Ernest Hemingway : Akiért a harang szól

Ernest Hemingway-t talán senkinek se kell bemutatni hiszen nagyszerű tehetségének és

kiemelkedő stílusának köszönhetően mára már a nagy klasszikus írók közé
sorolhatnánk.Pályafutása alatt Hemingway több világsikert publikált , mint például Az öreg
halász és a tenger , Fiesta, Bucsú a fegyverektől és Akiért a harang szól .Mindegyik műve
valóban különleges és egyedi világfelfogást takat. A következőkben , az Akiért a harang szól
című regényét szeretném részletesebben elemezni.

Hemingway negyedik regénye Robert Jordan történetet követi végig , ugyanakkor lefestve a
Spanyol Polgárháború körülményeit is. Jordan, amerikai egyetemi tanár Montanaból, aki a
Nemzetközi Brigádok tagjaként segíti az egyik köztársasági csoportot.Feladata hogy
felrobbantson egy hídat a Segovia elleni támadás alatt.Küldetése során egy gerilla csapathoz
szegül, hogy ennek segytségével sikeresen tudja végrehajtani feladatát.

Robert Jordan kész önzetlenül harcolni egy általa fontosnak tartott eszméért , egy közösségért, de
ugyanakkor magára a hősiességre is vágyik.Megkérdőjelezhető viszont, hogy miért is akarna egy
amerikai /egy kivülálló beavatkozni Spanyolország belharcában ? Jordan, Hemingwayi hősként
természetesen felismeri a lokális problémában a globálisat is , úgy gondolja hogy a jövőbeli
biztonság érdekében a fasiszta ideologiát vissza kell szorítani.Jól beszéli a nyelvet és tájékozott a
spanyol kultúrával kapcsolatban azonban nem sikerül teljesen beilleszkednie a gerillák
közé.Jordan kivülálló marad, erre pedig a szereplők folyamatosan felhívják a figyelmét. A
regény során legtöbbször “ingles”-nek hívják s megjegyzik hogy Robert a feladat végeztével
valószínűleg elhagyja az országot.A megszólítás célja tehát a közösségen kivüliség
hangsúlyozása. A főhős egyedül Máriával alakít ki igazi törödésen alapúló kapcsolatot amelyik
kibillenti a parancsot hidegvérrel végrehajtó katona szerepéből . Jordan így már fontosabbnak
tartja a győzelmet és félti is az életét , mivel jövöjét a lánnyal képzeli el . Úgy érzi , már nem
csak a saját élete a tét hanem a közösségé is , nem csak a saját sorsa , hanem a többiek sorsa is
megkérdőjeleződik.

A kivülálló szerep viszont nem csak negatív töltetű.”Idegenként ‘ Robert jobban tudja objektíven
analizálni a történteket és nem csupán a köztársasági és fasiszta csapatok közti különbségeket
veszi észre hanem a hasonloságokat is .Hiszen , véleménye szerint ők is emberek s meglehet,
hogy parancsra vagy kényszerből ragadtak fegyvert.A fasiszták megnyílvánulásait fenyegetőnek
tartja,de nem kerüli el figyelmét a republikánusok kegyetlenkedése sem, amit Pilar által elmesélt
rondai kivégzés példázhat a legjobban.Jordan kirekesztett pozicíója tehát esélyt ad számára ,
hogy a két oldalt egyszerre lássa ellenségnek és összetartozónak és hogy megkérdőjelezze a
fegyveres támadások , kiadott parancsok helyénvalóságát.Robert Jordan helyzete a személy és a
közösség kapcsolatát is példázza. Erre a kettőségre utal a regény címe is , az individum és
kollektíva konfli ktusáras.Az Akiért a harang szól rögtön azt a kérdést veti fel, hogy ki az akiért
hatangoznak.A választ azonnal meg is kapja az olvasó, a könyv elején található John Donne
idézet által.A meditáció kiszól a műből , s közli hogy a harang valójában mindenkiért szól.Ezt
értelmezhetjük úgy is mint a halál elkerülhetetlenségének szimbólumát vagy a testvériség, az
emberiség fontosságának mivoltát. Hiszen, ahogy Jordan is rájön , mindannyian emberek
vagyunk végülis, minden más körülménytől eltekintve.

Szereplők szempontjából a főhősőn kivül még három létfontosságú karaktert emelhetünk

ki.Robert Jordan kötelességét komolyan vevő , feszűlt helyzeteket higgadtan kezelő, háborús
narratívához szkeptikusan hozzáálló hős. A hadműveletet csupán megoldandó feladatként látja ,
nem lel élvezetet az ölésben , hemingwayi hőshőz méltosággal teljesíti a parancsot. A totális
önkontrol jellemző rá, amely nem csak a gondolkodására hanem az érzelmeire is kihat.

