-

Dr. Horváth István professzor

érelmeszesedés elleni védőoltásának története,
ahogyan ő, és ahogyan mások elmesélik.
 Kiadja:
V and B Kommunikációs Kft.

Lektor:
dr. Bakanek György

Nyomda:
Pharma-Press® Nyomdaipari Kft.

Budapest, 2012
ISBN 978-963-08-5287-6
 B. Király Györgyi

Vér és arany
Dr. Horváth István érelmeszesedés elleni védőoltásának története,
ahogyan ő, és ahogyan mások elmesélik.

Köszönöm Dr. Horváth Istvánnak, Dr. Kriza Ildikónak a feleségének, Esterházy Györgynek, Farkas Imrének,
Dr. Horánszky Ottónak, az anonim sebész professzornak, a gyógyszertörzskönyvezés szakértőnek, a könyv­
ben hamis monogram m al szereplő háziorvosoknak, és persze a névtelen orvos-betegeknek, valam int
Dr. Balogh Sándornak, Dr. Farsang Csabának, és Dr. Mandl Józsefnek, hogy megtiszteltek bizalmukkal.
ELŐSZÓ

Mielőtt Ön diadalittasan lecsapna rá, hogy a Vér és arany Ady 1907-es kötete, meg,
hogy ezzel a címmel verset is írt, máris mondom: tudom. Azért választottam mégis,
mert ez illik a legjobban a témához. Hiszen az érelmeszesedés elleni védőoltás egyik
alkotórésze a vér. És amikor az orvos összekeveri a belőle készül szérumot a vakci­
nával: gyönyörű aranyszínűvé válik. Meg egy kis áthallás is van benne.
Amúgy: senkit nem akarok semmiről meggyőzni, hiszen nincs, és nem is volt
soha a fiókomban a bölcsek köve. Azt sem tudom, hogy Ön okosabb lesz-e, ha
elolvassa ezt a könyvet, tájékozottabb viszont biztosan. Talán érthetővé válnak
majd - és ez sem kevés -, a vakcinát beadó orvos, az önkísérletben - hiszen nincs
engedélyezve- résztvevő beteg, a m indenre elszánt feltaláló, az oltást bűncselek­
ménynek minősítő professzor szavai. Mindenki úgy véli, hogy neki van igaza,
pontosabban neki mindenképpen igaza van.
A történet három szálon fut. Az első és a legerősebb az emberi szál, arról,
hogy hinni akarunk a csodában. Ahogy kisgyerekként tesszük, amikor tökélete­
sen azonosulunk a mesebeli hőssel, és eszünkbe sem jut felkiáltani, hogy de hisz
nincsenek is sárkányok meg boszorkányok! De vannak, és még látjuk is őket!
Felnőttként is bízni akarunk abban, hogy a legnagyobb sorscsapásból, a
legszívszorítóbb drám ából is kikecm ereghetünk, hogy a legszörnyübb beteg­
ségekből is talpra állhatunk, hogy mit nekem a szívinfarktus, vagy a stroke! Én
legyőzőm! És aztán egyszer csak szembejön a csoda! A vakcina, amelyik elűzi a
sötét árnyakat. Újravarázsolja a rossz szívet, az érszükiiletes lábat, az elzáródott
hasnyálmirigyet, hát persze, hogy hiszünk benne!
A m ásodik az orvosi szál, hogy a szakma nagyjai számára esetleg paradig­
maváltást jelenthet a koncepció. Nem azt mondom, hogy jelent, csak azt, hogy
jelenthet. És akkor mi is van? Évtizedeken át úgy keltem, feküdtem, szerettem,
dolgoztam, gyógyítottam, hogy közben az agyamban ott volt bekódolva egyfajta
tudás, egyfajta szabályrendszer, ami meghatározta az életemet. És most előbukkan
a semmiből egy jó karban tartott energikus, harcias, idősödő úr, aki határozot­
tan hirdeti, hogy ez nem is igaz! Amit eddig csináltál, azt dobd ki a kukába! Az
egész életed egy nagy marhaság volt! El lehet ezt fogadni? Fel lehet ezt dolgozni?
Sokkal egyszerűbb legyinteni rá és elutasítani.

5
 És persze ott a harmadik szál a politika, amelyik jól-rosszul, de mindig közbe­
lép. Hol azzal, hogy szakvéleményt kér - miközben ez nem az ő dolga - az arra
hivatott testülettől, hol azzal, hogy fűt-fát - leginkább pályázati pénzeket - ígérget,
hol meg azzal, hogy hallgat, amikor beszélnie, cselekednie kellene.
Úgy viselkedik, mint, a három majom. Tudják, az egyik nem lát, a másik nem
hall, a harmadik meg nem beszél. A japán Koshin szertartáson használt teker­
cseken megjelenő majmocskák egyike Mizaru (ő a szemeit takarja el), a másik
Kikazaru (ő a füleit) a harmadik Iwazaru (aki a száját). Nos, mivel a zaru nemet
jelent, Mizaru, Kikazaru, Iwazaru japánul annyit tesz, nem látok, nem hallok,
nem beszélek.
Csakhogy ettől még a tény, tény marad. Több száz orvos több ezer betegnek
több m int tíz éve kifejezetten életmentő céllal intravénásán beadja a vakcinát.
Azt, amit még mindig nem sikerült törzskönyvezetni, tehát használatával törvényt
sértenek. És ez csöppet se vicces. Annyira nem, hogy a Btk. szerint bűncselek­
mény. Önök azt m ondhatják: csúnyák, gonoszok, megszegik a hippokratészi
esküt. Ök meg éppen az esküjükre hivatkoznak, m iközben a diplomájukkal
játszanak. Ez a könyv azért született, hogy senki ne dughassa a fejét a homokba,
és ne mondhassa, hogy: nem tudtam róla. Mert valamennyien tudjuk. És azt is,
hogy a helyzet megoldásra vár.

B. Király Györgyi

6
1.„ OLYANOK AZ EREIM, M IN T A HARMATOS REGGEL"

A patinás Duna parti cukrászdában találkozom az egyik budapesti orvossal,

akiről kiderül, hogy rádióműsoraim révén régóta ismerjük már egymást. Meg az
is, hogy Horváth féle érelmeszesedés elleni vakcina - vagy inkább az oltás során
szerzett tapasztalatok - feltétlen híve. Nem lepődöm meg azon sem, hogy ő is
beállt a vakcinával kezelő orvosok közé, annak ellenére, hogy pontosan tudja:
a diplomájával játszik. Kreatív fickó, mindig is az új dolgok vonzották, em lék­
szem, néhány esztendeje egy fura masinával lepett meg. A-t mondtam, nézzék el
nekem, hogy a B most elmarad. Nincs túl sok orvos, aki praxisában felhasználná,
ezért aztán inkább fedje homály, hiszen nem óhajtom felfedni beszélgetőpartne­
rem inkognitóját, nevezzük az egyszerűség kedvéért Zoltánnak.
- Mikor találkoztál a vakcinával először?
- Még a kilencvenes évek végén. Akkoriban ért az állatkísérletek végéhez a
professzor úr. Képzeld, m ár akkor azokra a következtetésekre jutott, amikre
2010-ben az amerikai kutatók is! Ők, mintegy 12 év múlva be is igazolták azt az
elméletet, amit Horváth István a kilencvenes években megállapított és bizonyí­
tott. Amikor 2005-ben Géniben a világszabadalmi kiállításon aranyérmet nyert,
elkezdtem ügyködni, hogy bizonyos pénzeszközök a rendelkezésére álljanak,
hogy megvalósíthassa és befejezhesse kutatását. Fogalmazzunk úgy, hogy megfe­
lelhessen a hivatalos magyarországi engedélyezési eljárásnak.
A Magyar Feltalálók Egyesületének honlapja így archiválja az orvos által
említett eseményt.
Innovációs Világbajnokság
MAFE csapat a Genfi Találmányi Szalonon
A 33. Genfi Találmányi Szalonon április 6. és 10. között a díjakért, az üzleti világ kegyeiért, és a nagyközönség
figyelméért minden előző eseményt felülmúló számban, 46 ország több m int ezer találmánya versengett.
Ebben az évben a maláj feltalálók 97újdonsággal hívták fel magukra a figyelmet, őket a román és az orosz
alkotók követték. A Magyar Feltalálók Egyesülete 27 témával szerepelt a Nemzeti Kutatási és Technoló­
giai Hivatal támogatásának köszönhetően.
A magyar feltalálók figyelemre méltó sikereket értek el, m ert a Szalon zsűrije hét arany, tíz ezüst és hét
bronzérmet ítélt meg számukra, valamint még hét különdíjat is megszereztek. Több bemutatott téma iránt az

7
üzletemberek élénk érdeklődést mutattak. Például: Szöllősy János és társai anyagvizsgáló módszerének alkal­
mazására hárman is jelentettek be vegyes vállalat alapítására szándékot, illetve több bemutatott új termék,
játékok, fénydiódás közlekedési táblák, motoradalék, újfajta szelepek értékesítésére partnerek jelentkeztek.

Részletes eredmények:
Aranyérmesek:
1. Bereznai József: Membrán nélküli WC öblítő szelep
2. Hantz Péter - Rusz András dr.: Rugalmasságmérő műszer
3. Hídvégi Valéria: Mágneses puzzle
4. Horváth István dr.: Immunizálási eljárás érelmeszesedés ellen
5. Nádas Béla dr.: Forgató Mechanizmus két tengelyhez
6. Szöllősy János—Gasparics Antal - FarkasTibor: Roncsolásmentes anyagvizsgáló, mágneses térrel működő
7. Vass Miklós: Helyzetvezérlö eszköz hat szabadsági fokkal
Ezüstérmesek:
1. Balogh Béla: WC kefe nyelében fertőtlenítőszerrel
2. Burián László: Gyógyszer méheknek
3. Csányi László: Kétvezetékes kapcsolati rendszer
4. Kovács Béla - Genyadij Istochin: Elektromos ivóvíz vastalanító
5. Nyakas Gábor: Szilikátalapú csúszásgátló dekoráció
6. Pál Zoltán: Internet Ingyenes Kapcsolat Rendszer
7. Ökrös Pál: Szürkevíz hasznosítás
8. Raisz Iván dr. - Cserta Péter: Adalék belsőégésű motorokhoz
9. Sepetyko Mihail dr.: Mintavevő eszköz húgyúti kővizsgálatoknál
10. Osbáth Sándor - Zalai Tibor: Tiltó közlekedési táblarendszer
Bronzérmesek:
1. Aczél Zoltán:„Szerencse Pillanat"szerencsejáték rendszer
2. Antal Péter: Vasaló asztal és szobainas
3. Barna Tamás: Mágnesezhető festék, vakolat
4. Bereznai József: Mosdó csap
5. Deme Miklósné: Meggymag hasznosítás
6. Osbáth Sándor - Zalai Tibor: Figyelmeztető tábla gépkocsikra
7. Szalai Tamás: Égésjavító egység belsőégésű motorokhoz, kazánokhoz

8
 Nem véletlen- véletlenek amúgy sincsenek, ahogyan már egész filozófiai rendsze­
rek hirdetik - hogy az ismerős doktor is Horváth István mellé állt, hiszen Zoltán
szintén a vállalkozó szelleműek táborát gyarapítja. Olyan szívesen leírnám, hogy
rendelőjében milyen speciális diagnosztikai módszert alkalmaz, de nem tehetem.
Rögtön be lehetne azonosítani.
- Nem is akárkivel hoztam össze a profot - folytatja némi büszkeséggel a hangjá­
ban - hanem a jakartai maharadzsa leszármazottjával, aki mostanság Malajziában él.
- Én az indiai maharadzsa udvarát láttam Agrában - mesélem. - Ma is akkora
a pompa és a fényűzés, hogy egy ilyen méltóság számára bakfitty kifizetni az a
néhány százmillió dollárt, amibe a gyógyszerkísérletek kerülnek. Mi történt? Mert
az, hogy én ma veled beszélgetek, azt jelenti, hogy az ügylet valamiért meghiúsult.
- így is van. Mindketten aláírták a szerződést, már ott tartottunk, hogy dől a pénz
Malajziából. Csakhogy közben belekeveredett valamilyen kémtörténetbe - nem
a prof, a partnere - és hiszed, nem hiszed a CIA zárolta a számláját, feltételezvén,
hogy terroristákat támogat. így úszott el a nagy üzlet. Aztán pályázni próbáltunk.
A Jedlik Ányos alapítványhoz adott be anyagot Horváth és csapata, ahol mindent
nagyon szépnek és nagyon jónak találtak. A baj az volt, hogy végül is az alapít­
vány kuratóriuma fontosabbnak tartotta egy műholdas meteorológiai előrejelző
állomás létrehozását, mint az érelmeszesedés elleni védőoltást, és annak ítélték azt
a 300 milliót. Ugye emlékszel arra a szörnyű augusztusra, hogy akkor is milyen
remekül működtek ezek az állomások? - kérdezi.
Persze, hogy emlékszem. 2006.augusztus húszadikán a horrorisztikus emlékű
tűzijáték során négyen meghaltak, 287-en megsebesültek Budapesten. És ahogyan
ez nálunk lenni szokott senki nem vállalta a felelősséget a katasztrófáért, mindenki-
az összes illetékes- türelmet kért, és a másikra mutogatott. A pirotechnikusok a
katasztrófavédelemre és a rendőrségre, a hatóságok a szervezőkre, a főpolgármes­
ter a kormányra. Azt pedig valamennyien bőszen skandálták, hogy senki nem
írta elő, hogy hivatalos előrejelzést kell kérni az Országos Meteorológiai Szolgá­
lattól, és persze hatalmasat vitatkoztak azon, hogy mennyire volt megbízható az
OMSZ előrejelzése, ami vasárnap délután még csak zivatart említett.
- Aztán próbálkozott a pályázatokkal még vagy háromszor, és m iután nem
járt sikerrel: feladta, hogy a gyógyszertörzskönyvezéshez szükséges támogatást

9
megkapja. A kilencvenes évek végén beadta magának az oltást, amikor volt egy
anginás panasza, azóta teljesen jól van. Mesélte, hogy hobbiként szőlészkedik,
viszonylag meredek a szőlője. A vakcina előtt elfogyott a levegője, mire felért a
dombtetőre. Ma m ár fel is szaladhat...
- Te is beadtad magadnak?
- Igen. Nekem úgynevezett kisérbetegségem1volt, amit egy szívkatéterezés­
sel állapítottak meg az Országos Kardiológiai Intézetben. Időnként szorított a
mellkasom, nem kaptam levegőt. Azóta semmi problémám nincs, és nem szedem
a kardiológus kolléga által felírt gyógyszereket sem.
- Mit hagytál el?
A kiserek vérellátását javító szert szedtem, amit teljesen elhagytam, és meg kell
m ondanom, a cukorbetegségem is konszolidálódott.
- Diabéteszed is van?
- 2-es típusú. A 13-as vércukrom lement 7 környékére. Nem a gyógyszertől,
valószínűleg ettől. Az összes mellékhatása gyógyító! A prof is hosszú időn keresztül
töprengett, hogy vajon a cukorbetegek miért javulnak a szer beadását követően?
- Azt hallottam: a nemi aktivitás is megnövekszik. Tapasztaltad?
- Naná!! Ezt most nem akarom bizonygatni... - mosolyog és visszakanyarodik
a cukorbetegséghez. - De hadd fejezzem be, hogy először a prof sem jött rá, hogy
a szer beadását követően - alig néhány hét múlva - mitől kezdenek el javulni a
cukorértékek. Ezen felbuzdulva megkérdezte az egyik patológus főorvos barát­
ját, hogy mondd csak, szoktatok hasnyálmirigyet boncolni? Persze - hangzott a
válasz. Aztán jött a kérés, hogy „a cukorbetegek meg a nem cukorbetegek hasnyál­
mirigyéből készíts már metszetet és hasonlítsuk össze!”
Megkapta a metszeteket, és egyértelműen kiderült, hogy egy súlyos cukorbeteg
hasnyálmirigy artériája mintegy 70%-ban be van szűkülve, el van meszesedve.
Innentől kezdve világos a magyarázat, hogy a hasnyálmirigy vérellátása egyes
esetekben elkezdett javulni, ami igazolni látszik a diabéteszes gyógyulás elméletét.
Tény, hogy nem lehet m indent vérellátási zavarra visszavezetni, de ahol felbuk­
kant, ott minden esetben javulás mutatkozott.
- Hány betegnek adtad be?
- Egész pontosan nem tudom, de száznak biztosan. Csak jó tapasztalataim vannak.

10
 - Senki nem jött vissza, hogy, rosszul vagyok, m icsoda egy kuruzsló maga
doktor úr?
- Nem! Visszahívnak, és beszámolnak, és örömködnek, és elmesélik, hogy ez
is meg az is jobb lett. Semmiféle negatív visszajelzést nem kaptam.
Elmondom neked, hogy külföldieknek is adtam védőoltást. Izraelből is jöttek
hozzám, így aztán nemcsak hazai tapasztalataim vannak. Az izraeli betegem
ismerőse beadta magának néhány éve, korábban egy marok gyógyszert szedett.
Most egyetlen tablettát sem vesz be. Az izraeliek itt voltak 6 hétig, és megkapták.
De jöttek már Németországból, Spanyolországból is, annyira terjed a külföldiek
körében is, hogy szerintem megállíthatatlan.
Az egyik izraeli esetem nagyon érdekes, mert egy viszonylag fiatal, 52 éves hölgy
volt a jelentkező. Csak szolidaritásból kérte, mert az édesanyja szívműtétre volt
előjegyezve, és azt szerették volna megúszni a vakcinával. Erre is tudom sorolni
a példákat, m árm int hogy sikerült is elkerülni a kardiológiai operációkat. Nos,
a mama kedvéért ő is belement. Az anyukájának eléggé el voltak meszesedve az
erei, már tervezték a műtétet. Mondja az izraeli hölgy az oltás után, hogy ő nem
gondolta volna, hogy erre is jó lesz. Kérdezem, mire? A kezén, de főleg a lábán
gyakoriak voltak a pici hajszáleres kirajzolódások, amit minden nő baromira
tud utálni. Na, ez is elmúlt nála! Korábban lábszépségversenyt nyert Izraelben,
úgyhogy kényes volt az esztétikumra.
Azt meg egy másik páciensem - egy idősebb hölgy - mesélte, a kezelés végén,
hogy ő eddig 10 hosszakat úszott, de m ár 20-ra is képes! Ez azt jelenti, hogy
jobb lett a vérkeringése! Ezek fizikai változások, sok esetben laborértékekkel nem
is lehet azonnal kim utatni. Nem képződik le rögtön a koleszterinértékekből,
hogy a vakcina m ár dolgozik a szervezetben, viszont a fizikális állapot jelentős
mértékben javul.
Aki nem gondol bele ebbe az egész folyamatba, az türelmetlen. De ha belegon­
dol, könnyen megérti, hogy nem is csökkenhet a koleszterin érték addig, amíg az
úgynevezett kirakodott koleszterin plakkokat-’ vissza nem bontotta maradékta­
lanul a szervezet. Folyamatosan plusz és plusz koleszterin kerül a vérkeringésbe,
mert maga a vakcina úgy m űködik, hogy megtanítja a szervezetet arra, hogy
a rossz koleszterint is jónak ismerje fel. Ezért aztán az összes koleszterin, ami

11
a szervezetben hosszú évek során kirakodott az érfalakra szépen oldódik vissza,
de nem egyik pillanatról a másikra. Érdekes, hogy milyen m értékben foglal­
koztatjuk az epénket. A koleszterin ürülés egyik legjelentősebb csatornája az
epekiválasztás, hiszen itt távozik a szervezetből a felesleges koleszterin. Említet­
ted a potenciakérdést.
- Igen, mert sokaktól hallom, hogy egyre fontosabb szerepet játszik az életük­
ben, miközben m ár gyakorlatilag le is m ondtak a szexről.
- Igen, de miért? Nemcsak azért lesznek potensek, m ert a nem i horm onok
termelődése stabilizálódik a koleszterintől, hanem mert a nemi szervek vérellátása
is jobb lesz. Megint csak az ereknél tartunk! És ez a fiúknál is meg a lányoknál
is így van, időskorban is. A nemi izgalom m inden esetben vérbőséget generál.
Ha pedig jó a vérellátás, akkor sikerül a vérbőséget kialakítani. Ez nemcsak férfi­
akra vonatkozik, a női libidót is emeli. Nem azért adjuk, hogy egy koszorúérbeteg
meggyógyuljon, hanem hogy a szervezet érrendszere visszafiatalodjon.
- Soha nem féltél, hogy feldob egy beteged? Aki mondjuk, nem egészen azt
tapasztalja magán, amit várt?
- Nem! Engem nem jelentenek föl, mert én csak beadom. Nem propagálom, nem
hirdetem, nem ajánlom. Ha megkeresnek vele, beadom. Egyébként - mondtam
már - szájhagyomány útján terjed. Te is tudod, meg én is, hogy minden orvos
kolléga, aki ezzel foglalkozik, komoly szankciókra számíthat, ha lebukik.
- Persze. Ezért őrzitek meg az inkognitótokat.
- Óriási ellenlobbi létezik. Az a csoda, hogy a professzor urat még nem lőtték
le. Már Genfben, amikor a világszabadalmi kiállításon aranyérmes lett, kapott
egy francia gyógyszergyártó cégtől egy 300 millió eurós ajánlatot. Hogy megve­
szik tőle, de nem adta el, mert bízott abban, hogy Magyarországon hasznosíthatja.
És pontosan tudta, hogy a francia sztatin gyártó cég birtokában az lett volna a
sorsa, hogy bekerül egy páncélszekrénybe és ott is marad örökre. Rengeteg példát
tudnék sorolni erre! Gondold végig! A koleszterin betegséggel összefüggő gyógy­
szer értékesítés a világ gyógyszer forgalmának 27%-át teszi ki!! Több tízmilliárd
dollárról beszélgetünk most lazán.
- Várj! Volt egy fura mondatod: „csoda, hogy még nem lőtték le!” Kik?
- Tudom, hogy ez már összeesküvés elmélet, de nagyon gyanús nekem. Igazá­

12
ból nem érdeke a magyar korm ánynak, hogy az életek meghosszabbodjanak.
Gondolj bele, ha kitolódik az átlagéletkor, akkor azonnal fölemelik a nyugdíj-
korhatárt! A nyugdíj rendszer fönntarthatatlan a jelenlegi állapotában. Most már
rámásztak a rokkant nyugdíjasokra is. Nem az a jó, ha meggyógyulnak az öregek,
hanem, hogyha meghalnak. Több marad az államnak, nem kell nyugdíjat fizetni.
Azt mondja a prof, hogy 15000 em ber hal meg szívkoszorúér-betegségben
évente. Hirtelen szívhalálban naponta 70-en halnak meg! És ennek a 70 embernek
legalább a 70-80%-a koszorúér-betegségben szenved! Ha ök hozzájuthatnának
a vakcinához: életben maradnának! Egyik oldalon tehát van egy naiv profesz-
szorunk, aki föltalált egy életmentő, Nobel-díj gyanús dolgot. Amire ő gyermeki
egyszerűséggel azt mondja, hogy emberéleteket lehet megmenteni! 10 év alatt
megmenthettünk volna... 150 000 embert. Csakhogy az öregen kívül, és azokon
kívül, akik nem akarnak meghalni, ez senkinek nem az érdeke!
- Neked továbbra is feltett szándékod, hogy ha megkeresnek, beadod?
- G ondolkodás nélkül! Hogy miért? Az egyik barátom , olyan szinten volt
érszűkületes, hogy 20 méterenként meg kellett állnia, mert begörcsöltek a lábai.
Előjegyezték tavaly nyáron műtétre, ércserét akartak végrehajtani nála. Javasoltam
neki ezt a kezelést, mit veszíthet? 58 éves. Beadtam a vakcinát. Másfél kilomé­
terre lakik a munkahelyétől, m indig taxival járt, m ost gyalog megy. A m űtét
persze elmaradt.
- És mit szólt az orvosa?
- Azt mondta, hogy ilyen nincs! Nem ismerik, nem tanulták az egyetemen a
koleszterinelméletet! Amit a prof publikált, az nem hivatalos. A magyar orvosok
döntő többsége nem is ismeri.
- Horváth professzor nem mai gyerek már. Van még energiája, harcol, küszkö­
dik, járja a saját útját, beleesik a gyógyszertörzskönyvezés csapdájába, szembemegy
a törvénnyel, de mi lesz, ha történik vele valami?
- Akkor elesett az ország évi 15 milliárd dollártól. Ezt nem én mondom, kiszá­
molták, hogy ha beindul, mennyit hozna a konyhára. A prof a magyaroktól nem
akar pénzt kérni, viszont, egy külföldinek 2000 euróba kerülne a kezelés. Egy
szívműtét 10000 eurónál kezdődik, ahhoz képest nem is sok. A kardiológusok sem
maradnának munka nélkül, mert a koszorúér-betegségeket nem csak a koleszterin

13
okozza. Az érelmeszesedés előidézhet infarktust, de ehhez még hozzájárulhat a
véralvadási rendszer hibája, a mozgáshiány, a stressz és egy csomó járulékos elem.
- Hogy jön össze a 15 milliárd?
- 75 ezer embernek kell eladni évente, de lehet, hogy 750 ezernek. A Földön
legalább 500 millió koleszterinbeteg él! A számítási modell 2004-ben készült,
tételesen megjelölve például, hogy 3-4 év után fölfut az értékesítés.
- Szerinted lesz belőle valami?
- Én még dolgozom rajta, hogy legyen. De ha nem lesz belátható időn belül,
én akkor is beadom. Már kezd belefáradni az öreg is. Egyrészt sok a frusztrá­
ció... de mit tegyünk? Neki az a fejlövése, hogy Magyarországon kell gyártani, a
magyarok ingyen kapják. Ő egy magyar ember. Azért abba gondolj bele, hogy
itt volt a H1N1 oltás, ami 2 hónap alatt megkapta az engedélyt, úgy hogy az
összes humán kísérletet elsinkófálták. Miközben a Horváth féle vakcina már a
több ezer alkalmazáson is túl van, váratlan pozitív mellékhatásokkal - folytatja.
Aztán ontja az eseteket.
- Volt olyan, hogy még a m eddőség is m egszűnt a kezelést követően! Egy
42 éves nőnek, még lom bikprogram ban sem sikerült teherbe esnie. Beadatta
magának, fél év múlva természetes úton megtermékenyült, és m ár megszüle­
tett a babája!! A vakcina úgy átrendezte a horm onháztartását, hogy képes volt
természetes úton megfoganni!
Egy 70 éves idős hölgy jelentkezett nálam, hogy neki jó a szíve, de zúg a füle.
Iszonyú érzés, nem bírja hallgatni. Fiilészetre ment, közölték, hogy nem a fülével
van baj, hanem érelmeszesedése van. Na, mondom, nosza rajta! Tessék szíves
lenni a proffal megbeszélni! Most zajlik a kezelése éppen, félidősek vagyunk, és
ma délelőtt közölte, hogy boldog, mert már nem zúg a füle. És nemcsak a fülzú­
gás m úlik el. Volt szédelgő, álmatlanságban szenvedő, más járáskoordinációs
problémákkal küszködött... És ezek m ind-m ind megszűntek. Egyébként az idős
hölgy laborlelete is egyértelműen változott, a koleszterin értéke 3,8 környéké­
ről lecsökkent 1,9-reü
Főként szubjektív, fizikális jóérzések, amikről beszámolnak a betegeim. Vagy
itt van egy orvos nyugdíjas kollega, aki koszorúér katéterezésen esett át, stentet2
ültettek be neki, és elképesztően rossz volt a szív terhelhetősége. Megcsináltatta
a terheléses EKG-t, mielőtt elkezdte a kezelést. Annak ugye van egy mérőszáma,
hogy a terhelhetőségi indexe gyenge: 2,2. A kezelés után 4,9 lett!! Megkérdezte a
kardiológusa, hogy mi történt magával 6 hét alatt? Mondta, hogy semmi.
- Te vezetsz összesítést a betegeidről?
- Nem. Fejben tarto m az eredm ényeket. Ugyanis én gondolok arra is,
hogy akadhat, akinek nem tetszik, és hozzám ne jöjjenek házkutatni, m int a
profhoz, nálam ne találjanak sem m it... ha hivatalosan lehetne, persze, hogy
vezetném .... Összegzem is a tapasztalatokat itt a fejemben! Ezt nem tudják
tőlem elvenni.
Az anonim orvos után egy beteg, aki viszont nem óhajtja megőrizni inkogni-
tóját. Sőt! A rutinos Mikulás büszkén mesél magáról.
Farkas Imre ugyanis 25 év óta szervezi a mikulás ünnepségeket Győrben. Lánya
- ma a Pécsi Orvostudományi Egyetem pszichiáter rezidense - 2 esztendős volt,
amikor apukája úgy döntött, hogy meglepi egy Mikulás jelmezzel. Nosza, meg is
varrta - egy férfiszabó mesternek ez igazán nem nagy kunszt - magára is öltötte,
és nagyszakállú Télapóként ajándékozta meg a csöppséget.
- Olyan áhítat, olyan vágy, olyan boldogság volt a kislányom szemében, hogy
úgy döntöttem, a többi kisgyereknek is látnia kell a csodát. Berohantam a győri
rádióba, és bem ondattam , hogy m ásnap a győri vásárban ott lesz a Mikulás,
találkozhatnak vele a gyerekek. Aztán felöltöttem a Mikulás ruhát, kocsiba
vágtam magam, és behajtottam a Győri Kekszgyárba. Nem volt könnyű túljutni
a portáson, de megfenyegettem a virgáccsal. Aztán jött a titkárnő. A vezérigaz­
gató tárgyal, nem mehetek be. - A Mikulásnak várakoznia kell? Hát majd nézd
meg, mit hoz neked! - mondtam. Aztán amikor a tréfának sem engedett, egysze­
rűen félretoltam, és benyitottam. Négy igazgató nézett rám döbbenten, én meg
azzal kezdtem, hogy „Ti itt beszélgettek, amikor a Mikulásnak üres a puttonya?
Melyiketek a vezérigazgató?” Jelentkezett rögtön, leültetetett, kávéval kínált,
aztán ettől kezdve 25 éven át - tavaly halt meg szegény H albritter Mátyás -
a kekszgyár gondoskodott arról, hogy tele legyen a puttonyom, és jusson mikulás
csomag minden gyereknek.
A lelkes Mikulás 60 éves. Tavaly hátsó fali szívinfarktust kapott, annyira mesze­
sek voltak már az erei, hogy 3 stentet is beültettek a beavatkozás során. Rengeteg

15
gyógyszert kellett szednie, vérhígítót, vérnyomás és koleszterincsökkentőt is. Az
egyik barátja megkérdezte, hogy nem akarná-e beoltatni magát a Horváth féle
vakcinával.
Akkor esett le neki, hogy a professzort legalább tíz esztendeje ismeri, és, hogy
annak idején még ajánlkozott is, hogy szívesen benne lenne az első ezer páciens­
ben, akik megkapják az oltást. Meghívták a professzort egy előadásra Győrbe, ahol
több mint százan gyűltek össze, hogy meghallgathassák. Nemcsak a Mikulás, sok
orvos is beoltatta magát, annyira meggyőzte őket, amit láttak, és amit hallottak.
- Elmondtam a kardiológus barátomnak, aki jól leszidott, hogy mi a fenének
vállaltam a kockázatot, hiszen senki nem ismeri a hatását, azt sem, hogy mi játszó­
dik le a szervezetemben, ráadásul, ha tényleg ki is takarítaná ez a szer az ereimet,
lerakódnak a plakkok újra, hogy lehetek ilyen őrült? - meséli a győri Mikulás.
- így. Negyven év múlva megyek vissza az emlékeztető oltásért, azt m ondta
a professzor, hogy addig hat - válaszoltam neki. - Hülye vagy - hangzott a
sommás válasz.
- Akkor azt kértem utaljon be egy koronária CT-re. Az elég hiteles nem? Az
utolsó oltás után három hónappal el is m entem . A vizsgálat közben bejön az
ápolónő és kérdezi, hogy hol vannak az előző leleteim, jó lenne tudni, hogy milyen
diagnózissal küldtek engem ide. A főorvos úr kíváncsi rá. Na, m ár ez is gyanús
volt. Aztán, amikor vége lett, felhívott az egyik orvos barátom, hogy na, mi van?
Mit mutat a CT? Majd telefonált a vizsgáló orvosnak, aki szó szerint úgy fogai-
mázott, hogy olyanok az ereim, mint a harmatos reggel!
A CT vizsgálat eredményének orvosi záradékában az olvasható, hogy „szigni­
fikáns meszesedés, szűkület nem definiálható a vizsgált koronaér szakaszon.”
Ezt az én szívemről írták! El tudja képzelni? Pedig amikor infarktust kaptam,
úgy fogalmazott az orvos, hogy tiszta mész az ér! Az egyik barátom m ostaná­
ban m ent volna szintén stent beültetésre, m ondanom se kell, hogy megúszta!
Persze, hogy ő is megkapta az oltást, és ő is remek eredményeket produkált.
Teljesen kitisztult a szíve.
Én meg abba hagytam a gyógyszerszedést. Igaz, szépen lassan, fokozatosan
csökkentettem, majd teljesen elhagytam az adagokat. Tudja, hogy havi 14 ezer
forintot fizettem értük?
 Farkas Imre boldog. Úgy érzi teljesen meggyógyult.
- Odaírná a könyvbe, hogy a Világ Mikulása vagyok? - kérdezi búcsúzóul.
Miért ne tenném, hiszen megdolgozott a címért, amit 2007-ben nyert el. Arra
kér, írjam meg azt is, mire a legbüszkébb. Farkas Imre Győr városban Mikulás­
ként végzett tevékenységéért 2009-ben az International Santa Claus Peace Council
(Szent Miklós Béke Világtanács) Magyarországnak adományozta: a „Magyar-
ország a Szent Miklós Béke Országa” díjat. Amit eddig a Dalai Láma (1996),
Habsburg Ottó (1997), Dél Korea (2003), Oroszország (2006),Törökország (2007)
és Magyarország kapott. így lett a szabómesterből elismert és kitüntetett Világmi­
kulás. Horváth István vakcinája meg hozzásegíti ahhoz, hogy tovább építgethesse
alapítványát, és boldogíthassa a győri apróságokat.
És most következzék egy másik név, egy ismert szakemberé. Farsang Csaba a
Magyar Hypertonia Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Nagy tudású, kedves, a
betegek bizalmát könnyen megnyerő orvos. Sokszor meghívtam rádióm űsora­
imba, hiszen mondandója mindig hiteles, betegcentrikus, az orvos-beteg bizalmat
erősítőén hangzott. Vannak időtálló vesszőparipái. Például az egészségtan oktatás
az iskolában, ami alaposan ráférne gyerekeinkre, hiszen fogalmuk sincs arról,
hogy m űködik az emberi szervezet, így pedig borzasztóan nehéz megmagya­
rázni egy tizenévesnek, hogy miért ne igyon energia italt, vagy miért ne szedjen
testépítőként szteroidokat, hogy csak a divatos témákat emeljem ki.
Azt is ő m ondta - éppen egy karácsonyi m űsorban - hogy a divatos ajándé­
kok mellé felvehetnénk a listánkra az okosakat is. Például a vérnyomásmérőt a
nagymamának, a nagypapának, m erthogy a hipertónia szinte járványszerűen
terjed, és a jól karbantartott vérnyomás alapja a rendszeres mérés.
Amikor megkérem, hogy beszéljünk a rengeteg cikkben és internetes portá­
lokon szereplő vakcina ügyről, egészen biztos vagyok abban, hogy szigorúan
tudományos alapon közelíti meg a kérdést, elutasítva a pletykákat, a politikát, a
szimpátiát, vagy éppen az antipátiát.
- Emlékszem Horváth doktorra a hatvanas években tartott előadásokat nekünk
az egyetemen, a Bőrklinikán - idézi fel a Szent Imre Kórház K épületének ötödik
emeleti orvosi szobájában a régi időket. - Talán a negyediken volt a szobája?
Kutatással foglalkozott m ár akkor is.

17
 - Mit gondolsz az antikoleszterin védőoltásról, egyáltalán el tudod képzelni,
hogy létezik?
- El. Ha sikerül bizonyítani, hogy tényleg hat.
- A kollégáid szerte az országban beadják a betegeknek, vagyis sokan felvet­
ték a terápiás kelléktárukba. Ezt hogyan értékeled?
- Ez szerintem a bűncselekmény kategóriájába tartozik, hisz engedély nélkül
adnak be olyasmit, ami nincs hivatalosan gyógyszerként vagy oltóanyagként
elismerve, tehát nem tudhatják, hogy hosszútávon milyen lesz a hatása. Egy
ismeretlen anyag sok mindent csinálhat. Lehet, hogy a koleszterinszintet csökkenti
valamilyen módon, de hosszú távon olyan ellenanyagot is kreálhat a szervezet­
ben, am inek esetleg más irányú kedvező vagy kedvezőtlen hatása lehet. Erről
csak akkor állíthatunk biztosat, ha megfelelő klinikai vizsgálatokkal, elégséges
ideig, nagyszámú betegben kipróbálják.
- Milyen kedvezőtlen hatásra gondolsz?
- Például im m unológiai reakciókat válthat ki, akár allergiát később, vagy
autoim mun betegséget, de akár daganatos betegségeket is.
- Tudtad, hogy Horváth professzor először saját magának adta be?
- Magával m indenki azt csinál, amit akar. Sokan végezték az első beavatko­
zást saját magunkon, például Forssman3 aki a szívkatéterezést kitalálta. Vannak
ismert és híres önkísérletek, de más életével nem rendelkezhetünk.
- Te mit csinálnál, ha te lennél Horváth helyében, és meg lennél győződve arról,
hogy van a kezedben valami, amivel emberéleteket lehet menteni?
- Addig m ennék, amíg találnék egy megfelelő szponzort, vagy megfelelő
mennyiségű pénzt arra, hogy kivizsgáltathassam, és megszerezhessem a megfe­
lelő engedélyeket. Rengeteg oltóanyagot termelő cég található Magyarországon
is, és külföldön is. Addig járnék az illetékes hatóságok nyakára, amíg be nem
látnák, hogy ebben óriási lehetőség és üzlet is van.
- Ha az ember rákattint a netre és beírja, hogy Horváth István, akkor elképesztő
m ennyiségű információ jön elő. Nyilatkozatok, újságcikkek, interjúk, az első
dátum 2004. Amiről most beszélünk nyílt titok, amiről a szakma és az államigaz­
gatás is tudhat. Mi lehet az oka, hogy eltelt majd 10 év, és nem történt semmi?
- Tőlem várod a választ? Én csak hallomásból tudok róla, egy-egy beteg időnként

18
megkérdezte, hogy próbálkozzon-e vele? M indenkinek azt válaszoltam, hogy
addig, amíg hivatalosan nem engedélyezett, és nincs bebizonyítva, hogy hivata­
losan nem ártalmatlan, addig ne tegye.
- Hogyan lehet értékelni azt, hogy eddig több száz orvos beadta? Akikkel beszél­
tem - akad közöttük 100 beteget oltó is - azt mondja, hogy egyetlen olyan eset
sincs, amikor bármilyen mellékhatás bekövetkezett volna. Most a negatív követ­
kezményekre gondolok, mert pozitívról jócskán beszámoltak.
- Ezek szóbeszédek... ki van zárva, hogy az adatokat, az eredményeket rendsze­
resen vezetnék, mint egy klinikai farmakológiai vizsgálat esetében, aminek komoly
szabályai vannak. Ha valamilyen gyógyszert embernek beadunk, akkor megnéz­
zük, hogy milyen hatása van a szív-érrendszerre, az idegrendszerre, - sok más
egyébre - és ezt egy részletes adatlapon vezetjük évekig.
Nem hiszem, hogy ez itt megtörtént, megtörténik. Az, hogy a beteg bejön, és az
orvos megkérdezi: hogy van Józsi bácsi? Ó meg azt válaszolja, hogy: jól vagyok.
Ez önmagában nem jelent semmit. Hogy vajon 5 év múlva mi lesz, ki tudja?
Én remélem, hogy hatásos, és ha bebizonyosodik, hogy valóban az, akkor én is
beadatnám, ez magától értetődő.
- Miért vannak koleszterin problémáid?
- Mindenkinek vannak... Léteznek olyan koleszterinszint csökkentő gyógysze­
rek, amelyek akkor is hatnak, ha az illető koleszterinje nem magas, vagy uram
bocsá, inkább alacsony. Nemcsak a koleszterinszint csökkenés következtében
alakul ki a kedvező hatás.
- Sok a vakcinát használó orvos érvel azzal, hogy a sztatinok kellemetlen mellék­
hatásokat okoznak hosszútávon...
- Tény, hogy sok embernek vannak izomláz szerű izomfájdalmai, viszont az,
hogy súlyos mellékhatásai lennének: nagyon ritka. Több millió emberből egyet
érint az életveszélyes izomkárosodás (rhabdomyolisis), néha pedig a májenzi­
mek szintje növekszik, de ez reverzibilis.
- Impotenciát okozhatnak? Az egyik orvos erre is hivatkozott.
- Nem, sőt kiemelném, hogy stroke-ot megelőző hatásuk is van. Az eimúlt
20-30 év legfontosabb szív-érrendszeri betegségeket bizonyíthatóan megelőző
készítményei éppen a sztatinok.

19
 - Tehát jó gyógyszernek tartod őket!
- Abszolút! Ahogyan m ondtam , megelőzés szempontjából a leghatásosabb
szerek. Jelentősen csökkentik a koleszterin szintet, de létezik sok egyéb, a helyi
érfali gyulladásos reakciókra való kedvező hatásuk is.
- iMi történik azzal, aki hosszú éveken át élete végéig szedi? Nem okoz károsodást?
- Nem, több évtizedes tapasztalat van a birtokunkban. Sok millió ember köszön­
heti az életét annak, hogy léteznek ezek a gyógyszerek.
- Megbotránkoztál a Horváth sztorin?
- Elmondom min botránkoztam meg. Azon, hogy ha van egy ilyen nagyjelentő­
ségűnek tűnő magyar találmány, vajon miért nem karolták fel már eddig? Sajnos
nagyon sok ilyen volt az elmúlt évtizedekben, persze nagyon sok humbug akadt
közöttük. Utalok a Béres cseppre, vagy a Celladamra, amiről aztán kiderült, hogy
mégsem csodaszer. Ráadásul egy csomó szerencsétlen ember fizetett az életével,
amikor csak ezekben bízva elhagyta a hagyományos orvosi kezelést.
De vannak olyan invencióink is, mint a Rubik kocka, amiből a hetvenes években
a külföldiek csináltak jó nagy bizniszt. Ez csak egyetlen példa, nagyon sok olyan
gyógyszerfejlesztésről is tudhatunk, amire nem találtak itthon megfelelő szpon­
zort, és külföldre adták el.
Az elmúlt 10-20 évben milliárdokat költöttek el, sokszor semmire, megy ki a
pénz az ablakon, egy ilyen provizórikusán jelentős találmány felkarolása pedig
várat magára. Annak örülnék, ha végre eredm ény születne egy hivatalos, jól
megszervezett kutatás lezárásaként.

20
2. AZ ANTIKOLESZTERIN ANTITEST MÁRPEDIG LÉTEZIK!

Elképesztő ki m indenki kapta már meg az engedély nélküli vakcinát. A telefon

másik végén egy országgyűlési képviselő, az egyik parlamenti bizottság alelnöke.
A dátum: 2012 Boldogasszony hava. Az Ország Házát bemutató internetes portá­
lon fotója mellett ott az ülőhely: szektor, sor, szék. Ideírhatnék három számot, és
önök azonnal képben lennének: kiről is beszélek. Ismerem, hiszen annak idején
ült a mikrofonom előtt a rádióban. Arra a kérdésre, hogy beoltották-e a Horváth
féle vakcinával határozott igen a válasz.
Eddig jó. - Akar beszélni róla? - kérdezem, ahogy a pszichológusok szokták. -
Arra gondoltam, hogy Ön azok közé tartozna, akik kivételesen a nevüket adják
a beszélgetéshez.
Most jön a meglepetés: - Ne haragudjon, nem.
Nem értem. A magyar törvényhozás tagja, akinek fel kellene állni, és azt kellene
mondania: gyerekek, figyeljetek! Nekem is használt! Gondoljátok már végig, annyi
ember kapta meg Magyarországon és külföldön az elmúlt tíz évben illegálisan,
annyi tapasztalatunk van, hogy ezt tekinthetnénk akár hum án klinikai vizsgá­
latnak is! Vagy, ha az uniós szabályozás miatt nem megy, akkor támogassuk egy
innovációs pályázaton! Vagy, ha ez sem megy: találjunk ki valamit közösen! Hátha
Magyarország szert tehet némi haszonra egy hazai potenciális világszabadalom
felkarolásával. De nem teszi, nem mondja. Pedig nincs mitől félnie, vagy mégis?
Aztán találkozunk személyesen is, és legnagyobb meglepetésemre, azt mondja,
szívesen megírná az előszót a könyv elé. Persze akkor ki kellene húznom a parla­
menti bizottság alelnökéről szóló m ondataim at, ne derülhessen ki, hogy ő is
megkapta a vakcinát. Belemegyek a változtatásba, hiszen egy törvényhozó tollá­
ból született előszó hangsúlyosabbá tenné a történetet, de mikorra meg kellene
születnie az írásnak: eltűnik. Látom én a televízióban, hogy ott ül a parlamentben,
de nem veszi fel a telefonját, és nem válaszol az e-mailemre, de az SMS-re sem.
A következő delikvens volt az ÁNTSZ városi, majd tiszti főorvosa aztán egy
országos egészségügyi intézet főigazgatója, de hát, mint tudjuk, a betegség nem
válogat, így ő is eldöntötte, hogy a lehető legjobban akkor jár, ha beadatja magának
az engedély nélküli vakcinát.

21
 Nem Horváth professzortól tudom - higgyék el tényleg nem-, hogy az ő széruma
is ott volt a feltaláló fagyasztójában a házkutatás idején. Mert az is volt a feltalá­
lónál. Naná, hogy elvitték. A telefon kicsöng, enervált férfihang szól bele. Nem
lacafacázok, közlöm, hogy tudomásom szerint a Horváthnál tartott házkutatás
idején a rendőrség elvitte a vérmintájából készült szérumot.
Döbbent kérdéssorozat a válasz: - Ki maga? Honnan tudja? Mit akar ezzel
kezdeni? Én most egy osztrák síparadicsom tetején állok, éppen lesiklanék.
Leteszem - és letette. Amúgy meg talált, süllyedt.
De ki is az a magyar kutató, akinek sokak szerint Nobel díj gyanús vakcináját
hosszú évek óta engedély nélkül adják be a magyar és a külföldi orvosok m aguk­
nak és betegeiknek?
A képlet ismerős. Amíg valaki egy másik ember munkáját hasznosabbá, hatéko­
nyabbá teszi nincs semmi baj vele. A gépezet szorgos tagja, szeretik, elismerik,
megveregetik a vállát, megsimogatják a buksiját, olykor meg is jutalmazzák.
A baj ott kezdődik, ha valaki - m ert több kreativitás szorult a fejébe, m int
a többieknek - olyasmit próbál kitalálni, megtalálni, feltalálni, - lett légyen az akár
gyógyszer, akár egy masina - ami mások munkáját ne adj isten feleslegessé teszi.
Na, akkor bizton számíthat ellenállásra! Tuti, hogy tűzzel, vassal szembemennek
vele, hogy ugyan mit akar, mit ugrál, amikor a dolgok jól beváltan hömpölyög­
nek a saját m edrükben...
T örténetünk főszereplője, egy Dr. H orváth István nevű orvos-biológus,
az MTA doktora, a New York-i Tudományos Akadémia tagja ilyen ugrálós fickó.
Ennek a m entalitásnak köszönheti, hogy 2011 szeptemberében házkutatási
szándékkal nyomozók kopogtattak be Dorottya utcai lakásának ajtaján. Jártam
ott, láttam a puritánul berendezett szobákat, ahol a tekintetet leginkább az előszo­
bában álló könyvespolc vonzza. Itt is könyv-könyv hátán, mint az Istenhegyi úti
lakásban. Egy kanapé, néhány szék, egy szekrény, íróasztal, na és az elenged­
hetetlen számítógép. Körülbelül ennyi a berendezése az irodaként m űködő,
betegfogadásra, konzultációra használatos helyiségnek.
Éppen két beteggel üldögélt a szobában. Érdemes nyomatékosítani, hogy nem
kezelte őket - senkit sem kezel - beszélgetett velük. Természetesen saját felfede­
zéséről a világon egyedülálló érelmeszesedés elleni oltóanyagról.

22
 Ha nem ismerném a korát, azt hinném maximum 65 éves, na, jó 66. Eszmé­
letlen, hogy mennyit dolgozik, egy negyvenéves is megirigyelhetné energiáját.
Konzultál a betegekkel, kísérletezik a mikroszkópjaival, szérumot gyárt, folya­
matosan összegzi az oltottak eredményeit, előadásokat tart vidéken.
Tudom, hogy a vénás injekciót nemcsak állatkísérletekben próbálták ki, hanem
emberen is. Tudom, hogy amikor a professzor szívinfarktust kapott, arra kérte
Ildikót a feleségét, hogy vigyen be neki fecskendőt, tűt, gum iszalagot és az
oltóanyagot. A Balatonfüredi Szívkórházban oltotta be magát, azaz próbálta ki
szérumát saját magán.
És most arra kérem Önöket, ne lepődjenek meg azon, hogy a továbbiakban
a feltalálóval készített interjú részletekkel a kívánatosnál kevésbé keltem fel az
érdeklődésüket. Bár a Horváth Istvánnal 2011 szeptemberétől 2012 áprilisáig
felvett, különböző helyszíneken folytatott sok-sok beszélgetésünket két dikta­
fon is rögzíti, ezeket nem igazán osztanám meg önökkel.
A professzornak leírva nem tetszenek az általunk folytatott dialógusok. Azt
mondja ez egy pletyka ízű könyv, aki találkozik vele, nem tartja érdemesnek az
olvasásra. Hogy a minősítés mennyire helytálló: majd önök eldöntik. Magam
afféle krónikásként beszélgetéseket, hangulatokat, helyzeteket, benyomásokat
rögzítettem. Eszembe sem volt - és most sincs - állást foglalni, ítélkezni, m inősí­
teni, hogy ki a jó, meg ki a rossz, ezt tegye meg az olvasó.
Amikor elküldöm a kéziratot, - az újságíró etika ezt így követeli meg - a profesz-
szor nem azt a megoldást választja, hogy korrigál, hogy javításokat kér - az ő
szövegéből ez essen ki, ez m aradjon benne, ezt meg írjuk bele - hanem dörge­
delmes levelet ír arról, hogy nem erre számított, és külön hangsúlyozza, hogy a
házkutatással kapcsolatos részek eleve be sem kerülhettek volna a könyvbe. így
hát gyorsan ki is emelem ezeket. Meglep,- hiszen szó nem volt közöttünk erről,
mint ahogy arról sem, hogy szigorúan tudományos könyvet írok, hogyan is tehet­
ném bölcsészként? - de eltérő hozzáállásunk ellenére a Horváth ügy még Horvát
ügy, marad, amiről éppen közérdekű témája miatt nem ildomos hallgatni.
így hát a továbbiakban alapvetően a különböző sajtótermékekben már megje­
lent mozaikokból rakom össze gondolatait felfedezéséről, a rengeteg sajátból
pedig csak néhány ártatlan, semleges m ondatot adok közre. És persze azokat

23
a beszélgetéseket, melyeket neves, vagy névtelen betegekkel, valamint a vakcinát
felhasználó orvosokkal - elérhetőségüket természetesen a professzortól kaptam
meg - és a szakma elismert képviselőivel készítettem. Amit alább olvashatnak,
m ondhatnám én is, de forrás megjelöléssel együtt inkább idézek.
„2011. szeptember 21-én a VIII. kerületi rendőrség házkutatási paranccsal a
hóna alatt kopogtatott és begyűjtött a tudós lakásán és a nyaralójában található
minden, a megítélésük szerint a vakcinához kapcsolható információt tartalmazó
anyagot. „Elvitték a számítógépeimet, az összes iratot és az antigén-mintákat.”
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a lefoglalás okait és mikéntjét firtató kérdé­
sünkre röviden annyit reagált: ismeretlen tettes ellen folyik eljárás kuruzslás gyanúja
miatt, de a nyomozás érdekeire való tekintettel további információval nem szolgál­
hatnak. Más rendőrségi forrásból viszont úgy értesültünk, hogy a büntetőeljárás
elrendelése jelen esetben nem feltétlenül indokolt. Kuruzslást ugyanis csak olyan
személy követhet el, „aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen
az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki” Horváth István esetében
pedig a bűncselekmény tényállási elemei egyelőre nem valósultak meg. Ha vádat
emelnek ellene, a bíróság dönti el, hogy kiadja-e a lefoglalt dokumentációt, ha
viszont fennáll a bizonyítottság hiánya, a rendőrségnek kötelessége kiadni azokat,
hiszen a kutatási anyag Horváth István saját szellemi terméke.”1
Egy másik internetes portál a regényes történetet ott folytatja, hogy „...ebben
az évben Horváth Professzor Úr ismét a minisztériumban járt, és ígéretet kapott,
Szócska miniszter úrtól a segítséghez. Ezt követő napokban a rendőrség megszállta
az idős ember lakását, és a Nobel díjra esedékes világtalálmány kutató professzorától,
kuruzslás vádja miatt lefoglalta az összes iratot és a komputereit melyeken a talál­
mányainak leírásai vannak. Még aludni sem engedték az öreg tudóst a lakásában.”2
Sajnos a több éves vakcinát is elvitték, aminek éppen az lett volna a feladata,
hogy ha majd 10 év múlva előveszik, kiderülhessen, hogy sem immunológiai,
sem fizikai tulajdonságaiban nem változott. A feltaláló hipotézise ugyanis az,
hogy az anyag nem romlik meg. Nem jár le a határideje, mint a gyógyszereknek.
Ami az érelmeszesedés elleni vakcina első emberi kipróbálásáról szóló törté­
netet illeti: egy nyilvános rendezvényre hivatkozom. Március 29-én a Budapesti
Kereskedelmi és Iparkamara épületének Baross termében tartott beszélgetés során

24
- moderátorként ültem a professzor mellett - elmondta, hogy elsőként magának
adta be, viszont magán kívül soha senkinek nem, maxim um a kezébe nyomta
a betegnek, hogy vigye és oltássá be magát. Amit egyébként megtettek, és ma is
megtesznek azok az orvosok, akik diplomájukkal játszadozva úgy vélik, hogy az
érelmeszesedés elleni szérum kiváló gyógyszer, tehát engedély nélkül, törvényt
szegve is beadják, annak ellenére, hogy nincs törzskönyvezve.
Bármennyire is hihetetlen az elmúlt több mint 10 esztendő alatt több száz orvos
több ezer hazai és külföldi (orosz, ausztrál, arab, új-zélandi, izraeli) beteget kezelt
a Horváth féle vakcinával. A professzor szerint káros mellékhatásokról senki sem
számolt be, pozitív társhatásokról annál inkább. Az elmeszesedett erek takarí­
tásán, a plakkok1 leoldásán túl, van, akinek a 2-es típusú diabétesze múlt el, a
másiknak a magas vérnyomása, a harmadik eldobta a szemüveget, a negyedik­
nek meg megnövekedett a nemi aktivitása is.
Anekdotákban sem volt hiány, hiszen harsány derültség közepette mesélte el
az idős cigányvajda történetét, akinek szintén idősecske felesége rim ánkodva
kereste fel a vakcina beadás után 2-3 hónappal a feltalálót. - Drága professzor
úr, csináljon már valamit az urammal, mert még a konyhában a rántáskeverge­
tés közben is a szoknyám alá nyúlkál... szültem már egy csomó gyereket, elegem
van belőle... állítsa le valahogy!
Aztán mégiscsak szóba került az egyik káros mellékhatás: a vakság. Mielőtt
döbbenten a szívükhöz kapnának: máris írom, hogy ha az érelmeszesedést okozó
plakkokból kikerül a koleszterin, azt a szervezet fölhasználja epesav készítésére,
nemi horm on készítésére. Ahogyan a professzor a rendezvényen fogalmazott:
„Több nemi horm on képződik a szervezetben, ennek következtében megnő a
férfiember nemi aktivitása, és ha ezt a szomszédasszony kihasználja, a felesége
meg rájön, akkor mi lesz a vége? Vakság, mert az asszony kikaparja a szemét”
Éppen nála ülök, amikor csörög a mobilja. Felveszi, és ezredszer, tízezredszer
is elmondja, hogy igen, ö az a Horváth István, konzultáljanak egymással, kérjen
időpontot a beteg. Tehát házkutatás ide, házkutatás oda, folytatja tovább, mintha
mi sem történt volna. Nem adja fel, és ideológiája is van mellé.
Ahogyan a Szent Korona Rádióban is megfogalmazza: mulasztásával nem
kíván részt vállalni évi 10-15 ezer magyar ember tétlenséggel előidézett halálában,

25
akik 45-65 éves korukban keringési betegségekben vesztik életüket, miközben
megmentésükhöz rendelkezésre áll a megfelelő szer.
Folytassuk pályafutásának állomásaival. Meghívott kutatóként dolgozott Atlan­
tában, Betegségellenőrző Központ Moszkvában, Központi Dermato Venerológiai
Intézet, vagy éppen a Pittsburghi Egyetem mikrobiológiai részlegében. Évtizede­
ken át részt vett a Semmelweis Egyetem hallgatóinak képzésében és évtizedeken
át meghívott előadója volt az Orvos Továbbképző Egyetemnek. Nacionáléjával
nincs is semmi gond. A zsenialitásával viszont van, azzal, hogy az ő agyában
másképp forognak a kerekek, mint a miénkben. Nem elég, hogy tele van ötlettel,
meg jobbító szándékkal, még azt is megteszi, hogy sutba vágja az egészségügyi
törvényt, és azt mondja, hogy számára a lelkiismeret - hogy em beri életeket
mentsen - fontosabb, mint a paragrafusok.
Hogy egy jogállamban senki nem szegheti meg büntetlenül a törvényeket?
Tudja ő, csak nem akar szembenézni vele. Nem akar szembenézni azzal, hogy
nemcsak a magyar, hanem az uniós törvények szerint is ember csak törzskönyve­
zett, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyszert kaphat.
Nemcsak az érelmeszesedés elleni vakcina felfedezése fűződik a nevéhez, hanem
a lues, vagyis a vérbajként ismert idült fertőző nemi betegség diagnosztikájának
hazai kifejlesztése is.
Több szakmai kézikönyv fejezetének írója, több mint 150 tudományos közle­
mény és kongresszusi előadás szerzője. A világon először állított elő, a szervezetből
hosszabb ideig ki nem ürülő művért, amire szabadalmi védettséget kapott. Az általa
előállított mesterséges vér a kísérleti állatok szervezetéből több hét után sem ürül ki.
Több millió dollárból kutató amerikai orvos csoportokat megelőzve
felfedezte az antikoleszterin antitestet, - tudom idegenül hangzó, a magyar
nyelv számára fura elnevezés, de nem helyettesíthetem mással - és feltalálta az
antikoleszterin antitest termelésére alkalmas antigént. Bízzunk abban, hogy a
gyógyszertörzskönyvezés is m egerősítheti majd: a világon először állított elő
emberi oltásra is alkalmas oltóanyagot, amivel az érszűkület, és az érelmeszese­
dés nemcsak megelőzhető, de vissza is fejleszthető.
Kreatív gondolkodását bizonyítandó kifejlesztette a decubitus megelőzését és
gyógyítását segítő „antidecubitus ágyat”, erre szintén szabadalmat kapott. Az általa
készített „allergia stop” kenőcs az allergián túl enyhíti a szúnyogcsípés hatását
is.. Találmányait világkiállításokon arany, ezüst és bronzéremmel jutalmazták.
Egészségügyi szabadalmai mellett jó néhány műszaki-technikai újdonságot is
letett az asztalra.
Miközben a nyugati határszél felé autózva az útmentén a „Mercédesz jelvény”
formájú szélkerekek forgásában gyönyörködhetünk, azt mondja a fáma, hogy a
Horváth által felfedezett „lengőlamellás szél és vízikerék” többszörösen hatékony
energiatermelő, mint nálunk is elterjedt társa, de erről majd később.
Tud oroszul, ném etül és angolul, szívesen kertészkedik és még egy hobbi,
aminek a házkutatás idején nagy hasznát vette. Annyira izgatja a rovásírás, hogy
könyvecskét is írt róla, ráadásul jegyzeteit gyakran rovásírással készíti. A rendőr-
tiszti főiskolán sok m indent tanítanak, de a rovásírás biztosan nem szerepel a
tantárgyak között, így a személyes tárgyait is lefoglaló rendőrök nem tudtak sokat
kezdeni jegyzeteivel. Hogy miért kerülhetett sor a házkutatásra? Hogy miért
nem minősítette gyógyszerré vakcináját? Mert nem milliárdos bankár, hanem
tudós. Egy magyar kutatónak pedig nincs annyi pénze, hogy egy több százmil­
liós - sőt m illiárdos- gyógyszerbevizsgálást végigfuttasson..
Beszéltem egy szintén az egészségügyben szereplő üzletemberrel, akinek a nevét
mindenki ismeri Magyarországon. Ö sem volt képes gyógyszervizsgálatra, tehát
nyilvánvaló, hogy ezt csak egy multinacionális cég engedheti meg magának., de
azt azért nehezen hiszem el, hogy a jakartai milliárdoson kívül soha senki nem
akarta megvenni Horváth találmányát. Miközben még csak hasonlóval sem
rukkoltak elő a világon.
Megtudom, hogy Amerikából ideutazott Alving professzor, hogy árulja el a vakcina
összetételét. Sőt, kapott olyan ajánlatot is, aminek eredményeképpen az országnak
semmi köze nem lett volna hozzá a továbbiakban., nem fogadta el, ez nála erköl­
csi kérdés. Ahogyan többször elmondta már: magyar és Magyarország számára
szeretne hasznot hajtani vele. Ezért megpróbált hazai gyógyszercéggel szövetkezni.
Felkereste a mostanára széles körben ismertté vált Béreséket, de azt mondták, hogy
elég gondjuk van e nélkül is. Annak idején, egy nőgyógyászati konferencián a női
nemi hormonokkal kapcsolatban próbálta felkelteni az érdeklődést. Már volt némi
tapasztalata az immunizálás során arról, hogy a nemi hormonok alapanyaga is a
koleszterin. Ezeknek pedig igen nagy a jelentősége a változás korában, mikor az
oszteoporózistól a szívinfarktusig, sok veszélynek vannak kitéve a hölgyek. Ezen a
bizonyos konferencián ott voltak a Richterék, náluk sem járt sikerrel.
A sikertelenségek ellenére meggyőződése - sokszor, sok kollégámnak elmondta
már - ha a vakcinát úgy lehetne piacra dobni, hogy magyar termék, akkor a bevétel
komolyan bele szólhatna a magyar adósságállományba. Utána nézetett, hogy a
szív- és érrendszeri betegségek terápiájában jelenleg használatos gyógyszerek több
tízmilliárd dollárba kerülnek. Úgy véli, ha néhány 10 milliárd dollárral csökkenteni
tudná az adósság törlesztését: az egész országnak kedvezőbb helyzetet teremthetne.
Okos és nemes gondolat, de mit sem változtat azon, hogy törzskönyvezés
hiányában megszegi az egészségügyi törvényt, az emberen való engedély nélküli
kipróbálással. Ezt pedig tudatosan vállalja, mert megvan a saját erkölcsi normája,
a saját lelkiismerete és nem hagyhatja figyelmen kívül azokat az eredményeket
sem, amelyek már bizonyították az antigén injekció hatását.
Felelősnek érzi magát azokért a betegekért, akik pechjükre éppen most estek
át szívinfarktuson, szélütésen, vagy holnap akarják amputálni a lábukat, és nincs
idejük kivárni a gyógyszertörzskönyvezést. „Ha valaki elmulasztja a segítségnyúj­
tást egy életveszélyes állapotban lévő emberen, olyankor, amikor lehetősége van
a megmentésére, de tudatosan nem teszi, az már több mint bűn, az már hiba. Ha
ezt ezrekkel teszi, akkor tömeggyilkos.”4
Régebben a chlamydia nevű baktérium ot tartották ludasnak az orvosok az
érelmeszesedés kialakulásáért. Mivel érzékeny az antibiotikum okra, a világ
kutatói azon dolgoztak, hogy a baktérium tól megszabaduljanak. Azonban a
kísérleti állatokat hiába fertőzték meg chlamydiával, nem lett belőle érelmesze­
sedés. 2000-ben a német Koenig nevű professzor bizonyította be, hogy nem a
chiamydiák okozzák a betegséget, és kijelentette, hogy minden új elképzelést tárt
karokkal kell fogadni.
És jött az új elképzelés, az antikoleszterin antitest felfedezése, valamint az antigén.
Horváth professzor és munkatársai kísérleteik során nemcsak előidézni, hanem
visszafejleszteni is képesek voltak az érelmeszesedést az antitestek segítségével,
mivel ezek az érfalakon lévő plakkokból is képesek az kiemelni a koleszterint.
Az antigén ugyanis antikoleszterin antitestek termelésére serkenti a szervezetet.

