisine ‘ua.’ lat bucina ‘ökörszarv kürt’: bos ‘ökör’ | canere, (ce)cini
‘énekel’
pozíció G testhelyzet, testtartás
G hadállás, játék állása (pl. sakkban)
G állás, tisztség, munkakör, hivatal
G tekintély, társadalmi helyzet
G hatalmi helyzet
lat positio ‘helyzet’ ponere, positum ‘helyez’
Lásd még PONÁL
pozicionál G elhelyez, helyzetbe hoz
fr positionner ‘ua.’, lásd POZÍCIÓ
pozitív G (mn) valóságos, tényleges
G jó, értékes, előrevivő
G helyeslő, egyetértő
G nyelvt állító, igenlő
G mat nullánál nagyobb (szám)
G fiz elektronhiány következtében létrejött (elektromos sarok)
G fényk a sötét és világos árnyalatait helyesen mutató (film, fénykép)
G orv a kórtüneteketre alapozott gyanút megerősítő (lelet)
G jog tételes, rögzített (jog)
G vall tételes (vallás)
G (fn) zene egymanuálos, pedál nélküli szobaorgona a 15–18. században
G fényk a sötét és világos árnyalatait helyesen mutató kép
ném positiv ‘ua.’ késő lat positivus ‘tevőleges, tényleges’ ponere, positum ‘tesz, helyez,
állít’
Lásd még PONÁL
pozitivista G fil (fn) a pozitivizmus híve, gyakorlója
G (mn) e nézet alapján álló
ném Positivist ‘ua.’, lásd POZITIVIZMUS
pozitivizmus G fil a közvetlen érzéki tapasztalatokra és a bizonyított vagy bizonyítható tényekre
alapozott vizsgálódást ajánló, ill. magát erre korlátozó bölcseleti irány
ném Positivismus ‘ua.’, lásd POZITÍV, -IZMUS
pozitívum G valóság, bizonyosság, tény
G eredmény
G érdem, előnyös, értékes tulajdonság
újk lat seml positivum ‘pozitív dolog, ill. vonás’, lásd POZITÍV
pozitron G fiz pozitív töltésű, igen kis tömegű elemi részecske, az elektron pozitív ellenpárja
ang positron ‘ua.’, lásd POZI(TÍV, ELEK)TRON
pozitúra G (furcsa) testhelyzet
G mesterkélt, színpadias testtartás
lat positura ‘ua.’ ponere, positum ‘elhelyez’
Lásd még PONÁL
pózol G színészkedik, megjátssza magát, teszi magát
lásd PÓZ
pozológia G orv a gyógyszeradagolás elmélete
tud lat posologia ‘ua.’: gör poszosz ‘mennyi’ | lásd -LÓGIA
pozőr G színészkedő, hatásvadászó ember
fr poseur ‘ua.’, lásd PÓZ
pönálé G jog bírság, kötbér, bánatpénz
ném Pönale ‘ua.’ késő lat poenalis ‘a büntetéssel kapcsolatos’ lat poena ‘büntetés’
pönalizál G jog szerződést büntető záradékkal lát el
G jog büntetést helyez kilátásba
ném pönalisieren ‘ua.’, lásd PÖNÁLÉ
pönológia G jog a szabadságvesztésnek mint büntetésnek társadalmi és egyedi hatását vizsgáló
kriminalisztikai tudományterület
tud lat poenologia ‘ua.’: poena ‘büntetés’ | lásd -LÓGIA
prachtskerl [prahckerl] G biz pompás fickó
ném, ‘ua.’: Pracht ‘ragyogás’ | Kerl ‘fickó’
pracli G biz kéz, mancs
ném nyj kics pratzl ‘kezecske’ ném Pratze ‘nagy, erős kéz’, ered. ‘mancs’
prae- lásd még PRE-
praebenda [prebenda] G vall egyházi javadalom
G jog egyházi vagy papi kézen lévő földbirtok
tud lat tbsz seml, ‘ua.’ praebendum ‘szolgáltatni való, vkinek kijáró dolog’ praebere, tkp.
prae-habere ‘nyújt, eléje tart’: prae- ‘előtt, elöl’ | habere ‘bír, tart’
Lásd még PROVIANT
praecox [prekoksz] G orv korai, korán jelentkező
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘idő előtt megfőtt’: prae- ‘előtt, elöl’ | coquere ‘főz, süt’
praedecessor [predecesszor] † G hivatali előd
lat, ‘ua.’: prae- ‘előtt, előbb’ | decedere ‘lelép, távozik’: de- ‘el’ | cedere ‘lép’
praemissis praemittendis G az előre bocsátandó dolgokat előre bocsátván (okiratok elején
alkalmazott formula a címek és rangok hosszas felsorolása helyett)
lat, ‘ua.’ praemittere, praemissum ‘előreküld, előre bocsát’: prae- ‘előtt, előre’ | mittere ‘küld’
Lásd még MISSZIÓ
praenomen G tört a háromelemű római név első eleme (mint Caius, Lucius, Sextus)
G † tört nemesi előnév
lat, ‘ua.’: prae- ‘előtt, elöl’ | nomen ‘név’
praeputium [prepucium] G anat fityma
tud lat, ‘ua.’: prae- ‘előtt, elöl’ | putere ‘szaglik’
praesens [prézensz] G nyelvt jelen (idő vagy idejű)
lat praesens, praesentis ‘jelenlévő’ praeesse ‘jelen van’: prae- ‘elöl’ | esse ‘lenni’
praeses † [prézesz] G elnök, elöljáró, főnök, tkp. elöl ülő
lat praeses ‘ua.’: prae- ‘előtt, elöl’ | sedere ‘ül’
praeteritum [préteritum] G nyelvt folyamatos múlt
lat praeteritus ‘elmúlt’ praeterire, praeteritum ‘elmúlik’, tkp. ‘elhalad’: praeter ‘mellett’ | ire
‘megy’
praevaricatio [prevarikáció] G jog összejátszás, vesztegetés, megvesztegethetőség
tud lat, ‘ua.’ praevaricari, praevaricatus ‘összejátszik (ügyvéd az ügyfele pertársával)’, tkp.
‘görbe úton jár’ praevarus ‘görbe, szabálytalan’: prae- ‘nagyon’ | varus ‘görbe’
pragmatica sanctio [pragmatika szankció] G tört a provinciák rendtartására vonatkozó császári
rendelet az ókori Rómában
G tört ünnepélyes formában kinyilvánított uralkodói rendelet
G tört a Habsburg dinasztia trónöröklési rendjéről hozott több törvény Spanyolországban és
Ausztriában
G tört (nagybetűkkel) az 1713-as ausztriai törvény, amely a trónutódlás jogát a női ágra is
kiterjesztette
lat, ‘az ügyrendet érintő rendelet’, lásd PRAGMATIKUS, SZANKCIÓ
pragmatika G jog ügyrend, szabályzat, rendtartás
ném Pragmatik ‘ua.’ gör pragmatiké (tekhné) ‘a (helyes) cselekvés (művészete)’, lásd
PRAGMATIKUS
pragmatikus G jog ügyrendi
G az adott feltételek közt legcélszerűbb megoldást tekintő
G gyakorlatias, célratörő
G pol ideológiailag semleges
G oknyomozó
lat pragmaticus ‘gyakorlati, cselekvő’ gör pragmatikosz ‘cselekvő, tevékeny, tettrekész’
pragma, pragmatosz, tkp. prak-ma ‘cselekedet’ prasszó, tkp. prak-szó ‘cselekszik’
pragmatista G (fn) tud a filozófiai vagy politikai pragmatizmus híve, hirdetője
G (mn) a pragmatizmus alapján álló
ang pragmatist ‘ua.’, lásd PRAGMATIZMUS
pragmatizmus G fil az anyagot mint az érzetek összességét tekintő bölcseleti irányzat
G pol a gyakorlati hasznosság elsődlegességét hirdető felfogás
ang pragmatism ‘ua.’, lásd PRAGMATIKUS, -IZMUS
prairial [preriál] G tört a május 20. és június 18. közötti hónap a francia forradalmi naptárban
fr, ‘ua.’, tkp. ‘mezei’ prairie ‘mezőség’ késő lat prataria ‘ua.’ pratum ‘rét’
Lásd még PRÉRI
prákrit G nyelvt a köznép által beszélt, majd az irodalomban is felhasznált középind nyelvváltozat
(szemben a megmerevedett szanszkrittal)
ind prákrita ‘általános, megszokott’
praktice G gyakorlatilag, a gyakorlatban
lat, ‘ua.’, lásd PRAKTIKUS
prakticista G (fn) a prakticizmus vallója
G (mn) a prakticizmus alapján álló
ném Praktizist ‘ua.’, lásd PRAKTICIZMUS
prakticizmus G csak a gyakorlati használhatósággal, a haszonnal törődő felfogás, eljárás
ném Praktizismus ‘ua.’, lásd PRAKTIKUS, -IZMUS
praktika G fogás, fortély, csel
G mesterkedés, fondorkodás, tőrvetés
ném Praktik ‘gyakorlat, mesterfogás, fortély’ lat practica gör praktiké (tekhné) ‘gyakorlati
(mesterség)’, lásd PRAKTIKUS
praktikábilis G megvalósítható, felhasználható
ném praktikabel ‘ua.’, lásd PRAKTIKA
praktikáns † G gyakornok
ném Praktikant ‘ua.’ kk lat practicare ‘gyakorol’, lásd PRAKTIKA
praktikum G célszerűség, gyakorlatias dolog
G † iskolai gyakorlat
ném Praktikum ‘iskolai gyakorlat, gyakorlati képzés’, lásd PRAKTIKUS
praktikus G célszerű, célravezető
G kivihető, megvalósítható
G gyakorlatias, ügyes, ötletes
G hasznos, előnyös, használható, alkalmazható
lat practicus gör praktikosz ‘tevékeny, ügyes’ prasszó, tkp. prak-szó ‘cselekszik’
praktizál G (orvosi, ügyvédi) gyakorlatot folytat
ném praktisieren ‘ua.’, lásd PRAXIS
praliné G édességekkel töltött csokoládébonbon
auszt ném Pralinee fr praline ‘ua.’ Plessis-Praslin francia marsall nevéből (az ő sütőmestere
ötlötte ki ezt az édességet a 17. században)
prána G vall az ind vallásos és bölcseleti rendszerekben az élet lehelete, a világot átható erő,
amelyből a lélegzettel részesülünk
szansz, ‘lehelet’
pravaz G orv injekciós fecskendő
Ch. G. Pravaz francia orvos, a feltaláló nevéből
pravoszláv G vall az orosz görögkeleti egyházhoz tartozó, e felekezettel kapcsolatos
or pravoszlavnij ‘igazhitű’ (az ORTODOX görög eredetijének fordítása): pravij ‘helyes, derék’ |
szlava ‘hír, híresztelés, tan’
praxi † G (jog)gyakornok
magy röv, lásd PRAXIS
praxiológia G tud a munka hatásfokának vizsgálatával foglalkozó kutatási ág
tud lat, ‘ua.’, lásd PRAXIS, -LÓGIA
praxis G gyakorlat, valóság, való élet
G tapasztalat, jártasság
G joggyakorlat
G orvos vagy ügyvéd hivatásszerű működése
lat praxis gör praxisz ‘működés, üzleti tevékenység’ prasszó, ered. prak-szó ‘cselekszik’
prazeodímium G kém a ritkaföldfémek csoportjába tartozó kémiai elem, sói többnyire zöldek
tud lat praseodymium ‘ua.’: gör praszeosz ‘világoszöld’ praszon ‘póréhagyma’ | (di)dümosz
‘iker’ (mert a korábban elemnek vélt didymiumból különítették el egy másik elemmel együtt) |
-ium (vegyi elemre utaló toldalék)
pre- G (összetétel előtagjaként, korszakra, népre, eseményre utalva) előtti, megelőző: prehellén,
preklasszikus, preromantika
G nagyon, túl, pl. prepotens
G előtt, elé, előre
lat prae ‘előtt, elé, elő’
preambulum G jog alkotmány, törvény, egyezmény bevezető, az alapelvekről szóló fejezete
lat praeambulum ‘elöljáró rész’: prae- ‘előtt, elöl’ | ambulare ‘jár, sétál’
precedencia G elsőbbség
G az előzmények összessége
késő lat praecedentia ‘ua.’, lásd PRECEDENS
precedens G jog jogelőzmény
G előzmény, példa, hasonló eset, hivatkozási alap
kk lat praecedens, praecedentis ‘elöljáró, megelőző’ praecedere, praecessum ‘elöl jár,
megelőz’: prae- ‘elöl’ | cedere ‘lép, jár’
preceptor † G tanító, nevelő, házitanító
lat praeceptor ‘oktató’ praecipere, praeceptum ‘előír, tanít, oktat’: prae- ‘előre’ | capere ‘fog,
vesz’
precesszió G fiz pörgettyű forgástengelyének kitérése
G csill a tavaszpont előrehaladása az ekliptikán
lat praecessio ‘előrehaladás’, lásd PRECEDENS
précieux [pressziő] G mesterkélt, szenvelgő, kényeskedő (modor a 17. századi francia szalonokban)
fr, ‘ua.’, tkp. ‘értékes, drága’ lat pretiosus ‘ua.’ pretium ‘ár, érték’
precipitáció G kém kicsapódás
G † elhamarkodás, elhamarkodottság
la praecipitatio ‘sietség, zuhanás’, lásd PRECIPITÁL
precipitál G kém kicsap (oldatból)
G † elsiet
lat praecipitare, praecipitatum ‘fejjel előre taszít, zuhan, siettet’: prae- ‘előre’ | caput, capitis ‘fej’
Lásd még KAPITÁLIS
precipitando [precsipitandó] G zene hirtelen gyorsítással (adandó elő)
ol, ‘ua.’ precipitare ‘elsiet’, lásd PRECIPITÁL
precipitátum G met csapadék
G kém üledék, kicsapódás oldatból
tud lat praecipitatum ‘ua.’, lásd PRECIPITÁL
precipitin G biokém fajidegen fehérje hatására az élő szervezetben képződő ellenanyag
tud lat praecipitin ‘ua.’: lásd PRECIPITÁL | -in (vegyületre utaló toldalék)
precíz G pontos, alapos, finom, aprólékos
G rendszerető, gondos, lelkiismeretes
ném präzis fr précis ‘ua.’ lat praecisus ‘elöl levágott, megszabott’: prae- ‘elöl’ | caedere,
caesus ‘vág, öl’
precízió G pontosság, szabatosság, finom működés
ném Präzision fr précision ‘ua.’, lásd PRECÍZ
preciziós G pontos, érzékeny, nagy pontosságú, finom (pl. műszer, óra)
lásd PRECÍZIÓ
precizíroz G pontosan meghatároz, kijelöl
G finomít, pontosít (utasítást, kijelentést)
ném präzisieren fr préciser ‘ua.’, lásd PRECÍZ
precizitás G szabatosság, pontosság, gondosság
fr précisité ‘ua.’, lásd PRECÍZ
préda G (fn) zsákmány, hadizsákmány
G martalék, áldozat
G † fosztogatás, zsákmányolás
G (mn) biz pazarló, tékozló, herdáló
lat praeda ‘zsákmány’
predáció G biol ragadozás, két állatpopuláció viszonya, amelyben egyik a másiknak a tápláléka
lat praedatio ‘ua.’, lásd PRÉDÁL
prédál G fosztogat, zsákmányol, rabol
G pocsékol, pazarol
lat praedari, praedatus ‘zsákmányol, kifoszt’, lásd PRÉDA
predátor G áll ragadozó
lat praedator ‘zsákmányló, vadászó’ praedari, lásd PRÉDÁL
predella G műv oltárpolc, az oltárasztal festményekkel, domborművekkel díszített alsó része
 ol, ‘ua.’
 kfn bretl ‘deszka’
Lásd még BRETTLI
predestináció vagy predesztináció G elrendelés, sors
G vall eleve elrendelés, kálvinista tan, mely szerint Isten terveiben előre el van döntve mindenkinek
üdvözülése vagy elkárhozása
lat preadestinatio ‘ua.’, lásd PREDESZTINÁL
predesztinál G kijelöl, szán, elrendel
lat praedestinare ‘előre elhatároz’: prae- ‘előre’ | destinare ‘elszán, meghatároz’: de- ‘el’ |
műveltető -stanere (magában nem használatos) ‘állít’ (indoeurópai rokonok: gör sztanüó, or
sztanovitj ‘felállít’) stare ‘áll’
predetermináció G előre meghatározás
G fil az a természetbölcseleti elv, mely szerint az élővilág fejlődése előre meghatározott törvények
szerint ment és megy végbe
lásd PRE-, DETERMINÁCIÓ
predeterminál G előre meghatároz
lásd PRE-, DETERMINÁL
prédialista G tört alacsonyabb rangú nemes, akinek katonai szolgálattal terhelt allodiális birtoka
van
kk lat praedialista ‘ua.’ praedialis ‘birtokkal kapcsolatos’, lásd PRÉDIUM
predikábilis G előre látható, megjósolható, kiszámítható
lat praedicabilis, helyesen praedicibilis ‘ua.’ preadicere, praedictum ‘előre megmond,
megjósol’: prae- ‘előre | dicere ‘mond’
Lásd még DIKTÁL
prédikáció G vall szentbeszéd, igehirdetés
G gúny papolás, korholás, lelkifröccs
lat preadicatio ‘ua.’, lásd PRÉDIKÁL
prédikál G vall szentbeszédet tart
G igét hirdet
G gúny papol, intő beszédet tart, korhol
lat praedicare, praedicatum ‘kihirdet, kijelent, dicsőít’: prae- ‘(sokak) előtt’ | dicere ‘mond’
Lásd még DIKTÁL
predikatív G nyelvt állítmányi (szószerkezet)
tud lat praedicativus ‘ua.’, lásd PREDIKÁTUM
prédikátor G vall hitszónok, igehirdető
G † református lelkipásztor, tiszteletes
lat praedicator ‘ua.’, lásd PRÉDIKÁL
predikátum G tört nemesi előnév
G nyelvt nyelvtani, logikai állítmány
kk lat praedicatum ‘ua.’ lat praedicare, praedicatum, lásd PRÉDIKÁL
predikció G előrejelzés, tudományos jóslat
lat praedictio ‘ua.’ praedicere, praedictum ‘előre megmond’: prae- ‘előre’ | dicere ‘mond’
prediktív G előrejelzésen alapuló
ang predictive ‘ua.’, lásd PREDIKCIÓ
predilekció G előszeretet, kedvelés
kk lat predilecto ‘ua.’: prae- ‘előbb, mindenek előtt’ | dilectio ‘kiválasztás’ diligere ‘kiválaszt,
szeret’: dis- ‘szét’ | legere ‘választ’
prediszponál G hajlamosít, fogékonnyá tesz
lásd PRE-, DISZPONÁL
prediszpozíció G hajlam, hajlamosság, fogékonyság
lat praedispositio ‘ua.’, lásd PRE-, DISZPOZÍCIÓ
prédium G tört házi kezelésben lévő szabad nemesi birtok
G tört puszta, már nem művelt, jobbágytalan birtokrész
 lat praedium ‘birtok, jószág’
 praes, praedis ‘kezes’
predominancia G fölény, túlsúly
G kiemelkedő szerep
ang, fr prédominance ‘ua.’ kk lat praedominare ‘uralmi helyzetben van’: prae- ‘előtt, előre’ |
lásd DOMINANCIA
predominál G elsőbbségben, uralmi helyzetben van
G kiemelkedő szerepet játszik
kk lat praedominare ‘ua.’: prae- ‘előtt, előre’ | lásd DOMINÁL
preegzisztencia G vall, fil előzetes létezés, a lélek létezése a testtel való egyesülés előtt
kk lat praeexistentia ‘ua.’: prae- ‘előtt, előbb’ | lásd EGZISZTENCIA
prefáció G előszó, bevezetés
G vall a misének a kánon előtt mondott vagy énekelt része
lat praefatio ‘bevezetés’: prae- ‘előtt’ | fari, fatus ‘beszél’
Lásd még FÁMA
prefektúra G a prefektus tisztsége
G a prefektus hivatalának épülete
G (egyes országokban) rendőrség
G † elöljáróság, megyeháza
lat praefectura ‘ua.’, lásd PREFEKTUS
prefektus G tört római testőrparancsnok, városi elöljáró
G közig (Franciaországban, Romániában) megyefőnök
G (egyes országokban) rendőrfőnök
G vall katolikus papnevelde tanulmányi felügyelője
G okt katolikus fiúnevelő intézet fegyelmi elöljárója
G vall a szentszéki kongregációk vezető főpapja
lat praefectus ‘elöljáró, felügyelő, parancsnok’, tkp. ‘(a többiek) elé tett’: prae- ‘elé’ | facere,
factum ‘tesz, csinál’
preferál G megkülönböztetett figyelemben, másokkal szemben előnyben részesít
G másoknál kedvezőbben értékel
lat praeferre ‘elébe helyez, elsőbbséget ad’: prae- ‘előre, elé’ | ferre ‘visz’
preferansz G ját háromszemélyes, licitáláson alapuló kártyajáték
fr préference ‘ua.’, tkp. ‘kivételes kedvezmény’, lásd PREFERENCIA
preferencia G ker kivételes kedvezmény, előnyös elbánás
fr préference kk lat praeferentia ‘ua.’, lásd PREFERÁL
preferenciális G ker kivételes előnyt nyújtó
G biol bizonyos tényezők által irányított, nem véletlenszerű (párosodás)
fr préferentiel ‘ua.’, lásd PREFERENCIA
préfet [prefe] G a prefektus francia neve
fr, lat praefectus ‘ua.’, lásd PREFEKTUS
prefiguráció G vall előkép (különösen Jézusé az ószövetségi alakok közt, pl. Jónás)
kk lat praefiguratio ‘ua.’: prae- ‘előre’ | lásd FIGURA
prefixum G nyelvt előtag, szóeleji toldalék
tud lat praefixum ‘ua.’: prae- ‘elé’ | figere, fixum ‘tűz, illeszt’
Lásd még FIX
preformáció G biol meghaladott élettani elmélet, amely szerint a csírában a kifejlett szervezet már
mindenestől benne van kicsinyített alakban
lat praeformatio ‘ua.’, tkp. ‘előre kiformálás’: prae- ‘előre’ | formare, formatum ‘formál,
formálódik’
preglaciális G met jégkorszak előtti
lásd PRE-, GLACIÁLIS
pregnáns G súlyos, nyomós, erős
G sokatmondó, beszédes
G határozott, jellegzetes, szembeötlő
G stil lényegre törő, szabatos, tömör
G orv terhes, állapotos
lat praegnans, ered. praegnas ‘terhes, vemhes’, tkp. ‘születés előtt álló’: prae- ‘előtt’ | (g)natus
‘születés’ nasci, natus sum ‘születik’ (mai jelentésköre így jött létre: ‘terhes’ ’súlyos’
’jelentős’)
prehellén G tört a görög szárazföldön és szigeteken a görögség bejövetele előtt kialakult (kultúra,
építészet)
lásd PRE-, HELLÉN
prehisztorikus G tört, műv történelem előtti, őstörténeti
tud lat praehistoricus ‘ua.’: prae- ‘előtt’ | lásd HISTORIKUS
prejudiciális G jog a határozathozatal előtt feltétlenül eldöntendő (vitapont, kérdés)
tud lat praeiudicialis ‘ua.’: prae- ‘előtt’ | lásd JUDÍCIUM
prejudícium G jog előítélet, elfogultság
G † jogelőzmény
lat praeiudicium ‘ua.’, lásd PREJUDIKÁL
prejudikál G jog a dolgok ismerete nélkül dönt
G jog előre ítél, elővételez
G jog bíróilag meg nem állapított bűnösséget tulajdonít (valakinek)
lat praeiudicare ‘ua.’: prae- ‘előre’ | iudicare ‘ítél’ iudex, iudicis ‘bíró’: jus ‘törvény’ | dicere
‘mond’
prekambrium G geol a földtörténeti őskor, mely kb. 570 millió évvel ezelőtt ért véget
lásd PRE-, KAMBRIUM
prekárius † G kétes, függő, bizonytalan
G szűkös, szegényes
lat precarius ‘kikönyörgött, bizonytalan’ precari ‘könyörög’ preces ‘ima, könyörgés’
prekaució G elővigyázat, elővigyázatosság
lat praecautio ‘ua.’: prae- ‘nagyon’ | cavere, cautum ‘óvakodik’
preklasszikus G zene a bécsi klasszicizmus korát megelőző, késő barokk (zene, stílus)
G irod, műv a klasszicizmust megelőző
lásd PRE-, KLASSZIKUS
preklúzió G jog kizárás valamely jog érvényesítéséből
G jog határidő kitűzése
tud lat praeclusio ‘ua.’: prae ‘előtt, elé, elő’ | cludere, clusum (a claudere alakváltozata) ‘zár’
Lásd még KLAUZÚRA
prekolumbiánus G tört, műv a felfedezés, (1492) előtti, az európai hatástól még érintetlen közép-
és dél-amerikai (kultúra, civilizáció)
ang precolumbian ‘ua.’: lat prae- ‘előtt’ | Columbus, Amerika felfedezőjének, Cristoforo
Colombónak latinos neve
prekoncepció G jog előzetesen, előre kialakított nézet, elsietett vélemény
G előítélet
kk lat praeconceptio ‘ua.’, lásd PRE-, KONCEPCIÓ
prekondicionál G előzetes feltételekhez köt
G a körülményekhez alakít
lásd PRE-, KONDICIONÁL
prekriminalitás G jog olyan körülmény vagy állapot, amely elősegíti a bűnözést, ill. a bűnözői
mentalitás kialakulását
lásd PRE-, KRIMINALITÁS
prekurzor G biol előanyag, biológiai folyamatok során előálló fontos végtermék kiinduló vegyülete
ang, lat pr(a)ecursor ‘előfutár’: lat prae ‘előtt, elé, elő’ | currere, cursum ‘fut’
Lásd még KURRENS
prelátus G vall a pápa által, többnyire kitüntetésképp adományozott főpapi cím
 lat praelatus ‘ua.’, tkp. ‘mások elé helyezett’
 praeferre, praelatum ‘elébe helyez’: prae- ‘elé’ |
ferre, latum ‘visz’
prelegál G előad, felolvas
lat praelegere, praelectum ‘előolvas’ | prae- ‘előre’ | legere ‘olvas’
Lásd még LEGENDA
prelekció G előadás, felolvasás
lat praelectio ‘ua.’, lásd PRELEGÁL
preliminál G előirányoz, megszab, kijelöl
G tervez, tervezget
ném präliminieren ‘ua.’, lásd PRELIMINÁRIS
preliminária G jog, hiv ügyelőzmények, előzetes megállapodások
tud lat tbsz seml praeliminaria ‘ua.’, lásd PRELIMINÁRIS
prelimináris G előzetes
lat praeliminaris ‘ua.’, tkp. ‘a belépés előtti’: prae- ‘előtt’ | limen, liminis ‘küszöb’
Lásd még ELIMINÁL
prelogikus G a logika helyett többnyire mágikus képzetektől irányított (gondolkodás természeti
népeknél)
lásd PRE-, LOGIKUS
prélude [prelűd] G zene többnyire zongorára írt, szabad formájú zenedarab
fr, lat praeludium ‘ua.’, lásd PRELÚDIUM
prelúdium G zene előjáték
G zene barokk szvitek gyakori bevezető tétele
G zene a fúga előtti fantáziaszerű bevezető
késő lat praeludium ‘ua.’ lat praeludere ‘előjátszik, előjátékot játszik’: prae- ‘előre’ | ludus
‘játék’
prematúrus † G koraérett, korai, idő előtti
lat praematurus ‘ua.’: prae- ‘előre’ | maturus ‘érett’
Lásd még MATURITÁS
premeditáció G jog előre megfontolt szándék
lat praemeditatio ‘ua.’, lásd PREMEDITÁL
premeditál G előre megfontol, eltervez
lat praemeditor, praemeditatus ‘ua.’, lásd PRE-, MEDITÁL
premier G szính bemutató előadás
fr premičre (représentation) ‘első (előadás)’ lat primarius ‘előkelő’ primus ‘első’
premier plán G film főleg az arcokat mutató közelkép
fr premier plan ‘ua.’, tkp, ‘első sík’: lásd PREMIER | plan lat planus ‘sík’
premissza G fil a logikai következtetést megelőző két állítás egyike, logikai előzmény,
kiindulópont
lat (propositio) praemissa ‘előrebocsátott (állítás)’: prae- ‘előre’ | mittere, missum ‘küld’
Lásd még MISSZIÓ
prémium G jutalom, jutalomdíj, elismerés
G jutalék, járulék, osztalék
lat praemium ‘elő(vételi) jog, díj, jutalom’: prae- ‘előre’ | emere ‘vesz, vásárol’
Lásd még REDEMPTORISTA, PROMPT
premizál G jutalomban részesít, díjaz
magy, lásd PRÉMIUM (a plágium–plagizál és hasonló szópárok mintájára)
premoláris G anat elülső őrlő, kisőrlő fog
tud lat (dens) praemolaris ‘ua.’: lat prae ‘előtt, elé, el’ | lásd MOLÁRIS
premontrei G vall francia alapítású tanítórend
a franciaországi Prémontré helynévből: pré montré lat pratum monstratum ‘a megmutatott
mező’ (Isten látomásban mutatta meg Szent Norbertnek az alapítandó monostor helyét): pratum
‘mező’ | monstrare ‘megmutat’
Lásd még PRÉRI, MONSTRUM
prenatális G orv születés előtti
lásd PRE-, NATÁLIS

prenotál † G előjegyez
lat praenotare ‘ua.’: prae- ‘előre’ | notare ‘feljegyez’

Lásd még NÓTÁRIUS
prenumerál † G előfizet, járat (sajtóterméket)
ném pränumerieren ‘ua.’: lat prae- ‘előre’ | lat numerare ‘számlál, fizet’
 numerus ‘szám’
prenumeráns † G előfizető
ném Pränumerant ‘ua.’, lásd PRENUMERÁL

preokkupáció † G elfogultság
ném Präokkupation ‘ua.’
 lat praeoccupare ‘előre elfoglal, lekötelez’: prae- ‘előre’ | lásd
OKKUPÁL
preokkupált † G elfogult
ném präokkupiert ‘ua.’, lásd PREOKKUPÁCIÓ

prepa † G tanítójelölt
a PREPARANDISTA rövidült alakja

preparáció G előkészület, előkészítés
lat praeparatio ‘ua.’, lásd PREPARÁL

preparál G előkészít
G (elejtett állatot) tartósít, kitöm
G szószedetet készít
G ját (kártyát) hamisjátékra alkalmassá tesz
lat praeparare, praeparatum ‘előkészít, felszerel’: prae- ‘előre’ | parare ‘készít’
Lásd még PARABELLUM
preparandia † G okt tanítóképző
magy, ném Präparand ‘tanítójelölt’ lat praeparandus ‘ua.’, tkp. ‘előkészülő’, lásd
PREPARÁL
preparandista † G tanítóképző növendéke, tanítójelölt
magy, lásd PREPARANDIA (a gimnázium–gimnazista és hasonló szópárok mintájára)

preparátor G állatkikészítő, állatkitömő
ném Präparator ‘ua.’, lásd PREPARÁL

preparátum G vizsgálatra előkészített anyag
G vegyi, gyógyászati készítmény
G iskolai személtető anyag (kitömött állat, lepréselt növény stb.)
lat seml praeparatum ‘ua.’, lásd PREPARÁL
preponderál G másoknál nagyobb hatalma vagy tekintélye van
G kitűnik
lat praeponderare ‘nagyobb súlya van’: prae ‘előtt, elé, fölé’ | ponderare ‘mérlegel’ pondus,
ponderis ‘súly’ pendere ‘mér’ (függő mérlegen), ered. ‘függ’
Lásd még PENDENTIF
preponderancia G túlsúly, fölény, uralkodó helyzet
ném Präponderanz fr préponderance ‘ua.’, lásd PREPONDERÁL
preponderáns G túlnyomó, a többinél erősebb vagy nyomósabb (elem, tényező, érv)
ném präponderant ‘ua.’, lásd PREPONDERÁL
prépost G vall a püspökéhez közelálló katolikus egyházi méltóság
lat praepositus ‘ua.’, tkp. ‘(a többiek) elé helyezett’: prae ‘előtt, elé’ | ponere, positum ‘helyez’
Lásd még PONÁL
prepotencia G pimasz fölényeskedés
G † hatalmi túlsúly
lat praepotentia ‘ua.’, lásd PREPOTENS
prepotens G fölényes, felfuvalkodott, pökhendi
hazai lat praepotens ‘ua.’, ered. ‘igen hatalmas’: prae- ‘nagyon’ | potens ‘hatalmas’
prepozíció G nyelvt elöljáró, elöljárószó, viszonyszó
lat praepositio ‘ua.’: prae- ‘előre’ | lásd POZÍCIÓ

preprint G tud tudományos értekezletek előadásainak kivonatos anyagából kinyomtatott füzet
ang, ‘ua.’, lásd PRE-, PRINT

preprocesszor G számtech a feldolgozandó anyagon előzetes műveleteket végrehajtó processzor
lásd PRE-, PROCESSZOR

preraffaelita G műv 19. századi angol festői és költői irányzat, amely a Raffaello előtti, naivabb
olasz művészetet tekintette példaképének
ang Pre-Raphaelite ‘ua.’: pre-
 lat prae- ‘előtt’ | Raphael, Raffaello Santi olasz festő angolos
neve
préri G földr hatalmas füves pusztaság Észak-Amerikában
fr prairie késő lat prataria ‘mezőség’ pratum ‘rét, mező’
Lásd még PRAIRIAL, PREMONTREI
prereformáció G vall a lutheri reformációt megelőző hasonló vallási törekvések (pl. huszitizmus)
összefoglaló neve
lásd PRE-, REFORMÁCIÓ
prerogatíva G jog (uralkodói) előjog, kiváltság
G † tekintély
lat praerogativa ‘előjog’: prae- ‘előre’ | rogare, rogatum ‘kér, követel’
Lásd még ARROGÁNS
preromantika G irod, műv a romantikát megelőző, azt előkészítő kor, annak művészete
lásd PRE-, ROMANTIKA
presbiter G vall protestáns egyháztanács tagja
G † vall katolikus pap
lat presbyter gör kf preszbüterosz ‘keresztény gyülekezet vezetője’, ered. ‘idősebb, tekintélyes’
preszbüsz ‘idős’
Lásd még PRESBYACUSIS, PRESBYOPIA
presbiteriánus G vall a püspöki rendszert elutasító, kálvinista (Angliában és Észak-Amerikában)
ang presbyterian ‘ua.’, lásd PRESBITER
presbiterianizmus G vall olyan egyházi alkotmányforma a protestáns egyházakban, amely nem
ismeri el a püspöki fennhatóságot, csak a gyülekezetek megválasztott vezetőit, a presbitereket
ang Presbyterianism ‘ua.’, lásd PRESBITERIÁNUS, -IZMUS
presbitérium G protestáns egyházközség tanácsa
lat presbyterium ‘ua.’ gör preszbüterion ‘ókeresztény gyülekezet vezetőinek tanácsa’, lásd
PRESBITER
presbyacusis [preszbiakúzisz] G orv öregkori halláscsökkenés
tud lat, ‘ua.’: gör preszbüsz ‘öreg’ | akuszisz ‘hallás’
 akuó ‘hall’
Lásd még AKUSZTIKA
presbyopia [preszbiópia] G orv öregkori távollátás
tud lat, ‘ua.’: gör preszbüsz ‘öreg’ | ópsz ‘szem, arc’
presepio [preszepió] G műv a gyermek Jézus ábrázolása a betlehemi jászolban Máriával, Józseffel,
pásztorokkal és jószággal
ol, ‘jászol’ lat praesaepium ‘ua.’ praesaepire ‘elöl bekerít, elrekeszt’: prae ‘elöl’ | saepes
‘sövény’
preshave [priséjv] G borotválkozás előtt használatos arcszesz
ang, ‘ua.’: lásd PRE- | shave ‘borotvál(kozik)’
preskribál † G előír, megszab
G jog elévültnek nyilvánít
lat praescribere, praescriptum ‘előír’: prae- ‘elő’ | scribere ‘ír’
preskripció G előírás, rendelet, parancs
G orv rendelvény, vény
G jog elévülés
 lat praescriptio ‘ua.’, lásd PRESKRIBÁL

preskriptivizmus G nyelvt a nyelvi normának tekintett nyelvváltozat (többnyire az irodalmi nyelv)
szabályait mércévé emelő nyelvi szemlélet, amely az ettől eltérő nyelvváltozatokat megbélyegzi
ang prescriptivism ‘ua.’: prescriptive ‘előíró jellegű’, lásd PRESKRIPCIÓ | lásd -IZMUS

prespán G vékony, tömör, rugalmas, fényezett szulfátcellulóz lemez
ném Presspan márkanév: pressen ‘présel’ | Span ‘faforgács’ (ebből készül az alapanyaga)

prestissimo [presztisszimó] G zene igen gyorsan (adandó elő)
ol ff, ‘ua.’, lásd PRESTO

presto [presztó] G zene gyorsan (adandó elő)
ol, ‘rögtön, gyorsan’
 lat praesto ‘jelen vagyok, készen állok’ praestare ‘elöl áll, kész’: prae-
‘elöl’ | stare ‘áll’
presziőz G finomkodó (személy, írói stílus)
fr précieux ‘ua.’, lásd ott
presszió G nyomás, nyomásgyakorlás, kényszerítés
lat pressio ‘nyomás’ premere, pressum ‘nyom’
Lásd még DEPRIMÁL, ESZPRESSZÓ, EXPRESSZ, IMPRIMÁL, PRESSZÚRA, REPRESSZIÓ, SZUPPRESSZIÓ
presszionál G kényszerít, nyomást gyakorol (vkire)
fr pressionner ‘ua.’ pression ‘nyomás’, lásd PRESSZIÓ
presszó lásd ESZPRESSZÓ
presszoreceptor G anat nyomásérzékelő idegvégződés
tud lat pressoreceptor ‘ua.’, lásd PRESSZIÓ, RECEPTOR
presszosztát G műsz nyomást azonos értéken tartó berendezés
ném Pressostat ‘ua.’, lásd PRESSZIÓ (a termosztát mintájára)
presszúra G orv nyomás, nyomkodás
tud lat pressura ‘ua.’ premere, pressum ‘nyom’
presztelláris G csill a csillagok kialakulását megelőző, a világűrben összesűrüsödő (anyag)
lásd PRE-, SZTELLÁRIS
presztízs G tekintély, hírnév
G becsülés, befolyás, erkölcsi súly
ang, ném, fr prestige ‘ua.’, tkp. ‘másokra gyakorolt varázslatos hatás’, ered. ‘illúzió,
szemfényvesztés’ lat praestigiae, ered. praestrigiae ‘szemfényvesztés, ámítás’
praestringere ‘elvakít, elkábít’, tkp. ‘beköti a szemét’: prae- ‘elöl’ | stringere ‘köt’
preszupponál G előre feltesz, feltételez
lásd PRE-, SZUPPONÁL
preszuppozíció G előzetes feltevés
G hiedelem, képzelődés
lásd PRE-, SZUPPOZÍCIÓ
pretenció vagy pretenzió G követelés, követelődzés
G elbizakodottság, nagyralátás
lat praetentio ‘ua.’, lásd PRETENDÁL
pretenciózus G elbizakodott, követelődző
G nagyralátó
ném prätentiös fr prétentieux ‘ua.’, lásd PRETENDÁL
pretendál G igényt tart, jogot formál
lat praetendere, praetentum ‘igényt tart, nőül kér’, tkp. ‘(igényét, követelését) mások elé tárja’:
prae- ‘előre’ | tendere ‘nyújt’
pretendens † G pol valamit követelő, valamire igényt tartó személy
G trónkövetelő
ném Prätendent fr prétendent ‘ua.’, lásd PRETENDÁL
pretenzió lásd PRETENCIÓ
pretereál † G mellőz
lat praetereare ‘ua.’, tkp. ‘elmegy mellette’: praeter ‘mellett, mentén’ | eo, ire ‘megy’
pretextus G ürügy, kifogás
lat praetextum ‘látszat, külszín’
 praetexere, praetextum ‘palástol’, tkp. ‘elöl beszeg’: prae-
‘elöl’ | texere ‘sző’ (a ‘palástol’ jelentés a toga praetexta ‘bíborszegésű tóga’ szókapcsolatból
szűrődött át)
pretium affectionis [précium affekciónisz] G jog érzelmi becs, olyan érték, amelyet érzelmi vagy
erkölcsi okokból tulajdonítunk valaminek
lat, ‘ua.’: pretium ‘becs’ | affectio ‘hajlam, érzelem’, lásd AFFEKTUS
prétor G tört elöljáró, törvényszéki elnök, hadvezér, helytartó az ókori Rómában
lat praetor, tkp. prae-itor ‘elöl menő’: prae- ‘elöl’ | ire, itum ‘megy’
Lásd még EXITÁL, KOITÁL, PRETEREÁL, PRIMÍCIA, PRIMITÍV
pretoriánus G tört a császári testőrgárda tagja az ókori Rómában
lat praetorianus ‘ua.’ (cohors) praetoria ‘a hadvezér (praetor) személyes védelmét szolgáló
csapattest’, lásd PRÉTOR
prevalens † G túlnyomó, túlsúlyban lévő
lat praevalens ‘ua.’ praevalere ‘hatalmasabb, többet ér’: prae- ‘nagyon’ | valere ‘erős, sokat ér’
Lásd még VALENCIA
prevenció G megelőzés, óvintézkedés
lat praeventio ‘ua.’, lásd PREVENIÁL
preveniál G megelőz, elejét veszi
lat praevenire, praeventum ‘ua.’, tkp. ‘eléje vág’: prae- ‘előre’ | venire ‘jön’
preventív G (a bajt) megelőző, elhárító
G előzetes, óvó (lépés, intézkedés)
ném präventiv ‘ua.’, lásd PREVENIÁL
prezbiópia lásd PRESBYOPIA
prezencia G jelenlét
lat praesentia ‘ua.’, lásd PRAESENS
prezentábilis G (társasági) bemutatásra alkalmas, elfogadható
késő lat praesentabilis ‘ua.’, lásd PREZENTÁL
prezentáció G bemutatás
G kiállítás, csomagolás
késő lat praesentatio ‘ua.’, lásd PREZENTÁL
prezentál G bemutat, kiállít
G előterjeszt, benyújt, megmutat, közzétesz
G átad, átnyújt, ajándékoz, rendelkezésre bocsát
késő lat praesentare, praesentatum ‘felmutat, bemutat’, lásd PREZENCIA
prezerváció G őrizkedés, óvakodás
késő lat praeservatio ‘ua.’, lásd PREZERVÁL
prezervál G óv, őriz
lat praeservare, praeservatum ‘ua.’: prae- ‘előre’ | servare ‘őriz’
Lásd még KONZERVÁL, REZERVÁL
prezervatív G védő, óvó
ang preservative ‘ua.’, lásd PREZERVÁL
prezervatívum G orv óvszer, fogamzásgátló
tud lat praeservativum ‘ua.’, lásd PREZERVÁL
prezideál G elnököl
lat praesidere ‘vezet, élén áll’, tkp. ‘elöl ül’: prae- ‘elöl’ | sedere ‘ül’
prezidencia G pol elnökség, elnöki tisztség
G elnöklés
fr présidence ‘ua.’ président ‘elnök’ lat, lásd PREZIDENS
prezidenciális G pol az államelnöknek jelentős hatalmat biztosító (alkotmány, államforma)
fr présidentiel ‘ua.’, lásd PREZIDENCIA
prezidens G elnök, elnöklő személy
 késő lat praesidens, praesidentis ‘ua.’
 praesidere ‘intéz, vezet, oltalmaz’, tkp. ‘elöl ül’: prae-
‘elöl’ | sedere ‘ül’
prezídium G elnökség
 lat praesidium ‘ua.’ praeses, praesidis ‘elnök’, lásd PRAESES
prézli G zsemlemorzsa
 hazai ném prezl baj-oszt breisl auszt ném Brösel ‘ua.’
prezumpció G képzelődés, elképzelés, föltevés
 lat praesumptio ‘ua.’ praesumere, praesumptum ‘elővételez, elképzel, sejt’: prae- ‘előre’ |
sumere ‘vesz’
Lásd még KONZUMÁL, REZÜMÉ
prezumptív G feltehető, várható, vélhető
G reménybeli, várományos (örökös)
 késő lat praesumptivus ‘ua.’, lásd PREZUMPCIÓ
prézsmitál G zsörtölődik, fontoskodik, papol
 ered. prozsmitál, prózsál ‘(félhangosan) zsolozsmát olvas, motyog’ prózsa ‘próza, szöveg’,
lásd PRÓZA
priapea G irod a Priaposzhoz írt obszcén epigrammák gyűjteménye mint hellenisztikus görög és
latin verses műfaj
 lat tbsz seml, ‘ua.’ Priapeus ‘Priaposzhoz tartozó’, lásd PRIAPIZMUS
priapizmus G orv hosszan tartó kóros, fájdalmas erekció nemi inger nélkül
 tud lat priapismus ‘ua.’ gör Priaposz, termékenységisten, akit szobrai apró termettel és
hatalmas fallosszal ábrázoltak | lásd -IZMUS
pribék G hóhérsegéd
G elnyomó hatalom vagy gazdag megbízó gátlástalan és kegyetlen kiszolgálója
G elvetemült ember
G † áruló
G † zsivány, rabló
 szerb-horvát prebjeg ‘szökevény, az ellenséghez átpártolt katona’: pre- ‘oda, el’ | begati ‘fut’
priessnitz lásd PRIZNIC
prím G zene egy hangsor alaphangja
G első hegedű (zenekarban, vonósegyüttesben)
G első szólam, vezérszólam
G átv irányító szerep
G mat maradék nélkül csak önmagával és eggyel osztható (szám)
G sport első állás vívásban
 ném Prim, Prime ‘ua.’ lat ff primus ‘első’, tkp. ‘legelöl lévő’ prae- ‘elöl’
príma G elsőrendű, első osztályú, kiváló (minőségű)
G remek, nagyszerű
 ném prima ‘ua.’ ol prima (qualità) ‘első (minőség)’ primo lat primus ‘első’, lásd PRÍM
prímabalerina G szính egy társulat vezető balett-táncosnője
 ol prima ballerina ‘első táncosnő’ ‘ua.’, lásd PRÍMA, BALERINA
primácia G elsőség, elsőbbség, fölény
 kk lat primatia ‘elsőbbség, a prímás méltósága’, lásd PRÍMÁS
primadonna G szính vezető szerepeket játszó, népszerű színésznő, énekesnő
G átv szeszélyes, szerepelni vágyó, feltűnősködő nő (ritkán férfira is mondják)
 ol prima donna ‘első hölgy’, lásd PRÍMA, DONNA
primárius G vall főpap
G zene vonósnégyes első hegedűse
 lat, ‘az elsők közé tartozó, tekintélyes’ primus ‘első’, lásd PRÍM
prímás G vall egy ország püspöki karának vezető érseke
G zene cigányzenekar vezető hegedűse
 kk lat primas, primatis ‘főember, vezető érsek’ primus ‘első’, lásd PRÍM
primatológia G áll a főemlősökkel foglalkozó tudományág
tud lat primates ‘főemlősök’
 kk lat primas, primatis, lásd PRÍMÁS | lásd -LÓGIA
primátus G vall a prímás méltósága
G elsőség, vezető szerep
 kk lat primatus ‘ua.’, lásd PRÍMÁS
prima vista G zene zenemű első látásra, lapról való (lejátszása)
 ol a prima vista ‘első látásra’: a lat ad ‘-ra’ | primo lat primus ‘első’ | vista ‘látás, látvány’
vedere, visto ‘lát’ lat videre, visum ‘ua.’
primer G elsődleges, közvetlen, elsőfokú
 ném primär fr primaire ‘elsődleges’ lat primarius, lásd PRIMÁRIUS
primícia G vall a felszentelt pap első miséje
 kk lat primitia ‘ua.’ lat tbsz primitiae ‘első termés, zsenge, kezdet’: primum ‘először’ | ire, itum
‘megy’
Lásd még PRIMITÍV
primipara G orv először szülő nő
 tud lat, ‘ua.’: primus ‘első | parere ‘szül’
Lásd még PARENTÉLA
primipilus † G tört a római légió rangidős centuriója
G tört lófő (székely)
G pej főkolompos
 lat ‘ua.’: primus ‘első’ | pilus ‘a tartalék hadrend egy manipulusa (osztaga)’ pilum ‘dárda’
primitív G kezdetleges, elmaradott, ősi, kezdeti
G népr a civilizáción kívül élő, természeti (nép)
G igénytelen, hevenyészett
G éretlen, kiforratlan
G tanulatlan, csiszolatlan, modortalan
G ostoba, buta
 ném primitiv ‘ua.’ lat primitivus ‘kezdeti’ tbsz primitiae ‘kezdet’, lásd PRIMÍCIA
primitivizmus G műv az egyszerűsített formákat és a primitív népek formai megoldásait alkalmazó
művészeti irányzat
 lásd PRIMITÍV, -IZMUS
primogenitúra † G jog elsőszülöttség, elsőszülöttségi jog
 kk lat primogenitura ‘ua.’, lásd PRIMOGENITUS
primogenitus † G jog elsőszülött
 tud lat, ‘ua.’: primus ‘első’ | genitus ‘nemzett, szült’ gignere, genitum ‘nemz, szül’
primo loco [prímo lókó] G első helyen
 lat, ‘ua.’: primus ‘első’ | locus ‘hely’
Lásd még LOKÁLIS
primor † G tört a hajdani szabad székelyek legelőkelőbb rétegéhez tartozó személy
 lat primoris ‘első, elöl álló, tekintélyes’: primus ‘első’, lásd PRÍM | hora ‘óra’
primordiális G ősi, elsődleges, alapvető
 lat primordialis ‘ua.’, lásd PRIMORDIUM
primordium G kezdet, eredet
 lat prim(um) ordium ‘első kezdet’: primus ‘első’, lásd PRÍM | ordium ‘kezdet’ ordiri ‘kezd’
ordo ‘sor, rend’
Lásd még ORDINÁL
primőr G újság, zsenge, az évszak korai, első termése gyümölcsből, zöldféléből
 fr primeur ‘első termés’ lat primoris ‘első, legkorábbi’: primus ‘első’ | hora ‘óra’
primula G növ kankalin, kora tavaszi virág
 lat kics, ‘ua.’ prima (flos) ‘első (virág)’ primus ‘első’, lásd PRÍM
primus inter pares [prímusz inter páresz] G első az egyenlők között
 lat, ‘ua.’: primus ‘első’ | inter ‘között’ | par, paris ‘egyenlő, pár’
 Lásd még PARI
princ G herceg
G átv család kedvence, társaság elkényeztetett figurája
 ném Prinz fr prince ‘ua.’ lat princeps ‘fejedelem, első tisztségviselő’, lásd PRINCEPS
Prince Consort [prinsz konszort] G uralkodó királynő férjének címe Angliában
 ang, ‘ua.’: lásd PRINC | consort ‘társ, házastárs, üzlettárs’ lat consors, consortis ‘ua.’, tkp.
‘közös sorsú’: con- ‘együtt’ | sors, sortis ‘sors’
Lásd még KONZORCIUM
princeps [princepsz] G fejedelem
G tört Augustus Octavianus uralkodói címe
 lat princeps, principis ‘elöljáró, első tisztségviselő’, tkp. ‘az első helyet elfoglaló’: primus ‘első’ |
capere ‘fog, vesz, foglal’
Lásd még KAPACITÁS
princessz G hercegnő
G ölt mell alatt szűkített női ruhaszabás
 ném Prinzess ‘hercegnő’ fr princesse ol principessa ‘ua.’: lat princeps, principis, lásd
PRINCEPS | -essa lat -issa (nőnévképző)
principális G (mn) fő, legfőbb, elsőrendű, fontos
G (fn) † főnök, hivatalfőnök, elöljáró
 lat principalis ‘első, fő’ princeps, lásd ott
principátus G tört a korai császárság az ókori Rómában, az Augustus által létrehozott államforma,
amely egy ideig még őrizte a köztársasági intézményeket
G tört fejedelemség
 lat principatus ‘ua.’, lásd PRINCEPS
principiális G elvi, az elveket érintő
 lat principialis ‘ua.’, lásd PRINCÍPIUM
principialiter † G elvben, elvileg
 lat, ‘ua.’ lásd PRINCIPIÁLIS
princípium G elv, alapelv, vezérelv
G fil kezdet, alap-ok, ősok, végok
 lat principium ‘kezdet, alap-ok’ princeps, principis ‘első, élen álló’, lásd PRINCIPÁTUS
print G számtech számítógép-vezérlésű nyomtatón készült nyomat
 ang, ‘ua.’ ófr (em)preinte ‘(le)nyomat’ empreindre lat imprimere ‘belenyom’: in- ‘bele’ |
premere ‘nyom’
printer G számtech számítógép nyomtatója
 ang, ‘ua.’ print ‘nyomtat’, lásd ott
printer-plotter G számtech rajztervező programmal ellátott printer
 lásd PRINTER, PLOTTER
printout [printaut] G számtech számítógépről kinyomtatott anyag
 ang, ‘ua.’: print ‘nyomtat’, lásd PRINT | out ‘ki’
prior G vall rendházfőnök, perjel
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘előbb (álló)’, lásd PRIORITÁS
 magy perjel
priorál G jog valakinek az előéletét jogi szempontból vizsgálja
G hiv ügyirathoz írásos előzményeket csatol
 magy lat kf prior ‘előbb’, lásd PRIUSZ
priorissza G vall házfőnöknő, zárdafőnöknő, apácafőnöknő, †fejedelemasszony
 lat priorissa ‘ua.’: lásd PRIOR | -issa (nőnév képző)
prioritás G elsőbbség, elsőség
 lat prioritas ‘ua.’ kf prior, prius ‘előbbi, korábbi’ prae ‘elöl’
pristaldus [prisztaldusz] G tört poroszló, a vádlottat előállító és ügyében hivatalosan tanúskodó
bírói segéd a középkori gyakorlatban
 kk lat,
 szln pristav ‘ua.’ pristaviti ‘melléje állít, eléje állít’
 magy poroszló
priusz G jog büntetettség, büntetett előélet
G jog a bűnügyi nyilvántartásban feljegyzett terhelő adatok
G † előzmény
 lat seml prius ‘előbb(i)’, lásd PRIORITÁS
priváció G nélkülözés
 lat privatio ‘megfosztottság’, lásd PRIVÁT
privát G egyéni, magán-, magánjellegű
G személyes, bizalmas, nem hivatalos
G közg nem állami, magántulajdonú
 ném privat ‘ua.’ lat privatus ‘magánember’, tkp. ‘(közéleti kötelmeitől és viszonyításaitól)
megfosztott’ privare, privatum ‘megfoszt, megszabadít’ privus ‘különálló, elkülönített’
priváta † G okt magánóra
 lat privata (lectio) ‘magán(lecke)’, lásd PRIVÁT
privátdíner † G kat tisztiszolga
 ném Privatdiener ‘ua.’, tkp. ‘magánszolga’: lásd PRIVÁT | Diener ‘szolga’ dienen ‘szolgál’
privátdocens G † okt egyetemi magántanár
 ném Privatdozent ‘ua.’, lásd PRIVÁT, DOCENS
privátim G magánúton
G bizalmasan, négyszemközt
 lat privatim ‘ua.’, lásd PRIVÁT
privatizáció G közg magánosítás, állami vagyon magánkézbe adása
 ang privatization ‘ua.’, lásd PRIVATIZÁL1
privatizál1 G közg magánosít, állami kezelésből magánkézbe ad
 ang privatize ‘ua.’ private ‘magán-’, lásd PRIVÁT
privatizál2 † G magánzóként, magánjövedelemből él
 ném privatisieren ‘ua.’ privat ‘magán-’, lásd PRIVÁT
privilegiális G jog kiváltságos, kivételezett
 kk lat privilegialis ‘ua.’, lásd PRIVILÉGIUM
privilégium G jog előjog, kiváltság
G kedvezmény, kivétel, mentesség
 lat privilegium ‘kivételes törvény, kiváltság’: privus ‘egyedi, elkülönített, külön-’ | lex, legis
‘törvény’
privilegium fori G tört katolikus papi személyek régebbi kiváltsága, hogy csak egyházi bíróság
ítélkezhetett ügyükben
 lat, ‘a bíróság kiváltsága’: lásd PRIVILÉGIUM | forum ‘köztér, törvényszék’, lásd FÓRUM
privilegizál G jog kivételes jogokkal ruház fel, különleges előnyökben részesít
 magy, lásd PRIVILÉGIUM (a stílus–stilizál s hasonló szópárok mintájára)
prix fixe [pri fiksz] G ker szabott ár
 fr, ‘ua.’: prix lat pretium ‘ár’ | fixe lat fixus ‘rögzített’ figere, fixum ‘rögzít’
prizma G geom hasáb
G opt a fényt színekre bontó háromszög alapú üveghasáb
G ilyen alakú rakás tárolt anyagokból
G közl macskaszem, fényvisszaverő felület jármű hátoldalán
 lat prisma ‘ua.’ gör priszma, priszmatosz ‘lefűrészelt darab, fahasáb’ prió ‘harap, fűrészel’
prizmatikus G geom hasáb alakú
 ang prismatic ‘ua.’, lásd PRIZMA
prizmatoid G geom soklapú test, amelynek csúcsai mind két párhuzamos síkban helyezkednek el
 ném Prismatoid ‘ua.’: lásd PRIZMA | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
priznic G orv állott vizes borogatás láz csillapítására
 V. Priessnitz osztrák természetgyógyász nevéről
pro [pró] G valami mellett (szóló érv, lásd PRO ET CONTRA)
lat pro ‘-ért, végett, miatt’

pro- G (az ókori Rómában, tisztségnevek előtt) korábbi, volt: prokonzul, proprétor
G (más tisztségnév előtt) helyettes: prodékán, prorektor
lat pro- ‘-ért, végett, előtt, helyett’, gör pro- ‘előtt, helyett’
proaktív G lél előre ható, hatásával utóbb jelentkező (gátlás)
lásd PRO-, AKTÍV
pro anno G egy évre, évente
lat, ‘ua.’: pro- ‘-ért, -ként’ | annus ‘év’
probábilis G valószínű, hihető
lat probabilis ‘ua.’ probare ‘hihetővé tesz, bebizonyít’ probus ‘derék, helyes’
probabilitás G valószínűség, hihetőség
lat probabilitas ‘ua.’, lásd PROBÁBILIS
probabiliter † G valószínűleg, alighanem
lat, ‘ua.’, lásd PROBÁBILIS
probabilizmus G vall erkölcsbölcseleti elv, mely szerint az igazság teljes megismerése lehetetlen
lévén, kétes esetekben a helyes döntést külső és belső motívumok érvényének valószínűsége
alapján hozzuk meg
lásd PROBÁBILIS, -IZMUS
probáció G kivizsgálás, szemle
G bizonyíték
G kísérlet, próba
lat probatio ‘ua.’ probare ‘hihetővé tesz, bebizonyít’ probus ‘derék, helyes’
probandum est [… eszt] G kipróbálandó
lat, ‘ua.’ probare ‘bizonyít, kipróbál’
probatio calami [probáció kalami] G tollpróba
G irodalmi próbálkozás
lat, ‘ua.’: lásd PROBÁCIÓ | calamus ‘írónád’, lásd KALAMÁRIS
probatum est [probátum eszt] G ki van próbálva, bevált
lat, ‘ua.’ probare ‘bizonyít, kipróbál’ probus ‘derék, helyes’
probitás † G megbízhatóság, becsületesség
lat probitas ‘ua.’ probus ‘derék, becsületes’
probléma G tud megoldásra váró elméleti vagy gyakorlati kérdés
G rejtvény, talány, feladat, fogas kérdés
G baj, akadály, gond, nehézség
lat problema ‘ua.’ gör probléma ‘fölvetett kérdés, megoldandó dolog’ proballó ‘elédob,
fölhoz, említ’: pro- ‘előtt, elé’ | balló ‘dob’
Lásd még BALLISZTA
problematika G tud egy kérdéssel kapcsolatos problémák összefüggő együttese
G feladatsor, kérdéskör
ném Problematik ‘ua.’, lásd PROBLEMATIKUS
problematikus G kétséges, kérdéses, vitatható
G meggondolandó, aggályos
G kiismerhetetlen, rejtélyes
ném problematisch fr problématique ‘ua.’ gör problématikosz ‘vitás, vitatott, kétes’, lásd
PROBLÉMA
problémázik G biz (túl nagy) problémát csinál valamiből, tépelődik
magy, lásd PROBLÉMA

pro bono publico [pro bónó publikó] G a közjóért, a köz javára, közérdekből
lat, ‘ua.’: lat pro ‘-ért, végett’ | seml bonum ‘jó, vkinek a java’ | lásd PUBLIKUS

procc G pöffeszkedő, előkelősködő, hencegő (ember)
 ném szleng Protz ‘ua.’, tkp. ‘béka’, azaz ‘felfuvalkodott’ (mint az ismert aesopusi mesében

szereplő béka)
procedúra G jog perrendtartás
G hiv ügymenet
G hosszadalmas hivatali eljárás
lat procedura ‘menet, haladás’ procedere ‘halad’, lásd PROCESSZIÓ
procent G százalék
ném Prozent lat pro cento ‘százanként’: pro- ‘-ért, -ként’ | centum ‘száz’
process- lásd még PROCESSZ-
process-art [proszesz árt] G műv folyamatművészet, az alkotás eredménye helyett annak
folyamatát, egyes fázisait képek vagy tárgyak sorozatán bemutató művészeti irányzat az 1970-es
években
ang, ‘ua.’: process, lásd PROCESSZUS | art lat ars, artis ‘művészet’
processing [proszeszing] G számtech adatfeldolgozás
ang, ‘ua.’ process ‘kidolgoz, feldolgoz’, lásd PROCESSZOR
procčs-verbal [prosze verbál] G dipl jegyzőkönyv, szóbeli jegyzék
fr, ‘ua.’, lásd PROCESSZUS, VERBÁLIS
processzió G vall egyházi körmenet
G felvonulás, nagy menet
lat processio ‘menet, előnyomulás’ procedere, processum ‘előlép, halad’: pro- ‘előre’ | cedere
‘lép’
Lásd még AKCESSZÓRIUS, KONCESSZIÓ, RECESSZIÓ
processzor G számtech a számítógépnek a műveleteket végző, feldolgozó egysége
ang processor ‘ua.’ process ‘feldolgoz, kidolgoz’ lat processus ‘eljárás, menet’, lásd
PROCESSZIÓ
processzuális G jog perbeli, peres eljárással kapcsolatos
lat processualis ‘ua.’, lásd PROCESSZUS

processzus G lefolyás, menet, folyamat
G † per, bírósági eljárás
lat processus ‘ua.’, lásd PROCESSZIÓ
procl- lásd PROKL-
proctor [proktor] † G jog jogi képviselő, ügyész
a PROKURÁTOR összevont alakja
procul negotiis [prokul negóciisz] G a közügyektől távol, visszavonultan, magánemberként
lat, ‘ua.’: procul ‘messze’ | lásd NEGOTIUM
procur- lásd PROKUR-
pro domo G (mn) hiv belső használatra való, nem nyilvános
G (hat) saját ügyében, saját érdekében
lat, ‘ua.’: pro- ‘-ért, kedvéért’ | domus ‘ház’
pro dosi [pro dózi] G orv adagonként
lat, ‘ua.’: pro- ‘-ként’ | lásd DÓZIS
prodromális G orv a betegség előjeleit már mutató (szakasz a lappangási időben)
tud lat prodromialis ‘ua.’, lásd PRODROMUS
prodromus G orv a betegség előjele, jelző tünetek együttese
G † előfutár, előhírnök
tud lat, ‘ua.’: gör prodromosz ‘előfutár’: pro- ‘elöl’ | dromosz ‘futópálya, út’ dromaó ‘fut’
producens G biol szervetlen anyagból szerveset előállítani képes élőlény
tud lat, ‘termelő, előállító’, lásd PRODUKÁL
producer G filmgyártási vállalkozó
G gyártásvezető
ang, ‘ua.’ produce ‘előállít, termel’ lat producere ‘ua.’, lásd PRODUKÁL
product- lásd PRODUKT-
produkál G létrehoz, alkot, teremt
G termel, gyárt, előállít
G felmutat, bemutat, nyújt, előteremt
lat producere, productum ‘elővezet, bemutat, létrehoz’: pro- ‘elő’ | ducere ‘vezet’
Lásd még DEDUKÁL, DUKTUS, INDUKÁL, KONDUKCIÓ, REDUKÁL
produkció G előállítás, alkotás
G mutatvány, előadás, teljesítmény
G film gyártása, előállítása mint gazdasági folyamat
ang, fr production ‘ua.’, lásd PRODUKÁL
produktív G alkotó, gyümölcsöző, jövedelmező, termelékeny
ném produktiv fr productif ‘ua.’, lásd PRODUKÁL
produktivitás G közg termelékenység, termelőképesség
ném Produktivität fr productivité ‘ua.’, lásd PRODUKTÍV
produktivizmus G műv az orosz avantgárd művészetnek a társadalmi hasznosság és a
tömegtermelésre való alkalmasság elvét hirdető irányzata az 1920-as évek elején
or produktjivizm ‘ua.’, lásd PRODUKTÍV, -IZMUS
produktum G termék, gyártmány, készítmény
lat productum ‘ua.’, lásd PRODUKÁL
proémium G bevezetés, előszó
lat prooemium gör prooimion ‘ua.’: pro- ‘előre’ | oimosz ‘út’
proenzim G biokém előenzim, olyan fehérje, amely aktiváló anyag hatására enzimmé válik
lásd PRO-, ENZIM
pro et contra [pró et kontra] G mellette és ellene (szóló érvek)
lat, ‘ua.’: pro ‘-ért, mellett’ | contra ‘ellen’
profán G vall világi, nem egyházi, avatatlan
G tiszteletlen, kegyeletsértő
G köznapi, közönséges
ném profan ‘ua.’ lat profanus ‘fel nem szentelt, (istentiszteletbe, kultuszba) be nem avatott’,
tkp. ‘a szentélyen kívül rekedt’: pro- ‘előtt, kívül’ | fanum ‘szentély’ fas ‘isteni törvény’
profanáció G vall kegyeletsértés, szent ügy megcsúfolása, lejáratása
lat profanatio ‘ua.’, lásd PROFANÁL
profanál G megszentségtelenít, megcsúfol, lejárat, sárba ránt
G (szent dolgot, nemes eszmét) méltatlan célra használ
lat profanare, profanatum ‘ua.’, lásd PROFÁN
profanizáció lásd PROFANÁCIÓ
profanizál lásd PROFANÁL
profanitás G profán magatartás, felfogás
G valaminek profán volta
lat, ‘ua.’, lásd PROFÁN
profanum vulgus [profánum vulgusz] G a beavatatlan sokaság, a hozzá nem értők
lat, ‘ua.’, lásd PROFÁN, VULGO
profázis G gen a mitózis első stádiuma a kromoszómák kialakulásával
tud lat prophasis ‘ua.’: gör pro- ‘előtt’ | lásd FÁZIS
prófécia G jóslat, jövendölés
lat prophetia gör propheteia ‘ua.’ lásd PRÓFÉTA
professor ordinarius [professzor ordinárius] †
G okt egyetemi nyilvános rendes tanár
lat, ‘ua.’, lásd PROFESSZOR, ORDINÁRIUS
professzió G hivatás, foglalkozás, szakma
G vall szerzetesi fogadalom
G † vall hitvallás
 lat professio ‘nyilvános bevallás, foglalkozás’
 profiteri ‘beismer, bejelent, megígér’: pro-
‘elő’ | fateri ‘kimond’ fari ‘beszél’
Lásd még FÁMA
professzionális G hivatásos
G szakmai
ang, fr professional ‘ua.’, lásd PROFESSZIÓ
professzionalizmus G sport foglalkozásszerűen folytatott sporttevékenység
G sport ennek rendszere egy sportágban vagy a sportban általában, profizmus
ang professionalism ‘ua.’, lásd PROFESSZIONÁLIS
professzionista G sport (fn) hivatásos, pénzdíjért versenyző sportoló
G (mn) szakképzett, gyakorlott, tapasztalt
ném Professionist ‘ua.’, lásd PROFESSZIÓ
professzor G okt egyetemi vagy főiskolai tanár
G † középiskolai tanár
G orv klinika vezető főorvosa, orvosprofesszor
lat professor ‘bejelentett, nyilvános tanító’ profiteri ‘bejelent, beismer’, lásd PROFESSZIÓ
professzúra G okt egyetemi tanári állás
ném Professur ‘ua.’, lásd PROFESSZIÓ
próféta G vall az isteni akarat közvetítője, Isten kiválasztott embere
G jós, látnok, jövendőmondó
G átv új tan megszállott hirdetője
lat propheta gör prophétész ‘hírnök, tolmács, szószóló, jós’: pro- ‘-ért, helyett’ | phémi ‘szól’
profetikus G prófétai, jóslatos, látomásos
lat propheticus gör prophétikosz ‘ua.’, lásd PRÓFÉTA
profetizál G jósol, jövendöl
magy, lásd PRÓFÉTA (a privát–privatizál és hasonló szópárok mintájára)
profetizmus G vall a prófétaság mint intézmény az ókori zsidóságnál és más vallásokban
lásd PRÓFÉTA, -IZMUS
profi G biz hivatásos, szakképzett, gyakorlott
G sport fizetségért sportoló
G kitűnő, nagyszerű, menő
ném Profi ‘ua.’, lásd PROFESSZIONISTA
proficiencia G haladás, előmenetel, haszon
lat proficientia ’ua.’ proficiens, proficientis ‘haladó, hasznot hajtó’ proficere ‘halad,
használ, segít’: pro- ‘előre, -ért’ | facere ‘tesz’
Lásd még PROFIT
profil G műv oldalnézet, arcél
G műsz keresztmetszet, szelvény
G közg vállalat működési területe, feladatkör
G jelleg, jellemző, sajátság
ném Profil ‘ua.’ ol profilo ‘vázlat, körvonal’: pro- ‘elöl’ | filo ‘szál, vonal’ lat filum ‘ua.’
profilaktikum G orv betegség megelőzésére való gyógyszer
tud lat seml prophylacticum ‘ua.’, lásd PROFILAKTIKUS
profilaktikus G orv kórmegelőző, betegség vagy baj megelőzésére irányuló
tud lat prophylacticus ‘ua.’, lásd PROFILAXIS
profilaxis G orv kórmegelőzés
G óvintézkedés, megelőző védekezés
tud lat prophylaxis ‘ua.’ gör prophülax ‘előörs, őrszem’ prophülasszó, tkp. prophülak-szó
‘véd, óvintézkedéseket tesz’: pro- ‘elöl, előre’ | phülaké ‘őr’
profilíroz G közg kialakítja valamely üzem termelési arculatát
G műsz méretre szab
ném profilieren ‘profilból ábrázol, körülhatárol’, lásd PROFIL
profit G haszon, nyereség
G közg tőkehaszon
ang, ném, fr profit ‘ua.’ lat profectus ‘előmenetel, siker, haszon’ proficere ‘halad, használ,
segít’: pro- ‘érte’ | facere ‘csinál’
Lásd még PROFICIENCIA
profitál G nyer, hasznot húz, okul, tanul (valamiből)
ném profitieren fr profiter ‘ua.’, lásd PROFIT
profitorientált G közg a nyereségben érdekelt, haszon szerzésére létesített (cég, vállalkozás)
lásd PROFIT, ORIENTÁL
profitráta G közg haszonhányad, a befektetés és a nyereség hányadosa százalékban
ném Profitrata ‘ua.’, lásd PROFIT, RÁTA
profizmus lásd PROFESSZIONALIZMUS
pro forma G látszatra, a forma kedvéért
lat, ‘ua.’: pro ‘-ért, kedvéért’ | lásd FORMA
proforma G nyelvt olyan nyelvi elem, amely bizonyos helyzetben más elem helyett állhat, pl. a
névmások
lat pro ‘helyett’ | lásd FORMA
profosz † G kat katonai börtön felügyelője
ném Profos ‘börtönőr’ ófr provost ‘elöljáró, prépost’ késő lat propositus ‘elöljáró’, tkp.
‘előre helyezett’: pro- ‘előre’ | ponere, positum ‘tesz, helyez’
Lásd még PRÉPOST
profundális régió G geol nagyobb állóvizek mélységi övezete
tud lat profundalis regio ‘ua.’: profundus ‘mély’: pro- ‘előre, mentén’ | fundus ‘alap, fenék’ | lásd
RÉGIÓ
prófunt † G kat barna katonakenyér, komiszkenyér
ném régi nyj profant, lásd PROVIANT

pro futuro G a jövőre nézve
lat, ‘ua.’: pro ‘-ért, -ként, kedvéért’ | lásd FUTURUM

profúz G bőséges
ném profus
 lat profusus ‘ua.’, tkp. ‘kiömlő’: pro- ‘elő-’ | fundere, fusum ‘önt, ömlik’
profúzió G orv vérömlés, magömlés
tud lat profusio ‘ua.’, lásd PROFÚZ

progenia G anat előreugró állkapocs
tud lat, ‘ua.’: gör pro- ‘előre’ | genüsz ‘áll’

progenitúra G utódok, leszármazottak
késő lat progenitura ‘ua.’
 progenies ‘utód, ivadék’: pro- ‘előre’ | gignere, genui ‘nemz, szül’
progeszteron G biol sárgatesthormon, a terhesség fenntartását segítő hormon, amely a petefészek
sárgatestjében képződik
tud lat progesteron ‘ua.’: pro- ‘-ért’ | gestare ‘szül’ | -on (gyógyszerre utaló toldalék)

prognathia G anat a felső állcsont előrenyúlása
tud lat, ‘ua.’: gör pro- ‘előre’ | gnathosz ‘felső állcsont’

prognosztika G tudományos előrejelzés
G orv az előrejelzés módszerei, gyakorlata
tud lat prognostica (ars) ‘előrejelzési (mesterség)’ gör prognósztikosz ‘előre tudó’, lásd
PROGNÓZIS
prognosztikon G jóslás, előrejelzés
G jósjel
ném Prognostikon ‘ua.’ gör prognósztikosz ‘előre tudó’, lásd PROGNÓZIS
prognosztikus G előrejelzést tartalmazó, a későbbi alakulást előre vetítő
ang prognostic ‘ua.’, lásd PROGNÓZIS
prognosztizál G megjósol, előre jelez
ném prognostisieren ‘ua.’, lásd PROGNOSZTIKON
prognózis G orv előrejelzés a betegség várható lefolyásáról
G tud időjárás vagy gazdasági és társadalmi folyamatok várható alakulásának előrejelzése
tud lat prognosis ‘ua.’ gör prognószisz ‘előismeret, előre tudás’: pro- ‘előre’ | gnószisz
‘ismeret, tudás’ (gi)gnószkó ‘megismer’
program G terv, tervezet, munkaterv, előirányzat
G elgondolás, időre beosztott cselekvési terv, menetrend
G tárgysorozat, napirend
G műsor, műsorszám, adás
G számtech a számítógépet vezérlő utasítások rendezett sora, műveletsor
ném Programm, ang program ‘ua.’ gör programma ‘napirend’, tkp. ‘előírás’: pro- ‘előre’ |
gramma, lásd GRAM(MA)
programatikus G programadó, programot kifejtő
G program szerinti
ném programmatisch ‘ua.’, lásd PROGRAM
programoz G számtech számítógépre adott feladat ellátásához szükséges programot készít
G tervez, utasít, ütemez, beoszt
ang program ‘ua.’, lásd PROGRAM
programzene G zene irodalmi vagy képzőművészeti mű hatására keletkezett, azt megjeleníteni
igyekvő hangszeres zene
lásd PROGRAM
progrediál G halad, előrehalad
G orv (betegség) súlyosbodik
lat progredi, progressus ‘előrelép, halad’: pro- ‘előre’ | gradi ‘lép’
Lásd még AGRESSZIÓ, DEGRESSZIÓ, INGREDIENS, KONGRESSZUS, REGRESSZIÓ, TRANSZGRESSZIÓ
progrediens G előrehaladó
G orv súlyosbodó
lat, ‘ua.’, lásd PROGREDIÁL
progresszió G pol, közg fejlődés, haladás, előremenetel
G mat haladvány
G orv betegség súlyosbodása
lat progressio ‘ua.’, lásd PROGREDIÁL
progresszív G pol haladó, élenjáró, előrevivő, előremutató
G közg fokozatosan emelkedő, növekvő (pl. adókulcs)
G orv súlyosbodó (betegség)
G nyelvt előreható (hasonulás)
ném progressiv fr progressif ‘ua.’, lásd PROGRESSZIÓ
progresszivitás G pol haladó jelleg
G közg fokozatosan emelkedő, arányában növekvő jelleg (pl. adózásban)
G orv állandó rosszabbodás (betegségben)
ném Progressivität fr progressivité ‘ua.’, lásd PROGRESSZÍV
prohibeál G megtilt, tilalmaz, akadályoz
lat prohibeo, prohibitum ‘akadályoz, visszatart, megtilt’, tkp. ‘eléje tart, útjába állít’: pro- ‘elé’ |
habeo ‘hord, tart, bír’
prohibíció G tilalom, tiltás
G szesztilalom
lat prohibitio, prohibitionis ‘tilalom’, lásd PROHIBEÁL
prohibicionista G az alkoholtilalom híve
ang prohibitionist ‘ua.’, lásd PROHIBÍCIÓ
prohibitórius † G közg védő (vám)
lat, ’ua.’, lásd PROHIBÍCIÓ
prohormon G biokém a hormon előanyaga
lásd PRO-, HORMON
projectile [projektile] † G kat lövedék
lat, ‘ua.’
 proiectilis ‘elhajított dolog’, lásd PROJEKTÁL
projekció G műsz vetület
G mat vetítés
G lél saját vágyaink, indulataink kivetítése másba
lat proiectio ‘kivetés’, lásd PROJEKTÁL
projekt G tud hosszú távra szóló (tudományos) tervezet
ném Projekt ‘ua.’ lat proiectum ‘előre vetett dolog’, lásd PROJEKTÁL
projektál † G tervez, javasol, felvet
ném projektieren ‘ua.’ lat proiicere, proiectum ‘elévet’: pro- ‘előre’ | iacere ‘dob’
Lásd még ADIECTIVUM, EJEKCIÓ, INJEKCIÓ, REJICIÁL
projektív G geom az ideális térelemekkel kibővült euklideszi teret kutató (geometria)
G lél a vizsgálati személytől strukturálatlan ingerek (pl. véletlenszerű foltok, formák) feldolgozását
és értelmezését kívánó, a személyiségjegyek vizsgálatára alkalmas (teszt)
ang projective ‘ua.’, lásd PROJEKTÁL
projektum lásd PROJEKT
prokain G kém paraamino-benzoesav, helyi érzéstelenítő szer
tud lat procain ‘ua.’: pro- ‘helyett’ | lásd (KO)KAIN
prokambium G növ fejlődésben lévő osztódó szövet
lat pro- ‘előtt’ | lásd KAMBIUM
prokarióta G biol egyszerű egysejtű szervezet, amelyben a sejtmagnak nincs membránja
tud lat procaryota ‘ua.’, tkp. ‘előmagvas’: gör pro- ‘elöl, előre’ | karüotész ‘magvas’ karüosz
‘mag’, tkp. ‘dió’ (a dió–mag kapcsolatról lásd még NUKLEUSZ)
prókátor G ügyvéd, védőügyvéd
G szószóló, jogi képviselő
G pej ravasz, törvényfacsaró ügyvéd
magy, lat proc(ur)ator, lásd PROKURÁTOR
proklamáció G kiáltvány, szózat, felhívás
G kijelentés, nyilatkozat
lat proclamatio ‘ua.’, lásd PROKLAMÁL
proklamál G kihirdet, kikiált, közhírré tesz
G kijelent, kinyilvánít
lat proclamare, proclamatum ‘hangosan kiált’: pro- ‘(sokak) előtt’ | clamare ‘kiált’
Lásd még AKKLAMÁCIÓ, DEKLAMÁL, REKLAMÁL
proklitikus G nyelvt önálló hangsúly nélküli nyelvi elem, amely a következő elemhez simul
(magyarban pl. a névelő)
tud lat procliticus ‘ua.’, tkp. ‘előre dőlő’: pro- ‘előre’ | klitosz ‘lejtő’ klinó ‘hajlik’
prokonzul G tört volt konzul, egy provincia helytartója a római birodalomban
lásd PRO-, KONZUL
proktitisz G orv végbélgyulladás
tud lat proktitisz ‘ua.’: gör próktosz ‘végbél’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
prokúra G ker cégjegyzés, cégszerű aláírás
G ker meghatalmazás, megbízás
ném Prokura ol procura ‘ua.’, lásd PER PROCURA, PROKURÁTOR
prokurátor G jog meghatalmazott, jogi képviselő
G † jog ügyész
G tört (az ókori Rómában) helytartó
lat procurator ‘intéző, kormányzó’ procurare, procuratum ‘felügyel, más ügyében eljár’: pro-
‘-ért, helyett’ | cura ‘gond, gondoskodás’
prokuratúra G jog ügyészség, ügyészi tisztség
lat procuratura ‘ua.’, lásd PROKURÁTOR
prokurista † G cégvezető, cégtulajdonos
 ném Prokurist ‘ua.’, lásd PROKÚRA

prolaktin G biol az agyalapi mirigy hormonja, amely a tejelválasztást segíti elő, s az ivari hormonok
termelését gátolja
lat pro- ‘-ért, előtt’ | lac, lactis ‘tej’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

prolapszus G orv (szerv) előreesése (pl. a méhé)
tud lat prolapsus ‘ua.’: lat pro- ‘előre’ | lapsus ‘esés’
 labi, lapsus ‘esik’
prolegomena G tud előtanulmány, nagyobb tudományos mű bevezetése
gör tbsz seml, ‘ua.’
 prolegomenosz ‘előbb megmondott’ prolegó ‘előbb mond’: pro-
‘előbb’ | legó ‘mond’
prolepszis G ret várható ellenvetés előzetes elhárítása szónoki beszédben
G növ a következő évi rügyek idő előtti kihajtása
gör prolépszisz ‘ua.’, tkp. ‘előre megragadás’: pro- ‘előre’ | lambanó ‘megragad’
proletár G bérmunkás, munkás
G tört (az ókori Rómában) állami segélyből élő vagyontalan szabad polgár
G szegény ember, nincstelen
fr proletaire ‘ua.’ lat proletarius ‘vagyontalan polgár’, tkp. ‘akinek csak a gyerekei a vagyona’
proles ‘sarj, gyermek, utód’
proletárdiktatúra G pol a munkásosztály diktatúrája mint a proletárforradalmat követő politikai
rendszer és állami berendezkedés a marxi-lenini ideológiában
lásd PROLETÁR, DIKTATÚRA
proletariátus G társ a bérmunkások társadalmi osztálya
ném Proletariat ‘ua.’, lásd PROLETÁR
proletarizálódik G proletársorba süllyed
ném proletarisieren ‘proletársorba süllyeszt’
proletkult G tört, műv minden hagyományt elvető művészetpolitikai irányzat az 1920-as években a
Szovjetunióban
or prolet(arszkaja) kult(ura) ‘proletár kultúra’
proli G gúny proletár, lásd ott
pro libertate [pro libertáte] G a szabadságért (II. Rákóczi Ferenc zászlainak és pénzeinek felirata)
lat, ‘ua.’: pro- ‘-ért | lásd LIBERTÁS
proliferáció G szaporodás, gyarapodás, szaporulat
G terjedés, térhódítás
tud lat proliferatio ‘ua.’ késő lat prolifer ‘szapora’, tkp. utódot hozó’: proles, prolis ‘sarj,
utód’ | ferre ‘hoz’
prolix G hosszadalmas, terjengős, kimerítő
ném prolix ‘ua.’ lat prolixus ‘elnyújtott’, tkp. ‘elömlő, messze folyó’: pro- ‘el, messze’ | liquere
‘folyik’
Lásd még LIKVID
prolixitás G hosszadalmasság, terjengősség
lat prolixitas ‘ua.’, lásd PROLIX
pro loco [pro lókó] G helyett, gyanánt
lat, ‘ua.’: pro- ‘helyett’ | locus ‘hely’
prológus G irod előszó, előhang, bevezető
G szính a színmű előhangja
G ritk az ezt elmondó színész
lat prologus gör prologosz ‘ua.’: pro- ‘elöl, előtt’ | logosz ‘beszéd’ legomai ‘beszél’
prolongáció G jog halasztás, elnapolás
G ker váltófizetési haladék
lat prolongatio ‘ua.’, lásd PROLONGÁL
prolongál G meghosszabbít, elhalaszt
G (filmet, színdarabot) továbbra is műsoron tart
G † váltó kifizetésére haladékot ad
 késő lat prolongare ‘ua.’: pro- ‘előre’ | longus ‘hosszú’

promemória G hiv emlékeztető, feljegyzés
lat pro memoria ‘az emlékezet kedvéért, emlékeztetőül’: pro- ‘-ért’ | lásd MEMÓRIA

promenád G séta
G sétány, sétatér
fr promenade ‘ua.’ promener ‘sétál’ késő lat prominare ‘előrehajt, előre vezet’: pro-
‘előre’ | minare ‘hajt, vezet’ minari ‘fenyeget, ígér’
Lásd még PROMINENS
pro mense [pró menze] G havonta, egy hónapra
lat, ‘ua.’: pro- ‘-ért, -ként’ | mensis ‘hónap’
prométium G kém a ritkaföldfémek csoportjába tartozó elem
ang, ném Promethium ‘ua.’: gör Prométheusz, titán, a tűz megszerzője, tkp. ‘előrelátó, előre
gondoló’ prométheomai ‘előre gondoskodik’ | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
promille G mat ezrelék
lat pro mille ‘ezrenként’: pro- ‘-ként’ | mille ‘ezer’
prominencia G kiválóság
lat prominentia ‘ua.’, tkp. ‘kiemelkedés’, lásd PROMINENS
prominens G kiemelkedő, kimagasló
G tekintélyes, nagynevű, ünnepelt
lat prominens, prominentis ‘ua.’ prominere ‘kinyúlik, kimagaslik’: pro- ‘előre, fel’ | eminere
‘kiáll’, lásd EMINENS
promiszkuitás G válogatás és tartós jelleg nélküli, szabados nemi élet
tud lat promiscuitas ‘ua.’ promiscuus ‘kevert, vegyes’: pro- (nyomatékosító) | miscere, miscui
‘kever’
Lásd még MISKULANCIA
promóció G előlép(tet)és, kinevezés
G ker vásárlókedvet ösztönző tevékenységek (nyereményjáték, ingyen kóstoló vagy kipróbálás stb.)
összessége
ang promotion lat promotio ‘ua.’, lásd PROMOVEÁL
promontórium G hegyfok, előhegy
G † szőlőhegy
lat promontorium ‘ua.’: pro- ‘előre’ | mons, montis ‘hegy’
promoter [promóter] G gen a gén azon szakasza, ahonnan az RNS polimeráz elindítja a gén átírását
ang, ‘ua.’ promote ‘előmozdít, elindít’ lat promovere, lásd PROMOVEÁL
promotor G kém a katalizátor hatékonyságát kis mennyiségben is erősen megnövelő vegyület
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘előmozdító’, lásd PROMOVEÁL
promoveál G előléptet
lat promovere ‘ua.’: pro- ‘előre’ | movere, motum ‘mozgat’
prompt G (mn) gyors, azonnali
G (hat) azonnal
ném prompt ‘ua.’ lat promptus ‘kész, kézügyben lévő, gyors’ promere, promptum ‘elővesz,
felfed, kinyilvánít’: pro- ‘elő’ | emere ‘vesz’
Lásd még PRÉMIUM
promulgáció G jog kihirdetés, közzététel
lat promulgatio ‘ua.’, lásd PROMULGÁL
promulgál G jog kihirdet, nyilvánosságra hoz
lat promulgare, promulgatum ‘ua.’ ered. (?) provulgare: pro- ‘elé’ | vulgus ‘tömeg’
pronaosz G ép görög templom oszlopos, nyitott előcsarnoka
gör, ‘ua.’: pro- ‘elöl, előtt’ | naosz ‘templom’
pronomen G nyelvt névmás
tud lat pronomen, pronominis ‘ua.’: pro- ‘helyett’ | nomen ‘név, névszó’
pronominális G nyelvt névmási
 tud lat pronominalis ‘ua.’, lásd PRONOMEN

prononszíroz G hangsúlyoz, kiemel, aláhúz
ném prononcieren
 fr prononcer ‘ua.’ lat pronuntiare, pronunciatum ‘kimond, kijelent’, tkp.
‘kihirdet’: pro- ‘előre’ | nuntiare ‘hírül ad’, lásd NUNCIUS
pronunciáció G nyelvt kiejtés
tud lat pronuntiatio ‘ua.’, tkp. ‘kihirdetés’, lásd PRONONSZÍROZ
pronunciamiento [pronunszjamjentó] G pol katonai hatalomátvételkor kiadott politikai kiáltvány a
latin-amerikai országokban
sp, ‘ua.’ lat pronuntiare, lásd PRONONSZÍROZ
pronunziato [pronunciátó] G zene tisztán tagolva, értelmileg kiemelve (adandó elő)
ol, ‘ua.’ pronunziare lat pronuntiare, lásd PRONONSZÍROZ
propagáció G terjesztés, népszerűsítés
lat propagatio ‘ua.’, lásd PROPAGÁL
propagál G terjeszt, népszerűsít, hirdet
lat propagare, propagatum ‘szaporít, terjeszt’ propago ‘hajtás, bujtóág, szaporító vessző’: lat
pro- ‘előre’ | pangere, pactum, tkp. pag-tum ‘beüt, rögzít’
Lásd még PAKTUM
propaganda G eszmék, tanok terjesztése különféle eszközökkel
G hírverés, népszerűsítés
ném Propaganda ‘ua.’ lat (Congregatio de) Propaganda (Fide) ‘(gyűlés) a terjesztendő (hit
ügyében)’ (pápai hivatal), lásd PROPAGÁL
propagandista G tan, eszme terjesztője
G pol pártpropagandát foglalkozásszerűen folytató személy (a pártállami időkben)
ang, ném propagandist ‘ua.’, lásd PROPAGANDA
propagandisztikus G pol propagandaszerű, hírverés célját szolgáló
ném propagandistisch ‘ua.’, lásd PROPAGANDA
propagatív G (mn) népszerűsítő, ismeretterjesztő
ném propagativ ‘ua.’, lásd PROPAGÁL
propagátor G (fn) hirdető, terjesztő, hírverő
újk lat propagator ‘ua.’, lásd PROPAGÁL
propagulum G növ a növény mindazon részei, amelyekből új egyed fejlődhet
tud lat kics, ‘ua.’ propago ‘hajtás, bujtóág’, lásd PROPAGÁL
propán G kém három szénatomos telített szénhidrogéngáz
ném Propan ‘ua.’: Prop(ilén) ‘telítetlen háromatomos szénhidrogén’ (lásd ott) | -án (telített nyílt
szénláncú szénhidrogénre utaló végződés)
propanol G kém három szénatomos telített alkohol, propil-alkohol
lásd PROPÁN, (ALKOH)OL
propedeutika G tud előkészítés, előgyakorlat, bevezetés egy tudományba
tud lat propaedeutica (ars) ‘a felkészítés (mestersége)’ gör propaideia ‘előzetes oktatás’: pro-
‘előre’ | paideuó ‘oktat, nevel’ paisz, paidosz ‘gyermek’
Lásd még PAIDEIA
propedeutikus G tud bevezető, előkészítő jellegű
ném propädeutisch ‘ua.’, lásd PROPEDEUTIKA
propelláns G kém rakéta-hajtóanyag
ang propellant lat propellens ‘előrehajtó’ propellere ‘előre hajt’: pro- ‘előre’ | pellere ‘hajt,
lök’
Lásd még IMPULZUS, PROPULZIÓ, PULZÁL, PULZÁR, PULZUS, REPELLENS
propeller G műsz légcsavar, hajócsavar
G † kishajó, régi dunai átkelőhajó, csavargőzös
ang ‘ua.’ propel ‘előrehajt’ lat propellere, lásd PROPELLÁNS
propemptikon G irod búcsúdal, távozótól való búcsúvétel mint ókori lírai verstípus
 gör seml, ‘ua.’
 propemptikosz ‘kíséretül szolgáló’ propempó ‘kísér (temetési menetben)’,
tpk. ‘előreküld’: pro- ‘előre’ | pempó ‘küld’
proph- lásd PROF-
propergol G kém cseppfolyós halmazállapotú rakéta-hajtóanyag
ang, ‘ua.’: lásd PROP(ELLÁNS, EN)ERG(IA, ALKOH)OL
propilén G kém telítetlen három szénatomos szénhidrogén az olefinek csoportjából
ném Propylen ‘ua.’: pro- ‘elöl’ | pion ‘kövér’ | hülé ‘anyag’ (első szakasza telített)
propolisz G méhszurok, méhpempő
tud lat, ‘ua.’: gör pro- ‘-ért’ | polisz ‘város’ (a méhek a közösség védelmére termelik)
proponál G javasol, indítványoz, előterjeszt
lat proponere, propositum ‘előad, kifejt, célul tűz ki’: pro- ‘elő’ | ponere ‘tesz, helyez’
Lásd még PONÁL
proponens G javaslattevő
lat, ‘ua.’, lásd PROPONÁL
proporció G arány, viszony, arányosság
G arányosítás
G † arányos adózás
lat proportio, proportionis ‘arányos rész’: pro- ‘gyanánt, szerint’ | portio ‘adag, rész’, lásd PORCIÓ
proporcionális G arányos, szabályosan illeszkedő
tud lat proportionalis ‘ua.’, lásd PROPORCIÓ
proporcionalitás G arányosság
tud lat proportionalitas ‘ua.’, lásd PROPORCIONÁLIS
propozíció G előterjesztés, javaslat, indítvány
G fil logikai ítélet
G irod a tárgy megjelölése eposz bevezetésében
lat propositio ‘ua.’, lásd PROPONÁL
proprétor G tört provincia élére helytartónak kinevezett volt prétor a római birodalomban
lásd PRO-, PRÉTOR
propria manu G sajátkezűleg, s. k.
lat, ‘ua.’: proprius ‘saját’ | manus ‘kéz’
proprietárius † G jog tulajdonos
kk lat proprietarius ‘ua.’ proprietas ‘saját, tulajdon’, lásd PROPRIETÁS
proprietás † G (fn) jog tulajdon
lat, ‘ua.’ proprius ‘saját, tulajdon’ ?
pro primo G először, elsőként, elsőre
lat, ‘ua.’: pro- ‘-ként’ | primus ‘első’
proprio motu G önszántából
lat, ‘ua.’, tkp. ‘saját mozdulásból’: proprius ‘saját’ | motus ‘mozgás, megmozdulás’ movere,
motum ‘mozdít’
proprioreceptor G biol a testrészek helyzetét és mozgását folyamatosan érzékelő idegcsoport a
vázizomzatban, ízületekben és az egyensúlyi szervekben
lat proprius ‘saját | lásd RECEPTOR
propulzió G fiz előrehajtás, mozgatás
G műsz jármű előrehaladását biztosító energiaátalakító folyamat
G orv előredőlés járáskor
tud lat propulsio ‘ua.’ propellere, propulsum ‘előrehajt’: lat pro- ‘előre’ | pellere ‘lök’
Lásd még PROPELLÁNS
propulzív G serkentő, ösztönző
G előrehajtó
ang propulsive ‘ua.’, lásd PROPULZIÓ
propulzor G hajtómű, meghajtó szerkezet
ang propulsor ‘ua.’, lásd PROPULZIÓ
propülaia G ép monumentális építménycsoporthoz vezető ókori görög oszlopos kapuépítmény
gör, ‘ua.’: pro- ‘előtt’ | pülé ‘kapu’

pro rata [pro ráta] G részletekben, arányosan
lat, ‘ua.’: pro- ‘-ként’ | tbsz seml rata
 ratum ‘adag, részlet’ reri, ratus ‘elgondol, kiszámol’
prorektor † G igazgatóhelyettes, rektorhelyettes
lat prorector ‘ua.’: pro- ‘helyett’ | lásd REKTOR

prorogáció G hiv elhalasztás, elnapolás
G hiv meghosszabbítás
lat prorogatio ‘ua.’, lásd PROROGÁL
prorogál G elhalaszt, elnapol
G meghosszabbít
lat prorogare ‘ua.’: pro- ‘előre’ | rogare ‘indítványoz’
prosce- lásd PROSZCE-
prosec- lásd még PROSZEK-
pro secundo [pro szekundó] G másodszor, másodsorban
lat, ‘ua.’: pro- ‘-ként’ | secundus ‘második’, lásd SZEKUNDA
prosit lásd PROSZIT
proskribál G tört proskripciós listára helyez
lat proscribere, proscriptum ‘írásban közzétesz, számkivet, elkoboz’: pro- ‘(a nyilvánosság) elé’ |
scribere ‘ír’
proskripció G tört politikai ellenfelek törvényen kívül helyezése vagyonelkobzással, száműzetéssel,
gyakran fizikai megsemmisítéssel az ókori Rómában
lat proscriptio ‘ua.’, lásd PROSKRIBÁL
prosopopeia [prozopopejja] G szertartásosság, ünnepélyesség
G színpadiasság
G † stil megszemélyesítés
lat, gör proszópopoia ‘ua.’: proszópon ‘arc, álarc, drámai személy’: prosz ‘felé’ | ópsz ‘arc’ |
poieó ‘készít, csinál’
prospektív G a kilátásokat jelző, előrejelző, jövőbe mutató
ném prospektiv késő lat prospectivus ‘a kilátást illető’, lásd PROSPEKTUS
prospektus G képes ajánló, ismertető füzet
G ker árjegyzék, reklámfüzet vagy -lap, szórólap
G † kép, látvány
G † kilátás, távlat, szándék
lat prospectus ‘látvány’ prospicere, prospectum ‘előre néz, gondoskodik’: pro- ‘előre’ | specere
‘néz’
prosperál G ker, közg virágzik, gyarapszik, sikeres (vállalkozás)
G fellendül (gazdaság)
G boldogul, érvényesül, emelkedik
lat prosperare ‘reményei szerint halad’, lásd PROSPERITÁS
prosperitás G közg fellendülés, virágzás
G jólét, gyarapodás
lat prosperitas ‘ua.’ lat prosperus ‘kedvező, szerencsés, reményteli’: pro- ‘szerint’ | sperare
‘reménykedik’
prosternáció G leborulás, térdre borulás
lat prosternatio ‘ua.’: pro- ‘előre’ | sternere ‘leterít, leterül’
Lásd még KONSTERNÁCIÓ, PROSTRÁCIÓ, SZTRÁDA
prostituál G lealjasít, züllésbe taszít (nőt)
G átv anyagi vagy társadalmi előnyökért elvei feladására, rossz ügy kiszolgálására késztet
G kiárusít, meggyaláz
lat prostituere, prostitutum ‘nyilvánosan kiállít, áruba bocsát’: pro- ‘elé’ | statuere ‘állít’ stare
‘áll’
prostituált G utcanő, örömlány, kurva, rima
lásd PROSTITUÁL

prostitúció G üzletszerűen folytatott szajhálkodás
G átv erkölcsi vagy szellemi értékek áruba bocsátása
lat prostitutio ‘ua.’, lásd PROSTITUÁL
prostráció G vall arcraborulás papszenteléskor és a nagypénteki istentiszteleten a katolikus
liturgiában
G orv súlyos kimerülés
lat prostratio ‘leterülés’ prosternere, prostratum ‘földre terít’: pro- ‘előre’ | sternere ‘szór, hint,
terít’
Lásd még KONSTERNÁCIÓ, PROSTERNÁCIÓ, SZTRÁDA, SZTRÁTUSZ
proszcénium G szính előszín, a színpadnak a függöny és a zenekar közötti része
lat proscenium gör proszkénion ‘színpad, játéktér’: pro- ‘előtt’ | szkéné ‘sátor, színpadi
építmény’
proszektor G orv kórboncnok
tud lat prosector ‘ua.’ lat prosecare, prosectum ‘áldozati állatból az oltárra szánt részeket
kivágja’: pro- ‘elő’ | secare ‘vág’
proszektúra G orv kórboncnokság, kórházi osztály, ahol a holttestek boncolását végzik
tud lat prosectura ‘ua.’, lásd PROSZEKTOR
proszekúció † G üldözés, üldöztetés
G † jog bűnüldözés
lat prosecutio ‘ua.’ prosequi, prosecutus ‘üldöz, nyomon követ’: pro- ‘előre’ | sequi ‘követ’
proszekútor † G jog ügyész, közvádló
lat prosecutor ‘ua.’, lásd PROSZEKÚCIÓ
proszit G egészségére (koccintáskor)
lat felsz, ‘ua.’, tkp. ‘javára legyen’ pro(d)esse ‘használ neki, javára van’: pro- ‘érte, javára’ |
esse ‘lenni’
proszopagnózia G orv az arcfelismerés képességének hiánya
tud lat prosopagnosia ‘ua.’: gör proszópon ‘arc, személy’, lásd PROSOPOPEIA | agnószia
‘nemtudás, tudatlanság’: a- ‘nem’ | lásd GNÓZIS
proszopopea lásd PROSOPOPEIA
proszopospazmus G orv arcizomgörcs
tud lat prosopospasmus ‘ua.’: gör proszópon ‘arc, személy’, lásd PROSOPOPEIA | lásd SPAZMUS
prosztaglandin G biokém a férfi ivarszervekben képződő, különleges anyagcsere-szabályzó
hormonféle, több gyógyszerkészítmény hatóanyaga
tud lat prostaglandin ‘ua.’: lásd PROSZTA(TA), GLAND(ULA) | -in (vegyületre utaló toldalék)
prosztata G anat dülmirigy, férfiak húgycsövét körülfogó nemi mirigy
tud lat prostata ‘ua.’ gör prosztatész ‘elölálló, védnök’: pro- ‘elöl’ | (hi)sztémi ‘áll’
prosztatektomia G orv a prosztata műtéti eltávolítása
tud lat prostatectomia ‘ua.’: lásd PROSZTATA | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | tomé ‘vágás’
temnó ‘vág’
prosztatomegália G orv a prosztata kóros megnagyobbodása
tud lat prostatomegalia ‘ua.’: lásd PROSZTATA | gör megalosz ‘nagy’
prosztetikus G biol enzim szerkezetében található nem fehérje jellegű (atomcsoport)
tud lat prostheticus ‘ua.’, tkp. ‘hozzátett, hozzákapcsolt’, lásd PROSZTÉZIS
prosztézis G nyelvt ejtéskönnyítő hang vagy szótag a szó elején, mint magy i-skola (lat schola), gör
pi-ptó ‘esem’ (ptószisz ‘esés’)
G ret szónoki beszéd elején a téma rövid megjelölése
gör proszthészis ‘ua.’, tkp. elététel: prosz- ‘elé, hozzá’ | (ti)thémi ‘tesz’
prosztülosz G ép antik görög templomtípus az egyik keskenyebb homlokzat előtti oszlopsorral
gör, ‘ua.’: pro- ‘előtt’ | sztülosz ‘oszlop’
protagonista G szính főszereplő (színműben)
G átv főember, vezéralak, vezérszereplő
ném Protagonist ‘ua.’ gör prótagonisztész ‘első színész’: prótosz ‘legelső’ | agonisztész
‘versenyző, színész’ agonidzó ‘küzd’
protaktínium G kém ritka előfordulású természetes radioaktív elem
tud lat protactinium ‘ua.’: gör prótosz ‘első’ | lásd AKTÍNIUM (a ~ gyors elbomlás útján
aktíniummá alakul át)
protallaxis G biol előzetes alaki alkalmazkodás a megváltozott életfeltételekhez
tud lat, ‘ua.’: gör prótosz ‘első’ | allaxisz ‘változás, csere’ | allasszó ‘változik’ | allosz ‘más’
protamin G biol halak spermájában előforduló egyszerű fehérjék gyűjtőneve
tud lat, ‘ua.’: gör prótosz ‘első’ | lásd AMIN
protanomalópia G orv a vörös szín érzékelésének gyengesége
tud lat, ‘ua.’: gör prótosz ‘első’ | lásd ANOMÁL(IA) | ópsz, óposz ‘szem, látás’
protatikus G irod az ókori görög drámában a protázist előadó (személy)
tud lat protaticus gör protatikosz ‘ua.’ protaszisz, lásd PROTÁZIS
protázis G irod az ókori görög dráma bevezető része, amely a cselekmény előzményeit és a
konfliktus forrását ismerteti
tud lat protasis gör protaszisz ‘ua.’, tkp. ‘ajánlat’ | proteinó ‘nyújt, kínál’: pro- ‘előre’ | teinó
‘nyújt’
proteáz G kém fehérjebontó enzim
ang protease ‘ua.’: lásd PROTEIN | -áz (enzimre utaló toldalék)
protegál † G támogat, pártfogol
lat protegere, protectum ‘véd, támogat’, tkp. ‘elölről (pajzzsal, vérttel) befed’: pro- ‘elöl’ | tegere
‘takar, fed’ (újabb, német átvételéből lett a ma általános PROTEZSÁL alak)
proteid G kém összetett fehérje
ang proteid ‘ua.’: lásd PROTEIN | -id (vegyületre utaló toldalék)
protein G kém egyszerű fehérje
ang protein ‘ua.’: gör próteion ‘elsőség, vezető szerep’ prótosz ‘első’ | -in (vegyületre utaló
toldalék)
proteinémia G orv a fehérje mennyiségének kóros növekedése a vérben
tud lat proteinaemia ‘ua.’: lásd PROTEIN | gör haima ‘vér’
proteinúria G orv fehérjevizelés
tud lat proteinuria ‘ua.’: lásd PROTEIN | gör uron ‘vizelet’
protekció G összeköttetés, közbenjárás
G pártfogás, támogatás, kivételezés
lat protectio ‘védelmezés’, lásd PROTEGÁL
protekcionista G (fn) a gazdasági protekcionizmus híve
G (mn) a protekcionizmus eszközeit alkalmazó (pl. politika)
ang protectionist, protectionistic ‘ua.’, lásd PROTEKCIONIZMUS
protekcionizmus G közg a hazai ipar vagy mezőgazdaság támogatása a külföldi konkurencia ellen
védővámokkal, exporttámogatással
G átv olyan közállapotok, amelyek közt csak protekcióval lehet érvényesülni
ang protectionism ‘ua.’, lásd PROTEKCIÓ, -IZMUS
protektor G támogatást nyújtó befolyásos személy
G pártfogó, védnök
lat protector ‘ua.’, lásd PROTEGÁL
protektorátus G védnökség
G pol valamely államnak egy gyengébb állam fölött gyakorolt fennhatósága
G az ilyen fennhatóság alatt álló terület
ném Protektorat ‘ua.’, lásd PROTEKTOR
pro tempore G ez idő szerint
G egyelőre, időlegesen
lat, ‘ua.’: pro ‘kedvéért, szerint’ | tempus, temporis ‘idő’
proteolitikus G orv fehérjebontó
ang proteolytic ‘ua.’, lásd PROTEOLÍZIS

proteolízis G biol fehérjebomlás, fehérjebontás
tud lat proteolysis ‘ua.’: lásd PROTEIN | gör lüszisz ‘feloldás, szétbontás’
 lüó ‘eloldoz’
proterandria G növ a porzóknak a termőénél korábbi beérése
tud lat, ‘ua.’: gör kf próterosz ‘előbbi’
 prótosz ‘első’ | anér, androsz ‘férfi’, itt ‘hím’
proterogínia G növ a termőnek a porzókénál előbbi beérése
tud lat proterogynia ‘ua.’: gör kf próterosz ‘előbbi’
 prótosz ‘első’ | güné ‘nő’, itt ‘női’
proterozoikum G geol a földtörténeti ókor későbbi szakasza, amelynek kőzetei már élőlények
nyomait őrzik
tud lat proterozoicum ‘ua.’: gör kf próterosz ‘előbbi’
 prótosz ‘első’ | dzóikosz ‘az élettel
kapcsolatos’ dzóé ‘élet’
pro tertio [pro terció] G harmadszorra, harmadsorban, harmadikként
lat, ‘ua.’: pro ‘-ként’ | tertius ‘harmadik’ tres ‘három’
protestáció G tiltakozás
lat protestatio ‘ua.’, lásd PROTESTÁL
protestál G tiltakozik
lat protestari, protestatus ‘ua.’, ered. ‘tanúskodik valaki ellen’: pro- ‘(a nyilvánosság) előtt’ |
testari ‘tanúskodik’ testis ‘tanú’
protestáns G vall (fn) a protestantizmus valamelyik felekezetének híve
G (mn) a protestantizmus alapján álló
lat protestans ‘ua.’, tkp. ‘tiltakozó, vmi ellen tanúskodó’, lásd PROTESTÁL
protestantizmus G vall a reformáció révén létrejött keresztény felekezeteknek s ezek utódainak
összessége
G vall az eme vallások által hirdetett eszmék rendszere
ném Protestantismus ‘ua.’ (Luther hívei az 1529-es wormsi birodalmi gyűlésen tiltakoztak az őket
sújtó császári rendelkezések ellen): lásd PROTESTÁNS, -IZMUS
protest song [proteszt szong] G zene aktuális politikai, társadalmi problémákra reagáló, tiltakozást
kifejező popzenei dal az 1960–70-es évekből
ang, ‘ua.’: protest ‘tiltakozás, lásd PROTESTÁL | song ‘ének’ sing ‘énekel’
protetika G orv a protézisek készítésének elmélete és gyakorlata
tud lat prothetica ‘ua.’, lásd PROTÉZIS
protetikus G protézissel kapcsolatos
G orv protézises
tud lat protheticus ‘ua.’, lásd PROTÉZIS
protézis G orv hiányzó testrész vagy szerv pótlása mesterséges készítménnyel
G orv műfogsor, művégtag
G nyelvt ejtéskönnyítő magánhangzó betoldása szóeleji mássalhangzótorlódás elé (mint pl. lat schola
magy i-skola)
G irod a mű tárgyát tömören, néhány sorban kijelölő bevezetés eposz élén
tud lat prothesis ‘ua.’ gör protheszisz, ered. prosztheszisz ‘odatétel, elététel’: prosz ‘elé, mellé,
hozzá’ | (ti)thémi ‘tesz’
protezsál G támogat, pártfogol
G felkarol, beajánl, hóna alá nyúl
ném protegieren [protezsíren] fr protéger ‘ua.’, ezek latin eredetéről lásd PROTEGÁL
protezsé G védenc, valakinek a protekcióját élvező személy
fr protégé ‘támogatott’ proteger ‘támogat’, lásd PROTEGÁL
protocerebrum G anat előagydúc az ízeltlábúak fejében
tud lat, ‘ua.’: gör prótosz ‘első’ | cerebrum ‘agy’
protoderma G növ elsődleges osztódó szövet a hajtás tenyészkúpjában
tud lat, ‘ua.’: gör prótosz ‘első’ | derma ‘bőr’
protofil G kém proton felvételére hajlamos (atom)
 tud lat protophil ‘ua.’: lásd PROTON | gör philó ‘kedvel’

protofiton G biol mikroszkopikus egysejtű élőlény
tud lat protophyton ‘ua.’: gör prótosz ‘első’ | phüton ‘növény’
 phüó ‘sarjad’
protogalaxis G csill az ősrobbanás és a galaxisok kialakulása közötti állapot a modern kozmogóniai
elméletben
gör prótosz ‘első’ | lásd GALAKTIKA

protogén G kém protont könnyen leadó (atom)
lásd PROTON, -GÉN

protohistória G tört az őskor és az írott források megjelenése közti időszak
gör prótosz ‘első’ | lásd HISTÓRIA

protohisztorikus G tört a bronzkort és a vaskort magába foglaló (korszak)
gör prótosz ‘első’ | lásd HISTORIKUS

protokanonikus G vall a bővebb katolikus és a szűkebb protestáns kánonban egyaránt megtalálható
(szentírási könyv)
gör prótó ‘elsőként’ | lásd KANONIKUS

protokoll G dipl nemzetközi tárgyalás jegyzőkönyve
G dipl a nemzetközi érintkezés szabályainak összessége
G pol meghívás vagy fogadás formaságaira vonatkozó szokások, szabályok együttese
ném Protokoll ‘ua.’, lásd PROTOKOLLUM
protokolláris G dipl a protokoll előírásai szerinti
ném protokollarisch ‘ua.’, lásd PROTOKOLL
protokollum † G jegyzőkönyv
lat protocollum ‘ua.’ gör protokollon ‘papirusztekercs elé ragasztott lap a műre vonatkozó
adatokkal’: prótosz ‘legelöl lévő’ | kollé ‘enyv’
protolingva G nyelvt egy nyelvcsalád közös őse, alapnyelv
gör prótosz ‘első’ | lat lingua ‘nyelv’
protolitikus G kém proton felvételével vagy leadásával járó
ang protolytic ‘ua.’, lásd PROTOLÍZIS
protolízis G kém proton felvételével vagy leadásával járó folyamat
tud lat protolysis ‘ua.’: lásd PROTON | gör lüszisz ‘eloldás’ lüó ‘eloldoz’
proton G fiz a nehéz elemi részecskék pozitív töltésű változata
ang, gör seml próton ‘ua.’ prótosz ‘legelső’ (a ~t fedezték fel elsőként a magrészecskék
közül)
protonakceptor G kém proton felvételére hajlamos anyag, azaz bázis
lásd PROTON, AKCEPTOR
protondonor G kém protont átadni hajlamos anyag, azaz sav
lásd PROTON, DONOR
protonotárius G vall pápai kollégium elöljárója (főpapi cím)
G tört ítélőmester
G † főjegyző
lat protonotarius ‘ua.’: gör prótosz ‘legelső’ | lásd NÓTÁRIUS
proton-radioaktivitás G kém atommag bomlása protonok kisugárzása kíséretében
lásd PROTON, RADIOAKTIVITÁS
protoplaszt G kém sejtfalától kísérleti célra enzimes kezeléssel megfosztott sejt
ang protoplast ‘ua.’, tkp. ‘elsőként alkotott’: gör prótó ‘elsőként’ | plasztosz ‘gyúrt, alkotott’
plasszó ‘gyúr’
protoplazma G biol a sejt élő alapanyaga
tud lat protoplasma ‘ua.’: gör prótosz ‘legelső’ | lásd PLAZMA
protoreneszánsz G műv antik minták felhasználása a 11–13. századi művészetben
gör prótosz ‘első’ | lásd RENESZÁNSZ
prototípus G biol ősalak, őspéldány
G műsz mintadarab, új gyártmány első példánya
G alapforma
G átv mintakép, megtestesülés
ang prototype ‘ua.’: gör prótosz ‘legelső’ | tüposz ‘lenyomat’, lásd TÍPUS
prototróf G biol minimális tápanyagot tartalmazó közegben is osztódni képes (mikroorganizmus)
ném prototroph ‘ua.’: gör prótosz ‘első’ | trophé ‘táplálék’ trephó ‘táplál’
protoxid G kém a tipikusnál kevesebb oxigénatomot tartalmazó oxid
ang protoxide ‘ua.’: gör prótosz ‘első’ | lásd OXID
Protozoa G áll az egysejtű állatok törzse
tud lat tbsz seml, ‘ua.’ protozoon ‘egysejtű’: gör prótosz ‘legelső’ | dzóon ‘élőlény’
protozoológia G biol az élettannak az egysejtűekkel foglalkozó ága
tud lat, ‘ua.’, lásd PROTOZOA, -LÓGIA
protrahált G orv elhúzódó
tud lat protrahere ‘elhúz, elhúzódik’: pro- ‘előre’ | trahere ‘húz’
Lásd még TRAKTOR
protrombin G kém a trombin előanyaga
tud lat, ‘ua.’: pro- ‘előre’ | lásd TROMBIN
protrúzió G orv kidülledés
tud lat protrusio ‘ua.’ protrudere ‘kidülled’: pro- ‘előre’ | trudere ‘nyom, nyomakodik’
Lásd még EXTRUDÁL, INTRÚZIÓ
protuberancia G csill napkitörés, a Nap kromoszféráján túlemelkedő gázkitörés
G orv dudor, kiemelkedés
tud lat protuberantia ‘ua.’, lásd PROTUBERÁNS
protuberáns † G kiugró, kiemelkedő
lat protuberans, protuberantis ‘ua.’ protuberare ‘kidudorodik’: pro- ‘elő’ | tuberus ‘dudor,
gumó’
Lásd még TUBERKULÓZIS
proudhonizmus [prudonizmus] G pol a kisárutermelésen alapuló, osztály és kizsákmányolás
nélküli, önigazgató társadalom eszméjét hirdető szocialista elmélet a 19. század derekán
P. J. Proudhon francia politikus nevéből | lásd -IZMUS
provanszál G nyelvt (fn) a középkorban Dél-Franciaországban beszélt, irodalmilag nagy fontosságú
újlatin nyelv
G (mn) e nyelven írott, vele kapcsolatos
fr provençal ‘Provence tartományból való’ lat (Gallia) Provincia ‘(Gallia) tartomány’, lásd
PROVINCIA
proveniencia G származás, eredet
lat provenientia ‘eredet’
 proveniens, provenientis ‘(valahonnan) eredő, származó’ provenire
‘előjön, ered’: pro- ‘elő’ | venire ‘jön’
proverbiális G közmondásos
lat proverbialis ‘ua.’, lásd PROVERBIUM
proverbium G közmondás
lat, ‘ua.’: pro- ‘elő, sokak elé’ | verbum ‘szó’
proviant † G eleség, élelem, elemózsia
ném Proviant ‘útravaló, élelmiszer’ ófr provende ‘ua.’ lat praebenda, lásd ott
provideál G előre gondoskodik, ellát
lat providere ‘előre lát, gondoskodik’: pro- ‘előre’ | videre ‘lát’
providencia G vall az isteni gondviselés
G előrelátás, gondoskodás
lat providentia ‘ua.’ providens, providentis ‘gondoskodó’, lásd PROVIDEÁL
providenciális G gondviselésszerű
G † előre elrendezett
ném providentiell ‘ua.’, lásd PROVIDENCIA
providencializmus G vall az a felfogás, amely az emberi társadalom fejlődésében és a történelmi
eseményekben az isteni gondviselés működését látja
tud lat providentialismus ‘ua.’, lásd PROVIDENCIÁLIS, -IZMUS

provincia G tört meghódított és helytartó által kormányzott, Itálián kívül fekvő tartomány az ókori
római birodalomban
G tartomány
G vall rendtartomány, katolikus szerzetesrend nagyobb szervezeti egysége
G vidék, a fővárostól messze eső országrész
G † feladat, feladatkör
lat provincia ‘tartomány’ vincere ‘legyőz’
provinciális G (mn) vidéki, helyi, tartományi
G átv vidékiesen elmaradott, szűk látókörű, korlátolt
G vall (fn) katolikus szerzetesrend tartományfőnöke
lat provincialis ‘ua.’, lásd PROVINCIA
provincializmus G a helyi, szűk körű érdekeket minden más elé helyező felfogás
G a tágabb szellemi látókör hiánya, vidékies beszűkültség, elmaradottság
G nyelvt tájnyelvi jelleg, nyelvjárási jelenség
ném Provinzialismus ‘ua.’, lásd PROVINCIÁLIS
provis- lásd PROVIZ-
provitamin G kém elővitamin, olyan vegyület, amelyből a szervezetben vitamin képződhet
lásd PRO-, VITAMIN
provízió G közvetítői díj, jutalék
G † élelmiszerkészlet
ném Provision ‘ua.’ ol provvisione ‘készlet, jutalék’ lat provisio ‘előrelátás, gondoskodás’
providere, provisum, lásd PROVIDEÁL
provizor G felvigyázó, gondnok
G † okleveles gyógyszerész, patikafőnök
lat provisor ‘ua.’ providere, provisum ‘előrelát, gondoskodik’, lásd PROVIDEÁL
provizórikus vagy provizórius G átmeneti, ideiglenes
ném provisorisch ‘ua.’ fr provisoire ‘átmeneti, feltételes’ lat proviso ‘feltéve, hogy…
hacsak nem…’ (kizáró feltételeket bevezető szó szerződések záradékában) providere, provisum
‘előre lát’, lásd PROVIDEÁL
provizórium G ideiglenes helyzet, átmeneti állapot
G tört az osztrák önkényuralom kormányzati rendszere Magyarországon 1861 és 1865 között
ném Provisorium ‘ua.’, lásd PROVIZÓRIKUS
provokáció G kihívás, kihívó cselekmény
G politikai beugrató tevékenység
G felbujtás, izgatás, lázítás
G † kihívás párbajra
lat provocatio ‘ua.’, lásd PROVOKÁL
provokál G † párbajra kihívás jeléül szóban vagy tettleg inzultál
G pol beugrat, felbujt, erőszakos fellépésre késztet
G előidéz, kivált
lat provocare, provocatum ‘felszólít, kihív, felingerel’: pro- ‘elő’ | vocare ‘hív, szólít’ vox,
vocis ‘hang’
Lásd még VOKÁLIS
provokatív G kihívó, sértő (viselkedés, beszéd)
G beugrató
ang provocative ‘ua.’, lásd PROVOKÁL
provokátor G bujtogató
G pol beugrató ügynök
ném Provokateur fr provocateur ‘ua.’, lásd PROVOKÁL
 Lásd még AGENT PROVOCATEUR
proximitás G közelség
lat, ‘ua.’
 ff proximus ‘legközelebbi’ prope ‘közel’
proxenosz G tört idegen poliszok polgárainak ügyeit a törvény előtt képviselő személy ókori görög
városállamokban
gör, ‘ua.’: pro- ‘számára, helyett’ | xenosz ‘vendég, idegen’

Lásd még XÉNIA
próza G irod kötetlen, nem verses szöveg, folyóbeszéd
G irod ilyen formájú irodalmi mű
lat prosa (oratio) ‘egyenes, kötetlen, díszítetlen (beszéd)’ prosus, ered. prorsus ‘egyenes’
proversus ‘ua.’, tkp. ‘előre fordított, előre tartó’: pro- ‘előre’ | vertere, versum ‘fordít’
Lásd még PRÉZSMITÁL, VERZIÓ
prózai G irod kötetlen, folyóbeszédszerű
G átv köznapi, szürke, költőietlen
lásd PRÓZA
prozelita G vall újhitű, (valamely hitre) újonnan áttért személy
G átv valaminek újsütetű, (túl)buzgó híve
G tört zsidó hitre áttért görög vagy római személy
ném Proselyt lat proselytus ‘ua.’ proszélütosz ‘jövevény, idegen’ proszerkhomai
‘odamegy, látogat’: prosz- ‘oda, mellé’ | erkhomai ‘érkezik’
prozelitizmus G vall újhitűség, térítői buzgóság
kk lat proselytismus ‘ua.’, lásd PROZELITA
prozenchima G növ megnyúlt és mindkét végén kihegyesedő sejtekből álló egyszerű, nedvességet
szállító növényi szövet
tud lat prosenchima ‘ua.’: gör prosz- ‘neki, felé’ | enkhüma ‘betöltés, átöntés’: en- ‘bele’ | khüma
‘folyadék’
prozódia G irod az irodalmi művek hangzásbeli formáját vizsgáló tudomány
G irod a verselés ritmikai szabályainak összessége
G zene a zene és szöveg helyes illeszkedésének tana
tud lat prosodia ‘ua.’ gör proszódia ‘kísérettel előadott ének, hangsúlyozás’| prosz- ‘hozzá,
mellé’ | ódé ‘ének’
prudencia G okosság, körültekintés, megfontoltság
lat prudentia ‘ua.’ prudens, prudentis, tkp. providens ‘okos, körültekintő’, lásd PROVIDEÁL
prurigo G orv allergiás eredetű, erősen viszkető idült bőrelváltozás
tud lat, ‘ua.’ prurire ‘viszket’
pruritus G orv bőrviszketés
tud lat, ‘ua.’ prurire, pruritum ‘viszket’
pruszlik G ölt ingváll, testhez álló női mellényke
baj-oszt prusflek ném Brustfleck ‘ua.’: Brust ‘mell’ | Fleck ‘szövetdarab, folt’
prűd G álszemérmes, szemérmeskedő
ném prüde fr prude ‘ua.’ ?
prüdéria G álszemérem, szemérmeskedés
ném Prüderie fr pruderie ‘álszemérem’, lásd PRŰD
prűgelknábe G bűnbak, aki más vétke miatt kap büntetést
ném Prügelknabe ‘ua.’: Prügel ‘pálca, verés’ | Knabe ‘fiú’
prütaneia G tört a városállam ügyeit intéző 50 tagú vezető testület az ókori Athénban, melynek
tagjait sorsolással jelölték ki egy-egy phüléből, egyhavi időtartamra
gör, ‘ua.’, lásd PRÜTANISZ
prütaneion G tört a prütaneia hivatali épülete, egyes közéleti események színhelye
gör, ‘ua.’, lásd PRÜTANEIA
prütanisz G tört a prütaneia tagja
gör, ‘ua.’ ered. ‘úr, uralkodó, elöljáró’
psalmodia [pszalmódia] G vall zsoltáréneklés
tud lat, ‘ua.’: lásd PSALMUS | gör ódé ‘ének’, lásd ÓDA

psalmus [pszalmusz] G vall zsoltár, eredetileg hárfakíséretes ének
lat,
 gör pszalmosz ‘ua.’ pszalló ‘penget’
psalterium [pszaltérium] G vall zsoltároskönyv
G zene lapcitera, asztalra vagy térdre fektethető 16–24 húros hangszer
lat, ‘ua.’ gör pszaltérion ‘hárfaféle’ pszaltér ‘hárfás’ pszalló ‘penget’
pseudo- lásd PSZEUDO-
psych- lásd még PSZICH-
psycholepticum [psziholeptikum] G orv lelki vagy idegi eredetű fájdalmakat enyhítő szer
tud lat seml, ‘ua.’: lásd PSZICHO- | léptikosz ‘rohammal kapcsolatos’ lépszisz ‘roham’
lambanó ‘megragad’
pszefit G geol borsónyi vagy nagyobb szemcsés ásványtörmelékből álló üledékes kőzet
ang psephite ‘ua.’: gör pszephosz ‘kavics’ | -it (ásványra utaló toldalék)
pszefológia [pszefológia] G pol a választások tudományos elemzése
ang psephology ‘ua.’: gör pszephosz ‘kavicsokkal végzett szavazás’, ered. ‘kavics’ | lásd -LÓGIA
pszeudepigrafa G vall bibliai könyvek, amelyeknek a szerzőségét a hagyomány alaptalanul
tulajdonítja valamelyik bibliai személynek (pl. Mózes könyvei, Jónás, Dániel könyve, Szent Pál
több levele, János Jelenései)
tud lat tbsz seml pseudepigrapha ‘ua.’, lásd PSZEUDEPIGRÁFIA
pszeudepigráfia G tud megtévesztő szerzői megjelölés valamely íráson (abból a célból, hogy az
illető név tekintélye mintegy szavatoljon az írás hiteléért)
tud lat pseudepigraphia ‘ua.’: lásd PSZEUDO- | gör epigraphia ‘felirat, címfelirat’, lásd EPIGRÁFIA
pszeudo- G (idegen szóösszetételek előtagjaként) hamis, ál-, nem valódi
gör pszeudosz ‘hazugság, csalás’ pszeudó ‘megcsal, meghazudtol’
pszeudoamnézia G orv emlékezetcsalódás, emlékezés meg nem történt dolgokra
tud lat pseudoamnesia ‘ua.’, lásd PSZEUDO-, AMNÉZIA
pszeudodoxia G vall tévtan
lat pseudodoxia ‘ua.’ lásd PSZEUDO- | doxa ‘dicséret, magasztalás’ dokeó ‘(jónak) látszik’
pszeudoesztézia G orv hamis érzékelés, tévérzet
tud lat pseudoaesthesia ‘ua.’, lásd PSZEUDO-, ESZTÉZIA
pszeudogámia G biol embrió kifejlődése ivarsejtek összeolvadása nélkül
tud lat pseudogamia ‘ua.’: lásd PSZEUDO- | gör gamosz ‘házasság’
pszeudográfia G hamisított szöveg
G íráshamisítás
tud lat pseudographia ‘ua.’: lásd PSZEUDO- | gör graphó ‘ír’
pszeudografikus G irod hamis néven, nem a szerző neve alatt hagyományozott (mű)
tud lat pseudographicus ‘ua.’, lásd PSZEUDOGRÁFIA
pszeudograviditás G orv képzelt terhesség, álterhesség
tud lat pseudograviditas ‘ua.’, lásd PSZEUDO-, GRAVIDITÁS
pszeudológia G lél kóros hazudozás
tud lat pseudologia ‘ua.’: lásd PSZEUDO- | gör logosz ‘beszéd’ legó ‘mond’
pszeudománia G orv kóros hazudozás
tud lat pseudomania ‘ua.’, lásd PSZEUDO-, MÁNIA
pszeudomorf G ásv álalakú
ném pseudomorph ‘ua.’, lásd PSZEUDOMORFIA
pszeudomorfia G ásv álalakúság, más vegyületekre jellemző alakban való kristályosodás
tud lat pseudomorphia ‘ua.’: lásd PSZEUDO- | gör morphé ‘alak’
pszeudonim G irod álnevű, álnéven keletkezett
ném pseudonym ‘ua.’, lásd PSZEUDONIMA
pszeudonima G irod, műv szerzői álnév
tud lat pseudonyma ‘ua.’: lásd PSZEUDO- | gör onoma, onüma ‘név’
pszeudonímia G irod álnéven való írás
tud lat pseudonymia ‘ua.’, lásd PSZEUDONIMA

pszeudopódium G áll álláb
tud lat pseudopodium ‘ua.’: lásd PSZEUDO- | gör kics podion ‘lábacska’
 pusz, podosz ‘láb’
pszi G nyelvt a görög ábécé 23. betűje, , , hangértéke psz
pszichagógia G orv lelki gyógyítás rávezetéssel, neveléssel
tud lat psychagogia ‘ua.’, lásd PSZICHAGÓGOSZ

pszichagógosz G mit lélekvezető, a halottak lelkét az alvilágba vezető Hermész isten egyik
mellékneve
gör pszükhagógosz ‘ua.’: | gör pszükhé ‘lélek’ | agógosz ‘vezető’
 agó ‘vezet’
pszichaszténia G orv alkati lelki gyengeség, a lelkierő hiánya
tud lat psychasthenia ‘ua.’: gör pszükhé ‘lélek’ | lásd ASZTÉNIA

psziché G lél a lélek mint az értelmi és érzelmi tevékenységek foglalata
gör pszükhé ‘lélek’, tkp. ‘lélegzet’
 pszükhó ‘lehel’
pszichedélikus G orv kábítószeres révülettel kapcsolatos
G orv ilyen állapotban végrehajtott, alkotott (cselekedet, mű)
ang psychedelic ‘ua.’, tkp. ‘a tudat és érzékelés határait kitágító’: gör pszükhé ‘lélek’ | déloó
‘láthatóvá tesz, megmutat, feltár’ délosz ‘világos, érthető’
pszichesztézia G orv az ingerek iránt tanúsított lelki érzékenység
tud lat psychaesthesia ‘ua.’: gör pszükhé ‘lélek’ | lásd ESZTÉZIA
pszichiáter G orv elmegyógyász, a pszichiátria szakembere
ném Psychiater ‘ua.’, lásd PSZICHIÁTRIA
pszichiátria G orv az értelmi, érzelmi és magatartásbeli zavarokkal foglalkozó orvostudományi ág
G orv elmeorvoslás, elmegyógyászat
G orv elmeosztály kórházban
tud lat psychiatria ‘ua.’: gör pszükhé ‘lélek’ | hiatreia ‘gyógyítás’ hiatreuó ‘gyógyít, orvosol’
hiatrosz ‘orvos’
pszichika † G tud lélektan
tud lat psychica (disciplina) ‘lelki (tudomány)’, lásd PSZICHIKUS
pszichikai G tud lelki, lélektani
lásd PSZICHIKA
pszichikum G lél a lelki jelenségek összessége
G lél lélek, lelkivilág, lelkület, lelkialkat
tud lat seml psychicum ‘a lélekkel kapcsolatos dolog’, lásd PSZICHIKUS
pszichikus G lelki természetű, a lelki élettel kapcsolatos
tud lat psychicus ‘ua.’ gör pszükhikosz ‘lelki, szellemi, érzelmi’, lásd PSZICHÉ
pszicho- G (összetételek előtagjaként) a lélekkel kapcsolatos, lásd PSZICHÉ
pszichoaktív G orv erős lelki hatást kiváltó
lásd PSZICHO-, AKTÍV
pszichoanalitikus G (mn) lél lélekelemző, a mélylélektannal kapcsolatos
G (fn) a lélekelemzés szakembere, mélylélektannal foglalkozó pszichológus
ném psychoanalytisch ‘mélylélektani’, ill. Psychoanalytiker ‘lélekelemző’, lásd PSZICHOANALÍZIS
pszichoanalízis G lél lélekelemzés, mélylélektan
tud lat psychoanalysis ‘ua.’, lásd PSZICHO-, ANALÍZIS
pszichobiológia G lél mélylélektani irányzat, amely a lelki életet főképp biológiai
törvényszerűségekre vezeti vissza
lásd PSZICHO-, BIOLÓGIA
pszichodinamika G lél a lelki és érzelmi élményeknek a cselekedetekre gyakorolt hatását vizsgáló
tudományterület
lásd PSZICHO-, DINAMIKA
pszichodráma G orv gyógyító célú színjátszás lelki vagy elmebetegek számára
lásd PSZICHO-, DRÁMA
pszichofarmakológia G orv a gyógyszereknek, vegyszereknek és drogoknak a lelki működésre
kifejtett hatását kutató résztudomány
lásd PSZICHO-, FARMAKOLÓGIA

pszichofarmakon G biokém a központi idegrendszer magasabb rendű funkcióira ható, függőséget
okozó vegyszer, gyógyszer
lásd PSZICHO-, FARMAKON

pszichofizika G orv a lelki és testi jelenségek összefüggésével foglalkozó tudományág
tud lat psycophysica ‘ua.’, lásd PSZICHO-, FIZIKA

pszichofiziológia G orv a fiziológiai folyamatok és a lelki élet kapcsolatait vizsgáló lélektani
tudományterület
lásd PSZICHO-, FIZIOLÓGIA

pszichogén G orv lelki eredetű
lásd PSZICHO-, -GÉN

pszichogenezis G tud az ember lelki életének fejlődéstörténete
lásd PSZICHO-, GENEZIS

pszichogénia G orv testi tünetek kifejlődése lelki okokból
tud lat psychogenia ‘ua.’, lásd PSZICHOGÉN

pszichognózis G lél lélekismeret
lásd PSZICHO-, GNÓZIS

pszichográfia G lél a lelki jelenségek és a személyiség leírása
lásd PSZICHO-, -GRÁFIA

pszichohigiéné G orv lelki egészségügy
lásd PSZICHO-, HIGIÉNIA

pszichokinetikus G lél a tárgyak lelki energia útján való mozgatásával kapcsolatos
 ang psychokinetic ‘ua.’, lásd PSZICHO-, KINETIKUS
pszichokinézis G lél tárgyak mozgatása érintés nélkül, a lelki energia kisugárzása útján mint okkult
jelenség
 ang psychokinesis ‘ua.’, lásd PSZICHO-, KINÉZIS
pszichokirurgia G orv az elmebetegségek műtéti gyógyítása
lásd PSZICHO-, KIRURGIA

pszicholingvisztika G tud a lélektan és nyelvtudomány határterülete, a nyelvelsajátítás,
nyelvmegértés és a nyelvi viselkedés jelenségeit vizsgálja lélektani szempontból
lásd PSZICHO-, LINGVISZTIKA

pszichológia G tud lélektan
G átv gyakorlati lélekismeret
tud lat psychologia ‘ua.’, lásd PSZICHO-, -LÓGIA
pszichologizmus G tud a lelki tényezőket egyoldalúan, más tényezők rovására kiemelő vizsgálati
módszer, elmélet
ném Psychologismus ‘ua.’, lásd PSZICHOLÓGIA, -IZMUS
pszichológus G a lélektan szakembere
G átv jó ember- és lélekismerettel bíró egyén
magy, lásd PSZICHOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
pszichometria G orv a lelki folyamatok és képességek intenzitását s más tényezőket mérő
módszerek (főleg tesztek) összessége
tud lat psychometria ‘ua.’: lásd PSZICHO- | gör metreó ‘mér’
pszichometrikus G orv a pszichometriával kapcsolatos
ang psychometric ‘ua.’, lásd PSZICHOMETRIA
pszichomotorikus vagy pszichomotoros G lél lelki eredetű és mozgásban kifejeződő
lásd PSZICHO-, MOTORIKUS
pszichopata G kóros lelki alkatú személy
ném Psychopath ‘ua.’, lásd PSZICHOPÁTIA
pszichopátia G orv betegesen zavart lelkiállapot
G orv kóros lelki alkat
 tud lat psychopathia ‘ua.’: lásd PSZICHO- | gör pathosz ‘betegség’

pszichopatológia G orv kórlélektan, elmekórtan
tud lat psychopathologia ‘ua.’, lásd PSZICHO-, PATOLÓGIA

pszichoszenzoros G lél látszólag az érzékszervektől eredő, valójában idegi, lelki eredetű
lásd PSZICHO-, SZENZOR

pszichoszociológia G tud olyan szociológiai vizsgálat, amely kiemelt figyelmet szentel a lélektani
szempontoknak
lásd PSZICHO-, SZOCIOLÓGIA

pszichoszomatika G orv a lelki élet és a testi betegségek összefüggéseit kutató tudományterület
ném Psychosomatik ‘ua.’, lásd PSZICHOSZOMATIKUS

pszichoszomatikus G orv testi formában jelentkező, de lelki okokra visszavezethető (tünet,
elváltozás)
ném psychosomatisch ‘ua.’, lásd PSZICHO-, SZOMATIKUS

pszichotechnika G tud kísérleti vagy alkalmazott lélektan
lásd PSZICHO-, TECHNIKA

pszichoterapeuta G orv a pszichoterápia szakembere
lásd PSZICHO-, TERAPEUTA

pszichoterápia G orv idegi eredetű betegségek lelki ráhatásokkal való gyógyítása
tud lat psychotherapia ‘ua.’, lásd PSZICHO-, TERÁPIA

pszichotikus G orv a pszichózissal kapcsolatos, azon alapuló
G orv pszichózisban szenvedő
tud lat psychoticus ‘ua.’, lásd PSZICHÓZIS
pszichotonikus G orv a lelki egyensúlyt erősítő, a jó közérzetet fokozó
lásd PSZICHO-, TONIKUS
pszichotrauma G lél lelki sérülés
lásd PSZICHO-, TRAUMA
pszichotronika G lél a lelki energia távolba hatásával előidézett fizikai jelenségek
(asztaltáncoltatás, kanálgörbítés stb.) mibenlétét vizsgáló tudományág
lásd PSZICHO-, (ELEK)TRONIKA
pszichotropikus G orv az ideg- és elmeállapotra ható
tud lat psychotropicus ‘ua.’: lásd PSZICHO- | gör troposz ‘fordulat’ trepó ‘fordul’
pszichózis G orv elmezavar
G átv beteges izgatottság, félelem
tud lat psychosis ‘ua.’: gör pszükhé ‘lélek’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
pszichro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) hideg
gör pszükhrosz ‘hideg, fagy’
pszichroesztézia G orv hidegérzékelés
tud lat psychroaesthesia ‘ua.’, lásd PSZICHRO-, ESZTÉZIA
pszichrofiton G biol hideg éghajlatot kedvelő növény
tud lat psychrophyton ‘ua.’: lásd PSZICHRO- | gör phüton ‘növény’ phüó ‘sarjad, tenyészik’
pszichrofóbia G orv kóros rettegés a hidegtől
tud lat psychrophobia ‘ua.’, lásd PSZICHRO-, FÓBIA
pszichrométer G met a légnedvességet a párolgás keltette hideg révén mérő készülék
lásd PSZICHRO- | gör metreó ‘mér’
pszichroterápia G orv gyógykezelés hideg (víz) alkalmazásával
lásd PSZICHRO-, TERÁPIA
pszilózis G orv kóros mértékű hajhullás, megkopaszodás
tud lat psilosis ‘ua.’: gör pszilosz ‘kopasz’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
Lásd még EPSZILON, IPSZILON
pszittakózis G orv papagájkór, papagájok által terjesztett, emberre is veszélyes vírusos betegség
tud lat psittacosis ‘ua.’: gör pszittakosz ‘papagáj’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
pszoriázis G orv pikkelysömör
tud lat psoriasis ‘ua.’ gör pszóra ‘rüh, üszög’ | -ázis (kóros folyamatra utaló toldalék)
ptarmus [ptarmusz] G orv tüsszentőgörcs
tud lat, ‘ua.’
 gör ptarmosz ‘tüsszentés’
pterin G kém pillangószárnyak sárga pigmentjének alapvegyülete
tud lat, ‘ua.’: gör pterosz ‘szárny’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

pterodaktilusz G áll jura-kori repülő őshüllő, melynek meghosszabbodott ujjai alkották a
szárnyvázát
tud lat pterodactylus ‘ua.’: gör pteron ‘toll, szárny’ | daktülosz ‘ujj’

pteróma G ép az ógörög templom cellája körüli folyosók kőgerendás és kőlapos födéme
gör, ‘ua.’, tkp. ‘tollazat’
 pteron ‘szárny, toll’
pteroszaurusz G áll szárnyas őshüllő
tud lat pterosaurus ‘ua.’: gör pteron ‘szárny’ | szaurosz ‘gyík’

ptialin G orv keményítőbontó enzim a nyálban
tud lat ptyalin ‘ua.’: ptüalosz ‘nyál, köpet’
 hangut ptüó ‘köp’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
ptializmus G orv fokozott nyálképződés, nyálcsorgás
tud lat ptyalismus ‘ua.’: ptüalosz ‘nyál, köpet’
 hangut ptüó ‘köp’ | lásd -IZMUS
ptilózis G orv a szempillaszőrök kihullása
tud lat ptilosis ‘ua.’: gör ptilon ‘szempilla’, ered. ‘pihe’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

ptomain G biokém hullaméreg
tud lat, ‘ua.’: gör ptóma ‘hulla’
 (pi)ptó ‘hullik, elesik’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
pub [pab] G kocsma, ivó az angolszász országokban
ang pub(lic house) ‘nyilvános, a nagyközönségnek nyitott (ház)’, lásd PUBLIKUS

pubarche [pubarché] G orv a szeméremszőrzet megjelenése
tud lat, ‘ua.’: lásd PUB(ERTÁS) | gör arkhé ‘kezdet’

pubertás G serdülés, kamaszodás, nemi érés
lat pubertas ‘férfiasság’
 pubes, puberis ‘megnőtt, kifejlett, szőrösödő’ puber, puer
‘fiúgyermek, kamasz’
pubes [pubesz] G anat szeméremtájék, szeméremszőrzet
lat, ‘ua.’ pubere ‘serdül’
publica honestas [publika honesztász] G közéleti tisztesség
lat, ‘ua.’: lásd PUBLIKUS | honestas ’tisztesség’ honos ’tisztelet’
publicandum [publikandum] G közzéteendő
lat, ‘ua.’, lásd PUBLIKÁL
publice G nyilvánosan
lat, ‘ua.’, lásd PUBLIKUS
publicista G sajtó újságíró, hírlapíró, közíró
ném Publizist fr publiciste ‘ua.’, lásd PUBLICITÁS
publicisztika G sajtó hírlapírás, közírás, a közérdekű társadalmi és politikai kérdésekkel igényesen
foglalkozó újságírás
ném Publizistik ‘ua.’, lásd PUBLICITÁS
publicitás G nyilvánosság, köztudomás
ném Publizität fr publicité ‘ua.’, lásd PUBLIKUS
publicity [pablisziti] G ker hírverés, reklám
ang, ‘ua.’, tkp. ‘nyilvánosság’, lásd PUBLICITÁS
public relations [pablik riléjsnz] G ker cég reklámtevékenysége
G pol arculatformálás, közszereplő vagy kormányzat ténykedése a nyilvánossággal való jó
kapcsolatok ápolására, a közvélemény befolyásolására, önnön arculatának előnyös formálására;
rövidítve PR [píár]
ang p(ublic) r(elations) ‘a nyilvánossággal való kapcsolatok’, lásd PUBLIKUS, RELÁCIÓ
publikáció G sajtó közzététel, kiadás, megjelentetés
G irod kiadvány, írásmű, közlemény
ném Publikation fr publication ‘ua.’, lásd PUBLIKÁL
publikál G közöl, közread, kiad, megjelentet
 ném publizieren
 fr publier ‘ua.’ lat publicare ‘elkoboz, a közvagyon részévé tesz’, lásd
PUBLIKUS
publikánus † G adóbérlő, vámbérlő
lat publicanus ‘ua.’
 publicum ‘államkincstár, adózás, adóbérlet’, lásd PUBLIKUS
publikum G közönség (előadáson)
G a nagyközönség, a nyilvánosság
ném Publikum ‘ua.’ lat seml publicum ‘nyilvánosság’, lásd PUBLIKUS
publikus G nyilvános, köztudott
G a nyilvánosságra tartozó, közölhető
lat publicus, ered. populicus ‘állami, a népre, a közösségre tartozó’ populus ‘nép, állam’
Lásd még POPULÁRIS, PUEBLO
pucc G hivalkodó öltözék
ném Putz ‘cifraság, cicoma’ putzen ’tisztít, csinosít’
pucer † G kat tisztiszolga
ném Putzer ’tisztogató, tisztiszolga’ putzen ’tisztít’
puceráj G biz ruhatisztító üzem, vegytisztító
auszt ném Putzerei ‘ua.’ putzen ’tisztít’
puccs G pol államcsíny
svájci ném Putsch ‘zendülés, államcsíny’, ered. ‘lökés, taszítás’
puccsista G államcsínyt szervező, abban részt vevő (személy)
ném Putschist ‘ua.’, lásd PUCCS
pudendum G orv (női) szeméremtest
lat, ‘ua.’, tkp. ‘szégyellni való’ pudere ‘szégyenkezik’
púder G hintőpor, arcpor, hajpor
G szleng halandzsa, mellébeszélés
ném Puder ‘hintőpor’ fr poudre lat pulvis, pulveris ‘por’
Lásd még PULVERIZÁL
puding G konyha kevert, felvert laza tésztából gőzön főtt könnyű étel
G tejből s ízesített porból készült krémszerű csemege
ang pudding ‘ua.’, ered. ‘hurka’ alném puddewurst ‘véreshurka’: puddig ‘tömzsi’ | wurst
‘kolbász, hurka’
pudli G áll uszkár, egykor vízi vadászatnál használt kutyafajta
ném Pudel(hund) ‘ua.’ pudeln ‘tocsog, vízben gázol’
pudrié G púdertartó
fr poudrier ‘ua.’, ered. ‘írás beporzására való por tartója’ poudre, ‘por’, lásd PÚDER
pueblo G ép agyagházakból méhkasformán egymás mellé és egymásra épített indián település az
USA délnyugati vidékein
sp, ‘ua.’, tkp. ‘nép’ lat populus ‘ua.’
Lásd még PUBLIKUS
puerpera G orv gyermekágyas asszony
lat, ‘gyermekszülő (nő)’: puer ‘gyermek, fiú’ | parere ‘szül’
Lásd még PARENTÉLA
puerperális G orv gyermekágyi (láz)
tud lat puerperalis ‘ua.’ puerpera ‘gyermekszülő nő’: puer ‘gyermek’ | parere ‘szül’
puff G bút alacsony, kerek, párnázott ülőke
G div női ruhaujj buggyos felső része
G púderpamacs
ném hangut puffen ‘puffant, meglök’
puffer G ütköző, lökhárító
ném Puffer ‘ua.’ hangut Puff ‘lökés, ütés, ökölcsapás’
pufferoldat G kém kiegyenlítő vagy tompító oldat
lásd PUFFER
pufferstaat [pufferstát] G pol ütközőállam, területileg két ellenséges állam között fekvő kisebb
állam
ném, ‘ua.’: lásd PUFFER | Staat ‘állam’, lásd STÁTUS

puffertár G számtech memóriaterület később feldolgozandó adatok tárolására
lásd PUFFER

pukedli G (női) bókolás térdhajlítással
auszt ném nyvj puckerl
 ném kics Buckerl ‘ua.’ Buckel ‘púp, meghajlás’
pullman G közl kényelmes rugózású, forgózsámolyos vasúti kocsi
G. M. Pullman amerikai feltaláló nevéből

pulmo G anat tüdő
lat pulmo, pulmonis ‘ua.’

pulmonális G anat a tüdőhöz tartozó
tud lat, ‘ua.’, lásd PULMO

pulmonológia G orv tüdőgyógyászat
tud lat pulmonologia ‘ua.’, lásd PULMO, -LÓGIA

pulmonológus G orv tüdőgyógyász
magy, ‘ua.’, lásd PULMONOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

pulóver G kötött, hosszú ujjú felső ruhadarab
ang pullover ‘ua.’: pull over (the head) ‘húzd át (a fejeden)’: pull ‘húz’ | over ‘fölött, át’

pulpa G anat fogbél
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘pép’

pulpalgia G orv fogbélfájdalom
tud lat, ‘ua.’: lásd PULPA | gör algeó ‘fájdalmat érez’

pulpitisz G orv fogbélgyulladás
tud lat pulpitis ‘ua.’: lásd PULPA | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

pulpitus G emelvény (szónoknak, karmesternek)
G † szószék
G olvasóállvány, kottatartó
lat pulpitus, pulpitum ‘deszkaállvány, emelvény’ ?
pulverizáció G porítás, őrlés
ném Pulverisation ‘ua.’, lásd PULVERIZÁL
pulverizál G porlaszt, porít, őröl
ném pulverisieren fr pulveriser ‘ua.’ lat pulvis, pulveris ‘por’
Lásd még PÚDER, PUDRIÉ
pulzáció G orv érverés, lüktetés
G csill csillagok periodikus fényességváltozása
lat pulsatio ‘verés, ütögetés’, lásd PULZÁL
pulzál G lüktet
G csill csillag a fényességét periodikusan változtatja
lat gyak pulsare, pulsatum ‘ütöget, kopogtat, dönget’, lásd PULZUS
pulzár G csill kozmikus rádióforrás, amely periodikus lüktetésű sugárzást bocsát ki
angol pulsar ‘ua.’: pulse ‘pulzál’, lásd PULZÁL | -ar, mint (KVAZ)ÁR
pulzátor G vill váltakozó irányú egyenáramot létrehozó műszer
ném Pulsator ‘ua.’, lásd PULZÁL
pulzus G orv érverés, érlökés, lüktetés
G anat verőér a csukló tenyér felőli oldalán
lat pulsus ‘ütögetés, dobogás’ pellere, pulsum ‘üt, lök’
Lásd még PROPELLÁNS
pulzusdiagnózis G orv a csuklón, nyakon s más helyeken tapintott pulzus számlálása alapján
felállított kórisme mint a hagyományos fizikális vizsgálat része
lásd PULZUS, DIAGNÓZIS
puma G áll az amerikai kontinensen honos középnagy macskaféle ragadozó
 ném, ang, sp puma
 kecsua indián, ‘ua.’
pumpol G biz rendszeresen kölcsönökért zaklat valakit
ném biz pumpen ‘ua.’, ered. ‘pumpál, kipumpál’
 Pumpe holl pompe sp bomba
‘hajószivattyú’
pun G tört a Karthágóban megtelepedett fönícíai nép latin neve
lat Puni, Poeni ‘ua.’ gör Phoinikes ‘föníciaiak’
punalua G népr több fivér és velük nem rokon több nővér csoportházassága Polinéziában
hawaii, ‘ua.’
punctum saliens [punktum szaliensz] G döntő mozzanat, a dolog lényege, veleje
lat, ‘ua.’, tkp. ‘ugrópont’: lásd PUNKTUM | salire ‘ugrik’
puncs G teával hígított, fűszerezett forró szeszes ital
ang punch [pancs]) ‘ua.’ hindi pancs ‘öt’ (a ~nak öt alkotóeleme van: rum, tea, citromlé, cukor,
fűszerek)
pungál G orv szúrócsapolást végez testnedv vételére vagy eltávolítására
lat pungere, punctum ‘szúr’
Lásd még POÉN, PUNCTUM SALIENS, PUNKTUM
punk [pank] G a fennálló rend ellen anarchikus módon lázadó, feltűnő öltözetű fiatal az 1970-es
évek végétől
am ang punk (rock) ‘zajos, agresszív (rockzene)’ punk ‘rohadt, vacak, szemét’, ered.
‘gyújtósfa’ algonkin indián ponk ‘parázs’
punkció G orv szúrócsapolás
tud lat punctio ‘ua.’, lásd PUNGÁL
punktuáció G nyelvt központozás, az írásjelek kitétele írott szövegben
tud lat punctuatio ‘ua.’ punctum ‘pont, írásjel’, lásd PUNKTUM
punktum G ezzel vége, az ügy be van fejezve, nincs tovább
ném Punktum ‘ua.’ lat punctum ‘pont, a mondatot lezáró írásjel’ pungere, punctum ‘szúr’
Lásd még PUNGÁL
pupilla G anat szembogár, szem feketéje
lat kics pupilla ‘ua.’, tkp. ‘árva leányka’ pupa ‘játékbábu’ (a szembogárban a belenéző arca
parányi méretben tükröződik)
pupilláris G anat a pupillához tartozó
tud lat pupillaris ‘ua.’, lásd PUPILLA
puplin G text finom szövésű inganyag, félselyem
ném Popeline fr popeline olasz papalina ‘ua.’, ered. ‘pápai’ (a ~ Avignonban, az egykori
pápai székhelyen készült)
purana G vall ind mítoszok, legendák és változatos témájú szövegek gyűjteménye a 4–10.
századból
ind, ‘régi történet’
purgál G orv megtisztít (beleket), hashajtást végez
G átv eltávolítással, húzással megtisztít (irodalmi művet politikai vagy más okból nemkívánatos
részletektől)
lat purgare, purgatum ’tisztít’: purus ’tiszta’ | agere ‘űz, tesz’
Lásd még PURIFIKÁL
purgatívum G orv hashajtószer
tud lat purgativum ‘ua.’, lásd PURGÁL
purgatórium G vall tisztítótűz, tisztítóhely, az átmeneti ideig tartó túlvilági szenvedés helye a
katolikus tanítás szerint
kk lat purgatorium ‘ua.’, lásd PURGÁL
purifikáció G pol (közéleti) tisztogatás, a megromlott közerkölcsök helyreállítása
lat purificatio ‘ua.’, lásd PURIFIKÁL
purifikál G pol tisztít, megtisztít (közéletet)
G † írást letisztáz
 lat purificare, purificatum ‘ua.’: purus ’tiszta’ | facere ‘tesz vmivé’

Lásd még POÉSIE PURE, PURGÁL, PURIN, PURITÁN, PURIZMUS, PÜRÉ
purifikátor G vall, pol az erkölcsi vagy közéleti romlottság ostorozója
lat purificator ‘ua.’, lásd PURIFIKÁL

puriformis G orv gennyszerű
tud lat, ‘ua.’: pus, puris ‘genny’ | forma ‘alak’

purim G vall télvégi zsidó örömünnep annak emlékére, hogy Eszter megakadályozta a
mezopotámiai zsidóság kiirtását
héb tbsz, ‘ua.’, tkp. ‘sorsvetések’ (a gonosz Hámán sorsvetéssel tűzte ki a zsidók tervezett

kiirtásának napját)
purin G kém kétgyűrűs, nitrogéntartalmú, élettanilag igen fontos alapvegyület, oxigénnel húgysavat
alkot
ang purin ‘ua.’: lat purus ’tiszta’ 5 urina ‘vizelet’

