A6 Dmu Viii.2 Teci Stimulare Cognitiva LMGH

Anexa nr. …..
la ordinul ministrului educaţiei naţionale

şi cercetării ştiinţifice nr. ……… /…….2018
MINISTERUL EDUCAŢIEI NAŢIONALE
TANTERV
„KOMPLEX INTEGRÁLT NEVELÉSI TERÁPIA”
KOGNITÍV STIMULÁCIÓ (KOGNITÍV FUNKCIÓK FEJLESZTÉSE)
ISKOLAI PROGRAM
ELEMI OKTATÁS
ENYHE ÉS KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK SZÁMÁRA
Bukarest, 2018
1
Stimulare cognitivă, învățământ primar, dizabilități intelectuale ușoare și moderate
Általános bemutatás
A speciális oktatásban a nevelési folyamat minőségét biztosító pillérek az oly módon

kidolgozott tantervek, amelyek egyaránt figyelembe veszik minden egyes diák valós tanulási
képességeit, stílusát és sajátos ritmusát.
A speciális oktatásban résztvevő diákok számára a tanulás folyamata differenciált és
egyénre szabott, a kompenzációs- rekuperációs összetevőt a « Sajátos és kompenzációs
terápiák » és a « Komplex és integrált terápiák » műveltségterületek keretén belül valósítják
meg. A sajátos és nevelési terápiák korrekciós- rekuperációs (korrekciós-, felzárkoztató)
beavatkozásai egyéni tanulási- korrekciós- felzárkoztató- kompenzációs tantervek által
valósulnak meg, amelyek célja a hétköznapi élethez szükséges jártasságok kialakítása, a
munkához szükséges képességek és készségek művelése, a diákok személyiségének alakítása és
fejlesztése.
Eképp lesznek tiszteletben tartva a speciális oktatás alapelvei: az oktatás, nevelés,
kompenzálás, felzárkoztatás és/vagy átnevelés egységessége, mindezek biztosításának elve, az
egyéni és differenciált (oktatáshoz való) hozzáférés és bánásmód, az egyediség és az
individualizáció elve.
A „Komplex és integrált nevelési terápia” műveltségterülete a következő tantárgyakat
foglalja magába: A önállóság fejlesztése (Az egyéni autonómia fejlesztése), Szocializáció,
Foglalkozásterápia, Kognitív stimuláció, Játékterápia (Ludoterápia).
A tantárgyak keretén belül javasolt tevékenységeket a pedagógus az osztályközösség
egészével valósítja meg, támogatja és kiegészíti a gyógypedagógus által folytatott tanítási-
tanulási- értékelési folyamatot és korrekciós- felzárkoztató jellege van.
Az személyes autonómia fejlesztése (önállóság fejlesztése) és a Szocializáció – az
integráció folyamata olyan komplex intézkedéseket/ eljárásokat jelent, amelyek a személyiséget
összetevő elemei rendszerének és a társadalmi rendszer alkotóelemeinek összeolvadását idézik
elő/ generálják, a társadalmi csoport erkölcsi, szellemi és kulturális értékei mentén.
A szocializáció olyan önmagára és környezetére vonatkozó ismeretek, magatartásbeli
normák elsajátítását feltételezi, amelyek lehetővé teszik a közösségbe való beilleszkedést. A
társadalomba való beilleszkedéshez és integrálódáshoz szükséges képességek és kompetenciák a
különféle élethelyzetekben elsajátított és gyakorolt készségek folytonos tanulásnak az
eredménye.
Ezek, a társadalomba való beilleszkedésre és integrációra vonatkozó általános
észrevételek teszik lehetővé a nevelési programoknak/tanterveknek elemzését és tervezését úgy,
hogy ezek a gyermek személyes sajátosságaihoz és jellemzőihez igazodjanak.
2
Foglalkoztató terápia az ember legfontosabb (foglalkozás) tevékenységi formáiból: a
munka, a játék, mindennapi tevékenységek formáiból (a munka, a játék és a mindennapi életben
végzett tevékenységek) kiindulva a következő célkitűzéseket tartja szem előtt: az egyén alapvető
működési funkcióit, az egyén műkődési szintjét fejleszteni, fenntartani és felépíteni; az egyén
fogyatékait ellensúlyozni az ép funkciók (a szervezet egészséges egységei) által, a szervezet
egyes funkcióinak leépülését a megelőzni, ami jó egészségi állapotot és az önbizalmat idézi elő.
A kognitív stimuláció olyan kompenzációs tevékenységekből és programokból tevődik
össze, amelyek elősegítik a dolgok, jelenségek, személyek és élethelyzetek megéértését ezek
instrumentáslis- integrációs dimenziójában. A fogyatékkal élő gyermek esetében a megismerés
folyamatának szakaszolása, felosztása a megismerés alapvető eszközeinek (olvasás, írás,
számolás) elsajátítására és a szellemi tevékenység elemi technikáinak a kialakítására vonatkozik.
Fontos, hogy ezen műveltségi terület keretében végzett tevékenységeknek kifejezetten játékos
jellege legyen, hiszen ez a kognitív stimulációnak leghatékonyabb útja.
Játékterápia, a didaktikus játék, a kognitív tevékenység egyik formájaként és a
megismerés megszervezésének egyik módjaként vezet a gyermek kognitív képességeinek a
serkentéséhez és fejlesztéséhez, a személyiségjegyek alakítása és a nevelési munka céljainak
megvalósítása nyilvánvaló; a didaktikus játékon keresztül a hallgató teljes szellemi
potenciáljával felöleli, megfigyeléseket készít, kezdeményezését, találékonyságát, a rugalmas
gondolkodást és a csapatmunka szellemét egyaránt fejleszti.
A speciális oktatás elemi tagozatának enyhe és középsúlyos fogyatékkal élő diákjai

számára a nevelési terápiák tantervei által megszabott általános kompetenciáknak, sajátos
kompetenciáknak, tanulási tevékenységeknek, tanulási tartalmaknak és a tantervi előírásoknak
szem előtt kell tartaniuk a diákok egyéni intellektuális adottságait.
A Komplex és integrált terápiás tevékenységek műveltségterületbe foglalt tantárgyaknak
javasolt tantervek orientatív jellegűek, lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy az értelmi
fogyatékkal élő diákok pszicho- fizikai fejlettségi szintjéhez igazítsa ezeket és a fejlesztendő
területek mindenike által igényelt tanulási és terápiás tevékenységeket megválassza.
3
Általános kompetencia
1. A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás

és az alkalmazkodás érdekében
2. Az egyéni sajátosságok ösztönzése és fejlesztése az önállóság

kialakításának érdekében
3. Az önálló magatartási formák kialakítása a társadalmi beilleszkedéshez
4
Előkészítő osztály
1. Általános kompetencia
1 A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás és az