28
 A feltaláló állítását persze nem fogadta kitörő lelkesedéssel a szakma, hiszen még
azt sem ismerték el, hogy valósak-e ezek a bizonyos antitestek. És valaki azonnal
egy védőoltást fedez fel az orvosok szerint nem is létező antitestekre építve?
Alább néhány idegen szó és új fogalom következik, azonban azt tanácsolom,
ismerkedjenek velük önök is, ahogyan én tettem, megéri.
Gondolták volna, hogy több mint 250 izomérje' van a koleszterinnek?
Ha az egyik izom ért használjuk, megdöglenek tőle a kísérleti állatok, ha a
másikat, az nem csinál semmit, és van egy harmadik, ami az immunizáló antigén.
Olyan ez, m int a Rubik kocka: ha így fordítom, ha úgy, akkor is Rubik kocka
marad. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az oldala, mert ha csavarunk
egyet rajta, azonnal megváltoznak a színei. Ilyen az immunrendszer is. Ha elfor­
dítják, akkor másképp viselkedik a koleszterinnel szemben. Mintha a színekre
válaszolna: van, hogy megöli a szervezetet a válaszreakció, a másik esetben pedig
életben tartja és beindul az antitesttermelés.
Azé az antitesté, amelyik még az immunológiai érés előtt termelődött a szervezet­
ben, de ma már nem érdekes a számára. Mert azt gondolja szegény szervezetünk,
hogy termelt annyi gént, amennyi egy életen át biztosítja ennek az antitestnek
a képződését. Csak, azt nem kalkulálja be, hogy tönkretettük. Nem mozgunk,
cserébe viszont dohányzunk, megesszük, megisszuk, beszívjuk a mérgeket és folya­
matosan stresszelünk. Fel is borítjuk vele a koleszterin anyagcserénket rendesen.
A Horváth féle vakcina a feltaláló elmélete szerint a m indenkiben meglévő
antitest termelését emeli meg. Nem egy új antitestet hoz létre, hanem a meglévő
termelését fokozza. Hogy ez a fokozás új gének létrehozásával, vagy a régiek
aktivizálásával történik, teljesen mindegy. Mint ahogy az is, hogy azért fagyott
el a lába valakinek, m ert nem volt cipője és mezítláb lépegetett a havon, vagy
azért, mert túl vékony volt az a lábbeli. A lényeg, hogy lefagyott. Itt meg az
a lényeg, hogy az antitest termelése fokozódik, ettől a koleszterin anyagcsere
helyreáll. Ha pedig helyreáll, akkor a meglévő elváltozás meggyógyul, és ez
pofonegyszerünek tűnik!
A koleszterinnel végzett vizsgálatokat a hatvanas években kezdték el. „Ma már,
több mint negyed százada, hogy felfedeztük az antikoleszterin antitestet, és több
mint egy évtizede, amióta immunizálással vissza tudjuk fejleszteni az érelme-

29
szesedést. Egy évtizede rendelkezünk embernek is beadható vakcinával. Ennek
ellenére, ma is van professzor, aki nem hiszi, hogy létezik antikoleszterin antitest.
Nem veszi észre, ma m ár ez nem hit, hanem tudás kérdése. Nagyon kevés helyen
tanítják, hogy az antikoleszterin antitest létezik, szerepe van a koleszterin anyag­
cserében, és hiánya az érelmeszesedéshez vezet.”6
Az viszont nyilvánvaló, hogy ha egyszer a koleszterin szint fölborult, akkor az
olyan, mint a törött láb. Ha valakinek eltörött a lába, akkor egy életen keresz­
tül csámpás lesz, ha nem teszik helyre! De helyre lehet tenni! M int ahogyan a
koleszterin anyagcserét is.
Sokak szerint ennek a módját a világon egyedül Horváth tudja Magyarorszá­
gon, ma még. És most jöjjenek a már említett izomérek!
Az antigént a koleszterin több m int 250 izomérje közül kellett kiválasztani.
A variációkat még tovább növelte, hogy a koleszterin kémiailag átalakítható,
szubsztituálható vegyidet. A sok lehetőség közötti választás magában hordozta a
gyorsan ölő, anafilaxiás sokkot kiváltó oltóanyag elkészítésének veszélyét is, amire
szerencsétlen amerikai disznók úgy reagáltak, hogy gyorsan fel is fordultak. Nem
véletlen, hogy sok külföldi kutató számára egyszerűbbnek tűnt megszerezni, mint
kikutatni a használható vakcina gyártásának receptjét. Sokan próbálkoztak már,
ezért is olyan bizalmatlan a feltaláló.
Megcsörren a telefon - aztán később beszélgetésünk alatt folyamatosan, legalább
ötpercenként - és hallom, ahogy mindenkinek elmondja, hogy ez nem egy engedélye­
zett gyógyszer, ehhez mindenki csak úgy juthat hozzá, hogy ha saját magának beadja.
Ezt nyilván ő sem gondolja komolyan. Emlékszem, amikor eltört a bokám, a
trombózisveszély miatt 21 napon keresztül szúrnom kellett a combomat. Elképesztő
lelkierő kellett hozzá m inden egyes alkalommal. Hosszú perceket hezitáltam
kezemben a fecskendővel, mire rászántam magam. De, hogy valaki saját magát
vénázza? Na, jó a drogosok képesek rá. De ők a szenvedélyük rabszolgái.
A nagyon elszánt Horváth István is megtette infarktus után lábadozva a kórházban,
mert nyílván nem kérhetett meg egyetlen orvost sem, hogy segítsen. De, hogy más
képes lenne rá? Kétlem. Az is hozzátartozüc a történethez, hogy a vakcina átadása
előtt mindenkivel konzultál, nem küld el senkit. Beszélget velük. Fecskendő, szérum
és vakcina nélkül. Horváth gondolatait, felfedezését, a vakcina hatásmechanizmusát

30
bárki megismerheti. A rádió és a televízió, az írott sajtó és az internet nyilvános­
sága előtt számos alkalommal elmondta már felfedezése történetét, 16 év alatt volt
rá elég ideje. Újabb telefoncsörgés. Ott ülök mellette, így hát hallom, amit mond.
Közli, hogy az injekció semmi mást nem csinál, mint helyreállítja a koleszterin
anyagcserét. Ha a betegsége emiatt alakult ki, akkor jó. Ha nem emiatt, akkor nem jó.
Az adjuváns emeli annak az antitestnek a mennyiségét, amelyik a koleszterin anyag­
cserét segíti. Tehát, ha a telefonáló cukorbetegsége azért alakult ki, mert a beszűkült
ereken át nem jut elég vér az inzulintermelő sejtekhez, akkor segíthet a vakcina.
M iközben hallgatom , azon gondolkodom , hogy nem tart attól, hogy azt
mondják: Horváth úr, ön az egészségügyi törvényt, a gyógyszerré minősítés
törvényét megszegi, ezért dutyiban a helye?
Úgy tűnik nem. Ráadásul egy csomó gyógyszercég boldogan tapsikolhatna, ha ez
bekövetkezne. Mert mi is lenne a sztatinokkal, ha kiderülne, hogy a vakcina valóban
iitős, és nemcsak szájhagyomány, hanem legális gyógyszerforgalmazás útján is elter­
jed a világon? Ami persze elemi érdeke lenne, egy olyan országnak, ahol hullnak
az emberek, mint a legyek az érelmeszesedés miatt. A megmaradt papírhalomból
előhúz egy lapot: 1996 a dátum, egy Alving nevű úr írta alá. Ő Amerikából repült
Budapestre, de jöttek orosz tudósok, sőt még Dubaiból is felkeresték a feltalálót.
Alving levele úgy kezdődik, hogy „Engem az ön eredményei nagyon érdekel­
nek, több információt szeretnék kapni. A mi kísérleteink is stimuláltak érdekes
dolgokat, de ha önnek egy különleges technika van a birtokában, és ezen a terüle­
ten tudna velünk valami információt közölni, akkor természetesen egy titoktartási
egyezséget köthetünk önnel. Teljes egészében érdekel az ön munkája, és kíván­
csian nézek elé, hogy többet hallhassak az Ön munkásságáról.”
Horváth nem válaszolt a kérdéseire. Aztán Alving, az im m unizáció egyik
legnagyobb amerikai kutatója fogta magát, repülőre ült és eljött Budapestre.
Megkérdezte, hogy csinálja, a feltaláló viszont nem terítette ki előtte a kártyáit.
Később együtt publikáltak im m unizálási eredm ényeket a Medical Science
Monitorban, mikor m egindultak a kísérletek. Nem sokszor, mert pontosan le
kellett írni minden kísérletet, anyagot és módszert, amit használnak. A feltaláló
pedig e nélkül próbálta megtenni, amire úgy reagáltak, hogy ez nem fair. Lehet, de
Horváth úgy vélte, hogy a vakcina túl nagydarab sajt ahhoz, hogy hagyja kiéne­
kelni a szájából, pontosabban, az ország szájából. így viszont nem dolgozhattak
tovább, gyorsan befejeződött az együttműködés.
Alving professzor egy egész munkacsoport élén áll. És Horváth István? Vajon a
vakcinát ö egyedül fedezte föl? Hosszú éveken át az Országos Bőr és Nemi Kórtani
Intézetben a szerológiai osztályt vezette. Itt azzal a szemlélettel dolgoztak, amit még
Király Kálmántól tanultak, hogy: a legjobb kutatás dolgozni. Az volt a feladatuk,
hogy azokat az eseteket verifikálják, amelyekkel más intézetek megakadtak. Horváth
professzor tehát egy országos intézetben töltötte élete nagy részét. Az ottani munka
egyik eredménye az antitest, amit a koleszterinnel reagáló szérumokból mutattak
ki. Az antitest felfedezése annyira nem illett az akkori gondolkodásmódhoz, felfo­
gáshoz - nagy kérdés, hogy mennyire illik a maihoz, - hogy ha Horváth nem lett
volna a tudomány doktora már akkor, talán még a főnöke is kirúgta volna.
Visszatérve Királyra. Az volt a felfogása, hogy dolgozni kell, és nyitott szemmel
járni, m ert a m unka során mindig előkerülnek olyan megszívlelendő dolgok,
amelyekkel érdemes foglalkozni. Ilyen volt Horváth számára az antikoleszterin
antitest is. Amikor fölfigyeltek rá, unikum volt, olyannyira, hogy nem is tudta
megemészteni az akkori igazgató. Az volt a reakciója, hogy elszedte Horváth -
tói a munkatársait mondván: „azt a luxust, hogy te ilyenekkel foglalkozz, nem
engedheti meg magának az intézet!,,
De hogyan jött az aha-élmény* az antikoleszterin antitesttel, és az antigénnel?
Úgy, hogy a feltaláló szifilisz diagnosztika területén verifikációval foglalkozott.
Mielőtt ebben elmélyednénk, egy kis szifilisz történelem. A rettegett betegség
ijesztő módon jelent meg Európában a középkor végén, és az újkor elején. Francia
betegségnek nevezték, hiszen Itáliából indult, francia közvetítéssel. Azt mondja a
fáma, hogy amikor VIII. Károly, francia király 1495-ben meghódította Nápolyt,
zsoldosai szexuális kicsapongásaik során fertőződtek meg, s aztán az olaszoktól
kapott nemi betegséget futótűzként hurcolták szét egész Európában. Itáliában
pedig úgy vélték, hogy a fertőzést azok a hajósok vitték el hozzájuk, a m editer­
rán kikötővárosokba, akik Kolumbusz társaiként az Új Világban szedték össze.
A Syphilis egyébként eredetileg egy latin nyelvű vers címe volt, szerzője:
Girolamo Fracastoro (1530) olasz tudós. A hosszú, mitologikus költeményben
szerepel egySyphilus nevű pásztor, aki megsértette a napistent, őm egbosszú-

32
ból jól megbüntette ezzel a betegséggel. Az olasz rímfaragó francia betegségnek
- morbus gallicus - nevezi. Az elnevezés aztán körbejár, mert a franciák ugyan­
ezt olasz betegségnek hívják, a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök
keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek. Egy biztos: a szifilisz drámai
terjedése hamar megfékezte a középkori szexuális kicsapongásokat. A korábban
népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép meg egyre prűdebbé vált.
Hatásos gyógymód persze nem volt. Mondhatni semmit sem ért, hogy a szifiliszt
évszázadokon keresztül higannyal kezelték: kenőcsök, tabletták vagy gőzfürdők
alkalmazásával. Valójában fogalmuk sem volt arról, mit kezdjenek vele, mígnem
a XX. század eleji német tudósok letették az asztalra a megoldást.
Elsőként Fritz Schaudinn 1905-ben felfedezte a szifilisz kórokozóját, a treponema
baktériumot. Aztán jött August von Wassermann bakteriológus, ő egy esztendővel
később kidolgozta azt a diagnosztikai vizsgálatot, amelyet aztán róla neveztek el.
Azóta is a Wassermann-teszt teszi lehetővé a szifiliszes fertőzés korai felismerését.
És ne feledkezzünk meg Paul Ehrlich kutató-orvosról sem, ő találta meg az első
hatékony gyógyszert, a „Salvarsan’-nak nevezett arzénos keveréket. Immunológiai
munkásságáért 1908-ban megkapta az orvosi Nobel-díjat. A sor végére pedig berob­
bant az angol Fleming a penicillinnel, ami a később kifejlesztett antibiotikumokkal
együtt a leghatékonyabb gyógyszere lett a szifilisznek. Ettől függetlenül a sok híres és
kevésbé híres ámde nagy szexuális étvágyú zeneszerző, filozófus, író, festő, politikus
és gengszter veszítette életét a szifilisztől. Schubert, Donizetti, Maupassant, Nietzsche,
Baudelaire, Heine, Henri de Toulouse-Lautrec, A1 Capone és még sorolhatnám. De
kanyarodjunk vissza Horváth István aha-élményéhez, ami azért keveseknek adatik meg.
A szifilisz verifikációjáról, ami végül is a már említett aha élményhez jutatta,
a professzor így mesél:” Akkoriban a szerológiai osztálynak voltam a vezetője.
Az volt a feladatunk, hogy olyan esetekre, kérdésekre is megadjuk a választ,
amire az ország más laboratóriumában nem voltak képesek. A kezünkben volt
egy módszer, amivel biztosan meg tudtuk állapítani, hogy valaki szifiliszes, vagy
sem. Egy szifiliszes, áldott állapotú nő visszamaradott gyereket szül. A szifilisz­
fertőződés és a teherbeesés egyszerre történhet.
Az egészséges terhesség során is kialakulhatnak olyan ellenanyagok, amik hason­
lóak a szifilisz fertőzés alatt jelentkező ellenanyagokhoz. Az egészséges kismamákat

33
 T
meg kellett nyugtatni, hogy magzatuk nincsen veszélyben. Az idejében kezelt
terhességből egészséges gyermek születhet. Azért érdekes ez a probléma, mert
a betegség során lehet olyan állapot, amelyik tünetmentes, ezt mondják: látens
szifilisznek. De a látens szifiliszt hordozó terhes nő magzatja vagy meghal, vagy
nyomorék, vagy csak visszamaradott lesz.
Tehát bizonyító típusú szerológiai munkákat végeztünk, azon túl, hogy az ország
valamennyi lues diagnosztikai laboratóriumát ellenőriztük egy profi szisztéma
keretében. Ennek során találkoztunk különböző problematikus szérumokkal, s
akkor fedeztük fel, hogy létezik egy olyan antitest, amiről korábban nem tudtunk, s
nem vizsgáltunk. A módszerek fejlődésével eljutottam odáig, hogy megállapítottam:
ez az antitest a koleszterinnel reagál. Tehát egy antikoleszterin antitestről van szó.
A biológiában kevésbé járatosoknak m ondom: az antitestek a szervezetünk
nagyon specifikus fehérjéi. Ha pl. himlővel vakcináinak valakit, akkor olyan
fehérje képződik, ami csak a himlővel szemben reagál. Ha diftériával szemben
kell valakit beoltani, akkor egy diftéria anatoxint visznek be, ami a diftéria toxinját
közömbösítő antitestet termeltet. A vizsgálatunk során kiderült, hogy szerveze­
tünkben létezik olyan ellenanyag-termelő sejtcsoport, amelyik koleszterin ellen
termel antitestet. Mikor felfedeztük ezt az antitestet, sokan hitetlenkedtek. Volt
főnököm nagyon keményen megdorgált, ha ilyen lenne, akkor nem tudnánk
gondolkodni. Hiszen tudjuk, hogy a koleszterinnek az idegsejtek közti kapcsolatok
megteremtésében fontos szerepe van. Szerinte, ha lenne antikoleszterin antitest,
az támadná a receptorokat stabilizáló koleszterint és nem tudnánk gondolkodni.
Én viszont megértettem vele, hogy inkább a kémcsőnek hiszek, mint a főnököm­
nek, aki ezután leépítette az osztályomat. Később maga az intézet is megszűnt.
Sajnos, azóta születtek szifilisszel fertőzött gyerekek, akik egy életen át hordoz­
zák ennek a következményét. Amíg mi ott dolgoztunk, évtizedeken át, addig egy
sem született ilyen betegséggel. Miután megtaláltuk ezt az antitestet, s hirdet­
tem a létezését, a főnököm szemében m inden voltam, csak „úriem ber” nem.
Egy éven belül olvastam róla, hogy megtalálták ezt az antitestet az amerikaiak
is. Ekkor bevittem a főnökömhöz a publikációt, aki elolvasta, majd azt mondta:
nem létezik, hogy ezt te fedezted fel, mert ez egy Nobel-díjas téma!
Az antitest felfedezését követően elkezdtem kutatni, hogy mire is jó ez az

34
antitest a szervezetünkben. Állatkísérletekkel megfigyeltük, hogy milyen hatása
van annak, ha fokozzuk az antitest mennyiségét a vérben. Ennek feltétele volt,
hogy sikerült előállítani olyan anyagot - ez a feltalálás lényege -, aminek a segít­
ségével ennek az antitestnek a mennyiségét fokozni tudtuk. Ez azért alapvetően
lényeges, mert a szervezetben a koleszterin nem antigén.
A vakcina előállítása után lehetett csak kideríteni, mire való az antitest. Azt
tapasztaltuk, hogy fontos szerepe van a koleszterin- anyagcserében. Amikor
koleszterin túletetéssel felborítottuk a koleszterin-anyagcserét, ezzel az antitest­
tel vissza tudtuk állítani. Ha előzetesen, immunizálással, ennek az antitestnek a
mennyiségét megemeltük, akkor nem tudtuk felborítani a koleszterin-anyagcse­
rét. Tehát ezzel meg lehet előzni, s vissza is lehet fejleszteni az érelmeszesedést”9
Ha figyeltek, akkor észrevehették, hogy Horváth István 40 esztendeig dolgo­
zott egy helyen, 1966 februárjától 2003-ig tevékenykedett az országos intézetben.
Amiből az következik, hogy egy hűséges típus. Nemcsak a munkához, a párjához is.
Felesége néprajzkutató, egyébként Kriza jános dédunokája. Ildikó ezt írja egyik
könyve fülszövegében:
„A boldog békeidők utolsó napjaiban láttam napvilágot, amikor szüleim Nürnberg
utcai otthonának ötödik lakója lettem. Igaz csak rövid ideig, mert Pétfürdőre
vittek, ide köt gyerekkorom ezer élménye. Még emlékszem a háború borzalmaira,
a felszabadulásnak nevezett félelemmel teli orosz megszállásra és Rákosi pajtásnak
60. születésnapjára nagyszerű levélben tett mindenféle hazafias felajánlásra. Egy
csodás nyarat töltöttem Bujon Szabó Imre keresztapámnál, ahol a kitelepítettek
mindennapos ellenőrzését volt módomban átélni. A jó hírű budai gimnáziumban
a magyar tanárom megvádolt azzal, hogy én miért büszkélkedem a székely népköl­
tészet gyűjtőjének Kriza Jánosnak rokonságával, amikor őt Erdélyi Jánosnak hívták.
Néprajzi pályaválasztásommal lehetővé vált, hogy azt csináljam, amit szeretek.
Tucatnyi könyv, száznál több tanulmány, sok apró írás mellett néha lehetőségem
volt tanítani például Pittsburghban, Göttingában kevésbé Budapesten. Életem párja
megajándékozott két szép gyermekkel, Annával, Péterrel. Az ő örömük nekem is
öröm volt, velük együtt izgultam minden vizsga, feleltetés napján. Vidáman versenyt
futottam, tollaslabdáztam és úszni tanítottam őket. Szívesen kirándultunk az orszá­
gon belül és kívül, élményeket gyűjtve öreg napjainkra.”

35
 Ildikónak - nem mondja, de látom - nincs nagy kedve beszélgetni velem. Talán
mert szívesebben főzne ebédet az unokáinak, talán mert nem szeret újságírókkal
társalogni, de az is lehet, hogy bosszantja a férjéről készülő könyv. Aztán kiderül,
hogy nagyon nehezen éli meg mostanában a hétköznapokat.
A férjét nagy tudású embernek tartja, fantasztikus eredményekkel. Megítélése
szerint rendkívüli jelentősége van az emberi kultúrában találmányának. Az meg
nyilvánvaló, hogy nem lehet azt mondani valakinek, aki a gyógyításra teszi fel az
életét, hogy bújj a szőnyeg alá! Egyébként - ez már egy fél élet - 40 éve házasok.
Szeretem az ógörög filozófus, Platón mítoszát a szerelemről. Szimpóziumában
olvasható, hogy az ember eredetileg androgün volt, azaz a férfi és a nő uniója.
„Nagy volt az erejük és a lelkesedésük, s elhatározták, hogy megtámadják az istene­
ket.. . De hogyan válaszoljanak az istenek erre a támadásra? Öljék meg az emberi
fajt villámcsapásokkal? Végül Zeusz találta meg a megoldást. Az emberek éljenek
tovább, de kettévágom őket, s akkor erejük csökken, a számuk pedig növekszik, s
ez azzal az előnnyel jár, hogy hasznosabbak lesznek számunkra. Akkor kettévágta
az embereket, m int az almát, vagy mint ahogy megfelezünk egy tojást, s ahogy
megfelezte egyiket a másik után, aztán kérte Apollót, hogy egészítse ki az arcot
és nyakat, hogy a férfi megnézhesse önmaga másik felét és tanuljon alázatossá­
got. A korábban teljes emberi lények megosztása után mindegyik fél kívánta a
másik felét. Összejöttek, ölelkeztek, körülfonták egymást, s vágyakoztak az össze­
növésre. .. így mindegyikünk, ha magányos, mindig figyeli, keresi a másik felét.”
Amit csak a szerelemben találhat meg.
Kriza Ildikó és Horváth István jól állt sorba, amikor egymásra találtak. Nagy
szerelem volt az övék. A feleség oroszlán, a férje bika. Különféle asztrológiai
elméletek léteznek arról, hogy ez a két jegy nem illik össze, ők ketten viszont a
sutba dobták ezeket. Férje mindig is sokat segített tudományos munkájában, az
asszony pedig partnerként kezelte törekvéseit.
Megjegyzem, hogy nagyon nehéz a férjének bármerre is mozdulni a vakcinával.
Olyan ez, mint amikor beesik valaki egy gödörbe, és bár pontosan látja a beszű­
rődő fénysugár irányát, nem tud kimászni, mert a sötétben nem találja a létrát.
A kuruzslás, amivel a feltalálót illették, nagyon súlyos kifejezés, de azért
Ildikó nem érzi a gödör helyzetet. Tapasztalja viszont a sok kicsinyességet és

36
megfélemlítési törekvést, ami manapság nagyon általános. Ugyanakkor a világ
legkülönbözőbb részeiről érkeznek az állandó megkeresések, ami azért bizonyítja,
hogy tudós férje óriási dolgot visz végbe. Miközben a mai egészségügyi közvéle­
mény ellenzi, vagy legalábbis nem áll ki mellette, bár ezt hangosan nem mondja
ki senki sem. Felesége szerint annyi interjúban szerepel a rádióban, a tévében, az
interneten, az újságokban, hogy ha akarna reagálni rá a hivatal, akkor nyugodtan
megtehetné. A gödör akkor kezdődik, amikor a hivatalos közvélemény beleta­
szítja, és azt mondja, hogy erre a készítményre nincs szükség. Az orvostudomány
történetéből egyébként számos ilyen példát hozhatunk fel, ő a penicillint említi.
Tudják, Fleming 1928-ban fedezte fel a penicillint, méghozzá, úgy, hogy a
laboratóriumában található egyik Staphylococcus baktériumkultúrát levegő érte,
és megpenészedett. Észrevette, hogy a tenyészetnek az a része, amely közvetlenül
körülvette a penészt, feloldódott. Ebből következtetett arra, hogy a penész olyan
anyagot termelt, amely mérgező a Staphylococcus baktériumra. Ezt az anyagot
nevezte el a penész (penicillium notatum ) után penicillinnek. Hiába publikálta
eredményeit, akkor még nem vették komolyan. Bő tíz év múlva két kutatóor­
vos bukkant rá Fleming cikkére. Howard Walter Florey és Ernst Boris Chain
1941-ben alkalmazta először a gyógyászatban Fleming felfedezését. Fleming 17
évvel a penicillin felfedezése után kapta meg az orvostudományi Nobel-díjat.
Ildikó bizonytalan. Lehet, hogy a férje nem fogja megélni, hogy a találmányá­
ból világszabadalom legyen, és mindenki hozzájuthasson. De az is lehet, hogy
holnap valaki föltalálja a föld másik csücskében a vakcinát, ahogyan a periódu­
sos rendszerrel is történt.10A világ akkor is dübörög előre, ha ez nem látszik, és
az immunológiai gyógyítási módszerek előbb-utóbb a helyükre kerülnek. Hogy
a férje megkapja-e ezért a köszönömöt vagy nem, örülhet-e majd neki, vagy nem,
ez egy hetedrangú kérdés. Magától értetődő természetességgel rendeli alá egy
nagyobb célért saját, egyéni érdekeit.
Ezt meg is erősíti azzal, hogy amikor néprajzkutatóként megír egy tanulmányt,
egy cikket akkor nem azért teszi, hogy szerepeljen. Szerinte ebben is különbözik
a tudós, meg az újságíró. Ami a férje kutatásait illeti, nem szabad konfrontá­
lódni, ezért nem is híve a nagy nyilvánosságnak. A m édiaháború elég csúnya
méreteket öltött, ráadásul a média szerepe felértékelődött. Amerikában például

37
a média segítségével derült ki, hogy az iraki háború mekkora hazugságra alapult.
A média óriási hatalom, és mivel erkölcstelen: abszolút a pillanatnyi érdekek­
nek rendeli magát alá.
Hm. Bár sok mindent mesélhetnék a média védelmében - akárcsak a Magyar
Rádió rendszerváltó műsora a Vasárnapi Újság egykori felelős szerkesztőjeként
annak sors és történelem form áló szerepéről - nem teszem. Elsősorban azért
nem mert korunk sajtóját valóban az üzlet és a politika uralja világszerte, ugyan­
akkor - sajnos - a tudom ány sem csak erkölcseiről híresült el. Egyetlen példa:
az 1945 júniusában H irosim ára és Nagaszakira dobott atom bom ba hatására
160 000 ember halt meg azonnal, százezreket pedig lassú haldoklásra kárhoz­
tattak. Szomorú, hogy éppen magyar tudósok szürkeállományát vették igénybe
a rémtetthez. Neum ann János matem atikusként az első használható szám ító­
géppel segítette a bomba létrejöttét. Aztán itt van a másik két zseniális koponya:
Teller Ede meg Szilárd Leó. Teller egyébként Szilárd Leóval és Oppenheimerrel
ellentétben tiltakozott a feltalálói után magyar fegyverként aposztrofált bomba
bevetése ellen, de a tény ettől még tény marad.
3. A HIPPOKRATÉSZI ESKÜHÖZ TARTOM MAGAM!

Ismeretlen szerző tollából jobbító szándékú levél kering az interneten 2012

januárjában. A fogalmazás sete-suta, magyartalanságán nem változtatok, a tárgyi
tévedéseket sem korrigálom, a súlyos helyesírási hibákat azonban javítottam.
„Dr. Horváth István orvos biológus professzor úr 40 év kutató munkájának
eredményeként, melynek során mind az USA tudósaival mind az orosz kutatókkal
együttműködve, megalkotta az érelmeszesedés elleni oltóanyagot. Erről a 2000-es
ével elején már a Duna TV is beszámolt. Ha engedélyeznék, akkor a szakértők
szerint Nobel díjas találmány lehetne! Ő az egyetlen a világon, akinek sikerült
ezt a megoldást megvalósítani. Önmagának azonnal beadta a gyógyszert, amely
100%-ig hozta az elvárt eredményeket nála! Majd ezt követően orvosok sokasága
oltotta be ezzel a szerrel magát, akiknél 100%-os eredményt hozott!
Az előző években többször biztatták őt különböző pályázatok útján a magva­
lósítás e reményével, de asztalfiókban m aradt az ügy. 100 millió Ft kellene a
hivatalos akkreditáláshoz, amit egy 74 éves nyugdíjas sosem képes összeszedni.
Egyedül a mindenkori államhatalom képes ennek az anyagi hátterének a bizto­
sításához. A múlt rendszerben megkérdezték tőle a minisztériumban, hogy miért
jó az a hazánknak, ha annyi öregembernek megmenti az életét!!!
Felháborító, hogy ilyen emberek ülhettek a magyar egészségügy vezetőségében.
Annak idején 10 millió dollárt ajánlottak a nyugati gyógyszercégek a találm á­
nyért. A közelmúltban 100 millió dolláros ajánlattal keresték meg, am it azzal
utasított el, hogy „én egy Magyar ember vagyok, szinte m indent eladtak ebből
az országból, de ez a csoda Magyarországé és nem eladó!”
Nos, ezt követően ebben az évben Horváth professzor úr ismét a minisztéri­
umban járt és ígéretet kapott Szócska miniszter úrtól a segítséghez. Ezt követő
napokban a rendőrség megszállta az idős ember lakását és a Nobel díjra esedékes
világtalálmány kutató professzorától, kuruzslás vádja miatt lefoglalta az összes
iratot és a komputereit melyeken a találmányainak leírásai vannak. Még aludni
sem engedték az öreg tudóst a lakásában.
A professzor állítása szerint ezzel az oltóanyaggal képes lenne Magyarországon
megmenteni azt a 15 000 embert, aki évente eltávozik infarktus miatt, és meggyó­

39
gyítani több százezer embert itthon és milliókat külföldön, akik az érelmeszesedés
következményei miatt szenvednek, illetve meghalnak.
Amennyiben az ő eljárását Magyarország üzletileg megvalósítaná, képes lenne
hazánk akár 100 milliárd dollár valutát hozni nemzetünk asztalára és ezt minden
évben. Gondolják csak el mit jelent ez a magyar nemzet számára. Ügy tűnik,
komoly érdekeket sért a magyarság, de az emberiség ilyen fokú megsegítése.
Meddig lehet még az ilyesmiket elviselni?
Utolsó hír, hogy a Professzor Úr ugyan el nem adta a találmányát, de napokon
belül egy külföldi országban akkreditálják, mint gyógyszert és akkor indulhat­
nak a turista buszok, vagy repülőgépek és lehet csatlakozni azok táborához
(gondolom én!), akik már megszabadultak e csodálatos gyógyszer által a világ
legalattomosabb betegségétől!
Fontos tudni, hogy:
- teljes mértékig megszünteti az érelmeszesedést
- ezáltal az agyi katasztrófákat, amit 90% -bán az agyi érelmeszesedés okoz
- helyre állítja a vérnyomást az erek kitisztításával
- újra indítja nagy százalékban a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű-
hormon termelődését
- a szem hajszálereiben szintén megszünteti a meszesedést
- a harmadik szívinfarktuson átesett ember, akinek élete végéig kellene szedni
a szív és várnyomás csökkentőt, valamint a vérhígítókat, elhagyta az összes
gyógyszert! (orvosilag igazolt eset!)
De lehetne folytatni a sort több oldalon keresztül a hozzáértőknek!
Csakhogy van egy gyógyszer lobbi.... és bizony a patikák polcainak
egy részét ez a szer felszabadítaná! Na meg az egészségügyben a várólista nem
ezért lett kialakítva annak idején, hogy a nemzet tovább éljen! De ha kiszámítjuk,
mennyi hasznot lenne képes hajtani ez a gyógyszer ennek az országnak, akkor
vissza lehetne hozni nyugodtan
60 évre a nyugdíjakat és a mi nyugdíjasaink is m ehetnének évente N ém et­
országba és Svájcba kirándulni egy élet m unkájának jutalmául! Jó lenne, ha a
közgazdászaink a saját fizetésükön túl képesek lennének számolni, m ert ez a szer
kihúzhatná az országot pár év alatt a teljes adósságából!”

I 40
 Eddig a fogalmazvány. Kérdések özönét tehetném fel. Honnan ismeri a szerző
ilyen bizonyosan a várólisták eredetét, és vajon hogyan kommentálná, hogy Nagy-
Britanniában, Portugáliában, még hosszabb is lehet, mint nálunk? Milyen számítások
alapján jön össze a vakcinából éppen 100 milliárd dollár bevétel, és milyen időszakra
vonatkozik? Kettős vak, randomizált placebo kontrollált klinikai vizsgálatok híján
- tudom, hogy idegenül cseng, de ez a neve - milyen alapon jelenti ki ennyire
magabiztosan, hogy a vakcina teljes mértékig megszünteti az érelmeszesedést?
Miből gondolja, hogy a törzskönyvezéshez - feltételezem, hogy erre utal akkredi­
tálás címszó alatt - elegendő 100 millió forint? És a többi, és a többi...
De kérdések helyett töprengjük el azon, hogy milyen érdekes világban élünk.
Az egyik bulvárlapban bukkantam rá a rikoltóan nagy piros betűs felhívásra,
miszerint az egyik rendelőintézetben klinikai vizsgálatot kezdenek reumatoid
artritiszben szenvedők számára: gyógyszertári forgalomban még nem kapható, a
biológiai terápiák közé tartozó új készítménnyel. Szépen felsorolják, hogy kiknek
a figyelmébe ajánlják programjukat, elmondják, hogy egy esztendeig tart, ismer­
tetik a feltételeket, végezetül egy figyelemre méltó passzus: „A klinikai vizsgálat
rendelkezik az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai
Bizottsága támogató szakmai-etikai véleményével és az Országos Gyógyszeré­
szeti Intézet engedélyével.”
Ha úgy nézzük - és m iért is ne néznénk úgy? - Horváth ezen az egészen -
igen tudom illegálisan és egy jogállamban ez megengedhetetlen - régen túl van
már. Nem egy esztendeje, hanem több, mint tíz esztendeje használják a vakci­
náját, legalább ezer, de inkább több ezer pácienst oltottak vele, az eredmények
pedig - ha hinni lehet a vakcinával kezelő orvosok és a professzor statisztikái­
nak - magukért beszélnek.
És ha ez igaz, nem lehetne az évek során gyakorlattá vált elmélet egy részét
felhasználni a törzskönyvezéshez? Nem lehetne értékelni gondosan vezetett
statisztikáit, és egy huszárvágással meggyorsítani a törzskönyvezést? Mondjuk
úgy, ahogyan a H IN I vakcinával tették...
19 éve hirdette meg először a Magyar Innovációs Alapítvány a Magyar Innová­
ciós Nagydíj pályázatot. Ez idő alatt 980 pályázat érkezett. A nyertes pályázatokat
nagyvállalatok, kis és középvállalkozások, mikro vállalkozások, egyéni vállalkozók,

41
 I

kutatóintézetek, egyetemek valósították meg. A regisztrált innovációs teljesít­

ményekből 1000 milliárdot meghaladó többleteredményt értek el a díjazottak.
Idén 13,5 milliárd forintos pályázati keret áll az eredeti, jelentős társadalmi
és üzleti hasznot is hozó kiemelkedő teljesítményt nyújtó pályázók rendelkezé­
sére. A 2010-es nagydíjat egyébként egy kisállat vizsgáló rendszert kifejlesztő cég
nyerte el, két elismerést is kapott a sertés dizentéria- véres hasmenés - kialaku­
lásának megelőzésére kifejlesztett készítmény.
Eszembe sincs kijelenteni, hogy ezek nem fontosak. De kérdezni igen. Az emberéle­
teket mentő vakcinának nem lenne köztük a helye? Arról nem beszélve, hogy vajon
- ha beváltaná a hozzá fűzött reményeket - felfedezése mennyit hozna a konyhára?
A feltalálót manapság kézről kézre adják. Művelődési házak, klubok, egyesüle­
tek hívják meg, és a nézők között olykor orvosok is ülnek. így ismerkedett meg
a vakcinával Dr. Zs. B.- persze nem ez a valódi monogramja - sebész is. Nem
jellemzem, m ert a külsőségek hogy valaki kopasz, vagy szemüveges, ősz hajú,
vagy jól megtermett, esetleg éppen hajlott hátú, alacsony, segíthetnek azono- j
sításában. Nem is kell kérdezni semmit tőle, a bemutatkozás formaságai után
ömlik belőle a szó. A professzor - mert ő is az- öntörvényű ember lehet, meg
aztán elég sokat láthatott már az életében ilyet is olyat is, és megtanulta, hogy a
legjobb út a kételkedés.
- Én elég öreg vagyok ahhoz, hogy ne fogadjak el mindent, ami az akadémiai
m edicinában hivatalosan le van fektetve. Úgy gondolom, hogy ami működik,
az van. Ami meg nem működik, azt meg lehet magyarázni, hogy m iért nem, de
a tény attól még tény marad. A m unkatársaim viccből kirakták a falra, nekem
tulajdonítva a mondást, hogy m indenre van magyarázat, legfeljebb nem igaz.
Van egy rokonom, áld a népművészet ifjú mestere, csodás korongozott korsókat
és miegyebeket készít, de nem taníthat, mert nincs hozzá papírja. Vagy: ezelőtt 3
évvel egy természeti katasztrófa során kiderült, hogy a világhírű magyar mentőku­
tyák, nem mehetnek, mert nincs vizsgájuk. Na, a Horváth vakcinával is így vagyunk!
Nekem, m int sebésznek,- baleseti sebészeten töltöttem az életem túlnyomó
részét, ahol hozott anyagból dolgoztunk - nem volt a pályafutásom során két
egyforma sérültem - ki az, aki vindikálhatja a jogot, hogy majd ő meghatározza
nekem, hogyan kell egy sérültet megoperálni?

42
 Norvégiában - egy norvég úr mesélte - az orvos úgy kezeli a pácienst, ahogyan
azt a legjobbnak tartja. Ha az illető gyógyul, akkor tapsot kap, ha meghal, akkor
lecsukják. És kész. Nem akarok olyan mélységekbe m enni, hogy itt vannak a
citosztatikumok, amivel mérgezik a rákosokat! -
Ennél a megjegyzésnél azért m egállnák egy szóra. Az érem nek - ahogyan
mindig - most is van másik oldala. Mert miközben a családtagoktól, barátok­
tól, m unkatársaktól pontosan tudhatjuk, milyen kínokkal jár a citosztatikus
kezelés elviselése, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a korszerű terápi­
áknak, célzott kezeléseknek köszönhetően egyre nagyobb azoknak a száma, akik
hosszú időn keresztül élhetnek együtt a betegséggel, vagy éppen rossz emlékké
válva, szépen-lassan kiűzhetik a fejükből. Az Országos Onkológiai Intézet adatai
szerint ugyanis a daganatos betegek fele meggyógyul!
- Amúgy sok - sok gyógyszerről derült ki a múltban - folytatja -, hogy iszonyú
károkat okoztak.1 De nem baj, volt papírjuk...m egértem , amit Horváth vakci­
nájának ellenzői mondanak, de magamévá abszolút nem tudom tenni. Őszintén
szólva nem hiszem, hogy ez az álláspont tisztességes lenne. A hippokratészi esküt
letettem, ahhoz próbálom tartani magam, és nem ahhoz, hogy aktuálisan mit
mondanak errefelé.
Kemény mondat következik.
- Egyébként pedig a magyar egészségügy az 1920-as éveit éli. Összességében
gondolom. Elképesztő körülmények között dolgoznak az orvosok és a nővérek.
Nyilván vannak bravúrok, örülnék, ha látnék statisztikát például az átültetettek
túléléséről. 1920-ban sem voltak rosszabb eredmények, mint ma. Nyilván akkor
nagyobb volt az újszülött halálozás. Most jönnek vissza az akkori betegségek,
például megint van TBC. Arról nem beszélve, hogy egy labor főorvosnő ismerő­
söm néhány hete a szegedi egyetemi klinikán belehalt a szepszisbe! El tudja ezt
képzelni? 2012-ben Magyarországon! Az amerikai statisztikák szerint az ameri­
kai kórházakban elhunyt betegek 80%-a az orvosi beavatkozás következtében
veszíti életét! Bődületesen nagy szám! Ez a főorvosnő is olyan fertőzést kapott,
ami minden gyógyszernek ellenállt!
A közfölfogást úgy formálják, hogy az egészséges életm ódra, az egészséges
táplálkozásra ne figyeljen az ember, sőt az ellenreklámok úthengerként m űköd­

43
nek. És iszunk és dohányzunk és vacakabbnál vacakabb ételeket eszünk. És egy
ilyen közegben legyintünk a Horváth féle életmentő vakcinára.
- Sajnos igaza van. Olyan ez, m intha valaki aranyat akarna csúsztatni egy
tetőtől talpig eladósodott ország markába, de az ország meg azt mondja, hogy
ez ránézésre sár. Eszébe sincs elvinni egy aranyműveshez, hogy néhány baksisért
bevizsgálja, és elmondhassa, mit lát a sár alatt: koszt, vagy aranyat.
- Véletlenül meghallottam a professzor egyik előadását Budapesten, a Fehér­
vári úti kultúrházban. Nem is miatta mentem, az egyik ismerősömmel egészen
másra voltunk kíváncsiak. Nos, az előadók között ott volt, belehallgattam, ott
ragadtam. Elgondolkodtam a dolgokon aztán próbáltam utánanézni egy kicsit
az egésznek. Arra a következtetésre jutottam, hogy ez egy jó dolog, próbáljuk ki.
Nem tétováztam sokáig, egy 9-es adag vakcinát beszúrtam magamnak. -
Ez a szúrom magamat érzékenyen érint. Pocsék vénáim vannak, és vizuális lévén
elképzelem a jelenetet, a saját iszonyúan rossz élményeim meg felszínre jönnek közben.
Látom, hogy szúr: nem talál. Megint szúr, megint mellé. És már lila, és zöld a karja.
- Ne meresszen ilyen nagy szemeket! - szól rám. A homeopátiáról hallott már?
- Hogyne.
- Ez a H annem ann-féle kezelési m etódus. Ö ugyanis addig nem adott ki
semmit a kezéből, amíg saját magán ki nem próbálta. -
A ném et orvos-gyógyszerész olyan attitűddel élt a XVIII században, m int
Horváth manapság. A hosszú életű Sámuel Hahnem anírnak volt hová vissza­
nyúlnia. Azt is m ondhatnám , hogy az általa kikísérletezett homeopátia alapelve
több mint 2500 éve létezik, ugyanis az időszámításunk előtt 460-ban született
Hippokratész említette először. Az orvostudomány atyjától származik a mondás:
„Ugyanazok a dolgok, amik betegséget okoznak, meg is gyógyítják azt.”
Szóval a Hahnem ann-féle önkísérlet tekinthető az első hom eopátiás gyógy­
szervizsgálatnak. Kínafa kérget használt, a sorozatosan bevett kinin adagoktól
pedig azt várta, hogy teste fokozatosan kihűljön a kinin lázcsillapító hatása miatt.
Egészen más történt vele. A folyamatos szedés hatására belázasodott és a malári­
ához hasonló hidegrázásos tüneteket produkált. Okos ember lévén, ekkor kezdett
el gondolkodni igazán. Ügy döntött, igazolja, hogy ami kis adagban gyógyít egy
bizonyos betegséget, nagy adagban képes előidézni annak tüneteit.

44
 Mivel akkoriban még hírből sem ismerték az OGYI, meg a törzskönyvezés
fogalmát az elszánt kísérletező saját magán, családtagjain és barátain végzett
gyógyszervizsgálatokat. Méghozzá több száz növényi, állati és ásványi eredetű
szerrel. Sámuel nem betegeket, hanem egészségeseket kezelt. Adagolta gyógy­
szereit, és közben figyelte, hogy milyen tüneteket mutatnak a résztvevők. Ezeket
összegyűjtötte, csoportosította, méghozzá úgy, hogy a fejtől haladt a láb felé, azaz
testünkön fentről lefelé haladva regisztrálta a különböző változásokat. így íródott
a Matéria Medica gyógyszerkönyv, melyben a homeopátiás szerek annak az anyag­
nak a nevét viselik, amelyből a szer készült. De térjünk vissza a vénázáshoz!
- Hogy tudja saját magának beadni? - a hozzáférésnek ez a módja még mindig
elborzaszt.
- Nézze! Én nem tudok olyan lezser m ódon vénázni, mint a kábítószeresek,
de ha egy drogos be tudja magát lőni, akkor én is be tudom! Nekem sajnos a
kézfejemet kellett szurkálnom, m ert az esett kézre. De ez akkoriban nem igazán
érdekelt. Úgy láttam van benne valami, akkor pedig érdemes megpróbálni. Ha
meg be akarom adni a betegeknek, tudnom kell, hogy nem árthatok-e vele, így
morálisan is kötelességem volt. Akkoriban lehettem 58-59 éves.
- Milyen változást vett észre?
- Én nem vettem észre semmit, de a barátnőm azt m ondta, hogy nagyon jól
működik a... - cinkosan kacsint, és nem fejezi be a mondatot.
- Szóval a nemi aktivitásra gondol.
Egyetértő mosoly a válasz.
- Azt tisztáztuk, hogy magának beadta. Betegeknek is?
- Igen - belenyúl a táskájába és diadalmasan lobogtat egy teleírt papírlapot.
- Ennek a páciensnek a kezelését három hónapja fejeztem be. Itt a levele, ahol azt
mondja, hogy a meglehetősen rossz laboratóriumi értékei abszolút módon megja­
vultak. Remekül érzi magát, és hálás, és a többi és a többi. De több ilyen levelet
mutathatok, általában ez a reakció. Éppen ma búcsúztam el egy házaspártól, a kúra
befejeztével. A hölgy - hozzáteszem, hogy mátraaljaiak, elég messze laknak - már
nem tudott kimenni a lakásból, olyan egyensúly zavarai voltak, feltételezhetően
az érelmeszesedéstől. Mindketten a 70-es éveikben járnak. És a második injekció
után elmúlt a szédülése, meg az allergiája is. A férje is rosszul van, nem nagyon

45
mert jobbra balra nézni, mert akkor szédülni kezdett! Azt mondja, hogy a szédülés
teljesen megszűnt, és hogy még a szeme is megjavult. Most volt a gépjármű vezetői
vizsgán, és nullás a szeme!! Pedig előtte rosszabb értékei voltak.
- Igen, tudom a feltalálótól, hogy vannak olyan pozitív mellékhatások, - talán
nem is így kellene nevezni őket, hiszen erről a kifejezésről negatív tünetek ugranak
be - amik minden betegnél máshol és másként jelentkeznek - mondom.
- Rengeteg gyógyulással találkozom, és ez is sajnos amellett szól, hogy mi,
orvosok abszolút módon nem ismerjük a szervezet működését. Az érelmeszese­
dés folyamata nem általános a szervezetben. Van, akinek az agya meszesedik, a
másiknak a szeme, a harmadiknak a füle, a negyediknek a koronáriája, az ötödik­
nek a hasnyálmirigy artériája, és sorolhatnám tovább. A professzor nyilván azt
is elmondta önnek, hogy a koleszterin a szervezet legfontosabb anyaga! Ebből
épülnek föl a sejtfalak, ez ragasztja össze a sejteket, ez az idegingerület vezetés­
ben a továbbító mediátor, ez a nemi hormonok kiinduló anyaga, és az anyagcserét
szabályozó hormonoké is.
Jut eszembe, a klimaktérium utáni női oszteoporózisnak is érdemes volna utána
nézni ebből a szempontból is. Hátha a vakcinától rendeződik ez is! Én biztatom
az ismerőseimet, hogy mielőtt megkapják, menjenek el egy csontsűrűség vizsgá­
latra! Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a koleszterin a legfontosabb építőelem
a szervezetünkben!
De, hogy a reklámoknak, meg a diabetikus tanácsoknak is adjunk egy fricskát,
azt is elmondta Horváth István, hogy a koleszterin 2-3 maximum 5 százaléka kerül
be a szervezetbe a táplálékkal, a többit mi állítjuk elő! Ettől kezdve, ha megkérdezi,
tőlem, hogy ehet-e abált szalonnát, azt válaszolom, hogy egész nyugodtan, még abált
szalonnával is!! Ezzel szemben az egyik ismert színésznőnk reklámozta a koleszte­
rinmentes margarint. Biztos megéri a margaringyártónak, csak a koleszterinünk
szempontjából teljesen lényegtelen, hogy eszünk-e ilyen margarint vagy nem. -
Az persze egyáltalán nem lényegtelen, hogy mit eszünk. A távol keleti szemlé­
let követői szerint például az emberi szervezet energiaegyensúlyát a Yin és a Yang
típusú energia áramlásának harmóniája tartja fenn. George Oshawa és Michio Kushi
erre építve a tradicionális japán étkezés alapján dolgozta ki a Yin-Yang egyensúlyt
optimálisan szolgáló étkezést, amelyet makrobiotikának neveztek el. Az élelmiszerek

| 46
Yin-Yang skálán történő elhelyezése szerint táplálékunk úgy biztosítja legjobban az
egészséget, ha a skála közepén elhelyezkedő gabonákból, zöldségfélékből valamint
hüvelyesekből állítjuk össze ételeink legnagyobb részét. A makrobiotika - itthon
a súlyos betegségből kigyógyult Sebestyén Szilvi a nagyasszonya - az élelmiszerek
és a szervek, szervrendszerek besorolásával egészségmegőrző, illetve a betegségek
gyógyítására biztonságos és minden káros mellékhatástól mentes, szelíd gyógymód.
Aztán jöjjön gyorsan még egy nagyon egészséges Tudták, hogy minden űrben
töltött 6 hónap 10 földi évnek felel meg? A felgyorsult öregedés megegyezik a
normális öregedési folyamattal, amelyet mindannyian megélünk, hiszen mindnyá­
junk biológiai órája ketyeg. Csakhogy ez a folyamat az űrben sokkal rövidebb
idő alatt és elképesztően intenzíven zajlik. Észbontó, hogy valaki, akit mondjuk
35 éves korában lőttek fel, a SZOJUZ űrállomáson töltött hat hónap után, földi
mércével mérve 45 évesen tér haza! Ami a jó hír: egy speciális rehabilitációs
program segítségével vissza lehet fiatalítani! És ez fantasztikus távlatokat nyit meg
az emberi életkor kitolása, ha jobban tetszik az örök ifjúság felé, hiszen ezek az
Anti-Aging programok nyilván a normális öregedés estében is alkalmazhatók.
Izgalmas sajtótájékoztatót ültem végig egy könyv apropóján. Címe: Úgy egyél,
hogy jól legyél! Szerzője nem mindennapi fickó, hiszen tapasztalatait az Európai
Űrügynökségnél űrhajósok orvosaként szerezte. Eilippo Ongaro a jóképű, eretnek
gondolkodású olasz, a budapesti Quintess Tudásközpont és Egészségközpont
nemzetközi orvos-igazgatója 10 éven keresztül volt a kölni Európai Űrügynök­
ség életmód-tanácsadó és rehabilitációs részlegének orvosa.
Elmesélte, hogy a világ minden részéről verbuválódott orvosokból és tudósok­
ból álló csapat tagjait arra képezték ki, hogy a lehető legextréinebb környezetben,
vagyis a világűrben fellépő hatások emberi szervezetre gyakorolt következményeit
mérjék. Ongaronak volt elég ideje az űrhajósok gyors öregedésének vizsgála­
tára, meg arra is, hogy a következményeket a legkorszerűbb - a hagyományos
orvoslásban még nem alkalmazott - tudományos kutatási módszerek segítségé­
vel kompenzálja, munkatársaival együtt. Elérve ezzel, hogy az asztronauták egy
igazi - nem a filmvásznon elképzelt - időutazás után, visszafiatalodva térjenek
vissza a hétköznapi életbe. Rengeteget tud a táplálkozásról, meg arról is, hogy
melyik étel gyógyít és melyik betegít meg.