Lásd még PURIFIKÁL
purista G (fn) nyelvt, műv a purizmus híve
G (mn) a purizmus alapján álló
ném Purist ‘ua.’, lásd PURIZMUS
puritán G (mn) igénytelen, egyszerű életmódú, feddhetetlen jellemű (személy)
G egyszerű, dísztelen, a fényűzést kerülő (berendezés)
G (fn) a vallási puritanizmus híve
ang puritan ‘ua.’ purity ’tisztaság’ lat puritas ‘ua.’ purus ’tiszta’
Lásd még PURIFIKÁL
puritanizmus G vall, tört a kálvinista eszmék következetes végigviteléért küzdő vallási és politikai
mozgalom a 16–17. századi Angliában
ang puritanism ‘ua.’, lásd PURITÁN, -IZMUS
puritánus † G a puritanizmus híve
újk lat puritanus ‘ua.’, lásd PURITÁN
purizál † G (írást) letisztáz
hazai lat purisare ‘ua.’ purus ’tiszta’
purizmus G nyelvt nyelvtisztaság, nyelvtisztítás, a nyelv tisztaságán őrködő, az újszerű
jelenségekkel mereven szembeforduló irányzat
G nyelvt nyelvvédelem
G ép az építészeti stílus (vélt) tiszta formáit szigorúan őrző felfogás
ném Purismus ‘ua.’ lat purus ’tiszta’
Lásd még PURIFIKÁL
purparlé G tárgyalás, eszmecsere, megbeszélés, egyezkedés
G társalgás, terefere
G biz vita, szóváltás, nézeteltérés, összezördülés
ném Pourparler fr pourparler ‘megbeszélés’ (choses) pour parler ‘megbeszélni való
(dolgok)’ | pour ‘számára’ | parler ‘beszélni’ népi lat parabolare ‘példálózgat, mesél, beszél’,
lásd PARABOLA
purulens G a PURULENTUS változata téves latinosításból (a latinban ugyanis nincs *purulere ige)
purulentus G orv gennyes, gennyesedő
tud lat, ‘ua.’ pus, puris ‘genny’
púrum G tisztázat
lat (scriptum) purum ’tiszta (irat)’ purus ’tiszta’
puszedli G konyha süteményfajta, habcsók, mézes csók
ném nyj pusserl auszt ném Busserl ‘csók, puszi, süteményfajta’
pusztula G orv gennyhólyagocska
tud lat kics pustula ‘ua.’ pus ‘genny’
putrefakció G rothadás
 tud lat putrefactio ‘ua.’
 putrefacere ‘porhanyít, rothaszt’: puter ‘redves, rothadt’ | facere ‘tesz
vmivé’
putridus G rothadó, bűzlő, bűzös
lat, ‘ua.’
 putrescere ‘rothad’ puter ‘redves, rothadt’
Lásd még OLLA POTRIDA, POTPOURRI
puttó G műv ruhátlan kisfiú alakjában ábrázolt angyalka festői vagy szobrászi alkotáson
ol putto ‘ua.’ lat putus ‘kisfiú’
puvoár G hatalom, felhatalmazás, hatáskör
fr pouvoir ‘hatalom’ pouvoir ‘képes valamire’ népi lat potere ‘ua.’ lat posse ‘tud, bír’
puzzle [pazl] G kirakós játék
G rejtvény, fejtörő
ang, ‘ua.’, tkp. ‘zavarba ejt’ ?
püré G pép
ném Püree fr purée ‘kása’, tkp. ‘megtisztított’ lat purus ’tiszta’
Lásd még PURIFIKÁL
py- lásd PI-
pyaemia lásd PIÉMIA
 Q
qindarka [tyindarka] G albán váltópénz, a lek századrésze
albán, ‘ua.’

qua- lásd még KVA-
quad [kvad] G közl négykerekű motorkerékpár
 ang röv, ‘ua.’ quadri- ‘négy-’ lat quadrus ‘negyedik’ quattuor ‘négy’
quadrangulum [kvadrangulum] G geom négyszög
lat, ‘ua.’: lásd QUADR- | angulum ‘szöglet, szög’

quadr- vagy quadri- G (szóösszetételek előtagjaként) négy-
lat quattuor ‘négy’

quadriforium [kvadrifórium] G ép szentélynégyszög gótikus templomokban
lásd QUADRI- | foris ‘ajtószárny’

quadrille [kadrijj] G zene francia négyes tánc
fr, ‘ua.’
 sp kics cuadrilla ‘négytagú lovascsapat’ cuadra ‘lovascsapat’ lat quadra
‘négyszög’
quadrivium [kvadrivium] G okt a „hét szabad művészet” nevű középkori oktatási egység felső
szakasza, számtan, mértan, zene, csillagászat
kk lat, ‘ua.’: lásd QUADRI- | via ‘út’

Lásd még TRIVIUM
quadruplex [kvadrupleksz] G négyszeres
lásd QUADR- | plicare ‘hajtogat’

quantité négligable [kantité negligabl] G elhanyagolható mennyiség
G átv figyelmen kívül hagyható tényező
fr, ‘ua.’, lásd KVANTITÁS, NEGLIGÁL
quantum satis [kvantum szatisz] G amennyi(t) csak kell, bőven
lat, ‘amennyi elég’: quantum ‘(a)mennyi’ | sat(is) ‘elég’
quartana [kvartána] † G orv minden harmadik nap bekövetkező (ókori római számítás szerint
negyednapos) hideglelés
tud lat (febris) quartana, ‘ua.’ quartanus ‘minden negyedik’ quartus ‘negyedik’ quattuor
‘négy’
quassatio [kvasszáció] G orv zúzódás
tud lat, ‘ua.’ quassare ‘zúz, tör’
quattrocento [kvatrocsentó] G irod, műv a 15. századi itáliai műveltség és irodalom
ol, ‘az (ezer)négyszázas (évek)’: quattro lat quattuor ‘négy’ | cento lat centum ‘száz’
querulantia [kverulancia] G orv örökös és alaptalan panaszkodás mint lelki rendellenességek tünete
késő lat querulans, lat querulus ‘panaszkodó, siránkozó’ queri ‘panaszkodik’
question d’honneur [kesztjon donőr] G becsületbeli kérdés
fr, ‘ua.’: question lat quaestio ‘kérdés’ quaerere ‘vizsgál, kérdez’ | lásd HONŐR
quetzal [kecal] G áll színpompás tollazatú közép-amerikai madár
G Guatemala pénzneme
sp, ‘ua.’ nahua indián, ‘tollas’
quidproquo [kvidprokvó] G mulatságos bonyodalmakat okozó félreértés
lat, ‘mit mi helyett’: quid ‘mi’ | pro ‘helyett’
qui- lásd még KVI-
quieto [kvietó] G zene nyugodtan (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 lat quietus, lásd KVIETÁL
quiproquo [kviprokvó] G személycseréből eredő mulatságos féreértés
lat, ‘ki ki helyett’: qui ‘ki’ | pro ‘helyett’

quipu [kipu] G csomózott színes fonalak rendszere, az írás sajátságos formája az inka műveltségben
kecsua indián, ‘csomó’

quirites [kviritész] G tört teljes jogú római polgárok
lat tbsz, ‘ua.’
 quiris cures ‘Róma szabin eredetű polgára’
quisisana [kvisziszána] G hum gyógyhely, gyógyfürdő Itáliában
ol qui si sana ‘itt meggyógyul’: qui ‘itt’
 lat ecce hic ‘íme itt’ | sanarsi ‘meggyógyul’ lat
sanare ‘gyógyít’ sanus ‘egészséges’
Lásd még SZANÁL, SZANATÓRIUM
quisling [kviszling] G az idegen megszállókkal együttműködő hazaáruló
Vidkun Quisling norvég fasiszta politikus nevéből
quo- lásd még KVO-
quodlibet [kvodlibet] G zene különféle népszerű dallamokból tréfásan egybeszőtt többszólamú
zenedarab
G egyveleg, keverék
lat quod libet ‘ami tetszik’
quo jure? [kvo júre] G milyen jogon?
lat quid ‘mi’ | ius, iuris ‘jog’
 R
rabatt G ker árengedmény készpénzfizetés vagy nagyobb mennyiség vétele alkalmával
G kerti virágágy
ném Rabatt ol rabatto ‘engedmény’ rabattere ‘lever’: ra- lat re- ‘újra’| ad- ‘hozzá’ |
battuere ‘üt, ver’
Lásd még BATTÉRIA, PATÁLIA
rabbi G vall zsidó vallási tanító, a zsinagóga gyülekezetének lelki vezetője
héb megsz rabbí ‘mesterem’ rabh ‘mester’
rabbinikus G vall a rabbik vallásos tanításával kapcsolatos, azon alapuló
újk lat rhabbinicus ‘ua.’ gör rhabbi ‘rabbi’ arámi tbsz rabbín ‘mesterek, rabbik’ rab
‘mester’
rabbinizmus G vall a csodatévőnek tekintett rabbik tisztelete az újkori kelet-európai zsidóság
körében
G vall az a zsidó felfogás, hogy a rabbik tanítása és a szóbeli hagyomány azonos fontosságú az írott
törvénnyel
újk lat rabbinismus ‘ua.’, lásd RABBINIKUS, -IZMUS
rabiátus G hirtelen haragú, durván indulatos
G dühöngő, veszett
ném rabiat ‘ua.’ lat rabies, lásd ott
Lásd még RABULISZTIKA
rabicfal G ép keskeny belső válaszfal dróthálóra csapott gipszes malterból
K. Rabitz német építőmesternek, a feltalálónak a nevéből
rabies [rabiesz] G orv veszettség
lat, ‘ua.’ rabere ‘dühöng, őrjöng’
rabomobil G tréf rabszállító kocsi
magy, az AUTOMOBIL szóból
rabulista G jog szócsavaró, ferdítő, álokoskodó
ném Rabulist ‘ua.’, lásd RABULISZTIKA
rabulisztika G jog körmönfont okoskodás, szócsavarás, az igazságot kicsavaró érvelés
ném Rabulistik ‘ua.’ lat rabula ‘törvénycsavaró ügyvéd, szájaskodó, pereskedő’ rabere
‘dühöng’
Lásd még RABIÁTUS
racém G kém olyan szerves vegyület jelzője, amely racemát formában van jelen
ang raceme ‘ua.’ lat racemus ‘szőlőfürt’
racemát G kém olyan szerves vegyület, amelyben a jobbra és balra forgató enantiomerek (lásd ott)
egyenlő arányban vannak jelen, ezért a poláros fény síkját nem forgatja el
ném Razemat ‘ua.’, lásd RACÉM
racemizáció G kém optikailag aktív vegyület átalakítása nem forgató vegyületté
ang racemisation ‘ua.’, lásd RACÉM
rachat lásd RAHAT LOKUM
rachialgia [rahialgia] G orv gerincfájdalom
tud lat, ‘ua.’: gör rhakhisz ‘gerinc’ | algeó ‘fájdalmat érez’
rachitikus [rahitikus] G orv angolkóros
tud lat rachiticus ‘ua.’, lásd RACHITIS
rachitis [rahitisz] G orv angolkór, D-vitamin hiánya folytán kialakuló, a csontfejlődés zavarával járó
anyagcsere-betegség
tud lat, ‘ua.’: gör rhakhisz ‘gerinc’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)

raciális G biol faji, fajjal kapcsolatos
ang racial ‘ua.’
 ang, fr race ol razza ‘faj’ ?
Lásd még RASSZ
ráció G ész, értelem, okosság
G érv, ok, megokolás
G † kat napi élelemfejadag
lat ratio, rationis ‘számítás, értelem, nézet’ reri, ratus ‘számít, vél, gondol’
racionál † G adagol, fejadagot szab meg
ném rationieren ‘ua.’ Ration ‘adagolás’ fr ration ‘ua.’ lat ratio ‘arány’, lásd RÁCIÓ
racionális G értelemmel felfogható
G ésszerű, okszerű, indokolt, következetes
G mat két egész szám hányadosaként kifejezhető (szám)
fr, ang rational ‘ua.’, lásd RÁCIÓ
racionalista G fil (fn) a racionalizmus híve
G (mn) a racionalizmus alapján álló
ang, ném rationalist ‘ua.’, lásd RACIONALIZMUS
racionalisztikus G racionális jellegű, a racionalizmussal kapcsolatos
ném rationalistisch ‘ua.’, lásd RACIONÁLIS
racionalitás G ésszerűség
fr rationalité ‘ua.’, lásd RACIONÁLIS
racionalizál G közg (gazdaságilag) ésszerűsít, egyszerűsít, átcsoportosít
G munkások, alkalmazottak létszámát csökkenti
ném rationalisieren fr rationaliser ‘ua.’, lásd RACIONÁLIS
racionalizáció G ésszerűsítés
G elbocsátás
magy, lásd RACIONALIZÁL (az agitál–agitáció és hasonló szópárok mintájára)
racionalizmus G fil az emberi ész korlátlan megismerő képességét valló ismeretelméleti irányzat
G fil az értelmi tényezők fontosságát túlhangsúlyozó, az érzéki tapasztalat szerepét alábecsülő
felfogás
G vall hittudományi irányzat, amely csak az észokokkal magyarázható dogmákat fogadja el
ném Rationalismus fr rationalisme ‘ua.’, lásd RACIONÁLIS
raciz † G biz állásából elbocsát, leépít
magy, lásd RACIONALIZÁL
racsni G műsz kilincsmű
G műsz kilincsműves szerkezet, szerszám
ném nyj ratschn ném hangut Ratsche ‘ua.’
rad G fiz az ionizáló sugárzások elnyelt mennyiségének régi mértékegysége
ang betűszó’: r(adiation) a(bsorbed) d(ose) ‘elnyelt sugárzás-adag’, lásd RADIÁCIÓ, ABSZORBEÁL,
DÓZIS
radar G inf rádiólokátor, rövidhullámú rádiósugarakkal működő távmérő, távérzékelő
ang betűszó: ra(dio) d(etecting) a(nd) r(anging) ‘rádiós felderítés és távolságmérés’, lásd RÁDIÓ,

DETEKTÁL, RANGE
radarmeteorológia G met a légkörben zajló folyamatok radarsugarakkal való vizsgálata
lásd RADAR, METEOROLÓGIA

radiáció G fiz kisugárzás
G fiz szétsugárzás
lat radiatio ‘ua.’ radiare, radiatum ‘sugárzik’ radius ‘fénysugár’, ered. ‘küllő, kör sugara’
radialén G kém olyan gyűrűs szénhidrogén, amelynek minden gyűrűalkotó szénatomjához
sugárszerűen egy etilidén-csoport kapcsolódik
 ang radialene ‘ua.’: radial, lásd RADIÁL(IS, ETILID)ÉN

radiális G geom sugárirányú, sugaras
G fiz a középpont felé irányuló
G anat az orsócsonttal kapcsolatos
G csill változó csillag esetében sugárirányú tágulásból, ill. összehúzódásból álló (pulzáció)
ném, ang, fr radial ‘ua.’, lásd RÁDIUSZ
radián G geom a kör sugarával azonos hosszúságú körívhez tartozó középponti szög
G geom a síkszög mértékegysége az SI-rendszerben
ang radian ‘ua.’, lásd RÁDIUSZ
radiáns G csill kisugárzási pont
G csill csillaghalmaz széttartó mozgású tagjainak feltehető közös kiindulási pontja
tud lat radians ‘ua.’ radiare ‘kisugároz’, lásd RADIÁCIÓ
radiátor G fűtőtest, hősugárzó
ném, ang radiator ‘ua.’ lat radiare ‘sugárzik’, lásd RADIÁCIÓ
radicula [radikula] G anat ideggyökér
G növ gyököcske, gyökérkezdemény a magban
tud lat kics, ‘ua.’ radix, radicis ‘gyökér’
Lásd még RADIKÁLIS
radierung [radírung] † G műv rézkarc
ném Radierung ‘ua.’, tkp. ‘lecsiszolás’, lásd RADÍROZ
radikális G (mn) gyökeres, mélyreható, alapos
G pol erőszakos, szélsőséges
G (fn) a politikai radikalizmus híve, szélsőséges
ném radikal fr radical ‘ua.’ lat radix, radicis ‘gyökér’
radikalizál G pol a radikalizmus hívévé tesz, radikális irányban mozdít el
ném radikalisieren ‘ua.’, lásd RADIKÁLIS
radikalizálódik G pol a radikalizmus álláspontjára helyezkedik
lásd RADIKALIZÁL
radikalizmus G pol mélyreható változásokat követelő, szélsőséges mozgalom
G pol ilyen módszerek alkalmazása
ném Radikalismus fr radicalisme ‘ua.’, lásd RADIKÁLIS
radio- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a radioaktív sugárzással, az orvosi nyelvben a
röntgensugárzással kapcsolatos
lat radius ‘sugár’, lásd RÁDIUSZ
rádió G inf alacsony rezgésszámú elektromágneses hullámokkal működő hírközlési rendszer
G inf ennek vételére alkalmas készülék
G inf műsorokat rádió útján sugárzó intézmény
G (összetételek előtagjaként) rádióhullámokat alkalmazó, azokkal működő: rádiólokátor,
rádiószonda, rádiótávcső stb.
ang radio(-telegraphy) ‘sugár(-távírás)’ lat radius ‘sugár, sugárzás’, lásd RÁDIUSZ
radioaktínium G kém a tórium alfa-sugarakat kibocsátó izotópja
lásd RADIO-, AKTÍNIUM
radioaktív G fiz a radioaktivitás jelenségeit mutató
ném radioaktiv ‘ua.’, lásd RADIO-, AKTÍV
radioaktivitás G fiz egyes kémiai elemek atommagjainak különféle sugarak kibocsátásával járó
bomlása, átalakulása
ném Radioaktivität ‘ua.’, lásd RADIO-, AKTIVITÁS
rádióamatőr G műsz olyan személy, aki rádiós adó-vevő berendezésével kedvtelésből másokkal
kapcsolatot létesít
lásd RÁDIÓ, AMATŐR
rádióasztronómia G csill rádiócsillagászat, a kozmoszból érkező rádiófrekvenciás sugárzásokat
vizsgáló résztudomány
 lásd RÁDIÓ, ASZTRONÓMIA

radiobiológia G biol a sugárzásoknak az élő szervezetekre gyakorolt hatását vizsgáló élettani
résztudomány
lásd RADIO-, BIOLÓGIA

radiodermatitisz G orv röntgenbesugárzáskor kialakuló bőrgyulladás
tud lat radiodermatitis ‘ua.’, lásd RADIO-, DERMATITISZ

radiodiagnosztika G orv röntgenkészülékkel való kórmegállapítás
lásd RADIO-, DIAGNOSZTIKA

radiofarmakon G orv radioaktív izotópot tartalmazó vegyület vizsgálat vagy gyógykezelés céljára
lásd RADIO-, FARMAKON

rádiófónia G távk rádió útján továbbított hang, hangközlés
lásd RÁDIÓ | gör phóné ‘hang’

rádiófrekvencia G műsz az elektromágneses rezgések néhány méter és néhány kilométer
hullámhossz közé eső tartománya, amelyet rádió- és tévéadáshoz használnak
lásd RÁDIÓ, FREKVENCIA

rádiógalaxis G csill olyan távoli csillagrendszer, amely a többinél sokmilliószor erősebben sugárzik
a rádiófrekvencia-tartományban
lásd RÁDIÓ, GALAKTIKA

rádiógoniométer G távk készülék a rádiógoniometria alapján való iránymeghatározás céljára
lásd RÁDIÓGONIOMETRIA

rádiógoniometria G távk rádióadó állomás irányának megállapítása rádiónavigáció során a
kisugárzott hullámok beesési szöge alapján
lásd RÁDIÓ, GONIOMETRIA

radiográfia G orv röntgenfelvétel mint vizsgálati módszer
G műsz fényképfelvételes anyagvizsgálat radioaktív forrásból eredő sugárzással
lásd RADIO-, -GRÁFIA
radiogram G orv röntgenfelvétel
G műsz radiográfiai módszerekkel készült felvétel
lásd RADIO-, -GRAM(MA)
radioindikátor G kém térfogatos elemzéshez használt radioaktív izotóp
lásd RADIO-, INDIKÁTOR
radiointerferométer G csill a rádióteleszkópok felbontóképességét növelő berendezés, amely több
ilyen távcső jeleit egyesíti az interferencia elve alapján
lásd RADIO-, INTERFEROMÉTER
radioizotóp G kém radioaktív izotóp
lásd RADIO(AKTÍV), IZOTÓP
radiokarbon G fiz a szénnek a kozmikus sugárzás hatására keletkező radioaktív 14-es izotópja,
amelyet régészeti leletek kormeghatározására használnak
ném Radiokarbon ‘ua.’, lásd RADIO-, KARBON
radiokémia G kém a vegytannak a radioaktív elemekkel foglalkozó tudományága
lásd RADIO-, KÉMIA
rádiókommunikáció G inf rádiós hírközlés
G inf rádió-összeköttetés
lásd RÁDIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ
rádiókompasz G inf rádióiránytű, a rádiógoniométer más neve
lásd RÁDIÓ, KOMPASZ
Radiolaria G áll sugárállatkák, mészvázas egysejtűek
tud lat tbsz seml ‘ua.’ lat kics radiolus ‘sugárka’ radius ‘sugár’
radiolarit G geol egykori tengerfenéken, a sugárállatkák felhalmozódott kovavázából keletkezett
üledékes kőzet
lásd RADIOLARIA | -it (ásványra utaló toldalék)
radiolízis G kém sugárzás hatására bekövetkező vegyi bomlás
tud lat radiolysis ‘ua.’: lásd RADIO- | gör lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘felold’
radiológia G orv röntgenvizsgálat
G orv kórházi röntgenosztály
tud lat radiologia ‘ua.’, lásd RADIO-, -LÓGIA
radiológus G orv röntgenvizsgálatok szakembere
G orv röntgenorvos
magy, ‘ua.’, lásd RADIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
rádiólokáció G inf rádiólokátorral való helymeghatározás
lásd RÁDIÓ, LOKÁCIÓ
rádiólokátor G inf mozgó tárgyak (főleg hajók, repülőgépek) helyének, mozgásirányának és
sebességének meghatározása a radar elve alapján, kibocsátott és visszavert rádiósugarak
segítségével
lásd RÁDIÓ, LOKÁTOR
radiométer G műsz a sugárzás erősségét mérő műszer
lásd RADIO- | gör metreó ‘mér’
radiometria G kém a radioaktív sugárzás mérésén alapuló vizsgálati módszerek összessége
tud lat, ‘ua.’, lásd RADIOMÉTER
rádiónavigáció G közl hajó vagy repülőgép saját helyzetének meghatározása a rádiógoniometria
módszerével
lásd RÁDIÓ, NAVIGÁCIÓ
radionekrózis G orv röntgensugárzás okozta szövetelhalás
lásd RADIO-, NEKRÓZIS
radioökológia G biol a radioaktív sugárzásnak az élő környezetre gyakorolt hatását vizsgáló
tudományterület
lásd RADIO-, ÖKOLÓGIA
radiopatológia G orv a sugárzások által okozott betegségek kórtana
lásd RADIO-, PATOLÓGIA
radioszkópia G orv átvilágítás röntgensugárral
tud lat radioscopia ‘ua.’: lásd RADIO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
rádiószonda G met magaslégköri szonda, amely a mért adatokat rádión továbbítja a földi
megfigyelő állomásnak
lásd RÁDIÓ, SZONDA
rádiótelefon G inf távbeszélő összeköttetés rádióadó és rádióvevő között
lásd RÁDIÓ, TELEFON
rádiótelegráf G inf rádiótávíró
lásd RÁDIÓ, TELEGRÁF
rádiótelegram G inf rádiótávirat
lásd RÁDIÓ, TELEGRAM
rádióteleszkóp G csill a kozmikus rádiósugár-forrásokat kutató megfigyelő eszköz
lásd RÁDIÓ, TELESZKÓP
radioterápia G orv daganatok gyógyítása sugárkezeléssel
tud lat radiotherapia ‘ua.’, lásd RADIO-, TERÁPIA
radiotórium G kém a tórium 228-as tömegszámú sugárzó izotópja
lásd RADIO-, TÓRIUM
radír G törlőgumi
ném Radier(gummi) ‘ua.’, lásd RADÍROZ
radíroz G (papírról írást) kitöröl, kidörzsöl
G átv eltüntet, megsemmisít
ném radieren ‘ua.’ lat radere ‘kivakar, kidörzsöl’
Lásd még ABRÁZIÓ, RASZTER, RATINÉ, RAZÍROZ, TABULA RASA
rádium G kém természetes radioaktív fémes elem
tud lat radium ‘ua.’: lat radius ‘sugár, sugárzás’, lásd RÁDIUSZ | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
rádiumemanáció G kém a radon korábbi neve
lásd RÁDIUM, EMANÁCIÓ
rádiusz G geom kör sugara
G átv hatótávolság, hatókör sugara
G orv orsócsont
 lat radius ‘kör sugara, fénysugár’, ered. ‘küllő, pálca’
radix G orv (fog)gyökér
G † mat gyök
G biol gyökér
 lat, ‘gyökér’
rádli G biz derelyemetélő
G † karika, abroncs
 ném nyj kics radl ‘ua.’ ném Rad ‘kerék’
radon G kém radioaktív nemesgáz
 ném Radon ‘ua.’: lat rad(ius) ‘sugár, sugárzás’ | -on (nemesgázra utaló toldalék)
radula G áll csigák reszelőnyelve
 tud lat, ‘ua.’ radere ‘reszel, dörzsöl’
Lásd még RADÍROZ
rádzsa G indiai herceg, fejedelem
 ang rajah ‘ua.’ hindi rádzsá ‘herceg’ (indoeurópai rokona: lat rex, regis ‘király’)
Lásd még REGÁLE
rádzsput G tört a 10–16. századi indiai fejedelemségek uralkodó rétegéhez tartozó személy
G tört e rétegből kikerült fejedelmi dinasztiák tagja
 hindi, ‘királyok fiai’: lásd RÁDZSA | putra ‘fiú, sarj’
ráf † G vasabroncs
 hazai ném raif ném Reif ‘ua.’
raffia lásd RAFIA
raffinál lásd RAFINÁL
raffol G redőz, redőkbe szed
 ném raffen ‘ua.’
rafia G növ madagaszkári pálmafajták kötözésre használt levélrostja
 malgas, ‘rafiapálma’
rafinál † G finomít (cukrot, kőolajat)
 ném raffinieren ‘ua.’ fr raffiner ‘finomít, kiművel’ késő lat reaffinare ‘ua.’: re- ‘újra’ | ad-
‘hozzá’ | finus ‘finom’
rafinált G kifinomult, finomkodó
G pej ravasz, agyafúrt, körmönfont, dörzsölt
G † finomított, tisztított
 lásd RAFINÁL
rafinátum G ker finomítvány, finomított termék (cukorból, kőolajból stb.)
 ném Raffinat ‘ua.’, lásd RAFINÁL
rafinéria G kifinomultság, választékos ízlés
G pej agyafúrtság, ravaszság, körmönfontság
G † cukorfinomító
 ném Raffinerie fr raffinerie ‘finomítóüzem’ (az elítélő jelentéskör a magyarban alakult ki a
masinéria, bolondéria és hasonló szavak hatására)
rafting G sport vadvízi evezés, kalandturizmus
 ang, ’ua.’, tkp. ‘tutajozás’ raft ‘tutaj’
raglán G ölt ujjával egybeszabott vállrészű bő felöltő
 Lord Raglan angol tábornok nevéből, aki divatba hozta
ragout lásd RAGU
ragtime [regtájm] G zene erősen szinkópált ritmusú amerikai néger tánczene, a dzsessz előfutára
 am ang, ‘ua.’, tkp. ‘szétszaggatott ritmus’: rag ‘rongy’ | time ‘idő, ütem, ritmus’
ragu G konyha apróra vágott húsból és zöldségből készült fűszeres étel, becsinált
 ném Ragout
 fr rago”t ‘ua.’ rago”ter ‘étvágyat kelt’: re- ‘újra’| à ‘hozzá’ | go”t ‘gusztus,
étvágy’ lat gustus ‘ízlelés, ízlés’ | gustare ‘megízlel’
rahat lokum G szultánkenyér, kockákra vágott, porcukorba forgatott, kocsonyás állagú keleti
édesség
 tör, ‘ua.’ ar ráhat (al-) hulkum ‘(a) torok könnyebbsége’
raison- lásd REZON-
rája1 G áll széles és lapos testű, hosszú és vékony farkú, a vízfenéken élő porcos hal
 tud lat raia ‘ua.’ ?
rája2 G tört adófizető, általában nem mohamedán alattvaló a hajdani török birodalomban
 tör raya ‘ua.’ ar raijja ‘nyáj’
rajcsúr G biz lárma, lármás szaladgálás
G † kat lovarda, lovasiskola
 ném Reitschule ‘lovasiskola’: reiten ‘lovagol’ | Schule ‘iskola’ lat schola ‘ua.’
rajcsúrozik G biz viháncol, rendetlenkedik
 lásd RAJCSÚR
rajon G körzet, vidék, kerület
 ném Rayon ‘ua.’ fr rayon ‘sugár, kör sugara, körzet’ rai ‘sugár’ lat radius, lásd RÁDIUSZ
rajoníroz G körzetekre oszt be
 ném rayonieren ‘ua.’, lásd RAJON
rakéta G röppentyű, tűzijáték lövedéke
G műsz a sugárhajtás elvén működő repülő test, űrhajók hajtóeleme
G kat ilyen elven működő lövedék
G színes jelzőlövedék
 ném Rakete ol kics rochetta ‘ua.’, tkp. ‘orsócska’ (alaki hasonlóság folytán) rocca ‘orsó’
 magy rokka
rakétaszonda G met rakétával a magaslégkörbe juttatott rádiószonda
 lásd RAKÉTA, SZONDA
rakett G sport teniszütő
 ang racket fr raquette sp raqueta ‘ua.’ ar rahat ‘tenyér’
raki G balkáni rizspálinka
 tör rakˇ ar arak ‘datolyapárlat, pálinka’, ered. ‘veríték’
rali G sport autós terepverseny, csillagtúra
 ang rally ‘ua.’, ered. ‘összejövetel, gyülekezés’ fr rallier, ered. reallier ‘összeverődik’: re-
‘újra’ | allier ‘egyesít, összeszed’, tkp. ‘egybeköt’: lat ad- ‘hozzá’ | ligare ‘köt’
Lásd még LIGA
rallentando G zene fokozatosan lassítva (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ rallentare ‘lassít’: lat re- ‘ismét’ | ad- ‘hozzá’ | lentus ‘lassú’
ramadán G vall a mohamedánok egy hónapig tartó szigorú böjtje, a holdév kilencedik hónapja
 ar, ‘ua.’, tkp. ‘a forró hónap’ ramida ‘nagyon meleg van’
ramazúri G biz felfordulás, zsivaly, lármás veszekedés
 auszt ném Ramasuri ‘ua.’ fr ramasser ‘összehord’: lat re- ‘ismét’| ad- ‘hozzá’ | massa ‘tömeg’,
lásd MASSZA
Lásd még RAMSLI
ramifikáció G tud elágazás
 lat ramificatio ‘ua.’, tkp. ‘ágak hajtása’: ramus ‘ág’ | facere ‘csinál’
rámpa G lejtős kocsifelhajtó
G emelt szintű rakodóhely sínek mellett
 ném Rampe fr rampe ‘ua.’ fr ramper ‘kúszik, emelkedik’ ol rampare, ered. grampare
‘felmászik’ germán (pl. ném Krampe ‘kampó’)
rámpás † G kiforrt, de még zavaros újbor
 ném nyj rampes ‘savanyú bor, lőre’ felső ném rapp ‘szőlőkocsány’
ramsli G ját magyar kártyával játszott hazárdjáték
ném nyj kics ramschl ‘ua.’
 ném Ramsch ‘skartjáték licit nélkül’ fr ramasser ‘összehord’,
lásd RAMAZÚRI
ranch [rancs] G nagy marha- és lótenyésztő farm az Egyesült Államok délnyugati vidékein
ang, ‘ua.’ sp rancho, lásd ott
rancho [rancsó] G nagy marhatenyesztő farm Latin-Amerikában
sp, ‘ua.’, tkp. ‘a farmházak együttese’ ranchear ‘lakik, állomásozik’ ófr rangier ‘rendben
elhelyez’, lásd RANGE
ranchero [rancseró] G rancho tulajdonosa, marhatenyésztő
sp, ‘ua.’, lásd RANCHO
rand G a Dél-afrikai Köztársaság pénzneme
afrikaans, ‘ua.’ Rand, aranybányák körzete Transvaalban, az állam északi részén holl rand
‘határ, szegély’
randalíroz G garázda módon viselkedik, duhajkodik, botrányt okoz
ném diáknyelvi randalieren ‘ua.’: baj-oszt rand ‘csődület’ 5 Skandal ‘botrány’, lásd SKANDALUM
randevú G találka, légyott
G biz pásztoróra
fr rendez-vous ‘megbeszélt találkozás’, tkp. ‘menjen el (ide vagy oda ekkor és ekkor)’ se
rendre ‘elmegy vhová’ rendre késő lat rendere ‘visszaad, visszatér’, lásd RENTE
random G véletlen, véletlenszerű
ang, ‘ua.’ (at) random ‘találomra’, ered. ‘futtában, oda se figyelve’ ófr randon ‘loholás,
fejetlenség’ randir ‘rohan’ frank *rant ‘rohanás’ (germán rokonok: ném rennen, ang run
‘fut’)
randomizáció G véletlenszerű kiválasztás statisztikai minta számára
ang randomization ‘ua.’ randomize ‘találomra választ’, lásd RANDOM
ranett G növ pettyes héjú, apró télialma
magy, fr kics reinette ‘királynőcske’ reine ‘királynő, királyné’ lat regina, lásd ott
range [réjndzs] G inf terjedelem, sávszélesség
G mat mintaterjedelem a statisztikai vizsgálatban
ang, ‘ua.’, ered. ‘sor, vonal, kiterjedés’ ófr range ‘ua.’ rangier ‘sorba rak, elrendez’ rang
‘sor, rend’ ófn hrinc (mai ném Ring) ‘gyűrű, embergyűrű’
magy rang
Lásd még HARANGÍROZ, RANCHO, RANZSÍROZ
ráni G a rádzsa felesége, fejedelemnő Indiában
hindi szansz rádzsní ‘ua.’: lásd RÁDZSA | -ni (nőnévképző), mint lat reg-ina, lásd REGINA
ranzsíroz G sorba állít, rendez, rendbetesz
G közl (pályaudvaron vasúti kocsikat) rendez
G fölsegélyez, talpra állít
ném rangieren fr ranger ‘rangsorol, sorba rendez’, lásd RANGE
rapakivi G geol magmás környezetben kristályosodott, földpát tartalmú gránitkőzet
finn, ‘mállott kő’: rapa ‘sár’ | kivi ‘kő’
rapid G igen gyors, sebes, rohamos
ang, ném rapid lat rapidus ‘rohanó, sebes, vad’ rapere ‘elragad, elsodor, elrabol’
rapiditás G gyorsaság, sebesség
ang rapidity ‘ua.’, lásd RAPID
rapier G sport vívótőr, vítőr
fr rapičre ‘ua.’ ófr raspiere ‘reszelő’ rasper, lásd RÁSPOLY (vsz. csúfnévként, vagy mert a
kosara finoman reszelt áttört ötvösmunka volt)
rapli G rigolya, hóbort, szeszély
ném Rappel ‘ua.’ hangut rappeln ‘csörömpöl, lármázik, bolond módra viselkedik’
raport G kihallgatás, jelentéstétel
 ném Rapport
 fr rapport ‘ua.’ rapporter ‘visszahoz, beszámol, jelentést tesz’: lat re- ‘vissza’|
ad- ‘hozzá’ | portare ‘visz’
Lásd még RIPORT
rappel G dipl visszahívás külszolgálati kiküldetésből
fr, ‘ua.’ rappeler ‘visszahív’: fr, lat re- ‘újra, vissza’ | appeler ‘hív’ lat appellare ‘ua.’, lásd
APELLÁL
rappresentazione sacra [raprezentációne szakra] G szính késő középkori olasz misztériumjáték
legendai, bibliai és világi epizódokból
ol, ‘ua.’, tkp. ‘szent megjelenítés’: rappresentare ‘megjelenít, ábrázol’, lásd REPREZENTÁL | sacro

lat sacer ‘szent’
rapsic G vadorzó
ném Raubschütz ‘ua.’: rauben ‘rabol’ | Schütz(e) ‘vadász’
 ófn skuzzo ‘ua.’, tkp. ‘lövő’ ófn
skiozan ‘lő’ (mai ném schiessen)
Lásd még RAUBRITTER
rapszódia G irod szenvedélyes hangú, csapongó gondolatmenetű lírai költemény
G zene egytételes, fantáziaszerű zenemű több (általában népzenei) témára
lat rhapsodia ‘ua.’ gör rhapszódia ‘vándor-énekes által előadott füzér eposztöredékekből’, lásd
RAPSZODOSZ
rapszodikus G irod csapongó, szökellő, kötetlen formájú (vers)
G átv hangulati szélsőségek között ingadozó (személy, kedély)
G csapongó, szökellő (gondolatmenet)
G töredékes, összefüggéstelen
 ném rhapsodisch ‘ua.’, lásd RAPSZÓDIA
rapszodosz G ókori görög vándorénekes, aki maga vagy mások énekeit adta elő lantkísérettel
 gör rhapszodosz ‘vándorénekes’, tkp. ‘dalokat összefoldozó’: rhaptó ‘foltoz, összeilleszt’ | ódé
‘ének’
raptus G orv indulatroham, dühkitörés
G eszelősség, hóbort
 tud lat, ‘ua.’ rapere, raptum ‘elragad’
Lásd még RAPID
rara avis [rára avisz] G fehér holló, ritkán előforduló jelenség vagy lény
 lat, ‘ritka madár’: rarus ‘ritka’ | avis ‘madár’
raritás G ritkaság, különlegesség
G valaminek a ritka előfordulása
 lat raritas ‘ua.’ rarus ‘ritka’
rarissimum [rarisszimum] G igen ritka dolog
 lat ff seml, ‘ua.’ rarus ‘ritka’
ráspoly G reszelő
 ném Raspel ‘ua.’ raspeln ‘reszel’ ófn raspon ‘dörzsöl, karcol’
Lásd még RAPIER
raszkolnyik G vall óhitű, a pravoszláv orosz egyház 17. századi reformjait elutasító személy
 or, ‘ua.’, tkp. ‘szakadár’ raszkol ‘hasadás, szakadás’: raz- ‘szét’ | szkolotj ‘hasít’
rassz G népr emberfajta
 ném Rasse ang, fr race ol razza ‘ua.’ ?
rasszista G a rasszizmus elveit valló (egyén), fajgyűlölő, fajüldöző
 ang racist ‘ua.’, lásd RASSZIZMUS
rasszizmus G fajgyűlölet, fajüldözés, faji alapon való kirekesztés
 ang racism: ang, fr race ‘emberfajta’, lásd RASSZ | lásd -IZMUS
raszter G nyomd pontrács, ponthálózat, nyomdai rács
 ném Raster ‘ua.’ kk lat raster ‘szita’, ered. ‘kapa’ radere, rasum ‘kapar, vakar’
Lásd még RADÍROZ
ráta G ker törlesztési részlet
G rész, hányad
G arány, mérték
 ném Rate ol rata ‘ua.’ lat rata (pars) ‘kiszámított (rész)’ reri, ratum ‘számít, vél, hisz’
Lásd még RÁCIÓ
raticid G patkányirtó
 újk lat raticida ‘ua.’: népi lat ratus ‘patkány’ | caedere, (ce)cidi ‘öl’
ratifikáció G pol nemzetközi egyezmény jóváhagyása, becikkelyezése az országgyűlés részéről
 kk lat ratificatio ‘jóváhagyás’, lásd RATIFIKÁL
ratifikál G pol (országgyűlés) nemzetközi egyezményt jóváhagy, becikkelyez
 kk lat ratificare, ratificatum ‘jóváhagy’: ratus ‘kiszámított, helybenhagyott, érvényes’ reri,
ratum ‘számít, vél’ | facere ‘tesz valamivé’
Lásd még RÁCIÓ
ratiné G text bolyhozott gyapjúszövet felületén létrehozott szabálytalan mintázat
 ném Ratiné fr ratine ‘ua.’ kfr rater ‘fésül, gereblyéz’ lat radere ‘dörzsöl, simít’
Lásd még RADÍROZ
ratio- lásd RACIO-
rattler G áll kis testű, kedvtelésből tartott patkányfogó kutya
 ném, ‘ua.’, ered. Rattenfänger ‘patkányfogó: Ratte ‘patkány’ | fangen ‘fog, elfog’
raubritter † G rablólovag
 ném Raubritter ‘ua.’: rauben ‘rabol’ | Ritter ‘lovag’ reiten ‘lovagol’
Lásd még RAPSIC
rausch [raus] G mámor, szédület
G orv kábítás, gyorsaltatás
 ném Rausch ‘ua.’ rauschen ‘zajong, süvít, megrohan’
ravioli G húsos derelye paradicsommártásban
 ol tbsz, ‘ua.’ raviolo ‘borsóhéj’ (alaki hasonlóság folytán) lat ervilium ‘csicseri borsó’
rayé G text a saját anyagából csíkozott vászon vagy selyem kelme
 fr, ‘ua.’ rayer ‘csíkoz’ raie ‘vonal, barázda’ népi lat riga ‘ua.’ kelta (pl. gall rica, ír
rech ‘barázda’)
rayon lásd RAJON
rayonizmus G műv a futurizmusból kivált orosz avantgárd festői irányzat az 1910-es években,
amely a fényt tekintette a mű dinamikus és kompozíciót alkotó elemének
 or rajonizm ‘ua.’: fr rayon ‘sugár, fény’, lásd RAJON | lásd -IZMUS
razíroz † G leborotvál, letarol, földig rombol
 ném rasieren fr raser ‘ua.’ lat radere, rasum ‘ledörzsöl, letarol’
Lásd még RADÍROZ
raznocsinyec G tört haladó eszmevilágú orosz értelmiségi a 19. században
 or, ‘ua.’, tkp. ‘különféle hivatásokat űző’: raznij ‘különféle’ | csin ‘hivatal, rang’
razzia G rajtaütésszerű (rendőri) ellenőrzés
 ném Razzia ‘ua.’ fr razzia ‘rablóportya, fegyveres rajtaütés, fosztogatás’ ar rhazijat ‘ua.’
readaptáció G űrk visszaszokás a földi körülményekhez hosszabb űrutazás után
 ang readaptation ‘ua.’: re- ‘újra’ | lásd ADAPTÁCIÓ
ready made [rediméjd] G műv késztermék, a környezetéből kiemelt tömegcikk-tárgy kiállítása
szoborként mint 20. századi művészeti irányzat
 ang, ‘ua.’: ready ‘kész’ | made ‘készített, gyártott’ make ‘csinál’
reagál G biol (élő szervezet külső hatásra) mozgással, változással válaszol
G (személy eseményre, gesztusra) valamilyen cselekvéssel, magatartással válaszol
G kém (anyag más anyaggal) vegyi reakcióba lép
 újk lat reagere, reactum ‘visszahat, válaszol’: re- ‘vissza, viszont’ | agere ‘cselekszik’
Lásd még ÁGÁL
reagén G biol allergén anyag hatására a szervezetben képződő ellenanyag
 lásd REAG(ÁL, ALLERG)ÉN
reagens G kém kémszer, vegyi folyamatot vagy állapotot, főleg kémhatást színváltozással jelző
anyag
ném Reagens ‘ua.’, lásd REAGÁL

reakció G fiz visszahatás, ellenhatás
G biol válasz, reagálás (élő szervezettől, személytől)
G kém vegyi folyamat, átalakulás
G pol törekvés a társadalmi, politikai haladás fékezésére
G pol az ilyenben érdekelt társadalmi erő(k)
lat reactio ‘ua.’, lásd REAGÁL
reakcionárius † G pol reakciós, a társadalmi haladással szemben ellenséges, azt fékezni igyekvő
ném reaktionär fr réactionnaire ‘ua.’, lásd REAKCIÓ
reakciós G maradi, haladásellenes
lásd REAKCIÓ
reaktív G műsz a fizikai reakció elvén alapuló (motor)
ném reaktiv ‘visszaható’, lásd REAKCIÓ
reaktivál G hiv (nyugállományban lévő katonatisztet, bírót stb.) újból szolgálatba, tényleges
állományba helyez
ném reaktivieren ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | lásd AKTÍV
reaktivitás G műsz annak mértéke, hogy az atomreaktor mennyire tér el a kritikus állapottól
ang reactivity ‘ua.’, lásd REAKTÍV
reaktor G műsz vegyi folyamatok céljára alkalmas készülék, berendezés
G magfiz szabályozott atommaghasadásra, nukleáris energiatermelésre épített berendezés,
atommáglya
G rep sugárhajtómű
ang reactor ‘ua.’ react ‘reagál’, lásd REAGÁL
reál1 lásd REÁLISKOLA
reál2 G régi spanyol, portugál és brazil pénznem
sp, port real ‘királyi’ lat regalis ‘ua.’ rex, regis ‘király’
Lásd még REGÁLE
reál- G (összetételek előtagjaként) a valósággal, ténylegességgel kapcsolatos: reáljövedelem,
reálpolitika
ném real- ‘ua.’, lásd REÁLIS
reáliák G a valóságos, kézzelfogható dolgok
G † okt a természettudományi tantárgyak
ném Realien lat tbsz seml realia ‘ua.’, lásd REÁLIS
reális G valóságos, valószerű, tényleges, tárgyi
G kézzelfogható
G gyakorlati, megvalósítható, kivihető, teljesíthető
G a valóságnak megfelelő, hiteles
G mat valós (szám)
késő lat realis ‘valós, a dologhoz tartozó’ | res, rei ‘dolog’
reáliskola † G okt (1948 előtt) latint és görögöt nem, a természettudományos tárgyakat és élő
nyelveket nagyobb óraszámban tanító középiskola
lásd REÁL-
realista G (mn) gyakorlatias, a megvalósíthatóra törekvő
G élethű, valósághű
G (fn) a művészeti vagy filozófiai realizmus híve
ném Realist fr réaliste ‘ua.’, lásd REALIZMUS
reálista † G okt reáliskolai tanuló
lásd REÁL(ISKOLA) (az egyetem–egyetemista és hasonló szópárok mintájára)
realisztikus G gyakorlati, az adott helyzettel számot vető
G a művészeti realizmusra emlékeztető
 ném realistisch ‘ua.’, lásd REALISTA

realitás G valóság, való, tény, hitelesség
G kivihetőség
 lat realitas ‘ua.’, lásd REÁLIS
realiter G valóban
 lat, ‘ua.’, lásd REÁLIS
realizáció G megvalósítás
G ker vagyontárgy vagy értékpapír pénzzé tétele
 ném Realisation fr réalisation ‘ua.’, lásd REALIZÁL
realizál G megvalósít, kivitelez, teljesít
G ker pénzzé tesz, értékesít
G ráébred, rádöbben, tudatára ébred (valaminek)
 ném realisieren fr réaliser ‘ua.’, lásd REÁLIS
realizálódik G valóra válik, megvalósul
 lásd REALIZÁL
realizmus G irod, műv a valóságot a maga teljességében ábrázolni törekvő irányzat
G fil a középkori keresztény filozófia irányzata, amely az általános fogalmaknak valóságos létet
tulajdonított
G átv józan gondolkodásmód, valóságérzék
 ném Realismus fr réalisme kk lat realismus ‘ua.’, lásd REÁLIS, -IZMUS
reálunió G pol két vagy több állam tartós és teljes szövetsége
 lásd REÁL(IS), UNIÓ
reanimáció G orv újjáélesztés, felélesztés a klinikai halál állapotából
 tud lat reanimatio ‘ua.’, lásd REANIMÁL
reanimál G orv újjáéleszt
 tud lat reanimare, reanimatum ‘ua.’: re- ‘újra’ | animare ‘megelevenít’ anima ‘lélek, életerő’
reanimatológia G orv az újraélesztés tudományterülete
 tud lat, ‘ua.’, lásd REANIMÁL, -LÓGIA
reasszekuráció G ker viszontbiztosítás
 ném Reassekuration ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | lásd ASSZEKURÁCIÓ
rebab G zene régi vonóslant-szerű keleti hangszer
 ar rebáb ‘ua.’
rebec [rebek] G zene ívelt vonóval megszólaltatott kicsi kéthúrú hangszer, a zsebhegedű (lásd
POCHETTE) középkori őse
 ófr, ‘ua.’ ar rebáb, lásd REBAB
rebellió † G lázadás, felkelés
G lázongás, zendülés, rendbontás
 lat rebellio ‘ua.’, lásd REBELLIS
rebellis G lázadó, ellenszegülő, zendülő, pártütő
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘háborút megújító’: re- ‘újra’ | bellum ‘háború’
re bene gesta [ré bene geszta] G mint ki dolgát jól végezte
 lat, ‘ua.’: res ‘dolog’ | bene ‘jól’ bonus ‘jó’ | gerere, gestum ‘végez, visel’, lásd GESZTUS
rebours [röbur] G ját az ellenfél félrevezetését célzó játékmodor
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘ellenkező vagy helytelen irány, fonákja vminek’ rebours ‘csökönyös,
megátalkodott (öszvér, szamár)’ népi lat reburrus ‘ua.’: re- ‘vissza, hátra’ | burrus, burdus
‘öszvér’
rebus sic stantibus [rébusz szik sztantibusz] G a dolgok ilyen állása mellett
G dipl záradék nemzetközi megállapodáshoz, amely a körülmények lényeges megváltozása esetén
lehetővé teszi annak érvénytelenítését
 lat, ‘ua.’: res ‘dolog’ | sic ‘így’ | stans, stantis ‘álló’ stare ‘áll’
rébusz G fejtörő, rejtvény, talány
G nehezen érthető, rejtélyeskedő beszéd
 ném Rebus
 fr rébus ‘ua.’ lat (non verbis sed) rebus ‘(nem szavakkal, hanem) dolgokkal’
res ‘dolog’ (képrejtvény, melyen ábrázolt dolgok szerepelnek, pl. egy far meg egy kas megfejtése
farkas)
récamier lásd REKAMIÉ
recedál G visszalép
lat recedere, recessum ‘ua.’: re- ‘vissza’ | cedere ‘lép’
receiver [riszíver] G műsz köztes tartály egyes gőzgépek két hengere között
G számtech fogadó, az üzenet címzettje
ang, ‘ua.’ receive ‘kap, fogad’ ófr receivre lat recipere ‘ua.’, lásd RECIPIÁL
recens G friss, újkeletű
G mai, jelenkori
lat recens, recentis ‘új, friss, most érkezett’ ?
recenter † G nemrég, az imént
lat, ‘ua.’, lásd RECENS
recenzeál G irod (írásművet) ismertet, értékel
G irod bírálatot ír
lat recensere, recensum ‘szemlét tart, számba vesz’: re- ‘újra’ | censere ‘megszámlál, felbecsül’
recenzens G irod bíráló, műbíráló, méltató
lat recensens ‘ua.’, lásd RECENZEÁL
recenzió G irod ismertetés, műbírálat, méltatás
lat recensio ‘ua.’, lásd RECENZEÁL
recepció G befogadás, felvétel
G irod, műv fogadtatás (műé a kritika vagy a közönség részéről)
G szállodában a vendégek fogadásával és elhelyezésével foglalkozó részleg
lat receptio ‘fogadás, vétel’, lásd RECIPIÁL
recepció-esztétika G műv modern esztétikai irányzat, amely az alkotást a mű és a befogadó
(olvasó, néző, hallgató) közötti kommunikációnak tekinti, és súlyt helyez a befogadó
„autonómiájára”
lásd RECEPCIÓ, ESZTÉTIKA
recepisse [recepissze] † G ker vevény, nyugta, átvételi elismervény
lat, ‘(elismerem) hogy átvettem’, lásd RECIPIÁL
recepisz † G nyugta
G postai feladóvevény
fr récépisse ‘ua.’, lásd RECEPISSE
recept G orv gyógyszervény, rendelvény
G étel, ital elkészítésének leírása
G módszer, eljárás, megoldási mód
ném Rezept ‘ua.’ lat receptum ‘elkészült’ tkp. ‘véve van, vettem’ (a patikus írta az elkészített
gyógyszer vényére, lásd RECIPE)
receptákulum G növ növényi vacok
tud lat receptaculum ‘ua.’, ered. ‘tartó, gyűjtőhely’ gyak receptare ‘befogad’ recipere,
receptum ‘ua.’, lásd RECIPIÁL
receptív G fogékony, ismeretanyagot könnyen befogadó, felfogó
G érző, érzékeny
G biol nőstényeknél a hím szexuális viselkedését elfogadó (magatartás)
ang receptive ‘ua.’, lásd RECIPIÁL
receptivitás G fogékonyság
G befogadóképesség, elfogadó készség
ang receptivity ‘ua.’, lásd RECEPTÍV
receptor G biol ingereket felfogó szerv
G műsz kívülről jövő (villamos) impulzusokat érzékelő berendezés
tud lat receptor ‘ua.’, lásd RECIPIÁL
receptor-adaptáció G biol érzékelő sejt ingerválaszának gyengülése vagy kialvása az inger
többszöri ismétlődése esetén
lásd RECEPTOR, ADAPTÁCIÓ

receptúra G orv gyógyszerek, vegyszerek előírás szerinti elkészítése
G kém vegyi keverékek összeállításához való utasítás
tud lat receptura ‘ua.’, lásd RECEPT
recesszió G közg visszaesés, hanyatlás
G biol visszaütés távoli elődökre az öröklés során
lat recessio ‘ua.’, lásd RECEDÁL
recesszív G biol rejtett, lappangó visszaütő (tulajdonság élőlények öröklési folyamatában)
G gen fenotípusával csak homozigóta formában megnyilvánuló (allél)
ang recessive ‘ua.’, lásd RECEDÁL
recesszivitás G gen egy allélnak, illetve az általa meghatározott tulajdonságnak rejtve maradása az
öröklés folyamatában
ang recessivity ‘ua.’, lásd RECESSZÍV
recesszus G jog visszalépés, lemondás, elállás valamitől
lat recessus ‘ua.’, lásd RECEDÁL
rechaud lásd REZSÓ
rechthaberei [rehtháberej] G biz annak okvetetlenkedése, aki makacsul kardoskodik való vagy vélt
igaza mellett
ném, ‘ua.’: Rechthaber ‘az, akinek igaza van’ recht haben ‘igaza van’: recht ‘helyes, igaz’ |
haben ‘bír, van neki’
rechts um [rehcum] † G kat jobbra át
ném, ‘ua.’: rechts ‘jobbra’ recht ‘jobb, helyes’ | um ‘körbe, körül’
recidíva G orv visszaesés (betegségbe)
G gen lappangó tulajdonság újbóli felbukkanása (öröklés során)
G hanyatlás
tud lat recidiva ‘ua.’ lat recidivus ‘visszaeső, újra feléledő’, lásd ott
recidivál G orv visszaesik
lásd RECIDÍVA
recidivus G orv kiújuló, visszaeső
tud lat, ‘ua.’ recidere ‘visszaesik’: re- ‘vissza’ | cadere ‘esik’
Lásd még KÁZUS
reciklál G ipari hulladékot újrahasznosításra feldolgoz
ang recycle [riszájkl] ‘ua.’, tkp. ‘újra körforgásba hoz’: lat re- ‘újra’ | ang cycle ‘kör, ciklus’, lásd
CIKLUS
recina G gyantás aromájú görög bor
újgör retzina ‘ua.’, tkp. ‘gyanta’
 ógör rhétiné ‘fenyőgyanta’
recipe † G orvosi vény
lat, ‘ua.’, tkp. ‘végy’: a latin nyelvű vény kezdőszava a patikushoz: ‘végy (ebből és ebből ennyit

meg ennyit’ recipere, receptum ‘fog, vesz’, lásd RECIPIÁL, RECEPT
recipe ferrum G nincs kegyelem, véged
lat, ‘fogadd a (kard)vasat’ (az ókori gladiátor szavai legyőzött ellenfeléhez, akit joga volt megölni

a POLLICE VERSO jelre), lásd RECIPE | ferrum ‘vas’
recipiál G felfog, megjegyez, megtanul
G felvesz, bevesz, befogad
lat recipere, receptum ‘fog, vesz, vállal’: re- ‘újra’ | capere ‘fog’
Lásd még AKCEPTÁL, KAPACITÁS
recipiens G edény, tartály, tároló
G befogadó fél
lat, ‘befogadó’, lásd RECIPIÁL
reciprocitás G mat kölcsönösség, viszonosság, kölcsönviszony
 ném Reziprozität ‘ua.’, lásd RECIPROK

reciprok G mat (mn) kölcsönös, fordított
G (fn) fordított érték
ném reziprok ‘ua.’ lat reciprocus ‘ide s tova menő, visszatérő’: reco, reci ‘hátrafelé’ | proco
‘előre’
recitáció G szavalat
lat recitatio ‘ua.’, lásd RECITÁL
recitál G elszaval, felolvas, előad
lat recitare, recitatum ‘felolvas, szaval’: re- ‘vissza’ | lásd CITÁL
recitativo [recsitatívó] G zene énekbeszéd, átmenet ének és szavalás között
ol, ‘ua.’ recitare ‘szaval, recitál’
reco- lásd még REKO-
reconnaissance [rökoneszansz] † G hála, köszönet
G elismerés
fr, ‘ua.’ reconnaître ‘elismer, felismer’: lat re- ‘újra, vissza’ | connoître lat cognoscere
‘ismer’, lásd KOGNITÍV
reconquista [rekonkiszta] G tört fél évezredes küzdelem az Ibériai-félszigetnek a móroktól való
visszafoglalására (11–15. század)
sp, ‘ua.’: sp, lat re- ‘újra, vissza’ | conquista ‘hódítás’ conquerer ‘megszerez, meghódít’ lat
conquirere, conquisitum ‘felkutat, összeszed’: con- ‘össze’ | quaerere ‘kutat’
Lásd még KONKVISZTÁDOR
recr- lásd REKR-
rect- lásd még REKT-
rectangulum [rektangulum] † G geom derékszög
lat, ‘ua.’: rectus ‘egyenes’ regere, rectum ‘igazgat’ | angulum ‘szög, sarok’
Lásd még RÉGIÓ
recte [rekte] G helyesen, jól
G joggal, jogosan
lat, ‘ua.’ rectus ‘egyenes, helyes’, lásd RECTUM
rectio [rekció] G nyelvt vonzat
tud lat, ‘ua.’ regere, rectum ‘irányít’
Lásd még RÉGIÓ
rector magnificus [rektor magnifikusz] G okt egyetemi rektor középkori eredetű címe
lat, ‘ua.’, lásd REKTOR, MAGNIFICUS
rectum [rektum] G anat végbél
tud lat (intestinum) rectum ‘ua.’, tkp. ‘egyenes (bél)’ rectus ‘egyenes’ regere, rectum
‘igazgat’
Lásd még RÉGIÓ
recu- lásd REKU-
redakció G sajtó szerkesztőség, szerkesztői gárda
G sajtó a szerkesztőség helyisége(i)
G megszerkesztés, megfogalmazás
ném Redaktion fr rédaction ‘ua.’, lásd REDIGÁL
redaktor G sajtó szerkesztő
ném Redakteur fr rédacteur ‘ua.’, lásd REDIGÁL
redemptorissza G vall a redemptorista rend női ágának tagja
lat redemptorissa ‘ua.’: redemptor, lásd REDEMPTORISTA | -issa (nőnévképző)
redemptorista G vall 18. századi alapítású katolikus rendtársulás (kongregáció) az egyházközségek
segítésére világi missziók, lelkigyakorlatok és jótékonykodás útján
G vall e rend tagja
 lat (Congregatio Sactissimi) Redemptoris ‘(a Szentséges) Megváltó (Társulása)’
 redemptor
‘megváltó, szabadító’, tkp. ‘(foglyot) kiváltó, visszavásárló’ redimere, redemptum
‘visszavásárol’: lat re(d)- ‘vissza’ | emere ‘vásárol’
redigál G szerkeszt, megszerkeszt, nyomtatásra vagy előadásra alkalmassá tesz (szöveget)
ném redigieren fr rédiger ‘ua.’ lat redigere, redactum ‘kialakít, elrendez, szerkeszt’ | re(d)-
‘vissza’ | agere ‘űz, cselekszik’
redingote [redengot] G div lábszárközépig érő, derékban szabásvonalakkal szűkített, többnyire
kétsoros gombolású férfikabát a 18. század második felétől
fr, ‘ua.’ ang riding coat ‘lovaglókabát’: ride ‘lovagol’ | coat ‘kabát’
rediszkontál G ker (központi bank) más bankok által leszámítolt váltókat újra leszámítol
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd DISZKONTÁL
redisztribúció G közg újraelosztás
ang redistribution ‘ua.’: lat re- ‘vissza, újra’ | lásd DISZTRIBÚCIÓ
redivivus [redivivusz] G új életre támadt, újra éledt, visszatért
lat, ‘ua.’: re(d)- ‘újra’ | vivus ‘élő’ vivere ‘él’
redoute lásd REDUT
redoxi G kém olyan rendszer jelzője, amely egyazon anyag redukált és oxidált változatát együttesen
tartalmazza
lásd RED(UKÁL), OXI(DÁL)
redoximetria G kém redukciós vagy oxidációs folyamatokon alapuló térfogatos elemzés
lásd REDOXI | gör metreó ‘mér’
reducens G biol a szerves anyagokat lebontó mikroorganizmus
lat reducere ‘visszavezet’, lásd REDUKÁL
reducibilis polinom G mat olyan polinom, amely két alacsonyabb szintű polinom szorzatára
vezethető vissza
lat, ‘visszavezethető’ reducere ‘visszavezet’, lásd REDUKÁL | lásd POLINOM
reductio ad absurdum [redukció ad abszurdum] G fil egy állítás megcáfolása azáltal, hogy belőle
kiindulva, logikus lépésekkel nyilvánvaló képtelenséghez jutunk
lat, ‘ua.’: lásd REDUKCIÓ | ad- ‘hoz, -ig’ | lásd ABSZURDUM
redukál G mérsékel, csökkent
G mat egyszerűsít, egyszerűbb kifejezésre vezet vissza
G kém elektronfelvétellel járó folyamatot idéz elő
G koh ércet fémmé alakít
G megkurtít, megnyirbál, összevon
G tompít, gyengít, fékez
újk lat reducere, reductum ‘visszavezet, visszahelyez (ti. kisebb értékre)’: re- ‘vissza’ | ducere
‘vezet’
Lásd még ABDUKCIÓ, DUKTUS, EDUKÁCIÓ, INDUKÁL, KONDUKCIÓ
redukció G egyszerűsítés, csökkentés, összevonás
G korlátozás
G mat kifejezés egyszerűsítése
G kém elektronfelvétellel járó folyamat
G koh fém előállítása oxidércéből
G biol egyes szervek visszafejlődése vagy egyszerűsödése
G orv csont, ízület helyretétele
tud lat reductio ‘visszavezetés’, lásd REDUKÁL
redukcionizmus G fil tudományelméleti nézet, mely szerint az összetett jelenségek
megmagyarázhatók, ha részfolyamatokra bontják őket, s ezeket egymástól függetlenül értelmezik
lásd REDUKCIÓ, -IZMUS
reduktor G vill feszültségcsökkentő transzformátor
G műsz nyomáscsökkentő szelep
ném Reduktor ‘ua.’, lásd REDUKÁL
redundancia G inf új információt nem tartalmazó, de a befogadást megkönnyítő többlet a
kommunikációban
ang redundance ‘ua.’, lásd REDUNDÁNS

redundáns G inf új közlést nem tartalmazó
G fölösleges, terjengős
 ang redundant ‘ua.’ lat redundare ‘kiárad, túlárad, bőségben van’: re(d)- ‘vissza’ | undare
‘hullámzik’ unda ‘hullám’
Lásd még ONDOLÁL
reduplikáció G nyelvt kettőzés, hang, hangcsoport vagy szóelem kettőződése, pl. lat canere, (ce)cini
‘énekelni, énekelt’
 tud lat reduplicatio ‘ua.’, lásd REDUPLIKÁL
reduplikál G nyelvt kettőztet, megkettőz (hangot, nyelvi elemet)
 lat reduplicare ‘ua.’: re- (nyomósító) | duplicare ‘kettőz’, lásd DUPLA
redut † G bálterem, táncpalota, vigadó
G kat sokszögű sánccal körülzárt kis erőd
 ném Redoute fr redoute ‘ua.’ ol ridotto ‘menedék’ ridurre lat reducere ‘visszavezet’,
lásd REDUKÁL
reed [ríd] G műsz rezgőnyelv, rugalmas lemez, elektromágnes vezérlésre nyitó vagy záró jelfogó
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘nád’
reedukáció G okt átnevelés, átképzés
G okt fogyatékos gyerekek képességfejlesztése
G okt javító nevelés
 tud lat reeducatio ‘ua.’: lat re- ‘vissza, újra’ | lásd EDUKÁCIÓ
reexport G közg valamely áru behozatala egy harmadik országba való exportálás céljával
 lat re- ‘újra, vissza’ | lásd EXPORT
reexpozíció G zene az expozíció visszatérése az alaphangnemben szonátaformájú tétel végén
 lat re- ‘újra, vissza’ | lásd EXPOZÍCIÓ
refakcia † G ker utólagos árengedmény, visszatérítés fuvardíjból a szállítás során keletkezett károk
fejében
 ném Refaktie holl refaktie ‘ua.’:, tkp. ‘visszaállítás’: lat re- ‘vissza, újra’ | facere ‘csinál’
refektórium G vall kolostor ebédlőterme
 lat refectorium ‘ua.’ reficere, refectum ‘helyreállít, felüdít’: re- ‘újra, újjá’ | facere ‘csinál’
referáda lásd REFERÁTUM
referál G hiv beszámol, jelentést tesz
G előterjeszt, ismertet
 ném referieren ‘ua.’ lat referre ‘hazavisz, hírül hoz, előterjeszt’: re- ‘vissza’ | ferre ‘hoz’
referáta lásd REFERÁTUM
referátum G hiv beszámoló
G hiv jelentéstétel, előterjesztés
G okt egy téma önálló kidolgozása és előadása (iskolában, egyetemen)
 ném Referat ‘ua.’ lat felsz referat ‘számoljon be’, lásd REFERÁL (a ~ téves latinosításból ered, a
Diktat diktátum és hasonló szópárok hamis analógiájára, a latinban ui. nincs *referare ige)
referencia G ajánlás, ajánlólevél
G hiv bizalmas tájékoztatás valakiről korábbi munkaadójától, üzletfelétől
G nyelvt a nyelvi jelek vonatkozása a való világra
G számtech hivatkozás, vonatkozás
 ang, fr réference ‘ua.’, lásd REFERÁL
referenciális G referenciával kapcsolatos
 ang referencial ‘ua.’, lásd REFERENCIA
referendum G népszavazás
G † jelentéstétel
 ném Referendum ‘ua.’ lat (ad) referendum ‘javaslattétel(re)’ referre, lásd REFERÁL
referens G hiv hivatali előadó
ném Referent ‘ua.’, lásd REFERÁL

reffel G hajó a vitorlát (részben) becsavarja a felület csökkentése céljából
ném reffen ‘ua.’
 alném Reff ‘vitorla becsavarása’ skand rifa ‘összeköt’
refinanszírozás G közg későbbi hitelforrás biztosítása központi bank által egy másik pénzintézet
számára, annak korábbi hitelnyújtása ügyében
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd FINANSZÍROZ

refláció G közg deflációs folyamat mélypontját követő infláció a korábbi értékrendszer
visszaállásáig
lat re- ‘vissza, újra’ | lásd (IN)FLÁCIÓ

reflektál G felel, válaszol, megjegyzést tesz valamire
G igényt tart, számot tart, pályázik valamire
G elmélkedik, töpreng, elgondolkodik
G fiz visszaver, tükröz
 ném reflektieren ‘ua.’ lat reflectere, reflexus ‘visszahajlít, hátragörbít’: re- ‘vissza’ | flectere
‘hajlít’
reflektáns G igénylő, pályázó
 ném Reflektant ‘ua.’, lásd REFLEKTÁL
reflektor G opt fényszóró, fényvető
G csill tükrös távcső
G inf parabolaantennának a sugárzást visszaverő és a gyújtópontba irányító felülete
 ang reflector ‘ua.’, lásd REFLEKTÁL
reflex G biol a szervezet gépies válasza, visszahatása a külvilágból jövő ingerekre
G fényk visszfény, tükröződés
 ném Reflex fr reflexe ‘ua.’, lásd REFLEKTÁL
reflexió G fiz visszaverődés, tükrözés, tükröződés
G megjegyzés, észrevétel
G elmélkedés, megfontolás
 fr reflexion ‘ua.’, lásd REFLEKTÁL
reflexív G nyelvt visszaható (ige, névmás)
G elmélkedő
 ném reflexiv ‘ua.’, lásd REFLEXÍVUM
reflexívum G nyelvt visszaható névmás
 tud lat (pronomen) reflexivum ‘ua.’ késő lat reflexivus ‘visszahajló, hátra irányuló’ lásd
REFLEKTÁL
reflexológia G biol filozófiai és lélektani felfogás, amely a lelki működést kizárólag a reflexekre
vezeti vissza
lásd REFLEX, -LÓGIA

reflexterápia G orv reflexek kiváltása vagy rájuk való hatás mint gyógyító eljárás
lásd REFLEX, TERÁPIA

reflux G orv visszaáramlás, visszafolyás (pl. a gyomortartalomé a nyelőcsőbe)
ang reflux ‘ua.’
 lat refluere, refluxum ‘visszafolyik’: re- ‘vissza, újra’ | fluere ‘folyik’
reform G pol haladó irányú újítás, átalakítás
G megújulás, átalakulás
 ang, ném reform fr réforme ‘ua.’, lásd REFORMÁL
reformáció G vall hitújítás, vallási és polgári mozgalom a 16. századi Európában, amely az apostoli
egyház tisztaságának a visszaállításáért küzdött
G † jog fellebbviteli döntés
 lat reformatio ‘ua.’, lásd REFORMÁL
reformál G megújít, újít, javít, változtat, átalakít
 lat reformare, reformatum ‘ua.’: re- ‘újra, újjá’ | forma ‘alak’
reformatio in melius [reformáció in méliusz]
G jog ítélet enyhítése felsőbb bírói fórumon
 tud lat, ‘ua.’: lásd REFORMÁCIÓ | in ‘-ba, -ra’ | kf seml melius ‘jobb’ bonus ‘jó’
reformatio in peius [reformáció in pejusz] G jog ítélet súlyosbítása felsőbb bírói fórumon
 tud lat, ‘ua.’: lásd REFORMÁCIÓ | in ‘-ba, -ra’ | kf seml peius ‘rosszabb’ malus ‘rossz’
reformátor G pol társadalmi reformokért küzdő személy, újító, megújító
G vall hitújító, a reformáció képviselője, harcosa
 lat reformator ‘ua.’, lásd REFORMÁL
reformatorikus † G pol, vall újító jellegű vagy szándékú, reformokra törekvő
 ném reformatorisch ‘ua.’, lásd REFORMÁTOR
református G (mn) vall a protestantizmus kálvini tanait követő keresztény (felekezet)
G vall e felekezettel kapcsolatos
G (fn) vall e felekezet tagja
 újk lat reformatus ‘megreformált’ reformata (religio) ‘megújított (vallás)’, lásd REFORMÁL
reformer G pol társadalmi reformokat kezdeményező, végrehajtó személy
G forradalmi változtatás helyett újításokra törekvő politikus
 ang reformer ‘ua.’ reform ‘újjáformál’, lásd REFORMÁL
reformista G pol a reformizmus híve
 ang reformist ‘ua.’, lásd REFORM
reformizmus G pol munkásmozgalmi áramlat, amely a szocializmust reformokkal, tehát forradalom
nélkül akarja megvalósítani
 ang reformism ‘ua.’, lásd REFORM, -IZMUS
reformkommunizmus G pol a kommunista pártokon belüli ellenzéki irányzat a marxi tanok teljes
és helyes alkalmazásáért, az apparátus diktatorikus hatalmának visszaszorításáért
 lásd REFORM, KOMMUNIZMUS
reformpedagógia G okt a hagyományos tekintélyelvű iskolarendszert elvető, a gyermek
autonómiájára alapozó, személyiségét sokoldalúan fejlesztő új oktatási és nevelési rendszerek
összessége (az 1890-es évektől)
 lásd REFORM, PEDAGÓGIA
refrakció G fiz fénytörés, sugártörés, hullámelhajlás
G csill égitestek fényének irányváltozása a légkör rétegeiben, amely miatt való helyzetüknél
magasabban látszanak
 lat refractio ‘ua.’ refringere, refractum ‘megtör, betör’: re- (nyomósító) | fringere ‘tör
Lásd még FRAKCIÓ
refraktárius † G ellenszegülő, szembenálló, pártütő
 lat refractarius ‘csökönyös’ gyak refractare ‘szembeszegül’ refringere, refractum ‘megtör,
betör’, lásd REFRAKTOR
refraktív G fiz a fénytörésen alapuló
 ang refractive ‘ua.’, lásd REFRAKCIÓ
refraktométer G fiz anyagok optikai fénytörésének mérésére alkalmas eszköz
 ang refractometer ‘ua.’: lásd REFRAKCIÓ | gör metreó ‘mér’
refraktometria G fiz anyagok optikai fénytörésének mérése
 ang refractometry ‘ua.’, lásd REFRAKTOMÉTER
refraktor G opt lencsés, tehát a sugártörés elvén működő távcső
 tud lat refractor ‘megtörő’, lásd REFRAKCIÓ
refrakturál G orv rosszul összeforrt csontot újra eltör
 tud lat refracturare ‘ua.’: lat re- ‘vissza, újra’ | lásd FRAKTÚRA
refrén G irod strófák végén azonosan visszatérő, egy vagy több verssorból álló szakasz
 fr refrain ‘ua.’ ófr refraindre ‘ismétel, elszakad, modulál’ lat refringere ‘megtörik’, lásd
REFRAKCIÓ
refrigeráns G orv hűsítőszer
tud lat refrigerans ‘ua.’
 lat refrigerare ‘ua.’: re- (nyomatékos) | frigus ‘hideg’
refrigerátor G közl vasúti hűtőkocsi
G műsz hűtőberendezés
 ang refrigarator ‘ua.’ refrigerate ‘lehűt’ lat refrigerare ‘ua.’, lásd REFRIGERÁNS
refúgium G menedék, végső segítség
G menedékhely
G biol olyan terület, ahol nagy éghajlati változások (pl. jégkorszakok) ellenére sok növény- és
állatfaj fennmaradt
 lat refugium ‘ua.’ refugere ‘menekül’: re- ‘nyomatékos’ | fugere ‘menekül’
refundál † G ker visszatérít, visszafizet
 ném refundieren ‘ua.’ ol refundere ‘ua.’, tkp. ‘visszaönt, visszavet’: lat re- ‘vissza, újra’ |
fundere, fusum ‘önt’
Lásd még FÚZIÓ
refus [röfü] † G dipl visszautasítás, tagadó válasz
 fr, ‘ua.’ refuser ‘visszautasít’ késő lat gyak refusare ‘visszaönt, visszavet’, lásd REFUNDÁL
refutáció G cáfolat
 lat refutatio ‘ua.’ refutare, refutatum ‘megcáfol’, ered. ‘visszaver’: lat re- ‘újra, vissza’ | futare
‘üt, ver’
refüzál † G elutasít, visszautasít, kosarat ad
 ném refüsieren fr refuser ‘ua.’, lásd REFUS
regál G zene csak nyelvsípokból álló kisebb, hordozható orgona a 15–17. században
G zene a modern orgona nyelvregisztere
G nyomd szedések tárolására szolgáló polcos állvány
 ném Regal ‘állvány’ ?
regále G tört királyi vagy földesúri haszonélvezet (vám, pénzverés, ill. malom, italmérés után)
G † állami egyedárusítási jog
 lat (beneficium) regale ‘királyi (haszonélvezet)’ regalis ‘királyi’ rex, regis ‘király, vezető,
uralkodó’
Lásd még RÁDZSA, REÁL2, REGIA CIVITAS, REGICIDIUM, REGNUM, ROYALIZMUS, ROYALTY
regális1 G tört királyi meghívólevél az országgyűlésen való részvételre
 lat (littera) regalis ‘királyi (levél)’, lásd REGÁLE
regális2 † G állvány, polc, könyvespolc
 magy, lásd REGÁL (téves latinosítás a totál–totális és hasonló szópárok hamis analógiájára)
regatta G sport csónakverseny, evezősverseny
 ném Regatta ‘ua.’ velencei ol regata, ered. rigatta ‘gondolások evezősversenye’ rigattare
‘vetélkedik’ ?
regeláció G fiz megolvadt jég újrafagyása a nyomás csökkenésekor
 ang regelation ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | gelare ‘megfagy’ gelu ‘jég, fagy’
regement lásd REGIMENT
régence [rezsansz] G műv a barokk és rokokó határán kifejlődött francia építészeti és bútorstílus
Lajos Fülöp régenssége (1715–1723) idején
 fr, ‘ua.’ régent ‘régens’, lásd ott
regeneráció G biol elveszett vagy sérült testrész, testszövet helyreállása, újraképződése
 lat regenaratio ‘ua.’, lásd REGENERÁL
regenerál G biol elveszett vagy sérült testrészt, testszövetet újranöveszt, feléleszt
G megújít, felújít, felfrissít
G felpezsdít, serkent
 lat regenerare ‘újra nemz, újjáteremt’: re- ‘újra’ | generare ‘nemz, teremt’ genus, generis
‘nem, törzs’
regenerálódik G biol sérült szövet, testrész újraképződik
G felfrissül, erőre kap, megújhodik
 lásd REGENERÁL
regeneratív G koh a távozó füstgázok hőtartalmát a levegő vagy üzemanyag-gáz előmelegítésére
felhasználó (tüzelési módszer)
 ang regenerative ‘ua.’, lásd REGENERÁL

régens G pol a kiskorú vagy akadályozott uralkodó helyett az országot ideiglenesen kormányzó
személy
lat regens ‘ua.’
 regere ‘kormányoz, irányít, vezet’
Lásd még RÉGIÓ
regens chori [régensz kóri] G zene templomi karvezető
lat, ‘ua.’: regens ‘irányító’, lásd RÉGENS | chorus lásd KÓRUS
regesta [regeszta] G tört oklevelek tartalmi kivonata
G tört időrend szerint összeállított oklevéljegyzék
késő lat tbsz seml, ‘ua.’ regerere, regestum ‘bejegyez, beiktat’, tkp. ‘visszahoz’: lat re- ‘újra,
vissza’ | gerere ‘hoz, visel’
Lásd még GESZTA, LAJSTROM
reggae [regéj] G zene jamaicai eredetű, erős basszuskíséretű, szinkópált dal, többnyire társadalmi
tiltakozást kifejező szövegre
jamaicai ang, ‘ua.’ rege-rege vagy raga-raga ‘civakodás, tiltakozás’ ang rag ‘rongy, vacak’
regia civitas [régia civitász] G tört királyi város
lat regius ‘királyi’ rex, regis ‘király’ | civitas ‘város’ civis ‘városlakó, polgár’
Lásd még REGÁLE
regicidium † G királygyilkosság
lat, ‘ua.’: rex, regis ‘király’ | caedere, (ce)cidi ‘megöl’
Lásd még REGÁLE
régie lásd REZSI
régime lásd REZSIM
regiment G kat ezred
G † hadsereg
G nagy sokaság, tömeg, sokadalom
ném Regiment ‘ezred’ késő lat regimentum ‘ua.’ lat regimen ‘vezetés, kormányzás’
regere ‘irányít, vezet, kormányoz’
Lásd még RÉGIÓ
regina G királyné, királynő
lat, ‘ua.’: rex, regis ‘király’ | -ina (nőnévképző)
Lásd még RÁNI
régió G vidék, térség
G tájék, tájegység, övezet
lat regio, regionis ‘ua.’, ered. ‘irány, képzeletbeli határvonal az égen (madárjósláshoz való
megfigyelés céljára)’ regere ‘irányít’
Lásd még RECTIO, RECTUM, RÉGISSEUR, REGULA, REKTIFIKÁL, REKTÓ, REKTOR, REZSI, REZSIM
regiolektus G nyelvt tájnyelv, valamely nyelvnek egy adott tájegységen beszélt változata a modern
nyelvtudományban (a klasszikus nyelvtanban ez volt a DIALEKTUS)
 ang regiolect, ‘ua.’, lásd RÉGIÓ, LEKTUS
regionális G területi, körzeti, tájegységi
késő lat regionalis ‘ua.’, lásd RÉGIÓ
regionalista G pol a regionalizmus híve
ném Regionalist ‘ua.’, lásd REGIONALIZMUS
regionalizmus G pol egy szűkebb terület érdekeit képviselő, annak önállóságáért küzdő felfogás,
törekvés
G irod táji sajátságok jelentkezése irodalmi vagy más művekben
G nyelvt tájszó, egy tájra jellemző nyelvi sajátság
ném Regionalismus ‘ua.’, lásd REGIONÁLIS, -IZMUS
régisseur [rezsisszőr] † G szính rendező
fr, ‘ua.’, ered. ‘jószágigazgató’ régir ‘irányít, elrendez’ lat regere ‘ua.’
Lásd még RÉGIÓ
regiszter G jegyzék, lajstrom
G hiv névmutató, névjegyzék, nyilvántartás, tárgymutató
G hajó hajóosztályozás, hajójegyzék
G zene azonos hangszínű sípok csoportja az orgonán
G zene ezek bekapcsoló gombja
G zene énekhang fekvése (fejhang, mellhang)
G nyomd soregyen, a lap két oldalán nyomott szöveg sorainak azonos állása, egymást fedése
G nyomd ábécérendben elhelyezett betűsor könyv vagy füzet lapszélének kivágásaiban a keresés
megkönnyítésére
G számtech memóriabitek meghatározott célú adatok tárolására
ang, ném register kk lat registrum (hibás alak) lat regestum ‘feljegyzés’ regerere,
regestum ‘feljegyez’, ered. ‘visszavisz, visszaad’: re- ‘vissza’ | gerere ‘visz, hord’
Lásd még LAJSTROM
regisztertonna G hajó tengeri hajók vízkiszorításának mértékegysége, 2,83 m3
ném Registertonne ‘ua.’, lásd REGISZTER, TONNA
regisztráció G jegyzékbe vétel
G nyilvántartásba vétel
G ilyen célú feljegyzések rögzítése
újk lat registratio ‘ua.’, lásd REGISZTRÁL
regisztrál G hiv bejegyez, összeír, iktat, besorol, nyilvántartásba vesz
G megállapít, rögzít, feljegyez, feltüntet
G (műszer) mérési adatokat rögzít
újk lat registrare ‘ua.’, lásd REGISZTER
regisztrátor G műsz mérési adatokat rögzítő műszer vagy segédberendezés
G † hiv iktató vezetője
ném Registrator ‘ua.’, lásd REGISZTRÁL
regisztratúra † G hiv iktató, nyilvántartó segédhivatal
G hiv bejegyzés, nyilvántartásba vétel
ném Registratur ‘ua.’, lásd REGISZTRÁL
reglama † G kat szolgálati szabályzat
ném Reglement [regleman] fr rčglement ‘rendtartás, szabályzat’ késő lat regulamentum
‘ua.’, lásd REGULA
regletta G nyomd térközölő, űrtöltő ólomdarabka
fr kics réglette ‘ua.’ régle ‘vonalzó’, tkp. ‘szabály’ lat regula, lásd ott
regnál G uralkodik, kormányoz, irányít
lat regnare ‘uralkodik, parancsol’ regnum ‘uralom, kormányzás, királyság’, lásd REGNUM
regnikoláris † G jog országos érvényű
G pol az országgyűlés mindkét házának tagjaiból választott (bizottság)
újk lat regnicolaris ‘ua.’ regnicola ‘az országban honos személy’: lat regnum ‘királyság,
ország’ | colere ‘művel, lakik’
regnum G királyság, birodalom, ország
lat, ‘ua.’ rex, regis ‘király’
Lásd még REGÁLE
regolit G geol az alapréteg összetöredezett törmelékéből kialakult fedő kőzetréteg
ang rhegolith ‘ua.’: gör rhégosz ‘takaró’ | lithosz ‘kő’
regranulátum G kém újrahasznosítás céljából apró szemcsékké őrölt műanyaghulladék
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd GRANULÁTUM
regrediál G visszaesik, visszafejlődik
lat regredi, regressus ‘hátralép’: re- ‘vissza’ | gradi ‘jár, lép’
Lásd még AGRESSZIÓ, DEGRADÁL, GRÁDUS, INGREDIENS, KONGRESSZUS, TRANSZGRESSZIÓ
regresszál † G ker viszontkeresetet támaszt
G ker kártalanít
magy, ‘ua.’ ném Regress ‘kártalanítás’ lat regressus, lásd REGRESSZUS
regresszió G visszaesés, visszafejlődés
G biol visszaütés (elődök jegyeinek megjelenése utódon)
G biol kezdetlegesebb formára való visszaalakulás kedvezőtlen környezeti hatások miatt
G geol a tenger fokozatos visszahúzódása a szárazföld felemelkedése során
G mat visszavezetés
G közg gazdasági visszaesés
lat regressio ‘ua.’, lásd REGREDIÁL
regresszív G visszaeső, visszafejlődő
G biol visszaütő
G nyelvt hátrafelé ható (hasonulás)
ném regressiv ‘ua.’, lásd REGRESSZIÓ
regresszus † G jog viszontkereset, kártérítési igény
G hanyatlás, visszafejlődés
G fil visszakövetkeztetés (pl. okozatról okra)
lat regressus ‘ua.’, tkp. ‘hátralépés’, lásd REGREDIÁL
regruta † G kat újonc, frissen besorozott katona
úfn rekrute ném Rekrut ‘ua.’ fr recruter ‘toboroz, újoncoz’ recrue ‘újoncozás, újonc’,
ered. ‘új sarj’ recroître ‘újra nő’: lat re- ‘újra’ | crescere ‘nő’
regula G előírás, szabályzat
G vall szerzetesrend vagy lovagrend életét szabályzó előírások összessége
G rendszabály, házirend
lat regula ‘zsinórmérték, rendszabály’, ered. ‘egyenes léc, vonalzó’ regere ‘irányít, vezet’
Lásd még RÉGIÓ
reguláció G szabályozás
újk lat regulatio ‘ua.’, lásd REGULÁZ
reguláris G szabályos, szabályszerű
G rendezett, rendszeres
G kat sorozott, sorállományú (hadsereg)
késő lat regularis ‘ua.’, lásd REGULA
regularitás G szabályosság, szabályszerűség
lat regularitas ‘ua.’, lásd REGULÁRIS
regulás † G szigorú, rendtartó, rendszerető, rendmániás
magy, lásd REGULA
 magy rigolyás
regulátor G órainga, rugós billegő órában
G műsz gép működését önműködően szabályzó berendezés
ném Regulator ‘ua.’, lásd REGULÁZ
reguláz G szabályoz, megrendszabályoz, rendben tart
G fegyelmez, leckéztet
késő lat regulare ‘ua.’, lásd REGULA
regurgitáció G orv a gyomortartalom hányás nélküli visszafolyása a szájba
G orv vér visszaáramlása az aortából a szívkamrába a szisztolé során
G biol kérődzés
tud lat regurgitatio ‘ua.’ kk lat regurgitare ‘túlárad’: lat re- ‘újra, vissza’ | gurgitare
‘örvénylik’ gurges, gurgitis ‘örvény’
rehabilitáció G orv operált vagy sérült személy orvosi utókezelése munkaképességének
helyreállítására
G jog korábbi jogokba való visszahelyezés
G jog jogellenesen elítélt személy felmentése, kárpótlása, becsületének helyreállítása
G ép régi városrész, lakótömb felújítása
tud lat rehabilitatio ‘ua.’, lásd REHABILITÁL
rehabilitál G orv utókezel
G jog visszahelyez (pozíciójába)
G jog felment, tisztáz, igazol (jogtalanul elítélt vagy meghurcolt személyt), elégtételt szolgáltat neki
G ép helyreállít (régi városrészt, lakótömböt)
 kk lat rehabilitare ‘újra alkalmassá tesz’: re- ‘újra, vissza’ | lásd HABILITÁL
rehidrálódás G növ a szövetek víztartalmának visszaszerzése
 lat re- ‘újra, vissza’ | lásd HIDRATÁL
reichsrat [reihszrát] G tört a kétkamarás osztrák országgyűlés 1867–1914 között
 ném Reichsrat ‘ua.’, tkp. ‘birodalmi tanács’ Reich ‘birodalom’ | Rat ‘tanács, tanácsos’
reichstag [reihsztág] G tört a Német-római Birodalom rendi gyűlése
G tört a német képviselőház 1919–1935 között
 ném Reichstag ‘ua.’: Reich ‘birodalom’ | Tag ‘gyűlésnap, gyűlés, ülés’ tagen ‘ülésezik,
ülésnapot tart’
reichswehr [reihszvér] G tört önkéntes német hadsereg 1919–1935 között
 ném Reichswehr ‘ua.’: Reich ‘birodalom’ | Wehr ‘fegyver, védelem’ wehren ‘véd, elhárít’
reimplantáció G orv, biol kimetszett szövet, szerv visszaültetése
 tud lat reimplantatio ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | lásd IMPLANTÁCIÓ
reimportál G ker kivitt árut újra behoz
 lat re- ‘újra, vissza’ | lásd IMPORTÁL
reinette lásd RANETT
reinfekció G orv ismételt fertőzés azonos kórokozóval
 tud lat reinfectio ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | lásd INFEKCIÓ
reinkarnáció G vall változott testi alakban való újjászületés, újra megtestesülés a lélekvándorlás
hite szerint
 lat reincarnatio ‘ua.’: re- ‘újra’ | lásd INKARNÁCIÓ
reinkarnálódik G vall újra megtestesül
G vall új alakban visszatér, ismételten megjelenik
 lat re- ‘újra, vissza’ | lásd INKARNÁLÓDIK
reintegráció G jog birtokba való visszahelyezés
G pol elcsatolt országrész visszacsatolása
G korábbi helyzet visszaállítása
 tud lat reintegratio ‘ua.’, lásd REINTEGRÁL
reintegrál G jog visszahelyez korábbi birtokába
G helyreállít, visszaállít (korábbi helyzetet, viszonyokat)
 kk lat reintegrare, reintegratum ‘újra teljessé, sértetlenné tesz’: lat re- ‘újra, vissza’ | lásd
INTEGRÁLIS
reinvesztál G ker visszaforgat, a nyereséget vagy egy részét bővítő beruházásra fordítja
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd INVESZTÁL

reis [rejs] G régi portugál és brazíliai pénznem
port, a REAL2 régi többese (ma reais)

Lásd még REGÁLE, MILREIS
reisefieber [rejzefíber] G biz nagyobb utazás előtt érzett lázas izgatottság
ném Reisefieber ‘utazási láz’: Reise ‘utazás’ | Fieber
 lat febris ‘láz’
reisemarschall [rejzemarsal] † G útimarsall, gazdag vagy rangos személy utazását szervező, őt az
útján kísérő alkalmazott
ném Reisemarschall ‘ua.’: Reise ‘utazás’ | lásd MARSALL

reiteráció G ismétlés
lat reiteratio ‘ua.’: lat re- ‘újra’ | iterare, iteratum ‘ismétel’
 iterum ‘ismét’
rei vindicatio [rei vindikáció] G jog tulajdonper, birtok visszaperlése a jogtalanul birtoklótól
lat, ‘ua.’: res ‘dolog, tulajdon’ | lásd VINDIKÁCIÓ

rejcol G biz izgat, csábít
G biz idegesít
ném reizen ‘izgat, ingerel, csábít’
rejekció G orv testidegen anyag kilökődése a szervezetből
G jog elvetés, visszautasítás
 lat reiectio ‘ua.’, lásd REJICIÁL
rejiciál † G visszavet, elutasít
G pol megbuktat
G orv (szervezet testidegen anyagot) kilök
 lat reiicere, reiectum ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | iacere ‘dob’
Lásd még EJEKCIÓ
rekamié G bút heverőszerű, (ma) ággyá is átalakítható bútordarab
G dívány, pamlag
G † karos heverő
 Madame Récamier nevéből (akit David híres festménye empire stílusú karos heverőn ülve
ábrázol)
rekapitalizáció G pol, közg a kapitalista viszonyok visszaállítása
 lat re- ‘újra, vissza’ | lásd KAPITALIZÁCIÓ
rekapituláció G rövid összefoglalás, összegzés
 lat recapitulatio ‘ua.’, lásd REKAPITULÁL
rekapitulál G (elhangzottakat) tömören összefogva megismétel, összegez
 késő lat recapitulare ‘fejezetenként újra vesz’: lat re- ‘újra’ | capitulum ‘fejezet’
Lásd még KAPITÁLIS
rekapitulatív G összefoglaló, összegző jellegű
 ang recapitulative ‘ua.’, lásd REKAPITULÁL
reklám G hirdetés, hírverés, áruk és szolgáltatások előnyeinek nyilvános dicsérete
G falragasz
 ném Reklame ‘ua.’ fr réclame ‘fizetett hirdetés’, ered. ‘őrszó (a következő oldal első szava az
oldal jobb alsó sarkában régi nyomtatványokon)’, innen ‘figyelem felhívása’ réclamer
‘követel, kér, panaszol’, lásd REKLAMÁL
reklamáció G felszólamlás, kifogás, panasz, hibabejelentés
G sürgetés, szorgalmazás
 lat reclamatio ‘tiltakozás, rosszallás’, lásd REKLAMÁL
reklamál G jog sérelem miatt panaszt tesz, panaszol, észrevételez
G sürget, szorgalmaz
G jogos járandóságát (vissza)követeli
 tud lat reclamare ‘ellentmond, méltatlankodik’: re- ‘újra’ | clamare ‘kiált’
reklámoz G hirdet, híresztel, ajánl
 lásd REKLÁM
rékli G ölt kötött kabátka csecsemőnek
G ölt bő női blúz
G ölt mellényszerű női alsóruha
 baj-oszt kics reckl, röckl ‘ua.’ ném Rock ‘kabát, szoknya’
reklináció G orv hátrahajlás (gerincé)
 tud lat reclinatio ‘ua.’ reclinare ‘hátrahajlik: lat re- ‘újra, vissza’ | clinare ‘hajlik’ gör klinó
‘ua.’
rekogníció † G kat felderítés, kikémlelés
G felismerés, személyazonosítás
 lat recognitio ‘felismerés’, lásd REKOGNOSZKÁL
rekognoszkál † G kat felderít, kikémlel
G felismer
G személyazonosságát megállapítja
 lat recognoscere ‘felismer, ráismer, megvizsgál’: re- ‘újra’ | cognoscere ‘ismer, megismer’: co(n)-
‘meg’ | (g)noscere ‘ismer, tud’
rekombináció G kém bomlás útján keletkezett atomok újraegyesülése molekulává
G biol az elődőktől szerzett tulajdonságok megjelenése az utódnál új kombinációban
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd KOMBINÁCIÓ
rekommendáció G ajánlás
lat recommendatio ‘ua.’, lásd REKOMMENDÁL
rekommendál G ajánl, javasol, tanácsol
lat recommendare ‘ua.’: re- ‘újra’ | lásd KOMMENDÁL
rekompenzáció G kártérítés, kártalanítás
G viszonzás
G † egyenérték, egyenleg
lat recompensatio ‘ua.’, lásd REKOMPENZÁL
rekompenzál G kárpótol, kártalanít
G viszonoz, kiegyenlít
lat recompensare ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | lásd KOMPENZÁL
rekonciliáció G kibékülés, összebékülés, kiengesztelődés
lat reconciliatio ‘ua.’, lásd REKONCILIÁL
rekonciliál G kibékít, összebékít
lat reconciliare ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | lásd KONCILIÁL
rekonstituál G helyreállít, felújít
ang reconstitute ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | lásd KONSTITUÁL
rekonstitúció G helyreállítás, felújítás
G múltbeli esemény felidézése
ang reconstitution ‘ua.’, lásd REKONSTITUÁL
rekonstruál G műv töredékek, maradványok alapján eredeti alakjában helyreállít
G hiányos adatok, feljegyzések, emlékek vagy szemtanúk előadása alapján összeállít, kikerekít,
kiegészít (múltbeli eseményt)
G újjáalkot, újjáépít
G közg gazdaságilag talpraállít
ném rekonstruieren ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | lásd KONSTRUÁL
rekonstrukció G műv helyreállítás töredékek, maradványok alapján
G műv a rekonstruálás eredménye
G közg üzem átszervezése, felújítása, korszerűsítése
G mat ábrázolt alakzat eredeti méretének megállapítása vetületei alapján
G nyelvt egy nyelvcsalád alapnyelvének kikövetkeztetése az utódnyelvekre támaszkodva
ném Rekonstruktion ‘ua.’, lásd REKONSTRUÁL
rekonstruktív G helyreállító, visszaállító jellegű
G megújító, korszerűsítő jellegű
ang reconstructive ‘ua.’, lásd REKONSTRUÁL
rekonsziderál G újra fontolóra vesz
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd KONSZIDERÁL
rekontra G ját az eredeti szándék megerősítése bejelentett ellenjáték (kontra) ellenében kártyajáték
során, ami négyszeres tétet jelent
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd KONTRA
rekonvaleszcencia G orv lábadozás
tud lat reconvalescentia ‘ua.’, lásd REKONVALESZCENS
rekonvaleszcens G orv lábadozó, gyógyuló beteg
tud lat reconvalescens ‘ua.’: lat re- ‘újra’ | convalesco, convalescere ‘megerősödik, felépül’: con-
(nyomósító) | kezdő valescere ‘megerősödik’ valere ‘jó erőben van, egészséges’
rekonverzió G tud eredeti állapotba való visszaállítás
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd KONVERZIÓ
rekord G sport csúcs, csúcsteljesítmény, csúcseredmény
ang record ‘ua.’, ered. ‘feljegyzés, emlékezetes eset’ ófr record ‘tanúság, tanúsítvány’ lat
recordari ‘megemlékezik, emlékeibe idéz’: re- ‘vissza’ | cor, cordis ‘szív, értelem, elme’
 Lásd még KORDIÁLIS
rekorder G sport csúcseredményt elért személy, csúcstartó, bajnok
G műsz felvevőgép, rögzítő berendezés
ang recorder ‘ua.’ record ‘feljegyez, rögzít’, lásd REKORD
rekortán G sport aszfaltból és műanyagból készült rugalmas anyag atlétikai pályák burkolására
ang recortan márkanév, lásd REKOR(D, TAR)TÁN1
rekreáció G üdülés, pihenés, felfrissülés
lat recreatio ‘ua.’, lásd REKREÁL
rekreál G felfrissít, felüdít
lat recreare ‘helyreállít, felüdít’: lat re- ‘újra’ | creare ‘alkot’
rekreditív G dipl államfő írásos tudomásulvétele más állam követének visszahívásáról
G ker megbízás visszavonása
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd (AK)KREDITÍV
rekrimináció G helytelenítés, megrovás
G † jog viszonvád, ellenvád
tud lat recriminatio ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | criminare, criminatum ‘bűnnel vádol’ | crimen,
criminis ‘bűntett’
rekriminál G helytelenít, megró, panaszt emel
G jog ellenvádat emel
G átv vádaskodik, felhánytorgat
ném rekriminieren fr récriminer ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | crimen, criminis ‘bűntény’
rekrisztallizáció G geol átkristályosodás, kőzetbe zárt kristály szerkezetének átalakulása szilárd
állapotban
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd KRISZTALLIZÁCIÓ
rekruta lásd REGRUTA
rekrutál G kat újoncoz, besoroz
G toboroz
G kiegészít
ném rekrutieren fr recruter ‘ua.’, lásd REGRUTA
rekrutálódik G (össze)gyűlik, toborzódik (valahonnan)
lásd REKRUTÁL
rektalgia G orv végbélfájdalom
tud lat rectalgia ‘ua.’: lásd RECTUM | gör algeó ‘fájdalmat érez’
rektális G anat végbéltáji, a végbéllel kapcsolatos
tud lat rectalis ‘ua.’, lásd RECTUM
rektaszcenzió G csill egyenes emelkedés, égitestnek az égi egyenlítőn mért szögtávolsága a
tavaszponttól
tud lat recta ascensio ‘egyenes emelkedés’: rectus ‘egyenes’ regere, rectum ‘igazgat’ |
ascensio ‘emelkedés’ ascendere, lásd ASZCENDENS
Lásd még RÉGIÓ
rektektómia G orv a végbél műtéti eltávolítása
tud lat rectectomia ‘ua.’: lásd RECTUM | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
rektifikáció G helyreigazítás, kiigazítás, helyesbítés
G orv tisztítás, finomítás
G kém szakaszos desztillácó töményítés céljából
G mat görbe hosszának kiszámítása az egyeneshez való közelítéssel
lat rectificatio ‘ua.’, lásd REKTIFIKÁL
rektifikál G helyreigazít, helyesbít
G orv tisztít, finomít
G kém szakaszos desztillációval töményít (párlatot)
G mat görbe hosszát integrállal kiszámítja
 késő lat rectificare ‘ua.’: rectus ‘helyes’
 regere, rectum ‘irányít, igazgat’, lásd RÉGIÓ | facere
‘tesz valamivé’
Lásd még RÉGIÓ
rektifikátor G kém szakaszos lepárló berendezés
tud lat rectificator ‘ua.’, lásd REKTIFIKÁL
rektó G írásos vagy nyomtatott lap elülső oldala, színe
lat recto (folio) ‘a helyes (lapon, oldalon)’ rectus ‘egyenes, helyes’ regere, rectum ‘irányít,
igazgat’
Lásd még RÉGIÓ
rektor G okt egyetem igazgató professzora
G † igazgató-tanító
G † iskolamester
lat rector ‘ua.’ lat regere, rectum ‘irányít, igazgat’
Lásd még RÉGIÓ
rektorátus G rektori hivatal
G a rektor tisztsége
G † igazgatóság
G kormányzóság
ném Rektorat ‘ua.’, lásd REKTOR
rektoszkóp G orv végbéltükör
ném Rektoskop ‘ua.’, lásd REKTOSZKÓPIA
rektoszkópia G orv végbéltükrözés
tud lat rectoscopia ‘ua.’: rectum ‘végbél’ | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
rekultiváció G mezőg az emberi tevékenység miatt terméketlenné vált talaj vagy elpusztult
természeti környezet helyreállítása
ang recultivation ‘ua.’ recultivate, lásd REKULTIVÁL
rekultivál G mezőg talajjavítással újra termővé tesz
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd KULTIVÁL
rekuperáció G kiáramló hő vagy elektromos energia visszanyerése és hasznosítása
G visszaszerzés, hasznosítás
lat recuperatio ‘ua.’, lásd REKUPERÁL
rekuperál G visszaszerez
G visszanyer, hasznosít (hőt, áramot)
lat recuperare, recuperatum, ered. reciperare ‘visszaszerez’: reci ‘hátra, vissza’ | parare ‘készít,
szerez’
rekuperáns G biol az elbomló szerves anyagok egy részét táplálékként visszanyerő (élőlény)
tud lat recuperans ‘ua.’, lásd REKUPERÁL
rekuperátor G vill elektromos energia rekuperációját végző berendezés
G koh folyamatos üzemű hőcserélő berendezés a füstgázok hőjének hasznosítására
ang recuperator ‘ua.’, lásd REKUPERÁL
rekurrál † G jog fellebbez, folyamodik
G hivatkozik, utal vmire
lat recurrere, recursum ‘ua.’, ered. ‘visszafut, újra odafut’: re- ‘újra, vissza’ | currere ‘fut’
Lásd még INKURRENS, KURRENS
rekurrencia G visszatérés, ismétlődés
G geol ásványtársulások megismétlődése különböző rétegekben
ang recurrence ‘ua.’, lásd REKURRÁL
rekurrens G jog fellebbező
G anat visszafutó (ideg)
G orv visszatérő, ismétlődő
G csill ismételt fellobbanásokat produkáló (nóva)
lat recurrens ‘ua.’, tkp. ‘visszatérő’, lásd REKURRÁL
rekurzió G mat ismétlődő lépésekből álló műveletsorozat, amelyben az eredmény mindig visszatér,
hogy további műveletek induljanak ki belőle
tud lat recursio ‘ua.’, lásd REKURRÁL

rekurzív G szabályos időközökben visszatérő
G mat rekurzión alapuló
 tud lat recursivus ‘ua.’, lásd REKURZIÓ
rekurzus † G jog fellebbezés, folyamodás
G panasztétel
G hivatkozás, utalás
 lat recursus ‘ua.’, tkp. ‘visszatérés’, lásd REKURRÁL
rekuzál † G elutasít, visszavet, megtagad
 lat gyak recusare ‘vonakodik, elutasít’ recutere, recusum ‘visszaver’: re- ‘vissza’ | quatere ‘üt’
reküzé G sport visszapörgetett, „nyesett” labda, ill. golyó teniszben, pingpongban, ill. biliárdban
 fr recusé ‘ua.’ lat recutere, recusum ‘visszaver’: re- ‘vissza’ | quatere ‘üt’
rekviem G vall gyászmise
G zene a gyászmise szövegrészeire írt énekes zenemű
 lat Requiem (aeternam dona ei Domine) ‘(Örök) nyugodalmat (adj neki, Uram)’ requies
‘nyugodalom’: re- (nyomósító) | quies ‘pihenés’
Lásd még KVIETÁL
rekvirál G kat a hadsereg céljaira lefoglal (háborús időkben), behajt, igénybe vesz
G összeharácsol, összeszed
 ném requirieren ‘ua.’ lat requirere, requisitum ‘felkutat, megkövetel’: re- ‘újra, vissza’ |
quaerere ‘keres, szerez’
rekvizíció G kat rekvirálás, foglalás
 ném Requisition ‘ua.’, lásd REKVIRÁL
Lásd még AKVIZÍCIÓ, INKVIZÍCIÓ
rekvizit G színházi kellék, bűvészkellék
 ném Requisit ‘ua.’, lásd REKVIZITUM
rekvizitum G szerszám, felszerelés
G kellék, szükséges dolgok
 lat requisitum ‘kívánt, megkövetelt dolog’, lásd REKVIRÁL
reláció G viszony, viszonylat, kapcsolat, összefüggés, vonatkozás
G közlekedési járat
G † beszámoló, jelentés
 késő lat relatio ‘viszony, vonatkozás’, ered. ‘jelentéstétel’ referre, relatum ‘hírül hoz, jelentést
tesz’, utóbb ‘viszonoz, összehasonlít’: re- ‘vissza’ | ferre ‘hoz’
Lásd még REFERÁL, REFERENCIA
relacionális G valamely viszonyra, viszonyításra vonatkozó
 ang relational ‘ua.’, lásd RELÁCIÓ
relacionizmus G fil a világot logikai viszonylatok összességének tartó bölcseleti felfogás
 tud lat relationismus ‘ua.’, lásd RELÁCIÓ
relációs G számtech a tárolt információk kapcsolatainak nyomon követésére alkalmas (adatbázis)
 ang relational (database) ‘ua.’ relation, lásd RELÁCIÓ
relais lásd RELÉ
relapszus G orv visszaesés
 tud lat relapsus ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | lásd LAPSZUS
relatív G viszonylagos, máshoz viszonyított, feltételes
G valamire vonatkozó
G zene adott rezgésszámú hanghoz nem kötött, csak a hangközök rendjét követő (szolmizáció)
G nyelvt viszonylagos, egy vagy több toldalékot tartalmazó (szótő)
G bizonytalan, ingadozó, megbízhatatlan
 ném relativ fr rélatif ‘ua.’ késő lat relativus ‘vonatkozó, viszonyított’, lásd RELÁCIÓ
relatíve G aránylag, viszonylag
újk lat relative ‘ua.’, lásd RELATÍV

relativista G (fn) a relativizmus elveit valló személy
G (mn) a relativizmussal kapcsolatos, annak alapján álló
 ném Relativist, relativistisch ‘ua.’, lásd RELATÍV
relativitás G viszonylagosság, kölcsönös függés
 tud lat relativitas ‘ua.’, lásd RELATÍV
relativizál G szemfényvesztő összevetésekkel viszonylagosnak, a valósnál csekélyebbnek igyekszik
feltüntetni (bűnt, felelősséget)
 magy, lásd RELATÍV (a kollektív–kollektivizál és hasonló szópárok mintájára)
relativizmus G fil az emberi megismerés viszonylagosságát, tudatunktól függő jellegét hirdető
ismeretelméleti felfogás
 ném Relativismus ‘ua.’, lásd RELATÍV, -IZMUS
relaxáció G fellazulás, kikapcsolódás
G lél elernyedés, a feszültség oldása, oldódása
 ang relaxation ‘ua.’, lásd RELAXÁL
relaxál G lazít, elengedi magát, ellazul
G megpihen, kikapcsolódik
 lat relaxare, relaxatum ‘megereszt, alábbhagy, könnyebbül’: re- (nyomatékos) | laxus ‘lankadt,
laza’ languere ‘bágyad, lankad’
relaxáns G orv testi, idegi feszültséget oldó gyógyszer
 tud lat relaxans ‘ua.’, lásd RELAXÁL
relé G vill elektronikus jelfogó
G inf ultrarövidhullámú átjátszó rádió- vagy tévéadó
G † postaállomás, lóváltó állomás
 ném Relais ‘ua.’ fr relais ‘lóváltó állomás, postakocsi-állomás’ relaxare ‘megpihen’ (az
ilyen állomások pihent lovakat adtak cserébe a fáradtakért), lásd RELAXÁL
relegáció † G okt kitiltás, kicsapás, eltávolítás iskolából
G elutasítás
 lat relegatio ‘ua.’, lásd RELEGÁL
relegál † G okt iskolából kitilt, kicsap, eltávolít
G elutasít
 lat relegare, relegatum ‘elküld, kiutasít’: re- ‘vissza, el’ | legare ‘küld’
Lásd még LEGÁTUS
relegatio in perpetuum [relegáció in perpétuum] G okt örökös kizárás az egyetemről
 lat, ‘ua.’: lásd RELEGÁCIÓ | in ‘-ba, -ig’ | perpetuum ‘öröklét’, lásd PERPETUÁLIS
relevancia G fontosság, jelentőség
 lat relevantia ‘ua.’, lásd RELEVÁNS
releváns G fontos, lényeges, nyomós, jelentékeny
G a tárgyhoz tartozó
 lat relevans, relevantis ‘kiemelkedő’, ered. ‘felemelő, megkönnyebbítő’ relevare ‘újra felemel,
megkönnyebbít’: re- ‘újra’ | levare ‘felemel’ levis ‘könnyű’
relevé [rölövé] G konyha a leves után következő fogás, húsos étel
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘kiemelt dolog’ relever ‘fölemel, kiemel’ lat relevare, lásd RELEVÁNS
relief [rölief] G műv dombormű
G † földr domborzat
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘kiemelkedés’ relever ‘fölemel, kiemel’ lat relevare, lásd RELEVÁNS
religió G vall vallás
 lat religio ‘vallás, vallásos kultusz, istenfélelem’, ered. ‘töprengés, babonás aggodalom’: VAGY
relegere ‘újra olvas, újra átgondol, eltöpreng rajta’: re- ‘újra’ | legere ‘olvas’, VAGY religare
‘lekötöz, összeköt’ (ti. az embert az isteni szférával): re- ‘újra, meg-’ | ligare ‘kötöz’
religiozitás G vall vallásosság, istenfélelem
 lat religiositas ‘ua.’, lásd RELIGIÓZUS

religiózus G vallásos, kegyes, istenfélő
lat religiosus ‘ua.’, lásd RELIGIÓ

reliktum G maradvány, hagyaték
G biol maradványfaj, kihalóban lévő, már csak kis területen élő növény- vagy állatfaj
 tud lat relictum ‘ua.’, lásd RELIKVIA
relikvia G vall ereklye
G emlék, emléktárgy, hagyaték
G tiszteletben álló személy vagy esemény emlékét őrző tárgy
 lat tbsz reliquiae ‘maradék, hátrahagyott dolgok’ relinquere, relictum ‘hátrahagy’: re- ‘vissza’ |
linquere ‘hagy’
relikviárium G vall ereklyetartó
 kk lat reliquiarium ‘ua.’, lásd RELIKVIA
reliure monastique [röliűr monasztik] G műv középkori szíjbordás kódexkötési eljárás
 fr, ‘ua.’: relieure ‘kötés’ relier ‘beköt’: re- ‘újra’ | lier lat ligare ‘köt’ | monastique lat
monasticus ‘szerzetesi’, lásd MONASZTIKUS
reluktancia G vill az induktivitás fordított értéke
 ang reluctance ‘ua.’, lásd RELUKTÁNS
reluktáns † G vonakodó, ellenkező
 lat reluctans ‘ua.’ reluctari ‘szembeszáll, ellenáll’: lat re- ‘vissza, ellen’ | luctari ‘birkózik’
réma G nyelvt a mondat új közlendőt tartalmazó része
 gör rhéma ‘mondás, szólás’ eirétó ‘mondta’ eiró ‘mond’
remake [riméjk] G film nagysikerű film felújítása új rendezésben és új szereplőkkel
 ang, ‘ua.’: lat re- ‘újra’ | make ‘csinál’
remanencia G maradvány
G orv elmúlt betegség
G orv visszamaradt tünetek
 lat remanentia ‘ua.’, lásd REMANENS
remanens G fiz visszamaradó, visszamaradt (mágnesség)
 lat, ‘ua.’: remanere ‘hátramarad’: re- ‘vissza’ | manere ‘marad’
Lásd még IMMANENS
rembours [rambúr] G ker térítmény, ellenérték
G utánvét
 ném röv Rembours ‘ua.’ fr remboursment ‘visszafizetés’ fr rembourser ‘visszatérít’: re-
‘vissza’ | embourser ‘kifizet’, tkp. ‘erszénybe tesz’: en- lat in- ‘bele’ | bourse ‘erszény’ lat
bursa ‘ua.’
Lásd még BÖRZE
rembours akkreditív G közg olyan akkreditív ügylet, amelyet váltóval egyenlítenek ki
 lásd REMBOURS, AKKREDITÍV
remediábilis G orvosolható, helyrehozható
 lat remediabilis ‘ua.’, lásd REMEDIÁL
remediál G orvosol, kijavít, helyrehoz
 lat remediari ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | mederi ‘meggyógyít’
remeditál G újra átgondol
 lat re- ‘újra, vissza’ | lásd MEDITÁL
remédium G orvosság, gyógyszer
G orvoslás
G segítség, mentség, segítőeszköz, megoldás
G † közg a megengedett legnagyobbb eltérés a pénzérme törvényesen megállapított aranytartalmától
 lat remedium ‘ua.’, lásd REMEDIÁL
remedium juridicum [… juridikum] G jog jogorvoslat
 tud lat, ‘ua.’: lásd REMÉDIUM | iuridicus ‘bírósági, igazságszolgáltatási’: ius, iuris ‘jog’ | dicere

‘mond’
remi G ját döntetlen (sakkban)
fr remis ‘ua.’
 remettre ‘kiegyezik’, ill. ‘elhalaszt (döntést)’, lásd REMÍZ
remilitarizáció G kat újrafelfegyverzés, újrafegyverkezés
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd MILITARIZÁCIÓ

remilitarizál G kat újra felfegyverez
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd MILITARIZÁL

reminiszcencia G emlék, emléktöredék
G visszaemlékezés
lat reminiscentia ‘ua.’ reminisci ‘visszaemlékszik’: re- ‘újra, vissza’ | memini ‘emlékszik’
remis lásd REMI
remise lásd REMÍZ
remisszió G megbocsátás
G visszaküldés
G ép épület falának fényvisszaverése
G orv átmeneti enyhülés
lat remissio ‘ua.’, lásd REMITTÁL
remittál G orv átmenetileg enyhül
G orv (láz) ingadozik, vissza-visszatér
lat remittere ‘visszaküld, elenged, alábbhagy’: re- ‘vissza’ | mittere ‘küld’
remittenda G ker visszáru
G sajtó lapárusoknál eladatlanul megmaradt lapmennyiség
lat tbsz seml, ‘ua.’ remittendum ‘visszaküldendő’, lásd REMITTÁL
remittens G orv váltakozó, átmenetileg enyhülő (tünet)
lat, ‘ua.’, lásd REMITTÁL
remíz G villamoskocsiszín
G kocsiszín
fr remise ‘kocsiszín’, ered. ‘vadak búvóhelye’ remettre, remis ‘visszaszállít, átad, elhelyez’
lat remittere ‘visszaad, felhagy, elbocsát’, lásd REMITTÁL
remóció G elmozdítás, eltávolítás
lat remotio ‘ua.’ removere, remotum ‘elmozdít’: re- ‘el, vissza’ | movere ‘mozdít’
remonda † G kat lovascsapat lóállományának felfrissítése
G kat ilyen célra vásárolt (növendék ló)
ném Remonte fr remonte ‘lóbeszerzés katonai célokra’ remonter ‘újra emelkedik, növel’: lat
re- ‘újra’ | késő lat montare ‘felmegy’ mons, montis ‘hegy’
remonetizáció G közg forgalomból kivont pénznem újbóli bevezetése
lat re- ‘újra, vissza’ | monetizáció, lásd MONÉTA
remonetizál G közg (forgalomból kivont pénznemet) újból bevezet
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd MONÉTA
remonstráció † G tiltakozás, óvás
lat remonstratio ‘ua.’, lásd REMONSTRÁL
remonstrál † G tiltakozik, óvást emel, kifogásol
késő lat remonstrare, remonstratum ‘ellenérveket hoz fel’: re- ‘újra, vissza’ | monstrare ‘mutat’
monstrum ‘intő jel’ monere ‘int’
remontoir [römontoár] G felhúzható falióra
fr, ‘ua.’ remonter ‘ismételten felhúz’: fr, lat re- ‘újra, vissza’ | monter ‘felhúz, felmegy,
felszerel’ lat mons, montis ‘hegy’
remorqueur [römorkőr] † G kis vontatóhajó
fr ‘ua.’ remorquer ‘vontat’ ol rimorchiare ‘ua.’ rimorchio ‘vontatás, vontatmány,
pótkocsi’ népi lat remulcum ‘vontatókötél’ gör rhümulkosz ‘ua.’ rhüma ‘vontatás’
remote control [rimót kontrol] G műsz távvezérlés, távirányítás
 ang, ‘ua.’: remote ‘messzi’
 lat remotus ‘ua.’ removere, remotus ‘eltávolít, távolra helyez’,
lásd REMOVEÁL | lásd KONTROLL
remoulade [römulád] G konyha a tartármártáshoz hasonló ízesítésű zöldséges mártás
fr, ‘ua.’: nyj remola ‘fekete retek’ | (sal)ade ‘saláta’
removeál † G állásából elmozdít, elküld, felmond
lat removere ‘eltávolít’: re- ‘el, vissza’ | movere ‘mozdít’
Lásd még REMOTE CONTROL
remuneráció G alkalmazottaknak juttatott fizetéskiegészítés, nyereségrészesedés
lat remuneratio ‘visszafizetés’, lásd REMUNERÁL
remunerál G viszonoz, jutalmaz
lat remunerari ‘viszonoz, megfizet’: re- ‘újra, vissza’ | munus, muneris ‘adomány’
renaissance lásd RENESZÁNSZ
renális G anat a vesével kapcsolatos
tud lat renalis ‘ua.’ tbsz renes ‘vese’
Lásd még ADRENALIN
rencontre [rankontr] † G összetűzés, csetepaté
G párbaj
fr, ‘ua.’, ered. ‘találkozás’ rencontrer ‘találkozik’: re- ‘újra’ | encontrer ‘szembetalálkozik,
összecsap’: en contre ‘szemben’ lat in contra ‘ua.’
rendement [randman] G közg hozam, hatásfok, hasznosítható százalék
fr, ‘ua.’ rendre késő lat rendere (dd nd elhasonulással) lat reddere ‘visszaad, megad’:
re- ‘vissza’ | dare ‘ad’
Lásd még RANDEVÚ, RENTÁBILIS
rendezvous lásd RANDEVÚ
renegát G hitehagyott, hitszegő, júdás
G † kém
ném Renegat sp renegado ‘hitehagyott’ népi lat renegare ‘megtagad’: re- (nyomósító) |
negare ‘tagad’ neg, nec ‘nem’
reneszánsz G (fn) műv, irod, zene az antik műveltség felélesztésére indult eszmei és művészeti
mozgalom a 14–16. században
G (mn) e mozgalommal kapcsolatos
G átv újjászületés, újjáéledés
fr renaissance ‘újjászületés, megújulás’ renaître ‘újjászületik’: lat re- ‘újra’ | népi lat nascere
lat nascor, naqui ‘születik’
renitencia G ellenszegülés, makacskodás, engedetlenség
lat renitentia ‘ua.’, lásd RENITENS
renitens G ellenszegülő, engedetlen, rendbontó
lat, ‘ua.’ reniti ‘ellenkezik’: re- ‘vissza’ | niti ‘lábát megveti’
rénium G kém a mangáncsoportba tartozó, fehéren csillogó, ritka vegyi elem
tud lat Rhenium ‘ua.’: Rhenus ‘a Rajna folyó’ (német felfedezőinek névadása) | -ium (vegyi elemre
utaló toldalék)
renográfia G orv a vese röntgenvizsgálata
tud lat renographia ‘ua.’: tbsz renes ‘vese’ | lásd -GRÁFIA
renomé G jó hírnév, közmegbecsülés, tekintély
fr renommée ‘ua.’ renommer ‘újra említ, dicsér’: re- ‘újra’ | nommer ‘megnevez, említ’ lat
nominare ‘megnevez, dicsérőleg említ’ nomen, nominis ‘név’
Lásd még NOMINÁLIS
renonsz G ját téves szín kijátszása vagy más súlyos hiba kártyajátékban, amely a játszmát
érvénytelenné teszi
ném Renonce fr renonce ‘ua.’ renoncer ‘lemond, eláll, téves színt játszik ki’, lásd
RENUNCIÁL
renonszíroz † G lemond (valamiről), felhagy (valamivel)
 ném renoncieren
 fr renoncer lat renuntiare ‘ua.’, lásd RENUNCIÁL
renováció G felújítás, tatarozás, helyreállítás
G megújítás
lat renovatio ‘ua.’, lásd RENOVÁL
renovál G felújít, tataroz
G helyreállít, rendbehoz
G megújít, újjáépít, újjászervez
lat renovare ‘megújít’: re- ‘ismét’ | novus ‘új’
rentábilis G ker jövedelmező, kifizetődő, gazdaságos, megtérülő, hasznot hajtó
ném rentabel fr rentable ‘ua.’ rente ‘bér, járadék, törlesztés’, lásd RENTE
rentabilitás G közg jövedelmezőség, gazdaságosság
ném Rentabilität ‘ua.’, lásd RENTÁBILIS
rent-a-car [rentekár] G közl vezető nélkül bérelhető gépkocsi
G közl ilyen kocsikat bérbeadó vállalkozás
ang, ‘ua.’, tkp. ‘bérelj egy kocsit’: rent ‘bérel’, lásd RENTE | car ‘kocsi’ ófr carre, charre
‘szekér’ lat carrus ‘ua.’
rente [rant] † G ker bér, járadék, törlesztés
G ker tőkekamat, részvényosztalék
fr, ‘ua.’ késő lat rendere (dd nd elhasonulással) lat reddere ‘visszaad, megad’: re-
‘vissza’ | dare ‘ad’
Lásd még RENDEMENT
rentier [rantjié] G járadékos, aki tőkéje kamatából, részvényei osztalékából él
fr, ‘ua.’ rente, lásd ott
renumeráció G ker visszafizetés
ném Renumeration ‘ua.’, tkp. ‘visszaszámolás’: lat re- ‘vissza, újra’ | numerare ‘számlál’, lásd
NUMERUS (a jelentést a REMUNERÁCIÓ beleértése befolyásolta)
renunciáció G lemondás, leköszönés
lat renuntiatio ‘ua.’, lásd RENUNCIÁL
renunciál G lemond, leköszön
lat renuntiare ‘lemond, felmond, felhagy’: re- ‘vissza’ | nuntius ‘hírnök’, lásd NUNCIUS
Lásd még RENONSZ
reobiológia G biol a folyóvizek élővilágát kutató tudományterület
tud lat rheobiologia ‘ua.’: gör rheó ‘folyik’ | lásd BIOLÓGIA
reofília G biol egyes folyóvízi élőlények vonzódása az erős sodrású szakaszokhoz
tud lat rheophilia ‘ua.’: gör rheó ‘folyik’ | philó ‘kedvel’
reokkupáció G kat visszafoglalás
ném Reokkupation ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | lásd OKKUPÁCIÓ
reokkupál G kat visszafoglal
ném reokkupieren ‘ua.’: re- ‘vissza, újra’ | lásd OKKUPÁL
reolineáris G tud az idő függvényében változó
tud lat rheolinearis ‘ua.’: gör rheó ‘folyik’ | lásd LINEÁRIS
reológia G fiz áramlástan, keringéstan
G fiz a folytonos közegeknek az idő függvényében bekövetkező deformációjával foglalkozó
tudományterület
G orv a testnedvek, főleg a vér keringésével foglalkozó résztudomány
tud lat rheologia ‘ua.’: gör rheó ‘folyik, árad, áramlik’ | lásd -LÓGIA
reométer G műsz áramlásmérő
ang rheometer ‘ua.’: gör rheó ‘folyik’ | metreó ‘mér’
reoreceptor G áll vízi állatok, főleg a halak szerve az áramlás érzékelésére
tud lat rheoreceptor ‘ua.’: gör rheó ‘folyik’ | lásd RECEPTOR
reorganizáció G újjászervezés
G közg veszteséges cég tőkeszerkezetének átalakítása
 lat re- ‘vissza, újra’ | lásd ORGANIZÁCIÓ

reorganizál G újjászervez
lat re- ‘vissza, újra’ | lásd ORGANIZÁL

reosztát G vill ellenállásszekrény, csúszóellenállás, változtatható ellenállás az áramerősség
folyamatos szabályozására
ang rheostat ‘ua.’: gör rheó ‘folyik, árad, áramlik’ | sztatidzó ‘megállít’

reotaxis G biol az áramlás irányában való elmozdulás
ang rheotaxis ‘ua.’: gör rheó ‘folyik’ | lásd TAXIS

reparábilis G javítható, helyrehozható
lat reparabilis ‘ua.’, lásd REPARÁL

reparáció G kijavítás
G orvoslás
G (háborús) jóvátétel
G növ a sérült rész újraképződése a csonkból egyes növényeken
tud lat reparatio ‘ua.’, lásd REPARÁL
reparál G helyrehoz, kijavít, megszerel
G jóvátesz, orvosol, helyesbít
lat reparare ‘helyreállít, megújít’: re- ‘újra’ | parare ‘készít’
reparatúra G javítás
ném Reparatur ‘ua.’, lásd REPARÁL
repartíció † G arányos elosztás
lat repartitio ‘ua.’ repartiri, repartitus ‘feloszt’: re- ‘újra, vissza’ | partiri ‘szétoszt’ pars,
partis ‘rész’
repasszázs G text elkészült kelme átvizsgálása és vasalása
G műsz új órák átvizsgálása és kipróbálása eladás előtt
fr repassage ‘ua.’ repasser ‘vasal’, tkp. ‘ismételten végigmegy rajta, átvizsgál’: fr, lat re-
‘vissza, újra’ | passer, lásd PASSZOL1
repatriáció G hazatelepülés, visszahonosítás
fr repatriation ‘ua.’, lásd REPATRIÁL
repatriál G hazatelepül, hazájába visszatér
G (foglyokat, menekülteket) hazájukba visszatelepít, hazaszállít, visszahonosít
ném repatrieren fr repatrier ‘ua.’: lat re- ‘vissza’ | patria ‘haza’, lásd PÁTRIA
repellens G (mn) elriasztó, távoltartó, visszataszító
G (fn) kém rovarokat távoltartó szer
lat, ‘ua.’ repellere ‘visszaűz’: re- ‘vissza, újra’ | pellere ‘lök, hajt, űz’
repeller G inf elektronok repülési irányát megfordító elektród
ang, ‘ua.’ repel ‘visszaűz’ lat repellere, lásd REPELLENS
reperkusszió G visszaverődés
G átv visszhang, szellemi hatás
lat repercussio ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | lásd PERKUSSZIÓ
repertoár G színház műsorrendjén szereplő darabok összessége, játékrend
G előadóművész által betanult szerepek, ill. számok összessége
fr répertoire ‘ua.’ lat repertorium, lásd REPERTÓRIUM
repertórium G hiv adattár, címjegyzék, műjegyzék
G név- és tárgymutató
G forrásjegyzék
lat repertorium ‘leltár’ reperire, repertum ‘megtalál, kitalál’: re- ‘vissza’ | parere ‘létrehoz,
szerez’
repeta G biz ráadás, újabb ételadag
lásd REPETÁL
repetál G megismétel
G (menzán, tábori konyhán) további adagot kér, vesz (ételből)
 lat repetere, repetitum ‘megismétel, újra vesz’: re- ‘újra’ | petere ‘rohan, támad, kér, elhoz’

repetíció G zene ismétlés
lat repetitio ‘ua.’, lásd REPETÁL

repetitív G zene azonos motívumot kevés változtatással ismételgető (zenei szerkesztésmód)
ném, ‘ua.’, lásd REPETÍCIÓ

repetitor † G házitanító
G szính segédrendező, aki a szerepeket a színészeknek betanítja
ném Repetitor ‘ua.’, lásd REPETÍCIÓ
repetitórium G okt ismételtetésen alapuló tanítás
G ennek kézikönyve
ném Repetitorium ‘ua.’, lásd REPETITOR
replantáció G orv visszaültetés, visszavarrás
lat replantatio ‘ua.’, lásd REPLANTÁL
replantál G orv elvesztett vagy levágott testrészt visszaültet, visszavarr
lat replantare ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | lásd PLÁNTÁL
replika G csattanós válasz, visszavágás
G műv műtárgyról készített hiteles másolat
ném Replik fr réplique ‘válasz, visszavágás, másolat’ lat replicare ‘kigöngyölít’: re-
‘vissza’ | plicare ‘hajt’
replikáz(ik) G visszavág, találóan válaszol, felesel
lásd REPLIKA
reponál G hiv visszahelyez
G orv helyretesz, helyreigazít
lat reponere, repositum ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | ponere ‘tesz’
reponíbilis G orv helyretehető, helyreállítható, visszahelyezhető
tud lat reponibilis ‘ua.’, lásd REPONÁL
repopuláció G újra benépesítés
G biol újra betelepülés, egy adott populáció visszatérése
tud lat repopulatio ‘ua.’: re- ‘vissza, újra’ | lásd POPULÁCIÓ
report † G ker halasztási díj kölcsönügyletben
G ker rövid lejáratú, magas kamatú hitel
fr, ‘ua.’, ered. ‘átvitel (könyvelésben) lat reportare ‘visszavisz’: re- ‘vissza, újra’ | portare
‘visz’
repoussoir [röpuszoár] G műv személy vagy tárgy élénk tónusú ábrázolása a festmény előterében a
tér mélységének érzékeltetése céljából
fr, ‘ua.’, tkp. ‘hátralökő’ (ti. a tekintetet hátra, a háttérre irányítja) repousser ‘hátralök’: fr, lat
re- ‘vissza, újra’ | pousser ‘lök’ lat pulsus ‘lökés’ pellere, pulsum ‘lök’
Lásd még PULZUS
repozíció G hiv visszahelyezés
G orv sérült, ficamodott testrész visszahelyezése, helyretétele
lat repositio ‘ua.’, lásd REPONÁL
repraesent- lásd REPREZENT-
reprehendál † G visszautasít
G megró, becsmérel
lat reprehendere, reprehensum ‘visszatart, megró, elutasít’: re- ‘újra, vissza’ | prehendare vagy
prendere ‘fog, vesz’
reprehenzió † G visszautasítás
G gáncs, ócsárlás
lat reprehensio ‘ua.’, lásd REPREHENDÁL
reprehenzív G visszautasító
G becsmérlő, ócsárló
ang reprehensive ‘ua.’, lásd REPREHENZIÓ
represszáliák G dipl jogsértő állammal szemben alkalmazott büntető vagy kényszerítő
intézkedések
ném Repressalien ‘ua.’
 kk lat tbsz seml repre(n)-salia ‘rendreutasítás, megfeddés’
reprendere, reprensum ‘visszavesz, megbüntet’: re- ‘vissza’ | prendere ‘fog, vesz’
represszió G elnyomás, elfojtás
G pol megtorló intézkedés
lat repressio ‘ua.’, lásd REPRIMÁL
represszív G büntető, megtorló
G elfojtó, elnyomó
ném repressiv ‘ua.’, lásd REPRESSZIÓ
reprezentáció G pol, jog képviselet
G † pol képviselőtestület
G a társadalmi rangnak megfelelő fellépés, szereplés, rangszerű magatartás
G fontos közéleti szereppel együttjáró tevékenység
újk lat repraesentatio ‘ua.’, lásd REPREZENTÁL
reprezentációs G a közéleti szerepléssel járó (költség)
lásd REPREZENTÁCIÓ
reprezentál G képvisel
G műv ábrázol, megjelenít
G rangjához, posztjához mérten él, társadalmi tekintélyt mutat
lat repraesentare, repraesentatum ‘megjelenít, képvisel’: re- (nyomatékos) | praesentare
‘bemutat’, lásd PREZENTÁL
reprezentáns G valaminek jellegzetes képviselője
ném Repräsentant ‘ua.’, lásd REPREZENTÁL
reprezentatív G hivatali vagy társadalmi rangot tetszetősen jelző
G mutatós, tiszteletet keltő
G szoc részleges, de az egészről hiteles képet adó (felmérés)
G pol képviseleti rendszeren alapuló
ang representative ‘ua.’, lásd REPREZENTÁCIÓ
reprimál † G elnyom, elfojt, elejét veszi
lat reprimere, repressum ‘visszaszorít’: re- ‘vissza’ | premere ‘nyom’
reprint G nyomd hasonmás kiadás, az eredeti kiadás minden részletében hű újabb lenyomata
ang, ‘ua.’: lat re- ‘újra’ | ang print ‘nyomtat, nyomtatás’, lásd PRINTER
reprivatizál G közg (állami kezelésbe vont termelőeszközt) újra magánkézbe ad
lat re- ‘vissza, újra’ | lásd PRIVATIZÁL
repríz G szính színdarab felújítása
G szính felújító előadás
G zene visszatérés
fr reprise ‘ua.’ reprendre ‘visszavesz, újra elővesz’ lat reprendere, lásd REPRESSZÁLIÁK
repró lásd REPRODUKCIÓ
reprobáció G rosszallás, helytelenítés, kárhoztatás
lat reprobatio ‘ua.’, lásd REPROBÁL
reprobál G rosszall, helytelenít
lat reprobare, reprobatum ‘ua.’, tkp. ‘elvet, alkalmatlannak ítél’: re- ‘vissza’ | probare
‘megvizsgál’ probus ‘helyes’
reprocesszió G műsz még felhasználható hasadóanyag visszanyerése atomerőmű kiégett
fűtőelemeiből
ang reprocession ‘ua.’ reprocess ‘újra feldolgoz’: lat re- ‘vissza, újra’ | process ‘feldolgoz’,
lásd PROCESSZOR
reprodukál G az eredetihez híven előad, felidéz
G műv festményt, grafikát nyomdai úton sokszorosít
G elismétel, visszaad
G biol újrateremt, szaporít
ném reproduzieren ‘ua.’: lat re- ‘újra’ | lásd PRODUKÁL
reprodukálhatatlan G elismételhetetlen, visszaadhatatlan
G nyomdafestéket nem tűrő (szó, kijelentés)
lásd REPRODUKÁL
reprodukció G műv nyomdai úton sokszorosított festmény, grafika példánya (repró formában is)
G nyomd másolat, műnyomat, lenyomat
G közg újratermelés
G biol élőlények szaporodása
ném Reproduktion ‘ua.’, lásd REPRODUKÁL
reproduktív G másoló, sokszorosító (eljárás)
G műv előadó, tolmácsoló (művészet)
G biol szaporodó, szaporító
ném reproduktiv fr réproductif ‘ua.’, lásd REPRODUKÁL
reprográfia G nyomd dokumentációs célú másoló eljárás (fénymásolás, mikrofilmezés)
lásd REPRO(DUKCIÓ), -GRÁFIA
Reptilia G áll a hüllők osztálya
lat tbsz seml, ‘ua.’ reptilis ‘csúszómászó’ gyak reptare ‘csúszkál’ repere, reptum
‘csúszik, kúszik’
republikanizmus G pol a köztársasági eszme vállalása, kiállás mellette
G pol a köztársasági nézetek összessége
ném Republikanismus ‘ua.’, lásd REPUBLIKÁNUS, -IZMUS
republikánus G pol (fn) a köztársasági eszme híve
G (mn) ezzel az eszmével kapcsolatos
G (az amerikai) Köztársasági Párttal kapcsolatos
fr républicain, ill. ang republican ‘ua.’, lásd RESPUBLIKA
repudiáció G visszautasítás
G személy eltaszítása
lat repudiatio ‘ua.’, lásd REPUDIÁL
repudiál G hevesen viszautasít
G eltaszít magától (valakit)
lat repudiare, repudiatum ‘elutasít, elvet, eltaszít’ repudium ‘feleség eltaszítása, válás’: re-
‘vissza’ | pudet ‘szégyell, szégyenkezik’
repulzió G visszaverés, visszapattanás
G visszalökés, hátralökés
G elutasítás
lat repulsio ‘ua.’ repellere, repulsum ‘visszakerget, visszapattan, elutasít’: re- ‘vissza’ | pellere
‘lök, üt, űz’
Lásd még PULZUS
repulzív G visszataszító
G fiz hátralökő
ném repulsiv fr répulsif ‘ua.’, lásd REPULZIÓ
reputáció G hír, hírnév, jóhír, közmegbecsülés
G tisztesség
ném Reputation ‘ua.’ lat reputatio ‘megfontolás, mérlegelés’ reputare ‘kiszámít,
meggondol’: re- ‘újra, vissza’ | putare ‘vél, számol’
requiem lásd REKVIEM
rescriptum [reszkriptum] † G leirat, válaszirat
G hatósági döntés, határozat
lat, ‘császári rendelet’: re- nyomósító) | scriptum ‘irat’ scribere, scriptum ‘ír’
res derelicta [rész derelikta] G jog elhagyott, uratlan jószág
 lat, ‘ua.’: res dolog, jószág’ | derelictus ‘elhagyott’
 derelinquere ‘cserbenhagy’: de- ‘el’ |
relinquere, relictum ‘hátrahagy’, lásd RELIKVIA
rese- lásd még RESZE-, REZE-
reservatio mentalis [rezerváció mentálisz] G belső, ki nem nyilvánított fenntartás
G titkos hátsó gondolat
tud lat, ‘ua.’, lásd REZERVÁCIÓ, MENTÁLIS
reset [riszet] G számtech az alapállapot visszaállítása az operációs rendszer leállítása nélkül
ang, ‘ua.’: lat re- ‘vissza, újra’ | set ‘helyez, állít’ sit ‘ül’
res iudicata [rész judikáta] G jog bírósági döntéssel, jogerős ítélettel lezárt ügy
tud lat, ‘ua.’: res ‘dolog, ügy’ | iudicatum ‘megítélt’, lásd JUDIKÁL
reskontó † G elismervény, kifizetést igazoló szelvény
auszt ném Reskontro ‘ua.’ ol riscontro ‘ellenőrzés, ellenőrző szelvény’: ri- lat re- ‘újra,
vissza’ | scontro ‘találkozás’ (a ~ szóalak a KONTÓ beleértésével jött létre)
res nullius [rész nulliusz] G jog uratlan jószág, jogszerű tulajdonos nélkül maradt birtok vagy
tulajdon
tud lat, ‘ua.’: res ‘dolog, jószág’ | nullus ‘senki’, lásd NULLA
resó lásd REZSÓ
respektábilis G tiszteletre méltó, tekintélyes
lat respectabilis ‘ua.’, lásd RESPEKTÁL
respektál G tisztel, tiszteletben tart, nagyra becsül
G méltányol, tekintetbe vesz, figyelembe vesz
G tart tőle
lat gyak respectare ‘tekintetbe vesz’ respicere, respectum ‘visszatekint, megfontol’: re-
‘vissza’ | specere ‘megnéz’
respektíve G illetve, illetőleg
G azaz, vagyis
újk lat respective ‘ua.’ fr respectif ‘kölcsönös, mindkét felet illető’, lásd RESPEKTUS
respektuózus G tisztelettudó, illedelmes
újk lat respectuosus ‘ua.’, lásd RESPEKTUS
respektus G tekintély, tisztelet, megbecsülés
G tekintet, figyelem, kímélet, méltánylás
lat respectus ‘tekintet, megfontolás’, lásd RESPEKTÁL
respiráció G orv légzés, lélegzés
G † lélegzet, lehelet
lat respiratio ‘ua.’, lásd RESPIRÁL
respirál G orv lélegzik
G † kifújja magát, fellélegzik
lat respirare, respiratum ‘kilehel, lélegzik, fellélegzik’: re- ‘újra’ | spirare ‘lehel, lélegzik’
respirátor G orv lélegeztető készülék
tud lat respirator ‘ua.’, lásd RESPIRÁL
respírium † G pihenés, fellélegzés
G haladék
lat respirium ‘ua.’, lásd RESPIRÁL
respiro [reszpíró] † G ker fizetési haladék, türelmi idő
ol, ‘ua.’, tkp. ‘fellélegzés’ ol, lat respirare, lásd RESPIRÁL
respondeál G vall szertartásban a pap imáira válaszol
lat respondere, responsum ‘felel’: re- ‘vissza, újra’ | spondere ‘fogad, ígér’
responsorium [reszponzórium] G vall rövid szentírási szöveg a misében a lecke után
G zene szólóének és karének váltakozása templomi énekben
G zene visszatéréses zenei forma új zenei gondolat bevezetésével
tud lat, ‘ua.’, lásd RESPONDEÁL
responsum [reszponzum] † G jog jogi vélemény, döntés
 tud lat, ‘ua.’, lásd RESPONDEÁL

respublika † G köztársaság
lat res publica ‘közügy, közjó, államérdek, államhatalom’: res ‘dolog, ügy, érdek’ | publicus, ered.

populicus ‘nyilvános, közös, az egész néppel kapcsolatos’ populus ‘nép’
ress G ropogós, friss (sütemény)
auszt ném hangut resch ‘ua.’

ressentiment [röszantiman] G neheztelés, sérelem
G fájó emlék
G orv utófájdalom
fr, ‘ua.’ ressentir ‘megérez, fájlal’: re- (nyomatékos) | sentir lat sentire ‘érez’
res sui generis [rész szui generisz] G sajátságos ügy, különleges és egyedi dolog
lat, ‘ua.’: res ‘dolog, ügy’ | suus ‘saját’ | genus, generis ‘nem, fajta’
restancia G hátralék, maradék
G el nem végzett munka, lemaradás, késedelem
lat restantia ‘ua.’ restans, restantis ‘visszamaradó’, lásd RESTÁL
restál † G marad, megmarad, visszamarad
restare ‘hátramarad’: re- ‘vissza’ | stare ‘áll’
Lásd még RESZTLI
restauráció G műv sérült műalkotás helyreállítása
G pol megdöntött társadalmi rendszer visszaállítása
G † vasúti vendéglő
G † tisztújítás
lat restauratio ‘ua.’, lásd RESTAURÁL
restaurál G műv eredeti formájába visszaállít (sérült műalkotást)
G pol helyreállít, visszaállít (bukott társadalmi vagy politikai rendet)
lat restaurare, restauratum ‘helyreállít’: re- ‘újra, vissza’ | *staurare ‘felállít’ (önállóan nem
használatos) gör sztauroó ‘cölöpöt állít, bekerít’ sztaurosz ‘pózna’
restaurant lásd RESTI
restaurátor G műv műalkotások helyreállításával foglalkozó szakember
lat restaurator ‘ua.’, lásd RESTAURÁL
resti G biz vasúti vendéglő
magy becéző ném Restaurant fr restaurant ‘étterem, vendéglő’ restaurer ‘helyreállít,
felfrissít’, lásd RESTAURÁL
restituál G visszaad, visszaszolgáltat
G jog visszaállít, helyreállít, helyreigazít
G jog visszahelyez (jogos tulajdonába)
lat restituere, restitutum ‘ua.’ ‘visszaállít, visszahelyez: re- ‘újra, vissza’ | statuere ‘állít’ stare
‘áll’
restitúció G visszaszolgáltatás
G jog visszaállítás, helyreállítás, visszahelyezés
G orv szerv vagy szövet pótlódása
lat restitutio ‘ua.’, lásd RESTITUÁL
restitutio in integrum [resztitúció …] G jog teljes visszahelyezés a korábbi állapotba, annak
változatlan visszaállítása
G orv maradéktalan gyógyulás, teljes felépülés
tud lat, ‘ua.’: lásd RESTITÚCIÓ | in ‘-ba’ | lásd INTEGER
restrikció G megszorítás, korlátozás
G fenntartás, kikötés
lat restrictio ‘ua.’, lásd RESTRINGÁL
restriktív G korlátozó, megszorító (pl. gazdaságpolitika)
ném restriktiv fr réstrictif ‘ua.’, lásd RESTRIKCIÓ
restringál † G megszorít, korlátoz
G megnyirbál, csökkent, szűkít
lat restringere, restrictum ‘hátraköt, szorongat’: re- ‘vissza’ | stringere ‘összehúz, szorít’
resumé lásd REZÜMÉ
resurrectio [reszurrekció] G műv feltámadás, a sziklasírjából diadalmas sugárzásban előlépő,
zászlót tartó Jézus mint festménytípus
lat, ‘ua.’ resurgere, resurrectum ‘feltámad, újra felkel’: re- ‘vissza, újra’ | surgere, ered.
surrigere, tkp. sub-rigere ‘felkel, talpra áll’: sub- ‘(lentről) fel’ | regere ‘kiegyenesedik’
Lásd még RISORGIMENTO
resuscitatio lásd RESZUSZCITÁCIÓ
reszekál vagy rezekál G orv kimetsz, eltávolít (beteg testrészt)
lat resecare, resectum ‘visszametsz, kivág’: re- ‘vissza’ | secare ‘vág, metsz’
Lásd még SZEKCIÓ
reszekció vagy rezekció G orv kimetszés, szerv egy részének műtéti eltávolítása
lat resectio ‘ua.’, lásd RESZEKÁL
reszenzus † G visszatetszés, méltatlankodás, felzúdulás
újk lat resensus ‘ua.’ resentire ‘fájóan érez’ (visszaképzés a fr ressentir-ból), lásd
RESSENTIMENT
reszkíroz G kockáztat, kockára tesz, veszélyeztet
ném riskieren
 fr risquer ‘ua.’ risque ‘kockázat’ ol risco, risico, lásd RIZIKÓ
reszorbeál G orv felszív
lat resorbere, resorptum ‘felhörpint’: re- ‘újra, vissza’ | hangut sorbere ‘hörpöl, szürcsöl’

reszorbens G orv felszívódó vagy a felszívódást elősegítő szer
tud lat resorbens ‘ua.’, lásd RESZORBEÁL

reszorpció G orv felszívódás
lat resorptio ‘ua.’, lásd RESZORBEÁL

reszort G hiv hatáskör, ügykör
ném Ressort
 fr ressort ‘ua.’ ressortir ‘valakihez folyamodik’ késő lat resortire
‘bírósághoz folyamodik’: re- ‘újra, vissza’ | sortiri ‘elnyer’ sors, sortis ‘sors’
reszponzábilis † G felelős
ném responsabel fr responsable ‘ua.’ lat respondere, responsum ‘felel’: re- ‘újra, vissza’ |
spondere ‘ígér’
reszponzórium lásd RESPONSORIUM
resztel G konyha zsírban pirít
baj-oszt rösten, resten ‘pirít, pörköl’ ném Rost ‘rostély’
resztli G maradék
baj-oszt kics restl ‘maradék’ ném Rest ‘ua.’ ol resto lat restum ‘ua.’ lat restare lásd
RESTÁL
reszuszcitáció G orv újjáélesztés klinikai halálból
tud lat resuscitatio ‘ua.’: re- ‘vissza, újra’ | suscitare, suscitatum ‘felkelt, felélénkít’: sub(s)-