alkalmazkodás érdekében
Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre
Előkészítőosztály
1.1. A közvetlen környezet tárgyainak poliszenzoriális feltérképezése
Perceptuális stimulációs gyakorlatok több analizátor összekapcsolásával:
- a) sztereogén gyakorlatok (taktilis, motoros, vizuális):
- - osztályozási gyakorlatok hasonlóságok alapján („hasonló” vagy „különböző” tárgyak);
- - osztályozási gyakorlatok, egyszerű tulajdonságok szerint (durva-sima, kemény- puha, vastag
-vékony, forró- hideg);
- - tárgy anyaga osztályozási gyakorlatok (pl. fa, papír, fém, műanyag, üveg, porcelán, gumi,
bőr, gyapjú, pamut stb.);
- válogatási feladatok letapogatás (tapintás) által (pl. három nem átlátszó zacskóban elhelyezett
tárgyak, amelyek egy tulajdonságban különböznek: durva-sima, kemény-puha, vastag-vékony);
b) ízlelésre-szaglásra irányuló gyakorlatok;
c) látási – hallási gyakorlatok (filmek megtekintése, magyarázatok a hang és kép
összekapcsolódására vonatkozóan);
A környezet tárgyainak feltérképezése
- tárgyakkal folytatott tevékenységekre vonatkozó gyakorlatok
- tárgyak csoportosítása egy megadott szempont alapján (járművek, golyók, pálcikák)
- a tárgyak osztályozása egy megadott szempont alapján (szín, méret, forma stb.)
1.1. A pszichomotricitás kialakitása és fejlesztése
a) szem-kéz koordináció (bábok elhelyezése a táblán, gyöngyfűzés, varrás utánzás, ujjakkal/
ceruzával egy útvonal végigkövetése, körvonalak készítése sablonnal, színezés stb.);
- kéz korrdinációs gyakorlatok (alapvető gesztusok, szegmentális kontroll, domináns
kéz/oldaliság, szem-kéz koordináció stb.)
b) testséma és lateralitás
- a testséma és lateralitás kialakítására irányuló gyakorlatok („Mutasd amit mondok!”,
perceptuális szintézisre irányuló játékok: az emberi test puzzleből, „Tedd a tárgyat ahová
5
Előkészítőosztály
mondom!” (balra, jobbra, elől-hátul)
- hiányos elemek kiegészitésére irányuló gyakorlatok („Hiányos körvonalak”, figurák
behelyezése)
- A testséma elkészítése valóságban vagy ábrázolva, modellezve: a „kis ember”;
- A perceptuális szintézisen alapuló játékok oktatási szoftverek alkalmazásával.
c) alapvető perceptuomotoros magatartás (szín, forma, méret)
- Összehasonlítási gyakorlatok tárgyi és képi síkon
- Azonosító és összehasonlítási gyakorlatok (tárgyak és képek szintjén) megadott szempontok
alapján: (szín-méret-forma), „Színes kockák”, „Karikázd be a tárgyat”
- Analizáló-szintetizáló játékok. Lottó -játék, „Párjáték” „Árnyak játéka”
- Színezés és rajzolás gyakorlása
- A perceptomotoros játékok oktatási szoftverek alkalmazásával.
d) tér és időbeli tájékozódás szerveződés
- tárgyak helyzetének meghatározását célzó gyakorlatok a testséma függvényében
- tárgyak elhelyezése a közvetlen környezetben
- Időbeli tájékozodást és szerveződést célzó gyakorlatok („Járj egy magadott ritmusra!”, „A
piros tilos, a zöld szabad”)
- A hét napjainak elsajátítására alkalmas memóriajátékok
- A napszaknak megfelelő tevékenységek megfeleltetése a napi programmal („Napi program
képekben”)
- Az évszakokhoz kapcsolodó játékok
- Az évszakok és az azoknak megfelelő jelek azonosítása és elsajátítása („Évszakok fája”)
- Évszaknak megfelelő öltözködés társítása a nemekhez (fiú-lány)
- Képek rendezése (gyakorlatok, játékok)
2. Az egyéni sajátosságok ösztönzése és fejlesztése az önállóság kialakításának

érdekében
6
Az intellektuális fejlődés ösztönzése pszichés folyamatok gyakorlása és fejlesztése révén
A látási, hallási, tapintási, észlelési és pszichikai képzetalkotás fejlesztésére alkalmazott
gyakorlatok („Melyik tárgy tűnt el?” „Drót nélküli telefon” „ujj játékok -az eső”
- Téri tájékozódás fejlesztését célzó gyakorlatok (utasítások (szabadon) alapján tárgyak
elhelyezése, szabad rajz).
A gondolkodás, emlékezet, képzelet, figyelem, beszéd, akarat fejlesztését célzó gyakorlatok
1. Érzékelést, észlelést fejlesztő gyakorlatok, konkrét és elvont síkon egyaránt
- Tárgyak készítése kis darabok összerakásával („Szétszedhető baba”, Építsünk legóból”)
- Fokozatosan növekvő darabszámú ábrák kirakása (puzzle)
2. Összehasonlítást és osztályozást célzó gyakorlatok
- összehasonlító és osztályozási gyakorlatok, az egyszerű tulajdonságok alapján (nagy- kicsi,
durva- sima, kemény - lágy, vastag - vékony, forró - hideg, nagyon - alacsony); „Válaszd ki a
tárgyat...!”;
- Két különböző csoport mennyiségének összehasonlítására vonatkozó gyakorlatok ("Melyik a
legnagyobb?", "Hol van több?");
- Színeket, formákat, élőlényeket stb. megjelenítő ábrák közti hasonlósági és társítási
gyakorlatok („Lotó” stb., „Árnyjátékok”, „Alakíts párt!” stb.);
- Osztályozási gyakorlatok több szempont szerint (forma, szín, méret);
3. Látáson, halláson alapuló memória játékok
- Gyakorlatok, a megfigyelt kép alapján/ vagy 3-4 tárgy kiválasztására több darab közül („Mi
volt itt?”);
- a rajzban a grafikai elemek / természeti jelenségek reprodukálása a körvonal (kör, nap, eső,
villámlás) után;
- a tárgyak / képek társítását célzó gyakorlatok táblán / vagy mágneses táblán („Alakits párt’,
„Tárgyak tükörképe”);
- vizuális memóriajátékok oktatási szoftverekkel
- versek és énekek tanulása;
4. Figyelemfejlesztő játékok
(„Figyelj!”, „Varázslatos kezek!”, „Csináld utánam!”)
- behelyezési, puzzle, logi II;
5. A kommunikáció különböző formáinak gyakorlása
a. nonverbális:
7
- mutogatós/pantomim játékok („Mutasd be!”);
- ritmikus és mozgásos játékok („Járj az én ritmusomban!”);
- mozgással kísért énekek („Ha boldog vagy…”, „Fujja a szél a fákat!”)
b) Verbális
- - a phono-artikulációs játékok; hangutánzós játékok; „Nyelvtörök”; játékok a cselekvések
verbalizálására);
- - tematikus párbeszédek / szerepjátékok („Doktor és a beteg”, „A tanár” stb.);
- - szókincsfejlesztési gyakorlatok;
- memória gyakorlatok, mesemondás.
6. Képzelet fejlesztését célzó játékok
- építő vagy összeszerelős játékok (pl. „Ház”, „Híd”, „Vonat”, „Kígyó”, „Kastély”, „Robot”
stb.);
- szabad vagy megadott téma szerinti rajzolás („A családom”, „Zöldülő fák”, „A ház”, „Tájkép”,
„Virágváza”, Gyümölcskosár);
- - hiányos rajzok, „mozaik” kollázsok;
- mondatok szóbeli befejezése képek alapján vagy anélkül;
- történetmesélési gyakorlatok;
- szerepjáték / dramatizálás („Képzeld el a szereplőt!”, „Milyen csodákat tesz a jó tündér?”,
„Mikulás”);
7.Gyakorlatok önkéntes gátlás és önkontroll kialakítására;
- gyakorlatok - bizonyos rendezett mozgások végrehajtására a motoros kontroll érdekében (pl.
„Szélkakas”)
- a hanghordozás (suttogás stb.) különböző típusainak játékos gyakorlása („Telefonos játék”);
- relaxációs játék, gyakorlatok (pl. „Tenger és hullámok”, „Repülés” stb.).
2.2. Egyéni sajátosságok az önálló magatartásban
- Igények, szükségletek kielégítésére használt tárgyakkal, dolgokkal folytatott játékok/a
mindennapi élet eseményeihez kapcsolódó játékok („Az asztalnál”, „Telefonálás”, „A piacon”
„A parkban”stb.)
- Az önállóság gyakorlására irányuló játékok („Az iskolában”, „Hogyan öltözünk fel?” „Hogyan
terítjük meg az asztalt?”
- Konkrét játékok a környezet elemeivel („Tiszteld a természetet!”)
- Játékok-versenyek különböző témákban („Aki tud az nyer”, „Add tovább” „A legjobb előadó”
8
- Versenyek (rajz, tánc, ének stb.)

3.1 Számszerű összefüggések, kapcsolatok kialakítása tárgyak, élőlények között
- A családtagok közti számszerű kapcsolatok meghatározására irányuló gyakorlatok stb.;
- Élőlények-állatok, madarak közti számszerű kapcsolatok meghatározására irányuló
gyakorlatok (állatok családja: „Koca és a kismalacok”, „A macska és a kiscica”, „Tyukanyó és
a kiscsibék”).
3.2. Természetes vagy mesterségesen előidézett jelenségek közti ok-okozati kapcsolatokat
megfigyelő gyakorlatok egyszerű tudományos elemek használatával.
- A természeti jelenségek ok- okozati kapcsolatainak megfigyelésére vonatkozó gyakorlatok (pl.
a fa ágai mozognak mert fúj a szél stb.).
Tanulási tartalmak
Tartalmi területek Előkészítő osztály