I 47
 1

A legújabb kutatások alapján meggyőzően érvel amellett, hogy a különböző

élelmiszerek - akár hisszük, akár nem - hatnak génjeinkre és szervezetünk
term észetes egyensúlyára! Ennek megfelelően kell m egváltoztatnunk eddigi
életmódunkat, étrendünket és életfilozófiánkat. A váltás természetesen nem mehet
egyik napról a másikra, hiszen a betegségek leküzdésére orientált, a gyógyszeres
kezelést előtérbe helyező orvostudomány is csak nagyon lassan adja át a helyét a
megelőzésre koncentráló, az egészséges életmódot és az emberi szervezet term é­
szetes egyensúlyát fenntartó orvoslásnak.
Az okos elméletek mellett praktikus tanácsokat ad arról, hogy egészségünk
megőrzése és életünk meghosszabbítása érdekében hogyan változtassunk rossz
táplálkozási szokásainkon, hogyan mondjunk le a fogyasztói társadalom csábító,
de kifejezetten egészségtelen ajánlatairól, hogyan alakítsuk ki szépen lassan, lépés-
ről-lépésre a génjeinknek megfelelő étrendet. Ongaro szakít az összes diétával, ő
a különböző élelmiszerek génjeinkre gyakorolt hatását, tápértékét és glikémiás
indexét veszi alapul. Hiszen a bennünk élő baktérium oknak és az elfogyasz­
tott táplálék genetikai információtömegének közvetett hatása lehet a testi sejtek
működésére, de a génállományra is. Nem véletlen, hogy bizonyos betegségek,
daganatos elváltozások kialakulása vagy kivédése szorosan összefügg táplálkozá­
sunkkal, étrendünk kialakításával és az élelmiszerek elkészítési módjával.
Bár a paradigmaváltó olasz is készített egy táplálkozási piram ist - ami eltér
a brüsszeli EUFIC és más nemzetközi szervezetek piramisától - mégsem az a
fő célja, hogy új divatot alkosson. Sokkal inkább szemléletet kíván formálni és
azt elérni, hogy vegyük kezünkbe sorsunkat és egészségünket. Ebben hasonlít
Horváth Istvánhoz. Az aprócska kitérő után folytassuk a magát szívesen megne­
vező - inkognitóját én nem vagyok hajlandó felfedni - orvossal készített interjút.
- Mióta ismeri a vakcinát?
- Bő három éve.
Forgatom a névjegykártyáját, látom, hogy egy egészségközpontot működtet.
Megkérem, meséljen róla.
- Ez egy családi vállalkozásé. A családfő, aki mellesleg az egyik magyar csúcs­
intézet főigazgatója, ezelőtt két héttel kérdezett meg, hogy ugye azért nemsokára
beadod nekem az antigént! Végtelenül föl volt háborodva és el volt keseredve,

48
amikor a rendőrség Horváthot vegzálta. Megjegyzem, azok az emberek, akik az
oltást kérik, nem hirdetésre jönnek. Szájról szájra terjed, hogy én meggyógyul­
tam, menj te is! Nyilván elmesélte önnek a prof, hogy egy igen magas poszton
lévő üldögélő valaki megkérdezte tőle, hogy mondja professzor úr, jó az nekünk,
ha ezek a betegek meggyógyulnak? Felháborító cinizmus!
- Tudja, hogy Magyarországon hány kollégája alkalmazhatja terápiaként a
Horváth féle vakcinát?
- Ezt nem tudom megmondani, de 150-200 orvos biztosan használja. Magam
is elmondtam az egyik kolléganőmnek. Azonnal megkért, hogy te Bandi, nekem
van egy unokabátyám, aki a helyi megyei társadalombiztosítás vezetője, olyan
borzasztó cukorbaja van, hogy egy-két éven belül bele fog halni! Te, én kifizetek
mindent, de be akarom neki adni. Elhiszi, hogy mostanra az unokabátyja gyógy­
szer nélkül él? 2-es típusú diabéteszes és eldobhatta a gyógyszerét!
Ismerek olyan kollégát, aki az 57. páciensénél tart és állítja, hogy mindegyik
jól gyógyult. Én egyetlen beteget veszítettem el, későn jutott a vakcinához, sajnos
csak a hatodik szívinfarktus után keresett fel! Ez a fű alatt bujkálás a tudom ány­
nak árt a legtöbbet! - emeli fel a hangját szenvedélyesen.
- Hihetetlen, - folytatja - de ez a vakcina szerintem legalább 70%-ban gyógyítja
a felnőttkori diabéteszt! Ugyanis, ha csak a hasnyálmirigyhez friss vért és oxigént
szállító artéria szűkül be a meszesedés miatt, abban az esetben elképzelhető, hogy
ha ez a meszesedés - ezzel pedig az artéria merevsége - megszűnik, elég vért kap,
a verőér, és ismét elkezdi az inzulint termelni.
Csak, hogy tudja - baleseti sebészként m ondom - hogy az agy körülbelül
40%-os talán 50%-os oxigénhiánynál eszméletvesztési állapotba kerül. Ez nem
azt jelenti, hogy meghal a páciens, hanem azt, hogy körülbelül 70-80%-os vérát-
áramlás csökkenést is képes elviselni az agy úgy, hogy utána még képes normálisan
dolgozni. Ez lehet a helyzet a hasnyálmirigynél is.
Ismerek egy 90 éves bácsit, neki mindkét nyaki verőere 75 százalékban volt
elzáródva! Az ortopéd klinikán találkoztam vele, ahol a volt nagykövet baráto­
mat operálták csípőprotézissel. Na, ő m ondta, hogy itt fekszik mellettem az
István, aki valószínűleg azt az antigén kezelést kapta, amiről meséltél. Kérdez­
tem az öreget, hogy tényleg? Tényleg! Alig tudott járni, szörnyű állapotban volt,

49
közölték vele az orvosok, hogy műtét nélkül meghal. Akkor hallott a vakcináról,
elment a professzorhoz, konzultáltak, megkapta, és amikor félév múlva vissza­
ment kontrollra, az orvosa csodálkozva jelentette ki, hogy nem kell az operáció,
már csak 60 százalékos az elzáródás! Megint eltelt pár hónap, rákényszerült a
protézis műtétre ő is, az altató kolléga meg arra kérte, hogy csináljanak már egy
vizsgálatot, ő akkor lenne igazán nyugodt! Képzelje, akkor m ár csak 50 százalé­
kos elzáródásnál tartottak! És ezt dokumentálni is tudja!
4. TÉNYLEG NINCS ROSSZ KOLESZTERIN?

„A közkeletű tévhittel ellentétben a koleszterin döntő többségét nem az „egész­

ségtelen” élelmiszerekkel vesszük magunkhoz, hanem annak 90 vagy akár 100
százalékát a szervezetünk termeli. Annak sincs értelme, hogy jó (HDL) és rossz
(LDL) koleszterinről beszéljünk, pusztán arról van szó, hogy előbbit a szerve­
zet közvetlenül fel tudja dolgozni, utóbbit pedig csak némi átalakítást követően.
Amúgy a HDL és az LDL egyaránt lipoprotein, s előbbiben 5, utóbbiban 5-10
százalék koleszterin található. Temérdek ostobaságot terjesztenek a koleszterinnel
kapcsolatban, Amerikában egész reklámhisztéria kapcsolódott hozzá - meséli a
professzor. - Amikor meghívott kutatóként dolgoztam a tengerentúlon, tapasz­
talhattam, hogy még az ásványvizet is „koleszterinm entesként” reklámozták,
sőt, a felkapott fodrászatokban ugyancsak koleszterinmentes hajlakkot kértek
a hölgyek...
- Nálunk is azt sulykolták az emberek agyába, hogy veszélyes tojást, szalon­
nát fogyasztani...
- Pedig ez nem igaz! - folytatja. - A táplálkozás mindössze 5-6 százalékban
befolyásolja a koleszterin-szintet, arról nem is szólva, hogy minden a mértéken
és az egyéni érzékenységen múlik. Az is tévhit, hogy a koleszterin káros, hiszen
a szervezetünk nélkülözhetetlen alkotóeleme. Létének köszönhetjük egyebek
közt a szex-hormonokat, az emésztéshez nélkülözhetetlen epesavat, továbbá az
ásványi anyagokat a megfelelő helyekre irányító horm onokat szintúgy.
Emellett a koleszterin a sejthártya egyik építőanyaga, minden sejtünkben ott
kell, hogy legyen.
- Egyszer megkérdeztem egy építészt, szerinte miből van a téglafal. Elég furcsán
nézett rám. Miből lenne, téglából. M ondtam, na és a malter? Anélkül pusztán
egy téglarakással van dolgunk. A szervezetben a koleszterin tölti be ezt a malter
funkciót. Az idegrendszer sem m űködne nélküle, az idegsejteket is a kolesz­
terin forrasztja össze, e kapcsolat nélkül nem jutna el az információ az agyba.
A szürkeállományunk szárazanyagtartalmának fele ugyancsak koleszterin.
- Gondoljunk csak arra, hogy a m odern elektronikában is nagyobb hányadot
képvisel a forrasztó anyag, mint maga a műszer... - él egy érzékletes párhuzammal.

51
 Más kérdés, hogy a koleszterin anyagcsere valóban felborulhat. Ennek oka, hogy
a szervezetben kevés antikoleszterin antitest (ACHA) képződik, ami gondos­
kodna arról, hogy a „rossz” koleszterin a „jóhoz” hasonlatosan hasznosítható
legyen a szervezet számára. Ebben az esetben felszaporodik a feldolgozhatatlan,
úgynevezett „konzerv” koleszterin szintje. A felgyülemlett LDL az érfalakba jut,
ahol parányi zsírdaganatok formájában „hízik”, s bedudorodva érszűkületet okoz.
Ha sokáig itt tárolódik, a raktárak elmeszesednek, innen a betegség elnevezése.
- Az általam kikísérletezett antigénnel serkenteni tudjuk a szervezet saját
antikoleszterin antitest termelését, aminek köszönhetően nemcsak a koleszterin
anyagcsere egyensúlya áll helyre, hanem az érfalban felgyűlt, szűkületet okozó
raktárak is lebonthatók - fejti ki.”1
De hogyan jutott el Horváth - őt idéztem az im ént - a vakcináig? Tudjuk,
hogy Király Kálmán kulcsfiguraként szerepel a feltaláló életében, 40 em ber
közül kerülhetett mellé. Király mindenkitől kért egy saját kézzel írt önéletrajzot
meg egy fényképet. Végül történetünk főszereplőjét választotta. A feltaláló álma
már akkoriban is a kutatás volt. Izgalmas diplomamunkát talált, a candida egyik
rokonával, egy gombafajtával kísérletezett. Ha ez megtapad valahol, nemcsak
kórokozóként működik, hanem még termel egy vörös pigmentet is. „S olyan,
m intha égne, s folyna vére” - ahogyan Petőfi írja a Tiszáról.
Ennek a gombának a mutánsait vizsgálta, a különböző nagyenergiájú sugár­
zások hatására kialakuló pigmentet termelő típusait. Fizikai hatásokra ugyanis
megváltozhat az információt hordozó DNS, és ha megváltozik, akkor ez látható
formában, pigment eltérésben is megmutatkozhat. Neki sikerült ezt a pigment
eltérést produkálni, amihez persze szerencse is kellett.
Aztán az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben döbbent rá, éppen a szifi­
lisz szerológiával kapcsolatban, hogy létezik az antikoleszterin antitest. Nem
keresték, véletlenül találtak rá. Megoldandó kérdésként merül föl ugyanis: mi
lehet az oka annak, hogy a nem szifiliszes esetekben is bejön a szeropozitivitás?2
És vajon ennek a szeropozitivitásnak a több komponensű antigénből melyik
komponense az, amelyik kiváltotta az emelkedett ellenanyagszintet?A vizsgála­
tok közben derült ki, hogy van olyan ellenanyag, amelyik a koleszterinnel lép
reakcióba. Tehát egy antikoleszterin antitestről van szó. Aztán jöttek a külön -

52
böző mérések, amelyek igazolták, hogy ez bizony mindenkiben van, hiszen fontos
szerepet játszik a koleszterin anyagcserében. Hogy mi is ez az antitest?
„Ez egy, a koleszterinnel specifikusan reagáló immunglobulin. A specifikus
im m unglobulinok, ellenanyagok term elését, antigének idézik elő. Az, hogy
koleszterin antigén lehet, számomra is meglepetés volt, hiszen évtizedeken keresz­
tül azt tanítottam , orvostanhallgatóknak, szakorvosoknak, hogy a koleszterin
nem antigén. Meglepetésemre ez az antitest, specifikusan reagált vele. Ezután,
az érdekelt, hogy milyen szerepe van az antikoleszterin antitestnek a szervezet­
ben. Kezdetben azt gondoltam, hogy az érelmeszesedés kiváltásában van szerepe.
A kérdés eldöntésére, olyan antigén előállítására volt szükség, aminek a felhasz­
nálásával, fokozni lehetett az antitest termelését. Amikor eljutottunk oda, hogy
kísérleti állatban fokozni tudtuk, ennek az antitestnek a termelését, épp az ellen­
kezője derült ki róla. Vagyis az, hogy ennek fontos szerepe van az érelmeszesedés
megelőzésében, sőt a visszafejlesztésére is alkalmas.
Amikor elkezdtük az antitestet közelebbről vizsgálni, rájöttünk arra, hogy
szerepe van a koleszterin anyagcserében. Az egészséges koleszterin anyagcseré­
nek a biztosításához szükség van a koleszterin antitest megfelelő mennyiségére.”3
Ahogyan láthatják Horváth István végül is azt fejlesztette tovább, amit évtize­
deken át művelt a munkahelyén, és ami a kisujjában volt.
Nem elég az antikoleszterin antitest elmélet, nem elég az antigén, még azt is
állítja, hogy nincs rossz koleszterin. Sőt! Azt állítja, ha valakinek fiziológiásán
magas a koleszterinje, pusztán attól nem kap infarktust. Az persze igaz, hogyha
valakinek magas a koleszterinszintje, és felborul a koleszterin anyagcseréje, akkor
vele hamarabb végezhet akármelyik keringési betegség - akár a szívénél, akár
az agyánál, akár másutt - mint azzal, akinek alacsonyabb. A meghatározó, hogy
valakinek mennyire ép a koleszterin anyagcseréje.
Hogy teljesen egyértelmű legyen: a hivatalos elmélet manapság úgy szól, hogy
az érelmeszesedés oka a magas koleszterin szint. Csakhogy Horváth elmélete
szerint, amikor megállapítjuk, hogy valakinek kórosan magas a vérében a kolesz­
terinszint, akkor tulajdonképpen azt is kijelenthetnénk, hogy a szervezetében
ezzel társulva koleszterin-éhség is előfordul. Hiába van ugyanis rengeteg kolesz­
terin a vérében, annak jelentős részét antitest hiányában képtelen hasznosítani

53
a szervezete. Ebben az értelmezésben a magas koleszterin szint nem oka az érelme­
szesedésnek, a magas koleszterin szint már maga is okozat.
Horváth tehát az érelmeszesedés okát a koleszterin anyagcsere felborulásában
látja, aminek oka egyértelműen az antikoleszterin antitest mennyiségének csökke­
nése a vérben, vagyis egy immunglobulin szint csökkenés. Az antikoleszterin
antitest csökkenés következtében kialakuló koleszterin anyagcsere felborulása
viszont helyre állítható az antitestterm elést fokozó im munizálással, am inek
hatására a plakkok szépen visszafejlődnek. A vakcina alkalmas az ellenanyag
termelésének fokozására, így az érelmeszesedést kiváltó ok megszüntetésére.
Az ok megszüntetésével tehát megszűnik az okozat, vagyis az érelmeszesedés is.
„Ha összehasonlítjuk az érelmeszesedés kialakulására az általunk adott magya­
rázatot az orvostudomány területén hivatalosan képviselt szemlélettel, akkor a
különbségből megérthetjük a gyógyítás megközelítésének különbözőségét. A hivata­
los elmélet abból indul ki, hogy az érelmeszesedés oka a magas koleszterin szint.
Az általunk képviselt felfogás az érelmeszesedés okát a koleszterin anyagcsere
felborulásában jelöli meg. Az ok megszüntetésével meg kellene szűnni a következ­
ménynek is. A magas koleszterin szintet csökkenteni lehet gyógyszerek adásával,
de ezzel nem lehet meggyógyítani az érelmeszesedést. Legfeljebb lassítani lehet
a folyamatot. Ugyanakkor vannak fiziológiásán „magas koleszterin” értékek
érelmeszesedés nélkül. Viszonylag gyakori a „normál koleszterin érték” mellett az
érelmeszesedés kialakulása is. Az antikoleszterin antitest csökkenés következtében
kialakuló koleszterin anyagcsere felborulás helyre állítható az antitesttermelést fokozó
immunizálással. Ilyen beavatkozás hatására az atherosclerotikus plakkok vissza­
fejlődnek. Az ok megszüntetésével visszafejlődik az okozat az érelmeszesedés is...
Azt már tisztáztuk, hogy a koleszterin anyagcsere folyamatában az antikoleszterin
antitestnek, a rossz koleszterin átalakításában fontos szerepe van. Minden egész­
séges szervezetben a születés utáni állapotban, megfelelő mennyiségben képződik
antikoleszterin antitest. Ez az ellenanyag a fiatal szervezetben programozott sejtha­
lállal elhaló sejtekből visszamaradó koleszterin eltakarításában, felhasználásában
is szerepet kap, m ert a koleszterint enzimek nem tudják lebontani. Jól ismert ez
a jelenség az immunológiában. Utcaseprő (scavenger) antitesteknek hívjuk az
ilyen funkciójú immunglobulinokat.”4

54
 És egy újabb paradigmaváltás: nincs is rossz koleszterin. Ugye, hogy önök is
másképpen tudják? Akkor itt az ideje megismerkedni azzal: mit is állítanak elő
a koleszterintermelő sejtek!
Egy részt a jó koleszterinnek nevezett lipoproteint, két részt pedig a rossz kolesz­
terinnek nevezettet. Utóbbi olyan, mint a konzerv, mert ha megtaláljuk a nyitóját,
akkor könnyen hozzá lehet férni az ételhez. Magában a koleszterinben nincs
különbség, csak a csomagolásában. Az egyiket rögtön lehet használni, a másikat
pedig nem, ahhoz kell az antikoleszterin antitest. Azért van rá szükség, hogy az
LDL - ezt hívják rossznak - típusú lipoproteinek felületét betakarva azoknak
a koleszterinjét is képes legyen felhasználni a sejt. És ha termelődik, annyi antitest
amennyi kell, akkor az LDL és a HDL aránya nem borul fel. Kíváncsiak arra, hogy
egyáltalán mire is jó a koleszterin a feltaláló olvasatában?
„A koleszterin a szervezetünkben nagyon fontos építőanyag, egyben elő-anyaga
fontos vegyiileteknek. Nagyon sok területen elsődleges szerepet játszik. Belőle
építkeznek az állati, emberi sejtm em bránok. Igaz, hogy nem sok kell belőle.
Minden állati szervezetben előfordul a sejtek membránjában, ha nagyon kevés
is, de ott van. Egy kérdés-hasonlattal élve: miből van a téglafal? Téglából! - volt
a válasz. Az kevés. Szükséges a habarcs, mely összeköti. Ott kell lenni a kolesz­
terinnek „habarcsként”, ha kevés kell is, a sejtek membránjában, mert e nélkül
egészségesen m űködő membrán nem létezhet.
Nincs jó vagy rossz koleszterin, csak koleszterin van. Ahogy nincsen jó és
rossz arany, bár az ékszerész az arany ötvözeteire rámondja, hogy jó vagy rossz
arany, ugyanúgy a koleszterin is csak „ötvözeteiben” lehet jó és rossz koleszterin.
Jó koleszterinnek nevezzük a HDL-t (high density lipoprotein) amit a sejtek fel
tudnak használni, mindössze 5%-nyi koleszterin tartalommal. Rossz koleszte­
rinnek nevezzük az LDL-t (low density lipoprotein) 10% koleszterint tartalmaz,
amit a sejtek kevésbé, vagy csak átalakítás után tudnak felhasználni.
Ha az átalakítás akadályozott a koleszterin az érfalba kerül. Ott atheroma, zsír-
daganatszerű plakk képződik belőle. A felhasznált koleszterinből, a nagyobb
részéből epesav képződik. Ha nincs koleszterin, nincs epesav. Ezért van az, ha a
koleszterin anyagcsere felborul, baj van a zsírok emésztésével. Ha nincs kolesz­
terin, nincs nemi élet, nincsenek nemi hormonok, nincs szaporodás, mert ezek

55
a horm onok is koleszterinből alakulnak. A koleszterin anyagcsere a gondolko­
dásunknak is meghatározója, hiszen az idegsejtjeink, az agysejtjeink egymással
kom m unikálni csak úgy tudnak, ha koleszterinhez juthatnak. A sejtek közti
kapcsolatot a koleszterin biztosítja. Az agyban és m indenhol, ahol idegsejtek
egymással kapcsolódnak, a koleszterinnek az összeköttetést biztosító, receptor
stabilizáló szerepe van. Nem véletlen, hogy éppen az agynak, emberinek és állati­
nak egyaránt a szárazanyag tartalmának a fele koleszterin. Megdöbbentő érték...
Mi azt állítjuk, hogy a magas koleszterin szint nem oka az érelmeszesedésnek.
A magas koleszterin szint m ár maga is okozat. Az érelmeszesedést kiváltó ok az
antikoleszterin antitest mennyiségének csökkenése a vérben. Az ok tehát egy
immunglobulin szint csökkenés. Ennek az ellenanyagnak a termelését immunizá­
lással fokozni lehet. Az általunk feltalált vakcina alkalmas ennek az ellenanyagnak a
termelésének a fokozására, és ezáltal az érelmeszesedést kiváltó ok megszüntetésére.”5
Ismerkedjünk meg azzal is, hogy vérünkben miként zajlik a koleszterin anyagcsere!
„A koleszterin zsírszerű anyag, nem oldódik vízben, m árpedig a vérünk,
víz alapanyagú. Ebben a vízben csak akkor tud oldódni, ha hozzákapcsolódik
fehérjéhez, ami vízben oldható. Fehérje „csónakon” utazik a szervezetünkben a
koleszterin, akár „jó” koleszterin (HDL) vagy „rossz” koleszterin (LDL). Mindkét
koleszterinféleség lipoprotein (zsírszerű anyag és fehérje).
A „jó” koleszterin fehérje burokba bezárva található, mindössze 5% koleszterin
tartalommal. Nagyobb része (95%) más anyag, mégis koleszterinnek hívjuk. Mintha
lei akarnánk emelni a koleszterin fontosságát. A „rossz” koleszterin úgy tartalmazza
a 10% koleszterint, hogy a koleszterin molekulák, mint a sündisznó tüskéi „kilóg­
nak” a lipoprotein testecskéből. A több száz „koleszterin tüskét” a sejtek nem tudják
megfogni, csak álékor, ha a tüske felületére rátapad egy fehérje, ami specifikusan kötődik
a koleszterinhez. Ez a fehérje az antikoleszterin antitest. Szeretem a sündisznó hason­
latot, mert a sündisznót is csak úgy lehet felemelni, ha betakarjuk egy ronggyal. így
ellenanyaggal betakarva tudja megfogni a sejt a számára szükséges koleszterint tartal­
mazó LDL-t. Ezt az ellenanyagot fedeztük fel a szifilisz szerológiai vizsgálatok során...
Maga a vakcina hatására képződött ellenanyag specifikusan kötődik a koleszte­
rinhez. A koleszterin a szervezet számára nagyon fontos vegyület. Minden állati
sejtben előfordul. A szervezet nagyobb részben saját maga részére állítja elő. A

56
növényevő állatok teljes koleszterin szükségletüket megtermelik. Természetesen
így van ez a „csak növényi” táplálékon élő emberekben is. A növényi szervezet­
ben nem található. Több m int 250 térbeli formája, izomérje lehetséges. Királis
tulajdonságú vegyület, ami azt jelenti, hogy minden formának lehet tükörképe is.
Valahogy olyan formán, mint az ötujjas kesztyű. Csak öt ujja van, de ha meggon­
doljuk ez kétszer öt, mert lehet jobb és balkezes minden ujja. Ehhez hasonlóan
a koleszterinnek is több mint ötszáz variációja lehet. A szervezetünkben egyféle
koleszterin van, de ez nem antigén. A koleszterin ellen immunglobulint term el­
tető antigént a koleszterin izomérjei közül lehet kiválasztani. A variációkat még
növeli, hogy a koleszterin kémiailag átalakítható, szubsztituálható vegyület, aminek
jelentősége lehet a vakcina kifejlesztésében. Természetesen a sok lehetőség közüli
választás magával hordozza a gyorsan ölő, anafilaxiás sokkot kiváltó oltóanyag
veszélyét is. Sőt ma már tudjuk az is előfordult, hogy az egyik állatfajban antigén
termelését, a másikban sokkot váltott ki a vakcina használata. Nem véletlen, ha
ezeket figyelembe vesszük, hogy még tapasztalt kutatóknak is egyszerűbbnek
tűnt „megkérdezni”, mint kikutatni a használható vakcina gyártásának titkát.”6
Találkozónk, amiből igazán nem sokat idéztem, pedig ott is elhangzott mindaz,
amit olvashattak a koleszterinről, véget ér, mert kezdődik egy családi program, ami
úgy látom a szíve csücske. Együtt megyünk le a lépcsőn, ő valamelyik unokáért
siet, én meg egy ismerős orvossal találkozom, aki - nem fogják kitalálni- persze,
hogy használja a vérből készült szérumot.
Békésen üldögélünk a Gellért presszóban a doktorral, akit természetesen nem
fogok bem utatni önöknek. Kérem, ne felejtsék el, hogy valamennyi orvos, aki
ezzel a vakcinával gyógyít: a diplomájával játszik! Utálom az összeesküvés elméle­
teket, de beszélgetésünk egyik részét azért megosztom önökkel. - Hol tartod
a kéziratot? - kérdezi.
- Ne hülyéskedj, a számítógépemben. Miért?
- Nem emlékszel Moldovára? Amikor az egészségügyről írt betörtek hozzá.
Valóban. Úgy szólt a szalagcím akkoriban, hogy”Ellopták Moldova György
kéziratait.” A hírt is megtaláltam a neten, íme:
„Egészségügyről írt trilógiájának kéziratát ellopták Moldova Györgytől. Az
író táskájában benne voltak az igazolványai is, amelyeket viszont visszajuttattak

57
hozzá. A lopás előtti hétvégén betörtek az író kiadójához, ahol ugyancsak Moldo-
vához kapcsolódó iratok között kutattak. Az író szerint a könyve botrányt kavar
majd.” - Nem vagy te paranoiás? Szerinted Horváth története kinek az érdekeit
sérti? Ki az, aki betörne azért, hogy ez a könyv ne kerüljön a nyilvánosság elé?
Ráadásul millió információ ott bolyong m ár a neten.
- Tudod mit, nem sorolom. De gondolj a sztatin7 gyártó gyógyszercégekre,
azokra az egészségügyi lobbikra, amelynek tagjai a sztatinok mellékhatásaiból
élnek. Én a helyedben elküldeném valakinek, akiben megbízol. Ha ellopják a
számítógépedet, legyen meg máshol is. És ne is nagyon mesélj róla senkinek!
Vicces. Hogyan tudnék interjúkat készíteni, kiadót keresni, terjesztésről tárgyalni,
ha nem mesélnék róla senkinek?

58
5. ÉRDEMES-E MEGCSÓKOLNI A BÉKÁT?

Sokan vélik úgy, hogy Horváth hamarabb lelte meg az antitestet a külföldi kutató-
csoportok felszereltségéhez képest egyszerűbb budapesti intézeti laboratóriumban,
mint az amerikaiak. Pedig nem mondhatnám, hogy pénz, paripa, fegyver tényleg
a rendelkezésére állt. Azt viszont igen, hogy kreativitása nagy kincs. így aztán
a kis Magyarországon hamarabb találták meg az antikoleszterin antitestet, mint
a nagy Amerikában. Egészen pontosan a nyolcvanas évek első felében.
„Felfedeztük, hogy létezik antikoleszterin antitest. Ennek az antitestnek az
elfogadása és elfogadtatása nagyon nehéz volt, hiszen korábban azt állítottuk,
hogy a koleszterin nem antigén. Hogyan képződne antitest vele szemben, ha nem
antigén. Amikor világossá vált, hogy a koleszterinnek lehet antigén tulajdonsága,
akkor kezdtük kutatni, az antigén tulajdonságot hordozó koleszterin előállítását.
Közben módszert kellett kidolgozni az antitest kimutatásának rutinszerű végzésére.
Ezután tettük fel a kérdést, hogy mire való ez az antitest? Mert a természetben
semmi sincsen csak azért, hogy legyen.
Kidolgoztuk az immunizálási protokollt, aminek az alkalmazásával optimalizálni
tudtuk az antitest termelését. Számos kísérlettel igazoltuk az antitest termelésének
növekedését, annak intenzitását és adjuvánsokkal kapcsolatos befolyásolhatóságát.
Megfigyeléseket végeztünk a szervezetben élő baktériumok antitoxinjaival kapcso­
latos kölcsönhatással. Amikor a kezünkben volt a diagnosztikai és immunizálási
módszer kezdődhetett annak a kutatása, hogy milyen faladatot lát el az antitest
az élő szervezetben. Kezdetben is egyértelmű volt, hogy a koleszterinnel kapcso­
latos élettani folyamatokhoz kapcsolódva fejti ki hatását. Olyan módszereket
alkalmaztunk, amelyekkel érelmeszesedést tudtunk kiváltani. Ezek m eglehe­
tősen idő igényes feladatok voltak, mert egy ilyen kísérlet 19-25 hétig tartott.
A kitartó m unka meghozta az eredményt. Világossá vált, hogy az antitestnek
az érelmeszesedés megelőzésében és visszafejlesztésében egyértelmű hatása van.
Nem mehettünk el a feladat mellett, hogy tisztázzuk, milyen hatása van a szapo­
rodás biológiai folyamatokra. Ezért mesterségesen megtermékenyített állatokon
kimutattuk, hogy embrióvédő szerepe és a megtermékenyítést fokozó hatása van
a megemelt antitest mennyiségnek.’’1

59
 „A vakcina előállítása után lehetett csak kideríteni, mire való az antitest. Azt j
tapasztaltuk, hogy fontos szerepe van a koleszterin- anyagcserében. Amikor
koleszterin túletetéssel felborítottuk a koleszterin-anyagcserét, ezzel az antitest­
tel vissza tudtuk állítani. Ha előzetesen, immunizálással, ennek az antitestnek a
mennyiségét megemeltük, akkor nem tudtuk felborítani a koleszterin-anyagcse­
rét. Tehát ezzel meg lehet előzni, s vissza is lehet fejleszteni az érelmeszesedést.
Ekkor arra gondoltunk, ha ezt meg lehet csinálni kísérleti állatoknál, akkor ennek
hatalmas jelentősége lenne az emberek világában.
A hazai haláleseteknek több mint a fele közvetlenül, vagy közvetve az érelmesze­
sedések következménye. Mondok egy példát: ha valaki agyinfarktus következtében
hal meg, annak oka, hogy az agyi erei elmeszesedtek.’>2
Szom orú, de sajnos igaza van. N álunk a halálesetek több m int k é th a r­
m adát a koleszterin által kiváltott érelm eszesedés, szűkület okozza, ennek
következtében csap le a stroke, a szívinfarktus, a hirtelen halál... m egjön a
nyomorúságos lét annak a számára, aki nem hal meg, de élete végéig ágyhoz
kötött m arad.
„M int em lítettem, pályáztunk többször is. Mire a politikusok felismerték a
vakcina jelentőségét, m ár át kellett adni a helyüket. Az utódaik megfeledkez­
tek rólunk, vagy nem voltak elég okosak. Reméljük, ham arosan kormányzati
szinten felismerik, és megteremtik a mielőbbi alkalmazás lehetőségét, legalább
olyan gyorsan, mint az elmúlt évek „rettegett influenzái” elleni oltás feltételeit.
Persze ehhez meg kell terem teni egy új egészségpolitikát, amelyiknek nem az
lesz a kérdése, hogy „Miért jó az nekünk, ha nem halnak meg az emberek?”3
Cinikus megjegyzés. A professzor szóba is hozza, hogy az EU bírósága milyen
hosszú büntetésre ítélte azt a tábornokot, aki a jugoszláv háborúban 8 ezer ember
haláláért felelt. Az előzményekről annyit, hogy 1995. július 11 -én a boszniai szerb
csapatok elfoglalták Srebrenicát, egy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által sérthetet­
lennek deklarált várost. A nőket és a gyereket, autóbuszra pakolták, majd útnak
indították őket, az ott maradt, többségében katonakorú férfiakat, fiúkat pedig
elvitték a közeli erdőkbe, és szisztematikusan agyonlőtték. Ratko Mladic tábor­
nok parancsára nyolcezer bosnyák férfi végezte életét a tömegsírokban. Ez volt
a kortárs Európa legnagyobb népirtása a ll. világháború óta.
60
Horváth számításai szerint- elhangzott már néhányszor - nálunk 15 ezren halnak
meg évente, miközben Magyarországnak lehetősége nyílna arra, hogy évente ezrek
életét - és most csak a 45-65 év közötti korosztályra gondolok - megmenthesse.
Talán nem nagyon érvelnek ellene, ha azt mondom, hogy 45-50 éves korára már
eljut valaki a saját szakmája csúcsára, s ha ez így van, ebben a korban a legérté­
kesebb a társadalom szempontjából. Már mindent tud, de még igen messze áll a
fizikai és a szellemi hanyatlástól. Az ebből a korosztályból kihullottak: árvákat,
özvegyeket, befejezetlen munkákat, nem törlesztett hiteleket hagynak maguk után.
És talán a még idősebb korosztályt sem kellene teljesen leírni... Sokan tapasz­
talhatjuk, hogy egy remek nagypapa, vagy nagymama mekkora kincs lehet. Ha
beáll a sorba unokát pesztrálni, nem vitás, hogy sokat használ társadalmi szinten
is. Az apróságok rengeteget tanulhatnak tőle, a szülőnek meg több energiája marad
a munkára. Vagy Önök szerint társadalmilag haszontalan, ha sokáig egészség­
ben tudunk tartani középkorúakat és idősebbeket egyaránt?
Itt lehetne óriási szerepe a vakcinának, a megnyert életévekben. De ahhoz, hogy
elő tudják állítani, első lépés az antitest pontos szerepének felderítése volt. Aztán
jött a következő lépés: az állatkísérletek. Itt megelőzték Horváthot az amerikaiak.
Ebben persze nincs semmi meglepő, hiszen egy 50 személyes kutatócsoport egészen
más feltételek közepette dolgozhatott, mint ő a napi rutin mellett. Nos, Ameriká­
ban végezték el először azt a kísérletet, amelyik vízválasztó volt, hiszen az emberhez
közel álló állaton, a disznón hajtották végre. Elkezdték oltani a disznókat, csakhogy
az általuk az antikoleszterin antitest termelés fokozására használt vakcina disznó­
kon megölte a kísérleti állatokat, szegények megdöglöttek anafilaxiás4 sokkban.
„Amikor az USA-beli eredményt megtudtam, maradék kis pénzemet magamhoz
véve visszamentem a szülőfalumba. Ott megegyeztem szomszédommal, vettem
neki malacokat, ő pedig vállalta, hogy tartja azokat, amíg felnőnek. Közben a
disznókat ötször akkora adaggal oltottam, mint ami -a számításaink szerint - az
embernek is elég. Vártam: megdöglenek-e az állatok? Megdöglöttek a disznók,
de csak amikor 180 kilósak lettek, és jött a böllér.” '
Amerikában le is zárult a kutatás azzal, hogy ez zsákutca. A mi malacaink pedig
sivítottak az oltás után, aztán fogták magukat és nekiálltak túrni. Egyértelmű volt, hogy
a természetes reakcióik rendben működnek az után is, hogy megkapták a vakcinát.
I 61
 A következő nagy lépés: tisztázódott, tehát, hogy nem azonos az amerikai és
a magyar vakcina, és az is, hogy a magyarral tovább lehet lépni. A feltalálónak
keresnie kellett egy olyan embert, aki hajlandó kipróbálni a vakcinát. Talált. Az
illető nem halt bele az önkísérletbe, sőt, a mai napig elszántan küzd a vakciná­
ért. Ügy hívják, hogy Horváth István.
„A sors iróniája, hogy 2008 nyarán kaptam egy anginás rohamot -belgyógyász
lányom szerint infarktust -több helyen kezeltek, s végül levittek Balatonfüredre,
ahol koleszterincsökkentés céljából sztatin-terápiára állítottak. Ekkor a felesé­
gemtől kértem: hozzon nekem az én vakcinámból. S végigcsináltam egy kúrát.
Meggyógyultam, s a sztatint félretettem. Manapság csak két „gyógyszert” szedek,
a hidegvíz az egyik, s a jó bor a másik.”6
Félt, persze hogy félt, ügy ahogy m indenki tenné. Annyira, hogy meg is
beszélte Ildikóval, hol szeretne pihenni, ha nem tud többé fölállni az oltás után.
Aztán, amikor a felesége azt kérdezte, mi van akkor h a ... úgy válaszolt: semmi.
Akkor itt a vége: így is úgyis. Ha meg sikerül, akkor jön a következő, talán még
keményebb időszak. És jött.
Bár nem publikálta az információ azért keringett a világban. A szegedi immuno­
lógus kongresszuson előadást tartott az immunizálásról, és arról, hogy a vakcina
esetében a végső cél az emberen történő alkalmazás.
Az egyik professzor társa egy konferencián indulatosan megjegyezte, hogy
a vakcina emberi kipróbálása bűncselekmény lenne. Azt válaszolta: „én ezt a
bűncselekményt elkövettem, ha óhajtasz, jelents föl! Tartom a kezem, azt, amit
az oltásra is használtam.”
Aztán haladt tovább az emberi vonalon.
„Aki kért belőle, próbaképpen kapott, ha az előállítás költségeit fedezte. Auszt­
ráliában, Oroszországban, Romániában, Spanyolországban, Dél-Afrikában is
siker koronázta a próbát, a Svédországba került mintákról nem érkezett vissza­
jelzés. Egyik helyen egy inoperábilis szívbetegséggel küszködő embernek adták
be a vakcinát. Meggyógyult tőle, s ma újra dolgozik. Súlyos cukorbetegséggel is
küszködő beteg gyógyult meg úgy, hogy most inzulin nélkül él.”
Ha már szóba került Ausztrália: pingvinjeivel, delfinjeivel, kenguruival mindig is
vonzott a kontinensnyi ország. Horváth István azt mondja, ha oda akarok utazni,

62
akkor hívjam föl az egyik vezető ausztrál szívsebészt, Alexander Blacket. Az egyik
dúsgazdag, milliárdos betege - akire már keresztet vetettek, olyan állapotban
voltak az erei - meg akarta venni a vakcinát.
A sztorit így meséli el a prof Kor Kontroll Társaság rendezvényén.
„Mondtam neki, hogy nem eladó.
- Egymillió dollárért sem? - kérdezte. Ráztam a fejem.
- És 10 millióért? Még mindig nemmel válaszoltam.
- Na, és 100 millióért csak ideadja? Ekkor megkérdeztem, hogy a feleségét
mennyiért adná el? Ezen jól felháborodott, milyen durva, otromba kérdés! Úgy
reagáltam, hogy nekem a vakcina olyan, am int a feleségem. Ha ő meg akarja
venni az enyémet, akkor én is megkérdezhetem, mennyibe kerül az övé? Blac
egyébként szerepel a szívsebészek toplistáján. A már említett üzletember betegé­
ről szinte lemondott, amikor az illető eljutott hozzám, és megkapta a vakcinát.
Most remekül érzi magát.”
Aztán 2005-ben elvitték a vakcinát a találmányi világkiállításra Genfbe, ahol
aranyérm et nyertek vele. Az egyik keleti országból érkezett kiállító csoport
vezetője odam ent Horváthoz és az asszisztensével csináltatott egy közös képet
kettőjükről. Úgy fogalmazott, hogy hadd szerepeljen a következő Nobel díjas­
sal egy fotón. A feltaláló persze nem vette annyira komolyan, de a m indennapos
küzdelemben felvillanyozta az aprócska epizód.
Sokan meg akarták már venni tőle a vakcinát, de Horváth professzor ragaszko­
dik ahhoz, hogy Magyarországnak legyen hozadéka belőle. Valahogy soha nem
akart kacsalábon forgó palotában lakni.
Az egyik orvos, aki ismerte a szérum hatását, mert beadta magának, elmesélte
egy másik orvosnak. Ö meg megkérdezte: hogy elhiszed? Majd úgy folytatta: ha
ez tényleg létezne, akkor a pali már rég eladta volna, és a kaliforniai villájában
röhögne rajtatok, hogy mit összekínlódtok idehaza.
Ismerik a mondást miszerint „Az utolsó ruhának nem csinálnak zsebet”? Igazán
bölcs, hiszen a pénzünket úgysem tudjuk magunkkal vinni a sírba. Beszélgetése­
ink során kiderült, hogy a feltaláló soha nem vágyott kaliforniai villára. Helyette
szívesen megy haza abba a kis parasztházba ahol született, Káptalanfalvára. Ha ott
eltölthet egy-két napot nosztalgiázva, az neki százszor többet ér, mint bármelyik

63
amerikai luxus villa. Valahogy úgy van ez, hogy minél idősebb az ember, annál
inkább vissza akar emlékezni a gyerekkorára, annál inkább próbálja előhívni a
réges-régi képeket emlékezete vásznán, hogy újból átélhesse fiatalságát.
Az egyik karácsonyra nem hozhatták fel édesanyját, hogy az unokák és a gyere­
kek körében töltse a szentestét, mert a mama elzárkózott, ő most otthon marad.
Elmúltak az ünnepek és a nővére kétségbeesetten hívta fel, hogy valami baj van.
Beszélt vele, és a mama a telefonban elmondta, hogy karácsonyeste imádkozga-
tott, és közben ott voltak vele mind! Felsorolta lányának a régi nagycsalád tagjait
- az édesanyját, édesapját, testvéreit - akik már m ind-m ind eltávoztak örökre.
Horváth rögtön kocsiba ugrott és repült hozzá. A mam a neki is elújságolta,
hogy milyen boldogan karácsonyozott, a szüleivel, a nagyszüleivel, és, hogy ott
ünnepeltek boldogan egytől-egyig vele! Utána még vagy 6-7 évig élt, fia kutatási
területe: az atherosclerosis8 vitte el.
Édesanyján sajnos nem tudott segíteni, hiszen akkoriban még sehol sem volt
az érelmeszesedés elleni vakcina. Szóval, az ő értékrendjében nem a pénz, nem
a villa, az igazi. Egy m eghitt pillanat sokkal többet érhet a hatalmas vagyon­
nál. Emlékszem, ahogyan mesélt szeme könnyes lett, hangja elhalkult, és ami a
legmegrázóbb: elnézést kért érzelmei kimutatásáért.
És m ost engedjenek meg egy kis kitérőt. Biztos, hogy nem fedezem fel a
spanyolviaszt a következő mondással: „Ne sírj, m ert az nem méltó egy férfi­
hez! „Szomorú, de mi, anyák is sokat teszünk azért, hogy m ár gyerekként is
kis macsók rohangásszanak körülöttünk. Pedig a kudarc, a fájdalom a veszte­
ség egyformán éri a fiúkat és a lányokat is. Sok pasi azt hiszi, hogy ő attól lesz
talpig férfi, ha elhallgatja, mi játszódik le benne. Pedig nem igaz. A férfi attól
lesz férfi, ha kimutatja érzéseit! A gyakorlatban viszont az urak nem könnyez­
nek könnyen, vagy ha igen elnézést kérnek érte. M iért is? M ert kulturálisan
beléjük ivódott, hogy ez nem férfias, és kész. Olyannyira, hogy még saját maguk
előtt is szégyellik, hogy elgyengültek.
Pedig ha nem m utatjuk ki érzelmeinket, ha képtelenek vagyunk az intim i­
tásra, az bennünket emészt. Ennek ellenére a szülők többsége arra tanítja a kis
krapekot, hogyan próbálja elnyomni érzéseit. És az érzelmektől villámgyorsan
el is jutunk Horváth témájáig. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy mi nők jobban

64
bírjuk a gyűrődést fizikailag és lelkileg egyaránt. Mi több, általában ellenállób­
bak vagyunk. Kutatók mondják, hogy, a nőkre nincs annyira drasztikus hatással
a stressz, viszont a férfiakat érő, tartós pszichés feszültség és depresszió csökkenti
a várható élettartamot, ráadásul elősegíti a krónikus betegségek kialakulását is!
Hát hagyjuk inkább a fiúkat is sírni, és számoljunk le azzal az illúzióval, hogy az
erősebbik nem tagjai vég nélkül terhelhetők. Bár Horváth István mintha cáfolná
ezt a kijelentést, energiája kiapadhatatlan, ha a vakcináról van szó.
2003-ban Borvendég professzornál járt - ő volt akkoriban az Országos Gyógy­
szerészeti Intézet főigazgató helyettese - aztán 2004-ben Pál Tamás főigazgatót
kereste fel. Ö adta az ötletet, hogy próbálják megszerezni a kipróbáláshoz szükséges
tőkét - itt azért 100 milliókról szól a történet - az Nemzeti Kutatási és Techno­
lógiai Hivatal pályázati összegeiből.
Jegyezzük meg, hogy ma már nem így hívják a hivatalt. A Kormány 303/2010.
(XII. 23.) számú rendelete alapján a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
elnevezése 2011. január 1-i hatállyal Nemzeti Innovációs Hivatalra változott és
ezzel az elnevezéssel m űködik tovább.
Horváthéknak annak idején nagy sikerük volt a szérummal. Pozitív nemzetközi
bírálatot kaptak, a bíráló bizottság egyértelműen arra voksolt, hogy ezzel érdemes
foglalkozni. A törzskönyvezéshez szükséges százmilliókat mégsem szerezték meg.
Ugyanis sokkal fontosabb dolgokra kellett a pénz. Abból a százmilliárdból, ami az
NKTH rendelkezésére állt innovációra, támogatták pl. a filozófusokat. Nietzsche
és Lukács filozófiájának kutatása nyilván nagyon fontos az emberiség számára.
Nem így a vakcina, ami egy fillért sem kapott. Mindig azzal érveltek, ha idén
nem, majd jövőre. Aztán jövőre megint ugyanezt mondták.
Ahogy a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamra Baross termében meséli: Kóka
János gazdasági és közlekedési miniszter „kijelentette a parlamentben - nyugod­
tan m ondhatom , m ert egyrészt fent ültem a karzaton, másrészt a parlamenti
jegyzőkönyvben nyoma van, olvasható - hogy saját keretéből 50 milliót fordíta­
nak erre a kutatásra, készüljünk föl a pályázat beadására.
De mégsem jutottunk pénzhez, mert két hétre külföldre utazott a kollegina,
aki intézte, és mire visszajött, azt mondta, hogy m ár sajnos nem megy, m ert a
minisztere visszavonta az aláírását.

65
 Olyan is volt, hogy leültünk az országos hivatal akkori elnökével, aki megkér­
dezte, hogy mennyiből tudjuk finanszírozni a gyógyszerré minősítést. Mondtuk,
hogy ott a költségvetés a pályázatban, fillérre összeadva. Úgy reagált, hogy: „Hát,
különben is! Jó az nekünk, ha nem halnak meg az emberek?”9
Akkor fölállt. Aki vele volt tárgyalni, próbálta visszahúzni, de nem hagyta
magát. „Mit kerestem volna ott, ahol egy emberi életeket menteni akaró kutató­
nak azt mondják, hogy minek ugrálsz?”
Lényeg az, hogy nem kaptak pénzt. Ezek után elkezdtek kapcsolatokat keresni.
Addig-addig gombolyították a szálakat, amíg behívatta magához Molnár Károly
tárca nélküli miniszter, akihez a kutatás-fejlesztés tartozott. Horváthnak tehát
sikerült elérnie az NKTH nagyhatalmú urát és parancsolóját, a pénzek vándorlásáért
és szétosztásáért felelős embert. Végül is nincs ebben semmi meglepő. A beteg­
ség nem válogat. Abszolút nem tartja tiszteletben, hogy ki a jobb, meg a baloldali,
ki a kisember, meg ki a nagy. Tessék csak feleleveníteni a parlamentben pöfékelő
országgyűlési képviselőkről néhány éve bemutatott televíziós felvételek képeit.
Fújták, mint a gyárkémény. A mezei képviselők, meg az államigazgatás vezetői
is. A cigi, a hol eszem, hol nem, az alkohol, no meg a stressz révén akkoriban a
Gyurcsány holdudvarába tartozó képviselők, államigazgatási vezetők is bekerül­
tek a szívinfarktusosok, az érszűkületesek, és a stroke-osok közé, de nincs ez
másképpen ma Orbán embereivel sem. Könnyen rászorulhat valaki Horváth
vakcinájára innen is-onnan is.
Nos, az érintettek rebeghették el a miniszterelnöknek, - akkor még Gyurcsány-
nak - hogy ez valamit hozhatna az országnak. Tekintve, hogy azok a gyógyszerek,
amikkel a magas koleszterinszintet kezelik, Horváth munkatársainak számításai
szerint évente 40 milliárd dollár bevételt hoznak csakhogy nem a magyar állam­
nak, hanem a különböző gyógyszercégek külföldi anyavállalatainak, azaz folyik
kifelé a pénz. Szóval bejutott a tárca nélküli Molnárhoz. Horváth azt kérte, hogy
javítsák ki az utolsó pályázat dátumát, ő aláírja, és akkor tényleg lehet támogatni,
ha akarják. Aki adott már be ilyen pályázatokat pontosan tudja, hogy mennyi
munka, mennyi energia, és mennyi pénz összerakni.
Nos, a következő találkozás alkalmával valóban ott volt M olnár asztalán.
Belelapoztak és kiderült, hogy a MÁV kórházat szétverték a druszája, a másik

66
Molnár idején.
Ez azért is nagy baj volt, mert a vizsgálat végzését akkreditációhoz kötötték, és
mit ad isten, azt is eltávolították, aki ezt végezhette volna. így jutott el a Semmel­
weis Egyetemre, ott talált egy akkreditációval rendelkező szakembert. Azután
jöttek a professzorok, a dékán, a rektor, kellettek a konzorciumhoz. Alapított egy
új vállalkozást a lányával együtt Horris KFT névvel. Rábukkant egy osztrák cégre,
ő lett a konzorcium második lába, a harmadik meg az egyetem. Ez a konzorcium
egyébként ma már nem létezik, a pályázatra álltak össze.
„Négyszer is sikertelenül pályáztunk. Az utolsó pályázatunkat m ár korm ány­
zati felkérésre nyújtottuk be. A kormányváltások miatt ez sem járt sikerrel.”10
„A Gyurcsány kormánynál elértük azt, hogy rádöbbentek, nagyon-nagy szükség
lenne Magyarországon az immunizáló vakcina bevezetésére. Kérték, indítsam el,
támogatják, hiszen megvan erre a forrás. Akkor kaptunk is tőlük 20 millió forin­
tot a művérre, ami kéthetes kísérletre volt elég. Aztán jött a Bajnai-kormány, és
az antigénnel kapcsolatos ígéretet egyszerűen nem vette figyelembe. A mostani
kormányon természetesen még nem kérhető számon, de a hozzáállásuk pozitív
és én bízom bennük. A külföldiekkel sem állítottuk le a tárgyalásokat, hiszen ha a
kormány is úgy állna hozzá, hogy nekik is jobb, ha meghalnak az emberek - nem
tételezem ugyan fel róluk ezt a cinikus közönyt akkor a külföldi partnerekkel
folytatjuk a tárgyalásokat. Azt szoktam mondani: sok békát meg kell csókolni,
amíg visszaváltozik valamelyik királykisasszonnyá. Itt sok százmillió forintról van
szó. Arról nem beszélve, hogy ennek a sokszorosát hozhatná vissza az országnak,
ha egy kipróbált, alkalmazott, sikeres hatást kifejtő vakcinával jelenhetnénk meg
a világpiacon. Erre addig van lehetőség, ameddig csak mi tudjuk előállítani.”11
1
6. A GRÓF NEM SZERET S U N N Y O G N I...

Fiatal házaspár lép be a Dorottya utcai lakás ajtaján. Messziről jöttek, Erdélyből.
Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a felfedező legutóbbi teltházas előadását
éppen Csíkszeredán tartotta. Nem akarják, hogy hallgassam beszélgetésüket,
így hát kisétálok a váróba - persze ez csak egy előszoba - ahol egy mosolygós,
kövérkés negyvenes úr üldögél.
- Hogy került ide?
- Egy barátom járt a profnál, megkapta ezeket az injekciókat, és azt mondta,
hogy mindenféle téren jók a tapasztalatai. Szellemileg frissebb, fizikailag nem
fárad el, jól érzi magát, nagyobb a vitalitása, aktívabb, jobb az életminősége, na és
az immunrendszere is. Nem kapta el a barátnőjétől a járványszerű köhögést sem.
- Hány éves?
-4 8 .
- És ön?
- 49. Ezért gondoltam, hogy érdeklődöm, hiszen nekem is van olyan bajom,
ami miatt, ez jó lehet. Magas a vérnyomásom meg egy kicsit a cukrom is.
- Megelőzésképpen gondolt rá, hogy ne kapjon szívinfarktust vagy stroke-ot ?
- Ezt is hallottam . Meg azt is, hogy m inden 40 fölötti em bernek ajánlja a
professzor úr, és én már benne vagyok ebben a korban. Nem szeretnék rosszabb
állapotba kerülni. Ráadásul vesebetegséggel küszködök, aggódom a következ­
mények miatt.
- A barátjának mikor adták be?
- Néhány hónapja. Neki sem volt drámai az állapota, de volt egy kis hipertó­
niája. Ő is megelőzésképpen gondolta. Én abszolút nyitott vagyok erre. Persze
nem olyan egyszerűen működik, hogy én eldöntőm: kell-e vagy sem. Szüksé­
gem van a professzor úr véleményére, a megbeszélés alapján kialakul, hogy ez
számomra kívánatos-e vagy sem.
- Mi a foglalkozása?
- Vállalkozó vagyok, tele stresszhelyzettel. Talán a stresszt is ki tudjuk küszöbölni
egy kicsit, ha ezt az eljárást végrehajtjuk rajtam.
- A nevét vállalja, vagy maradjon inkognitóban?

69
 - Maradjon inkognitóban.
Bekísérem a barátságos péket - mert közben az is kiderül, hogy sok-sok boltot
ő lát el kiflivel, zsömlével, ropogós frisskenyérrel - nincs szerencséje. Kiderül,
hogy van egy im munbetegsége is, ami m iatt Horváth István nem javasolja a
vakcina beadását. Amúgy kedden délelőtt és szerdán délután fogadja a kliense­
ket, általában félórát szán egy-egy betegre.
Megint csörög a professzor telefonja.
- Ez így megy reggeltől estig?
- Nem, máskor sűrűbben hívnak.
- Mikor kapcsolja ki a telefonját?
- Soha. Van egy barátom, akivel például este tizenegykor szoktunk beszélgetni.
Most éppen előadást tartani hívtak.
Aztán visszakanyarodik kedvenc témájára. Arra, hogy tévhit, ami az emberek
fejében általában lebeg, hogy amit megeszünk, abból lesz a koleszterin. Persze,
attól is halunk meg, amit megeszünk, hiszen amit megeszünk, az visz el bennün­
ket a halálig. De nem a táplálék az oka annak, hogy a koleszterin szintünk milyen
magas, hisz a szervezetünk állítja elő a koleszterint, tehát nem a táplálékot kell
szidni. Legfeljebb azért kell szidni, hogy többet eszünk, mint amennyit kellene.
És sajnos: egyre rosszabb minőségű ételeket. Arról persze, hogy ebben a rohanó,
zaklatott, fékevesztett, zűrzavaros világban milyen táplálékhoz jutunk hozzá, nem
elsősorban mi tehetünk, hanem a profitéhes élelmiszeripar. A mi felelősségünk -
hiszen nem nevelhet mindenki bájosan kapirgáló csirkéket otthon, és a gusztusos
fürtös paradicsomban sem gyönyörködhet a kertjében -, hogy a kisebb rosszat
válasszuk a sok rossz közül. Meggyőződésem, hogy sokan egyáltalán nem gondolnak
arra, hogy amit megesznek, az gyógyíthat, de ölhet is. Már az ókori Görögországban
Hippokratész így oktatta tanítványait: „A táplálkozásban keressétek gyógyuláso­
tokat!,, És tudta, hogy mit beszél. Haraggal írom, le, hogy ehhez képest a civilizált
ember már nem a gyógyulását, hanem a betegségeit találja az ételekben.
A Kossuth Rádió Hangos recept című egykori m űsorának felelős szerkesz­
tőjeként az egyik adásban valóságos krim it zúdítottam a hallgatók nyakába.
Aflatoxinok a paprikában, tisztítószer a tojásban, higany a tonhalban, rákkeltő
anyagok a kolbászban, dioxin a tejben, DDT az anyatejben - íme a m odern

70
élelmiszer termelés árnyoldalai. Elképesztő, hogy egy átlagos európai - köztük
mi is - évente tíz kiló vegyszert eszik meg az élelmiszerekkel együtt. Ez derült ki
néhány éve az Európai Unió tagországaiban végzett felmérésből. (Azóta eltelt öt
év, vajon hol tarthatunk ma? Az bizonyos, hogy nem kevesebbet.)
Ezek adalékanyagok, állományjavítók, színezékek, gyógyszer maradványok.
Ha önök arra tippelnek, hogy a környezetszennyezéssel jut be szervezetünkbe
a legtöbb méreganyag, tévednek. A mérgek 70 százaléka az élelmiszerekből,
20 százaléka az italokból, 10 százalék pedig belégzés során, a porból és egyéb
vegyszerekből. Régebben csak a minőség volt a fontos, hogy ne a zsíros húst, ne
a penészes sajtot, ne a szikkadt zsömlét vegyük meg, ma oda kellene figyelnünk
a biztonságunkra is.
Hazai felmérések azt tükrözik, hogy a vásárlók mindössze 15 százaléka nézi
meg a határidőt, az élelmiszer összetételét, a tartósítószerek E számát, figyel
arra, hogy m ondjuk ne a 3 százalékos, hanem az 1,5 százalékos tejet vegye meg.
Gyorsan egy másik példa. Élelmiszereink jelentős része különféle húsokból áll.
A nagyüzemi állattartás viszont elsősorban sokat akar termelni és gyorsan. Ehhez
viszont különböző hozamfokozókra és más egyéb gyógyszerekre, horm onokra
van szüksége. Mondják, hogy a nagyüzemi hizlaldákban még a sportolók által
használt tömegnövelőket is kapják az állatok, mert hogy ezen horm onok segítsé­
gével 30 százalékkal nagyobb húsmennyiség érhető el. Németországban a 80-as
években a lakosság bojkottálni kezdte a nagyüzemi húskészítményeket., olyan
sikerrel,hogy a közvélemény kikényszerítette az emberi fogyasztásra szánt term é­
kekben található gyógyszer- és vegyszer-maradványok rendszeres ellenőrzését.
Néhány elrettentő példa, hogy mi m indent találtak a húsokban. Az asztma
ellen kifejlesztett béta-antagonistáktól a hízó állat húsa sovány, szálkás lesz. De
kimutattak pajzsmirigy-gátlókat is, amitől meg igaz, hogy a hús püffedt és vizenyős,
viszont nagyobb a tömege. És egy drámai adat: becslések szerint a világ antibio­
tikum termelésének fele injekció vagy takarmány formájában a haszonállatokba
kerül. Visszatérve a lakossági tiltakozásra, az élelmiszeripar válaszképpen átállt
a nehezen kimutatható hormonkészítményekre, miközben az Európai Unióban
tilos a hozamfokozók és a különböző gyógyszerek alkalmazása. Csakhogy minden
törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle.