‘(lentről) fel’ | gyak citare ‘mozgat, sürget, hív’ ciere, citum ‘hív, felizgat’
retabló G műv sok szoborral és képpel díszített, a szentélyboltozatig érő oltárfelépítmény spanyol
templomokban
sp retablo ‘ua.’, lásd RETABULUM

retabulum G műv oltártábla, az oltárasztal mögötti táblakép vagy szárnyas oltár
lat, ‘ua.’, ered. retrotabulum ‘hátulsó tábla’: retro- ‘hátra’ | tabula ‘tábla’

retard G gyógysz olyan gyógyszer jelölése, amely a szervezetből lassan ürül ki, ezért hatását sokáig
kifejti (pl. Nitromint ~)
lásd RETARDÁL

retardáció G késlekedés, elmaradás
G késleltetés, hátráltatás
G zene késleltetés, az első akkord átkötése a következőre
G biol elmaradás a fejlődésben
G orv visszamaradottság (szellemi fejlődésben)
 tud lat retardatio ‘ua.’, lásd RETARDÁL
retardál G késleltet, visszatart, feltartóztat, akadályoz, gátol
 lat retardare, retardatum ‘ua.’: re- ‘vissza’ | tardus ‘késlekedő, lusta’
retardált G orv visszamaradott, szellemileg elmaradott, kifejletlen
 lásd RETARDÁL
retardáns G növ a növekedést gátló, késleltető
 lat retardans ‘késleltető’, lásd RETARDÁL
retardatív G késleltető, gátló, lassító
 ang retardative ‘ua.’, lásd RETARDÁL
retarder G műsz késleltető berendezés
 ang, ‘ua.’ retard ‘késleltet’ lat retardare ‘ua.’, lásd RETARDÁL
retenció G visszatartás, visszafogás
G orv székrekedés, nehéz székelés
 lat retentio ‘ua.’ retenere, retentum ‘visszatart’: re- ‘vissza’ | tenere ‘tart’
retentív G visszatartó
 ang retentive ‘ua.’, lásd RETENCIÓ
reterát G árnyékszék, budi
 ném nyj reterad ‘ua.’ ném Retirade ‘visszavonulás’, lásd RETIRÁL
rethor- lásd RETOR-
retiárius G tört a római arénában küzdő gladiátor, aki ellenfelére hálót igyekezett dobni, hogy így
tegye harcképtelenné
 lat retiarius ‘ua.’ rete ‘háló’
Lásd még RETIKULUM, RETINA
reticencia G hallgatás, elhallgatás
 lat reticentia ‘ua.’ reticens, reticentis ‘hallgatag’ reticere ‘elcsendesedik, elhallgat vmit’: re-
‘vissza, el’ | tacere ‘hallgat’
retigráf G ásv a kristályszerkezet meghatározásához használt műszer
 lat rete ‘háló’ | lásd -GRÁF
retikuláris G tud hálószerű, hálózatos
 lat reticularis ‘ua.’, lásd RETIKULUM
retikulocita G biol nem teljesen érett, de sejtmagot már nem tartalmazó vörösvérsejt, amelyben a
lebomló sejtszervecskék hálózatot alkotnak
 tud lat reticulocyta ‘ua.’: reticulum ‘ua.’, tkp. ‘hálócska’ rete ‘háló’ | gör kütosz ‘üreg, cella,
sejt’
retikulum G áll recésgyomor, pacal, egyes kérődzők összetett gyomrának egy darabja
 lat kics reticulum ‘ua.’, tkp. ‘hálócska’ rete ‘háló’
Lásd még RETIÁRIUS, RETINA
retikül G női kézitáska
G dámák selyemhálóból készült kis kézizacskója a 18. század végén
 fr réticule ‘ua.’, tkp. ‘hálócska’, lásd RETIKULUM, lásd még RIDIKÜL
retina G anat látóhártya a szem belsejében, ideghártya, recehártya
 késő lat kics, ‘hálócska’ rete ‘háló’
Lásd még RETIÁRIUS, RETIKULUM
retinal G kém a retinol oxidált származéka, a látás biokémiai mechanizmusának fontos szereplője
 ang,’ua.’, lásd RETINÁLIS
retinális G anat a recehártyához tartozó
 tud lat retinalis ‘ua.’, lásd RETINA
retinol G kém A1 vitamin, a karotinokból elvonható telítetlen alkohol, a látás mechanizmusában
nagy szerepet játszó vegyület
 lásd RETINA, (ALKOH)OL
retinoszkóp G orv szemtükrözéshez való műszer
 ang retinoscope ‘ua.’, lásd RETINOSZKÓPIA

retinoszkópia G orv a szem tükrözéses vizsgálata
tud lat retinoscopia ‘ua.’: lásd RETINA | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’

retiráda † G kat visszavonulás, meghátrálás, megfutamodás
ném Retirade ‘visszavonulás’
 ol ritirata ‘visszavonulás, takarodó’ ritirare ‘visszahúz,
hátrál’, lásd RETIRÁL
retirál G visszavonul, meghátrál
G visszakozik, meghunyászkodik
 ném retirieren ‘hátrál, visszavonul’ fr retirer késő lat retirare ‘ua.’: re- ‘vissza’ | tirare
‘húz, dob, lő’
Lásd még RETERÁT
rétor G szónok
 lat rhetor gör rhétór ‘szónok’, lásd RÉMA
retorika G szónoklattan, ékesszólás
G szónokiasság, szónoki fogás, hatásvadászat
 lat rhetorica (ars) gör rhétoriké (tekhné) ‘szónoklási (művészet)’, lásd RETORIKUS
retorikus G (fn) szónok
G a retorikai tudomány művelője
G (mn) a szónoklattannal kapcsolatos
G átv szónokias, fellengzős, hangzatos
 lat rhetoricus gör rhétorikosz ‘szónoki’, lásd RÉTOR
retorizál G pej fellengzős, szónokias modorban beszél vagy ad elő
 újk lat rhetorisare ‘ua.’, lásd RÉTOR
rétoromán G (fn) nyelvt Svájc délkeleti részében és Dél-Tirolban beszélt újlatin nyelv
G e nyelven beszélő személy
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
 ném Rätoromane ‘ua.’: lat Raeti ‘ókori kelta nép, amely a mai Tirol területét lakta’ | lásd ROMÁN2
retorta G kém hevítésre és száraz lepárlásra való, hosszú és hajlított nyakú fémedény, lepárló,
lombik
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘csavart, görbe (csövű)’ retorquere, retortum ‘visszacsavar’: re- ‘vissza’ |
torquere ‘csavar, hajlít’
retorzió G megtorlás, ellenintézkedés
G pol megtorló rendszabály (idegen állammal, annak polgáraival szemben)
 késő lat retorsio ‘ua.’ retorquere, retorsi ‘visszahajt, visszafordít’, lásd RETORTA
retorzív G megtorló
 fr rétorsif ‘ua.’, lásd RETORZIÓ
retrakció G összevonás
G orv seb összehúzódása
G visszavonás
 lat retractio ‘ua.’ retrahere, retractum ‘visszahúz’: re- ‘vissza’ | trahere ‘húz’
retribuál G díjaz, megfizet, megszolgál
 lat retribuere, retributum ‘visszaad, visszaszolgáltat’: re- ‘vissza’ | tribuere ‘fizet, juttat’ tribus
‘városrész’
retribúció G díjazás
 lat retributio ‘ua.’, lásd RETRIBUÁL
retro G korábbi kor jellegzetességeinek újboli megjelenése vagy felidézése és divatossá válása
 lat retro ‘vissza, visszafelé, hátra, hátrafelé’
retroflexió G orv hátrahajlás, hátradőlés, hátraesés (pl. méhé)
 lat retroflexio ‘ua.’: retro- ‘hátra’ | flectere, flexum ‘hajlik’
retrográd G pol haladásellenes, visszahúzó, múltba néző
G lél a betegség előtti időszakot érintő (amnézia)
G fiz visszafelé ható, hátra mutató
 ném retrograd ‘ua.’
 lat retrogradus ‘visszamenő’: retro ‘hátra’ | gradi ‘lép, megy’ gradus
‘lépés’
Lásd még GRÁDUS
retrospektív G visszatekintő
G összegző, összefoglaló
G műv egy művész vagy irányzat egész fejlődését bemutató (kiállítás)
 ném retrospektiv fr retrospectif ‘ua.’: lat retro ‘visszafelé’ | specere, spectum ‘néz, tekint’
retrosztalzis G orv visszafelé tartó bélmozgás, a perisztaltika fordítottja
 tud lat retrostalsis’ua.’: lat retro ‘visszafelé’ | gör sztalszisz ‘nyomás, szorítás’ sztelló ‘teker,
húz’
Lásd még PERISZTALTIKA
retroverzió G orv hátradőlés, hátrahajlás (pl. méhé)
 tud lat retroversio ‘ua.’: retro- ‘hátra’ | vertere, versum ‘fordít’
Lásd még VERZIÓ
retúr G menettérti (jegy)
G visszaút
 auszt ném Retour(karte) ‘ua.’ fr retour ‘visszatérés’ retourner ‘visszafordul’: lat re-
‘vissza’ | népi lat tornare ‘fordít, fordul’, ered. ‘esztergályoz’ gör tornosz ‘körző, esztergapad’
retus G fényk fénykép vagy nyomat apróbb hibáinak kiigazítása
G javítás, helyesbítés, kiigazítás
 ném Retusche fr retouche ‘ua.’, lásd RETUSÁL
retusál G (fényképet) javít, kiigazít
G biz (tényeket) szépítget
 ném retuschieren ‘ua.’ fr retoucher ‘ua.’, tkp. ‘újra hozzányúl’: re- ‘újra’ | toucher ‘érint’, lásd
TACCS
retusőr G retusálást végző szakember
ném Retuscheur
 fr retoucheur ‘ua.’, lásd RETUSÁL
reuma G orv ízületekben és izmokban támadó fájdalmas, gyulladásos betegség, csúz
lat, gör rheuma, rheumatosz ‘ua.’, ered. ‘folyás, áramlás’ (ti. kórokozó nedveké az ókori felfogás

szerint) rheó ‘folyik’
reumatikus G orv csúzos, reumában szenvedő (beteg)
G reumából eredő (láz)
tud lat rheumaticus ‘ua.’, lásd REUMA
reumatizmus G orv reumás betegség
tud lat rheumatismus ‘ua.’, lásd REUMA, -IZMUS
reumatológia G orv a reumás betegségekkel foglalkozó tudományág
G orv kórházi vagy rendelőintézeti osztály ilyen betegségek kezelésére
tud lat rheumatologia ‘ua.’, lásd REUMA, -LÓGIA
reumatológus G orv a reumás betegségek szakorvosa
magy, lásd REUMATOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
reunió † G egyesülés, egyesület
G gyűlés, gyülekezet, találkozó
ném Reunion fr réunion ‘ua.’ réunir ‘(újra)-egyesül, összejön’: ré- lat re- ‘újra’ | lásd
UNIÓ
reus † [reusz] G vádlott, alperes
lat, ‘ua.’
 res ‘dolog, ügy, per’
reusszál † G sikert arat, boldogul, érvényesül
ném reussieren
 fr réussir ‘sikerül’ ol riuscire ‘ua.’: ri- lat re- (nyomatékos) | uscire lat
exire ‘kimegy’: ex- ‘ki’ | ire ‘megy’
reutilizáció G biol a szervezetbe még be nem épült tápanyag felhasználása más szervben
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd UTILIZÁCIÓ
revakcináció G orv újraoltás
 tud lat revaccinatio ‘ua.’, lat re- ‘újra, vissza’ | lásd VAKCINÁCIÓ

revalorizáció G közg az eredeti érték visszaállítása a pénzgazdálkodásban
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd VALORIZÁCIÓ

revalorizál G közg (elértéktelenedett pénznemet) eredeti értékére visszaállít
lat re- ‘újra, vissza’ | lásd VALORIZÁL

reváns vagy revans G háborús vereség megtorlása vagy ennek vágya
G bosszú, elégtétel
G sport visszavágás, visszavágó
fr revanche ‘viszonzás, megtorlás’, lásd REVANZSÁL
revansista G (fn) katonai revánsot követelő személy
G (mn) ilyenre törő (politika)
magy, lásd REVANSIZMUS (a rasszizmus–rasszista és hasonló szópárok mintájára)
revansizmus G pol katonai megtorlás követelése, ez mint politikai törekvés
ném Revanchismus ‘ua.’, lásd REVÁNS, -IZMUS
revanzsál G viszonoz, meghálál (szívességet, ajándékot), megszolgál
G † megtorol, bosszút áll, elégtételt vesz
ném revanchieren fr revancher ‘viszonoz, megtorol’: lat re- (nyomatékos) | vindicare ‘igényt
támaszt, követel, megtorol’, lásd VINDIKÁL
revaszkularizáció G orv eltömődött vagy elzáródott ér átjárhatóvá tétele
tud lat revascularisatio ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | lásd VASZKULÁRIS
reveláció G leleplezés, feltárás, felfedés
G vall kinyilatkoztatás
lat revelatio ‘ua.’, lásd REVELÁL
revelál G leleplez, feltár, felfed
G vall kinyilatkoztat
lat revelare ‘ua.’: re- ‘vissza, el’ | velum ‘lepel, fátyol, vitorla’
reverberáció G lél egy ingerület többszöri visszatérése azonos idegpályákra, ami az emlékezési
folyamatot és a bevésést segíti
G geol szeizmikus hullámok többszöri visszaverődése a felszínről és mélységi törésfelületekről
tud lat reverberatio ‘ua.’, lásd REVERBERÁL
reverberál G visszaver
G visszhangzik
lat reverberare ‘ua.’: re- ‘vissza’ | verberare ‘ver, korbácsol’ verbera ‘korbács’
reverencia G tiszteletadás, hódolat
lat reverentia ‘ua.’ reverens, reverentis ’tisztelő, hódoló’ reverere ’tisztel’: re-
(nyomatékos) | vereri ’tisztel, fél’
reverenda G vall katolikus papi öltözet
lat reverenda (vestis) ’tiszteletre méltó (öltözet)’, lásd REVERENDUS
reverendissimus [reverendisszimusz] G vall főtisztelendő
lat ff, ‘igen tiszteletre méltó’, lásd REVERENDUS
reverendus [reverendusz] G vall tisztelendő (katolikus pap címzése)
lat, ‘ua.’ revereri ’tisztel’, lásd REVERENCIA
reverz G visszája, fonákja, hátoldal
G (pénzérmén) fej
ném Revers fr revers ‘ua.’ lat reversus ‘megfordított’, lásd REVERZIÓ
reverzál G vill áram irányát megváltoztatja
G műsz forgásirányt visszafordít, pl. repülőgép motorjáét a leszállás utáni fékezés során
G hajó átkormányzást végez
ang reverse ‘ua.’ fr revers, lásd REVERZ
reverzális G vall vegyes házasság esetén az egyik fél írásos nyilatkozata, melyben beleegyezik,
hogy a leendő gyermekek a másik fél vallását kövessék
újk lat (littera) reversalis ‘ua.’, tkp. ‘visszatérítő (levél)’, lásd REVERZIÓ
reverzíbilis G visszafordítható, megfordítható (pl. folyamat)
G mat fordított sorrendben is érvényes vagy működő
ném reversibel fr reversible ‘ua.’, lásd REVERZIÓ
reverzibilitás G visszafordíthatóság
fr reversibilité ‘ua.’, lásd REVERZIÓ
reverzió G megfordítás, visszafordítás
G biol visszaütés az öröklésben
lat reversio ‘ua.’ lat revertere, reversum ‘visszatérít’: re- ‘vissza’ | vertere ‘fordít’
revideál G átnéz, átvizsgál, ellenőriz, felülbírál, felülvizsgál
G átértékel, módosít, helyesbít, megváltoztat
ném revidieren ‘ua.’ lat revidere, revisum ‘újra lát, újra megnéz’: re- ‘újra’ | videre ‘lát’
revier lásd REVÍR
revindikáció G jog visszakövetelés, visszaigénylés
tud lat revindicatio
G ‘ua.’, lásd REVINDIKÁL
revindikál G jog visszakövetel, visszaigényel
G visszaszerez, visszafoglal
lat revindicare ‘ua.’: re- ‘vissza’ | lásd VINDIKÁL
revír G kat kör, körzet, kerület
G áll vadászterület, élettér
ném Revier ‘ua.’ fr rivičre ‘part menti terület’ nép lat riparia ‘ua.’ ripa ‘part’
Lásd még RIVIERA
revirgináció G orv a szüzesség állapotának visszaállítása az átszakadt szűzhártya műtéti
összevarrásával
tud lat revirginatio ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | virgo, virginis ‘szűz’
revitalizáció G felelevenítés, új életre keltés
G ép elöregedett városrész átépítése, felújítása
lat revitalisatio ‘ua.’: lat re- ‘újra, vissza’ | lásd VITALIZÁL
revival [rivájvel] G zene a swing korszak második felének mozgalma a klasszikus dzsessz
hagyományainak felelevenítésére és az afroamerikai folklór beépítésére
ang, ‘ua.’ revive ‘felelevenít’ fr revivre lat revivere ‘újjáéled’: re- ‘újra, vissza’ | vivere
‘él’
revízió G ellenőrzés, felülvizsgálat, könyvvizsgálat
G módosítás, átértékelés
G † jog perújítás, perújrafelvétel
ném Revision fr révision ‘ua.’ kk lat revisio ‘átnézés, számbavétel’, lásd REVIDEÁL
revizionista G pol (fn) revizionizmust valló vagy revíziót követelő személy
G (mn) ilyen jellegű magatartás, politikai törekvés
ném Revisionist ‘ua.’, lásd REVIZIONIZMUS
revizionizmus G pol eszmei, politikai mozgalom alaptételeit felülvizsgáló irányzat
G tört a trianoni békeszerződés felülvizsgálatát és megváltoztatását követelő irányzat a két
világháború között Magyarországon
ném Revisionismus ‘ua.’, lásd REVÍZIÓ, -IZMUS
revizor G könyvvizsgáló, számvizsgáló, felülvizsgáló, ellenőr
ném Revisor ‘ua.’, lásd REVÍZIÓ
revokábilis G jog visszavonható, megmásítható
tud lat revocabilis ‘ua.’, lásd REVOKÁL
revokáció G visszahívás
G jog visszavonás, megmásítás
tud lat revocatio ‘ua.’, lásd REVOKÁL
revokál G visszahív
G jog visszavon, megmásít
 lat revocare ‘ua.’: re- ‘vissza’ | vocare ‘hív’
 vox, vocis ‘hang’
revoltál † G lázad, lázong, zendül, forrong
ném revoltieren
 fr révolter ‘ua.’ révolte, lásd ott
révolte [revolt] † G zendülés, forrongás, lázadás
fr
 ol rivolta ‘ua.’ lat revolvere, revolutum, lásd REVOLÚCIÓ
revolúció G pol forradalom
G átv hirtelen és nagyarányú változás, átalakulás
lat revolutio ‘fordulat’ revolvere, revolutum ‘visszahengerít, elgörget, átfordít’: re-
(nyomatékos) | volvere ‘gördít’
Lásd még RIVALDA
revolucionárius † G (fn) forradalmár
G (mn) forradalmi
ném revolutionär fr révolutionnaire ‘ua.’, lásd REVOLÚCIÓ
revolver G forgópisztoly, ismétlőpisztoly, pisztoly
ang, ‘ua.’, tkp. ‘forgó’ revolve ‘forog, forgat’ lat revolvere ‘forgat’, lásd REVOLÚCIÓ
revolverez G zsarol, fenyeget, sakkban tart
lásd REVOLVER
revue lásd REVÜ
revü G látványos énekes és táncos műsorszámok sorozata
G † katonai szemle, díszszemle
G folyóirat, szemle, képeslap
ném Revue fr revue ‘ua.’, tkp. ‘megszemlélés’ revoir ‘átnéz, megszemlél’ lat revidere
‘ua.’, lásd REVIDEÁL
rex G ját automata biliárdasztal különféle pontértékű lyukakkal, amelyekbe a golyókat bele kell
juttatni
márkanév, tkp. ‘király’
Lásd még REGÁLE
rex apostolicus [reksz aposztolikusz] G tört apostoli király, a magyar királyok különleges címe
lat, ‘ua.’: rex ‘király’ | apostolicus ‘apostoli’, lásd APOSTOL
rezek- lásd RESZEK-
rezerva † G kat tartalék
G tartózkodás, óvatosság
ném Reserve fr réserve ‘ua.’, lásd REZERVÁL
rezerváció G jog fenntartás, kikötés
ném Reservation ‘ua.’, lásd REZERVÁL
rezervál G lefoglal, leköt, fenntart, előjegyez, biztosít
G félretesz, tartalékol, megtakarít
lat reservare, reservatum ‘félretesz, megtart’: re- (nyomósító) | servare ‘megőriz’
Lásd még KONZERVÁL
rezervált G tartózkodó, kimért, begombolkozott, óvatos
G tartalékolt, fenntartott
ném reserviert fr réservé ‘ua.’, lásd REZERVÁL
rezerváta † G jog fenntartás, kikötés
G biztosíték
lat tbsz seml reservata ‘ua.’, tkp. ‘fenntartott dolgok’ reservatus ‘megtartott, fenntartott’, lásd
REZERVÁL
rezervátum G természetvédelmi terület, vadvédelmi terület
G bennszülötteknek kijelölt kényszerlakhely
lat reservatum ‘fenntartott dolog’, lásd REZERVÁL
rezervista † G kat tartalékos
ném Reservist fr réserviste ‘ua.’, lásd REZERVÁL
rezervoár G víztartó, vízgyűjtő medence
 fr réservoir ‘ua.’
 késő lat reservatorium ‘raktár’, lásd REZERVÁL
rezideál G udvart tart, székel (valahol)
lat residere ‘letelepszik, ülve marad’: re- ‘újra’ | sedere ‘ül’

rezidencia G államfő, kormányfő vagy püspök állandó lakhelyéül szolgáló épület
G szálláshely, székhely
késő lat residentia ‘ua.’, lásd REZIDEÁL
rezidens G helytartó, kormányzó
G ügyvivő, a helyszínen tartózkodó képviselő
ném Resident ‘ua.’, lásd REZIDEÁL
reziduális G geol üledékes
G orv visszamaradó
tud lat residualis ‘ua.’, lásd REZIDUUM
reziduum G kém üledék, csapadék
ném Residuum ‘ua.’ lat residuus ‘hátramaradó’ residere ‘ülve marad, letelepszik’, lásd
REZIDEÁL
rezignáció G beletörődés, lemondás
kk lat resignatio ‘ua.’
 késő lat resignare, resignatum ‘felad, lemond’, ered. ‘felbont, eltöröl’:
re- ‘vissza’ | signare ‘megpecsétel’
rezignált G reményvesztett, beletörődött
ném resigniert ‘ua.’, lásd REZIGNÁCIÓ
rezina G kém gyanta
lat resina gör rhésziné, rhétiné ‘ua.’ ?
Lásd még RECINA
rezisztál G ellenáll, ellenszegül, dacol
lat resistere ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | gyak sistere ‘áll, kitart’ stare ‘áll’
rezisztencia G pol, kat ellenállás
G orv ellenállóképesség
G vill elektromos ellenállás
tud lat resistentia ‘ua.’, lásd REZISZTENS
rezisztens G orv ellenálló, ellenállóképes
lat resistens, resistentis ‘ellenálló’, lásd REZISZTÁL
rezisztit G geol olyan üledékes kőzet, amely a mállásnak ellenálló ásványok felhalmozódásából
keletkezett
lásd REZISZT(ÁL) | -it (ásványra utaló toldalék)
rezisztivitás G vill fajlagos ellenállás
ang resistivity ‘ua.’ resistive ‘ellenálló’ resist ‘ellenáll’, lásd REZISZTÁL
rezit G kém fenolból és formaldehidből készült, hővel keményített műgyanta, a bakelit C változata
márkanév: lásd REZ(INA) | -it (vegyi származékra utaló toldalék)
rezol G kém a rezithez hasonló összetételű, hőre lágyuló műgyanta, a bakelit A változata
márkanév: lásd REZ(INA, FEN)OL
rezolúció G határozat, végzés, döntés
G elszánás, elszántság, eltökéltség, határozottság
ném Resolution ‘ua.’, lásd REZOLVÁL
rezolútus † G határozott, eltökélt, elszánt
hazai lat resolutus ném resolut fr résolu ‘ua.’, lásd REZOLVÁL
rezolvál G elhatároz, végzést hoz, dönt
G elszánja magát
ném resolvieren ‘ua.’ lat resolvere, resolutum ‘elold, megolvaszt’: re- ‘újra’ | solvere ‘old’
rezon G ész, értelem, józanság
G ésszerűség
G létjogosultság
fr raison ‘értelem’ lat ratio, rationis ‘ész, értelem’, lásd RÁCIÓ
rezonál G fiz együtt rezeg
G fiz egy másik test rezgését átveszi, vele azonos hangot ad
G átv érzelmileg ráhangolódik
lat resonare ‘visszhangzik, zeng’: re- ‘újra, vissza’ | sonare ‘hangzik’ sonus ‘hang’
rezonancia G fiz együttrezgés, egy másik test rezgésének átvétele
G átv érzelmi ráhangolódás, visszhang
tud lat resonantia ‘ua.’, lásd REZONÁNS
rezonáns G visszhangzó, visszahangzó, együtthangzó
lat resonans, resonantis ‘ua.’, lásd REZONÁL
rezonátor G műsz a rezonancia elvén alapuló hangerősítő berendezés
G zene hangszer hangszekrénye
ném Resonator ‘ua.’, lásd REZONÁL
rezoníroz † G okoskodik, felesel
ném räsonieren fr raisonner ‘ua.’, lásd REZON
rezonőr G az eseményeket gondosan mérlegelő, józanul gondolkodó ember
G irod drámai mű bölcselkedő figurája, a szerző szócsöve
fr raisonneur ‘ua.’ raisonner ‘következetesen gondolkodik, okoskodik’, lásd REZON
rezorcin G kém oldható tűk formájában kristályosodó kétértékű fenolvegyület, fertőtlenítő és
festékalapanyag
ném Resorzin ‘ua.’: lat res(ina) ‘gyanta’ | ol orc(io) ‘olajos kanna’ lat urceus ‘ua.’ | -in
(vegyületre
G utaló toldalék)
rezultál G következik, ered (valamiből)
ném resultieren ‘ua.’, fr resulter ‘ered, következik, folyik (vmiből) lat gyak resultare,
resultatum ‘visszaugrik, visszapattan’ resilire, resultum ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | salire ‘ugrik’
Lásd még INZULTÁL
rezultáns G mat, geom eredő
ném Resultante ‘ua.’, lásd REZULTÁL
rezultátum G eredmény
G következmény, folyomány
ném Resultat fr résultat ‘ua.’, lásd REZULTÁNS
rezumál G összefoglal, összegez
ném resumieren fr résumer ‘summáz’ lat resumere ‘újra elővesz’: re- ‘újra’ | sumere ‘fog,
kézbe vesz’
rezümé G összefoglalás, áttekintés, tartalmi kivonat
fr résumé ‘összefoglalás’, lásd REZUMÁL
rezsi G üzemköltség, fenntartási, működési költség, önköltség
ném Regie(kosten) ‘igazgatási, irányítási (költségek)’ fr régie ‘jószágigazgatás, színpadi és
filmrendezés’ régir ‘igazgat, irányít’ lat regere ‘ua.’
Lásd még RÉGIÓ
rezsim G pol uralom
G uralmi, kormányzati rendszer
fr régime ‘uralmi rendszer, étrend, diéta’ lat regimen ‘vezetés, kormányzás’ regere ‘irányít,
vezet’
Lásd még REGIMENT, RÉGIÓ
rezsó G kisebb gáz- vagy villanyfőző
auszt ném Rechaud [resó] fr réchaud ‘melegítő, forraló’ réchauffer ‘felmelegít’: ré- lat
re ‘újra, fel | chauffer ‘fűt’ lat calefacere, lásd KALEFAKTOR
Lásd még SOFŐR
rh- lásd még R-
rhesus [rézus] G áll bunder, indiai majomfajta
lat rhesus ‘ua.’ gör Rhészosz, mondabeli trák király
rhesus-faktor [rézus faktor] G orv antigén tulajdonságot előidéző, örökletes tényező a vérben,
amelynek jelenléte a rhesus-majom vérével való reakcióban mutatható ki (rövidítve Rh)
lásd RHESUS, FAKTOR

rhétor lásd RÉTOR
rh-faktor lásd RHESUS-FAKTOR
rhó G nyelvt a görög ábécé 17. betűje, hangértéke r
Lásd még ROTACIZMUS
rhüton G műv állatformájú ógörög ivóedény
 gör, ‘ua.’, ered. ‘ivókürt’ rhütosz ‘folyékony’ rheó ‘folyik’
rial G több ázsiai ország (Szaud-Arábia, Irán, Kambodzsa stb.) pénzneme
 ar, ‘ua.’ ófr, sp rial, real, lásd REÁL2
ribillió G biz zűrzavar, felfordulás, ricsaj, bolondokháza
G † felkelés, zendülés, lázadás
 lásd REBELLIÓ
riboflavin G kém a B2 vitamin kémiai neve
 ném Riboflavin ‘ua.’: ném Ribo(se), lásd RIBÓZ | lat flavus ‘sárga’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
ribonukleinsav G biokém ribonukleotidokból felépülő nukleinsav, rövidítve RNS
 lásd RIBÓZ, NUKLEIN
ribonukleotid G biokém olyan nukleotid, amelyben a bázisok nitrogénjéhez ribóz kapcsolódik
 lásd RIBÓZ, NUKLEOTID
riboszóma G biokém ribonukleinsavakból és fehérjéből álló sejtszervecske, amelyben
fehérjeszintézis zajlik
 tud lat ribosoma ‘ua.’, lásd RIBÓZ | gör szóma ‘test’
ribóz G kém öt szénatomos egyszerű cukor, a nukleinsavak fontos alkotórésze
 ném Ribose ‘ua.’: lat (A)rabi(nosum) ‘arábiai’ (betűcserével) | -óz (cukorra utaló toldalék)
ricambio [rikambió] G ker visszaváltás
 ol, ‘ua.’: ri- lat re- ‘újra, vissza’ | ol, késő lat cambiare ‘vált, cserél’ kelta (gall)
Lásd még CSENCSEL, SANZSAN
ricercar [ricserkár] G zene korai hangszeres műfaj, a fúga elődje
 ol ricercare ‘ua.’, tkp. ‘keresés’, ti. ‘a szólamok futása egymás után’: ri- lat re- ‘újra’ | cercare
népi lat circare ‘körben jár, keres’ circus ‘kör’
richelieu [riseljő] G div csipkeszerű áttört hímzés mint ruhadísz
 A. J. Richelieu francia bíboros és államférfi nevéből
richtig G biz csak azért is, éppenséggel, no persze
 ném, ‘helyes(en), pontos(an), valóban, éppen’ recht ‘helyes’ (indoeurópai rokonok: ang right,
latin rectus ‘helyes, egyenes’)
ricinus G növ afrikai eredetű katángféle növény
G gyógysz a ~ magjából előállított, hashajtó hatású olaj
 lat, ‘ua.’
ridikül G női kézitáska, retikül
 ném Ridikül ‘ua.’ fr ridicule ‘nevetséges’ lat ridiculus ‘ua.’ ridere ‘nevet’ (a ‘kézitáska’
jelentés a francia nyelv igénytelen rétegében alakult ki a ‘nevetséges’ mellé a réticule félrehallása
folytán, lásd RETIKÜL)
riff G geol sekély tengerekben a part közelében kialakuló korallzátony
 ném, ‘ua.’ skand (pl. óizl rif ‘borda’)
rift G geol a földkéregbe mélyen benyúló szakadékvölgy
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘hasadék’ skand (pl. óizl rifa ‘hasít’)
rigaudon [rigodon] G zene gyors ritmusú provanszál népi tánc
 fr, ‘ua.’ Rigaud táncmester nevéből, aki kiötlötte
rigid G merev, feszes
 ném, ‘ua.’ lat rigidus ‘merev, kemény, hajlíthatatlan’ rigere ‘mered, gémberedik, duzzad’
rigiditás G merevség
 lat rigiditas ‘ua.’, lásd RIGID

rigli G biz retesz, tolózár, félfordító
ném Riegel ‘retesz’, ered. ‘keresztgerenda’

rigmus G versike, mondóka
a RITMUS magyar népnyelvi alakváltozata

rigolíroz G mezőg vízlevezető árkokat húz
G mezőg mélyen szántott talajt átforgat
 ném rigolen ‘ua.’ fr rigole ‘vízvezető árok’ középholl regel ‘ua.’ lat regula ‘egyenes léc,
vonalzó’, lásd REGULA
rigorista G zord erkölcsbíró
 ném Rigorist ‘ua.’, lásd RIGORÓZUS
rigorozitás G kérlelhetetlen erkölcsi szigor
 lat rigorositas ‘ua.’, lásd RIGORÓZUS
rigorózum † G okt egyetemi szigorlat
 lat (examen) rigorosum ‘szigorú (vizsga)’, lásd RIGORÓZUS
rigorózus G kérlelhetetlen, szigorúan követelő
 lat rigorosus ‘ua.’ rigor ‘merevség, szigorúság’ rigere ‘mered, gémberedik, duzzad’
rigsdag [rikszdag] G pol a dán kétkamarás országgyűlés
 dán, ‘ua.’: rig ‘ország’ | dag ‘ülés, gyűlés’ (a ném Reichstag ‘birodalmi gyűlés, országgyűlés’
mintájára, lásd ott)
rigsmĺl [riksmól] G nyelvt a norvég irodalmi nyelv (lásd még BOKMĹL)
 norv, ‘ua.’: rig ‘ország’ | mĺl ‘beszéd, nyelv’
riksa G közl emberi erővel húzott kétkerekű, egy-két üléses városi jármű Távol-Keleten
 ang röv ricksha, ered. jinriksha ‘ua.’ jap dzsinrikisa ‘emberhúzta kocsi’: dzsin ‘ember’ | riki
‘erő’ | sa ‘kocsi’
riksdag [ríkszdág] G a svéd országgyűlés
 svéd, ‘ua.’: rik ‘ország’ | dag ‘nap, ülés, gyűlés’ (a ném Reichstag ‘birodalmi gyűlés,
országgyűlés’ mintájára, lásd ott)
rilasciando [rilasandó] G zene lassítva (adandó elő)
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘kiengedve, ellazulva’ rilasciare ‘elenged, elbocsát’: ri- lat re- ‘el’ | lasciare
‘enged’ lat laxare ‘lazít’ laxus ‘laza’
Lásd még RELAXÁL, RELÉ
rilievo [riljevó] G műv dombormű
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘kiemelkedés’ rilevare lat relevare ‘kiemel’, lásd RELEVÁNS
rimessa [rimessza] G ker küldvény, értékpapírral való fizetés
G sport ismételt szúrás vagy vágás vívásban
 ol, ‘ua.’ rimettere, rimesso ‘visszaküld, visszaad’ lat remittere, lásd REMITTÁL
rinascimento [rinassimentó] G műv a reneszánsz olasz neve
 ol, ‘ua.’: ri- lat re- ‘újra, vissza’ | nascimento ‘születés’ nascere lat nasci ‘születik’
rinforzando [rinforcandó] G zene fokozódó hangerővel (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ rinforzare ‘erősít’: ri- lat re- ‘újra’ | in- ‘bele’ | ol forza ‘erő’ késő lat fortia ‘ua.’
fortis ‘erős’
rinfusa [rinfúza] G ker ömlesztett áru
 ol (alla) rinfusa ‘ömlesztve’: ri- lat re- ‘újra, vissza’ | in- ‘be’ | fondere, fuso lat fundere,
fusum ‘önt’
ring G sport szorító, küzdőtér (ökölvívásban)
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘gyűrű’ óang, ófném hrinc ‘kör, gyűrű’
 magy rang
ringli G szardellagyűrű, ajókagyűrű, ajóka
G † karika, gyűrű
 baj-oszt ringl ném kics Ringel ‘gyűrűcske’ Ring ‘gyűrű’, lásd RING
ringlispíl G körhinta
 ném Ringelspiel ‘ua.’, ered. ‘körpályán vágtató lovasok játéka, akik felfüggesztett karikán dárdát

dobnak át’: Ringel ‘gyűrű’ | Spiel ‘játék’
rino- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) az orral kapcsolatos, orr-
gör rhisz, rhinosz ‘orr’

rinocérosz G áll orrszarvú
lat rhinoceros
 gör rhinokerósz ‘ua.’: lásd RINO- | kerasz ‘szarv’
rinogén G orv az orrból eredő, onnan származó
tud lat rhinogen ‘ua.’: lásd RINO-, -GÉN

rinolália G orv orrhangú beszéd
tud lat rhinolalia ‘ua.’: lásd RINO- | gör laleó ‘fecseg, beszél’

rinolaringológia G orv orr- és gégegyógyászat
tud lat rhinolaryngologia ‘ua.’: lásd RINO- | gör larünx, larüngosz ‘gége’ | lásd -LÓGIA

rinológia G orv orrgyógyászat
tud lat rhinologia ‘ua.’, lásd RINO-, -LÓGIA

rinomikózis G orv az orr gombás fertőzése
tud lat rhinomycosis ‘ua.’, lásd RINO-, MIKÓZIS

rinoplasztika G orv orrformálás plasztikai sebészet útján
tud lat rhinoplastica ‘ua.’, lásd RINO-, PLASZTIKA

rinoszkóp G orv orrtükör
ang rhinoscope ‘ua.’, lásd RINOSZKÓPIA

rinoszkópia G orv orrtükrözés
tud lat rhinoscopia ‘ua.’: lásd RINO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’

rinosztenózis G orv az orrjárat beszűkülése
tud lat rhinostenosis ‘ua.’, lásd RINO-, SZTENÓZIS

ripieno G zene a vonószenekar egészének megszólalása
ol, ‘ua.’, tkp. ‘teli’: ri-
 lat lat re- (nyomatékos) | pieno lat plenus ‘teli’ plere ‘betölt’
Lásd még PLÉNUM
riport G sajtó tudósítás, beszámoló, híradás, jelentés
 ang report ‘beszámol’ fr rapporter ‘ua.’, lásd RAPORT
riportázs G sajtó riportkészítés, riportsorozat
 fr reportage ‘ua.’ ang report ‘tudósít’, lásd RIPORT (a magyar kiejtésre az angol alapszó hatott
az első szótagban)
riporter G sajtó kiküldött tudósító
 ang reporter ‘ua.’, lásd RIPORT
riposzt G sport visszavágás (vívásban)
G átv talpraesett, csattanós válasz
 fr riposte ol risposta ‘találó válasz, visszavágás’ rispondere, risposto ‘válaszol’ lat
respondere, lásd RESZPONZÓRIUM
ripsz G text bordázott kelme, főleg bútorszövet
 ang tbsz ribs ‘bordák’
risoluto [rizolútó] G zene határozottan, eréllyel (adandó elő)
 ol, ‘ua.’, lásd REZOLÚCIÓ
risorgimento [riszordzsimentó] G tört az osztrák iga lerázásáért és Itália egységesítéséért vívott
fegyveres és politikai küzdelem időszaka (1840–1871)
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘felkelés, feltámadás’ risorgere lat resurgere ‘feltámad, újra felemelkedik’,
lásd RESURRECTIO
riss [rissz] G geol a pleisztocén harmadik eljegesedési korszaka
 Riss, a Duna bajorországi mellékfolyója nevéből
ristorno [risztorno] G ker visszakönyvelés, jóváírás
 ol, ‘ua.’: ri- lat lat re- ‘újra, vissza’ | lásd STORNÓ
riszki G biz kockázatos
 ang risky ‘ua.’ risk fr risque ol risco ‘kockázat’, lásd RIZIKÓ
ritardando G késleltetve, lassulva (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 ritardare ‘késleltet’ lat retardare, lásd RETARDÁL
ritenuto G zene visszafogva, fokozatosan visszatartva (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 ritenere, ritenuto ‘visszatart’ lat retinere ‘ua.’: re- ‘vissza’ | tenere ‘tart’
ritmika G műv a ritmus elmélete
G műv a ritmus rendje, rendszere (valamely körben)
 ném Rhythmik ‘ua.’ lat rhythmica (ars) ‘a ritmus (művészete)’, lásd RITMIKUS
ritmikus G ritmusos, ütemes, szabályosan ismétlődő
G sport mozgásművészeti (torna)
 lat rhythmicus gör rhüthmikosz ‘ua.’, lásd RITMUS
ritmizál G zene ütem szerint tagol
G zene, irod a ritmust hangsúlyozva, kiemelve ad elő vagy olvas fel
 ném rhythmisieren ‘ua.’, lásd RITMUS
ritmus G időbeli jelenségek szabályos váltakozása, visszatérése
G lüktetés, hullámzás, ütem, ütemesség, lejtés
G irod, zene különféle hangzó elemek (rövid–hosszú, hangsúlyos-hangsúlytalan) szabályszerű
váltakozása
G műv térbeli formák szabályos, arányos elrendezése
 lat rhythmus gör rhüthmosz ‘szabályosan visszatérő mozgás, ütem, arány, rend’ rheó
‘folyik’
ritornell G zene változó részek közt állandóan visszatérő zenei közjáték
G irod háromsoros versszak axa rímképlettel és visszatérő sorokkal
 ném Ritornell ol kics ritornello ‘ua.’ ritorno ‘visszatérés’ lat retornare, lásd RETÚR
rittberger G sport ugrás a műkorcsolyában hátraívelt testtel, egy vagy több fordulat után a dobbantó
lábra visszaérve
 W. Rittberger német műkorcsolyázóról, aki elsőként bemutatta
rituálé G vall szertartáskönyv
G vall a vallási szertartáshoz tartozó cselekmények rendje
 lat seml rituale ‘a szertartáshoz tartozó dolog’, lásd RITUÁLIS
rituális G szertartási, szertartásos
G előírásos
G állandó, szokványos, szokásos
 lat ritualis ‘ua.’, lásd RÍTUS
ritualizáció G biol az a folyamat az állatvilágban, amelynek során eredetileg biológiai fontosságú
célokra irányuló cselekvések lerövidülnek, jelképessé válnak (főleg a párzási viselkedésben)
 ang ritualisation, ‘ua.’, lásd RITUALIZÁL
ritualizál G rítussá alakít
 ang ritualise ‘ua.’, lásd RITUÁLIS
rítus G vall vallásos szertartások megszabott rendje
G népr bizonyos alkalmakhoz kapcsolódó népszokások rögzült cselekménysora
G szokássá rögzült, formákba merevedett cselekvés
 lat ritus ‘szokás, szertartás’
rivalda G szính a színpadnak a nézőtér felőli pereme és a függöny közötti rész
 ol ribalta ‘csapódeszka, amely a színpad elején álló gyertya-, ill. lámpasort takarta rivolgere,
rivolto ‘megfordít’ lat revolvere, lásd REVOLÚCIÓ
rivális G vetélytárs, versenytárs
G ellenfél, ellenlábas
 lat rivalis ‘szerelmi vetélytárs’, ered. ‘patakszomszéd, a közös öntözőcsatorna birtokostársa
(akivel osztozni kell a nyáron szűkösen csorgó vizen)’ rivus ‘patak, öntözőcsatorna’
rivalizál G vetélkedik, verseng (valamiért, valakiért)
 ném rivalisieren fr rivaliser ‘ua.’, lásd RIVÁLIS
rizalit G ép kiszögellés, épületek közepén vagy sarkain teljes magasságban előreugró, tagolt
homlokzatrész
ném Risalit
 ol risalto ‘kiemelkedés’ risaltare ‘kiugrik, kiemelkedik’: ri- lat re- ‘ki’ |
gyak saltere ‘ugrik’ salire, saltum ‘ua.’
rizibizi G konyha zöldborsós rizs
 auszt ném Risibisi velencei ol tbsz risi e bisi ‘ua.’: riso ‘rizs’ | biso (irod ol pisello) ‘borsó’
lat pisum gör piszosz ‘ua.’
rizikó G kockázat, kockáztatás, bizonytalanság
 ném Risiko ol risico ‘ua.’ risicare ‘veszélyt vállal’, ered. ‘meredek szirtet körülhajóz’ (?)
sp risco ‘levágott, meredek szirt’ lat resecare ‘levág’, lásd RESZEKÁL
rizikófaktor G kockázati tényező, a siker valószínűségének százalékos aránya
 magy, lásd RIZIKÓ, FAKTOR (az ang risk factor mintájára)
rizling G növ sárgásfehér, apró szemű borszőlő
G ebből készült könnyű fehér bor
 ném Riesling ‘ua.’ ?
rizóma G növ gyökértörzs
 gör rhidzóma ‘ua.’ rhidza ‘gyökér’
rizotómia G orv ideggyökér műtéti átmetszése
 tud lat rhizotomia ‘ua.’: gör rhidza ‘gyökér’ | tomé ‘metszés’ temnó ‘vág’
rizottó G konyha zöldséggel és húsdarabkákkal párolt, sajttal megszórt rizs
 ol kics risotto ‘ua.’ riso ‘rizs’
rizsma G nyomd félezer ívnyi nyomópapír mint régi mérték
 ol risma ‘ua.’ ar rizma ‘köteg’
roadster [ródszter] G közl felnyitható tetejű, kétszemélyes sportkocsi
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘útonjáró’: road ‘út, úttest’ | -ster (vmihez tartozó személyre vagy dologra utaló
toldalék, pl. GENGSZTER)
roastbeef [rósztbíf] G konyha marhabélszínből angolosan készült sülthús
 ang roast beef ‘ua.’: roast ‘sült, süt’ | beef ófr boef lat bos, bovis ‘marha, ökör’
robber G ját két nyert játékból álló játszma bridzsben
 ném Robber ang rubber ‘ua.’ ?
robinzonád1 G irod lakatlan szigetre vetődött személy(ek) kalandjairól szóló történet
 Defoe hősének, Robinson Crusoe-nak a nevéből, lásd még -ÁD(A)
robinzonád2 G sport merész kapusugrás, vetődés labdarúgásban
 J. Robinson angol kapus nevéről
robmantó G div női kabátruha
 fr robe-manteau ‘ua.’: robe ‘ruha’ germán (pl. ófn rauba ‘zsákmány, az ellenségtől
zsákmányolt öltözet’ rauban ‘rabol, zsákmányol’) | manteau lat mantellum ‘köpeny, kabát’
Lásd még MÁNDLI, MANTILLA
roborál G orv (lefogyott, leromlott szervezetet) megerősít, feltáplál
 lat roborare ‘erősít, edz’ robur, roboris ‘erő, szilárdság’, ered. ‘tölgy, keményfa’
Lásd még ROBURIT, ROBUSZTUS
roboráns G erősítő gyógyszer, tápszer
 lat roborans ‘erősítő’, lásd ROBORÁL
robot1 G tört jobbágymunka, ingyenmunka, †úrdolga
G átv gürcölés, kulimunka
 szláv (pl. szlk robota ‘munka’)
robot2 G műsz többféle munkát elvégző (háztartási) gép (pl. konyhai ~)
G irod emberi tevékenység végzésére programozott, külsőre megtévesztően emberi automata (a
fantasztikus irodalomban és filmeken)
 ang cseh ‘ua.’ (Karel Čapek alkotta meg „R.U.R.” című fantasztikus regényében a cseh robota
‘munka’ szóból)
robotika G műsz a robotok tervezésének, működésének elmélete és gyakorlata
 ang robotics ‘ua.’, lásd ROBOT2

roburit G kém ammónium-nitrátot tartalmazó biztonsági robbanószer
ném Roburit ‘ua.’: lat robur ‘erő’ | -it (ásványra utaló toldalék)

Lásd még ROBORÁL, ROBUSZTUS
robusto [robusztó] G zene erőteljesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 lat robustus, lásd ROBUSZTUS
robusztus G erőteljes, izmos, tagbaszakadt, keménykötésű
G hatalmas, lenyűgöző
lat robustus ‘erős, kemény’, ered. ‘tölgyből, keményfából való’ robur, ered. robus ‘tölgyfa,
erő, szilárdság’
Lásd még ROBORÁL
rocaille [rokajj] G műv kagylódísz, a barokk és rokokó jellegzetes, nyugtalan vonalú, aszimmetrikus
díszítménye
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kagylóhéj, kavics’ roc népi lat rocca ‘szikla’
rock [rok] G zene az 1950-es években Amerikában kialakult lüktető, kemény ritmikájú tánczenei
stílus
ang, ‘ua.’, tkp. ‘ringatás, rángatás’
rock and roll [rokenról] G zene amerikai eredetű, páros ütemű, gyors tempójú tánc
ang, ‘ua.’, tkp. ‘ringasd és pörgesd’: lásd ROCK | roll ófr roller ‘forgat, hengerít’ népi lat
*rotulare ‘ua.’ lat kics rotula ‘kis kerék’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
rocker [rokker] G rockzenekar tagja, rockénekes
G motoron száguldozó fekete bőrruhás, rockrajongó fiatal
ang, ‘ua.’, lásd ROCK
rodamin G kém policiklikus felépítésű kristályos színezékanyag, vörösesibolya oldata fluoreszkál
ang rhodamine ‘ua.’: gör rhodon ‘rózsa’ | lásd AMIN
rodanid G kém a tiociánsav sóinak összefoglaló neve, vöröses színezékek
ném Rhodan ‘tiociánsav’ gör rhodon ‘rózsa’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
rodens G orv maró hatású szer
G áll rágcsáló
lat rodens, rodentis ‘rágcsáló’ rodere ‘rág’
rodenticid G kém rágcsálóirtó szer
lásd RODENS | lat caedere, (ce)cidi ‘öl’
rodeo G cowboyok ügyességi versenye, rideg marhák és lovak betörése lóhátról közönség előtt
sp, ‘ua.’, tkp. ‘marhavásártér’ rodear ‘körbejár, bekerít’ lat rotare ‘forgat’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
ródium G kém a platinacsoportba tartozó nemesfém
tud lat rhodium ‘ua.’: gör rhodon ‘rózsa’ (a fém színe alapján) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
ródli G szánkó
ném Rodel ‘ua.’
rododendron G növ havasi rózsa, bíbor virágú díszcserje
gör rhododendron ‘ua.’: rhodon ‘rózsa’ | dendron ‘fa’
rodomontád G szájhősködés, dicsekvés, háryjánoskodás
ném Rodomontade ol rodomontata ‘ua.’ Rodomonte, hetvenkedő óriás lovag Ariosto
„Őrjöngő Lóránt” című eposzában, tkp. ‘hegyeken hentergő’: lombard rodare ‘hentereg’ lat
rotare ‘forog’ rota ‘kerék’ | ol monte lat mons, montis ‘hegy’ | lásd -ÁD(A)
Lásd még ROTÁCIÓ
rodopszin G anat látóbíbor, a szemfenék pálcikáinak fényérzékeny bíborvörös anyaga
tud lat rhodopsin ‘ua.’: gör rhodon ‘rózsa’ | ópsz ‘szem, tekintet, látás’ | -in (vegyületre utaló
toldalék)
rohbau [róbau] G ép vakolatlan téglahomlokzat
ném Rohbau ‘ua.’: roh ‘nyers, durva’ | Bau ‘építés, építmény’ bauen ‘épít’
rokfort G csípős ízű, zölden erezett lágy juhsajt
a fr Roquefort [rokfor] város nevéből

rokk † G ölt kabát
ném Rock ‘ua.’

rokokó G műv a barokkot követő cikornyás 18. századi stílus
fr rococo ‘ua.’
 rocaille ‘kagylódísz’ (a ~ gyakori díszítő motívuma), lásd ott
rolád G konyha töltött hús- vagy süteménytekercs
fr roulade ‘hústekercs’
 rouler ‘gördül, gördít’ késő lat rotulare ‘forog’ lat kics rotula
‘kerekecske’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
roletta G felhúzható vászonredőny
 baj-oszt rolette fr roulette ‘ua.’, lásd RULETT
rolle † G szính szerep
 ném Rolle ‘ua.’, tkp. ‘papírtekercs, amelyre a szerep szövege fel van írva’, ered. ‘henger, tekercs’
rollen ‘gördül’ fr rouler ‘ua.’, lásd ROLÁD
roller G kétkerekű, lábbal lökött, kormányozható játék jármű
 ném Roller ‘ua.’ rollen ‘gördül’, lásd ROLLE
rollwerk G műv tekercsdísz, visszakunkorodó szalagokból alkotott 16–17. századi plasztikus
keretdísz
 ném Rollwerk ‘ua.’: lásd ROLLE | Werk ‘mű’
rolni G tekercs, görgő
 ném nyj rolln ném Rolle ‘tekercs’ rollen, lásd ROLLE
roló G gördülő vászonfüggöny
G görfüggöny
G tekercs
G redőny
 auszt ném Rollo ném Rouleau ‘ua.’ fr rouleau ‘henger, tekercs’ rouler, lásd ROLÁD
roma G népr cigány
 cig tbsz, ‘cigány férfiak’ rom ‘cigány férfi’ prákrit domasz ‘alacsony kaszthoz tartozó
zenész’
román1 G (fn) újlatin nyelvet beszélő délkelet-európai nép tagja, e nép nyelve
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
 rom român lat Romanus ‘római’
román2 G műv (fn) a gótikát megelőző, a római építészet hagyományait továbbfejlesztő középkori
(építészeti) stílus
G (mn) e stílusra jellemző, vele kapcsolatos
G nyelvt a népi latinból kialakult újlatin (nyelv, mint olasz, francia, spanyol stb.)
 ném romanisch fr romane ‘ua.’ lat Romanus ‘római’
román3 † G irod regény
 ném Roman fr roman ‘ua.’, ered. ‘versregény’ ófr romant, romanz ‘verses elbeszélő mű’,
lásd ROMÁNC
románc G irod középkori eredetű, a balladával rokon rövid elbeszélő költemény
G zene viszonylag kötetlen formájú, érzelmes zenedarab
G érzelmes, szerelmes kapcsolat
 ném Romanze fr romance ófr romanz, sp romance ‘elbeszélő költemény’ késő lat (loqui)
Romanice ‘rómaiul (beszél)’ – ez a népi latinból lett utódnyelvekre, majd az e nyelveken írt
költeményekre értődött
romand G nyelvt a francia nyelvnek Svájc nyugati részén beszélt változata
 fr, ‘ua.’ lat Roman(us) ‘római, latin’
romanista G nyelvt a román vagy újlatin nyelvek és irodalmak tudósa
G műv a romanizmus irányzatának követője
 ném Romanist, lásd ROMANISZTIKA
romanisztika G tud a román vagy újlatin nyelvekkel és irodalmakkal foglalkozó tudomány
ném Romanistik ‘ua.’, lásd ROMÁN2

romanizáció G tört a latin nyelv és római műveltség térhódítása a birodalom tartományaiban
tud lat romanisatio ‘ua.’, lásd ROMANIZÁL

romanizál G tört más népeket nyelvében, életvitelében és műveltségében rómaivá tesz
ném romanisieren
 lat Romanus ‘római’
romanizmus G műv az olasz reneszánsz hatásától megérintett 16. századi németalföldi festők egy
csoportjának stílusa
ném Romanismus ‘ua.’: lat Romanus ‘római’ | lásd -IZMUS

romansch G nyelvt a rétoromán nyelv Svájcban beszélt változata
ném
 rétoromán romaunsch ‘ua.’, tkp. ‘római’ lat Romanus ‘ua.’
romanticizmus G romantika
fr, ang romanticisme ‘ua.’
 ófr romant ‘középkori kalandos verses regény’, lásd ROMÁN3
romantika G 19. századi irodalmi, művészeti irányzat, amely az érzelmek, a képzelet és az egyén
szabadságát hirdette, és a klasszikus formák felbontására, újak teremtésére törekedett
G átv kalandvágy, regényesség, érzelmesség, álmodozás, rajongás
ném Romantik ‘ua.’ fr romantique ‘regényes, romantikus’, lásd ROMÁN3
romantikus G (fn) a romantika irányzatát követő alkotó
G (mn) a romantika jegyeit mutató, vele kapcsolatos
G átv kalandos, rendkívüliségével vonzó, regényes
G ábrándos, álmodozó, érzelmes
magy, lásd ROMANTIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
romantizál G regényessé tesz
G műv, irod a romantika jegyeivel lát el
ném romantisieren ‘ua.’ ‘ua.’ romantisch, lásd ROMANTIKA
rombododekaéder G geom tizenkét egybevágó rombusz által határolt mértani test
lásd ROMBUSZ, DODEKAÉDER
romboéder G geom hat egybevágó rombusz által határolt mértani test
ném Romboeder ‘ua.’: lásd ROMBUSZ | gör hedra ‘lap, sík, szék’ hedzomai ‘ül’
romboid G geom két-két egyenlő és párhuzamos oldallal határolt, nem derékszögű négyszög
ném Rhomboid ‘ua.’ gör rhomboeidosz ‘orsóhoz hasonló’: rhombosz ‘orsó’, lásd ROMBUSZ |
eidosz ‘kép, képmás’
rombusz G geom négy egyenlő oldallal határolt, nem derékszögű négyszög
lat rhombus ‘ua.’ gör rhombosz ‘pergő orsó’ rhembomai ‘forog, bolyong’
rondeau lásd RONDÓ
rondella G ép körbástya
G † körszínház
ném Rondell ‘ua.’ fr kics rondelle ‘kerek tárgy, csavaralátét’ rond ‘kerek’ lat rotundus
‘ua.’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
rondó G zene egy témának közjátékokkal tarkított többszörös visszatérése mint zenei forma
G irod francia eredetű, 13 soros versforma
G kör alakú virágágy
fr rondeau ‘korong, körben járás’ ófr rondel ‘ua.’, lásd RONDELLA
Lásd még ROTÁCIÓ
ronin G tört hűbéri köteléktől mentes szabad harcos, ill. ilyenből lett bérgyilkos, zsivány a japán
feudalizmus idején
jap, ‘ua.’
roráté G vall hajnali mise advent időszakában
lat Rorate (coeli desuper) ‘Harmatozzatok (egek, a magasból)’ (zsoltárvers a mise szövegéből)
rorare ‘harmatozik’ ros, roris ‘harmat’
rosacea [rozácea] G orv az arc bőrének értágulatokkal, az orron élénkvörös göbökkel járó
gyulladásos vérbősége
tud lat, ‘ua.’
 rosaceus ‘rózsás, rózsa jellegű’ rosa ‘rózsa’
rosál vagy rosíroz G ját sáncol (sakkban)
ném rochieren fr roquer ‘ua.’ roc ‘bástyafigura’, ered. ‘szikla’ (a német szóba a rokon
eredetű fr roche ‘szikla’ alakja keveredett)
rosarium [rozárium] G vall rózsafüzér, olvasó
G növ rózsakert
lat, ‘ua.’ rosa ‘rózsa’
rósejbni G konyha zsírban sült kerek burgonyaszeletek
baj-oszt rohscheiben ‘ua.’: roh ‘nyers’ | Scheibe ‘korong, szelet’
roseola [rozeola] G orv rózsaszínű bőrfolt
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘rózsácska’ rosa ‘rózsa’
rosíroz lásd ROSÁL
ros hasáná G vall a zsidó újév
héb ros ha sáná ‘ua.’, tkp. ‘az év feje’
rosso antico [rosszo antikó] G műv mélyvörös színű ókori márvány
ol, ‘ua.’, tkp. ‘antik vörös’: rosso lat russus ‘vörös’ | lásd ANTIK
rostra [rosztra] G tört nyilvános szónoklatra való emelvény az ókori Forumon, amelyet a tengeri
csatákban zsákmányolt hajók orrai díszítettek
lat tbsz, ‘ua.’ rostrum, lásd ott
rostrum [rosztrum] G szószék, szónoki emelvény
lat, előbb rod-strum ‘hajó orra’, tkp. ‘csőr’ rodere ‘rág’, lásd még ROSTRA
rota G zene énekes kánon
lat, ‘ua.’, tkp. ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
rotáció G fiz körforgás, forgómozgás, körben haladás
G csill égitest tengely körüli forgása
G csill galaxis forgó mozgása
G pol körben haladó rendszer (pl. tisztség viselésében az érintettek között)
lat rotatio ‘ua.’ rotare, rotatum ‘forgat’ rota ‘kerék’
Lásd még ROCK AND ROLL, RODEO, RODOMONTÁD, ROLÁD, ROLETTA, ROLLE, ROLLER, ROLNI, ROLÓ,
RONDELLA, RONDÓ, ROTOR, ROTUNDA, ROUÉ, ROUND, RULETT, RUND, RULON, TONDO
rotációs G nyomd forgó hengerek között végzett (nyomtatás)
lásd ROTÁCIÓ
rotacizmus G nyelvt az r hang belépése más hang (főleg sz hang) helyébe (pl. ném kiesen, kor,
erkoren ‘választ’)
ném Rhotazismus gör rhó ‘r betű’
rotaprint G nyomd kis példányszámú sokszorosítás alumíniumlemezről, egyszerűsített ofszet
eljárással
lat rotare ‘gördül’ | lásd PRINTER
rotari G geol gépi hajtású, öblítéses (fúrás)
ang rotary ‘forgó’ lat rotare ‘gördül’ rota ‘kerék’
rotátor G orv forgató izom
lat rotator ‘ua.’, lásd ROTÁCIÓ
rotor G vill villanymotor forgórésze
G műsz helikopter csavarszárnya
ang ‘ua.’, lásd ROT(ÁT)OR
Lásd még ROTÁCIÓ
rototrol G vill egyenáramú szabályozó- és vezérlőgép
ang, ‘ua.’ roto(r con)trol, lásd ROTOR, KONTROLL
rotunda G ép kerek épület, körbástya
 ném Rotunde ‘ua.’
 lat rotundus ‘kerek’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
rottweiler G nagy testű, sima szőrű őrző-védő kutya
ném Rottweiler ‘ua.’ Rottweil város, a kitenyésztés helye
rotwelsch G nyelvt a német tolvajnyelv
ném Rotwelsch ‘ua.’, ered. ‘csavargók és koldusok nyelve’: rot ‘kolduló’, tkp. ‘vörös’ | Welsch
‘érthetetlen beszéd’, ered. ‘az újlatin nyelvek (francia, olasz, spanyol) összessége’ ófn walahisc
‘egy kelta nép, vsz. a gall régi neve’ (lásd ang welsh ‘walesi’)
roué [rué] G kéjenc, kiélt ember
fr, ‘ua.’, tkp. ‘kerékbe tört’ rouer ‘kerékbe tör’ roue lat rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
rouge et noir [ruzsenoár] G ját egy szerencsejáték és egy pasziánsz neve
fr, ‘ua.’, tkp. ‘vörös és fekete’ rouge lat rubeus ‘vöröses’, tkp. ‘szederszínű’ rubus ‘szeder’ |
noir lat niger ‘fekete’
Lásd még RUBIN
round [raund] G sport menet, forduló
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kör, kerek’ ófr rond lat rotundus ‘kerek, kerékszerű’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
routine lásd RUTIN
royalista G királypárti, királyhű (személy)
fr royaliste ‘ua.’, lásd ROYALIZMUS
royalizmus G királypártiság, királyhűség
fr royalisme ‘ua.’: royal ‘királyi’ roi ‘király’ lat rex, regis ‘ua.’ | lásd -IZMUS
Lásd még REGÁLE
royalty [rojelti] G jog honorárium, szerzői jogvédelem alatt álló szellemi vagy művészi alkotás
felhasználásáért fizetett jogdíj
ang, ‘ua.’, ered. ‘királyi haszonélvezet, ill. ennek átruházása egy személyre’ royal ‘királyi’,
lásd ROYALIZMUS
Lásd még REGÁLE
rozé G kékszőlő-fajták gyors feldolgozásával nyert könnyű, halványvörös vagy rózsaszínű bor
fr (vin) rosé ‘rózsaszínű (bor)’ rose ‘rózsa’ lat rosa gör rhodon ‘ua.’
rozetta G ép rózsaablak
G ép többszirmú, kerek díszítő elem
fr kics rosette ‘ua.’, tkp. ‘rózsácska’ rose ‘rózsa’, lásd ROZÉ
rozmár G áll a sarkvidéki tengerekben élő nagy testű emlős hosszú agyarrá alakult szemfogakkal
tud lat rosmarus norv rosmar, ered. roshval ‘ua.’, tkp. ‘tengeri paripa’ (a ~ nyerítésszerű
hangjáról: ros(s) ‘paripa’ | hval ‘bálna’ (a rosmar(us) alakváltozat a régi hiedelemből ered, hogy a
~ lenyalja a parti sziklákról a tengeri harmatot: lat ros marinus: ros ‘harmat’ | marinus ‘tengeri’,
lásd ROZMARING)
rozmaring G növ halványkék virágú illatos, örökzöld félcserje
tud lat rosmarinus ‘ua.’, tkp. ‘tengeri harmat’: ros ‘harmat’ | marinus ‘tengeri’ mare ‘tenger’
Lásd még ROZMÁR
rozsólis G növényi anyagokkal ízesített likőr
újk lat ros solis ‘a nap harmata’: ros ‘harmat’ | sol ‘nap’
rögbi G sport tojásdad alakú labdával játszott labdarúgásszerű csapatjáték, melyben kéz is érintheti
a labdát
Rugby angol város nevéből (amelynek iskolája kezdeményezte ezt a játékot)
rőmertopf G konyha római tál, különleges technikával kiégetett mázatlan agyagedény sütésre,
párolásra
ném Römertopf ‘ua.’: römer ‘római’ Rom ‘Róma’ | Topf ‘fazék’
römi G ját francia kártyával játszott kártyajáték
ang rummy ‘ua.’ ?
röntgen G műsz nagy áthatoló képességű elektromágneses sugarakkal működő (készülék)
G orv, műsz ilyen sugarakkal készült (felvétel)
G orv, műsz ilyen sugarakkal végzett (vizsgálat)
Konrad Röntgen német fizikus, a felfedező nevéből
röntgenanalízis G műsz anyagszerkezet vizsgálata röntgensugarakkal
lásd RÖNTGEN, ANALÍZIS
röntgendefektoszkópia G műsz anyagok szerkezeti hibáinak megállapítása röntgensugarakkal
lásd RÖNTGEN, DEFEKTOSZKÓPIA
röntgendiagnosztika G orv kórmegállapítás röntgenvizsgálattal
lásd RÖNTGEN, DIAGNOSZTIKA
röntgenogram G orv röntgensugarakkal készített felvétel
lásd RÖNTGEN, -GRAM(MA)
röntgenoszkópia G orv átvilágítás röntgensugárral
lásd RÖNTGEN | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
röntgenspektrográf G kém anyagok kémiai összetételét röntgensugarak színképe alapján
megállapító készülék
lásd RÖNTGEN, SPEKTROGRÁF
röntgenterápia G orv gyógykezelés röntgensugarakkal
lásd RÖNTGEN, TERÁPIA
rubáska G ölt hímzett, magas nyakú orosz ing
or, ‘oldalt felvágott ing’ rubitj ‘vág’
rubato [rubátó] G zene kötetlen, oldott tempóban (adandó elő)
ol, ‘ua.’ rubare, rubato ‘elrabol, kifoszt’ (értsd: ‘megfosztva a pontos mértéktől’)
rubedo G orv bőrpír, bőrpirosság
tud lat, ‘ua.’ rubeus ‘pirosas, szederszínű’ rubus ‘szeder’
Lásd még RUBIN
rubel G orosz (és szovjet) pénzegység
or rublj ‘ua.’ rubitj ‘levág’ (kezdetben fizetés alkalmával ezüstrudakból vágtak le megfelelő
értékű darabokat)
rubeola G orv rózsahimlő, vöröshimlő
tud lat kics, ‘ua.’ rubeus ‘pirosas, szederszínű’ rubus ‘szeder’
Lásd még RUBIN
rubídium G kém viaszlágyságú, ezüstfehér, az alkálifémek csoportjába tartozó kémiai elem
tud lat rubidium ‘ua.’: lat rubidus ‘vörös’, lásd RUBEDO (a ~ színképében a vörös vonalak a
legerősebbek) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
Lásd még RUBIN
rubidomicin G gyógysz penészgombából előállított természetes antibiotikum fehérvérűség
gyógyítására
tud lat rubidomycin ‘ua.’: rubidus ‘vörös’, lásd RUBEDO | gör mükosz ‘gomba’ | -in (vegyületre
G utaló toldalék)
rubin G élénkvörös színű korund, értékes drágakő
ném Rubin kk lat rubinus ‘ua.’ lat rubeus ‘vörös’ rubere ‘vöröslik’ rubus ‘szeder’
Lásd még ROUGE ET NOIR, RUBEDO, RUBEOLA, RUBÍDIUM, RUBRIKA, RUTIL
rubrika G hiv rovat, hasáb iratban, jegyzéken
lat rubrica ‘törvény, törvénycikk (melynek címét vörössel írták)’ rubrica (terra) ‘vörös festék’,
tkp. ‘vöröslő (föld)’ rubere ‘vöröslik’ rubus ‘szeder’
Lásd még RUBIN
Rudbeckia [rudbekia] G növ kúpvirág, élénk színű, fészkes virágzatú dísznövény
tud lat, ‘ua.’ O. Rudbeck svéd botanikus nevéből
rudimenta † G alapismeretek, elemi ismeretek
lat tbsz seml, ‘ua.’, lásd RUDIMENTUM
rudimentális G elemi, alapvető
G durva, elnagyolt
G fejletlen, kezdetleges, csenevész, csökevényes
 kk lat rudimentalis ‘ua.’, lásd RUDIMENTUM
rudimentum G biol korábbi fejlődési fokra utaló, elcsenevészedett szerv, csökevény
 lat, ‘első kísérlet, kezdemény’ rudis ‘nyers, durva’
ruina † G épületrom
G anyagi romlás, bukás, csőd
 lat, ‘ua.’ ruere ‘szakad, dől, omlik’
ruinál G tönkre tesz, romlásba dönt, csődbe visz
 ném ruinieren fr ruiner ‘ua.’, lásd RUINA
rukkol G kat vonul
G húzódik (valamerre)
 baj-oszt rucken ném rücken ‘mozdul, indul, vonul’
rulett G ját számozott forgó koronggal és benne gördülő golyóval játszott szerencsejáték
 fr kics roulette ‘ua.’ rouelle ‘kis kerék’ népi lat kics rotula ‘ua.’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
rulon G műsz néhány mm vastag lemez tekercse
 fr roulon ‘ua.’, ered. ‘henger’ rouler ‘gördül, gördít’ lat rotulare ‘ua.’ kics rotula ‘kis
kerék’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
rumba G zene kubai eredetű, páros ütemű társastánc
 sp, ‘ua.’ (?) rumbo ‘vigasság’
rumináció G áll kérődzés
G átv fontolgatás, rágódás egy problémán
 lat ruminatio ‘ua.’, lásd RUMINÁL
ruminál G áll kérődzik
G átv megrág, meggondol, rágódik, fontolgat
 lat ruminare ‘ua.’ rumen ‘torok’
rumli G kavarodás, felfordulás
 ném Rummel ‘ua.’
rumor G orv rendellenes zörej a test belsejéből
G † zúgolódás, lázadozás
 tud lat, ‘ua.’, ered. ‘lárma, szóbeszéd’
run [ran] G ker bankpánik, betétesek rohama, hogy pénzüket kivegyék
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘rohanás’
rúna G nyelvt ógermán rovásírás (eredetileg kultikus tárgyú feljegyzésekre)
G nyelvt ennek egy-egy betűjele
 ném Rune ‘ua.’ gót runa ‘titok, titkos tanácskozás’, ered. ‘suttogás’
rund G sport menet, forduló
G biz kör, amelyben mindenki sorra kerül (ivásra, fizetésre)
 ném Rund, ang round ‘ua.’, lásd ROUND
runo G zene finn népdal
G irod ősi finn varázsének
 finn, ‘ua.’
rúpia G pénzegység Délkelet-Ázsia több országában
 hindi rúpijah ‘ua.’ szansz rúpja ‘vert ezüst’ rúpa ‘szépség’
rupikol G növ szikla- vagy kavicsaljon élő zuzmók neve
 ném Rupikol tud lat rupicola ‘ua.’, tkp. ‘sziklalakó’: rupes ‘szikla’ | colere ‘lakik, művel’
ruppó † G biz forint
 becéző forma a tréfásan ‘forint’ értelemben használt RÚPIA szóból
ruptilis G törékeny
 lat, ‘ua.’ rompere, ruptum ‘tör, törik’
ruptúra G orv repedés, csontrepedés
G † töredék
lat ruptura ‘ua.’ rompere, ruptum ‘tör, törik’
Lásd még ERUPCIÓ, RUTIN
rurális G mezei, falusi
lat ruralis ‘ua.’ rus, ruris ‘falu’
rusz G tört középkori keleti szláv fejedelemség, különösen a kijevi Rusz
or, ‘ua.’ finnugor ruts- ‘normann, viking’ (pl. finn ruotsi ‘svéd’) (a ~okban ui. a hatalmat
gyakran a normann zsoldosok vezérei ragadták magukhoz)
ruszin G népr kárpát-ukrán, az észak-keleti Kárpátokban élő keleti szláv népcsoport tagja, nyelve
ukrán ruszinszkij ‘kisorosz’
ruszki G biz, gúny orosz
or russzkij ‘orosz’ Rusz ‘keleti szláv fejedelemség’, lásd RUSZ
ruszli G konyha orosz hal, ecetes, sós, hagymás hering
magy ném Russe ‘orosz’ és ‘orosz hal’, lásd RUSZKI
ruszni G áll csótány, svábbogár
ném nyj russn ‘ua.’ ném Russe ‘orosz’ és ‘svábbogár’, lásd RUSZKI
rusznyák G népr kárpát-ukrán, ruszin
szlk Rusniak ‘ua.’, lásd RUSZKI
russzicizmus G nyelvt az orosz nyelvre jellemző sajátos kifejezési forma
G nyelvt ez mint idegenszerűség más nyelvben
tud lat russicismus ‘ua.’ (mint anglicizmus, gallicizmus) or russzkij, lásd RUSZKI
russzofil G oroszbarát
ang, ném russophil ‘ua.’: lat Russia ‘Oroszország’ | gör philó ‘kedvel’
russzofóbia G oroszgyűlölet
ang russophobia ‘ua.’: lat Russia ‘Oroszország’ | lásd FÓBIA
ruszticitás G parasztosság, egyszerűség
G faragatlanság, durvaság
lat rusticitas ‘ua.’, lásd RUSZTIKUS
rusztika G ép nyerskő falazat durván kinagyolt vagy mesterségesen érdesített kövekből
ném Rustika ‘ua.’, lásd RUSZTIKUS
rusztikus G paraszti, falusias
G mesterkéletlen, egyszerű
G otromba, faragatlan
lat rusticus ‘falusi, egyszerű, faragatlan’ rus, ruris ‘falu’
Rutascorbin [rutaszkorbin] G gyógysz hajszáleres vérzések ellen hatékony, C-vitamint is tartalmazó
tabletta
ruta ‘ruta, gyógynövényfaj’ | lásd ASZKORBIN(SAV)
rutén G népr nyugat-ukrajnai szláv népcsoport, ruszin
ném Ruthene ‘ua.’ lat Ruthenius ‘orosz’
ruténium G kém szürkésfehér, kemény fémes elem
tud lat ruthenium ‘ua.’: kk lat Ruthenia ‘Oroszország’ (mert az Uralban bányászott platinaércből
különítették el) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
rutil G ásv titánoxid, vörösesbarna tetragonális kristály
ang rutile ‘ua.’ lat rutilus ‘vöröses’ rubere ‘vöröslik’, lásd RUBEOLA, RUBIN
rutilizmus G orv élénkvörös hajszín és fakó, szeplős bőr gyakori együttese
tud lat rutilismus ‘ua.’, lásd RUTIL, -IZMUS
rutin G nagyfokú jártasság, ügyesség (valamiben)
G készség, gyakorlat, tapasztalat
G a gyakorlottság alapján, önállóság nélkül is végrehajtható (feladat)
fr routine ‘ua.’, tkp. ‘megszokás, bejárt úton haladás, útismeret’ route ‘út, útvonal’ lat (via)
rupta ‘tört (út)’ rompere, ruptum ‘tör’
 Lásd még RUPTÚRA
rutinos G gyakorlott, tapasztalt, jártas
lásd RUTIN

rúzs G ajakfestésre való, többnyire vörös színű festék(rudacska)
G piros arcfesték
fr rouge ‘vörös’ lat rubeus ‘ua.’ rubere ‘vöröslik’
rüfke G ribanc
jidd Rivke ‘fiatal zsidó nő’, tkp. Rebeka héb Rivka ‘ua.’
rükverc G hátramenet
ném rückwärts ‘hátrafelé’: Rücken ‘hát’ | -wärts ‘felé’ gót wairths ‘ua.’
rüszt G a lábfej felső, domború része
ném Rüste ‘hajó orrán előrenyúló horgonyfüggesztő gerenda’
rüsztung † G (katonai) menetfelszerelés
ném Rüstung ‘páncélzat, fegyverzet’ rüsten ‘felkészít, felfegyverez’
 S
sabbath [szabbat] G vall a szombat mint a zsidóság heti ünnepnapja
héb sabbáth ‘ua.’, tkp. ‘pihenés’
 sábath ‘pihen’
sabbatharius [szabbatárius] G vall szombatos
lat, ‘ua.’, lásd SABBATH

sábesz G vall szombat
jidd schabes ‘ua.’, lásd SABBATH

sábeszdekli G zsidó férfiak kis kerek fekete sapkája, amelyet a fejtetőn viselnek
jidd, ‘ua.’: lásd SÁBESZ | ném kics Deckel ‘fedő’
 decken ‘befed’
sablon G mintadarab
G rajzminta
G önállótlanul utánzott, megmerevedett minta, kaptafa
G elkoptatott kifejezés, közhely
ném Schablone kholl schampelioen ‘ua.’ fr échantillon ‘minta’, ófr eschantiller ‘árusok
mérlegét ellenőrzi’ lat scandere ‘fellép’
sablonos G szokványos, elcsépelt, semmitmondó, önállótlan
G lélektelen, egyhangú, gépies
lásd SABLON
sabo- lásd SZABO-
sabra [szabra] G őshonos, az országban született izraeli állampolgár
ivrit sabhár ‘ua.’ tkp. ‘fügekaktusz’ ar sabr ‘ua.’
saccharomyces [szaharomikesz] G biol élesztőgombák fajtáinak közös neve
tud lat, ‘ua.’: saccharum gör szakkharon ‘cukor’ | mükész ‘gomba’
sacerdotalis [szacerdotális] G vall papi, lelkészi
tud lat, ‘ua.’ sacerdos, sacerdotis ‘pap’, tkp. ‘áldozati adományt felajánló’: sacer ‘szent,
feláldozott’ | dos, dotis ‘adomány’ dare ‘ad’
saccol G felbecsül, megbecsül, taksál
ném schatzen ‘ua.’ Schatz ‘kincs’
sachlichkeit [zahlihkeit] G tárgyiasság, tárgyilagosság, szakszerűség
ném, ‘ua.’ sachlich ‘a dologhoz tartozó, tárgyilagos’ Sache ‘dolog, ügy’
sacr- lásd még SZAKR-
sacra [szakra] G jog egyházi javak
lat tbsz seml ‘ua.’, tkp. ‘szent dolgok’ sacer ‘istenségnek szentelt’
sacralis [szakrális] G anat keresztcsonti
tud lat, ‘ua.’, lásd SACRUM
Lásd még SZAKRÁLIS
sacrosanctum [szakroszanktum] G vall a szentek szentje, a szentély belseje
lat, ‘ua.’: sacer, sacro- ‘istenségnek szentelt’ | sanctus ‘szent’, lásd SZANKCIÓ
sacrum [szakrum] G anat keresztcsont
tud lat (os) sacrum ‘szent (csont)’ gör (oszteon) hieron ‘ua.’ (ókori hiedelem szerint ez volt a
lélek székhelye)
Sacrum Officium [szakrum offícium] G vall Szent Hivatal, az inkvizíció intézményének hivatalos
neve
lat, ‘ua.’: sacer, sacra, sacrum ‘szent’ | lásd OFFÍCIUM
saec lásd SZEK-
sáfár † G ispán, gazdatiszt, intéző, jószágigazgató
kfn schaffer ‘alkotó, intéző’
 ném schaffen ‘alkot, elrendez, intéz’
sáfárkodik G gazdálkodik, valaminek gondját viseli
lásd SÁFÁR

safe lásd SZÉF
safe deposit [széjf dipozit] G banki páncélszekrény bérelt rekesze értékek megőrzésére
ang, ‘ua.’: lásd SZÉF | deposit ‘letét’, lásd DEPOZITUM

saga [szága] G irod legendás hősökről szóló kora középkori skandináv monda, prózai elbeszélés
óskand, tkp. ‘elmondás’ (ném sagen, angol say, svéd säga ‘mond’)

sage und schreibe [záge und sreibe] G biz írd és mondd (meghökkentő közlés bevezetéséül)
ném, ‘ua.’: sagen ‘mond’ | schreiben ‘ír’
 ófn scriban lat scribere ‘ua.’
sagittalis [szagittális] G anat nyíl irányú
tud lat, ‘ua.’
 sagitta ‘nyíl’
sagittarius [szagittárius] G tört íjász, íjkészítő
G (nagybetűvel) csill Nyilas, az állatöv egyik jegye
lat, ‘ua.’ sagitta ‘nyíl’
sagren G különlegesen kikészített, érdes felületű szamár- vagy zergebőr
fr chagrin ‘ua.’ tör çagrˇ ‘zergebőr’ (a szóvégre a grain ‘szemcse’ szó hatott)
sag schon [zágson] G biz mondd már, annyi baj legyen, hát aztán
ném, ‘ua.’: sagen ‘mond’ | schon ‘már’
sagum [szágum] G ölt katonai köpeny a római hadseregben
lat, ‘ua.’ gör szagosz ‘gall köpeny’
sah G tört perzsa uralkodó (1979 előtt)
újperzsa sáh ‘király’ óperzsa khsájathija ‘király’, tkp. ‘irányító, uralkodó’
Lásd még SAKK
saherol G biz használt holmikkal kereskedik
ném argó schachern ‘ua.’ héb sahar ‘bér, nyereség’
saint-simonizmus [szenszimonizmus] G pol az utópista szocializmusnak Cl.-H. Saint-Simon
francia gondolkodó által megalkotott elmélete
fr saint-simonisme ‘ua.’: Saint-Simon nevéből | lásd -IZMUS
saison lásd SZEZON
saison morte [szezon mort] G holtszezon
fr, ‘ua.’: lásd SZEZON | mort latin mortuus ‘halott’ mori, mortuus ‘meghal’
sakál G áll a kutyafélék közé tartozó dögevő ragadozó emlős Afrikában és Ázsiában
G átv gyáva, alattomos ember
ném Schakal tör çakal perzsa sagál óind srgalah ‘ua.’
sakk G ját hatvannégy kockás táblán harminckét figurával játszott, keleti (indiai) eredetű játék
G az ellenfél királyát közvetlenül fenyegető lépés
G ennek bemondása
ném Schach ‘ua.’ ar, perzsa sáh, lásd SAH
sakk-matt G ját a sakkjátszma végét jelentő állás, amikor a megtámadott király nem tud szabad
mezőre lépni
ném Schah-matt ‘ua.’ ar (as-)sáh mát(a) ‘a király halott’
sakter G metsző, izraelita hitközségi alkalmazott, aki az étkezésre szánt állatok rituális előírás
szerinti, kóser levágását és feldarabolását végzi
jidd schachter ‘ua.’ héb sáhat ‘levág’
sakterol G állatot izraelita rituális előírások szerint levág
lásd SAKTER
salabakter G begyöpösödött, agyalágyult vénember
G † kopott, szakadt öreg könyv
 ném Schaarwachter ‘ódivatúan öltöző férfi, öreg könyv’, ered. ‘járőrkatona’: Schaar ‘sereg’ |

Wachter ‘őr’
salagvárda † G menlevél, oltalomlevél
a SALVA GUARDIA régi magyar változata

sala terrana [szála terrána] G ép a kertre nyíló földszinti díszterem olasz barokk palotákban
ol, ‘ua.’: lásd SZÁLA | terrano
 népi lat terranus ‘földi, földszinti’ terra ‘föld’
salavári G ölt buggyos, bő keleti nadrág
szerb-horvát šalvari
 tör şalvar perzsa salvar ‘ua.’
saliva [szaliva] G orv nyál
lat, ‘ua.’

salivans [szaliváns] G orv a nyálelválasztást serkentő szer
tud lat, ‘ua.’
 salivare ‘nyálzik’, lásd SALIVA
salivatio [szaliváció] G orv nyálfolyás, nyálelválasztás
tud lat, ‘ua.’
 salivare ‘nyálzik’, lásd SALIVA
sallárium † G bér, fizetés
lat salarium ‘zsold, fizetés, napidíj’, ered. ‘katonák és tisztviselők sópénze, sójutaléka’
 sal,
salis ‘só’
saller G kilyukadt kerékpártömlő gyors helyszíni vulkanizálására való egyszerű készlet
ném Schaller, a gyártó neve
salom G béke (zsidó köszöntés)
héb, ‘ua.’
salon dés refusés [szalon de röfüzé] G műv a nagy tekintélyű párizsi Salon Français 1863-as
kiállításáról kiutasított impresszionista festmények külön rendezett tárlata
G műv mellékkiállítás a fő kiállításra be nem került művekből
fr, ‘az elutasítottak szalonja’: lásd SZALON | refusé ‘elutasított’, lásd REFÜZÁL
salonfähig [szalonféig] G szalonképes
ném, ‘ua.’: lásd SZALON | fähig ‘alkalmas’
saloon [szalún] G kocsma, söntés Amerikában
am ang, ‘ua.’ fr salon, lásd SZALON
salpingitis [szalpingitisz] G orv a petevezeték gyulladása
tud lat, ‘ua.’: lásd SALPINX | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
salpinx [szalpinksz] G anat méhkürt, petevezeték
G zene ókori görög kürtszerű fúvós hangszer
tud lat, ‘ua.’ gör szalpinx, szalpingosz ‘trombita, kürt’
saltato [szaltátó] G zene vonós játékmód, a vonó ugratása a húrokon
ol, ‘ua.’, tkp. ‘ugratva’ ol, lat gyak saltare ‘ugrál, ugrik’ salire, saltum ‘ugrik’
Lásd még SZALTÓ
salterello [szalterelló] G zene páratlan ütemű, tüzes nápolyi tánc
ol, ‘ua.’ saltare ‘ugrál’, lásd SALTATO
salto mortale lásd SZALTÓ MORTÁLE
salubritas [szalubritász] G orv egészség
lat, ‘ua.’ saluber ‘egészséges’ salus ‘egészség, üdv’ salvere ‘jól van, egészséges’
salus rei publicae [szalusz rei publiké] G közüdv, államérdek, a köz java, érdeke
lat, ‘ua.’: salus ‘egészség, üdv’ salvere ‘jól van, egészséges’| res publica lásd RESPUBLIKA
salva guardia [szalva gvárdia] † G őrség, biztonsági őrizet
G menedékhely, oltalom
G oltalomlevél
lat, ‘ua.’: salvus ‘ép, sértetlen, megmentett’ | kk lat guardia ‘őrizet’ germán (pl. ang ward
‘őrizet’, ném Warte ‘őrség’)
Salvarsan [szalvarzan] G gyógysz a szifilisz és más betegségek ellen használatos arzéntartalmú
gyógyszer
tud lat, ‘ua.’: salv(us) ‘ép, egészséges’ | ar (senicum) ‘arzén’ | san(are) ‘gyógyít’
Salvator [szalvátor] G vall Üdvözítő
lat, ‘ua.’
 salvare, salvatum ‘meggyógyít, megment’ salvus ‘ép, megmentett’ salvere ‘jól
van, egészséges’
salva venia [szalva vénia] G engedelemmel szólva, bocsánat a szóért
lat, ‘a megbocsátás(hoz való jogot) fenntartva’: salvus ‘ép, megmentett, fenntartott’ | venia
‘bocsánat, kegy’ venus ‘kedv, kegy, szépség’
salve [szalve] G üdvöz légy, üdvözöllek
lat felsz, ‘ua.’, tkp. ‘légy egészséges’ salvere ‘jól van, egészséges’
salve regina [szalve …] G vall középkori Mária-himnusz kezdő szavai
lat, ‘üdvözlégy, királynő’, lásd SALVE, REGINA
Salvia [szalvia] G növ paprikavirág, zsályaféle tűzpiros virág
lat, ‘zsálya’
salvo errore [szalvó erróre] G a tévedés jogát fenntartva
lat, ‘ua.’: salvus ‘ép, megmentett, fenntartott’ | error ‘tévedés’ errare ‘téved’
salvo jure [szalvó júre] G jogfenntartással
lat, ‘ua.’: salvus ‘ép, megmentett, fenntartott’ | ius, iuris ‘jog’
salvus conductus [szalvusz konduktusz] † G menedéklevél, oltalomlevél
lat, ‘ua.’: salvus ‘ép, sértetlen, megmentett’ | conductus ‘elvezetés’ conducere, conductum
‘összeterel, együtt vezet’: con- ‘együtt, össze’ | ducere ‘vezet’
sámán G nomád népek varázsló papja
ném Schaman or saman ‘ua.’ tunguz samán ‘tudó ember’ sa ‘tud’
samanizmus G vall természeti népek kezdetleges vallása, amelyben kiválasztott emberek, a
sámánok önkívületi állapotban érintkezésbe lépnek a szellemekkel
ném Schamanismus ‘ua.’, lásd SÁMÁN, -IZMUS
sámedli lásd SÁMLI
samesz G vall zsidó hitközség templomszolgája
G átv alárendelt szerepű fiatal munkatárs, mindenes, kisegítő, famulus
jidd schammes héb sammás ‘szolga’
sámli vagy sámedli G zsámoly, alacsony faülőke
baj-oszt schamel, ill. kics schamerl ném Schemel ‘ua.’
samott G mázatlan tűzálló anyag
auszt ném Schamott ol sciarmotti ‘ua.’ ném nyj scharme ném Scherbe ‘cserép, törmelék’
sampan G hajó kelet-ázsiai evezős vagy egyvitorlás csónak, amely lakóhelyül is szolgál
ang sampan kínai sanpan ‘ua.’: san ‘három’ | pan ‘deszka’
sampányer † G pezsgő
ném Champagner fr champagne ‘ua.’ Champagne ‘francia bortermő vidék’ lat
Campania ‘mezőség’ campus ‘mező’
sampinyon G csiperkegomba, †úrigomba
ném Champignon ‘ua.’ fr champignon ‘gomba’ népi lat kics campaniolus ‘ua.’
campanus ‘mezei’ campus ‘mező’
sampon G hajmosószer
auszt ném Schampon ang shampoo ‘hajmosás, hajmosószer’, ered. ‘masszázs, fejbőrmasszázs’
hindi felsz csámpo ‘gyúrd, dögönyözd’ csampná ‘dögönyöz’ szansz csapajati ‘gyúr,
dagaszt’
sanbenito [szambenító] G vall csuklyás, sárga csuha, amelyet az inkvizíció által elítéltek viseltek a
máglyán
sp, ‘ua.’, tkp. ‘Szent Benedek’: san(to) lat sanctus ‘szent’ | Benito lat Benedictus ‘Benedek’,
lásd BENEDIKTINUS (utalás a Benedek-rendiek csuhájára)
sancta simplicitas [szankta szimplicitász] G szent együgyűség, vallásos buzgalomból elkövetett
vétek
lat, ‘ua.’: sanctus ‘szent’ | simplicitas ‘egyszerűség, együgyűség’, lásd SZIMPLA
sanctuarium [szanktuárium] G vall szentély
 lat, ‘ua.’
 sanctus ‘szent’ sancire, sanctum ‘felavat, szentesít’
sandinista [szandinista] G pol baloldali gerillamozgalom Nicaraguában
G pol e mozgalom harcosa
C. A. Sandino gerillavezér nevéről, akit 1934-ben a nemzeti gárda hitszegő módon megölt
sandläufer [zandlajfer] G közl homokfutó, könnyű négykerekű lovaskocsi
ném, ‘ua.’: Sand ‘homok’ | laufen ‘fut’
sangria [szangria] G vörösboros, bólészerű ital
sp, ‘ua.’, tkp. ‘érvágás’ sangre lat sanguis ‘vér’
sanguine [szangin] G műv vörös krétával készült rajz
fr, ‘ua.’, tkp. ‘véres’ lat sanguis, sanguinis ‘vér’
sanker G orv kankó, lágyfekély, nemi betegség
ném Schanker fr chancre ‘ua.’, ered. ‘rák’ lat cancer ‘ua.’
sansculotte [szankülot] G tört népi forradalmár a nagy francia forradalom idején
fr, ‘ua.’, tkp. ‘térdnadrág nélküli’: sans lat sine ‘nélkül’ | culotte ‘nemesi térdnadrág’ cul
‘fenék, comb’ lat culus ‘far, fenék’
sans façon [szanfaszon] G kertelés nélkül
G fesztelenül, könnyeden
fr, ‘ua.’: sans lat sine ‘nélkül’ | façon ‘mód, modor, udvariaskodás’ lat factio ‘ua.’ facere
‘csinál’
Lásd még FAKCIÓ, FAZON
sans gęne [szanzsen] G se szó, se beszéd, fesztelenül, senkire tekintettel nem lévén
fr, ‘ua.’: sans lat sine ‘nélkül’ | lásd ZSÉN
sans phrases [szan fráz] G kereken, egyenesen
fr, ‘ua.’: sans lat sine ‘nélkül’ | lásd FRÁZIS
sans-souci [szanszuszi] G ép királyi rezidenciák, kastélykertek neve, főleg a potsdami királyi
palotáé
fr, ‘gondtalan, gond nélküli’: sans lat sine ‘nélkül’ | souci ‘gond’ soucier ‘aggódik’ lat
sollicitare ‘izgat, nyugtalanít’ sollicitus ‘nyugtalan’: sollus ‘egész, egészen’ | ciere, citum
‘megmozgat, felizgat’
sansz G esély, remény, kilátás
G † valószínűség, eshetőség
fr chance ‘esély, szerencse, véletlen’ késő lat cadentia ‘esés’ (ti. a kockáé) lat cadere ‘esik’
Lásd még KADENCIA
sanszonett G zene kabarédal, kuplé
G zene kabarett énekesnője
fr kics chansonette ‘ua.’, lásd SANZON
santa conversazione [szanta konverzációne]
G műv reneszánsz képtípus, a trónon ülő Szűz Mária és gyermeke négy szent társaságában
ol, ‘ua.’, tkp. ‘szent társalgás’: santo lat sanctus ‘szent’ | lásd KONVERZÁCIÓ
santung G text csomós selyemszálból készült vászonkötésű, könnyű szövet
Santung kínai város nevéből
sanzon G zene egyszerű, könnyed, érzelmes dal
G zene francia kabarédal
fr chanson ‘ének’ lat cantio, cantionis ‘ua.’ canere, cantum ‘énekel’
Lásd még KÁNTÁL
sanzsan G text színjátszó (kelme)
fr changeant ‘változó’ changer ‘változik, változtat’ késő lat cangiare, cambiare ‘cserél,
vált’ lat cambire ‘ua.’
Lásd még CSENCSEL, RICAMBIO
sanzsíroz G biz változtat, cserél
ném changieren fr changer ‘ua.’, lásd SANZSAN
sapeur [szapőr] † G rég árkász
 fr sapeur ‘ua.’
 sape ‘ostromárok’ ol zappa ‘kapa’
sarabande [szaraband] G zene barokk szvitek lassú tétele, háromnegyedes ütemű, méltóságteljes
spanyol eredetű tánc
fr,
 sp zarabanda ‘ua.’ ar, perzsa szerbend ‘lassú tánc’
sargasso [szargasszó] G növ az Atlanti-óceán nyílt vizein úszó fűszerű tengeri moszatok tömege
ang, port sargaço (?) sarga ‘szőlőfajta’ (a víz alatti moszatokba zárt légbuborékokról)
saria G vall a mohamedán egyházi és polgári jog rendszere
ar saríja ‘szent törvény’
sarif vagy serif G arab nemes, aki a családfáját Mohamed prófétáig vezeti vissza
ar saríf ‘ua.’ serafa ‘felmagasztaltatott’
sarlach G orv vörheny
ném Scharlach ‘ua.’, ered. ‘élénkvörös szín’ kk lat scarlatum ‘skarlátszín’, lásd SKARLÁT1,
SKARLÁT2
sarlatán G szemfényvesztő, szélhámos, szédelgő
G tudatlan orvos, áltudós, csodadoktor, kuruzsló
ném Scharlatan ‘ua.’ fr charlatan ‘szemfényvesztő’ ol ciarlatano ‘vásári kikiáltó,
szemfényvesztő’ hangut ciarlare ‘fecseg, locsog’
sarlatanizmus G szélhámosság, szemfényvesztés, szédelgés
fr charlatanisme ‘ua.’, lásd SARLATÁN, -IZMUS
sarm lásd CHARME
sarmos G bájos, elbűvölő
lásd CHARME
sarmőr lásd CHARMEUR
sarnír lásd ZSANÉR
sarzsi G kat, biz tisztes, tiszthelyettes
G kat (tiszthelyettesi) rendfokozat, rangfokozat
G átv tisztség, rang
ném Charge [sarzse] ‘rang, tisztség’ fr chargé ‘megbízott’ charger ‘megbíz’, tkp.
‘megterhel’ késő lat carricare ‘szekeret megrak’ lat carrus ‘szekér’
Lásd még KARIKATÚRA
sasíroz † G sétálgat, sétafikál
ném schassieren ‘tánclépésben halad’, lásd SASSZÉ
saslik G konyha rablóhús
or krími tatár sislik ‘ua.’ sio ‘nyárs’
saszla G borkészítésre is alkalmas ízes, illatos csemegeszőlő
fr chasselas ‘ua.’ Chasselas francia város nevéből
sasszé G három csúsztatott lépésből álló táncmotívum
fr chassé ‘ua.’ chasser ‘vadászik, lopakszik, csúszik’ ol cacciare késő lat captiare ‘ua.’
lat gyak captare ‘kapdos, vadászik’ capere ‘elfog’
sasszi G műsz rádió vagy más készülék kávája, doboza
G vill keretes szerelvénylap
fr châssis ‘keret’ châsse ‘láda, doboz’ lat capsa ‘tok, szekrényke’
Lásd még KAPSZULA
sátán G ördög, kísértő
lat Satan gör Szatanasz héb szátán ‘ua.’, tkp. ‘ellenfél, ellenség’ szátan ‘üldöz’
satanizmus G vall ördöghit, ördöngösség, ördögimádás
G irod sátánosság, egyes romantikus költők dacos attitűdje a kor morálja ellen, a démoni, a beteges
és kegyetlen dicsőítése
 ném Satanismus ‘ua.’, lásd SÁTÁN, -IZMUS
satíroz G műv árnyékol, árnyal (rajzon)
ném schattieren ‘ua.’ Schatten ‘árnyék’
saturnismus [szaturnizmus] G orv ólommérgezés
 tud lat, ‘ua.’: Saturnus ‘a hatodik bolygó, az alkímiában az ólom megfelelője’ | lásd -IZMUS

saurus [szaurusz] G áll jurakori kihalt őshüllők, sárkánygyíkok gyűjtőneve
tud lat, ‘ua.’
 gör szaurosz ‘gyík’
sauté [szoté] G konyha hirtelensült hússzelet
fr, ‘ugratott’
 sauter lat gyak saltare ‘ugrik, ugrál’ salire ‘ugrik’
savoir-faire [szavoárfer] G gyakorlati ügyesség, szakértelem, cselekvőképesség
fr, ‘ua.’: savoir ‘tudás, tudni’
 lat sapere ‘tud’ | faire lat facere ‘csinál’
savoir-vivre [szavoárvivr] G életművészet
G tapintat, ügyes bánásmód az emberekkel
fr, ‘ua.’: savoir ‘tudás, tudni’ lat sapere ‘tud’ | vivre lat vivere ‘él’
Saxifraga [szaxifrága] G növ kőtörőfű
lat, ‘ua.’: saxum ‘szikla’ | frangere, fractum, tkp. frag-tum ‘tör’
sbirro [zbirró] G rendőrkopó, besúgó, eredetileg rendőr az egyesítés előtti Olaszországban
ol sbirr, birro népi lat byrrhus ‘vörösesbarna’ (az egyenruha színéről) gör pürrhosz ‘vörös’
scabies [szkabiesz] G orv rühösség
lat, ‘ua.’ scabere ‘vakar’
scalpellum [szkalpellum] G orv szike, sebészkés
lat, ‘ua.’ scalpere ‘vág, vés’
scapula [szkapula] G anat lapocka
lat kics, ‘ua.’ scapha ‘csónak’ gör szkaphé ‘ua.’
scarlatina lásd SKARLÁT
sceptrum [szceptrum] G tört uralkodók, hadvezérek, konzulok és követek hatalmi jelvénye,
lándzsaszerű bot az ókorban
G műv támaszkodásra használt bot mint a sánta Héphaisztosz attribútuma
G jogar
lat, gör szkeptron ‘bot’
schem- lásd SEM-
schema lásd SÉMA
scherzando [szkercandó] G zene játékosan, könnyeden (adandó elő)
ol, ‘ua.’ scherzare ‘tréfál’, lásd SCHERZO
scherzo [szkercó] G zene vidám hangulatú, élénk ütemű zenedarab (mint szimfónia tétele)
G zenei tréfa
ol, ‘ua.’ ófn scherz ‘játék’ vagy longobárd skerzon ‘ua.’
schi- lásd még SI-
schilling [silling] G osztrák pénznem (2002 előtt)
ném, ‘ua.’ ősi germán kics *skildling ‘kis pajzs’ gót skildus ‘pajzs’ (pajzs mint pénznév:
lásd ESCUDO, SCUDO)
Lásd még SHILLING
schis-, schiz- lásd SZKIZ-
schistoglossia [szkisztoglosszia] G orv hasadtnyelvűség mint fejlődési rendellenesség
tud lat, ‘ua.’: gör szkhisztosz ‘hasított’ szkhidzó ‘hasít’ | glóssza ‘nyelv’
Lásd még SZKIZOFRÉNIA, GLOSSZA
schl- lásd SL-
schm- lásd még SM-
schmutztitel [smuctítel] G nyomd a tábla és a címoldal közötti előzéklap
G nyomd szennycímlap, a könyv egy nagyobb egységét bevezető belső címlap
ném Schmutztitel ‘ua.’: Schmutz ‘szenny, piszok’ | Titel ‘cím’, lásd TITULUS
schn- lásd SN-
schöngeist [sőngejszt] G széplélek, a művészetek világában élő rajongó
G ilyen hajlamú, a kívülállókat lebecsülő személy
ném Schöngeist ‘ua.’: schön ‘szép’ | Geist ‘lélek, szellem’
schw- lásd még SV-
schwarmlinie [svarmlínie] G kat rajvonal
ném Schwarmlinie ‘ua.’: Schwarm ‘raj, méhraj’ | Linie
 lat linea ‘vonal’, lásd LÉNIA
schwarz auf weiss [svarcaufvejsz] G világosan, félreérthetetlenül, fehéren feketén
ném schwarz ‘fekete’ | weiss ‘fehér’

schwarzgelb [svarcgelb] G tört a Habsburg-uralkodóházhoz hű, ellenforradalmi érzelmű (főleg az
1849–1867 közötti időszakban)
ném schwarz ‘fekete’ | gelb ‘sárga’ (a császári zászló színei)

scl- lásd SZKL-
scordatura [szkordatúra] G zene elhangolás
ol, ‘ua.’
 scordare ‘elhangol’: s- lat ex- ‘el, félre’ | corda lat chorda ‘húr’
scraper [szkréjper] G műsz talajgyalu, földgyalu
ang scraper ‘ua.’
 scrape ‘gyalul, reszel’
screen [szkrín] G inf képernyő
ang, ‘ua.’
 ófr escran (mai fr écran) kholl schirm ‘ernyő’ ered. ‘pajzs bőrhuzata’
scriptura [szkriptúra] G írás, irat
G vall szentírás
lat, ‘ua.’ scribere, scriptum ‘ír’
scrotum [szkrótum] G anat herezacskó
lat, ‘ua.’
scrubber [szkraber] G műsz gázmosó, gáztisztító berendezés
ang, ‘ua.’ scrub ’tisztít’, tkp. ‘dörzsöl, kefél’ (?) holl schrubben ‘ua.’
scrup- lásd SKRUP-
scrutinium [szkrutinium] G titkos szavazás
G szavazatszámlálás
G † felülvizsgálat, ellenőrzés
lat, ‘ua.’ scrutare ‘átvizsgál, megmotoz’
scudo [szkúdó] G régi olasz pénznem
ol, ‘ua.’ lat scutum, lásd ott
Lásd még ESCUDO
sculpsit [szkulpszit] G műv véste, metszette (jelzés grafikákon, rövidítve sc.)
lat sculpere, sculpsi ‘vés, metsz’
sculptor [szkulptor] † G műv szobrász
lat, ‘ua.’ sculpere, sculptum ‘farag, vés, metsz’ scalpellum ‘kés, véső’
sculptura [szkulptúra] † G műv szobrászat
lat, ‘ua.’, lásd SCULPTOR
scutum [szkutum] G tört római katonák bőrrel bevont négyszögletes fapajzsa
lat, ‘ua.’
Lásd még ESCUDO, SCHILLING, SCUDO
scsi G konyha orosz húsos káposztaleves
or, ‘ua.’
séance lásd SZEÁNSZ
sébig G kopott, elhordott (ruha)
G elhanyagolt, lompos, gondozatlan (külső)
ném schäbig ‘ua.’ schaben ‘karcol, koptat’
seborrhoea [szeborrea] G orv a faggyúmirigyek túlműködése, az arcbőr és fejbőr erős zsírosodása
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘faggyúfolyás’: lásd SEBUM | gör rheó ‘folyik’
sebum [szébum] G orv faggyú
lat, ‘ua.’
sec [szek] G száraz, csekély cukortartalmú (bor, pezsgő)
fr, lat siccus ‘ua.’
Lásd még SZEKÁL
séc- lásd még SZEK-
secento lásd SEICENTO
secentismo [szecsentizmó] G a tizenhetedik századi Itália irodalmi és művészeti stílusa
ol, ‘ua.’, lásd SEICENTO, -IZMUS

secko jedno G biz mindegy
szlk všetko jedno ‘ua.’: vsetok ‘minden’ | jeden ‘egy’

second hand [szekondhend] G másodkézből való, antikvár, bizományi
ang, ‘ua.’: second ‘második’, lásd SZEKUNDA | hand ‘kéz’

second plan [szökonplan] G film félközeli felvétel, fél testnagyság
fr, ‘ua.’: second ‘második’, lásd SZEKUNDA | plan ‘sík’, lásd PLÁNUM

sectio [szekció] G orv metszés, boncolás
lat, ‘ua.’
 secare, sectum ‘metsz’
Lásd még SZEKÁNS, SZEKCIÓ
sectio aurea G műv aranymetszés, az a:b = (a+b):a arány
lat, ‘ua.’: lásd SECTIO | aureus ‘aranyból való’ aurum ‘arany’
sectio caesarea [szekció cezárea] G orv császármetszés, magzat műtéti kiemelése az anyaméhből
tud lat, ‘ua.’: lásd SECTIO | caesareus ‘császári’, ill. Iulius Caesarral kapcsolatos (mert állítólag így
jött világra), valójában caesarius ‘metszéssel kapcsolatos’ caesus ‘metszés’ caedere,
caesum ‘vág, metsz, öl’
secundogenitura [szekundogenitúra] G jog a másodszülöttnek, ill. az ő ágának öröklésén alapuló
(ritkább) hitbizományi rendszer
tud lat, ‘ua.’: secundus ‘második’, lásd SZEKUNDA | lásd (PRIMO)GENITÚRA
securitate [szekuritate] G tört a pártállami idők román állambiztonsági titkosszolgálata
rom Securitatea ‘ua.’ lat securitas ‘biztonság’ securus ‘biztos’ se cura ‘gond nélkül’:
se(d) ‘félre, külön, nélkül’ | cura ‘gond’
sedes [szédesz] G † iskolaszék
G † törvényszék
lat, ‘szék’ sedere ‘ül’
Sedes Apostolica [szédesz aposztolika] G vall a Szentszék, a pápai udvar, ill. állam
lat, ‘ua.’: lásd SEDES | apostolicus ‘apostoli, az apostoloktól eredő’, lásd APOSTOL
sedia [szédia] G hordszék, gyaloghintó
lat, ‘ua.’ sedere ‘ül’
sedilia [szedília] G ép ülőfülke
késő lat, ‘ua.’ sedile ‘ülőhely, szék’ sedere ‘ül’
seditio [szedíció] G † lázadás, zendülés
lat, ‘ua.’, tkp. ‘széjjelmenés’: se(d) ‘félre, külön’ | itio ‘menés’ ire, itum ‘megy’
sedria † G tört vármegyei törvényszék, a nemesség ügyeiben illetékes törvényhatóság 1871 előtt
lat, ‘ua.’ sed(es iudica)ria ‘bírói szék’: sedes ‘(törvény)szék’ sedere ‘ül’ | iudicarius ‘bírói’
iudex, iudicis ‘bíró’, tkp. ‘jogot kimondó’: ius ‘jog’ | dicere ‘mond’
séf G konyhafőnök, főszakács
G főnök, elöljáró, tulaj, góré
fr chef (de cuisine) ‘konyhafőnök’, tkp. ‘főnök, irányító, fő-’ lat caput ‘fej’
seft G biz üzlet
G üzletelés, feketézés, nyerészkedés
baj-oszt gschäft ném Geschäft ‘üzlet’ schaffen ‘szorgoskodik, szerez’
Lásd még SÁFÁR
seftel G üzletel, kereskedik, ad-vesz
G üzérkedik, nyerészkedik
lásd SEFT
segno [szennyó] G zene egy ismétlendő szakasz elejét és végét mutató grafikai jel a kottában
ol, lat signum ‘jel’
Lásd még AL SEGNO, DAL SEGNO
seg- lásd még SZEG-
seguidilla [szegidilja] G zene háromnyolcados ütemű gyors andalúz tánc kasztanyettakísérettel
sp kics, ‘ua.’
 seguida ‘kíséret’ seguir lat sequi ‘követ, kísér’
seicento vagy secento [szejcsentó, szecsentó]
G műv a tizenhetedik század, ennek jellegzetes stílusa az olasz művészetben és irodalomban
ol, ‘ua.’, tkp. ‘hatszáz’, ti. ‘az ezerhatszázas évek’: sei lat sex ‘hat’ | cento lat centum ‘száz’
seigneur [szenyőr] G tört francia főnemes, hűbérúr
fr, ‘ua.’ lat kf senior ‘idősebb’, ebből ‘tekintélyesebb, úr’ senex ‘öreg’
Lásd még SENHOR, SIGNORE, SZENÁTUS, SZENILIS
seigniorage [szenyorázs] G közg az államnak a bankjegykibocsátásból származó haszna
G tört uralkodónak vagy feudális nagyúrnak a pénzverésből eredő haszna
fr, ‘ua.’, lásd SEIGNEUR
seism- lásd SZEIZM-
sejk G arab törzsfő
G mecset papi elöljárója
G dervisek elöljárója
ném Scheich ar saih ‘ua.’, tkp. ‘öreg’
séjour [szezsúr] G † tartózkodás, időzés (valahol)
fr, ‘ua.’ séjourner népi lat *subdiurnare ‘időt tölt’: sub- ‘alatt, némileg’ | diurnus ‘napi’
dies ‘nap’
Lásd még ZSÚR, ZSURNALIZMUS
sékel G ókori zsidó súly- és pénzegység
G mai izraeli pénzegység
héb sekel ‘ua.’, tkp. ‘mérték, kimért súly’ sákal ‘mér’
sekk G ját a vezér fenyegetése a sakkjátékban
G ennek bemondása
ang check ‘sakk bemondása’ fr échec ‘sakk’
sele- lásd SZELE-
self G földr kontinentális pad, sekély tengerfenék a szárazföldek partjai közelében
ang shelf ‘ua.’, tkp. ‘polc’
self-government [szelfgovernment] G pol önkormányzat
ang, ‘ua.’: self ‘önmaga’ | government ‘kormányzat’ govern fr gouverner lat gubernare
gör kübernaó ‘kormányoz’
Lásd még GUBERNÁTOR, KIBERNETIKA
self-made man [szelfméjd men] G önerejéből érvényesült, rangot, tekintélyt és vagyont szerzett
ember
ang, ‘ua.’, tkp. ‘önmagát-megcsinált ember’: self ‘önmaga’ | made ‘megcsinált’ make ‘csinál’ |
man ‘ember, férfi’
self-service [szelfszervisz] G önkiszolgálás, önkiszolgáló (üzlet, vendéglő)
ang, ‘ua.’: self ‘önmaga’ | service ‘szolgálat, kiszolgálás’, lásd SZERVIZ
sella curulis [szella kurulisz] G tört a legfőbb állami tisztviselők díszes hivatali széke az ókori
Rómában
lat, ‘ua.’: sella, ered. sedla ‘ szék’ sedere ‘ül’ | curulis, ered. currulis ‘a diadalmenetben
használt kocsival kapcsolatos’, ebből ‘tekintélyes’ currus ‘kocsi’ currere ‘fut’
sellak G indiai levéltetű váladékából nyert anyag, lakkok, szigetelők gyártásához használatos
ném Schellack holland schellak ‘ua.’: schel ‘halpikkely’ | lak ‘lakk’
selma G huncut, csintalan ember vagy gyerek, kópé
ném Schelm ‘kópé, csavargó’
selvas [szelvas] G földr az esőerdők övezete az Amazonas vidékén
port tbsz, ‘ua.’ selva lat silva ‘erdő’
séma G vázlat, vonalrajz, tervezet
G lényeges vonásokra egyszerűsített ábrázolás
G gondolkodás nélkül követett vagy követhető forma, eljárásmód
G kaptafa, sablon
ném Schema ‘ua.’ lat schema gör szkhéma, szkhématosz ‘tartás, helyzet, forma’ szkhészó
‘tartani fog, birtokba vesz’
sematikus G séma szerint készült
G vázlatos, vonalas, főbb vonásaira egyszerűsített
G irod, műv a bonyolult valóságot egyszerűsítve ábrázoló
ném schematisch ‘ua.’, lásd SÉMA
sematizál G általánosít, leegyszerűsít
G gondolkodás nélkül, kaptafára csinál
G elrendez
nem schematisieren ‘ua.’ gör szkhématidzó ‘alakít, formát ölt’ szkhéma, lásd SÉMA
sematizmus G irod, műv sematikus ábrázolási mód
G hajlam a kész sémákban való gondolkodásra
G † névtár, katonatiszti címtár
ném Schematismus ‘ua.’, lásd SEMATIKUS
semen [szemen] G biol mag
G orv ondó
lat semen ‘mag’ serere ‘elvet’
semest- lásd SZEMESZT-
sémi G nyelvt a Közel-Kelet és Észak-Afrika sok kihalt és élő nyelvét magába foglaló
(nyelvcsoport)
G nyelvt e nyelvcsoport valamelyik nyelve (pl. akkád, főníciai, arámi, héber, arab)
magy, Sém, Noé legidősebb fia, a fenti népek legendás ősatyja a vízözön után
semi- lásd SZEMI-
semispecies [szemiszpeciesz] G biol a faj és alfaj közötti kategória
tud lat, ‘ua.’: semi ‘fél’ | lásd SPECIES
semibrevis [szemibrévisz] G zene félrövid hang jelölése a középkori menzurális hangjegyírásban
lat, ‘ua.’: semi- ‘fél’ | brevis ‘rövid’
semper idem [szemper idem] G mindig ugyanaz, változatlan
lat, ‘ua.’: semper ‘mindig’ | idem ‘ua.’, lásd IDENTIKUS
sempervirens [szempervirensz] G növ örökzöld
lat, ‘ua.’: semper ‘mindig’ | virens ‘zöldellő’ virere ‘zöldell’
Sempervivum [szempervívum] G növ kövirózsa
lat, ‘ua.’, tkp. ‘örökélő’: semper ‘mindig’ | vivus ‘élő’ vivere ‘él’
semplice [szemplicse] G zene egyszerűen (adandó elő)
ol, ‘ua.’ lat simplex, lásd SZIMPLICITÁS
sen- lásd még SZEN-
senarius [szenáriusz] G irod hat jambikus lábból álló verssor az antik időmértékes verselésben,
főleg a római komédiaszerzők és Phaedrus alkalmazták
lat, ‘ua.’ seni ‘hatosával’ sex ‘hat’
senatus consultum [szenátúsz konzultum] G tört az ókori római szenátus határozata
lat, ‘ua.’: senatus (itt birtokos eset), lásd SZENÁTUS | consultum ‘határozat’, lásd KONZULTÁL
senatus populusque Romanus [szenátusz populuszkve románusz] G tört az ókori Róma városi
közigazgatása (rövidítve SPQR)
lat, ‘ua.’: lásd SZENÁTUS | populus ‘nép’ | Romanus ‘római’
sénéchal [szenesál] G tört francia méltóság, a frank birodalomban királyi asztalnokmester, a 13.
századtól a tartományok legfőbb törvényszékének bírája
fr, ófr seneschal frank *siniskalk ‘ua.’, tkp. ‘a szolgák legidősebbje’: skalk ‘szolga’ | gót
sinista ‘idősebb’
senhor [szenyor] G úr, uram
port, ‘ua.’ lat senior ‘idősebb’, lásd SZENIOR
senhora [szenyora] G asszony, úrnő, hölgyem
 port, ‘ua.’, lásd SENHOR

senhorita [szenyorita] G kisasszony
port kics, ‘ua.’, lásd SENHOR

seńor [szenyor] G úr, uram
sp, ‘ua.’
 lat senior ‘idősebb’, lásd SZENIOR
seńora [szenyora] G asszony, úrnő, hölgyem
sp, ‘ua.’, lásd SEŃOR

seńorita [szenyorita] G kisasszony
sp kics, ‘ua.’, lásd SEŃOR

sensorium [szenzórium] G biol az agykéregnek az ingereket feldolgozó része
tud lat, ‘ua.’: sensorius ‘az érzékeléssel kapcsolatos’, lásd SZENZOR

sensus lásd SZENZUS
senza sordino [szenca szordínó] G zene hangfogó nélkül (a vonósoknak szóló utasítás)
ol, ‘ua.’: senza
 lat sine ‘nélkül’ | lásd SZORDÍNÓ
seol G vall az alvilág, a halottak birodalma a zsidó mitológiában
héb, ‘ua.’

sep- lásd még SZEP-
separatim [szeparatim] G külön, elkülönítve
lat, ‘ua.’, lásd SZEPARÁL

sepoy [szipoj] G tört az indiai angol hadseregben szolgált bennszülött katona
ang, ‘ua.’
 urdu, pezsa szipáhí ‘katona, lovas’ szipáh ‘sereg’
Lásd még SZPÁHI
septem- lásd SZEPTEM-
seque- lásd még SZEKVE-
sequester [szekveszter] G † jog bírósági gondnok, zárgondnok
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘közvetítő’, tkp. ‘követő, védelmező’ sequi ‘követ’
sequestrál [szekvesztrál] G jog zárol, zár alá vesz, lefoglal
lat sequestrare, sequastratum ‘alávet, félretesz’ sequester ‘közvetítő, közbenjáró’ sequi
‘követ’
sequestratio [szekvesztráció] G † jog bírói zár alá vétel
G orv csontelhalás
tud lat, ‘ua.’, lásd SEQUESTRÁL
Sequoia [szekoja] G növ mamutfenyő, 90 méterre is megnövő kaliforniai tűlevelű fa
tud lat, ‘ua.’ Sequoia cseroki indián főnökről, aki népének írást szerkesztett (Endlicher István
magyar botanikus névadása)
sér G földr hajdani szárazföldből a jég által kivésett északi sziklasziget a partok közelében
svéd skär ‘ua.’ skära ‘metsz, nyír’ (germán rokonok: ném scheren, ang shear ‘nyír’)
serbli G biz éjjeliedény
ném nyj scherbl auszt ném Scherben ‘ua.’ ném Scherbe ‘cserép, cserépedény, cserépdarab’
sercli G kenyérvég
auszt ném Scherzl ‘ua.’ ol scorza ‘kéreg’ lat scortea ‘bőrből való’ scortum ‘bőr’
serenata [szerenáta] G zene ünnepi eseményre készült kantáta jellegű, színjátékkal egybekötött
alkalmi zenemű a 17–18. századi barokk zenében
ol, ‘ua.’, lásd SZERENÁD
serenissimus [szerenisszimusz] † G felség (kisebb államok uralkodójának címe)
lat ff, ‘ua.’ serenus ‘szelíd, derűs, békés’
seri- lásd még SZERI-
seria lásd SARIA
serif lásd SARIF
seriff G békebíró, közigazgatási és bírói tisztet betöltő személy az angliai grófságokban és az
Egyesült Államokban
ang sheriff ‘ua.’: shire ‘grófság, megye’ | reeve ‘tisztségviselő, elöljáró’ ?
serio [szérió] G zene komolyan, súlyosan (adandó elő)
ol, ‘ua.’
 lat serius ‘komoly’
serosus [szerózus] G orv savós
tud lat, ‘ua.’
 serum ‘vérsavó’, lásd SZÉRUM
serv- lásd még SZERV-
servum pecus [szervum pekusz] † G szolganépség, csorda
lat, ‘ua.’: servus ‘szolga, szolgai’ | pecus ‘nyáj

Lásd még PAKULÁR
servus humillimus lásd SZERVUSZ
servus servorum Dei [szervusz szervórum dei]
G vall Isten szolgáinak szolgája, a pápa alázatot hirdető önmegnevezése
lat, ‘ua.’: servus ‘szolga’ | Deus ‘Isten’
sestertius [szeszterciusz] G tört ókori római pénz, előbb ezüstből, később rézből, eredetileg két és
fél as értékben
lat, ‘ua.’, ered. semis-tertius ‘(két as és) fele a harmadiknak’, azaz ‘kettő és fél, harmadfél’:
semi(s) ‘fél’ | tertius ‘harmadik’, lásd TERC
sestina [szesztina] G irod hat hatsoros szakaszból álló olasz vers, ugyanaz a hat rímszó fordul elő
mindegyik szakaszban, de folyton változó sorrendben, egy háromsoros záróstrófában sorközépi
rímek formájában is
ol kics sestina (strofa) ‘hatos (versszak)’ lat sextus ‘hatodik’ sex ‘hat’
settecento [szettecsentó] G műv a tizennyolcadik század, ennek jellegzetes stílusa az olasz
művészetben (és irodalomban)
ol, ‘ua.’ tkp. ‘hétszáz’, ti. ‘az ezerhétszázas évek’: sette lat septem ‘hét’ | cento lat centum
‘száz’
seviot G text sávolykötéses, kártolt gyapjúkelme
fr cheviotte ‘skót birkák gyapjából készült szövet’ ang cheviot ‘ua.’ Cheviot, skóciai
hegyvidék, ahol rövid szőrű birkákat tenyésztenek
sevrett G juhbőrből készült cipő felsőbőr, sevróutánzat
fr kics chevrette, ‘ua.’, lásd SEVRÓ
sevró G fiatal kecske finoman kidolgozott bőre
fr kics chevreau ‘kecskegida’ chčvre ‘kecske’ lat capra ‘ua.’
sex- lásd SZEX-
sezlon G magasított fejrészű dívány, pamlag, heverő, kerevet, hencser
fr chaise longue ‘ua.’, tkp. ‘hosszú szék’ chaise, ered. chaire ‘szék’ lat cathedra ‘ülés’, lásd
KATEDRA | long lat longus ‘hosszú’
sforzato [szforcátó] G zene erőteljesen, egy-egy hang kiemelésével (adandó elő)
ol, ‘ua.’ sforzare ‘erőszakkal felnyit, kikényszerít’ sforzo ‘erőlködés’: s- lat ex- ‘ki’ | népi
lat fortia ‘erő’ lat fortis ‘erős’
sfumato [szfumátó] G műv légies, a kontúrokat finoman elmosó festésmód
ol, ‘ua.’ sfumare ‘árnyékol, elmos, elmosódik, füstbe megy’: s- lat ex- ‘ki, el’ | fumus ‘füst’
sgabello [zgabelló] G bút alacsony, zsámolyszerű párnázott olasz reneszánsz székfajta
ol, ‘ua.’ lat kics scabillium ‘zsámoly’ scamnum, ered. scab-num ‘pad’
sgraffito [zgraffitó] G műv falfelület díszítésének technikája: a rajzolatot egy felső, világosabb
vakolatréteg lekaparásával állítják elő, ahol is előtűnik az alsó, sötétebb réteg
ol, ‘ua.’, tkp. ‘lekaparás’: s- lat ex- ‘el, ki’ | graffiare ‘kapar, karcol’
Lásd még GRAFFITI, SRAFFOZ
shake [séjk] G zene angol eredetű társastánc az 1960-as években
G fagylalttal vagy jéggel kevert szeszes ital
ang, ‘ua.’, tkp. ‘rázás’ shake ‘ráz’
shaker1 [séjker] G vall különféle 18. századi angliai keresztény szekták neve
ang, ‘ua.’, tkp. ‘rázkódó, remegő’ (csúfnévként ragadt rájuk, talán eksztatikus szertartásaik miatt,
lásd még KVÉKER) shake ‘ráz, rázkódik’
shaker2 [séjker] G koktélkeveréshez használt rázópohár
ang, ‘ua.’
 shake ‘ráz’
shaper [séjper] G műsz harántgyalugép fémmegmunkáláshoz
ang, ‘ua.’, tkp. ‘alakító’
 shape ‘alak, alakít, formál’
shampoo lásd SAMPON
shareware [server] G számtech szabadon másolható számítógépprogram
ang, ‘ua.’: share ‘megoszt, szétoszt’ | (soft)ware, lásd SZOFTVER

shed [sed] G ép fűrészfogas metszetű tető ferde ablakfelületekkel főleg üzemcsarnokok lefedésére
ang, ‘ua.’, tkp. ‘fészer’

sheriff lásd SERIFF
sherry [serri] G Jerez vidékén termelt spanyol csemegebor
ang ‘ua.’
 sp Jerez lat Caesaris ‘Caesaré’
shetland [setlend] G text fésűsgyapjú szövetfajta
ang Shetland, birkatenyésztéséről neves szigetcsoport Skóciától északra

shilling [siling] G angol pénznem, a font huszadrésze (1971 előtt)
ang, ‘ua.’, lásd SCHILLING

shimmy [simi] G zene észak-amerikai eredetű, gyors ütemű társastánc az 1920-as években
ang, ‘ua.’
 (?) fr chemise ‘ing’ népi lat camisia ‘ua.’
shopping [soping] G bevásárlás, üzletjárás
ang, ‘ua.’
 shop ‘bevásárol, bolt’
shopping center G üzletház, üzletközpont, bevásárlóközpont
ang, ‘ua.’, lásd SHOPPING, CENTRUM

show [só] G vegyes szórakoztató műsor népszerű tévés személyiség felléptével
ang, ‘ua.’
 show ‘mutat, megmutat, bemutat’
showman [sómen] G vegyes szórakoztató műsor vezetője a tévében
G ilyen műsorban fellépő népszerű előadóművész
G gúny látványos szereplésre való tehetséggel bíró ember
 ang, ‘ua.’: lásd SHOW | man ‘férfi’
sialorrhoea [szialorrea] G orv nyálfolyás
 tud lat, ‘ua.’: gör szialon ‘nyál’ | rhoia ‘folyás’ rheó ‘folyik’
sibbolet † G varázsszó, kulcsszó
 héb, ‘kalász’ (Jefte katonái e szó kimondatásával ismerték fel az ellenséget, lásd Bír 12,6-7)
síber G biz csempész, feketéző
G ját kártyában az a lap, amelyet a talon egy magasabb értékű lapjára lehet kicserélni
G ját az ilyen lapcsere lehetősége valamely játékformában
G ját egyenes lökés biliárdban
 ném Schieber ‘ua.’, ered. ‘csúszóretesz, ágytál’, lásd SÍBOL
síbol G biz pénzt, értéktárgyakat külföldre csempész
 ném schieben ‘ua.’, tkp. ‘lök, csúsztat’
sibylla lásd SZIBILLA
sic! [szik] G nyomd így (hagyandó, nem javítandó, jelzés korrektúrán)
 lat, ‘így’
Sicherheitsdienst [ziherhejtszdínszt] G tört kémelhárító szerv a náci Németországban
 ném, ‘ua.’: Sicherheit ‘biztonság’ sicher ‘biztos’ ófn sichur lat securus ‘ua.’, lásd
SECURITATE | Dienst ‘szolgálat’ dienen ‘szolgál’
Sicherheitspolizei [ziherhejtszpolicáj] G tört „biztonsági rendőrség”, tkp. kémelhárítás a náci
Németországban
 ném, ‘ua.’: Sicherheit ‘biztonság’ sicher ‘biztos’ ófn sichur lat securus ‘ua.’, lásd
SECURITATE | lásd POLICÁJ
siciliano [szicsiliánó] G zene régi olasz pásztortánc, s ennek stilizált műzenei változata
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘szicíliai’ lat Sicilia gör Szikelia ‘Szicília’
siculicidium [szikulicídium] G tört székelyöldöklés, avagy a mádéfalvi veszedelem, a császári
csapatok által 1764. január 7-én végbevitt vérengzés az ott összegyűlt székelyek között, akik a
határőrezredekbe való kényszersorozás ellen tiltakoztak
 lat, ‘ua.’: siculus ‘székely’ | -cidium ‘öldöklés’ caedere, (ce)cidi ‘megöl’
Lásd még KRONOGRAMMA
sider- lásd még SZIDER-
siemens [szímensz, zímensz] G vill az elektromos vezetés mértékegysége
 E. W. Siemens német feltaláló nevéből
sierra [szierra] G földr sziklás hegylánc
 sp, ‘ua.’, tkp. ‘fűrész’ lat serra ‘ua.’
sievert [szívert] G fiz az ionizált sugárzás dózisegyenértékének mértékegysége
 R. M. Sievert svéd fizikus nevéből
sífer G pala
 ném Schiefer ‘ua.’
sifon G ágyneművászon, ágy- és fehérnemű pamutszövet anyaga
 fr chiffon ‘ua.’ chiffe ‘rongy, fecni, szövetdarab’ ?
sifonér G fehérneműs szekrény
 ném Chiffonniere fr chiffonničre ‘ua.’, ered. ‘rongyszekrény’, lásd SIFON
sifre G rejtjel, titkosírás jele
 fr chiffre ‘ua.’, tkp. ‘számjegy’ ar sifr ‘nulla’ (a rejtjelezés egyik kezdeti módja a betűk
számjegyekkel való helyettesítése volt)
sifríroz G rejtjelez, titkosírással ír
 ném chiffrieren fr chiffrer ‘ua.’, lásd SIFRE
sig- lásd még SZIG-
sigán † G szeszély, rigolya
G ját színhiány kártyában
 jidd schigan ném Schikane ‘ua.’, lásd SIKANÍROZ
sight-seeing [szájtszíing] G városnézés (buszon, vezetéssel)
 ang, ‘ua.’: sight ‘látvány’ see ‘lát’
signa [szigna] G gyógysz orvos utasítása a recepten, hogy az elkészített gyógyszer csomagolásán a
patikus tüntesse fel az alkalmazás módját
 lat felsz, ‘jelezd’ signare ‘jelez’ signum ‘jel’
signora [szinyóra] G asszonyom, hölgyem (megszólítás Olaszországban)
 ol, ‘ua.’, lásd SIGNORE
signore [szinyóre] G úr, uram (megszólítás Olaszországban)
 ol, ‘ua.’ lat senior ‘idősebb’, lásd SZENIOR
signoria [szinyoria] G tört a középkori olasz városállamok legfelső hatósága
G ép e hatóság székháza
 ol, ‘ua.’ signore ‘úr, elöljáró’, lásd ott
signorina [szinyorína] G kisasszony (megszólítás Olaszországban)
 ol kics, ‘ua.’, lásd SIGNORE
signum laudis [szignum laudisz] G tört régebben adományozott katonai kitüntetés
 lat, ‘a dicséret jele’: signum ‘jel’ | laus, laudis ‘dicséret’
sigurant¸a [sziguranca] G tört a királyi Románia politikai rendőrsége
 rom Siguranţa ‘ua.’, tkp. ‘biztonság’ sigur lat securus ‘biztos’, lásd SECURITATE
siht G műszak bányában, gyárban, váltás
G réteg
 ném Schicht ‘réteg bányában’ majd ‘egy réteg szén kitermeléséhez szükséges bányászlétszám’
innen ‘munkacsapat, műszak’
sihtol G rétegekbe felrak (felhasogatott tűzifát)
 ném schichten ‘rétegez’ Schicht ‘réteg’
síita G az Iszlám szigorúbb, ma főleg Iránban honos ágához tartozó (személy)
 ar sí (at’Ali) ‘(Ali) pártja’
 sía (‘párt, felekezet’) | -ita (valakinek követőjére utaló toldalék) (a
~´k csak Mohammed vejét, Alit ismerik el a próféta törvényes követőjének, és elvetik a Szunnát,
lásd SZUNNITA)
síjőring G sport sízés sík terepen ló vagy motoros szán vontatásával
 norv skikjřring [sícsőring] ‘ua.’: ski ‘sí’ | kjřre ‘hajt’
sikán vagy sikanéria G ármánykodás, fondorkodás
G szőrszálhasogatás, bosszantás, zaklatás
 ném Schikane fr chicane, chicanerie ‘ua.’, lásd SIKANÍROZ
sikaníroz vagy sikanál G bosszant, zaklat, kellemetlenkedik
 ném schikanieren fr chicaner ‘ua.’ ?
siker G biz ittas, részeg
 jidd schicker ‘ua.’ schickern ‘leissza magát’ héb sikhor ‘részeg’
sikk G kellem, kecsesség, báj
G divatosság, ízlés (öltözködésben, megjelenésben)
G divatos (társasági) szokás
 auszt ném Schick ‘ua.’ fr chic ‘elegancia, ízlés, könnyedség’ ném sich schicken ‘illik’
schicken ‘irányít, rendez’
sikkes G divatos, kecses, mutatós, ízléses
 lásd SIKK
siksze G nem zsidó nő (a zsidó szóhasználatban)
 jidd schikse ‘ua.’ héb sikcá ‘megvetett nő’
sikta lásd SIHT
sil- lásd még SZIL-
silabizál G szótagolva, betűzve, nehézkesen olvas
 kk lat syllabizare gör szüllabidzó ‘szótagol’ szüllabé ‘szótag’, lásd SZILLABIKUS
silbak † G kat őrszem
G őrség
 baj-oszt schiltwacht ném Schildwache ‘őrség’: Schild ‘pajzs, címer’ | Wacht ‘őrség’
silbakol † G őrködik, őrt áll
G álldogál, ácsorog, várakozik, szobrozik
 lásd SILBAK
sild G sapkaellenző
 ném Schild ‘pajzs, címer, sapkaellenző’
silhouette lásd SZILUETT
sillabizál lásd SILABIZÁL
sillabusz G előadás vázlata, gondolatmenete
G hivatalos jegyzék tennivalókról a felsőbb hatóságtól
G tartalommutató
 újk lat syllabus ‘jegyzék, felsorolás’ késő lat sittyba ‘ua.’ gör szittübé ‘pergamencsík’
siller G héjon erjesztéssel készült világos vörösbor
 ném Schiller ‘ua.’ schielen ‘kancsalít, színt játszik’
siló G mezőg takarmány erjesztéses tartósítására való tartály, épület, verem
G többemeletes gabonaraktár
G kat hadászati rakéta földalatti kilövőürege
G szleng étel, abrak, kaja
 ném Silo sp silo ‘ua.’ ? lat sirus ‘gabonaverem’
s’il vous plaît [szilvu ple] G legyen szíves, szíveskedjék, kérem
 fr, ‘ha önnek (úgy) tetszik’: si lat se ‘ha’ | il lat ille ‘az’ | vous lat vos ‘ti, ön’ | plaît lat
placet ‘tetszik’ placere ‘tetszeni’
simfel G szid, szapul, megszól, leszól, pocskondiáz
 ném schimpfen ‘ua.’
simile [szimile] G zene az eddigi előjegyzéseknek megfelelően, ugyanígy (adandó elő)
 lat, ‘hasonló’
 lat similis ‘ua.’
simléder G (bőr) sapkaellenző
ném Schirmleder ‘ua.’
 Schirm ‘ernyő, ellenző’ | Leder ‘bőr’
simli1 G biz sapkaellenző
lásd SIMLÉDER

simli2 G biz csalás, hamisság
ném Schimmel ‘puskázás, tiltott segédeszköz fordításhoz’
 lat similis ‘hasonló’
simlis G biz furfangos, hamis, dörzsölt, hétpróbás
G biz csaló, szélhámos, széltoló, hóhányó
 lásd SIMLI2
simmerring lásd SZIMERING
simónia G vall lelki javakkal, egyházi tisztségekkel való üzletelés
 Simon mágusról, aki a Biblia szerint (ApCsel 8,18) pénzt kínált Péter apostolnak a hatalomért,
hogy kézrátétellel átadhassa a Szentlelket
simpl- lásd SZIMPL-
simu- lásd SZIMU-
Sinanthropus [szinantropusz] G rég a kínai majomember
 tud lat, ‘ua.’: gör Szinai ‘kínaiak’ | anthroposz ‘ember’
sinciput [szinciput] G anat a fej elülső része
 tud lat, ‘ua.’: semi- ‘fél’ | caput ‘fej’
sine anno [színe annó] G könyvt év nélkül (a kiadás éve nincs feltüntetve)
 lat, ‘ua.’: sine ‘nélkül’ | annum ‘év’
sine dubio [színe dubió] G kétségtelenül, kétségkívül
 lat, ‘ua.’: sine ‘nélkül’ | dubium ‘kétség’ duo ‘kettő’
sine ira et studio [színe íra et sztudió] G harag és részrehajlás nélkül, pártatlanul, elfogulatlanul
 lat, ‘ua.’: sine ‘nélkül’ | ira ‘harag’ | studium ‘törekvés, vonzalom, kedvezés’ studere
‘törekszik, támogat, tanul’
sine loco [színe lokó] G hely megjelölése nélkül
 lat, ‘ua.’: sine ‘nélkül’ | locus ‘hely’
sine nomine [színe …] G név feltüntetése nélkül
 lat, ‘ua.’: sine ‘nélkül’ | nomen, nominis ‘név’
sine qua non [színe kvá non] G elengedhetetlen feltétel
 lat, ‘ami nélkül nem (lehet)’: sine ‘nélkül’ | qui ‘ami’ | non ‘nem’
sinfonia [szinfónia] G zene a nyitány olasz neve barokk operákban
 ol, ‘ua.’ lat symphonia, lásd SZIMFÓNIA
sinfonia concertante [szimfónia koncsertante]
G zene több szólóhangszert szerepeltető kora klasszikus, szonátaformájú versenymű
 ol, ‘ua.’: lásd SINFONIA | concertare ‘verseng’, lásd KONCERT
singspiel [zingspíl] G zene daljáték, prózai betétekkel tarkított korai német opera
 ném, ‘ua.’: singen ‘énekel’ | Spiel ‘(szín)játék’
sinológia G tud a kínai nyelvvel és műveltséggel foglalkozó tudományág
 fr Chine, port China [sin, sina] óind Csiná ‘Kína’ kínai Ts’in, Kr. e. 3. századi császári
dinasztia | lásd -LÓGIA
sinológus G tud a kínai nyelv és műveltség tudósa
 magy, lásd SINOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
sintér G kutyapecér, gyepmester
 baj-oszt schinter ném Schinder ‘ua.’, tkp. ‘kutyanyúzó’ schinden ‘nyúz, gyötör’
sintoizmus G vall ősi japán vallás, lényege a természeti erők és az ősök tisztelete
 jap sinto ‘ua.’ kínai sin tao ‘helyes tan’: sin ‘helyes, jó’ | tao ‘tan’, tkp. ‘út’
sinusitis [szinuszitisz] G orv arcüreggyulladás
 tud lat, ‘ua.’: sinus ‘arcüreg’, tkp. ‘öböl, hajlat’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
Lásd még SZINUSZ
sipista G hamiskártyás
magy
 ném Schippe ‘lapát, pikk mint kártyaszín’ (az elemista s hasonló szavak mintájára)
sir [ször] G uram (udvarias angol megszólítás)
G angol lovag címe a keresztnév előtt: Sir John
 ang, ‘ua.’ fr sire (lásd ott)
sire [fr szir, ang szájr] G felség (uralkodó megszólítása)
 fr, seigneur ‘úr, uram’ lat senior, lásd SZENIOR
sírhógni G edényfogó kampó (nyílt tűzhelyen)
 baj-oszt nyj gschirrhokn ném Geschirrhaken ‘ua.’: Geschirr ‘edény’ | Haken ‘kampó’
siriasis [sziriázis] G orv napszúrás
 tud lat, ‘ua.’: gör szeiriosz ‘forró, perzselő’ Szeiriosz, a Sziriusz csillag, amelynek jegyében a
nyári forróság beköszönt | -asis (kóros folyamatra utaló toldalék)
sirokkó G a Szahara felől érkező, tikkasztó földközi-tengeri szél
 ném Schirokko ol scirocco ‘ua.’ ar sarkí ‘keleti szél’ sark ‘kelet’
sirventes [szirventesz] G irod politikai vagy erkölcsi tárgyú, szatirikus hangvételű költemény a
középkori provanszál lírában, amely egy már meglévő és ismert szerelmi költemény dallamát,
metrumát, sőt rímeit használja fel
 prov sirventés ‘ua.’, tkp. ‘szolgai, szolgáló’ sirven lat serviens ‘szolga’, lásd SZERVIENS (ti. a
~ „szolgaként” követi a mintául vett verset)
sistrum [szisztrum] G zene fémrudacskákból álló kézi csörgő az ókori Ízisz-kultuszban és buddhista
szertartásokon
 lat, gör szeisztron ‘ua.’: szeiszmosz ‘rázás’ szeió ‘ráz’ | -tron (eszközre utaló görög toldalék)
Lásd még SZEIZMIKUS
sitcom [szitkom] G film nyers helyzetkomikumra épülő angol filmbohózat, tévésorozat
 ang sit(uation) com(edy) ‘helyzetkomédia’, lásd SZITUÁCIÓ, KOMÉDIA
sitt1 G börtön, zárka, dutyi
 magy (be)sitt(el) ‘börtönbe zár’ ném argó verschütten ‘ua.’ alném schütten ‘bekerít, bezár’
ném schützen ‘óv, véd’
sitt2 G építkezési törmelék, hulladék
 alném Schiet ‘vacak, értéktelen holmi’
situs [szitusz] G orv fekvés, helyzet, elhelyezkedés (ti. szervé a testben)
 tud lat, ‘ua.’ sinere, situm ‘odaállít, fektet’
sit venia verbo [szit vénia verbó] G elnézést a (kemény) kifejezésért
 lat, ‘legyen bocsánat a szónak’: felsz sit ‘legyen’ esse ‘lenni’ | venia ‘kedvezés, elnézés’
venus ‘báj, kegy, szerelem’ | verbum ‘szó’
sitzfleisch lásd ZICCFLEIS
sixpence [szikszpensz] G régi hatpennys pénzérme
 ang, ‘ua.’: six ‘hat’ | tbsz pence, pennies ‘penny’, lásd PENNY
sizofrén lásd SZKIZOFRÉN
skai [szkáj] G text pórusos műbőr textilanyagra préselt pévécé bevonattal
 a Skailen márkanévből
skála G fokozatosan növekvő értékek rendszere
G fokbeosztás műszeren
G zene hangsor, hanglétra
G lépték, mérce
 ném Skala ‘ua.’ ol scala ‘lépcső’ lat scalae ‘lépcső, ostromlétra’ scandere ‘felhág’
skaláris G mat, fiz irány nélküli (mennyiség)
 ném skalar ‘ua.’ lat scalaris ‘lépcsővel kapcsolatos’
skald G középkori énekmondó a skandináv népeknél
 óizl skáldr ‘ua.’
skalp G a megölt ellenség hajjal együtt lenyúzott fejbőre mint diadalmi jelvény (az észak-amerikai
indiánoknál)
 ang scalp ‘fejbőr’, ered. ‘koponya’
 skand (pl. dán nyj skalp ‘borsóhüvely’)
skandál G irod (időmértékes verset) a verslábak szerint tagolva, a ritmus túlhangsúlyozásával
szaval, olvas fel
ném skandieren ‘ua.’
 lat scandere, scansum ‘felhág, fellép’
skandalizál G megbotránkoztat, megütközést kelt
újk lat scandalisare
 gör szkandalidzó ‘ua.’, lásd SKANDALUM
skandalózus G botrányos, megbotránkoztató, felháborító
ném skandalös
 lat scandalosus ‘ua.’, lásd SKANDALUM
skandalum G botrány, botrányos eset
késő lat scandalum ‘ua.’
 gör szkandalon ‘a botránkozás oka’, ered. ‘rugós állatcsapda’
skandináv G északi germán (ország, nép, nyelv)
ném skandinavisch ‘ua.’
 lat Scandia svéd Skĺne ‘dél-svéd tartomány, a félsziget névadója’
skandium G kém kis fajsúlyú ritkaföldfém, vegyi elem
tud lat scandium ‘ua.’: Scand(ia), lásd SKANDINÁV | -ium ( vegyi elemre utaló toldalék)

skanzen G falumúzeum
Skansen, sziget Stockholmban, ahol az első szabadtéri falumúzeum épült
 svéd skans ‘sánc’
ném Schanz, magy sánc
skapuláré G vall katolikus papi öltözék váll-lebernyege
G szentkép vagy érme, amelyet egyes katolikus hívők ruha alatt, háton vagy mellen viselnek
lat seml scapulare ‘ua.’, tkp. ‘a lapockához tartozó, lapocka felett viselt’, lásd SKAPULÁRIS
skapuláris G anat a lapockához tartozó
tud lat scapularis ‘ua.’, lásd SCAPULA
skarabeus G ganajtúró bogár
G ennek stilizált ábrázolása az ókori Egyiptomban
lat scarabaeus gör szkarabosz ‘ua.’
skarlát1 G vörös, élénkpiros, rubinvörös
ol scarlatto ‘ua.’ perzsa szakalát ‘bíbor szövet’
skarlát2 G orv torokgyulladással és skarlátpiros kiütésekkel járó heveny, ragályos gyermekbetegség
tud lat scarlatina ‘ua.’, lásd SKARLÁT1, SARLACH
skart G ját a tarokkban félretett, a játszmában részt nem vevő lapok kötege, talon
G átv a tétlenségre kárhoztatott ember helyzete
auszt ném skart ‘ua.’ ol scarto ‘selejt, talon’ scartare ‘lapokat eldob’: s- lat ex- ‘el’ |
carta ol charta ‘papír, lap, kártya’
skartol G ját a talonból felvett lapok helyébe ugyanannyit tesz vissza
lásd SKART
skat G ját magyar kártyával játszott, az alsóshoz hasonló játék kettes talonnal
ném Skat ‘ua.’ ol scarto ‘talon’, lásd SKART
skate-board [szkéjtbord] G gördeszka
ang, ‘ua.’: skate ‘korcsolya’ | board ‘deszka, falap’
skatulya G doboz, ládika, szelence
kk lat scatula északol scatola ‘ua.’ késő lat castulum ‘láda’ ?
skeet [szkít] G sport agyaggalamb-lövészet
ang, ‘ua.’ ?
skicc G vázlat, tervezet, előtanulmány
G irod karcolat
ném Skizze ‘ua.’:VAGY ol schizzo ‘festői vázlat, gyors ecsetvonásokkal feldobott kép’
schizzare ‘fröcsköl’, VAGY lat schedius ‘sietős, rögtönzött’ gör szkhediosz ‘alkalmi’ (ang
sketch, ‘ua.’: lásd SZKECCS)
skiccel G vázol, felvázol, feldob
lásd SKICC
skin-effektus [szkin-] G vill bőrhatás, a váltóáramú vezetéken haladó áramnak az a sajátsága, hogy
lényegében a vezető felülete mentén terjed
 ang skin ‘bőr’ | lásd EFFEKTUS

skinhead [szkinhed] G bőrfejű, garázda fajgyűlölő fiatal
ang, ‘ua.’, tkp. ‘kopasz’: skin ‘bőr’ | head ‘fej’

skíz G ját a legerősebb ütőkártya a tarokkban
auszt ném Sküs, Skis ‘ua.’
 fr excuse [ekszküz] ‘bocsánat’ csonkult alakban (tréfás vagy gúnyos
bocsánatkérés a lap kijátszásakor)
skizo- lásd SZKIZO-
skófium † G hímzéshez használt arany- vagy ezüstszál
lat (s)cophium ‘ua.’ ?
skolasztika G fil a középkor teológiai filozófiája, amely Arisztotelész tanait és a keresztény
dogmatikát igyekezett összhangba hozni
kk lat scholastica (philosophia) ‘tudományos (bölcselet)’, lásd SKOLASZTIKUS
skolasztikus G (fn) a skolasztika művelője
G (mn) a skolasztikán alapuló, vele kapcsolatos
G szőrszálhasogató, meddő (vita, okoskodás)
lat scholasticus ‘ua.’ gör szkholasztikosz ‘tanulni szerető, tudós, tudálékos’ szkholasztész ‘a
tudományokkal foglalkozó ember’ szkholé ‘időtöltés, tudományos beszélgetés, iskola’
magy iskola
Lásd még SZKHOLION
skontó † G ker árengedmény készpénzfizetéskor
ném Skonto ol sconto ‘levonás, engedmény’: s-, lat ex- ‘ki, el, le’ conto ‘számla’, lásd
KONTÓ
skorbut G orv a C-vitamin hiánya okozta betegség
ném Skorbut
 lat scorbutus ‘ua.’ ? kholl scheurbuyck ‘ua.’, tkp. ‘hasfelrepedés’: scheuren
‘hasad’ | buyck ‘has’
skorpió G áll a rákhoz hasonló ízeltlábú állat, melynek tapogatói ollóvá alakultak, és farka végén
mérges fullánk van
lat scorpio gör szkorpiosz ‘ua.’ ?
skót G népr a brit sziget északi részén élő, az angollal rokon nyelvet beszélő nép
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
G átv fukar, krajcároskodó
ang Scot, Scottish, Scotch ‘ua.’ óang Scottas ‘ír’, majd ‘skóciai kelta, gael’ (?) kelta
skotizmus G fil Duns Scotus 14. századi skót skolasztikus filozófus bölcseleti rendszere
tud lat Scotismus ‘ua.’: Duns Scotus | lásd -IZMUS
skriba † G hiv írnok, titkár
lat scriba ‘ua.’ scribere ‘ír’
skribál G biz irkál, írogat
lat scribere ‘ír’
skribler † G firkász, zugírász, tollnok
G tehetségtelen író
vsz. magyar szóalkotás a SKRIBÁL igéből, a kókler, svindler és hasonló szavak mintájára
skrofula G orv görvélykór, a nyaki nyirokcsomók gümőkóros duzzanata
lat kics scrofula ‘ua.’ scrofa ‘koca’
skrofulózis G orv görvélykór, a nyaki nyirokmirigyek kóros megduzzadása
tud lat scrofulosis ‘ua.’: lásd SKROFULA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
skrupulizál G biz aggályoskodik, akadékoskodik
magy, lásd SKRUPULUS (a morál–moralizál és hasonlók mintájára)
skrupulozitás G aggályoskodás, meddő töprengés
ném Skrupulosität ‘ua.’, lásd SKRUPULÓZUS
skrupulózus G aggályoskodó, aprólékos, kicsinyeskedő
G szorgos, pontos, lelkiismeretes
ném skrupulös ‘ua.’, lásd SKRUPULUS
skrupulus G erkölcsi aggály, lelkiismereti kétely
G töprengés, lelkifurdalás, önvád
G kifogás, nehézség, akadékoskodás
 lat kics scrupulus ‘ua.’, tkp. ‘hegyes kis kődarab (cipőben, saruban, mely kínoz)’ scrupus
‘szirt’
skulptúra G műv szobrászat
G szobor, faragvány
 ném Skulptur lat sculptura ‘ua.’, lásd ott
skurc G műv távlati rövidülés
 ol scurzo ‘ua.’ népi lat *excurtiare ‘megrövidít’: lat ex- ‘ki, meg’ | curtus ‘rövid’
sky channel [szkáj csenel] G inf műhold segítségével működő televíziós műsorszóró rendszer
 ang, ‘ua.’, tkp, ‘égi csatorna’: sky ‘ég’ skand (pl. svéd sky ‘ég, felhő’) | ófr chanel lat canalis
‘csatorna’, lásd KANÁLIS
slachta G tört a lengyel nemesség
 lengy szlachta ‘ua.’
slafrok G biz pongyola, hálóköntös, hálókabát
 ném Schlafrock ‘ua.’: schlafen ‘alszik’ | Rock ‘kabát’
slag, slág lásd SLAUG
sláger G zene divatos könnyű zeneszám, sikerszám
G felkapott regény, színmű
G kelendő áru, kapós árucikk, divatcikk
 ném Schlager ‘ua.’ schlagen ‘üt’ (az angol hit ‘ua.’, ered. ‘üt’ nyomán)
slágfertig G szavakész, vitában gyors és találó visszavágásra képes, helyén van a nyelve
 ném schlagfertig ‘ua.’: Schlag ‘ütés’ | fertig ‘kész’
slágvort G vezérszó, a lényegre emlékeztető, gyorsan odavetett néhány szó (jegyzetben, vázlatban)
G jelszó, végszó
 ném Schlagwort ‘ua.’: (mit einem) Schlag ‘hirtelen’, tkp. ‘egy ütéssel’ | Wort ‘szó’
slamasztika G kellemetlenség, szorultság, kutyaszorító, pác
 ném Schlamassel ‘ua.’ jidd schlimasel, ered. schlimm mazol ‘balszerencse’: schlimm ‘rossz’ |
mazel, mazol ‘szerencse’, lásd MÁZLI
slamperáj G lomposság, rendetlenség
G gondatlanság, hanyagság
 magy ném schlampig ‘rendetlen’, lásd SLAMPOS (a krájzleráj, puceráj és hasonlók mintájára)
slampos G lompos, elhanyagolt (öltözetű)
G hanyag, rendetlen, topis
 ném schlampig ‘ua.’ schlampen ‘fityeg, rendetlenül lóg, lebeg’
slaug G locsolócső, kerticső
G tűzoltótömlő
 ném Schlauch ‘ua.’ kfn sluh ‘kígyó levedlett bőre’
sleeper lásd SLIPPER
sleeping car [szlíping kár] G közl vasúti hálókocsi
 ang, ‘ua.’: sleep ‘alszik’ | car ‘kocsi’ ófr carre lat carrus ‘szekér’
slejfni G szalag, pánt
G papírcsík
 ném nyj schleifn irod Schleife ‘hurok, masni, csúszó csomó’ schleifen ‘csúszik, súrol,
csiszol’
slejm G összesűrűsödött torokváladék, turha
 ném Schleim ‘ragacsos váladék, nyák, takony’
slemil G kétbalkezes, gyámoltalan, balsors üldözte ember
 ném, jidd Schlemihl ‘ua.’ héb se-lo-mo-il ‘semmire sem alkalmas’
slendrián G (mn) ápolatlan, lompos, pongyola
G gyatra, gondatlan, összecsapott, hevenyészett (munka)
G (fn) † hanyagság, rendetlenség
 ném Schlendrian ‘hanyag ténykedés, ráérős munkavégzés’ schlendern ‘ődöng, ténfereg’
slepp G hajó uszály, uszályhajó, hajóvonta
G ölt ruhauszály
G gúny fontos ember kísérői, a körülötte sündörgők
 ném Schleppe ‘ruhauszály’ schleppen ‘vonszol’
slepper G hajó vontatóhajó
 ném Schlepper ‘ua.’, lásd SLEPP
slicc G ölt bevágás, hasíték ruhán, főleg férfinadrág elején
 ném Schlitz ‘hasíték’ schlitzen ‘felhasít’
sliff G biz pallérozottság, magabiztosság, könnyedség, ügyes társasági fellépés
 ném Schliff ‘csiszoltság, jó modor’ schleifen ‘csiszol’
sliffentyű G szélhámos, széltoló (aki megnyerő fellépésével téveszti meg áldozatait)
 magy, lásd SLIFF
sligovica G kisüsti szilvapálinka
 baj-oszt Schligawitz szln, szlk slivovica ‘ua.’ sliva ‘szilva’ (vv gv elhasonulás)
slihtol G aprított fát halomba felrak
 téves alak SIHTOL helyett, mert a ném schlichten jelentése ‘kiegyenlít, elsimít’
slingel G huroköltéssel (gomblyukat) varr
 ném schlingen ‘hurkol’ Schlinge ‘hurok’
slipper G vasúti talpfa
 ang sleeper ‘ua.’, tkp. ‘alvó’ sleep ‘alszik’ (mintája a fr dormant ‘talpfa’ dormir ‘alszik’)
slipsz G div készen vett, rögzített csokornyakkendő
 ang slips ‘ua.’ slip ‘csúszik’
slír G geol csillámos agyagmárga réteg a miocén korból
 baj-oszt Schlier ‘ua.’
slíre G fiz eltérő sűrűségű folyadékok keveredésekor átnézetben látszó zavarosodás
 felsőném Schliere ‘ua.’, lásd SLÍR
slisszol G biz oson, (el)szelel, húzza a csíkot
 baj-oszt schlaissen ‘csoszog’
slóka G irod két 16 szótagos, sormetszetes sorból álló indiai epikus versszak
 szansz, ‘ua.’ ?
slowfox [szlófoksz] G zene a foxtrott mérsékelt tempójú változata
 ang, ‘ua.’: slow ‘lassú’ | lásd FOX(TROTT)
slukk G biz szippantás (cigarettából)
G biz kortynyi ital
 ném hangut Schluck ‘korty’
slum [szlam] G nagyvárosi nyomornegyed
 ang, ‘ua.’ nyj slump ‘iszap, latyak, mocsár’
slussz1 G kész, vége, nincs tovább, egy szót se többet!
 ném Schluss ‘zárás, zárlat, vég’ schliessen ‘csuk, zár’
slussz2 G derékbőség
G a karaj és comb közötti sertéshús
 auszt ném Schluss ‘ua.’, lásd SLUSSZ1
slusszpoén G csattanó, végső csattanó
 magy, lásd SLUSSZ1, POÉN2
smaci † G biz csók, csókolózás
 ném hangut Schmatz ‘cuppantás, csók’
smafu G biz semmiség, gyerekjáték
G biz érdektelen dolog
 ném schmafu ‘ua.’ fr je m’en fous [zs’manfu] ‘fütyülök rá’, tkp. ‘baszok rá’ foutre ‘baszik’
smakkol G biz ízlik
G biz kedvére van, tetszik
baj-oszt schmacken ném schmecken ‘ízlik’
smallpox [szmolpoksz] G orv himlő
ang, ‘ua.’: small ‘kicsi’ | pox, ered. tbsz pocks ‘kiütések’ pock ‘pörsenés, gennyes pattanás’
smaltin [zmaltin] G ásv acélszürke vagy feketén erezett kobalt- és nikkelásvány
ném Smaltin ‘ua.’: ol smalto ‘kobaltüveg zománc’ ófn smalzjan (mai ném schmelzen)
‘olvaszt’ | -in (ásványra utaló toldalék)
magy zománc
Lásd még EMAIL
smaragd G ásv drágakő, a berill élénkzöld színű változata
G ragyogó zöld színű
lat smaragdus gör szmaragdosz (?) óind marakta akkád baraktu ‘ua.’
smarni G konyha császármorzsa
G † biz semmiség, jelentéktelen ügy
baj-oszt Schmarrn ‘serpenyőben morzsásan sütött édes tészta’ ném Schmarre ‘kis sebhely, var,
pörk’
smaroccer G potyázó, élősdi
ném Schmarotzer ‘ua.’ schmarotzen ‘élősködik vkin’ ?
smárol G biz csókol(ózik)
ismeretlen eredetű
smash [szmes] G sport leütés teniszben
ang, ‘ua.’ tkp. ‘zúz’
smink G arcfestés, kikészítés
G arcfesték, szépítőszer
G színészi maszk az arc kifestésével
auszt ném Schminke ‘arcfesték, szépítőszer’ ?
smirgli G dörzspapír, csiszolópapír
ném Schmirgel ‘korund, korundszemcsék mint csiszolóanyag’ ol smeriglio ‘ua.’ gör
szmürisz ‘korund, csiszolókő’
smírol G biz megken, megveszteget
G ját zsíroz, értékes lapot tesz partnere ütésébe
ném schmieren ‘ken, zsíroz, megveszteget’
smog [szmog] G nagyvárosi füstköd
ang, ‘ua.’: smoke ‘füst’ 5 fog ‘köd’
smokk G előkelősködő, szellemességét fitogtató ember
G bogaras, különc ember
ném Schmock ‘gerinctelen újságíró’ (Freiligrath „A zsurnaliszta” című színművének ilyen nevű
alakjáról)
smonca G semmiség
G üres fecsegés, mellébeszélés
jidd schmonze ‘csacska tréfa, fecsegés’ ?
smorzando [zmorcandó] G zene fokozatos halkítással, elhalóan (adandó elő)
ol, ‘ua.’ smorzare népi lat *exmortiare ‘kihal, elhal’: ex- ‘ki, el’ | gyak *mortiare ‘haldokol’
lat mori, mortuus ‘meghal’
smucig G fukar, szűkmarkú, zsugori, garasos
ném schmutzig ‘piszkos’, baj-oszt ‘fukar’ Schmutz ‘piszok’
smugliz † G biz csempészik
ném schmuggeln alném smuggeln ‘ua.’
smukk G ékszer
ném Schmuck ‘dísz, ékesség, ékszer’ schmücken ‘ékesít, díszít’
smuncliz G biz hamiskásan mosolyog, bazsalyog
ném hangfestő schmunzeln ‘ua.’
smúz G biz bizalmas beszélgetés, pletykálkodás
ném biz Schmus ‘ua.’
 jidd schmuoz ‘beszélgetés’ héb szömuoth ‘ua.’
smúzol G biz cseveg, pletykálkodik
ném biz schmusen ‘cseveg’, lásd SMÚZ

snack bar [sznekbár] G falatozó, gyorsbüfé, önkiszolgáló étterem
ang, ‘ua.’: snack ‘falat’
 hangut snack ‘bekap, befal’ | lásd BÁR
snájdig G nyalka, kackiás, jó fellépésű (férfi)
baj-oszt schneidig ‘merész, jóvágású, határozott’
 ném Schneide ‘bátorság, vakmerőség’, ered.
‘éle vminek’ schneiden ‘vág’
snapsz G pálinka
ném Schnaps ‘ua.’, ered. ‘korty’ hangut schnappen ‘csettint, kortyol’
snapszli vagy snapszer G ját 2-4 személyes kártyajáték magyar kártyával
auszt ném Schnapsel ‘ua.’
snassz G biz fukar, szűkmarkú, zsugori, kicsinyes
G biz szegényes, kopottas, elhanyagolt
G biz hitvány, selejtes
auszt ném Gschnas ‘hulladék, hamisítvány’ ném Geschneisse ‘hulladékfa’ schneiden ‘vág,
levág’
snaucer G áll szálkás szőrű, vágott farkú és fülű német kutyafajta
ném Schnauzer ‘ua.’ Schnauze ‘pofa, csőr’
sneff † G áll szalonka
ném Schnepfe ‘ua.’
snellzíder G biz gyorsforraló
ném Schnellsieder ‘ua.’: schnell ‘gyors’ | sieden ‘forral’
snicli G konyha sütni való hússzelet
ném Schnitzel ‘szelet’ schneiden ‘vág’
snidling G növ metélőhagyma
auszt ném Schnittling ‘ua.’ Schnitt ‘vágás’ schneiden ‘vág’
snitt G ölt ruhaszabás
G filmvágás
G egy beállítással készült jelenet (filmben)
ném Schnitt ‘vágás’ schneiden ‘vág’
snóbli G ját tenyérbe dugott pénzzel játszott szerencsejáték
hazai ném schnobl ‘ua.’ ném Schnabel ‘csőr’
snooker [sznúker] G ját különböző színű és értékű golyókkal játszott biliárdféle
ang, ‘ua.’ ?
snorkel G könnyűbúvárok légzőcsöve
ang, ‘ua.’ ném Schnorchel ‘légzőcső’ hangut schnarchen ‘horkol’
snorrer G biz környezetét kisebb-nagyobb kölcsönökért zaklató ingyenélő
ném argó Schnorrer ‘ua.’ schnorren ‘hízelegve kéreget’ hangut schnurren ‘(macska)
dorombol’
snowboard [sznóbord] G sport hótalp, hódeszka
ang, ‘ua.’: snow ‘hó’ | board ‘deszka, lemez’
snúr(ozás) G ját pénzérmék dobálása földre húzott vonalra vagy kihúzott madzagra: aki
legközelebb dob hozzá, elnyeri a többiek pénzét
ném Schnur ‘madzag’
magy zsinór
soave [szoáve] G zene lágyan, behízelgően (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘édes, lágy’ lat suavis ‘ua.’
soci- lásd SZOCI-
sodó G konyha sült tésztához tálalt édes mártás, borhab
fr chaudeau ‘ua.’ chaud ‘meleg’ lat caldus, ered. calidus ‘ua.’ calere ‘meleg, hevül’
sófár G kosszarvból készült kürt, amelyet újévkor fújnak meg a zsinagógában
héb, ‘ua.’

