Vetésváltás

A vetésváltás különleges helyet foglal el a szántóföldi növények agrotechnikájában.

Különlegességét az adja, hogy olyan agrotechnikai elem, amely pótlólagos befektetést nem
igényel, ugyanakkor jelentős mértékben képes befolyásolni a felhasznált inputok (trágya,
talajműveletek, növényvédelem, öntözés stb.) mennyiségét (csökkentheti vagy növelheti), de azok
hatékonyságát (pl. 1 kg NPK műtrágya mennyiséggel elért búza szemterméstöbblet stb.) is. Ezért a
vetésváltás különleges helyet foglal el a búza termesztéstechnológiájában.

Az elővetemények direkt és indirekt módon befolyásolják a búza agrotechnikájának kialakítását.

Különösen fontos volt a kedvező elővetemény megválasztása a korábbi évszázadokban, ezért a
legfontosabb táplálék, a mindennapi kenyér megtermeléséhez jó előveteményt igyekeztek
választani. Napjainkban is fontos az elővetemény megválasztása a búzatermesztés hatékonysága
szempontjából, de korántsem olyan döntő, mint a korábbi évszázadokban. A búza korszerű
termesztéstechnológiájában a kedvezőtlen elővetemény hatásokat jelentősen mérsékelhetjük más
agrotechnikai eszközökkel (trágyázás, talajművelés, növényvédelem, öntözés, fajta stb.), amely
azonban jelentősen növelheti a költségeket.

A búza elővetemények értékelésénél a legfontosabb szempontok a következők:

 az elővetemény lekerülési ideje

 az elővetemény talajra gyakorolt hatása

 a visszamaradt növényi maradványok mennyisége és minősége

 a növényvédelmi összefüggések.

A fenti szempontok alapján a búza előveteményeit

 jó

 közepes

 rossz

elővetemény kategóriákba sorolhatjuk. Fontos azonban azt tudni, hogy a fenti kategóriák sohasem
jelentenek abszolút értéket. Az elővetemények relatív értéke jelentősen változhat akár pozitív, akár
negatív irányba attól függően, hogy milyen egyéb agrotechnikai beavatkozást végeztünk el (vagy
esetleg nem végeztünk el). Ennek megfelelően fontos, hogy olyan komplex termesztéstechnológiát
hajtsunk végre, amely a jó elővetemény pozitív hatásait megtartja, a kedvezőtlen elővetemény
értékét pedig javítja.
A vetésváltás nem csak az előveteményeket, hanem az utónövények megválasztását is magába
foglalja. A búza gyakorlatilag valamennyi szántóföldi növénynek jó előveteményt szolgáltat, kivéve
önmagát és más kalászos gabonákat. A búzát önmaga után maximum 2 évig célszerű vetni. Ezt
követően már terméscsökkenéssel kell számolnunk részben a különböző növényvédelmi
problémák, részben a növénymaradványok bomlási termékei, a különböző növekedés gátló
anyagok felhalmozódása miatt (talajuntság jelensége).

A hazai vetésszerkezet az elmúlt két évtizedben végtelenül leegyszerűsödött. A szántóterület

meghatározó részén (85%-án) öt növény termesztése folyik (kukorica, búza, napraforgó, árpa,
repce). Ez jelentős mértékben korlátozza az ésszerű vetésváltás