71
 A kérődzők takarm ányába fehérjepótlóként olcsó m űtrágyázásra használt
karbamidot kevernek, amivel a drága fehérje takarmányt spórolják meg. Arról
senki nem beszél, hogy a karbamid mérgező.
Elképesztő mennyiségű adalékanyag kerül a kolbászokba, szalámikba: ízfoko-
zók, antioxidánsok, gyorsérlelő szerek. A pácsótól például - nátrium-nitrit - szép
piros lesz a hús. Miközben a minimális mennyiség is okozhat fejfájást, allergiás
rohamot. A kolbászok 2-6 hétig tartó hidegfüstölését mára felváltotta a néhány órás
forrófüstölés, így sokkal több rákkeltő kátrány-anyag kerül a füstből a termékbe.
Gondolták volna, hogy még a tojás sárgája színének beállítása is az adalékanya­
goktól függ? Annyira sárga, amennyi karotin vegyületet kap a tyúk, aki ilyetén
módon, úgy szerepel, mint valami tojás automata. Szóval, bár a tojás gyönyörű
sárga, tele lehet mindenféle gyógyszerrel és vegyszerrel, már csak azért is, mert
a nagyüzemi tyúktartás meglehetőségen brutális, pici alapterületen, állandó
stresszben élnek a nyomorult állatok. (Az EU idén szólította fel tagországait a
hagyományos ketreces tyúktartás betiltására, így 750 négyzetcentim éter kell
jusson majd egy tojóra.) De nem sokkolom önöket tovább az élelmiszerekkel,
jöjjön megint a főcsapás.
Telnek, múlnak a napok, bő három hete beszéltünk utoljára. Szépen haladok
az orvosokkal és a betegekkel.
Találkoztam egy gróffal is. Úgy használom a titulust, ahogyan a professzor
mondta..” Megadom magának a gróf Esterházy György telefonszámát”
- Édesanyám érszűkületben halt meg. Az ő vonala erőteljesen érszükületes
és ineszesedős fajta, én meg inkább ráütöttem, ezért úgy döntöttem, hogy miért
kéne nekem olyan fiatalon - 64 évesen - meghalni, mint édesanyám? Nem szeret­
nék szegénykém sorsára jutni, ezért oltattam be magam - jelenti ki határozottan
Esterházy az egyik elegáns budapesti étterem ben ahol a mézes hibiszkusz teát
szürcsölgetjük. Könnyű volt megtalálnom.
- 190 centi magas vagyok, ősz, és piros dzseki lesz rajtam - ígérte a telefonban.
- Igen, a professzor mindig mondja, hogy szervusz, grófom. Egyébként négyen
vagyunk testvérek. De hagyjuk a rangot, ez m ár elmúlt, a törvények másképpen
szólnak.. Édesapám kétszeres doktor volt, de mindig csak úgy mutatkozott be,
hogy Esterházy Mátyás. Soha nem mondta, hogy gróf vagy doktor. Mert a visel­

72
kedéséből látszott. Európában még hihetetlen súlya van ennek a névnek, az ember
meg igyekszik úgy élni, hogy ne hozzon szégyent a családra.
Amikor felhívtam, megkínáltam a lehetőséggel, hogy ha gondolja, őrizze meg
az interjúban az inkognitóját, mondandója úgyis fontos lehet.
- Nem szeretek sunnyogni, ha beszélek róla, a nevemmel teszem - közölte
ellentmondást nem tűrően.
- Mivel tölti az idejét? - kérdezem teaszürcsölgetés közben.
Meséli, hogy sokat futballozott, aztán focibíró lett, azóta meg szépen kiöre­
gedett belőle. M ostanában nekiáll kampányszerűen fekvőtámaszokat nyomni,
hasizom gyakorlatot csinálni, meg lejárkál a Duna partra nagyokat gyalogolni.
Teheti, hiszen 54 éve a Római fürdőnél lakik. Hatéves korában 1957-ben költözött
oda a család, akkor, amikor még külvárosként tartották számon a mára elegáns
városrészé avanzsált vidéket.
- Hogy ismerkedett meg az érelmeszesedés elleni vakcinával?
- Valaki mondta, hogy létezik, valahol vidéken megkapták, és akkor ez engem
fölizgatott. M egnéztem m indenfélét róla, és úgy döntöttem , hogy beadatom
magamnak.
- Nem volt magában semmilyen kétség?
- Nem. Azért nem, mert van az a mondás, hogy tanult embernek nincs párja.
Horváth István egy igen magasan kvalifikált valaki, és én olyan megszállott hülyét
nem láttam még életemben, aki saját magának beadna valamit, amiben nem bízik
száz százalékig. Miután ő túlélte, sőt rendbe is jött a szíve, valamint, azok az infor­
mációk, amiket begyűjtöttem, arról szóltak, hogy mindenféle mellékhatás nélkül
kapta meg már előttem legalább 1000 ember. Úgy gondoltam, hogy nincs miért
kételkednem. Nem is volt bennem semmiféle félelemérzet.
Azt m ondtam , m iért is ne? Annyi m arhaságra költ az ember. Sok m indent
mondanak, hogy erre jó, meg arra jó, én az univerzális csodaszerekben nem igazán
hiszek. Magas a vérnyomásom, de nem vészesen, valami apró gyógyszert szedek
rá, és így 120/80. Jelezték, hogy valószínűleg a vérnyomásom is rendeződik majd.
Az ujjhegyeim a kezemen annyira zsibbadtak! - a jobb szemléltetés érdekében
m indkét kezét felemeli, és a tíz ujjával izeg-mozog ...na, ez teljesen elm últ,...
a lábam meg jéghideg volt, azóta meleg. El tudom képzelni, hogy van placebo

73
hatása is a szérumnak, de én ebben hittem! Hiszek most is és azok a barátaim,
akiknek ajánlottam - jó páran megkapták m ind pozitívan nyilatkoztak.
- Jelentkezett káros mellékhatás valakinél?
- Soha senkitől nem hallottam. Másokról nem mesélhetek, de annyit elmondha­
tok, hogy volt olyan barátom, akinek ingadozó cukra volt. Ez olyan szimptómákkal
jár, mintha részeg lenne. Nyom nélkül elmúlt! Aztán tudok olyat is, aki már nagyon
feledékeny volt, eltévedt, alig talált haza, ez is megszűnt, visszatért a memóriája. Úgy
tűnik igaz, amit a professzor mond, hogy a vakcina lepucolja az érfalakat, és a kapil­
lárisokat is, én ezt hajlandó vagyok elhinni. Biztosan akadnak, akik szerint nem
használ. Egy egyszerű példa: van, aki egy pohár pálinkától berúg, a másiknak meg
hat után is úgy forog a nyelve, mintha egy kortyot sem ivott volna. Nagyon nagyra
becsülöm a professzort. Amikor kezdtem érezni, hogy múlik a zsibbadás, fel is hívtam.
- A koleszterinje rendben volt?
- Én a koleszterinnel úgy vagyok, mint a Jani bácsi. Megkérdezik a viccben:
Jani bácsi, hogy áll a koleszterinje? Mint a cövek.
Bevallom magának nem foglalkoztam vele, de elmagyaráztattam a profesz-
szor úrral, hogy is van ez. Tudja, én olyan hihetetlen tiszta embernek látom őt!
Nagyon ritkán találkozom ilyennel!
A m últkor volt egy tv felvétel. Egy kellemetlen m odorú újságíró készítette a
riportot, de olyan, amilyenre szükség van. Mert az újságírónak szerintem nem
az a dolga, hogy kedveskedjen, hanem, hogy tényfeltárjon. Azt kérdezte, Horvát
Istvántól, hogy önt miért hívják professzor úrnak? És ő olyan magától értetődő
természetességgel mondta el, hogy milyen végzettsége van... olyan kedvesség­
gel, szerénységgel, a sértettségnek az írmagját nem lehetett felfedezni benne.
Nekem ez az em ber abszolút hiteles. Szóval én egy kicsit elfogult lettem a
professzor úrral, nagyon rokonszenves, és hihetetlen méltánytalanságok érték
most az utóbbi időben, amiért sajnálom.
- Én is. De a törvény, az törvény. Azt sajnos még a jó cél érdekében sem illik
megszegni.
- Miért szegi meg a prof a törvényt? - kérdez vissza. - Jó, egy kicsit trükkös megol­
dást alkalmaz, mert azt mondja, hogy ő nem tudja, hogy ki adja be a vakcinát, ő
biztosan nem. Az illető rendelkezésre bocsátja, és utána mindenki azt kezd vele,

74
amit akar. Azt nekem semmiféle törvénykezés nem tilthatja meg, hogy a nyílt utcán
öngyilkos legyek, vagy főbe lőjem magam. Azt se, hogy megszúrjam magam, de ha
találok egy orvost, azt akkor fogják majd meg, ha én megmondom, hogy ki ő, de én
nem fogom megmondani. Bár a szívem szerint megmondanám, de nem mondom,
mert nem akarok bajt okozni. Szóltam a profnak, hogy énhozzám küldhetsz bárkit,
névvel, címmel, arccal, telefonszámmal vállalom a beszélgetést, de előtte szólj légy
szíves, hogy kit küldesz, mert lehet, hogy van, akivel nem akarok beszélni.
- Kivel nem akart volna beszélni?
- Például olyan újságíróval, aki már átvert. Maga előtt ott a diktafon, rögzíti
a beszélgetésünket. Akad olyan kollégája - szándékosan nem mondom a nevét
aki rávett egy mélyinterjúra, ahol az ember a legbensőbb érzéseit is megfo­
galmazza, őszintén, nyíltan, kitárulkozva. Egy mákszemnyit nem vett fel belőle,
mondván: remek a memóriája. Aztán írt egy anyagot, amiben minden volt: csak
én nem. Nem úgy beszéltem, nem úgy gondolkodtam, ahogyan visszaadta, nem
is lett belőle megjelenés, nem járultam hozzá.
- Térjünk vissza a törvénysértésre javaslom. - Sajnos a professzor azért sérti
meg a törvényt, m ert gyógyszerként csak olyasmit lehetne használni - pláne
vénásan - amit törzskönyveztek. Nem ő adja be, de ő adja ki a kezéből. Ez a könyv
pont azért születik, hogy sikerüljön feloldani az ellentmondást, hogy mindenki
tehesse azt, ami a dolga, és segítsen megoldást találni.
- Én még a szkeptikusok nézőpontja felé is hajlok, hogy ez placebo. Még ezt
is el tudom fogadni, a lényeg, hogy működik. Csak azt sajnálom, hogy nagyon
kapkodva történt az im m unizálásom , m ert abba is belem entem volna, hogy
kísérleti nyusziként kivizsgáltassam magam az oltás előtt a kislábujjamtól a fejem
búbjáig. Akkor abszolút korrekt összehasonlítás készülhetett volna a vakcina előtti
és a vakcina utáni állapotról. Abban meg egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a
professzor úr életében lesz még ebből valami...
Én azt mondom neki, hogy adja el, és találjon ki valami mást abból a pénzből,
amit kap érte, de ő ragaszkodik ahhoz, hogy ez magyar termék legyen...
Tudom, hogy Magyarország a világgazdaságban nem számít. Ahhoz, hogy egy
magyar termék arasson a világban rengeteget kell dolgozni, és rengeteg pénz kell
hozzá. El tudom képzelni, hogy aratna, de azt is tudom, milyen erős a gyógyszer

75
lobby, és hogy a vakcina iszonyú érdekeket sért. Hisz a gyógyszerek fele a szív és
érrendszerre hat... Summa summárum: a korosztályom tagjainál sokkal jobban
érzem magam, mert a világon semmi bajom nincs, teljesen egészséges vagyok,
és ennek köze van a vakcinához. -
Megint eltelt két hét. Kíváncsi vagyok, hogy rendben van-e m inden - már
am ennyire rendben lehet - a feltaláló körül. A hangja dinam ikus, erőteljes,
ahogy megszólal, tudom, nincs ok aggodalomra. Pedig Vakcina vesztegzár alatt
címmel az egyik portálon, a magyar orvostársadalom kötetlen hír és társasági
magazinjában ezt olvasom: „A rendőrség négy hónapja minden tudományos
dokumentációt elvitt Horváth István orvos-biológus lakásából kuruzslás gyanúja
miatt. A professzor találmányához kapcsolódó m inden írott vagy elektronikus
adathordozó azóta is a rendőrségen van.”
Szóba hozom, hogy szeretnék átküldeni valamit, de vajon van-e már e-mail címe?
- Hogyne lenne. A régi. A házkutatás után két nappal átjött a fiam, és azt mondta:
Apu, Te nem létezhetsz számítógép nélkül, és ajándékozott nekem egy komputert.
Ami a rendőrség házkutatást illeti, kiderül, hogy még vádat sem emeltek, egyelőre
adatot gyűjtenek ismeretlen tettes ellen. „Kuruzslásért nyomoznak az érszűkü­
let elleni vakcina miatt!” - adják hírül a szalagcímek. Például a Blikk január 27-i
számában. Mint kiderül: az egyik kerületi ÁNTSZ-nél tett valaki feljelentést, amit
az ÁNTSZ vezetője továbbított a rendőrségre Az ÁNTSZ feljelentésének hatására
tartott házkutatás célja: hogy a kuruzslás vádjához gyűjtsenek adatokat, vagyis,
hogy megállapíthassák, kuruzsló-e a professzor vagy sem.
Az internet világában másodpercek alatt hozzáférhet bárki a szükséges informá­
cióhoz. Én most az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyik kerületi
tiszti főorvosát kerestem meg, nem mondhatnám, hogy túlzottan nehezemre esett.
A kerületi tiszti főorvosok címszó alatt név, telefonszám, e-mail cím.
Máris hívom a tikárságot. A doktornő éppen a másik kerületben tartózkodik
- mondja udvariasan a titkárnő a vonal másik oldalán.
És még a számot is megadja. Ismét átjutok egy titkárnőn, és máris a célszem él­
lyel beszélgetek. Felkészítem rá, hogy nincs bennem se ellenszenv, se vádaskodás,
egészen egyszerűen egy tényt szeretnék kontrollálni.
- Ismeri Horváth professzort? - kérdezem.

76
 - Nem, de ha segít, talán beugrik valami- mondja készségesen Dr. X.Y. Leírhat­
nám a nevét, de akkor könnyen kideríthetné bárki, utána következő, inkognitóját
felfedni nem óhajtó beszélgető partnerem személyét, hát nem teszem. Mesélek
neki az orvos-biológusról, aki feltalálta az antikoleszterin antitestet, akinek a
szérumát több száz hazai orvos beadta már legalább ezer betegnek.
- Dereng már?
- Nem. Honnan kellene tudnom róla?
- Akkor nem ön jelentette fel a rendőrségen. Tavaly házkutatást tartottak nála,
és kiszivárgott, hogy az egyik budapesti kerületi ÁNTSZ vezetője tett hivatalból
feljelentést állampolgári panaszok alapján.
- Én idén januártól ülök ebben a székben.
- Ki volt az elődje?
Megkapom a választ, meg azt a plusz infót is, hogy ő már kívül van a pályán.
Akkor találjuk meg az elődöt.
Elköszönnék, de a tiszti főorvos asszony még elmondja, hogy ha azt akarom,
hogy nyilatkozzon, kérjek engedélyt a kormányhivataltól - jön az illetékes neve
és telefonszáma - illetve írjam le e-mailben a kérdésem. Megköszönöm tanácsát,
és miközben búcsúzom, tudom , hogy nem teszem. Minek? E-mailben is csak
azt a választ kapnám, amit már tudok. Ja, hogy az lenne a hivatalos? Én beérem
az informálissal.
Egy hívás valakinek - akiről sejthető, hogy őriz néhány hivatali telefonszá­
m ot a mobiljában - és m ár csörgők is. A vonal m ásik végén fáradt női hang,
a volt tiszti főorvos asszonyé.
A kérdés most is ugyanaz:
- Ön tett feljelentést a rendőrségen Horváth professzor ügyében?
- Miért érdekli?
- Mert könyvet írok róla
- Milyen célból?
- Hm. Nevezzük riportszociográfiának.
Aztán elmondom, hogy az újságíró dolga sohasem az, hogy minősítsen egy
találmányt, egy készítményt, azt megteszi a szakma, a tudomány. Egyszerűen csak
szeretném bemutatni egy idős tudós hétköznapjait, akinek van valami a kezében,

77
ami - bízzunk benne - arany is lehet. De ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthes­
sük, meg kellene vizsgálni. Igen ám, de egy nyugdíjas feltalálónak nincs annyi
pénze - és ezt ő nálam sokkal jobban tudja - hogy egy gyógyszerré minősítésbe,
egy törzskönyvezésbe belevágjon. Ehhez ugyanis milliárdok kellenek.
- Semmi mást nem írok le, csak a tényeket. És az is tény, hogy Horváthnál
házkutatást tartottak egy kerületi ÁNTSZ tiszti főorvos feljelentése alapján 2011.
szeptember 21-én. Abban az időben ön vezette a kerületi ÁNTSZ-t.
- így van. De ehhez nem óhajtom a nevemet adni.
így hát megérthetik, hogy bár tudom, nem írom le melyik kerületről szól a
történet. Nem szeretnék egy esetleges sajtópert a nyakamba akasztani. Az egykori
tiszti főorvos úgy véli, borzasztó körülmények között adják be az asszisztensnők
azt a valamit, amiről nem is lehet tudni, hogy valójában micsoda.” Egy csoda­
szert sem szabadna így használni, még akkor sem, ha valóban hatékony lenne”
Az ő vélekedése szerint Horváth egy kuruzsló, aki lelkiism eretlenül szegi
meg a törvényt. Mondja, saját szemével látta, am int egy asszisztensnő intravé­
nás injekciót szúr be a betegnek egy koszos rendelőben, előtte ő keveri össze az
anyagot- nem lehet tudni, hogy mit mivel. Ráadásul a fagyasztóból húzza elő a
papír zsebkendőkbe csomagolt fecskendőket. A rémes jelzőt használja, meggyő­
ződése, hogy egy ilyen embert nem szabad támogatni.
- Szó sincs itt emberbaráti szeretetről, amit a professzor az interjúiban hangsúlyozni
szokott. A vakcinákért kapott sok százezerből talán finanszírozhatná a törzskönyvezést.
Miért nem arról ír könyvet, hogy a hatóság tehetetlen az ilyen kuruzslókkal szemben?
Hm. Abban azért megállapodhatunk, hogy egy kerületi rendelőhöz Horváth-
nak semmi köze. Ha az ÁNTSZ egy koszos rendelőnek ad működési engedélyt
az legyen az ő dolga, meg az is, hogy esetleg visszavonja.
És, hogy Horváth mennyire kuruzsló? Annak idején meghívták kutatni a CDC
falai közé - Center fór Disease Control - a világ egészségügyi bázisintézetébe.
Amikor egy év után hazajött, fél év elteltével már jött is az üzenet, hogy menjen
vissza. Haza kellett jönnie, különben disszidensnek minősül, ráadásul itthon
voltak a gyerekek. Itthon aztán egyetemi oktatóként kuruzsolt, mi több az orvos
továbbképző egyetemen is több évtizeden át gyarapította az orvosok tudását.
Végül is ez igazán szép teljesítmény egy nagydoktorival rendelkező kuruzslótól.

78
7. AZ ACHA, A MŰVÉR MEG A SZÉLKERÉK

Egy hónap múlva, ismét az Istenhegyi úton. 7 óra körül csöngetek be. A prof
kedvesen, mosolygósán nyit ajtót. Elújságolja, hogy éppen túl vannak a vacso­
rán, a hétvégén mennek Törökországba. Ez azért is izgalmas, mert életében nem
volt még külföldön úgy, hogy kirándulni menjen, nem pedig valamilyen hivata­
los útra. Ez az első turista útja Rodostóba.
- Mit intézett az Országos Gyógyszerészeti Intézetben? - terelem át a szót
csöppet sem könnyű, és egyértelmű helyzetére, tudván, hogy két hete arrafelé járt.
- Semmit - hangzik az enervált válasz.
Nem értem. Amikor elköszöntem tőle, azt mondta, hogy megy az intézetbe,
adjuváns készítménnyé szeretné minősíteni a vakcinát. Vajon beadta a papírokat?
Természetesen meglépte a kívánt lépést. Azt mondták, átnézik, és ha ki kell
valamit egészíteni, akkor hívják. Jól elő volt készítve, benne különböző infor­
mációk az engedélykéréshez. Annak megfelelően, hogy egy anyagot hogyan
kell leadni, fölsorolták, hogy mi minden van benne, az elvárt pontoknak megfe­
lelően összeállítva. 104 oldalas, készültek hozzá különböző mellékletek, még
az orosz eredmények magyar fordítását is csatolták. Mielőtt beadták a széru­
mot ennyi és ennyi volt a vérben m ért érték, aztán megnézték három, majd
hat hónap múlva. Ami kell, emelkedett, ami kell, csökkent: HDL emelkedett,
LDL csökkent. Triglicerid szint, vérnyomás norm alizálódott. Aztán megkap­
ták a választ, hogy a feltüntetett adatok nem elégségesek, kell még más is. A
hum án kipróbálás szóba sem jöhet, amíg a szükséges vizsgálatokat meg nem
ismételik olyan anyaggal, amit GMP / Good M anufacturing Practice / körül­
mények között állítottak elő.
Következzék egy részlet az Országos Gyógyszerészeti Intézet - újabban GYEMSZI
OGYI - európai irányelveiből.
„A Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat (GMP) a minőségbiztosításnak az a része, amelynek betartásával
elérhető, hogy a termékeket mindenkor olyan minőségi követelmények szerint gyártsák és ellenőrizzék,
amelyek alkalmazása biztosítja, hogy ezek a termékek a forgalomba hozatali engedély követelménye­
inek eleget tegyenek és megfeleljenek arra a célra, amire szánták. A GMP követelményei a gyártáson
kívül a minőségellenőrzésre is vonatkoznak.

79
A GMP alapkövetelményei az alábbiak:
I. Minden gyártási eljárást pontosan kell definiálni és a megszerzett tapasztalatok alapján rendszeresen
felül kell vizsgálni, továbbá igazolni kell, hogy e szerint gyártva a gyógyszerek folyamatosan eleget
tesznek a minőségi követelményeknek és a rájuk vonatkozó előírásoknak.
II. A gyártás kritikus lépéseit és az eljárásban bekövetkező komolyabb változásokat validálni kell.
II I . A GMP szabályai értelmében szükség van:
a) megfelelően képzett és elegendő gyakorlattal rendelkező személyzetre,
b) alkalmas helyiségekre és elegendő helyre,
c) célszerű berendezésekre és ellátórendszerekre,
d) hibátlan anyagokra, tartályokra és címkékre,
e) jóváhagyott előírásokra és utasításokra,
f) helyes raktározásra és szállításra.
IV. Az adott körülményekhez pontosan alkalmazkodva világos és félreérthetetlen nyelvezettel kell leírni
az előírásokat és az utasításokat.
V. Úgy kell kiképezni a munkában résztvevőket, hogy a feladatukat hibátlanul végezzék.
VI. A gyártás folyamán kézírással vagy kiíró berendezéssel rögzítsék, hogy minden lépést valóban az
előírásokat betartva végeznek-e el, valamint, hogy a termékek mennyisége és minősége eleget tett-e
a kívánalmaknak. Mindent, ami a szokásostól eltér, fel kell jegyezni, és ki kell vizsgálni.
VII. A gyártásra vonatkozó feljegyzéseket, azokat is, amelyek a kiszállításra vonatkoznak, egybegyűjtve
és hozzáférhetően meg kell őrizni, hogy a gyártástételek sorsát visszamenőlegesen is nyomon lehes­
sen követni.
Vili. A term ékek minőségi romlásának a veszélye kiszállításkor és a nagykereskedelmi forgalom ban
minimális legyen.
IX. Dolgozzanak ki olyan visszahívási rendszert, amelynek segítségével a termék bármelyik gyártástétele
azonnal visszaszerezhető a kereskedelemből vagy a fogyasztótól.
X. A már piacra került termékekkel kapcsolatos panaszokat vizsgálják ki, a minőségi hibák okát tárják fel,
intézkedjenek a hibás tételek sorsáról, és akadályozzák meg a hiba megismétlődését.,,
- A m inőségbiztosítás rendkívül fontos, ez nem lehet vita kérdése. D e...
mennyibe kerülne a GMP körülmények megteremtése? - kérdezem.
Kiderül, hogy készítettek már egy hozzávetőleges számítást ilyen laboratórium
létrehozásához. Budán van egy épület, ott kinéztek egy 200 négyzetméteres részt, amit
át kellene alakítani. Olyan 100 milliós nagyságrendű összegre lenne szükség hozzá.

80
 - Akkor ezt holnap indíthatja is - fogalmazom meg némi malidéval.
- Nem holnap, ma! Ez meg egy kiállítási anyag- lapozza tovább papírjait.
- Genfben azt is bem utattuk, hogy a szérum nak milyen hatása van a m egter­
mékenyítésre. Kiderült, hogy a kísérleti állatok két és félszerese termékenyült
meg, az im munizáltak körében. A koleszterinnek tehát nagyon fontos szerepe
van a nemi hormon képzésében is. Itt van egy francia és angol nyelvű leírás is, és
néhány melléklet. Ez egy doktori dolgozat része A lányom PhD-je ő is orvos. -
Anna doktori értekezése igazán izgalmas, tegyünk hát egy kis kitérőt. Magyaror­
szágon a jogászok az orvosok a gyógyszerészek és az állatorvosok külön doktori
értekezés nélkül, az egyetemi képzés végén, automatikusan doktori címet kapnak,
ami nem minősül tudományos fokozatnak. Persze akad, aki elkezd lépegetni a
létrán felfelé, és fokozatokat szerez. Közéjük tartozik dr. Horváth Anna is, aki
1997-ben szerezte meg doktori diplomáját, a tudományos fokozatot jelentő doktori
értekezését pedig - amire édesapja hivatkozik - 2002-ben védte meg a Semmel­
weis Egyetem Doktori Iskolájában.
Mielőtt belem ennénk a részletekbe: néhány általános tudnivaló. Az érteke­
zés elbírálására a doktori iskola tanácsa javaslatára két, tudományos fokozattal
rendelkező hivatalos bírálót kér fel a kari doktori tanács. A bírálónak 3 hónap
áll rendelkezésére, hogy a bírálatot elkészítse.
Az értekezést nyilvános vitában a kari doktori tanács által kijelölt bírálóbi­
zottság előtt kell megvédeni. A vita lezárása után a bírálóbizottság zárt ülésen,
titkos szavazással (0-1-2-3 pont) dönt a védés eredményéről. A pontozásban az
opponensek is részt vesznek. Az értekezés akkor tekinthető elfogadottnak, ha a
pontok számának összege eléri az elérhető pontszám 66,6%-át.
A védés és a zárt ülés eseményeiről jegyzőkönyv készül, melyet a bírálóbizottság
tagjai aláírnak. Ez a jegyzőkönyv nyilvános. A zárt ülés után az elnök kihirdeti
a védés eredményét. A doktori fokozat minősítését a sikeres doktori értekezés
százalékos eredményének és a bírálóbizottság százalékos minősítésének számtani
átlaga alapján a kari doktori tanács állapítja meg. Amennyiben a végső értéke­
lés 91%, vagy annál nagyobb, „summa cum 15laude” (kiváló), 91%-nál kisebb,
de legalább 81% esetén „cum laude” (jó) minősítés adható. A „rite” (megfelelt)
minősítéshez a 66,6%-ot kell elérni. És most jöjjenek a konkrétum ok, néhány

81
összefüggés a laikusok számára is tökéletesen érthető. Ha viszont unja, nyugod­
tan lapozhat a dolgozat végére, a 84 oldal aljára, a konklúziókhoz.
Dr. Horváth Anna témavezetője: Prof. Dr. Karádi István és Prof. Dr. Romics László
Intézet: Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika
PhD fokozatát pedig az alábbi téma védésével szerezte: Koleszterinhez kötődő
antitestek vizsgálata (ACHA)
Az értekezés - mellesleg az interneten bárki hozzáférhet - összefoglalás részé­
ben olvasható:
„Kísérleteinkben vizsgáltuk az antikoleszterin antitest (ACHA) funkcióját, specificitását,
valamint különböző betegségekben szenvedő emberek szérumában való előfordulá­
sát. Az irodalomban már korábban is többször leírták az antitest létezését, különböző
állatokban való előfordulását, de kiterjedt humán vizsgálat korábban nem történt.”
Anna dolgozatában az első igazi szakmai áttörés tehát az eddig csak elméletben
leírt, antikoleszterin antitest (továbbiakban csak ACHA) létezésének igazolása
hum án vizsgálatokban.
„Első célkitűzésünk az ACHA állatokban leírt protektív1 hatásának vizsgálata
volt nyulakon és emberi savókon. Nyulakat koleszterinből készült szuszpenzióval
immunizáltunk, ACHA termelődést indukálva, majd koleszterin diétán tartottuk
az állatokat. Az immunizált nyulakban érelmeszesedésre utaló elváltozásokat nem
találtunk, míg a kontroll állatokban kialakultak a plakkok.2
Második célkitűzésünk az humán ACHA vizsgálata volt. Elsőként írtuk le a
humán ACHA specificitásának vizsgálatakor, hogy a koleszterint direkt módon
is köti, a felismeréshez egyéb szérum fehérje nem szükséges. Igazoltuk, hogy a
humán ACHA is antigénként ismeri fel az alacsony denzitású lipoprotein frakci­
ókat (LDL, VLDL)...
Egyedi szérummintákon történt vizsgálataink alapján megerősítettük, hogy
valamennyi egészséges ember vérében megtalálható a koleszterin ellenes ellenanyag.
Nincs különbség a nemek között az ACHA szintjében, viszont életkori különbségek
kialakulnak, a 60 év feletti populáció antikoleszterin ellenanyag titere- szignifikán­
san magasabb.
Elsőként mértünk különböző érbeteg csoportokban az ACHA szinteket. Az
ischaemiás szívbetegek és HÍV pozitív betegek szérumában az ACHA titer szigni­

82
fikánsan magasabb, míg a perifériás érbetegek és a síroké miatt kezelt egyének
szérumában alacsonyabb ACHA szinteket találtunk, mint a kontroll csoportban.
Anna így összegzi a kutatás céljait dolgozatában:
„Máraz ötvenes években felvetődött, hogy az érelmeszesedés ellen immunizáció-
val lehet védekezni. A gondolat első kísérletes bizonyítékát 1959-ben Gerö Sándor
professzor adta. Meszes érfalból készített antigénnel immunizált kakasokat és
nyulakat, melyekben ezután nem alakult ki érelmeszesedés, míg a kontroll csopor­
tot atherosclerotikus erek jellemezték. A kísérletet sokáig nem sikerült reprodukálni.
1967-ben Dallocchio végzett hasonló kísérleteket. 1990-es években újra fellen­
dült az érelmeszesedés prevenciós szemléletű kutatása, azóta is több helyen folynak
bíztató állatkísérletek az érelmeszesedés megelőzésére. Alving és munkacsoportja
1996-ban koleszterin dús liposzómákkal jelentősen csökkentette az atherosclerozis
kialakulását koleszterin diéta mellett. Mivel az eddigi antigének keverékek, munka-
csoportunk tiszta koleszterinből előállított antigén hatásosságát vizsgálta nyulakon...
Állatkísérletes adatok alapján felvetődik, hogy koleszterin tartalmú részecskékkel
kellene immunizálni az érelmeszesedés ellen, de atherosclerotikus eredet betegcso­
portokon nem történt ACHA mérése. Ezért megvizsgáltuk ischaemiás szívbetegek,
perifériás érbetegek, síroké betegek, hyperlipidaemiás betegcsoport ACHA szintjét...”
A szerző leírja, hogy milyen m ódszereket használtak a nyúlim m unizálás
mellett, így például a saját laboratóriumukban kifejlesztett ELISA (Enisme linked
immunosorbent assay), módszerre hivatkozik, amiről állítja, hogy új módszer az
ACHA mérésére, továbbá, hogy ezzel az új módszerrel 985 szérum minta ACHA
meghatározását végezték el. Részletezi az eljárás elemeit, illetve a számításokat,
valamint, hogy a koleszteroszómával4 történő im m unizálás hogyan hatott a
koleszterin diétára fogott nyulak érelmeszesedésére.
„Az Immunizált-csoportban és a Kontroli-csoportban is 6-6 nyulat vizsgáltunk.
Vérvétel háromszor történt a kísérlet során: első alkalommal a kísérlet megkezdé­
sekor az első immunizálás előtt, másodszor a hatodik hét végén, harmadszor a
kísérlet befejezésekor a 24-dik héten.
A kísérlet kezdetekor egyik csoportban sem volt detektálható ' koleszterin ellenes
antitest. A hatodik hét végén, az lmmunizált-csoportba tartozó állatok mindegyiké­
nél detektálható volt az ACHA, míg a Kontroli-csoportban sehol sem. A 24. héten

83
az Immunizált-csoport állatai megőrizték a koleszterin ellenes immunitásukat, míg
a Kontroli-csoportban továbbra sem mértünk ACHA szintet. Pathológiai felmérés
során az Immunizált csoport aortáiból származó minták érfalán plakkot sehol sem
észleltünk (0%), míg a kontroll csoport érfelszíne súlyos atherosclerotikus érelválto­
zásokat mutatott zsíros csíkoktól a meszes plakkos elváltozásig 85±7%-ban. A többi
szervben (vese, máj, szív, mellékvese) pathológiai elváltozást nem észleltünk.”
Az ACHA tulajdonságait egészséges humán populációban is vizsgálták.
„218 egészséges véradó ACHA szintjét határoztuk meg, az ACHA valameny-
nyi egészséges ember szérumában megtalálható. Nem volt szignifikáns különbség
(p=0,3299) aférfi és nő véradók ACHA szintje között. Szignifikáns pozitív korrelációt
találtunk a véradók kora és a szérum ACHA szintje között (r=0,1924, p=0,0402).
A 60 évnél idősebb véradók ACHA-ja szignifikánsan magasabb volt (p=0,002),
mint a 60 évnél fiatalabbaké."
Nem untatnám önöket tovább a kifejezetten szakmai részletekkel, a lényeg az
egészségesek után az érelmeszesedésben szenvedő/ koronária betegség, stroke,
perifériás érbeteg/ betegek ACHA szintjét is mérték, majd ezekből a doktori
értekezés védője két új konklúziót is levont.
Az egyik, hogy a koleszteroszom ával im m unizált nyulakban kivédhető a
koleszterin diéta okozta érelmeszesedés. A másik pedig: hogy a humán ACHA
a koleszterint direkt m ódon is köti. Az állatkísérleteket és a humán intravénás
im m unglobulinnal végzett vizsgálatokat összefoglalva valószínűsíti, hogy az
emberi szervezetben is kapcsolatba lép a koleszterin ellenes antitest az LDL, VLDL,
IDL-lek és segíti annak felismerését, valamint eltávolítását, ezzel részt vesz az
atherosclerosis progressziójának lassításában. Megállapítja, hogy mind a magas,
m ind az alacsony ACHA szint kórjelző; azaz a magas ACHA szint emelkedett
kardiovaszkuláris rizikóval járhat együtt, míg az alacsony szint fokozott veszé­
lyeztetettséget jelezhet cerebrovasculáris7 és perifériás érelmeszesedésre. Végül
kiemeli, hogy az ACHA része az immunológiai rendszernek, így fontos szabá­
lyozó funkciója van a szervezetben.
Gerő professzort, aki az ötvenes években a világon először készített meszes
érfalból antigént, amivel aztán szintén a világon elsőként sikerrel im m u n i­
zált állatokat, ugyancsak nem tarthatjuk nyílván a hivatalos koleszterinelmélet

84
híveként. Bebizonyította, hogy a betegség alapvető elsődleges elváltozása az
érfalak kötőszöveti elváltozásaiban keresendők, s a lipid lerakódás csak m ásod­
lagos szerepet játszik. Elsőként hívta fel a figyelmet az immunológiai tényezőkre
az aorta és az érelváltozások kialakulásában. A nagy tudású endokrinológus már
nincs az élők sorában, éppen 20 esztendeje távozott. Ő már biztosan nem számol
be nekünk arról, hogyan fogadta ötletét 1959-ben a szakma, mennyire zárkóztak
el a kollégák, okozott-e álmatlan éjszakákat számára, hogy esetleg egyszerűen
csak legyintenek rá és szenilis, hőbörgő vénembernek tartják, mi több, kétségbe
vonják tudományos kutatásait, ahogyan teszik ezt a nyomdokában járó Horváth
Istvánnal. Az elszánt feltaláló fiókjából újabb papírok másznak elő, lassan katalo­
gizálni lehetne, és egy egész irodát fenntartani az adminisztrációra.
Mutat egy publikációt az atherosclerosisról, amiben ketten szerepelnek, mint
társszerzők, ő és a lánya: Horváth Anna belgyógyász. A március 29-i budapesti
rendezvényen is elmeséli, hogy annak idején Alving meghívta Amerikába, felaján­
lott Annának egy három hónapos ösztöndíjat.
„Mi a feleségemmel azt mondtuk, hadd menjen. Majd mi vigyázunk az unokára.
Aztán kiderült, hogy mivel kell foglalkoznia: elemezze a magyar és az amerikai
antigén közötti különbséget.
- Mennyi antigént vigyek magammal? - kérdezte Anna. A válasz az volt, hogy
semennyit. Majd előállítja kinn.
- De hát én nem tudok antigént készíteni, csak az édesapám! - mondta.
- Akkor ne jöjjön! - reagált Alving. Azt hitte, hogy ezzel a trükkel, egy három
hónapos amerikai ösztöndíjjal, megszerezheti a vakcina összetételét.”
Aztán előkerül egy másik vaskos dosszié, az egyik gyógyszeripari Kft. megbízá­
sából készült a 100 oldalas anyag. Eleinte jónak tűnt az együttműködés, csak aztán
kiderült, hogy olvasatukban Horváth István nem önállóan nyújtaná be felfedezé­
sét, hanem a cég munkatársaként, az ő hírnevüket öregbítve. A simlis játékhoz az
is hozzátartozott, hogy nem m ondták el egyértelműen világosan, hogy nekünk
ez az álláspontunk, akkor veszünk részt a finanszírozásban: ha ez így működik.
Helyette úgy akarták aláíratni a feltalálóval a szerződést, hogy jól eldugták az
inkriminált passzusokat, hátha nem veszi észre mit ír alá. Észrevette, az együtt­
működésnek meg lőttek.
 Újabb és újabb dossziék kerülnek elő, bennük Horvát István eddigi találm á­
nyai. Előttük egy idekapcsolódó hír.
Tavaly júniusban jelent meg egy izgalmas újságcikk arról, hogy művér mentette
meg egy ausztrál nő életét. A 33 éves Tamara Coakley jehovista, amiből az követ­
kezik, hogy vérátömlesztést nem lehet végrehajtani rajta. Emberi vérrel. Tamara
egyébként olyan súlyos autóbalesetet szenvedett, hogy mindössze egyetlen liter
vér maradt a testében, tüdeje összeomlott, koponyája és bordái több helyen eltör­
tek lépe pedig megrepedt. Hogy ne sértsék meg személyiségi jogait, de segítsenek
is rajta: egy csomag tehén vérplazmából készült szintetikus vért kapott. Transz-
fúzió volt tehát, csak mesterséges vérrel.
A művérrel egyébként a föld számos pontján kísérleteznek. Szívesen írnám
le, hogy Magyarországon is, de nem m ondanék igazat. Találmány van - naná,
hogy Horváth István nevéhez fűződik ez is - de a kutya sem törődik vele! Bocs,
ez nem igaz. Valahol Magyarországon egy kutyus igencsak érdekelt a történet­
ben, hiszen 300 milliliter művér kering benne. A mesterséges vár néhány évvel
ezelőtt világújdonság számba ment, és még ma sem lenne késő.
Jöhet egy kis vértörténet? A véradás ősi form áiról a görögök és az egyip­
tom iak is hagytak ránk leírásokat. Az első eljárás nem a transzfúzió volt,
hanem a vér m egetetése. Úgy gondolták, ha egy gyenge beteg m egissza
az erős, egészséges vasgyúró vérét, m eggyógyul tőle. Az első transzfúzió
dátum a 1665, am ikor is egy kutya artériájából vezettek vért egy másik kutya
vénájába. Az első vérátöm lesztést em beren 1667-ben XIV. Lajos udvarában
végezték, m éghozzá úgy, hogy egy elm ebeteg em bernek bárányvért adtak.
Tegyük hozzá, hogy a nyom orult egész jól bírta, hiszen csak a harm ad ik
véradásba halt bele.
Ennyit a történeti áttekintésről és most következzék a jelen. Mára rutin eljárássá
vált a transzfúzió, vagyis a vérátömlesztés, amikor a beteg elveszített vér mennyiségét
donorok vérével, azaz idegen vérrel pótolják. A korszerű európai szűrővizsgála­
tok, tesztek alkalmazása következtében ennek sokkal kisebb a kockázata, mint
korábban, de azért nem zárhatjuk ki teljesen.
A vérkészítmények - és ezt nem illik elhallgatni - életmentő szerepük mellett
kockázatot is jelentenek. Pontosan tudjuk, hogy 1992. előtt, amikor a levett vért

I 86
még nem szűrték hepatitis C-re, a hemofíliások közül sokan megfertőződtek a
vírussal. Angliában, Amerikában élnek olyanok is, akik HÍV vírust is kaptak a
vérrel együtt. A vietnami háború alatt meg azt figyelték meg, hogy összefüggés
van a transzfúzió alkalmazása, valamint a tüdő különböző betegségeinek kiala­
kulása között.
Summa summárum bizonyos káros mellékhatások a legmodernebb szűrővizs­
gálatokkal sem védhetők ki, illetve bizonyos kockázatot kalkulálnia kell annak,
aki idegen vért kap. A véradónak persze különböző vizsgálatokon kell átesnie
ahhoz, hogy donorként szerepelhessen. Igen ám, de létezik egy úgynevezett
terápiás ablak, amikor könnyedén megeshet, hogy az illető már hordoz valamit
magában, de a teszt eredménye a véradás időpontjában még negatív. Ezt még az
eukonform szűrővizsgálatokkal sem lehet kizárni száz százalékosan sem nálunk,
sem máshol a világon. És most ismerkedjenek meg a művérrel!
Horváth István találmánya bármilyen vércsoport esetében használható. Porrá
alakítva, azaz liofilizálva sokáig eltartható, mindössze desztillált víz kell hozzá,
hogy folyékony legyen.
Azt mondja a fáma, hogy egy nyitott szívműtéthez huszonöt liter vér szüksé­
ges. Ha egy emberben öt liter vér kering, és egy véradás alkalmával öt decilitert
vesznek le, akkor a huszonöt literhez ötven véradónak kell odatartania a karját.
Sokszor borzolja a kedélyeket egy-egy újság vagy éppen televíziós hír, hogy sürgős
operációra vár valaki, de nincs elég vér. Nos, ezekben az esetekben is mentőövet
jelenthetne a mesterséges, vagyis a művér. Talán az elnevezés sem igazán jó, mert
a művér csak annyiban mű, hogy emberi kéz rakja össze, de alapanyagai term é­
szetesek, hiszen ott vannak a szervezetben.
Az emberi és az állati hemoglobin - a vörösvérsejtben lévő vérfesték, amely
az oxigén és a széndioxid szállítását végzi - elképesztően hasonlít egymásra, így
a mesterséges vér akár a szarvasmarhák véréből is előállítható. A vörösvérsejteket
- a feltaláló szóhasználatával élve szétrobbantják, így kettéválik a hemoglobin és
az vérfestéket körülvevő sejthártya, amely meghatározza a vércsoportot. A kiszűrt
hemoglobint új hártyába csomagolják, amely viszont már semleges vércsoportú,
így tömegbaleseteknél, természeti katasztrófáknál - ahol nincs idő, de mód se
a vércsoport meghatározására - életet menthet a művér.

87
 Az meg legalább ilyen fontos, hogy liofilizált por bármeddig eltartható, gyorsan
és egyszerűen folyékonnyá tehető, az m ár csak hab a tortán, hogy egy tonna
vérporból ötvenezer liter művér készíthető.
A feltaláló itt is eljutott az állatkísérletekig, nyulakkal igazolta, hogy az állatok
szervezete befogadta a művért. A nyulak jól bírják. Aztán itt vége is a dalnak, hiszen
az emberi kipróbálás már nem finanszírozható egy nyugdíjas tudós pénztárcájá­
ból, bármennyire is megszállottan próbálja menedzselni ötletei megvalósítását.
Tudták, hogy Dél-Afrikában m ár engedélyezték a mesterséges vér em beri
kipróbálását? Nem véletlen, hogy a világon először azon a kontinensen, ahol
dübörög a HÍV vírus, és állandó a vérhiány. A készítményt levágott m arhák
véréből állítják elő.
A feltaláló véleménye - munkatársaival kidolgozták az ipari gyártás m odell­
jét is -, hogy Magyarországon is lehetne nagyüzemi mennyiségben gyártani az
életmentő szert, amelyhez szürke m arha vérét lenne érdemes használni, mert
ebben nem fordulhat elő a kergemarhakór kórokozója.
Talán már meg sem lepődnek, ha leírom: nem talált befektetőt, ezért a kísérletek
évek óta állnak. Nem így Amerikában és Izraelben. Egészen biztosan leköröznek
bennünket. Pedig a gyakorlatban biztonságosan használható vérpótló készít­
ménynek hatalmas jelentősége lenne nálunk is.
Ráadásul megoldaná a szűkös vagy esetenként fertőzött vérkészletek problé­
máját, és a nagyon ritka vércsoporttal rendelkező vagy vallási megfontolásból
a vérátömlesztést megtagadó betegek számára is segítséget kínálna. A vérpótló
készítmény előnyei: vércsoporttól függetlenül bárkinek beadható baleseti, műtéti,
sőt harctéri körülmények között is, am ikor az elveszített vér gyors pótlásával
emberi életeket lehet megmenteni.
A vérnél hosszabb ideig eltartható (néhány hét helyett akár egy-két évig is), és nem
igényel hűtést. A fertőzések átadásának kockázata minimálisra csökkenthető. Nagy
mennyiségben előállítható, ezért komoly készleteket lehetne felhalmozni. Ráadásul
a művér esetében csökkenne a fertőzések aránya, és a beteg kórházi tartózkodása
is, hiszen előfordulhat, hogy időszakos vérhiány miatt - nyáron, karácsonykor,
szilveszterkor az ünnepek alatt lényegesen kisebb a véradási kedv - napokat kell
várni a donortól levett vérre. Hogy ehhez képest hol tartunk most? Sehol.

88
 A Nemzeti Innovációs Hivatal portálján ez olvasható:
„Bizakodásra adnak okot azok az állatkísérletek, amelyekkel a magyar kutatók
azt vizsgálták, hogy kiürül-e a szervezetből a vér kiváltására szolgáló készítmény
- írja a Népszabadság. Franciaországból 300 millió dollárt ajánlottak a licencért,
de mégis itthon maradt a kutatás.
Horváth István, a kutatást vezető biológus a Népszabadságnak elmondta, hogy
elkezdődtek azok a kísérletek, amelyek során megállapítják: mennyi ideig kering
a szervezetben a müvér, illetve a lépben, a szervezet által raktározott vérben
mennyi művér található. Az eddigi állatkísérletek biztatóak: hetek után sem látni
annak jelét, hogy kiürülne a szervezetből a művér. Ez hatalmas eredmény: a más
eljárással készülő, ugyancsak magas oxigén megkötésre képes művér készítmé­
nyek ugyanis rendszerint nagyon ham ar távoztak a szervezetből.
Nagyjából egy évvel ezelőtt megkereste a kutatókat egy francia m ultinacioná­
lis gyógyszergyártó vállalat, amely a kért találmányi jogdíjak kifizetése mellett a
teljes további kutatást Franciaországba telepítette volna. M indennek fejében 300
millió dollárt (55 milliárd forintot) ígértek a kutatások folytatásához. Horváth
István szerint azonban olyan feltételeket szabtak, amelyekbe a hazai kutatócso­
port nem mehetett bele, így az egyeztetések megszakadtak.”
Utolsó módosítás: 2008. április 28.

Legalább ilyen érdekes és ennyire megoldatlan egy környezetvédelmi találmány

sorsa is. A Virtuális Innovációs Vásár portálon figyelemre méltó történetek szere­
pelnek. Egészen pontosan olyan magyar találmányok, amelyek feltalálói ringbe
szálltak az EKO 2005-ös Innovációs Környezetvédelmi Versenyen. Ha valaki egy
kicsit kattintgat, könnyen megtalálja a lengőlamellás szél- és vízikerék leírását.
A feltalálók olyan hazai fejlesztésű, megújuló energiát hasznosító berendezésről
számolnak be, amely eltér a hagyományosan alkalmazott szélenergia felhaszná­
lására épített energiatermelő berendezésektől.
A feltalálók, Dr. Horváth István és Kriza Kálmán - utóbbi gépészmérnök,
szakmérnök, főiskolai adjunktus - a szél és vízikerék fémből és kartonpapírból
készített modelljével mutatkoztak be. A leírásban szerepel, hogy a vízszintes síkban
forgó kerék alkalmas olyan helyeken a szél energiájának hasznosítására, ahol

89
a szélirány gyakori, akár ellentétes irányba történő váltakozásával lehet számolni.
A portálon az is m egtalálható, hogy a berendezés nem igényel a szélirányba
állításhoz komputeres beállító egységet, továbbá, hogy az energia termelése során
semmiféle, a környezetet szennyező melléktermék nem keletkezik. A hagyo­
mányos szélkeréknél keletkező infrahang a lengő lamellák esetében várhatóan
nem alakul ki. Alföldi tanyák, hegyvidéki üdülők turistaházak energia ellátását,
a költséges és a növényzetet zavaró távvezeték megépítése nélkül is biztosítja.
A szabadalmi leírás 2003-ban készült.

90
8. ÉVTIZEDEK ÓTA ISMEREM PISTÁ T...

Gondolt-e, ön kedves olvasó arra, hogy évente világszerte 14 millió ember hal
meg alkoholos máj miatt? Nyilván nem és különösen akkor nem, amikor éppen
jóízűen legurít egy pohárka bort, vagy konyakot. Ha valóban csak ennyit és nem
többet, nem is kell ezen nagyon elmélkednie. Kérem, ne töprengjen azon sem,
hogy kerül a csizma az asztalra, vagy is hogy mi köze lehet az előző fejezetben
olvasott lengőlamellás szélkeréknek az alkoholhoz? Semmi. Illetve valami, de az
legyen meglepetés. Szóval hazánkban a mértéktelen italfogyasztás néha valóságos
társasági virtus, ennek következtében növekszik a májcirrózisban és májkarcinó-
mában, vagyis májzsugorban és májrákban megbetegedettek száma.
Az alkoholfogyasztás nálunk 12 liter évente lakosonként, és ha őszinték vagyunk
Ausztriában és Németországban sem kevesebb. Ennek ellenére arrafelé keveseb­
ben betegszenek meg és kevesebben halnak meg. Mire tippelnek, miért? Mert mi
zömében tömény italt gurítunk le a torkunkon, ők viszont ebből jóval kevesebbet
isznak. Ebből az is következik, hogy a mi máj rák m utatóink rosszabbak, m int a
németeké, vagy az osztrákoké.
„Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt” - tartja egy régi magyar mondás. Tény,
hogy mérgező hatása számos zavart okoz a szervezetben, hiszen lebontásának
90-98 százaléka a májban zajlik, így a túlzott alkohol fogyasztás következménye:
a zsírmáj - jó kemény tapintású - a májzsugor, és a már említett májrák.
Emlékeznek Larry Hagmanre? Nos, a Dallas sorozat elvetemült Jocky Joingját
alakító színész ivott rendesen, tönkre is tette a máját. Feliratkozott tehát az
átültetésre várók listájára, akarom mondani mélyen a zsebébe nyúlt, és aprócska
kihagyás után kissé nyúzottan, ráncosán, de boldogan szaladgált az új májjal,
ahogyan a megújult Dallasban láthatják is.
Ne áruljunk zsákbamacskát, egy alkoholista Magyarországon csak akkor vehet
részt a transzplantációs programban, ha leszokik szenvedélyéről, Képzeljék csak el,
mi történne ellenkező esetben! Megkapja az új májat, iszik tovább, mintha mi sem
történt volna, és ezt is jól kinyírja! Jön az új máj cirrózisa, miközben másnál tényleg
életet menthetett volna. És ezzel még nincs vége a borzalmak tárházának. Az alkohol
pusztítja az agysejteket, és felelős a gyomor-és a bélrendszer megbetegedéséért is.

91
Sőt! Nagy mennyiségű fogyasztása következtében kárt szenved a hasnyálmirigy is.
A hasnyálmirigy gyulladás pedig súlyos betegség, fiatal korban végzetes is lehet.
Mielőtt lelkiismeret furdalásuk lenne néhány pohárka borocska felhörpintéséért,
vagy a félelemtől az őrületbe kergetném önöket: egy jó hír. Az alkohol mértékkel
fogyasztva gyógyszer! Naponta két deci vörösbor nem árt, sőt jó hatással van a
szervezetünkre. Érdemes odafigyelni a már említett francia paradoxonra, vagyis
arra, hogy a franciák kifejezetten borivók! A hölgyek diszkriminációja egyéb­
ként a borivásbán is érvényesül, hiszen mi következmény nélkül naponta csak
1-2 decit ihatunk meg, a férfiak számára viszont ez a mennyiség 2-4 deci lehet.
Ha elfeledkezünk a mértékről, a májunk issza meg a levét. A pezsgő italpor -
Horváth István újabb találmánya - szegény, elhasznált m ájunknak segít azzal,
hogy felgyorsítja a méreganyagok, elsősorban a káros acetaldehid lebontását,
meggyorsítva távozását a szervezetünkből.
Eszem ágában sincs senkit a zéró tolerancia túllépésére buzdítani, de a felta­
láló azt mondja, hogy fél liter finom bort bárki megihat, mielőtt autóba ül. Persze
csak akkor, ha nem felejt el felhörpinteni egy jó pohárka pezsgőport előtte, no
meg az alkohol elfogyasztása után is. Nincs szó semmiféle csodaszerről, csupán
egy olyan természetes anyagokat tartalm azó készítményről, amely a kulturált
alkoholfogyasztás semlegesítésében segít, azaz megakadályozza a kellemetlen
mellékhatások kialakulását, és a véralkoholszint emelkedését.
Nem árt tudni, hogy egy egészséges felnőtt ember óránként 7-10 ml alkoholt
képes megemészteni, lebontani, aki ennél többet iszik, az még másnap is az alkohol
hatása alatt áll. Nemcsak a megelőzésben és a másnaposság kivédésében segít a
kellemes, fanyar ízű ital, hanem divatos szóval élve anti-aging hatása is van. Hogyne
lenne, amikor étrendünkben sajnos megnőtt a magas cukortartalmú táplálékok
mennyisége, ráadásul drasztikusan emelkedett az alkohol, és - különösen a fiata­
lok körében - a taurin és az aszpartam tartartalmú italok fogyasztása is.
Lebontásuk során számos mérgező anyag keletkezik szervezetünkben, közülük
az egyik legveszélyesebb: az acetaldehid. Harmincszor mérgezőbb, mint az alkohol,
így sokkal jobban roncsolja, pusztítja sejtjeinket, szöveteinket, érrendszerünket.
Ezért a nem megfelelően összeállított étrend vagy a túlzott alkoholfogyasztás rossz
közérzetet, fejfájást, hányingert, rosszullétet okoz, amivel bizonyára találkoztak.

92
 A pezsgő italporban lévő, természetes anyagokból összeállított hatóanyag segít­
ségéve felgyorsul a májban felhalmozódott méreganyagok, elsősorban a nagyon
káros acetaldehid lebontása, kiürítése. Antioxidánst is tartalmaz, frissít, oxigént
szállít a sejtekhez, amitől múlik a fejfájás, a másnaposság.
Összetételéről annyit tudhatunk, hogy természetes növényi kivonatok- így
például petrezselyem - m indennapi táplálékunkban szereplő fűszerek, ásványi
anyagok - borostyánkősav - vitaminok, élelmiszer adalékok alkotják. A petre­
zselyem fokozza a veseműködést, elősegíti az emésztést, vízhajtó hatású, így segíti
a szövetekben felgyülemlett folyadék kiválasztását, jótékony hatású az ízületi
bántalmakra is. A petrezselyemben lévő illóolajok és ásványi anyagok valamint
a C-vitamin támogatja im m unrendszerünket, antioxidáns hatása hozzájárul a
szervezetben zajló káros oxidatív folyamatok gátlásához.
A borostyánkősav alkalmas a szervezet elsavasodásának ellensúlyozására, a
felesleges gyomorsav lekötésére, sőt! Öregedés-gátló enzimet is tartalmaz. Hogy
az italpor gyorsítja az alkohol lebontást nem legenda csupán, hiszen laboratóriumi
körülmények között bizonyították. Egy remek tudós: Fehér János professzor, aki
azóta már egy felhő szélén lóbálja a lábát és onnan fentről - arcán az elmaradhatatlan
mosollyal - fejcsóválva nézi kisded játékainkat, az Orvosi Hetilap főszerkesztőjeként
jelentette meg a periodikában az erről készült írást. A klinikai vizsgálatból kiderül,
hogy a GA pezsgőpor hatására a vizsgálat második órájától kezdve mindenkinek -
aki alkohollal együtt fogyasztott belőle - jelentősen csökkent a véralkoholszintje.
Ennyit a pezsgőporról, forduljunk megint az életm entő találm ányhoz, az
érelmeszesedés elleni vakcinához. A magyar tudományos elmekórtan megala­
pítója 1844-ben a bécsi egyetemen szerezte orvosi oklevelét. Schwartzer Ferenc
1848-ban m ár a belga, ném et, angol és francia elmegyógyintézeteket tanul­
mányozta, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a Budapesten felállítandó országos
elmegyógyintézet megszervezéséhez. Aztán még ugyanebben az évben ő tesz
javaslatot a kormánynak a tébolyda építésének ügyében, amelynek helyszínéül a
jól megközelíthető Lipótmezőt javasolja. Mint a Budai Városi Tanács Tagja részt
vett az intézet építésének ellenőrzésében, a „Lipót” az ő javaslatai szerint épült fel.
Nem véletlen, hogy Dr. Horánszky Ottó az ükunoka ilyen hagyományokkal
a tarsolyában a lélek útján indult el hivatást találni. Pszichiáter lett. Melegszívű,

93
jóságos szemüveges úrral találkozom, akiből árad a nyugalom. Elképzelem, ahogy-
egy-egy betege pozitív energiákkal telve, harmóniára lelve távozik a pszichoterápia
végeztével. Illetve már nem is. Hiszen, ahogyan mondja, már nem rendel, barátok­
nak segít. És ebbe a hoci-nesze, adj pénzt: nem fér bele.
72 éves. M ajdnem dobok egy hátast, am ikor elárulja a korát, m axim um
62-re taksálom. Lehet, hogy a Horváth féle vakcina - azon túl, hogy életeket
ment, Anti-aging készítmény is egyben? Akikkel eddig beszéltem - beleértve a
feltalálót is - lényegesen fiatalabbnak látszanak a koruknál. Mi a közös bennük?
Hogy valahányan megkapták az antikoleszterin antitest védőoltást.
Amúgy nem lehet nem észrevenni, hogy ma egészen másképpen viselkednek a
negyvenesek, a hatvanasok, de a hetvenesek is, mint mondjuk ötven esztendővel
ezelőtt. Hallották már az új amerikai szlogent? Miszerint a hatvanas az új negyve­
nes. Nekem tetszik. Kifejezetten. A mai - a biológiai óránkhoz m érten mégis
alacsony életkor oka - hiszen nem 70- 80 évre, mint az átlagéletkor - hanem 120
évre vagyunk beprogramozva- biztosan nem a genetikában rejlik, pontosabban
csak 25 százalékban genetikai adottság. A maradék 75-öt mi magunk baltázzuk
el, így aztán kétszer ennyit nyom latba az életmód.
Hogyha két végén égetjük a gyertyát - iszunk, dohányzunk, stresszelünk,
hízunk, föl nem emeljük a fenekünket a fotelből a tévé előtt - hát ham arabb
ég el. És ehhez a fene nagy bölcsességhez nem is kell a delphoi jósdából jönni.
Mindössze átállítani a biológiai óránkat, és szólni a munkaerőpiacon, a médiá­
ban, a családban, hogy hahó, itt lennénk mi is! Lehet, hogy ebben is partner
lehet a védőoltás? És egy újabb kérdés.
Önök szerint meddig nő egy nő? Addig, amíg a vágy titokzatos tárgya? Az biztos,
hogy Magyarországon ötven felett már nem nagyon számít annak. Néni lesz belőlünk.
Emlékszem mennyire élveztem a Szex és New York második részét. Frenetikus. Az
ötven feletti változó korban lévő - amúgy szexbomba - Samantha hőbörgése, amikor
az Egyesült-Arab Emirátus határán kábítószer után kutatva elveszik a hormongyógy­
szereit. Persze ettől még élvezi, amit élveznie kell, csak egy kicsit sápítozik, amikor
elönti a víz. Vagy itt van Meryl Streep. Úgy ugra-bugrált a Mámmá Miában, - pont
59 éves volt a felvétel idején - mint egy tini, és a szerelmet is ugyanúgy élte meg a
női szíveket még mindig megdobogtató Pierce Brosnan oldalán.