sofőr G gépkocsivezető, autóvezető
ném Chauffeur
 fr chauffeur ‘ua.’, tkp. ‘fűtő’ (a gőzhajtású autók korából) chauffer ‘fűt’
lat calefacere ‘ua.’, lásd KALEFAKTOR
software lásd SZOFTVER
sógun G tört a tényleges hatalmat gyakorló katonai főparancsnok a feudális Japánban 1867 előtt
jap, ‘ua.’ kínai dzsiang dzsun ‘fővezér’
sóher G biz szegény, pénztelen, ágrólszakadt, csóró
G biz fukar, szűkmarkú, zsugori, fösvény
ném argó, jidd schocher ‘szegény, leégett, pénztelen’, ered. ‘fekete’
soirée [szoaré] G estély
fr, ‘ua.’ soir ‘este’ lat serus ‘késő’
sokíroz G megdöbbent, megütközést kelt, sokkol
ném schockieren ‘ua.’ Schock ‘megrázkódtatás’, lásd SOKK
sokk G lelki megrázkódtatás, csapás, ijedség
G orv idegsokk
G orv áramütéssel kiváltott epilepsziás roham elmebetegségek kezelésére
ném Schock fr choc ‘ua.’ choquer ‘megráz’ alném schokken ‘ua.’
sokkol G megdöbbent, megütközést kelt
G orv (elmebetegségek gyógyításában) elektromos sokk-kezelést alkalmaz
lásd SOKÍROZ
solarium [szolárium] † G napóra
lat, ‘ua.’ sol ‘nap’, lásd még SZOLÁRIUM
soldo [szoldó] G régi olasz pénzérme, a líra egyhuszadát érte
ol, ‘ua.’ késő lat soldus lat solidus, lásd ott
sólet G konyha bab füstölt hússal és árpakásával
jidd schalet ‘ua.’ ?
solfatara lásd SZOLFATÁRA
solfeggio [szolfeddzsó] lásd SZOLFÉZS
soli- lásd még SZOLI-
solidus [szolidusz] G tört ókori római aranypénz, amely a 13. századig használatban maradt
késő lat solidus (nummus) ‘szilárd (érme)’, tkp. ‘tömör, sűrű, teljes, szilárd’
magy zsold
Lásd még SZOLDATESZKA, SZOLID, SZOLIDÁRIS
soliloquium [szolilokvium] G magánbeszéd, (belső) monológ
G az, hogy valaki önmagával beszél
lat, ‘ua.’: solus ‘egyedül’ | loqui ‘beszél’
solitarius [szolitárius] G növ magános, magában álló, elkülönült (növényi egyed)
lat, ‘ua.’ solus ‘egyedül’
Lásd még SZOLITER
sollemnis [szolemnisz] G ünnepi, ünnepélyes
lat sollemnis, sollennis ‘ua.’, tkp. ‘évenkénti, egy egész év elteltével visszatérő’: sollus ‘egész,
teljes’ | annus ‘év’
sollux [szolluksz] G hőlég- és sugárkezeléshez használt nagy fényerejű (lámpa)
márkanév: lat sol ‘nap’ | lux ‘fény’
solo lásd SZÓLÓ
solstitium [szolsztícium] G csill (nyári és téli) napforduló
lat, ‘ua.’: sol ‘nap’ | -stitium, ered. statium ‘megállás’ sistere, statum ‘megáll’ (a nap megállni
látszik a visszafordulás előtt)
solu- lásd SZOLU-
sombrero [szombreró] G széles karimájú latin-amerikai szalmakalap
 sp, ‘ua.’, tkp. ‘árnyékvető’
 sombra ‘árnyék’ lat umbra ‘ua.’
sommás G nagyvonalú, átfogó, a részletekkel, árnyalatokkal nem törődő
G egyszerűsítő, egyoldalú
magy lat summa ‘összeg’, lásd ott
sommelier [szomeljé] G pincemester, borszakértő, borpincér
 fr, ‘ua.’, ered ‘a konyha és pince felügyelője előkelő háznál’ somme ‘tisztség, megbízatás’
késő lat sagma ‘ua.’ gör szagma ‘málhanyereg, málha, teher’
somn- lásd SZOMN-
son et lumičre [szone lümjer] G nagyobb emlékmű előtt játszott, annak történetét megelevenítő esti
játék hang- és fényeffektusokkal
fr, ‘ua.’: son lat sonus ‘hang’ | lumičre lat lumen ‘fény’
song [szong] G zene dal
G zene refrénes strófákból álló, szatirikus és politikai töltetű tánc- és kabarédal (főleg a Brecht–
Weill darabokban)
ang, ‘dal’ sing ‘énekel’
sonntagsjäger [zontágszjéger] G biz kocavadász
ném, ‘vasárnapi vadász’: Sonntag ‘vasárnap’ | Jäger ‘vadász’ jagen ‘űz’
sonoro [szonóro] G zene zengőn, zengzetesen, ércesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’ lat sonorus ‘zengő’ sonus ‘hang’
sopf G a homlokból a fejtetőre felfésült és ott csomóba tűzött női haj
ném, ‘ua.’, ered. ‘üstök, búb’
soph- lásd SZOF-
soporosus [szoporózus] G orv mély kábulatban lévő, öntudatlan
tud lat, ‘ua.’ sopor ‘kábulat’
sor- lásd még SZOR-
sordo [szordó] G zene tompán, fojtottan (adandó elő)
ol, ‘tompa’, tkp. ‘süket’ lat surdus ‘ua.’
Lásd még SZORDÍNÓ
soror [szoror] G vall apácanővér (főleg megnevezésben vagy megszólításban, pl. Soror Remigia ‘R.
nővér’)
lat, ‘nővér’
sort ölt rövid, combközépig érő szárú férfinadrág
ang short (pants) ‘rövid (pantalló)’
sortie [szorti] G kijárat
fr, ‘ua.’ sortir ‘kimegy’ (?) népi lat *sortire ‘kijön a sorshúzáson’ lat sortiri ‘sorsot húz’
sors, sortis ‘sors’
Lásd még RESZORT, SZORTÍROZ
sospirando [szoszpirandó] G zene sóhajszerűen (adandó elő)
ol, ‘ua.’ sospirare lat suspirare, tkp. sub-spirare ‘felsóhajt’: sub- ‘le, (lentről) fel’ | spirare
‘lélegzik’
sostenuto [szosztenútó] G zene visszafogottan, kimérten (adandó elő)
ol, ‘ua.’ sostenere, sostenuto ‘tart, megtart, fenntart’ lat sustinere ‘ua.’: su(b)s ‘fel’ | tenere
‘tart’
sott G földr töményen sós vizű, lefolyástalan tó az Atlasz hegységben
ang shott ar satt ‘ua.’, tkp. ‘part’
sottinsů [szottinszu] G műv barokk mennyezetfestmények hatáseleme, a figurák merész rövidülésű
alulnézete, amely a szemet a mennyezet síkján túlra vezeti
ol, ‘lentről fel’: sotto lat subter ‘lent, alatt’ | insů‘felfelé’: lat in ‘-ba, -ra’ | susum, sursum ‘fel’,
ered. su(bve)rsum ‘felfelé fordulva’: sub ‘lent, lentről fel’ | vertere, versum ‘fordít, fordul’
sottis G text skótkockás (szövet)
ném Schottisch ‘skót’ ang Scottish, ered. Scots ‘ua.’, lásd SKÓT
sotto voce [szottovócse] G zene tompa, fojtott hangon (adandó elő)
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘hang alatt’: sotto
 lat subter ‘alatt’ | voce lat vox, vocis ‘hang’
sou [szu] G régi francia váltópénz, a frank huszadrésze
fr,
 ol soldo ‘ua.’, lásd ott
sou- lásd még SZU-
soul [szól] G zene afroamerikai eredetű popzenei irányzat az 1960-as években sok improvizációval
és szenvedélyes, egyénien átélt előadásmódban
ang, ‘ua.’, tkp. ‘lélek’

sovén lásd SOVINISZTA
sovereign [szavrin] G egy font értékű angol aranypénz
ang, ‘ua.’, tkp. ‘uralkodó’
 ófr soverain, lásd SZUVERÉN
soviniszta vagy sovén G (fn) a sovinizmus híve
G (mn) a sovinizmuson alapuló
ném Chauviniste ‘ua.’, lásd SOVINIZMUS
sovinizmus G pol a nemzeti felsőbbrendűséget hirdető, más népek ellen gyűlöletet szító,
szélsőséges nacionalizmus
ném Chauvinismus fr chauvinisme ‘ua.’ Nicolas Chauvin [soven] nevéből, aki Napóleon
hódításaiért elfogultan rajongó francia katona a Cogniard fivérek „A háromszín kokárda” c.
színművében (1830)
sőberli † G bút nappal fotel, éjjelre ággyá kihúzható kárpitozott bútordarab
Schöberl bécsi bútorgyáros nevéből
sönt G vill a főáramkörrel párhuzamosan kapcsolt ellenállás árammérő műszerben
G orv kórosan keletkezett vagy mesterségesen létrehozott kapcsolat két érszakasz között
G orv vér visszaáramlása a szívben
ang shunt ‘párhuzamos kitérő sínpár pályaudvaron’ shunt ‘elkerül, kitér az útjából’
sörbet G hűtve fogyasztott sűrű gyümölcsszörp, főleg mohamedán országokban
tör şerbet perzsa sarbat ‘ua.’ ar sarbah ‘ital’ sariba ‘ivott’
spachtli G simítókés, kaparókanál
ném Spachtel ‘ua.’ ol spatola ‘festő kaparókése’, lásd SPATULA
spacionál G nyomd ritkít, ritkítva szed
ném spationiren ‘ua.’, lásd SPÁCIUM
spacíroz G sétál, járkál, kószál
ném spazieren ‘ua.’ ol spaziare ‘járkál, ritkít’ lat spatiari ‘ua.’ spatium ‘sétatér, távolság,
köz’
spácium G köz, térköz, távolság (térben, időben)
G nyomd szóköz, az egyes szavak közti távolság
lat szó spatium ‘versenypálya, sétatér, távolság, térköz, időköz’ ?
spadassin [szpadaszen] † G kiváló vívó, aki pénzért vállalta, hogy kiprovokált párbajban megöl
valakit
fr, ‘ua.’: ol spada ‘kard’ lat spatha gör szpathé ‘penge’ | (assa)ssin ‘bérgyilkos’, lásd
ASSZASZIN
spádé G tőr, kard, gyíkleső
ném Spade
 sp espada ‘ua.’ lat spatha gör szpathé ‘penge’
Lásd még SPACHTLI, SPALETTA, SPATULA
spagát G zsineg, spárga
baj-oszt Spagat ‘kötözőzsineg, spárga tornában’ ol spago ‘madzag’
magy spárga
spagetti G konyha vékony, hosszú hengeres szálakból álló főtt tészta
ol kics tbsz spaghetti ‘ua.’, tkp. ‘madzagocskák’ spago ‘madzag’
spájz G kamra, éléskamra, éléstár
auszt ném Speis ‘ua.’ ném Speise ‘élelem, táplálék, készlet’ ófn spisa ‘ua.’ kk lat spensa
lat expensa ‘kiadások, költség’ expendere, expensum ‘pénzt kiad, megfizet’: ex- ‘ki’ |
pendere ‘mér’
spájzol G biz félretesz, megtakarít (főleg be- igekötővel)
lásd SPÁJZ

spaletta G fa ablaktábla helyiség elsötétítésére
auszt ném Spalett ‘ua.’
 ol spalletta ‘ablakkeret, ablakmélyedés’ spalla ‘váll, támasz,
ablakfélfa’ nép lat spathula ‘váll’, tkp. ‘lapocka’, ered. ‘kardlap’, lásd SPATULA
spalír G mezőg léckeret kúszónövények felfuttatására
G mezőg kerítést formázó alakfák sora díszkertben
G kat sorfal díszszemlén
ném Spalier ‘ua.’ ol spalla ‘váll’, lásd SPALETTA
spam [szpem] G inf levélszemét, kéretlen küldemény (főleg reklám) az elektronikus levelezésben
 ang, ‘ua.’ SP(iced pork and h)AM ‘fűszeres disznóhús és sonka’ (angol húskonzerv, amelyet
egy népszerű filmvígjátékban mindenkire szeretnének rátukmálni, de senkinek sem kell)
spangli G rugalmas hajcsat
G cipőfelső bőrszíja
ném nyj spangl ném Spange ‘rugós hajcsat, cipőszíj’
spaniel G áll selymes szőrű, hosszú és lelógó fülű, rövid lábú vadászkutya
ang, ‘ua.’, ered. ‘spanyol kutya’ ófr espagneul ‘spanyol’ sp espańol ‘ua.’ lat Hispania ‘az
ibér félsziget’
magy spanyol
spannung G biz feszültség, izgatottság
ném Spannung ‘ua.’ spannen ‘feszít’
sparherd vagy sparhelt G takaréktűzhely
ném Sparherd ‘ua.’: sparen ‘takarékoskodik’ | Herd ‘tűzhely’
spártai G edzett, kemény
G mértékletes, egyszerű, igénytelen (mint az ókori Spárta lakói)
lat Sparta gör Szparté ‘Spárta’
spartakiád G tört a pártállami időkben nagy tömegek részvételével rendezett sportünnepség
or Szpartakiada ‘ua.’ Szpartak, Spartacus trák gladiátor, a Kr. e. 71-ben kitört nagy itáliai
rabszolgalázadás vezére (az olimpiada ‘olimpiász’ mintájára)
spasztikus G orv görcsös
tud lat spasticus gör szpasztikosz ‘ua.’, lásd SPAZMUS
spatium lásd SPÁCIUM
spatula G orv vizsgálatkor a nyelv leszorítására használt fém- vagy falapocska
G műv keveréshez, felhordáshoz, simításhoz használt kiszélesedő, lapos végű eszköz
lat kics spatula, spathula ‘keverőlap, lapockacsont, váll’ spatha gör szpathé ‘kardpenge’
spazmogén G orv görcsöt előidéző
ném spasmogen ‘ua.’: lásd SPAZMUS, -GÉN
spazmolitikum G orv görcsoldó szer
nét spasmolyticum ‘ua.’, lásd SPAZMUS | gör lütikosz ‘oldó’ lüó ‘old’
spazmolízis G orv görcsoldás, görcs oldódása
tud lat spasmolysis ‘ua.’: lásd SPAZMUS | gör lüszisz ‘oldás’ lüó ‘old’
spazmus G orv görcs, egy izom vagy izomcsoport hirtelen beálló fájdalmas összehúzódása
tud lat spasmus, ‘ua.’ gör szpaszmosz ‘görcs, rángatózás’ szpaó húz, rángat’
speaker lásd SZPÍKER
speceráj † G ker vegyeskereskedés, szatócsüzlet
ném Spezerei ‘gyarmatáruüzlet’ ol spezierie ‘fűszerek’ késő lat species ‘fűszer’, ered.
‘fajta’, lásd SPECIÁLIS
spéci G biz kiváló, remek
G különleges
a SPECIÁLIS becéző formája
speciáció G biol fajképződés, új fajok kialakulása
tud lat speciatio ‘ua.’ species ‘faj’, lásd ott
speciális G különleges, különös, rendkívüli
G egyedi, egyéni, sajátos, sajátságos
G részletes, tüzetes, szakszerű
lat specialis ‘egy bizonyos fajtához tartozó, sajátos, különleges’ species ‘alak, külszín, faj,
nem’ specere ‘néz’
specialista G szakember, valamely szakma vagy tudományterület szakértője, szaktekintély
G orv szakorvos
ném Spezialist fr spécialiste ‘ua.’, lásd SPECIÁLIS
specialitás G különlegesség, ételkülönlegesség
G jellegzetesség, sajátság
G érdekesség, nevezetesség, furcsaság
késő lat specialitas ‘ua.’, lásd SPECIÁLIS
specialiter † G különösképp, kiváltképpen, főként, elsősorban
G nevezetesen, név szerint, jelesül
újk lat, ‘ua.’, lásd SPECIÁLIS
specializáció G szakosítás, szakosodás
G munkamegosztás
G általános szabály alkalmazása egyedi vagy kölönös esetekre
G biol élőlények beilleszkedése állandó életfeltételeikbe
ném Spezialisation ‘ua.’, lásd SPECIALIZÁL
specializál G szakosít, sajátos szakterületekre tagol vagy alkalmaz
ném spezialisieren fr spécialiser ‘ua.’, lásd SPECIÁLIS
specializálódás G szakosodás
G tud sajátos szakterületekre való tagolódás
lásd SPECIALIZÁL
specializálódik G szakosítja magát, specialistává képzi magát
G tud (egy tudomány) sajátos szakterületekre tagolódik
G elkülönül, sajátos esetekre korlátozódik
lásd SPECIALIZÁL
speciel G biz éppen, csak, csakis
ném speziell ‘ua.’ lat specialis, lásd SPECIÁLIS
species [szpeciesz] G áll, növ faj, fajta
lat species ‘alak, külszín, faj, nem’ specere ‘néz’
specifikáció G felsorolás, részletezés
G közelebbi meghatározás
késő lat specificatio ‘ua.’, lásd SPECIFIKÁL
specifikál G részletez, felsorol
G egyediségében meghatároz
késő lat specificare ‘meghatároz, megkülönböztet’: lásd SPECIES | facere ‘csinál’
specifikum G sajátság, sajátosság
G különlegesség, jellegzetesség, egyedi jelleg
ném Spezifikum ‘ua.’, lásd SPECIFIKUS
specifikus G sajátságos, sajátlagos, fajlagos
G jellemző, egyéni, egyedi
kk lat specificus ‘a fajnak megfelelő, egyedi’, lásd SPECIFIKÁL
specimen † G ker mutatvány, minta, próbadarab
G ismertetőjegy, ismertetőjel
ném Spezimen ‘ua.’ lat specimen ‘ismertetőjel, mintakép’ specere ‘megnéz’
speciózus † G szép, mutatós, szemrevaló, gyönyörű, díszes
lat speciosus ‘ua.’ specere ‘megnéz’
spect- lásd SPEKT-
spedíció G szállítmányozás
 ném Spedition
 ol spedizione ‘ua.’ lat expeditio ‘hadjárat’, lásd EXPEDIÁL
speditőr G szállítmányozási vállalkozó
ném Spediteur ‘ua.’
 spedieren ‘szállít’ ol spedire lat expedire ‘ua.’ lásd EXPEDIÁL
speech lásd SZPÍCS
spejz lásd SPÁJZ
spékel G konyh szalonnával megtűzdel (húst)
G átv tarkít, fűszerez (beszédet, pl. tréfákkal, szellemes bemondásokkal)
ném Speck ‘szalonna’
spektábilis † G tekintetes (régen megszólításban)
lat spectabilis ‘tekintélyes, pompás’, tkp. ‘megnézhető’ gyak spectare ‘szemlél, tekintetbe
vesz’ specere, spectum ‘megnéz’
spektakuláris † G látványos, szembetűnő
ném spektakulär fr spectaculaire ‘ua.’, lásd SPEKTÁKULUM
spektákulum G látvány, látványosság
G gúny lárma és veszekedés, botrány
lat spectaculum ‘nézőtér, színdarab, érdekes látvány’ spectare ‘szemlél’, lásd SPEKTÁL
spektál † G nézeget, szemügyre vesz
lat gyak spectare, spectatum ‘ua.’ specere, spectum ‘néz’
spektátor † G szemlélő, megfigyelő
lat spectator ‘ua.’ gyak spectare, spectatum ‘ua.’ specere, spectum ‘néz’
spektrálanalízis G fiz színképelemzés
ném Spektralanalyse ‘ua.’, lásd SPEKTRÁLIS, ANALÍZIS
spektrális G fiz színkép segítségével végzett
G † kísérteties
újk lat spectralis ‘színképi’, lásd SPEKTRUM
spektro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a színképpel kapcsolatos
tud lat spectrum ‘színkép’, lásd SPEKTRUM
spektrofotométer G fiz színképelemző műszer a fénysugárzás erősségének vagy egy oldat
töménységének vizsgálatára
lásd SPEKTRO-, FOTOMÉTER
spektrofotometria G fiz spektrofotométerrel való vizsgálat
lásd SPEKTRO-, FOTOMETRIA
spektrográf G fiz színképvonalakat fényképészeti úton rögzítő műszer
lásd SPEKTROGRÁFIA
spektrográfia G fiz anyagvizsgálat spektrográf segítségével
lásd SPEKTRO, -GRÁFIA
spektrogram G fiz színképvonalakról rögzített fényképfelvétel
lásd SPEKTRO-, -GRAM(MA)
spektroheliográf G csill a napfény sugarait keskeny színképtartományokban vizsgáló és rögzítő
műszer
lásd SPEKTRO-, HELIOGRÁF
spektrokoloriméter G orv a színlátás vizsgálatára szolgáló berendezés
tud lat spectrocolorimeter ‘ua.’, lásd SPEKTRO-, KOLORIMÉTER
spektroszkóp G fiz a színképeket előállító, vizsgáló és mérő műszer
ang spectroscope ‘ua.’, lásd SPEKTROSZKÓPIA
spektroszkópia G fiz a spektroszkóp használata színképelemzésben
ang spectroscopy ‘ua.’: lásd SPEKTRO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
spektrum G fiz színkép, a prizmával felbontott fény színsora
G orv azoknak a kórokozóknak a köre, amelyek ellen egy adott antibiotikum hatásos
G átv széles választék, kínálat
tud lat spectrum ‘ua.’, ered. ‘lelki kép, látomás, tünemény’ gyak spectare ‘szemlél’, lásd
SPEKTÁL
spektrumanalízis G inf jel vagy áramkör frekvenciaspektrumának műszeres meghatározása
lásd SPEKTRUM, ANALÍZIS

spekuláció G elmélkedés, latolgatás, tervezgetés
G elmélet, agyalmány
G nyerészkedés, üzérkedés
ném Spekulation ‘ua.’, lásd SPEKULÁL
spekulál G töpreng, gondolkodik, töri a fejét
G mérlegel, tervez, számítgat
G üzérkedik, nyerészkedik
ném spekulieren ‘ua.’ lat speculari, speculatus ‘megles, megfigyel’ specula ‘őrtorony,
leshely, lőrés’ specere ‘néz’
spekuláns G üzér, nyerészkedő
ném Spekulant ‘ua.’, lásd SPEKULÁL
spekulatív G számítgatáson alapuló
G elvont, elméleti
G töprengő, szemlélődő
ném spekulativ ‘ua.’, lásd SPEKULÁL
speleológia G geol a barlangokkal és kialakulásukkal foglalkozó tudomány, barlangtan
ném Speläologie ‘ua.’: gör szpelaion ‘barlang’ | lásd -LÓGIA
speleológus G geol barlangász, barlangkutató
magy, lásd SPELEOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
spelunka † G lebuj, odú, kricsmi, késdobáló
G kártyabarlang
ném Spelunke ‘ua.’ lat spelunca gör szpélünx ‘barlang’
spencer † G div a testhez simuló rövid kabát vagy zubbony
egy Spencer lordról, aki elsőnek viselte
spendíroz G rászán, rááldoz (nagyobb összeget valamire), nem sajnálja rá
G † adakozik
ném spendieren ‘ad, adakozik, kiad’ Spende ‘adomány’ lat expendere ‘kimér, kifizet’: ex-
‘ki’ | pendere ‘függ, mér, fizet’
spenót G növ paraj
baj-oszt spenot ném Spinat ol spinacio ar ispinah perzsa aspanah ‘ua.’
sperhakni G álkulcs, vastag drótból hajlított kampó alakú tolvajkulcs
ném Sperrhaken ‘ua.’: Sperre ‘zár’ | Haken ‘kampó’
sperma G orv ondó, ondósejt, hím ivarsejt
tud lat, ‘ua.’ gör szperma, szpermatosz ‘mag’ szpeiró ‘hint, vet’
spermaceti G cetvelő, cetfaggyú, illatszerek alapanyaga
ném Spermazet lat sperma ceti ‘a cet spermája’, lásd SPERMA | lat cetus gör kétosz ‘cet,
bálna’
spermatizmus G orv ondóürülés
tud lat spermatismus ‘ua.’, lásd SPERMA, -IZMUS
spermatoblaszt G orv spermiumképző sejt
tud lat spermatoblast ‘ua.’: lásd SPERMA | gör blaszté ‘csíra’
spermatocid G orv spermiumölő
tud lat spermatocida ‘ua.’: lásd SPERMA | lat -cida ‘-ölő’ caedere, (ce)cidi ‘öl’
spermatociszta G anat ondóhólyag
tud lat spermatocysta ‘ua.’: lásd SPERMA | gör küszté ‘hólyag’
spermatoid G orv ondószerű
tud lat, ‘ua.’: lásd SPERMA | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
spermatozoon G biol ondósejt, hím ivarsejt
tud lat, ‘ua.’: lásd SPERMA | gör dzóon ‘élőlény’ dzóé ‘élet’
spermatúria G orv ondóvizelés
 tud lat, ‘ua.’: lásd SPERMA | gör uron ‘vizelet’

spermiogenezis G orv ondósejtek keletkezése és kifejlődése
tud lat spermiogenesis ‘ua.’, lásd SPERMIUM, GENEZIS

spermium G biol ondósejt, hím ivarsejt
tud lat, ‘ua.’, lásd SPERMA

spessartit [spesszartit] G ásv piros vagy ibolyaszínű gránátkő, mangán-alumínium-szilikát
ném Spessartit ‘ua.’: Spessart ‘bajor város, ahol ráleltek’ | -it (ásványra utaló toldalék)

sphaera lásd SZFÉRA
sphragistica lásd SZFRAGISZTIKA
spí † G biz kocsma, lebuj
G biz kocsmáros, fogadós
ném argó Spie, Spies ‘ua.’ jidd oschpiess ‘gazda, vendéglős’ régi ném hospis lat hospes
‘vendég, gazda’
spicc1 G cipőorr, lábujjhegy
G † szipka
ném Spitze ‘vminek a hegye, csúcsa’
spicc2 G áll selymes szőrű, hegyes orrú és fülű kutya
ném Spitz ‘ua.’, lásd SPICC1
spicc3 G enyhe részegség, mámor, kapatosság
ném Spitz ‘ua.’ ? (eine Messer)spitze ‘egy késhegynyi, épp csak’
spiccato [szpikkátó] G zene vonóugratással (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘letépve (a húrról)’ spiccare ‘letép, tagol’: s- lat ex- ‘el’ | piccare ‘döf’
spiccel G szính (balettáncos) cipője orrán állva lépked
lásd SPICC1
spicces G mámoros, kapatos, becsípett, pityókás
lásd SPICC3
spicli G besúgó, feljelentő, árulkodó, júdás
ném kics Spitzel ‘ua.’ Spitz ‘spicckutya (melyet őrzőkutyaként is használtak)’, lásd SPICC2
spíler G szenvedélyes kártyás, hamiskártyás
G biz menő, hozzáértő
ném Spieler ‘játékos, kártyás’ spielen ‘játszik’
spiller lásd SPÍLER
spin G fiz pördület, elemi részecskék impulzusnyomatéka
G fiz pörgettyű forgása mint irányt stabilizáló mozgás
ang, ‘ua.’, tkp. ‘pörgés’ spin ‘fon, pörget, pörög’
spina dorsalis [szpína dorzálisz] G anat hátgerinc
tud lat, ‘ua.’: spina ‘gerinc’ tkp. ‘a gerinccsigolyák tüskéje’, ered. ‘tüske, tövis’ | lásd DORZÁLIS
spinakker G hajó hátszélvitorla
ném Spinnaker ‘ua.’ (?) egy Sphinx nevű jachtról
spinalis [szpinális] G anat a hátgerinchez tartozó, vele kapcsolatos
tud lat, ‘ua.’ spina ‘gerinc’, lásd SPINA (DORSALIS)
spiné G biz nő, eredetileg kocsmárosné
VAGY spí-né argó spí ‘kocsmáros’, lásd ott, VAGY ném argó Spinne ‘prostituált, vagányok
szeretője’, ered. ‘pók’
spinét G zene csembalóhoz hasonló régi hangszer, amelynek a húrjait apró tüskék pendítik meg
ném Spinett ol kics spinetta ‘ua.’, tkp. ‘tüskécske’ ol, lat spina ‘tüske’
spinstabilizálás G űrk űreszköz forgástengelyének iránytartása egy kiszemelt csillaghoz képest a
pörgettyűelv alapján
lásd SPIN, STABILIZÁL
spion G kém, besúgó
ném Spion fr espion ol ngykz spione ‘kém’ spia ‘ua.’ ófn spehon (ném spähen)
‘leselkedik’
spionázs G kémkedés
ném Spionage
 fr espionnage ‘ua.’, lásd SPION
spirál G csavarvonal, csigavonal
G ilyen formára hajlított tárgy (pl. rugó)
ném Spirale ‘ua.’, lásd SPIRÁLIS
spirálgalaxis G csill olyan csillagrendszer, amely központi magból és belőle csigavonal módjára
kinyúló karokból áll
lásd SPIRÁL, GALAKTIKA
spirális G csigavonalú, csavarvonalú
G ilyen menetben vagy irányban haladó (mozgás)
újk lat spiralis ‘ua.’ lat spira ‘tekercs, tekeredés’ gör szpeira ‘ua.’
spiráns G nyelvt réshang, olyan mássalhangzó, melynek képzésekor a lélegzet a beszélőszervek
alkotta szűk résen áramlik ki
tud lat (vox) spirans ‘ua.’, tkp. ‘rálehelő hang’ spirare ‘lehel, lélegzik’
spírea G növ gyöngyvessző
lat spiraea ‘ua.’ gör szpeira ‘tekeredés’
spirillum G orv dugóhúzó alakú kórokozó baktérium
tud lat kics, ‘ua.’ spira ‘tekercs’
spiritiszta G (fn) a spiritizmus híve, művelője
G (mn) a spiritizmussal kapcsolatos
ném Spiritist, spiritistisch ‘ua.’, lásd SPIRITIZMUS
spiritizmus G annak babonás hite, hogy a holtak lelkével érintkezésbe tudunk lépni
G ennek gyakorlata közvetítő (médium) útján
ném Spiritismus ‘ua.’, lásd SPIRITUSZ
spirituálé G zene az amerikai feketék vallásos ihletésű, szinkópált ritmusú éneke
ang spiritual ‘ua.’, lásd SPIRITUÁLIS
spirituális G (mn) lelki, szellemi
G testetlen, anyagtalan
G (fn) vall lelkiatya, katolikus papnevelő intézet lelki felügyelője
lat spiritualis ‘lelki’, lásd SPIRITUSZ
spiritualista G (fn) fil a spiritualizmus híve
G (mn) fil e felfogással kapcsolatos
ang spiritualist, spiritualistic ‘ua.’, lásd SPIRITUALIZMUS
spiritualitás G szellemiség, lelkiség
lat spiritualitas ‘ua.’, lásd SPIRITUÁLIS
spiritualizál G átszellemít
ném spiritualisieren ‘ua.’, lásd SPIRITUÁLIS
spiritualizmus G fil a mindenség őselvét szelleminek valló felfogás
G fil a léleknek önálló létet tulajdonító felfogás
ang spiritualism ‘ua.’, lásd SPIRITUÁLIS, -IZMUS
spirituoso [szpirituózó] G zene lelkesen, élénken (adandó elő)
ol, ‘ua.’ spirito ‘lélek, szellem’, lásd SPIRITUSZ
spirituózus † G szeszes, szesztartalmú
ném spirituös fr spiritueux ‘ua.’, lásd SPIRITUSZ
spiritusz G kém borszesz, etilalkohol
G kém denaturált szesz
G biz értelem, ész, szellem, elmésség, tehetség
lat spiritus ‘lélek, szellem’, tkp. ‘lehelet, pára’ spirare ‘fúj, lélegzik, lehel’, ill. spiritus (vini)
‘alkohol’, tkp. ‘(a bor) lelke’
spiritusz rektor G értelmi szerző, szellemi irányító (többnyire valami kétes ügyben)
lat spiritus rector ‘irányító szellem’, lásd SPIRITUSZ, REKTOR
Spirochaeta [s(z)pirochéta] G orv dugóhúzó alakú kórokozó baktériumfajok közös neve
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘tekert sörényű’: gör szpeira ‘tekercs, tekeredés’ | khaité ‘sörény’

Spirochaeta pallida [szpirohéta …] G orv baktérium, a vérbaj kórokozója
tud lat, ‘ua.’: lásd SPIROCHAETA | pallidus ‘sápadt’
 pallere ‘sápad’
spirométer G orv a tüdő levegőbefogadó képességének mérésére való eszköz
ang spirometer ‘ua.’: lat spirare ‘lélegzik’ | gör metreó ‘mér’

spirometria G orv az egyszerre belélegzett levegő mennyiségének mérése
tud lat, ‘ua.’, lásd SPIROMÉTER

spísz G nyomd ideiglenes űrtöltő elem az ólombetűs szedésben
ném Spiess ‘ua.’, tkp. ‘lándzsa, nyárs’

spíszbürger G biz nyárspolgár, szűk látókörű, kicsinyes ember
ném pej Spiessbürger ‘ua.’, ered. ‘nem katonáskodó, csak lándzsával polgárőrséget ellátó városi

ember’: Spiess ‘lándzsa’ | Bürger ‘városlakó, polgár’ Burg ófn burg ‘vár, város’ (a magyar
nyárspolgár téves tükörfordítás a Spiess másodlagos ‘nyárs’ jelentése nyomán)
spitál † G kórház
ném röv Spital ‘ua.’, lásd HOSPITÁLY
spitz lásd SPICC
spleen [szplín] G világfájdalom, életuntság, levertség, mélakór
ang, ‘ua.’, tkp. ‘lép’ lat splen gör szplén ‘ua.’ (ókori eredetű felfogás szerint általános
levertséget okoz a lép nedveinek túlsúlya a testben)
Lásd még SZPLENITISZ
splendid isolation [szplendid ájszoléjsn] G tört a kontinentális politika dolgaiban Anglia
elzárkózását hirdető jelszó a 19. században
ang, ‘ragyogó elszigetelődés’: splendid lat splendidus ‘ragyogó’ splendere ‘ragyog,
fénylik’ | lásd IZOLÁCIÓ
splitter G szilánk, repesz
ném Splitter ‘ua.’ alném spliten ‘hasad’ (ang split ‘ua.’)
spódium G kém csontszén
tud lat, ‘ua.’ gör kics szpodion ‘hamu’ szpodosz ‘ua.’
spodumen [szpodúmen] G ásv szürke vagy sárgászöld litium-alumínium-szilikát, egyes változatai
féldrágakövek
ang spodumene ‘ua.’ gör szpodumenosz ‘elhamvasztott’ szpodoó ‘hamuvá éget’ szpodosz
‘hamu’
spondeus G irod két hosszú szótagból álló láb az antik időmértékes verselésben, amelyet eleinte a
szertartásokat kísérő énekekben alkalmazhattak
lat, ‘ua.’ gör szpondeiosz ‘ua.’, ered. ‘áldozati’ szpondé ‘italáldozat’
spongya G szivacs
lat spongia ‘ua.’ gör szpongia ‘ua.’
spontán G (mn) szabad elhatározásból fakadó, kényszer nélküli
G ösztönös, keresetlen
G rögtönzött, pillanatnyi, esetleges
G (hat) önként, szabadon
G ösztönösen, önkéntelenül
ném spontan fr spontané ‘ua.’ késő lat spontaneus ‘önkéntelen, belülről fakadó’ lat
sponte (sua), lásd ott
spontaneitás G önkéntesség, szabad elhatározás
G őszinteség, közvetlenség
lat spontaneitas ‘ua.’, lásd SPONTÁN
sponte sua [szponte szua] G magától, önként, saját elhatározásából
lat, ‘ua.’: *spons, spontis ‘akarat, döntés’ (önmagában nem használatos) | suus ‘saját’
spóra G növ a gombák és algák ivartalan szaporítósejtje
lat spora ‘ua.’ gör szpora ‘vetés, mag’ szpeiró ‘hint, vet’
sporadice † G szórványosan, elszórtan
 újk lat, ‘ua.’
 sporadicus ‘elszórt’, lásd SPORADIKUS
sporadikus G szórványos, elszórt, esetenkénti
G egyes, magános
ném sporadisch gör szporadikosz ‘szétszórt, egymástól távoli’ szpeiró ‘hint, szór, vet’
sporangium G növ a spórákat létrehozó szaporító szerv
tud lat, ‘ua.’: lásd SPÓRA | gör angion ‘edény’
sporco [szporko] G ker teljes súly
ol, ‘ua.’, tkp. ‘piszkos’ (azaz nem „tiszta” súly) lat spurcus ‘ua.’
spórhelt lásd SPARHERD
sporofillum G növ sporangiumokat hordozó levél
tud lat, ‘ua.’ sporophyllum ‘ua.’: lásd SPÓRA | gör phüllon ‘növény’
sporofilon G növ ivartalanul létrejött nemzedék
tud lat sporophylon ‘ua.’: lásd SPÓRA | gör phülon ‘nem, nemzet, nemzedék’ phülé ‘törzs’
sporofiton G növ egyes növények kétszakaszos egyedfejlődésének ivartalan szaporítósejteket
termelő életszakasza
tud lat sporophyton ‘ua.’: lásd SPÓRA | gör phüton ‘növény’ phüó ‘sarjad, nő’
sporogenezis G növ a spórák kialakulása
lásd SPÓRA, GENEZIS
sporogónia G növ spórákkal való szaporodás
tud lat sporogonie ‘ua.’: lásd SPÓRA | goné ‘sarj, ivadék’ gennoó ‘nemz’
sporogónium G növ a mohák spóratokja
tud lat, ‘ua.’: lásd SPÓRA | goné ‘mag, ondó’ gennaó ‘nemz’
spórol G takarékoskodik
G biz vár, számít (vmire)
hazai ném sporen ném sparen ‘takarékoskodik’
sport G testnevelés, testedzés, testgyakorlás
G szeszély, kedvtelés, szórakozás
ang röv sport, ered. disport ‘szórakozás, időtöltés’ ófr se desporter ‘szórakozik’, tkp. ‘elvonja
magát’ (ti. a munkától): lat dis- ‘el, félre’ | portare ‘visz’
sportsman [szportszmen] G sportember
ang, ‘ua.’: lásd SPORT | man ‘ember, férfi’
sportula † G hiv díj, illeték
G mellékjövedelem
kk lat, ‘ua.’, tkp. ‘kosárka’ sporta ‘vesszőkosár’
sporuláció G növ spóraképződés
tud lat, sporulatio ‘ua.’ kics sporula, lásd SPÓRA (az ovuláció mintájára)
sposalizio [szpozalíció] G műv Mária és Szent József eljegyzése mint festészeti ábrázolás tárgya
ol, ‘eljegyzés’ sposare ‘eljegyez’ lat spondere, sponsum ‘ua.’
spotlámpa G film csúcsfénylámpa, erős fénysugarat kis foltra irányító lámpa
ang spot ‘folt, helyszín’
spotpiac G ker készpénzpiac
G közg készpénzfizetéses tőzsdei ügyletek piaca
ang (on the) spot ‘a helyszínen, rögtön’ spot ‘folt, helyszín’
spray [szpréj] G permet
G szórótartályban forgalmazott folyékony vegyi, kozmetikai vagy gyógyászati termék
ang, ‘ua.’, tkp. ‘permetező eső’
spreading [szpreding] G geol a litoszféra lemezeinek szétcsúszása, a kontinensek távolodása
egymástól
ang, ‘ua.’ spread ‘elterjed, terjeszkedik’
spreadsheet [szpredsít] G számtech táblázatkezelő (program)
ang, ‘ua.’: spread ‘elterjeszt, terjeszkedik’ | sheet ‘lap, papírív’
spriccel G fröcsköl, fecskendez, kilövell
 ném hangfestő spritzen ‘ua.’

spriccelt G text az alapszíntől elütő apró foltokkal tarkázott (kelme)
lásd SPRICCEL

spriccer G fröccs, borfröccs
baj-oszt spritzer ‘ua.’, ered. ‘futó zápor’

spricni G fecskendő, locsoló
baj-oszt spritzn
 ném Spritze ‘ua.’, lásd SPRICCEL
sprint G sport rövid távú futás, úszás
ang sprint ‘ua.’

sprintel G fut, szalad, rohan, tép
G sport vágtázik
ang sprint ‘vágtat, rohan’
sprinter G sport rövidtávfutó, gyorsúszó
ang sprinter ‘ua.’, lásd SPRINT
spritzer lásd SPRICCER
sprotni G áll az Északi- és Keleti-tengerben honos apró heringfajta hal, főleg füstölve konzervként
forgalmazzák
ném Sprotte alném sprot ‘ua.’ (?) ném Spross ‘sarj’
sprőd G merev, érdes tapintású, törékeny (anyag, bőr, haj)
baj-oszt spröd ném spröde ‘merev, rideg’
sprue [szprú] G orv hiányos táplálkozásból eredő, anyagcserezavarokkal járó trópusi betegség
ang, holl spruw ‘ua.’ ?
spulni G cséve, orsó
G (cérna)gombolyag
baj-oszt spuln ném Spule ‘orsó’
spumante [szpumante] G élelm olasz habzóbor
 ol (vino) spumante ‘habzó (bor)’ ol, lat spumare ‘habzik’ spuma ‘hab’
spurt vagy spuri G biz rohanás, futás, iszkolás
ang spurt ‘roham, hajrá’
sputum G orv köpet
lat, ‘ua.’ hangut spuere, sputum ‘köp’
squama [szkváma] G orv pikkely (bőrfelületen)
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘halpikkely’
squash [szkvas] G sport fallabda
ang, ‘ua.’ squash ‘összelapít, szorít, zsúfol’ ófr escacher ‘ua.’: lat ex- ‘ki’ | gyak coactare
‘kényszerít’ cogere, coactum ‘összeterel, erőszakol’: co(n)- ‘össze’ | agere ‘űz, hajt’
squatter [szkvatter] G lakásfoglaló, üresen maradt, lebontásra szánt házba szabálytalanul beköltöző
személy
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘guggoló’ squat ‘guggol’
squaw [szkvó] G indián asszony, feleség
ang algonkin indián squa ‘ua.’
squire [szkvájr] G angol vidéki nemes, földesúr
ang, ‘ua.’, az ESQUIRE alakváltozata
sraffoz G műsz vízszintes vonalakkal árnyékol
ném schraffieren régi holl schreffeeren ‘ua.’ ol sgraffiare ‘kapar, vakar’, lásd SGRAFFITO
sramli G zene bécsi eredetű osztrák népies zeneegyüttes két hegedűből, gitárból és harmonikából
G ennek jellegzetes muzsikája
Johann és Josef Schrammel bécsi katonazenészek nevéből, akik a 19. század végén divatba hozták
srapnel G kat apró golyókkal töltött repeszgránát
H. Shrapnell angol feltaláló nevéből
srég G (mn) ferde, rézsútos, átlós
G (hat) rézsút szemben, ferdén, átlósan
 ném schräg ‘ferde, átlós’

srégen lásd SRÉG
srégvizavi G biz rézsút szemben
lásd SRÉG, VIZAVI

srenker † G biz betörő
ném argó Schränker ‘ua.’, tkp. ‘kasszafúró’
 Schrank ‘szekrény, pénztárszekrény’
srét † G sörét
baj-oszt schred ‘ua.’
 ném Schrot ‘vagdalék, dara, sörét’
sróf G csavar
baj-oszt schrauf
 ném Schraube ‘csavar’
srófol G csavar, becsavar, csavaroz
G fokozatosan emel (árat, követelést)
lásd SRÓF
staatsvisite [stácvizit] † G rövid tisztelgő látogatás az illem megkívánta alkalmakkor
ném, ‘ua.’: (im besten) Staat ‘a legjobb ruhájában, kiöltözve’ Staat ‘állam, állapot’ lat status
‘ua.’ stare ‘áll’ | lásd VIZIT
stáb G † kat törzskar, parancsnokság
G filmforgató csoport
G alkalmi feladatra szegődöttek, egybehívottak csoportja, pl. válságstáb
ném Stab ‘vezérkar, munkatársak csoportja’, ered. ‘bot, marsallbot’
magy istáp
stabil G szilárd, biztos, rögzített
G állandó, változatlan, tartós
G biztonságos, erős, megbízható
ném stabil lat stabilis ‘állóképes, szilárdan álló, tartós’ stare ‘áll’
Lásd még STÁCIÓ
stabilitás G egyensúlyi helyzet
G állandóság, tartósság, szilárdság, biztonság
lat stabilitas ‘ua.’, lásd STABIL
stabilizáció G megszilárdítás, megerősítés
G közg pénz ingadozó értékének rögzítése
G műsz valamely állapot biztosított fenntartása
ném Stabilisation ‘ua.’, lásd STABILIZÁL
stabilizál G megszilárdít, véglegesít
G fiz egyensúlyi állapotba hoz
G valamely állapotot állandósít, ingadozásoktól mentesít
ném stabilisieren fr stabiliser ‘ua.’, lásd STABIL
stabilizálódik G tartóssá, állandóvá lesz
G fiz biztos egyensúlyi helyzetbe kerül
G közg (pénz értéke) megszilárdul
G orv (egészségi állapot) nem romlik tovább, javulásra ad reményt
lásd STABILIZÁL
stabilizátor G kém vegyi folyamat egyenletes lefolyását segítő vagy az anyag romlását
megakadályozó adalék
G hajó, rep az állandó irányt biztosító, kisebb kitéréseket helyreigazító berendezés
G vill állandó feszültséget vagy áramerősséget fenntartó készülék
ang stabilisator ‘ua.’ stabilise ‘stabilizál’, lásd ott
staccato [sztakkátó] G zene szaggatottan, széttagolva, minden hangjegyet külön játszva (adandó
elő)
ol, ‘ua.’ staccare, staccato ‘leválaszt, elkülönít, szótagol’: s- lat ex- ‘el, szét’ | *taccare, lásd
ATTAK
stáció G † állomás, útszakasz, pihenő
G szakasz, mozzanat
G vall Jézus keresztútjának egy mozzanata, az ezt ábrázoló kép, dombormű
lat statio, stationis ‘megállás, állomás’ stare, statum ‘áll’
Lásd még STABIL, STAGIONE, STAMEN, STATÁRIUM, STATIM, STATISZTA, STATISZTIKA, STATÍV,
STATUÁL, STÁTUS
stacionál † G kat állomásozik, valahol tartózkodik
G elhelyez, körletet kijelöl
ném stationieren fr stationner ‘ua.’, lásd STÁCIÓ
stacionárius G egy helyben álló, állandó, időben nem változó
G távk a Föld forgásával szinkronban keringő, egy adott hely felett álló (műsorszóró műhold)
G űrk ilyen keringéshez tartozó (pálya)
ném stationär fr stationaire ‘ua.’, lásd STÁCIÓ
stadiális G fokozatos, lépcsőzetes
ném stadial ‘ua.’ lásd STÁDIUM
stadion G ép sportesemények tartására való nagy pálya és ovális nézőtéri építmény
G sport sportcsarnok
G ókori görög hosszmérték (kb. 200 m)
ném Stadion ‘ua.’ gör sztadion ‘hosszmérték, ilyen hosszúságú olümpiai futóverseny-pálya’
sztadiosz ‘szilárdan álló, mozdulatlan’ (hi)sztémi ‘áll’
stádium G (ki)fejlődési fok, szakasz, állomás
G állapot, helyzet, fokozat
lat stadium ‘pályaszakasz’ gör sztadion ‘ua.’, lásd STADION
stafeláj † G műv állítható magasságú festőállvány
ném Staffelei ‘ua.’ Staffel ‘létrafok, fok’
staféta G sport váltó, váltófutás
G † gyorsposta, lovasfutár, gyorsfutár
ném Stafette ‘ua.’ olasz staffetta ‘gyorsfutár, lovasküldönc’ staffa ‘kengyel’ régi ném
Stapfe ‘ua.’
staffázs G műv emberi vagy állati mellékalak festményen (élénkítésre, a térbeliség kiemelésére)
G díszül, kiegészítésül szolgáló dolgok, járulékok
ném Staffage ‘ua.’ (franciás képzés) staffieren ‘ellát, felszerel, kidíszít’, lásd STAFÍROZ
stafíroz G † felszerel, ellát
G kelengyével ellát (menyasszonyt)
ném staffieren ‘ellát, felszerel, kidíszít’ ófr estoffer ‘ua.’ estoffe (mai fr étoffe) ‘szövet,
anyag, töltelék’ frank stopfon ‘bedug, betöm’
Lásd még STOPPOL
stafírung G kelengye, hozomány
G † fölszerelés, berendezés
ném Staffierung, lásd STAFÍROZ
stagfláció G közg a forgalomban lévő pénzmennyiség növekedése a termelés emelkedése nélkül
ang stagflation ‘ua.’: stag(nate), lásd STAGNÁL 5 (in)flation, lásd INFLÁCIÓ
stagione [sztadzsóne] G szính vándor színtársulat
G egy színházi idényre lekötött operatársulat
ol, ‘ua.’, ered. ‘évszak, idény’ késő lat staticum ‘tartózkodási hely’ stare, statum ‘áll’
Lásd még STÁCIÓ
stagnáció G pangás, tespedés
ang stagnation ‘ua.’, lásd STAGNÁL
stagnál G pang, tesped, megreked, vesztegel
lat stagnare ‘el van árasztva’ stagnum ‘állóvíz, tó, pocsolya’
stainless steel [sztéjnlesz sztíl] G rozsdamentes acél
 ang, ‘folttalan acél’: stain ‘folt, szennyeződés’ | steel ‘acél’
stájgerol G emel (árat), drágít (lakbért)
ném steigern ‘növel, emel’
 steigen ‘emelkedik, felhág, növekszik’
stalagmométer G fiz folyadékok felületi feszültségét csepegtetés útján mérő műszer
ang stalagmometer ‘ua.’: gör sztalagmosz ‘csepegés’
 sztalaó ‘csepegtet’ | metreó ‘mér’
Lásd még SZTALAGMIT, SZTALAKTIT
stallum G ép kanonoki székek, padsorok (püspöki templom szentélyében)
G hivatali tisztség, javadalom
kk lat, ‘ua.’ ófr estal ol stallo ‘állás, tartózkodás, szentélyszék’ germán, pl. ném Stall
‘állás, istálló’
magy istálló
stambilia † G ker cégbélyegző
ol, ‘ua.’ ném Stempel ‘bélyegző’, lásd STEMPLI
stamen [sztámen] G növ virág porzója
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘láncfonal (amely a régi szövőszékeken függőlegesen állt)’ stare ‘áll’
Lásd még STÁCIÓ
stammgast [stamgaszt] G biz törzsvendég
ném Stammgast ‘ua.’: Stamm ‘fatörzs, néptörzs’ | Gast ‘vendég’
stampedli G talpatlan pálinkás, likőrös pohárka, kupica
baj-oszt kics stamperl ‘ua.’ ném Stampfe ‘döngölő’
stancol G nyomd formát gépi úton kivág (keménypapírból, lemezből)
ném stanzen ‘ua.’ (?) dán stunte ‘taszít’
stand G elárusító hely, bódé utcán, piacon
G kis helyiség vagy elkerített rész kiállításon
G † kat állomány
ném Stand ‘állomány, állás, bódé’ stehen, stand ‘áll’
standard G (fn) szabvány, előírás, mérce, teljesítményszint
G (mn) szabványos, előírásos, mértékadó, mérvadó
G állandó, rendszeres, megszokott
ném Standard ang standard ‘zászló, jel, mérték, példa’ ófr estendard ‘zászló, hadi jelvény’
lat extendere ‘kinyúlik, kiterül’: ex- ‘ki, el’ | tendere ‘feszül, terjed’
standardizáció G szabványosítás, egységesítés
magy (latinos képzéssel), lásd STANDARDIZÁL
standardizál G szabványosít
ném standardisieren ‘ua.’, lásd STANDARD
standbeli G kat állománybeli, tényleges
lásd STAND
stand-by [sztendbáj] G műsz készenléti állapot (audiovizuális készüléken)
G műsz ennek kapcsológombja
ang, ‘ua.’ stand by ‘ott áll, készenlétben várakozik’: stand ‘áll’ | by ‘mellett’
ständchen [stendhen] G zene éji zene, szerenád
ném, ‘ua.’: Stand ‘állás, álldogálás’ stehen, stand ‘áll’ | -chen (kicsinyítő képző)
standesgemäss [standeszgemessz] † G rangszerű, valakinek rangjához méltó, illő
ném, ‘ua.’: Stand ‘állvány, állás, rang’ | -gemäss ‘vmihez illő’, tkp. ‘a mértéknek megfelelő’
Mass ‘mérték’
standfotó G film filmjelenet beállításáról reklám céljára készült állókép
ang stand ‘áll’ | lásd FOTÓ
stangli G rúd alakú kis péksütemény, aprósütemény
baj-oszt kics stangl ‘ua.’ ném Stange ‘rúd’
stanicli G papírzacskó
baj-oszt stanizl ‘ua.’ ném Scharnützel ‘papírgöngyöleg’ ?
stannum [sztannum] kém ón, ezüstfényű, jól hengerelhető fémes elem
lat, ered. stagnum ‘ua.’, lásd SZTANIOL
stante pede [sztante péde] G azonnal, tüstént, álltó helyében
lat, ‘ua.’, tkp. ‘lábon állva’: stare ‘áll’ | pes, pedis ‘láb’

stanza [sztanca] G irod nyolcsoros versszak ötös, hatodfeles jambikus sorokból, abababcc
rímképlettel
G műv terem, freskókkal díszített szoba
ol, ‘ua.’ késő lat stantia ‘megállás, lakhely’ stans, stantis ‘álló’ stare ‘megáll’
Stapelia G növ dögvirág, dögszagú barna virágot hozó kaktuszféle
tud lat, ‘ua.’ J. B. van Stapel holland orvos nevéből
staphylococcus [sztafilokokkusz] G orv szőlőfürtszerűen tömörülő, gyulladást keltő
baktériumfajta
tud lat, ‘ua.’: gör sztaphülosz ‘szőlőfürt’ | lásd KOKKUSZ
stars and stripes [sztárzend sztrájpsz] G az Amerikai Egyesült Államok csillagos-sávos lobogója
ang, ‘ua.’: star ‘csillag’ | stripe ‘sáv’
start G sport rajt, rajthely
G kezdet, indulás
ang start ‘ua.’, tkp. ‘kezd, indít’
starter G sport indítógép futók startjánál
G autó önindítója
ang, ‘ua.’, lásd START
startol G sport rajtol, indul, nekiindul
lásd START
stasis [sztázis] G orv pangás
tud lat, ‘ua.’ gör sztaszisz ‘megállás’ (hi)sztémi ‘áll’
statáriális G jog rögtönítélő (bíráskodás, eljárás, bíróság)
tud lat statarialis ‘ua.’, lásd STATÁRIUM
statarialiter † G jog rögtönítélettel, rövid úton
tud lat, ‘ua.’, lásd STATÁRIÁLIS
statárium G jog rögtönítélet, rögtönítélő bíráskodás
kk lat statarium (judicium) ‘rögtöni, álltó helyben való (ítélkezés)’ statarius ‘álló, állandó,
helyben maradó’ stare, statum ‘áll’
Lásd még STÁCIÓ
statika G nyugalmi állapot vagy egyensúly
G ép az épület egyensúlyi viszonyai, ennek kiszámítása
G fiz a fizikának a nyugvó testek egyensúlyi állapotával foglalkozó ága
lat statica (ars) gör sztatiké (tekhné) ‘az álló dolgok (tudománya)’ gör sztatikosz ‘álló’
gör (hi)sztémi ‘áll’
statikus G (mn) nyugalmi állapotban lévő, kiegyensúlyozott, rögzített
G (fn) a statika szakembere
ang static, ném statisch ‘ua.’ gör sztatikosz ‘álló’ (főnévi jelentése a fizika–fizikus és hasonló
szópárok mintájára)
statim [sztatim] G orv azonnal, soron kívül (elkészítendő, felirat recepten)
lat, ‘azonnal, álltó helyében’ stare, statum ‘áll’
Lásd még STÁCIÓ
statiszta G tömegjelenet (néma) szereplője színházban, filmen
G átv passzív szerepet játszó, jelentéktelen személy
ném Statist ‘ua.’ újk lat statista ‘álló szereplő’ stare, statum ‘áll’
Lásd még STÁCIÓ
statisztál G szính, film tömegszereplőként lép fel
G tétlen szereplőként vesz részt valamiben
magy, lásd STATISZTA
statisztéria G a statiszták tömege színműben, filmen
ném Statisterie ‘ua.’, lásd STATISZTA
statisztika G † államtan, államtudomány
G a társadalmi viszonyok leírása számszerű összefüggések alapján
G tömegesen előforduló események, jelenségek számszerű adatainak feldolgozása és elemzése
G kimutatás, nyilvántartás, táblázat
ném Statistik ‘ua.’, ered. ‘államtudomány’, lásd STATISZTIKUS
Lásd még STÁCIÓ
statisztikus G (fn) † az államtudomány szakértője
G a modern statisztika szakembere
G (mn) a statisztikára vonatkozó, annak alapján álló
újk lat statisticus ‘az államra vonatkozó’ status ‘állam’, lásd STÁTUS
statív G háromlábú állvány, tartó, láb
ném Stativ ‘ua.’ újk lat stativus ‘szilárdan álló’ stare, statum ‘áll’
Lásd még STÁCIÓ
statua † G műv szobor
lat, ‘ua.’, lásd STÁTUS
statuál G rendelkezik, rendel, megszab
G (példát) állít
lat statuere ‘ua.’, lásd STÁTUS
státus G állapot
G rang, állás, álláshely
G állandó munkahely
G † állam, testület, kar, rend, méltóság
lat status ‘állapot, fennállás, rang, állás’ stare, statum ‘áll’
Lásd még STÁCIÓ
Kerülendő az öszvér [státusz] kiejtés!
status idem [sztátusz …] G orv változatlan állapot (ugyanaz, mint az előző vizsgálatkor)
tud lat, ‘ua.’: lásd STÁTUS | idem ‘ugyanaz’
status in statu [sztátusz in sztátu] G állam az államban
lat, ‘ua.’, lásd STÁTUS
status nascendi lásd IN STATU NASCENDI
status quo (ante) [sztátuszkvó] G a korábbi helyzetnek megfelelő állapot
lat, ‘ua.’: lásd STÁTUS | quo ‘ahol’ | ante ‘előtt, előzőleg’
státusszimbólum G magasabb vagyoni vagy társadalmi helyzetet és az ehhez kötelezőnek tartott
életmódot jelző vagyontárgy, külsőség
lásd STÁTUS, SZIMBÓLUM
statutum G szervezeti szabályzat, rendtartás
G † alkotmány
lat, ‘ua.’ statuere, statutum ‘állít, emel, elrendel, ítél’, lásd STÁCIÓ
staub G szleng cigaretta, cigi
baj-oszt stauben ‘dohányzik’ ném Staub ‘por, hamu’
steadyseller [sztediszeler] G ker olyan sikeres könyv (lásd BESTSELLER), amely hosszú távon is
nagy példányszámban adható el
ang, ‘állandóan kelendő’: steady ‘állandó, biztos, egy helyen megálló’ stead ‘hely’ | sell ‘elad,
elkel’
steak [sztéjk] G konyha sütni való, ill. (hirtelen) sült (marha)hússzelet
ang, ‘ua.’, ered. ‘nyársra tűzve sütött húsdarab’ stick ‘tűz, szúr’
steamer [sztímer] G gőzös, gőzhajó
ang, ‘ua.’ steam ‘gőz’
steat- lásd SZTEAT-
steckenpferd [stekkenpferd] † G biz vesszőparipa, hóbort, rigolya
ném Steckenpferd ‘ua.’: Steck, Stock ‘bot, pálca, vessző’ | Pferde ‘ló’
steeplechase [sztíplcséjz] G sport akadálypálya lovasversenyzőknek
 ang, ‘ua.’, ered. ‘terepverseny toronyiránt’: steeple ‘templomtorony’
 steep ‘meredek, magas’ |
chase ‘verseny, hajtóvadászat’ ófr chacier (mai fr chasser) ‘űz’ népi lat *captiare ‘űz,
megragad’ lat gyak captare ‘ua.’ capere, captum ‘elfog’
stég G kikötőhíd, hajóhíd, bejáró, palló (hajóhoz, csónakhoz)
ném Steg ‘palló, keskeny híd’ steigen ‘felmegy’
stegosaurus [sztegoszaurusz] G a hátán két sor csontlemezt viselt kihalt őshüllő
tud lat, ‘ua.’: gör sztegosz ‘tető’ sztegó ‘befed’ | szaurosz ‘gyík’
stejgerol lásd STÁJGEROL
stekker G vill csatlakozó, dugalj
ném Stecker ‘ua.’ stecken ‘dug, tűz’
steksz G biz pénz, dohány
ang tbsz stakes [sztéksz] ‘tétek lóversenyen’ stake ‘karó’
stelázsi G polcos állvány konyhában, kamrában
ném Stellage [stelázse] ‘ua.’ stellen ‘felállít’
stellit [sztellit] G koh kobalt, króm, molibdén és wolfrám kemény ötvözete
ném Stellit ‘ua.’: lat stella ‘csillag’ | -it (ásványra utaló toldalék)
stemma [sztemma] áll alacsonyrendű állatok egyszerű pontszeme
tud lat, ‘ua.’ gör sztemma ‘szemecske’, ered. ‘virágfüzér’
stempli G bélyegző, bélyegzés
ném Stempel ‘ua.’ stampfen ‘dobbant, tipor’
stencil G rágépelt szöveg sokszorosítására való viaszos papírlap
G az így készült másolat
ang stencil ‘festősablon, kivágott minta’ ófr estenceler ‘szikrázik, csillagokkal díszít, élénk
színűre fest’ késő lat stincilla (ct tc hangátvetéssel) lat scintilla ‘szikra’
stenkerol † G biz uszít, tüzel, bujtogat
ném stänkern ‘egyenetlenséget támaszt, viszályt szít kfn stenken ‘bűzt csinál’ stinken
‘bűzlik’
steno- lásd SZTENO-
stentando [sztentandó] G zene vontatottan (adandó elő)
ol, ‘ua.’ stentare ‘halogat, késlekedik’ lat extendere ‘kiterjed, kinyúlik’: ex- ‘ki’ | tendere
‘nyújt’
stentori lásd SZTENTORI
steppe lásd SZTYEPP
steppel G ölt egyenletes, látható öltésekkel díszít (ruha- vagy ágyneműt)
ném steppen ‘ua.’ ?
stepszli G biz alacsony ember
ném kics Stöpsel ‘dugó’ stepfen ‘bedugaszol’
sterc G konyha burgonyából vagy lisztből hagymás zsírral készült étel
baj-oszt sterz ‘ua.’ ném Sterz ‘madár farka’ (talán tréfás névadás)
stereo- lásd SZTEREO-
steril G orv csírátlan, csírátlanított, csíramentes
G terméketlen, meddő, magtalan, nemzésre képtelen
G kopár, rideg, puszta, üres
ném steril ‘ua.’ lat sterilis ‘meddő’
sterilitás G orv a csírátlanítás eredményeként létrejött állapot
G nemzőképtelenség, magtalanság
G átv szellemi meddőség
lat sterilitas ‘ua.’, lásd STERIL
sterilizál G orv csírátlanít
G ivartalanít, meddővé tesz, nemző- vagy szaporító képességétől (műtétileg) megfoszt’
ném sterilisieren fr stériliser ‘ua.’, lásd STERIL
sterilizátor G orv fertőtlenítő, csírátlanító berendezés
 ném Sterilisator ‘ua.’, lásd STERILIZÁL

sterling G (fn) középkori angol ezüst penny
G (mn) szabvány finomságú ezüstből vagy aranyból való, pl. font ~
 ang, ‘ua.’, ered. ‘angol (és nem idegen) pénz’, tkp. ‘csillagocska’ (a normann pénz hátoldalán
csillag volt): középang sterre (ma star) ‘csillag’ | -ling (kicsinyítő toldalék)
sterlingblokk G közg, tört azon államok csoportja, amelyek a fontsterlinghez viszonyították
valutájuk értékét
 lásd STERLING, BLOKK
sternalis [szternális] G anat a szegycsonthoz tartozó, vele kapcsolatos
 tud lat, ‘ua.’, lásd STERNUM
sternopunctio [szternopunkció] G orv a szegycsont megcsapolása
 tud lat, ‘ua.’, lásd STERNUM, PUNKCIÓ
sternum [szternum] G anat szegycsont
 tud lat, ‘ua.’ gör szternon ‘mell, szügy, szegy’
steward [sztjuárd] G felszolgáló tengeri hajón, repülőgépen
 ang, ‘ua.’ óangol stiweard ‘istálló-felügyelő’ (mai ang sty ‘istálló’ és ward ‘gondnok’)
stewardess [sztjuárdesz] G légikisasszony, utaskísérő
 ang, ‘ua.’: lásd STEWARD | -ess lat -issa nőnévképző
stich G biz enyhe mellékíz, szag
G ját rossz lapjárás kártyában
 ném nyj stich ‘ua.’ ném Stich ‘szúrás, döfés’ stechen ‘szúr’
stichpróba G szúrópróba
 ném Stichprobe ‘ua.’, lásd STICH
stichwort G vezérszó, címszó, végszó, jelszó
 ném Stichwort ‘ua.’: lásd STICH | Wort ‘szó’
stift G szegecs
G kozmetikai vagy gyógyszerrudacska
 ném Stift ‘bot, botforma tárgy’
stiglic G áll tengelice
 ném Stieglitz ‘ua.’ szláv, pl. szln ščegljec, cseh stehlec ‘ua.’
stigma G testi jel, bélyeg, folt
G szégyenbélyeg, szégyenfolt
G vall egyes misztikus szentek testén a megfeszített Jézus sebeinek helyén megjelenő, vérző seb
 lat, ‘ua.’ gör sztigma, sztigmatosz ‘állat bőrébe égetett bélyeg, ismertetőjel, szégyenbélyeg’
sztidzó ‘megjelöl, beéget’
stigmatizáció G pol megbélyegzés
G vall a vallásos stigmák megjelenése
 ang, ném stigmatisation ‘ua.’, lásd STIGMA
stigmatizál G megbélyegez, elítél
 stigmatisieren ‘ua.’, lásd STIGMA
stikában G suttyomban, titokban
 magy argó stika ‘titok’ jidd schtike ‘hallgatás, csend’ arámi stiká ‘ua.’ stak ‘hallgat’
stikkel G biz hímez, kézimunkázik
 ném sticken ‘ua.’ stichen ‘(fonallal) ölt’ stechen ‘szúr’
stikli G csíny, kópéság
 baj-oszt kics stickl ‘ua.’ ném Stück ‘darab, csíny’
stiláris G stílusbeli, a stílussal kapcsolatos
 késő lat stilaris ‘a stílussal kapcsolatos’, lásd STÍLUS
stilb G fiz a fénysűrűség mértékegysége
 ném Stilb ‘ua.’ gör sztilbó ‘fénylik, ragyog’
stiléma G irod stilisztikai értékkel bíró nyelvi elem
 tud lat, ‘ua.’, lásd STÍLUS (a fonéma, lexéma és hasonlók mintájára)
stilét † G hegyes tőr, gyilok
G tőrösbot
 ném Stilett ol kics stiletto ‘ua.’ stilo ‘tőr’ lat stilus ‘íróvessző’
stiliszta G a stílus művésze
 ném Stilist ‘ua.’
stilisztika G a stílussal foglalkozó, annak törvényeit és eszközeit vizsgáló tudomány
 ném Stilistik fr stilistique ‘ua.’, lásd STÍLUS
stilizál G stílust csiszolgat
G növényi vagy állati formákat, tárgyakat leegyszerűsítve, lényegükre redukálva ábrázol
G biz enyhít, szépít
 ném stilisieren ‘ua.’, lásd STÍLUS
stílus G kifejezési mód írásban, beszédben, művészetekben
G irod, műv, zene egy adott korra, irányzatra vagy művészre jellemző kifejezési jegyek és eszközök
összessége
G magatartás, viselkedés, modor
G jelleg, szokás, vonás
 lat stilus ‘kifejezési mód’, ered. ‘íróvessző’
stíluskritika G irod, műv névtelen műalkotás szerőjének meghatározása a stílusjegyek alapján
G irod, műv a mű stílusának bíráló értékelése
 lásd STÍLUS, KRITIKA
stílusos G illő, tetszetős, ízléses, finom
 lásd STÍLUS
stimmel G egyezik, egybevág, összeillik, összhangban van
G rendben van, úgy van, helyes
G zene (zenész, zenekar) hangol
 ném stimmen ‘igaz, összhangban van, egyezik’, ill. ‘hangol’ Stimme ‘hang’
stimmt G rendben van, úgy van, helyes, egyezik
 ném esz 3. szem stimmt ‘ua.’, lásd STIMMEL
stimuláció G ösztönzés, biztatás
G izgatás, ingerlés
G biol serkentés
 tud lat stimulatio ‘ua.’, lásd STIMULÁL
stimulál G élénkít, serkent, felajz, fokoz, növel
G ösztönöz, ösztökél, lelkesít, sarkall, késztet
 lat stimulare ‘ösztökél’, lásd STIMULUS
stimuláns G (mn) serkentő, élénkítő
G (fn) serkentőszer
 lat stimulans ‘ua.’, lásd STIMULÁL
stimulátor G orv idegek mechanikus vagy elektromos ingerlésére szolgáló készülék
G ösztönző, serkentő személy
 tud lat stimulator ‘ua.’, lásd STIMULÁL
stimulus G inger, belső ösztönzés, vágy
 lat, ‘ua.’, ered. ‘hegyes karó, ösztöke’ stinguere ‘szúr, bökdös’
stipendista † G ösztöndíjas
 kk lat, ‘ua.’, lásd STIPENDIUM
stipendium † G ösztöndíj
 lat, ‘zsold, bér’: stips, stipis ‘kis pénzdarab’ | pendere ‘kimér, kifizet’
stipuláció G kikötés
G szerződés, megállapodás
 lat stipulatio ‘ua.’, lásd STIPULÁL
stipulál G jog kiköt, feltételül szab (szerződésben)
 lat stipulari ‘kiköt’ stipulus ‘szilárd, biztos’ stipes ‘karó, fatörzs’
stíröl G bámul, tartósan néz, fixíroz
ném stieren ‘megbámul’
 nyj stier ‘merev, mozdulatlan’ ? kholl stuur ‘vad, fenyegető’
stock [stokk] G ker árukészlet
G † ker alaptőke
 ném Stock ‘ua.’, ered. ‘fatőke, tönk, tuskó’
stockfisch † G tőkehal
G tökfilkó
 ném Stockfish ‘ua.’: Stock ‘tőke, tuskó’ | Fisch ‘hal’
stóla G vall katolikus pap nyakbavetője, elöl derékig élő széles szalag
G papi illeték magánérdekű szertartásokért (keresztelő, esketés, temetés, amikor a pap csupán a ~´t
viseli a karing felett)
G ölt széles, sál alakú női vállkendő
G tört férjes asszonyok bokáig érő ruhája az ókori Rómában
 lat stola ‘hosszú női felsőruha’ gör sztolé ‘ruha, palást, felszerelés’ sztelló ‘felszerel’
stom- lásd még SZTOM-
stomachicum [sztomahikum] G orv gyomorerősítő, az emésztést elősegítő szer
 tud lat, ‘ua.’ stomachus, lásd ott
stomachus [sztomahusz] G anat gyomor
 tud lat, gör sztomakhosz ‘ua.’, ered. ‘torok, nyelőcső’ sztoma ‘száj’
stoplámpa G féklámpa, hátsó lámpa
 lásd STOPPOL2
stopli G bőrszeg, vastag kerek, kidudorodó bőrfolt sportcipő talpán
G † dugó
 auszt ném Stoppel ‘dugó’ ném Stöpfel ‘ua.’ stopfen ‘bedug, tömít’, lásd STOPPOL1
stopper G sport gombnyomással működő pontos versenyóra
 ném, ‘ua.’ ang stop ‘megáll, megállít’, lásd STOPPOL2
stoppol1 G (ruhaneműn) lyukat cérnaöltésekkel foltoz
 ném nyj stoppen ném stopfen ‘betöm, tömít, foltoz’ késő lat stuppare ‘kóccal betöm, tömít’
lat stuppa ‘kóc, csepű’
stoppol2 G megállít
G sport (labdarúgó) labdát lábbal megállít, levesz
G stopperórával időt mér
G autót megállásra kér, hogy vezetője egy darabig elvigye
 ang stop ‘megállít’ késő lat stuppare, lásd STOPPOL1
storníroz G ker töröl (könyvelési tételt), felbont (ügyletet)
 ném stornieren ol stornare ‘ua.’, lásd STORNÓ
stornó G ker megkötött ügylet felbontása, rendelés visszavonása
G könyvelési tétel törlése
 ném Storno ol storno ‘ua.’, ered. ‘lemondás, elfordulás’: s- lat ex- ‘el, félre’ | tornare
‘esztergályoz, forgat’
storting [szturting] G pol a norvég parlament
 norv, ‘ua.’: stor ‘nagy’ | ting ‘nemzetgyűlés’, ered. ‘dolog, ügy’
stósz G halom, rakás
 ném Stoss ‘löket, rakás’ stossen ‘lök’
strabismus lásd SZTRABIZMUS
stracciatella [sztraccsatella] G csokoládédarabkákkal és mazsolával ízesített olasz vaníliafagylalt
 ol kics, ‘ua.’ stracciata ‘tépés’ stracciare ‘tép, hasít’ népi lat *extractiare ‘kihúz’: ex-
‘ki-’ | gyak tractare ‘húzkod’ trahere, tractum ‘húz’
stráf G csík, sáv, szalag
 baj-oszt straif ném Streif ‘csík, sáv’
stráfkocsi G társzekér, széles, lapos rakfelületű lovaskocsi, szekér
 hazai ném strafwagn ‘ua.’
 ném straff ‘feszes, erős, szélesített’
straggling [sztregling] G fiz elektromos töltésű részecskék lefékeződése sokszoros ütközés folytán
ang, ‘ua.’
 straggle ‘kóborol, vánszorog’
strambotto [sztrambottó] G irod többnyire nyolc – tizenegy szótagú – sorból álló, változatos
rímszerkezetű, szatirikus vagy szerelmi tárgyú olasz dal a 14–16. században
ol kics, ‘ua.’
 strambo ‘furcsa’, tkp. ‘sánta, kancsal’ lat strabus ‘kancsal’, lásd SZTRABIZMUS
Lásd még ESTRIBOT
stramm G erős, izmos, keménykötésű, teherbíró
 ném, ‘ua.’ holl stram ‘feszes, erős’
strand G lapos, homokos vízpart
G természetes vagy mesterséges szabadtéri fürdő
 ném Strand ‘homokos tengerpart’
strandol G fürdik, úszkál, napozik
 lásd STRAND
strang G ép gáz- vagy vízvezeték fő ága
G távközlési kábel
 ném Strang ‘kötél, köteg, lószerszám’
 magy istráng
stranguláció G orv elszorulás
G † akasztás, megfojtás
 lat strangulatio ‘megfojtás’ strangulare, strangulatum ‘megfojt’ gör sztrangalé ‘kötél’
sztrangosz ‘szorosra font’
strangúria G orv lassú és fájdalmas vizelés a húgyhólyag vagy a húgycső görcse miatt
 tud lat, ‘ua.’: gör sztrangosz ‘szoros’ | uron ‘vizelet’
strapa G megerőltető munka, fáradozás, gürcölés
G erős igénybevétel
 magy, ered. strapácia ‘vesződség, fáradozás’ ném Strapaze ‘ua.’ ol strapazzo ‘túlerőltetés’
strapazzare ‘túlerőltet’: lat extra ‘külön, túl’ | késő lat patiare ‘kínlódik’ pati ‘szenved’
strapácia lásd STRAPA
strapál G nyű, koptat
G igénybe vesz, fáraszt
 lásd STRAPA
strapás G kimerítő, hajszás, fáradságos, gyötrelmes, keserves
 lásd STRAPA
strassz G drágakőutánzat, üveggyémánt
 Joseph Strasser német ékszerész nevéből
stratagéma G kat hadicsel, ravasz hadmozdulat
G fortély, furfang
 ném Strategem gör sztratégéma ‘hadicsel’, lásd STRATÉGA
stratéga G hadász, a stratégia szakembere
G hadvezér, főparancsnok
 ném Strateg gör sztratégosz ‘hadvezér’: sztratosz ‘hadsereg’ sztornümi ‘terjeszt’ | agó
‘vezet’
stratégia G hadászat, hadtudomány, harcmodor, haditerv
G nagyobb arányú tevékenység tervezése, irányítása, az ennek során alkalmazott eljárások
összessége
G átv a kitűzött cél elérésének átfogó terve
 ném Strategie fr stratégie ‘ua.’ gör sztratégia ‘hadvezéri tisztség, haditerv, hadművelet’,
lásd STRATÉGA
strati- lásd SZTRATI-
strázsa G őr, őrszem, őrző
G őrhely, őrség, őrállás
 horv, szln strža ‘őr’

strázsál G őrködik, őrt áll, ügyel
G biz vár, várakozik, szobrozik
 lásd STRÁZSA
strázsamester † G őrmester
 ném Wachtmeister ‘ua.’ tükörfordítása, lásd STRÁZSA
stréber G helyezkedő, törtető, minden áron érvényesülni igyekvő személy
 ném Streber ‘ua.’ streben ‘törekszik, igyekszik’
strepitoso [sztrepitózó] G zene lármásan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ strepito lat strepitus ‘lárma’ strepere, strepitum ‘zajong’
strept- lásd SZTREPT-
stressz G biol az emberi vagy állati szervezet védekező válasza a külvilágból érkező, veszélyt jelző
ingerekre
G lél az ennek folytán előállott feszült, szorongásokat okozó lelkiállapot
 ang stress ‘nyomás, feszültség, hangsúly’ ófr estressier ‘összehúz, feszít’ népi lat strectiare
‘ua.’ lat strictus ‘szoros, feszes’ stringere, strictum ‘szorít, feszít’
Lásd még STRETTO, STRIGILIS, STRIGULA, STRIKT
stresszor G lél stresszt okozó inger
 ang stressor ‘ua.’, lásd STRESSZ
stretta [sztretta] G zene operafelvonások végén gyakori, gyors tempójú ária
 ol (aria) stretta ‘sietős (ária)’, lásd STRETTO
stretto [sztrettó] G zene gyorsan, sietősen (adandó elő)
 ol, ‘szűk, szoros, sietős’ lat strictus ‘szoros, feszes’, lásd STRIKT
Lásd még STRESSZ
strichel G szleng (utcanő) magát kelletve fel-alá jár az utcán
 ném argó Strich ‘prostituált magát ajánlgató járkálása’, ered. ‘csík, vonal, vonás’
strici G utcanő futtatásából élő férfi
G csirkefogó, gazember
 bécsi ném Strizzi ‘naplopó, selyemfiú, nőfuttató’: VAGY ol strizzare ‘kifacsar’, VAGY cseh
štryc ‘nagybácsi, atyafi, koma, szomszéd’
stricte lásd STRIKTE
stricto jure [sztriktó júre] G a szigorúan értelmezett jog szerint
 lat, ‘ua.’: strictus ‘szoros’, lásd STRIKT | ius, iuris ‘jog’
stricto sensu [sztriktó szenzú] G szoros értelemben véve
 lat, ‘ua.’: strictus ‘szoros’, lásd STRIKT | sensus ‘jelentés, észlelés, érzékelés’ sentire, sensum
‘érez’
strictura [sztriktúra] G orv szűkület
 tud lat, ‘ua.’ strictus ‘szoros’, lásd STRIKT
striga [sztriga] G boszorkány
 lat, ‘az állatokat megrontó női démon’ stringere ‘fojtogat’
strigilis [sztrigilisz] G műv S alakú vájolatok az antik és ókeresztény szarkofágok oldalán
G műv ugyanez mint reneszánsz építészeti díszítmény
G tört hajlított késszerű eszköz, amellyel ókori atléták a szennyet lekaparták testükről a verseny
végén
 lat, ‘ua.’ stringere ‘szorít, lefejt’
Lásd még STRESSZ
strigó lásd STRICI
strigula G pipa, kipipálás, jegyzék vagy kimutatás ellenőrzött vagy elintézett tételei mellé húzott
kampó alakú jel
 ném Striegel ‘lóvakaró’ lat strigilis ‘kaparóvas’ stringere, strictum ‘összehúz, szorít’
Lásd még STRESSZ
strikt G szigorú, pontos, meghatározott
G kimért
 ném strikt ‘ua.’ lat strictus ‘szoros, feszes’ stringere, strictum ‘összehúz, szorít’
Lásd még STRESSZ
strikte G szigorúan, pontosan
G szorosan véve, szoros értelemben
 ném, ‘ua.’ lat stricte, lásd STRIKT
strimfli G harisnya
 baj-oszt kics strimpfl ném Strumpf ‘ua.’
stringendo [sztrindzsendó] G zene a tempót gyorsítva, siettetve (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ ol, lat stringere ‘szorít, siettet’
strip-tease lásd SZTRIPTÍZ
strobo- lásd SZTROBO-
strófa G irod versszak
G szính karének szakasza az antik görög tragédiában, amelyet a kar a nézőtér egyik oldala felé
fordulva énekelt
 lat stropha gör sztrophé ‘ua.’, tkp. ‘fordulás, fordulat’ sztrephó ‘fordul’
strofikus G irod versszakokra osztott, versszakokból álló (költemény)
 ném strophisch ‘ua.’, lásd STRÓFA
stroke [sztrók] G orv szélütés, agyvérzés
 ang, ‘ua.’, tkp ‘ütés, csapás’ strike ‘lecsap, lesújt’
stróman G olyan ember, aki a valóságban ténykedő személy leplezésére a nevét adja üzlethez,
vállalkozáshoz
 ném Strohmann ‘ua.’, tkp. ‘szalmabábú’: Stroh ‘szalma’ | Mann ‘ember’
stroncianit G ásv üvegfényű, áttetsző stronciumkarbonát
 ang strontianite ‘ua.’: Strontian skót város, ahol fölfedezték | -it (ásványra utaló toldalék)
stroncium G kém ezüstfehér, kis fajsúlyú fémes elem
 ang strontium ‘ua.’: stront(ianite), lásd STRONCIANIT | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
stropha lásd STRÓFA
strucc G áll nagy testű afrikai futómadár
 északol struzz [sztrucc] ol struzzo lat struthio gör sztruthion ‘ua.’
struccpolitika G annak magatartása, aki nem akar számot vetni a valósággal, aki a nehézségeket
önmaga előtt is eltagadja (régi hiedelem szerint a strucc veszély esetén homokba dugja a fejét)
 lásd STRUCC, POLITIKA
struktúra G szerkezet, alkat, felépítés, összetétel, elrendezés
 lat structura ‘építési mód, szerkezet, építmény’ struere, structum ‘épít, rendez, kigondol’
strukturál G valaminek a szerkezeti vázát felépíti
G (rendezetlen dolgokat, eszméket) logikus szerkezetbe rendezve áttekinthetővé tesz
 ném strukturieren ‘ua.’ Struktur, lásd STRUKTÚRA
strukturális G szerkezeti
G szoc a társadalmi szerkezet megváltozásával magyarázható (mobilitás)
 ném strukturell ‘ua.’, lásd STRUKTÚRA
strukturalista G (fn) a strukturalizmus követője
G (mn) a strukturalizmus alapján álló
 ném Strukturalist, strukturalistisch ‘ua.’, lásd STRUKTURALIZMUS
strukturalizmus G nyelvt, irod tudományos irányzat, amely a nyelvet, ill. irodalmi szöveget a
jelentésre nem tekintve, a szerkezet és a rendszer felől kiindulva, formális elemzéssel tárja fel
 ném Strukturalismus ‘ua.’, lásd STRUKTURÁLIS
strúma G orv a pajzsmirigy kóros megnagyobbodása, golyva
 lat struma ‘golyva’ ?
stuc † G karabély
 ném Stutzen ‘rövid csövű vadászpuska’, lásd STUCCOL
stuccol G rövidebbre nyír, kurtít (bajuszt, szakállt)
 ném stutzen ‘nyes, rövidebbre vág’
 nyj Stutz ném Stumpf ‘csonk’
stucni † G érmelegítő, lábszárvédő
G talpas söröspohár
 ném Stutzen ‘lábszárvédő’, tkp. ‘talprészével megrövidített zokni’ (a ‘pohár’ jelentés alaki
hasonlóságon alapul) stutzen ‘megkurtít
stúdió G műv műterem
G műtermek együttese filmek készítéséhez
G rádió- és televíziófelvételre szolgáló helyiség
G kísérletező hajlamú művészek, írók köre
 ol studio ‘tanulmány, dolgozószoba, műterem’, lásd STÚDIUM
studiózus † G okt diák, tanuló
 kk lat studiosus ‘ua.’, ered. ‘buzgó, törekvő’, lásd STÚDIUM
studíroz G tanulmányoz
 ném studieren ‘ua.’, lásd STÚDIUM
stúdium G tud tanulmány, kutatás
G tudományszak, kutatási ág
 lat studium ‘iparkodás, hajlam, tanulmány, tudomány’ studere ‘fáradozik, törekszik, tanul’
stuka G kat német zuhanóbombázó repülőgép a második világháborúban
G biz korszerű budapesti villamosszerelvény az 1940-es évektől
 ném, ‘ua.’ Stu(rz)ka(mpfflugzeug) ‘zuhanó harci repülőgép’: Sturz ‘zuhanás’ | Kampf ‘harc,
csata’ | Flug ‘levegő’ | Zeug ‘eszköz’
stukatúr G ép gipszvakolatos nádmennyezet
 ném Stukkatur ol stuccatura ‘stukkódísz’, lásd STUKKÓ
stukkó G ép gipszhabarcsból készült mennyezeti vagy fali díszítmény
 ol stucco ‘gipsz, gipszvakolat’ ófném stukki ‘levált kéregdarab’ (innen a mai ném Stück ‘darab’
is)
stupid G buta, bárgyú, korlátolt, hülye
 ném, ‘ua.’ lat stupidus ‘zsibbadt, kábult, ostoba’ stupere ‘elzsibbad, elkábul, elámul’
stupiditás G butaság, bárgyúság, hülyeség, korlátoltság
 lat stupiditas , lásd STUPID
stupor G orv kábultság, bódulat
 lat, ‘ua.’ stupere ‘elzsibbad, elkábul, elámul’
stuprum G jog, orv nemi erőszak
 lat, ‘ua.’ stuprus ‘kemény, durva’
Lásd még MASZTURBÁL
sturm † G kat roham
 ném Sturm, ‘ua.’
Sturm und Drang G irod a klasszicizmus kötelmei ellen lázadó, az érzelmek és az ösztönös
zsenialitás jogait hirdető alkotók (köztük az ifjú Goethe) mozgalma az 1770–1780-as évek német
irodalmában
 ném, ‘vihar és vágy’ (F. M. Klinger színművének címe, 1776): lásd STURM | Drang ‘vágy, inger,
ösztön, törekvés’ dringen ‘sürget, hajt’
styl- lásd SZTIL-
sub- lásd még SZUB-
sub auspiciis [szub auszpiciisz] G okt kitüntetéssel (doktorál, diplomázik)
 lat sub auspiciis (rectoris) ‘(a rektor) pártfogása alatt’: sub ‘alatt’ | auspicium ‘pártfogás’, ered.
‘madárjóslás, jó előjel’, lásd AUSPÍCIUM
sub conditione [szub kondícióne] G jog azzal a feltétellel(, hogy…)
 lat, ‘ua.’: sub ‘alatt’ | lásd KONDÍCIÓ
subiectum [szubjektum] G nyelvt alany
 tud lat, ‘ua.’, lásd SZUBJEKTUM
subler G műsz tolómérce
 ném Schublehre ‘ua.’: Schub ‘lökés, tolás’
 schieben ‘tol’ | Lehre ‘ismeret’
subli- lásd SZUBLI-
sublót G alacsony, széles fiókos szekrény
hazai ném schublad, schublod
 ném Schublade ‘fiók’: Schub ‘lökés’ schieben, schub ‘lök,
csúsztat’ | Lade ‘fiók, láda’
sub praetextu [szub préteksztú] G jog azzal az ürüggyel(, hogy…)
lat ‘ua.’: sub ‘alatt’ | lásd PRETEXTUS
sub rosa [szub róza] G titokban, bizalmasan
lat, ‘ua.’: sub ‘alatt’ | rosa ‘rózsa’ (a rózsa a titoktartás ókori eredetű jelképe)
subsequens [szubszekvens] † G a soron következő
lat, ‘ua.’: sub- ‘alatt, lentről fel’ | sequi ‘követ’
subsidiarius [szubszidiárius] † G kisegítő
lat, ‘ua.’, lásd SUBSIDIUM
subsidium [szubszidium] † G segítség, támogatás
G pénzsegély
lat, ‘ua.’, tkp. katonai segédcsapat subsidere ‘letelepszik (vmi mögé’): sub- ‘alá, mögé’ | sidere
‘ül’
sub sigillo [szub szigilló] G titoktartás mellett, diszkréten
lat, ‘ua.’, tkp. ‘pecsét alatt’: sub ‘alatt’ | kics sigillum ‘pecsét’ signum ‘jel’
sub specie aeternitatis [szub szpecie éternitátisz] G az örökkévalóság szemszögéből, annak
jegyében
lat, ‘ua.’: sub ‘alatt’ | species ‘tekintet’ specere ‘néz’ | aeternitas ‘öröklét, örökkévalóság’
aeternus, ered. aeviternus ‘örök’ aevum ‘kor, korszak, (örök) idő
subspecies [szubszpeciesz] G biol alfaj
tud lat, ‘ua.’: sub- ‘alsó, al-’ | lásd SPECIES
substantivum [szubsztantívum] G nyelvt főnév
tud lat (nomen) substantivum ‘ua.’ substantivus ‘lényegi, a lényeghez, ill. a létezéshez tartozó’,
lásd SZUBSZTANCIA
sub titulo [szub tituló] G (valamilyen) címen, ürügyön
lat, ‘ua.’: sub ‘alatt’ | lásd TITULUS
subway [szabvéj] G közl földalatti vasút (Amerikában)
G közl aluljáró (Európában)
ang, ‘ua.’: ang, lat sub- ‘alatti, alsó, al-’ | way ‘út’
succe- lásd még SZUKCE-
successorius [szukcesszórius] † G fokozatos, egymásra következő
tud lat, ‘ua.’ successor ‘követő’, lásd SZUKCESSZOR
succrescentia [szukreszcencia] G növekedés, szaporulat
G új nemzedék, utánpótlás
tud lat, ‘ua.’ succrescere ‘kinő, utánanő’: sub- ‘lentről fel, utána’ | crescere ‘nő’
succuba [szukkuba] G parázna női lidérc, középkori babona szerint a férfit álmában megkísértő női
formájú démon
G lidércnyomás
kk lat, ‘ua.’, tkp. sub-cuba: sub- ‘alá’ | cubare ‘ágyba fekszik’
Lásd még INKUBUS
succulens lásd SZUKKULENS
succursale [szükkürzál] † G ker fióküzlet
fr, ‘ua.’, ered. ‘leányegyház’ kk lat (ecclesia) succursalis ‘kisegítő (egyházközség)’
succursum ‘segítség’ succurrere, succursum, ered. sub-currere ‘segítségére siet, támogat’, tkp.
‘aláfut (hogy terhét átvállalja)’: sub- ‘alá’ | currere ‘fut’
sudarium [szudárium] G verítéktörlő kendő, az ókori rómaiak bal csuklójukon viselték
G vall kendő Jézus arcának lenyomatával (amelyet a legenda szerint Veronika nyújtott neki a
keresztúton)
 lat, ‘ua.’
 sudare ‘izzad’
sudatio [szudáció] G orv izzadás
tud lat, ‘ua.’
 sudare, sudatum ‘izzad’
sudatorium [szudatórium] G tört forró levegős izzasztóhelyiség az ókori római közfürdőkben
lat, ‘ua.’, lásd SUDATIO

sudor [szudor] G orv izzadság, veríték
lat, ‘ua.’, lásd SUDATIO

sudra G a legalsó indiai kaszt tagja
ang,
 szansz ‘ua.’
suff- lásd még SZUFF-
suffragium lásd SZUFFRÁGIUM
sufni G fészer, (fás)kamra
baj-oszt schupfen
 ném Schuppen ‘fészer’
sugg- lásd SZUGG-
suicidium lásd SZUICÍDIUM
sui generis [szui generisz] G sajátos, egyedi, egyéni, magafajta
lat, ‘ua.’, tkp. ‘magafajtájú’: suus ‘saját’ | genus, generis ‘nem, fajta’

sui juris [szui júrisz] G önjogú, önrendelkezésű, nagykorú
lat, ‘ua.’: suus ‘saját’ | ius, iuris ‘jog’

sujet lásd SZÜZSÉ
sulky [szalki] G ügetőversenyen húzott könnyű kétkerekű, egyszemélyes kocsi
ang, ‘ua.’, tkp. ‘duzzogó’
 sulk ‘morcosan félrevonul’ (a kocsin csak a hajtónak van hely)
sumer vagy sumér G tört ismeretlen eredetű mezopotámiai nép, amely a Kr.e. 4. évezredben fejlett
városi kultúrájú birodalmat hozott létre
G nyelvt e nép kihalt nyelve, amely ékírásos emlékekben maradt fenn
ném Sumer sumér Sumir ‘birodalmuk saját neve’
summa G mat összeg
G pénzösszeg
G rövid tartalom, összegzés, lényeg
lat summa (res) ‘legfőbb (dolog), lényeg, összesség, összeg’ ff summus, tkp. sup-mus ‘legfelső,
legfőbb’ super ‘fent’
summa cum laude [szumma kum laude] G okt kitüntetéssel (doktori fokozat vagy diploma
minősítésében)
tkp. cum summa laude ‘a legfelső dicsérettel’: cum ‘-val’ | summus ‘legfelső, legfőbb’ | laus,
laudis ‘dicséret’
summárium G összegezés, foglalat, kivonat
tud lat summarium ‘ua.’, lásd SUMMA
summás G megszabott járandóságért (summáért) dolgozó idénymunkás, részesarató,
vándormunkás, zsellér
lásd SUMMA
summa summárum G mindent összevéve, egy szó mint száz
lat, ‘ua.’, tkp. ‘az összegek összege’, lásd SUMMA
summáz G összegez, összefoglal, összesít
lásd SUMMA
summum bonum [szummum bónum] G a legfőbb jó, a legnagyobb érték
lat, ‘ua.’: ff summus ‘legfelső, legfőbb’ super ‘fent’ | seml bonum ‘jó (dolog)’ bonus ‘jó’
summum genus [szummum genusz] G fil felső fogalom, fölérendelt kategória
lat ‘ua.’ ff summus ‘legfelső’ super ‘fent’ | genus ‘nem’ (mint osztályozási kategória)
suo tempore [szuó …] G a kellő időben, a maga idejében
suus ‘saját’ | tempus, temporis ‘idő’
super- lásd SZUPER-
superbia [szuperbia] G gőg, dölyf, felfuvalkodottság
 lat, ‘ua.’
 superbus ‘fensőbbséges’ super ‘fent’
superficies lásd SZUPERFICIÁLIS
superlát † G függöny, kárpit, ágymennyezet
ném Sperrlaken ‘elkerítő lepedő, kelme’: sperren ‘elzár’ | Laken ‘lepedő’

superman [szjúpermen] G felsőbbrendű ember
G film különleges testi képességekkel bíró férfi
ang, ‘ua.’: super ‘kitűnő, felsőbb’ | man ‘ember, férfi’ (G. B. Shaw fordítása a német ÜBERMENSCH
nyomán)
supermarket lásd SZUPERMARKET
supinum [szupínum] G nyelvt a latin ige utolsó szótári alakja, sajátos használatú főnévi igenév-féle
lat, ‘ua.’ supinus ‘hanyatt fekvő, ferdén emelkedő’ sup-, tkp. sub ‘alatt’
supp- lásd SZUPP
suppl- lásd SZUPL-
supra- lásd még SZUPRA-
supraporta [szupraporta] G műv ajtó feletti keretelt, festett, domborművű vagy áttört ornamentális
díszítmény a barokk és rokokó művészetben
lat supra ‘fölött’ | porta ‘ajtó, kapu’
suprema lex [szupréma leksz] G a legfőbb törvény
lat, ‘ua.’: ff supremus ‘legfelső, legfőbb’ superus ‘felső’ | lex ‘törvény’
supremum vale [szuprémum vále] G a végső búcsú
lat, ‘ua.’: ff supremus ‘legvégső’, tkp. ‘legfelső, legfőbb’ superus ‘felső’ | lásd VALE
sur- lásd még SZUR-
survey [szörvéj] G kérdőíves adatfelvételi és adatfeldolgozási (módszer)
ang, ‘felmérés, áttekintés’ ófr surveir kk lat supervidere ‘áttekint, felmér, végigvizsgál’:
super ‘felül, át’ | videre ‘lát, néz’
sus- lásd még SZUSZ-
suspectus [szuszpektusz] † G gyanús, gyanúsított
lat, ‘ua.’ suspicere, suspectum ‘ua.’, ered sub-spicere ‘gyanakszik, gyanúsít’, tkp. ‘alulról néz
fel rá’: sub- ‘lentről fel’ | specere ‘néz’
sut- lásd még SZUT-
suszter G cipész, varga, csizmadia
ném Schuster ‘ua.’: kfn schuoh ‘cipő’ | suter ‘varga’ lat sutor ‘ua.’ suere, sutum ‘ölt, varr’
Lásd még SZUTÚRA
susztermatt G ját néhány lépés után bemondott sakk-matt (kezdő játékos ellen)
lásd SUSZTER, (SAKK-)MATT
suum cuique [szuum kuikve] G jog mindenkinek a magáét, mindenkit megillet, ami jár neki
lat, ‘ua.’: suus ‘saját’ | cuique ‘mindenkinek’ quisque ‘mindenki’
suviksz G biz cipőkenőcs, cipőfénymáz
baj-oszt schuwichs ném Schuhwichse ‘ua.’: Schuh ‘cipő’ | Wichse ‘fényesítő krém’ Wachs
‘viasz’
sváb G népr a 18. század során Magyarországra került délnémet (javarészt bajor) telepesek utóda
G népr a délnyugati Baden-Württenberg német tartomány felnémet nyelvű lakója
ném Schwabe ‘ua.’ lat Suevus, egy ókori germán népcsoport tagja
sváda G beszédbeli ügyesség, talpraesettség, rábeszélő készség
lat Suada ‘a meggyőzés istennője’ suadus ‘rábeszélő’ suadere ‘rábeszél, tanácsol’ suavis
‘édes, kedves, kellemes, szelíd’
svadron † G kat lovasszázad
ném Schwadron ol ngykz squadrone ‘ua.’, tkp. ‘nagy négyszög’ squadra ‘négyzet’ késő
lat exquadrare ‘négyszögbe állít’, lásd KVADRÁT
svadronőr † G szájhős, hősködő, dicsekvő
ném Schwadroneur ‘ua.’, lásd SVADRON
svájfol G ölt derékban szűkít, karcsúsít
 ném schweifen ‘ívesre vág, kerít’
 Schweif ‘farok, uszály’
svalizsér † G kat könnyű fegyverzetű lovas katona
ném Chevauleger [svolezsé] ‘ua.’
 fr chevaux légers ‘könnyűlovasok’, tkp. ‘könnyű lovak’:
cheval ‘ló’ lat caballus ‘gebe’ gör kaballész ‘igásló’ | léger késő lat leviarius lat levis
‘könnyű’
svarcgelb lásd SCHWARZGELB
svarcol G biz feketemunkát végez
ném schwarz ‘fekete’
svarumlénia † G kat rajvonal
magy, lásd SCHWARMLINIE
svasztika lásd SZVASZTIKA
svegliato [zveljátó] G zene frissen, élénken (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tkp. ‘éberen’ svegliare ‘felébreszt’: s- lat ex- ‘el, ki, fel’ | vigilare ‘virraszt, ébren
van’
svelto [zveltó] G zene szabadon, fesztelenül, elevenen
ol, ‘fürge, eleven’, ered. ‘karcsú’, tkp. ‘tépett’ svellere, svelto ‘kitép, megkopaszt’: s- lat ex-
‘ki’ | lat vellere ‘tép’
svenk G film a kamera nagy ívű vízszintes mozgatása filmfelvétel közben
ném Schwenke ‘lendülés, fordulás’ schwenken ‘befordul, kanyarodik’ schwingen ‘himbál,
lendül’
svert G hajó vitorlás hajó fenékuszonya, hajótőke
ném Schwert ‘ua.’, tkp. ‘kard’
svihák G szélhámos, csaló
szlk švihák ‘ua.’ švihať ‘csapkod, suhog’
svindler G szélhámos, csaló, szédelgő
ném Schwindler ‘csaló, szélhámos’, lásd SVINDLI
svindli G szélhámosság, csalás, szemfényvesztés
G szándékosan hamis bemondáson alapuló egyszerű kártyajáték
Schwindel ‘szédülés, hazugság, csalás’
svung G sp lendület
G hevület, szárnyalás
ném Schwung ‘ua.’ schwingen ‘leng, lendül’
sweater lásd SZVETTER
syn- lásd még SZIN-
synalgia [szinalgia] G orv kisugárzó fájdalom
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘együtt-fájás’: gör szün- ‘együtt’ | algeó ‘fájdalmat érez’
syncretio [szinkréció] G orv összenövés
tud lat, ‘ua.’: gör szün- ‘össze’ | lat crescere, cretum ‘nő’
synechia [szinehia] G orv összetapadás
tud lat, ‘ua.’ gör szünekheia ‘folyonosság’ szünekhó ‘összefog, egyben tart’: szün ‘össze’ |
ekhó ‘bír, tart’
synovium [szinovium] G anat ízületi hártya, ínhártya
tud lat, ‘ua.’, Paracelsus önkényes szóalkotása (akárcsak a gnóm, szilfid)
syrinx [szirinksz] G áll alsó gégefő, a madarak hangadó szerve
G zene nádfurulya, pásztorsíp, pánsíp
tud lat, ‘ua.’ gör szürinksz ‘nádsíp’ szüridzó ‘süvít, fütyül (a szél)’
 Sz
szabellus G tört ókori közép-itáliai nép, voltaképp közép-itáliai törzsek laza szövetsége, amely a
szabin nép részét alkotta
lat kics Sabelli ‘ua.’
 Sabini, lásd SZABIN
szabin G tört ókori közép-itáliai nép, amely a latinnal rokon nyelvet beszélt, és a századok során a
latinokkal összeolvadt (e folyamat kezdetét tükrözi a monda a ~ nők elrablásáról)
lat Sabini, saját nevükön Safineis, vsz. azonos a SZAMNITA megnevezéssel
szábor G pol Horvátország nemzetgyűlése
horv sabor ‘gyűlés’ sabirati ‘összeszed’
szabotál G pol munkáját szándékosan lassan vagy rosszul végzi
G munkaeszközeit megrongálja
G rendelkezések végrehajtását megtagadja vagy kijátssza
ném sabotieren fr saboter ‘ua.’, tkp. ‘facipőben csoszog, nehézkesen dolgozik’ sabot
‘facipő’: nyj savate ol ciabatto ar csabat ‘facipő’ 5 botte ‘csizma’
szabotázs G pol szabotálás magasabb bérek vagy politikai követelések kikényszerítésére,
megszálló idegen hatalom gyengítésére
ném Sabotage fr sabotage ‘ua.’, lásd SZABOTÁL
szabotőr G pol szabotázsakcióban részt vevő személy
ném, fr saboteur ‘ua.’, lásd SZABOTÁL
szacharát G kém cukroknak az alkoholátokhoz hasonló, alkáliföldfémekkel alkotott vegyülete
ang saccharate ‘ua.’, lásd SZACHAR(ÓZ, ALKOHOL)ÁT
szacharáz G kém a diszacharidokat (pl. nádcukor) egyszerű cukorra lebontó enzim
ang saccharase ‘ua.’: lásd SZACHARÓZ | -áz (enzimre utaló toldalék)
szacharid G kém a cukor jellegű szénhidrátok gyűjtőneve
ném Saccharid ‘ua.’: lásd SZACHARÓZ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
szachariméter G kém oldatok cukortartalmát mérő eszköz
ang saccharimeter ‘ua.’: lásd SZACHARÓZ | gör metreó ‘mér’
szacharimetria G kém oldatok cukortartalmának mérése
ang saccharimetry ‘ua.’, lásd SZACHARIMÉTER
szacharin G kém toluolszármazék, mesterséges édesítőszer
ang saccharine ‘ua.’: lásd SZACHAR(ÓZ) | -in (vegyületre utaló toldalék)
szacharóz G kém kettőscukor, nádcukor, répacukor
tud lat saccharosum ‘ua.’: gör szakkharon ‘cukor’ szansz csarkara ‘kristályos cukor’, ered.
‘kőzúzalék’ | -óz (cukorra utaló toldalék)
szadduceus G vall a hagyományok iránt közömbös vallási és politikai párt az ókori zsidóság
körében, amely szemben állt a farizeusokéval
lat sadducaeus gör szaddukaiosz ‘ua.’ héb cedúkím ‘igazak’ cádók ‘igaz’
szadista G lél nemi eltévelyedés rabja, aki a partner vagy mások kínzásában lel kielégülést
ném Sadist fr sadiste ‘ua.’, lásd SZADIZMUS
szadizmus G lél szadista hajlam
G gyönyörködés mások szenvedésében
G kegyetlenkedés
ném Sadismus ‘ua.’: de Sade francia márki nevéből, aki több regényében ábrázolta ezt a
perverziót | lásd -IZMUS
szadomazochizmus G lél nemi elferdülés, melynek rabja csak az önmagának vagy másnak okozott
fájdalommal elégül ki
ném Sadomasochismus ‘ua.’, lásd SZADIZMUS, MAZOCHIZMUS

szafaládé G vastag bélbe töltött, kurta virslihez hasonló felvágott
baj-oszt sarfalade
 ném Zervelat ‘ua.’ ol cervellato ‘sertésvelőhurka’ cervello ‘agyvelő’
lat kics cerebellum ‘agy’ cerebrum ‘ua.’
szafari G afrikai vadásztúra, vadászkaraván
ang safari szuaheli szafari ‘ua.’ ar szafar ‘utazás’
szafaripark G vadaspark, ahol az egzotikus vadak szabadon járnak az autós látogatók körül
lásd SZAFARI, PARK
szaffián G élénk színűre festett puha birka- vagy kecskebőr
ném Saffian lengy safian tör sahtˇyan ‘ua.’ perzsa szahtiján ‘kecskebőr’
magy szattyán
szágó G egyes trópusi pálmák beléből nyert lisztszerű anyag
ném Sago ang, port sago maláji szagu ‘ua.’
szahib G az európaiak megszólítása Indiában
hindi száhib ‘úr’ ar száhib ‘ua.’, ered. ‘(úti)társ’
szajga G áll az antiloppal rokon patás állat Közép-Ázsia pusztáin
or, ‘ua.’
szajré G argó lopott holmi, zsákmány
G holmi, cókmók
jidd schoire ‘áru, lopott holmi’ héb szhóráh ‘kereskedőnő’
szaké G édes rizsbor, japán nemzeti ital
jap szake ‘ua.’
szakija G állatok hajtotta vízemelő vödörlánc Egyiptomban
ar, ‘ua.’
szakrális G vall isteni, szent
G vall szentségi, a szentségekkel kapcsolatos
G vall egyházi, kultikus jellegű
kk lat sacralis ‘ua.’ sacrum ‘szentség, megszentelt dolog, áldozat’ sacer ‘istennek szentelt,
szent’
Lásd még SACRALIS
szakralitás G vall szentségi, egyházi, kultikus jelleg
kk lat sacralitas ‘ua.’, lásd SZAKRÁLIS
szakramentum G vall szentség
G vall (a katolikus vallásban) isteni kegyelmet közvetítő szent aktus (keresztelés, oltáriszentség,
házasság stb.)
kk lat sacramentum ‘ua.’, ered. ‘katonai hűségeskü’ lat sacer, sacra, sacrum ‘szent,
istenségnek ajánlott’
szakrifícium G vall áldozat (mint cselekmény)
lat sacrificium ‘ua.’ sacrificare ‘áldozatot mutat be’: sacrum ‘áldozat’, tkp. ‘szent, az
isteneknek szentelt dolog’ | facere ‘csinál’
szakrilégium G vall szentségtörés
lat sacrilegium ‘ua.’, tkp. ‘betörés a szentélybe’: tbsz seml sacra ‘áldozati adományok’ sacrum
‘áldozat’ | legere ‘gyűjt, összeszed’
szakura G növ vadmeggy, japán kertek dísznövénye
jap, ‘ua.’
szála † G terem, táncterem
ol sala ‘ua.’ germán (pl. ném Saal, holl zaal ‘ua.’)
szalalkáli G szénsavas ammónia, sütőporok alapanyaga
hazai lat sal alcali ‘alkálikarbonát’: sal ‘só’ | lásd ALKÁLI
Lásd még SZALINA
szálám alejkum G béke veletek (hagyományos köszöntés mohamedán népeknél)
ar szalám ‘béke’

szalamandra G áll gyíkhoz hasonló kétéltű állat (amely ókori hiedelem szerint nem ég meg a
tűzben)
lat salamandra
 gör szalamandra perzsa szamander ‘ua.’
szalangána G áll sarlósfecske, amelynek fészkét Kelet-Ázsiában csemegeként fogyasztják
ang salangane
 tagalog szalangan ‘ua.’
szaldíroz G ker számlát kiegyenlít
ném saldieren ‘ua.’, lásd SZALDÓ

szaldó G ker egyenleg
G ker számla vagy követelés kiegyenlítése
auszt ném Saldo ol saldo ‘számla lezárása, kiegyenlítése’ lat solidus ‘szilárd’
szaldókontó G folyószámla
ném Saldokonto ‘ua.’, lásd SZALDÓ, KONTÓ
szalep G növ egyes orchideafajták gyökeréből nyert lisztszerű tápanyag és orvosság
tör salep ar szálep ‘ua.’
szaletli G kerti lugas, kerti házikó, pavilon
auszt ném kics Salettl ol kics saletta ‘ua.’ sala, lásd SZÁLA
szaléziánus G vall elhagyott gyermekek gondozásával foglalkozó szerzetesrend (tagja)
lat Salesianus ‘ua.’ Salesius ‘a rendalapító Szalézi Szent Ferenc latinos neve’, tkp. ‘a
franciaországi Sales városából való’
szalicil G kém szalicilsav, erjedést gátló kristályos szerves sav
ném Salizyl lat salicylum ‘ua.’: lat salix, salicis ‘fűzfa’ | gör hülé ‘anyag’
szalicin G kém fűzfa és nyírfa barkáiban található glikozid
tud lat salicin ‘ua.’: lat salix, salicis ‘fűzfa’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
szalina G földr sós vizű mocsár, lefolyástalan sós tó
G tengerparti sólepárló medence
G † sóbánya
sp, ‘ua.’ lat tbsz salinae ‘sóbánya’ salinus ‘sós, sóval kapcsolatos’ sal ‘só’
Lásd még SALLÁRIUM, SZALALKÁLI, SZALMIÁK, SZALURETIKUM, SZÓSZ
szalinométer G kém oldatok sótartalmát mérő eszköz
ang salinometer ‘ua.’: lásd SZALINA | gör metreó ‘mér’
szaliv- lásd SALIV-
szalmiák G kém ammóniumklorid, műtrágyák és szárazelemek alkotórésze
ném Salmiak ‘ua.’ lat sal ammoniacus ‘ammóniumsó’, lásd AMMÓNIA
Lásd még SZALINA
szalmonella G biol ételmérgezést okozó baktériumcsoport
tud lat Salmonella ‘ua.’ D. E. Salmon amerikai orvos, a felfedező nevéből
szalmonellózis G orv szalmonellafertőzés
tud lat salmonellosis ‘ua.’: lásd SZALMONELLA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
szalon G fogadószoba, társalgó
G írók, művészek, tudósok s közéleti emberek magánháznál rendszeresen összejövő társasága
G tárlat, kiállítás
G rendelésre dolgozó női divatáruüzlet
G (összetételek előtagjaként) szalonokban szokásos, oda illő: szalonkabát, szalonképes, szalonzene
ném Salon fr salon ol ngykz salone ‘ua.’ sala ‘terem’, lásd SZÁLA
szaltáció G biol ugrásszerű evolúciós változás, amely új típust eredményez
tud lat saltatio ‘ua.’, tkp. ‘ugrás’ gyak saltare, saltatum ‘ugrál’ salire, saltum ‘ugrik’
Lásd még SZALTÓ
szaltó G sp légbukfenc, ugrás a test hosszanti átfordulásával
ol salto ‘ua.’ lat saltus ‘ugrás’ salire, saltum ‘ugrik’
Lásd még INZULTÁL, SALTATO, SALTARELLO, SZALTÁCIÓ, SZOTOÁR
szaltó mortále G halálugrás
ol salto mortale ‘ua.’: lásd SZALTÓ | lat mortalis ‘halandó, halálos’
 mors, mortis ‘halál’
szaluretikum G orv vizelethajtó só
tud lat sal ureticum ‘ua.’: sal ‘só’ | ureticus
 gör urétikosz ‘a vizelettel kapcsolatos’ uron
‘vizelet’
Lásd még SZALINA
szalutáció G tisztelgés, üdvözlés
ném Salutation ‘ua.’, lásd SZALUTÁL
szalutál G tiszteleg
ném salutieren ‘ua.’ lat salutare ‘üdvözöl’ salus, salutis ‘egészség, üdv’ salvus ‘ép,
sértetlen, megmentett’
Lásd még SALVE
szalvarzan lásd SALVARSAN
szalve G üdvlövés, díszsortűz
lat salve ‘üdvözlégy’, tkp. ‘légy jó egészségben’ salvere ‘jól van, ép, egészséges’
szalvéta G asztalkendő
G ilyen célra való papír
baj-oszt salvete, ol nyj salvetta ‘ua.’ fr serviette ‘ua.’ servir ‘felszolgál’ lat servire
‘szolgál’ servus ‘szolga’
Lásd még SZERVUSZ
szalvia lásd SALVIA
szamaritánus G tört az ókori palesztinai Szamaria tartomány lakója
G átv irgalmas lelkületű ember
lat samaritanus ‘ua.’ Szamaria héb Somrón ‘ua.’ (a szó második jelentése Jézus
példabeszéde nyomán, Lk 10,33)
szamárium G kém a ritkaföldfémek csoportjába tartozó kémiai elem
tud lat Samarium ‘ua.’: V. E. Szamarszkij orosz ásványkutató nevéből | -ium (vegyi elemre utaló
toldalék)
szamarszkit G ásv bársonyfekete színű, kagylós törésű ásvány
V. E. Szamarszkij orosz ásványkutató nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)
szamba G zene a brazíliai feketéktől eredő, gyors ritmusú társastánc
port samba ‘ua.’ afrikai törzsi nyelvből
szamizdat G tört engedély nélkül kiadott nyomtatvány (a pártállami időkben)
G illegális politikai irodalom
or, ‘ua.’, tkp. ‘magánkiadás’: szam ‘maga, ön-’ | izdatj ‘kiad’: iz- ‘ki’ | datj ‘ad’
szamnita G tört ókori közép-itáliai nép, amely a latinnal rokon nyelvet beszélt, és idővel beolvadt a
latinságba (vsz. a szabinok más megnevezése)
lat tbsz Samnites ‘szamniták’ gör Szaunitesz lat Sabinites ‘ua.’, lásd SZABIN
szamojéd G népr csekély lélekszámú, Nyugat-Szibéria nagy területein szétszórva élő népek (enyec,
szelkup, nganaszan stb.) csoportneve
G népr e népek valamelyikéhez tartozó személy
G nyelvt összefoglaló neve e népcsoport nyelveinek, amelyek az uráli nyelvcsalád egyik ágát
alkotják
or szamojed ‘ua.’, tkp. ‘önmagát evő’ (népetimológiás forma, e népeket ui. emberevőknek
híresztelték) lapp Same-jemne ‘Lappföld’ (a Kola félszigeten régebben lappok és ~ek is éltek)
szamovár G díszes kivitelű fémedény teavíz forralásához
or, ‘ua.’, tkp. ‘magától forraló’: szam ‘maga, magától’ | varitj ‘forral, főz’
szamszára G vall lélekvándorlás a hindu és buddhista hit szerint
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘végigvándorlás’
számum G forró, száraz sivatagi szél
G homokvihar
ném Samum ‘ua.’ ar szamúm ‘sivatagi szél’
szamuráj G tört nemesi-katonai kaszt a hűbéri Japánban
G ennek tagja
ang, ném samurai jap, ‘az, aki szolgál’
szan G úr, hölgy (japán megszólításban, a név után téve, pl. Csocsoszan)
jap, ‘ua.’
szanál G közg közpénzből megsegít, talpraállít, fölsegélyez (veszteséges magáncéget, bankot)
G közg az állami intézmények költségeit csökkenti (elbocsátásokkal)
G szanálási okokból elbocsát
G (a pártállami időkben) tervezett nagyobb építkezés területén a meglévő épületeket lebontja
G † gyógyít, orvosol
ném sanieren ‘talpraállít’ lat sanare ‘gyógyít’ sanus ‘ép, egészséges’
Lásd még QUISISANA, SZANATÓRIUM, SZANITÉC, SZANITER
szanatórium G orv (kedvező éghajlatú helyen létesített) gyógyintézet egyes betegségek hosszan
tartó gyógyítására, lábadozók kezelésére
G orv különleges kényelmet nyújtó magánkórház
ném Sanatorium ‘ua.’ lat sanare, sanatum ‘gyógyít’ sanus ‘ép, egészséges’
Lásd még SZANÁL
szandál G ölt könnyű nyári cipő nyitott felsőrésszel
ang sandal vagy ném Sandale ‘ua.’ lat sandalia gör kics szandalion szandalon ‘szíjakkal
a lábra kötött bőrtalp’ (?) perzsa szendel ‘cipő’
szandzsák G tört közigazgatási terület a török birodalomban
tör sancak ‘ua.’, ered. ‘zászló’
szanforizál G text szövetet száraz hővel zsugorítva mérettartóvá tesz
ném sanforisieren ‘ua.’ Sanford L. Cuett amerikai feltaláló nevéből
szangvinikus G orv vérmes, indulatos, lobbanékony, de könnyen lecsillapodó (természet, kedély)
tud lat sanguinicus ‘ua.’ lat sanguis, sanguinis ‘vér’ (ókori eredetű felfogás szerint az ilyen
indulati embertípusban a testnedvek közül a vér mennyisége dominál)
szanhedrin G tört a zsidók legfőbb törvényszékének tanácsa az ókori Jeruzsálemben
arámi, ‘ua.’ gör szünedrion ‘összejövetel’, lásd SZINEDRIUM
szanidin G ásv üvegszerűen áttetsző, táblásan kristályosodó földpát vulkáni kőzetben
ang sanidine ‘ua.’: gör szanisz, szanidosz ‘deszka, tábla’ | -in (ásványra is utaló toldalék)
szanitárius G orv egészségügyi
tud lat sanitarius ‘ua.’ lat sanitas, lásd SZANITÉC
szanitéc G kat egészségügyi katona, sebesültszállító
ném Sanitäts(kompanie) ‘egészségügyi (század)’ Sanität ‘egészség, beteggondozás’ lat
sanitas, sanitatis ‘egészség’ sanus ‘ép, egészséges’
Lásd még SZANÁL
szaniter G ker fürdőszoba és mellékhelyiség felszerelésére való (tárgyak, árucikkek)
ném sanitär ‘egészségügyi’, lásd SZANITÁRIUS
Lásd még SZANÁL
szankció G jog jóváhagyás, megerősítés
G jog büntető, megtorló rendelkezés
lat sanctio ‘rendelet, záradék, büntetés’ sancire, sanctum ‘szentesít, elrendel, tilt, büntet’
szankcionál G jog szentesít, jóváhagy, megerősít, törvényerőre emel
G jog (valamely cselekményt) büntet, büntető rendelkezéssel sújt
ném sanktionieren fr sanctionner ‘ua.’, lásd SZANKCIÓ
szanktifikál † G vall megszentel, szentté avat
lat sanctificare ‘megszentel’: sanctus ‘szent, megszentelt’ sancire, sanctum ‘szentesít, felavat’ |
facere ‘tesz vmivé’
szanszeveria G növ húsos, kard alakú, fényes zöld leveleiért kedvelt szobanövény
lat Sanseveria ‘ua.’ San Severo dél-itáliai hercegségről
szankhija G vall a hat ortodox hinduista tanítás egyike, amely szerint az üdvözüléshez csak az
anyag és lélek teljes szétválasztása vezet
ang Sankhya
 szansz samkja ‘ua.’
szanszkrit G nyelvt (fn) az óind irodalmi és szakrális nyelv
G (mn) e nyelvvel kapcsolatos
ang, ném sanskrit óind szamszkrta ‘ua.’, tkp. ‘arányosra, szimmetrikusra készített’: szam
‘együtt’ | krta ‘alkotott’
szanzadu G ját adu nélküli játékforma a bridzsben s néhány más kártyajátékban
fr sans atout ‘adu nélkül’, lásd ADU
szaponin G növ a szappangyökérben található glikozid, amelynek oldata szappan módjára habzik
ang saponin ‘ua.’: késő lat sapo, saponis ‘szappan’ germán (pl. ang soap, ném Seife ‘ua.’) | -in
(vegyületre utaló toldalék)
szapperlot † G teringettét!
ném Sapperlot, ered. Sackerlot ‘ua.’ fr sacré lot ‘átkozott sors’: sacré ‘szent, átkozott’ lat
sacer ‘ua.’ | lot ‘sors, osztályrész’ frank hlot ‘ua.’
szapphói [szaffói] G irod ötlábas, sormetszetes, időmértékes antik lírai (sorfaj)
G irod négysoros, három szapphói és egy adoniszi sorból álló antik időmértékes (strófa)
G lél homoszexuális nők közötti (szerelem)
Szapphó ókori görög költőnő nevéről, aki elsőként verselt ilyen mértékben, és aki több versében
írt leánytanítványai iránti szerelméről, lásd még LESZBIKUS
szapro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) szennyel és korhadással kapcsolatos, bomló
gör szaprosz ‘rohadt, korhadt, romlott’
szaprobikus G biol bomló szerves anyaggal szennyezett
tud lat saprobicus ‘ua.’: lásd SZAPRO- | biosz ‘élet’
szaprobiológia G biol a szennyvizek élettana
lásd SZAPRO-, BIOLÓGIA
szaprofág G áll bomló anyagokkal táplálkozó (állat)
tud lat saprophag ‘ua.’: lásd SZAPRO- | gör phagein ‘eszik’
szaprofil G biol szennyezett vizet kedvelő (élőlény)
lásd SZAPRO- | gör philó ‘kedvel’
szaprofita G növ korhadéklakó (növények, mikroorganizmusok)
tud lat tbsz saprophyta ‘ua.’: lásd SZAPRO- | gör phüton ‘növény’ phüó ‘ültet, sarjaszt’
szaprogén G rothadást okozó
lásd SZAPRO-, -GÉN
szapropél G geol bomló szerves anyagban gazdag vízi üledék
ném Sapropel ‘ua.’: lásd SZAPRO- | gör peló ‘mozog, létrejön’
szaracén G népr afrikai arab, mór
G † mohamedán, izmaelita
ném Sarazene lat saracenus késő gör szarakinosz ‘ua.’ ar sarkín ‘napkeleti’ sark
‘kelet’ saraka ‘felkel’
szarafán G ölt ujjatlan köpenyszerű női ruha az orosz népviseletben
or, ‘ua.’ perzsa szerapa ‘ua.’, tkp. ‘fejtől lábig’
szárd G (fn) népr Szardínia szigetének lakója
G e nép nyelve
G (mn) az ott lakókkal és nyelvjárásukkal kapcsolatos
ném Sarde ol sardo ‘ua.’ gör Szardó ‘a sziget neve’ ?
szardella G áll ajóka, ízletes húsú, sózottan fogyasztott apró tengeri hal
ol kics sardella ‘ua.’ sarda, lásd SZARDÍNIA
szardínia G áll heringféle kisebb tengeri hal
G a belőle készült konzerv
ném Sardine ol kics sardina lat sarda gör szardé ‘ua.’ (a magy ~ a hasonló hangzású, de
más eredetű földrajzi név alakját vette fel)
szardonikus G görcsös, erőltetett, torzan gunyoros (nevetés)
lat sardonicus
 gör szardonikosz ‘ua.’ szardonion ‘mérges növény, amely az arc görcsös
eltorzulását okozta’ Szardó ‘Szardínia szigete’ (ahol a növény termett)
Lásd még SZÁRD
szardonix G ásv a kalcedon barnás, fehér csíkos változata
lat sardonyx ‘ua.’: Szardeisz, lüdiai város mint lelőhely | onüx ‘féldrágakő-fajta’, lásd ÓNIX
szári G ölt az indiai nők felsőruhája, a test köré tekerve és végén vállon átvetve hordott hosszú
kelme
ang sari hindi szarí ‘ua.’
szarkasztikus G maró, gúnyos, epés
ném sarkastisch fr sarcastique ‘ua.’ gör szarkasztész ‘gúnyolódó’, lásd SZARKAZMUS
szarkazmus G csípős, epés, maró, metsző gúny
ném Sarkasmus gör szarkaszmosz ‘ua.’ szarkadzó ‘húsába tép, szaggat, gúnyolódik’
szarx, szarkisz ‘hús, test’
szarkofág G díszesen faragott kőkoporsó
ném Sarkophag lat sarcophagus gör szarkophagosz ‘ua.’, tkp. ‘húsevő’ (ered. asszoszi
mészkőből faragott koporsó, melyben a holttest húsa állítólag hetek alatt elemésztődött): szarx,
szarkisz ‘hús, test’ | phagein ‘eszik, emészt’
szarkolemma G anat az izomrostot körülvevő sejthártya
tud lat sarcolemma ‘ua.’: gör szarkosz ‘hús’ | lémma ‘vétel’ lambanó ‘vesz’
szarkóma G orv a kötőszövet rosszindulatú daganata
tud lat sarcoma ‘ua.’: gör szarx, szarkisz ‘hús’ | -óma (daganatokra utaló toldalék)
szarmata G tört Délkelet-Európa nagy területein élt, iráni nyelvű, ókori lovas nomád nép
gör Szarmatész, ered. Szauromatész ‘ua.’ ?
szárong G ölt a malájok ágyékkendője
ang sarong maláj szárung ‘ua.’, tkp. ‘burkolat’
szasimi G konyha japán étel apróra vágott nyers halból, reszelt retekkel és szójaszósszal
jap, ‘ua.’: szasi ‘darabokra tép’ | mi ‘hús’
szasszerol G biz kifürkész, kifigyel
G üzletet összehoz, kiügyeskedik
jidd saseren, sarseren ‘ua.’ héb szarszur ‘közvetítő’
szatellit G csill hold, bolygó körül keringő égitest
G űrk bolygó körül keringő mesterséges égitest
ang satellite, satelite ‘ua.’, tkp. ‘csatlós, kísérő, bolygó’, lásd SZATELLITA
szatellita † G csatlós, fegyvernök
ném Satellit ‘ua.’ fr satellite ‘ua.’ lat satelles, satellitis ‘testőr, kísérő’ (?) etruszk
szatem G nyelvt az indoeurópai család keleti ágát alkotó (nyelvcsoport: indoiráni, szláv, balti),
amelyben a nyugati indoeurópai nyelvek szókezdő k hangja sz hanggá vált
óperzsa szatem ‘száz’, szláv szto, szta, szot, litván šimtas ‘ua.’, lásd még KENTUM
magy száz
szatén G text selyematlasz, atlaszkötésű, fényes felületű kelme
fr satin ‘ua.’ ol kics setina ‘selyem’: VAGY késő lat seta ‘ua.’ lat saeta ‘szőr, serte’,
VAGY sp aceituni ar a(tlasz) zeitúni ‘ua.’, tkp. ‘cietungi (atlasz)’ kínai Cie-tung (kiviteli
hely)
szatinál G text pamutszövetet selyemfényűre kikészít
G műsz papírt tükörfényesre hengerel
ném satinieren ‘ua.’, lásd SZATÉN
szatír G mit kecskelábú, apró szarvú, duhaj és érzéki erdei istenség az ógörög mondákban
G átv nőkkel erőszakoskodó garázda férfi
G kéjenc, élvhajhász
ném Satyr lat satyrus gör szatürosz ‘ua.’
szatíra G irod az egyén vagy a társadalom ferdeségeit gúnyoló, kinevettető (írás)mű, gúnyirat
G irod az ilyen művekben megnyilvánuló, gunyorosan bíráló szellem
lat Satirae, Horatius részben gunyoros hangú verseinek gyűjteménye satira, satura ‘vegyes
gyümölcstál’ satura (lanx) ‘teli (tál)’ satur ‘jóllakott, telt, dús’ satis ‘elég’
szatiriázis G orv betegesen túlfokozott nemi vágy férfiaknál
tud lat satyriasis ‘ua.’: lásd SZATÍR | -ázis (betegségre utaló toldalék)
szatirikus G (mn) egyéni vagy társadalmi hibákat kigúnyoló, csúfondáros, epés, csípős
G (fn) szatírák írója
ném satirisch fr satirique ‘ua.’, lásd SZATÍRA
szatirizál G a szatíra eszközével kigúnyol, kinevettet, ostoroz, nevetségessé tesz, pellengérre állít
fr satyriser ‘ua.’, lásd SZATÍRA
szatírjáték G szính ókori görög tragédiák utójátékaként előadott komikus mitológiai jelenet,
amelyhez a kar színészei szatírjelmezt öltöttek
lásd SZATÍR
szatiszfakció † G jog elégtétel, jóvátétel, kárpótlás
lat satisfactio ‘ua.’ satisfacere ‘eleget tesz, elégtételt ad’: satis ‘elég’ | facere ‘tesz’
szatrapa G tört helytartó, tartományi kormányzó az ókori perzsa birodalomban
lat satrapa gör szatrapész ‘ua.’ perzsa khsathra-pávan ‘az ország védője’
szaturáció G fiz, kém telítés, telítettség
lat saturatio ‘ua.’, lásd SZATURÁL
szaturál G telít
lat saturare, saturatum ‘jóllakat, megtölt’ satur ‘jóllakott, telt’ satis ‘elég’
Lásd még SZATÍRA
szaturnália G tört hétnapos örömünnep az ókori Itáliában a téli napforduló idején Saturnus isten
tiszteletére
lat tbsz Saturnalia ‘ua.’ Saturnalis ‘Saturnushoz, a vetések istenéhez tartozó’ serere, satum
‘vet’
szauna G finn szárazgőz-fürdő
finn sauna ‘ua.’
szaurusz lásd SAURUS
szaxofon G zene fémből készült, pipa alakú, egyszerű nyelvsípú fúvós hangszer
ném Saxophon fr saxophone ‘ua.’: Adolphe Sax belga hangszerkészítő, a feltaláló nevéből | gör
phóné ‘hang’
szcéna G szính jelenet
G átv botrányos, feltűnő jelenet, nyilvános nagy veszekedés, cirkusz, aréna
ném Szene lat scaena, scena ‘ua.’ gör szkéné, lásd ott
szcenárió vagy szcenárium G zene szövegkönyv
G szính forgatókönyv, rendezőkönyv
ném Szenario, Szenarium ol scenario ‘ua.’, lásd SZCÉNA
szcenika G szính a színrevitel művészete, módszere
G színpadtechnika
magy, lásd SZCENIKUS (a fizikus–fizika s hasonló szópárok mintájára)
szcenikus G szính (mn) színpadi, színi
G jelenetekre osztott
G (fn) a szcenika szakembere
ném szenisch ‘színpadi’, lásd SZCÉNA
szceníroz G szính, film jelenetez, színpadképet vagy filmjelenetet beállít
ném szenieren ‘ua.’, lásd SZCÉNA
szcenográfia G szính a díszletkészítés művészete, szakismerete
lásd SZCÉNA, -GRÁFIA
szcenográfus G szính színpadi építész, berendező
magy, lásd SZCENOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
szcientista G (fn) tud a szcientizmus vallója
G (mn) tud a szcientizmus alapján álló
ang scientist, scientistic ‘ua.’, lásd SZCIENTIZMUS
szcientizmus G tud természettudományos világnézet
G tud a tudományos felfogás elsőbbsége a hitre alapozottal szemben, az ilyen meggyőződés
ang scientism ‘ua.’: lat scientia ‘ismeret, tudás, tudomány’ sciens, scientis ‘tudó, ismerő’
scire ‘tud, ismer’ | lásd -IZMUS
szcientológia G tud tudományelmélet
G vall amerikai vallásos mozgalom, mely tudományosnak tekintett pszichoterápiai módszerei révén
a szellemi és lelki egészséget ígéri híveinek
ang scientology ‘ua.’: lat scientia ‘tudomány’, lásd SZCIENTIZMUS | lásd -LÓGIA
szcientometria G tud a tudományos hatékonyság mérésével foglalkozó tudományterület
ang scientometry ‘ua.’: lat scientia ‘tudomány’, lásd SZCIENTIZMUS | gör metreó ‘mér’
szcintilláció G csill fényingadozás, hunyorgás
G kém ásványi anyag felvillanása radioaktív sugarak hatására
ném Szintillation ‘ua.’ lat scintillare ‘szikrázik, villog’ scintilla ‘szikra’
Lásd még STENCIL
szcintillátor G kém szcintillációt kiváltó anyag
G fiz a magenergiai sugárzásokat felfogó és elektromos árammá alakító berendezés
ang scintillator ‘ua.’
szeánsz G spiritiszta összejövetel, szellemidézés
G biz ülés, összejövetel, értekezlet
fr séance ‘ülés’ seoir ‘ül’ lat sedere ‘ül, ülésezik’
Lásd még SZEDÁL
szebaceus G orv faggyús
tud lat sebaceus ‘faggyúszerű’: sebum ‘faggyú’ | -aceus (hasonlóságra utaló latin toldalék)
szebacinsav G kém tíz szénatomos, nyílt szénláncú, telített kettős karbonsav, zsírok száraz
lepárlásakor keletkezik
ang sebacine ‘ua.’: sebaceous ‘zsíros, faggyúszerű’ lat sebum ‘faggyú’ | -in (vegyületre utaló
toldalék)
szeborrea G orv a faggyúmirigyek fokozott működésén alapuló kórfolyamat, amely zsíros és
mitesszeres arcbőrrel, korpásodó hajjal és (férfiaknál) korai kopaszodással jár
tud lat seborrhoea ‘ua.’, tkp. ‘faggyúfolyás’: sebum ‘faggyú’ | gör rhoia ‘folyás’ rheó ‘folyik’
szecesszió G pol elkülönülés, elszakadás, kiválás
G műv a 19–20. század fordulójának sajátos képző-, építő- és iparművészeti stílusa
ném Sezession, Bécsben 1897-ben megalakult művészcsoport, az új stílus kezdeményezője, ered.
‘elszakadás’ (ti. a hagyomámyos stílustól) lat secessio ‘félreállás, kivonulás’ secedere,
secessum ‘félrevonul’: se(d)- ‘félre’ | cedere ‘megy, indul’
szecesszionista G tört elszakadáspárti, a politikai elszakadás híve (pl. a déli államok különválásáé
az 1861–65-ös észak-amerikai polgárháborúban)
G a művészeti szecesszió alkotója
ang secessionist ‘ua.’, lásd SZECESSZIÓ
szedál G orv nyugtat, csillapít (idegességet, fájdalmat)
lat sedare, sedatum ‘csillapít, enyhít’, ered. ‘ülepít’ sedere ‘ül’
Lásd még SZEÁNSZ, SZEDIMENTUM, SZESSZIÓ
szedán G közl négyajtós, négy-hat üléses csukott gépkocsitípus
fr sédan ‘ua.’, ered. ‘zárt gyaloghintó’: VAGY lat sedes ‘szék’ sedere ‘ül’, VAGY Sédan
város nevéből (ahol ilyen gyaloghintókat gyártottak)
szedatívum G orv idegcsillapító gyógyszer
tud lat sedativum ‘ua.’ sedativus ‘csillapító hatású’, lásd SZEDÁL
széder G vall szertartásos zsidó családi étkezés a kovásztalan kenyér ünnepének első két estéjén
héb, ‘ua.’, tkp. ‘rend’
szedimentáció G geol üledékképződés
 ném Sedimentation ‘ua.’, lásd SZEDIMENTÁL

szedimentál G kém ülepít
ném sedimentieren ‘ua.’, lásd SZEDIMENTUM

szedimentálódik G kém ülepedik, leülepszik
lásd SZEDIMENTÁL

szedimenter G geol üledékes
ném sedimentär
 fr sédimentaire ‘ua.’, lásd SZEDIMENTUM
szedimentológia G geol az üledékes kőzetek képződésével és leírásával foglalkozó
tudományterület
lásd SZEDIMENTUM, -LÓGIA
szedimentum G geol üledék, lerakódás
lat sedimentum ‘ua.’ sedare ‘ülepít’ sedere ‘ül’
Lásd még SZEDÁL
széf G páncélozott rekesz pénz és értékek őrzésére
ang safe ‘ua.’, tkp. ‘biztos, biztonságos’ fr sauf ‘ua.’ lat salvus ‘megmentett, biztonságban
lévő, egészséges’ salus ‘üdv’
szefárd G a Földközi-tenger nyugati térségéből származó, a 16. században Spanyolországból
elüldözöttektől származó (zsidó)
ném, jidd sefard ‘ua.’ héb Szefárad ‘az ibériai félsziget’, ered. ‘délebbi vidék’ a Bibliában (Abd
20)
szegmens vagy szegmentum G szelet, szelvény
G geom körszelet, gömbszelet
G biol szövetmetszet
ném Segment lat segmentum, tkp. secmentum ‘ua.’ secare ‘levág’ (a szegmens alak az ang,
ném segmentből tévesen kikövetkeztetett latin forma, a patent pátens hamis analógiájára, a
latinban ui. van patere, de nincs *segmere ige)
Lásd még SZEKÁNS
szegmentáció G biol szelvényezettség, barázdálódás
ang, ném segmentation ‘ua.’, lásd SZEGMENS
szegmentum lásd SZEGMENS
szegregáció G pol elkülönülés, szétválás
G faji kisebbség intézményes elkülönítése (pl. régebben a feketéké az Egyesült Államokban)
ang segregation lat segregatio ‘ua.’ segregare, segregatum ‘elkülönít’: se(d)- ‘félre’ | grex,
gregis ‘nyáj’
szeizmicitás G geol földrengés előfordulásának valószínűsége és erősségének várható mértéke
adott helyen
ang seismicity ‘ua.’, lásd SZEIZMIKUS
szeizmika G geol kutatás céljából mesterségesen előidézett földrengések vizsgálata
ném Seismik ‘ua.’, lásd SZEIZMIKUS
szeizmikus G geol a földrengéssel kapcsolatos
ném seismisch ‘ua.’ gör szeiszmosz ‘rázás, rengés, földrengés’ szeió ‘ráz’
Lásd még SISTRUM
szeizmográf G geol földrengésjelző műszer, amely a rezgések erősségét önműködően rögzíti
ang seismograph ‘ua.’: lásd SZEIZMIKUS | gör graphó ‘ír’
szeizmogram G geol a szeizmográf által rajzolt görbe
ang seismogram ‘ua.’, lásd SZEIZMIKUS, -GRAM(MA)
szeizmológia G geol földrengéstan
ném Seismologie ‘ua.’, lásd SZEIZMIKUS, -LÓGIA
szeizmológus G geol a földrengéstan szakembere
magy, ‘ua.’, lásd SZEIZMOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
szeizmométer G geol a földrengéseket és talajrezgéseket mérő műszer
ang seismometer ‘ua.’: lásd SZEIZMIKUS | gör metreó ‘mér’
szeizmometria G geol földrengések és talajrezgések tudományos mérése
ang seismometry ‘ua.’, lásd SZEIZMOMÉTER

szeizmonasztia G növ rázás, rázkódás hatására bekövetkező növényi ingermozgás
tud lat, ‘ua.’: lásd SZEIZMIKUS | gör nasztia ‘a kiváltó ok irányától független ingermozgás’

nasztosz ‘sűrűn fonott’
szejm G pol a lengyel országgyűlés
lengy sejm ‘ua.’, tkp. ‘összejövetel’

szekál vagy szekíroz G biz zaklat, piszkál, boszszant, ingerel
auszt ném sekieren
 ol seccare ‘ua.’, tkp. ‘kiszárít’ secco ‘száraz’ siccus ‘ua.’
Lásd még SEC, TRIPLE SEC, SZIKKATÍV
szekáns G geom derékszögű háromszögben az átfogó és a szög melletti befogó aránya
ném Sekans lat secans ‘ua.’, tkp. ‘szelő’ secare ‘vág, szel, metsz’
Lásd még SZEGMENS, SZEKCIÓ, SZEKTOR, SZIGILLUM, SZIGNÓ
szekánt † G veszekedős, kötekedő, nyűgös
auszt ném sekant ‘ua.’, lásd SZEKÁL
szekatúra G zaklatás, bosszantás, gyötrés
auszt ném Sekatur ol seccatura ‘ua.’, lásd SZEKÁL
szekció G részleg, tagozat, osztály (intézményben, szervezetben), szakosztály
ném Sektion ‘ua.’ lat sectio ‘lemetszés, metszet, felosztás’ secare, sectum ‘levág, metsz’
Lásd még SZEKÁNS
szekíroz lásd SZEKÁL
szekréció G biol elválasztás, váladéktermelés
tud lat secretio ‘ua.’ secernere, secretum ‘elkülönít’: se(d)- ‘félre, külön’ | cernere ‘szitál’
szekretariátus † G titkárság, titkári hivatal
ném Sekretariat fr secrétariat ‘ua.’, lásd SZEKRETÁRIUS
szekretárius † G titkár
késő lat secretarius ‘ua.’ secretum ‘titok’, lásd SZEKRÉTUM
szekreter G fiókos, lehajtható lapú bútor, írószekrény
fr (meuble) secrétaire ‘ua.’, tkp. ‘titkári (bútor)’, lásd SZEKRETÁRIUS
szekrétum G biol mirigyváladék
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘elkülönített dolog, titok’, lásd SZEKRÉCIÓ
szekta G vall elismert egyháztól elszakadt vallási csoport
G vall kisegyház
G pol szűk látókörű, elzárkózó csoportosulás párton vagy más közösségen belül
lat secta ‘párt, csoport, vkit követők együttese, bölcseleti iskola’ sequi, secutus ‘követ’
Lásd még SZEKVENS
szektariánus G vall valamely szekta tagja, híve
G átv elhajló, elvakult, vakbuzgó
újk lat sectarianus ‘szektához tartozó’, lásd SZEKTA
szektás lásd SZEKTARIÁNUS
szektor G munkaterület, hatáskör
G közg a nemzetgazdaság valamelyik ága
G geom körcikk
G nézőtér számmal vagy betűvel megjelölt része
G övezet, kerület
ang sector ‘ua.’ lat sector (circuli) ‘(a kör) metszője, körszelet’ secare, sectum ‘metsz,
levág’
Lásd még SZEKÁNS
szekuláris G vall világi, nem egyházi
G világias
újk lat saecularis ‘ehhez a korhoz tartozó, nem az örök értékeket követő’, tehát ‘nem egyházi’,
ered. ‘százévi, évszázados’ saeculum ‘század, emberöltő, kor’
szekularizáció G pol egyházi javak kisajátítása világi célra
G vall elvilágiasodás, tömeges elfordulás a vallástól, az egyházaktól
ném Säkularisation ‘ua.’, lásd SZEKULARIZÁL
szekularizál G pol egyházi javakat világi célokra kisajátít
ném säkularisieren fr séculariser ‘ua.’, lásd SZEKULÁRIS
szekund G zene zenei hangsor második foka
G két szomszédos hang hangköze
ném Sekunde ‘másodperc, másodhang’, lásd SZEKUNDA
szekunda † G okt elégtelen osztályzat
lat secunda (classis) ‘második (osztály)’, az iskolai osztálynak az a fele, amelybe régen a
gyengébb tanulókat sorolták be
lat secundus ‘második’, tkp. ‘a következő’ sequi, secutum ‘követ’
Lásd még SZEKVENS
szekundál G segédkezik
G tettleg vagy hallgatólagosan támogat (valakit)
G † párbajsegédként szerepel
ném sekundieren ‘ua.’ lat secundare ‘elősegít’ secundus ‘második, követő, kísérő’, lásd
SZEKUNDA
szekundáns G sport edzőpartner, tanácsadó (pl. sakkversenyző mellett)
G † párbajsegéd
ném Sekundant ‘ua.’, lásd SZEKUNDÁL
szekunder G másodlagos, más hatására keletkezett
G mellékes, nem elsőrendű fontosságú
ném sekundär fr secundaire késő lat secundarius ‘ua.’ lat secundus ‘második’, lásd
SZEKUNDA
szekundum G másodperc, szögmásodperc
kk lat, ered. secunda, ‘ua.’
 lat (pars minuta) secunda ‘a második felaprózásból (az óra hatvan
felé, majd még egyszer hatvan felé osztásából) eredő (rész)’, lásd SZEKUNDA
szekurit G szilánkmentesen törő biztonsági üveg
ném márkanév, Sekurit ‘ua.’: lat securus ‘biztos, biztonságos’: se(d)- ‘félre’ | cura ‘gond’ | -it
(termékre utaló toldalék)
szekus G tört a volt román állambiztonsági titkosszolgálatnak a tagja
román röv secu, lásd SECURITATE
szekvencia G zene zenei motívum ismétlései más-más hangfokon
G zene a mise változó részeinek egyike a gregorián énekben
G a szerkezeti részek kapcsolódási rendje (valamely rendszerben)
G sorozat
lat sequentia ‘sor, kíséret, követők’, lásd SZEKVENS
szekvenciális G egymás után következő
G közg többszörös mintavétellel fokozatosan finomított (statisztikai elemzés)
ang sequential ‘ua.’, lásd SZEKVENCIA
szekvens † G következő, soron lévő
lat sequens, sequentis ‘ua.’ sequi ‘követ, sorban következik’
Lásd még SEGUIDILLA, SEQUESTER, SZEKTA, SZEKUNDA, SZEKVENCIA, SZETT, SZOCIÁBILIS,
SZOCIÁLIS, SZOCIO-, SZVIT
szekveszt- lásd SEQUEST-
szeladon † G epekedő szerelmes, udvarló, széptevő
G nőhódító, szívtipró
fr Celadon, szívtipró ifjú d’Urfé pásztorregényében
szeldzsuk G tört a türk-oguz nép egyik ága, amely a 11–12. században Kis-Ázsiától Perzsiáig
terjedő birodalom ura volt
a birodalmat alapító Szeldzsuk vezér nevéről
szelekció G kiválasztás, válogatás, rostálás
G (természetes) kiválogatódás, kiválasztódás
lat selectio ‘ua.’, lásd SZELEKTÁL
szelektál G válogat, kiválogat, szétválogat
ném selektieren ‘ua.’ lat seligere, selectum ‘kiválogat’: se(d)- ‘félre, szét’ | legere ‘szed, gyűjt,
olvas’
szelektív G válogató, különválasztó, szétválasztó, elkülönítő
ang selective fr sélectif ‘ua.’, lásd SZELEKTÁL
szelektivitás G szelektáló képesség
ang selectivity ‘ua.’, lásd SZELEKTÍV
szelektor G műsz magtisztító és válogató gép
G inf híradástechnikai berendezés jelválasztó eleme
ang selector ‘ua.’ select ‘kiválaszt’, lásd SZELEKTÁL
szelén G kém nemfémes elem, főleg fotocellákban alkalmazzák
ném Selen tud lat selenium ‘ua.’: gör szelené ‘hold’ | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
szelenid G kém fémek szelénnel alkotott vegyülete
lásd SZELÉN | -id (sószerű vegyületre utaló toldalék)
szeleno- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a Holddal kapcsolatos, hold-
gör szelené ‘hold’
szelenocentrikus G csill Hold körüli, a Hold középpontja körüli
lásd SZELENO-, CENTRIKUS
szelenodézia G csill holdfelmérés, holdtérképezés
gör szelené ‘hold’ (a geodézia mintájára)
szelenofizika G csill a geofizika megfelelője a holdtudományban
lásd SZELENO-, FIZIKA
szelenográfia G csill a Hold leíró földrajza
ném Selenographie ‘ua.’, lásd SZELENO-, -GRÁFIA (a geográfia mintájára)
szelenográfus G csill a holdfelszín leírásának szakértője
magy, lásd SZELENOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
szelenológia G csill holdkutatás, holdtudomány
ném Selenologie ‘ua.’, lásd SZELENO-, -LÓGIA
szelenológus G csill a holdtudomány szakértője
magy, lásd SZELENOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
széma G nyelvt a szójelentés elemi, tovább nem bontható egysége
gör, ‘ua.’, tkp. ‘jel’
szemafor G közl karos vasúti jelző a térköz biztosítására
ném Semaphor ‘ua.’: gör széma ‘jel’ | phorosz ‘hordozó’ phoreó ‘hordoz’
szemantika G nyelvt jelentéstan, a szavak és szóelemek jelentésével és a jelentésváltozással
foglalkozó tudomány
ném Semantik ‘ua.’ gör szémantikosz, lásd SZEMANTIKUS
szemantikus G nyelvt jelentéstani
G fil a szó jelentésének és a valóságnak a kapcsolatát vizsgáló (bölcseleti elmélet)
ang semantic ‘ua.’ gör szémantikosz ‘jelentéssel bíró’ szémainó ‘jelent (vmit)’ széma
‘jel’
szemasziológia G nyelvt a jelentéstan (lásd SZEMANTIKA) másik neve
ang semasiology ‘ua.’: gör szémaszia ‘jeladás, jelentés’ széma ‘jel’ | lásd -LÓGIA
szemeszter G okt tanulmányi félév egyetemen, főiskolán
ném Semester ‘ua.’ lat semestris, ered. semenstris ‘félévi’: sex ‘hat’ | menstruus ‘havi’, lásd
MENSTRUÁL
szemesztriális † G okt félévi, az egyetemi félévre vonatkozó
lat semestrialis ‘ua.’, lásd SZEMESZTER

szemi- G tud (összetétel előtagjaként) fél, félig
 lat semi- ‘fél’

szemikasztráció G orv az egyik here műtéti eltávolítása
lásd SZEMI-, KASZTRÁCIÓ

szemikolon G nyomd pontosvessző, mondattagoló jel
ném Semikolon ‘ua.’: lásd SZEMI-. | gör kólon ‘tag, íz’

szemikonduktív G vill (mn) félvezető
ang semiconductive ‘ua.’, lásd SZEMI-, KONDUKTÍV

szemikonduktor G vill (fn) félvezető
lásd SZEMI-, KONDUKTOR

szemilaterális G féloldali
tud lat semilateralis ‘ua.’, lásd SZEMI-, LATERÁLIS

szeminarista G vall katolikus papnövendék
G okt egyetemi szeminárium résztvevője
ném Seminarist ‘ua.’, lásd SZEMINÁRIUM
szeminárium G vall katolikus papnevelő intézet
G okt egyetemi tanulócsoport
G okt ennek keretében végzett gyakorlat a tananyag elmélyítésére
G (a pártállami időkben) a marxista alapismeretek oktatása előadások és megbeszélések sorozatában
lat seminarium ‘nevelő intézet’, ered. ‘faiskola’ semen, seminis ‘mag’
szemiológia G orv kórtünettan
G nyelvt jeltudomány
tud lat semiologia ‘ua.’: gör szémeion ‘jel, előjel’ | lásd -LÓGIA
szemiotika G nyelvt jeltan, a jel és a jelrendszerek tudománya
ném Semiotik ‘ua.’ szémeioó ‘megjelöl’ széma ‘jel’
szemipermeábilis G kém, biol féligáteresztő (pl. hártya)
ném semipermeabel ‘ua.’, lásd SZEMI- | PERMEÁBILIS
szemiprofesszionális G félhivatalos
lásd SZEMI-, PROFESSZIONÁLIS
szemita G népr a sémi népekhez tartozó, e népek egyikével kapcsolatos, rá jellemző
G zsidó
ném Semit ‘ua.’ Szem vagy Sém, Noé fia a Bibliában, a zsidók és több rokon nép ősatyja
szemitológia G nyelvt a sémi nyelvekkel foglalkozó tudományág
lásd SZEMITA, -LÓGIA
szemitológus G nyelvt a sémi nyelvek szakértője
magy, lásd SZEMITOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
szen G japán váltópénz, a jen századrésze
jap, ‘ua.’
szenátor G pol a szenátus tagja
G † tanácsos, városi tanácsos
lat senator ‘ua.’, lásd SZENÁTUS
szenátus G tört az előkelők államtanácsa az ókori Rómában
G pol (egyes államokban) a kétkamarás parlament felsőháza
G tört szabad királyi városok tanácstestülete
lat senatus ‘ua.’, ered. ‘öregek tanácsa’ senex, senis ‘öreg’, lásd még GERUSZIA
Lásd még SZENIOR
szén-dioxid G kém a szén égésekor keletkező színtelen és szagtalan gáz
gör di- ‘kettős’ | lásd OXID
szendvics G konyha két kenyérszelettel közrefogott hideg hús, sonka, kolbász, hal, sajt stb.
G (nálunk) ilyenekkel megrakott kis kenyérszelet
ang sandwich ‘ua.’ John Montagu, Sandwich lordja nevéből, aki olyan szenvedélyes kártyás
volt, hogy a vacsoráját is a kártyaasztalhoz hozatta két kenyérszelet között
szendvicsember G mellén és hátán hirdetést hordozva sétáló ember
 lásd SZENDVICS

szendvicspanel G műsz két vékony szilárd réteg és közrefogott töltőanyag alkotta (hő)szigetelő
lemez
lásd SZENDVICS, PANEL

szénhidrát G kém az egyszerű és összetett cukrokat, a keményítőt és a cellulózt magában foglaló,
CnH2nOn alapképletű vegyületcsoport összefoglaló elnevezése
lásd HIDRÁT

szénhidrogén G kém a kőolajból nyert, szenet és hidrogént tartalmazó, nyílt és gyűrűs szénláncú
vegyületek összefoglaló elnevezése
lásd HIDROGÉN