1. Kognitív viselkedés a) Poliszenzoriális feltérképezés
perceptuo-motoros szinten - érzékelés fejlesztése: vizuális, auditív, olfaktív, ízlelési, taktilis-
kinesztétikus
- Perceptuális stimulációs gyakorlatok több analizátor
összekapcsolásával, sztereogén gyakorlatok
b) Pszichomotricitás
- szem-kéz koordináció;
- testséma és lateralitás;
- Alapvető perceptuomotoros viselkedés (szín, forma, méret);
- tájékozódás, szerveződés térben és időben
9
Tartalmi területek Előkészítő osztály
2. A kognitív viselkedés a a) tér és időbeli reprezentációk
lelki folyamatok egyéni b) a gondolkodási, az emlékezeti, a képzeleti, a figyelmi, a beszéd,
sajátosságai szintjén akarati folyamatok fejlesztése;
Gondolkodás
- Összehasonlítás és osztályozás
Emlékezet
Figyelem
A kommunikáció formái (nonverbális és verbális)
Képzelet és kreativitás
Önkéntes gátlás és önkontroll
3. A kognitív viselkedés - A tárgyak, élőlények közti számszrű kapcsolatok
a társadalmi meghatározása: számolás, összeadás, kivonás, osztás;
integráció szintjén - Természeti vagy mehanikus jellenségek közti okozati
kapcsolatok, az egyszerű tudományos elemek használatával.
I. OSZTÁLY
1. A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás és az

alkalmazkodás érdekében
2. Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre
I Osztály
- - tárgyak anyaga szerinti osztályozási gyakorlatok (pl. fa, papír, fém, műanyag, üveg, porcelán,
gumi, bőr, gyapjú, pamut stb.);
- válogatási feladatok letapogatás (tapintás) által (pl. három nem áttetsző zacskóban elhelyezett
tárgyak, amelyek egy tulajdonság mentén különböznek: durva-sima, kemény-puha, vastag-
10
I Osztály
vékony);
c) látási- hallási gyakorlatok (filmek megtekintése, magyarázatok a hang és kép
- tárgyakkal folytatott tevékenységekre vonatkozó gyakorlatok
1.2. A pszichomotricitás kialakítása és fejlesztése
a) szem-kéz koordináció (bábok elhelyezése a táblára, gyöngyfüzés, varrás szimuláció, ujjakkal/
ceruzával egy útvonal végigkövetése, körvonalak készítése sablonnal, színezés stb.);
- kéz korrdinációs gyakorlatok (alapvető gesztusok, szegmentális kontroll, domináns
perceptuális szintézisre irányuló játékok: az emberi test puzzelből, „Tedd a tárgyat ahova
mondom!” (balra, jobbra, elől-hátul);
- a test helyzetének meghatározása képek alapján és azok tükrözése („Mozgásban a test”) ;
- hiányos elemek kiegészítésére irányuló gyakorlatok („Hiányos körvonalak”, figurák
behelyezése)
- A testséma elkészítése valóságban vagy ábrázolva, modellezve- gyurma használta: „kis ember”
„ Állatok”;
- A perceptuális szintézisen alapuló játékok oktatási szoftverek alkalmazásával.
c) alapvető perceptuomotoros magatartás (szín, forma, méret)
alapján: (szín-méret-forma), „Színes kockák”, „Karikázd be a tárgyat”
- Méret szerinti rendezés, sorbarendezés
- Építőjátékok (különböző modellek elkészítése) használata megadott kritériumok alapján (szín –
méret – forma)
- Analizáló- szintetizáló játékok: Lottó -játék, „Párjáték” „Árnyak játéka”
- Minták elkészítése sablonok alapján
11
I Osztály
- A perceptomotoros játékok oktatási szoftverekkel
d) tér és időbeli tájékozódás szerveződés
- Tárgyak helyzetének meghatározását célzó gyakorlatok a testséma és más tárgyak
függvényében
- Tárgyak elhelyezése a közvetlen környezetben
- A tárgyak helyzetének ábrázolása (mértani formák lerajzolása követelmények alapján
„Hernyó”, „Ház” stb.)
- Időbeli tájékozodást és szerveződést vonatkozó gyakorlatok („Járj egy magadott ritmusra!”,
„Lufik a hónapokkal” „A piros tilos, a zöld szabad”)
- A hét napjainak elsajátítását célzó memóriajátékok
képekben”)
- Az évszakokhoz kapcsolodó játékok

érdekében
I osztály
- Az intellektuális fejlődés ösztönzése pszichés folyamatok gyakorlása és fejlesztése révén
gyakorlatok („Melyik tárgy tűnt el?” „Drót nélküli telefon” „ujj játékok -az eső”)
- Téri tájékozódás fejlesztését célzó gyakrolatok (utasítások (szabadon) alapján tárgyak
elhelyezése, szabad rajz).
- Időbeli és ok -okozati reprezentációk fejlesztését célzó gyakorlatok (pl. időbeli képsorok
kirakása);
12
I osztály
- Tárgyak készítése kis darabok összerakásával („Szétszedhető baba”, Építsünk legóból”)
- Fokozatosan növekvő darabszámú ábrák kirakása (puzzle)
- Összehasonlítást és osztályozást célzó gyakorlatok
- Halmazokra vonatkozó gyakorlatok és játékok (a halmaz meghatározása, alakítása, rendezések
meghatározott kritériumok szerint (előtte, utána)
- tárgyi és képi szintű összehasonlító gyakorlatok
durva- sima, kemény - lágy, vastag - vékony, forró - hideg, nagyon - alacsony); „Válasszd ki a
tárgyat ...!”;
- Két különböző halmaz összehasonlítására vonatkozó gyakorlatok ("Melyik a legnagyobb?",
"Hol van több?");
- Színeket, formákat, lényeket stb. megjelenítő ábrák közti hasonlósági és társítási gyakorlatok
(„Loto” stb., „Árnyjátékok”, „Alakítása párt!” stb.);
- Különbségek meghatározására vonatkozó gyakorlatok („Fedezz fel a különbséget!”)
- Különbségek meghatározása egy adott szempont alapján („Ellentétes szavak és képek”)
- Osztályozási gyakorlatok több szempont alapján (forma, szín, méret)
- Elvonatkoztatás és általánosítás műveletének gyakorlása
- Gyakorlatok a tárgy-kép-szimbólum (szám-számjegy) megfeleltetésére:
- halmazok - tárgyak száma közti megfeleltetési gyakorlatok; ("Helyezd el a megfelelő
korongot!" stb.);
- megfeleltetési gyakorlatok „halmaz- szimbólumok száma” (szám – számjegy)”.
b) mértani formák használatát célzó gyakorlatok
- vonalak felismerése és rajzolásának gyakorlása (egyenes, görbe)
- mértani formák felismerésének gyakorlása
- mértani formák felhasználásával különböző modellek, ábrák elkészítése („Ház”, „Autó”,
„Ember”)
c) elvonatkoztatást és általánosítást tartalmazó játékok
- hiányzó részek játéka (oda nem tartozó elemek kizárása/ a hiányzó elemek megkeresése)
- társítások (Csoportok alakítása: „Állatok családj”, „Gyümölcssaláta”, „Mire használható..?”)
- találós kérdések
13
I osztály
d) problémamegoldási gyakorlatok, játékok:
- probléma felismerése és azonosítására, meghatározására irányuló gyakorlatok
(„Akadályverseny”)
- a problémahelyzet elemeinek meghatározása (pl. az osztály kitakarítása)
- építőjátékok (tárgyak, képek színtjén), labirintus (útvonalak azonosítása: „Keresd meg az utat!”
„Egérút!”)
- kategóriákba való behelyezés („Játék a halmazokkal!” „Keresd meg a helyét!”)
- megfeleltetéseket célzó gyakorlatok („Anya és a gyeremek” „Mindenkinek megvan a saját
széke” stb.)
4. Vizuális és auditív memória játékok
- Gyakorlatok, az előzőleg észlelt kép/ vagy 3-4 tárgy kiválasztására több darab közül („Mi volt
itt?”);
- a rajzban a grafikai elemek / mértanu formák /természeti jelenségek reprodukálása a kontúr
(kör, nap, eső, villámlás) után;
- a tárgyak / képek társítását célzó gyakorlatok táblán / vagy mágneses táblán („Alakits párt’,
- vizuális memóriajátékok oktatási szoftverek alkalmazásával;
- versek és énekek memorizálása;
(„Figyelj!”, „Varázslatos kezek!”, „Csináld utánad!”, „Kövesd az útat”)
- építés modell alapján („Figyelj a részletekre!”)
- behelyezési, puzzle, LOGICO-játék;
- jelek, grafikai elemek felismerését célzó gyakorlatok
a. nonverbális:
- ritmus és mozgásjátékok („Járj az én ritmusomban!”);
- mozgással kísért énekek („Ha boldog vagy…”, „Fújja szél a fákat!”)
b. verbális
- - a phono-artikulációs játékokat; hangutánzós játékok; „Nyelvtörők”; játékok a cselvekvések
14
I osztály
- - tematikus párbeszédek / szerepjátékok („Doktor és a beteg”, „A tanár” stb.);
- - szókincsfejlesztési gyakorlatok (rokonértelmü és ellentétes értelmű szavak);
- Nyomtatott betűk olvasása (Ismerd fel a betűt!)
- építé- vagy összeszerelő játékok (pl. „Ház”, „Híd”, „Vonat”, „Kígyó”, „Kastély”, „Robot”
stb.);
- mondatok szóbeli befejezése képi alátámasztás segítségével vagy annak hiányában;
- történetmesélési gyakorlatok képek alapján;
- szerepjáték / dramatizálás („Képzeld el a szereplőt”, „Milyen csodákat tesz a jó tündér?”,
„Mikulás”);
- Gyakorlatok önkéntes gátlás és önkontroll kialakítására;
„Szélkakas” „Szinészek” stb.)
- relaxációs játék, gyakolratok (pl. „Tenger és hullámok”, „Repülés” stb.).

