34 Magyar Nemzet · Magazin

2012. március 3., szombat

Bedõlhet a hatalmas jótékonysági intézményrendszer is SZÁMOK NYELVÉN

Az utolsó tekercs Repülõ

torpedó
Csõdbe ment a Kodak, ez pedig sokak számára az analóg fényképezés majd kétszáz éves
korszakának végleges lezárulását jelenti. Akinek nincs Kodak-részvénye, „M. CS.
talán nem búslakodik a bukáson, pedig a cég nélkül biztosan nem fejlõdött volna olyanná

A
pilóta nél-
a fotózás, amilyennek ma ismerjük. küli repü-
lõgépekre

N
„MOLNÁR
éhány nappal a gála elõtt
is bizonytalan volt az idei
Oscar-díj-átadó ünnepség
helyszíne. Noha a szerve-
zõk hónapokkal az ese-
mény elõtt minden má-
sodpercet megterveznek a
szereplõk utolsó lélegzet-
és helikop-
zetni a szolgáltató díjcsomagjaira. Eastman idejében lógiák kifejlesztése és mûködtetése vagyonokat emész- terekre sokáig csak a
azonban e stratégia forradalmi volt, a cég értékét pedig tett föl, és megtérülésük kétséges volt. hobbista repülõmo-
az egekig röpítette. Hosszú távon azonban ugyanez – A technológiaváltásokat ritkán vészelik át a ko- dellezõk játékszere-
okozta a Kodak vesztét is. Nem kell optikai mérnöknek rábban sikeres vállalatok. A Nokia, amelyrõl tíz évvel ként gondolhattunk,
vagy közgazdásznak lennünk annak belátásához, hogy ezelõtt azt gondolhatták sokan, hogy ameddig mobil- pedig a katonaság
a filmkidolgozásból csak addig lehet megélni, míg van, telefonok léteznek, egyeduralkodó marad, küszködik már évtizedekkel ko-
aki filmet használ a fényképezõgépében. A Kodak stra- az okostelefonok eladásával. A hangrögzítés és -leját- rábban felfedezte
tégái talán jóval a laikusok elõtt látták a fényképezés szás egykor közismert márkái közül sok teljesen el- elõnyeiket. Az utóbbi
digitális forradalmát, mégsem tudták vagy nem akar- tûnt, vagy sokkal szûkebb célcsoportot szolgál ki ma- idõben a megnöve-
ták az egész cég mûködését átállítani az új technológia napság. A fotózásban azonban más a helyzet, hiszen a kedett kereslet, a sok

R A J Z A
vételéig, a díjátadónak he- kiaknázására. Olyan sok pénzt, tudást, gyártókapaci- legelismertebb digitális gépeket a hagyományos piaci pénzzel rendelkezõ
lyet ígérõ hollywoodi Ko- tást fordítottak addig a filmes technológiára, hogy on- szereplõk, a Canon, a Nikon gyártják. Õk hogyan tud- vevõkör és legfõkép-
dak Színház neve a tulajdonos cég és a csõdvédelem- nan már nem volt visszaút. Az efféle zsákutcát Con- ták végrehajtani azt a mutatványt, amelybe a Kodak pen a digitális tech-

P Á L
be menekült, így a 75 millió dolláros névszponzori corde-hatásnak szokás nevezni, emlékezve a csúfos belebukott? nológiai forradalom
szerzõdéstõl szabadulni igyekvõ Kodak közötti alku- véget ért, egyetlen szuperszonikus utasszállító repülõ- – Miközben a Kodak a kezdetektõl fogva teljes szel- hatására a robotre-