szenilis G orv aggkori elbutulásban szenvedő, agyalágyult, elaggott, gügye
G tréf feledékeny, szórakozott
lat senilis ‘öreges’ senex, senis ‘öreg’
Lásd még SZENIOR
szenilitás G orv aggkori elmegyengeség, agylágyulás
G tréf feledékenység, szórakozottság
lat senilitas ‘ua.’, lásd SZENILIS
szenior G jog a család legidősebb férfitagja, a SZENIORÁTUS várományosa
G korelnök, egy közösség legidősebb tagja
G sport felnőtt korú sportoló
G † okt főiskola vagy kollégium ifjúsági elnöke
G † (teljes név után) idősebb, idősb
lat kf senior ‘idősebb’, így ‘tekintélyes, tiszteletreméltó’ senex, senis ‘idős, öreg’
Lásd még MONSIEUR, MONSIGNORE, MONSEIGNEUR, SENHOR, SEŃOR, SIGNORE, SIR, SIRE, SZENÁTUS,
SZENILIS, SZÉNIUM
szeniorátus G tört, jog öröklési rend, amely szerint a birtokot vagy rangot nem a leszármazott,
hanem a család legidősebb élő férfi tagja örökli
G jog a szeniori tiszt, méltóság
kk lat senioratus ‘ua.’, lásd SZENIOR
szénium G orv az öregkorra jellemző testi és lelki állapot
tud lat senium ‘ua.’ senex, senis ‘öreg’
Lásd még SZENIOR
szén-monoxid G kém a szén telítetlen oxidja, színtelen, szagtalan, mérgező gáz
gör monosz ‘egyedüli’ | lásd OXID
szenna G növ az afrikai kassziacserje leveléből kivont hashajtó hatású anyag
lat senna ar szaná ‘ua.’
szentencia G bölcs mondás, mely általános igazságot vagy erkölcsi alapelvet fejez ki
G jog ítélet, végzés, megfellebbezhetetlen döntés
G † nyelvt mondat
lat sententia ‘határozat, ítélet, jeles mondás’ sentire, sensum ‘érez, vél, belát’
Lásd még DESZENZIBILIZÁL, KONSZENZUS, RESSENTIMENT, SZENTIMENTÁLIS, SZENZÁCIÓ,
SZENZIBILIS, SZENZITÍV, SZENZOR, SZENZUÁLIS, SZENZUS
szentenciáz † G jog elítél, ítéletetet mond, ítéletet hirdet
lásd SZENTENCIA
szentenciázik † G bölcselkedik, szentenciákat idézget
lásd SZENTENCIA
szentenciózus G velős, magvas, tömör (kijelentés)
lat sententiosus ‘ua.’, lásd SZENTENCIA
szentimentális G érzelmes
G érzelgős, szenvelgő
G irod a szentimentalizmusra jellemző, azon alapuló
ang sentimental ‘ua.’ ófr sentiment kk lat sentimentum ‘érzelem’ lat sentire ‘érez’
 Lásd még SZENTENCIA
szentimentalizmus G irod az érzelmek szabadságát hirdető irányzat a 18. század végén és a 19.
század elején
G átv érzelmesség, érzelgősség, szenvelgés
ném Sentimentalismus ang sentimentalism ‘ua.’, lásd SZENTIMENTÁLIS
szenzáció G feltűnést keltő esemény, látványosság
G érdekes hír, izgalmat keltő dolog
G biol érzékelés
ném Sensation ‘ua.’ fr sensation ‘érzet, érzékelés, izgalom’ késő lat sensatio ‘ua.’ lat
sensus ‘érzék’ sentire, sensum ‘érez, észlel’
Lásd még SZENTENCIA
szenzációs G izgató, érdekfeszítő, elképesztő, nagyhatású
lásd SZENZÁCIÓ
szenzál † G ker közvetítő kereskedő, ügynök, alkusz
auszt ném Sensal ol sensale ar szimszal ‘ua.’
szenzibilis G érzékeny, finom érzésű, fogékony
fr sensible ‘ua.’ lat sensibilis ‘érzékelhető’ sentire, sensum ‘érez, észlel’
Lásd még SZENTENCIA
szenzibilitás G érzékenység, fogékonyság
fr sensibilité ‘ua.’, lásd SZENZIBILIS
szenzibilizál G fényk érzékenyít, bizonyos hullámhosszú fényre érzékenyebbé tesz (pl. fotóanyagot)
G orv idegen fehérjék behatolása ellen érzékenyít (szervezetet)
ném sensibilisieren ‘ua.’, lásd SZENZIBILIS
szenzibilizátor G orv érzékenyítő anyag
G fényk a fényérzékenységet növelő anyag
ném Sensibilisator ‘ua.’, lásd SZENZIBILIZÁL
szenzitív G érzékeny, finom idegzetű
G kényes
ném sensitiv fr sensitif ‘ua.’ lat sentire, sensum ‘érez’
Lásd még SZENTENCIA
szenzitivitás G érzékenység
ném Sensitivität ‘ua.’, lásd SZENZITÍV
szenzitométer G fényk fotóanyagok fényérzékenységét mérő műszer
ném Sensitometer ‘ua.’: lásd SZENZITÍV | gör metreó ‘mér’
szenzitometria G fényk fényképészeti anyagok fényérzékenységének mérése
ném Sensitometrie ‘ua.’, lásd SZENZITOMÉTER
szenzor G biol érzékelő szerv
G műsz érzékelő műszer, eszköz
G hő- vagy fényhatásra működésbe lépő kapcsoló
tud lat sensor ‘érzékelő’ lat sentire, sensum ‘érez, észlel’
Lásd még SZENTENCIA
szenzoriális vagy szenzorikus G biol érzékszervi
ang sensorial, ném sensorisch ‘ua.’, lásd SZENZOR
szenzorium G biol az agykéregnek az ingereket feldolgozó része
tud lat sensorium ‘ua.’ sensorius ‘az érzékeléssel kapcsolatos’, lásd SZENZOR
szenzuális G biol az érzékekre vonatkozó
G biol érzékszervi, érzékelési, érzékelhető
G átv érzéki, érzékies
késő lat sensualis ‘érzékelési’ sensus ‘érzék, észlelés’ sentire, sensum ‘érez, észlel’
Lásd még SZENTENCIA
szenzualista G fil a szenzualizmus híve
ang, ném Sensualist ‘ua.’, lásd SZENZUALIZMUS
szenzualitás G érzékiség, élvhajhászat
fr sensualité ‘ua.’, lásd SZENZUÁLIS

szenzualizmus G fil ismeretelméleti irányzat, amely egyedül az érzéki tapasztalatot tartja a
megismerés forrásának
ang sensualism ‘ua.’, lásd SZENZUÁLIS, -IZMUS

szenzus G orv érzék, érzékelés, észlelés
tud lat sensus ‘ua.’
 sentire, sensum ‘érez, észlel’
Lásd még SZENTENCIA
szeparábilis G elválasztható, elkülöníthető
lat separabilis ‘ua.’, lásd SZEPARÁL
szeparáció G elkülönítés, elválasztás
G elkülönülés, elválás, elszakadás
lat separatio ‘ua.’, lásd SZEPARÁL
szeparál G elkülönít, szétválaszt, elszigetel
lat separare, separatum ‘elkülönít, szétválaszt’: se(d)- ‘széjjel’ | parare ‘készít’
szeparálódik G elkülönül
lásd SZEPARÁL
szeparát † G külön, különálló
ném separat lat separatus ‘ua.’, lásd SZEPARÁL
szeparatista G (fn) a szeparatizmus híve
G (mn) elszakadásra törekvő
ang separatist, ‘ua.’, lásd SZEPARATIZMUS
szeparatizmus G pol egy etnikai kisebbség elszakadásra, önálló állam alakítására irányuló
törekvése
ang separatism ‘ua.’, lásd SZEPARÁL, -IZMUS
szeparátor G műsz tejet fölöző centrifuga
G műsz a belé helyezett anyagot, főleg ércet kiválogató berendezés
ang, ném separator ‘ua.’, lásd SZEPARÁL
szeparátum † G nyomd különlenyomat folyóiratban megjelent írásból
lat (exemplum) separatum ‘külön, elkülönített (példány)’, lásd SZEPARÁL
szeparé G elkülönített fülke, box, szoba (vendéglátó vagy szórakozóhelyen)
fr (chambre) séparée ‘elkülönített (szoba)’ séparer ‘elkülönít’ lat separare, lásd SZEPARÁL
szépia G áll tintahal, lábasfejű tengeri állat, amely védekezésül festékanyagot bocsát a vízbe
G műv barnásvörös festék, eredetileg a tintahal váladéka
lat sepia gör szépia ‘ua.’ szépó ‘megront, rothaszt (váladékával)’, lásd SZEPSZIS
szeppuku G a japánok hanyományos öngyilkossági szertartása a has felmetszésével, más néven
harakiri (lásd ott)
jap, ‘ua.’: szetszu ‘vág’ | fuku ‘has’
szepszis G orv vérmérgezés
tud lat sepsis ‘ua.’ gör szépszisz ‘rothadás, bomlás, üszkösödés’ szépó ‘rothad, bomlik’
Lásd még SZÉPIA, SZEPTIKUS
szeptárium G geol kalcit- vagy kvarckristályokkal kitöltött repedés üledékes kőzetekben
tud lat saeptarium ‘ua.’ tbsz saepta ‘kerítés’ saepire, saeptum ‘bekerít’
szeptember G az év kilencedik hónapja
 lat september ‘ua.’ septem ‘hét’ (a régi római naptárban az év márciussal kezdődött)
szeptemvir † G jog hétszemélynök, a régi hétszemélyes tábla (bíróság) tagja
újk lat septemvir ‘ua.’, tkp. ‘hét férfi’: septem ‘hét’ | vir ‘férfi’
szeptemvirális G jog hétszemélyes (tábla)
tud lat (tabula) septemviralis ‘ua.’, lásd SZEPTEMVIR
szeptemvirátus † G jog hétszemélyes tábla, a legfelsőbb bíróság a rendi Magyarországon
lat septemviratus ‘ua.’, lásd SZEPTEMVIR (a triumvirátus mintájára)
szeptett G zene hét hangra vagy hangszerre írt zenemű
G az ilyen művet előadó együttes
ném Septett ‘ua.’ lat septem ‘hét’ (a duett mintájára)
szeptikémia G orv vérmérgezés
tud lat septichaemia ‘ua.’: septic-, lásd SZEPTIKUS | gör haima ‘vér’
szeptikus G orv vérmérgezésre utaló
G orv gennyes, fertőzött
tud lat septicus ‘ua.’ gör széptikosz ‘rothadást okozó’, lásd SZEPSZIS
szeptim G zene skála hetedik hangja
G az alaphang és a hetedik hang közötti hangköz
G e két hang együttes megszólaltatása mint akkord
ném Septime ‘ua.’ lat septimus ‘hetedik’ septem ‘hét’
szeptola G zene hét hangból álló figura, amelyet négy hang ideje alatt kell megszólaltatni
ném Septole ‘ua.’ lat septem ‘hét’ (a triola mintájára)
szeráf G vall hatszárnyú, angyalszerű lény a zsidó és keresztény mitológiában
ném Seraph lat Seraphim héb tbsz szeráphim ‘ua.’, tkp. ‘lángként lobogók’ szaraph ‘ég’
szeráfi G angyali, égi, mennyei
lásd SZERÁF
szeráj G a szultán vagy előkelő úr palotája
G hárem
tör saray, seray perzsa szaraj ‘ház, udvar’
szerapeion G vall a hellenisztikus Egyiptomban tisztelt Szerapisz istennek, Ozirisz és Apisz
összevont alakjának szentélye
gör, ‘ua.’: Szerap(isz) | -eion (vmilyen rendeltetésű építményre utaló görög toldalék)
szeraszkier G tört a régi török hadsereg főparancsnoka
G hadügyminiszter
ang seraskier tör serasker ‘ua.’: perzsa szer ‘fej, fő-’ | ar aszker ‘hadsereg’
Lásd ASZKARI
szerdár G tört a régi török hadsereg lovassági főparancsnoka
tör serdar perzsa szardár ‘ua.’: szer ‘fő, feje vminek’ | dár ‘erőd’
szerenád G éji zene
G zene többtételes, könnyed zenemű kisebb zenekarra
fr sérénade ol serenata ‘ua.’, tkp. ‘vidító zene’ serenare ‘felderít, felvidít’ sereno ‘derült
ég’ lat serenus ‘derült, világos’
szerenitás † G derű, nyugalom, béke
lat serenitas ‘ua.’ serenus ‘derült, világos’
Lásd még SERENISSIMUS
széria G sor, sorozat
ném Serie ‘ua.’ lat series ‘sor, lánc’ serere ‘illeszt, összefűz’
Lásd még INZERT
szeriális G zene hangok előzetesen kiválogatott sorára felépülő (zene)
ang serial ‘sor-, soros, sorozatszerű’, lásd SZÉRIA
szerigráfia G műv selyemszitanyomat
G műv szitanyomás mint grafikai technika
ném Serigraphie ‘ua.’: lat serica ‘selyem’ sericus gör szérikosz ‘selyemből való’, tkp.
‘kínai’ Széresz ‘kínaiak’ | lásd -GRÁFIA
Lásd még SZERZS
szeriméter G text selyemfonalak nyúlási szilárdságát vizsgáló készülék
ném Serimeter ‘ua.’: lat serica, lásd SZERIGRÁFIA | gör metreó ‘mér’
szerin G kém a fehérjében előforduló aminosav
tud lat serin ‘ua.’: serum, lásd SZÉRUM | -in (vegyületre utaló toldalék)
szeriózus † G komoly, ünnepélyes, nyomatékos
kk lat seriosus ‘ua.’ lat serius ‘komoly’
szeriőz G komoly, megbízható
G fontos, jelentős
ném Seriös fr sérieux ‘ua.’, lásd SZERIÓZUS
szerodiagnózis G orv szerológiai módszerekkel való kórmeghatározás
lásd SZERO(LÓGIA), DIAGNÓZIS
szerokultúra G orv baktériumtenyészet vérsavóban
lásd SZERO(LÓGIA), KULTÚRA
szerológia G orv szérumtan
G orv az immunológiának az antigén-ellenanyag reakciókkal foglalkozó ága
tud lat serologia ‘ua.’, lásd SZÉRUM, -LÓGIA
szerológus G orv szérumkutató
magy, lásd SZEROLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
szeropozitív G orv a szerológiai vizsgálaton pozitívnak minősített
lásd SZERO(LÓGIA), POZITÍV
szeroprofilaxis G orv fertőző betegség megelőzésére adott fajlagos vérsavó
tud lat seroprophylaxis ‘ua.’, lásd SZÉRUM, PROFILAXIS
szeroterápia G orv gyógykezelés immunsavóval
tud lat serotherapia ‘ua.’ lásd SZÉRUM, TERÁPIA
szerotonin G biokém több testszövetben is előforduló, érszűkítő hatású aminosav
lásd SZÉRUM | gör tonosz ‘feszültség’ teinó ‘feszít’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
szerpent † G zene bőrrel bevont fából készült régi fúvós hangszer
ang serpent ‘ua.’ lat serpens, serpentis ‘kígyó’ (a hangszer csövének alakjáról) tkp. ‘kúszó’
serpere ‘kúszik’
szerpentin G kígyóvonal
G éles fordulókkal kanyargó hegyi út
G papírkígyó, vékony színes papírcsík (mulatságokon)
G ásv kőzetrepedésekben kanyargósan lerakódott, puha olajzöld magnéziumszilikát
ném Serpentin ‘ua.’ késő lat serpentinus ‘kígyószerű’ serpens, serpentis ‘kígyó’ serpere
‘csúszik, kígyózik’
szerpentinit G geol főleg szerpentinből álló kristályos palakőzet
lásd SZERPENTIN | -it (ásványra utaló toldalék)
szérum G orv a szervezetnek a kórokozókkal szembeni ellenállását fokozó védőanyag (vérsavóból)
lat serum (sanguinis) ‘(vér) savója’ serum ‘tejsavó’
szérumalbumin G biokém a májban képződő egyszerű fehérje, a vérsavó alkotóeleme
lásd SZÉRUM, ALBUMIN
szérumglobulin G biokém a vérsavóban jelenlévő, kicsapatással kinyerhető globulin
lásd SZÉRUM, GLOBULIN
szerva G kezdő ütés, adogatás (teniszben, pingpongban)
magy, lásd SZERVÁL2 (mint kapál kapa)
szervál1 G áll bozótmacska, tigrismacska, kisebb termetű afrikai macskaféle ragadozó
ném Serval ‘ua.’ port (lobo) cerval ‘hiúz’ késő lat (lupus) cervarius ‘szarvasűző (farkas)’
cervus ‘szarvas’
szervál2 G sport adogat (teniszben, pingpongban)
ang serve ‘ua.’, tkp. ‘felszolgál’ fr servir ‘ua.’ lat servire ‘szolgál’ servus ‘szolga’
Lásd még SZERVUSZ
szerver G számtech gazdagép, központi számítógép, amelyből a periferikus egységek információkat
nyernek
ang server ‘ua.’ serve ‘kiszolgál’, lásd SZERVÁL2
Lásd még SZERVUSZ
szerviens G tört a magyar köznemesség csírájából, a királyi szolgálatban álló szabadok felső
rétegéből való személy (a korai Árpád-korban)
lat serviens ‘ua.’, tkp. ‘szolgálatot teljesítő’ servire ‘szolgál’ servus ‘szolga, rabszolga’
 Lásd még SZERVUSZ
szervilis G szolgai, szolgalelkű, talpnyaló, alázkodó
lat servilis ‘szolgai’
 servus ‘szolga, rabszolga’
Lásd még SZERVUSZ
szervilizmus G szolgalelkűség, talpnyalás, meghunyászkodás
ném Servilismus ‘ua.’, lásd SZERVILIS, -IZMUS
szervíroz G felhord, felszolgál
G tálal
ném servieren fr servir ‘ua.’ lat servire ‘szolgál’ servus ‘szolga, rabszolga’
Lásd még SZERVUSZ
szervita G vall a Mária-kultusz ápolására alakult katolikus szerzetesrend
G ennek tagja
ném Servit ‘ua.’ lat Servitores (Mariae) ‘(Mária) szolgái’ (a rend saját megnevezése)
servire, servitum ‘szolgál’ servus ‘szolga’
Lásd még SZERVUSZ
szerviz1 G asztali étkészlet
G teríték
auszt ném Servis ‘ua.’ fr service ‘szolgálat, felszolgálás, edénykészlet’ lat servitium
‘szolgaság, szolgálat’ servus ‘rabszolga’
szerviz2 G műsz javítószolgálat
G javítóműhely, javítóüzem
ang service ‘szolgálat, karbantartás, javítás’ fr service ‘szolgálat’, lásd SZERVIZ1
szervizel G karbantart, (járművet) műhelyben javít
lásd SZERVIZ2
szervo- G (összetételek előtagjaként) szerkezetek, gépek áttételes energianövelését ellátó,
mozgatását vezérlő: szervofék, szervomotor
ném, ang servo- lat servus ‘szolga’
szervomechanizmus G biol önmagát szabályozó működés
lásd SZERVO-, MECHANIZMUS
szervusz G tegező viszonyban állók kölcsönös köszöntése
magy, ‘ua.’ lat servus (humillimus domini) ‘(az úr legalázatosabb) szolgája’ (ti. vagyok)
Lásd még SERVUM PECUS, SZALVÉTA, SZERVÁL2, SZERVER, SZERVIENS, SZERVILIS, SZERVITA, SZERVIZ
szerzs G text sávolykötéses gyapjú vagy selyem bélésanyag
fr serge ‘ua.’ lat serica ‘selyemszövet’, lásd SZERIGRÁFIA
szesszilis G biol helyhez kötött, helyét nem változtató (élőlény)
tud lat sessilis ‘ua.’ sessio ‘ülés’, lásd SZESSZIÓ
szesszió G ülés, ülésszak
G † okt vizsgaidőszak
G † tört jobbágytelek
lat sessio ‘ua.’ sedere, sessum ‘ül’
Lásd még SZEDÁL
szesztina lásd SESTINA
szett G sport játszma (teniszben, pingpongban)
G ölt összetartozó ruhadarabok együttese (pl. pulóver és kardigán)
ang set ‘együttes, sorozat, készlet’ ófr sette ‘ua.’ lat secta, lásd SZEKTA
szetter G áll hosszú selymes szőrű, angol eredetű vadászkutya
ang setter ‘ua.’, tkp. ‘vadjelző’ set the game ‘jelzi az elejtett vad helyét mellette ülve, lapulva’
szeveritás † G szigorúság
lat severitas ‘ua.’ severus ‘szigorú’
szex G nemiség, nemi élet, nemi aktus
ang sex ‘ua.’, tkp. ‘biológiai nem’ fr sexe ‘ua.’, lásd SZEXUS
szexagonális G geom hatszögű, hatszögletű
 ném sexagonal ‘ua.’: lat sex ‘hat’ | gör gonion ‘hajlat, szög’
 gonü ‘könyök’ (gyakoribb a
szabályos képzésű HEXAGONÁLIS)
szexál G biol újszülött vagy tojásból kikelt élőlény nemét megállapítja
ang sex, ‘ua.’, ered. ‘nem’
szexepil G nemi varázs, vonzerő, csáberő
ang sex-appeal ‘ua.’: lásd SZEX | appeal ‘ hatás, megszólító erő’ lat appellare ‘megszólít,
fellebbez’, lásd APELLÁL
szexi G biz érzéki, izgató, nemileg vonzó
ang biz sexy ‘ua.’, lásd SZEX
szexidol G kihívó nemi vonzereje miatt bálványozott filmszínész(nő)
Lásd SZEX, IDOL
szexista G nemi szerepének előnyeit erőszakosan érvényesítő, a másik nemet lebecsülő (férfi)
ang sexist ‘ua.’, lásd SZEXIZMUS
szexizmus G az egyik nem (többnyire a női) hátrányos megkülönböztetése a másikkal szemben
(munkahelyen, közéletben)
ang sexism ‘ua.’, lásd SZEX, -IZMUS
szexkromatin G gen a nem meghatározására alkalmas részecske a női sejt magjában
lásd SZEX, KROMATIN
szexkromoszóma G gen az élőlények nemének eldöntésében szerepet játszó kromoszóma
lásd SZEX, KROMOSZÓMA
szexológia G tud a nemi élet jelenségeit, lélektani és társadalmi vonatkozásait vizsgáló tudomány
ném Sexologie ‘ua.’: lat sexus ‘nem’ | lásd -LÓGIA
szexológus G tud a szexológia kutatója
magy, lásd SZEXOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
szext G zene egy hangsor hatodik foka
G az alaphang és a hangsor hatodik tagja közti hangköz
G ezek akkordja
ném Sexte ‘ua.’ lat sextus ‘hatodik’ sex ‘hat’
szextáns G hajó a földrajzi helyzet meghatározására való, szögméréssel működő hajózó műszer,
amely a mérést a körív egyhatodán végzi
lat sextans ‘ua.’, tkp. ‘hatodoló’ sextus ‘hatod’ sex ‘hat’
szextett G zene hat énekesre vagy hat szólóhangszerre írt zenemű
ném Sextett ‘ua.’ lat sex ‘hat’ (az olasz eredetű duett, kvartett mintájára)
szexuálhigiéné G orv az egészséges nemi élet kialakítására vagy helyreállítására irányuló orvosi
tevékenység
tud lat sexualhygiene ‘ua.’, lásd SZEXUÁLIS, HIGIÉNIA
szexuális G nemi, a nemiséggel, a nemi élettel kapcsolatos
ang, ném, fr sexual ‘ua.’ lat sexus ‘nem’
szexualitás G nemiség, nemi élet
tud lat sexualitas ‘ua.’, lásd SZEXUÁLIS
szexuálpatológia G orv a nemi élet beteges tüneteivel foglalkozó orvostudományi ág
tud lat sexualpathologia ‘ua.’, lásd SZEXUÁLIS, PATOLÓGIA
szexuálszociológia G szoc a nemi élet társadalmi törvényszerűségeit kutató résztudomány
lásd SZEXUÁLIS, SZOCIOLÓGIA
szexus G orv élettani, biológiai nem
lat sexus ‘ua.’ (?) secare, sectum ‘vág, metsz’
szezám G növ olajos magvú indiai növény
G irod varázsszó (az Ezeregyéjszaka meséiben)
ném Sesam lat sesamum gör szészamé ‘ua.’ sémi ?
szezon G idény, évad
G (összetételek előtagjaként) valamely időszakhoz kötődő, pl. szezonmunka
 fr saison ‘évszak’
 késő lat satio, sationis ‘vetés, a vetés időszaka, évszak’ serere, satum
‘vet’
szezonális G idényszerű, egy évadhoz vagy időszakhoz kötődő
ang seasonal ‘ua.’
 season fr saison ‘idény’, lásd SZEZON
szezonalitás G közg idényszerűség
ang seasonality ‘ua.’
 seasonal, lásd SZEZONÁLIS
szféra G geom gömb, gömbfelület
G égboltozat, éggömb
G (ókori elképzelés szerint) a Földet körülvevő koncentrikus éggömbök egyike, melyeken az egyes
égitestek mozognak
G hatáskör, hatókör
G működési terület
G érdekkör
ném Sphäre ‘ua.’ lat sphaera gör szphaira ‘gömb, labda’
szferikus G gömbölyű, gömb alakú
G geom gömbi, a gömbfelületre írható
ném sphaerisch, lat sphaericus ‘ua.’, lásd SZFÉRA
szferikus aberráció G opt a lencsék gömbfelületei által okozott sugáreltérés, torzítás
lásd SZFERIKUS, ABERRÁCIÓ
szferikus excesszus G geom a gömbháromszög és a síkháromszög szögeinek összege közötti
különbség (az előbbi javára)
lásd SZFERIKUS, EXCESSZUS
szferikus trigonometria G geom gömbháromszögtan
lásd SZFERIKUS, TRIGONOMETRIA
szferocita G orv gömbalakú vörösvérsejt
tud lat sphaerocyta ‘ua.’: lásd SZFÉRA | gör kütosz ‘üreg, cella, sejt’
szferocitózis G orv gömbalakú vörösvérsejtek elszaporodása a vérben mint vérszegénység oka
tud lat sphaerocytosis ‘ua.’: lásd SZFEROCITA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
szferoid G geom gömbszerű, gömbhöz közel álló forgástest
ang spheroid ‘ua.’: lásd SZFÉRA | -oid ‘hasonló’ gör eidosz ‘kép’
szferolit G geol sugaras-gömbös elegyrész az üveges vulkáni kőzetekben
ném Sphärolith ‘ua.’: lásd SZFÉRA | gör lithosz ‘kő’
szferométer G gömbfelületek görbületi sugarának mérésére alkalmas eszköz
lásd SZFÉRA | gör metreó ‘mér’
szfigmográf G orv a pulzus erejét és változásait regisztráló készülék
ang sphygmograph ‘ua.’, lásd SZFIGMOGRÁFIA
szfigmográfia G orv a pulzusgörbe regisztrálása
sphygmography ‘ua.’: gör szphügmosz ‘lüktetés’ szphüdzó ‘ver, dobog’ | lásd -GRÁFIA
szfigmomanométer G orv pumpás kézi vérnyomásmérő készülék
tud lat sphygmomanometer ‘ua.’: gör szphügmosz ‘lüktetés’ szphüdzó ‘ver, dobog’ | lásd
MANOMÉTER
szfinx G mit görög mitológiai szörny, szárnyas oroszlántörzzsel, női felsőtesttel és fejjel, aki
megfojtotta áldozatait
G műv férfifejű, oroszlántestű egyiptomi kőszobor
G átv titokzatos, kiismerhetetlen ember
gör Szphinx, Szphingosz ‘ua.’ szphingó ‘megfojt’
szfragisztika G tud pecséttan, pecsétismeret
ném Sphragistik ‘ua.’ gör szphragisztész ‘pecsétőr’ szphragisz ‘pecsét’
szial G geol a földkéreg külső, szilíciumban és alumíniumban gazdag rétege
lásd SZI(LÍCIUM), AL(UMÍNIUM)
sziallit G ásv alumíniumszilikát
tud lat siallith ‘ua.’: lásd SZI(LÍCIUM), AL(UMÍNIUM) | gör lithosz ‘kő’
sziamang G áll a legnagyobb termetű gibbonfajta, Szumátra szigetén él
ang siamang ‘ua.’,
 maláj
szibarita G pompában élő, élvhajhász, elpuhult ember
lat sybarita
 gör Szübaritész ‘Szübarisz lakója’ (ez a kis-ázsiai város lakóinak elpuhultságáról
volt híres az ókorban)
szibiláns G nyelvt sziszegő hang
tud lat sibilans ‘ua.’ sibilare ‘fütyül, sziszeg’
Szibilla G mit legendás jósnők neve az ókori görögöknél és rómaiaknál
lat Sibylla gör Szibülla ‘ua.’
szicsasz G gúny nyugi, majd, idővel, egyszer
or szejcsasz ‘most, rögtön’, tkp. ‘ebben az órában’, valójában ‘majd egyszer’ vagy ‘sohanapján’:
szej ‘ez’ | csasz ‘idő, óra’
sziderikus G csill csillagászati
G csill a csillagokkal kapcsolatos, hozzájuk mért (év, keringési idő)
tud lat sidericus ‘ua.’ sidus, sideris ‘csillagzat, csillag’
sziderit G ásv vaspát
G vas-nikkel tartalmú meteorkő
ang siderite ‘ua.’: gör szidérosz ‘vas’ | -it (ásványra utaló toldalék)
sziderocita G orv vasat nemcsak hematin formájában tartalmazó vörösvérsejt
tud lat siderocyta ‘ua.’: gör szidérosz ‘vas’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’
sziderodromofóbia G orv kóros iszonyodás a vasúttól
tud lat siderodromophobia ‘ua.’: újgör szidirodromosz ‘vasút’: gör szidérosz ‘vas’ | dromosz ‘út’ |
lásd FÓBIA
sziderofilin G biokém vaskötő plazmafehérje
tud lat siderophilin ‘ua.’: gör szidérosz ‘vas’ | philó ‘kedvel’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
sziderográfia G műv acélmetszés, acélmetszet
ném Siderographie ‘ua.’: gör szidérosz ‘vas, acél’ | lásd -GRÁFIA
sziderolit G geol vas-nikkel ötvözetből és szilikátokból felépülő meteorkő
ném Siderolith ‘ua.’: gör szidérosz ‘vas’ | lithosz ‘kő’
sziderológia G tud a vas bányászatának és előállításának tudománya
ném Siderologie ‘ua.’: gör szidérosz ‘vas, acél’ | lásd -LÓGIA
szideropénia G orv vashiány a szervezetben
tud lat sideropaenia ‘ua.’: gör szidérosz ‘vas’ | lat paene ‘alig, éppen’
szideroszféra G geol a föld legbelső, túlnyomórészt vasat tartalmazó övezete
gör szidérosz ‘vas’ | lásd SZFÉRA
szideroszkóp G orv mágnestűs szerkezet a szembe jutott apró vasszilánk helyének felderítésére
tud lat syderoscop(ium) ‘ua.’: gör szidérosz ‘vas’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
szideroszóma G biol vastartalmú szemcse a citoplazmában
gör szidérosz ‘vas’ | szóma ‘test’
sziderosztát G csill mozgó tükörrendszer, amely a kiszemelt csillag fényét rögzített távcsőbe vezeti
lat sidus, sideris ‘csillag’ | status ‘megállás’ stare, statum ‘megállás’
sziderózis G orv vaspor tartós belégzéséből eredő tüdőbántalom
tud lat siderosis ‘ua.’: gör szidérosz ‘vas’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
sziderurgia G koh vaskohászat
ném Siderurgie ‘ua.’: gör szidérosz ‘vas, acél’ | ergon ‘munka’
szidi G úr
ar, ‘ua.’
sziéna G műv vörösesbarna festék
Siena olasz város nevéből
szienit G ásv mélységi magmás kőzet, jól csiszolható gránitszerű kő
tud lat syenit ‘ua.’: gör Szüéné ‘Asszuán ókori neve’ | -it (ásványra utaló toldalék)
szieszta G déltáji pihenő időszak (meleg országokban)
 sp siesta ‘ua.’
 lat sexta (hora) ‘hatodik (óra, az ókori római időbeosztásban dél)’ sex ‘hat’
sziesztázik G déli pihenőt tart, ebéd után szunyókál
lásd SZIESZTA

szifilisz G orv vérbaj, bujakór, †franc nyavalya
tud lat syphilis ‘ua.’
 egy Syphilis nevű csélcsap pásztorról, akit az olasz Fracastoro
tankölteményében (1530) Venus büntetéseként ér ez a betegség
szifilitikus G orv vérbajos, bujakóros
tud lat syphiliticus ‘ua.’, lásd SZIFILISZ
szifon G szívócső, hajlított cső mint bűzelzáró
G barlangnak karsztvízzel elárasztott járata
G szénsavpatronnal működő szódavizes palack
ang, ném siphon ‘ua.’ lat sipho gör sziphón ‘szívócső, borlopó’
szigillum † G pecsét
lat kics sigillum ‘ua.’ signum ‘jel, bélyeg, lenyomat’
Lásd még SZEKÁNS
szigma G nyelvt a gör ábécé 18. betűje, hangértéke sz
gör szigma, szigmatosz ‘ua.’ föníciai szamekh ‘hal’ (a megfelelő föníciai betű eredetileg a hal
piktogramja volt)
szigmatizmus G orv az s és sz hangok hibás ejtése, összemosása (selypítés, pöszeség)
tud lat sigmatismus ‘ua.’, lásd SZIGMA, -IZMUS
szignál1 G jel, jelzés, jeladás, hangjelzés, gong
G rádió vagy tévé műsorának állandó bevezető zenei motívuma
ang, ném signal ‘ua.’ késő lat seml signale ‘jelzés’ lat signalis ‘jellel kapcsolatos’
signum ‘jel’, lásd SZIGNÓ
szignál2 G hiv aláír, ellenjegyez, kézjegyével lát el
G műv műalkotást kézjegyével magáénak ismer el
G jelez, jelt ad
G hiv ügyiratot beosztottjára bíz (elintézés végett)
ném signieren ‘ua.’ lat signare, signatum ‘megjelöl’, lásd SZIGNÓ
szignálgenerátor G vill rezgéskeltő berendezés, amely nagyfrekvenciás készülékek (rádió, tévé)
beállításához szükséges jeleket állít elő
lásd SZIGNÁL, GENERÁTOR
szignalizáció G jelrendszer
G értesítés, előrejelzés, figyelmeztetés
fr signalisation ‘ua.’, lásd SZIGNÁL
szignatárius † G hiv aláírásra meghatalmazott személy
kk lat signatarius ‘ua.’ signare, signatum ‘megjelöl, aláír’, lásd SZIGNÓ
szignatúra G hiv aláírás, kézjegy
kk lat signatura ‘ua.’ signare, signatum ‘megjelöl’ signum ‘jel’, lásd SZIGNÓ
szignet G tört aláírást helyettesítő pecsét középkori okmányokon
G nyomd nyomda vagy könyvkiadó cégjelzése
G védjegy
ang signet, ófr kics signet ‘kis pecsét’ signe lat signum ‘jel’, lásd SZIGNÓ
szignifikáció G megjelölés, jelzés, jelentés
lat significatio ‘ua.’, lásd SZIGNIFIKÁL
szignifikál G jelez, jelöl
lat significare, significatum ‘jelt ad, megjelöl, jelent’: signum ‘jel’ | facere ‘csinál’
szignifikancia G jelentőség, jelentős szerep
G † jelentés
ang significance ‘ua.’, lásd SZIGNIFIKÁNS
szignifikáns G meghatározó, döntő
G jelentéssel bíró
G jelentős, jelentékeny
ang significant ‘ua.’ lat significare ‘jelt ad, megjelöl, jelent’, lásd SZIGNIFIKÁL
szignifikatív G fontos, jelentékeny
G jelentő, jelölő
ang significative ‘ua.’, lásd SZIGNIFIKÁTUM
szignifikátum G nyelvt az, amire a jelentés irányul, a nyelvi jel által jelölt valóságszelet a formális
elemzésben
tud lat significatum ‘ua.’, lásd SZIGNIFIKÁL
szignó G kézjegy, rövidített aláírás
G jelzet, jelzés
lat signo ‘megjelölöm, kézjellel látom el’ signare ‘megjelöl’ signum ‘véset, jel, bélyeg,
pecsét’
Lásd még SZEKÁNS
sziguranca lásd SIGURANŢA
szikh G vall 15. századi eredetű, észak-indiai egyistenhívő szekta
G ennek katonai szervezete
G ennek tagja
ang sikh ‘ua.’ hindi szikh ‘tanítvány’
szikkatív G szárító anyag
ném Sikkativ ‘ua.’ lat siccare, siccatum ‘szárít’ siccus ‘száraz’
Lásd még SZEKÁL
szikofanta † G hitvány, aljas, talpnyaló ember
G tört hivatásos besúgó az ókori Athénban
ném Sykophant lat sycophanta gör szükophantész ‘besúgó’, tkp. ‘fügemutató’: szükon
‘füge’ | phantész ‘valamit mutató’ phainó ‘mutat’ (a füge és a besúgás kapcsolatáról csak
találgatások vannak)
szikomor G növ egyiptomi fügefa
ném Sykomore lat sycomorus gör szükomorosz ‘ua.’: szükon ‘füge’ | moron ‘eperfa’ héb
sikmá ‘szikomor’
szilafarmakon G gyógysz szilícium alapú gyógyászati készítmény
tud lat silapharmacon ‘ua.’, lásd SZIL(ÍCIUM), FARMAKON
szilázs G mezőg tejsavas erjedéssel tartósított, silózott takarmány
ném Silage [szilázs] ang ensilage ‘ua.’: en, in ‘benne’ | Silo, lásd SILÓ
szilenciárius † G hivatása gyakorlásától ideiglenesen eltiltott ügyvéd, színész
újk lat silentiarius ‘ua.’, lásd SZILENCIUM
szilencium G hallgatás, némaság
G okt † csendes tanulás ideje kollégiumban
G ideiglenes eltiltás (ügyvédé működéstől, színészé fellépéstől, íróé megjelenéstől)
lat silentium ‘ua.’ silens, silentis ‘hallgató’ silere ‘hallgat’
szilfid G légi szellem, tündér
G karcsú, légies nő
ném Sylphide kk lat sylphida ‘ua.’, görögös hangzású szó, Paracelsus leleménye (akárcsak a
gnóm, synovium)
szilicid G kém szilíciumnak fémmel alkotott vegyülete
lásd SZILÍC(IUM | -id (vegyületre utaló toldalék)
szilícium G kém grafitszürke, kristályos kémiai elem, a kovakő fontos alkotóeleme
tud lat silicium ‘ua.’: lat silex, silicis ‘kova’ | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
szilíciumdióda G számtech félvezető szilíciumlapon kialakított dióda
lásd SZILÍCIUM, DIÓDA
szilika G ép kristályos szilícium-dioxidból álló, némi mésszel kötött tűzálló anyag
márkanév ang Silica ‘kova’, lásd SZILÍCIUM
szilikagél G kém kovagél, víztelenített kovasav
 ném Silikagel ‘ua.’: lat silex, silicis ‘kova’ | lásd GÉL

szilikát G kém a kovasav sója, a földkéregben a legnagyobb arányban előforduló ásvány
ném Silikat ‘ua.’: lásd SZILÍCIUM | -át (savmaradékra utaló toldalék)

szilikomangán G koh szilíciumot és mangánt tartalmazó vasötvözet
ném Silikomangane ‘ua.’, lásd SZILÍCIUM, MANGÁN

szilikon G kém szilícium- és oxigénatomok láncából álló nagy molekulájú műanyag
ang silicone ‘ua.’, lásd SZILÍCIUM

szilikózis G orv krónikus tüdőbetegség kovakőzetek porának belégzésétől
tud lat silicosis ‘ua.’: silex, silicis ‘kova’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

szillaba G nyelvt szótag
lat syllaba
 gör szüllabé, ered. szün-labé ‘szótag’, tkp. ‘egybefogott (dolog)’: szün ‘együvé’ |
lambanó ‘fog, megragad’
szillabikus G nyelvt szótagalkotó, olyan mássalhangzó, amely más mássalhangzók társaságában
szótagot alkothat (pl. l, r: cseh Vltava, horvát Krk)
tud lat syllabicus ‘szótagszerű, szótaghoz tartozó’ syllaba ‘szótag’, lásd SZILLABA
szillabus G lásd SILLABUSZ
szillogisztika G fil a szillogizmusokon alapuló következtetés tudománya
ném Syllogistik ‘ua.’ kk lat syllogistica (ars), lásd SZILLOGISZTIKUS
szillogisztikus G fil következtető, szillogizmuson alapuló
ném syllogistisch ‘ua.’, lásd SZILLOGIZMUS
szillogizmus G fil a következtetés logikai alapformája, amely két előzményből egy következményre
vezet (lásd PREMISSZA, KONKLÚZIÓ)
lat syllogismus gör szüllogiszmosz, tkp. szün-logiszmosz ‘számítás, érvelés’ | szün- ‘össze’ |
logidzomai ‘számít’ logosz ‘beszélgetés, érvelés’
szilon G kém szintetikus műszál
cseh silon ‘ua.’: sila ‘erő’ | -on, -lon (szintetikus anyagra utaló toldalék a nylon nyomán)
szilszkin G nemes szőrme fiatal medvefókák bundájából
ang sealskin ‘ua.’: seal ‘fóka’ | skin ‘bőr’
sziluett G árnykép, árnyrajz, világos háttérből sötéten, csak körvonalaival kiemelkedő tárgy képe
G oldalnézetből ily módon ábrázolt arc, alak
G körvonal
Étienne de Silhouette 18. századi francia pénzügyminiszter nevéből (a név és a műfaj
kapcsolatáról sok találgatás van forgalomban)
szilumin G műsz szilícium-alumínium ötvözet
lásd SZIL(ÍCIUM, AL)UMÍN(IUM)
szilur G geol a földtörténeti ókornak a devont megelőző, kb. félmilliárd évvel ezelőtti időszaka
ang Silur(ian) ‘ua.’ lat Siluri ‘kelta (brit) néptörzs az ókori Anglia nyugati részén’
szilvanit G ásv fémfényű, arany-ezüst telérekben gazdag tellúrérc
ang sylvanite ‘ua.’: (Tran)sylvan(ia), lelőhelyének, Erdélynek latin neve | -it (ásványra utaló
toldalék)
szilvikultúra G mezőg erdőgazdálkodás, erdőművelés
tud lat silvicultura ‘ua.’: silva ‘erdő’ | lásd KULTÚRA
szilvin G ásv üvegfényű kálium-klorid ásvány
ang sylvin ‘ua.’: F. Sylvius holland orvos nevéből | -in (vegyületre utaló toldalék)
szima1 G geol a földkéreg alatti, szilíciumban és magnéziumban dús övezet
ang sima, ‘ua.’, lásd SZI(LÍCIUM), MA(GNÉZIUM)
szima2 G ép homorú-domború profilú párkányelem ókori épületeken, a főpárkány felső tagja, amely
az esővíz elvezetésére szolgált
lat sima ‘csatorna’
szimbionta G biol szimbiózisban élő fajok
tud lat symbionta gör tbsz seml szümbionta ‘ua.’, tkp. ‘együttélők’: szün- ‘együtt’ | bión,
biontosz ‘élő’ bioó ‘él’
szimbiózis G biol különböző fajú élőlények kölcsönösen előnyös együttélése
G átv együttélés, összefonódás
tud lat symbiosis gör szümbioszisz ‘együttélés’, lásd SZIMBIONTA
szimbólia G orv tárgyak felismerése tapintással
tud lat symbolia ‘ua.’ gör szümbolé ‘összeillesztés, egyezés’ szümballó ‘egybevet,
szembeállít’: szün- ‘össze’ | balló ‘dob’
szimbolika G jelképek használata
G ezek rendszere, összessége
G tud jelölésrendszer
ném Symbolik ‘ua.’, lásd SZIMBÓLUM
szimbolikus G jelképes
G jelképeket használó
G vall hitvallással kapcsolatos
G szoc jelképek tartalmát lélektani, társadalmi és művelődési alapon vizsgáló (elemzés)
G mat a műveleteket matematikai elvek alapján kezelő (logika)
ném symbolisch fr symbolique ‘ua.’, lásd SZIMBÓLUM
szimbolista G műv, irod (fn) a szimbolizmus híve, annak jegyében alkotó művész
G (mn) a szimbolizmus elveivel és gyakorlatával összefüggő, rajtuk alapuló
fr symboliste, symbolistique ‘ua.’, lásd SZIMBOLIZMUS
szimbolizál G jelképez
ném symbolisieren fr symboliser ‘ua.’, lásd SZIMBÓLUM
szimbolizmus G műv, irod 19. századi eredetű művészeti irányzat, amely a művész belső világát
megsejtető jelképek alkalmazásával, közvetve és sűrítve idézi meg a valóságot
fr symbolisme ‘ua.’, lásd SZIMBÓLUM, -IZMUS
szimbólum G jelkép
G irod elvont gondolattartalmat megtestesítő (szó)kép
G † vall hitvallás, egy adott vallás hittételeinek foglalata
lat symbolum gör szümbolon ‘jel, jósjel, jelrendszer’ szümballó ‘egybevet, szembeállít’:
szün- ‘össze’ | balló ‘dob’
szimering G műsz tömítőgyűrű
ném Simmerring ‘ua.’: N. Simmer német feltaláló nevéből | Ring ‘gyűrű’
szimfónia G zene többnyire négytételes, zenekarra írt nagyszabású mű
G zene (főleg olasz sinfonia alakban) barokk operák és szvitek nyitánya vagy közzenéje
G (régebben) összhangzás, zengés
ném Symphonie ‘ua.’ lat symphonia gör szümphónia ‘zene, összhangzat’ szümphónosz
‘összhangzatos’: szün- ‘össze, együtt’ | phóné ‘hang’
szimfonikus G zene (mn) szimfónia módjára feldolgozott (mű)
G nagyzenekari művek előadására való (zenekar)
G (fn) ilyen zenekar tagja
ném symphonisch, Symphoniker fr symphonique ‘ua.’, lásd SZIMFÓNIA
szimisztor G inf vezérlő jelre mindkét irányban vezető tranzisztor
ang symistor ‘ua.’, tkp. sym(metric trans)istor, lásd SZIMMETRIKUS, TRANZISZTOR
szimmentáli G áll sárgásbarna, jól tejelő s jó húsú marhafajta
magy, ‘ua.’ a svájci Simmental völgyről
szimmerring lásd SZIMERING
szimmetria G geom tükrösség, arányosság, a megfelelő képelemek tükörképszerű elrendezése
tud lat symmetria gör szümmetria ‘ua.’, tkp. ‘helyes arány’: szün- ‘együtt’ | metron ‘mérték’
szimmetrikus G geom tükrös, tükörképszerű, részarányos
ném symmetrisch fr symmetrique ‘ua.’, lásd SZIMMETRIA
szimónia lásd SIMÓNIA
szimpatetikus † G orv titkos érzelmi behatáson alapuló (gyógyítás)
 tud lat sympatheticus
 gör szümpathétikosz ‘együttérzésen alapuló’ szümpathész ‘együttérző’
szümpatheia, lásd SZIMPÁTIA
szimpátia G rokonszenv, rokonérzés, együttérzés
G vonzalom, vonzódás, barátság
lat sympathia gör szümpatheia ‘együttérzés’: szün- ‘együtt’ | pathosz ‘szenvedés, érzelem’
paszkhó ‘szenved’
szimpatikus G rokonszenves, megnyerő, vonzó, szeretetre méltó
G biol (a vegetatív idegrendszeren belül) a belső szervek működését serkentő
ném sympathisch fr sympathique ‘ua.’, lásd SZIMPÁTIA
szimpatizál G rokonszenvez valakivel, kedveli, vonzódik hozzá
ném sympathisieren fr sympathiser ‘ua.’, lásd SZIMPATIKUS
szimpatizáns G valamely eszmei, politikai mozgalommal rokonszenvező, de hozzá nem csatlakozó
személy
magy, lásd SZIMPATIZÁL (a tolerál–toleráns és hasonló szópárok mintájára)
szimpla G (mn) egyrétű, egyszeres, sima
G egyszerű, jelentéktelen, köznapi, átlagos
G együgyű, ostoba
G † (fn) kis adag (feketekávé)
régi ném simpla kk lat simplus ‘egyszeri, egyszeres’ lat simplex ‘egyszerű, mesterkéletlen,
együgyű’, lásd SZIMPLEX
szimplex G egyszerű, egyrétű
G † ostoba, korlátolt
lat simplex, simplicis ‘egyrétű, egyszer hajtott’: semel ‘egyszer’ | plicare ‘hajtogat’
szimplicista G a bonyolult dolgokat durván leegyszerűsítő (beállítás, magyarázat)
magy, lásd SZIMPLICITÁS
szimplicitás G egyszerűség
G együgyűség, korlátoltság
lat simplicitas ‘ua.’ simplex, simplicis, lásd SZIMPLEX
szimplifikáció G egyszerűsítés, leegyszerűsítés
kk lat simplificatio ‘ua.’, lásd SZIMPLIFIKÁL
szimplifikál G bonyolult dolgokat (túlzóan) leegyszerűsít
kk lat simplificare ‘ua.’: lásd SZIMPLEX | facere ‘tesz vmivé’
szimpózium G tört lakoma, ivás az ókori görögöknél
G tud szűkebb körű (nemzetközi) tudományos tanácskozás
lat symposium gör szümposzion ‘ua.’, tkp. ‘közös ivászat’: szün- ‘együtt’ | poszisz ‘ital’ (a
‘bölcs beszélgetéssel egybekötött ivászat’ értelmi árnyalata, amely a szó ma divatos jelentéséhez
vezetett, Platón Szümposzion című dialógusából ered)
szimptóma G orv kórtünet, jel, előjel
tud lat symptoma ‘ua.’ gör szümptóma, szümptómatosz ‘eset, balszerencse’, tkp. ‘egybeesés’:
szün- ‘együtt, egybe’ | ptóma ‘esés, eset’ (pi)ptó ‘esik’
szimptomatikus G orv tüneti, tünetértékű
G átv jellemző, jellegzetes, valamire valló
tud lat symptomaticus ‘ua.’, lásd SZIMPTÓMA
szimptomatolitikus G orv a tüneteket megszüntető
tud lat symptomatolyticus ‘ua.’: lásd SZIMPTÓMA | lütikosz ‘oldó, lazító’ lüszisz ‘oldás’ lüó
‘old’
szimptomatológia G orv kórtünettan
tud lat symptomatologia ‘ua.’, lásd SZIMPTÓMA, -LÓGIA
szimuláció G utánzás, modellálás (berendezéssel)
lat simulatio ‘ua.’, lásd SZIMULÁL
szimulál G színlel, tettet, alakoskodik, megjátssza magát
G tud kutatási céllal valamely helyzetet vagy eseményt pontosan utánoz, modellál
 lat simulare, simulatum ‘utánoz, színlel’
 similis ‘hasonló’
szimuláns G színlelt beteg, álbeteg
G valamit tettető
ném simulant ‘ua.’, lásd SZIMULÁL
szimulátor G valamely helyzetet, egy berendezés működését, az ott uralkodó viszonyokat utánzó
modell
G repülőgépvezetés oktatására, űrrepülők felkészítésére szolgáló, a valós körülményeket érzékeltető
berendezés
ang simulator ‘ua.’, lásd SZIMULÁL
szimultán G (mn) egyidejű, egy időben, egyszerre történő, párhuzamos
G (hat) egyidejűleg
G (fn) egy időben több ellenféllel folytatott sakkmérkőzés
ném simultan késő lat simultaneus ‘egyszerre történő’ simul ‘egyszerre, egy időben’
semel ‘egyszer’
szimultaneitás G egyidejűség
ném Simultaneität ‘ua.’, lásd SZIMULTÁN
szimultaneizmus G műv, irod az egy időben, de különböző helyeken történő jelenségek
párhuzamos ábrázolása
lásd SZIMULTÁN, -IZMUS
szin- lásd még SYN-
szinapszis G anat idegsejtek csomópontja, átkapcsolódási helye
tud lat synapsis ‘ua.’ gör szünapszisz ‘érintkezés, kapcsolódási pont’: szün- ‘együvé’ | apszisz
‘hajlás, kötés’ aptó ‘köt’
szinbiotikum G orv szintetikusan előállított antibiotikum
lásd SZIN(TETIKUS, ANTI)BIOTIKUM
szincerizál † G bizalmaskodik, komázik
G meghitten elbeszélget, adomázgat
magy lat sincerus ‘őszinte’ (a komótizál, urizál és hasonlók mintájára)
szincitium vagy szincicium G biol több sejtmagot tartalmazó sejtegység, valójában több sejtfal
nélküli sejt egymásba folyása
tud lat syncytium ‘ua.’: gör szün ‘együtt’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’
szindaktilia G orv ujjak vagy lábujjak összenövése mint születési rendellenesség
tud lat syndactylia ‘ua.’: gör szün ‘együtt, össze’ | daktülosz ‘ujj’
szindetikon G halenyvből készült folyékony ragasztó
ném márkanév gör szündeton ‘kötelék’: szün ‘össze’ | deó ‘kötöz’
szindikalista G G (fn) pol a szindikalizmus híve
G (mn) a szindikalizmussal kapcsolatos
fr syndicaliste ‘ua.’, lásd SZINDIKALIZMUS
szindikalizmus G pol a szakszervezetek és a sztrájkok különös fontosságát hirdető
munkásmozgalmi áramlat
fr syndicalisme ‘ua.’, lásd SZINDIKÁTUS
szindikátus G közg több iparvállalat ideiglenes szövetsége (a piac kézbentartására)
G † érdekvédelmi szervezet, szakszervezet
G † intézőség, választmány
ném Syndikat fr syndicate ‘ua.’ lat syndicus, lásd SZINDIKUS
szindikus † G érdekképviselet választott tagja
G jog jogi képviselő
lat syndicus gör szündikosz ‘törvény előtti jogi képviselő, szószóló’: szün- ‘együtt’ | diké
‘igazság, jog’
Lásd még DIKASZTÉRIUM, TEODICEA
szindróma G orv tünetegyüttes, tünetcsoport, amely egy adott betegségre jellemző
 tud lat syndroma ‘ua.’
 gör szündromé ‘összecsődülés’ szündrameó ‘összefut’: szün- ‘össze’ |
drameó ‘fut’
szinedrium † G gyűlés, tanácsülés
lat synedrium gör szünedrion ‘ua.’: szün- ‘össze, együtt’ | hedra ‘szék’
Lásd még SZANHEDRIN
szinekdoché G stil névcsere, olyan szóalakzat, mely a részt használja az egész értelmében, vagy
fordítva, pl. nagy koponya ‘okos ember’, vagy: talpon van az egész ház, értsd ‘a ház minden
lakója’
tud lat synecdoche gör szünekdokhé ‘ua.’, tkp. ‘együtt-értés’: szün- ‘együtt’ | ekdekhomai
‘megért, felfog’: ek- ‘-ból’ | dekhomai ‘fogad, vesz’
szineklízis G geol rögteknő
tud lat synecclysis ‘ua.’: gör szün- ‘együtt’ | ekkliszisz ‘kitérés, eltérés’ ekklinó ‘kitér, elhajlik’:
ek- ‘ki’ | klinó ‘hajlik’
szinekúra G tényleges munkával nem járó hivatal, állás
lat sinecura ‘ua.’ sine cura ‘gond nélkül, törődés nélkül’: sine ‘nélkül’ | lásd KÚRA
szinerézis G nyelvt két magánhangzó összevonódása egy kettőshangzóvá
G növ öregedő citoplazma-szerkezet zsugorodása
tud lat synaeresis gör szünaireszisz ‘összevonás’ szünaireó ‘együvé fog’: szün- ‘össze’ |
haireó ‘fog, vesz’
szinergetikus G együttműködő, együtt ható
ang synergetic ‘ua.’, lásd SZINERGIA
szinergia G együttműködés, együtthatás
ang synergy gör szünergia ‘ua.’ szünergeó ‘együtt dolgozik’: szün- ‘együtt’ | ergon ‘munka’
szinergizmus G orv több hatóanyag egymást erősítő hatása
G vall az a teológiai tan, hogy az üdvözüléshez az isteni kegyelem és az egyéni igyekezet
együttműködése szükséges
lásd SZINERGIA, -IZMUS
szinesztézia G lél egy tényleges érzékelést kísérő másnemű érzet (pl. színek látása hangok hallatán)
G stil e jelenséget idéző költői szófordulat, pl. tompa hang, vérvörös kiáltás
tud lat synaesthesia ‘ua.’ gör szünaiszthészisz ‘együttes észlelés’: szün- ‘együtt’ | aiszthanomai
‘észlel, érzékel, érez’
szingaléz G (fn) népr a Sri Lanka (Ceylon) szigetének déli részét lakó, indoiráni nyelvet beszélő
nép
G e nép nyelve, e néphez tartozó személy
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
ang Sin(g)halese ‘ua.’ szansz Szinhalam ‘Ceylon’
szingén G gen genetikailag azonos egyedektől származó
gör szün- ‘össze, együtt’ | lásd GÉN
szingenezis G geol üledékek kőzetté szilárdulása a lerakódás helyén és közegében
G biol ivaros szaporodás
ang syngenesis ‘ua.’: gör szün- ‘össze, együtt’ | lásd GENEZIS
szingli G egyes mérkőzés (teniszben, pingpongban)
G egyedül álló (általában a karriert fontosnak tartó) nő vagy férfi
ang single ‘egyes, egyedi’ lat singuli, lásd SZINGULÁRIS
szinguláris G egyedi, sajátos
G mat különlegesen viselkedő
G nyelvt egyes szám
lat singularis ‘egyes, egyedülálló’ singuli ‘egy-egy, egyesek’ semel ‘egyszer’
szingularitás G mat olyan hely a függvényben, amelyen az nem szabályosan viselkedik
G met több egymás utáni év azonos időszakában bekövetkező időjárási rendellenesség
ang singularity ‘ua.’, lásd SZINGULÁRIS
szinisztroflexió G orv balra hajlás
 tud lat sinistroflexio ‘ua.’: sinister, sinistris ‘bal’ | lásd FLEXIÓ

szinisztrorotáció G fiz balra forgatás
tud lat sinistrorotatio ‘ua.’: sinister, sinistris ‘bal’ | lásd ROTÁCIÓ

szinkinézis G orv páros végtagok kényszeres együttmozgása
tud lat synkinesis ‘ua.’: gör szün- ‘össze, együtt’ | lásd KINÉZIS

szinklinális G geol gyűrődést szenvedett földkéregdarab teknője
tud lat synclinalis ‘ua.’, tkp. ‘összehajló’: gör szün- ‘össze, együtt’ | klinó ‘hajlik’

szinkópa G zene egy súlytalan zenei ütemrész összekapcsolása a következő nyomatékossal
G nyelvt hangsúlytalan magánhangzó kiesése: gazdauram gazduram
lat syncopa gör szünkopé ‘felaprítás’: szün- ‘össze’ | koptó ‘vág’
Lásd még PERIKÓPA
szinkretikus G tud a szinkretizmusra jellemző, annak jegyeit viselő (pl. vallás)
ang syncretic ‘ua.’, lásd SZINKRETIZMUS
szinkretizmus G tud különböző vallási, filozófiai, műveltségi irányok elemeinek elegyítése,
összehangolása
ném Synkretismus ‘ua.’ gör szünkrétiszmosz ‘összefogás, elegyedés’ szünkerannümi
‘elegyít’: szün- ‘össze’ | kerannümi ‘kever’
Lásd még IDIOSZINKRÁZIA, KERÁMIA, KRATÉR
szinkrociklotron G magfiz ciklikus részecskegyorsító, melyben a töltött részecskéket állandó
mágneses tér tartja körpályán
ang synchrocyclotron ‘ua.’, lásd SZINKRO(NIKUS), CIKLOTRON
szinkrofazotron vagy szinkrotron G magfiz állandó frekvenciával és változó mágneses térrel
dolgozó kör alakú részecskegyorsító
ang synchrophasotron ‘ua.’, lásd SZINKRO (NIKUS), FAZOTRON
szinkron G film szinkronizálásával készült hangfelvétel
G film szinkronizálásának művelete: utószinkron
magy elvonás, lásd SZINKRONIZÁL
szinkrón G egy időben történő
G egyenlő sebességű, együtt futó
G tud az egyidejű, egyszerre létező jelenségekre kiterjedő (vizsgálat, kutatás)
ném synchron fr synchrone ‘ua.’: gör szün- ‘együtt’ | khronosz ‘idő’
szinkron- G (összetételek előtagjaként) szinkronizált, időben egybehangolva működő: szinkronjel,
szinkronmotor, szinkronpálya
ang, ném synchron- ‘ua.’, lásd SZINKRÓN
szinkrónia G egyidejűség
G tud a jelen állapotot leíró vizsgálat
ang synchrony ‘ua.’, lásd SZINKRÓN
szinkronikus G tud a szinkrónia módszerét követő
fr synchronique ‘ua.’, lásd SZINKRÓNIA
szinkronizáció G egyidejűsítés
G műsz berendezések, járművek mozgásának időbeli egymáshoz igazítása
G film beszélt idegen szöveg átültetése a hazai nézők nyelvére
G fényk a villanólámpa és a zár működésének összehangolása
ang synchronization ‘ua.’, lásd SZINKRONIZÁL
szinkronizál G műsz időben egymáshoz igazít (összetartozó berendezések működését)
G film idegen nyelven beszélő film szövegét hazai nyelvűvel helyettesíti
ang synchronize ‘ua.’, lásd SZINKRÓN
szinkronizátor G vill két oszcillátor frekvenciáját önműködően azonosra szabályzó berendezés
lásd SZINKRONIZÁL
szinkronizmus G tud két vagy több jelenség, folyamat egybeesése, párhuzamos lezajlása
ném Synchronismus ‘ua.’, lásd SZINKRÓN, -IZMUS
szinkrotron lásd SZINKROFAZOTRON
szinodiális G vall zsinati
tud lat synodialis ‘ua.’, lásd SZINÓDUS

szinodikus G csill az égitestek együttállásával kapcsolatos
ang synodic ‘ua.’, lásd SZINÓDUS

szinódus G vall egyházi zsinat
G vall a legfőbb görögkeleti egyházi hatóság
lat synodus gör szünodosz ‘népgyűlés, összejövetel, csillagok együttállása’: szün- ‘össze,
együvé’ | hodosz ‘út’
Lásd még ZSINAT
szinoikia G biol élőlények olyan együttélése, amelyből sem előnyük, sem hátrányuk nem származik
tud lat synoecia ‘ua.’ gör szünoikeia ‘együttlakás’: gör szün- ‘össze, együtt’ | oikeó ‘lakik’
oikosz ‘ház’
szinonim G nyelvt rokon értelmű (szó, kifejezés)
ném synonym fr synonyme ‘ua.’: gör szün- ‘együtt’ | onoma, onüma ‘név’
szinonima G nyelvt rokon értelmű szó, értelmi megfelelő
ném Synonym ‘ua.’, lásd SZINONIM
szinonímia G nyelvt rokonértelműség
tud lat synonymia ‘ua.’, lásd SZINONIM
szinonimika G nyelvt a rokonértelműség jelenségével foglalkozó nyelvtudományi ág
ném Synonymik ‘ua.’, lásd SZINONIMA
szinopszis G áttekintés, összefoglalás
G irod írásmű kivonata, tartalmi vázlata
G vall párhuzamos helyek összeállítása a Bibliából
ném Synopsis ‘ua.’ gör szünopszisz ‘kivonat, közös szemlélet’: szün- ‘együtt’ | opszisz ‘látás’
optikosz ‘a látáshoz tartozó’, lásd OPTIKA
szinoptikus G áttekintő, összefoglaló
G együttlátó, egyformán látó, azonos látásmódú
G met az időjárás nem szakaszos változásait előidéző, nagy területen érvényesülő (folyamatok)
ném synoptisch ‘ua.’ gör szünoptikosz ‘az egészet átlátó’, lásd SZINOPSZIS
szinoptikusok G vall a négy evangélista közül az a három (Máté, Márk, Lukács), aki lényegében
egyezően adja elő Jézus életének eseményeit
lásd SZINOPTIKUS
szintagma G nyelvt szószerkezet, szavak logikai vagy nyelvi kapcsolódása a mondatban
ném Syntagma ‘ua.’ gör szüntagma, szüntagmatosz, ered. szüntak-ma ‘csapattest, alkotmány,
szerkezet’, lásd SZINTAXIS
szintagmatikus G nyelvt a szószerkezetekkel kapcsolatos
ném syntagmatisch ‘ua.’, lásd SZINTAGMA
szintaktikus G nyelvt mondattani
ném syntaktisch ‘ua.’, lásd SZINTAXIS
szintaxis G nyelvt mondattan
tud lat syntaxis gör szüntaxisz ‘szerkezet, rendszer’ szüntasszó ‘szerkeszt, elrendez’: szün-
‘össze’ | tasszó, tkp. tak-szó ‘rendez, kijelöl’
szinterezés G tűzálló formadarabok előállítása por alakú anyagokból zsugorító hőkezeléssel
ném sintern ‘zsugorító hőkezelést végez’ Sinter ‘fém kiválása melegforrások vizéből’ ófn
sintar ‘izzó hamu, salak’
szintetikus G összefoglaló
G összegző, egyesítő, egységesítő
G kém vegyi szintézis által létrejött, mesterséges (pl. festék, gyógyszer)
G nyelvt a mondatbeli viszonyokat ragokkal jelölő (nyelv)
ném synthetisch, ang synthetic ‘ua.’, lásd SZINTÉZIS
szintetizál G egyszerűbb elemekből egyesít
G magasabb szinten összefoglal
G kém vegyi szintézist végez
ném synthetisieren fr synthétiser ‘ua.’, lásd SZINTÉZIS
szintetizátor G zene elektronikus hangképző berendezés, amely zörejekből és tiszta zenei
hangokból keveri ki a hanghatásokat
ang synthetisator ‘ua.’, lásd SZINTETIZÁL
szintetizmus G műv tiszta színeket és vonaljátékot alkalmazó posztimpresszionista festői irányzat
fr synthetisme ‘ua.’, lásd SZINTETIKUS, -IZMUS
szintézis G egységbe foglalás, összetétel, összefoglalás
G fil két ellentétnek magasabb egységben való feloldása
G kém bonyolult, nagy molekulájú vegyület előállítása egyszerűbbekből
tud lat synthesis ‘ua.’ gör szüntheszisz ‘összeillesztés’: szün- ‘össze’ | (ti)thémi ‘tesz, helyez’
szintonizál G távk behangol, ráhangol (vevőkészüléket az adó frekvenciájára)
ang syntonise ‘ua.’ syntony ‘összehangoltság’: gör szün- ‘össze’ | tonosz ‘feszülés, hang’
teinó ‘feszít’
szinusz G mat a szöggel szemközti befogó és az átfogó aránya a derékszögű háromszögben
ném Sinus ‘ua.’ lat sinus ‘görbe vonal, öböl, tóga ránca’ (a szinuszfüggvény rajza szabályos
hullámvonal)
Lásd még INSZINUÁL, KOSZINUSZ
szinuszoid G mat szinuszgörbe, hullámvonal
lásd SZINUSZ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
szirén G mit madártestű, női fejű, igéző énekű szörny az ógörög mondákban
ném Sirene kk lat sirena gör szeirén ‘ua.’
sziréna G műsz vészkürt, erős és hullámzó magasságú hangot adó elektromos készülék
ném Sirene ‘ua.’, tkp. ‘szirén’ (a szirének énekére utalva)
szirtaki G zene váltakozó tempójú görög népi tánc
újgör, ‘ua.’ gör szürtosz ‘egyfajta tánc’
szirup G cukoroldat
G szörp, gyümölcsszörp
G kanalas orvosság
ném Sirup kk lat syrupus ‘ua.’ ar saráb ‘ital’
szirupos G érzelgős, édeskés, émelyítő
lásd SZIRUP
sziszifuszi G kimerítő és kilátástalan, soha eredményre nem vezető (munka, erőfeszítés)
Sziszüphosz korinthoszi király az alvilágban azzal bűnhődött vétkeiért, hogy egy nagy sziklát
kellett egy hegycsúcsra felgörgetnie, de valahányszor felért vele, az újra a mélybe gördült
szisztéma G rendszer
G a rendszer szabályainak megfigyelésén alapuló eljárásmód
lat systema ‘ua.’ gör szüsztéma, szüsztématosz, tkp. szün-sztéma ‘elrendezés, szerkezet’: szün-
‘össze’ | (hi)sztémi ‘áll’
szisztematika G tud rendszertan
ném Systematik ‘ua.’, lásd SZISZTEMATIKUS
szisztematikus G rendszeres, módszeres
G állandóan és szabályosan ismétlődő
ném systematisch fr systematique ‘ua.’, lásd SZISZTÉMA
szisztematizál G rendszerez, rendszerbe foglal
G rendszeresít
ném systematisieren ‘ua.’, lásd SZISZTÉMA
szisztolé G orv a szív összehúzódása
tud lat systole ‘ua.’ gör szüsztolé ‘összehúzódás’ szüsztelló, tkp. szün-sztelló ‘összehúz,
összeszorít’: szün- ‘össze’ | sztelló ‘helyez’
szisztrum lásd SISTRUM
szitár G zene indiai gitárféle húros hangszer
 hindi, ‘ua.’ (indoeurópai rokonsága: gör kithara, sp guitarra)

Lásd még CITERA
szituáció G helyzet, állapot, körülmények
késő lat situatio ‘ua.’, lásd SZITUÁL

szituál G helyez, elhelyez, helyzetet teremt számára: jól szituált (jó társadalmi, anyagi helyzetben
lévő)
fr situer
 késő lat situare, situatum ‘helyez’ situs ‘helyzet, fekvés’ sinere, situm ‘fektet,
helyez’
szituatív G helyzeti, a helyzettől függő, a helyzet által meghatározott
 magy, lásd SZITUÁCIÓ (az operácó–operatív és hasonló szópárok mintájára)
szitutunga G áll mocsárlakó afrikai antilopféle
bennszülött név

sziú G népr egy sziú nyelvet beszélő dakota törzs népszerű neve
G a prériindiánok alkotta törzsszövetség neve
fr röv sioux ‘ua.’ (nadowes)sioux dakota nadoviszio ‘csörgőkígyó’
szizál G növ mexikói agávefaj
G ennek rostjaiból készült kötél, durva szövet
ang sisal ‘ua.’ Sisal mexikói kikötőváros nevéből
szkafander G űrruha, űrhajósok légmentesen záró, túlnyomásos öltözete
ang scaphander ‘ua.’: gör szkaphé ‘csónak, hajó’ | anér, androsz ‘férfi, ember’
szkanderezés G sport játékos erőpróba, az ellenfél kezének leszorítása az asztalra
talán a 15. századi albán szabadsághős, Szkander bég nevéből tör, ar Iszkandar gör
Alexandrosz ‘Sándor’
szkandium lásd SKANDIUM
szkapolit G ásv négyszöges rendszerben kristályosodó alumínium-kalcium-nátrium-szilikát
ang scapolithe ‘ua.’: gör szkaphosz ‘rúd’ | lithosz ‘kő’
szkarabeusz lásd SKARABEUS
szkarifikátor G orv a bőrön párhuzamos karcokat ejtő készülék
G mezőg talajjavításhoz használt réthasogató kultivátor
ang scarificator ‘ua.’ újk lat scarificare, ered. scarifare, scariphare ‘karcol, hasogat, vés,
metsz’ gör szkariphomai ‘ua.’ szkariphosz ‘véső’
szkatofágia G orv ürülékevés mint elmebetegség tünete
tud lat scatophagia ‘ua.’: gör szkór, szkatosz ‘trágya, ürülék’ | phagein ‘eszik’
szkatofília G orv beteges vonzódás a szennyeshez, undorítóhoz
tud lat scatophilia ‘ua.’: gör szkór, szkatosz ‘trágya, ürülék’ | philó ‘kedvel’
szkatológia G orv mocskos beszéd, undort keltő dolgok emlegetése beteges kényszerből
tud lat scatologia ‘ua.’: gör szkór, szkatosz ‘trágya, ürülék’ | lásd -LÓGIA
szkatoszkópia G orv székletvizsgálat
tud lat scatoscopia ‘ua.’: gör szkór, szkatosz ‘trágya, ürülék’ | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
szkeccs G irod vázlat
G szính rövid bohózat
ang sketch ‘ua.’, lásd SKICC
szkéma lásd SÉMA
szkéné G szính az ókori görög színház színpadterét hátulról lezáró építmény
gör, ‘ua.’, ered. ‘sátor’
Lásd még SZCÉNA
szkenner G számtech pásztázó elektronsugárral működő optikai olvasó, képmásoló berendezés
ang scanner ‘ua.’ scan ‘pásztáz, skandál’ lat scandere, lásd SKANDÁL
szkepszis G kétely, kétség, kételkedés
ném Skepsis gör szkepszisz ‘kétely’ szkeptomai ‘vizsgálgat, töpreng’
szkepticizmus G fil a tudatunktól független valóság megismerhetőségét tagadó ismeretelméleti
irányzat
 ném Skeptizismus ‘ua.’, lásd SZKEPTIKUS, -IZMUS

szkeptikus G kétkedő, kételkedő, hitetlenkedő, hitetlen
G a szkepticizmuson alapuló
ném skeptisch ‘ua.’ gör szkeptikosz ‘töprengő’, lásd SZKEPSZIS
szkholion G irod magyarázó jegyzet, kommentár ókori szerzők műveihez
G fil filozófiai tétel bővebb kifejtése
gör, ‘ua.’ szkholé ‘tudományos előadás, iskola’, ered. ‘szabadidő’
Lásd még SKOLASZTIKUS
szkiatron G árnyékhatású képeket rajzoló elektronsugárcső
ang skiatron ‘ua.’: gör szkia ‘árnyék’ | lásd (ELEK)TRON
szkiff G sport hosszú, keskeny, guruló üléses versenycsónak
ang skiff fr esquif ol schifo ‘ua.’ germán (pl. ang ship, ném Schiff ‘hajó’)
szkip G műsz ferde pályás szállítókas bányában, felvonó
ang skip, ‘ua.’ skep ‘kosár’ skand skeppa, ‘ua.’
szkipetár † G albán
régi szerb skiptar ‘ua.’ albán Sqiperië [sztyiperi] ‘Albánia’
szkisztoglosszia G orv hasadtnyelvűség mint fejlődési rendellenesség
tud lat schistoglossia ‘ua.’: gör szkhisztosz ‘hasított’ szkhidzó ‘hasít’ | glóssza ‘nyelv’
Lásd még SZKIZOFRÉNIA, GLOSSZA
szkíta G (fn) tört szittya, ókori lovas nomád nép, mely a Fekete-tengertől északra élt
G e nép tagja
G (mn) e néppel kapcsolatos
lat Scytha gör Szküthész ‘ua.’
szkizma G vall egyházszakadás, főleg a keleti és nyugati keresztény egyház 1054-ben bekövetkezett
végleges szakítása
G vall eretnekség
tud lat schisma ‘ua.’ gör szkhiszma, szkhiszmatosz ‘hasadás’ szkhidzó ‘hasít, hasad’
szkizmatikus G vall szakadár, eretnek
tud lat schismaticus ‘ua.’, lásd SZKIZMA
szkizofázia G orv a beszéd, főképp a mondatalkotás zavara szkizofréniás betegeknél
tud lat schyzophasia ‘ua.’: gör szkhidzó ‘hasít, hasad’ | phaszisz ‘beszéd, szó’ phémi ‘mond’
szkizofrén G orv tudathasadásban szenvedő (személy)
ném schizophren ‘ua.’, lásd SZKIZOFRÉNIA
szkizofrénia G orv tudathasadás, hasadásos elmezavar
tud lat schizophrenia ‘ua.’: gör szkhidzó ‘hasít, hasad’ | phrén ‘elme’
Kerülendő a németes [sizofrénia] ejtés.
szkizogenezis G biol soksejtű állatok ivartalan szaporodása a sejtosztódást megelőző
sejtsarjadzással
tud lat schizogenesis ‘ua.’: gör szkhidzó ‘hasít, hasad’ | lásd GENEZIS
szkizogónia G biol élősdiek magoszlásos szaporodása a gazdaszervezetben
tud lat schizogonia ‘ua.’: gör szkhidzó ‘hasít, hasad’ | goné ‘születés’ gennaó ‘nemz, szül’
szkizoid G lél szkizofréniára hajlamos (lelki alkat)
G lél a szkizofrénia jeleit mutató, ahhoz hasonló
tud lat schizoid ‘ua.’: gör szkhidzó ‘hasít’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
szkizotim G lél szkizoid tüneteket mutató, de nem kóros (lelki alkat)
ném schizothym ‘ua.’: gör szkhidzó ‘hasít, hasad’ | thümosz ‘bátorság, lelkület, kedély’ thümaó
‘felindul, megvadul’
szklerenchima G növ megkeményedett, elfásodott, protoplazmát már nem tartalmazó sejtekből álló
növényi szövet
gör szklérosz ‘kemény’ | enkhüma ‘folyadék edénye’: en- ‘bele’ | khümosz ‘nedv, lé’
Lásd még ALKÍMIA
szklerodermia G orv a bőr keményedésével járó betegség
 tud lat sclerodermia ‘ua.’: gör szklérosz ‘kemény’ | derma ‘bőr’

szkleróma G orv kemény sarjszövet képződésével járó folyamat a felső légutakban
tud lat scleroma ‘ua.’: gör szklérosz ‘kemény’ | -óma (daganatra utaló toldalék)

szklerométer G ásv kristályok karcolási keménységének mérésére szolgáló műszer
ang sclerometer ‘ua.’, lásd SZKLEROMETRIA

szklerometria G ásv kristályok karcolási keménységének mérése műszeres úton
tud lat sclerometria ‘ua.’: gör szklérosz ‘kemény’ | metreó ‘mér’

szkleroprotein G biol vázfehérje
tud lat scleroprotein ‘ua.’: gör szklérosz ‘kemény’ | lásd PROTEIN

szkleroszkóp G fiz fémek keménységét vizsgáló készülék
gör szklérosz ‘kemény’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’

szklerotikus G orv érelmeszesedéses
G orv ennek folytán zavaros elméjű, szellemileg leépült
tud lat scleroticus ‘ua.’ gör szklérotész ‘keménység’, lásd SZKLERÓZIS
szklerotizáció G orv keményedés, megkeményedés
tud lat sclerotisatio ‘ua.’ gör szklérotész ‘keménység’ szklérosz ‘kemény’
szklerózis G orv az erek megkeményedése, elmerevülése, érelmeszesedés
tud lat sclerosis ‘ua.’: gör szklérosz ‘kemény’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalák)
szkoliózis G orv a hátgerinc oldalirányú görbülése
tud lat scoliosis ‘ua.’: gör szkoliosz ‘kanyargós, görbe’
szkopolamin G orv az ingerlékenységet csillapító, nyugtató hatású növényi alkaloid
ang scopolamin ‘ua.’: Scopoli olasz természettudós nevéből | lásd AMIN
szkotofobin G kém 15 aminosavból felépülő egyszerű peptid, olyan patkányok agyában mutatták
ki, amelyeket a sötétség elől való menekülésre tanítottak be
tud lat scotophobin ‘ua.’: gör szkotosz ‘homály, sötét’ | phobosz ‘irtózás’ | -in (vegyületre utaló
toldalék)
szkotóma G orv látótérkiesés, szigetszerű hiány a látótérben
tud lat scotoma ‘ua.’: gör szkotóma ‘elhomályosulás, szédülés’ szkotoó ‘elhomályosul’
szkotosz ‘homály’
szkréper lásd SCRAPER
szkriptománia G orv írásdüh, kóros íráskényszer
tud lat scriptomania ‘ua.’: scribere, scriptum ‘ír’ | lásd MÁNIA
szkrotális G anat a herezacskóval kapcsolatos
tud lat scrotalis ‘ua.’ scrotum ‘herezacskó’
szkúner G hajó keskeny, hosszú, két- vagy háromárbocos vitorlás hajó
ang schooner, ered. scooner ‘ua.’ nyj scoon ‘sebesen siklik a vízen’
szkupscsina G pol a szlovén nemzetgyűlés
szln skupščina ‘ua.’ skupiti se ‘összegyűlik’
szlalom G sport sílesiklás cikcakkos úton, zászlókkal kijelölt kapukon keresztül
ném Slalom ‘ua.’ norv slalĺm, ered. sledalĺm ‘szánnyom’: slede ‘szán’ | lĺm ‘nyom’
szláv G népr, nyelvt javarészt Közép-, Kelet- és Dél-Európában élő népek összefoglaló neve,
amelyek az indoeurópai nyelvcsalád SZATEM ágába tartozó nyelveket beszélnek
G (mn) e népcsoporttal, e nyelvcsaláddal kapcsolatos
ném Slawe, ang slav ‘ua.’ késő lat Sclavus, késő gör Szklabosz ‘(szláv) rabszolga’ ószláv
szlovene, szlavjan ‘szláv’ szlovo ‘szó’, szloviti ‘beszél’
szlavista G nyelvt a szlavisztika tudósa
ném Slawist ‘ua.’, lásd SZLAVISZTIKA
szlavisztika G tud a szláv nyelvekkel, irodalmakkal és kultúrával foglalkozó tudomány
ném Slawistik ‘ua.’ Slawe ‘szláv’, lásd SZLÁV
szlavizmus G nyelvt a szláv nyelvekre jellemző sajátos kifejezés
G nyelvt ilyen nyelvi sajátság mint idegenszerűség más nyelv közegében
ang slavism ‘ua.’, lásd SZLÁV, -IZMUS
szlavofil G szlávbarát
G tört a pánszlávizmus orosz változatának híve
ang Slavophile ‘ua.’: lásd SZLÁV | gör philó ‘kedvel’
szlavofób G szlávellenes, szlávgyűlölő
ang Slavophobe ‘ua.’: lásd SZLÁV | gör phobosz ‘rettegés, gyűlölet’
szlem G ját 12 vagy 13 nyert ütésből álló játszma bridzsben
G sport győzelemsorozat az adott év minden nagy nemzetközi versenyén (főleg teniszben)
ang slam ‘ua.’, tkp. ‘a becsapott ajtó dördülése’ skand (pl. norv slemme ‘becsap, bevág’)
szleng G nyelvt a nagyvárosokban kialakuló, alvilági és csoportnyelvi elemekkel keveredett,
fesztelen köznyelvi stílusréteg
ang slang ‘ua.’ norv slengje(ord) ‘sértésül odavetett (szó)’ slengje ‘parittyával odavet’
szlip G műsz csúszás, a hajtott tengely fordulatszámának elmaradása a hajtóé mögött
G rep oldaltcsúszás
G hajó csúsztató sólya
G ölt szár nélküli feszes rövid alsónadrág
ang slip ‘csúszás, csúszik’
szlogen G jelszó, jelmondat
ang slogan ‘ua.’, ered. ‘csatakiáltás’ kelta (gael) sluagh-ghairm ‘ua.’: sluagh ‘sereg’ | ghairm
‘kiáltás’
szlovák G népr a Kárpát-medence északi, hegyes vidékein élő nyugati szláv nép
G e nép tagja, régi magyar nevén tót
G nyelvt e nép nyugati szláv típusú nyelve
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
ném Slowake ‘ua.’ slovenský ‘saját név’, tkp. ‘szláv’, lásd ott
szlovén G népr az Ausztriával szomszédos területeken élő alpesi szláv nép
G e néphez tartozó személy
G nyelvt e nép délszláv típusú nyelve
G (mn) e néppel, nyelvvel kapcsolatos
ném Slowene slovenski ‘saját név’, tkp. ‘szláv’, lásd ott
szlöjd † G okt kézügyességi foglalkozás (iskolában)
G barkácsolás, kézimunka
svéd slöjd ‘ua.’, tkp. ‘mesterségbeli ügyesség, fortély’ slug ‘furfangos, éleseszű, ügyes’
szmirna G text ritkább csomózású keleti szőnyeg
a törökországi Izmír régebbi lat Smyrna ( gör Szmürné) nevéből
szmog lásd SMOG
szmoking G ölt selyemmel borított hajtókájú férfizakó mint alkalmi viselet
G ilyen kabáttal kiegészült öltöny
ang smoking (jacket) ‘dohányzó(zakó)’ smoke ‘dohányzik’ smoke ‘füst’
Lásd még SMOG
sznob G az előkelők szokásait majmoló közrendű ember, úrhatnám polgár
G divatos művészekért és művekért tüntetően rajongó ember
ang snob ‘ua.’ (?) lat röv s.nob., azaz sine nobilitate ‘nemesség nélküli’, anyakönyvi bejegyzés
közrendű hallgatók neve mellett a cambridge-i egyetem régi anyakönyveiben (az ilyen hallgatók
nyilván igyekeztek előkelő diáktársaik életvitelét utánozni)
sznobizmus G sznob viselkedés, előkelősködés
ang snobism ‘ua.’, lásd SZNOB
szobranje G pol a bolgár országgyűlés
bolg, ‘ua.’ szobira sze ‘összegyűlik’
szociábilis G társaságkedvelő, nyájas
ném soziabel, ang sociable ‘ua.’, tkp. ‘(könnyen) társuló’ sociare ‘társul’ socius ‘társ,
szövetséges’ sequi, secutus ‘követ’
Lásd még SZEKVENS
szociabilitás G társas ösztön, a társas élet kedvelése
ang sociability ‘ua.’, lásd SZOCIÁBILIS

szociáció G növ minden szintjében egyöntetű növénytársulás
tud lat sociatio ‘ua.’
 sociare, sociatum ‘társul’ socius ‘társ, szövetséges’ sequi, secutus
‘követ’
szociál- G tud (összetételek előtagjaként) a társas élettel, a társadalommal kapcsolatos: szociáletika,
szociálpatológia
G pol a szocializmussal kapcsolatos: szociáldemokrácia
G a társadalom általános jólétével kapcsolatos: szociálpolitika
ném Sozial- ‘ua.’, lásd SZOCIÁLIS
szociálantropológia G tud a kulturális antropológiának az az ága, amely az emberfajták, a
társadalmi rétegek, a törzsi társadalmak viszonyait kutatja
lásd SZOCIÁL-, ANTROPOLÓGIA
szociáldarwinizmus G tud antropológiai iskola, amely Darwinnak a létharcról és a természetes
kiválasztódásról szóló tanait az élővilágról az emberi társadalomra is kiterjeszti
lásd SZOCIÁL, DARWINIZMUS
szociáldemokrácia G pol a munkásmozgalom Marx és Engels által alapított formája
ném Sozialdemokratie ‘ua.’, lásd SZOCIÁLIS, DEMOKRÁCIA
szociáldemokrata G pol (fn) a szociáldemokrácia elveit valló személy
G (mn) a szociáldemokrácia elvei alapján szerveződött (párt)
ném Sozialdemokrat, sozialdemokratisch, lásd SZOCIÁLDEMOKRÁCIA
szociális G társadalmi, közösségi
G népjóléti, az egyének társadalmi és anyagi helyzetével foglalkozó, a hátrányos helyzetűeket segítő
(gondozás, segély)
ném sozial ‘ua.’ lat socialis ‘társas, hitvestársi, szövetségi’ socius ‘társ, szövetséges’
sequi, secutus ‘követ’
Lásd még SZEKVENS
szocialista G pol (fn) a szocializmus híve
G (mn) a szocializmus elvi alapján álló (párt)
ném Sozialist, sozialistisct ‘ua.’, lásd SZOCIALIZMUS
szocialisztikus G pol a szocializmus felé hajló, arra emlékeztető
ném sozialistisch ‘ua.’, lásd SZOCIALISTA
szocializáció G szoc az egyén beilleszkedése a társadalom életébe azáltal, hogy elsajátítja annak
értékrendszerét és érintkezési technikáit
G pol társadalmi tulajdonba vétel
ang, fr socialisation ‘ua.’, lásd SZOCIALIZÁL
szocializál G pol társadalmi tulajdonba vesz
G szoc a társadalom életében való részvételre felkészít (pl. gyermeket)
fr socialiser ‘ua.’, lásd SZOCIÁLIS
szocializmus G pol társadalmi rendszer, amelyben a termelőeszközök közösségi tulajdonban
vannak
G pol törekvés az alsóbb társadalmi rétegek helyzetének javítására
ném Sozialismus ‘ua.’, lásd SZOCIÁLIS, -IZMUS
szociálpatológia G tud a társadalmi normákkal való szembehelyezkedés kóros jelenségeit vizsgáló
tudományterület
lásd SZOCIÁL-, PATOLÓGIA
szociálpszichológia G tud társadalomlélektan
lásd SZOCIÁL-, PSZICHOLÓGIA
szocio- G (tudományos szó összetételek előtagjaként) a társadalommal, egyes társadalmi rétegekkel
kapcsolatos, pl. szociometria, szociopata
ném Sozio- ‘ua.’ lat socius ‘társ’ sequi, secutus ‘követ’
Lásd még SZEKVENS
szociofotó G műv a társadalom elesettjeinek művészi, egyben agitatív erejű bemutatása
fényképsorozatokon
lásd SZOCIO-, FOTÓ

szociográfia G tud társadalomrajz, kisebb-nagyobb társadalmi rétegek, csoportok, vidékek vagy
foglalkozási ágak életviszonyait leíró és feltáró kutatás
G tud ilyen tárgyú mű
ang sociography ‘ua.’, lásd SZOCIO-, GRÁFIA
szociográfus G a szociográfia művelője
magy, lásd SZOCIOGRÁFIA (a fotográfia–fotográfus és hasonló szópárok mintájára)
szociogram G tud a szociográfiai felmérés eredményeit rögzítő ábra, grafikon, táblázat stb.
lásd SZOCIO-, -GRAM(MA)
szociolektus G nyelvt rétegnyelv, valamely nyelvnek egy adott társadalmi réteg által beszélt
változata a modern nyelvtudományban
 ang sociolect ‘ua.’, lásd SZOCIO-, LEKTUS
szociolingvisztika G nyelvt az egyén társadalmi helyzetének és nyelvhasználatának kapcsolatát
kutató tudományág
ang sociolinguistics ‘ua.’, lásd SZOCIO-, LINGVISZTIKA
szociológia G tud társadalomkutatás, társadalomtudomány
ang sociology ‘ua.’, lásd SZOCIO-, -LÓGIA
szociológus G tud társadalomkutató, a szociológia szakembere
magy, lásd SZOCIOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
szociometria G tud kisebb emberi közösségek személyes kapcsolatrendszerének felmérése
kérdőíves és kikérdezéses módszerekkel
lásd SZOCIO- | gör metreó ‘mér’
szociopata G lél kóros lelki alkatú személy, aki képtelen a társadalomba beilleszkedni
lásd SZOCIO- (a pszichopata és hasonló szavak mintájára)
szocioszféra G az ember által átalakított természeti környezet
lásd SZOCIO-, SZFÉRA
szóda G kém sziksó, nátriumkarbonát
G szódavíz, szénsavval telített ivóvíz
ném, ang soda ‘nátriumkarbonát’ ol, sp soda ‘ua.’: VAGY ar szuvvád ‘sósgyökér,
tengerparton termő, a középkorban gyógyhatásaiért keresett növény’, VAGY ar szudá ‘fejfájás’
(mint amely ellen a gyógynövény hatásos volt)
szódabikarbóna G kém nátrium-hidrokarbonát, enyhe lúg, a fölös gyomorsav lekötésére
használatos fehér por
tud lat soda bicarbonata ‘ua.’, tkp. ‘kétszeresen karbonált szóda’: lásd SZÓDA | lat bi- ‘két-,
kettős’ | újk lat carbonatus ‘szénsavas’ carbo, carbonis ‘szén’
szodómia G állatokkal űzött fajtalankodás
ném Sodomie ‘ua.’ (más nyelveken ‘férfi homoszexualitás’, Szodoma bibliai város nevéből 1Móz
19,4–11)
szodomita G állatokkal fajtalankodó személy
ném Sodomit ‘ua.’, lásd SZODÓMIA
szófa G bút pamlag, kárpitozott támlás heverő
ném, fr sofa ‘ua.’ ar szuffa ‘párnázott pad’, ered. ‘tevenyereg párnája’
szofista G álbölcselő, szófacsaró, szóbűvész
lat sophista gör szophisztész ‘ua.’, ered. ‘szakértő, bölcselő’ szophidzó ‘bölcsen kigondol,
kieszel’ szophia ‘bölcsesség, ügyesség’
szofisztika G álokoskodás, álbölcselet, szóbűvészkedés
G fil megtévesztő, látszatra és formailag helyes, valójában téves következtetésre vezető érvelés
ném Sophistik ‘ua.’, lásd SZOFISZTIKUS
szofisztikált G mesterkélt
G kifinomult, körmönfont, bonyolult
 ang sophisticated ‘ua.’, lásd SZOFISZTIKA

szofisztikus G a szofistákra jellemző
ném sophistisch
 gör szophisztikosz ‘ua.’, lásd SZOFISTA
szofizma G álbölcsesség
G megtévesztő szándékú, formailag hibátlan, de önmagának ellentmondó érvelés
lat sophisma gör szophiszma ‘ua.’, ered. ‘ügyes terv, ötlet’ szophidzó ‘bölcsen kigondol,
kieszel’ szophia ‘bölcsesség, ügyesség’
szoft G sport különleges szivacsbevonatú pingpongütő
ang soft ‘puha’
szoftver G számtech műveleti rendszer, a számítógép működtetéséhez szükséges szellemi termékek
(algoritmusok, programok, utasításrendszerek és dokumentációk) összessége
ang software ‘ua.’, tkp. ‘lágy áru’ (a HARDVER mintájára)
szója G növ kelet-ázsiai eredetű, tápanyagokban gazdag hüvelyes növény
ném Soja jap szoju ‘ua.’ kínai si-ju ‘szójaolaj’: si ‘erjesztett szójabab’ | ju ‘olaj’
szokol G tört sportmozgalom a két világháború közötti Csehszlovákiában
cseh sokol ‘ua.’, tkp. ‘sólyom’
szol G kém kolloid oldat
ang, ném sol ‘ua.’ lat sol(utio), lásd SZOLÚCIÓ
szolanin G kém mérgező alkaloid a burgonya csírájában
ang solanine ‘ua.’: tud lat solanum ‘nadragulya’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
szolarigráf G csill a napsugárzás ingadozását grafikusan rögzítő műszer
ang solarigraph ‘ua.’: lásd SZOLÁRIS | gör graphó ‘ír’
szolariméter G met a teljes napsugárzás erejét mérő műszer
ang solarimeter ‘ua.’: lásd SZOLÁRIS | gör metreó ‘mér’
szoláris G csill, fiz a Nappal kapcsolatos
G csill a Nap járásához igazodó, ahhoz mért
lat solaris ‘nap-, a Naphoz tartozó’ sol, solis ‘Nap’
szolárium G ibolyántúli sugarakat kibocsátó fénycsövekkel működő napozóágy
ang solarium ‘ua.’ lat solarium ‘napóra, napozásra való lapos háztető’, lásd SZOLÁRIS
szolarizáció G fényk fényérzékeny bevonat ellentétes viselkedése direkt napfény hatására
ang solarisation ‘ua.’ solarise ‘napfénynek tesz ki’, lásd SZOLÁRIS
szoldateszka G pol erőszakos katonai szellem
G pol az állam irányításába beavatkozó katonaság
ném Soldateska ‘erőszakos, garázda katonanépség’ ol soldatesca ‘ua.’ soldatesco ‘katonai’
soldato ‘katona’, tkp. ‘zsoldos’ soldo ‘fizetség, zsold’ késő lat (nummus) soldus
‘(színarany) pénz’ solidus ‘szilárd’
Lásd még ZSOLD
szolecizmus G nyelvt durva nyelvtani, mondattani hiba
lat soloecismus ‘ua.’ gör szoloikiszmosz ‘hibás beszéd’: Szoloikosz ‘a kilikiai Szoloi városból
való’ (ahol romlott görög dialektust beszéltek) | lásd -IZMUS
szolenoid G vill elektromágnes henger alakú tekercse
ang, ném solenoid ‘ua.’: gör szólén ‘cső’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
szolfatára G geol kénes gőzök előtörése mint vulkáni utótevékenység
G geol ilyen kitörés helye
ol Solfatara, kráter Nápoly mellett sulfure ‘kén’ lat sulphur ‘ua.’
szolfézs G zene zenei alapismeretekre tanító és a hallást fejlesztő zeneiskolai szaktárgy
fr solfčge ol solfeggio ‘ua.’, solfeggiare ‘szolmizál’, tkp. ‘szó-fát énekel’: sol ‘szó’ | fa ‘ua.’
(szolmizációs hangnevek), lásd SZOLMIZÁCIÓ
szolid G erős, szilárd
G megbízható, tisztességes
G kiegyensúlyozott, higgadt, megfontolt
G józan, megalapozott, kockázatmentes
G rendezett életű
G jó viseletű, szerény, feltűnést kerülő
ném solide ‘ua.’ lat solidus ‘szilárd, sűrű, tömött’ sollus ‘egész, teljes’ (a ‘szerény’ jelentés a
magyarban alakult ki a szelíd szó beleértésével)
szolidáris G összetartó, egyetértő
G támogató, egymásért kölcsönösen és szilárdan kiálló
ném solidär fr solidaire késő lat solidarius ‘ua.’ lat solidum ‘biztos, szilárd alap’
solidus ‘szilárd, sűrű’ sollus ‘egész’
szolidaritás G kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás közös érdekek alapján
G összetartás, bajtársiasság, közösségvállalás
fr solidarité ‘ua.’, ered. ‘kölcsönös biztosítási társulás a 15. századi Franciaországban’ lat in
solidum ‘az egészért, mindenkiért (vállalt felelősség)’, lásd SZOLIDÁRIS
szolidarizál G szolidaritást vállal (vkivel)
ném solidarisieren ‘ua.’, lásd SZOLIDÁRIS
szoliditás G tartósság, szilárdság, megbízhatóság
ném Solidität ‘ua.’, lásd SZOLID
szoliflukció G geol talajfolyás, súvadás
ang solifluction ‘ua.’: lat solum ‘talaj’ | fluctio ‘folyás’ fluere, fluctum ‘folyik’
szolipszista G fil a szolipszizmus vallója
ném Solipsist ‘ua.’, lásd SZOLIPSZIZMUS
szolipszizmus G fil filozófiai szemlélet, amely csak a szubjektív tudat létezését tekinti
bizonyíthatónak, és a világot a vizsgálódó tudat alkotásának tekinti
ném Solipsismus ‘ua.’: lat solum ‘csak’ | ipse ‘ő, az, maga’ | lásd -IZMUS
szólista G zene magánszámot előadó énekes vagy hangszeres művész, táncos
ném Solist ol solista ‘ua.’, lásd SZÓLÓ
szoliter G önállóan befoglalt nagy ékkő, főleg gyémánt
ném Solitär fr solitaire ‘ua.’, tkp. ‘egyedi, magános’ lat solitarius ‘ua.’ solus ‘egyedüli’
szoljanka G konyha tejfölös orosz hús- vagy halleves uborkával és sok zöldséggel
or kics, ‘ua.’, tkp. ‘sós leveske’ szoljanoj ‘sós’ szolj ‘só’
szollicitáció G kérelmezés, szorgalmazás, sürgetés
lat sollicitatio ‘ua.’, lásd SZOLLICITÁL
szollicitál G kérelmez, szorgalmaz, sürget
lat sollicitare ‘izgat, zavar, háborgat’ sollicitus ‘háborgó, zajgó’: sollus ‘egészen, teljesen’ |
ciere, citum ‘megrendít, felizgat’
szolmizáció G zene a hétfokú diatonikus hangskála tagjainak megnevezése szótagokkal az olasz,
francia és spanyol gyakorlatban, mely Guido d’Arezzo nevéhez fűződik (11. század), és egy
himnusz félsorainak kezdő szótagjaiból áll
G zene a hangok ilyen megnevezése az adott hangnemben elfoglalt relatív helyük szerint (relatív ~)
G zene ennek alapján való énektanítás a kottaolvasás megkönnyítésére
ném Solmisation ol solmisazione ‘ua.’, lásd SZOLMIZÁL
szolmizál G zene dallamot kottáról a relatív szolmizációs skála segítségével énekel
ném solmisieren ol solmisare ‘ua.’ sol, mi ‘szó, mi’ (a skála 5., ill. 3. hangja), lásd
SZOLMIZÁCIÓ
Lásd még SZOLFÉZS
szóló G zene egy hangszerre vagy énekhangra írt (esetleg zongorakíséretes) zenemű, ill. nagyobb
zenemű ilyen jellegű részlete
G zene zenei vagy táncos magánszám
G zene egy hangszer vagy egy kisebb hangszercsoport kiemelt szólama, szembeállítva a teljes
zenekar (lásd TUTTI) játékával
ol solo ‘ua.’, tkp. ‘egyedüli’ lat solus ‘ua.’
szology G földr kovasav felhalmozódása útján létrejött szikes talaj
or, ‘ua.’ szolj ‘só’
szolomit G mezőg szalmából sajtolt, építkezésnél használatos anyag
or, ‘ua.’: szoloma ‘szalma’ | -it (termékre utaló toldalék)

magy szalma
szolonyec G földr termőszik, mélységi szikes talajréteg
or, ‘ua.’ szolono ‘nagyon sós
szolsztícium lásd SOLSTITIUM
szolúbilis G kém oldható, oldódó
tud lat solubilis ‘ua.’ lat solvere, solutum ‘felold’
szolúció G kém oldat
lat solutio ‘ua.’ solvere, solutum ‘felold’
szolvábilis † G ker fizetőképes
ném solvabel fr solvable ‘ua.’, tkp. ‘feloldható’ lat solvere, solutum ‘felold, feloldoz,
tartozást kifizet’
szolvabilitás † G ker fizetőképesség
fr solvabilité ‘ua.’, lásd SZOLVÁBILIS
szolvatáció G kém a közeg molekuláinak megkötése kolloid oldatokban
ang, ném solvatation ‘ua.’ E. Solvay belga kémikus nevéből
szolvencia G ker fizetőképesség
ném Solvenz ‘ua.’ újk lat solventia ‘oldhatóság’ solvere ‘felold’, lásd SZOLVENS
szolvens G ker fizetőképes
G kém oldószer
ném solvent, ill. Solvens ‘ua.’ lat solvens ‘feloldó’ solvere ‘felold, tartozást kifizet’
szolvolízis G kém oldatban létrejövő vegyi folyamat, ahol az oldószer az egyik résztvevő
lat solvere ‘felold’ | gör lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘felold’
szóma1 G mit az indiai istenek eledele, amely halhatatlanná teszi őket
óind, ‘ua.’, tkp. ‘nedű, lé’ (ered. egy cserje leveléből kivont bódító anyag)
szóma2 G biol, orv test
G biol a test egésze a szaporítósejtek kivételével
gör szóma, szómatosz ‘test’
szomaszténia G orv testi gyengeség
tud lat somasthenia ‘ua.’, lásd SZÓMA2, ASZTÉNIA
szomatikus G orv testi, a testre vonatkozó (a lelkivel szembeállítva)
G orv a test élő anyagát károsító (sugárzás)
G biol testi (és nem szaporító) sejt
tud lat somaticus ‘ua.’ gör szómatikosz ‘testi’ szóma, szómatosz ‘test’
szomatogén G orv testi eredetű
ném somatogen ‘ua.’: gör szóma, szómatosz ‘test’ | lásd -GÉN
szomatológia G orv a testtel mint élő szervezettel, a test külső alakjával foglalkozó
tudományterület
tud lat somatologia ‘ua.’, lásd SZÓMA2, -LÓGIA
szomatometria G biol a test különböző részeinek mérésével és a méretek arányításával foglalkozó
embertani tudományág
lásd SZÓMA2 | gör metreó ‘mér’
szomatoszkópia G orv testi vizsgálat
tud lat somatoscopia ‘ua.’: lásd SZÓMA2 | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
szomatotrop G orv a testre ható, a növekedést segítő (pl. hormon)
lásd SZÓMA2, TROP(IZMUS)
szomnambul lásd SZOMNAMBULISTA
szomnambulista G orv alvajáró, holdkóros személy
magy, lásd SZOMNAMBULIZMUS (a turizmus–turista és hasonló szópárok mintájára)
szomnambulizmus G orv alvajárás, holdkórosság
tud lat somnambulismus ‘ua.’: somnus ‘álom, alvás’ | ambulare ‘sétál’ | lásd -IZMUS
szomnifer G orv altatószer
lat somnifer ‘álmot hozó, altató hatású’: somnus ‘alvás’ | ferre ‘hoz’

szomnilokvizmus G orv álomban beszélés
tud lat somniloquismus ‘ua.’: somnus ‘álom, alvás’ | loqui ‘beszél’ | lásd -IZMUS

szomnolencia G orv aluszékonyság, állandó kóros álmosság
lat somnolentia ‘ua.’
 somnus ‘álom, alvás’
szomnolens G orv kóros álmosságban szenvedő
ném, fr somnolent
 lat somnolentus ‘ua.’ somnus ‘álom’ (a ~ forma téves latinosítás
eredménye a patent pátens hamis analógiájára, a latinban ui. nincs *somnolere ige)
szonáns G nyelvt önmagában is szótagot alkotó hang
lat sonans ‘ua.’ sonare ‘hangzik’ sonus ‘hang’
szonár G műsz ultrahangos mélységmérő
ang sonar ‘ua.’ so(und) n(avigation) a(nd) r(anging) ‘hanggal való tájékozódás és
távolságmérés’ (a RADAR mintájára)
szonáta G zene egy vagy két hangszerre írt, három- vagy négytételes zenemű
G zene (a 17. századig) bármely hangszeres zenedarab
ol (musica) sonata ‘hangszeren játszott (zene)’ sonare ‘hangszeren játszik, előad’ lat sonare
‘hangzik’ sonus ‘hang’
szonatína G zene kisebb, egyszerűbb szerkezetű szonáta
ol kics sonatina ‘ua.’, lásd SZONÁTA
szonda G hajó vízfenékre bocsátott mélységmérő eszköz, mérőón
G orv belső szervekbe bocsátott mérő, tükröző műszer pl. gyomorszonda
G mintavétellel való közvéleménykutatás
ném Sonde fr sonde ‘ua.’ ?
szondázás G mintavétel, közvéleménykutatás
G puhatolódzás
lásd SZONDA
szonett G irod 14 sorból, többnyire két négysoros és két háromsoros strófából álló, kötött rímelésű
vers
ném Sonett fr sonette ol kics sonetto ‘ua.’ sono ‘hangzás, csengés’ lat sonus ‘hang’
szónikus G fiz a hanggal kapcsolatos
ang sonic ‘ua.’ lat sonus ‘hang’
szonográfia G orv a belső szervek vizsgálata ultrahanggal
tud lat sonographia ‘ua.’: lat sonus ‘hang’ | lásd -GRÁFIA
szonométer G orv hallásmérő, hallásvizsgáló
ném Sonometer ‘ua.’: lat sonus ‘hang’ | gör metreó ‘mér’
szonoritás G zengés, zengzetesség, zengő hangzás
G nyelvt mássalhangzó zöngéssége
tud lat sonoritas ‘ua.’ sonorus ‘hangzó, csengő’ sonus ‘hang’
szonorizál G film hangosít, hangfelvételi elemekkel lát el (filmet)
ang sonorise ‘ua.’ sonorous, lásd SZONORÓZUS
szonorózus G mélyen zengő, zengzetes
lat sonorosus ‘ua.’ sonorus ‘hangzó, csengő’ sonus ‘hang’
szonotéka G műsz lemez- és hangszalagtár, fonotéka
lat sonus ‘hang’ | lásd TÉKA
szopornyica G áll vírus okozta kutyabetegség, takonykór
szláv *szopoljnica ‘ua.’ szlk soplivica ‘takonykór’ 5 horv soporina ‘takony’
szoprán G zene a legmagasabb női, ill. gyermekhang
G zene ilyen hangú énekes
G zene az ilyen hangra írt szólam
ném Sopran ol soprano, ‘ua.’, ered. ‘felső’ késő lat superanus ‘felső, legfelső’ lat super
‘felett’
 Lásd még SZUVERÉN
szorb G népr más néven vend, nyugati szláv nyelvet beszélő népcsoport Délkelet-Németországban,
a Spree felső folyása mentén
ném Sorbe ‘ua.’
 sorbski (saját név)
szorbit G kém hatértékű nyílt szénláncú alkohol, mesterséges édesítőszer
ném Sorbit ‘ua.’: Sorbet ol sorbetto tör şerbet ‘édes üdítő ital’, lásd SÖRBET | -it (vegyi
termékre utaló toldalék)
szordínó G zene hangfogó, hangtompító hegedűn
G átv visszafogottság, tapintat (beszédben)
ol kics sordino ‘ua.’, tkp. ‘süketecske’ sordo ‘süket’ lat surdus ‘ua.’
szoritész G fil lánckövetkeztetés, olyan összetett szillogizmus, amelynek egyes elemeit
hallgatólagosan odaértjük
G fil ravasz szofista feladvány, mint pl. „Hány babszem kell egy halomhoz?”
tud lat sorites gör szóreitész ‘ua.’ szórosz ‘halom’
szorpció G kém gázelnyelés
ném Sorption ‘ua.’ lat sorptio ‘hörpölés’ sorbere ‘szürcsöl, hörpöl’
szortiment G ker választék, árukészlet
ném Sortiment ol sortimento ‘ua.’, lásd SZORTÍROZ
szortíroz G szétválogat, osztályoz, rendez, csoportosít (bizonyos szempont, pl. szín, minta, nagyság,
betűrend alapján)
ném sortieren ol sortire ‘ua.’ sorta ‘fajta, féle’ lat sors, sortis ‘sors, sorsolás, nem, fajta’
Lásd még SORTIE
szósz G konyha mártás
G biz baj, csáva, galiba
G biz szószaporítás, fecsegés, duma
ném Sauce fr sauce ‘mártás’ lat nn salsa ‘megsózott’ salsus ‘ua.’ sallere, salsum
‘megsóz’ sal ‘só’
Lásd még SZALINA
szoteriológia G vall megváltástan, a katolikus hittudománynak Krisztus megváltói működésével
foglalkozó ága
tud lat soteriologia ‘ua.’: gör szótér ‘megszabadító’ szódzó ‘megment, megőriz’ | lásd -LÓGIA
Lásd még KREOZOT
szotnya G tört kozák lovasszázad
or, ‘ua.’ szot ‘száz’
szotoár G egysoros gyöngy nyaklánc
fr sautoir ‘ua.’ sauter ‘ugrik, robbant, keresztbe tesz’ lat gyak saltare ‘ugrál salire,
saltum ‘ugrik’
Lásd még SZALTÓ
szovjet G tört a volt Szovjetunióval, annak berendezkedésével kapcsolatos
or szovjet(szkij) ‘ua.’ szovjet ‘tanács, tanácstestület, munkástanács’ óorosz szovjetu ‘ua.’:
szu- ‘össze, együtt’ | vjetu ‘tanács, megegyezés’
szörf G sport hullámlovaglás, hullámdeszka, széldeszka
ang surf (riding) ‘a lapos parton átbukó hullámok tarajának (meglovaglása)’, ill. surf (board)
‘hullám(deszka)’ surf ‘habtaraj hullámon’
szpáhi G tört nehéz fegyverzetű lovas katona a volt török birodalomban
G bennszülött lovaskatona a volt francia észak-afrikai gyarmatokon
szerb-horv spahija ‘ua.’ tör sipahi ‘szolgálatáért földbirtokkal jutalmazott lovaskatona’
perzsa szipáhí ‘lovas katona’ szipáh ‘sereg’
Lásd még SEPOY
szpícs G biz beszéd, duma
ang speech ‘ua.’ speak ‘beszél’
szpíker G rádió- vagy tévébemondó, közvetítő
 ang speaker ‘ua.’, tkp. ‘beszélő’
 speak ‘beszél’
szpikula G csill lángnyelvszerű képződmény a Nap kromoszférájában
tud lat kics spicula ‘ua.’, tkp. ‘nyílhegy’
 spica ‘kalász’
szplenitisz G orv lépgyulladás
tud lat splenitis ‘ua.’: lat splen
 gör szplén ‘lép’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
szplenóma G orv lépdaganat
tud lat splenoma ‘ua.’: lat splen
 gör szplén ‘lép’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
szplenomegália G orv lépmegnagyobbodás
tud lat splenomegalia ‘ua.’: lat splen
 gör szplén ‘lép’ | megalosz ‘nagy’
szplín lásd SPLEEN
szpondeusz lásd SPONDEUS
szpondilitisz G orv csigolyagyulladás
tud lat spondylitis ‘ua.’: gör szpondülosz ‘gerinc’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

szpondilózis G orv a csigolyaízületek merevséggel járó, nem gyulladásos megbetegedése
tud lat spondylosis ‘ua.’: gör szpondülosz ‘gerinc’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

szponzor G művészetet, sportot anyagilag támogató intézmény vagy személy
ang sponsor ‘ua.’
 lat sponsor ‘kezes, jótálló’ spondere, sponsum ‘ígéretet tesz, eljegyez,
kezeskedik’
szponzorál G támogat, felkarol, pénzel (művészetet, sportot, társadalmi célokat)
magy, lásd SZPONZOR
szputnyik G űrk szovjet mesterséges hold
or, ‘ua.’, tkp. ‘útitárs, kísérő, hold’: sz- ‘együtt’ | putj ‘út’ | -njik (foglalkozásra utaló toldalék)
sztahanovista G tört a termelési normákat sokszorosan túlteljesítő nagyüzemi munkás a pártállami
idők kezdetén
or sztahanoviszt ‘ua.’ Sztahanov donyecki bányász nevéből
sztalagmit G geol a barlang aljáról felfelé növekvő cseppkőképződmény
ném Stalagmit ‘ua.’: gör sztalagma, tkp. sztalak-ma ‘csepp’ | -it (ásványra utaló toldalék), lásd
SZTALAKTIT
sztalaktit G geol a barlang mennyezetéről lefelé növekvő cseppkő
ném Stalaktit ‘ua.’: gör sztalaktosz ‘csepegő’
 sztalasszó, tkp. sztalak-szó ‘csepeg’ | -it (ásványra
utaló toldalék)
Lásd még STALAGMOMÉTER
sztálinizmus G tört a Sztálin által meghonosított diktatorikus, személyi kultuszra alapított politikai
rendszer
G pol a munkásmozgalom ideológiájának a marxi–lenini tanokból Sztálin által „továbbfejlesztett”
elmélete
or sztalinjizm ‘ua.’: or Sztálin, kb. ‘acélos’ sztalj ném Stahl ‘acél’ (a grúz J. V. Dzsugasvili
mozgalmi neve) | lásd -IZMUS
sztaniol G ezüstpapír, vékonyra hengerelt ónlemez mint csomagolóanyag (ma főleg alumíniumból
készül)
ném Stanniol újk lat kics stanniolum ‘ua.’ stannum ‘ón’, lásd ott
sztannit G ásv acélszínű, fémfényű ásvány, az ón érce
ang stannite ‘ua.’: lásd STANNUM | -it (ásványra utaló toldalék)
sztanyica G tört régi kozák település
or, ‘ua.’, tkp. ‘megállapodás (vhol)’ sztanovitjszja ‘megállapodik, letelepszik’ sztatj ‘áll’
sztár G felkapott, híres és népszerű személy: filmsztár, sztármodell
ang star ‘ua.’, tkp. ‘csillag’ (indoeurópai rokonok: ném Stern, lat stella, ered. sterla, gör asztér
‘csillag’)
sztárol G sztárként reklámoz, népszerűsít, felkapottá tesz
lásd SZTÁR
sztarec † G vall köztiszteletben álló idősebb orosz óhitű szerzetes
or, ‘ua.’ sztarij ‘öreg’
sztaroszta † G az orosz parasztközösség legöregebbje, a falu bírája
or, ‘ua.’
 sztarij ‘öreg’
sztatér G tört ókori görög fémpénz
G tört változó értékű ókori görög súlymérték
gör, ‘ua.’, ered. ‘egy font súly’ sztatosz ‘felállított’ (hi)sztémi ‘felállít, megszab’
sztátor G vill villanymotor állórésze
ang stator ‘ua.’ lat ‘álló vmi’ stare, statum ‘áll’
sztatoszkóp G rep a légnyomás változásai alapján működő magasságmérő
ném Statoskop ‘ua.’: gör sztatosz ‘felállított’ (hi)sztémi ‘felállít, megszab’ | szkopeó ‘néz,
vizsgál’
sztaurolit G ásv vörösbarna vagy kék színű, alumínium-szilikát alapú, iker-keresztkristályú ásvány
ang staurolite ‘ua.’: gör sztaurosz ‘kereszt’ | lithosz ‘kő’
sztearát G kém a sztearinsav sója
gör sztear ‘faggyú’ | -át (savmaradékra utaló toldalék)
sztearin G kém sztearinsavból és palmitinsavból álló zsiradékelegy, gyertyák alapanyaga
ang stearin ‘ua.’: gör sztear ‘faggyú’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
sztearinsav G kém egybázisú telített zsírsav
lásd SZTEARIN
szteatit G ásv zsírkő
ném Steatit ‘ua.’: gör sztear, szteatosz ‘faggyú’ | -it (ásványra utaló toldalék)
szteatóma G orv faggyútömlő
tud lat steatoma ‘ua.’: gör sztear, szteatosz ‘faggyú’ | -óma (daganatra utaló toldalék)
szteatomasztia G orv zsírlerakódás az emlőn
tud lat steatomastia ‘ua.’: gör sztear, szteatosz ‘faggyú’ | masztosz ‘emlő’
szteatopigia G orv a fartájék elhájasodása
tud lat steatopygia ‘ua.’: gör sztear, szteatosz ‘faggyú’ | pügé ‘far’
szteatózis G orv elhájasodás
tud lat steatosis ‘ua.’: gör sztear, szteatosz ‘faggyú’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
sztélé G műv oszlop, emlékoszlop, fogadalmi vagy diadaloszlop felirattal és alakos faragással
G szégyenoszlop
G tört fordulóoszlop ókori kocsipályán
gör, ‘ua.’ (hi)sztémi ‘állít’
sztellárasztronómia G csill a csillagászatnak az állócsillagokkal foglalkozó ága
lásd SZTELLÁRIS, ASZTRONÓMIA
sztellárdinamika G csill a csillagrendszerek mozgását vizsgáló csillagászati résztudomány
lásd SZTELLÁRIS, DINAMIKA
sztelláris G csill az állócsillagokkal kapcsolatos
tud lat stellaris ‘ua.’ stella ‘csillag’
sztellárstatisztika G csill a csillagok és csillagrendszerek térbeli eloszlását statisztikai
módszerekkel vizsgáló tudományág
lásd SZTELLÁRIS, STATISZTIKA
sztenderd lásd STANDARD
szténia G orv erő, aktivitás
tud lat sthenia ‘ua.’ gör szthenosz ‘erő’
sztenikus G orv erős, tevékeny
tud lat sthenicus ‘ua.’ gör szthenosz ‘erő’
sztenográfia G gyorsírás
ném Stenographie ‘ua.’: gör sztenosz ‘keskeny, szoros’ | lásd -GRÁFIA
sztenografikus G gyorsírással lejegyzett
G a gyorsírással kapcsolatos
ném stenographisch ‘ua.’, lásd SZTENOGRÁFIA
sztenográfus G gyorsíró
 ném Stenograph ‘ua.’, lásd SZTENOGRÁFIA

sztenogram G gyorsírással készült szöveg
ném Stenogramm ‘ua.’: gör sztenosz ‘keskeny, szoros’ | lásd -GRAM(MA)

sztenokardia G orv szívszorulás
tud lat stenocardia ‘ua.’: gör sztenosz ‘keskeny, szoros’ | kardia ‘szív’

sztenosztómia G orv a szájnyílás szűkülete
tud lat stenostomia ‘ua.’: gör sztenosz ‘keskeny, szoros’ | sztoma ‘száj’

sztenoterm G biol a hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny, szűk hőfoktartományt igénylő (növény,
állat)
ném stenotherm ‘ua.’: gör sztenosz ‘keskeny, szoros’ | thermé ‘hő’

sztenotorax G orv szűk mellkas, szűkmellűség
tud lat stenothorax ‘ua.’: gör sztenosz ‘keskeny, szoros’ | thórax ‘mell’, ered. ‘mellpáncél’

sztenózis G orv szűkület, beszűkülés
tud lat stenosis ‘ua.’: gör sztenosz ‘keskeny, szoros’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

sztentori G hatalmas, átható, messzire hallatszó (emberi hang)
Sztentór görög hírnökről, akinek Homérosz szerint olyan erős hangja volt, mint ötven harcosnak

együttvéve
sztepp G élénk, a lábfej (cipősarok) kopogásával kivert ritmusú, akrobatikus színpadi tánc
ang step ‘ua.’, tkp. ‘lépés’

szteppel G sztepptáncot jár
magy, lásd SZTEPP

szteradián G geom a térszög mértékegysége az SI-rendszerben
ang steradian ‘ua.’: gör sztereosz ‘kemény, szilárd, térbeli’ | lásd RADIÁN

szterán G biokém ötgyűrűs, heterociklikus szerves atomcsoport (~váz), számos vitamin, hormon és
a koleszterin alkotóeleme
lásd (KOLE)SZTER(IN) | -án (vegyületre utaló toldalék)

sztereo- G (összetételek előtagjaként) térbeli, térhatású
gör sztereosz ‘kemény, szilárd, térbeli’

sztereoagnózia G orv hiányos tapintásérzés, a tárgyak térbeli formájának felismerésére való
képtelenség
tud lat stereoagnosia ‘ua.’, lásd SZTEREO-, AGNÓZIA

sztereobatész G ép ókori görög templomok föld alatti alapzata
gör, ‘ua.’: sztereosz ‘kemény’ | -batész ‘aki vagy ami megy’
 bainó ‘megy’
sztereofilm G film térhatású film
lásd SZTEREO-, FILM

sztereofotó G fényk térbeli hatású fényképfelvétel
lásd SZTEREO-, FOTÓ

sztereofónia G műsz térhatású hangrögzítés, ill. hangvisszaadás
ném Stereophonie ‘ua.’: lásd SZTEREO- | gör phóné ‘hang’

sztereofonikus G műsz térhatású hangrögzítésen, ill. hangvisszaadáson alapuló, azt nyújtó
(berendezés)
ném stereophonisch ‘ua.’, lásd SZTEREOFÓNIA

sztereofotogrammetria G földr térhatású fényképpárok alapján végzett földmérő eljárás
lásd SZTEREO-, FOTOGRAMMETRIA

sztereognózia G orv tapintásérzés, a tárgyak térbeli formájának felismerése
tud lat stereognosia ‘ua.’: lásd SZTEREO- | gör gnószisz ‘ismeret’, lásd GNÓZIS

sztereogram G fényk térhatású kettős felvétel
lásd SZTEREO-, GRAM(MA)

sztereoizomer G kém a sztereoizoméria jelenségét mutató
ang stereoisomer ‘ua.’, lásd SZTEREO-, IZOMER

sztereoizoméria G kém térbeli izoméria, az a jelenség, hogy egy vegyület két azonos összetételű és
szerkezetű változata is különbözhet fizikai és kémiai tulajdonságaiban, ha eltérő az atomok térbeli
elhelyezkedése
 tud lat stereoisomeria ‘ua.’, lásd SZTEREOIZOMER

sztereokémia G kém térvegytan, a kémia azon ága, amely az atomok térbeli elhelyezkedését és
ennek fizikai meg kémiai következményeit kutatja
lásd SZTEREO-, KÉMIA

sztereomechanika G fiz a merev testek mechanikája
lásd SZTEREO-, MECHANIKA

sztereométer G fiz szilárd testek térfogatának mérésére való optikai eszköz
ang stereometer ‘ua.’: lásd SZTEREO- | gör metreó ‘mér’

sztereometria G geom térmértan, a testek és térbeli alakzatok mértani tulajdonságait vizsgáló
tudományterület
ang stereometry ‘ua.’, lásd SZTEREOMÉTER

sztereometrikus G geom térmértani
ang stereometric ‘ua.’, lásd SZTEREOMÉTER

sztereomikroszkóp G opt a vizsgált tárgyról térbeli képet adó mikroszkóp
lásd SZTEREO-, MIKROSZKÓP

sztereospecifikus G kém a molekulák térbeli szerkezetétől függő (folyamat)
lásd SZTEREO-, SPECIFIKUS

sztereoszkóp G opt térhatású képet mutató nézőkészülék, amelyben a két szem távolságába állított
két objektív által készített képpárt szemlélünk
ang stereoscope ‘ua.’: lásd SZTEREO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’

sztereoszkópia G orv térbeli látás annak köszönhetően, hogy a két szem által látott két kissé eltérő
kép az agyban egyesül
G opt ennek előidézése megfelelő távolságban álló két lencsével való fényképezés útján
ang stereoscopy ‘ua.’, lásd SZTEREOSZKÓP
sztereoszkopikus G opt a térbeli látással kapcsolatos
ang stereoscopic ‘ua.’, lásd SZTEREOSZKÓP
sztereotip G (fn) nyomd másolat a nyomdai szedésről további kiadások számára
G (mn) álló szedésről készült, változatlan (lenyomat)
G átv állandóan ismételt, ismétlődő, közhelyszerű, elkoptatott (kifejezés, szókép, hasonlat)
ném stereotyp ‘ua.’: gör sztereosz ‘kemény, merev’ | tüposz ‘bélyeg, nyomás’
sztereotípia G nyomd nyomóforma-másolat előállítása
G átv merev egyformaság, gépies ismétlődés
ném Stereotypie ‘ua.’, lásd SZTEREOTIP
sztereotómia G ép kőfaragás, építészeti elemeknek, idomköveknek pontos méret és forma szerinti
kifaragása
ang stereotomy ‘ua.’: lásd SZTEREO- | gör tomé ‘vágás’ temnó ‘vág’
szterin vagy szterol G biokém a szteroidok csoportjába tartozó egyértékű alkohol (pl. koleszterin)
lásd (KOLE)SZTERIN
szteroid G biokém szteránvázat tartalmazó, élettanilag fontos policiklikus vegyületek gyűjtőneve
lásd SZTER(ÁN) | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
sztetoszkóp G orv hallgatócső, a szív és más mellkasi szervek hangjait vizsgáló egyszerű orvosi
készülék
ném Stethoskop ‘ua.’: gör sztéthosz ‘mell’ | szkopeó ‘vizsgál’
sztilita G vall oszlopszent, korai keresztény remete, aki életét egy oszlop tetején töltötte
lat stylita gör sztülitész ‘ua.’ sztülosz ‘oszlop’
sztilográfia G nyomd mélynyomó lemez készítése fémlemez képlékeny borításába vésett rajzból,
galvanoplasztikai úton
ném Stylographie ‘ua.’: gör sztülosz ‘oszlop, pálca, íróvessző’ | lásd -GRÁFIA
sztirol G kém vinilbenzol, kőszénkátrányból nyert telítetlen szénhidrogén, a műanyagipar fontos
alapanyaga
ném Styrol ‘ua.’: gör sztürax ‘sztorax, balzsamfa’ föníciai | -ol (benzolszármazékra utaló
toldalék)
Lásd még POLISZTIROL
sztoa G ép egyik oldalán nyitott, oszlopsoros folyosó az ókori görög építészetben
gör, ‘ua.’, lásd még SZTOIKUS

sztoicizmus G fil ókori görög-római filozófiai iskola, a szenvedélymentes, természetes életmód és a
szigorú erkölcs hirdetője
tud lat stoicismus ‘ua.’
 stoicus, lásd SZTOIKUS
sztoikus G (fn) az ókori sztoikus iskola tagja, híve
G (mn) a megpróbáltatásokat bölcs nyugalommal viselő, szilárd, rendíthetetlen, állhatatos
G higgadt, kiegyensúlyozott, szenvtelen
lat stoicus gör sztoikosz ‘ua.’, tkp. ‘a Sztoához tartozó’ gör Sztoa (Poikilé) ‘(festett)
oszlopcsarnok’, épület Athénban, ahol a sztoicizmus hívei tartották összejöveteleiket
sztóma G növ gázcserenyílás
G orv műtéttel a hasfalra kivezetett végbélnyílás
tud lat stoma ‘ua.’ gör sztoma ‘száj’
sztomak- lásd STOMACH-
sztomato- G (orvostudományi szóösszetételek előtagjaként) a szájjal kapcsolatos
gör sztoma, sztomatosz ‘száj’
sztomatalgia G orv fájdalom a szájüregben
tud lat stomatalgia ‘ua.’: lásd SZTOMATO- | gör algeó ‘fájdalmat érez’
sztomatitisz G orv a szájnyálkahártya gyulladása
tud lat stomatitis ‘ua.’: lásd SZTOMATO- | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
sztomatológia G orv szájsebészet
G szájsebészeti, fogászati rendelő
tud lat stomatologia ‘ua.’, lásd SZTOMATO-, -LÓGIA
sztomatológus G orv szájsebész, fogorvos
magy, lásd SZTOMATOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
sztori G biz történet, mese
G cselekmény, elbeszélés
ang röv story ‘ua.’, ered. history lat historia ‘történet’, lásd HISTÓRIA
sztorn- lásd STORN-
sztotinka G régebbi bolgár váltópénz, a leva századrésze
bolgár kics, ‘ua.’ sztot(in) ‘száz’
sztöchiometria G kém a vegyi folyamatokat kísérő súly- és térfogatváltozások törvényszerűségeit
vizsgáló tudományterület
ném Stöchiometrie ‘ua.’: gör sztoikheion ‘elem, alapfogalom’ sztoikhosz ‘sor, rend’
sztrabizmus G orv kancsalság
tud lat strabismus ‘ua.’: gör sztrabosz ‘kancsal’ | lásd -IZMUS
sztrabotómia G orv kancsalság javítását célzó műtét
tud lat strabotomia ‘ua.’: gör sztrabosz ‘kancsal’ | tomé ‘vágás’ temnó ‘vág’
sztráda G autópálya
ol (auto)strada ‘ua.’, tkp. ‘autóút’ strada ‘út, utca’ lat (via) strata ‘kövezett (út)’
sternere, stratum ‘leszór, leterít’ (germán utódok: ang street, ném Strasse, holl straat ‘utca’)
Lásd még SZTRÁTUSZ
sztrájk G tömeges munkabeszüntetés bérkövetelések vagy politikai célok nyomósítására
ang strike ‘ua.’, ered. ‘ütés, találat’
sztrang- lásd STRANG-
sztrapacska G konyha reszelt nyersburgonyából és lisztből készült galuska juhtúróval
szlk kics tbsz strapačky ‘ua.’ strapatý ‘kócos, borzas’
sztratifikáció G rétegződés, rétegzés
G geol rétegképződés
ném Stratifikation ‘ua.’, lásd SZTRATIFIKÁL
sztratifikál G rétegez, réteget képez
ném stratifizieren ‘ua.’: lat stratus ‘réteg’ | facere ‘tesz vmivé’
sztratigráfia G geol rétegtan, a kőzetrétegekkel foglalkozó tudományág
ang stratigraphy ‘ua.’, lásd SZTRÁTUSZ, -GRÁFIA

sztratigrafikus G geol a rétegtannal kapcsolatos
ang stratigraphic ‘ua.’, lásd SZTRATIGRÁFIA

sztratokumulusz G met gomolyos rétegfelhő
tud lat stratocumulus ‘ua.’, lásd SZTRÁTUSZ, KUMULUSZ

sztratopauza G met a sztratoszféra és mezoszféra közötti átmeneti övezet a légkörben
tud lat stratopausa ‘ua.’, lásd SZTRÁTUSZ, PAUZA

sztratoszféra G met a földi légkörnek a 12–50 km magasság közé eső övezete
ang stratosphere ‘ua.’, lásd SZTRÁTUSZ, SZFÉRA

sztratosztát G met a szratoszférába felbocsátott meteorológiai léggömb
lásd SZTRATO(SZFÉRA, AERO)SZTÁT

sztrátusz G met alacsony szintű rétegfelhő
ném Stratus ‘ua.’
 lat stratus ‘leterített, szétterült’ sternere, stratum ‘leszór, leterít’
Lásd még KONSTERNÁL, SZTRÁDA, SZUBSZTRÁTUM
sztrecs G text a testhez simuló feszes és rugalmas kelme
G sport a cél előtti egyenes szakasz futópályán
ang stretch ‘kinyújt, feszít’
sztrelec G tört a moszkvai cárok testőrsége a 17. században
or, ‘ua.’, tkp. ‘lövész’ sztreljatj ‘lő’
sztreptodermitisz G orv sztreptokokkuszok okozta gyulladásos bőrfertőzés
tud lat streptodermitis ‘ua.’: lásd SZTREPTO (KOKKUSZ) | gör derma ‘bőr’ | -itisz (gyulladásra utaló
toldalék)
sztreptokokkusz G orv gyöngyfüzérszerű láncot alkotó, gyulladást keltő baktérium
tud lat Streptococcus ‘ua.’: gör sztrepton ‘nyaklánc’ sztreptosz ‘csavart, görbe’ sztrephó
‘fordít, csavar’ | lásd KOKKUSZ
sztreptolizin G orv sztreptokokkuszok termelte hemolizin
lásd SZTREPTO(KOKKUSZ, HEMO)LIZIN
sztreptomicin G orv egy gombafaj tenyészetéből előállított antibiotikum
tud lat streptomycin ‘ua.’: Streptomyces ‘füzérgomba’: gör sztreptosz ‘nyaklánc’ | mükész
‘gomba’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
sztrichnin G orv az idegrendszerre izgatóan ható, már kis mennyiségben is súlyosan mérgező
alkaloid
tud lat strychnin ‘ua.’: gör sztrükhnosz ‘csucsor, nadragulya’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
sztriptíz G (női) vetkőzőszám mulatóhelyen
ang strip-tease ‘ua.’: strip ‘ruhát levet, lecsupaszít’ | tease ‘ugrat, ingerel’
sztroboszkóp G fiz optikai eszköz, amelyben sűrűn felvillanó fény segítségével gyors mozgás
fázisait erősen lassítva vagy kimerevítve szemlélhetjük
G fiz forgássebesség mérésére való egyszerű optikai eszköz
ang stroboscope ‘ua.’: gör sztrobosz ‘forgás, örvénylés’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
sztrofantin G gyógysz Afrikában honos télizöld-fajtából nyert glukozid, a szívműködést szabályzó
és erősítő gyógyszer
tud lat strophanthin ‘ua.’: Strophanthus ‘télizöld’, tkp. ‘csavartvirágú’ (a szalagszerűen megnyúlt
és megcsavarodott szirmokról): strophosz ‘csavart szalag’ sztrephó ‘fordít, csavar’ | anthosz
‘virág’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
sztróma G növ a zöld színtestek alapállománya
G áll kötőszöveti váz egyes szervekben
tud lat stroma ‘ua.’ gör sztróma ‘ágy, matrac’
sztúpa G kúpos vagy kupolás tetejű építmény Buddha vagy buddhista szentek ereklyéinek őrzésére
szansz, ‘ua.’
sztülobatész G ép az oszlopok alatti alapozás ókori görög templomokban
G ép a krepidóma lépcsőzetes alapzata
 gör, ‘ua.’: sztülosz ‘oszlop’ | -batész ‘aki vagy ami megy’
 bainó ‘megy’
sztyepp G földr puszta, nagy kiterjedésű füves, fátlan síkság a mérsékelt égövben
or sztyep ‘ua.’
 ?
szuahéli G nyelvt Közép-Kelet-Afrika nagy területén közvetítő nyelvként használt, bantu alapú
nyelv arab elemekkel, eredetileg a Zanzibáron és a szemközti parton élők beszélték
ang swahili
 saját néven kiswahili ‘ua.’ ar tbsz szawáhil ‘partvidék’ száhil ‘part’
szub- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) al-, alatti, pl. szubdiakónus, szubtrópus
G orv hiányos, elégtelen, pl. szubacid
G orv enyhe, kisebb fokú, pl. szubakut
lat sub ‘alatt’
szubacid G orv savhiányos
tud lat subacid(us) ‘ua.’, lásd SZUBACIDITÁS
szubaciditás G orv gyomorsavhiány
tud lat subaciditas ‘ua.’, lásd SZUB-, ACIDITÁS
szubakut G orv félheveny, kevésbé rohamos lefolyású (betegség)
tud lat subacut ‘ua.’, lásd SZUB-, AKUT
szubalimentáció G orv alultápláltság
tud lat subalimentatio ‘ua.’, lásd SZUB-, ALIMENTÁCIÓ
szubalpin G földr az Alpoknál alacsonyabban fekvő, 500–1000 m magasságú (hegyvidék)
ném subalpin ‘ua.’, lásd SZUB-, ALPIN(IZMUS)
szubaltern † G kat alárendelt, alantas
ném subaltern kk lat subalternus ‘ua.’, tkp. ‘más alatt (álló)’: lásd SZUB- | alter ‘más, másik’
szubarktikus G földr a sarkvidék és a mérsékelt öv között fekvő
lásd SZUB-, ARKTIKUS
szubdermális G orv bőr alatti
tud lat subdermalis ‘ua.’, lásd SZUB-, DERMÁLIS
szubdiakónus G vall alszerpap, a katolikus papi rend egyik alacsonyabb fokozata
lat subdiaconus ‘ua.’, lásd SZUB-, DIAKÓNUS
szubdivízió G hiv alosztály
ném Subdivision ‘ua.’, lásd SZUB-, DIVÍZIÓ
szubdomináns G zene a skála negyedik hangja
G zene a rá épülő hármashangzat
ném Subdominant ‘ua.’, lásd SZUB-, DOMINÁNS
szuberin G növ a parafa rugalmas sejtfalainak kémiai anyaga
ang suberin ‘ua.’: lat suber ‘paratölgy’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
szubfebrilis G orv enyhén lázas
tud lat subfebrilis ‘ua.’, lásd SZUB-, FEBRILIS
szubfosszilis G rég a történelmi idők alatt kihalt, megkövesedett (élőlények)
lásd SZUB-, FOSSZILIS
szubharmonikus G fiz harmonikus alsóhang, melynek rezgésszáma az alaphangénak egész számú
hányada
lásd SZUB-, HARMONIKUS
szubhumán G tud az ember értelmi szintje alatt álló
lásd SZUB-, HUMÁN
szubinfekció G orv enyhe fertőzés
tud lat subinfectio ‘ua.’, lásd SZUB-, INFEKCIÓ
szubjektív G alanyi, az egyénből, annak tudatából és érzéseiből kiinduló, azt tükröző
G fil az egyéni tudatot minden létező alapjának tekintő, a tőle független valóság létezését tagadó
(idealizmus)
G egyoldalú, elfogult
ném subjektiv fr subjectif ‘ua.’, lásd SZUBJEKTUM
szubjektíve G egyénileg, a saját felfogása vagy nézőpontja szerint
 újk lat subiective ‘ua.’, lásd SZUBJEKTÍV

szubjektivista G fil a szubjektivizmus elveit valló
G fil a szubjektivizmuson alapuló, azzal kapcsolatos
ang subjectivistic ‘ua.’, lásd SZUBJEKTÍV
szubjektivitás G alanyiság
G egyéni, személyes (és esetleg elfogult) nézőpont, részrehajlás
ang subjectivity, fr subjectivité ‘ua.’, lásd SZUBJEKTÍV
szubjektivizmus G fil filozófiai felfogás, amely tagadja az egyéntől függetlenül létező valóságot
vagy annak megismerhetőségét
fr subjectivisme ‘ua.’, lásd SZUBJEKTÍV, -IZMUS
szubjektum G fil alany, a megismerő és cselekvő lény
G logikai alany, amelyről az ítélet szól
lat subiectum ‘alávetett, valaminek kitett dolog’ subicere, subiectum ‘alávet’: sub- ‘alá, közel’ |
iacere ‘dob’
Lásd még SZÜZSÉ
szubkarrier G inf segédvivő, moduláló jelként is használt vivőfrekvencia
ang subcarrier ‘ua.’: lásd SZUB- | carrier ‘hordozó’ carry ‘visz, hordoz’ ófr carrier, charrier
‘szekéren szállít’ lat carrus ‘szekér’
szubklinikus G orv klinikai tüneteket nem mutató (betegség)
tud lat subclinicus ‘ua.’: lásd SZUB- | tud lat clinicus ‘klinikai, kórházi’, lásd KLINIKA
szubkontinens G földr egy világrész nagy kiterjedésű, szerkezetileg is elkülönülő darabja (pl.
Ázsiában ilyen India)
lásd SZUB-, KONTINENS
szubkontra G ját harmadik szintű ellenjáték kártyában a rekontra ellenében, nyolcszoros tétre menő
játék bemondása
lat sub ‘alatt, alulról fel’ | lásd KONTRA
szubkortikális G anat az agykéreg alatti
tud lat subcorticalis ‘ua.’, lásd SZUB-, KORTIKÁLIS
szubkrusztális G tud a földkéreg alatti
tud lat subcrustalis ‘ua.’: lásd SZUB- | tud lat crustalis ‘kérgi’ crusta ‘(jég)kéreg’
szubkultúra G szoc egy elkülönülő, a többségi társadalom normáit elutasító társadalmi csoport vagy
réteg jellegzetes életmódja
lásd SZUB-, KULTÚRA
szubkután G orv bőr alá (adott, pl. injekció)
tud lat subcutan(eus) ‘ua.’: lásd SZUB- | lat cutis ‘bőr’
szublimáció G kém szilárd anyag légneművé válása hevítés hatására
G átv megtisztulás, felemelkedés, megnemesedés, átszellemítés
ném Sublimation ‘ua.’, lásd SZUBLIMÁL
szublimál G kém szilárd anyagot hevítéssel közvetlenül légneművé alakít
G lél alsóbb rendű késztetést, amely külső vagy belső ellenállásba ütközik, magasabb rendűre vált át
G átv megtisztít, felemel, megnemesít, átszellemít
ném sublimieren ‘ua.’ lat sublimare, sublimatum ‘ua.’, tkp. ‘fölemel’ sublimis, lásd
SZUBLIMIS
szublimát G kém higany-klorid, fertőtlenítőszer
ném Sublimat ‘ua.’, tkp. ‘a szublimáció terméke’
 lat sublimatum ‘ua.’, lásd SZUBLIMÁL
szubliminális G lél a küszöbértéket meg nem haladó, az érzékekbe vagy a tudatba be nem jutó
(benyomás, tudatelem)
tud lat subliminalis ‘ua.’: lásd SZUB- | lat limen, liminis ‘küszöb’