„A legtehetségesebb rajzoló” „A legszorgosabb tanuló”
Versenyek (rajz, tánc, ének stb.)

15
I Osztály
- A családtagok közti számossági kapcsolatok meghatározására irányuló gyakorlatok stb.;
- Élőlények-állatok, madarak közti számszerű kapcsolatok meghatározására irányuló
gyakorlatok (állatok családja: „Koca és a kismalacok”, „A macska és a kiscica”, „Tyúkanyó és
a kiscsibék”).
3.2. Szimbólumok és a mértékegység közti számszerű kapcsolatok kialakítása
- a napi program/órarend megfogalmazása, és betartása
- „Vásárlás” szerepjáték pénzérmék és bankjegyek felhasználásával;
- a mérési tevékenység verbalizálásának gyakorlása, a hosszúság fogalmának elsajátítása és
helyes használata: a „hosszú”, „rövid”, „hosszabb”, „rövidebb”, „egyenlő hosszúságú”.
megfigyelő gyakorlatok egyszerű tudományos elemek használatával
a fa ágai mozognak mert fúj a szél stb.);
- Természeti vagy mesterségesen előidézett jelenségek közti kapcsolatok leírása, az egyszerű
tudományos elemek használatával: nüvényel, természeti jelenségek.
Tanulási tartalmak
Tartalmi területek I Osztály

perceptuo-motoros szinten - érzékelés fejlesztése: vizuális, auditív, olfaktív, ízlelési, taktilis-
kinesztétikus
b) Pszichomoticitás
16
Tartalmi területek I Osztály
- Alapvető perceptuo motoros viselkedés (szín, forma, méret);
- tájékozódás és szerveződés térben és időben
lelki folyamatok egyéni b) a gondolkodási, az emlékezeti, a képzeleti, a figyelmei, a
sajátosságai szintjén beszéd, akarati folyamatok fejlesztése;
Gondolkodás
- Perceptuális és mentális analizis és szintézis,
- Elvonatkoztatás és általánosítás
Emlékezet
Figyelem
c) Személyi autonómia és független magatartás
3. A kognitív viselkedés a - A tárgyak, élőlények közti számszerű kapcsolatok

társadalmi integráció meghatározása: számolás, összeadás, kivonás, osztás;
szintjén - Természeti vagy mechanikus jellenségek közti okozati
kapcsolatok felismerése, az egyszerű tudományos elemek
használatával
17
II. OSZTÁLY
A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás és az alkalmazkodás

érdekében
II. osztály
tárgyak, amelyek egy tulajdonságban különböznek: durva-sima, kemény-puha, vastag-vékony);
- tárgyakkal folytatott tevékenységekre vonatkozó gyakorlatokú
- a tárgyak formáinak azonosítására vonatkozó gyakorlatok
- sorba rendezési gyakorlatok, a pontos hely meghatározásával („első”, „utolsó”, ”második stb.)
a) szem-kéz koordináció (bábok elhelyezése a táblára, gyöngyfűzés, varrás szimuláció,
ujjakkal/ ceruzával egy útvonal végigkövetése, körvonalak készítése sablonnal, színezés stb.);
- kéz koordinációs gyakorlatok (alapvető gesztusok, szegmentális kontroll, domináns
18
II. osztály
perceptuális szintézisre irányuló játékok: az emberi test puzzleből, „Tedd a tárgyat ahova
mondom!” (balra, jobbra, elől-hátul) ;
behelyezése)
- A testséma elkészítése valóságban vagy ábrázolva, modellezve- gyurma használta: „kis ember”
„ Állatok”;
- A perceptuális szintézisen alapuló játékok oktatási szoftverek alkalmazásával
b) alapvető prceptuomotoros magatartás (szín, forma, méret)
- Azonosító és összehasonlítási gyakorlatok (tárgyak és képek szintjén) megadott kritériumok
alapján: (szín-méret-forma), „ Színes kockák”, „Karikázd be a tárgyat!”
- Méret szerinti rendezés, sorba rendezés
- Építőjátékok (különböző modellek elkészítése) használata megadott szempontok alapján (szín
– méret – forma)
- Analitikus-szintetikus játékok. Lottó -játék, „Párjáték” „Árnyak játéka”
- Minták elkészítése sablonok alapján
- A perceptomotoros játékok oktatási szoftverekkel.
- Frostig féle perceptuo – motoros program alkalmazása
c) tér- és időbeli tájékozódás és szerveződés
- tárgyak helyzetének meghatározását célzó gyakorlatok a testséma és más tárgyak
függvényében
- tárgyak elhelyezése a közvetlen környezetben
- a tárgyak helyzetének ábrázolása (mértani formák lerajzolása követelmények alapján
„Hernyó”, „Ház” stb.)
- Időbeli tájékozódásra és szerveződésre vonatkozó perceptuo-motoros gyakorlatok („Járj egy
megadott ritmusra!”, „Lufik a hónapokkal” „A piros tilos, a zöld szabad”)
- A hét napjainak elsajátítására alkalmas memóriajátékok
- A napszaknak megfelelő tevékenységek megfeleletetése a napi programmal(„Napi program
képekben”)
19
II. osztály
- Az évszakokhoz kapcsolódó játékok
- A hónapok elsajátítását segítő memóriajátékok
2. Az egyéni sajátosságok ösztönzése és fejlesztése az önállóság kialakításának érdekében
II. Osztály
2.1. Az intellektuális fejlődés ösztönzése pszichés folyamatok gyakorlása és fejlesztése révén
- A látási, hallási, tapintási, észlelési és pszichikai képzetalkotás fejlesztésére alkalmazott
gyakorlatok („Melyik tárgy tűnt el?” „Drót nélküli telefon” „ujjak játéka -az eső”)
elhelyezése, mértani formák rajzolása, szabad rajz).
- Időbeli és ok -okozati reprezentációk fejlesztését célzó gyakorlatok (pl. képsorok
rendezése , időbeli sorrendben, események ok-okozati viszonyának szemléltetése);
- Tárgyak készítése kis darabok összerakásával („Szétszedhető baba”, Építsünk legóból”,
„LOGIKO-játék”)
- formák, alakzatok(emberi test, ismert tárgyak ábrázolása) elkészítése kisebb darabokból
(pálcikák, gyufa, mértani formák)
- Fokozatosan növekvő elemszámú ábrák kirakása (puzzle)
- Halmazokra vonatkozó gyakorlatok és játékok (a halmaz meghatározása, alakítása, rendezések
meghatározott szempontok szerint (előtte, utána, kisebb, nagyobb stb.)
- tárgyi és képi szintű összehasonlító gyakorlatok
20
II. Osztály
tárgyat ...!”;
"Hol van több?");
- a halmazok elemszámának növelését célzó gyakorlatok („rakjuk össze”), elemszámának
csökkentése, nagyságának növelése és kicsinyítése („Alkoss egy halmazt!”)
- Színeket, formákat, élőlényeket stb. megjelenítő ábrák közti egybeesések és asszociációs
gyakorlatok („Lotó” stb., „Árny játékok”, „Alakítása párt!” stb.);
- Különbségek meghatározására vonatkozó gyakorlatok: tárgy-kép („Fedez fel a különbséget!”)
- Különbségek meghatározása egy adott szempont alapján („Ellentétes szavak és képek”)
- Osztályozási gyakorlatok több szempont alapján (forma, szín, méret, felhasználás stb.)
3. Elvonatkoztatás és általánosítás műveletének gyakorlása
a) Gyakorlatok a tárgy-kép-szimbólum (szám-számjegy) megfeleltetésére:
- halmazok - tárgyak száma közti megfeleltetési gyakorlatok; ("Helyezd el a megfelelő korongot!"
stb.);
- megfeleltetési gyakorlatok „halmaz- szimbólumok száma” (szám – számjegy)” („Írd le a
megfelelő számot!”).
- 0-31 számkörben való matematikai gyakorlatok (növekvő és csökkenő számsorok, „Folytasd a
sort!”, „Számszomszéd!”)
- számok írásának gyakorlása 0- 31 számkörben
- matematikai jelek használatának gyakorlása „+”, „-”, „=”
- matematikai műveletek alkalmazásának elmélyítése (számsorok kiegészítése, növekvő és
csökkenő sorrend, számok bontásának gyakorlása, összeadás és kivonás gyakorlása a 0-31
számkörben)
- vonalak felismerése és rajzolásának gyakorlása (egyenes, görbe, átlós)
- mértani formák felismerésének és rajzolásának gyakorlása
„Ember”)
- 3-5 mértani forma felhasználásával rajzok készítése
– hiányzó részek játéka (oda nem tartozó elemek kizárása/ a hiányzó elemek megkeresése)
– társítások (Csoportok alakítása: „Állatok családja”, „Gyümölcssaláta”, „Mire használható..?”)
21
II. Osztály
– találós kérdések
(„Akadályverseny”)
- a problémahelyzet elemeinek meghatározása (pl. az osztály kitakarítása)
- építőjátékok (tárgyak, képek szintjén), labirintus (útvonalak azonosítása: „Keresd meg az utat!”
„Egérút!”)
- kategóriákba való behelyezést célzó gyakorlatok („Játék a halmazokkal!” „Keresd meg a
helyét!”)
- megfeleltetéseket célzó gyakorlatok („Anya és a gyermek” „Mindenkinek megvan a saját széke”
stb.)
itt?”);
- a rajzban a grafikai elemek / mértani formák /természeti jelenségek reprodukálása a körvonal
- a tárgyak / képek társítását célzó gyakorlatok táblán / vagy mágneses táblán („Alakíts párt!’,
– versek és énekek memorizálása;
(„Figyelj!”, „Varázslatos kezek!”, „Csináld utánam!”, „Kövesd az utat!”)
- építés minta alapján („Figyelj a részletekre!”)
- varrásgyakorlatok minta alapján (gyorsaság és pontosság)
- jelek, grafikai elemek felismerését célzó gyakorlatok
6. A kommunikáció különböző formáinak gyakorlása.
a. Nonverbális:
- mozgással kísért énekek („Ha boldog vagy…”, „Fújja a szél a fákat!”)
22
II. Osztály
b. verbális
- - a phono-artikulációs játékokat; hangutánzós játékok; „Nyelvtörők”; játékok a cselekvések
- Rögzítési gyakorlatok (a betűk, szótagok, szavak, mondatok, rövid szövegek saját ritmusban
való olvasása)
- Olvasás - írásgyakorlatok; (kis és nagybetűk, szótagok, szavak, szövegek írása, olvasása,
„Ismerd fel a betűt!” „Adjatok példát a megadott betűkkel szótagokkal!”stb.)
- Befejezetlen mondatok kiegészítése („Fejezd be a mondatot!”, „Összekevert szavak!”stb.)
- tematikus párbeszédek / szerepjátékok („Doktor és a beteg”, „A tanár” stb.);
- szókincsfejlesztési gyakorlatok (rokonértelmű és ellentétes értelmű szavak, „Összekevert
szavak”,„Én mondok egyet te mondj mást!”
- építő vagy összeszerelő játékok (pl. „Ház”, „Híd”, „Vonat”, „Kígyó”, „Kastély”, „Robot” stb.);
- hiányos rajzok kiegészítése, „mozaik” kollázsok;
- mondatok szóbeli befejezése kép! segítségével vagy annak hiányában;
- makettek elkészítése („Vidám park”, „Nagyapa kertje”, „A kikötő”)
„Mikulás”);
8. Gyakorlatok önkéntes gátlás és önkontroll kialakítására;
„Szélkakas” „Színészek” stb.)