Pablo, egyike a három kiemelt szereplőnek, aki egyben a gerilla banda vezetője is talán a pontos
ellentéte lehetne Jordannak. Tulajdonképp, Pablo Jordan visszafojtott gondolatainak a kimondója
, kételkedései megtestesítője.Pablo szerint a híd robbantás logikátlan feladat . Jordan nyíltan
persze ellenkezik vele , de legbelül igazat ad neki. Ő is tudja hogy a parancsnak nincs értelme ,
de neki muszálj végrehajtania.

Pilar, Pabloval ellentétben , a parancs végrehajtására buzdítja a csapatot .Véleményem szerint ő

testesíti meg a gerilla csapat igazi vezérét. Jordan egyedül Pilarban talál sorstársra, akivel a
legjobban tud azonosulni. Pilarban is egyfajta dualitás fedezhető fel .A nőiesség és férfiasság
közötti kontraszt hozodik előtérbe .Gondoskodó , de egyben rémísztő benyómást is kellt. Az
archetipikus Nagy Anya/Bölcs Anya szerepkörében mozog.Elbezzéléseivel viszont szüntelenül
emlékezteti a férfiakat a hősiesség fogalmára .Azt a nőí tipust is reprezentálja aki úgymond
veszélyezteti a férfi egót/ a maszkulinitást .Pilarral ellentétben , a másik női szereplő , Maria az
áldozat szerepében jelenik meg a műben.A háború mellett, nemi erőszak áldozata is .
Sebezhetőségét a “guapa” megszólítás is kiemeli, amely kisnyúlat jelent. Robert Jordan így
szólítja őt legtöbbször.Az Akiért a harang szól szerelmes regény is lehetne, ha Jordan és Maria
kapcsolatát vesszük figyelembe .Hiszen három nap alatt , olyan érzéseket fedeznek fel egymás
iránt amelyeket mások hatvan év alatt.Természetesen ez a szerelem nem csak a szenvedélyesség
kimutatkozássa, Jordan egyik gondolati monológjában fejti ki, hogy Maria nem csak szeretőként
fontos számára, hanem hogy Maria a testvére, az anyja , és gyereke is .Minden kötödési szinten,
Jordan és Maria eggyek. Ígz hát Mariat nem csak mint “áldozat” könyvelhetjük el. Egy másik
értelmezés szerint, habár Jordan kötődik Mariához, intellektuális szinten igazából csak Pilarral
tud azonosulni. Pilart mindig meghallgatja, míg Mariat sokszor hallgatásra bírja, csítitsa.

Szerkezet szempontjából , a mű nincs nagyobb részekre tagolva. De mégis tudjuk az

eseményeket a három nap köré gyűjteni. Ugzanakkor,az a tény hogy a regény a természet
leírásával kezdődik és azzal is végződik ciklikusságot kölcsönöz a műnek. A ciklikusságot pedig
értelmezhetjük az élet körforgásának . Robert Jordan pedig , a három napos élete alatt rájön
mennyire fontos a jelenben élni , hogy három nap alatt több tapasztalatot szerezhet mint más
hatvan év alatt.

Robert Jordan élete csaknem a szemünk láttára forog le . Az olvasó könnyen elképzelheti maga
elött az eseményeket , ez pedig Hemingway specifikus stílúsának köszönhető.Olyan szűkszavúan
ír, hogy minden mondatnak megvan a saját jelentősége, a történet mégis annyira feszültséggel
teli , hogy az olvasó nem tudja letenni a könyvet .Stílúsára a jéghegy elv is jellemző.A tömören
megírt művek csak a jéghegy teteje . Az elengedhetetlen jelentések a sorok között
olvashatók.Tömör stílúsát Hemingway az újságírói pályájának köszönheti ahol a következú
alapelveket vette át műveiben is :Írj rövid mondatokat. Az első bekezdés mindig rövid legyen
.Használj erőteljes Angolt.Légy pozitív. Ne negatív.
 Bibliográfia

Oliver, Charles M. Critical companion to Ernest Hemingway : a literary reference to his life and
work , Infobase Publishing,1999

THE CAMBRIDGE COMPANION TO HEMINGWAY, EDITED BY SCOTT DONALDSON,

Cambridge University Press 1996 ,

Főfai Rita, HŐSIESSÉG VÁLSÁGBAN A háborús heroizmus jelentőségének vizsgálata 20.

századi antimilitarista narratívákban