Lásd még ELIMINÁL
szublimis G fennkölt, magasröptű, átszellemült
lat sublimis ‘fenti, fent lebegő, magasztos’: sub- ‘alatt, alulról fel’ | limen, liminis ‘küszöb’

szublingvális G orv nyelv alatti
 tud lat sublingualis ‘ua.’: lásd SZUB- | lingua ‘nyelv’

szublunáris G csill a holdpálya alatti
tud lat sublunaris ‘ua.’: lásd SZUB- | lat luna ‘hold’

szubluxáció G orv részleges ficam
tud lat subluxatio ‘ua.’, lásd SZUB-, LUXÁCIÓ

szubmarin G földr tenger alatti
tud lat submarinus ‘ua.’: lásd SZUB- | marinus ‘tengeri’
 mare, maris ‘tenger’
szubmikron G kém kolloid méretű, fénymikroszkóppal már nem látható (részecske)
ang submicron ‘ua.’, lásd SZUB-, MIKRON

szubmikroszkopikus G olyan kicsi, hogy a fénymikroszkópban sem látható
lásd SZUB-, MIKROSZKOPIKUS

szubmolekuláris G kém a molekulákénál kisebb (méret)
lásd SZUB-, MOLEKULÁRIS

szubnormális G tud a normálistól kevéssé eltérő
G mat görbe érintőjére emelt merőleges vetülete a derékszögű koordinátarendszerben
lásd SZUB-, NORMÁLIS
szubordináció G alárendeltség, függő viszony
G szolgálati fegyelem
G nyelvt alárendelés, alárendelő viszony
tud lat subordinatio ‘ua.’, lásd SZUBORDINÁL
szubordinál G alárendel
kk lat subordinare ‘ua.’: sub- ‘alatt, alá’ | ordo, ordinis ‘rend’
szubotnyik G tört szombati „önkéntes” munka a polgárháború utáni Szovjetunióban
or, ‘ua.’ szubota héb sabbath ‘szombat’
szubpoláris G földr a sarkkör és a mérsékelt öv közötti
lásd SZUB-, POLÁRIS
szubrenális G anat a vese alatti
lásd SZUB-, RENÁLIS
szubrett G szính vidám, pajkos, alacsony származású nőalakok szerepköre az operettszínpadon
G szính ilyen szerepeket játszó énekes, táncos színésznő
fr soubrette ‘ua.’, tkp. ‘szobalány’ óprov soubreto ‘kényes, önhitt’ lat superare, superatum
‘felülmúl, túltesz rajta’ super ‘felett’
szubrutin G számtech alprogram, külön utasításra belépő részprogram
lásd SZUB-, RUTIN
szubskribál † G aláír
G előfizet, járat (lapot, folyóiratot)
ném subskribieren ‘ua.’ lat subscribere, subscriptum ‘aláír’: sub- ‘alatt, alá’ | scribere ‘ír’
szubskripció † G aláírás
G előfizetés (lapra, folyóiratra)
lat subscriptio ‘ua.’, lásd SZUBSKRIBÁL
szubszisztál G létezik, fennáll
G megvan, épp hogy él
késő lat subsistere ‘helytáll, megmarad’: sub- ‘alatt, mellett’ | sistere ‘megáll, állít’ stare ‘áll’
szubszisztencia G életfenntartás, létfenntartás
tud lat subsistentia ‘ua.’, lásd SZUBSZISZTÁL
szubszoláris G csill a Nap pályája alatti
lásd SZUB-, SZOLÁRIS
szubszonikus G rep a hangsebesség alatti (sebesség)
G rep ilyen sebességgel haladó (repülőgép)
ang subsonic ‘ua.’: lásd SZUB- | lat sonus ‘hang’
szubsztancia G fil minden létező legbensőbb lényege
G anyag, alkotórész, tartalom
G állomány
lat substantia ‘lényeg, minőség, létezés’ substans, substantis ‘létező’ substare ‘létezik’: sub-
‘alatt, mellett’ | stare ‘áll’ (a ~ a gör HIPOSZTÁZIS tükörfordítása)
szubsztanciális G lényegi, lényeges, lényegbe vágó, sarkalatos
ném substantiell fr substantial ‘ua.’, lásd SZUBSZTANCIA
szubsztant- lásd SUBSTANT-
szubsztituál G helyettesít
lat substituere ‘elébe, helyébe állít’: sub- ‘alá, mellé’ | statuere ‘állít’ stare ‘áll’
szubsztitúció G helyettesítés, pótlás
lat substitutio ‘ua.’, lásd SZUBSZTITUÁL
szubsztituens G helyettesítő
lat substituens ‘ua.’, lásd SZUBSZTITUÁL
szubsztrátum G orv alapállomány, táptalaj
G biokém olyan molekula, amelynek kémiai átalakulását enzim katalizálja
G fil a jelenségeket hordozó szubsztancia
G nyelvt nyelvi alapréteg, eltűnt nyelv, amely az ugyanott beszélt későbbi nyelvekbe is valamennyire
beleszűrődik
tud lat substratum ‘ua.’ substratus ‘aláterített’: sub- ‘alá’ | sternere, stratum ‘szór, leterít’
Lásd még SZTRÁTUSZ
szubszumál G tud alárendel, besorol
újk lat subsumere ‘ua.’: lat sub- ‘alá’ | sumere ‘fog, vesz’
szubtilis G finom, gyengéd
G kényes, törékeny
G légies, nyúlánk (termet, jelenség)
G hajszálfinom, árnyalatnyi (különbség)
G körmönfont, agyafúrt, szőrszálhasogató
G nehéz, bonyolult, szövevényes
lat subtilis ‘vékony, finom, pontos, elmés’, ered. ‘finoman szőtt’: sub- ‘alá, szorosan’ | tela, ered.
texla ‘szövet’ texere ‘sző’
Lásd még TEXTIL
szubtilitás G finomság, légiesség
G árnyalatnyi finomság, pontos megkülönböztetés
G aprólékosság, pontosság
lat subtilitas ‘ua.’, lásd SZUBTILIS
szubtrahál † G mat kivon, kisebbít
lat subtrahere, subtractum ‘elvon, eltávolít’: sub- ‘alatt, alól’ | trahere ‘húz’
Lásd még TRAKTOR
szubtrakció † G mat kivonás, kisebbítés
lat substractio ‘ua.’, lásd SZUBTRAHÁL
szubtropikus G földr a trópusok és a mérsékelt égöv között fekvő (öv)
lásd SZUB-, TROPIKUS
szuburbán G városszéli, külvárosi
ang suburban ‘ua.’ suburb ‘külváros’: lat sub- ‘alatt, mellett’ | urbs, urbis ‘város’
szuburbanizáció G a lakosság fokozatos kitelepülése a városközpontból a városszélekre
ang suburbanisation ‘ua.’, lásd SZUBURBÁN
szubvariáció G tud alváltozat
tud lat subvariatio ‘ua.’, lásd SZUB-, VARIÁCIÓ
szubvenció G pénzbeli támogatás
G állami vagy önkormányzati támogatás művelődési intézményeknek
fr, ném subvention ‘ua.’ lat subvenire ‘segítségére siet’: sub- ‘alá, hozzá’ | venire ‘jön’
szubvencionál G közpénzből támogat, működtet
fr subventionner ‘ua.’, lásd SZUBVENCIÓ
szubverzió G pol felforgatás
ang, ném subversion ‘ua.’
 lat subvertere, subversum ‘felforgat, megsemmisít’: sub ‘alatt,
lentről fel’ | vertere ‘fordít’
szubverzív G pol felforgató (tevékenység, akció)
ném subversiv ‘ua.’, lásd SZUBVERZIÓ
szubvulkán G geol kis mélységben kikristályosodott magmás kőzettest, a felszínig nem jutott
hajdani vulkáni kitörés nyoma
lásd SZUB-, VULKÁN
szud- lásd SUD-
szufficiens G elegendő, kielégítő
lat sufficiens ‘ua.’ sufficere, tkp. sub-ficere ‘eleget tesz, elég’: sub- ‘alatt, alá’ | facere ‘csinál’
szufficit G közg a költségvetés bevételi többlete
lat sufficit ‘épp elég’, lásd SZUFFICIENS (a DEFICIT ellentéte)
szuffita G szính a zsinórpadlásról lelógatott díszletelem
G szính felül elhelyezett színpadi világítótest
ol soffitta ’padlásszoba’, ered. ’boltív alsó felülete’ soffigere ’aláfüggeszt’ lat suffigere, tkp.
sub-figere ’feltűz’: sub- ’alatt, alá’ | figere ’tűz, szögel, rögzít’
szuffixum G nyelvt szóvégi toldalék (képző, jel, rag)
lat suffixum ‘ua.’: sub- ‘alá’, mögé | figere, fixum ‘rögzít’
szuffokáció G orv fulladás
G orv megfulladás, fulladásos halál
tud lat suffocatio ‘ua.’ suffocare, suffocatum ‘fojtogat’: sub- alatt, alá’ | tbsz fauces ‘gége,
torok’, ered. ‘szoros, szűk nyílás’
szuffraganeus G vall katolikus püspök megjelölése a feletteséhez, az érsekhez való viszonyában
lat suffraganeus ‘ua.’, tkp. ‘szavazati joggal bíró’ (ti. a püspöki karban) suffragium ‘szavazat’,
lásd SZUFFRÁGIUM
szuffrágium G pol szavazat
G szavazati jog
lat, ‘ua.’, tkp. ‘támogatás, helyeslés’ suffragari ‘támogat (szavazatával)’: sub- ‘lentről fel’ |
fragor ‘helyeslő kiáltások döreje’, tkp. ‘recsegés, ropogás, mennydörgés’ frangere ‘tör’
Lásd még FRAGILIS, FRAKCIÓ, INFRAKCIÓ, REFRAKTOR
szufi G vall mohamedán aszkéta szerzetes, egy misztikus irányzat híve
ar, ‘ua.’, tkp. ‘gyapjúruhát viselő’
szufizmus G vall az iszlám misztikus irányzata
lásd SZUFI, -IZMUS
szufla G biz lélegzet
magy, ‘ua.’ lat sufflare ‘fúj, lélegzik’: sub- ‘alá, oda’ | flare ‘fúj’
szuflé G konyha felfújt
fr soufflé ‘ua.’ souffler ‘fúj’ lat sufflare, lásd SZUFLA
szuggerál G sugall, sugalmaz
G hat, befolyásol, erős akarattal késztet, rávesz (valamire)
ném suggerieren fr suggérer ‘ua.’ lat suggerere, suggestum ‘nyújt, szállít, szolgáltat’: sub-
‘alá, oda’ | gerere ‘visz, szállít’
szuggesztíbilis G lél a szuggesztiós ráhatásra fogékony
G átv befolyásolható, sugalmazással irányítható
ném suggestibel fr, ang suggestible ‘ua.’, lásd SZUGGESZTIÓ
szuggesztibilitás G lél fogékonyság a szuggesztiós ráhatásra
G átv befolyásolhatóság, irányíthatóság
ném Suggestibilität fr suggestibilité ‘ua.’, lásd SZUGGESZTÍBILIS
szuggesztió G lél más akaratának befolyásolása pszichikai ráhatással
G ellenállhatatlan befolyás
G akaratátvitel
G sugalmazás, ösztönzés
tud lat suggestio ‘ua.’, lásd SZUGGERÁL
szuggesztív G lél szuggesztión alapuló
G sugalló, ösztönző
G kényszerítő, ellenállhatatlan hatású, elhitető erejű
ném suggestiv ‘ua.’, lásd SZUGGESZTIÓ
szuggesztivitás G szuggesztív képesség
G ellenállhatatlan hatás, elhitető erő
ném Suggestivität ‘ua.’, lásd SZUGGESZTÍV
szuggesztológia G lél a szuggesztió jelenségét kutató tudományág
tud lat suggestologia ‘ua.’, lásd SZUGGESZTIÓ, -LÓGIA
szuggesztopédia G okt szugesztiós hatáselemeket felhasználó oktatási módszer
lásd SZUGGESZTIÓ | lat -paedia gör paideia ‘oktatás’ paideuó ‘oktat’ paisz, paidosz
‘gyermek’
Lásd még PEDAGÓGIA
szuhovej G met tikkasztó, száraz szél az orosz pusztákon
or, ‘ua.’ szuhoj ‘száraz’
szuicid G orv öngyilkos
tud lat suicid(a) ‘ua.’, lásd SZUICÍDIUM
szuicídium G orv öngyilkosság
tud lat suicidium ‘ua.’ ang suicide ‘öngyilkosság’: lat sui ‘önmagának a…’ suus ‘saját’ |
caedere, (ce)cidi ‘öl’ (a lat homicidium, parricidium ‘emberölés, apagyilkosság’ s hasonlók
mintájára)
szuicidológia G tud az öngyilkosság lélektani és társadalmi okait kutató tudományterület
tud lat suicidologia ‘ua.’, lásd SZUICID, -LÓGIA
szukc- lásd még SUCC-
szukcedál G felvált, utódként követ, helyébe lép
G sikerül, beüt
lat succedere, successum, tkp. sub-cedere ‘ua.’: sub- ‘alá, mögé’ | cedere ‘lép’
szukcesszió G jog utódlás, öröklés, örökösödés
G egymásutániság
lat successio ‘ua.’, lásd SZUKCEDÁL
szukcesszív G egymás utáni, soron következő, fokozatos
késő lat successivus ‘ua.’, lásd SZUKCESSZIÓ
szukcesszíve G lépésről lépésre, fokozatosan
újk lat successive ‘ua.’, lásd SZUKCESSZÍV
szukcesszor † G utód, követő
lat successor ‘ua.’, lásd SZUKCEDÁL
szukkulencia G növ szárazságtűrő növények képessége, hogy szöveteikben nagy mennyiségű vizet
halmozzanak fel
tud lat succulentia ‘ua.’ succulentus, lásd SZUKKULENS
szukkulens G növ pozsgás, szárazságtűrő (növények, főleg kaktuszfélék)
G nedvdús, lédús
ang succulent tud lat succulentus ‘ua.’ succus ‘nedv’ (a ~ hibás visszalatinosítás az ang, fr
succulent alakból, a patent pátens hamis analógiájára, a latinban ugyanis nincs *succulere ige)
szulc † G biz kocsonya
felsőném Sulz ném Sülze ‘ua.’ ófn sulza ‘sós víz’ salz ‘só’
szulfát G kém kénsav sója
ném Sulfat ‘ua.’ tud lat sulfatus ‘kénes, kénezett’ lat sulfur ‘kén’
szulfatál G kém szulfátokkal kezel
magy, lásd SZULFÁT
szulfid G kém egyszerű kénvegyület
 ném Sulfid ‘ua.’
 tud lat sulfidus ‘kénes’ lat sulfur ‘kén’
szulfit G kém a kénessav sója
ném Sulfit ‘ua.’: lat sulfur ‘kén’ | -it (vegyületre utaló toldalék)

szulfonál G kém szerves molekulába kénsavszármazékot épít be
ném sulfonieren ‘ua.’
 Sulfonat ‘szerves atomcsoportok kénsavas származéka’ lat sulphur
‘kén’
szulfonamid G gyógysz baktérium- és vírusfertőzésből eredő betegségek kezelésére való, ként és
amidcsoportot tartalmazó készítmény
lásd SZULFON(ÁL), AMID

szulfurálás G kém kénezés
lat sulphur ‘kén’

szultán G tört a török császárság uralkodója
G mohamedán, főleg arab állam uralkodója
tör sultan ar szultán ‘uralkodó’
szultanátus G szultánság, a szultán méltósága, ill. birodalma
újk lat sultanatus ‘ua.’, lásd SZULTÁN
szummáció G mat összeadás
G összegződés
lat summatio ‘ua.’ summare, summatum ‘összegez’, lásd SUMMA
szumó G sport japán nehézsúlyú birkózás, célja az ellenfél kidobása vagy kiszorítása a szűk
versenytérről
jap, ‘ua.’
szunna G vall a Próféta és az első négy kalifa mondásait és cselekedeteit tartalmazó gyűjtemény
ar Szunnah ‘ua.’, tkp. ‘szokás, törvény’
szunnita G vall az iszlám többségi ágához tartozó személy, aki a Korán mellett a Szunnát is szent
könyvnek tekinti
ném Sunnit ‘ua.’: lásd SZUNNA | -ita (vminek követőjére utaló toldalék)
szupé G étkezés a késő esti órákban
fr souper ‘ua.’ germán (alném supen ‘kortyol, hörpöl’, ném Suppe, ang sup ‘leves’)
szuper G biz pompás, kitűnő, remek, nagyszerű, óriási
egyes SZUPER- előtagú szavakból önállósult ‘legfelső, legnagyobb, legjobb’ jelentéssel
szuper- (összetételek előtagjaként) G valami fölötti, fölötte lévő
G valakit vagy valamit meghaladó, túllépő
G különleges méretű, arányú: szuperegó, szuperszonikus, szuperprodukció
lat super ‘fölött, fölé’ superus ‘felső’
szuperaciditás G orv gyomorsavtúltengés
tud lat superaciditas ‘ua.’: super ‘fölött, fölé’ | lásd ACIDITÁS
szuperál1 G biz működik, jár, dolgozik, üzemel
G biz sikerül, beüt, beválik
hazai lat superare ‘bővében van, elég, jól halad’, lásd SZUPERÁL2
szuperál2 † G felülmúl, meghalad, megelőz
G szolgálatból elbocsát, kiselejtez: kiszuperál
lat superare ‘felülmúl, túltesz, bővében van’, hazai lat ‘megmarad, fölösleges’ super ‘fölött,
fölé’
szuperarbitrál † G jogi vagy szakértői véleményt felülbírál
lásd SZUPER-, ARBITRÁL
szupercentrifuga G műsz igen nagy fordulatszámú laboratóriumi centrifuga
lásd SZUPER-, CENTRIFUGA
szuperdividenda G közg a rendes időszaki osztalékon felül kifizetett többletjuttatás
ném Superdividende ‘ua.’, lásd SZUPER-, DIVIDENDA
szuperdomináns G zene skála hatodik foka
lásd SZUPER-, DOMINÁNS
szuperegó G lél felettes én
tud lat superego ‘ua.’: super ‘fölött, fölé’ | ego ‘én’

szuperficiális G felületes, felületi
ném superfiziell ‘ua.’
 késő lat superficialis ‘felületi’ lat superficies ‘felület, felszín’: super
‘fölött, fölé’ | facies ‘arc’
szuperfoszfát G kém kalciumfoszfát és gipsz elegye, fontos műtrágya
márkanév, lásd SZUPER-, FOSZFÁT
szupergén G gen szorosan kapcsolódó gének együttese, amely egységként öröklődik
lásd SZUPER-, GÉN
szuperinfekció G orv újabb fertőzés a betegség tartama alatt
tud lat superinfectio ‘ua.’, lásd SZUPER-, INFEKCIÓ
szuperintendencia G vall a szuperintendens hivatala, ill. méltósága
lat superintendentia ‘ua.’, lásd SZUPERINTENDENS
szuperintendens G vall protestáns egyházkerület élén álló püspök
lat superintendens ‘ua.’, tkp. ‘főfelügyelő’: super- ‘fölött, fölé’ | intendere ‘figyel’, lásd
INTENDÁNS
szuperioritás G fensőbbség, fölény, felsőbbrendűség
lat superioritas ‘ua.’
 kf superior ‘felsőbb’ superus ‘felső’ super ‘fölött, fölé’
szuperlatívusz G nyelvt melléknév felsőfoka
G átv felsőfokú, mértéktelen, túlzó dicséret
tud lat (gradus) superlativus ‘ua.’ superlatus ‘túlzó’: super- ‘fölé’ | ferre, latum ‘visz’
szuperlektor G irod, szính más lektorok munkáját ellenőrző vagy felülbíráló személy
lásd SZUPER-, LEKTOR
szupermarket G nagy élelmiszeráruház
ang supermarket ‘ua.’, lásd SZUPER-, MARKET(ING)
szupernóva G csill nagy tömegű csillag, amelynek fényessége gravitációs robbanás folytán órák
alatt sokszáz milliószorosra növekszik, és anyaga nagy részét szétszórja az űrben
lásd SZUPER-, NÓVA
szupernutríció G orv túltáplálkozás, túltápláltság
tud lat supernutritio ‘ua.’: lásd SZUPER- | nutritio ‘táplálás’ nutrire, nutritum ‘táplál’
szuperplusz † G felesleg, maradék
késő lat superplus ‘ua.’, lásd SZUPER-, PLUSZ
szuperprodukció G film nagy költséggel és szereplőgárdával készített, nagy kasszasikerre számító
látványos játékfilm
lásd SZUPER-, PRODUKCIÓ
szuperrevízió G hiv ismételt, magasabb szintű felülvizsgálat
lásd SZUPER-, REVÍZIÓ
szuperszekréció G biol fokozott elválasztás, kiválasztás
lásd SZUPER-, SZEKRÉCIÓ
szuperszenzíbilis G fokozottan érzékeny
lásd SZUPER-, SZENZÍBILIS
szuperszonikus G rep a hangsebességet meghaladó (sebesség, ill. ilyen sebességgel haladó
repülőgép)
ang supersonic ‘ua.’: lásd SZUPER- | lat sonus ‘hang’
szupersztár G rendkívül népszerű filmszínész vagy énekes
lásd SZUPER-, SZTÁR
szupersztíció † G babona
lat superstitio ‘ua.’ superstes, superstitis ‘fennmaradó (dolog)’: super- ‘fenn, felül’ | stare ‘áll’
szupersztrátum G nyelvt a hódítók nyelvének olyan elemei, amelyek a meghódított és beolvadt
népek nyelvében jelentkeznek
tud lat superstratum ‘ua.’, lásd SZUPER-, SZTRÁTUSZ (a SZUBSZTRÁTUM nyomán)
szupertenzió G orv magas vérnyomás
 tud lat supertensio ‘ua.’, lásd SZUPER-, TENZIÓ

szupervizit † G orv felülvizsgálat
lásd SZUPER-, VIZIT

szupleál G kiegészít, pótol
G helyettesít
lat supplere, tkp. sub-plere ‘ua.’: sub- ‘alá, hozzá’ | plere ‘tölt’ plenus ‘teli’
szuplementer G kiegészítő, pótló
ném supplementär fr supplémentaire ‘ua.’, lásd SZUPLEMENTUM
szuplementum G pótlék, pótlás
G pótkötet
lat supplementum ‘kiegészítés, tartalék’, lásd SZUPLEÁL
szuplikáció † G okt protestáns kollégiumok diákjainak adománygyűjtő útja az intézmény és az
egyház javára
lat supplicatio ‘ua.’, tkp. ‘könyörgés’, lásd SZUPLIKÁL
szuplikál † G okt szuplikációs úton jár, adományt gyűjt
G vall könyörög, esdekel
lat supplicare, supplicatum, tkp. sub-plicare ‘könyörög’, ered. ‘térdet hajt, térdre borul’: sub-
‘alá’ | plicare ‘hajt, hajlik’
szuplikáns † G okt adománygyűjtő kollégiumi diák
lat supplicans ‘ua.’, lásd SZUPLIKÁL
szupponál † G feltételez, gyanít
ném supponieren fr supposer ‘ua.’ lat supponere, suppositum, tkp. sub-ponere ‘aláhelyez,
alárendel, becsempész’: sub- ‘alá’ | ponere ‘helyez’
szupport G műsz szerszámgépek több irányban mozgatható késtartó alkatrésze
ném Support ‘ua.’, tkp. ‘támasz’, lásd SZUPPORTÁL
szupportál † G elvisel, kibír, eltűr
G megtámaszt
késő lat supportare ‘ua.’, ered. ‘utána szállít, ellát’: sub- ‘alá, után’ | portare ‘hordoz’
szuppozíció G feltevés, feltételezés
G gyanítás, sejtés
ném Supposition ‘ua.’, lásd SZUPPONÁL
szuppozitórium G orv végbélkúp
tud lat suppositorium ‘ua.’, lásd SZUPPONÁL
szuppresszió G elnyomás, erőszakos megszüntetés
G orv elakasztás, megszüntetés
G orv elakadás, megrekedés
lat suppressio ‘ua.’, lásd SZUPPRIMÁL
Lásd még PRESSZIÓ
szupprimál G elnyom, elfojt, háttérbe szorít
G erőszakkal megszüntet
G orv elakaszt
lat supprimere, suppressum, tkp. sub-primere ‘lenyom, elfojt, visszatart’: sub- ‘le, alá’ | premere
‘nyom’
szuppuráció G orv gennyesedés, gennyürítés
tud lat suppuratio ‘ua.’, lásd SZUPPURÁNS
szuppuráns G orv gennykeltő szer
tud lat suppurans ‘ua.’ suppurare, suppuratum, tkp. sub-purare ‘gennyed’: sub- ‘alá, lentről
fel’ | pus, puris ‘genny’
szupra- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) feletti, igen magas fokú: szupranacionális,
szuprakonduktivitás
lat supra ‘fölött, felül’ superus ‘felső’ super, lásd SZUPER-
szuprakonduktivitás G vill szupravezetés, az elektromos ellenállás ugrásszerű csökkenése
vezetőkben az abszolút nulla fok közelében
lásd SZUPRA-, KONDUKTIVITÁS

szuprakosztális G anat borda feletti
tud lat supracostalis ‘ua.’: lásd SZUPRA- | costalis ‘bordával kapcsolatos’
 costa ‘borda, oldal’
szupranacionális G pol nemzetek feletti
ném, ang supranational ‘ua.’, lásd SZUPRA-, NACIONÁLIS

szupranaturalizmus G vall hit a természetfelettiben, amely csak kinyilatkoztatás révén ismerhető
meg
tud lat supranaturalismus ‘ua.’, lásd SZUPRA-, NATURÁLIS, -IZMUS

szupraszegmentális G nyelvt átfogó, több hangtani egységre kiterjedő (hatás)
lásd SZUPRA-, SZEGMENTUM

szupraventrikuláris G anat a szívkamra feletti
lásd SZUPRA-, VENTRIKULÁRIS

szupremácia G fennhatóság, főhatalom
G vezető szerep
G fölény
ném Suprematie, ang supremacy ‘ua.’ lat ff supremus ‘legfelső’ superus ‘felső’
szuprematizmus G műv a konstruktivizmus egyik irányzata az 1920-as években, amely elemi
síkmértani alakzatokból építkezett
or szuprematizm ‘ua.’, lásd SZUPREMÁCIA, -IZMUS
szuprémum † G végső határ
lat seml supremum ‘a legfelsőbb dolog’ ff supremus ‘legfelső’ superus ‘felső’
szúra G vall a Koránnak, az iszlám szent könyvének egy fejezete
ar, ‘ua.’, tkp. ‘lépcsőfok’
szurrogátum G pótanyag, pótszer, pótlék
ném Surrogat ‘ua.’ lat surrogare, surrogatum, tkp. sub-rogatum ‘valaki helyébe választ’: sub-
‘alá, helyett’ | rogare ‘kérdez, javasol, előterjeszt’
szuszceptíbilis G érzékeny, fogékony
fr susceptible ‘ua.’ lat suscipere, susceptum ‘felvesz, felfog, átvállal’: su(b)s- ‘fel’ | capere
‘fog, vesz’
szuszceptibilitás G érzékenység, fogékonyság
fr susceptibilité ‘ua.’, lásd SZUSZCEPTÍBILIS
szuszcitáció G orv felébresztés, felélesztés
tud lat suscitatio ‘ua.’ suscitare, suscitatum, tkp. su(b)s-citare ‘felkelt, feléleszt’: su(b)s- ‘alul,
lentről fel’ | gyak citare ‘megmozgat, hív, idéz’ ciere, citum ‘mozdít’
szuszpendál G † jog, hiv felfüggeszt (állásból)
G kém szuszpenziót hoz létre
lat suspendere, suspensum ‘ua.’: su(b)s- ‘lent, lentről fel’ | pendere ‘akaszt, függeszt’
szuszpenzió G kém folyadékban lebegő finom anyagszemcsékből álló diszperz rendszer
G orv lassan felszívódó, elhúzódó hatású injekció olajban finoman eloszlatott hatóanyagból
G † jog, hiv felfüggesztés, elhalasztás
G zene késleltetés
lat suspensio ‘lebegés, feszültség’, lásd SZUSZPENDÁL
szuszpenzív G jog felfüggesztő, halasztó (hatály)
kk lat suspensivus ‘ua.’, lásd SZUSZPENZIÓ
szuszpenzórium G orv sérvkötő, herefelkötő
tud lat suspensorium ‘ua.’ suspensus ‘felfüggesztett’, lásd SZUSZPENDÁL
szusztinens G biol az élet fenntartásához okvetlenül szükséges
lat sustinens ‘fenntartó’ sustinere ‘fenntart’: su(b)s- ‘alul, lentről fel’ | tenere ‘tart’
szuterén G alagsor, pincelakás
fr souterrain ‘ua.’ lat subterraneus ‘föld alatti’: sub ‘alatt’ | terra ‘föld’
szútra G irod szanszkrit nyelvű, aforizmákból álló, tanító jellegű írás, elbeszélés
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘fonal, vezérfonal’

szutúra G anat (koponya)varrat
G orv sebvarrat
tud lat sutura ‘ua.’ suere, sutum ‘ölt, varr’
Lásd még SUSZTER
szuvenir G emléktárgy
fr souvenir ‘ua.’, tkp. ‘emlékezés, emlék’ souvenir ‘emlékeztet’ lat subvenire ‘segítségére
siet’: sub- ‘alá, hozzá’ | venire ‘jön’
szuverén G pol, jog (mn) jogilag és cselekvőképességében nem korlátozott, önálló, független,
szabad (állam, személy)
G önálló, senki és semmi által nem befolyásolt (pl. döntés)
G † felsőbbséges, fölényes
G (fn) (egyed)uralkodó
ném souverän fr souverain ‘ua.’ késő lat superanus ‘fő, felső, uralkodó’ superus ‘felső’
super ‘felett’
Lásd még SZOPRÁN, SOVEREIGN
szuverenitás G teljes állami függetlenség, önállóság
G felségjog
G felsőbbség, fölény
fr souveraineté ‘ua.’, lásd SZUVERÉN
szüfrazsett G a nők politikai egyenjogúságáért, választójogáért kiálló és küzdő nő (főleg Angliában
a 19–20. század fordulóján)
fr kics suffragette ‘angol polgárjogi harcos nők’ suffrage ‘szavazat, választójog’ lat
suffragium, lásd ott
szűr G ját a licitben vállaltakon felüli ütés bridzsben
ang sur(trick) ‘felül(ütés)’ fr sur [szür] ‘felett’ lat super ‘ua.’
szürrealista G (mn) műv a szürrealizmus alapján álló
G (fn) műv ennek jegyében alkotó személy
fr surréalistique, surréaliste ‘ua.’, lásd SZÜRREALIZMUS
szürrealizmus G műv az 1920-as években elterjedt művészeti irányzat, amely a szabad
képzettársítások, álmok és látomások, a tudat alatt kavargó ösztönélet kifejezésére törekszik
fr surréalisme ‘ua.’: sur lat super ‘felett’ | réalisme, lásd REALIZMUS
szüsztilosz G ép az alsó oszlopátmérő kétszeresének megfelelő távolság az ókori görög
oszloprendben
gör, tkp. szün-sztülosz ‘ua.’: szün- ‘együtt’ | sztülosz ‘oszlop’
szüzsé G irod színmű vagy irodalmi mű meséje, tárgya, tartalma
fr sujet ‘ua.’ lat subiectum ‘alany, valaminek a tárgya’, lásd SZUBJEKTUM
szvasztika G horogkereszt, eredetileg ősi indiai napszimbólum
szanszkrit szuasztiká ‘ua.’: szu ‘jól’ | aszti ‘lévő, való’
szvetter G ölt kötött mellény, ujjas
ang sweater ‘ua.’, tkp. ‘izzasztó’ sweat ‘izzad, izzaszt’
szving G amerikai eredetű társastánc
ang swing ‘ua.’, tkp. ‘hintálás, lóbálás’
szvit G zene stilizált táncokból álló, többtételes barokk zenemű
G zene (a 19. századtól) közös téma által összefűzött tételekből álló hangszeres zenemű
fr suite ‘ua.’, tkp. ‘kíséret, sorozat, következmény’ népi lat sequita ‘ua.’ lat sequi ‘követ’
Lásd még SZEKVENS
 T
tabak † G dohány
ném Tabak
 fr tabac sp tabaco ‘ua.’: VAGY aravak indián tzibatl ‘dohánylevél-
göngyöleg’, VAGY Tobago sziget nevéből, VAGY az arab tabbaqból, amely már Amerika
felfedezése előtt ismert volt mint különféle gyógynövények neve (tanú rá a sp atabaca, ol
tabacco), azaz talán európai nevet adtak az amerikai növénynek
Lásd még TUBÁK
tabakózis G orv dohánypormérgezés
tud lat tabacosis ‘ua.’: lásd TABAK | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
tabatičre [tabatier] † G burnótszelence, dohányszelence
fr, ered. tabaquičre, ‘ua.’ tabac, lásd TABAK
tabella G táblázat, rovatos kimutatás
lat kics, ‘táblácska, írótábla, irat’ tabula ‘deszka, tábla, asztal’
tabelláris G táblázatos, rovatos
lat tabellaris ‘ua.’, lásd TABELLA
tabernákulum G vall katolikus templom oltárán álló díszes szentségház
G vall védőmennyezet oltár, szobor vagy szentkép felett
G † írószekrény
lat kics tabernaculum ‘ua.’ taberna ‘deszkabódé, műhely, kocsma’ tabula ‘deszka, tábla’
Lásd még TAVERNA
tábesz G orv gerincvelő-sorvadás mint a szifilisz végső stádiuma
lat tabes (dorsalis) ‘(háti) sorvadás’ tabescere ‘olvad, sorvad, enyészik’
tabetikus G orv tábeszes, gerincvelő-sorvadásban szenvedő
tud lat tabeticus ‘ua.’ tabes, lásd TÁBESZ
Tabex G gyógysz tabletta a dohányzásról való leszokás elősegítésére
tud lat, ‘ua.’: tab(acum) ‘dohány’ | ex ‘ki, el’
table d’hôte [tablödot] G társas ebéd, közös étkezés
fr, ‘ua.’, tkp. ‘a fogadós asztala’: table lat tabula ‘asztal’ | hôte lat hospes, hospitis
‘vendéglátó’
table ronde [tablörond] G irod a Kerekasztal, a legendás Artúr király lovagjainak társasága
G tud kerekasztal, szűkebb körű tudományos vita és tanácskozás (a résztvevők egyenjogúsága
jegyében)
fr, ‘ua.’: table lat tabula ‘asztal’ | rond lat rotundus ‘ua.’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
tabletta G lapos, kerekre préselt gyógyszeradag
ném Tablette fr kics tablette ‘ua.’, tkp. ‘táblácska’ table, lásd TABLÓ
tablinum G ép római háznak az átrium és perisztilium közötti része, ahol az ősök képeit helyezték
el, a házigazda dolgozószobája
lat, ‘ua.’, ered. tabulinum tabula ‘kép, tábla’
tabló G festmény, kép
G élőkép, hatásos színpadi jelenet
G tanulói vagy más közösség tagjainak fényképeiből összeállított csoportkép: érettségi tabló
fr tableau ‘kép, csoportkép, tábla’ table ‘asztal, tábla’ lat tabula ‘deszka, tábla, asztal’
táboriták G tört a huszita mozgalom radikális szárnyához tartozók
 Tábor cseh városról, amelyet a forradalmár husziták alapítottak, s a galileai Tábor hegyéről

neveztek el
tabu G kultikus tilalom Polinézia természeti népeinél dolgok vagy személyek érintésére, bizonyos
szavak kiejtésére stb.
G átv érinthetetlen, szent és sérthetetlen dolog
G olyasmi, amiről nem szabad (nyilvánosan) beszélni
ang taboo ‘ua.’ új-zélandi (maori) tapu ‘kultikus tilalom’
tabula rasa [… ráza] G tiszta lap, alapos rendteremtés, az adott állapot és viszonyok teljes
felszámolása, hogy mindent újra lehessen kezdeni
G fil az a felfogás, hogy minden újszülött agya „tiszta lap”, azaz eszméink, fogalmaink nem
születnek velünk
lat, ‘ua.’, tkp. ‘levakart (író)tábla’: tabula ‘írótábla, asztal’ | rasus ‘levakart’ radere, rasum
‘dörzsöl, vakar’
Lásd még RADÍROZ
tabuláris † G jog az ítélőtáblákat érintő, rájuk tartozó
lat tabularis ‘ua.’ tabula ‘tábla, asztal’, hazai lat ‘táblabíróság, ítélőtábla’
tabulátor G rovatbeállító billentyű táblázatok írásához (írógépen, számítógép billentyűzetén)
ném Tabulator ‘ua.’, lásd TABELLA
tabulatúra G zene a hangjegyírás korai rendszere, amely betűkkel, számokkal és fogáshelyekkel írta
le a (főleg lanton való) előadást
lat tabulatura ‘ua.’ késő lat tabulare, tabulatum ‘táblázatot csinál’ tabula ‘deszka, tábla,
asztal’
taburett G bút alacsony, támla és karfa nélküli szék
G tábori szék
ném Taburett fr kics tabouret ‘ua.’ kfr tabour (mai fr tambour) ‘dob’ ar tanbur ‘ua.’
Lásd még TAMBURMAJOR
tacepao G köztereken kifüggesztett faliújság, nagy írásjeles felirat, amely spontán politikai
állásfoglalást tartalmaz
kínai, új átírásban dazibao: da ‘nagy’ | zi ‘írásjel’ | bao ‘újság, plakát’
tacheométer G földr gyors szög- és távmérésre alkalmas geodéziai műszer
ang tacheometer ‘ua.’: gör takheósz ‘gyorsan’ takhüsz ‘gyors’ | metreó ‘mér’
tacheometria G földr gyors terepfelmérő eljárás a távolságok és magasságok egyidejű mérése
alapján
ang tacheometry ‘ua.’, lásd TACHEOMÉTER
tachi- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a gyorsasággal kapcsolatos, gyors-
gör takhüsz ‘gyors’
tachifágia G orv gyors evés, falás
tud lat tachyphagia ‘ua.’: lásd TACHI- | gör phagein ‘eszik’
tachifrénia G orv kórosan gyors agyműködés, túlfokozott szellemi aktivitás
tud lat tachyphrenia ‘ua.’: lásd TACHI- | gör phrén ‘elme’
tachigráfia G tört ókori gyorsírási módszer, amely a szótagok rövidítésén alapult
lásd TACHI-, -GRÁFIA
tachikardia G orv felgyorsult szívverés
tud lat tachycardia ‘ua.’: lásd TACHI- | gör kardia ‘szív’
tachilália G orv gyors beszéd, hadarás
tud lat tachylalia ‘ua.’: lásd TACHI- | gör laleó ‘fecseg, cseveg’
tachiméter G orv a mozgás gyorsaságát mérő műszer
lásd TACHI- | gör metreó ‘mér’
tachipnoé G orv szapora légzés, pihegés
tud lat tachypnoe ‘ua.’: lásd TACHI- | gör pnoé ‘lélegzet’ pneó ‘lélegzik, lehel’
tachiszisztolé G orv a normálisnál gyorsabb szívösszehúzódás
tud lat tachysystole ‘ua.’, lásd TACHI-, SZISZTOLÉ
tachitoszkóp G lél berendezés, amely az érzékelés gyorsaságát és a figyelem intenzitását méri
tud lat tachytoscop(ium) ‘ua.’: gör takhütész ‘gyorsaság’
 takhüsz ‘gyors’ | gör szkopeó ‘néz,
vizsgál’
tachométer G fordulatszámmérő
G sebességmérő
ném Tachometer ‘ua.’: gör takhosz ‘gyorsaság’ takhüsz ‘gyors’ | metreó ‘mér’
tachy- lásd TACHI-
tact- lásd TAKT-
taccs G sport partvonal, oldalvonal (labdarúgópályán)
G sport partdobás, bedobás
G szleng hányás, rókázás
ang touch ‘ua.’, tkp. ‘a partvonalon túli rész’, ered. ‘érintés, érintkezés’ fr touche ‘érintés’, lásd
TUSÍROZ
tádzsik G népr iráni nyelvű közép-ázsiai nép
türk, ‘ua.’
 középperzsa tácsik ‘mohamedán vallású perzsa’
taedium vitae [tédium víté] G életuntság, fásultság
lat, ‘életundor’: taedium ‘undor, unalom, ellenszenv’
 taedet ‘undorodik, megun’ | vita ‘élet’
taekwon-do [taekvandó, tékvandó] G sport a karate és kung-fu elemeit kombináló koreai
harcművészeti ág
koreai, ‘a kéz és láb harcművészete’

taenia [ténia] G orv galandféreg
tud lat, ‘ua.’
 lat, ‘szalag, fejkötő’ gör tainia ‘ua.’
tafelmusik G zene asztali zene, előkelők étkezéséhez kis hangszeregyüttes által szogáltatott zene
ném Tafelmusik ‘ua.’: Tafel ‘asztal’
 ófn tavala lat tabula ‘ua.’ | lásd MUZSIKA
taft vagy tafota G text fényes felületű, vászonkötéssel merevített selyemkelme
 ném Taft kk lat taffeta perzsa taftah ‘ua.’, tkp. ‘szövött’ tábídan ‘sző’
Lásd még TAPÉTA
tagliatelle [taljatelle] G konyha vékonyra metélt olasz tészta
 ol kics tbsz, ‘ua.’ (pasta) tagliata ‘vágott, metélt (tészta)’ tagliare ‘vág’ népi lat taliare
‘gallyaz’ lat talea ‘gally’
taille [tajj] G termet, növés
G ölt ruha szabása
G ölt ruhaderék
G † ját bank, bankadás kártyázáskor
 fr taille ‘termet, szabás’ tailler ‘vág, szab’ népi lat taliare ‘vág, gallyaz’ lat talea ‘gally’
tájfun G met viharos forgószél Kelet-Ázsia trópusi vidékein
 ang typhoon ‘ua.’ ar túfán ‘vihar, forgószél’: VAGY gör tüphón ‘forgószél’, VAGY kínai
t’ai fung ‘nagy szél’
tajga G földr északi erdőövezet Szibériában, főleg tűlevelű fákból
 or tajga ‘ua.’ türk da= [daj] ‘hegy’
taki G áll vadon élő belső-ázsiai lófajta
 mongol, ‘ua.’
taksa † G adó, jövedelemadó, illeték
G díjszabás, árszabás
G díj, díjtétel, árazás
 magy elvonás, lásd TAKSÁL (mint kapál kapa s hasonlók)
taksál G felmér, értékel, felbecsül
G hisz, vél, gondol, tart
 lat gyak taxare ‘felbecsül’, ered. ‘érintget, végigtapogat’ tangere, tactum ‘érint’
Lásd még TANGENS
taktika G kat harcászat
G kat harcmodor, harcmód
G átv a kijelölt cél elérésére alkalmazandó eszközök és módszerek összessége
G ügyeskedés, mesterkedés, fortély
 lat tactica (ars) gör taktiké (tekhné) ‘az elrendezés mestersége’ tasszó, tkp. tak-szó
‘elrendez, felállít, kijelöl’
Lásd még TAXI
taktikázik G ügyeskedik, mesterkedik, ravaszkodik
 lásd TAKTIKA
taktikus G (mn) a taktikai szabályoknak megfelelő
G tervszerű, ügyes, kiszámított
G ravasz, ügyeskedő (személy)
G (fn) a katonai taktika szakembere
 lat tacticus gör taktikosz ‘a harcrend mestere, harcász’
taktilis G orv a tapintással kapcsolatos, érintési
 lat tactilis ‘ua.’ tangere, tactum ‘érint’
Lásd még TANGENS
taktus G zene, irod ütem, időmérték
G biol tapintóérzék, tapintás, érintés
 ném Takt ‘ütem’ fr tact ‘érintés, érzék, tapintat’ lat tactus ‘érintés, hatás, befolyás’
tangere, tactum ‘érint’
Lásd még TANGENS
talalgia G orv fájdalom a boka vagy a sarok csontjaiban
 tud lat, ‘ua.’: lat talus ‘boka’ | gör algeó ‘fájdalmat érez’
talamusz lásd THALAMUS OPTICUS
talár G bokáig érő papi, bírói palást
 ném Talar ‘ua.’ lat (vestis) talaris ‘bokáig érő (öltözet)’ talus ‘boka’
talaria G mit szárnyas szandál, Hermész (Mercurius) isten hírnöki attribútuma
 lat tbsz seml, ‘ua.’, tkp. ‘a bokához tartozók’ talus ‘boka’
Lásd még TALÁR
taláris G anat a bokacsonthoz tartozó
 tud lat talaris ‘ua.’ lat talus ‘boka’
Lásd még TALÁR
talasszémia G orv gyermekek súlyos, hemolitikus vérszegénysége a Földközi-tenger keleti
partvidékén
 tud lat thalassaemia ‘ua.’: gör thalassza ‘tenger’ | haima ‘vér’
talasszofóbia G orv beteges iszonyodás a tengertől
 tud lat thalassophobia ‘ua.’: gör thalassza ‘tenger’ | lásd FÓBIA
talasszoterápia G orv tengerparti gyógyüdülés mint kezelési mód
 tud lat thalassotherapia ‘ua.’: gör thalassza ‘tenger’ | lásd TERÁPIA
talbotípia G fényk korai fényképészeti eljárás átlátszó képek készítésére papírnegatívon
 ang talbotype ‘ua.’: feltalálója, W. H. Fox Talbot nevéből | type lat typus gör tüposz
‘nyomás, nyomat, bélyeg’
talentum G tört nemesfémek ókori súlyegysége, kb. 25 kg
G átv szellemi tehetség, adottság, rátermettség (Jézus példabeszéde nyomán, Mt 25,14–23)
G igen tehetséges ember
 lat talentum gör talanton ‘mérleg, súlyegység’ talanteuó ‘lenget, mér’
tale quale [tále kvále] G olyan, amilyen, elmegy, megjárja
 lat, ‘ua.’
Lásd még TEL-QUEL
talesz G vall zsidó imalepel, amelyet a vállra terítenek
 jidd tales héb tallith ‘ua.’ tillel ‘betakarni’
tálib G pol iszlám fundamentalista párt, ill. ennek tagja Afganisztánban a 20. század végén
 ar, ‘aki tanul’
 talaban ‘tudást keres’
talió G jog az azonos mértékű megtorlás kezdetleges jogi elve: szemet szemért, fogat fogért
G jog ilyen alapon való bíráskodás
 késő lat talio ‘ua.’ talis ‘olyan’
taliter qualiter [táliter kváliter] G úgy-ahogy, tűrhetően
 lat, ‘ua.’, lásd TALE QUALE
talizmán G szerencsetárgy, varázsszer, apró tárgy, amely a babonás hit szerint minden bajtól
megóvja azt, aki magánál hordja
 ang, ném, sp talisman ‘ua.’ ar tilszamán ‘bűvös kép’ késő gör teleszma ‘misztérium’
teleó ‘véghezvisz, megvalósít, felszentel’
talján † G olasz
 északol taliani ‘olaszok’ ol italiani ‘ua.’, amiből a szókezdő i többes határozott névelőnek
érződött („i taliani”) (mint pl. i topi ‘az egerek’ topi ‘egerek’)
talkie-walkie lásd walkie-talkie
talkum G ásv zsírkő
G síkpor, hintőpor, magnéziumszilikátok őrleménye
 újlat talcum ar tallak ‘ua.’
talk-show [tóksó] G televíziós csevegő műsor
 ang, ‘ua.’: talk ‘beszélget’ | show ‘látványos műsor’, tkp. ‘mutatvány’ show ‘megmutat,
bemutat’
tallér G régi ezüstpénz sok európai országban (16–19. század)
 úfn Thaler ‘ua.’, tkp. (Joachims)thaler ‘a csehországi Joachimsthalban bányászott ezüstből vert
(pénz)’
Lásd még DOLLÁR
tallium G kém kékesfehér színű, puha és nehéz fémes elem
 tud lat thallium ‘ua.’: gör thallosz ‘rügyező ág’ (színképének élénkzöld vonalai miatt) | -ium
(vegyi elemre utaló toldalék)
talmi G (mn) ál, hamis, utánzott, valótlan
G színlelt, tettetett, megjátszott, hazug
G † (fn) aranyutánzat
 auszt ném talmi ‘hamis, utánzott’ ném Talmi ‘aranyutánzat’ fr Tal(lois-de)mi(-or) ‘Tallois-
félarany’, a Tallois nevű ékszerész által feltalált, aranynak ható réz-cink ötvözet
talmudista G a Talmud alapos ismerője
G merev formákhoz ragaszkodó, szőrszálhasogató (személy)
 héb Talmud ‘a judaizmus átfogó gyűjteménye a mózesi törvények aprólékos magyarázataival’,
tkp. ‘tanítás’ lámad ‘tanul’
talon G ker értékpapír szelvényutalványa
G ját kártyában az osztás után megmaradt, a játékban részt nem vevő lapok együttese
 ném Talon ‘ua.’ fr talon ‘sarok, kenyérmaradék, maradék kártya’ lat ngykz talo, talonis
‘sarok’ talus ‘boka’
talus [talusz] G anat bokacsont
 lat, ‘boka’
tamagocsi G ját állatkedvencnek programozott elektronikus játékszer, amely rendszeres
időközökben „ételért, gondozásért, dédelgetésért” jelentkezik
 jap, ‘ua.’, tkp. ‘szeretni való tojás’
tamarind G indiai datolyafa
 ném Tamarinde ar tamr hindi ‘indiai datolya’: tamr ‘datolya’ | perzsa Hind ‘India’ szansz
Szindhu ‘az Indus folyó’
tamariszkusz G rózsaszín vagy fehér virágú mediterrán cserje
 lat tamariscus ‘ua.’ ? ar tamr ‘datolya’
tambur G zene dob
G ép kupoladob
G † kat dobos
ném Tambour fr tambour ‘ua.’ ar tanbúr ‘dob’, ill. ‘lantfajta, hathúros hangszer’
Lásd még TABURETT
tambura G hosszú nyakú, lantszerű pengetős hangszer
szerb-horv, ‘ua.’ ar tanbúr ‘lantfajta, hathúros hangszer’
tamburin G lapos dob, csörgődob
G † hímzőráma
ném Tamburin fr kics tambourin ‘ua.’, lásd TAMBUR
tamburmajor G kat katonazenekart vezénylő tiszt
ném Tambourmajor ‘ua.’: lásd TAMBUR | Major ‘őrnagy’
Lásd még MAZSORETT
tampon G orv gézből vagy vattából való dugasz vérzés csillapítására, menstruációs vérzés
felfogására
fr tampon ‘ua.’ tapon ‘dugó’ taper ‘bedug, elállít’ germán (pl. holl tap, alném tappe
‘dugó’, ném Zapfe ‘dugó, hordó csapja’)
magy csap
tamtam G zene kelet-ázsiai, gongszerű ütőhangszer
G zene afrikai népek hosszúkás fadobja
G biz felhajtás, lárma, hírverés
ang tom-tom, tam-tam ‘ázsiai dob’ hindi hangut tamtam ‘ua.’
tanagra G műv ókori kecses agyagszobrocska
ném Tanagra(figure) ‘tanagra(szobrocska)’ a görög Tanagra város nevéből
tanatofóbia G orv betegesen felfokozott halálfélelem
tud lat thanatophobia ‘ua.’: gör thanatosz ‘halál’ thnészkó ‘meghal’ | phobosz ‘rettegés’
tanatológia G orv a halállal és annak okaival foglalkozó orvostudományi ág
tud lat thanatologia ‘ua.’: gör thanatosz ‘halál’ thnészkó ‘meghal’ | lásd -LÓGIA
tandem [tandem, tendem] G kerékpár két egymás mögötti üléssel és pedállal
G hasonlóképp kapcsolt gépek, gépelemek együttese
ang tandem ‘ua.’, ered. ‘két egymás mögé befogott ló’ lat tandem ‘végül, valahára’ – ez
angolul at length, ami azt is jelenti: ‘hosszában, egymás után’ (egyetemi körökből eredt játékos
nyelvi ötlet)
tanga G ölt a testet alig takaró bikini, zsinórokkal összetartott szövet háromszögekből
G ölt oldalt magasan kivágott női alsó
port, ‘bennszülöttek ágyékkötője’ bantu, ‘ua.’
tangál † G érint, szóba hoz
ném tangieren ‘ua.’ lat tangere, lásd TANGENS
magy tángál
tangenciális G érintőleges
G geom az érintővel kapcsolatos
lat tangentialis ‘ua.’, lásd TANGENS
tangens G geom derékszögű háromszögben a szöggel szembeni és a szög melletti befogó arányát
kifejező szám
G † érintő
tud lat tangens, tangentis ‘ua.’, tkp. ‘megérintő’ tangere ‘érint’
Lásd még INTEGER, TAKSÁL, TAKTILIS, TAKTUS, TANGÁL, TASZTER, TAXÁCIÓ, TAXATÍVE
tangó1 G zene lassú, kétnegyedes ütemű társastánc s ennek zenéje
G ennek eredetije, argentin néptánc
sp tango ‘ua.’ kongói ?
tangó2 G ócskapiac, bolhapiac, zsibvásár
tréfás magy névadás
tank G nagy folyadéktartály (pl. pezsgőérlelésre)
G fényk filmelőhívó tartály
G közl gépkocsi üzemanyagtartálya
G kat harckocsi, páncélkocsi, páncélos
ang tank ‘ua.’ port tanque sp (es)tanque ‘víztartály’ lat stagnum ‘tó, állóvíz’ (a szó
katonai jelentése onnan ered, hogy Angliában ~ fedőnévvel készült az első harckocsi 1913-ban)
Lásd még STAGNÁL
tanker G tartálykocsi
G nyersolajat szállító tartályhajó
ang tanker ‘ua.’, lásd TANK
tannin G kém csersav
ném Tannin ‘ua.’ fr tan ‘tölgykéregből őrölt cserzőanyag’ kelta (pl. breton tann ‘tölgyfa,
csertölgy’) | -in (vegyületre utaló toldalék)
tantál G kém szürke, kemény fémes elem
ném Tantal tud lat tantalium ‘ua.’: Tantalosz, mitikus görög király, aki ravaszul kijátszotta a
halál istenét (a ~ vegyületei ui. oldhatatlanok, azaz „ellenállnak a megsemmisülésnek”, bár a
névadásnak van néhány ettől eltérő magyarázata is) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
tantalit G ásv vastartalmú tantálérc
ném Tantalit ‘ua.’: lásd TANTÁL | -it (ásványra utaló toldalék)
tantalizál G kínzó vágyakat kelt valakiben, amelyeket nem tud vagy nem akar kielégíteni
ang tantalise ‘ua.’, lásd TANTALUSZI
tantaluszi G a kéznyújtásnyira lévő, és mégis elérhetetlen dolgok után érzett kínzó (vágyódás)
Tantalosz mitikus görög király iszonyú vétkeiért azzal bűnhődött az alvilágban, hogy noha nyakig
vízben ült, a víz rögtön eltűnt előle, amint gyötrő szomját csillapítani akarta
tanti † G nagynéni, néni, nénike
ném Tante fr tante ‘ua.’ ófr ante lat amita ‘apai nagynéni’
tantiém G jog előadás bevételéből a szerzőnek fizetett százalékos jogdíj
G közg részvénytársaság vezetőségi tagjainak osztaléka a profitból
fr tantičme ‘ua.’, tkp. ‘annyiadrész’: tant ‘annyi’ lat tantus ‘ua.’ | -ičme sor- és
törtszámnévképző (pl. troisičme ‘harmadik, harmad’)
tant mieux [tammjő] G annál jobb
fr, ‘ua.’: tant lat tantus ‘annyi’ | kf mieux lat melior, melius ‘jobb’ bonus ‘jó’
tant pis [tampi] G annyi baj legyen, egye fene
fr, ‘ua.’, tkp. ‘annál rosszabb’: tant lat tantus ‘annyi’ | kf pis lat peior, peius ‘rosszabb’
malus ‘rossz’
tantra G vall a hinduizmus és a kései buddhizmus szent könyvei
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘szövőszék, láncfonál’
tantrikus G vall a tantra tanain alapuló
ang tantric ‘ua.’, lásd TANTRA
tantrizmus G vall a tantrákban foglalt misztikus tanok és rituális tanítások összessége
lásd TANTRA, -IZMUS
tantum, quantum [… kvantum] G annyi, amennyi
lat, ‘ua.’
tantusz G pénzt helyettesítő, meghatározott értékű érme
baj-oszt tantus ‘játékpénz, zseton’ sp tbsz tantos ‘zsetonok’ lat tantus ‘annyi’
tao G vall, fil a dolgok és jelenségek időben és térben végtelen lényege, amellyel az embernek
összhangban kell élnie
kínai, ‘az út’ Tao (te King) ‘út (és erő)’, Lao-cénak tulajdonított mű címe
taoizmus G vall Lao-Ce ókori filozófus (Kr. e. 6. század) tanain alapuló ősi kínai vallási és
bölcseleti rendszer, központi elve a tao, a mindenséget átfogó ősprincípium
lásd TAO,-IZMUS
tapecírer † G kárpitos
ném Tapezierer ‘tapétázó, kárpitos’ tapezieren ‘tapétáz’ fr tapisser ‘kárpitoz’ lat tapes
‘szőnyeg’, lásd TAPÉTA
tapenol † G szleng fogdos, tapogat, tapizik
ném argó tappen ‘ua.’
 alném Tappe ‘mancs, kéz’
Lásd még TAPŐR
tapéta G fal borítására való papír, régebben szövet, kárpit
 ném Tapete ‘ua.’ kk lat tapeta lat tapes, tapetis ‘szőnyeg, terítő’ gör tapész perzsa
tabasztah ‘ua.’ tábídan ‘sző’
Lásd még TAFT
tapióka G élelm maniókagyökérből készült tápláló liszt
 port tapioca guarani indián tipjoka ‘ua.’
tapír G áll disznóhoz hasonló trópusi emlős Dél-Amerikában
 ang, ném tapir tupi indián tapira ‘ua.’
tapisserie [tapiszri] G text szövött falikárpit
 fr, ‘ua.’ tapis ‘szőnyeg, faliszőnyeg’ lat tapes ‘ua.’, lásd TAPÉTA
tapőr G zene bárzongorista
 fr tréf tapeur ‘ua.’, tkp. ‘az, aki veri (a billentyűket)’ taper ‘üt, ütöget’ germán (pl. alném
tappen ‘fogdos, ütöget’ tappe ‘mancs, kéz’)
Lásd még TAPENOL
tapper † G itatós, papírnyomó
 ném tappen ‘cammog, lépked’ alném Tappe ‘mancs’
tára G ker a csomagolás súlya, a bruttó és nettó súly különbözete
 ol tara ‘ua.’ ar tarh ‘levonás’
tarándszarvas G áll rénszarvas
 ang tarand ‘ua.’ gör tarandosz ‘rénszarvas vagy jávorszarvas’
tarantász G közl rugózatlan, fedett utazókocsi
 or, ‘ua.’ tatár tarintasz ‘gyorskocsi’ tarani ‘gyors’
tarantella G zene háromnegyedes ütemű, gyors tempójú nápolyi tánc
 Taranto délolasz város nevéből (vagy a TARANTULA nevű pókról, a régi néphit szerint ui. ennek
csípése rángatózást okoz, ez a tánc viszont gyógyítja a bajt)
tarantula G áll farkaspók, mediterrán pókfajta
 lat, ol tarantola ‘ua.’ Taranto délolasz város nevéből, amelynek környékén sok a ~
Taraxacum [tarakszakum] G növ pitypang, gyermekláncfű
 lat, ‘ua.’ ar tarakhsakók pezsa talk csakók ‘ua.’ (a lat formát a gör taraxisz ‘zűrzavar’
befolyásolhatta)
tarbus G ölt fezhez hasonló arab fejfedő
 ar, ‘ua.’
tardando G zene késleltetve, lassítva (adandó elő)
 ol, ‘ua.’, ol, lat tardare ‘késleltet’ lat tarde ‘későn’ tardus ‘lassú, tunya’
target [tárgit] G műsz eszköz ki- vagy bekapcsoltsági állapotát mutató tárcsa
G magfiz a gyorsítóból kilépő részecskékkel bombázott céltárgy
 ang, ‘céltábla’ fr targe ‘könnyű kerek pajzs, alkalmi céltábla’ germán (óizl targa ‘pajzs’)
 magy tárgy
targum G vall a Biblia ótestamentumi szövegének arámi nyelvű fordítása
 arámi, káld targúm ‘tolmácsolás, értelmezés’
tarifa G díjszabás, díjtétel, viteldíj, menetdíj
 ol tariffa sp tarifa ‘árlista, árszabás’ ar taríf ‘tájékoztatás’ arafa ‘tud’
tarlatán G text lengén szőtt, erősen kikészített pamutszövet
 fr tarlatane ‘ua.’ (?) tiretaine, lásd TARTÁN1
tarokk vagy tarot G ját különleges lapokkal játszott, négyszemélyes kártyajáték
G ját ebben az ütőlapok valamelyike
 ném Tarock, ang, fr tarot ol tarocco ‘ua.’ ?
tarpán G áll a mai lovak egyik őse, a dél-orosz pusztákon élt szürke vadló
 kirgiz, ‘ua.’
tarsitis [tarzitisz] G orv szemhéjgyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd TARSUS | -itis (gyulladásra utaló toldalék)

tarsus G anat a szemhéj belső pillaváza
G anat lábtő
G áll a rovarok lábának utolsó íze
 tud lat, ‘ua.’ gör tarszosz ‘lábtő’
tartán1 G tex skótkockás mintájú ruhaszövet, gyapjútakaró
G tex e minta sajátos színösszeállítása, amely az egyes skót klánok azonosítására alkalmas
G sport futó- és ugrópályák borítására használatos rugalmas műanyag
 ang, ‘ua.’ kfr tiretaine ófr tiret ‘posztóféle’ kk lat tyrius ‘türoszi posztó’ Tyrus vagy
Türosz, az ókori Fönícia fővárosa
tartán2 G haj egyárbocos, latin vitorlás hajó a Földközi-tengeren
 fr tartane ‘ua.’ ar taridah ‘kis hajó’
tartár G konyha majonéz alapú tejszínes vagy tejfölös mártás
 fr (sauce) tartare ‘tatár (mártás)’ tartare, helyesen tatare ‘tatár’ (a ~ forma a gör Tartaroszra,
az alvilágra céloz, a középkori tatárdúlások rossz emléke folytán)
tartarusz G kém borkő
 lat tartarum ‘borkősav’ gör tartaron ‘borkő’ (?) ar durd ‘seprő, üledék’
tasizmus G műv alaktalan, fröcskölt színfoltokkal dolgozó absztrakt festészeti irányzat
 fr tachisme ‘ua.’: tache ‘folt’ ? | lásd -IZMUS
tasli G pofon, nyakleves
 baj-oszt kics taschl ‘ua.’ nyj hangut tasch ‘csattanás’
tasztatúra G billentyűzet, billentyűsor, klaviatúra
 ném Tastatur ‘ua.’ , lásd TASZTER
taszter G billentyű, nyomógomb
 ném Taster ‘ua.’ tasten ‘tapogat’ ófr taster kk lat taxare ‘ua.’ lat tangere, tactum
‘érint’
Lásd még TANGENS
tatami G sport japán házak rizsszalma szőnyege, amelyet a küzdősportokban, pl. a dzsudóban is
használnak
 jap, ‘ua.’
tatu G áll övesállat, hangyákkal és termeszekkel táplálkozó dél-amerikai páncélos emlős
 fr tatou tupi indián tatú ‘ua.’
tau G nyelvt a görög ábécé 19. betűje, , , hangértéke t
 gör, ‘ua.’
tauglich † G kat alkalmas (katonai szolgálatra), hadra fogható
 ném, ‘ua.’ taugen ‘alkalmasnak lenni (vmire)’
tauromachia G bikaviadal
 lat, ‘ua.’: gör taurosz ‘bika’ | makhé ‘viadal, háború’
tausíroz G műv fémtárgyakat nemesebb és színesebb fémből készült berakással díszít
 ném tauschieren ‘ua.’ ol tausia ‘berakásos munka’ ar tausija ‘színezés, díszítés’
tautológia G nyelvt szótöbblet, a tartalom megjelölése két azonos jelentésű szóval, pl. tényleg
valóban, tipikusan jellegzetes
 gör tautologia ‘ismétlés’, tkp. ‘ugyanazt mondás’: tbsz seml ta auta ‘ugyanazok (a dolgok)’ |
legomai ‘beszél’
tautologikus G nyelvt szószaporító, fogalomismétlő
G nyelvt szótöbbletet tartalmazó (összetétel, pl. szóbeszéd, perpatvar)
 ném tautologisch ‘ua.’, lásd TAUTOLÓGIA
tautomer G kém a tautomérián alapuló, annak jelenségét mutató
 ang, ném tautomer ‘ua.’: gör to auto ‘ugyanaz’ | merosz ‘rész’
tautoméria G kém egymásba kölcsönösen átalakulni képes két izomer egymás mellett és
egyensúlyban létezése
 ném Tautomerie ‘ua.’

taverna G olasz kiskocsma, kifőzés
G étterem, éjszakai szórakozóhely
ol, ‘ua.’ lat taberna ‘bódé, műhely, csapszék’ tabula ‘deszka, tábla, asztal’
Lásd még TABERNÁKULUM
tavernicus † G tört tárnokmester
hazai lat, ‘ua.’ régi magy tavarnik ‘tárnok’: szláv tovar ‘teher, áru’ | -nik (tisztségre utaló szláv
toldalék, mint pl. paharnik, magy pohárnok)
taxáció G árbecslés
G † adókiszabás, adómegállapítás
lat taxatio ‘ua.’ gyak taxare, taxatum ‘felbecsül’, lásd TAKSÁL
taxaméter G közl bérkocsik viteldíját mutató számlálószerkezet
ném Taxameter fr taximčtre ‘ua.’: lat taxare ‘felbecsül’ | gör metreó ‘mér’
taxatíve G tételesen, egyenként
G becslés szerint, hozzávetőlegesen
újk lat, ‘ua.’ késő lat taxativus ‘felbecsülő’, lásd TAXÁCIÓ
Lásd még TANGENS
tax free shop [teksz frí sop] G ker jövedéki és más termékeket vámmentesen árusító bolt
nemzetközi repülőtereken és hajójáratokon
ang, ‘ua.’: tax ‘adó’, lásd TAXÁCIÓ | free ‘szabad, mentes’ | shop ‘bolt’
taxi G bérkocsi, bérautó
ném Taxi fr röv taxi ‘ua.’ taxi(mčtre) ‘díj(mérő)’: gör taxisz ‘rend, adókivetés’ tasszó,
tkp. tak-szó ‘elrendez’ | metreó ‘mér’
Lásd még TAKTIKA, TAXIS, TAXONÓMIA
taxidermista G áll állatkitömő, preparátor
ang taxidermist ‘ua.’, lásd TAXIDERMIA
taxidermia G áll elejtett állatok kitömése, szakszerű preparálása
tud lat, ‘ua.’: gör taxisz ‘elrendezés’, lásd TAXIS | derma ‘bőr’
taxis [takszisz] G biol egyszerűbb szervezeteknek külső inger által kiváltott mozgása
G orv valamely testrész vagy szerv helyretétele
tud lat, ‘ua.’ gör taxisz ‘rend, elrendezés’ tasszó, tkp. tak-szó ‘elrendez’
Lásd még TAXI
taxon G növ a növényrendszertan valamelyik kategóriája (mint faj, nem, család, nemzetség stb.)
elvonás a TAXONÓMIA szóból
taxonómia G biol rendszerezéstan, az osztályozás, rendszerezés tudománya
tud lat taxonomia ‘ua.’: lásd TAXIS | nomé ‘felosztás’ nemó ‘feloszt, eloszt’
Lásd még TAXI
taxus G növ tiszafa
lat, ‘ua.’
teach-in [tícsin] G okt meghívott tudós vagy neves író alkalmi előadása vagy előadássorozata
egyetemen
ang, ‘ua.’, tkp. ‘be-tanítás’: teach ‘tanít’ | in ‘benn, be’
team [tím] G adott feladaton dolgozó csoport, munkacsapat, munkaközösség
ang, ‘munkacsapat, sportcsapat’ ered. ‘fogat, egy kocsit húzó ökrök vagy lovak együttese’
teamwork [tímvörk] G csapatmunka, csoportos munka, kollektív munka
ang, ‘ua.’: lásd TEAM | work ‘munka’
teatinus G vall 16. századi alapítású katolikus szerzetesi közösség
lat, ‘ua.’ Teate, az olasz Chieti város latin neve (e város püspöke, Giovanni Caraffa alapította a
rendet)
teátrális G színpadias, hatásvadászó, mesterkélt, szónokias
G † színházi, színi, színpadi
ném theatralisch ‘ua.’ lat theatralis ‘a színházhoz tartozó’, lásd TEÁTRUM
teatralitás G színpadiasság, hatásvadászat, mesterkéltség
G szónokiasság
magy, lásd TEÁTRÁLIS (a brutális–brutalitás és hasonlók mintájára)
teátrista † G színész
magy, lásd TEÁTRUM (a kollégium–kollégista és hasonlók mintájára)
teátrum † G színház
lat theatrum gör theatron ‘ua.’: theaomai ‘szemlél’ | -tron (tevékenység színhelyére utaló
képző)
tebain G kém az ópium mérgező hatású alkaloidja
ang thebaine ‘ua.’: gör Thébai, város az ókori Egyiptomban, ahol ópiumot állítottak elő | -in
(vegyületre utaló toldalék)
tébécé lásd TUBERKULÓZIS
tebrisz G text nagy méretű, finom csomózású, klasszikus mintázatú perzsaszőnyeg
a perzsiai Tebrisz városról
technécium G kém mesterségesen előállított radioaktív fémes elem
tud lat technetium ‘ua.’: gör tekhnétosz ‘mesterséges’ tekhné ‘mesterség | -ium (vegyi elemre
utaló toldalék)
technicista G műv a technikának a művészeti alkotó tevékenységben meghatározó szerepet
tulajdonító (esztétikai szemlélet)
magy, lásd TECHNICIZMUS (a kommunizmus–kommunista és hasonló szópárok mintájára)
technicizmus G műsz szaknyelvi fordulat, műszaki kifejezésmód
G technikai szemlélet, a műszaki szempontok túlértékelése
ném Technizismus ‘ua.’, lásd TECHNIKA
technika G műsz a természet törvényeit hasznosító eljárások, módszerek összessége
G mesterségbeli tudás, készség
G műsz előállítási, gyártási mód
G műszaki felszerelés, berendezés
ném Technik fr technique ‘ua.’ gör tekhnikosz ‘a mesterséghez tartozó, szakszerű’ tekhné
‘mesterség’
technikás G fejlett technikájú, ügyes, gyakorlott, jártas, tapasztalt
lásd TECHNIKA
technikolor G film a színes filmek egyik korai gyártási eljárása
am ang technicolor ‘ua.’ (márkanév): lásd TECHNIKA | ang, lat color ‘szín’
technikum G műszaki iskola, szakközépiskola
ném Technikum ‘ua.’ lat (studium) technicum ‘technikai tanulmány’ technicus gör
tekhnikosz ‘műszaki, a mesterséggel kapcsolatos’ tekhné ‘mesterség’
technikus G műszaki szakember
magy, lásd TECHNIKA (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)
technofóbia G lél kóros ellenérzés a korszerű technika vívmányaival, illetve azok alkalmazásával
szemben
lásd TECHNIKA, FÓBIA
technokrácia G a műszaki és gazdasági szakemberek megnövekedett hatalmi helyzete a modern
társadalomban
G az ilyen irányban fejlődő, ennek nyomán kialakuló társadalmi rend
ang technocracy ‘ua.’ (a demokrácia és hasonlók mintájára), lásd TECHNIKA
technokrata G vezető szerepet játszó műszaki, gazdasági szakember
ang technocrat ‘ua.’, lásd TECHNOKRÁCIA
technológia G egy termék gyártási eljárásainak összessége, gyártásmenet, munkafolyamat
G a technikai eljárások, módszerek elmélete
ang technology ‘ua.’: gör tekhné ‘mesterség, művészet’ | lásd -LÓGIA
technológus G műsz gyártásszervező
magy, lásd TECHNOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
technoszféra G az ipari területek és a települések alkotta mesterséges környezet
lásd TECHNIKA, SZFÉRA

techtli-mechtli † G biz bizalmas kapcsolat, titkos egyetértés, összejátszás
auszt ném kics Dechtlmechtl ‘ua.’
 (?) ol teco meco ‘(én) veled, (te) velem’ lat tecum, mecum
‘veled, velem’
tectorius [tektoriusz] G anat (valamit) fedő, borító
 tud lat, ‘ua.’ tector ‘fedő, takaró’ tegere, tectum ‘befed’
Lásd még TEGMEN
teddybear [tediber] G text műszálból készült szőrmeszerű textília
 ang teddy bear ‘plüss játékmackó, melyet Teddy (Theodore) Roosevelt amerikai elnökről, a
szenvedélyes medvevadászról nevezett el gyártója’ (a szövet a mackó plüss borítására
emlékeztet) | bear ‘medve’
tedeum G vall hálaadó katolikus istentisztelet
 lat Te Deum (laudamus) ‘Téged Istenként (dicsérünk)’, az ilyenkor énekelt himnusz kezdőszavai
teenager lásd TINÉDZSER
tefillim G vall zsidó reggeli imához a homlokra és a bal karra tekert imaszíjak
 arámi tbsz, ‘ua.’ tefillah ‘imádság’
teflon G kém különleges műanyag, konyhaedények bevonataként nem engedi az ételt odaégni
 ang, ‘ua.’, betűszó mint márkanév a kémiai képletből: lásd TE(TRA), FL(U)O(R, ETILÉ)N
tefra G geol vulkáni hamu és más szilárd elegyrész a kitörés anyagában
 gör tephra ‘hamu’
tefrit G ásv finomszemcsés bazaltkőzet nefelinből és plagioklászokból
 ang tephrite ‘ua.’: lásd TEFRA | -it (ásványra utaló toldalék)
tegmen G orv tető, fedél
 lat, ‘ua.’ tegere ‘befed’
Lásd még DETEKCIÓ, INTEGUMENTUM, TECTORIUS, TEKTIT, TEGULA, TÓGA
tegula G ép római házak lapos tetőcserepe
G áll a lepkék és molyok szárnyát fedő pikkelyszerű lemezkék egyike
 lat, ‘cserép’ tegere ‘fed’
 magy tégla
Lásd még TÓGA
tein G kém a tea alkaloidja, amely vegyileg a koffeinnel azonos
 fr théine ‘ua.’ thé ‘tea’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
teista G (fn) fil a teizmus elveit valló személy
G (mn) fil a teizmuson alapuló
 magy, lásd TEIZMUS (a deizmus–deista és hasonló szópárok mintájára)
teizmus G fil, vall vallásbölcseleti felfogás, mely szerint a világot egy személyes istenség teremtette
és gondviselésével továbbra is kormányozza
 tud lat theismus ‘ua.’: gör theosz ‘isten’ | lásd -IZMUS
téka † G könyvespolc, állvány, könyvszekrény
G faliszekrény, falipolc
G könyvtár
 lat theca ‘tok, fedő’ gör théké ‘láda, tartó’ (ti)thémi ‘tesz, helyez’
tekila G agavék és kaktuszok erjesztett nedvéből párolt mexikói pálinka
 Tequila város nevéből, ahol a legtöbb ilyen italt előállítják
tektit G ásv különféle alakú, palackzöld vagy fekete kőzetüvegzárvány, egyes feltételezések szerint
meteoritszármazék
 ang tectite ‘ua.’: lat tectus ‘fedett, rejtett’ tegere, tectum ‘befed’ | -it (ásványra utaló toldalék)
Lásd még TEGMEN
tektonika G geol a földtannak a földkéreg felépítésével és mozgásaival foglalkozó ága
G műsz ipari szerkezettan
 ném Tektonik ‘ua.’
 gör tektoniké (tekhné) ‘ácsolói (mesterség)’ tektón ‘ács’ tektainó
‘kigondol, ácsol, szerkeszt’
tektonikus G geol a földkéreggel, annak mozgásával kapcsolatos
 ném tektonisch ‘ua.’, lásd TEKTONIKA
tektonizmus G geol alakváltozások a földkéregben a hegyképző erők hatására
 tud lat tectonismus ‘ua.’, lásd TEKTONIKA, -IZMUS
tektonoszféra G geol a földkéreg külső övezete, amelyben a hegységképző erők működése lezajlik
 lásd TEKTONIKA, SZFÉRA
tékvandó lásd TAEKWON-DO
tela coniunctiva [téla konjunktíva] G anat kötőszövet
 tud lat, ‘ua.’: tela, ered. texla ‘szövet’ texere ‘sző’ | lásd KONJUNKTÍV
télamon G ép kőből faragott robusztus férfialak párkányt vagy erkélyt tartó konzol, pillér vagy
oszlop szerepében
 fr, ‘ua.’ gör Telamón, mondai hős, Szalamisz királya tolmaó ‘elbír, kiáll’
tele- G (összetételek előtagjaként) távoli, távolra ható, távolból való
 gör téle ‘távol, messzire’
teleangium G anat hajszálér
 tud lat, ‘ua.’: gör telosz ‘vég, végződés’ | angeion ‘ér, véredény’, ered. ‘edény’
teleangiektázis G orv hajszálerek kitágulása
 tud lat teleangiectasis ‘ua.’, lásd TELEANGIUM, EKTÁZIS
teleangióma G orv kitágult hajszálerekből képződött daganat
 tud lat, ‘ua.’: lásd TELEANGIUM | -óma (daganatra utaló toldalék)
teleautográf G távk képtávíró
 ném Teleautograph ‘ua.’, lásd TELE-, AUTOGRÁF
teledinamika G műsz távműködtetés
 ang teledynamics ‘ua.’, lásd TELE-, DINAMIKA
telefax G távk távmásoló, írott szöveget, képet telefonvonalon továbbító készülék
 ang, ‘ua.’: lásd TELE- | fax lat facs(imile), lásd FAKSZIMILE
telefon G távk ‘távbeszélő’
 ném Telephon ‘ua.’: lásd TELE- | gör phóné ‘hang’
telefónia G távk az elektromágneses hangátvitel elmélete és gyakorlata
 ném Telephonie ‘ua.’, lásd TELEFON
telefotó G távk távírón továbbított fénykép
 lásd TELE-, FOTÓ
telegráf G távk távíró
 ném Telegraph ‘ua.’: lásd TELE- | gör graphó ‘ír’
telegrafál † G táviratoz, sürgönyöz
 ném telegraphieren ‘ua.’, lásd TELEGRÁF
telegráfia G távk az elektromos szövegtovábbítás elmélete és gyakorlata
 lásd TELE-, -GRÁFIA
telegram † G távirat, sürgöny
 ném Telegramm ‘ua.’, lásd TELE-, -GRAM(MA)
telehor G távk a televízió kezdetleges elődje, amely mechanikus képbontással működött
 lásd TELE- | gör horaó ‘lát’
telekinézis G távmozgatás, távoli tárgyak mozgatása, meghajlítása, eltörése érintés nélkül stb. mint
okkult jelenség
 ném Telekinese ‘ua.’, lásd TELE-, KINÉZIS
telekommunikáció G távközlés
 ang telecommunication ‘ua.’, lásd TELE-, KOMMUNIKÁCIÓ
telemark G sport éles fordulás lendületből sílesiklásban
 a norvégiai Telemark tartományról
telematika G távk számítástechnikai eszközök alkalmazása információk továbbítására
 lásd TELE(KOMMUNIKÁCIÓ, AUTO)MATIKA
telemechanika G távk a távjelzés, távmérés és távirányítás szakterülete
lásd TELE-, MECHANIKA

teleméter G műsz optikai távmérő
ang telemeter ‘ua.’: lásd TELE- | gör metreó ‘mér’

telemetria G távk távmérés, mérési adatok önműködő továbbítása űrobjektumokról a földi
központba
ang telemetry ‘ua.’, lásd TELE- | gör metreó ‘mér’

telemetrikus G távk távmérési
ang telemetric ‘ua.’, lásd TELEMETRIA

teleobjektív G fényk kis látószögű és nagy gyújtótávolságú, a távoli tárgyat kiemelő fényképészeti
lencserendszer
ném Teleobjektiv ‘ua.’, lásd TELE-, OBJEKTÍV

teleológia G fil célokság, a célszerűség tana, olyan filozófiai felfogás, amely szerint a természet
minden jelensége, mozgása valami kijelölt, előre meghatározott célra irányul (pl. az isteni
világterv megvalósulására)
 tud lat teleologia ‘ua.’: gör teleó ‘célhoz ér’ telosz ‘vég, cél, eredmény, megvalósulás’ | lásd
-LÓGIA
Lásd még TELODENDRON
teleologikus G a célokságnak megfelelő, annak szelleméhez illő, annak alapján álló
 ném teleologisch ‘ua.’, lásd TELEOLÓGIA
teleonómia G biol az az elmélet, amely az élővilág alkalmazkodási folyamatait a természetes
kiválasztódás alapján magyarázza
 tud lat teleonomia ‘ua.’: gör teleó ‘célhoz ér’ telosz ‘vég, cél, eredmény, megvalósulás’ | nomé
‘választás’ nemó ‘választ’
telepátia G orv érzékfeletti képesség mások gondolatainak megérzésére
 tud lat telepathia ‘ua.’: lásd TELE- | gör pathosz ‘érzet, élmény, szenvedés’
telepatikus G a telepátián alapuló, vele kapcsolatos (pl. képesség)
 ném telepathisch ‘ua.’, lásd TELEPÁTIA
teleplazma G a médium testéből kiáramló rejtélyes anyag a spiritizmus elméletében
 lásd TELE-, PLAZMA
teleprocessing [teleproszeszing] G számtech távoli adatbázisból nyert információk feldolgozása
 ang, ‘ua.’, lásd TELE-, PROCESSING
teleprompter G távk televíziós sugóberendezés, csak a bemondó vagy beszélő számára látható
kivetített szöveg a kamera mögött
 ang, ‘ua.’: lásd TELE- | prompt ‘súg’, ered. ‘ösztökél, felbiztat’ lat promptus ‘kész, kéznél lévő’
promere, promptum, tkp. pro-emere ‘elővesz, feltár’: pro- ‘előre’ | emere ‘vesz’
telergia G fiz feltételezett távolba ható élettani erő, amely a telepátiát és telekinézist lehetővé teszi
 tud lat, ‘ua.’: lásd TELE- | gör ergon ‘munka’
telergon G biol sugárzás útján távolba ható, élettanilag aktív anyag
 lásd TELE- | gör ergon ‘munka’
teleshopping [telesoping] G ker ruházati vagy iparcikkek megrendelése tévés árubemutató alapján
 lásd TELE-, SHOPPING
teleszkóp G opt távcső
G műsz egymásba tolt csövekből álló szerkezet (pl. lengéscsillapító, autóantenna)
 újk lat telescopium ‘ua.’: lásd TELE- | gör szkopeó ‘vizsgál’
teleszkopikus G csak távcsővel látható
G műsz teleszkóp-szerkezetű
 ang telescopic ‘ua.’, lásd TELESZKÓP
teleteaching [teletícsing] G okt távoktatás
 lásd TELE- | teaching ‘oktatás’ teach ‘tanít’
teletel G távk telefonon rendelt információkat közlő képújság
G távk képernyős videotelefon
 lásd TELE(VÍZIÓ), TEL(EFON)

teleterápia G orv távkezelés, távolról irányított berendezéssel való sugárkezelés
tud lat teletherapia ‘ua.’, lásd TELE-, TERÁPIA

teletext G képújság, televíziós készülékbe beépített, szöveges információkat nyújtó berendezés
ang, ‘ua.’: tele(vision) text, lásd TELE-, TEXT(US)

teletype [teletájp] G műsz távgépíró
ang, ‘ua.’: lásd TELE- | type ‘gépel’
 type ‘típus, betűtípus, nyomdabetű’ gör tüposz, lásd
TÍPUS
televízió G távk adóról sugárzott mozgóképes, hangos műsor mint távközlési rendszer
G távk ennek vételére alkalmas készülék
G távk ilyen műsort sugárzó adó
 ang television ‘ua.’: lásd TELE- | lat visio ‘látás, látvány, látomás’ videre, visum ‘lát’
telex G távk távgépírós összeköttetés központon keresztül
 ang, ‘ua.’: tel(etype) ‘távgépíró’, lásd TELE- | ex(change) ‘csere’, tkp. ‘kicserélés’: lat ex- ‘ki’ | ang
change, ‘cserél’, lásd CSENCSEL
tellúr G kém szürkésfehér, könnyen porladó félfém kémiai elem
 ném Tellur tud lat tellurium ‘ua.’: lat tellus, telluris ‘föld, talaj’ | -ium (vegyi elemre utaló
toldalék)
tellurit G kém rombos rendszerben kristályosodó, gyémántfényű telluroxid
 ang tellurite ‘ua.’: lásd TELLÚR | -it (ásványra utaló toldalék)
tellúrium G csill a Földnek a Nap körüli keringését szemléltető eszköz
 tud lat, ‘ua.’ tellus, telluris ‘föld’
telodendron G anat végfácska, a neurit faágszerű végződése
 tud lat, ‘ua.’: gör telosz ‘vég, cél’ | dendron ‘fa’
Lásd még TELEOLÓGIA
telofázis G biol a sejtosztódás végső fázisa
 ang telophase ‘ua.’: gör telosz ‘vég, cél’ | lásd FÁZIS
tel-quel [telkel] G ker vegyes minőségű (áru)
 fr, ‘olyan, amilyen’ lat talis qualis ‘ua.’
téma G a beszélgetés tárgya
G irod, műv írás, alkotás tárgya, alapeszméje, cselekmény
G zene bővebb kifejtésre alkalmas zenei gondolat
 ném Theme lat thema ‘ua.’ gör thema, thematosz ‘letét, letett (és így vitára, feldolgozásra
alkalmas) dolog’ (ti)thémi ‘tesz, helyez’
tematika G tárgykör, tárgyalási anyag
G apróbb kérdésekre bontott és feldolgozott téma
 ném Thematik ‘ua.’, lásd TÉMA
tematikus G tárgykör szerint rendezett, csoportosított
G zene a témával kapcsolatos, témák feldolgozásán alapuló
 ném thematisch fr thématique ‘ua.’, lásd TÉMA
temenosz G vall templomkerület, ókori görög szentély és a környező szent berek mint zárt terület
 gör, ‘ua.’, tkp. ‘elvágott’ temnó ‘vág’
temeritás † G vakmerőség, túlzó merészség
 lat temeritas ‘ua.’ temere ‘vaktában, meggondolatlanul’
tempera G műv vízből, olajból és kötőanyagból színező anyaggal kikevert festék
G műv ilyen festékkel készült alkotás
 ol, ‘ua.’, lásd TEMPERÁL1
temperál1 G mérsékel, enyhít, tompít, visszafog, csillapít
G szabályoz (hőmérsékletet, páratartalmat)
G zene az oktávot 12 félhangra osztja (zongorán)
 lat temperare ‘helyes mértékben vegyít, szabályoz, mérsékel’ temperi ‘kellő időben, jókor’
tempus, temporis ‘idő’
temperál2 G öntött acélt hőkezel, nyújthatóvá tesz
ném tempern ‘ua.’
 lat temperare, lásd TEMPERÁL1
temperált G állandó hőmérsékletű, szabályozott hőmérsékletű
lásd TEMPERÁL1
temperamentum G vérmérséklet, indulati típus, alaptermészet, lelkialkat, idegi alkat
G eleven, lendületes alkat vagy viselkedésmód
G élénkség, szenvedély, hevület, hév, lendület
lat, ‘mérték, mód’ temperare ‘helyes mértékben vegyít, szabályoz, mérsékel’, lásd TEMPERÁL1
temperamentumos G eleven, lendületes, lobbanékony, heves
lásd TEMPERAMENTUM
temperatúra G hőmérséklet, hőfok
ném Temperatur ‘ua.’ lat temperatura ‘helyes keverék, ti. a hideg és meleg vízé a fürdőben’,
lásd TEMPERÁL1
tempestoso [tempesztózó] G zene viharosan (adandó elő)
ol, ‘ua.’, tempesta ‘vihar’ lat tempestas ‘időjárás, vihar’ tempus ‘idő’
tempi passati [tempi passzáti] G a múlt, az elmúlt idők
ol, ‘ua.’: tempo lat tempus ‘idő’ | passato ‘elmúlt, elhaladt’ népi lat passare ‘elmegy,
átmegy’ lat passus ‘lépés’, lásd PASSZUS1
tempíroz G időzít
ném tempieren ‘gyújtószerkezetet időzít’ lat tempus ‘idő’
templárius G tört templomos lovag, középkori lovagrend tagja
lat templarius ‘a (jeruzsálemi) Templomhoz tartozó’ (itt állt a rend első székháza) templum
‘szent hely, szentély’ ered. temnum ‘magaslat, ahol az augur az eget négyfelé „vágja” botjával a
jósmadarak megfigyelése céljából’ gör temnó ‘vág’
magy templom
templát G gen DNS-szál mint makromolekulák reprodukciójához való minta
ang template ‘öntőminta’, ered. ‘gerenda’ fr kics templet ‘szövőszék szálfeszítő léce’ lat
templum ‘szentély, a szentélytető gerendája’, lásd TEMPLÁRIUS
tempó G iram, ütem, lendület
G zene zenemű előadásának előírt üteme, gyorsasága
G szokás, viselkedés, cselekvésmód, magatartás
G a karok és lábak ismétlődő mozdulata (úszásban)
ném Tempo ol tempo ‘idő, ütem, sebesség’ lat tempus ‘idő’
tempo giusto [… dzsusztó] G zene feszes tempóban, pontosan (adandó elő)
ol, ‘ua.’: lásd TEMPÓ | giusto lat justus ‘igaz, helyes’, tkp. ‘jogszerű’ jus ‘jog’
temporália G vall egyházi méltósággal vagy hivatallal járó világi jövedelem vagy birtok
lat tbsz seml temporalia ‘ideigtartó (nem az örökléthez tartozó), evilági dolgok’ temporalis ‘az
idővel kapcsolatos’ tempus, temporis ‘idő’
temporális G anat halántéki
tud lat temporalis ‘ua.’ lat tempus, temporis ‘halánték’
temporárius G ideiglenes, átmeneti
ném temporär ‘ua.’ lat temporarius ‘az időhöz mért, ahhoz alkalmazkodó’ tempus, temporis
‘idő’
temporizáció G halogatás, időhúzás, kivárás
fr temporisation ‘ua.’, lásd TEMPORIZÁL
temporizál G halogat, kivár
fr temporiser ‘ua.’ lat tempus, temporis ‘idő’
tempós G gyors, fürge, eleven, jó iramú
G lassú, ráérős, kimért
lásd TEMPÓ
tempus [tempusz] G nyelvt igeidő
G zene számlálási időegység a középkori menzurális hangjegyírásban
 lat, ‘idő’

tenacitás † G makacsság, szívósság, állhatatosság, kitartás
lat tenacitas ‘ua.’
 tenax, tenacis ‘állhatatos, kitartó’ tenere ‘tart’
Lásd még TENUTO
tenákulum G orv horgas műtéti eszköz a sebszél tartására
tud lat tenaculum ‘ua.’ tenere ‘tart’
Lásd még TENUTO
tenalgia G orv ínfájdalom
tud lat, ‘ua.’: gör tenón ‘ín’ | algeó ‘fájdalmat érez’
tendál G irányul, törekszik (valamerre)
ném tendieren ‘ua.’ lat tendere, tensum ‘feszít, törekszik, nyújt, céloz’
Lásd még ATTENTÁT, EXTENZÍV, INTENDÁNS, TENÁKULUM, TENDENCIA, TENDER, TENSOR,
TENTÁKULUM, TENTÁL, TENZIÓ, TENZOR
tendencia G irány, irányzat, irányulás, áramlat
G jelenség vagy esemény kibontakozásának iránya
G törekvés, hajlam, hajlandóság
G elfogultság, részrehajlás
G ferdítés, rosszhiszemű beállítás
ném Tendenz fr tendence ‘ua.’ lat tendens, tendentis ‘vmerre törekvő, igyekvő’, lásd TENDÁL
tendenciózus G célzatos, irányzatos, szándékolt, kiszámított
G elfogult, rosszhiszeműen ferdítő
ném tendenziös fr tendencieux ‘ua.’, lásd TENDENCIA
tender1 G ker versenytárgyalás
G ker ennek kiírása
ang, ‘ua.’, tkp. ‘ajánlat’ fr tendre ‘nyújt, kínál’ lat tendere ‘feszít, odanyújt’
Lásd még TENZID, TENZOR
tender2 G közl vasúti szerkocsi
G hajó kísérő vagy üzemenyagszállító segédhajó
ang, ‘ua.’ tend, tkp. attend ‘kísér, kiszolgál, ellát’ fr attendre lat attendere, tkp. ad-
tendere ‘odafigyel, ráhallgat’: ad- ‘hozzá’ | tendere ‘igyekszik’
tendereztet G ker versenytárgyalást ír ki az ajánlkozó cégek számára
lásd TENDER1
tendineus G orv inas
tud lat, ‘ua.’, lásd TENDO
tendo G anat ín
lat tendo, tendinis ‘ua.’
tendovaginitis [tendovaginitisz] G orv ínhüvelygyulladás
tud lat, ‘ua.’: tendo ‘ín’ | vagina ‘hüvely’, ered. ‘kardhüvely’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)
tenebrosi [tenebrózi] G műv árnyékosak, a Caravaggio iskolájához tartozó művészek korabeli
elnevezése (16. század) az általuk használt erős fényellentétek és képeik sötét tónusa miatt
ol tbsz, ‘ua.’ tenebroso ‘sötét, homályos’ tenebre ‘sötétség’ lat tbsz tenebrae ‘ua.’ ?
teneramente G zene gyengéden, finoman (adandó elő)
ol, ‘ua.’ tenero lat tener ‘zsenge, gyengéd’
tenesmus G orv fájdalmas székelési vagy vizelési inger, amely nem vezet eredményre
tud lat, ‘ua.’ gör teineszmosz ‘feszülés’ teinó ‘feszít’
tenisz G sport két vagy négy személy által kijelölt pályán, háló fölött, ütőkkel játszott labdajáték
ang tennis ‘ua.’ ófr tsz tenez ‘fogja, fogadja, tartsa’ lat tenete ‘ua.’ tenere ‘tart’
Lásd még TENUTO
tennó G japán császár
jap, ‘isteni uralkodó’
tenor1 G zene a legmagasabb természetes férfi énekhang
G zene ilyen hangú énekes
G zene a többszólamú zenében a felső, a dallamot vivő, tartó szólam
ném Tenor ol tenore ‘ua.’ lat tenor ‘folyamat, tartam, haladás’ tenere ‘tart’
Lásd még TENUTO
tenor2 G hanghordozás, hangvétel
G hangnem, célzat, szándék
ném Tenor ‘ua.’ lat tenor ‘folyamat, tartam, haladás’ tenere ‘tart’
Lásd még TENUTO
tenorista G zene tenor hangú énekes
ném Tenorist ‘ua.’, lásd TENOR1
tenson lásd TENZONE
tensor G anat feszítő (izom)
tud lat, ‘ua.’ tendere, tensum ‘nyújt, feszít’
Lásd még TENDER1, TENZOR
tentákulum G áll rovar csápja, tapogatója
lat tentaculum ‘ua.’ tentare ‘megérint, tapogat’, lásd TENTÁL
tentál G megkísérel, megpróbál, próbálkozik
lat gyak tentare ‘megérint, tapogat, megkísérel’ tendere ‘kinyújt’
Lásd még TENDER
tentamen † G kísérlet, próba
lat, ‘ua.’, lásd TENTÁL
tenuis [tenuisz] G nyelvt zöngétlen zárhang
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘vékony, finom’
tenuto [tenútó] G zene nyújtva, a hang teljes értékét kitartva (adandó elő)
ol, ‘ua.’ tenere, tenuto ‘tart, kitart’ lat tenere ‘ua.’
Lásd még ABSZTINENS, DETENCIÓ, IMPERTINENS, RETENCIÓ, TENACITÁS, TENÁKULUM, TENISZ,
TENOR, TIENS
tenzid G kém mesterséges felületaktív (folyadékok felületi feszültségét növelő) anyag
ném Tensid ‘ua.’: lat tensus ‘feszített’ tendere, tensum ‘nyújt, feszít’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz
‘külső’
Lásd még TENDER
tenzió G feszítés, feszülés
G feszültség
lat tensio ‘ua.’ tendere, tensum ‘nyújt, feszít’
Lásd még TENDER
tenzométer G nyúlásmérő
ném Tensometer ‘ua.’: lat tensus ‘megnyúlt’ tendere, tensum ‘nyújt, feszít’ | gör metreó ‘mér’
tenzone [tencóne] G irod középkori verses műfaj, költői viadal vagy dalnokverseny előadása
párbeszédes formában
ol, prov tenso ‘ua.’ lat (con)tentio ‘versengés’ contendere ‘verseng’, tkp. ‘együtt
törekszik’: con- ‘együtt’ | tendere ‘feszül, igyekszik, törekszik’
tenzor G mat többdimenziós mátrix
tud lat tensor ‘ua.’, tkp. ‘feszítő’ tendere, tensum ‘feszít’
Lásd még TENDER1, TENSOR
teobromin G kém a kakaó, a tealevél és a kóladió alkaloidja
ang theobromine ‘ua.’: lat Theobroma ‘kakaófa’, tkp. ‘istenek eledele’: gör theosz ‘isten’ | bróma
‘táplálék’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
teodicea G vall keresztény hittudományi ág, amely a világban tapasztalható gonoszság és
jogtalanság ellenére az isteni ténykedés bölcs és igazságos voltát igyekszik bizonyítani
lat theodicaea ‘ua.’: gör theosz ‘isten’ | dikaiosz ‘igazságos’ diké ‘igazság’
Lásd még DIKASZTÉRIUM
teodolit G földmérők szintező műszere
ném Theodolit ang theodolite ‘ua.’ ?
teofánia G vall az istenség megjelenése látható (emberi) formában
tud lat, gör theophania ‘ua.’: theosz ‘istenség’ | phainomai ‘látszik’

Lásd még FENOMÉN
teofillin G kém a tealevelekben található kesernyés, kristályos alkaloid, melynek értágító és
vizelethajtó hatása van
tud lat theophyllin ‘ua.’: lat Thea ‘tea’ | gör phüllón ‘levél’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

Lásd még KLOROFILL
teognózia G vall az istenség lényegének megismerése misztikus élmények útján
tud lat theognosia ‘ua.’: gör theosz ‘istenség’ | gnószisz ‘ismeret’, lásd GNÓZIS

teogónia G mit az istenek születéséről, származásáról szóló mondák gyűjteménye
gör theogonia ‘ua.’: theosz ‘isten’ | gonosz ‘származás, eredet’
 (gi)gnomai ‘születik’
teokalli G ép mexikói azték lépcsős piramis, tetején a napisten templomával
sp teocalli ‘ua.’: nahua teotl ‘istenség’ | kalli ‘ház’

teokrácia G pol olyan uralmi rendszer, ahol a hatalom a papság kezében van, és az uralkodó az
egyház fejével azonos
ang theocracy ‘ua.’, tkp. ‘istenuralom’ (a demokrácia s hasonlók mintájára): gör theosz ‘isten’ |

krateó ‘uralkodik’
teokratikus G pol a teokrácia alapján berendezkedett (állam, rendszer)
ang theocratic ‘ua.’, lásd TEOKRÁCIA

teológia G vall hittudomány
G okt hittudományi főiskola
tud lat theologia ‘ua.’: gör theosz ‘isten’ | lásd -LÓGIA
teológus G vall hittudós
G vall kispap, papnövendék
magy, lásd TEOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok példájára)
teománia G lél vallási téboly
tud lat theomania ‘ua.’: gör theosz ‘isten’ | lásd MÁNIA
teomantia G vall isteni sugallattól ihletett jóslat
ném Theomantie ‘ua.’: gör theosz ‘isten’ | manteia ‘jóslat’
teomorf G isteni alakban ábrázolt
ném theomorph ‘ua.’: gör theosz ‘isten’ | morphé ‘alak’
teorba G zene sokhúrú középkori basszuslant
ném Theorbe ol tiorba ‘ua.’ ?
teoréma G tantétel, elméleti tétel
tud lat theorema ‘ua.’ gör theóréma ‘vizsgálódás tárgya, tantétel’ theóreó ‘megfigyel,
megvizsgál’ theórosz ‘szemlélő’, lásd TEÓRIA
teoretice G elméletileg
kk lat theoretice ‘ua.’, lásd TEORETIKUS
teoretikus G (fn) elméleti szakember (valamilyen témában)
G (mn) elméleti, feltételezett
G elvont, nem gyakorlati
tud lat theoreticus ‘ua.’ gör theórétikosz ‘szemlélődő, elmélkedő’, lásd TEÓRIA
teória G tud elmélet
G elképzelés, nézet, eszme, feltevés
lat theoria ‘ua.’ gör theória ‘megszemlélés, elmélkedés, elmélet’ theórosz ‘szemlélő’, tkp.
‘látványt néző’: thea ‘látvány’ theaomai ‘néz’ | horaó ‘néz’
Lásd még TEÁTRUM
teozófia G vall misztikus vallásfilozófiai rendszer, tan
ném Theosophie ‘ua.’: gör theosz ‘isten’ | szophia ‘bölcsesség’
teozófus G vall a teozófia tanítója vagy követője
magy, lásd TEOZÓFIA (a filozófia–filozófus és hasonló szópárok mintájára)
tepidárium G ókori római fürdő meleg levegőjű előtere a gőzfürdőhöz
 lat, ‘ua.’
 tepidus ‘langyos, meleg’ tepere ‘langyosnak lenni’
tera- G (mértéket jelölő összetétel előtagjaként) az alapmérték billiószorosa: teravolt
gör terasz, teratosz ‘szörny’

terapeuta G orv kezelőorvos
tud lat therapeuta ‘ua.’
 gör therapeutész ‘ápoló, gondozó’ therapeuó ‘szolgál, ápol, kezel’
therapsz ‘szolga’
terapeutika G orv gyógyászat
 tud lat therapeutica (ars) ‘a gyógyítás (mestersége)’, lásd TERAPEUTA
terapeutikus G orv gyógykezeléssel kapcsolatos
 tud lat therapeuticus ‘ua.’, lásd TERAPEUTA
terápia G orv gyógykezelés, orvoslás, gyógymód
 tud lat therapia gör therapeia ‘gondozás, ápolás, kezelés’, ered. ‘szolgálat’ therapsz
‘szolga’
terasz G mezőg lépcsőzetesen egymás fölött kialakított vízszintes felületek egyike hegyoldalban
G ép a házhoz tartozó nyitott veranda, nagyobb erkély
G ép lapos háztető
 fr terrasse ol terrazza ‘ua.’ késő lat terracea ‘földhányás’ lat terra ‘föld ‘
terato- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) szörny-, szörnyeteg, torz alakzat
 gör terasz, teratosz ‘szörny’
teratofóbia G orv kóros rettegés torzszülöttől vagy testi fogyatékos embertől
G orv terhes nő kóros rettegése, hogy torzszülöttet fog világra hozni
 tud lat teratophobia ‘ua.’, lásd TERATO-, FÓBIA
teratogén G orv fejlődési rendellenességet okozó
 lásd TERATO- | gör gennaó ‘nemz, létrehoz’
teratogenezis G orv torzfejlődés
 tud lat teratogenesis ‘ua.’, lásd TERATO-, GENEZIS
teratológia G orv a torzszülésekkel és fejlődési rendellenességekkel foglalkozó orvostudományi ág
G mit a mitológiai és más képzelt szörnyekkel foglalkozó tudományág
 tud lat teratologia ‘ua.’, lásd TERATO-, -LÓGIA
teratóma G orv többféle szövetből felépült, veleszületett daganat
 tud lat, ‘ua.’: lásd TERATO- | -óma (daganatra utaló toldalék)
terbium G kém a ritkaföldfémek csoportjába tartozó kémiai elem
 tud lat, ‘ua.’: (Yt)terb(y) svéd város, első lelőhelye nevéből | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
Lásd még ITTERBIUM, ITTRIUM
terc G zene az alaphangtól számított harmadik hang
G zene a kettő közötti hangköz
G ját hármas sorozat egy kézben kártyából
G sport harmadvágás vívásban
 ném Terz ‘ua.’ ol terza lat tertia ‘harmadik’ tres, tria ‘három’
tercerón [terszeron] G népr fehér férfi és mulatt nő utódja Latin-Amerikában
 sp, ‘ua.’ tercero ‘harmadik’ lat tertiarius ‘ua.’, lásd TERCIER
tercett G zene három énekhangra írt zenemű, ill. más mű ilyen részlete
G irod háromsoros versszak
 ném Terzett ol kics terzetto ‘ua.’ terzo lat tertius ‘harmadik, harmad’ tres, tria
‘három’
tercia G nyomd 16 pontos betűnagyság
 lat nn tertia ‘harmadik, harmad-’ tres ‘három’
tercier G geol harmadidőszak, a földtörténeti újkor első nagyobb szakasza
 ném Tertiär fr tertiaire ‘ua.’ lat tertiarius ‘harmadrészhez tartozó’ tertius ‘harmadik,
harmad’, lásd TERCIA
tériolátria G vall legendás állatősök, totemállatok tisztelete
 tud lat theriolatria ‘ua.’: gör thérion ‘állat’ | latreia ‘szolgálat a szentélyben’
tériomorfizmus G vall természetfeletti erők vagy istenségek állatalakban való ábrázolása (pl. az
ókori Egyiptomban)
tud lat theriomorphismus ‘ua.’: gör thérion ‘állat’ | morphé ‘alak’ | lásd -IZMUS

terliszter G text gyapjú és poliészter műszál keverékéből való magyar gyártmányú kelme
magy márkanév: ter(eftál-etiléng)li(kol-é)szter (a műszál vegyi alapanyaga)

term- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) meleggel, hővel kapcsolatos
gör thermé ‘hő, melegség’

termák G ép nyilvános meleg fürdők az ókori Rómában, ezek épületegyüttese
lat tbsz thermae ‘ua.’
 gör thermé ‘hő, melegség’
termál- G (összetételek előtagjaként) természetes eredetű melegvízzel kapcsolatos: termálfürdő,
termálvíz
ném thermal
 lat thermalis ‘meleg fürdővel kapcsolatos’, lásd TERMÁK
termalgézia G orv hőhatás okozta fájdalom
tud lat thermalgesia ‘ua.’, lásd TERM-, ALGÉZIA

termanalgézia G orv a hővel kapcsolatos fájdalomérzés teljes hiánya
tud lat thermanalgesia ‘ua.’, lásd TERM-, ANALGÉZIA

termanesztézia G orv a hőérzékelés hiánya
tud lat thermanaesthesia ‘ua.’, lásd TERM-, ANESZTÉZIA

termesz vagy termita G áll a hangyákhoz hasonló, több méter magas bolyt építő, nagyobb termetű
forró égövi rovar
tud lat termes, termitis ‘ua.’
 késő lat termes ‘szú’ lat tarmes ‘ua.’ terere ‘fúr’
termik G met kürtő alakban felszálló meleg levegő, emelőszél
ném Thermik ‘ua.’, lásd TERMIKUS

termikus G hővel kapcsolatos
G hő hatására keletkezett
 ném thermisch lat thermicus ‘hővel kapcsolatos’ gör thermé ‘hő’
terminál1 G közl fogadó és indító épületek együttese (repülőtéren, buszpályaudvaron)
G számtech számítógéphez csatlakoztatható berendezés
 ang terminal ‘végállomás’, tkp. ‘végső’, lásd TERMINÁLIS
terminál2 † G elvégez
G határidőt kitűz, megállapít
 ném terminieren ‘ua.’, lásd TERMINUS
terminális G végső, utolsó (sorozatban, láncolatban)
 lat terminalis ‘ua.’, lásd TERMINUS
terminátor G csill árnyékhatár a Nap által megvilágított Holdon vagy más égitesten
 lat terminator ‘határoló’ terminare ‘határt szab’, lásd TERMINUS
terminológia G egy adott ismeretkör szakszókincse
G szakmai vagy tudományos nyelvezet
 ang terminology ‘ua.’, lásd TERMINUS2, -LÓGIA
terminus1 G határidő, határnap, lejárat
G időtartam, időköz
 ném Termin ‘határidő’ lat terminus ‘határkő’ gör terma ‘határ, vég’
terminus2 G nyelvt szakszó, szakkifejezés, műszó
 ném Terminus ‘ua.’ kk lat terminus ‘körülhatárolt fogalom’ lat terminus ‘határkő, határ’
terminus technicus [terminusz technikusz]
G nyelvt szakszó, szakkifejezés, szakmai megnevezés
 lat, ‘ua.’, lásd TERMINUS2, TECHNIKA
termisztor G műsz hőmérsékletváltozást jelző félvezető
 lásd TERMI(KUS, TRANZI)SZTOR
termit G kém fémoxidok és alumíniumpor keveréke, gyújtóbombák töltőanyaga
 ang, ném thermit ‘ua.’: gör thermé ‘hő’ | -it (vegyi termékre utaló toldalék)
termo- G (tudományos összetételek előtagjaként) hővel kapcsolatos
 gör thermosz ‘meleg, forró’
 thermé ‘hő’
termobarográf G met hőmérsékletet és légnyomást egyszerre mérő és rögzítő műszer
lásd TERMO-, BAROGRÁF

termocentrálé G hőerőmű
ném Thermozentrale ‘ua.’, lásd TERMO-, CENTRÁLÉ

termociklikus G műsz szakaszos hőkezeléssel készülő, azt alkalmazó
lásd TERMO-, CIKLIKUS

termodinamika G fiz a hőmozgásokkal, a hő és más energiafajták egymásba alakulásával
foglalkozó tudományág
lásd TERMO-, DINAMIKA

termoeffektus G fiz hőelektromos hatás, hőenergia átalakulása elektromos energiává
lásd TERMO-, EFFEKTUS

termoelektromosság G vill hőelektromosság, két eltérő fém hegesztéspontjának melegítésével
nyert villamos feszültség
lásd TERMO-, ELEKTROMOSSÁG

termoelem G vill hőmérésre, hőváltozás szerinti kapcsolásra alkalmas termoelektromos alkatrész
lásd TERMO-

termoemisszió G fiz atommagfúzió révén termelt hőenergia
lásd TERMO-, EMISSZIÓ

termofil G biol csak magasabb (55 fok feletti) hőmérsékleten szaporodó (mikroorganizmus)
lásd TERMO- | gör philó ‘kedvel’

termofor G orv hőtároló palack vagy villany melegítőpárna a test helyi melegítésére
ném Thermophor ‘ua.’: lásd TERMO- | gör phoreó ‘hoz, hordoz’

termogén G fiz hőtermelő, hőfejlesztő (folyamat)
ném thermogen ‘ua.’, lásd TERMO-, -GÉN

termográf G fiz mérési adatait önműködően feljegyző hőmérő
ang thermograph ‘ua.’, lásd TERMOGRÁFIA

termográfia G fiz írás vagy képalkotás hő vagy hősugarak segítségével
ang thermography ‘ua.’, lásd TERMO-, -GRÁFIA

termohigroszkóp G fiz hőmérsékletet és páratartalmat egyszerre mérő műszer
lásd TERMO-, HIGROSZKÓP

termohiperesztézia G orv túlzott hőérzékenység
tud lat thermohyperaesthesia ‘ua.’, lásd TERMO-, HIPERESZTÉZIA

termoizoláció G fiz hőszigetelés
lásd TERMO-, IZOLÁCIÓ

termokauter G orv szövetek égetésére való eszköz
tud lat thermocauter ‘ua.’, lásd TERMO-, KAUTER

termokémia G tud a vegyi folyamatokat kísérő hőjelenségek tudományterülete
lásd TERMO-, KÉMIA

termoklin G biol meleg éghajlatot kedvelő (élőlény)
lásd TERMO- | gör klinó ‘hajlik’, klima ‘éghajlat’

termokolor G műsz hőjelző festék, adott hőmérsékleteken más-más színűre változó anyag
lásd TERMO- | lat color ‘szín’

termokontaktus G vill olyan csatlakozó, amely a beállított hőmérsékleten ki- vagy bekapcsol
lásd TERMO-, KONTAKTUS

termokonvekció G fiz hőáramlás
ném Thermokonvektion ‘ua.’, lásd TERMO-, KONVEKCIÓ

termolabilis G fiz, kém nem hőálló, magasabb hőmérsékleten szétbomló
lásd TERMO-, LABILIS

termolízis G kém nagy molekulájú anyag szétesése hevítés hatására
tud lat thermolysis ‘ua.’: lásd TERMO- | gör lüszisz ‘feloldás’
 lüó ‘felold’
termolokátor G kat tárgyak helyét a kibocsátott hősugárzásuk alapján meghatározó készülék
lásd TERMO-, LOKÁTOR

termolumineszcencia G fiz meghatározott hőfokon fellépő fénykibocsátás egyes anyagokban
lásd TERMO-, LUMINESZCENCIA

termometamorfózis G geol kőzetátalakulás hő hatására
lásd TERMO-, METAMORFÓZIS

termométer † G hőmérő
ang, ném thermometer ‘ua.’: lásd TERMO- | gör metreó ‘mér’

termometria G fiz a hő mérésének módszereivel és eszközeivel foglalkozó tudományterület
ang thermometry ‘ua.’, lásd TERMOMÉTER

termonasztia G biol a hőmérséklet változásai által előidézett ingermozgás (pl. virág reggeli
kinyílása, esti becsukódása)
lásd TERMO-, NASZTIA

termonukleáris G magfiz atommagok hasadásának vagy fúziójának révén keletkező hőre alapozott,
azt előállító (pl. reaktor)
ang thermonuclear ‘ua.’, lásd TERMO-, NUKLEÁRIS

termopauza G met a termoszférát felülről határoló övezet
lásd TERMO-, PAUZA

termoperiodizmus G növ a hőigény változása a növényi fejlődés során
lásd TERMO-, PERIÓDUS, -IZMUS

termoplaszt G kém a hőmérsékletváltozás hatására átmenetileg lágyuló vagy keményedő műanyag
ném Thermoplast ‘ua.’, lásd TERMO-, PLASZT(IK)

termoreceptor G anat hőérzékelő idegvégkészülék
tud lat thermoreceptor ‘ua.’, lásd TERMO-, RECEPTOR

termoreguláció G orv a szervezet hőszabályozása
tud lat thermoregulatio ‘ua.’, lásd TERMO-, REGULÁCIÓ

termoregulátor G műsz önműködő hőfokszabályzó berendezés, termosztát
lásd TERMO-, REGULÁTOR

termostabil G fiz hőálló, a nagyobb hőmérsékletet jól tűrő
lásd TERMO-, STABIL

termosz G hőpalack
ném Thermos(flasche) ‘hő(palack)’
 gör thermosz ‘meleg, forró’ thermé ‘hő’
termoszféra G met a légkörnek a sztratoszféra feletti rétege (80–450 km között), melyben a
hőmérséklet a magassággal arányosan nő
tud lat thermosphaera ‘ua.’, lásd TERMO-, SZFÉRA

termosztát G műsz zárt tér hőmérsékletét a kívánt értéken tartó készülék
ang, ném thermostat ‘ua.’: gör thermosz ‘meleg’ | sztatosz ‘álló’
 (hi)sztémi ‘áll’
termotaxis G biol a meleginger irányában való elmozdulás
lásd TERMO-, TAXIS

termoterápia G orv hőkezelés, hőgyógyászat
tud lat thermotherapia ‘ua.’, lásd TERMO-, TERÁPIA

termotropizmus G növ a növények ingermozgása, amelyet a magasabb hőmérséklet vált ki
tud lat thermotropismus ‘ua.’, lásd TERMO-, TROPIZMUS

termoventilátor G műsz elektromos fűtőtesttel egybeépített hőlégterelő ventilátor
lásd TERMO-, VENTILÁTOR

terms of trade [törmzav tréjd] G közg cserearány-mutató
ang, ‘ua.’: term ‘feltétel’
 fr terme ‘határidő’ lat terminus, lásd ott | trade ‘kereskedelem’,
lásd TRADE MARK
ternáris G tud háromelemű, három lehetséges állapottal bíró
 ang ternary ‘ua.’ lat terni ‘hármasával’, lásd TERNÓ
ternó G hármas találat a régi lottóban
 ol terno ‘ua.’ lat terni ‘hármasával’ tres, tria ‘három’
terofiton G növ egynyári növény
 tud lat therophyton ‘ua.’: therosz ‘nyár’ | phüton ‘növény’ phüó ‘sarjad, tenyészik’
terpén G kém a természetben igen elterjedt telített aliciklikus szénhidrogének neve
ang terpene ‘ua.’
 gör terpó ‘eltölt, jóllakik’
terpentin G kém fenyőgyantából párolt híg olaj, oldószer
ném Terpentin
 kk lat terebinthina (resina) ‘feketefenyőből való (gyanta)’ lat terebinthus
‘fekete fenyő’ gör terebinthosz ‘pisztáciafa’
terra incognita [terra inkognita] G ismeretlen, felderítetlen föld, terület
G átv a tudomány által fel nem tárt ismeretkör
G átv ismeretlen ügy
 lat, ‘ua.’: terra ‘föld’ | lásd INKOGNITÓ
terrakotta G máz nélkül kiégetett agyag, cserép
G műv ilyenből készült műtárgy
 ném Terrakotta ol terra cotta ‘ua.’ tkp. ‘sütött föld’: lat terra ‘föld’ | coctus ‘főtt, sütött’
coquere, coctum ‘főz, süt’
Lásd még KÓKVIA
terrarista G biol terráriumokkal kedvtelésből foglalkozó személy
 magy, az akvarista mintájára
terrárium G kisebb kétéltűek, hüllők tartására való üvegfalú tartály
 újk lat, ‘ua.’ lat terra ‘föld’ (az akvárium mintájára)
terra rossa [terra rossza] G geol vörös mállásföld
 ol, ‘vörös föld’: ol, lat terra ‘föld’ | rosso lat russus ‘vörös’
terra sigillata [terra szigilláta] G műv vörösmázas, égetett agyagedény pecsétnyomásos domború
díszítéssel a római korból
 lat, ‘pecsételt föld’: terra ‘föld’ | sigillatus ‘pecsételt’ kics sigillum ‘pecsét’ signum ‘jel’,
lásd SZIGNÓ
terrasz lásd TERASZ
terrazzo [teraccó] G ép márványdarabokból mozaikszerűen kirakott kőpadló
 ol, ‘ua.’ terra ‘föld, padló’
terrénum G (föld)terület
G tevékenység, kutatási terület
 lat terrenum ‘föld, szántó’ terrenus ‘földi, földes, a földhöz tartozó’ terra ‘föld’
terresztrikus G tud szárazföldi eredetű
G tud a Földdel kapcsolatos
 ang terrestric ‘ua.’ lat terrestris ‘földi, szárazföldi’ terra ‘föld’
terríbilis † G rettenetes, iszonyú, szörnyű
 lat, ‘ua.’ terrere ‘megrémít’
terrier G áll kotorékeb
 ang, ‘ua.’ fr (chien) terrier ‘földi, föld alá bújó (kutya)’ késő lat terrarius ‘a földdel
kapcsolatos’ lat terra ‘föld’
territoriális G meghatározott földterülethez, egy államhoz tartozó, felség(terület)
 ang, ném, fr territorial ‘ua.’, lásd TERRITÓRIUM
territorialitás G jog annak elve, hogy az állam felségterületén élők vagy tartózkodók az adott állam
jogrendjének és hatóságainak vannak alárendelve
 fr territorialité ‘ua.’, lásd TERRITORIÁLIS
territorializmus G jog az egyház függőségi viszonya az államhatalomtól
 újk lat territorialismus ‘ua.’, lásd TERRITORIÁLIS, -IZMUS
territórium G felségterület, államterület
G terület, térség
G átv tudományterület, ismeretkör
 lat territorium ‘a város határa, a környező földek’ terra ‘föld’
terror G pol megfélemlítés céljából alkalmazott erőszak
G pol államilag szervezett és alkalmazott rémuralom, zsarnokság, önkény
 ang, ‘ua.’ lat terror ‘rémület’ terrere ‘megrémít’
terrorista G pol terrorakciókat végrehajtó személy
ang terrorist ‘ua.’, lásd TERROR

terrorisztikus G megfélemlítésre törekvő
G a terror eszközeire alapozott
 ang terroristic ‘ua.’, lásd TERRORISTA
terrorizál G megfélemlít, rettegésben tart, ilyen módon kényszerít
 ném terrorisiren fr terroriser ‘ua.’, lásd TERROR
terrorizmus G politikai okokból végrehajtott merényletek, robbantások, gyilkosságok sorozata
 ang terrorism ‘ua.’, lásd TERROR, -IZMUS
tertio [terció] † G harmadszor
 lat, ‘ua.’ tertius ‘harmadik’ tres ‘három’
tertium comparationis [tercium komparációnisz] G az összehasonlítás harmadik eleme, az a
vonás, amiben a két hasonlított egyezik
 lat, ‘ua.’, lásd TERTIO, KOMPARÁCIÓ
tertius gaudens [terciusz gaudensz] G a nevető harmadik (aki két fél viszályából hasznot húz)
 lat, ‘ua.’: lásd TERTIO | gaudere ‘örül’
terzina [tercina] G irod tizenegy szótagos jambikus sorokból álló háromsoros strófa
G irod versforma, amelyben ilyen strófák kapcsolódnak egymáshoz aba bcb cdc… rímképlettel
 ol kics, ‘ua.’ terza ‘harmad, hármas vers’ lat tertius ‘harmadik, harmad’
tesla [teszla] G fiz a mágneses indukció alapegysége
 N. Tesla horvát fizikus nevéből
tessera [tesszera] G tört szavazásra és azonosításra használt négyzetes cserépdarabka az ókori
Rómában
 lat, ‘ua.’ gör tesszeresz, tesszaresz ‘négy’
testáció † G jog örökhagyás, hagyatkozás, végrendelkezés
 lat testatio ‘ua.’, lásd TESTÁL
testál † G jog örökül hagy, hátrahagy, hagyományoz
G végrendelkezik, hagyakozik
 lat testari, testatus ‘tanúskodik, tanúsít, végrendelkezik’ testis ‘tanú’
testamentáris G jog végrendeletileg megszabott vagy kijelölt
 tud lat, ‘ua.’, lásd TESTAMENTUM
testamentum G jog végrendelet, végrendelkezés, végakarat, hagyakozás
G vall a Biblia két fő részének egyike: Ótestamentum, Újtestamentum
 lat, ‘ua.’, lásd TESTÁL
testátor † G jog örökhagyó, hagyatkozó, végrendelkező
 lat testator ‘ua.’, lásd TESTÁL
testatur [tesztátur] † G jog, hiv tanúsíttatik, bizonyíttatik
 lat testari ‘tanúsít, bizonyít’
testiculus [tesztikulusz] G anat here
 tud lat kics, ‘ua.’ testis ‘here’
testicularis [tesztikuláris] G anat a herékhez tartozó
 tud lat, ‘ua.’, lásd TESTICULUS
testimoniális G jog rendelkezési, tanúsítvánnyal kapcsolatos
G † végrendeleti
 lat testimonialis ‘ua.’, lásd TESTIMÓNIUM
testimónium G jog bizonyítvány, tanúsítvány
 lat testimonium ‘ua.’ testis ‘tanú’
testis [tesztisz] G orv here
G jog tanú
 lat, ‘ua.’: a két jelentés viszonya vitatott, alapja talán az ősi keleti szokás (lásd 1Móz 24,2–3),
hogy az esküt mondó a maga vagy az esküt vevő heréjére tette a kezét
testo [teszto] G zene oratórium vagy kantáta narrátora
 ol, ‘ua.’
 lat textus, lásd ott
teszt G vizsgálat, alkalmassági próba
G képesség, tudás vagy személyiségjegyek vizsgálatára alkalmas feladatok sora
 ang, ‘ua.’ ered. ‘cserépedény, amelyben fémöntvényt vizsgálnak’ ófr teste ‘ua.’ lat testa
‘cserépedény, csésze’
Lásd még TĘTE-À-TĘTE
tesztel G teszteket alkalmazva vizsgál
 lásd TESZT
tesztoszteron G orv a herék termelte férfi nemi hormon
 tud lat testosteron ‘ua.’: lat testis ‘here’ | lásd SZTEROID
tetánia G orv izomgörcsökkel járó roham a vérplazma kalciumszintjének csökkenése miatt
 tud lat tetania ‘ua.’ gör (te)tanosz ‘kifeszített, merev’ teinó ‘megfeszít’
tetanizmus G orv az izomtónus tartós fokozódása
 tud lat tetanismus ‘ua.’, lásd TETANUSZ, -IZMUS
tetanusz G orv merevgörcs
 tud lat tetanus ‘ua.’ gör (te)tanosz ‘kifeszített, merev’ teinó ‘megfeszít’
tęte-à-tęte [tetatet] † G bizalmas együttlét
G négyszemközt, bizalmasan
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘fej a fejhez’: tęte ófr teste ‘fej’ nép lat testa ‘koponya’ lat ‘cserépedény,
cserépkorsó’ | à lat ad- ‘-hoz’
Lásd még TESZT
tetovál G szúrás okozta sebhelyekbe bevitt festékkel a test bőrén rajzolatokat alakít ki
 ném tätowieren fr tatouer ‘ua.’ tahiti tatau ‘jelzés’
tetra- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) négy, négy-
 gör tetra- (önálló szóként tettara) ‘négy’
tetraciklin G orv sokoldalú és hatékonyan alkalmazható antibiotikum-csoport
 lásd TETRA-, CIKLUS | -in (vegyületre utaló toldalék)
tertraconcha [tetrakonka] G ép templom alaprajzának négykaréjos elrendezése
 lásd TETRA- | lat concha ‘kagyló’ gör konkhé ‘ua.’
tetraéder G geom négy egyenlő oldalú háromszöggel határolt mértani test
 ném Tetraeder gör tetraedron ‘ua.’: lásd TETRA- | hedra ‘alap, szék’ hedzomai ‘ül’
tetragonális G geom négyszögű, négyszögletes
 tud lat, ‘ua.’ tetragonum ‘négyszög’: lásd TETRA- | gör gónia ‘szöglet, sarok’ gonü ‘térd’
tetragramma G vall a Jahve nevét rögzítő négy héber írásjegy, JHVH (sok képi ábrázoláson az
Atyaisten szimbóluma dicsfénykörben)
 gör, ‘ua.’, lásd TETRA-, GRAM(MA)
tetralógia G irod, zene egységes tárgyú, négy önálló részből álló regény, dráma, opera
G orv négy tünetből álló együttes, szindróma
 tud lat tetralogia ‘ua.’, lásd TETRA-, LÓGIA
tetramer G tud négyelemű, négytagú
G kém négy molekula polimerizációjával, ill. kondenzációjával előállított termék
 lásd TETRA- | gör merosz ‘rész’
tetramorf G műv a négy evangélistát jelképező négy lény (ember, sas, oroszlán, bika) ábrázolása
egyetlen test és négyfelé néző négy különféle arc formájában
 ném Tetramorph ‘ua.’: lásd TETRA- | gör morphé ‘alak’
tetrapack [tetrapak] G tej és tejtermékek tetraéder alakú papírdobozos csomagolása
 márkanév: lásd TETRA- | ang pack ‘csomag’
tetraploid G gen sejt vagy egyed négyszeres kromoszómakészlettel
 lásd TETRA-, (HA)PLOID
tetrarcha G tört negyedes fejedelem, a tetrarchia egyik negyedének uralkodója
 lat tetrarcha gör tetrarkhész ‘ua.’, lásd TETRARCHIA
tetrarchia G tört négyes uralom, egy terület felosztása négy uralkodó között (mint az ókori
Júdeában)
lat tetrarchia
 gör tetrarkhia ‘ua.’: lásd TETRA- | arkhé ‘uralom’
tetrasztülosz G ép rövidebb homlokzatán négyoszlopos ókori görög vagy római templom
gör, ‘ua.’: lásd TETRA- | sztülosz ‘oszlop’

tetróda G távk négyelektródos, kétrácsos elektroncső
ném Tetrode ‘ua.’: lásd TETRA- | gör hodosz ‘út’

tetróz G kém molekulánként négy szénatomos szénhidrát
ang tetrose ‘ua.’: lásd TETRA- | -óz (cukorra utaló toldalék)

teurgia G vall természetfeletti lények megidézése és szolgálatra kényszerítése
gör theurgia ‘ua.’: theosz ‘isten’ | ergadzomai ‘végbevisz’
 ergon ‘munka’
teutománia G németimádat, szertelen rajongás mindenért, ami német
lásd TEUTON, MÁNIA

teuton G tört ókori északgermán néptörzs
G átv germán, német
 lat Teutones ‘ua.’ germán (pl. gót thiuda ‘nép’, ófn diutisc, mai ném deutsch ‘német’, tkp. ‘a
néphez tartozó’)
textil vagy textília G kelme, szövet, ruhaanyag
 ném Textil, Textilien ‘ua.’ lat seml textile ‘szövet’ textilis ‘szövött’ texere, textum ‘sző’
Lásd még TOALETT
textológia G irod irodalmi művek hiteles szövegének megállapítása, kritikai kiadás szerkesztése
mint filológiai tudomány vagy ténykedés
 tud lat textologia ‘ua.’, lásd TEXTUS, -LÓGIA
textológus G irod a szövegtudomány szakembere
 magy, lásd TEXTOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
textuális G szövegbeli, szövegre vonatkozó
 kk lat textualis ‘ua.’, lásd TEXTUS
textúra G text szövet, szövedék
G tud szerkezet, térbeli elrendezés
 ném Textur ‘ua.’ lat texere, textum ‘sző’
textus G vall bibliai szövegrész (szentbeszéd, prédikáció alapjául)
 lat textus ‘ua.’, ered. ‘szövés’ texere, textum ‘sző’
tezauráció G közg felhalmozás, árufelhalmozás, tőkefelhalmozás
 magy, lásd TEZAURÁL (a gradál–gradáció és hasonló szópárok mintájára)
tezaurál G közg felhalmoz, tartalékol
 ném theasurieren ‘ua.’ újk lat thesaurare ‘kincstárba tesz’ thesaurus, lásd ott
Lásd még TREZOR
tézis G tud tétel, tantétel
G bebizonyítandó tétel, vitatétel
G tudományos mű legfontosabb eredményeinek összefoglalása
G politikai program kiemelt pontja
 lat thesis gör theszisz ‘letett dolog, megállapítás, tétel’ (ti)thémi ‘tesz, helyez’
thalamus G ép hálószoba az ókori római házban
G anat kamra az agy homloki lebenyében
 lat, gör thalamosz ‘belső szoba’
thalamus opticus [talamusz optikusz] G anat látódomb, a látóidegek és az érzőidegek
átkapcsolódásának a helye a harmadik agykamra falában
 tud lat, ‘ua.’, lásd THALAMUS, OPTIKA
thalassophobia lásd TALASSZOFÓBIA
thalasszoid G csill tengernek nevezett medenceszerű képződmény a Holdon
 ném Thalassoid ‘ua.’, tkp. ‘tengerszerű’: gör thalassza ‘tenger’ | eidosz ‘kép’
thane [tán, téjn] G tört skót nemes
 ang, ‘ua.’
 óang thegen ‘csatlós’
thaumatológia G vall a csodatételekkel foglalkozó hittudományi ág
tud lat thaumatologia ‘ua.’: gör thauma, thaumatosz ‘csoda’ | lásd -LÓGIA

thaumaturgia G vall csodatétel
ném Thaumaturgie ‘ua.’, lásd THAUMATURG

thaumaturg G vall csodatévő személy
G átv szemfényvesztő
 ném Thaumaturg tud lat thaumaturgus ‘ua.’: gör thauma, thaumatosz ‘csoda’ | ergadzomai
‘végbevisz’ ergon ‘munka’
the- lásd még TE-
theatinus G vall 16. századi alapítású itáliai szerzetesrend
 lat, ‘Theatéból való’ Theate, az olasz Chieti város ősi latin neve: itt volt püspök a rend
alapítója, Caraffa, a későbbi IV. Pál pápa
thermidor [termidor] G tört a július 20. – augusztus 18. közti hónap a francia forradalmi naptárban
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘meleget adó’: gör thermé ‘hő, meleg’ | dórosz ‘ajándék’ (di)dómi ‘ad’
thesaurus [tezaurusz] G kincs, kincstár
G nyelvt a szavakat fogalmi körök és jelentésbeli összefüggések alapján csoportosító egynyelvű
szótár
G tud gyűjteményes mű, tudományos anyaggyűjtemény
 lat ‘ua.’, gör thészaurosz ‘letét, készlet, kincs’ ?
Lásd még TREZOR
thesis [tézisz] G irod, zene az ütem hangsúlyos része
 lat, ‘ua.’ gör ‘letevés, leütés (ti. az ütemező pálcájáé)’, lásd TÉZIS
théta G nyelvt a görög ábécé 8. betűje, , , hangértéke th, t (az újgörögben az angol thank
szókezdő hangja)
 gör, ‘ua.’ föníciai thet ‘kígyó’ (a ~ ered. a kígyó piktogramja volt)
thio- lásd TIO-
tholosz G ép kör alaprajzú, oszlopokkal körülvett, ismeretlen rendeltetésű ókori építmény többnyire
egy másik építmény udvarán
 gör, ‘ua.’ ?
thora- lásd TORA-
thrénosz G irod ókori görög gyászdal, siratóének
 gör, ‘ua.’ thréneó ‘siránkozik, jajveszékel’
thriller [triller] G irod, film idegborzoló izgalmakat tálaló mű, rémregény, rémdráma, rémfilm
 ang, ‘ua.’ thrill ‘reszket, borzong’
throm- lásd TROM-
thuribulum [turibulum] G füstölő, tömjénfüstölő
 lat, ‘ua.’ thus, thuris ‘tömjén’
thyr- lásd még TIR-
thyrsus [tirzusz] G szőlőlevelekkel és repkénnyel körülfont, tobozban végződő bot, Dionüszosz
isten és a bakkhánsnők jelvénye
 lat gör thürszosz ‘ua.’
Lásd még TORZÓ
tiamin G kém a B1 vitamin vegytani neve
 ném Thiamin ‘ua.’: gör theion ‘kén’ | lásd AMINOSAV
tiara G a római pápa hármas koronája
G az ókori perzsa királyok csúcsos fejdísze
 gör, ‘perzsa turbán’ perzsa
tiazol G kém kén- és nitrogénatomot tartalmazó ciklikus szerves vegyület
 ang thiazol ‘ua.’: gör theion ‘kén’ | lásd AZÓT | -ol (ciklikus szénhidrogénre utaló toldalék)
tibia G anat sípcsont
G zene ókori római kettős fuvola (állati lábszárcsontból)
 tud lat, ‘ua.’

tic [tik] G orv akarattól független rángó mozgás izmokban, főleg az arc izmaiban
fr, ‘ua.’
 ?
tichizmus G fil az a felfogás, hogy a mindenségben zajló folyamatokat a véletlen irányítja
ang tychism ‘ua.’: gör tükhé ‘végzet, véletlen, szerencse’
 tünkhaó ‘megesik, előfordul’ | lásd
-IZMUS
ticket lásd TIKETT
tiens [tjen] † G na tessék, íme, no lám
 fr fsz ‘fogd, tartsd’ tener, lat tenere ‘tart’
Lásd még TENUTO
tiers état [tierzetá] G tört a harmadik rend, azaz a polgárság Franciaországban a hűbéri korban, a
nemesség és a papság után
 fr, ‘ua.’: tiers lat tertius ‘harmadik’ tres ‘három’ | état ‘rend, állapot, állam’ lat status,
lásd STÁTUS
tífusz G orv különféle járványos betegségek neve (has~, kiütéses ~)
G †hagymáz, forróbetegség
 lat typhus ‘ua.’ gör tüphosz ‘füst, pára, lázas önkívület’ (ami együtt jár ezekkel a
betegségekkel)
tigon G áll tigris hím és oroszlán nőstény utóda
 ang, ‘ua.’ tig(er, li)on ‘tigris, oroszlán’
tik lásd TIC
tikett G tétjegy lóversenyen
G belépőjegy
 ang ticket ‘ua.’ fr étiquette, lásd ETIKETT
tikfa G növ rendkívül kemény kelet-ázsiai fafajta
 ang teak port teca dravida (malajalam tekka, tamil tekku) ‘ua.’
tilbury [tilböri] G közl könnyű kétszemélyes lovas kocsi felhajtható tetővel
 első gyártója, bizonyos Tilbury nevéből
tilde G nyelvt kis hullámos vonal mint egyes betűk mellékjele (pl. spanyol ń, portugál ă)
G nyomd ugyanez szótárakban vagy lexikonokban a címszó helyettesítésére (mint ebben a szótárban
is)
 sp, ‘ua.’ (hangátvetéssel) katalán titlle lat titulus ‘felirat, cím’
tillit G geol moréna törmelékéből keletkezett agyagsávos üledékes kőzet
 ang tillite ‘ua.’: till skót thill ‘agyagmárga’ | -it (ásványra utaló toldalék)
timbre [tembr] G hangzás, hangszín, csengés
 fr, ‘ua.’, ered. ‘nyelv nélküli, kalapáccsal megzendített harang’ (mn mr elhasonulással)
bizánci gör timbano gör tümpanon ‘üstdob’
Lásd még TIMPANI, TIMPANON, TYMPANUM
timid G félénk, félszeg, bátortalan
 ném, ‘ua.’ lat timidus ‘félénk’ timere ‘fél’
timiditás G félénkség, félszegség, bátortalanság
 lat timiditas ‘ua.’, lásd TIMID
timin G biokém a DNS-t alkotó szerves bázisok egyike, piridinvázas vegyület
 tud lat thymin ‘ua.’: gör thümosz ‘éltető erő’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
timokrácia G pol a vagyon uralma, olyan társadalmi rend, ahol a vagyonosabbat több állampolgári
jog illeti meg
 gör timokratia ‘ua.’, ered. ‘a megbecsültség uralma’: timaó ‘becsül, vagyonbecslést végez, adót
vet ki’ | kratosz ‘erő, hatalom’ (a demokrácia és hasonlók mintájára)
timol G kém fertőtlenítő hatású ciklusos, színtelen kristályos vegyület, a kakukkfű illóolajának
illatanyaga
 ang thymol ‘ua.’: lat thymum gör thümon ‘kakukkfű’| -ol (ciklusos vegyületre utaló toldalék)
timolimfocita G orv limfocita a csecsemőmirigyben
 tud lat thymolymphocyta ‘ua.’, lásd TÍMUSZ, LIMFOCITA

timpani G zene üstdobpár a zenekarban
ol tbsz, ‘ua.’
 timpano ‘üstdob’ lat tympanum gör tümpanon ‘ua.’
Lásd még TIMBRE, TIMPANON, TYMPANUM
timpanon G ép szobrokkal díszített háromszögű orommező ókori görög és római homlokzat
oszlopai fölött
 ném Tympanon gör tümpanon ‘ua.’, ered. ‘dob’
Lásd még TIMBRE, TYMPANUM
tímusz G anat csecsemőmirigy (ókori felfogás szerint az életerő és indulatok székhelye)
 tud lat thymus ‘ua.’ gör thümosz ‘életerő, bátorság’
tinédzser G tizenéves, tini, kamasz, serdülő
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘13 és 19 év közötti’: -teen ‘tizen-’ ten ‘tíz’ | age ‘életkor’ fr age ófr
edage késő lat aetaticum ‘ua.’ lat aetas, aetatis ‘kor’
tinktúra G orv vízzel, szesszel vagy éterrel készült gyógynövénykivonat
G orv szeszes jódoldat
 lat tinctura ‘festőoldat’ tingere, tinctum ‘áztat, fest’
tinnitus G orv fülcsengés
 tud lat, ‘ua.’ hangut tinnire, tinnitum ‘cseng, csilingel’
tio- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) kénnel kapcsolatos, kén-
 gör theion ‘kén’
tiobázis G kém az oxigénatom helyén kénatomot tartalmazó bázis
 tud lat thiobasis ‘ua.’, lásd TIO-, BÁZIS
tiocianát G kém a tiociánsav sója
 ang thiocyanate, lásd TIOCIÁNSAV
tiociánsav G kém olyan ciánsav, amelyben az oxigénatomot kénatom helyettesíti, színtelen, szúrós
szagú folyadék
 lásd TIO-, CIÁN
tiofil G biol kénkedvelő
 lásd TIO- | gör philó ‘kedvel’
tioszulfát G kém a tiokénsavnak, azaz fölös számú kénatomot tartalmazó kénsavnak a sója
 lásd TIO-, SZULFÁT
tipi G kúp alakú indián sátor
 ang teepee dakota indián tipi ‘lakóhely’
tipikus G jellegzetes, sajátos, egyéni
G vérbeli, hamisítatlan
G jellemző, szokványos, általános, rendszeres
 ném typisch, ‘ua.’, lásd TÍPUS
tipizál G jellemző sajátságai alapján típusokba sorol
G irod irodalmi alakot a társadalmi helyzetét jellemző vonások kiemelésével ábrázol
 ném typisieren ‘ua.’, lásd TÍPUS
tipli G faék, fadugó, fapecek vagy műanyag hüvely csavarnak falba erősítésére
 auszt ném Tibel, Tippel ném Dübel ‘ua.’
tipográfia G nyomd nyomdászat, könyvnyomtatás
G nyomd könyvtervezés, könyvművészet
G † nyomda
 ném Typographie ‘ua.’, lásd TÍPUS, -GRÁFIA
tipografizál G nyomd a készülő nyomtatvány betűtípusát, méreteit, elrendezését és formai
megoldásait megtervezi
 magy, lásd TIPOGRÁFUS (a típus–tipizál és hasonló szópárok mintájára)
tipográfus G nyomd betűmetsző, nyomdász
G nyomd könyvtervező, könyvművész
 magy, lásd TIPOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
tipológia G tud valaminek a típusait, fajtáit rendszerező leírás, fajtaleírás, fajtavizsgálat
tud lat typologia ‘ua.’, lásd TÍPUS, -LÓGIA

tipometria G nyomd a tipográfia méretezési rendszere
tud lat typometria ‘ua.’: lásd TIPO(GRÁFIA) | gör metreó ‘mér’

tipp G sport fogadás, jóslat sportmérkőzés esélyeire
G javaslat, tanács, ötlet
 ang tip ‘sportfogadási tanács’, ered. ‘borravaló’
tippel G sport mérkőzés vagy verseny eredményeinek valószínűségét megjelöli
G biz fogad valakire vagy valamire
G biz találgat (esélyt, lehetőséget)
 lásd TIPP
tipszter G lóversenytippeket pénzért kínáló személy
 ang tipster ‘hivatásos tippadó’: lásd TIPP | -ster (sokoldalú angol toldalék, lásd GENGSZTER,
ROADSTER)
tip-top G biz elsőrangú, pompás, kifogástalan
 ang tiptop ‘ua.’, tkp. ‘a legfelső, a csúcs’: tip ‘hegy, csúcs’ | top ‘tető, legfelső rész’
típus G nyomd nyomdai betű, betűfajta, betűminta
G tud közös alapvonásokkal jellemezhető csoport, fajta
G tud ilyen csoport egyede
G irod egy bizonyos emberfajta jellegzetes vonásait sűrítő alak
G minta, szabvány
G tömegtermék egyik alakváltozata (pl. autó~)
 lat typus gör tüposz ‘öntőminta, véset, bélyeg, jelleg’ tüptó ‘üt, beüt’
tiráda G szính hosszú, szenvedélyes színpadi monológ
G átv szóáradat, szóözön, ömlengés, szóvirágos beszéd
G zene rövid, élénk futam
 ném Tirade ‘ua.’ fr tirade ‘kifejtés, monológ’ tirer ‘húz, nyújt, lő’ ófr. (mar)tirier ‘kínoz,
kínpadra húz’, lásd MÁRTÍR
tiramisu [tiramiszu] G konyha kávéba és rumba áztatott piskóták és mascarpone-sajt rétegeiből
készült, kakaóval hintett olasz édesség
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘kapj fel’: tirare ‘húz’ | mi lat me ‘engem’ | su lat sub ‘fel’
tirannikus G zsarnoki, önkényes
G kegyetlen, erőszakos
 ném tyrannisch ‘ua.’, lásd TIRANNUS
tirannizál G zsarnokoskodik (valaki felett)
 ném tyrannisieren ‘ua.’, lásd TIRANNIKUS
tirannizmus G zsarnokság, önkényuralom
 fr tyrannisme ‘ua.’, lásd TIRANNUS, -IZMUS
tirannoszaurusz G áll zsarnokgyík, hatalmas termetű ragadozó őshüllő a földtörténet középkorából
 tud lat tyrannosaurus ‘ua.’, lásd TIRANNUS, SZAURUSZ
tirannus G tört erőszakkal hatalomra jutott ókori (görög) egyeduralkodó
G zsarnok, önkényúr, kényúr, kiskirály
G erőszakos, önkényeskedő, kíméletlen ember
 lat tyrannus gör türannosz ‘király, egyeduralkodó, önkényúr’
tireo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a pajzsmiriggyel kapcsolatos, pajzsmirigy- 
gör thüreosz ‘pajzs’
tireoglobulin G orv jódtartalmú fehérje, a pajzsmirigy hormonjának legfontosabb alkotóeleme
 tud lat thyreoglobulin ‘ua.’, lásd TIREO-, GLOBULIN
tireoidea G anat pajzsmirigy
 tud lat thyreoidea ‘ua.’, tkp. ‘pajzsszerű’: gör thüreosz ‘pajzs’ | -id ‘-szerű’ eidosz ‘külső’
tireoidektómia G orv pajzsmirigy-eltávolítás
 tud lat thyreoidectomia ‘ua.’: lásd TIREOIDEA | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
tireopátia G orv pajzsmirigybántalom
tud lat thyreopathia ‘ua.’: lásd TIREO- | gör pathosz ‘betegség, szenvedés’
 paszkhó ‘szenved’
tireózis G orv a pajzsmirigy működési zavara
tud lat thyreosis ‘ua.’: lásd TIREO- | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

tirisztor G vill egyenirányításra és vezérlésre használt félvezető eszköz
 ang thyristor ‘ua.’: gör thüra ‘kapu’ | lásd (TRANZ)ISZTOR (a szerkezet áramfordító pontjait angolul
gate-nek, azaz kapunak nevezik)
tiroxin G orv anyagcsere-szabályzó pajzsmirigyhormon
tud lat thyroxin ‘ua.’: lásd TIR(EO-), OX(IGÉN)| -in (vegyületre utaló toldalék)

tirozin G biokém a fehérjében található aminosav
ném Tyrosin ‘ua.’: gör türosz ‘sajt’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

tislizik † G biz társaságban fehér asztalnál borozgatva üldögél
ném nyj kics tischl ‘asztalka’
 ném Tisch ‘asztal’
titán1 G mit a görög hitregék óriása, Uranosz és Gaia gyermekeinek egyike
G átv szellemóriás, óriás, kiválóság
 ném, gör Titan ‘ua.’ ?
titán2 G kém acélszürke, kemény fémes elem
 ném Titan tud lat titanium, ‘ua.’: lásd TITÁN1 (az uránium analógiájára született elnevezés) |
-ium (vegyi elemre utaló toldalék)
titáni G emberfeletti, óriási (erőfeszítés, küzdelem)
 lásd TITÁN1
titanit G ásv kalcium-titán-szilikát, több színben előforduló egyhajlású kristály
 lásd TITÁN2 | -it (ásványra utaló toldalék)
titanomachia G mit a fellázadt titánok harca Zeusz ellen
G műv ennek ókori domborműves ábrázolása
 lat, ‘ua.’, lásd TITÁN1 | gör makhé ‘harc, csata’
titanometria G kém a térfogatos elemzés egyik módszere, amely titánionok redukáló hatásán alapul
 lásd TITÁN2 | gör metreó ‘mér’
titer G kém térfogatos vegyelemzés mérőszáma, a mérőoldat egy milliliterének és a vizsgált oldat
milligramban mért anyagának aránya
 ném, ‘ua.’ fr titre ‘nemesfém ötvözet ezrelékben kifejezett finomsági foka’, ered. ‘cím’ lat
titulus ‘ua.’
Lásd még TILDE, TITRÁL
titilláció G orv csiklandozás
 tud lat titillatio ‘ua.’ hangfestő titillare ‘csiklandoz’
titrál G kém térfogatos vegyelemzést végez
 ném titrieren ‘ua.’, lásd TITER
titubáció G orv egyensúlyzavarból eredő ingadozó járás
 tud lat titubatio ‘ua.’ titubare ‘ingadozik, tétovázik’
titula † G ragadványnév, csúcsnév
 magy, elvonás a TITULÁL igéből
titulál G rangja szerint szólít, címez
G nevez (valaminek)
 késő lat titulare ‘ua.’, lásd TITULUS
tituláris † G címzetes
 lat titularis ‘ua.’, lásd TITULUS
titulus G cím, címzés, rang, méltóság
G a rangnak megfelelő megszólítás (pl. „méltóságod”)
G † jogcím, jogalap, ürügy
 lat, ‘ua.’, ered. ‘felirat’ ?
Lásd még TILDE
tivoli G asztali játék rugós kilövő szerkezettel, amely golyókat juttat különböző számértékű
lyukakba
márkanév az olasz Tivoli (lat Tibur) város nevéből

tizianvörös [ticián…] G élénkvörös szín
az olasz Tiziano Vecelli festő nevéből (aki festményein gyakran alkalmazta)
 lat Titianus ‘a
Titiusok nemzetségéhez tartozó’ Titius ‘Titus Tacius etruszk királytól származó’
tmézis G irod klasszikus mondatalakzat, egy szóösszetétel kettévágása egy vagy több közbeiktatott
szó által, pl. „Össze az agg ember rogya két térdére” (Arany)
 gör tmészisz ‘vágás’ temnó ‘vág’
toalett G divatos női ruha, öltözék, öltözet, ruházat, viselet
G szépítkezés
G (előtagként) kozmetikai kellék (p. ~szappan)
G illemhely, mosdó
 ném Toilette ‘ua.’ fr kics toilette ‘kis kendő, amelyen a hölgy mosdó- és szépítőszerei álltak’,
ebből ‘toalettasztal, szépítkezés’ toile ‘kendő’ lat tela, ered. texla ‘szövet, kendő’ texere
‘sző’
Lásd még TEXTIL
toast lásd TÓSZT
tób G div zöldeskékbe játszó szürke szín
 ném taub(enblau) ‘galambkék’ Taube ‘galamb’
tobogán G sport lapos sportszán
 ang toboggan kanadai fr tabagane algonkin indián tobakun ‘ua.’
toccata [tokkáta] G zene zongorára vagy orgonára írt, szabad formájú improvizációs zenedarab
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘érintés’ toccare ‘érint, üt’ germán (pl. angol tuck ‘bedug, betűr’, ném zucken
‘üt, ránt’)
Lásd még TUSÍROZ
tocophobia [tokofóbia] G orv beteges félelem a szüléstől
 tud lat, ‘ua.’: gör tokosz ‘szülés’ teknoó ‘szül’ | lásd FÓBIA
tóga G tört a teljes jogú római polgárok felsőruhája, a test köré csavart hosszú lepel
G ölt talár, palást
 lat toga ‘ua.’, tkp. ‘ami elfed’ tegere ‘befed’
Lásd még TEGMEN
tohuvabohu G zűrzavar, összevisszaság
 héb tohu va-bohu ‘puszta és üres’ (1Móz 1,2 szerint), tkp. ‘a teremtés előtti rendezetlen állapot’
toilette lásd TOALETT
tokamak G magfiz szovjet kísérleti berendezés magfúziós energia szabályozott felszabadítására
 or, ‘ua.’: to(roidaljnaja) ka(mera sz) ma(gnetnim poljem) ‘toroidkamra mágneses mezővel’, lásd
TOROID
tokoferol G kém az E-vitamin, policiklikus vegyület, amelynek hiánya meddőséghez vezethet
tud lat tocopherol ‘ua.’: gör tokosz ‘születés’
 teknoó ‘szül’ | pheró ‘hoz’ | -ol (ciklusos
vegyületre utaló toldalék)
toledó G text szálhúzással készült recés kézimunka-díszítés asztalneműn vagy ágyneműn
 a spanyolországi Toledo város nevéből
tolerábilis G tűrhető, elviselhető, kibírható
 lat tolerabilis ‘ua.’, lásd TOLERÁL
tolerál G eltűr, megtűr, elnéz, szemet huny
 lat gyak tolerare, toleratum ‘eltűr, elvisel’ tollere ‘elvesz, felvesz, elismer’
tolerancia G türelmesség, elfogadó készség mások nézetei, vallása, életformája iránt
G engedékenység, megértés
G orv ellenállóképesség
G műsz tűrés, tűréshatár (mérethibánál)
 lat tolerantia ‘ua.’, lásd TOLERÁNS
toleráns G elnéző, béketűrő, megértő, engedékeny, elfogulatlan
lat tolerans, tolerantis ‘ua.’, lásd TOLERÁL

tolerátor G méretellenőrző fénymutatós műszer
ang tolerator ‘ua.’, lásd TOLERÁL

toluol G kém szerves oldószer, metilbenzol
ang, ném toluol ‘ua.’ : Santiago de Tolú kolumbiai város nevéből | -ol (aromás szénhidrogénre

utaló toldalék)
tomahawk [tomahók] G az észak-amerikai indiánok könnyű harci bárdja
ang
 delavár tamoihekan ‘ua.’ krí otomahuk ‘üsd le’
tombak G koh réz, horgany és ón ötvözete mint aranyutánzat
fr tombac
 maláj támbaka ‘réz’
tombola G tárgysorsjáték
ol, ‘ua.’
 gyak tombolare ‘legurul, lebukfencezik’ népi lat hangut *tumbare ‘zuhan, esik’ (a
véletlenszerű esésre utal, mint a SANSZ esetében)
tombolo G földr keskeny földcsík a tengerpart és egy közeli sziget között
ol, ‘ua.’, tkp. ‘bukfenc’, lásd TOMBOLA
tomista G vall a tomizmus híve, vallója
tud lat thomista ‘ua.’, lásd TOMIZMUS
tomizmus G vall katolikus vallásfilozófiai iskola, amely az isteni mindenhatóság és az emberi
szabad akarat ellentmondásában az előbbit tekinti a döntő tényezőnek
tud lat thomismus ‘ua.’ Thomas de Aquinas (Aquinói Szent Tamás) 13. századi teológus, a
fenti álláspont meghirdetője | lásd -IZMUS
tomográf G orv rétegfelvételeket készítő röntgenberendezés
ang tomograph ‘ua.’, lásd TOMOGRÁFIA
tomográfia G orv tomográffal végzett vizsgálat
G orv ilyen gépen készült röntgenfelvétel-együttes
ang tomography ‘ua.’: gör tomosz ‘szelet, metszet’ temnó ‘vág’ | lásd -GRÁFIA
tomogram G orv tomográfiás röntgenfelvétel
ang tomogramme ‘ua.’: gör tomosz ‘szelet, metszet’ temnó ‘vág’ | lásd -GRAM(MA)
tomus † G könyvt kötet
kk lat tomus ‘ua.’ gör tomosz ‘papirusztekercs’, ered. ‘szelet, darab’ temnó ‘levág’
tonális G zene hangnemi, hangnemben maradó
tud lat tonalis ‘hanghoz tartozó, hangi’, lásd TÓNUS
tonalit G geol kisebb mélységben fekvő magmás kőzet, kvarcdiorit
ném Tonalit ‘ua.’: Tonale ‘hágó a Keleti-Alpokban’ | -it (ásványra utaló toldalék)
tonalitás G zene hangnemiség, zenemű valamely hangrendbe illeszkedése
tud lat tonalitas ‘ua.’, lásd TONÁLIS
tondo G műv kör alakú festmény, dombormű
ol röv, ‘ua.’ rotondo ‘kerek, gömbölyű’ lat rotundus ‘ua.’ rota ‘kerék’
Lásd még ROTÁCIÓ
tonett G bút hajlított fából készült bútorfajta
első gyártója, a német M. Thonet nevéből
tonga G közl kisebb kétkerekű kocsi Indiában
ang hindi tángá ‘ua.’
tonic vagy tonik G kesernyés ízű, szénsavas üdítő ital
ang tonic (water) ‘erőt adó (víz)’ újk lat tonicum ‘erősítőszer’ késő gör tonikosz ‘feszülni
képes’, lásd TÓNUS
tonika G zene a hétfokú skála alaphangja, első foka
ol (voce) tonica ‘ua.’ lat tonicus ‘a tónushoz tartozó’, lásd TONÁLIS
tonikus G zene, nyelvt hangsúlyos
G orv erősítő, élénkítő
G orv az izomfeszültséggel kapcsolatos
 tud lat tonicus ‘ua.’, lásd TÓNUS

tonna G súlymérték, ezer kg
ném Tonne ‘ua.’
 ófn, kk lat tunna ‘hordó’ és ‘folyadékmérték (igen változó értékű, 200–700
liter)’ (?) kelta
tonnage [tonnázs] † G a hajó űrtartalma (regisztertonnában mérve)
fr, ‘ua.’ tonne, lásd TONNA
tonométer G orv a szem belső nyomását mérő eszköz
gör tonosz ‘feszülés, nyomás’ teinó ‘feszít’ | gör metreó ‘mér’
tonoplaszt G biol a vakuola körüli protoplazmahártya a növényi sejtben
ném Tonoplast ‘ua.’: tonosz ‘feszülés’ teinó ‘feszít’ | plasztosz ‘megformált’ plasszó ‘gyúr,
formáz’
tonsilla [tonzilla] G anat torokmandula
tud lat, ‘ua.’
tonsillectomia [tonzillektómia] G orv mandulaműtét, mandulaeltávolítás
tud lat,’ua.’: lat tonsillae ‘torokmandulák’ | gör ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
tonsillitis [tonzillitisz] G orv mandulagyulladás
tud lat, ‘ua.’: lat tbsz tonsillae ‘torokmandulák’ | -itis gyulladásra utaló toldalék
tónus G zene hangszín, hangárnyalat
G átv beszédmód, hangnem, modor
G műv színek minősége, árnyalata, összhangja
G orv idegek, izmok feszültségi szintje
lat tonus gör tonosz ‘feszülés, húr, zenei hang, hangmagasság’ teinó ‘feszít’
tonzúra G vall egyes katolikus szerzetesek feje tetején kiborotvált kerek folt, †pilis
lat tonsura ‘ua.’, tkp. ‘nyírás’ tondere, tonsum ‘nyír’
top G div ujjatlan női felsőrész
ang, ‘felső rész, teteje, csúcsa vminek’
topáz G ásv átlátszó, sárgás vagy kékes színű drágakő
ném Topas lat topazius gör topadzion ‘ua.’
topcsi G tört tüzér a régi török hadseregben
tör topçi ‘ua.’: top ‘ágyú’ | -çi (mesterségre utaló toldalék)
topika G fil a bizonyítás és logikus következtetések formáinak a tana
G ret a szónoki beszéd művészi megformálására vonatkozó szabályok rendszere
G nyelvt a szó- és mondatszerkesztés rendjének elmélete
lat topica (ars) gör topiké (tekhné) ‘a toposzok használatának tudománya’ toposz ‘fejezet,
téma, nyelvi fordulat’, ered. ‘hely’
topikus G helyi, adott helyre vonatkozó
G orv helyi, helyileg ható
tud lat topicus gör topikusz ‘ua.’ toposz ‘hely’
topless [toplesz] G ölt női fürdőruha vagy estélyi ruha, amely a melleket fedetlenül hagyja
ang, ‘ua.’ tkp. ‘felsőrész nélküli’ top ‘tető, felsőrész’
topocentrikus G az adott helyre, a megfigyelő helyzetére vonatkoztatott (pl. koordináta-rendszer)
gör toposz ‘hely’ | lásd -CENTRIKUS
topofóbia G lél tériszony
tud lat topophobia ‘ua.’: gör toposz ‘hely’ | lásd FÓBIA
topográfia G földr helyrajz, egy adott terület leírása
G földr a földfelszín alakzataival, ezek felmérésével foglalkozó tudományág
tud lat topographia ‘ua.’: gör toposz ‘hely’ | lásd -GRÁFIA
topografikus G földr helyrajzi
G a topográfiával kapcsolatos
ném topographisch ‘ua.’, lásd TOPOGRÁFIA
topográfus G földr tereptérképész, a topográfia szakembere
magy, lásd TOPOGRÁFIA (a geográfia–geográfus és hasonló szópárok mintájára)
topographice [topografice] † G helyrajzilag
tud lat, ‘ua.’, lásd TOPOGRAFIKUS

topolino G közl Fiat törpeautó az 1940-es években
ol, ‘ua.’, tkp. ‘egérke’
 topo ‘egér’ lat talpa ‘vakond’
topológia G mat a folytonosság törvényszerűségeivel foglalkozó matematikai tudományág
tud lat topologia ‘ua.’: gör toposz ‘hely’ | lásd -LÓGIA

topométer G földr gyors helyrajzi mérésre való iránytűs eszköz
gör toposz ‘hely’ | metreó ‘mér’

toponarkózis G orv helyi érzéstelenítés
tud lat toponarcosis ‘ua.’: gör toposz ‘hely’ | lásd NARKÓZIS

toponímia G nyelvt adott terület helynévanyaga
ném Toponymie ‘ua.’, lásd TOPONOMASZTIKA

toponomasztika G nyelvt helynévkutatás, a földrajzi nevek tudománya
ném Toponomastik ‘ua.’: gör toposz ‘hely’ | onoma, onüma ‘név’

toposz G irod közismert és jellemző kép, helyzet, fordulat, amely műből műbe vándorol
G egy nép valós vagy állítólagos jellemző sajátsága (pl. hogy a skót fukar, a spanyol büszke stb.)
 gör, ‘hely, írott mű részlete, közhely’
top secret [top szíkret] G szigorúan titkos irat vagy ügy
 ang top ‘csúcs’ | secret ‘titok’ lat secretum ‘ua.’, tkp. ‘elkülönített, félretett’, lásd SZEKRETER
toque [tok] G div karimátlan kis női kalap
 fr, ‘ua.’ sp toca ‘főkötő’
Tóra G vall Mózes öt könyve a Bibliában
G vall ezt tartalmazó, díszes tokban őrzött tekercs mint zsidó szertartási tárgy
 héb, ‘ua.’, tkp. ‘tanítás’
torakalgia [torakalgia] G orv mellkasi fájdalom
 tud lat thoracalgia ‘ua.’: lásd TORAX | gör algeó ‘fájdalmat érez’
torakális G anat a mellkashoz tartozó
 tud lat thoracalis ‘ua.’ thorax, lásd TORAX
torakoplasztika G orv a mellkas plasztikai műtéte
 tud lat thoracoplastica ‘ua.’, lásd TORAX, PLASZTIKA
torakoszkópia G orv a mellüreg tükrözéses vizsgálata
 tud lat thoracoscopia ‘ua.’: lásd TORAX | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
torax G anat mellkas
 tud lat thorax ‘ua.’ gör thórax, thórakosz ‘mell, mellvért’
toreador lásd TORREÁDOR
toreo G sport bikaviadal
 sp, ‘ua.’ toro lat taurus gör taurosz ‘bika’
torero G sport gyalogos bikaviador
 sp, ‘ua.’ lat taurarius ‘bikaviador’ taurus gör taurosz ‘bika’
toreutika G műv fémmegmunkálás (vésés, domborítás)
 ném Toreutik ‘ua.’ gör toreutikosz ‘a fémmegmunkálással kapcsolatos’ toreutész
‘fémműves’ toreuó ‘fémet domborít’
tórium G kém szürke, félkemény radioaktív fém
 tud lat thorium ‘ua.’: Thor germán vihar- és hadisten nevéből | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
torkretizál G ép nagynyomású cementhabarccsal tömít, vakol
 ném torkretieren ‘ua.’ Torkret ‘cementhabarcs’: lat (tec)tor(ium) ‘vakolat’ tegere, tectum
‘befed’ | (con)cret(um) ‘összesűrűsödött anyag’, lásd KONKRÉT
tornádó G viharos forgószél, fergeteg, orkán
 ang tornado ‘ua.’ (hangátvetéssel) sp tronada ‘mennydörgés’ tronar ‘mennydörög’ lat
tonare ‘ua.’
torniszter † G kat borjú, katonai hátizsák
 ném Tornister ‘ua.’
 cseh tanistra ‘tarisznya’ bizánci gör taisztra ‘lovak zabostarisznyája’ 5
lat canistrum ‘fonott kosár’ gör kanasztron ‘ua.’
 magy tarisznya
toroid G geom körgyűrű, kör keresztmetszetű gyűrű vagy tekercs
 ang, ‘ua.’: lásd TÓRUSZ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
Lásd még TOKAMAK
toroidális G geom körgyűrű alakú
 ang toroidal ‘ua.’, lásd TOROID
torpedó G áll zsibbasztó rája
G kat szivar alakú, robbanóanyaggal töltött, önműködően haladó víz alatti akna
 lat torpedo ‘zsibbasztó rája’, tkp. ‘zsibbadás, bénulás’, lásd TORPID
torpid G orv renyhe
G † ernyedt, tompult
 ném, ‘ua.’ lat torpidus ‘zsibbadt, meredt’ torpere ‘zsibbad’
torpor G orv renyheség
G † ernyedtség, tompultság
 lat, ‘ua.’ torpere ‘zsibbad’
torques [torkvesz] G műv nemesfémből vagy bronzból sodrott nyakperec a római birodalom egyes
népei, főleg a gallok viseletében
 lat, ‘ua.’ torquere ‘csavar, sodor’
Lásd még TORZIÓ
torreádor G a bikaviadal lovas főszereplője
 ném Torreador sp toreador ‘ua.’ torear ‘bika ellen küzd’ toro ‘bika’ lat taurus gör
taurosz ‘ua.’
torrens G földr záporpatak, száraz mederben nagy esőzés után keletkező gyors, időszakos vízfolyás
 lat, ‘ua.’ torrere ‘szárít’
torso lásd TORZÓ
tortellini G konyha apró húsos derelyék sajtos paradicsommártásban
 ol tbsz, ‘ua.’ kics tortello ‘csavart sütemény, tészta’, lásd TORTILLA
tortilla [tortilja] G latin-amerikai kukoricalepény
 sp kics, ‘ua.’ torta ‘torta, kerek lepény’ késő lat torta ‘fonott kalács’ lat torquere, tortum
‘csavar’
 magy torta
Lásd még RETORTA, TORTÚRA, TORZIÓ
tortúra G kínzás, kínvallatás
G gyötrelem, kínszenvedés
G viszontagság, hányattatás, pokoljárás
G sokáig húzódó, kellemetlen eljárás
 lat tortura ‘kínzás’ torquere, tortum ‘csavar, kínpadon gyötör’
Lásd még TORTILLA
tórusz G geom körgyűrű, körnek egy rajta kívül eső tengely körüli forgatásából származtatott
forgástest
G orv duzzanat, csomó
 lat torus ‘tekercs, gúzs, duzzanat, kárpitozott kerevet’
Lásd még TOKAMAK, TOROID
tory G pol az angol konzervatív párt
G ennek tagja (1830 óta nem hivatalos megnevezés)
 ang, ‘ua.’ ír toiridhe ‘üldöző, martalóc’ (a királyi restauráció híveinek gúnyneve 1680 táján)
torzió G fiz csavarás, csavarodás
 lat torsio ‘ua.’ torquere, torsum ‘csavar’
Lásd még TORTILLA
torziográf G műsz csavaró lengések mérésére való műszer
 ném Torsiograph ‘ua.’, lásd TORZIÓ, -GRÁF

torziométer G fiz sodratmérő, a csavaróerő mérésére való műszer
ném Torsiometer ‘ua.’: lásd TORZIÓ | gör metreó ‘mér’

torziós G fiz rugalmas fonal csavarodása alapján igen kis erők mérésére alkalmas (inga, ingás
műszer)
lásd TORZIÓ

torzó G műv végtagok (és fej) nélküli szoborcsonk
G átv töredék, befejezetlenül maradt mű
 ol torso ‘ua.’, ered. ‘csutka, torzsa’ késő lat tursus ‘növényi szár’ lat thyrsus, lásd ott
 magy torzsa, törzs
toszkán G az itáliai Toscana tartományból való, vele kapcsolatos
 ol Toscana késő lat Tuscania, Tuscia ‘ua.’, tkp. ‘az etruszkok földje’ lat Tusci, ered. *Tursci
‘etruszkok’
tószt G pohárköszöntő, felköszöntő
 ang toast ‘ua.’, ered. ‘pirított kenyér’ fr tostée ‘ua.’ lat torrere, tostum ‘szárít, pörköl, pirít’
(régi angol szokás, hogy a ~ot mondó személy egy darab pirított kenyeret tesz a borospoharába)
totál G (fn) film totálplán, az egész színhelyet mutató, távoli felvétel
G (hat) biz egészen, teljesen, tökéletesen
 ném total ‘ua.’, lásd TOTÁLIS
totális G teljes, alapos, széles körű, mindenre kiterjedő
G pol mindent ellenőrzése alá vonó, korlátlan hatalmat birtokló
 késő lat totalis ‘teljes, az egészet érintő’ totus ‘egész, összes’
totalitárius G pol korlátlan hatalmon alapuló, diktatórikus
 ném totalitär fr totalitaire ‘ua.’, lásd TOTALITÁS
totalitarizmus G pol a totális állam politikai rendszere
 ném Totalitarismus ‘ua.’, lásd TOTALITÁRIUS, -IZMUS
totalitás G teljesség, összesség
G csill teljes fogyatkozás
 kk lat totalitas ‘ua.’, lásd TOTÁLIS
totalizatőr G hivatalos lóversenyfogadó iroda a versenypályán
G met nehezen megközelíthető helyre kitett esőgyűjtő tartály a hosszabb időszakban leesett csapadék
összegezésére
 fr totalisateur ‘ua.’, tkp. ‘összegző’ totaliser ‘összesít’, lásd TOTÁLIS
totálplán lásd TOTÁL
totem G népr a törzs ősének tekintett, s ezért kultikus tiszteletben részesülő állat természeti
népeknél
G népr oszlop vagy tárgy mint ennek ábrázolása
 ang, algonkin indián ototeman ‘ua.’ ote ‘törzs, nemzetség’
totemisztikus G népr a totemkultusszal kapcsolatos, rá jellemző
 ang totemistic ‘ua.’, lásd TOTEM
totemizmus G népr a totemek kultusza
 ném Totemismus ‘ua.’, lásd TOTEM, -IZMUS
totó G sportfogadási játék labdarúgó mérkőzésekre
 ném Toto ‘ua.’ Tot(alisator), lásd TOTALIZATŐR, a Lotto (lásd LOTTÓ) mintájára
tot sicher [tótziher] G biz holtbiztos
 ném, ‘ua.’: tot ‘halott’ | sicher ‘biztos’
tótumfaktum G mindenes
G mindennek a mozgatója, kézbentartója
G gúny minden lében kanál személy
 magy lat totumfac ‘mindenes’: totus ‘minden’ | fac(ere) ‘csinál’; van faktótum (lat factotum)
alakja is az elemek cseréjével
tou- lásd még TU-
touch screen [tacsszkrín] G számtech érintő panel, katódsugárcsöves megjelenítő, amelyen adott
pontokat megérintve az ott kijelölt funkciókat lehet végrehajtatni
ang, ‘ua.’: touch ‘érint’, lásd TACCS | lásd SCREEN