23
II. Osztály
„A legtehetségesebb rajzoló” „A legszorgosabb tanuló”
II. Osztály
- Élőlények-állatok, madarak közti számossági kapcsolatok meghatározására irányuló
a kiscsibék”).
3.2. Szimbólumok és a mértékegység közti számossági kapcsolatok kialakítása
- a napi program/ütemterv megfogalmazása, és betartása
- Bankjegyek használata a „olcsóbb”, „drágább” fogalmainak tudatosítására;
- Idő mérésére irányuló gyakorlatok – óra segítségével
- Az anyag tulajdonságainak leírására vonatkozó gyakorlatok (fa, papír, fém, műanyag, üveg,
gumi, bőr, gyapjú, pamut – amelyek égnek, olvadnak, törékenyek stb.), és ezek felhasználási
módja;
24
II. Osztály
- Természeti vagy mesterségesen előidézett jelenségek közti összetett kapcsolatok leírása, az
egyszerű tudományos elemek használatával: növénnyel, természeti jelenségek, villamosság.
Tanulási tartalmak
Tartalmi területek II. osztály

perceptuo-motoros szinten - érzékelés fejlesztése:látási, hallási, szaglási, ízlelési,tapintási-
kinesztétikus
b) pszichomotricitás
- Alapvető perceptuomotoros viselkedés (szín, forma, méret);
- tájékozódás és szerveződés térben és időben;
2. A kognitív viselkedés a a) tér- és időbeli reprezentációk
Gondolkodás
- Problémamegoldás
Emlékezet
Figyelem
25
Tartalmi területek II. osztály
c) Személyi autonómia és független magatartás
3. A kognitív - A tárgyak, élőlények közti számossági kapcsolatok
viselkedés a társadalmi meghatározása: számolás, összeadás, kivonás, osztás;
integráció szintjén - Szimbólumok és a mértékegység közti számossági kapcsolatok
(pénzegységek, óra) ;
- Természeti vagy mesterségesen előidézett jel!enségek közti
okozati kapcsolatok felismerése, az egyszerű tudományos
elemek használatával
26
III. OSZTÁLY
1.A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás és az alkalmazkodás

érdekében
2.Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre
III. osztály
1.1.A közvetlen környezet tárgyainak poliszenzoriális feltérképezése
- - osztályozási gyakorlatok, egyszerű jellemzők szerint (durva-sima, kemény- puha, vastag
- kiválasztási feladatok letapogatás (tapintás) által (pl. három nem áttetsző zacskóban elhelyezett
tárgyak, amelyek egy jellemző mentén különböznek: durva-sima, kemény-puha, vastag-vékony);
- tárgyakkal folytatott tevékenységekre vonatkozó gyakorlatok!
- a tárgyak formáinak azonosítására vonatkozó gyakorlatok
- a tárgyak formáit és a mértani formák összekapcsolását célzó gyakorlatok
- sorba rendezési gyakorlatok, a pontos hely meghatározásával
1.2.A pszichomotricitás kialakitása és fejlesztése

a)szem-kéz koordináció (bábok elhelyezése a táblára, gyöngyfűzés, varrás utánzás, ujjakkal/
ceruzával egy útvonal végigkövetése, kontúrok készítése sablonnal, színezés stb.);
27
III. osztály
- a testséma és lateralitás kialakítására irányulógyakorlatok („Mutasd amit mondok!”, perceptuális
szintézisre irányuló játékok: az emberi test puzzleből, „Tedd a tárgyat ahova mondom!” (balra,
jobbra, elől-hátul) ;
behelyezése)
- A testséma elkészítése valóságban vagy ábrázolva, modellezve: „kis ember” „ Állatok”;
- A perceptuális szintézisre alapuló játékok oktatási szoftverekkel.
c) alapvető prceptuomotoros magatartás (szín, forma, méret)
alapján: (szín-méret-forma), „ Színes kockák”, „Karikázd be a tárgyat” ;
- Méret szerinti rendezés, sorba rendezés;
méret – forma) ;
- Analitikus-szintetikus játékok. Lottó -játék, „Párjáték” „Árnyak játéka” ;
- Minták elkészítése sablonok alapján;
- A perceptomotoros játékok oktatási szoftverekkel.
d) szerveződés térben és időben
függvényében;
- tárgyak elhelyezése a közvetlen környezetben;
„Hernyó”, „Ház” stb.) ;
Időbeli tájékozodást és szerveződést célzó gyakorlatok („Járj egy magadott ritmusra”, „Lufik a
hónapokkal” „A piros tilos, a zold szabad”) ;
- A hét napjainak megjegyzésére alkalmas memóriajátékok;
képekben”) ;
28
III. osztály
- Az évszakokhoz kapcsolodó játékok;
- A hónapok elsajátítását segítő memóriajátékok;
- Az évszakok és nekik megfelelő jelek azonosítása és elsajátítása („Évszakok fája”) ;
- Évszaknak megfelelő öltözködés társítása a nemekhez (fiú-lány) ;