I 94
 A vakcináról szóló történetben szereplő urak - azt nem mondom, hogy valam en­
nyien a jóképű amerikai színészre hasonlítanak - de hogy bőven letagadhatják
a korukat, azt igen.
Nos, Horánszky arra a kérdésre, hogy félt-e, hogy volt-e benne bármiféle kelle­
metlen érzés, hogy azért mégiscsak vénásan ad be magának valamit - mert ő
adta be a kilencszer szúrva a saját kézfejébe - ami ma Magyarországon illegális
(hiszen tudják nincs OGYI engedélye) határozott nemmel válaszol. Más kérdés,
hogy saját magával nyugodtan megteheti.
- Évtizedek óta ismerem Pistát. Felkészült, lelkiismeretes, alapos szakember­
nek tartom , aki egészen biztosan nem ártana senkinek. Beleértve saját magát is,
hiszen nyilván tudja, hogy ő volt az első.
Nyílik az ajtó, bekukkant a felesége, és kedvesen megkérdezi, zavar-e, hogy a
másik szobában a Mária Rádiót hallgatja. És a kérdésben, nem a férjének megfe­
lelni akaró asszony attitűdjét érzem, hanem egy olyan emberét, aki - bármennyire
is hiánycikk ez mostanában - odafigyel a másikra, és véletlenül sem szeretné kelle­
metlen helyzetbe hozni. Megnyugtatom, hogy nem, és látom, hogy férje milyen
szeretettel néz utána, ahogyan becsukja az ajtót.
- Pistával együtt voltunk tanácstagok a XII. kerületben - folytatja Horánszky.
Én voltam az egészségügyi bizottság egyik vezetője, ő meg a tagja. M indig
olyan helyen dolgozott, - a Bőrgyógyászati Klinikán a laboratóriumban - ahol
a betegekkel tulajdonképpen nem is volt kapcsolatban, csak a problém áik­
kal és a betegségeikkel. És persze azok diagnózisával. Amikor befejeztük ezt a
tanácstagosdit, em lítette, hogy van egy elképzelése a koleszterinnel, az érelme­
szesedéssel kapcsolatban. Akkor még nem ajánlott fel semmit, később olvastam
az interneten, hogy sikerült a vakcinát kifejlesztenie.
- Önnek m iért volt rá szüksége?
- Koszorúér szűkületem volt, egy koszorúeret ki is tágítottak. Stenttel. Egy
ideig működött, aztán azt vettem észre, hogy elég egy kis hegymászás, és máris
mellkasi szorítást érzek. Megkerestem Pistát, és baráti alapon adott egy széria
vakcinát, amit saját erőből sikerült beadni - mutatja a kézfején, hogy hová szúrt.
- Én az ORFI-ban dolgoztam, úgyhogy nem kellett keresni orvost. Nem olyan
rosszak a vénáim - mondja mosolyogva.

95
 - Nem félt, hogy bejuttat valamit a szervezetébe, ami árthat? Ami nem gyógyszer?
- Nem.
- Miért nem?
- Azért, mert egy ilyen lelkiismeretes ember, mint a Horváth István felelőtle­
nül nem tesz olyasmit, amivel árthat, csak úgy, ha azt ki is próbálja.
- Ön is orvos. Nem érdekelte, hogy ez nem egy hivatalosan törzskönyvezett
gyógyszer?
- Nem. Egy olyan dolog, ami világkongresszuson első díjat nyert, elismert
tudományos körökben. Pista maga is a tudományok doktora, tanított Am eri­
kában, a New York-i orvos akadémiának a tagja, egy ilyen ember nem fog olyat
csinálni, amivel az embereknek kárt okoz. Semmi félelem nem volt bennem.
- Szóval 9 alkalommal szúrta magát..
- Igen, és a harmadiktól kezdve a megterhelhetőségem eleinte fokozatosan,
aztán robbanásszerűen javult. Ha most valaki utánam jön az utcán, akkor liheg­
nie kell, ha utol akar érni.
- Tehát jobb a kondija. Egyéb társhatás? Nem használom a mellékhatás szót, mert
mindenki negatív dolgokra gondol, egész egyszerűen így vonult be a köztudatba.
- Talán a gondolkodásom is frissebbé vált, és kevésbé vagyok fáradékony. Volt
egy egészségnap Nagykovácsin, ahol élünk. Megnézték a koleszterinszintemet,
és képzelje: teljesen normális volt! Régebben 9 körül volt, most beállt 4,5-4,6
környékére.
- Nem szed koleszterincsökkentőt?
- Nem, már csak azért sem, mert látom, hogy amikor valaki szedi ezeket, akkor
kezdik küldözgetni hepatológushoz, hogy baj van a májával. Aztán kiderül, hogy
azért, mert a koleszterincsökkentő gyógyszerek nagyon megterhelik a májat, mert
az anyagcserét úgy fölfordítják, hogy szegény máj nem tudja ellátni megfelelő­
képpen a méregtelenítő szerepét. Pár évvel ezelőtt elhangzott a tévében, hogy egy
ismerős úriem ber bizony nem buzgólkodik már az ágyban, és hogy koleszterin-
csökkentőt szed a magas koleszterinjére. Na, ahelyett, hogy erősebb lett volna
impotens lett szegény.
Ezek a mellékhatások persze személyre szabottak, nem mindenkinél jelentkez­
nek ugyanúgy. Akad, aki napi 2 doboz cigarettával 100 évig él, más meg napi 2

96
száltól is tüdőrákot kap. Az igazság, hogy amikor májusban kontrollra mentem,
nem árultam el a kardiológusnak, hogy már nem szedem a koleszterincsökkentőt.
Egy ideje kontrasztanyagos felvétel sem készült, mert nem találta szükségesnek,
ugyanis a szívizomzat helyreállt.
- Ez egészen jó eredmény!
- Hál’ istennek igen! A múltkor tartott az irgalmasoknál egy előadást István,
és ott elmondott jó pár esetet, hogy milyen helyzetekből hozott vissza és gyógyí­
tott meg embereket. Ez az ő lelkiismereti kérdése, hogy lehet-e odaadni valakinek
egy engedély nélküli készítményt, akinek az életét menti meg az ember, amikor
tudja, hogy nincs mellékhatása, pozitív hatása van, és hogy megtagadhatja-e
ezt a gyógyítási lehetőséget, éppen azért m ert illegálisan alkalmazza. Előadás
közben is mindig elmondja, hogy majdnem 10 éve zajlik az engedélyezési folya­
mat, és eléggé lassacskán megy. Emlékszik az influenza elleni H1N1 vakcinára a
múlt évben? Szinte percek alatt engedélyt adtak rá. Ez sem veszélyesebb, sőt még
veszélytelenebb, mint az, hiszen még higany sincs benne mert biológiai módszer­
rel előállított anyag. Nincs benne pótanyag, olyan, mint régen Pasteur veszettség
elleni oltása - Ömlik belőle szó.
- Ez a veszélyes a tudományban, hogy vannak hétszentségek, amit előírnak.
Mondok példát is. Megszabják, hogy egy betegség hány pontban kell, hogy egyez­
zen a különböző diagnózisokban. Ha abból az ötből 4 stimmel, akkor az illetőnek
ez a betegsége. Ha 3 stimmel, akkor csak valószínű, ha 2, akkor ki lehet zárni. A
gyógyszerek esetében pedig, ha ez a betegsége, akkor őneki ezt adni kell, mert
ha mást kap, akkor az illető orvos műhibát követ el. És hányszor látja az ember
az ismerősein, hogy miként hatnak!
Nézzük a vérnyomáscsökkentőket! Ezeregy van belőlük, és akad, akinek olyan
ödémás lesz a lába tőle, hogy szinte tönkremegy a keringése, ugyanakkor a régit
már nem adhatja az orvos, mert a protokollba nem illik bele. Ezekből a hétszent­
ségekből élünk, és ha ezeket megállapítják a különböző szakmai társaságok,
akkor ezektől tilos eltérni, pedig lehet, hogy az orvos éppen azzal gyógyítja meg
a beteget, ha eltér. Ha meggyógyul, akkor nincs baj, de ha meghal?
Ugyanezek a problémák fedezhetők fel a tudományos kutatásban is. Istvánnál
az egyik probléma például az, hogy nem csoportban csinálja, hanem egyedül. De

97
miért ne lehetne valamit egyedül föltalálni? Ezt szoktam én Semmelweis-szind-
rómának hívni. Semmelweis összefüggést fedezett fel a látszólag össze nem illő
dolgok között, és az lett az eredménye, hogy elmebetegnek, paranoiásnak tartot­
ták! Miért? Mert kiállt a saját teóriája mellett, és a végén mégiscsak igaza lett! Az
egész világ elismeri, mint az anyák megmentőjét, még a nyugati, amerikai világ is!
Ugyanez a sors vár Istvánra is! 10 évvel ezelőtt azt sem tudták, hogy létezik
antigénje a koleszterinnek, most már elismerik, hogy van ilyen. De nem fogadják
el a vakcinát, mert nem illik bele abba a gondolkodásmódba, amit évtizedekkel
ezelőtt, sőt majdnem egy évszázadon keresztül követtünk.
- Önnél tehát bevált. Ajánlotta személyesen valakinek?
- Nem nagyon kellett senkinek sem javasolnom, mert az emberek java része
- akik hasonló gondolkodásúak, mint én - megtalálja a neten. Nem ajánlottam,
de elmondtam, hogy mióta vagyok ilyen jó állapotban.
- Kinek?
- Akárkinek, rengeteg embernek, ismerősöknek., mert jólesik dicsekedni azzal,
hogy ennyire jól vagyok.
- Foglalkozik még páciensekkel?
- Régi ismerősökkel, volt betegekkel, isten fizesse alapon. A feleségemmel együtt
ilyenek vagyunk. Ő meg az irgalmasoknál önkéntesként dolgozik. Mi szeretünk
a másikon úgy segíteni, hogy nem kérünk érte semmit sem, mert ahogy a Bibliá­
ban írva van: „Menjetek, gyógyítsatok, és tanítsatok, és mindezt ingyen tegyétek,
mert ingyen kaptátok!” Már a tehetséget és a képességet.
Az embernek a munkája és az élete során adódnak olyan helyzetek, mint amit
a Biblia is leír, hogy az Úr Jézust megkérdezik a tanítványai, hogy mit tegyenek,
ha letartóztatják és vallatják őket? Erre ő azt válaszolja, hogy ne törjétek előre a
fejeteket, majd akkor a lélek megmondja nektek, hogy mit tegyetek! Ugyanez
velünk is előfordul, hogy sokszor fölkészületlenül olyan válaszokat adunk, amelyek
nincsenek bennünk megfogalmazva, de mégis jó hatással vannak arra az ügyre,
amit az ember végezni akar. -
Következő beszélgetőpartnerem jó karban tartott, mondhatnám nagyon is jó
karban tartott az ötvenes évei elején járó fickó. Szerintem. Meg is lepődök, amikor
kiderül, hogy már hatvan. Akárki nem pattan motorra, ő megteszi, hiszen így

98
robban be némi késéssel találkozónk helyszínére. Névjegykártyáját forgatom,
am in az áll, hogy hightech diagnosztika, elemzés, terápia. Gyorsan kiderül,
hogy szabadegyetemi doktorátusa van alternatív hum án medicinából. A terület
elég nehezen kategorizálható a természetgyógyászat és az orvoslás határm ezs­
gyéjén húzódik. A nem tradicionális hum án medicina tárgyköréhez a hightech,
és a természetgyógyászat homeopátia felé mozduló irányzata is hozzátartozik.
- A technológiai áttörésnek köszönhetően az orvoselektronika akkorát fejlődött
az elmúlt 4-5 évben, amilyen tempót nem ért el talán az elmúlt 50 év alatt sem
- meséli a szikár, sportos alkatú fickó. - A különböző orvoselektronikai világkiál­
lításokon már fellelhetők az MRI-hez, meg a CT-hez viszonyítva olyan aprócska
eszközök, amelyek frekvenciákra épülnek, frekvenciakezelésekre használhatók.
Másrész a diagnosztika eljutott olyan szintre, hogy a rákos gócpontokat például a
sci-fi filmekből ellesett mobiltelefonnál alig nagyobb szkennerekkel lehet szűrni.
Ezeket a készülékeket ma már abszolút elérhető áron forgalmazzák, sok mindent
lehet mérni velük. Például a sejtek frekvenciáit, így az alacsonyabb, magasabb,
túlburjánzott mennyiségét tudjuk detektálni. A betegség megközelítését tekintve
az én szakterületem kerüli az invazív beavatkozásokat, a gyógyszeres kezelést,
inkább életmódterápiás megoldásokat javasol. .
- Nem használnak gyógyszereket?
- Ezt azért nem jelenteném ki, de nem elsősorban. A gyógyszert nem lehet
helyettesíteni, mert az akadémiai orvoslás Magyarországon pillanatnyilag elsősor­
ban tüneti kezelést alkalmaz. Tehát magas lázra lázcsillapítót adnak, ahelyett, hogy
megszüntetnék azt a forrást, ami a lázat okozza. Sajnos sokszor antibiotikumot
adnak - pedig elkerülhető lenne - ami 7-8 hónap után ürül csak ki a szervezetből.
- Ön máshonnan közelít?
- Igen. Elsősorban nem is klinikai, a szakorvosi gyógyászatra fókuszálunk,
hanem a pácienst erősítjük fel olyan szintre, hogy képes legyen a saját problé­
máit megoldani. Erre nemcsak a multivitamin, és a mozgás, hanem egyéb terápiás
mozzanatok, is léteznek. Például az ATP1szintézis felerősítése, a májrehabilitáció,
a szívérrendszer rehabilitációja - ennek része a Horváth féle antigén is - és
sorolhatnék még egy csomó olyan megoldást, ami államilag nem hitelesített, az
egészségügy nem minden esetben fogadja el. Nyilván tudja, hogy több évtize­

99
des viták zajlanak a szakmában arról, hogy ez jó, nem jó, függetlenül attól, hogy
az eredmények mit igazolnak.
- Beadta magának a Horváth féle vakcinát?
- Igen. Utánajártam, olvastam róla, majd találkoztam a proffal. Hosszasan beszél­
gettünk több alkalommal, és úgy döntöttem, hogy kipróbálom, Pedig nem volt
rá okom, mert szemben a feltalálóval - aki szívinfarktuson esett át - nekem nem
voltak szív- érrendszeri problémáim, mégis úgy döntöttem, hogy érdemes beadni.
- Azért a labor értékeit csak megnézte utána...
- Előtte is. Én egyébként is figyelek az állapotomra, magam vagyok teszt alanya
a saját terápiámnak. Az oltás előtt is nézegettem az állapotomat, nem volt bajom.
És persze utána sem.
- Magán azért próbálta ki, hogy nyugodt lélekkel adhassa másoknak?
- Nem. Ez nemcsak egy terápiás kezelésre javasolt szer, hanem prevencióra is.
Annak, aki meg kívánja előzni az érelmeszesedés kialakulását, én pedig ezt akarom.
- Két éve ismeri Horváth Istvánt, 40 betegnek elegendő vakcinát hozott el tőle.
Ön be is adta a pácienseinek?
- Nem. 40 beteg vásárolta meg, de, hogy ki adta be nekik azt én nem tudom.
- Tehát ön nem adta be senkinek.
- így igaz. Ez Magyarországon pillanatnyilag etikai vétségbe ütközik, ráadá­
sul intravénás injekció, nem törzskönyvezett, tehát m indenki a diplomájával
játszik, ha mégis beadja. A beteg meg vagy talál rá valakit, vagy beadja magának,
vagy elmegy külföldre, és beadatja magának ott. Találkoztam olyanokkal, akik
beadatták maguknak, és elképesztő változásokról számoltak be. Nemcsak szív
érrendszeri javulásokról, hanem a máj működésében tapasztaltakról, másnak a
diabétesze szűnt meg, a harmadiknak javult a látása, el lehet olvasni az interne­
tes fórumokat róla...
- Ön úgy gyógyít, m intha életmód terapeuta lenne?
- így is lehet fogalmazni. Csinálok egy állapotelemzést, egy analízist, ha problé­
mát találok, javaslatot teszek a megoldásra. így került sor a Horváth féle vakcinára
is azoknál, akiknél szív-érrendszeri problémákat találtam. Sokan visszajönnek
kontrollra, és azt tapasztalom, hogy minél előrehaladottabb problém ája van
valakinek, annál nagyobb a javulás. A vakcina eredményessége függ attól is, hogy

100
amikor a páciens kapja, támogatják-e a szervezetét különféle terápiás eszközök­
kel. Ha valaki nem tartja be a professzor úr által ismertetett szabályokat, akkor
nem lehet garantálni az eredményt. A vakcináció közben kell egy májerősítést
csinálni, hiszen a májra erőteljesen hat az oltás. Aztán precízen be kell tartani
az ütemtervet, m ert ha ezt valaki feltűnően ellinkeskedi, felrúgja, és azt mondja,
hogy az első héten nem hármat, csak egyet adjanak be, aztán kihagy egy hetet,
akkor nem lesz olyan hatása, amilyet vár. És az sem mindegy, hogy mit eszik az
oltások megkezdése előtt és alatt.
- Milyen étrend kell hozzá?
- Az immunizáció megkezdése előtt nem szabad bizonyos olajos, zsíros étele­
ket fogyasztani, illetve az epevezetéket meg kell nyitni akkor, amikorra epesavat
kell termelni a szérum alkalmazásának idejére. Erre például kellene enni néhány
tojást időnként. Ha a páciens ezeket a szabályokat nem tartja be, akkor vélhetően
nem úgy hat a vakcina, ahogyan kellene. Ha egymás mellé teszünk 2 beteget,
akinek ugyanazok a problém ái, és az egyik betartja a javasolt étrendet, meg
ütemtervet, a másik meg nem, akkor az előbbi esetében a tapasztalatok szerint
intenzívebb a hatás.
- Ö nnek nem volt semmiféle averziója, morális ellenérzése, hogy olyasmit
javasol a betegeinek, ami illegális itthon?
- Nézze! Moralitásról én nem nagyon beszélnék a világon és a Magyarországon
forgalmazott gyógyszerkészítmények tükrében! Majdnem minden gyógyszer-
készítményre fejlesztik a mellékhatásokat kompenzáló gyógyszerkészítményt
is... A páciensnek saját döntése, hogy használ-e törzskönyvezetlen, de hatásos
eljárást vagy sem. Ez soha nem úgy kerül szóba nálam , hogy csak ez lehet
a megoldás! Vannak egyéb megoldások, talán lassúbbak,talán nem ilyen hatéko­
nyak. .. ilyen alapon az is morális kérdés, hogy valaki kimegy a mezőre, leszedi
a kamillát, és teát főz belőle. Ezt sem tartják nyilván gyógyszerként. És ami még
a vakcina mellett szól ebben a szintetikus világban, hogy az immunizáló szérum
nem szintetikus. Én hajlok a természetes megoldások felé, arról nem beszélve,
hogy nem hallottam sehol arról, hogy bármilyen mellékhatásai lennének. Akik
ebből vásároltak, itthon, vagy külföldön még soha nem panaszkodtak egészség-
ügyi problémára, pedig nem egy vagy két évről szól a történet.

101
 - Akinek magas a koleszterinje, annak ön javasol sztatint?
- Nem. Bármi mást igen. Életm ódváltást igen, ami term észetesen lassúbb
megoldás, de ha nincs komoly rizikója annak, hogy a közeljövőben stro k e-o t,
vagy szívinfarktust kapjon, akkor inkább lassúbb megoldást, és nem tüneti megol­
dást javasolok. A sztatin elhagyása után ugyanis visszatér a probléma, hiszen az
tüneti kezelés. Arról nem beszélve, hogy én nem írok fel gyógyszert. Van néhány
étrendkiegészítő, amit javasolunk, igyekszem olyanokat választani, amiben kevés
a nem természetes anyag. Ezekkel dolgozom.
- Van olyan betege, akinél nagyon élesen elkülönül a before-aíter?
- Hogyne! Egy vezető hazai szimfonikus zenekarban játszik, és olyan gyenge
volt már, hogy le kellett tennie a hangszert. Fél éve megkapta a vakcinát és azóta
boldogan muzsikál, visszanyerte az életerejét.
9. ÖN A KGB VÉDELME ALATT ÁLL!

Ildikó teát hoz, mellette egy kis porcelán tálkában az édesítőszerhez hasonló
fehér bogyók.
- C-vitamin - mosolyog a feltaláló - tegyen nyugodtan a teájába.
- Minek is? Hiszen a forró vízben lebomlik.
Ismét okosabb lettem, ugyanis tájékoztat, hogy a C-vitamin a főzés hatására,
ha hosszan forraljuk - legalább negyedóráig - akkor bomlik le, de a teában nem.
Beugrik egy az interneten kóborló üzenet, ami úgy kezdődik, hogy melegen
ajánlom. Lényege, hogy el kellene sajátítanunk a kínaiak és a japánok tea fogyasz­
tási szokásait. Ők ugyanis evés közben forró teát isznak, nem pedig különböző
hideg italokat! De honnan is a tea kultusza? Azt mondja a fáma, hogy Chen Nung
kínai császár fedezte föl Kr. e. 2737-ben. Éppen forró vízzel teli csészéjével üldögélt
a császári kertben - vakon hitte, hogy a forró víz fogyasztása meghosszabbítja életét
- amikor a vadon termő teabokrokról néhány levélkét ivócsészéjébe sodort a szél.
Megkóstolta a tealevelekkel ízesített főzetet, ízlett neki, így vált híressé a teabokor.
A kínaiak ma is azt tartják, hogy a tea ápolja és meghosszabbítja az életet. A
kínai bölcsek szerint, aki a teázik, annak szellemi képességei tiszták és frissek
lesznek. A cserje világhódító útját a szerzetesek elmélkedésének segítőjeként kezdte,
majd áttörve a kolostor falait elérte a társas érintkezés színtereit, így alakultak ki
a teaházak. Villámgyors elterjedésének volt egy nagyon prózai oka is. Kína több
tartományában csapnivalóan rossz volt az ivóvíz, ezért forrázva, teaként itták.
Japánban a XII. században kezdték el termeszteni, méghozzá a legenda szerint
az első cserjét egy Eiasai nevű pap, a zen-buddhizm us első japán szektájának
megalapítója hozta Kínából. Példaként tekintett a kínaiakra, mondván: „Kína
nagy országában sok teát isznak, aminek következtében nincsenek szívbetegsé­
gek és a nép hosszú életű. A mi országunk tele van bágyadt, sovány emberekkel,
s ennek egyszerűen oka az, hogy nem isznak teát.”
A teakultusz kialakításában persze az is nagy szerepet játszott, hogy Japánban
úgy tartották, a teaszertartás segít a tiszta, harmonikus, belső csendre figyelő lelki-
állapot elérésében. Európába a Holland Kelet-Indiai Társaság hozta be, hiszen
először ők vásároltak 1664-ben két font teát, hogy királyukat megajándékozzák
vele. A konzervatív Anglia is meglepetésszerű gyorsasággal tért át a kávéfogyasz­

I 103
tásról a teára. Amikor a tea megjelent, Londonban több mint kétezer kávéház
m űködött, és a 18. századra szinte mindegyik átalakult teaházzá.
De ugorjunk egyet Európából a sivatagi éghajlatú országokba. Jordániában, Egyip­
tomban, Marokkóban nem sétálhat végig a turista úgy a bazársoron, hogy a rekkenő
hőségben ne kínálnák meg az árusok egy pohárka forró teával. Lehet az hibiszkusz,
menta, zöld tea, a lényeg az, hogy nem hideg, hanem forró. Mindig előkerül a díszes
ezüst vagy réz kannában felszolgált illatos nedű, melynek nem könnyű ellenállni.
Petrán - az UNESCO 1985-ben nyilvánította a világörökség részévé - miközben
lihegve kapaszkodtunk fel a Jordánia területén található ókori sziklaváros színhá­
zába- a még itt élő beduinok elképesztően finom, illatos menta teára invitáltak
bennünket. Véletlenül sem hideg teát, hideg üdítőt szolgáltak fel, hanem forrót.
De hogyan lehet a legjobb hűsítő a forró tea 40 fokban? Valószínűleg úgy, hogy
a meleg ital hatására izzadni kezdünk, és ez lehűti a testünket. Persze nemcsak a
rekkenő melegben, hanem étkezés közben - meg utána is - kellemesebb hideg
italt inni, de a hideg ital megszilárdítja a zsírokat az ételben.
Erre hívja fel a figyelmet az internetes üzenet, miszerint a hideg ital az emésztési
folyamatok lassulását okozza. A megdermedt zsír reakcióba lép a gyomorsavak­
kal, szétesik, felszívódik a beleken keresztül és máris az infarktus melegágyává
válik. Telefoncsörgés zökkent ki töprengésemből. Meg is lepődnék, ha legalább
tíz percet tudnánk beszélgetni a professzorral e nélkül. A hívást kihangosítja.
Határozott, empatikus női hang.
- Kérem, értse meg, hogy nem tudok ebben az ügyben tovább lépni, akármeny-
nyire is szeretnék. A miniszter úr azt mondta, hogy ez a Szócska államtitkár úr
asztala, mi nem szólhatunk bele, a kormányban szigorú hierarchikus rend van.
Keresse m iniszterelnök urat, illetve szerintem a KDNP- hez kellene eljutnia,
Semjén Zsolt miniszterelnök helyettest javaslom. Én azt mondom, hogy ne adja
föl! Én is magyar ember vagyok, ne adja föl professzor úr! - Aztán még néhány­
szor elmondja, hogy tényleg segítene, ha tudna, de a hatásköre nem terjed tovább.
A professzor megköszöni, hogy meghallgatta, és felajánlja segítségét, ha esetleg
szükségük lenne rá, majd őszinte tisztelete és nagyrabecsülése mellett elköszön.
- Én pedig nagyon sok sikert kívánok, és én vagyok a legnagyobb szurkolója,
hogy ez valahogy átmenjen - mondja kedvesen a hölgy.

104
 - Sok sikert, professzor úr, figyelni fogom, hogy mi történik!
- Köszönöm szépen, kezét csókolom!
Kiderül, hogy az egyik miniszter kabinetfőnöke. Abban igaza van, hogy ha a
hatásköröket nézem, akkor a Horváth féle történet a Nemzeti Erőforrás Fejlesz­
tési Minisztériumhoz, tehát ma m ár Balogh Zoltánhoz - illetve Szócska Miklós
egészségügyért felelős állam titkárhoz tartozik. Ami persze nem jelenti, hogy
utóbbi képes lenne m ást nyújtani az erkölcsi tám ogatás mellett. Már ha nem
akad ki az engedély nélkül beadott vakcina miatt, mert akkor még azt sem. Arról
nem beszélve, hogy m egint ott vagyunk ahol a legtöbb hétköznapi útvesztők­
ben bolyongó megoldásra váró történet landol: a politikától várja a beavatkozást.
M iközben léteznek hivatalok. Az egyiknek az lenne a dolga, hogy innovatív
ötletekre pénzt adjon, a másiknak meg, hogy szakmailag minősítsen.
A professzor elmeséli, hogy kapott egy szándéknyilatkozatot az egyik külföldi
ország Egészségügyi Minisztériumától. Tervük, hogy saját országukban engedélyt
adnak a vakcina gyógyturizm us, illetve az állam polgárok gyógyítása céljára
történő bevezetésére. Mikor a pecsét meglesz, összegyűjtik az eddigi statisztikai
adatokat arról, hogy hányán kapták meg eddig, hány évesen, milyen betegségre
és milyen eredménnyel. Megjelentetnek egy szakmai közlemény olyan nem zet­
közi lapban, amelyik fogadja ezt az összesítést. Aztán mesél egy másik országról
is, ennek a képviselőivel is tárgyalt már. Most hamar abbahagyjuk a beszélgetést,
mert, náthás és levert. Azt mondja, biztosan a hangján is hallom.
Egy frászt. Éppen olyan dinamikus, meg energikus, m int máskor, csak hát ő is
férfiból van. Az erősebb nem, meg - ahogyan mi nők pontosan tudjuk - hajlamos
elengedni magát, és a legkisebb megfázásba is képes belehalni, vagy legalábbis
úgy viselkedni, mintha éppen most esett volna át egy jó nagy, nyitott szívműtéten.
Megtudom, hogy tegnap Mosonmagyaróvárra ment előadást tartani. Letekert
180 kilométert, ott aludt, utána lement a Balatonra, és onnan jött haza.
- Mégiscsak egy professzor megy el az ország másik végére... ezt azért illik
busásan megfizetni. Megkérdezhetem, hogy mennyit kapott az előadásért?
- Meg. Válaszolok is: semmit. Kifizették a szállásomat, és hozzájárultak az
útiköltségemhez. Ne felejtse el, hogy kis vidéki művelődési házak meg egyesü­
letek a meghívók, ők meg nem dúskálnak a pénzben. Meghívtak, elmentem.

105
 - Honnan tudják ennyien a számát?
- Adogatják egymásnak. Én semmit nem raktam föl az internetre, de fönt van
a telefonszámom, a keszthelyi meg a kecskeméti televízió is felvette az előadáso­
mat, azt is felrakták... nincs ezzel semmi baj, hiszen semmi olyat nem mondok,
amit szégyellnék másnap is elmondani.
Jó, hogy ilyen lazán áll hozzá. Hová is lettek a családi titkok, az intimitások ketté­
vált életünkből? Egyik felében, ami a munkára, a munkahelyre, a cégre vonatkozik
nincs pardon, minden szigorúan titkos, a másik felében viszont- tessenek csak az
olyan közösségi portálokra gondolni, mint a Facebook - nincs intimitás. A XXI
század embere irtó naivan azt hiszi, hogy a privátszférája a magánélete titkos, a saját
kis bizalmas ügyeit csak ő ismeri, és azzal osztja meg akivel akarja. Csacska illúzió
az internet, és a bulvármédia világában. Mert én is ismerem az autód márkáját, a
macskád nevét, a szerelmedét, látom, hol telelsz, tudom, hol laksz, mikor üres a
házad, és még a gondolatod is megosztod velem. Én kiírom az egyik portálra hogy
„Mi jár a fejedben? „te meg ostobán bedőlsz, és válaszolsz rá. Ráadásul rafinált
személyzetisek simán adatbázisként használhatják a közösségi portálokat Az állás­
interjú során meg - ha nagyúri szeszélyük úgy diktálja - könnyen összevethetik a
jelentkező anyagát azzal, amit a neten önmagáról, levelező partnereiről ír. És ha a
profil nem tetszik, a kukába vele. Nem a papírral, a jelölttel. A komputerek világá­
ban oda a levéltitok, oda az intimitás, a „csak rád és rám tartozik” érzése, lassan
minden mindenkire tartozik. így lett Horváth István telefonszáma is - amit soha
nem pakolt fel netre - szándéka ellenére közkinccsé.
A vidéki előadásokra egyébként Ildikó kíséri, ő az első kritikusa. A m oson­
magyaróvári előadás után meghívták őket egy orvos családhoz, jót beszélgettek
együtt vacsoráztak. Éjfél felé lefeküdtek, aztán elautóztak Ábrahám-hegyre és
felhozták magukhoz a két unokát.
Egy cikis kérdést teszek fel, ki halt meg mióta a vakcinát használják?
- Mindenki meghalt, akit eddig eltemettek - mondja szarkasztikus humorával.
- Szellemes, de az oltottak közül?
- Közülük senki..
Azt mondja a fáma, hogy a védőoltást a KGB emberei is kipróbálták. Össze­
szedték az információkat Magyarországon, elvitték a vakcinát és otthon beadták.

106
I
Az eredményeket meg visszaküldték a professzornak.
Később kiderült, hogy valamelyik vezető politikusuk immunizálására kellett az
oltóanyag, de nem merték vele kezdeni, először másokon tesztelték. Valahogy ügy,
mint a reneszánsz udvarok fejedelmeinek ételkóstolói. Ha halni kell, hát ne a király
veszítse életét halálos ételmérgezésben, mint például Mátyás, akivel a legfrissebb
kutatások szerint mérgezett fügét etettek, és az ezt követő agyvérzésben hunyt el.
A professzor adott vakcinát az oroszoknak, aztán kapott tapasztalatokat cserébe.
A történet egyébként filmbe illő. Mondjuk: bekopogtat az Istenhegyi úti lakásba
egy fickó, hogy jó napot, én jöttem a KGB-től...
Persze, hogy nem így történt. Horváthot felhívta egy magyar szálloda tulajdo­
nos, hogy szívesen találkozna vele. A szíves találkozás után kiderült, hogy Jurij
Petrovics Voroncov professzor is boldogan megismerkedne a magyar feltalálóval.
Aztán hoztak egy tolmácsot, és a segítségével tárgyaltak. Három tárgyalás után
jutottak el odáig, hogy kapnak vakcinát, ha a professzor részesülhet a tapasztalataik
leírásából. 5 embernek adták be - érszűkületük volt - az eredményt 6 hónap után
korrekt módon küldték. A vizsgálatok valamennyi üknél a várt, jó eredményt hozták.
Az egyik orvostól azt hallottam - fontos megjegyezni, hogy nem Horváth volt
a forrása - hogy a sok hűhó a kormányfő, Vlagyimir Putyin oltását előzte meg.
Ha biztosat tudnék, nyugodtan lehetnék a KGB embere, így m aradjunk annyi­
ban, hogy egy legendát osztottam meg önökkel.
Az oroszok nyilván elégedettek voltak. A professzorhoz meg eljutott az üzenet:
hogy, nyugodjon meg, a KGB védelmébe vette. Az anekdota szerint ő úgy válaszolt rá,
hogy a hideget nagyon nem szereti, itthon érzi jól magát, még akkor is, ha piszkálják.
Beszélgetésünk közben megjelenik a szobában egy aprócska szőke legény. Ó
az egyik unoka, Jánoska.
- Szevasz, Jánoskám! Adsz egy puszit? A néninek köszöntél?
- Csókolom!
- Szia, hogy hívnak?
- Bús János.
- Én meg B Király Györgyi vagyok.
- Ez a néni szokott a rádióban, televízióban szerepelni. Van most nálatok televí­
zió? - kérdezi az unokájára szemmel láthatóan büszke nagypapa.

107
 - Nincs - válaszolja a kislegény.
- Akkor neked nagyon okos anyukád meg apukád lehet - jegyzem meg.
- Itt a nagymamánál, meg a nagyapánál szabad tévét nézni - kuncog.
- Megmutatod, a néninek, hogy tudsz számolni? - Jancsi bólint nagyapa kérdé­
sére és jön a mutatvány. Valóban az, hiszen lehet vagy ötéves a gyerkőc.
- Huszonötször huszonöt?
- 625.
- Kilencvenötször kilencvenöt?
-9 0 2 5
- És ötvenötször ötvenöt?
Nevetés a válasz, és egy megjegyzés. Arról, hogy ez nehéz.
- Tizenötször tizenöt?
- 325. Nem, 225.
Aztán, ahogy egy kisgyerektől elvárható megunja a produkciót és elkezd össze­
rakni egy korához illő játékot. Ügyesen Élesztgeti egymásba az elemeket, nagyapa
meg folytatja. M egtudom, hogy ő is olvassa az internetet, tudja, hogy m egint
megjelent egy sereg infó, akad, aki azt írja, hogy letartóztatták, és már ül is valahol.
Rengeteg levelet és telefont kap Erdélyből, Amerikából, a világ legkülönbözőbb
országaiból, hogy mi van vele? Sokan érdeklődnek, hiszen annak köszönhetik az
egészségüket, hogy megkapták a vakcinát. Ő pedig próbálja ugyanúgy szervezni
a dolgokat, ahogyan eddig.
A Dorottya utcai lakásban félóránként csöngetnek. Fiatalember egyedül, fiatal
pár, középkorú pár együtt, hölgyek kettesben, és ez így megy hétről hétre. Jönnek
vidékről, Budapestről, de még Erdélyből is.
Végigülök néhány konzultációt, a lényeg ugyanaz. Közük kitől hallottak a vakci­
náról, m iért szeretnék megkapni, aztán sorjáznak a kérdések. Milyen a hatása,
mennyi idő múlva jelentkezik, van-e mellékhatás, kinek lehet beadni, mikor nem
javasolt, és tud-e segíteni a professzor abban, hogy megkaphassák. A konzultá­
ció természetesen ingyenes.
Egy középkorú pár lép be az ajtón. Elmondom, hogy szeretném rögzíteni a
hallottakat, nincs ellenükre. Békéscsabáról tekertek Budapestre. Horváth először
arra kíváncsi, honnan vették az információt, hogy találták meg?

108
w

- 2011 júniusában volt egy infarktusom - kezdi az enyhén kopaszodó negyvenes

évei végét taposó férj - és egy olyan ismerősöm ajánlotta Önt, aki már megkapta
ezt a szert és jól van. Találtam egy vállalkozó szellemű doktornőt is, tehát be is
tudom adatni. Szeretnék jobban lenni, és nyugodtan élni. Lábon hordtam ki egy
hátsó fali infarktust és van egy szűkületem, amit jó lenne eltűntetni.
- Tudja, hogy csak a saját felelősségére használhatja? - kérdezi szigorúan a professzor.
- Igen, olvastam a neten elég sokat róla. Tudom, hogy nem gyógyszer, de azt
is, hogy biztatóak az eredmények.
- Elvileg csak saját magának adhatja be, aztán, hogy kinek a segítségét veszi
igénybe, az egy másik dolog. így is vállalja?
- Természetesen. Azért jöttem, konzultációra, hogy megtudjam, megkaphatom-e.
Elhangzik, hogyha egy keringési betegség a koleszterin anyagcsere fölbomlása
következtében alakult ki, akkor, ha helyreállítják a koleszterin anyagcserét, van
esély a gyógyulásra. Ezt tapasztalták a kísérleti állatoknál, és azoknál az emberek­
nél is, akik m ár megkapták a szérumot. A sort a professzor kezdte saját maga
oltásával. Ha a békéscsabai páciens ki akarja próbálni önmagán ő semmi mást
nem tehet, minthogy előállítja az anyagot és átadja neki.
- Ügy tudom, - mondja az elszánt férfi- hogy Debrecenben, Szegeden, Békés­
csabán is orvos adja be.
- Nem érdekes, hogy ki adja be, hanem, hogy hat-e - fogalmaz lényegre törően
a feltaláló. - Ez az anyag ingyen van, nincs ára, mert nincs engedélyezve.
Aztán elhangzik, hogy sokan ingyen kapják, másoktól a feltaláló megkérdezi,
hogy nem támogatnák-e a gyártását? Hiszen pénzbe kerül a steril laboratórium
működtetése, az ampullák, az oltóanyag gyártása.
- Természetesen támogatom - feleli a páciens. - Átestem egy hátsó fali infarktu­
son, károsodás érte a szívizmot. Van egy szűkület az y elágazásnál, a fő koronámnál,
méghozzá egy 50%-os szűkület. Egy stentet1már beültettek, egy 85%-os szűküle­
tet szüntettek meg ezzel az eljárással. Ön szerint a szérum segíthet nekem, hogy
a másik szűkületből ne lehessen baj?
- Várhatóan igen. Csupa feltételes módban fogalmazok, hiszen a vakcina hatására
fokozódik majd a szervezetében egy antikoleszterin antitest nevű ellenanyag
termelődése. Ennek az a feladata, hogy fölhasználja azt a koleszterint, amit a saját

109
szervezete termelt. És azokból a plakkokból, amik kis zsírdaganatként tapadnak az
érfalra, kiszedje a koleszterint. így azokat is leapassza majd, és az ötven százalékos
szűkületet visszavigye 50 alatti értékekre. De ha már azt elérjük, hogy nem szűkül
tovább, hogy nem kerül több koleszterin ezekbe a plakkokba, már az is nagy dolog.
- Hogyan m űködik az egész, mit kell tennem? - kérdezi a páciens.
Kirajzolódik, hogy az oltóanyagot intravénásán kell beadni 9 alkalommal. Az
első héten 3, a második héten 2, aztán négy héten át 1-1 alkalommal. Ezt egy
olyan fehérje oldat segíti, amelyik a delikvens szervezetében nem okoz problé­
mát. Ezért használnak saját szérumot, amihez 10 ml vért kell venni. Az szépen
megalvad, összehúzódnak a fibrin szálak, és ha lecentrifugálják, akkor kristály-
tiszta felúszót kapnak, ha a páciens betartotta az előírásokat. Mert előtte nem
szabad zsíros ételeket fogyasztani - csak bőséges folyadékot lehet inni - és éhgyo­
morra kell menni a vérvételre. Ha minden rendben, a professzor a vérből előállítja
a szérumot és szétosztja 9 steril fecskendőben. A szérum ot lefagyasztják, tehát
konzerváló anyag nélkül kerül a mélyhűtőbe. Aztán alkalmanként egyet-egyet
kivesznek, fölolvasztják, összekeverik a vakcinával, és intravénásán beadják.
„A vakcina kúra formájában alkalmazható. Az intravénásán beadott 200-400 nm
méretű részecskéket az immunizálandó egyed szérumával kiegészítve használjuk
hat héten át, kilenc alkalommal végzett oltással. Ezzel a módszerrel a leghatéko­
nyabb az antitest termelés kiváltása.”1
- Ezt a békéscsabai doktornő tudja? Ez Békéscsabán is kivitelezhető? - aggódik
a beteg. A válasz megnyugtató, minden dobozban le is van írva a használati utasí­
tás magyarul és angolul is.
- Akkor a tapasztalatok elég jók, az pedig nyilvánvaló, hogy az em ber saját
maga vállalja a kockázatot. Most jó pár gyógyszert szedek. Olyat, ami megaka­
dályozza a stent kilökődését, véralvadásgátlót, ritmus szabályozót. Ez számít?
Kiderül, hogy a vakcina szempontjából nincs különösebb jelentősége. Jelentő­
sége a koleszterincsökkentő gyógyszernek van. A professzor azt szokta javasolni,
hogy a koleszterin csökkentőt egy bizonyos ideig szedje csak a páciens, mondjuk
az im munizálás első felében, a másik felében pedig csak a felét, és utána már
félre is teheti. Hiszen ha beindul az antitest termelése, ami a koleszterin felhasz­
nálását segíti, akkor a koleszterin csökkentés fönntartása indokolatlan. Mert a

110
szervezet képes felhasználni, kell ugyanis az új sejtek membránjához, a receptor
stabilizációhoz, amelyik az idegsejtek találkozásánál szinte „forrasztófém”- ként
viselkedik, kell a nemi hormonokhoz, az epesavhoz, és egyéb horm onokhoz is.
- Nekem a háziorvosom azt mondta, hogy koleszterincsökkentő helyett igyák
inkább 2 deci vörösbort. - közli a békéscsabai úr.
Ne menjünk el szó nélkül a javaslat mellett. Gondolták volna, hogy a borról szóló
ismereteink mennyire régiek? A legbölcsebb király, Salamon az Énekek éneké­
ben a szerelmesek csókja után az emberiség második legnagyobb élvezetének
tartja a bort, ki is vitatná érdemben ezt a sorrendet? Az Ószövetségből kiderül,
hogy „A mértékkel fogyasztott bor a test és szív öröme”. A bort gyógyszernek,
szinte m inden bajra jó univerzális orvosságnak tartották, álljon példaként erre
a három és fél ezer éves Talmud is: „A bor a gyógyszerek legjobbika, ha hiány­
zik, szükség lehet orvosságra” - s a sort még hosszasan folytathatnánk.
A nyolcvanas, kilencvenes években lökésként indult Franciaországból az a közle­
ményáradat, amelyben bebizonyították, hogy a francia vörösbor igencsak egészségvédő
hatású, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen oltalmaz. Persze,
a francia vörösbor megkülönböztetett dicséretében nyilván kereskedelmi fogás is
rejlik, hiszen a többi vörösbor ugyanolyan hasznos lehet. A „francia paradoxon”,
akkor tett szert világhírre, amikor 1991-ben a CBS amerikai televíziós hálózat 60
Minutes (Hatvan perc) című műsorában ismertette az alacsony francia szívhalálo­
zás és a vörösbor kapcsolatát. Kiderült, hogy a koszorú-ér eredetű szívhalálozás jóval
kisebb Franciaországban, jóllehet a kockázati tényezők lényegében ugyanolyanok,
mint máshol. Az egyetlen eltérés az egy főre eső nagy borfogyasztásban mutatkozik.
A vörösborok kedvező élettani hatásukat a bennük lévő polifenolos vegyiiletek-
nek köszönhetik. Ezek vitaminszerű anyagok, melyek lekötik a szabadgyököket,
azaz antioxidáns hatásúak. Ezen kívül sok egyéb jó tulajdonságuk is van, például,
meggátolják a vérlemezkék összecsapzódását, trombózismegelőző hatással rendel­
keznek, tágítják az ereket, tehát csökkenteni képesek az érszűkületet - ez különösen
a szív- és agyi erekben jelentős. A gyorsan feszívódó polifenolok közül a tlavonoid
típusú antioxidánsokat tartják a jótékony hatás igazi hordozóinak. A vörösbor „héjon
erjesztve” készül, így a flavonoidok mennyisége nagyságrendekkel nagyobb, mint a
fehér borban. A kulturáltan fogyasztott vörösbor tehát az agyi károsodás, a stroke és

in
a szívinfarktus előfordulásának kockázatát redukálhatja. A vörösboros kitérő után
folytassuk ott, hogy az érelmeszesedés elleni vakcinával nem csökkenteni akarják
a koleszterint, hanem a koleszterin felhasználását segíteni azzal, hogy fokozzák az
antikoleszterin antitest termelését. Ennek az antitestnek a segítségével - amelyik
csak a rossz koleszterinnek nevezett lipoproteinre tapad rá, és azt egy felhasználható
fehérje burokkal öleli körül - helyreállítják a megbomlott koleszterin anyagcserét.
- Egyfajta értakarítást végezhet így a szervezet? - kérdezi a békéscsabai beteg.
- Igen. Nem rakódik az érfalra több koleszterin, tehát nem növekednek
a plakkok, ráadásul a már meglévőkből is szépen kiszedi a koleszterint.
- És mi történik akkor, ha ez a plakk, ami nekem ott van az y szűkületnél
egyszerre szakad föl és elzárja az eret?
- Nem, ez nem szakad föl. Ha valaki kap egy pofont, és földagad az arca, akkor
azt nem faragjuk le egy késsel, hogy olyan legyen, m int tegnap volt, hanem
megvárjuk, hogy szép lassan visszahúzódjon az ödéma, és a szervezet fölhasz­
nálja az ott kialakult anyagot.
- A szérum kísérleti stádium ban van, nem hivatalos gyógyszer. Lesz ebből
gyógyszer? - kérdezi reménykedve a férj.
- Ha erre tudnék válaszolni, akkor jós lennék. Reméljük, hogy ha Magyaror­
szágon a közeljövőben nem is, de lesz olyan ország, ahol megkapja az engedélyt,
és a felhasználása hivatalosan is megkezdődhet.
- Ha úgy döntök, hogy kérem, akkor Békéscsabán az ottani doktornővel megbe­
szélem a részleteket, és ettől kezdve működik a dolog. Valahol olvastam, hogy
ezt ön adta be saját magának.
- így van. Én egyetlen embert oltottam, az túlélte.
- Nekem ezt a plakkot kellene eltűntetni, ami nagyon rossz helyen van. Műteni
nem lehet, azt várom, hogy talán kisebb lesz. Csodák nincsenek, de vannak
lehetőségek, amiket meg kell ragadnunk. Azt gondolom, hogy a vakcina is ilyen
lehetőség, és segíthet.
A békéscsabaiak felszabadultan búcsúznak, létszik rajtuk, hogy boldoggá teszi
őket a lehetőség. A megnyugvás sugárzik férjről és feleségről egyaránt. A hallot­
tak tükrében - látszik rajtuk- biztosak abban, hogy nem kell tartani az újabb
infarktustól a szérum beadása után. És máris a gondolat teremtő erejénél tartunk,
hogy tudniillik azt vonzzuk be, amiben hiszünk.

112
10. TE LE MERED ÍR N I, HOGY NOBEL DÍJ GYANÚS VAKCINA?

„A szívinfarktus első leírása az Ószövetségben található, bár az ókori Palesztiná­

ban nagyon ritka kórképnek számított. Ez elsősorban az ókori zsidóság táplálkozási
szokásainak volt köszönhető, akik ellentétben az egyiptomiakkalfőleg növényi eredetű
élelmiszereket fogyasztottak. Az infarktus előfordulása azonban a legtöbb esetben
halállal végződött, amelyet a Biblia így ír le: Nábál hirtelen haragú, nagyevő-nagyivó,
mulatós természetű, ellentmondást nem tűrő ember volt, aki elutasította a Dávid
vezette csapatok sarcolási kísérletét, felesége azonban eljuttatta Dávid embereinek
a követelt élelmiszereket. „Mikor pedig Abigail Nábálhoz visszaérkezék, ímé olyan
lakoma volt az ő házában, mint a király lakomája, és Nábál szíve vigadozék azon,
mert igen megrészegedett; azért ő semmit sem mondott meg néki [...] Reggel pedig
mikor Nábál kijózanodék, megmondd néki felesége ezeket a dolgokat; és elhala az
ő szíve ő benne, és olyanná lön, mint a kő. És mintegy tíz nap múlva megveré az
Úr Nábált és meghala!' (lSám 25, 36-38) Az egész éjszakán át tartó mulatozás,
majd erős pszichés megrázkódtatás következménye szívinfarktus lett, amely tíz nap
múlva halállal végződött.
Nemzetünk legjobbjait is elérhette az a betegség, amely napjainkban is korai és
értelmetlen halálhoz vezet. Az aranycsapat világhírű fedezete igen fiatalon, nemzeti
megdöbbenést kiváltva, váratlanul halt meg, a hírek szerint infarktusban 53 éves
korában.
Legnagyobb költőink egyike, Nagy László is a szóbeszéd szerint kilencszer szenve­
dett miokardiális infarktust...még200 évvelezelőttről is vannak emlékeink nagyjaink
sorsának alakulásáról. Katona József Kecskemét főügyészeként szívszélhűdésben
hunyt el a városháza kapujában. Erre emlékeztet az 1936-ban felállított kettéha­
sadt kőemlék: „Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának".
A mindennapi ember számára az infarktus szívet érintő rohamot jelent, amely
életet veszélyeztető helyzetet hoz létre. Sivító mentőautó, intenzív osztály, az életé­
ért küzdő orvosok és halál.
Az esetek túlnyomó többségében valóban ilyen akut szívet érintő katasztrófáról van
szó, tudnunk kell azonban, hogy az infarktus elnevezés tágabb értelmű. Minden szervre
és szövetre vonatkozik, és azt jelenti, hogy az adott szervet és szövetet ellátó artéria -

113
általában igen gyorsan bekövetkező - elzáródása az artéria vérellátási területén súlyos
oxigénhiányt, tágabb értelemben energiaellátási zavart hoz létre, mely a szerv, illetve
szövet pusztulásával jár. Azokban a szövetekben, ahol a vérellátást úgynevezett végar­
tériák biztosítják - ilyen éppen a szívizomzat is - az artéria elzáródása következtében
egyértelműen szövetkárosodás jön létre. Vannak kettős vérellátású szövetek - például
a tüdőszövet és az agy egyes területei is ennek tekinthetők ahol az ellátó artéria teljes
elzáródása csak részleges károsodássaljár, mert máshonnan odafutó erek részleges vérel­
látást biztosítva megakadályozzák az adott szöveti terület teljes pusztulását.
Napjainkban az artéria hirtelen bekövetkező elzáródásának (okklúziójának)
a leggyakoribb oka a korunk pestisének nevezett érelmeszesedés, vagy szakmai
nevén atherosclerosis. Ez a megbetegedés néptömegeket érint és ha hozzászámít­
juk a vérrögképződéssel járó betegségeket is, akkor hazánkban a halálesetek több
mint 50%-a e betegségcsoport következménye.”
A Mindentudás Egyetemén 2005-ben elhangzott előadásból idéztem. Olyasvalaki
tartotta, akit nem illenék kihagyni a megkérdezettek közül, hiszen lipidológusként
nyugodtan titulálhatom az egyik legnagyobb magyar koleszterin szakértőnek.
A lipidológus egyébként nem szakorvosi címet jelent, hanem egy ajándéko­
zott szakmai cím et, amelyet a Magyar Atherosclerosis Társaság adom ányoz
a zsíranyagcserében kiemelkedő tudományos, oktatói és gyógyító tevékenységet
kifejtő orvosoknak. Már ebből, valamint az előadás folytatásából az is kiderül,
hogy az előadó az érelmeszesedésről is rengeteget tud.
„Évszázadok óta megfigyelt kóros érjelenségről van szó, amely a civilizációs társa­
dalmak létrejöttével, illetve a fejlett országokra jellemző táplálkozási és életmódbeli
szokások elterjedésével az emberiség egyik legfontosabb ellenségévé vált.
Alapvetően az artériafal degeneratív (elfajulásos) megbetegedése, mely során első
lépésként zsíros csíkok jelennek meg az erek belső oldalán és az érbelhártya (int ima)
alatti területen kötőszöveti eredetű anyagok felhalmozódása figyelhető meg.
A vér egyes sejtes elemei, az ún. óriás falósejtek vagy makrofágok és az érfal
izmos rétegét képező simaizomsejtek különféle ingerek hatására megváltoznak, és
bevándorolnak az intima alatti résekbe. Az eredeti érbelhártyát lassan elemelik,
és az eret szűkítő szövettömörülést, plakkot hoznak létre. A plakkot az ér üregétől
egy kötőszövetes réteg, a fibrózus sapka választja el. A plakk további növekedése

114
során a fedősapka rétegei fokozatosan elvékonyodnak, aminek a további betegsé­
gek szempont jából döntő jelentősége van.
A z érfal intima alatti rétegeibe bevándorló óriás falósejtek előzőleg zsírokat,
elsősorban koleszterint vesznek fel, amely a sejtek belső terét, a citoplazmát szorosan
- szinte degeszre - kitöltik. Ezeket a zsírokkal telezsúfolt, a plakkok létrehozásában

döntő szerepet játszó sejteket habos sejteknek (angolulfoam cellnek) hívjuk. A plakk
növekedésével párhuzamosan az érfal szerkezete is átalakul. Az ér kitágul, hogy a
plakk miatt létrejövő szűkületet valamelyest kompenzálja, ami a kezdeti fázisban
eredményes, később - a szűkület mintegy 40 %-os mértékénél - az érfali átalakulás
(más szóval remodelling) nem képes tovább kompenzálni a bedomborodó plakk által
képzett szűkületet, és az ér belső átmérője rohamosan tovább szűkül.”
Hosszú évek óta ismerem Karádi Istvánt, tőle idéztem. Ő az, akit a Semmelweis
Egyetem Szenátusa idén másodszor is támogatott abban, hogy pályázata alapján
ismét elnyerje a dékáni megbízást. A nagy tudású professzor 2001 óta vezeti a
III. Sz. Belgyógyászati Klinikát, 2006-ban választották meg először az egyetem
Általános Orvosi Karának dékáni tisztségére. Az egykori Hangos recept című
m űsor stúdiójában sokszor találkoztunk. Emlékszem kedves, közvetlen stílu­
sára, meg arra, hogy milyen oldottan és villámgyorsan reagálva értett szót élő
adásban a betelefonáló hallgatókkal.
Próbálom elérni telefonon, e-mailben, nem megy. Lehet, hogy külföldön tartóz­
kodik éppen, de az is, hogy csak simán be van havazva. Megkérdezném például,
hogy mennyire tetszett neki Horváth Anna doktori értekezése, a „Koleszterinhez
kötődő antitestek vizsgálata „című, hiszen ő volt az egyik témavezetője. Anna
pedig a nem hivatalos koleszterinelméletből szerezte meg doktoriját. Persze,
érdekel az is, hogyan vélekedik az erre épülő Horváth féle vakcináról.
Nem tudom feltenni kérdéseimet, de a neten - mint már oly sokszor - megis­
merhetem Karádi 2006-os álláspontját, amit megosztok önökkel. A cikk az Origó
egészségportálon jelent meg június 14-én. Fölösleges lenne az egészet idézni, így
csak a professzor véleményére vonatkozó részt ragadom ki belőle.
„Csak egy ötletről beszélhetünk, aminek a vizsgálata rendkívül kezdeti stádiumban
van” - int visszafogottságra Karádi István, a Semmelweis Egyetem professzora, aki
egyben az érelmeszesedéssel foglakozó orvosokat tömörítő Magyar Atherosclerosis

115
Társaság egyik alelnöke. Ő is foglalkozott az antitest tanulmányozásával, de elmon­
dása szerint a pontos élettani funkcióját még senkinek nem sikerült feltárni. Úgy
tudja, hogy a feltaláló csak kevés állatkísérletes modell alapján jutott el a mostani
következtésekig, amikor az állatokban sikerült érelmeszesedést kialakítani - ezek
az eredmények annak idején tudományos szaklapban is megjelentek. Azonban úgy
gondolja, a találmány nagyon messze van még attól, hogy embereken is kipróbálható
legyen. Az ötlet nem vethető el, de egyelőre nagyon kevés a bizonyíték - mondja.
Horváth szerint nem az antitest felelős a betegség kialakulásáért, hanem éppen
fordítva: az érszűkület akkor alakul ki, ha valamilyen okból kevesebb az antitest
mennyisége. Ám az elméletnek ellentmond például, hogy míg érszükületes betegek­
nél (akiknél a lábon, nyakon alakult ki érelmeszesedés) valóban alacsony volt
az antitestszám, de a koszorúér-szűkületes betegeknél (akiknél a szívet érintette
az érelmeszesedés) m ár magas volt az antitest szintje. Mivel eddig csak kevés
számú állatkísérlet volt, Karádi szerint a következő lépés semmiképp sem lehet
a humán kipróbálás, ezt több éves további állatkísérleteknek kéne megelőznie, az
emberhez biológiailag közel álló fajokon - disznókon, majmokon. Az esetleges
mellékhatásokat így lehetne tanulmányozni, hiszen például a rákkeltő és a külön­
böző genetikai hatások csak évek alatt ütközhetnek ki. A jelenlegi stádiumban a
professzor szinte bűntényként értékelné az emberi szervezetbe való bejuttatást.
Még az állatkísérletek után is szükség lenne emberi sejttenyészeteken való
kipróbálásra, mielőtt egy ember kaphatna az anyagból. Karádi megérti a felta­
láló aggodalmát: ha elárulja az eljárás lényegét, hiába a szabadalom, esetleg valaki
felhasználná az ötletet. Ezzel együtt szerinte csak team-munkában lenne tovább­
vihető a kísérletsorozat, immunológusokkal megtárgyalva a vizsgálatok mikéntjét,
és hum án kipróbálás helyett a nagyszámú állatkísérletet kéne szorgalmazni.
Természetesen így könnyen igazolni lehetne módszer esetleges hatástalanságát is.
Egy másik professzort is felhívok. Remek orvosi szaktekintély, felsorolni is nehéz
lenne hány külföldi és magyar intézet, labor kutatójaként dolgozott már. Tudományos
közleményeit sokat idézik nemzetközi szaklapokban is, ötleteivel számos pályázati
támogatást nyert, gyakran hívják külföldre előadónak, az akadémia doktora. Ja,
és az Egyesült Államokban is dolgozott, ő hozta össze Horváth és Alving profesz-
szort egymással. Hosszasan beszélünk a telefonban, próbálok időpontot kérni tőle.

116
 Nem ad. Nem azért mert nem tudna rám szánni egy keveset, hanem mert nem
szeretne szerepelni a könyvben. Kételyei, kérdései vannak, és ahogyan fogalmaz:
ha használni nem tud, ártani nem szeretne. Nem akar ő lenni a negatív pólus.
Hiába érvelek, hogy nem dicsérni jöttem, hanem tényeket feltárni, hogy a mérleg
másik serpenyőjébe is kellene súlyokat raknunk, hajlíthatatlan.
Elmondja, hogy az amerikai Alving és csapata több évtizede kísérletezik az
érelmeszesedés elleni vakcina létrehozásával, egyelőre eredménytelenül. Hogy
annak idején Alving adatokat kért Horváthtól, amiket ő nem volt hajlandó átadni.
Hogy egy tudós számára semmit nem jelentenek az - őt idézem - anekdotális
eredmények, mert az, hogy x számú beteg állapota laborvizsgálatokkal is kimutat­
hatóan javult, csak anekdota, arról nem beszélve, hogy a hatás bőven lehet placebo.
- Na, de mindenkinél? Akinek megszűnik a magas vérnyomása, a 2-es típusú
diabétesze, eldobja a szemüvegét mellékhatásként - amire nem is szám íthatott-
az is placebo? - kérdezem.
A válasz igen. Ugyanis hiteles vizsgálatok, elemzések, adatok, azok tényszerű
összehasonlítása nélkül nincs miről beszélni. Márpedig tudomása szerint Horváth
professzornak nincsenek mérhető, összevethető statisztikai adatai. - Én szurko­
lok neki, de annak nem örülök, hogy nem a szakmához, hanem az újságírókhoz
szalad, ha baj van. Olyan, mint a népmesék hősei!
Hoppá. Gondoljuk csak végig, kik is a népmesék hősei? Ugye emlékeznek?
A legkisebb királyfi, a legkisebb fiú, a kicsi királylány, a szegény ember, a szegény
asszony, meg a többiek. Nekik mindig meg kell küzdeniük azért, hogy álmaik,
reményeik valóra válhassanak. Ők harcolnak diadalmasan a gonosszal, a rosszal,
az alávalóval, az alvilági és az ördögi alakokkal, és persze borítékolható, hogy
győznek a mese végén. Emlékeznek még gyerekkori kedvenceik tulajdonságaira?
Bátrak, ügyesek, okosak, igazságosak,önfeláldozók, irigylésre méltó az akaratere­
jük, a kitartásuk, a testi erejük. Ja, és mindez szerénységgel párosul.
Na, ezek a fantasztikus jellemvonások teszik lehetővé, hogy még a sötét, term é­
szetfeletti erőkön is győzedelmeskedjenek, és diadalm asan ugorják át a tüzes
karikákat, vagyis az útjukba kerülő akadályokat. A népmesék erkölcsi tanítása
ma is, sőt, ha valamikor hát ma igazán tanulságos: a kicsit, a gyengét, az utolsót,
éppen lelkiereje, remek tulajdonságai miatt segítik a népmesék szerzői.