tour de force [turdöforsz] G bravúr, parádés mutatvány
fr, ‘ua.’, tkp. ‘az erő megnyilvánulása’: tour ‘fordulat, tett, gesztus’
 tourner ‘fordul’ lat
tornare ‘esztergályoz’ | force népi lat fortia ‘erő’ lat fortis ‘erős’
touring hotel [túring hotel] G kisebb szálloda autósoknak, légi utasoknak
ang touring ‘utazás’, lásd TÚRA | lásd HOTEL
tournedos [turnödo] G konyha sült bélszín- vagy hátszínszelet
fr, ‘ua.’, ered. ‘csarnokban félreeső hely másodrendű portékát kínáló árusoknak’, tkp.
‘hátatfordítás’: tourner ‘fordít’ | dos lat dorsum ‘hát’
tourniquet [turnike] G orv sebészeti érelszorító eszköz
fr, ‘ua.’, ered. ‘forgókereszt’ tourner ‘forgat’ 5 turnique ‘páncél fölött hordott köpeny’, tkp.
tuniqe lat tunica, lásd TUNIKA
tour-retour [túrrötúr] † G jövet-menet
G menettérti jegy
fr, ‘ua.’, lásd TÚRA, RETÚR
tous les trois [tulétroá] G ját figura a tarokkban, a három tiszt megszerzése
fr, ‘mind a három’: tous lat totus ‘mind, minden’ | les lat illi ‘azok’ | trois lat tres ‘három’
tout égal [tutegál] G édesmindegy, egykutya
fr, ‘mind egyenlő’: tout lat totus ‘minden’ | égal lat aequalis ‘egyenlő’ aequus ‘egyenlő,
egyenletes’
tout le monde [tulmond] G mindenki
fr, ‘ua.’, tkp. ‘az egész világ’: tout lat totus ‘minden’ | monde lat mundus ‘világ’
tovaris G elvtárs
or tovariscs ‘ua.’, ered. ‘társ, barát, pajtás’
magy társ
toxémia G orv vérméreg, a vérsejteket károsító anyag jelenléte a vérben
tud lat toxaemia ‘ua.’: lásd TOXIN | gör haima ‘vér’
toxicitás G orv mérgező képesség, mérgező hatás
tud lat, ‘ua.’ toxicus ‘mérgező’, lásd TOXIKO-
toxigén G orv mérgezéses eredetű, mérgezés okozta
ném toxigen ‘ua.’, lásd TOXIN, -GÉN
toxikáció G orv mérgezés, mérgezettség
tud lat toxicatio ‘ua.’ toxicare, toxicatum ‘megmérgez’, lásd TOXIKUS
toxiko- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) méreggel kapcsolatos, méreg-
lat toxicum ‘nyílméreg, méreg’ gör toxikon (pharmakon) ‘nyílra való (méreg)’ toxosz ‘nyíl’
toxikofóbia G orv kóros rettegés mérgezéstől
tud lat toxikophobia ‘ua.’, lásd TOXIKO-, FÓBIA
toxikogén G orv méregképző
tud lat, ‘ua.’, lásd TOXIKO-, -GÉN
toxikológia G orv méregtan, méregismeret, a mérgező anyagokkal és ellenmérgekkel foglalkozó
tudományág
tud lat, ‘ua.’, lásd TOXIKO-, -LÓGIA
toxikológus G orv a méregismeret szakembere
magy, lásd TOXIKOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
toxikomán G drogos, kábítószeres, szenvedélybeteg
ném toxikoman ‘ua.’, lásd TOXIKOMÁNIA
toxikománia G drogélvezet, kábítószer-függőség, szenvedélybetegség
tud lat toxikomania ‘ua.’, lásd TOXIKO-, MÁNIA
toxikometria G orv a mérgező hatás számszerű mérésével foglalkozó résztudomány
tud lat, ‘ua.’: lásd TOXIKO- | gör metreó ‘mér’
toxikózis G orv mérgezettség, mérgezett állapot
tud lat toxicosis ‘ua.’: lásd TOXIKO- | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

toxikus G orv mérgező
késő lat toxicus ‘ua.’
 lat toxicum, lásd TOXIKO-
toxin G orv a szervezetbe jutott baktériumok által termelt méreg
ném Toxin ‘ua.’: lat tox(icum), lásd TOXIKO- | -in (vegyületnévképző)

toxinémia G orv a vér mérgeződése toxinnal
tud lat toxinaemia ‘ua.’: lásd TOXIN | gör haima ‘vér’

toxoid G orv olyan toxin, amely mérgezőképességét elvesztette, de őrzi antigén tulajdonságait
tud lat, ‘ua.’: lásd TOXIN | -id ‘-szerű’
 gör eidosz ‘külső’
trabális vagy drabális G biz tenyeres-talpas, idomtalan, otromba, ormótlan
késő lat trabalis ‘vaskos, gerendaszerű’
 lat trabs, trabis ‘gerenda’
trace program [tréjsz progrem] G számtech nyomkövető program, a készülő program hibáit
felderítő számítástechnikai segédeszköz
ang, ‘ua.’: trace ‘nyom, nyomoz’, lásd TRASZOLÓGIA | lásd PROGRAM

trachea G anat légcső
G biol rovarok és pókok légzőszerve
G növ megvastagodott falú, csőszerű vízszállító szövet
 tud lat, ‘ua.’ gör thakheia (artéria) ‘kemény (verőér)’ trakhüsz ‘kemény, durva’
tracheida G növ a szállítószövet-rendszer fás részében előforduló vízszállító sejt
 lásd TRACHEA | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
tracheitisz G orv légcsőhurut, légcsőgyulladás
 tud lat tracheitis ‘ua.’: lásd TRACHEA | -itisz gyulladásra utaló toldalék
tracheoszkópia G orv légcsőtükrözés
 tud lat tracheoscopia ‘ua.’: lásd TRACHEA | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
tracheotómia G orv légcsőmetszés
 tud lat tracheotomia ‘ua.’: lásd TRACHEA | gör tomé ‘vágás’ temnó ‘vág’
trachoma G orv idült, fertőző szemgyulladás
 lat, ‘ua.’ gör trakhóma ‘ua.’: trakhüsz ‘durva, szúrós, tüskés’ | -óma (kóros képződményre utaló
toldalék)
traccs G terefere, csevegés, fecsegés
 ném Tratsch ‘pletyka’
traccsol G cseveg, fecseg, tereferél, pletykázik
 lásd TRACCS, TRÉCSEL
trade mark [tréjdmárk] G ker védjegy, márkajel
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘kereskedelmi jel’: trade ‘kereskedelem’, ered. ‘útvonal, tevékenység, ipar, üzlet’
tread ‘lép, jár’ | lásd MÁRKA1
tradeskancia G lándzsás levelű, élénkkék virágú dísznövény
 tud lat tradescantia ‘ua.’ a 17. századi angol utazó és természettudós, John Tradescant nevéből
trade-unionizmus [trédjúnionizmus] G pol a munkásmozgalomnak az az ága, amely a
szakszervezeti tevékenységben, anyagi és szociális követelések kivívásában látja a célját
 ang trade union ‘szakszervezet’, tkp. ‘szakmai egyesület’, lásd TRADE (MARK) | lásd UNIÓ
tradíció G hagyomány, szokás
 lat traditio, traditionis ‘hagyomány’ tradere, traditum ‘átad’: tra(ns)- ‘át’ | dare ‘ad’
tradicionális G hagyományos, szokásos
 ném traditionell fr traditional ‘ua.’, lásd TRADÍCIÓ
tradicionalista G (mn) a hagyományokhoz (túlzottan) ragaszkodó, hagyományhű, újításellenes
G (fn) ilyen természetű ember
 ném Traditionalist ‘ua.’, lásd TRADICIONALIZMUS
tradicionalizmus G túlzott ragaszkodás a hagyományokhoz, az újítások ellenzése
 ném Traditionalismus ‘ua.’, lásd TRADICIONÁLIS, -IZMUS
traditor † G áruló
 lat, ‘ua.’
 tradere, traditum ‘átad (az ellenségnek), elárul, kiszolgáltat’: tra(ns)- ‘át’ | dare ‘ad’
tradukció † G nyelvt fordítás
lat traductio ‘ua.’, tkp. ‘átvezetés’ (ti. egyik nyelvből a másikba)
 traducere, traductum
‘átvezet’: tra(ns)- ‘át’ | ducere ‘vezet’
Lásd még DUKTUS
traduttore – traditore G irod a fordítás sosem lehet tökéletesen hű, a fordító egyben ferdítő is
 ol, ‘a fordító – áruló’: traduttore lat traductor, lásd TRADUKCIÓ | traditore, lásd TRADITOR
trafál G biz (el)talál, beletalál
G biz illik, megy hozzá
 ném treffen ‘talál’ (trefál trafál alakváltozással)
traffipax G közl a megengedett sebességnél gyorsabban hajtó járműveket lefényképező és a
sebességet rögzítő radarberendezés
 ang traffipax ‘ua.’: traffic ‘forgalom’ ol traffico ‘ua.’, lásd TRAFIK | lat pax ‘béke’
trafik G ker dohányáruda
 auszt ném Trafik ‘ua.’ ném (Tabak)trafik ‘(dohány)üzlet’ ol traffico ‘forgalom,
kereskedelem, üzlet’ ?
trafika G biz mesterkedés, fondorkodás
 magy, elvonás a TRAFIKÁL igéből
trafikál G beszélget, cseveg, tereferél
G összejátszik, cimborál, szövetkezik
G fondorkodik, mesterkedik, ármánykodik, rosszban sántikál
 ol trafficare ‘üzletel, mesterkedik’ traffico ‘üzlet’, lásd TRAFIK
trafipax lásd TRAFFIPAX
trafó G transzformátor
 ném biz Trafo ‘ua.’, lásd TRANSZFORMÁTOR
tragant G növ pillangós virágú, tüskés mediterrán növény
G ennek a levegőn megszáradó illatos gyantája
 ném Tragant kk lat tragantum lat tragacanthum gör tragakantha ‘ua.’, tkp.
‘kecsketövis’: tragosz ‘bakkecske’ | akantha ‘tüske’
trágár G durva, mocskos, útszéli, szeméremsértő
 auszt ném Trager ném Träger ‘hordár’ tragen ‘hordoz’
Lásd még TRÓGER
tragédia G irod szomorújáték, a kiváló embernek a világgal való összeütközését és bukását
bemutató, nagy szenvedélyeket ábrázoló drámai mű
G átv csapás, szerencsétlenség, gyászeset
 lat tragoedia, gör tragoidia ‘ua.’, tkp. ‘kecskeének’: tragosz ‘kecskebak’ | ódé ‘ének’ (vagy mert
az ókori ~ előadása előtt bakokat áldoztak Dionüszosznak, vagy mert a szatírjátékokon,
amelyekből a ~ kifejlődött, a kar tagjai kecskelábú szatíroknak voltak öltözve, vagy mert az ilyen
játékok legjobb szereplői kecskét kaptak díj gyanánt)
tragice † G megrendítően, sorscsapásszerűen
G gyászosan, komoran
 lat, ‘ua.’, lásd TRAGIKUS
tragika G szính tragédiai szerepeket játszó színésznő
 magy, lásd TRAGIKUS (a komika, naiva mintájára)
tragikomédia G irod tragikus és komikus vonásokat elegyítő színmű
G átv szomorú és egyben nevetséges esemény
 lat tragicomoedia ‘ua.’ (egyszerejtés), ered. tragico-comoedia, lásd TRAGIKUS, KOMÉDIA
tragikomikum G irod tragikomikus jelleg irodalmi műben vagy a való életben
 lásd TRAGI(KUS), KOMIKUM
tragikomikus G szomorú és egyben nevetséges
 ném tragikomisch ‘ua.’, lásd TRAGIKOMÉDIA
tragikum G irod tragikus jelleg drámai műben
G megrendítő vonás eseményben
 magy, lat seml forma, lásd TRAGIKUS (a komikum mintájára)
tragikus G (fn) (ókori) tragédiaíró
G (mn) a tragédiával kapcsolatos, tragédiába illő
G megrendítő, megrázó
G váratlan, ezért megdöbbentő (haláleset)
G (következményeit tekintve) végzetes, gyászos
 lat tragicus gör tragikosz ‘tragédiai, magasztos, fenséges, fellengzős’, lásd TRAGÉDIA
trajektória G fiz kilőtt vagy elhajított test pályája, röppálya
 ném Trajektorie ‘ua.’ lat traiector ‘átvető, átvonuló’ traicere, traiectum ‘átvet, átlép’:
tra(ns)- ‘át’ | iacere ‘dob’
trák G tört a Balkán északkeleti részén élt, indoeurópai nyelvet beszélt ókori nép
 lat Thraces gör Thrakesz ‘trákok’ ?
trakta G lakoma, bőkezű vendéglátás
 magy elvonás, lásd TRAKTÁL, TRAKTAMENTUM
traktábilis G kezelhető, engedékeny, hajlékony
 lat tractabilis ‘ua.’, lásd TRAKTÁL
traktál G vendégel, jóllakat, jól tart, elhalmoz
G (érdektelen dolgok elbeszélésével) terhel, untat
G † bánik (valakivel), kezel
G † tárgyal, tanácskozik, értekezik
 lat gyak tractare ‘hurcol, kezel, bánik (vele), vendégel’ trahere, tractum ‘húz’
Lásd még ABSZTRAKCIÓ, ATTRAKCIÓ, EXTRAKCIÓ, RETRAKCIÓ, TRAKTOR, TRAKTUS, TRASZOLÓGIA,
TRÉN
traktamentum † G vendéglátás, eszem-iszom, lakoma, dínom-dánom
G † értekezés, tanulmány, dolgozat
G † tárgyalás, tanácskozás
 késő lat tractamentum ‘ua.’, lásd TRAKTÁL
traktátum † G jog szerződés, egyezmény
 lat tractatum ‘ua.’, lásd TRAKTÁL
traktátus G tud értekezés, tanulmány
 lat tractatus ‘ua.’, lásd TRAKTÁL
traktor G vontatásra, meghajtásra használatos mezőgazdasági erőgép
 ném Traktor ang tractor ‘ua.’ lat trahere, tractum ‘húz’
Lásd még TRAKTÁL
traktrix G mat húzógörbe, egy olyan pont által leírt vonal, amelyet egy kívül eső egyenesen mozgó
pont húz maga után
 lat (linea) tractrix ‘húzó (vonal)’, lásd TRAKTOR
traktus G ép épületrész, épületszárny
G táj, vidék
 lat tractus ‘kiterjedés, fekvés’ trahere, tractum ‘húz’
Lásd még TRAKTÁL
trambulin G ugródeszka
 ném Trampolin ol trampolino ‘ua.’ ném trampeln ‘csörtet’
Lásd még TRAMPLI
tramini G zamatos fehér pecsenyebor
 Tramin dél-tiroli helység nevéből
tramontana [tramontána] G met hideg északi, északkeleti szél Észak-Olaszországban
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘a hegyeken túlról jövő’: tra- lat trans- ‘túl’ | monte lat mons, montis ‘hegy’
tramp [tremp] G alkalmi munkákból tengődő amerikai csavargó
 ang, ‘ua.’ tramp ‘cammog, súlyos léptekkel jár’
trampli G biz tenyeres-talpas, nagy termetű, esetlen mozgású nő
 ném Trampel ‘ua.’
 trampeln ‘csörtet, csámpásan jár’
Lásd még TRAMBULIN
trance lásd TRANSZ
trancsíroz G konyha felszel, szeletel, vagdos (húst)
 ném tranchieren fr trancher ‘ua.’ lat truncare ‘megnyes, legallyaz truncus ‘törzs, tőke’
trankvilláns G orv nyugtatószer, idegnyugtató, idegcsillapító
 tud lat tranquillans ‘ua.’ tranquillare ‘megnyugtat, lecsendesít’ tranquillus ‘nyugodt’
tranquillo [trankvilló] G zene nyugodtan, csendesen (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ lat tranquillus ‘csendes, nyugodt’
trans- lásd még TRANSZ-, TRANZ-
transept transzept] G ép templom kereszthajója
 fr, ‘ua.’: lat trans- ‘át, keresztbe’ | lat saeptum ‘bekerített hely, korlát’ saepire, saeptum
‘körülzár, elkerít’
translativus [transzlatívusz] G nyelvt a főnév határozói esete, amely a valamivé válást, valamely
tisztségre való választást stb. jelöli, nyelvünkben a -vá, -vé rag jelzi
 tud lat, ‘ua.’ transferre, translatum ‘átvisz, áthelyez, lefordít’: trans- ‘át’ | ferre ‘visz’
transz G önkívület, öntudatlan állapot
G elragadtatás, révület, igézet
G a spiritizmusban a médium álomszerű állapota, amelyben a szellemekkel „érintkezik”
 ném Trance fr transe ‘ua.’ ófr transir ‘átmegy, elhuny’ lat transire ‘átmegy’: trans- ‘át’ |
ire ‘megy’
transzalpin G földr az Alpokon túli
G földr az Alpokon átvezető
 ném transalpin ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | újk lat alpinus ‘alpesi’
transzatlanti G az Atlanti-óceánon keresztül vezető, azt átszelő (út, utazás, repülés)
 ang transatlantic ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | lásd ATLANTO(SZAURUSZ)
transzcendencia G fil érzékfölöttiség, a tapasztalaton túli világ
 tud lat transcendentia ‘ua.’, lásd TRANSZCENDENS
transzcendens G fil érzékfölötti, a tapasztalatokon túli, értelemmel megközelíthetetlen
G magasabb rendű
G mat nem algebrai
 tud lat transcendens ‘ua.’ lat transcendere ‘áthág, meghalad’(ti. a tapasztalat világát): trans-
‘át’ | scandere ‘hág, emelkedik’
transzcendentális G fil a tapasztalattól függetlenül létező (Kant filozófiájában)
 ném transzendental ‘ua.’, lásd TRANSZCENDENS
transzcendentalizmus G fil idealista eszmeáramlat Amerikában a 19. század derekán, amely a
puritán előítéletekkel és a nyárspolgári anyagelvűséggel szállt szembe
 ang transcendentalism ‘ua.’, lásd TRANSZCENDENTÁLIS, -IZMUS
transzdetermináció G gen a sejt fejlődési programjának megváltozása a regeneráció során
 ang transdetermination ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | lásd DETERMINÁCIÓ
transzdukció G gen genetikai anyag közvetítése baktériumsejtek között bakteriofág által
G vill mágneses erősítés
 ang transduction ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | ductio ‘vezetés’ ducere, ductum ‘vezet’
transzduktor G vill mágneses erősítő
 ang transductor ‘ua.’, lásd TRANSZDUKCIÓ
transzfekció G gen baktérium fertőzése vírus DNS-sel
 ang transfection ’ua.’: lat trans- ‘át, keresztbe’ | lásd (IN)FEKCIÓ
transzfer G átvitel, áthelyezés
G ker átutalás
G turistacsoport szállítása kisebb távolságra
G lél régebbi érzelmek átvitele új személyre
 ném Transfer ang transfer ‘ua.’ lat transferre ‘átvisz’: trans- ‘át’ | ferre ‘visz’
 Lásd még TRANSZLÁCIÓ
transzferábilis G ker bizonyos államok körébe átutalható (pénznem)
ang transferable ‘ua.’
 transfer ‘átutal’, lásd TRANSZFER
transzferál G átszállít, átvisz, áthelyez
G ker átvált, átutal
G ker végrehajt, elárverez
 ném transferieren ‘ua.’, lásd TRANSZFER
transzfermoratórium G közg haladék a külföldi követelések kifizetésére
 lásd TRANSZFER, MORATÓRIUM
transzferrin G orv vaskötő plazmafehérje
 tud lat transferrin ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | ferrum ‘vas’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
transzfiguráció G vall Jézus színeváltozása (Lk 9,28–36)
G műv e jelenet képzőművészeti ábrázolása
 lat transfiguratio ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | lásd FIGURA
transzfixió G orv átszúrás
 tud lat transfixio ‘ua.’: lat trans- ‘át’ | figere, fixum ‘szúr’
Lásd még FIX
transzformáció G átalakítás, átalakulás
G vill váltóáram feszültségének megváltoztatása
G mat egyenes, sík vagy tér önmagára való leképezése bizonyos geometriai vonások változatlan
maradásával
G gen sejtek genetikai tulajdonságainak megváltozása kívülről bejuttatott DNS révén
G nyelvt mondatok vagy nyelvi szerkezetek átszabása, egymásból való levezetése
 ang, ném transformation ‘ua.’, lásd TRANSZFORMÁL
transzformál G átalakít, átformál, átdolgoz, módosít
G vill váltóáram feszültségét megváltoztatja
 lat transformare, transformatum ‘átalakít’: trans- ‘át’ | formare ‘alakít’ forma ‘alak, forma’
transzformátor G áramátalakító berendezés
 ném Transformator ‘ua.’, lásd TRANSZFORMÁL
transzformer G olyan játéktárgy, amelyet ide-oda hajtogatva más-más alakot nyerünk (autóból
robotot, robotból dinoszauruszt stb.)
 ang transformer ‘ua.’ transform ‘átalakít’, lásd TRANSZFORMÁL
transzformizmus G biol az élő szervezetek átalakulásáról és fejlődéséről szóló tanítás, amely
tagadja a teremtés elvét
 ang transformism ‘ua.’, lásd TRANSZFORMÁL, -IZMUS
transzfúzió G orv vérátömlesztés
 tud lat transfusio ‘ua.’ transfundere, transfusum ‘átönt’: trans- ‘át’ | fundere ‘önt’
transzgenetikus G gen olyan állat jelzője, amelynek kromoszómájába idegen DNS-t juttattak be
 ang transgenetic ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | lásd GENETIKUS
transzgresszió G geol a tenger előrenyomulása a szárazföld felé annak süllyedése következtében
G gen mindkét szülő adottságainak a szokásosnál nyomatékosabb jelentkezése az utódban
 ang transgression ‘ua.’ lat transgressio ‘túllépés, átlépés’ transgredi, transgressus ‘átlép,
átkel’: trans- ‘át, túl’ | gradi ‘lép, halad’
Lásd még AGRESSZIÓ, KONGRESSZUS, REGRESSZIÓ
transzhumál G legelőváltó gazdálkodást folytat, télen sík vidéken, nyáron a hegyek közt legeltet
 ném transhumieren fr transhumer ‘ua.’: lat trans- ‘át’ | humus ‘talaj, termőföld’
transzkontinentális G közl valamely földrészt átszelő, átívelő (út, vasút, szállítás)
 ang transcontinental ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | lásd KONTINENTÁLIS
transzkribál † G átír
 lat transcribere, transcriptum ‘átír’: trans- ‘át’ | scribere ‘ír’
transzkripció G nyelvt átírás eltérő írásrendszerű nyelvről a hangzás alapján (például cirillről,
kínairól latin betűsre)
G zene zenemű átirata más hangszerre, szólóhangszerről zenekarra
G gen átíródás, RNS-másolat készítése egy génről polimeráz enzim által
 lat transcriptio ‘ua.’ transcribere, lásd TRANSZKRIBÁL
transzkután G orv bőrön át, bedörzsöléssel alkalmazott (gyógyszer)
 tud lat transcutan ‘ua.’: trans- ‘át, túl’ | cutis ‘bőr’
transzláció G átvitel, áttétel
G † fordítás, átültetés
G mat eltolás, geometriai transzformáció
G gen a hírvivő RNS által irányított fehérjeszintézis a riboszómák felületén
G fiz merev testek elmozdulása a mozgásiránnyal bezárt szög változása nélkül
G ásv siklatás, kristályok eltolódása sík lapok mentén
 lat translatio ‘ua.’ transferre, translatum ‘átvisz’: trans- ‘át, túl’ | ferre ‘visz’
transzlátor † G fordító, műfordító
G inf a beérkező információt célszerűen átalakított formában továbbító berendezés
 ném késő lat translator ‘ua.’, lásd TRANSZLÁCIÓ
transzliteráció G nyelvt átírás eltérő betűírású nyelvek között betűk szerint, a hangzásra való
tekintet nélkül (pl. görögről latin betűsre)
 tud lat transliteratio ‘ua.’: trans- ‘át’ | lit(t)era ‘betű’
transzlokáció G orv áthelyezés, áthelyeződés
 tud lat translocare, translocatum ‘ua.’: trans- ‘át, túl’ | locus ‘hely’
transzlunáris G csill a Holdon túli
 ang translunar ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | luna ‘hold’
transzmigráció G áttelepülés, átvándorlás
 ang transmigration ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | lásd MIGRÁCIÓ
transzmisszibilis G átadható, átvihető
 ang transmissible ‘ua.’, lásd TRANSZMISSZIÓ
transzmisszió G műsz közlőmű, meghajtó áttétel, szíjáttétel
G műsz erőátvitel
G orv betegség átvitele egyik személyről a másikra
 ang, ném transmission ‘ua.’ lat transmissio ‘átkelés’: trans- ‘át’ | mittere, missum ‘küld, enged’
transzmitter G orv átvivő anyag
 ang transmitter ‘ua.’ transmit ‘átvisz’ lat transmittere, lásd TRANSZMISSZIÓ
transzmutáció † G biol átváltozás, átalakulás a törzsfejlődés során
 tud lat transmutatio ‘ua.’: trans- ‘át, túl’ | lásd MUTÁCIÓ
transznacionális G a nemzeti kereteket túllépő
G közg tőkéjét tekintve nemzeti, de tevékenységi területével nemzetközi
 ang transnational ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | lásd NACIONÁLIS
transzparencia G fényáteresztés, átlátszóság, áttetszőség
G áttekinthetőség
 ném Transparenz fr transparence ‘ua.’, lásd TRANSZPARENS
transzparens G (mn) átlátszó, áttetsző
G (fn) világító reklám
G hordozható tábla vagy széles szalag jelmondattal
 ném, fr transparent ‘ua.’: lat trans- ‘át’ | parere ‘megjelenik, feltűnik’
transzplantáció G növ átültetés
G orv szervátültetés
 tud lat transplantatio ‘ua.’: trans- ‘át’ | plantare ‘ültet’, lásd PLÁNTA
transzponál G zene más hangnembe tesz át (zeneművet)
 ném transponieren ‘ua.’ lat transponere, transpositum ‘áthelyez’: trans- ‘át, túl’ | ponere
‘helyez’
transzport G szállítmány, fuvar
G szállítás, fuvarozás
G † ker könyvelési átvitel
 ang, ném transport, lásd TRANSZPORTÁL
transzportábilis G szállítható, hordozható
 ném transportabel ‘ua.’, lásd TRANSZPORTÁL
transzportál G szállít, szállítmányoz, fuvaroz
 ném transportieren ‘ua.’ lat transportare ‘átvisz, átszállít’: trans- ‘át’ | portare ‘visz’
transzportbeton G ép gyárilag előállított és a helyszínre szállítás folyamán kikevert beton
 lásd TRANSZPORT, BETON
transzportőr G szállító, szállítmányozó (cég)
G szállítószalag
 ném Transporteur fr transporteur ‘ua.’, lásd TRANSZPORTÁL
transzpozíció G áthelyezés, áthelyeződés
G zene hangnemi áttétel
 ném Transposition lat transpositio ‘ua.’, lásd TRANSZPONÁL
transzpozon G gen olyan DNS-szakasz, amely a genom bármely helyére beékelődhet
 ang transposon ‘ua.’ transpose ‘áthelyez’, lásd TRANSZPONÁL | -on (genetikai jelenségre utaló
toldalék)
transzspiráció G növ párolgás, kigőzölgés
G párologtatás
G orv izzadás, verítékezés
 tud lat transspiratio ‘ua.’, lásd TRANSZSPIRÁL
transzspirál G orv izzad, verítékezik
G párolog, kigőzölög
G növ párologtat
 lat transspirare, transspiratum ‘ua.’: trans- ‘át, túl’ | spirare ‘lehel, lélegzik’
transzszexuális G lél a másik nem nemi szerepére vágyó (személy)
G orv ellenkező neművé átoperált (személy)
 tud lat transsexualis ‘ua.’: trans- ‘át’ | sexus ‘nem’
transzszibériai G a Szibériát átszelő, rajta átvezető (vasút)
 lat trans- ‘át, túl’ | Szibéria, Oroszország északkeleti része
transzszonikus G rep a hanghatár körüli (sebesség)
 ang transsonic ‘ua.’: lat trans- ‘át, túl’ | sonus ‘hang’
transzszubjektív G fil az egyéntől független, a szubjektumon túllépő
 lat trans- ‘át, túl’ | lásd SZUBJEKTÍV
transzszubsztanciáció G vall átlényegülés, a kenyér és a bor átváltozása Krisztus testévé és
vérévé (katolikus hit szerint)
 kk lat transsubstantiatio ‘ua.’ transsubstantiare ‘átlényegül’: trans- ‘át, túl’ | lásd
SZUBSZTANCIA
transzszudáció G orv átszivárgás (pl. vérszérumé az érfalon)
tud lat transsudatio ‘ua.’: trans- ‘át, túl’ | sudare ‘izzad’

transzurán G kém az urániumnál nagyobb rendszámú, többnyire mesterségesen létrehozott (kémiai
elem)
ném Transuran ‘transzurán elem’
 transuranisch ‘transzurán’: lat trans- ‘át, túl’ | lásd URÁNIUM
transzverzális G átlós, harántirányú, keresztirányú, összekötő
G fiz a haladás irányára merőleges (pl. rezgés)
 ném transversal ‘ua.’ lat transversus ‘keresztben fekvő, ferde, rézsútos’: trans- ‘át’ | vertere,
versum ‘fordít, fordul’
transzvesztita G lél nőnek öltözött férfi vagy férfinak öltözött nő, aki a másik nem viselkedését
utánozza
 ném Transvestit ‘ua.’: lat trans- ‘át’ | vestire, vestitum ‘ruház, öltözik’ vestis ‘ruha, öltözet’
tranzakció G ügylet, vállalkozás, egyezség
G az ügylet lebonyolítása, hitelművelet, üzletkötés
G egyezkedés, tárgyalás
 ném Transaktion ‘ua.’ lat transactio ‘közvetítés’ transigere, transactum ‘keresztülvisz,
üzletet köt, megegyezik’: trans- ‘át, túl’ | lásd AKCIÓ
Lásd még TRANZIGENS
tranziens G átmenő, átmeneti
G mulandó
 lat transiens ‘ua.’ transire ‘átmegy, elvonul’, lásd TRANZIT
tranzigál G megegyezik, kiegyezik
G végrehajt, keresztülvisz
 lat transigere, transactum ‘keresztülvisz, üzletet köt, megegyezik’, lásd TRANZAKCIÓ
tranzigens G alkura hajló, egyezségre kész
G pej megalkuvó
 lat transigens ‘ua.’, lásd TRANZIGÁL
tranzisztor G inf félvezető kristály elektromos jelek erősítésére, kapcsolására
 ang transistor ‘ua.’: trans(fer) ‘átvitel’ | (res)istor ‘elektromos ellenállás’, lásd TRANSZFER,
REZISZTÁL
tranzit G átutazás egy állam területén
G (jelzői előtagként) átmenő, két ország közt egy harmadikon át lebonyolódó (kereskedelem)
 ném Transit ol transito ‘ua.’, lásd TRANZITÓ
tranzitív G nyelvt tárgyas, †átható (ige)
 ném transitiv tud lat transitivus ‘ua.’ lat transire, transitum ‘átmegy’, lásd TRANZIT
tranzitó G ker áruk vagy személyek szállítása a célországba közbeeső országo(ko)n át
G közl átmenő áruforgalom (országúton, vasúton)
 ol transito ‘ua.’ lat transitus ‘átkelés, átvonulás’: trans- ‘át’ | ire, itum ‘megy’
tranzitórius G átmeneti, ideiglenes, mulandó
 ném transitorisch ‘ua.’ késő lat transitorius ‘átvezető’, lásd TRANZIT
trapéz G geom négyszög, amelynek két párhuzamos oldala van
G (cirkuszi) kötélhinta
 ném Trapez tud lat trapezium ‘ua.’ gör kics trapedzion ‘asztalka’ trapedza, lásd TRAPEZA
trapeza G vall görögkeleti templom kőoltára
G vall görögkeleti kolostor ebédlője
G tört háromlábú asztalka ókori görög lakomákon
 görög trapedza ‘asztal’, tkp. (te)trapedza: tetra- ‘négy’ | pedza ‘láb(fej)’
trapezoéder G geom 6, 8 vagy 12 szabálytalan négyszög alakú lapból álló kristályforma
 ném Trapezoeder ‘ua.’: lásd TRAPÉZ | gör hedra ‘lap, szék’ hedzomai ‘ül’
trapezoid G geom szabálytalan négyszög, melynek nincsenek párhuzamos oldalai
 ném Trapezoid ‘ua.’: lásd TRAPÉZ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
trapp G ügetés, kocogás
 magy, elvonás a TRAPPOL igéből
trapper G észak-amerikai prémvadász
 ang, ‘ua.’ trap ‘csapda’ (a ~ek csapdát használtak, hogy az értékes szőrme ne sérüljön)
Lásd még TRAPPISTA, TRAPPOLA
trappista G vall szigorú szabályzatú katolikus szerzetesrend, ennek tagja
G élelm félkemény sajtféle
 fr trappiste ‘ua.’ La Trappe ‘francia helység, ahol a rend első apátsága épült’, tkp. ‘a csapda’ (a
környéken csapdával vadásztak) frank trappa ‘csapda’; a ~ sajtot a rend gazdasága készítette
Lásd még TRAPPER, TRAPPOLA
trappol G (ló) üget, kocog
G szalad, siet, lót-fut
 ném hangut trappeln ‘üget, kocog’
trappola G ját régi olasz kártyajáték, a tarokk egyik előde
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘csapda, tőr, átejtés’ fr trappe ‘csapda’, lásd TRAPPISTA
 Lásd még TRAPPER
traszológia G bűnügyi nyomtan, a nyomrögzítés technikájával és a nyomozásban való
felhasználásával foglalkozó tudomány
ang traceology ‘ua.’: ang, fr trace ‘nyom’
 késő lat gyak tractiare ‘nyomot hagy, rajzol’ lat
trahere, tractum ‘húz’ | lásd -LÓGIA
Lásd még TRAKTÁL
traszológus G a bűnügyi nyomtan szakembere
 magy, lásd TRASZOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
trassz G geol horzskőtufa
 ném Trass ‘ua.’ ol terrazzo ‘terasz’, lásd TERASZ
trattoria G kisebb vendéglő Olaszországban
 ol, ‘ua.’ trattore ‘vendéglős’ trattare ‘ellát, bánik vkivel’ lat tractare, lásd TRAKTÁL
trauma G orv sérülés
G lél lelki sérülés, megrázkódtatás
 gör trauma, traumatosz ‘seb, sérülés’
traumatikus G orv baleseti, sérüléses
G lél lelki sérüléssel kapcsolatos
 tud lat traumaticus ‘ua.’, lásd TRAUMA
traumatológia G orv a sebészetnek a sérülésekkel foglalkozó ága
G orv baleseti sebészeti osztály, rendelő
 tud lat, ‘ua.’, lásd TRAUMA, -LÓGIA
traumatológus G orv baleseti sebész
 magy, lásd TRAUMATOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
traumatotropizmus G növ sérülés okozta elhajlás az ellenkező irányba
 lásd TRAUMA, TROPIZMUS
traveller’s cheque [trevelerz csek] G ker kedvezményesen beváltható utazási csekk turisták
számára
 ang, ‘ua.’: traveller ‘utazó’ travel ‘utazik’, ered. ‘fáradozik’ (a középkorban az utazás igen
fáradságos volt) ófr travail ‘nehéz munka, kínzatás’ késő lat trepalium ‘háromágú
kínzóeszköz’: tres ‘három’ | palus ‘rúd, cölöp’ | lásd CSEKK
travertin G geol mésztufa kő
 ném, ‘ua.’ ol travertino, ered. tivertino ‘ua.’ lat (lapis) Tiburtinus ‘Tiburból (a mai
Tivoliból) való (kő)’
Lásd még TIVOLI
traverz G ép keresztgerenda, kereszttartó, keresztrúd
 fr traverse ‘keresztgerenda, rövidítő út’ lat transversus, lásd TRANSZVERZÁLIS
travesztál G irod magasztos tárgyú művet a komikus hatás kedvéért kiforgat, átkölt, átír
 ném travestieren fr travester ‘ua.’: tra- lat trans- ‘át, túl’ | vestire ‘öltöztet’ vestis ‘ruha’
travesztia G irod magasztos tárgyú mű cselekményének áthelyezése kisszerű körülmények közé
 ném Travestie ‘ua.’, lásd TRAVESZTÁL
Lásd még TRANSZVESZTITA
tré G biz rossz, pocsék, vacak
 magy röv, lásd TRÉFLI
trébel G műv fémlemezt kalapálással domborít
 ol trebbiare ‘ua.’, ered. ‘csépel’
trecento [trecsentó] G műv, irod az olasz művészet és irodalom 14. századi szakasza
 ol, ‘(az ezer)háromszáz(as évek)’: lat tres ‘három’ | centum ‘száz’
trécsel G cseveg, fecseg, tereferél, pletykázik, társalog
 baj-oszt hangut trätschen ‘ua.’
treff G ját a francia kártya egyik színe, stilizált fekete lóhere
 ném Treff, ered. Treffle ‘ua.’ fr trčfle ‘lóhere’, lásd TRIFÓLIUM
treffer † G találat, nyeremény
 ném, ‘ua.’
 treffen ‘talál’
Lásd még TRAFÁL
tréfli G vall tisztátalan, nem kóser, a zsidó vallás étkezési előírásainak meg nem felelő
G átv gyanús
G silány, vacak
 hazai ném treefl jidd treefe, treife ‘ua.’ héb töréfá ‘rituálisan tiltott’
trehány G hanyag, rendetlen
G tohonya, lomha
 szlk trhan ‘rongyos ember, csavargó’ trhať ‘tép’
treillage [trejjázs] G mezőg lécrács, amelyre gyümölcsfákat futtatnak fel
 fr, ‘ua.’ treillis ‘fonat’ lat trilix ‘háromsodratú fonal’: tres, tria ‘három’ | licium ‘fonal’
tréma1 G nyelvt (egyes nyelvekben) két pont magánhangzó felett annak jelzésére, hogy az illető
hangot önállóan kell kiejteni (pl. fr Haďti, mely így [haiti] és nem [heti], ahogy a nyelv kiejtési
szabályai diktálnák)
 ang, ném trema ‘ua.’ gör tréma ‘lyuk, hézag’ (te)trainó ‘kilyukaszt’
tréma2 G izgalom, félsz, remegés
 ném Trema ‘ua.’ lat tremere ‘remeg’
trémázik G biz izgul, remeg, fél
 lásd TRÉMA2
tremolit G ásv hosszú prizmákban vagy rostokban kristályosodó színtelen kalcium-magnézium
amfibol
 ang tremolite ‘ua.’: Tremola, völgy az Alpokban | -it (ásványra utaló toldalék)
tremoló G zene az énekhangnak vagy a hangszer hangjának remegtetése
 ol tremolo ‘ua.’, tkp. ‘reszketeg’ lat tremulus ‘ua.’ tremere ‘remeg, reszket’
tremor G orv reszketés, remegés
 lat, ‘ua.’ tremere ‘remeg’
trén G kat hadtáp, szállítóoszlop (szekerekből, gépkocsikból)
G utánpótlás
 auszt ném Train fr train ‘kíséret, szerelvény, igásállatok és szekerek sora, vonat’ traîner
‘vontat’ késő lat gyak traginare ‘vonszol’ lat trahere ‘húz’
Lásd még TRAKTÁL
trencskó G esőkabát, vízhatlan felöltő
 ang trenchcoat ‘lövészárokba való esőköpeny’: trench ‘lövészárok’ ? fr trancher, lásd
TRANCSÍROZ | coat ‘kabát’
trend G jellemző irány, fő áramlat, fejlődési irányzat
G a változás tartósan érvényesülő fő iránya
G divatos irányzat
 ang trend ‘hajlat, elhajlás, irány’
trendi G biz divatos, felkapott, korszerűnek tekintett, a modern követelményekkel lépést tartó
 ang trendy ‘ua.’, lásd TREND
tréner G sport edző
G † idomár, állatszelídítő
 ang trainer ‘ua.’ train ‘oktat, felkészít, edz’ fr traîner ‘maga után húz’, lásd TRÉN
tréning G sport edzés, gyakorlás, felkészülés, képzés
 ang training ‘ua.’, lásd TRÉNER
treníroz G sport oktat, betanít, edz, gyakorol
G idomít, betör, szelídít
 ném trainieren ‘ua.’, lásd TRÉNER
trente et quarante [trantekarant] G ját szerencsejáték francia kártyával
 fr, ‘harminc és negyven’ lat triginta et quadraginta ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | quattuor ‘négy’
trepák G zene eleven tempójú orosz népi tánc
 or, ‘ua.’ trepatj ‘tép, cibál, ráz’
trepán G orv csont lékelésére való sebészeti eszköz
fr trépan
 kk lat trepanum ‘ua.’ gör trüpanon ‘fúró’
Lásd még TRYPANOSOMA
trepanáció G orv koponyalékelés
 tud lat trepanatio ‘ua.’ fr trépan ‘sebészi csontfúró eszköz’, lásd TREPÁN
trepang G áll tengeri uborka
 maláj trípang ‘ua.’
trepidáció G orv félelem, ijedség, rettegés
 tud lat trepidatio ‘ua.’ trepidare, trepidatum ‘izgatottan futkos’ trepidus ‘nyugtalan,
izgatott’
tressz G ölt paszomány, zsinórdísz egyenruhán
 fr tresse ‘ua.’ ol treccia ‘fonadék’ gör trikha ‘háromszoros’
treuga dei G tört az egyház által meghirdetett hadviselési tilalom bizonyos szent időszakokra a
középkorban
G átv harc vagy viszály ideiglenes felfüggesztése, fegyverszünet
 kk lat, ‘isten békéje’: treuga ógermán *trewwo ‘megegyezés’, tkp. ‘hűség’ (gót triggwa, óang
treow, ófn triuwa, mai ném Treue ‘ua.’) | Deus ‘isten’
treuhand [trajhand] G jog bizalmi letétek őrzésére kijelölt személy
 ném, ‘ua.’, tkp. ‘hűséges kéz’: treu ‘hű, igaz, megbízható’ | Hand ‘kéz’
trevira G text poliészter alapanyagú műszál
G text ebből készült hurkolt szövet
 márkanév
trezor G páncélszekrény, értékmegőrző
G † kincstár
 ném Tresor fr trésor lat thesaurus ‘kincstár’, lásd ott (a th tr hangváltozásra nincs
kielégítő magyarázat)
triád1 G fil a tagadás tagadása, a tézis–antitézis–szintézis hármassága a hegeli filozófiában
 ném Triad újk lat trias, triadis ‘ua.’, lásd TRIÁSZ
triád2 lásd TRIÁSZ
trialista G tört a trializmus híve
 ném Trialist ‘ua.’, lásd TRIALIZMUS
trializmus G tört politikai mozgalom a 19. század derekán azért, hogy a Habsburg Birodalmat
kettős helyett hármas államalakulattá alakítsák át, melynek tagjai Ausztria, Magyarország, ill. a
monarchia szláv népei lettek volna
 ném Trialismus ‘ua.’: újk lat trialis ‘hármas’ (a duális mintájára) | lásd -IZMUS
trianguláció G földr háromszögelés
 ném Triangulation ‘ua.’, lásd TRIANGULUM
trianguláris G geom háromszögű, háromszögletes
 ném triangulär ‘ua.’, lásd TRIANGULUM
triangulum G geom háromszög
G zene háromszög alakra hajlított acélpálca mint egyszerű ütőhangszer
 lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | angulum ‘szög’
triász G hármas, hármasság
G háromtagú csoport rokon szellemű kortárs alkotókból (pl. Byron, Shelley, Keats, a nagy angol
romantikus ~)
G geol a földtörténeti középkor első szakasza
 késő lat trias, triadis gör triasz, triadosz ‘háromnapos időszak’ treisz, tria ‘három’
triatlon G sport háromtusa, futás, úszás és kerékpározás mint összetett sportág
 ang triathlon ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | athlón ‘küzdelem’ (a pentatlon mintájára)
triaxiális G háromtengelyű
 ang triaxial ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’ | lat axis ‘tengely’
triaxikardiométer G orv szívvizsgáló készülék, amely három dimenzióban méri a szív
bioáramainak erősségét, irányát és egymásutániságát
lásd TRIAXI(ÁLIS) | gör kardia ‘szív’ | metreó ‘mér’

tribád G homoszexuális nő
ném Tribad ‘ua.’, lásd TRIBÁDIA

tribádia G női homoszexualitás
ném Tribadie ‘ua.’
 lat tribas, tribadis ‘leszbikus nő’ gör tribó ‘dörzsöl’
tribli lásd DRIBLI
tribológia G fiz a súrlódás elmélete
tud lat tribologia ‘ua.’: gör tribó ‘dörzsöl’ | lásd -LÓGIA

tribolumineszcencia G fiz dörzsölés hatására keletkezett fényvillanás
gör tribó ‘dörzsöl’ | lásd LUMINESZCENCIA

tribrachius [tribrahiusz] G orv háromkarú torzszülött
tud lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | brachium ‘kar’

tribrachys [tribrahisz] G irod három rövid szótagból álló láb az antik időmértékes verselésben
lat
 gör tribrakhüsz ‘ua.’: treisz, tria ‘három’ | brakhüsz ‘rövid’
tribuláció † G zaklatás, gyötrés
lat tribulatio ‘ua.’, lásd TRIBULÁL

tribulál † G zaklat, gyötör, nem hagy békén
késő lat tribulare
 ‘kérésekkel zaklat’ tribulum ‘tüskés cséplőszerszám’ terere, tritum
‘dörzsöl’
tribun lásd TRIBUNUS
tribunál † G jog bírói tanács, felsőfokú bíróság
G ép az ókori bazilikát lezáró félkör alakú fülke a benne lévő emelvénnyel
 lat tribunal ‘bírói szék, bíróság’, ered. ‘a katonai tribunus emelvénye a táborban’, tkp. ‘a
tribunushoz tartozó’, lásd TRIBUNUS
tribunus G tört néptribun, ókori római főtisztviselő, a köznép érdekeinek védője
 lat tribunus (plebis) ‘(nép)tribun’ tribus ‘városrész, városharmad Rómában (ered. egy-egy a
latinoké, szabinoké, ill. etruszkoké), választókerület’ tres, tria ‘három’
tributárius † G adófizető, adózó
 lat, ‘ua.’, lásd TRIBÚTUM
tribútum † G adó, hűbéradó
 lat, ‘terményadó, hadiadó’, ered. ‘a tribusokra kiosztott közteher’ tribuere ‘feloszt, hozzájárul’
tribus, lásd TRIBUNUS
tribün G (szónoki) emelvény
G sport lelátó, nézőtér, karzat (sportpályán)
 ném Tribüne fr tribune ‘ua.’ kk lat tribuna ‘bírói emelvény’ lat tribunal ‘ua.’, lásd
TRIBUNÁL
triceps [tricepsz] G anat a váll háromfejű izma
tud lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | caput ‘fej’

trichina G áll fonalféreg, veszélyes élősdi, amely a sertéshússal juthat az emberi szervezetbe
lat, ‘ua.’
 gör trikhinosz ‘szőrszálból való’ thrix, trikhosz ‘hajszál, szőr’
trichinózis G orv trichinák okozta fertőzés
tud lat trichinosis ‘ua.’: lásd TRICHINA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

trichitisz G orv a hajhagymák gyulladása
tud lat trichitis ‘ua.’: gör thrix, trikhosz ‘hajszál, szőr’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

trichoblaszt G biol szőrszöveti sejt
gör thrix, trikhosz ‘hajszál, szőr’ | blaszté ‘csíra’

trichomikózis G orv a haj gombás megbetegedése
tud lat trichomycosis ‘ua.’: thrix, trikhosz ‘hajszál, szőr’ | lásd MIKÓZIS

trichotómia1 G tud három részre osztás
gör trikhé ‘háromfelé’
 treisz, tria ‘három’ | tomé ‘vágás’ temnó ‘vág’
trichotómia2 G szőrszálhasogatás
gör thrix, trikhosz ‘hajszál, szőr’ | tomé ‘vágás’
 temnó ‘vág’
tricikli G háromkerekű bicikli
ang tricycle ‘ua.’
 lat tres, tria ‘három’ (a BICIKLI mintájára)
tricinium G zene három énekhangra írt darab
kk lat, ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’ | canere, (ce)cini ‘énekel’

trícium G kém a hidrogén radioaktív izotópja, atomsúlya háromszorosa a hidrogénének
tud lat tritium ‘ua.’
 gör tritosz ‘harmadik’
trick [trik] G ját ütés kártyában
ang, ‘trükk, fogás, ütés’
 ófr trique, triche ‘becsapás’ (?) lat tricari ‘késlekedik’
triclinium [triklinium] G tört háromszemélyes heverő ókori római ebédlőasztal mellett
G tört háromheverős ebédlő római magánházakban
 lat, gör triklinon ‘ua.’: treisz, tria ‘három’ | kliné ‘ágy’ klinó ‘lehajlik, lefekszik’
Lásd még KLINIKA
triconcha [trikonka] G ép háromkaréjos apszis román kori templomokban
 kk lat ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | concha gör konkhé ‘kagyló’
tricorne [trikorn] G ölt háromszögletű, háromcsúcsú kalap vagy csákó
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘háromszarvú’: lat tres, tria ‘három’ | cornu ‘szarv’
tricuspidalis [trikuszpidális] G anat háromcsúcsú
 tud lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | cuspis, cuspidis ‘fullánk, hegy’
tridens [tridensz] G műv háromágú szigony, Poszeidón (Neptunus) isten attribútuma
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘háromfogú’: tres, tria ‘három’ | dens, dentis ‘fog’
tridimenzionális G térbeli, három kiterjedésű
 ang tridimensional ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’ | dimensional ‘kiterjedéses’, lásd DIMENZIÓ
tridimit G ásv magas hőmérsékleten hatszöges, egyébként rombos rendszerben kristályosodó kvarc,
szilíciumdioxid
 ném Tridymit ‘ua.’: lásd TRIDYMUS | -it (ásványra utaló toldalék)
triduum G vall háromnapos lelkigyakorlat
 kk lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | dies ‘nap’
tridymus [tridimusz] G orv hármas iker
 tud lat, ‘ua.’: treisz, tria ‘három’ | (di)dümosz ‘iker’, tkp. ‘kettős, páros’
triéder G geom három lappal határolt testszöglet
 ném Trieder ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | hedra ‘lap, szék’ hedzomai ‘ül’
triennális G háromévenkénti, harmadévi
G három éven át tartó
 lat triennalis ‘ua.’, lásd TRIENNIUM
triennium G hároméves időszak
 lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | annus ‘év’
triergol G műsz három összetevőből álló rakétahajtó anyag
 ang, ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’ | gör ergon ‘munka’ | lat ol(eum) ‘olaj’, vagy lásd (ALKOH)OL
trifólium G háromlevelű lóhere
G † három cimbora, három jómadár
 lat trifolium ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | folium ‘levél’
Lásd még TREFF
trifórium G ép román és gótikus templomok oldalfalán, az ablaksor alatt hármas osztású nyílásokból
alakított árkádsor
 kk lat triforium ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’ | foris ‘ajtószárny’
triftongus G nyelvt hármashangzó, három magánhangzó egy szótagot alkotó együttese
 tud lat triphthongus ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | phthongosz ‘hang’
trifurkáció G hármas elágazás
 lat trifurcatio ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | furca ‘szénahányó villa’
triga G tört ókori római hármasfogatú kocsi
 lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | lásd (BI)GA

trigámia G jog háromnejűség
lat trigamia ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | gamosz ‘házasság’

trigeminális G anat az arcideghez tartozó
tud lat, ‘ua.’, lásd TRIGEMINUS

trigeminus G anat arcideg, az arcizomzatot az aggyal összekötő hármas osztású ideg
tud lat (nervus) trigeminus ‘ua.’, tkp. ‘hármasiker (-ideg)’: tres, tria ‘három’ | gemini ‘ikrek’

trigger G vill instabil indító áramkör
ang, ‘ua.’, tkp. ‘puska ravasza’
 holl trekker ‘ua.’ trekken ‘húz’
triglif G ép téglalap alakú mező három függőleges vájattal a dór templom párkányzatán
ang triglyph ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | glüphé ‘véset’
 glüphó ‘vés’
Lásd még HIEROGLIFA
trigonális G geom háromszögű
 ang, ném trigonal ‘ua.’, lásd TRIGÓNUM
trigonometria G mat szögfüggvénytan, a derékszögű háromszög oldalviszonyaival foglalkozó
geometriai tudományág
 tud lat, ‘ua.’: lásd TRIGÓNUM | metreó ‘mér’
trigonometrikus G mat a szögfüggvénytannal kapcsolatos, azon alapuló
 ném trigonometrisch ‘ua.’, lásd TRIGONOMETRIA
trigónum † G geom háromszög
 lat trigonum gör trigónon ‘ua.’: tria ‘három’ | gónia ‘szög’ gonü ‘térd’
triklin G ásv háromhajlású (kristályrendszer)
 ném triklin ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | klinó ‘hajlik’
Lásd még TRICLINIUM
triklór-etilén G kém klórtartalmú szénhidrogén, nem gyúlékony színtelen folyadék, szerves oldószer
 gör treisz, tria ‘három’ | lásd KLÓR, ETILÉN
triklór-metán lásd KLOROFORM
trikó G text gépi kötéssel készült pamut vagy selyem ruhaanyag
G ölt ilyen vagy más anyagból készült rövid ujjú ing vagy ujjatlan alsóing
 fr tricot ‘ua.’ tricoter ‘köt’ régi fr estricot ‘pálca’ holl strikken ‘pálcával köt’
trikolór G háromszínű nemzeti lobogó
 ném Trikolore fr tricolore ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’ | color ‘szín’
trikotázs G text kötöttáru
 fr tricotage ‘ua.’ tricoter ‘köt’, lásd TRIKÓ
trikromatikus G háromszínű, a három alapszínből összetett (pl. nyomtatás)
 ang trichromatic ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | khróma, khrómatosz ‘szín’
trikromázia G orv háromszínlátás, normális színlátás
 tud lat trichromasia ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | khróma ‘szín’
triksa G közl személyszállító tricikli Délkelet-Ázsiában
 lat tres, tria ‘három’ | lásd (RI)KSA
triktrak G ját fatáblán korongokkal játszott francia társasjáték
 fr hangut trictrac ‘ua.’
trilaterális G háromoldalú
 ang trilateral ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’ | latus, lateris ‘oldal’
trilingvis G háromnyelvű
 újk lat trilinguis ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | lingua ‘nyelv’
trilla G zene a zenei ékítés legegyszerűbb módja, két közeli hang sűrű, pergésszerű váltogatása
 magy, ‘ua.’ ol, kk lat hangut trillare ‘hangját rezegteti, trillázik’
trillió G mat milliószor billió, a millió harmadik hatványa
G mat (Amerikában) billió
 lat tres, tria ‘három’ (a millió mintájára)
trilobita G áll háromkaréjú ősrák a földtörténeti ókorban
 tud lat, ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | lobosz ‘karéj, lebeny’

Lásd még LOBOTÓMIA
trilógia G irod témájában és cselekményében szorosan kapcsolódó, de önállóan is megálló három
mű (regény, dráma, epikus költemény) egysége
tud lat trilogia ‘ua.’: treisz, tria ‘három’ | lásd -LÓGIA

trimarán G háromtestű vitorlás csónak vagy hajó
lat tres, tria ‘három’ | lásd (KATA)MARÁN

trimer G (mn) tud háromelemű
G (fn) kém az alapvegyület molekulájának háromszorozásából származó egyszerű polimerizációs
termék
 ném, ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | merosz ‘rész’
trimeszter G okt negyedév
G okt a tanév egyharmada, a tanulmányi idő háromhavi egysége
 ném Trimester ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’, lásd SZEMESZTER
trimesztrális G okt háromhavi, negyedévi
 újk lat trimestrialis ‘ua.’, lásd TRIMESZTER
trimeter G irod három jambuspárból álló antik görög verssor
 ném Trimeter ‘ua.’: gör tria ‘három’ | metron ‘mérték’
trimm G hajó a hajó hosszirányban, az orr és far között mért merülési egyensúlya
 ném Trimm ang trim ‘ua.’, tkp. ‘kihajózásra alkalmas állapot’ trim ‘rendbe tesz’
trimmel G drótszőrű kutyák bundáját vágja, ritkítja
 ném trimmen ‘ua.’ ang trim ‘egyenget, csinosít’
trimorf G háromalakú
 ném trimorph ‘ua.’: gör tria ‘három’ | morphé ‘alak’
trimorfizmus G növ, ásv háromalakúság, megjelenés három különböző alakban
 ném Trimorphismus ‘ua.’, lásd TRIMORF
Trimurti G vall a hindu mitológiában a három főisten, Brahma, Shiva és Visnu egysége, akik a
teremtésnek, az élet fenntartásának és a pusztításnak elvét képviselik
G műv e hármas egység ábrázolása háromfejű alakban
 szansz, ‘ua.’, tkp. ‘három arc’
trinitárius G vall szentháromsághívő
G vall a Szentháromságról elnevezett, főleg betegápolással foglalkozó katolikus szerzetesrend,
ennek tagja
 lat, ‘ua.’ trinitas, lásd TRINITÁS
trinitás † G vall szentháromság
 lat trinitas ‘háromság’ trini ‘hármasával’ tres, tria ‘három’
trinitro-fenol lásd PIKRINSAV
trinitro-toluol lásd TROTIL
trinom G mat háromtagú kifejezés
 ném Trinom ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | nomosz ‘hagyomány, törvény’
trió G zene háromtagú énekes vagy hangszeres együttes
G zene három hangszerre írt zenemű
G zene középrész dalban, rondóban
 ol trio ‘ua.’ tre ‘három’ lat tres, tria ‘ua.’
trióda G inf háromelektródos, egyrácsos elektroncső
 ném Triode ‘ua.’: gör tria ‘három’ | hodosz ‘út’
triol G kém háromértékű alkohol
 lat tres, tria ‘három’ | lásd (ALKOH)OL
triola G zene három hangból álló csoport, amelyet két azonos értékű hang ideje alatt kell
megszólaltatni
 ném Triole ‘ua.’ lat tres, tria ‘három’
triolett G irod nyolcsoros strófa, amelynek mindössze két ríme van, és a kezdő sor háromszor, a
második kétszer tér vissza
ném Triolett
 fr kics triolet ‘ua.’, lásd TRIÓ
trioplán G fényk háromtagú lencserendszer
 ném Trioplan ‘ua.’: lásd TRIÓ | lat planum ‘sík’
trióz G kém mokekulájában három szénatomot tartalmazó egyszerű cukor
 lat tres, tria ‘három’ | -óz (cukorra utaló toldalék)
triőr G mezőg konkolyozó, a gabonamagvakat centrifugálisan tisztító és osztályozó gép
 fr trieur ‘ua.’ trier ‘szétválogat’ nép lat tritare ‘szétdörzsöl’ lat terere, tritum ‘dörzsöl’
trip- lásd még TRYP-
tripla G háromszoros, hármas
 lat triplus gör triploosz ‘ua.’, lásd TRIPLEX
triplán G rep korai háromfedeles repülőgép
 ang triplane ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’ | planum ‘sík’
tripláz G háromszoroz
 lásd TRIPLA
triple alliance [tripl aliansz] G tört hármasszövetség, Anglia, Franciaország és Oroszország
szövetkezése a központi hatalmak ellen az első világháború előtt
 fr, ‘ua.’, lásd TRIPLA, ALLIANCE
triple sec [triplszek] G köménylikőr
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘háromszorosan száraz’: lásd TRIPLA | sec lat siccus ‘száraz’
triplett G hármas alakzat
G hármasan összetett drágakő
 fr kics triplette ‘ua.’ triple ‘háromszoros’, lásd TRIPLA
triplex G háromrétű, háromrétegű, háromszoros
 lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | plicare ‘hajtogat’
triplikátum G harmadik példány
 újk lat triplicatum ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | lásd (DU)PLIKÁTUM
triplopia G orv hármas látás
 tud lat, ‘ua.’: gör triploosz ‘hármas’ treisz, tria ‘három’ | ópsz, óposz ‘szem, látás’
tripodia G orv háromlábúság mint fejlődési rendellenesség
 tud lat, ‘ua.’: gör treisz, tria ‘három’ | pusz, podosz ‘láb’
tripper G orv kankó, gonorrea, fertőző nemi betegség
 ném, ‘ua.’ alném trippen ‘csöpög’ ném tropfen ‘ua.’ (a betegség jellemző tünetére utalva)
tripszin G biol fehérjebontó enzim a gerincesek hasnyálmirigy-váladékában
 tud lat trypsin ‘ua.’: gör trüó ‘felemészt’ | lásd (PE)PSZIN
triptichon G műv hármas osztású oltárkép
G zene háromrészes zenemű
 ném Triptychon gör triptükhosz ‘háromrétű, háromszoros’: gör tria ‘három’ | ptükhosz ‘réteg,
ránc, hajtás’
triptofán G kém a fehérjéket alkotó aminosavak egyike, amelyet a tripszin old ki a kazeinből
 tud lat tryptophan ‘ua.’: lásd TRIPSZIN | gör phainó ‘látszik’
tripusz G háromlábú szék vagy áldozóserpenyő az antik görögöknél
 gör, ‘ua.’: treisz, tria ‘három’ | pusz ‘láb’
triremis [triremisz] G tört háromsor evezős ókori római gálya
 lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | remus ‘evező’
trisó G kém vízlágyító és tisztítószer
 márkanév: tri(nátriumfoszfát) lat tres, tria ‘három’ | só
triste [triszte] G zene szomorúan (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ lat tristis ‘szomorú’
triszekció G geom szögharmadolás
 tud lat trisectio ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | lásd SZEKCIÓ
triszómia G gen a szokásos kettőnél eggyel több kromoszóma jelenléte a sejt vagy szervezet
kromoszómakészletében
ang trisomy ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’ | lásd (KROMO)SZÓMA

tritanopia G orv a sárga és kék szín iránti érzéketlenség, sárga-kék színtévesztés
tud lat trytanopia ‘ua.’: trütané ‘mérleg serpenyője’ | ópsz, óposz ‘szem, látás’

triticale [tritikále] G mezőg búza és rozs hibridje
tud lat, ‘ua.’
 triticum ‘gabona’
tritón G embertörzsű és halfarkú tengeri istenség
ném, gör ‘ua.’
 Tritónosz tengeristennek, Poszeidón fiának nevéből
tritonus G zene három egészhang-lépésből álló hangköz
lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | tonus ‘hang’
 gör tonosz ‘ua.’, lásd TÓNUS
triumfál G tört (győztes római hadvezér) diadalmenetet tart
G átv diadalt ül, ujjong
G diadalmaskodik, győzelmével hivalkodik
 lat triumphare ‘diadalmenetet tart, ujjong’, lásd TRIUMFUS
triumfus † G tört diadalmenet, győztes hadvezér diadalmas bevonulása az ókori Rómába
G diadal, ragyogó siker
 lat triumphus ‘diadalmenet’ (?) gör thriambosz ‘Bakkhosz-Dionüszosz ünnepén énekelt
ujjongó dal’
triumvir G tört triumvirátus tagja, tkp. a hármak férfija
 lat, ‘ua.’: tres, tria ‘három’ | vir ‘férfi’
triumvirátus G tört három személy szövetkezése a legfőbb hatalom gyakorlására az ókori Rómában
 lat triumviratus ‘ua.’, lásd TRIUMVIR
trivalencia G kém háromértékűség, hármas vegyérték
 tud lat trivalentia ‘ua.’, lásd TRIVALENS
trivalens G kém három vegyértékű
 tud lat, ‘ua.’: lat tres, tria ‘három’ | valere ‘ér vmennyit’
Lásd még VALUTA
triviális G közkeletű, közismert, elfogadott
G elkoptatott, elcsépelt, lapos, köznapi
G közönséges, parlagi, útszéli
 kk lat trivialis ‘ua.’, tkp. ‘a triviumhoz tartozó’, lásd TRIVIUM
trivialitás G elcsépelt, lapos kijelentés, közhely
G otrombaság
 lat trivialitas ‘ua.’, lásd TRIVIÁLIS
trivium G okt a „hét szabad művészet” oktatásának alsó szintje a középkorban, három tárgya a
grammatika, retorika és dialektika
 lat, ‘ua.’, ered. ‘keresztút, piac’: tres, tria ‘három’ | via ‘út’
trocheus [tróheus] G irod egy hosszú és egy rövid szótagból álló versláb az antik időmértékes
verselésben
 tud lat trochaeus ‘ua.’ gör trokhaiosz (pusz) ‘futó (láb)’ trokhosz ‘futópálya’ trekhó ‘fut’
trochilus [trohilusz] G ép kifelé hajló ókori párkányprofil
 gör trokhilosz ‘ua.’, tkp. ‘futómadár’ trekhó ‘fut’ (a profil metszete hasonlít a madár
sziluettjéhez)
trockista G pol a trockizmus híve
 or trockiszt ‘ua.’, lásd TROCKIZMUS
trockizmus G pol Lev Davidovics Trockij orosz politikus elmélete a permanens forradalomról, a
sztálini despotizmus éles kritikája
 or trockizm ‘ua.’: Trockij nevéből | lásd -IZMUS
trofallaxis G biol munkamegosztás és kölcsönös gondoskodás a társas életmódú állatok között
 tud lat trophallaxis ‘ua.’, tkp. ‘táplálékcsere’: gör trophé ‘táplálék’ trephó ‘táplál’ | allaxisz
‘csere’ allasszó ‘cserél, váltogat’
trófea G győzelmi jelvény
G elejtett állat szarva, agyara mint vadászemlék
G sportversenyen nyert díj tárgyi emléke (kupa, érem)
 ném Trophäe fr trophée ‘ua.’ késő lat trophaeum, lásd TRÓFEUM
trófeum G zsákmányolt fegyverekből emelt győzelmi emlék
 késő lat trophaeum lat tropaeum gör tropaion ‘ua.’ tropé ‘megfordulás, megfutamodás,
vereség (ti. az ellenségé)’ trepó ‘fordul’
trofikus G biol tápláló
G orv a táplálkozással kapcsolatos
 tud lat trophicus ‘ua.’ gör trophé ‘táplálás, táplálék’
trog G geol teknővölgy, gleccservölgy
 ném Trog ‘ua.’, ered. ‘fateknő, vályú’
tróger G hordár, teherhordó, alkalmi rakodómunkás
G pej semmirekellő, mihaszna (ember)
 hazai ném troger baj-oszt trager ném Träger ‘ua.’ tragen ‘hord’
Lásd még TRÁGÁR
troglobion G biol barlangokban honos élőlény
 tud lat, ‘ua.’: gör tróglé ‘barlang’ | bión ‘élő(lény)’ bioó ‘él’
troglodita G barlanglakó ősember
G ritk átv elmaradott, maradi ember
 tud lat troglodyta gör tróglodütész ‘barlanglakó’: tróglé ‘barlang’ | düó ‘behatol’
trojka G hármasfogatú orosz kocsi vagy szán
 or kics, ‘ua.’ troje ‘hárman’ tri ‘három’
trokár G orv háromszögletű, üreges tű mint műtéti eszköz
 ném Trokar ‘ua.’: fr trois lat tres ‘három’ | carre ‘szöglet, tőr éle’ lat quadrum ‘négyzet’
trolibusz G közl felsővezetékes, villanyhajtású autóbusz
 ang trolleybus ‘ua.’: trolley ‘kézzel tolt kis kocsi’, itt ‘az áramszedők görgős eleme, amellyel a
vezetéken csúsznak’ troll ‘gördül’ | lásd BUSZ
tromba G zene trombita
G met kisebb, de pusztító erejű forgószél nagy víz- vagy portölcsér formájában
 ol, ‘ua.’ germán hangut (pl. ófn trumpa, óizl trumba ‘ua.’)
trombelasztográfia G orv a véralvadás ütemét vizsgáló eljárás
 tud lat thrombelastographia ‘ua.’, lásd TROMBUS, ELASZT(IKUS), -GRÁFIA
trombin G orv enzimhatású anyag, amely a vér fibrinogénjét fibrinné alakítja
 tud lat thrombin ‘ua.’: lásd TROMBUS | -in (vegyületre utaló toldalék)
trombocita G orv vérlemezke
 tud lat thrombocyta ‘ua.’: lásd TROMBUS | gör kütosz ‘méhsejt, üreg’
trombocitopénia G orv a normálisnál kevesebb trombocita jelenléte a vérben
 tud lat thrombocytopaenia ‘ua.’: lásd TROMBOCITA | paene ‘alig’
trombocitopoézis G orv trombocita-képződés
 tud lat thrombocytopoesis ‘ua.’: lásd TROMBOCITA | gör poiészisz ‘alkotás’ poieó ‘alkot, képez’
trombocitózis G orv a normálisnál több trombocita jelenléte a vérben
 tud lat thrombocytosis ‘ua.’: lásd TROMBOCITA | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
trombofília G orv trombózisra való hajlam
 tud lat thrombophilia ‘ua.’: lásd TROMBUS | gör philó ‘kedvel’
tromboflebitisz G orv visszérgyulladás
 tud lat thrombophlebitis ‘ua.’: lásd TROMBUS | phlebosz ‘ér’ | -itisz gyulladásra utaló toldalék
trombolízis G orv vérrög feloldódása
 tud lat thrombolysis ‘ua.’: lásd TROMBUS | gör lüszisz ‘feloldás’ lüó ‘felold’
trombon G zene harsona
 fr trombone ol ngykz trombone ‘ua.’ tromba ‘trombita’, lásd TROMBA
tromboplasztikus G orv a véralvadást fokozó
 tud lat thromboplasticus ‘ua.’, lásd TROMBUS, PLASZTIKUS

trombosztázis G orv vérrög képződése miatt fellépő vérpangás
tud lat thrombostasis ‘ua.’: lásd TROMBUS | gör sztaszisz ‘megállás’
 (hi)sztémi ‘áll, megállít’
trombotikus G orv trombózissal kapcsolatos
tud lat thromboticus ‘ua.’, lásd TROMBÓZIS

trombózis G orv vérrög képződése, ill. elakadása az érrendszerben
tud lat thrombosis ‘ua.’: gör thrombószisz ‘megalvadás’, lásd TROMBUS | -ózis (kóros folyamatra

utaló toldalék)
trombus G orv alvadt vérrög
tud lat thrombus
 gör thrombosz ‘ua.’
tromf G ját adu, ütőkártya
G döntő érv, ellenérv, visszavágás
 ném Trumpf ‘adu’ Triumph ‘győzelem’, lásd TRIUMFUS
trompe l’oeil [tromplöj] G műv optikai csalódást okozó, a valót megtévesztően utánzó festmény
vagy tárgy
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘megcsalja a szemet’: tromper ‘csal, becsap’, ered. ‘megjátssza magát’, tkp.
‘trombitál, kikiált’ trompe ‘trombita’ frank hangut trumpa ‘ua.’ | oeil lat oculus ‘szem’
trón vagy trónus G emelvényen elhelyezett díszes szék uralkodó vagy magas egyházi méltóság
számára
G átv az uralkodói hatalom, ill. méltóság metonímiája
 lat thronus gör thronosz ‘ua.’
tropa G biz nagyon fáradt, tönkrement
 szerb-horv tropa ‘fuccs huszonegyesben, vereség’ ol troppo ‘túl sok’, lásd TRUPP
tropikál G text könnyű nyári ruhaszövet
 ang márkanév, tropical ‘trópusi’, lásd TRÓPUS1
tropikus1 G földr, met forró égövi, egyenlítői, délszaki
G forró, perzselő
 ném tropisch ‘ua.’, lásd TRÓPUS1
tropikus2 G stil képletes, szóképi, képesen kifejezett
 tud lat tropicus ‘ua.’, lásd TRÓPUS2
tropizmus G növények növekedési irányának megváltozása külső inger hatására, pl. fototropizmus,
geotropizmus (növekedés a fény irányában, ill. a nehézségi erő irányával ellentétesen) stb.
 gör troposz ‘fordulat, irány’ trepó ‘fordul’ | lásd -IZMUS
tropofita G növ olyan növények, amelyek élettevékenységét nagy mértékben irányítja az időjárás
 tud lat tropophyta ‘ua.’: gör troposz ‘fordulat, irány’ | tbsz phüta esz phüton ‘növény’ phüó
‘sarjad, nő’
tropopauza G met a troposzféra és sztratoszféra közötti átmeneti övezet a légkörben
 lásd TROPO(SZFÉRA), PAUZA
troposzféra G met a földi légkör legalsó rétege, az időjárási jelenségek színtere
 lásd TRÓPUS1, SZFÉRA
troppo G zene (előadási utasításban) nagyon
 ol, fr trop ‘ua.’ germán, lásd TRUPP
trópus1 G földr a forró égöv, a Ráktérítő és Baktérítő közötti sáv
 lat tropus ‘ua.’ gör troposz ‘fordulat’ trepó ‘fordul’ (a Nap látszólagos útja megfordul a két
térítőn)
trópus2 G stil szókép, képes fordulat, szóalakzat
G zene dallamfordulat a gregorián énekben
 lat tropus gör troposz ‘fordulat, kifejezés, dallam’, lásd TRÓPUS1
trópusi lásd TROPIKUS1
trotil G nagy hatású robbanóanyag, trinitro-toluol, TNT
 ném Trotyl ‘ua.’ (márkanév a kémiai név betűiből)
trotli G gyámoltalan, ügyefogyott, bárgyú, totyakos alak
 ném Trottel ‘ua.’
 trotteln ‘poroszkál, vánszorog’
trottoir [trotoár] † G járda
fr, ‘ua.’
 trotter ‘üget, járkál’
trottőrcipő G ölt félmagas sarkú női strapacipő
ném Trotteurschuh ‘ua.’
 fr trotteur ‘gyors és könnyű járásra alkalmas’ trotter ‘üget, járkál’
germán (pl. angol tread, ném treten ‘lép, lépked’)
trouvaille [truváj] G felfedezés, lelemény, ötlet
 fr, ‘ua.’ trouver ‘talál’ népi lat *tropare ‘kitalál, feltalál, talál’ tropus ‘dal’, tkp.
‘beszédfordulat’, lásd TRÓPUS2
trovatore G irod lovagköltő
 ol, ‘ua.’ prov trobador ‘ua.’, lásd TRUBADÚR
tröszt G közg ipari monopólium, amelynek vállalatai egységes irányítás alá kerülnek
 ang trust ‘bizalom, gondnoki letét, érdekszövetség’ skand (pl. óizl traust ‘segítség, bizalom’,
svéd tröst ‘vigasz’)
trubadúr G irod középkori udvari lovagköltő
G irod vándor énekmondó
 fr troubadour provanszál trobador ‘ua.’, tkp. ‘költő, zeneszerző’ trobar ‘talál, kitalál, költ,
zenét szerez’ népi lat *tropare, lásd TROUVAILLE
trucc G dac, ellenkezés, makacsság
 baj-oszt trutz ném Trotz ‘ua.’
truccol G dacol, makacskodik, duzzog
 lásd TRUCC
truck [trak] G közl pótkocsis teherautó nagy terhek szállítására
G közl vasúti kocsi forgózsámolya
 ang, ‘ua.’ (?) lat trochus ‘karika’ gör trokhosz ‘kerék’
trufa † G tréfa
 ol truffa ‘bolondozás’ truffare ‘megtréfál, rászed’ (?) oszk-umber tufer lat tuber
‘daganat, púp, kinövés’
truffé [trüfé] G konyha szarvasgombával töltött vagy ízesített
 fr, ‘ua.’ truffe népi lat *tufera ‘szarvasgomba’ oszk-umber tufer lat tuber ‘daganat,
púp, kinövés’
trumeau [trümó] G ép a templom kapuját felező faragott kőoszlop
G bút alacsony kétajtós szekrényke
G bút lábon álló nagy tükör
 fr, ‘ua.’, ered. ‘marhacomb’ germán (pl. ném Trumm ‘csomó, darab, kolonc’)
trupp G színházi vagy cirkuszi társulat
G csoport
G katonai egység
 ném Trupp fr troupe ‘ua.’ troupeau ‘nyáj’ ó-alsófrank thorpe ‘falu, csapat, nyáj, sereg’
(további germán rokonság: ném Dorf ‘falu’, svéd, norvég torp ‘tanya’)
trüffel G növ szarvasgomba
 ném Trüffel fr truffe ‘ua.’, lásd TRUFFÉ
trükk G cselfogás, fortély, csalás, csalafintaság
G műsz valaminek ravasz, ügyes működési elve
G film technikai fogás képtelen dolgok filmbeli felvételére
 fr truc ‘fogás, fortély, kártyaütés’ óprov truc ‘ütés’ trucar ‘üt, lök’ népi lat gyak
trudicare ‘ua.’ lat trudere ‘tol, taszít’
Lásd még EXTRUDÁL
trypanosoma [tripanoszóma] G biol gerincesek vérében élősködő ostoros egysejtű, az álomkór és
más betegségek okozója
 tud lat, ‘ua.’: gör trüpanon ‘fúró’ | szóma ‘test’
Lásd még TREPÁN
trypanosomiasis [tripanoszomiázis] G orv álomkór
tud lat, ‘ua.’: lásd TRYPANOSOMA | -iázis (kóros folyamatra utaló toldalék)

tsunami lásd CUNAMI
tuba G zene a legnagyobb és legmélyebb hangú rézfúvós hangszer
ol, ‘ua.’
 lat tuba ‘egyenes trombita’ tubus ‘cső’
tubák G burnót, orrba szippantva élvezett finom dohánypor
magy nyj, ‘ua.’
 ném Tabak, lásd TABAK
tube [tjúb] G közl a londoni mélyvasút népszerű neve
ang, ‘ua.’, tkp. ‘cső’
 fr tube lat tubus ‘ua.’
tuber G orv gümő, dudor a testszövetekben
lat, ‘ua.’

Lásd még TUBEROSA, TRUFA, TRUFFÉ
tuberkulin G orv tébécé-baktériumok tenyészetéből (vagy mesterségesen) előállított szer fertőzés
kimutatására
tud lat tuberculum ‘ua.’: lásd TUBERKULUM | -in (vegyületre utaló toldalék); a latin név első három

szótagjának kezdő betűiből lett a tébécé (TBC) betűszó
tuberkulózis G orv tüdővész, gümőkór, tébécé, †hektika
tud lat tuberculosis ‘ua.’: lásd TUBERKULUM | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

tuberkulum G orv apró gümő, gumó a tüdőben a tébécé-bacilusok körül, az elszigetelésükre
kialakuló szövetcsomók neve
tud lat kics tuberculum ‘ua.’, lásd TUBER

tuberosa G növ tubarózsa, fürtös fehér virágú, hagymás dísznövény
lat (Polyanthes) tuberosa ‘ua.’, tkp. ‘gumós (sokvirágú)’, lásd TUBERÓZUS (a virág magyar neve a

~ népetimológiai származéka)
tuberózus G orv gumós, dudoros
tud lat tuberosus ‘ua.’, lásd TUBER

tubifex G áll féreg, akváriumi halak tápláléka
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘csőcsináló’: tubus ‘cső’ | facere ‘csinál’

tubuláris G csöves, csőalakú
újk lat tubularis ‘ua.’
 kics tubulus ‘csövecske’ tubus ‘cső’
tubulózus G anat csöves
tud lat tubulosus ‘ua.’
 kics tubulus ‘csövecske’ tubus ‘cső’
tubulin G biol eukarióta sejtek plazmájának vázrendszerét alkotó fehérje
tud lat, ‘ua.’: kics tubulus ‘csövecske’
 tubus ‘cső’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
tubus G kupakkal zárható vékony fém vagy műanyag csőtok kinyomható krémek tartására
G műsz teleszkóp kihuzati eleme
 lat, ‘cső’
tufa G megszilárdult vulkáni hamuból képződött puha kőzet
 ol, ‘ua.’ lat tophus gör tuphosz ‘horzsakő’
tukán G díszes tollú, vaskos csőrű dél-amerikai kúszómadár
 fr toucan tupi indián tukana ‘ua.’
tularémia G orv pestishez hasonló, emberre is veszélyes ragályos betegség rágcsálók között
 tud lat tularaemia ‘ua.’: Tulare kaliforniai tájegységről, ahol először felbukkant | gör haima ‘vér’
túlium G kém a ritkaföldfémek közé tartozó ezüstfehér kémiai elem
 tud lat thulium ‘ua.’: Thule legendás északi sziget nevéből (felfedezőjének, Cleve svéd
kémikusnak a névadása) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
tumba G középkori síremlék, lábakon álló díszes szarkofág
G vall szarkofág alakú ereklyetartó
 lat tumba gör tümbosz ‘síremlék’
tumor G orv daganat
 lat, ‘ua.’ tumere ‘dagad’
tumultuózus G zajos, kavargó, zűrzavaros, lármás (jelenet)
G háborgó, forrongó, zendülő
 ném tumultuös fr tumultueux ‘ua.’, lásd TUMULTUS
tumultus G csődület, tömeg, sokadalom
G † háborgás, zavar, forrongás
 lat tumultus ‘lázongás, zűrzavar’ tumere ‘dagad, fellobban, nyugtalankodik’
tumulus [tumulusz] G rég dombsír, halomsír a történelem előtti időkből
 lat, ‘halom, sírdomb’ tumere ‘dagad’
tundra G földr gyér növényzetű, fagyos északi vidék
 or, ‘ua.’ lapp tundar ‘magasan fekvő kopár puszta’ (?) finn tunturi ‘kopár hegy’
tuner [tjúner] G inf erősítő nélküli rádió
G inf hangoló és erősítő egység rádió- és tévékészülékekben
 ang, ‘ua.’: tune ‘hangol’ tune ‘dallam, zenei hang’, a tone alakváltozata, lásd TÓNUS
tungsten [tungsztén] G kém a volfrám neve az angolban és több más nyelvben
 ang, svéd tungsten ‘ua.’, tkp. ‘nehéz kő’: tung ‘nehéz’ | sten ‘kő’ (a felfedező svéd kémikus,
Scheele névadása)
tunguz G népr a mandzsuval rokon altáji nyelvet beszélő nép Kelet-Szibériában
 or, ‘ua.’ türk tonguz ‘disznó’ (a ~ok disznótenyésztők)
tunica [tunika] G anat burok, burkoló réteg
 tud lat, ‘ua.’, lásd TUNIKA
tunika G tört ujjatlan ingszerű alsóruha az ókori Rómában
G ölt csípőig érő öves női blúz
 lat tunica, ered. ctunica ‘ua.’ arámi kittuna ‘köntös’
Lásd még KHITÓN
tuningol G sport versenyautó vagy motorkerékpár motorjának a teljesítményét különféle
átalakításokkal fokozza
 ang tuning ‘hangolás’, lásd TUNER
tunkmassza G konyha lágy csokoládé mártógyurma sütemények bevonására
 ném Tunkmasse ‘ua.’, lásd TUNKOL, MASSZA
tunkol G mártogat, kimártogat
 ném tunken ‘ua.’
tunnel † G alagút
 ang, ‘ua.’, ered. ‘hordóforma madárfogó háló’ kfr kics tonnelle ‘hordócska’ tonne ‘hordó’,
lásd TONNA
tupamaró G pol városi gerilla Uruguayban
 sp, ‘ua.’ Tupac Amaro 18. századi indián szabadsághős nevéről
tupé G álhaj, vendéghaj, vendégfürt
 fr toupet ‘ua.’ ófr toupe ‘sörény’ frank top ‘ua.’
Lásd még TUPÍROZ
tupi-guarani G népr Brazíliában és több környező államban élő nagy indián népcsoport
 indián tupi, saját név | port, ‘ua.’ indián warana ‘bajtárs’
tupíroz G (hajat) fésűvel fellazít, felborzol, tornyosra formáz
G biz felfúj, felnagyít, kicifráz
 ném toupieren ‘ua.’, lásd TUPÉ
túra G kirándulás, kiruccanás
G út, utazás, körút
 magy elvonás, lásd TÚRÁZIK
turanid G népr középtermetű, rövid fejű, barna hajú és szemű, kiálló orrú embertípus
 tud lat, ‘ua.’: Turán ‘a Kaszpi-tótól keletre elterülő pusztaság’ perzsa Túrán ‘ua.’, tkp. ‘nem
Irán’ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
turanizmus G tört a nyugati kultúrát elutasító magyar fajelmélet a két világháború között, amely a
magyar–turáni rokonság téveszméjén alapult
 lásd TURAN(ID), -IZMUS
túrázik G kirándul, gyalogol
G utazik, körutat tesz
ném (eine) Tour (unternehmen) ‘körútra (vállalkozik)’ fr, ang tour ‘körutazás, utazás’, lásd
TURIZMUS
turba G zene a tömeget megjelenítő mozgalmas kórusszám passiókban, oratóriumokban
ol, lat turba ‘tömeg, lárma, zűrzavar’

turbál † G háborgat, alkalmatlankodik
G felháborít, fellázít
 lat turbare ‘zavar, felkavar’, lásd TURBA
turbán G ölt hosszú kendőből csavart csúcsos fejfedő mohamedán népeknél
 ném Turban tör tülbent perzsa dulband ‘ua.’
 magy tulipán
turbiditás G zavarosodás, zavarosság
 lat turbiditas ‘ua.’ turbidus ‘zavaros, kusza’, lásd TURBA
turbina G műsz áramló víz, gőz vagy gáz energiáját forgó mozgássá alakító berendezés
 ném Turbine ‘ua.’ lat turbo, turbinis ‘forgás, pörgettyű, forgószél’ turbare ‘zavar, felkavar’
turbó- G műsz (összetételek előtagjaként) turbinával meghajtott, vele összekapcsolt
 lat turbo, turbinis ‘pörgettyű, forgószél’ (lásd TURBINA)
turbódinamó G vill azonos tengelyen forgó turbina és dinamó
 lásd TURBÓ-, DINAMÓ
turbóelektromos G vill gőzturbinával működő villamos (erőmű)
 lásd TURBÓ-, ELEKTROMOS
turbógenerátor G vill azonos tengelyen forgó turbina és generátor
 lásd TURBÓ-, GENERÁTOR
turbóreaktor G rep gázturbinás sugárhajtómű
 lásd TURBÓ-, REAKTOR
turbóventilátor G műsz turbinás szellőző vagy légfúvó berendezés
 lásd TURBÓ-, VENTILÁTOR
turbulencia G fiz folyadék vagy levegő rendezetlen örvénylő mozgása benne haladó test körül
G † nyugtalanság, háborgás, izgalom
 ném Turbulenz fr turbulence ‘ua.’, lásd TURBULENS
turbulens vagy turbulentus G örvénylő
G forrongó, zavargó, háborgó
 lat turbulentus ‘viharos, izgatott, zavargó’ turbare ‘zavar, felkavar’ turba ‘tömeg’ (a
turbulens tévesen latinosított alak a ném, ang turbulent nyomán, a patent pátens és hasonló
párok hamis analógiájára, a latinban ugyanis nem létezik *turbulere ige)
turf G sport lóverseny
G sport lóversenypálya
 ang turf ‘ua.’, ered. ‘gyep’
turfa G tőzeg
 kk lat, ‘ua.’ frank turba ‘ua.’
turgor G orv a testszövet feszes állapota az erek normális teltségénél
G növ a vízzel telt növényi sejtek feszes állapota
 tud lat, ‘ua.’ turgere ‘dagad’
turibulum lásd THURIBULUM
turista G kiránduló, természetjáró
G utazó, országjáró, világjáró
 ang, ném tourist ‘ua.’, lásd TURIZMUS
turisztika G természetjárás, országjárás, utazgatás
 ném Touristik ‘ua.’, lásd TURISTA
turizmus G más tájakra, országokba való utazás üdülés vagy szórakozás, világlátás céljából
 ném Tourismus
 ang tourism ‘ua.’: ang, fr tour ‘körutazás, utazás’, ered. ‘forgás, fordulat’ lat
tornus ‘esztergapad, forgatás’ gör tornosz ‘esztergapad, forgástengely’ | lásd -IZMUS
turkológia G tud az oszmán-törökök, tágabban más törökös népek nyelvével, történelmével és
kultúrájával foglalkozó tudományág
 ném Turkologie ‘ua.’: lat turcus ‘török’ | lásd -LÓGIA
turkológus G tud a turkológia szakembere
 magy, ‘ua.’, lásd TURKOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
turkomán G text bocharai szőnyeg
 ang Turkoman ‘ua.’, ered. ‘türkmén’, lásd ott
turmalin G ásv magnézium-alumínium-bórszilikát, féldrágakő ásvány
 ném Turmalin ang tourmaline szingaléz turumali ‘ua.’
turmix G konyha daraboló-keverő gép, amely tejből és gyümölcsből egynemű italt készít
G ilyen ital
 ang, ‘ua.’: tur(n) ‘forog, forgat’ | mix ‘kever’
turné G körutazás
G hangversenykörút, előadóművész körútja, vendégszereplés, vendégjáték
G sportcsapat portyája
 fr tournée ‘körutazás, ellenőrző út, kirándulás’ tourner ‘forgat, forog, körbejár’, lásd TURNUS
turnkey system [törnkí szisztem] G számtech kulcsrakész rendszer, számítógép ellátva minden
szükséges hardverrel, telepített szoftverrel, használatra készen
 ang, ‘ua.’: turnkey ‘kulcs elfordítása’: turn ‘fordít, lásd TURNUS | key ‘kulcs’ | lásd SZISZTÉMA
turnover [törnóver] G orv a sugárzó izotópnak a szervezetbe való beépülése
G biol enzimmolekula átalakító sebessége
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘megtérülés, átalakulás’: turn ‘fordul’ | over ‘át’
turnus G egymást felváltó csoportok egyike
G időszak, szakasz
G forduló, menet, kör
G műszak, váltás, munkacsapat
 kk lat turnus ‘forgattyú, körforgás, ismétlődés’ tornus ‘esztergapad, forgatás’ gör tornosz
‘ua.’
turnűr G div párnás csípőtömés a szoknya alatt az 1880-as években, amely teltebb alakot mutatott
 fr tournure ‘ua.’, tkp. ‘körvonal’ tourner ‘fordul, körüljár’, lásd TURNUS
turpis † G bűnös, ludas valamiben
 lat turpis ‘gyalázatos, ocsmány, parázna’
turpis causa [turpisz kauza] G jog piszkos, becstelen ügy
G jog az ügylet erkölcstelen célja
 tud lat, ‘ua.’: lásd TURPIS | causa ‘ügy’
turpisság G ravaszság, hamisság, kópéság
G megtévesztés, félrevezetés, átejtés
 lásd TURPIS
tus1 G zuhany
 ném nyj tusch ném Dusche fr douche ‘ua.’ ol doccia ‘zuhany, zápor’, ered.
‘ereszcsatorna, vízvezető’ docciare késő lat *ductiare ‘vezet’ lat ducere, ductum ‘ua.’
Lásd még DUKTUS
tus2 G sport találat (vívásban)
G sport kétváll (birkózásban)
 fr touche ‘érintés’ toucher ‘érint, eltalál’, lásd TUSÍROZ
tus3 G műv rajzhoz, íráshoz való tintaszerű fekete festék
 baj-oszt tusch ném Tusche ‘ua.’ tuschieren ‘tussal rajzol’ fr toucher ‘érint, feketére fest’,
lásd TUSÍROZ
tus4 G zene üdvözlésképpen játszott gyors akkordismétlés vagy tremoló zenekarban
 ném Tusch ‘ua.’ fr touche ‘hangszer megütése, megszólaltatása’, ered. ‘érintés’, lásd TUS2
tusculanum [tuszkulánum] G kies helyen fekvő vidéki lak
G átv békés, elvonult életre való hely, menedék a világ zajától távol
 lat Tusculanus ‘tusculumi’ Tusculum, ókori római község a mai Frascati helyén, ahol
Cicerónak villája volt
tusíroz † G érint, illet, érdekel
G ingerel, zavar, bánt, sért
 ném touchieren ‘ua.’ fr toucher ‘érint’ germán (pl. ang tuck ‘bedug’, ném zucken ‘üt, ránt’)
Lásd még TACCS, TUS2
tussicula [tusszikula] G orv enyhe köhögés
 tud lat kics, ‘ua.’, lásd TUSSIS
tussis [tusszisz] G orv köhögés
 lat hangut, ‘ua.’
tutéla † G jog gyámság
 lat tutela ‘ua.’ gyak tutari oltalmaz’, lásd TUTOR
tuti G biz biztos, holtbiztos, kockázatmentes
 bécsi ném argó tutti ‘jó, szép, helyes, rendben van’ ol tutti ‘mind’, lásd ott
tutor † G jog gyám
G pártfogó, gyámolító
 lat, ‘ua.’ tueri, tutus ‘ügyel, figyel, véd’
tutta la forza [tuttala forca] G zene teljes hangerővel (adandó elő)
 ol, ‘ua.’: lásd TUTTI | forza népi lat fortia ‘erő’ lat fortis ‘erős’
tutti G zene a teljes zenekar belépése a magánszólam után
 ol, ‘ua.’, tkp. ‘mindnyájan’ tutto ‘egész, minden, összes’ lat totus ‘ua.’
tuttifrutti G konyha apróra vágott befőtt, nyers vagy cukrozott vegyes gyümölcs (pl. fagylaltíz)
 ol tutti frutti, ‘minden(féle) gyümölcs’: lásd TUTTI | frutto ‘gyümölcs’ lat fructus ‘haszon,
gyümölcs’ frui ‘hasznát veszi’
tutti quanti [tutti kvanti] G mindahányan
 ol, ‘ua.’: lásd TUTTI | ol quanto lat quantus ‘ahány’
tübbing G műsz öntöttvas vagy vasbeton gyűrűk alagút vagy bányaakna falának biztosítására
 ném Tübbing ‘ua.’ ang tubbing ‘bányaakna dongabélése’ tub ‘dézsa’
tübitejka G ölt kerek, tarka hímzésű kis fejfedő Turkesztánban
 or kics, ‘ua.’ tatár tübetei ‘csúcsos sapka’ tüba ‘csúcs’
tüchtig G alapos, gondos, rendes
 ném, ‘ua.’ kfn tucht ‘használhatóság, alkalmasság’ taugen ‘alkalmas valamire’, lásd
TAUGLICH
tüll G text hálószerűen szőtt, átlátszó fátyolszövet
ném Tüll
 fr tulle ‘ua.’ Tulle, francia város, ahol először gyártották
türbe G mohamedán sírkápolna, síremlék
tör, ‘ua.’

türk G tört népvándorlás kori törökös nyelvű nép, amely nagy birodalmat alkotott Belső-Ázsiában
G tört a magyarok neve egyes bizánci történetíróknál a honfoglalás előtti és utáni időkben
 tör türki ‘türk, török’
türkiz G ásv zöldeskék színű féldrágakő
 ném Türkis fr turquoise ‘ua.’, tkp. ‘török kő’ turquois ‘török’ tör türki ‘török’
türkmén G a Kaszpi-tenger és az Amu-Darja folyó között élő, törökös nyelvű nép
 perzsa turkoman ‘ua.’, tkp. ‘türkféle’: turk ‘türk’ | mánda ‘hasonlít’
tütü G merev, fodros tüllből készült rövid balettszoknya
 fr tutu ‘ua.’ gyermeknyelvi culcul [kükü] ‘popsi’ cul lat culus ‘fenék’
tweed [tvíd] G text mintás, kártolt gyapjúszövet
 ang, ‘ua.’ Tweed, észak-angliai folyó, amelynek völgyében először gyártották
twill G text sávolykötéses, bordázott ruhaszövet
 ang,
 óang twili ‘ua.’ lat bilix, bilicis ‘kettős fonatú’: bi- ‘kettős’ | licium ‘szál’ (az óang szó
twi- eleme a lat bi-fordítása)
twist [tviszt] G gyors és lüktető, a felsőtestet ide-oda csavaró mozdulatokból álló, gyors ütemű tánc
az 1960-as évekből
 ang, ‘ua.’, tkp. ‘csavarás’
two-step [túsztep] G zene kétnegyedes ütemű társasági tánc
 ang , ‘ua.’, tkp. ‘két-lépés’: two ‘kettő’ | step ‘lépés’
ty- lásd még TI-
tylosis [tilózis] G orv bőrkérgesedés
 tud lat, ‘ua.’: gör tülosz ‘bőrkeményedés, tyúkszem’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
tympanectomia [timpanektómia] G orv a dobhártya műtéti eltávolítása
 tud lat, ‘ua.’: lásd TYMPANUM | gör ektomé ‘kimetszés: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
tympanum [timpanum] G anat dobüreg, középfül
 tud lat, ‘ua.’ gör tümpanon ‘dob’
Lásd még TIMPANI, TIMPANON
typhoid [tifoid] G orv tüneteiben a tífuszra emlékeztető
 tud lat, ‘ua.’: lásd TÍFUSZ | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
 U,Ú
ubikvista G biol a legkülönfélébb környezetben is megélő, az egész Földön elterjedt állat- vagy
növényfaj
ném Ubiquist ‘ua.’
 lat ubique ‘mindenütt, akárhol’ ubi ‘hol, ahol’
ubikvitás G biol növény- vagy állatfajnak az a jellemzője, hogy a Föld minden éghajlati övezetében
megtalálható
ang ubiquity ‘ua.’
 lat ubique, lásd UBIKVISTA
ubi supra [ubi szupra] G (lásd) mint fent
lat, ‘ua.’, tkp. ‘ahol fent’: ubi ‘hol, ahol’ | supra ‘fent’

udmurt G népr a Vjatka és Káma folyók vidékén élő finnugor nyelvű nép, amely a permi ághoz
tartozik
G e nép nyelve, e nép tagja
G (mn) e néppel kapcsolatos
udmurt ‘ua.’, tkp. ‘mezei ember’
ufó G repülő csészealj és más, a légben megfigyelt titokzatos tárgy, amelyet sokan földön kívüli
eredetűnek hisznek
ang UFO betűszó, ‘ua.’ Unidentified Flying Objects ‘azonosítatlan repülő tárgyak’: fly ‘repül’,
lásd még IDENTIFIKÁL, OBJEKTUM
ufológia G az ufónak nevezett tárgyak kutatásával foglalkozó újkeletű „tudomány”
ang ufology ‘ua.’, lásd UFÓ, -LÓGIA
ujgur G népr Belső-Ázsiában élő, törökös nyelvet beszélő nép
saját név, ered. egy türk eredetű ~ dinasztia neve
ukáz G tört cári rendelet
G pej önkényeskedő parancs, utasítás
or ukaz ‘ua.’ ukazatj ‘megparancsol’
ukulele G zene portugál eredetű, négyhúros gitárféle pengetős hangszer a Hawaii-szigeteken
hawaii, ‘ugráló bolha’
ulánus G kat lándzsával felfegyverzett könnyűlovassági katona, dzsidás
ném Ulan lengy ulan ‘ua.’ tör o=lan [olan], tkp. ‘ifjú ember’ tatár
ulceráció G orv fekélyesedés
tud lat ulceratio ‘ua.’ ulcerare, ulceratum ‘gennyed, fekélyesedik’, lásd ULKUSZ
ulcerózus G orv fekélyes
tud lat ulcerosus ‘ua.’ ulcus, ulceris, lásd ULKUSZ
uléma G vall mohamedán egyházi jogtudós
ar tbsz, ‘ua.’ álim ‘tudós’
ulkusz G orv fekély, gyomorfekély
lat ulcus, ulceris ‘fekély, kelevény, gennyedés’
ulna G anat singcsont
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘alkar, könyök’
ulorrhagia [ulorrágia] G orv fogínyvérzés
tud lat, ‘ua.’: gör ulon ‘fogíny’ | rhégnümi ‘kihasad, kiárad’
ulszter G ölt hosszú és bő férfi felöltő
ang ulster ‘ua.’ Ulster észak-ír tartományról, ahol először készítették
ulti G ját háromszemélyes kártyajáték magyar kártyával, melyben az utolsó ütést az aduszín
legkisebb lapjával kell elvinni
magy röv, lásd ULTIMÓ

ultima ratio regum [… ráció régum] G a királyok utolsó érve, azaz a háború, a fegyverek bevetése
lat, ‘ua.’: lásd ULTIMÓ, RÁCIÓ | rex, regis ‘király’

ultimatív G ultimátum jellegű
ném, ‘ua.’, lásd ULTIMÁTUM

ultimátum G fenyegetéssel kísért utolsó figyelmeztetés
G pol erélyes diplomáciai jegyzék, amely egy követelés határidőn belüli teljesítésére szólít fel, ennek
megtagadása esetére súlyos következményeket, pl. hadüzenetet helyezve kilátásba
újk lat seml ultimatum ‘ua.’ kk lat ultimare, ultimatum ‘utoljára áll, bevégez’ ultimus, lásd
ULTIMÓ
ultimó G (fn) ját utolsó ütés meghatározott feltételekkel több kártyajátékban (pl. tarokk, ulti)
G † ker lejárati nap, a hónap utolsó napja mint (fizetési) határnap
G (hat) végül, utoljára, utolsóként, utolsónak
 ol ultimo lat ff ultimus ‘utolsó’ ősi uls, ultis ‘távoli, túlnan fekvő’ (önállóan nem
használatos)
ultimum refugium G a végső menedék
 lat, ‘ua.’: lásd ULTIMÓ | refugium ‘menedék’ refugere ‘menekül’, tkp. ‘visszafut’: re- ‘vissza’ |
fugere ‘fut’, lásd FÚGA
ultra G pol párt vagy mozgalom szélsőséges irányzatának híve
 magy, röv ultra(jobboldali), ultra(balos), lásd ULTRA-
ultra- (szóösszetételek előtagjaként)
G igen nagy mértékben, mértéktelenül, szélsőségesen: ultrarövidhullám, ultramodern
G valamin túli: ultraviolett
G a szokottnál jóval nagyobb hatásfokkal, sebességgel stb. működő: ultracentrifuga
 lat kf ultra- ‘vmin túl’ ősi uls, ultis ‘távoli, túlnan fekvő’ (önállóan nem használatos)
Lásd még UTRÍROZ
ultracentrifuga G műsz percenkénti 45 ezernél nagyobb fordulatszámú centrifuga
 lásd ULTRA-, CENTRIFUGA
ultraizmus G irod a dadaizmussal és a korai szürrealizmussal rokonítható avantgárd irányzat a
spanyol és spanyol-amerikai lírában az 1920-as évek elején
 sp ultraismo ‘ua.’: az 1920-ban megjelent Ultra c. kiáltványról, lásd ULTRA-, -IZMUS
ultrakolonialista G pol a gyarmatok megtartásához a végsőkig ragaszkodó (politika, ill. politikus)
 lásd ULTRA-, KOLONIALISTA
ultramarin G a tenger színénél mélyebb kék
 ném Ultramarin ‘ua.’ sp ultramarino ‘tengerentúli eredetű’ (a festék alapanyagáról): lat ultra-
‘túl’ | marinus ‘tengeri’ mare, maris ‘tenger’
ultramikroszkóp G opt a látható fény hullámhosszánál kisebb tárgyak megfigyelésére is alkalmas
mikroszkóp
 lásd ULTRA-, MIKROSZKÓP
ultramodern G túlzottan modern, keresetten vagy kihívóan újszerű
 lásd ULTRA-, MODERN
ultramontán G pol pápapárti, az ultramontanizmus híve
 ném Ultramontan fr ultramontain ‘ua.’, lásd ULTRAMONTANIZMUS
ultramontanizmus G pol pápapártiság, klerikális politikai irányzat, amely támogatja a pápaság
világi hatalmát és az adott ország katolikus egyházának az ügyeibe való beleszólását
 fr ultramontanisme ‘ua.’ ultramontain ‘a hegyeken túli’ (értve az Alpokon túli Itáliára és benne
Rómára, a pápaság székhelyére): lásd ULTRA- | lat montanus ‘hegyi’ mons, montis ‘hegy’
ultranacionalista G pol szélsőséges nacionalista
 lásd ULTRA-, NACIONALISTA
ultraszonikus G fiz az emberi füllel hallhatónál nagyobb rezgésszámú
G fiz ultrahanggal működő
 ang ultrasonic ‘ua.’: lásd ULTRA- | lat sonus ‘hang’
ultraszonográfia G fiz ultrahanggal végzett vizsgálat
 ang ultrasonography ‘ua.’, lásd ULTRASZONIKUS, -GRÁFIA
ultraviolett G fiz ibolyántúli (fény)
 ném, ‘ua.’: lásd ULTRA- | kics Violett ‘ibolya’ lat viola ‘ua.’
Umbelliferae G növ ernyős virágzatú növények
 tud lat, ‘ua.’: kics umbella ‘napernyő’, lásd UMBRELLA | ferre ‘hoz’
umbilikális G anat a köldökhöz tartozó
 tud lat umbilicalis ‘ua.’ umbilicus ‘köldök’
umbra1 G csill napfolt sötét magja
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘árnyék’
umbra2 G kém barna festék mangán- és vasvegyületek őrleményéből
 ném Umbra fr ombre ol ombra ‘ua.’: VAGY lat umbra ‘árnyék’, VAGY lat Umber,
Umbra ‘Umbriából való’ Umbri ‘umberek’ (ez a festőanyag Umbriából származik)
umbrella † G ernyő
G vall négy rúdon hordott brokátmennyezet katolikus körmenetben a szentséget vivő pap felett
 késő lat, ‘ua.’ lat kics umbella ‘napernyő’, tkp. ‘árnyacska’ umbra ‘árnyék’ (az alapforma és
a kicsinyített alak keveredett)
umbrofil G növ áryékkedvelő növényfaj
 tud lat umbrophil ‘ua.’: umbra ‘árnyék’ | gör philó ‘kedvel’
umformer G vill áramátalakító, amely váltóáramból egyenáramot állít elő
 ném Umformer ‘ua.’ umformen ‘átalakít’: um- ‘át’ | Forme ‘alak, forma’
umiak G fakeretes, bőrbevonatú eszkimó evezős csónak
 eszkimó (inuit) umiak ‘ua.’
umlaut G nyelvt a tőbeli magánhangzó megváltozása a németben és más germán nyelvekben, ha a
toldalék e hangot tartalmaz (a ä, o ö, u ü), pl. ném Buch Bücher ‘könyv, könyvek’, svéd
fot fötter ‘láb, lábak’
 ném, ‘ua.’: um ‘át’ | Laut ‘hang’
umslág G nyomd védőborító, könyvborító
G † borogatás, kötés
 ném Umschlag ‘ua.’ umschlagen ‘átfordít, körülfog’: um- ‘át, körül’ | schlagen ‘üt, vet’
unanimitás G teljes egyetértés, egyhangúság (szavazásban, döntésben)
 lat unanimitas ‘ua.’ unanimus ‘egyetértő’, tkp. ‘egy lelkületű’: unus ‘egy’ | animus ‘lélek,
nézet, akarat’
unanimizmus G irod francia esztétikai, irodalmi és morálfilozófiai áramlat a 20. század első két
évtizedében, amely a költői énnek és a társadalom „lelkületének” összefonódásában jelölte meg
célját
 fr unanimisme ‘ua.’: unanime lat unanimus ‘egyetértő, egy lelkületű”, lásd UNANIMITÁS | lásd
-IZMUS
unberufen G biz hogy el ne kiabáljam
 ném, tkp. ‘kimondatlan, megidézetlen (maradjon)’: un- ‘nem, ne’ | berufen ‘szólít, megidéz’,
régen ‘falra festi az ördögöt’
uncia G tizenkettedrész (fontból, lábból)
G † súlymérték (28,3 g)
G † hosszmérték, egy hüvelyk, ill. col
 lat, ‘tizenkettedrész’ ?
unciális G görög és latin nagybetűs kódexírás, gömbölyített írás a 4–8. században
 lat uncialis ‘ua.’, tkp. ‘hüvelyknyi (betűmagasság)’, lásd UNCIA
Uncle Sam [ankl szem] G az amerikaikat megtestesítő jellegzetes figura
 ang, ‘Samu bácsi’: uncle fr oncle lat kics avunculus ‘nagybácsi’ avus ‘ős’
unctio [unkció] G orv megkenés, bedörzsölés
G orv gyógykenőcs
lat, ‘ua.’ unguere, unctum ‘ken’
Lásd még UNGUENTUM
undáció G geol a földkéreg hatalmas darabjainak emelkedő és süllyedő mozgása sokmillió éves
periódussal
tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘hullámzás’ undare ‘hullámzik’ unda ‘hullám’
Lásd még ONDOLÁL, UNDULÁCIÓ
underclass [anderklasz] G szoc a modern társadalmak legalsó rétege, a lecsúszottak, a kiúttalanul
tengődők tömege
ang, ‘osztályalattiak’: under ‘alatt’ | class lat classis ‘osztály’
Lásd még KLASSZIS
underground [andergraund] G földalatti vasút
G tört az újbaloldal mozgalma az 1970-es években a fennálló (tőkés) viszonyokkal szembeforduló
életforma és egy ellenkultúra megteremtésére
ang, ‘ua.’: under ‘alatt’ | ground ‘föld, talaj’
understatement [andersztéjtment] G visszafogott, a túlzás ellentétébe csapó állítás (szerénységből
vagy a hatás kedvéért), pl. „nem is olyan rossz” ahelyett, hogy „nagyszerű”
ang, ‘ua.’: under ‘alatt, alá’ | statement ‘állítás’ state ‘állít’ lat status ‘állás’ stare ‘áll’
unduláció G fiz hullámmozgás, hullámrezgés
ang undulation ‘ua.’ késő lat kics undula ‘hullámocska’ lat unda ‘hullám’
Lásd még ONDOLÁL, UNDÁCIÓ
unfair [anfer] G tisztességtelen, sportszerűtlen
ang, ‘ua.’: un- ‘nem’ | lásd FAIR
unguentum [ungventum] G kenőcs
lat, ‘ua.’ unguere, unctum ‘ken’
Lásd még UNCTIO
unguiformis [ungviformis] G anat köröm alakú
tud lat, ‘ua.’: unguis ‘köröm’ | forma ‘alak’
ungusztiőz G biz undorító, gusztustalan, étvágyrontó
auszt ném ungustiös ‘ua.’: un- ‘nem’ | lásd GUSZTIŐZ
unheimlich G barátságtalan, kényelmetlen érzéseket okozó, borzongást keltő
ném, ered. unheimelig ‘ua.’: un- ‘nem’ | heimelig ‘otthonos, kedélyes’ Heim ‘otthon’
uni- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) egy, egy-
lat unus ‘egy’
unicelluláris G biol egysejtű
tud lat, ‘ua.’: lásd UNI- | kics cellula ‘sejt’ cella ‘kamra, szentély, méhsejt’
unicitás G mat egyértelműség
tud lat, ‘ua.’ unicus ‘egyetlen, egységes’ unus ‘egy’
unicornis lásd UNIKORNIS
unifikáció G egyesítés, egységesítés
G egységesülés
késő lat unificatio ‘ua.’, lásd UNIFIKÁL
unifikál G egyesít, egységesít
késő lat unificare ‘ua.’: lásd UNI- | facere ‘csinál’
unifiláris G műsz, vill egyszálú, egyszálas
ang unifilar ‘ua.’: lásd UNI- | lat filum ‘szál’
uniformis G egyenruha
ném Uniform ‘ua.’ lat uniformis ‘egyforma’: lásd UNI- | forma ‘forma’
uniformitás G egyformaság, egyöntetűség
G egysíkúság
lat uniformitas ‘ua.’, lásd UNIFORMIS
uniformizál G egységesít, egyöntetűvé tesz, egyenlősít
G megszünteti a különbségeket, egyedi vonásokat
fr uniformiser ‘ua.’, lásd UNIFORMIS
uniformizmus G túlhajtott törekvés a különbségek eltüntetésére, az egyedi jellegzetességek
felszámolására
ném Uniformismus ‘ua.’, lásd UNIFORMIS, -IZMUS
unikális G egyedi, egyetlen
G egyetlen példányban fennmaradt
lat unicalis ‘ua.’, lásd UNIKUM
unikornis G egyszarvú, mondabeli lóféle állat a homlokából kinövő hosszú, egyenes szarvval
lat unicornis ‘ua.’: lásd UNI- | cornu ‘szarv’
unikum G ritkaság, különlegesség
G párját ritkító jelenség
G egyedülálló, a maga nemében egyetlen dolog
lat seml unicum ‘ua.’ unicus ‘egyetlen, egyedüli, kiváló’ unus ‘egy’
unilaterális G egyoldalú
ang unilateral ‘ua.’: lásd UNI- | lat latus, lateris ‘oldal’
unilineáris G csak az egyik vonalon érvényesülő vagy lebonyolódó
lásd UNI-, LINEÁRIS
unintelligens G biz nehéz felfogású, ostoba
ném unintelligent ‘ua.’: un- ‘nem’ | lásd INTELLIGENS
unió G szövetség, egyesülés, egyesület
G pol államszövetség
lat unio, unionis ‘egység’, ered. ‘magában álló nagy gyöngy’ unus ‘egy’
unio mystica [unió misztika] G vall az Istennel való titokzatos lelki egyesülés élménye mint a
középkori misztikus törekvések célja
lat, ‘ua.’, lásd UNIÓ, MISZTIKUS
unionista G pol az egyesülés híve, az állam szövetségi berendezkedésének támogatója
ang, ném unionist ‘ua.’, lásd UNIÓ
unionizmus G pol törekvés államszövetség létrehozására vagy fenntartására
ang unionism ‘ua.’, lásd UNIÓ, -IZMUS
Union Jack G az angol nemzeti lobogó népszerű neve, amely lobogó az angol, skót és ír
szimbólumokat egyesíti, és az Írországgal való unió (1801) után nyerte el mai formáját
ang, ‘ua.’: lásd UNIÓ | Jack ‘Jancsi’ John ‘János’, itt ‘kisebb méretű lobogó, amelyet régi
hajókon az orrvitorlarúdra tűztek ki’
uniovuláris G orv egypetéjű
tud lat uniovularis ‘ua.’: lásd UNI- | kics ovulum ‘petesejt’ ovum ‘tojás’
unipoláris G vill csak egy pólussal működő (félvezető)
ang unipolar ‘ua.’, lásd UNI-, POLÁRIS
unisono [uniszónó] G zene egyszólamúan (adandó elő)
G átv egyhangúlag, egybehangzóan
ol, ‘ua.’, lásd UNI- | lat sonus ‘hang’
uniszex G ölt férfiak és nők által egyaránt viselhető (divatruházati cikk)
ang ‘ua.’: lásd UNI-, SZEX
unitárius G vall szentháromság-tagadó, csak egyszemélyű Istent valló protestáns felekezet, amelyet
Dávid Ferenc alapított a 16. században
újk lat unitarius ‘ua.’ unitas ‘egység’ unus ‘egy’
unitarizmus G vall az unitárius felekezet tanítása
lásd UNITÁRIUS, -IZMUS
unitus G vall egyesült, görög katolikus, a görögkeleti egyháznak a pápa fennhatósága alá visszatért,
„újraegyesült” részét illető
újk lat, ‘ua.’ késő lat unire, unitum ‘egyesül’ unus ‘egy’
univalencia G tud egyértékűség
G kém egyvegyértékűség
ang univalence ‘ua.’, lásd UNIVALENS
univalens G tud egyértékű
G kém egy vegyértékű
ang univalent ‘ua.’: lásd UNI- | lat valens, valentis ‘(vmit) érő’ valere ‘ér (vmit)’
universiade [univerziád] G sport egyetemi és főiskolai hallgatók számára négyévenként rendezett
világverseny
ném Universiade ‘ua.’: Univers(ität) ‘egyetem’, lásd UNIVERZITÁS | (Olymp)iade ‘olimpiász’, lásd
ott
univerzáliák G fil a legáltalánosabb bölcseleti fogalmak
kk lat tbsz seml universalia ‘ua.’, lásd UNIVERZÁLIS
univerzális G egyetemes, egyetemleges, általános, átfogó
G sokféle munkára alkalmas, sokoldalú
kk lat universalis ‘ua.’, lásd UNIVERZUM
univerzalitás G egyetemesség, egyetemlegesség
tud lat universalitas ‘ua.’, lásd UNIVERZÁLIS
univerzalizmus G vall hittudományi gondolat, amely szerint végül minden ember eljut az
üdvösségre, sőt, még a bukott angyalok is
G közg olyan elmélet, amely a társadalmat az egyedek puszta összességénél magasabb rendű,
szerves egésznek tekinti
tud lat universalismus ‘ua.’, lásd UNIVERZÁLIS, -IZMUS
univerzitás † G okt egyetem, a tudományokat a legmagasabb szinten tanító, középkori eredetű
intézmény
kk lat universitas ‘ua.’, tkp. ‘összesség’ (ti. a tudományszakoké), ill. ‘együttes, testület’ (ti. az
oktatóké és hallgatóké) universus, lásd UNIVERZUM
univerzizmus G vall a mindenséget és az embert sajátos egységben látó kínai vallásbölcseleti
rendszerek, a konfucianizmus és taoizmus egybefoglaló megjelölése
lásd UNIVERZUM, -IZMUS
univerzum G világegyetem, világmindenség, mindenség
ném Universum ‘ua.’ lat universus ‘együttes, egész, összes’, tkp. ‘egybe, egyfelé fordított’: lásd
UNI- | versus ‘fordult’ vertere, versum ‘fordít’
unmensch [unmens] G biz szörnyeteg, kibírhatatlan alak
ném, ‘ua.’: un- ‘nem’ | Mensch ‘ember’
unsereiner [unzerejner] † G biz magunkféle, magunkfajta, hasonszőrű, közülünk való, a mi kutyánk
kölyke
ném, ‘ua.’: unser ‘a miénk’ | einer ‘egyvalaki’ ein ‘egy’
untám G ügyetlen, élhetetlen, kellemetlen
jidd ontam ‘ízetlen’ héb taam ‘íz, zamat’
untauglich † G kat szolgálatra alkalmatlan
ném, ‘ua.’: un- ‘nem’ | lásd TAUGLICH
untermann G artistacsoport tagja, aki az egész embergúlát legalul tartja
ném, ‘ua.’: unter ‘alul’ | Mann ‘férfi’
unus pro multis [unusz pró multisz] G egy mindenkiért
lat, ‘egy sokakért’: unus ‘egy’ | pro- ‘ért’ | multus ‘sok’
unzsenírt G biz fesztelenül
G pej szégyentelenül, pirulás nélkül
ném ungeniert ‘ua.’: un- ‘nem’ | lásd ZSENÍROZ
upanisádok G vall szanszkrit nyelvű, párbeszédes formájú indiai vallásfilozófiai írások legfőképp a
Kr. e. 8–5. századból, bölcs erdei remeték tanításait tartalmazzák
szansz upa ni-shad ‘titkos beszélgetés’, tkp. ‘leülés valaki elé’
upasz G növ Jáva szigetén honos fa, kérgének nedvéből nyílméreg készül
maláj úpasz ‘méreg’
updating [apdéjting] G adatfelújítás
ang, ‘ua.’
 update ‘felújít, felfrissít, korszerűsít’ up (to) date ‘a jelen pillanatra érvényes, a
jelennel lépést tartó’: up ‘fel, -ig’ | date ‘dátum’, lásd ott
upre G fel, talpra
cig, ‘ua.’
uragóg G orv húgyhajtó szer
tud lat uragog(us) ‘vizelethajtó’: gör uron ‘vizelet’ | agógosz ‘vezető, elvezető’ agó ‘vezet’
uralista G nyelvt az uráli nyelvek tudósa
magy, lásd URALISZTIKA
uralisztika G nyelvt az uráli nyelvekkel, azaz a finnugor és szamojéd nyelveket egybefogó tágabb
nyelvcsoporttal foglalkozó tudományág
magy, az Ural hegységről, amely e nyelvterület földrajzi gerincének tekinthető (a germanisztika,
szlavisztika és hasonló megnevezések mintájára)
urán G kém a legnagyobb atomsúlyú természetes elem, radioaktív fém
ném Uran tud lat uranium ‘ua.’: az Uránusz bolygóról (amelyet az elemmel egy időben
fedeztek fel) Uranosz, az égbolt görög istensége, tkp. ‘ég’ | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
uraninit G ásv uránszurokérc, urán-dioxid, radioaktív fekete uránérc
ang uraninite ‘ua.’: uranin ‘urániumvegyületektől fluoreszkáló ernyő’ | -it (ásványra utaló
toldalék)
uranizmus G orv homoszexualitás
ném Uranismus ‘ua.’: gör uranosz ‘szájpadlás’, ered. ‘égbolt’ | lásd -IZMUS
uranográfia G csill leíró csillagászat
ang uranography ‘ua.’: gör uranosz ‘égbolt’ | lásd -GRÁFIA
uranometria † G csill csillagkatalógus, csillagtérkép
ném Uranometrie ‘ua.’: gör uranosz ‘égbolt’ | metreó ‘mér’
uranoszkóp † G csill csillagászati távcső
ném Uranoskop ‘ua.’: gör uranosz ‘égbolt’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
urbanista G ép városrendező
ném Urbanist ‘ua.’, lásd URBANIZMUS
urbanisztika G településtudomány, a várostervezés és -rendezés elmélete és gyakorlata
ném Urbanistik ‘ua.’, lásd URBÁNUS
urbanitás G városiasság
G csiszoltság, kifinomultság
ném Urbanität ‘ua.’ urban ‘udvarias, finom, világfias’ lat urbanus, lásd URBÁNUS
urbanitisz G szoc a városi életmóddal járó káros lelki és testi tünetek, jelenségek együttese
 tud lat urbanitis ‘ua.’: lásd URBÁNUS | -itis (betegségre utaló toldalék az orvosi nyelvben)
urbanizáció G szoc városiasodás
G szoc a lakosság nagy tömegeinek a városokba telepedése
ném Urbanisation ‘ua.’, lásd URBANIZÁL
urbanizál G városiasít, települést tervszerűen várossá fejleszt
G † kiművel, csiszol
ném urbanisieren ‘városiasít’, lásd URBÁNUS
urbanizálódik G városiasodik
G † csiszolódik, kifinomul
lásd URBANIZÁL
urbanizmus G városrendezés, várostervezés
G † városias műveltség, csiszoltság
ném Urbanismus ‘ua.’, lásd URBÁNUS, -IZMUS
Lásd még HIPERURBANIZMUS
urbánus G városi, városias
G művelt, kiművelt
G irod a városi, polgári kultúrát képviselő alkotók jelzője Magyarországon a két világháború között,
a „népies” írókkal szembeállítva
 lat urbanus ‘városi’ urbs, urbis ‘város’
urbárium G tört a jobbágy kötelező szolgáltatásai, úrbér, jobbágyteher, úrdolga
G tört az ezeket megszabó oklevél
G tört úrbéri földek telekkönyvi nyilvántartása
 kk lat, ‘birtoknyilvántartás’ ófném urberan ‘felhoz a bányából, kitermel’ (magy jelentésköre az
úr szó beleértése folytán alakult ki)
urbi et orbi G (fn) vall minden katolikus hívőre kiterjedő (pápai áldás)
G (hat) átv mindenfelé, világgá (kiált), a nagy nyilvánosság elé (tár)
 lat, ‘a városnak (ti. Rómának) és a földkerekségnek’: urbs ‘város’ | orbis (terrarum) ‘a (föld)
kerekség’ orbis ‘kerék’
Lásd még URBÁNUS, ORBITÁLIS
urbs aeterna [urbsz éterna] G az örök város (ti. Róma)
 lat, ‘ua.’: urbs ‘város’ | aeternus, tkp. aeviternus ‘örök’ aevum ‘kor, korszak, örök idő’
urdu G nyelvt a hindi nyelv perzsa és arab elemekkel vegyült, arab írású változata, Pakisztán
államnyelve
 hindi urdú ‘tábor, sereg’ tör ordu ‘ua.’
 magy horda
urémia G orv húgyvérűség, a szervezet mérgezettsége veseelégtelenség miatt
 tud lat uraemia ‘ua.’: gör uron ‘vizelet’ | haima ‘vér’
uréter G anat húgyvezeték a vese és a hólyag között
 tud lat ureter gör urétér ‘ua.’ ureó ‘vizel’
urethra G anat húgycső, a vizeletet a hólyagból kivezető cső
 tud lat, gör uréthra ‘ua.’
uretralgia G orv húgycsőfájdalom
 tud lat, ‘ua.’: lásd URETHRA | gör algeó ‘fájdalmat érez’
uretrális G anat a húgycsőhöz tartozó
 tud lat urethralis ‘ua.’, lásd URETHRA
uretroszkópia G orv húgycsőtükrözés
 tud lat urethroscopia ‘ua.’: lásd URETHRA | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
uretrosztenózis G orv húgycsőszűkület
 tud lat urethrostenosis ‘ua.’, lásd URETHRA, SZTENÓZIS
ureusz G tört az egyiptomi fáraók és egyes istenek fejékének kígyódísze mint felségjelvény
 lat uraeus gör uraiosz ‘ua.’, ered. ‘farok’
urgens † G sürgős, sürgető, sietős
G kényszerítő
 lat, ‘ua.’ urgere ‘szorít, szorongat, sürget’
urina G orv vizelet
 lat, ‘ua.’ urinari ‘vizel’ ősi lat *urum ‘víz’ (indoeurópai rokon: gör uron ‘vizelet’)
urináció G orv vizeletürítés
 tud lat, ‘ua.’ urinare, urinatum ‘vizel’, lásd URINA
urinális G orv a vizelettel kapcsolatos
 tud lat urinalis ‘ua.’ urina, lásd ott
urinometria G orv a vizelet fajsúlyának mérése
 tud lat, ‘ua.’: lásd URINA | gör metreó ‘mér’
urlaub † G kat kimenő, eltávozási engedély
 ném Urlaub ‘kimenő, szabadság’, tkp. ‘engedély’ (eltávozásra) erlauben ‘megenged’ ófn
irlouben, urlouben ‘ua.’
urna G hamvveder
G díszváza
G szavazóláda
 lat, ‘korsó, hamvveder, sorshúzó edény’

urnárium G urnatemető
újk lat, ‘ua.’, lásd URNA

uro- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a vizelettel kapcsolatos
gör uron ‘vizelet’
 ureó ‘vizel’
urogenitális G orv húgy- és ivarszervi
tud lat urogenitalis ‘ua.’, lásd URO-, GENITÁLIS

urográfia G orv a húgyutak kontrasztanyagos röntgenvizsgálata
tud lat urographia ‘ua.’, lásd URO-, -GRÁFIA

urokróm G orv a vizelet sárgás színét adó festékanyag
tud lat urochrom ‘ua.’: lásd URO- | gör khróma ‘szín’

urolit G orv húgykő
ném Urolith ‘ua.’: lásd URO- | gör lithosz ‘kő’

urolitiázis G orv húgykőbetegség
tud lat urolithiasis ‘ua.’, lásd URO-, LITIÁZIS

urológia G orv vesegyógyászat, a vesével és a húgyszervekkel foglalkozó orvostudományi ág
G orv ilyen osztály kórházban, szakrendelőben
tud lat urologia ‘ua.’, lásd URO-, -LÓGIA
urológus G orv vesegyógyász, az urológia szakembere
magy, lásd UROLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
uropénia G orv a vizeletképződés csökkenése, elégtelensége
tud lat uropaenia ‘ua.’: lásd URO- | lat paene ‘alig’
uropoézis G orv vizeletképződés
tud lat uropoesis ‘ua.’: lásd URO- | gör poiészisz ‘alkotás’ poieó ‘alkot, létrehoz’
Lásd még POÉZIS
uroszepszis G orv húgymérgezés, a vizelet bomlása folytán keletkezett mérgezéses állapot
tud lat urosepsis ‘ua.’, lásd URO-, SZEPSZIS
uroszkópia G orv vizeletvizsgálat
tud lat uroscopia ‘ua.’: lásd URO- | gör szkopeó ‘néz, vizsgál’
ursulina [urzulina] G vall Orsolya-rendi apáca, katolikus tanító és betegápoló rend tagja
lat nn, ‘ua.’ Ursula, 4. századi keresztény vértanú szent, a rend névadója lat nn kics ursula
‘medvécske’ ursus, ursa ‘medve’
urticaria G orv csalánkiütés
tud lat, ‘ua.’ urtica ‘csalán’ urere ‘éget, csíp’
urubu G áll dél-amerikai keselyűfaj
sp tupi indián, ‘ua.’
usance [üzansz] G ker kereskedelmi szokvány, szabvány
fr, ‘ua.’ user ‘használ, szokik’ népi lat gyak *usare ‘ua.’ lat uti, usus ‘használ’
Lásd még ÚZUS
usanka G ölt orosz prémsapka lehajtható fülvédővel
or, ‘ua.’ uho, tbsz usi ‘fül’
usebti G rég az ókori egyiptomiak által a sírban elhelyezett kis szobor, amely hitük szerint a halott
helyett dolgozott a túlvilágon
egyiptomi sbt ‘ua.’
user-friendly [júzer frendli] G a felhasználónak előnyös, könnyen kezelhető (főleg
számítástechnikai eszköz, program)
ang, ‘ua.’: use ‘használ’, lásd ÚZUS | friendly ‘barátságos, előzékeny’ friend ‘barát’
usque ad finem [uszkvead …] G mindvégig, a legvégéig
lat, ‘ua.’: usque ad ‘egészen (vmedd)ig’ | finis ‘határ, vég’
usu- lásd még UZU-
usucapio [úzukapió] G jog elbirtoklás, tulajdonjog megszerzése hosszú birtoklás és használat
folytán
 tud lat, ‘ua.’: usus ‘használat’, lásd ÚZUS | capere ‘fog, vesz, szerez’

usufructus [úzufruktusz] G jog haszonélvezet
tud lat, ‘ua.’: usus ‘használat’, lásd ÚZUS | fructus ‘haszon, nyereség, gyümölcs’
 frui ‘élvez,
hasznát látja’
usura [uzúra] G jog kölcsönvett összeg használatáért fizetett díj, kamat
G jog (utóbb) a kölcsönvevő kényszerhelyzetét kihasználó, méltánytalanul magas kamat
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘használat’ uti, usus ‘használ’
 magy uzsora
Lásd még ÚZUS
usus loquendi [úzusz lokvendi] G nyelvt nyelvszokás, beszédmód
 lat, ‘a beszéd szokása’: lásd ÚZUS | loqui ‘beszél’
usztasa G tört horvát jobboldali nacionalista fegyveres alakulat tagja
G (ered.) ilyen jellegű fegyveres szervezet
 horv ustaša ‘felkelés’ ustati ‘felkel’ stojati ‘áll’
utenziliák G használati eszközök, kellékek, szerszámok, műszerek
 lat tbsz seml utensilia ‘ua.’ utensilis ‘használatos, hasznos’ utens ‘használó’ uti, usus
‘használ’
Lásd még ÚZUS
uteralgia G orv méhfájdalom
 tud lat, ‘ua.’: lat uterus ‘anyaméh’ | gör algeó ‘fájlal’
uterinus G anat a méhhez tartozó
 tud lat, ‘ua.’ uterus ‘anyaméh’
uterográfia G orv a méh röntgenvizsgálata
 tud lat uterographia ‘ua.’: uterus ‘anyaméh’ | lásd -GRÁFIA
uteroplasztika G orv a méh helyreállító műtéte
 tud lat uteroplastica ‘ua.’: uterus ‘anyaméh’ | lásd PLASZTIKA
uterotonikum G orv a méh összehúzódását fokozó szer
 tud lat uterotonicum ‘ua.’: uterus ‘anyaméh’ | lásd TONIKUS
uti figura docet G mint az ábra mutatja
 lat, ‘ua.’: uti ‘ahogy’ | lásd FIGURA | docere ‘tanít’
utile dulci G a hasznost a kellemeshez (ti. kapcsolni, vele összekötni)
 lat, ‘ua.’: utilis ‘hasznos’ uti ‘használ’ | dulcis ‘édes, kellemes’
utilitariánizmus G fil angol társadalometikai tan, amely a tett erkölcsi értékét azon méri, mennyiben
hasznos a közjóra nézve
 ang utilitarianism ‘ua.’ utilitarian ‘a hasznosság elve alapján álló’, lásd UTILITÁRIUS
utilitárius G haszonelvű, mindent a hasznosság szempontjából elbíráló
 ném utilitär fr utilitaire ‘ua.’, lásd UTILITÁS
utilitarizmus G haszonelvűség
G pej haszonlesés
 ném Utilitarismus ‘ua.’, lásd UTILITÁRIUS, -IZMUS
utilitás G hasznosság, használhatóság
 lat utilitas ‘haszon, hasznosság’ utilis ‘hasznos, használható’ uti, usus ‘használ’
Lásd még ÚZUS
utilizáció G kihasználás, felhasználás, hasznosítás
 ném Utilisation ‘ua.’, lásd UTILIZÁL
utilizál G felhasznál, hasznosít, hasznára fordít
 ném utilisieren ‘ua.’, lásd UTILITÁS
ut infra G mint alább
 lat, ‘ua.’: ut ‘mint’ | infra ‘alább, lent’
utópia G pol eszményinek elképzelt, de a gyakorlatban megvalósíthatatlan társadalmi
berendezkedés, seholország, álomország
G átv légvár, délibáb
 Utopia, ideális közösségi társadalom hazájaként leírt szigetország (az angol Thomas More ilyen

című értekezésében, 16.század), tkp. ‘Seholország’: gör u- ‘nem’ | toposz ‘hely’
utópista G délibábkergető, légvárépítő ember
ang utopist ‘ua.’, lásd UTÓPIZMUS

utópisztikus vagy utópikus G pol utópiai jellegű
ang utopistic ‘ua.’, lásd UTÓPISTA

utópizmus G pol megvalósíthatatlan célokat kitűző, vágyvezérelt politika, voluntarizmus
G átv délibábkergetés
 ang Utopism ‘ua.’, lásd UTÓPIA, -IZMUS
utraquista [utrakvista] G vall, tört kelyhes, két szín alatt (kenyérrel és borral) áldozó, a husziták
mérsékelt szárnyához tartozó
 kk lat, ‘ua.’ lat utraque ‘mindkettő’ uter ‘(vala)melyik a kettő közül’
utríroz † G túlhajt, eltúloz
 ném outrieren fr outrer ‘ua.’ outre lat ultra ‘túl’
Lásd még ULTRA-
ut supra [ut szupra] G mint fent
 lat, ‘ua.’: ut ‘mint’ | supra ‘fejlebb, fent’
uvula G anat nyelvcsap
 lat kics, ‘ua.’ uva ‘szőlőfürt’
uvuláris G nyelvt a nyelvcsappal képzett (beszédhang, pl. a franciák jellegzetes „raccsoló” r hangja)
 tud lat, ‘ua.’, lásd UVULA
uxoricídium G jog feleséggyilkosság
 lat uxoricidium ‘ua.’: uxor ‘feleség’ | caedere, (ce)cidi ‘megöl’
uzuális † G szokásos, használatos
 késő lat usualis ‘ua.’, lásd ÚZUS
uzurpáció G jog bitorlás, jogtalan használat
 lat usurpatio ‘ua.’, lásd UZURPÁL
uzurpál G bitorol, jogtalanul használ
 lat usurpare, usurpatum, tkp. usum rapere ‘a használatát magához ragadja’: lásd ÚZUS | rapere
‘elragad’
uzurpátor G jog bitorló, valaminek jogtalan használója vagy haszonélvezője
 lat usurpator ‘ua.’, lásd UZURPÁL
úzus G használat
G szokás, gyakorlat, szokásjog
 lat usus ‘ua.’ uti, usus ‘használ’
Lásd még ABÚZUS, AD USUM DELPHINI, USANCE, USURA, UTENZILIÁK, UTILITÁS, UZURPÁL
 Ü,Ű
übercíher † G ölt felöltő, felsőkabát
ném Überzieher ‘ua.’
 überziehen ‘felölt, felülre húz’ : über ‘felül’ | ziehen ‘húz’
übermensch [űbermens] G felsőbbrendű, ill. magát ilyennek tekintő ember, aki az erősebb jogán,
önmaga megvalósítása érdekében erkölcsi gátlás nélkül tör uralomra
ném Übermensch ‘ua.’: über ‘felül, felső’ | Mensch ‘ember’