érdekében
III. osztály
2.1. Az intellektuális fejlődés ösztönzése pszichés folyamatok gyakorlása és fejlesztése
révén
gyakorlatok („Melyik tárgy tűnt el?” „Drót nélküli telefon” „ujjak játéka -az eső”)
elhelyezése, mértani formák rajzolása, szabad rajz) ;
- Időbeli és ok -okozati reprezentációk fejlesztését célzó gyakorlatok (pl. képsorok rendezése ,
időbeli sorrendben, események ok-okozati viszonyának szemléltetése);
- Tárgyak készítése kis darabok összerakásával („Szétszedhető baba”, Építsünk legóból”,
„LOGIKO-játék”) ;
(pálcikák, gyufa, mértani formák) ;
- Fokozatosan növekvő elemszámú ábrák kirakása (puzzle).
Halmazokra vonatkozó gyakorlatok és játékok (a halmaz meghatározása, alakítása,
rendezések meghatározott szempontok szerint (előtte, utána, kisebb, nagyobb stb.) ;
- tárgyi és képi szintű összehasonlító gyakorlatok;
29
III. osztály
tárgyat ...!”;
"Hol van több?");
csökkentése, nagyságának növelése és kicsinyítése („Alkoss egy halmazt!”) ;
- Különbségek meghatározására vonatkozó gyakorlatok: tárgy-kép („Fedez fel a különbséget!”) ;
- Különbségek meghatározása egy adott szempont alapján („Ellentétes szavak és képek”) ;
- Osztályozási gyakorlatok egy adott szempont alapján (forma, szín, méret, felhasználási mód
stb.)
stb.);
megfelelő számot!”) ;
- 0-100 számkörben való matematikai gyakorlatok (növekvő és csökkenő számsorok, „Folytasd
a sort!”, „Számszomszéd!”) ;
- számok írásának gyakorlása 0- 100 számkörben;
- matematikai jelek használatának gyakorlása „+”, „-”, „=”,,< ”, ,,>”;
számkörben, átlépéssel vagy átlépés nélkül).
- vonalak felismerése és rajzolásának gyakorlása (egyenes, görbe, átlós) ;
- mértani formák felismerésének és rajzolásának gyakorlása
„Ember”) ;
- 3-5 mértani forma felhasználásával rajzok készítése.
30
III. osztály
- hiányzó részek játéka (oda nem tartozó elemek kizárása/ a hiányzó elemek megkeresése)
- társítások (Csoportok alakítása: „Állatok családja”, „Gyümölcssaláta”, „Melyik az ő
háza?”„Mire használható..?”) ;
- találós kérdések
-a probléma felismerése és ennek azonosítására, meghatározására irányuló gyakorlatok
(„Akadályverseny”) ;
- a problémahelyzet elemeinek meghatározása (pl. az osztály kitakarítása) ;
„Egérút!”) ;
- kategóriákba való behelyezést célzó gyakorlatok („Játék a halmazokkal!” „Keresd meg a
helyét!”) ;
stb.).
itt?”);
- azonos grafikai jelek felismerését célzó gyakorlatok
- a tárgyak / képek társítását célzó gyakorlatok táblán / vagy mágneses táblán („Alakíts párt’,
– versek és énekek memorizálása;
(„Figyelj!”, „Varázslatos kezek!”, „Csináld utánam!”, „Kövesd az utat!”)
- építés minta alapján („Figyelj a hasonlóságokra!”)
- Varrás gyakorlatok minta alapján (gyorsaság és pontosság) ;
- jelek, grafikai elemek, felismerését célzó gyakorlatok;
6. A kommunikáció különböző formáinak gyakorlása.
31
III. osztály
a. nonverbális:
- mozgással kísért énekek („Ha boldog vagy…”, „Fújja a szél a fákat!”)
b. verbális
- - a phono-artikulációs játékokat; hangutánzós játékok; „Nyelvtörők”; játékok a cselekvések
- Rögzítési gyakorlatok (a betűk, szótagok, szavak, mondatok, rövid szövegek saját ritmusban
való olvasása) írásgyakorlatok; (kis és nagybetűk, szótagok, szavak, szövegek írása stb.) ;
- Befejezetlen mondatok kiegészítése („Fejezd be a mondatot!”, „Összekevert szavak!”stb.)
- szókincsfejlesztést célzó gyakorlatok (rokonértelmű és ellentétes értelmű szavak)
- építési vagy összeszerelési játékok (pl. „Ház”, „Híd”, „Vonat”, „Kígyó”, „Kastély”, „Robot”
stb.);
- mondatok szóbeli befejezése kép alapján vagy annak hiányában;
- makettek elkészítése „ A park”, „Nagymama kertje”, „A kikötő” ;
„Mikulás”
8. Gyakorlatok önkéntes gátlás és önkontroll kialakítására;
„Szélkakas” „Színészek” stb.) ;

32
III. osztály
„A parkban”stb.) ;
terítjük meg az asztalt?” ;
- Konkrét játékok a környezet elemeivel („Tiszteld a természetet!”) ;
„A legtehetségesebb rajzoló” „A legszorgosabb tanuló” ;
Az önálló magatartási formák kialakítása a társadalmi beilleszkedéshez
III. osztály
3.1. Számszerű összefüggések, kapcsolatok kialakítása tárgyak, élőlények között
- A tárgyak közti számossági kapcsolatok meghatározása: számolás, összeadás, kivonás, osztás.
(pl. tárgy szétosztás két vagy négy egyenlő részre, megnevezve: „fél”, „negyed”);
a kiscsibék”).

- a súly mérése konyhai mérleg segítségével (¼ kg, ½ kg, 1 kg) ;
- a mérésre irányuló kifejező gyakorlatok, a súly fogalmának helyes használata. „nehéz”,
„könnyű”, „nehezebb”, „könnyebb” „egyforma”, súly és a nagyság közti különbség pontos
meghatározása (pl. 1 kg szeg és 1 kg gyapjú) ;
- az idő mérésére irányuló gyakorlatok (egész, fél, negyed pontos azonosítása az órán)
- a napi program/ütemterv megfogalmazása, és betartása;
33
III. osztály
- hosszúság mérésére irányuló gyakorlatok – méteressel, vonalzóval, ceruzával, kötél
segítségével;
gumi, bőr, gyapjú, pamut – amelyek égnek, olvadnak, törékenyek stb.), és ezek felhasználási
módja;
- Természeti vagy mesterségesen előidézett jelenségek közti összetett kapcsolatok leírása, az
egyszerű tudományos elemek használatával: növények, természeti jelenségek, villamosság.
Tanulási tartalmak
Tartalmi területek III. osztály

perceptuo-motoros szinten - érzékelés fejlesztése: látási, hallási, szaglási, ízlelési, tapintási-
kinesztétikus
- perceptuális stimulációs gyakorlatok több analizátor
b) Psihomotricitás
34
Tartalmi területek III. osztály
- alapvető perceptuomotoros viselkedés (szín, forma, méret);
-szerveződés térben és időben
Gondolkodás
- Probléma megoldás
Emlékezet
Figyelem
c)Személyi autonómia és független magatartás
3.A kognitív viselkedés a - A tárgyak, élőlények közti számosságikapcsolatok
társadalmi integráció meghatározása: számolás, összeadás, kivonás, osztás;
szintjén - Szimbólumok és a mértékegység közti számossági kapcsolatok
(pénzegységek, kilogramm, liter, méter, óra) ;
- Természeti vagy mesterségesen előidézett jel!enségek közti
elemek használatával
IV. OSZTÁLY
35
1.A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás és az alkalmazkodás