117
 Annyira, hogy ha kell: csodákkal sietnek hőseik segítségére. És amikor a jószívű,
okos, szerény, áldozatkész, tisztességtudó hős igazán bajban van, a semmiből
előterem egy táltos paripa, egy róka, egy csodatévő abrosz, egy aranyat hullató
szamár, vagy éppen egy bűbájos.
A kicsi királyfi, a kicsi királylány, Piroska, vagy éppen Hamupipőke meg éppen
hite, és kitartása miatt nyeri el jutalmát. Az igazságtalan, a kegyetlen, a hazug a
gonosz meg jól megbűnhődik. Ugye ismerős a szólás? „Jó tett helyében jót várj!”
Ma már pontosan tudjuk, hogy botorság erre számítani, ez csak a mesék világá­
ban történik így. Mai hétköznapjaink így módosítják: „A jó tett elnyeri méltó
büntetését.” Egészen biztos vagyok abban, hogy valamennyien tudnának példákat
felhozni arra: hogyan fordult önök ellen, akinek valamikor valamiben segítettek.
Mert nehéz ám elviselni, hogy Te még azt is megengedheted magadnak, hogy jót
tégy velem. Hát majd teszek róla, hogy ha bajban leszel, jól beléd rúgjak.
De térjünk vissza a mesékhez! A mesehősök - ha gonosz, csúnya, zavaros
világunk nem is ezt bizonyítja: - arra tanítanak bennünket, hogy reményked­
jünk, higgyünk, mert a becsület, a tartás, a tisztessége sok-sok kissé avíttnak
tűnő jó tulajdonság - a végén meghozza eredményét. Nem tudom, hogy a neves
professzor végigpörgette-e agyában a fentieket, mielőtt népmeséi hősként aposzt­
rofálta Horváthot, mindenesetre, ha így nézem, nem is olyan rossz ez a minősítés.
A feltalálónak nem kell sárkányokkal, gonosz boszorkányokkal, rút ördögök­
kel megküzdenie, bűbájosként meg valóban mindig a segítségére siet a média.
Hogy ez sehová sem vezet? Ez is igaz. Ezért kilincsel, ezért akar pályázni, ezért
próbál pénzt összekalapozni a szigorúan tudományos vizsgálatokhoz.
A vidéki város Budapest és Debrecen közé esik. Itt is lakik egy orvos, aki beadja
pácienseinek a Horváth féle vakcinát. Kapóra is jön a helyszín, hiszen csütör­
tökön indulok Debrecenbe a Magyar Pszichiátriai Társaság Vándorgyűlésére. A
Lélekemelő című társasági magazin főszerkesztőjeként/ a pszichiáterek EGIS által
támogatott periodikája/ ott a helyem az év legrangosabb tudományos eseményén.
Izgalmas témák: mentális zavarok, öngyilkosság, családterápia.
Ha a konferencián semmi mást nem hallottam volna, csak a skizofrén John Nash
amerikai matematikus életéről szóló előadást, akkor is megérte volna. Tudják, az
ő életéről készült az „Egy csodálatos elme” című film. Nash egyébként ma is él

118
Princetonban. Ő dolgozta ki a játékelméletet, amiért 1994-ben Harsányi Jánossal
és Reinhard Seltennel együtt megkapta a Nobel díjat. A svéd királyi akadémia
legnagyobb gondja nem az volt, hogy kaphat-e egy skizofrén Nobel díjat, hanem,
hogy a svéd királyi pár elé lehet-e engedni egy pszichiátrián kezelt beteget.
Nos, a skizofréniáról szóló előadás éppen arról szólt, hogy a betegség nemcsak
gyógyszerrel küzdhető le, hanem szeretettel, humánummal, ahogyan Nash felesége
fordul férje felé. Azt a megrázó jelenetet idézte fel a filmből, amikor a tudós kicsi
fiát a fürdőkádban hagyja, m ert úgy véli, hogy akiket hallódnál: vigyáznak a
gyerekre. A babát felesége Alicia menti meg a fulladástól. És férje arcát és kezét
simogatva mondja utána: Ez valóság!
Majd am ikor Nash a pszichiátriai intézet helyett egy könyvtárban próbál
dolgozni: ismét téveszméje lesz. Egy fura alak katonának nézi, utasításokat ad
neki, és a zseni vele ordibál elszántan, a bámészkodó egyetemisták gyűrűjében.
Próbáld újra! - kéri a felesége. Nash megpróbálja, és meggyógyul. És még mondja
valaki, hogy nem a szeretet a legjobb gyógyszer!
A konferenciáról hazaindulva - pusztán csak a biztonság kedvéért rácsörgök
a dokira elindultam, meg a címet is jó lenne tudnom.
És most jön a feketeleves. Bár m egállapodtunk a szombat délutánban, úgy
dönt, mégsem beszél velem. Illetve beszél, de nem írhatom le. Amikor csütörtö­
kön felhívtam: kedves és közlékeny volt. Kifejezetten szimpatikusán és nyitottan
reagált kérésemre, persze, hogy elmondja tapasztalatait. Vajon mi történt azóta?
- Névtelenül sem mondja el, amit tud? Hiszen eszemben sincs ártani önnek
- jegyzem meg.
- Előbb szakmai fórumon kell értékelni..
- Ez egy korrekt álláspont, egyet lehet érteni vele, de örülnék, ha megosztaná
velem a tapasztalatait..
- Nézze! 40 évig patológusként dolgoztam, jól ismerem Istvánt. Mondtam is
neki, hogy már nem adom be senkinek. -
Világos, hiszen volt egy házkutatás, rendőrségi ügy lett belőle... az orvos, aki
beadja a diplomájával játszik.
- Nem óhajtok egy büntetőjogi ügybe keveredni., mi lesz, ha összeszedik az
összes orvost, aki eddig beadta? - kérdezi.

119
 - Hány beteg kapta meg öntől az oltást!
- Kedves Györgyi, okos nő m aga... most ki akarja szedni belőlem, amit nem
akarok elmondani., majd ha szakmai fórumok megvitatták beszélgetünk.. Kezét
csókolom. - És leteszi a telefont.
Másnap levelet hoz a postás. A feladó egy bajai úr.
„Kedves B. Király Györgyi!
Unokaöcsém Léner Zsolt hozzám továbbította az e-mailt, amelyben a Horváth
professzorról szóló könyvébenfel szeretné használni a betegek véleményét, tapasztalatait.
Ezen kérésnek örömmel teszek eleget, mert csak jó tapasztalatom van és mélysé­
gesen felháborít a Professzor úr meghurcolása.
Magamról. Nevem: Varga György 62 éves. Műszaki főiskolát végeztem Baján
élek itt dolgozom. Betegségem előtörténete: 1994 májusában hátsófali szívinfark­
tust kaptam. Szívem egynegyede elhalt. 2000-ig 7db PTCA, majd 2000 májusában
szívműtét, hét szívkoszorúér áthidalás következett.
A műtétet az általam is nagyra becsült Papp Lajos professzor úr végezte.
2006-ban újabb operációt javasoltak, amely a nagy kockázat miatt meghiúsult.
Pár hónappal későbbi katéteres vizsgálaton elmondta az adjunktus úr, hogy ö sem
tud mit tenni az ereimmel olyan rossz állapotúak, hogy bármikor elpattanhatnak,
megrepedhetnek és itt vége.
Majd hozzáfűzte: van remény. Létezik egy berendezés, amely hasonló elven
működik, mint afú ró ,finoman belüről lefejtik-megnyitják az elzáródott szakaszt.
A berendezés igen drága ezért kell 2-3 év mire az országunkba kerül. De van egy
jobb ötlete, legyek rosszul külföldön, ahol már ilyen berendezés működik.
Nem is ragozom tovább, szerencsésnek érzem magam, hogy még élek.
2011 tavaszán Horváth professzor úr előadást tartott Baján, ahol elmagyarázta
találmányának lényegét: az antigén szerepét. Nem gondolkodtam sokat, március­
ban beadattam az injekciókat és a következőket tapasztaltam.
A harmadik injekció után éjszaka arra ébredtem, hogy a szívemben mintha forró
folyadék áramolna. Ez nem volt rossz érzés. A levegőt meg úgy szívtam be, mintha
egy oxigéndús erdőben sétálnék.
Volt már infarktusom, az érzéseket össze tudom hasonlítani. Itt jegyzem meg,
hogy azóta sem volt légszomjam, (tüdő artéria megnyílt)

120
 A következő jó tapasztalatom, hogy a csípőforgóm fájdalma megszűnt. Párszáz
méter gyaloglás után annyira fájt, hogy nem is tudtam tovább menni. Fizikai
erőnlétem javult.
Ismerőseim, akikkel beszéltem az antigén hatásáról - volt, aki mosolygott hozzá,
hiszen neked ez egyfogódzó mondta, nincs más megoldás számodra,- be is adatták
maguknak, és hasonló jó tapasztalatokkal bírnak.
Horváth István professzor úrnak gratulálok sok sikert és kitartást kívánok munkája
kormányzati elismertetéséhez, hiszen ez sok-sok magyar ember érdeke.

Baja 2012-01-29
Tisztelettel: Varga György

Végre egy név. Amikor elkezdtem írni ezt a történetet, sokan figyelmeztettek arra,
amit már 7 könyv birtokában megtanultam. „Minden szereplővel írasd alá, hogy
hozzájárult a könyven elhangzottak megjelenéséhez.” Eddig nem volt sok dolgom,
hiszen beszélgetőpartnereim zöme Anonymus maradt. A Horváth Istvántól kapott
listán egy vidéki doktor jön a sorban, és mivel évek óta szúr, ő is csak névtelen lehet.
Péter bácsi - nevezzük így - 71 éves, 40 éve háziorvos. Megbeszélünk egy
randevút Budapesten, messziről jön ám, jó 250 kilométerről. Na ,nem miattam,
színházba invitálta a fia. A megadott időpontban telefonálok, hiába. Rámondom
az üzenetrögzítőre, hogy kerestem, várom a visszahívást.
Amúgy farkasordító hideg van, a ház előtt 20 centis a hó. Nem panaszképpen írom,
hiszen idén még nem is volt tél. Ráadásul a neten egy tanulságos párbeszéd kering:

Dátum: 2012. február 4.

Tárgy: Hideg
Kereskedelmi rádió riportere: „Aki rosszul érzi magát az utóbbi napok időjá­
rása miatt, annak figyelmébe ajánljuk, hogy az erdélyi Bodzafordulón - 300 lelkes
falucska Kovászna megyében - már második hete folyamatosan mínusz 20 fok
alatti a hőmérséklet. Stábunk felhívta a polgármestert, és érdeklődött a megvál­
tozott életkörülményekről, mivel ma hajnalban rekord hideget (-28,6) m ért a
Román Meteorológiai Intézet kihelyezett műszere”.
 Polgárm ester: „Fogas az idő az igaz, de itt ilyen a tél. Áram van, víz van,
a hivatalnak van annyi fája, hogy a szükségeseknek odaadhassuk.”
Riporter: „És milyen rendkívüli intézkedéseket terveznek a nagy hidegre
tekintettel?”
Polgármester:: nagy csend
Riporter: „Ööö... arra gondolok tehát, hogy mik azok a döntések, melyek eltér­
irat
nek a normális életviteltől?”
Polgármester: (kis csönd után) „Éccakára bégyiihet a kutya.”
Szóval mi bajunk is van nekünk a hideggel? Nekem konkrétan csak annyi,
hogy nincs az a pénz, amiért én most kiásnám az autómat a hóból, és elindul­
nék, gondolom Péter bácsi is így lehet vele. Vasárnap délben csörög a telefonom.
Ő az. Azt mondja, gond volt a fiánál, Budapesten. 4 gyereke van, és képzeljem,
ki akarták kapcsolni az áramot. Nem kapták meg időben az önkormányzattól
a nagycsaládosoknak járó kedvezményt és megszorultak egy kicsit.” Újvidéken
születtem, határozott ember vagyok. Odacsaptam egyet, máris ment az utalás.
Az a lényeg, hogy nem jártunk Pesten. Rövid leszek, mert lehallgatnak. „
- Hűha., ez itt vagy egy jól fejlett üldözési mánia, vagy igaza lehet...
- Ha visszhangos lesz a beszélgetésünk, akkor vendégeink vannak-mondja.
- Tudom, volt m ár ilyen velem - folytatja. - Kapcsolatban álltam egy ezredes­
sel, aki részt vett a délszláv háborúban., na, akkoriban kezdődött., egyébkén
most is figyelnek..
- Ne vicceljen..
- Nem viccelek. Tudom. 20 -25 betegnek adtam be a vakcinát..
- Hogy vannak?
- Remekül. Van egy nénike, aki azt kérte, hogy jaj, csak a boltba tudjon elmenni.,
neki már az is elég,, ma úgy szaladgál, mint egy mezei egér !- Hallom, hogy
kuncog.
- Nincs lelkiismeret furdalása, hogy engedély nélküli szérummal kezel?
- Miért lenne? Pistát jól ismerem, tudom , hogy először saját magán próbálta
ki. Egy dolog az engedély, meg egy másik, hogy életeket mentek, amire felesküd­
tem. M ostanában nem jövök Pestre., ha kinézek az ablakon félméteres a hó...
Régebben vadásztam ,most már nem teszem., de az egyik barátomtól kaptam
122
egy szarvas combot„az egyik részéből lesz egy jó kis pörkölt, a másik részét meg
kirántom, a szarvasborjúnál nincs finomabb. Összefut a nyál a számban miköz­
ben a rántott borjú zamatára gondolok.
- Nem is tudom , mi lehet a barátom mal - folytatja. - Csak azt, hogy Pistát
idén nem hívták meg a Széchényi bálba., a felesége mesélte az én feleségem­
nek.. érdekes , minket se hívtak meg. .Jöjjön le, látogasson meg minket, ketten
vagyunk a feleségemmel, jókat főzök, jókat eszünk, jókat beszélgetünk., van
négy szobánk, szívesen látjuk., tudja mit, Györgyike, majd e-mailben leírom a
történeteket. Várom. Aztán felhív, hogy rengeteg a beteg, hétvégén meg jönnek
az unokák, de tényleg jól van mindenki, akinek beadta.
Ugye észrevették? A Horváth vakcinát használó orvosok általában a lelkiisme­
retükre és a hippokratészi esküre hivatkoznak. Nézzük, hogyan szól a szövege!
„Esküszöm az orvos Apollónra, Aszklépioszra, Hügeiára, Panakeiára, az összes
istenre és istennőre, őket híva tanúul, hogy erőmhöz és belátásomhoz mérten
teljesíteni fogom eskümet és alábbi kötelezettségeimet. Az orvostudományban
mesteremet ugyanolyan tiszteletben részesíteni majd, m int szüléimét; megosz­
tom vele megélhetésemet, és ha nélkülöz, gondoskodni fogok ellátásáról; fiait
saját fivéreimnek fogom tekinteni, és ha ők is el akarják sajátítani az orvostudo­
mányt, fizetség és szerződés nélkül megtanítom majd nekik.
Gondom lesz rá, hogy a tudományt, a szóbeli és m inden más felvilágosítást
ism ertessem fiaimmal és m esterem gyermekeivel, valam int azokkal a tan ít­
ványokkal, akiket szerződés és az orvosi törvény alapján tett eskü kötelez, de
[rajtuk kívül] senki mással sem. Az életmódra vonatkozó szabályokat a betegek
hasznára kamatoztatom majd erőm és belátásom szerint, megóvva őket a bajtól
és a kártevéstől.
Senkinek sem adok majd mérget, még ha kéri is; sőt még csak ilyen tanácsot sem
adok neki. Hasonlóképp egyetlen asszonynak sem adok magzatelhajtó méhgyű-
rűt. Tisztán és szeplőtelenül fogom eltölteni életemet, gyakorolni mesterségemet.
Nem alkalmazok vágást még akkor sem, ha az illetők kőtől szenvednek is; az
ilyen feladatot azoknak hagyom meg, akik ebben szakemberek.
Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegek­
nek, tartózkodva m inden szándékos jogtalanságtól és kártevéstől, főleg attól,
123
hogy nemi visszaélést kövessek el nők vagy férfiak testén, legyen szó akár szaba­
dokról, akár rabszolgákról. Foglalkozásom gyakorlása közben vagy azon kívül
bármit is látok, illetve hallok az emberekkel való érintkezés során, aminek nem
szabad nyilvánosságra kerülnie, arról hallgatni fogok, és azt, mint titkot őrzöm.
Ha teljesítem és nem szegem meg eskümet, adassék meg nekem, hogy örömömet
lelhessem életemben és hivatásomban, mindig elismerésben részesüljek minden
ember részéről; ha viszont fogadalmamat megsértem és hamisan esküszöm, akkor
az ellenkező sors jusson nekem osztályrészül”
Természetesen az ókori szöveget mára modernizálták, és a mi orvostanhallga­
tóink sem az eredeti textust ismétlik. Ha figyelmesen elolvassák a hippokratészi
iskola orvosainak fogadalmát, szembeötlő a morális elkötelezettség, illetve, hogy
számos megmérettetés hiányzik belőle. Mit tegyen az orvos az új tudományos
és társadalmi kihívásokkal? Engedelmeskedjen a szabályoknak, vagy az egyéni
lelkiismeretére hallgasson, ha döntenie kell? Hogyan teremtsen összhangot a jog
és az erkölcs között? Felülírhatják-e a lokális tapasztalatok a tanultakat?
John Stuart Mill a viktoriánus Anglia liberális szellemű közgazdásza ezt írja
a szabadságról (1859)
„Saját testi, lelki vagy szellemi
egészségének mindenki maga a legjobb
őrzője. Az emberiség többet nyer, ha eltűri,
hogy mindenki úgy él, ahogy neki tetszik,
mint ha arra kényszerítik egymást, hogy
úgy éljenek, ahogy a többieknek tetszik
Aki ezt elfogadja, egyet ért azzal is, hogy a páciens azt a gyógyszert használja,
amit ő annak vél. Még akkor is, ha hivatalosan nem gyógyszer. Ez az egyén felelős­
sége. És az orvosé?
A megszólaltatott orvosok úgy vélik, eleget tettek a Ne árts! -Nil nocere - elvének,
ráadásul a beteget senki sem csapta be, hiszen részt vett a tájékozott beleegyezés
folyamatában, tudta, hogy mire vállalkozik, és a bizalom birtokában döntött.1
Nemes László - a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum
Magatartástudományi Intézetének munkatársa - tanulmányához bárki hozzá­
férhet a világhálón. Az ember és állatkísérletek etikájáról írt sorai döbbenetesek.

124
Arról, például, hogy a mai kor embere gondolkodás nélkül használ fel adatokat,
tapasztalatokat, a nélkül hogy egy mákszem nyit is figyelembe venné: milyen
körülmények között tettek szert rájuk.
Bár a kutatások elveit rögzítő Nürnbergi Kódex (1947) és a Helsinki Deklaráció
(1964) után „Az Orvosok Világszövetsége és az Orvosi Tudományok Nem zet­
közi Szervezete” 1982-ben megfogalmazta, hogy külföldiek a harm adik világ
országaiban ne végezhessenek etikátlan kísérleteket, számítva a megszorítások
kikerülésének és a költségek csökkentésének lehetőségére, számos kirívó eset
híre járta be a világot.
„Egyikük az ún. Tuskegee kísérlet (elnevezését az alabamai Tuskegee városról
kapta), melyet 1932-től 1972-ig, 40 éven át folytattak az Egyesült Államokban.
A fekete férfiakat szándékosan fertőzték meg szifilisszel, majd hagyták, hogy a
kór elhatalmasodjon rajtuk és meghaljanak. A holttesteket aztán felhasználták
tudományos kutatásaikhoz.”
Szemet szúró esetek napjainkban is történnek. Figyeljék a dátum ot! New
Yorkban 1988 és 2001 között afroamerikai árva, vagy állami gondozásba helyezett,
HÍV fertőzött gyerekeken, hathónapos csecsemőkön kísérleteztek potenciá­
lisan veszélyes AIDS drogokkal. W ashingtont m egdöbbentette a „próbálkozó
kedvű” orvosok szenvtelen rasszizmusa „alanyaik” iránt. Nem véletlen, hogy a
20 milliós afroamerikai lakosság alig 1%-a jelentkezik, hogy részt vegyen orvosi
célzatú kutatásokban. Már szóltunk arról, hogy az állatkísérletek után következő
fázisokhoz milyen nagyságú mintavételre van szükség.
0. fázis: kutatások kis humán mintán -10-15 fő,
1. fázis: 20-80-as humán m intán végzett klinikai tesztek,
2. fázis: 20-300-as emberi mintán végzett klinikai tesztek,
3. fázis: 300-3000-es emberi mintán végzett klinikai tesztek,
4. fázis: A gyógyszertörzskönyvezés utáni felmérések nagy mintán.
Ha pusztán azt nézem, hogy tíz esztendő alatt hányán kapták meg Magyaror­
szágon, illetve külföldön a vakcinát, akkor durván a 4. fázisnál tartunk, pusztán
a számok alapján.
Senki nem menti fel Horváth Istvánt- a saját lelkiismeretén kívül, amivel neki
kell elszámolnia - de ne dugjuk a fejünket a homokba, és azt se állítsuk, hogy

125
ha van hivatalos engedély a kipróbálásra, akkor aztán máris itt a Kánaán. Egy
londoni hír, szintén Nemes László dolgozatából, a dátum: 2006.
„Katasztrofális véget ért egy nagy-britanniai gyógyszerkísérlet, amelynek
valam ennyi részvevője az intenzív osztályon kötött ki súlyos, életveszélyes
állapotban.
A kísérlet során a TGN 1412 munkanevű, fejlesztés alatt álló készítmény hatását
akarta kipróbálni önkénteseken egy gyógyszerkutató magáncég; a szert reum a­
tikus gyulladások, illetve a leukémia mellékhatásai ellen szánták.
A jelentkezők közül hatan valódi gyógyszert kaptak, ketten hatás nélküli place-
bót, és nagyon ham ar kiderült, hogy ez utóbbiak jártak sokkal jobban: az éles
próbának alávetettek mindegyike az első tabletta beszedése után három órával
a nyugat-londoni Northwick Park kórház intenzív osztályán feküdt, rettenetes
mellékhatásokkal, többszörös szervleállással.
A The Sun szerint az egyik 21 éves önkéntes családjának az orvosok azt mondták:
a kísérleti alany nem tud önállóan lélegezni, feje és nyaka a norm ális méret
háromszorosára dagadt, lábai pedig mély lila színűek lettek. A gyógyszerkísér­
letet végző cég az interneten toborzott önkénteseket - egészséges, 18-40 év és
60-100 kilogramm közötti férfiakat -, akiknek kétezer font részvételi díjat ajánlott
fel. Ez szokatlanul magas összeg; a hasonló kísérletek alanyai Nagy-Britanniá-
ban átlagosan 500 fontot kapnak. A brit gyógyszerfelügyelet azonnal leállíttatott
minden próbát a szóban forgó szerrel, és vizsgálatot indított.”
Ez aztán bűncselekmény a javából, ha volt engedély, ha nem. Iszonyú indula­
tokat vált ki egyik professzor ismerősömből a hír, hogy foglalkozom a vakcinával.
„Szóval odaállsz az em berek elé, és arra buzdítod őket, hogy még többen
használják az oltást? Azt, amit, soha senki nem vizsgált, amiről nincsenek studyk,
nincsenek statisztikák... Nekem is volt egy ismerősöm, aki be akarta adatni az
édesapjának. Sőt, túl is voltak az első injekción. Leállítottam. Honnan tudod,
hogy 5-10 év múlva nem okoz súlyos genetikai elváltozásokat, nem teszi tönkre
a páciens valamelyik szervét?”
Ámulattal figyelem. Játékos, szellemes, nevetős, kreatív ember. Ennyire még
soha nem kapta el a gépszíj, legalábbis én nem tapasztaltam. Úgy reagálok - az
űrorvos Ongaro után szabadon - hogy nem kell ahhoz gyógyszer, elég az étel

126
a margarin, vagy a stressz hormonnal teli disznóhús (azt mondják, az állat ponto­
san tudja, hogy a vágóhídon megölik, és haláltusája során mérgező anyagok
szabadulnak fel a szervezetében) és máris átalakulnak a génjeink.
- Hogy hasonlíthatod össze a kettőt? - hangzik a mérges válasz. Miközben a
szinopszist olvassa- éppen az egyik riportalanyomnak mutattam meg, és a kezem­
ben volt- kiemeli az egyik mondatot. „De ki is az a magyar kutató, akinek sokak
szerint Nobel díj gyanús vakcináját hosszú évek óta engedély nélkül adják be a
magyar és a külföldi orvosok? „
- Ezt a marhaságot le mered írni? Állítod, hogy Nobel-díj gyanús?
- Miért állítanám? Olvasd figyelmesen... sokak szerint..
- Akkor írd oda, hogy a hülyék szerint- dohog tovább.
íme, az érem másik oldala. Az egyik feltétel nélkül hisz benne, a másik alapos
háttér ismeretek nélkül elveti, és minősíti. Innentől hiába magyarázom, hogy
krónikás szeretnék lenni, akinek az a dolga, hogy lejegyzi a tényeket. Mert úgy
véli, nem szabad szemet hunyni, nem szabad ostoba strucc módjára viselkedni,
hanem mérlegre kell tenni a történteket, a tapasztalatokat, az eseményeket és
eldönteni, hogy nehéznek, vagy könnyűnek találtatik. De, éppen mert emberi
életekről szól a történet, a megmérettetés elkerülhetetlen.

127
1 1 . NEMVAGYOK BADG UY!

Az Orvosi Vegytani Intézet nem lesz a kedvenc épületem. Jó, tudom, béna vagyok,
de ötödször autózom el úgy előtte, hogy fogalmam sincs melyik az. A szám
37-47. Igen ám, de se szám, se névtábla az utcafronton, amihez őszinte szívem­
ből gratulálok az illetékeseknek. Ráadásul a Tűzoltó utcában van. Nem elég, hogy
egyirányú, tehát folyamatosan vissza kell kanyarodnom az Üllői útra, minden
második utcácskán ott virít a tábla: behajtani tilos. Jó nagy köröket teszek, és
hazudnék, ha azt írnám, hogy szép szavakat mormolok közben. Aztán megállók
az egyik sarkon és felhívom a titkárnőt. Megkérdezi, hol vagyok, majd nevetős
hangon folytatja: piros téglafalú épület az, pont a hátam mögött. Ehhez újabb
kiruccanás az Üllőire, aztán irány a mélygarázs. Mert az is van, de azt se lehetett
észrevenni az autóból. Szolgálatkész teremőr - vagy garázsmester nem is tudom,
hogy hívják - aki arra utasít, hogy menjek le a mínusz kettőre.
Legyen az én szociális problém ám , hogy enyhe klausztrofóbiásként kicsit
pánikolok a mélygarázsokban, pláne, ha szűk és lejt és kis helyen kanyarog, mint
ez. Lehajtok egy szintet és döbbenten látom, hogy tök üres. Egyetlen autó sincs
sehol. Viszont elkerítve szalaggal az összes parkolóhely, 3-4 kivételével. Persze,
hogy odaállok. Mire kiszállnék meg is jelenik a kedves fiatalember, aki most
csöppet sem kedves. Közli, hogy ez a szint a VIP parkoló.
- És? - kérdezem. - Ugye nem akarja azt mondani nekem, hogy félórán belül—
már elmúlt 4 óra - megtelik?
Nem m ond ő sem m it, de ide tilos állni, m enjek egy szinttel lejjebb. Nem
bírom az ésszerütlenséget, ráadásul eszembe sincs újabb szűk lejtőkön kanya­
rogni- maradok. Kelletlenül megmutatja, hol a lift, én meg végre eljutok ahhoz,
akihez jöttem.
Mielőtt megosztanám önökkel beszélgetésünket, ismerkedjenek meg az ETT-vel.
A mozaikszó feloldása: Egészségügyi Tudományos Tanács. 1868. június 14-én
Ferenc József osztrák császár és magyar király kinevezte az új Országos Közegész­
ségi Tanács tagjait. Ennek a tanácsnak jogutódja a mai ETT. A testületet m ind a
minisztérium, mind a kormányzat alapvető egészségügyi kérdésekben a legfelsőbb
fórumnak tekinti. Az Egészségügyi Fogalomtárban - internet - ez olvasható róla:

129
 Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) az egészségügyi miniszter javas-
lattevő, véleményező, tanácsadó és döntés-előkészítő testületé.
Az ETT:
• állást foglal a m iniszter vagy a Tanács tagjainak kezdem ényezésére - az
orvostudom ány m indenkori állásának megfelelően - az egészségpolitikai,
az orvostudományi, a gyógyszerészeti tudományi, valamint az egészségügyet
érintő kérdésekben,
• koordinálja az Egészségügyi Minisztérium kormányzati felelősségi körébe
tartozó hazai kutatásokat, valam int javaslatot tesz a hazai és nemzetközi
kutatások prioritásaira,
• a kutatási és fejlesztési tevékenység keretében kezdeményezi és elősegíti a
nemzetközi és a hazai kutatások eredményeinek a hazai betegellátás gyakor­
latába való átültetését,
• a nemzetközi etikai és tudományos minőségi követelményrendszerek szerint
javaslatot tesz az em beren végzett klinikai vizsgálatok és orvos-biológiai
kutatások nemzeti tervezésére, kivitelezésére, dokumentálására, illetve ellen­
őrzésére, és figyelemmel kíséri azok megvalósítását,
• etikai véleményt alkot a tudományosan megalapozottnak minősített kutatásokról,
• véleményezi az új regionális kutatásetikai bizottságok létrehozását, koordi­
nálja és elősegíti a regionális kutatásetikai bizottságok egységes működését.
Ha az ETT állást foglal gyógyszerészeti kérdésekben én sem hagyhatom ki. A
testület titkára 1989 óta Mandl József egyetemi tanár, akadém ikus- egyben az
általam nehezen megtalált intézet igazgatója- előzékenyen fogad szobájában. Telefo­
non elmondtam már, miért keresem, így aztán nem okozok meglepetést számára.
- Előfordult-e már, hogy az ETT bármilyen gyógyszer kipróbálás ügyben felje­
lentést tett?
- Arra gondol, hogy az ETT-nek benyújtottak valamiféle protokollt, ami nem
felelt meg? - kérdez vissza.
- Arra is. Vagy arra, hogy látott a médiában híreket, amik arra ösztönözték,
hogy lépjen.
- Előfordult. Ilyen volt például az állítólag őssejt - termelést fokozó étrend
kiegészítő ügye.

130
 - Ezt nem minden hátsó szándék nélkül kérdeztem, mert Mandl József neve
szerepel az erről szóló... - be sem fejezem a m ondatot, azonnal jön a reakció: -
Az interneten rengeteg m indent meg lehet találni. Valóban az ETT elnöksége
nevében én nyilatkoztam.
„Még hivatalosan be sem jelentett, azaz nem létező gyógyszerkísérlethez az inter­
neten toboroz jelentkezőket az egri Crystal Institute Kft. tulajdonosa, Szabó László.
A gyógyszerpróba e szokatlan módja miatt az Egészségügyi Tudományos Tanács
titkára, Mandl Józsefprofesszor feljelentést tett az ügyészségen. A rendőrség Pécsett
meg is kezdte a nyomozást annak kiderítésére, történtek-e jogellenes emberkísér­
letek a már a piacon lévő, a forgalmazó ígérete szerint az őssejttermelést fokozó
kapszula tesztelése alatt. A gyógyszertesztre jelentkezőktől a honlapon a személyes
adataikon túl korábbi betegségeikről is kérnek adatot.
Az étrend kiegészítő eladásához ugyanis nincs szükség hosszadalmas hatósági
eljárásra, mindössze be kell jelenteni a forgalmazás tényét az Országos Élelmi­
szer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézetnek. Ez meg is történt. Jelenleg
internetes portálok tucatjairól vásárolható az Olimpiq StemXCell őssejtszaporító
kapszula, harmincas csomagolásban 17200forintért. Arról, hogy ebből havonta
mennyi fogy, Szabó László nem akart beszélni.”
Népszabadság Online, 2007 aug.

- Egyébként ez tulajdonképpen nem gyógyszerkipróbálási ügy volt - folytatja.

Emlékeim szerint azt közölték, hogy ha beadják a szert, akkor az ember vérében
egyetlen óra alatt megkettőződik az őssejtek száma. Ezen eléggé meglepődtünk,
mert tudtunkkal ilyen szer az irodalomban nincsen, ha viszont lenne, akkor elkép­
zelhető az is, hogy egy daganatos betegnek életveszélyes beadni. Ráadásul ilyen
hatással nem gyógyszerként szerepel, hanem étrend kiegészítőként hozták forga­
lomba. Ha ilyen őssejt termelést fokozó szert szabadon lehetne kapni, akkor egy
jelentős populáció számára maga lenne az életveszély. Ha ez igaz, akkor részle­
tesen vizsgálandó, ha nem, akkor szélhámosság.
- Tehát az ETT reagál, ha úgy véli, szükség van rá. Eljutott-e Ö nökhöz a
Horváth-féle vakcina híre?
- Igen, államigazgatási csatornákon keresztül véleményezésre megkaptuk több
évvel ezelőtt mellékelve hozzá egy pár oldalas általános leírást.
 Nem jegyzek meg semmit, csak nézek kérdőn.
- Én egy kormánytisztviselő vagyok, és titoktartási kötelezettségem van, ezért
ennek a korábbi véleménykérésnek a módjáról nem nyilatkozom. A „Horváth-
féle vakcina” ügyében tudtomm al büntető feljelentés alapján nyomozás folyik,
így, ha az ETT-nek lenne köze hozzá, akkor sem adnék felvilágosítást, m ert nem
adhatnék. Horváth Istvánnál házkutatást tartottak, hatósági nyomozás zajlik,
amennyire tudom az újságból. Az ETT-nek semmi köze ehhez. Tehát, ha a kérdése
arra irányul, hogy mi tettünk-e feljelentést a Horváth ügyben, akkor azt tudom
mondani, hogy nem, és nem tudom, hogy ki tett.
- De én tudom!
- Mondja!
- Egyrészt az újságíró nem nevezi meg az informátorait, másrészt nem is tehetem,
mert az illető meg akarja őrizni az inkognitóját. Az egyik kerületi ÁNTSZ tiszti
főorvosa, aki ma m ár nincs a helyén.
- Mi kaptunk egy megkeresést, amely még az előző kormányok egyike alatt
történt. Két találmány ügyében kértek tőlünk véleményt: a vakcináról és a művérről.
- Hogyan reagáltak a megkeresésre?
- A kapott információk alapján nem javasoltuk egyik találmány állami támoga­
tását sem. Kormányzati csatornákon kaptuk a felkérést, de nem azon hivataloktól,
amik kutatásokat finanszíroznak. Szakvéleményt kértünk vezető kutatóktól mind
a művér, mind a vakcina ügyében, és ez m indkét esetben negatív volt.
A két felkért bíráló nevét Mandl professzor kérésére nem osztom meg Önökkel.
Egyikük már nincs közöttünk, tehát nem is tudnám megkérdezni döntése okairól.
- Véleményüket az ETT elnöksége megtárgyalta és elfogadta. Müvér létre­
hozását elvben sem tartjuk a tudomány jelen fejlettségi szintjén lehetségesnek,
mivel ez azt jelentené, hogy mesterségesen sejteket is hozunk létre. A vér számos
funkciója ugyanis aktív sejtmüködést feltételez. Mesterséges sejtek létrehozása
- ráadásul többféle sejt, többféle funkcióval - egyenként önmagában is - eddig
soha nem látott fantasztikus szenzáció lenne.
Elm ondom, hogy szó sincs mesterséges sejtekről. Ilyen szempontból rossz
a művér elnevezés. A művér csak annyiban mű, hogy emberi kéz rakja össze.
Alapanyagai viszont természetesek, hiszen ott vannak a szervezetben. Dél-Afriká-

132
bán egyébként már engedélyezték a mesterséges vér emberi kipróbálását. Nem
véletlen, hogy a világon először azon a kontinensen, ahol dübörög a HÍV vírus,
és állandó a vérhiány. A készítményt levágott marhák véréből állítják elő, és ezt
használta volna alapanyagként Horváth is.
- Fogadtuk a feltalálót - folytatja - és azt kértük, hogy abban az esetben, ha
emberen ki akarják próbálni e találmányokat, akkor bocsássák az ETT rendelke­
zésére az ezeket ismertető információkat. Ilyen dossziét sosem kaptunk.
- Az a preklinikai szakasz, amire az önök kérése vonatkozott: nem a gyógy­
szertörzskönyvezés folyamatának része?
- De.
- Azt meg hogyan tudná finanszírozni egy magánszemély, hacsak nem milli­
árdos?
- Az ETT-tői ebben az esetben szakvéleményt kértek. Mi nem szakmai, hanem
kormányzati csatornákon kaptunk egy felkérést vélemény alkotásra, ami nagyon
nincs rendben. Egy ilyen típusú kísérletsorozat értékelése és megítélése, esetleges
magán, vagy állami finanszírozása szakmai kérdés, és nem politikai támogatás
keresésének kérdése. Nem tudok olyan államról, amely kizárólag a nemes cél
alapján találmányt finanszírozna szakmai kritériumok nélkül.
- És ez a fajta megközelítés összefügg azzal, hogy önök hogyan vélekedtek,
vagy semmi köze hozzá?
- Semmi köze hozzá. 22 éve vagyok az ETT titkára, és ez idő alatt ez a fajta
megkeresés többször előfordult már. Az interneten keringett egy fogalmazvány
a Horváth történetről, amit én is megkaptam a barátaimtól. Eljutott a miniszté­
rium egyik tisztségviselőjéhez is, ő kért és kapott tőlem tájékoztatást róla.
- Én is megkaptam, olvasható is a könyvben. Meglepődne, ha tudná ki mindenki
szállt be a küldözgetős játékba. De hagyjuk. Ami viszont tény, több mint tíz éve
m inim um 1000, de inkább több ezer em ber kapta meg csak Magyarországon
a vakcinát.
- Ebből rendkívül fájdalmas következtetések adódnak a számomra.
- A parlament egyik bizottságának alelnöke megkapta, egy volt megyei tiszti
főorvos megkapta... sok-sok orvos - közöttük professzorok - beadta, vagy
beadatta m agának...

133
 - Erre azt tudom mondani önnek, hogy pár éve, egy ismert politikusra hivat­
kozva valaki azzal hívott fel, hogy tudomása szerint Putyin elnök is megkapta
a vakcinát. Akkor ebből mi következik? Magyarországon azok a törvények, amelyek
szabályozzák, hogy mikor és milyen feltételek között lehet embereknek beadni
egy új vizsgálati készítményt mindig is megfeleltek a civilizált világ jogalkotá­
sának. A Helsinki Nyilatkozat régóta a magyar joganyag része, amely elsőként
fektette le az orvos-biológiai kutatások etikai alapelveit. Egy normális ország­
ban nem lehet embereknek illegálisan szert adni, anélkül, hogy a szer adásának
engedélyezése szabályos eljáráson keresztül menne. Ha nem volt engedély - és
ismereteim szerint nem volt - akkor a Horváth vakcina illegális. Mindegy, hogy
ki mikor m iért kapta meg, a törvény előtt m indenki egyenlő.
- így van. Ugyanakkor mindenkinek joga van ahhoz, hogy azt adja, azt adassa
be magának, amit éppen akar.
- Szerintem ez nincs így. Magyarországon már több olyan szer volt, amiről felté­
telezték, hogy gyógyítja a rákot, - pontosabban ezt híresztelték róla. Amikor én az
ETT titkára lettem, kaptam egy döbbenetes dossziét, az volt ráírva, hogy Celladam.
Érdekes lenne egyszer megismerni a Celladam történetének politikai- szocioló­
giai vetületét. Annak idején egy barátunk azt kérdezte a feleségemtől, aki gyakorló
orvos: hogy ha rákos lennék, beadnád nekem a Celladamot? Ő úgy válaszolt, hogy
nem, mert úgy tanítottak az egyetemen, hogy csak azt adhatom be, amiről tudom,
hogy miként hat, és azt is ismerem, hogy milyen mellékhatásai lehetnek.
- Sokat mesélhetnék önnek a Celladam ügyről, hiszen 1987-ben én írtam könyvet
Kovács Ádámról és a munkatársairól, „Celladam, avagy rákkutatás magánkézben
„címmel. Ami kísértetiesen hasonlít a két történetben, - a Kovács Ádáméban és a
Horváth Istvánéban- hogy mindkét feltaláló megszegi az egészségügyi törvényt.
Annak idején- a nyolcvanas évek végén is - több ezer embert kezeltek, annak
ellenére, hogy az Egészségügyi Minisztérium megtiltotta a Celladam gyógyszer­
ként való alkalmazását. A Celladamról professzorok és akadémikusok állították,
hogy a rák gyógyításában hatástalan, viszont toxikus. Ugyanakkor professzorok
és akadémikusok állították, hogy a szer hat és nem toxikus. Akkor és most is a
hitelesen szerettem volna a nyilvánosság elé tárni az ügyet, azzal a megjegyzés­
sel, hogy a végső szót a tudománynak kell kimondania.

134
 - Ebben igaza van. Magyarországon a gyógyszerek, vizsgálati készítmények -
így a vakcinák - kipróbálásáról szóló szakmai, etikai szabályok, nagyon rendben
vannak. Harm onizálnak az európai szabályokkal és nem kell őket megváltoz­
tatni. Egy jogállamban azonban nemcsak megfelelő jogalkotás folyik, hanem
a jogszabályokat be is tartják.
- Abszolút egyetértek önnel, de mit kezd azzal, a kijelentéssel, amit több orvos­
tól is hallottam. Hogy tudniillik ő letette a Hippokratészi esküt, így őt egyetlen
dolog érdekli, hogy embereket gyógyítson és életeket mentsen. Ebben a kontex­
tusban pedig indifferens a számára, hogy az életm entő vakcinának van-e
engedélye, vagy nincs.
- Egy orvosnak nincs joga beadni a civilizált világban bárm it, azt van joga
beadni, ami engedélyezett. Ez nemcsak a beteget, hanem egyben az orvost is
védi a nem kívánt következményektől. Ezek előállhatnak az ismeretlen hatású
és összetételű csodaszerek esetében, amik állítólag valahol, valamikor, valakinek
esetleg már használtak. Az orvos felelősséggel tartozik a tetteiért és nemcsak a jó
szándékáért. Például valaki azt állítja, hogy felfedezte az AIDS elleni gyógyszert.
Beadják a szert előzetes vizsgálat nélkül, az AIDS javul, de a beteg agyhártyagyul­
ladásban meghal, amit a készítmény okozott. Ki a felelős ezért? Ismeretlen szert
beadni megfelelő előkészületek, vagy tájékozódás nélkül felelőtlenség és kuruzslás.
- Nincs felmentés?
- Nincs. Ezek a jogszabályok, nem véletlenül írják elő, hogy egy emberrel mit
lehet csinálni, és mit nem. Történelmi tapasztalatok okán került sor a szabályo­
zást jelentő jogalkotásra. Az sem véletlen, hogy az egyik jogforrás a nürnbergi per
azon része, amely a náci koncentrációs táborokban történt szörnyűséges em ber­
kísérletek ügyével is foglalkozott. A jogalkotás sok évtizedes folyamat eredménye.
Több országban is folytak olyan gyógyszer vizsgálatok, amelyek mai szemmel már
elképzelhetetlenek. Az Amerikai Egyesült Államokban is. Ez nemcsak politikai
értelemben történelem, hanem szakmai értelemben is.
Rengeteg hír kering a világhálón. így például a már említett magatartáskutató,
Nemes László egyik dolgozata is. Ebből idézek illusztrációként:
„Hadd illusztráljam a probléma sokoldalúságát még egy esettel: Dr. Leó Alexan­
der, az amerikai hadsereg orvosa, a nürnbergi orvosper tanácsadója, 1945-ben

135
„Tartós hideg, főleg hideg víz okozta shock kezelése” címen cikket publikált.
A cikk anyagához a véletlen juttatta, egy föld alatti bunkerben talált láda, a dachaui
táborban végzett orvosi kísérletek - anyagával. Ennek javarésze a hipoterm ia-
kísérleteket tartalm azta. A cikk adatait különösebb morális konfliktus nélkül
idézni kezdték. Elsőnek 1946-ban G. W. Molnár, a Rochester Egyetem élettanásza
tette ezt, majd 1955-ben a Washingtoni Gyermekkórház egyik kutatócsoportja,
mely javasolta a náci dokum entum ok intenzívebb átvizsgálását a szívműtétek­
kel kapcsolatos kutatások érdekében. A Hastings Center riportja szerint 1988-ig
negyvenöt cikkben idéztek náci hipotermia kutatási eredményeket.”
- A mai tudásunk szerint optimális jogszabályi rendszer vesz minket körül
Magyarországon ebben a kérdéskörben - folytatja a professzor - aminek elemei ki
tudják szűrni a veszélyes helyzeteket. Az egész jogszabályi környezet az emberek
védelmére épül. A beteg védelmét szolgálja, hogy a kutatások érdekében végzett
vizsgálatok során érdekei, jogai ne sérüljenek. Minden más ennek az alapelvnek
van alárendelve. Horváth István találmányainak részleteit nem ismerem, csak
annyit tudok, hogy hatásosságuk embereken, a kor színvonalán és annak eszkö­
zeivel nincs bizonyítva. A bizonyítás fontos része a szakmai folyóiratban történő
közlés. Egy ilyen közlésnek számos szakmai és etikai feltétele van.
Rengeteg morális érvet fel lehet hozni, de a lényeg: mindenki felelős azért, amit
csinál. Ha beadok egy gyógyszert, azt én adom be, és ha olyat adok be, amiről nem
tudom, hogy micsoda, és az ország hatóságai sem tudják, akkor én jogszabályokba
ütköző tettet követtem el. Ezt rendkívül fájdalmas így kimondani, de igaz még akkor
is, ha nagy- nagy jó szándékkal teszem. Nem vagyok jogász, de a szakma számára
ismeretlen szer adásában potenciálisan benne van a károkozás veszélye, még akkor is,
ha ennek nem vagyok tudatában. Pontosan ezért olyan szigorúak a vizsgálati készít­
mények adásának, kipróbálásának, a szakmai ismertség megszerzésének a szabályai.
- Ezek az orvosok- már a Horváth féle vakcinát használókra gondolok - szerin­
tem olyanok, mint a népmeséi hősök. Mindegyikük meg van győződve arról
- éppen az eredmények miatt - hogy ő a csodatévő - ráadásul - és ez korrekt -
kivétel nélkül m inden orvos azzal kezdte, hogy beoltotta saját magát.
- Az önkísérlet nagyon szép, szakmailag bravúros és némiképpen romantikus
dolog. Gyerekkorom egyik kedvence volt az Arrowsmith a Nobel díjas Sinclair

136
Lewistól. Ez a könyv egy olyan orvosról szól, aki a „szert” magán próbálja ki. A
szintén - és nem irodalmi - Nobel díjas német Forssmann saját magának vezette
föl először a szívkatétert. Az orvostudományt azonban elsősorban nem ez érdekli.
Lévén a medicina empirikus tudomány: a középpontban az áll, hogy valami hat
vagy nem hat, használható, vagy nem használható.
Az általam említett jogszabályok többek között arról szólnak, hogy mit kell
kiszűrni, ahhoz, hogy egy gyógyszer semmiképpen ne ártson, valamint annak
a szakszerű megállapításáról, hogy hatásos-e? Ezek az előírások a betegekért
születtek, nem pedig azért, hogy az adm inisztrátorok, bürokraták így éljék ki
a szenvedélyüket. M indennek, amit előírnak, megvan a maga oka és rendkívül
veszélyes, ha a sajtó köztiszteletben álló munkatársa azt mondja, hogy itt van egy
fantasztikus találmány, és aki beadja egy hős. A másik oldalon pedig ott állnak
a gonoszok, akik akadályozzák a jóságos feltaláló diadalát. Ez egy rossz szcená-
rió, mert azok, akiknek el kell bírálniuk a találmány hatékonyságát, ugyanazt
a segítő készséget kell, hogy képviseljék, mint a feltaláló. Nem ellentétesek sem
az érdekeik, sem a céljaik.
- Igen, de ne feledkezzünk meg arról, hogyha egy történet már eljutott eddig
a stádiumig: senki nem teheti meg, hogy homokba dugja a fejét, és úgy csinál,
m intha nem lenne. Nem is teszi, hiszen a hatóság - igaz nem a szakm ai- közbe­
lépett és volt már egy házkutatás. Amiről beszélünk nyílt titok. Az ügy végére
pedig illenék pontot tenni.
- Az ilyen ügyelmek a végén általában nincsen pont. A Celladam végén sincs pont.
- De van. Hiszen kiderült, hogy bár vágytunk rá, a csodaszer nem született
meg. Lehet, hogy orvosok ezt is ugyanúgy beadják, mint a Horváth féle vakci­
nát, sőt, még az is, hogy esetenként használ - pont a napokban hallottam egy
inoperábilis agytumoros nőről, akit éppen ezzel hoztak vissza a halálból - de a
bizonyítékokon alapuló orvoslás szerint nem lehet rátenni a címkét, hogy egyér­
telműen gyógyítja a rákot.
- Van az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak egy Tudományos és Kutatás-
etikai Bizottsága, és ez a bizottság a kilencvenes évek elején azt m ondta, hogy
rendben, a Celladam terápiával nem foglalkozhatunk, hiszen nincsen preklinikai
dossziéja, de a Celladam diagnosztikumot1vizsgálják ki a szakma szabályai szerint.

137
 A Celladam diagnosztikumról azt állították, hogy segítségével a rosszindulatú
daganatos betegség diagnosztizálható. Ezzel végül egyetlen em ber egészsé­
gét sem veszélyeztetik, hiszen nem a gyógyszerről, hanem a diagnosztikumról
volt szó. Az ETT hozzájárult a Celladam diagnosztikum szabályos kipróbálá­
sához és erről kért egy szakmai jelentést. Azt is hozzáteszem, hogy egy nagyon
kiváló emberekből álló bizottság hozta meg ezt a nagyon nehéz, az ETT részé­
ről nagyon kompromisszumos döntést, amelyben például Szentágothai János is
részt vett, aki pontosan ebben az ügyben korábban többször megnyilvánult. Az
ETT jóhiszeműségét akarta a sok szempontból állatorvosi lónak is tekinthető
Celladam-ügyben demonstrálni. Soha nem kaptunk jelentést.
Úgy fogalmazott az imént, hogy most van egy helyzet. Mindig van egy helyzet.
A vizsgálatokról hatóság által jóváhagyott jelentés kell, hogy készüljön, hogy
az eredm ény - jó-e, vagy rossz - eldönthető legyen. Érdekes, hogy a vörös­
bor hatásairól, vagy a mediterrán diétáról, számos kedvező hatást mutattak ki a
bizonyítékokon alapuló orvostudomány rendszerében, mintegy 400 000 ember
részvételével folytatott vizsgálatokban. Ott született eredmény!
- Tehát volt már rá precedens- az okokat most hagyjuk-, hogy az ETT eltekin­
tett a preklinikai vizsgálatoktól. Elképzelhetőnek tartja, hogy ebben az esetben
is ez történjék?
- Olyan szert, aminek nem ismerték az összetételét az ETT soha nem engedé­
lyezett. Emberek életét, vagy egészségét soha nem veszélyeztette. Nem gondolom,
hogy jogosult lennék válaszolni erre a kérdésre, az ilyen döntések minden esetben
testületi vélemények komoly vita után. Csak a rend kedvéért jegyzem meg - ez
esetben kulcs-információ - kipróbálásra engedélyt az ETT-től Horváth István
vakcinájára soha nem is kértek. Ismeretlenül pedig egy ilyen kipróbálás támoga­
tását nem javasolnám anekdotikus adatok alapján. Horváth Istvánt egyébként
ismerem, az egyetemről is, de a kialakult helyzet ettől teljesen független.
- Azzal egyetért, hogy ez így nem mehet tovább?
- Ilyen m ódon nem zajlódhat egy ügy, ahová ez idáig eljutott: nem norm á­
lis. A nagy orvostudományi sajtó-szenzációkkal kapcsolatban pedig szeretném
a figyelmébe ajánlani az Ingelfinger szabályt.
A New England Journal of Medici ne nevű, nagy presztízsű orvosi szakfolyóirat

138
szerkesztőjének, Franz Ingelfingernek a nevéhez fűződik az etikai alapelv, misze­
rint az új megfigyeléseket először a szakfolyóiratokban kell megfelelő szakmai
lektorálás után közölni és csak utána ismertetheti azt a kutató, a feltaláló a médiá­
ban. E szerint nem helyes, ha valakinek a kísérleti eredményeit előbb közlik az
írott napisajtóban, a rádióban és a televízióban, mint tudományos folyóiratokban.
Ezt támasztja alá egy ETT közlemény is, amit most ide másolok.
„Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) véleménye szerint, ha orvosok
részéről valóságtartalom nélküli, tudom ányos közlés látszatát keltő állítások
látnak napvilágot a nagy nyilvánosság előtt, az nagy társadalm i veszélyességű
etikai vétség. Félrevezeti a betegeket és az egészségeseket. A szakmai állítások­
nak ki kell állniuk a szakmai kontrollt, a referált folyóiratokban történő közlést.”
- Helytelenítjük - jön azonnal a reakció - mert nem használ senkinek, sem a
betegeknek, sem az orvostársadalom nak... Időnként jó szándékkal ugyan, de a
média nagyon rossz mentalitást sugall. Pedig egy oldalon állunk, mi is ugyan­
azért küzdünk. M indenki a jó hírre szomjazik, arra, hogy egyszer csak előlép
valaki, aki olyasmit is tud gyógyítani, amit eddig más nem. Ki ne örülne egy
atherosclerosis ellenes vakcinának! Végül is m indannyian ebben halunk meg,
közvetlenül, vagy közvetve!! Aki azt hiszi, hogy nem érintett ebben a kérdésben,
az tudatlan! M indenkinek jó lenne, ha tényleg lenne egy ilyen oltás!
Miért kell úgy gondolkodni, hogy egyik oldalon állnak a gonoszok- a hatóság,
meg a szakemberek- a másikon meg a jó, vagyis a feltaláló, aki csinálja a vakci­
n át.. . ő a hős, akit blokkolnak, és aki blokkolja, azt meg kell semmisíteni! Azok
az igazán becsületesek, akik beadják, és a másik oldalon sorakoznak a csúnyák,
akik összevissza firkálnak mindenféle jogszabályt, ahelyett, hogy gyógyítanának.
Fölösleges ellenségképet gyártani. Mert ki az, aki megakadályozza a hőst? A sok
léhűtő, például az ETT tagjai. Ez egy hálátlan szereposztás.
Egyszer a lányom azt kérdezte, apu, a sajtóban m iért benneteket állítanak
be a bad guy-nak? Akad olyan színész, aki ezt a szerepet szereti, de én nem, én
jó ember akarok lenni. Nem vagyok főállású profi hivatalnok, egyetemi ember
vagyok. Az, hogy egy országnak van közigazgatása, az nem lehet negatív dolog,
hiszen értünk van. És ebben az értelemben az ETT a szakmai -bioetikai közigaz­
gatás eleme, aminek a részese lehetek.

139
 Tudom, hogy itt nagyon sok energia, érzelem, pénz és m unka és tisztessé­
ges erőfeszítés méretődik meg, és vagy sikerül, vagy nem. Nehéz dolog ebben a
döntés felelősségét vállalni, de muszáj, mert emberéletekről, vagy emberéletek
esetleges veszélyeztetéséről lehet szó. Az ETT bizottságaiban dolgozó orvosok és
nem orvosok - a medicina szempontjából laikusok - ebben vállalnak szakmai
és etikai felelősséget. Ez közérdek. A megmérettetést elkerülni súlyosan etikát­
lan és elfogadhatatlan lenne, a következő lépés a Horváth vakcina ügyében csak
a megmérettetés lehet.

140
J
12. ELOLVASÁS NÉLKÜL ELÉGETENDŐ...

Lehet, hogy nem érdekli olvasóimat az orvos történelem, de ahhoz, hogy tisztá­
ban legyenek azzal: kinek a véleményét tárom most önök elé, kénytelen vagyok
regélni egy kicsit száraznak tűnő szakmai dolgokról is. Az Országos Alapellátási
Intézet közel három évtizedes múltra tekint vissza. Elődjét az Országos Körzeti
Orvostani Intézetet 1979-ben alapította meg Pécsett az Egészségügyi Minisztérium.
Az intézet feladata módszertan, szervezés és kutatás volt. 1989-ben Budapestre
költözött és átalakult Országos Háziorvosi Intézetté Már az elnevezés, is paradig­
maváltást jelentett, hiszen deklarálta a háziorvosi munka elismerését, olyannyira,
hogy 1993-ban bevezették a háziorvostan szakvizsgát. Később az intézet neve
Országos Alapellátási Intézetre (OALI) változott.
Ma is a tárca háttér intézete, gyógyító-megelőző, szervezési-módszertani, továbbképző
és tudományos-kutató alapintézményeként működik. A háziorvosi rezidensképzés
szervezésén és ellenőrzésén túl, jelentős szerepet vállal a tartósan betöltetlen házior­
vosi praxisok felszámolásában, a betegellátás folyamatosságának biztosításában.
Az intézet főigazgatója im m áron 11 esztendeje Dr. Balogh Sándor címzetes
egyetemi tanár. Lelkiismeretes, alapos, sokat vállaló ember. Régóta ism erjük
egymást, számos rádióm űsorom ban fejtette ki véleményét az éppen aktuális
egészségügyi kérdésekről. A Horváth vakcina ügyében jól ismeri az előzményeket.
- Te hogy értékeled azt, hogy nem egy háziorvos beadta ezt a készítményt
vénásan a betegeinek?
- Ez egy érdekes kérdés, és nem csak ennek a csodaszernek a tekintetében. Az
elmúlt 3 és fél évtizedben több alkalommal találkoztam ilyesmivel.. Nem akarok
senkit a Celladamra emlékeztetni.
Eszembe jut, hogy amikor fiatal orvos voltam, akkor a sajátvér injekció volt
divatban. A levett vért beadták az izomzatba is, ami adott esetben szakmai hibák­
kal is járhatott, hiszen a vér kiváló táptalaj a baktériumok számára. Mégis léteztek
olyan eljárások, amelyeket kevésbé ellenőriztek. Ma sokkal inkább kontrollált
valamennyi eljárás, vagy gyógyhatású szer, m int akkoriban. Alapvetően ezeket a
sok m indenre jó szereket két csoportra osztanám, az egyik az, amikor a páciens
hozzájut, és ő maga veszi be, keni magára, tehát ő alkalmazza.