dozástól függött. E közjáték alapján is képet alkotha-
tunk e 131 éves, egykor szinte egyeduralkodó világ-
cég hattyúdaláról.
A vég persze nem egyik napról a másikra jött el. Két
évvel ezelõtt, amikor a Kodak még csak leghíresebb
terméke, a Kodachrome színes film gyártásának be-
szüntetését jelentette be, sokan sejthették, hogy itt már
csak a dicsõ múlt megõrzése lehet a legcélravezetõbb
reakció. Steve McCurry fotóriporter, akit egy afgán me-
nekült lánynak a National Geographic címlapján meg-
jelent portréja tett ismertté, kapta az utolsó tekercs fil-
met, amely elkészült a cég rochesteri futószalagján. A
tekercs kockáira lefényképezte Robert De Nirót, elvitte
a gépet Indiába, Törökországba, majd az utolsó fotót
egy amerikai katonai temetõ polgárháborús emlékmû-
vérõl készítette. (A képek megtekinthetõk a Vanity
Fair honlapján: vnty.fr/xGwdyb.)
A történet régen kezdõdött, hiszen a céget George
Eastman feltaláló és Henry Strong befektetõ alapította
1881-ben. Alapötletük ambiciózus volt: meg akarták
teremteni a laikus tömegek számára is elérhetõ amatõr
fotózás piacát.
– George Eastman színre lépése elõtt, a XIX. szá-
zadban a fényképezés bonyolult eljárás volt. Általában
hivatásos fényképészek mûvelték, akik, megélhetésü-
ket féltve, nem is segítették, hogy a nagyközönség elta-
nulhassa a technikáját. Emiatt az amatõr fényképészek
ugyanazt csinálták, mint a profik – mondja Fejér Zol-
tán fotómûvész, fotótörténész. – Eastmannek az volt a
hatalmas találmánya, hogy annyira leegyszerûsítette a
fényképezés képrögzítési részét, hogy igaz lett a válla-
lat szlogenje: „Ön csak megnyomja a gombot, a többi a
mi dolgunk.” Ettõl a fényképkészítés még nehézkes
maradt, hiszen a Kodaknak visszaküldött, fényképezõ-
gépekbõl kiszedett filmek elõhívása továbbra is rend-
kívül fáradalmas munkát igényelt, amelyen a világ leg-
jelentõsebb szakemberei dolgoztak.
Az üzleti modell napjainkból visszanézve megszo-
kottnak mondható. A Kodak nem elsõsorban a fényké-
pezõgépek eladásából akart megélni, hanem a filmek
kidolgozásából és pótlásából. Ma egyre ritkábban kap-
juk föl a fejünket, amikor a nyomtató ugyanannyiba
kerül, mint a bele való festékkazetta, vagy szinte in-
gyen kapunk mobiltelefont, csak hogy elõ tudjunk fi-
re. A nyilvánvaló bajok orvoslásához szükséges drasz-
tikus döntések meghozatalát a Concorde-nál is lehe-
tetlenné tette a fejlesztésekbe addig beleölt mérhetet-
len mennyiségû pénz.
Bár a Kodak a nyolcvanas évekig prosperált, ko-
rántsem minden fejlesztése váltotta be a hozzá fûzött
reményeket.
– Amellett, hogy a cég a múltban üzletileg sikeres
volt, gyakran akadtak látványos szakmai melléfogásai.
Az egyik ilyen volt a Disc márkanevû fényképezõgépek
bevezetése a nyolcvanas évek elején, amelyek egy tár-
csára rögzítették a képeket. Az elkészült fotók minõsé-
ge azonban nem volt kielégítõ, az elõhívó technológia
pedig drága és körülményes volt, így nem is lett sike-
res – mondja Fejér Zoltán. – Ugyanez volt a baj a
Pocket rendszerrel. Bár sokat eladtak az öngyújtó mé-
retû kazettákba töltött filmre fényképezõ kamerákból,
a profit nagy része végül nem a Kodakot gazdagította,
és a nyolcvanas évek végére ez is kimúlt.
Természetesen e kudarcok mellett jóval több siker
jellemezte a cég XX. századi történetét. Számos jelen-
tõs fejlesztés a magyar Mihályi József nevéhez fûzõ-
dött. 1923-tól harminc éven keresztül dolgozott a Ko-
daknál, miközben több mint kétszáz találmányából
lett szabadalom. Pályafutása vége felé fõmérnökként
szinte minden fejlesztésben részt vett. Több általa ter-
vezett fényképezõgépet máig a cég által gyártott kame-
rák legjobbjai között jegyeznek mûszakilag, pénzügyi-
leg mégsem lettek sikeresek. Ennek oka, hogy túl bo-
nyolultak voltak a nagyközönség számára, miközben a
Kodak egyértelmûen a laikusok alkotta célcsoportra
koncentrált. Mihályi tekintélyét jól mutatja, hogy a
közvetlen üzleti siker hiányában is nyugdíjazásáig al-
kalmazták.
– E kettõsség végighalad a Kodak történetén: az
egyszerûbb eszközök sikeresek voltak, mígnem nép-
szerûségük csökkenni kezdett, a professzionális fény-
képezõgépeit viszont nem tudta a cég eredményesen
értékesíteni. Az amatõrök kiszolgálása pedig sokszor
rendkívül költségesnek bizonyult – mondja Fejér Zol-