érdekében
IV. osztály
- - osztályozási gyakorlatok hasonlóságok alapján („hasonló” vagy „kölönböző” tárgyak);
tárgyak, amelyek egy jellemző mentén különböznek: durva-sima, kemény-puha, vastag-vékony);
- tárgyakkal folytatott tevékenységekre vonatkozó gyakorlatok!
- tárgyak csoportosítása egy megadott szempont alapján (járművek, golyók, pálcikák) ;
- a tárgyak osztályozása egy megadott szempont alapján (szín, méret, forma stb.) ;
- a tárgyak formáinak azonosítására vonatkozó gyakorlatok;
- a tárgyak formáinak és a mértani formák összekapcsolását célzó gyakorlatok;
- sorbarendezési gyakorlatok, a pontos hely meghatározásával („első”, „utolsó”, „második” stb.)
a) szem-kéz koordináció (bábok elhelyezése a táblára, gyöngyfűzés, varrás utánzása, ujjakkal/
ceruzával egy útvonal végigkövetése, kontúrok készítése sablonnal, színezés stb.);
kéz/oldaliság, szem-kéz koordináció stb.).
36
IV. osztály
perceptuális szintézisre irányuló játékok: az emberi test puzzleből, „Tedd a tárgyat ahova
mondom!” (balra, jobbra, elől-hátul) ;
behelyezése) ;
- A testséma elkészítése valóságban vagy ábrázolva, modellezve gyurmából: „kis ember!”
„ Állatok”;
- A perceptuális szintézisre alapuló játékok oktatási szoftverekkel
c). alapvető perceptuo-motoros magatartás (szín, forma, méret)
- Összehasonlítási gyakorlatok tárgyi és képi síkon;
- Azonosító és összehasonlítási gyakorlatok (tárgyak és képek szintjén) megadott kritériumok
alapján: (szín-méret-forma), „ Színes kockák”, „Karikázd be a tárgyat” ;
- Méret szerinti rendezés, sorbarendezés;
méret – forma) ;
- Analitikus-szintetikus játékok. Lottó -játék, „Párjáték” „Árnyak játéka” ;
- Minták elkészítése sablonok alapján;
- Színzés és rajzolás gyakorlása
- A perceptomotoros játékok oktatási szoftverekkel
d). Tájékozódás és szerveződés térben és időben
függvényében;
- tárgyak elhelyezése a közvetlen környezetben;
„Hernyó”, „Ház” stb.) ;
- Időbeli tájékozódásra és szerveződésre vonatkozó gyakorlatok („Járj egy megadott ritmusra”,
„Lufik a hónapokkal” „A piros tilos, a zöld szabad”) ;
- A hét napjainak elsajátítását szolgáló memóriajátékok;
- A napszaknak megfelelő tevékenységek megfeleltetése a napi programmal(„Napi program
képekben”) ;
- Az évszakokhoz kapcsolódó játékok;
37
IV. osztály
- A hónapok elsajátítását segítő memóriajátékok;
- Az évszakok és nekik megfelelő jelek azonosítása és elsajátítása („Évszakok fája”) ;
- Évszaknak megfelelő öltözködés társítása a nemekhez (fiú-lány) ;

érdekében
IV. osztály
2.1. Az intellektuális fejlődés ösztönzése pszichés folyamatok gyakorlása és fejlesztése révén
gyakorlatok („Melyik tárgy tűnt el?” „Drót nélküli telefon” „ujj játékok -az eső”)
elhelyezése, szabad rajz) ;
- Időbeli és ok -okozati reprezentációk fejlesztését célzó gyakorlatok (pl. időbeli képsorok
kirakása).
- Tárgyak készítése kis darabok összerakásával („Szétszedhető baba”, Építsünk legóból!”,
„LOGIKO-játék”) ;
(pálcikák, gyufa, mértani formák) ;
- Fokozatosan növekvő elemszámú ábrák kirakása (puzzle).
- halmazokra vonatkozó gyakorlatok és játékok (a halmaz meghatározása, alakítása, rendezések
meghatározott szempontok szerint (előtte, utána, kisebb, nagyobb stb.) ;
- tárgyi és képi szintű összehasonlító gyakorlatok;
tárgyat ...!”;
38
IV. osztály
"Hol van több?");
csökkentése, nagyságának növelése és kicsinyítése („Alkoss egy halmazt!”) ;
- Különbségek meghatározására vonatkozó gyakorlatok: tárgy-kép („Fedez fel a különbséget!”) ;
- Különbségek meghatározása egy adott szempont alapján („Ellentétes szavak és képek”) ;
- Osztályozási gyakorlatok több szempont alapján (forma, szín, méret, felhasználás stb.).
stb.);
megfelelő számot!”) ;
- 0-100 számkörben való matematikai gyakorlatok (növekvő és csökkenő számsorok, „Folytasd
a sort!”, „Számszomszéd!”) ;
- számok írásának gyakorlása 0- 100 számkörben;
- matematikai jelek használatának gyakorlása „+”, „-”, „=”,,;
számkörben, átlépéssel vagy átlépés nélkül).
- vonalak felismerése és rajzolásának gyakorlása (egyenes, görbe, átlós) ;
- mértani formák felismerésének és rajzolásának gyakorlása;
„Ember”) ;
- 3-5 mértani forma felhasználásával rajzok készítése.
- hiányzó részek játéka (oda nem tartozó elemek kizárása/ a hiányzó elemek megkeresése) ;
- társítások (Csoportok alakítása: „Állatok családja”, „Gyümölcssaláta”, „Melyik az ő
háza?”„Mire használható..?”) ;
39
IV. osztály
- találós kérdések.
(„Akadályverseny”) ;
- a problémahelyzet elemeinek meghatározása (pl. az osztály kitakarítása) ;
„Egérút!”) ;
- kategóriákba való behelyezést célzó gyakorlatok („Játék a halmazokkal” „Keresd meg a
helyét!”) ;
stb.).
- Gyakorlatok, a megfigyelt kép/ vagy 3-4 tárgy kiválasztására több darab közül („Mi volt itt?”);
- azonos grafikai jelek felismerését célzó gyakorlatok;
- a tárgyak / képek társítását célzó gyakorlatok táblán / vagy mágneses táblán („Alakíts párt’,
- vizuális memóriajátékok oktatási szoftverekkel;
– versek és énekek tanulása;
(„Figyelj!”, „Varázslatos kezek!”, „Csináld utánad!”, „Kövesd az utat”)
- építés modell alapján („Figyelj a hasonlóságokra!”) ;
- Varrásgyakorlatok minta alapján (gyorsaság és pontosság) ;
- jelek, grafikai elemek, felismerését célzó gyakorlatok.
a. nonverbális:
- mozgással kísért énekek („Ha boldog vagy…”, „Fujja a szél a fákat!”).
40
IV. osztály
b) Verbális
- - a fonoartikulációs játékokat; hangutánzós játékok; „Nyelvtörők”; játékok a cselekvések
- rögzítési gyakorlatok (a betűk, szótagok, szavak, mondatok, rövid szövegek saját ritmusban
való olvasása) írásgyakorlatok; (kis és nagybetűk, szótagok, szavak, szövegek írása stb.) ;
- befejezetlen mondatok kiegészítése („Fejezd be a mondatot!”, „Összekevert szavak!”stb.) ;
- szókincsfejlesztési gyakorlatok (rokonértelmű és ellentétes értelmű szavak) ;
- olvasás- írásgyakorlatok („Ismerd fel a betűt!” „Adjatok példát a megadott betűvel, szótaggal”)
- építő- vagy összeszerelős játékok (pl. „Ház”, „Híd”, „Vonat”, „Kígyó”, „Kastély”, „Robot”
stb.);
- mondatok szóbeli befejezése kép alapján vagy anélkül;
- makettek elkészítése „ A park”, „Nagymama kertje”, „A kikötő” ;
„Mikulás”);
8.Gyakorlatok önkéntes gátlás és önkontroll kialakítására;
„Szélkakas” „Színészek” stb.) ;

„A parkban”stb.) ;
41
IV. osztály
terítjük meg az asztalt?” ;
- Konkrét játékok a környezet elemeivel („Tiszteld a természetet!”) ;
- Játékok-versenyek különböző témákban („Aki tud, az nyer”, „Add tovább” „A legjobb előadó”
„A legtehetségesebb rajzoló” „A legszorgosabb tanuló” ;
3. Az Az önálló magatartási formák kialakítása a társadalmi beilleszkedéshez