141
 - Ami egyébként a szíve joga.
- Ilyenkor senki nem hibáztatható, kivéve, ha valaki, a számszaki szabályoknak
nem megfelelő módon, tehát számla nélkül, nem adózva, árulja a készítményt,
amiért büntethető. A másik kivétel: ha olyan egyértelműen ártalmas anyagokat
ad, amelyek vagy már tudottan, vagy tudatlanul, de a későbbiek folyamán káros
mellékhatásokat okoznak.
Sajnos vagy hál istennek - nem is tudom, hogy fogalmazzak - ezeket a szereket
eléggé végső állapotban, katasztrófa közeli betegek esetében használják, amikor
a változások, a javulások vagy drámaiak és fantasztikusak, vagy nincsenek, így
nem köthetők össze az adott anyag alkalmazásával.
Az érem másik oldala, amikor valamilyen segítség szükséges az alkalmazás­
hoz. Tegyük félre, hogy ki hogyan szerezte meg a szert, a lényeg, hogy megszerzi
valahogy, de valaki kell segítsen neki, hogy magához vehesse.
Ez azért kritikus, m ert szembetalálkozik a pácienseiért m indent megtenni
igyekvő háziorvos, - aki már nem tudja máshoz küldeni a beteget - azzal, hogy
teljesíteni akarja a delikvens kérését. Nagyon nehezen hárít el olyan megke­
resést, ami adott esetben a páciensnek - akinek hosszú évek óta ismeri a búját
-baját, a munkahelyét, a családi életét, a szokásait- rosszul esne. Ráadásul bár
nem bizonyították, hogy használ, de az ellenkezőjét sem. Vagyis bizonyítatlan,
hogy hátrányt okozhat vele, esetleg még a kollega is hisz benne.
Az utóbbi azért nagyon kétes értékű hit, mert senki sem támasztotta alá az ártal­
mas, vagy az ártalmatlan voltát ennek a konkrét vakcinának. És azért veszélyes,
mert ha a jogszabályokat nézzük, akkor ezt nem lenne szabad megtenni, hiszen
a beteg veszélyeztetésével járhat! Tételezzük fel, hogy valami baja lesz! Akár a
vakcina beadása után, akár néhány hónap, esetleg néhány év elteltével... akkor
be fogja perelni azt az orvost, akit előtte rávett, hogy adja be neki?
Rövidre zárva, én nagyon megértem a saját pácienseimet, mindenben támoga­
tom őket, amiről biztosan tudom, hogy nem ártalmas! Hiszen a megnyugvás, a
hit, a bízni valamiben, lehet, hogy időnként többet használ, mint egy bizonyta­
lan hatású gyógyszer! De! Egészen biztos, hogy én ilyesmiben nem vennék részt,
és nem adnám be a vakcinát. Nemcsak a félsz miatt, hanem azért sem, mert ha
valamilyen vonatkozásban engem az elsők közé sorolnak a háziorvosi szakmában,

142
akkor az én példamutatásom még a csoda elérésében is nagyon megfontolandó!
És nagyon nagy fenntartásokkal kell kezelni, hogy én megtehetek-e ilyesmit a
kollegáim nevében? Ösztökélhetem-e őket, vagy ösztökélhetem-e arra a társa­
dalmat, hogy olyasmit kérjenek a betegek az orvosoktól ami a jogszabályok, és
a szakma szabályai szerint megengedhetetlen?
- Tegyük fel, hogy valakinek volt egy nagyon súlyos szélütése, az orvosa szerint
ebből már nem fog felépülni, és azt m ondják a hozzátartozói, hogy mit veszít­
het vele, ha kipróbáljuk?
- Ezt én két részre osztanám! Az egyik, hogy a stroke a mai hagyományos
gyógyszerelés mellett is nagyon szépen karban tartható. Biztosan ismered az
úgynevezett 3 órás időablakot. Minél gyorsabban elkezdődik a vérrögoldás, annál
nagyobb az esélye a betegnek, hogy nem szenved maradandó károsodást, hogy
szinte nyomtalanul meggyógyítható. Pedig régebben - a mai korszerű módsze­
rek híján - butuláshoz, bénuláshoz vezetett a szélütés.
- Én egy olyan esetre gondolok, amikor a beteg már túl van az időablakon, és
megbénult, és m ár nem tud beszélni, nem tudja ellátni magát, olyan stádium ­
ban van, hogy csak fekszik és folyik a nyála..
- Akkor a sérült idegrendszeri pályát, az antikoleszterin gyógyszer sem tudja
meggyógyítani - szándékosan m ondtam gyógyszernek. Ha az idegrendszer
tönkrem ent, akkor egy ilyen gyógyszer hatására sem gyógyulhat meg. Kizárt
dolog. Mint ahogy azt a lábat, amit levágtak egy érelmeszesedés miatt, azt sem
lehet visszanöveszteni egyetlen csodaszerrel sem.
- Tehát nincs olyan helyzet, amiben azt mondanád, hogy felmented a kollé­
gát, aki beadta.
- A mai szabályok alapján nem tudom felmenteni. Természetesen, amennyi­
ben a tisztesség, és az íratlan szakmai szabályok megengedik, akkor a védelmére
kelnék, de ez a helyzettől függ. Ha arányokat kérdeznél tőlem, akkor 90 száza­
lékban tiltanám, 10 százalékban védeném. Ez a 10 százalék pedig azért van, mert
tudom, hogy milyen kiszolgáltatottak a kollegák a pácienseknek, és milyen nagy
dilemma számukra a jó döntést meghozni. Biztos vagyok benne, hogy a kollé­
gáim többsége meglehetősen szorult helyzetben vált a beteg partnerévé a vakcina
beadásában, nem pedig az anyagi érdekek által vezérelve.

143
 - Ha kapnál egy listát, azokról az orvosokról, akik beadták, mit kezdenél vele?
- Először is, ezt a listát nem venném át. Nekem ugyanis nincs kompetenciám
ebben, nincs lehetőségem hatósági vonatkozásban eljárni, és szakmai vonatkozás­
ban sem törnék pálcát senki felett sem. Mi lenne, ha találnék egy titkos ügynök
listát a kukában? Otthagynám. Ez m ajdnem olyan.
- Tényleg nem érdekelne? Pedig jó kis vitatéma ez manapság a parlamentben.
Szerintem mégsem olyan az orvos lista, m ert az OALI a háziorvosok módszer­
tani központja. Ha így nézem a titkos ügynökökhöz hivatalosan nincs közöd, a
háziorvosokhoz meg van.
- Az OALI m ódszertani központ, de nem hatóság. Én nem vagyok illetékes.
Ha valaki felhív, hogy az ő háziorvosa valamit tett, akkor tovább küldöm, mert
nincs jogosítványom arra, hogy eljárjak az ügyben. Nem tudom sem megcá­
folni, sem megerősíteni, ezért azt mondom, hogy forduljon az illetékesekhez, a
tisztiorvosi szolgálathoz. Ha már ennyire forszírozod ezt a listát, a legrosszabb
esetben továbbküldeném az illetékes tisztiorvoshoz, azzal együtt, hogy ezt a listát
nem hogy nem kötelességem, nem is az én dolgom tovább küldeni!
Ráadásul, honnan tudjam , hogy igaz, vagy nem igaz? A mai meglehetősen
hektikus helyzetben, hallom már előre a reakciókat, hogy védi a m undér becsü­
letét. Nem! Én a betegek sorsát védem!
Azzal, hogy nekiesek az orvoskollégáknak, és eljátszom a hatalmasságot, az ő
helyzetükön nemhogy javítok, de még rontok is! Ugyanis ezek a kollegák sérülni
fognak, meghurcolják őket, előbb utóbb tönkremennek, orvos meg úgysincs elég.
Látszólag a kollegákat védem, de valójában a pácienseket, mert jelenleg égető gond,
hogy nincs elég háziorvos. És nem a kényelmesebb utat választom, hanem a jogszerűt.
- Mégis, mi történhet az orvossal, ha kiderül, hogy beadta?
- Ha valaki beadta: egyrészt, akkor is elővehetik, ha semmilyen gond nincs,
mert olyan eljárást alkalmazott, ami nincs engedélyezve, nincs bizonyítva, tehát
árthat vele. És én nem árthatok! Ez az orvosi esküben is benne van, tehát erköl­
csileg egészen biztos, hogy hibázott orvos szakmai szempontból. Orvos-beteg
szempontból viszont ez már egy kritikus terület.
- Lehet ennek az a következménye, hogy eltiltanak valakit a hivatása gyakor­
lásától?

144
 - Elvileg és gyakorlatilag igen, az m ár egy másik kérdés, hogy ezt milyen úton
lehet elérni, mert nagyon kevés olyan esettel találkoztam, amikor meg is történt.
- Összegezhetem a válaszod úgy, hogy egyrészt szerinted ez bűncselekmény,
vagyis súlyos vétséget követ el, aki végrehajtja. Ugyanakkor, ha a te kezedbe kerülne
egy lista, akkor nem tennél olyan lépéseket, amivel az illetőt bajba sodorhatod.
- A mai jogszabályok szerint tiltott tevékenységről beszélgetünk. És ez tény.
Ami a listádat illeti: én hozzám ilyen összesítés nem fog kerülni, ezt garantálom...
a filmekben szokták mutatni, hogy ki se bontották a levelet, olvasás nélkül eléget­
ték. Na, én is ezt csinálnám. Ez az a rész, amivel nekem kollegialitásból, hivatásból,
humánumból nem kell foglalkoznom. Mondtam már: nem hatóság vagyok, nem
nyomozóhivatalnak, nem ítélkező személynek szegődtem el... nekem ezt a listát
hivatalból nem kell elfogadni, senki nem esketett föl erre. -
Dr. J.K (a m onogram persze hamis) nem adja nevét a beszélgetésünkhöz.
72 éves „ifjú hölgy”, rengeteg energia lakozik benne. Kézfogása határozott, mondhat­
nám férfias. A budai lakáshoz jó meredeken keresztül lehet csak feljutni. Gyalog
közlekedik, m ondja a telefonba, én meg azon lamentálok, vajon egy szívbeteg
nő, hogy teszi meg ezt a meredek utat, ráadásul a földszinti lakáshoz legalább
50 lépcső vezet. Az otthona - a kandalló mellett beszélgetünk- 83 négyzetmé­
teres. Ez igenis fontos, m ert bő féléve két napba tellett a takarítása, most meg
- ahogyan dicsekedve meséli - lazán megbirkózik vele egy nap alatt.
- Hagyományos orvosként dolgoztam 32 évig, méghozzá aneszteziológusként.
A férjem igen, de a fiam és a családja már nem tudja, hogy beoltattam magamat.
Van egy fizikus barátom, ő mesélt a Horváth vakcináról. Meghallgattam, aztán
sokáig nem történt semmi. Szeretek kirándulni, és az öreg barátnőmmel elmen­
tünk egy villányi bortúrára. Na, ott áradozott az egyik útitársunk, hogy ő milyen
beteg volt, milyen magas volt a vérnyomása, de még a cukra is, és most milyen
remekül van. Ő volt a referenciám, hiszen a Horváth vakcina beadása után javult
roham osan az állapota. Elég komoly baj van a szívemmel, így meghánytam-
vetettem magammal, hogy én is megpróbálom. December elején felkerestem a
professzort a Dorottya utcai lakásban. Aláírtam egy nyilatkozatot, hogy a kapott
inform ációk, és a tájékoztatás birtokában kijelentem, hogy saját kizárólagos
felelősségemre használni kívánom a vakcinát. Megkaptam, és az instrukciót is
hozzá. Menjek el egy laboratóriumba, készíttessek vérsavót, azt kell majd össze­
keverni az oltóanyaggal. Kerestem egy orvost, aki összekeverte a savót, szétszedte
9 fecskendőbe, lefagyasztotta, és alkalmanként beadott egyet-egyet. Semmilyen
mellékhatást nem tapasztaltam. Illetve egyet mégis. A koleszterin epesav formá­
jában távozik a szervezetből, így a székletem lágyabb.
- Mi is volt a szívével?
- A kúra előtt beültettek egy stentet. Látta az 50 lépcsőt, úgy jöttem fel rajta,
hogy minden lépcsőfokon meg kellett állnom. Most csak egyetlen egyszer állok
meg! Kapkodtam a levegő után, nehézlégzésem volt. Szerintem az orvosok nem
normálisak, ha a saját betegségük a tét. Általában végzetesen elhanyagolják-
ezt tettem én is, hárítottam. Aztán egy év után elmentem a tüdőgyógyászhoz,
mellkas röntgen, semmi. Közölte, hogy ez bizony szív probléma. 5 hónapot
vártam protekciósként a szív CT-re ! Irtó rossz lett az eredménye! Annyira, hogy
Merkely professzor - ő volt az orvosom a Városmajor utcában - közölte, hogy
katéterezni kell.
Itt estem igazán kétségbe, mert nagy naivan azt hittem, hogy a CT kiváltja a
katétert. Reggel 9-re mentem, és nem fogja elhinni: este fél kilenckor kerültem
sorra! Ott feküdtem begyógyszerezve, és vártam, m ert újabb és újabb sürgős
esetet hoztak... A szívemet nem láthattam, mert egyrészt szemüveges vagyok,
ami persze nem volt rajtam, másrészt az orvos számára volt elérhető a kép... de
a professzor közvetített... elmondta, hogy 3 ér gyalázatos állapotban van, tele
plakkokkal - ott a Bypass1 műtétet javasolja - egybe viszont tud stentet tenni,
ha gondolom.. Vállaltam. Aztán minden erőmmel arra koncentráltam, hogy a
Bypass műtétet valahogy el kellene kerülni.
Na, ekkor találkoztam az érelmeszesedés elleni védőoltással. Azóta sokat javult a
terheléses EKG-m. Először majd összeestem, csörgött rólam a víz, 2,5 értéket produ­
káltam. Mostanában már: 4.9 volt. Mondta is az orvosom, hogy gyönyörűen javulok.
- Elmondta neki, hogy beadatta a vakcinát?
- Dehogy mondtam - hangzik az őszinte válasz. - rajtam aztán ne szörnyül-
ködjön sen k i... a férjem m el m egbeszéltem , ő rám bízta a döntést, én meg
meghoztam... A fizikai állapotom remek, a koleszterinem LDL-HDL hányadosa
pontosan úgy csökkent, ahogy Morvát István jelezte..

146
.
 - Egy mákszemnyi kétely nem volt önben?
- Amikor elhatároztam magam, akkor már nem. Nézze, én milliliterek mérege-
tésével töltöttem az életemet. Képes vagyok végiggondolni, hogy minek mi lehet a
következménye. Az orvosom - aki beadta - egyébként remekül vénázott, mentős
korában jól megtanulhatta. Mindenáron el akartam, és most is el akarom kerülni
a műtétet. Nem magától az operációtól félek, a következményektől. Jó, berakja az
új érdarabokat a szívembe, dübörög a vér, aztán majd máshol lesz rossz a nyomás,
másik érben jön a baj... Én még sokáig szeretnék törődni az unokáimmal..
Érzelmes, em berszabású vége lenne itt a könyvnek, de ne legyen így. Nem
szeretnék kérdőjeleket hagyni Önben. Ha például azt a kérdést teszi fel, hogyha
ennyire jó ez a vakcina, vajon miért nem törzskönyveztette Horváth több mint
10 éve, jöjjön az autentikus válasz. De ne tőle.
Egyik ism erősöm ön keresztül eljutok valakihez, aki nagy valószínűséggel
m indent tud, amit a törzskönyvezésről tudni érdemes. Most nem a központi
intézményekben dolgozik, de nem volt ez mindig így, ezért aztán ismeri az OGYI
működésének csínját-bínját. Felvetem, hogy létezik több száz adat, hogy betegek
ezrei kapták m ár meg az engedély nélküli vakcinát. Aztán kérdezek. Azt, hogy
lehet-e valamit kezdeni az eddigi eredményekkel a törzskönyvezés szempontjá­
ból, vagy el kell felejteni az eredményeket, és újra kell kezdeni az egészet?
A válaszból kiderül, hogy a Horváth féle vakcina originális fejlesztésnek felel
meg, így a törzskönyvezése is nagy valószínűséggel az lesz. Ebből pedig az követ­
kezik, hogy nem lehet hivatkozni semmire, - el lehet dobni az eddigi adatokat,
labor és képalkotó diagnosztika eredményeket - m ert el kell végezni azokat a
preklinikai, klinikai vizsgálatokat is, amik igazán drágává, és hosszadalmassá
teszik egy-egy gyógyszer fejlesztését. Ha a vakcinát prevenciós célra is ajánlják
majd, az tovább bonyolítja és még költségesebbé teszi az eljárást.
Ráadásul az egészségügyben a gyógyszer engedélyezés a legjobban behatá­
rolt, és a legjobban beszabályozott terület az unióban, ettől nem lehet eltérni.
Ez a szabályozás fenntartja magának azt a jogot is, hogy néhány indikációban és
néhány gyógyszer-típusnál a forgalomba hozatal csak központi engedélyezéssel
történjen. Ennek szakmai bázisa a Londonban székelő EMA: European Medicines
Agency. Ha az EMA javaslatára az Európai Unió Bizottsága kiadja az engedélyt,

147
akkor a gyógyszer - esetünkben a vakcina - minden tagállamban, egy időben
és egyszerre forgalmazható.
Megkerülhetetlen téma a pénz, a törzskönyvezés ára.
Informátorom azt mondja, ha csak magyar engedélyezési eljárásról szólna a
történet, az lenne kb. 1,5 millió. Az uniós engedélyezési összeg - ugye beszéltünk
a központi engedélyezésről - nagyságrendekkel nagyobb kb. 260 000 euro! És
akkor a gyártásfejlesztés, a preklinikai és a klinikai vizsgálatok költségeiről még
nem is szóltunk, ami alsóhangon több milliárdba kerül.
Nyilvánvaló, hogy ez nem lehet egy magánszemély bulija, hacsak nem Mark
Zuckerberg Facebook alapítónak - ő vezeti a világ leggazdagabb em bereinek
toplistáját - Bili Gatesnek, vagy Vlagyimir Liszin acélmágnásnak hívják. És az
is tény, hogy a mi Horváth Istvánunk még a magyar toplista aljától is fényévekre
van. Aztán felidézem, hogy az egyik doki szerint egy 30 fős populáció már klini­
kai vizsgálatnak tekinthető.
- Attól függ, hogy miről beszélünk - közli a szakértő. - A klinikai vizsgálatok­
nak is több fázisa és típusa van. Először egészséges önkénteseken aztán betegeken:
végzik, számukat fokozatosan növelve. Elsőként azt nézik meg, hogy a vizsgá­
lati készítmény jól tolerálható-e, biztonságos-e, vizsgálják farmakokinetikáját2
farmakodinámiás3 hatását.
Utána óvatosan és fokozatosan bővítik a kört, növelik a betegek számát, nézik a
hatásokat, keresik az ideális dózist... Prevencióra alkalmas készítmények esetében
előfordulhat, hogy 3 - 5 éven keresztül vizsgálják a betegeket, akár több tízezres
nagyságrendben. A hum án vizsgálatokat megelőzik az állatkísérletek. Volt ilyen
a Horváth féle védőoltás esetében? - kérdez most ő engem.
M ondom, amit tudok, hogy Dr. Horváth Anna dolgozatából egyértelműen
kiderül, hogy nyulakon, a professzor elm ondásából, pedig, hogy disznókon
végeztek kísérleteket.
A csinos és okos nő - merthogy egy hölggyel beszélgetek - felvilágosít arról,
hogy a törzskönyvezéshez szükséges preklinikai dossziéba főleg az állatkísérletek
in vivő4 esetleg sejttenyészetben, sejtpreparátumban történő in vitro5vizsgálatok
eredményei kerülnek, a klinikaiba meg a humán, emberen végzett vizsgálatok.
A klinikai vizsgálat úgy indul, hogy először be kell nyújtani egy vizsgálati

148
tervet az engedélyezési hatósághoz. Ott megnézik szakmai és etikai szempont­
ból, illetve, hogy a jogszabályoknak megfelel-e. Az unióban egyformán kötelező
jogszabályi környezet létezik, és csak akkor mondható el egy vizsgálatról, hogy
megfelel a követelményeknek, ha már eleve olyan feltételek mellett végzik, amit
ezek előírnak és csak ezen adatok használhatók törzskönyvezési célra. Ezt azért
érdemes hangsúlyozni, mert a rendszer- hiába szeretnénk - nem m űködik úgy,
hogy utólag leírjuk az adatokat.
Magyarországon a gyógyszerek alkalmazását tekintve egyébként is szigorúbbak
a szabályok. Egyetlen példa. Hiába derül k i , hogy mondjuk egy inkontinencia
elleni készítmény bőrgyógyászati célokra is jó, olyan indikációban nem lehet
adni, amiben nem engedélyezték. Ha eltérő indikációban szeretné alkalmazni
az orvos, akkor a GYEMSZI OGYI-hoz - bárm ennyire is furcsa és szokatlan
ez a magyar gyógyszer engedélyező hatóság neve - kell benyújtani a kérelmet,
különben a használat bűncselekm énynek számít, olyannyira, hogy a Büntető
Törvénykönyvben is szerepel. íme:

Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése

173/D. § (1) Aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően
végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában engedély alatt az egészségügyről, illetőleg az emberi felhasz­
nálásra szánt gyógyszerekről szóló törvényben meghatározott engedélyt kell érteni.

Azt is mondja, hogy am ikor egy gyógyszer engedélyezett, de más betegség­

ben használja az orvos, akkor bizony ez is a saját felelőssége és nem a gyógyszer
gyártójának kockázata.
Reagálok, hogy a Horváth féle vakcinának az orvosok tapasztalata alapján
nincs semmiféle káros mellékhatása. Sőt! A nagy baj az, hogy hosszú évek óta
nem mozdul a történet. Illetve annyiban mégis csak, hogy az egyik kerületi tiszti
főorvos följelentette a profot kuruzslásért. És ha eltekintek az eredményektől,
szigorúan csak a törvényeket nézem, sajnos azt tette, ami a dolga.
- Pont azért szükségesek a kontrollált körülmények között zajló vizsgálatok,
hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni: tényleg ennek köszönhető - a betegek
állapotjavulása - hangsúlyozza partnerem. Manapság az már nem működik, hogy
úgy támogatjuk az idős, magyar professzort, hogy elengedünk bizonyos vizsgá­
latokat. Azonnal jönne az uniós dörgedelem, hogy Magyarország vonja vissza
az engedélyt, sőt az engedélyező hatóságot is felelősségre vonhatják. Az Európai
Unióban ugyanis az átláthatóság, a transzparencia elve eleve kihívást, de egyúttal
könnyebbséget is jelent az országok, és az intézményeik számára. Az is nyilván­
való, hogy befektető nélkül nincs előrelépés.
Én biztos, hogy nem tenném bele a szakmai dokumentációba, hogy illegálisan
évek óta kipróbálják. Inkább előröl kéne kezdeni a vizsgálatokat, sok pénzzel,
nagy szakmai tudást mellé állítva. Persze, ha a professzor nem bízik senkiben,
úgy nehéz. Az kellene, hogy kiterítse a kártyáit, ha viszont nem akarja, akkor ez
a róka fogta csuka esete.
- Nem az én dolgom - jegyzem meg - hogy eldöntsem: mit lehet kezdeni ezzel
a helyzettel. De valamit kell. Eljutottunk odáig, hogy ez m ár senkinek sem jó.
A professzorral kapcsolatban az imént idézted a Btk-t, bűncselekmény elkövetése
apropóján. Az orvosoktól bárm ikor elvehetik a diplomájukat. Az érelmeszese-
déses betegek pedig eleshetnek egy életmentő beavatkozástól.
- Persze, nyilván lépni kell. De első körben nem egy gyógyszergyárhoz kell
szaladni, hanem le kell ülni a hatósággal, és közösen gondolkodva átnézni, hogy
mire van szükség, és ez mennyibe kerül... aztán hátha valaki felügyel a törté­
netre és beszáll... hogy a gyártás maradhasson Magyarországon.

150
13. ÖTLET VAGY TERÁPIA?____ _____ _______ _____

Leírtam már, megismétlem: az interneten m indent megtalálunk, ami fontos

és lényeges. Csak a keresőbe kell jó szavakat beírni. Ennyi a trükk. Horváth
István persze kap hideget is meg meleget is. Ahogy az egyik kereskedelm i
televízió trash reality m űsorának sikerült becsempészni a köztudatba a jelzőt:
megosztó személyiség. Nem úgy, mint az alkoholt literszámra vedelő, a szexen
meg egym ás fejének leordibálásán kívül norm ális párbeszédre alig képes
zakkantak, másképpen. Válogatás következik az interneten megjelent írások­
ból, a fórumozók leveleiből.
Kezdjük egy blog fórumozással. Mivel a személyeket nem lehet azonosítani,
m aradjunk csak a keresztneveknél.

Mi a napokban hallottunk Dr. Horváth István professzor úr koleszterin antitest kutatásáról. Jó magam is azok
közé tartozom, akiknek évek óta magas a koleszterinszintje, de gyógyszert soha NEM fogadtam el annak
csökkentésére. A net kitárta kapuit előttünk a betegségekről, kezelhetőségükről, gyógyításukról, így sokkal
több felvilágosításban van részünk a saját egészségünk védelme érdekében, m int bármikor az életünkben.
A Professzor úrnak gratulálunk ehhez a kitartó kutatási elhivatottságához és eredményéhez, amelynek
mi is szándékozunk kedvezményezettjei lenni. Idősek vagyunk, szeretnénk megelőzni az érelmeszese­
dés elterebélyesedését a testünkben. Életmódban paleolit táplálkozunk, amely igen sok kedvező hatást
gyakorolt a szervezetünkre (pl. éhezés mentes fogyást, jó közérzetet, a Férjemnek a ll. diabetese megszűnt,
stb.), ezen kívül egy kiváló táplálék kiegészítőt fogyasztunk a amelyet szintén magyar - tatabányai -
kutatók fejlesztettek ki, 100%-ban tartósítószer és adalékmentes term ék! Körünkben nagyon sokan
fogyasztják, az influenza sok év után először nem érte utol őket, de számos más előnyét is sorolhatnám.
Dr. Horváth István professzor úr m ellett valamilyen úton-módon ki kellene állnunk, követelni e találm á­
nyainak az elfogadtatását és m ielőtt még további fiatalok halnának meg érszűkület okozta károsodásokat
követően, el kell fogadtatni ennek az alkalmazását. A cikkben nem került említésre az a tény, hogy
Magyarországon milyen sok - rengeteg - embernek am putálják a lábát érszűkület m ia tt!!! - ilyen
konkrét adatokkal alátámasztva lehetne e kormányt kényszeríteni az ez irányú halálokok csökkentésére.
Én a közelmúltban voltam olyan rehabilitációs kórházban, ahol többségében stroke, agyvérzéses bénulá­
sok és a legtöbben am putált lábbal érkezetteket gyógyítottak. Lelki beteg lettem mindennek a láttán.
Nem kívánom tovább szaporítani a szót, de legalább egy internetes szavazást kellene elindítani Horváth

151
 professzor úr koleszterin... gyógyításának elfogadtatása érdekében. Én ehhez nem értek, különben
megtenném.
Vannak sokan, akik tudják, hogy kell ezt a net-kampány-szavazást indítani, kérem, tegyék meg. Köszö­
net érte. Köszönöm a hozzászólás lehetőségét:
Katalin

Kedves Katalin!
Nagyon köszönöm értékes hozzászólását és örülök egészséges életszemléletének, életvitelének. Horváth
professzort felkarolták az értékes, igazszívű orvosok. Sajnos az internetszavazással nem sokat érünk
el, ezt tapasztalatból tudom . Viszont a minisztériumba e lju tta to tt levelekkel talán sikert érhetünk el.
Erőt, egészséget kívánok,
Mária

Másfél évvel ezelőtt elzáródtak a nyaki ereim, az egyik 90% a másik 95%.
A 90%-os oldalon m egm űtötték és egy stent-et betettek. Ezek után a m últ év nyarán megkaptam a
Professzor úr vakcináit, amely után a 95%-os oldalon a meszesedés csökkent, jelenleg 70%-os. Termé­
szetesen ez még javulni fog,az biztos, hogy a Professzor úr vakcinája segített. A következő ultrahangos
kontrollt nagyon várom. ,bár abban biztos vagyok, hogy a javulás megint mérhető lesz. Felháborító, hogy
ebben az országban, aki jó t tesz az emberekkel azt egyszerűen elgáncsolják. Sajnos orvosok is vannak
ez ellen a módszer ellen, nem beszélve a gyógyszer lobbiról. Ki kell állni a Professzor úr m ellett! Különö­
sen akkor, amikor a tv-ben ömlik a gusztustalan hülyítés a különféle kézrátét, mágnes és csodateák stb.
népszerűsítése.
Gábor

Tisztelt Gábor!
Köszönöm, hogy írt és kívánok erőt,egészséget Önnek. Biztos vagyok abban, hogy állapota javulni fog.
Isten áldja a professzor urat, hogy segítsége által gyógyulhatunk. Bárcsak ilyen hozzáállása lenne minden
orvosnak a betegekhez, akikből élnek! Sajnos egyre ritkább a tisztességes orvos.
Tisztelettel: Mária

Sajnos én is nagyfokú elmeszesedéssel, emelkedett koleszterin szinttel küszködök. Bizony én is feláldoz­

nám magam kísérletképpen a már em lített injekció kúra oltárán. De m int többen írták is az ellentábor erős.

152
Komoly, megfelelő támogatással bíró embereknek kellene összefogni a gyógyszeres bevezetés m ellett a
felelős felsőszintű intézményt kényszerítésre belátására,intézkedésre bírni!
István

Egy Ausztráliában élő magyar ember kért meg, hogy érdeklődjem meg, hol lehet a vakcinához hozzá­
ju tn i, és hogy mennyibe kerül. Ha ebben tudna valaki segíteni.
Köszönettel Veronika

Májusi klubestünkön meghívott vendégként tartott előadást Dr. Horváth István.

Előadásában legújabb felfedezéséről, az érszűkület gyógyításáról, megelőzéséről
beszélt. A Siker Klub tagjait lenyűgözte Dr. Horváth előadása, melynek végén
megkértük a hallgatóságot, mondja el véleményét a hallottakkal kapcsolatban.

Dr. Horváth István előadása lenyűgöző volt! Biztos vagyok benne, hogy ha most ezt itt nem hallhattam és
láthattam volna személyesen, örök életemre bánnám és szegényebb lennék egy ilyen csodálatos élmény­
nyel. Engem maximálisan lenyűgözött és végtelen büszkeséggel tö lt el, hogy Magyarországon vannak
ilyen emberek, akiket az embereken való segítés, az önzetlen gyógyítás inspirál.
Köszönöm!
Noémi

Nem érkeztem különösebb elvárással, és éppen emiatt nagy meglepetés ért, mert egy érdekfeszítő, izgal­
mas előadást hallottam. Egy olyan téma merült fel, az érelmeszesedés problémája, ami szerintem mindenkit
foglalkoztatott, foglalkoztat, ill. foglalkoztatni fog. Szenzációs megoldás: oltás az érelmeszesedés ellen! Nagyon
örülök, hogy tanúja lehettem ennek a nagy horderejű felfedezésnek a klubunk életében való bemutatásában.
Zsuzsa

Az előadás figyelem felkeltő, megdöbbentő inform ációk, egyszerű emberek számára elérhető publi­
káció, amelyet sürgősen pótolni kell! M int em bert és főleg, m int magyar em bert büszkeséggel tö lt el,
hogy ilyen kitartó és nagyszerű tudóst, kutatót ismerhettünk meg. A lehetőség, amelyet kaptunk - m int
emberiség - roppant hálával tö lt el! Az egészség mindennél fontosabb és a megelőzésnél még ennél is!
Weiszné

153
Olyan dologról szólt az előadás, hogyha hasonlítanom kellene, akkor azt mondanám, hogy olyan volt,
mintha Szentgyörgyi Albert a széleskörű terjesztés előtt elmondta volna nekünk a C-vitamin titkát. Fantasz­
tikus újabb magyar találmány, ami remélhetőleg megmarad magyarnak, és minél hamarabb elterjed a
világon, kivívva a megfelelő elismerést a profnak és Magyarországnak!
Ádám

A mai előadás számomra nagyon hasznos volt. Megismerhettem egy olyan lehetőséget ennek a vakci­
nának köszönhetően, amellyel akár a családomnak, barátaimnak, ismerőseimnek tudok segíteni, hogy
elkerüljenek súlyos műtéteket, megelőzzenek infarktust, stb.
Eddig még nem hallottam erről, ezt a lehetőséget is a klubnak köszönhetem.
Ica

Felháborító esetek az egészségügyben..!

Olvassuk el figyelmesen es fájó szívvel mi magyarok. . . hiszen egy pár év múlva majd felbukkan,m int egy
újftermészetesen nem Magyar találmány) es valakik óriási pénzeket kaszálnak be érte. Hogy átlagember
meg sem tudja majd fizetni azt mar nem is kell említeni. Úgy lesz majd, m int ami tö rté n t a trombózis
kezelésével is. Aki tudja fizetni a méregdrága szerves heparint(kb. 10 ezer/injekció), az kigyógyul 1-2 hónap
alatt. Van a szintetikus heparin is intravénásán beadják sürgős esetben, nem túl hatásosjóval olcsóbb...
Szeretném így továbbküldeni, ahogy m egkaptam . A felháborító enyhe kifejezés. Magyar gyógyszer
BOTRÁNY!! Mi tö rté n t volna a világgal, ha a csendőrség annak idején Dr. Semmelweis Ignác az anyák
megmentőjénél, vagy Dr. Szent-Györgyi Albert orvosprofesszornál a C vitam in feltalálójánál egy felje­
lentés nyomán házkutatást ta rt és kuruzslónak minősíti őket! 2011-ben Magyarországon ez történik! Az
okokért lehetne egy külön fórum ot nyitni!
Pirosliliom-FC mam i

Azért ez se semmi - ha igaz:„Egy magyar tudós szinte hihetetlen felfedezésre ju to tt: megtalálta a kolesz­
terinszint növekedését - ezzel párhuzamosan a magas vérnyomás kialakulását - m eggátolni képes
antitestet. Túlzás nélkül kijelenthető: a szer m illiók életét m entheti meg világszerte, ugyanakkor komoly
gyógyszer gyártókat tehet tönkre. A vakcina dokumentációja imm ár a rendőrség kezén van, a történet
viszont itt nem ér véget. A vakcinának külföldön is terjedt a híre. Egy korábban m űtött és új bypass operá­
cióra már alkalmatlannak nyilvánított betegnél alkalmazták az oltóanyagot Ausztráliában: a használat
teljes sikerrel járt. Ezt követően jelent meg az első vevő, maga az immunizálással megm entett m illiár-

154
dós, aki százmillió dolláros vételárat kínált az oltóanyag titkáért. A magyar tudós azonban nem adta el a
szert. A „m ultik"és a bankárok sem jártak sikerrel a vételi szándékukkal. „A találmány értékét a magyar
gazdaság számára szeretnénk m e g ő riz n i"- fogalm azott dr. Horváth.
Üdv: Quovadis

Már hallottam róla és értem miért lett kuruzsló a feltaláló. Kb. az emberek harmadát érinti a probléma. Ez sok
száz vagonnyi„gyógyszer"amit nem lehetne eladni. Ráadásul mellékhatásként a kettes számú cukorbeteg­
ség ellen is hatásos lehet, ami újabb százmillió ember halomnyi gyógyszer nem fogyasztását eredményezi. A
nejemnek ez az injekció kúra azt eredményezné, hogy napi közel egy tucat bogyóról kellene lemondania, illetve,
a „gyógyszer" gyártóinak a haszonról. Meg sem merem említeni, hogy menyi ideig élne a nyugdíjas. Az állam
bácsit a frász kerülgetné. Mindenkinek azt kívánom kétszer, amit Ö kívánna nekem! (Most merjen rosszat kívánni!)
Pirosliliom

Szia Imre!
Lenne egy kérdésem! Tudsz valamit a fent a tárgyban nevezett orvos-biológusról? Régebben érkezett valahon­
nan olyan em ail, amiben arról volt szó, hogy a doktor szerint a koleszterin elleni vakcina olyan anyag lehetne
aminek az árából ( gondolom itt a többi országnak majdan eladandót é rte tte ) kifizethetnénk a még mindig
nem hátra hanem előre levő, már régen letörlesztettámde még mindig növekvő hitelünket a mélyen letisztelt
IMF-nek. No, tegnap azt hallottam, hogy ezt a doktort ripsz-ropsz letartóztatták úgymond: kuruzslás vádjá­
val, miután szabadalmaztatta ezt a vakcinát. Próbáltam a neten rákeresni van- e ilyen hír, de nem akadtam
rá. Van riport a professzorral ezen az o ldalon, de semmi letartóztatásos cikk! Ha tudsz, érdeklődj utána az
ismeretségi körödben, m ert a Tied mégis nagyobb és tájékozottabb, m int az enyém! Igazán kíváncsi vagyok
mi az igazság, ugyanis simán el tudom képzelni, hogy a doktor találmánya nagyon is a nem kívánatos kategó­
riába került, miután részint szembe megy a gyógyszeripar érdekeivel (ugye mennél több keringési probléma
annál több,, szuper,, gyógyszar), valamint teljesen ellentétes a bankárok érdekeivel miszerint nagyon nem
jó, ha egy ország nem tartozik semmivel senkinek (nem adósrabszolga)! Ja és akkor még nem is beszéltem
a tervezett népességcsökkentésről, amivel megint ellenkezik!
Szeretettel: egy másik Imre

Szia Imre!
Most beszéltem telefonon Dr. Horváth István proffal, épp ebédelt egy étteremben Mosonmagyaróváron
a feleségével, megismerem a hangját. Atrocitás történt, azt mondta, de nem tartoztatták le,... nem fél,

155
de a meccsnek még nincs végelMindenkinek köszöni az érdeklődést, az együttérzést, lehet szükség lesz
majd később is a segítségre!!!!
Imre

Folytassuk egy ellenvéleménnyel! Bár fogalmazzunk inkább úgy, hogy egy

gondolkodó a tudomány világában otthonosan mozgó ember kételyeivel. Ismeret­
len szerző tollából jelent meg a ködpiszkáló blogon egy polemizáló összegzés,
írója felkészülten érvel, lehet orvos, gyógyszerész, mindenképpen szakmabeli. Az
interneten keringő, könyvemben már szereplő levelet idézi, illetve annak egyes
passzusaira reagál. Címe: Magyar gyógyszer a koleszterin ellen?

Felkiáltójelekkel és indulatokkal teli körlevelet kapott több ismerősöm is az utóbbi időben. Bár néhány
motívum (háttérbe szorított magyar feltaláló, gonosz gyógyszerlobbi stb.) már ismerős lehet a hazai össze­
esküvés-elméleteket követőknek, Horváth István története és találmánya érdekesebb és több annál, hogy
egy kézmozdulattal lesöpörjük az asztalról. A körlevelet némileg lerövidítettem, és mellőzni igyekezve a
konspirációs szálakat, az ügy szakmai részére koncentráltam.
Dr. Horváth István orvosbiológus prof. úr 40 év kutató munkája eredményeként, melynek során m int az USA
tudósaival m int az orosz kutatókkal együttműködött, megalkotta az érelmeszesedés elleni oltóanyagot. Ha
engedélyeznék, akkor a szakértők szerint Nobel-díjas találm ány lehetne! Ő az egyetlen a világon, akinek
sikerült ezt a megoldást megvalósítani.
Sajnos, ilyen oltóanyag nincs. Akkor lenne, ha tényleg kifejlesztették volna. Bár Horváth Istvánnak és
munkatársainak vannak érdekes, figyelemre m éltó eredményei, még távol vagyunk attól, hogy gyógy­
szerről beszélhessünk. Ami tény: Horváth István vo lt az egyik felfedezője az ún. koleszterinellenes
antitestnek. Elmélete szerint ezt az anyagot a szervezet termeli, és az antitest a koleszterinnel reagálva
csökkenti annak koncentrációját a vérben. Ha alacsonyabb a koleszterinszint, kisebb az érelmeszesedés
mértéke, és kevesebben halnak meg szív-érrendszeri betegségekben.
Elméletben tehát logikusnak tűnik, de a jól felépített érvrendszer mögül hiányzik a perdöntő bizonyíték:
hogy mindez az emberi szervezetben is érvényes. Prof. Karádi István a Semmelweis Egyetem Általános
Orvostudományi Karának dékánja, aki a cikkek egy részében Horváth társszerzője így fogalmaz: :„Csak
egy ötletről beszélhetünk, aminek a vizsgálata rendkívül kezdeti stádiumban van". Ő is foglalkozott az
antitest tanulmányozásával, de elmondása szerint a pontos élettani funkcióját még senkinek nem sikerült
feltárni. Úgy tudja, hogy a feltaláló csak kevés állatkísérletes modell alapján ju to tt el a mostani következ­

156
tetésekig, és úgy gondolja, a találmány nagyon messze van még attól, hogy embereken is kipróbálható
legyen. Az ötlet nem vethető el, de egyelőre nagyon kevés a bizonyíték - mondja.
A Nobel-díj és a gyógyszerként történő engedélyezés között nincs közvetlen összefüggés. Az azonban igaz,
hogy ha az antitestet sikerülne hasznosítani a gyógyászatban - és erre akár lehet is esély -, az áttörést,
fajsúlyos kutatási sikert jelentene. Addig azonban, hogy az ötlet bizonyítást nyerjen, még sok vizsgála­
tot, köztük állat- és emberkísérleteket kellene elvégezni (ráadásul ezeknek pozitív eredménnyel kellene
zárulniuk...). A tudományos elismeréseket ugyanis - így a Nobel-díjat is - nem megelőlegezik, hanem
bizonyított eredmények esetén adományozzák.
Röviden: elméletben kiváló, állatokon részben bizonyított, emberen azonban nem próbálták ki. Vagy mégis?
Önmagának azonnal beadta a gyógyszert, amely 100%-ig hozta az elvárt eredményeket nála! M ajd ezt
követően orvosok sokasága oltotta be ezzel a szerrel magát, akiknél 100%-os eredményt hozott!
Az ilyen önkísérletek nem csak veszélyesek, hanem értéktelenek is. A bizonyításhoz nem elegendő néhány
olyan ember ellenőrizhetetlen beszámolója, akik nem számítanak autentikus forrásnak. Az eredmények
hitelét rontja, ha külső kontroll nélküli „önbevallásos", tudományos cikkekben nem publikált (tehát kívül­
állók által tudományosan nem értékelt, bírált) adatokon alapulnak. Ma már túl vagyunk azon a heroikus
koron, amikor a felfedezők saját magukon végzett vizsgálatokkal kellett bizonyítaniuk a felfedezett szer
hatásosságát. A több lépcsős, hosszadalmas gyógyszervizsgálati módszerek azért alakultak ki, hogy
maximálisan biztosítsák a betegek biztonságát és segítségükkel igazolható legyen a hatásosság.
Ha pedig belegondolunk, mi is lehet a 100%-os eredmény, máris elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amely az
elmélet (más kutatók által is kritizált) Achilles-sarka: a szervezetben normálisan jelen lévő anyagokkal
szembeni antitest szintjének mesterséges emelése nem csökkenti-e olyan mértékben az adott vegyület
(jelen esetben a koleszterin) koncentrációját, ami már veszélyes? Mert koleszterinre, még „rossz" kolesz­
terinre is szüksége van a szervezetnek megfelelő mennyiségben... Az állatokon, majd embereken végzett
részletes vizsgálatokra már csak ennek tisztázása (meg még egy sor kérdés, pl. az alkalmazandó dózis
meghatározása) m iatt is szükség van.. .
Jó lenne több ezer ember életét megmenteni. Sajnos, még ha a szer csökkentené is a koleszterinszintet,
nem vehetnénk biztosra, hogy tízezrekkel kevesebben halnának meg. Ma is sok hatásos koleszterinszint-
csökkentő van a piacon, mégis sokan halnak meg infarktusban. Ennek okainak boncolgatására itt nincs
hely, de egy dolgot fontos tudnunk: a koleszterinszint csökkentése mérsékli a szívinfarktus kockázatát,
de nem szünteti meg a betegséget.
Fontos tudni:
- teljes mértékig megszünteti az érelmeszesedést

157
 - ezáltal az agyi katasztrófákat, am it 90%-ban az agyi érelmeszesedés okoz
- helyre állítja a vérnyomást az erek kitisztításával
- újra indítja nagy százalékban hasnyálmirigy á ltal termelt inzulin nevű hormon termelődését
- a szem hajszálereiben szintén megszünteti a meszesedést
- a harmadik szívinfarktuson átesett ember, akinek élete végéig kellene szedni a szív és várnyomás csökkentő,
valamint a vérhígítókat, elhagyta az összes gyógyszert! (orvosilag igazolt eset!)
Sajnos, ezek bizonyításán állítások, ezek humán (embereken történő) igazolása nem található meg
Horváth István tudom ányos cikkeiben. Jól hangzik, sokakban reményt kelt, de a remény mindaddig
alaptalan, amíg elméleteken és (esetleg) állatokon elvégzett vizsgálatokon alapul. Az állatkísérletek
fontos részei a gyógyszerkutatásnak, de többszörösen bizonyított tény, hogy az állatkísérletes model­
lekben elért eredmények nem extrapolálhatók automatikusan emberre. Előfordul, hogy valami adott
dózisban, adott ideig tartó vizsgálatban, adott állatfajon kiváló hatású, de emberen, olyan dózisban,
ami még embernek beadható, hosszú távon nem bizonyul hatásosnak.
Szerencsére nem volt még példa arra, hogy egy gyógyszert a média vagy a közvélemény nyomására
engedélyezzenek, másodlagosnak tekintve a szakmai szempontokat. A tudomány ugyanis nem demok­
ratikus: egy hozzáértő szava többet ér, m int egym illió laikus véleménye. Ennek figyelem be vételével
mindenki számára szerencsésebb lenne, ha Horváth István találmányáról a vita a megfelelő színtéren
folyna tovább, m ert annak a nyomásgyakorlásnak, am it ez a körlevél is szolgál, sem értelme, sem helye
nincs az ilyen ügyekben.
Ködpiszkáló 2012.02.20

Kuruzslás miatt jelentették fel a tudóst

Remény a súlyos betegségben szenvedőknek vagy elképesztő átverés? Orvosi szenzáció vagy a jóhiszemű
emberek megvezetése?

Dr. Horváth István biológus állítja: feltalálta az érszűkület elleni vakcinát, amellyel évente tizenötezer ember
életét mentheti meg. Közben a rendőrség kuruzslás gyanújával nyomoz a„csodaszer"miatt. Ami biztos, hogy
a betegek között szájról-szájra terjed a fantasztikus gyógyulás reményével kecsegtető injekció híre. A kutató
előadásokon népszerűsíti az oltást, a kétségbeesett betegek pedig sorban állnak érte - Horváth szerint ugyanis
az általa feltalált vakcinával visszafordítható és legyőzhető az érelmeszesedés, amely évente hazánkban 15
ezer ember halálát okozza. - Öt injekcióból álló kúrát kell kezdetben végig csinálni.
Sajnos a kezelést az OEP nem támogatja, így saját zsebből kell kifizetni a vakcina árát - árulta el az egyik

158
leendő páciens, akinek egyik barátja ajánlotta a professzort. - Saját magamon és néhány orvos kollégá­
mon is kipróbáltam a szert és használt, de számos idegen országban is tesztelték már. Jó néhány nemzet
érdeklődik a találmányom iránt. Ezért is döbbentem meg, amikor szeptemberben kivonult a lakásomra a
rendőrség és lefoglalták az ampullákat, az összes kutatási anyaggal egyetemben - háborgott Horváth István.
Ám m int kiderült, Horváth István találm ányát soha, egyetlen hatóság sem engedélyezte, a szer nem áll
szabadalmi oltalom alatt és az állítólagos vakcinát soha nem tesztelték még le emberen klinikai körül-
mények között. - Hogy egy szer forgalomba kerüljön, annak nagyon szigorú feltételei vannak. A szóban
forgó„vakcina"semmiféle forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkezik, de azzal kapcsolatban még
csak a humán klinikai vizsgálatokra irányuló engedélykérés sem érkezett hozzánk - tudtuk meg Szabó
Franciskától az Országos Gyógyszerészeti Intézet szóvivőjétől.
I.O. É.
Blikk 2012-01-27

Új magyar érelmeszesedés terápia

A sajtó ú j hazai csodaszernek harangozta be, a szakma viszont csupán terápiás ötletnek tartja azt a magyar
orvosi szabadalmat, amely egy - a fertőző betegségek elleni immunizáláshoz hasonló - védőoltásban véli
m egtalálni az egyik legfőbb civilizációs ártalom nak mondott érelmeszesedés ellenszerét.
Nyulakban már bizonyított, és én is életben vagyok, így az emberi szervezetre sem lehet káros" - kezd
az im m unizáló antigén nevű, saját magán már kipróbált találm ányának ismertetésébe az évtizede­
kig az Országos Bőr- Nemikórtani Intézet szerológiai osztályát vezető Horváth István orvos-biológus.
M int mondja, a három évvel ezelőtt szabadalmaztatott eljárás lényege, hogy koleszterinből előállított
antigénnel kilenc oltásból álló kúrával kifejleszti a szervezet védekezőképességét az érelmeszesedésben
kulcsszerepet játszó koleszterinekkel szemben.„Az általunk előállított antigén aktivizálja azon antitesteket,
amelyek az egészséges szervezetben semlegesítik a rossz, úgynevezett LDL-koleszterineket" - vázolja az
általa kifejlesztett terápiás módszer lényegét a biológiai tudományok akadémiai doktora. S bár az eljárást
saját koleszterinszintjének„beállításán" kívül (illetve előtt) még csak napi 2 gramm „vegytiszta" kolesz­
terinnel (ami egy 70 kilós embernél napi 200 tyúktojás elfogyasztásával egyenértékű) m egbetegített
nyulakon próbálták ki, úgy véli, a módszer embergyógyászati alkalmazása nagy reményekkel kecsegtet,
m ert nemcsak megállítja, hanem vissza is fordítja a körfolyamatot.
„Sem az állatkísérletről, sem az önkísérletről nem jelent még meg tudományos publikáció a nemzetközi szakiro­
dalomban. Az egy emberen végzett önkísérlet amúgy semmilyen tudományos következtetés levonására nem
alkalmas. Az érelmeszesedés problémaköre ráadásul sokkal komplexebb annál, m int hogy egyetlen elemére

159
kihegyezett kezeléssel átütő eredményt lehetne elérni"- világít rá a tényekre a hazai sajtó által szenzációként
tálalt terápiás módszer kapcsán Prohászka Zoltán, a Semmelweis Egyetem érelmeszesedés-immunológiá­
val foglalkozó kutatóorvosa. Aki - Horváth Istvánnal közösen - az Artheriosclerosis (Érelmeszesedés) című brit
szakfolyóiratban öt évvel ezelőtt publikált a koleszterin-antitesteknek az érelmeszesedés gyógyításában betöltött
esetleges szerepéről. Ám tanulmányukban épp arra mutattak rá, hogy bár bizonyos esetekben (agyérkatasztrófa,
más néven síroké) valóban kimutatható összefüggés az antitestek alacsony szintje és a betegség között,
de a hasonlóképp népbetegségnek számító szívkoszorúér-betegségeknél már nem.
„A publikációs szabályok szerint azt is le kellene írnunk, hogyan állítjuk elő az oltóanyagot" - magya­
rázza a tudományos közlemények részbeni elmaradását Horváth, aki az amerikai Medical Science Monitor
című szakfolyóiratban 1998-ban megjelent közleményében sem m ondott többet. A koleszterincsökken­
tők gyártásában érdekelt gyógyszer lobbi ugyanis azonnal kihüvelyezné az oltóanyag receptjét. Ennek a
HVG által megkérdezett szakértők szerint ellentmond, hogy a szabadalmi bejegyzés épp az efféle plági­
umokkal szemben biztosít oltalmat.
Azt senki sem vitatja, hogy Horváth oltásteóriája tudományosan igazolt fundam entum on nyugszik.
A vérben afféle apró gömbökként utazó - a sejtek közötti információcserét szavatoló vagy például a nemi
hormonok szerkezeti vázát alkotó - koleszterinfajtákkal ugyanis a tudomány jelenlegi állása szerint csak
akkor van baj, amikor megzavarodik vérbeli arányuk, és túl sok lesz a„zsíros", sűrű LDL- típusból. A többlet
ugyanis kiül az érfalakra - beindítva ezzel az érelmeszesedés gyakran infarktusba, érelzáródásba vagy
egyéb, gyakran halálos kimenetelű érrendszeri megbetegedésbe torkolló folyamatát.
„Legfeljebb terápiaötletről beszélhetünk"- hűti le a kedélyeket Vajó Zoltán, a Svábhegyi Klinika érelme­
szesedésekre specializálódott főorvosa is. M int mondja, a koleszterinszint a legújabb kutatások alapján
csak az egyik, igaz, fontos rizikófaktora az érelmeszesedésnek. A nyugati világban élők közel kétharma­
dát, akár több százmillió em bert is érintő nyavalyahalmaz eredete viszont már többé-kevésbé tisztázott.
Az egészséges artériák, magyarul a verőerek hajlékonyak, rugalmasak, az érbelhártya, vagyis az érfal
belső borítása pedig sima, így a vér áramlása akadálytalan. A te líte tt zsírsavakban gazdag táplálkozás,
a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás vagy épp az öregedés m ia tt az
érbelhártya alá először kásaszerű, koleszterinben gazdag anyag halmozódik fel, amelyre aztán kalcium
rakódik, és kemény felületek, úgynevezett plakkok alakulnak ki, amelyek akadályozzák a vér áramlását,
„így a Horváth-féle terápia alaphipotézise - miszerint a rossz koleszterin támadhatja meg a sejtfalat - is
helyesnek lá ts z ik "- mondja Vajó. Korábban elm életileg nyerőnek tetsző terápiaötletek közül egyébként
- így a főorvos - több is m egdőlt már. Az e lm últ évtizedekben az úgynevezett szabadgyök-megkötő
E-vitaminról gondolták, hogy a megelőzésben és a gyógyításban is csodaszer lehet, ám sok ezer beteg

160
vizsgálata nyomán az ezredfordulón kiderült: az érelmeszesedés általános kezelésére nem alkalmas.
A női nemi hormon, az ösztrogén volt az utóbbi idők másik titkos csodafegyvere, mivel a nemzetközi egész­
ségügyi statisztikák szerint a fogamzóképes korú női népesség körében - a férfiakkal összehasonlítva
- elenyészően csekély az érelmeszesedésre visszavezethető megbetegedések száma. A menopauza, más
néven klimax után - amikor drasztikusan csökken (vagy le is áll) az ösztrogéntermelés - viszont ugrás­
szerűen emelkedik az infarktusok, stroke-ok száma. Csakhogy miután jelentős betegpopulációt kezdtek
női nemi hormonnal kezelni, az is kiderült, hogy a hormonkúra egyáltalán nem használt - pontosab­
ban: örültek, ha nem á rtott. Ilyen veszélyek nem fenyegetik az új magyar oltásra várakozókat, mivel
a Horváth-féle antigén pillanatnyilag a sokszor akár évekig is eltartó gyógyszer-engedélyezési eljárás
elején tart. Addig viszont maradnak a kór leküzdésére már eddig is szép számmal felkínált kezelések és
gyógyhatású készítmények.1
Vájná Tamás/HVG/
1

14. M l LEHET A VAKCINA TITKA?

Egy Duna parti kávézó napsütéses teraszán kavargatjuk a capuccinót, egy bróker,
egy közgazdász a professzor és én. Mi más lehetne a téma, mint a vakcina legali­
zálása. A feltaláló jól ismeri a vakcina hatásának tapasztalatait.
Az orvosok beszámolnak neki az eredményekről, így felidézheti a veszprémi
elefántlábú öregúr történetét is, akinek annyira rossz volt már a keringése, hogy
ödémás lett a lába. Az oltás után azt mondja, olyan lett, mint az őzikéé, „nem olyan
vékony, olyan szőrős” - idézi az ismert vicc csattanóját, majd hozzáteszi, vékonyabb
is lett persze. Vagy itt van a 19 éves kislány, akinek ki akarták operálni az egyik
szemét. Megkapta a vakcinát, és azt is elfelejtette, hogy egyáltalán volt valami baja.
- Édesanyám nem mer tojást főzni-jegyzi meg a bróker- mert magas a kolesz­
terinje, és annyira bevésték a fejébe, hogy a tojás árt, emeli a koleszterint.
- Persze, hogy árt-fűzi hozzá a prof. - Ha naponta kétszázat megeszik belőle,
akkor igen- fűzi hozzá mosolyogva. - Emlékeznek a korán elhunyt Légrády Péter
belgyógyász tojáskönyvére? Ö próbálta meg rehabilitálni a tojást. -
Tényleg. Tojás, táplálkozás, egészség cím ű könyvét már halálos betegen írta
Légrády. Szkeptikus ember lévén nem volt hajlandó védelmezni az idejétmúlt
étrendi ajánlásokat, sőt, még azt is ki merte jelenteni, hogy nem kell aggódni a
tojás miatt, akár heti 15 darabot is meg lehet belőle enni nyugodtan.
A tojás kincsesbánya, mondják amerikai szakértők is. Szinte királyi tápláléknak
minősül, hiszen rengeteg vitamint és nyomelemet tartalmaz. Tápértéke magas,
kitűnő fehérjeforrás, tartalmaz D vitamint, B vitamin komplexet, továbbá magas
a szelén tartalma. Ráadásul fellelhetők benne a szervezet számára nélkülözhe­
tetlen aminosavak és antioxidánsok is. Tehát Légrády és Horváth István szerint
is ehetjük nyugodtan.
Kiderül, hogy nincs szabadalmi oltalom a vakcinán, bár Horváth 2003-ban benyúj­
totta találmányát a Szabadalmi Hivatalba. „Azért nem adták meg a szabadalmat, mert
kifogásolták, hogy a benyújtott leírás alapján nem lehet előállítani a szert” - mondta
Horváth, hozzátéve: ő pontosan ezt nem szeretné, hogy kiadja a „titkos receptet.”1
Tudták, hogy a Coca-Cola sincs szabadalmaztatva? Persze szerzői jogvédelem
alatt áll, de erről majd később.