übermut G elbizakodottság
G féktelenség
ném Übermut ‘ua.’: über- ‘felül, túl’ | Mut ‘bátorság’
űberol G ját felülüt (kártyában)
G átv lepipál, lefőz, túllicitál
magy, ‘ua.’ ném über ‘felül’
üpszilon lásd IPSZILON
üzbég G népr az Aral-tótól délkeletre, Üzbegisztánban élő, törökös nyelvű nép
türk özbek ‘egyenes, becsületes’
 V
va banque [va bank] G ját az egész bankért, azaz a tétek összegéért bejelentett játék rulettban,
kártyán stb.
G átv kockázatos lépés, „mindent egy lapra” játék
fr, ‘megy a bank’: va ‘megy’ aller ‘menni’ | lásd BANK
vacilláció G tétovázás, ingadozás
lat vacillatio ‘ua.’
vacillál G tétovázik, habozik, bizonytalankodik
lat vacillare ‘ingadozik, dülöng’
vademecum [vádemékum] † G zsebkönyv, útikönyv
G zsebben hordható könyvecske feljegyzések számára, „velemjáró könyvecske”
lat, ‘ua.’ vade mecum ‘járj velem’: vadere ‘lép, megy, jár’ | mecum ‘velem’
Lásd még INVÁZIÓ, VADÓZUS
vádi G földr sivatagi vízmosás, a ritka felhőszakadások vizének levezetője
ar uádi ‘ua.’
vádli G lábikra
baj-oszt kics wadl ném Wade ‘ua.’
vadózus G földr a felszínről a mélyebb rétegekbe szivárgott (víz)
lat vadosus ‘sekély (víz)’ vadum ‘gázló’ vadere ‘megy, lép’
Lásd még VADEMECUM
vae victis [vé viktisz] G jaj a legyőzötteknek (azaz ki vannak szolgáltatva a győző kénye-kedvének)
lat, ‘ua.’: vae (ókori ejtésben [vaí]) ‘jaj’ | victus ‘legyőzött’ vincere, victum ‘győz’
vafli † G recés mintázatú töltött ostya
ném Waffel óholl wafle ‘ua.’ (?) ófn waba ‘méhlép’
Lásd még GOFRI
vagabundus G csavargó
lat, ‘ua.’, lásd VAGÁL
vagál † G csavarog, kóborol, vándorol
lat vagari ‘kóborol’
vágáns G középkori vándorénekes, vándordiák
lat vagans ‘kóborló’, lásd VAGÁL
vaghezza [vagecca] G műv könnyed ecsetkezelés a festészetben
ol, ‘ua.’, tkp. ‘kedvesség, kecs, báj’ vago ‘kecses, bájos’ lat vagus ‘kóbor, kósza, szeszélyes’
vagare ‘kóborol’, lásd VÁGÁNS
vagilitás G biol állatok képessége járásra, helyváltoztatásra
tud lat, ‘ua.’, lásd VAGÁL
vagina G anat női hüvely
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘kardhüvely’ vacuus ‘üres’ vacare ‘üresen áll’
Lásd még VAKÁCIÓ, VAKANCIA, VANÍLIA
vaginitis [vaginitisz] G orv hüvelygyulladás
tud lat, ‘ua.’: lásd VAGINA | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
vaginizmus G orv a hüvely záróizmainak görcse közösüléskor (lásd PENIS CAPTIVUS)
tud lat vaginismus ‘ua.’, lásd VAGINA, -IZMUS
vaginopátia G orv hüvelybántalom
 tud lat vaginopathia ‘ua.’: lásd VAGINA | gör pathosz ‘szenvedés’
 paszkhó ‘szenved’
vagon G közl vasúti kocsi
ném Waggon
 ang waggon ‘ua.’ holl wagen ‘szekér’
vagoníroz G közl vasúti teherkocsiba rak
ném (ein)waggonieren ‘ua.’, lásd VAGON

vagotónia G orv a bolygóideg fokozottan érzékeny, feszült állapota
tud lat vagotonia ‘ua.’, lásd VAGUS, TÓNUS

vagus [vágusz] G anat bolygóideg, a nyúltvelőhöz kapcsolódó agyideg, amely sokfelé ágazó
lefutása miatt kapta nevét
tud lat (nervus) vagus ‘bolyongó (ideg)’, lásd VAGÁL

vahabita G vall az iszlám egyik felekezete, amely Arábia uralkodó vallása
G vall e felekezethez tartozó személy
Abdul Wahhab alapító nevéből | -ita (vkinek követőjére utaló toldalék)
vájdling G mosogatódézsa
baj-oszt weitling ‘mély cserépedény’ weit ‘széles’
vakáció G okt iskolai szünidő
G nyaralás, szabadság, pihenő
lat vacatio ‘ua.’, tkp. ‘mentesség, szabadság, váltság’ vacare, vacatum ‘üresen áll, mentes,
szabad’
Lásd még FACÉR, VAGINA, VÁKÁNS, VAKANCIA, VÁKÁT, VÁKUUM, VANÍLIA
vakancia † G hiv üresedés, szabad állás
ném Vakanz fr vacance ‘ua.’ lat vacare ‘üresen áll’
vákáns † G megüresedett, betöltetlen (állás, munkahely)
ném vakant ‘ua.’ lat vacans ‘üres’ vacare ‘üresen áll’
vákát G nyomd üres oldal nyomtatott könyvben
ném Vakat ‘ua.’ lat vacat ‘hiányzik, üres’ vacare ‘üresen áll’
Lásd még VAKÁCIÓ
vakcina G orv oltóanyag
tud lat vaccina ‘ua.’ lat vaccinus ‘tehénnel kapcsolatos’ vacca ‘tehén’ (több oltóanyag tehén
vérsavójából készül)
vakcináció G orv védőoltás
tud lat vaccinatio ‘ua.’, lásd VAKCINÁL
vakcinál G orv betegség ellen beolt
tud lat vaccinare, vaccinatum ‘ua.’, lásd VAKCINA
vakliz † G biz dülöngél, bizonytalanul jár
G biz habozik
ném wackeln ‘ua.’
vaku G fényk légüres térben való elektromos kisüléssel működő fényképészeti villanófénylámpa
magy röv ném Vaku(umblitz) ‘villanófénylámpa’: lásd VÁKUUM | Blitz ‘villám’
vakuóla G növ üreg a növényi sejt citoplazmájában
lat kics vacuolum ‘üregecske’ vacuum, lásd VÁKUUM
vákuum G légüres vagy légritkított tér
G (összetételek előtagjaként) légritka vagy légüres térrel működő, azt előállító: vákuumfék,
vákuumcsomagolás
lat vacuum ‘üresség, űr, üreg’ vacuus ‘üres, megürült, szabad’ vacare ‘üresen áll’
Lásd még VAKÁCIÓ
vákuumdióda G vill nagy feszültségű egyenirányító cső
lásd VÁKUUM, DIÓDA
vákuumméter G fiz alacsony gáznyomás mérésére való készülék
lásd VÁKUUM | gör metreó ‘mér’
vákuumspektrográf G fiz különleges színképelemző készülék igen kis hullámhosszú fénysugarak
vizsgálatára
 lásd VÁKUUM, SPEKTROGRÁF

vákuumtechnika G műsz a légritka terek előállítását és gyakorlati hasznosítását kutató tudományág
lásd VÁKUUM, TECHNIKA

val G kém a gramm-ekvivalencia jele, annyi gramm súly egy anyagból, amennyi az egyenértéksúlya
ném Val ‘ua.’, lásd (EKVI)VAL(ENCIA)

valabilitás † G ker érvény, érvényesség
fr valabilité ‘ua.’
 valable ‘érvényes’ valoir lat valere ‘ér vmennyit’
Lásd még VALID
valcer G zene keringő
ném Walzer ‘ua.’ walzen ‘forog, hengerel’ Walze ‘henger’
valcol † G (mesterlegény szakmai tapasztalatszerzés céljából) külföldön vándorol
ném walzen ‘hengerel, körben jár’
valdens G vall 12. századi dél-franciországi eretnekmozgalom
G ennek tagja
kk lat, ‘ua.’ Pierre Valdo lyoni kereskedőnek, a mozgalom alapítójának a nevéből
vale † G isten hozzád
lat, ‘ua.’, tkp. ‘légy jó egészségben’ valere ‘jó erőben van, egészséges’, ill. ‘ér vmit’
Lásd még VALID
valencia G kém vegyérték
G nyelvt vonzatszerkezet
ném Valenz ‘ua.’ lat valentia ‘erő, alkalmasság’ valere ‘ér (vmit)’
Lásd még VALID
valentine [velentájn] G Bálint-napi ajándék
ang, ‘ua.’ Valentine ‘Bálint’ lat Valentinus ‘ua.’, tkp. ‘egészséges, befolyásos, hatalmas’
valens, valentis ‘jó erőben lévő’ valere ‘jó erőben van’
Lásd még VALID
valeriána G növ macskagyökér
G gyógysz idegcsillapító gyógyszer macskagyökér kivonatából
lat Valeriana ‘ua.’, ered. ‘a hispániai Valeria tartományból való’
valét G ját alsó mint kártyafigura
ném Valet fr valet ‘ua.’, tkp. ‘háziinas, komornyik’ ófr vaslet népi lat kics vassellitus
‘ua.’ vassus ‘szolga’, lásd VAZALLUS
valéta G okt erdészeti, bányászati főiskolák végzett hallgatóinak ballagása
hazai ném Valete ‘ua.’ lat valete ‘isten veletek’, a VALE többes száma
Lásd még VALID
valid G jog érvényes, hatályos, jogerős
ném valid ‘ua.’ lat validus ‘erős, hathatós’ valere ‘jó erőben van, egészséges’
Lásd még DEVALVÁL, EKVIVALENS, PREVALENS, VALABILITÁS, VALENCIA, VALENTINE, VALÉTA,
VALORIZÁL, VALŐR, VALUTA, VALVÁL
valide † G jog jogszerűen, jogerősen, érvényesen
lat, ‘ua.’, lásd VALID
validitás G jog érvényesség, hatály, joghatály
lat validitas ‘ua.’, lásd VALID
valkűr G mit a skandináv mondák félistennője, aki a csatában az elesendő hősöket kiszemeli, és a
Valhallába viszi
ném Walkür óskand valkyrja ‘ua.’: valr ‘csatában elesett’ | kyrja ‘kiválaszt’
Lásd még KŰR
vallon G népr Belgium déli és Franciaország északkeleti részén élő, francia nyelvváltozatot beszélő
nép
fr wallon ‘ua.’ kelta
valorizáció G közg értékjavítás, felértékelés
ném Valoristaion ‘ua.’, lásd VALORIZÁL
valorizál G közg felértékel, átértékel, újraértékel
ném valorisieren ‘ua.’
 Valor lat valor ‘érték’ valere ‘ér valamennyit’
Lásd még VALID
valőr G érték, minőség
G műv színhatás
fr valeur ‘ua.’ valoir lat valere ‘ér valamennyit’
Lásd még VALID
valse triste [valsz triszt] G zene lassú ütemű, melankolikus keringő, romantikus zenedarabok címe
fr, ‘szomorú keringő’: valse ném Walzer ‘keringő’, lásd VALCER | triste lat tristis ‘szomorú’
valuta G közg egy adott ország pénzneme, törvényes fizetési eszköze
G közg külföldi pénznem, idegen fizetőeszköz
ol, ‘ua.’, tkp. ‘érték’ valere, valuto lat valere ‘ér valamennyit’
Lásd még VALID
valutáris G közg a valutákkal kapcsolatos
magy lásd VALUTA (a planéta–planetáris és hasonló szópárok mintájára)
valutázik G valutákkal üzérkedik
lásd VALUTA
valváció G ker külföldi fizetési eszköz értékének hazai valutában való kifejezése
ném Valvation ‘ua.’, lásd VALVÁL
valvál G ker külföldi fizetési eszköz értékét hazai valutában állapítja meg
ném valvieren ‘ua.’ fr valuer ‘értékel’ value ‘érték’ valoir, valu lat valere, valui ‘ér
valamennyit’
Lásd még VALID
valvula G anat szívbillentyű
tud lat kics, ‘ua.’ tbsz valvae ‘ajtószárnyak’
vamp G a „végzet asszonya” , erotikusan vonzó, de hideg és számító nő
ang röv, ‘ua.’ vamp(ire), lásd VÁMPÍR
vámpír G áll vérszopó denevér, nagy testű denevérfajta
G a babonás hiedelem szerint sírjából kiszálló kísértet, aki alvók vérét szívja ki
G átv végzetes nő, aki a belé szerelmes férfiak vesztét okozza
szerb-horv vampir, ered. upir ‘ua.’ tör uber ‘boszorkány’
vamzer G argó besúgó cellatárs
magy, ‘ua.’ ném argó Wamser ‘verőlegény’ wamsen ‘elnadrágol’ Wamse ‘hosszú,
buggyos nadrág’
vanadinit G ásv vanádium ólom- és klórvegyülete, ércásvány
ang, ‘ua.’: lásd VANÁDIUM | -in, -it (vegyületre, ill ásványra utaló toldalékok)
vanádium G kém acélszürke, kemény fémes elem
tud lat, ‘ua.’: óizl Vana-dis ‘germán istennő, tkp. Freia’ | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
Lásd még VÁNOK
vandál G tört germán nép, amely az ókor végén betört Itáliába, és kifosztotta Rómát
G átv oktalanul romboló, pusztító (ember)
ném Wandale lat vandalus ‘ua.’ (?) ófn wandalon ‘kóborló’
Lásd még ANDALÚZ
vandalizmus G oktalan rombolás, rongálás, garázdálkodás
G a kultúra értékeinek pusztítása
ném Wandalismus ‘ua.’, lásd VANDÁL
vanília G növ fákon élő trópusi kúszónövény, éretlenül leszedett és megszárított toktermése
édességekhez használt fűszer
ol vaniglia [vanilja] sp kics vainilla ‘ua.’, tkp. ‘hüvelyecske, tokocska’ vaina lat vagina
‘kardhüvely’
Lásd még VAKÁCIÓ
vanillin G kém a vanília illatát adó, fehér kristályos vegyület, ma már szintetikusan állítják elő
 ang, ‘ua.’: vanilla ‘vanília’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

vanitatum vanitas [vanitátum vanitász] G hívságok hívsága (minden), azaz minden hiábavaló (a
Prédikátor könyvének kezdő szavai szerint)
lat, ‘ua.’: vanitas ‘hiábavalóság, hiúság’
 vanus ‘hiú, üres, hasztalan’
vanity fair [veniti fer] G a hívságok vására, amelyet Belzebúb rendez, és ahol minden érték
kótyavetyére kerül (Bunyan „A zarándok útja” c. vallásos művében – innen emelte ki társadalmi
regénye címéül Thackeray)
ang, ‘ua.’: vanity lat vanitas ‘hiábavalóság, hiúság’ vanus ‘hiú, üres, hasztalan’ | fair ‘vásár’
fr feire népi lat feria ‘ünnep, vásárnap’ lat tbsz feriae ‘ünnepnapok’
vánok G vall az ősi germán vallás mezei istenségei
óizl tbsz vanir ‘ua.’ vanr ‘meghitt, ismerős, megszokott’
Lásd még VANÁDIUM
vaporettó G hajó a helyi tömegforgalmat lebonyolító kisebb (gőz)hajó, ma inkább vízibusz
Velencében
ol kics vaporetto ‘ua.’, tkp. ‘gőzöske’ vapore ‘gőz’ lat vapor ‘pára, gőz’
vaporiméter G készülék, amellyel folyadékok alkoholtartalmát lehet meghatározni a forrásponton
mért gőznyomás alapján
ném Vaporimeter ‘ua.’: lat vapor ‘pára, gőz’ | gör metreó ‘mér’
vaporizál G elpárologtat, gőzöl
ném vaporisieren ‘ua.’ latin vapor ‘gőz, pára’
vaporizáció G párolgás, kigőzölgés
G párologtatás
ném Vaporisation ‘ua.’, lásd VAPORIZÁL
vaporizátor G párologtató
fr vaporisateur ‘ua.’, lásd VAPORIZÁL
vapőr † G szeszély, rosszkedv, idegesség
fr tbsz vapeurs ‘ua.’, tkp. ‘gőzök, párák’ (régi hiedelem szerint az ilyen állapotot az agyba
felszálló gőzök idézik elő) vapeur ‘gőz, gőzhajó’ lat vapor ‘gőz, pára’
varánusz G áll nagy testű, emberre is veszélyes ragadozó gyík Délkelet-Ázsiában
tud lat Varanus ar varan ‘ua.’
varég G normann, viking
or varjag ‘normann, aki a középkorban a mai Oroszország területén, folyók mentén kereskedett’
varia G különfélék, elegyes dolgok
lat tbsz seml, ‘ua.’ varius ‘tarka, sokféle’
Lásd még VARICELLA, VARIEGÁCIÓ, VARIETÁS, VARIOLA, VARISZTOR
variábilis G változékony, változó, állhatatlan
lat variabilis ‘ua.’, lásd VARIÁL
variabilitás G változékonyság
lat, ‘ua.’, lásd VARIÁBILIS
variáció G változat
G eltérés, módosulás
G biol az alaptípustól eltérő változat fajon belül
G csoportosítás, elrendezés
G zene változat, zenei téma módosult alakja a feldolgozás során
lat variatio ‘ua.’, lásd VARIÁL
variál G változtat, válogat, cserélget
G zene más-más formában ismétel
G módosít, alakít, színesít, cifráz
G szleng ügyeskedik, umbuldál
lat variare, variatum ‘tarkáz, változtat, váltogat, alakot cserél’ varius ‘tarka, sokféle,
változékony’
variancia G mat szórásnégyzet
 ang variance ‘nézeteltérés, egyenetlenség’
 lat variantia ‘különbözőség’, lásd VARIÁNS
varianciaanalízis G mat a szórásnégyzet felbontása és összetételének elemzése
lásd VARIANCIA, ANALÍZIS

variáns G változat
G irod szövegváltozat
G biol válfaj
G nyelvt jelentéssel vagy funkcióval bíró elemek megjelenési formája
lat varians, variantis ‘változó’, lásd VARIÁL
varicella G orv bárányhimlő
lat kics, ‘ua.’, lásd VARIOLA
Lásd még VARIA
variegáció G orv eltérő színű részek kialakulása egy szervben
tud lat variegatio ‘ua.’ késő lat variegare, variegatum ‘többféleképp színez, tarkít’, tkp.
‘különfélévé tesz’: varius ‘különféle, változatos’ | agere ‘hajt, valamivé tesz’
Lásd még VARIA
variegátus G orv tarka, foltos
lat, ‘ua.’, lásd VARIEGÁCIÓ
varietás G változat, fajta, féleség
G biol válfaj
G változatosság
lat varietas ‘ua.’, lásd VARIÁL
Lásd még VARIA
varieté G tarka szórakoztató műsort kínáló színház
fr varieté ‘ua.’, tkp. ‘változatosság’, lásd VARIETÁS
varikokele G orv sérv visszeres kötegekkel
tud lat varicokele ‘ua.’: lásd VARIX | gör kélé ‘daganat’
varikózitás G orv visszeres csomók keletkezésével járó kóros állapot
tud lat varicositas ‘ua.’, lásd VARIKÓZUS
varikózus G orv visszeres, visszérdaganatos
tud lat varicosus ‘ua.’, lásd VARIX
variola G orv himlő, feketehimlő
késő lat kics ‘gennyes folt, hólyag’ varius ‘pettyes, tarka’
Lásd még VARIA
variolit G geol bázikus magmás kőzet elszórt földpátszemcsékkel
ang variolite ‘ua.’: lásd VARIOLA | gör lithosz ‘kő’
variométer G műsz repülőgép emelkedésének vagy süllyedésének sebességét mérő műszer
G vill egymásban elforgatható soros kapcsolású tekercsekből álló árammérő műszer
G fiz az Eötvös-féle torziós inga másik neve
ang, ném variometer ‘ua.’: lat varius ‘különféle’ | gör metreó ‘mér’
varioobjektív G fényk gumioptika, változtatható gyújtótávolságú felvételi lencse
lásd VARIÁL, OBJEKTÍV
varisztor G vill feszültségfüggő félvezető ellenállás
ang varistor, ‘ua.’ vari(able resi)stor ‘változtatható ellenállás’, lásd VARIÁBILIS, (TRANZ)ISZTOR
Lásd még VARIA
varix G orv visszértágulat
lat varix, varicis ‘ércsomó, duzzadt ér’ ?
varsavjanka G zene lengyel forradalmi dal a napóleoni időkből
lengy Warszawianka ‘varsói dal’ (a Marsylianka, azaz ‘Marseillaise’ mintájára) Warszawa
‘Varsó’
varsovienne [varszovjen] G zene a mazurkához hasonló, háromnegyedes ütemű lengyel társasági
tánc
fr (danse) varsovienne ‘varsói (tánc)’ lengy Warszawa ‘Varsó’
vaso- lásd VAZO-
vaszkuláris G orv érrendszeri, a véredényekkel kapcsolatos
tud lat vascularis ‘ua.’
 kics vasculum ‘ér, véredény’, tkp. ‘edényke’ vas ‘edény’
magy váza
vatelin G ölt vattaszerű puha bélésanyag
auszt ném Watteline ném Watte ‘vatta’: VAGY ol ovatta ‘ua.’ (?) ar bitána ‘ruhabélés’,
VAGY kk lat wadda ‘vatta’ ?
vatermörder lásd FÁTERMÖRDER
vátesz G ókori római jós, látnok, jövendőmondó
G átv látnoki erejű, ihletett költő
lat vates ‘jós’, utóbb ‘költő’
vaucluse [voklűz] G geol bővízű forrás karsztos vidéken
fr, ‘ua.’ Vaucluse, falu Avignon közelében, melynek bővízű forrását Petrarca is versbe foglalta
vaudeville [vodvil] G szính énekes bohózat
fr, ered. vau-de-Vire ‘a Vire folyó völgye’, majd ‘ott keletkezett csúfondáros népi dalok’, végül
‘ilyenekkel tűzdelt bohózat’: vau lat vallis ‘völgy’
vazális G anat érrel kapcsolatos, ér-
tud lat vasalis ‘ua.’ vas ‘edény, véredény, ér’
vazallus G tört hűbéres, kapott birtok fejében urának katonai szolgálattal tartozó személy
G átv csatlós, függő helyzetben lévő személy
késő lat vassallus ‘ua.’ népi lat vassus ‘szolga’ kelta (pl. breton, walesi gwaz ‘szolga’, gall
guas ‘fiatalember’)
vazelin G gyógy szénhidrogénekből és olajokból álló halványsárga kenőcs
ném Vaseline ‘ua.’: Was(ser) ‘víz’ | gör el(aion) ‘olaj’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
vazo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) erekkel kapcsolatos, ér-
tud lat vas ‘ér, véredény’, ered. ‘edény’
vazodepresszor G orv vérnyomáscsökkentő
tud lat vasodepressor ‘ua.’: lásd VAZO- | depressor ‘lenyomó, elnyomó’ deprimere, depressum,
lásd DEPRIMÁL
vazodilatáció G orv értágulás, értágítás
tud lat vasodilatatio ‘ua.’, lásd VAZO-, DILATÁCIÓ
vazodilatátor vagy vazodilatatórikum G orv értágító szer
tud lat vasodilatatoricum ‘ua.’: lásd VAZO- | dilatator ‘kitágító’, lásd DILATÁCIÓ
vazomotorikus G anat az erek tágulását és összehúzódását szabályzó (idegek)
tud lat vasomotoricus ‘ua.’: lásd VAZO- | motor ‘mozgató’ movere, motum ‘mozgat’
vazopresszin G biol az agyalapi mirigy egyik lebenyének hormonja, amely a vérnyomást
szabályozza
tud lat vasopressin ‘ua.’: lásd VAZO-, PRESSZIÓ | -in (vegyületre utaló toldalék)
vazospazmus G orv érgörcs
tud lat vasospasmus ‘ua.’, lásd VAZO-, SPAZMUS
vazotómia G orv érvágás
tud lat vasotomia ‘ua.’: lásd VAZO- | gör tomé ‘vágás’ temnó ‘vág’
vazotónia G orv értónus, érnyomás
tud lat vasotonia ‘ua.’, lásd VAZO-, TÓNUS
védanta G vall a hinduizmusnak a Védákra alapozott vallásbölcselete
szansz, ‘ua.’, tkp. ‘a Véda vége’: lásd VÉDIKUS | anta ‘vég’
védikus G irod, vall a Védákkal, az óind irodalom szent gyűjteményével kapcsolatos
szansz Veda ‘tudás’ (indoeurópai rokonok: lat videre ‘lát’, gör idéa, tkp. ‘látott dolog’, ang wit
‘elme’, svéd veta ‘tud’, or vedom ‘tudott, ismert’)
veduta G műv látkép
ol, ‘látvány, látkép’, tkp. ‘látott dolog’ vedere, veduto lat videre ‘lát’
Lásd még VIDEO-
vegetábiliák G biol növényi táplálékok
lat tbsz seml vegetabilia ‘növényi dolgok’, lásd VEGETÁBILIS

vegetábilis G növényi, növényszerű
tud lat vegetabilis ‘növény(i)’

vegetáció G biol növényzet, növénytakaró
G tenyészet
ang, ném vegetation ‘növényzet’ kk lat vegetatio ‘növekedés, tenyészet’ vegetari, vegetatus
‘tenyészik’ vegetus ‘erős, mozgékony, eleven’ vegere ‘mozgat’
vegetál G (ember) tengődik
G (növény) tenyészik, terem
ném vegetieren ‘ua.’ vegetari ‘tenyészik’, lásd VEGETÁCIÓ
vegetarianizmus G állati eredetű táplálék elutasítása elvi vagy gyakorlati alapon, növényi étrend
ang vegetarianism ‘ua.’, lásd VEGETÁRIUS, -IZMUS
vegetárius vagy vegetariánus G csak növényi eredetű eledelt fogyasztó (személy)
ném Vegetarier, Vegetarian ‘ua.’ késő lat vegetarius ‘növényi’ vegetari ‘tenyészik’, lásd
VEGETÁCIÓ
vegetatív G biol az egyedi élet fennmaradását szolgáló, tenyésző, növekedő, éltető
G orv az akarattól független belső folyamatokkal kapcsolatos (pl. idegrendszer)
G orv a ~ idegrendszer zavaraira visszavezethető (neurózis)
G biol ivartalan (szaporodás)
ném vegetativ ‘ua.’ lat vegetari, vegetatus ‘tenyészik’ vegetus ‘erős, mozgékony, eleven’
vegere ‘mozgat’
vegzál G zaklat, nyaggat, háborgat
lat gyak vexare ‘rángat, gyötör, háborgat’ vehere, vexi ‘mozgat, húz’
Lásd még VEHEMENS
vegzatúra G zaklatás, háborgatás, bosszantás
hazai lat vexatura ‘ua.’, lásd VEGZÁL
vehemencia G hevesség, hirtelenség, lendület
lat vehementia ‘ua.’, lásd VEHEMENS
vehemens G heves, hirtelen
G indulatos, lobbanékony
lat vehemens, vehementis ‘tüzes, heves’: vehere ‘mozgat, húz, visz’ | mens ‘értelem, érzület,
lelkület’
Lásd még INVEKTÍVA, KONVEKTOR, VEGZÁL, VEHICULUM, VEKTOR, VETTURINO
vehiculum [vehikulum] G gyógy vivőanyag, a hatóanyaghoz kevert, többnyire jóval nagyobb
mennyiségű hordozóanyag, oldószer
lat vehiculum ‘jármű, szállítóeszköz’ vehere ‘mozgat, visz’
Lásd még VEHEMENS
veilleuse [vejjőz] G éjszakai lámpa, díszes kivitelű mécses
fr (lampe) veilleuse ‘virrasztó (lámpa)’ veiller lat vigiliare ‘virraszt’ vigilia, lásd VIGÍLIA
vekker G ébresztőóra
ném Wecker ‘ua.’ wecken ‘ébreszt’
vekni G cipó
ném Wecken ‘cipó, zsömle’
vektor G mat iránnyal és nagysággal bíró mennyiségek ábrázolására szolgáló irányított egyenes
szakasz
ném Vektor ‘ua.’ lat vector ‘vivő, szállító, utazó’ vehere, vectum ‘mozgat, húz’
Lásd még VEHEMENS
vektoranalízis G mat változóik közt vektort tartalmazó függvények elemzése
lásd VEKTOR, ANALÍZIS
vektoriális G mat vektorral kapcsolatos, vektorra jellemző
tud lat vectorialis ‘ua.’, lásd VEKTOR
veláris G nyelvt a lágy szájpadláson vagy közelében képzett (beszédhang)
ném velar ‘ua.’
 velum ‘lágy szájpadlás, ínyvitorla’, lásd ott
veld G földr dél-afrikai sztyeppe
afrikaans, ‘ua.’
 holl veld [feld] ‘mező, szántóföld’
velin G finom pergamenszerű vékony papír
ném Velin
 fr vélin ‘ua.’ késő lat (pella) vitulina ‘borjú(bőr)’ lat vitulus ‘borjú’
velleitás G hajlam, szándék, törekvés
G átmeneti felbuzdulás, szalmaláng
fr velléité ‘ua.’ lat velle ‘akar’
veloce [velócse] G zene gyorsan, sebesen (adandó elő)
ol, ‘ua.’ lat velox, velocis ‘gyors’
velocipéd G közl korai kerékpártípus aránytalanul nagy első kerékkel
fr vélocipčde ‘ua.’: lat velox, velocis ‘gyors’ | pes, pedis ‘láb’
velodróm G sport versenypálya kerékpárosoknak
fr vélodrome ‘ua.’: lásd VELO(CIPÉD) | gör dromosz ‘futás, futópálya, út’ (a hippodrom mintájára)
veltelini G jó minőségű borszőlőfajta
ném Weltliner ‘ua.’ Valtellina olasz völgy nevéből
velum G anat ínyvitorla, lágy íny
G apácafátyol
G hártya
G ép álmennyezet
lat velum ‘vitorla’
Lásd még VELÁRIS
velúr G text bársonyszerűen bolyhozott szövet
ném Velours [velúr] fr velours ‘ua.’ ófr velous lat villosus ‘bozontos, szőrös’ villus
‘szőr, haj, bozont’
Lásd még VELVET
velvet G text pamutbársony
ang, ‘bársony’ (?) óprov veluet népi lat villutus ‘ua.’ villus ‘szőr, haj, bozont’
Lásd még VELÚR
véna G anat vivőér, visszér, gyűjtőér
G átv költői, írói tehetség
lat vena ‘vérér, bányaér, költői tehetség’
venális G megvesztegethető
G † megvásárolható, eladó
lat, ‘ua.’ venare, ered. venum dare ‘áruba bocsát, elad’ venus ‘eladás’
venalitás G jog megvesztegethetőség
lat venalitas ‘ua.’, lásd VENÁLIS
vend G népr kis lélekszámú szlovén népcsoport a Mura mellékén
G nyelvt e népcsoport szlovén nyelvjárása
G † szorb, lásd ott
ném Wende, Winde ‘német területen élő szláv’ ófn Winid ‘ua.’ (?) lat Veneti, lásd VENÉT
vendémiaire [vandemier] G tört a szeptember 22. és október 21. közötti hónap a francia forradalmi
naptárban
fr, ‘ua.’, tkp. ‘szüreti’ lat vindemia ‘szüret’: vinum ‘bor’ | demere, tkp, de-emere ‘leszed,
elvesz’: de- ‘el’ | emere ‘vesz’
vendetta G vérbosszú
ol, ‘ua.’ lat vindicta ‘büntetés, bosszú’, lásd VINDIKÁL
veneficus [venefikusz] † G méregkeverő, vajákos, kuruzsló
lat, ‘ua.’: venus ‘szerelmi báj, bűbáj, varázslás’ | facere ‘csinál’
venenum G orv méreg
lat, ‘ua.’, ered. talán ‘szerelmi bájital’ venus, veneris ‘szerelem’
 Lásd még VÉNIA
venerábilis G tiszteletre méltó
lat venerabilis ‘ua.’
 venerari, lásd VENERÁL
venerál † G tisztel, becsül
lat venerari, veneratus ’tisztel, imád’
 venus, veneris ‘szépség, báj, szerelem’
Lásd még VÉNIA
veneráció G hódolat, tisztelet
lat veneratio ‘ua.’, lásd VENERÁL
venereás vagy venereális G orv nemi érintkezés útján terjedő (betegség)
lat venerius ‘szerelmi, érzéki, buja’ venus, veneris ‘szépség, szerelem’
Lásd még VÉNIA
venereofóbia G orv kóros rettegés a nemi betegségektől
tud lat venereophobia ‘ua.’, lásd VENEREÁS, FÓBIA
venerológia vagy venereológia G orv az orvostudománynak a nemi betegségekkel foglalkozó ága
tud lat venerologia ‘ua.’: venus, veneris ‘szerelem, érzékiség’ | lásd -LÓGIA
venerológus G orv a nemi betegségek szakorvosa
magy, lásd VENEROLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
venét G tört ókori itáliai nép, amely a mai Veneto tartományban (Velencétől északra) élt
lat Veneti ‘venétek’ (?) ‘rokonok, barátok’
Lásd még VEND
vénia G engedély
lat venia ‘kegy, engedély, bocsánat’ venus ‘szépség, kedvesség, szerelem’
Lásd még VENENUM, VENERÁL, VENEREÁS
venia legendi † G okt engedély egyetemen való nyilvános oktatásra
lat, ‘ua.’: lásd VÉNIA | legere ‘olvas, felolvas, előad’
venisancte [veniszankte] † G okt ünnepélyes tanévnyitó szertartás katolikus iskolákban, amelyen
elénekelték a „Veni Sancte Spiritus” kezdetű középkori himnuszt
lat fsz veni ‘jöjj’ venire ‘jön’ | megsz sancte sanctus ‘szent’, lásd SZANKCIÓ | spiritus ‘lélek’,
lásd SPIRITUSZ
Venoruton G gyógysz a vénás erek falát erősítő készítmény
tud lat, ‘ua.’: vena ‘ér’ | ruta ‘ruta, az érfalakat erősítő hatású gyógynövény’ | -on (vegyületre utaló
toldalék)
venosztázis G orv vénás pangás
tud lat venostasis ‘ua.’: lásd VÉNA | gör sztaszisz ‘megállás’ (hi)sztémi ‘állít, áll’
venózus G anat vénás, vénához tartozó
tud lat venosus ‘ua.’, lásd VÉNA
ventil † G szelep
ném Ventil ‘ua.’ kk lat ventile ‘zsilip’ ventus ‘szél’
ventiláció G szellőztetés, légcsere
ném Ventilation ‘ua.’, lásd VENTILÁL
ventilál G szellőztet
ném ventilieren ‘ua.’ lat ventilare ‘gabonát szelel’ ventus ‘szél’
ventilátor G villamos meghajtású szellőztető, légkavaró, légfúvó
ném Ventilator ‘ua.’, lásd VENTILÁL
ventôse [vantóz] G tört a február 19. és március 20. közötti hónap a francia forradalmi naptárban
fr, ‘ua.’, tkp. ‘szeles’ vent lat ventus ‘szél’
ventrális G anat hasi, a hasfalhoz közeli
tud lat ventralis ‘ua.’ venter, ventris ‘has’
ventrikuláris G anat agykamrához vagy szívkamrához tartozó
tud lat ventricularis ‘ua.’, lásd VENTRIKULUS
ventrikulus G anat szívkamra
G anat agykamra
 lat kics ventriculus ‘ua.’
 venter, ventris ‘has’, ered. ‘öblös edény’
ventrilokvista † G hasbeszélő
ang, ném ventriloquist ‘ua.’: lat venter, ventris ‘has’ | loqui ‘beszél’

venula G anat kis véna
lat kics, ‘ua.’, lásd VÉNA

vepsze G népr a Ladoga-tó közelében kis lélekszámban, elszórtan élő népcsoport
G nyelvt ennek a népcsoportnak a finnugor nyelvcsalád balti-finn ágához tartozó nyelve
saját név ?
veranda G ép tornác
ang, hindi varandá ‘ua.’ port varanda ‘lépcsőkorlát’ sp bara ‘rúd, korlát’
verbális G nyelvt igei
G szóbeli, szóban való (megnyilatkozás)
lat verbalis ‘ua.’, lásd VERBUM
verbalizmus G szóáradat, szószaporítás, a lényeg elsikkadása a szavak özönében
ang verbalism, ‘ua.’, lásd VERBÁLIS, -IZMUS
verbéna G növ vasfű
lat verbena ‘ua.’, ered. ‘szertartásokon hordozott zöld gally’
verbigeráció G orv szavak értelem nélküli ismételgetése szkizofréniás állapotban
tud lat verbigeratio ‘ua.’: verbum ‘szó’ | gerere ‘hord, visz’
verbum G nyelvt ige
lat, ‘szó, ige’
verbum finitum G nyelvt az ige személyragos formája
tud lat, ‘ua.’: lásd VERBUM | finitus ‘behatárolt’ (ti. személy, szám és idő szerint) finire, finitum
‘határol, végez’ finis ‘határ, vég’
Lásd még INFINITIVUS
verbunkos G zene toborzó, régi magyar tánc
G zene ennek zenéje, a 19. századi magyar műzene elsődleges forrása
régi verbunk ‘katonatoborzás’ ném Werbung ‘hirdetés, toborzás’ werben ‘megnyer
valaminek’
verbuvál G (katonát) toboroz
G átv szervez, beszervez, megnyer valaminek
szerb-horv verbovati ném werben ‘toboroz’, lásd VERBUNKOS
verdikt G jog bírósági döntés, végzés
G jog az esküdtszék döntése
ném Verdikt ang verdict ófr verdit ‘ua.’ késő lat vere dictum ‘igazán kimondva’: verus
‘igaz’ | dicere, dictum ‘mond’
vergál † G irányul, hajlik, térül (valamely cél felé)
lat vergere ‘hajlik, fordul’
Lásd még DIVERGÁL, KONVERGÁL
vergencia G geol aszimmetrikus redők hajlásiránya
ang vergency ‘ua.’, tkp. ‘lejtés’ lat vergere, lásd VERGÁL
verifikáció G jog igazolás, megerősítés
G ellenőrzés
lat verificatio ‘ua.’, lásd VERIFIKÁL
verifikál G jog igazol (állítást)
G állítás igazát ellenőrzi, meggyőződik róla
lat verificare ‘ua.’: verus ‘igaz’ | facere ‘tesz valamivé’
verista G (fn) irod, zene a verizmus jegyében alkotó (művész)
G (mn) a verizmus alapján álló
ol verista ‘ua.’, lásd VERIZMUS
veritábilis † G igazi, valódi, hamisítatlan
ném veritabel fr véritable ‘ua.’ lat veritas ‘igazság’ verus ‘igaz’
verizmus G irod, zene az olasz naturalizmus neve a 19. század végén
ol verismo ‘ua.’:
 vero lat verus ‘igaz’ | lásd -IZMUS
verkehrt [ferkért] G fordított (öltés)
ném, ‘ua.’ verkehren ‘megfordít’: ver ‘meg-’ | kehren ‘fordít’

verkli G sípláda, kintorna
G biz gépiesség, gépies munka, taposómalom
auszt ném kics Werkel ‘zeneszerszám, kintorna’ ném Werk ‘mű’
verkliz G kintornát forgat
G átv untig hajtogat, ismételget valamit
lásd VERKLI
vermicid G orv bélféregölő
ném Vermizid lat vermicida ‘ua.’: vermis ‘féreg, giliszta’ | caedere, (ce)cidi ‘öl’
vermifóbia G orv kóros irtózás férgektől
tud lat vermiphobia ‘ua.’: vermis ‘féreg’ | lásd FÓBIA
vermifugális G orv féreghajtó
tud lat vermifugalis ‘ua.’: vermis ‘féreg’ | fugere ‘menekül’
vermut G ürmösbor
ném Wermut ‘abszint, keserűség, ürmösbor’ ?
vernisszázs G műv tárlatmegnyitó, kiállítás ünnepélyes megnyitója
G műv (eredetileg) a festmények lelakkozása a kiállítás megnyitása előtti este, szűk baráti kör
jelenlétében
fr vernissage ‘ua.’, tkp. ‘firniszelés’ vernisser ‘védő firnisszel beken’, lásd FIRNISZ
Veronál G gyógysz altatószerként használt barbitursav-származék
márkanév Verona város nevéből
verruca [verruka] G orv szemölcs
lat, ‘ua.’
vers- lásd még VERZ-
ver sacrum [ver szakrum] G tört nagy veszélyek idején gyakorolt szertartás az ókori Rómában: a
tavasz növényi és állati zsengéjét áldozatul ajánlották fel az isteneknek
G tört azoknak a fiataloknak a kirajzása Rómából, akik a húsz évvel korábbi ~ tavaszán születtek, s a
fogadalom értelmében 20 éves korukban el kellett hagyniuk a várost
lat, ‘szent tavasz’: ver ‘tavasz’ | sacer, sacra, sacrum ‘szent’
versunkenes Kulturgut [ferzunkenesz kulturgút]
G népr elmélet, amely szerint a népművészet és népköltészet alkotásai a magasabb osztályok
művészetének tökéletlen utánzásából fakadnak, azaz „lesüllyedt kultúrjavak”
ném, ‘ua.’: versunken ‘lesüllyedt’ sinken ‘süllyed’ | Kultur ‘műveltség’, lásd KULTÚRA | Gut
‘tulajdon, birtok’ gut ‘jó’
verszt G orosz mérföld, 1067 méter
or, ‘ua.’
verte vagy vertatur G fordíts, ill. fordíttassék (szöveg lap alján régi nyomtatványokban)
lat felsz, ‘ua.’ vertere ‘fordít’
Lásd még AVERZIÓ, DIVERZIÓ, INVERZ, KONVERZÁL, REVERZÁLIS, SZUBVERZÍV, VERTEBRA, VERTIGO,
VERTIKÁLIS, VERZÁL, VERZÁTUS, VERZIÓ, VERZÓ, VICE VERSA
vertebra G anat csigolya
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘ízület’ vertere ‘fordít’
Lásd még VERTE
vertebrális G anat csigolyához tartozó
tud lat vertebralis ‘ua.’, lásd VERTEBRA
Vertebrata G áll a gerinces állatok törzse
tud lat seml tbsz, ‘ua.’, tkp. ‘csigolyásak’ lásd VERTEBRA
vertiginózus G orv szédülő, szédülős
tud lat vertiginosus ‘ua.’, lásd VERTIGO
vertigo G orv szédülés
lat, ‘ua.’, ered. ‘forgás, örvénylés’
 vertere ‘forgat’
Lásd még VERTE
vertikális G függőleges, függélyes, álló
G alá- és fölérendeltségen alapuló (szervezeti forma, hierarchia)
G közg a termelési és értékesítési folyamatok egymásutánjával kapcsolatos
késő lat verticalis ‘függőleges’ vertex, verticis ‘az égi sark, az égbolt látszólagos körforgásának
a tengelypontja’ vertere ‘fordít’
Lásd még VERTE
vertikalitás G alá- és fölérendeltség mint egy szervezet felépítési elve
G közg a termelés és értékesítés folyamatát átfogó felépítés
magy, lásd VERTIKÁLIS (a totális–totalitás és hasonló szópárok mintájára)
vertikalizmus G ép a függőleges vonalak túlsúlya az építészet egy adott korszakában (pl. a
gótikában)
ném Vertikalismus ‘ua.’, lásd VERTIKÁLIS, -IZMUS
vertikum G közg egymással vertikális kapcsolatban álló gazdasági egységek együttese
magy, lásd VERTIKÁLIS (a technikum S hasonló szavak mintájára; önkényes képzés, mert a latinban
nem létezik *verticus melléknév)
verzál G nyomd nagybetű (nyomtatásban)
ném Versal ‘ua.’ kk lat versalis ‘verssorhoz tartozó’ (a verssorokat nagy kezdőbetűvel írták)
versus ‘verssor, vers’, lásd VERZIFIKÁL
verzatilis G mozgékony, ügyes, sokoldalú
G † ingatag, állhatatlan
lat versatilis ‘ua.’, lásd VERZÁTUS
verzátus G jártas, gyakorlott, tapasztalt (valamiben)
G sokfele járatos, világlátott
lat versatus ‘ua.’ gyak versari, versatus ‘forgolódik, valahol időzik, valamivel foglalkozik’
vertere, versum ‘fordít’
Lásd még VERTE
verzifikáció G irod vers, verselgetés
G verselési mód
lat versificatio ‘ua.’, lásd VERZIFIKÁL
verzifikál G verselget, költöget
G megversel, versbe önt
lat versificare ‘ua.’: versus ‘verssor, vers’, tkp. ‘az íróvessző visszafordulása a sor végéről’
vertere, versum ‘fordít’ | facere ‘csinál’
magy vers
verzifikátor G versfaragó, fűzfapoéta
lat versificator ‘ua.’, lásd VERZIFIKÁL
verzió G változat
G szövegváltozat
G esemény, történet vagy tény értelmezésének, előadásának, beállításának (egyik) módja, változata
késő lat versio ‘megfordítás, változat’ vertere, versum ‘fordít’
Lásd még VERTE
verzó G írott vagy nyomtatott lap hátoldala
G érem hátlapja
lat verso (folio) ‘a megfordított (lapon), túloldalt’ vertere, versum ‘megfordít’
Lásd még VERTE
vesica [vezika] G anat húgyhólyag
G orv hólyag
lat, ‘ua.’
vesperás G vall vecsernye, esti templomi ájtatosság
G vall a papi zsolozsma esti része
 kk lat (ad) vesperas (horas) ‘az esti (órákra)’ vesper ‘esthajnalcsillag, este’
vestibulum [vesztibulum] G ép ókori római ház előcsarnoka vagy előudvara
G anat a belső fül előtere az egyensúlyozó szervvel
 lat, ‘ua.’ ?
vesztibül G ép színház előcsarnoka
 ném Vestibül fr vestibule ‘előtér, előcsarnok’ lat vestibulum, lásd ott
veterán G kiérdemesült, leszerelt, kiszolgált katona, †hadastyán
G egy mozgalomnak érdemes, régi harcosa
 ném Veteran lat veteranus ‘kiszolgált katona’ vetus, veteris ‘régi, öreg’
veterinária G orv állatorvoslás
 tud lat ‘ua.’, lásd VETERINÁRIUS
veterinárius G orv állatorvos
 tud lat veterinarius ‘az igavonó állatokkal kapcsolatban álló (pl. doktor)’ veterinus ‘igavonó’,
tkp. ‘már elég öreg (az igához)’ vetus, veteris ‘öreg’
vétó G ellenszavazat, amely megsemmisít egy testületi döntést
 lat veto ‘nem engedem, megtiltom’ (a római néptribunok e szóval semmisíthették meg a szenátus
határozatát) vetare ‘akadályoz, tilt’
vetturino † G olasz bérkocsis
 ol, ‘ua.’ vettura ‘kocsi, jármű’ lat vectura ‘szállítás, viteldíj’ vehere, vectum ‘visz, húz,
szállít’
Lásd még VEHEMENS
vexatura lásd VEGZATÚRA
vexierglas [vekszírglász] G műv tréfás palack, fortélyos szerkezetű német üvegedény (16–17.
század), amelyből a folyadék (bor) nem várt helyen folyik ki
 ném Vexierglas ‘ua.’: vexieren ‘zaklat, bosszant’, lásd VEGZÁL | Glas ‘üveg, pohár’
vezikális G anat a húgyhólyaghoz tartozó
 tud lat vesicalis ‘ua.’, lásd VESICA
vezír G államtanácsos, miniszter, az uralkodó helyettese egyes mohamedán országokban
 ném Vezier ar vazír ‘ua.’ vazara ‘terhet hord’
vezuvián G ásv a Vezúv kitörései nyomán nagy tömbökben felszínre került sárgászöld, gyantaszerű
alumínium-kalcium-szilikát
 ang vesuvian ‘ua.’, tkp. ‘vezúvi’
via crucis [via krúcisz] G vall keresztút, Jézus szenvedésének útja
G átv gyötrelmek sorozata
 lat, ‘ua.’: via ‘út’ | crux, crucis ‘kereszt’
viadukt G völgyhíd
 ném Viadukt ang viaduct ‘ua.’ lat via ducta ‘(völgy vagy folyó felett) átvezetett út’: via ‘út’ |
ductus ‘vezetett’ ducere, ductum ‘vezet’
viaticum [viatikum] G vall haldoklónak kiszolgáltatott oltáriszentség és utolsó kenet
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘útravaló, útiköltség’ via ‘út’
vibráció G fiz rezgés, rezgő mozgás
 lat vibratio ‘ua.’, lásd VIBRÁL
vibrafon G zene ütőhangszer behangolt fémlapokból s alájuk helyezett rezonátorcsövekből
 ném Vibraphon ‘ua.’: lat vibrare ‘rezeg’ | gör phóné ‘hang’ (a szaxofon s hasonló hangszernevek
mintájára)
vibrál G rezeg, remeg
 lat vibrare, vibratum ‘reszket, rezegtet’
vibrato [vibrátó] G zene a hangok lebegtetése csekély magasságkülönbséggel
 ol, ‘ua.’ vibrare, vibrato ‘rezeg’, lásd VIBRÁL
vibrátor G műsz rezgéskeltő berendezés
 ang, ném vibrator ‘ua.’, lásd VIBRÁL
vibrográf G tud rezgésmérő, a rezgésgörbét megjelenítő készülék
ném Vibrograph ‘ua.’, lásd VIBRÁL, -GRÁF

vibrogram G tud rezgésgörbe grafikus ábrázolása
ném Vibrogramm ‘ua.’, lásd VIBRÁL, -GRAM(MA)

vice † G segéd-házfelügyelő
magy, röv
 vice(házmester), lásd VICE-
vice- G (összetételek előtagjaként) al-, helyettes: viceházmester, viceispán
lat vice ‘helyett, -ként’
 vicis ‘fordulat, felváltás, helyettesítés’
Lásd még VICOMTE
viceadmirális † G kat altengernagy
 ném Vizeadmiral ‘ua.’, lásd VICE-, ADMIRÁLIS
viceispán G tört alispán
 lásd VICE-
vicenótárius † G hiv aljegyző
 lat vicenotarius ‘ua.’, lásd VICE-, NÓTÁRIUS
vice versa [více verza] G kölcsönösen, és viszont
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘fordított felváltással’: lásd VICE- | versus ‘megfordított’ vertere, versum ‘fordít’
Lásd még VERTE
vicinális G (fn) közl helyiérdekű vasút, elővárosi vasút
G (mn) helyi érdekű, kicsinyes
 késő lat vicinalis ‘szomszédi, a szomszédságot érintő’ vicinus ‘szomszéd, szomszédos’ vicus
‘tanya, falu, házsor, utca’
vicispán lásd VICEISPÁN
vicissim [vicisszim] † G felváltva, viszont, kölcsönösen
 lat, ‘ua.’, lásd VICE-
vicomte [vikomt] G francia főnemes, rangban a báró és a gróf között
 fr, ‘ua.’ ófr visconte kk lat vicecomes ‘algróf, a gróf helyettese’: lásd VICE- | comes, comitis
‘gróf’, tkp. ‘kísérő’ (ti. a királyé)
videlicet † G tudniillik, vagyis, ugyanis, mégpedig
 lat, ered. videre licet ‘látni lehet, természetesen, ugyanis’: videre ‘lát’ | licet ‘szabad’
video- G (összetételek előtagjaként) a televíziós képtechnikával kapcsolatos: videomagnó,
videotelefon
 lat video ‘látok’ videre, visum ‘lát’
Lásd még AVIZÁL, EVIDENS, INVIDIÓZUS, PROVÍZIÓ, VEDUTA, VIDIMÁL, VIZAVI, VÍZIÓ, VIZIT,
VIZUÁLIS, VÍZUM, VOYEUR
videodetektor G inf a videojeleket a vivőfrekvenciáról leválasztó áramkör
 lásd VIDEO-, DETEKTOR
videofrekvencia G inf a televíziós képjelek továbbításához szükséges frekvencia
 lásd VIDEO-, FREKVENCIA
videorekorder G inf képmagnó
 lásd VIDEO- | ang recorder ‘rögzítő’ record ‘rögzít’, lásd REKORD
vídia G műsz forgácsolószerszámok élében használt igen kemény fémötvözet
 ném ipari márkanév: wie Dia(mant) ‘mint a gyémánt’, lásd ADAMANT
vidimál † G láttamoz, aláír
 ném vidimieren újk lat vidimare ‘ua.’ lat vidi ‘láttam’ videre ‘lát’
Lásd még VIDEO-
viganó † G ölt régi divatú, egybeszabott női selyem felsőruha
 Maria Vigano olasz táncosnőről, aki a 18–19. század fordulóján divatba hozta
vigéc † G kereskedelmi utazó, ügynök, üzletszerző
 magy, ‘ua.’ ném Wie geht’s (Ihnen)? ‘Hogy van, hogy megy (Önnek)?’ (a régi ügynökök
szavajárása): wie ‘hogyan’ | gehen ‘megy’ | es ‘az’
vigilál † G virraszt, őrködik, vigyáz, ügyel
 lat vigilare, vigilatum ‘ua.’, lásd VIGÍLIA

vigilancia † G éberség, valaminek a szemmel tartása
lat vigilantia ‘ua.’, lásd VIGILÁNS

vigiláns G éber, óvatos
G orv álmatlan
 lat vigilans, vigilantis ‘virrasztó’, lásd VIGILÁL
vigilátor † G éjjeliőr, éjjeli ügyeletes
 lat, ‘ua.’, lásd VIGILÁL
vigília G vall nagyobb egyházi ünnep előestéje
G vall ilyenkor szokásos, imádságokkal töltött éji virrasztás szerzetesi közösségekben
G † álmatlanság
 lat, ‘ua.’, tkp. ‘virrasztás, őrtállás, éberség’ vigil ‘éber, ébren őrködő’ vigere ‘jó erőben van,
eleven’
Lásd még VIGORÓZUS
vignetta [vinyetta] G felragasztható címke, felirat, védjegy
G nyomd fejléc, keretdísz
 ném Vignette ‘ua.’ fr kics vignette ‘keretezett indás, szőlőkacsszerű könyvdíszítő motívum’
vigne ‘szőlővessző’ lat vinea ‘ua.’ vinum ‘bor’
vigoroso [vigorózó] G zene erőteljesen, elevenen (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ vigore ‘erő, elevenség’, lásd VIGORÓZUS
vigorózus G erőteljes, erőtől duzzadó
 lat vigorosus ‘ua.’ vigor ‘erő, elevenség’ vigere ‘virul, jó erőben van’
vikariátus G vall helytartóság, helynökség, a megyéspüspök helyettesének tiszte
 lat vicariatus ‘ua.’, lásd VIKÁRIUS
vikárius G helynök, a megyéspüspök helyettese
 lat vicarius ‘helyettes’ | vicis, lásd VICE-
vikarizmus G növ az a jelenség, hogy egyes növénynemzetségek fajai egy adott területen egymást
kizárják, azaz helyettesítik
 lásd VIKÁRIUS, -IZMUS
víkend G hétvége, munkaszünet
G hétvégi üdülés, szórakozás, pihenés, kikapcsolódás
 ang weekend ‘ua.’: week ‘hét’ | end ‘vég’
viking G tört (fn) normann hajós
G tört a mai skandináv népek kalandozó középkori őseinek egyike
G (mn) e népekkel kapcsolatos
 ang viking ‘ua.’: VAGY óskand víkingr ‘öböllakó’ víkr ‘öböl’, VAGY ‘harcos’ germán víg
‘háború’
vikomt G lásd VICOMTE
viksz G viaszos padló- és cipőkenőcs
 ném Wichse ‘cipőfényesítő kenőcs’ Wachs ‘viasz’
vikszel G fényesít, dörzsöl, kefél, viaszol
 lásd VIKSZ
viktimológia G a bűnelkövetőnek és áldozatának kapcsolatát feltáró vizsgálat bűnügyi elmélete
 ang victimology ‘ua.’: victim ‘vminek áldozata’ lat victima, ered. victuma ‘áldozati állat’ | lásd
-LÓGIA
viktoriánus G (Angliában) a 19. század második felére jellemző (közfelfogás, építészet, művészeti
stílus)
 Viktória királynő (uralkodott 1837–1901) nevéből (lat victoria ‘győzelem’ victor ‘győztes,
győző’ vincere, victum ‘győz’)
viktuáliák † G élelmiszerek, élelem
 késő lat tbsz seml victualia ‘ua.’ victualis ‘az élelemhez tartozó’ victus ‘élelem, élés’
vivere, victum ‘él’
 Lásd még VIVÁT
vikunya G áll az Andokban honos lámafajta
G ennek gyapja
 sp vicuńa ‘ua.’ kecsua indián
vilajet G tört tartomány a hajdani török birodalomban
 tör, ‘ua.’ ar veláje ‘körzet’
villa G tört patrícius vidéki háza és birtoka az ókori Rómában
G tört kora középkori birtok, nagyobb tanya
G zöldövezeti ház, kertes ház, nyaraló
 lat, ‘ua.’
villanella G pásztordal, pásztortánc
G irod különféle olasz és francia versformák neve
 ol kics, ‘ua.’ villana ‘falusi lány’ lat villa ‘tanya’
villi G tündér
 ném Willi szlk tbsz víly víla ‘tündér’
vimedli G biz pattanás
 baj-oszt kics wimmerl ‘ua.’ ném Wimmer ‘fa görcse’
vina G zene hosszú nyakú, négyhúros indiai pengetős hangszer, melynek a hangteste két tökhéj
 szansz víná ‘ua.’
vinaigrette [vinegret] G konyha ecetes és olajos mártás hideg húshoz és salátákhoz
 fr kics, ‘ua.’ vinaigre ‘ecet’, tkp. ‘savanyú bor’: vin lat vinum ‘bor’ | aigre lat acer, acris
‘savanyú’
vinasz G szeszmoslék, a szeszgyártás mellékterméke
 fr vinasse ‘ua.’ vin lat vinum ‘bor’ (a MELASZ, fr mélasse mintájára alkotott szó)
vinc- lásd még VINK-
vincellér G szőlőműves
 baj-oszt weinzerl ném Winzer ‘ua.’ lat vinitor ‘szüretelő’ vinum ‘bor’
vindikáció G követelés, követelődzés, igény
 lat vindicatio ‘ua.’, lásd VINDIKÁL
vindikál G követel, megkövetel, igényel, igényt tart
 lat vindicare, vindicatum ‘igényt tart, követel, bosszút áll’ venum dicere ‘vételt bejelent’: venus
‘eladás, vétel’ | dicere ‘mond’
Lásd még VENDETTA
vinil G kém az etil-alkoholból származtatható szerves kémiai gyök
 ném Vinyl ‘ua.’: lat vinum ‘bor’ (a borszeszre utalva) | gör hülé ‘anyag’
vinil-klorid G kém vinilgyökkel alkotott klórvegyület, robbanékony gáz, ennek polimerizációs
terméke a PVC (polivinilklorid)
 lásd VINIL, KLORID
vinkli G szöglet, a (futball)kapu sarka
G derékszög, szögletmérő
 ném Winkel ‘sarok, szöglet’
vinkulál † G jog leköt, zárol
G ker részvények eladását feltételekhez köti
 ném vinkulieren ‘ua.’, lásd VINKULUM
vinkulum † G ker bánatpénz, kötbér
 lat vinculum ‘kötelék, bilincs’ vincire ‘megköt, bilincsbe ver’
vinyetta lásd VIGNETTA
viola1 G zene a mai hegedű, brácsa, cselló és bőgő elődeit magában foglaló régi, 5-7 húros
vonóshangszer-család neve
 ol viola ‘ua.’ prov viula késő lat vidula ‘hegedűszerű vonós hangszer’ (oldalági rokona az
ang fiddle ‘hegedű’)
Lásd még VIOLINO, BRÁCSA, VIOLONCELLO, VIOLONE
viola2 G zene mélyhegedű, brácsa
ol viola (da braccia) ‘ua.’, tkp. ‘karra való viola’, lásd BRÁCSA, VIOLA1

viola3 G növ az ibolya- és árvácskafélék rendszertani neve
G növ egy nagyobb, dús szirmú, fehér és lila színben termő keleti virág neve
 lat viola ‘ua.’ ?
violáció G jog jogsértés, jogsérelem
G jog megbecstelenítés
 tud lat violatio ‘ua.’, lásd VIOLÁL
viola da gamba G zene a gordonkához hasonló méretű és játékmódú, 6-7 húros régi hangszer
 ol, ‘ua.’, tkp ‘lábak közé való viola’: lásd VIOLA1 | ol népi lat gamba ‘comb, lábszár, ló
térdízülete’ gör kampé ‘görbület, ízület’
viola d’amore G zene a mai mélyhegedűvel rokon méretű és játékmódú, 6-7 bélhúrral és további
rezonálóhúrokkal felszerelt vonós hangszer
 ol, ‘ua.’: lásd VIOLA1 | amore lat amor ‘szerelem’ amare ‘szeret’ (a hangszer lágy, behízelgő
hangjáról)
violál † G jog megsért, megszeg (törvényt)
G megszentségtelenít, megbecstelenít
 lat violare ‘megsebez, megsért’, ered. ‘összevérez, megver’ (?) violus ‘erőszakos’ vis ‘erő’
violencia G jog erőszak okozta jogsérelem
G erőszakosság, hatalmaskodás, túlkapás
 kk lat violentia ‘erőszak’ violentus ‘heves, sebes’ ? *violus ‘erőszakos’ vis ‘erő’
violett G ibolyaszín
 fr kics, ‘ua.’ viole lat viola, lásd VIOLA3
violino [violínó] G zene hegedű
 ol kics, ‘ua.’, lásd VIOLA1
violoncello [violoncselló] G zene gordonka, cselló, kisbőgő
 ol kics, ‘ua.’: lásd VIOLONE | -cello (kicsinyítő képző)
violone G zene nagybőgő, bőgő, gordon
 ol ngykz, ‘ua.’, lásd VIOLA1
vipera G áll vastag törzsű és rövid farkú, veszélyes mérgű kígyó
G pej éles nyelvű, házsártos nőszemély
 tud lat, ‘ua.’, *vivipera ‘elevenszülő’ (ókori hiedelem szerint ilyen a ~): vivus ‘élő’ vivere
‘él’ | parere ‘szül’
Lásd még VIVÁT
vipla lásd WIPLA
viraginitás G orv férfias nemi jegyek megjelenése női egyeden
 tud lat viraginitas ‘ua.’, lásd VIRAGO
virago [virágó] G kemény, férfias természetű, harcias nő
 lat virago, viraginis ‘ua.’ vir ‘férfi’
Lásd még VIRILIS
virázs G fényk fekete-fehér filmfelvétel utólagos színezése
 fr virage ‘ua.’, tkp. ‘átfordítás’ virer ‘fordít, forgat’ késő lat gyrare ‘ua.’ gör gürosz ‘kör’
virbli G biz kavarodás, zűrzavar
 ném Wirbel ‘forgás, forgatag’
vircsaft G (rossz, ügyetlen vagy gyanús, csalárd) gazdálkodás, ügyvezetés
 ném Wirtschaft ‘gazdaság, gazdálkodás’ Wirt ‘gazda, háziúr, fogadós’
virelai [virle] G irod középkori francia lírai versforma, változó sorszámú, refrénes strófákból álló
táncdal
 fr, ‘ua.’ (?) virer, lásd VIRÁZS | lásd LAI
virement [virman] G közg, ker a költségvetés vagy a könyvelés egyik tételében mutatkozó többlet
átvitele egy másik tételre az ottani veszteség ellensúlyozása céljából
 fr, ‘ua.’, tkp. ‘forgatás’ virer ‘forgat’, lásd VIRÁZS
virémia G orv vírusok jelenléte a vérben
tud lat viraemia ‘ua.’: lásd VÍRUS | gör haima ‘vér’

virgáció G geol ujjszerű szétágazás a gyűrt hegységek redővonulataiban
ném Virgation ‘ua.’
 lat virga ‘ág, gally, vessző’
 magy virgács
virginál G zene csembalószerű régi billentyűs hangszer
 ang virginal ‘ua.’, lásd VIRGINÁLIS (talán mert főként ifjú hölgyek játszottak rajta)
virginális G szűzies
 lat, ‘ua.’ virgo, virginis ‘hajadon, szűz’
virginitás G orv szüzesség, női érintetlenség
 lat virginitas ‘ua.’ virgo, virginis ‘szűz, hajadon’
virgo intacta [virgó intakta] G orv érintetlen (ép szűzhártyájú) nő
 tud lat, ‘ua.’: virgo ‘szűz, hajadon’ | lásd INTAKT
virgula G nyelvt vessző mint írásjel
G nyomd függőleges, ill. félig dőlt vonal mint nyomdai jel
 lat kics, ‘pálcika’ virga ‘vessző’
viricid G orv vírusölő
 tud lat viricida ‘ua.’: lásd VÍRUS | lat caedere ‘megöl’ (a patricida és hasonló szavak mintájára)
virilis G férfias, férfiúi, férfihoz méltó, bátor
 lat, ‘ua.’ vir ‘férfi’
Lásd még DECEMVIR, KÚRIA, TRIUMVIR, VIRAGO, VIRTUÓZ, VIRTUS
virilista † G tört a legtöbb adót fizető polgárok egyike, aki ezen a jogcímen tagja volt a helyi
önkormányzatnak
 hazai lat, ‘ua.’ virilis ‘férfias, állhatatos’, utóbb ‘egy férfira szabott, tehetség szerinti, tőle
telhető’ vir ‘férfi’
virilitás G férfiasság, férfierő
G orv nemzőképesség
 lat virilitas ‘ua.’, lásd VIRILIS
virilizmus G orv testi és lelki elférfiasodás nőben
 tud lat virilismus ‘ua.’, lásd VIRILIS, -IZMUS
viroid G biol vírusnál is kisebb, igen egyszerű felépítésű kórokozó
 lásd VÍRUS | -id ‘-szerű’ gör eidosz ‘külső’
virológia G orv a vírusokkal foglalkozó tudományág
 tud lat, ‘ua.’, lásd VÍRUS, -LÓGIA
virsli G élelm hosszú és vékony, juhbélben vagy fóliában forgalmazott könnyű kolbászféle
 auszt ném kics Würstel ‘ua.’ ném Wurst ‘kolbász’
Lásd még VURSTLI
virosus [virózus] G orv mérgező
 tud lat, ‘ua.’, lásd VÍRUS
virtigli G biz igazi, hamisítatlan, tőrőlmetszett
 ném wirklich ‘valóságos, tényleges’ Werk ‘mű, dolog’
virtuális G valamiben lehetőségként benne rejlő, lappangó
G opt látszólagos, nem valós (kép lencsében, tükörben)
G lehetséges, várható
 ném virtuell fr virtuel ‘erőkifejtésre képes, de nem működésben lévő’, lásd VIRTUS
virtualitás G lehetőség, kilátás
G † birtok, tulajdon
G † jog reménybeli örökrész
 újk lat virtualitas ‘ua.’, lásd VIRTUÁLIS
virtualiter G képletesen, elképzelt módon
 újk lat, ‘ua.’, lásd VIRTUÁLIS
virtuóz G (fn) zene mesteri, káprázatos technikájú (zenei) előadóművész
G (mn) utolérhetetlen, páratlan ügyességű
 ném Virtuose ol virtuoso ‘ua.’, tkp. ‘művészete erényeivel bíró’ virtů ‘erény, képesség,
ügyesség’, lásd VIRTUS
Lásd még VIRILIS
virtuozitás G zene mesteri tökély, mesteri előadói könnyedség
 ném Virtuosität ‘ua.’, lásd VIRTUÓZ
virtus G bátorság, hősiesség
G a bátorság és férfiasság fitogtatása, hősködés, a veszélyt lebecsülő vakmerőség
G † erény
 lat, ‘férfiasság, bátorság, erény’ vir ‘férfi’
Lásd még VIRILIS
virtuskodik G hősködik, legénykedik, hetvenkedik
 lásd VIRTUS
virulencia G orv fertőzőképesség
G átv megmaradt, ma is fennálló (szellemi) károkozó képesség
 tud lat virulentia ‘ua.’ virulentus ‘mérgező’ virus ‘méreg, mérgező nyálka’
virulens G orv fertőzőképes
G átv még mindig ártani képes (eszme)
G (helytelenül értve) viruló, korához képest jó erőben lévő
 ném virulent lat virulentus ‘ua.’ virus ‘méreg, mérgező nyálka’ (a ~ alak helytelen latinos
visszaképzés a németből, a patent pátens és hasonló szópárok hamis analógiájára, a latinban ui.
nincs *virulere ige)
vírus G biol a baktériumoknál jóval kisebb, egyszerű szerkezetű kórokozó élőlény, amely csak élő
sejtben képes szaporodni
 tud lat, ‘ua.’, ered. ‘méreg, mérgező nyálka’
vis-à-vis lásd VIZAVI
visceralis [viszcerális] G orv zsigeri, a belső szervekkel kapcsolatos
 tud lat, ‘ua.’ lat tbsz viscera ‘belsőségek, belek’ vesci ‘táplálkozik’
visconde [viszkonde] G a báró és a gróf közti főnemesi rang jelölése spanyolul
 sp, ‘ua.’, lásd VICOMTE
visconte [viszkonte] G a báró és a gróf közti főnemesi rang jelölése olaszul
 ol, ‘ua.’, lásd VICOMTE
viscosa lásd VISZKÓZA
viscount [viszkaunt] G az earlé alatt álló főnemesi cím Angliában
 ang, ‘ua.’, lásd VICOMTE
vis inertiae [visz inercié] G fiz a tehetetlenségi erő
 tud lat, ‘ua.’: vis ‘erő’ | lásd INERCIA
visitatio canonica [vizitáció kanonika] G vall a püspök rendszeres időközökben megtett ellenőrző
látogatása az egyházmegyéjéhez tartozó plébániákon
 lat, ‘egyházi jogszabály szerinti látogatás’, lásd VIZITÁCIÓ, KANONIKUS
vis maior [visz major] G jog előre nem látott és elháríthatatlan akadály, amely felment valamely
kötelezettség teljesítése alól
 tud lat, ‘ua.’, tkp. ‘nagyobb erő’: vis ‘erő’ | maior ‘nagyobb’ magnus ‘nagy’
visum repertum [vizum …] † G orv, jog látlelet
 tud lat, ‘ua.’: lásd VIZUM | repertum ‘talált, tapasztalt, napvilágra került (dolog)’ reperio,
repertum ‘talál, tapasztal, kiderít’, lásd REPERTÓRIUM
vis vitalis [visz vitálisz] G fil a vitalizmus elmélete szerinti magasabb, anyagtalan életerő
 lat, ‘ua.’: vis ‘erő’ | lásd VITÁLIS
viszkóza G kém nátronlúggal kezelt cellulóz, a műselyemgyártás egyik alapanyaga
 lat Viscosa márkanév, lásd VISZKÓZUS
viszkozitás G fiz az anyagok belsejében az alakváltoztatással szemben ható súrlódási erő
G fiz enyvszerű, nyúlós, nehezen folyó halmazállapot
 ném Viskosität
 fr viscosité ‘ua.’, lásd VISZKÓZUS
viszkózus G sűrű, nyúlós, enyvszerű (folyadék)
késő lat viscosus ‘enyvszerű’
 viscum ‘fagyöngy, ebből főzött madárlép’
vitális G életbevágó, létfontosságú
G életre szóló
G az élettel kapcsolatos
 ném vital ‘ua.’ lat vitalis ‘az élethez tartozó, éltető’ vita ‘élet’ vivere ‘él’
Lásd még VIVÁT
vitalista G biol a vitalizmus híve
 ném Vitalist ‘ua.’, lásd VITALIZMUS
vitalitás G életerő, életrevalóság, elevenség
G orv életképesség
 lat vitalitas ‘ua.’, lásd VITÁLIS
vitalitium [vitalícium] † G jog életjáradék
 hazai lat, ‘ua.’ vitalis ‘életre szóló’, lásd VITÁLIS
vitalizál G életerővel tölt el
G felélénkít, felvillanyoz, tettre sarkall
 ang vitalise ‘ua.’, lásd VITÁLIS
vitalizmus G biol az életjelenségeket egy nem anyagi természetű, titokzatos „életerő” működésével
magyarázó elmélet
G irod az ösztönök őserejét ünneplő cseh irodalmi irányzat az első világháború idején
 fr vitalisme ‘ua.’: lat (vis) vitalis ‘élet(erő)’, lásd VITÁLIS, -IZMUS
vitam et sanguinem [vítam et szangvinem] G tört életünket és vérünket (a magyar rendek ezzel a
felkiáltással szavaztak segítséget az 1741-es országgyűlésen Mária Teréziának a porosz
háborúhoz)
 lat, ‘életet és vért’: vita ‘élet’ vivere ‘él’ | sanguis, sanguinis ‘vér’
vitamin G biol, kém a szervezet belső folyamatait szabályozó szerves anyag, amelyből sokféle
található a táplálékokban
 ang vitamin ‘ua.’: lat vita ‘élet’ | amin, lásd AMINOSAV (korábban a ~okat aminoszármazékoknak
hitték)
vitellin G kém foszfortartalmú fehérje a tojás sárgájában
 tud lat, ‘ua.’: kics vitellus ‘tojás sárgája’, ered. ‘kisborjú’ vitulus ‘borjú’ | -in (vegyületre utaló
toldalék)
vitikultúra G szőlőművelés, szőlőtermelés, borászat
 tud lat viticultura ‘ua.’: vitis ‘szőlőtő’ | lásd KULTÚRA
vitiligo G orv a bőr körülírt pontjain mutatkozó festékhiány
 tud lat, ‘ua.’
vitium [vícium] G orv hiba, ártalom
 lat, ‘hiba, vétek’, lásd CIRCULUS VITIOSUS
vitrail [vitraj] G műv festett üvegablak, üvegfestmény
 fr, ‘ua.’ vitre ‘üveg’ lat vitrum ‘ua.’
vitrázs G keretre erősített, alig átlátszó függöny
 ném Vitrage ‘ua.’ fr vitrage ‘üvegfal, üvegdíszmű’ vitre ‘üveg’ lat vitrum ‘ua.’
vitrifikáció G kém üvegesítés, átalakítás üveggé, szilárd, de szerkezet nélküli anyaggá
 ang vitrification ‘ua.’, lásd VITRIFIKÁL
vitrifikál G üvegesít, üveggé alakít át
 ang vitrify ‘üvegesít’: lat vitrum ‘üveg’ | facere ‘tesz vmivé’
vitrin G üvegfalú szekrény apró dísztárgyak számára
G kiállítási tárló
 fr vitrine ‘ua.’ késő lat vitrinus ‘üvegből való’ lat vitrum ‘üveg’
vitriol G tömény kénsav
G átv maró gúny
 ném Vitriol
 fr vitriole kk lat vitriolum ‘gálickő, a kénsav rézsója’ lat vitreus ‘üvegből
való, átlátszó’ vitrum ‘üveg’
vitriolos G maró, mérges, gyilkos, megsemmisítő (megjegyzés, jellemzés, gúny)
 lásd VITRIOL
vitrit G geol üveges fényű kemény kőszénféle
 ném Vitrit ‘ua.’: lat vitreus ‘üveges, üvegszerű’ vitrum ‘üveg’ | -it (ásványra utaló toldalék)
vitustánc G orv az arc és a test izmainak heves rángásában megnyilvánuló idegbetegség
 szent Vitus mártírról, akinek a szobra előtt, a szent ünnepén, a középkorban eksztatikus táncot
jártak
vivace [vivácse] G zene élénken (adandó elő)
 ol, ‘ua.’ késő lat vivax, vivacis ‘ua.’, ered. ‘hosszú életű, életerős’ vivere ‘él
Lásd még VIVÁT
vivacissimo [vivacsisszimó] G zene igen élénken (adandó elő)
 ol, ff ‘ua.’, lásd VIVACE
vivacitás G élénkség
 késő lat vivacitas ‘ua.’, lásd VIVACE
vivárium G állatkertben kialakított, az eredeti élőhelyet utánzó mesterséges környezet hüllők és
kétéltűek tartására
 ném Vivarium ‘ua.’ lat vivarium ‘vadaskert, halastó’ lat vivus ‘élő, eleven’ vivere, ‘él’
vivát G éljen
G éljenzés
 lat vivat ‘éljen’ vivere ‘él’
Lásd még KONVIKTUS, VIKTUÁLIÁK, VIPERA, VITÁLIS, VIVACE, VIVIPARA, VIVISZEKCIÓ, VIVŐR
vivipara G áll elevenszülő
 tud lat, ‘ua.’: vivus ‘eleven’ vivere ‘él’ | parere ‘szül’
Lásd még VIPERA, VIVÁT
viviszekció G tud élveboncolás
 tud lat vivisectio ‘ua.’: vivus ‘eleven’ | sectio ‘vágás’ secare, sectum ‘metsz, vág’
Lásd még VIVÁT
vivo G zene élénken (adandó elő)
 ol, lat vivus ‘élénk, eleven’ vivere ‘él’
vivőr G élvhajhász ember
G életművész
 fr viveur ‘ua.’, tkp. ‘az, aki él’ vivre lat vivere ‘él’
Lásd még VIVÁT
vizavi G (hat) szemközt, átellenben
G (fn) a szemközti, a szemben ülő vagy szemben lakó személy
 ném Visavis ‘a szemben ülő’ fr vis-à-vis ‘szemben’, tkp. ‘arc arc felé’ ófr vis ‘arc’ lat
visus ‘látás, tekintet’ videre, visum ‘lát’
Lásd még VIDEO-
vizíbilis G látható
 lat visibilis ‘ua.’ videre, visum ‘lát’
vizibilitás G láthatóság, látási viszonyok
 ang visibility ‘ua.’ visible, lásd VIZÍBILIS
vizigót G tört nyugati gót
 lat tbsz Visigothi ‘ua.’: visi- (?) ‘nyugat’ késő lat ueste germán (pl. ang west) | lásd GÓT
vízió G látomás, jelenés, káprázat
G rémkép, rémlátomás
 lat visio, visionis ‘ua.’ videre, visum ‘lát’
Lásd még VIDEO-
vizionál G víziókat lát, képzelődik
 újk lat visionare ‘ua.’, lásd VÍZIÓ
vizionárius G látnoki képességű (személy)
ném Visionär ‘ua.’, lásd VÍZIÓ

vizit G (udvariassági) látogatás
G orv orvosi szemle kórházban
 fr visite ‘ua.’ visiter ‘látogat’, lásd VIZITÁL
Lásd még VIDEO-
vizitáció G vizsgálat, átvizsgálás
G † (beteg)látogatás
G műv Mária látogatása Erzsébetnél, Zakariás feleségénél mint képzőművészeti ábrázolás tárgya
 lat visitatio ‘ua.’, lásd VIZITÁL
vizitál G † meglátogat
G ellenőrzés céljából fölkeres, megvizsgál
G † kat soroz
 lat gyak visitare, visitatum ‘gyakran lát, szemlélget, meglátogat’ videre, visum ‘lát’
vizitátor G ellenőrző szemlét tartó személy
 ném Visitator ‘ua.’, lásd VIZITÁL
vizitel G udvariassági látogatást tesz
G (orvos a kórházban) vizitet tart
 lásd VIZIT
vizuális G biol látási, a látáson alapuló
 ném visuell fr visuel ‘ua.’ lat visus ‘látás’ videre, visum ‘lát’
Lásd még VIDEO-
vízum G láttamozás (útlevélben)
G ez mint engedély idegen országba való belépésre
 ném Visum ‘ua.’ lat visum (est) ‘látva van, láttam’ videre, visum ‘lát’
Lásd még VIDEO-
voajőr lásd VOYEUR
voajőrizmus G orv nemi rendellenesség, mások nemi szervének vagy nemi ténykedésének
nézéséből nyert kielégülés
 tud lat voyeurismus ‘ua.’, lásd VOYEUR, -IZMUS
voca- lásd VOKA-
vocativus G nyelvt megszólító eset
 lat (casus) vocativus ‘szólító (eset)’ vocare, vocatum ‘hív, szólít’ vox, vocis ‘hang’
Lásd még VOKS
vócser G ker utazási iroda által kiadott utalvány szállítás, szállodai szolgáltatás, étkezés stb.
igénybevételére
 ang voucher ‘ua.’ vouch ‘tanúsít’, ered. ‘törvény elé szólít’ ófr vocher ‘ua.’ kk lat gyak
vocitare ‘szólongat’ lat vocare ‘hív’ vox, vocis ‘hang’
Lásd még VOKS
vodka G gabona- vagy burgonyapálinka
 cseh, szlk kics vodka ‘ua.’ voda ‘víz’
vojvoda G tört vajda
 szerb-horv, ‘ua.’, or vojevoda ‘hadvezető’: voje ‘harc’ | vodjitj ‘vezet’
vokabulárium G szójegyzék, szótár, szakszótár
 késő lat vocabularium ‘névjegyzék, szójegyzék’ vocabulum ‘elnevezés, név, szó’ vocare
‘hív’
vokáció G hivatás, elhivatottság
G tehetség, rátermettség
G † meghívás, felkérés
 lat vocatio ‘ua.’ vocare ‘hív, szólít’ vox, vocis ‘hang’
Lásd még VOKS
vokál- G (összetétel előtagjaként) énekes, énekesekből álló, pl. vokálegyüttes
 ném Vokal- ‘ua.’, lásd VOKÁLIS

vokális G (fn) nyelvt magánhangzó
G (mn) zene énekes, énekhangra írt
lat vocalis ‘hangzó, hangos’ vox, vocis ‘hang’
Lásd még VOKS
vokalizáció G nyelvt mássalhangzó átváltozása magánhangzóvá
ném Vokalisation ‘ua.’, lásd VOKALIZÁL
vokalizál G nyelvt (mássalhangzót) magánhangzóvá változtat
ném vokalisieren ‘ua.’, lásd VOKÁLIS
vokalizmus G nyelvt egy nyelv magánhangzóinak rendszere, összessége
G nyelvt ennek a rendszernek a kialakulási folyamata
ném Vokalismus ‘ua.’, lásd VOKÁLIS
voks G szavazat
hazai lat vox ‘ua.’, ered. ‘hang, szó, beszéd’ lat vocare ‘hív’
Lásd még ADVOKÁT, EVOKÁL, INVOKÁL, PROVOKÁL, VOCATIVUS, VÓCSER, VOKÁCIÓ, VOKÁLIS, VOX
HUMANA
voksol G szavaz (választáson)
G valamire szavaz, mellette dönt, kiáll érte
lásd VOKS
volan G div fodor női ruhán
fr volant ‘ua.’, tkp. ‘repülő’, lásd VOLÁN
volán G autókormány, kormánykerék
ném Volant fr volant ‘ua.’, ered. ‘szélmalom szárnya’, tkp. ‘repülő’ voler ‘repül’ lat
volare ‘ua.’
Lásd még VOLE
volapük G nyelvt az első valamennyire sikeres mesterséges nemzetközi nyelv, amely a legfontosabb
természetes nyelvek szavait használta igen egyszerű formára nyesve
vola-pük ‘világ-nyelv’: ang world ‘világ’ | speak ‘beszél’
volát G ját az összes ütés elvitele egyes kártyajátékokban
ném Volat ‘ua.’ ol volata ‘játék vége’ ol, lat volare ‘repül’
vol-au-vent [volovan] G konyha vegyes pástétommal töltött könnyű vajas tészta
fr, ‘ua.’, tkp. ‘repülés a szélbe’: vol ‘repülés’ voler ‘repül’ lat volare ‘ua.’ | vent lat ventus
‘szél’
Lásd még VOLE
vole [vol] G ját lopás kártyajátékban, színhiány kihasználása, hogy aduval értékes laphoz jussunk
fr, ‘lopás’ voler ‘lop’, ered. ‘repül, repít’ lat volare ‘ua.’
Lásd még VOLÁN, VOL-AU-VENT, VOLIER, VOLLEY
volens-nolens G akarva, nem akarva, tetszik, nem tetszik
lat, ‘ua.’: velle ‘akar’ | nolle, tkp. no(n ve)lle ‘nem akar’
Lásd még VOLONTŐR
volfrám G kém ezüstfehér, kemény, magas olvadáspontú fémes elem
ném Wolfram ‘ua.’, tkp. ‘farkaspiszok’: Wolf ‘farkas’ | Rahm ‘piszok, korom’ (középkori
ónbányászok csúfneve a volfrám egyik ércére, mivel az nem tartalmazta az általuk keresett ónt)
Lásd még TUNGSTEN
volframit G ásv vas- és magnéziumtartalmú volfrámásvány
ném Wolframit ‘ua.’: lásd VOLFRÁM | -it (ásványra utaló toldalék)
volier [volié] G röpde, hálóval körülzárt állatkerti nagy térség madaraknak
fr, ‘ua.’ voler lat volare ‘repül’
Lásd még VOLE
Volksbund [folkszbund] G tört a magyarországi németek náci érzelmű elemeinek politikai
szövetsége 1938–1945 között
ném, ‘népi szövetség’: Volk ‘nép’ | Bund ‘szövetség, kötelék’ binden, gebunden ‘köt’
volksbundista [folkszbundista] G tört a Volksbund aktív tagja
ném Volksbundist ‘ua.’, lásd VOLKSBUND

volley [voli] G sport röpte teniszben, labda visszaütése, mielőtt talajt ért volna
ang, ‘ua.’
 fr volée ‘repülés’ kk lat volata ‘ua.’ volare ‘repül’
Lásd még VOLE
volleyball [volibol] G sport röplabda
ang, ‘ua.’: lásd VOLLEY | ball ‘labda’
volltreffer [foltreffer] G biz telitalálat
ném, ‘ua.’: voll ‘tele’ | treffen ‘eltalál’, ered. ‘találkozik’
volontőr † G fizetés nélküli gyakornok
G önkéntes jelentkező
ném Volontär fr volontaire ‘önkéntes’ (a szóvég más eredetű francia szavaink, pl. fezőr, vivőr,
voltizsőr mintájára alakult) volonté lat voluntas ‘akarat’ velle, volui ‘akar’
Lásd még VOLENS-NOLENS, VOLUNTARIZMUS
volszkusz G tört indoeurópai nyelvű ókori közép-itáliai nép, amelyet a rómaiak leigáztak
lat Volsci ‘volszkuszok’ ?
volt G vill az elektromos feszültség mértékegysége
Alessandro Volta olasz fizikus nevéből
voltaire-iánus [volteriánus] G Voltaire eszméinek híve, felvilágosodott polgár, szabadgondolkodó
(a késő 18. században)
Voltaire francia író és gondolkodó nevéből
voltaméter G vill az elektromosság mennyiségének mérésére való műszer
Alessandro Volta olasz fizikus nevéből | gör metreó ‘mér’
voltige [voltizs] G műugrás cirkuszban vágtató ló hátán
fr, ol volteggio ‘ua.’ volta ‘fordulat’ lat volvere, volutum ‘forgat’
Lásd még VOLUTA
voltizsőr G cirkuszi akrobata, műugró, aki vágtató ló hátán szaltózik
G ugróakrobata, légtornász
G † könnyűlovas
fr voltigeur ‘kötéltáncos, lovasakrobata, elit gárdista’ voltiger ‘szálldos, kering’ ol
volteggiare ‘kanyarog, köröz’ volta ‘fordulat’, lásd VOLTIGE
voltméter G vill az elektromos feszültséget mérő műszer
lásd VOLT | gör metreó ‘mér’
volúbilis G hajlékony, mozgékony, fürge
lat volubilis ‘forgatható, gördülékeny, ügyes’ volvere, volutum ‘forgat’
volubilitás G hajlékonyság, mozgékonyság, fürgeség
lat volubilitas ‘gördülékenység, gyakorlottság’, lásd VOLÚBILIS
volumen G térfogat, terjedelem
G mennyiség
G † könyv kötete
lat, ‘kanyarodás, körpálya, könyvtekercs’ volvere, volutum ‘forgat’
Lásd még VOLUTA
volumetria G kém térfogatmérés
lásd VOLU(MEN) | gör metreó ‘mér’
voluminózus G terjedelmes, testes, nagy kiterjedésű
ném voluminös ‘ua.’, lásd VOLUMEN
voluntarista G fil a voluntarizmus eszméinek híve
G pol a voluntarizmus alapján ténykedő politikus
ném Voluntarist ‘ua.’, lásd VOLUNTARIZMUS
voluntarisztikus G fil, pol a voluntarizmussal kapcsolatos, arra emlékeztető
ném voluntaristisch ‘ua.’, lásd VOLUNTARIZMUS
voluntarizmus G fil bölcseleti irányzat, amely az akaratot elsődlegesnek tekinti az ember lelki
ténykedésében az értelemmel és az érzelemmel szemben
G pol a valós helyzettel számot nem vető, saját akaratát mindenképp keresztülvinni akaró gyakorlati,
politikai ténykedés
ném Voluntarismus ‘az akarat elsőségének tana’: lat voluntarius ‘önkéntes, akaratlagos’
voluntas ‘akarat’ velle, volui ‘akar’ | lásd -IZMUS
Lásd még VOLENS-NOLENS
voluta G műv csigadísz ión oszlopfőn
G műv csiga alakú barokk oromdísz
lat, ‘ua.’, tkp. ‘hengeredés’ gyak volutare ‘hengeredik’ volvere, volutum ‘forgat’
Lásd még VOLTIGE, VOLUMEN, VOLVULUS
volvulus G orv bélcsavarodás
tud lat, ‘ua.’ volvere ‘fordít, fordul, csavarodik’
Lásd még VOLUTA
vomitofóbia G orv kóros rettegés hányástól
tud lat vomitophobia ‘ua.’, lásd VOMITUS, FÓBIA
vomitórium vagy vomitivum G orv hánytató
G ép ókori római cirkuszok és amfitetrumok kijárati folyosója
tud lat, ‘ua.’ vomitus ‘hányás’, lásd ott
vomitus [vomitusz] G orv hányás
tud lat, ‘ua.’ vomere, vomitum ‘hány’
von Haus aus [fon hauzausz] G biz otthonról, a szülői házból (hozott műveltség, (jó)modor stb.)
ném, ‘ua.’: von ‘-tól’ | Haus ‘ház’ | aus ‘ki’
vót G népr a Finn-öböl partján élő, finnugor nyelvet beszélő, a nyelvcsoport balti-finn ágához
tartozó néptöredék
or, ‘ua.’ voddelain (saját név)
votál † G szavaz
ném votieren ‘ua.’, lásd VÓTUM
votív G vall fogadalmi, fogadalom teljesítését megpecsételő
ném votiv lat votivus ‘ua.’, lásd VÓTUM
vótum † G szavazat, vélemény, javaslat
G vall fogadalom
lat votum ‘kívánság’, ered. ‘ígéret, fogadalom’ vovere, votum ‘óhajt, ígér’
vox humana G zene az emberi énekhangot utánzó regiszter az orgonán
lat, ‘emberi hang’: vox ‘hang’, lásd HUMÁNUS
Lásd még VOKS
voyeur [voajőr] G orv kukkoló, mások nemi tevékenységének nézésétől kielégülő személy
fr voyeur ‘ua.’ voyer lat videre ‘lát’
Lásd még VIDEO-
voyeuse [voájőz] G bút alacsony támlájú szék, amelyen lovaglóülésben, a párnázott támlaperemre
támaszkodva ültek a kártyajátékot vagy társasjátékot szemlélők
fr (chaise) voyeuse ‘nézegető (szék)’ voyer lat videre ‘lát, néz’
vudu G vall a karibi szigetvilágban elterjedt, afrikai eredetű, babonán és mágián alapuló hitvilág
ang voodoo fr kreol voudou ‘ua.’ nyugat-afrikai fon vodu ‘démon, istenség’
vukli † G göndörített hajfürt, tincs
auszt ném wuckel fr boucle ‘ua.’, ered. ‘karika’, lásd BUKLÉ
vulgáris G köznapi, ismert, közismert, közérthető
G nyelvt a köznapi életben beszélt, az irodalmitól szókincsében és szerkezetében eltérő
(nyelvváltozat, pl. a ~ latin a császárkorban, amely az újlatin nyelvek forrása lett)
G tud szakszerűtlen, tudománytalan, (népszerűsítés céljából) túlzottan egyszerűsített, felszínes
G közönséges, alantas, útszéli, durva
lat vulgaris ‘általánosan ismert, köznapi, közönséges’ vulgus ‘nép, köznép, sokaság, tömeg’
vulgarizál G népszerűsít
G leegyszerűsít, elsekélyesít
G eldurvít
fr vulgariser ‘ua.’, lásd VULGÁRIS
vulgarizátor G ismeretterjesztő, egy gondolat terjesztője, népszerűsítő
G pej elsekélyesítő
fr vulgarisateur ‘ua.’, lásd VULGARIZÁL
vulgarizmus G nyelvt durva, közönséges szó, kifejezés, nyelvi durvaság
ném Vulgarismus ‘ua.’, lásd VULGÁRIS, -IZMUS
Vulgata [vulgáta] G vall az első teljes latin nyelvű bibliafordítás, amely hamar elterjedt a római
birodalom nyugati, latin nyelvű felében
lat (Biblia) vulgata ‘elterjedt (biblia) vulgare ‘elterjeszt, elterjed’ vulgus ‘tömeg, nép’
vulgó † G azaz, vagyis, közönségesen szólva
G † anyanyelven
lat vulgo ‘tömegestől, általában, rendszerint’ vulgus ‘nép, köznép, tömeg, sokaság’
vulkán G földr tűzhányó
ném Vulkan ‘ua.’ Vulcanusról, a tűz és kovácsmesterség ősi latin istenéről, akinek az Etna
mélyén volt a műhelye
vulkanikus G geol vulkáni eredetű
G átv elemi erejű, kirobbanó (indulatok)
ném vulkanisch ‘ua.’, lásd VULKÁN
vulkanizál G kém kaucsukot kénporral hevít, hogy gumit nyerjen
G sérült gumit forraszt magas hőfokon
ném vulkanisieren ang vulcanise ‘ua.’ (a tűz ősi római istenének, Vulcanusnak a nevéből)
vulkanizmus G geol a földmélyi izzó anyag felszínre törése, vulkáni tevékenység
ang vulkanism ‘ua.’, lásd VULKANIKUS, -IZMUS
vulkanológia G geol a vulkánosság jelenségeivel foglalkozó tudományterület
lásd VULKÁN, -LÓGIA
vulnerábilis G sebezhető
lat vulnerabilis ‘ua.’ vulnerare ‘megsebez’ vulnus, vulneris ‘seb’
vulnerabilitás G sebezhetőség
lat, ‘ua.’, lásd VULNERÁBILIS
vulva G anat a külső női nemi szervek, szeméremajkak
tud lat, ‘ua.’, ered. ‘burok, anyaméh’
vurstli G vidámpark
bécsi ném Wurstel(prater) ‘a bábszínházak tere (a Prater mellett)’ Wurstel vagy Hanswurst
‘Paprikajancsi’ (tkp. ‘Kolbász Jancsi’), népszerű bécsi bábfigura
Lásd még VIRSLI
 W
waggon lásd VAGON
wagon-lit [vagonli] G közl vasúti hálókocsi
fr, ‘ua.’: lásd VAGON | lit ‘ágy’
 ol letto lat lectus ‘ua.’
wagon-restaurant [vagon resztoran] G közl vasúti étkezőkocsi
fr, ‘ua.’, lásd VAGON, RESTI

walkie-talkie [vóki-tóki] G távk kisméretű, rövid hatótávú kézi URH rádió adó-vevő készülék
ang, ‘ua.’: walk ‘jár, sétál’ | talk ‘beszél’

walkman [vókmen] G sétálómagnó, hordozható elemes magnetofon fülhallgatóval
ang márkanév, tkp. ‘járóember’: walk ‘jár’ | man ‘férfi, ember’

warrant G ker váltóként is felhasználható közraktári árujegy
ang, ‘ua.’, tkp. ‘meghatalmazás, biztosíték’
 ófr warant, garant frank warand ‘jótállás’
(germán rokonság: ném gewehren ‘garantál’, ófn var ‘igaz’)
Wasp G szoc az Egyesült Államok legelőnyösebb helyzetű társadalmi rétegéhez tartozó (személy)
am ang betűszó: W(hite) A(nglo)-S(axon) P (rotestant) ‘fehér angolszász protestáns’ (a ~
köznyelvi értelme ‘darázs’)
wasserstoss [vasszerstossz] G orv vízlöket, veseöblítés
ném, ‘ua.’: Wasser ‘víz’ | Stoss ‘lökés’
waterproof [vóterprúf] G vízhatlan
ang, ‘ua.’: water ‘víz’ | proof ‘biztonságot nyújtó (valami ellen)’ fr preuve ‘tárgyalás,
bizonyíték’ lat proba, lásd PRÓBÁCIÓ
watt G fiz a teljesítmény (korábban csak az elektromos teljesítmény) mértékegysége
James Watt angol fizikus nevéből
web G számtech dokumentumháló, hiperhivatkozásokkal egymáshoz kapcsolt adatállományok
összessége
ang, ‘háló’
websterit [vebszterit] G geol mélységi magmás kőzet
ang, ‘ua.’: Th. Webster skót geológus nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)
wehleidig [vélejdig] † G kényeskedő
ném, ‘ua.’: weh ‘jaj’ | leiden ‘szenved’
Wehrmacht G tört a német haderő neve 1935–1945 között
ném, ‘véderő’: wehren ‘elhárít’ | Macht ‘erő, hatalom’ mögen ‘képes, bír’
weitwinkel G fényk nagylátószögű objektív
ném, ‘ua.’: weit ‘széles’ | lásd VINKLI
weltfremd G elzárkózó, félrevonuló, kapcsolatteremtésre képtelen (ember)
G túl elvont, spekulatív (elgondolás)
ném, ‘a világtól idegen’: Welt ‘világ’ | fremd ‘idegen’
wergeld G jog vérdíj, a szándéktalan emberölésért fizetendő kártérítés a vérbosszú megváltása
gyanánt (a középkori germán jogban)
ófn wer ‘férfi’ | geld ‘pénz’
Lásd még WERWOLF
werwolf G farkasember, küldött farkas, babonás hit szerint éjszakánként farkassá váló ember
ném Werwolf ‘ua.’: ófn wer ‘férfi’ | Wolf ‘farkas’
Lásd még WERGELD
werkfilm G film játékfilm készítésének, forgatásának folyamatát bemutató dokumentumfilm
ném Werk ‘mű, munka, munkálat’

western [vesztern] G film vadnyugati témájú film
G zene húros hangszerrel kísért amerikai népdalfajta
ang, ‘nyugati’ west ‘nyugat’
whig [vig] G tört az angol liberális párt neve 1832 előtt
ang, ‘ua.’, ered. gúnynév skót whig(gamore) ‘lótolvaj’
whisky [viszki] G az angolszász népeknél elterjedt gabonapálinka
ang, ‘ua.’ gael uisge(-beatha) ‘az élet vize’: uisge ‘víz’ | beatha ‘élet’, lásd még ÁKOVITA
whist [viszt] G ját négyszemélyes kártyajáték francia kártyával, a bridzs elődje
ang, ‘ua.’, tkp. ‘pszt’ (a ~játék közben nem szabad beszélni)
white lady [vájt lédi] G ginből, triple secből és citromléből készült jeges koktél
ang, ‘ua.’, tkp. ‘fehér hölgy’: white ‘fehér’ | lásd LADY
who’s who [húzhú] G ki kicsoda, neves élő személyek életrajzi adatait tartalmazó lexikon
ang, ‘ua.’: who ‘ki’ | is ‘van’
widerdruck [víderdruk] G nyomd hátnyomás, az ív hátoldalára nyomtatott szöveg vagy kép
ném, ‘ua.’: wider ‘szemben, ellen’ | Druck ‘nyomás, nyomtatás’ drücken ‘nyom’
winchester1 [vincseszter] G kat régi ismétlő puska
O. F. Winchester amerikai gyártóról
winchester2 [vincseszter] G számtech a számítógép merevlemeze, a legfőbb adattároló és műveleti
egység
ang, ‘ua.’, a Winchester puska táráról, lásd WINCHESTER1
windfix G szélvédő, ablaktömítő
ném márkanév: Wind ‘szél’ | fix(ieren) lásd FIXÁL
winkel lásd VINKLI
wipla G fogászati fémötvözet koronák és műfogak készítésére
ném ipari márkanév: wie Pla(tine) ‘mint a platina’, lásd PLATINA
wirtschaft lásd VIRCSAFT
Wistaria [visztária] G növ a lila akácéhoz hasonló virágot hozó kúszónövény
tud lat, ‘ua.’ C. Wistar amerikai botanikusról
woolakryl G text a gyapjúéhoz hasonló hatású és tapintású műszálas szövet
ang márkanév: wool ‘gyapjú’ | lásd AKRIL-
word processing [vörd proszeszing] G szövegszerkesztés, szövegfeldolgozás
ang, ‘ua.’: word ‘szó’ | process ‘feldolgoz’, lásd PROCESSZUS
workshop [vörksop] G tud, okt szellemi műhelymunka, csoportmunka, szakszeminárium
ang, ‘ua.’, ered. ‘műhely’: work ‘munka’ | shop ‘bolt’, ered. ‘fészer’
wunschtraum [vunstraum] G vágyálom
ném, ‘ua.’: Wunsch ‘kívánság’ | Traum ‘álom’
wurlitzer [vurlicer] G pénzbedobással működő automata lemezjátszó
a gyártó cég alapítójáról, az amerikai R. Wurlitzerről
 X
xantén G kém háromgyűrűs heterociklikus szénhidrogén-vegyület oxigénatommal, színezékek
alapanyaga
ang xanthene ‘ua.’
 gör xanthosz ‘sárga’
xantizmus G orv sárgás elszíneződés a testszövetekben
tud lat xanthismus ‘ua.’, lásd XANTO-, -IZMUS

xanto- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) sárga
gör xanthosz ‘sárga’

xantoderma G orv sárgás bőrelszíneződés
tud lat xanthoderma ‘ua.’: lásd XANTO- | gör derma ‘bőr’

xantóma G orv sárga színű kötőszöveti burjánzás a bőrön
tud lat xanthoma ‘ua.’: lásd XANTO- | -óma (daganatra utaló toldalék)

xantopszia G orv a színlátás hibája, a beteg mindent sárga színben lát
tud lat xanthopsia ‘ua.’: lásd XANTO- | gör opszisz ‘látás’

xénia G irod az irodalom elvi kérdéseiről vitázó, gyakran személyes élű epigrammák műfaja
lat xenia ‘a Saturnalia-ünnepen osztogatott ajándékokat kísérő disztichonok’
 gör tbsz xénia
‘vendégajándékok’ xenosz ‘vendég, idegen’
xeno- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) idegen-
gör xenosz ‘idegen’
xenofóbia G idegengyűlölet
ném Xenophobie ‘ua.’, lásd XENO-, FÓBIA
xenogámia G növ beporzás idegen lény által
tud lat xenogamia ‘ua.’: lásd XENO- | gamosz ‘házasság’
xenokrácia G idegenuralom
lásd XENO- | gör kratosz ‘erő, hatalom’ (a demokrácia és hasonló szavak mintájára)
xenolit G geol a szomszédos kőzetanyag áttöréséből eredő zárvány magmás kőzetben
ang xenolith ‘ua.’: lásd XENO- | gör lithosz ‘kő’
xenologizmus G nyelvt nyelvi idegenszerűség
lásd XENO- | logosz ‘beszéd’ legomai ‘beszél’ | lásd -IZMUS
xenománia G rajongás mindenért, ami idegen eredetű
lásd XENO-, MÁNIA
xenomorf G ásv szabálytalan elegyrész magmás kőzetben, amelyre nem a saját, hanem a környezet
diktálta kristályosodási forma jellemző
ném xenomorph ‘ua.’: lásd XENO- | gör morphé ‘alak’
xenon G kém a nemesgázok egyike, kémiai elem
ang xenon ‘ua.’ gör xenosz ‘idegen’ (felfedezői a KRIPTONtól választották el mint idegen
anyagot)
xeranthemum [kszerantémum] G növ vasvirág, ősszel nyíló fészkes virágzatú növény
tud lat xeranthemum ‘ua.’: lásd XERO- | gör anthemon ‘virág’
xero- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) száraz
gör xerosz ‘száraz’
xeroderma G orv bőrszárazság
tud lat, ‘ua.’: lásd XERO- | gör derma ‘bőr’
xerofil G növ szárazságkedvelő
 ném xerophil ‘ua.’: lásd XERO- | gör philó ‘kedvel’

xerográfia lásd XEROX
xerofiton G növ szárazságtűrő növény
lásd XERO- | gör phüton ‘növény’
 phüó ‘sarjad, tenyész’
xeromorfizmus G növ a szárazságtűrő növények alkalmazkodása az ilyen éghajlathoz
tud lat xeromorphismus ‘ua.’: lásd XERO- | gör morphé ‘alak’ | lásd -IZMUS

xerophthalmia [kszeroftalmia] G orv szemszárazság
tud lat xerophthalmia ‘ua.’: lásd XERO- | gör ophthalmosz ‘szem’

xerosztómia G orv szájszárazság
tud lat xerostomia ‘ua.’: lásd XERO- | gör sztoma ‘száj’

xeroterm G növ szárazságtűrő és melegkedvelő
tud lat xerotherm ‘ua.’: lásd XERO- | gör thermé ‘hő’

xerox vagy xerográfia G műsz elektrosztatikus fénymásoló berendezés
G műsz ilyen gépen készült másolat
 ang márkanév: gör xerosz ‘száraz’ (a hagyományos fotókópiák előhívó és rögzítő oldatai nélkül
működik) | -GRÁFIA
xerózis G orv szárazság, kiszáradás a testszövetekben
 tud lat xerosis ‘ua.’: lásd XERO- | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
xiléma G növ elfásodott folyadékszállító rendszer növényi szárban
 ang xylem ‘ua.’ gör xülon ‘fa’
xilo- G (tudományos szóösszetételek előtagjaként) fával kapcsolatos, fa-
 gör xülon ‘fa’
xilolit G fás részeket is tartalmazó barnaszén
 ném Xylolith ‘ua.’: lásd XILO- | gör lithosz ‘kő’
xilofon G zene hangolt falemezekből álló ütőhangszer
 ném Xylophon ‘ua.’: lásd XILO- | gör phóné ‘hang’
xilográfia G műv fametszés mint grafikai művészet
G műv fametszet
 ném Xylographie ‘ua.’, lásd XILO-, GRÁFIA
xilográfus G műv fametsző
 ném Xylograph ‘ua.’, lásd XILOGRÁFIA
xilol G kém dimetilbenzol, a fakátrányból kivonható folyékony szénhidrogén
 ném Xylol ‘ua.’: lásd XILO- | -ol (aromás vegyületre utaló toldalék)
xilotómia G növ a fatörzs szerkezeti felépítésének mikroszkópos vizsgálata
 tud lat xylotomia ‘ua.’: lásd XILO- | gör tomé ‘metszet’ temnó ‘vág’ (az anatómia mintájára)
xylophon lásd XILOFON
 Y
yacht lásd JACHT
yankee lásd JENKI
yard [jard] G angol hosszmérték, 0,914 méter
ang, ‘ua.’, ered. ‘pálca’

yen lásd JEN
yeoman [jómen] G tört szabadparaszt a hűbéri Angliában
ang, ‘ua.’
 (?) óang *geaman ‘vidéki ember’: gea ‘falu, járás, kerület’ (ófn gewi, mai ném Gau
‘ua.’) | man ‘ember’
yperit [iperit, tkp. ejperit] G kém mustárgáz, mérgező harci gáz
ném Yperit ‘ua.’: Ypern [ejpern] flamand város nevéből, ahol először alkalmazták az első
világháborúban | -it (vegyületre utaló toldalék)
yuppie [jupi] G jól kereső és fényűző életmódot folytató nagyvárosi fiatal
am ang betűszó: Young Urbane Professional Person (kb. ‘fiatal városi diplomás személy’): young
‘fiatal’ | lásd URBÁNUS, PROFESSZIÓ, PERSZONÁLIS | kics -ie
 Z
zabrál G biz fosztogat, harácsol
or zabratj ‘elvesz, elvisz’
 bratj, beru ‘vesz, visz’ (indoeurópai rokonság: gör pheró, lat ferre,
ang bear ‘visz’)
zacc G biz üledék, kávéalj
ném Satz ‘mondat, tétel, üledék’ setzen ‘tesz, ültet’ sitzen ‘ül’
zafír G ásv a korund átlátszó, kék változata, drágakő
ném Saphir lat sapphirus gör szappheirosz héb szappír ‘ua.’
zaft G húslé, lé, mártás
ném Saft ‘nedv, lé’
zaftos G leveses, lédús
G biz vaskos, trágár
lásd ZAFT
zaidita G vall a síita mohamedánok dél-arábiai szektája, amely csak az első öt imámot ismeri el
alapítója, Zaid ben Ali nevéből | -ita (vkinek a követőjére utaló toldalék)
zakó G ölt kiskabát, öltönykabát
auszt ném Sakko ‘ua.’ Sack ‘zsák’ (az am ang sack coat mintájára)
zakuszka G előétel, ízelítő
or, ‘ua.’ zakuszitj ‘harap valamit, eszeget’ kuszatj ‘harap’
zambó G népr fekete apa és indián anya gyermeke Brazíliában
G (tágabb értelemben) fekete és indián szülőktől való félvér
port zambo ‘ua.’ népi lat strambus ‘felemás’ lat strabo ‘kancsal’
zamindár G nagybirtokos Indiában vagy Pakisztánban
ang hindi, ‘ua.’: perzsa zamín ‘föld’ | -dar (birtokosra utaló toldalék)
zanza G népr összezsugorított emberfej, latin-amerikai indiánok trófeája
G biz kivonat, sűrítmény, irodalmi mű elnagyolt vázlata
Amazonas menti indián nyelvből
zanzásít G biz irodalmi műből elnagyolt vázlatot készít
lásd ZANZA
zapateado [szapateádó] G spanyol népi tánc, amelynek ütemét a táncos a sarkával veri ki
sp, ‘ua.’ zapatear ‘sarkával kopog’ zapata ‘kurta csizma’
zapfenstreich [capfenstreihh] † G kat takarodó
lásd CAPISTRÁNG
zarzuela G zene spanyol nemzeti daljáték
a Madrid melletti Zarzuela kastélyról, ahol az első ~-előadásokat tartották a 17. században
zaufol G biz mértéktelenül iszik, vedel
ném saufen ‘ua.’
zazen G vall a japán Zen-hívők ülő meditációs póza
jap za ‘ülés’ | lásd ZEN
zebra G áll csíkos testű lóféle Afrikában
ang, ném zebra régi sp zebra, port zevra ‘ua.’ (?) afrikai bennszülött nyelvből
zebu G áll púpos hátú tulok Afrikából és Délkelet-Ázsiából
ang, fr zebu ‘ua.’ ?
zecchino [cekkínó] G régi itáliai aranytallér
 ol kics, ‘ua.’
 zecco ‘aranypénz’ ar szikka ‘ua.’
zefír † G enyhe, frissítő nyugati szellő
G text könnyű pamutfonál
G text ilyenből szőtt szellős kelme
 ném Zephyr ‘ua.’ lat zephyrus gör dzephürosz ‘nyugati szél’
zein G kém tartalék fehérje a kukorica szemtermésében
 ang, ‘ua.’: gör dzea ‘tönköly’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
zelóta G tört Róma-ellenes fegyveres zsidó felkelők pártjának tagja a Kr. u. első században
 lat zelota gör dzélótész ‘lelkes, rajongó párthíve valaminek’ dzélosz ‘buzgalom, igyekezet,
féltékenység’ (arámi kanan ‘buzgó, lelkes’)
zelotizmus G vakbuzgóság
 ném Zelotismus ‘ua.’, lásd ZELÓTA, -IZMUS
zemsztvo G tört helyi (falusi) közigazgatási szerv Oroszországban (1864–1917)
 or, ‘ua.’ zemnoj ‘földi, vidéki’ zemlja ‘föld’
Zen G vall a buddhizmus japán formája, amelynek lényege a hit a meditációval elérhető
megvilágosodásban
 jap zen szansz dhjána ‘elmélkedés’
Lásd még ZAZEN
zenána G mohamedán nők elkülönített lakosztálya Indiában és Pakisztánban
 perzsa zanána ‘ua.’ zan ‘nő’ (indoeurópai rokonság: or zsena ‘ua.’)
zenit G csill az égboltnak épp fölöttünk lévő, legmagasabb pontja
G átv tetőpont, csúcspont, delelő
 ném Zenit ol (íráshibás) zenit ‘ua.’ ar zemt(-ar-rasz) ‘(a fej) iránya’
zeolit G ásv üreges szerkezetű, víztartó szilikátfajta
 ném Zeolith ‘ua.’: gör dzeó ‘forr’ | lithosz ‘kő’
zeppelin [cepelin] G rep merev vázú, kormányozható léghajótípus
 Ferdinand Zeppelin gróf, német feltaláló nevéből
zéró G mat a nulla mint számjegy
G biz (egy nagy) senki, semmi ember
 ném Zero fr zéro ol zero, ered. zefiro ‘ua.’ ar szifr ‘nulla’, tkp. ‘üres’
 magy cifra
Lásd még SIFRÍROZ
zeugma G stil gondolatalakzat, amelyben az állítmány két szóra más-más módon, egyikre konkrét,
másikra pedig képes értelemben vonatkozik, pl. „én fejem törtem, ő meg a diót”
 gör dzeugma ‘ua.’, tkp. ‘járom’ dzeugnümi ‘járomba fog, összekapcsol’
zeuxit G ásv vastartalmú kristályos turmalin
 ang zeuxite ‘ua.’: gör dzeuxisz ‘összekapcsolás’ dzeugnümi ‘járomba fog, összekapcsol’ | -it
(ásványra utaló toldalék)
zéta G nyelvt a görög ábécé hatodik betűje, , Z, hangértéke dz, az újgörögben z
 gör, ‘ua.’
ziccer G biz alkalom, jó alkalom, amit nem lehet kihagyni (egy szellemes bemondásra, szóbeli
visszavágásra)
 ném biz Sitzer ‘találat (ami „ül”)’ sitzen ‘ül’
ziccfleis G biz türelem, kitartás
 ném Sitzfleisch ‘türelem, nyugalom, képesség a hosszan egy helyben ülésre’, tkp. ‘ülőgumó,
fenék’: Sitz ‘ülés’ | Fleisch ‘hús’
zigóma G anat járomcsont
 tud lat zygoma ‘ua.’ gör dzügóma ‘járom, tolózár’ dzügosz ‘járom’
zigomatikus G anat a járomcsonthoz tartozó
 tud lat zygomaticus ‘ua.’, lásd ZIGÓMA
zigóta G biol megtermékenyített petesejt
 tud lat zygota ‘ua.’ gör dzügótosz ‘egybefogott’ dzügosz ‘járom, iga’
ziher G biz biztos, bizonyos
G biztosan
 ném sicher ófn sichur ‘ua.’ kk lat sicurus lat securus ‘biztos’: se(d) ‘félre’ | cura ‘gond’
Lásd még SZEKURIT
zikkurat G tört felfelé lépcsősen keskenyedő, négyzetes alaprajzú torony mezopotámiai templomok
mellett
 ném Zikkurat asszír zikkuratu ‘ua.’, tkp. ‘hegycsúcs, torony’ zakara ‘emel’
zimáz G kém alkoholos erjedést előidéző enzim
 ném Zymase ‘ua.’: gör dzümé ‘kovász’ | -áz (enzimre utaló toldalék)
zimogén G biol az állati fehérjebontó enzimek előalakja
 ang zymogen ‘ua.’: gör dzümé ‘kovász’ | lásd -GÉN
zimózis G kém erjedés
 fr zymose gör dzümószisz ‘ua.’ dzümé ‘kovász’
zipzár lásd CIPZÁR
zloty [zloti] G lengyel pénznem
 lengy, ‘ua.’, tkp. ‘aranyból való’ zloto ‘arany’
zodiakális G csill állatövi
 ném zodiakal ‘ua.’, lásd ZODIÁKUS
zodiákus G csill állatöv, a Nap égi útján érintett tizenkét csillagjegy, amelyek túlnyomó része
állatról kapta nevét
 lat zodiacus gör dzódiakosz (küklosz) ‘állati (kör)’ kics dzódion ‘kis állat, állatfigura, az
állatöv valamelyik alakja’ dzóon ‘élőlény, állat’ dzóé ‘élet’
zóna G földr, csill égöv, földöv
G övezet, körzet, vidék, sáv
G díjövezet, díjszakasz
G kis adag, fél adag vendéglőben
 ném Zone lat zona ‘ua.’ gör dzóné ‘öv’
zonális G övezeti, egy égövhöz tartozó
 ném zonal ‘ua.’, lásd ZÓNA
zoo [zú] G biz állatkert
 ang, ‘ua.’ zoo(logical gardens) ‘állat(kert)’, lásd ZOOLÓGIA
zoo- G (összetételek előtagjaként) állat-
 gör dzóon ‘élőlény, állat’ dzaó ‘él’
zoocönózis G biol állattársulás
 tud lat zoocoenosis ‘ua.’: lásd ZOO- | gör koinosz ‘közös’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)
zoofág G áll húsevő, állatevő
 ném Zoophag ‘ua.’: lásd ZOO- | gör phagein ‘eszik’
zoofilia G orv kóros mértékű vonzódás állatokhoz
 tud lat zoophilia ‘ua.’: lásd ZOO- | gör philó ‘kedvel’
zoofita G biol olyan növények, amelyek külalakjukban vagy egyes életmegnyilvánulásaikban az
állatokra hasonlítanak
G biol helyhez kötött életmódot folytató gerinctelen víziállatok, mint pl. a szivacsok
 tud lat tbsz zoophyta ‘ua.’: lásd ZOO- | gör phüton ‘növény’ phüó ‘sarjad, tenyészik’
zoofiziológia G biol állatélettan
 ném Zoophysiologie ‘ua.’, lásd ZOO-, FIZIOLÓGIA
zoofóbia G lél az állatoktól való beteges irtózás
 ném Zoophobie ‘ua.’, lásd ZOO-, FÓBIA
zoogámia G növ állatok révén való beporzás
 lásd ZOO- | gör gamosz ‘házasság’
zoogén G biol állati eredetű
 ném Zoogen ‘ua.’, lásd ZOO-, -GÉN
zoogeográfia G földr állatföldrajz
 lásd ZOO-, GEOGRÁFIA

zoográfia G áll állatrendszertan
ném Zoographie ‘ua.’, lásd ZOO-, -GRÁFIA

zoolátria G vall állatimádás
tud lat zoolatria ‘ua.’: lásd ZOO- | gör latreia ‘szolgálat, imádás’

zoolit G geol megkövesedett állati maradvány
ang zoolith ‘ua.’: lásd ZOO- | gör lithosz ‘kő’

zoológia G biol állattan
ném Zoologie ‘ua.’, lásd ZOO-, -LÓGIA

zoológus G az állattan tudósa
magy, lásd ZOOLÓGIA (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

zoom [zúm] G fényk változtatható gyújtótávolságú fényképészeti objektív, gumilencse
ang, ‘ua.’, ered. ‘zuhanórepülés’, tkp. ‘zúgás, süvítés’

zoomassza G biol állati, ill. állati eredetű biomassza
lásd ZOO-, (BIO)MASSZA

zoomorf G állat alakú
G vall állat formában ábrázolt (pl. istenség)
ném zoomorph ‘ua.’: lásd ZOO- | gör morphé ‘alak’
zoomorfizmus G vall állati alakban ábrázolt istenek kultusza (pl. az ókori Egyiptomban)
ang zoomorphism ‘ua.’, lásd ZOOMORF, -IZMUS
zoonózis G orv emberre is veszélyes állatbetegség
tud lat zoonosis ‘ua.’: lásd ZOO- | gör noszosz ‘betegség’
zoon politikon G társadalmat alkotó élőlény, vagyis az ember
gör seml dzóon ‘élő’ dzaó ‘él’ | politikosz ‘államügyekkel foglalkozó’ politész ‘városlakó’
polisz ‘város, állam’
zoopaleontológia G geol az őslénytannak az állati maradványokkal foglalkozó ága
lásd ZOO-, PALEONTOLÓGIA
zooparazita G biol állati élősködő
lásd ZOO-, PARAZITA
zoopatológia G biol állatkórtan
tud lat zoopathologia ‘ua.’, lásd ZOO-, PATOLÓGIA
zooplankton G biol a planktonban található kisebb-nagyobb állatok összessége
lásd ZOO-, PLANKTON
zoopszia G orv undorító vagy félelmes állatok megjelenése a beteg szeme előtt mint tévképzet
tud lat zoopsia ‘ua.’: lásd ZOO- | gör opszisz ‘látás’
zoopszichológia G tud állatlélektan
tud lat zoopsychologia ‘ua.’, lásd ZOO-, PSZICHOLÓGIA
zooszadizmus G orv beteges késztetés állatkínzásra
lásd ZOO-, SZADIZMUS
zootechnika G mezőg az állattartás és állattenyésztés tana, alkalmazott állattudomány
lásd ZOO-, TECHNIKA
zootechnikus G mezőg az állattartás képzett szakembere
lásd ZOO-, TECHNIKUS
zootoxin G biol állati eredetű méreganyag
lásd ZOO-, TOXIN
zorilla G áll afrikai görényfajta
sp kics zorillo ‘ua.’ zorro ‘amerikai rókaféle’
zoroasztrizmus G vall ókori dualista perzsa vallás
legendás alapítójáról, Zoroaszterről vagy Zarathustráról | lásd -IZMUS
zoszter G orv övsömör
tud lat zoster ‘ua.’ gör dzósztér ‘öv’
zu- lásd még CU-
zuáv G kat francia gyalogos katona az egykori észak-afrikai gyarmatokon
fr zouave ‘ua.’
 ar zuaua ‘algériai kabil törzs’
zulu G népr délkelet-afrikai fekete nép, a bantuk egyik törzse
saját név

zupa † G kat híg rántottleves, a katonák reggelije
ném Suppe ‘ua.’
 hangut suppen, supfen ‘hörpöl, szürcsöl’
zuschlag [zuslág] G biz ráadás, pótlék
ném, ‘ua.’
 zuschlagen ‘hozzácsap’: zu- ‘hozzá’ | schlagen ‘üt’
zwie- lásd CVI-
zwingliánus G vall a lutheri reformáció radikálisabb változatának követője a 16. században
Ulrich Zwingli svájci reformátor nevéből

zym- lásd ZIM-
 Zs
zsabó G ölt mellfodor ingen, blúzon
fr jabeau ‘ua.’, ered. ‘madárbegy’

zsakett G ölt elöl rövid és kerekített szárnyú, hátul hosszabb alkalmi férfizakó
fr kics jaquette ‘ua.’
 jaque ‘zubbony’, ered. ‘páncéling’ ?
zsalugáter G állítható lécszerkezettel ellátott ablaktábla, zsalu
bécsi ném schallu-gatter ‘ua.’: schallu
 ném Jalousie [saluzi] ‘zsalu’ fr jalousie ‘ua.’, ered.
‘féltékenység’ ol gelosia ‘ua.’ geloso ‘féltékeny’ késő lat zelosus ‘buzgó, féltékeny’
gör dzélosz ‘buzgalom, irigység, féltékenység’ dzéloó ‘törekszik, irigykedik, féltékenykedik’ |
ném Gatter ‘rács, keret’
zsandár G csendőr
auszt ném schandarm ném Gendarm [zsandarm] ‘ua.’ fr gendarme, ered. gens d’armes
‘fegyveres emberek’: gens ‘emberek’ lat, ‘törzs, nép’ | armes lat tbsz arma ‘fegyverek’
zsanér G csuklópánt
ném Scharnier fr charničre népi lat cardinaria ‘ua.’ lat cardo, cardinis ‘ajtó sarokvasa’
Lásd még KARDINÁLIS
zsáner G jelleg, alkat, típus
G valakinek tetsző személy, az esete
ném Genre [zsanr] fr genre ‘fajta, jelleg’ lat genus, generis ‘nem, fajta’
zsánerkép G műv életkép, a köznapi életet s annak figuráit ábrázoló jelenet festményen
ném Genrebild ‘ua.’: lásd ZSÁNER | Bild ‘kép’
zsardinier G gyümölcstál, gyümölcstartó
fr jardiničre ‘ua.’, tkp. ‘kertészlány’ jardin ‘kert’ ófr jard frank gard ‘ua.’ (germán
rokonok: ang garden, ném Garten ‘ua.’)
zsargon G nyelvt csoportnyelv, rétegnyelv, egy társadalmi réteg vagy szakma sajátos
nyelvhasználata, különösen szókészlete
fr jargon ‘ua.’, ered. ‘madárcsivitelés’, ebből ‘érthetetlen beszéd’
zsaru G biz rendőr
magy nyj zsaró ‘ua.’ (?) zsandár, lásd ott
zsebrák G tört idegen zsoldos, aki a 15. században a Felvidéken garázdálkodott
G † fukar, zsugori
cseh žebrák ‘koldus’
zselatin G állati csont és bőr főzetéből nyert színtelen kocsonya
fr gelatine ol kics gelatina ‘ua.’ gelato ‘megfagyott, megdermedt, fagylalt’ gelare
‘megfagy’ lat gelu ‘jég, fagy’
zselé G kocsonya, gyümölcskocsonya
fr gelée ‘ua.’ geler ‘megfagy, megdermed’ lat gelare ‘ua.’ gelu ‘jég, fagy’
zsén G kínos zavar, feszélyezettség, elfogódottság
ném Gene [zsen] fr gęne ‘szenvedés, kín’ ófr géhenne ‘pokol’, lásd GYEHENNA
zsenánt G kínos, kellemetlen, zavaró, feszélyező (helyzet, ügy)
ném genant [zsenant] fr gęnant, lásd ZSENÍROZ
zsenerőz † G nemes lelkű, nagylelkű, bőkezű
ném generös [zsenerőz] fr génereux ‘ua.’ lat generosus ‘nemes származású, nemes lelkű’
genus, generis ‘nem, faj’
zseni G lángész, lángelme, szellemóriás
ném Genie [zseni]
 fr génie ‘ua.’ lat genius, lásd GÉNIUSZ
zseniális G lángeszű, lángelméjű
G óriási, eredeti, kiváló
ném genial [zsenial] fr génial ‘ua.’ génie, lásd ZSENI
Lásd még GENIÁLIS
zsenialitás G hatalmas tehetség, eredeti szellem
ném Genialität fr génialité ‘ua.’, lásd ZSENIÁLIS
zseníroz G feszélyez, idegesít, nyugtalanít, zavarba ejt
G zavar, akadályoz, gátol
ném genieren [zseníren] fr gęner ‘ua.’, lásd ZSÉN
zseton G játékpénz kaszinóban
G pénz helyett bedobható érme
fr jeton ‘ua.’ jeter ‘bedob’ lat gyak iactare ‘dobál’ iacere, iactum ‘dob’
Lásd még INJEKCIÓ
zserbó G különleges csokoládés sütemény, desszert, bonbon
Émile Gerbeaud svájci születésű cukrász nevéből, aki a 19. század végén Pesten cukrászdát és
csokoládégyárat létesített
zsilett G borotvapenge, önborotva
ang márkanév a cégalapító K. C. Gillette nevéből
zsinagóga G vall zsidó imaház, templom
lat synagoga ‘ua.’ gör szünagógé ‘gyülekezet’: szün- ‘össze, együvé’ | agógé ‘vezetés’ agó
‘visz, hajt, vezet’
zsinat G vall katolikus főpapok egyházi ülésezése fontos kérdések megvitatására
G vall lelkészek és hívek tanácskozó testülete protestáns egyházakban
G átv zsivaj, lárma, zajos csődület
lat synodus’ua.’, lásd SZINÓDUS
zsirardi lásd GIRARDI
zsirál G ker forgatmányoz
ném girieren ‘ua.’ Giro, lásd ZSIRÓ
zsiráns G ker a váltó forgatója
ném Girant ‘ua.’, lásd ZSIRÁL
zsiró G ker forgatmány, váltó vagy értékpapír átruházása más személyre
G ker pénzintézeti elszámolás készpénz kikapcsolásával
ném Giro [zsiró] ‘ua.’ ol giro ‘kör, körmozgás, forgatás’ késő lat gyrus gör gürosz ‘kör’
zsoké G hivatásos versenylovas
ném Jockey ang jockey ‘ua.’ Jackey ‘Jancsi’ (a Jack angol és skót becéző formája)
zsold G kat katona illetménye
ném Sold ol soldo ‘ua.’ késő lat soldus ‘aranypénz’ lat (nummus) solidus ‘tömör
(pénzérme)’, lásd SZOLID
zsolozsma G vall katolikus papok és szerzetesek naponként elmondandó közös imádságainak
összessége
délszláv (horv, szln) služba ‘ua.’, tkp. ‘szolgálat, istentisztelet’ sluga ‘szolga’
magy szolga
zsonglőr G bűvész, egyensúlyozó művész, kézügyességével dolgozó artista
fr jongleur ‘ua.’ ófr jogleur kk lat ioculator ‘vásári mulattató’, lásd JOKULÁTOR
Lásd még ZSUGA
zsorzsett G text kreppfonallal készült könnyű női ruhaszövet
ném, fr Georgette ‘ua.’, tkp. ‘Györgyi’ Georges ‘György’ gör Geórgiosz ‘ua.’, tkp.
‘földművesi’ geórgia ‘földművelés’: gé ‘föld’ | ergon ‘munka’
zsuga G biz kártya, kártyajáték
rom a juca [zsuka] ‘játszik’ lat iocari ‘ua.’ iocus ‘játék, tréfa’
zsupán G tört tartományi vezető a régi Horvátországban
G tört délszláv nemzetségfő
horv župan ‘ua.’
magy ispán
zsúr G háznál rendezett társas összejövetel uzsonnával, teadélután, buli
ném Jour [zsur] ‘ua.’ fr jour (fixe) ‘a hétnek vendégek fogadására kijelölt napja’, tkp. ‘(kijelölt,
lerögzített) nap’ lat diurnus ‘napi’ dies ‘nap’
zsurnaliszta G újságíró, hírlapíró, közíró
fr journaliste ‘ua.’, lásd ZSURNALIZMUS
zsurnalizmus G újságírás, közírás
fr journalisme ‘ua.’ journal ‘napilap, hírlap’ újk lat diurnalis ‘naponként megjelenő’
diurnus ‘naponkénti’, lásd ZSÚR, -IZMUS
zsűri G sport versenybíróság
G művészi, pályázati bírálóbizottság
G † jog esküdtszék
ném Jury [zsüri] fr, ang jury ‘ua.’, ered. ‘bírósági esküdtszék’ fr juré ‘esküdt, felesküdött’
jurer ‘esküszik’ lat iurare ‘ua.’ ius, iuris ‘jog’
Lásd még JUSS
 IDEGEN RÖVIDÍTÉSEK FELOLDÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE

ABIOS [abiosz] ang Advanced Basic Input/Output System [edvánszt béjzik input autput szisztem] –
bővített bemeneti/kimeneti alaprendszer (számítástechnikában)
ABS ang Anti-Block Braking System [entiblok bréjking szisztem] – blokkolásgátló fékrendszer
ACC ang Active Cruise Control [ektiv krúz kontrol] – aktív vezetési irányítás (követési távolság
önműködő szabályozása)
a. Chr. n. lat ante Christum natum [...krisztum nátum] – Krisztus születése előtt (Kr. e.)
ACTH ang Adreno-Cortico-Trope Hormone [adríno-kortiko-tróp hormon] – a mellékvesekéreg
működését szabályzó hormon
ADN ang Advanced Digital Network [edvánszt didzsitel netvörk] – fejlett digitális hálózat
(számítástechnikában)
AEC ang Atomic Energy Commission [etomik enördzsi komisn] – Atomenergia-bizottság (az
Egyesült Államokban)
AFDW ang Active Framework for Data Warehousing [ektív déjte for didzsitel verhauzing] – aktív
adatraktározási keretrendszer (számítástechnikában)
AFP fr Agence France Press [azsansz fransz presz] – Franciaországi Sajtóügynökség (félhivatalos
francia hírügynökség)
AG ném Aktiengesellschaft [akciengezelsaft] – részvénytársaság
AIDS [éjdsz] ang Acquired Immune Deficiency Syndrome [ekvájrd imjún difisnszi szindrom] –
szerzett immunhiányos tünetegyüttes
ALCM ang air launched cruise missile [er loncst krúz miszájl] – légi indítású cirkáló lövedék
(robotrepülőgép)
ALD ang approximative lethale dose [epraximetiv líthel dóz] körülbelüli halálos adag (méregből)
ALGOL ang ALGOrithmic Language [elgoritmik lengvidzs] – algoritmikus nyelv, az első
programozási nyelv
ALU ang Arithmetic-Logic Unit [eritmetik lodzsik júnit] – számtani-logikai egység
(számítástechnikában)
AMDG lat Ad Maiorem Dei Gloriam – Isten nagyobb dicsőségére
AMSS ang Advanced Missile Surveillance Satellite [edvánszt miszájl szörvejensz szetelájt] –
továbbfejlesztett rakétalövedék-megfigyelő műhold
ANC ang African National Congress [efriken nesnel kongresz] – Afrikai Nemzeti Kongresszus (a
Dél-Afrikai Köztársaság fekete lakóinak mozgalma, majd 1994-től kormányzó pártja)
ANSA ol Agenzia Nazionale della Stampa Associata [adzsencia nacionále della sztampa asszocsáta]
– Egyesült Nemzeti Sajtóügynökség (a hivatalos olasz hírügynökség)
AP [éjpí] ang Associated Press [eszósiéjtid presz] – sajtótársulás (nagy hírügynökség az Egyesült
Államokban
APEX ang advance purchase excursion [edvánsz pörcsisz ikszkörzsn] – előre megváltott utazás
(feltételekhez kötött kedvezményes repülőjegy magánutazáshoz)
API ang application programming interface [eplikéjsn progreming interféjsz] –
alkalmazásprogramozói felület
APT1 ang Automatically Programmed Tool [otometikeli progremd túl] – önműködően programozott
szerszámgép
APT2 ang Automatic Picture Transmission [otometik pikcsör transzmisn] – automatikus
képtovábbítás (meteorológiai műholdakról)
ASA ang American Standard Association [emeriken sztenderd aszósiéjsn] – amerikai
szabványtársulás (fotónegatívok fényérzékenységének egysége az Egyesült Államokban)
ASCII ang American Standard Code for Information Interchange [emeriken sztenderd kód for
informéjsn intercséjndzs] – amerikai szabványos információs cserekód
ASEAN ang Association of South-East Asian Nations [eszoszjésn av szaudíszt éjsn néjsnz] –
Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása
ATA ang Advanced Technology Attachment [edvánszt teknolodzsi etecsment] – fejlett technológiájú
csatolás (számítástechnikában)
ATC1 ang automatic time corrector [otometik tájm korektor] – önműködő időalap-helyesbítő (egyes
képrögzítő eljárásokban)
ATC2 ang Air Traffic Control [er trefik kontrol] – légiforgalmi irányítás
ATM ang Asynchronous Transfer Mode [eszinkronoz trenszfer mód] – aszinkron átjátszási mód
ATS ang Applications Technology Satellite [eplikéjsnz teknolodzsi szetelájt] – alkalmazott technikai
műhold (sokcélú amerikai geostacionárius műholdtípus)
ATTS ang Active Torque Transfer System [ektiv tork trenszfer szisztem] – aktív nyomatékátvitel és
elosztás gépkocsiban
AU ang Astronomical Unit [esztronomikel junit] – csillagászati egység
a.u.c. AB URBE CONDITA, lásd a szótárban
AWACS [eveksz] ang Airborne Warning And Control System [erborn vorning and kontrol szisztem]
– légi figyelmeztető és irányító rendszer (radaros felderítő és irányító harci repülőgép)
BA ang British Airways [britis ervéjz] – Brit Légiutak (angol polgári légitársaság)
BAS ang Break Assist [bréjk esziszt] – fékrásegítés (vészfékezéskor)
BASIC [béjzik] ang Beginner’s All-purpose Symbolic Instruction Code [biginerz olpörpösz
szimbolik insztraksn kód] – kezdők mindenre alkalmas szimbolikus utasítási kódja
(számítógépes nyelv)
BBC [bíbíszí] ang Britisch Broadcasting Corporation [britis bródkászting korporéjsn] – Brit
Műsorsugárzó Testület
BCG(-oltás) fr Bacille Calmet-Guérin [baszil kalme geren] – Calmet–Guérin-bacillus (legyengített
kórokozó tbc-ellenes védőoltásra az eljárást kidolgozó francia orvosok nevéből)
BFD ang Brake Force Display [bréjk forsz diszpléj] – fékerőkijelzés (a féklámpák fényereje a
fékezés erejével arányos)
BND ném Bundesnachrichtendienst [bundesznahrihtendínszt] – szövetségi hírszolgálat (a német
hivatalos hírügynökség)
BOAC ang British Overseas Airways Corporation [britis óverszíz ervéjz korporéjsn] – Brit
Tengerentúli Légiutak Testület (angol légitársaság)
BRD ném Bundesrepublik Deutschland [bundeszrepublik dajcsland] – Német Szövetségi
Köztársaság
CAD ang Computer Aided Design [kompjúter éjdid dizájn] – számítógéppel segített tervezés
CASE ang Computer Aided Software Engineering [kompjúter éjdid szoftver endzsiníring] –
számítógéppel segített szoftverfejlesztés
CAT ang Computer Aided Testing [kompjúter éjdid teszting] – számítógéppel segített vizsgálat
CB ang Citizens Band [szitizensz bend] – polgári sáv (egyéni rádió adóvevők számára fenntartott
hullámsáv)
CBC ang Cornering Brake Control [kornering bréjk kontrol] – fekerőszabályozás kanyarban
CBEMA ang Computer and Business Equipment Manufacturers Association [kompjúter end biznisz
ikvipment menjufekcsörerz eszósziéjsn] – Számítógépet és Irodai Felszerelést Gyártók Társulása
CBS [szíbíesz] ang Columbia Broadcasting System [kolumbia bródkászting szisztem] – Kolumbia
Műsorsugárzó Rendszer (nagy amerikai rádió- és televíziós társaság)
CD1 fr corps diplomatique, lásd a szótárban
CD2 ang compact disk, lásd a szótárban
CDS ang Circuit Data Service [szörkjút déjte szörvisz] – vonalkapcsolt adatszolgáltatás
CDU ném Christlich-Demokratische Union [krisztlihdemokratise union] – Kereszténydemokrata
Unió (német konzervatív párt)
CD-R ang compact disc-recordable [kompekt diszk rikordebl] – írható kompaktlemez
CD-ROM ang compact disk – read only memory [kompekt diszk ríd onli memori] – kompaktlemez
csak olvasásra való memóriával
CE ang Council of Europe [kaunszilav juróp] – Európa Tanács
CENTO ang Central Treaty Organization [szentral tríti orgenájzéjsn] – Központi Szerződés
Szervezete (katonai szervezet amerikai-angol irányítás alatt 1955–1979 között, tagjai még Irán,
Pakisztán és Törökország)
CETI ang Communication with Extra-Terrestrial Intelligence [komjunikéjsn vid extraterresztriel
intelidzsensz] – érintkezés földön kívüli értelmes lényekkel (a világűrkutatás egyik ága, amely
ilyen lényekkel próbál kapcsolatot teremteni)
CGIL ol Confederazione Generale Italiana del Lavoro [konfederációne dzsenerále italjána del
lavoró] – Általános Olasz Munkásszövetség (a legnagyobb olasz szakszervezet)
CGS fizikai mértékegységrendszer, amely a centiméter, gramm és secundum (másodperc) alapján
áll
CGT [szézsété] fr Conféderation Générale de Travail [konfederaszjon zseneráldö travaj] –
Általános Munkásszövetség (a legnagyobb francia szakszervezet)
CH lat Confederatio Helvetica [konfederáció helvétika] – Svájci Államszövetség
CIA [szíájé] ang Central Intelligence Agency [szentral intelidzsensz éjdzsenszi] – Központi
Hírszerző Ügynökség (az amerikai fegyveres erők titkosszolgálata)
CIM ang Computer Integrated Manufacturing [kompjúter integréjtid menjufekcsöring] –
számítógép-szervezésű gyártás
CIO [szíájó] ang Congress of Industrial Organization [kongreszav indasztriel orgenájzéjsn] –
iparszervezési kongresszus (nagy amerikai szakszervezeti szövetség)
CNC ang computer numerical control [kompjúter njumerikel kontrol] – számítógépes
számvezérlésű (szerszámgép)
CNN [szíenen] ang Cable News Network [kéjbl njúz netvörk] – kábelhírhálózat (amerikai televíziós
társaság)
CNR fr Conseil National de la Résistence [konszej naszionál döla rezisztansz] – az ellenállás
nemzeti tanácsa (a francia antifasiszta ellenállók csoportjainak egyesülése a második
világháborúban)
COBOL ang COmmon Business Oriented Languege [komon biznisz orientid lengvidzs] – közös
üzleti irányú nyelv (elavult számítógépes nyelv)
COCOM ang COordinating COMmittee (for Export to Communist Areas) [koordinéjting comití for
ekszporttu komjuniszt eriez] – egyeztető bizottság a kommunista területekre való kivitel ügyében
(az a szerv, amely korlátozta a fejlett elektronikus technika kivitelét a volt kommunista
országokba)
COMISCO ang Committee of International Socialist Conferences [komitíav intörnesnel szóseliszt
konferensziz] – Nemzetközi Szocialista Konferenciák Bizottsága (az európai szociáldemokrata
pártok tanácskozó szervezete)
COMSAT ang COMmunication SATellite Corporation [komjunikéjsn szetelájt korporéjsn] –
hírközlési testület (amerikai magántársaság, az INTELSAT helyi szerve)
COSPAR ang COmmitte on SPAce Research [komití on szpéjsz riszörcs] – űrkutatási bizottság
CPU ang central processing unit [szentral proszeszing junit] – központi feldolgozó egység
(számítástechnikában)
CRT ang cathode ray tube [ketod réj tjúb] – katódsugárcső
CSU ném Christlich-Soziale Union [krisztlih-szociále union] – Keresztényszocialista Unió (bajor
konzervatív párt)
CT KOMPUTERTOMOGRÁFIA, lásd a szótárban
CUA ang Common User Access [komon júzer ekszesz] – közös felhasználói hozzáférés
(számítástechnikában)
CVT ang Continuously Variable Transmission [kontinjuozli veriebl trenzmisn] – folyamatosan
változó erőátvitel (gépkocsiban)
DAT ang digital audio tape [didzsitel odio téjp] – digitális hangszalag
DBS ang Direct Broadcast Satellite [direkt bródkászt szetelájt] – közvetlen adású műhold
DC ol Democrazia Cristiana [demokrácia krisztiána] – keresztény demokrácia (az olasz
kereszténydemokrata párt neve)
DDR ném Deutsche Demokratische Republik [dajcse demokratise republik] – Német Demokratikus
Köztársaság (1949–1990)
DDT diklór-difenil-triklór(-etán) – érintésre ható rovarméreg
DES ang Data Encryption Standard [déjte enkripsn sztenderd] – adattitkosítási szabvány
(számítástechnikában)
DIN ném Deutsche Industrie-Norm [dajcse indusztrinorm] – német ipari szabvány (német
iparcikkek szabványjelzése, ill. fotónegatívok fényérzékenységének mérőszáma)
DLH ném Deutsche Lufthansa [dajcse lufthanza] – német légitársaság neve
DNS1 DEZOXIRIBONUKLEINSAV, lásd a szótárban
DNS2 ang Domain Name System [doméjn néjm szisztem] – tartománynévrendszer
(számítástechnikában)
DOHC ang Double Overhead Camshaft [dabl óverhed kemsaft] – kettős felső vezérműtengely
DOMSAT ang digital optical millimetric satellite [didzsitel optikel milimetrik szetelájt] – digitális
optikai és mikrohullámú műholdas hírközlés
DOS ang disk operating system [diszk operéjting szisztem] – lemezkezelő rendszer (személyi
számítógépekre)
DPA ném Deutsche Presse Agentur [dajcse pressze agentur] – német sajtóügynökség
(hírügynökség)
DRC ang Dynamic Ride Control [dinemik rájd kontrol] – dinamikus menetszabályozás (a
karosszéria hossz- és keresztirányú lengésének mechanikus csillapítása)
DSA ang Dynamic Stability Assistance [dinemik sztebiliti eszisztensz] – dinamikus stabilizáló
segédberendezés (a hajtott kerekek nyomatékának szabályozása)
DVD ang Digital Video Disc [didzsitel vidió diszk] – digitális videólemez
EBD ang Electronic Brake Force Distribution [ilektronik bréjk forsz disztribjúsn] – elektronikus
fékerő-elosztás
EBRD ang European Bank for Reconstruction and Development [jurópien benkfor rikonsztraksn
end divelopment] – Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
ECE ang Economic Commission for Europe [ikonomik komisn for juróp] – Európai Gazdasági
Bizottság (ENSZ)
ECM ang European Common Market [jurópien komon markit] – Európai Közös Piac
ECOSOC ang ECOnomic and SOcial Council [ikonomik end szósel kaunszil] – Gazdasági és
Szociális Tanács (ENSZ)
ECU [ekü] ang European Currency Unit [jurópien karenszi júnit] – európai valutaegység (a Közös
Piac korábbi egységes valutája mint elszámolási egység)
EDL ang Electronic Differential Lock [ilektronik diferensl lok] – elektronikus differenciálzár
EDS ang Electronic Differential System [ilektronik diferensl szisztem] – elektronikus
differenciálrendszer (a túlpörgött kereket fékezi)
EDU ang European Democratic Union [jurópien dimokretik júnion] – Európai Demokratikus Unió
(az európai konzervatív pártok szövetsége)
EEC ang European Economic Community [jurópien ikonomik komjuniti] – Európai Gazdasági
Közösség
EEG ELEKTROENKEFALOGRÁFIA, lásd a szótárban
EFTA ang European Free Trade Association [jurópien frí tréjd eszósziéjsn] – Európai
Szabadkereskedelmi Társulás (Ausztria, Svájc és az északi államok részvételével)
EGA ang enhanced graphics adapter [enhanszt grefiksz edepter] – bővített grafikai megjelenítő
(számítógépen)
EHB ang Electrohydraulic Brake [ilektrohidrólik bréjk] – elektrohidraulikus fék
EKG ELEKTROKARDIOGRÁFIA, lásd a szótárban
EMB ang Electromechanical Brake [ilektromekenikl bréjk] – elektromechanikus fék (motorokkal
mozgatott fékpofák)
EMS ang European Monetary System [jurópien moneteri szisztem] – európai monetáris rendszer
ESA ang European Space Agency [jurópien szpéjsz édzsenszi] – Európai Űrkutatási Ügynökség
ESP ang Electronic Stability Program [ilektronik sztebiliti progrem] – elektronikus stabilizáló
program (kivédi az alul-, ill. túlkormányzást)
ESRO ang European Space Research Organization [jurópien szpéjsz riszörcs orgenájzéjsn] –
Európai Űrkutatási Szervezet
ET [ítí] ang extra-terrestrial [eksztra teresztriel] – földönkívüli
ETA baszk Euzkadi Ta Azkatasuna – Baszkföld és Szabadság (spanyolországi baszk szeparatista
terrorszervezet)
EVR ang Electronic Video Recording [ilektronik vidió rikording] – elektronikus képrögzítés
EWG ném Europäische Wirtschaftgemeinschaft [ajropéise vircsaftgemeinsaft] – Európai Gazdasági
Közösség
FAO ang Food and Agriculture Organization [fud end egrikalcsör orgenájzéjsn] – Élelmezésügyi és
Mezőgazdasági Szervezet (ENSZ)
FBI [efbíáj] ang Federal Bureau of Investigation [federel bjuróav invesztigéjsn] – Szövetségi
Nyomozó Iroda (az Egyesült Államokban)
FDP ném Freie Demokratische Partei [frejje demokratise pártej] – Szabad Demokrata Párt (német
liberális párt)
FIAT ol Fabbrica Italiana di Automobili Torino [fabrika italjána...] – Torinói olasz autógyár
FICC fr Fédération Internationale de Camping et Caravaning [federaszjon enternaszjonal dö
kamping e karavaning] – Nemzetközi Kemping- és Karavánszövetség
FIDE fr Fédération Internationale D’Echecs [federaszjon enternaszjonal desek] – Nemzetközi
Sakkszövetség
FIFA fr Fédération Internationale de Football-Association [federaszjon enternaszjonal dö fotbal
asszoszjaszion] – Nemzetközi Labdarugó Szövetség
FIR fr Fédération Internationale des Résistents [federaszjon enternaszjonal dé rezisztan] –
Ellenállók Nemzetközi Szövetsége
FLN fr Front de la Libération Nationale [frondöla liberaszjon naszjonal] – Nemzeti Felszabadítási
Front (Algériában)
FM FREKVENCIAMODULÁCIÓ, lásd a szótárban
FPLA ang field-programmable logic array [fíld progremebl lodzsik eréj] – mezőprogramozású
logikai tömb (számítástechnikában)
FRAM ang Ferromagnetic Random Access Memory [feromegnetik rendom ekszesz memori] –
ferromágneses közvetlen elérésű memória
GATT ang General Agreement on Tariffs and Trade [dzsenerel egríment on terifsz end tréjd] –
Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (ENSZ)
GDP [dzsídípí] ang Gross Domestic Product [grosz damesztik prodakt] – bruttó hazai termék
GEOS ang geodetic earth orbiting satellite [dzsiodetik örth orbiting szetelájt] – földkörüli geodéziai
műhold
GmbH ném Gesellschaft mit beschränkter Haftung [gezelsaft mit besrenkter haftung] – korlátolt
felelősségű társaság
GMT ang Greenwich Mean Time [grinics mín tájm] – greenwichi középidő
GNP [dzsíenpí] ang Gross National Product [grosz nesnel prodakt] – bruttó nemzeti termék (az
országban termelt és behozott értékek együttes összege)
GOES ang Geostationary Operational Environmental Satellite [dzsiosztesöneri operéjsnel
envájrnmentel szetelájt] – geostacionárius környezetkutató műhold
GPU or Goszudarsztvennoje politjicseszkoje upravlenjije – Állami politikai ügyosztály (szovjet
politikai rendőrség, 1922)
HDLC ang High-level Data Link Control [hájlevel déjte link kontrol] – magas szintű adatkapcsolat-
vezérlés
HEAO ang High Energy Astronmy Observatory [háj enördzsi esztronomi obzörvetori] –
nagyenergiájú csillagászati megfigyelő (a kozmikus sugárzást vizsgáló műhold)
HP ang horse-power [horsz pauer] – lóerő
IAEA ang International Atomic Energy Agency [intörnesnel etomik enördzsi éjdzsenszi] –
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (ENSZ)
IAF ang International Astronautical Federation [intörnesnel esztronótikel federéjsn] – Nemzetközi
Űrhajózási Szövetség
IAU ang International Astronomical Union [intörnesnel esztronomik junion] – Nemzetközi
Csillagászati Unió
IBBY [ibbi] ang International Board on Books for Young People [intörnesnel bórdon bukszfor jang
pípl] – Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács
IBM [ájbíem] ang International Business Machines Corporation [intörnesnel biznisz mesínz
korporéjsn] – Nemzetközi üzletigép-testület (elektronikus irodagépeket és adatfeldolgozókat
gyártó amerikai vállalat)
IBRD ang International Bank for Reconstruction and Development [intörnesnel benkfor
rikonsztraksn end divelopment] – Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (ENSZ)
IC ang Inflatable Curtain [infléjtebl körtn] – felfújható függöny (függönyszerű légzsák
gépkocsiban)
ICAO ang International Civil Aviatic Organization [intörnesnel szivil éjvietik orgenájzéjsn] –
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ENSZ)
ICBM ang intercontinental ballistic missile [intörkontinentel belisztik miszájl] – interkontinentális
ballisztikus rakéta
ICC ang International Chamber of Commerce [intörnesnel cséjmberav komersz] – Nemzetközi
Kereskedelmi Kamara
ICFTU ang International Conference of Free Trade Unions [[intörnesnel konferenszav frí tréjd
junionz] – Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Konferenciája
ICRC ang International Committee of the Red Cross [intörnesnel komití av de red krosz] –
Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság
IDU ang International Democratic Union [intörnesnel dimokretik júnion] – Nemzetközi
Demokratikus Unió (a kereszténydemokrata pártok nemzetközi szövetsége)
IEC ang International Electrotechnical Commission [intörnesnel ilektroteknikel komisn] –
Nemzetközi Elektrotecnikai Bizottság (szabványhivatal)
IEEE ang Institute of Electrical and Electronics Engineers [insztitjútav ilektrikel and ilektroniksz
endzsinírz] – Villamos- és Elektronikus Mérnökök Intézete
IHS lat Iesus Hominum Salvator [jészusz hominum szalvátor] – Jézus az emberek megváltója
(felirat kegytárgyakon)
IISL ang International Institute of Space Law [intörnesnel insztitjútav szpéjsz ló] – Nemzetközi
Világűrjogi Intézet
ILO ang International Labour Organization [intörnesnel léjbör orgenájzéjsn] – Nemzetközi
Munkaügyi Szervezet (ENSZ)
ILS ang Instrument Landing System [insztrument lending szisztem] – műszeres leszálló rendszer
(repülőgéppel, rossz látási viszonyok között)
IMF ang International Monetary Fund [intörnesnel moneteri fand] – Nemzetközi Valutaalap
I.N.R.I. lat Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum [jészusz nazarénusz reksz judeórum] – Názáreti Jézus, a
zsidók királya (felirat feszületeken)
INS ang International News Service [intörnesnel njúz szörvisz] – Nemzetközi Hírszolgálat
(amerikai hírügynökség)
INTELSAT ang INternational TELecommunications SATellite Consortium [intörnesnel
telekomjunikésnz szetölájt konszótjőm] – nemzetközi távközlési rendszer és szervezet
IOE ang International Organization of Employers [intörnesnel orgenájzéjsnav emplojerz] –
Munkaadók Nemzetközi Szervezete
IOS ang International Organization for Standardization [intörnesnel orgenájzéjsn for
sztenderdájzéjsn] – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
IQ ang intelligence quotient [intelidzsensz kvósnt] – intelligenciahányados
IRA ang Irish Republican Army [ájris ripabliken ármi] – Ír Köztársasági Hadsereg (Írország teljes
függetlenségéért terrorista eszközökkel is küzdő ír illegális szervezet)
IRAS ang Infrared Astronomical Satellite [infrared esztronomikel szetelájt] – infravörös
tartományban kutató csillagászati műhold
IRO ang International Refugee Organization [intörnesnel rifjudzsí orgenájzéjsn] – Nemzetközi
Menekültügyi Szervezet (ENSZ)
ISBN ang International Standard Book Number [intörnesnel sztenderd buk namber] – nemzetközi
könyvazonosító szám
ITAR or Informacionnoje Tjelegrafnoje Agentsztvo Rosszii – Oroszország Tájékoztató Távirati
Ügynöksége (állami orosz hírügynökség)
ITSC ang Internet Telephone Service Provider [internet telifón szörvisz provájder] – internetes
telefonszolgáltató
ITU ang International Telecommunication Union [intörnesnel telikomjunikéjsn júnion] –
Nemzetközi Távközlési Szövetség
KGB or Komitjet Goszudarsztvennoj Bezopasznosztji – szovjet Állambiztonsági Bizottság (1954–
1993)
KLM holl Koninklijke Luchtvaart Maatschappij [koninklöke lühtfárt mátszhappej] – Királyi
Légiforgalmi Társaság
KZ [kácé] ném KonZentrationslager [koncentrácionszláger] – koncentrációs tábor
LAN ang Local Area Network [lókl erie netvörk] – helyi hálózat (számítástechnikában)
LAS ang League of Arab States [lígav ereb sztéjtsz] – Arab Államok Ligája
LASER lásd LÉZER, a szótárban
LCD ang liquid crystal display [likvid krisztal diszpléj] – folyadékkristály-kijelző
LED ang light emitting diode [lájt emiting dájód] – fénykibocsátó dióda
LM ang Lunar Module [lúnár modjul] – Hold-modul (a Holdra irányított űrhajó leszálló egysége)
LPM ang line per minute [lájnpör minit] – sor/perc (nyomtatás sebességének mértékszáma)
LSD1 ang lysergic acide diethylamide [lizerdzsik eszid dájetilemájd] – lizergsav-dietilamid
(kábítószer)
LSD2 ang Limited Slip Differential [limitid szlip diferensl] – korlátozottan önzáró differenciálmű
Ltd ang Limited [limitid] – korlátolt (felelősségű társaság)
MAN ang Metropolitan Area Network [metropoliten erie netvörk] – nagyvárosi területi
számítógéphálózat
MASER lásd MÉZER, a szótárban
MENA ang Middle East News Agency [midlíszt njúz éjdzsenszi] – Középkeleti Hírügynökség
(egyiptomi távirati iroda)
MFP ang Multi-Function Printer [maltifanksn...] – többfunkciós nyomtató
MIDAS ang Missile Infrared Detection Alarm System [miszájl infrared diteksn elárm szisztem] –
infravörös rakétafelderítő és riasztó rendszer (amerikai katonai műholdon)
MP1 ang Member of Parliament [memberav parlöment] – képviselő
MP2 ang Military Police [militeri polisz] – katonai rendőrség
MPD ang maximum permitted dose [mekszimom pörmitid dóz] – a megengedett legnagyobb adag
(méregből, gyógyszerből, sugárzásból stb)
MS-DOS ang Microsoft Disk Operating System [májkroszoft diszk operéjting szisztem] – Microsoft
lemezkezelő rendszer személyi számítógépekre
NAFTA ang North American Free Trade Association [north emeriken frítréjd eszósziéjsn] – Észak-
amerikai Szabadkereskedelmi Társulás
NASA ang National Aeronautics and Space Administration [nesnel eronótiksz end szpéjsz
edminisztréjsn] – Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hatóság (az Egyesült Államokban)
NATO ang North Atlantic Treaty Organization [north etlentik tríti orgenájzéjsn] – Észak-atlanti
Szerződés Szervezete
NBC [enbíszí] ang National Broadcasting Corporation [nesnel bródkászting korporéjsn] – Nemzeti
Műsorsugárzó Testület (New York-i rádió- és tévétársaság)
NCC ang Network-Centric Computing [netvörk szentrik kompjúting] – hálózatközpontú
számítástechnika
NDP [endípí] ang Net Domestic Product [net damesztik prodakt] – nettó hazai termék
NEP or novaja ekonomicseszkaja polityika – új gazdaságpolitika (a Szovjetunióban 1921-től)
NKVD or Narodnij Komisszariat Vnutrennjih Djel – Belügyi Népbiztosság (szovjet államvédelmi
hatóság 1935–1941)
N.N. lat nomen nescio [nómen neszció] – nevét nem tudom (ismeretlen vagy megnevezni nem
kívánt személy nevének jelölése)
NNP [enenpí] ang Net National Product [net nesnel prodakt] – nettó nemzeti termék (az országban
termelt és behozott értékek együttes összege)
O.A.M.D.G. lat omnia ad maiorem Dei gloriam – mindent Isten nagyobb dicsőségére
OAO ang Orbiting Astronomical Observatory [orbiting esztronomikel obszörvetori] – Föld körüli
csillagászati megfigyelő műhold
OAS1 fr Organization de l’Armée Secrčte [organizaszjon dölarmé szökret] – a titkos hadsereg
szervezete (szélsőséges francia gyarmattartók illegális fegyveres szervezete Algériában, 1959–
1961)
OAS2 ang Organization of American States [orgenájzéjsn av emeriken sztéjtsz] – Amerikai Államok
Szervezete
OAU ang Organization of African Unity [orgenájzéjsn av efriken júniti] – Afrikai Egységszervezet
OCDE fr Organization de Coopération et Développement Économique [organizaszjon de
kooperaszjon e developman ekonomik] – az OECD francia neve
OECD ang Organization for Economic Cooperation and Development [orgenájzéjsn for ikonomik
kóoperéjsn and divelopment] – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (az OEEC
utódja)
OEEC ang Organization for European Economic Cooperation [orgenájzéjsn for jurópien ikonomik
kóoperéjsn] – Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (az OECD elődje)
OERN fr Organization Européenne pour la Recherche Nucléaire [organizaszjon öropéen purla
rösers nükléer] – Európai Atomkutatási Szervezet
O.F.M lat Ordo Fratrum Minorum – Kisebb Testvérek Rendje, lásd MINORITA, a szótárban
OGO ang Orbiting Geophysical Observatory [orbiting dzsiofizikel obszörvetori] – geofizikai
megfigyelő műhold
OGPU or Objedjinjonnoje Polityicseszkoje Upravlenyije – Egyesült állami politikai ügyosztály
(szovjet politikai rendőrség 1922–1934)
OHC ang Overhead Cams [óverhed kemz] – felső vezérműtengely
OHV ang Overhead Valve [óverhed velv] – felülszelepelt (oldalvezérelt) rendszer
OIC ang Organization of Islamic Conference [orgenájzéjsn av iszlemik konferensz] – Iszlám
Konferencia Szervezete
OKW ném Oberkommando der Wehrmacht – Véderő-főparancsnokság (a náci német hadsereg
főparancsnoksága)
ONU fr Organization des Nations Unis [organizaszjon dé naszjonz üni] – Egyesült Nemzetek
Szervezete
OPEC [opek] ang Organization of Petroleum Exporting Countries [orgenájzéjsn av petrólium
ikszporting kantriz] – Kőolajexportáló Nemzetek Szervezete
O.S.B. lat Ordo Sancti Benedicti [ordó szankti benedikti] – Szent Benedek Rendje
O.S.F. lat Ordo Sancti Francisci [ordó szankti fransziszci] – Szent Ferenc Rendje
OSO ang Orbiting Solar Observatory [orbiting szolar obszörvetori] – Nap-megfigyelő műhold
ÖBB ném Österreichische Bundesbahn [öszterrejhise bundeszbán] – Osztrák Szövetségi Vasút
PAL ang Phase Alternation Line [féjz oltörnéjsn lájn] – fázis-váltakozásos vonal (színes tévéadások
legelterjedtebb kódolási rendszere)
PAM fr Programme alimentaire mondial [program alimanter mondial] – Világélelmezési Program
PANAM ang PAN-AMerican World Airways [penemeriken vörld ervéjz] – pánamerikai világ-
légiutak (amerikai légitársaság)
PAS para-amino-szalicilsav – hatékony gyógyszer tébécé ellen
PASOK [paszok] gör Panellinio Szoszialisztiko Kinima – Pánhellén Szocialista Mozgalom (görög
szocialista párt)
PC [píszí] ang personal computer [pörszonel kompjúter] – személyi számítógép
PGA ang Professional Graphics Adapter [profesnl grefiksz edepter] – professzionális grafikus
adapter
PhD [péhádé, píécsdí] lat Philologiae Doctor [filológié doktor] – a filológia doktora (egyetemi
tudományos fokozat)
PIN ang Personal Identification Number [pörsznel ájdentifikéjsn namber] – személyi azonosító
szám (hitelkártya titkos kódja)
PR PUBLIC RELATIONS, lásd a szótárban
RADAR lásd a szótárban
RAF1 ang Royal Air Force [rojel er forsz] – Királyi Légierő (az angol légierő)
RAF2 ném Rote Armee Fraktion [róte ármé frakcion] – Vörös Hadsereg Frakció (szélsőbaloldali
német terrorszervezet az 1960-as években)
RAM ang random access memory [rendom ekszesz memori] – közvetlen elérésű memória
(számítógépen)
RDF ang Rapid Deployment Force [repid diplojment forsz] – gyorsan felfejlődő haderő
(gyorshadtest az amerikai hadseregben)
R.F. fr République Française [repüblik franszez] – Francia Köztársaság
RIC ol Regolamento Internazionale Carrozze [...internacionále karocce] – a vasúti kocsik
nemzetközi használatát szabályzó egyezmény
R.I.P. lat requiescat in pace [rekvieszkat in páce] – nyugodjék békében
RISC ang reduced instruction set computer [ridjúszt insztraksn szet kompjúter] – csökkentett
utasításkészletű számítógép
RIV ol Regolamento Internazionale Veicoli [...internacionale veikoli] – Nemzetközi Teherkocsi
Szabályzat
RNS RIBONUKLEINSAV, lásd a szótárban
ROM ang read only memory [ríd onli memori] – csak olvasható, nem módosítható adattároló
(számítástechnikában)
RPR fr Rassemblement pour la République [raszamblöman purla repüblik] – Tömörülés a
Köztársaságért (Chirac francia jobboldali pártja)
RT REGISZTERTONNA, lásd a szótárban
RTF ang rich text format [rics tekszt formet] – a szövegformázó jeleket tartalmazó megjelenítés
(számítástechnikában)
SA1 ném Sturmabteilung – rohamosztag (náci fegyveres terrorkülönítmény 1921–1934)
SA2 fr Societé Anonyme [szoszjeté anonim], ol Società Anonima [szocsetá anonima] –
részvénytársaság
SABENA fr Société Anonyme Belge d’Exploitation de la Navigation Aérienne [szoszjeté anonim
belzs dekszploataszjon döla navigaszjon aerien] – belga részvénytársaság a légiközlekedés
hasznosítására (belga légiforgalmi társaság)
SALT ang Strategic Arms Limitation Talks [sztretedzsik ármz limitéjsn tolksz] – megbeszélések a
hadászati fegyverek korlátozásáról (az USA és a volt Szovjetunió között)
SAMOS ang Surveillance and Missile Observation System [szörvejansz end miszájl obzörvéjsn
szisztem] – felderítő és rakétamegfigyelő rendszer (amerikai katonai műholdtípus)
SAPARD ang Special Assistance Program for Agriculture and Rural Development [spesl
eszisztensz progremfor egrikalcser end rúrl divelopment] – különleges felkészítő program a
mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára
SARS ang Severe Acute Respiratory Syndrome [szivír ekjut riszpiretori szindrom] – súlyos heveny
légúti tünetegyüttes
SD ném Sicherheitsdienst [ziherheicdínszt] – Biztonsági Szolgálat (náci német kémelhárító
szervezet)
SDG lat Soli Deo Gloria [szóli...] – Egyedül Istennek (legyen) Dicsőség (református ifjúsági
szervezet 1945 előtt)
SEATO ang South-East Asia Treaty Organization [szaudíszt ézsa tríti orgenájzéjsn] – Délkelet-
ázsiai Szerződés Szervezete
SECAM [szekam] fr séquentiel à mémoire [szekansziel a memoár] – memóriasorozat, a színes
televíziós kódolás egyik, ma már meghaladott rendszere
SED ném Sozialistische Einheitspartei Deutschlands [szocialisztise ejnhejtszpartej dajcslandz] –
Német Szocialista Egységpárt (a volt NDK-ban)
SETI ang Search for Extra-Terrestrial Intelligence [szörcsfor eksztraterresztriel intelidzsensz] –
kutatás földön kívüli értelem (értelmes lények) után
SIDS ang Sudden Infant Death Syndrome [szadn infant deth szindrom] – hirtelen csecsemőhalál
tünetegyüttese
S.J. lat Societas Jesu [szocietász jézu] – Jézus-társaság (a jezsuita rend hivatalos neve)
SLBM ang Sea-Launched Ballistic Missile [szí loncst belisztik miszájl] – tengeri indítású
ballisztikus rakéta
SLSI ang super large scale integration [szuperlárdzs szkéjl integréjsn] – igen nagy mértékben
integrált áramkör (számítástechnikában)
SMS1 ang Short Message Service [sort meszidzs szörvisz] – rövidüzenet-szolgálat (olcsó írásos
üzenet mobiltelefonon)
SMS2 ang Synchronous Meteorological Satellite [szinkronoz meteorolodzsikel szetelájt] –
geostacionárius időjárási műhold
SPD ném Sozialdemokratische Partei Deutschlands [szociáldemokratise partej dajcslandz] – Német
Szociáldemokrata Párt
SPÖ ném Socialistische Partei Österreichs [szocialisztise partej öszterrejhsz] – Osztrák Szocialista
Párt
S.P.Q.R. lat Senatus Populusque Romanus – a Szenátus és Róma népe
SS1 ném Schutzstaffel [succ-staffel] – védelmi lépcső (náci német belbiztonsági szolgálat és katonai
rendőrség)
SS2 ang surface–surface [szörfisz szörfisz] – föld–föld (szovjet rakétatípus angol megnevezése)
START1 ang STrategic Arms Reduction Talks [sztretedzsik ármz ridaksn tolkz] – hadászati
fegyverkorlátozási tárgyalások (az USA és a volt Szovjetunió között)
START2 ang Spacecraft Technology and Advanced Re-entry Test [szpéjszkraft teknolodzsi end
edvánszd rientri teszt] – űreszköz-technológia és magas szintű visszatérési próba (az űrrepülőgép
kifejlesztésének programja)
STOL ang short take-off and landing [sort téjkof end lending] – rövidpályás felszállás és leszállás
(céljára kifejlesztett repülőgép)
STT ang Secure Transaction Technology [szikjúr trenzeksn teknolodzsi] – biztonságos adatátviteli
technológia (számítástechnikában)
SWAPO ang South-West Africa People’s Organization [szaudveszt efrika píplz orgenájzéjsn] –
Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (fegyveres mozgalom Namíbia függetlenségéért)
TASZSZ or Tjelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza – A Szovjetunió Távirati Ügynöksége
(a volt Szovjetunió hivatalos hírügynöksége)
TCS ang Traction Control System [treksn kontrol szisztem] – húzóerő-ellenőrző rendszer
(kipörgésgátló)
TDMA ang time domain multiple access [tájm doméjn maltipl ekszesz] – többszörös hozzáférésű
időtartomány (műholdas távközlési rendszer időosztásos digitális kódolás alapján)
TEE ang Trans Europe Express [trenz juróp ekszpresz] – gyorsjáratú nemzetközi gyorsvonat
TIR fr Transport International Routier [transzpor enternaszjonal rutjé] – nemzetközi országúti
szállítás (kamionforgalom)
TIROS ang Television and Infra-red Observation Satellite [televizsn end infrared obzörvéjsn
szetelájt] – televíziós és infravörös megfigyelő műhold (amerikai meteorológiai műholdtípus)
TNT TRINITROTOLUOL, lásd a szótárban
TUC ang Trade Union Congress [tréjd júnion kongresz] – angol szakszervezeti szövetség
UDF fr Union pour la Démocratie Française [ünion purla demokraszi franszez] – Szövetség a
Francia Demokráciáért (Giscard d’Estaing pártja)
UDR fr Union des Démocrates por la République [ünion dé demokrat pur la repüblik] –
Demokraták Szövetsége a Köztársaságért (Chirac francia pártja)
UDSR fr Union Démocratique et Socialiste de la Résistence [ünion demokratik e szoszialiszt döla
rezisztansz] – Ellenállók Demokratikus és Szocialista Szövetsége (francia ellenállók
tömegszervezete)
UEFA fr Union Européenne de Football-Association [ünion öropéen dö fotbal aszoszjaszion] –
Európai Labdarugó Szövetség
UER fr Union Européenne de Radiodiffusion [ünion öropéen dö radiodifüzjon] – Európai
Rádióadók Egyesülése
UFO lásd UFÓ, a szótárban
UHF ang ultra high frequency [… háj frikvenszi] – mikrohullám
UIC fr Union Internationale des Chemins de Fer [ünion enternaszjonal dé smendöfer] –
Nemzetközi Vasúti Unió (európai vasutak szervezete)
UIP fr Union Interparlementaire [ünion enterparlömanter] – Interparlamentáris Unió
UIT fr Union Internationale des Telecommunications [ünion enternaszjonal dé telekomünikaszjon]
– Nemzetközi Távközlési Unió
UK ang United Kingdom [junájtid...] – Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország
együtt)
UNCTAD ang United Nations Conference on Trade and Development [junájtid néjsnz konferensz
on tréjd end divelopment] – Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája
UNDP ang United Nations Development Program [junájtid néjsnz divelopment progrem] – Egyesült
Nemzetek Fejlesztési Program
UNEF ang United Nations Emergency Forces [junájtid néjsnz imördzsenszi forsziz] – Egyesült
Nemzetek Békefenntartó Erői
UNEP ang United Nations Environment Program [junájtid néjsnz envájrnment progrem] – Egyesült
Nemzetek Környezeti Programja
UNESCO ang United Nations Educational Scientific and Cultural Organization [junájtid néjsnz
edjukéjsnel szájentifik end kalcsörel orgenájzéjsn] – Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos
és Művelődési Szervezete
UNHRC ang United Nations High Commissioner for Refugees [junájtid néjsnz háj komisner for
rifjudzsíz] – Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbizottsága
UNICEF ang United Nations Children’s Emergency Fund [junájtid néjsnz csildrenz imördzsenszi
fand] – Egyesült Nemzetek Gyermeksegélyezési Alapja
UNIDO ang United Nations Industrial Development Organization [junájtid néjsnz indasztriel
divelopment orgenájzéjsn] – Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete
UNO ang United Nations Organization [junájtid néjsnz orgenájzéjsn] – Egyesült Nemzetek
Szervezete
UNR fr Union pour la Nouvelle République [ünion purla nuvel repüblik] – Egyesülés az Új
Köztársaságért (De Gaulle egykori pártja Franciaországban)
UNRRA ang United Nations Relief and Rehabilitation Administration [junájtid néjsnz rilífend
rihebilitéjsn edminisztréjsn] – Egyesült Nemzetek Segélyezési és Újjáépítési Hivatala (1943–
1947).
UPI [júpíáj] ang United Press International [junájtid presz intörnesnel] – Egyesült Nemzetközi
Sajtó (amerikai hírügynökség)
UPS ang uninterrupted power supply [uninteraptid pauer szapláj] – szünetmentes tápegység
(számítógéphez)
USA ang United States of America [junájtid sztéjtszav emerika] – Amerikai Egyesült Államok
USIA ang United States Information Agency [junájtid sztéjtsz informéjsn édzsenszi] – az Egyesült
Államok Tájékoztatási Ügynöksége (hivatalos hírügynökség)
VDU ang Video Display Unit [vidió diszpléj junit] – képmegjelenítő egység (monitor)
VEB ném Volkseigener Betrieb [folkszejgener betríb] – népi tulajdonú üzem (állami vállalatok
jelzése a volt NDK-ban)
VESA ang Video Electronics Standard Association [vidió ilektroniksz sztenderd eszószjésn] –
Videoelektronikai Szabványügyi Szervezet
VHF ang very high frequency [veri háj frikvenszi] – ultrarövidhullám
VIP ang very important person [veri importent pörszon] – igen fontos személyiség
VPÖ ném Volkspartei Österreichs [folkszpartej öszterrejhsz] – Osztrák Néppárt
VTR ang video tape recorder [vidió téjp rikorder] – szalagos videórögzítő (képmagnó)
V.S.O.P. ang very superior old product [veri szupírior old prodakt] – igen kiváló régi termék
(legalább 30 éves érlelősű konyak jelzése)
WCC ang World Council of Churches [vörld kaunszilav csörcsiz] – Egyházak Világtanácsa
WHO ang World Health Organization [vörld helth orgenájzéjsn] – Egészségügyi Világszervezet
(ENSZ)
WIPO ang World Intellectual Property Organization [vörld intelektjuel properti orgenájzéjsn] –
Szellemi Tulajdon Világszervezet
WMO ang World Meteorological Organization [vörld meteorolodzsikel orgenájzéjsn] –
Meteorológiai Világszervezet (ENSZ)
WWF ang World Wide Fund for Nature [vörldvájd fand for néjcsör] – Természetvédelmi Világalap
WWW1 ang World Wide Web [vörld vájd veb] – világháló
WWW2 ang World Weather Watch [vörld veder vocs] – világméretű időjárás-megfigyelés
YMCA ang Young Men’s Christian Association [jang menz kriszcsen aszószjésn] – Fiatalok
Keresztény Társulása (protestáns ifjúsági szervezet Angliában és az USA-ban)