tán. – A Kodak elektronikus elõhívó gépei például a
ma használatos képmanipuláló programokhoz hason-
lóan igyekeztek javítani a laikusok gyenge minõségû
képein, például az expozíciót módosították. E techno-
lemi kapacitását a fotóoptikára összpontosította, ja-
pán konkurensei alapvetõen nem fotós cégek voltak. A
Canon és a Nikon kezdetben a hadseregnek fejlesztet-
tek optikai eszközöket, a fényképezés csak másodlagos
üzletáguk volt. Így mindig is több lábon álltak – tartja
Fejér Zoltán.
Bár az utolsó eredeti Kodak tekercset szomorú-ün-
nepélyes keretek között búcsúztatták el, nem biztos,
hogy az eredetitõl szinte megkülönböztethetetlen,
utángyártott Kodak filmek eltûnnek a piacról. A har-
minc-negyven évvel ezelõtt megszokott kereslet már
soha nem tér vissza, világviszonylatban az analóg fény-
képezéshez ragaszkodó kevesek is jelentõs vevõkört
biztosíthatnak néhány kisebb cég számára. Sok üzem
abból él, hogy rég nem gyártott veterán autókhoz állít
elõ cserealkatrészeket, és a hivatalosan ugyancsak nem
gyártott polaroid filmeket is be lehet szerezni. Ez utób-
biakat például az Impossible Project (lehetetlen pro-
jekt) nevû cég gyártja, de az azonnali fényképezés to-
vábbra is csak a tehetõs rajongók számára valós alter-
natíva: egy nyolc kockát tartalmazó kazetta 18 euró,
postaköltség nélkül. A digitális fotózás ezzel szemben a
gép megvásárlása után gyakorlatilag ingyenes.
Sirassuk-e hát a Kodakot, hiszen bukása egy hosz-
szú korszak lezárultát jelzi, vagy törõdjünk bele, hogy
az analóg fényképezés menthetetlenül a dinoszauru-
szok sorsára jut?
– Nem is a cég a legnagyobb veszteség, inkább a kö-
ré épült hatalmas jótékonysági intézményrendszer.
Maga Eastman például névtelenül vagyonokat áldo-
zott a Massachusettsi Mûszaki Egyetem támogatására,
és azóta is számos alapítványt mûködtettek. Ezenkívül
fennakadások lehetnek például a röntgenfilmek ellátá-
sában, ez pedig sokkal súlyosabban érintheti a betege-
ket, mint a 35 milliméteres filmek hiánya – mondja
Fejér Zoltán. – A fotózás szempontjából a legnagyobb
baj, hogy véleményem szerint még nem igazolódott be,
hogy digitális technológiával folyamatosan, állandó
színvonalú mûvészi minõségû képeket lehet készíteni,
magyarul nem létezik digitális fotómûvészet. Persze a
fotómûvészek többsége mára áttért a digitális techni-
kára, mégis fontos lenne, hogy jelentõs cégek felkarol-
ják a kémiai fényképezés ügyét. Hiszen ez bevált, sem-
mi sem indokolja a váltást.
F O T Ó : A F P – G E R A R D J U L I E N
L É P H A F T
pülõk fejlesztése fel-
gyorsult. A katonai és
nemzetbiztonsági al-
kalmazhatóság miatt
azonban civil használatukat megszigorították, az
Egyesült Államokban a sportcélú modellezés kivéte-
lével gyakorlatilag betiltották. Pedig feladatuk lenne
bõven, hiszen mûködtetésük általában olcsóbb, mint
az ember vezette repülõké, kis méretük okán pedig
szûk helyeken, például épületek között is könnyen
tudnak manõverezni. Számuk hamarosan megsok-
szorozódhat, hiszen az amerikai légügyi hatóság vár-
hatóan felszállási engedélyt ad a polgári robotrepü-
lõknek, és az Európai Unió illetékes bizottsága is ülé-
sezett a héten az elterjedt angol kifejezéssel drone-
nak nevezett pilóta nélküli légi alkalmasságokat érin-
tõ szabályokról.
113
évvel ezelõtt az osztrák hadsereg pilóta nélküli,
bombákkal megrakott léggömbökkel támadta Ve-
lencét. Ez volt az elsõ feljegyzett eset, amikor hatá-
rozott céllal bocsátottak föl ember nélküli repülõ
szerkezetet.
120
kilométer volt a hatótávolsága az 1918-ban Charles
Kettering által kifejlesztett úgynevezett Kettering
Bugnak (bogárnak). Az akkoriban légi torpedónak
hívott fegyver már valódi pilóta nélküli repülõgép
volt. Óránként 80 kilométeres sebességgel közelí-
tette meg a célpontot. Indítás elõtt beállították,
hogy mennyi ideig üzemeljen a motor, amikor ez az
idõ letelt, a motor leállt, a szárnyak leváltak, a re-
pülõ pedig a betöltött 81 kilogrammnyi bombával
lezuhant.
3435
alkalommal vetettek be pilóta nélküli repülõgépeket
a vietnami háborúban. Közülük 554 elpusztult, a
veszteség tehát magas volt (eközben több mint 5000
amerikai repülõs halt meg, és 1000 fölött volt az üt-
közetben eltûntek vagy fogságba esettek száma is).
A drone-ok azonban csak gépek, így a hátországi
közvélemény nem háborodik föl elvesztésükön.