163
 Egy brit lap azt közli, hogy „ a szóbeszéd szerint a Coca-Cola összetételé­
nek hivatalos, vagyis eredeti receptjét - amelyet John Pemberton kreált még
1886-ban - egy atlantai széfben őrzik és éjjel-nappal őr vigyáz rá. Ráadásul nem
sokan ismerik az összetevők listáját: állítólag egyszerre mindig csak ketten tudják,
miből áll össze a Coca-Cola, ez a két személy pedig biztonsági okokból sosem
utazhat ugyanazon a repülőn. A titkos formulát még soha senkinek nem sikerült
sem ellopni, sem megfejteni - állítja Coca Cola szóvivője.”
A szabadalmakkal tényleg nem könnyű. Arról nem is beszélve, hogy ha arra
tippelnének, hogy az uniós tagsággal egyszerűsödött a bejegyzés, hát tévednek.
És az árak is a csillagos eget verik. Ez szerepel a Népszabadság Online portálon
március 20-án.
„Ahhoz, hogy ma egy feltaláló levédje a találmányát az Európai Unió teljes terüle­
tére, minden egyes tagállamnál külön kell végigjárnia és kifizetnie az eljárást. Ez
becslések szerint 47 ezer euróra (13,5 millió forintra) is rúghat az elvileg „közös
piacon” - miközben az Egyesült Államokban 15 ezer eurónak megfelelő össze­
gért meg lehet úszni a dolgot.
A feltaláló a jelenlegi rendszerben vagy bemegy a m üncheni Európai Szaba­
dalmi Hivatalba (amely nem uniós intézmény), vagy kezdeményezi az oltalom
alá helyezést helyi szinten (ahonnan aztán továbbítják a kérést Münchenbe), majd
27 eljárás során 27 nemzeti szabadalom születik a megfelelő vizsgálatok után.
Az új rendszer szerint egyetlen, egyablakos eljárás végén válna 25 tagállamban
védetté az ötlet. Ráadásul a szabadalmaztatással járó költségek a számítások szerint
a tizedére csökkennének. így egyetlen eljárás során elérhetővé válna az 500 milliós
uniós piac, és egyetlen bíróság előtt védhetné meg a feltaláló a szabadalmat.
így hát Horváth István - talán nem lepődnek meg rajta - a know-how-t választotta.
Ha nem ismernék a fogalmat, máris írom, hogy angol kifejezés, amit magyar
fordításban nem használunk. Jelentése: tudni hogyan. Ebből az is következik,
hogy szellemi alkotás, a lexikon szerint: ” Olyan gazdasági, műszaki és szervezési
ismeret, tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, hozzáférése korláto­
zott. Az oltalom, a jogi védelem pedig addig illeti meg, amíg közkinccsé nem
válik, tehát amíg új. Aki alapított m ár gazdasági társaságot, azt is tudja, hogy
gyakran egy vállalkozás alapja, azaz a tagok nem pénzbeli hozzájárulásként-

164
apportként - tüntetik fel. Gondoljunk csak a Coca-Cola gyártási folyamatára,
amely - ahogyan olvashatták is - szigorúan bizalmas, üzleti titok, és persze a
szerzői jogvédelem alatt áll.
A szabadalmazás szigorú követelményei miatt, nemcsak a kis és középvál­
lalkozások, hanem a m ultinacionális cégek is egyre gyakrabban használják
az oltalomnak ezt a formáját. Mivel a know-how lényege, hogy titkos - tehát
birtokosát megilleti a titokvédelem - a jogtalan nyilvánosságra hozatal esetén
a jogosultat védik a tisztességtelen verseny elleni törvény és a Polgári törvény-
könyv üzleti titokvédelemre vonatkozó szabályai.
Egy know-how persze nem elég a gyógyszertörzskönyvezéshez. És azon is
érdemes eltöprengeni, hogy a nyereségorientált gyógyszeripar vajon miért nem
száll ringbe a védőoltásért? Hiszen, ha az minden kétséget kizáróan tudja, azt,
amit Horváth István és a felhasználó orvosok hangoztatnak, akkor profitban
a határ csak a csillagos ég. lehet.! Tegyük most félre az összeesküvés elmélete­
ket. Lerágott csont a válaszadáskor, hogy a sztatingyártók nem kapkodnak két
kézzel utána, mert valóban félthetik a piacaikat, de mi tartja vissza a többieket?
Ök vajon miért nem fektetnek pénzt a gyógyszerré minősítésbe és a gyártásba?
Talán mert ők is arra várnak, amit az előző fejezetben szakértő beszélgetőpart­
nerem hangsúlyozott, hogy Horváth István- a szokásos biztonsági szabályok
alkalmazása mellett, amin egyébként valamennyi gyógyszer és védőoltás keresz­
tül megy - terítse ki a kártyáit, ha valóban le szeretni dobni a hős, de sarokba
szorított felfedező nimbuszát.
Végezetül következzék egy száraz, tényszerű projekt leírás. Egészen pontosan az
immunizáló antigén szabadalmi leírása, amit azért Horváth István, pontosabban
szabadalmi ügyvivője benyújtott a hivatalnak. Egyik orvos beszélgetőpartnerem
pedig, hogy segítsen a vakcina tudományos hátterét igazolni, szépen felpakolta a
netre, hogy bárki hozzáférhessen. Természetesen szakmai, bár a laikus olvasó számára
is sok minden érthető belőle. Ha ön orvos, biológus, kutató, szóval szakmabeli,
érdekelni fogja. Ha meg nem, tudjon róla: ilyen is létezik. Benne korrekt hivatkozás
Gerő Sándor professzorra, valamint izgalmas állatkísérletes és humán eredm é­
nyek, továbbá az antigén összetétele. Már amit az interneten el lehet árulni belőle.
Antigén és módszer érelmeszesedés megelőzésére és gyógyítására

2.1. Általános leírás

Állatkísérletek tanúsága szerint az antigén alkalmas antikoleszterin-antitest termelés
beindítására, illetőleg titerének fokozására. A kísérleti állatokon végzett immunizálás
megakadályozta az erek szklerotizációját és elősegítette a plakkok visszafejlődését.
Atherosclerosisban szenvedő beteg és egészséges (azonos korú és nemű) egyedek
vérében az antikoleszterin titer egészségeseknél szignifikánsan magasabb, betegek­
nél alacsonyabb volt. (A Horváth, G. Füst et al: Anti-cholesterol antihodies (ACHA)
in patients with dijferent atherosderotic vascular diseases and healthy individuals.
Characterization of humán ACHA. Atherosclerosis 156 (2001) 185-192)
1. Az antigén összetétele: Nagytisztaságú koleszterin.
2. Az antigén struktúrája: Mikrokokkusz méretű (200-400 nm) partikulák.
3. Az antigén stabilitása: Több m int 6 éves (1999. 02. 15.) hűtőszekrényben
(+ 5 °C) tárolás után változatlan a partikulák fizikai tulajdonsága. Jól szusz-
pendálhatók, mikroszkópos morfológiájukat megőrizték. A partikulák nem
olvadnak össze nagyobb méretű részecskékké. Szőlőfürtszerű agglutinációjuk
természetes fiziológiás adalékokkal gátolható.
4. Az immunizálás protokolja: kísérleti állatokon végzett immunizálás oltáson­
ként 1 mg partikula kilenc alkalommal hat héten át (3-2-1-1-1-1 oltás hetente.)
5. Az emberi oltás céljára hasonló protokollt tervezünk.
6. Az im m unizálás kivitelezése: 1 ml szuszpendáló oldatban lévő 1 mg parti­
kulát összehozunk 0,1 ml saját szérummal és intravénásán oltjuk.
7. Kockázat és mellékhatások: A kockázat valószínűsége kicsi. Nem várható,
hogy mellékhatás jelentkezzen, mert a beteg szervezetében a vérkeringésben
és a vérereken kicsapódva sokkal több koleszterin található, mint a bevitt 1 mg
koleszterin partikula. A szőlőfürtszerű agglutinátumok képződését bevitelkor a
saját szérum, később a plazma gátolja. A partikulák méretüknél fogva könnyen
áthatolnak a kapillárisokon. Az intravénás beadásokat követő, várható ellen-
anyagszint-emelkedés a fiziológiás szint irányába tolja el az ellenanyag titerét.
A kedvező hatás nem direkt a bevitt koleszterintől, hanem közvetve, az általa
kiváltott antikoleszterin-antitest titer emelkedéstől várható.

166
A J A hatás valószínűsíthető elméleti magyarázata: A szklerotizáció beindulásakor
a szervezetben csökken az antikoleszterin-antitest titere. Emelkedik a „rossz
! koleszterin” relatív vagy abszolút mennyisége. Egyre kevesebb antikoleszterin-
j antitest kötődik a koleszterin tartalm ú lipoproteinekhez, mindenekelőtt az
j LDL-hez. Ezáltal több apo-B kapcsolódhat az LDL-hez, ami gátolja a kolesz­
terinnek a májba kerülését. Hiába magas a vér koleszterinszintje, „koleszterin
éhezés” jöhet létre a májban, ami az endogén koleszterin termelését indukálhatja.
Az immunizálás hatására egyre több antikoleszterin-antitest találkozhat a
koleszterin tartalmú LDL komplexekkel, és gátolja azok receptorain az apo-B-
nek a lipoproteinhez kötődését, ezen túl növeli a protein arányt a komplexben,
ami elősegíti a kötődését a májban. A koleszterinszint relatív csökkenése a
keringésben beindíthatja a plakkokban „tárolt” koleszterin mobilizálódását.
A fokozódó koleszterin-kötődés a májban növelheti mindenekelőtt az epe
termelődését, a koleszterin több mint 90 %-a használódik fel erre, és szinte
az egyetlen lehetőség, hogy a koleszterin kikerülhessen a szervezetből.

B./ Várható eredmény: A baktérium méretű koleszterin partikulákkal szklerotikus

betegeken végzett immunizálástól várjuk, hogy az antikoleszterin-antitest titert
az egészségesek antitest titerének szintjére emeli. Ennek következményeként
a kísérleti állatoknál megfigyelt jelenséget, a plakkok lebontását eredményezi.

2.2. Az érelmeszesedés (Atherosclerosis)

Az érelmeszesedés az artériák intimájának jellegzetes elváltozása, mely a lipidek,
kötőszöveti elemek és véralkotórészek változó arányú gócos lerakódásával jár,
amihez rostos szövetképződés, meszesedés és média károsodás társul. Az intima
átalakulása során az ér lumene szűkül. Az atherosclerosis okát és kialakulásának
pontos mechanizmusát még nem ismerjük. Az érelmeszesedés magyarázatára
számtalan elmélet született a széles körű kutatások során.
Az atherosclerosis leggyakoribb szövődményei:
• Szív ereinek elmeszesedése következtében kialakuló betegségek: ischaemiás
szívbetegség, angina pectoris, szívinfarctus.

167
• Cerebrovasculáris inzultus: TIA, stroke, melyeknek oka lehet az agyi erek mesze-
sedése, valamint az agyba vezető erek faláról leszakadó embolusok.
• Perifériás érbetegség: arteriosclerosis obliteráns, száraz gangrena. A perifériás
ereket ellátó erek meszesedése következtében kialakuló neuropathia.
• Sok magas vérnyomásos beteg progrediáló hypertoniájáért is az érfalak mesze­
sedése felelős.

A szövődmények gyakoriságáról jelzés értékűek a m o rta litá si adatok és

ez önmagában m ár megdöbbentő szám: több m in t 40%-a a magyarországi
betegeknek szív-érrendszeri okok m iatt távozik az élők sorából. A nők között
különösen rossz ez a mutató, a halálozások 58%-áért felelős az érelmeszesedés.

A koleszterin
A koleszterin a szervezet egyik „Janus-arcú” molekulája, amely minden eukarióta
állati sejtben megtalálható és életfontosságú funkciók ellátásához nélkülözhetet­
len. Ugyanakkor, ha a normálisnál nagyobb mennyiségben fordul elő a vérben,
korunk egyik leggyakoribb betegségének, az érelmeszesedésnek és ennek következ­
tében súlyos betegségek (pl.: szívinfarktus, agyvérzés) kialakulásának lehet indító
tényezője. Különleges tulajdonságai között meg kell említeni, hogy bár a szerve­
zet elő tudja állítani magas ATP felhasználásával, lebontani nem tudja a molekulát.

Az immunizálás
Kutatásunk célja és eredménye az immunológiai alapon bekövetkező koleszterin
anyagcserezavar helyreállítása, az atherosclerosis (AS) megelőzése és gyógyí­
tása. A vérben a koleszterin által lekötött antikoleszterin-antitestet (ACHA) a
szervezet kisebb mennyiségben pótolja. Hasonló jelenség, mint allergia eseté­
ben a deszenzibilizálás. ACHA csökkenést követően nő a vérben az LDL, a „rossz
koleszterin”, ami nem hasznosul a koleszterin anyagcserében.
Immunogénné alakított koleszterinnel immunizálva emelkedik az ACHA szint.
Az ACHA lefedi az LDL felületén lévő szabad koleszterint, így a receptorok meg
tudják azt kötni, és hasznosul a „rossz koleszterin”. Felhasználása következté­
ben csökken a vérben a koleszterin, mindenekelőtt az LDL szint, és a kialakult

168
plakkok visszafejlődnek. Az immunizálás kedvező hatással van a koleszterinből
szubsztituált vegyületekre. Az eredményeket állatkísérletekkel bizonyítottuk.
Humán kipróbálással igazolni kívánjuk a jelenséget emberben is. Az antigén
ip a ri előállításával és a hum án im m unizálási eljárás bevezetésével helyre­
á llíth a tó a koleszterin anyagcsere, csökkenthető a magas koleszterinszint,
megelőzhető és gyógyítható lesz az érelmeszesedés.

2.3. Eddigi kutatási eredményeink

A projektet megelőző korábbi kísérleteinkben vizsgáltuk az anti-koleszterin-
antitest (ACHA) funkcióját, specificitását, valamint különböző betegségekben
szenvedő emberek szérumában való előfordulását. Az irodalomban már koráb­
ban is többször leírták az antitest létezését, különböző állatokon és emberben
való előfordulását, de kiterjedt humán vizsgálat az antitest stimulálására im muni­
zálással korábban nem történt.
A nyulakat immunogénné tett koleszterinből készült szuszpenzióval immunizál­
tuk, ACHA termelődést indukálva, majd koleszterin diétán tartottuk az állatokat.
Az immunizált nyulakban még az érelmeszesedésre utaló kezdeti elváltozásokat
sem találtunk, míg a kontroll állatokban kialakultak a plakkok.

Felhasznált alanyok és módszerek

Kísérleti nyulak: 6-6 db New Zeland White -nyúl (Kisállat Tenyésztő Központ,
Gödöllő, Magyarország). 19 hetes hím nyulak, 2,5 kg súly.
Ischaemiás szívbetegek: 341 beteg (259 férfi / 82 nő, 35-78 évesek) átlagéletkor:
58 év. Mindegyik betegnél mellkasi fájdalommal együtt EKG elváltozást észlel­
tek, melynek háttérben coronarographiával igazolható szignifikáns stenozis állt.
A betegeknél nyílt szívműtét során aorto-coronary by-pass graít beültetés történt.
A vérvétel a betegeknél az operációt követő hatodik hónapban történt. 91 beteg­
nél az operációt követő egy év múlva újból történt vérvétel.
Stroke betegek: 146 cerebrovasculáris történésen átesett beteg (70 férfi és 76
nő, 40-92 évesek, átlagéletkor: 69 év). A betegek közül 20-at TIA, 111 ischaemiás
stroke, 15 vérzéses stroke diagnózissal gondoztak. A kórházi kezelés megkezdé­
sekor történt a vérvétel.

169
 Perifériás obstrukcióval kezelt érbetegek: 86 beteg (58 férfi és 28 nő, 39-78
évesek, átlagéletkor: 58 év) súlyos femoro-poplitealis atheroscleroticus érszű­
külettel. Angioplastica után (atherectomiát követő mű ér beültetés) mindegyik
beteg újraoperáción esett át ismételt érelzáródás miatt. Az első m űtét után 5
évvel történt a vérvétel.
H ypertriglicerid aeiniás betegek: 37 hypertrigliceridaem iás beteg (22 férfi
és 15 nő, 47 ±10 év) és a kontroll csoport 39 egészséges véradóból állt (23 férfi
és 16 nő, 46 ±8 év). A betegektől a kezelés megkezdése előtt, valamint a terápia
első és harmadik hónapjában vettek vért. A betegek a 3 hónapos terápia során
2*600mg/nap gemfibrozilt kaptak.
H ÍV pozitív betegek: 46 HIV+ beteg (37 férfi és 9 nő, átlagéletkor: 46 év, CD4+
T szám 25-658 (médián: 320) sejt/®) szérum ában határoztuk meg az ACHA
szintet, mindegyik beteg HAART (highly active antiretroviral therapy) kezelés­
ben részesült. 41 betegnél követéses vizsgálatot végeztünk a HAART során.
K ontrollo k: 302 kontroll szérum mintát mértünk meg a kísérletek során.
Beteg ko n tro ll: 57 fő akiknek szívtáji fájdalmait EKG elváltozás is kísért, de a
panasz hátterében coronarographiával érszűkület nem volt kimutatható. Valamint
még 27 fő akik miokardiális infarktuson estek át, de nem történt sem by-pass
műtét, sem coronarographia. A vérvétel az acut történést követő első és harm a­
dik hónapban történt.
Egészséges véradók: Önkéntes véradók, norm ál koleszterin és triglicerid
paraméterekkel. (n=135, 70 férfi, 65 nő 19-68 év közöttiek, átlagéletkor: 49 év),
valamint gerontológiai szűrésen megjelent egészséges emberek (n=83, 30 férfi,
53 nő, 59-84 évesek, átlagéletkor: 70 év). Mindegyik kontroll .szérumot HIV-1,
HIV-2, CMV, HBV és HCV antitestekre szűrtük.

Nyúlimmunizálás - Kísérleti protokoll

I-csoport: koleszteroszómával(CS) immunizált nyíllak csoportja.

K-csoport: kontroll állatok.
Mindkét csoportba 6-6 nyulat választottunk. Az immunizálás 6 hétig tartott.
Az I-csoportba tartozó nyulakat 5 mg CS-val im m unizáltuk 9 alkalommal az

170
r

alábbiak szerint: Az első, m ásodik és harm adik héten hetente két alkalommal
oltottuk az állatokat, az oltások között minim um 3 nap szünetet tartottunk. A
negyedik, ötödik és hatodik héten hetente egyszer injektáltunk az új antigénnel.
A CS-t fiziológiás sóoldatban szuszpendálva, a nyíllak fülvénájába juttattuk be
szigorúan betartva a sterilitás szabályait. A K-csoportban lévő kontroll állatokat
azonos protokoll szerint a szuszpendáló oldattal kezeltük (placebo).
Az oltási periódus alatt az állatok nyúltápot és vizet kaptak. A hetedik héttől
mindkét csoport táplálékát kiegészítettük naponta 2 g koleszterint tartalmazó 10
ml-nyi folyadékkal, melyet további 18 héten át adtunk per os.
Vérvétel háromszor történt a kísérlet során: első alkalommal a kísérlet megkez­
déskor az első immunizálás előtt, másodszor a hatodik hét végén, harmadszor a
kísérlet befejezésekor a 24. héten.
LDL és V LD L/LD L szeparálás: Friss vérvételből származó, 1 órán belül lecent­
rifugált, kevert, hum án szérumhoz 0,1 mM EDTA-t, és 0,1% Na-azidot adtunk,
KBr-dal a denzitást 1.063-ra állítottuk. A mintát ultracentrifugáltuk 48000 rpm-mel
24 órán át, majd a VLDL/LDL-frakciót szeparáltuk, melynek protein koncentrá­
cióját Lowry-teszttel mértük. Az LDL és a VLDL/LDL frakciók elválasztásához:
KBr-dal 1.006-ra állítottuk a denzitást, majd 100.000 x g-vel ultracentrifugáltuk
24 órán át; a szeparált LDL-t desztillált vízzel szemben dializáltuk és a kimeríté-
ses vizsgálatokhoz frissen használtuk fel.
AC H A mérése: Az ELISA-lemezeket etanolban oldott koleszterinnel (5 pl
koleszterin / well 100 pl abszolút etanolban oldva) fedtük, a koleszterin fixálása
4 °C-on történt 24 órán át tartó beszárítással. Miután PBS-sel mostuk és kazein­
nel (0,1% kazein (Reanal, Budapest) PBS-ben) blokkoltuk a lemezt, rám értük a
szérumokat 1:800-as hígításban (PBS 0,1% kazeines oldatában hígítva).
Az antikoleszterin-antitestek kötésének detektálása torma-peroxidázzal jelzett
antihum án IgG-vel (Dako, Glostrup) és o-fenilén-diam innal (OPD) (Sigma,
St. Luise, USA) valamint H 2 0 2 - szubsztráttal történt. Az optikai denzitást 490
nm -en m értük (a referencia 620 nm). Standardként tisztított immunglobulin
(ÍVIG, Sandoglobulin 50mg/ml) 1:100-tól induló felező hígítási sorát használtunk.
Az eredményeket a standard görbéből számolt AU(arbitrary unit)/m l értékben
adtuk meg. A legmagasabb hígítást 1000 AU/ml-nek vettük.

171
 Ergoszterinhez, koprosztánhoz való kötődés vizsgálata: A specificitás vizsgá­
latokhoz a lemezeket koleszterin mellett ergoszterinnel és koprosztánnal fedtük
5 pl/100 pl koncentrációban, a beszárítás 4oC-on történt 24 órán át. A többi lépés
megegyezett a fent leírtakkal.

IgG antitestek kötésének gátlása koleszterinnel fedett lemezekhez

Az in h ib íció V L D L /L D L és LD L preparátummal az alábbiak szerint történt:

Az intravénás immunglobulin készítményt (IVIG(lm g/m l)) 60 percen keresztül
inkubáltuk 37oC-on a különböző koncentrációjú VLDL/LDL(0,25-lmg/ml), ill.
LDL (0,5-4mg/ml) preparátummal és kontrollként 0,1% kazeinnel. Az IgG kötődé­
sét a koleszterinnel fedett lemezhez az elegyek különböző hígításaiban (0.03-0.25
mg/ml ill. 0.03-1.0 mg/ml) m értük 490nm-en (600nm-es referencia mellett).
IgG antitestek kötődésének gátlását H l V -l preparátumokkal szintén elvégeztük
az alábbiak szerint: 1:80 hígításaihoz a különböző HÍV pozitív szérum m inták­
nak 106, 105 és 104 RT cpm /m l HIV-1BA-L vagy HIV-1IIIB preparátum okat
vagy puffért mértünk. Szobahőmérsékleten 60 perces inkubálás idő után mértük
be a m intákat ELISA lemezre, ACHA mérése a fent leírtak szerint történt.
CD4+ sejtszám mérése: T sejtek vizsgálatát flow cytom etriás m ódszerrel
vizsgáltuk (FACScan) IMK Lymphocyte kit (Becton Dickinson, Mountain View,
CA, USA) felhasználásával.
H l V -l RNS szint-mérés a betegek plazmájában: NASBA (Organon Teknika,
Turnhout, Belgium) teszttel történt.

Elsőként írtuk le a humán ACHA specificitásának vizsgálatakor, hogy a kolesz­

terint direkt m ódon is köti, a felismeréshez egyéb szérum fehérje nem szükséges.
Igazoltuk, hogy a hum án ACHA is antigénként ismeri fel az alacsony denzitású
lipoprotein frakciókat (LDL, VLDL).
Egyedi szérummintákon történt vizsgálataink alapján igazoltuk, hogy valameny-
nyi egészséges ember vérében megtalálható a koleszterinellenes ellenanyag. Nincs
különbség a nemek között az ACHA szintjében, viszont életkori különbségek

172
kialakulnak, a 60 év feletti populáció antikoleszterin ellenanyag titere szignifi­
kánsan magasabb.
A világon elsőként mértünk különböző érbetegcsoportokban ACHA szinteket.
Az ischaemiás szívbetegek, perifériás érbetegek, SLE-s és HÍV pozitív betegek széru­
mában az ACHA titer szignifikánsan magasabb, míg a síroké miatt kezelt egyének
szérumában alacsonyabb ACHA szinteket találtunk, mint a kontroll csoportban.
A kifejtett eredmények alapján indokolt az a hipotézis, hogy a nyulakban megtalál­
ható protektív hatás az emberekben is létezhet. A humán keringésben természetes
antitestként mindenkiben meglévő érelmeszesedéstől védő faktort írtu n k le.
Méréseink alapján felvetettük, hogy az emberi szervezetben keletkező ACHA,
az immunológiai homunculus része.
Az ACHA funkcióját eddig elsősorban állatkísérletekben vizsgálták. Ameri­
kai és magyar vizsgálatok is igazolták, hogy azokban a nyulakban, melyekben
ACHA-t indukáltak intravénás immunizálással, a koleszterin- etetés hatására
jelentősen csökkent vagy nem is alakult ki érelmeszesedés, viszont a kontroll
állatokban jelentős volt az artériák meszesedése. Saját vizsgálataink során sikerült
többször reprodukálni ezen eredményeket.
Az immunizáláshoz új típusú immunizáló anyagot fejlesztettünk ki.

Kutatásunkat megalapozó im m unizációs kísérletek állatokon

Már az ötvenes években felvetődött, hogy az érelmeszesedés ellen im m uni-

zációval lehet védekezni. A gondolat első kísérletes bizonyítékát Gerő Sándor
professzor adta. Meszes érfalból készített antigénnel im m unizált kakasokat
és nyulakat, melyekben ezután nem alakult ki érelmeszesedés, míg a kontroll
csoportot atheroscleroticus erek jellemezték. A kísérletet sokáig nem sikerült
reprodukálni. Alving és munkacsoportja a kilencvenes években koleszterindús
liposzómákkal hasonló eredményt ért el. Mivel az eddigi antigének keverékek
voltak és különböző mennyiségben tartalmaztak koleszterint, felvetődött a kolesz­
terin használatának az igénye, de vizes közegben erre alkalmas koleszterint nem
sikerült korábban előállítani.

173
 M u n k a c so p o rtu n k a világon elő szö r á llíto tt elő tiszta k o leszte rin b ő l
im m unogén antigént és az antigén hatásosságát vizsgálta nyulakon.

Statisztikai analízis

Vizsgáltuk a m intákban az antitest eloszlását. Mivel az eloszlás nem norm á­

lis eloszlású volt, ezért a statisztikai analízis során az antikoleszterin-antitest
szint különbözőségét a beteg és a kontroll csoport között a nem param etrikus
Mann-Whitney teszttel határoztuk meg, a terápia során a beteg csoportban a válto­
zást Wilcoxon próbával ellenőriztük. Az ACHA szintek és a lipid paraméterek
között Spearman korrelációt számoltunk. Kruskal-Wallis teszttel hasonlítottuk
össze az azonos csoportban különböző időpontokban levett szérum minták ACHA
értékeit. Az eredmények megadásánál a p<0.05 szignifikancia szintet választottuk.

Á llatkísérletek eredm ényei

Az I-csoportban, a koleszteroszómával (CS) immunizált nyulak csoportjában és
K-csoport, azaz a kontroll állatok között 6-6 nyulat vizsgáltunk. Vérvétel háromszor
történt a kísérlet során: első alkalommal a kísérlet megkezdéskor az első immunizálás
előtt, másodszor a hatodik hét végén, harmadszor a kísérlet befejezésekor a 24. héten.
A kísérlet kezdetekor egyik csoportban sem volt detektálható koleszterinelle­
nes antitest. A hatodik hét végén, az I-csoportba tartozó állatok mindegyikénél
detektálható volt az ACHA, míg a K -csoportban sehol sem. A 24. héten az
I-csoport állatai megőrizték a koleszterinellenes im munitásukat, míg a K-cso­
portban továbbra sem m értünk ACHA szintet (1. táblázat).

l-csoport K-csoport
1. hét
6. hét + + + + + +
24. hét + + + + + *

1. táblázat: ACHA detektálása ELISA metodikával nyulak szérumában a kísérlet l , 6., 24. hetében. (l-csoport= CS-val
immunizált, K-csoport= kontroll állatok)
/ * Idb állatot veszítettünk a kísérlet 7. hetében/

174
Szérum koleszterinszint a nyulakban
A kísérlet kezdetekor és a 24. hét végén megm értük a nyulak szérum koleszte­
rinszintjét m indkét csoportban (2. táblázat). A két csoport között kezdetben
nem volt szignifikáns különbség, míg a kísérlet végén M ann-W hitney teszttel
(p<0,0001) szignifikáns különbséget kaptunk.
l-csoport K-csoport M a n n -W h itn e y te s zt

Atherosclerotikus plakkok 0% 85 ± 7 % p<0,0001

2. táblázat: Szérum koleszterinszintek a kísérlet első és 24. hetében.

(l-csoport= CS-val immunizált, K-csoport= kontroll állatok)

Szerológiai reakciók

A 24. héten levett vérmintákból RPR (rapid plasma reagin test), Kolmer reakciót
és immunkomplex titert m értünk (3. táblázat). Az RPR mindkét csoport állata­
inak szérumában negatív eredményt adott.
A Kolmer reakcióban antikom plem enternek (AC) m utatkozott m indegyik
szérum m inta. Az im m unkom plex titerekben m utatkozott ném i eltérés, de a
különbség nem bizonyult szignifikánsnak.

M a n n -W h itn e y
l-c s o p o rt K -csoport
te s z t

RPR Negatív Negatív -

KOLMER AC AC -
IMMUNKOMPLEXTITER 29 ±3 34 ± 8 n.s.

3. táblázat: Szerológiai reakciók a kísérlet 24. hetében.

(l-csoport= CS-val immunizált, K-csoport= kontrolláltatok)

Szövettani vizsgálat

Pathológiai felmérésre kerültek az állatok az elvéreztetés után a 24. héten. Mindkét

csoportból a nyulak aortája szövettani feldolgozásra került. Egyrészt az aorta teljes
hosszában megszámoltuk az atheroscleroticus plakkokat és az érfal felületéhez

175
viszonyítva százalékot számoltunk (4. táblázat), másrészt szövettani kép készült
az érfalról (1., 2. kép). A többi szervben (vese, máj, szív, mellékvese) pathológiai
elváltozást nem észleltünk.
l-csoport K -csoport M a n n -W h itn e y te s zt

1. hét 1,1 ± 0,2 mmol/l 1,3 ±0,3 mmol/l n.s.

24. hét 6,0 ± 0,8 mmol/l 14,43 ± 1,3 mmol/l p<0,0001

4. táblázat: Atheroscleroticus plakkok aortán.

(l-csoport= CS-val immunizált, K-csoport= kontroll állatok.)

Figure 2 >'• ' S e ' ’ .í DD-: r v ^ e ö ■ estet; . • resire ai

Figuie 1. Aorta ol a rabbit imrmmized with cholusierol liposotnes and ed witti CDM and led with cholestero! See the abundance ol
led willi cholesierol No alteration can be lound atheroscterotic lestons on the abdominal patt (telt)

A nyúlkísérletek eredményeinek értelmezése

Nyulakban a koleszterin okozta érelmeszesedés kivédhető koleszteroszómával

történő immunizálással. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy az indukált
ACHA-nek protektív szerepe van. Az im munizált nyulakban a szignifikánsan
alacsonyabb szérum koleszterinszint oka lehet, hogy a táplálkozással bekerülő
koleszterin az ACHA segítségével utat talál a kiürülésre szervezetükből. Felté­
telezzük, hogy a makrofágok veszik fel a koleszterint a periférián, szállítják azt
a májba, illetve a máj Kupffer sejtjei képesek fokozott koleszterin felvételre az
ACHA opszonizáló hatására. Ezzel az endothelsejtek koleszterin-terhelése jelentő­
sen csökken. Az általunk vizsgált idő alatt teljesen kivédhető az atheroscleroticus
plakkok kialakulása. Az immunizálással sem kóros szerológiai reakciókat, sem
szervi eltérést nem észleltünk.
Koleszterin diétán tartott, megtermékenyített és im m unizált nyulak szérum
koleszterinszintjének változása a k o n tro ll csoportokhoz viszonyítva.

176
 koleszterin

diéta

immun. +
diéta
immun.

Vér és a
70. héten a koleszterin diétán tartott nyulakszérum koleszterinszintje szignifikánsan magasabb a kiindulásnálp=0,0001
(wilcoxon p) és a kontroll állatokénál p=0,0507 (Mann-Whitney teszt).

2.4. Egyéb kutatások hasonló területen

A koleszterinellenes antitest (ACHA) funkcióját elsősorban állatkísérletekben

vizsgálták eddig. A kísérletek igazolták, hogy azokban a nyulakban, melyekben
ACHA-t indukáltak intravénás immunizálással, a koleszterin-etetés ellenére
jelentősen csökkent vagy nem is alakult ki érelmeszesedés, viszont a kontroll
állatokban jelentős volt az artériák meszesedése. Saját vizsgálatainkkal sikerült
reprodukálni ezen eredményeket.
Ezek a biztató eredmények késztettek arra, hogy az állatkísérletes megfigyelések
után hum án anyagon is megvizsgáljuk az antitest létezését, különböző betegsé­
gekben való előfordulását.
A betegcsoportokat az érelmeszesedés megléte vagy jelentős rizikója alapján
választjuk ki. így ischaemiás szívbetegek, stroke-kal kezelt betegek, perifériás
érbetegség miatt m űtött betegek és hypertriglyceridaemiás betegek szérum á­
nak vizsgálatát végeztük el.
Az érelmeszesedés kiváltó okai között 2000-ig általánosan elfogadott volt a fertő­
zés elsődleges szerepe. AIDS-ben szenvedő betegekben jelentős lipidanyagcsere
felborulás van, melyet az alkalmazott kezelés súlyosbít. Ezen tények vezettek
m inket HÍV fertőzöttek szérum ainak vizsgálatára. A fertőzés korai szakában

177
nagy mértékben emelkedik az ACHA szintje. Feltehetően a vírusok által a sejtek
felületéről a koleszterint fedő fehérjék eltávolításával a membránban lévő kolesz­
terin im munogenitásának aktiválásával alakul ki a jelenség.

A megvalósítás szükségszerűségét igazolja Alving és munkatársaink felvetése,

miszerint ACHA indukcióval emberekben is kivédhető lehet az érelmeszesedés.
Ennek a feltételezésnek igazolására meg kell említeni Gerő és Jákó vizsgálatai
eredményeit, akik az AS elleni immunizálás lehetőségeit nem csak felvetették,
hanem sikeres eredményeket is közöltek. Eredményeiket kadaver plakkok felhasz­
nálásával érték el. Eredményeiket nem vagy csak elvétve tudták reprodukálni.
A sikertelenség okának az antigén nem reprodukálható minősége, és az ACHA
nem ismerete ad magyarázatot, mivel nem ismerték, nem is tudták vizsgálni.

Koleszterinhez kötődő antitestekkel jelenleg a világon Magyarországon és

az USÁ-ban (Washington D.C.) folynak kiterjedt vizsgálatok. Mivel az ameri­
kaiak hum án vizsgálatokat eddig nem közöltek, mitöbb sikeres állatkísérleteket
sem, így a projektet megelőzően nyilvánosságra hozott megállapításaink többsége
első közlésnek számít. Az amerikai antigénről, ami az ACHA termelés stim ulán­
sára alkalmas, tudjuk, hogy anafilaktogén, mellékhatásokkal terhelt. Az általunk
előállított antigén mellékhatásoktól mentes.

Alving és kutatócsoportja (Walter Read M ilitary Hospital Washington DC)

felismerve az antikoleszterinnek az atherosclerosis kivédésében játszott szerepét,
intenzív kutatásokat folytat hasonló irányban, mint mi. Előnyünk velük szemben,
hogy m i képesek vagyunk tiszta koleszterinnek az olyan átalakítására, amelyik
antigénként viselkedik, ők különböző segédanyagokkal kombinálják a kolesz­
terint, hogy antigén tulajdonságúvá tegyék. Ennek következtében az álta lu k
e lő á llíto tt antigén sertéseken anafilaktogén hatású (halálos!!).

Ezzel szemben a m i antigénünk semmiféle kellemetlen mellékhatást nem

m uta to tt sertések oltásakor (sem), ahogy várható emberi kipróbálása eseté­
ben is !!!
2.5. Összehasonlítás a jelenleg piacon lévő koleszterinszint-csökkentő gyógy­
szerekkel

A piacon lévő koleszterincsökkentő gyógyszerek kétféle m ódon hatnak:

- Gátolják a koleszterin felszívódását a bélben;

- Gátolják a koleszterin „összeszerelésében” tevékeny enzimek működését.

Hatásukra kevesebb koleszterin kerül a keringésbe. Olyan ez a beavatkozás,

mintha a szervezet számára káros anyagnak a távoltartását kívánnák elérni, pedig a
koleszterin nagyon fontos az egészséges szervezet számára. Koleszterin hiányában
hiányos az epe termelődés, és hiányos a horm on (szteroid horm onok) term e­
lés stb. Ezekből kifolyólag napjainkban kapható koleszterinszint-csökkentő
gyógyszereknek káros mellékhatásai is vannak.
Ezzel szemben az immunizálás hatására képződő ellenanyag (antikoleszterin-
antitest) a szervezetet képessé teszi a keringésbe k e rü lt koleszterinnek a
felhasználására. Röviden szólva helyreállítja a koleszterin anyagcserét. Ennek
következtében, a „rossz koleszterin” felhasználhatóvá vá lik a szervezetben,
várhatóan belőle újból szubsztituálódnak azok a fontos vegyületek és felépülnek
azok a sejt-szerkezetek, amelyek a koleszterin anyagcsere felborulása következ­
tében a szklerotikus szervezetekben már nem jöttek létre.
Az im m unizálási eljárás alatt a beteg kilenc injekciót kap hat hét alatt, amely
évekre helyreállítja a koleszterin-anyagcserét káros mellékhatások nélkül.

2.6. Összegzés

A m egoldott probléma: A vér magas koleszterin szintjének következtében az

érfalakon érelmeszesedés alakul ki. A jelenség a koleszterin anyagcsere rendel­
lenességének következtében is létre jöhet. Az általunk feltalált antigénnel végzett
immunizálással kísérleti állatokon bizonyítottuk, hogy megelőzhető és vissza­
fordítható az érelmeszesedés.

179
 Meghatározás: Olyan antigén és immunizálási eljárás, amely kísérleti állatokon
bizonyítottan alkalmas az érelmeszesedés megelőzésére és a folyamat visszafor­
dítására.
Bemutatás: Az érelmeszesedést okozó emelkedett koleszterinszint csökkenté­
sére alkalmazott módszerek lényege egyrészt a bevitt koleszterin felszívódásának
a megakadályozása, másrészt a szervezetben képződő koleszterin termelődésé­
nek gátlása és lipoproteinek lebontásának gyorsítása. Egyik sem számol azzal a
ténnyel, hogy a koleszterin a szervezet számára nélkülözhetetlen alapanyag. Eljárá­
sunk alapvetően különbözik fentiektől, mert az általunk kidolgozott antigénnel
és im m unizálási eljárással úgy csökkenthető a vér koleszterin szintje, hogy a
szervezet számára hasznosíthatóvá lesz a vérben keringő koleszterin.

Alkalmazás: magas koleszterin szint, érelmeszesedés, érszűkület, RPR vakság,

agylágyulás, immunizálás.

Előnyök: Csökken a magas koleszterinszint. A táplálék fogyasztásában nem

kell korlátozás. Visszafejlődik az erek elmeszesedése.

Kifejlesztési stádium: Az antigén im m unizálásra kész állapotban van.

(Kísérleti állatokon kipróbáltuk.) Az emberen történő alkalmazás engedélyez­
tetés kérése folyamatban van.

2.7. A benyújtott szabadalom

Eljárás koleszterinből nyerhető baktérium méretű partikulál előállítására, valamint

az eljárással előállított partikula

Érvényes
Ügyszám: P0204064
Bejelentés napja: 2002.11.26
Adatközlés napja: 2003.01.28
Közzététel napja: 2005.07.28

180
NSZO: B ülJ-013/00; A61K-039/00; C07J-001/00

Cím: Eljárás koleszterinből nyerhető bacteriuin méretű p artikulák előállítá­

sára, valam int az eljárással e lő á llíto tt pa rtiku la
Angol cím: PROCESS FÓR PRODUCING BACTERIUM SÍZED PARTICLES
DERIVABLE FROM CHOLESTEROL AND PARTICLES PRODUCED
BY THE PROCESS
Bejelentő és feltaláló: dr. Horváth István, Budapest (HU)
Képviselő: Varga Tamás Péter szabadalmi ügyvivő, Budapest (HU)

Kivonat (közzétételi):
A találmány tárgya eljárás koleszterinből nyerhető baktérium méretű partiku­
lák előállítására, valamint az eljárással előállított partikulák, amelyek alkalmasak
antikoleszterin antitestterm elés stim ulálására, és melynek segítségével nagy
tisztaságú koleszterin felhasználásával, mikrokokkusz méretű (100-500 nm)
immunizálásra alkalmas partikulák állíthatók elő. Az eljárás tárgyát olyan módszer
képezi, melynek alkalmazásával a nagy tisztaságú koleszterinből egyéb lipoidok
nélkül állíthatók elő mikrokokkusz méretű partikulák, melyek felületén csak
nagy tisztaságú koleszterint tartalmazó membrán található.
A találmány szerinti eljárás során túltelített oldatot hő közlésével a telítettség
szintjéig melegítik, és majdnem telített oldatot készítenek belőle. Az eljárás jellem­
zője, hogy a telítetlen koleszterinoldatban lévő koleszterint, poláros és apoláros
oldószerek kombinációarányának folyamatos, egyenletes változtatása mellett, a
koleszterinmolekulákból folyékony kristályszerűen rendezett membránok létre­
hozására alkalmas körülményeket teremtenek, majd meghatározott amplitúdójú
és energiájú fizikai energia közvetítése kíséretében olyan partikulákká alakít­
ják, melyek mikroszkóppal megfigyelhető, jellemző struktúrával rendelkeznek.
A találmány tárgya továbbá partikula, elsősorban a találmány szerinti eljárás­
sal előállítva, melynek jellemzője, hogy a mikrokokkusz méretű partikula felületi
membránja nagy tisztaságú koleszterinből áll.
Intézkedések
0. Adatközlés (A0)
Intézkedés kelte: 2002.11.27 meghirdetése: 2003.01.28

5. Értesítés a szabadalmi bejelentés közzétételéről és az újdonságkutatás elvég­

zéséről ( A l ) (RT)
Intézkedés kelte: 2005.05.30 meghirdetése: 2005.07.28
PROLÓGUS

Több mint egy évtizede nyílt alkalmam m egism erni Horváth István profesz-
szor urat. Érdekes ötletei, logikus eszmefuttatásai, világos érvelése már akkor is
lenyűgözött. Láttam, bogy minden ötlete mögött szakszerű tudományos munka,
kimunkált kísérleti tevékenység és megalapozott szakmai tapasztalat áll.
Életemnek abban a szakaszában voltam, amikor már meggyőződéssel hittem,
hogy az orvosi egyetemeken kapott oktatás nem ad minden kérdésemre választ
és egészen biztosan szükség van az orvosképzés átfogó reformjára. Nyilván nem
arra gondolok, hogy az emberi anatómia vagy élettan alapjain kellene változtat­
nunk, hanem az orvosok személyiség fejlesztése, kommunikációja, empátiája,
nyitottsága, az új - és nem szükségszerűen a gyógyszerekkel kapcsolatos - ismere­
tek iránti fogékonysága terén lenne helye a megújulásnak.
A tudomány, a betegek, a kollégák és a gyógyítás iránti alázat elengedhetetlen
előfeltétele az orvosi tevékenységnek, és ahogy az ókori bölcsek is kőbe vésték: „
a beteg egészségének visszaadása kell, hogy legyen a legfőbb törvény”.
Ennek érdekében az orvosnak jelképesen „még az ördöggel is cimborálnia kell”.
Sajnos manapság azt látjuk, hogy sok esetben az egészségügyi dolgozót nem is
annyira az izgatja, hogy a betegnek mi a baja, hanem az, hogy neki milyen baja
lehet a betegből. Vagyis sokszor a defenzivitás védőbástyája mögé bújva külön­
böző protokollokkal védik magukat és hiába jönnek új és más megközelítésből
eredményesnek tűnő terápiás lehetőségek, ők mindentől teljesen elzárkóznak
hasonlítván az egyszeri paraszt bácsihoz, aki az állatkertben az általa sosem látott
zsiráfra nézve így szólt:” már pedig ilyen állat nincs.”
Aztán a minden ésszerű érvnek ellenálló kol légiik suttyomban felhívnak és megkér­
dezik, hogy mi is volt az a szer vagy módszer, amit említettem, mert valamelyik
rokonuk már minden lehetőséget kimerített és érdekelné őt a dolog. Érdekes, hogy a
beteg javára nem meri egyik sem kipróbálni a dolgot, a maga érdekében viszont igen.
M indenki az evidenciákon alapuló orvoslásra hivatkozik, ami elvileg helyes
lenne, de az esetek túlnyomó többségében ezek az alapigazságok csak a gyógy­
szergyárak által megfizetett kísérletek evidenciáit jelentik. Sok em bernek és
szervezetnek álmában sincs annyi pénze, hogy akár az első klinikai fázis kísérletig

183
eljusson, ezért saját magukon és olyan önkénteseken szereznek termék tapasz­
talatokat, akiknek ez az utolsó mentsvára az életükben és láss csodát: az eljárás
vagy a szer működik. Ez még akkor is pozitív dolog, ha a „csodás„javulások egy
része a placebo hatás következménye. Viszont ha valami nem árt, milyen jogon
vesszük el bárkitől a lehetőséget, hogy küzdjön az egészségéért vagy életéért akkor,
amikor az orvostudomány tehetetlennek vallja magát és a betegnek, még azt is
vizionálják, hogy már csak néhány hónapja van hátra, amivel elindítják szeren­
csétleneket az önbeteljesítő jóslat végzetes útján.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden lelkes amatőr összes őrült ötletét
engedjük rá az emberiségre. De azt igen, hogy egy ország egészségügyi szerveze­
teinek és vezető szakembereinek kell, hogy legyen annyi tapasztalata és „ szimata”,
hogy a rengeteg találmány, ötlet és szándék közül biztos kézzel ki tudja választani
azt a néhányat, ami előreviszi a világot, dicsőséget és ezzel anyagi felemelkedést
hoz ennek a sokat szenvedett országnak. Mindenekelőtt pedig átlendíti az orvos-
tudom ányt az egy helyben topogáson, azon a helyzeten, hogy az úgynevezett
ivilizációs betegségek zömén még ma sem tud érdemben segíteni.
Máskülönben mi még a dolga azoknak a „szakembereknek”, akiket egy nép
elyezett ebbe a pozícióba azzal az elvárással, hogy mindent tegyenek meg azért,
ogy minél kevesebb betegnek kelljen az orvosok részvétteljes asszisztálása mellett
lhagyni ezt a földi világot.
Ne hagyjuk, hogy egy ígéretes, az emberek életminőségét m arkánsan javító
ljárás veszendőbe m enjen, m int ahogyan számos más találm ány külföldön
ötött ki és mások csinálták meg helyettünk, mert illetékes bürokraták nem azzal
glalkoztak, ami a kötelességük lett volna. Tiszteletre méltó az igyekezet, amivel
~orváth professzor Úr segíteni akar mindnyájunknak.
Amint látható, nem a könyvben leírtakról alkottam véleményt és nem is foglal-
'k állást senkinek az igazáról. Egyetértek azzal, hogy mindent meg kell vizsgálni,
kell próbálni, mielőtt bárki felelősséget vállal mások egészségének visszaszer-
séért. Azonban a jónak imponáló, mások által kipróbált, jó tapasztalatokról
számoló eljárásokat és szereket igenis fel kellene karolni, erre bizonyára vannak
ervezetek, szakemberek, intézmények, akiknek ez lenne a kötelessége.
Dr. Bakanek György

184
UTALÁSOK, HIVATKOZÁSOK
ÉS AZ IDEGEN SZAVAK MAGYARÁZATA

1 .fejezet

1. A kiserek m egbetegedésének három igen súlyos következm énye lehet: a

retinopátia (a szemfenéki erek sérülése) a nefropátia (a vese ereinek kóros
elváltozása) és a neuropátia (az idegek károsodása). E m ellett más súlyos
szövődmények is felléphetnek, hiszen a kisérbetegség az egész szervezet érháló­
zatát tönkreteheti. így például a vázizmok ereinek szétroncsolódása az izmok
működésének hibáját okozhatja, a bőr kapilláris ereinek megbetegedése pedig
növelheti a bőr sérülékenységét.
2. Ez egy táguló ballon, amit az orvosok akkor használnak, ha az artéria nagyon
szűk. A stent megtámasztja az ér belső falát, összenyomja a plakkot, kiszélesíti
az ér keresztmetszetét, így csökkenti az érelzáródás veszélyét. Eredménye: a
szív jobb vérellátása, és a szívinfarktus kockázatának csökkentése. A stent cső
alakú fémháló, melyet katéteres eljárással a megtágított érbe illesztenek, hogy
megakadályozza az újbóli beszűkülést. A felhelyezéskor összecsukott állapot­
ban van, melyet a szűkületben nyitnak ki. / Magyar Nemzeti Szív Alapítvány:
A szív szótára /
3. Az első szívkatéterezést a német Werner Forssman (1904-1979) urológus hajtotta
végre, híres önkísérletét ma is emlegetik. Tükör előtt sebészileg preparálta ki
saját könyökvénáját, és abba hólyagkatétert vezetett, azért, hogy kipróbálja:
lehet-e a műtétek során fellépő váratlan szívmegállás elkerüléséhez közvetle­
nül gyógyszert adagolni a szív üregeibe. Ezért a kísérletért 1929-ben eltiltották
orvosi hivatása gyakorlásától, de jóval később 1956-ban Nobel díjjal jutalmazták.

2 .fejezet

1. http://szentkoronaradio.com /ittechtudom any/2012_0l_05_a-rendorseg-

lefoglalta-a-magyar-csodaszert

185
2. http://m kh.valosag.net/index.php/tem akoeroek/tudom any/egeszseg/915-
magyar-gyogyszer-botrany
3. Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később
megkeményedő plakkok akadályozzák az ér, és rajta keresztül a szervek vérel­
látását. Az ér falán látható felrakodás koleszterinből, ún. habos sejtekből ,
simaizom sejtekből és kalciumból áll, az erek szűkületét okozza.
4. http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2009/julius/31/17.htm
5. A fogalom a szerves kémiában használatos. Egy molekulán belül az atomok
kapcsolódási sorrendjét konstitúciónak nevezzük. Az összegképlet csupán a
molekulában lévő atomok számát jelöli (pl. C4H8). így előfordulhat az, hogy
adott összegképlethez többféle konstitúció tartozik. Ez a jelenség az izoméria.
6. Kapu 2005 április
7. A koleszterinszint csökkentők legfontosabb csoportját a sztatinok jelentik,.
A Magyarországon jelenleg forgalomban lévő hatóanyagok: szimvasztatin,
lovasztatin, pravasztatin, fluvasztatin, atorvasztatin, és rozuvasztatin. Ezek a
készítmények közvetlenül bejutnak a májsejtekbe, és ott gátolják a koleszterin
előállításban részt vevő egyik enzim működését, ezáltal kevesebb koleszterin
keletkezik, és kevesebb jelenik meg a vérben.
8. A megoldás váratlan, intuíción alapuló felmerülése problémamegoldás (gondol­
kodás) során, vagy egy addig nem értett problém a hirtelen megértése. A
fogalmat Kari Bühler vezette be. aha-élniény megjelenhet a gondolkodási
erőfeszítés közepette, de olyan pillanatban is, amikor egész mással foglalko­
zunk. Gyakran a megoldás közelségének érzése előzi meg. Az aha-élményt
megelőző időszakban a feltételezések szerint vagy nem tudatos gondolkodási
folyamatok zajlanak, vagy az előzetesen sikertelen megoldási ötletek, lényeg­
telen részletek elhalványulása./ Jakab Zoltán/
9. http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2009/julius/31/17.htm
10. 1869-ben az orosz kémiaprofesszor, Mengyelejev,, négy hónappal később
pedig a ném et Julius Lothar Meyer egymástól függetlenül készítették el az
első periódusos rendszert, melyben az elemeket tömegük szerint rakták sorba.

186
3. fe je ze t

1. Például az 50-es években Németországban forgalmazták a Contergant, amiről jó

tíz év múlva vált nyilvánvalóvá, hogy toxikológiai vizsgálatai nem feleltek meg
az előírásoknak, így képtelenek voltak modellezni, hogyan hat a terhes nőkre.
Drámaian. Sajnos százával születtek a végtaghiányos, deformált, Contergan-bébik.

4. fejezet

1. http://zalaihirlap.hu/eletm od/20110421_nelkule_nincs_elet/print
2. Ez azt jelenti, hogy a vérben valam ilyen vírusellenes antitest található.
Szeropozitívnak nevezik azokat, akik már vírushordozók- fertőzhetnek is-
azonban még nem betegek. Az is előfordul, hogy betegség egyáltalán nem
alakul ki, tehát elmaradnak a klinikai tünetek.
3. http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2009/julius/31/17.htm
4. Kapu 2005 áprilisa
5. Kapu 2005 áprilisa
6. Kapu 2005 áprilisa

5 .fejezet

1. Kapu 2005 áprilisa

2. http://www.miep.hU/fuggetlenseg/2009/julius/31/17.htm
3. Kapu 2005 áprilisa
4. Az anafilaxia az allergia legsúlyosabb tünet együttese. Lényege, hogy a szerve­
zetbe jutó allergének hatására a sejtekből és a szövetekből nagy mennyiségben
szabadulnak fel gyulladáskeltő anyagok. Ezek az anyagok- a hisztamin és az
ahhoz hasonló úgynevezett biogén aminok - olyan súlyos keringési és légzési
zavart okozhatnak, amely végül halálhoz vezethet.

187
5. http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2009/julius/31/17.htm
6. http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2009/julius/31/17.htm
7. http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2009/julius/31/17.htm
8. Az atherosclerosis, m ás néven érelmeszesedés akkor alakul ki, am ikor az
artériák fala megkeményedik. Születéskor az erek fala még rugalmas és hajlé­
kony, a vér akadálytalanul halad keresztül rajta. Az életkor előrehaladásával
viszont az érfalban zsíros lerakódások keletkeznek,amelyek egyre nagyobb
mértékben gátolják a véráramlást.
9. olvasható a http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2009/julius/31/17.htm portá­
lon megjelent interjúban is
10. http://mno.hu/belfold/miert-titkoljak-a-magyar-csodaszert-1040827?oldal=3
11. 168 óra
Beszélgetés a művér feltalálójával/ Szenzációs magyar találmány a világkar­
rier előtt

7. fejezet

1. támogató, védő
2. Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később
megkeményedő plakkok akadályozzák az ér, és rajta keresztül a szervek vérel­
látását. Az ér falán látható felrakodás koleszterinből, ún. habos sejtekből ,
simaizom sejtekből és kalciumból áll, az erek szűkületét okozza.
3. A beteg szérum ának azt a legnagyobb hígítását jelenti, amely még pozitív
eredményt ad az adott szerológiai tesztben.
4. szórna görögül: test
5. észlel, felfedez
6. A koleszterin a vérben található zsírok egyik formája, mely több összetevőből, ún.
koleszterin frakcióból áll: LDL - kóros koleszterin+fehérje, a legnagyobb szerep­
pel bír az érelmeszesedés kialakulásában. VLDL - koleszterin+fehérje, a szervezet
belső szállítási m echanizm usában van szerepe. IDL - koleszterin+fehérje,
szerepe van az érelmeszesedés kialakulásában. Az LDL és HDL koleszterin­
típusok aránya fontos mutató, az érelmeszesedés iránytűje.
7. agyér eredetű

8. fejezet

1. Az ATP a sejtek energiaközvetítője, a szénhidrátok, zsírok lebontása során

keletkező energiát használja fel a különböző életfolyamatokhoz. Hogy az ATP
kutatás mennyire fontos, az is bizonyítja, hogy az 1997-es kémiai Nobel-díjat
három kutató ezért nyerte el. A 79 éves dán Jens C. Skou az ATP energiáját
felhasználó nátrium-kálium aktivált ATP-áz felfedezéséért, valamint a szintén
79 éves amerikai Paul D. Boyer és az angol John E. Walker- ő csak 54 eszten­
dős - az ATP-képződés mechanizmusának feltárásáért.

9. fejezet
1. Kapu 2005 áprilisa

10. fejezet

1. A páciensek autonómiájával, önrendelkezésével, illetve megfelelő tájékoztatásá­

val összefüggő, a modern bioetikában kulcsszerepet játszó általános elv. Lényege,
hogy egy, az orvosi kezelésükre vonatkozó döntést akkor tekinthetünk a pácien­
sek részéről autonómnak, ha megfelelő mértékben tájékozottak, a tájékoztatást
kellően megértették és tudatában vannak döntéseik következményeinek.

189
11. fe je ze t

1. A Celladam diagnosztika” ha elképzelésük helyes, lehetővé teszi, hogy a rákos

folyamatot még a tum or kialakulása előtt, azaz tünetm entes állapotban ki
lehessen mutatni. A módszer gyors, olcsó egyszerű, mindössze egy vérvétel
szükséges hozzá, valamint egy fénymikroszkóp. A megfelelően kezelt vérsavót
hagyják beszáradni, majd a beszáradás utáni repedési képet tanulmányozzák.
Nagyszámú kenet- állati és emberi vérminta- vizsgálata után vonták le a követ­
keztetést: teljesen eltérő beszáradási képet mutat az egészségesek, valamint a
rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők vérsavója.” / Celladam,
avagy rákkutatás magánkézben

12. fejezet

1. A Bypass m űtét elve, hogy a szervezet különböző részeiről eltávolított saját

erek ,- verőerek vagy vénák- felhasználásával a főverőérből (aortából) áramló
vért elvezeti a koszorúér szűkületen túli szívizomzathoz. Ezen erek - mintegy
csatornaként - a szív külső felszínén futva vezetik el az oxigénben és tápanyag­
ban dús vért az oxigén- és tápanyaghiányos szívizomzathoz. Ebből származik a
műtét neve is: koszorúér áthidalás . A beszűkült ér a helyén marad, és a szűkü­
letet a szíven kívül vezetett érrel hidalják át./ forrás: webbeteg portál /
2. Farmakokinetika: a gyógyszer szervezeten belüli sorsának elemzése, hogyan
szívódik fel, bomlik le, ürül ki.
3. Farm akodinámia:: milyen hatást fejt ki a gyógyszer a szervezetre, milyen
hatásai mellékhatásai vannak.
4. Az élő szervezeten belül; az élő test terem tette környezetben lezajló folya­
m atoknak, illetőleg az ezekkel kapcsolatos vizsgálatoknak a megjelölésére
szolgáló kifejezés.
5. Az in vitro (latin, „az üvegben”) kifejezés arra a kísérleti technikára utal, amikor a
kísérleti folyamat nem az élő szervezetben, hanem azon kívül, ellenőrzött körül­
mények közt zajlik le, például kémcsőben vagy Petri-csészében./ Wikipédia/

190
13. fejezet
1. http://rn.hvg.hu/hvgfriss/2006.20/200620HVGFrissl61

14 fejezet
1. http://hvg.hu/egeszseg/20120109_erelmeszesedes_magyar_felfedezes
TARTALOM

Előszó................................................................................................................................................5

1. „Olyanok az ereim, m in ta harmatos reggel".........................................................................7

2. Az antikoleszterin antitest márpedig létezik!.................................................................... 21

3. A hippokratészi eskühöz tartom magam............................................................................ 39

4. Tényleg nincs rossz koleszterin?...........................................................................................51

5. Érdemes-e megcsókolni a b é k á t? ......................................................................................... 59

6. A gróf nem szeret sunnyogni.................................................................................................. 69

7. Az ACHA, a müvér meg a szélkerék....................................................................................... 79

8. Évtizedek óta ismerem Pistát..................................................................................................91

9. Ön a KGB védelme alatt á l l ! ..................................................................................................103

10. Te le mered írni, hogy Nobel díj gyanús vakcina?..........................................................113

11. Nem vagyok b a d g u y !......................................................................................................... 129

12. Elolvasás nélkül e lé g e te n d ő .............................................................................................. 141

13. Ötlet vagy terápia?..............................................................................................................151

14. Mi lehet a vakcina titk a ? .....................................................................................................163

Prológus........................................................................................................................................ 183

Idegen szavak, hivatkozások....................................................................................................185

> 192
 Elképesztő ki mindenki kapta már
meg az engedély nélküli vakcinát.
A telefon másik végén egy ország-
gyűlési képviselő, az egyik parla­
menti bizottság alelnöke. Ismerem,
hiszen annak idején ült a mikrofo­
nom előtt a rádióban. Arra a kérdés­
re, hogy beoltották-e a Horváth féle
vakcinával határozott igen a válasz.
Eddig jó. - Akar beszélni róla?- kér­
dezem, ahogy a pszichológusok szok­
ták. - A rra gondoltam , hogy Ön
azok közé tartozna, akik kivétele­
sen a nevüket adják a beszélgetés­
hez. Most jön a meglepetés: - Ne
haragudjon, nem.
Nem értem. A magyar törvényho­
zás tagja, akinek fel kellene állni, és
azt kellene mondania: gyerekek, fi­
gyeljetek! Nekem is használt!
De ki is az a magyar kutató, akinek
vakcináját hosszú évek óta engedély
nélkül adják be a magyar és a kül­
földi orvosok? És vajon miért ját­
szadozik több száz orvos a diplo­
májával, amikor az érelmeszesedés
elleni terápia fegyvertárát az illegá­
lisan használt védőoltással bővíti?
Állásfoglalás helyett, krónikásként tá­
rom önök elé a tényeket, hogy ki-ki
maga válaszolhassa meg a kérdéseket.