IV. osztály
3.2. Számszerű összefüggések, kapcsolatok kialakítása tárgyak, élőlények között
- A tárgyak közti számossági kapcsolatok meghatározása: számolás, összeadás, kivonás, osztás;
gyakorlatok;
- a súly mérése konyhai mérleg segítségével (¼ kg, ½ kg, 1 kg) ;
- a mérésre irányuló kifejező gyakorlatok, a súly fogalmának helyes használata. „nehéz”,
„könnyű”, „nehezebb”, „könnyebb” „egyforma”, súly és a nagyság közti különbség pontos
meghatározása (pl. 1 kg szeg és 1 kg gyapjú) ;
- az űrmérték mérésére irányuló gyakorlatok (fél liter és egy liter folyadék) ;
- az idő mérésére irányuló gyakorlatok: egész, fél, negyed pontos azonosítása az órán;
- a napi program/ütemterv megfogalmazása, és betartása;
- hosszúság mérésére irányuló gyakorlatok – méteressel, vonalzóval, ceruzával, kötél
segítségével;
42
IV. osztály
gumi, bőr, gyapjú, pamut – amelyek égnek, olvaddnak, törékenyek stb.), és ezek felhasználási
módja és ezek közti okozati (fizikai) kapcsolatok: eredet, hasznosság, felhasználás,
tulajdonságok (ég, olvad, törékenyek stb.) ;
a fa ágai mozognak, mert fúj a szél stb.);
- Természeti vagy mesterségesen előidézett jellenségek közti öszetettebb kapcsolatok leírása, az
egyszerű tudományos elemek használatával: növények, természeti jelenségek, villamoság
Tanulási tartalmak
Tartalmi területek IV. osztály

perceptuo-motoros szinten - érzékelés fejlesztése: látási, hallási, szaglási ízlelési, tapintási-
kinesztétikus;
összekapcsolásával, sztereogén gyakorlatok.
b) Psihomotricitás
- alapvető perceptuomotoros viselkedés (szín, forma, méret);
-szerveződés és tájékozódás térben és időben
2.A kognitív viselkedés a a) tér és időbeli reprezentációk
lelki folyamatok egyéni b) a gondolkodási, az emlékezeti, a képzeleti, a figyelemi, a
sajátosságai szintjén beszéd, akarati folyamatok fejlesztése;
Gondolkodás
- Probléma megoldás
Emlékezet
Figyelem
43
Tartalmi területek IV. osztály
c). Személyi autonómia és független magatartás
9. A kognitív - A tárgyak, élőlények közti számosság kapcsolatok

viselkedés a társadalmi meghatározása: számolás, összeadás, kivonás, osztás;
integráció szintjén - Szimbólumok és a mértékegység közti számossági kapcsolatok
(pénzegységek, kilogramm, liter, méter, óra);
- Természeti vagy metsrségesen előidézett jel!enségek közti
elemek használatával.
44
Módszertani útmutató
Az nevelési-terápiás tevékenységek integratív elve arra kötelez, hogy az oktatási tevékenységek

minden mozzanata ki legyen aknázva, mivel ezek mint terápiás kategóriák nem különíthetőek el
egymástól. Az oktatói- nevelői munkát oly módon kell megszervezni, olyan nevelési helyzetek
megteremtésével, amelyek a készségek, képességek fejlesztéséhez vezetnek, a tanulási
egységeknek pedig az egyéni fejlettségi szinthez kell igazodniuk.
Feladatainknak a mindennapi gyakorlati és szellemi munkához elengedhetetlen készségek,

képességek fejlesztését kell szem előtt tartaniuk és figyelembe kell venniük a tanulók egyéni
fejlettségi szintjét, olyan kooperatív tanulási technikákat, módszereket, aktív- cselekedtető
didaktikai játékokat alkalmazva, amelyek ezen készségek, képességek gyakorlását szolgálják.
A játék, mint tanulási és terápiás folyamat, fejleszti a gyermek megfigyelőképességét, logikus
gondolkodását, a játékon keresztül történő tanítás-tanulás az iskolai környezetből indul, egészen
a társadalomba beilleszkedő kontextusig terjed, ellensúlyozva az értelmi fogyatékos tanuló
személyiségét és felruházva őt azon eszközökkel, amelyeket a mindennapi, társadalmi
helyzetekben felhasználhat. A játékon keresztül elsajátítható a helyes viselkedés, a helyes
döntésforma és talán a legfontosabb oktatói- nevelői szempont is, a fogyatékkal élő gyermek
ösztönzése a felfedezésre és megismerésre.
Következtetésképpen, a nevelői munka alapja, az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos
tanulóknál, a teljeskörű személyes fejlődés, az alapvető készségek és kompetenciák
előmozdításával, amelyek biztosítják az önazonosság és az önállóság kialakulását, az érzelmi
érettséget, a másokkal való kapcsolattartást, az alapszintű problémamegoldást, a társas
tevékenységekhez szükséges elsajátított tartalmak mindennapi életben való felhasználását, !
amelyek elősegítik a társadalmi beilleszkedésüket.
A komplex és integrált nevelési terápiás programokat rugalmasan kell megközelíteni, a
didaktikai keretrendszer közepes szintű referenciákat tartalmaz, amelyek differenciálódnak,
igazodva az osztály és a tanulók sajátosságaihoz.
MUNKACSOPORT:
Nume, prenume Instituţie de apartenenţă
Lenuța CIUREL Inspectoratul Școlar Județean Caraș-Severin
Constantin NICOLĂESCU Inspectoratul Școlar Județean Caraș-Severin
Claudia ROF Inspectoratul Școlar Județean Caraș-Severin
45
Ungur Valeria CJRAE CS
Kovács Krisztina CJRAE CS
Olah Andrea Centrul Școlar de Educație Incluzivă ”Bonitas ” Oradea
Vegh Renata Centrul Școlar de Educație Incluzivă ”Bonitas ” Oradea
Balogh Getrud Centrul Școlar de Educație Incluzivă ”Bonitas ” Oradea
Salanki Anett Centrul Școlar de Educație Incluzivă ”Bonitas ” Oradea
Varga Tünde Centrul Școlar de Educație Incluzivă ”Bonitas ” Oradea
Dan Beata Centrul Școlar de Educație Incluzivă ”Bonitas ” Oradea
Kecse Gabriella Centrul Școlar de Educație Incluzivă ”Bonitas ” Oradea
Nicolicea Constantin
Inspectoratul Școlar Județean Caraș-Severin
46

A6 Dmu Viii.2 Teci Stimulare Cognitiva LMGH

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A6 Dmu Viii.2 Teci Stimulare Cognitiva LMGH

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Anexa nr. …..

la ordinul ministrului educaţiei naţionale

KOGNITÍV STIMULÁCIÓ (KOGNITÍV FUNKCIÓK FEJLESZTÉSE)

ENYHE ÉS KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK SZÁMÁRA

A speciális oktatásban a nevelési folyamat minőségét biztosító pillérek az oly módon

A speciális oktatás elemi tagozatának enyhe és középsúlyos fogyatékkal élő diákjai

1. A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás

2. Az egyéni sajátosságok ösztönzése és fejlesztése az önállóság

3. Az önálló magatartási formák kialakítása a társadalmi beilleszkedéshez

1 A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás és az

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

2. Az egyéni sajátosságok ösztönzése és fejlesztése az önállóság kialakításának

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

3. Az önálló magatartási formák kialakítása a társadalmi beilleszkedéshez

Tartalmi területek Előkészítő osztály

1. A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás és az

2. Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

2. Az egyéni sajátosságok ösztönzése és fejlesztése az önállóság kialakításának

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

2.2. Egyéni sajátosságok az önálló magatartásban

2. Az önálló magatartási formák kialakítása a társadalmi beilleszkedéshez

Tartalmi területek I Osztály

3. A kognitív viselkedés a - A tárgyak, élőlények közti számszerű kapcsolatok

A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás és az alkalmazkodás

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

2. Az egyéni sajátosságok ösztönzése és fejlesztése az önállóság kialakításának érdekében

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

2.2. Egyéni sajátosságok az önálló magatartásban

3. Az önálló magatartási formák kialakítása a társadalmi beilleszkedéshez

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

Tartalmi területek II. osztály

1.A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás és az alkalmazkodás

2.Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

1.2.A pszichomotricitás kialakitása és fejlesztése

2. Az egyéni sajátosságok ösztönzése és fejlesztése az önállóság kialakításának

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

2.2. Egyéni sajátosságok az önálló magatartásban

Az önálló magatartási formák kialakítása a társadalmi beilleszkedéshez

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

3.2. Szimbólumok és a mértékegység közti számszerű kapcsolatok kialakítása

Tartalmi területek III. osztály

1.A környező világ szenzomotoros felfedezése, megismerése a tájékozódás és az alkalmazkodás

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

2. Az egyéni sajátosságok ösztönzése és fejlesztése az önállóság kialakításának

Sajátos kompetenciák és példák tanulási tevékenységekre

2.2. Egyéni sajátosságok az önálló magatartásban

3. Az Az önálló magatartási formák kialakítása a társadalmi beilleszkedéshez

Tartalmi területek IV. osztály

9. A kognitív - A tárgyak, élőlények közti számosság kapcsolatok

Az nevelési-terápiás tevékenységek integratív elve arra kötelez, hogy az oktatási tevékenységek

Feladatainknak a mindennapi gyakorlati és szellemi munkához elengedhetetlen készségek,

You might also like