43
afganisztáni és pakisztáni, robotrepülõvel végre-
hajtott, célzott likvidálási célú támadásról lehet
tudni 2009 januárja és októbere között. 2006 óta
ezek 750–1000 embert öltek meg, közöttük 20 volt
terroristavezér, kétharmaduk fegyveres lehetett,
egyharmaduk azonban civil. A robotrepülõk polgá-
ri használata viszont sokkal ritkább.

5
centiméteres felbontással fényképezi egy belga
gyártmányú drone a Húsvét-sziget régészeti lelõhe-
lyeit. Bár a mûholdképek is nagy segítséget jelente-
nek a kutatóknak az eddig feltáratlan lelõhelyek
megtalálásában, ezek felbontása (tehát az egymás-
tól megkülönböztethetõ pontok minimális távolsá-
ga) mindössze néhány méteres általában.

22 000
szélerõmû üzemel Németországban, viszont kevés
a munkás, aki fölmásszon a magas turbinákra,
hogy közelrõl szemügyre vegye a lapátok állapotát.
Ezt a munkát ma már egy kölni gyár robotrepülõi-
Újrahasznosításra váró kiürült filmkazetták a Kodak laboratóriumában. Már csak a múlt megõrzése lehet a cél re szerelt digitális kamerákkal végzik.